https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/58f44e48a598b6994c44f2c49d92aa62.jpg 5d2cac4870a566191f7ebb138316e83a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2d4177974d4b8c27b84965a5894e80c1.pdf 29fd88b46c57eabfefa25d49e0fa7a62 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Tizedik évfolyam. 17-ik szám. Vasárnap, 1882. április 23. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Kltílaatiai tanítalak' j 1 írt 40 kr. K<ta* *m S írt. ftt tar* 8 írt. Kcryu esám <Va 1S krajcaár. KUtMtal oupü • U*44M»*tal*ál l«k«t K-GyiraiUa. A jogász-egyletek jelentőségéről. (Vége) Az előadottak szerint a jogász-egyletek hasznosságát elvileg kétségbe vonni nem lehet. Csak arról lehet szó, miként koll azokat úgy szervezni, hogy a jogállam fejlesztésére hatha­ tós tényezőkul szolgáljanak. Hallottam azon ellenvetést, bogy az egyletek tagjai jobbára ügyvédek s hivatalnokok lévén, egész nap kenyérkeresettel s hivatalosteendők­ kel vannak elfoglalva; s igy a napi munka után inkább szórakozni vágynak, semmint tu­ dományos felolvasásokat tartani, avagy azokat csak meg is hallgatni kedvűk volna. Megfigyeltem azon állítást is, miszerint a vidéki egyletek tagjai mint kenyérkereső emberek, csak kivételesen birnak oly magas tudományos képzettséggel, hogy az ő elméleti dolgozataik megüssék a mértéket, s igy a jo­ gász-egyletek teendőit leginkább a főváros szakférfiúi vannak hivatva teljesitni, a kiknek módjukban van magukat kiképezni, siót kizáró­ lag a tudományoknak szentelni. Ezen ellenvetéseket kicsinleni nem lehet: hanem azt meg nem engedhetem, hogy azok megczáfolhatlan érvek lennének. Minden attól függ, miként lesz a jogász egylet házrendje megállapítva. A jó ügyrend életföltótele az egyletnek. A szakosztályok ép úgy mint a választmányok és közgyűlések, üléseiket legczélszerűbben szombat- vagy va­ sárnapokon, s akkor is a délutáni órákban, például 5-6 órakor árthatnák mog, hogy senki se legyen gátolva az ö napi foglalko­ zásában vagy vallása gyakorlatában. Munka végeztével a tagok szórakozás kedvéért társas vacsorára együtt maradhatnának, hogy a mun­ kát félbe hagyni ne kellessék. Csak hogy az A „NÓGRÁDI LAPOK“ TÁRCZÁJA. Derűs az ég. Darta as 4<. nlaea falMJe, Tinta hiked, since naplója; Map ta maid venaajt ragjros. De atari *a majd meffasjok. Á nap (Inja mit tr aekem, Ha nalagtt nem Ártsam I Ha melefdt hinti mtare, Hidegen hajy nz/ogtaa. Ha aa tg nana kifolyna,^ 8 kSrtUttem vak *J volna ; De te kivel ólalnll meg: Áat Hanim, a napban iiek. (1881. febr. 4.) Iván. Mikszáth Kálmán. Valaki megjósolt* n;ki, hogy nagy ember less; de est ô maga se hitte, nem is késiült hozzá; sorsát — gondoló — úgy sem kerüli ki senki sem. írogatott tetszése szerint, dolgozatni azonban nagyobb figyelmet esak néha néha költöttek, mert hisz nálunk Magyar­ országban féltékenykednek az Írók egymásra, s az Író cliqnek meghatározzák, kinek mennyit szabad jut­ tatni a dicsőségből. Sok tehetség ezért elkedvetleníti veti ál a tollat Meg kell vallani, hogy Mikszáth se azon Írók közül való, akik az irói pályának szentelték életüket testestől lelkestől, s igy természetes, bogy mi, akik már régebben felismertük benne az isteni szikrát, kétkedni kezdtünk s féltettük, hogy ő is mint a kezdő Írók legtöbbje, a köznapi élet tengerében elven nyomtalanul, ót nógatni kellett az Írásra, de ha már hozzáfogott, hát akkor megírta azt a tárna­ „ Hirdatiaakdífi k Up aaallaMl rtatara a a ayütUm vaaaikaad ■ladí ktaUaéayak a aaarkaaaMMa Mldaaddk. Út tataboa ptUUor 6 kr. B|ly«c Mlado baiktaUn&l 80 kr. Nyllttér (arwoad toraMkr.— Ma<yobk ta Ubtatari Hrdattaak jatiayoaaa •oktaSltatask. SMsetM péaMk, roelaaaiMk, te Mvtettete ily közös vacsorát a lehető takarékossággal kell rendezni; mert ha az a tagoknak sokba kerülne, szükségkép abba hagyatnék; pedig az ily összejövetelek nem csak kellemetas idő­ töltésül szolgálnának: de vajmi gyakran hasz­ nos eszmecserére is adnának alkalmat. Hogy a szenvedélyes szónonok és fölol­ vasók meg ne szöktessék a hallgatóságot: azon kívül, hogy az idő maximumát meg lehetne szabni, a mennyit a tagok igénybe vehetnek, úgy azt is meg koll határozni, hogy hányszor s mikor szólhat valaki a tárgyhoz. Azt sem kell megengedni, hogy valaki föltótien sza­ badsággal tarthasson felolvasásokat: hanem minden szakosztálynak legyen egy három tagú, titkos szavazattal megválasztott bizottsága, mely a munkálatokat megbírálja a a felolva­ sásra érdemeseket kiszemelje. A neheztelések kikerülése végett, az ily dolgozatokat név­ telenül s idegen kézzel leírva kell benyújtani. Az el nem fogadott munkák a kitűzött záros határidőn túl,meg semmisitendők lennének. A mi pedig a vidéki egyletek tagjai tu­ dományos készültségének hiányát illeti: régi közmondás az, hogy parva sapientia regitur mundus (kevés bölcseséggel kormányoztatik a világ.) Az egésséges emberész jó akarattal párosulva többel ér az oly agyon­ tanult koponyánál, a ki buvárlatai közben megfelejtkezik a gyakorlati életről. Távol le­ gyen tőlem, hogy ezen megjegyzésemmel a tudomány fölött akarnék pálezát törni: csak hitet akartam csepegtetni az önmagukban két­ kedőkbe. Valamint a gőzerőnek nem a felta­ láló Fulton vette hasznát: úgy az ép ésszel biró gyakorlati embereknek van fentartva, hogy a nagy fölfedezéseket ők vegyék gya­ korlati alkalmazásba; ők észleljék meg, ha valljon az elméletileg legtökéletesebbnek lát­ szó törvény is a gyakorlati alkalmazásban üdvösnek bizonyul-e be, vagy pedig az élethez kell előbb idomitní, hajó eredményt akarunk; mert az a legjobb törvény, melyet a gyakorlati szükség szült, nem pedig az, a mely kísérlet­ ként van az életre, a társadalomra rátukmálva; oly formán, mintha aa uj házaspár előre ruhát készíttetne a születendő magzatoknak, suton föltevésből, hogy majd bele nőnek, a helyet:, hogy azt a megszületett gyermek testére ta*~ batnák, annak fejlődöttségéhez képest. Az a •ok egyenkint középszerű de józan ész, eszme­ csere utján oly öszhangzó s oly figyelemre méltó egészet fog képezni, hogy az eredmény magukat a közreműködőket is megfogja lepni. Cseppekből áll a tenger is. Eszme eszmét költ. Vita közben születnek az egészséges gondola­ tok. A gyakorlati élet, a tapasztalás szolgáltat legtöbb anyagot. Éppen az ád a jogász­ egyleteknek létjogosultságot, hogy annak tagjai a gyakorlati élet munká­ sai, a kik a. törvényt folytonosan alkal­ mazzák, a igy módjukban van annak jóságáról vagy hiányairól meggyő­ ződést szerezni. Tegyük fel, hogy ily jogász-egyletek a törvényhatóságok, törvényszékek, pénzügy­ igazgatóságok, adófelügyelóségek s. a. t szék helyein országszerte megalakulnának, s a jogszolgáltatás munkásai országszerte gyűj­ tenék a tapasztalatokat: mily megbecsülhetlen szolgálatokat tennének ezek a kor­ mánynak és törvényhozásnak egyiránt, ha az egyletek munkásságuk eredményét nem csak a kormánynak és törvényhozásnak, de a nagy közönségnek is tudomására hoznák. Ezzel fel­ keltenék s folytonos éberségben tartanák a közügyek iránti érdeklődést? és megszüntetnék azon megdöbbentő közönyt, a mit napjainkban csikket, úgy amint kell, mindenki tetszésére és gyö­ nyörűségére. Mikor még a „Nógrádi Lapok* tárcsái rój* volt, a szedőgyerek mást sem tett, mint Mikszáthhoz járt kéziratért A szedőgyerekek közt az volt, az igazi vi­ téz, aki Mikszáthtól egy egész tárnára való kéziratot egy szuszra bírt kivasalni. — Akadt is egy ilyen; Mihalicska Pista volt a neve, ennek nem használt se szép szó, se ígéret, se gorombaság; n hozott kéziratot Mikszáthtól. Ha Mihalicska Pista nem lett volna, bi­ zony soha sem készülnek el a „Sramko és Stofi bácsik* jóízű alakjai, sem a vármegye photografiái. De hát ezek igy elkészültek, Mikszáth pompás eredeti humorát megszerették, s ô ebből ösztönt sze­ rezhetett irói pályája kezdetén atovábbi munkálkodásra. Most mint ünnepelt iró áll előttünk, és mi büsz­ kék vagyunk reá, mert hisz ő megyénk fia, itt szüle­ tett Szklabonyán, s ott cseperedett fel Pataki János Slébános ur szemeláttára. — Gyönyörrel olvastuk Törs álmán biographiai feljegyzéseit, melyeket ô Mikszáth Kálmánról irt a „Vasárnapi Újság* legközelebbi szá­ mában. Oly jól illettek e sorok Mikszáth Kálmán stereotip alakjához. Kétszeresen örültünk azért, mert érezzük azt, hogy Mikszáth Kálmán már ezelőtt 6—7 évvel is nagyobb méltatást és elismerést érdemelt volna, mint amilyenben részesítették őt irőtareai, és csak az esik rosszul, hogy most is inkább a külföldi Írók lát­ tatták be velünk, hogy Mikszáth Kálmán többre ér­ demes. Mert tudnunk kell, hogy amióta Sacher Mazoch, az „Auf dér Hőbe* szerkesztője kiemelte öt az elfeledtségből. azóta Mikszáth elbeszéléseit lefordították németre, francaiéra, angolra, olaszra, csehre, dánra, ö is úgy van, mint a jó magyar búza, külföldre viszik, bogy onnan kifinomitva liszt alakban visszahozzák. Az 6 elbeszélései Bret Harto, Dandet, Eckman Chatrian elbeszéléseihez hasonlítanak. Bájos idyllek azok, a szabad természet ölében, teli érzéssel, jósággal, zenei nyelven és kristálytiszta humorral előadva. Ezen elbeszélések közül közlünk egyet, „a fri­ vol aktát, az ö teljes megismertetésére. Ez volt az, mellyel a Kisfalud) társaságnál beköszöntött Frivol akta. a ktetete* teáteMstek. (Ktaatalta.) Vagy négy éve lehet, mikor a megyei levéltárt selejtsztók. a levéltárnok Bogi János ur, ki keresztül betűzte a poros aktákat és a penészes pergameneket, egy nagy italomba lökdőeve az elégetendöket s gyön­ géd szeretettel rakva vissza a maradandókat, egy kü­ lönös okmányt talált egy napon. Egy négy szögletes reezés, olsárgult papírdarab volt az, szóról-szór* e sorokkal: Quétancia. Egy barna hajadon leányzóról, melyet tekintetes Demes Ferencz várnagy ártól hiánytalanul átvettem, kötelezvén magamat azt holnap, azaz die 18. Augusti ugyancsak hiánytalanul visszaszolgáltatta. Datum, uno Domini eat. Dézsi István, megyei jegyző. A tekintetes urnák a legelső dolga volt nagy szemeket mereszteni erre a különös dokumentumra, aztán magtörülte a pápaszemét s még egyezer elolvasta. De bizony megint csak az állott ott, hogy ez a hiteles nyugta a múlt századból egy hajadon leány­ zóról van kiállítva. De hát bolond ez a vármegye, vagy mi? Soha ilyet, mióta a világ áll. No ezzel az írással most már isiben át kell caaladni a főjegyzőhöz. Most lássák aztán, mennyi van a kaputban, mert a választókéban ugyan volt elég, rek Lor kikiáltották. A főjegyző megnézte az iratot és azt mondotta, hogy ez nagyon furcsa, különösen is és minden tekin­ tetben is furcsa egy eset lehetett, hanem hogy mi te­ hetett, azt voltaképen tudni nem lehet Még talán a viczispán se találja ki Nem is találta azt ki, de senki. Betekig, hónapokig törte rajta a fejét a mnniczi pium s végre is abban állapodott meg, hogy kohó, hiszen arra velő a tudományos akadémia, hogy ahhoz is tudjon, amihez nem tud. �9 9 NÓGRÁDI LAPOK. tapaaxUlonA, a a mi gondolkozó polgárt aggaulja. Napjainkban kevéa ember érdeklődik a közügyók iránt Mindenki caak a közterhek miatt panaaakodik, mint ha ezek nélkül fenállhataa az állam, a mely mindnyájunk axemély a ▼agyonhi^tnnntgának az őre. Ennek fB oka az, mert nincs alkalmunk a közügyék­ kel foglalkozni. A aanmélyea oggyakórlatnak nincs tere. Képzeljünk ezen pangó állapot helyett oly változást, midőn a jogait-egyletek hazaazerte megkezdik működésüket. A azakoaztályok először ia felolvaatatnak minden szak­ májukba vágó törvényt, kormány a törvényhatósági rendeletet a mint azok napvilágot látnak, ás átalánoaaágban ia bírálat alá veszik; később pedig midőn azok czálszerűsége vagy káros volta iránt tapasztalást szereztek: éazleleteiket vita tárgyává teszik, az orvoslás mód­ ját javaslatba hozzák, és megállapodásaikat átteézik a közös válaszmány hoz, melynek jog­ köréhez tartozik a szakosztályok munkálatait a közgyűlésnek előkészíteni; mertas utolsó tárgyalás és elbírálás csak a közgyű­ lések hatásköréhez Urtoahatik. A közgyűlé­ sen kall keresztül menni azon bírálatoknak * jaTasiatoknak, melyek a kormány és a nagy közön­ ség számára készülnek, a a melyeknek egy közös ás országos jogász egyleti lapban kellene napvi­ lágot látni, moly tükre volna az összes egyletek működésének. A választmányok a jogász-egy­ letek legfőbb jogát maguknak nem tulajdonít­ hatják. A jogász-egyletek vonzerővel csak akkor bírhatnak, ha a szakosztályok és az igazgató választmány munkálatai fölött a közgyűlés mond utolsó Ítéletet, a melyen minden tag sze­ mélyesen gyakorolhatja a maga jo­ gait és érvényesítheti tehetségeit; mert nem kell ám azt hinni, hogy minden ész a túztviselőaégben és a választmányban öszpontosnl, s igy nem szabad elvenni az alkalmat a tehetségektől, hogy magukat érvényesíthessék. A jogász-egyleteknek ily ügyrenddel kell birniok, hogy némileg pótolhassák az önkormány­ zati rendszer hiányát. Uy szervezet mellett közréssvétre számíthatunk, s a vidéki értelmi­ séget is beédesgethetjük, s igy a gyakorlat és és elmélet emberei közreműködhetnek. A vidéki tagok beküldhetik dolgozataikat, ha személye­ sen nem kívánnának is részt venni. Ily módon egy jóra való eszme sem veszne el a társa­ dalomra nézve. Azért tagtársaim, legyünk bizalommal ön­ magunk s az egylet iránt. Nem halt meg a gyermek, hanem csak aluszik. Ébresszük föl, és dajka karjain hon növeljük óriássá. A gyer­ mek szervezete „jó, csak munkához kell szok­ tatni a ezzel tagjait megedzeni. Ek-Gyarmat 1882. april 7. Földmivelő nép lévén, ragaszkodunk a röghöz, bogy azt mennél porháayóbbá, termékenyebbé tabes eOk, s ez ájul termeszlményeinket szaporítsak. — Saj­ nossá kell azonban UpiexXaloia sz okszerűen gon dolkozó és cselekvő gazdának, bogy gazdaközönsé Cik legnagyobb rézzé Mm hallja, vagy nem akarja lani a kor intő szavát, mely egészen szakit a tervszerűtlen s csak ia talán alakilag előnyösnek lát­ szó, de lényegében nem a keltő színvonalon álló ősi bagyományszerű gazdálkodásul, hol a számítás, a helyes beosztás, a talajjavítás s a Ulaj minőségének megfelelő vetómag legjobbjainak kiválasztása hiány­ zanak, minek a gyér érintkezés, a hiányos közleke­ dés, de leginkább a közöny is a noli me tengere féle elv volt a szülő oka. Ezen okok azonban csak hamar eltűnnek a közlekedés újabb eszközei előtt, mit az irazág különböző vidékein alakalt és sz alak aláz prooMsnsában levő gazdasági egyletek eléggé bizo­ nyítanak. —. Igen, kell, hogy bekövetkezzék, miszerint az iaolált erők a gazdaság űrén is cooceutráiődjauak, kell, bogy ezután egymástól tenuljank is Bantalvay zzavaival élve sokat njra Unnljnnk, mert elszigetelve Mm fejthetünk ki mind magunk, ügy közvetve orszá­ gos gazdáazatnnk emelésire annyi szellemi és anyagi erőt, mint egyletbe tömörülvo, hol a folytonos érint­ kezés,- a tapsolniuk közlése, a kísérletekre való Oktönözés, a kiállításokon való réutvétel, mind, mind tág tért nyitnak ismereteink gyarapítására. Esek s hasonezélú eszmék vezethették Nógrádmegye gazdáauttel foglalkozó közönségének nagy részét is, a midőn egyletté alakulva azon törekszenek, hogy as okszerű gazdáautot e megye területin a kellő színvonalra emeljék. Miről eléggé tanúskodik tagjainak napról napra szaporodó száma, mert a kor szellemével haladni akarnak, s mert az egyleti élet­ nek üdvös voltál Uljesen belátják, be is kell látniok, mart alig képzelhető valaki, ki a jobbat magától eltá­ volítói akarná, mivel a csekély tagsági djj egész eltörpül a kivivőit előnyök mellett — Az egylet eddig 300 tagnál jóval többet számlálva, már is virágzásnak in­ dul. mit elősegít azon körülmény la, bogy a m kir. földmiveléai miniszter úr a logjobb külföldi vetőmag­ vakkal Htja el az egyletet; ilyensk: a különféle gabnanemak, lnczerna, burgonya, répamag, fözaléb stb, melyeket igen csekély sxállitáai dijtéritée mellett Az akadémiának kell hát elexpediálni menten: ott majd kisütik «at« még talán könyvet ia imák hozzá. Nem tudom, elkükhéke? — de annyi bizonyon, hogy a vármegyének (Istenem 1 mégis caak bölcs az'.) helyet filozophuja volt, mert ha nem ia az akadémia épületeben történik meg ezen Mveaetes esemény fblnerftáae, ha ugyan szívesek lennek végig hallgatni ................ hát agy volt az, hogy nemzetei és vitézié Bezerédj Gábor uram, nemen Esztergom várou kapi­ tányának nagyon szép hajadon leánya volt. Nem hivatkozom agyán e tekintetben sem eleven tanúkra, sem pedig Iron bálreferádákra, mert bitten olyan régen volt, hogy az öreg anyám ia tán cuk rövid rabit viselt még akkor, hanem, hogy szép lebetett, abból gyanítom, hogy nagyon szerelmes volt bele a loeonczi várotbirónak a fia, Deuy István. Hogy hol szerette meg, hol nem, alig lehet ki­ nyomozni, mart az igaz, hogy mér akkor nagyon messze esett nemű Eaztargom városától Losonca városa, caskbogy sz is igaz, hogy a szarelem már akkor is ru lton járt Ha jól tudom, egy kicsit háborús világ is volt ebben az időben: királyné szép nemének néhány kiOwiOit Nagy jogezitn. Valaha olcsóbban csináltak: királynak kimondott kevéiy szaváért Hanem issen ez nem Urtozik ide, csapán annyi­ ban, hogy a Bezerédj Ilona kezét egy ármádiabeli duídásktpittoy kérte meg az apjától, mikép illő, a háború utánra. Gábor ur odaadta nagy készséggel, mert a ka pitáuy rangbeli ember, aztán akkoricin a „nagy ki­ rályné* idejében az volt a bon ton, hogy német em­ ber vegye el a magyar lányt. Előkerült már bogyM került volna tlő erre a hírre Dtaay István a násznagyjával egyetemben, de bizony esek hiába atrt, rítt a szép Ilonka, hiába mon dott éke* dücziót a gyerek mellett nemzeten és vi­ tézié Bajnok Péter uram, hogy iry, hogy úgy, a fiú­ nak szép uexua, s Tieenótánus lévén a megyénél, jó hivatala vsa, tínony kosár lett WWI a vége, a mint hogy igaz is, mert egy négy lovon járó família cuk bele nem mehet egy két lovon járóba. Mégis caak szörnyűség, hogy egy Bezerédj leányra is már mi min­ denféle ember meri szeméi vetni! Hát vissza ia menük, el nem dicsekedték otthon, mi járatban voltak. Elaludt a dolog. Ha lehetetlen, hát lehetetlen. Még az érdekeltek sem beszéllek róla többé. Akkor még nem volt olyan fürge a pletyka De a szerelem már akkor is fürge volt, virrautani szeretett a halottjai fölött és nem egyszer támasztotU föl — egy lohelettcL Történt pedig, hogy a duidáskapitány hazatért a háborúból (a dzsidáskapitáuy rendesen hasa szokott térni) s veszedelmesen közeledett az esküvő napja Masamódok, frajlák hónapokon át varrták a fé­ nyes sUffirungoL Jsj cuk sohase hímeznék ki azt a fehér csipkét'. Menyasszony fátyolnak sub tik, szem fedőnek varrják . . . Tűszúrástól újjuk bércük meg­ dagadna, az a fehér fátyol, hogy el ne késsűluo . . . De bizony kész volt rajta az utolsó öltés ia. Még csak egy éj volt az oltárig. Épen az az egy éj, melyen nyomtaténál eltűnt otthonról Bezerédj Ilona. Piezi lábnyomait a kerti homokban a süllő be­ fútta, galagonya bokrok, a mik széthajoltak, hogy tá­ vozni hagyják, sugdosták maguk közt, de el nem árulták. Országutnak pora sem vallott. Ha a porral együtt fölkap a forgószél egy hó­ fehér pebólyt, ki tndná azt megmondani, hova teszi le ? A cselédleány rabéit szedte föl, bogy meg ne is­ merjék ; rövid perkálszoknyát. piros csizmát, rámáéit, olajos kendőt a fejére. Hosszú éoenhaját egy varkocsra fonta s vérpiros pántlikát közéje. Illett neki felségesen. A mint az orzzágűtra kiért, egvedflj találta ma­ gát az éjszakában a a bő csizma olyan kísértetiesen kopogott, csikorgóit... Az a gyűrű pedig, a kapitány gyűrűje, úgy égette újját, mint a parázsttíz. Lehúzta, a odadobta a bozót közé. Cuk vala-ui csóka találná meg, az tán őrülne neki. " De most merre menjen? Az utat se tudja. Az utat? Miféle atal? Azon reményben teszem le toliamat, hogy megkeresésükre a tagoknak készséggel kiosztja, úgy a b.-gyarmati jogász-egylet nem sokára saját egyes gépgyáratok álul küldött ekékot stb. kísérletek végett a tagoknak kiadja. — Alig hinnék te­ soraiban fogja találni a gyakorlati téren mű­ tétele hát, hogy ez előnyök mellett volnának olyanok, kik ködő, és a jogs államtudományokkal elméle­ a mély álomból ne ébrednének. — Szavam intézem tileg foglalkozó férfiak színe javát; mert kell főleg a megyei Untcstttlet t. tagjaihoz, kik egyrészt hogy a nagy közönség rokonszenvét a becsű­ hivatták a gazdasági ügy fejlesztéséhez hozzájárulni, iénél bírja az oly egylet, mely egyik lánez- misrészt anyagi viszonyaikat tekintve, rájok nézve legkívánatosabb. hogy csekély ingatlan vagyonokat szeme akar lenni azon egyleteknek, melyek okszerűen, másoknak példát mutatva, mi teljék. Tö­ végső törekvése az, hogy jó és hasznos törvé­ mörüljünk tehát s minél előbb iratkozzunk be a gaz­ nyok s törvényes rendeletek alkotása által, a dasági egyletbe, bizton merem állítani, hogy e tettün­ IFapter latrán. magyar jogállam példányul szolgáljon a vi­ ket nem bánjuk meg soha. lágnak. Kicsiny a mi számunk a hangadó nemzetekhez képest: ugyanazért mintaalkot- Nógrádmegyei gazdasági egylet köréből. mánynyal kell birnunk, hogy ^.magyar nem Nugrádmcgyo 1881. évi decumber 22-én tartott zet köz tisztelet és szervet 'tárgya lehessen, közgyűlésének 141. számú végzése folytán, a korai szüreteiéi megakadályozása érdekéből szükségen sza s államéletét az idők végeiglon folytathassa. bályrendelet tervezetének elkészítésével Fáy Albert, g Bodnár István. Manách Károly, Laukárý Gyula, Oroszy Miklós és Reményfy József választmányi tagokból álló küldött­ ség bízatik meg, mun liláink az apríTTs-bavT váTáaztmányi ülésre elváratik. Szabály re ndolati -tar vj<v-as I a t a asőlőszüretolési idő mog határozása tárgyában. 1. §. A kis és nagy községek, illőt ve Losonca r. t. város képvisolő testületé fejjogoailtetnak, hogy a község határában fekvő azólőhogyekro kiterjedőleg a szőlőbirtokosok előleges meghallgatásával, a szüreteiéi megkezdésének idejét évenként zzeptember hő 30 ir határozzák meg, - úgy azonban, hogy a megkezdést idő október ’.0 énéi kivételkép csak az esetben tűz­ hető ki előbbre, de legfeljebb október l éré, ha roha­ mos rothadás észleltetvén. a képviselőtestület kétbar mad része a korábbi nűretelés megkezdésit jónak látja. 2. §. Az ekként megbatározott (szüret kezdési) határidő 9 nappal megelőzőleg szokott módon közhírré teendő. 3. § A községek-clőljirói kOteleztetnck a meg­ batározott idő előtti szüreteiéit karhatalommal is meg akadályozni, — s erről a szolgáéiról hivatalt haladék­ talanul értesíteni, szükség esetén annak közreműkö­ dését is kikérni 4. §. A természetbeni eladásra szánt szőlő (esze délére ezen szabályrendelet intézkedései nem vonatkoz­ nak, tulajdonos azonban a szedés megkezdéeo előtt szándékát, a község elöljáróinak bejelenteni köteles. 5. g Éten szabályrendelet, illetve a képviselő­ testületnek ezen alapokon hozott a kellőleg közhírré tett határozatai ellen vétő kihágást követ eľ s ó írttól 30 forintig terjedhető pénzbírsággal, be nem hajthalás esetén megfelelő elzárásul büntetendő. Azon községi bíró pedig, ki a képviselő testüle­ tet n szüret megkezdésének elhatározó ozéljából kellő időben össze nem Ifvja, fegyelmi vétséget követ el. 6. t A járási zwlgabirák ezen szabályrendelet szigorú végrehajtásáról tudomást szerezni s azt kellő ellenőrizni köteleztetnek. Bizottsági javaslat. Figyelmét nem kerülte ki a választmánynak a patakok és belvizek rendezetlen volu sem, s mintán ennek tulajdoniibató rétjeink nagyrészbeni cipóivá nyosodása, sőt nem ritkán takarmánvtermésünk beisupoláaa, ez irányban kellő intézkedések szükségét látja, minők folytán határozUtott: mintán a magú kormány knltúr mérnököket a vissza bályozás és talajjavilM eszközlésére dijulanúl átenged, csupán az Hát az utat oda, amerre ö lakik. Nem, nem, oda nem megy, azért sem odamegy, hanem cuk arrafelé. Elindult sebesen, fulva, de cukhamar kifáradt. Kis lábait feltörte a suttyáncsizma. Odaült a garád szélerő pihenni és gondolkozni, hogy mi lesz most már ő belőle? S addig-.vdJig gondolkozott, mig egy­ szer csak elaludt a ga rád ban. A buja fű volt a pár­ nája, s a mezei virágok, a mint a hajnali szellő meg­ mozgatta, czirógatták rzeliden. A kórók, bogáncsok árnyékot tartottak neki, s irigyen eltakarták. Ez jó bizony, hogy eltakarták, mert déltájban, mikor még ô mindig aludt, arra lovagolt a sebes sta­ féta, levelet vitt a vármegyének Szügy be, hogyha egy ilyen éa ilyen öltözetű pa-iszt leányzó arra megfordul, az azonnal tisztes rabságba ejteasék s addig óriztes sék Esztergom város költségére, miglen Bezerédj Gá­ bor uram 6 kigyelmo híradással lésion. S ilyen staféta ment egyszerre mindenüvé. A mennyi cutlós csak volt, mind lóra Ült ma reggel Esztergomba. Pedig elég lett volna ez az egy is, a futár, a vármegye rabja lett a szép p a risztleány. Épen ebben a tájban esett az a nevezetes dolog, hogy (mint azt már megírtam egyebütt) egyetlen rabja sem volt a megyének, úgy kipnsztitotta őket nemzetes Gorge István uram, de mivelhogy az volt a statútum: a rabok tartoznak söpörni a megyeházat, hát hogy az épület mégse maradjon rondán, a viczispán kéupé.izen fogadott egy szál rabo:, s aztán, nehogy valami­ képen fölmondjon, úgy lekenyerezték, hogv nem bírt vele senki, belekötött az még a várnagyba is, nemző­ les Demes Ferencz uramba. É* nzt bizony el kellelt túrni szépen, mert várnagyot kap a nemes vármegye egy füttyentésre, de rabot ... as egy kicsit nehezeb­ ben megy. A fogott rab, aki ott pipázott az ambltuson éa szidta a rósz kovztot, a féltékenység bizonyos nemével tekintett az nj rabra, mikor a pandúrok a üolgábiró ur elé vezették. Maga a szolgabiró pedig amint meg­ látta, elfelejtő fölvenni a komoly vn ono4 ábrásától, hanem hirtelen odakapott a bajuszához, hogy megpödörje. �NÓGRÁDI LAPOK érdskeltség louno felóbreMtendö, a vidékek szerinti társulásra Ennok előmozdítása s teijesztésére Hartnoi Gábor. illő. Ödön. Kacskoviis Lajos, Lasxkáry Gyula, Bemónyfy József tagokból álló szabályozási bizottság küldetik ki. 1. Tekintettel arra, bogy az Ipoly folyó Nógrád megye nagy részét keresztül eleivé*:, annak at ártér kiterjedésére t»ó rétjei igen jó minőségű természeti takarmányt szolgáltatnak, aioobin a noveiett folyó szabályul*:: folyásából eredő gyakori kiöntése folytán a rétek mindinkább elposványosodnak, s Így a termén évről évro kevesebb, rosszabb és bizonytalanabbá vá­ lik. Ez okból felkérendő a nm fötdm ipar és keresk. miniszter ár, bogy az Ipoly szabályozása, a mentében fekvő rétek megmontóse és a velő szomszédos terülőlek talajjavítása érdekében knltór mérnököt kiküldeni kegyeskedjék. 2. Tudva azt, hogy a bcfásiltatlan vízmosások, kiirtott kopárerdő részek az alantabb fekvő területek Urmőképességét nagyban veszélyeztetik, felkérendő a tekintetos közigazgatási bizottság, bogy az 1879. évi XXXL t ez. 2. g., de különösen 163. g. értelmében a kir. erdő felügyelőt ntasiiaa oda, bogy a kopár te­ rületek be fásítása tárgyában terveit még az év folya mán készítse cl s azt a közigazgatási bizottságnak tor* jeaexe elő. g) Belépti d(j a kiállítás helyiségeibe: első s második nap 20 kr a harmadik nap pedig 10 kr, — egyleti tagok és kiállítók azonban a trtkári irodában szabadjegyet kapnak. hl A bíráló bizottmány határozatai hirlapUag is közzé fognak télutói. Kiadu: BaintnerOttó, z*U. sort. Utkár. IV. Negyedik csoport Az állam által minden évben megtartatni szokott tsnyész kaocza és csikó kiállítás jutalmazással. 4. A kiállítás dijai. a) A kiállítás dijai illetőleg a jutalmak s kitün­ tetések kétfélék, u. m pénzbeliek, illetőleg dicsérő oklevelek, ez utóbbiak az érdem fokozata szerint első és másodrendőek. b) A kiállítás különböző tárgyaira a következő jutalmak tűzettek ki: I. őszi házára 2 drb 10 frankos magyar arany. 2 Őszi rozsra 1 drb 10 frankos magyar arany. 3. Tavaszi árpára 1 drb 10 frankos magyar ar. 4. Zabra I drb 10 frankos magyar arany. 6. Kukoricaára 1 drb 10 frankos magyar arany. 6. Szőlőre I drb 10 frankos magyar arany. 7. Gyümölcsökre egy csoportban 1 drb 10 fran­ kos magyar arany. 8. Fehér ó borra 2 drb 10 frankos magyar ar. 9. Fehér ó borra 1 drb 10 frankos magyar arany. 101 Vörös borra 2 drb ;0 frankos magyar arany. II. Vörös borra 1 drb 10 frankos magyar arany. 12. A legjobb megyei aszóra 2 drb iO frankos magyar arany. 13. Az állatország iparterményeire, konyha és egyéb háztartási csikkekre csoportban 2 drb 10 fran­ kos msgyar arany. 14. Legjobb cserép és égetett téglyára 2 drb 10 Bizottsági javaslat. frankos magyar arany. A nógrádmegyei gazgasági egyesület által 1882 ben 6. A kiállítás általános szabályai: B.Gyarmaton tartandó terméoykiállitás tervezete a) A helység iránti czélszerű intézkedés és a 1. A kiállítás B.Gyarmaton a megyeház nagy­ nyomtatott tárgymutató kellő időben való elkészltbetermében tartatik meg. téso végeit a kiállittalni szándékolt tárgy szeptember 2. A kiállítás 1882. évi október l-én, reggeli 10 órakor veszi kezdetét és tart e hó 4 óig bezárólag. 15 ig a titkári hivatalnak bejelentendő.és szeptember hó 25 kéig, a hosszabb 'ideig nem tartható csikkek 3- E kiállítás tárgyai pedig legkésőbb azept 80-ig küldhetők be. Mely al­ I. Első csoport. A mezei gazdászat összes nyers terményei éspedig : kalommal o beküldölt tárgyak jegyzékbe vétetvén, szá­ a) Gabonafélék, n. m. tisztabáza, rozs, árpa, zab, mot kapnak, melyek a kiállítókkal is közöltétől fognak. b) Díjazásban csak a termelők által kiállított knkoricza, köles b) Hüvelyes vetemények, u. m lencse, borsó, bab. csikkek fosnak részesülni. c) A kiállíttatni szándékolt tárgyak mennyisége e) Olajos vetemények, n. m. repeső, mák, tá­ legyen: nyérvirág, gomborka. 1. Gabonanemfieknél 4—5 liter. d) Takarmány magvak: mnbar bükköny. balta2. Takarmány és olajmagvakból 2—3 liter. czio, czirok, luczerna, lóhere, perje, réti fdmagvak stb. 3. Gumós és gyöknövényekből 4—5 kgr. e) Gumós és gyöknövónyek a ezeknek magsai, 4. Gyümölcs, szőlő s konyha kerti termentmények u. m. burgonya, csicsóka, czékla, burgundi, tarló­ egy-egy csoportban, az egyneműek fajából 2—3 péld. répa stb. 5. Borokból 2 jól lepecsételt Üveggel f) Gyümölcsnemek, n. m. alma, körte, szőlő s 6. Egyebekből a tárgy minősegéhez képest egy több ezek válfajai. g) Rostos növények, n.m. len, kender, szálakban vagy több darab. d) A bejelentés Íven kiteendö: és kiáztatva. 1. A termelő és beküldő neve. h) Végre gyapjú, bnndákban vagy mosott álla­ 2. A kiállítandó tárgy megnevezése. potban, selyemgnbók, nyers selyem, sejtes vagy csur­ 8. A gabonanemüeknél kiteendö, hogy egy ma­ gatott méz és viasz, természetes vagy tisztított álla­ gyar holdon mennyi termőit. potban. 4. A termelési hely és év. II. Második csoport 6. Darabszám, illetőleg mennyiség. A gazdasági iparcsikkek, jelesül: 6. Végro a bejelentési ivén kiteendő még, hogy a) Folyadékok, bor, nesz, ecset. b) Azállatország ipartorményei: vaj, túró salt, stb. a kiállilott tárgy tulajdonosa által vissza fog e köv»o) Gazdauzonyi és egyéb háztartási csikkek, teltetni — avagy ay egyesület rendelkezésére bocsátaszalt, befűzött párolt gyümölcs, mindenféle gyümölcs­ tátik, mely esetben az ilynemű tárgy az egylet ja­ vára el fog adatni. nedv, kocsonya, sajt, olaj és besavanyított ngorka. 111. Harmadik csoport e) Minden figyelemre vagy kitüntetésre méltó A mezei gazdáazattal rokonviszonyú ásványtertárgy, habár a-díjazási sorozatba fel nem vétetett, a mékek közül jelesen: bíráló bizottmány állal meghatározott dicsérő oklevél­ a) Kőszén, nyers mészkő érez lel lesz megjutalmazva. f> Csak a gazdasági egyesület által kiállított b) Gyári készítmények, u. m. öntött vas, égetett méezvályog, égetett téglya, cserép, sindely, fazekas vagy Nógrád megye területén termesztett tárgyak ju­ talmazhatók. . munka, üveg. Tisztelt szerkesztő nr'. Időjárásnak szeszélyes ter­ mészete csak nem tagadhatja mag magát. Elmúlt a tél a nélkül, bogy satuk két fő jellegét: a hideget és havat észlelhettük voltu; s ha vizsgáljak a múlt és jelen év bárom téli havának — decaembsr, január és február — bőmérsékleti és fegcsapadéki vi­ szonyait, úgy Utáljuk, hogy míg a megelőző év 'bánom téli havában a közép Jégmérzékiet 9.1., addig a jelen év ugyanazon szakában 2.1 íok volt zérus alatt Cel­ sius szerint Még aránytalanabb különbség találtatott a lég­ csapadékra nézve; mart a mig 1881-ben az érintett bárom bó légcaapsdékának összege IBI mméurt lett, addig az utóbb jelzett bárom bó alatt nem ment az többre 48 műtéténél, s minthogy aa elpárolgás aetto 47.2 mméter volt, a viszel úgy is sátoréit föld csak 0.8 mutterrel lett gazdagé b Frízben: mely körülmény kétségkívül tetszésükre van az alföld vizenyős rónán lakóknak. Magában értetődik , hogy a jelzett tünofek inkább előnyösek vóluk éppen ve a gazdákra, mint a sze­ gényekre; mert amazok minden végzendőt jókor és jól végezhettek, emezek pedig állandóan kereshetlek a mennyit, annyit, s nem szenvedtek a nagy hidegtől. Daczára ama látszólagos kedvező állapotoknak, senki sem volt nyugodt, mindenki félt; egyik a borvaarrtónslr Ígérkező egér elszaporodástól, másik a üiÉHttSágtól, a harmadik a szerinte okvetlen bekövetkeső fagytól. Az egerek, különös jóvoltából a gondviselésnek, vala­ mely járvány vagy megöregedés folytán úgy elvessük, bogy alig maradt közölök magnak. A rettegett szá­ razságon segített a 23 óráig tartó hó és eső, mely mennyiségre nézve bizonyára fölülmúlta a tél összes légcsapadékait; s Így csak annak félelme vagy előérsete volt igazolt, kin fagyoktól tartott. Már április 6-án 0. bőfok mellett lehetett találni a legemeltebb helyeken lefagyott szőllöfakedásokat Következett április 7lka, bárom Bomttr foka hideggel. Fájdalom! legtöbbünknek van más tapezr ráláss a hasonfoku hideg pusztításáról. Szomorúan konyultak le ilyennél ez erős természetű bodza, úgy az orgoeavirág lombocakái; hát a kényes természetű a gyöngéd átóllóvéi mi történhetnék egyéb, minthogy még boraúoagyságu fekadáaai is elpusztuljanak. Véleményem szenet az idén legtöbb bort szűrhetnek a lusták, a kiknek a szőllei nagyon öregek, soványok, s későn (akadó, úgy­ nevezett Tégi fejokból állanak a magas védett helyen vannak. Legnagyobb szerencse pedig mindnyájunkra nézve az, bogy a fagyás nem jött később. Miután itymódon bortermésre nagyon gyár a ki­ látás, mondják sokan: jól járt, a ki a borát el nem adu Igaz, hogy évekkel ezelőtt ily eeedény után 20—25 százalékkal emelkedett fel a bor ára, a a boreenzálok csak úgy özönlöttek mindenfelé. Ma már minden máskép van. Látná csak a tisztelt szerkesztő nr, bogy mily gőzerővel foguk már most neki a bőrgyártásnak; mert hát mi más czélra vehetnék különben a felemből Szép volt, nagyon szép volt a kis fruska, azokkal a tüzes, fekete szemekkel s azzal sz üde, fehér arczczal. Sehogy eem lehetett ezt a dolgot valami komo­ lyan veoüi A szolgabiró mosolygott, a büszke czimerek is mosolyogtak a falakon, a két kopott fejű oroszlán, mely a pajzsot tartja, mintha még jobban kitátotu volna a száját, a főispánok mogorva arczképein a nap­ sugarak nevettek pajkosan, csak a leány zokogott csen­ desen, és nem akart felelni semmi kérdésre, sem a nevét nem mondta, som azt, hogy miért üldözik. Hanem hát az nem is valami nagyon szükséges bisxen majd tudni fórja azt Bezerédj Gábor nrarn, aki elfogatta Értesítették már. holnap délre, ha siet, megÍöbet a lovas drabant a válasszal. Addig is átadták a sányt a várnagynak, csukássá be a legtisztességesebb czeliábba és adjon neki ennivalót — Szeretem a rendet s a világért sem angedném bogy • • • Dézsy elsötétült arczczal sóhajtott föl. —> Hogy én rólam azt hireszteijék, köuyriasioe vizzem a vármegye dolgait. A megtestesült arigor <11 előtted, édes öcsém, hát ne is vedd roes néven . . . — Nem is veszem — dadogá István esórakotoun. — Ne vedd, mondom, rósz néven, ha egy kis Írást veszek tőled jt leányról . . . tudod a forma végett. Dézsy Pista nu^jd elrikkantotta magát örömében erre a mentegetődzésre. — Gyere be a szobámba, írd meg ott a nyugUtvánvt, hogy átvetted. A mikor aztán visszahozod, ne félj, átszolgá!latom az írásodat. Forma bii ez az egész, de ha már egyszer ilyen vagyok. 8 még sincs irántam elösmeré* a vármegyénél. Volt öröme Demes uramnak, egészen nekilágyult Hogy is ne! Mikor most egy valóságos rabja van, az igaz, hogy az is tubjdonképen az Esztergom városáé, de mégis igazi, valóságos; aztán milyen takaros, az isten is arra teremtette, hogy n vármegyeház udvarát söpörje, s most már el lehet csapni azt a részeges gazembert a fogadott rabot. Meg is hagyta a kapnőröknek, hogy ha a foga­ dott rab. mint rendesen, ez éjjel is ki Utálna maradói a „Levelei Békához1* czimzett átelle'nea csapszékben, hát be no eresezék, akármint dörömböznék is a kapnn. Azután fellármazU az egész megyeházat torba benyitogatott a hivatalszobákba: Babunk van, gyerek 1 Egy madonna! Ha mérget kevert-e, lopotté, rabolt e, nem tudom, annyi bizonyos, hogy az ábrázata nagy segítség az ördögnek. De már azt megnézzétek, be! Be lehet látni a rostélyos ablakon. Nem kérették magukat a fiuk sokáig. Dézsy István pláne ott is maradt: az őr legalább azt jelen­ tette a várnagy urnák, bogy a tekintetes aljegyző nr kinyittatta magának a börtönajtót -s -most ott atskurál a- leánnyal. — ügy he! Ejnye fikom, fikom . . . Amely vászouszemélyre én kimondom hogy szép, hát abban ugyan még a püspök sem tehet diffikultásl. Az öreg nrnak kedvencze volt Dézsy. Türelmet­ lenül várta visszatértét, föl a alá sétálgatva az udvaron. — Te vagy Pista? kérdé az esti szürkületben a börtönök felöl közeledő sugár alaktól. — Én vagyok, Feri bácsi, felelte az reszkető hangon. — Hehehe kópé! No hát, mit szólasz hozzá? Jó falat ugye? De nini, te egészen fel vagy izgatva. — Csinoe, veié oda Dézsy fojtott hangon, karját a várnagyéba fűzve. — K)> ®j. gyúrok l Eddig rá eem hederitetlél a fehér népre. Kezdjük ugye felejteni Ilonkát . . . gon dolom Ilonkának hívják . . . — Ohttm. — Persze hogy ttbflm. Persze hogy persze. Ám­ bátor ha alaposan meggondoljuk, de egyébiránt is nem különben volUm a szerelmeimmel magam sem. — Egy nagy kérésem lenne, Feri bácsi. — Nos? — De nagyon nagy............. aztán meg némileg hivatalos. — Ha hivatalos, akkor bivaUlosan intézzük el. — Adja ki nekem ma éjszakára azt a leányt. — A leányt? Azt a leányt? As öreg Demes szájából még a tajtékpipa is ki­ esett arra a kívánságra, olyan jóízű nevetésre fakadt Harsogott belé az egész udvar. * — Azt a parasztleányt? Hát mát kicsináltad vele? Ejnye fikom. fikom! Hát olyan hamar ráállt? Ejnye kópé, kópé! Persze hogy persze. Hanem hát hová gondolsz az istenért? Hiszen csak oda nem ad­ hatom a vármegye rabját — azután mélabnean hoz­ zátette — mindjárt az első napon. — De mikor én magam is a vármegye embere vagyok, bátyám. — Isten az is igaz, persze bogy az is Igaz. — Aztán meg hazahozom holnap. — rézen igaz, igaz - dörmögé az öreg elgon­ dolkodva — do tudod öcsém, én nagyon pedáns, pon­ tos tisztviselő vagyok. — Tudom bátyám, tudom, de ... . Tolmács, 1882. április 13. Szóról szóra ekkép történt Így vitte ki szép üae révei a fogságból Bezerédj Ilonát Dézsy István. Viscu sem Is bozU többé. Még az éjjel útra keltek a Btepeseégbe, harmadnapra már meg is esküdtek ott valahol. Hogy im másnap ott termett nagy sebbel-lobbal tekintetes Bezerédj Gábor uram, meg a dzsidáskapitány a leányért, az öreg Demes bácsi megértvén kí­ vánságukat, nagy lelki nyugalommal bólintott a fejé­ vel, mondván, hogy a dolog egészen rendben vagyon. A rab ugyanis nincs meg a maga valódiságában, bansm a bitelea qnétanczxa róla, az ott van a fiókban. Ha a vicza jegyző netalánUn elsikkasztotta volna a rábízott tárgyat hát ö arról nem tehet Arra megint egészen más a forma. Gondolom történt is valami; Dézsyt, úgy rémlik előttem, tiszti kereset alá vonták, sőt fel is függesz­ tették sikkasztás miatt Meg less ott arról valahai a jegyzőköcyv............. talán fent a legfelső poleson — csak teasék átkutatni! Mikszáth Kálmán �NÓGRÁDI LAPOK. HM silány horoepróoek hektoliterjét 3 frt 60 krou. Nm törődik relink maki! Ki kellene mondani, hogy rmkiáglókbea a bor Béren cask bon szabad árulni, bor pádig ónak az Ionná, moly a ssóllö gyümölcsóből közvetlenül készül. Á szeszadót már egészségi és *rkölcsi okokból is emelni kellaoe; bitten a bor és az SféSMégrontó pálinka árai között már alig ran kü töabeér. Hogyan fiamnak ssőUeink után aa adóit na altó oastáiy legbiztosabb olsMgónyedáeére vezető nagy dánmarálUágot, ha nem prwegálUtunk ? Sokan rotokíálaak a konyak gyártásra. No már e óéira csakugyan mm lenn* méltó nálunk a siöllöt ■Ívelni, ahol a napszám ilyen drága, a ahol csak el­ vétve ran jó borév; köztudomású, hoň a konyak gyár­ tás atak úgy fizetné ki magát, ha ahhoz 3—4 Írtért lesne kapható a bor. De nemetek a nóllók mentek ifinkre, hanem a legdioMoebb virágáéiban lévő gyűmölceöeök is. Vannak itt községek, mint Dióojaoő, Nógrád, Nagyoroszi, Agárd tik, melyek kedvező gyümölcetermő években ezreket vemnek be. Miből fedezik most ezek évi kiadásaikat ? A nagy szeroocsétlonség mellett valami gondvitoUtntri volt a 11 iki bőséget hó és eeő, mely ha ál­ landó melegek követnék, mezőinket a legszebb roményekre jogosító állapotba boahatná, s Így nem nézne Maiak oly biztos koplalás elébe, mint kttiönben. Vidékünket a fagyáaon kívül még kát dolog tartja izgalomban. Egyik as éppen folyamatban lévő katona sorosát, mely, as ajoncsjelfiltek nagy számából következtetve, talán kedvére Itt ki a sorozó bizottság­ nak. Másik a küszöbön lévé szolgabiró választás. Vajba • több jelolt kfizkl az választatnék meg, a ki a szor­ galom ét képesség álul az úgy it eléggé gáncsolt köz­ igazgatásunknak mindenkép hasznára és dissórn válnék, ftrémy Góóer. Meghívó. Van szerencsém a nógrád megyei gaz­ dasági egyesület tagjait az alapszabályok 52. § a ér­ teimében, B.-Gyarmaton 1882. évi április hó 28 án délután 4 órakor a megyeházában tartandó közgyű­ lésre, a tárgysorozat a az 1882. éri költségelőirányzat küldése mellett tiszteletteljesen meghívni. B. Gyarmat, 1882. április 16-án. Elnöki megbízásból: Baintnor Ottó, guzd. egy. titkár. Tárgysorozat: I. Elnfiki jelentés. 2. Jelen tás a pénztár állapotáról. 3. 1882. évi költségvetés előirányzata. 4. Tiszieloti tagok választása. 5. Alapitó s rendes tagok felvétele. 6. Évdijas tagok tudomásul vétele. 6. Egyesületi hivatalok választások utjáni betöltése. 8. Igazgató választmány választása. 9. az őszi közgyűlés helyének maghatározása 10. A kellő időbenbejelenUtt közérdekű gazdasági kérdések feletti fr L Költségvetés Bevétel: 26 alapitótag ala­ pítványi Oeszege után járó 5 százalék 215 frt.; 127 rsndm tag évi dija 635 írt; 76 évdijat tag évi dija 76 frt; a b. gyarmati takarékpénztár évi dija 50 frt; a b- gyarmati népbank évi dija 25 frt; a nm. ífildm. ipar s karnak. min. által küldött vetőmagvak szálli táti költségeinek megtérítése 100 frt; az ősszel tar­ tandó kiállítás bevétele 60 frt; titkár tiszteletdija pót lésére 100 frt; egyleti közlöny szerkesztésére 200frt; a kiállítás költségei fedezésére 300 fr. összesen 1761 frt. Kiadás: alakulási költségek 150 frt; titkár tins telstdija 200 frt: egyleti közlöny szerkesztése 200 frt; egyleti kOzlOny kiadási költségei 8 nőre 120 frt; tér ménykiállitás költségei 300 frt.; terménykiállitás dijai 150 frt; terménykiáliitáaaal kapcsolatos sorsjátékra 200 frt.; caelédj utal mazás 100 frt; magvak szállítási költsége 100 frt.; szaklapokra 30 frt; nyomdai, irodai s kezelési költség 100 frt.; előre nőm látható kiadá • sok 111 frt. összesen 1761 frt Irodalom. „Árpáé vérár ás 8z»st le tvás lüráljr4 cela* ktajreastá atUpokr* Ijit ■•fnadslM Halán Utráa sUajAna Ua.rt Ariroaí kSayv- ás atkladó, ki air a kasai UrUStleaMl airiutt dinar Upakksl a.jej.rt. a nacyar kAsAaség blulaAl elv sava/ira, besy naáaySak leket, aikAp vállalataival aladiakább ki fogja neritaal a kálfoldi selejtes aAUnaikekst, n.ly.kk.l ide. na SgyaAkAk (aabaaádra elárantják as oraságvt, res tv a Aa ferde iráayba terelve a p isiket, ás ealltett kát UrUaetl aAlap •%, oaaUaelar aagyeAgbaa állté dioAt kApesaadl aiadea la­ kásaik. á aátapek ára egyeaklat 1 frt A aagnadelAaak kiaddkea (Badapsst vli. kerepest át ZZ ss. a.) Hrnntva iatáseaddk. Vstttk NAastky Hálnál aegnadetAsi folkiváaát, kdveUasd rvtaaal; .Utastaláa a aagáaaevelAabdl a cs. As kir. katonai asveU- Aa kApad-latAaetakba, valaadat a kadaprdd Iskolákba vald folvbtalekre.* Mal sáp, a áldás aa Altaláaoa vAdkAtalnettsAg folytál aiadea AlatravaU fiatal eabera.k kateaáaak kollleaais, a betalál kdtalenAg is est paraacselj*, begy a kadeeregbaa aa csak S káplárral vAcsAdjAk a aagyar latalUgeaUa, haaea hogy boatalak kdsSl alaU náaoubbaa tdrekedjsask uttlegea álloaáaya tisstakkA laaai, a al által hasáakaak a legArtAkuebb sMlgálatokal lehet WaioaitanlJ asrt csak Így lehet asatáa a vAdsrá tlssU kara oly aráayttaa aagyar, hegy alkotaáayaakaak lagaagyobb garaatiáJáal es fog ssolgálaL E T Aa Al ayoaatott Ívre terjedd fosetaek elAAsetdai ára SO kr. less, aslyot csak a aaaka kAahes Jatán utáa kall lsAsetai. Hirek. Gróf Gyürky Abrahám 10 évi főispánságának és illetve arczképe Isleplszásénak megflnneplésa a msgys székvárosát DnnspélyM hangulatba fogja hozni — A kitftnő főispánt, ki a ktallgysk élén annyi UpinUtot és erélyt fajult ki a lefolyt 10 év alatt, tnioaen ol­ dalról fogják érni az őt megillető méltó kitdnUtések. Eltekintve a törvényhatóságot képviselő megyei bizott mány megtisztelő nyilatkozaUilól, egyesek és testfile lek is hozzá fognak járulni sz ünnepély emeléséhez, s a közgyűlés után fognak tisztelegni a főispánnáL — Szóval a kOveikeső bét az llnnepélyosségek sorozata lesz, méltó kifejezésére annak, bogy gróf GyfirkyÁb rahám 10 évi működése a köztiszteletei, kOzalismerést és közszeretetét vívta ki Nógrádmegyében. B -Gyarmat város képviMlőiestaleti közgyűlése e hó 20 án elhatározta, hoň gróf Gyürky Abrahám, a megye kitűnő főispánjának tiszteletére e hó 27-én, vagyis a főispán arezképéuek leleplezése napján fáklyásmenetet rendez. Ezen kitüntető határozat foganatoeitása egy végrehajtó bizottságra bízatott, melynek élén Buriuss Mihály, a város bírája áll. Perieberg Viktor eddigi illetékszabási titkár és főnök helyébe Szőj dr Jáaoe nevezUUtt ki. Hofman Jakab megyénk egyik nagybirtokosa megvette a gr. Lónyay féle lőrinczii nagybirtokot Mint értesülünk, Hoffmann Jakab ur megyénknez annyira ra­ gaszkodik, hogy ezen birtok megvétele kedvéért egy más megyebeli sokkal előnyösebb birtok megvételétől elállóit A sorozás B.-Gyarmaton f. hó 21 én végezUUtt be. Innen a sorozó bizottság tegnap utazott Szécsény be. hogy ott az es évi sorozást befejezze. Az eredményről kevés jót írhatunk, mivel az előállított legénység közt alig láttunk olyant, aki minden tekintetboo megütötte volna a mértéket Annyival több a satnyák és a hibás iMialkatuak száma. — A sorozásnál a polgári elnök­ ségi tisztet Madách Károly alispán ur teljesítette, a katonait l'ókay János ezredes, kinek u sorozás befő jtzie után máris ul kell hagynia megyénket, hogy Béosbon a 34-ik sorgyalogeág ezrcdparaucanokiágát ál vehesse. A kitűnő katona és jeles ember távozását nrmcsak a losoncziak méltán sajnálhatják, de egy­ szersmind a megye azon tisztikara, mely vele hivaUlosan érintkezett Helyébe a horvát származású Ad rovszky Henrik nevezUUtt ki. A szécsényi uv. egyház fi hó lti-án unott köz­ gyűlésében as egyház gondnokának Zsíróra Samu k. járáabiró urat válaszú meg. Az egyházi és iskolai ügyek iránt meleg érdeklődéssel viseltető férfiútól egy­ háza sok iót vár és sok jót remél. Ac^ja isten, hogy vágyai teljesüljenek, s a szép állással mectiszUlt aj gondnok, Osmert buzgalmával újabb lendületet adjon a felvirágzásra méltó ev. gyülekezetnek. A szécsényi hangversenyről, mely tegnap, e hó 22-én tartatott meg, lapunk jövő számában bővebb közlést hozunk. Pánsláv palánta. A pozsonyi 5 bős diák agyike, NoliUris János turopolyai lulkész fia, kit a pozsonyi iyceamból pánslávsága miatt kizártak, máris kapott alkalmazást Goldberger József körjegyző vette magá­ hoz, bogy annálinkább szítsa benne a magyarok el­ leni gyűlölőül. Ez a Goldberger (kinek ősei bizonyára nem volUk tótok) az, ki a legdaböeobb pánslávok kOzé Űrt ozik. Erről az .atyafiról" azt beszélik, hogy egyszer, mikor egy magyar suplicans megjelent a há­ zánál, azzal ijeezUtto síró fiát: „fie plač moj sin, lebo ta dám za magyarom.*' Goldberger József testvére Goldberger Kálmánnak, ki igen jó magyar hazafi, s az apjok is az volt Most már analizáljuk a dolgot. Goldberger József apja derék magyarérzolmfi honpol­ gár volt, fivére Goldborger Kálmán hasonlóan derék magyar ember, a Goldberger név német, s mind­ ezek daezára Goldberger József dühös pánsláv. Ilyen ombor vagy bolond, vagy meg van rubelezve. Mindkét esetben komolyan felhívjuk reá a hatóság éber figyelmét Tűz. B.-Gyarmaton most a leggyakoribb tűzessük az elhagyott .Malom" utczában és a „Nagyhid" utczá ben történnek E hó 17-én éjjel 12 órakor a Malomutcza végén ismét egy ház égett el. Tűzoltóink gyors megjelenése és odaadó működésének köszönhető, hogy a tűz tovább nem Uijedett Amerikában nagyszerű felfedezést telük a krump­ lin. Ugyanis oly keménnyé tudják összegyűrni, hogy belőle ukegolyót, fésűt és egyéb szilárdabb eszközt készíthetnek. Az év folytán nagyobbszerű államjavak fognak elárvereztetni a kormány álul 1.718,413 frt értékben. Mllován Elek b. gyarmati üzletében jóminőeégű aazUli fehér és vsres borok üvegekben megrendelhetők. Gyászhlr. Megyénk egyik legöregebb ‘tagját ki­ sérték f hó 17-én Dolányban az Oröknyu^*omtk*- Az öreg Csillom Antal 87 éves korában elhunyt. Hosszá élete áldásos és serény munkásságban folyt le. Áldás és béke poraira. Felelős szerkesztő: Horváth Danó HIRDETÉSEK. 728. tk. 82. Árverési hirdetmény. As ipolysági kir. törvényszék Urűletén Ipolyság mváros községben és határában fekvő, és ezen községi 136. es Ulekjkönyvben f 1. és t 1 sorsa, alatt a végrehajtást szenvedő Stefanszki József tulajdonául felvett ingatlanok aa ipolyaági takarékpénztár, mint végrehajtató részéről 1200 frt tőke és járulékainak kielégítése végett végrehajtás alá vonatván, 1882. évi julius 17-ik napján délelőtti 10 órakor Ipolyságon a telekkönyvi hivatal heMségébea tartandó nyilvánoe árveréeen becsáron alól is elfognak adatni. Kikiáltási árnak as ipolyaági 136. sz. tjkben + 1 só soroz, alatt felvett házra és tartozékára nézve becs Ma n^jáa 3300 írtra, a f *• soroz, alatti szántóföldre nézve az adó százszoros értéke utján 29 írtra meg­ állapított becsé rak szolgálnak. Bánatpénzül as egyes kikiáltási áraknak 10 száztólija leteendő. A vételárnak egyurmada 60 nap alatt, másik egybarmada 120 nap alatt, ée egyharmada 180 nap alatt as érvéréé jogerőre emelkedésétől számítva fizetendő. Al egyidejűleg megállapitott árverési feltéUlek, hivaUlos órák alatt a tlkvi hatóságnál, és Ipolyság ■város elöljáróságánál megUkintbetők. Kelt aa ipolysági kir. törv. mint Ulekkvi hatóságnál 1882. évi marcsiue 8-án. 8s ok oly, Ulekkönywezető. Egy 8 lóerejű gőzmozdony, Röck István gépgyárából, egé­ szen új tűzfallal, új kolbli, új suberrel, a czilinder ujonan kifúrva, az egész gép legjobb karban van. Szabadkézből 1800 frtért eladandó, a venni szándékozók megtekinthetik a Nagy­ oroszi gőzmalomban. Szintay István. Eladó zongora. Vétele és eladása mindennemű állmapirok, sorsjegyeit, érlékpapirolt, részvéoyelt, Egy igen jó karban lévő Smidt-féle zon­ gora 200 frt. értékben bármely perezben eladó báró Pongrácz Sarolta úrnőnél Patvarczon. elsőbbségi kötvények, érezpénzek stb., váltó^kürás külföldi piaczokra. ígérvények minden* hnzáshoz. Megkér4ink eukőzlése a budapesti és bécsi tőzsdéken. llJt-«sr>Wyesé»rs MMbOmm a/á»lfa a» a/ÓUrt válMUM ÉRCZKOPORSÓK a pesti magy. kereskedelmi bank 5°|o-os zálogleveleit, a«ly«k • MvtoaiAg a«U«tt aaaa «1A»>. la ayvJtJAk,* á»zy » amstiaizit eaa tnéaAaywa.k, Aa sspi árftfraoss aáataak eL Arfolyia neriat, ka ki la hcaataak, ést selyem ezemföclelelc A pesti magyar kereskedelmi bank vkltőfizlete Bvdapwt, Ovrvttya-aUM 1-ti h. (saját káa.) kaphatók Mílováll Elok kereskedésében B.- Gyarmaton, nagy választékban, jutányos áron. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmston, 1882. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_01292.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882_04_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1882-04-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 10. évfolyam 17. szám (1882. április 23.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom