-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f31db0c7239bdee38f1b35ea5118f025.jpg
d3205ab882fdf6cf33a6156bd1dc3e55
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c44827d3494c2edb56572c0e6824d050.pdf
f8fd4622cb24b39b6a170762506db389
PDF Text
Text
B-Gyarmat. — Tizedik évfolyam
4-ik szám.
Vasárnap, 1882. január 22.
NÓGRÁDI LAPOK
és
HONTI
HIRADÓ.
Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap.
Klőfitet4»l fltifleki
E«4u *vr» • firt Fél 4rr« S frt. Éva.fýtdn I frt W kr.
Kcry«« ««4m ára IS krajca&r.
KlitMlal uspia » klidňklT.UlBil lakat EL-Orara.lo..
Előfizetési felhívás
a
„Nógrádi Lapok“
1882-ik évfolyamára.
Előfizetési feltételek:
Egész évre
. ... 6 frt.
Fél évre........................... 3 frt
Évnegyedre .... 1 ,
Egy hónapra .... — „
At előfizetési pénzek egyedül
a
50 kr.
30 kr.
kiadóhoz czl-
mezre, — logczéiszerAbben póstantalvénynyal —
l nyomatandó példányok s pontos szétküldés tekin
tetéből, mielőbb beküldendők.
Kék Ldntó,
kiadó a laptalajdoaoa.
Horváth Danó,
fal axtrk.
A nemzetiségi kérdéshez.
Bánó József lelkes indítványa, a magyarositó-egyletek alakítása érdekében; a hazai
sajtóban mindsürübben nyilvánuló hangok,
melyek vagy a nemzetiségek túlkapásait constatálják, vagy pedig magyarságunkat tömö
rülésre, az amazok elleni actió megindítására
Ösztönzik; végül pedig a legutóbb megjelent
,Protestantismus és pnnslavismus“ czimű röpirat, melyben a dunáninneni felvidék nem
zetiségi viszonyai vannak gyönyörűséges s; in
ben feltüntetve, mind megczáfolhatatlan bi
zonysággal hirdetik: mily balga azon felte
vés, mintha a nemzetiségi viszály hazánkban
már megszűnt volna, vagy pedig, a nemzeti
ségek agitátiója reánk többé veszedelmes nem
lehetne.
Tény, hogy oly heterogén elemekből álló
országban, mint hazánk; melyben az idegen
nemzetiségek száma az összes lakosság 20
százalékát teszi, nemcsak veszedelmes, hanem
hazafiatlan tett is, az alkotó elemeket egymás
ellen felingerelni. Ezért, ha mi magyarok
octroyáltuk volna a velünk békés egyetértés
ben élni akaró nemzetiségekre például kimé
letlen magyarizálásunkkal a küzdelmet, mél
tán megérdemelnek azon vádakat, melyeket
ellenünk itthon saját közlönyeinkben és a kül
földi sajtóban a különféle nemzetiségek véres
szájú kolomposai, oly bámulandó következe
tességgel és arczátlan ferdítésekkel szórnak.
De vájjon úgy van-e? Ha az uralkodó
magyar faj valóban oly zsarnoki módon bánna
el velük, kérdem, vájjon megszületett volna-e
valaha a nemzetiségi törvény, vájjon derék
statistikusunk Keleti, csak 6,165,088 magyart
mutatott volna-u ki, és főképen vájjon mornének-e o nemzetiségi gyászvitézek, ha való
ban oly türelmetlen lenno « magyar, itthon
és külföldön úgy handabandázni I
Hanem hogy a külföld előtt, állítólagos
üldöztetésük felett krokodilus könyeket síró,
nemzetiségi „apostolok“ szítják itthon a fajok
közötti gyűlölséget s lármázzák tele felőlünk,
a legbadarabb ferdítések- és képtelenségekkel
Nyugat-Európát, azt egy-két alább közlendő
idézetekből Ítélhetjük meg.
I. Saissy Amadé francziu író, a párizsi
„L’ünion Republicaine’-ben „Lottro de Ilon-
.
llirdtlitíkdija:
(M Maiba* p.UUor 1 kr. Bilya* mlada* balkUUnil 80 kr.
■ yllttér cinaoad aora 10 kr.—Nagyobb ka Ubbaaóri hlrtatiaak
jatiaroaaa mkiiSltataak.
A Up aulM Hasin ■ • ayOiUrr. aaaaUaM aMaa
kialamkayak a aurkaasUMa kSUaaSSk.
grie“ czim alatt megindított czikksorozatá
ban a nemzeti mozgalmakról és az állítólagos
üldöztetésekről így szól: „Daczára annak,
hogy a nemzetiségek Magyarországon, majd
nem mindig az absolutismussal czimboráltak,
a magyarok mégis részesítették őket szaba
dalmaikban és politikát jogaikban, a melye
ket vérük árán szereztek meg. Van-e or
szág Európában, a hol több szabad
ság lenne, mint Magyarországon? Nem hi
szem. És mégis az oláh sajtó azt kiabálja,
hogy üldözik az oláhokat I“ Ebből sokat ta
nulhatnának a „Národ. Noviny“ emberei is!
mutassa ki, hogy igy a tanároknak eddigi
kiképzése német főiskolákon jövőben megakadályoxUssék. Így köszöni meg a magyar,
bogy a német nemcsak a török uralomtól ko
zott neki szabadulást, hanem hogy slt«
ő terjesztette először az európai műveltség
világosságát a magyar tartományokra.
Ezen vérlázitó állapotokkal szemben a
németeket Magyarországban és Erdélyben se
gíteni, Őket a német culturájuk megőrzésére
irányult törekvésükben támogatni, német kö
telesség; kötelessége mindenekelőtt a 40 mil
liónyi németnek, kik a német birodalomban
a német kultúra áldásai teljes birtokénak Ör
vendenek. E czélra azonban hatékony szer
vezetre van szükség, mely távol minden po
litikai pártállástól, a czélt tűzi maga elé,
hogy sehol a világon nem szabad a német
nek eszközök nélkül szűkölködnie, hogy ma
gának és Övéinek német műveltséget szerez
hessen és azt megtarthassa. Legyen képes az
„Allgemmner deutscher Schulverein“ szerve
zete, mely iránt a birodalom különböző ré
szeiből érkezett már hozzánk javallás, oly
védelmet alkotni, mely mindenütt hatékony
lesz, hol a modern barbárság lábbal meri
tapodni a német műveltséget. És különöse^
a mi berlini, polgártársaink‘járuljanak ezen
német ügyhöz oly számain, mint a német
birodalom fővárosához illik.
Berlin, 1881. novemberben. Aláírta esen
felhívást az elnökségen kívül 14 egyesületi
tag. Ezek között van 2 reáliák, igazgató, 1
bir. képviselő, 1 titk. igazságügyi, 3 keres
kedelmi tanácsos, 10 tudor, és több európai
hírnevű tanár és tudós. Ha a politikai és az
összes német birodalmi paedagogiai lapok nem
közölték volna ezen terjedelmes nAufruf“-ot
„zűr weiteren Anregpng einer diesbezüglichen
Agitation“, ha nem lenne oly nagynevű és
tekintélye* állású egyének által aláírva, a mi
kezeskedik a felhívás sikeréről: igazán nem
tudnám megmondani, vájjon nevessünk vagy
csodál kozz un k-e azon a vastag tudatlanságon,
melylyel hazai s különösen pedig a németség
itteni viszonyairól e férczelmény beszél. De
tény, hogy ez a német birodalomban nagyobb
hullámokat fog verni, s a jámbor németek
azon hitben, hogy mi itt németajkú honfitár
sainkat legalább is elevenen nyúzzuk meg,
nem fognak késni tagadhatatlanul nagyssMsu
segédeszközeikkel hazánk német részeit elá
rasztani, s ezen culturalis invázió még ott is
ellenséges tüzet támaszthat, a hol addig a
hazaszeretet lángja lobogott.
De igy le kellene komolyan számolnunk
az adott viszonyokkal. Mi magyarok ígax
szívvel elmondhatjuk, nem idéztük fel, de nem
is akartuk felidézni e nemzetiségi oulturharezot, de az elénk dobott keztyűt felvesszük.
Tömörüljünk Bánó József nagyszabású
indítványához s alakítsunk mindenfelé ma
gyarosító egyleteket.
II. Ellonben hogy mennyire akarják a
fentebb említett „népboldogitók“ a nemzeti
ségek békés együttélését elősegíteni, s az ál
lam nyelvét a nem magyar ajkú néppel meg
kedveltetní, azt egy derék hazafi Fekete Ist
ván bártfai ügyvéd által, a „l’rot. egyh. és
isk. lap“ múlt évi 88. számában hű fordítás
ban közlött „Verný slovák“ (hű tót) czimű
olvasmány irányából ítélhetjük meg. „Kicsi
vagyok, de tót, tót lelkestől s testestül; a ki
a tótokat nem szereti, nem az én barátom.
Egy úr nem régen szép aranyat Ígért nékem,
hogy ne a tót nyelvet, hanem az idegent (u
i. magyart) kedveljem meg. Hej urreskám,
kevés becsületes'embert látott Ön, ha azt gon
dolja, hogy a tót nyelvét eladogatná. Szép
ez az ön aranykája, do szebb az én nyelvem,
melyet én nem aranyért, do az egész világért
sem adnék el. És igy semmi sem lesz a mi
cserénkből; maradjunk a magunkénál: én a
magam nyelvét, ön a maga aranyát tartsa
meg békében.“
III. Végül pedig, nehogy azt higyje va
laki, hogy a külföld él-hal érettünk és a nem
zetiségi száj bősök handabandája nyom nélkül
elvész és magától elhallgat, a t olvasó figyel
mét a „Középisk. tanáregylet Közlöny“-ének
m. évi 7. számában közlött fordítás szerint,
az „Alig. Doutscher Schülverein“-töl kiadott
s az összes németországi lapokban megjelent
„Aufruf* következő csattanósabb passusaira
hívom fel:
„ — — - Mindenekelőtt a németek Ma
gyarországban és Érdélyországban azok, kik
segítségünkre szorulnak. Az uralkodó magyar
kisebbség, daczára a nyelvek egyenjogúsítását
illető törvényes biztosításának, évek sora óta
következetesen azon dolgozott; hogy a német
műveltséget a magyar koronaországokban
tönkre tegye. A német népiskolák száma évrőlévre csökken, a német gymnasiumok az
erdélyi szászok kivételével magyariráltatnak,
német egyetem (!) nincs már; a törvényes
határozat, mely szerint az állam tartozik a
németek kiképzéséről az akadémiai oktatás
fokozatáig gondoskodni, nemcsak végrehajtva
nincs, hanem a most előterjesztett középiskolai
törvényjavaslat ezen határozat megszüntetése
mellett uj német középiskolák állítását el
akarja az állam által tiltani, s minden ta
nárságra jogosultat arra akar kényszeríteni,
hogy képességét a tanításra magyar nyelven
Dje.aUaJ piánk. racUaaUik. ka MHaUaak
a kladiUa Utiaaadik.
(R.-H. r.)
�LAPOK.
NÓGRÁ DI
Felhívás Nógiidmegye gazdaközönségéhez. nógrádmegyei gazdasági egyesület tagjai közé
Mielőtt tehát a számláló lapokkal elárasztották
volna az országot, egy rés* nyelvészeti tudósok, más
KdzűaUtményeink alkotó eleme: a tár
as láL *..** A mi m újabb korban nagy, virágaó 6a
Gróf Ggürkjj Átrakóm
hataloMta, M reodnerint válvetett együttmun•Isik.
Ulkodfa eredményei
Sucitoonk# Jónot,
Pulink# A#oit,
Tinulatokkal találkozunk a foglalkozási
I. d.Uök,
II. áldást
körökTnindegyikóbeo. Auipar 6a kereskedelem,
Bainlner Olló,
a a nemzet gazdagodásának ezzel összefüggő
uuu.
tényezői, már többé-kevéabé megalkották tár
sulás utján szervezetüket, csupán a mezőgaz
Megjegyzések a „Hányan vagyunk?“ és
dádat tere az, bol az ország némely megyéje
„Panslavismus“ czimü czikkekre.
•aerveaetleaal áll. Pedig mezőgazdaságunk
Mosdhatom, érdekkel olvastam mindkét csikket,
fejlesztése, agazdászati tudomány, s a helyes
6a okszerű gazdálkodási rendszerek vivmá- s mindkettő Menőjének melegen érdeklődé hszafiMgát
is felfogtam belőlük; de bátorságot vessek magamnak
nyainak meghonosítása, nemcsak létfeltétele miodketiőro vonatkozva, ason észrevételeimet megtenni,
qemxetQnknek, de egyetlen eszköze vagyono- melyeket bizonyosan a czikkiró urak ia forgattak el
aodáaának is.
méjükben, da mert hirtelen s röviden akartak csak
Mezőgazdaságunk előmozdítása tehát nem végezni, papirosra nem tették.
így: „nemzetiség tekintetében az anyanyelv be
ostipán jól felfogott magán érdeke minden egyes
vallása alapján magyarok 6.165,088 an" volnánk Keleti
mezőgazdasággal foglalkozó egyénnek, de Károly ur, illetve 3 statistics csalhatatlan adatai
zyyútia.1 hazafias kötelessége minden igaz hon- sssríak
rész pedig hazafias politikusokból alakított bizottságot
küldött volna ki a kormány a népszámlálási nyom
lépni, s minél több buzgó tagot toborozni szí
veskedjék.
Kelt B.-Gyarmaton, 1882. január hó l én.
Ha van foglalkozási ág, melyen a ver
seny, a kísérletek és a nyert tapasztalatok
érvényesítése, a segédeszközöknek p. o. a közlekedés, vizszabályozáa, talajjavítás társulati
ÖMzeműködés utján való előmozdítása sikert
ígér, figl ** bizonyára a mezőgazdaság.
Régóta érezzük oly egyletnek hiányát,
mely mindezek előmozdítására egyedül hiva
tott és hathatós közegül szolgálna. Hazánk
megyéinek legnagyobb része már bír megyei
gazdasági egyletekkel.
Nógrádnak hátra maradnia nem szabad.
E megye fiainak ismert lelkes volta,
buzgalma és kitartása, előleges biztosíték, hogy
az egyesülés megyénk mezőgazdaságának emelésére áldás thozó leend.
’
Az egyesület fel tétlen ül gyakorlatias irány
ban óhajtván haladni, legfőbb czéljai közé
sorozza: hogy a gazdaközönség jó vetőmagvak,
tenyész állatok, czélszcrűnek bizonyult gépek,
eszköaök birtokába könnyű szerrel juthasson,
a hogy előnyös jég és tűzkár elleni biztosí
tási módok, a termények eladásának közvetí
tése, megbízható gépészek, szakmunkások szerzése által, az e részben érzett hiányokon lehe
tőéig segítve legyen.
A kitűzöttczél azonban csak akkor leend
elérve, ha arra a gazdák túlnyomó többsége köz
rom unkái. Felkérjük tehát a közönséget, hogy a
A „NÓGRÁDI LAPOK“ TÁRCZÁJA.
‘l 11" Iliiül !■
>
II
■ I
.................
Farsangban.
— Csevegés. —
•*- u-’ 1
dnv
Mskiozaak. JáiJák a bolondját.
Ea aea tsdea, nekea csak njy
■osdja.
T4UC
Matat a* égte* világ, csak
mi szegény tárcsa-
ezikkirók virrasztónk lámpánk mellett Leírjuk, bogy
miként mutat más a ha hataványan festjük azt, le
korholnak miatta. Ó nekünk nagyon sanyarú állapo
tuk vaa. Elmegyünk a fényes bálba, bol minden szép
leány őrömtől sugárzó arezczal tekint felénk, nem
átallt; mintha talán rajtunk valami szokatlan megbámatai való votaa. ô nem. hanem azért, hogy legyünk
laogigésTS ás ne feledkezzünk el róluk a referálás
alkalmával. „Ott voltak, hódítottak, bűvöltek éa elbájoltak minden férfit!“ Csak e néhány szavat mond
ják el csikkünkben a szép kisasszonyokról s bátran
eléjük állhatunk mindenkor, jó szemmel néznek ránk
bálreferansokra, de nem sz emberekre,
Azonban e tekintetben én optimista vagyok s
erősen hiszem, hogy a 13 728,622 lélek számnál bátran
egy fél milliót számíthatunk a 6.165,088
magyarhoz;
mert ennyit okvetlenül elbicskázott ’ a kormány hely
telen kérdésfeltétele, vagy inkább a kérdés helytclon
magyarázata, a nemzetiség helyett: anyanyelv
kitételénél.
Mert halijuk csak ezt az absurd magyarázatot:
„Mindenki oly nyelvűnek Írandó be, aminőnek vallja
magát, és ebbeli határozottan teendő nyilatkozatára
semmiféle befolyást sem szabad a számláló ügynöknek
gyakorolni. — Ha a gyermek más nyelven beszél mint
szülői, a gyermek számláló Ispjára ezen más nyelv
jegyzendő.“
Hát nem mag* magának mond-e ellen ezen ma
gyarázatával a kormány anyanyelv kifejezés irányábau?
Hát anyanyelv>-e az akkor
más nyelven beszél, mint szülei?
Milyen te sz ember, nem parancsolhat a szivének,
mert ka » zene, a riró hegedűhúr föltazitja vérét, önMnytüllWl tánwa kerekedik, éa as a tánca olyan
élvezetet szeres. Átkarolva a bájos teremtést fejtjük a
táaezot mint egy őrült s ngy szeretnénk, ba sz Így
tartana áriádig, örökké. Zene és tánez közben fldvö-
sülni mg, ó sz valami bizarr eszme, de hiába sokszor
kérdések fogalmainak
heiyes, népies magyarázására s ez által minden módon
oda törekedett volna, hogy az állam hatalma, a nem
zet tekintélye elvitázhatlanul kitűnjék.
Mint számláló Ogyoük magam meggyőződtem
arról, hogy „Mi az anyanyelvi?“ kérdés feltevésemnél
oly tősgyökeres magyar egyénok a tótól vagy a né
metet vallották anyanyelvűkul, kiknek családi nyelvük
egészen és kizá.ólag a magyar s kik azon téves fel
fogásból, hogy szláv vagy német vidéken születtek e
gyermekkorukat ott élték, vagy bogy anyjuktól a tólot
vagy a némáiét sajátították el legelőször is, tót sah
anyanyelvűiknek képzelték magukat — En pedig,
mivel a fentobb idéztem miniateri magyarázat lakatot
tett a szájamra, honfiúi
bejegyeztem a
fájdalommal
mondottakat.
Mondhatom, hogy 700 létekből álló községemben
legalább 10 százaléka esett áldozatul a balfogalomnak.
És ha az megtörtént nálam, bizony úgy volt az másutt
a
mindenütt is!
Részemről bitzom, hogy anyanyelv kifejezéssel
a kormány is azon nyelvot akarta értetni, mely a
család házi nyelve s nem azt, melyben valaki ezületik
s
moly be u gyermekkorát élte, de a viszonyok és kö
reményeknél fogva attól régen elbúcsúzott és sem
Írni sem társalogni nem képes azon. Pedig hány ezer
ember ily helyzetben lévén, mégis idegen anyanyelvű
nek vallotta magát ?
A megye székhelyén —
hallom
—
nagy súlyt
fektettek arra s különös figyelemmel kisérték azon
egyének számláló lapjait, akik amúgy is „pánszláv*
hírében állváó: vájjon mily anyanyelvűnknek vallják
magukat? s azért, mert az anyanyelv kifejezés fogal
mával nem voltak talán oly tisztában, mint én, csak
ugyan tót auyanyclvűeknek jegyezték be magukat —
úgy értesültem — nagy ellenszenvet keltettek maguk
iránt éa indokolatlan zaklatásnak s nem érdemlett
üldözésnek czéltáblái lőttek.
Másokat ezek közül nem ismervo annyira, csak
Sz. K. jó barátomat veszem pártolásom alá, — ha
a gyermeknek, ha
ugyan valami! nyomna * latban pártolásom s talán
magamuak is nem ártana meg — a nyíltan kijelen
ki tehát, mondom én, bogy az
anyanyelv éa nemzetiség fogalom közötti helytelen
értelmezése által a kormány legalább 500,000, ha nem
tem, hogy gyakran járok házához, ismerem családi
viszonyait, de punslavisticus szellemet nőm észleltem
körében, kőt ellenkezőleg, gyermekeit a legjobb baza
egy millió lelket elpuskázott saját vére a magyar
nemzettől, mrgszaporitni segített ellenségeit s szarvat
adott a psnstavismasnak. .
fisa érzetemben neveli, ő neki magának pedig az a
legnagyobb hibája — ha csakugyan hibának mond
Innen indulva
Akárki mit mond, de hibául rovandó biz az a
kormánynak, hogy annyi* ezer é> ezer '’tudományos
szakférfiú közül nem Ind olyanokat kiküldeni az ilyen
életbevágó dolgokbani eljárásra, akik a gyermeket
valódi nevén‘uólitnák meg; azaz akik az idegen
ható — hogy a patulav hírben álló katb. pap T. A.sal, kivel több évig egy pályán, a népnevelés pályáján
haladtak, komasági rokonságban áll, do akinek panaláv érzelmében szintén okom van kételkedni, wort a
közelmúlt karácsonyi ünnepek alatt olvastam kereszt
fiához irt levelét, melyben ezek is foglaltattak:
„Ezt
nyelvekből lefordított szavaknak valódi magyar értei
azért küldöm, (a karácsonyi ajándékot) bogy jól tanulj,
met adnának. A kontár fordítók oly kotyvalék szava
kat gyártanak, hogy — fogadni mernék — maga az
szülőidnek szófogadó fia, a hazának pedig hasznos
polgára iparkodjál lenni!“
Ha tehát az az egyén ia pansláv volna, akkor
bizonyosan először nem magyarul irt volna ét másod-
illető minister nr sem fogná fel azok értelmét, hacsak
a bölcs fordítóval meg nem mzgyaráztatná magának.
most jól viselték ma
rájuk pa
gondolunk erre, emberek vagyunk, gyarlók, kiket a
bánatos begedübsngok más világba visznek; kimond
deznek, pedig a naptárasinálók
hatatlan érzés sz, mit a zene éa tánca közben érezünk,
ennek a tudósok sem‘tudnak nevet adni.
Ô a farsang sok éldeletet nyújt mindnyájunk
rancsolt az eladó leányuk.
— Ebbe a bálba elmegyünk,
számára, ez a közös vigság ideje. Kalandozzunk tehát
állhatjuk.
egy kissé az emberok között.
•
megyünk el, mert ezok csak a maguk tüzttket oltják,
a torkukat, minket nőket elhanyagolnak. A krajezáregyesület mulatságán sokan lennek, nem megyünk,
A morosus agglegények behúzódnak rendellen
szobáikba és pipára gyújtanak a b.'.li meghívókkal.
Szidják az emberek 4, hogy miért mutatnak, gúnynak
tekintik ba róluk is megemlékezik valaki éa meghív
ják őket Kerülik a nőket, mert szivük egy sivatag,
pusztább a Saharánál, oáz sincs rajta, az életadó
szerelem hevének egy parányi szikrája sincs .bennük,
összeülnek nébányan és kártyáznak. isznak és lemen
tálnak a világ roszaságáért. Hiányzik itt édes bari
taim a lélek, az a női létek, mely jelenlétével egy
más világot tud teremteni; hiányzik a kedves csevegő
gukat, bosszú farsangot adtak, bizonyosan
X ék bizouyosan
ott
lennek,
ebbo ucm,
mert
azokat pedig ki nem
A tűzoltók bálja nem mulattató, oda nem
itt nem lehet lánczolni, sok a nő, kevés a fiatal em
ber. A jogászok bálj.i fényes lesz, Y. grófné a' védő,
ezt mér megnézzük,
a
szép
jurátus
emberek, nem fársdusk ki egész
urak gavallér
reggelig,
megszok
ták, stb.
És ekkor azok a galambszivü leánykák milyen
kömény kritikát adnak
a
szegény
férfiakról
A jó
mamák csak néba néha szólnak bele, ba valami fontos
és eldönthetetlen kérdés merül fel.
— Tehát Irányok négy bálba megyünk el,
sz adó, apátoknak tömérdek
nő, ki mindenütt ott található éa oly örömmel van
körében az ember. Egy vad, bozótos erdő sz aggle
többre nem kerül, sok
gények társasága, melyben hiányzik az erdő ékessége
A leányok megnyugodnak, úgy is tudják, bogy
a négy mulatságot kiegészítik a gyakori fillérestélyek,
a repkény, sz ibolya, a szelíd feleség!
És ők azt hiszik, hogy jól mulattak. Köszönöm!
start emk kiállhstatlanok, nem tánczolnak
ítls
tatványok sserke«ztéaére éa a
A leányos háznál ] egész
farsang.
Előleges házi gyűlések
fölfordulást
tartatnak,
csinál a
melyekben a
mamák és leányok elhatározzák, hogy melyik bálba
mennek eh Ó azok a piezi szájacskák, milyen csípőién
tudnak ekkor beszélni. Kigúnyolják a fiatal embereket,
hogy milyen tehetetlenek, alig néhány mulatságot ren
kiadása van, a ruha nagyon sokba kerül
batyubálok, kisebb családi összejövetelek, hol azután
szintén akad néhány jótalpú fiatal ember. Hanem
bátra van még sz ostrom, a legfelsőbb fórum— a tatu!
Egy hadvezér nem basznál olyan jól kigondolt
terveket a vár bevételéhez, mint a mennyi szelíd fúr
fangot gondolnak ki a bálba készülő leányok. Szegény
taták, fői ekkor a fejük, futnak a lányok elől, mert
tudjá'-, hogy készül a förgeteg tárcsájuk fölött.
(VslytsUia kflv.)
Hárffy Aladár.
�NÓGRÁDI LAPOK.
a halának hasznos polgárát, hanom
biionyosan: Sláviánsk hú apostolát szeretné látni
szór nem
ország derék
Van bizony pansláv szellem ott a Hodua, Bor
bánoknál, a lolsóbb vidéki lutheránus papok s Unitók
de az is csak
a
kormány hibája,
ügy ily számba tehető
előhsladáaán tk nem Csekély érdsmo illeti meg Magyar
kereulflában!
No nézzünk mindent fekete szemüvegen.
nál;
pedig taiodsn elfogulatlan ítélő belátja » kény leien
bevallani, hogy a népnevelési
mert
nem
szakértő orvosként, hanem kuruzsló módjára dédelgeti
és
tlgyneretó
káutorlanitóit. — Kinek
óz iránt kételyei-támadtuk, vegyen
tnagloak
fárad
ságot, tekintsen szét az országban, s bizonyosan úgy
Ulálja, bogy Magyarország néptanítóinak inajdoem
Fs -ad
része kánlortanitóbol áll, kik cgész< u a nép
közt éloek, azoknak sok, igen sok községben csaknem
a megfenéscdotl testrészt.
A valódi népbarát a kis .Egri Néplap“ scbvarcz
egyedüli vezérei, tanácsadói, oktatói és nevelői, szóval
auf weiu kimutatta, bogy 2224 lutheránus lelkész és
és unitók a szó teljes értelmében. —
Ezek ügy buzgalma nem csekély mérvben tolták előre
unitó közűi 7R3 pansláv. Tehát egy harmadánál még
népnevelők
— Mórt szerintem nem a
Oda már csak
ugyan értelmes orvotok azttkségeltetnck.
a népueveléaűgy
Szerintem egyik fele az orvosoknak volnának a
kormány szigoré intézkedései, a másik föle pedig mi
szerű iskolák s a pelyva sokaságé
közhoDlisk és a lapirvdalom, akiknek a kormány szi
Unitók. — Mert nemcsak a díszes iskola épűIetneL,
hanem a zsúp és nádfedelú iskolaieremnek is megele
egy vastag paraszthajszállal is több.
gorú intézkedései irányában
feladatunk volna szelíd
bánásmód, szívélyes fogadás, jóakaratú, barátságos S
szekerét.
gombamódra cl»za|xirodott tankönyvek, nem a pilotslik első sorban. a
venitő lelke
a jó
taneszközök ^ne
lapttgyet, hanem a lelkiivmercles
Unitó.
ki tud
magának szükség
rokonszenves társalgásunk s sine ira vitatkozásunk
álul meggyőzni e makranezos testvéreinket, hogy téves
esetében szorgalma, leleményessége és ügyessége álul
önerejéből is taneszközöket előállítani, melyek a költ
utakon járnak, ha az édes anya, a közös hazától el
séges taneszközöket sok esetben tökéletesen pótolják.
.... A káotortanitó ilyen tanító. — Ó érdemli meg
fordulnak s tékozló fiúként idegeneknél otthont keresnek.
A fajgyűlöletet vesztik el' magnóktól messze,
valóban az elnevezést
„néptanító * — Igen
helyesen
őrizkedjünk irányukban sértő vágj csúf elnevezéseket
novezi őt egy derék egyházi férfiú a „falu eszének,
használni s barátkozzunk meg azon tudattal, hogy a
tót la ember nem csak, de testvérünk is!
ki mindenkinek ad egy kicsit nála még
Lám. moonyire
haragszunk a zsidókra', hogy a
keresztényt gójro-nak nevezi.
A kormány pedig szinte tegye meg kO'eleuégét.
A viszontlátásig!
Dűrrtiinfl.
Igeo uraim! A kántortanitó az a mester, ki az
élő, de faragatlan tuskóból erkölcsileg képzett egyént,
a társadalomnak buznos tagot, az államnak becsüle
tes polgárt, az egyháznak buzgó hívőt állít elő. — 6
az a kertész, ki a puszták
az erények e nevelő
és erényesség illatával fölékesiti, s igy a további
életre előkészíti. — Ő az a magrető, kinek fáradsága
i.
A kántortanitó a társadalom egyik kiválóbb tra
gikomikus alakja, nemcsak azért, hogy ő ott is dalol
hanem
azért is, mert neki az életben
valóban tragikomikus helyzet jutott osztályrészül
—
Belátták és fölismerték a kántortanitó komikus mi
voltát
vadvirágát a népiskolába,
kertjébe átülteti, a hit, reméoy,
és szeretet üdítő harmatával öntözi, a becsületesség
A kántortanitó.
a hol más sir,
sincsen de
ficit." —
már a régibb azinműirók is, hiszen
alig van
régibb népszínmű, molyben a kántortaoitó ne vinné
a komikus főszerepet. — A nézőközönség akár a pak
ulán kedvező időjárás mellett (ez alatt proUkció is
értendő!) dói aratás várható — Ő az az építőmes
ter, ki az
elemi
tudományok okszerű Unitása által
fundamentumát veti meg az iparosműbelynek, de épen
úgy a művész ecsetének, az épen
calamussának
sért jajgató dijnok
miniszteri bársony
széknek,
nak épen úgy, mint
most fizetésjavitá-
épen
úgy, mint a
közvitéz hősi bátorságá
a tábornoki
egyenruháknak, a
az ô felléptén, az ő jelenetén. De
papi „tógának* s vörös övnek épen úgy, mint a pűs-
ki ne is nevetne egy embert, kiúszott sováuy arczczal,
rézvörös orral, OkOlnyi pápaszcmmel, begyűrlö testa
.pöksüvegnek és tábornoki ktlapnak. — Tegyék uraim
mentom! kalappal, ki félig berúgott állapotában, éke
adu az első betűt szájakba, az első „griflit* kezűkbe?
kodéiig
nevethet
kezüket szivükre, a kérjék számon 'önmagoktól, ki
búcsúzUtó-
- Ki csepegtette szivükbe a bit, reméoy it szeretet első
ját. lakodalmas toasztját, sülctlen viczczeit, okoskodá
balzsamát? Ki tárta föl önök szemei előtt először a
sait, stb. I ? Ha más nem, e jelonct mindenesetre meg
természet népségeit? Ki ismertette meg először-öuök-
menté a darabot.' — Igyokeztek is a színműírók a
kántortanitó jeles komikus minéműsígét színműveikben
kel az édes
sen de borízű hangon zengi el násxoagyi
minél többször a legtarkább kiállításban
értékesíteni.
— Volt is kántor uramnak tokintélyo .... a szín
padon, de nem a társadalomban
Ez a régibb időben talán
megjárU, mil or még
szülőföld
balmait és virányait? Ki Uni-
to'.ta Önöket először szeretni a hazát? Ki vi'ste szi
vükbe a nagy költő ékes dalának minden szarát:
„Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar . . .?
Nemde kénytelenek önök bevallani, hogy a népUnitó
s nagyobbrészint a kántortanitó. — !? Nos uraim ha
katonák,
ez igy van, akkor megérdemli az a kántortanitó, hogy
becsületes csizmadiák, kontár kőművesek, úrhatnám
Őt megillető tiszteletben Urtsák, gúny tárgyává ne u-
szabőlegényck stb. (tisztelet a kivételeknek) viselték
gyék, s ha tehetik, nyomorait anyagi
vításán közreműködjenek. —
nagyobbrészint kicsapott diákok, kiszolgált
a kántortaniiói „tisztséget.“ — Kiknek
tak a csapszékek,
iskoláik vol
fonóbáuk, lakodalmas helyek s
disznótorok, hol azutáu becsölelesen
csességüket, a hallgatóság nem csekély mulatságára.
Az ötvenes években nem ritkák voltak az ily
derék kántor áraimók. Ez időben tehát ha uem is illő,
tűrhető volt, hogy ily kántortanitók
színpadon, nyilvános helyeken pelengére állitassanak
gúnytárgyává tétessenek.
Azonban változtak az idők, változtok az embe
rek I Ma már atanűgy terén óriási haladás történt,
jelű tanítóképző intésetek álliuttak úgy a felekezotek mint az állam részéről, számos képzett, szakava
tott s minden tekintetben derék tanitók terjedtok szét
az országban, a szélrózsa minden irányában.
A régibb
kántorUnitók is megértve a kor hívó
szavát, örömmel sorakoztak a haladás zászlója alá.
Jelű szakkönyvok tanulmányozása. Unitó egyletek és
pótUnfolyamok szoros látogatása álul
hiányos pe
dagógiai tudományokat pótolni, a a kor kívánalmainak
eleget tenni iparkodtak. — Úgy, hogy bátran merem
állítani , miszerint a mai kántortanitók mind képzett
ségre mind tanítói gyakorlottságra s Ügyszeretetre —
■ind társadalmi mind pacdagógiai szempontból — bár
kivel, bármily jellegű tanítóval
A megyei
tanfelügyelők
kiállják n versenyt.
tanügyi
kimutatásából
s a vallás és közoktatási miniszter országos közokto
tásügyi jelentéséből világosan
kitűnik , hogy a nép
nevelési ügy 30—40 év ÓU mily óriási
... y ... f.
.fölöltözködve“
Bzohns szent tűsétől fölmJegitve, dörgedelmes intel
mek és prédikációkban öntötték ki psedagógiai böl
de Ulán mégis
helyzetének ja
haladást tett,
úgy annyira, hogy nincs benne nagyítás, ha azt álli-,
tóm, miszerint népneveléaügyünk előbbi tespedéséből
fölkirblva/psrlsgias állapotából szakértő művelés alá
fogva, csaknem európai színvonalra emelkedett.—Már
B -Gyarmaton 1881. évi deczember 22-én Urtott
őszi rendes közgyűlésen olvastatott:
100. -sz. A számvizsgáló szakbizottságnak az
.állandó választmány által is helyeselt jelentése az
1882. évi községi költségvetési előirányzatok tárgyában,
moly sierint
1. A b-ffarmali járatban
a) Észrevétel nélkül jóváhagyattak: A. Esztergály,
Kis és Nagy Kér, Mobora, Szentpéter.
b) Észrevételekkel bsgyatUk jóvá: Csesztra, Kis
kürtös, Bakó, 8zűgy. Pető
c) ElttUsittatUk: Marosai, Riba, Galábocs. KisZellő, Nsgy-Zelló, Csatár, Bossa, Szárazbrezó, Szeles,
Felső Esztergály, Zsihlava, Nagy-Lam, Nagy Sztrácain,
Nagy Kürtös, Lest, Kékkő, Palvarcz, Nándor, B.-Gyarmst, Vadkert. Szécsénykovácri, Zobor, Varbő, Trázs,
Hugyag, Zvély, Szklabonya. Ovár, KisnjfJu, Eheezk,
Haláp, Surány, Herenesény, Kis Sztrácsín, l’auk és
Dejtár költségvetései
II. .4 nógrádi járatban.
a) Észrevétel nélkül jóváhagyattak: Nézaa, Felső
Sáp, Verőcze, Kis-Maros, Tolmács, I’encz, Horpács,
Paszta Katalin és Szendehely községeké.
b) Észrevétellel hagyattak jóvá: Felső Bodony,
Alsó Sáp, Diósjcnő, Nagyoroszi.
Kisoroszi, Nógrád,
Berkenye, Keszeg, Legéud, Alsó Petéoy, Kösd, Rád,
Iléteág, Borsosberinke, Ránk, Nőtincs b A gárd.
c) ElutasitUtUk: Rom hány. /. Bodony, SzenU,
Kis Ecset, Deberesény, Alsó Szécséuyke, F. Szécsény ke,
Tereske, Szátok, Puszta Berki, Felső Petéoy és Puszta
Szántó közsógok költségvetései.
III. .4 nlriiki járatban
a) Észrevétel nélkül jóváhagyniuk: Bágyon,
Dengeleg, Garáb, Heréd, Kosárd, Kökényes, Kövesd,
Kutassó, Lörinezi és Vanyarez.
b) Észrevétellel hagyattak jóvá: Kis Sárkány,
Nagy Bárkáoy,Cséc«,QsMC«iáu BáhaJmn, Jobbágyi,
Kálló, Erdőkön, Palotás, Básosouháza, Zagyraazáató,
Szí rák. Bzőllöé, Szeativány, Erdőureaa, Alsó Toll,
Felső Told, Szaadaváralja.
c) Elataaittatiak: Becske, Bér, dorezal, Baják,
Bokor, Guta, Ssaada, Terény, Mátraversbély, EŐsog
és Hzarvasgede községek kWtségvatéeei.
IF. A ttáneufi luratban.
a) Étzrevéul nélkül jóváhagyniuk: Póeiáay,—
(úgy 1880. évről elmaradott) Ledauy ás BzakaHk
b) Észrevétellel hagyattak jóvá: UpuGerge,
Kis Gorge, Ibny, agy itUH). évi átoó-Lndáuy ét&a
láSZÍ éif
C) EUusittatuk: KaraMskavzi. Mihály-Gsm,
Csitár, DaUny, Felfalu, Piliny, Eadrefalva, Baécaásy,
Kis Hártyán. Szál tus teres, Ságujfala, Eus, KaraocatSg,
HzápsUk, TóUurokbáza, Nagy Géez, Üéo-Hartyáa,
Laciin, Magyar, AUó Lodány, Felaő Ladány, SaakaJ,
Halászi, Varaaay, Hollóké, Lóca, Róbósz és Sípok, —ngy 1880. évről Pfietéoy kőcaégsk kőlUégvetései.
r. A fUtki járatban.
a) Észrevétel nélkül jóváhagyattak: Korlát, IpolyNyitra, Sávoly, Parse, Puszto-Keresztár, Föltár
b) Észrevételekkel hagyattak jóvá: Ftáskkovácai,
Fülokkelecaéoy, Bolgárom, Ósdin, Ipoly Róo/a, Qseh
brezó, Somoekó, Nemti, A. F. Páliéira, Andrásaira,
Vizslás, Zagyva hóna,
C) ElutasitUtUk: KarancsaJja, Karaaoaapátfalva,
Karancaberény, Galaa, Csered, Bársm, HulegkúL 0 Báai,
Vecscklő, Lapujiö, Pogoay, Hrsdutya, KacaaJJtonzks,
Bisairicaka, Káloó Garáb, lpolybolyk,
Ipoly Pincz,
Nagy- Darócz,Barzsncse, Zelene, öóalehou, Somosa;fals,
Csákány háza, Ffllekpűapöki, Ragyolcz, FÍbk, Mátra
szele, Homoktereone, Máttanovák, Kazár, KíeUreaae,
Baglyasalja és Málnapalak.
Ff. A latancxi íáráibaa.
a
a) Észrevétellel jóváhagyattak: Maeara, Rasp,
Kalonda, Pilis, Miksi, Videíalra, Nagy&la, Les^Apázfaln, Loeoncz Kisfalu, Fatásnka puszta, LoeeMBtamár.
b) ElutasitUtUk: Tantócz, Terhelőd, Mtlyaia,
Veres, 0 Huta, Alsó TmsMrňýik, Turopelya, Leótvora,
Ábelova, Nadacskz, Nedelistyr, Sűllyo, Polickaó, Parócza, Nagy-Libe.cse, Felső Sztrogors, LánytItt! a,
Kotmanlebota, Dobrocs, Udoruya, vámoefaiva, Pocraeriny, Tosoncza, Príboj, Boroeznok, Tamazi, Prága,
Máskora, Lupocs, Gergelyfalra, GáesbboU, Gáufaia,
Gscs, Tótkisralu, Tótkelecoéuy, Závoda, Tóthartyás,
Alsó Sztregova, Külibercse, Rárostnalvad.Lhks,Swans,
Fűrész, Alsó Felső Bzova, Diriny-Oroezi, Bodalabou,
Kistugár, Rőzsalehota, Diviny, F.-Tmovnyik, Vüké.
Tórincs, Jelsócz és Panyi-Daróez községek költségvetései.
VII. Latonczrntrull tanáéra töm költségvetési
clőirányzaU észrevétellel.
Ugyanekkor a múlt évekről beérkezett kösaéri
számadásokból:
I. A b.-gyarmati járásban. ",,‘
a) Észrevétellel: Kistufalu 1879.'évi.
*
VisszanUsittatUk: Kis Zellő I88On GsUboes 1880,
Bússá 1880, Csalár 1880, Zobor J880. évi JnOzoteL
számadások.
'
•''’.í.
IL A nógrádi járásban.
y
a) Észrevétel nélkül jóváhagyattak:
esényke, Felső Szécséuyke, Szento, Alsó Bodoay, Dobcrcsény 1830. évi.
........
b) Észrevétellel.- Nézaa, Felső Sáp, Kösd l8ÄÍvi
111. A fttlekj járásban:
a) Észrevétel nélkül: Malaapatak 1880. évi,
Fülek 1878. évi, Salgótarján 1880. évi Megényulap
számadása.
‘
• ’ **
s
b) ElutasitUtUk: Zeleoe 1879, 188a
fióelebou 1879. és 1880, Föltár 1879, 188a évi, Ohbrezó 1879. és 1880, Berzencze 1879 és 1880. éri.
IV. Losonca rendezett tanáén város 1880, évi
számadása észrevétellel jóváhagyatott
,
A beérkezett költségvetésekre vouatkoadlag kö
vetkező észrevételek tétettek indítványok folytáé, as
állandó választmány álul egyhangúlag tángádoCt
javaslatok alapján.
r- t. sííuhií
A visszautasított költségvetések tjabtá beadásássk
határidejéül 1882. éri február hé 15-ke ttatik ki,
mikorra azokat a számvizsgáló tázottság as aKsaáa
elnöklete alatt vizsgálja meg, érdemileg biráJja el, és
záradékolja, az eredméuvról a közgyűlésnek ieJeatía
lesz teendő.
’
Nógrádmegye törvényhatósága az 1871. éviTVIIL
t ez. löd. | ból kifolyólagmegálUpitottaakOusénket
és pusztákat, ezen változtatni csak aa 187$. áviK. L
ez. 89. 5 értelmében van a paaztákaak —'frjjébsr.
UtasitUlnak a járási fóesolgabirák. begy Fatá
anka, Csontfala és Ordas pasztáknak Baly kniséghcri
tartozása iránt vizsgálatot eszközöljenek e egyssersmint
a költségeknek mily aránybasi hozzájárulását ttntos
sík ki. Mely helyszíni vizsgálat endustayérti 80 «ap
alatt tegyenek Jelentést.
,..n
,
A községi kiadások fsdesstét képesé köwigípótadók a jóváhagyott költségvetések alapján sztBOig aa
előző óv állami adók alapján és arányiban msMAk
ki. mely kivetésnek s az adófizetők könyvecskéibe
leendő bevezetésének minden év február M vérérül
be kell fejezve lenni, miről a községi * kötjsgyaők
a hivatalos értesítő utján, i ft- h Mgédnoigsúrák
végzésilog értesitoMUk.
. .K. m. f
KisdU:
Barmot Gábor.
�NÓGRÁDI LAPOK.
is rései veit. Csen kivöl igen sxámosan
Irodalom.
; •* f* kJUrtt t**taí Lások“ »4k száaáaak tartaton: As »P»
kewáji KtanSlto ; irta CmtUIbí T. M. (TelytaU*.’ — V*lek;
; Ifta tajal IL 8w>. — k nlrk* Uo trstya *»*»* krssHj; fordfoytta MU«m Bite (F*tjtrtta) — E«y *a<jüko« M«b* taste.
(ViC* ) T
p*r ui u *«kilto*<r41 *• m *ni«av*L Owt»jta; irta SgsasrsUs. — Surstea ta vagyta. fcltartlte; K*
Ctarjta LAssU. (folytatta.) — As 4rtj bánfa r*<ij*. Rajs; irta
NMaaAy tar*. — JAr*k, k«l«k .... Kflltaatay; Irta Halló —
A UM* tM ana vsa Htaoraak: irta rWtaslrop. Upaataat. —
t
— »uj..au — Upatakl Blftaa iUU biróai*
* gátakká. — Laanral raa<y«»U4k. — Harca a aaAtaaAaytrt. —
MalUklat: ,* Maca* caiat rejiajr O—U. aldala. A ,NSvO*<*
Jaaataiaai atasa — A borUSksa: H«U capUr. — Sakk-taUay. ~ TaUay aacfoJUaak. — M«cf»Jtak aarai.
— BtaMaak, feUrtak. ^Aalatok. — A aatrktartMf ptataja. HhAilir-*- — A Ua tata* kartust. — B*Antt«trt; Mabaar
VBaaaakl. Mapart IV. bar, papa*rakla~atcaa a. a*. Eftaa tart
CMfc.M tara » ťrt. >««ya4 tata ! M M ta.
-'i Ak W váftWÓ***, ralataiat paraa ta paraaUvkli kanak,
aetata, at ismert TaUayJUa jagyaataaóU Uadtabaa ia aeRjsteat,
■a -Hf sasbkisd*»k*a akta ayalcaadrtlbaa *0 krtrt kaphat*. A
HbtaiŰk 4* Jókciky ftte pamadtarttaaal alakba* ta kiilUttabaa
trtjsesa W*K**T** • kladka
TMrlrtj *• ftabek Mtaidkaraakadtabbaa Badapcataa
»«j*M.,Aalnrtadi kiapap*. Benőtt Árpád aradaU adpeatoartvtaa* Mkatatitrt** dalai! 1. Haj da aatacyá. 1 Al ia ráírta,
g, R?g? ba agyaatr'wtayacaka lasa 4 H*c art ■anJjik. A Kia
A ItU b vta. T. Saawari fka ballada tevaUt. A Srtp
taajfo- Aaak-taact* aaatara Hétréttel ta<y
i‘ttES3»’tM«a .iv.Srkal Oak. Its I frt M kr.
<
* n- ‘ Al »j siHUrrtay aa art Jaa. l-v*l hatályba Uptat* U’ itat hrtristari nadtirttel bdritaa, rtáaadik.jacyutatalk kiadáabaa
ialaat
TttuyaM. B kiadta tyakarirtl baasaUtaUaarU »ia’A^.a.Va»s , kM Urenartat* mall.
*CT * Mrrtaybaa,
a ,
eaataltatort. Ára anbkladtabaa calaoaan
kltaa l írt ayataaadrtltaa ftar. 80 kr. Aa «J ertdnadaletak.
■Mknkad aa icaaaáfbcyalaUatar a caddttaTtay hatályba liplataa tártyrtsa kU*?*. kklta-taUa a awcjalaatak a Tstiay-ftla
1 <jiilmil* kiadáabaa. á«y ayal«*dr*lb*a alal wabkladtabaa
tert » kr.
•
A bWl IgywMrt urtáiyxat t STA. al* jtleaUkaay adda‘kiitaabM ■t~‘ krr—♦*', walyakai rajta kdatbbi nadalrtak. da
MMaaa a kt* l**atetrt id* ejtettek. E Bódoaittaok a r*rl
aatata aatradrtaaM keljetek hatálya" klrhl, a Uy j* sa*U*tatot
.Utliete aa afttUrt fokv* Trttay-fola Jegyseteail* kiadás, aaly
' lw, bxrrttaH aaabályaatat aáa tariayk** tói*. kfoasyata a
LXtaSXrtái. . bslydkba
kdaóbbb isaáihtrfr ityrt* á-rtt. A gyakorid jagá** • kiadta által
r“ ■•tkÍMÜTS. mijei ktUabaa el aea
krétait* ntrtiatrr a nála* oldalaaálektal, melyek jegyietekre
ÁMeMM ArttoMk talpat, ára ayalcaatadtbaa vagy ssebkiadáa-
M W ta^nta.
_______ _
voltak ott a
köxal vidékről, R.-Gyarmatről, tót Sxirák vidékéről is.
A négyeseket 65 pár tánctolta, s a mulatság
& óráig tartott tokozott fesztelen jókedvvcl.-
reggeli
Hirek
• bó 184a tartotta agybokeJéaét Hoitasy
Mária
tagjai
NAaanagyok
voltak.
háta* *1 Tidtan
bogy
■«
volt. Megemlitjtk még,
háxaapár nemélyébeo a belvét
viUiareggtü
egybekelt
A kareeolya-egylet kilja, mely, mint már több
franknyi
kamatsxlmla mérlege
2.879,27085 frankra rúgott, te a nycrcménybevétclbez
számítva a társaság évi bevételeit 14.886,494 80 frankra
kezik s legközelebb lapunkban is fog
tőle
közöltéin!.
Ax
mely kétadgkivtll
a kmonexiak viaxonoxni
napja lejárt, 3 957,69165 frankra rúgnak. Kötvények
lan tagjai bízattak meg.
„Nőgrádmegye szervezete és szabályrendeletsiu
bcállibilt értéktöbblete nincs boszimitvs, miután eme
„A protestantizmus ős puslavismus“ czirnü nagy
értékek nem realizáltattak és Így azonnali jövedelem
port vert röpiral írója mint értesülünk nem más, mint
forrásaként nem tekinthetők. E többletnek azonban
nagy jelentősége vau: biztosiba a jótállásokat, melyek
Tbébnsx Lajos, zólyomi pap, megyénk fia, ki Szügyben
szülotslt.
A helyb. tűzoltó-egylet február
tett fel.
lió 712,489 80 frank a britt kormány
A vadkerti vörös-kereszt fiókegylet
január 26 án a nagyvendéglő
1882. »vi
helyiségében zártkörű
ülésére a körhöz tartozó egyleti tagok és a tauügybarátok tisztelettel megbivatnak. Kelt 11. Gyarmaton,
1882. évi január 20 án. Kemény Gábor körelnök
Megtermelés és kertészeti-telep és magkereske
dés Frommcr A. Hermann Budapesten. — Szolgálatot
vélünk t. olvasóinknak tenni, midőn a nevezett — 35
éve fennálló s legjobb hírnek örvendő — ezég most
megjelent mag te növény föárjegyzékéro figyelmes
valódi
cairaképes te
minőségükről. Említett 128 ol
gazdagon ellátott árjegyzék
dalra terjedő, képekkel
kívánatra
ingyen te bérmenive mindenkinek megküldotik.
Értealtés. Vao sxereoc*éuk a b.-gyarmati jogász
egylet tisztelt tagjait érleaiteni, hogy az egylet helyi
sége .felszerelten, hat szaklappal, az 1832—1880.
törvényekkel
és
miniszteri
rendeletekkel
együtt,
évi
a
érkezte, az egylet tisztikara megválasztása
te rendes
kitüntetést valóban
a tiker
fény
letváuné, kit a kiuixott ha-
Mlna Ogy folytán a hixalom ceendee cealádi köréből
most
már a nőegylet
Bermin
rendelkezik,
asszony
Budapesten
az
érdeme.
díszes
kizárólag
van nő, hogy n. István dicső királyuk emléke iránt
Nógrádmegyei hivatalos értesítő.
1. Vasúti üzletgyakornoki állomásokra teljes kép
zettséggel bíróknak tekintendők s ennek folytán külön
felvételi vizsga nélkül alkalmazhatók azok, kik vala
mely főgyrnnasiumot vagy főreáltanodát, feltó kereskodelmi akadémiát, felső katonai tanintézetet, a buda
pesti állami középtanodát, a kassai állami gépészeti
ipartanodát, valamely hat évi tanfolyammal biró pol
gári iskolát jó sikerrel végezték, úgy szinte azon ta
nítók, kik a tanképesitö vizsgát kiáliitották.
2. Az előző pontban felsorolt iskolai képzettség
gel nem biró pályázók csak külön felvételi vizsga
alapján alkalmazhatók vasúti üzletgyakornoknak Ezen
vizsgára is azonban csak oly egyének bocsáthatók,
kik legalább a gymnasium vagy reáliskola 6-osatályát,
a budapesti állami közép ipartanoda
ásodik évfolya
mát, valamoly polgári iskola négy évfolyamát, a tanitóképezdék második évfolyamát jó sikerrel végezték,
vagy kik a katonatiszti vizsgát eredmény jyel letették.
3. Ha az I. és 2. pont alatt közelebbről megje
lölt iskolai képzettséggel biró vasúti egyének üzlet
gyakornoki állomásokra nem jelentkeznének, vagy
egyes esetekben kivételes okok forognának fenn, me
lyek az előirt iskolai képzettséggel nem bíró gyakor
nokok alkalmazását indokolnák, ily egyéneknek az
üzletgyakorooki vizsgára bocsátásához esetről esetre a
közlekedési ministerium előlege* engedélye lesz kiké
rendő te a képzettségi okmányok is bemutatandó):.
Piaczi árak B.-Gyarmaton.
1882. éri január 16 án.
K s v ■ 4 t • r a * s •
Tisztabuza 10 frt — kr. — 10 frt 30 kr.
— E kimagasló bonleányi
érdemek Veres-Beniezky Hermín asszony nevét máris
s jannár bö 16 ánszép részvét
mellett
rendeső
előlegen
bixotteág gon
doskodik.
;A ImmciI veren-ksrwt egylet által f. hő lő én
rmdeeett bál fényeeen sikerálL A
régen
látott
eaainő
nagyterme
oly exép te elegáns kötöttséget együtt.
A mnlattágon megyénk alispánjának kedves családja
. .
6 frt — kr. — 6 frt 40 kr.
Kukorieza
jS frt 50 kr. — 7 frt — kr.
l'tbMs nerkttsU:
Horváth Danó.
leány-
gyermekét.
Üzlethelyiség változtatás.
Gazdászat
bejebmtte mellett a köxponti
Zab
csapás érte.
A mull héten temették el 5 éves igen kedves
„The Gresham“ Londonban.
ssittntik feL — A vidékiek etaálláaolásáről
G frt 50 kr. — 7 frt — kr.
temettetett el.
— Papp Károly ügyvéd urat nagy
meg, bogy a megyeháx nagyterme
fényesen di-
7 frt 30 kr. — 7 frt 50 kr.
. .
J«cr»tt<: üxkskaa János.
sprőtőkoe okokból nármaxő rtezvéttensége valóban
t£őJló mégrováat érdemelne. A bál résxleteirő) még
is tasapí köntösbe öllöxködik, s lehető
. .
Halálozás, özvegy Borda Mihályné született Lyka
eddigi nagy malasxtásukai helyrehoxxnk, egyeseknek
annyit jegyitnk
Rozs
Árpa
megörökítették.
tn.Miirii, folyó évi január hó lő én este 8 te egy ne
arról
állambiztosi-
Van szerencsém a nagyérdemű közönséget érte
síteni, hogy a Zichy fogadó épület sarkán lévő boltból
a
Kis Tabán
Ezen Ausztria-Magyarorazágon is letelepedett életbiztosító-társaság 33 ik,
üzletemet
múlt év junius 3-án végződött űzletévéről szóló átné
zetne évi jelentése, moly a részvényesek múlt év de-
értesítem a L ez
csombor 8-án tartott nagygyűlésén adatott elő, o na-
dúsan ellátva van.
kát közöljük, melyek a társaság
virágzó
elég bizonyítékot nyújtanak. A lefolyt
kedvező
volt.
Ez
állapotáról
év eredménye
utczába, a kir. postahivatal
általellenébon lévő saját házamba tettem át. Egyúttal
közönséget,
hogy
üzletem
fűszer,
liszt, ázsiók, norinbergi áruk s czipöraktárammal stb.
pokb.-n jelent meg. Belőle a következő főmozxanato-
felette
vasúti részvényekben,
A közoktatási te közlekedési ministeriumok által
kiadott körrendelet
házzal, 33
gyed órakor élte 70 ik évében tüdőszélhüdtebeu kimúlt,
, radoxáa méltán axámithat eredményre, a midőn
frank
12.898 312’05 frank különféle biztosításokban.
Verea-Beniczky
feladatát őrvőnyeritee, esen feladatot lelkiiimereteien,
a Wisdg tatodén látaxaUtől menten, nem kiméivé
Exen nemes fá-
1.274^141'10
frank köztulajdonban, 9.712,633'55 frank jelzálogban,
fenntartója te gyarapítója, — s azt, bogy
ktea&Üott, bogy a bonleányi kötelesség egy magasabb
asmmi firadaágot, teljesíteni óhajtja
biztosításaiban,
és gyarmatkormányzók
indiai
biztosításában, 12.852,582 frank idegen
meg is érdemié, mert hisz ő volt
tanerővel
:im<a te mindent elkövet bogy e bált
az
értékpapírokban és törzsrészvényekben, 22.099,3'-'9*50
frank vasúti ét más kötelezvényekben, 11.452,240'20
» temek képviselve. Prőnay Ialvánné őnagyáx oextattan bixalomnak engedve, a Ulaoyai
: peatjám emelje. Prőaay
frank
121,066 75
Tanűgy. A nógrádmegyei tantestület b gyarmati
járáakörének folyó évi február 8 án d. e. 9 órakor a
holyboli polgári iák. helyiségében tartandó tavaszi
galmával
fogadta el,
melyekből a következő tőkealapok tűnnek ki: 3 mil
tásokban,
in Mmlllnek többen, a Hont te Gőmörmegyék ia exép
tekintetből
a tár
van csatolva,
táncxvigalmat rendez.
csak megteremtője, de egyszersmind fáradbatlan buz
iránti
a társaság részéről adatnak. A jelentés mellé
saság activáiról egy k merilő jegyzék
jteemek mag e bálon tömegeaen, hanem Bndapeatről
Bgy
vénák összege az üzleti év végével 74.122.865 fran
kot tett ki. Ezen adatokba a tározónak vételár ősimén
I! ki báljának
lady patronease ül liarmos Gábornó ő nagysága kére
jóformán ezen nagy hivatása egyletnek 1867 ben nem
exerapet a axent
frt vételárért ingatlanokat szerzett meg, a melyekben
már most hivatalai is áthelyezvék. A valósított acti-
megyo főispánja, annak praktikus voltáról értesülve,
“Ogjéje részére hasonló kézikönyvnek kiadatását
ohajtja eszközöhetai s megyénk főispánját kérte lel,
tájékozásul egy példány mcgkttldciése iránt.
lepetésben részesült; ugyanis életnagysága arczképel
leplezték le a nöegyleti éj ház dísztermében. — ó e
nemcaak
nézve
társaság a mait évben Budapesten te Bécsben 3 057,000
ten a £ hó 15 iki nőegyleti ünnepélyen kellemes meg
— De
A biz
keltett s a legtávolabb vidékekről érkeinek mogren
delések, a többi' között gróf Caáky Albin Szepesvár-
megyénkből
kivánja »’ támogatáat
visszavásárlásáért 845,18050 frank adatott ki
tosítási alap, melynek létezése a szerződésekre
biztosítékot nyújt, 3.696,911 frankkal gyarapodott. A
bimkk,
▼efeakereett egylet bálján valő megjelenődét A haxa„Ijrtjöi Tjágydnir miedoo honfija te bonleányától meg-
lési és vegyes szerződések követelései, melyek fizetési
olvasóink elölt ismert kiadványa, országos érdeklődést
fogják a b-gyarmatiaknak a
Alt
év alatt a társaságnak átnyújtott te
elfogadott követelések életbiztosítási
ex
kötvényekből 5 744,153-80 frankra rugtak. A felszere
végrehajtó bizottság
Veres Pálné Benlczky Hermín, kit Nőgrádmegye
örömmel te büszkeséggel vallhat magáénak, Budapes
» Igen érdeklődnek eaen bál iránt,
Az
kifizetésre
tattak ki, melyek kezelésével Reményi Károly te Mi
lován János ögyréd urak, mint a dalegylot fáradhat
vasás te társalgás czéljából rendelkezésükre áll. — A
Waden tekintetben eíkerftlni igérkerik.
emelte.
anyagi siker biztosítása száljából aláírási ivek bocsát
rtrnir—, £ bő 14-4n tartott vereekereeat egyleti bálon
te tftbbetór Mameeeere tárgyáéi nolgált; a loeoneaiak
nyorejiéuy-
■lésén elhatároztatott, hogy február bő 21 én (vagyis
javára
nobor
tartatik
A
a farsang utolsó napján) d a 1 o s t é i y rendeztetik a
megyeház nagytermében. A műsor változatosnak ígér
meg, a Lo-
jahyMk, felartaaben a n. litván
utóbbira a
nyel belő vannak értve. --
működése megkezdése előtt is, a tisztelt tagoknak ol
* jövő aaombaton (t bő 28-án)
48.375,790
eltó biztosítási óv 1.649,043 75
megerősiléa végeit felterjesztett alapszabályok. vissza
hitvalUa kőt intelligeoa taggal Kuporodott
moly
nek a lisxtválasxiás, a számadások tnegvitagáláaa te
január I6iki választmányi
kitűnő tartalmáért minden földmivelő te kertéueiked-
előkelő
el,
kólscgolóirányxst. — A
velő figyelmét megérdemli, és a ezég által
badaAghareanak
fogadtatott
bevétel, a vizzonlbizlosiüaért Ludott kaltsegoktöl elt.-kintve, 12.007,724 frankra rúgott, m 'ly összegbe az
Wkéag te aa egyik náaxnagv aa 1848— 1849-iki
Tapolodtayi Fweacx te Diteaagbjr Tádé voltak. Aa
••IrtHifi
Nagy Gedeon lelkétia ur veoáégtaerető
összeggel
(ranknyi
A helybeli dalegylet köréből A dalogylet reodea
éri krizgydlését e hó 3>>4n tartja meg; tárgyai lesz
Brbfttgygyal Dt<ta-Jeo4x A vőlegény, ax eakaltat végtó
aaa-
uyujtalott be, melyek közül 5365 ajánlat
megfelelő számú kötvény adatott ki A nyeremény
tétjük. Ez magvainak legnagyobb részét saját nagy
terjedelmű telepein különös gonddal ülteti, te ezáltal
a vevőnek legnagyobb biztosítékot nyújt a magvak jó,
HyutaL Paeiolai Inr» b-gyarmatibirtokod
frank értékben
ajánlat 59.712,065
biztosítási
6521
Kegyes pártfogásért esd
8—3
ér lefolyása alatt ugyanis
Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B -Gyarmaton, 1882
Kohn Adolf
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_01234.jpg
https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882_01_22.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1882-01-22
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
bibBBM00390745
http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=marc&recnum=168900&showtype=marc
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Kék László
Balassagyarmat
Rights
Information about rights held in and over the resource
Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Közgazdaságtan
Helytörténet
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 10. évfolyam 4. szám (1882. január 22.)
Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap
Type
The nature or genre of the resource
periodika
Balassagyarmat
Helytörténet
Kék László
Közgazdaságtan
periodika
Politika
Társadalom