https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f31db0c7239bdee38f1b35ea5118f025.jpg d3205ab882fdf6cf33a6156bd1dc3e55 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c44827d3494c2edb56572c0e6824d050.pdf f8fd4622cb24b39b6a170762506db389 PDF Text Text B-Gyarmat. — Tizedik évfolyam 4-ik szám. Vasárnap, 1882. január 22. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Klőfitet4»l fltifleki E«4u *vr» • firt Fél 4rr« S frt. Éva.fýtdn I frt W kr. Kcry«« ««4m ára IS krajca&r. KlitMlal uspia » klidňklT.UlBil lakat EL-Orara.lo.. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok“ 1882-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . ... 6 frt. Fél évre........................... 3 frt Évnegyedre .... 1 , Egy hónapra .... — „ At előfizetési pénzek egyedül a 50 kr. 30 kr. kiadóhoz czl- mezre, — logczéiszerAbben póstantalvénynyal — l nyomatandó példányok s pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék Ldntó, kiadó a laptalajdoaoa. Horváth Danó, fal axtrk. A nemzetiségi kérdéshez. Bánó József lelkes indítványa, a magyarositó-egyletek alakítása érdekében; a hazai sajtóban mindsürübben nyilvánuló hangok, melyek vagy a nemzetiségek túlkapásait constatálják, vagy pedig magyarságunkat tömö­ rülésre, az amazok elleni actió megindítására Ösztönzik; végül pedig a legutóbb megjelent ,Protestantismus és pnnslavismus“ czimű röpirat, melyben a dunáninneni felvidék nem­ zetiségi viszonyai vannak gyönyörűséges s; in­ ben feltüntetve, mind megczáfolhatatlan bi­ zonysággal hirdetik: mily balga azon felte­ vés, mintha a nemzetiségi viszály hazánkban már megszűnt volna, vagy pedig, a nemzeti­ ségek agitátiója reánk többé veszedelmes nem lehetne. Tény, hogy oly heterogén elemekből álló országban, mint hazánk; melyben az idegen nemzetiségek száma az összes lakosság 20 százalékát teszi, nemcsak veszedelmes, hanem hazafiatlan tett is, az alkotó elemeket egymás ellen felingerelni. Ezért, ha mi magyarok octroyáltuk volna a velünk békés egyetértés ben élni akaró nemzetiségekre például kimé letlen magyarizálásunkkal a küzdelmet, mél­ tán megérdemelnek azon vádakat, melyeket ellenünk itthon saját közlönyeinkben és a kül­ földi sajtóban a különféle nemzetiségek véres szájú kolomposai, oly bámulandó következe­ tességgel és arczátlan ferdítésekkel szórnak. De vájjon úgy van-e? Ha az uralkodó magyar faj valóban oly zsarnoki módon bánna el velük, kérdem, vájjon megszületett volna-e valaha a nemzetiségi törvény, vájjon derék statistikusunk Keleti, csak 6,165,088 magyart mutatott volna-u ki, és főképen vájjon mornének-e o nemzetiségi gyászvitézek, ha való­ ban oly türelmetlen lenno « magyar, itthon és külföldön úgy handabandázni I Hanem hogy a külföld előtt, állítólagos üldöztetésük felett krokodilus könyeket síró, nemzetiségi „apostolok“ szítják itthon a fajok közötti gyűlölséget s lármázzák tele felőlünk, a legbadarabb ferdítések- és képtelenségekkel Nyugat-Európát, azt egy-két alább közlendő idézetekből Ítélhetjük meg. I. Saissy Amadé francziu író, a párizsi „L’ünion Republicaine’-ben „Lottro de Ilon- . llirdtlitíkdija: (M Maiba* p.UUor 1 kr. Bilya* mlada* balkUUnil 80 kr. ■ yllttér cinaoad aora 10 kr.—Nagyobb ka Ubbaaóri hlrtatiaak jatiaroaaa mkiiSltataak. A Up aulM Hasin ■ • ayOiUrr. aaaaUaM aMaa kialamkayak a aurkaasUMa kSUaaSSk. grie“ czim alatt megindított czikksorozatá­ ban a nemzeti mozgalmakról és az állítólagos üldöztetésekről így szól: „Daczára annak, hogy a nemzetiségek Magyarországon, majd­ nem mindig az absolutismussal czimboráltak, a magyarok mégis részesítették őket szaba­ dalmaikban és politikát jogaikban, a melye­ ket vérük árán szereztek meg. Van-e or­ szág Európában, a hol több szabad­ ság lenne, mint Magyarországon? Nem hi­ szem. És mégis az oláh sajtó azt kiabálja, hogy üldözik az oláhokat I“ Ebből sokat ta­ nulhatnának a „Národ. Noviny“ emberei is! mutassa ki, hogy igy a tanároknak eddigi kiképzése német főiskolákon jövőben megakadályoxUssék. Így köszöni meg a magyar, bogy a német nemcsak a török uralomtól ko­ zott neki szabadulást, hanem hogy slt« ő terjesztette először az európai műveltség világosságát a magyar tartományokra. Ezen vérlázitó állapotokkal szemben a németeket Magyarországban és Erdélyben se­ gíteni, Őket a német culturájuk megőrzésére irányult törekvésükben támogatni, német kö­ telesség; kötelessége mindenekelőtt a 40 mil­ liónyi németnek, kik a német birodalomban a német kultúra áldásai teljes birtokénak Ör­ vendenek. E czélra azonban hatékony szer­ vezetre van szükség, mely távol minden po­ litikai pártállástól, a czélt tűzi maga elé, hogy sehol a világon nem szabad a német­ nek eszközök nélkül szűkölködnie, hogy ma­ gának és Övéinek német műveltséget szerez­ hessen és azt megtarthassa. Legyen képes az „Allgemmner deutscher Schulverein“ szerve­ zete, mely iránt a birodalom különböző ré­ szeiből érkezett már hozzánk javallás, oly védelmet alkotni, mely mindenütt hatékony lesz, hol a modern barbárság lábbal meri tapodni a német műveltséget. És különöse^ a mi berlini, polgártársaink‘járuljanak ezen német ügyhöz oly számain, mint a német birodalom fővárosához illik. Berlin, 1881. novemberben. Aláírta esen felhívást az elnökségen kívül 14 egyesületi tag. Ezek között van 2 reáliák, igazgató, 1 bir. képviselő, 1 titk. igazságügyi, 3 keres­ kedelmi tanácsos, 10 tudor, és több európai hírnevű tanár és tudós. Ha a politikai és az összes német birodalmi paedagogiai lapok nem közölték volna ezen terjedelmes nAufruf“-ot „zűr weiteren Anregpng einer diesbezüglichen Agitation“, ha nem lenne oly nagynevű és tekintélye* állású egyének által aláírva, a mi kezeskedik a felhívás sikeréről: igazán nem tudnám megmondani, vájjon nevessünk vagy csodál kozz un k-e azon a vastag tudatlanságon, melylyel hazai s különösen pedig a németség itteni viszonyairól e férczelmény beszél. De tény, hogy ez a német birodalomban nagyobb hullámokat fog verni, s a jámbor németek azon hitben, hogy mi itt németajkú honfitár­ sainkat legalább is elevenen nyúzzuk meg, nem fognak késni tagadhatatlanul nagyssMsu segédeszközeikkel hazánk német részeit elá­ rasztani, s ezen culturalis invázió még ott is ellenséges tüzet támaszthat, a hol addig a hazaszeretet lángja lobogott. De igy le kellene komolyan számolnunk az adott viszonyokkal. Mi magyarok ígax szívvel elmondhatjuk, nem idéztük fel, de nem is akartuk felidézni e nemzetiségi oulturharezot, de az elénk dobott keztyűt felvesszük. Tömörüljünk Bánó József nagyszabású indítványához s alakítsunk mindenfelé ma­ gyarosító egyleteket. II. Ellonben hogy mennyire akarják a fentebb említett „népboldogitók“ a nemzeti­ ségek békés együttélését elősegíteni, s az ál­ lam nyelvét a nem magyar ajkú néppel meg kedveltetní, azt egy derék hazafi Fekete Ist­ ván bártfai ügyvéd által, a „l’rot. egyh. és isk. lap“ múlt évi 88. számában hű fordítás­ ban közlött „Verný slovák“ (hű tót) czimű olvasmány irányából ítélhetjük meg. „Kicsi vagyok, de tót, tót lelkestől s testestül; a ki a tótokat nem szereti, nem az én barátom. Egy úr nem régen szép aranyat Ígért nékem, hogy ne a tót nyelvet, hanem az idegent (u i. magyart) kedveljem meg. Hej urreskám, kevés becsületes'embert látott Ön, ha azt gon­ dolja, hogy a tót nyelvét eladogatná. Szép ez az ön aranykája, do szebb az én nyelvem, melyet én nem aranyért, do az egész világért sem adnék el. És igy semmi sem lesz a mi cserénkből; maradjunk a magunkénál: én a magam nyelvét, ön a maga aranyát tartsa meg békében.“ III. Végül pedig, nehogy azt higyje va­ laki, hogy a külföld él-hal érettünk és a nem­ zetiségi száj bősök handabandája nyom nélkül elvész és magától elhallgat, a t olvasó figyel­ mét a „Középisk. tanáregylet Közlöny“-ének m. évi 7. számában közlött fordítás szerint, az „Alig. Doutscher Schülverein“-töl kiadott s az összes németországi lapokban megjelent „Aufruf* következő csattanósabb passusaira hívom fel: „ — — - Mindenekelőtt a németek Ma­ gyarországban és Érdélyországban azok, kik segítségünkre szorulnak. Az uralkodó magyar kisebbség, daczára a nyelvek egyenjogúsítását illető törvényes biztosításának, évek sora óta következetesen azon dolgozott; hogy a német műveltséget a magyar koronaországokban tönkre tegye. A német népiskolák száma évrőlévre csökken, a német gymnasiumok az erdélyi szászok kivételével magyariráltatnak, német egyetem (!) nincs már; a törvényes határozat, mely szerint az állam tartozik a németek kiképzéséről az akadémiai oktatás fokozatáig gondoskodni, nemcsak végrehajtva nincs, hanem a most előterjesztett középiskolai törvényjavaslat ezen határozat megszüntetése mellett uj német középiskolák állítását el akarja az állam által tiltani, s minden ta­ nárságra jogosultat arra akar kényszeríteni, hogy képességét a tanításra magyar nyelven Dje.aUaJ piánk. racUaaUik. ka MHaUaak a kladiUa Utiaaadik. (R.-H. r.) �LAPOK. NÓGRÁ DI Felhívás Nógiidmegye gazdaközönségéhez. nógrádmegyei gazdasági egyesület tagjai közé Mielőtt tehát a számláló lapokkal elárasztották volna az országot, egy rés* nyelvészeti tudósok, más KdzűaUtményeink alkotó eleme: a tár­ as láL *..** A mi m újabb korban nagy, virágaó 6a Gróf Ggürkjj Átrakóm hataloMta, M reodnerint válvetett együttmun•Isik. Ulkodfa eredményei Sucitoonk# Jónot, Pulink# A#oit, Tinulatokkal találkozunk a foglalkozási I. d.Uök, II. áldást körökTnindegyikóbeo. Auipar 6a kereskedelem, Bainlner Olló, a a nemzet gazdagodásának ezzel összefüggő uuu. tényezői, már többé-kevéabé megalkották tár­ sulás utján szervezetüket, csupán a mezőgaz­ Megjegyzések a „Hányan vagyunk?“ és dádat tere az, bol az ország némely megyéje „Panslavismus“ czimü czikkekre. •aerveaetleaal áll. Pedig mezőgazdaságunk Mosdhatom, érdekkel olvastam mindkét csikket, fejlesztése, agazdászati tudomány, s a helyes 6a okszerű gazdálkodási rendszerek vivmá- s mindkettő Menőjének melegen érdeklődé hszafiMgát is felfogtam belőlük; de bátorságot vessek magamnak nyainak meghonosítása, nemcsak létfeltétele miodketiőro vonatkozva, ason észrevételeimet megtenni, qemxetQnknek, de egyetlen eszköze vagyono- melyeket bizonyosan a czikkiró urak ia forgattak el aodáaának is. méjükben, da mert hirtelen s röviden akartak csak Mezőgazdaságunk előmozdítása tehát nem végezni, papirosra nem tették. így: „nemzetiség tekintetében az anyanyelv be­ ostipán jól felfogott magán érdeke minden egyes vallása alapján magyarok 6.165,088 an" volnánk Keleti mezőgazdasággal foglalkozó egyénnek, de Károly ur, illetve 3 statistics csalhatatlan adatai zyyútia.1 hazafias kötelessége minden igaz hon- sssríak rész pedig hazafias politikusokból alakított bizottságot küldött volna ki a kormány a népszámlálási nyom­ lépni, s minél több buzgó tagot toborozni szí­ veskedjék. Kelt B.-Gyarmaton, 1882. január hó l én. Ha van foglalkozási ág, melyen a ver­ seny, a kísérletek és a nyert tapasztalatok érvényesítése, a segédeszközöknek p. o. a közlekedés, vizszabályozáa, talajjavítás társulati ÖMzeműködés utján való előmozdítása sikert ígér, figl ** bizonyára a mezőgazdaság. Régóta érezzük oly egyletnek hiányát, mely mindezek előmozdítására egyedül hiva­ tott és hathatós közegül szolgálna. Hazánk megyéinek legnagyobb része már bír megyei gazdasági egyletekkel. Nógrádnak hátra maradnia nem szabad. E megye fiainak ismert lelkes volta, buzgalma és kitartása, előleges biztosíték, hogy az egyesülés megyénk mezőgazdaságának emelésére áldás thozó leend. ’ Az egyesület fel tétlen ül gyakorlatias irány­ ban óhajtván haladni, legfőbb czéljai közé sorozza: hogy a gazdaközönség jó vetőmagvak, tenyész állatok, czélszcrűnek bizonyult gépek, eszköaök birtokába könnyű szerrel juthasson, a hogy előnyös jég és tűzkár elleni biztosí­ tási módok, a termények eladásának közvetí­ tése, megbízható gépészek, szakmunkások szerzése által, az e részben érzett hiányokon lehe­ tőéig segítve legyen. A kitűzöttczél azonban csak akkor leend elérve, ha arra a gazdák túlnyomó többsége köz­ rom unkái. Felkérjük tehát a közönséget, hogy a A „NÓGRÁDI LAPOK“ TÁRCZÁJA. ‘l 11" Iliiül !■ > II ■ I ................. Farsangban. — Csevegés. — •*- u-’ 1 dnv Mskiozaak. JáiJák a bolondját. Ea aea tsdea, nekea csak njy ■osdja. T4UC Matat a* égte* világ, csak mi szegény tárcsa- ezikkirók virrasztónk lámpánk mellett Leírjuk, bogy miként mutat más a ha hataványan festjük azt, le korholnak miatta. Ó nekünk nagyon sanyarú állapo tuk vaa. Elmegyünk a fényes bálba, bol minden szép leány őrömtől sugárzó arezczal tekint felénk, nem átallt; mintha talán rajtunk valami szokatlan megbámatai való votaa. ô nem. hanem azért, hogy legyünk laogigésTS ás ne feledkezzünk el róluk a referálás alkalmával. „Ott voltak, hódítottak, bűvöltek éa elbájoltak minden férfit!“ Csak e néhány szavat mond­ ják el csikkünkben a szép kisasszonyokról s bátran eléjük állhatunk mindenkor, jó szemmel néznek ránk bálreferansokra, de nem sz emberekre, Azonban e tekintetben én optimista vagyok s erősen hiszem, hogy a 13 728,622 lélek számnál bátran egy fél milliót számíthatunk a 6.165,088 magyarhoz; mert ennyit okvetlenül elbicskázott ’ a kormány hely­ telen kérdésfeltétele, vagy inkább a kérdés helytclon magyarázata, a nemzetiség helyett: anyanyelv kitételénél. Mert halijuk csak ezt az absurd magyarázatot: „Mindenki oly nyelvűnek Írandó be, aminőnek vallja magát, és ebbeli határozottan teendő nyilatkozatára semmiféle befolyást sem szabad a számláló ügynöknek gyakorolni. — Ha a gyermek más nyelven beszél mint szülői, a gyermek számláló Ispjára ezen más nyelv jegyzendő.“ Hát nem mag* magának mond-e ellen ezen ma­ gyarázatával a kormány anyanyelv kifejezés irányábau? Hát anyanyelv>-e az akkor más nyelven beszél, mint szülei? Milyen te sz ember, nem parancsolhat a szivének, mert ka » zene, a riró hegedűhúr föltazitja vérét, önMnytüllWl tánwa kerekedik, éa as a tánca olyan élvezetet szeres. Átkarolva a bájos teremtést fejtjük a táaezot mint egy őrült s ngy szeretnénk, ba sz Így tartana áriádig, örökké. Zene és tánez közben fldvö- sülni mg, ó sz valami bizarr eszme, de hiába sokszor kérdések fogalmainak heiyes, népies magyarázására s ez által minden módon oda törekedett volna, hogy az állam hatalma, a nem­ zet tekintélye elvitázhatlanul kitűnjék. Mint számláló Ogyoük magam meggyőződtem arról, hogy „Mi az anyanyelvi?“ kérdés feltevésemnél oly tősgyökeres magyar egyénok a tótól vagy a né­ metet vallották anyanyelvűkul, kiknek családi nyelvük egészen és kizá.ólag a magyar s kik azon téves fel fogásból, hogy szláv vagy német vidéken születtek e gyermekkorukat ott élték, vagy bogy anyjuktól a tólot vagy a némáiét sajátították el legelőször is, tót sah anyanyelvűiknek képzelték magukat — En pedig, mivel a fentobb idéztem miniateri magyarázat lakatot tett a szájamra, honfiúi bejegyeztem a fájdalommal mondottakat. Mondhatom, hogy 700 létekből álló községemben legalább 10 százaléka esett áldozatul a balfogalomnak. És ha az megtörtént nálam, bizony úgy volt az másutt a mindenütt is! Részemről bitzom, hogy anyanyelv kifejezéssel a kormány is azon nyelvot akarta értetni, mely a család házi nyelve s nem azt, melyben valaki ezületik s moly be u gyermekkorát élte, de a viszonyok és kö reményeknél fogva attól régen elbúcsúzott és sem Írni sem társalogni nem képes azon. Pedig hány ezer ember ily helyzetben lévén, mégis idegen anyanyelvű­ nek vallotta magát ? A megye székhelyén — hallom — nagy súlyt fektettek arra s különös figyelemmel kisérték azon egyének számláló lapjait, akik amúgy is „pánszláv* hírében állváó: vájjon mily anyanyelvűnknek vallják magukat? s azért, mert az anyanyelv kifejezés fogal­ mával nem voltak talán oly tisztában, mint én, csak­ ugyan tót auyanyclvűeknek jegyezték be magukat — úgy értesültem — nagy ellenszenvet keltettek maguk iránt éa indokolatlan zaklatásnak s nem érdemlett üldözésnek czéltáblái lőttek. Másokat ezek közül nem ismervo annyira, csak Sz. K. jó barátomat veszem pártolásom alá, — ha a gyermeknek, ha ugyan valami! nyomna * latban pártolásom s talán magamuak is nem ártana meg — a nyíltan kijelen­ ki tehát, mondom én, bogy az anyanyelv éa nemzetiség fogalom közötti helytelen értelmezése által a kormány legalább 500,000, ha nem tem, hogy gyakran járok házához, ismerem családi viszonyait, de punslavisticus szellemet nőm észleltem körében, kőt ellenkezőleg, gyermekeit a legjobb baza egy millió lelket elpuskázott saját vére a magyar nemzettől, mrgszaporitni segített ellenségeit s szarvat adott a psnstavismasnak. . fisa érzetemben neveli, ő neki magának pedig az a legnagyobb hibája — ha csakugyan hibának mond­ Innen indulva Akárki mit mond, de hibául rovandó biz az a kormánynak, hogy annyi* ezer é> ezer '’tudományos szakférfiú közül nem Ind olyanokat kiküldeni az ilyen életbevágó dolgokbani eljárásra, akik a gyermeket valódi nevén‘uólitnák meg; azaz akik az idegen ható — hogy a patulav hírben álló katb. pap T. A.sal, kivel több évig egy pályán, a népnevelés pályáján haladtak, komasági rokonságban áll, do akinek panaláv érzelmében szintén okom van kételkedni, wort a közelmúlt karácsonyi ünnepek alatt olvastam kereszt fiához irt levelét, melyben ezek is foglaltattak: „Ezt nyelvekből lefordított szavaknak valódi magyar értei azért küldöm, (a karácsonyi ajándékot) bogy jól tanulj, met adnának. A kontár fordítók oly kotyvalék szava­ kat gyártanak, hogy — fogadni mernék — maga az szülőidnek szófogadó fia, a hazának pedig hasznos polgára iparkodjál lenni!“ Ha tehát az az egyén ia pansláv volna, akkor bizonyosan először nem magyarul irt volna ét másod- illető minister nr sem fogná fel azok értelmét, hacsak a bölcs fordítóval meg nem mzgyaráztatná magának. most jól viselték ma­ rájuk pa­ gondolunk erre, emberek vagyunk, gyarlók, kiket a bánatos begedübsngok más világba visznek; kimond deznek, pedig a naptárasinálók hatatlan érzés sz, mit a zene éa tánca közben érezünk, ennek a tudósok sem‘tudnak nevet adni. Ô a farsang sok éldeletet nyújt mindnyájunk rancsolt az eladó leányuk. — Ebbe a bálba elmegyünk, számára, ez a közös vigság ideje. Kalandozzunk tehát állhatjuk. egy kissé az emberok között. • megyünk el, mert ezok csak a maguk tüzttket oltják, a torkukat, minket nőket elhanyagolnak. A krajezáregyesület mulatságán sokan lennek, nem megyünk, A morosus agglegények behúzódnak rendellen szobáikba és pipára gyújtanak a b.'.li meghívókkal. Szidják az emberek 4, hogy miért mutatnak, gúnynak tekintik ba róluk is megemlékezik valaki éa meghív­ ják őket Kerülik a nőket, mert szivük egy sivatag, pusztább a Saharánál, oáz sincs rajta, az életadó szerelem hevének egy parányi szikrája sincs .bennük, összeülnek nébányan és kártyáznak. isznak és lemen tálnak a világ roszaságáért. Hiányzik itt édes bari taim a lélek, az a női létek, mely jelenlétével egy más világot tud teremteni; hiányzik a kedves csevegő gukat, bosszú farsangot adtak, bizonyosan X ék bizouyosan ott lennek, ebbo ucm, mert azokat pedig ki nem A tűzoltók bálja nem mulattató, oda nem itt nem lehet lánczolni, sok a nő, kevés a fiatal em­ ber. A jogászok bálj.i fényes lesz, Y. grófné a' védő, ezt mér megnézzük, a szép jurátus emberek, nem fársdusk ki egész urak gavallér reggelig, megszok­ ták, stb. És ekkor azok a galambszivü leánykák milyen kömény kritikát adnak a szegény férfiakról A jó mamák csak néba néha szólnak bele, ba valami fontos és eldönthetetlen kérdés merül fel. — Tehát Irányok négy bálba megyünk el, sz adó, apátoknak tömérdek nő, ki mindenütt ott található éa oly örömmel van körében az ember. Egy vad, bozótos erdő sz aggle­ többre nem kerül, sok gények társasága, melyben hiányzik az erdő ékessége A leányok megnyugodnak, úgy is tudják, bogy a négy mulatságot kiegészítik a gyakori fillérestélyek, a repkény, sz ibolya, a szelíd feleség! És ők azt hiszik, hogy jól mulattak. Köszönöm! start emk kiállhstatlanok, nem tánczolnak ítls tatványok sserke«ztéaére éa a A leányos háznál ] egész farsang. Előleges házi gyűlések fölfordulást tartatnak, csinál a melyekben a mamák és leányok elhatározzák, hogy melyik bálba mennek eh Ó azok a piezi szájacskák, milyen csípőién tudnak ekkor beszélni. Kigúnyolják a fiatal embereket, hogy milyen tehetetlenek, alig néhány mulatságot ren­ kiadása van, a ruha nagyon sokba kerül batyubálok, kisebb családi összejövetelek, hol azután szintén akad néhány jótalpú fiatal ember. Hanem bátra van még sz ostrom, a legfelsőbb fórum— a tatu! Egy hadvezér nem basznál olyan jól kigondolt terveket a vár bevételéhez, mint a mennyi szelíd fúr fangot gondolnak ki a bálba készülő leányok. Szegény taták, fői ekkor a fejük, futnak a lányok elől, mert tudjá'-, hogy készül a förgeteg tárcsájuk fölött. (VslytsUia kflv.) Hárffy Aladár. �NÓGRÁDI LAPOK. a halának hasznos polgárát, hanom biionyosan: Sláviánsk hú apostolát szeretné látni szór nem ország derék Van bizony pansláv szellem ott a Hodua, Bor­ bánoknál, a lolsóbb vidéki lutheránus papok s Unitók­ de az is csak a kormány hibája, ügy ily számba tehető előhsladáaán tk nem Csekély érdsmo illeti meg Magyar­ kereulflában! No nézzünk mindent fekete szemüvegen. nál; pedig taiodsn elfogulatlan ítélő belátja » kény leien bevallani, hogy a népnevelési mert nem szakértő orvosként, hanem kuruzsló módjára dédelgeti és tlgyneretó káutorlanitóit. — Kinek óz iránt kételyei-támadtuk, vegyen tnagloak fárad ságot, tekintsen szét az országban, s bizonyosan úgy Ulálja, bogy Magyarország néptanítóinak inajdoem Fs -ad része kánlortanitóbol áll, kik cgész< u a nép közt éloek, azoknak sok, igen sok községben csaknem a megfenéscdotl testrészt. A valódi népbarát a kis .Egri Néplap“ scbvarcz egyedüli vezérei, tanácsadói, oktatói és nevelői, szóval auf weiu kimutatta, bogy 2224 lutheránus lelkész és és unitók a szó teljes értelmében. — Ezek ügy buzgalma nem csekély mérvben tolták előre unitó közűi 7R3 pansláv. Tehát egy harmadánál még népnevelők — Mórt szerintem nem a Oda már csak ugyan értelmes orvotok azttkségeltetnck. a népueveléaűgy Szerintem egyik fele az orvosoknak volnának a kormány szigoré intézkedései, a másik föle pedig mi szerű iskolák s a pelyva sokaságé közhoDlisk és a lapirvdalom, akiknek a kormány szi­ Unitók. — Mert nemcsak a díszes iskola épűIetneL, hanem a zsúp és nádfedelú iskolaieremnek is megele egy vastag paraszthajszállal is több. gorú intézkedései irányában feladatunk volna szelíd bánásmód, szívélyes fogadás, jóakaratú, barátságos S szekerét. gombamódra cl»za|xirodott tankönyvek, nem a pilotslik első sorban. a venitő lelke a jó taneszközök ^ne lapttgyet, hanem a lelkiivmercles Unitó. ki tud magának szükség rokonszenves társalgásunk s sine ira vitatkozásunk álul meggyőzni e makranezos testvéreinket, hogy téves esetében szorgalma, leleményessége és ügyessége álul önerejéből is taneszközöket előállítani, melyek a költ­ utakon járnak, ha az édes anya, a közös hazától el­ séges taneszközöket sok esetben tökéletesen pótolják. .... A káotortanitó ilyen tanító. — Ó érdemli meg fordulnak s tékozló fiúként idegeneknél otthont keresnek. A fajgyűlöletet vesztik el' magnóktól messze, valóban az elnevezést „néptanító * — Igen helyesen őrizkedjünk irányukban sértő vágj csúf elnevezéseket novezi őt egy derék egyházi férfiú a „falu eszének, használni s barátkozzunk meg azon tudattal, hogy a tót la ember nem csak, de testvérünk is! ki mindenkinek ad egy kicsit nála még Lám. moonyire haragszunk a zsidókra', hogy a keresztényt gójro-nak nevezi. A kormány pedig szinte tegye meg kO'eleuégét. A viszontlátásig! Dűrrtiinfl. Igeo uraim! A kántortanitó az a mester, ki az élő, de faragatlan tuskóból erkölcsileg képzett egyént, a társadalomnak buznos tagot, az államnak becsüle­ tes polgárt, az egyháznak buzgó hívőt állít elő. — 6 az a kertész, ki a puszták az erények e nevelő és erényesség illatával fölékesiti, s igy a további életre előkészíti. — Ő az a magrető, kinek fáradsága i. A kántortanitó a társadalom egyik kiválóbb tra­ gikomikus alakja, nemcsak azért, hogy ő ott is dalol hanem azért is, mert neki az életben valóban tragikomikus helyzet jutott osztályrészül — Belátták és fölismerték a kántortanitó komikus mi­ voltát vadvirágát a népiskolába, kertjébe átülteti, a hit, reméoy, és szeretet üdítő harmatával öntözi, a becsületesség A kántortanitó. a hol más sir, sincsen de­ ficit." — már a régibb azinműirók is, hiszen alig van régibb népszínmű, molyben a kántortaoitó ne vinné a komikus főszerepet. — A nézőközönség akár a pak­ ulán kedvező időjárás mellett (ez alatt proUkció is értendő!) dói aratás várható — Ő az az építőmes­ ter, ki az elemi tudományok okszerű Unitása által fundamentumát veti meg az iparosműbelynek, de épen úgy a művész ecsetének, az épen calamussának sért jajgató dijnok miniszteri bársony széknek, nak épen úgy, mint most fizetésjavitá- épen úgy, mint a közvitéz hősi bátorságá­ a tábornoki egyenruháknak, a az ô felléptén, az ő jelenetén. De papi „tógának* s vörös övnek épen úgy, mint a pűs- ki ne is nevetne egy embert, kiúszott sováuy arczczal, rézvörös orral, OkOlnyi pápaszcmmel, begyűrlö testa­ .pöksüvegnek és tábornoki ktlapnak. — Tegyék uraim mentom! kalappal, ki félig berúgott állapotában, éke­ adu az első betűt szájakba, az első „griflit* kezűkbe? kodéiig nevethet kezüket szivükre, a kérjék számon 'önmagoktól, ki búcsúzUtó- - Ki csepegtette szivükbe a bit, reméoy it szeretet első ját. lakodalmas toasztját, sülctlen viczczeit, okoskodá­ balzsamát? Ki tárta föl önök szemei előtt először a sait, stb. I ? Ha más nem, e jelonct mindenesetre meg­ természet népségeit? Ki ismertette meg először-öuök- menté a darabot.' — Igyokeztek is a színműírók a kántortanitó jeles komikus minéműsígét színműveikben kel az édes sen de borízű hangon zengi el násxoagyi minél többször a legtarkább kiállításban értékesíteni. — Volt is kántor uramnak tokintélyo .... a szín­ padon, de nem a társadalomban Ez a régibb időben talán megjárU, mil or még szülőföld balmait és virányait? Ki Uni- to'.ta Önöket először szeretni a hazát? Ki vi'ste szi­ vükbe a nagy költő ékes dalának minden szarát: „Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar . . .? Nemde kénytelenek önök bevallani, hogy a népUnitó s nagyobbrészint a kántortanitó. — !? Nos uraim ha katonák, ez igy van, akkor megérdemli az a kántortanitó, hogy becsületes csizmadiák, kontár kőművesek, úrhatnám Őt megillető tiszteletben Urtsák, gúny tárgyává ne u- szabőlegényck stb. (tisztelet a kivételeknek) viselték gyék, s ha tehetik, nyomorait anyagi vításán közreműködjenek. — nagyobbrészint kicsapott diákok, kiszolgált a kántortaniiói „tisztséget.“ — Kiknek tak a csapszékek, iskoláik vol­ fonóbáuk, lakodalmas helyek s disznótorok, hol azutáu becsölelesen csességüket, a hallgatóság nem csekély mulatságára. Az ötvenes években nem ritkák voltak az ily derék kántor áraimók. Ez időben tehát ha uem is illő, tűrhető volt, hogy ily kántortanitók színpadon, nyilvános helyeken pelengére állitassanak gúnytárgyává tétessenek. Azonban változtak az idők, változtok az embe­ rek I Ma már atanűgy terén óriási haladás történt, jelű tanítóképző intésetek álliuttak úgy a felekezotek mint az állam részéről, számos képzett, szakava­ tott s minden tekintetben derék tanitók terjedtok szét az országban, a szélrózsa minden irányában. A régibb kántorUnitók is megértve a kor hívó szavát, örömmel sorakoztak a haladás zászlója alá. Jelű szakkönyvok tanulmányozása. Unitó egyletek és pótUnfolyamok szoros látogatása álul hiányos pe­ dagógiai tudományokat pótolni, a a kor kívánalmainak eleget tenni iparkodtak. — Úgy, hogy bátran merem állítani , miszerint a mai kántortanitók mind képzett­ ségre mind tanítói gyakorlottságra s Ügyszeretetre — ■ind társadalmi mind pacdagógiai szempontból — bár­ kivel, bármily jellegű tanítóval A megyei tanfelügyelők kiállják n versenyt. tanügyi kimutatásából s a vallás és közoktatási miniszter országos közokto tásügyi jelentéséből világosan kitűnik , hogy a nép nevelési ügy 30—40 év ÓU mily óriási ... y ... f. .fölöltözködve“ Bzohns szent tűsétől fölmJegitve, dörgedelmes intel­ mek és prédikációkban öntötték ki psedagógiai böl­ de Ulán mégis helyzetének ja­ haladást tett, úgy annyira, hogy nincs benne nagyítás, ha azt álli-, tóm, miszerint népneveléaügyünk előbbi tespedéséből fölkirblva/psrlsgias állapotából szakértő művelés alá fogva, csaknem európai színvonalra emelkedett.—Már B -Gyarmaton 1881. évi deczember 22-én Urtott őszi rendes közgyűlésen olvastatott: 100. -sz. A számvizsgáló szakbizottságnak az .állandó választmány által is helyeselt jelentése az 1882. évi községi költségvetési előirányzatok tárgyában, moly sierint 1. A b-ffarmali járatban a) Észrevétel nélkül jóváhagyattak: A. Esztergály, Kis és Nagy Kér, Mobora, Szentpéter. b) Észrevételekkel bsgyatUk jóvá: Csesztra, Kis kürtös, Bakó, 8zűgy. Pető c) ElttUsittatUk: Marosai, Riba, Galábocs. KisZellő, Nsgy-Zelló, Csatár, Bossa, Szárazbrezó, Szeles, Felső Esztergály, Zsihlava, Nagy-Lam, Nagy Sztrácain, Nagy Kürtös, Lest, Kékkő, Palvarcz, Nándor, B.-Gyarmst, Vadkert. Szécsénykovácri, Zobor, Varbő, Trázs, Hugyag, Zvély, Szklabonya. Ovár, KisnjfJu, Eheezk, Haláp, Surány, Herenesény, Kis Sztrácsín, l’auk és Dejtár költségvetései II. .4 nógrádi járatban. a) Észrevétel nélkül jóváhagyattak: Nézaa, Felső Sáp, Verőcze, Kis-Maros, Tolmács, I’encz, Horpács, Paszta Katalin és Szendehely községeké. b) Észrevétellel hagyattak jóvá: Felső Bodony, Alsó Sáp, Diósjcnő, Nagyoroszi. Kisoroszi, Nógrád, Berkenye, Keszeg, Legéud, Alsó Petéoy, Kösd, Rád, Iléteág, Borsosberinke, Ránk, Nőtincs b A gárd. c) ElutasitUtUk: Rom hány. /. Bodony, SzenU, Kis Ecset, Deberesény, Alsó Szécséuyke, F. Szécsény ke, Tereske, Szátok, Puszta Berki, Felső Petéoy és Puszta Szántó közsógok költségvetései. III. .4 nlriiki járatban a) Észrevétel nélkül jóváhagyniuk: Bágyon, Dengeleg, Garáb, Heréd, Kosárd, Kökényes, Kövesd, Kutassó, Lörinezi és Vanyarez. b) Észrevétellel hagyattak jóvá: Kis Sárkány, Nagy Bárkáoy,Cséc«,QsMC«iáu BáhaJmn, Jobbágyi, Kálló, Erdőkön, Palotás, Básosouháza, Zagyraazáató, Szí rák. Bzőllöé, Szeativány, Erdőureaa, Alsó Toll, Felső Told, Szaadaváralja. c) Elataaittatiak: Becske, Bér, dorezal, Baják, Bokor, Guta, Ssaada, Terény, Mátraversbély, EŐsog és Hzarvasgede községek kWtségvatéeei. IF. A ttáneufi luratban. a) Étzrevéul nélkül jóváhagyniuk: Póeiáay,— (úgy 1880. évről elmaradott) Ledauy ás BzakaHk b) Észrevétellel hagyattak jóvá: UpuGerge, Kis Gorge, Ibny, agy itUH). évi átoó-Lndáuy ét&a láSZÍ éif C) EUusittatuk: KaraMskavzi. Mihály-Gsm, Csitár, DaUny, Felfalu, Piliny, Eadrefalva, Baécaásy, Kis Hártyán. Szál tus teres, Ságujfala, Eus, KaraocatSg, HzápsUk, TóUurokbáza, Nagy Géez, Üéo-Hartyáa, Laciin, Magyar, AUó Lodány, Felaő Ladány, SaakaJ, Halászi, Varaaay, Hollóké, Lóca, Róbósz és Sípok, —ngy 1880. évről Pfietéoy kőcaégsk kőlUégvetései. r. A fUtki járatban. a) Észrevétel nélkül jóváhagyattak: Korlát, IpolyNyitra, Sávoly, Parse, Puszto-Keresztár, Föltár b) Észrevételekkel hagyattak jóvá: Ftáskkovácai, Fülokkelecaéoy, Bolgárom, Ósdin, Ipoly Róo/a, Qseh brezó, Somoekó, Nemti, A. F. Páliéira, Andrásaira, Vizslás, Zagyva hóna, C) ElutasitUtUk: KarancsaJja, Karaaoaapátfalva, Karancaberény, Galaa, Csered, Bársm, HulegkúL 0 Báai, Vecscklő, Lapujiö, Pogoay, Hrsdutya, KacaaJJtonzks, Bisairicaka, Káloó Garáb, lpolybolyk, Ipoly Pincz, Nagy- Darócz,Barzsncse, Zelene, öóalehou, Somosa;fals, Csákány háza, Ffllekpűapöki, Ragyolcz, FÍbk, Mátra szele, Homoktereone, Máttanovák, Kazár, KíeUreaae, Baglyasalja és Málnapalak. Ff. A latancxi íáráibaa. a a) Észrevétellel jóváhagyattak: Maeara, Rasp, Kalonda, Pilis, Miksi, Videíalra, Nagy&la, Les^Apázfaln, Loeoncz Kisfalu, Fatásnka puszta, LoeeMBtamár. b) ElutasitUtUk: Tantócz, Terhelőd, Mtlyaia, Veres, 0 Huta, Alsó TmsMrňýik, Turopelya, Leótvora, Ábelova, Nadacskz, Nedelistyr, Sűllyo, Polickaó, Parócza, Nagy-Libe.cse, Felső Sztrogors, LánytItt! a, Kotmanlebota, Dobrocs, Udoruya, vámoefaiva, Pocraeriny, Tosoncza, Príboj, Boroeznok, Tamazi, Prága, Máskora, Lupocs, Gergelyfalra, GáesbboU, Gáufaia, Gscs, Tótkisralu, Tótkelecoéuy, Závoda, Tóthartyás, Alsó Sztregova, Külibercse, Rárostnalvad.Lhks,Swans, Fűrész, Alsó Felső Bzova, Diriny-Oroezi, Bodalabou, Kistugár, Rőzsalehota, Diviny, F.-Tmovnyik, Vüké. Tórincs, Jelsócz és Panyi-Daróez községek költségvetései. VII. Latonczrntrull tanáéra töm költségvetési clőirányzaU észrevétellel. Ugyanekkor a múlt évekről beérkezett kösaéri számadásokból: I. A b.-gyarmati járásban. ",,‘ a) Észrevétellel: Kistufalu 1879.'évi. * VisszanUsittatUk: Kis Zellő I88On GsUboes 1880, Bússá 1880, Csalár 1880, Zobor J880. évi JnOzoteL számadások. ' •''’.í. IL A nógrádi járásban. y a) Észrevétel nélkül jóváhagyattak: esényke, Felső Szécséuyke, Szento, Alsó Bodoay, Dobcrcsény 1830. évi. ........ b) Észrevétellel.- Nézaa, Felső Sáp, Kösd l8ÄÍvi 111. A fttlekj járásban: a) Észrevétel nélkül: Malaapatak 1880. évi, Fülek 1878. évi, Salgótarján 1880. évi Megényulap számadása. ‘ • ’ ** s b) ElutasitUtUk: Zeleoe 1879, 188a fióelebou 1879. és 1880, Föltár 1879, 188a évi, Ohbrezó 1879. és 1880, Berzencze 1879 és 1880. éri. IV. Losonca rendezett tanáén város 1880, évi számadása észrevétellel jóváhagyatott , A beérkezett költségvetésekre vouatkoadlag kö­ vetkező észrevételek tétettek indítványok folytáé, as állandó választmány álul egyhangúlag tángádoCt javaslatok alapján. r- t. sííuhií A visszautasított költségvetések tjabtá beadásássk határidejéül 1882. éri február hé 15-ke ttatik ki, mikorra azokat a számvizsgáló tázottság as aKsaáa elnöklete alatt vizsgálja meg, érdemileg biráJja el, és záradékolja, az eredméuvról a közgyűlésnek ieJeatía lesz teendő. ’ Nógrádmegye törvényhatósága az 1871. éviTVIIL t ez. löd. | ból kifolyólagmegálUpitottaakOusénket és pusztákat, ezen változtatni csak aa 187$. áviK. L ez. 89. 5 értelmében van a paaztákaak —'frjjébsr. UtasitUlnak a járási fóesolgabirák. begy Fatá anka, Csontfala és Ordas pasztáknak Baly kniséghcri tartozása iránt vizsgálatot eszközöljenek e egyssersmint a költségeknek mily aránybasi hozzájárulását ttntos sík ki. Mely helyszíni vizsgálat endustayérti 80 «ap alatt tegyenek Jelentést. ,..n , A községi kiadások fsdesstét képesé köwigípótadók a jóváhagyott költségvetések alapján sztBOig aa előző óv állami adók alapján és arányiban msMAk ki. mely kivetésnek s az adófizetők könyvecskéibe leendő bevezetésének minden év február M vérérül be kell fejezve lenni, miről a községi * kötjsgyaők a hivatalos értesítő utján, i ft- h Mgédnoigsúrák végzésilog értesitoMUk. . .K. m. f KisdU: Barmot Gábor. �NÓGRÁDI LAPOK. is rései veit. Csen kivöl igen sxámosan Irodalom. ; •* f* kJUrtt t**taí Lások“ »4k száaáaak tartaton: As »P» kewáji KtanSlto ; irta CmtUIbí T. M. (TelytaU*.’ — V*lek; ; Ifta tajal IL 8w>. — k nlrk* Uo trstya *»*»* krssHj; fordfoytta MU«m Bite (F*tjtrtta) — E«y *a<jüko« M«b* taste. (ViC* ) T p*r ui u *«kilto*<r41 *• m *ni«av*L Owt»jta; irta SgsasrsUs. — Surstea ta vagyta. fcltartlte; K* Ctarjta LAssU. (folytatta.) — As 4rtj bánfa r*<ij*. Rajs; irta NMaaAy tar*. — JAr*k, k«l«k .... Kflltaatay; Irta Halló — A UM* tM ana vsa Htaoraak: irta rWtaslrop. Upaataat. — t — »uj..au — Upatakl Blftaa iUU biróai* * gátakká. — Laanral raa<y«»U4k. — Harca a aaAtaaAaytrt. — MalUklat: ,* Maca* caiat rejiajr O—U. aldala. A ,NSvO*<* Jaaataiaai atasa — A borUSksa: H«U capUr. — Sakk-taUay. ~ TaUay aacfoJUaak. — M«cf»Jtak aarai. — BtaMaak, feUrtak. ^Aalatok. — A aatrktartMf ptataja. HhAilir-*- — A Ua tata* kartust. — B*Antt«trt; Mabaar VBaaaakl. Mapart IV. bar, papa*rakla~atcaa a. a*. Eftaa tart CMfc.M tara » ťrt. >««ya4 tata ! M M ta. -'i Ak W váftWÓ***, ralataiat paraa ta paraaUvkli kanak, aetata, at ismert TaUayJUa jagyaataaóU Uadtabaa ia aeRjsteat, ■a -Hf sasbkisd*»k*a akta ayalcaadrtlbaa *0 krtrt kaphat*. A HbtaiŰk 4* Jókciky ftte pamadtarttaaal alakba* ta kiilUttabaa trtjsesa W*K**T** • kladka TMrlrtj *• ftabek Mtaidkaraakadtabbaa Badapcataa »«j*M.,Aalnrtadi kiapap*. Benőtt Árpád aradaU adpeatoartvtaa* Mkatatitrt** dalai! 1. Haj da aatacyá. 1 Al ia ráírta, g, R?g? ba agyaatr'wtayacaka lasa 4 H*c art ■anJjik. A Kia A ItU b vta. T. Saawari fka ballada tevaUt. A Srtp taajfo- Aaak-taact* aaatara Hétréttel ta<y i‘ttES3»’tM«a .iv.Srkal Oak. Its I frt M kr. < * n- ‘ Al »j siHUrrtay aa art Jaa. l-v*l hatályba Uptat* U’ itat hrtristari nadtirttel bdritaa, rtáaadik.jacyutatalk kiadáabaa ialaat TttuyaM. B kiadta tyakarirtl baasaUtaUaarU »ia’A^.a.Va»s , kM Urenartat* mall. *CT * Mrrtaybaa, a , eaataltatort. Ára anbkladtabaa calaoaan kltaa l írt ayataaadrtltaa ftar. 80 kr. Aa «J ertdnadaletak. ■Mknkad aa icaaaáfbcyalaUatar a caddttaTtay hatályba liplataa tártyrtsa kU*?*. kklta-taUa a awcjalaatak a Tstiay-ftla 1 <jiilmil* kiadáabaa. á«y ayal«*dr*lb*a alal wabkladtabaa tert » kr. • A bWl IgywMrt urtáiyxat t STA. al* jtleaUkaay adda‘kiitaabM ■t~‘ krr—♦*', walyakai rajta kdatbbi nadalrtak. da MMaaa a kt* l**atetrt id* ejtettek. E Bódoaittaok a r*rl aatata aatradrtaaM keljetek hatálya" klrhl, a Uy j* sa*U*tatot .Utliete aa afttUrt fokv* Trttay-fola Jegyseteail* kiadás, aaly ' lw, bxrrttaH aaabályaatat aáa tariayk** tói*. kfoasyata a LXtaSXrtái. . bslydkba kdaóbbb isaáihtrfr ityrt* á-rtt. A gyakorid jagá** • kiadta által r“ ■•tkÍMÜTS. mijei ktUabaa el aea krétait* ntrtiatrr a nála* oldalaaálektal, melyek jegyietekre ÁMeMM ArttoMk talpat, ára ayalcaatadtbaa vagy ssebkiadáa- M W ta^nta. _______ _ voltak ott a köxal vidékről, R.-Gyarmatről, tót Sxirák vidékéről is. A négyeseket 65 pár tánctolta, s a mulatság & óráig tartott tokozott fesztelen jókedvvcl.- reggeli Hirek • bó 184a tartotta agybokeJéaét Hoitasy Mária tagjai NAaanagyok voltak. háta* *1 Tidtan bogy ■« volt. Megemlitjtk még, háxaapár nemélyébeo a belvét viUiareggtü egybekelt A kareeolya-egylet kilja, mely, mint már több franknyi kamatsxlmla mérlege 2.879,27085 frankra rúgott, te a nycrcménybevétclbez számítva a társaság évi bevételeit 14.886,494 80 frankra kezik s legközelebb lapunkban is fog tőle közöltéin!. Ax mely kétadgkivtll a kmonexiak viaxonoxni napja lejárt, 3 957,69165 frankra rúgnak. Kötvények lan tagjai bízattak meg. „Nőgrádmegye szervezete és szabályrendeletsiu bcállibilt értéktöbblete nincs boszimitvs, miután eme „A protestantizmus ős puslavismus“ czirnü nagy értékek nem realizáltattak és Így azonnali jövedelem port vert röpiral írója mint értesülünk nem más, mint forrásaként nem tekinthetők. E többletnek azonban nagy jelentősége vau: biztosiba a jótállásokat, melyek Tbébnsx Lajos, zólyomi pap, megyénk fia, ki Szügyben szülotslt. A helyb. tűzoltó-egylet február tett fel. lió 712,489 80 frank a britt kormány A vadkerti vörös-kereszt fiókegylet január 26 án a nagyvendéglő 1882. »vi helyiségében zártkörű ülésére a körhöz tartozó egyleti tagok és a tauügybarátok tisztelettel megbivatnak. Kelt 11. Gyarmaton, 1882. évi január 20 án. Kemény Gábor körelnök Megtermelés és kertészeti-telep és magkereske­ dés Frommcr A. Hermann Budapesten. — Szolgálatot vélünk t. olvasóinknak tenni, midőn a nevezett — 35 éve fennálló s legjobb hírnek örvendő — ezég most megjelent mag te növény föárjegyzékéro figyelmes valódi cairaképes te minőségükről. Említett 128 ol­ gazdagon ellátott árjegyzék dalra terjedő, képekkel kívánatra ingyen te bérmenive mindenkinek megküldotik. Értealtés. Vao sxereoc*éuk a b.-gyarmati jogász­ egylet tisztelt tagjait érleaiteni, hogy az egylet helyi­ sége .felszerelten, hat szaklappal, az 1832—1880. törvényekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, évi a érkezte, az egylet tisztikara megválasztása te rendes kitüntetést valóban a tiker fény letváuné, kit a kiuixott ha- Mlna Ogy folytán a hixalom ceendee cealádi köréből most már a nőegylet Bermin rendelkezik, asszony Budapesten az érdeme. díszes kizárólag van nő, hogy n. István dicső királyuk emléke iránt Nógrádmegyei hivatalos értesítő. 1. Vasúti üzletgyakornoki állomásokra teljes kép­ zettséggel bíróknak tekintendők s ennek folytán külön felvételi vizsga nélkül alkalmazhatók azok, kik vala­ mely főgyrnnasiumot vagy főreáltanodát, feltó kereskodelmi akadémiát, felső katonai tanintézetet, a buda­ pesti állami középtanodát, a kassai állami gépészeti ipartanodát, valamely hat évi tanfolyammal biró pol­ gári iskolát jó sikerrel végezték, úgy szinte azon ta­ nítók, kik a tanképesitö vizsgát kiáliitották. 2. Az előző pontban felsorolt iskolai képzettség­ gel nem biró pályázók csak külön felvételi vizsga alapján alkalmazhatók vasúti üzletgyakornoknak Ezen vizsgára is azonban csak oly egyének bocsáthatók, kik legalább a gymnasium vagy reáliskola 6-osatályát, a budapesti állami közép ipartanoda ásodik évfolya­ mát, valamoly polgári iskola négy évfolyamát, a tanitóképezdék második évfolyamát jó sikerrel végezték, vagy kik a katonatiszti vizsgát eredmény jyel letették. 3. Ha az I. és 2. pont alatt közelebbről megje­ lölt iskolai képzettséggel biró vasúti egyének üzlet­ gyakornoki állomásokra nem jelentkeznének, vagy egyes esetekben kivételes okok forognának fenn, me­ lyek az előirt iskolai képzettséggel nem bíró gyakor­ nokok alkalmazását indokolnák, ily egyéneknek az üzletgyakorooki vizsgára bocsátásához esetről esetre a közlekedési ministerium előlege* engedélye lesz kiké­ rendő te a képzettségi okmányok is bemutatandó):. Piaczi árak B.-Gyarmaton. 1882. éri január 16 án. K s v ■ 4 t • r a * s • Tisztabuza 10 frt — kr. — 10 frt 30 kr. — E kimagasló bonleányi érdemek Veres-Beniezky Hermín asszony nevét máris s jannár bö 16 ánszép részvét mellett rendeső előlegen bixotteág gon­ doskodik. ;A ImmciI veren-ksrwt egylet által f. hő lő én rmdeeett bál fényeeen sikerálL A régen látott eaainő nagyterme oly exép te elegáns kötöttséget együtt. A mnlattágon megyénk alispánjának kedves családja . . 6 frt — kr. — 6 frt 40 kr. Kukorieza jS frt 50 kr. — 7 frt — kr. l'tbMs nerkttsU: Horváth Danó. leány- gyermekét. Üzlethelyiség változtatás. Gazdászat bejebmtte mellett a köxponti Zab csapás érte. A mull héten temették el 5 éves igen kedves „The Gresham“ Londonban. ssittntik feL — A vidékiek etaálláaolásáről G frt 50 kr. — 7 frt — kr. temettetett el. — Papp Károly ügyvéd urat nagy meg, bogy a megyeháx nagyterme fényesen di- 7 frt 30 kr. — 7 frt 50 kr. . . J«cr»tt<: üxkskaa János. sprőtőkoe okokból nármaxő rtezvéttensége valóban t£őJló mégrováat érdemelne. A bál résxleteirő) még is tasapí köntösbe öllöxködik, s lehető . . Halálozás, özvegy Borda Mihályné született Lyka eddigi nagy malasxtásukai helyrehoxxnk, egyeseknek annyit jegyitnk Rozs Árpa megörökítették. tn.Miirii, folyó évi január hó lő én este 8 te egy ne arról állambiztosi- Van szerencsém a nagyérdemű közönséget érte­ síteni, hogy a Zichy fogadó épület sarkán lévő boltból a Kis Tabán Ezen Ausztria-Magyarorazágon is letelepedett életbiztosító-társaság 33 ik, üzletemet múlt év junius 3-án végződött űzletévéről szóló átné­ zetne évi jelentése, moly a részvényesek múlt év de- értesítem a L ez csombor 8-án tartott nagygyűlésén adatott elő, o na- dúsan ellátva van. kát közöljük, melyek a társaság virágzó elég bizonyítékot nyújtanak. A lefolyt kedvező volt. Ez állapotáról év eredménye utczába, a kir. postahivatal általellenébon lévő saját házamba tettem át. Egyúttal közönséget, hogy üzletem fűszer, liszt, ázsiók, norinbergi áruk s czipöraktárammal stb. pokb.-n jelent meg. Belőle a következő főmozxanato- felette vasúti részvényekben, A közoktatási te közlekedési ministeriumok által kiadott körrendelet házzal, 33 gyed órakor élte 70 ik évében tüdőszélhüdtebeu kimúlt, , radoxáa méltán axámithat eredményre, a midőn frank 12.898 312’05 frank különféle biztosításokban. Verea-Beniczky feladatát őrvőnyeritee, esen feladatot lelkiiimereteien, a Wisdg tatodén látaxaUtől menten, nem kiméivé Exen nemes fá- 1.274^141'10 frank köztulajdonban, 9.712,633'55 frank jelzálogban, fenntartója te gyarapítója, — s azt, bogy ktea&Üott, bogy a bonleányi kötelesség egy magasabb asmmi firadaágot, teljesíteni óhajtja biztosításaiban, és gyarmatkormányzók indiai biztosításában, 12.852,582 frank idegen meg is érdemié, mert hisz ő volt tanerővel :im<a te mindent elkövet bogy e bált az értékpapírokban és törzsrészvényekben, 22.099,3'-'9*50 frank vasúti ét más kötelezvényekben, 11.452,240'20 » temek képviselve. Prőnay Ialvánné őnagyáx oextattan bixalomnak engedve, a Ulaoyai : peatjám emelje. Prőaay frank 121,066 75 Tanűgy. A nógrádmegyei tantestület b gyarmati járáakörének folyó évi február 8 án d. e. 9 órakor a holyboli polgári iák. helyiségében tartandó tavaszi galmával fogadta el, melyekből a következő tőkealapok tűnnek ki: 3 mil­ tásokban, in Mmlllnek többen, a Hont te Gőmörmegyék ia exép tekintetből a tár­ van csatolva, táncxvigalmat rendez. csak megteremtője, de egyszersmind fáradbatlan buz­ iránti a társaság részéről adatnak. A jelentés mellé saság activáiról egy k merilő jegyzék jteemek mag e bálon tömegeaen, hanem Bndapeatről Bgy vénák összege az üzleti év végével 74.122.865 fran­ kot tett ki. Ezen adatokba a tározónak vételár ősimén I! ki báljának lady patronease ül liarmos Gábornó ő nagysága kére­ jóformán ezen nagy hivatása egyletnek 1867 ben nem­ exerapet a axent frt vételárért ingatlanokat szerzett meg, a melyekben már most hivatalai is áthelyezvék. A valósított acti- megyo főispánja, annak praktikus voltáról értesülve, “Ogjéje részére hasonló kézikönyvnek kiadatását ohajtja eszközöhetai s megyénk főispánját kérte lel, tájékozásul egy példány mcgkttldciése iránt. lepetésben részesült; ugyanis életnagysága arczképel leplezték le a nöegyleti éj ház dísztermében. — ó e nemcaak nézve társaság a mait évben Budapesten te Bécsben 3 057,000 ten a £ hó 15 iki nőegyleti ünnepélyen kellemes meg­ — De A biz­ keltett s a legtávolabb vidékekről érkeinek mogren delések, a többi' között gróf Caáky Albin Szepesvár- megyénkből kivánja »’ támogatáat visszavásárlásáért 845,18050 frank adatott ki tosítási alap, melynek létezése a szerződésekre biztosítékot nyújt, 3.696,911 frankkal gyarapodott. A bimkk, ▼efeakereett egylet bálján valő megjelenődét A haxa„Ijrtjöi Tjágydnir miedoo honfija te bonleányától meg- lési és vegyes szerződések követelései, melyek fizetési olvasóink elölt ismert kiadványa, országos érdeklődést fogják a b-gyarmatiaknak a Alt év alatt a társaságnak átnyújtott te elfogadott követelések életbiztosítási ex kötvényekből 5 744,153-80 frankra rugtak. A felszere­ végrehajtó bizottság Veres Pálné Benlczky Hermín, kit Nőgrádmegye örömmel te büszkeséggel vallhat magáénak, Budapes­ » Igen érdeklődnek eaen bál iránt, Az kifizetésre tattak ki, melyek kezelésével Reményi Károly te Mi lován János ögyréd urak, mint a dalegylot fáradhat vasás te társalgás czéljából rendelkezésükre áll. — A Waden tekintetben eíkerftlni igérkerik. emelte. anyagi siker biztosítása száljából aláírási ivek bocsát­ rtrnir—, £ bő 14-4n tartott vereekereeat egyleti bálon te tftbbetór Mameeeere tárgyáéi nolgált; a loeoneaiak nyorejiéuy- ■lésén elhatároztatott, hogy február bő 21 én (vagyis javára nobor tartatik A a farsang utolsó napján) d a 1 o s t é i y rendeztetik a megyeház nagytermében. A műsor változatosnak ígér­ meg, a Lo- jahyMk, felartaaben a n. litván utóbbira a nyel belő vannak értve. -- működése megkezdése előtt is, a tisztelt tagoknak ol­ * jövő aaombaton (t bő 28-án) 48.375,790 eltó biztosítási óv 1.649,043 75 megerősiléa végeit felterjesztett alapszabályok. vissza hitvalUa kőt intelligeoa taggal Kuporodott moly nek a lisxtválasxiás, a számadások tnegvitagáláaa te január I6iki választmányi kitűnő tartalmáért minden földmivelő te kertéueiked- előkelő el, kólscgolóirányxst. — A velő figyelmét megérdemli, és a ezég által badaAghareanak fogadtatott bevétel, a vizzonlbizlosiüaért Ludott kaltsegoktöl elt.-kintve, 12.007,724 frankra rúgott, m 'ly összegbe az Wkéag te aa egyik náaxnagv aa 1848— 1849-iki Tapolodtayi Fweacx te Diteaagbjr Tádé voltak. Aa ••IrtHifi Nagy Gedeon lelkétia ur veoáégtaerető összeggel (ranknyi A helybeli dalegylet köréből A dalogylet reodea éri krizgydlését e hó 3>>4n tartja meg; tárgyai lesz­ Brbfttgygyal Dt<ta-Jeo4x A vőlegény, ax eakaltat végtó aaa- uyujtalott be, melyek közül 5365 ajánlat megfelelő számú kötvény adatott ki A nyeremény tétjük. Ez magvainak legnagyobb részét saját nagy terjedelmű telepein különös gonddal ülteti, te ezáltal a vevőnek legnagyobb biztosítékot nyújt a magvak jó, HyutaL Paeiolai Inr» b-gyarmatibirtokod frank értékben ajánlat 59.712,065 biztosítási 6521 Kegyes pártfogásért esd 8—3 ér lefolyása alatt ugyanis Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B -Gyarmaton, 1882 Kohn Adolf � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_01234.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882_01_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1882-01-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 10. évfolyam 4. szám (1882. január 22.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom