1 10 1426 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7119d6a326c855c31198ec87610c0e53.jpg 7412e776962fd646734228746dd61dd5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5660069c35856a42124b96a727d23209.pdf 700b7b575f7efae4a45cd64a75aa8f9a PDF Text Text 1. évfolyam. 1926. október hó 30. 1. szám A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos KözIönye. Felelős szerkesztő; Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: Egyes szám ára 16 fillér (2000 K) Megjelenik minden hó 1. és 15-én. FAJD PÁL. Magyarország bányamunkásaihoz! Bányászok! Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill (10.000 K.) Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Szaktársak! Hozzátok fordulunk, akik mindég a sötétségben, éltek, hogy a sötétség falai között világosságra Is találjatok. A világosságot élőszóval nem tudjuk mindnyájatoknak elmondani, ezért a betük sorai közt kell hirdetni az Igazságot, testvéri szeretetet. Szembe kell szállnunk azzal a sok igazságtalansággal, ami veletek történt. Meg kell teremteni a magyar bányamunkások egységes frontját, lehetővé kell tenni az akarat nyilvánítását, helyre kell állítani az igazi meghamisithatatlan szakszervezeti demokráciát. Ezért indul el a "A BÁNYÁSZ", aki megalkuvás nélkül mint fáklya fog bevilágítani abba a sötétségbe, amely sötétség benneteket körülvesz. "A BÁNYÁSZ" utja göröngyös, az iránya nyílt és őszinte, amely őszinteség lefogja hengerelni a göröngyös tuat is hogy a hengerlés minél könyebben menjen "A BÁNYÁSZ" azt kéri tőletek, gyertek a tisztító munkák elvégzésére segítőtársul. Sorozzatok "A BÁNYÁSZ" zászlaja alá. Jó szerencsét! Feltámadás felé. A Salgótarján-vidéki bányamunkások tudatára ébredtek annak, hogy az a szakszervezet, amelynek a megteremtéseért évtizedeken keresztül harcoltak, ezen harcban az üldöztetések legsulyosabb formáit állták ki és dacoltak bátran, nem ismerve fáradságot, csüggedést, abban a szervezetben csalódtak. Ennek megfontolása után elhatározták, hogy önállósítják magukat és önállóan fogják ügyüket győzelemre segiteni. A salgótarjáni bányamunkásoknak ezen lépése történelmi jelentőségű, korszakalkotó jelenség, mert a munkásmozgalomnak egy egész uj irányt szab. Szakit azzal a régi felfogással, hogy a szakszervezetekben a politikai kérdések bevitessenek és a gazdasági kérdések ezáltal háttérbe szorultak, ezáltal a munkásság gazdasági helyzete a legszomorubb állapotba jutott. Ezen megmozdulásra összefogtak a szakszervezetek vezérei és rágalom hadjáratot indítottak ezen uj alakulással szemben. A röpiratok tizezreit küldik a bányamunkásság közé és ezen röpiratokkal igyekeznek a munkásság között ellentéteket szítani. Ezen röpiratok a munkásság megnyilatkozását ugy akarják ellensúlyozni, hogy ezen egyesülétnek a vezetőit mocskolják, nem riadnakvis za legpiszkosab eszközöktől sem. Azt hiszik, hogy ezen mocskolódással sikerül szétrobbantani. Ezen munkáink azonban meg fog törni a bányamun- mokrácia alapján választják meg a bányamunkások képviselni hivatott vezetőségét. A Salgótarján-vidéki bányamunkások ezen megnyilatkozása már ugyszólván a 12-ik órában történt Érezték az eddigi vezetőknek a nemtörődömsége folytán, hogy az a szervezet amelyért ők oly sok áldozatot hoztak, ugy anyagiakban, mint erkölcsiekben az utóbbi időben a lejtőre jutott Ez annál inkább izgatta a bányamunkásokat mert ők emlékeznek nehezebb időkre, amikor a szervezetük ki volt téve a legnagyobb foku üldöztetésnek és abban az időben a bányászok szervezete sziklaszilárdan állt és a munkásság érdekeit mindenkor és mindenkivel szemben megtudta védeni. Igaz, abban az időben a szövetség mai vezetői a kényelmes emigrációt választották és csak akkor merészkedtek vissza, amikor az üldöztetés már szűnőben volt Nem egyedül álló jelenség ez a mozgalom. Az egész ország területén min­ denütt a legnagyobb felháborodás van a szövetség vezetősége ellen, csak az emberek járatlansága az oka annak, hogy más telepen ez meg nem történt meg. Azonban annál szomorubb az, ami a többi bányatelepen történik, hogy az emberek félénksége elviszi Őket illetéktelen helyekre és hozzá nem értő emberek jutnak birtokába a bányamunkások Valamilyen oknál fogva egy egyesületnek járást rendeznek és verik hogy ők a munkásságot egy táborba te-. Ne erőlködjenek, mert ugyis hiába; Mi maid megfogjuk teremteni a bányamunkások egyseges országos szervezetét egyrészt sutért, mert látjuk a munkásság mert az egész ország bányatelepeiről n agy az érdeklődés, sőt folytonos sürgetes, hogy náluk is csináljuk a szervezetet. Ezek a tények azok amelyek a Salgótarján-vidéki bányamunkásokat arra az álláspontra és elhatározásra jut­ tatták, hogy minden politikától mentes egyesületünket szemben mert legjobban, hogy helyes uton járunk Hogy viszik a birkákat a vágóhidra cimmel közölt cikket kiadott akik képviseletének. Ez történt a legutóbb is, amikor Pilisvörösvár, Dorog, Tatabánya, Szászvár és Tokod bányamunkásai közül az ingadozók elmente k egy olyan munkás egyesülthez, amely csak a cimében nak tegyenek iskolai tanitók, sem azok, akik a mun- szolgálatot a munkásság rovására. Igenis, az a célja a Salgótarján- tartozik. amely irányzattal a munkásság vidékí bányamunkásoknak, hogy az egész Magyarország területén dolgozó bánya- ködés, a bányászok kikerültek az iskola munkásokat összefogó0 szakszervezet padokból és belekerültek az élet iskolétesítenek, amelyben a legszélesebb de- számnélküli Bányamunkás száma vezérüket követik �1926. október hó 30. A BÁNYÁSZ 2 A vezércikk denunciálás akar lenni, össze- függest próbál keresni Vasa József salgotarjáni látogatásával egyúttal elismeri, hogy a vezércikk írójának felfogása szerint is a birkáknak nevezett munkások nem üdvözölték Vass Józsefet salgódenunciálás. Nagyon érdekes, hogy a vezércikk irójának bizalmasai voltak azok, akik Vass Józsefet ünnepélyes fogadtatásba részesítették, kvázi hódo­ latukat fejezték ki azért a sok jótevésért, amiért a salgótarjáni épitő ipart részesítette. Kérdezzük vajjon nem-e tűnik fel a salgótarjáni munkásságnak, hogy Szkiadán Gusztáv, a szociáldemokrata pártnak egyik pártvezetőségi tagja Üdvözölte a népjóléti miniszter Urat Ugyanaz a Szkiadán Gusztáv, aki Peyéréknek röpiratait és Bánya­ munkásait másnap az uccán osztogatta. Tudtunkkal Szkladán Gusztáv a salgótarjáni párttitkár hozzájárulásával üdvözölte Vass József minisztert, tehát a birkák elmaradtak az üdvöz­ léstől, de a honmentő épitőmunkások mégis be­ látták, hogy a népjóléti miniszternek gazsulálni kell mert ha az elmarad, akkor a jövőre nem kapnak a várostól kedvezményes házhelyet és nem építhetnek maguknak a népjóléti miniszter által utalt házépítési kölcsönből a városban háza­ kat Elfelejt a Bányamunkás megemlékezni arról a körülményről, de elfelejti Szkiadán Gusztáv is azt, hogy Salgótarján rendezett tanácsú városa a bányamunkások elkeseredett harca után jutott ahhoz a kölcsönhöz, amely kölcsönnek a város polgársága kisebb-nagyobb értékű, igen csinos házakat épített. Ezt nem szemrehányásként vetjük a szemükre azoknak, akik építettek, hanem kötelességszerüen emlékeztetjük Peyeréket ezen harcra, valamint azokat is, akik ezen harc eredményéből maguknak szép vagyonokat szereztek. A salgó­ tarjáni bányamunkásság a jövőben is fogja tudni kötelességét és nem engedi magát oly egyénektől befolyásolni. amely egyének a munkásság harcának eredményéből állandóan súlyos hasznot akar­ nak biztositani. Csóka Vendel kerületünk titkára szerepel a vezércikkben több helyen mint olyan, aki a vezérszerepre vállalkozott Ez kétségtelen, hogy igy van, de mert a vezérszerepet vállalta, ahoz az eddigi vezérek magatartása adták neki az erkölcsi erőt Mi a szocializmust most is olyannak tartjuk, ami egyedül van hivatva a munkásság helyzetén segíteni, de nem fogadjuk el azt a módsrert, a munkásság helyzetén való segítésnek, amelyet az eddigi szocialista vezérek követtek. Nem lehet a páholyból a munkásoknak győzedelmet aratni. A szocializmust nem úgy értelmezzük, hogg a katonák harcolnak, a vezérek pedig a munkásság gigászi küzdelmét összetett kézzel távolról nézzék. De úgy sem képzeljük el a szo-cializmust , mint ahogy az eddig kibontakozott Magyarországon, de különösen nem a demokráciát Mert mit láttunk az elmúlt Időben, a reakcióval szemben állandóan demokráciát hirdettek, a munkásság belső életében pedig a legnagyobb diktaturát követték. A kapitalizmussal és a reakdóval szemben csak úgy lehet megszüntetni a diktatúrát ha elsősorban helyreállítjuk a párt és a szakszervezeti demokráciát A fentiek bizonyságára szolgálnak azon kö­ rülmények, amelyek a salgótarjáni munkásság életében zajlottak le. Ha valaki nem követte a vezérek taktikáját akkor jött rögtön a legféktele­ nebb üldöztetés. A vezérek fenyegetőznek és rágalmaznak. Salgótarján munkásságának bőségesen volt alkalma megismerni Peyérék módszereit Rágalmak ezreit szórták szét a munkások között, ami egészen biztos, hogy a munkásság elvi fel­ fogását tisztítani fogja. Kurzus módszereket alkal­ maznak, sajtójuk végig hazudja az egész világot s a munkásságban megrendítik azt a hitet, amellyel küzdelemnek indult a szoclálizmus utján Elakarják hitetni a munkások tömegeivel, hogy a szakszervezetek csakis politikai pártokon keresztül érvényesülhetnek. Azt azonban elfelejtik, hogy minden politikai baklövésért azután a szak­ szervezeteket teszik felelőssé és aztán minden gazdasági megnyilvánulást politikai megnyilvánu­ lás szerint kezelik. Minden politikai párt céljainak elérésére a kiépített gazdasági szakszervezeteket használják fel. Ebből keletkezik azután, hogy a szakszervezetek mind több és több csoportokra oszolnak és ha harcolni kell, akkor nem a kapita­ lizmus* hanem a külön csoportok egyik a másika ellen folytatják a harcot igy azután a munkásság sohasem tud kellő eredményt elérni, amiből kelet­ kezik a szervezetével szemben való bizalom meg­ rendülése. Ha végigjárjuk a bányatelepeket, akkor ezekről bőséges és minden kétséget kizáró ta­ pasztalatokat szerezhetünk. Közel tartunk már ahoz, hogy a munkásság lassan teljesen harc­ képtelenné válik. Mindezek váltották ki annak a szükségességét, hogy a munkásságot elsősorban gazdasági érdekeinek a megvédésére szervezzük meg és szabad elhatározást adjunk ahhoz, hogy melyik pártban szerezze meg azután politikai meggyőződését Ha figyeljük az európai munkásmozgalmak történetét, akkor nagyon sok ilyen és ehez hasonló eseteket látunk. Legutóbb Jugosz­ láviában a munkás pártszervezetek tanácskozásra ültek össze s megállapították, hogy a szakszer­ vezetek szétzüllesztését a különböző pártok idézték elő. Abban a felfogásban minden párt képviselője megegyezett, hogy a szakszervezete­ ket mindenféle pártpolitikán, felül kell helyezni, csak úgy lehet visszaszerezni az elveszített szak­ szervezeti tagokat Az az esemény, ami Jugosz­ láviában lezajlott, ugyan az van kifejlődőben Magyarországon is. A magyarországi bánya és kohómunkások orsz. szövetsége az ország egyik leghatalmasabb szervezete volt az elmúlt időben, 1922-ben, amikor a nemzetgyűlési képviselő vá­ lasztások lezajlottak, a Szövetség további harci képessége a szószoros értelmében megakadt, megakadt egyszerűen azért, mert a szövetség tit­ kára bejutott a nemzetgyűlésbe s a további szö­ vetségi munkálatokkal mitsem törődve, tevékenységét politikai térre vitte át, a szövetség ügyelt pedig elhanyagolta és mind kevesebb és kevesebb gondot fordított arra. A politikai harcok meddők maradtak, a szakszervezeti téren nem történt semmi, ebből keletkezett azután a tagok tömeges kimaradása. A tagok tömeges kimaradásával egy­ idejűleg a szervezet állandóan gyöngült és harcait nem tudta megvívni. így sülyedt egészen az utóbbi időkig. Kérdezzük tehát Peyertől vájjon okosnak tartja-e, hogy a szervezet tagok nélkül maradjon és természetesen azzal egyidejűleg kenyér nélkül is? De kérdezzük Peyertől azt is, hogy nem-e látja, hogy a vezér ürü megy előre kolomppal a nyakán, de azok a szerencsétlen munkások, amelyeket birkáknak nevez, azok pedig más utat választanak és elejébe fognak kerülni a vezérürünek és a birkák fogják vezetni a vezérürüt, nem pedig a vezérürü a birkákat GROSZ MIKSA — FŰSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. FRIEDMANN REZSŐ RUHA ÜZLET. férfi,- Külön mérték utáni fiú téli kabátokban, osztály. — Kedvező városi i bundákban. fizetési feltételek. Lássunk tisztán cim alatt a Bányamunkás", ki állítólagos megál lapodást közöl, melyet én diktáltam volna tollba szeptember 29-én Budapesten a polgármester választás alkalmával. A magam részéről a követ kezőket fűzöm hozzá a megállapodáshoz: Kétség! téten az, hogy a polgármester választás alkalmával több pártvezetőségi tag fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy nem-e lehetne a salgótarjáni munkásságot visszahozni a régi szervezetbe?. Én a magam részéről hangsúlyozottan kijelentet tem, hogy nincs mandátum, illetve felhatalmazá­ som a salgótarjáni munkásság részéről az ügyek tárgyalására. Tehát nem áll módomban semmiféle kötelező nyilatkozatot tenni De kijelentettem art is, hogy a tárgyalásokról addig szó sem lehet, amíg a "Népszavá"-hoz és a szakszervezeti ta­ nácshoz irt, szeptember 12-én kelt, leveleinket a .Népszava" le nem közli. Ezeknek elörebocsájtása után a pártvezetőség egyes tagjai ugy nyi­ latkoztak, hogy ennek a lehetősége megvan. A tárgyalások itt abban is maradtak. Másnap délelőtte engem Farkas István, Mónus Illés és Gáli Benő kért, hogy jelenjek meg a titkárság Irodá­ jában. Én a kívánságnak eleget is tettem, meg­ jelenve, elém terjesztették azt a megállapodást,' amely megállapodás a "Bányamunkás -ban leközölt , hogy annak az aláírása után az általam kért két drb. levelet lefogják közölni a "Népszavá'-ban. Én itt Ismételten kijelentettem, hogy csak a két levél leközlése után és a salgótarjáni bizalmiférfitestületnek felhatalmazása után leszek abban a helyzetben, hogy a salgótarjáni munká­ sokra vonatkozó ügyekben tárgyalhassak. Tehát a tárgyalások itt Is megszakadtak. Harmadnap is­ mételten a párttitkárságba hivattak* ahol most már a szakszervezeti tanácsnak címzett levelet tették elém, amelynek a szövege az volt, hogy én forduljak a szakszervezeti tanácshoz a külön szervezkedés megszüntetése érdekében. Ugyancsak egy másik levél te volt már megszö­ vegezve, amelyet a szakszervezeti tanács adott volna válaszul az előbbi levélre, hogy tudomásul veszi az én kérésemet Én a magam részéről épp ugy mint az előző napon kijelentettem, hogy sem egyiket sem pedig a másikat nem irom alá. Ez a megbeszélés azzal ért véget hogy gondolkoz­ zak este 9 óráig. Este 9 órakor, a választások befejezése után találkozunk a párt irodájában és ott nyilatkozzam véglegesen, hogy mi az állás­ pontom. A városházáról Farkas István párttitkár­ ral együtt mentem fel a titkárság irodájába, ahol Mónus Illés és Gáll Benő jelenlétében ismé­ telten elém tették a már említett három iratot amelynek az aláírását most már harmadszor ta­ gadtam meg. Ezzel véget is ért a diskurzus. Tehát én a magam részéről, a titkárságtól semmiféle tárgyalás felvételét nem kértem. Senki­ hez közvetítésért nem fordultam. Ellenkezőleg, a pártvezetőségi tagok jöttek hozzám és kapacitáltak a tárgyalás fonalának felvételére. A legjobban bizonyitja az a körülmény te ezen állításomat hogy a "Bányamunkás" a megállapodásnak egy részét nem közölte le, még pedig nem közölte le azt a részét amelyben engem állásról kíván biz­ tosítani Ugyanis a pártvezetőség és a szakszerve­ zeti tanács részéről írásbeli biztosítékot ajánlott fel, hogy engem a jelenlegi állásomnak megfelelőleg egy állással biztosit sőt a költözködési költségeket te megtéríti. Én Itt, épugy mint más­ kor kijelentettem, hogy a salgótarjáni munkás­ ság előtt nem egy izben leszögeztem az állás­ pontomat azirányban, hogy a mozgalmukat he­ lyesnek tartom és minden tekintetben kitartok velük, tehát nem vagyok haljandó semmiféle Igé- Guttmann Mátyás cipész, ajánlja elsőrendű saját készítésű cipőraktárát. Mérték utáni rendeléseket és javításokat elvállalom. �1926. október 30 A BÁNYÁSZ reteknek alávetni masamat, még ha éhen pusztu­ lok, akkor sem. Tehát aki tisztán akar látni, az nézzen bele a párt és a szakszervezeti tanács boszorkánykonyhájába és akkor látni fogja, hogy a salgótarjáni munkás-mozgalmat pénzzel és Ígéretekkel akarják leszerelni és nem a meggyőződés esz­ közével. Hangsúlyozom, hogy azon ígéretemet, amelyet a salgótarjáni munkásságnak tettem, min­ den körülmények között betartom és semmiféle csábításoktól nem hagyom magam befolyásolni, illetve a meggyőződésem mellől eltántorítani. Csóka Vendel, Az árulók és rendbontók A salgótarjáni szénmedencében az utóbbi napokban ujabb röpiratot terjesztenek. Ezen röpiratban a salgótarjáni szénmedence bánya- és kohómunkásainak gazdasági egyesülete alapsza­ bályait teszi kritika tárgyává az általuk megszo­ kott fordítással. Már annyira megszoktuk ezen piszkolódásokat, hogy már azon csodálkoznánk, ha nem piszkolódnának. Ugylátszik a Bányamun­ kás Szövetségnek a tagjai olyan jó helyzetben vannak, hogy minden vezetőjüket a salgótarjáni munkásságnak a szervezete elleni munkára össz­ pontosítja. Ugy hisszük, tót látjuk, hogy minden telepen volna munka, amelyet el kellene végezni. Azonban most semmiféle munkás érdek nem fon­ tos ezeknek az uraknak csak az ő önös érdekeik a fontos. Veszélyben látják az ő hatalmi pozí­ cióikat, mert a munkásság tudatára ébredt annak, hogy ezek az urak félre vezetik őket és nem kémek többet belőle. Az alapszabályokat minden tag a tagsági könyvébe kapja, abból megfogja látni, hogy a röpirat minden szava ferdítés és aljas hazugság. Legjellemzőbb azonban az, hogy állandóan azzal házalnak, hogy a salgótarjáni alakulás nem veszélyes és nem komoly. Ennek dacára hólabdarendszer szerint keritők járják be az egész me­ dencét és Igyekeznek visszahódítani táborukba a bányamunkásokat Elkéstek. Az a gőg, amellyel a vezetők a bányamunkásokat kezelték, megboszszulta magát és a munkások otthagyták, a kolomposokat, mert nem érzik magukat birkáknak, tehát had szaladjanak az ürük. Ez a gazdasági egyesület megfogja mutatni rövidesen, hogy nem csupán a salgótarjáni mun­ kásság, hanem az egész ország bányamunkássá­ gának képviseletére jogosult Bármennyire is fáj ez egyeseknek, befogja látni a tömeg, hogy a rendbontók és árulók azok, akik a rőpiratokat terjesztik és akik a röpirat sugalmazói Hagyjanak bennünket utunkra, mi felismertük a helyes utat Válasz. A Salgótarján-vidéki bányamunkások meg­ hívására jöttem Salgótarjánba és felajánlásukra munkát vállaltam az egyesületük szervezési es a lap szerkesztési munkáiban. Ezen elhatározásom­ ban az a tudat vezetett, hogg segítségére legyek annak a munkásságnak, amely munkásság között hosszú Időt töltöttem éppen olyan időben, amikor a szövetség mai vezetői a külföldön biztonságban és kényelemben töltötték az időt Én nem riad­ tam vissza akkor sem, dacára annak, hogy ál­ landó üldözésnek és fenyegetésnek voltam kitéve. Most a szövetség vezetőinagy hangon kiabálnák, mert ezért semmi veszély nem fenyegeti, miért nem utaztak 1919., 20. és 21. években, ki volt aki akkor a telepet járta, nem-e én voltom egyike, tót amikor a vezéreket akartam rávenni, hogy Kik ki a telepekre, állandóan kifogásokat fá­ nem mertek ennia adolgok telepekre, féla­ tették amért bőrüket. Éppen kim ezek voltak rugói annak, hogy vetem szemben a szöv^dség vezetői a legbrutálisabb formában bántak el. Erre még vissza fogunk térni, ugyancsak Fodor József ellen megindítom a sajtópert. A második vád ellenem, hogy én az ébre­ dők egy különítményének a vezetője vagyok, erre azt mondom, mindaddig mig ezt be nem bizo­ nyltja, aljas rágalmazó. A harmadik vád, hogy a rendőrségen 1 és fél órát tárgyaltam, erre csak az a válaszom, én amíg a mozgalomba voltam Peyerrel, Fodorral és másokkal is többször tárgyaltam, mindannyi­ szor valahányszor a munkásérdekek megkívánták. Ez nekem mindaddig nem volt bűnöm, míg azt az ő érdekükben tettem, most azonban bűn, mert nem az ő érdekükben teszem, hanem ma is a munkásság érdekében Jártam el. Ezek előrebocsájtása után bírálja el a mun­ kásság az én működésem és hozza meg ítéletét majd később. Ha lapunk terjedelme megengedi bővebben lefogom közölni az esetet a maga valóságában. Ezen rágalmak dacára, vállalom azt a munkát, melyet nekem felajánlottak. Jó szerencsét! Batta Gyula. kinyitotta szemünket, amit tatni a Baglyasalja 1926. október 28. volt kolompos birkája A "Bányamunkás" T. Szerkesztőség ! A "BÁNYAMUNKÁS" folyó év október hó 16-án megjelent szám nélküli számában nevemmel kapcsolatosan nyugta jelent meg nyugták szövege a következő: te. 3.000,000, azaz Hárommillió koronái felvet tem kölcsön fejében 1924. évi szeptember hó 27-én Oravecz Jánostól Salgótarján, 1924. évi szeptember hó. Kaptuk a következő levelet. Tisztelt szerkesztőség ! A „Bányamunkás legutóbbi számában, valami birkákról elnevezés alatt jelent meg cikk, amely birkáknak nevezi el azokat a munkásokat, akik a vezérürüt követik. Mi ugylátjuk tényleg jámbor birkái voltunk Peyeréknek, mert vakon követtük, de higyje el a vezércikk írója, hogy tovább már nem leszünk birkái, mert többé nem tudunk hinni neki. Hogy milyen birkái voltunk a vezércikk Írójának az kitűnik abból, hogy először valami Merkúr biz­ tosítási ügynököt küldött a nyakunkra, mely alaposan felültetett bennünket Másodszor Bu­ dapesten Bányamunkás otthont vétetett velünk azzal a csalogatásokkal, hogy ott az átutazó bányamunkásoknak létesít otthont. Kérdezzük tehát Peyert hány bányamunkás lakott már az otthonban ? Harmadszor, már 1924. őszén megígérte a vezércikk írója, hogy a Bányamunkás Szövet­ ség kötelékébe nyugdijat létesít Erre is csak kérdezhetjük, hogy hány bányamunkás kapott nyugdijat? Az általános fogyasztási szövetke­ zet megalakításakor is azt ina, hogy támogas­ suk a szövetkezetét jól fogunk kijönni, mert az év végén vásárlási visszatérítést kapunk, hát ez hol maradt ? már pedig mi azt hisszük, hogy a fenti ígéreteket megérdemeltük volna, mert mi, baglyasaljai birkák elég hősiesek voltunk és követtük a kolompos vezért hogy a kolompos vezér megfeledkezik rólunk azt nem tudtuk. Csak azt látjuk, hogy a volt vezérünk elha­ gyott bennünket, vagy ha talán szabad azt 3.000,000, azaz Hárommillió koronái hány nélkül felvettem. Salgótarján. 1925. évi november hó 2-án Miután a fenti összeget én sem Oravecz Jánostól sem pedig mástól soha fel nem vettem a sajtótörvényben biztosított jogomnál fogva felszólítom a t SZerkesztőséget tomat a legközelebbi "BÁNYAMUNKÁS" bán téntét adni ? Amyennyiben nyilatkozatom válasz illetve leközlés nélkül maradna, ugy törvényadta jogomnál fogva a bíróság előtt teszek az ügy tisztázását Salgótarján, 1926. évi október hó IM^S 4 Előttünk: Tisztelettel Antal Krauter Gyula. . Haltól AH Jó és olcsó kenyeret akar Steiner Lenkéhez és vegyeskereskedés Vasut-utca Legolcsóbb bevásárlási forrás! Sonnenschein és László SONNENSCHEIN DÁVID kézimunka és fehérnemű szalonjában uri- és női divatáruháza Salgótarján. Fő-utca 303 szám alatt SALGÓTARJÁN. Fő-utca 483. szám. Nagy választék továbbá női kész ruha, leány és női kabátokban. Elvem: nagy forgalom, Hó- és sárcipők olcsó árban. közölnek mindennemű kézimunka és fehérnemű legolcsóbban vásárolható. Férfi- és női hozott anyagból is saját üzemünkben készítünk. �1926. október 30 A BÁNYÁSZ Végül egy határozati javaslatot nyújtottak be, amelyben a szakmány-bérek revízió alá vételét, valamint a lakás, fűtés, világítás és egyéb apróbb sérelmek orvoslását kérik a bányaigazgaNagy és nehéz fáradságos küzdelmek után tóságtól. Utasították a központi titkárságot, vala­ tijutottunk az első helyicsoportunk megalakulásá­ mint a helyicsoport vezetőségét, hogy kérvényüket hoz. amelyet az őszi hideg, szeles és esős idő­ juttassák el a bányaigazgatósághoz és törekedje­ ben kezdtünk meg fent, magasan a Mátra hegyek nek azon, hogy a kérvényük mielőbb letárgyalközött Folyó hó 24-én a szorospataki bányákaszi- tassék és e fennálló sérelmek orvoslást nyerjenek. nóban alakult meg a helyicsoport A csoport ala­ Szabó Sándor a megválasztott vezetőség nevében kulását megelőzőleg Peyerék jártak Szorospatak­ szólalt fel, aki megköszönte a beléjük helyezett ban, ahol arra igyekeztek rábírni a munkásokat, bizalmat és Ígéretet tett, hogy tőle telhetőleg hogy az ő gyűlésüket látogassák és ne pedig a azon tognak fáradozni, hogy a munkástársak a miénket Amikor látták, hogy a kapacitálás nem rossz gazdasági és szociális helyzetén a legsür­ vezet eredményre, belenyugodtak volna abba is, gősebben segítsenek. Ezeknek eléréséért szüksége hogy Peyer és csatlósai is jelenhessenek meg az van a munkásság összességének a támogatására. A gyűlés háromnegyed hatkor a legnagyobb alakuló közgyűlésünkön, amelyre a szaktársak ki­ jelentették, hogy nem kiváncsiak a folytonos lelkesedéssel ért véget. piszkolódásokra és nem hajlandók részt venni azon a gyűlésen, amelyet Peyerék és a megté­ vesztett szövetkezeti alkalmazottak hívtak össze HIVATALOS RÉSZ. A gyűlést 3 óra után egynéhány perccel Szabó Sándor szaktárs nyitotta meg. Javaslatára elnök­ nek Bázsa pataki Sándor, jegyzőnek Simon István Értesítés. szaktársakat választotta meg a közgyűlés. A meg­ alakulás szükségességét kerületűnk titkára Csóka Értesítjük a Salgótarján vidéki, valamint az Vendel ismertette s bejelentette, hogy az egye­ ország valamennyi bányamunkásait, hogy a veze­ sület szaklapot indít, amelynek munkatársa Batta tőség Batta Gyula munkástársunkat lapunk munka­ Gyula, volt egykori titkárunk lesz. társául hívta meg, amely meghívásnak eleget tett A zsúfolásig megtelt terem mindvégig zu­ és lapunknál a munkát megkezdte. gott a helyesléstől. Egyhangú lelkesedéssel mon­ Vezetőség. dották ki a megalakulás fölötti határozatot Ezen az alakuló-gyűlésen titkos szavazással szavazó­ Értesítés. lapon választották meg az uj vezetőséget, amely­ nek tisztaságához kétség egyáltalán nem fér, mert A baglyasaljai helyicsoport a Sára-aknában két jelölő lista volt, egyik a másikával szemben február hó 8-án elhalt hét munkástársának emlék­ állítva, mindenki arra adta szavazatát, akit a ve­ ünnepélyt rendez november hó 1-én délután 4 zetőségben elfoglalandó tisztségre alkalmasnak órai kezdettel. Indulás a helyicsoport helyiségé­ talált A szavazás eredményét Bázsa pataki szak- től Baglyasaljáról társ hirdette ki Elnöknek megválasztották Szabó Helyicsoport vezetősége. Sándort, alelnöknek Gordos Lászlót, pénztárosnak Bíró síkor Jánost, jegyzőnek Simon Istvánt, ellen­ Összbizalmiférfi értekezlet. őröknek Cibik József és Kicsiny Bélát Vezetőségi A salgótarjáni helyicsoportunk összes bizaltagoknak: Czakó János, Ivádi István, Kiss Lajos, Ggurcsik János, Fekete Lajos, Farkas Lajos, miférfiait ezuton értesítjük, hogy november hó 1-én délelőtt 9 órakor a «Vigadó»-ban összKerszti Albert és Kiss Márton Pál szaktársakat Utána Batta Gyula zúgó éljenzés és tapsok bizalmlférfi ülést tartunk. Vezetőség. között szólalt fel, aki lelkesítő szavaival hívta fel a nagybátonyi munkástársakat az egyesület támo­ gatására s bejelentette, hogy Ö maga is közrefog Felhívás az egyesület összes működni az egyesület fejlesztésében, mert elérke­ zettnek látja az időt, hogy e nehéz és válságos időkben szeretettel álljon rendelkezésükre azoknak 1926. évi szeptember 12-én megtartott a munkásoknak, amely munkásokkal az elmúlt alakuló közgyűlés határozatából közöljük az időben nagyon sokat küzdött és harcolt egyesület összes tagjaival, hogy a tagsági ille­ téket az L osztályban 15000, II. oszt 10000, a III. osztályban (nyugdíjas) 1000 korona álla­ pítottuk meg. Legolcsóbb bevásárlási forrás! A lemaradott tagsági illetékekre vonat­ kozólag tekintetnélkül arra, hogy a tagok mely osztályban vannak és míótától vannak lema­ Egy próbavásárlással meg­ radva, 5000 koronás utánfizetési bélyeggel ren­ győződhetik, hogy 40 év dezhetik tagsági illetékeiket Utánfizetési bé­ lyeget csak szeptember 1-ig lehet használni, óta fennálló attól kezdve már a rendes 15000 illetve 10000 koronás bélyeggel kell a járulékokat fizetni. Az utánfizetésibélyeg határidejét de­ cember 31-ig hosszabbítottuk meg, felhívjuk tehát a szaktársakat hogy az elmaradott tag­ férfi- és női divatáru cégnél sági illetéküket ez alatt az idő alatt feltétlen legjobb minőségű árut felrendezzék, mert január 1-én az utánfizetési bélyegeket a pénztárnokoktól bevonjuk. tűnő olcsón vásároIhat A segélyekre vonatkozó határozatainkat Állandóan raktáron : Női-, leány-, legközelebbi számunkban közöljük. férfi- és fiu kabátok és öltönyök. Az uj alapszabályaink 7. §-ának d. pontja értelmében az eddig szerzett tagsági jogosult­ Megalakult az első helyicsoport Nagybátonyban. Baumann Adolf KESZLER ÁRPÁD ÓRÁS ÉS ÉKSZÉRÉ8Z SALGÓTARJÁN. Fö-utca 304. ságot mindazon tagoknál elismertetnek, akik az egyesületbe belépnek, illetve tagsági illeté­ keket fizetnek. Tehát minden néven nevezendő jog és anyagi segélyekbe részesülnek. A kintlévő régi tagsági könyvek bevonat­ nak és helyükbe az egyesület alapszabályaival ellátott vászon kötésbe kötött tagsági Köny­ vek adatnak ki, a közgyűlési határozatnak megielelöleg ezen tagsági könyvek 5000 koro­ nával egyetemben beszedendők és a központi, titkárságba átírás, illetve kicserélés végett be­ küldendők. Alakuló közgyűlések lesznek. Az alapszabályok jóváhagyása után szük­ ségessé vált a helyicsoportok újjá alakítása. E célból a központi vezetőség határozatának megfelelöleg f. hó 31-én d. e. 10 órakor Sal­ gótarjánban a Vígadóban, d. u. 3 órakor Etesen a kaszinóban, d. e. 10 órakor Karancsalján, Nagy András udvarán, d. u. 3 órakor Lapujtőn a piactéren, d. e. 10 órakor Zagyva­ rónán a szövetkezet udvarán, Somoskőújfalu-, ban d. u. 3 órakor Földi István fékes udvarán, Zagyvapálfalván d. e. 10 órakor a volt járványkórházban. Baglyasalján d. u. 3 órakor a helyi­ csoport helyiségében, Kazáron d. e. 10 órakor a bányatelepi kaszinóban, Mizserfán d. u. 3 órakor a mizserfai bányakaszinóban, Kisterenyén d. u. 3 órakor a bányatelepi felolvasóteremben. Az alakuló közgyűlésre az egyesület két-két előadót küld. Mindenütt ismertetve lesznek az alapszabályok és titkosan szavazólappal meglesz ejtve a vezetőség választása is. Ezért felhívjuk a szaktársak figyelmét, hogy tekin­ tettel az alakuló közgyűlések nagy fontossá­ gára a közgyűléseken pontosan jelenjenek meg. Színelőadás. A Salgótarjáni Szénme­ dence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Színháza a Vigadóban, 1926. évi október hó 31-én, vasárnap este fél 8 órai kez­ dettel színre kerülnek: Katalin. Vígjáték 1 felvo­ násban. Irta: Fodor László. — II. Színre kerül: Boduárok királya. Játék 1 felvonásban. Irta: Fo­ dor László. —' III. A 72-es őrház. Vígjáték 1 fel­ vonásban. Irta: Török Rezső. Előadás után tánc. Pénztárnyitás este fél 7 órakor. Helyárak : L hely 15.000 korona. II.. hely 10.000 korona. Szives megielenést kér a rendezőség. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők Jó szerencsét hoz Önnek IGAZ HERMANN s Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótállást Fő-uccán levő fűszer- és lisztüzlete, ha vásárlásait állandóan ott eszközli, mert nála minden a legolcsóbb. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 1. szám (1926. október 30.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-10-30 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6f26316222c04817a0952a3aaba8f748.jpg 4acb0f8691dae9eb2351722fa37094e1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5e460a9ff67f49568f703ce42cad9bae.pdf ff35b8b0eeb86a617bd934e80a08efa2 PDF Text Text 1. évfolyam 2. szám. 1926. november hó 14. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Munkában. Lapunk első számának megjelenése munkára serkentette a bányamunká­ sokat. Megtalálták a bányamunkások lapunkban azt az általuk kívánt ala­ pot, mely szerint Magyarország egész területén dolgozó bányamunkásokat átfogó országos egyesületet igyekszünk alkotni. — Lapunk megjelenése után megindult az erőlködés ellenfeleink részéről Az elgáncsolás munkája; — a leglehetetlenebb vádakkal illetik egyesületünket Ezen vádakkal lapunk más helyén foglalkozunk. E helyen tovább fűzzük egyesületünk szüksé­ gességét. A munkásmozgalomban már évtize­ dekkel ezelőtt foglalkozott a munkás­ ság azzal, hogy politikai vagy egyéb pozíciókat betöltő egyének, a szak­ szervezeti életben ne bírhassanak ki­ váltságos jogokkal, mert ez a munkásmozgalomban mindenkor a tagok ro­ vására történik. A magyar munkásmozgalomban egy évtizeddel ezelőtt a Munkásbíztositópénztár alkalmazottainak (krankenkaszlerek) kizárását követelte a mun­ kásság a vezetőségből, mert akkor az volt a helyzet, hogy az ugynevezett krankenkaszlerek a dolgozó munkás­ sággal nem tudták a lépést megtar­ tani, ezért a munkásság, bár ő volt a dolgozó, a saját szervezetében állan­ dóan harcokat kellett folytatni saját érdekeinek megvédéseért. A legutóbbi nemzetgyűlési válasz­ tásokon, amikor ugyanis a szakszer­ vezeti vezetők bejutottak a parla­ mentbe, megtartották azon állásai­ kat, amelyeket a szakszervezetekben elfoglaltak. Ezt azért tették, mert fél­ tek, hogy amikor a mandátumuk lejár, nem juthatnak szakszervezeti állása­ ikba. — Ez azt eredményezte, hogy a vezérek kettős jövedelemre tettek szert, ami nekik gondtalan megélhe­ tést biztosított és ennek következté­ ben mind kevésbbé értik meg a mun­ kásság sulyos helyzetét és nyomoru­ ságát. Ezt a helyzetet akarjuk mi az egye­ sületi életben kiküszöbölni. — Ez nem azt jelenti, hogy ha valaki a szerve­ zeti vezetők Közül mandátumhoz jut, akkor a szervezetben ne működjön, de ne foglalhassa le az egyedüli irányitást és az ügyek intézését. Azonban az ő tudásával és tekintélyével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. legyen szervezetének segitségére az ügyek intézésében. Minden munkás­ szervezetben meg kell a tagoknak azt a jogot adni, ami, őt megilleti és ez az alapja a szervezet helyes működésé­ nek. A mi szakegyesületünk oly de­ mokratikus alapokra van fektetve, hogy itt lehetetlenné válik az egyes emberek részére az egyedüli és dik­ tatórikus vezetés. Ugyancsak most folynak az előmun­ kálatok az egyesületi alapszabályok módosítása tekintetében. — Ugyanis kifogjuk terjeszteni működési terüle­ tünket az egész ország összes bánya­ telepein dolgozó bányamunkásaira. — Tudatában vagyunk annak, hogy az egész országban a bányamunkások a legnagyobb elkedvetlenedéssel vannak eltelve a Bányamunkás Szövetség működése iránt, ezért igyekszünk ne­ kik segítségére. Ez által azt akarjuk elérni, hogy a bányamunkásság ne ke­ rüljön abba a sokféle konjuktura szer­ vezetbe, hanem igenis egy magaalkotta egységes országos szövetségbe tömö­ rülve vívja meg harcát a tőkével. A legközelebb tartandó küldött köz­ gyűlésre meg fogjuk hívni az egész ország bányamunkásságának küldötteit és velük együtt fogjuk lefektetni az országos szövetség alapszabályait. Ez lesz a biztosítéka annak, hogy ez a szövetség a munkásság hatalmas szikla­ vára lesz, mert ennek a szövetségnek az alapjait a munkásság maga rakja le és épiti fel. — A bányamunkásság bír annyi intelligenciával és tudással, hogy a maga sorsát maga alkossa meg és ugyancsak az irányítást is maga tartsa a kezében. Ez az úttörő munka fogja az ország többi telepein dolgozó bányamunkásokat sorakoztatni a salgó­ tarjáni munkásság mellé. Nagy problémák várnak megoldásra, amelyek csakis egy egységes gazda­ sági szövetségnek a keretein belül oldhatók meg. A bányamunkásság tu­ datában van annak, hogy ezen szö­ vetségnek a megteremtése áldozatok­ kal jár, ezt az áldozatot hajlandó vál­ lalni annál is inkább, mert most ön­ magáért és családjáért hozza az áldo­ zatot Nem törődik a salgótarjáni bánya­ munkásság a rágalom hadjárattal sem, mert jól tudja, hogy nem várhat dicsé­ retet azoktól, akiknek a diktatórikus kezükből kiveszi a hatalmat, amely hatalmat a bányamunkásság a maga Egyes szám ára l6 fillér. (2000 K.) részére kívánja biztosítani. Elérkezett­ nek látja a bányamunkásság az időt arra, hogy a bánya munkásságról jövőben mint az ipari munkásság elittjéről beszéljenek. Ugyanúgy, az országok gazdasági életében ai^ányaipar az alap, ugyanúgy a bánya­ munkásság szervezete keli, hogy a munkásmozgalom alapját képezze Ennek a felépítéséhez fogtunk és ezen munkánkhoz segítségül hívjuk az egész ország bányamunkásságát, hogy minél inpozánsabb és hatalmasabb várat építhessünk. Munkánk gyümöl­ csét magunk élvezzük. Fel a további munkára ! Jó szerencsét! A szanálás réme. A bánya rabjai még mindég megdöbbenve gondolnak vissza az napjaira, amidőn az úgynevezett szanálással kapcsolatosan jelentkezett a bányaiparban az a rettenetes pangás, amely a ságot országszerte szomorú kereseti viszo­ nyokhoz juttatta. 1924. júliusában már a szénkonjunktura meggyöngült, ezzel egyidejüleg jelentkeztek a bányakapitalisták, az ál­ taluk takarékosságnak nevezett gondolattal, természetesen a takarékosságot a munkásság munkabérében látták megoldhatónak. Az előbb kötött berszerződéseket önhatalmúlag bontották fel, anélkül természetesen, hogy a munkásságnak bármit is adtak volna. A munkásság csak azt vette észre, hogy mindinkább rosszabbodik a helyzete. Ezt követőleg már nemcsak a munkabéreket és egyéb járandóságát vonták el, hanem megkezdték a rémes szanálást is Ezreit bocsájtották el a munkásoknak, oly munkásoknak, akik a bányatársulatoknak évtizedek óta robotoltak. Azért az ilyen. munkásoknak, mert ezen munkások már kivoltak sajtolva, elvoltak öregedve és ke­ vesebb hasznot tudtak hajtani a munkaadóknak. A salgótarjáni bányamunkásság ez év áprilisában a nyomortól tüzelve megmozdult és követelte a munkaalkalmak megteremté­ sét követelte a munkaalkalmak megteremtésével az elveszített munkabérek visszaadását. Szomorúan állapítjuk meg, hogy követeléseinek csak az a része teljesült amellyel ugyan munkaalkalomhoz jutottak a munkások egyik része, az elvont munkabérek, egyéb járandóságok szándéka, hogy a rajta esett sérelmeket or- �A BÁNYÁSZ 2 vosolja. Visszaszerezze elveszített szénjá­ randóságát, biztosítja a tisztességes bánásmódot, de biztosítson magának tisztességes munkabéreket is. Felismerte a salgótarjáni munkásság azt az utat, amely utón az előb­ biek elérhetők. A bizalmíférfítestület már foglalkozott a sérelmekkel és úgy határozott, hogy munkaadójához a sérelmek orvoslásá­ ért memorandumot nyújt be, amely memo­ randumban felsorakoztatja panaszaikat és azok sürgős orvoslását kéri A munkaadók is érzik, hogy az elmúlt időkben sok igazságtalanság érte a munkás­ ságot, mert itt-ott elejtett szavakból mintha arra lehetne következtetni, hogy a munkás­ ságnak jogos követelései állnának fenn. De mert tudják azt is, hogy a munkásság a megjavult széntermelési viszonyokat föltétlen kifogja használni helyzetének megjavítására, ezért a vállalatok ismételt szanálással fenye­ getőznek és úgy tűnik fel, mint hogyha ezen fenyegetésükkel próbálnák a munkásságot befolyásolni, vagy helyzetük javítására irá­ nyuló törekvéseitől eltántorítani. Lehetséges, hogy a tavasszal némiképen gyöngülni fog­ nak a bányák termelései, ez azonban semmi képen sem fogja a munkásságot eltántorítani a jogosan megillető munkabérek és egyéb rajtuk esett sérelmek rendezésétől. Küzdeni fognak mindaddig, amíg csak követeléseik elintézést nem nyernek, mert csupán mun­ kával azokat a súlyos sebeket, amelyeket a szanálás ejtett a munkásság tízezrein, csak úgy lehet gyógyítani, ha a megdolgozott munkát becsületesen megfizetik. A családok rongyosak, apró iskolás gyermekek mezítláb járnak az iskolába; a szülök nem tudnak az emberek között megjelenni ruhák hiá­ nyában. A munkásság legtöbbje a szanálási idő alatt kapott hiteleket törleszti, ugyanis most egy kissé nagyobb keresethez jutott, de jelenlegi helyzetét semmivel sem tette jobbá, mert hiszen az eddig szerzett adóságait sem bírja belőle kiegyenlíteni- Hosszú hónapok és évekre lesz szükség, hogy a szanálásból hátramaradt bajokat letudja küzdeni. A bajok leküzdésének lehetőségét a mun­ kásság szervezetének kiépítésében látja. A szervezet kiépítésének munkálatai helyes mederben folynak és megvan minden remé­ nyünk ahhoz, hogy ezzel az intenzív mun­ kával a jövőben elibénk tornyosuló bajokkal meg fog tudni küzdeni Hogy a küzdelem minél könnyebb és gyorsabb legyen, szük­ ség van a munkásság tömeges megmozdulá­ sára. Tehát az, aki érzi, hogy rajta igazság­ talanság történt, az, aki látja, hogy a sza­ nálás és a szervezet meglazulása a munka­ adókat milyen nagy mértékben bátorította fel a munkásság érdekeinek megcsorbítására, ne gondolkozzon egy pillanatig sem, hanem jöijön velünk és cselekedjünk együtt s együttes erővel vívjuk ki a bennünket meg­ illető javakat Sonnenschein és László kézimunka és fehérnemű szalonjában Salgótarján, fő-utca 303. sz. alatt mindennemű kézimunka és fehérnemű a leg­ olcsóbban vásárolható. Férfi- és női fehérneműt, kézimunkát hozott anyagból is, saját üzemünkben készítünk. Egyesülésben az erő. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásainak Gazdasági Szakegyesülete f. hó 1-én délelőtt összvezetőségi ülést tartott, amelyen a vasárnapi- és pótműszak kérdésével, valamint a szakmánybérekkel foglalkoztak. Az összvezetőség határozatában utasította a központi vezetőséget és titkárságot, járjon el a vállalatnál és jelentse be, hogy a mun­ kásság vasárnap csak a délelőtti műszakot hajlandó teljesíteni, erre azonban 50 száza­ lék pótdijat követel. Ugyancsak több helyi jellegű ügyek elintézését kérje. A szakmánybérekre vonatkozólag azt az utasítást adta az összvezetőség a titkárságnak, gyűjtse a szükséges adatokat és a lehető legrövidebb időn belül foglalja memorandumba és nyújtsa be a vállalatnak. A titkárság folyó hó 2-án a határozatnak megfelelően eljárt a vállalat igazgatóságánál és bejelentette a munkásság határozatát. A vállalat igazgatósága 3-ára helyezte kilátásba a választ. Erre ugyanis azért volt szükség, hogy az igazgatóság megfigyelje a munkás­ ság hangulatát. — A vállalat tényleg 3-án behívatta a munkásság megbízottait és kö­ zölte velük, hogy teljesíti a kívánságokat és folyó hó 1-én már életbe is léptette. — Ugyancsak a többi kérdésben is megállapo­ dásra jutottak. Ez igazolja a szakegyesület erejét, mert ez a tudomásul vétel nem a vállalat jószí­ vűségét igazolja, hanem a munkásság össze­ tartásának és ez által elért tekintélynek az elismerését Felhívjuk lapunk olvasóit, kísér­ jék figyelemmel a lapunkban közölt hirdetéseket. Bérmozgalom a pécsi bánya­ kerületben. A bányamunkások általános bérrendezése folytán a pécsi bányakerületben a bérek visszamaradtak a többi kerületekhez viszo­ nyítva. Ezen különbözet a tatabányai és a salgótarjáni medencéhez" hasonlítva. 10 szá­ zalék, ami a munkások keresetében lénye­ ges hiányt jelent — A pécsi kerület bá­ nyamunkásai bérmozgalmat indítottak és a bérek javítása érdekében beadvánnyal for­ dultak az Első Dunagőzhajózási Társulat igazgatóságához, amelyben 10 százalék bérjavítást kértek. Ezen beadványt a vállalat igazgatósága elutasította azzal az indokolással, hogy a jugoszláv szénszállítás beszüntetése követ­ keztében nincsen meg a lehetőség, hogy a kívánságot teljesítse. A „Bányamunkás“ legutóbbi 14-ik számá­ ban ehhez a mozgalomhoz azt a kommen­ tárt fűzi, hogy a pécsi kerület bányamun­ kásai gyengén vannak szervezve és ezért nem tehetnek komolyabb lépést. Ehhez mi csak azt a szerény megjegyzést fűzzük, hogy ha a pécsvidéki bányamunká­ sok gyengén vannak szervezve, abban a Magyarországi Bányamunkások Szövetsége jelenlegi vezetőinek van része. — Mi még élénken emlékezünk arra az időre, amikor a pécsvidéki bányamunkások azt üzenték be a szövetségbe, hogy mindaddig, míg Payer áll a szövetség élén, nem fizetik a járulé­ kokat Tudomásunk szerint ez a helyzet mais fenn áll és a szövetség mai vezetői nem fek­ tettek nagy súlyt arra, hogy a pécsi bánya­ munkások meg legyenek szervezve. Termé­ szetesen, mert akkor fel kellett volna áldozni a vezért, ez pedig az ő hatalmi pozíciójának elvesztését jelentette volna, amihez ő görcsösen ragaszkodik. Inkább tű­ rik azt, hogy egész bányakerületek olyan színben tűnjenek fel, mintha nem akarnának szervezkedni. A pécsvidéki bányamunká­ sokra még rosszakarattal sem lehet ráfogni, hogy nem akarnak szervezkedni, mert hisz ők voltak az elsők, akik bányamunkás szer­ vezetet alkottak, már a kilencvenes években. 1926. november 14. A pécsvidéki bányamunkások figyelmébe ajánljuk a salgótarjáni eredményeket, gon­ dolkozzanak a dolgokról és határozzanak a sorsuk felett. Lehetséges-e az, hogy egyes vezetők miatt a munkásság állandóan le legyen igázva. Megmutattuk az utat az ország bánya­ munkásainak. Fel tehát a szervezkedésre. Ne tűrjük az egyes szakszervezeti vezetők terrorját. Hagyják őket magukra és építsék fel a bányamunkásság szilárd várát, egy uj Bányamunkás Szövetséget, amelyben a bá­ nyamunkások az irányítók. Tudunk egyedül járni, nincs szükségünk járszalagra. Friedmann Rezső RUHAÜZLET. Dus választék férfi-, fiu téli kabátokban, városi b u n d ák b a n. Külön mérték utáni osztály. Kedvező fizetési feltételek. GESCHEIT JÓZSEF liszt- és termény kereskedése SALGÓTARJÁN. Telefon szám: 64. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dús raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyterítők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Jó szerencsét csinál minden gazdasszony, aki paprika és egyéb apró fűszerszükségletét nálam szerzi be, mert nálam elsőrendű árut a legol­ csóbban kapja. — Nálam kapható a fűszerek gyöngye, az édes nemes csemege paprika a leg­ olcsóbb napi árban. Egyszeri vásárlás meggyőződteti úgy árufan mint FARKAS PÉTER paprika áruháza Salgótarján, Piac-tér. Legolcsóbb bevásárlási forrás! Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktárom NŐi-, leány-, férfi- és fiu kabátok és öltönyök. �1926. november 14. A BÁNYÁSZ Újabb paktum Nagybátonyban. A nagybátonyi helyicsoportunk megala­ kulása után egy határozati javaslatot foga­ dott el, amelynek alapján a szakmánybérek revízióját és egyéb apróbb sérelmek orvos­ lását kérte a bányaigazgatóságtól. A kér­ vény benyújtásának körülményét csakhamar észrevették Peyerék és nyomban kontra­ kérvényt nyújtottak be, három nagybátonyi meghasonlott Peyerista aláírásával. A bérkérvény beadásával egyidejűleg Peyer — szokásához képest — felkereste Budapesten Lantos vezérigazgatói és meg­ állapodott vele, hogy a beadott bérkérvé­ nyek közül nem a munkásokét, hanem a Peyerét fogják tárgyalni, de nyomban meg is állapodtak abban, hogy mit fognak adni a munkásoknak. A szakegyesületünk nevében benyújtott kérvényünknek a tárgyalása hosszú időig elhúzódván, folyó hó 9-én délután 2 órakor a nagybátonyi munkások bízalmiférfiai be­ mentek Sallay főmérnökhöz és megkérdez­ ték, hogy milyen szándékai vannak az igaz­ gatóságnak a bérkérvényük letárgyalását illetőleg. Sallay főmérnök kijelentette a jelen­ lévőknek, hogy két kérvény van az igazga­ tóságnál s igy az igazgatóság nem tudja el­ határozni magát, hogy melyik kérvényt tár­ gyalja le, mire a munkások jelenlevő kép­ viselői kijelentették, hogy ők hajlandók a munkásság elé szavazásra adni a 2 kérvényt, amely kérvény a legtöbb szavazatot kapja, azt tárgyalja le az igazgatóság. Nyomban megszavaztatták a várakozó munkástársa­ kat,- kik egyhangúlag a salgótarjáni szén­ medence kérvénye mellett szavaztak, egy­ úttal utasították Orosz Mártont, hogy a Peyer által reájuk erőszakolt kérvényt azon­ nal vonják vissza. Orosz Márton a bizalmi­ férfiak jelenlétében bement Sally főmérnök­ höz és a kérvényt vissza is vonta. Ugyanabban a pillanatban vált köztudo­ másúvá, hogy az október havi kereset az előbbi kereseteknél is gyöngébb, vagyis 55 000 egynéhány száz koronát tett ki, amelyre a munkások nyomban be is szün­ tették a munkát és közölték az üzemvezető főmérnökkel, hogy a bentlévő bérkérvényük azonnali letárgyalását kérik. — Bortnyák bányaigazgató ezalatt Budapesten tartózko­ dott, az üzemvezetőség úgy Bortnyák, mint Lantos igazgatókkal, amelyre Peyer kegyel­ mes ur társaságában, Budapesten megindult a tárgyalás. Késő éjjeli órákban Orosz Mártont, Peyer főmegbizottját, az igazgató ur fogatán hozat­ ták el Maconkáról és vele beszélték meg a tenni valókat. Orosz Márton meg is egye­ zett az igazgatósággal, hogy ki fog menni és másnap munkába fogja állítani a mun­ kásokat. Végig is járta a falut és a régi kincstári telepet, ahol tényleg sikerült is egynéhány szaktársat beugratni és munkába állítani. A munkába állított szaktársak csak később jöttek rá, hogy Orosz becsapta őket, mert a megegyezés, melyet Peyer odafönn létesített, korántsem elégíti ki a munkás­ ságot. 10-én délután megérkeztek a Salgótarjáni Szénmedence Bánya és Kohómunkásai Szakegyesületének kiküldöttei, akik délután már föl is vették a tárgyalást a bányaigazgató- sággal, megállapodásra azonban nem tudtak jutni, csak később tűnt ki, hogy a bányaigazgatóság 11 -én délelőtt 8 órára Peyeréket várta, Peyerék tényleg meg is érkeztek, akik jelentkeztek a bányaigazgatóságnál a tárgya­ lás felvételére. Itt azonban valami történt, mert pár órával később megjelent a kísbiró a községben és szoros-patakban, dobszóval hívta össze a bányakaszinó udvarára a sztrájkban álló szaktársakat. Azzal a megokolással, hogy Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő és Fodor József szövetségi tiszt­ viselő gyűlést akarnak velük tartani. A nagybátonyi munkásság a dobhivásnak ele­ get is tett, a dobszóra ősszegyülekezett a kijelölt helyen meghallgatni a Kegyelmes urnak a véleményét Ahogy a kaszinó ka­ puján a tömeg eleje betódult, ott látták a nagybátonyi bányatársulat tulajdonát képező mészárszéket, mikor is eszükbe jutott a jelenlévőknek, hogy Peyer ismételten vágó­ hídra viszi őket, gúnyosan kezdtek bőgni, mikor Peyer megjelent előttük közölték vele, hogy a vezérürü hivószavára megjelentek a birkák, parancsoljon kegyelmes urunk. Csak­ hamar összeszedte Peyer minden tudását és kezeit dörzsölve elpállott a nagybátonyi szaktársaknak, hogy most ismételten meg­ mutatja, hogy mi minden van az ô tehetsé-g es fejében. A munkásság látva Peyer doognak való nekirugaszkodását, mint egy ember, zúgott fel egymásután az éljenzés, Peyer erre meg is örült, hogy milyen nagy­ szerű hangulatban találja a nagybátonyi munkásokat, csak később sült ki, hogy az éljenzés Csóka Vendel szaktársnak szólt, aki jólehet nem is tudott arról, hogy nagybátonyban mi történt. Persze, hogy erre Peyer elvtárs nyomban oda kiáltotta a tömegnek, mi történt magukkal, maguk csirkefogókat éljeneznek ? amelyre a tömeg magából ki­ kelve harsány hangon követelte Peyernek azonnal való távozását és ennél sokkal ké­ nyelmesebb helyet ajánlottak fel neki, a Bádeni nyaralást. Peyer még egy kísér­ letet tett és Balta Gyulának a nevével próbálta a tömeget lecsillapítani és a csend­ őröktől kért védelmet, hogy tegyék lehetővé, hogy elmondhassa beszédét, persze ez sem használt semmit, mert a tömeg tovább abcugolta és azt vagdalták oda neki, hogy nincs rá szükség Nagybátonyban, menjen oda ahonnét jött. A nagybátonyi munkás­ ság megelégelte paktálását és nem kiváncsi rá. Peyer látta a kudarcot, más eszközökhöz folyamodott. Orosz Márton egyik csatlósá­ hoz fordult és azt kérte meg, hogy csilla­ pítsa le a tömeget, mert ő mégis szeretne szembenézni a nagybátonyi munkásokkal. Szegény Marci meg is kísérelte, de ő még csúfosabban járt mint megbízója, mert őt a bányaigazgatóság fekete hintójába küldték, hogy menjen hintózni tovább. Igen ám, de hátra volt még Fodor József, Peyernek a jobb keze, aki ugyancsak erélyesen odaállott és túlpróbálta kiabálni a tömeget, de őtet sem hallgatta meg senki. Végül azután Su­ lyok csoma János a nagybátonyi szövetke­ zet pénztámoka, aki Peyer dédelgetéséből van a szövetkezetben, emelkedett szólásra s könyörgött, hogy ne tegyék csúffá a kegyel­ mes urat, nem látják, mit fog szólni a világ, hogy Peyer kegyelmes ural a munkásság ilyen mostohán intézi el. De ez sem használt semmit, mert a jelenlévő munkásság Csorna bácsit a szövetkezetbe küldte korpát árulni. Mindezeket látva a figyelmeztette a tömeget, hogy ne csináljanaa botrányt, hanem hallgassák meg a szó­ nokot és azután határozzanak. A tömeg ezután kijelentette, hogy nem kiváncsi a szónokok egyikére sem és nem is hajlandó meghallgatni őket. Erre mintha Össze lettek volna beszélve, ismételten elkezdtek san bőgni és az egyesületünk éltetése mel­ lett kivonultak a kaszinó udvaráról, ugyan­ azon az uton, amelyen jöttek. A jelenlevő Kékesi szolgabiró látva azt a kudarcot, amely Peyert érte, Szabó Sándor nagybátonyi helyicsoportunk elnökéhez for­ dult és kérte, hogy jöjjenek az irodába kezdjék meg a tárgyalást. Szabó Sándor ki­ jelentette, hogy van nekünk egyesületünk, amelynek meg vannak a hivatott vezetői, a tárgyalást illetően forduljanak az egyesület­ hez. Szabó Sándor a tömeghez fordulva megkérdezte, felhatalmazzák-e a vezetősé­ get arra, hogy a tárgyalásokat megkezdjék, melyre a tömeg egyhangúlag azt a választ adta, hogy a tárgyalást csak akkor veheti fel a vezetőség, ha Csóka Vendel szaktár­ sat meghívják a tárgyalásra. Peyerék, mint akik jól végezték dolgukat, megkapták a meghatalmazásukat Orosz Marcitól és Sulyok csomaa János utján a fogyasztási szövetkezettől, jelentkeztek a bányaigazgatónál tárgyalásra. Körülbelül 10 percig tarthatott a tárgyalás, amikor vissza­ jött, az utcán kiváncsiaskodó szaktársakhoz fordult Peyer és közölte velük, hogy ing­ van a megállapodás és menjenek, vegyék fel a munkát. Peyer kegyelmes ur társa­ sága pedig a bányakaszinóba vonultak, ahol vezérkarával egyetemben lakomára ül­ tek össze. Az ott jelenlevőktől halljuk, hogy Peyer elvtárs eldicsekedett, hogy milyet könnyen ment a megegyezés a bányaigaz­ gató úrral, de különösen Lantos vezérigaz­ gató ur tanúsított nagy előzékenységei, mert hiszen nem is kellett érvelni a munkásság igaza mellett, mert Lantos vezérigazgató ur már zsebében hozta Pestről a megegyezést Ebéd után Peyer visszautazott a gyors­ vonattal Budapestre, de meghagyta visszamaradott csatlósainak, hogy menjenek be a faluba és hirdessék győzelmüket, mert enné/ szebb eredményt a bányamunkás szö­ vetség képviselői soha nem ériek el mini a jelen esetben. Az eléri eredményhez tény­ leg gratulálunk Peyernek, meri ezek c: eredmények nagyon hasonlítanak azokhoz az eredményekhez, amely eredményeket Peyer éveken keresztül szállított a mun­ kásságnak. Hogy a kép tiszta legyen, nézzük meg, hogy mi hát az eredmény, amit Peyerék olyan nagyra értékelnek. A bányaigazgatóság közli a munkásokkal, hogy biztosítani fogja a 61 ezer koronás átlagos keresetet, feltéve, ha a kívánt 30 métermázsás telje­ sítményt a munkások elérik. Megadja a bá­ nyaigazgatóság az elmúlt három hónapra visszamenőleg az átlagos keresetből hiányzó összegeket. — Előleget is ád műszakonként 45—50.000 koronát, feltéve, ha azt a mun­ kások meg tudják keresni. Aztán üdülési szabadság is lessz majd, ha a munkások jól fogják magukat viselni. Természetesen az is csak akkor, ha a munkások a Peyer-féle megállapodás alapián az üdülési szabadság­ hoz kötött időt eltöltik Nagybátonyban. — Miután azonban Nagybátonyban ezideig Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD SONNENSCHEIN DÁVID ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ uri- és női divatáruháza SALGÓTARJÁN. Fő-utca 483. szám. Nagy választék gyermek fiu, férfi és női cipőkben, további női kész ruha, leány és nőí kabátokban. Hó- és sárcipők Elvem : nagy forgalom, olcsó árban. kevés haszon. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és ezüst ékszer különlegességekben Veszek törött aranyat és Minden vásárolt 5 írásbeli jótállást vállalok. eszközöltetnek. �A BÁNYÁSZ 4 egyetlenegy munkás sincs, aki ezt kiérdemelte volna, igy tehát nem kellett nagy megerőltetés az üdülési szabadság megadá­ sához. mert világos, hogy erre ugy sem fog kerülni a sor. Délután folyamán ismételten megkezdőd­ tek a tárgyalások, most már a nagybátonyi munkásság tényleges képviselőivel, akik dél­ után 5 ólától este fél 11-ig tárgyaltak, mond­ hatnók eredménytelenül. A tárgyaló bizott­ ság, valamint az egyesületünk képviselője rámutatott a szakmányok tarthatatlanságára s két évi adat gyűjteményükkel bizonyitot­ ták. hogy a nagybátonyi szakmányt fel kell emelni, mert azzal a kivánt 30 métermá­ zsás átlagos teljesítményt ugyszintén a szer­ ződésben biztosított átlagos 61.000 koronás kereset el nem érhető. A tárgyaló bizottság a szakmánybérek fölemelését kérte, a lakás, fűtés, világítás, szorospatakban orvosirendeló fölállitását és még egyéb apróbb természetű sérelmek mellett szállt síkra. A késő éjjeli órákban a tárgyaló bizottság félbeszakitotta a tárgyalást azzal, hogy a bányaigazgatóság által felajánlott bér és egyéb ügyek rende­ zését, nem teszi magáévá, hanem a döntést a munkásságra bízza. Ehez képest f. hó 12-én reggel fél 7 órakor Szabó Sándor, a helyi­ csoportunk elnöke, ismertette a tárgyalás eredményét a munkásággal, aki ugy határo­ zott, hogy egyenlőre fölveszi a munkát, de utasítja a vezetőséget, hogy keresse meg a módját a munkabérek további rendezésére, mert megvannak győződve arról, hogy a bányaigazgatóság által kilátásba helyezett in­ tézkedések nem váltották ki a munkásság megelégedését Azok a munkástársak, akik eddig kétel­ kedtek Peyerék aljas munkálkodásában, azoknak a nagybátonyi események kinyithat­ ják a szemüket Láthatná mindenki, hogy Peyer milyen eszközökkel dolgozik még ma is, amikor már látja, hogy a munkásság tö­ megei utálattal fordul el tőle, csendőrökkel, hatósági beavatkozással igyekszik magának kiverekedni tárgyalási lehetőségeket, csak azért, hogy ő tovább tarthassa bolonddá az egész világot, elhitesse a jóhiszemű munká­ sokkal, hogy ő még mindég az, aki volt valamikor. Bennünket próbál bemocskolni, bennün­ ket állit oda a tömegek elé mint olyanokat, akik a hatóság és a bányaigazgatóság vé­ delmét élvezzük, íme most láthatja mindenki, hogy Peyer, aki dennunciál, aki folyton ha­ zudik, az paktál a bányaigazgatókkal és az hozza magával a zsebében a Budapesten titokban kötött szerződéseket és ezeknek az alapján veszi el a kenyeret a munkásoknak a szájából / Nem egyszer hangoztattuk, hogy az ese­ mények igazolni fognak bennünket, közele­ dünk tehát ahoz, hogy mindenki tisztán fog látni. Mindenki be fog látni a boszorkánykonyhába, csak egy kis türelem, el fog jönni az ideje mindennek. Guttmann Mátyás cipész, ajánlja elsőrendű saját készítésű cipőrak- tárát. — Mérték utáni rendeléseket és javitáso- kat elvállal. — — — —- Jó szerencsét hoz Önnek ___ ____ IGAZ HERMANN FŐ-uccán levő fűszer- és lisztüzlete, ha vásárlásait állandóan ott eszközli, mert nála minden a legolcsóbb. "Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. Alakuló közgyűlések voltak a kerületben. Nehéz és fárasztó munka után október 31-én és november 7-én helyicsoportot alaki­ tottunk meg. Az alakuló közgyűléseken az előadók részletesen kifejtették az egyesület céljait, szembeszállnak a Peyerék részéről elhangzott vádakkal. Mindenütt bebizonyi­ tották, hogy a vádak alaptalanok és minden komolyságot nélkülöznek. Bebizonyították azt is, hogy a vádak a megalakult egyesület megbontását célozzák. Az alakuló közgyű­ léseken mindenütt élesen tiltakoztak a szak­ társak a Peyerék brutálitása ellen s nagy lelkesedéssel mondották ki a megalakulásu­ kat. Bizalmukról biztosították ugy a köz­ ponti, mint a helyicsoportok vezetőségi tagjait. De utasították egyuttal a vezetősé­ geket, hogy a munkásság gazdasági és szociálista helyzetének megjavítására töreked­ jenek és hogy a fennálló sérelmek orvoslást nyerjenek. A vezetőségbe a következő szaktársakat választották be: Zagyvapálfalva, október 31-én. Elnök: Nagy János, alelnök : Messzersmied János és Takács Mihály, pénztárnok: Dudás István és Gordos János, jegyzők: Hejna Ferenc és Pepsiczki József, ellenőrök : Macz Ferenc és Reinísch József, vezetőségi tagok : Mlinárcsik Gábor, Loczi György, Kaszás Márkus József, Kulda Ottó, Orosz Pál, Földi János, Surányi János, Lukács Pál, Godó György Ferenc és Huszár Lajos. Baglyasalja, okt. 31-én. Elnök: Lantos István, alelnök : Eppik Albert és Fajd Sándor, pénztámok: Kruszli József, Szévert Károly, Ponyi Ferenc és Bartus János, jegyzők: Kis Géczi András, Kovács József csajkás, ellenőrök: Mako József, Kruppa László, vezetőségi tagok: Sándor József, Szlatovics Lajos, Vilcsek Márton, Sávolyi Márkus, Epick Ede, Lados András, Ponyi István, Ravasz Lajos, Szand János és Ács Dezső. Etes, okt. 31-én. Elnök: Ondrék József, alelnök: Bacso Lajos, Trenka András, pénztárnok: Morgenstein Vilmos és Ubrankovocs Pál, jegyző: Gasparkovics Géza, ellenőrök : • Csajadi Ferenc, Somoskői József, vezetőségi tagok: Lantos Péter, Pereszi József, Varga Lajos, gergi Varga József, Zsilyi Péter, Valak Pál, Szűcs József, Dénes László Gábor, Gyüre János, Gübren József. Lapujtő, okt. 31-én. Elnök: Juhász Mátyás if., alelnök: Oravecz Pál, Kovács Sándor hore, pénztárnok: Szukán Ágoston, jegyző: Lantos Gáspár Kovács, ellenőrök: Szabó István és Horváth István tuki, Vezetőségi tagok : Szikszai An­ drás, Csipke Gábor, Hives István id., Bartus János, Nagy Lajos, Csirke István, Csernák Sándor, Tóth János matyó, Tóth Mátyás tőgyös, Styaszni János, Kozik Ferenc. Zagyvaróna, okt. 31-én. Elnök . Lakatos András, alelnök: Czimbalik Ferenc, pénztárnok: Földi Márkus, jegyző: Kovács B. András, ellenőrök: Sze­ keres András, Troják T. János, vezetőségi tagok: Kokál József, Handlovics Rezső, Orosz József, Olá Károly, Földi István, M. Troják Miklós, Földi József B., Kovács B. József és Hando László. Somoskőujfalu, okt. 31-én. Elnök: Földi István, alelnök: Kőrös András, Kovács Sándor, jegyző: Szikora Gáspár, ellenenőrök: Ángyal József és Molnár István, vezetőségi tagok: Balázs Imre tüzes, Balázs Miklós, Laska Ferenc, Mag István, Balázs Miklós csornai és Bodor József bolya. Kisterenye, nov. 7-én. Elnök : Kelemen Károly, alelnök: Kosik János, pénztárnok: Győri István, jegyző: Miinek István, ellenőrök: Bozsik Ferenc, Turcsik István, vezetőségi tagok: Dobrozsi Mihály, Kis János, Bakos Ferenc József, Sándor Matyi József, Kakuk Kovács József, Nagy János, Schwarcz János id., Marsinszki József, Králik László és Bazsó József. 1926. november 14 Mizserfa, nov. 7-én. Elnök : Jamrich János, alelnök : Pinkusz Ernő és Tolok Mihály, pénztárnok: Hepp Ferenc, Visoczki Péter, jegyző: Gugyella András, ellenőrök: Moticska Ignác, Zollner Rezső, vezetőségi tagok: Vinter Venczel, Lengyel Lajos, Tóth Sándor III., Bodi János, Hájas János, Kecskés Béla, Wavrik Miklós, Hajducsek Antal, Lecsko András, Színek Pál, Lipsiczki Ignácz. A további helyicsoport megalakulások a legközelebb tartatnak meg. GROSZ MIKSA — FŰSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. HIREK. Előfizetési felhivás! Bányászok ! Szaktársak! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Braziliai magyarajku munkások szolidaritása Salgótarjánnal. A sal­ gótarjáni bányamunkások tavaszi megmoz­ dulása a lapok nyomán eljutott az egész világba. Ennek hatása alatt a brazíliai magyarajku munkások egy mulatságuk jövedel­ méből 74 dollárt, illetve 5.242.000 koronát küldöttek a salgótarjáni nyomorgó bánya­ munkások segélyezésére. Á segélyt Peyer Károly, a legutóbb lentiárt agitációs utja alkalmával hozta le Salgótarjánba, aki a pénzzel agitátorokat szerzett magának. A szétosztás meglehetősen titokzatosan történt Az eddig beérkezett adatok szerint azoknak juttatta az összeget, akik hajlandónak mu­ tatkoztak Peyer érdekében agitációt kifej­ teni. Bizonyára a Brazíliai magyarok nem azért küldték a pénzt, hogy azt Peyer agitácíós célra használja fel, hanem azért, hogy a nyomorgó bányamunkásokon segítsenek: Nem irigyeljük azoktól, akik ezt az össze­ get megkapták, mert elhisszük, hogy ők is nyomorognak, azonban megállapítjuk, hogy ez is Peyer módszere, de most már világo­ san látjuk, hogy miért agitálnak azok az egyének Peyer mellett, akik még a segélykiosztást megelőző napon szidták és a leg­ elégedetlenebbek voltak vele szemben. Igy van ám az, csak legalább már a beígért villát építené föl A baglyasaljai helyicsoportunk megkoszoruzta a „Sára"-akna hét áldozatának sírját. A „Sára"-aknában folyó évi február hó 8-án balesetet szenve­ dett hét munkástársunk sírjához vonult ki mindenszentek estéjén baglyasaljai helyi­ csoportunk és a sírokra koszorut helyeztek el, a helyicsoport dalárdája és zenészei részvételével. — Az egyesületünk nevében Csóka szaktárs mondott emlékbeszédet, a tisztviselők nevében pedig Kraft bányatiszt­ viselő emlékezett meg a hét áldozatról Denunciánsoknak. Tudomásomra ju­ tott, hogy a s.-tarjáni Szociáldemokrata pártvezetőség f. hó 7-én tartott ülésén nevemmel kapcsolatosan Sugár Jenő és Schupp Gábor pártvezetőségi tagok azt a kijelentést tették, hogy én a salgótarjáni Ébredő-magyarok egyesületének valami Baranyai nevű titká­ rával folytattam tárgyalásokat. Kijelentem, hogy ezen állítás minden alapot nélkülöz. Én soha Baranyaival, sem pedig mással tár­ gyalásokat nem folytattam a egyuttal fel­ szólítom fentnevezetteket, hogy állításukat bizonyítsák, amig ezt nem teszik, addig al­ jas rágalmazóknak tartom őket. Csóka. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 2. szám (1926. november 14.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-11-14 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/52acde30822750217a9795e5e11d10a2.jpg 9cfeedf9fd6f43c5da45337b33bb833c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d934a50bdea727e799489240c7e85078.pdf 456b6096b08dd30771f1ecfbcd30cc4e PDF Text Text I. évfolyam. 1926. december hó 1. 3- szám. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Felelős szerkesztő : CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Szakegyesületének Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A fejlődés utján. Állomáshoz ériünk, ahol kis pihe­ nőt kell tartanunk, hogy uj erőt me­ ríthessünk a további küzdelemre. Ugyanis a salgótarjáni szénmedence összmunkásságának a kívánságára, a szakmányok rendezése és egyéb sérelmek orvoslása érdekében bead­ vánnyal fordult a vállalat igazgatósá­ gához. Ezen beadványban foglaltaknak az elintézése meg fogja mutatni egyesületünknek a hatalmát. Ebből fogjuk az ujabb erőt meríteni a további mun­ kára, ugyancsak ez fogja megmutatni az ország többi bányatelepein dolgozó bányamunkásságnak a helyes utat, amelyen a jövő boldogulását megtalál­ hatják. Egyesületünk országos kiépítésével az a célunk, hogy a bányamunkássá­ got egy táborba tömöritsük és egysé­ gesen vívja meg harcát a tőkével Ezt a harcot a bányamunkásság ér­ dekében eredményesen csakis egye­ sületünk keretében lesz lehetséges, mert egyesületünk irányítása kizárólag a bányamunkások kezében van. Kötelességet teljesítünk, amikor a bányamunkásság figyelmét felhívjuk arra a toborzásra, amely a különböző bányatelepeken folyik. Mindenki a bányamunkások között igyekszik tagot gyűjteni. Kérdezzék meg az odatolakodókat, mutassák meg, mit tudnak felmutatni abból, amit eddig a mun­ kásság érdekében cselekedtek és mond­ ják meg nekik, hogy nem elég az, ha valaki nyugalmazott tábornok, állam­ titkár, törvényszéki bíró, vagy tanitó és az ezekhez hasonló tisztségek és rangok viselői. De ugyancsak nem ele­ gendő, ha valaki hangzatos pártci- mekkel jelentkezik, mert a munkás­ ság már megelégelte a sokféle párt­ jelzőket, most már gazdasági téren akarja helyzetét megjavítani. Azt pe­ dig csakis kizárólag a gazdasági szer­ vezetek utján lehetséges, amelyek fe­ lette állanak minden politikai pártnak és nem engedik a gazdasági szerve­ zeteket politikai pártok alárendelt in­ tézményévé süllyeszteni. A Salgótarján vidéki bányamunkások ezt a korszakalkotó munkát kezd­ ték meg és már a kezdet elején be­ igazolódott munkájok helyes iránya. Ebben a munkában fogja őket követni nemcsak a bányamunkásság, hanem az összmunkásság is. Minden szakszervezetben általános a zugolódás azért, mert a szerveze­ tekben számtalanszor politikai célok érdekében feláldozzák a munkásság gazdasági érdekeit — A munkásság szempontjából a gazdasági érdekkép­ viselet a fontos, az élet és a megél­ hetés az első és csak azután jöhet a politika. Azt viszont a munkásság nem fogja túrni, hogy az által, hogy szakmája szakszervezetének tagjává vált, ugyan­ akkor bármely politikai párt a maga részére könyvelje el és ez azt jelenti, hogy politikai jogait meggyőződése ellenére legyen kénytelen gyakorolni. A munkásság tudni fogja, hol gyako­ rolja politikai jogait. A pártok igye­ kezzenek a munkásság érdekeit szol­ gálni és akkor az fogja megkapni a munkásság bizalmát, aki ebben a mun­ kában a legtöbbet nyújtja a munkás­ ságnak. Országgyűlési képviselő választás. Az egész ország hangos a választási agitációktól. A bányatelepeket sem kimélik kölömböző pártállásu agitátorok, politikai céljaik megnyeréséért. De különösen nagy figyelemmel kísérik a salgótarjáni szénmeden­ cében dolgozó bányamunkások magatartását a választásokat illetőleg. A salgótarjáni szén­ medence bányamununkásai megalakulásuk alkalmával világosan, félreérthetetlenül le­ szögezték álláspontjukat, amidőn azt mond­ ták, hogy az Egyesület tagjait politikai meg­ győződésük gyakorlásában nem kívánja be­ folyásolni, szabad elhatározást biztosítanak részükre. De nem mulaszthatjuk el, hogy a választások óta lezajlott eseményekkel, mind annak ellenére, hogy mi az Egyesületünket minden politikai párton felül helyeztük, ne foglalkozzunk, mert a lezajlott események azt részünkre szükségessé teszik. Külömböző kortes fogásokkal jelennek meg a munkásság között, természetesen minden politikai párt egyesületünket a maga javára kívánja el­ könyvelni. A szociáldemokrata párt hivatalos sajtója a „Népszava“ az összbizalmitestület hozott határozatát elferdítve, a valóságnak meg nem Hivatalos Közlönye. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 felelőleg közli, hogy a bizalmi testület Baticz Gyula szociáldemokrata párt foglal állást Az egységes párti pedig ugyancsak azzal hogy az Egyesület vezetőségei jelölt mellett foglalnak állást. A fenti állitásokkal szemben kénytelenek vagyunk hangsúlyozni, hegy mi sem az egyik, sem a másik jelölt mellett nem foglalunk állást Szabad az elhatározása mindenkinek, mindenki cselekedjen meggyőződése szerint s ezt tesszük azert, mert tanitómestereinktől azt tanultuk, hogy az igazi demokrácia csak sülhet ha az minden erőszakoskodástól mentes és így nem nek, hogy bárkivel szemben is a alatt álló tömegeket befolyásolnók. De még ha akarnók, akkor sem tehetnőnk hiszen a kivállással kapcsolatosan a salgótarjáni bányamunkásságot nem érdemlő sérelem érte, amely sérelmek a munkásság lelkületében ejtett Nem egyszer hangoztatta a salgótarjáni munkásság, hogy az egyesületbő$|való kivállásával egyidejüleg a szocialista pártból nem vált ki és Mindezen hangoztatások dacára a "Nép- szava“, a párt hivatalos párt hivatalos fórumai már hetek óta a leggaládabb rágalmakat intézték munkások és vezetőik ellen. szögezni, hogy ezen támadások a salgótarjáni munkásságra választásokat a salgótarjáni munkásságra azon hogy a szociáldemokrata párt a bányamunkásságot, a jelölésnél Végignézünk a jelöltek névsorán a szakmák jelöltjeit akik léshez, hogy belőlük is valakit A párt 1922-es nemzetgyűlési a bányászok segitségével 4 mandátumhoz jutott A jelenlegi választásoknál még nem tudjuk mi lesz az eredmény, egyet azonban már látunk és ez az, hogy a bányamunkásságot mandátum szerzéshez ugyan szeretnék nem látják, hogy a kellene juttatni. így azután magától hogy a bányamunkásság, aki önfeláldozás révén gét a pártjával szemben és a pártvezérek támogatásával, lassan mindég többén és többen lesznek azok, akiket a pártvezérek viselkedése gondolkozásra kényszerit ebből keletkező hátrányokért pedig vessen magára az, aki ludas a dologban. �A BÁNYÁSZ 2 Szemfényvesztők. A «Bányamunkás» 1926. évi november hó 18-An megjelent számában egyesületünk veze­ tőségi üléséről ir. Ebben a cikkben dennunciálni akarja az egyesületet a tagok előtt az­ által, hogy egyesületünk vezetőit ugy állitja be, mintha a jelöltjével megállapodtak volna az ő megválasztását illetőleg. Amikor látták, hogy a munkásság ezt nem hiszi el egy ujabb hazugsággal állnak elő. — Azt állítják, hogy Csóka és Batta Budapesten Polcnyi nevezetű, volt tatabányai tanitóval a Podmaniczky uccai Move épületben tanács­ koztak, a követendő taktikát illetőleg. Ő tőle kértek jelöltet Ahány szó, annyi hazugság Az az állítás, mintha mi Polónyival, vagy bárki mással, a «Magyar Munkások Egyesü­ letének tagjaival vagy vezetőivel tárgyaltunk volna, a legaljasabb rágalom és aki ezt állitja, az hitvány rágalmazó. Tessék a biróságnál elégtételt keresni és ne bújjanak állandóan a sorokba és onnan szór­ ják piszkolódásaikat. Éppen a "Bányamunkás" fullajtárai azok, akik oda járnak és hordják a hireket és összeköttetéseket azokra a bánya­ telepekre, melyekről a «Bányamunkás* azt, irja, "náluk egység van." Mi köszönjük azt az egységet, amely a faj­ védőkkel és a különféle kétes alakulatokkal tart fönn egységet Az angol bányamunkások hete­ dik hónapja állanak harcban. A nagy kapitalista gazdálkodás fenállása óta alig volt példa oly nagy küzdelemre, mint ami közel hét hónap óta folyik Angli­ ában, az angol bányamunkások és az angol bányatulajdonosok között Az angol bányamunkások védelmi harcot vívnak, amelyet a bányatulajdonosok provo­ káltak ki a munkaidő meghosszabbitásával és a munkabérek leszállitásával. Amikor a munkaadók munkásaikat harcba kényszeritették Angliában, velük együtt öt millió munkás szüntette be a munkát Érthetetlen okoknál fogva a szolidaritás csakhamar megszűnt Az angol bányászok kifejezetten egyedül maradtak a harcban, bár ugy az angol, mint a világ többi bányamunkásai anyagi segítséget igértek a harcoló bányá- Nem tudjuk még, hogy mi lesz a harcnak a vége, egyet azonban látunk és ez az, hogy a harc nagyon messzire huzódik és a bányász internacionále, amely tudtunkkal azért alakult hogy a veszélyben levő egyes országok bányamunkásait harcukban támo­ gassa, eddig semmit sem tett. Jelenleg még nem akarunk kritikát gya­ korolni a bányász internacionále működése fölött egyet azonban mégis meg kell álla­ pítanunk, még pedig azt, hogy a hirdetett szolidaritást nem egészen tartották be, már pedig az angol bányászok harca a nagy ka­ pitalistákkal szemben mégis csak közös harca a világ összes bányamunkásainak, amikor köztudomású, hogy ezen harcban az angol államnak is része van, s ezért meg­ döbbenve nézzük azt a gigászi küzdelmet, amelyet bányász szaktársaink vivnak messze Angliába. Jó szerencsét csinál minden gazdasszony, aki paprika és egyéb apró fűszerszükségletét nálam szerzi be, mert nálam elsőrendű árut a legol­ csóbban kapja. — Nálam kapható a fűszerek gyöngye az édes nemes csemege paprika a leg­ olcsóbb napi árban. Egyszeri vásárugy áruim mint FARKAS PÉTER paprika Áruháza Salgótarján, Piac-tér. 1926. decemberül Felhívás. HIREK. Ezúton is felhívjuk az összes helyicso­ portjaink bizalmiférfiait, hogy az alant fel­ tüntetett tagjárulékok szedendők, valamint segélyek fizetendők az egyesületünk kötelé­ kébe tartozó tagjaink részére. Havi járulék. 1.20 pengő. I. osztályú bélyeg . 0.80 II. .. III. » » ... 008 « 0.40 ,, Utánfizetési bélyeg . Előfizetési felhivás! Betegsegély. I. osztályban 1—4. hétre 2.— pengő, 4 — 7. 3.— pengő, összesen 5.— pengő. II. osztályban 1 — 4. hétig 1.50 pengő. 4—7. hétre 2 50 pengő, összesen 4.— pengő. Költözködési segély. I. osztályban 4.— pengő. 2.— » II. Temetkezés! segély. 1—5. éves tagnak. Tag után Feleség után I. osztályban 15.— P 6.— P 4.- P 10.— P II. 5—10. éves tagnak. 10.- P 1. osztályban 20.— P II 6.— P 15.— P 10. éven felüli tagok temetkezési segélye. 1. osztályban 30.— P 15— P 20.— P 10.— P II. Kereskedelmi iskolai magánvizs­ gálatra mérsékelt dijjazással előkészít és jelentkezőket elfogad, Sztankovits János áll. isk. igazgató, oki. polgári iskolai tanár. Alakuló közgyűlések voltak a kerületben. Horthy-telep. Horthy-telep és Nemti község területéhez tartozó szaktársak november hó 28-án, délután 3 órakor a kaszinó nagytermében tartották alakuló gyűlésüket. — A gyűlés levezetésére elnöknek Zsugya Sándor szaktársat választot­ ták meg, a napirendet Csóka Vendel és Batta Gyula, az egyesület tisztviselői ismertették, akik részletesen kifejtették az egyesület céljait és foglalkoztak az egyesülettel szemben el­ hangzott rágalmakkal, amelyre a rágalmazók­ nak méltó válasszal feleltek. A jelölő bizott­ ság előterjesztésére a vezetőségbe elnöknek: Zsugya Sándor, alelnöknek Kaszás József és Vass Pál. pénztárnoknak Oravecz József és Fekete Gábor Danyi, jegyzőnek Tóth Sándor, ellenőröknek Nádasdi Imre és Oláh Gáspár, vezetőségi tagoknak Ballón János, Bakos Jó­ zsef, Tóth József és Kiss Arpád szaktársakat választották meg. Helyreigazító*. Mult számunkban cso­ port alakulások cim alatt megjelent tudósi­ tásunkban a lapujtői és a karancsaljai veze­ tőségi nevek tévedés folytán összekeveredtek, az alábbi tudósítás helyes: Lapujtő. okt. 31-én. Elnök ifj. Juhász Mátyás, alelnök Oravecz Pál, Kovács Sándor hore, pénztárnok Szukán Ágoston, jegyző Lantos Gáspár Kovács, ellen­ őrök Szabó István és Horváth István tuki. Vezetőségi tagok Hives János kanna, Lantos János Gyura, Tóth János Mátyás, Lantos Má­ tyás, Kovács Pál hore, Lavaj Péter, Juhász Ernő, Hegedűs Kálmán, Szabó Péter, Gyurcsik Lajos, Hegedűs Károly és Lipták Pál. Karancsalja, okt. 31-én. Elnök Mencel András, alelnökök Andó Sán­ dor és Romasz János, pénztárnok Szikszai János, Hizsnyal Gyula, jegyző Tóth Pál, ellen­ őrök Csipke Mátyás, Mencel József pipa. — Vezetőségi tagok Szikszai András, Csipke Gá­ bor, Híves István, id. Bartus János, Nagy La­ jos, Csirke István, Csernák Sándor, Tóth János matyó, Tóth Mátyás tögyös, Styaszni János, Kozik Ferenc. Bányászok ! Szaktársak ! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Bányaszerencsétlenség. Amerikából érkezett lapjelentések szerint az ottani kő­ bányában súlyos bányaszerencsétlenség tör­ tént. A leomló kő 60 bányászt maga alá temetett. Két napi fáradságos miinka után 9 embert élve, 51-et pedig halva húztak ki a leomlott kő alól. Ismét baleset Baglyasalján a „Sárá"-ban. — Alig múlt pár hónapja annak, hogy a „Sára“ akna hét áldozotát temettük, most ismét arról értesítenek bennünket, hogy folyó hó 8-án reggel 8 órakor, a 128. számu fejtésben Makó Józsefet, baglyasaljai helyicsoportunk egyik ellenőrét, egy négy és fél métermázsás kő a fejtésnél maga alá temette. — Az eddigi megállapítás szerint Makó József szaktársunk belső zuzódást és bardatörést szenvedett Állapota meglehető­ sen sulyos, a salgótarjáni kórházba ápolják. Ez esetben csupán annyit kivánunk hozzá­ fűzni, szerencse, hogy Makó szaktárs csapatához tartozó 3 szaktárs jelen volt, mert ellenkező esetben a szerencsétlenség Makó szaktársunkra nézve sokkal sulyosabb kö­ vetkezményekkel járt volna. Ugyancsak arról értesítenek bennünket, hogy a sérült kiszállitása megint nehézsé­ gekbe ütközött, mert a bányatelefon nem mű­ ködött és igy a 7 órakor történt baleset sebesültét csak fél 10 órakor szállították ki a bányából.. Ez uton is figyelmeztetjük az illetékeseket, hogy ügyeljenek a bányaren­ dészeti szabályok betartására. Bányászhalál. Környebányán novemb. 22-én halálos kimenetelű. szerencsétlenség történt. Cziglán Ferencz vájár romlott levegővel telitett vágatba jutott, ahol a gázos levegő megfojtotta. Mégis csak sikkasztott. A Salgótar­ ján és környéki bányamunkásokat hosszu hónapok óta tartja izgalomba, hogy a mind és mind gyakrabban megismétlő sikkasztások elkövetőivel mi fog történni. Ma azután a balassagyarmati kir. törvényszék Oravecz János relett mondott ítéletet. A vádlottat egy hónapi fogházbüntetésre és politikai jogainak gyakorlásától 3 évi megfosztásra, valamint a perköltségek megtéritésére ítélte. Az itélethez csupán annyit kivánunk hozzá­ fűzni, hogy Oravecz János, szerény tudomá­ sunk szerint, igazán nem volt arra utalva, hogy a munkások filléreit elvegye, mert a Szövetségnél viselt tisztségéért olyan becsü­ letes fizetésben részesült, amelyből tisztessé­ gesen megélhetett. A feljelentést ellene a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetsége tette meg. Persze egy kicsit elhamarkodta a dolgot, mert nem számított arra, hogy a becsületes emberek bemocskolásában, valamint az ellenszervezet felépítésében Oravecre, mint sikkasztóra hű társat fognak találni. Ugyanis Oravecz János a salgótarjáni kerületben - elterjedt hírek szerint, ígéretet tett, hogy ujra kabátot fog fordítani, ott hagyja Vágiékat és hűséges uszályhordozója lesz a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Szövetségének. Egy csöppet sem irigyeljük az ilyen embereket a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetségétől, sőt ellenkezőleg, kész­ séggel felajánljuk őket, vigyék magukkal és hirdessék az erkölcsöket GROSZ MIKSA FŐSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. �1926. december 1. A BÁNYÁSZ Hogy is volt az 1922-ben. Peyer Károly és társainak a legutóbbi állásfoglalásom miatt borzalmas fájdalmaik vannak. Tudják, hogy rájuk nézve vesze­ delmet jelent az én működésem, azért most újra a rágalmak sorozatát zuditják ellenem. Ezekre a következőkben válaszolok: Peyer Károly 1920. februárban, becses bőrének a féltésében Budapestről külföldre ment, mint üldözött és így helyezte bizton­ ságba saját bőrét akkor, amikor a munká­ sok ezrei voltak a különböző fegyházakban és internáló táborokban. Peyer Károlyt nem a munkásmozgalomban követett magatartá­ sáért üldözték, hanem a kommun időkben viselt dolgai miatt. Ezek közé tartoznak a butor beszerzései, amelyekkel a lakását be­ rendezte. Ezen butorok egy részét a szö­ vetség részére vásárolta, a szövetség nevé­ ben adta vissza, azok azonban a szövetség­ ben soha nem voltak, erről a szövetség vezetősége soha nem tudott, sőt a szövet­ ség alkalmazottai sem tudtak. Peyer Károly, amikor külföldre ment, a szövetség vagyonát képező, ugynevezett otthon alapot — 320.000 koronát — magá­ val vitte, amiről a szövetség vezetősége nem tudott. Kint tartotta azt, habár tudta, hogy a szövetségnek mily nagy szüksége lett volna rá, a segélyek kifizetésére. Ebből a szövetségnek 51.780 korona kára volt — Ugyancsak kint tartotta az angol bánya­ munkások adományát is, körülbelül 895.000 koronát Ebből átutalt összesen 300.000 ko­ ronát, részben osztrák pénzben, ami az ak­ kori magyar pénznek csak a felét érte. A többi pénzt kínt tartotta Ausztriában, szintén osztrák pénzben ugy, hogy ebből az összegből szintén vesztesége volt a szö­ vetségnek. Ezeket a dolgokat tudták a mun­ kások, ugyancsak tudta a pártvezetőség, de látták azonkivül azt a fényűző életmódot, amit Peyer kint Bécsben és Bádenben, azt a költekező életmódot, amit a felesége idehaza folytatott. Mindenki joggal kérdez­ hette, hogy miből telik, hisz Peyernek nincs vagyona, legalább is amikor elment nem volt és amikor haza jött tovább folytatta fény­ űző életmódját. Ezen dolgai miatt Peyer ellen a párt kö­ zös választott birói eljárást folytatott, mely­ nek határozata máig sem került nyilvános­ ságra. Amikor Peyer tizenhat hónapi távoliét után haza jött, féltette a pozícióját és énbennem látta az ellenfelet, azért az volt előtte a legfontosabb, hogy engem lehetet­ lenné tegyen. Ezt máskülönben nem vihette keresztül, minthogy azt állította, hogy nem tudok elszámolni. Én kértem bizottság ki­ küldését, azt a bizottságot, amelyet 1921. május 5-én tartott vezetőségi ülés elhatáro­ zott. Ezt Peyer magakadályozta, nem enge­ dett a vezetőségi ülés elé. Ugyancsak for­ dultam a szaktanácshoz, a pártvezetőséghez, azonban nem tudtam elérni, hogy bizottság vizsgálja felül az ügyeket. Ez az ügy így került a Dolgán bíróság­ hoz, ahol egy nyilatkozattal lett elintézve, amely nyilatkozat szerint a polgári bíróság, az akkori sulyos viszonyoknak tudja be az elszámolási különbözetét. Álljon itt a nyilatkozat: 3 Ennek igazolására álljon itt a kővetkező vizsgálóbírói határozat: A bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének. Budapest. Alulírott ezennel kijelentem, hogy a buda­ pesti kir. ügyészség 45658/1923. k. ü. sz. vádiratban foglalt azon vádpontot, mely szerint mint a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének tisztviselője a szövetség tulajdonát képező pénzből a szövetség előzetes tudta és bele­ egyezése nélkül márkát vásároltam, ezennel elismerem. Elismerem, hogy a szövetség tulajdonát képező 1 drb. Írógépet a szövetség előzetes tudta és beleegyezése nélkül eladtam s a befolyt összeget el nem számoltam. Elismerem, hogy a szövetség könyveinek tanusága szerint mutatkozó 105.000 korona összeget felvettem s azzal a szövetségnek el nem számoltam, ami az akkori rendkivüli viszonyoknak tudható be. Kötelezem magamat, hogy a szövetség fenti kárának megtérítése fejében 1924. ápr. hó 31-ig összesen 500.000, szóval ötszázezer koronát megfizetek akként, hogy a letétben lévő Összeg a szövetség részére kiutaltassák s a külömbözetet pedig a fenti határidőig 2 egyenlő részletben megfizetem. A szövetség ellen felmondási időre járó fizetés cimén támasztott igényemről lemon­ dok és az eziránt folyamatba tett pert nem folytatom tovább. Egyben kijelentem, hogy a szövetség, vagy annak egyes vezetői ellen ugy a nemzet­ gyűlésen, mint a privát életben elhangzott sértő kijelentések, sajtóközlemények tőlem távol állanak, s kijelentem, hogy az általam szétküldött körlevelekben foglalt kitételekért, amennyiben azokat a szövetség vezetősége, vagy annak egyes vezetője sértőnek találta bocsánatot kérek. Budapesten, 1924. február hó 6. Balta Gyula. Ezt a szervezeti formák között nem tud­ tam elérni csak azért, mert Peyer minden áron lehetetlenné akart tenni s hogy ezt elérje, nem átallotta, mint szocialista a rend­ őrséghez fordulni, sőt az akkori országos főkapitányhoz és attól kérte az én letartóz­ tatásomat. Amikor ez igy nem sikerült, egy ujabb feljelentéssel fordult a rendőrséghez. Most hozta azután az irógép ügyet Az írógép ügye következő: 1919-ben, a kommun idejében Dorogon az ottani munkástanács az Esztergom Szász­ vári vállalattól egy írógépet rekvirált, ezt a gépet bevitték a szövetségbe javítás végett. Az Írógép ott maradt a szövetségbe a kom­ mun után is és Peyer utasitására adtuk el. Az ebből származó 5000 koronát én felhasz­ náltam bizalmi kiadásokra, ezen összeg felhasználásával számtalan bányamunkás és lozzátartozója kapta vissza szabadságát és hozzátartozóját Ezt a költséget tudta a bányamunkásság vezetősége, azonban Peyer nem engedte meg, hogy ezt bizottság előtt bizonyítsam, azt akarta, hogy ezt a rendőrség előtt iga­ zoljam. Ezt nem tehettem meg, mert akkor más embert kellett volna berántani ér ma­ gamat is, ezért inkább vállaltam dacára, hogy Peyer a bíróság előtt sem tudta bizo­ nyítani. Másolat. B. 5340/1922. V. m. 120/922 Végzés. Sikkasztás bűntettével gyanúsított Balta Gyula elleni ügyben a Magyarországi Bánya és Kohómunkások országos szövetsége sértettnek a bűnügyi zárlat elrendelése iránt előterjesztett kérelmét elutasítja, s az iratokat a m. kir. államrendőrség főkapitányi. hivatalához viszaküldöm, mert a nyomozás adatai szerint Peyer Károly szövetségi titkár 1920. február 8-án 400,000 koronát Batta Gyulának, mely összeg ről Batta Gyula külön elszámolt, s elszámo lásában csupán 9673 korona hiány zik, amelyre azt állitja, hogy az arra vonat­ kozó nyugtái valószínűleg elkallódtak. Ugyancsak nincs megcáfolva az eladott írógép tekintetében előadott védekezés. Mint hogy a nyomozás adataiból ugy a sértetnek, mint a gyanúsított által becsatolt iratokból kitűnik az, hogy a szövetség pénz­ kezelése és könyvelése egyáltalában nem nevezhető alapszabályszerűnek, továbbá miután Kreutzer Géza szakértő véleménye szerint a szövetségi vagyonban fenforgó. 19.000 korona hiány, már akkor fennállott, amidőn Peyer Károly szövetségi titkár a szövetség vagyonát Baltának átadta, a mert szövetségi szakértő véleménye nem kielégítő hogy azzal a pénztári állapot tiszta képe, s a könyvelés szabályszerűsége megállapitható lenne, s végül, mert Peyer Károly be­ csatolt levelei szerint maga adta az utasitást. arra, hogy egyes tételeket ne könyveljenek el, nyilvánvaló, hogy egyfelől nem állapítható meg megnyugvással az, hogy mennyi Hány forog fen tényleg, s ha van is hiány, hogy ezen hiány Batta Gyula bűnös tevékenysége folytán állott volna elő, mint hogy ezek szerint a felek között csupán elszámolás: vita forog fen, azonban a bűncselekmény nyomatékos gyanúja hiányzik, másfelől semmi adat nincs arra, hogy gyanúsított vagyoná­ nak elrejtése, vagy elidegenitése által a kár­ térítési alapot elvonni igyekeznék, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Budapest, 1922. április 9. Krayzel, s k. Ugyancsak a fentiek igazolására csatokra a következő birói végítéletet: A magyar Állam nevében! A budapesti központi kir. Járásbiróság dr. Gergely István budapesti ügyvéd által képviselt Batta Gyula a Magyarországi Bánya és Kohómunkások országos szövetBégének volt titkára, b.-pesti lakos felperes­ nek, dr. Györky Imre budapesti ügyvéd által képviselt Magyarországi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetsége alperes ellen 138.600 korona tőke és jár. iránt 1922. ápr. 27 napján a fenti szám alatt beadott keresetlevéllel megindított perében a szóbeli tárgya­ lásnak 1922. évi junius 2-án tartott befeje­ zése után meghozta a következő végitélet: Alperes végrehajtás terhe mellett köteles 69.300 korona tőkét, ennek 1922. április 27-től járó 5 % kamatát és 8456 korona perköltséget 15 nap alatt felperesnek meg­ fizetni. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron: Női-, leány-, férfi- és fin kabátok és öltönyök. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok Vesznek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban Minden nálam vásárolt �A BÁNYÁSZ 4 tehát elérte célját. Most azután azt állítja Peyer, — akkori igazi célját palástolja — hogy én és Csóka nem engedtük korábban haza. Ebből annyi igaz, hogy én és Csóka nem menesztettünk küldöttséget Bádenba, akik őt ünnepélyesen haza hivták volna. Azon­ Indoklás. ban én már 1920. októberben személyesen Felperes 1913. március 1-tól volt alkal­ megmodtam Peyernek, nincs semmi akadálya mazva felperesnél és pedig lefutóiéira mint annak, hogy haza jöjjön, mert az orgazdaság szövetségi titkár. Alperes 1922. fcbruár 27-én vádja alól felmentették épen az én közben felperes szerint jogos indokok nélkül és elő­ járásomra és akkor Peyer azt mondta, ne zetes felmondás nélkül elbocsátottá felperest hogy az a látszat legyen mint ha ő azért szolgálatából. Felperes 12 havi felmondási nem jött volna mert ez az orgazdasági ügye időre járó fizetése cimén, minthogy havonta volt, ezért csak karácsonykor fog haza jönni. 11.550 korona fizetést kapott 138.600 koronát Elmult a karácsony, Peyer nem jött, ujév után Paulusz Róbert utján azt üzente küld­ követel alperestől Alperes vitatta, hogy a felmondás nélküli jünk Bádenba egy bányász küldöttséget és elbocsájtásra okot szolgáltatott azzal, hogy az hivja haza hivatalosan és avval a küldött­ a szövetség vagyonát hűtlenül kezelte, sik­ séggel haza fog jönni én és Csóka azt kasztott, ami miatt bünvádi feljelentést is mondtuk, írja ő ezt meg a szövetségnek és tett felperes ellen és a bűnvádi eljárás folya­ akkor hivatalosan fogunk válaszolni, mert a matban van. Kérte a bűnvádi eljárás be- szövetségnek abban az időben annyi pénze fejeztéig az ügyet felfüggeszteni. Becsatolta sem volt, hogy a segélyeket tudta volna 2. alszám alatt a szövetség vezetőségének fizetni tehát ilyen küldöttségnek a költségét 1922. február 27-én tartott üléséről felvett még kevésbbé sem tudta volna fedezni. De jegyzőkönyv másolatot, mely ülésen a hűtlen azonkivül nem is akartuk ezt meg csinálni, kezelést megállapították. Alperes tagadta a mert ez összeférhetetlen a szakszervezeti szellemmel. kereset összegszerű helyességét Felperes tagadta a hűtlen kezelést és a Ezek a dolgok azt igazolják, hogy Peyer sikkasztást Csatolva B. és C alatt a vizs­ nem kizárólag a szervezeti működésekből gálóbiró és vádtanács határozatát. D. alatt kifolyólag emigrált, hanem egyéni érdekből. csatolta az alapszabályokat, s annak 17-ik így néz ki Peyer piszkolódásainak másik­ §.-ára való hivatkozással tagadta, hogy a oldala, akiknek a szeme kinyilt, az látja azt 2. alszámu jegyzőkönyvet aláíró vezetőség is és azután ítél. Én a rágalmak dacára fel­ határozata alapszabályszerű, illetve érvényes vettem a küzdelmet a munkásság érdekei­ volna, mert a felügyelő választmány nem ért és ettől nem tágítok, minden rágalom folytatta le a vizsgálatot. A 2. alszámu dacára és igyekszem a munkásság ügyét jegyzőkönyv alaki valódiságát nem kifogá­ győzelemre juttatni. Ott áltam a legnehezebb solta. Ellenezte a per felfüggesztését. időben, megverettem magam, lezárattam ma­ Az összegszerűség kérdésében alperes gam, még sem tágítottam és most amikor birói felhivásra nem tudta megjelölni, hogy ismét bekapcsolódtam a munkásmozgalomba, mennyi volt felperes fizetése, miért a bíró­ nem hagyom magam félrevezettetni a rágal­ ság kihalgatta eskü alatt alperest és őt maktól. megeskette. Balta Gyula. A bíróság nem látta indokoltnak az eljá­ rás felfüggesztését, mert a B. és C. alatt csatolt okiratok amellett szólnak, hogy a felperes bűnössége a bűnvádi eljárás során R U HA Ü Z L E T. nem lett megállapítható. Ebből következőleg alperest kötelezte az eibocsájtásra szolgáló ok bizonyitására, azonban alperes csak a Dus választék férfi-, fiu 2. alatti jegyzőkönyvvel kiván bizonyítani. téli kabátokban, városi Ez a jegyzőkönyv bizonyítékot nem képez bundákban. nem csak azért, mert az alperesi vezetőség saját tényét tartalmazza, de azért sem mert Külön mérték utáni osztály. alapszabályok 17-ik §-a szerint a felügyelő Kedvező fizetési feltételek. választmány van hivatva a tisztviselők részé­ ről fenforogni látszó szabálytalanság meg­ állapítására nem pedig a vezetőség. Már pedig arra nincs adat, hogy a felügyelőválasztmány a szabálytalanságot megállapí­ liszt- és termény totta volna. kereskedése Bizonyíték hiányában alperes védekezését valótlannak tekintette a bíróság, s ennek folyamányaként, megállapította, hogy felperes SALGÓTARJÁN. nem szolgálhatott okot a felmondás nélküli Telefon szám: 64. elbocsájtásra, hogy tehát alperes a felmodási időre járó járandóságát köteles a felperesnek A keresetnek a fenti marasztalási összeget meghaladó részét a kir. járásbiráság el­ utasitja. A kiszabandó Ítéleti illetőket alperes köte­ les viselni. Friedmann Rezső GESCHEIT JÓZSEF A felmondási idő kérdésében figyelemmel arra, hogy felperes mint II. titkár csak arra a felmondási időre tarthat igényt, mely az 1910/1920. M. E. rendelet szerint a fontosabb teendőkkel megbizott alkalmazottakat illeti, csak 6 hónapi felmondási igényt talált megállapithatónak. Az összegszerűség kérdésében alperes maga sem tudván megmondani, hogy mi volt a felperes fizetése, e tekintetben a fel­ peres esküvel megerősített vallomása volt az irányadó, mely szerint havonta 11,550 korona volt felperes fizetése. A perköltség egészben alperest terheli, mert a kereset összegszerűsége a birói meg­ állapítástól függött Budapest, 1922. junius 20. . Jakabfalvay biró, s. k. Ezekből látható világosan, hogy Peyernek az volt a célja engem eltenni lábalól, ezt pedig a szervezeti formák között nem tudta volna elérni, azért fordult a polgári bíróság­ hoz mert tudta, hogy ezáltal elhúzódik az és épen akor voltak a nemzetgyűlési választások és abban én nem vehetek részt, "Turul-nyomda"r.-t Salgótarján. BLAYER FARKAS ezelőtt WJETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Hirdetéseket felvesz a „Bányász“ kiadóhivatala. 1926. december 1. El ne mulassza megtekinteni Sonnenschein Dávid áruházát Női-, férfi cipők. Tájékoztatásul a vezetőségi tagoknak. A bányatelepen ugy a tagok, mint a ve­ zetőségi tagok, bizonyos tekintetben tájéko­ zatlanok, nem tudják mi a kötelességük. A tagok a vezetőségi tagoktól várják az utba­ igazítást. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére a következőket ajánljuk ugy a tagoknak, mint a vezetőség figyel­ mébe : A tagok csoportokká alakultak, meg­ választották a vezetőségeket. Ezen vezető­ ségi tagoknak a kötelessége a csoport tag­ jainak az ügyes-bajos dolgait elintézni. Ehhez azonban szükséges, hogy a tagok a vezetőség ezen munkáját elősegítsék. Ezt ugy érjük el, ha a tagok az ő ügyeikken megkeresik a vezetőségi tagokat és pon­ tosan az igazságnak megfelelően elmondják és senki nem halgat. el sérelmet, mert akkor nem lehet orvosolni és ez zugoló­ dásra ad alkalmat, amit ki lehet kerülni. A vezetőségi tagoknak viszont kötelessé­ gük, hogy a tagok körében utána nézzenek és a netalán elhalgatott sérelmeket fel­ vegye, ugyancsak a tagok által előadott sérelmeket összegyűjtse és amit az ő saját hatáskörében eltud intézni, azt igyekszik a legjobb tudása szerint elintézni. Olyan ter­ mészetű ügyeket, amelyek a vállalat igazgató­ ságához tartoznak, elintézés végett azokat az ügyeket összegyűjti és az egyesület központi titkárságának átadja. Továbbá az egyesület titkársága és a tagok között fentartja az érintkezést, kiosztja a szaklapokat az előfizetőknek, általában minden esetben úgy a tagoknak mint az egyesületnek segítségére van és eszközli a befizetéseket A szaklapok kezelése a leghelyesebben ugy történik, ha a vezetőségi tagok gyűjtik az előfizetéseket, és az összegyűjtött előfize­ tőket és az összegyűjtött előfizetéseket a helyicsoportoknak az összes vezetőségi ta­ gok leadják, akkor a helyicsoport a szak­ lap kiadóhivatalával, vagyis az anyaegyesűlettel közli és ugyancsak a vezetőség a saját hatáskörében megbíz egy vezetőségi tagot, aki a lap átvételét és elszámolásokat intézi, a fennmaradó lapokat visszaszármaz­ tatja A lap megjelenése alkalmával a lapo­ kat a központtól átveszi és átadja azoknak a vezetőségi tagoknak, akik az előfizetést gyűjtötték, kiosztás végett. A lap részére az előfizetéseket már a lap megjelenése előtt kell gyűjteni és az előfizetési dijakat bérfizetéskor kell beszedni. Ha a vezetőségi tagok ilyen beosztással végzik a munkáju­ kat, nem kerül megerőltetésbe és biztos si­ ker koronázza munkájukat Fel tehát a munkára ! A központi vezetőség. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 3. szám (1926. december 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-12-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/98d1c87c65063b32ba77d839db575873.jpg 4e1d17323ea0fa9ccc9efdc35d8e131b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/843d297cff902e851ab3efdc8cef5faa.pdf 702fccef6aa8b51193033eadb170d8e4 PDF Text Text 1. évfolyam. 4. szám. 1926. december 15. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Kiadó: FAJD PÁL. A magunk útján. Tovább folytatjuk megkezdett utun­ kat. Lapunk legutóbbi számában meg­ említettük, hogy egyesületünk bead­ vánnyal fordult a vállalat igazgatóságához, amelyben különféle sérelmek orvoslását kérte. A kerület bányamunkásai feszült figyelemmel kísérték a beadvány sor­ sát. Ezen beadvány alapján megtartott tárgyaláson rendezést nyertek olyan sérelmek, melyeket évek óta nem tu­ dott orvosoltatni a munkásság, éppen a szervezet gyengesége miatt, viszont most látja a vállalat azt az igyekeze­ tet, amely a munkásság között meg­ indult, szervezetének kiépítése iránt. Ez a lázas igyekezet meghozta a gyü­ mölcsét. A részletekkel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csupán rá akarunk mutatni arra a tényre, hogy szerve­ zetünk rövid fennállása óta már a má­ sodik bérrendezésbe folyt be ered­ ményesen. — Bár az elért eredmény nem elégiti ki teljes mértékben sem a munkásságot, sem az egyesület veze­ tőségét, mégis megnyugvást teremtett a kerületben. Ez a tárgyalás igazolja egyesületünk helyes irányát, mert például ezt a mozgalmat is a leglázasabb választási idők alatt folytatta le. Ez a tárgyalás és az elért eredmények kell, hogy az ország többi telepein is a munkásságot munkára serkentse szervezetünk iránt. Egyben azokat a munkástársainkat, akik sürgetnek bennünket, hogy cso­ portjainkat náluk is alakítsuk meg, egy kis türelemre kell kémünk, azon­ ban igérjük, hogy amint a viszonyok megengedik, illetve az alapszabályok módosítása megtörténik, ami valószinű­ leg ebben az évben megtörténik, ugy 1927. év elején kiterjesztjük működé­ sünket az egész ország területére. A szakszervezeti életnek a jövőben teljesen uj irányban kell terelődni. — Szakitani kell azzal a helytelen felfo­ gással, amely a szakszervezeteket po­ litikai célok elérésének szolgálatába állítja. A szakszervezetek ezáltal időnkint aszerint, amint a viszonyok vál­ toztak, ugyanugy változtak a taglét­ számok. Ez a taglétszám a legtöbb esetben a politikai konjunktura szerint emelkedett vagy esett. Ez okozta az­ után azt, hogy a szakszervezetekben nem tudott erős törzs kialakulni, amely Megjelenik minden hó 1. és 15-én. a szakszervezeteket meg tudta volna védeni és felül tudott volna emelkedni a napi eseményeken. Mi a szakszervezetet egy olyan szentélynek tartjuk, amelyre mindenki a megkülönböztetett tisztelettel kell, hogy tekintsen. Ezt azonban csak ugy tud­ juk elérni, ha nem engedjük aláren­ delni apró politikai kalandoknak, ha­ nem kizárólag a munkásság gazdasági ügyeit intézi. Van ezen a téren elég alkalom a munkára, csak győzzük el­ végezni. Ezt a célt tűzte ki egyesületünk, ehez a munkához hívunk segítségül minden munkást, aki törődik a jövő­ jével és a családja boldogulásával. — Meg fogjuk mutatni, hogy rövid időn belül példaként fogják egyesületünket állítani, mint amely elől jár a mun­ kásság ügyeinek elintézésében. A magyar munkásság már régóta óhajtja a szervezetek ilyen átépítését, azonban a vezérek állandóan azzal szerelték le ezen uj iránynak a köve­ telőit, hogy ez által éket vernek a munkásság közé és amíg ez az átépí­ tés megtörténne, a tőke ki fogja hasz­ nálni az alkalmat és leigázza a mun­ kásságot Ez az érvelés azután hatással volt és leszerelték az uj irány követelőit, azonban ezeknek a szivében nyomot hagyott továbbra is és a legtöbb eset­ ben elkedvetlenedést okozott, ez az elkedvetlenedés átcsapott a többi ta­ gokra is, amely végül a tagok lassu elmaradását jelentette. Ezt igazolja ha figyelemmel kísérjük a különböző szer­ vezetek taglétszámának a flugtuaciója. A legtöbb szervezetnek a tagjai ugy­ szólván kicserélődnek. Ez azután hát­ rányára van a szervezetnek, mert a tagok nem tudnak kellőképen kifej­ lődni és amikor vezetőségi taggá vá­ lasztják, nem tudja elég szilárdan a he­ lyét megállani. A salgótarjáni munkásság megmu­ tatta, hogy mennyire téves volt a ve­ zéreknek ez a beállítása. A salgótar­ jáni munkásság látva azt a nemtörő­ dömséget, amellyel ügyüket a bánya­ munkás szövetség kezelte és ezáltal a munkásság tetemes kárt szenvedett, nem akarta magát kiszolgáltatni a tő­ kének, elhatározta tehát, hogy szer­ vezetét átépíti. Amikor ezen elhatá­ rozó lépést megtette, számolt mind­ azzal, ami ennek a nyomába jár, de elhatározása szilárd és eltántorithatatlan volt és a cselekvés terére lépett. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 KJ A cselekvés meghozta a gyümölcsét, itt áll a gazdasági szakegyesület. A Salgótarján vidéki bányamunká­ sok ezen cselekedete megcáfolta a ve­ zérek állításait és beigazolta, hogy a vezérek önző érdekből és hiúsági szempontból akadályozták a munkás­ ság akaratának keresztül vitelét Ami­ kor a munkásság akaratának érvényt szerzett, megindult a rágalom hadjárat és ennek a hadjáratnak a szolgálatá­ ba állították összes rendelkezésre álló eszközeiket. Nem kíméltek pénzt, em­ bereket, nem válogattak az eszközök­ ben. Természetesen a legtöbb esetben a vezérek nem maguk álltak ki a rá­ galmakkal. hanem szerencsétlen kis embereket dobtak a küzdelembe és amikor a rágalmakért helyt kellett állni, ezen kis embereket cserben hagyták és a következményeket ezek­ nek kellett viselni. Nem éreztek lelkifurdalást, nem fájt nekik, hogy szerencsétlen, családos munkásemberek műszakokat vesztet­ tek és pénzbüntetéseket fizettek, ame­ lyeket ártatlan családanyáknak és a gyermekeknek kell megkoplalni. A vezérek a nagy ágyukkal jöttek és azt mondották, hogy a szakszervezeti ta­ nács nem fogadja körébe ezen egye­ sületet és ez által nem tartozik a nagy nemzetközi egységbe. Ennek a hirdetésnek a hangos propagálásában bíztak, hogy ez vissza tartja a bányamunkásokat. Azonban a bányamunkásság eljutott már odáig, hogy feltudja fogni a helyzetet és még élénken emlékezik azokra az időkre, amikor a győző államok az úgyneve­ zett béke után Magyarország iparát és kereskedelmét megbénították, ezál­ tal Magyarországon sok százezer mun­ kás kezet tétlenségre kárhoztattak és nyomorba döntöttek sok millió ártatlan embert. Hol volt akkor a nemzetközi szolida­ ritás, miért nem jött a magyar mun­ kásság segítségére, akkor lett volna a legjobb alkalom arra, hogy bebizonyít­ sák a nemzetköziség helyességét Azonban akkor elmaradt a nemzet­ közi szolidaritás megnyilvánulása, hagyták a magyar munkásságot ver­ gődni, nyomorogni. Ennek tudatában a magyar bánya­ munkásság kifogja építeni szakszerve­ zetét azzal a nemzetközi érzéssel, hogy a külországok munkásaival együtt éber és mindenkor, ha módjában van, támo­ gatja harcában a nemzetközi tőkével �2 szemben. Azonban nem engedi meg, hogy ezt a nemzetköziséget a saját nemzetével szemben kihasználják. Mi harcba szállunk a tőkével, akár nemzetközi, akár nemzeti, ha a munkásság érdekei megkívánják. Azonban mi is érvényt szerzünk azon akarásunk­ nak, hogy az országban elsősorban a magyar munkásság érdekei érvényesül­ jenek, ugyan úgy mint a többi orszá­ gokban, ahol elsősorban a saját orszá­ guk ügyeit intézik és csak azután jön a nemzetköziség, úgy mi elsősorban magyarország ügyeit kívánjuk szolgálni, mert nem várhatjuk senkitől országunk helyzetének a javítását. Végre a magyar munkásság is nyíl­ tan és világosan foglal állást és nem engedi gazdasági szervezetét jelszavak­ kal tönkre tenni, hanem igenis nyíltan szint vall és ugyan úgy mint a többi országok munkássága, első sorban a saját nemzeti érdekeit szolgálja és azután a nemzetköziséget, ugyan ezt követi a magyar munkásság. Ezt a salgótarjáni munkásság elsőnek ismerte fel és ezen felismerésük után cselekedett és ezen cselekvésért az ország munkássága elismeréssel fogja jutalmazni. Ezt a gondolatot fog­ juk terjeszteni az egész ország terüle­ tén, ennek a gondolatnak a zászlóját bontottuk ki és ez alá a zászló alá hívjuk a munkásságot. Tömörüljenek és mint egy ember emeljük magasra, a győzelem nem maradhat el, ezen győzelem a munkásság győzelme. Bebizonyította a salgótarjáni munkás­ ság, hogy a vezéreknek nem volt igazuk, mert íme megalkotta szerveze­ tét és a tőke nem tudta letiporni őket, sőt engedményeket volt kénytelen tenni Ezen engedményeket nem azért tette, mert jó szive volt, hanem azért, mert látta a munkásság kemény aka­ ratát, amellyel anyagi érdekeinek a megvédéséért sikra szállt. Ebben a tudatban folytatjuk szervezetünk kiépí­ tését Fel a további küzdelemre ! Befejezés előtt az országgyűlési képviselő választások. A választási agitáció elindításávál kapcso­ latosan, mind több és több szó esett a bányamunkások magatartását illetőleg. A szociáldemokrata párt is jelölteket küldött mindazokba a kerületekbe, amely kerületek 1922-ben sikerrel vívták meg a választási küzdelmet Ezek között a bányakerületek között szerepelt Dorog, Pécs, Tatabánya, Salgótarján, Sajószentpéter, Edelény, Ózd, Pilisvörösvár, amelyek kifejezetten bányászkerületek, ezeken kivül még körülbelül 4-5 olyan kerületben voltak jelöltek, amelyek ugyancsak bányászok segítségére támaszkod­ tak. 1922-ben az előbb említett kerületek sikeresen fejeződtek be a párt részére Dorog, Tatabánya, Pécs és Salgótarjánban. A többi kerületekben is olyan nagyszámú szavazatot kaptak a szociáldemokrata párt jelöltjei, hogy csak igen minimális szavazattöbséggel győztek fölöttük az ellenjelöltek. A jelenlegi választások alkalmával ezeken a helyeken mindenütt állítottak jelölteket, ami befejezése után lesújtóan végződött a szociáldemokrata párt jelöljeire. A választási hadjárat alatt sokféle űrügyet kerestek a bukások kimagyarázására, de főképpen a salgótarjáni választókerületre vonatkoztatták. Amikor kiderült, hogy a salgótarjáni választó­ kerületben a szükséges ajánlásokat a szociáldemokrata párt jelöltje nem tudta megsze­ rezni, egyesületünket állították oda, mint egyedüli bűnbakot, akit a legaljasabb rágal­ A BÁNYÁSZ makkal illettek, hogy az egyesület az oka annak, hogy a kerületben nem sikerült a mandátumot megszerezni. De csakhamar ki­ derült, hogy elbukott Peyer Károly a dorogi kerület jelöltje, de elbukott Tatabánya, Ózd, Sajószentpéter és a többi kerület jelöltje is. Az előbb emlitett kerületek bukása után nyilvánvalóvá vált, hogy nem is az egyesületünk vezetői voltak okai a salgótarjáni bukásnak, mert hiszen a salgótarjáni kerület­ nél sokkal tömörebb munkáslakta kerületek buktak el, nyilvánvaló tehát, hogy itt súlyo­ sabb bajoknak kelletett történni. De mert velünk kapcsolatosan nagyon sok szó esett, ezért kénytelenek vagyunk megállapítani mind azokat a bajokot, amelyek 5 éven keresztül az elmúlt nemzetgyűlési választások óta lezajlottak. Ezt pedig tesszük azért, hogy a hibákat ne a kis emberekben, hanem a vezérekben, általában a párt intéz­ ményeiben keressék és akik őszinték és nyíltak akarnak lenni, azok könnyen meg­ találhatják Peyert és társai tülekedő, paktumos politikájában. A sulyos politikai bak­ lövéseket nem lehet aljas piszkolódásokkal és rágalmakkal leplezni, amelyeket éveken keresztül folytattak. A munkásság egységé­ nek ápolása helyett állandóan a gyűlöletet és széthúzást szitották. Nem törődtek a munkásság gazdasági érdekeinek fejleszté­ sével. Elveszitették a munkásság előtt bizal­ mukat Ennek köszönhető a szociáldemokrata párt sulyos vesztesége a munkáslakta kerü­ letekben. Az előbb emlitett kerületek közül Dorogon Peyer Károly, a szociáldemokrata párt legkiválóbb vezére bukott el, amely bukást az ellene használt terrorral akarja kimagyarázni. Elhisszük azt, hogy volt terror, de volt terror 1922-ben, bizonyára nagyobb mint az idei választásoknál, de a terrorral szemben ott ált 1922-ben a munkásság lelkesedése, amelyet a szociálizmusba vetett hit táplált 1926-ban hiányzott a lelkesedés, mert a csalódások ezrein mentek keresztül azok a munkástársak, akik hivatva lettek volna a terrorral szemben síkraszállni. A tatabányai kerület méghűebb képet ád mint a többi elbukott kerület, mert hiszen 1922-ben 3 és fél ezer szótöbbséggel válasz­ tották meg Kabók Lajost, a keresztény szo­ cialista Kocsány Károllyal szemben. Míg az idei választások alkalmával megfordult a kocka, Kocsány Károly lett a kerület országgyűlési képviselője 3 és félezer szótöbbséggel. Egy csöppet sem tapsolunk ezen fájdal­ mas látványosságon, de mégis megkellett mondanunk véleményünket, mert a munkás­ ságnak, akinek elsősorban érdekei fűződnek a megfelelő képviselethez, sikra kell szállni, ugy az egyik, mint a másik igazságtalansá­ gokkal és meg kell mondani a munkásság volt vezetőinek nyíltan a hibáikat, nehogy azok tovább terjedjenek és méginkább rodthasszák a már rodthadásnak induló tes­ tet De meg kell mondani azt is, hogy a munkásság az elmúlt tapasztalatokból levonja a következtetéseket és cselekedni fog, mert élni akar. 1926. december 15 Véget ért az Angol bányamun­ kások harca. A lapunk harmadik számában már meg­ emlékeztünk az angol bányamunkások gigászi küzdelméről, amelyet nemcsak az angol bányakapitalisták, mondhatnónk az egész európai bányakapitalisták ellen folytattak. Ha őszinték akarunk ma­ radni, akkor a bányamunkások harcát védelmi harcnak kell elismerni Védelmi harcnak azért, mert az angol bányamunkások harcá­ ban nagy szerepe volt a német, belga, fran­ cia és cseh, de még a lengyel kapitalistáknak is. Emlékszünk arra az időre, amikor az előbb említett államok bányatulajdonosai a munkások ellen folytattak harcot csak azért, hogy a kitermelt szenüket verseny­ képessé tehessék és ezáltal a többi Európai állam bányáinak nehézségeket okozhassanak. Tömegével bocsájtották el a munkásokat, meghosszabbították munkaidejüket, leszorí­ tották a munkabéreket Ezeknek a bánya­ kapitalistáknak az angol sztrájk kedvező piacokat teremtett. Egyetlen egy esetben sem hallottuk a sztrájk alatt panaszkodni őket, sőt ellenkezőleg, állandóan emelték a szén árakat és ezzel igyekeztek szaporítani vagyonukat Munkásokat fogadtak vissza munkába, hogy ezáltal termeléseiket növel­ jék és hogy az angol sztrájk folytán beállott szénhiányt pótolják. örült jövedelmekre tettek szert amely jövedelmeket az angol bányászok sztrájkjának hiányában sohasem értek volna el Az angol bányásztrájkot megelőzőleg már az Európai bányák kivétel nélkül nehéz gazdasági válságokkal küzdöttek, az a sok millió tonnát kitevő angol szén, amely közel hét hónapos sztrájk alatt elmaradt egyelőre a szénválság megszűnését látszik mutatni. De tévesen volna azt hinni, hogy ezzel a jövőt illetőleg a szénválság elmúlott Ha jelenleg mutatkozik is a szénben kereslet, az csak egy nagyon rövid átmenet lesz, mert hiszen az angol bányatulajdonosok éppen ezért provokálták a harcot, hogy meg­ hosszabbítsák a munkaidőt, kiéheztessék a munkásokat és ezáltal kényszerítsék több termelés elérésére. Az angol bányatulajdo­ nosok elgondolása sikerűit Meghosszabbítot­ ták a munkaidőt leszállították a munka­ béreket és kerületenként kötöttek béregy­ séget a kerületi bányák teherbíró képessé­ gének megfelelöleg. Ebből természetszerűleg az következhetek, hogy már magában Angli­ ában a kerületi bányák között indul meg őrült verseny a termelés fokozására, s a munkabérek csökkentésére. De a verseny fokozódni fog kifelé, külömböző ország bányáival szemben is, Ezen versenyeknek ugyancsak az lesz a következménye, hogy az Európai bányák összeségének harcot kell vívni az angol bányákból előállított több­ termeléssel. Tehát az angol bányászok harca európai bányász harccá fejlődött ki. Nagyon rövid idő múlva éreztetni fogja hatását az angol bányamunkások munkáidéjének meghosszab­ bitása egész Európaszerte. Az angol bányamunkások harcánál fog­ lalkoznunk kell a bányász intemacionálé liszt- és termény magatartásával is, mert az angolok harca kereskedése egyuttal seregszemléje is volt az Internacionálénak. Talán soha az Intemacionálé fenn­ SALGÓTARJÁN. állása óta szomorúbb tapasztalatokat nem nyerhettünk magatartásáról, mint a jelen Telefon szám: 64. esetben. Mi ugy tudjuk, hogy az Internacio­ nále azért alakult, hogy abban az esetben, amikor valamely ország munkásai ellen a nemzetközi kapitalizmus támadást intéz, nemzetközien kell a harcot megvívnia. Ért­ El ne mulassza hetetlen módon ez alkalommal sem tette meg kötelességét, sőt ellenkezőleg, szabadon megtekinteni engedte a bányakapitalistákat, az angol bányamunkások harcának leverésére. Csak emlékeztetni kívánjuk lapunk olvasóit azokra a nagy összegekre, amely összegek látszólag Oroszországból érkeztek az angol bányászok segélyzésére. Kiderült, hogy ezek az össze­ áruházát gek tulajdonképen nem is Oroszországból, hanem Németországból, a nagy bányakapita­ Női-, férfi cipők. listák jóvoltából jutott el Oroszországon keresztül az angol bányászok segélyzésére. GESCHEIT JÓZSEF Sonnenschein Dávid �1926. december 15. Tehát a német bányabárók segítették elő az angol bányamunkások segélyzését, csak azért, hogy az angol sztrájk minél tovább tartson és ez alatt a német bányákat erősitsék. így néz ki tehát a bányász Intemacionálé, mert hinni sem mernénk, hogy a bányász Internacionálénak arról a gálád és csúfos táma­ dásról tudomása ne lett volna. Ha pedig nem tudott, akkor azzal is bizonyítékot szolgált tehetetlenségéről. Minden józan gondolkozó ember, aki hitt a nemzetköziség­ ben meg volt győződve arról, hogy azt a harcot, amely harc az európai bányászok harcának látszott, a Bányász Intemacionálé minden rendelkezésre álló eszközzel győze­ lemre segíti. Fájdalom, a reményeink össze­ dőltek, mert az angolok, kik férfiasán, éhezve, nyomorogva küzdöttek mindnyájunk érdeké­ ért, egyedül maradtak. Nem, hogy csak egyedül maradtak, hanem mondhatnók a segitség helyett támadásban részesültek, mert hisz a németek, franciák és lengyelek az ô országuk munkásainak verejtékéből kitermelt szénnel támogatták az angol gyár­ ipart és közüzemeket. Hirdették ugyan a szolidaritást, de ugyan akkor vakon mentek és termeltek. Szállították a mérgezett tőrö­ ket, amelyek mind több és több angol bányászt döftek le, mind több és több áldo­ zata lett az angol harcnak, amely lassan elvérzett. Ezekből a fájdalmas jelenségekből le kell vonni a magyar bányászoknak is a tanulsá­ got Látniok kell, hogy milyen magatartást tanúsítottak azon országok, amelyek az angol bányászsztrajkból hasznot élveztek. Jó lehet az angol bányász sztajknak hatása magyarországon is érezhető volt, már az előző lapunkban megemlékeztünk, amidőn azt mondtuk, hogy egy csöppet sem tapso­ lunk az angol bányászok harcából hozzánk eljutott eredményének, mert tisztában vol­ tunk vele, hogy ennek a reakciója elmarad­ hatatlan. De mert nem rajtunk mulott ezen világra szóló nagy harcnak az eldöntése, a jövőt illetőleg figyelemmel kell kísérnünk ennek következményeit. Résen kell lennünk, hogy a közelgő veszedelemmel meg tudjunk küzdeni Ne tekintgessünk jobbra és balra, hanem nézzük csak az elénk kerülő nehéz­ ségeket, mert ha mi a más bajait próbáljuk orvosolni, akkor a saját bőrünkkel fogunk fizetni. Az Intemacionáléba vetett reménye­ ink összedőltek, az azonban ne csüggesszen senkit, mert a csüggedés ujabb károkat és veszteségeket jelenthet számunkra, hanem fogjunk össze mindnyájan, legyünk testvérek, kéz a kézben vivjuk meg harcainkat, amelyet senki sem fog megvívni helyettünk. Bérrendezés. A szénkonjukturális idő elmúlásával meg­ szűnt annak a lehetősége is, hogy a bánya­ munkásság a szakmánybér, vagy általában a munkabérekben mutatkozó eltolódásokat időről-időre a bányavállalatok képviselőivel rendezhessék. — A legutolsó bértárgyalás 1924. január 9-én volt, az akkor megállapi­ tott bérek még jelenleg is érvényben van­ nak. Éppen ez tette szükségessé, hogy a bányatársulathoz bérkérvénnyel forduljanak a szaktársak, amelyben kifejezetten a bé­ rek kiegyenlitését kérjék. Egyesületünk bizalmiférfi testülete 1926. 3 A BÁNYÁSZ évi november hó 7-én tartott ülésén foglal­ kozott a memorandum beadásával, amely­ ben kérték a bányaigazgatóságtól a szak­ mányok revízió alá vételét, a fenntartási szakmány általános rendezését, a fa és szén­ járandóság kiterjesztését a fiatalkorú mun­ kásokra. Végül a karancskeszi és környék­ beli munkások villamoson való szállítását. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen kérvényt megelőzőleg már 3 ízben fordultak a salgó­ tarjáni munkástársak a bányaigazgatóság­ hoz az előbbi panaszok orvoslásáért, a bányaigazgatóság a beadott kérvényre még csak választ sem adott. Már pedig 1924. óta a szakmánybérekben lényeges eltolódások történtek, amely eltolódások feltétlenül or­ voslást igényelnek. Ha figyelemmel végig­ kísértük a szakmánybérek alakulását, akkor mindinkább láthattuk, hogy egyik-másik üzemnél a megkívánt átlagos vájárkeresetet sem voltak képesek elérni. Nagyon érdekes szerepe jutott itt a keresetek alakulásánál az ugynevezett prémiónak. Azoknál az üze­ meknél, amely üzemek elérték az átlagos keresetet, ott a csapatok 35—40 százalékos prémíó segítségével tudtak szert tenni az át­ lagos keresetre, mig ahol az átlagos vájárkereset megközelithetőleg sem volt elérhető, ott már prémiós csapat alíg akad egy-kettő. A beadott kérvényünkre a bányaigazga­ tóság folyó hó 9-én délután 3 órát tűzte ki tárgyalási időül, amelyen részt vett az egye­ sületünk központja, valamint Egyesületünk 14. helyicsoportjának kiküldöttei. A tárgya­ láson ugyancsak megjelentek a bányaigaz­ gatóság képviseletében az összes kerületi üzemfőnökök és a központi igazgatóság kép­ viselője. A tárgyaló felek a beadott kérvényt pontról-pontra vették át, szenvedélyes vita fejlődött ki a fenntartási szakmányok ren­ dezése körül. A megjelent bizalmiférfiak adatokkal igazolták a fenntartási szakmány tarthatatlanságát Ugyancsak bebizonyították azt is, hogy egyes üzemeknél az átlagos ke­ reset a meglévő szakmányokkal egyáltalán nem érhető el. A bányaigazgatóság képviselői a szak­ mánybérek felemelése alól azzal tértek ki, hogy a szénkonjuktura a szén árakat anynyira leszorította, hogy egy béremelés a szén eladási árában éreztetné hatását s ezáltal versenyképtelenné válnak és nem volnának képesek üzeműket fenntartani Itt megje­ gyezni kívánjuk, hogy ez volt az álláspont­ juk akkor is, mikor igazán nem volt arra gondjuk, hogy hogyan is adják el szenüket A bizalmiférfiak által előadott panaszokra a bányaigazgatóság elrendelte, hogy Kisterenyén, Augusztaaknán, Szánáson, Karancsberényben, Frigyesaknán és Etesen a prémió alapot fogja leszállítani, s ezáltal lehetővé teszi, hogy a csapatok minél na­ gyobb számban jussanak a prémióhoz, amely a keresetet feljavitja. Továbbá el­ rendelte, hogy a széncsapatok által elvégzett fentartási munkálatok nem számítanak rendes termelési műszakoknak, hogy ezáltal a prémíó könnyebben legyen elérhető. To­ vábbá elrendelte a bányaigazgatóság, hogy a nőtlen munkások, amennyiben azok családfentartók, ugyanolyan szénjárandóságban részesüljenek mint a nős munkások. A fa járandóság kérdését pedig úgy kivánja ren­ dezni, hogy utasította az üzemvezetőséget, hogy a bányákból nagyobb mennyiségű öreg fát mentesitsenek hogy ezáltal a munkásság részére több öreg fa jusson kiosztásra. Vé­ gül elfogadta a bányaígazgatóság, a tárgyaló bizottság azon kívánságát, hogy a bányából kikerülő munkástársak a külszínen való elhelyezésük alkalmával magasabb fizetésbe részesüljenek, mint a velük egy munkára beosztott napszámosok A fizetés megállapí­ tását az igazgatóság egy későbben kiadandó rendelettel lépteti életbe. A karancsaljai villamos vasút igénybe­ vételét elvben elfogadta a bányaigazgatóság, csak jelenleg azért nem tud kívánságunknál eleget tenni, mert nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű födeles kocsi, amely­ ben embereket lehessen szállítani, nyílt kocsiban pedig ember szállítás életveszélyes, de egyébként az iparhatóság ehez nem járult hozzá. A szakmánybérek ilymódon való rende­ zése egészen őszintén szólva nem elégítenek ki bennünket, mert ez alkalommal is beiga­ zolódást nyert, hogy a szakmányok csaku­ gyan olyanok mint a harmónika, mint ahogy azt bányász nyelven szokták mondani. De azt gondoljuk, hogy egy lépést mégis tettünk előre, mert kiléptünk abból a régi letárgiából, amiben évek óta éltek munkásaink és hisszük, hogy rövidesen alkalom nyilik a szakmánybérek revíziójának hozzászólásá­ hoz, amikor a pengőrevaló átszámításra kerül a sor. Addig is a salgótarjáni munkásság készüljön, gyűjtsön megfelelő adatokat, amelyeknek segítségével a jelen tárgyalásnál fenmaradt sérelmeket megtudja szűntetni. Egyik rágalmazó a bíróság előtt — Az egyesületünk megalakulásával egy­ idejűleg, ismert helyről irányított rágalomhadjárat indult meg az egyesületünk vezetői ellen. Jó hiszemü emberek hátamögé bújva ugratnak be embereket, hogy azáltal aljas céljaikat elérjék. Ez történt legutóbb Zagyvapálfalván. Fodor János, munkástársak előtt Csóka Vendel egyesületünk titkáráról azt a kijelentést tette, hogy Csóka Vendel a „Pannóniá"-ban nők társaságában az egye­ sület pénzét mulatta el Csóka Vendel, egyesületünk titkára Fodor Jánost feljelentette a salgótarjáni kir. járás­ bíróságnál, amelyet folyó hó 10-én d. e. 9 órakor tárgyalt a járásbíróság. — Csóka Vendel a vádlott megbüntetését nem kí­ vánta, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy a kijelentését vonja vissza és kérjen bocsá­ natot, amelyet Fodor János a járásbíróság előtt meg is tett. — Bocsánatkérés után a járásbíróság 500.000 korona perköltség meg­ térítésére marasztalta el Fodor Jánosi, amit most megköszönhet azoknak, akik őt beugratták. Friedmann Rezső RUHAÜZLET. Dus választék férfi-, fiu téli kabátokban, városi bundákban. Külön mérték utáni osztály. Kedvező fizetési feltételek. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árat feltűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfi-és fiu kabátok és öltönyök. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és ezüst ékszer különlegességekben. Veszek törött aranyat és ezüstöt a Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli vállalok. — — — Órajavitások műhelyemben árban �A BÁNYÁSZ 4 A kis érzékeny. T. szerkesztő úr! A "Bányamunkás"-ban megjelent cikkre, válaszképen az alábbi sorok leközlését kérem. Ügy látom, hogy Peyer úrnak fáj a feje Salgótarján miatt, mert mással sem tud foglalkozni csak mindég a salgótarjániakkal. Mindenféle tücsköt, bogarat felénk hány, nem tudja igazán, hogy mi baja van önönmagának és itt keresi a gyógyszert a beteg­ ségére. Itt ugyancsak nincs patika számára, itt hiába kereskedik, ugylátom személyekben keresi a hibát. Ne keresse senki másba, csak önönmagában, mert nagyon rossz vezérürü volt és megkerülte a nyáj, nem csak itt, hanem másutt is, mert nem kellett kolomposnak Dorogon sem. Akkor megérte­ ném a piszkolódását, ha bebizonyította volna ránk más kerületben a győzelmét. De ugy látszik, t Peyer urnak nem fontos semmi más, csak hogy vannak személyek, akiket uton, útfélen mocskolhat Igen szépen kérem t Peyer ur: Nekünk elég volt ezekből, nem kérünk többet belőle. Vissza emlékeztetem b. ügyeimét arra az időre, amikor azt felelte a felszólalásomra, hogy nem mehetünk a hercegprímáshoz pénzért Hogy én meg­ mondtam akkor is a munkásság panaszát, amikor ezt a feleletet adta, hogy jobban tudja mint én, amire én azt feleltem, hogy sajnos jobban tudja, de én csak ugy szeret­ ném tudni, de én pedig jobban érzem. Nem csoda más külömben is, hogy ez igy volt, mert mi nem egyforma szocialisták voltunk soha, mert t Peyer ur fizetésért, én pedig Szettem. Tehát melyikünknek nagyobb érdeke akkor a szocializmus, annak-e, aki urat játszott, vagy aki koplalt ön mellett, tessék vonja le a konzekvenciát, Peyer úr talán érzi mit vesztett ? de én még eddig ugy érzem, hogy nem vesztettem és meg vagyok győződve, hogy nem is fogok veszíteni. Csak egy kérésem van még t Peyer úr, tessék megkérdezni az összes munkásságot, mennyinek volt könnyebb az élet 1922-óta, amióta mint munkásvezér volt a parlamentbe. Én erre azt telelem csak, hogy a munkás még nem volt olyan rossz helyzetben, mint ez idő alatt Mert minden jogos harca meddő maradt, mert a harc vége sohasem az volt, amiért kezdtük a harcot Mert a vezér ur nem érezte jó magát a harc alatt és kibúvót keresett. A legnagyobb eredmény 1924-ben volt a társláda összpontosítása, amit még most sem élvezünk két és fél év után. Ezt a szép eredményt is oly soká kapjuk meg. Ugy látszik t vezér urnak semmi sem sürgős a munkások érdekében, csak a saját érdeke a fontos. Mert ezért sok személybe belekapaszkodik, hogy a saját kudarcát másra kenhesse. Engem ugyan hiába céloz, mert nem talál, mert a Bánya és Kohómunkások Szervezetét nem az én személyem tette tönkre, hanem az öné, mert én mint helyi vezető megtettem a magamét, de a fővezér nem tette meg. Csak egyet aján­ lok b. figyelmébe, tessék nyugodt lenni, egész őszintén elmondom, kár minden eről­ ködés, a munkás tudja, hogy Menczel-e a hibás, vagy Peyer. Engem hiába keres bűn­ baknak, mert én csak Salgótarjánban vagyok. Azt kérdem végzetük ki a hibás Tatabányán és ti^O^bás Dorogon és ki a hibás Vörös­ váron és igy tovább, hogy elvesztették a bizalmukat a munkások előtt? a kérdésre a könnyű, mert azt megadták önnek a dorogi választók. Menczel András. "Turul-nyomda“ r.-t., Salgótarján. 1926. december 15. Meddig késik még a bányatárspénztárak központosítása ? A bányatárspénztárak központositására szóló rendelet kiadását a népjóléti miniszter 1927. évi január hó 1-ére ígérte, illetve kilátásba helyezte, hogy akkorra megkezdheti működé­ sét. Ez év október hó 7-én Budapesten tar­ tott ankéten a miniszter képviseletében meg­ jelent államtitkár szintén azzal próbálta meg­ nyugtatni az izguló küldötteket, hogy az uj év örömet fog hozni a bányászoknak, mert meg­ lesz a központositás. Azótától fogva szélcsend uralkodik, allig le­ het hallani, hogy mi is fog történni a rende­ let kiadásával. Most azután, a választások alatt ismét hallottuk, hogy rövidesen meglesz a kivánt eredmény. Dacára az ujabb igéret­ nek, mégis kell foglalkoznunk a társpénztárak problémájával, még pedig azoknak a nevében, akik a jelenlegi nyugdijuk mellett nyomorog­ nak és faluról-falura koldulni járnak. Elhisszük ugyan, hogy az illetékeseknek vannak nagy elfoglaltságaik, de ugy érezzük, hogy a nemzet becsülete megköveteli, hogy a nyomorgó nyugdíjasok a koldustarisznyát végre egyszer és mindenkorra félre tehessék. Ezt pedig csak ugy tehetik félre, ha a népjóléti miniszter, akinek a kezében van szerencsétlen munkástársaink sorsa, minden gondolkozás nélkül cselekedni fog. A rendelet kiadása már annál inkább is szük­ séges, mert senkisem tudja, hogy mit is fog az tartalmazni. A rendelet utolsó pillanatban való kiadása károkat idézhet elő, mert hiszen annak végrehajtása, nem lesz olyan egyszerű prob­ léma, mint azt bárki is hiszi. Egyébként itt közöljük le a népjóléti minisz­ terhez egyesületünk . nevében benyujtott me­ morandumot, a folyó évi október 7-én meg­ tartott társpénztári ankét alkalmából. A magyar kir. munkaügyi és népjóléti mi­ niszter ur áltat 1926. évi október hó 3-án megtartott értekezleten a következőket állapí­ totta meg: A magyar kir. miniszter ur előiratában meg­ állapítja, hogy a nyug bérre biztosított altiszte­ ket és munkásokat négy csoportba sorozza. 4. §.-ban. Nyugbérbiztositás céljául szolgáló javadal­ mazást (nyugbérbiztositás alapösszege) az I. csoportban évi 1200 pengő, a II. csoportban évi 820 pengő, a III. csoportban évi 720 pengő, a IV. csoportban évi 480 pengő. A jelenlegi biztosítottak létszáma kereken 36000 tesz ki. A fenti munkáslétszám ugy oszlik meg, hogy Az I. csp. 1. 95 % 342 biztosítási alap­ összeg 1200 pengő. A II csp. 4.95% 1490 biztosítási alap­ összeg 820 pengő. A III. csp. 36.26 % 13051 biztosítási alap­ összeg 720 pengő. A IV. csp. 58.65 % 21117 biztosítási alap. Altiszt, illetve munkás a fenti megoszlás szerint évi javadalmazása, mint biztosítási alapösszeg 17,000.000 pengőt tesz ki, amelynek 14 %>-a mint biztosítási járulék 238.000 pengőt tesz ki. A fenti összegből nyugdíj járandóság a jelenlegi 9775 létszámú nyugbérest alapul véve: Az I. csoportban havi 1,000,000 korona. A II. 700,000 A III 600,000 A IV. 400,000 összeget állapított meg negyvenéves szolgálati maximális nyugbért A salgótarjáni szénmedence bányamunkásai­ nak felfogása szerint lényegesebben rosszabb helyzetbe juttatná a munkásságot a Jelenlegi helyzetnél is, ezért a maga részéről szüksé­ gesnek tartja a rendelettervezetét lényegesen korrigálni megtenni. és az észrevételeit az alábbiakban Eszerint az az óhaj merült fel, hogy a IV csoport helyett III. csoport állapíttassék meg, még pedig ugy, hogy az 1. csoportba tartozzanak az összes altisztek, II. csoportba tartozzanak az összes vájárok, segédvájárok és a szakképzett iparosok, III. csoportba tartozzanak az összes csillé­ sek, napszámosok és egyéb urasági munkások. Ugyancsak az az óhaj merült fel, hogy az évi javadalmazások is emeltessenek fel, még­ pedig a következőképen: Az I. csoport évi 1 800 pengő 14 százaléka 232 pengő, maximális nyugbér 22.500,000 K. A II. csoport évi 1.20Ö pengő 14 százaléka 168 pengő, maximális nyugbér 15.000.000 K. A III. csoport évi 800 pengő 14 százaléka 112 pengő, maximális nyugbér 10.000.000 K. A fenti összeg alapján évi beszámítható javadalmazás 35.778.800 pengő és ez összeg 14 százaléka 5.409.023 pengő volna az az összeg, amely összeg a nyugbérek folyósítá­ sára szolgálna. A népjóléti és munkaügyi miniszter ur által előirányzott biztosítási összeg között 129 szá­ zalékos emelkedés van, míg a nyugbérben az emelkedés kereken 100 százalék. Tehát gon­ doskodva van arról is, hogy a nyugbérpénztár a reá háruló kötelezettségének eleget te­ hessen. A népjóléti és munkaügyi miniszter ur ter­ vezetével szemben kérjük azt is, hogy a maxi­ mális várakozási idő 5 évnél kezdődjék és a földaiatti és a nehéz iparban foglalkoztatott munkásoknál 30 évnél, a külszíni munkások­ nál pedig 33 évnél végződjék. E szerint a be­ számítható nyugdijévek a következőképen alakulnának: Eltöltött 5 évi szolgálat után 20 % 5—15 évig 2.0 % évi emelk. 20 „ . 15—25 < 2.5 » » 25 < . 25—35 < 3.5 35, 35 év összesen 100 < A fenti táblázat értelmében a földalatt dol­ gozó és a nehéz iparban foglalkoztatott mun­ kások által eltöltött egy évi szolgálati idő a nyugbérmegállapitásnál egy és fél évnek szá­ míttassák. Az özvegyi és árva nyugbér pedig a követ­ kezőképen állapittasék meg: A elhalt nyug­ díjas özvegye a férje után járó nyugdíjnak 50 százalékát, az első gyermek 25 százalékát, a második gyermek 35 százalékát, a negyedik gyermek pedig az özvegynek járó nyugbér 40 százalékát kapja nyugbér gyanánt. 78. §-hoz. A rendelet fenti §-a értelmében az eddig el­ töltött szolgálati időket 1919. évi január 1-től eső időre számítaná be, amellyel szemben mi kérjük, hogy az eltöltött szolgálati időket, amelyeket a biztosított elfogadható okmányok­ kal igazolni tud, tekintet nélkül arra, hogy hol és miótától fogva töltötte el, a nyugbér jogo­ sultságban beszámíttassák. 9. §-hoz. A nyugbérre jogosult nyugbérezése esetén, ha különböző osztályokban töltötte el szolgá­ lati idejét, a legmagasabb nyugbérosztályban nyugbéreztessék. (Folytatása következik.) BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 4. szám (1926. december 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-12-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0553b7e03597a8ff44b69e9b431ef711.jpg 6f607cc60b62160a0d922b075354de90 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b89dac0bca67d13acb9c8c24d5c219c8.pdf 0233235554fb00dae7b9e8e141e87cda PDF Text Text II. évfolyam. 1. szám. január 1 A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Egyesületünk összes tagjainak és lapunk előfizetőinek boldog új­ évet kíván a Szerkesztőség. Uj esztendő. Nehéz, gondokkal terhes esztendőt zártunk le. Kezdődik az uj esztendő. — Reménnyel tekintünk az uj év elé, bár tudjuk, hogy újra nehéz harcokat kell megvivni, azonban a harcok em­ berei vagyunk, nincs okunk zugolódni a harcok miatt, nem is tesszük, bát­ ran nézünk a harcoknak eléje. Ez a harckészség, amely bennünk van, ad erőt a harcok megvivásához. A elmult esztendőben a bányamunkásság nagy és nehéz harcokat vivott meg. Ezen harcok között a legjelen­ tősebb harcot a Salgótarján és vidéke bányamunkásai folytatták le. Kora ta­ vasszal Salgótarján vidékén oly nagy volt a nyomoruság, hogy a munkásság a legvégsőkre határozta el magát. — Felkerekedett családostul és nekiindult, hogy Budapesten a kormánytól kér támogatást. Ezen megmozdulása a munkásság­ nak a kormányt arra az elhatározásra birta, hogy a városban épitkezési hite­ leket bocsájtott rendelkezésre, köz­ munkák végrehajtására adott utasítá­ sokat, ugyancsak a város is kapott hitelt, amelyekből megindult a köz­ épületek építkezése. A munkásság ezen munkák megin­ dítása után némi elhelyezkedést ta­ lált. Ugyancsak történtek lépések a salgótarjáni szénnek az elhelyezése körül, amelynek eredményeként a bá­ nyamunkások is elhelyezést találtak. A munkák megindulásával megkez­ dődött a munkásság között a törek­ vés, hogy utolérje magát és a nyomo­ rúságban szerzett adósságait kiegyen­ lítse és uj erőt gyűjtsön a jövő küz­ delmeihez. Ezen igyekezetében jutott idő arra is, hogy a már kivívott ered­ ményeket megvédje. Ezen munkájának eredményesebb végrehajtása érdeké­ ben összeütközésbe jutott a „Bányamunkásszövetség“-gel azért, mert a szövetség nem volt hajlandó belátni azt a nyomorúságot, amelyben a mun­ kásság sínylődött. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Arra kérte ugyanis a salgótarjáni bányamunkásság a szövetséget, hogy szállítsa le a tagjárulékot, hogy ez ál­ tal helyre hozza már-már lezüllött szervezetét A „ Bányamunkásszövet­ ség" nem teljesítette a munkásság kívánságát, sőt a szövetség vezetői kijelentették, hogy lépjenek ki a sal­ gótarjániak, ha nem tudják fizetni a járulékot, de mégsem szállítják le. A salgótarjáni bányamunkások ezen előzmények után megalkották gazda­ sági szervezetüket melyből a politikát kizárta, tisztán gazdasági helyzetének megvédése és javítása a cél. Ezen egyesület először csupán csak a salgótarjáni szénmedencére terjedt ki, azonban már a megalakuláskor az ország többi bányatelepein dolgozó bányamunkások azon óhajuknak adtak kifejezést hogy menjek hozzájuk és tegyük lehetővé az ő részükre is azt, hogy szervezetünknek tagjai lehesse­ nek. Erre megindult az egyesületben a munka az iránt, hogy hatáskörét az egész országra kiterjeszthesse. Ezen munka befejezés előtt van és a leg­ közelebbi jövőben megindul a munka az egész országban. Az a törekvésünk, hogy a munkás­ ságot egy táborba tömöritsük, egy gaz­ dasági szervezetbe, ahol nem politikai szempontból lesznek a dolgok elbí­ rálva, hanem gazdasági szempontbóL Elismerjük, hogy az első időben Sok nehézséget tudnak okozni azok, akik eddig a munkásság szervezeteit polititikai célok szolgálatába állították, sok­ szor figyelmen kivül hagyva a mun­ kásság gazdasági érdekeit. Azonban az a megértés, amellyel a munkásság körében találkoztunk, feljogosít arra a reményre, hogy a munkásság szerve* zeteit sikerülni fog a helyes irányba terelni. A munkásság között a legnagyobb szimpátiával találkozott egyesületünk és dacára a sok rágalomnak, amelyek­ kel illették, bebizonyította tisztaságát és nem törődött a rágalmakkal, ment tovább a megkezdett uton. Az egye­ sület rövid fennállása óta már több eredményt ért el, mint a szövetség háromszor annyi idő alatt. Az emberek százai tesznek tanúbizonyságot, akik­ nek ügyes-bajos dolgait az egyesület megelégedésre elintézte. Nagy általá­ nos kérdésekben is eljárt az egyesü­ let. Többek között a társpénztárak központosítása ügyében az egyesület egész sulyával és tekintélyével vetette Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K) közbe magát és elmondhatjuk, hogy eredménnyel, habár nem elégit ki ben­ nünket az elért eredmény, de megnyugtat az a tudat, hogy engedé­ kenységre bírtuk az illetékes ténye­ zőket. Már azt is eredménynek tart­ juk, hogy egyesületünkön keresztül a munkásság jogos kívánságai az illeté­ kes helyeken meghallgatást találnak. Gondunk lesz arra, hogy a munkásság sérelmei mindenkor eljussanak a^ or­ voslás helyére. Ebben az eltökéltségben indulunk munkára az uj esztendőben, erre a munkára hívjuk fel az ország bányamunkásságát Franciaországban emelkedik a munkanélüliek A magyar munkásságnak még élénk emlé­ kezetében van, hogy a magyar ipar összeom­ lása következtében nagyon sok szak- és bá­ nyamunkás keresett elhelyezést Franciaország­ ban. A kivándorlások idejében jobbnál jobb hírek érkeztek a kivándorolt szaktársainktól a franciaországi viszonyokat illetőleg. De Franciaországot sem kerülte ki az a gazdasági krizis, amely immár majdnem min­ den európai államon végig szántott Franciaországból érkező hírek szerint a munkanélkü­ liség állandóan növekszik, amely veszéllyel mindinkább kénytelenek foglalkozni a francia hatóságok is, akik egyelőre úgy próbálnak a bajokon segiteni, hogy felemelték a munka­ nélküli segélyeket Bennünket a franciaországi viszonyok rop­ pant közelről érdekelnek, mert hiszen a fran­ cia ipar válságba jutásával egyidejűleg veszélybe jutnak kivándorolt szaktársaink is. A Franciaországból érkező hírek azt látszanak igazolni, hogy elsősorban a külföldről bevándorolt mun­ kásokat bocsájtják el az üzemek. Nem volna ez egyáltalán probléma a magyar munkástár­ sakat illetőleg, ha Magyarországon is ugyanez az áldatlan állapot nem veszélyeztetné a mun­ kások munkaalkalmát, de vájjon mi fog tör­ ténni, ha a Franciaországban dolgozó bánya­ munkásokat elbocsájtják és kiutasítják, hiszen még a Magyarországon lakó és ezideig még dolgozni akaró munkásokat sem tudják alkal­ mazni és hogy ha Franciaországból hazajövő bányamunkások ezrei szaporítják idehaza a munkanélküliek számát, az a magyar bánya­ munkásokra is óriási veszedelmet jelenthet Mindezeknek dacára fel kell hivni a ható­ ságok figyelmét a Franciaországban veszély­ ben forgó magyar munkások sorsára, mert elsősorban a magyar hatóságoknak kell gondoskodnia arról, hogy kiutasításuk esetén meg­ felelő elhelyezkedést találjanak. �1927. január 1. «A bányász« 2 Megjelent a bányatárspénztári törvény végrehajtása rendelete. \ Január elsején központosítják a nyugdíjpénztárakat. A rendelet nem elégíti ki a munkásságot. Hosszas vajúdás után végre megjelent a nyugdijpénztári törvény végrehajtó rendelete. A Budapesti Közlöny december 25-iki száma közli a népjóléti és munkaügyi miniszternek az 1925. XXXIV. t-c- alapján kiadott 4400 1926. számú rendeletét, amely 1927. január elsejé­ vel végrehajtja a bányatárspénztárak közpon­ tosítását. Egyesületünk fennállása óta állandóan ostromolts az illetékes tényezőket a rendelet kibocsájtására. Legutóbb egy háromtagú küldött­ ség járt december hó 18-án dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárnál, mint a kerület országgyűlési képviselőjénél és ót kérte fel a közbenjárásra. Az államtitkár kijelentette, hogy érintkezésbe lép a népjóléti minisztériummal, a munkásság azon kivánságát, hogy a rende­ let minél sürgősebben megjelenjen és magába foglalja a munkásság memorandumában felso­ rolt kívánságokat. A kívánságnak az a része, amely sürgető volt, az teljesült, azonban a többi kivánságok csak részben teljesültek. Dacára annak, hogy a rendelet nem elégíti ki a munkásságot, mégis meg kell állapítani, hogy az uj esztendő felszabadulást jelent a bányamunkásság részére. Az ipari munkásság között a bányamunkásság az utolsó abban, hogy szabadon választhassa meg a munka­ helyet. Csak ezután lesz meg a lehetősége annak, hogy a munka piaczán annak adja a munka­ erejét, aki azt jobban megfizeti. Hosszú szá­ zados rabságából szabadul föl és rázza le a tőke láncait. Január elsejével elmehet a bánya­ munkás oda, ahol a munkaviszonyok jobbak, nem lesz kénytelen a lealázott helyzetet tűrni és ennek dacára szerzett jogai csorbittatlanul maradnak. Itt közöljük a rendeletet egész terjedelmé­ ben. Kérjük tagjainkat, őrizzék meg a rende­ let szövegét, tanulmányozzák át. Mi a rende­ let érdemi részével február 2-án, vasárnap délután fél 3 órakor a vigadóban tartandó gyűlésen foglalkozunk. Egyben felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a rendelettel kapcsolatosan forduljanak egyesü­ letünk titkárságához felvilágosításért. Lapunk jövő számában foglalkozunk a rendelet rész­ letezésével. f 1. a bányatörvény hatálya alá tartozó bá­ nya- és kohóüzemek es melléküzemeik; 2. az 1. pontban megjelölt üzemekkel kap­ csolatos azok az üzemek, amelyeknek altiszt­ jei és munkásai a jelen rendelet hatálybalé­ pésekor a nyugbérbiztosítást ellátó bányatárspénztárnak tagjai. 4. §. A nyugbérbiztosítás alapjául szolgáló ja­ vadalmazás (nyugbérbiztosítási alapösszeg) az első (I.) csoportban évi 1200 pengő, a má­ sodik (II.) csoportban évi 960 pengő, a har­ madik (III) csoportban évi 759 pengő, a negyedik (IV.) csoportban évi 504 pengő. 2. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás körében az állampolgárságra, a nemre és a javadalmazás nagyságára tekin­ tet nélkül biztosításra kötelezettek a nyugbérbiztosítás hatálya alá tartozó üzemekben (1. §.) altiszti (segédtiszti), vagy munkásminöségben foglalkoztatott azok a munkaválla­ lók, akik tizenötödik életévüket betöltötték, de munkábalépésük idejében negyvenötödik életévüket meg nem haladták. Az egyéb feltételek fennforgása esetében korára tekintet nélkül biztosításra kötelezett az is: 1. aki a munkába lépését közvetlenül meg­ előző három éven belül nyugbérbiztosításra kötelezett volt; 2. aki korábban szerzett biztosítási jogigé­ nyét újbóli munkába lépéséig elismerési díj fizetésével fenntartotta vagy biztosítását a biztosítási járulék fizetésével folytatta (12., 14. §.): 3. akiktől a rokkantsági nyugbért megvon­ ták (17. §.) és aki a nyugbér megvonásától számított hat hónap alatt a jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztosítás hatálya alá tartozó üzemekben altiszti (segédtiszti), vagy munkaminőségben újból munkába lép. Nem esnek biztosítási kötelezettség alá: a) a tisztviselők, továbbá azok, b) akik a jelen rendelet alapján az Orszá­ gos Munkásbiztosító Pénztártól rokkantsági nyugbérben részesülnek; c) akiket a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter külön rendeletével meghatáro­ zandó átmeneti jellegű szolgálat teljesítésére fogadtak fel. A biztosítási kötelezettség hatályban ma­ rad abban az esetben, ha a biztosításra köte­ lezettet a jelen rendelet hatálya alá tartozó üzemben (1. §.) tisztviselőként alkalmazzák és tisztviselői nyugdíjintézmény kötelezett tagjává nem válik. A jelen rendelet alkalmazása szempontjá­ ból tisztviselő az, aki munkakörének és szak­ képzettségének figyelembevételével a közfelfogáshoz képest tisztviselőnek minősül. III. Fejezet. A nyugbérbiztosítás szolgál­ tatásai. II. Fejezet. Biztosítási csoportok: a bizto­ sítás alapjául szolgáló javadalmazás (nyugbérbiztositási alapösszeg). A m. kir. népjóléti és munkaügyi 3. §. miniszter 4400. eln. 1926. N. M. M. A biztosításra kötelezettek négy csoportba száma rendelete tartoznak. a bányatörvény alá eső Szemekben és az ezekkel kapcsolatos Ipari üze-m ekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásról. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglal­ kozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak ny bérbiztosításáról szőlő 1925: XXXIV. t-c. 1. §-ában nyert fel­ hatalmazás alapján a na. kir. kereskedelem­ ügyi miniszterrel és a m. kir. pénzügyminisz­ terrel egyetértve a következőket rendelem: 1. Fejezet. Biztosítási kötelezettség. 1. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztosítás hatálya alá esnek: Az első (I.) csoportba tartoznak azok az al­ tisztek (segédtisztek), akik önállóbb műszaki hatáskört töltenek be; pl. bányamesterek, főaknászok, főmesterek, önállóbb műszaki ha­ táskört betöltő művezetők. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a biztosításra kötelezett tisztviselők (2. §. utolsóelőtti bekezdés és 66. §.) is. A második (II.) csoportba tartoznak az első csoportba nem sorolható és állandóan altiszti (segédtiszti) feladatkört ellátó alkal­ mazottak ; pL aknászok, altisztek, mesterek, felvigyázók, önállóbb műszaki hatáskört nem gyakorló művezetők. A harmadik (HL) csoportba tartoznak a lőmesterek, a vájárok, a segédvájárok, a ké­ pesített iparosok, a képesített szakmunkások és a vizsgázott gépészek. A negyedik (IV.) csoportba tartoznak az előbbi csoportokba nem sorolható biztosí­ tásra kötelezettek. 5. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás alapján a következő szolgáltatások járnak: 1. biztosítottak részére rokkantsági nyug­ bér, 2. az elhalt biztosított vagy rokkantsági nyugbérben részesült férfiak özvegyei ré­ szére férjhezmenetelükig vagy halálukig öz­ vegyi nyugbér, 3. az elhalt biztosított vagy rokkantsági nyugbérben részesült egyének törvényes és törvényesített gyermekei részére tizenhato­ dik életévük betöltéséig árvanyugbér. A törvényes és a törvényesített gyermek­ kel egy tekintet alá esik: a) a biztosított nő házasságon kívül szü­ letett gyermeke, b) a biztosított férfi házasságon kívül szü­ letett gyermeke, ha apaságát elismerte vagy ha ezt a bíróság megállapította, vagy ha a gyermek javára a biztosított férfi ellen há­ zasságon kívüli nemzés alapján indított per­ ben tartásdíj fizetésére kötelező jogerős ítélet jött létre, c) a kórmányhatósági megerősítéssel örök­ befogadott gyermek, d) a mostohagyermek és az unoka, ha az elhalt a halálát közvetlenül megelőző leg­ alább egy éven át ingyenesen eltartotta és el­ tartásra köteles és képes, más hozzátartozója nincs. 6. §. A nyugbérbiztosítás szolgáltatásai — a 28. §-ban megállapított végkielégítés kivételével — tíz évi várakozási idő eltelte után járnak. A várakozási időbe csak azokat a hónapo­ kat szabad beszámítani, amelyekben az igénylő nyugbérbiztosításra kötelezett volt és amely hónapokra a nyugbérbiztosítás fe­ jében a szabályszerű járulékot megfizették. 7. §. Rokkantsági nyugbért kap az a biztosított, a) aki hatvanötödik életévét betöltötte vagy b) aki hatvanadik életévét és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló negyvenedik évét betöltötte, vagy c) aki hat­ vanadik életévét betöltötte és mint altiszt vagy vájár vagy segédvájár a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időből legalább huszonöt évet földalatti munkában eltöltött, vagy pedig d) aki a nyugbérbiztosításra kötelezett foglalkozások szempontjából keresőképtelenné vált és sem javadalmazását nem kapja meg, sem beteg­ ségi biztosítási táppénzben már nem részesül. Az előbbi bekezdésben megjelölt foglalko­ zásbeli keresőképtelenség akkor áll fenn, ha abiztosított betegsége avagy testi vagy szel­ lemi fogyatkozási, illetőleg testi vagy szel­ lemi erőinek hanyatlása miatt a jelen rende­ let hatalya alá eső foglalkozások körében oly tevékenységgel, amely erejének és ké­ pességének megfelel és amelynek vállalását képzettségének és eddigi foglalkozásának méltányos figyelembevételével tőle el lehet várni, nem tudja többé megkeresni annak az összegnek legalább felét, amelyet testileg és szellemileg és egészséges, azonos minő­ ségű és képzettségű egyének hasonló tevé­ kenységgel megkeresnek. �1927. január 1. 3 „A bányász" 8. §. Ha a biztosított keresőképességét (7. §.) szándékosan okozta, rokkantsági nyugbért nem igényelhet Ha a biztosított keresőképességét oly cselekmény elkövetésével idézte elő, amelyet jogerős büntető ítélet bűntettnek, vagy szán­ dékosan elkövetett vétségnek minősít, a rok­ kantsági nyugbért tőle egészen vagy részben meg lehet tagadni. A rokkantsági nyugbért akkor is meg le­ het tagadni, ha a büntető eljárást megindí­ tani vagy büntető ítélettel befejezni a bizto­ sitott távolléte vagy az ő személyében rejlő más ok miatt nem lehet. A jelen §. esetében a bizonyított rokkant­ ság tartamára a belföldön lakó családtagok­ nak méltányossági okok alapján azt a nyug­ bért lehet juttatni, amely nekik a biztosított elhalálozása esetében járna (19—23. §.). 9. §. A rokkantsági nyugbér évi összege a biz­ tosítás első tiz teljes évének betöltésével a nyugbérbiztositási alapösszeg (4. §.) 20 szá­ zaléka; ehhez a biztosításnak a tizediktől a negyvenedikig terjedő éveiben minden to­ vábbi egy-egy teljes év alapján a nyugbérbiztosítási alapösszeg 2—2 százaléka járul. A biztosítás negyvenedik évének eltelte után a rokkantsági nyugbér összege a nyugbérbiztosítási alapösszeg 80 százaléka. Ha a biztosított a biztosítás tartama alatt különböző biztosítási csoportokba (3. §.) tar­ tozott és ha valamely magasabb biztosítási csoportban (III., II vagy I csoportbani vagy ebben és az ennél magasabb biztosítási csoportban vagy csoportokban (II. vagy I) csoportban) együttvéve kilencvenhat olyan hónapon át volt biztosítva, amelyre utána szabályszerűen járulékot fizettek, a közvetle­ nül alacsonyabb biztosítási csoportban vagy a közvetlenül alacsonyabb biztosítási cso­ portokban (II, III. vagy IV. csoportban) együttvéve eltöltött időt az illető közvetle­ nül magasabb biztosítási csoportban eltöltött időként kell számításba venni. Ha az előbbi bekezdésben megállapított át­ számítás nem alkalmazható vagy ha a biz­ tosítottnak az átszámítás után is különböző biztosítási csoportokba tartozó biztosítási ideje mutatkozik, a rokkantsági nyugbér ki­ számításának alapjául szolgáló nyugbérbiz­ tositási alapösszeg gyanánt azt az összeget kell figyelembe venni, amely az egyes bizto­ sítási csoportokban — esetleg az előbbi be­ kezdésben említett átszámítás alapján — szá­ mításba vett idővel arányban áll Ezt az öszszeget úgy kell kiszámítani, hogy az egyes biztosítási csoportok szerint számításba vett biztositási teljes hónapok számát szorozni kell az illető biztosítási csoportra vonatkozó­ lag megállapított nyugbérbiztositási alap­ összeggel és az így nyert szorzatok összegét osztani kell a rokkantsági nyugbér kiszámí­ tásának alapjául szolgáló összes hónapok számával. 10. §. A rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időbe azokon a hónapokon felül, amelyekre a nyugbérbiztositás fejé­ ben a szabályszerű járulékot megfizették (6. §.), azokat a hónapokat is be kell számítani, amelyekre járulékot nem fizettek ugyan, de amelyek folyamán a biztosított betegség mi­ att keresőképtelen volt és a járulékfizetés szempontjából szükséges számu műszakot (46. §.) bizonyíthatóan e miatt nem teljesít­ hette. A bizonyítás csak a betegségi biztosító pénztár adataival történhetik. Az előbbi bekezdés alapján beszámításnak csak azoknál a biztosítottaknál van helye, akik a betegség miatt bekövetkezett kereső­ képtelenségüket közvetenül megelőző két évi időtartamon belül legalább tizenkét hó­ napon át a jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás körében járulékfizetés kö­ telessége alá esnek. Nem számítható be annak a betegségnek időtartama, amelyet a biztosított szándéko­ san vagy jogerős büntető ítélettel megállapí­ tott bűntett vagy szándékos vétség elköve­ tésével maga okozott Ha a betegség megszakítás nélkül egy éven túl tart, a további időtartam figyelmen kívül marad. Betegség címen két évi időtar­ tamon belül legfeljebb tizenkét hónap be­ számításának van helye. A betegség alapján beszámítandó időt abban a biztosítási csoportban (3 §.) eltöl­ tött idő gyanánt kell figyelembe venni, amelybe a biztosított a megbetegedést köz­ vetlenül megelőző időben tartozott. A betegséggel egy tekintet alá esik az az időtartam, amely alatt a keresőképtelensé­ get terhesség vagy gyermekágy okozta. Ezen a címen esetenkint összesen legfeljebb három hónapot lehet figyelembe venni. 11. §. Ha a biztosított a biztosítási kötelezettség alá eső foglalkozásból kiválik anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, a kiválás napjáig megszerzett nyugbérbiztositási jog­ igénye (várományi joga) fennmarad, ha hat hónap alatt ujból biztosításra kötelezetté lesz, a várakozási idő betöltése után akkor is, ha a megjelölt hat hónap alatt keresőkép­ telenné (7. §.) válik vagy hatvanötödik, ille­ tőleg hatvanadik életévét betölti vagy meghal. A hat hónapi időtartamba nem lehet be­ számítani azt az időt, amely alatt a járulék­ fizetési kötelezettség vitás volt vagyanyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, ez a kedvezmény nem nyer alkalmazást, ha a vitát vagy az eljárást a biztosított nyilvánvaló rosszhisze­ műsége okozta. Ha a biztosítottnak a biztosítási kötele­ zettség alá eső foglalkozásból való kiválása és ily találkozásba való újabb belépése kö­ zött hat hónapot meghaladó idő telt el, de a kiválás időpontjától számított három éven belül újból biztosításra kötelezetté vált, ko­ rábban szerzett biztosítási jogigénye (váro­ mányi joga) a biztosítási kötelezettség újabb egy évi időtartama után feléled. Ha a biztosított az egy évi időtartam eltelte előtt meghal, családtagjainak azokra a szolgálta­ tásokra nyílik igénye, melyek nekik abban az esetben járnának, ha az elhalt korábbi biztosítási jogigényét (várományi jogát) az elhalálozás napjával visszaszerezte volna. 12. §. Az a biztosított, aki a biztosítási kötele­ zettség alá eső foglalkozásból akár a vára­ kozási idő letelte előtt, akár ennek leteltével kiválik, anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, a kiválás napjáig megszerzett biztosítási jogigényét (várományi jogát) havonkint utólag esedékes elismerési díj fize­ tésével fenntarthatja. Az elismerési díj ahhoz a biztosítási cso­ porthoz (3. §.) képest, amelyben a biztosí­ tott a kiválás időpontjában tartozott, az első csoportban havi 1 pengő, a második cso­ portban havi 70 fillér, a harmadik csoport­ ban havi 60 fillér, a negyedik csoportban havi 40 fillér. 13. §. A biztosítási jogigény (várományi jog) fenntartásának joga (12. §.) megszűnik ha a biztosított valamely hónapra járó elismerési díj megfizetésével hat hónapig késik. Ebbe a hat hónapi időtartamba nem lehet beszá­ mítani azt az időt, amely alatt a járulék­ fizetési kötelezettség vitás volt, vagy a nyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, ez a kedvezmény nem nyer alkalmazást, ha a vitát, vagy az eljárást a biztosított nyilvánvaló rosszhisze­ műsége okozta. Ha az, akinek a biztosítási jogigénye (várományi joga) az előző bekezdésben meg­ jelölt okból megszűnt, a megszűnés időpont­ jától számított három éven belül újból biztosításra kötelezetté vált, a biztosítási kötelezettség újabb egy évi időtartama után korábban szerzett biztosítási jogigénye (vá­ rományi joga) feléled. Ha a biztosított az egy évi időtartam eltelte előtt meghal, csa­ ládtagjainak azokra a szolgáltatásokra nyí­ lik igénye, amelyek nekik abban az esetben járnának, ha az elhalt korábbi biztosítási jogigényét (várományi jogát az elhalálozás napjával visszaszerezte volna. 14. Ha a biztosított, a biztosítási kötelezett­ ség alá eső foglalkozásból a várakozási idő betelte előtt kiválik, a biztosítást az utoljára fizetett teljes járulék továbbfizetésével a várakozási idő teljes befizetéséig (6, §) folytathatja. Ez a joga csak annak a bizto­ sítottnak van, aki megelőzően a várakozási időbe beszámítható (6. §.) legalább hatvan hónapon át nyugbérbiztositási kötelezettség alá esett. A járulékfizetés időközi abbahagyása, vagy a várakozási idő betöltése esetében a megszerzett biztosítási jogigényt (várományi jogot elismerési díj fizetésével lehet fenn­ tartani. (12. §.) 15. §. Ha az, aki biztosítási jogigényét (váromá­ nyi jogát) fenntartotta (12, §.), vagy biztosí­ tását folytatta (14. §.), a 6. és 7. §-ban meg­ határozott feltételekkel rokkantsági nyugbért kap. Ha az, aki biztosítási jogigényét (váromá­ nyi jogát fenntartotta (12. §.), a jelen ren­ delet alapján újra biztosításra kötelezetté válik, biztosítását minden utólagos ráfizetés nélkül folytathatja. 16. §. Az a szabadságidő, amelyre a biztosított pénzbeli javadalmazásban részesül, a bizto­ sítást nem szakítja meg és a várakozási (6. §.], illetőleg a rokkantsági nyugbér ki­ számításának alapjául szolgáló időbe (10, §.) beszámít Az ily szabadságidőre a teljes já­ rulékot meg kell fizetni. Az a szabadságidő, amelyre a biztosított Pénzbeli javadalmazásban nem részesül, a biztositást csak abban az esetben nem szakítja meg, ha tartama hat hónapot meg nem halad és a pénztárnak szabályszerűen be­ jelentették és igazolták. A várakozási időbe és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időbe azonban ezt a sza­ badságidőt is csak abban az esetben lehet beszámítani, ha erre az időtartamra a teljes járulékot megfizették. Az a biztosított, akinek szabadsága tarta­ mára a teljes járulékot nem fizették meg, munkába visszatérése után az elvesztett időt a teljes járulékának és havi 1/3% késedelmi kamatának megfizetésével megszerezheti. Ezt az összeget a munkába visszatéréstől számí­ tott egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell megfizetni. Ha az egy éven belül a nyug­ bér megállapításának feltételei bekövetkez­ nek, mielőtt a járulékoknak és a késedelmi kamatoknak megkezdett kiegyenlítése teljes befejezést nyert, a hátralékot a nyugbér öszszegéből kell levonni, még pedig úgy, hogy a levonás a havi nyugbér egynegyedét meg ne haladja. Ha a biztosított foglalkozásából a hátralék megfizetése előtt kiválik, a szabadságidőnek csak az a része vehető számításba, amelyre a járulékot és a késedelmi kamatot megfi­ zette. A biztosított azonban a hátralékot vagy a kiváláskor egy összegben, vagy a kiválás után folytatólag részletekben is megfizetheti A részletfizetés kedvezmény megszűnik, ha a biztosított a részletet az esedékességtől számított két hónap alatt nem fizeti meg. 17. §. Ha a rokkantsági nyugbérben részesülő egyén az állapotában bekövetkezett változás folytán keresőképességét (7. §.) visszanyeri, rokkantsági nyugbérét meg kell vonni. Nem lehet ezen a címen megvonni annak rok­ kantsági nyugbérét, aki a 7. §. első bekez­ désének a), b) és c) pontja alapján részesül rokkantsági nyugbérben. Az, akitől a rokkantsági nyugbért megvon­ ták, a nyugbér megállapításáig szerzett bizto­ sítási jog igényét (várományi jogát) fenn­ tarthatja (12. és 13. §.) Ha az, akinek rokkantsági nyugbérét meg­ vonták a megvonástól számított hat hónap alatt vagy azon az időtartamon belül, amelyre biztositásitási jogigényét (várományi jogát) �4 feltartotta, újból biztosításra kötelezetté válik, a rokkantsági nyugbérre való igényjogosultságáuak későbbi megnyílása esetében a nyugbére kiszámításának alapjául szolgáló időben be kell számítani azt az időt, amelyre nyugbérének korábbi megállapítá­ sáig jogigényt szerzett. 18. §. A 7. §. első bekezdésének a) pontja alap­ ján járó rokkantsági nyugbérre vonatkozó igény azzal a nappal nyílik meg, amelyen a biztosított 65-ik életévét betöltötte. A 7. §. első bekezdésének b) és c) pontja alapján járó rokkantsági nyugbérre vonat­ kozó igény azzal a nappal nyílik meg, ame­ lyen a biztosítottra a vonatkozó pontban megjelölt feltételek együttesen bekövetkez- 1927. január 1. „A bányász" Az árvanyugbér a jó előmenetelt tanúsító gyermek tanulmányainak folytathatása cél­ jából tizenhatodik életévét meghaladó időre is, huszonnégy éves korának betöltéséig, en­ gedélyezhető. Az árvanyugbért a tizenhatodik életévét betöltött gyermekeknek is meg kell adni, amíg testi vagy szellemi fogyatkozása miatt teljesen keresőképtelen és megfelelő más jöve­ delem hiányában tartásra szorul Ha az árvának mind a két szülője után árvanyugbérre van igénye, csak a magasabb összegű árvanyugbér jár. 22. §. Az árvanyugbérre vonatkozó igény meg­ nyílására a 20. §. első bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. utószülött árva igénye azzal a nappal A 7. §. első bekezdésének d) pontja alap­ Az ján járó rokkantsági nyugbérre vonatkozó nyílik meg, amelyen született. Az árvanyugbérre való igényjogosultság igény azzal a nappal nyilik meg, amelyen a keresőképtelenség (7. §.) bekövetkezett, leg­ annak a hónapnak végével szűnik meg, korábban azonban azzal a nappal, amelyen amelyben a jogosult tizenhatodik életévét a javadalmazásra vagy a betegségi biztosí­ beltötte vagy meghalt, a 21. §. harmadik tási táppénzre vonatkozó igényjogosultság bekezdésének esetében annak a hónapnak végével, amelyben tanulmányait megszakí­ megszünt. Ha a keresőképtelenség kezdőpontját nem totta, vagy befejezte, vagy huszonnegyedik lehet megállapítani, az a nap irányadó ame­ életévét betöltötte s végül 21. §. utólsóelőtti lyen a rokkantsági nyugbér megállapítására bekezdésének esetében annak a hónapnak vonatkozó kérelmet a pénztárnál előterjesz­ végével, amelyben keresőképtelenségét okozó testi vagy szellemi fogyatkozása megszűnt, tették. . A rokkantsági nyugbérre való igényjogo­ vagy amelyben egyébként megfelelő jövede­ sultság annak a hónapnak végével szűnik lemhez jutott. Az árvanyugbért a törvényes képviselő meg, amelyben a rokkantsági nyugbérben ré­ szesülő egyén meghal vagy, amelyben a rok­ kezéhez kell fizetni. kantsági nyugbért megvonó (17. §.) pénztári 23. §. határozat meghozatott A családtagok nyugbérének (az özvegyi és 19. §. az árvanyugbérnek) együttes összege nem Az özvegyi nyugbér ama rokkantsági haladhatja meg annak a rokkantsági nyugnyugbér összegének 50 százaléka, amely a bérnek 100 százalékát, amely az elhaltnak ha­ férjnek halálakor járt, vagy járt volna (7. §.) lálakor járt vagy járt volna. Ha ezt az össze­ Az a nő, aki férjétől törvényesen elvált get a családtagok nyugbérének együttes öszvagy annak halálát közvetlenül megelőzőleg szege meghaladja, nyugbéreiket összegük legalább egy éven át tőle külön élt. özvegyi arányában csökkenteni kell. Ha megszűnik nyugbért csak abban az esetben kaphat, ha az ok, amely a családtag nyugbérének leszál­ férje ellen tartásra jogos igénye volt lítását eredményezte, a nyugbér összegét Ha a meghalt férj után törvényesen elvált megfelelően fel kell emelni. igényjogosult nején felül igényjogosult öz­ 24. §. vegy is maradt ezek az özvegyi nyugberben egyenlő mértékben osztoznak. Az elvált nő Özvegyi és árvanyugbér akkor is jár, ha a özvegyi nyugbére azonban, tekintet nélkül biztosított vagy a rokkantsági nyugbérben arra, hogy igényjogosult özvegy is van-e, részesülő eltűnt. Eltűnést megállapítani csak nem haladhatja meg a megítélt vagy a jog­ abban az esetben lehet, ha az illető egyénnek hatályosan vállalt tartásdij összegét. Ha a egy év óta híre veszett és a körülményekből tartásdij összege kisebb, mint az özvegyi elhalálozása alaposan következtethető. Az nyugbérnek az elvált nőt megillető hányada, eltűnés megállapítása tárgyában az Országos a különbözetet az özvegy kapja. Munkásbiztositó Pénztár meghallgatásával Az özvegyet és az elvált nőt férjhezmene- minden esetben a munkásbiztositási bíróság tele esetében özvegyi nyugbére évi összegé­ határoz. Az eltűnt vélelmezett halálának nek háromszorosával kell végkielégjteni. napját a körülmények méltányos mérlegelé­ Az özvegy és az elvált nő a végkielégítés­ sével kell megállapítani. ről az uj házasságkötéstől számított harminc nap alatt a pénztárnál előterjesztett kére­ 25. §. lemmellemondhat A szóval előterjesztett le­ Ha beigazolást nyer, hogy az, akinek eltű­ mondásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Eb­ ben az esetben az özvegyi nyugbérre vonat­ nését megállapították él, a családtagjai ré­ kozó igény az uj házasság megszűnése ese­ szére megállapított nyugbért az Országos Munkásbiztositó Pénztár megvonja. A téve­ tében feléled. sen kifizetett és jóhiszemüleg felvett össze­ 20. §. geket visszakövetelni nem lehet. A biztosított halála esetében az özvegyi 26. §. nyugbérre vonatkozó igény az elhalálozás napjával nyílik meg. A rokkantsági nyugNyugbért nem lehet megállapítani a csa­ bérben részesülő elhalálozása esetében pe­ ládtagnak az után, akinek halálát szándé­ dig az özvegyi nyugbérre vonatkozó igény kosan ő okozta. az elhalálozást követő hónapnak első nap­ Az a körülmény, hogy a biztosított vagy a jával nyílik meg. rokkantsági nyugbérben részesülő a 8. §. első Az özvegyi nyugbérre való igényjogosult­ és második bekezdésében megjelölt módon ság annak a hónapnak végével szűnik meg, halálát maga okozta vagy idézte elő, a csa­ amelybe az igényjogosult férjhezment vagy ládtagok igényét nem érinti. meghalt. 27. §. 21. §. Az árvanyugbér minden gyermek után A rokkantsági nyugbérben részesülő egyén ama rokkantsági nyugbér összegének 15 özvegye nem igényelhet nyugbért, ha az el­ százaléka, amely a szülőnek halálakor járt halttal a házasságot a rokkantsági nyugbérre vagy járt volna (7. §.). A teljesen árva, — való igényének megnyílását (18. §.) követő akinek mind apja, mind anyja elhalt — időpontban kötötte. Ha azonban az özvegy­ árvanyugbér fejében a rokkantsági nyug­ nek az elhalttól oly törvényes vagy törvénye­ bér összegének 50 százalékát kapja. sített gyermeke született, aki a rokkantsági Az a gyermek, akiről életben maradt má- nyugbérre való igény megnyílását megelőző sik szülője gondoskodni nem tud, teljesen időben fogamzott, az özvegynek özvegyi árvának minősül nyugbérre igénye van. 28. §. Ha a biztosított a várakozási idő (6. §.) le­ telte előtt meghal, a családtagok (5. §.) ré­ szére végkielégítés gyanánt annak a nyugbérnek (özvegyi és árvanyugbérnek) egy évi összeg jár, amely őket megillette volna, tó a biztosított közvetlenül a várakozási idő be­ töltése után halt volna meg. A végkielégítés iránti kérelmet a biztosított halálától számí­ tott egy éven belül kell előterjeszteni; az akadályoztatás esetére a 29. §. második mon­ datát megfelelően alkalmazni kell. 29. §. A kérelem előterjesztésétől visszafelé szá­ mított egy évet megelőző időre nyugbér (rok­ kantsági, özvegyi és árvanyugbér) megálla­ pításának nincs helye. Ha azonban a jogo­ sult a kérelem előterjesztésében akaratán kívül fekvő okból volt akadályozva és a ké­ relmet az akadály megszűnésétől számított három hónap alatt előterjeszti, az akadályoz­ tatás tartama az egy évben nem számítható be. 30. §. A nyugbérkövetelés és a végkielégítésre (20., 28., 30 és 37. §.) való igény át nem ru­ házható, el nem zálogosítható, le nem foglal­ ható és abba beszámításnak helye nincs. E rendelkezés nem terjed ki arra a köve­ telésre, amelyet az e rendelet alapján özve­ gyi, vagy árvanyugbérre jogosult a rokkant­ sági nyugbérben részesülő ellen eltartás cí­ mén érvényesít, továbbá arra, amelyet az Országos Munkásbiztositó Pénztár a jelen rendelet alapján támaszt (járulékkövetelés, rosszhiszemüleg felvett nyugbérek vissza­ fizetésére való igény stb.). 31. A nyugbér (rokkantsági, özvegyi és árva­ nyugbér) naptári hónaponként előzetesen fi­ zetendő és egyenlő részletekben esedékes. Az első teljes naptári hónapot megelőző minden egyes napra (18. 20. és 22. §.) a nyugbér havi részletének egy-egy harmincad része jár. A megállapított nyugbér esedékessé vált részletei egy év alatt évülnek el. 32. §. Ha a nyugbérben részesülő egyén az ese­ dékes nyugbért (rokkantsági, özvegyi és ár­ vanyugbért) haláláig nem vette fel, az elévü­ lési határidőn belül a felvételre sorrendben a házastárs, a gyermek (5. §. első bekezdésé­ nek 3. pontja és e §. második bekezdése), a szülő, a nagyszülő és a testvér jogosult, ha a nyugbérben részesülő egyénnel ennek halála­ kor közös háztartásban éltek. Ilyen hozzá­ tartozó hiányában a fel nem vett nyugbérhez való jog a nyugbérben részesülő halálával megszűnik. 33. §. Ha a rokkantsági, az özvegyi vagy az ár­ vanyugbérre jogosult a nyugbér megállapí­ tására irányuló kérelmének előterjesztése után meghal, az eljárás folytatására és a ha­ láláig esedékes összegek felvételére sorrend­ ben a 32. §.-ban megjelölt családtagok jogo­ sultak. A 32. §. második mondatát megfele­ lően alkalmazni kell. 34. §. Ha a nyugbérezési eljárás megindítása után a nyugbér igény elbírálása vagy a rok­ kantsági nyugbérben részesülő egyén nyug­ bérének megvonása tárgyában való határo­ zathozatal céljából orvosi vizsgálat, vagy kórházi megfigyelés szükséges, az igazolt utazási költséget és javadalmazásbeli vesz­ teséget meg kell téríteni. — A megtérítés módját és mértékét az alapszabály állapítja meg. 35. §. A nyugbér fizetése szünetel az alatt az idő alatt, amelynek folyamán a jogosult egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés bünte­ tését tölti, vagy dologházban, vagy javító­ intézetben van elhelyezve. �1927. január 1. "A bányász" Ha a jogosultnak belföldön lakó oly család­ tagja van, akit egészen vagy tulnyomórészben nyugbéréből ő tartott el, a családtagnak azt a nyugbért kell juttatni, mely neki a biztosított elhalálozása esetében járna. (19—23. §.) 36. §. A magyar honos nyugbérének fizetése szü­ netel az alatt az idő alatt, amíg külföldön tar­ tózkodik, ha tartózkodási helyét az Országos Munkásbiztositó Pénztárral nem közli. Ha a jogosult, igazolja, hogy a közlést saját hibáján kivül mulasztotta el, igénye az el nem évült részletekre (31. §.) feléled. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter egyes külföldi államok területén tartózkodó magyar honosok nyugbérének szünetelését el­ rendelheti. Nyugbérben részesülő az a magyar honos, aki önként rendszerint külföldön tartózkodik, kérelmére évi nyugbérének háromszorosával végkielégithető. tesen kapná, ha az üzemi baleset következté­ ben meg nem halt, hanem teljesen munka­ képtelenné vált volna. Ha az özvegyi és az árvanyugbérnek, valamint az illető család­ tag részére járó és a netáni járadpótlékkal növelt baleseti járadéknak együttes összege ezt az összeget meghaladja, az özvegyi és az árvanyugbért a különbözeti többletösszeggel csökkenteni kell. 42. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár ab­ ból a célból, hogy a nyugbérbiztositásra kö­ telezettnek betegség következtében előáll­ ható keresőképességét (1. §.) elhárítsa, gyó­ gyító eljárást tehet folyamatba. Gyógyító el­ járás alkalmazható akkor is, ha ettől a rok­ kantsági nyugbérben részesülő keresőképes­ ségének helyreállítását lehet várni. A gyógyitó eljárás alkalmazásának részle­ tes szabályait az Országos Munkásbiztositó Pénztár alapszabálya állapítja meg. IV. Fejezet. A nyugbérbiztositás költség­ fedezése és a nyugbérbiztositási járulék. 44. §. 48. §. A nyugbérbiztositás a jelen rendeletben megállapított feladatainak teljesítéséhez és az ügyvitelének fenntartásához szükséges költ­ séget a biztosítottnak és a munkaadónak egyenlő arányú hozzájárulásával fedezi. E hozzájárulás a nyugbérbiztositási járulékok alak­ jában érvényesül. A munkaadó az esedékessé vált nyugbér­ biztositási járulék felét a biztosításra köte­ lezett munkavállaló javadalmazásából levon­ hatja. Ezt meghaladó mértékben vagy más módon a biztosításra kötelezett járulékot fizetni nem köteles. A munkaadó az előbbi bekezdésben megje­ lölt levonás jogát csak az esedékességi határ­ napot (47. §.) kővető második javadalmazási fizetésig gyakorolhatja. Később esedékessé vált javadalmazásból a lejárt időre vonatkozó járulékek fejében semmit sem szabad levonni. Azoktól a biztosításra kötelezettektől, akik javadalmazást nem kapnak (tanoncok, gyakornokok és általában olyan egyének, akik kiképzésük fejében javadalmazás nél­ kül dolgoznak) vagy kiképzésük fejében a szokásosnál kevesebbet kapnak, a munka­ adó a járulék felének megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha erre vonat­ kozó jogát szerződésre alapítja. 43. §. A külföldi honos nyugbérének fizetése szü­ netel arra az időre, amely alatt büntető Ítélet­ tel a magyar állam területéről ki van tiltva. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel elrendelheti egyes külföldi államok külföldön tartózkodó honosai nyugbérének szünetelését. A nyugbér szünetelését egyes külföldi államok területén tartózkodó idegen honosokra általában is ki lehet mondani. Az a külföldi honos, aki a magyar állam területét elhagyta, viszonosság esetében kérel­ mére évi nyugbérének legfeljebb háromszoro­ sával végkielégithető. Ha a biztosított vagy a rokkantsági nyug­ bérben részesülő a gyógyító eljárás alól nyo­ mós ok nélkül kivonja magát, jóllehet a gyó­ gyító eljárás a keresőképtelenséget (7. §•) előreláthatólag elhárította vagy a rokkant­ sági nyugbérben részesülőnek keresőképes­ ségét előreláthatólag helyreállította volna, a rokkantsági nyugbért időlegesen egészen vagy részben meg kell tagadni, feltéve, hogy erre a következményre a biztosítottat vagy a rokkantsági nyugbérben részesülőt előzete­ sen figyelmeztették. Ez a rendelkezés műtéti kényszert nem foglal magában. 39. §. Aki a jelen rendelettel szabályozott nyug­ bérbiztositás alapján az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztárnál több nyugbérre szerez igény­ jogosultságot, csak egyik, még pedig a leg­ magasabb összegű nyugbérnek a kifizetését követelheti 40. §. Ha a rokkantsági nyugbérben részesülő egy­ szersmind baleseti sérült és mint ilyen az 1907:XIX. t.-c. és az ezt kiegészítő és mó­ dosító törvényes rendelkezések alapján bal­ eseti járulékot is kap, a rokkantsági nyugbér és a netáni járulékpótlékkal növelt baleseti já­ radék együttes összege nem haladhatja meg annak az összegnek másfélszeresét, amelyet az üzemi baleset következtében teljesen munka­ képtelenné vált baleseti sérült baleseti járadék és járadékpótlék címén együttesek kap vagy ame­ lyet a részleges munkaképességcsökkenést szen­ vedett baleseti sérült baleseti járadék és járadék­ pótlék címén összesen kapna, ha a baleset követ­ keztében teljesen munkaképtelenné vált volna. Ha a rokkantsági nyugbér és a netáni jára­ dékpótlékkal növelt baleseti járadék összege ezt az összeget meghaladja, a rokkantsági nyugbért a különbözeti többletösszeggel csök­ kenteni kell. Ezen a címen nem lehet csök­ kenteni annak rokkantsági nyugbérét, aki mint önmagával tehetetlen, állandóan másnak ápo­ lására vagy gondozására szorul, kivéve ha az 1907: XIX. t.-c. 70. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 5400/1919. M. E. számú rendelet (Magyarorsz. Rend. Tára 1919. évf. 730. o.) 16. §-ának harmadik bekezdése értelmében ezen az alapon már felemelt (terhességi) járu­ lékban részesül. 41. §. Ha az özvegyi és az árvanyugbérben része­ sülő családtag egyszersmind mint az üzemi baleset következtében elhalt biztosított hoz­ zátartozója az 1907: XIX. t-c és az ezt ki­ egészítő és módosító törvényes rendelkezések alapján baleseti járulékot is kap, az özvegyi és az árvanyugbérnek és a netáni járadékpótlékkat növelt baleseti járadéknak együt­ tes összege nem haladja meg annak az összegnek 120 százalékát, amelyet az üzemi baleset következtében elhalt biztosított bal­ eseti járadék és járadékpótlék címen együt­ 47. §. A biztosításra kötelezett munkaadója a nyugbérbiztositási járulékot az illető naptári hónapra vonatkozó utolsó javadalmazási (bér-J fizetési napot követő nyolc napon belül, de legkésőbb a következő naptári hónap huszon­ negyedik napjáig az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak megfizetni tartozik. Az előbbi bekezdésben meghatározott ese­ dékességgel szemben elkövetett fizetési kése­ delem minden megkezdett naptári hónapjára a hátralékos járulék 2 százalékát kitevő járulékpótlék (késedelmi kamat] jár. Ha a biztosított ugyanabban a naptári hó­ napban több munkaadónál állott biztosításra kötelezett munkában, a járulékot az a mun­ kaadó kőteles megfizetni, akinek üzemében a biztosított abban a hónapban a járulékfizetés szempontjából szükséges számú műszakot tel­ jesítette. 37. §. 38. §. A jóhiszeműen felvett nyugbéreket (végki­ elégítést) visszakövetelni nem lehet. tett, amennyi az illető üzem ama hónapbeli rendes műszaki számának kétharmadát eléri. A teljesített műszakokkal egy tekintet alá esnek azok a műszakok, amelyekre a biztosí­ tott pénzbeli javadalmazását teljes egészében megkapja a nélkül, hogy azokat teljesítette volna, (pl: betegség, terhesség, gyermekágy, szabadság esetében). Járulékfizetésnek nincs helye, ha a biztosításra kötelezett a rokkant­ sági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló idő negyvenedik évét betöltötte. A nyugbérbiztositási járulék naptári hónaponkint, még pedig a nyugbérbiztositási alap­ összegnek (4. §.) a megállapított járulékkulcs (45. §.) szerint számított százalékában jár. Ha a biztosított a hónap közepén lép át egyik biztosítási csoportból a másikba, a já­ rulékot az egész hónapra a hónap kezdetén irányadó biztosítási csoportra meghatározott mértékben kell fizetni. 45. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérpénztárának önkormányzata a nyug­ bérbiztositási járulék kivetési kulcsát évrőlévre előre, az előrelátható évi költségszükség­ let mértékéhez képest, a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter jóváhagyásával olyan összegben állapítja meg, hogy annak alapján az évi költségszükséglet teljes fedezetet nyerjen Ha a számadási év folyamán nyert tapasz­ talat szerint az előre megállapított járulék­ kulcs a számítási év végéig felmerülő költ­ ségszükséglet fedezésére előreláthatólag nem elégséges, a járulékkulcsot a számadási év hátralévő tartalmára megfelelő mértékig fel kell emelni. A nyugbérbiztositás első számadási évére vonatkozó járulékkulcs a nyugbérbiztositási alapösszeg 14 százaléka. Ehhez képest a biztosítási járulék a bizto­ sítottak I. csoportjában havi 14 pengő, II. csoportjában havi 11 pengő 20 fillér, III. csoportjában havi 8 pengő 76 fillér, IV. csoport­ éban havi 5 pengő 88 fillér. A m. kir. nép jó­ éti és munkaügyi miniszter intézkedik ab­ ban az esetben, ha az Országos Munkásbizto­ sitó Pénztár a járulékkulcs megállapítása vagy megfelelő felemelése tekintetében a határozat hozatalával késedelmeskedik vagy megfelelő határozat hozatalát megtagadja. A számadási év végén mutatkozó záró­ számadási hiány fedezéséről a kővetkező szá­ madási év költségének fedezésével együtt kell gondoskodni, a zárószámadási felesleget pedig a tartalékalaphoz (54. §.) kell csatolni. 46. §, A nyugbérbiztositás fejében minden bizto­ sításra kötelezett után járulékot kell fizetni. Járulékot azonban csak arra a naptári hó­ napra kell fizetni, amelyben a biztosított leg­ alább annyi műszakot (pótműszakot) teljesi- 49. §. A várakozási idő (6. §.) és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló idő (10. §.) szempontjából hatálytalan az a járulékfizetés, amelyet az esedékességtől számított három év eltelte után teljesítettek. Ha azonban a járulékfizetés a biztosított hibáján kívül maradt el, a határidő az esedékességtől szá­ mított öt év. Azt az időt, amely alatt a járu­ lékfizetési kötelezettség vitás volt, vagy a nyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, a megjelölt időtarta­ mokba nem lehet beszámítani. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezé­ sek szempontjából a járulék megfizetésével egy tekintet alá esik a biztosított kinyilatkoz­ tatott készsége arra, hogy a járulékot utólag megfizeti, feltéve, hogy nyilatkozatának teljesitéseképen a járulékot és havi százalékos késedelmi kamatát, a pénztár által megállapí­ tott határidőben és módozatok szerint tényleg megfizeti. Ha időközben a nyugbér megállapí­ tásának feltételei bekövetkeznek, mielőtt a já­ ruléknak és késedelmi kamatának megkezdett kiegyenlítése befejezést nyert a hátralékot a nyugbérösszcgből kell levonni, úgy, hogy a levonás a havi nyugbér egynegyedét meg ne haladja. �6 1927. január 1. „A bányász“ 50. §. A szavatosság tekintetében azok a szabá­ lyok, amelyek az 1907 XIX t.c.. és az ezt ki­ egészítő és módosító rendelkezések alapján a betegségi biztosítási járulékokra vonatkoznak. 51. §. Csőd esetében az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak a csődnyitást közvetlenül megelőzó három évre hátralevő nyugbérbiztositási járulékköveteléseit az 1881 XVÍI. t.-c. §-ának 1. pontjában foglalt igények osztályába kell sorozni. A jelen rendelet hatálya alá,eső vállalat tu­ lajdonosára vonatkozó csődnyító végzésnek, csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás megindítása esetében pedig a hirdetménynek egyegy eredeti példányát hivatalból meg kell kül­ deni az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak. 52. §. A nyugbérbiztositási járulékok az esedé­ kességtől számított három év alatt elévülnek. Az Országos Munkásbiztositó Pénztárnál be nem jelentett biztosításra kötelezettek járulékai az esedékességtől számított öt év alatt évül­ nek el. A járulék behajtására irányuló intézkedés az elévülés megszakítását eredményezi valamennyi kötelezettel szemben. Az elévülés megszakítá­ sával az elévülési határidó újból kezdődik. . A tévesen fizetett vagy jogellenesen be­ szedett járulék, illetőleg a folyó tartozás nél­ kül álló túlfizetés visszatérítését a fizetés nap­ jától számított három év alatt lehet kérni. A munkásbíztositási bírósági eljárás illeté­ gyító eljárás (42. §.) költségeinek, a nyugbér­ biztositási tartalékalapnak (54. §.), végül a keire az 1921. XXXI. t.-c. 24. §-a nyer al­ biztosítási ágat terhelő személyi és dologi kalmazást. kiadásoknak (53. §) fedezésére szabad for­ dítani. \ VI. Fejezet. Átmeneti és záró rendelkezések. 62. §. 56 §. Ama kincstári üzemek altisztjeinek és mun­ kásainak nyugbérbiztositását, amelyeknek e minőségű munkavállalói eddig a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárainál voltak nyugbérre biztosítva, a fennállott sza­ bályok alkalmazásával továbbra is e pénztárak látják el. A biztosításra kötelezetteknek köre azonban ezeknek az üzemeknek altisztjeit és munkásait illetőleg sem lehet szükebb a jelen rendelet 2. §-ában meghatározott mértéknél; ez a rendelkezés azonban nem érinti a kom­ lói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztára alapszabályának a biztolositasi alsó korhatárra vonatkozó rendelkezését. Ezenfelül a megje­ lölt társpénztárak alapszabályait módosítani kell akként, hogy ez a nyugbérre biztosított, aki az emlitett kincstári üzemek alkalmazásá­ ból kiválik anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, megszerzett biztosítási jogigényét (várományi jogát) fenntarthassa, illetőleg biz­ tosítását folytathassa. 57. §. V. Fejezet. Vegyes rendelkezések. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ága felett az állami fel­ ügyeletet az 1907. XIX t. c. 172—175. §-ában és az e törvényt módosító és kiegészítő törvényes rendelkezésekben foglalt szabályok alapján a m. kir. népjóléti- és munkaügyi mi­ niszter gyakorolja. 53. §. 58. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bánya nyugbérbiztositó áganak szervezetét a biztosí­ tottaknak es a munkaadóiknak egyenlő jogú részvételével, úgyszintén a vonatkozó eljárást a m. kir népjóléti és munkaügyi miniszter külön rendelete szabályozza. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár ügy­ vitelét nyugbérbiztositási ügykörében is az Országos Munkásbiztositó Pénztár ügyviteli személyzete látja el. A helyi teendőket azoknál az üzemeknél, amelyek mellett társpénztár működik, esetleges további intézkedésig a társpénztár végzi; ezen a címen a társpénztár javára költség megtérítésének nincs helye. Az országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ágazata az Országos Munkásbiztosító Pénztár személyi és dologi kiadásai­ ból, illetőleg e kiadásoknak az államkincstár által nem fedezett részéből a m. kir. népjóléti­ és munkaügyi miniszter által évről-évre meg­ állapított hányadot viseli. A bányabérbiztositás statisztikai adatainak — ideértve a diósgyőri magyar királyi állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárai nyugbérbiztositó osztályainak statisztikai adatait is — össze­ állítása és feldolgozása a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal feladata. E statisztika adatgyűjtéseinek felsorolását a m. kir. Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897: XXXV. t.-c. 3. §-a szerint a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal évi munkater­ vébe fel kell venni; a statisztikai eredményei­ nek közzétételére és a törvényhozás elé ter­ jesztésére az 1897.- XXXV. t-c. 5. §-a nyer alkalmazást. 54. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztosítási tártalékalapot köteles gyűj­ teni. E tartalékalapra további intézkedésig évről-évre a nyugbérbiztositási szolgáltatások fedezése céljából számításba vett költségszük­ séglet 5 százalékot kell számításba venni és az előrelátható évi költségszükségletbe beil­ leszteni (45. §.), Ezt az összeget és a záró­ számadási felesleget (45. §.) a tartalékalapba kell beszolgáltatni. A nyugbérbiztositási tartalékalap elhe­ lyezésének és kezelésének módját a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterre! egyetértve rendelettel sza­ bályozza. A m. kir. népjóléti- és munkaügyi minisz­ ter jóváhagyásával az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztár bányanyugbérágazatának ön­ kormányzata határoz abban a kérdésben, hogy mely időponttól kezdve, mily módon és mérték szerint lehet a tartalékalap jövedelmét a nyugbérbiztositás folyó szolgáltatásainak fedezése céljából igénybevenni. 55. §. A nyugbérbiztositási járulékokat (46. §.) és az Országot Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositási ágának egyéb bevételeit csak az e rendeletben megállapított szolgál­ tatások (5.. 19., 28., 36. és 37. §.), a gyó­ 59. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár szá­ madásait bányanyugbérbiztositó ágazatának vagyonáról betegségi és baleseti biztosítási ágazatának vagyonára vonatkozó számadá­ saitól elkülönítetten vezeti. 60 §. Ha a biztosítottnak rokkantsága vagy hoz­ zátartozóinak az ő halála alapján eltartásuk pótlására más ellen kártérítés jár, ez a köve­ telés a kiszolgáltatott nyugbérek és egyébb szolgáltatások erejéig az Országos Munkásbiztosító Pénztárra száll át. A 7. §, első be­ kezdésének a), b) és c) pontja alapján járó rokkantsági nyugbérre ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. Ha a kártérítésre alapot adó esemény a nyugbér megállapítása feltételeinek bekövet­ kezése után történt, az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztár az előbbi bekezdés alapján kö­ vetelést nem támaszthat. A jelen §. rendelkezései nem vonatkoznak az 1907. XIX. t-c.-ben és az ezt kiegészítő és módosító rendeletekben megjelölt pénztárak (intézetek) úgyszintén az 56. §.-ban megjelölt társpénztárak ellen keletkezett igényekre. A jelen rendelettel szabályozott nyugbér­ biztositás hatálya alá eső üzemekkel kapcso­ latos bányatárspénztárak nyugbérbiztositó osztályai (ágai) — a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárai nyugbérbiztositó osztályai (ágai) kivételével — az 1926. évi de­ cember hó 31. napjával önnálló működésüket megszüntetik, jogaik és kötelezettségeik meg­ szűnnek, illetőleg a jelen rendelettel megálla­ pitott korlátok között az Országos Munkás­ biztositó Pénztár bányanyugbér biztosító ága­ zatára átszállnak. A társpénztár nyugbérbiztositó osztályának (ágának) az 1926. évi december hó 31. nap­ jával záruló, jóváhagyott mérlege eredménye­ ként mutatkozó tiszta vagyona az Országos Munkásbiztositó Pénztár tulajdonává válik és azt a bányanyugbérbiztositási ág tartalékalap­ jához (54. §.J kell csatolni, a vagyonmérleg­ ben mutatkozó hiány pedig a társpénztárral kapcsolatos üzem tulajdonosát terheli. Az 1926. évi zárószámadás és mérleg felül­ vizsgálata során a m. kir. népjóléti és mun­ kaügyi miniszter az állagkeletkezésére vo­ natkozólag érdemleges vizsgálatot fogana­ tosít és ennek teljesítésében a szükség képest az illetékes bányakapitányság és az Országos Munkásbiztositó Pénztár közreműködését veszi igénybe. 63. §. Azokra, akik a jelen rendelet életbelépését megelőző időben valamely társpénztár fel­ számoló nyugbérbiztositó osztályának (ágának) biztosított tagjai voltak és ezek igényjogosult családtagjaira a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, még pedig tekintet nélkül a biztosítottak társpénztári tagságának - kezdő időpontjára és arra a körülményre, hogy egy vagy több társpénztár nyugbérre biztosított tagjai voltak-e. Az illető társpénztári alap­ szabályok szerint a társpénztár kötelékéből való kiválás következtében elveszített tagsági időnek azt a részét azonban amely az 1914. évi julius hó 1-ét megelőző időre esik, beszá­ mítani nem lehet. Az előbbi bekezdésben foglalt szabály nyer alkalmazást a társpénztárak által nyubérben részesített igényjogosultakra is, azzal az eltéréssel, hogy a jelen rendelet alapján járó nyugbér kiszámításánál azt a társpénztári tagsági időt kell figyelembe venni, amely a társpénztártól kapott nyugbér kiszámításánál az illető társpenztári alapszabály értelmében irányadó. Ha az igényjogosultnak két vagy több társpénztártól jár nyugbér, az Országos Munkásbiztositó Pénztártól igényelhető nyugbérét mindama társpénztári tagsági időtartamok együttes figyelembevételével kell megállapítani, amelyek társpénztári nyugbéreinek megállapí­ tásánál irányadók voltak. 64. §. Azokra, akik a jelen rendelet életbelépését megelőző időben valamely társpénztár fel­ számoló nyugbérbiztositási osztályának (ágá­ nak) biztosított tagjai voltak s az életbelé­ pés idejében a társpénztártól nyugbérben nem részesülnek, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni : 1. a társpénztárak nyugbérbiztositó osz­ tályainak (ágainak) kötelékében eltöltött idő, az életkorra vonatkozó megszorítás nélkül (2. §.), de a 63, §. első bekezdésében meg­ szabott korlátok között az Országos Munkásbiztosltó Pénztár bányanyugbérbiztositási kötelékében eltöltött idővel ugyanegy tekintet alá esik; 61. §. 2. az 1. pontban foglalt rendelkezést kell Azok az adó- és illetékmentességek és ked­ alkalmazni a békeszerződéssel átcsatolt. volt vezmények, amelyeket a törvényes rendelke­ magyar területekben levő társpénztárak nyug­ zések az Országos Munkásbiztositó Pénz- bérbiztositó osztályainak (ágainak) kötelékében tárra, illetőleg a bányatárspénztárakra, vala­ az 1921. évi Julius hó 26,-áig eltöltött időre is; mint tagjaikra vonatkozólag megállapítanak, a 3. a társpénztárnál befizetett járulékok vagy Jelen rendeletben szabályozott nyugbérbiztosi- azok egy része visszatérítésének a jelen ren­ tásra is kiterjednek. delet életbelépése után nincs helye; �1927. január 1. "A bányász“ 4. a várakozási időbe (6. §.) és a nyugbér rokkantsági nyugbér szolgál megfelelő esetben kiszámításának alapjául szolgáló időbe [10. a hozzátartozók nyugbére megállapításának §J nem lehet beszámítani azt az időt, ame yre alapjául is. befizetett járulékát a biztosított akár végkielé­ gítés alakjában, akár más címen a jelen ren­ 69. §. delet életbe lépése elöttt visszakapta; Az, aki olyan társpénztálnál töltött tag­ 5. azt az időt, amelyet a nyugbérbiztositásnak sági időt is kíván a rokkantsági nyugbér három évet meghaladó megszakítása követett, kiszámításának alajául szolgáló időbe beszá­ a várakozási időbe és a nyugbér kiszámításá­ mítani, amely társpénztárnak a jelen rendelet nak alapjául szolgáló időbe beszámítani, ak­ életbelépése időpontjában nem tagja (63. §. kor sem lehet, ha. járulékvisszafízetés nem első bekezdése], különbeni jogvesztés terhével történt; köti a vonatkozó igényét az idevágó adatok 6. a nyugbér kiszámításának alapjául szol­ köztesével az 1927, évi december hó 31-éig gáló időbe azt a katonai szolgálati időt is az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak be­ be kell számítani, amelyet a biztositottra kato­ jelenteni. A pénztár az igény elismerése tár­ nai szolgálata idejében irányadó társpénztári gyában határozatot hoz, amely ellen jogorvos­ alapszabály értelmében a nyugbérezés alapjául latnak van helye a munkás biztosítási bíró­ szolgáló időbe be kellett számítani; a vonat­ sághoz. kozó társpénztári alapszabály rendelkezésére tekintet nélkül be kell számítani azt az időt, 70. §. amelyet a biztosított az 1914. évi julius hó Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bánya1. napját követőleg háborús katonai szolgálat­ nyugbérbiztositó ágának első alapszabályát a ban töltött; 7. az, akinek társpénztári tagsága a jelen m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter álla­ rendelet életbelépését megelőző két éven pítja meg. Addig, amig az alapszabály alapján a bányabelül szűnt meg, biztosítási jogigényét (várományi jogát) az Országos Munkásbiztosító nyugbérbiztositás önkormányzati szervet meg­ Pénztárnál fenntarthatja vagy a biztosítást alakulnak, a bányanyugbérbiztosítás ügyeiben folytathatja (12 — 14. §) ha erre vonatkozó az önkormányzati jogokat a m klr. népjóléti­ elhatározását a jelen rendelet életbelépésétől munkaügyi miniszter által kinevezett miniszteri számított hat hónapon belül a pénztárnál be­ biztos gyakorolja. jelenti; 71. §. 8. az, aki tarspénztári tagságával szerzett igényeit a társpánztári alapszabályok értel­ Ez a rendelet 1927. január hó l. napján mében a jelen rendelet hatálybalépése előtt lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat fenntartotta vagy akinek ilyen igényét a vesztik a társpénztári alapszabályoknak [ide társpénztár szabályszerűen eliemerte, biztosisási nem értve a diósgyőri m. kir. állami vas- és jogigényét [várományi jogát] az Országos acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszén­ Munkásbiztositó Pénztárnál fenntarthatja (12. bánya társpénztárak alapszabályait] a nyugbér­ §.), ha erre vonatkozó elhatározását a jelen biztositásra- vonatkozó rendelkezései. rendelet hatálybalépésétől számított hat hóna­ Addig, amig az Országos Munkásbiztositó pon belül a pénztárnál bejelenti. Pénztár a nyugbérben részesülők számára a jelen rendelet alapján járó nyugbéreket meg65. §. állapítja, a jelen rendelet hatálybalépése előtt Annak nyugbérét, aki valamely társpénz­ megállapított nyugbéreket az Országos Mun­ tárnak a jelen rendelet alapján felszámoló kásbiztositó Pénztár nevében és számlájára a nyugbérbiztositó osztályától [ágától] nyugbér* társpénztárak előlegképen folyósítják. ben részesül és aki más társpénztár felszámoló Az 1926. évi december hónapra a nyugbérnyugbérbiztositó osztályánál [ágánál] ujabb biztosítási járulékokat a társpénztárak az tagsági időt szerzett, a korábbi nyugbér alap­ eddigi mértékben szedik be. jául szolgáló idő és az ujabb társpénztári tag­ Budapest, 1926. évi december hó 23. sági idő együttes figyelembevételével kell megállapítani. Dr. Vass József s. k. 66. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. Az a tisztviselő, aki a jelen rendelet ha* tályba lépése idejében valamely társpénztárnak nyugbérbiztosításra kötelezett vagy önként biztosított tagja, az Országos munkásbiztositó Pénztárnál nyugbérbiztositásra kötelezett, amíg Félreértések elkerü­ a jelen rendelet hatálya alá tartozó üzemben (1. §) van alkalmazva és amíg tisztviselői lése végett. nyugdíjintézet kötelezett tagjává nem válik. 1926. évi december 8-án A bányamun67. §; kás“-ban megjelent cikkem azt tartalmazza, Azok a rokkantsági nyugbérben részesülő egyének, akik a jelen rendelettel szabályozott hogy községünknek túlnyomó része szociál­ nyugbérbiztositás hatálya alá eső üzemben demokrata meggyőződésű, amelynek folytán (ide nem értve az 56. §.-ban megjelölt üze­ én a cikket irtam. Tehát ez nem jogosít fel meket) az 1919. évi január hó 1. napját meg­ senkit arra, hogy szakegyesületünk ellen előző időben szenvedett üzemi baleset követ­ használják fel, mert távol áll szakegyesüle­ keztében keresőképességüknek legalább felét elvesztették, rokkantsági nyugbér fejében a tünktől — melynek vezető embere vagyok, nyugbérbiztositás alapjául szolgáló javadalma­ minden politikai törekvés, azt tehát semmi­ zásnak legalább 20 százalékát kapják akkor féle politikai irányzattal befolyásolni nem is, ha a várakozási időt nem töltötték be. Ez lehet a rokkantsági nyugbér szolgál azoknak az Mindenki, aki tagja, szabadon nyilvánít­ igényjogosult családtagoknak nyugbére kiszá­ mítása alapjául is, akiknek hozzátartozója a hatja a politikai meggyőződését a Szak­ jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás egyesületen kívül, amelyet az egyesület nem hatálya alá eső üzemben az 1919. évi január kifogásol senkinél sem, igy ezzel a cikkel hó 1, napját megelőző időben halálos kimene­ én sem kívántam ártani az egyesületünknek telű üzemi balesetet szenvedett s a baleset és a megjelent cikket tagjaink sem kifogá­ időpontjában a várakozási időt még nem solhatják, mert ezek tisztán politikai jelle­ töltötte be. gűek, azt nem lehet kihasználni egyik oldal­ 68. §. ról sem. Én tehát ezen a helyen kijelentem, hogy Az a rokkantsági nyugbérben részesülő egyén, akit a társpénztári alapszabály alapján eltekintve politikai meggyőződésemtől, az tíz évnél kevesebb tagsági idővel nyugbérez­ egyesületben, annak fejlődésén továbbra is tek, rokkantsági nyugbér fejtben a nyugbére- közreműködöm. zése alapjául szolgált minden egyes betöltött év után a nyugbérbiztositás alapjául szolgáló Domonkos István. javadalmazásnak 2-2 százalékát kapja. Ez a Pengő átszámítási táblázat. 1927. évi január 1-én életbe lép a pengő pénzegység, amellyel egyidejűleg a közszük­ ségleti cikkek, munkabérek stb. szintén pengő értékben lesznek elszámolva. Előreláthatólag a kisebb pénzegységre való átté­ rés a munkáscsaládoknál is sok zavart fog előidézni és ezért, hogy megkönnyítsük a munkástársaink helyzetét, az alábbi táblá­ zatot ajánljuk figyelmükbe, hogy őrizzék meg, mert vásárlásoknál ennek segítségével könnyebben fognak boldogulni. Koronáról — Pengőre K p K 125 250 375 500 625 j 750 875 —07 1125 1250 1375 1500 1625 1750 1875 2000 2125 2250 3375 2500 262 2700 1 2825 1 —10 —11 —12 —13 —14 —15 —16 —17 -18 —19 —20 —21 -22 —24 —25 —26 -27 —28 —29 3125 3250 3375 3500 3625 3750 3875 —31 4000 4125 4250 4375 4500 4625 4750 4874 —32 5125 5250 5375 5500 5625 5750 5875 1 —48 6000 6125 6250 6375 —52 6500 6625 _ 6750 6875 7000 —56 7J25 7250 7375 7500 60 7625 7750 7875 P 8000 8125 8250 8375 8500 8625 8750 — 67 _ 68 69 —70 9125 9250 9375 9500 9625 9750 9875 —71 —72 -73 —74 —75 —76 -77 —78 10000 11000 12ooo 13000 14 000 15ooo I6000 17ooo 18000 19ooo —64 -80 ■““88 1.04 1.12 120 1.28 1.35 1.44 1.52 20ooo 21OOO 22 000 23ooo 24ooo 25ooo 26ooo 27ooo 28oOO 29ooo 1.60 1.68 1.76 1.84 1.92 2.—— 2.08 2.16 224 2.32 30ooo 31000 32ooo 33ooo 34ooo 35ooo 36ooo 37ooo 38ooo 39000 2,40 2.48 256 2.64 2.72 2.80 258 2.96 3.04 3.12 41OOO 42ooo 43ooo 44ooo 45ooo 46ooo 47ooo 48ooo 49ooo 3.20 3.38 3.46 3.54 3.60 3.68 3.76 384 3 92 50ooo 5I000 52ooo 53o0O 54ooo 55ooo 56ooo 57ooo 58ooo 59ooo 4! 4.08 4.16 4.24 4.32 4.40 4 4S 4.56 4.64 4.72 K p 6O000 61000 62ooo 63ooo 64ooo 64 000 66000 67ooo 68000 69 000 4.80 4.88 4.96 5.04 5.12 70ooo 71000 72ooo 73ooo 74ooo 75oo0 76ooo 77ooo 78ooo 79ooo 5.60 5.68 5.76 5.84 5-92 6.— 6,08 6.16 6.24 8O000 81000 82ooo 83ooo 84ooo 85ooo 86000 87ooo 88000 89ooo 6.40 9O000 91000 92ooo 93000 94000 95000 96000 67ooo 98ooo 99ooo 520 528 5.36 5.44 552 631 6.48 6.56 6.64 6.72 6.80 658 6.96 7.04 7.12 720 728 7.36 7.44 7,53 7.60 7.68 7.76 7.84 7.92 lOOooo HO000 120voo 130ooo 140ooo 150oo0 160000 170000 1800OO 1 90oOO 950 10.40 1120 12.— 12.80 13-60 14.40 1520 2OO000 300OOO 400000 500000 600OO0 700OOO 8OO000 900ooo 1624 — 3240 — 48 — 56 64 — 72 - 8.80 IOOO000 2000OOO 160— 3000OOO 24040000oo 3205OOO000 400- �1927. január 1. >A bányász« 8 Meddig késik még a bányatárspénztárak központosítása ? Értesítés ! (Folytatás.) Szaktársak ! Bányászok! Megjelent a társpénztárak központosításának végre­ hajtási rendelete, ennek ismertetése céljából 1927. évi január 2-án, vasárnap délután fél 3 éra­ kor, a Vigadó nagytermében taggyűlést tartunk. A napirend fontossága megkívánja, hogy minél töme­ gesebben megjelenjenek. A vezetőség. Kereseti adó pengőre való átszámítása. Köztudomású, hogy 1926. évi december hó 27-től kezdve életbe lép a pengő pénzegy­ ség, amelynek alapján mindennemű árucik­ kek, keresetek változáson mennek át, ugy az alkalmazottak kereseti adója is. Ennek szabályozására a m. kir. pénzügyminiszter az alábbi rendeletet bocsájtotta ki: kir. pénzügyminiszter 1926. évi 167.506 számú rendelete az alkalmazottak kereseti adójának és rokkantellátási adójának pengő értékben való megállapítása tárgyában. A A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925. XXXV. t-c. 18. §-a értelmében 1927. évi január hó 1-től kezdődő hatállyal minden állami törvényhatósági és községi bevétel és kiadást pengő értékben kell megállapítani. Ennek folytán szükségessé vált, hogy az alkalmazottak kereseti adójának és rokkant­ ellátási adójának tételei is pengőértékben állapitassanak meg. Az eziránt szükséges rendelkezéseket az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá a helyhatóságok­ hoz háztartásának hatékonyabb ellenőrzésé­ ről szóló törvényjavaslat 9. és 19- §-a tar­ talmazza. Ez a törvénvjavaslat azonban a nemzet­ gyűlésnek időközben történt feloszlatása folytán törvényerőre eddig nem emelkedett Minthogy azonban az alkalmazottak januári illetményeit még ebben a hónapban szám­ fejteni kell, az utólagos helyesbítéseknek elejét veendő, a törvényhozás utólagos jóvá­ hagyásának reményében elrendelem, hogy az alkalmazottak kereseti adójának levoná­ sánál a pengőértékben megállapított, illetve pengőértékre átszámítandó illetmények után a következő adótételek vonassanak le: Ha a jövedelem havonkint 60 pengőt az adó havi 60 P.-tól 80 100 .. 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300 ,, 320 340 360 380 400 80 P.-ig 100 120 f 140 160 ff 180 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400 420 ,. ff „ ., 0 20 P. 0'40 ,, 0 60 0 80 1 1 20 1 60 2'— 2 40 2 80 3 40 44 60 5 20 5 80 6 40 77 80 "Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. 420 440 8 60 440 460 9 40 460 480 10 20 480 500 11 500 540 .. 12 540 580 13580 620 14 620 660 ., 16 660 700 18 700 740. 20— 740 780 22— 780 ,, 820 24 820 860 26— 860 900 ,, 28— 900 ,, 940 32 940 980 36 980 ,, 1.020 40— 1.060 1,020 44— 1,060 1,100 48 1,100 1.140 52 1,140 1,180 56 1,180 ,, 1,220 60 1,220 1,260 ,, 64 1,260 1.340 72 1,340 ,, 1,420 80-1,420 ,, 1,500 88 — 1,500 1,580 96— 1,580 1,660 104 1,660 ,, 1,740 112 1,740 1,820 120 1,820 1,900 1281,900 1.980 1361,980 2,060 144— 2,060 2,140 1522,140 2.220 ,. 160 2,220 2,300 168 2.300 2,400 1762,500 2.400 ,, 184 2,500 2,600 1922.600 2,700 2002,700 2,800 2082,800 2,900 2162,900 3,000 224 3,000 pengőn felül minden megkezdett 200 pengő után az adó 15 pengő s minden meg­ kezdett 200 pengő teljes 200 pengőnek veendő. E szerint tehát az a jövedelem, amely hetenként a 15 pengőt, illetőleg a havonként a 60 pengőt meg nem haladja, az alkalma­ zottak kereseti adója alól mentes. Az alkalmazottak rokkantellátási adójának 1 hetenként tétele, ha a kereseti adó 1'50 P.-t nem halad meg — heti 0 02 P. 1’50 P.-n felül 2— P.-ig — 0 05 0 15 0 20 5— minden kezdett 1 P. után — — — — — 0 50 2 havonkint 6— P.-t nem halad meg — havi 0'10 P 6.— P.-n felül 8,— P.-ig — 020 8.— 12 040 60 16 20 0'80 minden megkezd. 4 — P. után — — — — „ 020 „ 85. §-hoz. E paragrafus arról rendelkezik, hogy a ma­ gyar kir. állami vas- és acélgyár és a komlói kincstári társpénztárat a jelen rendelet nem érinti, amelynek a jelen rendeletbe való felvé­ telüket óhajtja. A rendelet tervezet nem rendelkezik a nyug­ díjasoknak járó lakás, fűtés, világításról, amelynek a biztosítását úgy a jelen, mint a jövő időre kérjük felvenni a rendeletben, hogy az is biztosítva legyen. Továbbá kérjük a rendeletnek oly irányban való kiegészitését, hogy a nyudgijasok ingye­ nes orvosi és gyógyszer ellátásban részesülje­ nek, azonkívül pedig a nyugdíjas elhalálozása esetén a nyugdíj bizonyos hányada temetke­ zési segély cimén folyósitassék. A kiküldött bizottság behatóan igyekezett mérlegelni mindazokat a szempontokat, amely szempontok a nyugbér megállapításnál pro és kontra számításba jöhetnek. Figyelembe vette elsősorban a már évek óta koldusbotra jutott nyugdíjas, özvegy és árvák sorsát, s ebből kiindulva arra az elhatározásra jutott, hogy a jövőben a magyar nemzet egyik nagyon tekin­ télyes dolgozó rétegét olyan sorsra juttassa, amely sorsot feltétlen megérdemel az eltöltött nehéz fizikai munkája után. Ezért elhatározta, hogy a népjóléti miniszter ur által megszabott nyugdíjbiztosítási járulékot önként felemeljük, ugyancsak kérjük a népjóléti minisztérium ille­ tékes vezetőit, hogy az általunk felajánlott magasabb járulék fizetéséhez a munkaadók hozzájárulását is szíveskedjenek keresztül vinni, mert csak ezáltal lehet az általunk előirányzott nyugbérek fizetését, ugy a jelen, mint a jövő időben zavartalanul biztosítani. Ugyancsak kénytelenek vagyunk kérni a bányatárspénztáraknak, hadikölcsön és egyéb, úgymint jelzálogkölcsönökben elértéktelenedett társpénztári vagyonok valorizálását, hogy ez­ által a központositott társpénztáraknak egy tekintélyes vagyon álljon rendelkezésére, biz­ tosítékul a társpénztár folytonos zavartalan működésére. Azt hisszük, hogy ezen kérésük­ kel nem állítunk fel lehetetlenséget mert hiszen, ugy véljük, hogy a magyar államnak is köte­ lessége a nyomorgó munkásain olyformán segíteni, hogy a fenti óhajtásunkat valóra váltsa. Számolunk azzal a körülménnyel is. hogy a munkaadók a magasabb járulék fizetésétől idegenkednek, de mert anélkül, hogy a járulé­ kot ne emelnönk a nagy szociálista feladatnak eleget tenni nem lehet és ezért a munkaadók­ nak is kötelességévé válik, hogy azon munká­ sokon, akik nekik évtizedeken keresztül hűsé­ ges és szorgalmas munkát végeztek, a reájuk háruló áldozatot meghozzák. A tervezetben foglalt egyéb kifogásaink arra irányulnak, hogy a tervezet végrehajtásánál, már a rendelet kiadásával egyidejűleg elejét vegyünk minden olyan zavarnak, amely a gyors és békés munkálatokat befolyásolná és ott egyik vagy másik félre káros hatást váltana ki. A salgótarjáni szénmedencében dolgozó munkásság szentül megvan arról győződve, hogy az általunk előterjesztett észrevételek mindenütt a legjobb megértésre találnak illetve a társpénztárak központositásánál a munkásság jelenlegi szomorú helyzetének megvilágítása után az még nagyobb megértésre fog találni. Ezeknek előrebocsájtása után kérjük az illeté­ kes hatóságokat méltóztassanak a terveink keresztül vitele érdekében közreműködni, mert ezáltal lehet csak megteremteni azt a rendet és nyugalmat, valamint az emberhez méltó szociális bánásmódot, mely nélkül a munkásság nyugalmát helyreállítani, illetve azt biztosítani nem lehet. • Salgótarján, 1926. október 3. A fenti memorandum mellett szálltak sikra küldötteink, melynek hiányzó részleteit szó­ belileg terjesztették elő és indokolták meg. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 1. szám (1927. január 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-01-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1987728f9fc3a16d1da84cecaa4bab91.jpg 99bdb85c1b6707439c688a6174e027fb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/82164c8747da5f92e3bffd8022e339c6.pdf 1f3180197ea79de58ebad5c750231183 PDF Text Text II. évfolyam. 10. szám. 1927. május 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Telefon szám : 46. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Bérredukció a Pécsvidéki kerületben. A Pécsvidéki, baranyai és tolnai bányakerületekben a munkabéreket 10 és 20 százalékkal redukálták azzal az indokolással, hogy a nyár folyamán nincs a vállalatoknak oly alkalmuk a termelt szenet értékesiteni, mint a tél folyamán. Amikor ez a hir eljutott hozzánk, nagyon furcsán hangzónak találtuk és sehogy sem tudtuk elhinni, lehetséges-e az, hogy milliárdokkal rendelkező nagy vállalatok ilyen ürüggyel képesek le­ gyenek arra, hogy a munkásoktól a már előzőleg élvezett munkabérekből levonjanak csak azért, hogy a vállalalatok mérlegszámlái meg ne billenje­ nek, illetve a megszokott nagy profi­ tot ne veszélyeztesse. Ennek ellenőrzésére kiutaztunk a helyszínre, ahol sajnálattal kellett meg­ győződnünk a valóságról, amelynél fogva a Dunagőzhajózási bányatársulat 10 százalékkal, a salgótarjáni kőszén­ bánya rt nagymányoki és szászvári telepein 20 százalékot, a komlói kincs­ tári bánya szintén 20 százalékot vont le az eddig élvezett munkabérekből Ezek között legfelháboritóbb a komlói kincstári bányának a bérredukciója, ahol mikor a munkásoknak tudomá­ sára adták a bérlevonást, ezt azzal az ijesztéssel tették, hogy vagy el kell bocsájtani 200 embert, vagy hetenkint csak 4 műszakot dolgoznak, vagy pedik megnyugszanak a 20 százalék levonásban. Nem tudjuk megérteni miként tudja a kincstári bánya ezt a három kifogást összehozni, Mert vagy tényleg el kell bocsájtani 200 munkást, vagy csak heti 4 műszakot teljesíthetnek, ehez azon­ ban a harmadiknak, vagyis a bérredukciónak semmi köze nincsen. Mert ha a munkás kevesebb műszakot dol­ gozik, vagy kevesebb létszámmal dol­ gozik, az egyes munkásra ugyanannyi munka esik mint azelőtt, tehát akkor ugyanannyi bérnek is kell kijárni. Azt, hogy a magántőke igyekszik a profitot minél magasabbra növelni, ezt meg tudjuk érteni, mert ez a tőke ter­ mészetépen van, azonban egy kincs­ tári bánya, mely az állam tulajdona, nem állhat be vezetőnek, nem szol­ gálhat például a tőkének, hogy miként kell a munkásságot kizsákmányolni, sőt az államnak kötelessége, amikor a munka és a tőke harcban áll a mél- tányosság és az emberi érzés, ugyan­ csak az államfogalmak azt diktálják, hogy abban a harsban az államnak kötelessége a gyengébb fél oldalára állni és védelmébe venni az erősebb tőké­ vel szemben. Mert hiszen az államnak elsőrendű érdeke, hogy az állam pol­ gárai becsületes és tisztességes meg­ élhetést találjanak az állam keretében, mert minden államnak a hatalma an­ nál nagyobb, minél nagyobb jólétben és megelégedettségben élnek polgárai. Már pedig ott nem lehet jólétről és megelégedettségről beszélni, ahol a munkabéreket redukálják, holott a nem redukált munkabérek sem tettek ki többet, mint a mai megállapított index­ számnak a kétharmada ugy, hogy azok a munkások, akiknek a béreiket redu­ kálták, az index számoknak csak a felét érik el. Különösen nem tudjuk megérteni a bérredukciót most, amikor állandóan visszhangzik az ország különösen a nép­ jóléti és munkaügyi miniszter hangjá­ tól, amellyel folyton azt hangoztatják, hogy a kormány a szociális törvények­ nek a sorozatát fogja megvalósítani. A kórmánynak legsürgősebb köte­ lessége, hogy ezt a bérredukciót a komlói üzemnél megszüntesse és a munkásságnak április 1-től járó elvont munkabérét azonnal kifizettesse. Nem tudjuk elhinni, hogy a kormány illeté­ kes faktorainak tudomása lett volna ezen bérredukcióról, mert hihetetlenül hangzik az, hogy ugyan akkor, amikor szociális intézkedéseket, szociális in­ tézményeknek a meg valósitását forszí­ rozza, akkor egy ilyen antiszociális intézkedéssel szavahihetőségét tenné kockára. Sokkal valószinübbnek tart­ juk azt, hogy egyes urak ezen csele­ kedetükkel kívánják a kormány előtt bizonyítani az ő szükségességüket, rá­ mutatva arra, hogy milyen jól értenek a racionális gazdálkodáshoz. Ugy érez­ zük, hogy a kórmány most, amikor tudomására hozzuk ezen elkövetett lelketlenséget, azonnal intézkedni fog, hogy ezt a visszás helyzetet megvál­ toztassa. Az államnak az az érdeke, hogy az állami üzemeknél kimutassa, hogy igenis lehet szociális üzemeket vezetni, hogy ezzel is példával járjon elő a magán vállalatok előtt. A kór­ mánynak meg kell ezt mutatni még akkor is, ha a nehézkesebb állami adminisztráció és bürokrácia következ­ tében nem tud nyereséget kimutatni, mert hogy kívánhatunk a magánválla­ latoktól emberséges megértési, szoci­ ális gondolkozást, amikor ezt egyes túlbuzgó urak a kormány nevében megcsúfolják. A komlói munkásság a milt vasár­ napon hangosan adott kifejezést elke­ seredésének és elégedetlenségének és a komlói munkásság elég erősnek érzi magát szervezetében, hogy amennyiben ezen embertelenséget felülről meg nem szüntetik, ugy ő maga fog kiállni a küzdőtérre. Nem fenyegetésként han­ goztatták a komlói bányamunkáitok ezen elhatározásukat, azonban az a keserűség és az a megaláztatás vál­ totta ki belőlük, amelyben részesültek. Felhívjuk a kincstári bányák érdekek vezetőit és a kórmány figyelmét, szív­ leljék meg a bányamunkásoknak ezt a kívánságát és teljesítsék. Ugyancsak különös állapotok ural­ kodnak a Dunagőzhajózási társulat szénbányáiban, ahol a béreket 10%kai redukálták, ugyancsak redukálták a műszakok számát is. Ugy, hogy itt minden különösebb indokolás nélkül tisztán csak azzal indokolták, hogy a szénelhelyezés terén merültek fel ne­ hézségek, ezért redukálták a béreket és redukálták a műszakok számát Ez munkaadói és kereskedői beállításnak elég jól hangzik, azonban ugyan akkor, amikor a munkabéreket és a műsza­ kokat redukálták, ugyanakkor kény­ szerítik a munkásokat, hogy a redu­ kált számú műszakok mellett pótmű­ szakot teljesítsenek. Ez már azután egyenesen rámutat a tőke kapzsiságára, mert ez által az üzemköltséget redu­ kálja és azért a bányatermelését, illetve a teljesítményét ugyan annyira tudja fokozni, mint a rendes műszakok mellett, ugy, hogy a bánya ugyan­ annyit termel, ellenben munkabérek­ ben sokkal kevesebbet kell kifizetni az üzemfentartásra, vagyis a bánya­ vállalat nem veszit semmit, veszíteni csupán csak a munkások veszítenek. Azt hallottuk általában a háború utáni időkben, sőt még a legutóbbi időkben is, hogy mindenkinek le kell szállítani az igényeit, mert az állam és az ország képtelen mindazon java­ kat nyújtani, amelyet a béke éveiben nyújthatott volna. Mi munkások elju- �"A bányász" 2 t ttunk odáig, hogy úgyszólván igé­ o nyekről már nem is beszélhetünk, mi pusztán a megélhetésért küzdünk, nem tudjuk megérteni sehogysem, hogy akkor, amikor a munkásság minden igényéről úgyszólván lemondott, pusz­ tán a becsületes és tisztességes meg­ élhetésért küzd, ugyanakkor a tőke birtokosai nem hogy a békebeli igé­ nyeiket leszállították volna, hanem a béke idejében is csak a képzeletben létező fogalmak szerinti életmódot folytathatnak, nem tartják erkölcste­ lenségnek azt, hogy ugyanakkor, ami­ kor a bányászgyermekek úgyszólván mezítelenül szaladgálnak a telepeken és mezítelenségük folytán elmulasztják az iskolákat, édesapjuk a föld mélyé­ ben küzd az életért, ugyanakkor a bá­ nyavállalatok igazgatóság tagjai száz­ milliókat visznek el a munka értékéül. Ebben a kérdésben ugyan csak a kormányzatnak kötelessége beavat­ kozni és segitségére lenni a gyengébb félnek, a munkásnak. Amennyiben a munkásság magára lesz hagyatva meg­ fogja találni a módját, miként kell a munkáltatóval szemben biztosítani az Ó megélhetését, mert elvégre, ha joga van a vállalatnak a munkás által ter­ melt értéket olyan áron áruba bocsáj­ tani, hogy ez a vállalatnak megfelelő hasznot biztositson, ugyan ugy joga van a munkásságnak az ő munkaere­ jét ugyan olyan áron áruba bocsájtani, mint amelyből emberséges életmódját biztosítani tudja. A bányamunkásság, amikor megal­ kotta Gazdasági szervezetét, tudatába volt annak, hogy a tőkével szemben erős küzdelemre kell készülnie, ebben a tudatban tömöríti az ország bánya­ munkásságát gazdasági szervezetének zászlaja alá, mert tisztában van vele, hogy csakis ez az egyetlen egy harci eszköz alkalmas arra, hogy a tőke és munka harcából győzedelmesen kerül­ hessen ki. Nem lehet a jövőben poli­ tikai háttereket rajzolni, festeni a mun­ kásság harca mögé, mert a munkás­ ság minden politikai hátsó gondolat nélkül küzd gazdasági felszabadulá­ sáért Singer varrófény bármilyen varrógépre utólag felszerelhető, praktikus és kiméli a szemet Kérje annak gyakorlati bemutatását. Singer varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a kath. teplommal szemben. A nyomorúság vámszedői. Évtizedek óta folytatott a bányamunkásság gigászi küzdelmet, hogy a társpénztárak ósdi, elavult és lelketlen intézkedéseit megváltoz­ tassák. A bányamunkások követelése azonban meghallgatásra nem talált, a nyugdíjasok, öz­ vegyek és árvák jajszava a pusztába hangzott el Mindenütt süket fülekre találtak a bánya­ munkások, akik az iparban a legnehezebb munkát végzik, játszanak az életükkel, állan­ dóan a halállal néznek farkaszemet és a munka nyomorékaivá válnak, ezek sehol meghallga­ tásra nem találtak. Folyton ígérgették, hogy szociális törvények­ kel fognak segíteni a nyomorgó nyugdíjasokon, özvegyeken és árvákon, azonban mindeddig csak az történt, hogy a népjóléti és munka­ ügyi miniszter 1927. évi január 1-től életbeléptette a 4400 számú rendeletet, amely ren­ delettel a társpénztárakat egy országos köz­ pontba tömöríti és egyben ezen országos központnak a keretében újból megállapítja a nyugbéreket. Mikor a rendelet megjelent, az illetékesek, valamint a bányavállalatok igyekeztek ezen rendeletet olybá feltüntetni, hogy ez a rendelet a munkásság részére olyan változást hoz, amelyben kívánságaikat teljesítve látja. — Mi voltunk az elsők, akik már a megjelenés al­ kalmával rámutattunk azon súlyos sérelmekre, amelyek a rendeletet a végrehajtás alkalmával állandóan kísérni fogják. A rendelet értelmében a nyugbérek összeg­ szerű megállapítása némi emelkedést mutatott, ugy, hogy az első látszatra nagyon sokan hi­ telt adtak annak a beállításnak, mely szerint a nyugdíjasok szomorú helyzetén enyhítettek. Mi már akkor rámutattunk a hibákra, sót rámu­ tattunk már jóelöre a bekövetkezendökre, azaz a vállalatok kapzsiságára is. Mi ismerjük a tőke természetrajzát, tehát előre tudtuk, hogy a vállalatok kifogják használni ezt a rendele­ tet is és igyekeznek a maguk részére lefölözni mindazt, amit esetleg a rendelet a nyugdíjasok részére nyújtani kívánt A népjóléti minisztérium a rendelet megje­ lenése után igyekezett ezt oly szinben feltün­ tetni, mintha a népjóléti minisztériumot átha­ totta volna a nyugdíjasok nyomorúsága s most ezeknek a segítségére siet Mi ezt a jóindu­ latot nem vonjuk kétségbe, azonban ugy látjuk, a minisztérium nem számolt azzal, hogy a nyomorúságnak is vannak vámszedői, akik azt, amit a népjóléti minisztérium a nyomorgók ré­ szére biztosítani kivánt és amennyivel maga­ sabbra emelte a nyugbéreket, az az összeg nem a nyugbéresek nyomorának az enyhíté­ sére szolgál, hanem a vállalatok amúgy is telt Wertheim szekrényeibe vándorol. Még a nyugdíjasok meg sem kapták a ma­ gasabb nyugdíjakat, a vállalatok máris megta­ gadták a nyugdíjasoktól a tüzelőanyagot. Ezt tették a legnagyobb téli időben és kényszeritették a nyugdíjasokat, hogy a szükséges tü­ zelő anyagot készfizetés ellenében vásárolják meg. Amikor az országos nyugbérpénztár köz­ pontjában összeállították az iveket, amely sze­ rint megállapítják a magasabb nyugbéreket és az osztályoknak kiadták az utasítást, hogy 1-én fizessék már a magasabb, vagyis az uj meg­ állapitott nyugbért visszamenőleg január 1-től, akkor a vállalatok elhatározták, hogy a nyug­ díjasoktól megvonják a lakást A vállalatok ezen elhatározásának végrehajtását Szövetsé­ günk erélyes beavatkozással akadályozta meg. Azonban a vállalatok sehogysem tudtak bele­ nyugodni abba, hogy ez a rendelet az ő ré­ szükre ne teremjen javakat, kibocsájtottak egy körrendeletét, mely a következőkép hangzik : Körrendelet. Az iizemfőnök uraknak. Azokat a nyugbéreket, akik társulati lakást foglalnak el, további intézkedésig megtűröm, bár lakásukban azonban f. évi május hó 1-től kezdődőleg lakáshaszná­ lati dijat tartoznak fizetni. A lakásokért a használati dijakat a bé­ kében fizetett aranykoronában megállapí­ tott összegek 50 %-ában, pengőben sza­ bom meg, ideiglenesen a következő­ képen : Barak vagy padláslakásért havi 1*50 P. Földszinti szoba konyhás lakásért havi 3.— pengő. Földszinti 2 szoba konyhás lakásért havi 6.— pengő. A lakásokban felszerelt villanyáramért égőnként 50 pengőfillért fizessenek a nyugbéresek. Konyhában csak 10-es, szo­ bában pedig 16-os égő használatát enge­ délyezem. Azok a nyugbéresek, akik az üzemfőnökség tudomása szerint nyugbérükön kívül más egyéb jövedelemmel is bírnak, másütt dolgoznak, vagy hasznot hajtó foglalkozásuk van, a fentiekben megálla­ pított lakáshasználati és áramdijak két­ szeresét fizetik. Kivétel nélkül minden nyugbéres, aki lakást foglal el, tartozik ezért dijat fizetni még az is, aki dolgozó nőtlen gyerme­ kével lakik. A lakáshasználati dijat, vala­ mint a villanyáramdijat minden hó 1-ső napján a szállásmesterek szedjék be és a pénzt a pénztárba, a kimutatást pedig a társpénztárba küldjék be. Aki fizetési 1927. május 15. kötelezettségének nem tesz eleget, arról haladéktalanul jelentés küldendő, hogy azzal szemben az elfoglalt lakás kiürítése iránt törvényesen intézkedhessünk. Jelen rendeletben közölt lakáshaszná­ lati dijak csak további intézkedésig ma­ radnak érvényben. A nyugbéresekkel a jelen rendeletben használt «lakáshasználati dij" kifejezést használják, mert mi nem lakbért, hanem kifejezetten haszná­ lati dijat kivánunk tőlük a lakásért Salgótarján, 1927. április 28-án. Jó szerencsét! (Aláírás) bányaigazgató. Ennek a rendeletnek a megjelenése olyan felháborodást váltott ki a bányatelepeken, mert egyszeriben elvonta a nyugdíjasoktól azt a nyugbér többletet, amelyet a nép óléti minisz­ ter által kibocsájtott rendelet nyujtott Szövet­ ségünk központi irodáját nap-nap után töme­ gesen keresték fel nyugdíjasok és özvegyek, valamint a munkásság bizalmiférfiai is arra kérték a szövetség központját tegyen lépéseket a vállalatok ezen tulkapása ellen és igyekez­ zen a nyugdíjasokra súlyosodó terhet enyhí­ teni. Szövetségünk központi titkársága átérezte ezen súlyos helyzetet és ennek enyhítésére f. évi május 1-én kerületi összvezetőségi ülésen foglalkozott a kérdéssel. Az összvezetőségi ülés utasította a központi titkárságot, hogy bead­ vánnyal forduljon a kormányhoz, amelyben kérje a kormányzatot, hogy a 4400 számú, a népjóléti miniszter által kibocsájtott rendeletet változtassa meg, emelje fel a nyugdijakat, mert ezen nyugdijakból a nyugdíjasok, valamint az özvegyek és árvák képtelenek a megélhetés­ hez szükséges eszközöket beszerezni Egyben utasította a központi titkárságot, hogy ezen beadványban mutassa ki a kórmány előtt, hogy a rendelet megjelenése, illetve életbelépése óta a nyugdíjasok ma kevesebb nyugbérösszeget kapnak, mint a rendelet megjelenése előtt. Szövetségünk központi titkársága az utasí­ táshoz hiven kidolgozott egy beadványt a kormányhoz, amelyben párhuzamot von a régi nyugdijak és a jelenlegi nyugdijak között, mely szerint egy 20 szolgálati év után nyugbérezett vájár a rendelet kibocsájtása előtt kapott nyug­ díjként pénzben: 14*40 pengőt, szénjárandó­ ságban 2*70 pengőt, lakás 3 pengő, világítás 1 pengő összesen 21*10. A rendetet kibocsáj­ tása után kap ugyanaz a vájár 25 pengőt, azon­ ban ebből kell fizetni a szénért 2 70 pengőt, lakásért 3 pengőt, világításért 1 pengőt, öszszesen 6 70 pengőt, úgy, hogy a végeredmény­ ben az előbbeni 21*10 pengővel szemben csak 1830 pengő marad a nyugdíjasoknak, ehez járul még, hogy a szenet fuvarozva kapták, most maguk fuvaroztatják. Ezen beadványnak a kidolgozása után a központi titkárság, hogy meggyőződést szerezzen adatai helyességéről felszólította a nyugdíjasokat, jelentkezzenek Salgótarjánban május 10-én a Szövetség köz­ ponti helyiségében az adatok ellenőrzése cél­ jából. Ennek a felszólitásnak bámulatos ered­ ménye volt és az adatok igazolására a Szö­ vetségben megjelent körülbelül 1000—1200 nyugdíjas és özvegy, tekintettel a tömeges megjelenésre a központi titkárság gyűlés keretében folytatta te az adatok ellenőrzését. Nyugdíjasok gyűlése Salgótarjánban. Szövetségünk központi irodájának az az akciója, amelyben a nyugdíjasok súlyos hely­ zetének javítása érdekében közbenjárásra határozta el magát a kormány illetékes fak­ torainál, futótűzként terjedt el a bányatele­ peken. Amikor a központi iroda ezen óha­ jának adott kifejezést, hogy ezen eljáráshoz szükséges, hogy a nyugdíjasok és özvegyek jelenjenek meg a szövetség központjában a szükséges felvilágosítás végett, a nyugdija­ sok és özvegyek százai jelentek meg. Május 10-én, kedden délelőtt 9 órára volt jelezve a megbeszélés és a zuhogó esőben elaggott és megrokkant nyugdíjasok és özvegyek igyekeztek a szövetség központi helyiségébe. Szomorú látvány volt már az uccán, amikor a bicegő és elfúló rokkantak a rósz idővel dacolva, sók része az asszonyok által támo­ gatva, vagy gyermekek által vezettetve vo­ �1927. május 15. nultak fel ugy, hogy mire a megbeszélés kezdetét vette, a tágas, nagy gyülésterem alig volt képes befogadásukra. 9 után egynéhány perccel Telek József szaktárs üdvözölte a megjelenteket, ajánla­ tára elnöknek választották egyhangúlag Gasparin János szaktársat, aki megnyitotta a gyűlést s jelezte, hogy ez az első alkalom, mikor a nyugdijasok gyűlésre jöttek össze, mert még eddig nem találkozott senki, aki a nyugdijasokat sulyos helyzetében felka­ rolta volna. Ezután átadta a szót Csóka Vendel szaktársnak. Csóka Vendel, a szövetség központi tit­ kára bejelenti, hogy azért hivtuk össze a nyugdíjasokat, mert látjuk azt a nyomorú­ ságot, amelyben a nyugdíjasok, özvegyekés árvák vannak. Tudjuk azt, hogy a nyug­ dijasok képtelenek arra, hogy saját nyomo­ rúságukon változtatni tudnának, azért mi, akik ma még dolgozunk, akikre azonban ugyanaz a sors vár, vállalkoztunk arra, hogy segítségükre legyünk. Sajnos mindnyájunk­ nak az a sorsa, hogy életerejét munkában tölti el s amikor megrokkan, mint a kifa­ csart citromot eldobják. Szivet tépő látvány amikor az uccán járva azt látjuk, hogy em­ berek, akik egész életüket munkába gör­ nyedve töltik el a föld mélyébe, viaskodnak a halállal és ha a halál felett győzedelmes­ kednek és ifjúkorukban nem tudja őket elragadni a halál, - aggkorára, amikor a bá­ nya kiszivta életerejét, sántán, bénán, meggörnyedve járnak házról-házra s alamizsnát kéregetnek, hogy nyomorult életüket valami­ képen fenn tudják tartani. Szívfacsaró lát­ vány az, amikor apró bányászgyermekek fil­ léreket nyujtanak meggörnyedt, beteges, Öreg koldusoknak, akik mig életerővel ren­ delkeztek, minden erejüket a munkának szentelték. A jutalom koldusbot és tarisznya. Ennek az állapotnak a megszűntetéseért küzdöttek a bányamunkások évtizedeken keresztül, mig végre ez év január 1-ével életbelépett a 4400. számu munkaügyi és népjóléti miniszteri rendelet, amely némiképen enyhíteni kívánta ezt a sulyos helyze­ tet. Ez a rendelet azonban csak egyetlen egy Célt ért el, azt, hogy a bányamunkások arcai, hogy munkahelyüket megváltoztatják nem veszítik el eltöltött szolgálati éveiket Sajnos azonban a rendelet csak a jövő ge­ neráció számára biztosítja ezt is, mert akik ma elérték a rendeletben előirt évet, vagy korhatárt azonban nem egy vállalatnál töl­ tötték el az összes szolgálati éveiket azok­ nak csak 1914. juliusától számítják a szol­ gálati éveket Súlyos büntetés ez a munkás­ ságra nézve, mert a legtöbb esetben a mun­ kás saját hibáián kivül álló okokból volt kénytelen munkahelyét változtatni. A népjóléti minisztérium abban a hiszemben volt, amikor az uj rendeletet életbe­ léptette, hogy a nyugbérék felemelése eny­ híteni fogja a nyugdíjasok, helyzetét A nyug­ dijaknak a felemelése egyáltalán nem ele­ gendő arra, hogy a nyugdijasok, özvegyek abból fenn tudják magúkat tartani, mert a felemeli összeg oly csekély, hogy abból a hónapnak az egyik felén is alig képes a leg­ szükségesebb élelmicikkekel beszerezni ugy, hogy a másik felét koldulással kénytelen megszerezni. Dacára az uj nyugbérek ala­ csony megállapításának mégis a nyugbércsek, amikor tudomásukra jutott az, hogy a nyugbéreket felemelték, bizonyos megkönynyebbüléssel sóhajtottak fel, azt hitték, hogy életsorsuk valamivel megkönnyebbül. Korai volt a nyugdijasok ebbeli Öröme, mert mire a rendelet végrehajtása bekövetkezett és a magasabb nyugdijak kifizetése megkezdő­ dött akkorra a vállalatok gondoskodtak arról, hogy ezt a többlétet ők vágják zsebre. Megfizettetik a nyugdijasokkal az eddig élvezett szénjárandóságot, a lakás és villanydiját ugy, hogy végeredményben kevesebbet kap kézhez, mint a rendelet megjelenése előtt. Énnek az állapotnak a megszüntetésére a szövetség központi titkársága elhatározta, hogy beadvánnyal fordul a kormányhoz. — Ennek a beadványnak a támogatására fel­ kéri a kerület országgyűlési képviselőjét, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár urat, akit arra kér ugy a dolgozók, minta nyugdíjas aggok, özvegyek és árvák nevé­ ben, hogy egész tekintélyének latbavetésé­ vel siessen a nyomorgó nyugdijasok segít­ „A Bányász" ségére, — Felolvassa a beadvány szövegét, mely a következőképen hangzik: Méltóságos dr. Sztranyavszky Sándor m. kir. belügyminiszteri államtitkár urnak Budapest. 3 Méltóságodat, szíveskedjék megazÚMH^^ gyává tenni és magas befolyásával oda hatni, hogy a nyugdíjasok szomorú helyzetért fel­ tárt panaszok mihamarább megnyugtató el­ intézést nyerjenek. Bízva Méltóságodnak a munkásság iránt eddig is tanúsított megértő pártfogásában vagyunk, kiváló tisztelettel Salgótarján, 1927. május 10. Fajd Pál, s. k. eln. Csóka Vendel, a. k. titk. Méltóságos uram! A salgótarjáni nyugdíjasok szomorú hely­ zetéről már több ízben tettünk panaszt Méltóságodnál. A legutóbb rávilágítottunk A beadvány felolvasása után megkérdezte arra a körülményre, hogy a vállalatok meg­ vonták a nyugdíjasoktól az eddig nyujtott a hallgatóságot hozzájárulnak-e ezen bead­ szénjárandóságot, ugyancsak felhívtuk Mél­ vány benyújtásához, mire a hallgatóság a tóságod figyelmét arra is, hogy a szénjáran­ szószoros értelemben zokogásba fuladó han­ dóság megvonását követni fogja a társulat gon kérte a szövetség központját hogy jár­ tulajdonát képező lakások felmondása is. Az jon el az illetékes helyeken és tolmácsolja utóbbiakban csak annyiban tévedtünk, hogy a nyugdíjasok fájdalmát Ezután az elnök a lakásokat még nem mondták fel, de a zárszavában bátorította a hallgatóságot és nyugdíjasokat kötelezték a mellékelt kör­ rámutatott arra, hogy ugyan akkor, amikor rendeletben feltüntetett házbérek fizetésére. Szövetségünk ebben a mindenkit fájdalma­ Igaz ugyan, hogy a társulat által követelt san érintő súlyos kérdésben állásfoglalásra lakbérek nagyon minimálisak, de a jelenlegi kérte a nyugdíjasokat, akadtak telkeden, nyugdíjból annak megfizetése is súlyos ter­ magukat munkásvezetőknek nevező egyének, heket von a nyugdíjasokra. Különösen súlyos akik megakarták hiúsítani, hogy Szövetsé­ kifogás alá esik a kiadott körrendelet azon günk ebben a kérdésben eljárhasson. Azon­ rendelkezése, ami kimondja, „hogy ha valaki ban a nyugdíjasok átérezték a helyzet ko­ nyugdíja mellett még külön foglalkozásban molyságát és tultették magukat, nem ültek van, akkor a lakbér kétszeresét tartozik fi­ fel az aljas egységbontóknak, ekkor ökölbe­ zetni.“ Ennél még sulyosabb a rendelet azon szorult kezekkel, fenyegetve hangzottak el rendelkezése, amely ugy rendelkezik, hogy a hallgatóság részéről Peyer Károly, Fodor „a nyugdíjas még akkor is tartozik a lakás­ József, Odorinszki és társainak a nevei, ért fizetni, ha a társulatnál dolgozó gyerme­ akik ezt az akciót megakarták akadályozni, kével lakik.“ Az kétségtelen, hogy a nyug­ Hangoztatta a hallgatóság, elég volt már az dijasok legnagyobb része a jelenlegi nyugdijak ő bolonditásaikból, többé nem ülnek fel ne­ mellett kénytelen valamilyen foglalkozást kik. Gyűlést a legnagyobb rendben bezárták. Szövetségünk központi titkára Csóka Ven­ üzni, mert külömben megélni teljesen kép­ telen volna. De meglehet állapítani, hogy a del a d. u. gyorsvonattal utazott Budapestre, nyugdijasok nagyobbik része a bányatársu­ hogy az elfogadott beadványt illetékes helyre lat kötelékébe van foglalkoztatva, természe­ juttassa, erről a nyugdíjasok tudomást sze­ tes a legminimálisabb alamizsna mellett, tehát reztek és tömegesen vonultak ki az állo­ a bányatársulat igazgatósága a kiadott ren­ másra aggok, özvegyek és árvák, ahol ujjódeletiek a további foglalkozásukat is meg­ lag megismételték kérésüket, hogy illetékes nehezíti még azoknak ia, akik ezideig fog­ helyen tolmácsolja fájdalmukat s igyekezzen lalkozást, vagy munkaalkalmat vállaltak, enyhítést szerezni. Csóka Vendel megnyug­ azokat a nyugdíjasokat pedig, akik rokkant­ tatta a kivonultakat, legyenek türelemmel, ságuknál fogva teljesen képtelenek dolgozni, mindent elfog követni, hogy a Szövetség ak­ a szószoros értelemben koldusbotra juttatja. cióját siker koronázza és a nyugdíjasok A társpénztárak központosítása előtt ér­ súlyos helyzetét enyhítse. vényben volt nyugdijak s a jelenlegi nyugdíjak alapján a következő számításokat eszközöltünk; Komlón f. hó 8-án, az ottani bányamunká­ 1926-ban 20 éves szolgálat után nyugb. volt: sok nagy lelkesedése mellett megalakítottuk nyugdíj szén lakás világ. összesen szövetségünk komlói helyicsoportját Régi vágya I. cs. 19.20 2.70 t— 25.90 pengő. teljesült az ottani bányamunkásoknak, Ezen II. „ 14.40 2.70 3.— 1. - 21.10 „ csoportalakitásra már hónapok óta készültek. III. „ 9.60 2.70 3.— 1.— 16.30 Végre fáradozásukat siker koronázta és ezen 1927-ben (uj) összes nyugbér:. I. cs. 32.— verőfényes májusi vasárnap délután a bánya­ pengő, II. cs. 25.— P. III. cs. 16.80 pengő. munkások százai jöttek össze, hogy tömeges A fentebb látható számítások világosan megjelenésükkel juttassák kifejezésre kívánsá­ igazolják, hogy a bányatárspénztárak köz- gukat A gyűlés a Dorn-féle vendéglő külön­ pontosításával történt nyugdijak emelkedése termében volt összehiva, azonban a tágas nem a nyugdíjasok javára, hanem kifejezet­ terem kicsinynek bizonyult nem tudta befo­ ten a banyavállalatok javára történtek. Mert gadni az érdeklődők nagy tömegét ugy, hogy azt a minimális emelkedést, ami a nyug­ a hallgatóság egy tekintélyes része a külső dijaknál mutatkozott, a bányavállalatok a helyiségekbe és az udvarra szorult ugy hall­ szénjárandóság megvonásával és a lakbér­ gatták a gyűlés lefolyását. Pont 3 órakor fizetések kirovásával majdnem teljesen vissza­ Lerch Antal szaktárs üdvözölte a megjelente­ fizettetik. Ehez még hozzájárul az a körül­ ket az egy behívók nevében, ajánlatára a gyűlés mény is, hogy a nyugdíjasok a szénjárandó­ vezetésére nagy lelkesedéssel elnöknek: Bern­ ságukat a bányatársulattól fuvarozva is hardt Henrik, jegyzőnek: Cukor István, jegyző­ ingyen kapták, most ha a nyugdíjas szenet könyv hitelesítőnek: Huth Ferenc és Schreiber vásárol, saját költségén szállíttatja el, olyan István szaktársakat választották meg. horibilis fuvarköltségeket fizet, amely a még Az elnök megnyitó beszéde után, amelyben megmaradó, nyugdijakat úgyszólván teljes örömének adott kifejezést hogy végre eljutot­ egészében igényli Igy tehát megélhetésre és tak odáig, hogy a munkásság szervezését ruházkodásra a fentiek beszerzése után a egészséges alapra tudják helyezni, kérte a nyugdíjasnak jóformán egy fillérje sem marad. munkásokat hallgassák meg figyelemmel az A fenti szomorú állapot a munkásságkö- előadók által ismertetendő napirendet tegyék zött meglehetős nagy izgalmat keltett mert megfontolás tárgyává lépésüket és azután hatá­ minden munkás tisztában van azzal, hogy a rozzanak a csoport megalakítása fölött, mert nagyon sok milliárdot képviselő bányaválla­ szerinte ez a lépés sorsdöntő lesz az ő jövő latnak igazán nincs szüksége arra az ösz­ munkájukban és boldogulásukban. Utána Kraft szegre, mely összeget szénben, de különö­ Jenő szövetségünk Pécs-kerületi titkára buzdí­ sen lakbérben szerez magának. A munkás­ totta a munkásokat, rámutatott arra, hogy ság előtt a bányavállalat ezen intézkedése milyen sok fáradságos munkába került, amíg ismételten nagy bizalmatlanságot váltott ki odáig eljuthattunk, hogy a bányamunkások a munkaadóval szemben, mert az eddigi helyesirányu szervezetét megalkothattuk. Fel­ magatartása arról győzte meg, hogy a vál­ hívta a komlói munkásságot csatlakozzanak és lalat ily irányú intézkedései nem lesznek tömörüljenek szövetségünk zászlaja alá. alkalmasak a munkaadó és a munkások kö­ Batta Gyula Salgótarjánból, a szövetség zött fenálló ellentétek kiküszöbölésére, sőt központja részéről ismertette a szervezkedés ellenkezőleg, mindinkább arról győzi meg a célját, összehasonlítást tett a munkásság szer­ munkásságot, hogy a munkaadók a munkás­ vezeteinek a fokozatos fejlődéséről rámutatot ság szomorú helyzetét egyáltalán nem tart­ azon kinövésekre, amelyek az idők folyamán ják szem előtt, amikor sasát érdekeik elő­ kialakultak, párhuzamot vont a külföldi szaktérbe helyezésével ismételten vagyonszapo- szervezetek és a magyarországi szakszerveze­ rulatot érhetnek el. tek működése közötti külömbségekre. Kimutatta, Szövetségünk megbízásából arra kérjük hogy a külföldi szakszervezetek igyekeznek Csoportalakitás. �4 „A bányász" függetleníteni magukat a politikai pártoktól, mert a szakszervezetek csak ugy tudnak meg­ felelni azon kívánalmaknak, hogy a munkásság gazdásági érdekeinek a védelmet kellőképen érvényre tudja juttatni A bányamunkások ugyan­ csak belátták azt, hogy gazdasági érdekeiket csakis ugy tudják megvédeni ha szervezetüket függetlenítik mindenféle politikai párttól és összes energiájukat gazdasági térre összponto­ sítják. Ez a tudat vezérelte a salgótarjáni bányamunkásokat, amikor szövetségünket meg­ alkották. Ennek a harcnak a sikeres lefolyta­ tása érdekében hivja csatlakozásra a hallgatókat. Csóka Vendel szövetségünk központi titkára ismertette azokat az okokat, amelyek miatt a Salgótarján-vidéki bányamunkások 1926. szept. havában kiváltak a Magyarországi Bányamun­ kások Szövetségéből, rámutatott a bányamun­ kások nagy nyomorúságára, amely Salgótarjánvidékén volt, amikor a salgótarjáni bányamun­ kások nyomoruk enyhítésére akciót indítottak, amely akció meglepő eredménnyel járt és sikerült a salgótarjániak részére munkaalkalmat teremteni, azzal fordultak a Bányamunkás Szö­ vetség vezetőségéhez, hogy tekintettel arra, hogy nyomoruk közepette nem voltak képesek tagsági járulékukat befizetni, most amikor ismét munkaalkalomhoz jutottak, lehetetlen az el­ maradt járulékokat a magas járulékok mellett utánpótolni, szállítsa le a központ a tagsági járulékokat, hogy ez által lehetővé tegye ré­ szűkre szervezetük kiépitését. A Bánymunkás Szövetség központi irodájának vezetője Peyer Károly, ellenállást fejtett ki, nem ismertette meg sem az ország bányamunkásaival, sem az országos központi vezetőség tagjaival a tény­ leges helyzetet, hanem az egész mozgalmat személyes térre terelte és a régi módszer szerint, személyes harcot folytatott a salgótar­ jáni munkások vezetőivel. Amikor a salgótar­ jániak tiltakoztak az ellen, hogy az ő súlyos sérelmeiket a személyeskedés mocsarába fullassza, követelték kívánságaik teljesítését, akkor Peyer kijelentette, "inkább menjen tönkre a Bányamunkás Szövetség, de mégsem engedi a salgótarjániak kívánságának a teljesülését" Ezekután a salgótarjániaknak nem maradt más hátra, mint hogy kiváltak a szövetségből és külön helyi szervezetet létesítettek, amelyben a tapasztalatok alapján már eleve kizárták azt, hogy az ő gazdasági harcaikat politikai szem­ pontból bírálják el, ezért a szervezetüket min­ den politikai párttól függetlenítették. A meg­ alakulás után megkezdték működésüket, a tagsági járulékokat az előző tagsági járulékok­ nak a felében állapították meg és bámulatos, hogy szervezetűk nagyon rövid idő alatt be­ bizonyította, hogy az alacsonyabb tagjárulékok­ kal lehet eredményes munkát folytatni. A munkásság, nagyon sok súlyos sérelmét, amelyet az előző időben a régi Szövetség keretén belül nem lehetett orvosolni, most, amikor szerveze­ tünk kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalko­ zott ezen sérelmek orvoslása sikerült Ezen sikerek arra buzdították a salgótarjá­ niakat hogy szervezetüket országos jellegűvé tegyék és segítségére legyenek az egész ország bányamunkásságának. Eljutottunk az alapszabályok országos jóváhagyásához, tehát most az alapszabályok alapján eljöttünk, hogy a komlói bányamunkásokat táborunkba állítsuk és ezentúl minden ügyes-bajos dolgaik és sé­ relmeik orvoslására segítségükre legyünk. A gyűlés hallgatói az összes feszólalókat kitörő lelkesedéssel fogadták és felszólalásaikat állandó tetszésnyilvánítással hallgatták végig. Nagy lelkesedéssel egyhangúlag mondották ki a csoport megalakulását. Ezután megválasztot­ ták egyhangúlag a helyicsoport vezetőségét Elnök: Lerch Antal, másodelnök: Schreiber István, jegyző: Czukor István, pénztárnok: Klesch Henrik, ellenőrök: Kertész József és Halupa Lipót választmányi tagok: Appel Keresztély, Matula József, Reinhard Leonárd, Dóczi Imre. Novák János, póttagok: Rosipál Alajos és Lerch Pál. A választás után az el­ nök megköszönte a hallgatóság figyelmét s felkérte Őket, hogy a megválasztott vezetősé­ get támogassák nehéz munkájukban. Meg kell emliteni, hogy Peyer és Bertrandék azon fá­ radoztak, hogy a csoport alakulását meghiúsít­ ják, ennek érdekében először megkísérelték ocsmány hazugságokkal a komlói munkásságot férevezetni, amikor ez nem sikerült, mert a komlóiak nem ültek fel hazudozásaiknak, akkor azt hiresztelték. hogy a komlóiak elűzték az uj szövetségnek a kiküldötteit Erre a rága­ lomra megadták a feleletet Bertrand és társai­ nak azzal, hogy Bertrandot a telepről szószo­ ros értelemben kiutasították. Az ország mun­ kássága előtt való felelet pedig a komlóiak részéről a fenti gyűlésnek lelkes lezajlása. Utolsó erőfeszítésként elküldték csatlósaikat a komlói gyűlésre, akiket arra béreltek fel, hogy a gyűlés méltóságteljes lefolyását meg­ zavarják. Ez azonban Bertrandék legnagyobb fájdalmára nem sikerült, mert az első szónál oly eréllyel utasitották vissza a komlóiak a bérencek erőlködéseit, hogy a vezetőségnek erélyesen közbe kellett lépni, nehogy a bérencek látható nyomokkal hagyják el a helyiséget. Ez az eset szolgáljon a bérenceknek például a jövőben, hogy ne üljenek fel biztatóiknak, akik a maguk saját bőrét féltik és a mások bőrét akarják vásárra vinni. Olaszország uj munkaalkot­ mánya a tulajdon és munka védelmére. (Folytatás és vége.) 28. cikk. A hivatásos egyesüléseknek joga és kötelessége védelmezni a tagokat, eset­ leg a nem tagokat is. Ezen támogató mű­ ködésűket saját szerveikkel gyakorolják, másra át nem ruházhatják, legfeljebb álta­ lános természetű okokból, melyek megha­ ladják az egyes termelő kategóriák érdek­ körét 29. cikk. A hivatásos egyesüléseknek leg­ fontosabb feladata a nevelés és oktatás, különösen az ipari oktatás. — Támogatniok kell a munkások nevelését és a munkás­ otthonok országos megszervezésének mun­ káját 30. cikk. A nagy tanács bízik abban, hogy a kormány fejének és a szervezetek minisz­ terének kezdeményezésére a többi érdekelt miniszterrel együtt olyan törvényes rendel­ kezéseket készít elő, amelyek szükségesek a kollektív munkaviszony és az állam tes­ tületi szervezete jogi rendezéséről szóló s a fasiszta törvényhozás által ma megállapított és gyakorlatilag alkalmazásban levő elvek kihirdetésére. Elhatározta a tanács, hogy az 1927. év folyamán a munkachartában foglalt rendel­ 1927. május 15. kezések alapján kötik meg, újítják meg és módosítják a kollektív munkaszerződéseket. A szerződések időtartamát ugy kell meg­ állapítani, hogy a vállalatoknak bőséges idő álljon rendelkezésükre az uj pénzügyi hely­ zethez és a nemzetközi verseny nehézségei­ hez való alkalmazkodásra. A harminc cikkelyben sok olyan alapvető gondolat van lefektetve, amely a munkás­ mozgalomban radikális változást van hivatva teremteni. Azonban a munkacharta alkal­ mazása a gyakorlatban még sok törvényes intézkedést kell, hogy életre keltsen. Ugyanis nincs tisztázva a sztrájk kérdése, mert az egész munkachartában egyszer sem fordul elő a sztrájk szó, vannak egyes kité­ telek, amikor azt mondja, hogy az állam csak akkor avatkozik bele a vállalkozásba, ha az állam politikai érdekei forognak kockán, továbbá, a munkásegyesületek a munkaügyi tanácshoz fordulhatnak, amely dönt Ezzel azonban nincs tisztázva az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a felek nem tudnak megegyezésre jutni Ugyancsak nem írja körül világosan a szakszervezetek viszonyát Ugyanis beszél olyan egyesületről, amely állami felügyelet alá van helyezve, azonban hézagot nagy arra nézve, mely szerint vannak olyan szer­ vezetek is, melyek nincsenek felügyelet alá helyezve. Csak az állami felügyelet alá he­ lyezett egyesületeknek adja meg a jogot, hogy tagjaira illetéket rójjon. Mit gondolnak, a többi egyesület miből fogja fentartani ad­ minisztrációját Kötelességévé teszi a szakszervezeteknek, hogy tagjaik fölött munkaképességűk és er­ kölcsi értékűk szerint különbséget tegyenek, azonban a munkáltatónak adja meg a jogot, hogy azután az igy fel- vagy leértékelt mun­ kások között válogasson. Ez teljésen ellen­ tétes egymással, mert vagy jó az értékelés és akkor joga senkinek sincs válogatni, de ha válogatnak, akkor semmi szükség a szak­ szervezetek értékelésére, mert ez csupán arra jó, hogy a szervezetek és munkások között az egyenetlenséget szítsa. — Kiköti, hogy a munkásnak lelkiismeretesen és in­ tenziven kell betartani a munkaidőt, azon­ ban egy szóval sem kötelezi a munkaadót a tisztességes bánásmód tekintetében. Ugyancsak különféle büntetéseket állapit meg a munkással szemben, a büntetés elbí­ rálását pedig a munkaadóra bízza, de egyet­ len büntetésről sem emlékezik meg a munka­ adóval szemben. Még sorolhatnánk tovább; azonban majd a gyakorlat megmutatja, hogy mennyi hiá­ nyossága és méltatlansága van a munkás­ ság szempontjából a munkachartának. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP rÉSZVéNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzletemben rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel „Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. Keszler Árpád. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 10. szám (1927. május 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-05-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ea97110aba5244f5f5ed570c09be933a.jpg 232340539cea60c86867afce37298509 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/907a5834b5dff57d8df0402b483f5c78.pdf d98095a3c8e7e1c6242cc2b0cac70a71 PDF Text Text II. évfolyam. 11. szám. 1927. junius 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. A küzdelem a bér­ redukció ellen. Lapunk legutóbbi számában megir­ tuk, hogy a Pécsvidéki bányakerületben 10—20 százalékkal levonták a munkabéreket. Ebben a kérdésben a komlói kincstári bányamunkások május 8-iki alakuló gyűlésükön erélyesen ál­ lást foglaltak a bérredukció ellen, fel­ kérték szövetségünk központi titkár­ ságát, hogy ebben a kérdésben lép­ jen érintkezésbe a bánya felettes hatóságával és igyekezzen a 20 szá­ zalékos levonást visszavonatni s a már levont keresetet április 1-től visszame­ nőleg kifizettetni. Szövetségünk központi titkársága készséggel vállalkozott ezen sulyos sé­ relemnek az orvoslására és azonnal eljuttatta a munkásság kivánságát a bánya felettes hatóságához. Tárgyalá­ sok indultak meg, amely tárgyalások még a mai napig is folyamatban vanvak, reméljük azonban, hogy rövidesen sikerrel befejezhetjük. A tárgyalás folyamata alatt eljutot­ tunk odáig, hogy 10 százalékot aján­ lottak fel, de szövetségünk titkársága a 10 százalék megadását nem tartotta a munkásságra nézve kielégitőnek és ezért ragaszkodott a teljes 20 száza­ lék kifizetéséhez. Nagyon furcsának találjuk, hogy a kincstár a levont 20 százalék helyett csak 10 százalékot akar vissza adni és 10 százalékot továbbra is levonásba kiván tartani. Ennek az egész dolog­ nak nagyon DGT ize van, mert itt lát­ juk, hogy a DGT közbe járt a kincs­ tárnál, hogy csak 10 százalékot adja­ nak vissza, mert ezzel arányban lesz­ nek a DGT telepein levő keresetekkel. — Ugyanis a DGT szintén azok közé tartozik, akik a bérekből 10 százalé­ kot levontak. Hangsulyozzuk, a kincstárnak nem állhat érdekében, sőt egyenesen kö­ telessége, hogy az ilyen közbenjáráso­ kat ne vegye tekintetbe, mert ezáltal a tőké a kincstárt állitja oda, mint olyant, aki előljár a bérek levonásá­ ban. Nem fogunk megelégedni fél in­ tézkedésekkel, a munkásságnak egész iniézkedésre van szüksége és ehez ragaszkodik. Jellemző, hogy ebben hány felé kell folytatni a harcot, egyrészt a kincs­ tárral szemben, ugyancsak a vállala­ tokkal szemben és ami a legmegbot- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. ránkoztatóbb, az ugynevezett munkásvezetőkkel, — akik féltékenységből igyekeznek szövetségünk erélyes köz­ benjárását elgáncsolni. Azt kérdezzük Peyer, Bertrand és a társaitól, vajjon összeegyeztethetőnek tartják-e lelki­ ismeretükkel, hogy a munkásság ezen jogos kérelmének a sikeres elintézését hátráltatják. Ebből látható, hogy nekik nem fon­ tos az, hogy sok száz és ezer munkás, asszony és gyermek egy nagyobb falat kenyérhez jusson. Nekik nem fáj az, hogy a munkásságnak nélkülözniök kell, mert ők nem érzik a nélkülözést. A munkásság azonban már tisztában van velük, elfordul tőlük és megy a maga utján előre, nem hagyja magát hátráltatni, minden gáncsolás és piszkolódás ellenére feltartóztathatatlanul küzd a jobb megélhetésért és nem en­ gedi magát apró politikai koncessziók ellenében küzdelmük eredményétől el­ ütni. Erről tettek tanubizonyságot a bá­ nyamunkások legutóbb Komlón és Mecsekszabolcson is, ahol megmondották nekik, hogy hiába való minden eről­ ködésük, ők már befejezték dicstelen életüket. A munkásság pedig rendü­ letlenül ragaszkodik követelései telje­ sitéséhez, ennek érdekében folytatják harcaikat. Ezt vegyék tudomásul ugy a kincs­ tári, mint a magánvállalatok vezetői is. Nem hagyjuk magunkat a munkás­ ság sulyos sérelmeinek az elintézésé­ től elütni. Akinek a háza ég, tűz­ oltóért kiabál. A Peyerék hivatalos közlönye hasábos cikkekben próbálja eltüntetni, vagy olvasói előtt valamiképen takargatni a szövetségünk térfoglalását az egész ország területén. A megszokott piszkolódásaival förmedt ránk legutóbbi számában, tücsköt, bogarat kia­ bálva igyekszik a munkástársak figyelmét elterelni a szövetségünk iránt való érdek­ lődésétől. Persze a folyton és folyton meg­ ismétlődő szamárságokon kivül egyebet nem tud imi, mint hogy Csókáékat a salgótar­ jáni munkásság már cserben hagyta és hogy Komlón, meg a többi bányatelepeken min­ denütt elzavarják az ott megjelenő szaktár­ sakat Ezeket a buta maszlagokat talán még beadhatják azon telep munkásainak, akik nincsenek meggyőződve szövetségünk által Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) kifejtett programjáról, de semmiesetre sem befolyásolhatják azon telep munkástársait, ahol már helyicsoportjainkat felállítottuk és a munkásság érdekében a Peyerék piszkolódásai helyett komoly és elszánt küzdelem folyik a munkásság gazdasági egységes front­ jának a helyreállitásáért és a gazdasági fej­ lődés megindításáért. A legutóbb a komlói helyicsoportunk ala­ kulásával kapcsolatosan rohannak ki elle­ nünk, a kirohanásuk a szokáshoz képest nem lep meg bennünket, de nem is érde­ kelnek, mert minden józan gondolkozásu em­ ber tisztában lehetett azzal, hogy ha meg­ kezdjük az országos agitációt és már ered­ ményeket is produkálunk, ujabb kirohaná­ sok lavinája indul meg, de nem is lehet az máskép, mert az, akinek a háza ég, annak vizet kell hordania és a lángokban lévő épü­ letből meg kell menteni, ami még megment­ hető. Hát igy vagyunk mi Peyer elvtárssal is, ég az a ház, amelyet elfelejtett kellő idő­ ben bebiztosítani és most, amikor már látja, hogy a sulyos mulasztásokból mennyi kelle­ metlensége és anyagi vesztesége keletkezett, kígyót, békát kiabál össze Mert nagyon jól tudja, hogy mindez nem használ semmit, de hogy munkástársai és általában mindenki előtt a sulyos mulasztást takargassa, irja ró­ lunk, hogy hiszen az az erőlködés, amelyet szövetségünk kifejt kudarc és semmi egyéb. Arra vagyunk kiváncsiak, vajon mit fognak imi, amikor már az egész ország bánya­ munkásai előtt közismert lesz szövetségünk térfoglalása, amikor már a szokott maszla­ got senkinek sem lehet beadni. De külömben is, ha szövetségünk annyira tehetetlen a munkásság között, mint ahogyan azt Peyer hivatalosában elmondta, akkor mi a fészkesfenének pazarolja azt a drága sok papirost és nyomdafestéket állandóan céltalanul, valahogy nem stimmel Peyerék állítása, mert, ha igaz volna amit Peyerék állítanak, akkor egészen biztos, hogy nem foglalkoznának olyan gyakran velünk. Hogy még tisztább legyen a kérdés, föltesszük te­ hát azt a kérdést is, nincs-e a munkásság­ nak rajtunk kivül nagyobb ellensége, mint mi vagyunk, akivel talán inkább jobban ki­ fizetné magát foglalkozni és akitől talán a nyomorba fetrengö munkásság részére több eredményt lehetne kicsikarni. Ugy látszik tehát, hogy egyelőre mégis csak mi vagyunk a Karcsibácsi, de nem a munkásság leg­ nagyobb ellensége, akitől a legjobban meg­ van az öreg ur ijedve. Külömben valami ilyesfélét is mond a formedvény ében, amikor meg akar bennünket vigasztalni, hogy ő ugyan elhagyta a szövetség titkári állását, de a szelleme azonban ott marad és hogy még elfog velünk bánni. �2 Hát vegye tudomásul a diktátor ur, hogy mi már a fenyegetésétől nem félünk és ha tudná azt, hogy mennyire Örülnek azok a munkástársak, azon bejelentésének, hogy a szelleme továbbra is ott marad a szövetség­ ben, akkor egészen biztos nem kérkedne és talán egy betűt sem ima többet az ottmaradósáról. Ugylátszik a telepekre kiküldött spiclik nem egészen őszintén informálják a munkásság hangulatáról, mert külömben a diktátorról sem tételeznénk fel azt a bátor­ ságot, hogy azok előtt a munkások előtt tetszettesse magát, amely munkások már utálattal fordultak el a vezetése alatt álló szövetségtől. Vagy talán ez a bejelentés már nem is a bányamunkásoknak szól, hanem inkább azoknak a jóbarátoknak, akik a leg­ utóbb a díszes pozícióhoz juttatták. „A Bányamunkás" egy másik helyen be­ számol a központi vezetőségi ülésről is, amelyben a közel 10 éves fáradhatatlan mű­ ködésért és azokért az elért rettenetes nagy eredményekért köszönetét szavaztatott Peyer magának, amikor bucsuzásra került a sor, akkor megígéri, hogy a jövőben abban a szellemben fog a bányamunkások érdekeiért dolgozni, amely szellemben idáig dolgozott és szivén fogja hordani a bányamunkások sorsát Mi nem tudjuk, hogy jól-e, de önkénytelenül ugy értettük Karcsibácsinak ezt a búcsúbeszédjét, mind hogyha a jövőben is erszényében fogja hordani a bányamunká­ sok filléreit ugy mint eddig. Ne haragudjon Karcsi bácsi, hogy ezt a sajtóhibát kijavi­ tottuk, mert ugy érezzük, hogy Ön is erre gondolt, vagy talán ezt is mondta, csak egészen ilyen nyíltan megírni mégsem merte. Felhántorgatja a szövetségünk központi irodájának használt helyiségeket, azt azon­ ban elfelejti megírni, hogy ezt a központi helyiséget éppen Peyeréktöl örököltük, ami­ ből ők ugyanannyit élveztek mint amennyit mi átvettünk. Ha annyira fáj ez neki miért nem hurcolkodott ki addig, amig kinem lett onnét pofozva. Persze nem a vállalat által, hanem a salgótarjáni munkásság által. Bor­ zasztó táj Peyernek szövetségünk alkalma­ zottainak létszáma is, valamint az alap­ szabályokban lefektetett azon szabályok, amelyek a tisztviselők illetményeit szabályoz­ zák. Hát ha kiváncsi őkegyelmessége a tiszt­ viselőink fizetésére, illetve a jövedelmi for­ rásukra, az sem áll érdekünkben eltitkolni, megnyugtathatjuk, hogy az 5 főből álló szövetségi alkalmazottaink beleértve a kerü­ leti titkárságokat is, összesen nem élveznek akkora fizetést, mint Peyer Károly egyedül. Lehet, hogy nem is érdemelnek annyit, mert hazudni, olyan cifrán, mint ahogy Peyer tud, együttvéve mind az öten sem tudnak. A szövetségünk jövedelmi forrásáról hű képet ád lapunk ez év január 15-iki száma, amelyben a múlt év 3 hónapi működésünk­ ről számoltunk be, ha tehát ezt Karcsi bácsi nem olvasta el, nem tehetünk róla. Egye­ bekben Peyer még mindig adós már a több ízben hozzá intézet kérdésekre való felelés­ ben, amig valaki a saját maga ügyeit nem rendezte, ne avatkozzon a máséba. Vagy talán azt hiszi, hogy a munkásság már el­ felejtette, hogy egy egész csomó feladott kérdésre elfelejtett felelni. Szövetségünk titkárával van fölakadva, ugy, mint mindig a munkahelyen való vál­ tást illetőleg, ezen ép ugy nem csodálkozunk mint a többi ostobaságain, mert amit Peyer állit azt nagyon jól tudja, hogy egy szó sem igaz, mért annak idején a választott bíróság előtt Peyer ezen piszkolódásai tanuk által megcáfolást nyert, de külömben Peyer Ká­ 1927. "A bányász" roly a választott biróság egyik tagjának ké­ résére kijelentette, hogy Csóka Vendelt a munkás mozgalomban korrekt, miden tekin­ tetben megfelelő vezető embernek ismeri és a szövetség vezetését nyugodt lelkiismerettel reábízná. Ezen kijelentését Peyer már nem tagadhatja le, mint ahogyan azt más ese­ tekben szokta, mert ezt a választott bíró­ sági tagok előtt tette, amelyet gyorsírás alapján jegyzőkönyvbe foglalt és amely szó­ szerinti szövegében Csóka szaktárs kezeiben van. De külömben is, ha Peyer ezen állítá­ sai igazak, akkor miért nem hangoztatta addig, amig Csóka szaktárs a szövetség alkalmazásában volt Egyebekben alább teljes egészében közöl­ jük a választott bíróság határozatát, amelyet Peyer annakidején, dacára a központi veze­ tőség utasításának elfelejtett leközölni. Amely tisztán és minden félreértést kizárólag meg­ állapítja, hogy Csóka szaktárs az ellene ho­ zott vádak alól teljesen tisztázta magát, mig a rágalmazóit a választott bíróság megróta. Igy néz ki tehát Peyernek a kétségbeesett orditozása, lelkiismeretlen hazudozása, ami­ kor már látja, hogy az eddigi erőlködése, hazudozása ellenére szövetségünk feltartózhatatlanul megy előre az egesz ország terü­ letén. Nem egy esetben irtuk már meg, hogy kár minden benzinért, mert a hajó, amely léket kapott már 1922-ben, el fog süllyedni, még akkor is, ha Peyer és meg­ hitt hú csatlósai tovább hazudoznak is. Határozat s A választott bíróság meghallgatta Fodor Jó­ zsef panaszost és Csóka Vendel panaszlott elvtársakat. Felolvasta a választott bírósághoz intézett beadványokat. Fodor elvtársnak a vá­ lasztott bírósághoz intézett memorandumát és a felügyelőbizottság jegyzőkönyveit Felolvasta Ocskovszky János elvtársnak és Drégely Lajosné elvtársnőnek írásbeli tanúvallomását. Meghallgatta Peyer Károly elvtárs, Frank József, Gombos Pál elvtárs és Oravecz János elvtárs tanúvallomásait Megállapította, hogy a tanúvallomások és az elhangzott vádakra vonatkozólag olyan kon­ krétumokat nem tartalmaznak, amely mellett módjában lett volna a választott bíróságnak a bűnösséget kimondani Megállapította a vál. bíróság, hogy nem iga­ zolódott be annak a vádnak bizonyossága sem, amely szerint Csóka élvtárs Gombos elvtársnak azt mondotta volna, hogy "az egész országban igy van, tehát Tatabánya sem tehet kivételt", mert Gombos elvtárs szerint ez a kijelentés Frank elvtárs szobájában történt és Frank elvtárs tanúvallomása szerint ilyen kijelentést nem hallott A választott bíróságnak az a véleménye, hogy a vádak hallomáson alapulnak és hogy Fodor elvtársat félre vezették. A választott bíróság nem tartja elfogadhatónak azt, amit a vállalati igazgatók mondanak, mert a tőkét képviselő vállalati igazgatóknak, mint a tőke képviselői­ nek érdeke, hogy a munkásság vezetői és a szakszervezeti tagok között minél inkább szít­ sák az ellentéteket Az a lény, hogy Csóka elvtárs Tatabányán a legtöbb esetben leszerelő munkát végzett nem igazolja Csóka elvtársnak a megbízhatat­ lanságát, mert a gazdasági harcnál mindig az erőviszonyok veendők figyelembe és a szak­ szervezeti vezetőknek kötelességük, hogy az erőviszonyok, ha a munkásság hátrányaira szolgálnak, a munkásságot káros ballépésektől megvédeni és őket e tekintetben felvilágosítani. Perdöntőnek találta a választott biróság Peyer junius 1. elvtársnak a tanúvallomását, mely szerint ter­ helőt mondani nem tud. A választott biróság azonban tartozik figyelmeztetni mindazokat, akiket illet, hogy kijelentéseiknél mindenütt legyenek óvatosak, nehogy azok félremagya­ rázása, vagy meg nem értése következében hasonló és a szervezeti életre, a munkásság gazdasagi érdekvédelmére károk származzanak. 1. Mindezeknél fogva a választott bíróság öt szóval egy szavazat ellenében kimondja, hogy a Csóka Vendel elvtárs ellen felhozott vádakat alaptalanoknak, rosszhiszeműeknek ta­ lálta és hogy a központi szövetség a jövőben olyan zavaroktól, amelyek a szövetség mun­ káját hátráltatják, mentesüljön, javasolja a köz­ ponti vezetőségnek, hogy Fodor József elv­ társat a központi irodából helyezze el vala­ melyik csoport titkári állásába, ilyenként meg­ jelöli Tatabányát vagy Borsodot. 2. Czuczuli Lőrincz vádjait illetőleg a vá­ lasztott biróság megállapítja a rosszhiszemű­ séget, mert az 1919. év óta tartogatott és bizonyságot nem nyert vádakkal csak most, a vádak halmozása idején jött elő és mert Gom­ bos elvtárs tanuvallomásából is kitűnik, hogy nevezett állandóan igyekszik adatokat gyűjteni Csóka elvtárs ellen, de alaptalanoknak tartja Tóth István bucsoki elvtárs vádjait is és ezért a választott biróság mindkettőjüket öt szóval egy ellenében megrója. 3. A felsőgallai csoport vezetőségének 1925. május hó 25-én kelt és Peyer elvtárshoz cím­ zett levelét a választott bíróság átteszi a köz­ ponti vezetőséghez azzal, találjon módot, bogy a csoport vezetősége kioktattassék a szerve­ zeti fegyelemről és a demokrácián alapuló fórumok határozatainak a tiszteletéről és kőtelező betartásáról. 4. A választott bíróság egyhangu határoza­ tával megállapitja, hogy a felügyelőbizottság­ nak 1924. május 22-én és 23-án hozott és az elszámolásokra vonatkozó határozatát nincsen módjában felülvizsgálni és azt illetőleg dön­ teni, mert a felügyelő bizottság, mint az or­ szágos szövetségnek közgyűlés után következő legfőbb fóruma a sérelmezett tételeket jogos­ nak ismerte el. — Magáévé teszi a választott bíróság a felügyelő bizottságnak azt a figyel­ meztetését, amely a villamos költségek felszá­ mítására, valamint a napidijak elszámolására Vonatkozik, mert nem tartja helyesnek azt, hogy ilyen összegek számíttassak fel, amelyek megtakaríthatók lettek volna. Kelt Budapest, 1925. junius 17-én. Glázer Julia s. k. Gál Benő s. k. jkvvezető. elnök. Jellinek Ferenc s. k., Meyer Ádám s. k., Csernák Gáspár s. k- Pinkusz Ernő s. k., Menczel András s. k.. Tóik István s. k. választott bírósági tagok. Tehát a választott bíróság határozatából világosan megállapítható, hogy amit helyte­ lennek tartott azt is leszögezte a választott bírósági határozat 4. pontjában foglalt kitétel, amely nemcsak Csókára, hanem általában figyelmeztetés a szövetség összes alkalma­ zottaira, de leginkább Peyerre, mint a szö­ vetség titkárára. Temetkezési segélyt léptet életbe a társulat. Lapunk zártakor kapjuk a hirt, hogy a bányatársulat társpénztári osztálya elkészült a már régen tervezett temetkezési segély tervezetével, amely junius 1-ével életbe is lép, amennyiben a f. hó 3-án tartandó társ­ pénztári választmányi ülés a napirendre ke­ rülő javaslatot elfogadná. A tervezet rész­ leteit egyelőre nem közölhetjük, mert lehet­ séges, hogy a társpénztár választmánya azon még módosításokat eszközöl, tehát lapunk legközelebbi számában részletesen ismertetni fogjuk a salgótarjáni szaktársakkal, az őket érdeklő részleteket. �1927. junius 1. „A Bányász" 3 Helyicsoport alakítás Mecsekszabolcson. A magyarországi bányavidékek egyik leg­ nagyobb bányatelepe, Mecsekszabolcs bányamunkássága alakitotta meg folyó évi május hó 22-én délután a Magyarországi Bánya­ munkások Gazdasági Szövetségének helyi­ csoportját. A mecsekszabolcsi bányamunkások már türelmetlenül várták ezt a vasárnapot, ami­ kor megalakíthatták a helyicsoportot. Már hetek óta folyt az agitáció a legmeglepőbb eredménnyel ugy, hogy a központi vezető­ ség elhatározta a helyicsoport megalakítását, egyben utasította a központi titkárságot is, hogy tegye meg az előkészületeket és amikor az ügy megérett, alakítsa meg a helyi­ csoportot. A központi titkárság kiküldte Batta Gyula szaktársat Pécs vidékére azzal az utasítással, hogy vizsgálja meg a helyzetet és készítse elő az alakuló gyűlést. A kiszál­ lás azután váratlan eredménnyel járt — A munkásság lelkesedéssel fogadta a központ kiküldöttét és sürgette az alakuló gyűlést. Mikor a Peyer és Bertrand körül csoporto­ sult egy pár ember meglátta szövetségünk kiküldöttét, rögtön jelentették megbízójuk­ nak, Bertrandnak. Erre ő azonnal őröket állított fel azzal az utasítással, figyeljék meg és akadályozzák meg munkájában. Ezután megindult a hajsza, minden lépé­ sére vigyáztak, figyelték kivel beszél, kivel érintkezik, folyton a sarkában voltak. Ami­ kor látták, hogy ezzel nem értek célt, mert a gyűlés előkészítése olyan előrehaladott állapotban van, hogy azt megakadályozni nem lehet, megfenyegették a kiküldöttün­ ket. Ez sem használt Azután agitációt foly­ tattak a munkásság között hogy ne menje­ nek el a gyűlésre, ez sem használt. Akkor azt hiresztelték a telepen, hogy botrányba fullasztják a gyűlést. Ezzel akarták meg­ félemlíteni az embereket, azonban még ez sem használt Az egész telepen izgalmas érdeklődéssel várták a vasárnapot Bertrandék minden nap készülődtek, a korcsmákban rendelték a li­ ter borokat és fröccsöket. Vajjon kinek a pénzén, mert a munkásság olyan helyzetben van, hogy annak nem telik liter borokra. A munkásság ezzel egy időben folytatta az agitációt a gyűlés sikere érdekében és az agitáció oly lelkesedéssel folyt hogy a gyű­ lés sikere előre látható volt Ilyen előzmények után vasárnap délután 3 órakor a Kner-féle vendéglő külön ter­ mében Meződi György szaktárs nyitotta meg az alakuló gyűlést. A gyűlés megnyi­ tásával egyidejűleg jelentkezett a hét folya­ mán és a gyűlés előtt fizetett borok hatása. Bertrandnak az élén bevonult a kis gárda a terembe és amilyen kicsi, olyan hangos volt azt hitték, hogy most is az iskola pa­ dokba vannak és kiment a tanitó a terem­ ből, tehát lehet lármázni, mert ennek a kis gárdának a tagjai nagyobb részben olyanok­ ból állt akik még nemrég hagyták el az iskola padjait Alig akadt éltesebb ember, mert azok már ismerik őket annyira, hogy nem ülnek fel az ugratásnak. Ez a gárda is amikor annyira fogja is­ merni őket mint a Mecsekszabolcson és a többi telepeken dolgozó munkások, ki fog ábrándulni belőlük. Igaz, nem szeretnénk azt a szemrehányást, amit Bertrand kapott a gárdától a gyűlés Után, mert látták az emberek, hogy beugratták őket A legna­ Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisterenye. gyobb lelketlenség a munkásság fiatal réte­ geit ily módon félrevezetni. Nem sikerült Bertrandnak az a terve sem, hogy a szövetség kiküldötteit nem engedik szóhoz jutni lármájukkal. — Amikor látta, hogy minden erőlködése hiába való, kiadta az utasítást hogy kivonulni a teremből. Ezt olyan lármával akarta végrehajtani, hogy pánikot idézzen elő, azonban az ottani em­ berek már annyira ismerik, hogy ennek sem ültek fel ugy, hogy csak Bertrand és kis gárdája vonult ki. Ez a tumultusszerű kivo­ nulás azután teljesen kiábrándította az em­ bereket Napirendet először Batta Gyula (Salgó­ tarján) ismertette, aki elmondotta a szövet­ ség célját rámutatott az okokra, ami miatt a munkásság gazdasági szervezeteit minden politikai párttól függetleníteni* kelt Azért, mert a munkásság gazdasági harcát állan­ dóan politikai mezbe burkolták és a mun­ káltatók a hatóságok segítségével letörték a munkásság becsületes harcát Ugyanis a különféle politikai pártok a munkásság gaz­ dasági szervezeteiből éltek, annak dacára nem csináltak lelkiismereti kérdést abból, hogy sok ezer munkáscsaládot a gazdasági harcok letörése következtében nyomorú­ ságba dönt Ezt a beszédet Bertrand és társai az ab­ lakon keresztül hallgatták. Nagyon bosszantóttá őt, hogy minden kísérlete csődöt mon­ dott Végső erőfeszítéssel rontott be ismét a terembe, azonban már megfogyatkozva, most már csak személyes barátai követték. Azonban az előadó ráolvasta, hogy ő is azok közé tartozik, akik amikor a munkásság bajban volt, akkor ott hagyták őket ma­ gukra ugy, hogy a legnehezebb időben ott állt a munkásság magára hagyatva, viszont mikor tiszta volt a helyzet visszajöttek és odaálltak a munkásság elé erkölcsi prédi­ kációt tartani. A munkásság ennek hallatára ott a gyűlésen szemébe mondta Bertrand­ nak „Igaz, ők tudják !“, ezután zajos közbe­ szólások közt folyt a gyűlés. Utána Csóka Vendel, a szövetség köz­ ponti titkára fejtette ki, hogy miért volt szük­ séges a régi szövetségből való kiválás. Ek­ kor Bertrand ujra kiabálni kezdett, azonban Csóka szaktárs ő vele bizonyította, hogy a volt szövetségben, amikor a tagjárulékok leszállásáról volt szó, akkor nem a veze­ tőség határozott, hanem Peyer és egy pár híve határozták el és ezt vezetőségnek léptették elő. Ugyancsak vele bizonyította, hogy amikor a fizetések leszállításáról volt szó, akkor a szövetség összes alkamazottai, tekintettel a szövetség sulyos anyagi hely­ zetére, valamennyien lemondtak fizetésük 20 százalékáról. Ugyanakkor Peyer kijelen­ tette, hogy ő nem engedi fizetését leszállí­ tani, sőt kijelentette, ha leszállítanák a fize­ tését, akkor ő egy kapitalista vállalatnál helyezkedik el, mert azok többet fizetnek. Ezek azok az önzetlen emberek, akik meg­ követelik a munkásságtól, hogy őket köves­ sék, ugyanakkor pedig Peyer a szövetség­ től hét és fél millió koronát húzott, mint fizetést, emellett képviselő is volt a mun­ kásság jóvoltából, ahol ugyancsak nem ke­ vesebb, hanem inkább több fizetést húzott Ezután egy tragikomédiába ülő jelenet kö­ vetkezett Csóka szaktárs megismételte mindazokat a vádakat amelyeket Bertrand a gyűlés megtartása előtt terjesztett és felszólította, hogy ismételje meg azt a gyűlés színe előtt, amire Bertrand kijelentette, hogy nem teszi, ekkor a gyűlés hallgatósága zajosan köve­ tetté, hogy vagy ismételje meg, vagy pedig hagyja el a helyiséget Mivel egyiket sem volt hajlandó megtenni, felszólította őt a gyűlés hallgatósága, hogy viselkedjen tisz­ tességesen és ne zavarja azokat, akik nyu­ godtan végig akarják hallgatni a gyűlést Ezek után a gyűlés csendben folyt tovább, ahol Csóka szaktárs bejelentette, hogy folytatjuk a harcot a bérredukció ellen, kö­ veteljük a levont béreknek kifizetését. — Ugyancsak harcot folytatunk a nyugdíjasok szomorú helyzetének a megjavítása érdeké­ ben. Felszólította a gyűlés hallgatóságát, mondja ki a helyicsoport megalakulását A nagy tetszéssel és Bertrandék által sűrű közbeszólásokkal fogadott beszédek után kimondta a gyűlés a helyi csoport megala­ kulását és a helyicsoport ügyeinek az inté­ zésével az alábbi szaktársakat bízták meg: Szabó István elnök, Nagy József II. elnök, Kovács István jegyző, Jakab Péter pénztárnok, Meződi György és Dobszai István ellenőr. Meződi György szaktárs, a gyűlés elnö­ kének javaslatára a Mecsekszabolcs bánya­ telepi munkásság üdvözletét küldi a Salgó­ tarján vidéki bányamunkásságnak. Ezután a gyűlés a legnagyobb rendben véget ért Ezen gyűlés lefolyásához csak az a megjegyzesünk van, hogy nagyon rosszul állhat azoknak a szénája, akik ilyen piszkos esz­ közökkel dolgoznak, pedig kár minden eről­ ködésért, mert a munkásság már tisztán lát és nem hagyja magát többé ugratni, elég volt A mecsekszabolcsi helyicsoport megala­ kult és megkezdte működését, folytatja a harcot a munkásság gazdasági helyzetének megjavítása érdekében. Örömmel üdvözöl­ jük az uj harcosokat. Stager varrógépek kizárólag nálunk kaphatók. Singer varrógép részvény-társ. Salgótarjánban a kath, templommal szemben. �„A bányász" 4 Taggyűlés Mátranovákon. Mátranováki szaktársaink f. évi május hó 17-én taggyűlést tartottak, amelyet Gasparin János, helyicsoportunk elnöke nyitott meg. — Megnyitója után Csóka Vendel szaktárs ismertette a taggyűlés célját, rámutatott a gazdasági és szociális helyzet folytonos romlására és felhívta a mátranováki munká­ ság figyelmét arra a gigászi küzdelemre, amely a bányatárspénztárak körül folyik, a nyugbéreseket ért súlyos sérelmek megszün­ tetéséért Megvilágitotta a munkásság előtt a szer­ vezetünk kitűzött céljait és felhívta a mát­ ranováki szaktársakat a kitűzött célok sike­ res elintézésében való küzdelemre, mondá: „Nem lehet a célokat elérni összetett kezekkel, hanem azért küzdeni kell és mi a küzdelmek emberei vagyunk és küzdeni is fogunk mindaddig, amig küzdelmeink ered­ ményre nem vezetnek." A taggyűlés az előadást mindvégig kitartó helyesléssel kisérte, végül Gasparin János, a helyicsoport elnöke fordult a taggyűlés­ hez és hivta fel a munkásságot a szervez­ kedés fontosságára, egyúttal bejelentette azt is, hogy a mátranováki munkásság a Ma­ gyarországi Bánya- és Kohómunkások Gaz­ dasági Szövetsége mellett küzdelmeiben a legnagyobb lelkesedéssel ki fog tartani. — Jöhetnek rágalmak, piszkolódások, őket az nem érdekli, nekik csak egy kell: a gazda­ sági boldogulás és ezért pedig harcolni is fognak. Ezzel a taggyűlés a legnagyobb lelkese­ déssel és a legnagyobb rendben véget ért. Beszámoló taggyűlés Gyulaaknán.. Az elmult hó 7-én szövetségünk jól sikerült beszámoló gyűlést tartott Kisterenye község közeiében lévő Gyula-aknán, ahol a munkások kivétel nélkül nagy érdeklődéssel vettek részt a gyűlésen. Szeberényi József szövetségünk bizalmiférfia üdvözli a megjelenteket és kéri a munkásokat, hogy az előadókat halgassák meg és a pana­ szosok panaszaikat a gyűlés után terjesszék elő a kiküldötteknek. Ezzel átadja a szót Krauter Gyula szaktársnak a szövetség részé­ ről kiküldött előadónak. Krauter szaktárs be­ széde elején bejelenti, hogy Csóka és Batta szaktársak ezen taggyűlésre azért nem jöhettek el, mert éppen ezen a napon Pécs kerületében csoport alakítási munkálatok foglalják le mind­ kettőjüket. Ismerteti továbbá a szervezkedés fontosságát, elmondja a szövetség céljait és rámutat az eddig felhalmozódott hibákra, amely hibáknak okát a munkásság szervezetlenségé­ nek tudja be, hangsúlyozza, hogy a munkásság együttes érdekei az erők tömörítésével, össze­ tartásával és élénk szervezkedéssel érheti el. Felhívta a munkásság figyelmét a közpon­ tosított társpénztár hiányos rendelkezéseire, rámutatott a nyugdíjasok mai tarthatatlan hely­ zetére és arra kérte a munkásokat, hogy ebben a nagyfontosságu kérdésben áljának egységes csatasorba, hogy igy a szövetségnek módjá­ ban legyen ezeket a sulyos hibákat az illeté­ kes helyen orvosolni. Mert ez a most dolgozó munkásokat is közelről érinti, hiszen mind­ annyian egykor ugyanerre a sorsra jutunk. Röviden rámutat azokra az alaptalan rágalmakra, amelyekkel a régi szövetség vezetői röpiratok formájában szövetségünkről terjesztenek és fel­ sorol számtalan adatot, amelyekkel a rágalmak valótlanságát igazolja. Végül fáradhatatlan szervezkedésre buzditja a munkástársakat, mert csak a gazdasági szö­ vetséget ismeri el, annak a fontos lehetőség­ nek, amely a munkás és a munkaadó között átvezető hidat képez a munkásság jobblétének a megteremtésére. A munkások nagy lelkese­ déssel igérik meg a szövetség támogatását és hangos közbekiáltásokkal jelentik ki, hogy minden munkásnak kötelessége szervezkedni. Krauter szaktárs után még Telek szaktárs beszélt a munkássághoz, aki a régi szövetség, a vezetősége által elkövetett hibákra mutatott rá, akik a szervevezetet minden esetben a ve­ zérek politikai céljai elnyerésére használták fel, nem törődve a munkásság tényleges nyomorá­ val, hanem a régen megszokott demagógiát hangoztatva a munkások jobblétét a nemzet­ köziség megteremtésében látták. És ugyanazok a vezérek, akik a munkásoknak a nemzetkö­ ziség megvalósítását, olyan fontosnak tűntették fel, éppen azok a vezérek nem tartották ezt be, hanem cselekedték ennek az ellenkezőjét Rámutatott az elmúlt időkben azokra a sulyos sztrájkokra, amelyeknek legtöbbjét a munkás­ ság vesztette el és ezeknek sikertelenségét, különösen a régi vezérnek Peyer Károlynak önzőségében látja, mert amikor bekerült a parlamentbe mint képviselő, teljesen elhanya­ golta a munkások ügyeit és ahelyett, hogy a gazdasági harcot vezette volna, fölöslegesen külföldre utazgatott, hogy ott politikai tekin­ télyét magasra emelhesse. A munkások állandó közbekiáltásokkal tá­ madták Peyer Károlyt és ismételten nagy lelkesedéssel ígéretet tettek gazdasági szövet­ ségünk támogatására. Végül Szeberényi József arra kéri a munkástársakat, hogy szívleljék mindazokat, amiket itt hallottak és ismerjék fel a szervezkedés fontosságát. Megköszönte a jelenlévők türelmét és a gyűlést bezárta. Bányászsors. Sulyos szerencsétlenség történt az Első Dunagőzhajózási r.-t pécsszabolcsi bánya­ üzem Szent-István aknájában f. évi május hó 25-én deltáiban- — A réselő gép rudja elkapta Taksonyi János vájárt és oly sulyo­ san megsebesítette, hogy sérüléseibe a Pécs bányatelepi kórházban meghalt Kíváncsian várjuk a vizsgálat eredményét, amely hivatva lesz megállapítani, hogy kit terhel a felelősség a sulyos balesetért. A hivatalos vizsgálattól eltekintve is megálla­ píthatjuk, hogy az ilyen baleseteknek első­ sorban a vállalatok kapzsisága az okozója, amely a bérredukcióban nyilvánul meg. Bár Taksonyi János nem volt szövetségünknek tagja, mégis megrendít bennünket hire, mert ez bányászsors és ezért emlékét kegyelettel őrizzük. 1927. junius 1. Sürgősen meg kell reformálni a bányatárspénztárak közpon­ tositásáról szóló rendeletet. Soha olyan sok szó nem esett és elkesere­ dett harc egy téma körül még nem forgott, mint a bányatárspénztárak körül, A harc egyik a másikat követte addig, mig a bá­ nyatárspénztárak központositásáról szóló rendelet a mult év decemberében meg nem jelent. A rendelet megjelenése előtt kiadott ter­ vezetből már megállapítható volt, hogy az abban foglaltak a munkásság kárát szolgál­ ják. Ezen észrevételeinket többször hang­ súlyoztuk, beadványokban, gyűléseken fej­ tettük ki észrevételeinket és bizonyítottuk, hogy a központosított társpénztár nem szol­ gálja azt a célt, amely hivatása volna- Fáj­ dalom, észrevételeink mind egytől-egyig keserű valósággá váltak, mert a központo­ sított társpénztár a nyomorban fetrengő nyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat mind a kétségbeesésbe kergette. A nyugdíjasok kétségbeesett helyzete mindnyájunknak az ügye és mint ilyent mindnyájan egyformán érezzük, ezért eltö­ kéltük magunkat, hogy a bányatárspénztárak központositásáról szóló 4400. sz. népjóléti és munkaügyi rendeletnek megváltoztatásá­ ért egy erőteljes országos akciót fogunk indítani, mert lehetetlennek tartjuk, hogy a 4—5 pengős havi özvegyi nyugdíjból lakást, fűtést, világítást szedjenek a munkaadók, amely összeg legtöbbször nem is futja a vállalatnak fizetendő összegre. Mi marad tehát az élet fentartására, ruházkodásra és egyebekre, amikor még a lakbérét és tüzelő­ iét sem tudja a neki kiutalt összegből kifizetni. De ugyanilyen fájós sebeket ütött a ren­ delet a még dolgozó munkásságon is, nem­ csak akkor, amikor egy bizonytalanságnak néz elébe, hanem még akkor is, amikor a rendelet egyik szakasza a 40 éves szolgá­ lati időt, a 65 éves korhatárt, az eddig el­ töltött szolgálati évek beszámítását oly le­ hetetlen formák között állapítja meg, amely gyakorlatilag teljesen keresztülvihetetlennek bizonyult. (Folytatjuk.) singer varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ RÉZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos Járású zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. SINGER VARRÓGÉP Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 11. szám (1927. június 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-06-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4733d920b271161405e5963180e023b7.jpg 5e218d73153c32d2cb23f6475c715239 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fa44b2c2d3f1037f54dd00744da93566.pdf bbd0f5875c276276cdd0dcee43f6cbbb PDF Text Text II. évfolyam. 12. szám. 1927. junius 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye, Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A bánya és kohómunkások gazdasági helyzete. Visszhangzik az ország azoktól a hangoktól, mely általában a magyar­ országi bánya és kohóiparra elhangzik. A vállalatok folyton azt hangoztatják, hogy nincs konjunktúra, nem tudják a termékeiket értékesiteni. Ugyancsak visszhangzik a bánya és kohóiparban foglalkoztatott munkások jajszava is, mert keresetükből nem tudnak meg­ élni. Talán még soha sem volt olyan bán­ tóan sulyos a bánya és kohóiparban foglalkoztatott munkásságnak a hely­ zete, mint a mai időben, mert az or­ szág területén üzemben levő bányák és kohók a lehető legrosszabb bérek­ kel fizetik a munkásságot. Szövetségünkhöz beérkező jelenté­ sek vizsgálata alkalmával az ember szive összeszorul annak láttára, hogy szorgalmas munkások — megfeszített munkájuk után — milyen botrányosan csekély bérrel lesznek kifizetve. Ugyan­ akkor ökölbe szorul az ember keze, ha végig nézi a vállalatok évi mér­ legeit. Mindenütt azt látjuk, hogy dacára a sok sirásnak, minden vállalat olyan osztalékkal kedveskedik részvényesei­ nek, ugyancsak olyan jutalomban ré­ szesíti igazgatósági tagjait, akik egy­ általán semmiféle produktív munkát a vállalatoknál nem teljesítenek, hogy szinte vetélkednek a vállalatok egy­ mással. Nem éreznek semmi lelkiisme­ ret furdalást abban, hogy 15—20 dol­ gozó munkásnak megfeszített munka után ugyanannyi bért fizetnek, mint egy nem produktív munkát végző igaz­ gatósági tagnak. A különböző vállalatok különféle módokat eszeltek ki, hogy a munkás­ ság keresetét megrövidítsék. Az egyes bányavidékeken 5-4-3, sőt 2 műszakot dolgoztatnak ugy, hogy ezen idő alatt a munkás képtelen olyan keresetre szert tenni, amelyből meg tudna élni. Hozzájárul ehez még a sokféle levonás ugy, bogy vannak helyek, bányavidé­ kek, ahol 60-70 pengőt keresnek, ebből a levonások 18-20-22 pengőt tesznek ki, tehát a munkás 1 hónapi munkája után alig kap kézhez 40-45 pengőt. Elképzelhetetlen az az életmód, ame­ lyet ebben a nehéziparban foglalkoz­ tatott munkásság folytat. A munkásság panaszaira a vállala­ tok legtöbbször sírással felelnek és igyekeznek bizonyítani, hogy ők is ugyanolyan nehéz helyzetben vannak. Természetesen ezt senki nem hiheti el, mert hiszen a mérlegeik egészen mást mutatnak. Ebben az iparban foglalkoztatott munkásságnak a sulyos helyzete egye­ nesen a vállalatok lelketlenségeinek a következménye. Ott van például ózd, ahol a kohóknál foglalkoztatott mun­ kások minden megszakítás nélkül, — tehát étkezési idő nélkül — naponta 12 órát dolgoznak, tekintett nélkül az ünnep- és vasárnapokra ugy, hogy ha­ vonta 380-400 munkaórán át teljesítik nehéz munkájukat és 100—260 pengő között keresnek. Ezek az emberek valósággal állati, sorsra vannak kár­ hoztatva, mert ilyen munkateljesítmény mellett azok a munkabérek csupán alamizsna számba jöhetnek. Felhívjuk az ország intéző köreinek a figyelmét, tekintsen szét és lássa meg ezt a nyomoruságot, ami a mun­ kásság között van, keressenek módot és alkalmat arra, hogy a munkásság ezen sulyos helyzetén enyhíthessen, mert ez veszedelmet rejt magában. Tehát mi jó előre figyelmeztetjük és mutatunk rá állandóan a sulyos sérel­ mekre, azonban ez ne légyen a pusz­ tában elhangzott szó, hanem legyen serkentés a sérelmek orvoslására. A bánya és kohóiparban foglalkoz­ tatott munkásokat pedig felhívjuk, tö­ mörüljenek gazdasági helyzetének a megjavítása érdekében Szövetségünk zászlója alá, mert a mai viszonyok között az az egyetlen út, amely bol­ dogulásra vezet A munkásság előtt már számtalan példa van arra nézve, hogy minden eddigi kísérlet hiábavaló volt, mert amely szervezetben évekkel ezelőtt a munkásságnak a legnagyobb bizalma volt nem tudott a munkásság részére a legminimálisabb eredményt sem elérni Ezért a munkásság megcsalatva érezte magát, elvesztette szer­ vezetében vetett hitét és hátai fordí­ tott annak a szervezetnek, amely a munkásság gazdasági leromlását tét­ lenül nézte, sőt kitért az elől, hogy a munkásságnak utat mutasson, miként kell gazdasági helyzetének a felépité­ séhez hozzáfogni. A munkásságban a megcsalattatásnak ez az érzete oly súlyos nyomokat hagyott, hogy a lelkek mélyén keserű és fájdalmas visszaemlékezések - fölött nem egy hirtelen tud a bizakodás erőt Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) venni. Megértjük a munkásságnak ezen keserűségét és hogy ugy mond­ juk bizalmatlanságát, mert sajnos erre rászolgáltak előző szervezeteik azzal, hogy sulyos kötelességek teljesítése elől a magas politikai célokra való hivatkozással kibújtak. Minket ugyanez az elkeseredés kényszeritett, ugyszólván hajszolt ben­ nünket ezen gazdasági szervezetünk­ nek a megalkotására. Megvaljuk ami lelkületűnkben is sok súlyos tusával kellett megviaskodnunk, amig világo­ san önmagunk előtt letudtuk fektetni ezen gazdasági szervezetnek az alap­ jait. Bizakodó örömmel állapíthatjuk meg az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a mai viszonyok között a lehető leghelyesebb utat választottuk s a keresztülvitelhez a legalkalmasabb esz­ közöket találtuk meg. Tehát a munkásságon a sor, hogy tömörülésével támogasson bennünket, mert ez biztosítja a munkásság gazda­ sági helyzetének megjavulását Minden bánya- és kohómunkás legyen agitátora ezen, gazdasági eszmének, tegye tömörré, szilárddá táborunkat a győze­ lem biztos tudatában. Kinai fal. A kinai nép az egész birodalmát magas kőfallal kerítette körül és azon belül asm engedtek senkit, mert féltették, hogy az ő művészetüket elrabolják. Csak az utóbbi évtizedekben tettek bizonyos engedménye­ ket, hogy az európaiak Kinába bejuthassanak. Ugyan ilyen kinai fallal építette körül a Rimamurányi vasmű részvénytársaság ózdot, azzal a külömbséggel, hogy a fal nem kőből van, hanem hatósági intézkedésekből. Az dúltak azzal a kéréssel, menjünk ki ózdra, kezdjük meg előmunkálatainkat, egy helyicsoportnak a megalakítására. A szövetsé­ günk központi vezetősége a kérésnek eleget tett s megbízta Batta Gyula szaktársat utaz­ zon ki Ózdra, vizsgálja meg az ottani hely­ zetet és indítsa meg az előmunkálatokat Az utasításhoz híven Batta ki is utazott azon­ ban küldetésének csak részben tudott meg­ felelni, mert a hatóság megakadályozta munkájában. Ugyanis érkezését akohómunkások már várták és az előmunkálatok megkezdéséhez szükséges meghátrálásra az egyik ottani vendéglőben összejöttek. Az összejövetel sem gyűlési, sem értekezleti jelleggel nem birt, tisztára kölcsönös kérdezősködések és feleletekben merült ki. Ennek dacára az ottani csendőrség összeírta a még �2 "A bányász" ha ezt tennék akkor a vállalattal szemben kellene eljárni, hogy azokat az áldatlan állapotokat, amelyek a Rima telepein van­ nak megszüntessék. A kohómunkások f. évi május hó 25-én kérvényt adtak be a vállat igazgatóságához, amelyben 10 fillér órabérjavitást kértek. A vállalat igazgatósága a kérvényre válaszként kijelentette, hogy nem hajlandó az órabérekét felemelni, nem zárkózik el azonban, hogy egyes munkáscsoportokban ugyancsak egyes munkásoknak az órabérét valamivel felemelni, azonban általánosságban nem emeli az órabéreket Ebből látható a Rima vállalatnak a lelketlensége, mert a kohómunkások ezen szerény kérését sem teljesíti. Azonban a hatóságok­ hoz máris azzal fordult, hogy a kohómunká­ sok között sztrájk mozgalmak vannak és a hatóságok erre nézve ki is halgattak mun­ kásokat. A hatóságoknak itt kellett volna beavatkozni és a vállalatot igyekezni rábírni, hogy a munkásságnak ezen szerény, jogos kérését teljesítse. Ma amikor az életviszo­ nyok oly nehezek és a közszükségleti cikkek árai folyton emelkednek, ugyanakkor a munkás keresete egyáltalán nem emelkedik. Vajjon nem látják-e a vállalatok vezetői a munkásságnak nyomoruk tengődését, nem gondolnak-e arra, hogy az éhes gyomor a legrosszabb tanácsadó! Vajjon nem érzik-e bűnös mulasztásaikat a magyar munkásság­ gal szemben, amely magyar munkásságot féltik a különféle forradalmi agitációktól. Minden félelem fölöslegessé válik abban a pillanatban, amikor a magyar munkássá­ got tisztességes megélhetéshez juttatják. Kü­ lönösen meg kellene ezt érteni a Rima vállalatnak, amelynek vezérexponense szám­ talanszor kifejezésre jutatta és hangoztatta, hogy a magyar munkásság magyar érzését ápolni kell. Ennek az érzésnek az ápolása azonban nem csak szóban kell, hogy kife­ jezésre jusson, hanem tettel is. Amikor a munkásság oly szerény kéréssel fordul a vállalathoz, mint a jelen esetben is, akkor ez elől nem szabad kitérni, hanem igenis oda kell állni melléje és támogatni kell őket az élet küzdelmeiben és még igy is kijut a munkásnak az életküzdelmeiböl, azonban sokkal könnyebben viseli ezeket az élet­ küzdelmeket, ha azt látja, hogy vannak jó­ indulatú támogatói. Azonban, ha a munkás azt látja, hogy a legszerényebb kéréseit is Amint azonban az idő kerekét nem lehet ridegen elutasítják, az elkeseredés fokozódik megállítani ugyanígy nem lehet szerveze­ benne s a megértés sosem fog benne kifej­ tünk térfoglalását sem megakadályozni. lődni. Ezért szívleljék meg a vállalatok vezetői Hiába, minden zaklatás ellenére is ki fo­ gunk menni és megfogjuk csinálni szerve­ a munkásság életküzdelmét, igyekezzenek zetünk helyicsoportjait Ózdon és vidékén. könnyíteni és enyhíteni sulyos helyzetén és Nem értjük a hatóságok okoskodását, ugya­ akkor a munkásság minden agitáció dacára nis azt mondják, hogy minden összejövetelt sem hagyja magát beugratni meggondolat­ be kell jelenteni, mert ellenkező esetben a lanságokba. A sztrájk mozgalmaktól félnek, csendőrséggel jutunk összeütközésbe. Min­ de azért nem sietnek a munkásnak segítsé­ den kezdet csak ugy történhetik, ha előző­ gére, amikor az legsimább eszközökkel kí­ leg információt szerzünk, ezt pedig csak vánja nyomorát enyhíteni, tehát úgyszólván ugy lehet ha emberekkel találkozunk. Kár belehajszolják az embereket meggondolat­ a Rima vállalatnak a munkásban ellenséget lanságokba. A munkásság nem akar a sztrájk látni, mert igy a munkásság a hatóságokat fegyverével élni, tudja azt, hogy ez egy részeseivé teszi az ő kizsákmányolásuknak. súlyos fegyver azonban, ha minden lehető­ A hatóságoknak az volna a kötelességük, séget elütnek a munkástól, akkor a mun­ hogy védelmükbe vegyék azokat a szeren­ kásnak nem marad más hátra, mint azzal csétlen munkásokat, akik ily fárasztó és az eszközzel harcoljon, ami éppen kínálko­ súlyos munka ellenében nem képesek any- zik. Tehát tegyék lehetővé, hogy a munkás­ nyit keresni, hogy emberhez méltó életet ság érdekeit reális eszközökkel védhesse. élhessenek. Vájjon nem-e érez a hatóság Villannyal varr ön? A Singer-motor lelkiismereti furdalást, amikor az ilyen sze­ megkíméli Ont a fáradságtól, hogy varrórencsétlen emberekkel szemben kell eljárnia, gépét lábbal hajtsa ! Szíveskedjék valameegyszerű besugások alapján. Meg kell a lyik Singer fióküzletben a Singer-motor hatóságoknak nézni az érem másik oldalát is, bemutatását kérni. Vételkényszer nincsen. ottlevő munkásokat és szövetségünk meg­ bízottját a főszolgabírói hivatalba kisérte. Itt alapos átkutatás után jutott a főszolga­ bíró elé. akinek megmagyarázta, hogy nem titkos gyűlés, illetve értekezletről van szó, hanem csupán kölcsönös információk szer­ zéséről. Ennek dacára a főszolgabíró kije­ lentette. hogy minden összejövetelt be kell jelenteni s csak azután lehet megtartani; ha erre engedélyt kap, még ha az informatív jellegű is. Ennél fogva a kohómunkások másik csoportja, akik nappal dolgoztak és este kivántak ugyancsak egy ilyen informa­ tív jellegű összejövetelt tartani, ezt nem tarthatták meg, mert a csendőrség ezt nem engedte meg és szövetségünk megbizottját állandóan figyeltette, nehogy a munkásokkal összejöhessen. Látva a hatóságoknak ezen merev magatartását, nem is tartotta meg az esti összejövetelt, mert nem akarta, hogy a munkások közül bárkinek is ártatlanul kelle­ metlenséget szerezzen. Nem került nagy fejtörésbe, hogy eltalál­ juk az okát, hogy miért az a nagy félelem a hatóságok részéről szervezetünkkel szem­ ben, mert az első összejövetelen a kölcsö­ nös kérdezösködés alkalmával kitűnt, hogy a kohómunkások ezen súlyos és fárasztó munkákat 24-től 70 fillérig terjedő órabérek mellett teljesitik. Reggel 6 órától este 6-ig ebédidő nélkül dolgoznak, ami 12 órai meg­ szakítatlan munkát jelent és munkaközben annyi idejük sincs, hogy kis ebédjüket meg­ egyék, hanem szinte lopva harapnak egyet. A legnagyobb lelketlenség embereket ilyen súlyos munkánál 12 órai munkára kénysze­ riteni, mert még az állatnak is megadják az étkezéshez szükséges pihenőt. Sulyosbítja ez esetet még az is, hogy ezek a munkások ünnep, vasárnap, akár karácsony, akár husvét, vagy bárminemű ünnep van folyton dol­ goznak ugy, hogy az állatnál is rosszabb helyzetben vannak. Ezért az a nagy félelem a hatóságok ré­ széről, mert attól tartanak, ha a munkásság szervezkedik, akkor majd nem lehet 24 fillé­ res órabérekkel dolgoztatni. A munkásság tudatára ébredt annak, hogy szervezkednie kell és kizárólag csak gazdasági szervezetbe kell tömörülnie, mert csak ugy tudja meg­ vívni harcát a Rima vállalattal szemben. Természetesen a vállalat mindent elkövet, hogy szervezetünk térfoglalását megakadá- 1927. junius 15. Mozgalmaink. Szövetségünk központi vezetősége utóbbi időben mozgalmat indított az egyes telepek, illetve bányavidék munkásain történt sérel­ meknek az orvoslása ügyében. Szövetségünk központi vezetőségének ezen mozgalmak megindítása egyike a legrosszabb időkben indult meg, azonban a vezetőség áthatva a reá rótt sulyos felelőség tudatával, meg­ indította ezen mozgalmakat, mert a mun­ kásság részére oly bántóan sulyosnak és sérelmesnek tartotta, hogy ezekben a kér­ désekben, a sulyos idők dacára kötelessé­ gének tartotta megindítani. Ezen mozgalmak jelenlegi állásáról kívá­ nunk beszámolni, hogy ez által is módot nyújtsunk a munkásságnak arra, hogy tisz­ tán lásson és mérlegelni tudja szövetségünk rendithetetlenségét és azon akarását, hogy minden időben, tehát a legsúlyosabb időben is, amikor a munkásságnak legnagyobb szük­ sége van szervezete támogatására, akkor ott állunk és nem térünk ki a munkásság­ nak azon jogos kívánsága elöl, hogy az ő érdekeiket védelmezzük minden időben és mindenkivel szemben. Mindezeknél fogva többek között moz­ galmat indítottunk a baranyavidéki, komlói kincstári bányánál történt 20 százelékos bérredukció visszaszerzéseért. Ezen moz­ galmunk már idáig efektive félsikerrel járt, mert a tárgyalások folyamán sikerült a le­ vont 20 százaléknak a felét, vagyis 10%-ot visszaszerezni. Ezt az eredményt azonban Szövetségünk vezetősége nem tartotta ele­ gendőnek, ennélfogva folytatja a küzdelmet tovább mindaddig, amig az • eredeti levont 20 százalékot visszamenőleg április hó 1-től meg nem tudja szerezni. Mozgalmat indított szövetségünk központi vezetősége a salgótarjáni szénmedence tele­ pein elvont üdülési szabadságok visszaszer­ zése érdekében is. Ezen mozgalmunk jelenlegi állásáról a következőkben számolunk be: Többszöri tárgyalások után f. hó 12-én — a vezetőség megbízásából -szövetségünk központi titkársága tárgyalást folytatott a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. igazgatósá­ gával, bevonva a kerület országgyűlési kép­ viselőjét, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár urat. Ezen tárgyalás szenvedé­ lyes lefolyása után a vállalat helybeli igaz­ gatósága ígéretet tett arra nézve, hogy a vállalat központi igazgatóságánál pártoló javaslatot terjeszt be az üdülési szabadsá­ gok folyósításának a megkezdése ügyében, hogy az a lehető legrövidebb időn belül folyósítható legyen. Ugyancsak a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. helybeli igazgatóságához kéréssel for­ dultunk az iránt, hogy az általa körrende­ letben kibocsájtott rendelkezéseket, mely szerint a nyugdíjba vonult munkások és öz­ vegyek által fizetendő lakbérek behajtását ne eszközölje. — A vállalat igazgatósága a szövetség központi vezetőségének ezen ké­ résére érdemleges választ nem adott, sőt kijelentette, hogy ezen lakbéreket befogja hajtani, mert ezt bizonyos vállalati érdekek megkivánják. Szövetségünk vezetősége látva azt, hogy a vállalat ebből elvi kérdést csinál és igy a vállalatnak ezt az elhatározását megmásítani nem tudja, ezért a kormányzathoz fordult, mint aki ez év január l-ével a nyugdíjasok ügyét rendezni kívánta, tehát oda fordul­ tunk és rámutattunk, hogy a kormányzat­ nak ez a rendezése csődöt mondott, azt kértük, tekintettel arra, hogy szövetségünk �1927. junius 15. már a rendelet életbeléptetése órájában fel­ hívta. a kormányzat figyelmét, hogy ezen rendelet nem eredményezte azt, amit ettől vártak vagyis, hogy megnyugvást váltson ki a nyugdíjas, valamint a dolgozó munkásság között, hanem ellenkezőleg az ujabb sérel­ mek sorozatát zúdította éppen a kormány­ zatnak ezen rendelkezéseivel szemben. — Arra kértük a kormányzatot, hogy egész tekintélyével és sulyával hasson oda, hogy a nyugdíjasokon történt ezen sérelem sür­ gősen orvosoltassék és mivelhogy rendelet­ ben oly sürgősen ezt rendezni nem lehet, tehát a vállalatnál járjon közbe, hogy mind­ addig, amig a nyugdíjasok nyugbérilletményei nem rendeztetnek olyan mértékben, hogy abból lakás, fűtés és világítási költsé­ geiket fedezni tudják, mindaddig a vállala­ tok tartsák fenn az eddigi szokásokat és a nyugdijasok részére ezen kedvezményekét nyujtsák továbbra is. A kormányzat részéről dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár ur vállalkozott arra, hogy ebben a kérdésben a munkásság érdekében eljár, felszólitotta Szövetségünk központi titkárságát bocsájtsa adatait ren­ delkezésére, ugyancsak hasonlóképen fel­ szólította a Salgótarjáni Kőszénbánya RT.-t. Ezen adatok beérkezése után f. hó 12-én megtartott közös tárgyalásunk alkalmával némiképen tisztázódott a helyzet olyformán, hogy a helybeli igazgatóság kijelentette, hogy a központi igazgatóságnál oly javas­ latot fog pártolólag beterjeszteni, mely szerint a nyugdijasok lakáskérdése a következőké­ pen lesz rendezve. Az a nyugdíjas, aki a vállalat kötelékéből vonult nyugdíjba és jelenleg a nyugdíjon kívül semmiféle bért kereső munkát, vagy foglalkozást nem foly­ tat, ezek lakásért és világításért bért nem fizetnek. Az oly nyugdíjas, akinek valamely családtagja a vállalat kötelékében dolgozik, vagyis munkát teljesít, azoknál a lakást át­ fogják íratni a dolgozó családtagra. Ugyan csak az özvegyek, akiknél nincsen dolgozó családtag ezek szintén mentesittetnek lakbér fizetés alól. Általában ezen tárgyalások eredménye­ ként mindazok a nyugdíjasok és özvegyek, akár ugy, hogy nem végeznek kereső mun­ kát, akár ugy hogy valamely családtagjuk a vállalatnál dolgozik a lakbérek fizetése alól fel van mentve. Azonban az oly nyug­ díjasok, akik az Országos nyugbérpénztártól nyugbért élveinek és nem a vállalat kö­ telékében, hanem egy más vállalat vagy munkakörben oly munkát teljesítenek, amely munka következtében keresetük a bánya­ vállalatnál, dolgozó munkások keresetét el­ éri, ezek igenis a vállalattól élvezett lakáso­ kért tartoznak bért fizetni. Ezek az eredmények, amik az eddigi tár­ gyalásoknak folyamata alatt elérhetők vol­ tak, nem vagyunk elragadtatva az elért eredményektől, azonban a munkásság mégis láthatja, hogy ez erkölcsi erőt képvisel, mert hiszen az utóbbi évek folyamán szám­ talan még ezen sérelemnél is sokkal súlyo­ sabb sérelmek érték a munkásságot, amely sérelmeket eddig orvosolni egyáltalán nem sikerült. Csakis szervezetünk sulyának és tekintélyének tudható be az, hogy ezen sulyos és nehéz viszonyok dacára, bár nem kielégitő, de mégis eredményeket érhettünk el. Ez a tudat és az eddig elért eredmények serkentenek bennünket a megkezdett küz­ delmek folytatására és ezen küzdelmek tá­ mogatására hivjuk segítőtársul magyarország bánya- és kohómunkások összességét „A Bányász" 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékára kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisteremre. Beküldetett. Lapunk legutóbbi számában válaszoltunk Peyeréknek a "Bányamunkás“ f. évi május hó 20-án megjelent számában lefektetett hazugságaira. Most pedig a komlói bánya­ munkások megbizásából alulírottak a követ­ kező választ adják: Tisztelt szaktársak! Ez év május hó 20-án megjelent „Bánya­ munkás“ lap számában valamilyen hülye foglalkozott a Komlón május 8-án megtar­ tott alakuló közgyűlésünkkel oly bután, hogy ezt szó nélkül mi sem állhatjuk. Mindenek előtt ki kell jelentenünk, hogy semmiféle személyeskedésnek, vagy személyes vesze­ kedésnek barátjai nem vagyunk, de egyben kijelentjük azt is, hogy aki orvul megtámad minket, akkor megállunk és szembe nézünk a gazemberrel. És most ide figyeljetek magyarországi bányamunkások! Igenis mi komlói bánya­ munkások május 8-án nyilvános alakuló közgyűlést tartottunk, mely gyűlésen először is Batta, majd Csóka szaktársak beszéltek és a legnagyobb figyelemmel halgatták meg mindkettőjüket és a komlói szaktársak kö­ zül senki, de még egy szóval sem beszélt közbe, amely a gyülést megzavarta volna. Ellenben igaz az, hogy Bertrand, akinek a komlói mozgalomból kifolyólag nagyon sok a bűne, nem mert átjönni a gyűlésre, hanem elküldött 6 Bertrand szociáldemok­ ratát, mert ezeket ő gyártotta. Nahát ezek próbálták a gyűlést egy pár közbekiáltással megzavarni és ezekre háborodtunk fel ke­ gyelmes Ur ! Ezeket azután kioktattuk, hogy a jövőben ne üljenek fel olyan embernek, kinek magának nincs elég bátorsága ahhoz, hogy személyesen jelenjen meg. Tehát ide figyeljen Peyer Ur!, hogy ki­ nek szólt a felháborodás, sem Battának, sem Csókának, hanem egyenesen Önöknek és az önök által félrevezetett embereknek. Sajnos, hogy éppen ezek között van még olyan is, akik ez előtt két-három évvel Peyer urat agyon akarták csapni Mecsek­ szabolcson. Külömben ezt maga is tudja, hogy miért, de valószínűleg nem azért akar­ ták agyonverni, mert magát megkedvelték. Ha véletlenül nem zsandárnak született zsandár van ott jelen, akkor magát ott ki is terítették volna, tehát nincs joga a kép­ viselő urnak többé a zsandárokat sem gyalázni, mert ha ezek nincsenek, akkor maga már rég nem ül a magát meg nem illető helyen. Ezt kérjük tudomásul venni. Továbbá vegyék tudomásul azt, hogy mindaddig hitvány gazemberek, amig azokat a rágalmakat, amit lapjukban irtak rólunk, visza nem veszik, bocsánatkéréssel. Egyen­ lőre azt hisszük, hogy elég, ha kell majd később többet. A bányásztestvéreknek pe­ dig azt mondjuk, hogy amit a „Bányamun­ kás“-ban olvastak rólunk, az szóról-szóra megfelel a hazugságnak. Komló, 1927. junius hó 9-én. Kertész József s. k. ifj. Lerch Antal s. k. Appel Keresztély s. k. Ezen levelet szóról szóra közöljük, egy betűt sem változtattunk rajta, hadd lássák a munkástársak, hogy milyen hazugságokból él Peyerék „Bányamunkás“-a. Temetkezési segélyt lép­ tet életbe a Salgótarjáni Kőszénbánya R-T. Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a salgótarjáni társpénztár választ­ mánya folyó hó 3-án tartott ülésén temet­ kezési segélyre szóló szabályokat dolgozott ki. A társpénztár választmánya a bemuta­ tott szabályokat elfogadta és utasította a társpénztár vezetőségét, hogy ezen szabá­ lyokat terjessze fel a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez jóváhagyás végett A szabályokat szószerint a következőkben adjuk közre. A folyó évi január hó elsején életbelép­ tetett 4400/eln. 1926. számu N. M. M. ren­ delet folytán a társpénztáraink alapszabályai érvényűket vesztették, minek következtében tagjaink családtagjaik elhalálozása esetén segélyezést nem kaphatnak. A folyó évi január hó elsejétől a mai napig eltelt 5 hónapban szerzett tapasztala­ taink arra kényszeritettek bennünket, hogy ezen az állapoton változtassunk, illetve gon­ doskodjunk arról, hogy tagjaink és család­ tagjaik elhalálozás esetén, önkéntes dijak befizetése ellenében a társpénz­ tár keretén belül, a betegsegélyzőpénztár által törvényileg biztositott temetési segélyen felül, temetkezési segélyezésben részelhes­ senek. — Ugyanis az egyes temetkező csa­ ládokat hosszu hónapokra adósságokba kény­ szerítjük, ami majdnem minden esetben az életben maradt családtagok jólétének komoly veszélyeztetésével jár együtt. Az elnök javaslata folytán a választmány a folyó évi junius hó 1-től kezdődő érvény­ nyel „Temetkezési szer­ vezését határozza el, melynek szabályzatát az alábbiakban állapítja meg: 1. A temetkezési segélyalap célja tagjai­ nak saját személyükben, vagy családjukban előforduló elhalálozási esetekben, a temet­ kezési költségeihez készpénzben segélyt nyujtani. 2. A temetkezési segélyalap tagjai nemre és korra való tekintet nélkül: �"A bányász" 4 a)a dolgozó tagok, b) a kültagok, c) a nyugbéres tagok. ad a) Dolgozó tagok azok, akik a Salgó­ tarjáni Kőszén abánya R.-T. salgótarjáni bányaigazgatóságához tartozó üzemeknél dol­ goznak és mint ilyenek betegség esetére a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. társpénztáránál biztosává vannak. ad b) Kültagok azok, akik a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T, bányaigazgatóságához tartozó üzemek szolgálatából bár már ki­ váltak, de a 4. és 5. pontok értelmében tag­ sági jogukat továbbra is megtarthatják. ad e) Nyugbéres tagok azok, akik a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. salgótarjáni bányaigazgatóságához, illetve a volt Északmagyarországi Kőszénbánya R.-T. baglyas­ aljai bányaigazgatóságához tartozó üzemek­ nél viselt szolgálatuk után élveznek az Or­ szágos Munkásbiztositó bányanyugbérosztályától nyugbért. 3. A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. sal­ gótarjáni bányaigazgatóságánál szolgálatban álló betegségi biztosításra Kötelezettek kivé­ tel nélkül tartoznak az alapban tagságot vállalni. A kültagoknál és nyugbéres tagok­ nál a tagság vállalása saját elhatározásuk­ tól függ. 4. Kültagságot vállalhat a társulat szolgá­ latából üzemredukció vagy egyéb, önhibáján kívül eső okokból kilépett munkás, vagy munkásnő, aki már legalább 12 hónapon keresztül fizető tagja volt az alapnak és ha állandó keresetet biztosító munkája nincs. 5* Kültagja lehet az alapnak az a munkás, aki 1929. évi január hó 1-én tuli időben ön­ hibáján kivül lépett ki a társulat' szolgála­ tából és kilépését megelőző 5 éven keresz­ tül legalább 36 hónapon át tagja volt a társ- 6. Ugy a 4., mint az 5. pontban biztosi­ tott kültagsági jog egyszeri elveszitése (9. pont) még utánfizetéssel sem újítható fel — Kivétel csak az az eset, ha az illető ismét dolgozó taggá válik, azaz ujra a társulat szolgálatába kerül és a társpénztár betegsegélyző osztályának fizető tagja lesz. 7. Azok a nyugbéresek, akik 1927. évi szeptember hó 1-ig, illetve nyugbéreztetésüktől számított 3 hónapon át az alapban nyugbéres tagságot nem vállalnak, csak ab­ ban az esetben számithatnak felvételre, ha igazolják, hogy felvételük iránti kérésük nem kizárólag azért történik, hogy az ala­ pot megkárosítsák, vagy pedig ha a kése­ delmeskedésük jóhiszeműen beigazolt volt 8. Ugy a dolgozó-, mint a kül-, mint a nyugbéres tagok egyformán, legkésőbben a tárgyi hónap 17-ikéig havi 50 fillér tagdijat fizetnek. A tagdijat betegség, vagy kereset­ hiány esetén is fizetni kell és szabályosan fizetett tagdíj visszatérítésének helye nincs. 9. Aki egymásután következő 3 havi tag­ díj megfizetését elmulasztotta, az minden külön értesítés nélkül elvesziti ugy a tagsá­ gát, mint az azzal járó minden igényjogo­ sultságát 10. A dolgozó tagok tagdijait a munkaadó vállalat az érdembe hozott keresetekből, a társpénztári járulékoktól elkülönítetten, kü­ lön kimutatva, hivatalból vonja le. A tagdijlevonások elmulasztásából — lé­ vén az a munkaadó vállalat feladata — a tagot joghátrány nem érheti, de a tagdíjak pótlólagos befizetésére, ha az esedékesség­ től számított egy éven belül intézik hozzá erre nézve a felhívást, köteles. 11. A munkaadó vállalat a dolgozó tagok keresettből általa levont tagdíjakat a betegsegélyző járulékokkal egyidejűleg bocsájtja a társpénztár rendelkezésére. 12. A kültagok és nyugbéres tagok tag­ díjaikat felvételükkor (első befizetéskor) sze­ mélyesen, a salgótarjáni társpénztári ügyvezetőségnél, máskor pedig akár ugyanitt, akár a mátranováki, mizserfai, kisterenyei, kazári üzemvezetőségi pénztárnál személye­ sen, akár pedig posta utján fizethetik. Ha posta utján történik a befizetés, akkor a postautalvány szelvénye, ha említett helye­ ken készpénzben történik a befizetés, akkor az erről kiállított nyugta jól megőrzendő, mert ez igazolja a befizetés megtörténtét, tehát a tagsági jogot 13. A temetkezési segély összegei mind a háromféle tagnál: a) Nős-családos férfitag elhalálozása ese­ tén, az esetleg a betegsegélyző pénztártól szabályosan járó temetkezési segélyen felül, az alapból járó temetkezési segély összege: 160 pengő. b) Nőtlen tag, nőtag, nyugbéres özvegy, vagy a tag törvényes felesége elhalálozása esetén az alaptól járó temetkezési segély összege: 120 pengő. c) Az egy éven felüli keresetképtelen, a taggal közös háztartásban élő és a tag által eltartott törvényes, törvénytelen, örökbe­ fogadott, vagy unokagyermek és nagyszülő elhalálozása esetén S0 pengő temetkezési segélyt fizet az alap. d) Egy éven aluli családtag elhalálozása esetén 50 pengő temetkezési segélyt fizet az alap. e) Halva szülés, vagy abortus esetén, mert temetkezési költségek nem is merülnek fel, segély nem jár. 14. Ha az elhalálozás az utólsó tagdíj be­ fizetését követő harmadik hónap tagdíj esedékessége napjáig történik (9 pont) jár még a szabályszerű temetkezési segély annak, aki legalább 6 hónapig fizető tagja volt az alapnak. Ebben az esetben a kijáró segély­ összegből a hátralékos tagdíjat le kell vonni. 15. A dolgozó tag a temetkezési segélyt csak ugy kapja meg, ha a hivatalos hatósági halotti anyakönyvi kivonatot, melynek hát­ lapján az illetékes üzemvezetőség azt is iga­ zolja, hogy mikortól dolgozik az illető tag a társulat szolgálatában, beszolgáltatja a A társpénztár segélyigénylésekkor meg­ vizsgálja az utólsó bércédulát is, azt illetőleg, hogy a tagsági járulékokat a tag keresetéből levonták-e. 16. Kül- és nyugbérestagok, ha segélyt igényiének, ugyancsak hivatalos hatósági anyakönyvi kivonatot tartoznak a társpénz­ tárhoz beszolgáltatni, amellyel egyidejűleg be kell mutatniok az utólsó tagdíj nyugtá­ jukat 17. Temetkezési segélyt csak Salgótarján­ ban a társpénztár űgyvezetösége folyósít tehát érte vagy személyesen, vagy levélileg a 14-15 pontban előirt iratok benyújtásával egyidejűleg oda kell fordulnia. 1927. junius 15. 18. A nyugbéres és kültagok egyszerre legfeljebb 4 hónapra előre is Befizethetik a tagdíjukat 19. Visszaéléseket a tagsági jog megszün­ tetésével illetve a segélyzési igényjogosság megvonásával büntethet a számvevőség elő­ terjesztésére a választmány. Az okozott kár megtérítése, érdekében, vagy az eset súlyos­ ságára való tekintettel a választmány ható­ sági eljárást is igénybe vehet. 20. Vitás kérdések tekintetében írásbeli panaszra a választmány dönt Jelen határozatot jóváhagyás végett a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumhoz sürgősen felterjeszteni rendeli a választmány. Ezen szabályok egy bizonyos hézagot pó­ tolnak, amely hézagot a munkásbiztositó pénztárak, illetve vállalati pénztárak, vagyis társpénztárak és az Országos nyugbérbizto­ sitásról szóló rendeletek kihagytak. Magához a szabályokhoz lényegileg nem igen van hozzáfűzni valónk, csupán a segélyzés összeg­ szerű megállapításánál mutatkozó igazság­ talan eltérésre kívánunk rámutatni. Ugyanis a férfi tag, vagyis a családfő elhalálozásánál különbséget tesz dolgozó és nyugbéres kö­ zött, ezt igazságtalannak tartjuk, mert a járulékot mindkettő egyenlően fizetik be. Tehát helytelen, hogy akkor a nyugbéres családfő elhalálozása után a hozzátartozói kevesebb temetkezési segélyben részesülnek. Egyebekben ez állami kötelesség volna és az államnak kell ezt rendezni, mert egy lehetetlen állapot az, hogy a munkás, ami­ kor nyugdíjba vonul, ez által elveszti a betegsegélyző pénztárnál élvezett kedvezmé­ nyeket Tehát amikor a legnagyobb szüksége van a munkásnak a betegpénztár szociális intézményeire, rokkantság, munkaképtelen­ ség, vagyis nyugdijbavonulása után, amikor az életből már ugyszólván hetek, vagy hónapok vannak hátra és leginkább ki van téve a különféle betegségeknek, akkor nem élvezheti a betegpénztárak által nyujtott orvos, gyógyszer, táppénz és temetkezési segélyeket Égetően fontos kérdés ez és egyik leg­ sürgősebb teendője a kormányzatnak, hogy a nyugdíjasokat nyugdíjaztatásuk után be­ tegség esetére biztosítják. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480 Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ Fő-utca 75. szám alatt a r. kath, templommal szemben. temben , rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárai ingyen kap egy pontos árára zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 12. szám (1927. június 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-06-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1ffe609b24bac12e62394a8cd1a4c28f.jpg 9d1d6073dcf9da16c0742be5cb38d6f3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/38de795984f24cd9eae48bb6d807fef7.pdf 1636ad13c8d63952dfb2c1ebd03433d6 PDF Text Text II. évfolyam. 13. szám. 1927. julius 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér (2000 K.) Megértést. Lapunk megjelenése óta nem győz­ zük eléggé hangsulyozni, hogy a bánya­ munkásságnak milyen égbekiáltó a nyomorusága. Sorra vettük a bánya­ kerületeket és csaknem majdnem min­ den lapszámban egy-egy bányakerületben duló sulyos visszásságokat talál­ tunk fel. Jelen lapszámunkban is egy ilyen bányavidéknek a sulyos nyomoru­ ságát mutatjuk be, ez a borsodvidéki bányakerület, ahol ugyancsak elmond­ hatjuk égbekiáltó a nyomoruság és a bányavállalatok kapzsisága szinte az égig ér. Szomoruan kell látnunk, hogy sze­ rencsétlen Csonka-Magyarország egész területén a bányamunkásság az, aki a leglesujtóbb nyomorúságot szenvedi. Azt látjuk, hogy minden rétegben, minden társadalmi érdekeltségben sike­ rült bizonyos paritást találni a mult idők vagyis a béke idők viszonyaihoz képest, csupán a bányamunkás az, aki nem tudta megtalálni a paritást a béke­ viszonyokhoz. Oly súlyos adatokat halmoztunk össze és soroltunk fel az utóbbi idők folyamán, hogy ezen ada­ tok sulya alatt meg kell törni annak a lelketlenségnek, amely lelketlenséggel a bányamunkások sorát intézik. De ugy látszik érzéketlenséggel ta­ lálkozik minden jaj szó, minden bizo­ nyitás. Szinte kétségbeejtő az a gon­ dolat, hogy ebben az országban nincs senki, akinek helyén van a szive, az érzése és a sok siró, rívó bányász asszzony és gyermek kőszívekre talál. Vájjon nem gondolják-e az urak, hogy ez megbosszulja magát és akkor ne keseredjenek el és ne hangoztassák a munkásság durvaságát és érzéketlen­ ségét, mert akkor az „adjon Isten“-re, ez a „fogadj Isten“ lesz. Egy gondolat, egy jelszó járja be az ország egész területét, lappang a szivekben és részint hangos kifejezésre is jutott, mely szerint, vajha mielőbb elkövetkezne az az idő, amikor a mai megnyomorított csonka ország helyett ismét régi, gazdaságilag hatalmas Magyarország lehetnénk. Oly szivbemarkoló gondolat ez, mert mindenki tisztába van azzal, hogy minden gaz­ dasági nyomoruságot Magyarország megnyomorítása idézett elő. Ezért ápoljuk azt a kis csemetét, amely a lelkek mélyén kelt Magyarország viszszaállítása érdekében. A magyarországi bányamunkások egyike voltak azoknak, akik a megnyomorított csonka ország­ ban legelőször adták tanujelét ezen érzelmüknek, akkor amikor a forra­ dalmak után az ország széntermelése teljesen levolt zülve ugyannyira, hogy a kis ország bányái alig voltak képe­ sek az ország szénszükségletének a 25%-át fedezni, akkor a bányamun­ kások fokozott munkaerővel és munka­ kedvvel láttak hozzá, hogy az ország szénsükségletét mihamarabb a kis or­ szág bányái födözni tudják. Még em­ lékszünk arra az időre, amikor a magyar bányamunkásokról ugy a ma­ gyar bányavállalatok, mint az ország illetékes vezető körei számtalanszor dicsérőleg nyilatkoztak s elismeréssel állapították meg, hogy Magyarország ujjá épülésében az uttörő munkát a legsulyosabb és legveszélyesebb ipar­ ban foglalkoztatott bányamunkások teljesítették. A bányamunkások abban az időben ezen sulyos és nehéz munkájuk telje­ sítése idején a legszerényebb, szinte nyomorúságos életet éltek, csupán csak az élhetőségi folytonosság volt meg az által, hogy állandóan dolgoz­ hatott. Akkor sem tudta a bányamun­ kás ugy önmagát, mint családját ellátni, mint azt sulyos és nehéz munka foly­ tán megérdemelte volna. Tehát akkor is csak tengődés volt az élete. Abban az időben a bányamunkás­ ság szintén állandóan követelte, hogy ugyanazt a megértést tanusítsák vele szembe, aminek ők tanujelét adták, javítsák az életviszonyait és ez által könnyítsék meg nehéz munkájának a folytatását. Ugyanabban az időben a bányavállalatok is a leromlott üzemük hangoztatásával kérték és sürgették a kormányt, segítse őket üzemük rendbe­ hozatalára. Állandóan az üzemek le­ romlottságát állították oda bűnbakul, amikor a közvélemény a szénellátás nehézségei folytán didergett és elkese­ redésének hangott adott A vállalatok abban az időben minden érzéknélkül hajtották fel a szénárakat és sürget­ ték folyton az állam segítségét a vál­ lalatok részére. A kórmány nem tudott kitérni a sürgetések elől s állandóan külömboző kedvezményekben részesí­ tette a bányavállalatokat Ilyen segítség volt többek között az a kölcsön, amelyet a vállalatok kaptak és amelyet a szénre bizonyos aranyfillérek formájában te­ herként rótak ki. Ezzel azután a bányavállalatok abba a helyzetbe jutot­ tak, hogy üzemeiket rendbehozhatták, igy azután eljutottak odáig, hogy a széntermelés folyton való fokozása következtében elértük azt, hogy a csonkaország bányái eltudták látni az ország szénszükségletét, sőt fölösleget is produkáltak. A széntermelés fokozásával nem tartott lépést az ország iparí fejlődése és a gazdasági élet folytonos pangása következménye, hogy a bányavállala­ tok először is a szénminőségének a feljavítására törekedtek, válogattatták és osztályoztatták a szenüket Ezt a munkát a munkássággal ugyanazon szakmánybérek fizetése mellett vé­ geztették el Ennek következtében a Bányamunkások keresete annyira le­ esett, hogy mefeszitett munkával sem tudta megközelíteni előbbeni keresetét. Hozzájárult még ezután a bekövetke­ zett üzemredukció folytán még ennek a keresetnek is a teljes lezüllése ugyannyira, hogy már-már a legelemibb életszükségleti cikkeknek a beszerzé­ sére sem volt képes. Ez az állapot, amely már-már évek óta sújtja a munkásságot, még ma is tart Sőt mondhatjuk még fokozottabb mérték­ ben és sajnos még mindig nem látjuk azt a fénysugarat, amely a munkásságot ezen súlyos helyzetéből kivezetné. Az utóbbi esztendőben a kormány részéről egy hang hallatszott, amely meglehetős erélyesen hangoztatta a társadalmi osztályok közötti tagozó­ dásokat és érdekellentétek kiküszöbö­ lését Ennek következtében a társa­ dalmi rétegek megértését és össze­ fogását sürgeti. Ennek alapján vetjük fel azt a kérdést, vajjon nem éreznek-e a vállalatok azon exponensei lelkifurdalást, akik annakidején elis­ merték a munkásság ezen odaadását? Akik azóta különféle társadalmi, gaz­ dasági és politikai körökben ma is exponálják magukat és ugyancsak ma is hangoztatják a gazdasági ujjá épü­ lés szükségességét Vajjon nem gondolnak-e arra, hogy ők adósai Magyar­ ország bányamunkásságának, akik a legsúlyosabb és legszükségesebb idők­ ben teljesítették kötelességüket. Ma a bányamunkások vannak abban a szomorú helyzetben, hogy a kórmányhatalomtól várják szomoru soraik enyhülését és a munkásságnak ezt a kivánságát támogatni kell az ország �2 minden polgárának, társadalmi állásra való tekintet nélkül. Csupán csak azt az egy szempontot kell szem előtt tartani, hogy az ország egyik legna­ gyobb és legsulyosabb munkát végző munkásrétege van veszélyben, akit meg kell menteni, mert ismét elkövetkezhetik az az idő, amikor erre a munkásrétegre ugyan olyan nagy szük­ ség lesz, mint ez már a múltban is volt. Ugyancsak a kormánynak legelső kötelességei közé tartozik, hogy ezen munkásréteg, amely veszélyben van és azt látja hogy a vállalatok az ezen munkás rétegek által termelt javakat a legnagyobb mértékben élvezték, ma teljesen érzéketlen és kapzsiságában elfelejtette a multat, tehát államhatalmi szóval kell arra kényszeríteni, hogy ezen munkásrétegnek a tisztességes emberhez illő életmódot biztositsa. Ez az alap föltétele annak, hogy Magyarország ujjáépülése zökkenés nélkül, simán menjen végbe. Általános intéz­ kedésekre van szükség, amely intéz­ kedések az egész ország bányaipará­ ban foglalkoztatott munkásokra kiható erővel bír. Csakis ez mentheti meg az ország bányamunkásságát attól, hogy a mun­ kásság között folyton lappangó külön­ féle agitációk, amelyek az iránt foly­ nak, hogy a munkásságot bizonyos meggondolatlan cselekedetre bírják, tápot találjon. Gondolják meg az ille­ tékesek, hogy a munkásságnak a lelkülete nem olyan romlott, hogy ne volna neki érzéke az ország gazda­ sági helyzetének a megértéséhez, azon­ ban elvárja azt, hogy a helyzet súlyos­ ságához mérten az ő helyzete ne le­ gyen súlyosabb, mint az egyéb társa­ dalmi rétegeknek a helyzete. Aki a munkásságot ezen sulyos helyzetében támogatja és igyekszik helyzetének súlyosságát enyhíteni, az a munkásban barátot talál, aki mellé áll és az ő nagy összetartási érzékével sziklavár­ ként áll ellen minden ostromnak. A borsodi bányavidék nyomorúsága. "A bányász" az összes ipari munkások sőt egyéb alkal­ mazottak között a legjobban vannak ellátva. Ezt a bányavál alatok oly nagy vehemenciával hirdettek, hogy a közvéleményben ezt el is hitték, sőt bizonyos irigységgel néztek a bányamunkásság. tele. A munkásság hiába tiltakozott a ferde beállítás ellen, a sok hirlapcikkel szemben nem tudtak védekezni és a bányavállalatok vigan arattak és vág­ ták zsebre a legnagyobb hasznot Ebben az időben még a bányamunkások a bérüknek egy tekintélyes részét természetbeni ellátás formájában kapták. Ennél a természetbeni ellátásnál a vállalatok könnyebb helyzetben voltak, mert a bevásárlásoknál soha sem az elsőrendű közszükségleti cikkeket vásá­ rolták, viszont az elszámolásoknál mint első­ rendű cikkek lettek elszámolva. Ily formán a vállalatok előnyösebb helyzetben voltak, ezt a helyzetet azután kihasználták és sok esetben alig élvezhető, sőt élvezhetetlen cik­ keket szereztek be. Ezért azután a mun­ kásság akciót indított az iránt, hogy a bére­ ket ne természetben, hanem tisztán pénzben fizessék ki. A bányavállalatok ebbe szivesen bele mentek, mert a szén konjuktura meg­ szűnt és meg szűnt ezzel egyidejűleg az az állapot is, hogy szén fejében minden követ és földet ellehet adni. A béreknek az át­ számitása természetesen nem a békebeli paritáshoz és az aranykorona állása szerint történt, hanem önkényesen alacsonyabban állapították meg. Az első időben a látszat szerint ez a viszony jobb volt a munkásság szempontjából, azonban rövidesen tapasz­ talták a változás következtében helyzetük rosszabodását A bányavállalatok a pénzben való fizetésre való áttérés következtében felszabadultak egy nagy tehertétel alól, vagyis nem tartoztak a munkásságot élelmiszerrel ellátni Ennek a helyzetnek a nehézségét elsősorban a nagy családu bányamunkások érezték. Megkezdődtek az üzemredukciók, a vál­ lalatok most már éltek a könnyebb helyzet­ tel és a munkásságot minden érzés figyel­ men kívül hagyásával foglalkoztatták a bá­ nyákban. Ez azután megteremtette a válla­ latok részére az általuk kivánt helyzetet a munkás és munkaadó között — Ugyanis ekkor az történt, hogy a fiatalabb és kisebb családdal rendelkező bányamunkások, a kö­ tött helyzet alól való felszabadulás követ­ keztében igyekeztek munkahelyet változtatni. Ez részben sikerült, akiknek viszont nem sikerült az ország határain belül elhelyez­ kedni, azok kivándoroltak és a különböző országokban kerestek elhelyezkedést. Nem is olyan régen, amikor még az or­ szágban a szén is kötött áru volt és csak nehezen lehetett hozzá jutni, a borsodi szén­ vidéken gomba módra szaporodtak a bányák. Ezt az idegenben való elhelyezkedésnek Az első időben ez a háború és forradalom után volt. Ebben az időben a bánya válla­ a veszedelmét a vállalatok hamar felismerlatok az invesztációt terheket nagyrészt az „ték és beavatkozást sürgettek a kormány állammal fizettették meg. Abban az időben részéről Azt kifogásolták, hogy a legjobb mindent ami fekete volt szén gyanánt adtak erők hagyják el az országot és a bányák­ el ugy, hogy a vállalatok oly nyereségre nál legnagyobbrészt a nagy családu és idő­ tettek szert, mint amelyet semmi más vállal­ sebb munkások maradnak meg. Rögtön a kozásban nem érhettek el A bányamunká­ bányaipar válságát állították oda. A kor­ sokat rendelettel megfosztották a költözkö­ mány részéről történt is intézkedés; külön­ dés jogától Amikor ez sem volt elég, a féle nehézségeket és akadályokat gördítettek bányamunkásokat katonai felügyelet alá az eltávozni kívánók útjába, miáltal sikerült helyeztek és katonai parancsnokságok ren­ gátat vetni a nagyobb mérvben megindult delkeztek a bányamunkások munka viszonya kivándorlás elé. fölött Ezután kövekezett a bányamunkások igazi A bánya vállalatok ebben az időben igye­ kálváriája. A nagycsaládu munkások a csa­ keztek a munkásság bérét a lehető leg­ ládjaik által ekkor is kötött helyzetben vol­ alacsonyabbra szorítani, ez ellen a munkás­ tak, mert ha sikerült volna is más munka­ ság nem tudott védekezni kötött helyzete ágban esetleg jobb elhelyezkedést találni, miatt. Abban az időben a vállalatok igye- nem tudott mozdulni, mert a lakás nehéz­ keztek a közvéleményben állandóan cikkeket ségek miatt családját nem volt képes elhe­ elhelyezni mely szerint a bányamunkások lyezni, Mindezek után megkezdődött a válla­ 1927. julius 1. latok részéről a kihasználása az adott hely­ zetnek. Az üzem redukciók következtében a legnagyobb nyomorúságba jutott, eladóso­ dott, szinte a kétségbeesésbe hajszolta a bányamu nkásságot. Amikor a bányamunkásság ilyformán tel­ jesen le volt sújtva, akkor a borsodvidéki szénbánya telepein a vállalatok megkezdték mindazon kedvezményeknek az elvonását, amelyeket a munkásság a jobb szén konjukturában nagy nehézségek és harcok árán megszereztek. Legelőször elvonták a mun­ kásságtól az üdülési szabadságot Az 1927-es év azután betetézte mindezeket, mert új évtől kezdve elvonták a munkásoktól a csa­ ládi pótlékokat és ezzel egyidejűleg lakbért vetettek ki. Ugyancsak leszállították a szén járandóságokat. Tehát ugyanakkor, amikor a munkásságot keresetükbe megkárosították, ugyanakkor a lakbér fizetéssel ujabb sulyos terhet róttak a munkásságra. Ha ezeket a tényeket igy sorjában végig nézzük azt kellene hinnünk, hogy Borsod vidékén a bányamunkások oly jól vannak díjazva, mint az ország többi telepein sehol Azonban a hozzánk beérkező tömérdek panasz, amely panaszokat adatok támogat­ nak, tiszta képet nyújt arról, hogy a lehető legalacsonyabb munkabérek éppen a Borsod vidéki bányákban vannak. A keresetek a szén konjuktura megszűnésével fokozatosan alacsonyabra szálltak. Mert a szén szakmányok abban az időben lettek megállapítva, amikor a szenet nem kellett válogatni, ha­ nem minden eladható volt, akár kő, vagy föld, a fontos csak a feketesége volt Abban az időben azok a szakmányok valamennyire türhetők voltak, mert a kitermelt csillék száma szerint arányúit a kereset Azonban a szénkonjunktura szünésével kezdődött a bányamunkások vekzaturája. A szenet nemcsak ki kellett termelni, hanem ki is kellett osztályozni, válogatni, a szak­ mányok viszont csak a régiek maradtak. Elképzelhető milyen keresetben részesülnek a munkások a régi szakmányok mellett, a szénnek válagatása és osztályozása követ­ keztében. Most még hozzájárult ehez az üzemeknek folyton redukált menete ugy, hogy átlagban 16 műszakot dolgoznak. A sok fájdalmasan súlyos adat közűl ki­ ragadunk egyet és bemutatjuk olvasóinknak. Az adat szerint, amely teljesen megbízható és hivatalosan is ellenőrizhető,— az egyik nagy borsodi bányatelepen a vájár kereset 16 műszakra 77 pengő. Ebből a következő levonások vannak: Nyugbér 4 pengő 38 fill. 5 » Betegsegély 13 „ Olvasókör 50 „ Lakbér 4 „ " Tüzelőszer 52 < 2 „ Anyag 5 71 „ Adó 70 . Párbér 45 „ 2 heti előleg 56 . összesen 79 pengő 39 fill., tehát marad adósság a következő hónapra 2 pengő 39 fill. Ezek szerint, amikor a mun­ kás egy hónapig dolgozik, fizetésnél ki kap egy darab papirt, amely szerint a havi munkája után tartozása van. Égbe kiáltanak ezek a számok, mert a legnagyobb fokú lelketlenség kell ahhoz, hogy ezt emberek meg tudják tenni ember­ társaikkal. Amikor a borsodvidéki bányamunkások ezen szomorú állapota szövetségünk tudo­ mására jutott elhatározta, hogy a legélesebb �1927. julius 1. 3 „A Bányász" harcot fogja meginditani ezen munkások borzalmas nyomorúságának megszüntetése érdekében. Felszólítjuk a borsodvidéki bányamunká­ sokat, tömörüljenek szövetségünk zászlója alá és segitsenek bennünket ebben a nagy munkában, mert csak ugy tudjuk ügyüket győzelemre juttatni. Helyesen cselekszik, ha varrógép-, olaj- és fonálszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép - alkatrészek elismerten a legjobbak ! Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarján, a róm. kath. templommal szemben. Helyicsoport alakítás Vasason. A Pécsvidéki bányakerületben junius 19-én immár harmadik helyicsoportunkat alakítottuk meg. A vasasi bányamunkásság már hetek óta készülődött a helyicsoportot megalakító gyű­ lésre, mert az a szomoru helyzet, amelyben a vasasi bányamunkásság is vergődik, arra az elhatározásra bírta őket, hogy meg kell alakí­ tani a Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetségének a helyicsoport­ ját, mert látják, hogy egyedül ez az egyedüli helyes ut, amely kivezeti a munkásságot ezen jelenlegi áldatlan állapotából. A gyűlés meg­ tartására az előkészületeket a vasasi bánya­ munkások folytatták és amikor azt látták, hogy elérkezett az ideje a helyicsoport megalakítá­ sára, felkérték Szövetségünk központi titkársá­ gát, alakítsa meg Vasason a Szövetség helyi­ csoportját. A vasasi bányamunkások 19-én, vasárnap délután 3 órakor a Céder-féle ven­ déglőben jöttek Össze a gyűlésre, amelyet Boch Rezső szaktárs nyitott meg és ezután Csóka Vendel és Batta Gyula szaktársak ismertették a bányamunkásság helyzetét, ugyancsak gaz­ dasági szövetségünk helyicsoportjának felállí­ tásának a szükségességét. A munkásság nagy érdeklődéssel hallgatta az előadókat, akiknek az előadása után a gyűlés a helyicsoport meg­ alakulását kimondotta. A vezetőségben meg­ választották : Boch Rezső, Gungl József, Schván Adóm, Klesch Ferenc 1., Pap Béla és Juhos Gábor szaktársakat A Pécsvidéki bányakerületben ezen harmadik csoportunknak a megalakítása meglehetősen felizgatta a Peyer-Bertrand-féle társaságnak az idegzetét, sehogysem tudtak belenyugodni abba a tudatba, hogy őnekik Pécs-vidékén már befellegzett Tehát nagyban kötötték az ebet a karóhoz, hogy ezen csoportunknak a megala­ kitását megfogják akadályozni. Bármi áron is megfenyegették bizalmiembereinket, azt hitték sikerülni fog nekik, ez által a munkásságot elijeszteni. Amikor látták, hogy ez nem sike­ rül, ujabb eszközhöz nyúltak, agitációt indi­ tottak a munkásság között, hogy ne menjenek a gyűlésre, mert ugysem lesz megtartva, még ha megakarnák tartani is, ők úgyis szét fogják szórni. Ilyen és hasonló eszközökkel dolgoz­ tak heteken keresztül. mig végeredményben az egész vállalkozásuk fiaskóval végződött. Ezért Bertrand csekély kis gárdájával felvonult a gyűlés színhelyére és ott megjelenésével ugyancsak hangos fenyegetődzésével igyekezett távoltartaní a munkásságot, azonban ez nem sikerűit, ekkor bevonult kis gárdájával a gyű­ lés szinhelyére, ahol megismétlődött ugyan az, ami Mecsekszabolcson történt, vagyis az elő­ adók szemtől-szembe mondották neki ismét az ő társai tehetetlenségét amellyel szembe vé­ dekezni nem tudott és végűl kisompolygott Ezzel a gyűlés véget ért és m egkezdődött a munka ugy a taggyüjtés, mint a munkásság helyzetének a megjavítása érdekében. Elárusító helyek : Bogenglück Ignác vas-, Mr- és festékére kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa. és építőanyagok raktára, Kisterenyei A közmondás igazsága. Azt mondja a közmondás: „Könnyebb utólérni a hazug embert, mint a sánta ku­ tyát." Ez a közmondás sarkigazság, amely a jelen esetben is beigazolást nyert. Ugyanis, amikor a salgótarjáni bányamun­ kásság kivált a Peyer-féle bányamunkás­ szervezetből, Peyerék mindent elkövettek, hogy ezt az esetet meg nem történtté tegyék. Mivel minden kísérletük csődöt mondott, a hazugságok fegyveréhez nyúltak és a ha­ zugságok özönét zúditották szervezetünkre és annak vezetőire. Ők ugyanis arra számítottak, bár maguk is meg voltak győződve arról, hogy azok a dolgok, amiket állítanak, azok hazugságok, azonban ugy gondolkoztak, hogy amig azok a hazugságok napfényre kerülnek és annak az ellenkezője beigazolást nyer, addig nekik ez jó harci eszközük lesz és tudnak vele agitálni. Arra számítottak, hogy addig ezek­ nek a hazugságoknak a révén sikerülni fog a bányamunkásságot visszaterelni az ő szer­ vezetükbe és Ők nyugodtan emészthetnek tovább. Ez azonban az egyszer nem sikerűit, mert mint alább látható, a balassagyarmati kir. törvényszék végzéssel utasitotta vissza rá­ galmaikat. Másolat. A ballassagyarmati kir. törvényszéktől. B. 931—1927. A beadványokban ezen számra kell hivatkozni. Végzés. Sikkasztás bűntette miatt Csóka Vendel és társa ellen indított bűnügyben pótmagánvádlónak a vizsgálat elrendelésére irányuló kérelmét a Bp. 105. §-a alapján elutasítom. E végzés ellen a Bp. 378. §-a szerint 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye. Indokolás. Pótmagánvádló a kir. ügyészség 1124-927. kű. számú határozatot jóváhagyó 2917-fü. 1927. számu főügyészi határozat vételétől számított 8 napon belül a vád képviseletét átvéve a vizsgálat elrendelését indítványozta. Sértett Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Országos Szövetsége sikkasztás büntette miatt tett feljelentést Csóka Vendel és Fajd Pál, mint az említett szövetség volt salgótarjáni helyicsoportjának vezetői ellen azért, mert az 1926. augusztus Szent István napján megtartott ünnepélyen belépő dijakból, felülfizetésekből és az ott kiszol­ gáltatott áruk értékéből befolyt 58.880.000 koronáról nem számoltak el a szövetségnek. Gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését és előadták, hogy az ünnepélyen nem 54 880.000 Kor., hanem 17.540 800 kor. tiszta jövedelem folyt be, amely 28,497.000 kor. összbevételből levont 10.950.000 kor. kiadás után maradt fenn — Ennek igazolására elszámolást is csatoltak. Majd azt adták elő védekezésük hogy ezen említett tiszta jövedelemmel a helyi csoport­ nak számoltak el, mely védekezést megerő­ sítette Német Alajos, Schupp Gábor, Telek József és Galláth István is. Az előbb emlitett tanuk vallomásával megerősített védekezésük az volt továbbá, hogy a helyicsoport, melynek vezetői voltak, a feljelentést tevő szövetségből kilépvén, megalakította a Salgótarjáni Szénmedence Bánya és Kohómunkások Gazdasági Egye­ sületét és a Szövetség helyi csoportjának a vagyonát ezen egyesület vette át Ezen körülmény a nyomozati iratokból tényként megállapitható. Sértett Szövetség a gyanúsítottak által elkövetett sikkasztás igazolására a Szövetség alapszabályainak 9. §-ára hivatkozott, mely szerint valamelyik csoport feloszlatása ese­ tén a csoport vagyona és leltára a központ tulajdonába megy át. Maga a sértett szövetség állítja a meg­ szüntető kir. ügyészségi határozat ellen be­ adott felfolyamodásában azt, hogy a szövetség salgótarjáni helyicsoportja felosztva soha­ sem lett Vagyis itt nem valamely csoport feloszla­ tásáról. hanem egy másik csoportba történt átalakulásról van szó. Minthogy pedig kétséget kizárólag megállapitható, hogy gyanúsítottak a pénzzel szabályszerűen elszámoltak és időközben történt sértet szövetség salgótarjáni csoport­ jának a Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkások Gazdasági egyesületté tör­ tént átalakulása, mely említett Szövetség vagyonát is átvette, gyanúsitottakkal szembe a sikkasztás tény elemét nem állapitható meg, mert az elszámolás után a befolyt jövede­ lemmel nem gyanúsítottak, hanem a csoport rendelkezett, igy ha sértett szövetségnek követelései lehetnek is. ezek csak az uj csoporttal szemben érvényesíthetők és pedig polgári per utján. Minthogy pedig a Bp. 1. §-a értékűében bünvádi ügyben biró eljárás csak az ellen indítható, akit a bűntett, vétség, vagy kihá­ gás nyomatékos gyanúja terhel, alapos gyanu előreláthatólag a vizsgálat során sem sze­ rezhető, más bizonyiték hiányában a vizs­ gálat elrendelésére irányuló kérelem eluta­ sítandó volt. Balassagyarmat, 1927. junius 18-án. P. H. Csiszér János, s. k. kir. tvszki bíró. A kiadmány hiteléül Olvashatatlan aláírás, irodafőtiszt �"A bányász" Igy néznek ki az ő rágalmaik. Ezek után láthatja a bányamunkásság, hogy milyen al­ ias eszközökkel dolgoznak. Természetesen a józan gondolkozása mun­ kások már régen tisztában vannak ezen uraknak hazudozásaikkal és nem ülnek fel ostoba ugratásaiknak. Sajnos azonban van­ nak szerencsétlenek, akik felülnek és nem gondolják meg, hogy mit cselekszenek és ezen hazugságok alapján, abban a hiszemben, hogy ók jót cselekszenek amikor ezen hazugságokat terjesztik, sőt némely helyen meg is toldják. — Ezek természetesen már több izben, amikor a biróságok előtt felelni kellett volna cselekményükért, nem tudták igazolni vádjaikat, ennélfogva rágalmazásért elítéltettek. Természetesen az elitéltetés után ezek a szegény emberek szánják-bánják cselekvé­ süket, azonban már későn volt. Fájdalmas volt nézni, mikor szerencsétlen, dolgos em­ berek keservesen megkeresett, nyomorult keresményükből kénytelenek voltak bünte­ téseket űzetni, amelyet ártatlan gyermekek és asszonyok szájától kellett elvonni, csak azért, mert lelketlen ugratásnak felültek. Ezekután az ország bányamunkásságára bízzuk a bírálatot, birálják el, hogy van-e joguk azoknak a munkásság érdekképvisele­ tét maguknak vindikálni, akik olyan lelket­ lenek, hogy a saját poziciójuk megerősítése érdekében semmiféle áldozattól nem riad­ nak vissza, amit nem ők hoznak, hanem szerencsétlen nyomoruságban szenvedő bá­ nyamunkások. Ez is egy a sok közül, igy jönnek majd sorjába és majd ezek fognak bennünket igazolni. Helyi csoportok hirei. Mecsekszabolcs. Befizető nap minden vasárnap délelőtt 8—12 óráig a Molitor-féle vendéglő helyiségében. Vasas. Befizetések további intézkedésig Roch Rezső szaktársnál eszközölhetők. Pécs-kerületi titkárságunk Mecsek­ szabolcson, Széki-ut 294. szám alatt műkö­ dik. Mindennemű felvilágosításért vagy pa­ nasszal forduljanak a szaktársak a titkár­ sághoz. Sürgősen meg kell reformálni a bányatárspénztárak központo­ sitásáról szóló rendeletet. (Folytatás.) Súlyos sérelem, amely lesürgősebb orvos­ lást igényli, a rendelet azon rendelkezése, amely kimondja, hogy az 1914. évi junius hó 31-ike után történt tagsági megszakítá­ sok beszámíthatók, azok az idők pedig, amelyek ezen időt megelőzőleg töltettek el egyáltalán nem vehetők figyelembe. Igy tehát a rendelet ezen rendelkezése megszerzett jogokat szakit szét. Például: ha valaki 1910-től 1915-ig dolgozott egy társpénztár kötelékében, de 1915-ben felmon­ dott és egy másik bányatárspénztár kötelé­ kében vállalt munkát, a megszerzett jogai­ ból csak egy év számitható be. holott az illető az eltöltött szolgálati idejét egyfolytá­ ban töltötte el, de mert a rendelet kimondja, hogy az 1924. évet megelőző időre eső éve­ ket beszámítani nem lehet, itt kettészakítják az egyfolytában eltöltött szolgálati éveket.. De eltekintve a rendelet hiányosságaitól a központosítással a munkaadók legnagyobb része megkezdte a telepeken a gyomlálást. Elbocsájtják azokat a munkástársakat, akik hosszu, nehéz fizikai munkájuk folytán ere­ jükből veszítettek és nem bírnak azzal a teljesítőképességgel, mint amivel fiatalabb korukban bírtak. Igaz ugyan, hogy az elbocsájtás a társpénztárnál szerzett jogaikban nem jelent jogvesztést, de bizonyos az is, hogy az igy elbocsájtott munkásság a bányánál munkát már többé nem vállalhat és az eddig elért szolgálati idejét nem szaporíthatja, mert a kötelező biztositás csak a bányatársulatok üzemeire vonatkozik. Igy azután a már le­ gyöngült munkásság mind nehezebben jut­ hat el kitűzött céljához. De fel lehetne sorolni a rendelet hiányos­ ságát a végtelenségig, amelyet lapunk január hó 1-én és 15-én megjelent számában már részletesen kifejtettünk. Itt tehát csak egy mód van a számunkra a további küzdelem, olyan erővel, amilyen erő a rendelkezésünkre áll, fel kell hivni a munkástársak figyelmét ezen nagy horderejű dolgok fontosságára, de fel kell hivni a m. kir. népjóléti miniszter figyelmét is, azokra a sulyos szociális bajokra, amelyek a rende­ let hiányosságából a munkásságra hárulnak, nem lehet és nem szabad tűrni, hogy a munkásság azon része pusztuljon, amely a nemzeti munkából már teljesen kivette a részét Az ország gazdasági helyzetének és szoci­ ális bajainak a megszüntetése csak ugy érhető el, ha a munkásság azon része, amely erejének teljes odaadásával dolgozott, öreg napjaira, vagy megrokkanása esetére gondnélküli megélhetést biztosíthat magának és ezen célok elérésében a hatalmon lévő kormány belátását és intézkedését biztosít­ hatja. A munkásság ezen jogos kivánságát nem lehet elintézni az ország gazdasági helyzetére való hivatkozással, mert itt a munkásság saját maga hozza meg azt az áldozatot, amely áldozat eredményéből elér­ hető az a cél, amely célért küzd. De ha nem is teljes egészében a munkás­ ság által befizetett összegebből jön össze az az összeg, amellyel a munkásság szociális helyzetén javítani kellene, akkor is meg kell hozni az áldozatot ugy a munkaadónak, mint a felelős kormánynak, mert a nemzet dolgozó fiairól történik gondosko­ dás, amelynek a megtörténte az ország gaz­ dasági és szociális fejlődésében, mint csak igazi nemzeti érdek jelentkezhetik. A nemzeti érdekek elősegitését nem elég csak hangoztatni, hanem azokat tettekkel is bizonyítani kell, mert csak igy érhetik el a 1927. julius 1. céljaikat azok, akik a nemzet egységét, a nemzet gazdaságának a fellendülését állan­ dóan hangoztatják. Mi a küzdelmet folytatjuk és ezen küz­ delemhez segítségül hívunk minden munkástársat, mert a közös érdek követeli azt, hogy ebből a munkából egyetlen-egy mun­ kás ki ne maradjon. Mi azt hisszük, hogy e küzdelmünkben, — amelyről nagyon jól tudjuk, hogy nehéz, — minden munkástársunkban szívós fegy­ vertársat találunk. Szükség van azonban ugy a kormányzat, mint az összes társadalmi rétegek összefogására, mert csakis igy ér­ hető el a társadalmi rétegek összeforradása. Akkor, amikor mi a 4400. számu rende­ letnek a hiányosságait aposztrofáljuk, sérel­ mezzük a 65 éves korhatárt, a 40 esztendős szolgálati éveket és az egyéb hiányos ren­ delkezéseket, be kell látnia mindenkinek, hogy ezt nem lehet ugy elintézni, mint ahogy azt sokan értelmezik. Igaz, hogy pl. a közalkalmazottaknál is hasonló szolgálati évek vannak megállapítva, azonban gondoljanak arra, hogy milyen kü­ lönbség van a között: 40 évig az iróasztal mellett ülve, vagy 40 évig a föld gyomrában dolozni ezer veszéllyel viaskodva. Hozzá­ járul még ehez az is, hogy a közalkalma­ zott 40 évi szolgálati idő elérése alkalmával fokozatosan emelkedő keresetben részesül, ezzel szemben a bányamunkás, ha sikerül neki valamely véletlen folytán 40 szolgálati évet elérni, ugy munkaképességének foko­ zatos csökkenésével mindig alacsonyabb keresetben részesül ugy, hogy nyugbijba vonulása előtt már évekkel előbb sokkal kevesebb a keresete, mint amikor erejének teljében volt. A közalkalmazott vagy egyéb nyugdíjra jogosult alkalmazott nyugdíjba vo­ nulása alkalmával felfokozott keresetének az arányához hasonló nyugdíjba részesül, mig a bányamunkás, a jelenlegi rendelet értelmében legtöbb esetben az öregség kö­ vetkeztében lefokozott keresetéhez arányuló nyugbérben részesül. Ezeket a kérdéseket mérlegeljék mind­ azok, akik szociális intézmények felállítá­ sával, fejlesztésével és tökéletesítésével fog­ lalkoznak, igyekezzenek ezen társadalmi osztály tagozódásokat kiegyenlíteni, hogy ez által a jelenleg egymástól távolálló és szét­ húzó társadalmi rétegeket és osztályokat össze lehessen hozni és egy táborba tömö­ ríteni. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t. vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárai lágyra kap egy pontos járásu zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással . Tisztetettel Keszler Árpád. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 13. szám (1927. július 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-07-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b710994b2ba3e8ed24527a7faf50788f.jpg eb7d97fb2985120fc4a05ead6a21d0c3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2f160832dea8dddad9a8828da8bedd1e.pdf 4ea2cab82ce22395ebbc41e426cb6f4a PDF Text Text II. évfolyam. 14. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A szakszervezetek helyes iránya. A legutóbb Salgótarjánban lezajlott események késztetnek bennünket arra, hogy a fenti kérdéssel ismételten fog­ lalkozzunk. Ugyanis az történt, hogy folyó hó 3-án Peyerék az ugynevezett “Munkásotthon“-t avatták fel. Erről az avatásról azután a „Népszava“ és a „Bányamunkás“ tele kürtölte a vilá­ got, hogy Salgótarján munkássága hi­ tet tett a szociáldemokrata szakszer­ vezetek mellett Ezen avatás részletei­ vel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csupán elvi részével kívánunk fog­ lalkozni A bányamunkásság Salgótarjánban ugyanolyan rendületlenül áll gazdasági szervezete mellett, mint ezelőtt 10 hó­ nappal, amikor ezt a szervezetét meg­ alkotta. Sőt ma már nemcsak Salgó­ tarján munkássága, hanem az egész ország bányamunkássága átérezte en­ nek a szükségességét és ahol erre al­ kalom kínálkozott, azzal adta tanujelét bizalmának, hogy csatlakozott hozzánk. Ahol még nem csatlakoztak, ott csu­ pán napok kérdése, mert csak techni­ kai nehézségeket kell leküzdeni, ami folyamatban van. Az ország bányamunkássága azért csatlakozott ezen gazdasági szervezet zászlója alá, mert az minden politikai párttól független és csak kizárólag a munkásság gazdasági helyzetével és érdekének képviseletével foglalkozik. Ezt mondották meg hangsúlyozottan vasárnap, azaz 3-án Peyer Károly és társainak, amikor azon az avató gyű­ lésen a szaktársak megjelentek, ter­ mészetesen a „Bányamunkás“ és a „Népszava“ elhallgatták azt, hogy őket Bádenbe és egyéb helyekre küldötték és megmondották világosan és érthe­ tően, szemtől-szembe, hogy elég volt a hazudozásokból, nem hajlandók to­ vább tűrni a falhoz állítást és az ug­ ratást, mert nekik van meggyőződé­ sük, ezen meggyőződésükért küzdöt­ tek, ezért szenvedtek és ezen meg­ győződésükhöz ma is hűek maradtak és nem hagyják magukat eltántorítani senkitől. Elég volt, Ők már levetették a járszallagot és azok nyakára dobják rá, akik még ma is arcátlanul hazudjak az ország munkássága előtt, hogy övék a munkásság szeretete. Érre nézve a legjellemzőbb ugy a „Bányamunkás"­ ban, mint a „Népszavá“-ban Peyer­ nek az a kijelentése: „Nem lehet azt megakadályozni, hogy oly sokan sze­ ressenek!“ Ezt a megjegyzést Peyer­ nek saját bevallása szerint is a körülálló munkások nagy derültséggel fo­ gadták. Azt természetesen elhallgatják, hogy ezt a kijelentés egy óriási hahota követte. Ugyanilyen hazugság a több ezer főnyi tömegről írni, amit egymás közt ők is elismernek, azonban amint a közmondás mondja, hogy a látszat csal, tehát azt a látszatot kelti, mintha őket ilyen nagy tömegek. fogadták és üdvözölték, tehát csalnak, mert ott a valóságban 400, esetleg 450 embernél több egyáltalán nem volt jelen, ebbe beleszámítva az az úgynevezett vé­ delmi csoportot, amellyel felvonultak az avatás megtartására. Az is igazolja, hogy mennyire bát­ rak, hogy testőrség nélkül nem mertek kivonulni. A józanul gondolkozó mun­ kásságra bízzuk az elbírálását annak, vajjon ki a bátor, az-e aki 85-öd magával megy a gyűlés megtartására, vagy pedig az, az egy pár ember, aki szerintük, mint rendbontók Kirakodtak be a gyűlésre. Borzasztó rossz memóriája lehet ezen cikk írójának, amikor a cikk ele­ jén több ezer főnyi tömegről beszél, a cikk közepén pedig egy rendőrtiszt­ viselőt jelez, aki szétoszlatta a több ezer főnyi tömeget A bányamunkás­ ság a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy őket ilyen gyáva színben tüntessék fel, mert ők már számtalan­ szor tanujelét adták annak, hogy ami­ kor nem több ezren, hanem csak egy pár százan voltak is jelen akár gyű­ lésen, akár egyéb összejövetelen, ame­ lyet ők a saját elhatározásukból és az érdekeik megvédése érdekében tar­ tottak, nem egy rendőrtisztviselő, ha­ nem több rendőrtisztviselő egy egész csomó rendőrrel sem tudta egy könynyen szét szórni a tömeget. Ha pedig most egy rendőrtisztviselő oszlatta fel a tömeget, akkor az nem tömeg, ha­ nem csak egy pár ember volt, akik véletlenül jártak a piactéren és ezek is, amikor Peyert és társait meglátták, először mosolyogva néztek végig ezen kisded csapaton, azután undorral for­ dították el a fejüket. — Ezeket tehát még egy rendőrtisztviselőnek semkellett szétoszlatni. A fenti megállapítá­ sok teljes mértékben fedik a valósá­ got, minden egyéb ettől eltérő híradás nagyképű hazudozás. Ez a vasárnapi gyűlés a bányamun­ kásságban csak megerősítette azt a tudatot, hogy helyes uton jár, amikor szervezetét a politikai mentesség elve alapján megalkotta. Ezt bizonyítja már ezen otthonavatás is, amelyet gazda­ sági szakszervezetek otthonául szán­ tak, ugyanakkor azonban politikai ke­ retek között avatják fel, tehát már eleve lehetetlenné teszik, hogy azon gazdasági szervezetek, amelyek ott tö­ mörülni kívánnak, gazdasági kérdések­ ben eredményeket érhessen el, mert joggal állíthatják szembe a politikai célzatot, vagyis az ott tömörült gaz­ dasági szervezeteknek nem a munkás­ ság gazdasági megerősödése a fontos, hanem a vezéreknek, a szociáldemok­ rata parlamenti frakciónak és a párt­ nak a politikai működése. — Minden egyéb, tehát a munkások nyomorúsága is mellékes azoknál az uraknál ami­ kor az ő politikai hatalmuk veszély­ ben van. A bányamunkásság folytatja küz­ delmét, ugyancsak folytatja gazdasági szervezetének kiépítését A vasárnap lezajlott események beigazolták, hogy Peyerék csakis hatósági oltalom alatt tudták megtartani az u. n. “munkás otthon“ avatást, mert ha a hatóság nem jár el olyan brutálisan szaktár. sainkkal, ugy Peyer és társai nem a fél 6-os vonattal, hanem már a déli vonattal fordítanak hátat Salgótarján­ nak és visszanézés nélkül igyekeztek volna vissza Budapestre, ahol clpa­ naszolták volna, hogy Salgótarjánban nemcsak hogy nem akarták meghall­ gatni, hanem a szó szoros értelmében kikergették őket. Azonban a hatósági pártatlanság, mely abban nyilvánult meg, hogy szaktársainkat ki dobálta, tette lehetővé, hogy demagógiájukat ismételten elkerepelhessék. Ha pedig Peyerék ezek után is ámít­ ják önmagukat és bolonditják társai­ kat is, ám tegyék, mi törünk előre a kitűzött célunk felé, a munkássággaz­ dasági függetlenségének megvalósítá­ sára. Aki ezen küzdelmünkből utunk­ ban áll, azt eltapossuk és azt kiáltjuk: „Előre!" �"A bányász" 2 Harc a drágaság ellen. Nem egyszer fejtettük ki véleményünket a pengőre való áttérésre való kapcsolatos folytonos áremelkedésről. Ismételten rámu­ tattunk arra a veszedelemre, amely a foly­ tonos áremelkedéssel egyidejűleg közeledik a fogyasztók terhére. Ezen aggályaink mind­ inkább súlyosabbá teszik a munkásság létfentartását, úgyszólván napról-napra vannak magas százalékos emelkedések, amely ve­ szedelmeket végre a kórmány is észrevett és azótától fogva ankétozások, tanácskozá­ sok folynak a drágaság megszüntetéséről. A napilapok hasábos cikkekben számolnak be a piaci árakról, mindazok, akik figyelemmel kisérik megállapithatják, hogy a sajtó táma­ dása az árdrágitók ellen nem vezetett kellő eredményre, ellenkezőleg a piaci árusok figyelmet felhívta és úgyszólván rászabadí­ totta a vevöközönségre. A drágaság nem hogy csökkent volna, inkább állandóan nö­ vekszik. A kórmány az ankétozásokon kívül nem igen tett egyebet, minthogy 2-300 detektivvel figyelteti a főváros és a vidéki városok piacait, de semmi magyarázatot nem találnak a drágaság okára. Közben nyilatkozatok is hangzottak el, hogy fel kell állítani ujra az uzsora biróságot, meg kell büntetni az ár­ drágítókat. Ezen nyilatkozatokkal mi is egyet értünk, de ezzel még nincs elintézve a drágaság kérdése, ha a kórmánynak nincs elég ereje ahoz, hogy a kilátásba helyezett intézkedé­ seinek érvényt szerezzen, akkor jönnie kell a drágaságot pótló munkabér javításoknak, meri a munkásság a nyomorult munkabére mellett ez ideig sem tudott megélni, a jövő­ ben pedig teljesen képtelen önmagát és csa­ ládját a szükséges mindennapi kenyérrel el­ látni. Itt csupán rákivánunk mutatni arra a hangzatos védekezésre, amivel a mult idők­ ben munkaadóink érveltek, hogy először a szénnek kell olcsóbbnak lenni, csak azután jöhet az élelmi szerek olcsóbbodása. A mostani áremelkedések beigazolták, hogy a munkaadóink ezen védekezése csődbe jutott, mert a szén ára legalább a felire csökkent, mig ezzel szemben az élelmiszer árai, külö­ nösen az utóbbi hónapokban cca. 30%-al emelkedtek. Igy tehát világos, hogy a mun­ kásság megélhetésének szempontjából vagy az árak csökkenésének kell bekövetkezni, vagy pedig a lehető legsürgősebben a munka­ béreket kell megjavítani. Előre tisztában vagyunk a munkaadók felfogásával, amikor a munkabérek megjaví­ tására hívjuk fel figyelmüket, de nem tehe­ tünk róla, hogy a drágaság bennünket erre kényszerít és itt is mint minden esetben kötelességet vélünk teljesíteni, munkástársa­ ink érdekében. Az, hogy a munkásság becsületesebb meg­ élhetést igyekszik magának kivivni az neki is kötelessége, mert ez által biztosíthatja csak a folytonos békés termelést Miután már arról mindenki meg van győződve, hogy a nyugodt termelés nemzeti érdek, hisszük és reméljük, hogy ezen intő szavunk illeté­ kesek belátását fogja kiváltani és oda fog­ nak törekedni, hogy a munkásság a min­ dennapi kenyeréhez becsületes eszközökkel juthasson el Ha azonban intő szavunk süket fülekre talál, a munkásság a maga erejével fog a nyomasztó drágaság ellen küzdeni 1927, julius 15. Az úgynevezett „Munkásotthon“ felavatása Salgótarjánban. Egy évvel ezelőtt, amikor a Salgótarjánvidéki bányamunkások otthagyták Peyert és társait megindult a lótás-futás, kapkodás, törték a fejüket miként lehetne az elfordult bányamunkásokat visszahódítani. Először próbálgatták hazugságokkal, azután ugratá­ sokkal és amikor azt látták, hogy minden kísérletük hiábavalónak bizonyul, egy ujabb szemfényvesztéshez folyamodtak. Már az ősz folyamán azt hirdették, hogy Salgótarjánban bányamunkás-otthont fognak épiteni. Végre ez év tavaszán hozzáfogtak az építkezéshez, ugyanakkor lapjaikban telekürtölték az országot, hogy Salgótarjánban olyan nagy a tülekedés szervezetük iránt, hogy okvetlen meg kell a munkás-otthont építeni. Amikor az épitkezést megkezdték, elő­ ször azt hittük, hogy tényleg egy bánya­ munkás-otthont épitenek s azt kérdeztük, vajjon miből, mert tudtunkkal Peyerék szer­ vezete az anyagi csőddel küzködött már akkor is, mielőtt a Salgótarján-vidéki bánya­ munkások kiváltak volna. Később azután megtudtuk, hogy a Törekvés takarékpénz­ tár épitette, annak a tulajdonában is van, csupán a címet adta kölcsön, hogy a falára kiírhassák „Munkás-otthon.“ Az egész épület mintegy 5-ször 8 méter területen fekszik, ez még egy rendes lakás­ nak sem felelne meg, azonban ugy látszik ez a kis ház Salgótarjánban megfelel mun­ kásotthonnak, ahol mintegy 10.000 főnyi munkáslétszám van. Ez is igazolja, micsoda nagy taglétszám van ott, amikor négy szak­ mának a helyisége van ezen a kis helyen s ez a kis hely is állandóan zárva van, mert nincs aki a kilincset nyomogatja. Ennek a nevetséges munkásotthonnak a felavatására készültek Peyerék már hóna­ pok óta, azonban folyton halasztották, mert nem tudtak még annyi embert sem össze­ szerezni az összes szakmák között, akikkel ezt a kis helyiséget megtölthessék egyrészt, másrészt pedig féltek attól, hogy a salgó­ tarjáni bányamunkásság megfogja tőlük kér­ dezni, hogy mit keresnek Salgótarjánban, amikor már nem egyszer világosan meg­ mondották az itteni munkások, hogy nem kiváncsiak az ő nagyképü hazudozásaikra s ugratásaikra sem hajlandók bedőlni, elég volt a csalódásokból, tehát semmi keresni valójuk sincs Salgótarjánban. Csak amikor hosszas lótás-futás és hazudozás után sikerült mintegy 50—60 embert a maguk részére félrevezetni, — bár ezek sem tagjaik, — akkor határozták el magu­ kat, hogy megtartják az ugynevezett „mun­ kás-otthon“ felavatását Már hetek óta folyt az agitáció, egyik vasárnapról a másikra halasztották, mig végre e hó 3-án megtar­ tották Tekintettel arra, hogy Salgótarján­ ban tömeget nem tudtak biztosítani, tehát ugy okoskodtak, majd hoznak tömeget ők magukkal. Igy is történt, elhoztak magukkal Diósgyőr­ ből egy 60 tagból álló dalárdát, Budapestről kijött 15 kiküldött és 3 bányász, akiknek a kiküldetéséhez ugyancsak szófér. Már na­ pokkal előbb röpcédulákat osztogattak, amelyben felszóllitották Salgótarján és vidéke ossz munkásságát a tömeges megjelenésre. A nagy agitációnak és röpcédula osztogatás­ nak volt azután az az eredménye, hogy a 3-iki d. u. gyűlésre össze jött mint egy 400 ember. Ezek az emberek azután elhelyez­ kedtek részben az „Otthont“ körül vevö kerítésen belül, részben pedig a kerítésen kívül. Azonban nem csak Peyerék készüllek az otthon avatásra, hanem szövetségünk tagjai is. Dacára annak, hogy szövetségünk köz­ ponti titkársága mindent elkövetett, hogy az embereket eltérítse szándékuktól, a tagok nagyrésze kijelentette, kérdőre vonják Peyert. A nevezetes délután tényleg nagy csopor­ tokban jelentek meg a tagok a gyűlésen. Délután 3 órára volt hirdetve a gyűlés, azonban már fél 3 órakor szövetségünk tag­ jai összeszólalkoztak Peyeréknek egypár hívével, akik minden áron ki akarták tessé­ kelni őket. Azonban szövetségünk tagjai nem tágitottak, azt mondották Peyer és tár­ sainak, nekik ugyan annyi joguk van abban a helyiségben tartózkodni, sőt még több, mint azoknak, akik ma annyira ragaszkod­ nak hozzá. Mert Ők dolgozták a pótműszakokat be­ csülettel, sőt a járulék fizetést is addig foly­ tatták, mig rá nem jöttek a becsapatásokra, amelyek Peyerék részéről történtek. Ezzel szemben azok között, akik ma az ugynevezett „munkásotthonba* járnak, nagy részük egyáltalában nem járult a munkás­ otthon költségeihez egy fillérrel sem. — A munkásságnak ez az első megnyilatkozása kétségbe ejtette Peyeréket és a diósgyőri dalárda tagjait állították sorompóba. Ekkor derült ki, hogy Peyerék azért vonultak ki olyan nagy számmal, mert ezzel vélték egy­ részt megvédeni saját testi épségüket, ugyan­ csak azokat használták fel arra, hogy a ré­ szükre kellemetlen munkásokat a helyiség­ ből eltávolítsák. A munkásság azonban a legnagyobb felháborodással utasította vissza ezt az aljas eljárást és semmi körülmények között sem hajlandók eltávozni. Peyerék amikor látták, hogy minden eről­ ködésük sikertelen, a jelenlevő rendőrtisztviselőhöz fordultak, attól kértek oltalmat, egyben kérték a rendőrséget, hogy távolítsa el mindazokat, akik részükre kellemetlen. A rendőrség szót fogadott Peyeréknak és Peyer és társa most már odaálltak egyrészt a pódiumra, a többi pedig a munkásság kö­ zött különféle helyeken, ahol sorra muto­ gatták a rendőröknek, akiket ki kellett ve­ zetni. A munkásság között ez olyan felhá­ borodást váltott ki, hogy attól lehetett tartani, vérfürdő származik. Ekkor valaki a tömegből záptojást dobott. Csak a munkásság higgadtságának köszönhető, hogy a vérfürdő nem következett be. Az emberek csoportokba verődtek s igy vitatkoztak, ami­ ből tumultus keletkezett, pofozkodás kez­ dődött, amelyben Peyer Károly is részt vett, sőt Morgenstein Vilmos bányamunkásról, — akit torkon ragadott, — letépte az inget. Amikor az a tumultus folyt, a rendőrség Peyerék felkérésére közbe lépett olyformán, hogy mindazokat, akikre Peyerék rámutat­ tak a rendőrség lökdősés és pofozás kísé­ retében kivezette. Azonban dacára a töme­ ges kivezetéseknek a gyűlés, amelyet most már nagy nehézségek között megnyitottak, állandó éles közbeszólások közepette folyt. Jellemző miként kezelik Peyerék a bányamunkásságot. Az úgynevezett „Munkásott­ hon“’ felavatásának a levezetésére is egy helybeli nyomdászt bíztak meg. A bányaimunkásság ezt a kezelést már a múltban �1927. július 15. állandóan sértőnek találta, mert érzi magát annyira műveltnek, hogy tovább nem haj­ landó járszallagon vezetetni magát. A gyűlés további folyamán olyan felháborodás fogadta az egyes felszólalókat, különösen Peyer Károly felszólalását fogadta sűrű "pfuj“, "mit keres itt“, „menjen Bádenba", „ide nem hívta magát senki“, „nem vagyunk kiváncsiak a maga hazudozásaira“ és több ehez hasonló sűrű közbekiáltások szakították félbe. Oly ellemi erővel tört itt ki a munkásság, hogy, Peyer sietve fejezte be beszédét. Ha­ sonlóképen jártak a többi felszólalóik is és ezt a legjobban az igazólja, hogy a fél 6 órai vonattal már el is utaztak. Minden gondolkozó ember elbírálhatja mennyire nagy ünnepséggel zajlott le az esemény, amikor 3 órától 5-ig tehát 2 óra alatt 17 szónok szó­ lalt fel, köztük jelenlegi és volt képviselők, ugyancsak a dalárda is 2 szer énekelt. Sőt ebbe a 2 órába kell beleszámítani a kive­ zetési eseteket és tumultusokat, amelyek közel 1 órát vettek igénybe. Nem ennyi ideig szokott ez tartani más körülmények között A legjobban igazolja kudarcukat az a meg nem tartott mulatság, amelyre engedélyt kértek és kaptak is, azon­ ban nem merték megtartani. Féltek a mun­ kásság felháborodásától. Ez a hiteles törté­ nete az otthon avatásnak, minden ellenkező állítás hazugság. Ezek után azt kérdezzük, hol van az a bizonyos hatósági támogatás amelyben Peyerék szerint mi részesülünk. Most világosan beigazolást nyert, hogy egy­ általán nem tudták volna megtnrtani avató gyűlésüket, ha a rendőrség nem jön segít­ ségükre. Ezzel azután be is fejeződött az ő pályafutásuk Salgótarjánban, ugyancsak a legrövidebb idő alatt az egész ország terü­ letén. Utólag értesülünk arról, hogy Morgenstein Vilmos az őt ért inzultusért büntető feljelentést tett Peyer Károly ellen. Egy kis adalék a salgótarjáni munkásotthon felavatáshoz. Milyen gyönyörű látványosság volt és mennyire szivettépő eseményként hangzott el az a pár beszéd Salgótarjánban, amelyet a munkásotthon avatásának alkalmával mondottak el az ünnepélyre érkező vidéki szó­ nokok. Az ott megjelent szaktársak között volt egy idegen ur is, akinek semmi köze nincsen egyik szervezethez sem, aki a vezér­ karral utazott el a fél hatos vonattal Buda­ pestre. Nem tudta, hogy az a nagyobb tár-, saság, akivel egy kupéba Összekerült, honnét utazik s aki elmondotta nekünk, hogy arra, lett figyelmes, hogy a kupéba utazó utastársai elkeseredetten tárgyalták a salgótar­ jáni munkásotthon ünnepélyének eseményeit. Körülbelül 60-75-en lehettek a harmad­ osztályú fülkében, amikor az egyik utitárs sugdolózva mondotta a másiknak,hogy ezek: a Csókáék mégis csak nagyon befészkelték magukat Salgótarjánba, nem hittem volna kedves elvtárs, hogy ilyen kudarccal kelljen visszajönni Salgótarjánból, mire megje­ gyezte a másik utitárs: ne beszélj olyan hangosán, mert ha valaki meghallja, akkor él leszünk árulva, hogy mi is beismertük azt a vereséget, ami bennünket ért Salgó­ tarjánba. Erre az illető ur figyelmes tett és örömmel hallgatta a diskurzust Öröme azonban nem sokáig tartott, mert amikor Hatvanba étkezett a személyvonat, ott szét ment a. társaság. Az egyik részevárakozott a miskolci személy vonatra, a má­ sik része pedig felszállt a Miskolc-b.-pesti „A Bányász" 3 Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és épitőanyagok raktára. Kisterenye. harmadosztályú fülkébe, az illető úriember itt is szerencsét próbált, de a szerencse he­ lyett szerencsétlenség érte, mert a szóvivő Peyer elvtársat nem volt szerencséje találni a gyorsvonat harmadosztályú fülkéjében. Kiváncsiságból a peron felöl levő ablakhoz sietett, hogy megkeresse Peyer elvtársat, de ez nem sikerült Végül egy ötlete támadt, átsiet a vonat másik oldalára és ott látja Peyer elvtársat egy kis virágcsokorral a ke­ zében gyors léptekkel a gyorsvonat étkezőkocsija felé menni. Többször visszapillan­ tott, nem tudjuk miért, de valószinűleg látszik, hogy azért nézegetett vissza, hogy utitársai ne követhessék, mert hiszen a ke­ gyelmes ur kényelmeden helyzetbe került volna, ha a bányász munkástársak s egyéb kiküldöttek is vele együtt mentek volna az étkező kocsiba. Alig egy pár pillanat múlva a vonat el­ indulása után Peyer utitársai megdöbbenve állapitották meg, hogy Peyer lemaradt a vonatról, hosszú tanácskozás indult meg, vajjon mitevők legyenek hogy tudnák megtalálni a vezért. Az egyik azután megnyug­ tatta a jelenlevőket, hogy legyenek egészen nyugodtak, Peyer elvtárs már olyan sokat utazott gyorsvonatokon és expressvonatokon, hogy nagyon is kiismeri magát, tehát nem veszhet el. Ehez a kis epilógushoz tisztán annyit ki­ vánunk megjegyezni, hogy Salgótarjánban sem ő, sem pedig a többi szónoktársai nem ezt magyarázták az ott megjelent munkástársaknak, hogy ők szégyenük magukat a munkástársakkal egy kupéban utazni, hanem ellenkezőleg a testvériséget, összetartozandóságot és a nyomor egyenlően való megosztását hirdették. Vajjon a többi utitársnak nem esett vol­ na-e jól a bársonyozott étkezőkocsiban egy kis harapni valót jussolni, azért az eredmé­ nyes munkáért, amelyet a vezér körül ki­ fejtettek, igazán megérdemeltek volna vala­ mit De az egyik sejtette, hogy a vezér hová lett mert megjegyezte nagyon elszo­ morodott arccal: „Igy van az gyerekek, akinek Isten a barátja, könnyen üdvözül!“ Figyelmeztetés. Egy el nem mondott beszéd a sal­ gótarjáni munkásotthon avatáson. A salgótarjáni munkásotthon avatást meg­ előzőleg arról értesültem, hogy az otthon avatásra meghívást kaptak nem csak kizárólag a munkások, hanem a bányamunkás­ otthon r. t. igazgatóság tagjai is és mind, azok, akik a bányamunkás otthon r. t fel­ épitésében aktív részt vettek. Én magam is azok közé az egyének közé tartozottnak véltem magamat, akik aktív részt vettek a bányamunkás otthon felépí­ tésében és igy jogot formáltam az avatási ünnepély részvételében. Az ünnepélyen részt is vettem azzal a szándékkal, hogy ott szót kérjek és véleményemet elmondjam a munkás otthon avatására érkezett vendégek jelenlétében. Ezen szándékomban megaka­ dályozott a Peyer-féle diktatúra, mert bizo­ nyára tisztában voltak azzal, hogy a Jávo­ rek által elmondott mocskolódásra méltó választ fognak tőlem kapni. Ugyanis Javorek felszólalásában a felsőgálái munkás otthon avatás alkalmával el­ mondott beszédemmel foglalkozott, amelyre válaszom elmondását lehetetlenné tették azzal, hogy a szót nem adták meg és igy kénytelen vagyok e helyen elmondani azt amit belémfojtottak a gyűlés alkalmaval Igaz, hogy a felsőgalai munkásotthon avatása alkalmával elmondott beszédemben erős egységre hivtam fel az egész ország bánya­ munkásságát A salgótarjáni munkás otthon avatásával sem akartam egyebet tenni, azzal a külömb­ séggel hogy most már szemtől-szemben akartam lehúzni a leplet azokról a magukat szociálisuknak valló egyénekről akik a szociálizmusnak a legnagyobb árulói, akik hangzatos frázisokkal hirdetik a szociáliz­ musban rejlő igazságokat és maguk pedig a szociálizmusnak a legerőszakosabb eltiprói. Hát vegyék tudomásul hogy a „Népszavá“-ban hirdetett gyávák nem mi, salgó­ tarjáni munkások vagyunk, hanem azok, akik az általam tervbe vett igazságok előtt megfutamodtak, mert az egyszer bizonyos, hogy az igazsággal nem mertek szembe nézni, már pedig, aki az igazság dől erő­ szakkal futamodott meg, annak nem áll jogában senkit sem gyávának, orvtámadónak minősíteni, mert a minősítés az ilyen esetek­ ben maguk ellen fordúl és nem talál hitelre. Szövetségünk központi irodája arról szer­ zett tudomást, hogy Szövetségünk, vagy annak tisztviselőinek nevével visszaélve igye­ keztek egyesek maguknak hitelt szerezni és keresnek fel kereskedőket, vendéglősöket és azzal csalnak ki nagyobb mennyiségű hitelt hogy Szövetségünk központi titkár­ sága a kiadott árukért járó Összegeket ki A munkásság egységének a megteremtése fogja fizetek E helyen figyelmeztetjük úgy a elvi állásponton áll még ma is, azzal a kü­ kereskedőket, mint a munkástársakat, hogy lömbséggel, hogy a munkásságnak nyiltan mi senkinek nem adtunk felhatalmazást ily módon való hitelezésbe, és nem is vagyunk kell szintvallania és szakítani azokkal akik hajlandók az ily módon felvett hiteleket a munkásság egységének megbontásában kifizetni. A szövetség elnöksége. előljártak és mind azokkal akik a mun- �1927. julius 15. "A bányász" kásság egységét saját önző céljaiknak az elérésére használták fel. Már pedig az előbb említett urak azt éveken keresztül gyakorolták, amely meg­ győzött arról, hogy azon az uton, amelyen éveken keresztül haladtunk a munkásság nem érheti el célját, szakítani kell a dema­ gógiával és helyre kell állítani a munkásság bizalmát, amelyet az eddigi csalódások idéz­ tek elő, amelynek előidézésében Peyer és társai jártak elől Telek József. A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető, — praktikus és kiméli a szemet Kérje annak gyakorlati be­ mutatását Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban, a kath, templommal szemben. Egy pár szó a magyar bánya­ munkásokhoz. Magyar bányász testvérek ! egy pár szó­ val fordulok hozzátok, hogy gondolatomat és tapasztalataimat kifejezzem előttetek. És igyekezzetek meggyőződni gondolatom he­ lyességéről és ha meggyőződtetek gondolatom helyességéről gyertek velem azon az uton, amelyen én haladok a többi társammal együtt. Mert ezen az uton akarjuk elérni azt, amit a másikon nem bírtunk elérni, a nehéz fárasztó munkánk gyümölcsét, az em­ berekhez illő bánásmódot, a tisztességes megélhetést és ruházkodást A munkás meg­ becsülését és a felebaráti szeretetét Ezt csak ugy tudjuk elérni, hogy ha egy igazi szer­ vezetbe küzdünk mindnyájan azok ellen az igazságtalanságok ellen, amit velünk szem­ ben elkövettek. Én küzdöttem és küzdeni akarok az igaz­ ságtalanságok ellen és ti is küzdöttetek ve­ lem együtt és ha kellett életeteket is áldoz­ tátok az igazságért és annak megvalósitásá­ ért De az utóbbi időben rá jöttünk arra, hogy aki nekünk az igazságot hirdette, az hátunk mögött az igazságtalanságokat maga követte és magáévá tette a Judás szerepét Mi, akik éveken keresztül figyelemmel kísér­ tük és nem tettük magunkévá a Judás sze­ repet, hanem kívántunk tovább haladni a kitűzött cél felé, akkor jöttünk rá, hogy a Judás szerepre többen is vállalkoztak, amit én nem hittem volna, hogy ha azt valaki mondotta volna. Én hittem és hiszek a szociálizmus igaz­ ságában, de nem hiszek annak a hirdetői­ nek és elítélem mindazokat a szociáldemok­ ratáknak nevezett egyéneket, akik vállal­ koztak a Judás szerepére. Ebbe bele kell érteni a Népszavát is, akiért annyi meg­ próbáltatáson mentem keresztül, amikor a diktátornak nem tetszettem és amikor nem hagytuk magunkat orrunknál fogva vezetni, orvul támadott meg bennünket az is. A salgótarjáni kivált munkásság továbbra is kitartó szociáldemokratának vallották ma­ gukat és kértük a Népszavát, hogy ezen elhatározásunkat közölje le és ő ezt nem tette, ahelyett, hogy ezen kívánságunkat teljesítette volna, tovább támadott a diktá­ torok kívánsága szerint. Igy tehát a salgó­ tarjáni munkásság magára volt hagyatva, nem bizhatott senki másba, mint csupán a saját erejébe és igy alkotta magának a gaz­ dasági szervezetét s a gazdasági szervezet a munkásság összetartásával akarja leküzdeni azokat az igazságtalanságokat, amelyet ve­ lünk szemben elkövetnek. Látom hogy ebben a harcban nem egyedül áll a salgótarjáni mun­ kásság, hanem segítségére siet magyarország bányamunkássága és közös erővel száll sikra az életért, mert élni akar. Meg akarjuk szün­ tetni azt a nyomort és azt az embertelen bánásmódot, amelyben bennünket részesí­ tenek. Én szívből üdvözlöm mindazokat a bányász szaktársakat, akik nehéz munkánk­ ban segítségükre sietnek a salgótarjáni bá­ nyamunkásságnak. Bizzatok a munkásság saját kifogyhatatlan erejében, rövid időn belül el fog jönni a várt eredmény. Én meg­ vagyok róla győződve, mint egyszerű, sze­ gény bányász ezt a meggyőződésemet kívá­ nom nektek is tolmácsolni. K. P. S. resni még a legminimálisabb életszükségleti cikkek beszerzéséhez szükséges összeget sem, ezt csakis élete veszélyeztetése árán tudja megszerezni. A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. körébe tartozó temetkezési segélyintézménye. Lapunk f. évi junius 15-iki számában is­ mertettük a fenti vallalat által létesített temetkezési segély intézményét. Ez az in­ tézmény junius 4-én lépett életbe és az első hónapban vagyis junius 4-től 30-ig a következő működést fejtettek ki. A segély intézmény körében a betegpénz­ tárnál kötelezett tagok száma 4848, önkéntes tag 350. Halál eset alkalmával ezen idő alatt kifizetett dolgozó után 3 esetben á 160 P. 480 pengőt, feleség után 1 esetben 120 P. egy éven felüli gyermek után 2 esetben á 80 P. — 160 pengőt, egy éven aluli gyer­ mek után 6 esetben á 50 P. — 300 pengőt Ezek az adatok azt igazolják, hogy a te­ metkezési-segély intézmény, a kötelező betegpénztárral szemben, amelynek a temet­ kezési segélyei nem fedezik a temetkezési költségeket, — bizonyos könnyítéseket je­ lentenek a munkásság részére. Már régen rámutattunk arra, hogy az ál­ lam kötelessége gondoskodni a beteg és rokkant munkásokról Különösen sérelmes az orsz. betegpénztárról szóló törvénynek az a rendelkezése, mely szerint ha valaki nyugdijba vonul, törlik a betegpénztár kö­ telékéből Fenti segélyintézménynél nagyon fontos Halálos kimenetelű baleset történt folyó feladat hárul a választmányra, melynek fel­ hó 7-én és 8-án Salgóbányán és Kisterenyén. adata az intézmény vagyonának a helyes Salgóbányán 7-én este 10 órakor egy el­ gyömölcsöztetése és kezelése. Mindenesetre szabadult csille Frankos Károly csillést oly. figyelemmel fogjuk kísérni és mindent el­ szerencsétlenül temette maga alá, hogy tár­ fogunk követni, hogy ez a kérdés állami elintézést nyerjen. sai holtan húzták ki. Kisterenyén a Chorin-táró harmadik sik­ Helyi csoportok hírei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig lóján ugyancsak hasonló halálos kimenetelű baleset történt — Vince Nándor, aki mint beiratkozások és befizetések a vezetőség siklófékes volt alkalmazva, fenti siklón a összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. sorompót nem zárta el, hanem kézzel igye­ Mecsekszabolcsi helyicsoportunk vonós kezett a csilléket megfékezni. — Ebben zenekart szervez. A résztvenni szándékozók a munkában a jelzett időben már négy csil­ jelentkezzenek Baranyák József szaktárs­ lét fékezett meg, amikor ujabb 2 csille jött nál, Felső-telep 58. szám. le a siklón. Vince Nándor ezt a két csillét le akarta fékezni, azonban oly szerencsét­ lenül gyűrték maguk alá a csillék, hogy 4 egy szolgálati cselédkönyv Galcsik József csille keresztül ment rajta és a felismerhe- névre kiállítva. Tulajdonosa igazolás mellett tetlenségig összeroncsolta ugy, hogy társai lapunk kiadóhivatalában, Salgótarján, Vasututca 4. szám alatt (Vigadó) átveheti. holtan húzták ki a csillék alól. A salgótarjáni bányakapitányság megindí­ totta a vizsgálatotA fenti két balesetnek a bányahatósági vizsgálatát kíváncsian várjuk. A vizsgálat lefolytatásához a bányahatóságok figyelmébe ajánljuk a következőket: Az a tény, hogy a pálya sorompót nem zárták el, ez nem a munkás hanyagsága, hanem a tőke kapzsi­ sága. Ugyanis ha munkások mindazokat a szabályokat betartanák ami elő van írva, a mai bérezések mellett nem tudná megke­ Bányászsors. Találtatott varrógép RÉG bevált jó minőségben KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban. Értesíteni az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu zsebórát 3 évi Írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. a Fő-utca 75. szám alatt kath. templommal szemben. A Bányász-ban Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 14. szám (1927. július 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-07-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján