2
10
29
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/821266aa9dd56c060df2f4dc0324cd7d.jpg
746ba933dfd37598bf7c83348bb8bcc1
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ea8073c9fe43e9adf6255f6aa24934c7.pdf
a95e5a9f1c36f1b908c54274e54fc9b6
PDF Text
Text
A MUNKA
Felelős szerkesztőt Szántay István
IV. évfolyam. 16. szám.
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
Megjelenik: szombaton
Negyedévre 25.000 K
Postacsekk: 28.744 sz
Apróhirdetések: navankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. április hó 17
a hatalmas ereje, amely minden kisiparosság gazdasági helyzetének
A Salgótarjáni Ipái testület ápr. 11. nagygyűlése. azakadályon
keresztül is kivívja végső a létminimuma sincs meg. így pél
célját és győzelmét. Ennek a követ dául a szőlőbirtokosok különféle cí
Április 11-én ünnepe volt a Dr. Korbáss Ferenc íőszolgabiró, kezménye azután az a helyzet, hogy men nehéz miliárdokat tudnak kapni
Salgótarjáni Ipartestületn-'k. Az osz Dr. Varga Kálmán városi főügyész, 300.000 kézműves és kisiparos nem kormányköröktől, hogy hanyatló sző
tályöntudat felébredésének és az Bodó János városi tanácsnok, ipar részesül abban a tekintélyben, ame lőművelésüket talpra állítsák, mi kis
összetartás hatalmas erejének gyö biztos, Horváth László városi tanács lyet megérdemelne. A magyar kisipa iparosok pedig még a minimális 100
nyörű ünnepélyét tartotta abban a nok, és a kézműves és kisiparos rosok már Szent István korában hon milliárdot sem tudjuk megkapni,
nagygyűlésben, amely a város és já ság összesége, 4 órakor kezdődött. foglalók voltak, mert a magyar vá amellyel keresztül lehetne vinni a
rás illusztris vezetőségének és a kéz Takács Ferenc ipartestületi elnök rosok alapjait az iparosok rakták kisiparosság boldogulását^ s anyagi
műves és kisiparos összeségének je üdvözölve a megjelent vezető férfi le. A későbbi századok folyamán is jólétének biztosítását.
A kisiparosság egyik nagy sé
lenlétében folyt le az ipartestület akat, a város és a járás vezetőségét s szép szerepet játszottak, amikor
székhazában.
az összegyűlt kisiparosságot és a gyű Bethlen, Bocskay, Rákóczi seregeit relme a forgalmi adózás. Ma a kis
A nagygyűlésre az Ipartestüle lést megnyitotta. Egyben felkérte látták el készítményeikkel. A világ iparos agyon van nyoma az adóval.
tek Országos Szövetségének két ve Dr. Dobsa Lászlót az Ipartestületek háborúban pedig a kitüntetések lé Pedig ha behoznák az "egyfázisú
zető férfia is lejött, Dr. Dobsa László Országos Szövetségének igazgatóját, gióit szerezték, meg amsagyar kis adórendszert, amelynek alapján a
igazgató és Füredi Lajos társigazgató, hogy szabadelőadását megtartani szí iparosok.
forgalmi adót a termelő helyen fi
hogy megjelenésükkel és előadásaik veskedjék.
Egy állam
meg a zetnék le, a kisiparosság vállairól.
kal dokumentálják és tanúbizonysá
Dr Dobsa László igazgató a kézműves és' kísiparösság nélkül, óriási teher szakadna le.
Külön kell megemlékeznem a
got tegyenek a kisiparosság ama következő beszédet tartotta meg:
még az agrárállam sem, mert a connemzetfentartó és építő erejéről,
Tisztelt Nagygyűlés 1
zervativ gondolkodású agrárnép nem betegsegélyző sérelmekről. A betegamellyel a tönkretett és a végletekig
Beszédem megkezdésekor elő a nagyipar, hanem a kisiparos ter segélyző szinte csendőrrel cipeltet
kizsarolt magyar nemzet rekonstru ször is az Ipartestületek Országos ményeit fogyasztja. S az egész ma be bennünket, mert aki a törvény
álásában a kézműves és kisiparos Szövetségének meleg és szívélyes gyar gazdatársadaiom szükségleteit szerint nem fizet 2 hónapig, le le
üdvözletét hozom, amely szövetség la kisiparosság elégíti ki. Németor- het csukatni. Nem fizetés esetén
ság résztvesz.
Az Iposz két vezérférfia, akik őt és igazgatótársát kiküldötte Sál-1Iszágnak, amelynek nagyipara okozta havonkint 10 százalék késedelmi
az ipartestületi elöljáróság és elnök gótarjánba az aktuális iparügyek közvetve a világháborút, a kisipa adó jár s igy történik meg az a
ség meghívására jöttek le, a szom tájékoztatásra, egyben pedig a to rosság adja meg a gyár és nagy lehetetlen helyzet, hogy akinek 1920
bati délutáni gyorsvonattal érkeztek. vábbi gazdasági küzdelem buzdítá iparnak a nyersterményeket. Tehát bán 1 milliót kellett volna befizet
Fogadásukra az ipartestületi elöljá sára, amely építő munkában a kéz nbkünk fokozottabb mértékben kell nie, annak ma már 6 millióra sza
róság és elnökség ment ki a nagy műves és kisiparosságra hatalmas dolgoznunk gazdaságilag, hogy az porodtak fel a betegsegélyző költ
gazdaságilag ségei. A legnagyobb baj pedig ott
állomásra. Az előkelő vendégeket munka vár. A gondolat hatalmas elszakított részeket
Takács Ferenc ipartestületi elnök szárnyain vessünk tehát egy pil visszaszerezhessük. Az államhatalom van, hogy a panaszok csak szórvá
üdvözölte a salgótarjáni kisiparosság lantást a gazdasági múltba, jelenbe folyton azt hangoztatja, hogy a ma nyosan s nem egyöntetűen hallat
nevében. Majd kocsikra ülve a Som és jövőbe.
gyar kézműves és kisiparosságot szanak, mint az össziparosság pa
lyóra hajtattak ki, ahol az európai
Ha valaki a mai kézműves ipar talpra kell állítani, a hóna alá kell nasza.
. A társadalom minden rétegé
híres betonhidat és magát a bányát gazdasági helyzetét vizsgálja, solia nyúlni, s mégis a körülbelül 37 féle
és annak termelését szemlélték meg. még olyan nehéz gazdasági helyzet adót a kisiparosságon próbálják ki nek megvan az országgyűlésen a
Innét az ipartestület székházába haj ben nem volt a kisiparosság mint először. Az államhatalom nem érté képviselője, csak éppen a kisiparos
tattak, mint az ipartestület vendégei. ma. E nehéz és szomorú gazdasági keli a kisiparosságot úgy, ahogy ságnak nincs. Nincs képviselőnk,
Vasárnap reggel a Vízválasztót és állapotot a vezető körök is megál kellene, s eddig, sajnos még nem aki odaállna a kormányférfiak elé s
halastavat szemlélték meg, majd lapítják. A mi sanyarú gazdasági tudtuk bennük felébreszteni a kisi azt mondaná, hogy a kisiparosság
Dr.
Veres
Zoltán a já helyzetünket a magyar nemzet sínyli parosság kellő' megbecsülését, ami dolgozni akar s'részt akar venni az
rás főszolgabírójánál, Bodó János s szenvedi meg s ennek következ nek azonban a közvetlen oka az, újjáépítés hatalmas munkájában. Mi
városi tanácsnoknál és Horváth ményei még egyenlőre beláthatatlan hogy a kisiparosságban nincs meg csak panaszkodunk s szállítjuk a
László városi tanácsnoknál tettek következményekkel járhatnak a nem az összetartásnak hatalmas érzése: különféle' panaszkérvények garma
tisztelgő látogatást az iparügyekkei zetgazdasági helyzet általános kiala Amig a kézműves és kisiparosság dáit a minisztériumokba, ahol azu
kapcsolatban.
kulására s jövendő fejlődésére. E ban nincs meg az összetartásnak tán az irattárba is kerül. A depuA nagygyűlés délután tartatott szomorú állapotnak azonban a leg mindent kivivő érzete, addig a kéz tációk légiói tisztelegnek a minisz
meg az ipartestület nagytermében. nagyobb részt a magyar kisiparos műves iparosság nem tud kisipari terek előtt, akik minden jót beígér
A gyűlés, amelyre megjelentek Dr. ság a közvetlen oka, mert a kézmü- hitelhez sem jutni s igy nemcsak nek, de ha azután a ha deputáhazamenn ek, minden
Förster Kálmán‘.polgármester, Dr. iparosság nem értékelte magát eléggé állandó tőkénk, hanem még folyó ciók
Pitta Lipót államrendőrségi tanácsos, s hiányzott belőle az összetartásnak tőkénk sincs, amely nélkül pedig a marad a régiben.
Az őrjegenye.
Irta: BÁRD MIKLÓS.
A vénség terhe nekem nem teher
A szivem még ritmusra ver,
S ha szikráit meglobbanó hevének,
Mely ifjat felgyújt, aggot éget,
A lemondásnak hamujába fojtom,
Még sudár vagyok, állok, meg se hajlom,
S minden tavasszal lombba öltözöm,
Nincs én nekem a vénséghez közöm.
Az őrjegenyét, ha száz évet élt,
Azt mondják, villám zúzza szét.
Elvárom! Én e világszép pagonyban
Magában álló őrjegenye voltam.
De sudaram odáig napba fürdik,
S bár szaporodó éveim gyűrűit,
Sűrűn mutatja karcsú törzsököm,
Nincs énnekem a vénséghez közöm!
Messzetekintek.. Előttem a táj
Szebb rajt a szép, enyhült, mi benne fáj.
Száll, száll felettem az idő, a kor,
Hulláma érint, de meg . nem tipor,
A sodró életélvekből kikopva,
Szebbnek tűnik fel az élet mivolta,
S az itt időzés igazibb öröm..
Nincs énnékám a vénséghez közöm.
A kultúra és a táplálkozás.
Alig van még egy olyan területe az
ember élet megnyilvánulásainak, amelyre
vonatkozólag még a művelt nagyközön
ség körében is oly sok, egymással gyak
ran homlokegyenest ellenkező nézet ter
jed el az idők során, mint aa táplálkozás.
A táplálkozásról szóló tanok rengetegé
ben még a szakember is csak űggyel-bajjal képes eligazodni. A kultúra alkotásai
tól elkábitott modern ember a kultúra
további fejlődésétől a táplálkozás terén
is nagy jelentőségű változásokat remél.
Az alábbi sorokban a táplálkozás általá
nos ismertetésén kívül rámutatni kívánunk
azokra a hatásokra és elváltozásokra,
amelyek a kultúra nyomaként táplálko
zásnál működő szerveinken felismerhetők.
Az emberi és általában az állati
táplálékok legfontosabb három alkotó
része: a fehérje, a zsir és a szénhydrátok
amelyeket összefoglalván tápanyagoknak
is neveznek. Nélkülözhetetlen építő ré
szei még a táplálékoknak: a viz, a sók,
a fűszerek és a legújabb időkben annyit
emlegetett vitaminok. Az utóbbiakkal eb
ben a közleményben részletesen foglal
kozni nem kívánunk. A zsirt, a fehérjét
a szénhydrátokat, amelyek a táplálékok
ban ezekre jellegző mennyiségben van
nak jelen, az ember részben közvetve,
részben közvetlenül a növényvilágból fe
dezi. A növényeket joggal tartjuk min
den táplálék ősi forrásának. A növények
ugyanis a napfény segítségével a levegő
szénsavából és a talajból felszívott kü
lönböző vegyűletekből készítik és raktá
rozzák fel testükben azokat az anyago
kat, amelyek a növényevő állatok táplá
lékául szolgálnak A húsevő állatok a
növényevők húsának fogyasztása révén
végső fokon szintén növényi eredetű táp
lálékon élnek. Az emb^r táplálékaira
nézve ugyanezt kell mondanuk.
Szervezetünk a felvett táplálékot
bizonyos mehanikus és vegyi átalakítás
után mint zsirt és mint állati keményítőt
az u. n. glikogént raktározza el; az előb
bit a test különböző részein, az utóbbit
a májban és az izmokban. Munka vég
zéskor a szervezet ezekhez a tartalékolt
tápanyagokhoz nyúl. Az elhasznált táp
anyag pótlására a szervezetnek újabb
táplálékot kell magához vennie. Bizonyos
határok között egyének szerint változik,
hogy ki-ki mily hosszú ideig képes táp
lálék felvétel nélkül munkát végezni. Mi
nél alacsonyabb rendű valamely állat,
annál közvetlenebb a táplálkozás és az
életfolyamatok közötti összefüggés. Pél
dául a legalsóbb rendű u. n. egysejtes
állatoknál: az amvebáknál igen jól meg
figyelhető, hogy ezek minden életnyilvánulásuk előtt közvetlenül táplálkozni kény
telenek.
A kényelmét szerető ember a ter
mészet nyújtotta
táplálékokat nem a
maguk" nyers formájáben fogyasztja el,
hanem azokat főzéssel, sütéssel és egyéb
eljárásokkal olyanná alakítja, amely alak
leginkább biztosítja az emésztő szervek
megkimélését. Igaz ugyan, hogy az emész
tésnél ilyképen megtakarított erőfelesle
get élete során egyéb tevékenységnél
használja fel, mégis a táplálkozási szer
veknek egyre fokozódó tehermentesítése
ezeknek a szerveknek nagyon lényeges
elváltozásához fog vezetni. Az a tapasz
talati tény,' hogy a keveset működtetett
szervek az idők folyamán elsorvadnak,
elkorcsosodnak, sőt egészen eltűnhetnek
minden valószínűség szerint a táplálko
zási szervekre vonatkozóan is be fog
igazolódni. A kultúra jövő fejlődése pe
dig előbb-utóbb meg fogja teremteni azt
az állapotot, amikor egy-egy megfelelő
vegyi összetételű pasztillának a lenyelésé
vel egész napi táplálékszükségletünket
fedezhetni fogjuk. Kétségtelen, hogy a
kultúra ebben az irányban már észreve
hetően érezteti a hatását.
Ezek után tegyük vizsgálat tár
gyává azokat az elváltozásokat, amelyek
*a mai embernél a kulturtáplálkozás ká
ros hatásaként megfigyelhetők.
Németországban készült statisztika
adatai bizonyitják. hogy a lakosság 95
százalékának fogazata szuvás. Már az
elemi iskolások fogazata is nagyfokú
szuvasodást mutat, nem is említve bő
vebben n tejfogazatot, mely teljesen el
szuvasodik. Az állkapcsok' csontos váza
sorvad a rágó munka csökkenése, a szu
vas fogak időelőtti kihullása, a megma
radt fogak következményes helyzetválto
zása miatt. A fogak felülete legömbölyö
dik, rágóélük megkissebbedik, a bölcses
ségfogak a legtöbb embernél ki sem
bújnak.
' Ezeknek az elváltozásoknak az elő
idézésénél közvetlen akként szerepel első
sorban ez, hogy ételeinknek legnagyobb
részét megrágnunk alig kell, mert azokat
�2. oldal
A MUNKA
Salgótarján, 1926. áprlis 17
Este 100 terítékes bankét volt
Az egész magyar társadalom a adózási sérelmek. Egy becsületes csődjét fogják eredményezni. Tehát
az
adóterheket
csökkenteni
kell,
ne
a
vendégek
tiszteletére. A vacsorán
gondolkodású
magyar
iparos
sincs,
golgotabus kálváriáját járja. Nem az
a célom, hogy a salgótarjáni iparo aki ki akarná vonni magát az adó hogy újabb pénzinfláció álljon be. amelyen a város és a járás vezető
A betegsegélyzőknél rengeteg férfiai is megjelentek: az első felkö
sok között elégedetlenséget szitsak, fizetés alól. A magyar kisiparos szí
hátralék
van. De nem azért, mert szöntőt Dr. Varga Kálmán városi
vesen
fizeti
az
adót,
azt
azonban
hanem rá kell mutatnom arra, hogy
a mai gazdasági helyzetnek a leg elvárja, hogy az adózás igazságos az iparos nem akar fizetni, hanem tiszti főügyész mondotta a pesti
nagyobb részt mi vagyunk az okai. legyen s hogy a jövedelem arányá mert nem tud. A havi késedelem!I magas vendégekre, ifj. Timaróczky
Nincs meg bennük az osztályönti'- ban legyen az fizethető. Az adózás 10 százalék, ami idővel óriási ösz- Sándor a város éj a járás vezető
’dat hatalmas érzete, amely eredmé terén javulást tapasztalunk ugyan, szegre rúg fel. Feltétlenül változ-|| férfiait köszöntötte fel az ipartestü
nye® dolgokat tud produkálni. de azért még súlyos sérelmek van tatni kell az állapotokon, mert az let nevében. Horváth László a kis
Ahogy a Gyárak Országos Szövet nak. Nem ismerem a salgótarjáni elkeseredést ma már óriási a kis iparosságot köszöntötte, Dr. Dobsa
László igazgató a hölgyeket, mint
sége és az Országos Magyar Ke helyzetet s igy csak általánosságban iparosság között.
Az
Anyagbeszerző
Vállalat
csak
magyar
asszonyokat dicsőítette-. Fü
taglalom
e
súlyos
kérdést.
Azonban
reskedelmi Egyesületben megleli a
gazdatársadalom otthonát, az Iposz számtalan esetet tudok, amikor a néhány fővárosi nagyvállalkozónak redi Lajos igazgató pedig az össze
a kisiparosság segítségével
oly több segéddel dolgozó iparos ke fog nehéz milliárdokat hozni, de tartás és osztályöntudat hatalmas
hatalmas várrá tudna alakulni, ahol vesebbet fizet, mint az egy segéd maga a kisiparosság mellett tönkre érzéséről beszélt, szinte rapszódikus
oltalmat és támogatást találna a kis del dolgozó. Ezeket az anomáliákat fog menni, Ez csak arra jó, hogy erővel.
iparosság. Amig az nem lesz meg, meg kell szüntetni. Az állam mint néhány protekciós embernek zsíros
A magas vendégek az éjféli
a kisiparosság nem vívhatja ki a nemzetfentartó megkívánhatja, hogy és gondtalan állás jusson. Egyben vonattal utaztak el, azzal a kijelen
morális és anyagi boldogulást- S a kivetett adók a lehetőség szerint az ügyben a kormányelnők utasí téssel, hogy már sok helyen voltak
ha az osztályöntudat a kisiparos befolyjanak, azonban szükséges, totta a pénzügyminisztert, . hogy a hivatalos látogatáson, de még sehol
ságban. magasra fog lobogni, az hogy az adóterhek izgalmat ne kelt kisiparosságot is hallgassák meg. a magya? vendégszeretetnek oly szi
összetartásnak ez a haralmas ereje senek a kisiparosság között. Sok Reményijük, hogy eredménye lesz ves és felemelő megnyilatkozását
fogja ujjáteremteni a magyar kis alkalommal volt alkalmam látni sú a dolognak.
úgy a hivatalos körök, valamint a
Az előadót, akinek magvas és kisiparosság részéről nem tapasztal
iparosságot. Adja az Isten, hogy a lyos abósérelmeket. Ma már ugyan
kézműves és kisiparosság reneszán delegálva vannak a kisiparosok is tartalmas bestédet többször szaki tak mint itt.
sza nemcsak Csonkamagyarország, az adómegállapitási bizottságba, tolta meg a helyeslés, frenetikusKuster Lajos
hanem az 1000 éves Hungária ma azonban ennek a legtöbb esetben taps jutalmazta a magas színvonalú
4
nem
sok
értelme
van,
mert
a
leg
előadásáért.
gasztos és fenséges újjászületése is.
A naggyülés percekig tapsolta több esetben úgysem a bizottság
A Salgótarjáni R. K. Olvasó
az illusztris szónokot, aki a kritika megállapítása alapján vetik ki a
kör férfi tagjai április 11.-én, fehér va
kemény ostorával, de egy jobb jö forgalmit, amelynek alapján a meg
sárnap együttesen járultak a szentáldo
vőbe vetett, hit bizakodásával vá állapított adó háromszorosát, sőt
záshoz. Az előtte való 3 napban előké
FELI
11
VÁS
SALGÓTAHJÁN
KŐ
■
ötszörösét
vetik
ki
a
kisiparosra.
zolta a kisiparrosság nehéz gazda
ZÖNSÉGÉHEZ Amidőn a Magyar Est szítő szentbeszédeket tartott P. ~Musza
Maga
Varga
államtitkár
is
úgy
nyi
sági helyzetét.
mégegyszer Salgótarján és vi Makár, rzécsényi ferencrendi áldozópap,
latkozott, hogy ez tarthatatlan álla előestéjén
dékének egész közönségéhez fordulunk, aki a plébánia meghívására csütörtökön,
Utána Füredi Lajos, az Ipar
pot s ezen segíteni kell és segíteni hogy felkérjük az estén való részvételre, 8.-án érkezett városunkba. Csütörtökön,
testületek Országos Szövetségének
is fog, mert csak igy biztosíthatja amidőn mindenkit újból és újból társa pénteki n, szombaton este 7 órakor tar
társigazgatója állott fel szólásra, aki
a kisiparosság adófizető képességét. dalmi. foglalkozási és egyéb külömbsé- totta meg a páter magas színvonalú, lé
a következő nagy koncepciójú be*
gck félrelélelécel a magyar gondolat re- lekbemarkoló, kiváló beszédeit, melynek
A kötelező általányozási rend nesansának ünnepére hívunk, köteles- hatását csak fokozta a nagyszerű orgá
szédet mondotta: Azokkal a kér
désekkel és sérelmekkel akarok fog szerek bélyegekben való lerovása ségszerüen néhány félreértést kell elosz num és szép előadásmód. A templom meg
telt zsúfolásig. Szentbeszéd elölt a Kath.
lalkozni, amelyek a kisiparosságot rengetek alkalmat adtak arra, hogy latnunk. 4 Magyar Estei „4 Munka" is
kialakulóban lévő R. T. rendezi és nem köri, majd a kongregációi’ női énekkara
a
kisiparosságot
különféle
szeka
érdeklik. Nem az elégedetlenséget
A Munka" szerkesztősége így a ren adott elő Mária dalokát. Szombaton d.
akarom még jobban felszítani, s a túráknak tegyék ki. Arról ' nem tu dezőség tagjait is ez a társaság képezi, u. és vasárnap reggel százával járultak a
keserűséget növelni, de ha • nem dok esetet, hogy a megcsappant amely kiegészítette önmagát néhány az gyónáshoz férfiak és nők, egyaránt. Va
nyúlunk erélyes kézzel a bajok or munka következtében leszállították ily esték rendezésében jártas és tapasz sárnap a katolikus kör lobogója alatt ha
talt társadalmi egyénnel. E kiegészítés talmas fér i sereg vonult fel a templomba,
voslásához, nem fogják tudni a volna a forgalmit, de számtalan ahhoz történt és a fentieken kívül más a katolikus vezetőegyéniségekkel élén.
esetben
siettek
felemelni.
Ez
a
rend
a kisiparosság bajait.
tekintetek nem játszottak szerepet külö 10 órakor a befejező, klasszikus beszédet
• Halljuk, hogy amig adófizető szer nemzetgazdasági szempontból nösen nem volt törekvés hogy az össze-, a páter tártotta, aki egyébként e város
magyar lesz, addig mindig lesznek tarthatatlan, mert amikor a forgalmi hivatalok és egyesületek főnökeit a ren ban tapasztaltakról is szóllott, majd né
kulcs 3 százalékról 2 százalékra dezéssel járó munkával terheljük Ez hány búcsúszót mondott a város katoli
azonban semmi esetre sincs befolyással
apritottan, omlóssá főzvé vagy mártással szállitatott le, végeredményben kidé sem az illető hivatalok, vagy egyesületek, kus társadalmának, kitartó hithüségre és
tálalják. A túl meleg; vagy tulhideg éte rül, hogy a leszállított forgalmi tu testületek vezetőinek makulátlan és ki hazas eretetre buzdítván azt. A szentmi
lek.és italok végtelen apró, szabadszem lajdonképpen 3—4 szeres felemelt próbált magyarságára. Ezt igen kérjük sét Horváth László köri elnök végezte,
aki Upponyi József hittanár segítségével
mel nem is látható repedéseket
okoz forgalmi. Németország 0 6 százalékra megszívlelni.
mivel ezzel
ellenkező áldoztatta meg a hivek nagy tömegét.
nak a fogak zománcain, amely repedések
hireszlélés
csak
rágalom
és
kitalálás
Mii
a bennük lerakodott ételmaradékok ve szállította le a forgalmit, egyben pe tatja ezt azon tény is. hogy városunk Szentmise után a katolikus férfiak kül
gyi bomlása révén a későbbi szuvasodás dig bevezette az egyfázisú rendszert igen sok kimagasló s magyar érzéseiről döttsége kereste fel a pátert szobájában,
ahol Szántay István máv. raktárfőnök kö
kiinduló helyeivé válnak. A cukornak és A készített árut csak egyszer akarja közismert egyéniségénél
küldöltségileg szönte meg szerető szavakkal azt az apos
a cukorból készült táplálékoknak, ame megadóztatni, többször már nem. járt a rendezőség támogatási és megje
lyekhez már a gyermek is aránylag kis Ahogy ezt Németországban meg le lenést biztosítandó, akik most viszont a toli munkát, melynek hatalmas eredmé
áldozatok árán hozzájuthat, a fogazat
rendezőségben kinyomatva nincsenek. Eze nyeit látnia kellett a lelkiatyának, aki
rombolásában igen fontos szerepük van. hetett csinálni, úgy meglehet nálunk ket pártfogóiknak és magas barátaink előtt annyi száz lélek nyilatkozott meg e
A cukorból a szájban különösen sok sav is, csak a kormányköröknek akarni nak tekintjük. Ugyancsak kérjük mind néhány nap alatt. A páter néhány szó
képződik, amelyek a fogakban lassanként kell. A mai adminisztráció a befolyt azokat. akik magyar ruhával nem ren val megköszönte e nem várt üdvözlést s
valóságos lukakat marnak. A pusztító ha forgalmi 80 százalékát felemészti. Ha delkeznek, hogy ezt ne tekintsék az el munkájának eredményeire és a katolikus
társadalom munkájára Isten áldását kérve,
tású savaknak természetes ellensúlyozója
a gazdasági élet megjavul, akkor jövetelt gátló akadálynak. Hisz magyar elbúcsúzott a küldöttségtől. Délben fél
a szájban jelenlevő nyál. Az apróra vá
ruha nélkül is doboghat törekvéseinket
gott, mártással, sok itallal fogyasztott mindenki könnyebben fog elhelyez támogató szív a nemesnek tudott keblekben. 12 órakor Hercegh József esperes kis
miséjén a páter orgonához ült, amikor
táplálékok azonban annyira csökkentik a kedni. A mai helyzet az, hogy a
A Magyar Est rendezősége
játékával és gyönyörű hangjával ragadta
nyál-elválasztást, hogy annak mennyisége legjobb piacot a trianoni béke el
Segély, temetés és házasság
a savak lekötésére nem elégséges. A nyál szakította tőlünk, azokat a részeket, esetére. A „Falu" szövetség ezúton ér magával a hivek lelkeit. Délután 3 óra
nagy jelentőségére enged következtetni ahol a legtöbb nyersanyag és fo tesíti Salgótarján város lakosságát, hogy kor a katolikus nők üdvözölték a plébánia
udvarán a pátert, aki kocsira ülve, vissza
az a tapasztalat, hogy az alsó fogsor
Népjóléti Társulatának salgótarjáni ki
metsző fogai a legritkább esetben szuva gyasztó volt, de itt maradt a kisipar rendeltsége megalakult. Működését a m. indult a szécsényi kolostorba, magával
sodnak, nagyon valószínű azért, mert ezek legnagyobb része nyersanyag nélkül kir. belügyminiszter 223698/1925. sz. ren vivén sok ezer hivő köszönetét és háláját.
a nyelv alatti nyáltavacskával csaknem S a minket környező ellenséges ál deletével engedélyezte. Célja e társulat
Megmozdult a magyar társada
állandóan érintkeznek.
lamok képesek iparcikkeiket vesz nak, hogy tagjait- temetési és kiházasi- lom az erkölcstelen táncok és divat ellen.
Egy már általánosan elfogadott teséggel szállítani Csonkamagyaror- tási segélyben részesítse, A temetési se Egy tekintélyes fővárosi lap közölte Ifj.
természettudományi tétel azt tanítja, hogy szágba, csak azért, hogy ezzel tönkre gély csoportnak tagja lehet minden ma Kray István báró levelét, melyben mély
az élő szervezet alkalmazkodik a életkö tegyék a magyar kisipart. A magyar gyar állampolgár, férfi, vagy nő, 15—45 séges felháborodással festi le a magyar
éves korig, a kiházasitási segély csoport szellemnek és felfogásnak teljesen idegen
rülményekhez; rágórendszerüwk is azért
sorvad tehát, mert a reá háramló munka kisipar csak akkor fog talpra állni, nak pedig minden gyermek, fiú, vagy táncokat és divatot. E minden tekintet
a kultúra jóvoltából egyre csökken. Hogy ha exportot tud magának teremteni leány egy évtől 12 éves korig. Tagfel ben igazságos és jogos riadó felvillanyozta
vételt eszközöl és mindennemű felvilágosí és gondolkodóba ejtette az anyákat, peda
a teljes elkorcsosodás ezeken e szerve a termelt iparcikkeiből.
tással szolgál a kirendeltség vezetője: gógusokat és a rut táncok és ruhátlanken még be nem következett, azzal ma
A fényüzési adót bevezették az Cservenszki János nyug. rend, főtiszt, ság ellen országszerte megindult a szer
gyarázható, hogy amig táplálkozási viszo
nyainkban rövid idő alatt nagy változá inflációs időben, amidőn a pénznek lakik Füleki u. 441. sz. Minthogy e tár vezkedés s mint értesülünk az iskolák,
sok állotta* elő, addig szervezetünknek még értéke nem volt. Ez csak 10 sulat tagjai igen csekély és könnyen, intézetek, hivatalos vezető egyéniségek
e változásokhoz való alkalmazkodására százalék ugyan, de sajnos,, olyan bárki által is elviselhető időszaki járuléko már illetékes helyről meg is kapták az
kat fizetnek, temetés és házasság ese utasítást az ezek ellen való védekezésre.
esetleg évezredekre van szüksége.
iparcikkeket is sújtottak a fényüzési tén
a tagok tekintélyes összegű segély Figyeljük csak igen tisztelt magyar test
A kultúra tehát, amely táplálékaink
adóval, melyek életszükségleti cik hez juthatnak. Komoly népjóléti akcióról véreim, kik azok, akik mitsem törődve
természetellenes átalakításával látszólag
a javunkat szolgálja, mert a táplálékot kek. Az államnak ebből jelentősebb lévén szó: a társulatba való belépés min erkölcsi szempontokkal, még mindig tes
tük mezítelenségével óhajtanak ünnepelfeldolgolgozó
szerveinket, sok nehéz haszna nincs, megdrágított egyes nél denkinek ajánlatos.
Köszönetnyilvánítás.
Mind tetéít, feltűnést szerezni? Ugyanakkor a
munkától szabadítja meg, — valójában külözhetetlen iparcikket.
azok, kik felejthetetlen
jó' leányom férfi társadalomban, kik azok, akik quasi
ezzel testünk elkorcsosodásához, egész
Az adózás terén általában halála alkalmából részvétükkel fájdalma ezt a mezítelenséget ünnepli? A család
ségünk megromlásához vezet s emiatt a
táplálkozás terén is veszedelmes ellensé óriási hátralékok vannak* amelyek mat enyhíteni szívesek voltak, fogadják boldogságának és a nemzet boldogulásá
előbb utóbb az állam gazdasági hálás köszönetemet. özv. Kámár Mihályné, nak egyetlen biztos alapköve a tiszta ergünk.
Dr. C.
Hirek és különfélék.
�A MUNKA
Salgótarján, 1926. április 17
köles. A feleség, az Shya lelke üti bé cselekményéért a budapesti kir. büntető
lyegét a családra, a családok összesége törvényszék 1926. évi április hó 10-én
pedig alkotja a nemzetet.
Hogy várha vont felelősségre. Haás D. Árminnak —
tunk gerinces, lovagias, áldozatkész, ne bármennyire is igyekezett, — nem sikerült
mes ideálokért lelkesedő uj nemzedéket a felelősséget magáról másra hárítani, a
e hazában? Jelentsék ki a magyar nők, bíróság bűnösnek mondotta őt ki sajtó
hogy ezeket az erkölcstelen táncokat utján elkövetett rágalmazás vétségében
nem táncolják, ezt a meztelen divatot és ezért öt 5.000.000,K. pénzbüntetésre
nem majmolják s a valamirevaló férfi ítélte. Az Ítélet ellen az ügyész súlyos
csak tisztelettel és becsüléssel fogja fo bításért, vádlott pedig felmentésért fegadni ezen elhatározást! Örömmel üdvö lebbezést jelentettek be.
zöljük tehát a szombaton megtartandó
Két szoba, konyha és kamrás
magyar estet, melynek rendezősége saját lakás május 1-re beköltözhető, uccára
elhatározásából a magyar viselet és tánc nyitó ajtóval, mely műhelynek alkalmas.
bemutatásával akarja a netnes célt szol;
Cím a kiadóban.
gálni s hisszük, Hogy városunk igazi urai
és úrnői, (gondolkozás: a nézve értjük)
tovább fogják vinni a zászlót, melyet
nyílt homlokkal és kemény elhatározá
sokkal lobogtat a mi kis natármenti la
Belföld. Búd János pénzügyminisz
punk: „A Munka*.
ter elnökletével a pénzügyminisztériumban
Ajándékozás. A salgótarjáni fő-1 értekezlet folyt le a magánalkahnázottak
gimnázium rajzszertára részére Makky nyugdijvalorizációjának tárgyában. A pénz
Gyula bányatisztviselő igen értékes, szép, ügyminiszter, kiheí legutóbb a magántiszt
kitömött vadmacskát ajándékozott. A viselők memorandumot juttattak el, mely
nagylelkű ajándékért ezúton is hálás kö ben pontonként sorolták fel a készülő
szönetét fejezi ki a gimnázium Igazga és a nyugdijvalorizáciőról szóló törvény
tósága.
javaslatban őket ért sérelmeket és ezek
Stefánia. A helybeli 84 sz. bá orvoslását vonatkozó igényeiket, az érte
nyatelepi fiók-intézet csendes, de ered kezleten a Nemzetgyülás pártjainak és a
ményteljes munkáját csak a hálás anyák munkaadók képviseleteinek részvételével
köszönetéből, a néhanapján íülünkbejutó tárgyalt, A megvitatásra kerülő kérdések
jótékonykodásból ismerjük. Az intézet in- közül leglényegesebb a nyugdijvalorazáció
tensiv munkáját a. bpcsti országos köz minimumának megállapítása volt, melyre
pont ismeri, mert mint értesülünk, az or nézve végül sikerült egyértelmű állás tekezlet foglalkozott az idevágó bírói el
szágban levő sok sok Stefánia fiók-egye pontra jutni. Eszerint a javaslatban meg járás szabályozásával is, valamint az ed
sületből csak néhány folytat eredményes állapított tiz, húsz, harminc százalékos digi bírói ítéletek hatályban maradásával,
munkát s ezek - között is első helyen minimum helyett elfogadtatott általában továbbá az önkéntes teljesítések és egyesvárosunknak két fiókja. Örömmel regiszt a 30 százalékos minimum azzal a kikötés ségek ügyével, az aktív tisztviselők vé
ráljuk e hirt, mert ez bizonyítja, ' hogy sel, hogyha valamely vállalat teljes mér delmével, végül a betegség és baleset’
vannak önzetlenül dolgozo magyar lel tékben elvesztené vagyonát, úgy a valo elleni biztosításnak a nyugdíjasokra való
kek, férfiak, akik a hálát nem földi gyar rizálás százalékának megszabását a bíró I kötelező kiterjesztésével is. — Az üzletlóságoktól várják. Az orvosok, védőnők ságtól kéfheli. Ezzel kapcsolatban az ér- : helyiségek felszabadításának tárgyában
fáradhatatlan munkája azonban csak egy
bizonyos határig tart. Hiábavaló lesz
mindep igyekezet, ha a társadalom nem
siet ezen intézmény támogatására, morf a
központ csak kis mértekben tudja anyagi
akkal támogatni ezen egyesületet fontos
missziójában. Tudomásunkra jutott, hogy
Tudatom kedves Szerkesztő Uram zetközi faj csak egyetlenegy van széles
a bányatelepi 84. sz. fiók agilis vezető
jéhez Dr. Soltész József főorvoshoz igen mal, hogy tovább folytatván vizsgálódá e világon. Dehát akkor én, aki magyar
nagy értéket képviselő babakelcngyét saimat, újabb és újabb keserű csalódások nak születtem, mi a fészkes fülemülének
juttatott S.-né Koháry Angyal úrnő, aki érnek, amiért a is szociáldemokrata párt legyek nemzetközi?
A napokban a műhelyben is kitört
nek nemes szive bizonyára megérezte a programnak olyan gyöngéi tűnnek sze
meim elé, amelyekről sejtelmem sem volt belőlem ez a gyötrő téma. Szomszédom,
sok szenvedő anyának fájdalmát, akiket
testi szenvedéseiken kívül a lelki fájda Eddig tanaink szerint nagy lelki nyuga aki magyar újságot szokott olvásni, azt
lom is gyötör, amikor drága magzatuk lommal fejbe vertem azt, aki ennek a mondta, hogy világszerte nemzeti alapra
nak didergő testecskéjét sem képesek be programnak szentségében kételkedni mert, helyezkednek az államok és népek, mert
födni. A hála legyen azon tudat, hogy vagy pedig nem volt hajlandó munkás ez a boldogulás egyetlen útja. Ott van
nemes szive a cselekedetet sugalmazta! létére belépni közénk. De lassan elernyedt a híres és jólétben úszó Amerika, amely
Vajha követésre találna a szép gesztus; harcos karom, inért magának a fundamen talán a legsovinistább állam a föld kere
pedig vannak városunkban sokan, akik tumnak, a nemzetköziségről szóló ’egész kén. Kcmal pasa valóságos szoborszerü
évenkint legalább egyszer megtehetnék marxi elméletnek szilárdsága is kegyetle megtestesítője a diadalmas török nacio
azt a kis kötelezettséget is, amit az anya nül meglódult bennerti, voltaképen csak nalizmusrak: hasonlőlag kimagasló alak
a csodálatos Mussolini olasz földön, aki
és^csecsemövédöintézet nemes rendelte csekély okoknak sorozata miatt.
A dolog nem inai keletű. Valame sok eszeveszett forradalmaskodás, tébo
tése megkíván. Örömmel fogadjuk a ne
mes telkeknek, — ha kis mértékben is — lyik ősznek egy napsugaras vasárnap dél lyult nemzetköziség után hihetetlen virág
előttjén ott álldogáltam a járdaszélén s zásnak és ipari föllendülésnek indította a
hasonló megnyilatkozását!
Művezetők mulatságán felül gyönyörködő mosolygással néztem, amint határozott nemzeti alapra helyezett olasz
fizettek: Róth Fióris 150 ezer K. Szente úgynevezett szüreti mulatságot rendező népet. Kész öngyilkosság az, ha egy nép
szociáldemokrata ifjaink felvonultak. Csak nemzetközinek vallja magát, ostobán le
Líszló 100 ezer K. XV. Művezetők kerü
lete 100 ezer K. 50 ezer koronát: úgy dagadozott a mellem. Pirosmcilényes, mond határainak védelméről s nem kell
Gittlár
József, Gábler Vilmos, fehérgatyás lobogóingujjas legények ke- neki haza mintha a puszta levegőből
Gábriel Antal,»Deák József, Varjassy Béla, vélyen pattogtatták a sallangosra kitercm- akarna megélni. A csonkaország munkás
40 ezer koronát:
Skvára Emil, tettézett karikásostort s a fiatalság vihar ságának egy része hiába lármázik és va
Elischér B é 1 a, 30 ezer koronát: zásával vágtattak végig gyorslábú lova1- lósággal megérdemlik, hogy tovább éhez
Wolner Gusztáv,
Nieder Imre, Pau- ikkal a főucca szikravető kövezetén. Aki zék, hiszen még mindig nem tanult, még
lovics András, Dr. Székely Pál, Bender látta a délceg magyar legényeket, meg- mindig országvesztő nemzetközi eszmék
bizsergett benne a jóvér. Büszkén, elme képtelen jelszavai után szaladgál. Beszélt
Gyöngyike.
rengve szemléltem hát őket, amikor fur még a spanyolokról, Abd el Krímről, Kí
Levente football bajnokság
csa mondás ütötte meg füleimet: .Eze náról s nekem mindez nagyon uj volt.
a salgótarjáni és sziráki járásban első ken csak gúny és üres cicoma a magyar
Rámeredő bámulásomból jól sejtette
mérkőzéséi ápr. 11-én játszódtak le igen disz, illetékesebb volna rajtuk a kaftán."
nagy érdeklődés, mellett. Különösen ki Módfelett elöntött a méreg és ingerült*.n hogy én ilyeneket sohasem hallottam s
emelendő a Hirsch-gyári leventék érté perdülten hátra. De ime a nagy meg- igy szóltí „Miért hallgat mindezekről
olyan buzgón a te hires „Népszavad?"
kes győzelme.
leckéztetéshöl semmi sem lett. Ökosné- Én ezzel az ügyeden védekezéssel álltam
zésü, mosolygó munkással találtam ma elő, hogy valószínűleg nincs meg neki
*
■j.
gam szemközt (mint amilyenek általában az a telefonszáma, mint a többi lapnak.
-s 4}
í
az ébredők) és mukkanni sem tudtam, Mire ő: .Aki iiy»Tn vastagon jóhiszemű,
ü
I
—>
mert — elhiheti drága Szerkesztő Uram — az kevés hijján idióta." Én aztán felkap
1 Bánya L. E.
1 6 10 — 2 súlyos és meggondolt szavainak cáfo tam egy tisztességes vas darabot, súlyo
lata nagyon hosszú, egyben reménytelen sat és sarkosat és igy harsogtam: .Me2 Hirschgyári L. E.
1 6 2 - 2 feladat lett volna.
red-e megegyszer mondani, hogy izé?"
3 Lőrinczi L. E.
1 6 2 2 1
Nekibusult fejemben, amelyet haza
Azt hiszi Szerkesztő Urum, baj lett?
4 Zagyvapálfalva L. É. 1 6 2 2 1 menet ütemesen lógattam, ilyes gondola Feljózanodtam, mert eszembe jutott va
tok jártak: Hát ha durván szakítottunk lami. Ugyan nem ok nélkül fogják reánk,
5 Starján város L. E. 1 6 0
fajiságunkkal, van-e még szemernyi jussunk hogy a terrort mi találtuk ki és mi kultiis a magyar ruhához és szokásokhoz? Az váljuk olyan buzgón. Vannak azonban
6 Lapujtöi L. É.
1 6 0
egész parádé nem egyéb, mint döglött figyelemreméltó mentő körülmények. A
'
—
Mátranováki
L
E,
7
— lovon patkó. Használ-e valamit, van-e terrort ugyanis kizárólag csak akkor al
Acélgyár
L
E.
—
———
8
értelmer Szociáldemokrácia és magyar kalmazzuk, amikor a kézzelfogható igaz
nezeti érzés tűz és viz. Aki nem fajma ságokkal szemben más érvünk nincsen.
Haás D. Ármint elitélték. 1925. gyar, az fajtalan magyar.
Továbbá csakis olyanokkal szemben lé
április hó 2,-án az Esti Kurírban .Törté
Az már igaz, hogy mindenképen pünk a terror mezejére, akik nálunknál
net a sagótarjáni mozi dzsungelból" cí bajos az ilyen magamforma szegény em gyöngébbek s még ezekkel szemben is
men egy közlemény jelent meg városnnk ber helyzete, akiben itt-ott felsír néha a csak akkor, ha a véleményszabadság
polgármestere ellen, aki a közlemény mi letagadott ősi vér. Viszont milyen boldog tiszteletreméltó elve alapján szemtelenül
att büntető feljelentést tett. A nyomozás lehet egy Pikler, vagy Propper eivtárs, másképen mernek gondolkozni, mint mi
megállapította, hogy a cikknek szerzője aki a Conti uccában is, Kongóban is test- szociáldemokraták.
3 oldal
HETIKRÓNIKA
Munkáslevél.
A nemzeti érzés.
j
Haas D. Ármin salgótarjáni
lakos,
akit hezállóan nemzetközi. Tulajdonképen nem
Barátom se nem félt ugylátszik, ez
Vass József népjóléti miniszter Walkó
kereskedelműgyi miniszterrel és több
szakemberrel megbeszélést
folytatott,
mely kizárólag informatív jellegű volt. —
A kereskedő érdekeltségek képviseletei
küldöttségileg megjelentek a kereskedelem
ügyi minisztériumban, hogy a miniszter
közbenjárását kérjék arra nézve; hogy
az üzleteknek május elsejére tervezett
is titkos ébredő), se nem haragudott, ha
nem
másnap kezembe
nyomott
egy újságot, melyben kék ceruzával ke
ményen aláhúzva ez állt:
„A szociálizmus ma minden ország
ban, olyan nagys olyan is marad örökre,
hogy holmi világmegváltóknak feltünte
tett eszmék, mellette mindvégig csak
eszmék maradnak. Ma Mussolini a világ
legnagyobb államférfija. Örülök minden
olyan jelenségnek, amely a nemzeti eszme
hajnalhasadását hirdeti." A hires Sven
Hédin mondotta ezeket 1926, március
30.-án.
Említette még barátom hogy a nem
zetköziség megmérgezte lelkünket bent
is, kint is. Aztán példának hozta fel,
hogy a felvidéken a németek sem, még
a tótok sem, a magyarok meg éppen
nem támogatják soha annak a rabló cseh
államnak kormányait, amely az ezeréves
tulajdonnak, a magyar szentkorona testé
nek elorzott darabján a hódítás pózában
tapos. Egyedül a felvidéki „Magyar"
szociáldemokrata párt az, amely ellensé
geink és trianoni börtönöreink oldalán
áll. Erre azonban sikeresen mentő választ
tudtam adni. Ha ugyanis a szociálde
mokraták itthon semmiféle közösséget
nem vállalnak a magyarság ügyével,
ugyan méltányos és ildomos dolog-e ak
kor azt várni tőlük, hogy a megszállott
területeken együtt érezzenek a megkín
zott magyarság fájdalmával?
Bizony, Szerkesztő Uram, ha volna
sötétebb szin a feketénél, akkor azzal
kellene festeni azt a gyönyörűséges rom
bolást, amit a mi marxista tanaink ma
gyar munkásteslvéreim lelkében végeznek.
De ne elmélkedjünk, hanem éhezzünk
tovább a soha meg nem valósítható üres
ábrándokért! Tűrjük a vöröss’zegfüs agi
táció dicső eredményeként, hogy a szoci
áldemokrata magyar munkás távolabb
essék a nemzet testétől, mintha Ameri
kába költözött volna. Levágott szöllőveszszö, mely már nem is él és nem tud fel
lázadni a trianoni rongyok ellen. .
Dehát gondolja, Szerkesztő Uram,
hogy jól van ez igy? Istenem, hová ju
tottunk! Hát a magyar munkás lelke
örökre el legyen temetve, hát feltámadása
soha ne legyen?
Vagyok gyötrődő tisztelője:
Tatjáni András
felvilágosult fémmunkás.
Walter magantanfolyam
Budapest, Vili Rakóci uí 51 sz.
Előkészít: középiskolai,
összevont magánvizsgákra
érettségire, vidékieket is.
Tisztviselőknek nagy kedvezmény.
�A MUNKA
4. oldal
felszabadítása legalább egy esztendővel
halasztassék el, Walkó kereskedelmügyi
miniszter távollétébcn a küldöttség Morvay Jenő h. államtitkárral tanácskozott.
— A Felsöoktatásügyi Egyesületek egy
egyetemi tanárokból álló küldöttsége ke
reste fel gróf Klebclsberg Kunó kultusz
minisztert és átnyújtott az egyesület tisz
teletbeli tagjává történt megválasztásáról
szóló díszoklevelet. •— A Budapesti rend
őrség nagyszabású hadikölcsönkötvényhamisitás nyomára bukkant. A Kecske
méti utcában lévő Peblich féle bankban
nagyobb mennyiségű kötvényt kinált meg
vételre Szűcs Ferenc és Szaplonczay Osz
kár s midőn a bank információszerzés
céljából magánál tartotta a kötvényeket,
az illetők eltávoztak és nem jelentkeztek
a kötvények beváltása idejére. Megálla
pítást nyert, hogy a kötvények hamisak
voltak, Szűcsre és Szaploncayra vonatko
zókig pedig, hogy néhány hónappal ez
előtt hamis 25 ezer koronás bankjegyet is
hoztak forgalomba. Szűcs Ferenc ügy
védet a rendőrség hamis nosztrifikálással
ellátott hadikölcsön kötvények terjesztése
miatt és bankjegyhamisitás gyanújának
terűében őrizetbe vette és öt a vizsgálóbiró előtt előzetes letartóztatásba helyezte.
- Pallavicini György örgőf, kinek men
telmi jogát a Nemzetgyűlés felíüggesz-,
tette, megjelent a vizsgálóbíró előtt s
két és fél óráig tartó kihallgatáson tette
meg a vallomását a frankügyben. — A
Magyar Vöröskereszt Egylet a M.igyorországot ért nagy árvízkatasztrófa után
felhívással fordult az európai társegyesü
letekhez, azok támogatását kérve az új
jáépítés munkájában. Á felhívás eredményeképen a spanyol vöröskereszt 2000, a
görög vöröskereszt pedig 1000, francia
frankot küldött az árvízkárosultak felsegéiyezésére. — A népjóléti miniszter el
rendelte, hogy a hatósági orvosok díjmen
tesen kötelesek kezelni a hadirokkanta
kat. A gyógyszerek költségei, valamint a
kózházakban az ápolási költségeket az
államkincstár fogja fedezni. Ez az intéz
kedés a vagyonos hadirokkantakra nem
vonatkozik., — Husvét vasárnapján nyílt
meg Hódmezővásárhelyt a helyi képző
művészek első együttes kiállítása. A kiál
lításon résztvettek névszerint Rudnay
Gyula, Tornyai János, vitéz Darvassy Ist
ván, Barkász Lajos, és Endre Béla festő
művészek, valamint Pásztor János és
Kallós Ede szobrászművészek, kik a vá
rosházán 103 képet és szobrot állítottak ki.
Külföld. Szerdán délelőtt 11 óra
kor Rómában a Kapitolium előtti téren,
amidőn Mussolini miniszterelnök a nemzet
közi sebészkogresszusról való távoztában
•az őt éltető tömeg sorai között gépko
csija felé igyekezett, egy eszelős ir öreg
asszony‘közvetlenül közeiből revolverlö
vést tett Mussolinira. A miniszterelnök,
aki igen könnyű sebet kapott, mivel a
golyó csupán orreimpáit fúrta át, meg
tartotta a legtökéletesebb nyugalmát és
a legnagyobb hidegvérrel intézkedett
Azonnal, hogy a közrend fenntartása ér
dekében akadályozzák meg a merénylet
nek minden visszahatását. A merénylő
asszonyt csak nagy üggyel-bajjai tudták
a felháborodott tijfrieg kezeiből megmen
teni. A merénylet hire világszerte nagy
felháborodást keltett, Olaszországban pe
dig hallatlan irgalmat okozott. A fascistákat nagynehezen lehetett megakadá
lyozni, hogy nagyobb szabású rombolá
sokkal bosszulják meg a vezérük ellen
élkövetett merényletet. Mussolini másnap
hajóra szállt és Tuniszba utazott. Eluta
zásakor beszédet mondott a hadihajó fe
délzetén és beszédében kijelentette, hogy
Olaszország jövője a tengeren van. Ez a
kijelentés meglehetősen nagy feltűnést
keltett, mert ebből arra következtetnek,
hogy Olaszország erőteljes gyarmati po
litikát kivan kezdeményezni és igényt
tart a Németországtól elvett gyarmatok
egyrésze feletti megbízatásra. — Belgrádban a király szerdán este fél .11 órakor
Uzunovics Miklóst, a lemondott kormány
volt építésügyi miniszterét bízta meg az
uj kormány megalakításával. Az uj minisz
terelnök kijelentette, hogy radikálisokból
és Radics-pártiakból álló kabinetet állít
össze, amelyben Pasics volt miniszterel
nök nem vesz részt. Az uj szerb kormány
csütörtökön délután megalakult és abban
a régi kabinet tagjai Pasics kivételével
megtartották tárcájukat. — Az uj kor
mány megalakulása nagy izgalmat keltett
Romániában különösen azért, mert Avarescu tábornok kormányában három nem
zeti párti miniszter is tárcát vállalt, holott
Avarescu hosszabb ideig tárgyalt a nem
zeti párttal anélkül, hogy a tárgyalások
eredményre vezettek volna. Most a három
Salgótarján, 1926. áprlis 17
8. Alapszabályszerüleg benyujott indít
nemzeti párti politikus kormányba lépése
ványok tárgyalása.
után a nemzeti párt kettéválással fenye
get. Goldis László kultuszminiszter, a ro
Salgótarján, 1626. április 14.
mán nemzeti párt aradi tagozatának el
Az igazgatóság.
nöke népgyülésre hívta össze a nemzeti
Az eredeti zárszámadások hivatalos
párt aradmegyei tagjait, hogy megindo helyiségünkben naponta a délelőtti órák
kolja, miért lépett be a kormányba. A ban megtekinthetők.
kormánnyal eredménytelenül tárgyaló nem
A közgyűlésen résztvenni óhajtók
zeti párti vezetőség Maniu Gyulával
részvényeiket a közgyűlést megelőző 3
együtt ellenzékbe szorult.
nappal pénztárunknál letenni tartoznak.
A közgyűlésen azok az indítványok
tárgyalhatok, melyek azt megelőzőleg leg
alább 5 nappal Írásban az igazgatósághoz
A Salgótarjáni Népbank Rész
beérkeztek.
Meghívó.
vénytársaság
t. részvényeseit van szerencsénk az 1926
évi április hó 28.-án délután 5 órakor
A Salgótarjáni Keresztény
Salgótarjánban az intézet helyiségében
Iparosok fogyasztási és Értékesítő Szö
tartantdó
vetkezete 1926. évi április hó 25-én va
sárnap d. e. Vj 11 órakor az Ipartestületben.
tisztelettel meghívni.
Meghívó.
XVII. évi rendes közgyűlésre
VI. évi rendes közgyűlését
Napirend:
1. Az igazgatóság jelentése a7888/1925
P.M. számú rendelettel szabályozott
megnyitó mérlegről és az uj érté
kelésekkel kapcsolatos javaslatokról.
2. A felügyelőbizottság jelentése a
megnyitó mérleg és az erre vonat
kozó igazgatósági jelentés és ja
vaslatok megvizsgálásáról.
3. A megnyitó mérleg megállapítása
és ezzel kapcsolatban az uj rész
vénytökének és a részvények uj
névértékének megállapítása.
4. Indítvány a részvényeknek 25:1
arányban 40 pengő névértékű rész
vényekre leendő összevonására.
5. Alapszabály módosítás.
6. Az igazgatóság jelentése a lefolyt
üzleti évről.
7. A felügyelöbizottság jelentése.
8. A mérleg megállapítása és a fel
mentvény megadása az igazgatóság
és felügyelöbizottság részére.
9. Határozathozatal a nyereség felosz
tása tárgyában.
10. Igazgatósági tagok választása.
11. Felügyelöbizottság! tagok,választása.
12. Alapszabályszerüleg benyújtott in
dítványok tárgyalása.
Salgótarján, 1926. április 14.
Az igazgatóság.
Az eredeti zárszámadások hivatalos
helyiségünkben naponta a délelőtti órák
ban megtekinthetők.
A közgyűlésen résztvenni óhajtók
részvényeiket a közgyűlést megelőző 3
nappal pénztárunknál letenni tartoznak.
A közgyűlésen azok az indítványok
tárgyalhatok, melyek azt megelőzőleg leg
alább 5 nappal Írásban az igazgatóság
hoz beérkeztek.
melyre a t. tagtársakat tisztelettel meg
hívja az igazgatóság.
A megnyitómérleg valamint az 1926
évi mérleg és nyereség számla a tárgy
sorozat és jelentésnek a közgyűlést meg
előző 8 napon át az üzlethelyiségben ki
függesztve
a t.
tagtársak
rendel
kezésére áll.
Salgótarjáni
Áruforgalmi
Részvénytársaság
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
társat keresek kinek nagyobb körű is
meretsége van, esetleg
Napirend:
— üzlethelyiséggel együtt —
Cim: a kiadóban.
Kedd
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
20.
Szerda Csütörtök
21
22.
drb. 2 mtr. hosszú fehérített
kész lepedő, v. 3 drb. fe
hér étkező abrosz, v 3. di b.
kitűnő szalmazsák
—
mtr. sifón, v. 3 drb. törökös delénkeodő, v. 3 drb.
pohártörlő
— — —
mtr. mosott v-fzon v. divatdelén, v. kékfestő, v. 3
drb. börerős törülköző
mtr. kanavssz, v. anjjin, v.
12 d-b. szép zsebkendő
mtr. se'yemfényü klott, v.
3 drb. hímzett női-iog v.
nadrág, v. 3 mtr. kitűnő mi
nőségű sottis v. pepita női
szövet — — — —
mtr. duplaszéles női szövet
minden s/inben, v. 3 mtr.
gyönyörű futószönyeg
’
.
■
f
)
mtr. szimplaszéles acélerő*
szürke öltönyanyag, v. 3drb,
étkező szalvéta — —
drb. 2 ágy- 1 asztalterítő, v.
2 drb. csodasz-p virágos
Vattopaplan — — —
in
29
35
Ó9
8í
4ó
368
Rendkívüli kedvezmény.
Menyasszonyi kelengye.
23 m. égynemüvászon, 4 drb. hímzett női íny,
4 drb. hímzett női nudrág, 3 drb. hímzett füzővédő, 4 drb. lepedő. 6 drb. törülköző, 4 drb.
pohártör.c, 6 drb. portói lő, 1 drb. 6 személyes
abrosz 6 drb. szalvétával és 6 drb. zsebkendő
Összesen 998.000 korona.
4
olcsó maradékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Postai rendeléseket lelkiismeretesen
teljesítünk.
Tömeges vidéki elismerőlevél.
Alteste
jutalomjáték akciója május 15.
Gyűjtse!
Péntek
23.*
Gyűjtse 1
A bűn piacán
HAVOC
198
*
Salgótarjáni APÖLLÖ MOZGÓ heti műsora
19.
Áiak ezrekben
mtr. 140 cin. széles divatos
férfiöltönyszövet v. 3 drb.
dupkgalléros színes férfiing
v. 3 mtr. kitűnő rúhaselyem
minden színben — —
Cim:
Kalapszalonhoz
1. Igazgatósági jelentés előterjesztése.
2. Felügyelőbizottsági jelentés előter
jesztése.
3. Zárószámadások előterjesztése.
4. Az évi nyereség felosztása.
5. Az igazgatóság és felügyelőbizott
ság részére a felmentvény megadása.
6. Üresedésben lévő igazgatósági tag
sági hely betöltése,
7. Netán megüresedő felűgyelőbizottsági tagsági hely betöltése.
18.
Hallatlan öles5n vásárolhatnak.
Napirend.
1. ígazgatósngi jelentés előterjesztése.
2. Felügyelőbizottsági jelentés előter
jesztése.
3. Zárószámadások előterjesztése.
4. Az évi nyereség felosztása.
5. Az igazgatóság és felügyelőbizott
ság részére a fehnentvény megadása.
6. Alapszabályszerüleg benyújtott indít
ványok tárgyalása.
*
•Salgótarján, 1926. április 14.
Az igazgatóság.
Az eredeti zárszámadások hivatalos
helyiségünkben naponta a délelőtti órák
ban megtekinthetők.
A közgyűlésen résztvenni óhajtók
részvényeiket a közgyűlést megelőző 3
nappal pénztárunknál letenni tartoznak.
A közgyűlésen azok az indítványok
tárgyalhatok, melynek azt megelőzőleg
legalább 5 nappal Írásban az igazgató
sághoz beérkeztek.
tisztelettel meghívni.
áprl, 17.
csak az udvarban
tisztelettel meghívni.
I. évi rendes közgyűlésre
Hétfő
Három a magyar igazság I
I. évi rendes közgyűlésre
Hiszek
Hiszek
A Salgótarjáni Turul Nyomda Hiszek
Részvény társaság
Hiszek
t. részvényeseit van szerencsénk az 1926.
évi április hó 27-én d. u. 4 órakor Sal
gótarjánban a Salgótarjáni Népbank r. t.
üzlethelyiségében tartandó
• .
17—26.
Központi iroda: Budapest, V. Sze
mere ucca 6. Telefon; L 961-22.
t. részvényeseit van szerencsénk az 1926.
évi április hó 27-én d. u. 5 órakor Salgó
tarjánba^ a Salgótarjáni Népbank üzlet
helyiségében tartandó
Meghívó.
Szombat Vasárnap
1926 áprilia
Legjobb bevásárlási alkalom.
Vánaszabadraktár.
Szállítási-, utazási- és vizumkedvezmények. Képviseletek a bel- és külföld
nagyobb városaiban.
Egyidejűleg, nemzetközi bőripari kon
gresszus.
Szállást és teljes ellátást biztositó
„3 nap Budapesten" c. jegyzetfüzetek
1 millió magy. kor.
azért háromszorosan igaz hogy nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
Meghívó!
A
Budapesti Nemzetközi Vásár
Szünet
Szünet
•
Gyűjtse!
kezdete hétköznap este 8 órakor, vasár és Ünnepnap
délután 4, 6 ée 8 órakor.
Nyomatott „A Munka" könyvnyomdában Salgótarján. — Tulaját
Vógh Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 16. szám 1926. április 17.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-04-17
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0bc9c071845ae270b330eabfa737a87b.jpg
659847de44d7440df17d3981495eed4c
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/758ebfee4b5b39338427b3d85a039b2c.pdf
a1b3eace7f3662703920740fb0bac7ee
PDF Text
Text
A MUNKA
Felelős szerkesztő: Szántay István
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
IV. évfolyam. 17. ssám.
MAGYAR EST.
Kissé furcsán hangzik a fenti
cím- Hiszen Magyarországon va
gyunk, misem természetesebb tehát,
hogy itt minden megnyilatkozás kell
hogy magyar legyen!? Igen kellene,
hogy magyar legyen, azonban saj
nos nem úgy van! Itt bent nagyobb
szükség van a magyar propagan
dára, mint a megszállott területen.
Az irodalomban, a divatban,
ruhában, táncban stb. majmoljuk a
külföldet s ezzel még dicsekedünk
is. Ideig óráig talán imponálnak is,
de nincs gyökerük a nemzeti talaj
ban, létezésük csak hangulatoktól
függ, egyben a külföldi soviniszta
szellem némi megvetéssel tekint az
önállóságra képtelen, csak az ide
gent majmoló nemzetre.
t
Hál istennek, a magyartalan vi
selkedés azonban nem oly veszélyes,
mert csak egy igen kis töredék az,
amely szivében hazaáruló, a másik
rész inkább csak a káprázat hatása
alatt áll, amelyet kijózaníthat tévely
géséből az a tábor, amely nemzeti
téren nem ismer 'megalkuvást. Te
hát a magyar propagandára szük
ség van, de annak eredménye is
lesz!.
Ezek a gondolatok ébredtek
fel bennünk, amikor a 17.-én lezaj
lott Magyar Est káprázatos előadá
sában, ének és zeneszámaiban, tán
caiban és magyar ruhás vagy ma
gyar kokárdás közönségében gyö
nyörködhettünk.
Az előadás, miután a vármegye
főispánja Dr. Sztranyavszky Sándor
megérkezett, az acélgyári zenekar
magyar nyitányával’ kezdődött, A
hangulatos melódiák után Szántay
István, A Munka felelős szerkesztője,
ezen est főrendezője lépett a füg
göny elé s a zsúfolásig megtelt he
lyiség láttára meleg szeretettel üd
vözölte a magyar ügyért annyit fára
dozó és minden nemes törekvést
megértő és támogató főispánt, akit
Igaz ének.
már a terembelépésekor nagy ová
cióban részesített a közönség, To
vábbá Zorkóczy Samu h. vezérigaz
gató kormányfőtanácsost és a meg
jelent közönséget.
Megköszönte az est érdekében
közreműködőknek, a szereplőknek,
Turcsányi
Magda
tanárnőnek*
acélgyári olvasóegylet elnökségének,
Liptay B. Jenő gyárigazgatónak fá
radozását, Róth Floris b -ügyi főta
nácsos és Dr. Pitta Lipót r.-tanácsos
jóindulatát. Örömmel fogadja a szép
közönségnek ezt-a tüntető megjelené
sét, amely bizonyitéka a mi mqgértő tö
rekvéseinknek, bizonyítéka annak a
szolidaritásnak, amelyben egy pilla
natig sem kételkedtünk I
A magyar szellem természetes
diadala a mai találkozás. Szavai
után temperamentumos magyar csár
dásba kezd a zenekar, a függöny
szétrebbent s a „Piros bugyeláris“
első jelenetének
festői képében
gyönyörködünk. A bájos magyarru
hás leányok, deli parasztlegények,
sarkanytyupengés és ritmusos tánc,
káprázatos látványt nyújtanak a kö
zönségnek, mely igazi élvezettel fi
gyeli a magyar életet.
A darab mindenegyes szerep
lője, de különösen Köntzey Ferencné, aki a tölgyesi biróné fősze
repében kipattan a szinre, ejti bá
mulatba a közönségefotlhonosságával, bájos hangjával és Ízléses ma
gyar ruhájával, melyhez szépen il
lett a piros csizma. Megjelenésében
megtestesülve láttuk a szép magyar
asszonyok tipusát, akik azonban
mindenekfölött jellemesek. Partnere
Horváth Gyula, aki a biró szerepé
ben jó férjnek, de kissé ravasz pa
rasztnak bizonyult, szintén nagyon
jó volt.
Csillag
Pál
huszár
őrmester szerepét Kraft Aladár ala
kította
nagy
képességgel,
aki
egyébként a darab betanítását is
nagy rutinnal eszközölte, Rőder
Alfréddal
egyetemben,
mig a
S rut meztelenség táncol észveszetten
Ferdült világán e halotti tornak.
Irta: FEKETE ALFRÉD.
Mi soha sem siettünk! J
Nekünk jó volt, ha lassan múlt az Élet,
Az Ismeretlen bús szerelmesének,
Bolondnak néztük azt, aki rohantl
A tétlenségből színes,
Kincses turáni álmot, átkot ástunk...
S ha tenni kellett elhagyott a lázunk,
Csak egy maradt hű: borús álmodásunk.
Mi soha sem siettünk!
A magunkéból sok szegénynek adtunk...
S hogy álmodozva fáradt — öregedtünk:
Hej, magunk maradtunk!
Salgótarján dicséreti.
Az ébredő leányzó egészségé
ről, duzzadó szép arcán
hány szeplő.
né
A tarján! speciális themákbó! csak
És ez hozott egünkre
Remény — szivárványt kin — vihar után.. nem lehet kifogyni. Olyan ez a város,
mint a nemzetgyűlésbe szakadt kisgazda
De ha megcsókolt lángoló ajakkal
képviselő. A kalapja már szürke bcrzaA rügyes tavasz; csak álltunk sután.
lino, de az inge meg a nyakkendője
még a falu és a város határán kering. A
Mit érti a csendes álom!?
sötétkék öltözet majdnem fővárosi szabású
Jelszók harsognak mindenütt körül...
de még a csizma a megmaradt, igaz hogy
S a véres, kínos, marcangolt szivekből
nem Kordovánból van és nem is rámás
Az Anyag minden Szépséget törül.
hanem a bricseshez alakított simaszáru
hegyesen végződő lábtyü. A nemzetgyű
A régi ideálok
lés padján már otthonosan mozog sőt a
Porba omlottak a pöröly alatt...
büffébe is kirándul egy tormás virslire,
Mi soha sem siettünk:
de kikel magából, ha Rothenstein vagy
De elöntöttek ynásvérü hadnk.
Propper célzásokat ejt a csizmájára.
Tarján is ekként indul. Már nem falu
Mikor mi némán sirtunk,
Azok nevettek halk — titokba rajtunk... de még nem város, ha törvényesen az is.
És beleszóltak mocskos gőg — beszéddel Az egyik részén olyan igazgatósági pa
Mikor himnuszos dalt zengett az ajkunk. lota ékeskedik, hogy alázatosan és meg
lapulva néz rá a hegyoldalról a menházuccai ős palóc kúria. Az acélgyári fasor,
Most lelketlen kezekkel
Csak zúznak, tépnek, vágnak és tipornak különösen annak a kezdete ragyogó, ha
Megjelelik: Sioatatoi.
Negyedévre 25.000 K
Poetacaekki 28.744 es
Apróhirdetések: navankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján^ 1926. április hó 24
vén Peták káplárt Szabó Pista ját karnagy szerzeménye. A csillogó fe-.
szotta nagy elismerést aratva. A ra h ér hajú karnagy sokszor volt kény
koncátlan Kósza Gyurka szerepében telen engedni a lelkesedésnek és a
Horváth Árpád, az ispán, jegyző szép magyar dalokat megismételni.
szerepében pedig Körmöczy György Nem mulaszthatom el, hogy meg
és Kruntorád Imre, mint a szép bi ne emlékezzem e helyen Szántay
róné körül legyeskedő versenytár Istvánról külön is. Az ilyen óriási
sak, viharos derültséget keltve, nagy méretű előadással járó fáradalmak,
tetszést arattak. Kellemes megjele az eszme érdekében végzett hatal
nés, szép előadásmód és egyszerű mas munka, elérte a célt, mert a
ségében is ízléses ruha jellemezte közönség szórakozva, észre sem
Kender Júlia özvegyasszony szere vette, amikor tomboló lelkesedéssel
pében Szántay Istvánnét és Manczi tapsolt az est minden mozzanatá
nevelt leányuk szerepében Nékám nak s a jelenlevők közül igen so
Licikét. A többi szereplők Ürmössy kan szegődtek hűséges harcosává,
Kálmán a kapitány, a postás fiú, hu propagálójává a nemzeti gondolat
szárok, a kisbiró, béres és a cigány nak, hogy az minden téren érvéasszony szerepében Mráz Jolánka, nyesitessék. Meg kell még emlékez
oly jól játszottak, hogy bár váro nünk a cigányvajdáról isf aki pánt
sunkban ismerünk több kitűnő mű likás pálcájával igazi bírónak bizo
kedvelő gárdát, de ezen est szerep nyult, amikor a csárdásra, simi
lői páratlan játékot produkáltak. lépésben táncolót gyöngéden figyel
Talán mindenik átérezte a célt, a meztette, hogy magyar est van. Sze
veszélyt, amikor a magyar gondo mélyénél alkalmasabbat, a városban
lat, a magyar szellem fennmaradá nem találhattak volna. Köntzey Fe
sáról és ' lángralobbantásáról van renc legyen ezután minden mulat
szó. A körmagyart táncoló 4 pár, ság cigányvajdája s akkor rövidesen
a táncolok közé beugró huszárkáp el is felejtjük majd a bántó idelár (Fehérvári József) oly kedves és genségeket!
lelkes hangulatot teremtettek, hogy
A Magyar Est hullámai na
a táncot többször kellett megismé gyobb lendületet adtak a hazafiul
telniük. A táncot Turcsányi Magda kötelmek teljesítésére, mint amint
tanárnő tanította be, akinek fárad hittük volna. Reméljük, hogy váro
ságot nem ismerő, önzetlen mun sunk műkedvelő gárdái között meg
kája meg is hozta a fényes sikert. indul a nemes verseny az eszme
A súgó nehéz szerepét Nickel Gyula érdekében s folytatni fogjuk a mun
Játta el.
kát, mert hiszen táncaink, ruháink,
A darabban előforduló magyar dallamos nyelvezetünk, stb. stb. a
dalokat Ursutz József karnagy hang külföld előtt, mint a lovagiasság
szerelte, a kitűnő acélgyári zene nak, a megfontoltságnak és kemény
kart dirigálva, nagy tapsokat ara elhatározásnak, erkölcsnek megva
tott. A szünetközben elő lósítói élnek. Nincs mit szégyeladott Kuruc Egyveleg is Ursutz nünk magyarságunk miatt!
L.
Politikai szédelgők.
A bécsi „Abend" cimü szocialista
lap főszerkesztőjének zsarolási bűnügye,
mely napokon keresztül izgalomba tar
totta az osztrák nyilvánosságot, sok sok
érdekes tanulsággal szolgál. A per folya
mán egyfelől a vádlott magatartása, más
felől a védelem részéröl hangoztatott
szokatlan vádak és rágalmak élénk vilá
got vetettek arra a korrupt és immorális
pártsajtóra, amely munkásolvasóit állan
dóan a munkáltató ellen izgatja a leg
ádázabb dühhel és a legvéresebb szájjal
ugyanakkor azonban üzleti összeköttetést
tart fenn a kapitalizmusnak nem ép leg-
a tavaszi, nyári napokon kigyulnak a szí
nes virágokból az ablakok és verandák;
de egy kissé oldalt szemétdomb éktelen
kedik s rajtaül a mérges beléndek. A
„Munka" pláne európai hírűvé emelte a
Somlyói betonhidat akár a magyar büsz
keség tengerré a Balaton, de csak egy
rövid kis hegyirét és a Pécskő ucca apa
iakkal, a partján emelkedő házakkal
(Igaz hogy a Blanár ecsetjére valók) már
mégcsak járás hirű sem. Mégis kedves,
derék, bájos ez a hely; hol bővelkedő,
hol rongyos, majd előkelő után falusi kó
borló, egyes részeiben, különösen a vá
ros északkeleti táján eléggé nem is mél
tányolt kincseket rejteget, de az akáco
son túl, már nem halad a kocsi a sártól
és az uccai por néha heteken át megkinozza a lakosságot.
És a város minden hihető és hihe
tetlen actioba belekezd; sajnos hogy régi
szokás szerint a keleti gyorsvonat! sebes
séget hamarosan felváltja a vicinális döcögése. Dombok, hegyek, erdők, kővárak
határai s benne kígyózik hosszan elnyúlt
testtel a szén és a vas városa. De hiba
van a szénben és bájoskodik a vas. Egyik
sem talál nagy piacra; a szén duzzog, a
vas pedig hajlíthatatlanul állja a concurentiát s végre a vas akarattal mégis
győzni fog Murány vár ostromán, ha nem
is asszonyi szépséggel, bár erre is jogo
sított, hanem céltudatos munkával és ve
zetőinek előre látó s meg nem csökkent
kitartásával. A szén pedig kinyújtja kö
rültekintő érzékeny csápjait sokfelé s prac«
ticus eszével belefog olyan irányzatokba,
melyeknek nyomán világosság gyűl ki a
községekben és városokban petróleum
nélkül s megtölti a jó hegyaljai és ba
dacsonyival a lányává fogadott üveggyár
palackjait. Ez a nekibátorodás és igyeke
zet a valódi útja a nemzetmentésnek mert
munkát ad és életet indit meg.
De Tarján nemcsak szenet termel
és vasat dolgoz fel; szellemi téren is je
leset produkál. Majdnem a semmiből egy
szerre csak kitárta kapuit a reálgyimnázium. Lelkes tanerők ambiciózus igazga
tóval az élükön irányítják a gyermekek
ből éretté alakuló ifjúságot; és nemcsak
az exact tudományok ismerete az egye
düli cél de kiterjeszkedik a vezetés az
ifjúság művészi, hazáját szerető, a társa
dalmi fejlődés megismerését célzó irányí
tásokkal; a kinek alkalma volt csak egy
ifjúsági estélyt is átélvezhetni, meggyőződ
hetett, hogy a vas és szén kiteremtésének
egyrésze cultur-tényezöt fakaszt, ifjúságot
nevel és megalapozza a jövő reményét.
De mig ideérkezik az ifjú először szellemi
iskolákat járja végig s erős meggyőződése
Tarján lakosságának, hogy a vállalatok
iskolái rendezettség és a tanerők ügyé
ben az ország bármely területén megállaná helyét; hozzájuk csatlakoznak a ta
nítás terén az állami és felekezeti iskolák
folytatásául a polgári iskola, melynek ér
dekes és viharvert múltja után a mostani
vezetés kiválósága a consolidált viszonyo
kat teljes értékben teremti meg.
Közbiztonsága nehéz helyzetben volt*
�A MUNKA
.2 oldal
tisztességesebb exponenseivel, akiknek
lelkiismeretét, az állam és a társadalom
ellen véghezvitt sötét spekulációk s va
lutarontó merényletek terhelik, zsákmá
nyolva és zsarolva őket a hallgatás fejé
ben. A szocialista-kommunista szócső a
címéhez^ igazodva esténként kirohant a
vagyon kényurai ellen, de nappal ölelke
zett velük és a siber fejedelmek veszte
gető pénzének csengését, kisérő zenéül
használta fel az osztrák munkásság kárára
folytatott népbolonditása mellé. A szoci
alizmus megváltó igéit hirdette Weisz fő
szerkesztő ur, aki egyben kapitálista is
akart lenni, az által, hogy kirevorverezte
a vállalatoktól azt a bizonyos támogatást,
mely nem ugyan önkéntesen, hanem a
zsarolásnak ellen nem tudva állni, folyt
be az osztrák népszava pénztárába. A
vörös nemzetköziség telkent bajnoka azon
ban, midőn a böntetőkőnyvbe ütköző
Játékaiért biróság elé került, társával
'uchs úrral egyetemben úgy tüntette fel
magát, mint aki ellenségeinek karmai
közé esett. Ezzel és védőjének, — aki a
közönséges zsarolót más politikai színe
zetű bűncselekményekre való hivatkozás?
sál, majd az államügyészség megrágalmazásával, továbbá a magyar követségre,
később meg a törvényszéki tudósítókra
- szórt vakmerő vádakkal próbálta politikai
mártírrá minősittetni, — mérgezett fegy
vereivel sem sikerült azonban az Abendnek ellensúlyozni a közlemény Ítéletet,
amely előtt lerántották a leplet légy szenynyes és erkölcstelen üzelmekbő élő sajtó
kulisszatitkairól. Weisz és Fuchs urak a
börtönbe kerülnek és ezen nem segít
immár más országok szociáldemokrata
sajtójának mentőakciója sem, amelybe si
etve kapcsolódik belé a budapeti Nép
szava is, hiszékeny olvasóival mindenáron
el akarván hitetni, hogy amig a szocia
lista pártállásu bűnösök horogra kerül
nek, addig más, nagyobb bűnösök, pol
gáriak és a kapitalista rend elvi alapján
állók, könnyedén elsiklanak az ügyész és
biró előtt. És sajnálkozik, hogy a pech,
egy olyan talpig becsületes, ideálista lap
körül esett meg, mint aminönek a Nép
szava elvtársi berkeiben az Abendet ezek
után is tartják. Jól mondotta a védbeszédében az osztrák állami ügyész, hogy
nem lehet az Abend-töl külön választani
a két lapvezér bűnügyét, mert mögöttük
ott terpeszkedik a sajtókorrupciónak az a
mételye és mocsara, amely egyenes ve
szedelme a sajtószabadságnak. Az Abend
bünperében elhangzott Ítélet szolgáljon
figyelmeztetésül az egész polgári társa
dalomnak, amely nagyra nőni engedi kö
zönyével és elnéző türelmével az ilyen
társadalomromboló és munkásellenes üzel
mek Az államrend elleni izgatás, a tisz
tes polgári tőke támadása, mely mellet
megfér a tisztességtelen
konjunktúra
vesztegető pénzének bezsebelése s a
meg nem irt, vagy elhallgatott cikkekkel
való zsarolás, — valósággal provokolják
a megvetést, bár ennek sújtó ténye nem
elég orvosszer a szociálizmussal űzött üzletes demagógia ellen.
Circumdederunt me.
Vojtassák Sándor sírkövére.
A rügybontó tavasz ibolyavirágos
légkörében az élettől, reményektől duz
zadó áprilisi napok ujjongó zsibongásában, városunktól nem is oly messze, a
Csehszlovák határ zónájában f. hó 18-án,
a déli „Ave-Mária* harangszavának csen
dülésekor, utolsót 'dobbant a szive egy
halkszavu, mosolygósarcu s vidámtekintetü szelid katonapapnak, Salgótarjánnak
tizennégy esztendőn át közkedvelt, meg
becsült, őszinteségéért, egyszerűségéért
és természetességéért,' a szegényebbek
és elhagyatottabbak iránt érzett leeresz
kedő modoráért szeretve tisztelt krisztusi
lelkésze, Fötisztelendő Vojtassák Sándor
czeredi r. katholikus adminisztrátor, néhai
tarjáni káplán és hitelemző, az egykori tá
bori lelkész, a hadrakelt csapatok Getsemáni kertjében haldokló vitézek spiritulisa, fájdalmas és kipos szenvedések után
vasárnap délben visszaadta lelkét Terem
tődnek és legfőbb Urának.
Bennünket Salgótarjániakat az ő
hirtelen és váratlan elhunyta, az élet fá
járól való gyors lehullása közelebbről
érint. Hiszen másfél évtized óta velünk
élt, velünk imádkozott, velünk hordta a
munka terhét és örömeit.
• Papi és egyházi működésének leg
nagyobb része itt Salgótarjánban telt el.
Mienk volt szívvel, lélekkel, összeforrott
városunkkal s igy elhalálozását nem em
líthetjük meg néhány sorba foglalt szá
raz halotti jelentéssel, de úgy érezzük,
hogy
tartpzunk
Vojtassák
Sándor
nak azzal, hogy személyiségéről, egyéni-
ségéről, munkásságáról méltóbb keretek
ben beszéljünk.
1883. január hó 11-én született a
felvidéken a Szepesség bércei között.
1907. november hó 5-én Sipeki Balázs
Lajos néhai rozsnyói püspök szentelte
pappá. Gölniczbánya, Korompa, Divényoroszi és Salgótarján plébániáján műkö
dött, mint segédlelkész.
Innen Korompára kellett volna men
nie parochusnak, azonban ö ezt nem fo
gadta el, mert magyarsága nem engedte
s igy a néhai Fodor József czeredi plé
bános örökébe jutott tiz hónappal ezelőtt.
Itt érte utói a halál, mely tüdő és
mellhártyagyulladás következtében ra
gadta el. Még a húsvéti szertartásokat ő
végezte, amikor a hideg templomban át
fázott. Halála pillanatában is egyházköz
ségére gondolt. A szomszédos zabari
pap mutatta be vasárnap is a szentmise
áldozatot, természetesen ő érette aján
lotta fel, hogy váltsa meg a Mindenható
szenvedéseitől.
S az imát meghallgatta az Ur. A
szentmise tartama alatt csöndesen el
aludt, s mire fölcsendült a déli harang
szó, Vojtassák visszatért Alkotójához.
Földi porhüvelyeit, Főt. Herczegh
József esperes, egykori plébánossá és
barátja, a Kath kör vezetőségének és a
hivek óhajára készségesen Salgótarjánba
hozatta és irányította a temetés nagy
szabású előkészületeit, nem kiméivé sem
fáradságot, sem anyagiakat. A czeredi
beszentelés és elszállítás fáradságos ne-
De a régi múltat, mely sokféle bünözé-lI lelkűle te, eszejárása érett és humánus munsekkel volt átszőve, az államrendőrség ki I kás leiké, megtudja érteni és összeegyez
váló szervezete, a vezetőség erélyes és tetni a szükebb haza fogalmát az europaekörültekintő vezetése, a biztonság jelene ismussal, sőt a többi földrészek' mun
váltotta fel.
kásaival is. A Riff-Kabylokkal épugy <veAztán itt van a kitűnő csendőrség leérez, mint a létéért küzdő chinaival, de
kétféle változatban is és a mintaszerűen sohasem téveszti szem elől a földet, mely
disciplinált kerékpárzászlóalj s igy ta bölcsőjét ringatta. Munkás ő, de polgára
vaszkor nemcsak a fakadozó fák és a is a városának, pedig éppen e két fo
virágpompákfa pezsdült gyümölcsös -kö galom közé ütötte a legnagyobb rést,
szönti a közeledő májust, de a gyakorla mely áthidalhatatlannak látszik, a közel
tokról hazaérkező honvédlegénység fiata múlt. És a gyötrődő fémmunkás lelke be
los hévvel éneklő csapatai is.
levilágít az emberiség szörnyű küzdelmeibe,
Vallásosság s a vele összekötött melynek osztályharcát nerti lankadó erő
templomi áhitatok szorosan kapcsolódnak vel szítja a jelenkor leghatalmasabb szer
össze a templomok által megalkotott vezete. De ha Henry Barbusse és Jules
egyesületekkel s örömmel állapítható meg Sauerwein hazája a nagy világ éa ember
a felekezetek közötti összhang és a ki társa az összemberiség, ez követendő példa
tűnő példaadás a nevelésben, mely az ifjú lehet, de mig a szülőföld boldogsága nem
egyesületek tagjait az ethicai culturáltság megalapozott, addig az intemationale nem
felemelő berkeibe vezeti. A vasút, a kör érik meg, Ha nem építhető ki a kiszabott
nyéki telepei^ a posta, a kereskedelem határu országokban az egymást megértő
és kisiparosság, az orvosi és az ügyvédi testvériség, akkor a világpolgárság nem
kar számos jeles reprezentánsa alakítják nyugodhat erős pilléreken. Először kimű
ki az össztényezők közreműködésével, a velendő minden testi és lelki képességei
városi tisztviselőkkel élükön, a minden ben az individuum s akkor a socializmus
szép és nemes után vágyódó polgármes értéke magától oldódik meg s a többi
terrel azt a társadalmat, melynek össze már a szervezkedés dolga. A határok
kötő kapcsa kell, hogy a localpotriotis- egykor csak leomlanak, szabad földeken
mus legyen. És itt melegen szoritom meg fog repülni az aeroplán és a tengeri hajók
Tarjáni András polgártársam kezét, kinek sem ismernek majd kirekesztett kikötőt*..
héz munkáját, a czeredi hatóság és ma
gánosok kegyeletes segítségével, váro
sunkból Horváth László, Demeter Berta
lan s. lelkészek, Kovács Antal, Szenes
Arnold és Pártényi Béla végezték, to
vábbá Vajda Gyula bárnai,
Béres Já
nos zabari plébános és Kriskó László
domaházi plébános, akik beszentelték és
a falu széléig kisérték teljes egyházi or*
nátusban a holttestet. A falu szélén a
cerediek nevében Simon László búcsú
zott a hőn szeretett lelkipásztortól. Vá
rosunk nevében pedig Horváth László s.
lelkész búcsúztatta az elhunytat a czerediektől, akik hűségesen ápolták és az
utóbbi időben szeretetük minden jelével
halmozták el a kedves jó lelkészt. A ceredi végtisztességen még Gyurkó János
zabari és Tanner Gyula pogonyi bánto
tok funkcionáltak. A nagy beteget Szerémy Nándor körjegyző, Berger Irén ta
nítónő és Varga Júlia postamesternő
ápolták. A holttestet kikisérték a falu ha
táráig Orosz Elemér főhadnagy, egy
szakasz vámőrrel és Sárig Antal csendőr
tiszthelyettes, a csendőrök élén, továbbá
Nékám Dezső leventeparancsnok, aki le
ventéivel bekísérte Salgótarjánba is a
halottat. Meg kell még emlékeznünk
Pócsa János bíróról és Petro Menyhért
volt bíróról, akik szintén sokat fáradoz
tak a temetés megrendezésében és a holt
test elszállításánál.
>
Temetése, melyhez hasonló még
alig volt Starjánban, a részvét, a szeretet,
a megilletődöttség fönségesen szép kere
tei között pergett le. Hamvai fölött ott
fog lebegni ennek a mai generációnak
megemlékezése... Az az óriási nagy em
ber tömeg, amely siri nyughelyéhez ki
sérte, olykor-olykor egy-egy virágszálat,
egy-egy imádságot fog szentelni egykori
„lalkivezérének* a fiatal kath. levitának.,
akit barátainak, tisztelőinekragaszkodása
mint merev holttestet hozott vissza egy
kori boldogságának s működésének szín
terére.
A halottasszekér a délelőtti órákban
indult el Czeredből paptársainak, hívei
nek, a falu és Pogony leventéinek kísé
retében. Amerre végig vonult az ismerős
vidéken a zsolozsmázó sirató emberboly,
mindenünnen újabb és újabb rajok csatja*
koztak a gyászmenethez, koporsóját virá
gokkal födték s követték Rónán, Zagyván,
Vízválasztón keresztül a tarjáni templom
ban felállított ravataláig. A Zagyva völ
gyében az iskolás gyermekek utolsó Istenhozzádja és könnytelt szemei hirdették azt
„hogy jó harcot harcolt" az a csöndes
halott, akinek a siratására fekete zász
lókkal sietett a vidék apraja-nagyja egy
aránt.
A Vízválasztón a „tarjáni határban"
már várták a tarjáni papok, a tarjáni
testvérek, a tarjáni hivek. A szemek zsi
lipjei megnyitottak s könnyek szivárogtak
végig a szomorú arcokon, amikor Vojtas
sák Sándort örökre elnémultan átvették.
Ember- ember hátán tolongott. Mindenki
látni akarta a kétségbeejtő valóságot, a
halálnak és az enyészetnek a munkáját.
A tavaszi flóra ezer szine között a desz
kák függönyén át mintha figyelmeztetett
volna mindenkit: „Memento moril" Em
lékezzél a halálral Mert bár ma még vi
dáman élsz, holnap sorsomra juthatsz!
A tarjáni templom bolthaitásai alatt ra
vatalozták fel. Azon a helyen, ahol más*
A város közjótékoriysága, a sza
lonélet, valamint a vallásos és családi
élet nevélése a nők kezébe van letéve.
Mindenki beláthatja, hogy a tarjáni nők
ezen hivatásuk magaslata felé közelednek.
A társadalom fogalmának kellemes meg
valósítása az ő kezükben fekszik.
Ragyogó, ötletes társalgás, gyúlé
kony anyag a lelkekben, akaraterős köz
reműködés
minden megmozdulásban,
olyan állapotokat létesítenek majd, hogy
a társadalmi együvétartozás ideálját dia
dalra juttatják. És akkor megvalósul az
óhajtott célkitűzés, mely a lelkekben fel
gyújtja a nemes tüzet és a tarjáni pol
gári társadalom kötelékébe való tartozás
büszke tudatát valósítja meg.
Ehhez végső következtetésben sze
retet kell. Szeretni Tarjánt, vidékét, la
kosságát és közös erővel fáradozni a vá
ros kifejlődésének minden mozzanatán,
kissé megcibálni ha kócos a feje; vala
melyest megértetni vele alkalomadtán,
hogy nem oda Buda, barátságos szóval
meginteni, ha félrelép és kalandokba
bocsátkozik, de szeretni és piegbocsijtani neki még akkpr is, ha netalántán
néha-néha, az ábrándos fellegekben járó
magyar fajta illusióiba sülycd bele.
Salgótarján, 1926. áprlis 24
fél évtizeden keresztül hirdette az Isten
szeretetének s országának gyönyörű ta
nait. A délszaki növények pompája kö
zött, lámpák és az imbolygó gyertyák
fényétől körülvéve ragyog hült tetemei
fölött a papi hatalom dísze és jelvénye.
A templom levegője izzott az emberi le
helettől. Egy gyertyaszál nem fért volna
már el a hajóban, oly zsúfoltan telt meg
a részvéttől, a ravatalhoz
zarándoklók
nagy seregével. Lenn a templom előtti
úttesten is sűrű emberrengeteg, katona,
pap, tisztviselő, iparos, ifjú, öreg., gyer
mek, leány, asszony'..mind ott volt...a Voj
tassák Sándor temetésén felekezeti kü*
lömbség nélküL
A temetési szertartást Upponyi Jó
zsef segédlelkész, gimnáziumi hittanár gyö
nyörű Ducsubeszéae előzte meg. Megraj
zolta a papi temetések lélektanát, s meg
festette Vojtassák Sándor portréját egy
házi, hazafiu is társadalmi szempontból.
Beszéde alatt innen-onnan zokogások 'ki
sérik gondolatainak magasztos és vigasz
taló szárnyalását. Majd lelkiüdvéért imád
kozva kezdetét vette a Carmen lugubre.
Az egyházi gyászszertartást Káposztásy
Imre pápai kamarás, c. prépost, esperes
karancskeszi-i plébánossal élén a mátrai
kerület papsága végezte. A róm. kath.
és az acélgyári dalegyesületek gyászhim
nuszainak „akkordjai töltötték be a temp
lom légkörét s szállt, szállt a koporsó
körüL.a „Miért oly borús," s Boruljunk
a koporsóra" sirassuk meg a
holtat."
kezdetű gyász dal bús melódiája,..
A ravatal körül őrtálló, egyenruhás
bányászok azután a lassan hömpölygő
emberáradat után vitték Vojtassák Sád őrt.
A koszorúk erdeje borult a halottas ko
csira, amely körül a katonaság egy fél
százada, a leventék és a (cserkészek, a
kath. kör. tagjai.. Salgótarján szine java,
vonult ki a temetőbe, kisérte utolsó útjára
egykor oly nagyon szeretett papját... A
menet élén a Salgótarjáni-kőszénbánya
Részvénytársulat zenekara haladt s mig
az utolsó göröngy nem hullott a kopor
sóra játszotta, megcsodált mindig meg
ható gyász zeneszámail...
A menet a temetőben volt már, ami
dőn a város szivében szorongtak még.
Közvetlen az úttest mellett helyezték .örök
nyugalomra. Sírja mellett Lapsánszky Já
nos városi tisztviselő mondott mégoly
szer „Isten hozzádot" Vojtassák Sándor
nak, a R. K. Olv. kör, a Kér szoc. párt
és szakszervezet, tisztelői, barátai és a
hivek nevében, megemlékezvén a hábo
rúból sebesülten, megrongált idegzettel és
maláriával visszatért tábori páterről, aki
nek-mellét a sebesülési érem és érdem
kereszt díszítette. Betegségét kiheverni
nem tudta. Egész életét a szeretet jelle
mezte, mellyel mindenki iránt viseltetett.
Mi is, a lap szerkesztősége nevében
kívánjuk, hogy a salgótarjáni temetőben
legyen álma zavartalan és csendest
Az örök világosság
unyeskedjék
nekil..,
Vadkerti Béla.
Hírek és különfélék.
Köszönetnyilvánítás. Istenben
boldogult ftdő. Vojtassák Sándor czeredi
adminisztrátor, t. tábori lelkész, sok esz
tendőn át volt salgótarjáni káplán elha
lálozása alkalmából, a bármi módon meg
nyilvánult részvétért, úgy az egyesületek
nek, katonaság, bánya és gyárigazgatóság
nak, testületeknek, iskoláknak, valamint
magánosoknak, ezúton mond hálás köszö
netét a salgótarjáni R. K. Plébánia.
Vojtassák
Sándor
halála.
(Ceredből kaptuk az alábbi sorokat.) ,Mert
meghalni könnyű.
élned volt nehéz.*
Csak a csupa szív, az igazi emberszeretö,
az igazi Krisztusi. szeretettől lángoló lé
lek hagyhatja el, ilyen szépen, csende
sen porhüvelyét, földi iakhelvétl Meghaltl
Nincs többé, a mindig szelid mosolygásu, a békét szerető és hirdető, aláza
tos szivü lelkipásztori Még nincs egy
éve, hogy a szintén elhunyt czeredi plé
bános helyettesítésére közénk jött s már
őt is eltemettükl Alig egy heti betegség
tüdőgyulladás, mellyel a beteges szív
nem tudott megbirkózni, vitte el őt. Be
teg volt a szive, a háborúban 5 évig
volt tábori lelkész, a sok nélkülözés, a
betegségek elszámlálhatatlan sokasága,,
gránátcsapás stb. stb. tönkretették egész
ségét, megőrölték életerejét. Itt nagyon
szerették Cereden, mert benne a szertar
tásokat alázatos lélekkel végző igazi pa*
[>ot látták, a szegényeknek az utolsó faatját is odaadó, a betegeket a legna
gyobb tél-vlz idején Is naponkint látó*
�Salgótarján, 1926. április 24
gató, a gyermekeket rajongásig szerető
lelkiatyát. Meghalt! Milyen szomorú rö
vid szól De látni meghalni valakit olyan
békés lélekkel, olyan csendesen, olyan
végtelen szelid mosolygással, mint Krisz
tusnak ez a hű szolgája: megtöri ennek
a szónak rideg szomorúságát s a lélek
öröme csillan ki,' a könnyező szemek mé
lyéből: meghalt, de lelke az a mindenkit
egyformán szerető lélek él, s élni fog
örökkél Most pedig búcsúzunk tőled
kedves jóbarát, tanitó lelkiatya, legyen
a hant könnyű, álmod csendes! Megígér
jük, hogy annak a kedves kis versnek
melyet annyiszor elmondattál, végsorai
teljesedni fognak: „Virág a földön úgyis
kevés jutott nékem, azért sírom illatos
és virágos legyen. Az lesz. Megígérjük,
mégtartjukl Az emlékezés pedig reád
imádságos lesz! Isten veled!
i Kinevezés. Mint értesültünk a
kormányzó Légrády Béla karancsberényi
földbirtokost gazdasági főtanácsosi ne
vezte ki. Mindenképen érdemes embert
ért e kitüntetés, mert Légrády Béla nem
csak mint vidékünk első gazdái közül
való lett nevezetes, hanem megállotta
helyét magyar űrként is midőn a haza
fiasság parancsát követte s a vitézi szék
részére telket adományozóit. Mint a jó
tékonyság területén is elöljáró emberba
rátot is érte az a magas figyelem és mél
tánylás, — erről a salgótarjáni szegények
tudnának legtöbbet beszélni. — Mi a
magunk részéről örülünk, hogy a vidéki
magyar urak ily nemes szivü képviselőjé
nek kitüntetését tudathatjuk olvasóinkkal.
Magyar Testvéreink! Bajtár
sak! Nagy ünnepre készül- Salgótarján és
vidékének dolgozó, keresztény magyar
sága! Az Ébredő Magyarok Egyesülete f.
évi április hó 25-én délelőtt 11 órakor
bontja ki diadalmas zászlaját! Jertek Test
véreink mindnyájan e zászló alá és állja
tok be táborunkba, amely immár magába
tömörité e csonka Haza dolgozó magyar
ságának legjavát! Társadalmi osztály, val
lásfelekezet és pártállásra való tekintet
nélkül, minden jóérzésü magyarnak kö
zöttünk a helye! Az Ébredő Magyarok
Egyesülete Salgótarjáni Helyicsoportját
1926. évi április hó 25-én, vasárnap d. e.
11 órakor a Piac-téren tartandó nagy
gyűlésen alakítjuk meg. E gyűlésen a ke
resztény nemzeti egyesülés feladatait és
a magyar nemzeti jövendő céljait ismer
tetik az országos központ részéről: Dr.
Ulain Ferenc, Zsirkay János nemzetgy.
képviselők és Rákóczy Béla orsz. ügyve
zető igazgató bajtársak. Az Egész-Magyarország újjáépítése az ébredő magyar
ság célja. Április 25-én d. u. fél 3 óra
kor Mátraszele, d. u. 5 órakor Kisterenye,
és ugyanakkor Karancskeszi községben
tartanak gyűlést az É. M, E. országos
központjának kiküldöttjei. Minden dolgozó,
keresztény magyar testvérünket elvárjuk
gyűlésünkre. Mindnyájan ott legyetek! Az
Ébredő Magyarok Égyesülete Salgótarján
és vidéke helyicsoportjait Szervező Bi
zottsága.
Előzetes
színházi jelentés.
A MUNKA
Köztisztviselők, kedvezményes jegyszelvényekat válthatnak a bányánál, acél
gyárban, polgáriskolában, postánál, város
házán. Magunk részéről, szívből üdvözöl
jük a társulatot s nagy várakozással
nézünk működésük elé, várjuk a „magyar
szó, a magyar dal hirdetőit/
A káliói káplán. Balázs Lászlót
a váci egyházmegye nógrádkállói plébá
niáján működő segédlelkészt, az egyház
tudományok doktorává avatták a közel
múltban. A fiatal egyháztudós alig har
minc éves.
Meghívó. Salgótarján r. t. város
képviselőtestületének t. tagjait folyó év
április hó 28.-áH (szerdán) d. u. 3 órakor
a városháza tanácstermében tartandó rend
kívüli közgyűlésére van szerencsém tisz
telettel meghívni. Salgótarján, 1926. áp
rilis 23.-án. Dr. Förster Kálmán s. k. pol
gármester.
Kivonat. A Budapesti Közlöny 88
számából, A balassagyarmati ügyvédi ka
mara közhírré teszi, hogy Dr. Gádor Fe
renc salgótarjáni ügyvéd a m. kir Kúria
ügyvédi tanácsának, mint fegyelmi bíró
ságnak Üft. 122/1924/38 számú ítélete
folytán az Ordts 68 §.-ának b, pontjába
ütköző fegyelmi vétség miatt az ügyvéd
ség gyakorlásától 2 (kettő) hónapra fel
függesztetek és hogy irodája részére a
felfüggesztés tartamára dr. Laufer Samu
salgótarjáni ügyvéd, gondnokul kirendel
tetett. Á .felfüggesztés ■ hatálya a jelen
hirdetménynek a Budapesti közlönybe való
megjelenését követő nappal kezdődik.
Meghitt, bensőséges emlékezés ke
retében koszoruzta meg az Ev. Nöegylet
néhai Jeszenszky Károly sírját 18.-án,
amelyen a templomban elmondott ima
után a Prot. Énnekkar énekelt, Dr. Csengödy L. rövid emlékbeszéde után elhe
lyezte a szép koszorút, mire az énnekkar
Vilezsal Richárd vezetésével gyászkoráilal fejezte be az ünnepséget.
Rákóczi ünnep Szécsényben.
3 oldal
tisztelet után a templomban. Mindkét köz
gyűlés tárgya az évi jelentések és a tisztujitás. Ezenkívül döntés azon indítvány
felett, hogy mindkét egyosület tagjai szü
letési, illetve temetkezési segélyben ré-szesüljenek, E fontos tárgysorozatra való
tekintettel a tagok minél nagyobb szám
ban való megjelenése kívánatos.
A Hangya jótékonykodása. A
Sziráki járás Kálló községében a Hangya
szövetkezet f. évi üzleti hasznából a szö
vetkezet igazgatósága Chikán Melithon r.
kath. tanítónak a Hangya ügyvezetőjének
ajánlatára, három millió azaz 3,000.000
korona értékben tankönyvekkel ajándé
kozta meg az iskola növendékeit. E hirt
annál is szívesebben közöljük hogy a jö
vőben bár minél több Hangya ügyvezető
jének jutna eszébe az iskolák padjait tan
könyvek nélkül járó szegény falusi ma
gyar gyermekek segélyezése,
Meghivő. Az Országos Stefánia
Szövetség 64. és 84. sz. fiókintézete fo
lyó év és hó 29.-én (csütörtökön) d. u.
6 órakor a városháza tanácstermében
tartja évi rendes közgyűlését, amelyre a
tagokat ezúton tisztelettel meghívom. Sal
gótarján, 1926. április 17. Dr. Förster
Kálmán sk. elnök.
A salgótarjáni ág. hilv, evang,
egyház évi rendes közgyűlését Dr. Zelenka
Ottó járásbirósági elnök, felügyelő és Dr.
Csengődy Lajos lelkész elnöklete alatt.
Az évi jelentés után Kmeth Lajos szám
vizsgáló, bizottsági elnök beterjesztette
az egyházközség évi számadásait, amelyelyeket a közgyűlés jóváhagyott. Ézzel Dr.
Zelenka Ottó zárszavaival és imádság
gal befejeződött a közgyűlés.
Megható és bensőséges ünnep keretében
áldozott a szécsényi ferences zárda fo
lyó hó 14-én Rákóczi emlékének. Abban
az időben ugyanis, amikor a nagy, ve
zérlő fejedelem 1705-ben a szécsényi
országgyűlést tartotta s a magyarságért
aggódó lelkét a szörnyű állapot megin
gatta, akkor, a zárdának csendjébe vo
nult vissza, hogy megpihenjen s a döntő
fordulatban Istentől tanácsot kérjen. Ez
a gyönyörű gót stylben épült hajlék, mely
a nagy fejedelem háromnapos otthona
volt, ma már a kolostor házikápolnája,
amely ez alkalommal délszaki növények
kel s virágokkal volt gazdagon feldíszítve.
Tíz órakor vette kezdetét a csendes
szentmise, amelyet Jeszenszky Kálmán
bgyarmati prelátus végzett, aki aztán
gyönyörű beszédben méltatta Rákóczi
mély vallásosságát. A mise alatt P. Ma
kár ferences áldozópap Griesbacher or
gonarészleteit énekelte. Résztvettek az
ünnepélyen a helyi társadalom vezetői,
élükön a vármegye fő- és alispánjával,
főügyészével, akik a zárda vedégei vol
tak. A főispán még a délután folyamán
autóján Budapestre utazott, mig az alis
pán a megyegyülés miatt sietett vissza
Bgyarmatra, igy a vármegyét csak a fő
Eladó. Egy éves tenyészkan angol
ügyész, Dr. Paczolay Zoltán képviselte mangalica keresztezés
Deák ispánnál
azon a Rákóczi . lakomán, amelyet ezen Szilárdy major.
. ,
ünnepséggel kapcsolatban a szécsényi
Kaszinó rendezett. Ezt a délutáni diszközgyülés vezette be, majd este 8 óra
kor a Rákóczi induló hangjai mellett meg
kezdődött a diszlakoma, amelyen az első
felköszöntőt Baross Árpád, v. főszolga
bíró, a Kiszinó elnöke mondotta s poha
rát a kormányzó egészségére ürítette.
Aztán felhangzottak a gyönyörű kuruc
nóták s a Rákóczi serleggel Szekeres
Dező főszolgabíró tartotta meg ünnepi
Elfogad takarékbetéteket ma
beszédjét, amelyet Gutfreund Emil kö
gas Icamatozással.
szönt meg, majd Fertő Ferenc bankigaz
gató üdvözölte a megye képviselőjét, aki
Folyósít:
Ipari és mező
a tőle megszokott lelkesedéssel válaszolt.
Ezután még P. Makár ferences áldozó
gazdasági kölcsönöket előnyös
pap köszöntötte a város hölgyközönsé
feltételekkel.
gét, arra kérve őket, hogy a nagyasszony,
Zrínyi Ilona példáját szemük előtt tartva,
Betörés, tűz, jégkár stb; biz
vegyék ki részüket a magyar nemzeti
társadalom megújhodásának nagy munká
tosításokat eszközöl.
jában. Az ünnepi lakomát tánc követte,
amely a legjobb hangulatban a késő reg
geli órákban ért véget. —
Nagy zöld plakátok jelentek meg e héten a
hirdető táblákon, amelyen kedves hírrel
örvendeztették meg városunk színészet
kedvelő közönségét. Arról adott hírt e
Elakát, hogy a közelmúltban itt oly nagy
özkedveltségnek örvendett Miklossy tár
sulat érkezik vissza hosszabb szereplésre
sajnos a kedves direktor nélkül, mert
mint arról mi is hirt adtunk időközben
váratlanul meghalt, özvegye azonban a
régi összeállítású társulattal jön, a régi
kedves nevekkel, akiknek élén M. Mol
nár Aranka áll. Ott lesz Turcsi Jolán,
Eöri Pordán Gizi, Sághy Irén, jávor, Ágo
tái Radó, Sólyon, •. Hetényi és a többi
operett erőssége a társulatnak. A május
1-én, 2-án a gyárba játszó, majd 4-étől
Apollóban fellépő társulat műsorán a leg
divatosabb darabok szerepelnek. Csak
kóstolóul említjük Dr. Szabó Jucit, Arcok
és állarcok, Orlow, Királyné rózsája,
Csókos asszony, Hármacskán, Alexandra,
Theresina stb. Mint értesültünk az ér
deklődés sokkal nagyobb, mint tavaly
bizonyítja az, hogy sok bérlet kelt el.
Bérletek már csak korlátolt számban kap
hatók. Az esetleges reflektánsok Jávor
ügyvezetőnél még bérelhetnek, kinek 1
heti távolléte alatt a bérletigénylések a
Aa Evang. Nőegylet és Luther
Pannónia veiyléglőben Nagy vendéglős Szóvétség évi rendes közgyűlését most
nél jelentendők be. telefon szám. 45. vasarnap ábr, 25.-én tartja a d, u. isten
A Magyarországi Kárpát
egyesület helyi fiókja első kirándulását
folyó évi május hó 2-án vasárnap tarja
meg. A kiránduláson az egyesület vendé
geket is szívesen lát. — Indulás vonattal
a Főtéri állomásról reg.C 3/4 7 órakor
Somoskőújfaluba. Onnan Somoskő. várá
hoz, majd a Salgói várba megy, a társa
ság és az esti órákban tér haza Salgó
tarjánba. — Vezető: Dr. Förster Kálmán
polgármester.
Kérelem. A Magyar Est-en a szín
pad férfiöltözőjében bent hagyott férfi
ernyőt valaki tévedésből magával vitte.
Kérjük az illetőt, tekintve, hogy személyleirása birtokunkba jutott, hogy az ernyőt
sürgősen adja le az olvasókör kantinosánál.
Meghívó.
A Salgótarjáni Keresztény Iparosok fo
gyasztási és Értékesítő Szövetkezet f. hó
25.-én vasárnap d. e. Vili órakor tartja
az Ipartestület helyiségében
VI. évi rendes közgyűlését
melyre a t. tagtársak tisztelettel meghi
vatnak. Az Igazgatóság.
Az 1925 január 1-i megnyitómérleg
valamit az 1923- évi mérleg és eredmény
számla a tárgysorozat és jelentésekkel
együtt a t. tagtársaknak kifüggesztve
üzlethelyiségünkben rendelkezésre áll a
közgyűlést megelőző 8 napon át.
Határozott képtelenség esetén a
közgyűlés április hó 28-án d. u. 6. óra
kor a megjelent tagok számára való te
kintet nélkül megtartatik a fenti helyen.
Két szoba, konyha és kamrás
lakás május 1-re beköltözhető, utcára
nyiló ajtóval, mely műhelynek alkalmas.
Cim a kiadóban.
Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet
mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja
Bornagykereskedés
mint a Ceglédi Hitel és Pin
ceszövetkezet uradalmi faj
borainak lerakata. •
Olcsó árak!
Pincénket okvetlen látogassa
meg.
Pince: Karancsaljai u Iroda: Főtér 479.
Felvilágosító előadás fog tartatni a TÜDÖVÉSZRÖL az Apolló Mozgóban
vetített képekkel, 1926 április 30.-án délután fél 7 órakor. Belépődíj nincs!
�4 oldal
A MUNKA
Salgótarján, 1926. áprlis 24
HETIKRÓNIKA
Belföld. Scitovsxki Béla házelnök
a nemzetgyűlés megnyitása előtt pártközi
értekezletet hivott össze, mely egyrészt
arra lett volna hivatva, hogy a pártok
közt levő ellentéteket kiegyenlítve bizto
sítsa a költségvetésnek apropriációnak
kellő idő alatt való letárgyalását, más
részt, hogy a miniszterelnök megvitat
hassa az ellenzékkel a titkos társaságok
ügyében teendő rendszabályokat. Az ér
tekezleten azonban a Demokrata Párt, a
Kossuth Párt, a kispolgári Párt és legiti
misták nem jelentek meg, hanem csak az
Egységes Párt tagjai, a fajvédők és a
pártonkivüliek. Az értekezleten Bethlen
miniszterelnök telt előterjesztést a nem
zetgyűlés munkarendjére vonatkozólag, a
titkos társaságok ügye pedig nem került
szóba. — Április 15-én ismét összeült a
nemzetgyűlés. Az első ülésen Bethlen
miniszterelnök is felszólalt és kiemelte
annak fontosságát, hogy a költségvetés
ből idején törvény legyen. A költségvetés
le tárgyalása azért is sürgős, mivel annak
az 50 milliónyi aranykoronányi ősszegnek
a felszabadítását, melyet beruházásokra
kívánunk fordítani a jövő évben, a nép
szövetség ahhoz a feltételhez kötötte,
hogy a költségvetés julius 1-ig letárgyaltassék. Sürgős még a magyar-osztrák
kereskedelmi szerződés becikkelyezése, az
építkezési kedvezményről szóló, valamint
a nyudijvalorazációs javaslat is, az arany
mérlegek elkészitésénak lehetővé tételéért.
— Dréher Imre ismertette a magánalkal
mazottak nyugdijvalorizációjáról szóló ja
vaslatot, majd örffi Imre terjesztette be
a pénzügyi bizottság jelentését az épít
kezési javaslatról. Békében a budapesti
pénzintézetek 6.400 alkalmazottjával szem
ben 1345 nyugdíjas van. A vállalatok
kereseti lehetősége nagyon megcsökket
a csonka országban, úgy hogy ilyen vi
szonyok között egy 100 százalékos valo
rizáció gondolata lehetetlen. Búd János
pénzügyminiszter kijelentette,
hogy a
valorizáció kérdésében nagy nehézséget
kellett leküzdeni, amikor a gazdaság-poli
tika elvét kellett kiegyeztetni a szociál-politika elvével. Az alkalmazottaknak minden
méltányos követelését ki kell elégiteni,
de csak addig, amig az a gazdasági élet
rovására nem megy. — A nemzetgyűlés
szombati ülésén Búd János pénzügymi
niszter tartotta meg költségvetési exposéját, ismertetve azokat a kereteket, me
lyekben a költségvetés mozog. A magyar
pénzügyi politika az elmúlt két év alatt
megszüntette az inflációt és elérte a pénz
stabilizálódását. A szanálási idő tartama
alatt 28. ezerre, 1922-ig visszamenőleg
pedig majdnem 43 ezer főre tehető a
a tisztviselők létszámcsökkenése s a kor
mány további 2500 fővel való csökken
tést vett tervbe. A tisztviselők illetmé
nyei legutóbb rendeztettek s bár nem
érik el a békebeli színvonalat, egyelőre
a fizetések további javítására nincs kilá
tás. Ami a nyugdíjasok fizetésrendezésé
nek ügyét illeti a népszövetség decem
beri ülésén hozzájárult ahhoz, hogy 15
évnél hosszabb szolgálattal bíró nyugdí
jasoknál megszüntettessenek a szanálási
törvényben előirt korlátozások. Ez ügy
ben a népszövetségi főbiztossal tanács
kozások folynak, mik remélhetőleg rövid
idő alatt eredményt is fognak felmutatni
Ami a költségvetést illeti, a kiadások
némi emelkedést mutatnak, aminek oka
az angol elearing- egyezmény végrehaj
tása és a dohány jövedéknél a nagyobb
nyersanyagkészlet beszerzésének szüksége
Volt. Az üzemeknél feleslegek mutatkoz
nak. A bevételnél emelkedés csak a ház
adóban van. A forgalmi adó kérdésé
ben a kormány hajlandó szukcesszive át
térni a fázisos rendszer elvére. A beruhá
zások terén nagy eredményeket mutatha
tunk
fel.
a
beruházások
számszerű összege 181 millió aranykorona.
A mezőgazdaság számára sikerült megte
remteni a hosszúlejáratú hitelt, melynek
révén eddig
tizenhat
millió arany
koronát
használtak fel az igénylők.
— A
Keresztény Kisgazda,
Földmíves
és
Polgári
Párt értekezletet
tartott melyen a kormány részéről Rakovszky és Mayer miniszterek vettek
részt. Az értekezleten szóba került a
Központi Anyagbeszerző ügye, melyre
nézve Rakovízky belügyminiszter kije
lentette, hogy ezidő szerint a kérdés
még csak a terv stádiumában van. —
A földművelésügyi minisztériumban Ma
yer János, Búd János és Walkó Lajos
miniszterek részvételével tanácskozás folyt
le, melyen elsősorban mezőgazdasági ter
mények értékesítésének kérdése került
megtárgyalásra. Megállagodás történt to-
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapesti Nemzetközi Vásár
Budapest, Király ucca 32.
1926 április 17-26.
Alapítva 1895 év.
Legjobb bevásárlási alkalom.
Vámszabadraktár.
Szállítási-, utazási- és vizumkedvezmények. Képviseletek a bel- és külföld
nagyobb városaiban.
Egyidejűleg nemzetközi bőripari kon
gresszus.
Szállást és teljes ellátást biztositó *
„3 qap Budapesten" c. jegyzetfüzetek
1 millió magy. kor.
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 13,000 kor., oxford,
vagy zephir 15.800 kor., selyemfényű cloth 2.2000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor , duplaszéles
női szövet minden színben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 15.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 16.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184.000 kor., egy garnitúra,
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénkendő 9.800 kor., törülköző 11 800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkczöabrosz darabja 59.000 kor., kész paplanlepedő
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 18.900
kor., duplagalléros szines fér'iing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28 000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Központi iroda: Budapest, V. Sze
mere ucca 6. Telefon.' L 961-22.
Altene
Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítünk.
jutalom akciója május 15.
vábbá arranézve, hogy az O. K. H. se
gítségére legyen a gazdáknak a termé
nyek raktározásában
és
kezelésében,
valamint a terményekre való előleg nyúj
tásában. Szóba került még a földniivelésügyi minisztérium beruházási programmja, az ármentesitő munkálatok terve,
a közutak építésének kérdése, végül az
uj mezőgazdasági hitel ügye is — Pallavicini György őrgróf, miután a Nemzet
gyűlés mentelmi jogát felfüggesztette,
megtette vallomását a vizsgálóbíró előtt.
Az őrgróf a vallomásban kijelentette:
hogy a frankkamisitást kik tervezték, ab
ban kik voltak a résztvevék, ,hogy az
mikor indult meg, miként folyt le: mind
erről semmi tudomása nincsen s csak anynyit tud, amennyit a parlamenti vizsgáló
bizottság jelentéséből tudhat. Kijelentette
továbbá, hogy a kormánynak, illetve a
miniszterelnöknek a hamisításban része
lett volna, vagy hogy a hamisítás a kor
mány. vagy a miniszterelnök tudtával,
beleegyezésével történt volna: ezt ő csak
hallomásokból és beszélgetésekből kö
vetkeztette. — A vizsgálóbíró előtt meg
jelent Vass József népjóléti miniszter és
részletes vallomást tett mindarról, amiről
a frankügyre vonatkozólag tudomása volt.
Hasonlóképen vallomást tett gróf Mikes
János szombathelyi püspök is. — A rend
őrség, a szokolügy pótnyomozása során ki
hallgatta Windischgiatz hercegét és Nádosyt is, A cseh Nemzetibank és a cseh
követség kiküldöttjének jelenlétében ki
hallgatták Perényi Zsigmond bárót, Sigray Antal grófot, Pállávicini őrgrófot, Te
leki Pál grófot és Bockelberg volt ' ren
dőrfőparancsnokot. — A nyíregyházai tör
vényszék most kezdte tárgyalni Nagy
Ernő nemzetgyűlési képviselő bünperét
sikkasztás és bűnpártolás vétségében.
Nagy Ernő 1919-ben a szociáldemokra
ták népgyülésén, valamint később is oly
magatartást, tanúsított, melynek következ
tében a vármegye szolgálatából még fe
gyelmi vizsgálatának befejezése előtt elbocsájtották. A tárgyaláson a vádlott elő
adta vallomását, melyben védekezett a
sikkasztás vádjával szemben, ezután tanú
kihallgatások kerültek sorra. — A buda
pesti Kúria most tárgyalta Márffy József
és társai bűnügyét, akik közül a törvény
szék Márffyt az Erzsébet városi, a fran
cia követség, a Koháry uccai, a Miklós
Andor és Rassay Károly ellen, valamint
az újpesti zsidótemplom ellen elkövetett
merényletekért halálra Ítélte. A kir. tábla
csak a Reviczky uccai francia követség
ellen elkövetett bombamerényletben mon
dotta ki őt vétkesnek és ezért 6 évi fegyházra Ítélte. A kúria Márfíyt a Rassay
és Miklós ellen elkövetett merényletben
is bűnösnek találta s ezért a büntetést 8
évi fegyházban állapította meg. — Hu
szár Károly, a Nemzetgyűlés alelnöke
Sárvárott értekezleten vett részt, mely a
müselyemgyár válságát tárgyalta le a
kormány képviselőinek bevonásával. A
gyár a brüsseli központ utasítása követ
keztében május 31.-vel beszüntetné az
üzemet és ezzel 1400 munkásnak és több
mint 50 tisztviselőnek lenne kénytelen
felmondani annak következtében, hogy a
szenkartel árpolitikája miatt 2 százalék
kal drágábban képes csak termelni, mint
amennyi a selyem világpiaci értéke. Az
értekezlet megállapította, hogy a szesz
nek, de más cikkeknek is magyaroszági
tulmagas ára lehetetlenné teszi az üzem
további fentartását, azonban minden kí
sérletet megtesz a kormány segítségével
a fennmaradáshoz.
Külföld. Szombaton délután Var
sóban Linde volt lengyel pénzügyminisz
ter ellen merényletet követtek el. Linde
ellen különböző állítólagos visszaélések
miatt bünper folyt a bíróság előtt és a
merénylő kihallgatásakor azt vallotta, hogy
tettét azért követte el, mert a tárgyalá
sokból azt a benyomást mentette, hogy
Lindét felmentik. A merénylő golyója Lindét halálosan megsebesítette, úgy, hogy
rövid iddő múlva a sebesülés következ
tében meghalt. —
Fáj a lába?
A kiosztás
napja
közeleg!
Tisztviselőknek nagy kedvezmény
Nyitva május 1-től szeptember 30-ig!
CSIZI
Ha fáj a lába, ngy használja a már
kipróbált
Jód-Bróm-Fürdö
Kámfor os
Érelmeszesedés golyva-, ideg-, csont-,
bőrbajná), hüdéseknél stb. stb. rend
kívüli gyógyhatású.
Fortuna lábsót,
Napi
melyből 2—3 lábfürdő megszün
teti a sok járás, áldogálás. spor
tolás és egyéb megerőltetés bői
keletkező lábfájásokat., Megszaba
dítja a legmakacsabb tyúkszem és
bőrkeményedéstől, kámfortartal
mánál fogva felfrissíti az izmokat
és azonnal
megszünteti
a lábizzadást.
Egy doboz ára 1 pengő, 12500 K.
ellátás
fürdőkkel
együtt
50-60 Ke.
Felvilágosítással szolgál a Fürdőiroda
ÉDESKUTY L-nél, Budapest, V. kerü
let, Erzsébet tér 8. és az igazgatóság,
CSíZFORDÖ- Slovenskó.
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
Kapható: Főraktár Bopnár Jenő gyógy
szertár, Budapest, VII- Dob u 80.
Postán utánvét mellett.
Rendelésnél
hivatkozni e
lapra.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
v
egy isteni őrök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
Salgótarjáni APOLLÓ MOZGÓ heti műsora
Szombat Vasdrsap
Hétfő
Kedd
Szerda Csütörtök Pestek
áprl. 24.
25.
Leányálmok temetője.
A zöldszemü
izőrnyeteg
26.
27.
Szünet-
28.
99.
Könny és Kacaj
Áruló levél
30.
Szünet
kezdete hétköznap este 8 órakor, rabár és ünnepnap
délután |4. 6 és 8 órakor.
Ny°matott „A Munka0 könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajdt Végh Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 17. szám 1926. április 24.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-04-24
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/80720a1771c50f175716503de4618b48.jpg
00ddb519685b0f2158d3ada5bbadae82
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/60182a35a881389fe422338690650a72.pdf
376eb08049c3cdbaf0e14a54ea751f2b
PDF Text
Text
<♦
Felelős szer
’
.«■
A MUNKA
:-.|f .iay látván
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
IV. évfolyam. 18. ssám.
Hegjeleaik: Szombatos.
Negyedévre 25.000 K
Poatacaekki 28.744
m
Apróhirdeléiek: izavankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hő 1
méljük, hogy akármi tüntetéssel,
A mi népünk tengere a ma
erőszakkal, zúgolódással kikénysze- gyar, nem oly szenyes vizcseppekrithetjük azt az életnívót, amihez ből álló, hogy ennek a belátásnak
Mint a medréből kicsapó nagy
Salgótarján társadalma meg akár a béke, akár a közelmúlt kon- a sugara át ne tudná hatolni, fel
vizek zugáza, úgy indult meg a tö kezdte a munkát az elmúlt télen jukturái hozzászoktattak. Se táplál ne tudná világosítani, meg ne tudná
meg a héten a Pest felé vezető or lebonyolított jótékony akciójával. kozni, se ruházkodni, se szórakozni mindezt értetni vele.
szágúton.
Ami természetes, nem jelent
Ez azonban nem volt más, mint a nem lehet ma már a szanálás har
madik
esztendeje
felé
úgy,
mintháborgó
hullámokra
öntött
vihar
heti
azt, hogy emellet ne kese
Megmozdult a nép, hogy se
gítséget keressen, hogy sebeit meg csillapító olaj, amelynek csak pilla ahogy talán jogunk is lenne hozzá. redjünk el. Csak égessen, csak mar
Nem lehet addig, mig országunk a jon, csak emésszen a keserűség.
mutogassa, hogy kenyértelenné vált natnyi hatása van.
Nem is az utón kell a prob mai határok közé van szorítva, Csak pezsditse meg a vérünket,
otthonába messziről hozzon egy
amíg a gunyhatárok szuronyabron csak szorítsa ökölbe a kezünket —
lémát megoldani.
kis reményt.
csa
szét nem pattan körülöttünk. de emberek vigyázzatok! ne egymás
Zúg, háborog, nyughatatlankoAz itteni helyi viszonyoknak
dik valami a mélyben már régóta. megfelelően elsősorban a kolonizált Epén azért ne ébredjen a panasz, ellen! — Hanem azok ellen akik a
Nem találja meg az egyensulyhely- munkásság érdekeit kell biztosítani ha a mai falat kisebb, mint a teg parlamenttől kezdve az iparon, a
zetet a tömeglélek. Nem is találhatja és ha kell operációk segítségével is| napi, ha az uj ruha, "amire esetleg kereskedelmen át a legutolsó mű
meg, hisz nem egyéb tartja hábor ezek életminimumát kell biztosítani.! telik, nem oly szép, mint a régi volt. helyig útjába állanak éle
gásban, mint a mindennapi kenyér, Azokét kik egész életüket, existen-l| Mert csak igy remélhetjük, hogy ha tünk egészséges vérkeringése meg
amely mindennap újra elfogy, de Hajukat áldozták az itt működő rongyosan, ha éhezve is, ha nyo indulásának!
nem biztos, hogy mindennap kerül vállalatok felvirágoztatásának, s akik morogva is, de kibírjuk, kiálljuk a
Dr. Cs.
is uj darab belőle.
éppen ezért nem mozoghatnak oly nagy nemzetpróbát. >
Ez a háborgás kidobott egy könnyen, nem fordíthatnak életük
csomó embert nem is az utcára, ha szekerének rudján oly egyszerűen
nem a nagy országúira! Arra amelyi mint azok, kiket a konjukturák állí
ken az ország szivéből annyi jó és tottak soraikba.
Amit a szociáldemokrata párt az áldemokraták most is inkább helytelen -(
annyi rossz áramlik a vidékre, fe
Elsősorban őket kell kenyérrel
irányitolták szekerüknek a rudját, ■
lénk hozzánk is.
ellátni. Es nem szabad havi pár Ausztriával megkötött kereskedelmi szer útra
ződés parlamenti tárgyalásának megaka mert szerintük, ha az ország érdekeit
százezer
koronás
keresettel
az
uszí
Tisztelet a tapintatos erélynek,
dályozásával művel, az több, mint akadé szem előtt tartva hozzájárulnak egy üd
mely a sok bizonytalanba induló tások anyagául odadobni.
koskodás, politikai gáncsvetés, mert vös törvény megszavazásához, akkor a
áradatot megállította és a kicsapó
Ezt meg kell érteni a kenyér egyenlő a tudatos rosszakarattal és a kormányt segítik. Politikai körökben ez
eléggé el nem Ítélhető magatartás kí
áradatot medrébe visszaterelte.
adóknak épugy, mint . megkell ér gonoszsággal. Ok kicsinyes szempontok az
ból irányítva úgy vélik, hogy ezáltal a nos meglepetést és jogos felháborodást
teni
azoknak
is,
akik
talán
épen
e
Azonban ezzel nem tettünk
kormány helyzetét nehezítik, pedig maga váltott ki, mert egyelőre kiszámíthatatlan
miatt maradnak kenyér nélkül.
meg mindent.
tartásukkal ép azokon ütnek legsulyosab- a következménye annak, hogy egy szom
Ám hogy mégse maradjanak •bat, akiknek egyébként — amint a fóru szédos állammal megkötött szerződés nem
„Mély tenger a nép, semmi
mon hirdetik — az érdekeiket akarják léphet életbe, amikor pár hónap múlva
napfény r.em hatja át tömegét", ol kenyér nélkül, minden tényezőnek, szolgálni.
Oktalan gonoszságukat pedig ölünkbe 'esik az életgyümölcs s talán
hatóságnak, birtokosnak, tőkésnek
vashatjuk Madáchnál.
megsínyli az ország, amelynek társadalma, fölöslegeink lesznek terményeinkben, ame
hatalmon
levőnek
össze
kell
fogai
. A mi népünk tengere azonban
de különösen a termelők rétege sóvárogva lyeket nem tudunk értékesíteni, mert
nem oly szennyes - cseppekből áll, és a még vajúdó és előkészületben várta éveken át a kereskedelmi szerződé akadt a magyar parlamentben egy szűk
hogy a felvilágosítás sugaraival át levő munkaalkalmakat sürgősen ak sek megkötését és ratifikációját. Ennek látókörű gonosz szellemtől vezetett poli
tualizálni kell. Elsősorban az épit- a dolognak előzménye a következő: ak tikai frakció, amelyik agyonpréselt témák
ne lehetne hatni.
ció indult olyan irányban, hogy a külön kal foglalkozva órákon keresztül hiába-,
Igaz könnyebb lázitgatni, köny- kezéséket kell megindítani, s ha böző parlamenti pártok hozzájárulásával való szalmacsépléssel rabolja a nemzet
ezek
késnek,
ne
sajnáljunk
deputáa múlhatatlanul sürgős szerződés miha drága idejét, ahelyett, hogy belátná az
nyebb holmi rikoltozásokkal még
jobban felkorbácsolni ezt a tengert, ciózásokat, kilincseléseket, sürgeté marabb letárgyaltassék s igy a gabona égető problémák sürgős elintézésének
vörös posztók mutogatásával felbő seket, minden illetékes helyen, ne és gyümölcstermés előtt mar lehetőség szükségességet. Mi reméljük, hogy az
adassák az érdekeltek számára, hogy ter utolsó pillanatban észretér az a súlyos
szíteni. De ez nem vezetett eddig hogy későn érkezzék a kilátásba ményeiket a külföldi piacokon elhelyez tévelygésben elmerült polotikái párt s
helyezett
segítség.
sem célra, ezután sem érhet el új
zék. A kormánynak az volt a kívánsága, nem kényszeríti rá az előrehaladni vágyó
Jam proximés ardet Ucalegon. hogy a költségvetés megszakítása hosszú többséget arra, hogy a magyar-osztrák
ból eredményt.
De még egyet nem hagyha időt ne vegyen igénybe, mert a magyar kereskedelmi szerződés tárgyalására csak
Nem is erre van szükség.
osztrák kereskedelmi szerződés letárgya- a költségvetés és az appropriáció meg
De egyszer inkább arra, halá tunk figyelmen kívül.
lására semmi körülmények között sem szavazása után kerülhessen sor. Ha ez
Azt, hogy mindenkinek meg- jut több idő egy napnál. Ezt minden nem történnék meg, akkor vállalják az ez
los komolysággal minden illetékes
tényező neki lásson a segítés nagy | kell érteni, hogy ma csak lefoko- párt megértette és teljes odaadással sza zel járó felelősség súlyos terhét és azokat
|zett igényekkel élhetünk. Ne is re- vazta volna meg a javaslatot, de a szoci- az átkokat, amelyeket éppen azok fogmunkájának.
Megmozdul a nyomor!
Felháborító gáncsvetés.
A Piros Bugyelláris.
A Magyar Est általános jelentőse
gével múlt számunk vezető helyén fog
lalkoztunk, most csak magának a színmű
nek a leikébe akarunk bevilágítani a mű
kedvelő szereplők játékának reflektoraival.
Olyan mint a többi népszínmű. Nem
nagyon bonyodalmas, nem nagyon komp
likált a lepergő történés, hiszen minden
tragédiája s jórafordulása a tölgyesi biróné kicsiny szivébe halmozódik össze,
de a nép, a magyar nép életének egy
szerűségében is vonzó, megkapó részlete
zése, feltárása szinmüirodalmunk egyik
legszebb gyöngyévé avatják Csepreghy
Piros Bugyeliárisát.
Az öregedő féltékeny tölgyesi biró
fiatal, az élet örömét természetszerűleg
szerető Zsófi feleségét mindenkitől óvja,
félti. Van is oka, mert a falu araszlánjai
kezdve az agglegénység késett tüzét szító
Pennás jegyzőn és Hájas ispánon végezve
a naiv fiatal hányi-vetiséggel szerelmes
Kósza Gyurkáig mind, mind a szép birónét kerülgeti. Mig ezek ellen próbál vé
dekezni* a természetes leányától Ménéi
ről s nevelő anyjáról Julistól kapott ti
tokzatos levelet néző ravasz biró, megér
keztek a faluba a huszárok s köztűk Csil-'
lag Pál őrmester Zsófi asszony leánykori
szerelme. A véletlenül a bírói házhoz
szállásolt Csillag, aki a legénység pénzét
elvesztette s ezt a ravasz bírónak bevallja,
kölcsön kérve tőle az összeget, meglátja
Zsófiját mint asszonyt, mint birónét, viszsza dobja a pénzt s mulatozásba kezd
inkább a börtönt választva, mint szeren
csés vetélytársa pénzét. Megható jelene
tek között magyarázza ki a két egymásra
talált lélek a nehezen megmagyarázható
egymáselhagyást. Az idili lélekbékét meg
zavarja
Kosza Gyurka följelentése a
kapitánynál, amelyet Peták sugalmazására
Csillag a birónak tulajdonit. Az árulásért
felbőszült őrmester szerelmes közeledését,
erőszakoskodását alig-alig tudja vissza
tartani a Pcnnással és Hájassal védekező
biróné, még a szőllőkből gyanúra vissza
térő biró össze nem ütközik a vetélytárssal. A kártyavető Kata által ellopott, de
Peták és Kósza kezébe jutó pénz, a közbe
megérkező Julis és Manczi által hozott
Siros bugyellárissal, amelyet Csillag a
lanczi kamrájában hagyott megkerülvén,
a már-már kiüldözött birónét uj bátor
ságra, uj erőre sarkalja s a közbe lépő
kapitány elölt leleplezi az összes szerep
lőket csak azért, hogy mindenki megér
demelt büntetéséhez vagy jutalmához
jusson. .
A magyar falu akáclombos uccája
a magyar falusi házak muskátlis szobája
nevetett le a szinpadról, amelyen ügye
sen volt egyesítve az Olvasókör néhány
díszlete a baglyasi „Süt a nnp" kiváló
kulisszáival. A magyar falu egyszerű, so
kaknak mindennapi szereplői ott szorítot
ták a darab jelenéseiben szivükre azokat
a kezeket amelyek a falu becsületét sze
reteti oly erővel tudták megragadni >
megmutatni. Nekünk drága a szinen le
rakott tulipános ládától a Zsófi asszony
piros rámás csizmájáig s a hu^zárdolmányig minden megszemélyesítője, minden
szimbolizálója a falunak, mert egyszerű
ségében s minden hallgatólag is beszélő
szépségében is magyar.
A Zsófi asszony fiatal tapasztalatlan
kedélye rózsaszín hullámokat vert, Köntzey Ferenczné a nagy Blahánét eszünkbe
juttató játékában. Hangja, szeme mozdu
latai, ringó járása letagadhatatlanul mu
tatták, diadalmasan hirdették a magyar
faj örökszép asMonyát, az egyszerűségé
ben is találékony eszű, de szépgondolkozásu, erényeiért harcoló birónét. Jelenetei
kidolgozottak s mégis természetesek vol
tak. Dalain mintha a falu sárga virágos
rétjének üde tisztasága csillogott volna
s kacagása, könnye játszott a hallgatók
kedélyével. Az volt, akinek lennie kellett,
sem több sem kevesebb.
A Horváth Gyula birója, a tempós,
meggondolt biró, a jószivü, de a magáé
ért mégis aggódó, féltékeny férj, nagy
szőrű beleéléssel szépet és jót mutatott.
Pipájával, impozáns termetével hol a meg
hatottsággal, hol a féltékenységgel küzdő
indulatainak magyar parasztos elfogódásával elh mérést váltott ki. Kraft Aladár
Csillag Pálja az indulatos, könnyen fel
háborodó, de nemes vonásokkal átszőtt
régi vágású magyar huszárt mutatta be,
rutinnal nagy képességekkel sok jelenetbe
a drámaiságig emelkedve. Azonban időn
ként kitört a jól őrzött humora, jól tit-
kolt régi szerelmének szüzsz.ép emléke
Peták a vén káplár soha jobb megszemé
lyesítőt nem kaphatott volna mint Szabó
Istvánt, aki szerepe, de egyénisége sze
rint is hol meghatottságra, hol hangos
kacajra késztette hálás hallgatóit. A vén
becsületes katona, aki bajtársaiért még
lopni is képes volt sok könnyet kicsalt
sugaras rejtőkéből. Kender Julist és Man
cit Szántay Istvánná illetve Nékám Licike
alakította egyszerűen, kedvesen, akik Mráz
Jucival megmutatták, hogy még a legegy
szerűbb szerepek is mily hatásossá tudnak
válni komoly megjátszással, bájos közveilenséggcl, Kruntorád Imre és Körmöczy
György Pennás cs Hajas megszemélyesí
tői jobban nem lehetlek megválasztva. E
két közszeretetben álló műkedvelő igazán
derűs perceket szerzett a hálás közönség
nek. Minden mozdulatuk, szavuk egy-egy
kacajhul'ámnak volt a kiindulópontja.
Ürmőssy Kálmán elegáns játéka igazi gá
láns huszárkapitányt mutatott. Kósza Gyur
kának reménytelen szerelmes akarásait,
csinyjeit Horváth Árpád végig szelleme
sen, helyes meglátással adta. Kaszper
Kálmán, Urbán Ferenci, Vilesrál Richard
Fehérvári József igazi rutinnal, szeretettel
kitűnő érzékkel játszották el a kisbiró
öregbére s, cigány, huszárkáplár
szerepét, Leveles Misi szerepében Angyal
Barnabás aratott tapsot. Dehát segitett
is Nikkel Gyula. A Piros Bugyelláris ma
gyar földizü gondolatainak végakordjába
belezendült az Ursutz József vezette ze
nekar körmagyar zenéje s kipattan a kö-
�A MUNKA
2. oldal
nak ellenük szórni, akiknek érdekeit a
szociáldemokraták maguknak szoktak ki
sajátítani. Hogy állhat be javulás pl. a
mezőgazdasági munkások életében, na a
termények Maratásával nem jár karöltve
idejekorán azok értékesítése. Nem merünk
még gondolni sem arra, hogy előállhas
son mégegyszer az a helyzet, hogy egy
bőséges termésű esztendő gyümölcse itt
rohadjon a nyakunkon, mert akik ezt
okozni fogják, azok megérdemlik a mun
kás, a termelő és íogyasztóközönség leg
súlyosabb Ítéletét.
Mi lesz a
hadikölcsönökkel ?
A pénzügyminiszter által benyújtott
valorizációs törvényjavaslat a hadikölcsö
nökre vonatkozólag semmiféle említést
nem tesz. Szóval az áilamadósági kötvé
nyek felértékelését nem is helyezi kilátásba!
Közismert, hogy leginkább a nem
zet gerince, a pénzt nem forgató közép
osztály és gazdatársadalom van érdekelve
legjobban a hadikőlcsőn ügyben. Az a
kategória, amelyik a katonáskodás, a sza
nálás nagy terhét hordta és hordja. A
konjunktúra idején nem alapozhatta meg
jövőjét s most a közgazdasági helyzet le
romlásával a legszánalmasabb tengödés
az osztályrésze. Anyagi helyzetének ja
vulására semmi kilátás, mert még csak
biztatásokat sem kap, ami a halálos beteg
helyzetében az injekció szerepe lenne.
Az elkeseredés, a nyomor, a szen
vedés és kilátástalan jövő a hadikölcsönkötvény tulajdonosokat a legnagyobb
szerveskedésre késztette, amely a kötvény
tulajdonosok szövetségének megalakulá
sával végződött Ezen a nagygyűlésen,
amely április 18.-án volt Bpesten az Erzsé
betvárosi kör nagytermében, súlyos vádak
•és számonkérések hangzottak el a pénzügyi
kormányzattal szemben. Akkor mondották,
amikor magánvállalatok talpraállitására
milliárdokkal siet a kormány, addig meg
sem kisérli a háborús hitelezőkkel szem
ben fenálló becsületbeli kötelességeit leg
alább részben rendezni.
Nemcsak kifakadások és vádasko
dások hangzottak el e komoly és elkese
redett hangú naggyülésen, hanem kiváló,
elfogulatlan szakemberek javaslatai is,
melyek alapján a kormány, kezébe ve
hetné a hadikölcsönők
rendezésének
ügyét.
Elhatározta a nagygyűlés, hogy kül
döttséget meneszt a pénzügyminiszterhez
és miniszterelnökhöz. Ezen küldöltségjárás azóta már meg is történt s a pénz
ügyminiszter és miniszterelnök felszólítot
ták a küldöttséget arra, hogy tegyen a
szövetség konkrét javaslatot a hadiköicsönkérdés mikénti megoldására. A szö
vetség megígérte, hogy a legrövidebb
időn belül benyújtja azt.
A Szövetség megbízta Dr. Paczner
Jenő bpesti ügyvédet, a Hadikőlcsőn
cimlettulajdonosok akciójának egyik ve
zéregyéniségét, hogy ismertesse a hadikölcsönök jegyzésének id- jét, a körülmé
nyeket, a célt, amiket szolgált, az akkori
kormányzat Ígéretét, a Hegedűs féle
megoldási tervezetet, a jelenlegi helyze
tet és orvoslási módot stb. Ezen igen
fontos adatok egy füzetbe összegyűjtve
jelentek meg. Ezen füzet ára 10.000 ko
rona, mely összeg az akció pénzkiadásai
nak, levelezéseinek javára fordittatik. Fel
szólít minden hadikölcsőnkötvény tulajdo
nost a nagybizottság, hogy levelezőlapon
jelentse be nevét, foglalkozását, a birto
kában levő címletek névértékének köz
lése mellett az Országos nagybizottság
Elnökségénél (VI. Podmanitzky ucca 8
•zépre a bájos négy pár migyar ritmusrajáró lábakkal, csendülő sarkantyúkkal. A
toborzó topogása, az andalgó a csalo
gató kecses hajladozása, a bölcső össze
fogása s a végcsárdás szilaj üteme gyö
nyörűbbnél gyönyörűbb képeket vetített
a színpadra, amelynek deszkáira betop
pant Tarján egyik Mgjobb csárdástáncosa
Fehérvári József. Olyan volt a szép kipi
rult láuykák arca, a pillangó minden szí
nében pompázó ruhája, olyan szép volt
mint a mesék jelenése.
Mese volt, álom volt az egész Pi
ros Bugyelláris. Mese a magyar falu
majdnem elfeledett szépséges pacsirta
dalos, rozmarinillatos házairól, a bennük
szövődő gyönyörű regék birodalmából.
Álbm volt, amely azonban felébredés
után is itt zsong, itt virágzik Salgótarján
lakóinak szivében,
Sz. I,
sz. Bpest.). Ajánlatos ugyanakkor a 100001 I lemmel kiséri a nagy arányú mozgalmat
korona beküldése is, amennyiben nagyon s lapunkban, amikor, annak szükségét
értékes felvilágosításul szolgál a kis füzet. látja, imformálni fogja városunk kö«
Szerkesztőségünk állandóan figye-| Izönségét.
Az ÉNE alakulógyölése Mátraszelén.
Az ébredő magyarok egyesülete édes magyar földön, melyen élnünk és
alakuló gyűlését április 25-kén délután 4 in-ghalnunk kell. Ez a föld szült minket
órakor tartotta meg Mátraszele köz ez táplál és ez fogad vissza kebelére
megpihenni.
ségben.
Jól esett látnia, hogy ott van agyü
Már a kora délutáni órákban nagy
élénkség, sürgés-forgás volt látható a lésen a község elöljárósága, a község
zászlódiszt öltött községben s a szövet képviselőtestülete, a vidék intelligentiájakezet közelében hatalmas diadalkapu mely tény csak azt bizonyítja, hogy az
elöljáróság és ennek a községnek meg
várta a központ kiküldötteit.
A bányász zenekar a község végén értő polgárai egytől egyig magyarok!
Zugó taps és éljenzés kísérte a
fogadta az érkezőket s zeneszó mellett
kisérte a szövetkezet előtti térségre.
beszédet.
Ezután Zsirkay János nemzetgyűlési
Bár a községben három lakadalom
és egy temétés is volt, a község közön képviselő emelkedett szólásra.
sége nem remélt tömegben jelent meg a
Megragadó szavakkal ecsetelte, hogy
gyűlésen.
a magyar főldniivelő, a magyar munkás,
A gyűlést Tóth kapcsos Lajos szö az iparos — mind mind csak azért fárad,
vetkezeti könyvelő nyitotta meg s ügyes csak azért nyomorog, hogy lélekölö mun
talpraesett beszéddel üdvözölte a köz kájának gyümölcsét egy csak a kényel
met s az erős htunkét nem szerető ide
ponti kiküldötteket.
Rákóczy Béla az egyesület igazga gen faj vágja zsebre. — Vájjon látunk e
tója megkapóan tartalmas beszédben is szánlóvetőt, vagy nehéz bányamunkát
mertette az egyesület célját s szivekbe- végző idegen fajú egyéneket?
markoló szavakkal ecsetelte a szegény I
A beszéd elhangzása után szűnni
nép és munkás nyomorát.
nem akaró taps és éljenzés következett.
A beszédet zugó taps és éljenzés — Majd ezek után a szövetkezet helyi
ségében az alakuló gyűlés tartatott meg.
rekesztette be.
.Utánna Budaváry László a Nem — Elnökké egyhangúlag Tót kapcsos
zeti Elet szerkesztője szólott a néphez, Lajos választatott meg. — Megalakult a
hosszan szeretettel, az emberi értelmet választmány is. — Az egyesületnek már
ez alkalommal több mint 100 tagja lett
is lebilincselően.
Kifejezte, hogy itt ebben a nyomo a jelentkezők közül. — A hangulat igen
rék, csonka hazában, ahol a magyar ezer lelkes és bizakodó. —
A központi kiküldöttek hálásan kö
éven át vérzett az idők zivatarában, en
nek a fajnak van joga élni és boldogulni szönték meg a nem remélt fogadtatást
Kifejezte, hogy a népbolonditó szociál s kilátásbahelyezték, hogy Mátraszele
demokráciával szemben ők nem felíorga- községet gyakrabban fel fogják keresni,
tást hirdetnek, hanem összefogást a haza, hogy az országos központtal az oly kí
vánatos kapcsolatot fenntarthassák. —
a vallás és nemzet érdekében.
Mi a "magunk részéről csak végte
Hangsúlyozta, hogy a szociálde
mokraták azt hangoztatják, hogy nincse len örömünknek adunk kifejezést a felett,
nek országhatárok, mert mindenkinek hogy Mátraszele község azok között a
joga van ott élni, ahol akar s mindenütt községek között van, amelyik megérti
boldogulhat, ezzel szemben ö azt han az idők szavát s érzi, hogy annyi baj és
goztatja, hogy igen is vannak oszágha- viszály, annyi nyomorúság és szenvedés
tárok, mert hiszen látjuk, hogy a magyar után uj eszmék, uj irányokra van szükség
mindenütt idegen, a magyart mindenütt s jövője csak a tiszta magyar faj ural
Cs. S.
üldözik s csak itthon boldogulhat az mának leheti
Hírek és különfélék.
Májusi áj latosa ágok. Az év leg
szebb hónapját a katolikus Egyház Sz.
Mária tiszteletére szenteli. Városunkban
tavaly tartattak meg először, ezen esti
ájtatotosságok s a katolikus híveknek
igen hagy lelki örömére szolgált. Ezidén
ma, szombaton este 7 órakor lesz az első
ájtatossag.
Halálozás. Juhász János acélgyári
munkás múlt héten, kedden tüdő és mellhárgya gyulladásban meghalt. A szorgal
mas, jó gpndolkozásu munkásnak 7 gyer
meke maradt. Temetésén megjelent az
acélgyári zenekar, dalárda és keresztényszociálista munkásság lobogó alatt. A sír
nál Hafíner Béla párttitkár tartott be
szédet. Az igazgatóság a legmesszebb
menő támogatást Ígérte meg az özvegy
nek, aki iránt mindenki nagy részvéttel
viseltetik.
Kiránduló diákok. A mezőkö
vesdi kir. kath. reálgimnázium 44 tanu
lója, Király Jenő, Kutassy Károly és Peczina Endre tanárok vezetésével, tanul
mányi kirándulást tettek ápr. 23 és 24-én
városunkba és szép környékére. Megte
kintették a bányaigazgatóság szívességé"
bői a somlyói zénbányát, hol Deák Jó
zsef bányagondnok tartott az ottani szén
kincs geológiai viszonyairól szakszerű
előadást; majd a Pécskő hegyén át az
acélgyárba mentek, hol szakszerű kalau
zolás mellett tanulmányozták az összes
üzemeket. Délután Baglyaskővár vulkán
embriójában, szombaton pedig Somoskő
és Salgó érdekes bazaltkupjaiban gyö
nyörködtek s az acélgyár igazgatóságá
tól készséggel rendelkezésre bocsátott
fogaskerekű vasúton jöttek vissza váro
sunkba, melyet, sok szép emlékkel gaz
dagodva, szombaton délben hagytak el.
Tábori mise
Baglyaialján
Mint értesülünk, a baglyasaljai r. hath.
hívek felkérésére a múlt évben beszer
zett harangjuk megszentelésének évfor
dulóján, május 9-én, délelőtt 10 órakor,
a bányatársulati felső iskola árnyas torna*
kertjében szent beszéddel kapcsolatos
tábori szent mise fog tartatni. Ugyanaz
nap délután 4 órakor az ottani „Hangya"
szövetkezeti-propaganda délutánt rendez,
melyen a szövetkezeti eszméről, céljáról,
a népjólétre való erkölcsi- és anyagi ki
hatásáról |zövetkezeti vezető férfiak fog
nak szabad előadást tartani.
Ismeretterjesztő előadás a
kath. körben. Múlt vasárnap délután
a Kát. Kör helyiségében Balhauser István
acélgyári főmérnök igen érdekes előa
dást tartott férfiaknak egyik legfontosabb
közgazdasági kérdésünkről: az aranffedezetü pénzrendszer csődjéről és uj forgótökerendszer
bevezetéséről. Előadó
két órás előadása folyamán bebizonyította
és példákkal erősítette, hogy a mai ka
tasztrofális .pénzügyi
helyzetből
megvan a biztos, egyszerű kivezető ut,
ha Bell Miklós nemzetgy. képviselő és
előadó által kidolgozott és kifejtett uj
forgótökerendszert léptetjük életbe. Lé
nyege ennek az, hogy az eddigi arany
fedezetű rendszer helyébe, — amely gaz
dasági csődbe vezeti egymás után az ál
lamokat — az ingatlant kell, megtenni
pénzfedezetnek,'Sz eleven értéket, ami
kamatot hoz a holt arany fedezet helyett.
Élvezetesen fejtette ki előadó, hogy mi
képpen'lehetne az uj rendszerre áttérni/
amely rendszerre áttéréssel az összes mai
súlyos bajok, problémák mind kedvezően
megoldódnának; hivatkozott a németek
nél bevált hasonló járadékmárkára és ki
mutatta, hogy
ilyen rendszerrel az
adófizetés megszűnne és az állam is foko
zottabban tehetne eleget becsületbeli kö
telességeinek. (Rokkantak, árvák, nyug
díjasok ellátása hadikőlcsőn visszafizetése
stb.) — A hosszú nyomorúság után bár
a komoly pénzügyi konszolidációhoz ve
zetne ez az uj megoldási terv! Felsóhaitanánk valamennyien s büszkék lennénk
Bell Miklósra, de mi tarjániak különösen
Balhauser Istvánra, aki mérnök létére ez
esetben nagyobb fináncnak bizonyulna
á financminiszternél.
elnöknő
más elnö.
egyesület-,
tinaja, asztávné terjes
pénztári jelentést
amint a közgyűlés jóvunagyóan tudomásul
vett. Majd az uj tisztikar választása ke
rült sorra. Amelynek során elnöknő is
mét Pántyik Árpádnc lett, aklnöknő Dr
Kovács Józsefné, pénztárnok Jesse Gusztávné, Jegyző Rőder Alfréd és Szlovák
Pál. Ezután a lelkész indítványára az évi
tagsági dijat 20 ezer K-ban állapította
meg a közgyűlés és kimondta, hogy en
nek ellenében a tagok családjában elő
forduló születési esetben 300—500 ezer
kor. segényt nyújt a tagoknak. Adja Is
ten, hogy a jóltevés öröméből minél több
jusson az egyesület vezetőségének és
tagjainak.
A Nemzeti Muzeum ásatással
Zagyvapálfalván Nógrád-vármegye
a prehisztorikus leletek klasszikus hazája
mely kő , bronz- és vaskorszaki, majd
honfoglaláskori stb. leleteinek gazdagsá
gával világhírre tett szert Közel száz
esztendeje, 1828-ban tette közzé először
JanKovich Miklós a közeli Kisterenye ős
kori régiségeit és ezen elmúlt száz esz
tendő óta felszínre került, történelem
előtti leletek nagyban hozzájárultak a
a praehistoria számos problémájának tisz
tázásához is. Legújabban a Salgótarján
nal tőszomszédos Zagyvapálfalva határá
ban, a temető és- a bolgárkertészek háza
között
elhúzódó
hegyfarkon
buk
kantak gazdag bronzkori urna-temetőre,
Okolicsányi Szeráf földjén. A gazdag lelő
helyre
halasi
Kun
Árpád,
kun
szentmártoni jószágfelügyelő, hívta fel a
Kunszentmártonban ásatásokat végző ré*
gészek figyelmét. Erre azután -a Magyar
Nemzeti Muzeum igazgatósága Dr. Hillebrand Jenő igazgató őrt és egyetemi
m. tanárt küldte ki a sirmezö szakszerű
feltárására. A néhány nap óla folyó ása
tás mindjárt az első nap gazdag ered
ménnyel járt. Eddig kb. 25—30 ép urnasirt bontatott fel Hillebrand dr., melyben
a szokásos törmelék, föld, hamu és csont
darabkák mellett, a tudományos ‘ szem
pontból oly fontos bronz mellékletek is
szép számmal kerültek felszínre. Így kü
lönböző alakú, korong- és gömbösfejü
tűk, karperecek, gyűrűk, csüngök egy
tőr és gyöngyök,
kisebb-nagyobb, fe
ketére égetett és még nem korongon
készült agyagedények stb. Az urnákon
kivül legérdekesebbek és valóságos tu
dományos szenzáció-számba mennek azok
a laposra csiszolt, jeton-szerü, kerek kis
márványlapocskák (eddig 3 drb.), melyek
az urnák mellett voltak és amelyekhez
hasonlót eddig még sehol sem találtak.
Unikum-számba mennek a bronzkarperecek közölt azok a szép sodronyfonatos
karperecek is, melyeket Hillebrand dr.
26.-án talált az első urnákban. Az ásatá
sokat az érdeklődők és kiváncsiak nagy
tömegei lesik rendületlen kitartással. Itt
jegyezzük meg, hogy Zagyvapálfalván, u.a.
3000—3500 éves sirmezőn, már régeb
ben is találtak bronzkori régiségeket. így
a Magyar Nemzeti Muzeum két Ízben
kapott innét cseréprégiségeket, 1864-ben
a pest-losonci vasút vezérigazgatóságától
hivatalos küldeményképen, 1866-ban pe
dig Papp Károly földbirtokos ajándéká
ból. A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T.
gyűjteménye pedig Hroziencsik István
bányaigazgató ügybuzgóságából és Pap
Gyula ügyvéd ajándékából, szintén őriz
innét egy igen szép tokos és fűles bronz
fejszét. Ezt az alkalmat is megragadjuk,
hogy felhívjuk közönségünket a régisé
gek megbecsülésére és megmentésére,
melyeknek anyagi értéke rendesen igen
csekély, vagy semmi ugyan, de tudomá
nyos értékük sokszor szinte felbecsülhe
tetlen lehetil
(Dr. D. jB.)
A Magyar Estélyen felulfizett»k: Sztrnyavszky Sándor, Szilárdy István
3C0—300 ezer kor. Dr. Veress Zoltán
200 ezer kor. Paravicinyi Jeqő, Dr.
Förster Kálmán, Légrádi Béla, Köntzey
Ferenc, Zorkóczi Samu, Paczolaiy Zoltán,
Hercegh József, Liptay B. Jenő, Rameshofferoéla 100—ICO ezer kor. Róth Flóris
90 ezer kor. Schiffler Róbert 85 ezer kor.
Kiss Gyula 75 ezer kor. Dankó Antal,
Dr. Csengődi Lajos, Horváth Géza, Dr.
Radetzkjr*István, Dr. Varga Kálmán, Zsélyi László, Tan* Lajos, Folkusház iZ. Dufek
P. Schreinér J. 50-50 ezer kor. Ender István,
Szenei Kálmán, Vitéz Pál Imre, Becner
Pál, Dr. Pap Dezső, Takács Ferenc, Rác
Károly 40—40 ezer kor. Puachman Gyula,
Bubik József, Billeter Tivadar, Petonszky
László, Dr. Hauptman Béla, Újlaki Ignác.
As Evang Nőegylet ápr. 25-én 30-—30 ezer kor, Grecs Andor Ivancsó JL,
Dr. Ctirbusx E.
tartotta évi közgyűlését rántyik Árpádné Karaitur A., Dr. Makai
�Salgótarján, 1926. május 1
A MUNKA
3 oldal
w
25—25 ezer kor. Lapsánszky János, Schu délelőtt 10 óra, a régi országházban
bert Magda, Fridrich Gyula, Cirbusz Endre (Főherceg Sándor-ucca 8.). A találkozót
Bozó György, Szárig Nándor, Pobozsni rendező bizottság mindazoknak a volt
Győző, Balhauser István, Mateidesz N., iskolatársaknak, akiknek címeit ismeri,
Frencsik ö., Majer Vilmos. Nagy Berta közvetlenül meghívót fog küldeni, felkérve
lan 20—20 ezerkor. Kovács Andor 15 őket, hogy viszont a maguk részére az
ezer kor. Frics Vilmos, Sztankovics Já általuk ismert volt iglói diáktársaikat
nos, Krautz Pál, Haffner Béla, Kimer levélben szólitsák fel a részvételre, vagy
Pál, Horváth Károly, Takács N., Majoros küldjék be az általuk ismert diáktársa
N., Gábriel N.1Ö—10 eeer kor.
pontos lakcímét a rendező-bizottságnak.
A cerediekről egyesek méltat Ezzel a hólapda-rendszcrrel remélhatő,
lanul azt a hirt terjesztik, hogy szegény hogy a találkozóról az összes volt iglói
megboldogult papjukat teljesen magára diákok tudomást szereznek. A rendező
hagyva engedték elpusztulni. A híreszte bizottság gondoskodni fog úgy a Ma
lés teljesen alaptalan, mert a kezelő or gyarország, mint az összes utódállamok
vos rendeletéit a legpontosabban betartva lapjaiban megfelelő propagandáról a ta
nagy szeretettel ápolták a beteget Rudy lálkozó sikere érdekében. Tervbe van
kántor és családja, Bartha intéző, a ta véve egy „Iglói Diákszövetség* alakítása,
nítónő és a postamesternő. A cerediek te melynek célja és leiadata lesz az arra
hát lelkiismeretesen megtették köteles rászoruló volt diáktársak erkölcsi és
ségüket, de a beteg lelkész gyönge szer anyagi támogatása. A rendező-bizottság
vezete leggondosabb ápolásuk ellenére reméli,- hogy a találkozón tömegesen fog
nak a volt iglói diákok résztvenni és ez
sem tudta a kórt leküzdeni.
A Luther Szövetség évi ren utón is felkéria bizottság a volt iglói
des közgyűlését ápr. 25.-én Dr. Csen- diákokat (ha netalán közvetlenül nem is
gődy Lajos nyitotta meg, majd elnöki kaptak volna felhívást), hogy a találko
beszámolója után Takács Ferenc pénztári zón résztvenni és részvételüket „Iglói di
beszámolója következett. Ezután a tiszti áktalálkozó" rendező-bizottsága, Budapest
kar lemondván elnöknek egyhangúlag V., Alkotmány-ucca 29. bejelenteni szí
Kralovánszky Imre bányaigazgatót, alel- veskedjenek. A találkozón minden politka
nőknek Schreiner Jenő, Dr. Csengődy és irredenta mozgalom ki van zárva. A
Lajos, Deák József, Fabinyi Lajos, ügy találkozó pogramját a rendező-biottság a je
vezető elnöknek Dr. Halyák Zoltán, tit lentkezőknek közvetlenülfogja megküldeni.
kárnak Figus Béla pénztárnoknak Takács
Ferenc, Jegyzőnek Röder Alfréd és
Nagy zivatar Sajécsényben
Szlovák Pál választattak meg a 20 tagú
Kedden és szerdán 20 és '2£-én\a dél
választmány élén. Az uj tisztikar nevé
ben Schreiner Jenő, bensőséges szép be
Amennyire együtt érzünk az éhező utáni órákban hatalmas zivatar vonult vé
Lapunk vezetőhelyén foglalkozunk
széddel foglalta el az elnöki széket, majd az egész országot szenzációval betöltő nyomorgó munkássággal, akiknek érde gig a községen, mindkét napon percekig
Dr. Csengődy Lajos indítványára kimon Pestre indulásával a bányászoknak s mér kében annyiszor fogtunk tollat itt élve tartó jégesővel, ami a véleményekben s
dotta a közgyűlés, hogy a 20 ezer ko legeltük ugyanott a lelki inditó ok,okát köztük s a nyomort látva sohasem néz a gyümölcsfákban igen jelentős károkat
rona tagdíj mellett, ha a meglevő 600 és következményeket, itt csak a tények tük, hogy sociáldemokraták-e vagy nem okozott. A szerdai zivatar- alkalmával a
tagból 300 tovább is tag marad úgy a rövid összefoglalását óhajtjuk megadni. — amennyire örültünk, hogy a helytelen villám becsapott a sajtgyárba; amelyből
tag elhalálozása esetén 500 ezer kor. te Szükséges is ez azért, mert a Salgótar naiv de érthető megmozdulás ráterelte a pillanat alatt, hatalmas lángok törtek elő
metkezési segélyt nyújt a hátramaradot jánt egyszerre fölfedezett pesti riporter közvélemény figyelmét a nyomortanyákra, s a gyárat melléképületeivel elpusztította.
taknak. Majd Fabinyi József indítványára tömeg a legfantasztikusabb körülményü annyira megdöbbenünk, ha látjuk az igye A tüzeset a nagy eső dacára azonnal az
az ifj. egyesületeknek elismerését fejezte ket nyomatta ki az esetről s tálalta fal kezetét, hogy hogyan akarja kihasználni utcára csalta a község lakosságát s nagy
ki a közgyűlés szép tevékenységükért! oly kiadásba, amely pártállásnak és il minden párt, sőt minden lejárt, de re szenzációt okozott a tüzesetekben egyéb
A közgyűlés Schreiner Jenő zárszavaival lésének, legjobban megfelelt.
ményt szimatoló nagyság is e szegény ként ritka községben.
Ébredő Magyarok Salgótar
ért véget.
Tény, hogy körülbelül két hete va munkásemberek kétségbeesett vergődését. jánban F. hó 25-én délelőtt az Apollo
Mi p.-dig nem tudunk *á»t látni
A Hirach-gyAri Alkalmazottak lahogy a levegőben volt már a dolog. A
T*hnmni zsúfolásig megtelt helyiségében, amelyet
Olvasóköre folyó hó 17-en műkedvelő csendőrség is néhány nappal előbb tudta, benne mint amit edd g i«
WhA (NSNtn- a kinszorultak nagy tömege vett körül
előadást rendezett, mely nagyszámú néző hogy a sociáldemokrata bányász szakszer átkát, salgótarjáni
tartotta meg újra alakuló ülését az Ebközönség előtt, várakozáson felüli siker vezetben ily tervekről valami beszélgetés lását, amelyen ntéf aafa «a*4ulM» <•
*♦ ISima db' ídö M agyarok Egyesülete. A végig lelrel, zqgó tapsorkánok között zajlott le. volt. Így is kellett ennek törtépnie, me.t dőlnénk segíteni, sniat
va Hangulatú gyűlés első szónoka RáSzinrekerült, Szigligeti Ede — „A mama" a felvonulásban csak socialdemokraták társ felsn-on. D- érvéi -f*
B h központi igazgató volt, amely
A bányáénak wynminnve >
cimü háromfelvonásos vigjátéka, melyben vettek részt s határozottan látszott, hogy
lua Budaváry László a Nemzeti Élet
•
az anyóst, egy hamisítatlan házsártos ma az egyes telepek beszervezettjei előre csak munkával kkt< a*|f4i**
< < készt ője tárgyalta le a szocialdemokmát Ponyi Ilonka élethüséggel alakította megállapított rendben és időben jelentek munka keresetet, éMame.
at«k munkás politikáját. Zsirkay János
get
jelent.
Ha
a
wn
tmb
kinek Cili leányát, Langó Mici személye meg a zagyvapálfalvai útnak a biglyasi
sítette meg és megkapó játékával számos utat keresztező szakaszán. A reggel fél jak eléggé foglalko>Uliw * «MM*a-a»aat Mtazetgvülési képviselő társadalmi szem
pontokból világított# meg az ÉME küz
tapsot aratott. A férfi szereplők kézül 8 tói 9 óráig tartó gyülekező időben hely más de azonnali, sürgős nwnkaa;latosat
delmeinek gyönyörű intencióit. Ezután
Pranra Vencel és Fekete László, a mű színi becslésünk szerint 3000—3300 em kell teremteni.
Ez irányban hétfőn a belügyminisz újjáalakították a helybeli csoportot, amely
kedvelők előadásának nívóját jóval felül ber gyűlt össze, akik között salgótarjáni
tériumban
valamint a népjóléti és 'keres nek elnökévé Ungváry Miklós alelnökévé
múló játékukkal tűntek ki. A többi sze csak 6—800avolt.
pedig Köntzey Ferenc és Ponyi Antal lett
replők; Korejcsik Annuska, Jedlicska Jó
A baglyasi, pálfalvai és salgótar kedelmi minisztériumban tárgyalások lesz megválasztva egyhangú lelkesedéssel.
zsef és Zorkó Rezső, ügyes alakulását a jáni csendőrség által feltartóztatott tömeg nek a város polgármesterének bevonásá
nézőközönség őszinte elismeréssel hono az árok partján s a Dióhegy oldalán te val. A szükségmunkák előreláthatólag
NYILTTÉR*
rálta. A nagysikerű előadást éjfél után lepedett le, mind türelmetlenebbül és kis és tisztviselői lakások, járásbirósági
Felhívás.
2 óráig tartó tánc követte, melyhez a ze mind idegesebben. As általános izgalom palota, rendőrség, csendőrség és a főszol
Gaál Dezső salgótarjáni lakos által
ga
bíróság
épületeinek
emelése
lesznek.
nét az Olvasókör zenekara szolgáltatta. ban rendületlen sziklaként, de tapintatos
nevemben és terhemre rendelt áru és
Munkások! Testvérek! Népaka békitő és kérő szóval állott a csendőr E tárgyban természetesen a döntés Bu egyéb tartozásokért felelősséget nem vál
rat cimü keresztényszociálista hetilapunk ség, inig a szociáldemokrata szakszerve dapesten történik. Magunk részéről csak lalok. Nevezett nem jogosult nevemre hi
e héten, május 2-án megjelenik s belép zet néhány titkára megérkezett s meg azt az aggályunkat fejezzük ki, hogy e tel megrendeléseket eszközölni, özv. Marka munkásság gazdasági és szociális hely próbálta a tömeget rábirni, hogy csak munkák tervezése, kiírása s megkezdése sald Henrikné.
zetének javításáért küzdők soraiba. Fo küldöttséget küldjön a kormány elé. hosszú időt emészt fel az éhező és mun
'*) E rovatban közlőitekért nem vállal fele
gadjátok szeretettel, mint jóbarátot, sze Nem is annyira e rábeszélés, mint inkább kanélküli bányászoknak pedig már holnap lőséget a Szerk.
retettel támogassátok, ment igaz jóakaróit a csendőrség tapintatos, de erélyes fellé kellene a munka és kenyér.
Nem tehetjük le a tollat a nélkül, Levente footbal bajnokság Starjánban.
Kapható: Újlaki Ignác újságosnál, vala pésére a tömeg 11 óra felé mégis haza
11:0 4
mint a keresztényszociálista vezetőség indult. Összeverődött még ugyan a vi hogy megne emlékezzünk az egész ügy Bánya L E.
2 2 —
tagoknál. A Népakarat kiadóhivatala.
gadó előtt néhány száz ember, akik ben legszebb szerepet játszó vitéz Dr.
Hirsch-gyári L. E. 2 2 — — 2:0 4
Május 1 -én a községekben min-j a kiküldendők személyét meg is válasz Gereőffy Géza cscndőrfőhadnagyról, aki
4:2 3
2 1 1
Lőrinczi L. E.
den háztulajdonkorlátozás megszűnik. Az tották, azon utasítással, hogy még a déli tulajdonképen leszerelte a mozgalmat. A
összes kivételes rendelkezések az ország vonnattal Pestre menvén a kormánytól kellő időben felvonultatott csendőri erő Zpálfalvai L. E.
2:2 1
1
1
összes községeiben megszűnnek. 1926. azonnali segítséget kérjenek. A hétfőn dacára is tudatában lévén a munkásság
0:4
2
2
2
Starján
Városi
L.
E
nov. 1-től kezdve a felek közös meg este, illetve kedden reggel abbahagyott nyomorának, ő szólította fel a szociáldeegyezéssel szabadon állapíthat jak meg a munkát pedig a határozathoz képest mokra titkárokat a munkásság lecsillapí Lapujtői L. E.
2 — - 2 0:10 —
tására és visszafordítására s midőn nekik
lakások bérösszegét. A fokozatosan emel felvettek.
Mnováki L E.
kedő űzletbérek 1927 februárjában elérik
A küldöttség fel is- utazott Pestre, nem hitt a tömeg a csendőrszárnypa1 — — 1 0:1 —
a békebeli bér 75 százalékát. Úgy az üz ahol a munkásvezetést mindenáron kisa rancsnokságon Gereőffy főhadnagy ma Acélgyári L. E.
lethelyiségek, valamint a lakások bérlete játító Peyer Károly és Králik Ferenc ve gyarázta meg a küldötteknek vállalkozá S.-tarján r. t. város polgármesteri hivatala.
fizethető 3 egyenlő részletben.
zetése mellett a kereskedelmi és népjó suk naiv voltát s ő eszközölt ki a kül 3344/1926. szám.
döttségnek útiköltséget is. A kellő erély
Hirdetmény. Közhírré teszem, léti miniszternél tisztelgett.
hogy a földművelésügyi miniszter rende
A panaszokat Peyer Károly adta de egyben kellő tapintat és a magyar
leté értelmében erdők közelében 100 mé elő rámutatva a nyomorra s a nagy mun vérek szeretetének szava hatott s neki
Salgótarján r. t. város polgármestere
ter távolságon belül és az erdők közötti kás elbocsájtásokra. Érintette az üzemek köszönhető, hogy nem került sor a kellő a salgótarjáni közvágóhíd, hütő és jég
tisztásokon minden nemű tüzelés csak a redukcióját és kért sürgős intézkedést a helyen és számban őrt álló csendőr kar gyár építési és berendezési munkálatai
város polgármesterétől előzetesen kiké széntermelés fokozására, ami csak export hatalom beavatkozására.
nak biztosítása- céljából versenytárgyalást
rendő Írásbeli engegély mellett csinálható. kierőszakolásával és összes import beszün
A revolver. Borzalmas szerencsét hirdet.
Aki engedély nélkül tüzet rak, kihágást tetésével volna elérhető. Walkó Lajos lenség történt Zagyvapálvalván. Molnár
A versenyezni óhajtókat felhívom,
követ el, tehát a kirándulókra és cserkész kereskedelmi és Vass József népjóléti Lajos borbély felesége, sz, Vilimek Ro hogy „Ajánlat a salgótarjáni közvágóhíd,
csapatokra is kőtelező. Salgótarján, 1926. miniszter megígérték, hogy a külföldi zália egy éves kis gyermekével játszván hűtő és jéggyár építési munkálataira",
április 22.-én» Bodó János tanácsnok.
szén behozatalát megnehezítik, tarifa ked a gyermek mulattatására a felhúzott forgó vagy , Ajánlat a salgótarjáni közvágóhíd,
Iglói diákok
találkozója vezményekkel emelik a szén termelést, pisztolyt csattogtatta. Egyszer csak hatal hütő és jéggyár berendezési munkálataira*
Budapesten. Az iglói főgimnáziumnak a város részére pedig építési kölcsöntjsöt mas dörrenés és a kis Juliskát homlokán felirattal ellátott, pecséttel lezárt boríték
volt tanulói közül többen elhatározták, 'munkanélküli gyorssegélyt is folyósítanak. találja a golyó, aki sérülésébe meghalt. A ban helyezett ajánlataikat 1926. évi má
hogy a folyó év május havában egy
A város képe azóta is normális fiatal házaspárt csaknem megői jitette e sú jus hó 15. (tizenöt) napjának d. e. 11
monstre találkozóra hívják össze mindazo legfeljebb azt emlithetjük meg, hogy lyos szerencsétlenség, amely a vigyázat órájáig a polgármesteri iktatóba közvet
kát az iskolatársakat, akik valaha az ig Králik elvtárs is sietett a veszély elmúl lanságnak, meggondolatlanságnak a kö lenül, vagy posta utján nyújtsák be. Ké
lói főgimnázium tanulói voltak, a találko tával megjelenni, sőt csütörtökön Fényes vetkezménye. A gondatlan anya ellen sőbb beérkező ajánlatot figyelembe neip
veszünk.
megindult az eljárás.
zás helye és ideje Budapesti május 16-lka Lászlót is felismerni véltük az uccán.
Szociáldemokrata munkások Budapestre akartak vonulni.
Versenytárgyalási hirdetmény.
�A MUNKA
4. oldal
Az ajánlat az előirt ajánlati minta*
lap és ajánlati költségvetés felhasználá
sával teendő.
Ajánlatot lehet tenni az építési mun
kálatokra és a berendezési munkálatokra.
Az ajánlati költségvetésbe az ajánlati
végösszegeket nemcsak számokkal, ha
nem betűkkel is be kell írni.
Azok az ajánlattevők, akik a mun
kálat teljesitcscre törvényes képesítéssel,
illetőleg jogosítvánnyal nem bírnak, köte
lesek ajánlatukban
képesítéssel bíró
megbízottat megnevezni.
Azok az ajánlattevők, akik Salgó
tarján r. t. város részére ezídeig munkát
nem végeztek, illetőleg előtte ismeretle
nek, tartoznak megbízhatóságukat az ille
tékes kereskedelmi és iparkamara bizo
nyítványával igazolni.
Az ajánlatokat a városi tanácsterem
ben a beadás határideje lejártával azon
nal felbontjuk, amikor az ajánlattevők,
vagy képviselőik jelen lehetnek.
A művelet és feltételek a hivatalos
órák alatt a városi mérnöki hivatalban
megtekinthető és ott az azokra vonatko
zólag netán szükséges felvilágositások is
megadatnak. Ugyanott az ajánlati minta
díjtalanul az ajánlattevők által áttételek
kel kitöltendő ajánlati költségvetés ivenkint 8000 koronáért, a tervmásolatok pe
dig darabonként 25 000 koronáért ugyan
ott megszerezhetek.
A város képviselőtestülete fenntartja
magának a jogot, hogy a beérkezett
ajánlatok fölött az árakra való tekintet
nélkül szabadon döntsön, esetleg vala
mennyi ajánlatot minden- kártérítési igény
nélkül visszautasithassa.
Az el nem fogadott ajánlatok be
nyújtói semmiféle cimen köitségmegtérités, vagy egyéb díjazást nem számíthat
nak fel.
Salgótarján, 1926. április 25.-én
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
rásbiróság 1926-ik évi P* K. 533/ számú
végzése folytán 100 millió kor tőkeköve
telés, ennek 1925 évi junius hó 15. nap
jától járó havi
kamatai, V3°/o és
eddig összesen 11.052.290 kor.-ban biróilag már megállapított költségek erejéig
Salgótarjánban, vhtást szenvedett üzleté
ben. 1926 évi május hó 4-ik napjának
délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és
ahhoz a venni szándékozók ezennel oly
megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az
érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-c.
107. és 108. §-ai értelmében készpénz
fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szük
ség esetén becsáron alul is el fognak
adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingó
ságokat mások is le- és felülfoglalták és
azokra kielégítési jogot nyettek volna,
ezen árverés az 1881. évi LX.’t-c. 120
§. értelmében ezek javára is elrendeltetik
Salgótarján 1926 évi. április hó
12. napján.
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
2443/1925 ttev. szám."
Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az
1881. évi LX" t.-c. 102. §-a értelmében
ezennel közhírré teszi, hogy a balassagyarmati'kir törvényszéknek 1925. évi
1534/3 számú végzése következtében Dr.
Kovács Lajos ügyvéd által képviselt
Nográd és Honlvármegye körzeti Mező
gazdasági Hitelszövetkezet Javára 100
millió kor. s jár. erejéig 1926 évi január
hó 27.-én foganatosított biztosítási vég
rehajtás utján le- és felülfoglalt és
39^330.000 kor.-ra becsült következő in
góságok u. m. bútorok, vadászfegyver
pisztoly, fagylaltgép stb. a Krhnyák Jo
lán követelése erejéig is. nyilvános árve
résen eladatnak.
Mely árverésnek a starjáni kir. já-
kisugárzó lemezt adunk
politikai
hetilapban!!
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy* Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
Tisztviselőknek nagy kedvezmény
Nyitva május 1-töl szeptember 30-ig!
CSIZI
Jód-Bróm-Fürdő
Érelmeszesedés golyva-, ideg-, csontbőrbajnál, hüdéseknél stb. stb, rend
kívüli gyógyhatású.
Napi
ellátás
fürdőkkel
együtt
50-60 Ke.
Felvilágosítással szolgál a Fürdőiroda
ÉDESKUTY L-nél, Budapest, V. kerü
let, Erzsébet tér 8, és az igazgatóság,
CSIZFÜRDO- Slovenskó.
V
minden Községi Sorsjegyhez:.
Ne mulassza el
önmaga és szerencséje iránti
kötelességét
• neküpk, ha sürgősen megvásárolja
10.000 koronás sorsjegyeinket melyek
nek sokszorosát éri maga a törvénye
sen védett DELEJ-LEMEZ, mely kü-.
lön nem kapható.
Ezenfelül ■
nyerhet
g* /V <4
V
*
VILAGARUHAZ
BUDAPEST NEMZETI SZÍNHÁZZAL SZEMBEN RÁKÓCZI ut 42 SZ.
Mielőtt vásárlásait eszközölné tekintse meg
VÉTELKÉNYSZER NÉLKÜL
teljesen ingyen
DUSÁN FELSZERELT RÁKI ÁRUNKATDelain jól mosható gyönyörű mintákkal
—
Creppe jó mosó minden színben — — —
Cretonok festők
— — — — — —
Maroccaink, francia remek szinmintázással -—
Ruhakelme tiszta gyapjú legszebb színekben
Puplinok mintás simák —
——
— —
Flanel portörlők
— —
——
— —
Kabátok coverket és gyapjú kelméből — —
Delain ruhák legszebb fazon
——
— —
Jumper trikoselyemböl
—
——
— —
Női ingek hímezve — — — — — —
Pamutvászon
— — — — — — —
—— —
11.500 K.
——
—
8.500 K.
—— —
14.500 K.
— — — 25.500 K.
— — —
69.000 K.
— — — 52 000 K.
— — —
7.000 K.
— — — 390.000 K.
— — —
79.000 K.
— — — 62 000 K.
—
—
21 000 K.
— — —
11.500 K.
GyapjuszövMekben, selymekben kelengyékben nagy választék
VIDÉKRE MINTÁKAT KÜLDÜNK.
g* nyeremény
S tárgyakat
Postán való küldés esetén a levélbé
lyeget külön számítjuk fel.
Rendelje meg utánvéttel.
Község’ Tisztviselők Országos
Egyesülete
Budapest, V. kér., Akadémi
ucca 3. Telefon 144—61.
Salgótarjáni APOLLO MOZGÓ heti műsora
Szombat Vasárnap
1.
máj.
2.
Kedd
Hétfő
Szerdi Csütörtök
4.
3.
5 )
6.
Péntek
7.
♦
TÜZPARIPA
Szünet
Szünet t
Szünet
Húzás junius 7.-én.
Hirdessünk: A
MUNKA
Az árverés alá kerülő ingatlan a
kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron
nem adható el.
Az árverezni szándékozók kötelesek
bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át kész
pénzben, vagy az 1881;LX. t.-c, 42 íj
ban meghatározott árfolyammal számított
óvadékképcs értékpapirosban a kiküldött
nél letenni, hogy a bánatpénznek előleges
birói letétbehelyezéséről kiállított letéti
elismervényt a kiküldöttnek átadni és az
árvérési feltéleleket aláírni (1881: LX.
t.-c. 147., 150., 170, §§; 1908: LX. t.-c.
21, §)
.
.
.
..............
Az aki az ingatlanért a kikiáltás:
árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
Ígérni senki sem akar, köteles nyomban
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan
annyi
százalékáig kiegészíteni. (1908:
XLI. 25. §.).
Starján 1925 évi december hó 15.
napján.
Zelenka Ottó sk. kir. jbsági elnök.
A kiadmány hiteléül
Az árverést 1925. évi május hó 311
Csömör Mátyás
napján dedelőtt 10 órakor Mátraszőllősl
telekkönyvvezető.
községházánál fogják megtartani,
Dr Szenes Alfréd bgyarmati ügy
véd végrehajtatónak Szappan János mát-
Örökké hálás lesz
124/1926 végreh. szám.
raszőllösi lakos és társai végrehajtást
szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé
ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási
árverést 7 m/m 78 kgramos pestvidéki
búzának Bgyurmaton való átadása, vagy
a bpesti tőzsdén jegyzett ára 418 700 K
tőkekövetelés és járulékai behajtása vé
gett a starjáni kir járásbiróság területén
levő Mátrtszőllős községben fekvő, s a
1/a márraszőllősi 100 szu telekkönyvi
jegyzőkönyvben a I 1 sor. 103 lösz.
(Hár 72 sz. az udvar és a kert 439051)
ingatlanból Szappan János B. 5. a (’/3
rész) illetőségére 4959000 koronából, 2/u
azon telekkönyvi jegyzőkönyvben
a
2358910 sor 391.648.287.321 (b. 444/a
és 442/2 hrsz (szántóföldek és rétek)
ingatlanokból Szappan János B 5 a (*/3
rész) illetőségére 20461000 koronában,
3) u azon telekkönyvi jegyzőkönyvben
a-|-3 sor 1318 a hrsz szöilő ingatlanból
Szappan János B 5. a (V3 rész) illetősé
gére 2548000 koronában.
Árverési hirde lmény=kivonat.
Valódi hatásos delejességet
Salgótarján, 1926. május 1
kezd ete hétköznap este 8 órakor, vasár és ünnepnap
délután 4, 6 és 8 órakor.
Fáj a lába?
Ha íáj a lába, agy használja a már
kipróbált
Kámforos
Fortuna lábsót,
melyből 2—3 lábfürdő megszün
teti a sok járás, álldogálás. spor
tolás és egyéb megerőltetés bői
keletkező lábfájásokat. Megszaba
dítja a legmakacsabb tyúkszem és
bőrkeményedéstől, kámfortartal
mánál fogva felfrissíti az izmokat
és azonnal
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
'
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Alapítva 1895 év.
Postán utánvét mellett.
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 13.000 kor., oxford,
vagy zephir 15.800 kor., selyemfényű clolh 2.2000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor., duplaszéles
női szövet minden színben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 15.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 16.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184.000 kor., egy garnitúra,
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlö. vagy delén*
kendő 9.800 kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59.000 kor., kész paplanlepedő
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 18.900
kor., duplagnlléros színes férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28 000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszővetmaradékok minden elfogadható árban,
Rendelésnél
Postai rendeléseket lelkllsme.eteaen teljesítünk.
megszünteti
a lábizzadást.
Egy doboz ára 1 pengő, 12500 K.
Kaph’tó: Főraktár BopnárJenő gyógy
szertár, Budapest, VII- Dob n- 80.
hivatkozni e lapra.
Nyomatott WA Munka" könyvnyomdában Salgótarján. —■ Tulajd: Végh Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 18. szám 1926. május 1.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-01
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/158140dc73d1bd97a6ccf7259fab8f5c.jpg
08e140e53ba0b294e9c580ce23f96943
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/820a5374a1fd67fa2bd0ab52425844f8.pdf
4e4a84a5b799d2be9fc8ded13a353375
PDF Text
Text
fel ős
szerkesztő:
Szántay István
A MUNKA
IV. évfolyam. 19. szám.
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
Megjelelik: Szonhtsi.
Negyedévre 25.000 K
Poatacaekki 28 744 •>
Apróhirdetések: tzavaakint
1Ő00K., a legkisebb birdetél 10.000 K.
Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hó 8
A kocka el van vetve.
csohtban sok száz millió font vesz Icát a biztosítékokat, amelyeket Valko kap a munkás állást és kenyeret, ha a
tességgel kell számolnia, hanem miniszter a magyarországi bányaipar Népszava heti fizetési blokkját fel nem
mutatja. A munkás, aki hetenkint csak'
fenyegetőleg lebeg felette a tömeg megsegítésére kilátásba helyezett. három üzemnapot dolgozhat (mert a nem
A hosszú idő óta húzódó harc szenvedélyek kirobbanásának veszé Elsősorban felemelik a külföldi szén zetköziséggel pompásan lerombolt csonka
az angol széniparban végül is oda lye is s az eseményeknek ez a ket behozatali illetékét s minden való- haza a maga nyomorúságában nem tud
vezetett, hogy az angol bányászszö tős arca elég sötét arra, hogy az szinüség szerint a belföldi szénszál több munkaalkalmat nyújtani) akinek te
vetség kimondotta a sztrájkot. A angol politika vezető köreiben a lítmányok vasúti tarifáját csökkentik. hát alig jut betevő falatra, kénytelen
a Népszavára. Ez tény, Szer
munkaadók és munkások képviselői, legkomolyabb gondolatokat ébresz- Azonkivül, hogy a pillanatnyi szük előfizetni
kesztő Uram! Égyenesebb eljárás volna
akik között az angol kormány ját sze.
ség enyhittessék, a Máv nagyobb ehelyett nyíltan megmondani: munkások,
szotta a közvetítő szerepet, meg
Mindenesetre a világ érdeklő mennyiséget vesz át a termelt és a szabadságot nem azért hirdetjük, hogy
egyezésre jutni nem tudtak s ezzel déssel várja, hogy ez a szénkrizis, még eladatlan szénből s ezzel csök ti azt komolyan vegyétek és hogy mi
kitört^ az az ipari háborúság, amely mint fog eldőlni Angolországban. kenti a tuiprodukciót, amelynek meg is adjuk nektek. Elégedjetek meg
hogy állandóan szavaljuk és hir
még igen nehéz órákat szerezhet Bizonyos mértékben világjelenség egyenes következménye volt a bánya azzal,
detjük előttetek.
Angliának. A kormány a múlt esz a szén körül tapasztalható bajok. üzemek munkanapjai számának re
Nem vagyok barátja annak a fék
tendőben, hogy csak elkerülje ezt Vájjon nálunk Magyarországon nem dukálása. Tehát Magyarországon
tekintély rombolásnak sem amit a
a krízist, segélyezést szavaztatott csak a napokban járt-e az arra ille olyan fenyegető krízis koránt sincs, telen
pártsajtó oly nagy buzgalommal »végez.
meg az alsóházban a bányák szá tékes minisztériumban egy bányász mint Angliában s reméljük, hogy Hogy mit tesz a fékevesztett és forra
mára, amely nem kevesebb, mint küldöttség, amely a helyzet feltárása ezek a legrövidebb idő alatt élet dalmasított tömeg, amely elrúgja maga
24 millió fonttal terhelte meg egy után a kereskedelemügyi miniszter belépő intézkedések, egyenesen meg alól a tekintély és rend elvét, azt már a
esztendő alatt az állam budgetjét. től orvoslást kért? Ezzel a kérdés fogják szüntetni még azokat a ba Népszava a saját bőrén is tapasztalhatta,
amikor 1920-ban az az uccai csőcselék
Mig ez a segélyezési időszak tartott, sel minden államnak komolyan kell jokat is, amelyek ma fennállanak. (azon a címen, hogy „sok baj lett) nyom
a munkásoknak nem kellett sem hét foglalkozni, mert éppen az angol A kormány ez irányú intézkedéseit dáját teljesen szétrombolta. (Érdekes, hogy
óránál többet dolgozni, sem cseké példa mutatja, hogy milyen rettene mindenki a legnagyobb örömmel akkor a proletár lap saját kimutatása
lyebb bérrel megelégedni. Április tes veszedelmek származhatnak ab- üdvözli, hiszen azok, akik kenyerei szerint kik adtak nagyobb összegeket a
30-án azonban megszűnt a bányák I ból, ha későn látnak az orvoslás- kérnek magyar testvéreink s az nyomda fölsegélyezésére : Stern László,
állami támogatása s mivel a bánya-1 ' hoz s az érdekek összeegyeztetés élethez éppen olyan jogunk van, Neumann József, Stern Zsigmond és Társa,
Weisz Arnold, Blau és Lukács cég, Práger
tulajdonosok már régebb idő óta hez. Ezért üdvözüljük örömmel azo- mint akárki másnak.
Jakab, Klein Sándorné, Wolfner és Pető
vesztességgel tudták csak kihasználni
Hoffmann S. V. cég stb. Az ember gon
dolkozóba esik, kiket is szolgál hát tulaj
üzemeiket, tárgyalásokat kezdtek a
donképen a pártsajtó és miért siet olyan
bányászokkal, hogy ne legyen ugyan
mohón segítségére a mi ellentáborunk, a
bérleszállitás, de egyezzenek bele a
tőke?) A tekintélyrombolással inár csak
napi nyolc órai munkaidőbe. A bá
azért is csínján kellene bánni, mert pl.
A sajtó.
nyászok ezt a javaslatot azzal az
jómagam is általánosítok s hovatovább a
Jóleső érzéssel olvastam Szerkesztő munkás neve. Helyettünk mindig a prog vörösszegfűs népvezéreket sem fogom
érveléssel nem fogadták el, hogy
Angliában amúgy is háromszázezer Uram b. lapjának április 24-iki számában ramúi gondolkozik, amelynek hogy milyen majd tisztelni.
a pár sornyi meleghangú megemléke képtelen, sőt a munkásság érdekeire nézve
bányász van munka nélkül s a meg azt
A nemzetközi elveket sem volna
zést, amellyel leveleimet méltatta és bá milyen veszélyes tanai vannak, talán már
hosszabbított munkaidő természete torításával tovább lendítette toliamat, eddig is sikerült kimutatnom. A másik szabad olyan ékesen hirdetni, mind ahogy
den csak a munkanélküliek számát hogy ezután is híven szolgálja az önma gépezet, amely helyettünk tanulatlan mun a pártsajtó teszi. Hiszen manap már aZ
gára eszmélő munkásság tisztalátásának kások helyett gondolkozik, a hivatalos utcagyerek is tudja azt, hogy a nemzet
növelné.
Ne tessék azonban gon pártsajtó, amelyet súlyos hibái miatt ok köziség tébolya, a hazafiság teljes hiánya
A kocka tehát el van vetve, előkészítését.
volt az ami védtelenné tette határainkat
dolni, hogy dicsérő, elismerő szavai el- vetlen tollhegyre kell vennem.
(„ne lássak többé katonát," mondotta a
a sztrájkot kimondták. Kérdés azon bizakodottá tesznek, mert jól tudom, hogy
A világnézetük és érdekeik szerint kommunista gróf korhely hadügyminisz
ban mik lesznek a következmények? alapjában nem szerény személyemnek, ha
elkülönülő társadalmi rétegek harcban tere) és a mai kiáltó nyomornak is oko
Ez ma még beláthatatlan, mert min nem a munkásosztály jobbérzésű, tiszta állanak
egymással és e harcban a sajtó zója. Ha nincsen haza, nincsen kenyér,
den attól függ, hogy azok a mun fejű, saját eszével gondolkodó részének szolgáltatja a gondolat tüzérségét. Nekünk ez a kétszerkettő. Szorultságában már a
szólnak azok.
kásszervezetek, amelyekkel a bánya
is van sajtónk, csakhogy a munkásság parlamenti frakció is kimondotta egyszer,
Mi szociáldemokraták uton-utfélen
túlnyomó része igen görbe szemmel néz hogy elitéli a Trianont, de a jobboldal,
munkások szervezetének megegye hangoztatjuk
a szabadságot, a szabadvé
zése van, tényleg lefolytatják-e azt a lemény tiszteletét, ami azonban nem any- rá és sehogysem tud vele együttérezni. amely — nagyon okosan — nem tud
bírni ezen tessék—lássék kijelentésnek
Az erőszak sohasem volt jó, még
szimpátiasztrájkot, amit egy bányász- nyit jelent, hogy nekünk munkásoknak
komolyságában, csak nevetéssel válaszol
akkor
sem
lehet
alkalmazni,
ha
folytono
jogunk
van
a
saját
ügyünkben
véleményt
trájk esetére elvtársaiknak megígér
san „véleményszabadságot"
hirdetünk a nemzetközi hazafiaknak.
tek. Ha ez bekövetkezik Anglia formálni, vagy éppen nyilvánítani. Ez a mellette. Legsúlyosabb kifogásom tehát
Igen nagy baj az is, hogy a mi Ncpszabadság tulajdonképen szánk előtt elkiszámíthatatlan események előtt áll. huzogatott mézes madzag, amely csak a éppen az a Népszava ellen, hogy való szavánk túlságosan kidomborítja azokat a
Nemcsak az ország gazdasági életé hordó tetejéről elmondott frázisokban van sággal oda terorizálják elvtársaim kezébe kulisszatitkokat, amelyek a vörös nemzet
tének megbénulásával s ezzel kap- meg, a valóságban pedig „hallgas*4 a és vannak műhelyek, vállalatok, ahol nem közi alapon beszervezett munkásság és a
Munkáslevél.
Szabó Istvánhoz!
A tudós hellenista emlékére.
Irtás FEKETE ALFRÉD. .
Midőn ködökkel volt az ég takarva
Akkor jöttél te lelkes mécsvirág,
Hogy visszanézve ezredes utakra
>.
— Hová a bátor illetődve hág —
Aranyderűt vess sok száz néma vakra!
A szent magányban éltél messze, rejtve,
Nem hajtott téged kincses hír-remény...
Lelked a távol fátyolokba sejtse,
Elálmélkodva néma érdemén:
Úgy halmoztál te méhként sejtet sejtre.
Megnyílt előtted a mesés Olympos, .
Nektáros asztal, Istenek, torok....
S mit senki sem tett, koszorút öveztek
FenkÖlt fejedre hérosz Hektorok,
Lágyan gördülő, röpke verssorok!
Szegény voltál te életed magányán,
De lelked ezer kinccsel volt teli.
Eszmék születtek nyarad éjszakáján,
Melynek értékét korunk nem leli,
Csak hiú vágyak árnyát kergeti.
A szenvedőket felsegíti karja
És megalázza a dölyfös nagyot,
Annak lelkében nem dúl önviharjai
Magány lakója, óh te boldog voltál,
Boldogságod volt munkád érzetei
Most emlékedre felgyuladt az oltár
S eljött nemzeted... óh, mond, érzed-e,
Hogy a tétlenség lett a végzete?
Hogy elfedte régi nagyjait már
És tenni sem mer semmit nélkülük?!
Haj, leomlott a régi, büszki ősvár,
Romjain én: uj Marius, ülök....
Csak emlékekre indit az üszők.
Ha eltanultuk volna tőled egykor,
Munkás kezekkel elvonulni itt
S mig halkan, titkon egyre nő a sok sor,
Szivünkben örök tanyát ver a hit..
Nem csörgetnénk a gyász bilincseit!
De megértenénk a te hősi tetted:
önzetlenül munkálni a közért.,
A múlt fényét a jövőre vetetted
S nem követeltél hajadra babért
— Mert hivatottság lebegett felettedl —
Óh jöjj el hozzánk, vigasztald a Képünk,
— Az emlékezés uj erőket ad —
Hogy rácsainkon keresztül reméljünk:
Mert nem az boldog, ki a kincsözőnben A régi szent nap újra felvirrad
Felejti léte magasabb javát,
S uj vér lüktet majd erünkben hogy éljünkl
Kinek a lelke tétlen tettbe törten
S akkor, ha ezer uj fényt gyújt a Hajnal
Meg is tagadja emberi magát,
Hogy elviruljon egy kis hitvány kőrbenl És széttördeli bilincsét hazánk,
Majd megbékélve, sugaras ajakkal
Olymposodról tekints le reánk,
De ki eszmékkel indúl büszke harcba
Kinek dicshimnuszt zengedez • szánki
S szivében szerény szeretet ragyog!
Fordított világ.
Jelenet a XXL századból.
Személyek: Anya, Apa.
Apa: Jó reggelt! Nagyságos kép
viselőnő! Engedje meg, hogy kezeit csó
koljam és hogy kikérjem a mai nhp ház
tartási és konyha közigazgatási programmját.
Anya: Hagyja csak! Nem isme
rem szájképleteinek közegészségi állapo
tát és különben áem vagyok megelé
gedve magával. A tegnapi vacsora min
den kritikán alóli volt és ha nem eről
teti meg magát|nem
tanul
nem
igyekszik
jobban
teljesíteni
köte
lességét, 14 nap múlva kereshet más
helyet
Apa: Édes Nagysám! Hogy be
szélhet igy velem, ki törvényes, hites
férje vagyok, mig ön n parlamentben,
más közérdeket szolgáló és jótékonycélu
conventiculumokban boldogítja a nemze
tet és munkálkodik az állam háztartásá
ban, saját háztartásunk összes gondjai,
az én vállaimat terhelik, fiunkat és leá
nyunkat kell megmosdatnom, felöltöznöm,
iskolába vezetnem, rendbe kell hoznom
lakásunkat, tisztítani, szellőztetni, padlót
vixelni, a vásárcsarnokba sietni főzni,
mosni várni, foltozni, cipőt tisztítani, alig
marad időm magamat rendbehozni, be
kell látnia, hogy egy házelnöknőhöz illő
gurmanológiával, foglalkozni nem tudok.
Anya: Aproposl Jó, hogy említi a
maga rendezetlenségét, hogy keményebb
kifejezést ne használjak, már a miniszter
elnöknő ő Excellentiája, a múltkori tanács
kozás alkalmával figyelmeztetni méltóztatott, a maga személyére, hogy utóbbi
látogatása alkalmával, derűt állapotban
találta, ruházata pecsétes, ábrázata boros-,
tás, kezei piszkosak, körmei gyászsze
géllyel ellátva, szóval az ön szürke szenynyes alakja, árnyékot vet az én tündöklő
pályámra is, szálljon magába, mert ha nem
javul, akkor fel is ut, le is ut, megértette?
Apa: (siránkozó hangon) Édes
anyukom...
Anya: Ne fraternizáljon, ha sza
bad kérnem!
Apa: Nagyságos Képviselőnő, a
katastrofális felfordulás előtt, mikor még
édes anyukomnak....
Anya: Ha nem szünteti be sértő
frazeológiáját, megvonom öntől a szót.
Apa: Tehát a katastrofális szerep
csere előtt, mikor én mertem a ház urá
nak vallani magamat, a 25 §. megszorí
tásával, vagyis az ön háta mögött, akkor
még a Nagyságos Képviselőnő ur spe,
volt kegyes házamat vezetni, rendben
tartani, igaz, hogy bölcs közigazgatása
alatt állott, egy szakácsnő, egy komorna
szobalány, mindenes és kifutó leány, mire
mikor nagyot fordult a világ és mi, sze
rencsétlen férjék átvettük a háztartást
összes apró-cseprő gondjaival és teendő
ivel, a hölgyek semmiféle segítséget nyúj
tani, de még inaugurálni sem hajlandók.,,
�A MUNKA
2. oldal
zsidóság érdekeit összefűzik. Hogy a
pártsajtó előtt minden gyűlöletes, ami
keresztény és magyar és sokszor csak
úgy ömlik a gyalázkodás árja mások előtt
szent eszmékre és személyekre, de viszot
minden dédelgetett és kímélendő, ami a
zsidóságra vonatkozik (még ha nagytőke
is az), ez nem jó taktika. Antiszemitiz
mushoz vezet ez és egyszer gondolkozni
talál a magáraeszmélő magyar munkás
szociáldemokrata szárnya, ami azt jelenti,
hogy kiürül a szakszervezet is, meg a
pártkassza is. Ne'hajtsuk tehát ilyen ügyet
len módszerrel az ébredők malmára a
vizet, mert igen fog az fájni a frakció
nak, ha ők találnak utoljára nevetni.
Elmondhatok egy esetett, ami.ve
lem történt, de más-más alakban automa
tikusan szokott ismétlődni. Mikor a cardiffi bányákban közel 200 ember vesz
tette életét és árvák, özvegyek százai
borultak örök gyászba, a tragikus eset
ről néhány sorban számolt be a pártsajtó.
Ellenben, hogy valami Block Adolfot a
bécsi sibolás miatt lefüleltek, sőt azon
felül azt a rongyos nehányezer dollárt is
elvették szegénytől, amit egyetlen utján
keresett volna, erről egy hétig minden
nap két
hasábot kellett a pártsajtóban
olvasnom. Vájjon csoda-e Szerkesztő
Uram, — hogy a hét végén összeölel
keztem hu nőmmel és kisfiámmal, hogy
együtt sirassuk meg a szerencsétlen Block
A Stefánia közgyűlése.
urat, de az árvákról már régen el is fe
ledkeztünk?
Sokszor felötlik előttem a kérdés:
ki áll hát igazában közelebb a pártsajtó
szivéhez, Block Adolf-e, vagy pedig én?
Valahogy úgy vagyok az egész dologgal,
mint az elöregedett férj a Szép Heléna
cimü színdarabban. Óriási lámpással jár
körül a színpadon és könnyelmű életpár
ját egy idegen férfi karjaiban pillantja
meg. Erre közderültség közt igy elmél
kedik: Sokan egész biztosra mondták,
hogy megcsal a feleségem, de nem hit
tem. Most már nagyon is kezdek gyana
kodni. — Azt hiszem, az én részemről
is elkelne már az erősebb gyanú.
A pártsajtó körül tehát sok hiányos
ság tapasztalható. Annyira nyilvánvaló
az, hogy nem magyarázok tovább, mert,
akinek csak egy csepp lángesze is van,
biztosan velem érez,
Jól tette Szerkesztő Uram, hogy
olyan szépen kipellengérezte az Abend
szocialista lapot, amelynek proletár szer
kesztői milliárdokat kaptak a nagytőké
nek teljesített kitűnő szolgálataikért. Bi
zony szép kis demokrata világbotrány,
majd kisül a szemem miatta a keresztény
szocialisták előtt. Vagyok önnek, mint
a tisztakezü magyar sajtó buzgó harco
sának kiváló tisztelője:
Tarjáni András
felvilágosult fémmunkás
elnökül Horváth Lászlót választotta meg.
Ezután elnök bejelentette, hogy a nép
jóléti minisztertől egy építési kölcsön ki
eszközlésére fognak lépéseket tenni, hogy
a Stefánia működéséhez méltó saját he
lyiségébe költözhessen. A megjelentek
nagy lelkesedéssel vették tudomásul a
bejelentést. Megállapítjuk azonban, hogy
a jelen közgyűlés közönsége is azon né
hány közismert jótékonykodó és agilis
tagból állott, akik mindig kitartottak az
eszme mellett, különösen a hölgyek, Dr.
Förster Kálmánnéval élükön. Az uj veze
tőség a következőkép választatott meg.
Elnök Dr. Förster Kálmán, űgyv. társelnök
Horváth László tanácsnok; alclnök Prohászka Lajos és Dr. Pitta Lipót; titkár
Reguly Lajos; ügyész Dr. Polatschek Ár
min; pénzt. Szenes Arnold; ellenőr Mihály
Antal; jegyző Sz. Jflgcr Mária, Választ
mány: Bálázsovits Antalné, Dr. Bellák
Gyuláné, Dr. Csengődy Lajosné, Dr. Förs
ter Kálmánné, Dr. Kovács Józsefné, Fehérváry Józsefné, Chmely Ilonka, Gergely
Jánosné, Horváth Lászlóné, Köntzey Ferencné, Krajcsovics Gyuláné, S. Koháry
Angyal, Liptay B. Jenöné, Mancher Frigyesné, Moticska Nándorné, Pallay Gusztávné, Pántyik Árpádné, Dr. Perényi Lász
lóné, Puschmann Cyuláné, Rasovszky
Gyuláné, Szántay Istvánná, Szauer Andorné, Fischer Ferencné, Szabó Dezsöné,
Dravutz Antalné, Karattur Antalné, Dr.
Varga Kálmánné, Pénzes Zoltánné, Beczner Pál, Horváth László, Upponyi József
Lapsánszky János.
Április hó‘ 9ién d. u. fél 6 órakor
tartotta meg ezen egyesület a választ
mányi. ülést, mely után 6 órakor évi köz
gyűlés volt. Dr. Förster Kálmán polgár,
mester, elnök megnyitó szavai után Sz.
Jiger Mariska olvasta fel a jegyzőköny
vet, majd Horváth László űgyv. igazg.
számolt be az egyesület egy évi eredmény
dús működéséről. A tartalmas beszámo
lóért meleg köszönetét szavazott a köz
gyűlés a fáradságot nem ismerő és tiszt
ségét kiváló szakértelemmel betöltő igaz
gatónak. Ezután Szenes Arnold egyes,
pénzt, olvasta fel a jelentést, melyért a
közgyűlés köszönetét mondott.' A köz
gyűlés megelégedéssel vette tudomásul
a Stefánia helyi vezetőjének Dr. Förster
Kálmánnak atyai támogatását, az orvo
soknak és védőnőknek ügybuzgalmát és
örömmel vette tudomásul a zagyvapálfalvai fióknak felállítását, mely elsősorban
Dr. Soltész József főorvos érdeme. Ezen
fióknál Zsumbera Ella védőnő, jelölt al
kalmaztatott. A 3 évre választott tisztikar
mandátuma lejárt, a vezetőség lemondott
és e/y jelölő bizottság visszavonult, hogy
az uj tisztikar listáját összeállítva, a köz
gyűlés elé terjessze. A jelölő bizottság
ez elnöki székre újból Dr. Förster Kál
mánt jelölte, aki ezen tisztséget nem
akarta vállalni, hanem javasolta, hogy a
sokat fáradó Horváth László tanácsnok,
űgyv. igazgató választassák meg elnöknek.
A közgyűlés minthogy nagy lelke
sedéssel ragaszkodott mindkét vezetőjé
hez, úgy oldotta meg a polgármester ál
Áldozócsütörtökre. A közelgő
tal tett javaslatot, hogy Dr. Förster Kál
mánt kérte elnöki tisztségének további áldozócsütörtök előtt kegyeletes lélekkel
megtartására és melléje ügyvezető társ- gondol a keresztény világ arra a 40
Hírek és különfélék.
Anya: Nanűl
*
Apa: Egy szerencse mégis van a
dolognál, hogy' Nagyságos Asszonyom,
még az uj aera — ránk férfiakra’való —
szakadása előtt, volt kegyes, édes gyer
mekeinket világra hozni, mert őszintén
bevallom, nem tudom, “fniképen bonyolí
tottam volna le, ezt a Nobel dijra méltó
mélyen az elébe vágó procedúrát.
Mert, ha már tagadják a feministák,
hogy csakis az asszony, született erre és
évezredek óta ez a felfogás beleoltódott
az emberek vérébe és egész lényébe, jo
gos a férfiaknak az a követelménye, hogy
legalább egy, -ezt az átmenetet lehetővé
tevő, valami előkészítő, elméleti és gya
korlati tanfolyamot állítottak volna fel,
a szerencsétlen férjek rendelkezésére.
Anya: Kitűnő svádája van és be
látom, hogy valamikor csodáltam impo
náló szónolci tehetségét, de most kikéiem
magamnak a maga rossz vicceit, ne em
lékeztessen visáza, a régi, hál’ Istennek
a lomtárba került, elavult és tarthatatlan
volt állapotokra, a férfiak basáskodására
és az asszonyok elfelejtett kálváriájára.
Jegyezze meg magánaki hogy igenis
a múltban történt igazságtalanságokat,
gyökerestül kiküszöböljük, és Darvin mes
ter theoriáját alapul véve, mely szerint, a
majomból égalji, táplálkozási, hőmérséki
és más viszonyok behatása folytán, év
ezredek leforgása alatt, meglett az em
beri lény a mai mivoltában, remélem és
bízva bízok a jövőben, hogy sikerülend
corrigálni, a természet, semmivelsem in
dokolható és csakis a teremtés idejében
uralkodott nagy Chaos alkalmával csúsz
hatott be ez a rettenetes tévedés, mely
a férfinemet kiválasztotta, égig emelte,
mig az asszonyi, illetve a női nemet kár
hoztatva, a férfiak rabszolgájává sújtotta.
No hát vegye tudomásul, minden
féle eszköz áll ma rendelkezésünkre, mint
teszem azt, Röntgen, Kékfény, Fiuzen,
Rádium, Thorium, és a mindenféle Arganotherápiás armamentum, melyekkel a
halottakat is képesek vagyunk felébresz
teni, a Bicsérdysmus embere csupán le
vegőből él, neki már gyomor nem is kell
hát hogyne sikerülne a női és férfinem
gyökeres átváltoztatása?!
Apa: Nagyságos képviselőnői En
gedje meg, hogy az imént mondottakra
reflectálva, csodálatomnak és elismeré
semnek adjak kifejezést először és utol*
tár*. Én eddig nem tudtam, hogy az em-l
>er családfája a majomig, vagy ezen túl
levő homályos korszakba nyúlik bele,
csodálom Nagyságod ethnograíiai, de
mográfiái és fejlődéstani mély ismereteit
készséggel és mély rezignacióval húzó
dom vissza a konyha és a női budoár,
szűkén szabott misztikus, de annál ma
Salgótarján, 1926. május 8
napra, melyet megalapítója Jézus Krisz tingvált modoráért úgy elöljárói, mint
tus főitámadása után még itt a földön munkásai mindnyájan tisztelték és szeret
eltöltött s végül ünnepélyes bucsuvétel tek. Az ifjú párnak mi is tartós boldog
után-felemelkedett a megdicsőültek tiszta ságot kívánunk.
örök szép hazájába. Ha visszatekintünk,
Kultureat. Az R. K. Olvasókör
az isteni Megváltónak tninL embernek is vasárnap este 8 órakor tartja utolsóelőtti
mérhetetlenül nagyszabású egyéniségére közművelődési estjét. Belépődíj nincs.
önkénytelenül is az a kérdés merül föl
Bucauzáa! Mindazon jóbarátunk
elménkben, vájjon mint ember mily ta nak és ismerősünknek, kiktől Baglyasalpasztalatokkal, benyomásokkal emelkedett járól való elköltözésünk előtt sajnála
fel erről az undok sártekéről az igazság tunkra el nem búcsúzhattunk, ezúton monr
és szentség örök ragyogásába? Mit ér dunk „Isten hozzád“-ot. Bpest, 1926. má
zett a világosság és szeretet nagymes jus hó 4. Némethy Géza és neje.
tere, mikor a körülötte fontoskodó hatal
Köszönet; Az acélgyári ebédakció
masok álnok erkölcsi zsonglőrkpdését
igen szép eredménnyel zárta le áldásos
látta? Mit érzett mikor a páratlanul hit
működését. Az acélgyári társadalom ál
vány csőcselék nép tajtékzó gyűlölettel
dozatkészségéből eredő, a legnagyobb
a feszítsd meg-et kiáltozta? Ugyanaz a
szükség idejében kiosztott 1.657 ebéddel
nép, mely vonzó egyéniségének, szivet
nagy mértékben enyhítette a szükséget
és elmét kielégítő tanainak éveken át
szenvedő ártatlan gyermekek nyomorát.
lenyűgözött bámulója, csodás iótetteinek
Azért az őszinte szívből nyújtott adomá
élvezője volt. Mit érzett, mikor látta,
nyokért, és az akció megszervezéseért, a
hogy bírái jobb meggyőződésük ellenére segélyezett iskolás gyermekek nevében
ártatlanságának felismerése mellett Ítélik
ezúton mondunk hálás köszönetét a nea meggyalázó halálra? Istenembernek
messzivü adakozóknak s az Acélgyári
kellene lenni, hogy ezekre a kérdésekre
Nőegyletnek. Acélgyári iskolaszék.
helyesen megfeleljünk. De állítjuk, hogyha
A Magyarországi
KárpátJézus ideális és lángeszű bár, de mégis
csak ember lett volna, akkor az emberi egyeaÜlet helybeli osztálya f. évi má
romlottság körülötte tajtékzó örvényétől jus hó 16-án kirándulást rendez a bárnai
megundorodva
megérdemelt
sorsára Nagykőre, vezető: Dr. Dornyay Béla. In
hagyta volna az emberiséget. Ámde Krisz dulás reggel 6 órakor a zagyvái rakodó
tusban az emberi szempontokat vértele- ról. Részletesebb terv hirdető helyeinken
nül túlszárnyalta és uralta az istenség és a jövő hét folyamán lesz közzétéve,-vala
az örök Atyánál vállalt célkitűzés: a bű mint a Munka 15-i számában. Minden
neiben fetrengő emberiség megváltása. kit szívesen lát az elnökség.
A Salgótarjáni Iparteztület
Ezért Krisztus imádásra méltóan nagy
egyénisége nem megvetést, hanem szá Rákóczy ünnepélye. F. hó 9-én (va
nalmat és mindent megbocsátó nagy- sárnap) esti 8 órai kezdettel tartja a Sal
nagy szeretetet érzett romlottságunk iránt gótarjáni Ipartestület Rákóczy ünnepélyét,
Ez a végtelen szeretet mondatta vele amelyen Upponyi József salgótarjáni hit
a kereszt györtelmei között: Atyám bo tanár fogja az ünnepi beszédet mondani.
csáss meg nekik, mert nem tudják mit Belépődíj nincs vendégeket igaz magyar
cselekesznek. Feltámadása után azonban szeretettel látunk.
Felűlfizettek a Magyar Es
már a szeretet sem tudta visszatartani
közöttünk. Elvégezte küldetését, sietett ten (folytatás) Wagner Rezső bigazgató
fölemelkedni, mert bizonyára nem valami 100.000 K., Dravucz Antal bányaigazgató
isteni élvezet lehet egy abszolút tiszta 60.000 koronát.
értelemnek és végtelenül szent jellemnek
belevegyülni emberi alakban az erőszako
sak, igazságtalanok, kizsákmányolok, ön
zők és irigyek hitvány kánkán táncába,
melyet közönségesen emberi életnek ne
vezünk. Hogy lelkileg mi is feküdjünk
emelkedni, megígérte az ő erősítő-Lelkét
kinek segítségével és a magunk fáradsá
gával, az igazi krisztusi szellemnek a szi
vekbe, a társadalmi és gazdasági beren
dezkedésekbe való okos beerőszakolásával megalkossuk már itt magunknak azt
az emelkedett hazát, melyben kevesebb
az árvát és védtelenül kihasználtak Idő
előtti elsorvadása, kevesebb a durva önző
felfogás uralma, ellenben a szeretet, igaz
ság, megértés és több az elégedetten
mosolygó boldog ember. Erre az áldo
zócsütörtökre, erre a felemelkedésre ké
szüljünk szilárd keresztény és magyar
összefogással.
— rn —
Esküvő. F. hó 6-án vezette oltár
hoz Wolf József nagybátonyi bányamér
nök a Kazári templomban Csathó Margitot, Csató Imre bányafőmérnök nővérét.
A bányatelep munkásai ez alkalommal a
kolónia bejárati hidjánál szép diadalka
put állítottak föl, földiszitve, azt virággal
és lombokkal s úgy várták éljenzéssel
volt üzemvezetőjüket, akit szerény disz-
Országos Magyar zarándok
lat Rómába éa LourdeSba. A ma
gyarok részvétele az chicagói euharisztikus kongresszuson. Az Országos Kato
likus Szövetség május 14-én három cső-”
portban indítja útnak az ezidei zarándoklását. Az első két csoport Olaszország
•szenthelyeit és Rómát keresi fel, a har
madik csoport pedig a fenti programon
kivül Lourdésba is zarándokol, Ut iránya
az I. csoportnak a következő: BudapestVelence- Firenze- Róma és vissza ugyan
ezen az utón, a II. csoport útiránya Ve
lence- Firenze- Róma- Nápoly- PompeiTorreannunzita- Sorrentó- Pádua és viszsza, a III. csoport útiránya: Budapest- Ve
lence- Firenze- Róma- Génua- HascllesiTarancón- Cette- Toulouse- LourdesLimpias- Lequiectió- Nizza- Milánó- Padua
és vissza. Az I. csoport részvételi dijai:
1,800.000-tól 5,500.000-ig, a II. csoport
részvételi dijai: 4,OOO.OOO-tól 9,500.000-ig,
III. csoport részvételi dijai: 4,800.000-tol
6,800.000 koronáig. Mind a három cso
portba való részvételre az Országos Ka
tolikus Szövetség központi irodájában
(Budapest IV. Ferenciek tere 7. HL lépcső
I. emelet 8.) személyesen vagy Írásban
lehet jelentkezni. Az Országos Katolikus
Szövetség a junius 20—24 napjáig Chi
cagóban rendezendő euharisztikus kong
gasztosabb intencióju keretébe és bár resszuson a magyarok részvételét bizto
sította: A magyar csoport junius 7-én
nem számítom magamat, Darvin theorireggel 7 órakor indul el Budapestről.
ája szerint, a majomtól származott em
Megjelent a keresztényaaodberi kréaturáihoz.
aliaták országos politikai heti
Anya:
Ezért az imparementáris lapja a „Népakarat." A keresztény
kifejezésért erélyesen rendre utasítom és szocialista egyesületek országos szövet
ha továbbra is ily mederben mozogni sége kiadásaiban jelent meg máj. 1-én a
mer, elvonom öntől a szót és pénzbün Népakarat. A lap a keresztényszocialista
tetéssel sújtom.
eszméknek propagálója. Foglalkozik az
Apa: Mégis meg kell jegyeznem, az aktuális politikai kérdésekkel, főleg a
hogy szerény véleményem szerint, ön ős szociálpolitikai kérdések nyernek benne
nemes lehet, mert az imént jelzett kor széleskörű megvitatást. Hírek közül csak
szakon túl eredetét leszármaztatni mél- az általános érdekűeket hozza, ezenkívül
tóztatik, én, mint szerény néhai polgár, szépirodalmat is ad olvasóinak. A lapot
pardon! (férfi hermafrodita jelölt) jelen Kocsán Károly, Székely János, Movik
leg háztartásbeli vice alkalmazott, min Zsigmond szerkesztik. Budapesten adják
denes jelölt létemre megelégszem, ha ki, hetenkint jelenik meg. Ára egy évre
családfám ott kezdődik, ahol az öné meg 100000 korona. A
keresztényszocialis
eszmék és mozgalmak iránt érdeklődők
szűnik.
Anya: Maga egy arrogáns fráter, nek nélkülözhetetlen.
• Várnai
képviselőtestületi
Nem öfül, hogy szóba állok vele, még
heraldikai, paleologiai stb.... lógiai deduc- közgyűlés volt múlt hó 28-án amelyen
a képviselőtestület megalakította a jog
tiókat mer velem szemben fejtegetni.
Ez egyszer megbocsátom, agya lá ügyi bizottságot. Elhatározta a vizvezegyult tévelygéseit, de visssaesés esetében téki előmunkálatok folytatását s a róm.
még az átmenetileg meghagyott privilégi Kath. Kör környékének rendezését. A
umaitól is meg fogom fosztani, lássa a nyilvános illemhely építését Neuhold An
következményeket, velem packázni nem tal építész kapta meg, mig a járványkór
ház épitési pályázatát a helybeli épitő*
leheti Mars a konyhába.
munkások szövetkezete nyerte el. Egy
Dr. Soltész József
csomó telekvásárlás és házeladás szerző
désének jóváhagyása után '• gyepmestsri
�Salgótarján, 1926. május 8
A MUNKA
Polgármesterünk-jelentése a munkátlanság elleni akcióról.
3 oldal
akció*4 még csak most van keletkezőben kiváló orvos előadásának hirére a helyi
s azt a pénzügyminiszter ur nem Ígér séget. Az előadáson jelen volt Lukács
hette meg{ hogy az összes igények kielé- Sarolta úrnő az orsz. Vörös Kereszt
Dr. Förster Kálmán polgármester részleteit nem ism ;rtctem s csak azok giltessenek, de kilátásba helyezte úgy ö Egylet alelnöknője is, aki másnap a tiszti
mint Vass önagyméltósága, hogy a 120 orvos kalauzolása mellett tanulmányozta
városunk és vidékén fennálló munkanél eredményét vagyok bátor -felsorolni,
salgótarjáni
érdekelt
közül legalább városunk szegényebb sorsú lakosainak
küliség és nyomor enyhítése érdekében
A kereskedelmi miniszter urnái a 20—30 fog ehhez a feltételeiben még lakásviszonyait. Ezen látogatásnak meg
több napos bpesti utján oly eredmények főispán ur járt el. A miniszter ur intéz
meg nem határozott kölcsönhöz jutni. Itt is lett a nagy eredménye, mert az orsz.
ben gazdag munkát végzett, amihez ha kedett, hogy a külföldről hozatott szén
a hadiözvegyek és hadirokkantak igénye alelnöknő közbenjárásával nagyarányú
sonlót városunk életében nem ismerünk. vám tarifája l°/o.-ról 4°/o.-ra emeltessék fel.
mentőakció folyik városunkban, melyről
elsőbbségben fog részesülni.
A polgármester fáradságos útjáról vissza
Megigérte, hogy javaslatot terjeszt
Folyó hó 4-én a népjóléti miniszter más helyen emlékezünk meg.
térve, azonnal közgyűlést hivatott össze, a minisztertanács elé a vasúti széníuvar
ur értekezletet tartott a salgótarjáni munA w muokáaközvetitéal akció
melyen a következő jelentést terjesztette árának különösen távolabbi helyekre való
nanélküliség enyhítése ügyében, mely ér eredményeképen pénteken este 90 mun
a közgyűlés, elé. Jelentését, mint rendkí leszállítása iránt.
tekezleten a főispán úrral én is résztvet- kást indíttatott útnak az ármentesitő tár
vül fontos esményt, egész terjedelmében
tem. A cél az volt, hogy azon munka sulat. A földmivelésügyi minisztérium tele
Az
államvasutak
szénrendelését
az
városunk közönségének e helyen hozunk
itteni bányavállalatnál napi 6 vagonnal nélküliek részére, akik a fent felsorolt és fonon közölte, hogy hol van munkaalka
tudomására:
felemelte és további rendelést is kilá kb. 15 milliárd koronát kitevő építkezé lom s az ezekre való jelentkezések a vá
Mélyen tisztelt Képviselőtestület:
seknél foglalkoztathatók nem lesznek, rosházán folytak, ahol a munkára jelent
tásba helyezett.
Köztudomású, hogy a helybeli mun
kezők ingyen jeggyel utazhatnak a ren
A kereskedelmi miniszter ur azon máshol szereztessék munkaalkalom.
kásság körében egy szándékolt és rész felül 27* milliárd koronát folyósított a
Az értekezlet eredményeként az ár- deltetési helyre. — Ezzel parellel folyik
ben megvalósított demonstrációkkal pá zagyvaróna-ceredi ut kiépítésére és to mentesitő társulatok vezetősége megigérte a nagycsaláduak, betegek és a munkarosult mozgalom indult meg oly irányban, vábbi 2‘/t milliárdott helyezett kilátásba hogy módjában lesz a munkások egy ré nélkül levők liszttel való élelmezése. A
hogy a dolgozni akaró munkások munká folyó évi szeptember hó l.-ére. Ez az 5 szét — néhány százat —, foglalkoztatni városháza az utóbbi napok alatt rendkí
hoz s ilyen formán kenyérhez jussanak.
milliárd kölcsön a vármegye rendelkezé azon partvédő és töltésmunkálatoknál, vül forgalmas, a nagyarányú akció több
Hangsúlyozni kívánom, hogy köte sére fog bocsáttatni s egyelőre 1—2 évig amely földmunkák az ország különböző munkaerőt foglalkoztat. — A Vörös
lességemnek tartottam már hónapokkal annak kamatait a megye, illetőleg az ér helyein folyamatban vannak. Ezenkívül az Kereszt Egylet szivéről Lukács Sarolta urezelőtt a m- kir. kormány figyelmét fel dekeltség fogja viselni, de a kereskedelmi állami erdei üzemeknél Miskolcz környé hölgy, alelnöknő vezeti az inségakciót,
hívni arra, hogy a munkanélküliség Salgó miniszter ur biztató Ígéretet tett arra, kén foganatosítandó útépítésekhez ugyan aki egy munkatársával személyesen irá
tarjánban katasztrofális és pedig elsősor hogy ezt az utat stratégiai jelentőségé csak tőlünk fognak munkást igényelni. nyítja a segélyezést. Városunk lelkes
ban a munkásság körében, de azonfelül nél fogva az állandó úthálózatba fogja Ezen Ígéretek alapján a földmivelésügyi hölgyei utón vannak, bejárják a bánya
minisztérium a mai nap folyamán a Be telepeket is fZpálfalva, Andrásfatva, Bagrenkivül súlyos a többi foglalkozási ágak, felvenni.
nevezetesen az iparosok és kereskedők
A pénzügyminiszter ur intézkedett, rettyó szabályozási munkálatokhoz 50, a lyas), ahol felkutatják és azonnal utalványt
körében is.
hogy a salgótarjáni adóhivatal építkezése, Győr melletti szigetközi ármentesitő mun is adnak a támogatásra szorulóknak. Ezen
Ily irányú számos felterjesztésem a melynek költsége az állami költségvetés kálatokhoz pedig 40 munkás utbainditá- akciót a város vezetősége intézi élén a
• város irattárában rendelkezésre áll, ez ben biztosítást nyert, már folyó hó sát kérte tőlem távbeszélőn s ugyancsak polgármesterrel, aki szünet nélkül fogadja
ügyben a vármegye főispánjával együtt végén defacto kezdetét vegye. E végből távbeszélőn értesítést kaptam arra, hogy a legkülönfélébb ügyekben hozzáforduló
több Ízben s legutóbb 2 héttel ezelőtt is a közszállitási szabályrendeletben előirt ezen munkások részére az utazási szabad kat és támogatást kérőkét. A járás te
személyesen tettünk a kormánynál jelen 15 nap helyett 8 napi pályázati terminust jegyet a népjóléti miniszter ur interven rületén Veress Zoltán a főszolgabiró szin
tést s maga a képviselőtestület is hozott tűzött ki s a julius hó 1.-én esedékes ciójára a Máv címemre már el is küldte. tén megtette a szükséges intézkedéseket
már előterjesztésemre ez ügyben vágha- költségvetési fedezetre más alapból adott Ez a 90 munkás tehát már holnap útnak ugyanilyen értelemben, mint a ■ város
indítható. A jelentkezésre szóló felhívás ban folyik. Jövő számunkban részletesen
előleget- .
tározatot.
dobszó utján már közhírré tétetett.
beszámolunk ama nagy teljesítményről,
A helybeli járásbirósági épületnek
A munkásság említett megmozdulása
Ugyanezen az értekezleten tette amelyről e pillanatban még teljes képet
erősen alátámasztotta a hatóság törekvé- költségeire csak az építkezési összeg cse Vass Önagyméltósága azon kijelentést,
nem nyerhettünk, de annyit már megál
, sét és jelentésemmel a legutóbbi három kély hányada volt a folyó £vi költségve hogy rendeletct szándékozik kibocsátani
lapíthatunk, hogy a lebonyolítása ezen fe
napon Budapesten folytatott eljárásaim tésben biztosítva. Vass Őexcellenciája in mely szerint mindazon bérházakban, me
lelőségteljes munkának nagyszerű kezek
eredményét óhajtom a t. Képviselőtestü tézkedésére és miután ő a 2 és fél milli- lyek központi fűtésre vannak berendezve
ben van s a nyomott hangulat az utóbbi
árdot kitevő összeg fedezetére saját tár
let előtt ismertetni.
annak használatbavétele el lesz rendelve napokban igen megenyhült.
Elsősorban Dr. Vass József népjó cája terhére kölcsönként garanciát vál s ily módon tekintélyes mennyiségű ha
Színészet, özv. Miklósy Gábomé
léti és munkaügyi m. kir. miniszter úrhoz lalt, a járásbíróság építkezése előrelátha zai szén lesz felhasználható. Ugyancsak
jól szervezett színtársulata megkezdte az
tólag
folyó
évi
junius
hó
közepén
veszi
fordultam s itt mindjárt ki keli emelnem
Önagyméltósága óhajtja kötelezni az ál előadásokat. A társulat tagjai csaknem
azt, hogy Önagyméltósága a legnagyobb kezdetét. Ez irányban a remélhető ked
lami üzemeket és közhivatalokat arra, ugyanazok, mint a múlt évben; a vidéki
szeretettel tette magáévá elöterjesztése- vező végleges döntés a holnapi minisz hogy fűtési szükségleteiket hazai szénnel
szinészgárda egyik kiválósága, a szimpa
. met és gyorsan, eredményesen és erélye- tertanácson fog megtörténni.
lássák el. A földmivelésügyi miniszter
Ugyancsak a holnapi minisztertaná urnák pedig felfogja hivni figyelmét arra, tikus direktor, Miklósy Gábor nélkül, aki
‘ sen intézkedett különféle ügyeinkben.
. Meg kell / állapítanom azt, hogy ,a nép cson fog a népjóléti miniszter ur előter hogy az Alföldön szokásos szalmával és tavalyi eltávozásuk után néhány hétre,
jóléti miniszter ur a legnagyobb mérték- jesztést tenni az iránt, hogy rendeltessék trágyával való fűtéstől a lakosság til váratlanul elhunyt Halála nagy vesztesége
a társulatnak s az özvegy nagy lelki
, ben kiérdemelte Salgótarján város közön el a csendőriskola és az államrendőrség tanék el.
.
erejére vall, hogy ennek dacára a gárda
ségének nagyrabecsülését, háláját és kö épületének tervezése és költségvetése s
Mellőzve azon eljárásaim felsorolá
ha ez elvben elhatároztatnék, kilátásunk sát, amelyek sajnos eredménnyel nem szét nem oszlott, sőt fokozott ambícióval
szönetét.
igyekezik helyét megállani. hisszük, hogy
A kormány többi tagjánál is eljár van arra, hogy ez a két építkezés együtt, jártak, remélem, hogy az elrendelt és ezt az ambíciót városunk szinpártoló kö
vagy
külön-külön
épületben,
még
a
folyó
tam az intézkedést igénylő actuális ügyek
tervbevett intézkedések legnagyobbrészt zönsége is honorálni fogja. Az „Alexandra44
ben s ügyeink ott is a legnagyobb megér év őszén kezdetét veszi.
meg fogják szüntetni az áldatlan munka egymásután kétszer került színre, az előző
A munkás küldöttségnek megígért nélküliséget.
tésben részesültek.
este zsúfolt, a második estén télig telt
Hálás kőszénét illeti Dr. Sztra* egy milliárd építkezési hitelt, a népjóléti
Addig is pedig, amíg ezen munká ház előtt t. főnői''szerepet a társulat pri
nyavszky Sándor főispán urat is, ki ezen miniszter előterjesztésemre, 2 milliárdra latok megindulnak, hatalmas segítség lesz madonnája a csengő hangú Turcsy Jolán
alkalommal is szívvel és lélekkel mellénk emelte fel. A erre vonatkozó rendelet a magyar Vörös Kereszt részéről megin kreálta nagy tehetséggel. Játékstílusa
állott és nagy befolyással a tőle meg birtokomban van s ezen ügy részleteit a dult azon akció, melynek eredményéhez egyenletesebb, művészibb hangja mele
szokott, fáradhatatlan agilitással elősegí tárgysorozat tárgyalása alkalmával fogom képest egy vaggon lisztet és 500 méter gebben csillogó lett s a magasabb régi
tette ügyeink sikeres elintézését, valamint ismertetni.
vásznat a népjóléti miniszter ur már út ókban is előnyösen érvényesül. Méltó
A pénzügyminiszter urnái eljártunk nak is indított s melyhez a Vörös Ke partnere volt Sólyom a tengerész kapi
köszönet illeti Dr. Baross József alispán
• ■ urat is, ki különösen a ceredi ut építése arra nézve is, hogy az O.*F.B. által kiutalt reszt még további 2—3 vaggon lisztet tány szerepében. Mellettük Eöri P. Gizi
ügyében fejtett ki eredményes tevékeny telkek tulajdonosai olcsó kölcsönben ré- helyezett kilátásba. Ezen szeretetadomá- tűnt ki, a táncosnő szerepét kissé túlzásba
szesittessenek oly célból, hogy kis házai nyok felosztását a Vörös Kereszt orszá vitte. Annál jobb volt azonban az Erdész
séget.
2’/z napi szakadatlan tanácskozás kat felépíthessék. Ez az u. n. „Hadik gos elnöknője Lukács Sarolta őnagysága leány főszerepében, amelyet nemes érzés
személyesen fogja vezetni.
sel, lebilincselő modorban játszott meg.
Óly célból pedig, hogy a kiosztásra Megkell még emlékeznünk Ágothay és
telepnek a palackgyár melletti területre mérnöktől, ki 26 éven át volt az Olva kerülő élelmiszerek és ruhanemüek lehe Radó alakításairól, akik a közönséget szí
való áttételét határozta el a közgyűlés, sóegyletnek mindenki által tisztelt és sze tőleg igazságosan osztassanak fel és kü nes, eleven játékukkal állandóan derült
mig a vásárok kérelmezése egyenlőre le retett elnöke kíván méltó módon búcsút lönösen azon célból, hogy a munkára je
ségben tartották. E darabban még na
került a napi rendről. — F. hó 6-án d. venni. Hogy ki volt az Olvasóegyletnek lentkezők családtagjaik száma szerint
gyon jó volt Turcsi Jolán cigányleány
u. a városháza tanácstermében rendkívüli Wabrosch Béla főmérnök, azt széles kö megfelelő munkahelyekre és gyorsan elszerepében és Jávor Ervin József császár
ülést tartott a város képviselő testületé. rökben tudják még azok is, kik az ő ked dirigáltassanak, félsőbb utasításra is egy
szerepében.
A tárgysorozat szerinti egyetlen pont ves egyéniségével szoros összeköttetésben irodát szerveztem meg, mely Horváth
A Salgótarjáni Kőaaényánya
az országszerte ismert nyomora bányá nem voltak. Az egylet felvirágoztatása tanácsnok ur vezetésével és egy városi
szainknak. E tárgyban Dr. Förster Kál körül szerzett elévülhetetlen érdemeit és a főszolgabiró ur által kirendelt járási Részvény társulat a hét folyamán tar
mán polgármester mondotta el elsőnek óhajtván az egylet vezetősége megörökí tisztviselő bevonásával remélem alkalmas totta 58. évi rendes közgyűlését Bpesten
beszámolóját a bpesti miniszterközi tár teni, — rendezi azon búcsú ünnepélyt, lesz arra, hogy az ez ügyben szükséges Dr Chorin Ferenc elnöklete alatt. Az
gyalásairól. A jelentést teljességében la melynek sorrendje a következő: Délelőtt administratiót gyorsan és lehetőleg min 1925* év mérlegének alapján m-gtett
punk más .helyén közöljük. A jelentés az Olvasóegylet, a gyári zenekar és a den bürökratizmustóL-mentesen lássa el. összes indítványokat határozottá emelte
a közgyűlés, városunk közönségét bizo
után, amely a képviselőtestületet nagy meghívott testületek képviselőinek kísére Természetes, hogy ezen iroda működését
megnyugvással töltötte el Liptay B. Jenő, tében zászló alatt, testületileg, a róm. kath. én is áldandó éber figyelemmel fogom nyára érdekelni fogja e némi válsággal
küzdő vállalatnak pénzügyi helyzete. Az
kormányfőtanácsos mondott köszönetét a templomba istentiszteletre kivonul, — ellenőrizni.
összes üzleti kiadásoknak levonása és a
1 polgármesternek fáradozásaiért, amelyet Gyülekezés az Olvasóegylet előtt; indulás
Ezekben voltam bátor a munkanél
tartalékalapoknak
bőséges
önzetlenül, eredményesen végzett Salgó fél 10 órakor. 2. istentisztelet után fél 12 küliség enyhítése tárgyában tett intézke különböző
tarjánért és Salgótarján nyomorgóiért. Az órakor az egylet nagytermében díszköz déseimről beszámolni és tisztelettel kérem gyarapítása után fenmaradó 32850026250
Harminckét milliárdnyolcszázötvenké! millió
egész képviselőtestület nevében mondott gyűlés, melynek keretében az elnök úr jelentésem tudomásul vételét.
stb. korona tiszta nyereségből
szavak tényleg az egész képviselőtestület olajba festett arcképe lesz leleplezve. 3.
A nagy ovációval fogadott bejelen osztalékra részvényenkint 32.000 korona
érzéseit fejezték ki. A polgármester meg díszközgyűlés után bankett, a Tisztikaszinó tés után megmozdult a részletes tárgya
hatva mondott köszönetét a figyelemért, játéktermében. 4. Este 8 órai kezdettel lás a nyomor és munkanélküliség enyhí a forgalomban, levő 910000 drb. részvény
után tehát összesen 29120000000 fHtiszoamely után a tanács javaslatát a két és díszhangverseny az Olvasóegylet nagyter tése érdekébe.
kilencmilliárd) korona fordittatik.
fél milliárd építkezési hitel felvételét il mében. Laurisin Lajos operaénekes és
Hölgyek figyelmébe. Modern
letve garantálását egyhangúlag megsza- Dankó Aladár zongoraművész szives köz
A Vörös Kareszt Egylet elő
, vazta a képviselőtestület felhatalmazva a reműködésével. — Kérjük a mélyen tisz adása a moziban. Április 30-án nagy ér kiállítású gumifűzőt kiváló orvosok által
polgármestert és két tisztviselőt a kölcsön telt me'ghivott vendégeket és egyesülete deklődés mellett tartotta meg nagy fon elismert szabású haskötőt, egyenestartót,
• ügylet lebonyolításával. Ezután a képvi ket, hogy a banketten való résztvételü- tosságú előadását Dr. Clementisz Kálmán csipőformálót készit mérsékelt árban.
selőtestület. a várősi uszoda bérletével ket M személyszám megadásával, az egy városi tisztiorvos, a tüdővész betegségről Weiszbergemé Salgótarján Erzsébettér
l foglalkozott.
let gazdájának Malomhegyi Gyulának leg előadását vetített képekkel illusztrálta, 476 szám.
Ünnepély. F. hó 16.-án nagy ün később május 12-én estig bejelenteni szí* melyekkel a gümőkór egyes elfajulásait
360 drb. salgótarjáni részvényem
nepségre készül az Acélgyári Olvasóegy veskedjenek. 1 teríték ára: fél liter bor tárta a közönség elé, mely eddig soha van eladó. Érdeklődni levet: Novákyné
nem tapasztalt módon töltötte meg' a Kisterenyc.
let. Távozó elnökétől, Wabrosch Béla fő- ral és vízzel 48.000 korona.
�A MUNKA
4. oldal
góságok a budapesti kir. Törvényszék
végzése folytán 1926. május 12-én d. e.
1 órakor kezdődő nyilvános árverésen a
legtöbbet! Ígérőnek cl fognak adatni.
Árverés alá kerülnek: használt bútorok,
irodaberendezés, bánya felszerelési tárÍryak, szerszámok, szivattyúk, gránitok
urógamitura, hintó, kocsi, tizedes mér
A szovjet hatalmasok közt úgy lát legek, lóserszámok és egyéb ingóságok.
szik kezdenek őszintébbek lenni. Látják,
Az árverési vevő a vételáron felül
hogy egy állam csupa hazugságon nem köteles, a forgalmi adót is megfizetni.
állhat meg. így Trockij nemrég nyilatko
Bővebb felvilágosítással szolgál Dr.
zott szovjet zsurnaliszták előtt. Ideje úgy Gádor Ferenc ügyvéd Salgótarján. —
mond, hogy valótlan hírek nyilvánosságra
Budapest, 1926 április 20. —
hozását abbahagyják oly célból, hogy elDr. Vécsey Béla ügyvéd,
kerültessék annak látszata, hogy mindig
vagyonfelügyelő. —
kedvezőbb színben festik a valóságot a
külvilág előtt.
„Ily hazug önámitásokat egy ideig
Nógrád és Hont közigazgatásilag
alkalmazhattunk a külföld becsapására, egyelőre egyesitett vármegyék központi
de végeredményben ezzel mitsem érünk választmánya.
el." Ily nyilt beszédet Oroszországban már
237-1926. kpv. szám.
rég hallottak, amióta a bolsevisták a
sajtó urai és minden nyilvános szónok
terrorizáló!.
vSaját tapasztalatomból akarok nek
Nógrád- és Hont közigazgatásilag
tek (mondja Trockij) egy példát bemu egyelőre egyesitett vármegyék területén
tatni. Gummiról van szó. Múltkoriban a nemzetgyűlési képviselőválasztásokról
gépkocsi versenyünk volt, még pedig oly szóló 2200-1922. M. E. számú kormány
célból, hogy saját kocsiainkat és alkat rendelet értelmében a központi választ
részeinket a külföldéivel ésszchasonlitsuk. mány által elkészített ideiglenes választói
E konkurenciáról szóló technikai jelen névjegyzékek minden szavazókörben köz
tést a szovjet lapoknak is leadták. E je szemlére lesznek kitéve 1926. évi május,
lentés kiemelte, hogy ami gumink két hó 16. napjától 1926. évi junius hó 14
ségkívül rosszabb a külföldinél és hogy napjáig bezárólag. Ugyanezen idő alatt
egyes esetekben egészen hasznavehetet a választókerületek székhelyeit képező
lennek bizonyult. És mit ir egy újság Salgótarján és Balassagyarmat r. tan. vá
erről? Azt irja:“ „Ami gumink nem rósz- rosokban, Szécsény és Szirák nagyközsé
szabb a külföldinél és sok esetben annak gekben, Rétság, Drégelypalánk közsé
kvalitásait felülmúlja."* „Nos elvtársak — gekben és Nagymaros nagyközségben a
üvöltötte Trockij — az én szememben (város) községházán közszemlére lesznek
ez teljes szemérmetlenség. Szociálista Ál kitéve a választókerületbe tartozó összlamban élünk és a testi fenyítések meg szes községnek ideiglenes választói név
szűntek. De ha ezeket mégis megenged jegyzékei is.
nénk,* elsősorban fentjelzett eljárásnál
A megjelölt napokon a községi (vá
kellene őket alkalmazni. Mert ha saját
rosi) elöljáróság egyik tagjának jelen
magunkat lóvá tartjuk egyszerűen s szo létében délelőtt 8 órától 12 óráig a név
cializmus munkáját ássuk alá. Ti persze
jegyzéket bárki megtekintheti.
ezerféle menstséget fogtok találni. Az
Azok, akik a névjegyzék ellen a
lesz a kibeszéd, hogy nem ajánlatos a
külföldnek fiaskókat tudomására hozni. 2200-1922. M. E. sz. kormányrendelet
Hogy az katonai érdemekkel ellenkezik... 38. §-a értelmében felszólamlással élni
Bolondság! A külföldiek a végén mégis jogosultak, felszólamlásaikat 1926. évi
rájönnek az ilyenre. És kit csapunk be május hó 16. napjától ugyanezen hónap
ekkor a valóságban? Munkásainkat és 30-ik napjáig bezárólag a községi (vá
munkásnőinket, üzemeink és gazdaságaink rosi) elöljáróságnál Írásban benyújthatják.
vezetőit, a földmivelőket, a hadsereget A benyújtott felszólamlások benyújtások
saját magunkat. így pusztítjuk el önke tól kezdve 1925. évi junius hó 14. nap
zűleg szocialista építményeinket. E hazug jáig bezárólag a községi elöljáróságoknál
ságokra támaszkodó eljárást tüzzel-vassal ugyancsak közszemlére lesznek kitéve és
kell kiirtani. Helyébe,, lépjen a valódi és azokra junius hó 14. napjáig ugyancsak
kitartó küzdelem, a munkaeredmény fo az elöljáróságoknál Írásbeli észrevételek
nyújthatók - be.
kozásáért. K
Olcsóbban élhet az Uj Nemze
dék és Nemzeti Újság kedvezményes
szelvényeivel. Saját érdekében cselekszik,
ha az Uj Nemzedék és Nemzeti Újság
„Olcsóbb Elet" szelvényeit beváltja.
Trockij vallomásai.
V V átraszőllősi Hangya bolt- és
la/1 kocsmakezelőt keres május
III 25.iki belépésre 10 millió
11 Mkészpénzovadékkal. Megjelenés Na fáj a lába, úgy használja a már
előnyös, de nem dijaztatik.
kipróbált
Fáj a lába?
Hirdessünk: A
Kámforom
MUNKA
Fortuna lábsót,
politikai
hetilapban!!
melyből 2—3 lábfürdő megszün
teti a sok járás, álldogálás. spor
tolás és egyéb megerőltetés bői
keletkező lábfájásokat. Megszaba
dítja a legmakacsabb tyúkszem és
bőrkeményedéstől, kámfortartal
mánál fogva felfrissíti az izmokat
és azonnal
Tisztviselőknek nagy kedvezmény
Nyitva május 1-töl szeptember 30-igl
CSIZI
Hirdetmény
-jr T. ezekután hallgatóit óvta, hogy
gondoljanak Oroszország valódi vissza
maradottságra. Úgy gondolom, mondja,
közel járok az igazsághoz, ha azt állítom,
hogy mi tizszerte rosszabbul dolgozunk,
mint az amerikaiak. Ez az oka annak,
hogy a népjövedelem ott a 8—10 szerese
az itteninek. Az Egyesült Államokban 115
millió ember lakik szemben a mi szovjet
Uniónk 150 milliójával és mégis az ame
rikaiak 10 szer annyi agrár és ipartermé
ket probukálnak mint mi. Ezek a számok
lebegjenek az újságírók szeme előtt, anél
kül, hogy őket elcsüggesztenék. Arra
nincs is ok". Az U. S. A. államok kapi
talista rendszerből fejlődtek ki, míg ná
lunk a szocializmus által adott esélyek
már önmagukban is sokkal nagyobbak."
Mindezek dacára hangsúlyozta T.
hogy a szocializmus nem jelenti kizárólag
a'kapitalista fosztogatók (Ausbeuter) meg
semmisítését. Hogyha a tömeg a foszto
gatók alatt jobban élne szabadabb volna
anyagilag biztosabb helyzetben élhetne,
mint a fosztogató, nélkül, akkor azt mon
daná a tömeg: ^Jöjjenek megint vissza
kifosztóink." Rámutatott továbbá T. az
alkohol veszedelmére. A munkásrétegek
ben ideges kimerülés jelei mutatkoznak,
melyek' a forradalmi extázis következmé
nyei. így az alkohol lett volna hivatva a
kimerülési tüneteket mulóvá teani. Erre
vonatkozólag T. azt mondja: „Ez magya
rázza, hogy az alkohol utáni nagy keres
let a városi munkásságnál óriási. Ez a
világtörténelem próbaköve. Ha mi az al
koholizmusnak elsősorban a városokban
nem tudunk ellentállni, akor a szocializ
must az októberi forradalommal együtt
fogjuk elinnil"
Hirdetmény
Közhíré teszem, hogy a Szénipari
és Kereskedelmi r. t. tulajdonát képező
és a Sebaj bányatelepen levő összes in
Junius hó 15.-én Salgótarján és Ba
lassagyarmat r. tan. városok polgármes
terei, valamint a községi és körjegyzők
az ideiglenes névjegyzékeket a kihagyott
és elutasítottak névjegyzékével az ellenük
benyújtott felszólamlásokkal és észrevé
telekkel, továbbá a felszólamlások iktató
könyvével együtt közvetlenül küldönc
utján a vármegye alispánjához beter
jesztik.
Figyelmeztetem a közönséget, hogy
amely ideiglenes névjegyzék összeállítá
sánál a központi választmány egyeseket
a névjegyzékből kihagyott, az ilyen név
jegyzékhez a kihagyottak névjegyzéke
szintén mellékelve van.
Balassagyarmat, 1926 évi április hó
Baross s. k.,
alispán,
a központi választmány elnöke.
gyszerű, müveit falusi leány ki
sebb gyermekekhez ajánl
kozik, esetleg vidékre is.
Cim a kiadóhivatalban.
EOlcsón fotografálhat!
Könnyű fizetési feltételekkel
olcsón szállít
fényképezőgépeket
FRIED
és
NÁDOR
Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 3.
Kérje ingyen a 26. számú
Salgótarján, 1926. május 8
megszünteti
a lábizzadást.
Jód-Bróm-Fürdő
Érelmeszesedés golyva-, ideg-, csontbőrbajnál, hüdéseknél stb. stb. rend
kívüli gyógyhatású.
Napi
ellátás
Kaplrtó: Főraktár Bopnár Jenő gyógy
szertár, Budapest, VII- Dob u- 80.
2 doboz ára postán a pénz előzetes be
küldésével 25.000 K., utánvéttel
8000 K.-val több.
fürdőkkel
együtt
50-60 Ke.
Felvilágosítással szolgál a Fürdőiroda
ÉDESKUTY L-nál, Budapest, V. kerü
let, Erzsébet tér 8.. és az igazgatóság,
CS1ZFÜRDÖ- Slovenskó.
Rendelésnél
hivatkozni e lapra.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
*
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
csak az udvaiban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Alapítva 1895 év.
,
Schifon, voile, divatgrenadin, szines crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor, angin, vagy kanavász 13.000 kor., oxford,
vagy zephir 15 800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor , duplaszéles
női szövet minden színben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 15.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 16.900 kor., eponge 19.000 kor., crcpe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184.000 kor., egy garnitúra
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénkendő 9.800 kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59.000 kor., kész paplanlepedö
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., himzett női ing, vagy nadrág 18.900
kor., duplagalléros szines férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Poatal rendeléseket lelkiismeretesen teljesítünk.
VILÁGÁRUHÁZ
BUDAPEST NEMZETI SZÍNHÁZZAL SZEMBEN RÁKÓCZI ot 42 SZ.
Mielőtt vásárlásait eszközölné tekintse meg
VÉTELKÉNYSZER NÉLKÜL
DUSÁN FELSZERELT RAKTÁRUNKATDclain jól mosható gyönyörű mintákkal
— —
Creppe jó mosó' minden színben — —
— —
Cretonok festők
— —
- — —
— —
Maroccaink, francia remek szinmintázással
— —
Ruhakelme tiszta gyapjú legszebb színekben
—
Puplinok mintás simák —
— —
— —
—
Flanel portörlök
— —
— —
— —
—
Kabátok coverket és gyapjú kelméből — — —
Delain ruhák legszebb fazon
— —
— —
—
lumper trikoselyemből
—
— —
— —
—
Női ingek hímezve — —
— —
— —
—•
Pamutvászon
— — —
— —
— —
—
—
—
—
—
——
—
—
—
—
—
—
—
11.500K.
—
8.500K.
—
14.500K.
—
25.500K.
—
69.000 K.
—
52.000K.
—
7.000K.
— 390.000 K.
—
79.000K.
—
62.000K.
—
21.000K.
—
11.500K.
Gyapjuszővetekbeu, selymekben kelengyékben nagy választék
VIDÉKRE MINTÁKAT KÜLDÜNK.
KÉPESÁRJEGYZÉKET
Nyomatott ,A Munka" könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajdi Végb Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 19. szám 1926. május 8.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-08
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/05d5acf24b862df31f862154e7e08f52.jpg
7cd7c5c834d04245417c9a5b797b9b7f
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3bf2a7e1b0564265c82329ddab674eab.pdf
96e2ae17cd3aa5dae94a92cf77f417b8
PDF Text
Text
MUNKA
A
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ara 3000 K
IV. évfolyam. 20. szám
Megjelenik: Szombaton.
Negyedévre 25.000 K
Poatecsekki 28.744 ■«
Apróhirdetések: szavenkint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hó 15
És ez nagy baj, igen nagy baj, ményeivel, számtalanszor jártak már
mert amig csak a kenyérről van el egyes minisztériumokban kérve
szó nem érdemli meg az a magyar támogatást és segítséget Salgótar
Dehál ő velük irgalomról, éhező és ember nevet, aki velünk együtt ne ján részére, de eredmény nélkülmunkásaink
kenyeréről
beszélni segítené azt a kenyeret az éhező, száj És ime a hivatalos vezetők szavai
az or
nem tudunk és nem bírunk. Annál hoz de mihelyt felbukkan mellette a elvesztek látszólag, - de
inkább tudunk az itthoniakkal, akik- politika, mihelyt a kenyér adag mellé szágúti kivonulás eredm.ényt ért el.
nek szive, lelke együtt búsul együtt, oda prezentálják a kíséretet is, amely
Valahogy azonban úgy érezzük,
a rágás és emésztés közben is ott hogy az elmúlt napok intézkedésé
érez a kenyeret kérőkkel.
De ebbe az együtt érzésbe, kisért, hogy ez a kenyér szociálde nek tiszta szándékaiban elhomályo
ebbe a szivünket melegítő fölemelő mokrata szerzemény — akkor sok sult a politika a kenyér mellett. Nem
egymásmegértésbe mégis bele kel ember előtt a szükségtelen politika tudták a kenyeret egyenlőre politi
lett keseredni egy keserű csepnek, elfedi a szüséges kenyeret.
kával változtatni, sem e célra felhasz
Nem tudjuk elhallgatni, hogy nálni. De ezután se bírják, mert so«
egy kevés politikának.
e gondolat megszületésében kormá- kak szájában keserűvé válik a poli
Ha mégis jegyeztük, hogy a
jnyunk is hibás, mert hiszen polgár tikus kenyér és sok politikust pusz
felvonulást politikai színezetűnek tar-:
mesterünk jelentéséből láttuk, hogy tított már el az a kétélű mozdulat,
tottuk. .mégis úgy éreztük, hogy-főispánunk
és ő, akik legjobban amivel a munkás kenyeréhez nyúlt.
egy pillanatig sem szabad más utat
választanunk, mint amely a munkás átérzik, ismerik és tudják e nyo
Sz. I.
mort minden fenyegető következ
ság megsegítésére, támogatására ve
zet. Mint minden tagja e városnak
követeltük mi is a kívánságok letárgyaiását, követeltük a kenyeret!
Ezt a kivánságot nem most kezd
Irtai Dr. JOHAN BÉLA egyetemi magántanár, a m. kir. Országos
tük propagálni, nem most mártottuk
Közegészségügyi Intézet igazgatója.
könnybe először a tollat, hogy pa
A Rockefeller név lassanként az zőbb államai részesülnek, mert mint az
pírra vessük a sikoltó kétségbeesést
egész világon beiródik azok közé a ne alapítvány jeligéje is kifejezi, az egész
és belekiáltsuk Salgótarján munkás vek közé, amelyek nemcsak egy egyént világ összes népeinek jólétét akarja
társadalmának jaját az ország sötét vagy családot jeleznek, hanem hallásúkor szolgálni.
részvétlenségébe. Ami harcunk régi, egy egész fogalom idéződik fel gondo
Természetesen az Alapítvány veze
latunkban. Az a fogalom, amely e név tőségének határozott célja, meghatáro
de háládatlan.
Kenyér vagy politika.
Ahogy végigolvastuk azokat az
intézkedéseket, amelyeket városunk
főispánja, alispánja s városunk polgármesterének fáradságos utánjárá
sai, tárgyalásai és kérései nyomán
a kormányon lévő miniszterek tet
tek a salgótarjáni munkátlanság meg
szüntetésére és a salgótarjáni nyo
mor enyhítésére — valami meleg
séget éreztünk a szivünk körül áramlani. Megéreztük annak a nagy el
szakíthatatlan kötelékeknek a léte
zését, amelyek a minisztert, a főis
pánt s a munkást is egybefüzik,
egy közös társadalomba kényszerí
tik: a magyar emberek társaságába.
A kenyér nincstelensége, amely
az országutjára vitte a salgótarjáni
munkásság egy részét, megdobban
tott sok sok szivet ott főn is és ha
csak a morzsáit is a segítségnek, de
‘ mégis juttatott és juttat valamit
azoknak, akik „dolgozni akarnak*
; jelszóval a kenyér nevében nyújtot
ták ki kezüket.
Nagy szó ez, nagyon sokat,
nagyot jelentő szó: dolgozni akarunk!
Ki akarná és tudná vagy merné út
ját állni annak, aki dolgozni, aki
munkájával nem csak saját maga
• és családja, de a köz javát is elő
akarja segíteni? Nem volt e csonka
hazában senki, aki útját akarta volna
állni e nagy akarásnak, e városka
minden polgára föl egész az ország
miniszteréig mind csak együttérzé
séről biztosította ezeket a munkáju
kat veszített, dologért és kenyérért
zugó embereket. Csak egy valami
volt, amely útját állta az akarásnak,
egy intézmény volt, amelynek meg
teremtői, fentartói betapasztott fü
lekkel, jeges szivekkel hallatlanná
teszik a panaszt, ki nem nyitják a
szemüket a salgótarjáni följajdulók
nyomorának megszemlélésére, akik
a szerencsétlenség látásába is csak
gyűlöletről gondolkodnak: a mi hó
héraink, Trianon megteremtői.
Salgótarján és vidéke őskorához.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
négy vármegyei muzeum v. őre.
Az az általános és nagy érdeklődés,
mellyel Salgótarján és vidéke közönségé
nek minden rétege figyelemmel kisérte
a zagyvapálfalvai bronzkori urnatemető
nek a közel múlt napokban lefolyt, ré
gészeti feltárását s amellyel adózott min
den egyes felszínre került leletnek, ez az
érdeklődés időszerűvé teszi, hogv ráterel
jük közönségünk figyelmét azokra, a tá
ján nem szenzációs, de tudományos szem
pontból annál érdekesebb és fontosabb
leletekre is, melyekkel a régészeti szem
pontból méltán klasszikusnak mondható
vidékünk régóta, de az újabb időben is
mind gyakrabban dicsekedhetik s ame
lyek vidékünket messze földön ismertté
tették az egész tudományos világban.
Az archaeologia iránt most megnyil
vánuló ezen ad hoc érdeklődés köteles
ségünkké teszi azt is, hogy újra felhív
junk mindenkit, akit a szerencsés vélet
len őseink kulturemlékeinek birtokába
juttat, hogy ezeket a leleteket adja oda
illetékes szakemberek kezébe, hogy így
azok a tudomány közkincseivé, tehát
mindnyájunk kulturjavaivá válhassanak!
Salgótarjánban már évek óta a bánya*
igazgatóság is gyűjti ezeket az őskori le
leteket és pedig Hroziencsik István bá
nyaigazgató ügybuzgóságából, továbbá a
középiskolai tanulóifjúság szemléltető ok
tatásának
Rockefeller - alapítványról.
említésekor eszünkbe jut, az orvosi tudo
mánynak egy modern ágával, a most
nagy haladást mutató modern egészség
üggyel függ össze.
A Rockefeller alapítvány eleinte
csak Amerikára lokalizálta működését. Az
.összeg amelyet az ’dősrbh Rr.keWb • <*
célra 1909-ben adományozott,
egymillió dollár volt. Az Alapítványnak
Rockefellertől felkért intézőbizottsága ez
zel az összeggel oly sikereket ért el bi
zonyos betegségeknél, hogy 1913-ban
Rockefeller indíttatva érezte magát, hogy
100 millióval vesse meg az alapját egy
Hát itt ütközött össze a kenyér oly alapítványnak, amely nemcsak Ame
a politikával, itt van az a kis csöpp rika, hanem az egész világ közegészségét
szolgálja. Ezt az összeget azóta fokoza
amelynek meg kell keseríteni min tosan emelte, úgy hogy ma már közel
dent Magyarországon s itt Salgótar ját a 200 millió dollárhoz az az összeg,
jánban is, ami egyébként a kölcsö amelyet Rockefeller egymaga adott köz
nös szeretet, a gyengék támogatá egészségügyi célokra. Ennek az alapít
sának édes érzése volna. Nincs itt ványnak, mintegy 8—9 millió dollárt (te
hát kb. 600 milliárd magyar papír koro
Salgótarjánban egy darab kenyér nát) kitevő kamatjövedelmét használja
sem, amely mellé ne adnának egy | fel céljainak kivitelére. Ennek a hatalmas
I összegnek áldásában a világ legkülönbö-l
darab politikát is.
zott munkaprogrammja van, amelyet évről-évre előre megállapít.
A munka vezetése a New-Yorkban
székelő bizottság, illetve, ezáltal irányí
tott központi iroda kezében van. New-,
York legforgalmasabb kereskedelmi góc./nnljv'.'d:, a Br*adv»ay alsó részének fel
hőkarcolójában, a 26. és 27. emeleten
vannak az irodahelyiségei. Ide futnak be
azok a jelentések, amelyeket a világ
legkülönbözőbb pontjain dolgozó megbí
zottak (kiknek száma százon felül van)
küldenek. Itt tanulmányozzák át a beér
kező terveket, előterjesztéseket. Itt hatá
rozzák el a segítséget s innen indul út
jára, rendeltetéii helyére az a segítség,
azok a dollárok, amellyel az Alapítvány
az egészségügy javítására irányuló törek
véseket támogatni, a haladást elősegíteni
akarja.
A Rockefeller Alapítvány tényleg
csak segíteni, tényleg csak támogatni
akar. A közegészlégügy ápolása, gondo
zása az állam feladata, melynek a háború
előtt a legtöbb állam az orvosi tudomány
akkori állásának megfelelően meg is fe-
tén az újabb kőkortól (neolit) kezdve a
réz- és főleg a bronz-, továbbá az átme
neti-, majd a La Téne-, népvándorlás- és
a honfoglalás korszakain át a honfoglaló
őseinkig napfényre kerültek s amelyekről a
régészet is tudomást vehetett. Közismert,
hogy a régészeti leleteket legtöbbször
csak a véletlen veti a felszínre s azok
még gyakrabban kallódnak el, mint jut
nak megértő, megbecsülő laikusok, ama
tőrök, vagy pláne szakértők és muzeoló
gusok kezeibe s épen ezért — ismételjük
— minden alkalmat meg kell ragadnunk
arra, hogy részint-írnagyközönség figyel
mét felhívjuk a régészeti leletek fontos
ságára és megbecsülésére és illetékesek
kezeibe való juttatására, részint pedig,
hogy az újabb és újabb leleteket számon
tartsuk, az irodalomba bevezessük, hogy
úgy a szakembereknek is könnyebben
hozzáférhetővé tegyük.
Különösen szükségesnek látjuk ezt
épen Salgótarján vidékén, mely jelenlegi
nagy közgazdasági jelentősége mellett
igen érdekes múltra is tekinthet vissza,
de amelyet Íróink eddig teljesen elhanya
goltak és mellőztek. Ez az oka, hogy
Salgótarjánnak mondhatni alig van iro
dalma, illetve megirt története. Ezen kell
segítenünk akkor, midőn történetéhez, fő
leg pedig őstörténetéhez, — a szemeink
láttára felvetődő leletek alapján — ha
csak egy szemernyivel is, hozzájárulunk,
ha történetének majdan megírandó nagy
részletesen leírja azokat az emlékeket és épületéhez, vagy monográfiájához, hacsak
Minthogy leginkább a véletlenül
napvilágra bukkanó leletek vannak kitéve
az elkallódás, a feledés veszélyének, ev
vel pedig a tudomány sokat, sokszor ta
lán pótolhatatlant vészit, ezért legsürgő
sebbnek tartom, hogy a legcsekélyebb
nyomot is fölkutassuk, a legkisebb tö
redéket is megmentsük és átszármaztas
suk, legalább Írásban vagy képben azon
boldogabb nemzedékek számára, amelyek
kedvezőbb körülmények között majd e
morzsákat is felhasználhatják Salgótarján
és vidéke s ezzel hazánk egyik fontos
része kultúrtörténetének megírásához!
Kitűzött célom elérése nagy anyagi
akadályokba ütközik. Nyomdaköltség, a
rajzok és klisék elkészítése, a mai anyagi
és kulturális nyomor mellett, szinte leküzd
hetetlen akadályok. Ha mégis igyekszem
őket elhárítani, azt csak Salgótarján vi
déke általam eddig ismert régészeti lele
teinek legrövidebbre fogott, szinte katalógusszerü leírásával és, csakis legszebb
darabjainak majdan rajzban való feltünte
tésével is igyekszem elérni. Bővebb fej
tegetésre, részletesebb kormeghatározásra
stb. itt terünk nincs. Ami vázlatosat nyújt
hatok azt is a Salgótarjáni Kőszénbánya
R. T. igazgatóságának, főleg a leleteket
nagy’hozzáértéssel, fáradsággal s ügyszere
tettel összegyűjtő és igy a tudomány szá
mára megmentő Hroziencsik István bánya
igazgatónak köszönöm, magam pedig —
nagy elfoglaltságom és az idő rövidsége
miatt, — még csak kevés lelőhelyet ku
tathattam át, illetve tárhattam fel. (f,köv.)
S ime szükségesnek látták némelyek
a tömegnek kivezénylését az ország
úira s midőn ők nem tudván gátat
vetni az árnak,
mások tapintatos
közbelépésre egy munkás küldöttség
ment Pestre e küldöttség éiéreisPayer
elvtárs állott és a kivívott eredményt,az
egész ország szivének és kormányá
nak megmozdulását elkönyvelték sociáldemokrata sikernek mondván:
látjátok megijedtek!
rapodó reálgimnáziumunk is jó példával
jár elő e téren és igy mindketten csak
köszönettel és hálával veszik, ha a felve
tődő és anyagi értékkel csak úgyis vajmi
ritkán biró tárgyakat nekik beszolgáltatják
Szegény, elesett magyar kultúránkat gazda
gítjuk velük, ha talán csak morzsákkal isi
Mióta csak Nógrádmegye nagy fiá
nak, Kubinyi Ferencnek' (1796—J874)
éles szeme egy terenyei palóc legény
szűrén megpillantotta az első őskori bronzfibulát és benne a leletek iránti érdek
lődést és gyüjtökedvet felkeltette, továbbá
mióta a tőle kapott terenyei régiségeket
Jankovich Miklós 1828-ban le is irta s ami
óta, ugyancsak Kubinyi, a terenyei Hársason rendszeres régészeti ásatásokat vég
zett (1833.), azóta állandóan felfigyel a
tudós világ és a nagyközönség is, vala
hányszor Nógrádmegye ősi települési föld
jéről újabb s újabb leletek kerülnek elő.
Nógrádmegyének ez az immár 100 éves
arcnaeológiai múltja, az emlitetteken kívül,
olyan neveket mutathat még fel, mint br.
Nyáry Jenő és Albert Piliny, Pintér Sán
dor Szécsény és Dolány, Szontagh Antal
dr. Szirák stb. vidékén végzett kutatása
ikkal. 1911-ben pedig Márton Lajos dr.
a M. Nemzeti Muzeum őre, alapos szak
tudással bőven leírta és illusztrálta me
gyénk őskorát a Borovszky féle várme
gyei monográfia sorozatban. („Nógrádmegye.* Bpest. 1911. p. 321—346.)
E munkájában Márton dr. elég
előmozdítására, a szépen gya- leleteket, melyeket Nógrádmegye terüle* egy kis téglával is szolgálunk,
�A MUNKA
2. oldal
lelt. De jött a háború, bekövetkezett
Európa elszegényedése; ám a szegénység
nem ok, hogy az egészségünkre ne vi
gyázzunk. Azok a rendszabályok, amelyek
egészségünket bizonyos ártalmakkal szem
ben biztosíthatják, sokszor nem is kerül
nek pénzbe, csak érdeklődés kell hozzá.
A Rockefeller alapítvány egyik legna
gyobb szószólója annak az oly sokszor
elfelejtett és elhanyagolt igazságnak,
hogy boldogság csak ott van, ahol egész
ség van. Az egészséget meg kell be
csülni, vigyázni kell reá, óvni kell. Az
orvostudománynak épp oly nemes fel
adata az egészségesek egységének meg
védése, megtartása, mint az egészségét
elvesztett ember egészségének vissza
szerzése.
Küzdelem az egészség megtartásáért
és küzdelem az egészség visszaszerzéséért,
az orvostudománynak két feladata. A
Rockefeller alapítvány, különösen az első
feladatot tűzte zászlójára és ez irányítja
működését.
Munkáját több osztályán át bonyo
lítja le. Az u. n. Nemzetközi Egészség
ügyi Hivatala a közegészség javítására
vonatkozó törekvéseket támogat.
Egy másik osztálya támogatja az
egyetemi klinikákat és elméleti intézete
két, hogy minél jobb, modern orvosokat
képezhessenek ki. Eszközöket, felszere
léseket, tudományos könyveket, folyóira
tokat ad. Kinában egy egész orvosi egye
temet állított fel.
Egy harmadik osztálya az ápolónők,
az egészségügyi védőnők, gondozónők
hépzésével foglalkozik. Ápolónő védőnő
képző iskolákat állít fel;
Segítségével távolabbi célokat szol
gál. Segit, de azt akarja, hogy a meg
segített is megtegye azt, amire képes..
Ilyen segítségben részesül Magyar
ország is a háború óta. Eleinte az egye
temek lerongyolódott tudományos felsze
relésére adott nagy összegeket azzal a
feltétellel, hogy állam is segit az egye
temek helyzetén. Azóta fokozatosan mind
nekara Donizetti, Grieg, Boieldieu és
Wcber müveiből fog előadni, azonkívül
zongora-magánszámok és szavalatok fog
ják képezni a műsort, melyet annakide
jén majd részletesen közölni fogunk. A
matinéra már most felhívjuk a zenét és
az ifjúságot kedvelő és pártoló közönség
A múlt évben a népjóléti minisz
figyelmét.
tériumban felállította az Egészségügyi
A
Magyarországi
Kárpát
Reform-Irodát, amely Scholtz Kornél ál
lamtitkár vezetése alatt a közegészség egyesület helybeli osztálya május hó
ügyi reformokat készíti elő, a közegész 16-án tartandó kirándulásakor — bárnai
ségügyi propagandát szervezi meg. Egye Nagykő — indulás a Zagyvái rakodóról
lőre 5000 dol|á;t adott arra, hogy egy iparvasuttal reggel pont 6 órakor, viszjárásnak közegészségügyi szcmdontból szaindulás a szőrösi pusztáról d. u. 5
való mintajárássá való kifejlesztését elő órakor. A bárnai templom múltját ismer
segítse, hogy igy orvosok, hatóságok és teti Dr. Dornyai Béla vezető. Mindenkit
maga a község is lássa, hogyan lehet és szívesen látunk.
A Salgótarjáni Ipartestület
kell védeni, ápolni az egészséget.
Rákóczi ünnepé ye F. hó. 9-én tar
Az idén több milliárdot adott arra
a célra, hogy Budapesten és Debrecen totta a Salgótarjáni Ipartestület Rákóczi
ben ápolónőképző iskolák állitassanak ünnepélyét. Az ünnepély, amelyen díszes
fel. A múlt évben közel 18 milliárdot és előkelő közönség vett részt, a Him
nusszal kezdődött. Utána Galbács Ica
szavazott meg arra a célra, hogy egy
Országos Közegészségügyi Intézet állí szavalta a .Rákóczi kesergő-jét" Szavaltassák fel. Az intézet már épül is a Szt. lata a hazafias érzés fájdalmas megnyilat
(stván-korház szomszédságában és előre kozása volt, amely nagy hatást váltott ki
láthatólag 1927-ben át lesz edható fela a közönségből. Tehnányi Kató Rákóczi
datának. És ezzel nemcsak egy teljes énekeivel ért el nagy hatást. Ficzek Tunagy, a külföldi államokkal versenyezni tyurko Vitézi ének. Rákóczi Ferencről
cimü költeményt szavalta el nagy drámai
képes intézettel ajándékozott meg minket,
erővel. Az ünnepély fénypontja Upponyi
de szinte az egész erre adott pénz is itt
Józstf salgótarjáni hitoktató ünnepi be
marad nálunk, mert az uj intézet magyar
széde volt. Beszédében Rákóczit, mint
orvos és mérnök tervei szerint, magyar
vallásos embert, mint hazafit méltatta.
iparosok és munkások munkájával épül.
Végül az ö követésére felszólitotta a kö
És ha az ember ennyi jóakaratot, zönséget. A szónoki beszéd egy remeke
ennyi segítséget lát, amely idegen kéz volt a beszéd, amely a történeti érvek
ből, tisztán önzetlen altruisztikus ember- meggyőző erejével, a hazafias érzés lán
szerétéiből fakad, úgy ez fel kell, hogy goló lelkesedésével bilincselte le a hall
rázzon minket és buzdítson, hogy magunk gatóságot.
Utána Szkladányi Emil
részéről is megtegyünk mindent annyi szólója volt, akit Vadászi Bertalan főgim
vért veszített, annyit sanyargatot, a sors názium! tanár kisért; művészi előadás jel
tól annyira sújtott népünk egészségéért, lemezte játékukat. Patay Lajos szép ir
körül vagyunk véve idegennyclvü és fajú redenta szavalatával emelte az est fényét
népek vasgyürüjélöl. E gyűrű szőrit min ifj. Timaiócky -Sándor szép baritonján
ket. E szoritásl legyőzni csak úgy tud felzengtek az édes bús kuruc nóták. Az
juk, ha népünket erőssé, ellentállóvá, ünnepélyt a Szózat zárta be.
egészségessé tessük.
Újjá alakult az Ébredő Ma
több és több magyar orvosnak juttatott
külföldi utazási ösztőndijat. Kiviszi őket
abba az országba, ahol a szakmájukból
a legjobbat láthatják, hogy aztán, ha
hazajönnek, itt népünk javára értékesít
sék a látottakat, tanultakat.
gyarok Egyesülete. Röviden hirt ad-
Tanítói jubileum.
tupk már olvasóinknak arról a lelkes gyű
lésről, amelyen az Ébredő Magyarok
Egyesületének Salgótarjáni csoportja meg
alakult és megkezdte működését. Azóta
az Egyesület vezetősége nem nagyhang
gal de annál alaposabban és körültekin
téssel végzi a szervezés munkáját. A tá
bor napról napra nö és oly férfiak jelent
keznek nap nap után tagfelvételre, akik
eddig távol tartották magukat a kérész
tény megmozdulásoktól. Jele ez annak,
hogy a komoly ébredő gondolat igazsá
gaira világot vet a mindennapi élet for
gataga. A magyar kis egzisztenciák nyo
mora, munkátlansága kénytelen kelletlen
oda vezetik a szenvedőket az ébredő
program aranyigazságaihoz. Ezek az igaz
ságok pedig elévülhetetlenek és megdönthetetlenek, mert a magyar nemzet életvajudásában születtek meg s rájuk kala
pácsolta az elmúlt évtized a mindennapi
élet szentesítésének pénzcélzatát. Az ujjonszervezett Ébredők nem felelőtlen ele
mek, nem uccai tüntetésre s a politikai
kérdéseknek türelmetlen megoldására szer
vezkedtek — hanem a társadalmi mozga
lom segítségével akarják ájpolni a magyar
ság összetartásának eszméjét, szítani akar
ják a nemzeti érzésnek oly sok szívben
kialudni készülő tüzet és összejövetelei
ken rá akarnak mutatni arra az útra,
amelyen haladva a nehéz gazdasági viszo
nyok is elviselhetőkké válnak. Az ébredő
gondolat ellenségei hiába próbálják el
gáncsolni ezt a diadalmas zászlóbontást
rémregények kitalálásával, nem találnak
ezek hitelre már senkinél, hiszen az újjá
alakított egyesület vezetőinek neve élén
Ungváry Miklóssal garancia arra, hogy ez
az egyesület komoly célokért nemes fegy
verekkel küzd.
Május hó 19-én, a legszebb évszak tel adózzék annak a lelki mesternek, ap
ban, a virágfakadás hónapjában ünnepet nak a tanítónak, aki egy emberöltőn át
ülünk. Majdnem egy félszázad csendes, a generációk ezreit nevelte fel Nógrád
de annál érdemdusabb ünnepét. Munkál és Hont vármegye kir. tanfelügyelője Dr.
kodásának határkövéhez, ért el egy, köz Visnyovszky Rezső a vallás és közokta
szeretetben álló tanítónő; aki negyven év tásügyi miniszter Ur elismerő levelét fogja
alatt szivjóságának és lelki nemességé átadni az ünnepeknek, mint dokumentá
nek virágait szórta szét, ültette el tanít lását annak, hogy a legfelső fórum is el
ványai
között. Negyven év tövises, ismeri a jubiláns nemzetnevelö, paedagógöröngyökkel kirakott útja vezetett el oda, gia munkásságát.
ahol ma a közbecsülésnck rózsatője virul.
S ez ünnep nemcsak a hiv. világ s a tár
Van-e szebb pálya, mint a tanítói sadalom ünnepe lesz, jubiliuma lesz ez anpálya? A gyermeki lélek kertésze, amely naka szeretetnek is, amely negyven éven
ben emberpalánták között keli hirdetnie kiséri a jubiláns áldásthozó, szeretet hir
a tudás alapelemeit, a szeretet fenséges dető, szivjóságot gyakorló munkásságát.
érzetét s a hitvallásosság felemelő, magasz S ha majd az ünneplések között látom a
tos tudatát. S van-e ennél eszményibb jubilálás pazar és impozáns külsőségeit
foglalkozás? Olyan a gyermeki lélek, akkor is csak a 40 éven át hirdetett sze
mint a viasztálba, amelyben a leheletszerű retet apostolát fogom magam előtt látni,
karcolás is meglátszik. Saját egyéniségét, aki nemcsak azért tanított és oktatott,
lelki világát vésheti bele a zsenge gyer mert az pályája volt, hanem azért, hogy
meki hajtásba, hogy azokból egykor az izzó lelkesedésének, hazafias érzésének,
isteni és emberi szeretet eszményi paran lángoló vallásosságának égő szövétnekécsainak élő, gondolkodó és cselekvő vel világítson be azokba a telkekbe, akik
embertípusok kerüljenek ki. Olyan a jó el fognak jönni, a jó Holcsek néni érde
tanitó, mint a szobrász, aki a carrarai kő mekben gazdag ünneplésére.
tömbből a művészeti remek egyik gyö-.
Kuster Lajos
nyörü példányát faragja ki. Á tanitó
és szobrász, de az ő anyagával a legfi
nomabb carrarai márvány, a legfinomabb
alabástrom sem vetekedhetik. Isten kép
mására teremtett legnemesebb anyag, az
A róm kath. templomban Pühemberi lélek van kezére bízva, hogy ab
kösd vasárnapján és hétfőjén délelőtt a
ból a lelki nemesség és jóság remekmű
rendes időben lesznek az istentiszteletek
vét faraghassa ki.
és pedig V29 órakor diákmise, 10 órakor
A gyermeki lélek ily nemes szobrá pedig szentbeszéd és utána nagymise.
sza volt 40 éven át Holcsek Antálné, Ezenkívül pünkösd vasárnapján délelőtt
Meghívó. 1926. május 15,-én szom
salgótarjáni tanitónő. Negyven éven át s V2I2 órakor is lesz egy csendes mise.
baton d. u. 6 órai kezdette), a Salgótar
ebből 32 éven át Salgótarjánban hirdette
Pünkösd ünnepen az evang.
jáni Bányatelepi Elemi Népiskola növen
a kicsinyek, az apró emberek között a
templomban d. e. 10 ó. kezdődik az is dékei, az iskola épületében, a kis „Levente"
tudás nehéz mesterségét. Generációkat
tentisztelet, amit 9 órakor az urszentva- csapat zászlója javára gyermek előadást
nevelt fel, szeretetben, hitben, hazafias
csóréjának kiosztása előz meg. Az isten
érzésben, hogy tanítványai ezrei zárják tisztelet keretében a Prot. Énekkar fog tartanak, Belépődíj. I. hely 20.000 kor.,
II. hely 15.000 kor.
szivükbe a „jó“ Holcsek néni mindig
ünnepi koráit énekelni Vizsál Richard kar
mosolygó jóságos arcát. Azt mondják,
Szaktanfolyam. Április 6-tól má
nagy vezetésével.
hogy a lélek
visszatükröződik az ar
jus 8-ig cipészipari szaktanfolyam volt a
A pünkösdi ref. Istentisztelet Salgótarjáni Ipartestületben, amelyet ifj
con. A lélek jósága, nemessége és finom
sága veti vissza árnyalatát az arcon. Azért sorrendje: Ünnep első napján délelőtt örsi Lajos ipari szaktanító rendezett. Á
láttuk mi mindig a lelki boldogságnak, a 9 órakor Kisterenyén. Konfermandus több hetes tanfolyam a szabászat! ágat
lelki jóságnak visszatükröződését azon az gyermekek vizsgája után úrvacsora osz ölelte fel, oly ' terjedelemmel, amelynek
arcon, amely a szeretet nemcsak hirdette, tás. Ünnep másodnapján délelőtt 10 óra gazdagsága és életrevalósága meglepte az
hanem cselekedte is s amely haragot kor helyben az evang. templomban úrva ipnrtcstület vezetőségét. Salgótarján és
nem, csak megbocsájtást, lelki jóságot csora osztással egybekötött istentisztelet. vidékéről mintegy 30 hallgató vett részt,
tudott mutatni.
Matiné. A helybei reálgimnázium hogy elsajátítsák azokat a fogalmakat,
S május 19-én a városi kaszinó nagy ifjúsága — mint értesülünk — a jövő hó amelyekre ma minden cipésziparosnak szük
termében összefog gyűlni Salgótarján nap első felében egy, a bányakaszinóban sége van. A szaktanító oly páratlan ügy-
Hírek és különfélék.
egész társadalma, hogy hódoló szeretet tartandó matinéra készül.
Salgótarján, 1926 május 15
végig a szaktanfolyamot, hogy hálás hall
gatói május 8-án bucsulakoma kíséretében egy szép cigarettatárcával lepték
meg a szaktanfolyam lelkes és ügybuzgó
vezetőjét.
Sportünnepély junius 3-án. A
helybeni levente Egyesületeknek nagy
nehézségek leküzdése után sikerült junius
3-ára, Magyarország legrégibb és tálán
legjobb férfi és női tornász csapatát meg
nyerni, akik 60 főnyi tornásszal fogják
bemutatni a fejlett test műveltségét s
bizonyságot fognak tenni a női tornászok
arról a nagy feladatról ami a női nemre
mint kötelességszerü hivatás vár. Nem
akarjuk előre leírni azokat a dolgokat,
melyek a műsort betöltik, de bizton hi
heti mindenki, hogy az a nap felejthetet
len s még nem látott emlékeket fog hagyni
a lelkekben. A műsort a következő szám
ban közöljük, de már előre jelezzük, hogy
junius 3-án este az Acélgyári leventék,
újra bemutatják a Trianon cimü színda
rabot, melyet, reggelig tartó tánc fog
követni.
Levente.
A r. kath. kör életéből, A
vármegyei közművelődési tanács által tá
mogatott ismeretterjesztő kulturestuk téli
ciklusát múlt vasárnap este megtartott
közművelődési esttel befejezte a kath. kör.
Programm • szerint a felolvasást Lapsánszky János a kör elnöke tartotta.
Szent Margit életét elevenítette fel rövi
den bevezetésül, majd áttért a kath. vi
lágegyház női
szeretetrendjeire, kifej- .
tette azok áldásos munkáját. Saját hábo- .
rus élményeiből mondott el egy megható
történetet bizonyos apáca rendről, mely
rend Galíciában a háború borzalmai köze
pette minden támadás, számtalan veszély
és sok nélkülözés dacára híven'kitartott
helyén zárdájában, éjjel-nappal ápolva a
sebesülteket, betegeket. Felolvasása to
vábbi során az uj missios nővérek fela
datát ismertette s befejezésül a kongre
gációk fejlesztéséről szólott. Szép tár- •
gyát olyan megkapoan, vonzóan és ked
vesen irta meg és adta elő, amilyen elő
adáshoz kifinomult lélek, szivjóság, ideá
lis ember szeretet s olyan vallásos meg
győződés kell mint amilyennel Lapsánszky
bir. A nagy ovációval fogadott felolvasás
után a kongreganisták szórakoztatták
szini előadással a közönséget. Itt is közli
továbbá a kör vezetősége, hogy kedvező
idő esetén Pünkösd vasárnapján este tánc
mulatsággal és dijtekézéssel kapcsolatos
szini előadás lesz a kör kcrthelyiségében
melyre ezúton is meghívjuk a t. közönsé
get. Ölömmel tudatja végül a vezetőség
a kör rendes és pártoló tagjaival, vala
mint minden érdeklődővel, hogy a kör
méltó uj otthonának építése néhány hé
ten belül megkezdődik, felkér? tehát az
elnökség Salgótarjáni és vidéke társadal
mát felekezeti külömbség nélkül, hogy
ezen keresztény és hazafias kulturegyesület székházának felépitéséhez adományaik
kal hozzájárulni kegyeskedjenek. A kis
emberek már majd mind adóztak e ne
mes célra, hisszük hogy az építkezés
megindulásának láttára a módosabbak is
megt< szik kötelességüket tehetségükhöz
mérten a helyi nagy vállalatokkal együtt. Hh,
Megzavart előadás. 10-én este
a városunkban játszó színészek előadták
az „Úri emberek* cimü darabot, melynek
tartalma a benne szereplő két katona
tisztre nézve diffamoló volt, széniben egy
zsidóbankárral. Az előadáson jelen volt
néhány katona, akik előzőleg hangos vi
selkedésükkel, megjegyzéseikkel, később
heves kifügyüléssel zavarták meg az elő
adást. A rendőrség tapintatos eljárása
nagyobb zavart nem okozott, minthogy
néhány bankái pár ti siinmi lépésben ellejtett. Nem megboldogult Miklősy Gábor
szellemének tulajdonítjuk ezen lehetetlen
darab szinrehozását. Amúgy is puskapo
ros a levegő, ne játszunk a tűzzel!
Felhívás a r. k. Olvasókör tagja
ihoz. Vasárnap 16-án a kör tagjai lobogó
alatt indulnak d e. 9 órakor a köri he
lyiségből az acélgyári Olvasóegylet ün
nepségére, melyet Wabrosch Béla főmér
nök, olvasóegylcti elnök távozása alkal
mából rendeznek. Ezúton kéri az alelnökség a tagokat, hogy minnél számosabban
szíveskedjenek megjelenni.
Hadikölcsttnkötvény- tulajdo
nosok sservezkedóso. F. hó 13-.án
este 8 órára.taz előzőleg Dorosnyák Géza
takarékpénztári igazgató által kihirdetett
gyűlésre'igen nagy számban jelentek meg
az érdekeltek. Az értekezletet Liptay B.
Jenő kormányfőtanácsosgyárigazgató
nyitotta meg, vázolván a szervezkedés
fontosságát, mert a Bpesten megalakult
Országos Szövetség csak igy fog tudni
Az ifjúság ze- buzgalomal és kötelességérzettel vezette súlyt szerezni követeléseinek, Felolvassa
�Salgótarján, 1926. május 15
A MUNKA
3 oldal
Borzalmas eltévelyedés.
Úgy nézett ki a dolog, mint a kül
földre húzódó Vázsonyi Vilmos a frank*
hamisításban szenvedett politikai kudarca
miatt ment volna el hosszabb szabad
ságra. Most sül ki azonban, hogy amig
Pallavicini barátja itthon puffogtatta el
üres rakétáit, addig a politikai botrányhajhászat rutinirt művésze Vázsonyi be
tegség orvé alatt eltávozott az országból
csak azért, hogy a kellő időben ő is be
ledobja a maga bombáját a frankügybe.
Nagy megdöbbenést keltett ország
szerte az a frivol, cinikus és destruktív
hang, amit ez az ember a Neue Freie Presse
hasábjain legújabban megeresztett. Ép
akkor, amikor a frankügy tárgyalása az
európai közérdeklődés központjába ke
rült, hosszabb cikkben veszi bonckés alá
a frankper tárgyalásán elnöklő Töreky
Géza személyét és vastag rabulisztikával
igyekszik rábizonyítani, hogy mindenáron
oda igyekszik kilyukadni, miszerint a kor
mányt nem terheli felelősség e szenzációs
ügyben. Hogy súlyosbítsa bűnét, még
neve után a cikk végére oda biggyeszti
azt is, hogy e förmedvényt Magyarország
volt igazságügyminisztere irta.
Nem akarjuk védelmünkbe venni
Töreky Géza személyét, hisz százezren
olvassák mindenfelé az országban a tár
gyalásról megjelent híreket s igy min
denki. meggyőződhetik róla, hogy teljes
tárgyilagossággal és minuciózus pontos
sággal halad előre azon a nyomon, ame
lyet az igazság és bírói tárgyilagosság
megkövetel. A bírói talár különben sem
szorul védelemre nálunk, mert hisz köz
felfogás és köztapasztalat szerint a füg
getlen magyar bíróság egyike azoknak
az intézményeknek, amelyek bőségesen
kiállották a tüzprobát az elmúlt idők
folyamán. Nem is széliünk perbe azokkal
az állításokkal, amiket Vázsonyi terjeszt,
jelen esetben egy Europaszerte olvasott
újság hasábjain. Ezek a vádak idebenn
amúgy is leperegnek a magyar bíróság
illusztris tagjától, Töreky Gézáról.
De annál mélyebben, elítéljük Vá
zsonyi Vilmosnak e hazafiatlan, hazaáru
lással felérő eljárását. Szinte látjuk a kár
örvendő arcokat, értve alattuk nemcsak
Vázsonyit, hanem politikai szövetsége
seit, amint itthon kajánul megbeszélik és
kiosztják szerepeiket, melynek rendén ez
a minden kapitulációt kiszolgált politikus
kisiklik az országból hogy onnan támo
gassa azt az akciót, melynek célja a nem
zet becsületének porig alázása és a ma
gyar nemzet legszentebb institúciójának
bemocskolása. Ez már nem pártküzdelem.
Ezek nem fegyverek, aki ilyenekkel él, az
rászolgált arra az ítéletre, amely a nyilt
hazaárulást örök időkre megbélyegzi. Hát
ennek az embernek már semmi sem szent.
Még ennek a csonkig megszakított or
szágnak egyetlen megmaradt kincse a be
csülete sem? Még azt is kihurcolja és
megbecsteleniti csak azért mert ezzel gróf
Bethlennek vél ártani.
a központ által a kormányhoz terjesztett
memorandumot, mely súlyos érveket so
rakoztat fel a legtöbbnyire szegény és
középosztálybeli áldozatok érdekében. Vá
rosunkban is megindítjuk
Hadikölcsönkötvénytulajdonosok akcióját, felszólítunk
mindenkit a csatlakozásra, jelentsék be a
birtokukban levő címletek jegyzésének
idejét és névértékét. Jelentkezni lehet —
lehetőleg ahol a kölcsönt szerezték —
Népbank, Takarékpénztár, Postahivatal,
azonkívül az alant felsorolt bizottsági ta
goknál, akik azt összegyűjtve, illetékes
helyre juttatják. A városunkban működő
íick egyesület elnökéül egyhangluag Liptay B. Jenőt s a bizottság tagjaink a kö
vetkezőket választotta meg az értekezlet:
Dorozsnyák Géza, Gádor Lajos, Mihály
Antal, Szenes Arnold, Pentka József, Elsner Bertalan, Kovács Béla, László Antal,
Springer Géza, Csarba János, Grusz Fe
renc, ügyész Dr. Szalvendy Ödön. A
megalakulást
egyhangú
lelkesedéssel
mondta ki az értekezlet. A jelentkezési
határidő május 23. A jelentkezéskor az
akció egyik kiváló vezetője által kiadott
füzetre elöjegyezésf, fogadnak el. Ezen ér
tékes füzet ára 10.000 kor. mely összeg
áz akció kiadásaira fordittatik. Végül né
hány egyéni jellegű kinos szólás után az
értekezlet végétért.
A Salgótarjáni Luther Szövetség
és Ev. Nöegylet 8.-án este a
tisztikar
és választmány részére ismerkedéssel kap
csolatos társasvacsorát rendezett, amelyen
Kralovánszky Imre és Pántyik Arpádné
elnökök vezetése mellett az érdekeltek
csaknem teljes számban megjelentek az
egyház részéről Dr. Zelenka Ottó felü
gyelő és a lelkész. A vacsora keretében
dr. Csengődy Lajos vázolta a testvég
egyesületek feladatait, majd Figus Béla
szövetségi titkár intézett komoly és szép
felhívást a jelenlevőkhöz a maga részé
ről is nagy összegű hozzájárulást ajánl
ván meg a Szövetség céljaira, közölte,
hogy a hét egyik napján az esti órák
ban
készséggel
rendelkezésére
áll
az egyesületek tagjainak mindennemű
ügyes-bajos dolgukban. Reméljük, hogy
az ilyen találkozások is erősíteni fog
ják a közős összetartás nagy eszméjét
és megkönnyítik a köz szolgálatát.
Az
Evangélium
leányainak
egyesülete Zelenka Panny vezetésével
16.-án d. u. kirándulást ' rendez. Indulás
d. u, 2 órakor a lelkészlaktól.
Munkaalkalom. Salgótarjánban
a munkanélküliek elhelyezésére közvetítő
iroda nyilt meg, mely a hét folyamán
mintegy 200 munkást helyezett el, rész
ben a Dunántúl, részint az Alföldön a
vizszabályozó társulatoknál. A munkanél
küliek elhelyezése tovább folyik, jelent
kezni lehet a hivatalos órák alatt reggel
8—12-ig, d. u. 2—5-ig.
A Szír Aki járás 4 km. mezei
futó bajnoksága f. hó 9-én Lőrinciben
lezajlott. Startolt 108 levente (11 egye
sület. Célhoz ér 20 percen belül 64 le
vente. Eredmény: I. Sziráki Lenente Egye
sület, II. Lőrinci Levente Egyesület' II.
csap. III. Lőrinci Levente Egyesület I.
csap. IV. Jobbágyi Levente Egyesület.
Egyéni győztes: Dobrocsi Imre, Jobbágyi
16 perc. A Pál Imre vándordíját időlege
sen a sziráki Levente Egyesület nyerte.
Zongora
.hangolás,
bőrőzés, hurozás, régi zongo
ráknak elvágását rö
vidre, vasszerkezetűvé tétele,
szóval teljes átujitása
szakszerűen esz
közöltetik. Cím
a kiadóban,
Értesítem
219/1926 vht. szám.
Árverési hirdetmény
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé- .
Alulírott bírósági
végrehajtó az
gét, hogy
1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében
ezennel közhírré teszi, hogy a salgótar
jáni kir. járásbíróságnak 1925. évi 4899.
számú végzése következtében dr. Kovács
műhelyemet f. év január 1-töl jelen
Jenő ügyvéd által képviselt Salgótarjáni
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle
Takarékpénztár javára 20 millió kor. s
ház) alól, Uj telep 15 sz. (Zagyvái
jár. erejéig 1926. évi január hó 11-én fo.
rakodóval szemben) saját házamba
ganatositott kielégítési végrehajtás utján
helyezem át.
le- és felülfoglalt és 102500000 kor-ra
Készítek mindennemű kárpitos és fé
becsült következő ingóságok, u. m: csép
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
lőgép, juh, kocsi, ló és egyéb ingóságok
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
nyilvános árverésen eladatnak.
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
Mely árverésnek 'a szécsényi k«r. járok, székek, fotelek kárpitozását, min
rásbirqjiág 1926-ik év PK. 207/ számú
denfajta bőr munkát, teljes uriszoba
végzése folytán 25 millió kor. tőkeköve
berendezéseket, hintó, hajtókocsi és
telés ennek 1925. évi május hó 25. nap
egyéb fényező munkákat, valamint
jától járó 13% kamatai 73% váltódij és
mindenféle javításokat és átalakítá
eddig összesen 3479122 kor.-ban biróilag
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
már megállapított költségek erejéig, Pikiváló tisztelettel:
liny községben leendő megtartására 1926
évi május hó 31-ik napjának délutáni 3
Gyetvai Géza
kárpitos és diszitő. órája határidőül kitüzetik és ahol a venni
szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg. hogy az érintetett ingósá
gok az 1881. évi LX. t,-c. 107. és. 108.
§-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a
legtöbbet igdtiBnek, szükség esetén becs
áron alul is el fognak adatni.
Amennyiben az elárverezendő in
góságokat mások is le- és felülfóglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek
volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c.
102 §-a értelmében ezek javára is el
rendeltetik.
Szécsény 1926 évi május hó 7.
Reidl Ákos
kir. bir. végrehajtó.
Kárpitos és fényező
Starjánban.
Levente footbal bajnok
4
Hirsch-gyári L. E. 3
4
Lőrinczi L. E.
3
Zpálíalvai L. E.
Starján.Városi L. E 3
Bánya L. E.
— —
1— 5
2 — 6
2 1 2
2 2;
1
4
2
2
—
Lapujtöi L E,
Mnováki L E.
Acélgyári L. E.
2—— 2—
3 .1
2 2;
Táncmulatság a zagyvapálfalvai Kath. tomplorn javára. F.
hó 5 én lett megtarva a tombolával egybe
kötött táncmulatság a zagyvapálíalvai
templom javára. Ritka szép dekumenluina
volt c kedves ünnepély annak, hogy kishelyen is mily nagy dolgokat tud össze
hozni a magyar szollidaritáá és szeretet.
Bár minden község ily nemes gondola
tokban tudna egyesülni. Az este lefolyá
sáról alábbiakat hozzuk. A megtartott
mulatságot a községi elöljáróság rendezte
karöltve a Bányatelep! olvasókör, a PBS.
Z. I, S. E. sportegyletek és a felsőfalusi
ifjúsági egylet agilis közreműködésével.
Átérezve a lakosság nemes kötelességét,
mindki sietett egy-egy tárgyat adni a
tombolára. Büszkén mondhatjuk, hogy a
legszegényebbek is tőlük tclheiöleg ada
koztak s ott voltak a mulatságon. Áz ér
tékes tombolanyereményekct adók közül
egyeseket megemlítünk, mert mindet fel.
�A MUNKA
4. oldal
sorolni lehetetlen, hisz 252 adakozás volt.
Nemes Miklós közs. biró egy anyajuhot
kis bárányával, egy pulykakakast adott
Klumetzky íőaknász, Priska Jánosné egy
gyönyörűen hímzett nemzeti címeres diványpárnát, mely főékessége volt a tombolanyereménytárgyaknak. Gregus J. dóra
cipész egy pár cipőt rendelés szerint.
Különösen ki kell emelnünk Baranyay
Miklós vizslás! földbirtokost, aki egy
értékes ezüst cigarettatárcával lepett meg
bennünket. Az est végeredményében
15.716.400 koronát jövedelmezett tiszta
haszonként a templomépitési alapnak,
eltekintve a még megmaradt tombolatárgya*któl, melyeket gondosan elrakva egy
más adandó alkalommal fogunk felhasználni.
Felülfizettek: Dr. Förster Kálmán polgár
mester: 25 ezer kor., Schmiedt Jenő 50
ezer kor., Dr. Szabó Lajos ig. 100 ezer
koronát, Salgótarjáni róm. kath. plébánia
150 ezer kor., Somoskőújfalui plébánia —,
Kisterenyei plébánia —, Karancskeszi plé
bánia —, Pusmann Gyula 50 ezer kor.,
Szenthe László 100 ezer kor, Dr. Hostein Gyula 20 ezer kor., Bicheller Jakab
50 ezer kor., Elfér Ignác 50 ezer kor.,
Starj. temetkezési intézet: 50 ezer kor,
Kralovánszky Imre 50 kor., Holcsek An
tal 20 ezer kor., Holcsek Ferenc 30 ezer
kor., Kárpáti Abelinó 50 ezer kor., Fridmann borkereskedő: 50 ezer kor., Színetana Aladár 50 ezer kor., Pora János
50 ezer kor., Köntzey Ferenc 25 ezer kor.,
Acélgyári tiszti kaszinó 100 ezer kor.,
Fülöp János 50 ezer koronát.
Ébredők! Kérjük az Ébredő Egye
sületek volt és újonnan . belépni szándé
kozó tagjait, hogy fölvételük bejelentése
végett az egyesület helyiségében (Gál
vendéglő) naponta este 8—9 óra között
jelentkezzenek. Hivatalos órákat naponta
a titkárság tart 8—9 között.
Salgótarján, 1926. május 18
Vegye meg az Agrária patkány
rosokban, Szécsény és Szirák nagyközsé
gekben, Rétság, Drégelypalánk közsé irtó húskonzervét a patikában vagy dro
gekben és Nagymaros nagyközségben a gériában.
(város) községházán közszemlére lesznek
kitéve a választókerületbe tartozó összszes községnek ideiglenes választói név
jegyzékei is.
A megjelölt napokon a. községi (vá
rosi) elöljáróság egyik tagjának jelen
létében délelőtt 8 órától 12 óráig a név
jegyzéket bárki megtekintheti.
Hűségeset
fotograíáló masina.
Azok, akik a névjegyzék ellen a
2200-1922. M. E. sz. kormányrendelet
38. §-a értelmében felszólamlással élni
jogosultak, felszólamlásaikat 1926. évi
Könnyű fizetési feltételekkel
május hó 16. napjától ugyanezen hónap
30-ik napjáig bezárólag a községi (vá
olcsón szállít
rosi) elöljáróságnál Írásban benyújthatják.
A benyújtott felszólamlások benyújtások
tól kezdve 1925. évi junius hó 14. nap
jáig bezárólag a községi elöljáróságoknál
ugyancsak közszemlére lesznek kitéve és Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 3.
azokra junius hó 1.4. napjáig ugyancsak
Kérje ingyen a 26. számú
az elöljáróságoknál Írásbeli észrevételek
nyújthatók be.
FR1ED
és
NÁDOR
KÉPESÁRJEGYZÉKET
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
ÁRZUHANÁS
Budapest, Király ucca 32.
Hirdetmény
Nógrád- és Hont közigagatásilag
egyelőre egyesitett vármegyék területén
a nemzetgyűlési képviselőválasztásokról
szóló 2200-19^2. M. E. számú kormány
rendelet értelmében a központi választ
mány által elkészített ideiglenes választói
névjegyzékek minden szavazókörben köz
szemlére lesznek kitéve 1926. évi május,
hó 16. napjától 1926. évi junius hó 14
napjáig bezárólag. Ugyanezen idő alatt
a választókerületek székhelyeit képező
Salgótarján és Balassagyarmat r. tan, vá-
kipróbált
Kámforos
Fortuna lábsót,
melyből 2—3 lábfürdő megszün
teti a sok járás, álldogálás. spor
tolás és egyéb megerőltetésből
keletkező lábfájásokat. Megszaba
dítja a legmakacsabb tyúkszem és
bőrkeményedéstől,
kámforfartalmánál fogva felfrissíti az izmokat
és azonnal
megszünteti
a lábizzadást.
Kapható: Főraktár Bopnár Jenő gyógy
szertár, Budapest, VII. Dob u. 80.
2 doboz ára postán a pénz előzetes be
küldésével 25.000 K., utánvéttel
8000 K.-val több.
Rendelésnél
hivatkozni e
lapra.
Felhívás
A Bethlen Gábor Szövetség által
házikezelésbcn kibocsátott 10000 koronás
Bethlen Gábor
HÁZ SORSJEGYEIVEL
Négyszázmilliót
NYERHET.
Húzás kir. közjegyző és hatósági kikül
döttek közbenjöttével
Május 29.-én
A jövedelem a Szegény és árva
tanulóifjúság részére még ez éven
felállítandó OTTHON javára fordittatik.
Budapesten, vidéken kapható minden
Dohány tőzsdében.
Kátránypapir,
aszfalt-, facement-, bőrlemez-, pléh-,
hullámlemez,- bádog,- beton-, pala-,
* cseréptetők az
ARCO-TOP
folyékony aszbesztfedő és
szigetelő anyaggal 10 évre,
amerikai
ARCO-SEALIT
aszbeszt masszával 40 évre helyre
Bolsevista torzképek. Varsóból
Nógrád és Hont közigazgatásilag
egyelőre egyesitett vármegyék központi
választmánya,
237-1926. kpv. szám.
Ha fáj a lába, úgy használja a már
egy jó
Junius hó 15.-én Salgótarján és Ba
lassagyarmat r. tan. városok polgármes
terei, valamint a községi és körjegyzők
az ideiglenes névjegyzékeket a kihagyott
és elutasítottak névjegyzékével az ellenük
benyújtott felszólamlásokkal és észrevé
telekkel, továbbá a felszólamlások iktató
könyvével együtt közvetlenül küldönc
utján a vármegye alispánjához beter
jesztik.
Figyelmeztetem a közönséget, hogy
amely ideiglenes névjegyzék összeállítá
sánál a központi választmány egyeseket
a névjegyzékből kihagyott, az ilyen.név
jegyzékhez a kihagyottak névjegyzéke
szintén mellékelve van.
Hiszek egy Istenben,
,
Balassagyarmat, 1926 évi április hó Hiszek egy Hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Baross s. k.,
Kulturnemzet a magyar, A
Hiszek Magyarország feltámadásában
alispán,
tudomány kimutatta azt a szégyenletes
Ámen.
a központi választmány elnöke.
igazságot, hogy a magyar gyermekhalan
dósági — és tüdővész-statisztika kedve
zőtlenebb, mint a balkáni népeké és hogy
a magyar ember átlagos életkora rövidebb
mint minden más európai emberé. A ma
gyarságot, amelynek ősi erejét nem tud
ták megtörni a háborús viharok, ma az
további •
a veszedelem fenyegeti, hogy dicstelen
mártírja lesz a saját tunyaságának és
rövidlátásának. Pedig a nemzet vérét
apasztó ellenséggel szemben lehetséges,
sőt biztos sikerű a céltudatos védekezés,
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
— hiszen közismertek az egészségügyi
intézkedések, amelyeknek más nemzetek
hasonló veszedelmekből való szabadulá
sukat, újjászületésüket és mai virulásukat
Alapítva 1895 év.
köszönhetik. Az újonnan szervezett Ma
Schifor, voile, divatgrenadin, szines crepp, sima delén, nyers mollinó
gyar Vörös-kereszt-Egylet a maga élet
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
célját a gonosz ellenség megtámadásában
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 13.000 kor., oxford,
és ártásában keresi. Ez a legszentebb
vagy zephir 15 800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
szabadságharc, amelyet valaha is vívtak:
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor., duplaszéles
harc a tudatlanság, a* szenny és a bűnös
női szövet minden színben 29 000 kor., sötétszürke öltönyanyag 15.000
közömbösség ellen; harc az ifjúságért, a
kor-, 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
jövőért és az életért. A győzelem mind
vet 49.000 kor., duplaszélcs gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
annyiunk személyes érdeke, a gazdagé
marcquin 16.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chinc 69.000 kor.
csak úgy mint a szegényé, a kézművesé
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184 000 kor., egy garnitúra
nem kevésbbé, mint a szellemi munkásé.
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénA közös veszedelem követeli, hogy ez
kendő 9.800 "kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
úttal sutba vessük a politikai és társa
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59.000 kor., kész paplanlepedő
dalmi ellentéteket és hogy áldozatkészen
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 18.900
tömörüljünk a vörös-keresztes zászló kö
kor., duplagalléros szines férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rül. Ez a harc fogja eldönteni, van-e jo
rág 23.000 futószönyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszögunk az élethez és van-e jogunk, hogy
vetmaradékok minden elfogadható árban,
kulturnemzetnek nevezzük magunkat. HerPostai rendeléseket lelkiismeretesen teljesitQnk.
czeg Ferenc.
jelentik, hogy egy ukrajna bányaközpont
ban az asszonyok szovjeté azon kérdés
sé! foglalkozik, „hány férje lehet egy
asszonynak." Sem többel sem kevesebbel.
A megjelent szavazás szerint egy nőnek
három férj esik és a központi végrehajtó
bizottság a határozat végrehajtásával bí
zatott meg.
Fáj a lába?
állíthatok. Utóbbi mélyszigetelésre, ta
Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet
mint áz Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja
Elfogad takarékbetéteket magas kamatozással.
Bornagykereskedés
gazdasági kölcsönöket előnyös
mint a Ceglédi Hitel és Pin
ceszövetkezet uradalmi faj. borainak lerakata.
feltételekkel.
Olcsó árak!
Betörés, tűz, jégkár stb. biz
Pincénket okvetlen látogassa
meg.
Folyósít: Ipari és mező
tosításokat eszközöl.
lajvíz elleni védelemre, üveges és minium-kitt helyett, továbbá kazánfala
zásra is alkalmas. Eső és egyébb csa
tornák kikenésére legjobb az Arco-Top.
Gyárkémények, kazánok, lokomotivok, lokomobilok, forró fémfelülc- ’
tek védelmére szolgál
380° Celsius hőfokig az Arco 380
hőálló amerikai zománcfányü
rendkívül tartós festék.
Palmetto-Paint amerikai rugalmas- ,
rozsdavédő kaucsuk festék, savak,
gázok ellen és hirtelen változó hő
fokú fém és fafelületek védelmére.
Arco-Jointite tökéletes amerikai
csOtömitö paszta
A hazai állami és nagyipari üzemek
nél bevezetvel
Kérjen részletes leírást, ajánlatot, re
ferenciákat
Kun Sándor cégtől
Pince: Karancsaljai u Iroda: Főtér 479.
Nyomatott „A Munka" könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd: Végh Kálmán.
Budapest, IV. Ferenci József rak. *
part 18.
»
Alapítási év 1892. Telefon J. 61—23.
Sürgönyeim Kunship.
_____
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 20. szám 1926. május 15.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-15
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dc5804a987ac93e330db9eb318668700.jpg
db5da35f96bbaa5c5806e34700e4a725
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/58eecd667e2037d062c9a2af35ed95a4.pdf
3d582c595db63ec1ed8f9186ee0afba7
PDF Text
Text
A MUNKA
Felelős szerkesztői
Szántay István
IV. évfolyam. 21. szám
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ara 3000 K
Megjelenik: SzoabateiNegyedévre 25.000 K
Poetaeaekkt 28.744 sa
Apróhirdetések: sxavankinf
1000 K., a lefkisebb hirde
tés 10.OUO K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hó 22
Jiadsereg fenntartása, csupán jog ellenforradalmi szellemet. Hogy tör tól körülvéve Wabrosch Béla főmérnök
címeket keresnek arra, hogy a vi ténhessék meg az osztályok közötti a búcsúzó elnök lépegetett. A cserkészek,
a leventék, az egyes zászlós csoportok
lág szemébe port hintve leplezzék ellentét kiegyenlítése s hogyan in katonás léptei alatt kopogóit az utca s
Hozzá vagyunk szokva ahhoz, a saját hadikészenlétüket. Ilyen jog duljon meg a kiengesztelődés, ha a vígan, diadalmasan harsogtak a kürtök.
hogy a szociáldemokraták a legszebb cím az a hamis vád. mintha Ma* szociáldemokraták állandóan vörös A római katholikus templomban tartott.
nemzeti érzést és akarást is meg gyarország titokban fegyvert szoron posztót lobogtatnak a nemzeti ér ünnepi istentiszteleten a város egész ve
tépázzák, de hogy ezt a gyöngé- gatna a kezében. Ha akad magyar zésű társadalom előtt. Ezt az érzel zető keresztény társadalma részt vett. A
szentbeszédet Herczeg József esperes
debb női kezükkel végezzék el is politikai párt, amelyiknek szónoka met sértegetni s közben a nyílt ha plébános tartotta. A szent misét Horváth
mételten, az már felháborító. Régi az országházában megerősíti ezt a zaárulás útjára lépni olyan cseleke László a Kath. Kör elnöke mondotta,,
módszerük, hogy a parlament egyet rosszindulatú külföldi gyanúsítást, det, amit nem tűrhet meg ez a nem amelyen a Kath. Kör vezetőségének négy
len nőképviselője szájába adják azo az nyílt hazaárulást követ el. A szo zet még akkor sem, ha a sértést tagja ministrált. Mise alatt a Mária kong
kat a hazafiatlan kirohanásaikat* ciáldemokraták ezt a denunciás sze* egy szoknyába bujtatott szociálde regáció leánykara énekelt, gyönyörű, meg
Mária énekeket. Féltizenkét órakor
amelyek, ha férfi ajkát hagynák el, repet tervszerűen vezetik s minden mokrata követi is cl. Szerintünk ez ható
kezdetét vette az acélgyári Olvasókör
a nemzeti érzésű képviselők meg alkalmat megragadnak, hogy csúnya a szereposztás még súlyosbítja bű díszközgyűlése, amelyet maga az ünnepelt
találnák a módját annak, hogy tor hazaárulásukat elkövessék. Súlyosan nöket, mert gyávaságot látunk ab nyitott meg, felolvasva egyben a múlt évi
kára forrasszák a szót, de a lova visszautasítjuk az ilyen hallatlan tá* ban, hogy nő szájába adják azokat jelentését is. A régi tisztikar lemondása
giasság mindig bizonyos feszélyezett- madásokat s tesszük ezt azért is, a súlyos kijelentéseket, amelyek, ha után Porázik György ny. igazgató tanitó
séget támaszt Legutóbb a kultusz mert az ilyen szóbeli merényletek férfi részéről hangzanaak el, meg foglalta el az elnöki széket és gyönyörű
szavak kíséretében lepleztette le a távozó
tárca költségvetésének tárgyalásakor okozói annak, hogy a társadalmunk találnánk a módját a sértett nemzeti elnök arcképét. A kedves fölemelő be
a levente-intézmény ellen rohant ki egyes rétegeiben ébrentartják és becsület megvédésének.
szédből kiragadjuk a következőket: (A
beszéd alatt lehullott a nemzetiszin lepel
Kéthly Anna olyan vádakat emel azokból egyenesen kiprovokálják az
a Bátki József festőművész által festett
vén, amelyek egyenlők a Hazaárulás
gyönyörű arcképről.)
sal. Tagadjuk, hogy joga volna a
.Ünnepelni jöttünk ma e helyre. Ün
szociáldemokrata pártnak arra, hogy
nepelni a munka, szorgalom s a híven
szoknyába öltözködve a denunciálás
és becsületesen teljesített kötelesség eré
szerepére vállalkozhasson. Arról van
Régi rossz tulajdonságunk, hogy a szegény munkásnép fölsegitésének prog- nyeit. Emberben e három kiváló tulajdon
ság soha nem volt talán oly harmoniku
ugyanis szó, hogy Kéthly Anna nem akkor szoktuk a szemünk előtt nagyra rammját.
Amit más helyeken álomként vetí san egyesülve mint nagyságos Wabrosch
kisebb vádat emelt a levente-intéz tartott salgótarjániakat e helyen méltatni,
Béla urban, — ama férfiúban, — kinek
mény ellen, minthogy azokban nem ha eltávoznak, ha már tőlük semmi jót tenek a keresztény magyarság szemei tiszteletére ma itt egybegyültünk, hogy
elé, Wabrosch Béla itt mind megszervezte,
nem
várhatunk.
így
vagyunk
Wabrosch
sportra, hanem háborúra nevelik az
Bélával is, akinek búcsúztatása kényszeríti megalkotta, felemelte, újra szervezte, fel körünkből való távozása és a jól kiérde
ifjúságot. Az ilyen haszontalan ki toliunkra a dicséret és hála szavát.
virágoztatta és nagyá tette. Minden amit melt nyugdijbavonulása alkalmából tőle
búcsút vegyünk.
jelentéseknek idehaza gyenge viszBúcsúztatónak van szánva e pár sor lelkünk vágyai szines ábrándokban szok
Nekem jutott a kiváló szerencse,
hangjuk van, egyedül a nemzeti ér is, amellyel tartozunk Wabrosch Bélának tak megszülni, az ő kezében komoly szürke
zést tapossák meg, de annál súlyo Salgótarján sok sok egyesülete, közönsége munkával létező igazsággá váltak. Az Acél hogy tolmácsa legyek az olvasóköri ta
gyár munkás és kaszinó egyletei, a Ta gok érzelmeinek. S midőn egyrészt öröm
sabb következményekkel járnak re s e szerény lap nevében.
karékpénztár, a Hangya, a Róm. kath. mel felelek meg ezen megbízásnak, más
ánk nézve a külföld előtt, ahol az
Hogy ki volt Wabrosch Béla, el olvasókör és annyi sok köre és egylete részt gyöngeségem tudatában küzdők az
mondja
ő
maga
alábbi
levelében,
amelyet
ilyen defetista blöffőknek bizonyos
e városnak vitatja, hogy az övé volt, elfogultsággal, midőn oly férfival állok
korok előszeretettel adnak hitelt. közvetlen humorával, igénytelen gom kizárólag az övé volt a nyugalombavo- szemben, aki sok jeles tulajdonsága által
dolkodásával mint jellemző Wabrosch
Ezeken a területeken amúgy is sok Írást teljes egészében közlünk. Azonban nuló szivember, mert ő érte tett legtöb ragyogó példaként áll előttünk, akinek
kal több gyanút táplálnak Magyar ez az elmondás csak a szürke hétköznap bet. Csak most látjuk, hogy mindenkié egyedüli elve a munka, a munkában egye
volt e férfi, talán leginkább azoké, akik düli módszere a szorgalom és a vezetés
ország hadikészülődései felől sem történéseit festi, azt az élettörténetet egy egyesületben sem voltak, mert oly ben egyedüli törvénykönyve a szere
azonban,
amelyet
nli
ünnepelünk
elmondja
szegények voltak, hogy tagsági dijat nem tet vala.
mint, azoknak egy szemernyi alap
a régi Salgótarján minden utcája, volt
Mélyen tisztelt ünnepeltünk, kedves
juk is volna. A minket környező, képviselőtestületének minden tagja, jóté tudtak fizetni. Fajáé, szegény keresztény
régi
barátom!
Amidőn most a legnagyobb
testvéreié
volt
legigazabban
és
legodaújonnan alakult államok azzal az in konysági egyesületeinek sok sok naplója
adóbban, úgy mint talán az ő idejében tisztelettel hajtom meg előtted ősz feje
dokolással tartanak fegyverben óri a meleg emberbarát számtalan följegyzett senki más Salgótarjánban.
met, olvasókörünK összes tagjai nevében
ási hadseregeket, hogy Magyaror és följegyzettlen szegénysegitése.
Az ünneplése igazi diadalmenet azt kívánom: Tartson meg téged a ma
szág szerintük állandóan háborúra
Nem volt a régi Salgótarján életé volt, bucsuzása a lelkek harmóniájának gyarok nagy és hatalmas istene testi és
készülődik. Mi lépten-nyomon hir nek oly mementuma, de különösen nem gyönyörű példája, az emléke pedig Salgó lelki erőidnek .épségében a legvirulóbb
egészségben i/en-igen sokáig kedves csa
detjük és tanúbizonyságát adjuk tet volt a szeretet s jóság diktálta oly törté tarján szivének féltve őrzött álma.
Kora délelőtt az ünnepség első szaka ládod boldogitására, számtalan tisztelőid
nése, amelyben évtizedeken át ne szere
teinkben és szándékainkban, hogy pelt volna Wabrosch Béla. Az acélgyár a Acélgyári Olvasóegylet elöl felvonuló, és barátaid, valamint mindnyájunk osz
ez a beállítás nem igaz, de azok egyszerű mérnöke a község legtávolabbi rendes sorú, zászlós menet volt, amely tatlan örömére. Egyben arra kérünk tartsd
az államok, amelyeknek érdekükben zugából, az acélgyárból sugározta ki nek élén az acélgyári zenekar haladt, meg olvásókörünket továbbra is nagyraáll a horribilis költséggel felállított anny'^éven át lelkének nemes intencióit, központjában pedig tisztviselő kartársai- becsült jóindulatodban; mi pedig Ígérjük
Hazaárulás.
Wabrosch Béla.
Salgótarján és vidéke őskorához.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
négy vármegyei muzeum v. őre.
(Folytatás)
Nógrád-megye őskorából tudjuk,
hogy az őskori település és forgalom itt
bizonyára délről, vagyis a sik vidékről
északra, tehát a hegyek felé, első sorban
az Ipoly völgyében haladt; továbbá a közeli,
de már jórészt pestmegyeri Galga-völgyében is számos kőkori telep volt. De ős
idők óta — és pedig eddigi ismereteink
szerint a neolit óta — fontos települési
hely volt a Zagyvavölgye és a vele észak
felé összefüggő Tarjánpatak völgye is.
Innét épen a mai Salgótarján környéké
ről nyilik az Ipoly völgye felé a Dobroda
széles völgye, az alacsony hágójánál Baglyaskő, majd
odább Karancsalja és
Lapujtő őstelepeivel; míg a Tarján völ
gyétől észak felé, bizonyára a legkényel
mesebb átkelőhely az ősidőkben is a
mai somoskőujfalusi hágó lehetett, mint
azt itt még a vasútépítés előtt meglevő
kettős sáncgyűrüvel biró Pogány vár is
igazolni látszik.
Salgótarján területéről, de közelebb
ről meg nem tfiatározott helyről, már rég
óta ismerünk őskori leleteket és pedig 3
drb bronzkori tárgyat; nevezetesen 2 ko
rongos bronztekercset és egy kalaposfejű
gombostűt, mely bronz tárgyak előttünk
ismeretlen körülmények között jutottak
Kubinyi Ferenc gyűjteményébe. A két
tekercs — mely egy pár spirális kézfej
védő volt — négyélü bronzsodronyból
készült, korongalaku; a sodrony gyűrű
ben végződik. A korongos fejű bronztü
(bizonyára hajtü) korongja alatt kis fület
visel (akárcsak az 1926-ban talált zagyvapálfalvai tűk) és vastagabb végének
rövid sima lefutása után, csakhamar hoszszan elnyúlt
csavarmenetszerü részbe
megy át, mely fokozatosan vékonyodik
el a tű hegyébe. Rajzát és rövid leírását
közli Hampel Józsefi A bronzkor emlékei
Magyarhonban. I. rész.. Képes atlasz.
Bpest. 1886 a tekercseket a XXXVII.
tábla 1. és 2. ábráján, a tűt pedig az
Lll. tábla 1 a és 1 b ábráján. Ugyanitt
említve van annak a három francianyelvü
műnek cime is, melyekben Hampel először
leírta őket. Márton dr. is említi őket: id.
mű, p. 333. Szerinte még egy más, jelen
téktelen tárgyon kívül Pintér Sándor
gyűjteményében, hajlott pengéjű kés is
van Salgótarján lelőhelyről, melynek erős
foka a nyelet helyettesítő köpübe megy át.
Az irodalom mindössze ennyi régé
szeti leletet ismer Salgótarjánból. Ha
még ehhez hozzávesszük a rómaiakkal
való érintkezés eddig egyetlen itteni. em
lékét, a Salgótarjánban talált Traianus
féle rézérmet, evvel ki is merítettük Sal
gótarján régészeti leleteit. Mig_ ugyanis
kelta-pénzeket Salgótarján
környékén
(Piliny, Lapujtő, Karancshegy, Somoskő
ozajkóvölgy, Somoskőújfalu- Pogányvár
alja) elég sokat találtak, magából Salgó
tarjánból ilyeneket még nem ismerünk.
Ugyancsak nincs eddig leletünk a La
Téne vaskor, a népvándorlás és a hon
foglalás korából sem. (Avar emlékeket is
— távolabbi környékünkön — eddig
csak Szécsény, Balassagyarmat, Szirák és
Pásztó szolgáltatott.)
Annál értékesebbnek mondhatók te
hát tudományos szempontból Salgótarján
nak legújabban felszínre vetődött neolit
telepei Baglyaskő és Pécskő mellől.
I. Salgótarjánban is — akárcsak az
Ipoly völgyében — a legrégibb telepek
az újabb kőkorból (neolit) valók és szin
tén a folyóvölgyet kisérő magaslatokon
foglalnak helyett Nevezetesen Salgótar
ján nyugati tőszomszédságában, a Károlyakna mellett — nem messze a Dobroda
völgyébe átvezető s 318 m. magasan fekvő
hágótól — emelkedik a középkorban vár
ral is biró Baglyaskő (30! m.) kis bazalt
kúpja, melynek északi lábainál érdekes
neolit-leleteket, főleg jellegzetesen díszí
tett, nagy tömegű cserépedény-töredé
keket, emberi és állati csontokat, foga
kat stb. találtam 1925-ben. További rész
letes feltárása és feldolgozása még sok
érdekességet igén
II. A Pécskő 544 m. bazaltcsúcsa
alatt, közvetlenül annak keleti tövében,
1926. márciusában, a kőfejtő munkások
egy hatalmas bazalt-sziklatömb lefejtése
kor, őskori telepre bukkantak, mely rend
szertelenül elszórt, igen sok diszitett és
diszitetlen
cserépedény töredékből, a
legkülönfélébb állatok csontjaiból s fogai
ból, egy gyermek alsó állkapcsából, csont
és kőszerszámokból, orsógombokból stb'
állottak. A leletek megmentése és a bánya*
igazgatóság gyűjteményébe való juttatása
Puskás Jenő mérnök érdeme. Legneveze
tesebb darabjai ezek:
1. ) Gyermek alsó állkapcsának töre
déke, 3 zápfoggal. Nevezetessége ez áll
kapocsnak, hogy rajta állcsucsot egyál
talában nem tudunk megkülönböztetni,
bár e tája teljes épségben maradt meg.
— Bővebbet csak Dr. Bartucz Lajos egyet,
m tanár, anthropológus, behatóbb vizs
gálatai után Írhatunk róla.
2. ) Kőbalta-töredék, finoman csi
szolt bazaltból. Csak az éle felé eső ré
sze maradt meg, a többi letörött. Leg
nagyobb hossza: 5 cm., szélessége: 4'5
cm. Ez a töredékes, de igen jellemző da
rab is mutatja, hogy telepünk a neolit
korból való.
3. ) Szarvasagancsból készült kapa,
40 cm. hosszú nyéllel. Felső végén, a
17 cm. hosszú ág, vagy bog töve feletti
részén le van törve és itt a lefelé álló
bog képezte a kalapács testét. Hogy e
kapát élég hosszú ideig használták mu
tatja az, hogy a bog hegye kissé letöre
dezett és felső részén, a használat foly
tán, lesurolódott. A kapának markolatául
szolgáló része lapos és itt 6 ctn.-re bő
vül ki. Bár az agancs anyaga elég jó
karban van, mégis meglátszik rajta, hogy
évezredeken át lehetett a földben.
(Folyt, kÖv )
�2. oldal
és ünnepélyesen fogadjuk, hogy az álta
lad kijelölt utón és elvek szerint továbbra
is haladni fogunk/*
Az ősz kartárs szavai meghatott
csendben hangzottak el s minden szem
a lepel nélküli arcképet kereste fel a fa
lon. Liptay Jenő gyárigazgató megkapó
szivdiktálta búcsúszavai után a rokon
egyesületek kiküldöttei mondottak né
hány lélekkel telitett mondatot, majd az
egyesület alelnöke nyújtott át egy em
lékplakettet a bucsuzás emlékére.
Az ünnepelt, távozni készülő elnök
felállott, hogy választ adjon az üdvözlé
sekre, de a köszönet szaván kivül elfo
gódottságában mást nem tudott mondani
és a nagy csöndben csak egy-egy ki
csordult férfikönny, mutatta az űrt, amit
huszonhat év együttélésének megszaka
dása támasztott. A nagy csöndben úgy
szólt az elnök szava mint a nyugalmas
szemlélő megállapított
igazsága. Úgy
érezte, hogy a szive kitárult és minden
szót magába tud ma fogadni, mert meg
érte azt, amit ember megérhet: megér
tették öt. ’
Az annyi ünnepélyt látott falak pe
dig magukba csukták, örök mementónak
feljegyezték legnagyobb elnökük bucsuzását.
♦
•
*
A diszközgyülés után az acélgyári
tornakertben bankett volt a búcsúzó el
nök tiszteletére, amelyen az első felkö
szöntőt dr. Förster Kálmán, a város pol
gármestere mondotta a közszeretet és
közbizalom emberére. Dl;. Orbán Lajos
titkár a Rimaközpont nevében, Dávid
Ferenc titkár pedig a Hangya nevében
köszöntötte az ünnepeltet- Horváth László
slelkész szellemes mondatai után Wabrosch Béla válaszolt tréfásan minden kö
szöntőnek. Tamás József a kér. szoc szak
szervezet elnöke a keresztényszocialisták
nevében, Janikovszky Dániel pedig a ma
gyar munkások nevében ünnepelte a tá
vozót. mig Szántay István A Munka f.
szerkesztője a salgótarjáni szegénység
nevében Wabrosch Bélánét köszöntötte.
Megható volt Liptay Jenő gyárigazgató
nak gyönyörű köszöntője, amelyben a
jelenvolt két legrégibb acélgyári embert
Fehér Lajost mint a gyár épitőjét, s Po
rázik Györgyöt, mint a lelkek építőjét
ünnepelte. A bankett közönsége késő
délutánig együtt maradt.
Este hangverseny volt az Acélgyári
Olvasókörben.
Sz. I.
«
*
♦
Tisztelt Szerkesztő Uram 1
Kedves Barátom 1
Felkértél, hogy életem és működé
sem méltatására adjam át Tenéked az
erre 'vonatkozó adatokat, hogy azokból,
az ellenem contemplált — tollal meg
írandó, merényletet elkövethessed.
v
Elhiszem, hogy e tárgyban nélkü
lem nem tudsz boldogulni. Meglepődve
fogod látni, hogy adataim oly szerény
szerepkört, oly életet világítanak be,
amelybe eddig ugyan senki sem tartotta
érdemesnek bepillantani, illetve a nyilvá
nosság előtt fellebbenteni.
Az én egyéniségem működésem,
soha igényt nem támasztott a feltűnésre,
„zártkörű" maradt mindeddig, sohse gon
doltam arra, hogy életem folyásáról va
lakinek egykor eszébe jut majd az újságba
Írnia, sőt még kevésbé gondoltam arra,
hogy akadnának olyanok, akik a rólam
irt cikket még elolvasásra is méltassák.
Szereplési viszketeg sohsem gyötrött, hivatalos teendőimen kivül, az egy
letek falain belül dolgozgattam, ott ke
restem fel barátaim kőrét, hogy azokkal
közös szent ügyeinket önzetlen csendes
munkával, tőlem telhetőleg’előmozditsam.
És most működésem vége felé mé
gis mi történik?
Csendes munkálkodásom elletni első
merényletet a SalgótarjániTakarékpénztár-i
barátaim intézték, ők nem régen igazga
tósági tagságom 25 és elnökségem 10
éves fordulójára lefestettek, lelepleztek,
banketteztek és mindezek oly meglepetésszerüleg zúdultak reám, hogy ki nem
térhettem előlük.
És azóta mindazon egyletek, ame
lyek sorsát jól, rosszul intézgettem, mint
egy feljogosítva, érzik magukat, hogy im
már ők is feszegessék az érdemeimet és
azokat a „Munka" tisztelt olvasóinak szá
zai, vagy ezrei előtt feltárják.
Kedves barátom, a kért adatok he
lyett engedd meg, hogy magam írjam le
bolyongásaidat és eltévelyedéseimet ez
árnyék világban, igy talán hivebben, ér
demekben pedig nem lesz oly túltengőén
feltálalva sáfárkodásom,
A MUNKA
— Tehát Budapesten születtem, —
Midőn annakidején néhai Podmanitczky
Frigyes bárót a Budapest-belvárosi vá
lasztók az országgyűlési mandátum elvál
lalására felkérték, megköszönve a meg
tiszteltetést, különös örömet okozott a
küldöttség tagjainak, amidőn azt feleié,
hogy hát hisz ő tulajdonképen úgy is
idevaló, mert a belvárosban a „Szép"
uccában született.
Nos, én nem vagyok oly híres em
ber, nem voltam a Nemzeti színház és az
Opera intendánsa, nem voltam a közmun
katanács elnöke, de még oly kockás ru
hában sem jártam soha, mint a híres
bíró, de azt az egyet mégis elmondhatom,
hogy a „Szép" uccában születtem.
Azaz hát a Hatvani ucca, jelenleg
Kossuth Lajos ucca 3-ik szám alatti sa
rokházban, mely messze a Szép uccában
benyulik.
Ebben a régi házban volt a hires
Landerer és Heckenast nyomdája itt
nyomtatták a 48-as forradalmi 12 pontot.
Arra a kérdésre, hogy mikor szü
lettem, azt válaszolhatom, hogy sajnos
elég régen 1858. dec. 13-án, Luca nap
ján, egy pénteki napon este.
Akaratos gyerek voltam, dajkálóim em
lékszem, nem egyszer mondogatták, hogy
te salabakter nem hiába születtél 13-án
pénteken és még hozzá Luca napján, de
meg is látszik rajtad.
Nem vagyok babonás, de ennek a
Lucá-nak mégis valami nexussá lehet a
boszorkányokkal, hogy mi, azt ők tudják.
Hat éves koromban, világosan em
lékszem, édes anyám elvitt az elemi isko
lába, az Úri uccában (most Koronahercegucca) lévő Boér-féle magánintézetbe és
amig egyszer jól cl nem páholt, addig
nem szívesen mentem oda, annyi bizonyos.
1869. évben beírattak a belvárosi
községi reáliskolába, az első és második
osztályt itt végeztem.
Édes apám ez időben a Terézváros
ban házat épitetett és 1871-ben a belvá
rosból oda költöztünk és igy a 3-ik osz
tályt a józsefvárosi közelebb eső, reális
kolában a 4, 5 és 6-ik évet pedig a
Gyáruccai (később Markó uccai) reálban
végeztem.
>
1875-ben a budapesti Műegyetembe
iratkoztam be, de ekkor családunkat nagy
csapás érte, atyám jó módú kereskedő
léven, tünkre jutott és mi csak a legna
gyobb küzdelmek között tarthattuk fenn
magunkat.
A bécsi világkiállítás alatt 1873-ban
ugyanis kiütött Becsben az emlékezetes
nagy gazdasági válság amint nevezték a
nagy .Krach" és ennek még évek múltán
is, a mi gazdasági életünkre szintén rop
pant nagy kihatása volt.
Leckék adására, rajzolgatásra voltam
reáutalva, hogy végighallgathassam a mű
egyetemen az egyetemes osztály 2 évét,
és a gépészeti szakosztály 3 évfolyamát.
1880 évben a műegyetemet elvé
geztem és akkor a Kereskedelmi Minisz
tériumtól nyert ösztöndijjal 2 évig kül
földre, Angliába mentem.
Előnyömre szolgált, hogy Budapes
ten a Robey V. C° cég főnökénél lecké
ket adtam és igy ő a lincolni gyárukba
beajánlott.
A lincolni gyárak
gőzgépeket, de
főleg mezőgazdasági gépeket gyártottak
és azon időben psak úgy ontották ide
Magyarországba gyártmányaikat,
gőz
cséplőgépeiket.
E gyárban P/a évig dolgoztam,
azontúl bejártam Anglia vasgyárait, Nottingham, Sheffield, Manchester, Liverpool
Wolverhampton és Birmingham-ot. Hoszszabb időt töltöttem Londonban, onnét
Párisba jutottam.
Ez utóbbi helyen 5—6 hetet töltve
alig, hogy egy gépgyárban alkalmazást
nyertem, máris 1883. év őszén hazahívtak
haza kellett jönnöm, mert családi viszo
nyaim a további távollétem meg nem
engedték.
Budapesten a Schlick-féle gyárban
nyertem alkalmazást, apám e gyárnak
tönkrejutása előtt nagy részvényese volt,
igy hát sikerült állásba jutnom.
A Schlick gyárban is változatos
feladat várt reám, gőzgépeket, mezőgaz
dasági gépeket ekék és vetőgépeket, ál
talános gépészeti és színpadi berendezé
seket gyártottunk.
' Több szabadalmat nyertem.
Hét évi működés után 1889-ben
ismét tovább vitt a sors és az újpesti
Fairbanks féle gyárban nyertem alkalma
zást, mely gyár bárcsak 130—140 mun
kást foglalkoztatott, de önállóbb tevé
kenységet fejthettem ki.
Itt az amerikai gyártmányú model
lek szerint, főleg nagyobb és kissebb
mérlegeket alakítottunk át és gyártottunk
a hazai viszonyoknak megfelelően. Egy
szép kis vasöntödénk is volt.
1892 március 1-én jutottam Salgó
tarjánba Borbély Lajos vezérigazgató
meghívására.
Ez év különben is kritikus volt reám
mert ez évben nősültem meg. Azóta végigküzdöttük feleségemmel együtt a 30
éves háborút, megvolt a westfáliai béke,
sőt nemsokára befejezzük a 7 éves hábo
rút is, Isten segedelmével.
A salgótarjáni vasgyárban akkor a
gépberendezések fölött külföldi szakfér
fiak állottak és a magyar gépészmérnö
kök alkalmaztatása iránt egy bizonyos
elfogultság uralkodott, amit csak Borbély
hazafiassága tört meg a társulatnál.
Tarjánban akkor mégcsak nemrég
létesült a Tomas Converter üzem, mely
nek kezdetén, de különösen a kazántelep
körül nagy nehézségek voltak.
Ezen üzem évi 2000 Wagon nyers
acélingot termelésére volt tervezve, de
a reá következő években a Converterek,
kupolók számának szaporítása nélkül csu
pán a gőzgépek, segédgépek és berende
zések
tökcletesbitésével ezen üzemet
annyira fejlesztettük, hogy 1903. évben,
amidőn a kohászati üzemek mind Ozdra
concentráltattak, már a tarjáni gyár 7000
wagon nyers acélingotott, illetve 6000
wagon kihengerelt acélárut termelt.
Ez volt a tarjáni acélgyár kulminációja.
Ezen időtől, 1903. évtől fogva azon
ban a tárjáni acélgyárnak igen nehéz
szerep jutott. Kivéve a tengelygyárat és
drótgyárat, — különösen ez utóbbit —
érintetlenül hagyták, sőt nagy mérvben
lehetővé tették, hogy fejlődhessenek.
A nyersacél nigottermelés, a vas
gerenda, profilvasak és a dróthengerlés
lassan, lassan Ózdra tétettek át, ki volt
adva a jelszó, -hogy Ózdon lesz közpon
tosítva minden.
Tarján nagyon mostoha sorsra ju
tott, közel állottunk ahhoz, hogy a gyár
kapui becsukódnak és igazán csak a
mérnöki kar szívóssága, leleményessége
és kitartásának köszönhető, hogy az in
téző körök figyelme ismét felénk fordult
és a sok apró üzem bevezetésével; a mai
tarjáni gyár még a mostani válságos gaz
dasági viszonyok között is megállja helyét.
1903. évben a gépészeti berendezé
sek és a műhely vezetőségétől felmentve
az újonnan létesült (és a gyár üzembeli
veszteségeit pótló) sokkal hálátlanabb
úgynevezett kis üzemekhez, az acél és
vasöntöde, az eke, lapát és villagyár, to
vábbá a tengely és szerárugyári üzemek
vezetésére lettem utalva.
Később 1910/11-ben az öntödék
külön üzemvezetőség alá kerültek, még
nekem az öt utóbbi üzem, — a gazda
sági osztály, — maradt működésem teréül
Borbély vezérigazgató ur rendelke
zésére 6—7-szer utaztam külföldre, tanul
mányútra, Németország, Ruhr, Rajnavidék
Westfália Délnémetországba,
Belgium,
Hollandia, Franciaország és Ausztriába.
A társulatnál töltött szolgálatom alatti
1896. január 1-én főmérnökké nevez
tettem ki. mig 1921. január 1-én az igaz
gató helyettesi címet nyertem el.
1925. jul. Lén saját kérelmemre
1 évi szabadságot kaptam és 1926. julius
l-én 45 évi munkásságom után nyuga
lomba vonulok.
A tarjáni társadalmi működésem
egy részét az épen most nyomtatásban
megjelent Salgótarjáni Acélgyári Tiszti
Casinó és a Salgótarjáni Acélgyári Olva
sóegylet történetében Írtam meg.
Azonkívül 26- évig a Takarékpénz
tárban igazgatósági tagként működtem
és a kath. kör mozgalmaiban is résztvettem, 20 év óta pedig a helybeli Hangya
szövetkezet ügyeit irányítom.
Régebben résztvettem a község kép
viselő testületében és a Salgótarjáni vil
lamos r. t. igazgatóságában is.
Végül ismét visszatérek családi ügye
imre, amelyekről fentebb megemlítettem,
hogy 1883-ban Párizsból haza kellett
jönnöm, hogy szülőim támasza legyek és
e cimen mint családfenntartó a katonai
szolgálat alól fellettem mentve, de azért
a katonai 12 évet papiron leszolgáltam
és az „Obsitom" megvan.
A minap találkoztam egy régi is
kolatársam, jó barátommal, aki most
nyugalmazott tüzértábornok, excellenciás
ur, megemlitettem neki, hogy dupla collegák lettünk, mert én is tüzér közlegény
Salgótarján, 1926. május 22
vagyok, illetve az voltam, aminek látszólag
megörült.
Az 1908/9,-i évek végzetesek vol
tak családunkra ekkor haltak meg szü
leim, apám anyám, mindakét sógorom és
a nagynéném.
Ekkor dőlt el, hogyha nyugdíjba
vonulásom megérem, Leányfaluba me
gyek.
Már kora fiatalságom óta sokszor
látogattam el ide a vakációk alatt és az
a szerény kis ház és kert, a melyet anvnyira megkedveltem, nagynéném halála
után reám és testvéreimre maradt.
Ezt tőlük megváltottam, életbizto
sításom is 1911. évben lejárt, szülőim se
gélyezésétől is el estem már, fölös gara
saimat tehát e kis fészek megteremtésére
fordíthattam.
Nagyon hozzájárult, hogy feleségem
egy felvidéki erdész családból való és
különös előszeretettel viseltetik a kis fa
lusi gazdálkodás iránt.
Ne vegye tehát tőlem senki rósz
néven, hogy Tarjánban nem maradtam,
bár sok, sok kedves emlék és baráti kö
telék vonz oda is. I
Volt ez idő alatt szomorúságunk is
három kedves felnőtt leány gyermekűnket
temettük el és ez nagyon leverte a későbbi
korunk boldogságába vetett reményünket.
Egy kedves jóakaróm és barátom
e napokban egy hozzám irt levelében szel
lemesen és szinte ideális fellendüléssel
irta le nekem uj otthonomat, a kies vidé
ket, a csendes magány, a nyugalomba
vonulás boldogságát.
Szivemből köszönöm a szép és meg
ható idézeteket, de a valóság mégis csak
az, hogy megöregedve visszavonultan itt
kuruttyolok és az ujjúimon számlálgatom,
meddig tarhat még.
Leányfalu 1926. ápr. 20.
Wabrosch Béla.
Hírek és különfélék.
PUnkősdre. „Jöjj el SzentlélekÍ8tenu harsan fel a földkerekség keresz
tény templomainak ivei alatt millió hi- •
vek ajakán az imádságos himnusz, Isten
szent lelke először a teremtés hajnalán
jött le a khaotikus anyagi világra. „Spiritus Domini ferebalur super aquas1*
Az ur lelke lebegett a mélységek (vizek)
felett olvassuk a Szentirás első lapján,
S ez a lélek teremtő rendező erejével
széppé, harmonikussá tette a rendetlen
világot Jöjj el „Szenllélekistenu s az
első Pünkösdkor szintén leszállóit az Ur
lelke a szellemi világ nagy khaoszára 8 az
erő, mely parancsolt az apokaliptikus ör
vények mélységeiben kavargó elemeknek
hogy a khaoszból „kozmosz, legyen, ha
talmas volt arra hogy e világon meg
alakuljon Krisztus országa, mely nem
e világból váló, Jöjj el Szentlélek isten
a mi lelkünk felfordult világában is.
Alakítsd ki itt is az Isten országát, mely
az igazság és béke országa. Pünkösd
ünnepe tan S ez az ünnep arra való,
hogy mi is fogadjuk be az Isten szent
Lelkét. „Jöjj el Szentlélekisten" mert a
mi lelkünk a lemondás és gyávaság lelke
a mi lelkünk szeretetlen, fásullj anya
gias és önző, földhözragadt koldus „Jöjj
el Szentlélekisten* s töltsd be a te jó
lelkeddel a mienket is és erősíts, taníts,
hogy nemesen és fegyelmezetten, türelme
sen és jól rendezetten, vidám és . derűs
lélekkel éljük át az életet Jöjj el Szent
lélekisten s add nekünk a te szent lelke
det, hogy ne legyen anyaggá ami ben
nünk lélek s ami anyag bennünk le
gyen az is lélektől lelkes. Ámen — pp —
Főispán! látogatás. F. hó 15-én
délben városunkba érkezett Dr. Sztranyavszky Sándor főispán, Pünkösdy Jenő
kir. müsz. tan., az államépitési hiv. ve
zetőjének kíséretében. A főispán megviszgálta a munkásközvetitő irodának műkö
dését és az inségakció menetét. Majd
fontos kihallgatásokat végzett, melyek
után még aznap este visszatért szék
helyére.
Halálozás. Lapzártakor kaptuk a
szomorú hírt, hogy Káposztássy Imre c.
prépost, pápai kamarás, karancskeszi es
peres plébános 1926 május hó 21.-én dél
után 5 órakor hirtelen meghalt. Egy hét
tel ezelőtt ax acélgyári kórháxban nagyobb
műtéten esett át, melyet Dr. Dörflinger
főorvos végzett sikeresen ax öreg úron.
Temetéséről jövő számunkban részletesen
megemlékezünk.
Díszhangverseny az acélgyári
olvasóegyletben. Vasárnap este, Wab
rosch Béla főmérnök ünneplésével kap*
�A MUNKA
Salgótarján, 1926- május 22
3 oldal
Munkáslevél.
A MILITARIZMUS.
Bizonyára nem kerülte el Szerkesztő
Uram figyelmét, hogy mi lett vizsgáló*
dásaim és levelezéseim eredménye. Mivel
mást Írtam <nit amint a Népszava irni
szokott, a véleményszabadságot tisztelő
derék munkáslapunk a maga szalonmodo*
rával márc. 17-i számában butának neve
zett engem. Pedig nincs nagyon igaza,
amennyiben a pártprogramot nem foga
dom én el teljes egészében, hanem sok
alapvető pontot • élesen visszautasitok.
Sőt hovatovább annyi képtelen dolgot
fedezek fel kutatásaim és töprengéseim
közepette benne, hogy nemsokára meg
kell kérdeznem magamtól: hát van-e egy
általán jó is ebben a programban? Hát
ha azok közé a munkások közé tartozom,
akiket nem lehet pórázon vezetni, mert
gondolkozni is szoktak, akkor miért ka*
pok én kitüntetésül butasági érdemren
det a saját pártadómból fentartott köz*
pontunktól?
Vagy talán azért vagyok buta, mert
nem akarok belenyugodni abba, hogy mi
szocialisták mindig mást cselekszünk, mint
amit hirdetünk? Helyes dolog-e pl az,
hogy hadsereg ellenes propagandát foly
tatunk, kiáltozzuk, hogy .le a militarizmussal" s mihelyt kezünkbe kerül a ha
talom, mi is azonnal hadsereget szerve
zünk, még pedig vöröset? Éppen erről
a szörnyű ellenmondásról és kanyargós
észjárásról szeretnék irni.
sággal gondolkoztam. Hiszen az ország
határait mégis csak meg kellett volna
védelmezni. A gyölöletes militarizmus na
gyobb dicsőségére megalakult a vörös
proletár katonaság, amelynél fegyelme
zetlenebb és gyávább nyulsereget nem
látott még öreg Európa. A .hadtestpa
rancsnokokat" persze Pogány (Schvarz)
Napóleonnak, Bőhm Vilmosnak, vagy
Landler elvtársnak hívták. De még talán
ez a szaladásra kitünően berendezett
gyülevészhad is meg tudta volna védeni
a sunyi rabló szomszédság ellen ezt a
szerencsétlen országot (és akkor nem
kellene gyalog indulni a kormányhoz ala
mizsnád és munkaalkalomért), hogyha
háromszinü zászlót tűztek volna eléje. De
nem! Vesszen az ország, fő az „eszme"!
Egyszóval eszmei kísérletezés folyt,
aminek egy egész nemzet adta meg az
árát. Oka a marxi program rettenetes
belső ellenmondása: le az átkos millitarizmussal de csak azért, hogy millitarizmust csináljunk helyette és pedig egy
olyan szánk ize szerint való vörös millitarizmust, amelybe (ki tudja hány sa
nyarú esztendőre) belepusztult a szorgal
mas magyar nép jóléte.
Ilyen ellenmondások miatt vész el
okosabb ember előtt tanaink becsülete
ó csak mi kritikátlan munkások tartunk
ki még mellette. Becsületes észjárásom
szerint ez volna a helyes, férfias és egye
nes álláspont: vagy gyűlöljük a militarizAttól eltekintve, hogy a lemintá
rnust és akkor ne tartsunk vörös hadse
zandó proletárállam, a bolsevik! orosz
reget sem vagy pedig szervezzünk pro
szovjet hatalma is szuronyon, ágyun és letár milíciát, de akkor ne vonjuk meg a
titkosrendőrségen épül fel („le a millitatisztességes magyar nemzettől sem az ön
rizmussall"), visszaszállok szép emlékeim
legtündéribb korszakába, az őszirózsás védelem és hadseregtartás jogát.
Azt tártja egy zamatos nepmondáforradalom idejére, amikor minden jó
szociáldemokratának a mámoros győzelem sunk, hogy már anyjában szürke a sza
már. Ha tehát igaztalan és képtelen dol
diadalfényében ussott az arca.
gok jönnek ki egy rendszertől, akkor
íme? hát:
megjött a szabadság,
okvetlen hamis az alap, amelyen felépül
egyenlőség, testvériség, a jólét boldog
Eszem áll meg a csodálkozástól és piru
sága és az örök béke. Azonban csakha
lok szégyenemben, mint egy vörös rák
mar csúfosan lezuhantam ebből a hete> dik menyországból; Hiszen sírva láthat ha arra gondolok hogy miként értelmezi
tuk, hogy a szabadságból kommunista a militarizmus elleni harcot a szociálde
mokrata eszmék beteljesülése: a terror és
terror, az egyenlőségből kézigránátos
rémuralom eszközeire épített orosz bol
diktatúra, a testvériségből Korvin Klein
gajdesze, a jólétből gersli és tök lett. sevik! szovjet. Ebből látom, hogy üres
Legrutabbat azonban az örök béke járt. handabanda csak mindaz, amit vezéreink
a militarizmusról hirdetnek.
Ugyan miért?
Az antimilitarista szovjet állig fegy
Ajuldoztam az örömtől, amikor el
verben áll s az úgynevezett népuralom
hangzott e nagy jelszó: ne lássak többé és szabadság a rendőrségen, terrorlegé
katonát! Láttam megelevenedni a frázist: nyeken és a hatalmas vörös hadsereg
ekevasat kovácsolnak a puskából, múze szuronyain emelkedik. Oroszország fegy
umba kerül az ágyú. Heteken át titkos veres haderejének középpontja, vagyis a
örömmel szemlélem, hogy milyen bravú vörös hadsereg jelenleg 700 ezer kato
ros sikerrel mételyezi hátulról már jóelőre nából áll és költségvetése 407 millió arany
a radikális sajtó a front hősiesen küzdő rubelt tesz ki. A szovjet valamennyi is
katonáit. Láztól piros arccal élveztem, kolája egyúttal katonai kiképző intézet
hogy csufololja ki az utcák felséges cső is, mert az ifjúság militarista nevelésére
cseléke a nehéz küzdelmek viharából legalább heti öt órát kell fordítani: A
megtért hősöket, mint neveti ki fájdal leányokat egészségügyi szolgálatra készí
mas sebeiket, mint tépi le bátor mellük tik elő s jelenleg (a hadseregen kívül)
ről az ezerszer megérdemelt dekorációkat, másfélmillió fiatalember részesül katonai
mint tapossa sárba a becsületes tiszti oktatásban.
.
uniformist.
Itthon pedig holmi Kétli Anna durva
Szerkesztő url Azt a világverő ma módon támadja a szegény magyar had
gyar hadsereget, amelyet legyőzni sehol sereget (mert talán nem elég kicsiny neki
senki sem tudott mi 24 óra alatt semmivé az ország és sok 35.000-es létszáma, a
szaggattuk. Egyik munkástársam (akkor Rottenstein Propper front pedig nekim .gy
még titkos, ma nyilt keresztényszocialista) a Levente egyesületnek, de a szovjet ka
azt kérdezte tőlem, mi lesz az ország ha tonai neveléséről nagyképűen hallgat.
táraival? Fölényes gesztussal intettem le: Hát hol itt a szocialista igazság és mél
az ország mellékes, fő az „eszme". Kü tányosság? Ami szabad az egyiknek, az
lönben is ne félj barátom — szólék a legyen szabad a másiknak is.
gúny és fenség érzetével — úgynevezett
Fellázit engem az emberi jóérzéssel elhazáddal senki sem fog törődni, mert lenkző ilyen egyoldalú bánásmód s én a
nem magyarok vannak most az élen. És
nemzetközi, aki nem vagyok hajlandó
. teljesen igazam volt.
Trianonért lelkesedni, éhezni és a pesti
Ne sértődjék meg Szerkesztő Ur, kormányhoz gyalogolni munkáért, tehe
ha kijelentem, hogy én akkor 100 per tetlen mérgemben (nem bánom, ha dü
centes
bornirtsággal
és
vak- höng is érte Klárik elvtárs) csak azért
csolatban, befejezésképen magas nivón
álló hangverseny volt. Az acélgyári da
lárda „Hiszekegye", és Ursutz József jeli
géje után a válogatott magyar és klasszi
kus darabok változatos énekszámaiban
gyönyörködtünk. A zenekar nyitánya után
Laurisin Lajos operaénekes kecses alakja
•jelent meg a színen, Dankó Aladár zon
goraművész fiatal barátjával, akiknek
együttes, majd kűlön-külön való szerep
lése nagy ünnepi eseménye volt ezen est
nek. A válogatott, dal és zeneszámok,
mellyel úgy a két1 művész; mint az acél
gyári zenekar és dalárda, oly élvezetessé
és felejthetetlenné tették ezen magasztos
és megható jelenetekben oly gazdag ün
nepet, a határtalan lelkesedés tapsorkánját provokálták a disztingvált közönség
részéről. Laurisin Lajos énekművészt vá
rosunk közönsége már abból az időből
ismeri, amikor 1923-ban Salgóvárában
Dr. Förster Kálmán polgármester felhívá
sára és rendezésében megtartott Petőfi
emléktábla leleplezés volt, amikor ugya
nis mint a regős csoport egyik tagja, a
vitézi szék mcgbizásából égő házasság
tól átérzett lelkesítő dalokkal a vár kö
rül ezrével táborozó népet egy szebb jö
vőben való,. törhetetlen remény boldog
illúziójába ringatta. A művész szereplését
elfelejteni soha sem lehet. Dankó Aladár
pedig városunk fia, akinek képességeit
évekóta figyelemmel kisértük s aki mai
esti művészi játékával csak a nagy hala
dás mellett tett tanúbizonyságot. Meg
kell még emlékeznünk Ursutz József kar*
is kiáltom: éljen a magyar militarizmus
és éljen a magyar katonai
De azért csak vörös, demokrata
maradok, mert minden főnök ellenére is
felépül talán egyszer a mintaszerű proletárálllam. Milyen is lesz az? Találóan
mondja az ékestollu Sienkievicz: „Meg
szorít ja a személyiséget s az egyes "'em
bert annyira csak egy kis kerékké, egy
kis csavarrá fogja nyomorítani az összgépezetben, hogy ahhoz képest még a cári
orosz állam is valósággal a szabadság
temploma."
De vájjon boldog lesz-e, jó lesz-e
ez igy, Szerkesztő Ur?l Ez irányban még
kutatni fogok. A régi tisztelettel vagyok
hive:
Tarjáni András
felvilágosult fémmunkás.
Végül élőkép keretében a Himnusz fen
séges dallama csendült újra fel. Az ün
nepély íjtán a jelenlevő ünneplők százai
gratuláltak az ünnepeknek, aki könnyes
szemekkel, de boldogsággal ragyogó arc
cal köszönte meg a gratulálóknak a sze
retet ily puritán megnyilatkozását. Utána
a kaszinó fehérasztalainál foglalt helyet az
ünneplő közönség, majd a fiatalság táncra
perdülve ropta hajnalig a táncot. Nem
mulaszthatjuk el külön megemlíteni a ta
nítótestületek fáradságos és körültekintő
szép rendezését, továbbá Nagy Antal ta
nító működését megemlíteni, aki a legne
hezebb szerepet, a gyermekkar betanítá
sát végezte szép eredménnyel. Az önkén
tes adakozás 2000000 koronát eredmé
nyezett, amelyből a jubiláns nevét viselő
tanulmányi alapítvány fog létesülni.
nagyról is, mint a sok dicsőséget aratott
Jobb szakácsnő, aki baromfihoz
dalárda vezetőjéről, aki a búcsúzó elnök ért kerestetik Vizslás pusztára. Cim a
nek ünnepén oly^n műsorral lepte meg kiadóban.
Salgótarján közönségét, mely a főváros
művészi levegőjét varázsolta közénk s
amely műsornak a számai — mint érte
sülünk — a távozó Wabrosch Béla elnök
nek és nejének legkedvesebb darabjai
voltak. Az utolsó szám előtt Grusz Fe
renc művezető, a legrégibb dalárdista
búcsúzott igen szép beszédben a szere
tett diszelnöktől, nejétől, akinek az acél
gyári lányok gyönyörű csokrot adtak át
és fiától iíj. Wabrosch Béla ózdi mérnök
től. A jóságos arcú elnököt egész estén
példátlan szeretettel és bensöséggel ün
nepelte a közönség, amely 26 esztendő
alatt sokszor érezte az acélgyári nagy,
kulturális vezetés fontosságát és áldását.
Holcaek Antalné 40 éves ta
nítói jubileumának megünneplése.
Meleg és bensőséges szeretettel ün
nepelte meg Salgótarján társadalma Holcsek Antalné 40 éves tanítói jubileumát
f. hó 19-én a városi kaszinó nagytermé
ben. A szépen feldíszített és virágokkal
ékesített nagyteremben Salgótarján tár
sadalma gyűlt össze a volt tanítványok
nagy seregével. A vallás és közoktatás
ügyi Minisztert Dr. Visnovszky Rezső,
Nógrád és Hont kir. tanfelügyelője kép
viselte. Az ünneplés 8 órakor kezdődött
a háromszólamu gyermekkar Hiszekegyé
vel. Utána a Báliruha kis szinmü volt,
melyet kedvesen adtak elő a kis lelkes
szereplők. Majd ismét a háromszólamu
gyermekkar énekelt Jalegyveleget ősz
hangzó, szép precizitással. Azután a. hi
vatalos üdvözlések következtek. A vallás
és Közoktatásügyi miniszter üdvözlő le
velét Dr. Visnovszky Rezső kir. tanfel
ügyelő adta át szép és mély gondolatok
kal bővelkedő beszéd kíséretében. A
gondnokság nevében Hercegh József es
peresplébános üdvözölte az ünnepeltet.
Koós Mihály városi főjegyző a város,
Barthó Dániel a járási tanító 'testület.
Sztankovics János a Salgótarjáni állami
tanítótestületek nevében, Hocholczer Ernőné a Mansz nevében, a volt tanítvá
nyok nevében pedig Szenes Arnoldné
üdvözölte az ünnepeltet. Az iskolás le
ányok nevében Sztanek Ilona köszöntötte
fel a jubillánst. A hivatalos üdvözlések
után a gyermekkar üdvözlődala csendült
fel. Majd a „Láda* cimü kedves kis da
rabot adták elő a kedves kis szereplők,
Bnlatonföldvár
GYÓGYFÜRDŐ.
Igazgatóság: Budapest, IV. Váci-utca’56—58
Telefon: József 101—26.
Lylhiutnos gyógyforrás 70 holdas gyönyörű
fenyvespark. R*mek kiránduló helyek. Villany
világítás, vízvezeték, csatornázás. Uj nagyszál
lód,: 90 modern és kondoros szobával, fürdő
szobák. Lakosztályok. Hall, olvasó és táncterem,
bár, ötórai lek, este tánc, táncoktatás. Továbbá
komfortos szállodáink még 100 szobával Strand
fürdő. vizisportok. Lawn-tennis. Golf. Konzertek. Kabarée'őadások, Elősaison: junius 15-ig,
Fősaison: Junius 15-től szeptember 1-ig, utósaison szept. október ró. Napi pensió elősaisonban 7U.000 K.-tól felfelé, Társaskirándulások
Balatonföldvárra déli vasúton mérsékelt menet
térti jegyekkel. Villatelkek kedvező fizetési fel
tételek mellett kadhatók.
— F«1 világosítóira! szolgál az Igazgatóság! —
Michelin Pneu
gyári lerakat
motor és kerékpár
autófelszcrelések legversenyképe
sebben
Nagy József, Budapest,
VI. Andrássy-ut 35.
Telefon: 21—97.
EmlékUnnepély. A salgótarjáni
főgimn. tanuló ifjúsága f. hó 14-én taná
raik vezetésével elzarándokolt Szabó Ist
ván magyar iró kazári sírjához ■ ott lel
kes ünnepély keretében áldozott emléké
nek. Az ünnepély m-güléséic az adott
�A MUNKA
4. oldal
aktualitást, hogy Szabó István most 100
esztendeje, nemzeti életünk legfontosabb
korszak ába.n
lépett
első
iro
dalmi kísérleteivel, a görög anthológia
némely epigrammáinak remek fordításá
val a nyilvánosság elé, magára vonva
ezzel a hellenisztikáért lelkesedő Kazinczy
Ferenc és más irodalmi előkelőségek fi
gyelmét. Az ünnepély a kazári templom
ban gyászistentisztelettel kezdődött, me
lyen a tanuló ifjúság egyházi énekeket
énekelt. A templomból, a hívek százaitól
kisérve a temetőbe vonult a menet, hol
Liberát mondott Szerémy plébános, majd
ennek befejezte után Szabó Lajos gimn.
igazgató tartalmas 'emlékbeszédet mon
dott a hellenista magyar iró sírjánál. Ün
nepelte benne á példás papot, a tudo
mány és költészet bajnokát, ki önzetlenül
sohasem lankadó buzgalommal művelte a
klasszikus irodalmat, ünnepelte a szerény
nemes egyszerűségben és szegényes kör
nyezetben élő tudóst és anyagiak után
nem törtető idealistát, a lánglelkü ma
gyar hazafit és a bölcs embert, aki ön
magában kereste a boldogságot és be
széde végén elhelyezte az intézet koszo
rúját a siron. Utána *a kazári elemi iskola
tanulói Mojzes tanitó vezetésével egy
gyászéneket énekeltek, majd Fekete Alf
réd Vili. o| t. lépett a sirhoz s elszavalta
saját költeményét, a Szabó Istvánhoz irt
ódáját. Az ünnepély befejezte után Dzsida
József bányagondnok köszönetét mon
dott a tanári karnak és az" ifjúságnak,
hogy a sirhoz kizarándokoltak és az ün
nepély fényét emelték s ezzel a bensősé
ges ünnepély véget ért.
Meghívó. A Nógrádmegyei Taní
tóegyesület „Salgótarjáni köre*4 1926. év
május 27-én délelőtt fél 9 órától kezdödőleg tartja rendes köri gyűlését a mátranováki bányatársulati tiszti kaszinó nagy
termében, melyre a tagokat és a tanügy
barátokat tisztelettel meghívjuk. Indulás
Salgótarjánból 5 órakor. A közebéd ára
30 ezer korona. Akik az ebéden résztvenni
óhajtanak azok május 22-ig.Theisz Aladár
mátranováki igazgató tanitónál jelentkez
zenek. Jelentkezés kötelező.
Két európai jelentőségű esemény
színhelye lesz e nyáron a magyar fővá
ros. E két esemény az embervédelmi ki
állítás és a Nemzeti Cserkész Nagytábor.
Az első bámulatra méltó anyagot tár a
szemlélő elé mindabból, ami az ember vé
delmére szolgál, a másik a cserkészmoz
galmat fogja képviselni, mint
nemzet
védelmi tényezőt. Erről az országos ver
senyekkel egybekötött nemzeti cserkész
táborozásról a rendező bizottság prospek
tust bocsátott ki most a nagyközönség
számára, fél millió példányszámban. Az
ingyenes forgalomba került tájékoztató
fél millió magyar család asztalára jut el
a cserkészek révén, hogy az ország legkissebb városában is érdeklődést keltsen
a nemzeti cserkészversenyek iránt. A ná
lunk szokatlanul hatalmas példányszámban
megjelent csinos kiállítású, színes címlap
pal bontott füzet a cserkészet általános
ismertetésén kivül tartalmazza - a három
hétig tartó táborozás programját és érté
kes tájékoztató adatokat nyújt különösen
a yidéki látogatókőzönség számára a fő
városba való utazást illetően. A Cserkész
Szövetség ugyanis 50 százalékos utazási
kedvezményt biztosított a táborlátogatók
számára az .összes vasút és hajóutvonalakon. E kedvezmények táborlátogató
igazolvánnyal kombinálva az összes vi
déki menetjegyirodákban beszerezhetők
lesznek. >
Országos látogatási akció a
Nemzetközi Embervédelmi Kiál
lítással kapcsolatban. Nemcsak a
magyar hivatalos és társadalmi élet min
den tényezője, de a külföld széles réte
gei is messzemenő érdeklődéssel tekinte
nek a Székesfővárosban f. év májusában
megnyíló Nemzetközi Embervédelmi Kiál
lítás elé. Elmondható, hogy a milleniumi
kiállítás óta nem volt esemény, amely
annyira egyöntetűen keltette volna fel az
érdeklődést a magyarság kulturális sze
repe iránt, mint ez a kiállítás. Az Ember
védelmi Kiállítás szerves csoportosításban
fogja bemutatni mindazt, ami emberi lé
tünkkel összefüggésben van. Az életnek
,a fogantatásától kezdve a halálig történő
összes megnyilvánulásait népszerű formá
ban sorakoztatja fel a kiállítás úgy, hogy
abból nemcsak a laikus tanulhat, hanem
még a tudós is kiegészítheti ismeretkö
rét Nincs akár az egészségügynek, vagy
a normál- és gyógypedagógiának és a
szociális munkának egyetlen olyan mo
mentuma sem, amelyet a kiállítás hihetet
lenül bő anyaga fel nem ölelne és magában ne foglalna. Külön említést érdeyel
a Népegészségügyi Muzeum óriási anyaga,
amely a modern kutatás újabb eredmé
nyeivel kiegészítve kerül a kiállításra.
Köztudomású és általános érdeklődés előzi
meg a drezdai „Dér Mensch** Muzeum
részvételét. Általános óhajnak engedett a
kiállítás elnöksége, amikor elhatározta,
hogy a kiállítás megtekintését a széles
néprétegek számára is lehetővé teszi és
ebből a célból országos mozgalmat in
dított. Ennek a mozgalomnak az a célja,
hogy mindenkinek alkalma nyíljék a ki
állítás tényével kapcsolatban egyúttal a
Székesfőváros alapos megtekintésére. A
mozgalom tökéletes szervezését jelenti,
hogy a kiállítás elnöksége a Székesfővá
ros minden jelentősebb szállodájával és
éttermével megállapodott az elhelyezésre
,és ellátásra vonatkozóan, így biztosítva
van, hogy a mozgalom keretében felránduló látogató-csoportok, amelyek három
három napot töltenek „látogató füzeteik**
révén a Székesfővárosban rendkívül ked
vezményes szállásban, ellátásban részesül
Salgótarján, 1926. május 22
nek, továbbá a kiállítás többszöri és alaEos megtekintésén kivül filharmónikus
angversenyt élveznek, autó körséta ré
vén a nevezetességeket megtekintik, ki
rándulnak a Margitszigetre, kedélyes es
tét töltenek a Székváros legszebb szóra
kozóparkjában, megnézik az újraalakított
Állatkertet stb. A kedvezményes látogató
füzeteket az egyes községekben a jegyzőségek bocsájtjákaz érdeklődök rendel
kezésére, míg a városunkban A Munká
nál kaphatók. Tekintettel arra, hogy ilyen
háromnapos utazás mindössze 550.000
koronába kerül, bizonyos, hogy minde
nütt és mindenkinél őszinte tetszésre ta
lál a kiállítás vezetőségének ez újszerű
és időszerű akciója, annál is inkább, mert
mai szomorú viszonyaink között valóban
az ország egyetemes és mindenkinek ál
talános érdeke, hogy helyzetünk javulá
sát úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben
előmozdító, nemzetünk
megbecsülését
helyreállító kiállításunk ügye minden vo
nalon sikerüljön.
Értesítem
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé, gét, hogy
Kárpitos és fényező
műhelyemet f. év junius 1-től jelen
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle
ház) alól, Uj telep 15 sz. (Zagyvái
rakodóval szemben) saját házamba
helyezem át.
Készítek
mindennemű kárpitos és fé
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
rok, székek, fotelek kárpitozását, mindenfajta bőr munkát, teljes uriszoba
berendezéseket, hintó, hajtókocsi és
egyéb fényező munkákat, valamint
mindenféle javításokat és átalakítá
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
kiváló tisztelettel:
Gyetvai Géza
kárpitos és díszítő.
Vegye meg az Agrária patkány*
irtó húskonzervét a patikában vagy dro
gériában.
Zongora
p
hangolás,
börözés, hurozás, régi zongo
ráknak elvágását rővidre, vasszerkezetűvé tétele,
szóval teljes átujitása
szakszerűen esz
közöltetik. Cim
a kiadóban,
ényképezögépek
otofelszerelési cikkek
Fizetési könnyítésekkel, olcsó áron
FRIED és NÁDOR-nál
Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 3.
Telefon: 115—50.
Kérje ingyen a 26. számú
KÉPESÁRJEGYZÉKET
Felhívás
A Bethlen Gábor Szövetség által
házikezelésben kibocsátott 10000 koronás
BethlenGábor
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
HÁZ SORSJEGYEIVEL
Négyszázmilliót
NYERHETHúzás kir. közjegyző és hatósági kikül
döttek
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Május 29.-én
Alapítva 1895 év.
A jövedelem a szegény és árva
tanulóifjúság részére még ei éven
felállítandó OTTHON javára fordittatik.
Budapesten, vidéken kapható minden
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. (J.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 3.000 kon, oxford,
vagy zephir 15 800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kon, duplaszéles
női szövet minden szinben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 5.0 00
kon, 140 cm. férfiszövet 66.000 kon, duplaszéles gyapjúvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kon, crepp
maroquin 6.900 kon, eponge 19.000 kor„ crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kon, virágos vattapaplan 184.000 kon, egy garnitúra
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kon, pohártörlő. vagy delénkendő 9.800 kon, törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59 000 kon, kész paplanlepedő
98.000 kon, zsebkendő 3.500 kon, hímzett női ing, vagy nadrág 8.900
kor., duplagaliéros színes férfiing darabja 59.000 kon, rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítink.
Ny°matott
közbenjöttével
Munka44 könyvnyomdában Salgótarján. — Tulaj eb
Végh Kálmán.
Dohánytőzsdében.
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen
�Melléklet A MUNKA 21-ik számához
Aí átlód! reálfőgimnázlum emelt etnlékszobor leleplezési ünnepélyét
diákjainak kirándulása. F. hó, 19-én méltóságom dr. sztranyavai Sztranyavszky
a reggeli vonattal utaztak át városunkon
az aszódi felső osztályos diákok Somos
kőújfalura, ahonnan Somoskő várába men
tek. A diákok kíséretében voltak Dr.
Oravecz Ödön, Dr. Varga Ferenc és
Kárádi János tanárok. A Salgótarjáni ál
lomáson városunkból csatlakoztak a kirán
dulókhoz Dr. Dornyay Béla, Dr. Csengődy Lajos és Lapsánszky János, akik
egyébként a kirándulás programját is
összeállították. A somoskői vár történe
téről, a gyönyörű bazaltkitörés geológiai
eredetéről a salgótarjáni főgimnázium ígazgatóságának szívességéből Dr. Dornyay
éla tanár, kiváló geológus tartott nagy
érdeklődés mellett előadást, mely után a
Himnuszt énekelte el az ifjúság. Innen a
kirándulók átrándultak Salgó várába, ahol
a Petőfi emléktáblát, a várromot és a he
gyes vidék vadregényes tájait szemlélték
nagy elragadtatással. Ezután megtekinted
tek egy uj bányát, mely után a salgói
kaszinóban ebéd volt. Utána a gyárigaz
gatóság és bányagondnokság jóakaratá
ból fogaskerekű vonaton ereszkedtek le
a salgótarjáni acélgyárba, melynek min
den üzemét nagy érdeklődéssel nézte az
ifjúság, különösen a szöggyártás, mely fül
siketítőén zajos és az eke, kapa, villagyár
tás tüzes légkörű munkája tetszett. Ezután
az acélgyári footbalteret tekintették meg
s az este 6 órai vonattal fáradtan, de
sok emlékkel gazdagon tértek visza
Aszódra, hogy az iskolai év legkomolyabb
hónapjára a júniusra készüljenek.
Rákóczi Est. A hirsch-gyári Le
vente Egyesület f. hó 29-én Rákóczi es
tet rendez, melyre már most felhívjuk az
érdeklődők figyelmét. A hangyaszorga
lommal működő egyesület mindent meg
mozgat, hogy Rákóczi nevéhez méltó ke
retbe foglalhassa előadását, melynek mű
sora az alábbi lesz. 1.) Hymnus: játsza
a hirschgyári zenekar. 2.) Lesz még ta
vasz: 1 felv. hazafias színmű. 3.) Ünnepi
beszéd: tartja Horváth G. gyárvezető. 4.)
Rákóczi népe.* szavalja Horváth Lóránd.
5.) Kuruc dalok: tárogatón előadja Pendl
Imre. 6.) Munkács felé: 1 felv. történeti
színjáték. 7.) Szózat: játsza a hirschgyári
zenekar.
A bányatelep! iskola előadásáról
referádánkat a jövő számunkban hozzuk.
Nagygyűlés az elviselhetetlen adó
terhek miatt. . A 20-án nagyérdeklődés
mellett lefolyt nagygyűlésről részletesen,
lapzárta miatt jövőszámunkban emléke
zünk meg.
Ez utóit is értesítjük a rádió tulaj
donosokat, hogy folyó hó 25-én kedden
este 8 órakor a Pannóniában megtartandó
megbeszélésre föltétlenül megjelenni szí
veskedjenek. Többek.
Meghívó. A Kath. *Olvasókör f.
hó 24-én Pünkösd hétfőjén délután 3 órai
kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, melyre
a tagokat ezennel tisztelettel meghívja az
elnökség. A közgyűlés tárgya a az épít
kezés, Közli, továbbá a kör vezetősége,
hogy a tervezett mulatság Pünkösd he
lyett 30-án vasárnap lesz megtartva.
Mátraszelo község közönsége
a világháborúban elesett hősök emlékére
Sándor Nógrád és Hont közigazgatásilag
egyelőre egyesített vármegyék főispánjá
nak személyes részvételével 1926 junius
hó 6-án délelőtt fél 12 órakor tartja meg,
mely hazafias ünnepélyre a község elöl
járósága teljes t. meghívja az érdeklődőket.
Az ünnepély befejezése után közebéd lesz.
Egy teríték ára: 5o.ooö korona. Felkér
jük mindazokat, akik a közebéden részt*
venni kívánnak, hogy ebbeli szándékukat
junis 1-ig a kazán jegyzői hivatalnak be
jelenteni szíveskedjenek. Megjegyezzük,
hogy a Salgótarjánból érkező vendégek
kiszállithatása céljából a salgótarjáni kő
szénbánya r. t. a zagyvái rakodóról junius
hó 6-ikán délelőtt 9 órakor vonatot fog
indítani a Székvölgy bányatelepre, hon
nan a mátraszdei bányavállalat iparvasutja szállítja be a vendégeket Mátraszele
községbe. Ugyanezen nap délután fél 4
órákor a bányavasutakon vissza lehet
utazni Salgótarjánba. A Kisterenye felől
érkező vendégek részére a kisterenyei
állomáson reggel 6 és délelőtt 9 órakor
8 — 10 fogat fog renelkezésre állani, me
lyek a visszautazásnál is igénybevehetők
lesznek.
Meghívó. Salgótarjáni Kér. Szoc.
Vasas Dalkör Műkedvelő Gárdája f. hó
23-án Pünkösd vasárnap este 8 órai kez
dettel, az Omilyák-féle vendéglő összes
helyiségében táncestéivel
egybekötött
zártkörű műkedvelői előadást tart.
Kuglizó megnyitás. A Salgó
tarjáni Acélgyári Olvasóegylet folyó hó
23-án Pünkösd vasárnapján nyitja meg
nyári kuglizó helyiségét dijtekézéssel és
tánccal egybekötve. Beléptidij: egyleti ta
goknak
és idegeneneknek személyen
ként 5000 Tcor. kezdete d.u. 3 órakor.
A Salgótarjáni Villamossági Rt.
Igazgatósága a f év ápr. 31-én tartott ülé
sén hozott határozatával a salgótarjáni
járás Levente Egyesülete céljaira 500.000
koronát adományozott. A levente mozga
lom nevében a nemes adományt hálásan
köszönjük.
A fényes sikerrel lezajlott Magyar
Est bevételéből a Rendezőség 1,000.000
(egy millió) koronát juttatott a helybeli
Levente Egyesületek zászlóalapja javára.
A nagylelkű adományt hálásan köszönjük.
A folyó évi május hó 17.-én meg
tartott országos állatvásár forgalma a kö
vetkező volt: Felhajtatott.* szarvasmarha
(borjú) 559 drb., eladatott 309 drb.; fel
hajtatott: ló (csikó) 257 drb., eladatott:
53 drb.; felhajtatott:.juh (kecske) 444
drb., eladatott: 419 drb.; felhajtatott ser
tés 425 drb., eladatott 416 drb. Felhaj
tatott összesen: 1685 drb'., eladatott össze
sen: 1197 drb. Salgótarján, 1926 május
19, Nékám jegyző.
A salgótarjáni Járás 4 km.
mezei futóversenye Mátranovákon f év
junius 6-án délután 4 órakor fest. Dél
előtt 9 órakor leVértte zászlószentelés.
A salgótarjáni Levente Egyesü
letek és SBTC. atlétái f. hó 30 án 8
km.-es kegyeleti stafétát futnak a trianoni
határtól, a főtéren levő Hősök szobráigStart 10 órakor Somoskőújfalunál a ha.
Nteőtlr
�Érdeklődésünkre a járási test
nevelési Vezetőség a következőket mon
dotta el a junius 3.-i levente-ünnepélyről.
Hatvanan érkeznek városunkba — vala
mennyien a Budapesti Torna Club tagjai,
hogy művészies tornagyakorlataikban gyö
nyörködjünk. 2.-án este érkeznek, amikor
ünnepélyesen fogadjuk őket a kisállomáson. 3.-án délelőtt előkészületeiket teszik
meg a pestiek. Délután 3 órakor kezdő*
dik a torna a bányatelepi sporttelepen.
Zenés szabad és szergyakorlatokat fog
nak bemutati a B. T. C. hölgyei és tor
nászai. Utána a B. T. C. football csapata
játszik a városi négy levente egyesüle
tének válogatottjával. (A válogatott csa
pat névsorát a következő számunkban
közöljük.) A S. B. T. C. pályáról az acél
gyári Olvasó Egylet nyári helyiségébe
vonul a közönség, ahol szórakoztatásuk
ról bőven fog gondoskodni a rendezőség.
Ezek közül kiemeljük a B. T. C* boxmérkőzését, a tombolát, szépségverseny stb.
Este 8 órakor az Acélgyári Levente Egye
sület a „Trianon" c. felvonásost adja elő.
mely után reggelig táncolhat a fiatalság,
A belépődíjakra vonatkozólag a követke
zőket sikerült megtudnunk: A rendezőség
úgy iparkodott a bélépődijakat megálla
pítani, hogy a legszerényebb keresetű
ember is részt vehessen az ünnepélyen
vagy az előadáson, vagy mind a kettőn.
Háromféle jegy lesz kibocsátva: 1) A dél
utáni Sport ünnepélyre (d. u. 3—6 óráig)
ülőhely 20, állóhely 10, családjegy (3sz.)
30 ezer K. 2) Az acélgyári előadás, stb-re
(d. u. 6-tól) ülőhely 10, állóhely 5, csa
ládjegy (4 sz.) 20 ezer K. 3) Úgy a dél
után,-mint az estére érvényes jegy ára:
ülőhely 25, állóhely 15, családjegy 40 ezer
korona} Levente jegy egésznapra (álló)
5 ezer korona. A részletekről még tájé
koztatni fogjuk közönségünket.
A salgótarjáni kir. járásbíróság mint
telekkönyvi hatóság.
678/1926 tkv. szám.
pénzben, vágy az 1881: LX. t.-c. 42 §-ában
meghatározott árfolyammal számított óva
dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél
letenni, hogy a bánatpéznek előlegés bírói
letétbe helyezéséről kikiáltott letéti elis
mervényt a kiküldöttnek átadni és az
árverési feltételeket aláírni (1881: LX. t.
c. 147., 150., 170 §§.; 1908 XL. t.c. 21, §.).
Az aki az ingatlanért a kikiáltási ,
árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
ígérni senki sem akar, köteles nyomban
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan
annyi százalékáig kiegészíteni (1907: YLI.
25- §)■
Salgótarján 1926 évi április hó ^25
napján.
Zelenka Ottó sk. kir. jbsági elnök.
A kiadvány hiteléül
Csömör Mátyás
telekkönyvvezető.
A starjáni kir. járásbíróság mint
könyvi hatóság.
3046/1915 szám.
telek
Árverési hirdetmény-kivonat.
Szklenár
Istvánná végrehajtónak
Kaskó Gyuláné sz: Boda Erzsébet végre
hajtást szenvedő ellen indított végrehaj
tási ügyében a telekkönyvi hatóság a
végrehajtási árverést 400000
kor.
tőkekövetelés és járulékai behajtása vé
gett a starjáni kir. járásbíróság területén
levő Salgótarján rt. városban fekvő, sa
starjáni 139 szu. tjkvben A I. 1 sor.
1443/163 lyisz. 20QÖ1 területű beltelek
ingatlanból Kaskó Gyuláné sz: Boda Er
zsébet B. 30 a. fele részben megillető
jutalékára 777600 koronában ezennel
megállapított kikiáltási árban, elrendelte.
Az árverést 1926 évi junius hó 8.
napján d. e. 10 órakor telekkönyvi ható
ság hivatalos helyiségében fogják meg
tartani.
Az árverés alá kerülő ingatlan a
Starján és Vidéke hitelszövetkezet kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron
végrehajtónak Vireczky Józsefné sz. Kö nem adható el.
kény Margit végrehajtást szenvedő ellen
Az árverezni szándékozók kötelesek
indított végrehajtási ügyében a telek bánatpénzül a kikiáltási ár lO°/o-át kész
könyvi hatóság a végrehajtási árverést pénzben, vagy az 1881:LX. t.-c. 42. §6 millió kor. tőkekövetelés és járulékai bán meghatározott árfolyammal számított
behajtása végett a starjáni kir. járásbíró óvadékképes értékpapirosban a kiküldött
ság területén levő, Salgótarján község nél letenni, hogy a bánatpénznek előleben fekvő, s a starjáni 946 szu-tjkvben ges birói letétbe helyezéséről kiállított
a-}"2 sor 865/161. hrsz. (ház 580 sz. a. letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni
és udvar) ingatlanból vhajtást szenvedők és az árverési felttteleket aláírni (188|:
B. 5. 6. sz. illetőségére 33,060.000 k-ban LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908:LX.t.-c
ezennel megállapított kikiáltási árban; 21. §)
azonban a c. 14. a özv. Kökény Antalné
Az aki az ingatlanért a kikiáltási
sz: László Verona, javára bekebelezett
özvegyi haszonélvezeti jog fenntartásával árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
Ígérni senki sem akar, köteles nyomban
elrendelte.
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
Az árverést 1926 évi julius hó 8 pított bánatpénzt az általa Ígért ár
napján dél e. 10 órakor Starján telek ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1808:
könyvi hatóság hivatalos helyiségében XLI. 25. §)
fogják megtartani.
Salgótarján, 1926. évi március 5,
Az árverés alá kerülő ingatlan a
Zelenka ottó sk, kir, jbsági elnök.
kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem
A kiadvány hiteléül
adható el.
Csömör Mátyás
Az árverelni szándékozók kötések
bánatpénzül a kikiáltási ár 10%*át kész
lelekkönywezető.
Árverési hirdetmény-kivonat.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 21. szám 1926. május 22.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-22
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3527c452197b2e76c83ab064cb6c20c7.jpg
9947b72936a04b663b57b7e0eea26cf6
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4aafee55a7b56f630553b166651efedd.pdf
44211ca2a597b21e220692d7d55b271d
PDF Text
Text
A MUNKA
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
IV. évfolyam 22. szám
Salgótarján, 1926. május 29.
Boldogasszony anyánk...
Ezt a szegény Salgótarjánt igen
látogatja az Isten. Nap-nap után,
vagy hétről'hétre előugrik egy-egy
szerencsétlenségünk s mint egy nagy
kórt hordozó testen hol itt, hol ott
üt ki valami nagy-nagy seb.
Nem is régen a munkás töme
gek vonultak kenyeret kérni az or
szágutakra, máris az adózó polgár
ság tart gyűlést, hogy a hallatlanul
magas 'adók sérelmeit kiáltsa be
az ország közvéleményének fülébe
Iparosok, kereskedők, orvosok, ügy
védek mondották el panaszaikat,
amelyekből egy fővárosi lap meg
tudta már cikke címét igy faragni,
hogy „Egy város a ravatalon."
Es amikor az egyes társadalmi
osztályok közötti külömbségeket már
csak talán a panaszok hangosságai
alkotják amidőn a nyomor és nincstelenség valósággal fővárosává vá
lasztotta e helyet, újabb csapás zú
dult ránk, újabb megpróbáltatások
sújtották talán azokat, akiknek ed
dig némi kímélet járt.
Kedden délután a hegyekről
lezuhogó víztömegek döntötték a
a várost. Szenyes hullámok ömlői
tek át a fejlődés és kenyérkereset
eszközein. Bedöntötték az acélgyár
egyik fontos műhelyének falát, em
ber áldozatokat követeltek. Hidakat
szaggattak el, épülő házakat elmos
tak, fontos munkálatok eredményeit
tették percek alatt tönkre. Elragad
ták a kis házak kevés berendezéseit,
apró marháit. Szürke tengerré vál
toztatták az alsógyárak és kolóniák
egész területét s kicsapva a szántók
és veteményesek területére sok sok
kis gazdálkodónak temették be gon
dosan munkált, viruló szép földjét,
minden reménységét.
-r A szomszéd községekből ily
veszedelem hire nem jött, csak Sal
gótarján volt ismét kiválasztva, hogy
pusztuljon, szenvedjen.
Megállunk a háborgó, folyókká
dagadt patakok partján, amelyeknek
medréből máskor vederrel lehetne
a vizet kifogni s elbusult lélekkel,
megszomorodott szívvel nézzük a
sáros piszkos habokat, amelyek Salgóltarjánnak újabb szerencsétlensé
get jelentenek. Azelőtt emberem
lékezet óta nem volt ily árvize a vi
déknek s most három év alatt jó
néhányszor ijesztett ránk a féktelen
elem, hogy a keddi idezudulásával
minden eddiginél borzasztóbbat,pusztitóbbat műveljen. És éppen most,
amidőn minden kitört kerítés léc,
minden kimosott hagymaszár, krumpli
gumó vagy buzatő csak emeli, csak
hatványozza a keresetnélküli, éhha
lállal küzdők nincstelenségét!
S ahogy a fájdalmunktól be
csukódik szemünk, amely az általá
nos összeomlásban alig alig lát már
egy egybiztos pontot, amelybe még
reményt segítséget vethet, a habok
zúgása, az asszonyok sirása, s az
emberek dühödt kiáltása összeolvad.
Eszünkbe jut a szerencsétlenségünk
ben egy másik zugás, amelyben azon*
bán hangok és érzések harmóniája
kezd uralkodni s egy jelenet emlé
két újra és újra vissza hozni.
A napokban felvidéki magyar
bucsusok jártak valamelyik hazai
Mária bucsúhelyen s visszajövet az
állomáson a vasúti kocsikból egy
házi énekeket’ énekeltek. Csupa egy
szerű paraszti ember volt. Nagy ke
reszt volt velük s a sok egyházi dal
közben mindig a kereszt körül tö
mörültek.
sok pedig mentek a kereszt után,
vissza a rabvilágba, a golgoták út
ján és közben értünk imádkoztak.
Az énekük lassan elhalt az első for
dulónál, de valahogy elvitték a szi
vünket magukkal.
Azaz, hogy ők hagyták itt az
övéket, mert ahogy a sáros habok
csapdosására újra felnyitottuk sze
münket, már nem láttuk oly borzasz
tónak a város esőverte, sárosviztől
hullámzó utcáit, valahogy
igy éreztük, hogy minden bajunk
kal, minden szerencsétlenségünkkel
megkell birkóznunk, meg kell küzdenünk, mert imádkoznak értünk
azok, akik nálunk is nagyobb ke
resztet hordanak és akiknek szük
ségük van arra, hogy mi is értük
szenvedjünk, de megmaradjunk.
Sz. I.
Gyermekelőadás a bányatelepi elemi népiskolában.
Egyszerre rázendített a tömeg
az egyik legszebb legrégebb magyar
egyházi
énekre. „Boldogasszony
anyánk, régi nagy pátronánk4....
A hallgatók szeme könybe lá
badt a búcsúsok pedig egész lélek
kel sírták, hogy „...Magyarországról,
szegény hazánkról ...Ne feledkezzél
meg szegény magyarokról..." Sirt
ott minden visszamaradó. A búcsú
Május hava 64 virágot varázsolt a
színpadra. Bizonyos elfogódással néztük
a befestett arcokat, a kipingált ajkakat
's szemeket s valóban önkcnytelenül tá
madt az a hasonlat, mintha a virágzó
-ózsát, a bájos kankalint, a csodálatosan
:.zép búzavirágot vagy
az izgatóan,
vörös-pompában diszlő mákvirágot elra^adóbban tudná beszinezni az emberi
művészet.
\
Még a mesterséges fény sem tudja
befolyásolni erősebben azt az üdeséget.
mely a 6 — 12 éves rózsás arcú leánykák
és a pajkos kedvességgel csillogó szemű
■ iucskák természetes bája. A Bodor Ica
Raphael angyalka gyermekleány fején
például, minden festék csak ronthat De
kát színház volt, hol a színpadon jelenel.-k, tündérek, törpék, angyalok és paj
tások enyelegnek hamisítatlan naivitás>ál, úgy hogy a nézők szemében a megilletődéstői és örömtől könnycseppek ül
tek ki. Persze a kis barátok és játszó
társnők közönsége teljes megértéssel §
hangos, néha tulhangos megjegyzésekkel
cs csengő kacajjal kisérte a színjátékot
wtjó a némán á alig sejthető bámulattal
követte fejlődő lelkűk a színpadi esemé
nyeket. A nagy közönség sem maradt
adós az elismeréssel- minden arcon bol
dog öröm sugárzott, hiszen a -gyermek
előadás játszói, vagy egyenes leszárma
zottjai a közönségnek vagy pedig gon
dolatban ők is ott ülnek a kis padokban
szorongó lélekkel várva a tanitó bácsit,
vagy a tanitó nénit.
Némi várakozás után a függöny
széttárul s lepereg a hat szindarab, me
lyek közül leginkább a „Megzavart mu
latság*4 Lőcsei Emma munkája villanyozta
fel a közönséget: ez a vígjáték nagy
színpadi érzékkel van megszerkesztve,
sohasem unalmas és a mulatságos, gyor
san változó jelenetek sokaságával erő
sen érezteti hatását. Talán az egész es-
tén a legönkénytelenebb comicumat vál
totta ki az a jelenet, mikor a barátnő
megtréfálkozásából, hogy a regény ol
vasást zavarják, felvonulnak a játék alak
jai, közöttük két iskolás testvér Ilonka
és Tériké s kedves iskolás pózban és
felmondással, rettenthetetlenül megállás
nélkül kerepelik el a névnapi felköszön
tőt. Ennek a jelenetnek comicus volta
olyan frappáns volt, hogy a közönség
kicsinye nagyja a nyomában mindinkább ■
felharsanó kacagásban teljesen bele
merült.
Ezt a vígjátékot szívesen megnéz
nénk máskor is, egy más estén, hol csak
ez a játék menne s közben szavaltatok
karénekek, párbeszédek stb. tarkítaná a
műsort.
A „Napország bár igen erős felké
szültséggel indult meg maga a szinmü
nem elégített ki; annál jobban a tündé
rek és törpék szereplése; kedves epizó
dokban nem volt hiány, de nem érvé
nyesülhettek jobban a szereplők a szín
pad aránylag kis volta és a világítási ef
fektusok bajoskodása miatt.
A „Forgó" bácsi „Vörös hordó"-}*
teljesen elálmositott, kifárasztott, akár a
Lajos diákot, ki időnkint el is aludt s
ha az ijedős halkszavu Kálmán fel nem
ébresztgeti s nem cseng pompásan és ér
telmesen a Lajos diákot személyesitő
Jesse Gyula hangja, bizonyára mi is az
ő sorsára jutunk. De ez a szerző hibája.
Az előadók minden tőlük telhetőt elkö
vettek de a vígjáték általános elcsendesedésbe sülyedt bele.
Herczegh Ferenc „Árva koroná**-ja
a szőke és a Barna angyalt megérdemelt
sikerekhez jutatta. A szőke angyal erős
hitével, honleányi szivének bizakodó meg
nyilatkozásait megerősitette a barna an
gyal biztos, bátor csengő határozott
hangja. Ennek a barna angyalnak nemes
veretű orgánuma úgy zúgott a termen
gén bemélyedő sávok látszanak. Magas
sága 5 cm. míg szélessége 9—10 cm.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
lehetett, már amennyire a megmaradt kb.
fele részéből kivenni lehet. Teljesen ha
négy vármegyei muzcum v. őre.
sonló, de egészen ép edényt látunk áb
(Folytatás)
rázolva Pilinyről: Osztrák-Magyar Mo
A Pécskő neolittelepének további leletei: narchia irásb. és képb. Magyarország V.
4. ) Átfúrt agancs-szerszám. A szép köt. Felső-Magyarország. I. rész. Bpcst.
szabályosan fúrt lyuk az elágazó és la* 1899. p. 17.
pos agancsrészletbe van mélyítve. Két
8. ) Letört nyelű kanál, fekete cse
ága letört, a 3-dik pedig hosszabb. Ren répből. Felső átmérője 8 cm. magassága
deltetését bajos volna biztosan megmon 2’5 cm. A két utóbbi (7, és 8.) edény
dani; valamiféle, nyéllel biró ütőeszköz töredék csillog a benne levő kvarc és
lehetett. A lyuk átmérője 20—25 mm., csillám-szemecskéktől.
de csak a külső szélein, mert befelé szű
9. ) Vörhenyes, itt-ott feketére ége
kül. Az egésznek hossza 11 cm.
5. ) Szarvasagancs kissé görbült he tett urna-szerű edény, letörött füllel, amely
nek megmaradt két felső szélétől 1—1
gyű ágából készült és felületén a használat
pár, benyomkodással előállított diszitéstól simára csiszolódott, 12 cm. hosszú,
sorozat húzódik fel a nyaki tájon körül
csontezköz. Legnagyobb szélessége 3 cm
futó,hasonló diszités-sorozathoz. Az edény
6. ) Orsógombok, rosszul égetett
nek kb. csak a fele van meg a fenék
agyagból. Két darab közülük egyforma
résszel együtt (ennek átmérője 9 cm.)
tipusu, vagyis laposabb, 4’5 cm. és 5 cm.
míg a többi része hiányzik. Szájperemé
széles és 2—2 cm. magas, közepükön nek egy kis része megvan, amiből követ
8—8 mm.-es lyukakkal. A3-ik orsógomb
keztethető, hogy öblös szájú és rövid
valamivel magasabb, vagyis két csonka
kúpból van mintegy összetéve. 4'5 cm. nyakú volt ez a rosszul égetett, 21 cm,
széles, 3 cm. magas. Közepén 4 mm.-es magas edény. Anyaga elég finoman isza
polt, de durván égetett agyag.
lyukkal.
tartásu szarvcsap. (Mellesleg megjegyzem
itt, hogy bár a bölény már régen kive
szett hazánkból, azért a Dunántúl népének
száján még ma is él a „bölömbika** elnevevezés, melyet ma már az erőshangu do
bosgémre (Botaurus stellaris) alkalmaz,
bizonyára a bölénybikához hasonló hangja
miatti Salgótarján környéken tehát bébizonyithatólag élt hajdanában a bölény.
Kérdés vájjon maradt-e ennek valami,
akárcsak halvány emléke, a derék palóc
nép körében? Azt hiszem erre is már
csak a népnyclvi hagyományok stb. tud
nának feleletet adni.
11.) Állati fogak vagy magányosan
vagy pedig állkapocs töredékekben ke
rültek elő az östelepről. Ezek: Hatalmas
vadl^n-agyar, továbbá ló-, ökör-, szarvas-,
őz- és Canona-féle ragadozók fogai. Na
gyobb kérődző (őstulok vagy bölény?)
állkapocs töredéke 3 nagy és ép zápfoggal. összehasonlító anyag hijján e foga
kat eddig meghatározni nem lehetett
Contosan. A behatóbb vizsgálatok vannak
ivatva eldönteni, hogy a Pécskön tanyázó
neolit-ősember, milyen itt élő emlősökre
vadászott, illetve milyen emlősök csont
jait halmozta fel most feltárt konyhahul
ladékai között.
kitűnő tanyája lehetett a mai Salgótarján
keleti
tőszomszédságában
felmeredö
Pécskő 544 m. magas bazaltkupja, ahol
már a természettől nagyszerű védelmet,
kitűnő megfigyelő és őrhelyet, a lábai
nál húzódó mocsaras völgyekben és az
oldalait boritó őserdőkben pompás halá
szó és vadászó területeket találhatott.
Salgótarján és vidéke őskorához.
10. ) Bölény szarv-csap. Hegye és
üreges alsó része hiányzik. Az ívben haj
lott, megmaradt részének hossza 25 cm.
Legvastagabb, belül üreges részének ke
rülete 24*5 cm. a legvékonyabbé 18’5
ig; ez alatt a feneke felé, kissé Ívesen cm. Erős, hatalmas bölénytől (Bison), bi
ajlott részén, függőleges irányban, gyen- zonyosan bikától származik az a jó meg-
7. ) Nagyobb meritő-szilke cserépből.
Csak a belső feneke van jól-rosszul fe
ketére égetve, többi része mind vörhenyes-sárgáajszinü. Széles kerek szájnyílása
alatt kb. 2 cm. széles sima sáv vonul vé-
Í
Minthogy eddigelé a Pécskő östelepéröl bronztárgyak
még nem ke
rültek elő, továbbá mivel az eddigi öazszes leletek jellegei mind a neolitra utal
nak. azért a Pécskő őstelepét a neolit
korba soiozom. A neolit ősemberének
A Pécskő tetején levő bazalsziklák
itt-ott mészhabarcsra (?) emlékeztető
inállástermckci a laikusokat könnyen arra
a gondolatra csábítják, hogy itt valami
kor vár volt. Sokaktól ismételten hallot
tam már ezt a téves véleményt. Ha azon
ban tényleg köböl épült vár lett volna
itt, az csak a középkorban lehetett volna.
Azonban erre sem a helyszínén most ész
lelhető jelenségek, sem pedig az okleve
les adatok nem szolgáltatnak semmiféle
jogos támpontot. A Pécskön tehát soha
sem volt középkori vár, hanem igenis
ennél sokkal régebbi, hosszú évezredes
múltra visszatekintő, neolitkori telephely,
melyet minden bizonnyal földből készült
sáncok és talán fatörzsekből, rozséból,
tüskéből stb. készült palánkok védelmez
hettek, mint azt más, kitünően feltárt és
tanulmányozott telephelyek analógiái is
bizonyítják.
(Folyt, köv.)
�2. oldal
végig, mint egyiké sem s mikor kicsi ke
zével a világ négy tája* felé vágott^ sze
reltük volna öt szőke angyal társával
együtt a keblünkre szorítani. No de zú
gott is utána hatalmas taps.
Végezetül még a tündéfleány sirt,
a szép tündér királynő tündöklőit, tet
szetős melódiák hangzottak fel, a tündé
rek, a bohóc, a tudós meg a törpe ví
gan játszadoztak és a közönség kedves
benyomással távozott* de nem tudta fe
ledni Ilonka és Tériké névnapi felköszöntőjét, a két kedves aranyos kis leánykát,
kik megjelenésükben és ünnepi csokorral
kacsóikban a legtermészetesebb és a legj'vlkmzőbb alakjai voltak az estének.
Hogyne, mikor iskolás leány játszott is
kolás leányt és valóbannem kellett nekik
sem tündérnek, sem angyalnak, sem ki
rálynőnek lenniök, egyedül csak — amint
hogy azok is. — iskolás leánynak.
A közönség legnagyobb része Ma
mákból és Papákból állott s a leánykák
és fiúcskák szereplését természetes, hogy
nagy gyönyörűséggel és megértéssel kö
vette. Szivesen emlékszünk meg Szvirák
conFerálásáról, kinek derűsen komoly je
lentéseiben az iskolásgyermek tudatos
kötelességteljés lecke felmondását de
rűssé tette a ki-kitörő, kedvesen pajkos
mimica és tudósitó hanghordozásának
melegsége. Lapsánszky Loránd második
elemista voltát meghazudtoló készséggel
tiltakozott a leányok és tündérek csábitgatásaira; komoly nemtörődömséggel ját
szotta meg a fölényes fiút, ki a lányok
gyengéd incselkedéseire és simogató
babusgatásaira leereszkedő kedvességgel,
majd játékos lelkén áttörő elemista köz
vetlenséggel reagált.
De mindnyájan ti édes kisleánykák
és okosszemü fiúcskák kötelességszerüen
és némi büszkességgel vegyes komoly
kodó és a gyermek lelki világába bete
kintést nyújtó, élettel ismertettetek meg,
melynek, öntudatlan bájosságát szívvel
követtük. Köszönjük nektek édes, okos
gyermekek ezt az estét, nem fogjuk el
feledni a nyújtott gyönyörűségeket és
szívből óhajtjuk, hogy a veszedelmesen
közeledő vizsga napok készen találjanak
s úgy megfeleljetek az életre hívogató
tanulmányoknak, mint ahogy kitüntetéssel
tettétek ,le játékos világotok felderítésé
vel, a gyermekelőadás nehéz vizsgáját....
Aztán finita la comedia...a tündére]^,
meg a cigánylányok és a törpék levetik
az aranyos ruhát és egyéb jelmezeket és
az álomvilág, a csillogó ruhákkal helyet
ad a mindennapi szürkeségnek..; de a ti
szivetek még továbbra is tündérálmokkal
átszőtt marad; melyet csak lassanként vi
lágit át a valóság erős sugara. Fejlődje
tek testileg úgy, hogy majdan a komoly
életben is megálljátok diadalmasan a
próbát.
A nagyérdemű tanítói kart élén a
lelkes, derék igazgatóval a legteljesebb
elismerés illeti meg. El tudjuk képzelni
minő fáradozással, mennyi szeretettel és
nem lankadó nemes türelemmel kellett
munkálkodniok, mig az este teljes sikerét
megteremthették. Első sorban a két ki
tűnő Küllő testvért említjük meg, kik a
darabok betanítását és temérdek tündér,
törpe s más mesebeli és játékbeli alakok
megfelelő és igen jól sikerült costümirozását oldották meg nagy sikerrel. Áldott
legyen az a női kéz, melynek tündérujjai
igy működnek s boldogszivü megelége
dés töltse be, lényüket, hogy a sok ked
ves apróság betanítását ilyen ecclatáns
sikkerrel juttatták diadalra.
A színpadi díszletek összeállítását
részben készítését, melyet Rácz József,
az énekszöveg nagy részének megzené
sítését, melyet Král József tanítók létesí
tettek, külön dicséret illeti meg.
A mindenre kiterjedő figyelem úgy
a kis színészek és színésznők érdekeinek
teljes megvédése, az estének számos kö
rülményei, melyek a közönség elhelyez
kedésére, minden jóval való ellátására
irányultak bizonyára sok gondot okozha
ttak s ennek egyenes érdeme Buchticska
igazgatótanitóé.
A bányatársulat kezdő nagy kor
szakában a gyermeknevelés és oktatás
jeles emlékű nagyjainak: Koháry, Müller,
Gönczöl, Perné és Pászthy tanítómeste
rek nyomdokában halad ő tanitókarával
egyetemben, megelégedésére nemcsak
közvetlen hatóságának, de a megye tan
testületének s ami nem a legutólsó: tisz
telettel és megbecsüléssel kíséri működé
sét, melyet a jővő nemzedék érdekében
annyi lelkiismeretességgel és rátermett"
léggel fejt ki, a szülők társadalma.
A MUNKA
Nagygyűlés a túlságos adóterhek ellen.
Május 20.-án este 8 órakor a város
adózó polgársága összegyűlt a városháza
tanácstermében, hogy az elviselhetetlen
adózási rendszer ellen állást foglalva, an
nak orvoslására módot keressen.
Dr. Varga Kálmán főügyész a Hi
szekegy elmondása után megnyitja az
ülést, bejelentve, hogy minden polgár
tisztában van adózási kötelezettségével,
de a salgótarjáni speciális viszonyok, a
szanálással kapcsolatos munkanélküliség
óriási méretei oly súlyos közgazdasági
helyzetet teremtettek városunkban, mely
nek következményei1, katasztrofálisak le
helnek, ha a pénzügyi kormányzat helyi
szervei erről tudomást nem szereznek,
illetve erről illetékes helyre felvilágosítást
nem küldenek. Az indokolt panaszok fenforgása késztette az iparosságot és ke
reskedő osztályt arra, hogy városunkba
hivja meg sürgősen Füredi Lajost; az
„Iposz" igazgatóját, mint adóügyi szakér
tőt, akit ezennel felkér beszédének meg
tartására.
Nagy érdeklődés mellett tartotta
meg beszédét a központi kiküldött. Rá
mutatott arra, hogy ez a város a legszomorubb városa az országnak. Tudja azt
a pénzügyi kormányzat jól, hogy itt is
árvíz pusztított, még pedig a munkanél
küliség árvize. Itt is sürgős mentési akcióra
van szükség, mig az ország fentastó
pillérei, a társadalom, a városok össze nem
omlanak a hullámok állandó ostromára.
Nem lehet minden nyomorúságot Trianonra
hárítani, szükség van más pénzügyi po
litikára. E város adózó polgárságának
igen jó hírneve van pénzügyi körökben,
ez bizonyítja azt, hogy amig arra csak
egy kis mód is volt, szó nélkül tette
meg kötelességét a polgárság az adózás
terén. Most ahhoz a ponthoz ért, mely
elérte teljesítő képességének határát. A
nyomor igen nagy, minden társadalmi
réteg érzi a másik nyomorúságát. Az
adóterhek csökkentése helyett 30-40 szá
zalékos emelésről olvas fel súlyos" bizonyí
tékokat a városunkban kivetett adóknál.
Megjelöli az. orvoslás módját is. Aki
érzi, hogy a rá kivetett adó igazságtalan,
az adja be Írásban tiltakozását az adófelszólamlási bizottsághoz. Jelöltessék ki
sürgősen egy végrehajtó bizottság, amely
keresse fel a város polgármesterét és a
vármegye főispánját ez ügyben. Kérje
sürgősen a pénzügyininístertől revizor
kiküldését.
I
A végrehajtóbizottság elnökéül egy
hangúlag Dr. Varga Kálmán főügyészt
választják meg, mig tagjai a következők
lettek: Dr. Pollatschek, Dr. Tibor ügy
védek, Takács Ferenc, Ifj. Timarócky
Sándor, Zeizler Artúr, Singer Gyula, Dr.
Clementisz Kálmán, Dr. Tobola Nándor,
László László,
A nagyhatású beszéd után Dr.
Varga Kálmán ismertette a város fejének,
Dr. Förster Kálmán polgármesternek állás
pontját, aki a törvény által megszabott
kereteken belül meg fogja védeni a jo
gos panaszokat, mert mint atyja a város
minden fiának, ismeri e város lakóinak
szomorú gazdasági viszonyait.
.
Ezután még Dr. Tibor Sándor, Sin
ger Gyula, Ifj. Timaróczky Sándor szó
laltak fel az adózó polgárság nevében.
Beszédjeikből a komoly és súlyos érvek,
panaszok kérő szava hangzott ki, melyek
nek valódiságáról oly könnyű meggyő
ződni az illetékes tényezőknek, csak szád
jának le e város népének életébe, vizs
gálják meg az áldozni mindig kész tariáni polgárságnak teherbíró képességét.
Zárszó jogán még Füredi Lajos szólalt
fel. Megállapítja a polgárságnak a mai
estén megnyilvánult összetartását. Kéri,
hogy a közös veszélyben mutasson min
dig egységet a magyar társadalom, hogy
a turáni átoknak nevezett széthúzás végre
ne állja útját a közös munka nagy ered
ményeinek.
A nagy érdeklődés mellett lefolyt
gyűlés ezzel végétért.
«
Borzalmas felhőszakadás.
Folyó hó 25.-én d. u. 3 óra tájban
délkeleti irányból sötét felhők közeledtek
városunk felé, villámlással, félelmetes dör
géssel jelezve a közeli veszélyt. Csakha
mar felhőszakadásszerü zápor zuhogott a
szélesen elterülő felhőkből, amelyek észak
keleti és északnyugati irányban haladva
tovább, a városunk felé lejtő hegyekre,
legalább 45 percig öntötték borzasztó
víztömegeiket. A városban csakhamar
észrevették a közeledő veszélyt, de se
gíteni nem lehetett. A piszkos ár Salgó,
Pécskő és a többi hegyek felöl ellenáll
hatatlan erővel tört le, betörve az acél
gyár sodronyhu-zó épületének a Pécskő
felé eső oldalát, melynek romjai maguk
alá temették az üzem legkitűnőbb két
munkását Lakatos János zagyvarónai csa
ládos munkást, aki 1921-ben jött haza
sok szenvedés után orosz fogságból, to
vábbá Lavaj István 5 gyermekes lapujtöi családapát. Az acélgyártelepről sok
mindent magával
ragadva, számtalan
házba behatolva, kétségbeejtő pusztulással
fenyegetve a várost, rontott a viz,
percről percre növekedve. Az uj város
részen a Nagy László és fiai vállalkozók
uj épületének első részét letépve, beha
tolt a bányakapitányság épületének alsó
részében lakó Hlavnyai Lajos posta s.
ellenőr lakásába, elragadva hosszú ost
rom után városunk több hidját, hirdető
tábláját, a patakszabályozásnál felhalmo
zott sok különféle anyagot, elöntve Zsiday szíjgyártó Úri uccai házát, Lesták
János mészáros és hentes, ■ Laufer
Miklós vendéglős házát, Schlézinger ke
reskedő házának keritését, udvarát nagy
részben letépve, kicsapott medréből, Tóth
Gyula házánál, legázolva mindent, ami út
jába került, a bányatelep felé vezető fa
sort ellepve, Dankó főintéző elég maga
san fekvő házáig hatolt, ahol a környék
összes házait elöntötte. A bányaiskolából
a gyermekeket az iskolához úszó kato
nák és szülők önfeláldozó elszántsággal
vállon mentették ki. Rengeteg állatot ba
romfit mentettek meg elszánt névtelen
hősök, mig Mikulik Gusztáv hentes segéd
és Szép Károly ny. csendőrtiszthelyettes
lélekjelenléte, egy híddal együtt bezu
hanó tiszthelyettesnél mentett meg ■
biztos haláltól. A borzalmasan szomorú
látványt nyújtó piactéren megjelent a
polgármester, rendőrtanácsos, tűzoltó és
cserkészparancsnokok s megindult a víz
nek útjában álló sok-sok anyagnak csáklyákkal való eltisztitása. A színház ideig
lenes tetőzet alatt álló díszleteinek nagy
részét elvitte a viz. A bányatelepi isko
lában levő cserkészcsapat szép felszere
lését nagyrészben tönkretéve, elöntve a
Hirsch-gyár és vasút körül magasan a
földeket, elhordva Nagy kertésznek a
sok gyermekes családapának üvegházát
és annak egész tartalmát.
A város képe ostromállapothoz ha
sonlított, tengernyi nép, autók, kocsik ka
tonák, csendőrök, cserkészek futkározása,
a rémhírek szájról szájra való továbbítása
a nagy pánikot csak fokozta. Mig végre
elérte az ár kulminációs pontját s megjött
az első hir, csökkent az ár 20 centimétert.
Fellélegzettek az emberek s a két
ségbeesést a munka váltotta fel s min
denki mentett, amit tudott.
A viz apadt, sok sok családot tönk
retéve, piszkos iszapját a szépen induló
termésre lerakva, az amúgy is ínséges
vidéket újabb szerencsétlenségbe döntve
A kár egyelőre felbecsülhetetlen,
különösen nagy rombolást vitt véghez az
ár az acélgyárban, ahol egy nagy üzem
helyiséget, a gépházzal együtt betemetett
és összerombolt, A mentési munkálatok
nál Balhauser István főmérnök, Karattur
Antal, Kovács Andor mérnökök, és Eckert
Róbert művezető vezetésével sok-sok de
rék munkás buzgólkodott. Mint értesül
lünk a szerencsétlenül járt két derék
munkás temetésén megjelent az acélgyár
küldöttsége s koszorút helyeztek a sze
rencsétlenül járt családapának a ravata
lára. A lapujtői küldöttséget Karattur
Antal mérnök, a zagyvarónai küldöttsé
get Ballhauser István főmérnök, h. igaz
gató, a sodrtJhygyár üzemfőnökei vezették
A város az árviz után a pusztítás
szomorú képét mutatja.
Az árviz sújtotta károsultak meg
ható panaszaiból értesülünk a nagy csa
pásról, melybe a városon, vállalatokon,
egyesületeken kívül annyi magánember
van szomorúan érdekelve.
Mindnyájunk közös érdeke az utóbbi
években gyakrabban előforduló nagy eső
zések elleni sikeres védekezés, társadalmi
utón kell most segítségére sietni azon
szerencsétleneknek, akik ezzel az árvíz
zel tönkrementek,
Salgótarján, 1926. május 29
Hírek és különfélék.
Hivatalos látogatás. F. hő
25.-én, kedden délután zárosunkba érke
zett Diöszeghy János miniszteri taná
csos, a belügyminisztérium rendőrségi
osztályának főnöke, Dr. Szlranyavszkxj
Sándor vármegyénk főispánja; Dr Éliásy
Sándor kerületi főkapitány; Vau Kázmér min. oszt, tanácsos, a belügyi
rendőri igazgatás vezetője; Rábel Dániel
I o számv. főtanácsos, belügyi számv.
főnök; Dr. Sándor Jenő rendőrkapitány,
Diöszeghy mint tanácsos titkárja, aki
ket Dr Pitta- Lipót és Dr. Förster Kát
mán kisérlek. Különféle hivatalos ügy
ben jöttek, de különösen az építendő
rendőrségi épület s a határátlépéssel
kapcsolatos különféle intézkedések ügyé
ben kiszálllak a trianoni határra. Egy
ben alkalmuk nyillott a felhőszakadás
állal okozott pusztításokat is megtekintsniök. A hivatalos vizsgálat után 26.-án
este városunkból elutaztak
Pünkösd ünnepe a Szentkuton. Az ünnepet megelőző kedvezőtlen
esős idő ellenére is az ország közeli és
messzefekvő vidékeiről nagy sokaság lá
togatta ez évben is az ősi kegyhelyet.
Szakértők 20—25000 főre becsülték az
ünnep napjára összesereglett hatalmas
tömeget, amelynek messzeható hangon
Virágh Venancius ferencrendi atya mon
dott megrázó erejű beszédet. Feltűnést
keltett a körmeneten a rimaszombatiak
mintegy 100 főnyi csapata, akiket a tria
noni megszállás óla először láttunk a
Szentkuton. Könnyekkel vegyülő öröm
közt beszéltek fájó szenvedéseikről s jól
.esett látniok, hogy a szabad magyar test
vérek őszinte részvéttel hallgatják és ve
szik körül őket. Keserű panasszal mon
dották, hogy éppen a kevés megértést
tanúsító magyar vámhatóságok görditettek akadályt utjok elé, mig a csehekkel
aránylag simán ment az űtlevélügy le
bonyolítása. A demarkáción átjutva ki
tört belőlük a számtalan szép hazafias
Mária-ének s hogy egyszer végre hangos
szóval szabadon adhattak kifejezést az
addig csak titkon sóhajtott magyar fáj
dalomnak, ez az érzés zokogó sírásra fa
kasztotta őket. Az asszisztenciás szent
misét, amelyet a szabadban felállított dí
szes tábori oltárnál Spanyár István mátraszőllősi plébános celebrált, három da
lárda közreműködése tette még fénye
sebbé. A Gaál István karnagy által vezé
nyelt országos nevű mezőkövesdi matyó
dalárda, melynek negyven tagja jelent
meg a Szentkuton, többek között Beethowen „Glóriáját", egy magas zenei igé
nyű „Miatyánkot" és Kersch: .Benedictus"-át adta elő gyönyörű precizitással.
Feltűnést keltett a Nagybátonyi Keresz
tény Iparos Dalkörnek az introitusra éne
kelt erőteljes Beethowen: ,Veni Sancteja",
mely valóban méltó volt a nagy ünnep
hez. A Nagybátonyi Úri Vegyeskar szá
mai közül pedig Mozart: „Ave verum“-ját
emeljük ki, amelynek remekbeillő össz
hatása nemcsak áhitatkeltő nemes zene,
de minden kritikát kiálló művészi teljesít
mény is volt. E két utóbbi dalárda sike
rét a karvezető Kádár László zenetanár
nagybátonyi ' kántortanító
szuggesztiv
erejű vezénylése magyarázza. A délutáni
vecsernye végeztével történi a rimaszom
batiak megható búcsúztatása, kikre Ta-rft
más Krizánt ferencrendi házfőnök adott
úti áldást, hogy- megerősödött szivével
térhessenek vissza a trianoni rabságba.
Gyermekelőadás Inaszón. Král
József a bányatársulat egyik kiváló taní
tója jótékonycélra igen szép előadást
rendezett Pünkösd, napján délután az ina
szói iskolában. Az előadáson jelen volt
Moticska bányaigazgató iskolagondnok is
nejével, aki a szereplő gyermekeket 3 kg.
cukorkával ajándékozta meg.
Vonatkisiklálok; Szerdán dél
után a Fülekről befutó gyorsvonat utolsó
IcocsijaSalgótarián állomás területén kisik
lott. A népes kocsi utasai megrémültek,
baleset azonban nem történt. — Pün
kösd vasárnapján Szécsényben a Gyar
mat felöl érkező személyvonat a posta
kocsi tengelyének elhajlása miatt kisiklott.
A karambol az utasok között nagy páni
kon idézett elő, ezen az ijedelmen kívül
azonban semmi más baj nem történt,
csak az. hogy miután a szerencsétlenség
az állomás előtti utolsó őrháznál esett
meg, innentől az utasoknak gyalog kellett
bemenni Szécsénybe.
Harangaaenteléa
városunk
ban. A kath. egyház hívei között évek
óta lankadatlanul gyűjt az uj harangokra.
Amint értesültünk ez a pénzgyüjés odáig
jutott el, hogy a három uj harangot, —
�Salgótarján, 1926. május 29
A MUNKA
3 oldal
Káposztássy Imre.
A tekervényes görbe karancsvölgybői bánatos harang bugást hoz felénk a
vésztjósló hűvös szél. A völgy ősi palóc*
falvainak ezidei pünkösdje megváltozott.
A tarka rikító pünkösdi ünneplőruha he
lyett feketébe öltöztek az asszonyok, fér
fiak, fehérbe a leányok.
Kora délután
Karancsalja, Lapujto, Apátfalva, Karancsberény, Bikabikk
helyiségek apraja-nagyja feszülettel, fe
kete egyházi lobogók alatt imádkozva
elindulnak Karancskeszi felé, hogy a keszi-i hívekkel együttesen kikisérjék utolsó
útjára megboldogult öreg lelkipásztoru
kat: nagyságos és íőtisztelendő Káposz
tássy Imre c. prépost, pápai kamarás, es
peresplébánost.
A plébánia területéről összesereglett
nép mellett a községek elöljárósága, a
járás főszolgabírója, a kerület papsága,
tanítói s földbirtokosai is eljöttek, hogy
búcsút vegyenek a példáséietü, erényeitben oly gazdag népnevelőtől, nagy ha
zafitól, paptárstól, tanítómestertől, lelki
atyától. Az érckoporsóban fekvő halott,
a templom szentélyében van felravata
lozva, abban a templomban hol 36 éven
át úgyszólván mindennap szentmiseáldo
zatot mutatott be híveiért az Urnák s
hirdette a szépet, jót, nemeset, feleba
ráti szeretetet. Az oltár előtt ;koszoruerdő,
a koporsón a kehely és egyházi méltósá
gával járó jelvények. Drescsik János somosi esperesplébános végzi az egyházi
szertartást nagy papi assistenciával. Beszenteiés után kihozzák a halottat a
melyek közül a legnagyobb 10 q — a
a múlt héten Slezák haragöntögyárától
megrendelte az esperesplebános azon
hitben, hogy a még hiányzó cca 15 millió
korona a harangok leszállításáig-, illetve
felszenteléseig a hívek áldozatkészségé
ben bizya befolyik. — Az uj harangokat
augusztus 10-én köteles a gyáros Salgó
tarjánban átadni, a harangok ünnepélyes
felszentelése pedig szent István király
napján, augusztus 20.-án lesz. A szente
lést a plébános meghívására egykori is
kolatársa Bleyer prelátus, kultuszminiszté
riumi államtitkár fogja végezni, aki a meg
hívást szívesen elfogadta. Vájjon az él
tékes uj harangok beállításakor nem le
hetne-e egy pontosjárásu negyed és egész
órákat ütő toronyórát is felszerelni, mely
órának számlapja éjjel villannyal megvi
lágítható lenne? Ezt természetesen a vá
rosnak kellene megcsináltatnia. Nem nagy
dolog s a város polgársága hálás lenne!
A Magyarországi Kárpát
Egyesület helybeli osztályának f. évi
kirándulási programjába felvett május hó
30-i — Gályatetető — kirándulása, tekin
tettel a hősök szobránál tartandó haza
fias ünnepélyre, junius hó 5—6-án tartatik meg. Indulás junius hó 5-én a déli vo
nattal (13 óra 10 perc) a főtéri állomásról
Nagybátonyig, onnan — esetleg —
iparvasuton a szorospataki végállomásig,
ahonnan 2 órai gyaloglással érhető el a
Galyatető. Meghálás a menedékházban
6-án megtekintése a si-ugrósáncoknak,
csurgónak és virágszedés (kétlaki gyopár)
majd hazatérés Szuhahután, avagy Ágas
váron keresztül, vállalkozóbbak a Kéke
sen át Párádra mennek s onnan térnek
vonattal haza'. Élelmezéséről ki-ki maga
gondoskodik; megjegyzendő, hogy a
menházban élelmezés kapható, tanácsos
azonban friss nyers húst hozni s a bér
lővel elkészítetni. — Ital kapható. —Ve
zető: Rokfalusy Lajos. A tagok s ven
dégek minél nagyobb számban valórész
vételét kéri a turabizottság elnöksége.
Bányáazmajália Nagybátonyban, Régi szokás szerint ez évben is
bensőségesen, szinte a családi szeretet
melegével ünnepelte meg Pünkösdöt a
Nagybátonyi Kőszénbánya R. T., amely
szorospataki telepén, a Mátra egyik cso
dás fekvésű szép völgyében Pünkösdhét
főn igen sikerült majálist rendezett. A
bányatársulat lelkes tisztikara gondosko
dott arról, hogy a község vendégül látott
nagyszámú intelligenciáját, valamint az
egybesereglett bányamunkásságot és csa
ládtagjait a társulat jeles bányászdaiárdájának pompás énekszámai és hazafias da
lai kellemesen szórakoztassák. A nívós
műsorból Szorschágh Antal bányamester
karvezető ércei baritonszólóját, valamint
Kovács József főaknász dongókarral ki
sért tenorszóllóját emeljük ki. A derék
bányászokról, akik verejtékes munkájuk
után énektanulással foglalkozva órákat
töltenek a dal nemes kultuszában, csak
templomtérre, ahol a gyászoló hivek
nagy serege előtt hatásos gyászbeszédet
mond Fehér Miklós litkei plébános. Fel
sorolta az elhunyt érdemeit, kiválóságait.
Fenséges alakot képezett ö a mi körünk
ben, — mondja — a Krisztus szerinti
igazi papot. 56 évig lelkipásztorkodott..
Ti tudjátok milyen kitartással vé
gezte sokszor igen nehéz körülmények
között lelkipásztorkodását. Sokszor hálát
lansággal fizettek neki, mégsem vesz
tette kedvét, tovább dolgozott; erőt
adott neki Krisztus. Az Isten már itt a
földön megjutalmazta hosszú élettel, (81
év) csodálatos lelkinyugalommal, türelmességgel. Egyházi hatósága is méltatta
érdemeit, több kitüntetésben részesítette,
bár ő sohasem kereste a kitüntetést, s
mindig megmaradt a régi szerény, egy
szerű jámboréletü papnak. Végül búcsúz
tatta az egyházmegye, a hivek és roko
nok nevében, akik között felismertük:
Káposztássy Géza bpesti és Káposztássy
Gyula kékkői gyógyszerészeket család
jukkal.
A béke honából, a falu feletti dom
bon levő temetőből szép kilátás nyílt az
erdős Karancs hegységre, hol a nap ép
pen leáldozóban lévén, bíborvörösre fes
tette a Karancs magaslatát s a magasla
ton levő kápolna fölötti alkonyati biborfényben látni véltük a pünkösdi tüzes
nyelveket, melyek bátorítanak buzdít
anak: folytassátok az Istennek tetsző
munkát Ti uj nemzedék.
Horváth Gyula
mellyel a modern nyelvkutató munka fel
épül. A munka a legjelentékenyebb nyelvé
szeti kérdéseket tárgyalja a.legmodernebb
fiológiai szempontok megvilágításában.
Tudományos módszere átlátszó, művészi
könnyedséggel megoldott, úgy, hogy
nem csak szakembereknek, hanem a nyelvé
dicsérettel és elismeréssel lehet szólni. szet iránt érdeklődő közönségnek is él
Több kiváló énekszámot adott elő a ven vezetes olvasmány.
dégül meghívott Nagybátonyi Keresztény
A Magyar nemzet golgotháIparos Dalkör, Nagybátonyi Úri Vegyes jának évfordulója. F. év junius hó
kar is,, amelyeket Kádár László karnagy 4-én 6. éve lesz annak, hogy a „béke
a szokott rutinnal dirigált. Hálás elisme szerződésinek elkeresztelt arcpiritó tria
réssel adóztak az ünnepély résztvevői noni békeparacsot a magyar kormány
Borlnyák István bányaigazgatónak, aki kiküldöttje kényszerűségből aláírta. A
ezt a kellemes napot nekik szerezte s Bpesten székelőnemzeti egyesületek egyér
akinek részére nemcsak a szakavatott telműig elhatározták, hogy az egész orszá
üzemi vezetés parancsol osztatlan tiszte got e szomuru évfordulót követő vasárna
letet, de akinek a béke és szeretet at pon tiltakozásra hivják fel, hogy a magyar
moszférájában folyó nagystílű társadalmi társadalom hatalmas és egyértelmű tilta
vezetése is áldást jelent alantasaira. A kozása az egész világgal megértesse azt:
rendezés Sallay Sándor főmérnök godos e nemzet élni akar és életképességét
müve volt.
visszg akarja nyerni a világ igazi békéjét
Halálozás. Eördögh Rezső 39 éves a háború után továbbra is megrontó,
salgótarjáni lakos f, hó 26.-án a városi bosszuvczérelt és világpusztitó békeszer
menházban meghalt. A megboldogult a ződések mielőbbi revíziója utján! Buda
Selmecbányái líceumban érettségizett, majd pesten junius hó 4-én d. u. 4 órakor az
Pozsonyban volt evangélikus teológus, összes harangok
megszólalnak, hogy
de lelki betegsége miatt tanulmányait panaszukat a magyarok Istenéhez elvigye
fébeszakitva, városunkban lakó rokonai és előzőleg május hó 30-án vasárnap az
nál telepedett le, ahol csendes visszavo- istentiszteletek alkalmával Budapest ősz.
nultságban élte életét, még a halál el szes felekezeteinek ielkészi kara megem
nem szólította közülünk, Temetése f. hó lékezik a junius 4-iki gyászos évforduló
18-án volt, melyet Dr. Cscngődy Lajos ról és imádságot mond idegenbe szakadt
ev. vezetőlelkész végzett, aki megható véreinkért. Midőn a nemzeti társadalmi
beszédben emlékezett meg az elhunyt egyesületek minedezeket az egész ország,
nak hírül adják, felkérik a legkisebb
életéről.
B. T. C. tornaiinnepélye Ju községtől kezdve városainkig az ország
nius 3.-án. A B. T. C. hölgy és férfi egész társadalmát, hogy az ottani társa
minta tornász csapata junius 2-án este dalmi egyesületeknek ugyan-e célra való
9 óra 37 perckor érkezik a főtéri állo tömörödése révén hasonló intézkedése
másra, ünnepélyesen lesznek fogadva. Ju ket tegyen, vagyis junius hó 4-én szólal
nius 3-án az S. B. T. C pályán 3 órakor janak meg d. u. 4 órakor az egész or
kezdődik a tornaünnepély melynek kie szág harangjai, másnap az istentiszteletek
melkedő száma a hölgy tornászok-svéd alkalmával minden magyar szívből száll
és szabadgyakorlatai lesznek. A belépő jon imádság az egek Urához, aki legjob
jegyek igen mérsékeltek, úgy hogy min ban tudja, hogy a magyar nemzet a tria
den érdeklődő megnézheti. Este 6 órakor noni átkot nem érdemelte meg és végül
az Acélgyári Olvasókör helyiségeiben Le junius hó 6-án tiltakozzék az ország min
vente Est. Szinre kerül a Trianon irre den városa és községe a békeparancs
denta színdarab, lesz tombola, virág csata, ellen és követelje a békeszerződések re
szépség verseny és tánc. Jegyek előre vízióját.
válthatók özv. Némethné papirkereskedé*
Adóg^ülések: F. hó 27-én az
sében és a Munka sajtó vállalatnál. Le OMK-eban tartott adógyülés ismét fog
vente — Ehhez a rövid szürke meghívó lalkozott a kereseti adóval s a követke
hoz magunk részéről hozzátesszük, hogy zőket határozta: A vármegye föipánjának
az ünnepély nemcsak sport szempontból, az előtte megjelent küldöttség számára
de a nemzeti gondolat szempontjából is
egyik legnagyobb eseménye lesz váro
Az „aEROXON1* mőti-mlsunknak. A tornászcsapatok önzetlen köz A V Á
|agoK légyfogó a szeggel 20
reműködése gyönyörűséges látvány lesz,
éve változatlanul a világ legjobb légyfogója. —
dagasztani fogja szivünket az ideális ma Hossza 1 méter, szélessége 4 és fél cm. Az uta
gyar testkultusz látványa — de lelkünk sítások egy résza 65, mások pedig 75 — 80 cm.
mélyén a levente tnozgalomnak vidékün hosszúak és ezek egyrésze egy centiméterrel
keskenyebb. Ax „AEROXON" a legnagyobb
kön egyik legkiemelkedőbb eseményét hőségben
is megtartja 4—6 hétig afogóképesvárjuk a junius 3-iki flnhepélytől. Minőén séget és nem folyik le a szalagról. Az utánza
olvasónkat, barátunkat kérve kérjük ve tok köxül sok lefolyik és már néhány nap utnn
gyen részt, merítsen erőt, büszkeséget száraz. — Az „AEROXON“ jebb de nem
mint a silány utánzat. Követelje tehat
bizalmat a magyar sport szépséges szá drágább,
saját érdekében az „AEROXON“ légyfogót.
maiból.
Mindenhol kapható. Utánzatot utasítson vissza.
Magyar nyelvéaaeti tanwlmá
nyok. Dr. Erdélyi Lajosnak, a budapesti
egyetem tudós tanárának most jelent
meg kiváló becsű munkája Magyar nyel
vészeti tanulmányok címen. Á műben
helyet foglaló dolgozatok utján bepillan
tást nyerünk ama tudományos apparátusba,
Magyarországi f'elárusitó:
Tolnai János Jenő
Budapest, VI. Szondy utea 73.
Telefon: L 970 30.
tett kijelentését az értekezlet megnyug
vással veszi tudomásul. A nagygyűlésen
megválasztott bizottságot a legrövidebb
idő alatt össze hivatja, ahol az Omkc
kiküldöttjei azt az inditványt fogják elő
terjeszteni, hogy e végrehajtó bizottság
.folytasson tárgyalást Dr. Haják adóhi
vatal* főnökkel az adó sérelmek ügyében
és azt a kérést terjesszék hozzá, hogy a
fellebezések tárgyalása során, indokolt
és jogos sérelmeknél jóindulatú véleményt
csatoljon. Ezen tárgyalás eredményéről a
legközelebb tartandó értekezleten te
gyen a bizottság jelentést. A gyűlés
a legizgatottabb hangulatban folyt le.
— A salgótarjáni kisiparosság f. hó 27,-én
taggyűlést tartott a kereseti adóügyben
Az ipartestületi elnökség bejelentette a
taggyűlésen, hogy a kereseti adóügyben
a kisiparosság érdekében Nógrád és
Hont megyék főispánjánál lépéseket {tett.
A főispán ígéretet tett, hogy az illetékes
fórumnál a jogos adópanaszokra jogor-voslatot fog a kisiparosság nyerni. Az
elnökség eme bejelentését a taggyűlés
megnyugtatólag vette tudomásul, egyben
pedig megbízta az ipartestületi elnöksé
get a sérelmes adóügy helybeli elinté
zésével. — A kisterenyei adófizető pol
gárság a Mihócz-féle vendéglőben tilta
kozó értekezletet tartott ált. kereseti adó
sérelmes kivetése ügyében, amely érte
kezletre az oltani kereskedők az starjáni Omke kerülethez fordultak támoga
tásért, mért ezen túl adóztatással egzisz
tenciájukat látják veszélyeztetve. A köz
ségben ép oly aránytalan és igazságtalan
a kivetés az adófizetők minden rétegé
nél, hogy az elkeseredés óriási és való
sággal megostromolták az OMKE kikül
döttjét Singer Gyula titkárt, hogy le
gyen segítségükre, mert a kereseti lehe
tőség a legminimálisabb, hogy egyes kis-,
iparos a mindennapi kenyérre valót is
alig bírja kikeresni. A gyűlés keretében
Singer’ Gyula ismertette a helyzetet és
igyekezett a felizgatott kedélyeket lecsil
lapítani, hogy ezen kivetés nem marad
hat a követelt összegben, annál is inkább
mivel a Salgótarján polgármestere és a
városi adóügyi tanácsnok együtt érez
nek az adózó polgársággal és a polgár
mester kieszközölte a vármegye főispán
jánál, hogy az adófizetőkből egy küldött
séget fogadjon, azzal a céllal, hogy az ö
vezetésével a pénzügyminiszterhez egy
küldöttséget vezessen a kivetés revíziója
céljából. Az előterjesztett határozati ja
vaslatot elfogadták és a község főjegy
zőjét felkérik, hogy egy küldöttséget ve
zessen a főispán elé és kérje a polgárság
igazságos adóztatását.
Egészségügy.
Rovatvatvezctő: Dr. Clcmentis Kál
mán városi tiszti orvos.
Az elmúlt hat év alatt az Angliá
ban nagy mértékben felszaporodott him
lőesetek már a parlamenten is foglalkoz
tatják. Mig ugyanis 1919-ben mindössze
331 eset fordult elő, addig 1925-ben 5300
ember betegedett meg himlőben. Köztu
domású, hogy Angliában nem áll f.-nn
himlő oltási kötelezettség, a szakkörök
�A MUNKA
4. oldal
Salgótarján, 1926. május 29
azonban, mivel éppen*ennek a tényező
nek tulajdonítanak nagy fontosságot a
himlő fokozódó terjedésében, sürgetik a
megfelelő törvényes intézkedéseket, ame
lyek a kötelező oltást vezetnék be.
♦
♦
X
•
A Nemzetközi Embervédelmi kiállí
tás keretében teljes kulturális, egészség
ügyi és történelmi vonatkozású anyaguk
kal vonulnak fel nagy vidéki városaink
és vármegyéink. A kiállítás eme részei
elé osztatlan érdeklődéssel tekint nem
csak a magyar nagy közönség, hanem a
külföldi is. Szeged, Debrecen, Pécs és a
városok egész sora fogja dokumentálni,
hogy a magyar kultúra évszázadokra nyú
lik vissza és különös érdekűvé teszi az
Embervédelmi Kiállítás e részét majd az
a csoport, amely az elszakitás következményeképen előállott visszafejlődést fogja
képekben, modelekben, statisztikai táb
lázatokban meggyőzően bemutatni. A ki
állítás igazgatósága országos látogatási
akciót indított, amelynek keretében a felrándulók három kedvezményes napot tölt
hetnek az úgynevezett Látogató füzetek
révén a fővárosban. A kiállítás május hó
végén fog megnyílni s közel három hó
napig fog az érdeklődök rendelkezé
sére állni.
*
*
*
• Jenner, kiváló angol orvos, 1796
május 14-én, ezelőtt tehát 130 esztendő
vel, végezte az első himlő elleni oltást
emberről származó himlőnyirokkal.
♦
Értesítem
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé
gét, hogy
Kárpitos és fényező
műhelyemet f. év junius 1-től jelen
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle
ház) alól, Uj telep
5 sz. (Zagyvái
rakodóval szemben) saját házamba
helyezem át.
Készítek mindennemű kárpitos és fé
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
rok, székek, fotelek kárpitozását, min
denfajta bőr munkát, teljes uriszoba
berendezéseket, hintó, hajtókocsi és
egyéb fényező munkákat, valamint
mindenféle javításokat és átalakítá
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
kiváló tisztelettel:
Gyetvai Géza
kárpitos és díszítő.
Vegye meg az Agrária patkány
irtó húskonzervét a patikában vagy dro
gériában.
Zongora
♦
*
hangolás,
bőrözés, hurozás, régi zongo
ráknak elvágását rö
vidre, vasszerkezetűvé tétele,
szóval teljes átujitása -■
szakszerűen esz
közöltetik. Cim
a kiadóban,
Jordán Tamás volt az első magyar
orvos (született 1540 ben meghalt 1585ben), aki a ragályos és járványos beteg
ségeket leirta.
Hirdetmény
Közhírré teszem, hogy a Szénipari
és Kereskedelmi r. t tulajdonát képező
és a Sebaj bányatelepen levő összes in
góságok a budapesti kir. Törvényszék
végzése folytán 1926. május 31-én d. e.
9 órakor kezdődő nyilvános árverésen a
legtöbbet Ígérőnek elfognak adatni. Ár
verés alá kerülnek: használt bútorok, iro
daberendezés, bánya felszerelési tárgyak,
szerszámok, szivattyúk, gránitok, furógarnitura, hintó, kocsi, tizedes mérlegek, ló
szerszámok és egyéb ingóságok.
Az árverési vevő a vételáron felül
köteles a forgalmi adót is megfizetni.
Bővebb felvilágosítással szolgál dr.
Gádor Ferenc ügyvéd Salgótarján.
Budapest, 1926. május 26.
Dr. Vécsey Béla ügyvéd,
vagyonfelügyelő.
Jobb azakácané, aki baromfihoz
ért kerestetik
kiadóban.
Vizslás pusztára.
Cim a
Ügyes megbízható 17-20
éves fiú .Lírasági inas
nak" felvétetik csak éves
bizonyítványokkal rendel
kezők jelentkezzenek.
,
Cim a kiadóban.
Anyák ingyen kapják!
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Alapítva 1895 év.
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. U.m. iestő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angín, vagy kanavász 3.000 kor., oxford,
vagy zephir 15.800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor., duplaszéles
női szövet minden színben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 50.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 6.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184 000 kor., egy garnitúra
2 ágy egy asztalteritő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénkendő 9.800 kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59 000 kor., kész paplanlepedő
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 8.900
kor., duplagalléros színes férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 íutószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítünk.
a most megjelent
Anyák tanácsadóját
32 oldalas füzet, mely tartalmazza:
1. A csecsemő gondozása és táplálása.
2. A csecsemő táplálása az elválasztása
után
3. Az elválasztott 9 hónapos gyermek napi
étrendje.
4. A gyermek táplálása 1 éves kora után.
Kérjen levelező lapont
„Emberbarát"
Budapest, X., Maglódl-nt 17. az.
Felhívás
A Bethlen Gábor Szövetség által.
házikezelésben kibocsátott 10000 koronás.
Bethlen Gábor
HÁZ SORSJEGYEIVEL
Négyszázmilliót
NYERHET-
Világáruház
Nemzeti színházzal szemben
Budapest, VII. Rákóczi-ut 42.
Saját érdekében!
Saját érdekében!
Sok cikket jryári áron vásárolhat!
Óriási választék mosóban
Michelin Pneu
gyári lerakat
motor és kerékpár
autófelszerfelések legversenyképe
sebben
Nagy József, Budape
VI. Andrássy-ut 35.st,
Telefon: 21—97.
Delin 11.000 K., Crépe 8.500 K., Festők (creton)
14.500 K., Vászon (pamut) 11.500 K. Feltűnő ol
csóság kockás és schottisch nyersselymekben 75
ezer K., Pouplínok-ok selyemfényű sima ssmben
55.000 K., Kockás és csikós 68.000 K., Gyapjú
ruhaszövet minden színben 54.000 K., Kabátok,
covercoat és kockás kelméből 390.000 K., Kabá
tok, wipcord és ripsz végig selyemmel bélelve
900.000 K., Delényruhák 78.000 K., cérna Marocainruha 130.000 K„ Gyapjú divataljak 120.000 K.
Opál és nyersselyemblousok és trikójumperek nagy választékban.
Maradék és kirakatból bevett áruk (él árban.
Mintákat vidékre küldünk.
Nyomatott »A Munka*4 könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd:
Végh Kálmán.
Hutás kir. közjegyző és hatósági kikül
döttek közbenjöttével
Május 29.-én
A jövedelem a Szegény és árva
tanulóifjúság részére még ez éven :
felállítandó OTTHON javára fordittatik
Budapesten, vidéken kapható minden *
Doháay tőzsdében
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 22. szám 1926. május 29.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-29
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/eba6cff4c8dd151eae6394d1f44a1198.jpg
c37a46c93148c1d0a8ce0f99fa0d92f6
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c9147088e7a9a402ea04da754dcb3e8b.pdf
14101c2d83e54ace7ce09346a49b64fd
PDF Text
Text
Hirdctéiek milliméterei dij-w
•Babás i térin t
A
MUNKA
Felelős szerkesztő: Saántay István
Poetacaelcki 28.744 •>
Apróhirdetések: •zavankint
1000 K.. a legkisebb hirde
tés lO.OüO K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
IV. évfolyam. 23. szám.
Ara 3000 K
Az emigráns dendi.
Igen érdekes, de egyben jel
lemző hirdetést olvastunk a hivata
los lap egyik legutóbbi számában,
amelyik arról szól, hogy Károlyi Mi
hály vagy személyesen, vagy jogi
képviselete utján jelenjék meg egy
peres ügyből kifolyólag a bíróság
előtt. Holmi ruhasz^mla kiegyenlíté
séről volt szó, amely számlát Káro
lyi Mihály egy londoni szabócégnél
csinált, de nem egyenlítette ki. Nem
csekély összegről van szó, mert a
szabócég követelése ötszáz angol
font, ami magyar koronaértékben
százhetvenmilliót tesz ki. Ez a sza
bószámla élénk fényt vet arra, hogy
az októberi forradalom grófja emig
rációjában is igen nagy gondot for
dít a jól vasalt nadrágra és a test
hez álló zakkóra. Ez az ő privát
ügye volna, ha idehaza nem halla
nánk lépten- nyomon az ő politikai
szférájához tartozó egyének részéről
azokat a kijelentéseket, hogy Káro
lyi Mihály az emigrációban súlyos
anyagi gondokkal küzd. Nem értjük
hogyan lehet valakinek sanyarú a
hontalanság anyagi okokból, ha csu
pán ruhaszámlája százhetvenmillió
koronát tesz ki. Ez az eset is nagyon
élénken igazolja azokat az értesülé
seinket, amelyek arról szólnak, hogy
a magyar emigránsok de különösen
azok a személyek, akik Károlyi Mi
hály körül forgolódnak bizony na
gyon jól élnek külföldön s részükre
még mint exisztencia is nagyon jó
az emigráció. A londoni cég, ame
lyik most ütheti bottal a nyomát a
pompásan elkészített ruhák árának,
a magyar bíróságnál keres jogor
voslatot s igy robbant ki, hogy Ká
rolyi Mihály bizony nem a legvisszahuzódóbb életet élheti külföldön,
amikor külsőségekre, a többek kö
zött pl. ruhaszámlára is, ily horribi
lis összeget áldoz. Illetőleg csak kel
lene áldozni, mert talán a ruhák ja
vát már el is nyüte, de a kiegyen
lítetlen számla megmaradt. A hiva-
Salgótarján és vidéke őskorához.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
négy vármegyei muzeum v. őre.
Megjeleaik: Szombaton.
Negyedévre 25.000 K
*
(Folytatás)
Mig az eddig leirt neolit- és bronz
kori leletek vagy magából a mai Salgó
tarjánból, illetve közvetlen tőszomszéd
ságából származnak, így tehát városunk
története és településföldrajza tekinteté
ből elsőrendű fontosságúak, addig a vá
ros közeli, vagy távolabbi szomszédsá
gából is ismerünk újabban a felszínre ve
tődött, vagyis az irodalomban eddigelé
még nem ismertetett, őskori leleteket
melyeknek jelentősége, legfeljebb csak
városunk lokális szempontjából csökken
talán némileg, de amelyek tudományos
fontosság és általános érdekesség tekin
tetében, semmiben sem maradnak el ama
zok mögött. Ezek a karancsalja-cebernavölgyi-, és kupányhegyi-, a zagyvapálfalvai-, a kazán- és a kisterenyei leletek.
III. A karancsalja-cebernavölgyi és
kupányhegyi eddig ismert leletek felfede
zése és az archaeológia számára való
megmentése idb. Kojnok Pál uradalmi
erdész érdeme. Ö talált rá már évek előtt
ezen érdekes őstelepre, mely egy fórrásós, széles völgymedencében van, a Sal
gótarjántól kissé északra, illetőleg észak
nyugatra elterülő Vadaskert-puszta, Kercsektető (499 m), az Ivánkahegy (513 rn)
és a Gyurtyános nevű szénbánya között.
E medence déli oldalán, a Kupány nevű
Salgótarján, 1926. junius hó 5
talos lapban megjelent hirdetésre’i célokat akarnak szolgálni, ismerve
Nagy Vincze nemzetgyűlési képvi-1|a közvélemény lelkét, amelyik haj
selő jelentkezett a bíróság előtt, mint landó megesni, ha olyanok részéről
Károlyi Mihály jogi képviselője s a tapasztalja a nyomort, akik egyéb
per tárgyalására Budapesten junius ként ehhez nem szoktak s nemrégi
folyamán kerül sor. Mi nem kíván ben óriási vagyonokkal rendelkez
juk senkinek, hogy nyomorban él tek. Károlyi Mihály az emigráns
jen, még Károlyi Mihálynak sem, aki í dendi, ne számítson érré a szána
mert 'akinek kiegyenlítetlen
annyit ártott hazájának, mint ember lomra.
•
még soha, de különösnek tartjuk,,I ruhaszámlája ötszáz angol font, az iga
hogy valaki nyomorúságának és zán nemnél nyomorban, vagy annyira
anyagi gondjainak hirét kelti, ami edzett “ lelkiismcrete és erkölcsi
kor tulajdonképen ezek a gondok érzéke, hogy az adósságcsinálás arra
őt épen nem emésztik. Az ilyen hir nyomasztólag nem hat.
adások nagyon jól tudjuk milyen
kedö handabanda, de szent dolog, a
magyar népoktatás színvonalának eme
lése és én nemcsak kiabálni, de látni is
szeretném a kultúrát, az épülő uj iskolá
kat, melyeknek nevelő, munkája a dol
gozó nép százezreit fogja bevinni a mű
velődés sáncai közé. Nekem álmom az,
hogy iparban, bányászatban, mezőgazda- •
ságban egyformán fejlődjék a magyar
szakműveltség s a tudás fegyvere által
csökkenthető legyen a gyermekhalandó
ság, a tuberkulózis, a halálravezető zsú
folt lakás, az általános népnyomor és.az
értékes munkásosztályt a tudás vérlezcte
oltalmazza mindazon hátránypktól, ame
lyek eddig éppen az iskolázatlanság ré
vén hárultak reá. Igenis épüljön minél
több népiskola a félreeső zugban elrej
tett bányatelepeken, a messze .alföldi ta
nyákon, mert tűrhetetlen állapot hogy
öklömnyi gyermekeink árkon-bokron, ba
rázdákon keresztül íagyban-sárban 4—5
kilométert bukdácsoljanak az apjuk csiz
májában, mig iskolát találnak:
Ellenvetette a frakció, hogy a kul
Tessék képzelni Szerkesztő Uram, tuszminiszter politizáló osztálymüvelőd^st
Jól tudom, tisztelt Szerkesztő Uram,.
hogy a műveltség olyan kincs, amelyhez hogy a parlamenti frakció amely örökké akar tenyészteni. Ez csak üres kifogás és
mindenkinek joga van. Az tehát a jókén- a kultúra szent jelszavával dobálódzik rémlálás. Idegesít engem az' a vakmerő
dezett társadalom, amely ebből a kincs előttünk és hangos zajjal sürgeti a mun ség, amellyel a vajhordozó ember napra
ből a legalsóbb néprétegeknek is meg kaalkalmak megteremtését, ezt a javasla áll. Ilyen indoklással, komoly népvezér
felelő mennyiséget tud juttatni. A tudás tot nem szavazta meg. Megdörzsöltem a nek nem szabad élni, mert azonnal nevet
teszi az embert életrevalóvá, egésszé, szememet, nem akartam neki hinni s azt ségessé válik. Hiszen éppen mi marxisták
sőt emberré is; mert az állatvilág fölt hittem elkáprár.ott talán a Népszava ál voltunk azok, akik a politikát legelőször
nem a fizikai erő emel bennünket (ebből a? mos betűinek olvasásában. Mi ez? Hát bevittük az iskolába, ahol a gyermeke
ökörnek is bővebben jutott mint nekünk) képviselőink tényleg csak szavalják a ket megszerveztük a tanító ellen s a
hanem a szellemi képességek sorozata. műveltségit, de mikor azt megadni kel kommun alatt a nevelő tanár munkáját
Büszke vagyok arra, hogy a mi szo lene a nép számára, egyhangú akarattal osztálybizalmi ifjonc-diák ellenőrizte és
ciáldemokrata pártagitációnk népgyülése kereket kötnek? Hát tényleg attól félnek, nemcsak a magyar háromszint, de még a
ken, sajtóban, hordótetön, parlamentben, hogyha a munkásnép művelődik és ki tanító urak fülenegyét is vörösre mázol
szóval mindenütt örökösen tudást köve nyílik a szeme, akkor hátat fordít Marx tuk. Jobb lett volna nem emlegetni ezt
tel, műveltség után kiált, iskoláért har nak és pereputyának s megfogyatkozik a a szégyenletes politikát, amelynek mi vol
sog a nép számára. Újabb időben azon szakszervezeti adózás? Mert müveit és tunk a kitaláló atyamesterei. Az is kellő
bán ezen a téren is egy szivemig ható tisz'afejü okos embert nem sokat látunk óvatosságra inthetné frakciónkat, hogy a
nagy csalódás ért, amelyet szóyí ke1' a szakszervezetben s az is való igaz, minta marxista állam, az orosz szovjet
tennem, mert ismét bébi Ányosodul i’ a* hogy a munkásságnak mindenütt a leg szintén egyoldalú és kegyetlenül elfogult
tala pártunk kettős arculatáról mondott komolyabb és legértékesebb elemei pár nevelési rendszerrel dolgozik; halál fia
állításom. Más az elmélet, más a gyakor tolnak át bátor elhatározással a keresz az, aki hazafias és nem a romboló nem
zetköziség vörös szellemében merne ot
lat. Úgy látszik mintha vezéreink csak tényszocialistákhoz.)
Nem merek hitelt adni a szörnyű tan nevelni.
mifelénk munkások felé szónokolva han
Ellenvetette továbbá Rottenstein
goztatnák a tudás fontosságát, a való gyanúnak, hogy a saját pénzünkön tartott
ságban azonban mcgirigylik tőlünk s vezérkar alapjában a munkásnép tudása elvtársam, hogy azért vannak aggodal
egyáltalán nem sietnek segédkezni abban ellen dolgozik, de aggodalmamat elosz mai a javaslattal szemben, mert a neve
hogy a nép a tudatlanságból kiemeltessék latni senki sem tudja. Á dolog miatt foly lést keresztény hazafias alapra helyezi s
A magyar kormány fájdalmas tuda ton háborog felkorbácsolt munkáslelkem a tanyai iskolák mellé istentisztelet cél
tában annak, hogy ebben-a szerencsétlen s most kiszakítva a szakszervezeti járom jaira apró kis kápolna-fülkéket épit. El
csonka hazában 1.150,000 hat éven felüli ból sokat tűrő nyakamat, mint jó ma oszlatom súlyos aggodalmát s megnyug
Írástudatlan magyar munkás és polgár la gyar ember, mitscin törődve Klárik elv- tatom, hogy a?keresztény szellemtől nincskik, olyan javaslatot terjesztett a nemzet iárs haragjával (akár hiszik, akár nem mit félni. Csak csigavér! Nagyon szépen
gyűlés elé, amely öt év alatt 40 millió olvasóim, de ö is a javaslat ellen szava megfér egymás mellett a legmagasabb
aranykoronát szándékozik iskolaépítésre zott), őszinte nyíltsággal és kitörő lelke világkultúra, amelyet a mi Urunk Jézus
fordítani; 3500 tanterem fog ez összeg sedéssel üdvözlöm ezt a szép és valóban Krisztus adott és az a kultúra, amelyet
a mi kis apró emberkéink a földi tudo
ből épülni és többezer kenyérnélküli épi- szociális törvényjavaslatot.
Mert nekem igenis nemcsak kortes- mányból nyernek.
tőmunkás jut végre keresethez mellette.
Munkáslevél.
A kultúra.
nem ismeretes és igy joggal tételezhet
jük fel, hogy az ősember ezen kitűnő
szerszámot szolgáltató és igy nagy ke
resletnek örvendő kőzetagyagot kereske
delmi utón, bizonyára a legközelebbi
obszidián-lelőhelyről, vagyis a TokajHegyaljáról szerezhette be. Iparilag ezen
obszidián-anyagot az ősember itt a hely
színén dolgozta fel, amit e szép és tanul
ságos rr.agkövön kívül az itt nem ritkán
található, lepatlintott obs.idián szilánkok
is igazolnak. Idő, szerencse és türelem
kérdése, hogy ilyen éles obszidián szi
lánkokat minél többet összegyüjlhessünk
itt a Kupány-hegy szántásain, különösen
friss szántás, vagy pedig nagyobb esők
után!
A
kupányhegyi
neolit-teleptől
északra és északnyugatra, az itteni völgy
fenekén, szintén számos ponton találha
tunk őskori leleteket, igy főleg cserép
edény töredékeket, sőt az Ivánkahegy
deli tövében, n Ceberna-völgy felöl jövő
vízmosásban, az Alsc-forrástól kissé fel
felé menet, tűzhely nyomokat találtam
rengeteg őskori cseréppel és állati cson
tokkal együtt. Itt tehát akárcsak a Pécskő
leirt neolit telepén is kétségtelenül szin
tén konyhahulladékokkal van dolgunk. Az
Ivánknhcggye) szemben, a Kercsektető
nyugati lankáin, elterülő szántóföldek el
szórt őskori cserépedény töredékei között
pedig 1926. műre. 29.-én a Dr. Noszky
Jenő nemzeti múzeumi igazgatóőr és Dr.
dián pedig tudvalevőleg a trachitnak csak Reicherd Róbert egyetemi tanársegéd
egyik üveges módosulata), — eddig még társaságában telt, geológiai kiránduláson!
alacsonyabb hegy fennsíkján, hajdanában
őserdő állott. Ezt 1900. táján kiirtották
és földjét felszántották., yXzóta az eke
gyakran vet fel itt mindenféle cserép
edény-töredékeket, sőt kőeszközt is, me
lyek közül legszebb az a két darab, me
lyet idb. Kojnok Pál talált.
Az első darab egy — egyik oldaJán laposra csiszolt, másik oldalán pedig
gömbölyded, 7 cm, hosszú és 3 cm. szé
les — szürkés fekete kőgyalu. Tompább
végén le van törve (tehát eredetileg két
ségtelenül hosszabb volt), hegyesebb
része pedig — bizonyára a használat
folytán — le van koptatva. E finoman
csiszolt kőeszköz a telep neolit korái
sejteti. A második, kupányhegyi-(és nem
kercsektetői, mint ahogyan a Faluszövet
ség 1924, évi, salgótarjáni kiállításán
tévesen jelezve volt!) kőeszköz egy gyö
nyörű és tipusos obszidián-magkő, vagyis
3‘5 cm. magas és 2’5 cm. széles nucleus,
melynek felső, kuposabb végéről az alsó
tompább részéhez délkörösen lefutó, patlintgatási nyomok láthatók, felületükön
az obszidiánra annyira jellemző kagylós
törésekkel. Az alsó tompább végét is
egy nagyobb kagylós törés rekeszti be.
Ilyen szurokfekete és pattintgatással ké
szült kőeszközök előállitására a legalkal
masabb kőzetnek bizonyult obszidián
vidékünkön — jóllehet maga az őstelep
felett elterülő hatalmas Karancs (727 m.)
is andezit-trachitból épült fel (az obszi
alkalmával — egy grafittégely töredékét
találtam. Ez már minden bizonnyal egy
bronzkori olvasztótégely darabja lehet,
de a közeli lapujtői Pókahegy neolit-te
lepének arany-ékszerei,
újabb kőkori
aranyolvasztó tégelyre is utalhatnak! A
grafitot az. ittlakó ősember még az obszidiánénál is jóval messzebb vidékről
szerezhette be, szintén kereskedés utján.
Az itt leírt, hatalmas kiterjedésű
őstelep a völgyben mindenfelé nyomoz
ható és még a Kápolnahegy (697 in.)
irányából lejövő Cebernacsei mely völgyé
ben is talált legújabban Kojnok Pál na
gyobb hamvveder töredékeket. Tekintve
ezen őstelepnek eddig észlelt nagy kiter
jedését és az egész helynek az emberi le
településre igen alkalmas voltát, továbbá
minthogy a lapujtői Pókahegy stb. gaz
dag neolittekpeihez is oly közel feksze
nek, e telepnek gondos kikutatása és
részletes feltárása még igen szép ered
ménnyel kecsektetheti a Salgótarján archaeológiája iiánt érdeklődőket. Talán
majd erre is reákerülhet a sor nemsokáral
(Folyt, köv.)
Adantíno amoroso.
Irta: Volymar Vladimír.
Oroszból: Tarr Lajos.
Hallgatagok, komorak az épület kör
vonalai;.. Betegen sápadt fénnyel égnek
tnessze-messze villamos lámpák .. Valahol
halódó suttogás...
�A MUNKA
2. oldal
Nemcsak megtűröm,de követelem is
hogy a népnevelés erkölcsi alapokra fektetödjék. Mert mit ér a tudás erkölcs
nélkül? A puszta művelődés és civilizáció
a gonosz emberre csak annyiban hat,
hogy az útonálló, aki eddig az erdő ösrengetegeiben működött, most a gyors
vonat második osztályán utazva, vagy a
bankok páncélszekrényeinek
oldalánál
autogén hegesztéssel dolgozik. Az értel
met a tudás biztonsága, az akaratot a
cselekvés ügyessége mellett az erkölcs
és becsületesség zománcának is be kell
vonnia, különben elvész az emberiség.
Ez a véleményem s ebből semmiképen
nem engedhetek; Haggyunk már fel ott
a túloldalon a keresztény vallás örökös
Salgótarján, 1926. junius 5
törekvésben egy hatalmas tánjasza, aki magánügyekben is mindig eljártak. A köz
mindenkor kész volt a város érdekeit a gyűlés határozata az egész város hangu
kormánynál akadályt nem ismerő férfias latát fejezi ki. A javaslathoz Takács Fe
energiával, páratlan jóindulattal a leghat- renc a kisiparosság, Singer Gyula az
hatósabban támogatni. A vármegye főis Omke, Révay Sándor a kér. szoc. párt,
pánja volt az, aki mióta a vármegye élén Tamás József a kér. szoc. szakszervezetek
áll, mindig kész volt Salgótarján r. t. vá. nevében járult hozzá, Dr. Tibor ügyvéd
ros közügyéiért síkra szállni és közben eweL kapcsolatban a város társadalmi
járásával már eddig is oly hatalmas ered egységét kívánta megteremteni.
Ézek után Dr. Förster Kálmán nagy
ményes munkásságot fejtett ki a város
érdekében, hogy a város közönsége a lelkesedés közben jelentette ki elfoga
mai napon megtartott diszközgyülésen dottnak a két határozati javaslatot s az
ölömmel ragadta meg az alkalmat arra, uj díszpolgárokhoz a közgyűlés alábbi
hogy Öméltóságát legőszintébb hálájáról, táviratokat intézte.
mély tiszteletéről biztosítsa. Ezen köszö
Nagyméltóságu
netének a város oly módon óhajt kifeje Dr. Vass József népjóléti miniszter urnák
zést, adni, hogy dr. Sztranyavszky Sán
Budapest.
dort Nógrád és Hont ideiglenesen egye
Salgótarján város országunk meg
sitett vármegyék főispánját egyhangú lel csonkítása óta fontos közgazdasági té
kesedéssel Salgótarján város díszpolgá nyezőjévé vált szerencsétlen hazánknak.
rává választja.
Ennek a határvárosnak komoly törekvése
A képviselőtestület utasítja a városi rettenetes elhanyagoltságából kiemelkedve
nyomor enyhítését voltak hivatva előmoz tanácsot, hogy Öméltóságát a diszpolgárnemzeti hivatásának megfelelni. Nagymél
dítani, a legnagyobb készséggel tette ság elfogadására kérje fel és az erről
tóságod volt az, aki leginkább megértette
magáévá és ezeknek az ügyeknek nem ‘szóló oklevelet neki küldöttségileg ünne a mostoha anyagi viszonyok között élő'
csak szószólója volt a magas kormány pélyes formában adja át.
város hivatását és törekvését és aki en
nál, hanem a város iránti jóindulatát tet
Az ünnepélyes csöndben Koos Mi nek a megértésnek számos esetben adta
tekkel is bebizonyította. Városunk iránti hály főjegyző által felolvasott határozatot
tettekben kifejezésre juttatott tanujelét.
rokonszenvének céltudatos, erős akaratá csaK a nevek említésénél törte meg szív
A város közönsége őszinte szívvel és
nak annyi tanujelét adta, hogy bár az ből jövő fanatikus taps.
mély tisztelettel hajtja meg Kegyelmes
egész ország tudatában van a népjólét
A javaslathoz elsőnek Róth Flóris bá- Uram előtt a mélyen átérzett hálás elis
terén kifejtett áldásos működésének, de
nyaíötanácsos, bányaigazgató szólt hozzá. merés lobogóját és Nagymél|pságodat a
Salgótarján városa azon szerencsés hely
Vázolta Salgótarján közönsége régi éle mai díszközgyűlésén egyhangú lelkesedés
zetben volt, hogy érezhette,’ miszerint
sel Salgótarján város díszpolgárává válasz
Ocxellenciája a rideg hivatali kötelessé tét és várossá való alakulásának okait, totta. É határozatunkhoz kegyes hozzá
szükségességét. A régi vezetőség, de meg
gen túlmenően is szokatlan jóindulatot az uj is igen sok nehézségekkel küzdött,
járulását kéri a képviselőtestület nevében .
tanúsított a város közügyei iránt. Ö volt
nem tudta kultur és egyét^ szükségleteit mély tisztelettel dr. Förster Kálmán pol
az első, aki felismerte, hogy Salgótarján
kielégíteni a községnek, illetve városnak, gármester.
városát elhagyottságából nemcsak helyi,
Méltóságos
hanem országos érdekből is ki kell emelni inig, néhány éve Dr. Vass népjóléti mi
niszter fel nem karolta a város ügyeit, Dr. Sztranyavszky Sándor főispán urnák
és amidőn Salgótarján r. t. város közön ö segítette elő a szén forgalmi adó 80
r
Felsősáp Galgaguta.
sége mindezekért Önagyméltóságának a
Salgótarján város Méltóságod főis%-nak Salgótarján részére való átenge
leghálásabb köszönetét nyilvánítja, ezen
dését s midőn a város pénzhez nem tu ‘páni működésének első percétől kezdve
hálájának kifejezést is adni óhajtván,, a
dott jutni ö szerzett kölcsönt a város állandóan részese Méltóságod jóindula
mai napon megtartott díszközgyűlésen
olyan
kőzrérdekü
nak. A legutóbbi nyomorenyhitö akcióban tának. Nen) volt
egyhangú lelkesedéssel dr. Vass József
való szerepe pedig közismert. A város ügyünk, melyben hiába fordultunk volna
népjóléti és munkaügyi miniszter urat
nak ugyancsak első rangú támasza, veze a vármegye hivatott vezéréhez támoga
Salgótarján r. t. város díszpolgárává vá
tője a vármegye főispánja, aki minden tásért. A város közönsége állandóan ta
lasztja és utasítja a városi tanácsot, hogy
küldöttséget maga vezetett, sőt kellő in pasztalja, hogy Méltóságos Uram nehéz
az erről szóló oklevelet készíttesse el és
tézkedésekkel minden salgótarjáni ügyet időben vállalt közjogi állását nemcsak
azt egy küldöttség utján Őexcellenciájá
dűlőre vitt. E két városunkat annyira dísznek fogja fel, hanem arra használja,
nak adja át.
pártoló férfiúval szemben hálánkat csak hogy erős akarattal az egész vármegye
Véghatározat:
úgy róhatjuk le csekély méretben, ha a fontosabb ügyeit eredményes sikerre ve
Salgótarján nagyközség 1922. év város díszpolgárává választjuk. Utána zesse és hálatelt szívvel gondol Nagy
január havában rendezett tanácsú várossá Liptay B. Jcn5 kormányfőtanácsos gyár méltóságodra. Őszinte köszönetének az
alakult át és ezen időtől fogva a város igazgató szólalt fel, aki mindenben hoz zal óhajt külsőleg is kifejezést adni, hogy
közönsége mindent elkövetett, hogy a zájárult az előtte szóló szavaihoz. A város a mai diszközgyülésen egyhangú lelkese
várost arra a helyre juttassa, amely azt agilis polgármesterének minden akcióját déssel Salgótarján város díszpolgárává
természetadta kincsénél, nagy ipari üze e két nemes férfi eredményre és dűlőre választotta. Kérjük méltóztassék a város
meinél és földrajzi fekvésénél fogva, va vitte. Úgy a miniszter ur, mint a főispán közönségének ezen elhatározását elfo
lóban megilleti. A háború és a trianoni úr Salgótarján rohamos fejlődésének igazi gadni. A képviselőtestület megbízásából
béke okozta szerencsétlen gazdasági vi istápolói, akik még az igaznak ismert Dr. Förster Kálmán polgármester.
szonyok folytán azonban a város fejlő
dés terén csak alig alig tudott volna
előrehaladni, ha nem lett volna ebben a
támadásával, mert ez nagyon kulturáltan
és ízléstelen dolog, egyáltalán nem mun
kásérdek.
Én tehát a frakciónak a magyar
népkultura ügyében kereken ellene mon
dok és igenis határozottan művelődést
kívánok a nép számára. Soraimat pedig
két okból írtam meg: vagy van a mun
kásnak szabadvéleménye, vagy nincs; és
másodszor igen jól tudom, hogy munkás
társaim túlnyomó része, (főleg a müveitebbje) egyetért velem.
Hálásan köszönve kedves Szer
kesztő Uramnak, hogy szerény gondola
taimnak helyet ad, vagyok nagy tisztelője:
Tarjáni András
felvilágosult fémmunkás.
Két diszpolgárság.
A hősök emlékünnepének emelke
dett hangulatával eltelve gyülekeztek a
városatyák m. hó 30-iki diszközgyülésre.
A tárgy közismert lévén az arcokra ün
nepélyesség volt Írva, a szivekben béke
és hála vert tanyát.
Lélekemelő csöndben nyitotta meg
a díszközgyűlést Dr. Förster Kálmán
polgármester röviden ismertetve a köz
gyűlés tárgyát. Elmondotta, hogy a város
nak eddig csak egy díszpolgára volt id.
Chorin Ferenc, de most a város tanácsa
indokoltnak találja, hogy a város közön
sége újabb neveket emeljen a diszpolgárság fényes helyére, azokat a neveket,
amelyek úgyis be vannak Írva Salgótar
ján minden lakójának szivébe. E célból
alábbi két határozati javaslatot terjeszti
a közgyűlés elé.
V é g h a t á r o z a t:
Salgótarján a legutóbbi éveket ki
véve az országnak alig ismert, szerény
községe volt és bár a szerencsétlen tria
noni béke folytán természetadta körül
ményeinél fogva rendkívül fontos ténye
zőjévé vált megcsonkított országunknak,
mégis alig tudott az ismeretlenség ho
mályából kiemelkedni, hiába lett határvá
rossá, hiába vált az ország egyik legfon
tosabb ipari gócpontjává, az illetékesek
nehezen akartak erről tudomást venni.
Dr. Vass József m. kir. népjóléti és mun
kaügyi miniszter ur 1923. év november
hó 18. napján személyes látogatásával
szerencséltette Salgótarján városát és fel
sőbb helyen ő volt az első, aki belátta
annak szükségességét, hogy Salgótarján
r. t. várost a régi elhagyottságból ki
kell emelni. Ezen időtől kezdve Oexellenciája állandó és éber figyelemmel kisérte
a város közügyéit és a város közönségé
nek mindazon előterjesztéseit, melyek
Salgótarján .városának fejlesztését és a
Odaértünk... Eljött a búcsú ideje... részegen hivtál-e már ifjú boldogságot kime
rültén réveteg, égő pillantással? Akartad-e
És ekkor ezt akartam mondani neki:
valaha a csendes napok szürke pókháló
„Ne menj el. Hadd lássalak. Egye ját a vihar kúszó örömével letépni?..."
dül vagyok a sok észbontó éjszakában. De nem szóltam, hallgattam...
Sok a fekete rémkép és nincs egy fényes
•
S a pillanatok komoran múltak. Go
látomásom. Sok köd- és nincs, ami elosz
nosz gnómok nézgelődtek a sötét abla
lassa. Napok jönnek, napok mennek- és
kokból és fenyegettek undok ujjaikkal
sehol egy szerető mosoly..."
Ö megrettenve ragadta meg kezemet.
Ezt akartam neki mondani, de- hall És én ekkor utoljára szerettem volna bű
gattam. Orgona virág hajolt lágy sutto nösen feljajdulni: „ .. Jöjj velem! Hadd
gással, negédesen a keblére. Köröskörül dőljenek le a nehéz falak. Hadd szakad
lehetetlen álmok árnyai mozogtak...
janak szét az ólomláncok. Az orkán őrüAkartam még neki mondani:
letes fuvalma elragad bennünket a belát
„Mire a-,hajnalpir megjelenik Kele hatatlan messzeségbe. Büszke ciprusok
ten, én már messze leszek! Szivem az em irigységgel követik^ majd repülésünket.
lékezések gyászába burkolózik. Nincs re Mint az álom, pillanatnyi úttal eljutunk
mény arra, hogy a sors uj találkozást a hullámzó sóhajok és sziporkázó szikrák
engedjen nekünk. A szél zokogása meg bűbájos szigetére. Ott a nagy Templom
riasztja a sápadt csillagokat, melyek, ime, falai köpött uj istenekhez fogunk imád
máris eltűnnek a borús magasságban... kozni és a frisitő sűrűség sötétjében fo
Fogok nézni a rohanó síkságra és fogok gunk szeretni... És különös, édesen bor
Rád gondolni. Fogom hallani a tüzes ször zalmas, csodás élet vár bennünket. Győ
nyeteg metszőn éles füttyét és Rád gon zedelmes reszketéssel engedjük át magun
dolok! És rózsaszínű tüzláng kezdi égetni kat a földöntúli berészegedés mérhetet
len kínjának. Jöjj velem! örvendező dé
keblemet..."
...Ezt szerettem volna neki mondani, monok hivnak bennünket — ne félj csók
de hallgattam. Valakinek távolodó léptei jaiktól! Emlékezz, mi vár Rád, ha visszavesztek el a sötétben. Az éjszaka elkésett Utasítod hívásomat!.. Szétfoszló kendő,
árnyai titokzatosan, kárörvendőn nézge- melyen eloszlik szived fénye.. Réveteg
szemek könnyei a rideg nagy világban..
lődtek...
Lesujtottsággal pecsételt gyöngyös szá
Fel akartam újra kiáltani:
jak... Undok ráncok.. Mocsarak fojtó ki
„Tudod Te mi az élet? Mi az a bol gőzölgései... És ott, ott a szabad forgó
dogság, őröm, harmónia, a szomorúság
szél almázpalotái, ott álom, mese, fantázia,
fájdalma, az epedés buja kertje, a szen
vedély fénylő hazugsága, a feledés édes szépség.
...Oly őrülten, oly vágyva szerettem
lidérce, a felébredt bachusi dal, a kéj
illatos mérge?... Szakadékok. Felhők. Szik volna neki ezeket mondani, de keblem
lák. Szorult-e rriár össze ezek látására a ből csak az tört elő: „Bocsáss meg!..."
És ö elment, méla, réveteg, bizony
szived? Szenvedtél-e Te, hogy aztán erő
sebben gyönyörködi? Kerestél-e gyönyö talan tekintetet vetve reám.
És felülről fülsiketítő, hatalmas ka
röket, hogy édesebben szenvedj? Láttále meg nem fejtett álmokát? Kerestél-e cagás hallatszott.
Fekete gnómok kacagtak az ab
lehetetlent, a nap csalárdságait, a hold
titkait? Ittál-e már liliom-illatot és bortól lakokból. —
Lurdi kápolna a Szent Gellérthegyen.
Irta: UPPONYI JÓZSEF hittanán
Pünkösdkor a „Regnum Marianum"
kongreganistái nagy és
felejthetetlen
szép ünnepet rendeztek Budapesten, me
lyen Salgótarjánból a leánykongregáció
tizenkét tagja vett részt. Ezerével sereg
lettek a fővárosba a vidéki kongreganisták s a pesti testvérek olyan szeretettel
vették őket körül, amilyen csak Mária
gyermekeitől telik ki.
Az uccákon átvonuló kongreganista
csoportok szelid, boldog mosollyal arcu
kon, úgy tűntek fel, mint az odatévedt
fehér galambcsapat.. Pünkösd vasárnap
ján Budapest két legnagyobb templomá
ban szentáldozáshoz járultak Mária gyer
mekei, ahonnan a Vigadóba s a Városi
színházba siettek, hogy ott a kongreganisták világi és egyházi vezéreinek irányi
adé, lelkesítő beszédeit s oktatásait meg
hallgassák!
A római kath. egyháznak százszá
zalékos öntudatos^hivei és harcosai va
gyunk. Vértezetünk a hit, fegyverünk a
szeretet,
mellyel az emberszeretet el
terjesztéséért, a gyűlölködés és testvér
harcok megszüntetéséért küzdünk. (Foerstér min. tan.) A vallás ügye nem áll olyan
rosszul, mint ahogy azt némelyek gondol
ják — a baj csak abban van, hogy val
lásosságunk az egész kath. táborban nem
tevőleges
kifelé, mert
bátortalan s
megoszlott, legalább a kongreganisták le
gyenek egységesek s a nyilvános élet
terén is
hitük
szerint
cselekvők,
bátrak
és
öntudatosak
(Csávossy)
A családi életnek nincs meg többé a pi
hentető és felújító ereje s célpontja lett
a destruktív törekedéseknek. Az imádság
ereje hozza meg a végveszedelemben levő
keresztény család megmentését (dr. Muntyán tanácselnök.) Aki szellemileg és er
kölcsileg kulturlélek akar lenni annak
okvetlenül meg kell maradnia a kongregációs otthon miliőjében. (Gossman) A
lelki, testi gondolati és szivbeli tisztaság
megsokasitja Mária liliomos hadseregét.
A kongregációk feladata kivívni, hogy
Krisztus törvényei érvényesüljenek min
denütt: a parlamentben, színházban, sajtó
ban, divatban iparban és kereskedelem
ben. Magyarországot mi szereztük meg
jogunk van tehát ahhoz, hogy itt Krisztus
törvényei uralkodjanak. (Boros Alán)
A gyermeknevelésnél fontos, hogy
ne csak felszínes tudással tömjük a fejét,
hanem a lélek nevelése is párhuzamos le
gyen (Andrássy főfelügyelő.) Kemény
szavakkal ostorozta a következő szónok
(Láng képv.) a válóperek szaporodását a
divatőrületet, szemérmetlen öltözködést
és a fiatal leányok és nők között lábrakapott erkölcsi felfogás lazaságát. Apák!
Miért neveltek olyan leányokat, amilyent
ti sohase vettetek volna el ? 1 Anyák!
Miért neveltek oly fiukat, akiktől ti un
dorral fordultatok volna el ? !“ Mindenki
érezte e két kérdésbe fojtott keserűség
érf fájdalmas panasz jogosságát, mert min
denki érezte a fiatalság erkölcsi romlott
ságának hullaszagát.
Délután a Szentsziv templomtól ha
talmas körmenet indult el a Szent-Gellért
hegyhez a hirdi kápolna átvételére mely
a Ferenc-József híddal s a Gellért szálló
val szemben épült, úgy, hogy egy meg
levő barlangot nagyobbitottak ki, művé
sziesen rendbe hozták, oltárt állítottak
bele s egy szép lurdi
Mária szobrot,
melynek költségeit (80 milliót) a kongre
ganisták adták össze.
Az épitő bizottság elnöke József
Ferencz királyi herceg, Sipőcz polgár
mester, Schrotty ferences atya mondtak
beszédet a lurdi barlangnál amit az 50-80
�4. oldal
A MUNKA
Schmidi Jenő Baglyasalja község díszpolgára.
Ha
valatpejy nemzet, város, köz*
ség, vagy testület egyik kiváló tér*
fiát, kimagasló oszlopát ünnepli, ak
kor tulajdonképen az ünnepelttel együtt
önmagát becsüli meg. A tiszteletnek,
a szeretetnek bármilyen formában való
megnyilvánulása pedig akkor bir nagyobb
értékkel, ha az az ünnepelt távollétében,
idők múltán bugyog fel a szivekből, do
kumentálva azt, hogy az a tisztelet, sze
retet és megbecsülés, mely az ünnepelt
aktiv működésének idejében és jelenlété
ben .kifejezésre jutott, nem szappanbu
borék, nem áltisztelet és judás-szeretet
,yolt, hanem szívben és lélekben örök
emlékként maradt.
Baglyasalja község fejlődése Schmidt
Jenő nevével forrott Össze, az ő nagy szak
tudása* kultúrája, tapasztalata, párosulva
az ember.fzcretettel teremtette meg mind,azt Baglyajalján, amit ma a munkásság,
az alkalmazottak és speciálisán a .köz
ség lakc^jága élvez. Azt hisszük, nem kell
kulpn részleteznünk kulturtevékenységét,
beszélnek arról maradandó alkotásai még
a késő unokáknak is s midpn Néki ezen
újabb .kitüntetéséhez olvasóink táborával
együtt a legmelegebben gratulálunk, egy
ben .kivágjuk, hogy üj működése helyén
js vezéreljék uzok a magasztos elvek,
melyekkel belevéste pevét Baglyasalja,
valamint Salgótarján és vidéke közönsé
gének szivébel
Május 27.tép délután öt órakor Bag
lyasalja községházánál teljes számban
összegyűlt a község képviselőtestülete,
hogy résztvegyen azon a díszközgyűlé
sen, mely a község történetében eddig
egyedülálló s ragaszkodásának és szere
tőiének, valamint örök hálájának jeléül
megajándékozza Schmidt Jenő bányaügyi
főtanácsos, bányaigazgató, volt baglyas-
aljai polgárát azzal a kitüntetéssel, amely
legnagyobbat egy község adhat.
A díszközgyűlést a „Hiszekegy- el
mondása után Dr. Korbáss Ferenc tb. főszol
gabíró magas szárnyalásu beszéddel nyi
totta meg s felhívta Beczner Pál vezető
jegyzőt az indítvány megtételére. Becz
ner Pál vez.-jegyző Schmidt Jenő b.ü. fő
tanácsosnak a község fejlesztése érdeké
ben kifejtett nagy érdemeit méltatta szé
pen konstruált beszéd keretében s indít
ványozta, hogy a képviselőtestület Schmidt
Jenő b. ü. főtanácsost ezen maradandó
érdemek elismeréséül a község díszpol
gárává válassza meg.
Az indítványhoz hozzászólt ifj. Ponyi János képviselőtestületi tag, ki a
munkásság nevében és
megbizásából
örömmel üdvözölte. Majd Herz Adolf bá
nyafőorvos,
képviselőtestületi tag az
egészségügyi és szociális intézmények
létesítésével kapcsolatban méltatta gyö
nyörűen felépített beszédében Schmidt
Jenő érdemeit.
A díszközgyűlés ezután nagy lelke
sedéssel, egyhangúlag Schmidt Jenőt a
község örökös díszpolgárává választotta,
az erről szóló, művészi kiállítású okleve
let aláirta s az oklevelet átadó küldött
ség tagjaiul Beczner Pál vez. jegyzőt,
idb. Szalatovics Péter községi birót, Andó
Antal János községi pénztárnokot, ifj.
Ponyi János és Kroupa László képviselő
testületi tagokat jelölte ki.
A diszközgyülés Dr. Korbáss főszolga
bíró zárószavával és a Himnusz elénekléséve! fejeződött be.
Úgy értesültünk, hogy a küldöttség
a közel napokban utazik el Schmidt Jenő
uj lakóhelyére, Nagynémetegyházára.
Kk.
Amidőn ezt a kedves hirt olvasóinkkal
közöljük sietünk örömünknek és megelégedésüpknek kifejezést adni e jól megér
demelt kitüntetés felett. Paravicini Jenő
hazafias és társadalmi működéséről mi
már régen ítéletet mondottunk s ime
most a kiváló katonát a legilletékesebb
helyről érte a jól megérdemelt s bizo
nyára jól eső elismerés. Meggyőződésünk
hogy az elismerés csak ösztönzés lesz a
toyábbi fárasztó, sokszor hálátlan, de
mindig
önzetlen
honmentő mun
kájához.
Rákóczi-iinnepély a Hirschgyárban. Május 29.-én szombaton este
Keresztényazo dáliát a titkárváltosás. A kér. szoc. párt vezetősége
Haffner Béla volt titkár helyébe, a
pártközpont hozzájárulásával Kovács An
tal volt bányatisztviselő- téglagyárvezetőt
választotta meg, aki működését május hó
2ü-án megkezdette. Hivatalos órák egye
lőre minden szombaton d. u. 3—6 óráig
tartatnak Révay Sándor kereskedő há
zában.
fényesen sikerült Rákóczi ünnepélyt ren
deztek a Hirshcgyári Leventék, a Kér.
Szoc. Vas- és Fémmunkások dalárdájának
közreműködésével. A hirschgyári műked
velők, a megszokott magyaros szívvel é$
érzéssel adóztak a magyarság bálványo
zott vezérének — Rákóczi emlékének. —
Az est kiemelkedő számai voltak: 1. Két
egy felvonásos irredenta, illetve Rákóczi
korából vett színdarab. 2. Horváth Lóránd
tűzzel és hévvel'előadott .Rákóczi népe"
című szavalata. 3. A hirschgyári leventék
dalárdájának éneke. 4. A keresztényszo
cialisták dalárdájának énekszámai. 5. Hor
váth Géza gyárigazgató felolvasása „Rá
kóczi méltatásáról-, melyben oknyomozóan
tárgyalta
a
Rákóczi
eljö
vetelének szükségességét és Rákóczi küz
delmeinek kihatását a mai Magyarországra.
Végül dicsérőleg kell megemlékeznünk
Sztankovics János isk. igazgatóról, a kcresztényszocialisták dalárdájának, vezető
jéről — aki mindenütt ott van, ahol kul
túrát fejlesztenek.
Madarak ét fák napja, f. hó
1.-én d. u. 2 órakor a Borbély lugasban
tartotta az acélgyári iskola a „Madarak
és.Fák- napját. Visszhangzott a liget a
madarak énekétől és gyermekkacajtól.
Az akácilLtus erdőben Bedö Albert ta
nító tartott tanulságos előadást a mada
rak, fák hasznáról, védelméről, majd az
egyes osztályok énekszámai, a tanulók
szavalatai gyönyördödtették a gyermek
sereget és hallgatóságot. Az ünnepély
után osztályonkint megindult a játék a
tanítók vezetésével, melyben minden gyer
mek résztvett. Uzsonna után a tornyo
suló felhők vetettek véget a kedves ünne
pélynek.
„Az újságírók kórház Bzana
tórium egyesülete kéri azokat, akik
postán Uj^ágiró-sorsjegyet kaptak, hogy
vagy annak értékét, vagy a sorsjegyet
küldjék vissza. Aki megtartja a sorsjegyet
és nem fizeti ki, az csak az egyesületünk
nek okoz érzékeny kárt. A legközelebbi
húzás junius hó 8-án lesz, amikor is több
százmilliót érő értékes nyereménytárgy
kerül kisorsolásra. A sorsolandó tárgyak
főnyereménye; nagy személyautó.Tantigyi viták. A Salgótarjáni
Kőszénbánya R. T. tantestülete 1926 ju
nius hó 9.-én d. u. 2 órai kezdettel a sal
gótarjáni bányatársulati iskola helyiségé
ben gyűlést tart s az uj tantervvel kap
csolatosan a természettudományi tárgykör
részletes megbeszélését eszközli, továbbá
az 1926 — 27 évi tankönyv kérdés meg
oldásáról folytat vitát és eszmecserét.
A mai azovjetoroszország. Egy
könyv amely nem bolsevik! és nem antibolseviki. E könyv szerzője, aki anyagi
lag független és érdektelen ember, a kö
zelmúltban négy hónapot töltött a mai
szovjetororoszországban és élményeiről,
megfigyeléseiről tárgyilagos jegyzetet ké
szített. A nagy mindent felforgató bol
sevik! forradalom és az azt követő átala
kulásról rengeteg közleményt jelent meg
úgy a jobboldali, mint a baloldali sajtó
ban. A közönség persze az ellentétes
beállítású
cikkekből
nem
tudja
kihámozni a mái helyzet valódi képét,
amelyről képzeletében teljesen zavaros
felfogás alakult ki. E kötet ezen hézagokat
óhajtja pótolni és az olvasónak tiszta
képet adni a mai Szovjetoroszofszágról.
Az iró tárgyilagosságában odáig megy,
hogy tapasztalataiból, élményeiből nem
von kritikai következtetéseket, hanem az
események és tények egyszerű krónikása,
aki valósággal körülvezeti az olvasóta szovj
területén anélkül, hogy bármilyen irányban
befolyásolná. E kötet nem propaganda
munka, páratlan érdekességü leírása a mai
Salgótarján, 1926. junius 5
szovietek köztársaságának. A könyv csupa
érdekes dolgokat tartalmaz, amit eddig
nem volt módunkban megtudni. E célból
leközöljük egy pár fejezetnek csupán a
címét, hogy olvasóközönségünk Ízelítőt
kapjon abból a sok-sok érdekes do
logból, amit a kötet tartalmaz. Leningrád a fehér cárok haldokló fővárosa.
A
múzeumoknak , átalakított
temp
lomok A proletáriá tus helyzete.
A Nisnij Novgorod-i vásár. Az áruhe
gyek. A német iparcikkek már a Nisnij
Novgorod-i vásáron vannak. Moszkva, a
vörös cárok fővárosa, a szovjet felleg
vára. A népbiztosok fészkei. A szovjet
hiradó film. Katonai őrségváltás a Kreml
ben. A volt arisztokrácia és burzsoázia.
Egy moszkvai bérház képe. Egy szocia
lizált kereskedői ház és egykori tulajdo*
nosának mai helyzete. Lenin sirja. A cári
ékszerek. Az uj szovjet burzsoázia. Vér
hassal egy szovjet kórházban. A kereseti
viszonyok. Koldusok és prostituáltak tö
mege az uccán. Párisba beillő ékszerüz
letek a Kreml körül. A hulladékban ke
resgélő régi burzsuák. Pénzváltás az is
tentisztelet alatt. Beszélgetés egy magyar
vörös katonával a határon, stb. stb. így
csak ízelítőt adtunk a hatalmas kötet pár
fejezetéből és meg vagyunk róla győződve,
hogy az az olvasóközönség, aki ilyen dol
gokat szívesen olvas, sohasem kapott ér
dekesebb, lebilincselőbb könyvet a kezébe.
Megrendelhető a Világirodalom könyv
kiadó vállalatnál, Budapest, IV. Magyar
ucca 40. levelezőlapon. A könyv ára gyö
nyörű kiállitásben 87.500 K. A rendelést
utánvéttel Küldi el a kiadó.
Légrády Béla ünneplése Meg
emlékeztünk arról a nagy kitüntetésről,
amely Légrády Béla karancsberényi föld
birtokost érte gazdasági főtanácsossá tör
tént kinevezése folytán, F. hó 26-án várme
gyénk főispánja Dr. Sztranyavszky'Sándor
nyújtotta át kedves ünnepély keretében
Karancsberényben a kitüntetésről szóló
okmányt. A lapujtői dalárda éneke után
elsőnek főispánunk üdvözölte a megha
tott földbirtokost, kiemelve beszédjében
mindazokat a nemes tulajdonságait, ame
lyek érdemessé tették és kijelölték a leg
nagyobb kitüntetés'elnyerésére. A vitézi
telek’adományozása, a Horthy és egyéb
segélyakciókban való bő részvét, Salgó
tarján nyomorakcióinak erős támogatása
s gazdaságának mintaszerű vezetése. Be
fejezésül a főispán gyönyörű szavakban
hivta fel a falu népét szeretetre, ragasz
kodásra a földésur, a magyar lélek ős
hagyományai, Istenhez és házához. A ki
tüntetett köszönő szavai után a falu gaz
dái, a munkásai, gazdaságának alkálma-
Az Országos Stefánia Szövetség az
anyák és csecsemők védelmére.
Az Országos Stefánia Szövetség az|| zet, védöintézet, tiz tejkonyha, két szülő
anyák és csecsemők védelmére, mint tár ház, egy anyaotthon, két bölcsőde és
sadalmi szervezet 1915-ben alakalt meg három tejkiosztó működik.
azzal a céllal, hogy az ország területén
A szervezet működése eddig főleg
Tanító testvérek. Ne feledjünk.,
az anya és csecsemővédelmet megszer a munkásosztályra terjedt ki, most már
hanem emlékezzünk s hódoljunk a múlt
vezze és szolgálja. 1917-ben a kormány azonban a tisztviselői kar és a közép
ragyogó szellem katonáinak oltára előtt.,
A Róm. Kath. Olvasókör f. az anya és csecsemővédelmet állami fel osztály elszegényedése folytán működése
„zarándokoljunk el hajdan oly kiváló nem
zet nevelőnknek, néptanítónknak, palóc hó 13-án műkedvelő előadást tart, a ke adatnak ismerte el és végrehajtásával erre az osztályra is kiterjedt. Ma már
földi apostolainknak a néhai Nemti-köz- resztényszocialista munkásság közremű szövetséget bízta meg. Az anya és cse nyolcvannégy fiókszövetség, szazhatvanségbeii róm. kath. tanitótársunknak, kiváló ködésével. Előadásra kerül a „Cigány- csemővédelem célja, a csecsemőhalandó egy orvossal és háromszázhetvennégy vé
Írónknak a falu temetőjében korhadó ke vigjáték. Belépődíjak 15 és 10000 kor. ság csökkentését és ennek révén a nem dőnővel működik. Az országos anya és
reszttövében lévő egyszerű sírhelyéhez. Jegyek előre válthatók a kör helyiségé zet számbeli megerősítését elősegiteni. E csecsemövédö-szervezet az országos Fa
célból propaganda akciót fejt ki, tanfo luszövetséggel karöltve húsz vándorkiál
Koszoruzzuk meg s idézzük csüggedt je ben és „A Munka- szerkesztőségében.
A Magyarországi Kárpátegye- lyamokat és ismertető előadásokat, kiál lítást rendezett és ezenkívül mintegy har
lentünkbe az ő glóriás egyéniségét, fog
lalkozzunk néhány pillanatig az ő szemé •ület helybeli osztálya május hó 13-án lításokat és iskolai ünnepélyeket rendez, mincnégy városban és községben tartott
lyének értékeivel s hódoljunk a porladozó kirándulást rendez Szentkutra. Találkozás melyeknek során igyekszik az anya és védöintézetek és íiókszövetségek utján
költőnek.. Barátai f, hó 12-én szombaton a főtéri állomáson reggel háromnegyed csecsemővédelem tudnivalóit a köztudatba gyermekvédelmi ünnepélyeket és egyéb
d. u. 3 órakor zarándokolnak el sírjához, 7 órakor, indulás a 7 órai vonattal Mátra- átvinni. Népszerű kiadványokat, röpirato- ismeretterjesztő előadásokat. Az anyavé
Nemti községben s koszorút helyeznek a verebélyig, megtekintése a templomnak,!| kát, plakátokat és naptárt ad ki, vetitett delmi intézetek az 1924. évben 8.877 ter
hantokra. A rendezőség kéri a környék majd gyalogséta Szentkutra. Visszaérke és mozgóképekkel előadásokat rendez. hes nőt vett gondozásba és a szülöintézés 21 óra 37 perckor. Vezető: Galgó Védőnők, gondozónők képezésérc inter- zetbe szülésre 2 840 nőt utaltak be. A
tanítóit, szives megjelenésre.
tlj könyv. A „Salgótarjáni Acél-| József. Élelmezésről ki-ki maga gondos nátussal egybekötött tanfolyamokat tart védőintézetek 8419 csecsemőt és kisdedet
gyári Olvasóegylet története- cimmel, kodik. E séta-kirándulásra felhívjuk a ta fenn. Védőintézeteket állít fel, az anyák vettek gondozásba. A védőnők összesen
Wabrosch Béla főmérnök, egyesületi el gok és vendég turisták figyelmét. Töme nak tanácsadás -és a csecsemőgondozása 425.566 látogatást végeztek szülőnők kö
céljából. Tejkonyhákat, anyaotthonokat, rül. A védöintézet 2425 csecsemő ke
nök rendkívül érdekes és értékes köny ges részvételt kér a turabizottság.
Árva és szegény iskolás gyer szülőházakat, csecsemőkórházakat és labo lengyét utalt ki. Ruhaneműk, táp-szer és
vet irt. 1878—1926-ig nemcsak szorosan
az acélgyári kulturmunkát ismerteti, ha mekek segélyezése. Az acélgyári ratóriumot tart fenn, anya és csecsemő jutalmak kiosztásán kivül 863 esetben
nem a régi nagy községről közöl érde árva és szegény iskolás gyermekek me- védelmi múzeumot létesít és közreműkö szülészeti vándorládát utalták ki. A vi
kes adatokat, melyekből megismerjük az legszivü jótevője: Hlinka Géza Ameri dik az állam és városnak a gyermekvé déki védőintézetek 5.512 esetben jártak
okokat, melyek e község fejlődését ká kába szakadt honfitársunk, mint más évek delem körébe eső hatósági és társadalmi el az anyák szociális eseteiben. Védő
és
munka
rosan befolyásolták. Ismerteti a forradalmi ben, úgy az idén is elküldte a gyerme tevékenységében. Az Országos Szövet intézeteknél a népjóléti
idők, különösen a kommunizmus vörös kek részére pénzbeli adományát: 46 dol ség élén gróf Apponyi Albert vezetésé ügyi miniszterimmel egyefértöleg a szö
mámoros napjait, fejetlen kapkodásait, lárt, melyből 20 dollárt ebédakcióra, 26 vel az elnökség és az igazgatótanács áll. vetség megszervezte az anyák iskoláit.
következetlen szónoklatait, vörös színben dollárt pedig az évzáró vizsgán kiosztandó Központban az igazgatóság mellett védő Az anyák részére ismeretterjesztő előadá
fuldokló előadásait, amelyekre bizony mi pénzbeli jutalmak és édességek kiosztá női iroda áll fenn és ezenkívül huszonöt sokat rendeztek. A gróf Apponyi Albert
is jól emlékezünk. A könyv megérdemli sára szánt. Az iskola igazgatósága és ágyra berendezett gróf Apponyi Albert anyaotthon 230 hajléktalan anyának adott
a nagy figyelmet, amellyel fogadták. Szer tanítótestülete a megjutalmazott gyerme anyaotthon szolgál a szülőintézetből ki csecsemőjével együtt menhelyet, 2583
zőjére, a távozó, kiváló és sokoldalú el kek nevében őszinte hálás köszönetét kerülő hajléktalan anyák és csecsemők gondozási nappal. A központi hollandi
nökre városunk történetében dicsőséget, mond a nemeslelkü adakozónak, ki évről- befogadására. A gondozott csecsemők diszpanzer 294, vegyesen és mestersége
elismerést és tiszteletet hoz ezen részletes évre megemlékezik azon iskola szegény mesterséges táplálására központi tejkony sen táplált csecsemőt gondozott 1889
és szép mű, mely irodalmi szempontból sorsú növendékeiről, hol ő is tanult. Is hát és ezen felül külömböző tanfolyamo rendeléssel, akik közül hét halt el. A köz
is értékes. A könyvet ügyes kiállításban ten adjon sok ilyen lelkes emberbarátot kat, laboratóriumot és muzemut tartanak ponti tejkonyha a vegyesen és mester
a helybeli „A Munka- könyvnyomda ké Csonka hazánknak és tartsa meg őt jó fenn. Az országos szervezetben ezidő ségesen táplált csecsemők részére kiszol
szerint kilencven anya és csecsemőinté- gáltatott 116.105 adag tejkészitményt.
erőben a szegények pártfogójának.
szítette.
�Salgótarján, 1926. junius 5
ezernyi főből álló tömeg az utolsó szóig
tisztán megértett, mert a beszédeket megafon továbbitolla. Pünkösd hétfőjén
különféle helyen a különféle kongregá
ciók tartották üléseiket s este 8 órakor
az Erzsébethidnál ismét gyülekező volt
az ünnep fénypontjához a gyertyás kör
menethez. Vagy 15 ezer kongreganista
indult el égő gyertyával a kezében, M^gyarqrszág Patronájával uj kegyhelyéhez
a gellérthegyi lurdi barlanghoz. A szikla
kápolnában rövid ajtatosság volt, mely
után az összes kongreganisták a lurdi
himnuszt szüntelen énekelve elvonultak a
mübecsü Mária szobor előtt.
A Mária kongregációkban merült
fel először az eszme a gellérthegyi kegy
hely felépítésére és a buzgó kongrega
nisták mégis valósították. A sziklaká
polna kész, fel is szentelte Pünkösd va
sárnapján a hercegprímás. Mindennap
van ott szentmise, gyóntatás és áldoztatás. Az Oltáriszentségben élő ur Jézus
állandóan és szüntelenül ott engeszteli
reánk s romlott hazánkra haragvó menynyei Atyját s a Patrona Hungáriáé fehér
márvány szobra is mcgelevenül s értünk
imádkozó Boldogasszonyé magasztosul!
Csak mi is járjunk oda őseink tiszta
hitével, erős bizalmával könyörögni és
sírni: Siratni vétkeinket, mert számosak
és vörösek, mint a skarlát és karmazsin ;
Könyörögni hazánk ezeréves határaiért.
Oh tán úgy lenne ahogyan azt az egyik
szónok óhajtotta, hogy a gellérthegyi
lurdi kápolnában a csodás meggyógyulás
első.emlékeként: Magyarország hagyhatná
ott csonkaságának mankóját.
Gyermekestély 'az
Acélgyárban.
A MUNKA
dó Boros Hedvig; csak úgy csillog
tak a gyönyörűségtől égő szemek
és ezüstös tündérruhák, majdnem
úgy mint a büszkeségtől a hallgató
szülők szemeA műsor következő három száma
már a komoly világba vezetett ben
nünket, ahol a haza szent imádsá
gát imádkozta minden és mindenki!
Dr. Visnyovszky Rezső tanfelügyelő
örökszép, izzó magyarságu versét
„Adj nekünk kardot4 címűt szavalta
Hegyesi Gyula ip. tanonc bele-bele
markolva az érzések tömegébe. A
Bedő Albert által vezényelt V. oszt,
énekkara énekelt közvetlen kedves
séggel egy népdalegyveleget, hogy
utánná a nKis leventék* cimü irre
denta játékban gyönyörködjünk. A
mind nagyszerűen játszó kis leven
ték közül, kiragadjuk Filo Jenő és
Korányi
György,
bátor talpra
esett játékát s a fafegyverekkel elő
adott tornagyakorlatot, a zászlóra
való megkapó esküt. Betanítójuk
Nagy Béla minden dicséretet meg
érdemel. A befejező élőkép össze
állítása, elrendezése, megkapó volt.
Hungáriát Papp Irén személyesítette
meg a körötte levő angyalkák Hor
váth Írónké, Kőnig Erzsiké, Berceli
Klárika, Skultéti M. s a nagy tö
meg cserkész levente és magyar ru
hás leányka színezték ki a kívánt
és elért hatást. A Hiszekegy fensé
ges akkordjai után még egy tanító
filmet is kaptunk ráadásnak.
A fényes nagyszámú közönség
jó érzéssel, megelégedéssel, az ily
iskola iránti őszinte szeretettel el
telve távozott az előadásról, amely
sem rövid, sem hosszú de minden
íéleképen szép és bájos volt.
Sz. I.
A Salgótarjáni Leventék ünnepe.
A hetek óta folyt előkészületek, lel
kes előmunkálatuk élén vitéz futásfalvi
Pál Imre járási testnevelési felügyelő ál
lott, akinek kitűnő érzéke, nagy látóköre,
sportszeretete és
szervező képessége
eleve biztosították a f. hó 3-án lefolyt
Levente ünnepély sikerét. Pál Imre nem
csak a hivatali készséget, de a szív, a
Levente ügyért nemesen érző szív egész
hévét vetette latba, hogy a Levente ügy
nek Salgótarján és vidékén is híveket,
barátokat, támogatókat szerezzen. .Egész
képességét működésbe hozta, hogy Sal
gótarjánban a szép, a nemes sport megkedveltetését elő segitse, oly tábor tobor
zása által, amely a nemes sportok, az at
létika és tömeg torna fejlesztése révén
az ifjúság ideális testnevelésének a vidé
ken is záloga lehet.
Előadás alatt bent a tisztikaszinó
tornatermében egy szükebbkörü bankett
volt, melyen az első felköszőntőt a sal
gótarjáni rendezőségre Molnár altábor
nagy mondotta, aki a B.T.C alapitó
tagja és ma is lelkes irányitója. A salgó
tarjániak nevében vitéz Pál Imre ny.őrnagy
válaszolt, szeretettel üdvözölte a kitűnő
B.T.C. gárdát; majd Dr, Förster Kálmán
polgármester köszöntötte a budapesti
vendégeket a város nevében. A B.T.C.
részéről még egy beszéd hangzott el,
majd asztalbontás után táncba kezdett a
társaság, amely azonban nem tarthatott
sokáig, mert az éjféli vonattal visszatér
tek a kedves pestiek a fővárosba, akik a
polgármester invitáló szavára lelkesen
Ígérték meg, hogy jövőre is ellátogatnak
városunkba.
A színdarab után, az ajándékozás
folytán összegyűjtött tárgyak tombola
sorsolása következett majd a nagy terem
ben táncra perdültek a mieink s reggel
négy óráig mulatott az ép testű ifjúság
amely ép lelkének már oly sokszor adta
tanujelét s hisszük is, hogy a nemes
sport, nemes nemzedéket fog teremni.
Az egész ünnepély és az estély si
kerét mindenesetre nagyban elősegítette,
hogy Pál Imre mellett oly segítő társ
működött mint Borbás István, aki a szín
darab betanításán kívül az elhelyezés és
a rendezés fáradságos munkájának ezer
apróságában dolgozott. A kedves fogad
tatásért viszonzásul a B.T.C. Pál Imrének
a jubiláns díszjelvényét, Borbás Istvánnak
pedig a jubiláns jelvényt adományozta.
Nem fejezhetjük be beszámolónkat,
hogy dicsérettel ne szóljunk városunk
hölgyeinek áldozatkész munkájáról, akik
nek nagy érdeme van a tombola tárgyak
összegyűjtése és egyáltalán az estély ben
sőségessé tételében. Liptay B. Jenő az
acélgyár igazgatója csak megismételte
kedves vendéglátó készségét mint mindig
amidőn ily igazi magyar ügyről van szó.
A három nagy vállalat, az acélgyári,
a bánya és a hirschgyári egyébként is
megtettek mindent megtehető!, ami az
ügy érdekében tehető volt.
Mind e szép vonások megemlítése
kor azt sem hallgathatjuk el, hogy a
közönség egy része, amely eddig sem
nagy jóindulattal nézte a levente moz
galmat, most is távolmaradt Salgótarján
nak összefogásától.
Mindenesetre Salgótarján gazdagabb
lett egy szép délutánnak és estének em
lékével. Újra talált lakói között néhány
csendben, de annál nagyobb belső ered
ménnyel küzdő, működő, a magyar jövő
ért dolgozó jó lelket.
Sz. I. >
Az Acélgyári iskola tantestü
lete újabb sikerrel gazdagította az
eddig is végzett szép munkáinak
sorozatát szombaton, 29én este.
A gyermekmüvészet minden ágában
megcsillogtatták a szeretettel
E törekvésnek tudhatjuk be, hogy
végzett komoly munka
szépsé
geit. A kis dalos ajkak szárnyaló nagy költséggel és fáradsággal Magyar
ország legelső tornászcsapatát a Budai
harmóniáját, a mesék boldog vilá Torna Club hölgy és férfi tornászcsapa
gát, a nemzetszerető, nagy remé tát hozta le, hogy mintának, követendő
nyekre jogosító levente szavakat pe eszménynek a salgótarjáni közönség és a
regtette egymás után a műsor, hol salgótarjáni Leventék előtt bemutassa.
vidámságot kényszerbe az ajkakra, S e várakozás valóra is vált mert a S.
B. T. C. Pályáján délután bemutatott
hol meghatottsággal telítve meg a szebbnél szebb gyakorlatok és csoport
sziveket. A tantestület élén agilis tornák az összegyűlt közönségből csak
'
igazgatójával büszkén tekinthet mun bámulatot s lelkesedést váltottak ki.
A pályán valósággal Salgótarján
kájára, amelyet megérteni és érté
egész társadalmát láthattuk, élén a város
kelni oly kevesen birnak.
polgármesterével Dr. Förster Kálmánnal
A Barthó Dániel vezette 111 és Paravicini Jenő alezredes állomás-- pa
osztály énekkara nyitotta meg az es rancsnokkal. Á vállalatok igazgatói, ve
tét meglepően kidolgozott, fegyelme zetőitől körülvéve meg ismertük péterzett előadással. Utána Policsányi falvi Molnár Dezső altábornagynak, mint
Jenő tanonc szavalta el Czinka Pan a M. A. Sz. diszelnökénck magyaros de
rűs arcát és Barttaffy József alezredest.
nát nagy megértéssel. A szavalat O. M. T. tanács III. szakbizottságának el
szépségét azonban legszebben a ki nökét.
séret domborította ki, amelyet zon
A budai tornászok a legszebbeket
gorán Zorkóczy Erzsébet, hegedűn mutatták. Felvonulásuk megjelenésük már
pedig Oláh Sándor játszottak a ku- maga volt az Ígéret. A közös szabadgya
ruczkor zeneköltészetének mindent korlatok, a lovon, korláton és nyújtón
végzett bámulatos precizitásu szertornámegértető visszaadásával. Major S. zás a magasabb torna szépségeit vará
M. „Mes,eM cimü tündérjátéka volt zsolta elénk, még a hölgycsapat zenére
az est következő kedves száma. Az bemutatott ritmikus gyakorlata bámulatba
egyszerűségében kedves álommese ejtett graciozitásával és tökéletes összeszereplői között is néhány valóságos tanulásával. A vezetést Dürmayer Gusz
színész tehetséget fedeztünk fel akik táv és neje szül. Kecskés Gizella torna
tanárok látták el egyénileg is elsőknek
nek játéka már a betanitók fárad mutatkozva csapatukban. •
ságos munkáján túl is csillogtatták
A rendezőség a Himnusz után két
a jövendő tehetséget. Károly Micike, gyönyörű virágcsokorral kedveskedett a
Liptay Jenő oly otthonosan mozog hölgy tornászoknak. A pályán
tak a meseöltöztette színen, hogy pedig az B- T. C. I. amatőr csapata mér
ez csak a gyermek egyéni kvalitá kőzött a Salgótarjáni Leventék válogatott
football csapatával. Az eredmény változa
saira mutathat. De minden szép volt tos játék után; félidőben a pestiek javára
kedves, naiv és mégis megkapó, mint 2tl, a játék végén 3:3.
Tanfelügyelői látogatás. Dr.
az „igazi" mesében. A manók Lip
A lelkes közönség ezután felvonult Visnyovszky Rezső kir. tanfelügyelő má
tay Jenő, Mayer Vilmos, Honzig az acélgyári Olvasóegylet helyiségeibe, jus hó 28 és 29-(ti hivatalos látogatást
László, Csurda Kálmán, Rigó Dezső, ahol a befejező része folyt le a nagysza tett a Rimamurány- Salgótarjáni- Vasmű
Részvénytársaság acélgyári és salgóbáViszovszky Rezső; Károly Micike bású tornaünnepségnek.
Félnyolcra járt már az idő, amikor nyatelepi iskoláiban. A látottak és tapasz
Mancija, Puskás O. Évije,
Károly
a 3 boxolópár megkezdte izgalmas iskola- taltak felett a legnagyobb megelégedé
Babi Jucija, Fridrich A. Erzsókja, boxolását. A pehely, közép és nehézsú sének adott kifejezést és elismerését nyil
Pojedák M. Tercsije, Barthó llus lyú párok egymás után mérkőztek. A vánította a felsőbbség előtt, Különösen
Rózsája, Paravicini M. zengő bo- nagy biztatással kisért mérkőzés után az kiemelte az uj tanterv mintaszerű, min
kórja, Budki Erzsébet tündér király acélgyári cserkészek előadták a „Tria den tekintetben, helyes feldolgozását,
nője, a tündérek Szántay Olgica, non" c. 3 felvonásos irredenta színmüvet. alapos kivitelét és az iskolán kívüli nép
A kitűnő előadás nagy tetszést aratott művelés nagyszerű munkáját, melyet a
Nemencz Juci, Dornyay Margit, Fe- Íés szép elismerési hozott a sokat fára tanítótestület kifejt, amiről meggyőződést
rencsik Klárika, Varga Ella, Szlifka dozó Borbás István tanítónak, aki a da szerzett a tiszteletére rendezett magas
'színvonalú gyermekestélyen is.
Ica, Wajner Lili és a prológot mon rabot la betanította.
3 oldal
Hírek és különfélék.
ŰRNAPRA... Miféle űré ez a nap?
Azé, aki az éleinek és halálnak ura, aki
ura az égnek és földnek, aki szerelő gon
dossággal ura minden embernek; aki
hez keservei és vigasztalan szenvedései
közölt az is aki máskor sohasem mondta,
igy szól, „En Uram én Istenem'. ‘ Az Ol
táriszentségben élő s minket szerelő Is
tennek, Jézus Krisztusnak ünnepe ez1
IV. Orbán pápa tette parancsolt ünnepé
1264 ben Eddig nem érezték hiányát,;
mert idáig nem akadlak emberek kik '
Jézusnak valőságos jelenlétéi az Oltáriszentségben tagadók
volna.
Ennek
a mozgalomnak ellenhatásaként fakadt
ki a kalh hívők szereidéből a mai ünnep. ,
Az ünneplés kimagasló pontja a körme- .
net Nem egyházi előírás, hanem a szo
kás honosította meg. Az utcák, melyeken
a körmetfel áthalad zöldlombokkal ésvi- ,
ragokkal van díszítve,[(Érdemes megnézni .
a budaörsi urnapi körmenetet, ahol pá
ratlan pompái fejtenek ki a hivő svábok.)
Négy külömböző helyen — a világ négy
tája szerint, — annak jeléül, hogy Isten '
igéjét mindenfelé hirdeti az Anyaszentegyház — lonibsátrakal állítanak fel,
ahol egy-egy evangéliumi részi olvasnak
fel, melyek Jézusnak valóságos jelenlété
ről az Oltáriszentségben szólnak Ezek
után mindig áldást ad a pap! örven
dezzünk e napon a hit diadalának és
az .örök szeretet1* misztériumának: „Bo
ruljunk le és rettegve imádjuk e szent
séget, mint igaz istenséget.“ (— pp —)
Közjegyzőváltozás. A napok
ban foglalta el helyét uj, közjegyzőnk
Dr. Samassa János volt országgyűlési
képviselő, akinek értékes személyiségével
ismét nyert városunk közélete. Hivatala
az eddigi helyen van.
Bucsuzás. Elköltözésem alkalmá
ból ezúton mondunk búcsút azon jó is
merőseinknek kiktől személyesen már
nem búcsúzhattunk. Dráskóczy László
és neje.
A magyar színészet válsága.
A mostani súlyos gazdasági viszonyok
között a szinésztársadalom az amelyet leg
nagyobb mérvben súlyt a kérlelhetetlen
nyomorúság. A Miklósy színtársulat, amely
igazán nivós előadásokat produkál nap
nap után, immár egy hónap óta működik
városunkban a lehető legnagyobb nélkü
lözések közepette. Hivatalos elszámolá
sukból alkalmunk volt meggyőződést sze
reznünk arról a szomorú tényről, hogy az
elmúlt egy hónap alatt egy egy kardalos
540 ezer koronát s a legnagyobb fizetésű
tagok (mint a primadonnák, igazgatónő,
bonvivánt) 1.398 ezer koronát kerestek.
Nem tévesztendő el szem elől hogy a
s inészek csak lakásokért 4 —600.000 ko
ronát fizetnek havonta. Ez a kis statisz
tika mindennél világosabban beszél. A
társulat tagjai kétségbeesve várják segély
iránti kérvényük kedvező elintézését ame
lyet egy héttel ezelőtt nyújtottak be a
városi tanácshoz. — Felhívjuk a t. kö
zönséget, hogy ne vonja meg megérde
melt támogatását a színészektől. Aki meg
tekintette a Királyné rózsáját, a N évtelen
asszonyt stb. meggyőződhetett arról,hogy
kiváló művészekkel rendelkezik a társulat,
élén özv. Miklósy Gábornéval a nagy
tragikával, — Junius 9-én szerdán Rákosi
Jenőnek a Nemzeti színházban most fel
újított világhírű drámája a „Magdolna"
kerül színre. Özv. Miklósi Gáborné juta
lomjátékául.
A salgóbányatelepi Olvasó
kör. folyó hó 12-én este 8 órai kezdet
tel Salgóbányán, az irodaépületben levő
felolvasó teremben, a salgói kápolnaalap
javára táncmulatsággal egybekötött mű
kedvelői előadást rendez. Szinre kerül
Géczy István „Gyimesi vadvirág" cirftü
3 felvonásos népszínműve. Belépt'dij I.
hely 25 ezer kor. II. hely 20 ezer kor.
állóhely 15 ezer kor. Jegyek előre vált
hatók Hercsik András olvasóköri gaz
dánál.
Magas kitüntetés. A f. hó 1-én
kelt 13 sz. Honvédségi Közlönyben ol
vassuk, hogy magas kormányzói elhatá
rozás alapján Paravicini Jenő m. kir. al
ezredesnek városunk állomás és a 7. sz.
kerékpárzászlóalj parancsnokának magas
kitüntetés jutott. A Kormányzó ur öíőméltósága a kiváló alezredesnek, parancs
noknak és katonának a Nemzeti Hadse
reg megalakulása óta különböző beosz
tásokban a Nemzeti Hadsereg és a m.
kir.
Honvédség íelépitése, fejlesztése
körüli hazafias buzgalommal teljesitetl
kiválóan eredményes és különösen hasz
nos szolgálatainak elismeréséül a IV. oszt.
Magyar Erdemkeresztet adományozta.
�Salgótarján, 1926. junius 5
A MUNKA
5 oldal
zottai és erdészei köszöntötte fel az ün és osztatlan figyelmét mindvégig lekö
nepeltet. A kedves ünnepélyt este csa tötte. Az énekszámokat itt is a fentemládi jellegű vacsora zárta be.
litett két iskola dalárdája látta el. Az
ünnepségen résztvetteki a község tiszt
Hősök ünnepe Zagy vapálfal- viselő kara élén a képviselőtestület, a
vád. Lélekemelő ünnepség színhelye volt kotyházi, alsó-felsofalusi és bányatelepi
május hó 30.-án a zagy vapálíalvai temető, iskolák növendékei, a leventeszázad, a
hol a hősök szobránál sok ezerre menő sportegyesületek és még Baglyasaljáról is
tömeg igazi mély áhítattal lélekben meg sokan. Az ünnepséget a két sportegye
rendülve, könnyes szemekkel rótta le há sület és a leventeszázad 15 fiatal embe
laadóját a különféle harctereken elesett réből megalakított 1000 méteres staféta
hősök emlékének. Pont 10 órakor kezdő futás fejezte be, melynek első 3 beérke
dött diszes sátorban a tábori mise, melyet
zettje abban a kitüntetésben részesült,
Demeter Bertalan segédlclkész mutatott
be az egek Urának, majd evangélium hogy a hősök szobrára koszorút tehetett.
A koszorúkat beérkezésük Sorrendjében:
után hatalmas, hazafias erőtől duzzadó,
szép, kerekded beszédben méltatta a Markovich György, Szőke József és
Csongrádi László helyezték a nősök sír
nap jelentőségét. A szentmise tartama
jára. A fényesen sikerült ünnepségről
alatt a bányatársulati iskola vegyeskara
mindenki a megmásíthatatlan végzetben
és az alsófalusi állami iskola énekkara megnyugodva, egy kellemes nap emléké
adott elő felváltva szebbnél-szebb egy vel távozott megszokott, csendes ott
házi és hazafias énekeket. Majd az isko honába.
lák ünnepsége következett hazafias da
Értesítés. A Magyar Asszonyok
lokkal és szavalatokkal. Külön meg kell
itt emliteni Steinhüber László állami ta Nemzeti Szövetsége, jövő hét folyamán
nító mélyen átgondolt, magas szárnya- Kiss Károly központi főtitkár részvételé
lásu, hazafias hévvel előadott szép be vel taggyűlést fog tartani, melynek pon
szédjét, -mely a közönség érdeklődését tos idejét a tagokkal tudatni fogja.
A Hősök emlékünnepe.
A kegyelet, az el nem múló hála
és szeretet, a hosszú és véres háborúban,
vagy az ott szerzett betegségek követ
keztében elhunyt hősök emlékére, köte
lező nemzeti gyásznappá, egyben a hő
sies erények ünnepévé avatta az év má
jusának utolsó vasárnapját. A tavasz leg
szebb napjaiban a visszaemlékezés fáj
dalmas ünnepén a jövő feltámadásnak
boldog érzetét lopja a szivekbe a tavaszi
szellő és a szép ünnepség programjának
mindenegyes száma. — Városunkban 30án, vasárnap délelőtt 10 órakor a min
den templomban megtartott istentisztelet
tel kezdődött az ünnepség, ahonnan lo
bogók alatt, vagy csoportokban, a piac
téren levő Hősök szobrához vonult a
magyarság. A példás rendben elhelyezett
egyletek, testületek, katonaság, a virág
díszben álló szobor körül mélységes
csendben várták az ünnepség kezdetét.
A bányatársulati zenekar Hiszekegye
után Korányi György elemi isk. V. o.
tanuló „A halottak már visszajárnak" c.
hatásos szavalata következett. Majd az
acélgyári dalárda aratott nagy sikert mű
vészi énekével, mely után az ünnepi szó
noknak, Molnár László főgim. tanárnak
klasszikus szépségű beszéde következett.
Beszédét a „Szobor vagyok, de fáj min
den tagom...1 c. költemény hatásos sza
vaival kezdte. A magyar katona rendületlenségét, tenger szenvedését megrázó
erővel festi meg. A tiszta erkölcs és ra
jongó hazaszeretetre lehet csak építeni
nagy szükség van ma a hitre, kemény
ségre és gerincre.
felnőtteket, hogy csak addig ünnepelje
nek, mig nincs okuk a Hősök szelleme
előtt szégyenkezni, ha az eszményt és
irányt, melyet ők jelöltek meg, követik.
A katonákhoz szól még lelkesítő szavak
kal, mondván „... véresen és megtépetten
visszahozhatjátok a zászlót, de becstelenül
— sohal nem, mert: Sehonnai bitang ember,
ki majd ha kell halni nem mer, Kinek
drágább rongy élete, mint a haza becsűlete.“ A minden tekintetben nagyszerű
szónoklat hatása igen nagy volt. Okolicsányi Márta polg. isk. 111. o. t, „Hajnal
vagy alkony" c. költeményt adta elő ki
váló készséggel; majd újból az acélgyári
dalárda gyönyörű énekszáma következett.
Szemző Gyula honv. szakaszvezető: „Ke
resztfa lett hazánk" c. költeményt sza
valta el drámai erővel, mely után a bá
nyazenekar kiváló együttese a himnuszt
játszotta el. Az ünnepségnek szokatlan és
szép befejezése a kegyeletes stafétáknak
a beérkezése volt, akik a trianoni határ
ról futottak le a hősök szobráig, ahol
négyen koszorút is helyeztek el.
A következő sorrendben érkeztek
be: Zelenka Pista koszorúval, Omaszta
Lajos, Takács Sándor koszorúval, Jakus
István, Gyurcsik Sándor koszorúval, Géczy
Lajos koszorúval, Hinel Pál és Jancsár
Sándor. Végül a csapatok a zenekar
hangjaira elvonultak a Hősök szobra előtt,
amelyre a tanulóifjúság elvonulás közben
virágot hintett.
A szobor áll mementóként hideg
ben, melegben, világosban, sötétben egy
forma keménységgel, cserfagallyas öklé
Megjelöli az utat, melyen a tanuló vel a trianoni határ felé mutatva, fél
ifjúságnak haladnia kell. Figyelmezteti a kardját végső sujtásra készen tartva 11
Mártírok ünneplése Zagyva fakasztót, de egyben vigasztalót is nyúj
rónán. Zagyvaróna község lakói s isko tottak. A zagyvarónai „önkéntes fúvós
lai növendékei a körülötte levő telepek
kel együtt, f. hó 30-án áldoztak kegyeletes szívvel a világháború vértanúinak
emlékére. Az ünnepély a temetőben volt
s szent misével kezdődött, melyet Kvacsák Gyula nyug, tábori ezredes lelkész
mutatott be a Mindenhatónak. A közön
ség azután a sirkertbe pihenő hadiévek
halottjainak dombja körül csoportosult,
ahol a beszédet Vadkerthy Béla vízvá
lasztói btársulati tanitó lapunk munkatársa
mondotta. — Gondolataiból néhány virág
szálat közlünk: összesereglettünk e csön
des ,akáclombos temetőben...mi hegyek
között vivődő kicsiny falucska lakói, hogy
a hála és a csodálat nefelejcs koszorúját
helyezzük le e dombra, mely nekünk
azokat a vértanukat jelenti, akik 1914—
1919-ig künn a hadak véres utjain hal
tak el... Tőlünk gazdagabb községekben
hatalmas emlékoszlopokat emeltek a hősi
halottak tiszteletére. Mi szegények va
gyunk, nekünk csak e mezei virágból
ékes sirhant áll rendelkezésünkre, hogy
sziveinket feléjük irányítsuk De ezekből
is a hősök szelleme szól; azt mondják:
„Tanuljunk, dolgozzunk, hogy külömbek,
műveltebbek legyünk a minket környező
népeknél. Akkor a hazaáruló cseh, az
eskűszegő román, az orgyilkos rác uralma
megdől s mienk lesz újból az ezeréves
szép haza, a dicső nagy Magyarország."
Ezután aktuális szavalatok énekek hang
zottak el, melyben a gyermekek megle
pően tökéleteset gyönyörkődtetőt, könny
sülő polgártárshoz, méltó emléket szeret
nénk állítani a salgótarjáni sirkertben.
Emlékkeresztnek a felállíttatásához fel
kérjük s felhívjuk Salgótarján és Czered
minden katholikusának anyagi és erköl
csi támogatását; Vegyék kezükbe azok,
akiknek módjuk van hozzá a gyűjtés foly
tatását. Mi örömmel számolunk be esetrőlesetre az eredményről.
pályaudvarókhoz a kocsit és a borravalót
is, a társas utazás résztvételi dijai II. osz
tályon 6,200.000 korona. 111. osztályon
pedig 4,200.000 korona. Jelentkezési ha
táridő junius 15. A résztvételi dijat két
■részletben lehet fizetni. Jelentkezést elfo
gad és részletes felvilágosítást az Orszá
gos Katolikus Szövetség ad. (Budapest
IV; Ferenciek tere 7. III. lépcső I. emelet 8.)
Madarak és fák napja. Minden
évben visszatérő kedves tavaszi ünnepe
az iskoláknak. A gyermekek zsibongó
hada az erdők hüs lombjai alá vonul,
ahol a tavasz szépségeiről, a Mindenható
csodálatos elevenítő erejéről, a természet
bübájairól, növények, fák, madarak, álla
tok hasznáról beszélnek, mesélnek nevelő
ikkel és tanítóikkal...a növendékek. Apponyi Albert gróf intenciója végtelenül
magasztos és gyönyörű, hogy elrendelte
az erdöszeretet, madárgondozás törvé
nyes védelmét- Vidékünk iskolái a hó
folyamán egymásután tettek eleget a
VKM. óhajnak a gyermekek örömére és
boldogságára. Minden egyes esetben szí
vesen emlékszünk meg az ily gyermek
kirándulásról, mely a nevelőoktatásnak
fontos kiegészítő része. A napokban a
vízválasztói btársulati népiskola növendé
kei tanítótestülete az erdészeti hivatal,
reprezentánsának Horváth Gyula b. tiszt
jelenlétében hódoltak a természetszeretet
oltárán. A Csernyikvölgyi Inászó, az er
dei kápolna és Rezsőtáró tája volt han
gos a gyermekek dalától. A kápolnában
a gyermekek az oltárt fölvirágozták s
szép Mária dalokkal imádkoztak Magyar
ország föltámadásáért. A természetrajzi
gazdaságtan! oktatást a nap szellemével
kapcsolatban Vadkerthy Béla btársulati
tanitó tartotta.
Két gyermekelőadásról Fel
kérték a szerkesztőséget a következő so
rok közlésére: 1) Úgy érzem, hogy ér
demen felüli kitüntetésben részesült a
bányatelepi elemi iskola tantestülete ak
kor, amidőn a közelmúltban rendezett
gyermekelöadásról ,A Munka" oly ked
ves, az iskola és a gyermeki lélek szeretetéből fakadó, részletes beszámolót
hozott. Hangsúlyozni kívánom, hogy ér
demünk csekély, hiszen amiként minket,
épugy a Társulat, avagy akár csonka ha
zánk bármelyik iskolájánál működő kar
társainkat egy főcél lelkesít és késztet
hatványozottabb munkásságra: felvértezni
a jövő nemzedéket arra a szellemi harcra,
amelyet az újabb véres harcok előtt meg
kell vívnunk azokkal, akik ezeréves ha
zánk testét darabokra tépték. Előadásunk
rendezésében a tündértáncok betanításá
val Türcsányi Magda polg. isk, tanárnő
urhölgy is fáradságot nem ismerő buzga
lommal segédkezett, akinek hathatós tá
mogatásáért és ügyszeretetéért e lap nyil
vánossága előtt is a tantestület hálás kö
szönetét tolmácsolom. Az előadáson fe
lülfizettek: Bányaigazgatóság, Dr. Kovács
József és Král József 100—100, Kárpáthy
Ödön, 50, Dr. Farkas Béla és Mrász Jó
zsef 40—40, Dr. Székely Pál és Moticska
N., valamint Obrincsák Gyuláné és
Sztaneszku Józsefné úrnők 30—30, N. N.,
25, Szeiler Károly, Billetter Tivadar, Dr.
Csengődy Lajos, Maróthy Gyula 20—20,
Kuhinka Gyula és Rákos István 10—10,
N. N., Friedmann Rezső és Tiss László
5—5 . ezer koronát. Nemesszivű ada
kozók ezúttal is fogadják köszönetünket.
zenekár isM ez alkalommal mutatkozott
A „Gyermekelőadás Inászón"
be s nemzeti imáinkat játszotta dicséret- cim alatt megjelent közleményt legyet)
reméltóan. Az szép ünnepély összeállítása... szabad helyesbítenem oly értelemben,
Galbács Gyula és Dörner Olga érdeme. hogy nevezett telepen nem jótékonycélu
Ami munkásaink Keresztény előadás, hanem a vall.-és közokt minisz
Szocialista testvéreink Vasas Dalkörének térium rendelete értelmében Herczegh
műkedvelő gárdistái Pünkösd vasárnapján Ferenc irói működésének 40 éves jubi
leuma emlékére iskolai ünnepély tartatott,
este az Omilyák-féle vendéglőben, tánc
cal egybekötött műkedvelői előadást ren tisztán kulturális — s nem jótékony cél
ból, a megjelentektől sem belépődijat,
deztek. Előadták: „Szigligeti Ede „A sem önkéntes adományokat nem szedtünk.
Cigány" cimü eredeti 3 felvonásos gyö Buchticska Antal igazgató tanitó.
nyörű dalokkal fűszerezett kiváló népszín
Tanulmányi nt és társas uta
művét. Dacára annak, hogy az előadás
Az Országos
idejében a „Színészek" is játszottak s zás Olaszországba.
s ugyancsak népszínművet adtak elő még's Katolikus Szövetség zarándoklást rendező
zsúfolásig megtelt a .Messzesalatti* mű bizottsága elhatározta, hogy 1926. julius
kedvelő szinház...A fiatal szereplők né havában ifjúsági tanulmányutat és társas
hány órára visszavezették a nézőket a utazást rendez Olaszországba, amelynek
a magyar élet őserejü forrásához a falu prográmja a következő: Indulás Buda
hoz, ahonnan buzog nemcsak a változatos, pestről julius 5.én. A résztvevők megte
igazi magyar élet, hanem az igazi humor is. kintik Milánó, Genova, Pisa, Firenze,
A jól sikerült előadást Obiak Antal készí Róma, Nápoly, Pompei és Capri sziget
nevezetességeit. Julius 17.-én a résztve
tette elő. Súgó Fekete Árpád volt.
vők Nápolyban hajóra szállnak és a gö
Vojtassák Sándor emlé rög partvidéket érintve, julius 19.-én
kére. Úgy gondoljuk, hogy élete delén, Patras görög kikötővárosban, majd julius
férfi korának határán, hirtelen és várat 20.-án Gravosa kikötőben egy- egy fél
lanul elhunyt „Katholikus lelkészünknek napos tartózkodás után julius 21.-én
emlékére meg kel konditanunk szerkesz Triestbe érkeznek. A résztvevők Triesttőségünk harangjait", hogy vigye hírül ből julius 21.-én folytatják útjukat és 22.Salgótarján és Czered minden vele egy én délben érkeznek vissza Budapestre.
kor imádkozó hívének; hogy emlékére, A 18 napos utazás költségei, beleértve
künn a temetőben, hozzá mint lelkészhez, a gyorsvonat! vasútjegyet és a hajóje
mint hitoktatóhoz mint tábori paphoz, gyet Milánótól Triestig, a teljes ellátást,
mint minden nemes és szép ügyért lelke a szakszerű
vezetést, a szállókhoz
és a
Egy hát lóra való istálló Salgó
tarjánban .Fő-ucca 408 szám alatt (sze
mély autó garázsnak is) kiadó. Érdeklődni
lehet Sándor Nétusz vendéglősnél.
Elsőrangú teljes
Mennyasszonyi
kelengyét
(fehérneműeket, asztalneműeket,
műeket, vásznakat)
ágyne
előleg nélküli részlettörlesztésre
vagy folyószámlára vásárolhat
régi budapesti specialista cégnél.
Kívánatra árjegyzéket mintákat ingyen
♦
és bérmentve küldünk.
Érdeklődéseket:
„Kézimunkaiparmii vészét*4
cimre a salgótarjáni postrestante osztályra
küld*ni kérünk.
�A MUNKA
6. oldal
Munkaalkalom és segélyezés. pókban sem csökkent s mindig megfelelt
A vörös keresztegylet az elmúlt héten,
több mint kettőezer családot segélyezett,
kiosztásra került eddig:, kettő waggon
liszt, 15.000 kg. szalonna és 500 méter
vászon. A munkanélküliek elhelyezése
folyik, az elmúlt héten 100 munkást küld
tünk el vidékre közmunkára. A ceredi ut
építése a jövő héten megkezdődik, hol
a nagycsaládos munkanélküliek nyernek
elhelyezést.
Felülfizetések Holcsek Antalné alapra. Hercegh József, Omilyák Fioris, özv, Kluka Antalné, Kozár
Gyula, Vchovszky István, Holcsek Ferenc,
Dr. Polacsek Ármin,
Városi Casinó,
100—100 ezer kor. Elles Kamii és neje
110 ezer kor. Brcuer Dezső, Billeler Ti
vadar, Liptay B. Jenő, Habéi Antalné,
Kárpáthi Ödön, Dankő Antal, Partényi
Béla, Gádor Lajos, D.-. Förstcr Kálmán,
Dr. Kovács Jenő, Dr. Csengödy Lajos,
Holcsek Antal, Kvopka István, Kovács
Kálmán, Hegedűs Gyula, 50—50 ezer
kor. Buchticsk?, Koháry Angyal, Zsebe
Antal, Friedler Samu, 40 — 40 ezer kor.
Holub József, Nagy József, Singer Gyula,
Gergely Stella, Kuster Kálmán, Németh
N. Tóth Gyula,
30—30 ezer kor. Dr.
Laufer, 35 ezer kor. Kaszper Lajos,
Barcs Károly, Csincsák. Elek, Telmányi,
Szabó Dezső, 25 — 25 ezer kor.
azon követelményeknek, melyeket a haza
vár becsületes fiaitól. Indítványozza a tvh.
bizottság eredményes munkássága feletti
elismerését jegyzőkönyvbe foglalja. Ezu
tán Czobor László nyug, honti alispán
a tvh. bizottsági tagok nevében üdvözölte,
akinek volt alkalma tapasztalni Pályi Pál
rátermettségét, férfias akaraterejét nyílt
ságát úgy a közügyek terén, mint társa
dalmi működésében. Majd a törvényha
tóság emléktárgyát adta át, hogy ez csa
ládi klenodium legyen, mely emlékeztesse
őt magát hivatására, a családot a családfő
kiváló tulajdonaira. Végül őrömét fejezte
ki a fölött, hogy az ünnepelt bár 25 év
ből csak 3 evet töltött Nógrádban, mégis
oly testvéri szeretőiben, megbecsülésben
részesül. Dr. Sztranyavszky Sándor főis
pán a maga részéről is azon bensőséges
meggyőződésének adott kifejezést, hogy
Pályi Pál rátermettségével, hűséges oda
adásával rászolgált arra a szeretetre és
közbecsülésre, mely őt környékezi. Vége
zetül Pályi Pál meghatott hangon mon
dott köszönetét a sok jóindulatért. Ide
ális célul tűzte ki, hogy a lehető legjob
ban szolgálja a közügyét. Hűtlen soha
sem volt. Köszönetét fejezte ki munka
társainak a támogatásért, mert jó szívvel
mondhatja, hogy ez a siker nem egyéni
siker. A végcél és a végsiker azonban
az integer Magyarország legyen. Az ün
nepséget délben társas ebéd zárta be.
Vármegyei tvh. közgyűlés. Nógrád
és Hont közigazgatásilag egyelőre egye
sített vármegyék tvh bizottsága, m. hó
21-én Dr. Sztranyavszky Sándor főispán
elnöklete mellett tartotta tavaszi rendes
közgyűlését a tvh. biz. tagok népes rész
vételével. A közgyűlésen végig lelkes
hangulat uralkodott, melynek ünnepélyes
szint kölcsönzött Pályi Pál vm. főjegyző
25 éves közszolgálati jubileumának ünnep
lése. A főispán jelentette, hogy tiszti
számonkérő széket tartott, amely alkalom
mal a vm. tisztikarnak hű, odaadó, ha
zafias munkásságáért elismerését fejezte
ki és ezt a közgyűlés színe, előtt is meg
ismételte. Ezután ja közgyűlés országos
vonatkozású határozatokat hozott, melyek
közül ki kejl emelnünk Dr. Mikszáth Kál
mán és társainak indítványát, melyet mint Az 1989; XXIII. törvénycikk alapján alakult
a vármegye szavát a törvényhatóság egy Országos Központi Hitelszövetkezet kö
.agjának kivételével egyhangú lelkesedés telékébe tartozó Salgótarján és Vidéke
sel fogadtak el. Az indítványból kira- Hitelszövetkezet mint az Országos Köz
Íadjuk
a következőket: Nógrád és ponti Hitelszövetkezet tagja 1926. évi ju
lontvármegyék közönsége felirattal for nius hó 20-án d. e. 11 órakor, határozat
dul a Nemzetgyűléshez és a m. kir. Kor képtelenség esetén 1926. évi junius hó
mányhoz, oly törvényes intézkedések 27-én d. e. 11 órakor a városháza ta
megtétele iránt, amelyek a jövőben lehe
nácstermében
tetlenné teszik: a) hogy a- nemzetgyűlés
üres szószátyárkodások és rendszeres
tekintély rombolások színhelye s a nem tart, melyre a tagok az alapszabályok 37,
zeti közvélemény megmérgezője legyen,
§-a értelmében meghivainak.
b) hogy a mentelmi jog, mint alkotmá
NAPIREND:
nyos szabadságjog, a felelőtlen vádasko
1. 1925. évi üzleteredményről szóló
dások, a tekintély és nemzetrombolásnak
alkotmányosan biztosított menedékvárául jelentések tárgyalása.
2- Zárszámadások megvizsgálása és
szolgáljon azoknak a támadásoknak, ame
lyek félreismerhetetlen célja a nemzet a felmentvény megadása.
tekintélyének és jó hírnevének aláásása.
3. Mérleg megállapítása.
c) Hogy a sajtószabadság intézménye
4. Tiszta jövedelemről való ren
alkalmat és módot nyújtson árrá, hogy a delkezés.
magyar nemzet legtiszteltebb intézményei
5. Az igazgatóság 4 tagjának vá
és tekintélyei nap nap mellett az utcák
lasztása.
sarába büntetlenül rángattassanak le. Eh
6. A mérleg ujjáértékelésével kap
hez képest Nógrád és Honlvármegyék
állásfoglalásukkal követelik a házszabá csolatos igazgatósági javaslatnak és a fel
lyoknak,'.a mentelmi jognak és a sajtó ügyelő-bizottság erre vonatkozó jelenté
szabadságnak, a nemzet létérdekeinek sének tárgyalása.
meghívás.
RENDES KÖZGYŰLÉSI
megfelelő megszorítását. Ezzel kapcsolat
ban a törvényhatóság egyhangúlag meg
bélyegezte a parlamenti szocialista párt
nak a belügyi költségvetés tárgyalásakor
tanusitot| magatartását és üdvözölte Rakovszky Iván belügyminisztert, kinek po
litikai működését a vrn. fenti határozatá
val egybehangzónak és sajtópolitikáját
az ország érdekében állónak tekinti.
Ugyancsak több társtörvényhatóság át
iratát tárgyalva egyhangúlag üdvözölte
Bethlen István gróf miniszterelnököt a
frankűgyben tanúsított erélyes, kemény
kézre valló magatartásáért és személye
iránt rendithetlen bizalmának és ragaszko
dásának adott ismételten kifejezést. Aszere
tetnek, nagyrabecsülésnek bensőséges ün
nepe folyt le a vármegyei közgyűlés kere
tében, jnidőn az alispán Dr. Baross József
előterjesztést tett Pályi Pál vm. főjegyző
25 éves közszolgálati jubilauma alkalmá
ból. Beszédében kiemelte, hogy a nehéz
gazdasági [viszonyok a vm. tisztviselőket
is próbára tették, de egyben sohasem
Íáncsolhatták s ez a hazafias érzés, a noilis gondolkodás az ügyek önzetlen el
intézésében, melyet az ősi tradíciókból
7. Az ujjáértékelt megnyitó-mérleg
megállapítása s ezzel kapcsolatban az
egész tiszta vagyonnak tőketartalékba
való helyezése.
8. Az üzletrészek névértékének és a
tagok felelősségének újbóli megállapítása.
9. A fentiekből kifolyólag az alap
szabályok 8. §-ának módositása.
10. Netaláni indítványok.
1925. évi január hó 1-én a tagok
száma 434 üzletrészeinek száma pedig
1.064.431 volt, az év folyamán belépett
198 tag 1,268.512 üzletrésszel, kilépett
14 tag 32.020 üzletrésszel, tehát maradt
az 1925 év végén 638 tag 2 300.923 üz
letrésszel. 1926. évi január hó 1-étől pe
dig a közgyűlést megelőző május hó vé
géig belépett 68 tag 260.750 üzletrésszel,
kilépett 2 tag 1200- üzletrésszel, maradt
7Ö3 tag 2,560.473 üzletrésszel.
A felügyelő-bizottság által megvizs
gált 1925. évi záró-, valamint az ujjáér
tékelt megnyitó-mérleg a szövetkezet he
lyiségében kiíűggesztettett és mindenki ál
tal megtekinthető.
Kelt Salgótarján, 1926.
mentettek. Pályi Pál példaképül szolgált, hó 28-án.
akinek
munkakedve a legnehezebb
na-
évi
Salgótarján, 1926. junius 5
Michelin Pneu
(S V A
gyári lerakat
motor és kerékpár
autófdszcrelések legversenyképe
sebben
Nagy József, Budape •
VI. Andrássy-ut 35.st,
Telefon: 21—97.
Az »*EROXON“ mézea-szaltagol légyfogó a szeggel 20
éve változatlanul a világ legjobb légyfogója. —
Hossza 1 méter, szélessége 4 és fél cm. Az után
zatok egy része 65, mások pedig 75-80 cm.
hosszúak és ezek egyrésze egy centiméterrel
keikenyebb. Az „AEROXON“ a legnagyobb
hőségben is megtartja 4—6 hétig a fogóképes
séget és nem folyik le a szalagról. Az utánza
tok közül sok lefolyik és már néhány nap után
száraz. — Az „AERO*ONM iebb de nem
drágább, mint a silány utánzat. Követelje tehát
saját érdekében az ,,AEBOXON*4 légyfogót.
Mindenhol kapható. Utánzatot utasítson vissza.
Magyarországi fjelárusitó:
Tolnai János Jenő
Hirdessünk:
Budapest, VI. S zondy utca 73.
Telefon: L. 970 30.
A MUNKA
Politikai hetilapban!
^Értesítem
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé
get, hogy
Anyák ingyen kapják!
Kárpitos és fényező
a most megjelent
Anyák tanácsadóját
32 oldalas füzet, mely tartalmazza:
1. A c-ccscmő gondozása és táplálása.
2. A csecsemő táplálása az elválasztása
után
X Az elválasztott 9 hónapos gyermek napi
étrendje.
4. A gyermek táplálása 1 éves kora után.
Kérjen levelező lapom
„Emberbarát44
Budapest, X , Maglódi-ut 17. az.
műhelyemet f. év június 1-től jelen
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle
ház) alól, Uj telep
5 sz. (Zagyvái
rakodóval szemben) saját házamba
helyezem át.
Késznek mindennemű kárpitos és fé
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
rok, székek, fotelek kárpitozását, min
denfajta bőr munkát, teljes uriszoba
berendezéseket, hintó, hajtőkocsi és
egyéb fényező munkákat, valamint
mindenfele javításokat és átalakítá
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
kiváló tisztelettel:
Gyetvai Géza
kárpitos és diszitő.
Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet
mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja
Bornagykereskedés
Elfogad takarékbetéteket ma-
gas kamatozással.
gazdasági kölcsönöket előnyös
mint a Ceglédi Hitel és Pin
ceszövetkezet uradalmi faj
borainak lerakata.
feltételekkel.
Olcsó árak I
Betörés, tűz, jégkár stb. biz
Pincénket okvetlen látogassa
meg.
F o I y ó s i t:
Ipari és mező-
tosításokat
eszközöl.
Pince: Karancsaljai u. Iroda: Főtér 479.
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Alapítva 1895 év.
Schifon, voilc, d’vatgrenadin, színes crcpp, sima delén, nyers mpllinó
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 3.000 kor., oxford,
vagy zephir 15.800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor., duplaszéles
női szövet minden színben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 50.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszélcs gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 6.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184 000 kor., egy garnitúra
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénkendő 9.800 kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59 000 kor,, kész paplanlepedő
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 8 .900
kor., duplagalléros szines férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószönyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
május
Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítünk.
AZ IGAZGATÓSÁG.
Nyomatott „A Munka" könyvnyomdában Salgótarján.
- Tulajd:
Vógh Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 23. szám 1926. június 5.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-06-05
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3db524b4c66c45428c5a0b85bb45c5ed.jpg
5bd2422f50601bb0fadea110c340dccf
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0c512bf3d155cfd8f45b41727254994f.pdf
ee8b3c3e5dab98fd2dd2a2c5a5b0eb28
PDF Text
Text
AMUNKA
felelős szerkesztő: Szántay István
TÁRSADALMI ÉS POLITIKÁI HETILAP
Ára 3000 K
IV. évfolyam. 24. szám.
Begjeleilk: Szoakalti.
Negyedévre 25.000 K
Poeteeaekki 24.744 aa
Apróhirdetések: azavankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos: ,A Munka** lapvállalat
Salgótarján, 1926. junius hó 12
vatali vezetők legyenek. S ezt nem csak énekelt egy megkapóan szép precízen
hirdeti, de bizonyitja is midőn eljött s kidolgozott dalt, majd Vadkerti Béla víz
nem mint álpróféta, de őszinte magyar választói tanitó szavalta el magaszerezte ;
kedves szellemű költeményét a szoborhoz. ;
szeretettel és szívvel vezetni is akar.
sök
szobra
lepellel
borítva
állott.
Ott
Mátraszele csak egy kis köz
A nagy hatást tett beszéd után A Himnusz után a szoborbizottság el
volt
Kazár,
Vizslás,
Mátranovák
stb.
kül
sége a salgótarjáni járásnak, de je
nöke Grosz Frigyes főmérnök lendüle- .
Salgótarjánból pedig külön vo Szabó Gizella hadiárva kis csokrot nyúj tes szavakban adta át a szobrot a közlentősége messze tulemelkedik a döttsége,
tott
át
a
főispánnak
néhány
kedves
szó
nat hozta a nagyszámú lelkes közönséget.
ség elöljáróságának, mit Kazinczi Gábor '
kis községek átlagkeretein. Tul A téren a rendet részint a mátraszelei kiséretében.
Ezután megkezdődött a tábori mise biró vett át.
emelkedik pedig lakóinak nemzeti önkéntes tűzoltóság Benkő Dezső parancs
Ezután koszorúkat tettek a szoborra
érzése, magyar szive, gondolkodá noksága alatt, részint a mátraszelei leven melyet Szerémy Gyula plébános celebrált a megjelent
hatóságok és egyesületek í
fényes papi segédlettel. A mise alatt a mát
ték
látták
el
Kapcsos
Tóth
Ferenc
pa
sának egészséges tisztasága tekin
képviselői.
raszelei
és
kazári
iskola
vegyeskara
Dr.
rancsnoksága alatt. Fel-felhangzott az
tetében. A forradalmak mételye ifjú
Délben közel 200 terítékes bankett
mátraszelei fúvószenekar vidám in Varsó Lászlóné igazgató tanitó által betaní
nem tudta megrontani e népet, dulója a falu széléről, mialatt a főispán tott gyönyörű Mária dalokat énekelt fel volt az iskola nagytermében, melyen az
amelynek ősmagyar erőt kisugárzó érkezését váró előkelőségek a gyönyörű váltva a Vilezsál Richárd vezette Starjáni első felköszöntőt a vármegye főispánja *
egyenes meggyőződésén megtört a diadalkapunál gyülekeztek. Ott láttuk az Kőszénbánya fúvószenekarénak egyházi mondotta Magyarország kormányzójára. ;
A mai napon -azoknak emlékét ünnepei- >
bujtogatók minden próbálkozása. E egész ünnepség körültekintő rendezőjét énekeivel. Szentmise után Szerémy Gyula jük,
akik öntudatosan áldozatosan telje- ’
mogyorossi Csekey Sándor főjegyzőt, a plébános beszentelte a szobrot, majd
népnek minden életnyilvánulásán Starjáni
köszénbánya egész nagy küldött gondolatokban gazdag, meggyőződéstől sitették, kötelességüket. S midőn ezeket :
mintegy őskori patina rajta van a ségét élén Haffner Ferenc és Dravucz Antal fütött gyönyörű egyházi beszédet tartott. a magyarságukért, fajiságukért martirsá- *
hősöket
ünnepeljük,
régi szokásokhoz való ragaszkodás. bányaigazgatóval, a Mátraszelei Kőszén
A Salgótarjáni Róm, Kath. Dalárda got szenvedett
A zöld erdők koszoruzta kis falu bánya vállalat tisztikarát élén Fényi Géza Röder Alfréd karnagy vezetése alatt eszünkbe kell, hogy jusson az a férfi, *.
uccáin ma is ősi magyar motívu bányagondnokkal, a honvédelmi miniszter énekelt, majd Paczolay Zoltán ’ várme aki az önfeláldozásnak és hazaszeretet- <
főügyész mondotta el grandiozius nek példányképe Magyarországon: Horthy :
mokkal ékes ruháju menyecskék képviselőjét Szily Pap Béla ezredest, a gyei
Salgótarjáni Polgári Lövészegylet zászlós, felépítésű ünnepi beszédét. A mostani Miklós. Az ö életére és álmának teljesü- '
járnak napi dolgaik után s a szép formaruhás csapatát Kralt Aladár pa időjárás hasonlít a magyar éj borusságá- lésére ürítette poharát. Szerémy Gyula;
leányok vonásain ki-kiütközik valami rancsnoksága alatt, vitéz Berty János hoz, amelyen azonban az első hajnalpir- Mátraszele és vidékének nevében kő-.
ismertetőjele a pusztákat járó, lovas százados vezetése mellett a salgótarjáni kadás a mai ünnep is a kegyelet, a meg- szöntötte fel a példátlan népszerüségü
ünnepe. A leleplezendő szobor főispánt, aki együtt érez a néppel, aki
magyar nép arcszinének, test és lé- 7 sz. kerékpárzászlóalj tiszti küldöttsé-’laemlekezés
féríierények ünnepe, amelyeket Mát- nek nagy lelke úgy hozzá tud férkőzni a •’
gét Dr. Halyák Zoltán, adóh. főnököt, a
lekrendszerének.
vidék papságát, jegyzői karát, földbirto-^’raszele 17 hőse is képviselt: a kötelesség csüggedőkhöz, reményt? nyújt, vigaszt ad,,
- teljesitéS, bátorság és áldozatkészség. Ha letörli a könnyeket s magyar hazafias
Ez a mátraszelei ősi palóc nép kosait, bíróit.
I erre gondol, midőn a vármegye alispán- tetteivel munkálkodik a falu népének jó-öserejével, minden szép és jó olda
, Három ágyulövés jelezte Dr. Sztras vezetőségének nevében beszél a létén- A főispán azonnal válaszolt el
lával, teljes lelkesedésével mutatko nyavszky Sándor Nógrád és Hont vár »íjának
szive összeszorul, keze imára kulcsolódik, mondva egyikét azoknak a híres beszéd
zott be vasárnap a hősök szobrának megyék főispánjának, mint a Kormányzó vagy ökölbe szorul. A 12 év előtt kez- jeinek, amelynél kiesik az imi akaró ke
leleplezési ünnepélyén. Nem volt ez és kormány képviselőjének érkezését, aki fdett harcban a magyart fegyverrel soha zéből a ceruza, mert a mélyről jött gon-i
autóját Andó Lajos és Péter vezette sem győzték le, csak a defetisták, a dolatok tömegének megkapósága s a ki
mondva csinált ünnep, nem tobo nek
lovas bandérium környezte- Kíséretében gyávaságot hirdetők. A szégyenteljes fejezések szépsége és egyenessége ma
rozta senki ide a népet, természe- voltak vitéz Czikély István a nógrádi vi
óta pedig nincs e világon gával ragad minden hallgatót. Arról szólt,
_ tes és hivatott vezetőivel egyetem tézi szék kapitánya, Dr. Paczolay Zoltán összeomlás
sem egy uj Simeon, aki e haza kereszt hogy látogatásával úgy látja megértésre
főügyész,
Veres
Zoltán
főszolgabíró,
Lipben, mindenki körülállta azt a* szob
jét segítené vinni, sem egy uj Szt, Ve- talál itt a magyar szó. De azt is akarja,
rot, amely Mátraszele község Ősi lel- tay B. Jenő kormányfőtanácsos gyárigaz • ronika aki a könnyeket letörölné! Három hogy e vidéket ne a föld mélyéről elő
gató, Köntzey Ferenc városi tanácsnok stb. íopaltnat. jelölt me.g, amelynek tisztelet törő gázok, de a szabad erdő suhogásá
kületét, magyar áldozatkészségét
A díszkapunál Csekey főjegyző úd* ben'és szentnek tartása háríthatja el a nak szellője ihlesse meg. Reméli, nogy
van hivatva megtestesíteni.
vözölte a vármegye főispánját, köszöne nemzeti katasztrófákat: Isten,- Haza és itt sem a bányászt, sem a földmivest
A néma fájdalom, de egyben tét mondva a főispán személyes megje Király. Az Istentagadás romlásra, er nem fogják megmételyezni
a mér-;
az elszánt tenniakarás ott a szobor lenéséért, megragadó szavakkal mutatva kölcstelenségre vezet. A hazafiasságnak gezett nyilak, amelyeket titkos kezek
rá a hősök emlékének Mátraszelén tör semmibe vevése, a nemzetköziség hirdetése irányitanak, inkább magunk lelkét tartjuk,
lábánál száz szónoklatnál is többet tént felállításának nemes fényére.
tudjuk mit jelent. A koronás király, a te a nyilak elé pajzsnak. A példátlan ha-*
beszélt, többet Ígért. ígérte ennek
A főispán érces hangon válaszolt kintélytisztelet szinboluma, ebből fakad tásu beszéd után Kraft Aladár köszön
a népnek a múltakhoz hasonlóan az üdvözlésre. Megköszönte a fogadtatást, nak az erények. Felhívja a község min tötte a honvédséget és képviseletében:
minden elképzelhető áldozatkészsé örült, hogy e község ma is a haza és den lakóját, hogy a szoborra kegyelettel megjelent urakat, mire Szily Pap Béla
gét, ígérte magyarsága, fajisága, Isten fogalmát tartja elsőnek s nem fo tekintsenek s a lehullott leplü szoborhoz ezredes válaszolt. Csekey Sándor Paczo
vallásosságának megőrzését, meg- gadta meg a hamis álpróféták uszítását, megható köszöntő szavakat intéz, mint a lay Zoltánt a nagy, lelkesítő, buzdító szá-:
akik a lakosság leikéből nem tudták ki hazatért hősök szimbolizálójához. E hely nokot köszöntötte mire Paczolay hatalmas
oltalmazását!
való felemelkedés beszédben válaszolt alapul véve Orosz- .
törülni a hazaszeretet . szent eszméjét. legyen a hősökhöz
Örömmel hallotta, hogy Mátraszele lakói helye, ahová imádkozni és sirni járjon ország mai állapotát, bebizonyítva, hogy •
Az ünnepség előkészítése a legna nak magyar lelke ébredezik s nem tűr mindenki. Legyen intöjel e szobor, Mohács a kommunizmus, amelytől a socializmus
gyobb körültekintéssel történt. A kora itt nemzetközi jelszavakat, amelyek meg Világos és Trianonra, de intőjel a magyar csak taktikában külömbözik mily rettene
tes vérfürdőt, nyomort képes alkotni. Fé
délelőtti órákban már a körülfekvő faluk akarták itt is gyökerüket telepíteni. Ide feltámadásra isA nagyhatást tett beszéd után is nyi Géza a vendégeket köszöntötte, akik
népe ünneplő ruhákban vonult a nemzeti (kötelességet jött teljesíteni, mert hirdeti,
szinü zászlókkal diszes térre, ahol a hő- hogy a nép vezetői a természetes és hi- mét a Salgótarjáni Róm Kath. dalárda nek nevében Szántay István lapunk fele-
Mátraszele ünneped
Salgótarján és vidéke őskorához.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
négy vármegyei muzeum v. őre.
1V.
(Folytatás)
Z agyvapálfalva.
Salgó
tarjántól délre, a Tarján-patak szűk völ
gyében fekszik Zagyvapálfalva község,
mely régebben három részből állott:
Felső- és Alsó Pálfalvából és Andrásfalvából. Az egykori Felsőpálralva közelé
ben, ott ahol az Alsószánas- felsöpálfalvai keresztvölgy beletorkollik a I arjánpatak fővölgyébe, Salgótarján Nagy-állo
mástól alig másfél kilométernyire, a 322
méteres domb keleti nyúlványán, ma is
temető van, melyet a hősök művészi em
lékszobra diszit. Ez a hely — tehát a Tarjánpatak álluviális völgye felett húzódó
domboldal — ősidők és pedig hosszú év
ezredek óta, temetkezési helyül szolgál.
Nevezetesen már a bronzkor ősembere
ide temette el az elégetett halottainak
hamvvedrekbe zárt hamvait és pedig igen
nagy számban, úgy hogy az itteni bronzkori urnatemető nagyságra nézve — ugylátszik — a mai és felette levő temetőt
is jóval túlszárnyalja!
Tekintve, hogy a bronzkor embere
itt halotthamvasztó volt, vagyis hogy itt
urnatemetőről van szó, természetesen még
több halottat lehetett itt aránylag ki» te
rületen elhelyezni, mint a középkori és a
mai hulla-temetkezés idején. Ez a ielen
aég településföldrajzilag annál inkább ér-
dekes, mert ebből kitűnik, hogy itt már
a bronzkorban igen sürü lakosság élhe
tett. Ez pedig kedvező életfeltételeket
— köztük bizonyára nagyobb forgalmat
és igy az ősfoglalkozásokon kivül, még
cserekereskedelmet, illetve ipart is — jog
gal tételezhet fel e helyen.
De már a középkorban is volt itt
temető, amit az bizonyít, hogy itt volt a
középkori Pálfalva (már 1374-ben Paalfalva, 1482-ban pedig Palfalwa nevű)
község temploma, melynek alapfalmaradványait Mocsáry Antal 1826-ban még
látta és leirta és amelyeket ma élő em
berek is láttak még, köztük pl. az itteni
földek tulajdonosa, Okolicsányi Szeráf is.
A felső domblejtőn elterülő mai temető
és az alatta keletre lenyúló hegyfarkon
elhúzódó bronzkori temető közötti hegy
oldalt ugyanis 1864-ben — a pest-losoncivasut építésekor — a vasúti vágányok
számára, elég mélyen bevágták s ekkor
számos bronzkori-cserépedényre bukkan
tak, melyeket a vasút a M. Nemzeti Mú
zeumnak adott. Ugyanígy tett 1866-ban
Pap Károly földbirtokos Is. (V. ö: Már
ton: id. mű, p. 333.) A Salgótarjáni Kb.
R.T.-nak pedig Pap Gyula ügyvéd adott
egy innét származó, igen szép tokos és
füles bronzvésöt. A középkori templom
még meglevő maradványait (alapfalak és
boltivek stb., melyek körül persze a kö
zépkori cinterem is elterült), szintén ezen
vasutátvágás alkalmával pusztították el,
mint azt a szemtanú Okolicsányi Szeráf
földbirtokos tanúsítja.
E bronzkori lelőhely tehát már 6
évtizednél régibb idő óta ismeretes és
azóta is többször akadtak itt érdekes
leletre, mint azt halasi Kun Árpád kun
szentmártoni jószágfelügyelő tanúsítja, de
amelyek sajnos elkallódtak. Kun Árpád
hívta fel a kunszentmártoni ásatásokat
végző régészek figyelmét ezen érdekes
urnatemetőre. Erre azután a Nemzeti Mu
zeum Dr. Hillebrand Jenő igazgató őrt
és egyetemi magántanárt küldte ki a sirmező szakszerű feltárására, 1926. áprilisá
ban. A több napig tartó ásatás mindjárt
az első nap gazdag eredménnyel járt
Körülbelül 30 ép urnasirt bontott fel
Hillebrand dr., melyekben a szokásos
törmelék, föld, hamu és csontdarabkák
mellett, a tudományos szempontból oly
fontos bronz-mellékletek is szép számmal
kerültek felszínre. így különböző alakú,
korongos- és gömbösfejü tűk, karperecek,
gyűrűk, csüngök, egy szép kis tőr, gyön
gyök* kisebb-nagyobb, feketére égetett
és még nem korongon készült agyag
edények stb.
Az urnákon kivül legérdekesebbek
és valóságos
tudományos
szenzáció
számba mennek azok a laposra csiszolt,
jeton-szerü, kerek kis mészkő- lapocskák
(3 drb), melyek kivül az urnák mellett
voltak és amelyekhez hasonlót eddig még
sehol sem találtak. Unikumszámba mennek
a bronzkarperecek között azok a szép,
sodronyfonatos karperecek is, melyeket
Hillebrand dr. ápr. 16.-án talált az első
urnákban, Az ásatásokat a^ közeli és tá-
volPkörnyékből az érdeklődők és kiván
csiak nagy tömege leste rendületlen ki
tartással, úgy hogy néha még az ásatá
sokat is akadályozták.
Az eddigi leletek alapján a sirok
korát kb. 3000—3500 évesnek tartja Hil
lebrand dr., ki most dolgozza fel ásatá
sainak eredményét. így természetesen nem
akarunk leírásainak és fejtegetéseinek
elébe vágni, csupán azt jegyezzük még
meg, hogy a nagyszámban talált és szebbnél-szebb s igen változatos alakú urnák
közül néhányat az ő szivessége a Salgó
tarjáni Kb. R. T. és a Salgótarjáni Reál
gimnázium gyűjteményeinek is juttatott,
melyeknek Fayl Frigyes barátom művészig
kezétől származó rajzát, munkám végén
közlöm. Ugyanis a földben még ép, de
a nedves földből való kiemeléskor sok
apró darabra tört urnákból és más edé
nyekből Hroziencsik bányaigazgató tü
relme és müértő ízlése már eddig is többet
teljesen összeáliitott, illetve hűen rekonst
ruált..
Nemcsak, a szakkörök, de Salgótar
ján r. t. város közönsége is élénk érdek-1
lődéssel néz elébe Hillebrand dr. zagyvapálfalvai-leletei szakszerű feldolgozásá
nak, amelyek nemcsak neki hoznak majd
megérdemelt hírnevet, de amelyek váro
sunk és vidékünk klasszikus archaeológiájára is újabb fényt és dicsőséget fognak
árasztani!
(folyt, köv.)
�A MUNKA
2. oldal
lős szerkesztője válaszolt a nap rendező
ségét köszöntve s a meghajolt hallgató
ságot a szegény hadiárvák gondozására
híva fel. Végül Ikonyák Géza a Hadröa
nevében szólalt fel.
Amidőn négyóra felé a Salgótarjáni
vonat Székvölgy felé a lelkes vendégek
Salgótarján 1926. junius 12
Mi...
kel elindult, az utolsó kanyarodóból vissza
nézve az egész Mátraszeléböl csak egyet
Irta: FEKETE ALFRÉD.
len pont látszott, egy nemzeti szinü zászló,
amelyet biztatóan, lelkesen lengetett egy Tarka képzelet feszíti vágyunk sátrát,
kis ház tetején a szellő. Az utolsó be Várunk lelkünk szakadva, kínba..
nyomás, az utolsó emlék, az utolsó üd Véres igazság tolul ajkainkra
És visszaveri egy-egy durva kéz: hátrább!
vözlet: egy nemzeti szinü zászló* Sz. I.
A júniusi esőzésekről.
Nekünk sok mindent el kellene sirni,
Könnytelen, néma, sikoltó panasszal.
Zordon, kétgyertyás, feszületes asztal
Mellett a vádat vértintával Írni!
Amfora...
Irta: FEKETE ALFRÉD.
Amforám: lelkem megtelt illatoddal,
Kicsap belőlem a kedv szüntelen.
Nagy- messze szálló bús tuba- dalokkal
önt el a bűvös, tarka érzelem.
Úgy érzem néha, hogy a félvilágot
Átfogja kéjes, pezsgő mámorom
És milliókra hintek lenge álmot
Mig én a kínos gyönyört álmodom.
Irta: Dr. CIRBUSZ ENDRE főgimn. tanár.
visszatérő május végi junius eleji mon- De csak hallgatunk, gunnyasztunk sötéten S mig elpazarlom minden büszke kincsem
Belőled kedves megtelik az (ír:
zunjelenség az, amely nálunk Eúrópában Nagy, csodaváró szemekkel az éjben...
Lényed aranyló ó-borokat szűr.
is érezteti a hatását a következőképen. S pislogva nézünk olykor szerteszét!
A nagy ázsiai felmelegedés folytán
Kell, hogy amforám nedvét szertehintsem
óriási meleg levegötömeg emelkedik fel Pedig mozdul a rög, mely erőnk rejti.
Mert ha nem lelne dalaimban csapra
és vonul a tenger felé a cirrus-felhők Már rácsodáló fülünk félve sejti
Szétvetné korsóm százezer darabra!
régiójában. Ezáltal magával ragadja, meg Az izzó kráter dübörgő neszét..
erősíti azt a nyugati légáramlatot, ame
lyik Európa felett is állandóan uralkodik
képedet a tiszti casinó, de kár, hogy a
a magas régiókban. Európa fölé tehát verését Dr. Szlranyavszky Sándor főispán lelket nem lehet, miként a testet,, vász
kezdte
meg,
aki
erősen
magyaros
beszéd
olyan levegő kerül, amelyik nyugat felöl,
non megörökíteni. Ha lehetne s én festő
az Atlanti-óceánról hoz páratelt levegőt jével a leventéket hősies magatartásra, volnék, Spichédet ekként festeném meg:
és ez lecsapódva épen május végén, ju becsületre, Isten és hazaszeretetre, egy Magas, szakképzettséged s széleskörű ál
nius első felében — amikor az ázsiai más m< gbccsülésére oktatta. A délután talános tudásod van. Kitünően kezeled a
monzun kitör — bőséges, zivataros hosz- folyamán futóverseny volt a járás baj tollat s mestere vagy a humornak is. Pá
noki dijának elnyeréséért, melyen 14 le
szu esőzésekkel öntözi Európát.
vente egyesület vett részt, 120 leventé lyádon szorgalommal működtél. Nem vol
Ezt a megfigyelést a magyar nép vel A bajnoki dijat Mátranovák nyerte tál önző. Altruista voltál. Szeretettel s
fia is magáévá tette, mert azt tartja, hogy
el II. lelt a salgótarjáni acélgyár, III ik megértéssel közeledtél azokhoz, kik hoz
ha junius 8-án, azaz „Madárdus napján"
Homokterenye. A verseny- után Debre- zád közelítettek. Hasznára, voltál a hazá
esik, akkor 40 napon át folyton esik, va
nak és a társadalomnak. És a mi a leg
ccny Sarolta tanítónő magyar mhás isko
gyis amig a sebességében megnöveke
lás gyermekekkel a régi magyar táncok főbb, izig-vérig nacionalista vagy. Petőfi
dett uralkodó nyugati légáramlás eredeti
ból mutatott be egynéhányat mely ki egy versében megalkotta a férfi ideált.
sebességét ismét fel nem veszi. Ez az idő mondhatatlan tetszést aratott. Öröm volt Idézek belőle négy sort; Ha férfi vagy,
az ázsiai monzun kitörésének az ideje.
nézni, az igazi magyar léleknek és érzé légy férfi S ne hitvány gyönge báb, Kit
Nálunk majdnem minden júniusban seknek felelevenedését. Az ünnepély si kény és kedv szerint lök a sors idébbaz erős csapadékkiválás miatt a hőmér keréért a dicséret Rakvách Rezső ig. odább." Te férfi vagy! Heine, a németek
séklet is csökken, sőt az erős esőzés mi tanítót illeti meg.
világhírű költője, két részre osztotta az
emberiséget barbárokra és hellénekre. Te
att nem is emelkedik oly magasra, mint
Meghívó. A salgótarjáni Máv. se
egyébként emelkednék. Azért van az, gédtisztek kőre f. hó 19-én este 8 órai a hellénekhez tartozol. Ezeknek a magasz
tos tulajdonságoknak szimmetriájában fes
hogy a mi nyarunk átlag kb. egy fokkal
kezdettel a nagyállomáson lévő régi vám
hidegebb, mint az évnek többi része.
teném meg a Te szellemi arcképedet.
hivatal épületében műkedvelői előadással
Sok boldog évet kíván s szeretettel üd
Csak amikor az ázsiai monzun megszű
egybekötött nyári táncmulatságot rendez,
vözöl igaz hived Pap Gyula.
nik, akkor köszöntenek be nyár végén,
melyre az érdeklődőket ezúton hívja meg
szeptember közepén derült, szélcsendes
a kör vezetősége.
Évzáró vlzga. A salgótarjáni ke
napok, amikor a hőmérséklet egy-két
Nemzeti Cserkész Nagytábor. rület iskoláiban az alábbi sorrendben lesz
napra szokatlanul felmelegszik, hogy ere
1926 jul. 9—23-ig az újpesti Népszige megtartva az évzáró vizsga, melyre az ér
deti nívóját elfoglalja. Ez a vénasszonyok
ten.
A napokban szerény kis cserkészfiuk dekelt tisztelt Szülőket és Tar.ügybarátonyara.
jelentek meg a tarjáni hazákban és isme kat meghívja: Az acélgyári iskola igaz
Egészen bizonyos tehát, hogy az retterjesztő célra kis füzetkét nyújtottak
gatósága. Vizsgarend: a salgótarjáni ke
idén — különösen, ha a múlt kemény
^t, amellyel a ház urát meghívták a jun. rület iskoláiban az 1925.-26 tanévben. Ju
telet is tekintetbe vesszük — a monzun
9 —23-ig tartandó újpesti Szunyogszigeti nius 13.-án d. u. 2 —4 igaz ág. ev. növen
Mindenütt kivétel azonban Hazánk Ázsiában nagy erővel, nagy hirtelenség- Nagytáborra. Csonkamagyarországon ma dékek hittanvizsgája, 13.-án d. u. 4 — 5 ig
ban a legesősebb hónap: a junius. Ebben gal tört ki és ez okozza közvetve a mos 25—30 ezer cserkészfiu van. Ök akarják a ref, növendékek hittanvizsgája, 14.-én
a hónapban esik le a hosszú évek gon tani abnonnisnak mondott időjárást.
a nevezet napokon bemutatni azt a „jó d. e. 9—12 ig a rom. kath. növendékek
dos megfigyelése alapján a legtöbb eső.
Ha a zivatarok, mint május 26-án munkát," amely nem kevesebb, mint az hittanvizsgája, 15.-én d. e. 8—9 ig az I.
A megfigyelésnek ez az eredménye ter is nem Nyugatról, hanem más irányból
uj nagy boldog Magyarország megterem fiú osztály záróvizsgája, 15.-én d. e. 9—10
mészetesen nem minden esztendőben kö jönnek, annak oka az, hogy a rendes
tése. Ennek a nagy munkaprogramtnnak ig a II. fin osztály záróvizsgája 15.-én, d.
vetkezik be. A tény azonban az, hogy nyugati légáramlást ciklonális jelenségek
a bemutatására hívja meg most a Cser c, 10—12 ig a IV. fiú osztály záróvizs
csapadékmennyiségben a leggazdagabb zavarják, amelyek ebben, a nagy folyók
készszövetség az ország valamennyi la gája, '16.-án d. e. 8—9 ig az I. leány osz
.hónap a junius. Sokak előtt ez talán ért ban támadó, gyors, múló örvénylésekhez
kóját, hogy jöjjenek, lássanak s ha a cser tály záróvizsgája, 16.-án d. e. 9—fél 11
hetetlen és úgy látszik, mintha valame hasonlithatók. — *)
kész eszmét magukévá teszik minden tá ig a ll'-lll. fiú osztály záróvizsgája, 16.-án
lyik őszi, vagy téli hónap „sárosabb" volna.
• Bővebben: Cholnoky I.: A Medárdui napi borlátogató is terjessze az ifjúság között, d. e. fél 11—1-ig a IV. leány osztály zá
Tekintetbe veendő azonban nemcsak az, időváltozásról; Math. és Phys. lapok XI. cvf. hogy akkor győzzünk is az ebben a Ha róvizsgája, 17.-én d. e. 8—fél 10-ig a III.
hogy májúja végén, junius első felében 1902, p. 157.
zában oly nagymértékben felburjánzott vegyes osztály záróvizsgája, 17.-én d. e.
nálunk a növényzet a legdusabb, a víz
gonosz felett. Á cserkész olyan öntevé fél 10—11-ig az V. vegyes osztály záró
fogyasztás ilyenkor a legtetemesebb, ha
keny magyar fiú, aki zászlajára a mun vizsgája, 17.-én d. e. 11—fél 1-ig a VI.
nem az is, hogy mivel a júniusi esők ál
kára erős testben lakozó jelíemcs lelket vegyes osztály záróvizsgája, 18 -án d. e.
talában gyorsak, hamar lefolynak, külö
irta. Törvények szerint él és ezt a tiz 8-1-ig a salgóbányai iskola I.—Vl.-ik
Eljegyzés. Molnár Olga Felsőnyék
nösen ha a föld már nem birja beszivni
cserkésztörvényt életelvének önként, jó oszt, záróvizsga. 21.-én d. u. 5—7-ig az
és Kosztolányi István jegyesek. (Minden
' a sok vizet.
lélekkel vallja. Uj fiu'ipust jelent tehát acélgyári ip, isk. I—VI. oszt, záróvizsga,
külön értesítés helyett.)
A május végi, junius eleji nagy eső
az a szó: cserkész: a mai szomorú ma 27.-én d. e. 8 órakor hálaadó istentiszte
Köszönetnyilvánítás. Mindazon gyar sorsnak kis lovagja ő, szemben a let, 29.-én d. e. 8 órakor tornavizsga, zázések oka az európai kontinenssel geográfiailag összefüggő Ázsia éghajlati viszo kedves ismerőseinknek és barátainknak, régi tunya, öntevékenységre képtelen, a róűnnepély iés a jutalmak kiosztása. Vizs
nyaiban keresendő. Május végére úgy fel akik betegségében sokat szenvedő Jó munkára csak kényszerrel hajtható fiúval. gák alatt k állítás a VI. oszt, tantermében
melegszenek már Ázsia hatalmas puszta zsika kis fiunk elhalálozása alkalmából A magyar cserkészet célja: emb.erebb a növendékek összes munkáiból. A vizs
ságai — ezek tudvalevőleg sivatagi, szá velünk együtt éreztek és drága kis ha ember, magyarabb magyar! A fiuk már gákra a t. szülőket és tanügybarátokat
raz éghajlatuak — hogy ott a meleg le lottunk temetésén személyesen is részt- megkezdték a feltámasztó munkát, mert tisztelettel meghívja. Starján, 1926. junius 9.
vegő óriási tömegekben emelkedik lel a vettek, ez utón mondunk hálás köszöne az 1924 aug. 17-én tartott Nemzetközi Acélgyári iskola igazgatósága.
cjrrus felhők régiójáig. Ez a felemelke tét. Karácsonyi József és neje.
Jamboreen (dzsembori) a versenyző 34
Tekepálya megnyitás Bagdett meleg Levegő Nyugatról Kelet felé
Kápolna fölszentelés. A Ka- nemzet csapatai közölt csak Anglia és lyaaalján. Az altiszti olvasókör f. hó
tódul ki a tenger felé a magasban Japán, rancs hegyen lévő állítólag IV-ik Béla az Unió csapatai előzték meg a magyar 6-án táncvigalommal összekötött tekepá
Chinai partvidékek, Hátsó-lndia, Elő In
király idejében épült kápolna a hívek versenycsapatot. Harmadik lett tehát a lya megnyitást rendezett. Az ünnepély,
dia felett. Ennek a magasbban kitóduló
adakozásából helyreállitatott. A kápolna kis csonkamagyar csapat. A Nagytábort úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben fé
njeleg levegőnek a helyébe betódul alól
felszentelése 1926 évi junius 13-án fél 10 meglátogatni szándékozók részére • féláru nyesen sikerült. A saját rádióalapjavára
a tengernek hűvösebb, de páradús leve
órakor fog megtartatni. A kápolna bizott vasutijegy lesz biztositva a Nagytábor 6,500.000 koronát eredményezett. E ki
gője. Betódu! egészen a Himaláya déli
ság kéri a híveket hogy az ünnepségen idejére. Énnek megszerzésére jelentkezni tűnő anyagi siker elérésében, a legna
lábáig s ott felemelkedni kényszerülvén a
minél számosabban megjelenni szívesked lehet a salgótarjáni Sirály- 145 sz. cser gyobb része Kraft Aladár elnök és Krifelső rétegekben lehűl és óriási mennyi jenek. Kedvezőtlen időjárás esetén a szen készcsapatok
parancsnokságánál, vagy ger Béla pénztárnoknak köszönhető, kik
ségű eső öntözi a Pandsab és a Hindoszbármelyik cserkészfiunál, Terjessze kiki fáradságot nem ismerve, házról, házra
telés nem lesz megtartvatáni-alföld, valamint a a Chinai tenger
a hazafias „jó munkát
Dr. Cz. EL járva szedték össze önkéntes adomány
Mátranovákon gyönyörű és lélek
part vidékeit. Ez a jelenség a nyári inonból a szebbnél szebb nyereménytárgya
Néhány
búcsúszó
Wabroach
emelő
ünnepély
volt
folyó
hó
6-ikán,
me
zun kitörése, amelyek valóságos fcll.őkat. A vendégek a késő éjszakáig igen
Bélához.
Tisztelt
barátom!
Az
a
körül
lyen
vármegyénk
főispánja
is
megjelent.
zuhatagokat hoznak Ázsia keleti partvi
kedélyesen mulattak a gyönyörű szép
dékeire. Kitörését (bursting of the mon- Ekkor szentelték fel a Levente egyesület mény, hogy a „Salgótarjáni acélgyári
kaszinóudvaron. A jó hangulathoz nem
snon) a szemtanuk impozánsnak, kataszt nek gyönyörű, hófehér, Máriás zászlóját. tiszti Casinó története* c. könyvedben
kis mértékben járult hozzá a Tussay bá
rofálisnak mondják, a vele járó tűrhetet Az egyházi szertartást Hofímann Gyula engem is kegyes voltál megemlíteni s az
csi által a szabadban készitett malacpör
len melegben minden rothad, rovarok mil- plébános végezte s utána Mattus Andor a körülmény, hogy Salgótarjánt elhagyod
költ, miből esti nyolc órakor egy fél órai
liárdjai élednek fel és a külömbözö beteg hitoktató hazafias beszédjében kitartásra, indokolja, hogy én is intézzek hozzád
idő alatt másfélszáz adag fogyott el. A
néhány
búcsúszót.
Mikor
Fülekről
elköltöz
Mária
tiszteletre
és
erényességre
buzdí
ségeket terjesztő miazmák töltik meg a le
mostanában olyan zavaros időjárás is
vegőt. (A pestis hazája) Ez a terület a föld totta az egybegyült leventéket, hogy a tem és Starjánban telepedtem meg, a sors
megemberelte magát erre a napra, s a
kerekség legesősebb helye: Hátsó-lndia zászlóra sohase szégyent, de mindig di összehozott s baráti viszonyba juttatott
megjelent szépszámú vendégek egy min
nyugati partjain Cserr^pundzsi, ahol az csőséget hozzanak. Á zászlóanyai tisztsé veled. Jól esett meggyőződnöm, hogy Te
den képpen jól eltöltött estély emlékeit
évi közepes csapadék 33 évi átlag sze- get Hoffmann Erzsébet töltötte be. A azoknak az ifjaknak sorából kerültél ki,
vitték el magokkal,
r,nt 11.789 mm. óriási vízmennyiség (Ma szentelés elvégzése után az iskola udva akikről Burns eképen ír: „Jüngling so hoch
A mátrai Belei hősök szobra
gyarországon az évi közepes csapadék rán ünnepély volt, melyen a falubeli leá studiert, Das allé Weisheit ziert," E
ünnepén történtekről
nyok 6s ifjak szavalatokkal és élőké megállapításom ma is legszebb emlékeim leleplező*!
6*0 mni I)
Ez az euráziai kontinensen évről évre pekkel vettek részt, A zászlószögek be- között őrzöm. Neked megfestette a arc- más helyünkön emlékeztünk meg, itt még
Az elmúlt napokban és hetekben
olyan sok eső, olyan szokatlanul nagy
csapadékmennyiség hullott le, hogy márinár sokan panaszosan mondogatják, mi
kor lesz már ennek vége? Amióta Salgó
tarjántól északkeletre május 25.-én az a
hatalmas, a várost is katasztrófával fenye. g-tö felhőszakadás elvonult, állandó az
esőzés.
Ennek az okát óhajtjuk most váz
latosan ismertetni:
Tudjuk azt, hogy úgy a'z északi,
mint a déli- félgömbön, igy Európa fö
lött is, általában az északi és déli széles:scg 40 fokáig — különösen nyáron —
a nyugati légáramlások az uralkodók. Enn^k a légáramlásnak a mozgási irányát
a meteroiógusok a legmagasabban úszó
felhők, a ciirus- felhők (bárány felhők,
8—10 km. magasság) vonulási irányából
figyelték meg. De magunk is láthatjuk
ezt: nálunk mindig nyugat, illetve délnyu•gati irányból jönnek a felhők, a nyári zi
vatarok. Azért mondja a magyar paraszt
is, megfigyelve a világtájnak azt a részét,
ahonnét nyugatról a zivatarok jönnek,
^rothadt sarok“-nak.
Ez az emlitett nyugati légáramlat,
amely az északi félgömbön a 40. széles
ségi foktól felfelé állandóan uralkodónak
mondható, hozza Magyarországra is a pár radus levegőt, az esőt az Atlanti-óceán
felől. Azonban mivel az évi közepes csa
padékmennyiség Nyugat felöl Keleteurópa
félé állandóan csökken és mert hazánk
meglehetősen távol esik az Atlanti óce
ántól: Magyarországon a kontinentális ég
hajlat hátrányai (esötlen forró nyár, szá’ ráz hideg tél) általánosságában sajnosán
érezhetők, kiváltképpen a gabonatermő
Alföldön.
Hírek és különfélék.
�A MUNKA
Salgótarján, 1926. junius 12
•
Munkáslevél.
Az elnyomorodási elmélet.
Sok mindent, jóformán semmit sem
ért meg az ember a munkásmozgalom
ból, helyesebben a munkásvezérek takti
kai húzásaiból, ha az elnyomorodási el
mélet tanát nem ismeri. Annyira lényege
ez a kegyetlen tan a marxizmusnak, hogy
csak benfentesek ismerik, a munkások
előtt pedig érthető okból óvatosan tit
kolják. E tan röviden a következőleg fo
galmazható meg: az uj proletár társada
lom csak a mai társadalom romjai után
épülhet fel; ezt a rombolást a forradalom
fogja elvégezni, forradalmat pedig úgy
kell csinálni, hogy nyomort teremtünk.
Különösen hangzik ez a munkásfül
nek, Szerkesztő Uram, de — sajnos —
tényleg benne van a programban. Való
tény az is, hogy a mi szociáldemokrata
agitációnk csak látszatsikerekrc törekszik,
amelyekkel a rövidlátó munkást megnyeri
és nyájmódra szakszervezetbe tereli, alap
jában azonban sohasem törekszik népjó
léti törvények és intézmények alkotásá
ban segédkezni. Neki ugyanis nem a
népjólét, hanem a nyomor a szövetséges
társa, amely közelebb hoza a proletárfor
radalmat. Egész biztosan jobban örvend
a vezérkar egy rosszul rendezett és bal
sikerrel végződő többhetes sztrájknakamely rengeteg pénzt szed ki a szenvedő
munkásnép zsebéből, mint pl. egy elő
nyös bérszerződésnek, amely jólétre jut
tatja egy-egy ipartelep lakóit.
Most már világosan látom mindezt
és érthetöleg nagy miatta a keserűségem,
mivel becsapott munkásnak érzem ma
gam. Mióta ugyanis a- pártprogram me
zőin gyűjtögettem csokorba az eszmevi
rágokat ingerülten látom, hogy egész
szociáldemokrata káténkon vörösfonálként
hozódik keresztül egy zseniális gondolat:
a becsületes őszinteség teljes hiánya.
Ennek természetesen nagy oka van,
szerkesztő Uraml Ha ezt mondanám a
legyecskének; szálj ide kedvesem és szé
pen oda fogsz ragadni, mert ami a papi
roson csillog, az korántsem mézecske,
hanem ragacsos édes méreg, — a rut
legyecske gúnyosan kinevetne engem és
fo-rászállná, sőt célzatos köhintéssel a
többi legyecrkéket is figyelmeztetné.
Éppen igy, ha megmagyarázhatnám
elvtársaimnak, hogy a programnak sarka
latos pontja az elnyomorodási elmélet
(Verelendungstheorie), senkisem maradna
szociáldemokrata. Borzadják, Szerkesztő
Ur! — mert magam is borzadok látván,
hogy jól képzett népdemagógjaink pom
pás uszító beszédeikben következetesen
elfeledik ezt emlegetni. Pedig úgy tudnak
dobálódzni a mázsásnak látszó jelszavak
kal, mint vásári zsonglőr a papirmosó
golyókkal. Igazságérzetemet azonban mé
lyen sérti ez a férfiatlan börtönfalazás,
tehát jelen soraimban napvilágra rántom
a vakondokot, hogy belenézhessünk görbeállásu szemébe.
Nekünk
szociáldemokratáknak —
nyíltan bevallva tehát — szent célunk a
ma fennálló társadalmi rendnek a nyomor
segítségével való légberöpitése és azután
a gyűlöleten alapuló könyörtelen osztály
uralom felépítése. És van azon valmi jó
ízűen kacagni való, Tiogy érettmegfontolásu munkások, sőt higvelejü burzsujok
is — bár t, kommün alatt ismerkedtek
már szomjas oroszlánkörmeinkkel—sem
mit sem okulnak, de kacérkodnak velünk.
Pedig a forradalomra minden józan
csak azt említjük meg, hogy „A tábori
mise alatt Mojzes Rezső tanitó vezetésé
vel a kazári közs. elemi népiskola háromszólamu gyermekkara énekelt. A „Ma
gyar Hiszekegy" és „Fohász a magyarok
Istenéhez" cimü énekek után felhangzott
a „Hullott a vér." kezdetű alkalmi dal,
melynek szövegét Mojzes Zsigmond ka
zári tanitó irta. Az egyszerű, mezítlábas,
kis paraszt gyermekek lendületes, preciz
éneke meglepetést, gyönyört váltott ki,
majd a meghatottság könnyeit csillog
tatta a hallgatók szemeiben. Paczolay Zol
tán dr. vm. főügyész meleg kézszoritással köszönte meg és gratulált a fiatal,
lelkes tánitónak A Hullott a vér szöve
gét alábbiakban közöljük: Hullott a vér.
(A mátraszelei szoborleleplezésre irta:
Mojzes Zsigmond) Hullott a vér, hősök
drága vére, Szent oltárodra letiport ha
zánk. Itt áll előttünk intő emfékeiE szo
bornál zengjen dalt hő imánk! O mert
tovább vész, pusztul nemzetünk, Feltá
madáshoz adjatok erőt! Tekints le Had
urunk, nagy Istenünk! Segítsd e népet,
embernek haragudnia kellene, mert soha
sem hoz jót. Eszembe jut Paul Bourget
mundása: „Minden forradalom rablás, me
lyet álmodozók kezdenek, intrikusok foly
tatnak és gazemberek fejeznek be." A
marxi tannak ellenben más erről a véle
ménye. Szerinte azt kell tüzzel-vassal ki
kényszeríteni, hogy elszegényedjék a tár
sadalom. Erre a célra igerí jó a csonka
haza, az ország becsületének ürres viták
kal, frankügyekkel való aláásása, politi
kai sztrájkok rendezése. Közben megmoz
dul a marxi fajvédelem másik ága, a
minden pénzt és vagyont magához szip
pantó bankokrácia, továbbá a jóhiszemű
magyarságot csendesen elaltató liberális
sajtó napi adagolása. Mindez többször
ismétlődik és kész a pakli. Ha aztán
üres a gyomor, ha a rongyokban didergő
munkás megtanul gyűlölettől düllet sze
mekkel üvölteni és rombolni, akkor jöhet
Kun Béla, Szamuelly és a többi a király
ság átvételére.
Van azonban a dologban más fel
háborító is. Az tudnillik, hogy dicső ve
zéreink igen szabályellenesen viselked
nek. Úgy illenék, hogy ők legyenek a
példaadó főnyomorultak és elsők a ma
gántulajdon utálásában. De ime mik tör
ténnek! Bébel főbálványunk végrendejeti
hagyatéka 1 millió aranymárka volt, Buchinger elvtárs töbszörös háztulajdonos
lett, a parlamenti frakció autón jár Pes
ten (és nem rongyokban gyalog), egy
közülük való képviselőről pedig megír
ták a lapok, hogy a legnagyobb lakás
ínség idején hatszobás lakást járt ki ma
gának s e súlyos vádat a proletárképvi
selő meg sem cáfolja.
Szörnyű visszásságok és nagy dol
gok ezek -Szerkesztő Uram, de mégis
elhatároztam, hogy sem magam nem
emésztem, sem a fejem nem töröm miattok. Arra az álláspontra helyezkedtem,
hogy csinálja mindenki a maga politiká
ját s menjen a saját esze után. Részem*
röl ugyanis véglegesen elintéztem az elnyomorodás ügyét’ Tanultam vezéreink
től (remélem nem veszik rósz néven tő
lem) és most már senki szavára, semilycn elmélet kedvéért nem vagyok haj
landó elnyomorodni. Hogy a többi mun
kástestvér mit csinál és hisz-e még min
dig vakon a pártsajtó kiváló oktatásai
nak, ahhoz nekem semmi közöm. Szomorú
tapasztalataim vannak s azok tanulságai
ból élek. Mikor már egyszer megvalósult
a földön a kommunista proletármenyország, akarva nem akarva az eszme sze
rint éltem és elnyomorodtam egészen le
a gerstliig és tökfőzelékig és sorba áll
tam naponta egy cigarettáért. Csodála
tos, hogy nem lettem boldogabb, sőt
csaknem padra került a bőröm. Sokkal
életrevalóbbak és eszesebbek voltak a
szovjetház népbiztosai, akik bor közt
dőzsöltek, más szeszivót ellenben forra
dalmi törvényszék elé állítottak.
De ne szólj szám, nem fáj fejem.
Megállapítom, hogy nincs igazság a föl
dön és ha van valami nagyon kétszínű
és nagyon hamis dologi a marxizmus
rendszere az. Ezekután nincs más hátra,
hogy keserveset és nagyot sóhajtok, mint
a paraszt a patikában. Vigasztaljon meg
édes Szerkesztő Ur!
V agyok változatlan tisztelője:
Tarjáni András
felvilágosult fémmunkás
3 oldal
Köszönet. .
egészen újszerű darab Jávor rendezésé
ben kerül színre s főszerepeit Miklósy
Klárin kívül özv. Miklósy Gáborné, Mik
Utóhang az Urnapi Levente torna
lósy Juliska, Jávor Ervin, Sólyom Győző
ünnepélyről.
Horváth László és Hevesi játszák. Erre
.. A „Magyarok Istene úgy rendelte,
az előadásra a nagy érdeklődés miatt a
hogy az O napján — Űrnapján szép idő
jegyeket már 13-án vasárnap is árusítja
legyen, — hogy a válalkozó Magyar Le
a színház pénztára.
venték ünnepélye a siker jegyében men
Panasziroda. A Luther Szövet jen az emlékek tár házába,..
ség elhatározta, hogy a közönség részé
„...És lön gyönyörű szép idő".. I Mert
ről tapasztalható sok-sok panasznak a a Hatalmas Ur úgy látta jónak, hogy a
lehetőség szerint való orvoslására, min magyar ifjúság nemes munkáját ne zavarja
den szombaton este 6—8 óráig díjtalan s végtelen kegyelmével megengedte, hogy
útbaigazítást, felvilágosítást nyújt a vá rabszolgái eljátszák azt a színjátékot amely r
rosházán a számvevőségi irodában Figus a magyar vér lüktetéséből ered.
Béla h. főszámvevő.
„Oh Uram, leborulunk érdemtelen
Szülői értekezlet. A bányate fiaid a Te nagy szined előtt és hálát
lepi 145 sz. „Sirály" cserkészcsapat a imádkozunk vételen Kegyedért... Hozsanna
bányatelepi elemi iskola emeleti termé Hozsanna... Hozsanna...
ben, f. hó 12-én. szombaton este 7 óra
..Azután pár embereknek mag akar
kor szülői értekezletet tart. Felkérjük a
juk köszönni azt a meleg érdeklődési azt
szülőket, hogy lehetőleg teljes számban
a hatalmas páratlan támogatást, mely talpra
jelenjenek meg.
Parancsnokság
fogja állítani ama kis hitüek akiknek min
Négerestély. Ma szombaton este den vállalkozásban
első gondolatuk a
8 órakor az acélgyári olvasóegyletben „nem siker!"
nagyszabású négerelőadást tartanak, a
Mi láttuk, hogy ott ahol magyar szi
dalárdisták, Az eseményszámba menő,
vek dobognak ott nincs sikertelenség, mert
szokatlan műsor az előjelek szerint igen
az akarat leküzdi mind azon földi akadá
sok nézőt fog vonzani. A kedélyes né
lyokat amit, csak emberek állíthatnak.
gerestnek örül a mulatni vágyó közön
S mikor mi egymás kezét megfog
ség, mert a múltból ismeri a kedves zenéjü dalokat, exotikus öltözködésű nége tuk, hogy közös erővel, — akarattal —
reket, a tipikus angol nevű szereplőket. megrendezzük ezen szép ünnepélyt, érez
tük, hogy-a Jó Isten végtelen kegye mel
Helyárak: 15, 12 és 10 ezer korona.
lett nem rájtunk múlik a sikertelenség.
4 km. mezei
futóverseny
Mátranovákon Junius 6-án. Ered
De mi a biztos siker tudatával in
dultunk a válalatnak Istenbe vetett hittel,
hogy a Magyarok Isterte felemeli a nem
zeti öntudatra ébredő magyar ifjút — megmutatjaja — a magyar igazság örök fák
lya fénye mellett az utat amelyen a ma
gyarnak, a magyar Leventének halapnia kell.
„Így jutunk a csillagokhoz"
— - És mégegyszer köszönjük a tá
mogatást, a részt vétet az érdeklődést a
Egy ébredő begyéből A hősök (fáradságot, az együt érzést, s mert csu
emlékünnepén láttunk mindenféle iskolá pán lelki erkölcsi gazdaságra vagyunk, s
ból leventéket csak egyből: a helybeli nincs egyebünk mint hazafiasán gondol
bócher iskolából nem ? ! Pedig szemre kozó becsületes magyar lelkünk, nem tud
való csapatot lehetne összeállítani azok juk hálánkat másképp leróni, mint avval
ból a kerek, bársonykalapos fiukból, akik az Ígérettel, hogy a megértőknek — vi
arról ismeretesek, hogy olyan nyelven szont szolgálatra — rendelkezésre állunk.
A megértőknek...!
beszélnek, amelyhez, sok nyál kell, meg
arról, hogy a rettentő erejű- Sámson
Salgótarjáni Leventék.
üstökéből egyedül ők örököltek egy-egy
pár göndörtelt fürtöt. Azt a kutyafáját!
ÉRTESÍTÉS!
Hát ezek nem magyarok ? ?
mények; 1) Mátranováki L. E. 92 pont
2) Acélgyári L. E. 105 pont, 3. Homokterenyei L. E. 149 pont, 4) Sámsonházái
L. E. 160 pont, 5) Hirschgyári L. E. 181
pont, 6) Kisterenyei L, E. 204 pont.
Egyénileg; Tóth Géza Levente Mátranovák 14 p. 25’2 mp. Indult 124 levente:
20 percen belül célba ért 79 levente. A
járás vádordiját 1926 évre Mátranovák
nyerte.
Hölgyeik figyelmébel Modern
kiállítású gumifüzöt, kiváló orvosok által
elismert szabású haskötőt, egyenestartót
csipöformálót készít
mérsékelt
árban
Weiszbergerné. Salgótarján, Erzsébet-tér
476, szám.
Értesítem a nagyérdemű közön
séget, hogy a városi uszoda
mellett lévő
sportliget vendéglőt
f. hó 12-én szombaton megnyi
tom. Ünnepélyes megnyitás f. hó
20-án vasárnap.
A nagyérdemű közönlég szives pártfogását leérve
maradtam tisztelettel
Tóth István
vendéglős.
A nyomorenyhitő akció.
Csütörtökön (f. hó IQ-énJ került ki
osztásra Dr. Vass József népjóléti minisz
ter nagylelkűsége folytán városunk és a
vidék szegényei között a 3-ik wagon liszt.
Az Orsz. Vörös Kereszt-Egyesület jóvol
tából újabb 17 métermázsa szalonna, 2000
drb. szappan, 2000 drb. gyermekruha.
Az egész akció lébonyolitásával a népjó
sokat szenvedőt Szűz Mária ős Pátronánk léti miniszter a Vörös Kereszt-EgyesüleÓ, ne hagyd el szegény hazánkl
| tét bízta meg, melynek részéről Lukács Sa
A karancsi kápolna fölszente rolta alelnöknö és titkárnője irányitják a
léséhez, a Salgótarjáni Polg. Lövészegy nagy jártasságot és tapintatot igénylő elosz
let és a Kárpát Egyesületek azon ta gjai, tást, városunk rj£hány agilis úrasszo
akik Szentkutra nem mennek, vasárnap f. hó nyának segítségével.
13’án reggel negyed 7 órai vonattal indul
A sok ezer asszonynak láttára, akik
nak Somoskőújfalura. — Tömeges részvé a városháza gazdasági udvarában gyüle
telt kér az Egyesületek Vezetősége. — keztek, szorongó érzés fogta el az embert.
Színház. A színházi szezon immár
Elsősorban a nincstelenségnek, a
a befejezéshez közeledik. Az utolsó elő
nyomornak a látása. Aztán együtt örülni
adás a Mozgószinház helyiségében 20-án
vasárnap lesz. 22-én kedden, 23-án szer azzal, aki a vöröskeresztes csomagot már
kézhezvette. Hallani az uccán lévök mél
dán és 24-én csütörtökön az acélgyári
tatlankodását, akik nem ismerik el, hogy
olvasóegylet termében fejezi be végleg
tőlük is vannak koldusabbak s holmi jo
itteni szezonját a társulat. — Hétfőn 14-én
gokat emlegetnek az ajándékhoz, mely
nagy szenzációs előadás lesz a színházban.
elvégre nem tarthat állandóan.
Ugyanis ezen az esén kerül színre „Az
Meg fog szűnni az ingyen élelem,
alvó férj" a Vígszínház ez idén óriási si
kert aratott s most is sorozatos előadá komolyabb gondolkozásra kell hogy kész
sokban szinrekerülő szenzációs vigiátéka. tesse az embereket s talán be fogják látni,
Erre az előadásra nagy nehézségek árán hogy talán a munkához van joguk első
sikerűit a színháznak megnyernie Miklósy sorban, talán ennek.követelésénél lehetne
Klárit a székesfehérvári színház kiváló tag jogokat emlegetni.
Viszont azonban ez nem azt jelenti,
ját, aki ebben a darabban is óriási sike
reket aratott Faragó színtársulatánál. Az hogy nagyon válogassunk a munkában.
Mert gondoskodott a város polgármes
tere munkáról is, de bizony nem na
gyon becsülték meg ezen fáradságot azok,
akiknek érdekében történt.
Aztán eszünkbejut, hogy sokan azt
hiszik, hogy ezt a sok ajándékot holmi
szakszervezet, vagy párt juttatja városunk
szegényeihez, ne felejtsük el, hogy ezen
ajándékot a legszegényebb, a legtönkrementebb, a legjobban agyonzuzott, ki
fosztott csonka Haza, nemzet, állam jut
tatja az ő szegény gyermekeinek kezei
hez, az az állam, amely nem fizet busás
osztalékokat, busás nyereségből, amely
csak felelősségteljesen dolgozni kénytelen,
elismerést, hálát nem kapva és nem is
várva I
Ne felejtsük el, hogy mégis csak
jó az a haza, mert a nemzetközi alapon
álló társaság hiába fordulna támogatásért
a jólétben fuldokló, gazdag külföldhöz,
azok mosolyognának a magyar munkás
vergődésén I
Ilyen és hasonló gondolatok támad
tak bennünk, amikor a vöröskeresztes cso
magokkal a város minden része félé, mo
solygó, jókedvű arcú embereket láttunk
ballagni.
Sajnáljuk őket és szeretjük őket,
mint magyar testvéreinket, de fáj, hogy
csak az ellenségnek hisznek s nem tud
nak a jóbarátnak hinni, aki bizony ha ke
veset ígér is, de többet tesz, mint az a
sokat igérö ellenfél I
�A MUNKA
4. oldal
Az Égő Oroszország.
Huszár Károly szenzációs uj könyve.
< A magyar könyvpiacnak jelentős ese
ménye van. E héten került ki a sajtó alól
ennek az évnek legnagyobb stilü politi
kai müve. 336 oldalon 44 eredeti illusz
trációval díszítve Huszár Károly volt mi
niszterelnök könyve, felöleli az egész
orosz problémát és a bolsevista világfor
radalom történetét. Nem száraz és unal
mas lexikonadatok ezek, hanem az érdek
feszítő regény izgalmával ható hiteles és
tudományos megállapítások a szovjet-po
kolról. Nálunk ismeretlen tények hosszú
sorát tartalmazza ez a kiválóan értékes
és mindenekfelett hasznos mü, amely ere
deti kutforrások alapján készült. Színes,
élvezetes, hatásos és hü képet kap az ol
vasó a vergődő Oroszország múltjából
és borzalmas jelenéből. Az egész világ
irodalomban nincs hasonló összefoglaló
mü az orosz eseményekről.
Mintha csak a szemünk előtt vonul
nának fel a régi dicsőséges cárok, a nagy
orosz Írók az ő prófétai szerepükben, a
dorbézoló nemesek, a forradalmiságból
sportot csináló intelligencia, az összees
küvő diákok bombavető társaságai, az
ortodox papok élete, az orosz muzsikok,
az orosz diplomaták, Raszputin, Tolsztoj,
Lenin, Troczki, Kolcsak, Wrangel és a
megvadúlt muszka néptömeg vandál hor
dái.
még magyar iró ilyen közel
nem M^ta hozzánk az orosz népéletet, a
földalatti Oroszországot, az egész elsülyedt régi cári világ társadalmi életét. A
forradalom szenvedélye és dühe úgy pe
reg le a szemünk előtt, mintha csak egy
drámai filmet néznénk végig.
számára. Egy életre való bölcsességet és
a legnehezebb korkérdésekben tiszta és
világos irányítást kapnak Az Égő Orosz
ország tanulságos fejezeteiben. Aki igényt
tart arra, hogy müveit embernek tartsák,
annak tudnia kell, hogy mi történik az
emberiséggel. A feleletet Huszár Károly
grandiózus felkészültséggel megirt gyö
nyörűen kiállított kötetében lehet meg
találni.
(
Minden könyvtárban nélkülözhetet
len Az Égő Oroszország cimü mü. Isko
lák, kaszinók, négkönyvtárak, gazdakörök,
ipartestületek, olvasótermek legkapósabb
olvasmánya lesz. Aki nyaralni megy, en
nél élvezetesebb, hasznosabb és lebilincselőbb könyvet nem vihet magával.
A mü ára 150.000 korona. Kapható
minden könyvkereskedésben. A Dante
könyvkiadónál (Budapest, VI. O u. 27.)
négy havi részletre is megrendelhető.
Salgótarján, 1926. junius 12
ezennel közhírré teszi, hogy a salgótar
jáni kir. járásbíróságnak 1926. évi 846/2
számú végzése kévetkezlében Dr: Pász
tor Géza ügyvéd által képviselt Hun
gária Egyesült Gőzmalmok Karczagi Malomtclepe. javára 374 200 kor. s jár. ere
jéig 1926. évi április hó 8. n. foganato
sított kielégítési végrehajtás utján felül
foglalt és 10.000.000 kor.-ra becsült kö
vetkező ingóságok u. m. üzletberendezés,
a Schashter és Erdős, Dittrich és Gottschliggrt, Hutter József, Weisz Manfréd,
Galvana Villamossági rt. Szabó Géza,
Franck Henrik és fia r.t. és Klein L.
Márkus javára is nyilvános árverésen el
adatnak.
Mely árverésnek a starjáni kir. já
rásbíróság 1926-ik évi PK. 1773/ számú
végzése folytán 374.200 kor. tőkének
1926. év január hó 1 napjától járó 18°, o
kamatai V3°/o és eddig összesen 131.500
kor-ban biróilag már megállapított költ
ségek erejéig Salgótarjánban a vhtást
szenvedett üzletében 1926. évi junius hó
„Salgótarjáni Épitőmunkások 18-ik napjának délelőtti 10 órája határ
határidőül kitüzetik és ahhoz a venni
Termelő Szővetkesete
Meghívó!
a
1926 évi junius hó 20-án (vasárnap) d.
e. 11 órakor, a szövetkezet irodahelyisé
gében (Salgótarján Föucca 407 sz.) tar
tandó, évi
rendes közgyűlésére
ezennel meghívja a szövetkezet t. tagjait
az Igazgatóság
Tárgysorozat:
1- Igazgatóság jelentése az 1925 évi
üzleteredményéről.
2. Felügyelő bizottság jelentése.
3. Határozat hozatal az 1925 évi nye
reségről.
4. Az igazgatóság és felügyelő bizott
ság felmentéséről határozathozatal.
5. Üzletvezetők szerződtetése.
6. Cégjegyzők kinevezése.
7. Indítványok.
Vagyonmérleg: Vagyon:
Az orosz népmilliók szörnyű tragé
diájának megrázó képe tárul elénk, mintha
csak a pokol kapui nyílnának ki. Nem a
felületes riporter fürge tolla alól került
ki ez a könyv, hanem a gyakorlati állam
férfiú,, a modem szociológus, a népmoz
galmak tapasztalt vezére irta meg csodá
1) Készpénz kor. 236900.
latos felkészültséggel korunk legnagyobb
2. Szerszám és
anyag készlet
K.
eseményét a világforradalmat. Egy el
10080000.
pusztított kultúra vigasztalan képe tárul
3. Adósok K. 13,656.473.
elénk e hasábokról és a modem emberi
Tekert
ség vergődő lelkének jajszava hallatszik
1. Alaptőke K. 4,550.000.
ki minden sorából, a világhistón\ legvé
2. Tartalék töke K. 119.373.
resebb vágóhidjáról, a Szovjet-Unióról.
3. Hitelezők K. 17.680.000.
Nem hiányozhatik „Az Égő Orosz
4. Nyeresség 1925 dec. 31. K. 1624000
ország* egyetlen müveit magyar család
Eredmény számla:
asztaláról sem. Politikusok, tisztviselők,
1. Vesztesség:
Munkabérekért
K.
hitszónokok, tanítók, írók, közgazdászok
60.707.840.
kimeríthetetlen adathalmazt találnak benne.
2. Anyagokért K. 136.781.660.
Minden oldalom hatalmas tanulságok kí
3. Betegsegélyző K. 2.131.500,
nálkoznak a magyar közélet számára.
4. Postaköltség K. 138.600
Megrendítő igazságok tárulnak fel az ol
5. Iroda szerek K. 976.200.
vasó szeme előtt. Aki egyszer elolvasta
6. Nyeresség 1.624.000.
az orosz úri családok pusztulásáról, a
Salgótarján, 1925 december 31.
kommunista iskoláról, a vörös terrorról,
az ellenforradalomról, a hadifoglyok kál
váriájáról, az orosz éhínségről, ember
evőkről, gyermekbanditákról és gépimá
dókról szóló hatalmas fejezeteket, az soha
többé el nem felejti. Mintha hályog hul
lana le az ember szeméről, amikor lelep
lezi a könyv a pánszláv diplomácia és a
kommunista világösszeesküvés intim tit
kait.
Bámulatos szakavatottsággal veszi
bírálat alá Huszár Károly a jeles keresz
tény publicista a szovjetállam politikai
és gazdasági életét és megdönthetetlen
adatokkal mutatja ki a bolsevista kísérlet
tökéletes gazdasági csődjét A gazda, a
munkás, az iparos, a tisztviselő, a tanító,
.a pap kétségbevonhatatlan adatokat kap
a szocializált orosz közgazdasági élet rej
és
telmeiből. A misztikus orosz szekták és
a megvadult embercsorda rombolása oly
realizmussal van megörökítve, hogy szinte
magunk előtt látjuk őket és a szentünk
a legolcsóbb
előtt vonulnak el a világforradalom fana
napiáron, tet
tikus gyujtogatói, amint nemcsak Euró
szés szerinti
pát, hanem Ázsiát is lángra akarják
mennyiségben
gyújtani, A magyar politikai irodalom
kapható.
legértékesebb adalékai közé kell soroz
nunk a könyvnek azt a részét, amely a
Osztrovics féle tégla
csehszlovák állam megalakulását és a
és tetőcserépgyár
cseh légiónak orosz földön való garáz
dálkodását leplezi le.
bérlete.
Ismerni kell ezt a könyvet minden
kinek, akinek kedves halottja pihen az
oroszországi jeltelen sirokba. Olvasni
kell ezt az összefoglaló históriai munkát
mindenkinek, aki mint hadifogoly ott járt
valaha a véres tájakon. Gondos szülők,
289/1926 végrh. szám.
akik úgy akadják kiereszteni felnőtt gyer
mekeiket az életbe, hogy a nagy szoci
ális küzdelmekre fel legyenek vértezve,
Alulírott birósági
végrehajtó az
ne mulasszák el Huszár Károly könyvét
sürgősen megszerezni családi könyvtáruk 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a érteimében
tetőcserép
Salgótarján.
Árverési hirdetmény.
szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok
az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai
értelmében készpénzfizetés mellett a leg
többet ígérőnek, szükség esetén becsáron
alul is el fognak adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingó
ságokat mások.is le-és felülfoglalták és
azokra kielégítési jogot nyertek volna,
ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c 120.
§. értelmében ezek javára is elrendeltetik.
Salgótarján, 1926. évi május hó 28
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
Árverési hirdetmény
Közhírré teszem, hogy Salgótarján
ban a nagyállomáson levő rakodó terü
leten 1926 évi junius hó 17-én d. e. 10
órakor egy waggon eper farönk kir. köz
jegyző közbenjötte mellett — a késedel
mes vevő veszélyére — nyilvános árve
résen el fog adatni.
Salgótarján, 1926 junius 2 napján,
Dr. Gádor Ferenc ügyvéd.
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
csak az udvarban, cím Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Alapítva 1895 év.
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 3 000 kor., oxfordj
vagy zephir 15.800 kor., selyemfényű clóth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor., duplaszéles
női szövet minden színben 29 000 kor., sötétszürke öltönyanyag 50.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 ;kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 6.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184 000 kor., egy garnitúra
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlö. vagy delénkendő 9.800 kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja
59 000 kor., kész paplanlepedő.
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kör., hímzett női ing, vagy nadrág 8 .900
kor., duplagalléros színes férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítünk.
Michelin Pneu
gyári lerakat
'
motor és kerékpár
autófelszerelések legversenyképe
sebben
Nagy József, Budape
VI. Andrássy-ut 35.st,
Telefon: 21—97.
Hirdessünk:
A MUNKA
AV Á
Az ”XEROXON" mézes-szal;
’’
|«jjos légyfogó a szeggel 20
' éve vakolatlanul a világ legjobb légyfogója. —
Hossza 1 méter, szélessége 4 és fél cm. Az után
zatok egy része 65, mások pedig 75 —80 cm.
hosszúak és ezek egyrésze egy centiméterrel
keskenyebb. Az „XEROXON” a legnagyobb
hőségben is megtartja 4—6 hétig a fogóképcsséget és nem folyik le a szalagról. Az utánza
tok közül sok lefolyik és már néhány nap után
száraz. — Az„AEROXONu jebb de nem
drágább, mint a silány utánzat. Követelje tehát
saját érdekében az ,, AEROXON” légyfogót.
Mindenhol kapható. Utánzatot utasítson vissza.
Magyarországi {^elárusító:
Tolnai János Jenő
Budapest, VI. Szondy utca 73.
■
Telefon: L 970 30.
Politikai hetilapban!
Értesítem
Anyák ingyen kapják!
a most megjelent
Anyák tanácsadóját
32 oldalas füzet, mely tartalmazza:
1. A csecsemő gondozat* é* táplálása.
2. A csecsemő táplálása az elválasztás*
után
3. Az elválasztott 9 hónapos gyermek napi
étrendje,
4. A gyermek táplálás* 1 éves kora után.
Kérjen levelező lapom
„Emberbarát^
Budapest, X., Maglódl-ut 17. s*.
Nyomatott WA Munka" könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd: Végh Kálmán.
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé
gét, hogy ’
Kárpitos és fényező
műhelyemet f. év junius 1-töl jelen
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle
ház) alól, Uj telep
5 sz. (Zagyvái
rakodóval szemben) saját házamba
helyezem át.
Készítek mindennemű kárpitos és fé
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
rok, székek, fotelek kárpitozását, min
denfajta bőr munkát, teljes uriszoba
berendezéseket, hintó, hajtőkocsi és
egyéb fényező munkákat, valamint
mindenféle javításokat és átalakítá
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
kiváló tisztelettel:
Gyetvai Géza
kárpitos és díszítő.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 24. szám 1926. június 12.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-06-12
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b90eedbe095667787de224dc9a14e3b7.jpg
56846625c6785fd82d542e5b853d725e
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/892a2a60e3450bf89a598a9b3733ed8e.pdf
f4f85ca06cc1529be015d5c2e241447d
PDF Text
Text
Hirdetc.>ck milliméteres
iiabás neriat
Felelős szerkesztőt Szántay István
A MUNKA
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
IV. évfolyam. 25. szám.
Megjeleaik: Sioakatei.
Negyedévre 25.000 K
Poetacsekki 28.744 as
Apróhirdetések: szsvankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos: „A Munka'1 lapvállalat
Salgótarján, 1926. junius hó 19
mélységéből feljött, az állatias vad szór a nagy végtelenségbe, az égbe- és az erkölcsi posvány diadalmene*
ságoknak, a luciferi gonoszságnak nyuló havasokra, a völgykatlanok tét tart, akkor kedves tanuló ifjú,
emberi fantáziát meghaladó példáit. nak minden zugára és itt is — ott tekints e szoborra és ez beléd hi
Ünnepi beszéd.
Elmondta.* MOLNÁR LÁSZLÓ főgim- És amikor
reszketett a levegő, re is széttaposott sírok között törik tet önt, a kötelességtudásra ösztö
megett a föld, hasadoztak a dober- meg halvány sugara, — ezek már nöz, megmutatja a tisztességnek és
<■
náziumi tanár.
szobor lelke
.Szobor vagyok, de fáj minden tagom; dói sziklák, amikor az orosz síkság nem hősök — ezek a magyar haza becsületnek útját E
Eremben a vér forró kinja dúl;
szentjei, kiknek nevét kedves tanuló összekapcsolódik a lelkeddel, össze
porhanyó
földjét
gránátok
szántot
Tompán sajognak dermedt izmaim
ták, amikor az erdőknek fedezéket ifjúság, imáidba foglald, — kiket omlik a rokonvér a rokonvérrel és
Idegzetem küzd mozdulatlanul.
Szemeim előtt képek vonulnak el nyújtó százados fái halomra dűltek: csak örökzöld borostyán és hódolat érezni fogod, hogy amerre ő járt,
A népemésztő harcok napiból.
ott kell neked is járnod, a szemed
ott állt rendületlenül a magyar ka illet...
Véráldozók a szent, őrök jogért,
Jönnek a szuronyrohamok,
S bérért ölök éjszak csordáiból.* tona!!
De, — óh szörnyű végzet, — ben láng gyulád a szeretet lángja
Mélyen tisztelt ünneplő közön igen sokszor szurony nélkül, ott van a józan emberek hátgerincén végig- és a posványbán sínylődő lapos je
a szurony helyett a puskaagy. He borzongott a kétségbeesés, mert a lenből magas hegycsúcsokon keresz
ség! Kedves tanulóifjúság!
A magyar nemzet ezeréves teken, hónapokon, éveken keresztül dicsőségesen borzalmas küzdelem tül az erkölcsi nemesülés, a magyar
múltjában oly sok megpróbáltatás harcolt és zokszó nélkül tűrt; beáll után olyan állapotok következtek, vérbe oltott megváltó kegyelem szfé
nak, szenvedésnek, ritkán örömnek, hatott a sétélség, zuhoghatott az melyekben a tengelyéből kifordult rájába jutsz.
legtöbbször mélységes
bánatnak eső, dühönghetett a szélvihar, bár világ mindenfajta szédelgőjének, az
Mit kell tehát tenned? — Siess
egymást felváltó korszakait külön tikkasztó volt a meleg, vagy velőt erkölcsi törvények kitagadottjainak, a fuldokló ország segítségére. E hő
böztetjük meg.1 A hosszú és erős fagyasztott a hideg. Visztula Dnyesz- a Lombroso tipusok képviselőinek sök szobra nem a sorvadás és pusz
küzdelem acélossá edzette a magyar ter, Dunajec, egész Galícia, Buko uralmát kellett megérnünk! A vállán tulás csendes belenyugvását hirdeti.
izmokat, a sokáig tartó szenvedés, vina, Kárpátok, Uzsok, Lengyelor földet tartó Atlasz összerogyott a Meg kell szerezned azokat a képes
a szebb jövőbe vetett remény és szág, Limanova, Doberdo, Belgrád, súlyos magyar globys alatt, meg ségeket és szellemi fegyvereket, me
hit révén gyémánttá köszörülte a Kragujevac, Montenegró, Albánia. szűnt az erkölcs gravitációs ereje és lyek a mai viszonyok között bizto
magyar lelket. A keletről idesza Románia; ki tudná felsorolni mind őrült rohanással vágtatott az erköl sítják Magyarország létezését. Ha
kadt maroknyi vándor magyar nép azokat az országokat és helyeket, csi megsemmisülés felé a magyar megszűntünk előre törni, kezdődik
nagy és hatalmas nemzetté vált. ahol a magyar katona vitézségéről bolygó, melynek megállitója csak a visszafejlődés és hanyatlás. Tanulj;
Hazát alapított, tejjel-mézzel folyó hősmondák születtek?!...
ez lehet: a tiszta erkölcs és ragyogó emeld a nemzeti kultúrát, növekedj
Kánaánban lakott; mig nem a go
Aztán bekövetkezett a hitszegő hazaszeretet. Ezekre újból fel lehet lélekben és testi erőben is, mert a
nosz szomszédai megfigyelték a fá árulás. A magyar katonát legyőzni építeni a történelmi Magyarország kultúra megvédéséhez majd egyszer
radságos munka folytán megszer nem tudták, tehát álnok jelszavak boltiveit. A magyarságra uj honala- kard is kelll Hozz ebbe az ernyedt,
fülledt légkörbe uj energiát* A min
zett jólétet. Egyik háború után a kal, Ígérgetésekkel elszéditették, hogy pitás vár...
másikat inditották ellene, mig végre kivehessék a kezéből a hősiesen
Hogy egy nép miképen állja denfajta hitetlenség korában’ erős
elérkezett a legnagyobb: a világhá tartott fegyvert. A világháború po meg. helyét a maga történelmi hiva hitre, az idegkimerültség korában
ború. Sok veszélyben megerősödött koli koncertjéből 1918 októberében tásának küzdelmeiben, s mekkora keménységre és gerincre van szük
karral és az igazságban vetett még sokan hazatértek mellükön a meg ellenállást tud tanúsítani: az nem ségünk.
erősebb hittel szállott a magyar a érdemelt kitüntetés számtalan jelei annyira attól függ, hogy mit tud,
Kedves tanulóifjúság! A világ
harci síkra. Katona lett az egész vel: Kedves tanulóifjúság, hősök ’.’anem. hogy mit hisz magáról. Erre nak minden táján apáitok, testvére
ország. A gyermekek, a nők, az ezek, akik előtt lévett kalappal járj! a hitre sohasem volt nagyobb szük itek rokonaitok gondozatlan sírján
aggok, az itthon maradottak gon — De sokakra ■— ki tudná meg ségünk, mint épen most. A mi ma vadvirágok nőnek- Szivük, mely oly
doskodtak arról, hogy a kint küzdő mondani mennyire — akik virág gyar nemzedékünk akkora mélységbe erősen dobogott értetetek és a ha
katonaság szükséget ne lásson. Pus gal díszített vonatokon dalolva men zuhant, amelynek feneketlen sötét záért, idegen hantok alatt pihen;
kák ropogása, gépfegyverek katto tek ki édes hazánk szent rögeit ségébe alig hatolt be a napsugár, lelkünk: itt van e ^szoborban! Éle
gása, ágyuk bömbölése, süvítő go megvédeni, csak a halál várt: ezek, ahonan nem láthatja az ég vigasz tüknek és haláluknak példája ta
lyók, sistergő gránátok morajló zú — kiknek dicsőségéről az esti szellő taló kékjét és az élet boldog szép nítson meg benneteket a fanatikus
gása reszkettette meg rémesen a is regél, amikor a sírjukon termett ségeit. Amikor annyi hitványság és hazaszeretetre, serkentsen és intsen
levegőt. Ó hányszor láttuk mi is, vadvirágokkal suttogva játszik, ami hazugság fölemelt fővel vonul végig benneteket, hogy egy pillanatra sem
akik ott voltunk a pokloknak sötét kor a hold sárga- kísérteties fényt a világ színpadán, amikor az erőszak tántorodjaiok meg a kötelességtek
A hősök szobránál.
Salgótarján és vidéke őskorához.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
négy vármegyei mureum v. őre.
(Folytatás)
V. Kazár. Salgótarján városától
délkeletre, légvonalban alig 5— 6 kilomé
ternyire fekszik az eredeti, színes, szép
népviseletéről és ősrégi, kazár-származá
súnak möndott lakóiról híres Kazár köz
ség, mely mint kő- és bronz-kori lelőhely
eddig ismeretlen volt az irodalomban. Á
néhány éve felvetődött régészeti leletei
alapján azonban az is nevezetes helyet
foglal el Nógrád-megye archaeológiájában.
Régészeti jelentősége a közel jövőben
megejtendő, behatóbb ásatások és tanul
mányok révén, bizonyára még csak emel
kedni fog.
Ugyanis a bazalttakaróval borított
Somlyahegy (587 m.) és a Kazár község
(249 m.) között elterülő Szőlőverő-domb
(344 m.) déli lábainál, vagyjs az u. n.
Szőlőverő-alján II! 1923, júniusában a Sal
gótarjáni Kőszénbánya R. T. egyuj bá
nyatelepet létesitett, melynek Csacsinovits
épitészmérnök .vezette építkezéseinél, a
munkások több érdekes leletre bukkan
tak. A leletkörülményekről keveset isme
rünk; amit mégis tudok róluk, azt is Dzsida
József bányagondnoknak köszönhetem.
A leletek jó része a bányaigazgatóság
salgótarjáni gyűjteményébe került.
Nevezetesen az egyik tisztviselőla
kás alapjainak ásásánál, 4 m. mélység
ben, egy — azóta elkallódott — ember
koponya 4$ néhány más csont hevert a
tűzhelynyomok mellett. Ugyanitt 1) egy
érdekes kis kőbaltát (I. tábla, fig. 12*,
6) is találtak. Trapéz-alakú, foka felé kissé
' nyúlánk. Szélesebb oldalainak mindketteje
*1 A Mólóbíl ma már hírmondó sem
radt Itt!
ma
domborult, de mégis egyik inkább dom
ború, mint a másik, vagyis a balta kis
Ívben hajló éle kettősszántu. Világosszürke
alapanyagú kőzetből
(bazalt-féleség?)
való, melybe számos sötétebb szemecske
van elhintve. Helyi származásúnak látszik
ez az igen szép, jellegzetes és tanulságos
alak, mely bizonyára a neolit-végéről (eset
leg a bronzkor elejéről) való.
2) Kova-eszközök (3 drb.). Egyik
tejopálra emlékeztet és a belőle letapin
tott darabok helyei jól kivehetők rajta.
A középső-darab kalcedon-penge, egyik
felén éles gerinccel s egyik élén jól kive
hető és a használattól eredő, finom retouche-sal. A 3-dik, legkissebbik darab,
faopálból van lepattintva. Minthogy a fa
opál Salgótarján környékén elég gyakori
a miocén-kori rétegekben, azért ez utóbbi
helyi eredetű (ehet.
3) Állat-szobrocska,
vörhenyesre
égetett agyagból. Csak törzse és nyaka van
meg, mig feje, farka és a 4 végtagja letöre
deztek, de helyük igen jól kivehető (I. tábla,
fig. 23.). Bizonyára gyermekjátékul v. amu
lettül szolgált s analógiáit a közeli Piling
Várhegyéről jól ismerjük.
5. Lyukkal ellátotti fog (I. tabla, fig
7 a, bj. Bizonyára Canina metszőfoga,
melynek átfúrása nagy gonddal készült.
Felfűzve kétségtelenül ékszerül szolgált
és pedig bizonyára a nyakon csüngött.
6) Csont ár (4'7 cm. hosszú), agancs
ból (?) hagy^sre csiszolva (I. tábla, fig 3).
7) Nagy agyagpiramis; nem szabá
lyos 6 oldalú kúp, nem finoman iszapolt
agyagból vörösre égetve. Hegyesedö ré
sze felé 10—15 mm. átmérőjű lyukkal.
Mag. 19 cm, talp széles. 11 és 9 cm, sú
lya 1 kg. 90 dekka. Analógiáit a közeli
r.iiinyi és gombai őstelepről s a távoli
kngyeli és somlói őstelepről ismerjük.
Már Rómer F. szerint (Műrégész, kalauz,
I. r. ősk. mürég. Pest, 1866, p. 20. fig.
30. és p. 39.) némelyek háló-, mások
szövőszék-sulyoknak vélik. Szövöszeg-nehezékek voltak, melyek a kőkori telepek
elmaradhatatlan jelenségei az orsógom
bokkal együtt.
8) Nagy orsó-gomb, kissé vörhe
nyesre, de gyengén égetett agyagból.
(I. tábla, fig. 20.) Felső és alsó kúpjai
elég magasak. Mag. 4'5 cm, széles. 5’5
—6 cm. közepén 1 cm.- széles lyukkal.
Az épületek alapjainak ásásánál 9)
egy hatalmas urnát (II. tábla, fig. 7.) is
találtak. Feketére van égetve, 2 füle le
tört; kiszélesedik a közepén. Mag. 46
cm, feneke 12’5 cm, kissé kiöblösödő
szája pedig 20 cm, széles. A legjobban
— kb. 36 cm-re — kiszélesedő részén
néhány bütyökkel is van diszitve. Jelleg
zetes, nem\korongon készült, bronzkori
urna, bár a töredékes csontmaradványo
kon stb. kivü|, bronzot sajnos nem tar
talmazott. VotT azonban benne 10) egy
letört fülű, igen durván alakított és ége
tett csésze; mag. 9 cm. öblös szája 10
cm., feneke pedig 6'5 cm, széles, (II. tábla,
fig- 6.)
11) kétfülü bögre (II. tábla, fig. 3.)
A fülek körül, a felső széle alatt, kissé
bemélyedö rész fut körül* A fülek között
középen bütyökszerü kidudorodás. Dur
ván iszapolt agyagból van feketés szür
kére égetve. Majd */< része hiányzik,
akárcsak az előbbi, ez is korong nélkül
készült.
.12) Háromszögű, sorozatos bemé
lyedésekkel és ugyanilyen kiemelkedések
kel, tehát negatív és pozitív háromszögű
terecskékel díszített cserépdarab (I. tábla,
fig. 21.); 2 keskenyebb oldala sima, a
díszítésekkel ellentétes lapos oldalán pe
dig letört fül helye látszik.
13) Feketére égetett, 1*5 cm. vas
tag cserépdarab; egyik oldala sima, má
sik pedig, bizonyára durva-szövettől eredő
benyOmkodás folytán, szabályos és apró
szemű hálóhoz hasonló rajzolatot mutat,
14) Négyszögletes, 4*5x7 cm alap
területű és 4.8 cm. magasságú, felül tel
jesen nyilt-száju edényféle, feketére ége
tett agyagból. (11. tábla, fig. 4 a, 6).
Alsó és felső szélein kettős bevágásu
szalag vonul végig, függélyes rovátkák
kal. A 2 szalag közötti teret, mind a 4
oldalon, zegzugos bevágások diszitik. Az
edényke 4 alsó és 4 felső sarkán is, füg
gélyes irányú lyukak voltak, amelyekbe
zsinórt v. fémhuzalt fűzve, az edénykét
felfügeszthettékf Két alsó lyuk még tel’es épségben Van, a többinek csak jól
úvehetö helyéi) illetve a belőlük lefutó
kis csatornák láthatók, Mi célra szolgál
hatott az edéhyke, nem tudom; talán
öntőtégely lehetett?
I
Fent a Szölőverö oldalain és tete
jén bronzkori földvár lehetet, amit az elég 1
jól kivehető, demár {felszántott sáncárkok
helyei és bronzkor régiségei bizonyíta
nak. Innét származik 15) egy igen érde
kes, de szokatlan alakú bronztü (l. tábla,
fig. 25.) és rengeteg cserépedény töre
déken kívül két szép átfúrt agancsszer
szám 16) hegyesvégü kisebb lyukkal (I.
tábla, fig. 1 és 17) tompább végű, zömökebb és nagyobb nyéllyukkal biró agancs
szerszám. (I. tábla, fig. 2.) 18) Szűrőedény töredéke, 8 épen megmaradt, 3
—4 mm-es lyukkal. Kubinyi ugyanilyet
ir le, Lapujlöről.
Kazár neolit- és bronzkori leleteit
eddigelé nem igen lehet különválasztani,
F.zt is csak a további rendszeres ásatá
soktól remélhetjük*
(fo’yt. köv.)
*
�A MUNKA
2. oldal
teljesítésében és a tiszta erkölcs kö
vetésében.— És X* felnőttek, tarjániak! Titeket is figyelmeztet e szo
bor. Csak addig ünnepeljétek han
gos ünnepléssel az ő emléküket,
amig nincs okolok szégyenkezve
pirulni árnyaik felidézésénél, mert
ők a múltban eszmét és irányt je
lentettek mindhalálig.
Katonák! Kezetekben a puska
és a becsület jelképe a zászló; vi-
gyázatok, a luciferi gonoszság ki ne
csavarja inég egyszer a kezeitekből!
Ha majd eljön — úgy hiszem, nem
sokára — a magyarok nagy ünnepe,
véresen és megtépetten visszahoz
hatjátok a zászlót e szobor ele, de
becstelenül — soha/ íMert:
Sehonnai bitanj ember,
Ki, majd ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete!
A községek feladata a gümökór elleni küzdelemben.
A gümökór leküzdésére irányuló
mozgalom legjelentősebb intézménye volt
régebben a szanatórium, mely széles ke
retek között próbálta kitűzött célját elérni.
-Mióta azonban a tuberkulózis oko
zója ismeretes, a betegség elleni küzde
lem nem állhat meg a már kitört baj
gyógyitásánál, hanem a megelőzésre tö
rekszik. Ha a gümökór elleni harcot eb
ből a szempontból tekintjük, akkor a
problémák egész tömege merül fel és
vár megoldásra.
A tuberkulózis elleni küzdelem ma
már nemcsak a beteg embert tartja szem
előtt, hanem voltaképen mindenkire ki
terjeszti tervszerű cselekvését, Ez a kö
rülmény az oka, hogy a feladat elvégzé
sét nem lehet ma már egyik, vagy má
sik faktorra hárítani, hanem valamennyi
faktornak vállvetett és céltudatos együtt
működése hozhat ezen a téren komoly
eredményt. Ezen együttműködésen belül
minden tényező megtalálhatja a maga
feladatát és ennek megfelelően kell, hogy
elvégezze kötelességét.
A problémák eme tömegében mai
viszonyok között mi a községek és váro
sok feladata? mi az, amit módjukban van
elvégezni, ahogyan azt az egyéb ténye-,
zők, állam, társadalom, munkáspénztárak
stb. adott helyzetüknél fogva nem birnák
olyan jól megoldani?
Első helyre kell, hogy állítsuk a
tüdőbeteggondozó intézetek szervezését,
mert ezek olyan intézmények, melyek
szükebb körzetben az összes, a gümökór
elleni küzdelem céljait szolgáló, más in
tézmények létesítését és az illető körze
tének magában a gümökór elleni orszá
gos küzdelembe való kapcsolását is el
kell, hogy végezzék.
A tüdöbeteggondozó intézetben min
den község olyan szakértő szervet nyer,
amely megrajzolja részére a küzdelem
helyi tervrajzát és résztvesz annak egyes
fázisainak kiépítésében. A háború utáni
súlyos viszonyok még kiterjesztették ezt
a célkitűzést, mert olyan problémák tó
dultak előtérbe, amelyek sokkal sürge
tőbbek, mint az előbb emlitettek.
A béke boldog éveiben például
vajmi könnyű volt megoldanunk egy-egy
tüdőbeteg elhelyezésének kérdését. 15 —
20 koronáért béreltünk a feitözö egyén
részére külön szobát, elhelyeztük óit és
ellenőriztük. Ma, sajnos, sem betegnek
sem egészségesnek nem tudunk sok eset
ben hajlékot szerezni és sokszor 6—8
tagból álló család legprimitivebb elhelyez
zése is lehetetlen. Ilyen körülmények
között a tuberkulózis elleni küzdelemből
a városokra háramló legfontosabb feladat
a lakáskérdés minden eszközzel való meg
oldása. Addig is azonban, amig rendsze
res építkezés utján az egyedül természe
tes és megfelelő megoldás bekövetkezik,
oly átmeneti intézkedések szükségesek,
melyek tekintettel vannak a gümökór
nagy- jelentőségére. A megürülő lakás
kiutalásánál, mint tekintetbeveendő szem
pont kell, hogy szerepeljen a veszélyez
tetett családtagok és a megmenthető be
tegek érdeke és kiutalás sorrendjében
kell, hogy döntő szava legyen a tüdőbeteggondozó-intézet szakvéleményének.
Mátraszele község népe megmutatta,
hogy a' múltban oly igen jól bevált ter
rortól nem fél, azzal kész szembeszállani
s a jövőben állandóan résen lesz.
Hiszen .elegendő a legutóbbi nem
zetgyűlési képviselő-választásokra vissza
gondolni, amikor soha nem látott, gya
nús alakok járták végig a községeket s
gyújtogatással, gyilkossággal fenyegették
meg a szavazókat, hanem a világot meg
váltó zsidó szociáldemokraták zászlaját
segítik előre vinni. A szegény félreveze
tett munkás, a megfélemlített gazda fel-
Akik ott voltak, azok bizonyíthat
ják, hogy a három elvtárs igyekezett disereten kivonulni onnan, nehogy valami
baj érje őke1!
Elvtársak! Be kell látni, hogy Mát
raszele elveszett terrénum — itt nem le
het bolondgombákat beadni a tisztessé
ges magyar népnek. Ha a jánosaknai
munkások be nem hozzák Mátraszelére,
nem fogadja ott a képviselőket 10—12
embernél több. A telepi munkások min
dig elöjárnak — ezek képviselik a szocik
elitjét. Ezek mindenre kaphatók — nem
úgy azonban a községbeliek.
Elvégre furcsának találja az ember,
hogy épen Mátraszeléte tűzte ki Klárik
Ferenc a beszámolóját, mikor tudhatta,
hogy ott nem fogják meghallgatni. —
Vájjon mit szólnának az elvtársak ahhoz,
ha egy kormánypárti képviselő Salgótar
jánba, vagy Tatabányára, vagy egy má
sik igen exponált szoci központba tűzné,
ki a beszámoló beszédet I Nemde ott is
méltó felháborodást váltana ez ki!?.—
Számolni kell azzal is az elvtársak
nak, hogy a józanul gondolkodó, tisztes
séges érzelmű magyar nép lelkében egy
tisztulási folyamat indult meg, amikor a
nemzetköziséggel, az. istentelenséggcl, a
destrukcióval szemben az Isten, Haza és
Király magasztos és szent érzelmei szállják meg a lelkeket, mert csak e szent
érzelmek birtokában lehet magyar jövő,
csak ezek segíthetik elő az cpedve várt
feltámadást! A másik utón haladva enyé
szet, pusztulás, halál vár a nemzetre. —
Mátraszele gerinces népének példája
szolgáljon irányításul a járás többi köz
ségeinek is, mert mégis csak arcpiritó a
járás többségben levő földmives népére,
hogy itt nem kisgazda képviselő képvi
seli a nemzetgyűlésben a nép érdekét,
hanem a szegény munkásnép nyakán ülő
s ezeket félrevezető destrukció. — A
mátraszelei eset fényes példája annak,
hogy a hazafias érzés nem fél a terror
tól, ezt semmibe sem veszi s minden pok
Bármily nagy akadályok tornyosul-1 lokon keresztül tör" az igazság felé! —
nak ma a lakásoknak megfelelelö szám-J
A Népszava junius 15iki számában
bán való létesítése elé és pénzügyi okok
foglalt valótlanságok jellemzik az elvtár
kal bármennyire magyarázhatók és ment sak eszközeit. — Mindig és mindenhol
hetők ezek, a tuberkulózis elleni küzde
csak hazugság, valótlanság! Nem gondol
lem mégis megkívánja, hogy minél több
ják, hogy ezzel nem sokra lehet menni!
történjék a súlyos helyzet megoldására. Jaj azoknak az elveknek, jaj annak a
Az uj kislakásépitő akció folyamán
állandóan figyelemmel kell lennünk, hogy
ezeknek várható lakói között nagyon
gyakran fog szerepelni gümőkóros és
ezekre való tekintettel az épületek léte
sítésénél aránylag csekély költséggel el
érhető fedett tornácról, megfelelő kis előkerttel, már jólelőre gondoskodás tör
ténjék.
Klárik „elvtárs” Mátraszelén.
E község részére maholnap külön, önálló
rovatot kell a Munka cimü lapban nyitni,
mert ez a község lassanként vczetőszerc■ pet ragad magához s megmutatja a többi
járásbeli községnek is, hogy a tespedés,
a szocialisták buta terrorja lenyűgözi a
haladni, röpülni, megujhódni vágyó lelke
ket s koporsóba zárja a feltámadásnak a
reményét is.
Junius 13.-án Králik Ferenc és Kéthly
Anna elvtársak beszámolni jöttek Mátraszelcre- gondolván, hogy egy héttel eze
lőtt ott járt á főispán, ott járt a vár
megye vezetősége s a hősök szobrának
leleplezése alkalmával lefolyt, minden lel
ket és szivet megragadó nagyszerű ünne
pély erkölcsi hatását ördögi aljassággal
tönkre akarták tenni, meg akarták sem
misíteni.
Nem találunk szavakat, kifejezése
ket erre a tapintatlan durvaságra, mert
a polgári társadalom, a hazafiasán gon
dolkozó polgárok a múltban rendezett
szocialista gyűlések után még csak nem
is gondoltak ilyen aljas eszközökre és
fegyverekre, de elvégre a tisztes érzelmű
polgárok türelme >s elfogy s olyan esz
közöket használ, amely a célnak megfelel.
Csekey Sándor kazári jegyző, nehogy
ott esetleg fegyverhasználatra kerüljön a
sor, a gyűlést feloszlatta.
Természetesen a Népszava junius
15’ iki száma kéjeiig a hazugságok özö
nében s olyan színben állítja be a mátraszelei beszámolót, amely valóságos dia
dalmeneté volt a két budapesti nemzet
gyűlési képviselőnek.
ült ennek a gyáva, sötétben dolgozó ter
rornak. A járásnak többségben levő be
csületesen gondolkozó polgári társadalma
elbukott, a választó kerület a szocik bir
tokába került.
De helyesen jegyezte meg a máiraszelei lélekemelő ünnepélyen a vármegye
feje, hogy ez a nagyszerű ünnepély a fel
ébredés hajnalhasadása. Mátraszele kö
vetkezetes maradt, a hozzája fűzött re
ményekben senki sem csalódhatik.
Egy pár szerencsétlen megkótyagosodott munkás polgártársunk zöldgalyakból primitív diadalkaput emelt s a kivo
nult jánosaknai bányatelepi munkások
egetverő éljenzése közben bevonul! Klá
rik Ferenc és Kéthly Anna, valamint Deutscher Károly elvtárs. Zeneszó nem ■ fo
gadta őket, a fúvós zenekar a közremű
ködést megtagadta.
Éles István mátraszele! kisgazda,
aki egy negyed nemesi teleknek a tulaj
donosa, 16 éves nevelt leányával csokrot
nyujtatott az elvtársaknak s Tóth matyi
Sándor kőszénbányász áradozó örömmel
fogadta a .megváltókat."
Mátraszele népe ettől a fényes ün
nepségtől távoltartotta magát, a szövet
kezet előtti térségen alig volt50-60ember. Ezek is mind a telepekről rekrutálódtak. A többiek messziről nézték a túl
nyomóan idegenekből álló társaság eről
ködését.
Majd felvonultak az ébredők is és
ezek közbeszólásaira olyan éktelen lárma
és orditozás tört ki, hogy ott többé a
rendet fenntartani nem lehetett.
A hatóságot képviselő jegyző sza
vai, 'figyelmeztetései teljesen elvesztek az
óriási zűrzavarban s mikor már fenyege
tően lépett fel a jánosaknai munkásság,
politikai iránynak, amely csak hazugsá
gon épült fel s csak a hazugság és valót
lanság képezi az alapját. — Ezt bizo
nyára elsepri az idők szele és Mátra
szele. —
Hírek és különfélék.
A kormányzó ur Öfoméltóságá
nak Rzlilet^aoapja
Junius 18-án
ünnepelte a Csonka Haza: Nagybányai
vitéz Horthy Miklós, kormányzónak a
születésnapját. Nagy ünnepe ez a nem
zetnek, mert az agyongyötört, kifosztott,
kifáradt ország a biztos megsemmisülés
elé nézett akkor, amikor a kiváló ten
gerész-parancsnok tharkáns egyénisége
feltűnt a szegedi horizonton s a magya
rok sötétfelhős egén a remény hajnalha
sadása pirkadt. A neve már akkor fo
galommá vált s a történelemé volt, ami
kor az olrantói nagy tengeri csatában
ontotta drága magyar vérét a magyar
tengerért, melyei, ha az alvilág luciferi
rafinériája elragadt is tőlünk, nem
csüggedünk, mert érettük, hogy ez csak
átmeneti állapot, mely meg fog szűnni
még Horthy Miklós életében, csak imád
kozzunk a kormányzóért, hogy minden
vágya, terve sikerüljön’ Fehér lován be
fog vonulni, Kassa, Pozsony, Temesvár
elrabolt városokba! De ő ehhes csak egyet
kér: a magyar összetartást! (A kormányzó
születésnappn városunkban nagy ünnep
van, szentelik az uj kaszárnyát, melyről
részletesebben alább emlékezünk meg.)
Halálozás. Pap Gyula acélgyári
munkás 37 éves korában agyhártyagyulla
dásban 2 napi szenvedés után meghalt.
A harctéren szerzett betegséggel küzdött
a fiatal szervezet, mig végre vőlegény
korában, két héttel esküvője előtt győze
delmeskedett a kór s a lábnál megkez
dődött fájdalmak hamarosan az agyvelőig
értek s megölték a fiatal munkást. Teme
Salgótarján 1926. junius 19
tése, melyet Horváth László r. k. s. lel
kész végzett nagy részvét mellet folyt le
f. hó 13.-án délután. Gyászdalokat adott
elő az acélgyári Olvasóegylet dalárdája,
a szociáldemokrata dalárda és az acél
gyári zenekar.
Utolsó önképzőkör a polgá
riban. Vasárnap, f. hó 6.-án tartotta a
polgári iskolai Önképzőkör utolsó ülését.
Az érdeklődő közönség szinültig meg
töltötte a tornatermet. Ott voltunk, sze
retettel néztük végig a tartalmas műsort
cs boldog megelégedéssel távoztunk. Egy
darab napsugaras, vidám- gyermekvilág
derűjét láttuk, amely át van itatva mé
lyen a hazaszeretet, a megalkuvást nem
ismerő büszke magyarság érzésével! Hála
és köszönet illesse ezért az Igazgató urat
és a vezető tanári kart. A műsor komoly
részét a 3 felv. irredenta színmű: „Pongrácz Kató" képviselte. Az együttes jól
volt megválasztva, az itt-ott feltünedező,
elkerülhetetlen hibák csak kedvesebbé
tették a hatást. A sok vidám, ragyogó
szemű leány lelkesedése ellenállhatatlan
erővel ragadta a hallgatóság lelkét, a
hazafiság és a mély hit a jövő szabad
ságban pedig meghatott. A szereplők
közül jó volt; Pongrácz Kató (Németh
Judit) Gyulayné (Révai Erzsiké) Bacsilla
tanárnő (Kozár Kató) és Iskola szolga
(Kádár I.) akik igen otthonosan és zavar
nélkül mozogtak a színpadon. Az előadás
fénypontja Gurszky Olga szavalata volt,
aki a „Rákóczi Ferenc Rodostóban" c.
melodrámát szavalta' Malinovics Alice
gyönyörű zongorakiséretében. Mindketten
rutinirozott előadók, akik tökéletes mű
vészi hatást tudnak kiváltani. Percekig
zúgott a taps, a szavalót háromszor hív
ták a függöny elé. A .Táncéra" c. kis
bohózat alakjait nagyszerűen karakterizálta; Breier, Malinovics, Zorkóczy, Veigher és Hunyár. Igen szép volt még Ko
zár Kató „Nyitányba, stílusosan szokat
lan technikával játszva. Virág I. szavalta
Végvári: „Eredj ha tudsz" c. költeményét,
végül Kozár Kató zárószavai után a kö
zönség azzal a harmonikus tudattal lel
kében oszlott szét, hogy hála Istennek,
ebben a szanált, bélistás keserű világban
is van még egészséges, hamisíthatatlan
gyermekkedéiy, amely helyesen szeretve,
a legsötétebb, fenyegető szomoruság-ár- '
nyon is győzedelmeskedik. Gratulálunk,
csak tovább ezen az -utón!
Egy ébredő begyéből A fő
úton nemrég bezárult egy keresztény
üzlet s ajtaja fölé a régi helyébe egy
zsidó Cégtábla akasztódon fel.. Egy goj
tehát gájdeszbe került. Mily nagy öröm
lett Izraelben. Egy szaporabeszédű zsidó
igy lelkesedett: .Vigyázzatok gojok I így
fog járni egy éven belül minden keresz
tény. Igaz, hogy ez a bizonyos zsidó,
amint mondják bolond. De azt a kutya
fáját, ha egy bolond zsidó is igy mer
beszélni, min töri a fejét a többi nem
bolond zsidó?l — Fcntemlitett bolond
zsidó még azt is mondta, hogy az itteni
zsidó ifjak megalakították az ébredő zsi
dók egyesületét. Ismertetőjel a lúdtalpon
kívül, fehérselyem zsebkendő a, „MógenDóvid“-dal. No ébredő magyarok. Nem
verrasztunk egyedül ö m. p. f.
A helybeli reálgymnázium
növendékei érettségi vizsgája Újpes
ten a következő eredménnyel végződött:
Jó érett: Almási Géza; érettek Botár
László, Dénes Andor, Ráthonyi Ákos és
Fekete Alfréd. Utóbbi magyar dolgozata
mértéken felüli volt. Javító érettségire 2
növendéket utasítottak egy-egy tárgyból.
KereSztényBaociallsta
népgylilés lesz Baglyason, f. hó 20.-án
délelőtt 11 órakor, amelyet tábori mise
és szentbeszéd előz meg 10 órakor. A
népgyülés szónoka Rohály központi tit
kár. Ugyancsak 20.-án délután 4 órakor
értekezlet Saigon.
Értesítés. Van szerencsém a n. é.
közönségét tisztelettel értesíteni, hogy a
város tulajdonát képező Sportliget ven
déglőt cs uszodát f. hó 20-án, vasárnap
megnyitom. Fötörekvéscm lesz, hogy ven
dégeimet minden tekintetben kielégítve,
ezen gyönyörű helyet a n. é. közönség
kedvenc szórakozó helyévé tegyem. Be
cses pártfogást és tömeges látogatást kér,
tisztelettel Tóth István vendéglős. Salgó
tarján, 1926. évi junius hó.
Meghívó, A salgótarjáni HL körz.
áll. el. iskola növendékei f. hó 20-án d.
u. 6 órai kezdettel a Vadászszálló nagy
termében a szegény tanulók tanszereinek
beszerzésére, jótékonycélu szinelőadást
rendez, melyre az érdeklődő szülőket és
tanügybarátokat tisztelettel maghivja a
rendezőség. Belépődíj: I. hely 15.000 K.
II. hely 10.000 K. és állóhely 5000 kor,
Bejárat a Vadászszálló nagy kapuján.
�Salgótarján, 1926. junius 19
A MUNKA
3 oldal
F
Építik a Katolikus Kört.
' Hosszas vajúdás után végre julius
első napjaiban megkezdik a helybeli Kát.
Olvasókör uj és minden igényeket kielé
gítő székházának a felépítését.
A kérdés megoldása nagyon nehéz
volt. Akik az építést előkészitő munkák
tól távol állottak, azok nem is sejtik,
hogy mit jelent a szükséges tőke hiányá
ban. egy közel 700 milliós építkezést fe
lelősségteljesen és becsületesen lebonyo
lítani. Sokan — bár hihető, hogy jóhi
szeműen, — kritizáltak, gáncsoskodtak,
néhány kevésbé jóhiszemű, komolytalan
egyén pedig alaptalanul gyanusitgatta a
Kör sáfárait. De csak igen kevés volt, aki
igaz keresztény megértéssel átlátta és
megértette a nemes célért dolgozók ön
zetlen erőfeszítéseit és nagylelkű adomány
nyal jött azok segítségére. Akadtak ilye
nek is, de el kell ismernünk, hogy inkább
a jólelkü szerény munkásnép köréből.
Ezek szent lelkesedésükben a mai nehéz
viszonyoktól nem csüggesztve maguktól
és családjuktól Vonták meg a legszüksé
gesebbeket, hogy felépülhessen az a ked
ves Otthon, mely a keresztény magyar
társas életnek, sok nemes gondolatnak,
egészséges társadalmi megmozdulásnak
lesz a csiráztatója és melengető hajléka.
Meg kell azonban vallanunk, hogy saj
nálattal nélkülözi a Kör vezetősége mindezideig nemes munkájában azoknak a tá
mogatását, kik katolikus magyarnak szü
lettek ugyan, de kevés, vagy semmi ér
deklődést nem mutatnak vallásos és ha
zafias ügyek iránt. Bőséges anyagi erővel
rendelkeznek, magas műveltségük és még
magasabb jövedelmük van, azért a ke
resztény magyar társadalom joggal elvár
hatná. hogy több megértést tanúsítsanak
olyan intézmények iránt, melyek termé
szetüknél fogva hivatva vannak arra, hogy
sok erkölcsi és anyagi ; nyomorúsággal
mégvert városunkban nemes keresztény
elvek alapján több békét, boldogságot
és törhetetlen hazafias hűséget fakasszon.
Itt dicséretes kivételként kell meg
említenünk városunk legnagyobb földes
urát, ki gavallcrosan jó néhány millióval
jött az intézmény segítségére. Ugyanak
kor ridegen elzárkóznak a nagyvállalatok,
melyeknek egyike 32 milliárdot osztott
ki a boldog részvényesek s főkép az
igazgatóság kisded körében, mely hor
ribilis összeget legnagyobb részben a
tarján és vidéki munkásság verejtéke
gyöngyözte ki számukra. Mikor nincs
egy garasuk a saját munkásaikból alakult
hazafias keresztény intézmény támogatá
sára, ugyanakkor a zsidótoké titkos csat
lósát, á szocialdemokra taszervezetet szá
molásán milliók erejéig segítik. — Okul
junk ebből a jövőrel
Valamennyien pedig jóérzésü ma
gyarok, szegények és tehetősek, iparkod-
junk megérteni ésszel és szívvel a társas
élet szükségét, egymás igényeit, emberi
jogait, magasabb kulturális lelki és haza
fias törekvéseit s mindezt jól felfogott
közös érdekünk gyanánt önzetlen áldo
zatos lélekkel szolgáljuk. Mert ezek elöl
ridegen elzárkózni, a hazafias társadalmi
kötelességek elmulasztásának súlyos vádja
nélkül nem lehet.
Node nem vádolni akarunkl Hisszük,
hogy megmozdul a lélek, mert nem halt
meg a leányzó, csak alszik, alszik egye
lőre az érzéketlenség letargiájában. De
komolyan bízunk benne, hogy felébred
és értékes erkölcsi s anyagi támogatásá
val a jótakarók, az önzetlenek támoga
tására fog jönni. —
Egyébként elmondhatjuk, hogy az
építkezés tulajdonképen létrehozója és
sürgetője nem más, mint az országszerte
mindjobban megerősödő nemzeti és ke
resztény gondolat, melynek a Kör veze
tőségéből nyolc-tíz ember lelkes megér
tője és felkarojója lett. Szent lelkesedés
sel agitáltak szóval és Írásban komoly
ügyük mellett. Szavaik visszhangra talál
tak a vármegye kitűnő főispánjánál, agi
lis polgármesterünknél, nemkülönben a
lelkes magyar műszaki és adóügyi taná
csnokoknál, kik értékes támogatással len
dítették a megvalósulás felé az építkezés
ügyét. Hasonló elismerés illeti meg Kilczer Béla építészt, ki alapos képzettség
gel és sok munkával készítette elő az
építés műszaki részét.
Az érdeklődő közönség teljes tájé
koztatására azonban el kell árulnunk va
lamit. Kilczer építész kjtünő tervét, mely
a legkényesebb igényeket is kielégíti,
mely gondoskodik a kér. magyar társa,
dalom minden rétegének megfelelő Ízléses,
sőt fényes Otthonról melyet egyelőre csak
részben tudjunk megvalósítani az anyagiak
hiánya miatt. Fel fog épülni a diszterem
kitűnő felszereléssel 11x17 méteres méret
tel, de a társalgóhelyiségek megvalósítása
a jobb jövőre marad. Bevalljuk, az épít
kezés igy csonka és befejezetlen lesz és
hátrányára lesz a köri élet kifejlődésének.
De mi éppen ebbe bízunk, hogy a Kér.
magyar társadalom be fogja látni ezt és
saját Otthona felépítésére nagylelkűen
összefogja adni a még hiányzó 200 milliót.
A Kör vezetősége az elutasitástól való
félelem miatt már kérni nem akar, bízik
a megértés felébredésében, mely alapos
tápot nyerhet a jul. 1-én meginduló ko
moly munkában.
A Munka a maga részéről a kér.
magyarság szerető megértését és áldozat
készségét kéri, hogy nemes lélekkel men
jenek segítségére a lelkes köri veze
tőknek a nemes eszme megvalósításában.
r. n.
„A cigány" c. eredeti nép bár sympatiánk utóbbiak mellett volt.
színmű került 13.-án este színre a Róm. Megemlítendő és a közönséget érdeklő
Kath. Olvasókörben, a Kér. Szoc, Va
sasgárda közreműködésével. A nagy igye
kezetei előadott színdarab szereplői kö
zül a Zsiga cigányt személyesítő Laczkó
János kellemes hangjával és kitűnő játé
kával tűnt ki. A többi szereplők is nagy
igyekezettel töltötték be szerepüket, csak
nagy kár volt, hogy a darabban előfor
duló énekszámokat nem a kath. kör. tel
jes zentlcara kisérte, amely kitünően ját
szott egész este.
Városi közgyűlés. Folyó hó
16-án szokatlanul nagy látogatottság mel
lett folyt le a városi közgyűlés. Tárgyai
között első helyen állott az a javaslat,
hogy a május 30-án díszpolgárokká vá
lasztott Vass József miniszter és Dr.
Sztranyavszky Sándor főispán kéresse
nek fel díszokleveleiknek itta helyszínén,
ünnepélyes keretek között való átvételére,
amit örömmel fogadott el a közgyűlés.
Fontosabb tárgyak voltak az árvízkárok,
az árvizek elleni védekezés céljából a
kapás területek befásitása, magánosok és
tisztviselők építkezési állami kölcsönből.
A Forgács utcai lakósok régi kérelme
teljesül a villamos világitási vezeték meghosszabitásával, amit sürgősen kell vég
rehajtani. Az uj vágóhíd ajánlatai feletti
döntést további adatok beszerzése céljá
ból levették napirendről. A Menház utca
torkolatának rendezése az uj vasúti út
átjáróval együtt haladást és főként a ko
csitulajdonosoknak egyúttal örömet is je
lent Egyéb jelentéktelen tárgyak mellett
az uj vásárok ügye okozott némi izgal
mat, mivel itt a kereskedői és iparos ér
dekek ütköztek össze. Előbbiek győztek,
határozat volt a városházán a hivatalos
óráknak a nyári hónapokban való meg
változtatása d. e. 8—12, d. u. 2—4 óra
közötti időre.
Értesítés. A salgótarjáni II. kör
zeti áll. leány és fiú- iskola, valamint a
városi iparostanonciskola növendékeinek
rajzaiból, slöjd tárgyaiból és ipari mun
káiból kiállítást rendezett a tantestület.
A szülök, a mesterek és az érdeklődők
figyelmét ez utón hivja fel a tantestület.
— A kiállítás megtekinthető a fiú-iskola
különálló termében.
A
Magyarországi
Kárpát- A starjáni kir. járásbíróság mint telek
Egyesület helybeli" osztálya junius hó
könyvi hatóság.
27-én Szilváskőre
kirándulást rendez.
Találkozás az Acélgyár salgói kapujánál
re2Rel 7 órakor, onnan indulás 7 óra 15
perckor a salgói fogaskerekű vasúton
Sajgóig, onnan gyalogséta a Szilváskőre.
Visszaindulás gyalog a Vízválasztón át
d. u. 5—6 óra között. Vezető: Puschmann Gyula. Élelmezésről mindenki maga
gondoskodik. Minél számosabb részivételt kér a Turabizottság.
Uj vedóglő. A város egyik leg
szebb helyén, az uszoda felett levő hegy
alján, árnyas fák alatt, a bányatelepi nagy
sportpálya mellett f. hó 20.-án fog ünne
pélyesen megnyílni, a sportliget vendéglő,
mely a város tulajdonát képezi. A bérlője
Tóth István, volt bgyarmati jóhirü ven
déglős- akinek személye garancia arra,
hogy a szolid árak mellett, szolid kiszol
gálásban is lesz része városunk közönsé
gének.
Nagyszabású kulturest lesz jul.
4-én este az acélgyári Olvasóegylet nyári
helyiségében, az Ébredő Magyarok Egye
sületének rendezésében. Bővebbet jövő
számunkban.
A Salgótarjáni M Á.V. segéd
tisztek köre ma 19-én este 8 órai kez
dettel, a nagyállomáson levő vámhelyiség
összes termeiben műkedvelő előadással
egybekötött nyári táncmulatságot rendez.
Belépőjegy 10000 K.
Hirdetmény. Értesítem a város
közönségét, hogy a városházán a hivatatalos órák jun. hó 15-től szept. hó 15*ig
a 118/1926. kgy. számú határozattal dél
előtt 8—12-ig és délután 2—4 óráig tartó
időben állapíttatott meg. Polgármester.
Laktanyaazentelés városunk
ban.
A magasztos ünnepségről, mely
kormányzónk születésnapján városunkban
lefolyt lapzárta miatt jövő számunkban
fogunk részletesen megemlékezni.
1513/1926 szám,
Árverési hirdetmény-kivonat.
Starján és Vidéke Hitelszövetkezet
végrehajtónak Bodor János végrehajtást
szenvedő ellen indított végrehajtás ügyé
ben a telekkönyvi hatoság a végrehajtási
árverést 5000000 kor, tőkekövetelés és
járulékai behajtása végett a Salgótarján
kir. járásbíróság területén levő Mátranovák községben fekvő, s a mátranováki
27 sz. tjkvben A-f-l sor 126 hrsz. (Ház
10 sz. az udvar s kerttel 330OÖI). alatt
felvett ingatlanból Bodor János B. 9. A.
illetőségére 17.873.000 Koronában ezen
nel megállapított kikiáltási árban.
Az árverést 1926. évi augusztus 26
napján dél e. 10 órakor fogják megtartani.
Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiál
tási ár kétharmadánál alacsonyabb áron
nem adható el.
Az árverelni szándékozók kötelesek
bánatpénzül a kikiáltási ár 10%’át^észpénzben, vagy az 1881:LX. t.-c. 42. §bán meghatározott árfolyammal számított
óvadék képes értékpapirosban a kikül
döttnél letenni, hogy a bánatpénznek
elöleges birói letétbe helyezéséről kiállí
tott letéti elismervényt a kiküldöttnek
átadni és az árverési feltételeket aláirni
(1881-.LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908
LX. t.-c, 21. §.).
Az, aki az ingatlanért," a kikiáltási
árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
Ígérni senki sem akar, köteles nyomban
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
pított bánatpénzt, az általa Ígért ár ugyan
annyi százalékáig
kiegészíteni, (1906:
XLI. 25. §)
Salgótarján 1926. évi junius hó 4.
Zelenka Ottó sk. kir. jb. elnök.
A kiadvány hiieléül:
Csömör Mátyás telekkönyvvezetö.
Polgári háború hadászata és harcászata
Irta: SAROLÉA CHARLES, az edinburgi egyetem tanára.
Kiállítás az acélgyári isko
A híres,'1925-ben megjelent könyv: rit az emberiség forradalmárainak és de
lában. Az évzáró vizsgálatok alkalmá „Ce que jeyi vu en Russie soiétiyue." magógjainak táborából.
ból, a szülők és a tanügyek iránt érdek
lődő közönség részére az elemi és ipa
rostanulók rajzai, nőikézimunka és szlöjdkészitményeiből sikerült, nivós kiállítást
rendezett a tantestület. A 6 éves kisgyer
mekek első ösztönös alkotásaitól, a 18
éves ifjak szakszerű munkájáig, mindent
megtalálhatunk itt tervszerű csoportosí
tásban, mely szépen feltünteti a tanulók
munka és alkotóképességének fokozatos
fejlődését. Az iskolában való munkáranevelés szegény elárvult hazánk felépí
tésére, munkaszerető, alkotóképes gene
ráció felnevelését szolgálja. Ez a munka
figyelmet és szerető érdeklődést érde
mel, miért is a rendező testület a kiállítás
megtekintésére hivja fel az érdeklődőket.
Megtekinthető 29-ig d. e. 10—12-ig.
Acélgyári Iskola Igazgatóság.
Elköltözés miatt, teljesen uj bú
tor, uriszoba, ebédlő, hálószoba azonnal
eladó. Tulajdonossal
telefonon
lehet
értekezni, közelebbitt a kiadóhivatalban.
(Amit szovjet Oroszországban láttam)
szerzője.
A kommunizmus és szocializmus ve
szélyeinek megismerése és tanulmányo
zása egy különös paradoxonra vezet ben
nünket: ugyanis a polgári háború hadá
szata és harcászata az utóbbi évében ha
talmasabb lett mint az idevonatkozó ka
tonai erőmegnyilatkozásuk maguk és azok
ismerete oly óriási anyagot képes, hogy
külön tudománnyá fejlődött. Amig a ren
des háború stratégiája és taktikája a hal
latlan mennyiségben mozgósított emberi
és anyagi tömegek folytán önmagát élte
túl és egyelőre az elért és a világhábo
rúban a klimázat a megért események után,
okvetlen retrográd stádiumban van, mi
által egy modern Napóleon zsenialitása
feleslegessé vá|t, addig a láthatatlan esz
közökkel folytatott polgári háború straté
giája hatalmas lendületet vett méretei
ben, amelynek harctere határt nem ismer
és amelynek hadi anyaga korlátlanul meI
Megértük a XX. században egyelőre
azt, hogy Machiavell tantételei érvényü
ket vesztve, egy sokkal lázitóbb és ve
szedelmesebb harcmodornak adták át he
lyüket: a latens
forradalom sohsem
nyugvó és küzdő tömegei taktikájának.
A kapitalista rendszerű hadseregek
taktikája és stratégiája Nagy Frigyes,
Napóleon és Moltke gróf személyein ke
resztül a katonai külön
tudományok
óriási tárházát építette ki. De a polgári
háború hadászat és harcászatának is meg
vannak a maga tudományos központjai
és tanárai A jelen bolsevista Oroszor
szág minden egyeteme immár kiváló agi
tátor közponnttá fejlődött. A kommunista
főiskolák egy-egy Sandhurst, Saint-Syr,
avagy Wiener Neustadt-ot jelentenek. A
propaganda művészetté vált és aolondok
lélektanának tanulmányozása komoly tu
dománnyá fejlődött. A demagógok izga
tása ma valósággal karriert jelent. A mo
dern kor agitátora immár nem amatőr.
�4. oldal
A MUNKA
Salgótarján, 1926. junius 19
Az űrlapot pontosan ki kell tölteni,
hanem professzionista: egyszóval rend Termelőszövetkezetek Egyesülete által az
szeresen űzik a forrldalmasitás tudomá ujértékelésre vonatkozó adott szakvéle azután az iskola vezetőjével (tanoncoknál
nyának technikáját és fokozni akarják azt mény előterjesztése. 3.) Az ujértékelt a munkaadóval), úgyszintén az illetékes
egészen a végső eredményig.
megnyitó mérleg megállapítása. 4.) Az elöljárósággal záradékoltatni.
Igyekeztem Ósszeállitani az uj szo újonnan jegyzendő üzletrészek névértéké
Az űrlaphoz csatolni .kell: 1. a ta
cialista stratégiának legfőbb princípiumait nek megállapítása. 5.) Az igazgatóság nuló legutóbbi évvégi iskolai bizonyítvá
és azqkat pontokba foglalva, akár csak és a felügyelőbizottság jelentése az 1925 nyát (vagy annak hiteles és teljes máso
Wilsön foglalta 14 pontba eszmeit, aláb üzletévről. 6.) Az 1925. évi mérleg, illetve latát), tanoncoknál a tanbneszerződést,
biakban állitottam össze.
zárszámadás megvizsgálása és megállapí (vagy hiteles másolatát), 2. a szülőnek,
De atnig az amerikai államférfi 14 tása. 7.) Határozathozatal 1925. évi vesz vagy a hadiárvának az illetékes, hatóság
pontja főleg csak egyéni véleményt kép teség fedezéséről. 8.) Az igazgatóság és tól beszerezhető „Egyéni-lap** másolatát.
viselt, addig az Uj Tyrannusok formulái a felügyelőbizottság felmentvénye tárgyá
Aki a múlt tanévben hadiárva ösz
nem vesznek el a
homályban, hanem ban határozathozatal. 9.) Az igazgatóság
töndijban már részesült, tartozik ezt a
ellenkezőleg, kérlelhetetlen
logikával és felügyelőbizottság megválasztása. 10.)
körülményt — saját érdekében — a ké
haladnak tovább útjukon. .»
Az alapszabályok módosítása. 11.) Indít
résben feltűnően jelezni.
ványok.
Az uj szocialista nem egy álmodozó
A kérést közvetlenül a m. kir. nép
sem egy idealista, hanem egy sötét lelkű
1926. évi junius hó 15.-én.
jóléti és munkaügyi miniszterhez kell in
realista és opportunista. Minden eszközt
4
Az igazgatóság.
tézni. A kérelmek bélyegmentesek.
elfogad, mely a jelenlegi rend felbontá
Hiányos, vagy elkésett kérvények
sára alkalmas. Mi még kietlen kommuniz 70.000/1926. VI. szám.
nem vétetnek figyelembe.
musról beszélünk, ez tévedés, mert a va
Budapest, 1926. évi május hó 18.
lóságban a kommunizmus cinikus, rideg
Hadiárra ösztöndíjra.
és számitó. Az oroszlán bátorságát egye
A miniszter rendeletéből:
síti, a kigyó mérgével. A kommunizmus
Az 1923. évi 4670 M. E.’sz. rende
Dr. Bánóczy Kálmán s. k.
ért ahhoz, hogyan kell nemzeti fanatiz let, illetve a 70000/1926 N. M M. sz.
miniszteri tanácsos.
must nemzetközi forradalmak szolgálatába rendelet megjelent a Budapesti Közlöny
állítani. A kommunizmus viszont a szoci f. évi 111. számában) alapján hadirok
alizmussal játsza a nagyvonalú körbe- kantak gyermekei és hadiárvák részére
körbe játékát szerte a világon.
ösztöndijat fogok engedélyezni, melynek
2. A modern szocialista barátait az feltételei a következők.
húzása visszavonhatatlanul
összes osztályokból veszi. Veszi az intel
Az 1926/1127. tanévre ősztöndijat
lektuális arisztokráciából, épugy, mint a nyerhet középiskolai, vagy főiskolai ta
kapitalista plutokráciából. Befogja a ka nulmányai, vagy tanonckiképzése ideje
pitalistákat, hogy a kapitalista ellen har alatt a nem hivatásos állományba tarto
Főnyeremény
colhasson. Befonja az idealistákat épugy, zott katona hadiárvája és a nem hivatá
mint materialistákat, a keresztényeket és sos állományból származó legalább 25
istentagadókat egyaránt és a militaristát százalékos hadirokkant gyermeke, ha:
és pacifistát is. Mindezekből lesznek a
1. középiskolai, vagy főiskolai ta
kommunizmussá elfajult szocializmus ve nulmányok esetén életének 24.-ik, tanonczetői: csak az, akinek vélt érdekében fo kiképzés esetén pedig életének 20-ik
lyik az egész küzdelem, a munkás, az évét még nem töltötte be és a legutóbbi
nem lehet igazi vezető soha.
iskolai évet jeles (l-es), vagy (kivétele
3. Az uj kor szocialistájának ha sen) jó (2-es) eredménnyel végezte; •
értékes nyeremény,
talma nem a szóban rejlik. Tudja, hogy
2. szülője, vagy eltartásra köteles
mázsa
arany, ezüst, brilliáns ■ |
a szám sokszor inkább ront, mintsem más hozzátartozója és maga a gyermek
hogy használ. A német szocialista-párt vagyontalan és keresetük, illetve jövéékszer.
dacára sokmillió tagjának, sohasem lesz delmük sem számottevő.
egy igazi kombattáns párt és sohasem
Nem kaphat ösztöndijat az a tanuló
egy sorsjegy 5000 K.
fog egy félnapos
palotaforradalomnál
a) aki másféle ösztöndijban, vagy
Minden dohánytőzsdében.
többet végrehajthatni. Amikor a nagy egyéb számottevő támogatásban (pl. in
háború kiütött, inkább támogatták a csá gyenes intézeti ellátásban) részesül;
szárt. Az uj szocialista azonban nagyon
b) aki állam, vagy nemzetellenes
'ól tudja, hogy a forradalmak jelentékte- magatartása, erkölcsi fogyatkozása, bün
en minoritások: tehát kisebbségek ered tetett előélete miatt kifogás alá esik.
ményei lehetnek csak. Csak a polgári
Az ösztöndij összege:
pártok hisznek a számszerű többség tör
Főiskolai hallgatók részére évi 100
vényszerűségében. A kisebb szám már
pengő, középiskolák négy felső osztálya
természeténél fogva is alkalmas arra,
(vagy ezzel egyrangu más iskolák meg
hogy terrorizmus uralmat gyakoroljon
felelő osztálya) tanulói részére évi 80
egy pipogya többségen. Skrupulus nél
pengő, középiskolák négy alsó osztályá
küli l^evés ember kell, akik mindenek
nak tanulói részére évi 70 pengő, tafeletti bátorsággal állanak a forradalmak
noncok részére évi 50 pengő.
emelődaruinál. A halálos mérget nem
A kérvényezések határideje 1926.
kell nagy adagban beadnunk, valamint
évi szeptember hó 1-je.
egy végtelen kis mikroba is alkalmas a be
A kérelmet a tanuló (tanonc) szü
tegségek és epidémiák terjesztésére.
lője, gyámja, vagy más eltartásra köteles
A jelen kor szocialistája azonban
hozzátartozója az erre szolgáló űrlapon
nem átalja a parlamentarizmusnak eszkö
tartozik előterjeszteni. Az előirt űrlapok
zeivel is küzdeni. így egy polgári parla
a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz
ment esetleg melegágya lehet a forra
tériumi számvevőség
Vili, osztályától
dalom elősegítésének, mert egyes kom
(Budapest, IV. Eskütér 1. udvari épület
. Politikai hetilapban!
munisták a parlament segélyével kürtöl5. ajtó) kérhetők.
hetik világgá tanaikat, s e mellett apos
toli nimbusba burkolóznak. De ha kell
skandolózus jelenetek rendezésével alacsonyithatiák a parlament képét, mun
kásságát pedig obstrukcióval tehetik le
hetetlenné;
további
4. A kommunista minden alkalmat
Az
Altesse
cigarettapapír jutalomakciója I.
kiosztásának eredménye:
10 millió korona, Pocsai János,
Békés 5 millió korona Kun
János, Gyula 5 á. 1 millió
korona, 10 á. 5 százezer,
50 á 1 százezer, valamint
7934 vigaszdij.
A következő
Pályázati hirdetés
Árvaházi sorsjáték
Michelin Pneu
junius 28.-án
motor és kerékpár
gyári lerakat
autófelszerelések legversenyképe
sebben
Nagy József, Budapest,
VI. Andrássy-ut 35.
Telefon: 2 —97.
5oo,ooo.ooo K. é.
1.000 drb.
1
X
én
tetőcserép
a legolcsóbb
napiáron, tet
szés szerinti
• mennyiségben
kapható.
{
Osztrovics féle tégla
és tetőcserépgyár ,
bérlete.
Salgótarján-
Értesítem
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé
gét, hogy
Hirdessünk:
Kárpitos és fényező
A MUNKA
műhelyemet f. év junius 1-től jelen
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féla
ház) alól, Uj telep
5 sz. (Zagyvái
rakodóval szemben) saját házamba
helyezem át.
Készítek mindennemű kárpitos, és fé
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
rok, székek, fotelek kárpitozását, min
denfajta bőr munkát, teljes uriszoba
berendezéseket, hintó, hajtőkocsi és
egyéb fényező munkákat, valamint
mindenféle javitásokat és átalakítá
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
kiváló tisztelettel:
Gyetvai Géza
kárpitos és diszitő.
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
kihasznál. A háborúban egész szervezete
permanciában dolgozott. 1848-ban oszt
rák és magyar demagógok a francia
forradalomra támaszkodtak. 1871-ben a
kommunisták a porosz-francia hadjáratot
használták ki, 1905-ben a moszkvai dik
tátorok a japán háborút használták fel
és végül 1917-ben a világháború leple
alatt dolgoztak. 1920-ban és 1921-ben az
angol szocialisták majdnem katasztrofális
eredményt értek el Anglia forradalmasí
tásában, ami viszont a jelenlegi forra
dalmi világhelyzetnek tudható be.
(Folytatjuk)
Meghívó!
A aalgótarján és Vidéke Ál
talános FogyaaatÁsi Szövetkeset
1926 évi július hó 4-én délután 3 órakor
a Vigadó nagytermében tartja meg az
1925, évről rendes évi közgyűlését, amelyre
a szövetkezet t. tagjait ezúton hívja meg
az igazgatóság. Napirend; 1.) 1925. évi
7000. P. M. számú rendelet alapján az
1925. évi január hó 1. napián fennálló
vagyonátlagról elkészített leltár és ujértékelt megnyitó mérlegre vonatkozó Igaz
gatósági és Felügyelőbizottsági, javaslaj
tok. 2.) A Magyarországi Fogyasztási és
kiosztás november
15-én.
ÁRZUHANÁS
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Alapítva 1895 év.
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. (J.m. festő, vagy karton 12.000 korrr délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 3.000 kor., oxford,
vagy zephir 15.800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor., duplaszéles
női szövet minden szinben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 50.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 6.900 kor., epongq 19.000 kor., crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184.000 kor., egy garnitúra
2 ágy egy asztalteritő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénkendő 9.800 kor., tprülközö 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59 000 kor., kész paplanlepedő
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 8 .900
kor., duplagallérps színes férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Postai rendel éneket lelkiismeretesen teljesítünk.
Nyomatott SA Munka** könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd:
Végh Kálmán.
A V Á Qf Ax n*EROXON“ méiea-.ul|tgOi légyfogó a szeggel 20
eve vakolatlanul a világ legjobb légyfogója. —
Hossza 1 méter, sx élessége 4 éa fél cm. Ix után
iatok egy része 65, mások pedig 75-80 cm.
hosszúak és etek egyrésxe egy centiméterrel
i keskenyebb. Ax „XEROXON" a legnagyobb
' hőségben is megtartja 4—6 hétig a fogóképes
séget és nem folyik le a szalagról. Ax utánia
tok kőiül sok lefolyik és már néhány nap után
axárax. — Ax „AEROX.ON" iebb de nem|
drágább, mint a silány utamat. Követelje tehát
saját érdekében ax „AEROXON" légyfogót.
Mindenhol kapható. Utánxatot utasítson vissza
I
Magyarországi főclárusitő:
Tolnai János Jenő
Budapest, VI. Sxondy utea 73.
Telefon: L 970 30-
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 25. szám 1926. június 19.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-06-19
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom