1
10
14
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c6b420bbf8ca78cc473f5cba81cbbffb.jpg
6b3dbb64c9e7cfd27455dd144dd8cb55
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3553c218184e0864fd701bc94c6db9f2.pdf
b84ab3354b49220fdfd6e3ce4663c6ae
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1894. november 25.
48. szám.
XXII-ik évfolyam.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
299/1894. sz.
Nógrádvármegye főispánjától.
állal
támasztott követelés; Surúny, csereszerződés;
rendezetlensége. Szemökre hányjuk a pénzintézetek
Losoncz-Apátfalva községnek az ngyagbánya tárgyá nek, társulatoknak, sőt egyeseknek is, hogy nem
A novemberi rendes közgyűlés határnapját ban hozott határozata.
épitenek.
V1L Felebbezett ügyek: Dr. Halász Ferencz,
f. ó. november hó 30-lk napjának d.-e. 10
B.-Gyarmat város területén lakó nagyszámú
órájára tűzvén ki, van szerencséin arra a tör Tereske község határozata ellen; Pintér Sándor, Szé
vényhatósági bizottság tisztelt tagjait a tárgy csény község határozata ellen; Ösztreicher Lajos, állami és vármegyei tisztviselők igényeiknek meg
Ságujfalu, község határozata ellen; Nagy-Zellő köz nem felelő, emellett aránytalanul drága s gyakran
sorozat és a segedelmi magánpénztár 1895. évi ség bírája, a 152—1894. itteni határozat ellen: a seninedves, egészségtelen lakásokba szorulnak, s nagyon
költségvetésének közlése mellett meghívni. Egy orális uradalom, Nagy-Libercse. község határozata
sokszor még ilyet sem lehet kapni.
ben értesítem az állandó választmány tagjait, ellen; Szontagh Pál és társai, Tereske községnek a
Az ujonan kinevezett tisztviselő hónapokig
hogy a közgyűlési tárgyak f. hó 29-ik napjának kántorlaképilés tárgyában hozott határozata ellen;
d.-c. 9 óráján fognak előzetes tanácskozás tár Itosenberg József, Lapujtő község határozata ellen: van családja nélkül, míg valahol egy rozzant ház
a ragyolczi kör községei, a 21340—893. sz. alispáni ban két gerendás szobához juthat így van a nőtlen
gyává tétetni.
határozat ellen; Szakai! Ferencz, N.-Darócz község tisztviselő is, mert alig van egy-két rendesen búto
Kelt B.-Gyarmaton, 1894. november 16-án. nek 4—894. sz. határozata ellen; Boncz Géza, Kétség
rozott szoba kiadó.
Gr. Degenfeld Lajos. községnek 3—894. sz. határozata ellen; s végül a
De nemcsak a tisztviselők, hanem magán
főispán.
A közgyűlés tárgysorozata:
I. Alispán! időközi jelentés.
II. Miniszteri leiratok: Ö császári és apostoli
királyi Felségének legmagasabb itt tartózkodúsakoi
tapasztalt loyális mngatarlas- és rendért, úgy a Vilmo:
fúherczeg elhunyta alkalmaitól hődolatteljesen kifeje
zett részvétnyilatkozatért, legkegyelinesebben kifejezeti
elismerése- és köszönetéről. Az aszód—b.-gyannat—
losonczi h. é. vasút hozzájárulási összeg felemelési
tárgyában kelt illeni határú ml jóváhagyásáról. /
köze. közp, számvevői állás rendszeresítéséről. A mér
tékhiteiesitési eszközök árának fedezetéről.
Főispánt átirat új állások rendszeresítése tár
gyában.
III. A segedelml magánpénztár 1895. évi elő
irányzata.
,
IV. Alispán! és egyéb előterjesztések : alispán
előterjesztés, a helyben létesítendő gymnasiumra let
legkegyelmesebb királyi adomány; a lókos-völgyi vasút
a Millennium alkalmából készítendő történeti kép
a törvényhatósági s járási mezőgazdasági bizottságol
szervezetéről szóló szabályrendeletek; a B.-Gyarmator
gyakorlandó húsvágás iránti szabályrendelet: Bernén;
Ferencz Ínséges tartozásának törlése; a Kossúlh-arczképre .és szoborra történt gyűjtés eredménye; a ka.
rancssági képviselő-testület határozata; br. Collín
Károly tb. szolgabiró szabadságideje; szalmával vak
fedések engedélyezése; a vármegyei alapok és t
gyámpénztárilag kezelt készpénznek az 1895. évber
leendő elhelyezése tárgyában.
A közigazgatási bizottság határozatai a m.-ve
rebélyi iskoláról; valamint a 15 éven alóli gyerme
keket a korcsmába való járástól eltiltó szabályrende
let alkotása iránt.
Az egészségügyi biz'olLság jelentése a vanyarcz
orvosi kör tárgyában.
Veres Ernő herencsényi lakos jelentése egy
igazságügvi alap létesítéséről.
V. Átiratok: Győrvármegye, a cselédek felmon
dási és szegődési idejének megállapításáról; ugyana:
a f. é. 29013. sz. belügymin. rendelet hatályon kivül
helyezéséről. Hevesvármegye, a vicinális utak kiépí
tésére kérendő államkölcsön tárgyában. Zólyomvármegye alispánja a bozók-leholai tüzkárosultak segé
lyezése; Máramarosváfmegye az ottani Ínségesek
segélyezése iránt
VI. Községi ügyek: Losoncz szervezeti szabály
rendelete. — S.-Tarján nagyközségnek a jegyzői
hivatal szervezése, valamint a települési dijakra vo
natkozó szabályrendeletre hozott itteni határozatokra
telt előterjesztései és Barella Henrik volt rendőrlanáesős perköltségének megtérítése iránti határozata. —
Kálló község, ingatlan-bérbeadás; a ragyolczi kör
jegyzői irodahelyiség; Fülek, kon amaépületvélel é«
tnzfecskendő-kölvény jóváhagyása; A.-Esztergály 5C
□-ölnyi ingatlaneladás; Patak, kél rendbeli ingatlan
eladás és póLszabályrendelel; P.-Uerki, az iskola
épületre vonatkozó szerződés; Gács, nz éjjeli őrség
kötelezettségének tncgAzüiitetése, — éjjeli őrök rend
szeresítése, és a tűzoltó-egylet segélyezése: Polichnó,
egyezség jóváhagyása; a gácsi kör községeinek pólszabályrendelelei: Patvarcz, bérszerződés; Dengeleg,
<530 írtnak hováforditása; a sápi kör községei, írnok
tartás; Ahó-Ludány, az ortvány-föld; Szklabonya,
egy második lanteremépiles; Cz.ered, bérszerződés;
Mnrczal, területátengedés; Szandii, a Kollár Márk
felebbezéssel megtámadott f.-toldi bíróválasztásra
vonatkozó vizsgálatról szóló jelentés.
Vili. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok
névjegyzékének bemutatása s ennek megtörténte
utána megürült választott bizottsági tagsági helyek be
töltésére választások elrendelése.
IX. Segélyezés Iránti kérvények.
X. Községi 1895. évi költségvetések; pótköltség
vetések és számadások tárgyalása.
XI. A beérkezett oklevelek kihirdetése.
XII. A f. év végén kilé|-6 közigazgatási bizott
sági tagok helyeinek, .szavazatlapokkal titkos szavazás
útján való betöltése s egyéb bizottságok kiegészítése,
kirendelése.
XIII. A lemondás folytán megüresedett nógrádi
járási főszolgabírói állásnak választás útján való
betöltése.
A vármegyei tisztviselők nyugdíjalapja.
Alig múlt 9 esztendeije, hogy egyes vármegyék
körében élénk mozgalom indult meg elaggott és
munkaképtelenné vált tisztviselők, azok özvegyeinek
és árváinak biztosítása ügyében.
Nógrádvármegyo törvényhatósági bizottsága
1884. év végével mondotta ki — az alispán előre
kidolgozott indítványai alapján----- a nyugdíjalap
létesítésének szükségét Később 10 ezer frttal já
rult hozzá a közmunka feleslegéből, majd 6 ezer
frttal a segedelmi magánpénztárból, s egyik köz
gyűlés lelkesült pillanatában kimondotta azt is,
hogy amennyiben a meglévő alapok, a melyek a
tisztviselők havi fizetéséből gyarapfttatnak, — a
nyugdíjigényekre elegendőknek nem bizonyulná
nak, nem riad vissza az áldozatoktól sem.
A kezdet igen nehezen ment. Volt idő, midőn
a nm. belügyminiszter annyira akadékoskodott a
megalkotott szabályrendelet egyes pontjai ellen,
hogy tekintettel az akkor is hangoztatott államo
sításra, a nyugdíjalap majdnem felosztatott, — s
csakis az alispán szívós takarékosságának lultydonitható, hogy ez a merénylet tápot nem talált
A sok revízión keresztülment szabályrendelet
végre is jóváhagyatott s e hó 5-én jogerőre emel
kedett, az a legujabbi módositvány is, hogy a vár
megyei tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet, sőt
a szegődvényesek is 10 évi szolgálat után alap
fizetésük 4O'/o*tólijában juthatnak a nyugdíjhoz,
azontúl minden évre 2%-tólival.
Az alap a múlt évi számadási zárlata szerint:
50995 frt 62 krt tesz ki.
Hálával tartoznak a közigazgatási tisztviselők
a vármogyfr közönségének, de viszont el kell ismerni
azt is, hogy maguk a tisztviselők hozták és hozzák
a legnagyobb áldozatot.
A tisztviselői nyugdíjalap egész vagyona a
b.-gyarniati pénzintézetekben van elhelyezve.
És ez nagyon jó helyen volna, ha jobb helyre
tenni nem lehetne.
Napról napra felmerül a panasz, mit lapunkhun
ia
Mnl'87Gr
hnnpnrtnfnnL* *
n
lnkÁqvÍ47nnvnk
emberek sem találnak kellő lakást A lakáshiány
visszariasztja a vidéki családokat is, akik évek
hosszú során a falun munkálkodva, megszerzett
vagyonkájukkal városban szeretnék tölteni hátralévő
éveiket
Ily körülmények között csakugyan hibás szá
mítás, ha a vármegyei tisztviselők megelégesznek a
pénzintézetek 5*/«-áral s nem sietnek nagy áldo
zatokkal összekuporgatott pénzüknek egy részét
épületbe befektetni, mely amellett, hogy az alap
tőkéinek kétségkívül jóval nagyobb százalék mellett
való gyfimölcsöztetését tenné lehetővé, előre látha
tólag nagy részben megszüntetné a ma már-már
tarthatatlanná vált lakisi mizériákat
Ki ne ismémé a vasúti hivatalnokok nyugdíj
intézetének budapesti díszes palotáit, melyek a mi
dőn óriási tőkéik után dús kamatot hajtanak,
egyúttal méltányos bér mellett maguknak a vasútiak
nak is kényelmes lakásokkal szolgálnak.
Meg kell változtatni a nyngdijszabályrendeletnek azt a korlátozó intézkedéseit melyek az épít
kezési vállalatokat korlátozzák. Nőm lehet kétség
abban, hogy az ez irányban beterjesztett, indokolt
javaslatnak jóváhagyását akár a vármegye, akár u
államfelügyeleti jogot gyakorló minisztérium meg
tagadhatná.
Mit csináljunk az 5000 frttal?
Értetik azon ötezer forint, mely a millennáris készü
lődések sorában egy ,hazafias* emlék kiállításának anyagi
fedezetét volt hivatva képviselni. Minthogy azonban ennek
a bizonytalan értékű emléknek a tervétéi kesébb a millennáris bizottság is elállóit, s különösen a folyó hó 19-én
megtartott ülésben annak elejtése egyhangúlag kimondva
lett, most nyomban az az érdekes kérdés merül fel: hogy
hát mit csináljunk axzal a felmaradt 6000 frttal, a mely
állítólag a millennium fényének emelésére minden ároa
elköltendő volna. íme valóságos „embams de richesses*.
És hogy ez a kérdés a bizottságban már elére is lehetőleg
megoldást nyerjen: háromféle indítványra hivatott fel a bi
zottság figyelme, melyek közül egy 5000 írttal díjazandó
festmény alanyául az a történeti esemény Utazott legalkal
masabbnak, mely azt a mozzanatot tünteti elé, midén a 16.
száladban a törőktől ostrommal visszavert nógrádi vár
kulcsait a törők vezér párnán viszi és adja át Pálfi had
vezérnek, a törők sereg pedig a várból takarodik.
Ennek a valóban szép történeti eseménynek azonban
az a nem kis hibája van, hogy a jelzett tárgy már régen
megvan egy másik festőművész által örökítve, s így egy
későbbi festmény az eredetiség nymbuszával többé nem
bírhatna.
De nemcsak ez a baj forog fenn, hanem egy, szerintem
ennél még sokkal fontosabb is; t. L az a körülmény,
hogy: ki volna azon magyarhoni művész, a ki ennek a
képnek a millennáris ünnepélyek bekövetkeztéig leendő
elkészítésére vállalkoznék, és a kiben a megye előre is
teljes biztosítékot látna arra nézve, hogy a 12—13 ezer
frankba kerülő mü ezt a nagy összeget, mflbecsére nézve,
meg is fogja érni ? Mert ha ily értékű mü előállítása
nem blzonjros, akkor az ötezer forint csak ugy vaktában
lenne kivetve; a mit pedig semmifele logika nem ajánl.
Ajáplja n n. 6. mezőgazdAsáiígal foglalkozó közönt
nck figyelmébe Jól fölszerelt raktárát valódi és hai
az “Adriai biztosító társulat"
FÓÜGYNÖKE B.-GYARMAT.
slttatlan ollva-gépolaj-, niontcfalconoi kocsi-kenőt
zsákok- és vízhatlan ponyvákban.
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
2
További ha fellesuzük, hogy u 5000 irtot kép meg
fogj* érni axt a nekünk aránylag igen magas tisztcletdijat,
ugyan hova fogjuk ezt a nagyobb terjedelmi drága ké
pünket elhelyezni ? mert az exak fel nem teheti, hogy e
miatt * megye nagytermét diazitó többi régibb történeti
alakok kimuvtráltaesanak, vagy ax előteremben agpttaaianak fel. De még továbbá: hol veasaűnk mi Gyar
maton olyan műértő publicumot, a mely egy ilyen mo
numentális kép műbecsét annak valódi értéke szerint
méltányolni tudja? Valóban ily ritka utalóra szerény
központunk alig sxámithat; és ha még ilyen találtatnék
is, vájjon nem venné-e ki magát egy ilyen magas értékű
kép olyan formán mint (Sít venia verbo) ax olyan hetyke
legény, * kinek a nadrágja nagyon népen ki vau zsinó
réira és kétségkívül sokba került, de épen exért csizmáira
már nem jutott ki a pénzéből. Ez tehát ránk nézve va
lódi kirívó luxusczikk lenne. 8 e szerint, hogy mit csi
náljunk a markunkban levő 5000 írttal ? Csekély nézetem
szerint: ne nyúljunk most hozzá, hanem tegyük félre
más, bixonynyal még előfordulandó hasonló szükség esetére
mint esredóves czélokra fordítandó miilennáris
alapot, és addig is gyümölcsöztessük, határozott nézet
lévén, hogy azért, mert ezen alap történetesen megvan, nem
szükség azt minden áron és a maga teljességében elkölteni,
hiszen hogy a megyének később de sőt a millennium be
következtéig is még előre nem látott kiadásai lesznek,
•z semmi kétséget sem szenved. Ilyen a többi közt a megye
főldmives népének építkezését és öltözködését bemutató
lakóház és ruházat, a mely az erre praeliminált 2000 frt
helyett, — * mint a 10-iki ülésben combinálni lehetett,
azon összegnek alkalmasint kétszeresébe is bele fog ke
rülni. Különben pedig Nógrádvármegye a nemzet és
állam fennállásának nagy ünnepéhez tőle telbetöleg, és a
saját kebeléből vett erőkkel, máris iparkodott hozzájárulni,
a minek egyik tanúságául ax is szolgálhat, hogy a fentebb
említett millennáris ülésben megbízta megyénk egyik
előretörekvó művészét, i(j. Kubányi Lajost több ókori
várromnak, valamint a megyében divó népviseleteknek,
megfelelő rajzokban leendő lefejtésre, s ezzel a miniszter
által a vármegyében intézett felhivásnak is elég van téve.
A király ő Felségének csak pár hó előtt körünkben
időzése alkalmából szintén oly üvegfestésxeti művek ké
szültek, * melyek Nógrádmegyének a millenniumot csak
l1/, érrel megelőzőleg tanúsított mflónéke- és áldozat
készségéről tesznek nem épen megvetendő összeget kép
viselő tanúságot S megkoronázza mindezt egy oly mű
vel (a „Mo-nographiával), mely magában is ezreket
érő szellemi kincset képvisel
Pajor István.
Egyháznap ós keresztszentelós.
Szép és lélekemelő ünnepély volt folyó hó 18-án
órárott A kath. egyházban ösiilőktől szokásban volt,
hogy a templom szentelésének vagy megáldatásának év
fordulója ünnepélyességgel tartatott meg, jelenleg is
az egyház szabványai szerint ez megtartandó. Ezen
évforduló egyháznspjának vagy búcsúnak neveztetik.
Nógrádban ezen napot vendégségnek is nevezik azért,
mert-s rokonok és jóbarátok ily alkalommal összejönnek
a nomszédközségekből és helybeliek által megvendégeltetnek. Természetesen az ifjúság ilyenkor még tánczmulatságot is szokott tartani.
Folyó hó 18-án ily egyháznap volt órárott. Hogy
mi van készülőben, azt már a kora reggeli órákban taraczkdurrogások hirdették él zöld lombok- és zászlókkal fel
díszített házak jelezték.
A helybeli buzgó plébános Bakos János, hogy hí
veinek lelki örömet szerezzen és az ünnepélyt magasztosabbá tegye meghívta az ünnepélyre a szomszéd plé
bánosokat így történt, hogy az ünnepi szent beszédet
és rákövetkező misét * zsélyi és óvári plébánosok segéd
lete mellett Hottovinszky Károly b.-gyarali alesperes-plebános tartotta. A templomban végzett istentisztelet után
következett a* ujonan felállított kőkereszt felszentelése.
A község közepén állott * 800 ér előtt épült templom,
ezt azonban az idő viszontagságai annyira megrongálták,
hogy tovább fenntartható nem lévén, lebontották.
E helyett építtette a vallásalap * papiak előtti uj
díszes templomot. A buzgó plébános azért, hogy a régi
templom helye megjelöltessék s emlékezete fennmarad
jon, az egyházi szabványok értelmében diszes kőkeresztet
állíttatott. Az isenitisztelet után a hívők körmenetben
vonultak ki az uj kereszthez, mely gazdagon volt feldí
szítve virágok- és szalagokkal. A keresztszentelést szokott
áhítatára! az érdemekben megőszült Patak János Kékkő
kerületi esperes, szklabonyai plébános végezte. A szente
lés! szertartás után lendületes és megható beszédet in
tézett a nagy számban jelenlévő hírekhez.
Azt talán említeni sem kell, hogy az ünnepély után
a vendégszerető házigazda Bakos János vendégeit gazda
gon megvendégelte. Az Ízletes ebédet a ponárköszöntők nagy száma fűszerezte. A buzgó plébános urnák vé
gezetül azt mondjuk: „Maele nova vitute puer, sic itur
ad astra!"
Kilo iródiákja.
Hunkár Antal ős Kisfaludy Károly.
A forradalom utáni évtized második felében (1857ben) a derék .öreg* Hunkár Antal, veszprémmegyei volt
főispán és kormánybiztos 40-ben, rokoni látogatáson lé
vén Ipolvszéesénkön Jankovits Antal úr családjánál, mint
hogy véletlenül akkor én is ott valók, a többi közt egy
kedélyes esetet beszélt el többek jelenlétében, melyet
annál hiyebben őriztem meg emlékemben, mert ennek tárgya
nemzetünk nagy költője Kisfaludy Károlyra vonatkozik.
Az elbeszélés tényállása következő vala:
,A huszas érékben ón ugy mondá II. úr mint akktti királyi íiscus, hivatalomnál fogva állandó lakásomat
kott Kisfaludy Károk nagynevű barátom íx, a kit ke
mény nivü atyja, köztudomái szerint, magától eltx-zitott,
a a ki miután a külföldről visszatért. 1817. óta szintén
Pesten telepedett meg; étkezni pedig a váczi-utczai ,A
bét választóhoz* czimu fogadóba járt.
Ugyanitt végeié szerény vacsoráját egy borongás
őszi estén is egy mesztly borocska mellett, egymagában,
midőn kívülről több embernek zzjos lármája üti meg a
füleit, s nyomban erre 5—1) , úri betyárból* álló társa
ság tűr be az ebédlő termébe, in spécié egy Blaskovits,
Jósa, Jankói ita, Kheglevics s még egypár, a kik a köl
tőt mindannyian jól ismerők és vele baráti Ir'.bou állot
tak; savért is maguk közé kívánván őt bevonni, miután
különböző jóféle borokat hozatlak, Kisfaludy poharat is
sűrű sorban megtöltők és kényszerítők őt az ő modo
rukban velük inui, gyalázatnak állitván, hogy a nemzet
híres költője egy meszelyko kardossal traktálkozik, s
hogy az „erkölcsi* pressiónok annál nagyobb sikere
legyen, minden újra megtöltött poharat azzal nyújtottak
neki át, hogy ,nem ember, aki ki nem issza*, — céloz
ván természetesen a Kisfaludy poharára. — Azonban
Kisfaludy a nagy szívességet már régen megsokallta, s
mivel szabadkozáoi a további italozás ellen semmit se
értek, egyszerre felkel, s kezébe vévén a meszelyes
üveget, erős hangon közbckiált: „nem ember, a ki a boros
üteget meg nem eszi* — a lóit ö ukkép cselekedék meg,
hogy a kezében volt üveg nyakát leharapván azt acél
fogaival mrgőrlé és lenyelte, persze az összes czimboraságnak nagy álmélkodása- és lefőzelésnek keserű érzeté
ben! —*
„Miután én erről a hravourról másnap reggel érte
sültem, mindenképen igyekeztem Kisfaludyt rábírni, hogy
menjen Stáhlyhoz és vizsgáltassa meg magát, illetőleg a
gyomrát a protomedikussal, nehogy ennek a tréfának
valami végzetes utókövetkezménye legyen; s ő csakugyan
mégis fogadta tanácsomat; ámbár határozottan állttá,
hogy teljességgel semmi baja nincs, hogy az éjjel jól
aludt, és igy az én skrupulosom felesleges. — Stáhly
pedig töviről hegyire kikérdezvén az önkénytelen páczienst, tréfásán ezt a kérdést intézte barátjához: tehát
Károly csakugyan megetted a poharadat ? Ítészben lega
lább, felelt Kisfaludy, mert nem tehettem máskép. —
.No edd meg ezután is, de persze csak akkor, ha
muszáj.*
Hogy ez az eset Kisfaludy Károly életirőinak tudo
mására nem jutott, ez onnan magyarázható meg, mert
ennek a poharak közt történt bravournak senki valami
fontosságot nem tulajdonított, s a következő napon bi
zonynyal még a jelenvoltak előtt is örök-feledésbu me
rült. S biz e fölött nincs i« mit sajnálkozni. Hogy azon
ban Hunkár elővdása valóságon alapulhatott, sőt, hogy
ennek (a mit t. i. Hunkár állított) föltétlenül hitelt is
keli adni, ez kétségtelen. Hiszen esek épen e napokban
olvastuk a lapokból ezen ezim alatt: „Zsebkések a gyo
morban,* hogy mit mindent találtak egy P’urrer Jakab
nevű embernek a felbontott' gyomrában, a nélkül, hogy
ez neki ártalmára váll volna. Tudjuk, ’ hogy vannak
emberek, a kik földet, kavicsot, vasdarabokat tömnek a
gyomrukba; s emlékezem, hogy láttam egyszer Ipoly
ságon egy napszámos embert, a ki egy -üveg pálinkáért
jolies quoties megrágta és lenyelte az üvegét; s ez
által a kérdéses bravournak a lehetősége, előttem leg
alább, igazolva van; de hiszem, hogy mások előtt is.
Végre bocsánatot kell kérnem, hogy ezt a szóban
forgó inciden-t htzaiik egyik legkimagaslóbb egyéniségé
vel kelhtt kapcsolatba hoznom, a mi egyébiránt az ő
nagyérdemeiből semmit le nem von; s á miért, természe
tesen, a felelősség nem engemet, do az eset tiszteletre mél
tó előadóját illeti.*)
Pajúr István.
1894. november 25.
: tikk befejező része igy. szól; ,Qyőri argumentuma er
kölcsileg ocsmány, néprajziig hallatlan, jogilag igazság
talan és zsarnoki, etikailag embertelen, egy házilag keresztéuyellener. butuanitás szempontjából ragadozóé* vad.
Láng és a többiek legalább lovagok, ha mindjárt Don<|ui<iultuk is. Ő őszintén oevallotta, hogy * gimuasiumot azért uetn engedélyezi, mert tót volna az előadás
nyelve. Tót nyelv uetn kell, azt ki kel) irtani, el kell
törülni s hely ebe tuitidenüvé a magyar nyelvel kell be
hozni. Az világos, az ugy van. Mi azt megértettük, a
kiket illet. A szerint fogunk cselekedni, — csak nem
kell felni!“
A „Mosskovszkija VjcdumosztP Kossuth Fe
rencz ideérkezéséröl irtán, azt mondja, hogy nagy lelke
sedéssel fogadták, ami csak Magyarországon lehetséges.
Itt llpesten nagy fizetése lesz Ko—ultinak, amit barátai
kieszközöltek. Is nerteli a fogadtatásnál váltott beszéde
ket, s kiemeli különösen azokat a szavakat, a melyekben
Kossuth azt mondta, hogy Magyarországa ik jó viszonyo
kat kell feutartauia Ausztriával. Kossuth beszéde egyál
talán nagy lelkesedést kiltett a magyar soiiniszták ke
belében, akik immár büszkék aira, hogy „ily híres, pol
gárt nyerhettek.
A horvút lapok pártkülönbség nélkül reprodukál
ják a „Pesti Napló* egyik munkatársának a horvát bánnal
folytatott beszélgetését, s a borvál jogpárt lapja n> m
mulasztja el az alkalmat, hogy a bán nyilatkozataira
csípős megjegyzéseit megtegye. Az „Agratner Zeitung*
dementíját is tudomásul révén c lapok, a zágrábi „Národne Novine* (10, XI. 258. »*.) szerint most már eles
nek mindazon deductiók, melyekkel a lapok vezérczikkeikben kisértek és kommentálták a bán aliitólagos enuncziáczióit. A jogpárti „Hrvátszka* (10/Xl. 255. sz.) azon
ban azt jegyezi meg a demenlira, hogy ha már a,Pesti
Napló* kiküldöttje a bán szavait nem reprodukálta he
lyesen és te.jes hűséggel, közölné a bán pontosan a hirlaptudósitóvnl folytatott beszélgetését: ez volna aztán lega
lább hiteles és mulattatéau érdekes.
Hirek és különfélék.
Mutatványszám. Lapunk mai számát mutatványkép
több példányban küldtük szét, hogy a varmegye; és városi
közönség látván annak tartalmassáuát, készséggel tizetbesseu elő. Jövő njevtol kezdve a lap alakjára nezve
lényeges változás ala fog vétetni, de iranya is, minden
törekvésünk szerint, méltó le-z a varmegye székhelyéhez
és a haladott korhoz. Előfizetést a jövő évre már most
elfogadunk és pedig az egesz eyre előzetesen heküidv4 frtjaval; évnegyedenként előfizetve 5 írtjával, A községek
evnegyedenként 1 írtjával. Az előfizetőknek ez évben a
ralevó számok it tiszteletből diiüilanul küldjük. Az előfize
tési pénz — postatitalvanynyal a kiadóhivatalhoz küldendő.
Hirdetések is a kiadóhivatalban vétetnek át; és pedig
ugy nagy, mmt kis hirdetések.
A királyné névünnepe. November hó PS-dikét,
Erzsébet-napját, mint szeretett koronás királynénk névünn-'pét, a vármegye székhelyén ez évben is méllókép
megünnepelt!: a lakosság; nemcsak a középületek, de
számos tnagánbáz lobogó-iiszbe öltözött, s a róni. kath.
templomban ftdő. Hotlovin-zky Károly esp.-plébáros úr
celetirálása mellett, a polgári hatóságok s a kir. h 'nvédés egyéb katonai tisztikar jelenlétében Zenés mise tartatott.
Kinevezés. Vaszary Kolos hercz-gprimás ő -emincncziája Bakos János óvári pleoános urat f. hó 16-án
kelt kinevező ti okmányával a kékkői egyházkerület tan
felügyelőjévé nevezte ki A mgytndoiuinyu férfiú ki
tüntetéséhez
szívből, gratulálunk.
Lapszemle.
Boslts F., m. kir. honvédezredes, a bcszterczebányai
16-ik
hoiivédezredparanc-inoka,
SzenkovitsJ.kete'őtiszt
(A tót gimnásinm.) A Inrócx-S’entmártoni „Národnie Noviny* (134; XI: 13) egy dühös csikkben felel a kíséretében f. november 2C-án B.-Gyarmatra érkezett az
budapesti ág. hitv. egyetem' < gyűlésnek, mely a turóex- itteni zászlóalj és laktanya vizsgálatára; az ezredes nr
szentmártoni tót gimnázium szügsegtelenségét mondotta mindent rendien talált s megelégedve távozott váro
ki. A N. N. kimutatja, hogy a magyarországi ág. hit ', sunkból.
Főtisztelendő Gonda János Pál. Mint a társa
egyházban 523.375 tót lélek van 42IJXMJ magyar és
német lélekkel szemben s lehetetlennek mon Íja azt, hogy dalmi élet visztükre, hírlapírói kötelezettségünknek ismer
jük
feljegyezni
e lapok hasábjain, hogy főt.Goudi János
a felekezeti iskolákon csak 56 szltal-’k tót űu tanulna
a 91*4 migyar és uémet fiúval szemben. Kérdi vajjo.i Pál, ki évtizedeken at volt szorgos lelkipásztora a aoma magyarországi ág. hitv. egyház főiömege csupa lelki széd houtmegyeb-li Csáb községének, — Isten segíts :gével
rabpolgárból, anyagi és szellemi koldusból s csőcselékből elérvén élete 70-ik évét, nyugalomba vonult és sógor
áll-e, mely nem használja a művelődés kapuját, kivéve a nőjével Fabriczy Mária urhölgygyel, ax ö leghűbb gmdvi5 6 százalékot? majd igy kiált fel: milyiu borzasztó, selójóvel együtt, városunkba Íialassa-Gyarraatri jött be
nyers kegyetlen erő fojtogatja oly brutálisan a félmilliónyi lakni. Immár negyedéve lesz itteni tartózkodásuknak, s
a nyugalmazott ész plelúnos úr, csend-'S vis«zavoultsága
lelket, hogy gyermekeit a huminus n-vetés előcsarnokába
mellett itt is buzgón szolgálja az urat, amennyiben a
se bocsátja? A N. N. szerint az okos ember kell, hogy
meglássa a faktumok díszhal mániáját, a véres sérelmet, a rom. katholikus hívek lelki üdvére csiknem naponként
ni >nd szent mi-ét, vasár- és ünn-pnap"kon pedig, hogy a
lehetetlen, de mégis lótexő viszonyt s épen ez okból
helybeli plébános itr és a segédlelkész — a filiáxat, a
kellene a tót tömeg részére lót gimnáziumot nyitni. A
a n.igytni-ét, s olykor a rabokmk szolgáltatandó istentisztaletet könnyebben elláthassak: a jó nyugalmazott
•) Meg akarván még tdxtosabban győződni arról, váljon
plébános nem egyszer a főoltártól mondja el a reggeli
jól eódSkezlsm-e vissza a fennebli elbeszélt esetre, megkértem
a most is friss egészségnek Örvendő Jankovits Auul bará 8 órai misét, melynek végeztével a szent-leózko és az
tomat, * kinek hátánál a I Inuk ár úr elbeszélése történt, legveu
evangélium felolvasása után — alapul vérén a szentszives elint jeleavolt egyik hiteles tan i, erről tiidomá-át velem
közölni, s tőle mai nap október 28 1801.) a kóvmketö választ h-czke és era.igélium igéit, rövid, de igen épületes, szívtől-szivhez szóló homiliát is tart. Jó eró- és egészségben
kaptam, melyet betűhíven Ide másolok, a luely nálam, inig azt
körlés végett netalán másnak át mm átlóm, eredetiben bármi igen soká éltesse még az Úristen közöttünk az ö bű
kor megtekinthető, ■ tartalma lm ex : Kedves hatalom ! Ilunkár szolgáját.
nálam több Ízben fordulván meg, (az évet, gondolom 18*7 ben
.« Halálozás. Zelenka Károly, egykori b.-gvarmati
volt) mikor <> Kisfaludy Károlyról beszélte, a mit in élőbbről
törvényszéki, most be«tlerc'ebányai törvényszéki bírót
Is tciftisi már. hogy fogadásból egy palaczk nyakát leharapta.
Usszerágia és lenyelte. Nincs |s kizárva .az a lehetőség, hogy
megrendítő súlyos csapás érte, ugyanis élete virágában
olyféle brivonrok okai le voltak cgytóvzhen korai elgyongúléselévő 1<’> éves Olga h ánya elhalálozott. — Losonczon Szentós halálának, örvendve vettem Ismét jelét Hetednek s Irányom
iványi
Géza, járábirósági végrehajtó 38 éves korában
ia látogatásomra itt lóvén küldöm kiírót Ihlvó.-letnnkrt Őszinte
elhunyt.
barátod: Jankovits Antal in. k
Postai kelt a bélyegen ; IWH.
október .'7. — Tehát az eltérés csak abban van. hogy a bra
Papválasztás. Lueziuban nov. hó 18-án ment
Vottr fogadásból kilvcttetett volna el. A mi azonban nem lénye végbe a papválasztás Siinko Frigye! alesp'eres úr elnöklete
ges, sőt a fogadás épen a leírt alkalommal Is lörtóalietelt a
mellett. At ottani ev. egyház lelkésrgúl Kössaczky Mihály
f oltarnzás lefolyás* alatt. Czimezve a levél neksm Pajor István
választatott meg. l.-t>yarm*tun.
-.
.
�1894. november 25.
'.Gyáazhír, E bő 22-dn hunyta, be. szemeit -csíudesen, Hootniegjéiiek egyik legtisiteltebb úrnője: özv.
Lasakáry Alikldsntf síül. dacsólami is kestihócii bacsó
Auiálie, elete 76-ik óvóben, l’ribeleu. Az általánosan
tisztelt és nagyrabecsQlt, sót mondbztni szeretett elhunyt
úrnőben Laszkáry Pál, hontmegjei főszolgabíró édes any
ját, Laszkáry Gyula nógrádmegyei közigazg. bizottsági
tag pedig nagynénjétgyászolja; gyászukban osztozunk mi
is szívből igen sokan. A családi gyászjelentést íme közöljük
egész terjedelmében: Laszkáry 1’4! és neje : kis-sztankóczi
és bellai Szilvay Anna, gyermekeik: Marianna és Miklós;
Laszkáry Ferencz, Luzkáry Júlia és férje: jászberényi
Kalmár Ernő, leányuk: Ilona; Laszkáry Ödön, Kalmár
Lajosné, szül.: dacsólami és keszilióczi bacsó Anna és
férje: jászberényi Kalmár Lajos, szomorodott szívvel je
lentik a legjobb anya, napa, nagyanya, mostoha anya,
testvér és súgóménak: draskóczi és Uszkár! özv. Laszkáry
Miklósáé, született dacsólami és kestihóczi bacsó Amália
úrnőnek éltu 76-ik évében 1894. november 22-én, d.-u.
4 órakor szivszélbüdésben történt gyászos elhunytat A
megboldogultnak földi maradványai 1894. évi november
hó 25-én, délután 2 órakor fognak Felső-Fchérkúton
(Pribelen) az ág. ev. vallás szertartása szerint a családi
sírboltban örök nyugalomra tétetni. Felső-Febérkút (Pri
belen) 1894. november hó 22-én. Áldás és béko porai
felett!
Templomszentelés. A losonczi róin. ksth. renovált
templomot nov. 27-én, kedden fogják felszentelni nagy
ünnepélyességek mellett A misét Wolafka Nándor ez.
püspök, debreczeui plébános fogja mondani, úgyszintén ő
tartja a predikácziót is.
A kereskedelemügyi m. klr. miniszter folyó
évi 31420. sz. a. kelt rendeletével a törvényhatóság s >z
.Egyesült magyar honi üveggyárak részvény-társaság*
közt, a Zlatnón — kizárólag üvegedények hitelesítésére
szolgáló — mértókbitelesitö hivatal felállítása tárgyában
létesült szerződést jóváhagyván, elrendelte, hogy nevezett
hivatal a közhasználatnak átadassák s működését meg
kezdje.
Losoncz haladását jelzik azok a határozatok,
melyeket a város képviselőtestülete november hó 14-én
tartott közgyűlésén hozott: 10,000 irtot (tiz tzer forintot)
szavazván meg egy artézi kút létesítésére: továbbá elha
tározván, hogy a város úgynevezett Kaszinói fogadójának
s ebben a színház-teremnek átalakítására szükségelt,
tönényhatóságilag már jóváhagyott 50,000 frt, valamint
az új kórház építése czéljából telekvételre szükséges
4,000 frt — az aszód—bgyarmat—losonczi vasútra
megszavazott 40,000 frt s a losonci—poltári ipari vasútra
törzsrészvény gyanánt felajánlott 25,000 frt, vagyis öszszesen 135,000 frt fedezésére, miután ezek a jövő gene
rálié érdekében is tett hasznos befektetések, újabb köl
csönt köt- a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál, mely
pénzintézet 5-4 százalékos törlesztési hitelt engedélyezett
a városnak. Megjegyzendő, hogy a város eddigi consolidált adóssága 660 ezer frtot tesz ki, de e tartozás köz
vetve és közvetlenül dúsan kamatozó ellenértéke fejében
van a városnak több rendbeli hatalmas kaszárnya-éj>ületc,
diszes polgári iskolája és modem új városháza.
/ A balassagyarmati nyomda részvény-társulat
megalakulását ugy-a székvárosban, mint vidékén s Hontvármegye közelfekvő részeiben is uiéltánylólag fogadták.
Valóban szükség is volt elvégre, hogy egy ily nagyobb
gazdasági, ipari és kereskedelmi forgalmi ponton mint
Balassagyarmat, a kor igényeinek mindjobban megfelelő
vetítős mellett működő nyomda álljon a közönség ren
delkezésére; ezt igényli a részvény-társulat által keze
lésbe átvett úgynevezett helyi sajtó is, énjük a több
mint két évtizeden át missiójút híven teljesítő Nógrádi
tapok és Honti Hiradót, melyet változatos is választékos
szellemi munkájával az inteíligentiának igen tiszteletre
méltó gárdája támogat. Közel és távolból sűrűn érkez
nek be lapunk szerkesztőjéhez az üdvözlő szózatok, melyek
től mi a további kitartó nunkáru ösztönzést merítünk;
ég érkeznek szép számmal az előfizetők is. A nyomda
<» a lap néhai alapító-tulajdonosa, mig élt, halála után
pedig örökösei is nem kíméltek hazafias áldozatot hozni az
ügynek: de itt volt végre az ideje, hogy egy életerős
részvény-társulat igazgatósága vegye át, nagyobb mérvű
kifejlesztés végett a munkát, melynek sikere a közönségre
is kétségkívül csak jó vis-zhatással lehet. A részvényesek
közé o heten mint értesülünk, Nagy Iván is belépett.
A -Losoncz és Vidéke- téves adat után indult,
midőn Balassa-Gyarmat jövő évi költségvetéseként a
l evételt 10,700 frt 08 krban, a kiadást pedig 23305 frt
24 krban jelzi meg illapitotinak, s ehhez képest a 12604
frt 16 krnyi külömbséget 69 száztóli községi pótadó
utján fedezendőnek. A helyes adat akkép áll: kiadás
34,006 frt 32 kr. bevétel 10.701 frt 08 kr. s igy a
fedezetlen szükséglet 23,305 frt 24 kr, mely összeg
34,900 frt állami egyenes adó után 69 etáttóli községi*
pótrdót igényel.
Dr. Meltcher Ferencz klr. ügyész úr szíves
figyelmébe. A hosszú téli esték idején válnak főleg
szembeötlővé az utczák világításának egyes hiányai. Ily
hiány mutatkozik a Madách-utczi első tagozatának bal
oldalán, a kir. törvényszéki- fogház-épület kapujánál, hol
pedig annakelőtte volt is utczai lámpás, de azt pár óv
előtt, hihetőleg a foglrázi felügyelőség intézkedéséből el
távolították. Ajánljuk tehát, a t. kir. ügyész úr szíves
kednék intézkedni, hogy a jelzett kapunál megfelelő vi
lágosság terjeszkedjék, annál is inkább, mert igen sok
szor megtörtént már, hogy a fogházba érkező ruhszállitmány a jelzett ponton csak tapogatózva juthatott be
a fogház-épületbe.
A vármegyei mlllennárls és képzőművészeti
bizottság f. hó 19-én alispán úr elnöklete alatt ülést
tartott, melyre a bizottsági tagokon kívül ifj. Kubányi
Lajos festőművészünk is hivatalos volt. Tihanyi
Ferenca vm, főjegyző úr előadása után a bizottság
egyhangú véleménye szerint ax ,Ezredév* országos kiál
lításán Nógrádrármegye részéről és nevezetességeként
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
tenné suti nagyság 'éa hű másolatban be le«zuek mutatva
a palóczház melléképítményeivel s belső elrendezem- éí
felszereléseivel együtt, ugy miként az Hagyok zoii és
Sís-Hartyánban fis eredetiségében miig is Memlolbető;
tőt több életnagyáágú babaiakban- a palócz-typiia is
►zeni Ülhető lesi a szoba é<~báz tájékán. — Az Ezredéi
emlékezetére, a bizottság javaslataként a vármegye fest
méuyekbeu fogja niegörökitetni a következő czimleteket:
Ludányi lakodalmas menet. Tót aratók kzlászkoezorúval.
Magyar szűnt Jobbágyiban. Palóczbaz. További Kékkő,
Fülek, Gács és N’ógrád-vára. — végül Balassagyarmat
és Losoncz város látképe. Mindezeknek jutányos árban
letudó — egységes megfestésére, előlnevczett jeles geurefestőművészünk ifj. Kubányi Lajos úr készséggel vállal
kozott Nógrádvmegye tehát itt is igazolni fogja jeliigé
jének találd voltát hogy tud tenni a közügyért, alkotni
maradandót
A vármegyei közkórházi bizottság nov. hó 18-án
ülést tartott Scitovszky János ur elnöklete alatt. Az
ülés megnyitása után az ügy előadója ismertette az eddig
tett intézkedéseket, a gyűjtések eredményét és az alap
összegét; majd az alispán bemutatta a kórházi telepre
szükséges telkek vételi ügyleteit, melyek immár leb nyolitvák. A pénzkészlet (>1021 írt 32 kr, ehhez hozzá
adandó a vármegye által megszavazott s pótadó utján
beszedendő 00 ezer írt, s a miniszter által engedélyezett
30 ezer frt kölcsön, melynek törlesztésére a kórház évi
budgetjében fog gondoskodás történni, végre ide számítva
még a mintegy 6000 frtra tehető időközi kamatokat, a
kórházi építésére 165 ezer forint áll rendelkezésére. A
Hübner és Mezei vállalkozó ezég pályanyertes tervezése
szerint a kórház építési költségei 140 ezer frtra, belső
berendezési költségei 15 ezer frtra vannak előirányozva.
Miután tehát a fedezet megvan, már most a felsőbb
hatósági jóváhagyásokon kívül misem gátolja azt, hogy
az építés megkezdettessék. A tervek és részletes költség
vetések a nov. hó 30-iki közgyűlés utján a belügyminisz
terhez fognak felterjesztetni, a mihelyt onnan leérkeznek,
a pályázatok azonnal megnyittatnak. Addig is azonban
pályázat nyittatik a szükséges és 1.300,000 drbra tehető
tégla előállítására, valamint szerződés köttetett a Hübner
és Mezei épitész-mérnök czéggel az építés .vezetésére és
felügyeletére nézve. A nevezett ezég 0500 frtot fog kapui
tiszteletdij képen. A .Mária Valéna”-kórház a millenni
umig elkészül s kétségkívül hatalmas alkotása lesz ez a
vármegyének.
A faiskolák létesítése és fentartása érdekében
szigorú rendeletet bocsátott ki a közigazgatási bizottság
s kimondotta azt, hogy azok a tanítók, akik a faiskolá
kat rendeltetésűktől elvonják s más czélokra használják
fel, 6 frt birságban fognak marasztaltatni.
A ló-csukló-védő. Lapunkban volt már említve
Fábry János b.-gyarmati kovácsmester és városi elbírónk
nak szabadalmi levéllel is biztosított találmánya, az úgy
nevezett lócsukló-védő, mely teljesen alkalmas arra,
hogy legnemesebb háziállatainkat megvédje a kibokázásból
támadó és az állatot sokszor használhatatlanná tévő
sérülésektől. Mint értesülünk, Fábry J. találmányára
a pátens hazánkon kívül az osztrák állam tartományaira
és az angol birodalomra is már meg lett adva; Fran
cai*-, Olaszország és a német birodalomra nézve pedig
a tárgyalások folyamatban vannak; mihelyt ezek beér
keznek, a csuklóvédő gyártása azonnal meg fog kezdődni.
Gyógy-szerum bőségben. A hírhedt Behring-féle
diphteria-serum Balassagyarmat másik gyógyszertárában:
Kanitz Ödönnél is már szintén régebben kapható. Eme
antitoxin, mint diphteria-ellenes szer, mely hivatva vau,
különösen a gyermekeket említett veszedelmes bajtól
megmenteni, nevezett gyógyszerészünk által a híres pá
risi Pasteur-intézetből lön beszerezve. Balassagyarmat
és vidékének orvosai tehát nem panaszkodhatnak pátiénseik miatt, mert nálunk a valódi szerűm mindkét gyógy
szertárban rendelkezésre áll.
A losonczi .Tabltha” Jótékony nőegyesület
f. éti november hó 24-én a Vigadó dísztermében mű
kedvelői szini előadással egybekötött Katalin-esti tánczestélyt tartott, mely alkalommal .Sziget a szárazon”,
.Egy kitűnő vendég* színdarabokat játszották el, s az
előadást egy előképpel fejezték be. A színdarabokban:
Bogya Jánosáé úrhölgy, Kovács Ilonka, Zorkóczy Erzsi
és Vándi Szidi kisasszonyok játszottak.
A katonasoron lévök figyelmébe ajánljuk,
hogy az 1835. évben sorozás alá jövő, 1874. évben
született helybeli illetőségű védkötelerek, valamint az
idegen illetőségű 1874., 1873. és 1872. évben születeti
állítás-kötelesek összeiratásuk végett B.-Oyarnriton a vá
rosjegyzői hivatalban f. november hava végéig annál is
inkább jelentkezzenek, mert ebbeli kötelezettségük el
mulasztása esetén 100 frtig terjedhető bírsággal fognak
bűntetteim. Az idegen illetőségű állítás-köteles ifjak
jelentkezésük alkalmával esetleg itt leendő soroztatásuk
iránt nyilatkozni tartoznak, s e cxclból kérvényeiket
szintén legkésőbb november végéig beadni el ne mulaszszák, mert a később érkező kérvények figyelembe vehe
tők nem lesznek.
A* Millennium riiniA, Budapesten megjelenő szak
lap az egyetlen, mely kizárólag a közelgő ezredéves ünne
pély és kiállítás ügyével képben és írásban foglalkozik.
A .Millennium* hozza a kiállításra vonatkozó hivatalos
közleményeket, n pályadijt nyert kiállítási épülettervek
kitünően sikerüli rajzait, híreket arról, hogy a fővárosban
és vidékén hétről hétre mik történnek az ezredéves ünnep
ségekre vonatkozólag; ezenkívül olvasóinak, iparosoknak,
kereskedőknek, a leendő kiállítóknak díjtalanul felvilágo
sítást ád. A .Millennium” megküldi Munkácsy .Hon
foglalás” czimű festményének kitűnő reproduclióját. Szer
kesztősége Budapest V. Váczi-kÖrnt 28. Ajánljuk ez cgvedűli kiállítási szakl.i|>ot olvasóink becses figyelmébe. Ara
egy évre 8 frt, félévre 4 frt.
A aknrftbousz-nsztaltársnság múlt szombaton
nor. 17-én este alakulásának., évfordulóján Bárth Iguáez
vendéglője emeleti termében gyűltek egybo kedélyű a
3
commerce-rc a tagok, egynersmind egyik tüztelt törzs
tag: Marhleid Jenőnek név ünnepét i.s megű!vén. Jótékony
adakozás nélkül nem mult el ez összejövetel lem.
Fögymnáslum
Beregszászban. Miután az uj
kultuszminiszter. Eötvös Loránd báró, nem híve az egy
séges középiskolának, Bcregsiászou mozgalom indult a
jelenlegi alrcálúkoiának főgimnáziummá'való átalakítása
és kifejlesztése érdekében. A jelenlegi csonka intézet
egyáltalán nem felel meg a város és vidéke igényeinek.
Az üdvös mozgalom élén maga Lónyay Sándor, a vár
megye főispánja áll. A város ingyen telket s megfelelő
építési anyagot ajánlott fel a kultuszminisztériumnak az
uj iskola felépítéséhez.
A bujáid rabló-gyilkosságról, a .Hazánk*-bán
következő leírást olvassuk: Álarczos rablók. Hajmeresztő
rablásról tudósítja lapunkat bujáki levelezőnk. E hónap
12-én este 6 és 7 óra között két fehérre mázolt alak
betört Oravecz Péter jómódú parasztgazda is marhakupecz lakásába. A szobában Uravecz, a vele vadházas
ságban élő Nagy Francziska nevű asszony a ennek 10
éves gyermeke voltak. Ép vacsoránál találták a rablók a
családot, mikor az egyik megragadta Oravoczet l a
pénzéi kérte tőle. A megtámadott házigazda védekezni
kezdett, mire az egyik rabló fejbe lőtte s Oravecz hol
tan rogyott össze. Az Asszony megrémülve a rablók
iszonyú garázdálkodásától, futásnak eredt, mit látva a
rablók, utána lőttek s az asszony abban a pillanatban
terült el a földön. A szobában maradt kis gyermek a
vérengzés alatt az ágy alá bujt, honnan fogvaczogva
nézte végig a rémes jelenetet A rablók midőn az em
bert és az asszonyt is eltették láb alól, feltörték a szek
rényeket s azokból 600 frt készpénzt egy revolvert s
több értékes okiratot összeszedtek a azokkal elmenekül
tek. Távozásuk után a kis fiú előbujt az ágy alól, lár
mát csapolt s az összecsődült szomszédoknak haíálsápadtan mondta cl a gyilkosságot. .Érdekes tudnunk, hogy
a fenti leírásban cmlitett kis fiú, akit a biztos haláltól,
a kegyetlen légyilkolástúl valóban csak őrangyala men
tett meg, e napokban anyjával a fennebbi közleményben
szintén említett özv. Kovácsik Jánosné szül. Nagy
FrancziskAval együtt Balassa-Gyarmat™ jöttek, illetve
hozattak be, a súlyosan megsebesített asszony gyógyít
tatás végett, a fiúcska pedig, kitől a tragikus esetet mi
is egészen a .Hazánk* leírásával egybehangzólag hallot
tuk. elbeszélni, a végből, hogy itt a hatóság és a jó em
berek pártfogása mellett iskoláit folytathassa. Ezóta jár
is szorgalmasan, az úgynevezett .Nemzeti Iskola* 3-ik
osztályába. A bujáki rablók kinyomozása végett, mint
lapunk mult számában már adatszerűén közöltük is, a
szigorú vizsgálatot kir. törvényszékünk és ügyészségünk
lénylegesiti.
Hivatalos hirdetmény. 19165—1894. szám. Nógrádvármegye alisj>.jjii hivatalánál megüresedett dijnoki
állomásra pályázatot hirdetek. Pályázhat oly egyén, ki
5 gymnssialis, reál- vagy polgári iskolát sikeresen vég
zett. Ezen minősítéssel nem biró egyének a pályázatból
kizáratnak. A felfogadott egyén — alkalmatossága esetén —
előléptetési kilátásba helyeztetik. A szabályszerűen fel
szerelt kérvények f. évi november 30-ig hivatalomnál
adandók be. B.-Gyarmat, 1894. november 16. Scttovsaky
János, alispán.
Rendőri hír. Orbán Anna, kecskeméti illetőségű,
helyben lakó fiatal leány, felmerült gyanú folytán gyermek-sikkaszLi', illetve méhmagzatelhajtással terheltekén,
Baintner Arnold, járási főszolgabíró úr ez ügyben nagy
körültekintéssel, részletesen és késedelem nélkül vezette
az elővizsgálatot, illetve nyomozást; a terhelő adatok
alapján nevezett fiatal leányzót november 21-én a kir.
törvényszéknek adta át
„Háztartás" czimmel Kllrthy Emilné úrnő szerkesztésében
Budapesten egy nálunk egészen uj Iránya és hézagpótló lap
lelenik meg szí-p kiállítása ff, oldal terjsdelemben havonként
jiáromsior (elsején, ti.olikén és húszadikán). Rendkívül gazdag
tartahnáböl (7H Sllan'ló rovata van) csupán a fontosabbakat
cuieliUk ki. A lap élén a nö-világ érdekeiről egy magas irány
csikket kilsOl. utána pedig: háztartás, konyha, lakás, fUtée,
piucse, hálószoba, szalon, házi Ipar, mtlvészet, divat, febérnemllt
szabás-varrás, kézimunka, tudomány a házban, a szépség ápolása,
a nők joga, keresetfi-rráaiik. a kertészet különféle nemei, ba
romfi-tartás, bevásárlási források, étlapok stb. stb. a rovatok
gazdag tartalma njnjl hsaznos tudnivalókat a háztartás miuden
ágából Ezeken kisül érdeklesziló regényeket is közOl Readkivilli kedrezminy, hogy a .Háztartás- olvasd közönségének
megbízásait díjtalanul elvégzi Előfizetési ára egész évre U frt,
félévre 3 frt és negyedévre l frt 50 kr., amely a kiadóhiva
talhoz, Magyar Nyomda Budapest. Vili, József-uteu 45. ez.
alá küldendő.
Az .Élet* ő. száma rendkívül érdekes tartalommal jelent
meg. Élén Zempléni Árpád ír meleghangú szózatot a magyar
közönséghez, melyben Vajda Jánosnak, a legnagyobb éló költánek, ícl-zázados Írói tni)ködé<e alkalmából való öaneplésérs
hír fdl. Vajda János költeménye, mely utána következik, a
leghathatósabb érv az Ünneplés mellett. Mélységes szenvedélye
é« ereje <• fiatalkori költeményben Is már mutatkozik. Satur a
jelenkori írók méltatásának kapcsán Bartók lejönről, a legnépszerObb magyar küllőről ir hosszabb érdekes tanulmányt.
A Szemle, rovat aktualitásai közül a katolikus egyetemről, a
magyar radikalizmusról (llntilustol). egy pápáról, aki hamisan
esküdött, s a Budapesten uralkodó ázsiai állapotokról szóló
csikkeket emeljük ki. Cs«regh Gyula „Eeljrénz* czimen Ir egy
pompás humorú parasztnorellát. Ssinházi és irdostalmi rovat
zárja be a közlemények gazdag semzatát. Az .Elet* hetenkinl
megjelelt Előfizetése egy étre 5 frt, félérre 3 frt 50 kr„
negyedévre 1 frt 2‘> kr Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mozsáruteza S. szám, Budapesten.”
Feletts .tzerkesttt: Horváth Danó.
Ffímunkntdn: Reményi Károly.
llázehKiiÍN.
B.-Gyarmaton, a Tolokl-utcza felső rósxén 639 nép*
sorszám alatt fekvő, néli. özvegy Ruttkay Lászlőnéfóle ház szabad kézből eladó. Bővebben értesülhetni
Balás József ügy véd ur irodájában.
�4
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
1894. november 25.
Kérjen ön csak „ZftCHERLINT"
mert ex a leggyorsabban és logbixtosabban
ölő sxer mindennemű rovar kiirtására.
Mi sióihatna világosabban utolérhetetlen ereje és jósága mellett, mint ótiási elterjedtségé
nek sikere, melynél fogra nem létezik más oly sxer, melynek forgalmát a „Zacherlin" legalább
tizenkótsxer fölül nem múlja.
De kérjen mindenkor lepecsételt palaczkot és csak olyat, mely a „Zecherl"
ellátva. Minden egyéb értéktelen utánzás.
névvel
van
A palaczkok árai: 15, 30, 50 kr, 1 fit, 2 frt Zanberlin-megtakaritó 30 kr.
Elárusító helyek:
Balassa-Gyarmnton: Cserrenyák György, Kanitz Ödön, Felsenburg Tivadar, Vilim Gyula,
Benkő József,
Károly, Hummer Mihály, Ebenfilhrer Lajos, Winter Ármin,
Ipolyságon: Dombó Károly,
Salgó-Tarjánban: Hotéczy Gusztáv, Majernik József, Nándi Gábor, Okolicsányi Lajos
Grossberger Miksa, Kőrey Dániel, Both,
Csábon: Józsa Dezső uraknál.
Isii Tokaji Coonac-Gyár. mely csak Tokaiban létezil
SCHÖNFELD MIKSA,
kárp. és ászt, bútorraktára B.-Gyarinat.
állami kedvezményűvel kitüntetve.
A magyar királyi kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt.
iBAMY KBMF.Kt Pária. lordrMi. Brüaael. Maaga. Zxindon. Berlin. Chlengo.
1894. évi bécsi nemzetközi kiállításon díszoklevél, mint
legmagasabb kitüntetés.
ÓVAKODJUNK ÉRTÉKTELEN UTÁNZÁSOKTÓL.
Valódi tokaji rogiinc Toki\jhól
csakis ezen. Tokai város
czimerével valódi borkivonat.
Kapható: Cservényük György és Kanitz Ödön urak gyógylárábnn, Hummer Mihály urnái, Barth
Lipót és Fia uraknál (<Bnlassa>-szúlló), továbbá minden nagyobb fűszer- és csemege-üzletben.
B.-gyarmati könyynyomda részvénytársulat.
Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak
tárát szilárd anyagból készített, modem ízlésű,
különf. fa-, vas-és kárpitosbútorokban úgy egyen
ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egy
leti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús
választék olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő
kivitelű, tetszetős fali táj- és egyéb ábrázatú
képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben.
Van szerencséin továbbá a nagyérdemű kö
zönséget értesíteni, hogy asztalos-üzletemet
esztergályozó-mühelylyel
bővítettem meg; azt akként rendeztem bo és
oly munkaerővel láttam el, hogy az ezen szakba
vágó megrendeléseknek a legfokozottabb mérték
ben is pontosan jutányos árak mellett képes
vagyok eleget tenni.
Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és
méretű koporsók nacvválasztékú raktára.
Vidéki mMrtndeléseh pesteus é« Ithetileg gv»rui teHeslttetnek.
Egy ló hóiból való flu aittolot taagnoisl ueaisl felvétetik.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00655.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_11_25.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1894-11-25
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 48. szám (1894. november 25.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/51edf3225431ccd9f4c2c8d75f1d4ba7.jpg
1c884d68135724ef0319dfcfecf64c3f
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0607cb0c321676fb38fd3d56e6b6d9a4.pdf
aa8a5d3091d33053181f56cc9b894cfc
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1894. deczember 2.
XXII-ik évfolyam.
49. szám.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
Kitüntetéősek.
A .Budapesti Közlöny* folyó ári november
ló 27-ikén megjelent 273. száma hozza a követ
kező kitüntetéseket:
.Személyem körüli magyar ministerem előter
jesztése folytán Scitovszky János Nógrádvármegye
alispánjának ezen minőségében szonett érdemei elis
meréséin a harmadik osztályú vaskorona-reudemet
díjmentesen, továbbá Plachy József fülekjárási fő
szolgabírónak sok évi szolgálata alatt szeneit érdemei
elismeréséül Ferencz József-rendem lovagkeresztjét,
végre Van/wsy Ignácz b.-gyarmati ügyvédnek a köz
ügyek terén kifejtett közhasznú működése elismeréséül
a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozom.
Kelt Bécsben, 1804. évi november hó 10-én.
Ferencz József, s. k.
tír. Andrássy Gyula, s. k.“
E legmagasabb fejedelmi kitüntetéseket olvasva,
i közvéleményt véljük híven tolmácsolni, hogy azon
alsó kitüntetésnek, mely szeretve tisztelt főispánun
kat még a királylátogatás tartama alatt érte, s
melyről már ismételten a. legőszintébb örömmel
emlékeztünk meg, — az újabb kitüntetések méltó
folytatást képeznek és megyeszerte örvendetes viszbangra találnak.
Mert, hogy megtartsuk a sorrendet, vájjon
széles e nagy vármegyében akad-e csak egyetlen
oly számot tévő ember, aki be ne ismémé a feje
delem mondásának találó voltát, miszerint „Scitovszky
János Nógrádvármegye alispánjának ezen minő
ségben szerzett érdemei elismeréséül* méltókép
részesittetik a legmagasabb kitüntetésben.
Midőn tehát a sajtó által képviselt közvéle
mény, részéről is szívből gratulálunk a kitüntetés
hez, röviden még csak azon közkívánatnak adunk
kifejezést: vajha megengedné nekünk az Ég, hogy
alispán úr Ó nagysága Nógrádvármegye közjavát még
ezentúl is tartós egészségben előmozdíthassa, s
hogy ami szép és nagyot a közérdekben eddig concipiált
és ezentúl is concipiálni fog, annak megvalósulását
megérhesse, abban örömet és megnyugvást talál
hasson !
De jól esik tapasztalnunk a fejedelmi kitün
tetést Plachy JózseJ főszolgabíró úr ,sok évi szol
gálatában szerzett érdemeiért* is. E szolgálatokról
részletesen megemlékeztünk lapunkban akkor, midőn
ez év folyamán a füleki járás s ahhoz csatlakozva
az egész vármegye ünnepelte nevezett főszolgabíró
úr 25 éves hivataloskodásának örömnapját. Ó is
még —■ ugy lehet mondani — férfikora teljében,
igen sokat lendíthet vármegyénk illető járásának
jó közigazgatásán. Kívánjuk, hogy ugy legyen!
Végül specialiter Balassa-Gyarmat polgárait is
kitüntetve látjuk azáltal, hogy o város képviselő
testületének, továbbá az itteni ügyvédi kamarának
oly eminens tagját, mint a milyen Vannay Ignácz
úr, Ő Felsége a király tanácsosául nevezte ki;
történik az nevezett férfiúnak ,a kózilgyek terén
kifejtett közhasznú működése elismeréseid* és köz
tudomású tény, hogy az új kir. tanácsos úr ugy
a fennebb már említett kettős minőségében, mint
egyéb téren is, nevezetesen a törvényhatóság kebe
lében való működése által és mint a b.-gyarmati
takarékpénztár igazgatója, a hitelügy megszilárdítása
által közügyeink egyik legkiválóbb fórfiául tisztel
teik. Néki tehát átalában és különösen is mint
balassa-gyarmatiak gratulálunk.
Nógrádvármegye Ill-ik rendes (őszi) köz
gyűlése.
A borongás őszi napolt daczára meglehetős szám
ban jelentek meg bizottsági tagjaink november 30-án
s ezt megelőzőleg november 29-en tartott ez évben
utolsó közgyűlésre, illetve állandó választmányi ülésre.
A napirendre kitűzött tárgyak elég változatosak voltak,
de legmegnyugtatóbb volt az alispáni jelentés. mert
sokan azt hitték, hogy a királylátogatás alkalmával elő
fordult költségek s a vármegyeház kijavítása körül fel
merült kiadások a vármegye lakosságára fognak nehezedni.
Teljes megnyugvásra szolgál, hogy a költségek nem fog
nak magok után pótadót vonni. Megyetörténeti és heral
dikai szempontból igen érdekes az alispáni ezposé azon
tervezése is, hogy a vármegye jelesebb családjainak
czimerei ott fognak ragyogni a vármegyeház portíkusában.
A közgyűlés minden zaj nélkül folyt le. Örömmel constatáljuk s ez már tisztán haladásra is mutat, hogy nem
csak a közmunka és úthálózat képezi ma már a tanács
kozások legfontosabb tárgyát, hanem a kulturális dolgok
is lassan-lassau napirendre térnek. Ezt igazolják a tnillennáris és képzőművészeti bizottságok előterjesztéseire
hozott határozatok s az állandó választmányban felmerült
érdekes vitatkozások, melyek körül nemcsak az ökonomi
kus, hanem literatus tagjai is a bizottságnak sorakoztak.
Figyelemmel hallgatták ugyan Zelenka Gyula bi
zottsági tagnak az alispáni jelentésre a király fogadtatást
költségek és czimerek tárgyában tett észrevételeit, azon
ban, miután azokra az alispán a kellő felvilágosításokat
megadta, s kijelentette, hogy a losonczi városházának
ünnepélyes felavatása csakis tollhibából maradt ki az
alispáni jelentésből, — azok felett a közgyűlés napi
rendre tért. A karzat — tekintettel a nógrádjárási 13szolgabirói választásra — nemcsak városi, hanem vidéki
hölgyek részéről is gyönyörűen volt képviselve. Főszolga
bírónak az egyedül pályázó Hanzély Márton lett meg
választva. Meg vagyunk győződve, hogy Hanzély az ő
szép tehetségeit a közszolgálatban méltóképen fogja
érvényesíteni. Ügy értesülünk, hogy Hanzélyt Hátságon
tegnap nagy ünnepélyességekkel fogadta a járás előkelősége.
A közgyűlés lefolyásáról következőkben számolunk le.
Gr. Degenfeld főispán a Kitűzött órában megnyitván
az ülést, a jegyzőkönyv liitelesitésére Laszkáry Gyufa,
Vannay Ignácz és Fáy Árpád urakat kérte fel.
Ezután emelkedett szellemű beszédben terjesztő
elő azokat a kitüntetéseket, melyekben Ü Felsége urunk
királyunk Scitovszky János alispánt, Plachy József fő
szolgabírót és Vannay Ignácz megyebizottsági tagot
részesítette. Szontagb Pál a törvény hatóság nevében elis
merést nyilvánít a kitüntetett férfiaknak. Török Zoltán
a föispáni kitüntetésre reflektálva, az üdv- és szerencsekiránatait tolmácsolja a törvényhatóság részéről. Scitovszky
alispán meghatott szavakban köszönte meg a törvény
hatóság rokonszenves figyelmét.
Ezekután Zelenka Gyula szólalt fel az alispáni
jelentésre, nem helyesli, hogy a királyfogadtatási költ
ségek a közmunka-alapból vonatnak el, tájékoztatást kér,
bogy a tervezett családi czimerek költségei mily mérvűek
lesznek, s uem-e ütköznek azok a demokratia elveibe?
Mért maradt ki az alispáni jelentésből a losonczi város
házának felavatás! ünnepélye, miért a tanügyi és kultu
rális mozgalmak?
Ezekre az alispán úgy látszik, Zelenka Gyula meg
nyugvására is teljesen megfelelt, előadván azt, a mit
Zelenka urnák is kellett volna tudnia, hogy a költsége
ket a tavaszi közgyűlést szavazta meg a közmunka feles
legéből és. a katonibeszállásolási kártalanitási pénzekből,
melyeknek rendeltetése már megszűnt A tanügyi és kul
turális adatok mindenkor n tavaszi közgyűlés elé ter
jesztett alispáni jelentésekben foglalták, mert az adatok
csak az év leforgása után állít hatók egybe. A losonczi
városházának felavatási ünnepélye tollhibából maradván
ki, azt készséggel pótolja. Ami pedig a családi czimercket illeti, ezek felett lesz alkalma a körgyűlésnek
érdemileg akkor határozni, ha a képzőművészeti bizottság
meghallgatása után e tekintetben a javaslatok előterjesz
tetni fognak.
A közgyűlés az ali-pán válaszait teljes megnyug
vással fogadta.
Ó Fcbégo ittléte alkalmából, a belügyministerium
által legmagasabb elismerését és köszönetét fejezte ki
nemcsak az ö és személyzete, hanem az összpontosított
katonaság iránt is tanusitoll szívélyes fogadtatásért. A
vármegye ezt az elismerést hódoló tisztelettel fogadja,
s megragadta az alkalmat, bogy a ura. belügyi, honvé
delmi és ö Felsége személye körüli ministereknek, akik
szintén körünkben voltak, köszönő feliratot intézzen.
Ugyancsak 6 császári és apostoli királyi Felsége
— a belügyminister útján — legnagyobb köszönetét
fejezi ki Vilmos főherczeg főtiszteleodősége ét fensége
halála alkalmából a vármegye részvétiratáért
Vasút. A kereskedelmi minister megengedte, bogy
az aszód—b. gyarmat—Szécsény—losonczi vasútra enge
délyezett 300.000 frtos kölcsön 340.000 frtos kölcsönre
emeltessék. Ezt köszönettel veszi a törvényhatóság. Te
kintettel azonban arra, bogy ez a vaaut-ügy már sok
éven át bizonytalanságban tartja a közönséget, a törvény
hatóság erélyes feliratot intéz a keresk. ministerhez,
hogy az engedményesek irányában a kiépítésre nézve
záros határidőt tűzzön ki A lókos-völgyi vasút tnurározására 6000 frtot szavazott meg a közgyűlés.
B.-gyarmati gymnasium. Az alispán bejelentő
Ö Felsége 1000 frtos kegyes adományát a b.-gyarmati
gymnasium javára. Ezen tény által is meg lévén erősítve
a jogos kivánalom, a közgyűlés elrendelte, hogy a vár
megye nevében küldöttség járjon el a vallás- és közok
tatásügyi mioisternél és hathatósan' sürgesse a gymnasiumot. A küldöttség tagjai: a főispán, alispán, 6 ország
gyűlési képviselőnk, Vannay Ignácz és Reményi Károly
városbiró.
Történelmi képek. Tudjuk, hogy a millennium
alkalmára egy 5000 frtos emlékszobor terveztetett B.Gyarmatra. Minthogy azonban a belügyminister felhívta
áz összes vármegy éket, hogy a millennium alkalmával
Budapesten az ott létesítendő képzőművészeti csarnokban
minden vármegye képviseltesse magát valamely történelmi
műemlékkel, — a mdlennáris és képzőművészeti bizott
ság javaslatba hozta, hogy a szobor helyett vármegyénk
azt a történelmi eseményt örökítse meg művészi fest
ménynyel, a mikor Nógrád-várát őseink a törőktől vissza
vették. Áz állandó választmányban Pajor elleninditványa
folytán bosszú vita keletkezett a felett. Pajor kir. taná
csos úr ugyanis azt indítványozta elegendő megokolással,
mint ezt lapunkban is kifejté, hogy az 5000 frt gyümölcsöztessék valamely hasznos vármegyei kulturális
czélra. Ebben támogatták őt Fáy Albert, br. Jeszenszky
Sándor, Lzszkáry Gyula, Wladár Viktor és különösen
Szontagb Pál, aki utalt Szécsényi mondásán is, hogy
t. i. sujtásos nép vagyunk, anélkül, hogy intenzív gya
rapodásunkra fektetnénk súlyt.
Az eredeti indítvány mellett magasabb szempontok
ból és szellemesen szólalt fel Pongrácz György, aki ügy
viselkedik, hogy a külföld a minden európai nyelven ki
adott katbalogus szerint történelmi múltúnkat a képekből
fogja leginkább megitélni, s ez nagyban fogja emelni a
külföldnek lazánk iránti jobb hangulatát, melyet a hon
árulók minden áron megrontani törekszenek. A javaslat
mellett feszólalt a főispán, alispán és Vámzár Ignácz.
Szavazásra kerülvén a dolog, a többség elfogadta a köz
gyűlés által is sanktionált eredeti javaslatot A művészeti
dolgok tekintetében nem állapodott meg a vármegye
csupán ennél á képnél, hanem a képzőművészeti uip
összes megtakarításait 1342 frt 78 krt művészi képekre
fogja fordítani s Kubányi Lajos jeles festőnk által 4
nógrádi genre-képet, B.-Gyarmat és Losoncz látképeit,
Gács, Kékkő, Nógrád és Fülek várát is lefesteti.
A b.-pesti millennáris kiállításon felállítandó palóca
házra és annak teljes berendezésére a 2000 frt nem bi
zonyult elégségesnek. A többletér felír a vármegye a
belügyministerhez.
A mezörendöri szabályrendeleteket elfogadta a vár
megye. Azokat közöljük.
Kegyes alapítvány. Néhai özv.Tornyos Istvánná,
szül. Horváth Etelka korán elhunyt, hőn szeretett Gyula
fia emlékére, mint olvasóink már lapunkból is olvas
hatták, 0 ezer frtos alapítványt tett. Két ezeret az emlí
tett kórház javára, 4 ezer frtot pedig nógrádi keresztény
középiskolai két jó tanuló javára. Ez utóbbi alapítvány
kezelésére végrendeletileg a vármegyét kérte fel, azzal,
hogy Horváth László, vármegyénk tisztelt alszámvevöje
életében a 2 stipendium feletti rendelkezési jog számára
fentartassék. Horváth László halála után a stipendiumok
a vármegye alispánja s a közgyűlés által kiküldött két
tag által fognak minden évben kiosztatni. A vármegye
az ezeket az intézkedéseket tartalmazó alapító levelét
jóváhagyta.
Árv.ipánzek kezelése. Névszerinti szavazással
elfogadta a közgyűlés ama javaslatait, hogy az összes
ánapénzek, tekintettel a közeledő államosításra, a b.-gyar
Ajánlja a n. é. mezőgazdasággal foglalkozó közönség
nek figyelmébe Jól fölszerelt raktárát valódi és haml-
az “Adriai biztositó társulat"
FÓÜGYNÖKE B.-G.YARMAT.
Hlttatlan ollva-gépolaj-, inontcfalconcl kocsl-kcnócs-,
zsákok- és vízhatlan ponyvákban.
�2
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
maii bárom pénzintézettel 1895. 189<J. és 1897. évi kben
egyenlő egy-egy harmad rétiben 10 eirr frtoz minimá
lis összegben bevonassanak, s hogy ax árupénzekből forgó
tökének hagyandó 150 exer írt, valamint, a vármegyei
köxigaxgatáii és jótékonysági jiéuzek 4 ’/<
mellett
a b.-gyartnati 3 pénzintézetben alaptőkéik arányában elhelyeztessenek.
Kossuth-emlék. A Kos-uth-emlékre a megyei
gyűjtés 1132 írt 8 krt eredményen tt. A májusi közgyülés fog határolni a Kovsutb-emlékck tárgyában.
Kölkórház. A vármegye jóváhagyta a telekvételi
sxerxödéseket, valamint Hűbner Jenő és Mezei Károly
műépitészekkel kötött szenödést, akik a szakmunka ké
seléséért 6500 frt tisxteleldijat fognak kapni.
B.-Gy&riiiali ügyek. A közgyűlés jóváhagyta B,Gyarmat 100 exer frtos conversiouaiis kölcsönét és némi
módoxitáaokkal tisztasági szabály rendeletét s kiadja neki
a miniszter álla lis jóváhagy ott husvágá-i szabályrendeletet.
Losoncit ügyek. A város kikeresésére vonatkozó
szerződés a vámszedési jognak ministeri*'jóváhagyásától
tétetett függővé. A tervezett 150 ezer frtos kölcsönre egy
előre csakis a kaszinói fogadó kiépítésére tervezett 56
exer fitos kölcsönt engedélyezi, mert az aszód—losonczi
vasút törzsrészvényeire megszavazott 40 ezer frt, a losonci—
poltári vasútra megszavazott 25 ezer forint, az artézi kút
előmunkálataira contemplált 10 ezer frt még nem ese
dékes. Jóváhagyja a vármegye a .Korona*, a volt me
gyei épületek, és az őrház eladására vonatkozó szerző
déseket, s azt az intézkedést, hogy a város régi traditionalis alapon a kaszinót évi 400 írttal segélyezze.
Balás Ferencz nógrádjárási főszolgabíró lemondása
tudomásul vétetett.
Az 1895. és 1890. évi közúti költségvetés szó nél
kül elfogadtatott
A vármegye 100 irtot szavazott meg a mármarosmegyei vizkárosultaknak.
Felszólalás tárgyát csakis a szendehelyi katholikus
hívek és a plébános közt létesített és Sebuster Konstan
tin váczi püspök által is jóváhagyott azon egyezmény
képezte, mely szerint a hívek elhatározták, hogy a plébá
nos 400 frtnyi párbérét a községi pénztár fizesse. Török
Zoltán felszólalása folytán ennek a kívánságnak helyt nem
adhatott a vármegye.
A magánkérvények, felebbezések és körlevelek rö
vid utú letárgyalása után következtek a választások. Az
eltávozás vagy halál által megürült bizottsági helyek
arra termett bizottsági tagokkal töltettek be. Lelkesedéssel
fogadták Nagy Ivánnak a képzőművészeti bizottságba tör
tént beválasztását.
A közigazgatási bizottságba újból megválasztattak
a kilépő tagok, névszerinti Balás Antal, gr. Gyütky Ábra
hám, Posztóczky Iván, Szakai! Barna és Szontagh Pál.
— (Ezeken kívül br. Buttler Ervin 42 szavazatot kapott)
A kijelölő bizottság megbízatásával csakhamar készen volt,
mert a nógrádjárási főszolgabírói állásra csakis Hanzély
Márton jelentkezvén, nevezett nagy lelkesedéssel meg
választatott. Hanzély az esküt a közgyűlés színe előtt
letette. A közgyűlés igen simán és igen gyorsan folyt
le, ágy hogy már déli 12 órakor véget ért Á közgyűlést
tapintatosan vezető főispánt lelkesen megéljenezték.
fényes támogatás nélkül, melyet a i ármegye közönsége
kifejezésre juttatott, teljesen elenyésztek volna; e helyen
is kifejezc.t kell adnom hálás köstöuetemnek azon ta
pasztalt jóindulatért, melybe! intézkedéseimben minden
oldalról találkozhatni szerencsés valék.
Nyert' felhatalmazásomhoz képes s felelősségem
tudatában intézkedvén, most arra kell kérnem a mélyen
tisztelt törvényhatósági közgyűlést, hogy bár szigorú
bíróm legyen is, mégis Ítéletében kegyesen figyelembe
vegye, hogy teljes és önzetlen odaadással arra töreked
tem, mikép vármegyém'jó hírnevét tiszta fényében meg
őrizzem. A legmagasbb fogadtatást s azzal kapcsolatban
elrendelt intézkedésekből folyót kiadásokról szóló szímadás mind ez ideig lezárható azért nem volt, mert a
székházon foganatosított munkálatok felülvizsgálásával
kapcsolatos leszámolás a műépítész által még be nem
fejeztethetett. Egyébként kötelességein e helyütt kijelen
teni, hogy ezen eshetőség, mely tájékozatlanságból talán
hitelre is talált, melyszerint a királyfogadtatás költségei
súlyosan fognak majd az adófizetőkre hárulni, teljesen
kizártnak tekintendő, miután annak szüksége, hogy ily
pótadó kivettessék, egyátalán bekövetkezni nem fog.
Magára az ünnepélyes fogadtatásra szánt költségek
számításom szerint mintegy 19 —20.000 forintra tehetők;
s igy teljesen rosszakaratú » érthetetlen támadás volt az,
mely egy szoinszédvánuegyei közlönyben, vármegyénk
pazar költekezését megrótta.
Tervem volt, hogy lépesöházunk üvegfestmény ú
ablakai a vánnegyebeli családok czimereivel díszítve
készüljenek; de mert a rendelkezésre álló rövid idő miatt
ez technicai akadályokba ütközött volna, kénytelen vol
tam ezt későbbre halasztani, s igy most kérem a mélyen
tisztelt közgyűlés h izzájárulását, hogy ez irányban, most
már képzőművészeti bizottságunk közbenjöttével, ugy
és akként intézkedhessen!, hogy abból a törvényhatósági
pénztárra semmi újabb teher ne háratnoljék.
Hivatalbeli közszükségleteinkre igénybe vett csa
ládi szobáink elhatározott kisajátítása tárgyában a kilá
tásba helyezett tárgyalásokat ez ideig fogauatositandóknak
azért nem tartottam; mert a kiszámítás akkor lesz legczélszerübben megoldható, a mikor belügyi m. kir. mi
nister úr a fogház-telek eladása s az azzil kapcsolatosan
előterjesztett varmegyei .Otthon* kérdésében határozott.
Távol áll tehát tőlem azon szándék, hogy e nemes
vármegye azon tiszteletreméltó családjaival szemben
követtessék cl jogtalanság, kik e székház megalapítása
körül szereztek mindenkor tündöklő érdemeket.
Ezen kisajátítás folytán kibővült helyiségeinkbe,
hivatalaink most már czél-zeriten csoportosítva helyez
tettek el; ami bizonynyal a szolgálatnak előnyére váland.
Ugyancsak a szolgálat igényei követelték s követelik,
hogy a !>'l-.l. •.'.•k megfelelőleg be is butoroztassanak,
mit nyert felhatalmazásom alapján akként véltem leg
helyesebben foganatositandónak, faogy azon helyiségek
nyerjenek uj bútorokat, melyekben a vármegye tekintélye
leginkább kifejezésre juttatandó.
Gondom lesz mindenesetre arra, hogy hiiatalaink
régi bútorzata is megfelelőleg kijavittassék s a használ
ható megőrizve gondoztassák.
. ..Ezek után áttér az elmúlt félév hivatali adataira,
melyek a részletekig 'soroltatnak ' fel a ' közigazgatás
minden ágazatából.*
Az allspánl Jelentésből.
NógrádHnnexye allzplnjának » sor. 80-kl ZörTínyhatósigi kötOrSUéibe* beterjesztett jelentéséből.
.Az e vármegye történetében mindenkorra emlé
kezetessé vált örömteljes napokra Nógrád minden fin
megelégedetten tekinthetvén vissza, bizonynyal természe
tesnek fogja találni a mélyen tisztelt Közgyűlés, hogy
én, kit nagybecsű bizalmuk a király látás előkészítése- s
rendezésével megbízott, elsősorban is ezzel foglalkozva
terjesztem elő tiszteletteljes jelentésemet
Felséges Urunk és Királyunk legmagasbb elisme
résének kifejezését a legterjedtebb módon volt szeren
csém már vármegyénk összes lakossága előtt hirdetményileg közzétenni, s ekként megnyugvással constatálliatom,
mikép bódolatteljes szeretet- s hazafias hűsséggel körül
rajongott koronás királyunk körünkben — mint azt tá
vozása előtt ismételve is kifejezésre juttatni legkegyel
mesebben móltóztatott — megelégedetten időzött i> kedves
emlékekkel távozott körűnkből.
A királyi kegyességnek ezen megnyilatkozásai bi
zonynyal csak ösztönül szolgálatidnak arra, hogy mindenkor
fairen ápoljuk a Haza és Trón iránt lángoló szeretetünk.
De nemcsak ezen elismerő szavak köteleznek hálás
emlékezésre, hanem azou legmagasbb adományok is,
melyek egyike a Balassa-Gyarmaton felállítandó gymnasiumra tett 1000 forintos alapítvány egy oly eulturalia
intézménynek alapját veté meg, melynek hiányát várme
gyénk székhelye s nagy vidéke oly élénken érezve, most
már — nem kétlem — támogatva a vármegye közön
ségének jóakaratával, élénk mozgalmat indítani!, hogy a
letett biztos alapon mielőbb felépüljön a tudományos
mivelődésnek emo várva várt otthona.
Nem mellőzhetem a királyi kegy azon nyilvánulását
sem, mely köztisztelet- és szeretetnek örvendő főispá
nunkat érte; mert a részére legkegyelmetebben adomá
nyozott Lipót-rend keresztjének sugarai visszaverődnek
azon vármegyére, melynek élére állíttatott, s mely
mindenkor osztezva örömeiben, ez alkalomból is kész
séggel adózik elismerése- s köszönetével a tapasztalt jó
indulata közreműködésért.
Ezen .megörvendeztető tények felsorolása mellett
kémem kell a mélyen tisztelt törvényhatósági közgyűlést,
hogy a magas kormány tagja, a ni. kir. belügyi, hon
védelmi és kereskedelmi minister urak részéről élvezett
előzékeny támogatásért, e vármegye köszönetének feliratilag kifejezést adni kegyeskedjék.
Minthogy pedig a lezajlott ünnepélyes királyfogadtatás részletei azon megbecsülhetlen a párját ritkító
Szabályrendelet.
Sógrádvártnegye mezőgazdasági bizottságának szervezése
tárgyában.
1894. deczember 2.
rendes közgyűlésén, a zárszámadás pedig, a számadási
ővet követő tavaszi közgyűlésén tárgyalható legyen.
2. J. A vármegye mezőgazdasági bizottsága áll :
a) A törvény hatósági bizottság által saját kebelétől
3 évre, szavazó lapokkal, akként megválasztandó mező
gazdasággal foglalkozó 14 rendes és 4 póttagból, hogy a
vármegye minden járása lehetőleg 2—2 taggal képvisel.e
legyen.
b) A bizottságnak hivatalból való tagjaiból.
Hivatalból tagjai a bizottságnak: A cullur-mórnöki
hivatal képviseletében az építészeti hivatal főnöke, a
közgazdasági előadó, az < rdógonduok, az állami kerületi
és központi járási állatorvos, a srőllőszeti és borászati
felügyelő, továbbá a vármegyei gazdasági egyesület ügy
vezető elnöke s titkára, a gazda-ági egyesület által
igazgató választmánya sorából kiküldött 12 tag.
3. g. A mezőgazdasági bizottság elnöke: A vár
megye főispánja, helyettese a vármegye alispánja, aka
dályoztatásuk esetén a vármegye főjegyzője.
4. §. A mesőbizotbág jegyzője a közgazdasági
előadó, ~eudes alőadója azon vármegyei aljegyző, kinek
ügykörében a mezőgazdasági ügyek beosztvák, de előadóul
a várgymegye alispánja által, esetről-esetre, bármely
aljegyző is kirendelhető; míg a saját ügykörüket érintő
ügyekben, mint szakelőadók, a bizottságban résztvevő
állami hivatalnokok, illetve alkalmazottak, az elnök vagy
helyettesének megbízására közreműködni kötelesek.
5. g. Javaslatok kidolgozására a bizottság minden
egyes, vagy szükséghez képest több tagját is felhívhatja,
s tagjait esetleg a helyszínén szerzendő adat gyűjtéssel
is megbízhatja.
6. §. A mezőgazdasági bizottság pénzt nem kezel.
Összes alapjai s jövedelmei a vármegyei pénztárban ke
zeltetnek. Utalványozás iránt a bizottság a vármegye
alispánját tartozik megkeresni, ki a megkeresés e'intézéseűl utalvány végzését küldi meg.
7. § A mezőgazdasági bizottság minden hónapban
legalább egy rendes ülést tart, rendkivüli ülést, az el
nökség bármikor is egybehívhat, 10 tag Írásbeli kérelmére
pedig egybehívni köteles.
8. g. Érvényes határozat hozatalához, az elnökön
kivül, legalább 4 tag jelenléte szükséges.
9. g. Jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyekben a
vármegyei tiszti főügyész véleménye mindenkor kikérendő.
10. g. Azon kérdésben, váljon az 1888. évi VII.
t.-cz. alapján létesült alapból a gazdasági egyesületnek
adassék-e mikor és mily segély, u bizottságnak hivatalból
tagjai szavazattal nem bírnak.
11. g. A mezőgazdasági bizottsági tagság a vá
lasztott tagokat érdeklőleg megszűnik a) lemondás, b)
elhalálozás, c) a tagsági idő választási tartam bejárta
és d) a törvényhatósági bizottság határozata folytán, ha
az illető tag a m. g. bizottsági ülésekről 5 egymás után
következő esetben igazolatlanul távol marad.
12. §. A mezőgazda-ági bizottság elnöke, az ekként
megüresedett tagsági hely betöltése végett, a vármegtei
törvényhatóság legközelebbi közgyűlése elé jelentést tenni
tartozik,
i
13. g. Azok, kik a bizettságrak köztisztviselői
minőségben tagjai, ha mint ezen bizottság tagjai kikül
detésében járnak el, szabályszerű illetményeiket élvezik.
A többi tagjai a bizottságnak egyenként 8 korona
napi dijat és kettesével egy kocsiban utazva, 40 fillér
kilométerpénrt számíthatnak fel.
Ezen illetménynek azon esetben, ha kiküldés köz
érdekből történt, a bizottság elnöke által láttamozott
nyugtára, az alispán utalványa alapján, a vármegye házi
pénztára által fizettetnek ki, ellenkező esetben, ha U i.
a kiküldetés magánosok kérelmére, magánérdekből tör
tént, ugy a felmerülő költségek az érdekelt felek terhére
állapitandók meg.
14. §. Az irodai és kezelői teendők ellátásáról
a vánnegyi- alispánja, a házi pénztári fedezet keretén
belül, gondoskodik.
15. §. A mezőgazdasági bizottság ügyrendjét, ezen
szabályrendelet keretében, s a földmivelésügyi m. kir
ministerium jóváhagyása mellett, önmaga állapítja meg.
l.
g.Nógrádvármcgye
törvényhatósága az önkormány
zatnak mezőgazdasági ügyekben való sz-rvezése a mező
gazdaságról és mezőrendőrségről alkotott 1891. évi XII.
t.-cz. végrehajtása s e vármegye gazdaközönsége mező
gazdasági érdekeinek előmozdítása és képviselete érdekében
vármegyei mezőgazdasági bizottságot szervez, melynek
feladatát képezi:
1) Az 1894. évi XII. t.-cr. a mezőgazdaság és
mezörendörségröl szóló törvény végrehajtása tárgyában
kibocsátott 48.000—1894. sráinu földmivelésügyi m. kir.
ministeri rendelet 118. g a ére lmében, a törvényhatósági
ítélet a Rákóczy—Vannay- és Baintnerbizottság, a közigazgatási bizottság, illetve a vármegye
alispánja hatáskörébe utalt teendőkről való véleményadás
ügyben.
és ez irányban való közreműködés.
2) A mezőgazdasági érdekek előmozdítása czéljából
Olvasóink még élénken emlékezhetnek lapunkból
ama atf.iir-ről, mely a b.-gyarmati városházán játszódott
szükséges hatósági intézkedések javaslatba hozatala, a
mezőgazdaságot érdeklő szabályrendeletek tervezése, vagy aug. 24-én. Mivel a dolog iránt igeu nagy az érdeklő
dés,
ime közöljük egész terjedelmében azt az iléletet.
a hatóság által kiadott tervezetek szakszerű megbirálása.
amit a delegált fülekjárá-i főszolgabíró Rákóczy István
3) A vármegyei gazdasági egyesületet közhasznú
tevékenységében támogatja s ezen czélból art nemcsak szolgabiró kibágási panasza folytan legközelebb meg
az 1888. évi XII t.-cz. 15(1. g-a alapján egybegyttlö hozott. Az Ítélet a következő:
031/1894. kihág. sz. Nógradvármegye alispáni hi
alapból .segélyezni, de közbenjár az iránt i«, hogy a
vatalának 14260/1891. számú végzése nyomán a Kákóczy
törvényhatósági bizottság rendelkezése alatt álló s esetleg
István b -gyarmati járási smlgabirónak panaszos feljelen
mezőgazdasági czélokra is használható jövedelmekből,
tésére elrendelt kihágá-i Ogyb -n B.-Gyarmaton 1894. szept.
részére segély nyujtassék és illetve ily segélyek folyósí
24-én megtartott tárgyalás és tanúkihallgatás alkalmából
tását a nm. földmivelé.-Ogyi in. kir. ministeriiimnál
felvett jkv. az eljárás elrendelésére alapul szolgált pana
javaslatba hozza.
szos irat és a vármegye tiszti főügyészének 1503 1894.
4) Az előző pont ért- Intőben nyújtandó, vagy ki
sz. a. adott s az iratok közt fekvő véleménye alapján
eszközölt segélyek e vármegyei gazdasági egyesület által,
következőleg Ítéltetett: Vannay Igaácz 47 éves, r. k.
mindenkor csakis eleve, meghatározott czélra lévén
vallású, nős, családos, rendezett vagyoni viszonyú fedhetfordíthatók, azok miként történt felhasználását s kellő
elszámolását ellenőrzi, mely czélból a közvetlen nyújtott len előéletű ügyvéd, községi képe, tag, b.-gyarmati lakos,
úgyszintén Baintner Ottó 50 éves, r. k. vallású, nős, csa
vagy közvetített segélyösszegnek, rendeltetésüknek meg
ládos, fedhctlen előéletű, rendezett vagyoni viszonyú vár
jelölésével, mindenkor, egy, ezen czélból nyitandó, ellen
megyei főpénztárnok, közs. képv. tag, b.-gyarmati lakos
őrző könyvben nyilvántartandók.
5) Mindezen czélok elérése érdekében kifejtendő az ellenük támasztott kihágás váddji és jogkövetkezmé
munkásságának sikeresebbé tételére alapokat létesít, nyei alól nimentetnek mert: bár beigazolást nyert azon
körülmény, hogy a hivatalos teendők ellátására, a hely
ezeket és a létezőket gyarapítani igyekszik.
0) A rendelkezése alatt álló pénzalapokról évenkint színére kiszállott, járási szóig tbiró azon eljárása közben,
melyet nemcsak jogosult, de kötelezett volt, egyél)
költségelőirányzatot és zárszám: dúst készít és -azt jóvá
rendelkezésre nefn Allé helyiség liiAnyAMI,n község
hagyás, illetve felül vizsgálót végett a törvényhatósági
bizottság közgyűlése elé terjeszti, oly időben, hogy a' ház' tatiáestermében hdjesiteni, Vannay Ignácz és Baintner
Ottó képv, test, tagok által megzavartatott De mert ezen
költségvetés-a törvény hatósági bizottság előző évi őszi
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
1894. deczember 2.
meguvarás inkább abból eredeti félreértésnek tulajdo
nítható, hogy B.-Gyinuat uugyközség' bírája, minta kórság
képviselő testületét összehívó elnök, art hogy ugyanazon
időre, melyben a szolgabiró hivatalos eljárását végezte,
képviselő testületi ülést hivott egybe, a hivatalosan el
járt szolgabiróuak hivatalos utón tudtára nem adta,
sem a képviselő testületet arról, hogy a járási szolgabiró,
hivatalos eljárása miatt az ülés későbben fog megtartatni
nem értesítette: az 1879. 14. t.-cz. 46-ik g-ba ütköző ki
hágás! tényálladók nem volt megállapítható, mivel a
pauaszlottak által sértő kifejezések nélkül használt hang
hordozás eme kihágás tény álladókat annyival kevésbé
Állapíthatja meg, mivel az eskü alatt kihallgatott tanuk
közül Elfér Ede, dr. Feledi Ferencz, Hummer Ferencz,
Horváth Danó vallomásaik szerint a felszólalás szokott
hangon és inkább az udvariasság határain történt, s
mivel az eljáró szolgabiró hivatalos tekintélyét a Baintner
Ottóra vonatkozó kiutasítással tényleg (enlartotta, mi ha
esetleg veszélyeztetve lett volna, az az eljáró hatósági
közegnek jogában állandóit nemcsak karhatalom igénybe
vételével annak fentartása, hanem egyéb (örvényes eszkö
zök alkalmazásával is annak megtorlása.
Jelen Ítélet érdekelt felekkel azon világos kijelen
téssel közöltelik, hogy az azzal meg nem elégedő félnek
3 nap alatti felebbezési joga fenhagyatott. ■
Salgótarján, 1894. november Í6-án.
Pluchy József, főszolgabíró.
Lapszemle.
A túrócz-szentmártoni NArodnie Noviny a székes
fehérvári katholikus nagygyűlés lefolyásának tárgyi ismer
tetésére szorítkozik, szó szerint idézve Zichy Ferdinánd
gróf beszédéből azon helyet, mely a nemzetiségek
nyelvhasználatára vonatkozik. Az ismertetés sorai közül
kivehető tisztán a néppárttal való rokonszenvezés.
A Lembergben megjelenő „DjUo* egy közlemé
nyében Kossuth Ferencz fellépésével foglalkozván, azt
mondja mindenekelőtt, hogy r. kormánynak sok baja van a
politizáló Kossuth Ferenczczel. Nagyon lehetséges, hogy
Kossuth F. a függetlenségi párt hatalmát növelni fogja,
mert mint Kossuth Lajos fia, befolyása van a .népre.
Bécsben rossz szemmel nézik az egész dolgot, s a
ministereluöknek Bécsbe kellett elutaznia, hogy felvilá
gosítást adjon erre vonatkozólag. Eddig Kossuth nem
nyerte meg a magyar állampolgárságot, de ha ezen
túlesik majd, megnyeri a képviselői mandátumot, még
fontos politikai szerepre fog szert tehetui ....
(A cseh-tót nemzeti egység) A prágai „Národni
Listy* hosszú czikket közöl egy névtelen tót embertől
arról, hogy miért szakadlak el a tótok a csehektől? A^
tót czikkiró azt hiszi, hogy a tótoknak nem volt szüksé-'
gük a cseh-tót nemzeti egység megbontására s egy
külön irodalmi nyelv tót megalapítására, mert hogy a tót
nyelv csak szójárása a cseh nyelvnek. A czikkiró szerint
a turócz-szentroártoni Zivena őszi közgyűlése alkalmából
egyes T.-Szentmártonban találkozott tót tanítók szóvá
tették a cseh-tót irodalmi egység ügyét s azon nézetük
nek adtak kifejezést, hogy hibák történtek a múltban!
A czikkiró reméli, hogy a cseh-tót irodalmi egység meg
újul, mert úgy tudja, hogy a tótok között sokan vannak,
a kik azt óhajtják.
Húrban SzvfftozAr a pozsonyi sajtóbiróság által
történt elitéltetésének évfordulója alkalmából Prágától a
.Cseh klubtól* („Cesky klub} ilyen táviratot kapott:
.Szivünkből gratulálunk önnek tót testvéreink érdekében
kifejtett munkálkodásához, melyet eddig kifejtett s melyet
a jövőben kifejteni fog“. 'E napja alkalmából táviratot
kapott Budapestről is az egyesült román-tót-szerb-szász
,dnizstvó-*tó) (druzstvo-társaság). A .druzstvo* hangos
éijent kiált bátor harezosának.
A budapesti Szlovenszké Noviny az adók reform
járól czikkezvén, üdvözli a miniszter e fontos elhatáro
zását s azt igyekszik kimutatni, hogy a tervezett refor
mok sok jót és üdvösét fognak a népre hozni.
Hirek és különfélék.
Személyi hlrok. Főispánunk, a sok ülés és köz
gyűlés miatt már nov. hó 28-án jött be a székvárosba
s innen csak decz. 2-án távozott Szitákra. Közigazgatási
bizottsági tagjaink közül: gr. Berchteld Arthur, lAszkáry
Gyula, Moesáry Ödön, Posztóczky Iván, Sréter Alfréd,
Szakai! Barna és Szontagh Pál urakhoz volt szerencsénk.
Sréter Alfrédet kivéve, egy országgyűlési képviselőnk
sem vett részt a gyűlésekben.
Tisztelgések az alispánnál. Azon kitüntetés al
kalmából, mely Scitovszky János munkás alispánunkat
értő azáltal, hogy őt szeretett királyunk alispáni minő
ségében kifejtett üdvös működéséért a harmadosztályú
vaskorona-renddel tüntette ki, legelső sorban a vármegye
tisztikara egyrészt Tihanyi Ferencz főjegyző, másrészt az
árvaszék ólén Pongrácz György árvaszéki elnök vezetése
mellett tisztelgett a derék .alispánnál, aki válaszaiban ki
fejezésre jífttatta a tisztikar iránti meleg rokonszenvét
s a kitüntetés állal elismert érdemet szerényen a tiszti
karra hárította vissza. A törvényszék járásbíróság, pénz
ügyi hatóságok egyes tagjai s ezeken kívül számosán a
közügyek iránt éideklódők közül siettek az alispánhoz,
hogy üdvözöljék Őt. A levélbeli és távirati üdvözlések
száma is igen nagy lések volt.
A legmagasabb kitüntetések alkalmából, me
lyek szeretve tiszt. lt főispánunkat, alispánunkat és Vannay
Ignácz ügyvéd — balassa-gyarmati polgárt érték, BalassaGyarmat m.-város képviselőtestülete és elöljárósága is
impozáns módon tisztelgett és fejezte ki szerencsekivánatait a kitüntetett férfiak előtt. Reményi Károly városbiró vezetése alatt több mint harmineztagú, tekintélyes
.állású férfiú járt el « tisztelgésben; mind a bárom he
lyen a városhiró volt hű tolmácsa a polgárok, a köz
vélemény érzületének, s hogy az teljes mértékben vúz-
hangra talált a kitüntetettek kebleiben, arról tanúságot
tón azon meleghangú, spontán nyilatkozat, melyet ugy
a tó* ón alispán, mint Vannay ur is a küldőll-ég szAnokának szavaira adtak. És valóban nem üres formditá-,
nem hiú tömjéuzés, de tartalmai, szivtöl-zzivbrz sióló
volt e tisztelgés, mit a jelen voltak mindegyike teljesen
átértett. Polgárság, mely Így beesüli meg ai érdemek
folytán kitüntetett nagyjait, méltó viszont a közbeesőié ízre.
és biztos zálogát nyújtja a közérdeket szivén hordó elóhaladásnak.
Főúri eljegyzés. Gr. Degenfeld Scbomburg Ottó
huszár hadnagy, gr. Degenfeld József Hajdú-vármegye
főispánjának iia eljegyezte Jaukovicb Mariinne kisas
szonyt, Jaukovich Béla lésai (houtvármegyebeli) nagy
birtokos leányát.
Véglegesítés, Az igazságügyi miuister Sárpy Jenő
Ipolysági kir. törvényszéki ideiglenes aljegyzői állásában
véglegesítette.
Számon kérő szék. Főispánunk gr. Degenfeld
Lajos ur ő méltósága nov. 2O-én számonkérő széket tar
tott a vármegye tisztikarának Összes tagjaival gr. Brrchtold Arthur és Sréter Alfréd bizottsági tagok részvétele
mellett. A főispán a tisztikar működése és ügybuzgósága
felett legnagyobb elismerését fejezte ki már azért is,
mert habár a tisztikara kii ál) látogatás alkalmával nagy
tevékenységet fejtett ki, mégis a restantiak számba nem
vehető csekélységre apasztottak. A tisztikar nevében
Scitovszky alispán köszönte meg a főispáni elismerést és
Tihanyi főjegyző a tisztikar nevében a főispánt és alis
pánt meleg szavakban üdvözölte a királyi kitüntetések
folytán s azon érdemekért, melyeket a király 'fogadtatása
alkalmából kifejtettek s ezáltal nemcsak a vármegyének,
de a tisztikarnak is dicsőséget szereztek.
A bizalom nyllvánulásának egyik örvendetes
jele az is, hogy a Nógrádi Lapok és Honti Híradóra
tömegesen érkeznek uj előfizetések; — önérzetünk su
gallja, hogy ezt a lap — a körfgyek fáradbatlan szol
gálata által méltán ki is érdemli Egyébként maga az a
körülmény, hogy előfizetőink és olvasóink száma szaporo
dik, közvetve ismét csak a közügyek előmozdítására
szolgál; mert ilykép a lap által megpenditett gyakorlati
irányú eszmék pártolása és keresztül vitele könnyebben
és biztosabban remélhető. Úgy vármegyénk, mint annak
törekvő székvárosa és vidéke érdekei megkívánják, hogy
legyen erős orgánuma a sajtó telén; legyen éltető szel
lemi harci, a jók harcra a rosszak ellen; a haladás
harcza a régi tespedés, a hátramaradás ellen. Ez a lapunk
fő czélja, ÍŐ törekvése.
Fényes esküvő ment végbe nov. 27-én B.-Gyar
maton a rém. kath. templomban. Ugyanis e napon d.
ti. 4 órakor vezette oltárhoz Bakonyi Jenő Ipolysági kir.
ügyészségi hivatalnok Forster Kornélia kisasszonyt. Pokorny
Gusztáv b.-gyarmati kir. törvényszéki fogbázfelügyelő
nevelőleányát. A násznépet 14 fényes úri fogat vitte a
templomig, ahol nagy néptöroeg várta a fiatal házaspárt.
Az esketést Hottovinszky Károly, esperes plébános vé
gezte. Eskővő után a fogatok a Fő-utcza egyrészén, a
Kossuth-Szügyi és Deák Ferencz-utczákon keresztül rö
pítették haza a násznépet. Az esket-;sl 50 teritékú fényes
vacsora, majd reggeli ti óráig tartó mulatság követte.
Esküvő. Fenyves Jákó honvédfóliadnagy BeszterczeBányáról, nov. 27-én esküdt egybe. Weisz Arankával,
Weisz Simon b.-gyarmati és marczali birtokos kedves
leányával. Esküvő után családi estély volt Weisz Simon
házánál.
Gimnáziumi hírek. Ormos Zsi/nnond,Temes
várnak nemrég elhunyt nagyérdemű főispánja, végrende
letében számos közművelődési alapítványt tett, igy a
temesvári főgimnáziumnak négyezer koronát, a nemzeti
Múzeumnak több értékes festményt hagyott; műkincsei
túlnyomó részét azonban az általa alapított délmagyarországi muz, um örökli, tátikán Csanádvármegye szék
helyén november hó 22-én tették le az ott építendő új
főgimnázium alapkövét Az ünnepen jelen volt Dossewffy
SAndor Csanádi püspök is, aki maga nyolczvnnezer ko
ronával járult a makói főgimnázium alapításához. Kegisrtráljuk mindezeket azon reményben, hogy elvégre Nógrádvármegyében is fognak talán akadni oly magas szellemű
munificens férfiak, kik a Balassa-Gyarmaton alapítandó
főgimnáziumra nagyobb alapítványok tétele által örökítik
meg nevüket, s tesznek érdemet az utókor háláján.
A F. M. K. E. nógrádi törvényhatósági választmánya
gr. Degenfeld Lajos úr Öméltóságának elnöklete alatt
nov. IlO-án ülést tartott. A két óráig tartó ülés fontos
határozatairól tér- és időhiány miatt lapunk jövő számá
ban hozunk részletes tudósítást.
Követésre méltó. llorczoll Lipdt helybeli ke
reskedő, mint évenként, ugy az idén is a hideg idő be
álltával 50 frtot bocsátott a városbiró rendelkezésére
oly kikötéssel, hogy ez összeg fele keresztény, fele pe
dig izraelita szegények között osztassák ki. A kiosztás
múlt vasárnap történt meg a városházán, s az elöljáró
ság lapunk utján mond köszönetét a jótékony adako
zónak.
A tisztviselők nyugdíj-alapjainak háza. Méltó
vinhangra talált a lapunk mull heti számtb in megpen
dített eszme, hogy a törvényhatóság tisztviselői, kezelő
személyzete és siegödményeseinek mmapság már 5O,tH)5
frtra felszaporodott nyugdíj-alapja. illetve annak egy
része nagyobb kamatozás ezéljáből megfelelő bérházakba
fektettessék. Véleményünk szerint minden attól függ,
hogyan realisaljuk a helyes eszmét; erre nézve pedig
teljes garancziát nyújt az Ügy élén álló férfiak integri
tása, értelmessége és legjobb akarata. Vajha tehát már
1895-ik év folyamán oda fejlődnék « ügy, hogy az
említett nyugdíj-alap 5 száztóii helyett meghozná a
7 —8 száztólit. Segíts magadon s akkor — mint jól
mondja a közbeszéd, — az Isten is megsegít!
UJ lap. losoncion „Ixisonczi Hírlap'* czimen uj
vegyes tartalmú lap fog megjelenni a jövő évtől kezdve.
öngyilkos körjegyző. Izgalmas papok folytak le
a múlt héten Verőczc községében. A budapesti lapokban
3
is közölve solt, hogy a vértezni elöljáróéig ellen fegyelmi
eljárást rendelt el az alispán. A vizsgálatot Hanzély
Márton, akit tegnapelőtt egyhangúlag főnolgabirónak
választottuk meg, vezette Mocaáiy Adón közigazgatási
bizottsági és Ruduyáuszky József uicgyebizottaági taggal,
akiket az alispán kért fel, hogy tegyenek részt a vizs
gálatnál. A vizsgálat a községházánál Zubovics Fedor,
Kamm«rer Ferencz róm. kath. plébános és Oroszi Jenő
ref. lelkén s számos községbe): lakos jelenlétében eré
lyesen folyt november 21., 22. és 23-án. Hanzély a vizs
gálat folyamán a körjegyzőt felfüggesztette, november
22-én táviratot intézett az alispánhoz, hogy a községi
háztartás és pénztár megvizsgálására a főszámverő azon
nal küldessék ki a helyszínére. Az alispán még az nap
este intézkedett, hogy dr. Hermaun Károly föszámvevö
Verőczére menjen. A fúazámvevő az éjjeli órákban Verőcze község háztartására vonatkozó iratokat a községi
központi számvevői hivatalban kicsomózta s a reggeli
vonattal Verőczére utazott, hol még az nap a főszolga
bíró és a vármegyei küldöttség folytatta a vizsgálatot.
Joó Sándor körjegyzőt a vizsgálat folyamán kisebbmérvü
szélbűdés érte, s jóllehet beteg volt, a körorrosi véle
mény szerint résztvebetett a vizsgálatnál. November
24-én aztán dr. Hermanu főszámvevö Beke Béla szolgabiróval vette vizsgálat alá a községi háztartást éa pénz
tárt. A vizsgálat délután félegyig folyt, a mikor is a
fő.czámvevő és Beke szolgabiró ebédelni mentek. Két óra
feb- egy cselód ugrott be a vendéglőben ebédelő főszám
vevő és szolgabiróhoz a balálsápadtan kiáltó, hogy Joó
Sándor körjegyző meghalt. A szolgabiró rögtön elment
a körjegyzői lakba, a ott a körjegyzőt végvonaglásban
találta. Hirtelen segélyről szó sem lehetett, mert a kör
orvos épen aznap valami becsületügyben Budapestre
távozott, csakis az ottani gyógyszerész jelent meg a kör
jegyzői lakban, s miután észrevette, hogy a körjegyző
mérgezés folytán vergődik, bánytatót adott be neki,
azonban az már mitsem használt Joó Sándor délután
félhárorukor halva volt. Hogy mi vihette az egyébként
jóbirnek örvendő és a lakosság előtt meglehetős tekin
télyben álló körjegyzőt a szerencsétlen elhatározásra,
azt egyelőre nem tudjuk. Állítják, hogy Joó Sándor
már évek óta nagy fejfájásokban, sőt agybántalmakban
szenvedett, a mit fokoztak a vértezel tarthatatlan izgal
mak is. A körjegyző módos ember hírében állott s alig
hihető, hogy szabálytalan, vagy épen hűtlen kezelés vitte
volna, őt a halálba. Ezt egyébként dr. Hermann erélyes
fószámvevőnk, aki a temetés után, november 26-án ismét
a helyszínére ment, majd ki fogja deríteni. A körjegyzőt
november 25-én bonczolták fel és konstatálták, hogy
nagymennyiségű stricbnint vett be. A szerencsétlen alig
40 éves férfiút november 2ti-án délután nagy részvét
mellett temették el. Maga után bús özvegyet és 3 árvát
hagyott. Az esetről a belügyminister is táviratilag értesittetett.
A losonczi róm. kath. renovált templom és
orgona felszentelése nov, 27-én megható és szép ünne
pélyességgel folyt le; az ünnepély emlékszerüségét főleg
Wolafka Nándor debreczeni plébános és ez. püspök
megjelenése képezte, aki nemcsak a miséket celebrálta,
hanem gyönyörű és lélekemelő, a más hitfelekezetű haza
fiakat is igen megnecsülő egyházi beszédet tartott A
templom renoválása Valihora János losonczi esperesplebános ügybuzgó utánjárásának és fáradozásainak tulajdonitható, aki mindezért lelkes óvúcziókban részesült. A
fels:entelési ünnepélyt fényes bankett követte.
Halálozás. Kemény Kálmánná, szül. Komjáthy
Ilona, Komjáthy Károly vármegyei árvaszéki kiadó ked
ves leánya, élete 26-ik évében B.-Gyarmaton hosszú
szenvedés után tegnap elhunyt. Temetése ma d.-u. tartatik meg.
'
A brassói bánya-társaság igazgató tanácsa no
vember hő 21-én tartott ülésében tárgyalta azt az aján
latot, melyet a salgótarjáni köszénbányarószrénytársaság
tett neki szénbányáinak megvétele tárgyában. Az igazgató
tanács elvileg elhatározta, hogy szénbányáit 3*/, millió
forintért alajja, azon kikötéssel mégis, hogy a salgó
tarjáni kőszénbánya-részrénytársaság a készletek beváltása
tárgyában is teíjesit bizonyos kötelezettségeket Erre
vonatkozólag várják a salgótarjáni kőszénbánya-társaság
nyilatkozatát.
A Nógrrádmegyei Gazdasági Egyesület (. 1894.
évi deczember hó 12-én, d.-e. 11 órakor B.-Gyarmaton,
a megyeház nagytermében tartja közgyűlését. Tárgyai:
1. Jelentés az egyesület működéséről. 2. Az egyesületi
zárszámadások felülvizsgálása s ebből kifolyólag a fel
mentvény megadása. 3. Egyesületi költségelőirányzat
megállapítása. 4. Alapitó és rendes tagok felvétele;
valamint a pártoló tagok bejelentése. 5. Az egyesületi
elnökség és tisztikar, valamint az igazgató választmány
megválasztása. 6. Szakoiztályok és körök megalakítása
a azok elnökeinek megválasztása. 7. A Szécsényi gazda
sági egyesülettel való egyesülés módozatainak végleges
megállapítása. A közgyűlést megelőzőleg reggeli 9 óra
kor igazgató választmányi ülés tartatik.
A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület
naptára az 1895. évre czim alatt a F. M. K. R nap
tárt adott ki, melynek czélja a magyar közönséget a Fel
vidék közviszonyai és a tevékeny egyesület működése
iránt tájékoztatni. A csinosan kiállított, sok képpel dini
tett naptár ára 30 kr és az egyesület elnökségénél Nyitrán
rendelhető meg. Nagyobb csikkeket dr Gyürky Geyza,
Horváth József, dr Pecháry Adolf, dr Kostenczky Géza
Írták. A kisebb közlemények is gonddal vannak össze
válogatva. Az irodalmi rész tartalmi különben a követ
kező : a F. M. K. E.; a nemzetiségi kérdés Magyarorszá
gon; a pánszlávizmus fejlődése a felvidéken; a Vágvölgy
népéről; Kossuth I-ajos halála ; Mátyás király szobra ;
a magyarok bejövetele; Jókai Mór jubileumi; Carnot
meggyilkoltatása; GöndöcsBenedek; Komócsi József stb.
Kívánatos, hogy a naptár minél többet jövedelmezzen az
egyesületnek.
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
4
A magyar gazdatisztek 6a érdőtlntek oraxágoa egyesülete Bujtuoúc Sándor elnöklete alatt vendes
havi váluit mányi Olásét november hő- 8-án tarti. Ai
ügyveietöi jelentéi felhívja a válwttminy figyelmét a
a tagok nagymérvű kötönyére, melylyel a tagdíj fitétéee
iránt vállalt köteleaettiégQket veszik, miáltal az Egyesület
nem len azon helyzetben, hogy a nyugdíjintézet irányaben vállalt kötelezettségének eleget tehessen. A rendes
jelentések és ;a taglétszámban beállott változások elintézése után, ügyvezető bemutatja az elnökséggel szer
kesztett körlevelet, mely az évkönyvvel lesz szétkOldve, s
azon kedvezmény megállapodás szövegét, mely a .Ma
gyar Gaidák Lapjával* mint az Egyesület hivatalos közlönyével létesittetett, s melybe az Egyesület összes érdekes
közleményei közzé tétetnek. Ez egyezség alapján az Egye
sület tagjai e heti szaklapot 8 írt előfizetési dij helyett
évi 1 fit előfizetési árban szerezhetik meg, ha az Egye
sület évi 6 írt tagdijával az 1 írt lapelőfizetési árt előre
küldik be az Ogyvezetőséghez (Budapest, IX. Lónyay-utcza
7. az.) Az évkönyv széküldése már megkezdetett, s azon
tagok, kik még nem kapták meg, szíveskedjenek ezt az
ügyvezetőségnél mrgreclamálni. Végül az Egyesülethez
segély iránt érkezett kérvények a január havi ülésen
fognak elintéztetni.
A mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozők nyugdíj-intézetének igazgatósága fiovember hő
1894. dec ember 2.
fugAAAUüilott kídégiíéri végrehajtó utján le* ét írlQlfoglaU
r* Ú2'» írtra brottlt •xolubütoruk, ágynemArk, korrvmab^rendexé*.
bor, uctxrsiulokbó! álló i»<ó»igt>k nyilvÁnot árterétől ehlUtnak.
Mrh Árverésie k a b -ryarmatí kir. jbirótájt 33*7., 3741..
3.154. 3í»7 í, 1591. MÁroú veiért folytán 3<J0 írt. 372 írt H3kr.
130 írt, 71 írt 7J kr. tőkekóveUlcA, tűnek 0*/e kamAl4Í és eddijr
biróilaK uiár uh{alapított kűluégrk ereiéig B gyarmaton,
alperes lakásán kend** ri/kö/lésérc 1694. éti aeexember hó 13-ik
Halijának d.*e 9 órája haúridóQl kitúxetik ét abbvz a venni
txludékoxók oly nupacgyxcáirl hivatnak mez, hogy az érintett
ingó'ágtik az lb.51. évi LX. t-cz. 107. é> 1<W. <*a értelmében
kévz|»énx tize tél mellett a Irgtűbbft ígérőnek becaáron alól it el
fognak adatni.
K/ll B.-Gyarmaton, H94 évi november hó 2. napján.
8-án tartotta Bujanovic Sándor elnöklete alatt ülését. Az
igazgató által előterjesztett lel ütés bői kitűnik, hogy októ
ber 31-én volt a nyugdíjintézetnek 154 tagja. 1Ö8900
i korona biztosított nyugdijősszeggel. Az esedékes dij tett
50828 korona 11 fillért, melyből befolyt 44250 korona
13 fii. és hátralékban maradt 6571 kor. 98 fii. Az in
, tézet vagyona, mely értékpapírokba van befektetve, 53582
koronát tesz. A gazdatiszti kar érdekében alkotott ezen
fontos intézmény felvirágoztatása érdekében az igazgató
ság hathatós intézkedéseket fog foganatosítani, s a tagok
( gyűjtését alkalmas módon és ezeközökkol legközelebb
erélyesen megindítja.
'
i
Tomis
kir. jbiróiági végrehajtó.
Felelik tserketztö: Horváth Danó.
FVmunkat<íra: Reményi Károly.
Bérbe adó!
ah ercsi
I
!
iiinicuiiciij.
Alulírott bírósági végrehajtó az IMI. évi l.X. t.-cx. 102f*a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a b. gyanuatí kir.
jbiróság 1691- évi 2űb5, 32M., 3iNM., 3517. zz. végzése követ
keztében DetiUch Hermina Ib rovics A. ét fia exég, Bogdán Jó
zsef, l’olcxer B. ét társai ét llerrzog Mikta javára JlCntx Adolf
ellen 30) írt, 372 frt 83 kr., 130 frt. 7.3 frt 72 kr., t jár. erejéig
Karácsonyi <5» újévi ajándékokul igen al
kalmai, jutányos árú gyermek-játékok ét
tlíszmiitárgyak csarnoka.
Bőrbe adó úri lakán : 4 szoba 1 veranda,
I 1 konyha, 1 pinczc, 1 iirtáló, 1 kocsiszín.
| 1 kert, 120 forint évi bér mellett Ipolynyóken
Boróczy Ernő tulajdonosnál. Ugyanott eladó
i cgv 8 lóerejií gőzcséplő gép teljes felszereléssel
kedvező feltételek mellett.
SUrgilny-csim: Gottschlig Budapest.
Gottschlig Ágoston
tea-, rum- és cognac-nagykereskedő
BUDAPEST.
’
fért- és női üralíni-íilele B.-Gyarmaton, fí-Dtcza, Áninjer-liü.
RAKTÁRAK:
Gazdagon
nagy válatxteaban (olBxcrclTe: Habig 1. c. c» nicliter J.-idic
gyártmányú gráezi lt»l»pokkal; a legdivatosabb himzell, sima és redő, mellű
• ifon, lorábbá uinei crrUin-ingekkeí. a legdivatosabb gallérok- és kézelőkkel;
minden alakú atlaaz, selyem és moirée-nrakkeudőkkel; igen szép választékú
gsebkendókkel: harisnyák ; aberdont fehér, galambszürke és különböző színű
glacé-keatyAkkel: karlibadi (él éa egésa lakk-éa bórötpőkkrl; dús választékú
sétabotok; tsőernyókkel; vizhailan esőköpenyekkel; nagy választékú kézi
él utazási bőróndakkel, utazási készletekkel; erős és díszes kiállítású gyer
mekkocsikkal ; valódi borostyánkővel ellátott tajték azlvarszlvők, pinák ; játék
szerekkel; diszmúárűkkal éa illatszerekkel. A téli idény alkalmára dús vá
lasztékban raktáron van a bregenzi Henger és Fiai ezég állal szállított vabídi
Jíger-féle alsó ruházati rsikkek férfiak és gyermekek számára, nemkülönben
téli sapkák hölgyek, férfiak és gyermekek számára, posztó, schem és bélelt
téli kutyák, karmantyúk és gallérok, női, férfi ős gyermek téli csípők kassáilik; férfi éa női tár-czipők ; fűzők: aely-emkeadők stb »tb (iazli- füluareléa china-ezüst tárgyakból, n. ra : ezukortartók, gyümölcs- és escmegctariuk.
evóoukösök stb. Vadászcsizmák és vadász-táskák bő választékban.
VI. Andrássy-ut 23 sz.
.A Mandarinhoz*
Fllong-Cung városához*
Balassa-Gyarmat és környéke részére:
SZOMMEB KÁROLY úrnál.
Közvetlen behozatalu vshkli cbiasi é» orosz karaván-teák.
Jamaica-, Brazíliai és Cuba-rumok, francain cognacok, li
kőrök a legfinomabb minőségben, ensieti csomagok és
palaczkokban, eredeti árak mellett
Árjegyaék kívántra ingyen és bérmentve.
szállítási és bizományi üzlete B.-Gyarniat
sikálják a a.-é. kíjósségnek áj, patent, zárt
bstoraiállltó kooaljokat, vasátoa, teagelyen
vagy haján való nátoruállltáara a kül- és
belföld bármely Irányában, Jótállás mellett,
a csomagolás mejtsksritisavsl. Csikóink
továbbá a gaboaa, hüvelyes arák és vete
ménymagvak bevásárlásit és eladását.
Állandó bizományi nagy raktárak puroaa malon-kmoarn- és lé*.
Baeaa-eomeobmss. házhoz azáflitvs, métermázsánként előbbi I frt ör>. utóbbi
S frt SS kr. — Ajánlják továbbá elegáns és kényelmes Vonalaikat ügy sétakocsiséira, mint a vidékre, valamint a vasúti állomásból éa viszont való azémélyssállitáara hatóságilag megállapított dijak mellett.
IV. váczi-utcza 6. sz.
a virosbát-tór mellett.
u kir. opera itellenében.
1 Kiviteli plnczék: X. Kőbánya, fűzér-uteza 9. sz.
•
Kizárólagos bizományi-raktár:
Elimthal Testvérek-
SCHÖNFELO MIKSA,
Központi iroda: IV. váczi-utcza 4. szám.
KARÁCSONY I X7JE V I
uu uvrrucsoua u uagjerueiuu auxvD'icgei
értesíteni, hogy az idei karácsony- és újévi
bazárunkat tetemesen megnagyobbítottuk, mely
ben gyermekek és felnőttek részére nigyszámú
ajándék-tárgyakon kívül a Richter-félc szab,
építő szekrények i< kaphatók.
Egyszersmind felhívjuk a n. é. közönség be
cses fi,-veimét a raktárunkon lévő Gácsi-lópokróczokra,
melyek üzletünkben a legjutánvosabb áron kaphatók.
Mély tisztelettel
Gansl József és testvére,
kárp. és ászt, bútorraktára B.-Gyannut.
Isti Tokaji Connac-Cyár, mely csak Tokajban létezik,
I KOSSUTH-otciibu.
allami kedvezményűvel kitüntetve.
Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak
tárát szilárd anyagból készített, modem Ízlésű,
kfilönf. fa-, vas- és kárpitosbútorokban úgy egyen
ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egy
leti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús
választék olajnyomatú és Öregre festett, kitűnő
kivitelű, tetszetős fali táj- és egyéb ábráz.atú
képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben.
Van szerencsém továbbá a nagyérdemű kö
zönséget értesíteni, hogy asztalos-üzletemet
esztergályozó-mühelylyel
bővítettem meg; azt akként rendeztem be és
oly munkaerővel láttam el, hogy az ezen szakba
vágó megrendeléseknek a legfokozottabb mérték
ben is pontosan jutányos árak mellett képes
vagyok eleget tenni.
Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és
méretű koporsók nagyválasztékú raktára.
Vidéki MMreadiHéuk mbIomh át lehetőleg gyér*
A nmgynr királyi kereskedelmi minisztérium felllgyelete alatt.
AM.a.^l* F.RMF.Iói Parin, nordraux. Brös.el. Ilisaan. London, Itcrlln. ( Iilmgo.
1894, évi bécsi nemzetközi kiállításon díszoklevél, mint
legmagasabb kitüntetés.
ÓVAKODJUNK ÉRTÉKTELEN UTÁNZÁSOKTÓL.
Valódi tokaji cokii a c Tok a\) hói
csakis ezen, Tokaj város
czimerével valódi borkivonat.
Kapható: CservenyAk György és Kanltz Ödön urak gyógylárában, Hummer Mihály urnűl, Barth
Lipót és Fia uraknál (•Bnlassa>-szállú), továbbá minden nagyobb fűszer- és csemege-üzletben.
Ml itljMITieXRFM
Egy Jé háxMI vtlá Ha ainalti Unoivcnil irtánál felvétetik.
IL-gyamstl könyvnyomda részvénytársulat
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00659.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_12_02.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1894-12-02
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 49. szám (1894. deczember 02.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e8e0e5a36a3cf08d833e9436420e214e.jpg
62b0da00850f19bf33c0832c751e9389
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/525841f79a43b76abbb88ae952057395.pdf
01b68a2aed05dfd3acf3808539f9a36d
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1894. deczember 9;
XXII-ik évfolyam.
50. szám.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
B-Gyarmat, deczember hó 6-án.
A politikai és társadalmi erők egyensúlya tel
jesen meg von zavarva. A szabadelvű párt, mely
tömör és áttörhetetlen politikai falanxot képezett,
— bomladozni kezd. Becsben Kálnoky Gusztáv
kúlűgyminister, támogatva a klerikális és ultramontán elemek által, Metternich szerepét kezdi Játszani
a magyar alkotmány gyöngitésére. Ez az áramlat
most annyival inkább veszélyes, mivel annak ellen
súlyozására nincsenek oly férfiunk, mint Széchenyi,
Kossuth és Beák ralinak.
Ez a mostani politikai helyzet. Elég sivár és
elég sötét. Erős aggályok támadnak aziránt, hogy
a 67-iki kiegyezés Ausztriával szemben annyira
meggyengitett és annyira demoralizált minket, hogy
alkotmányunk és szabadelvű törekvéseink elé még
egy kúlúgyminister is képes akadályt gördíteni.
Már annak is adtak hangot, hogy szakítva a dualismussal, az 1790. évi törvények alapjára kell állani.
Merész és ezidőszerint kivihetetlen gondolat.
Mi, akik a kiegyezésnek feltétlen hívei vagyunk,
,a kiegyezés fentartásában és szilárdításában talál
juk hazánk biztonságát*. .
Mivel pedig a dualismust csakis a szabadelvű
párt tömörsége képes fentartani, kérdjük, micsoda
józan politika leledzik Kálnoky úr eljárásában,
akkor, mikor ő ezt a pártot gyöngíti és compromittálja. Olyan szolgálatra vállalkozott Kálnoky úr,
melynek eredményeit sem az uralkodó, sem az
uralkodó-ház megköszönni nem fogja, s mely e
nemzetben méltó reactiót szúlend.
Mindezekkel szemben meg kell nyilatkozni az
egész országnak. Igaz, hogy a kath. főpapság,
mely a szabadelvű kormánypártnak eddig támoga
tója volt, most mint ellenzék lépett fel vele szem
ben, sőt a társadalmi összeköttetést megszakította.
Ugy a kormánykörökkel, mint a szabadelvű párttal;
az is igaz, hogy az alsó-papság legnagyobb része
a nemzetközi ultramontanismus terrorismusa alá
került; de bízunk a magyar papság tündöklő és
példaadó ha£aflságában, hogy akkor, mikor ennek
az ezer éves országnak megaláztatásáról van szó
és arról, hogy hősiességgel és vérrel szerzett alkot
mányos szabadságunkat, melyből a papságnak leg
több kijut,1 mesterséges úton-módou, idegen és
illetéktelen kezek megcsonkitani szándékoznak, —
akkor a hazafias papságnak a közös védelemtől
elzárkóznia nem lehet.
Meg kell nyilatkozni az ország minden vidé
kének, hogy megmutassuk, mily óriási többség
rajong a reformtörekvések iránt s hogy a nagy
többség a Wekerle-kormány eljárásával teljesen
meg van elégedve s ezidőszerint egyedül azt a
kormányt tartja hivatottnak arra, hogy a 67-iki
kiegyezés nagy többséggel fentartassék.
Nem vagyunk barátai a pártalakitásoknak,
mert tudjuk azt, hogy a pártokra való szakadás
igen sok társadalmi súrlódásnak a kútforrása külö
nösen a vidéken; de a mostani körülmények között
szükségesnek találjuk, hogy a szabadelvű párt
minden vármegyében és a vármegye minden választó
kerületében tömörüljön. Szükség van erre Nógrádvármegyében is. Mert vészes felhőket látunk torny< sülni Magyarország ős annak alkotmánya felett,
s ezeket a felhőket csak oly kormány háríthatja
el, mely nemcsak parlamenti többségre, de az egész
ország túlnyomó nagy többségének véleményére és
akaratára hivatkozhatik.
Agrarizmus.
szolgáljon, nem szabad neki szolgálni más ügyet, mint
a magyar mezőgazdaság ügyét. És mivel a reform-párt
az, a melynek programmja ene nézve a legtöbb bizto
sítékot nyújtja, kétségtelen, hogy a deczember 9-iki
közgyűlésen, minden józan magyar gazda, a ki nemcsak
a nyelvén, hanem szivében viseli a magyar mezőgazdaság
szent ügyét a reform-párttal fog szitázni, mert tudni
fogja, hogy az nem személyes ügy, hanem olyan, melytől
nemcsak az egyesület, hanem az ország gazdaságának
sorsa is függ.
A legujebb jelszó, melytől ez idősszerint viszhangzik
széles e hazában minden térség, mező, hegy, völgy, mely
már országgyűlésen és .sajtóban egyaránt kongatja a vész
harangot: az agrarizmus. Uj szó a magyar közéletben, a
melytől az egyik boldogulást remél, a másik pedig mint
veszedelmes jószágtól fél. Akár jó, akár rossz dolog az
az agrarizmus, mindenesetre foglalkozni kell vele, már
azért is, hogy meg tudjuk eredetét és meglássuk, hogy
tulajdonkép mire jó is ez.
Annyi bizonyos, hogy az agrarizmus a magyar
Nógrádvármegye határozata a törvény
mezőgazdaság ügyét van hivatva fölkarolni, hogy csakis
az okos agrárpolitika segíthet a magyar mezőgazdaság
hatósági közutak 1895. és 1896. évi költség
ezer baján, de csakis annak az agrarizmusnak van jogo
vetése tárgyában.
sultsága e hazában, a mely minden izében magyar. E té
tel helyességét tagadni nem lehet, mert a hogy mások a
Az 1890. éri I. törvény s régrehijtisa tárgyában
franezia vagy német mezőgazdasági viszonyok és azok bajai,
kibocsátott 21802. számú kereskedelemügyi m. kir.
azonképen más a franezia éá más a német agrarizmus
miniden utasítás rendelkezéseinek pontos figyelembe
és másnak kell hogy legyeq a magyar agrarizmus is.
vételével egybeállitott s kellő indokolással kísért a
Nálunk az országos inagyar gazdasági egyesület
költségvetés kiadási része rovatonként a tételenként leadta ki az agrarizmus jelszavát, ugyanaz az országos
tárgyaltatván, a kiadások főösszege 1895. érre 554531
gazdasági egyesület a melyiiek helyzete most oly válsá
frt 36 krral s 1896. érre, 153613 frt 07 krral állapitgos. A két dolog között, t 'i. az agrarizmus és a válság
tatik meg.
között erős okozati összefüggést látunk, bár — nyíltan
A kiadásoknak ekként a tényleges szükségletek fi
kimondjuk — nem olyant » milyent többen hangoztat
gyelembe vételével s lehető körültekintéssel mérsékelt
nak. A valóság a dologban ez:
összegekben történt megállapítása után, a költségvetés
Az ország első gazdasági egyesülete, melyet a nagy .fedezeti részének összes tételei, változatlanul elfogadtatnak.
Széchenyi alapított a magyar mezőgazdaság istápolójára,
Fentirt bevételi előirányzati főösszegekben a bevé
az utóbbi években oly tisztikarral rendelkezett, a mely
telek IX. rovata alatt az útadó is bennfoglalUtván, vár
egyáltalán nem állott szép hivatásának magaslatán. A tiszt
megyei alispánnak előmunkálatai és arra fektetett javas
viselőknek nem az volt a főgondja, hogy a magyar mező
lata alapján, az összes útadó kötelezett megváltásának
gazdaság bajainak gyökeres orvoslására gondoljon, hanem,
fentartásáral, azt az 1890. évi I. törvényezikk 23. §-ában
hogy minél nagyobb zajjal, lármával magára irányozza a
részletezett adónemek után 10'/., azaz tiz százalékban a
közfigyelmet. E foglalatosságban ép kapóra jött a német a minimumok igénybe vételével a három kézi napszám
agrarizmus, melyet aztán egyszerűen lemásoltak. Pedig váltságárát, úgy az adót fizetőkre, mint a törvény 25.
aki csak távolról is ismeri a németországi viszonyokat, §-ában megjelölt a egyenes adót nem fizet), de útadó
tugni fogja, hogy azok homlokegyenest ellenkeznek a ma
tartozás teljesítésére kötelezettekre nézve 1 frt 50 kr,
gyar viszonyokkal. Túri süveg helyett köcsög kalapot 50 krban, az egy igás napszám váltságárát 3 frt s illetve
akarnak a magyar gazda fejébu nyomni. De ezzel még az adóegységet, mely mellett s melyen alóli egyenes
nem elégedtek meg, hanem oly hangot honosítottak meg, adót fizetők kézi és a két igavonóval bírók igás mini
a mely a közönséget elterelte az egyesülettől, ugy, hogy
mumot tartoznak fizetni 15, illetve 30 forintban állapítja
gyűléseiken a tisztikaron kiről alig jelent meg egy-ket
"___________ *
gazda. Azonkívül még háborút üzentek az iparnak' és “*S- *
kereskedelemnek, mintha ezek között és a mezőgazdaság
között nem volna érdekkölcsönösség. Elemi dolog, hogy
A vármegyei tisztikar személyzetének
egyik a másikára van* utalva. A gazdaság különböző ágait
szaporítása.
összhangba kell hozni, nem pedig egymásra uszitani. Leg
végül pedig alapítottak egy lapot, a melynek révén bele
Ebben az ügyben az alispán a következő előter
vitték a párt-politikát is a gazdasági harezba.
jesztést intézte a közgyűléshez:
Nos, lehet valaki hive az egyházpolitikának, vagy
Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés!
ellensége, pártolhatja valaki a Wekerle, vagy Apponyi,
Tisztelettel ide zárt előterjesztésemben indokoltam
vagy Szapáry Gyula politikáját, de mi köze annak a
magyar mezőgazdaság ügyéhez ? A magyar mezőgazdaság volt azon személyszaporitást, melyet folyton fokozódó ügy
forgalmunkkal szemben már a jelen viszonyok között
nem lehet pártügy, az az egész ország Ügye, még pe
nélkülözhetlennek tartok; minthogy azonban főispán úr
dig legszentebb ügye. Ezt koczkára tenni, ezt veszélyez
Öméltóságának értesítése szerint melyet egyidejűleg elő
tetni nem szabad senkinek, bárki legyen az, bármily
terjeszteni van szerencsém, Belügyminiszter úr ő nagy
kecsegtető jelszavakkal lépjen is a porondra. A magyar
méltósága már 1893. évre egy aljegyzői, két srolgabirói,
mezőgazdaság, az igazi magyar agrarizmus féltett kincse
ennek a nemzetnek, minden igaz, lelkes magyar ember • egy gyakornoki és négy járási állatorvosi állomásnak rend
szeresítését s állami javadalmazását engedélyezte, s mert
nek ez alá a zászló alá kell esküdni, ezt a zászlót kell
ezenkivül nyolca irnoki s egy árvaszéki ülnöki állásnak
diadalra segíteni.
rendszeresítéséhez is hozzájárulni hajlandó, ha ezek fize
így gondolta ezt el néhány gondolkodó gazda, mi
tése vármegyei pótadó vagy egyéb forrásból biztosítható
kor az ora/ágos gazdasági egyesület október 28-iki köz
lenne, szükséges miként a mélyen tisztelt közgyűlés ezen
gyűlése közeledett. Belátták, hogy ez igy tovább nem
alkalomból* feliratilag kifejezze elfoglalandó álláspontját,
lehet, hogy hamis lobogó alatt nein szabad tovább küz
deni, különben veszélyeztetjük az igaz ügyet. És ez a
ami lényegében aligha fog eltérni az általam kifejtettektől.
Ha tehát a mélyen tisztelt közgyűlés osztja az előnéhány gazda ugy találta, hogy csak ugy segíthet a
bajon, ha a mostani tisztikart más váltja föl; ez pedig tcijesztésemben felsorolt élveket s azok valósítására szol
gáló eszközöket, ugy a magas ministeri elhatározásul
csak ugy lehetséges, ha mást emelnek az elnöki székbe.
szemben elfoglalandó álláspontra nézve következő javas
Ez volt igazi oka az október 28-iki választásnak. Nehe
latot bátorkodom elfogadásra ajánlani :
zére esett ezeknek a gazdáknak, a kik a reform-pártot
A vármegye közönségé köszönettel veszi tudomásul
megalakították, hogy szavazatukkal fájdalmat okoznak az
a m. kir. belügyminiszter úrnak főispán úr utján közölt
eddigi derék, lovagias elnöknek Desscwffy Aurél grófnak,
azon elhatározását, hogy egy aljegyzői, két szolgabirói.
kinek lebilincselő, szeretetreméltó lénye mindenkit elbájol.
1 közig, gyakornoki s 4 járási állatorvosi állást rendsze
De elvégre is, az ügy szentsége előbbrevaló a szemé
resíteni s azok javadalmazását az államkincstár terhére
lyeknél .és mivel máskép nem lehetett, kénytelenek
áttenni hajlandónak nyilatkozott; mégis ezen állások be
voltak másra szavazni.
töltéséről az értesítés tartalmához képest is csak akkor
Ez n valóság. Szemben áll egymással az úgyneve
gondoskodhataml, ha az e tárgyú leirat az 1886. évi
zett agrárius-párt, mely német lobogó alatt párt-politikát
XXI. törvény 3. g. értelmében a várui’gyéhez megkül
ánil és a reform-párt, mely az igazi agrariznnissal akarja
kisegíteni bajából a mezőgazdaságot a nélkül, hogy más deni! fog, ami ezúttal az 1896. évi állami költségvetés
érdekeket sértene. És ez az igaz. A magyar agrarizmus
függőben léte miatt meg nem történhetett
Az ekként csak rendszeresítendő, de biztos kilátás
mezejéről száműzni kell minden politikát és első sorban
a párt-politikát. Az orsz. magyar gazdasági egyesület no ban levő tisztviselők közül az aljegyző vármegyei alispáni
Ajánlja a n. 6. mezőgazdasággal foglalkozó közönség
nek figyelmébe Jól fölszerelt raktárát valódi ós hantislttatlan
ollva-gópolaj-. montefalconel kocsf-kenőes-.
az “Adriai biztosító társulat"
zsákok- ós vl/.hatlan ponyvákban.
FOUGYNÖKE B.-GYARMAT.
�2
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
hivatalához, a kit azolgabiró a b.-gyarmati és íúleki já
rások föazolgabirói hivatalaihoz, a négy járási állatorvos
pedig a nógrádi, Szécsényi, miniki és füleki járások te
rületire Hátság, Szécsény, Sziták de Salgótarján székhelylyel lesi beosztandó, — inig ai eddig Losonci székhelyijei rendszeresítve volt járási állatorvos területi köre,
a tényleg életbe lépendő járási állatorvosi állomások be
töltése után, a losonczi és gácsi föszolgabirói járások te
rületire fog kiterjedni. At egy közigazgatási gyakornok a
nógrádi, suráki, Szécsényi és gácsi főszolgabírói hivatalok
nál időuakonkint felváltva a a fennforgó sxügségbez ké
pest lesi alkalmazandó s esetleges hiányok pótlására
használható fel
Ai árvaszéki ülnöki s a uyolcl irnoki állással járó
4980 frtnyi' fiielés is lakbériletmény fedeiéso tekinte
tében kijelenti a vármegye közönsége, hogy az egy árva
széki ülnöki állás javadalmazásával járó terbeltetést gyámi
tartalék-alapja terhére átbárithatónak véli, ba a kezelési
dij a tartalék-alap nagyságára tekintet nélkül a kamat
jövedelem 10 */e-lban lesz jövőben szedhető, illetve a
szabályrendelet e tárgyú intézkedésének megváltoztatása
elé akadály nem gördittetnék.
De a 8 11-od osztályú Írnoknak 3680 frtot kitevő
fizetés és lakbér-illetménye fedezéséről alap hiányában a
vármegye köiönsége már azon indokból sem gondoskod
ható, miután millmiumi alkotásaira ép ez évben szavazott
meg, 6 évre terjedőleg 3 */,-os törvényhatósági pótadót,
mely áldozatkészségét úgy véli, a magas kormány akként
veendi kegyes figyelembe, hogy valódi közigazgatási szük
ségleteinek kielégítésében más állami szempontból is
a lehető kedvezményben részesítem!'.
E reményre s a tapasztalt jóindulatra támaszkodva
tehát feliratilag felkérni határozza belügyi m. kin mi
ntatér urat, hogy az alispáni előterjesztésben foglalt s
égési terjedelmében ontott s helveselt szükségletekről
az állami javadalmazás terhére gondoskodni kegyeskedjék.
Amennyiben mégis egyelőre mind e szükségletek fedezet
hiánya miatt kielégíthetők nem lennének; úgy legalább
a járási főszolgabírói hivatalok nélkülözhetetlen létszám
emelését egy árvaszéki ülnöki, egy alszámverői s az
alispáni irattárnoki állás rendszeresítését s javadalmazá
sát kegyeskedjék már az 1896. évtől kerdődöleg enge
délyezni, mely esetben az árvaszéknél a közigazgatási
gyakornoki állás feleslegessé válandván, már csak két
közig, gyakornok rendszeresítése lesz szükséges, hogy az
összes főszolgabírói hivatalok egy-egy közigazg. gyakor
nokkal ellátva legyenek, mig a főszolgabírói hivatalok
hoz kezelő személy zi tol szánt 7 szolgaidról 11-od ossztályú
írnok helyett esetleg napidijas leírók-is alkalmazhatók
lennének, mely ezen módozatok mellett a legsürgősebb
szükséglet 6355 frttal fedezhető lenne. Ugyanis két közigazg. gyakornok fizetése és lakbére 1000 frt egy alszámvevő fizetése és lakbére £00 frt, egy alispáni irat
tárnok fizetése és lakbére 900 frt, két főszolgabírói dijnok 1 frttal számított napidija 2555 frt, összesen 5355
frt, miről belügyminister úr ő nagyméltósága feliratilag
értesittstni rendeltetik.
B.-Gyarmaton, 1894. november 24.
Scitovszky, alispán.
Ezt az előterjesztést a közgyűlés egyhangúlag el
fogadta és basonnellemú feliratot intéz a belügymi
niszterhez.
Hirek és különfélék.
Tisztelgések. Scitovszky János alispánunknál —
az őt ért kitüntetés alkalmából « b.-gyarmati róm. kath.
iskolaszék Hottovinszky Károly esperes-plebános vezetése
alatt, a b.-gyarmati ipartestület, Kominerell Gyula elnök
vezetése alatt, a b.-gyarmati orvosi kar, dr. Kacskovics
Gyula vezetése alatt és a b.-gyarmati polgári iskola
tantestülete, Tomeskó Nándor igazgató vezetése alatt —
tisztelegtek. A polgári iskola tantestülete ugyanaznap
Vannay Ignácz kir. tanácsosnál, valamint Horváth Danó
újonnan megválasztott községi i-kolaszéki elnöknél is
tették tiszteletüket. — Jublánczy Jfíklds b.-gyarmati
pénzügyigazgatót deczember 6-án nevenapjáu a pénzügyi
tisztviselők, valamint B.-Gyarmat város elöljárósága tes
tületileg üdvözölték.
Kinevezések. A földmivelésügyi m. kir. miuister
dr. Baintner Ferenczet, Baintner Ottó vármegyei pénz
tárnok jeles fiát, a magyar-óvári m. kir. gazdasági aka
démia vegytani tanszéke mellé rendszeresített második
segéd-tanári állásra 1895. évi jan. hó 1-től számítandó 2
év tartamára nevazte ki. — Kovácsi Sándor, b.-gyar
mati lakos trencséni m. kir. állami végrehajtóvá nevezte
tett ki.
Eljegyzés. Prónay Károly, Prónay Péter nógrádberczeli nagybirtokos fia eljegyezte Losonczon Platthy
Ilona kisasszonyt, Platthy Lőrinci földbirtokos szép és
kedves leányát.
Áthelyezés. Mauks Béla, losonczi kir. adóhivatali
segéd és Mauks József, b.-gyarmati adótiszt saját kérel
mük folytán kölcsönösen áthelyeztettek.
A Nógrádi Lapok és Honti Hiradó szerkesztő
sége, hová a lap szellemi ré-zét illető közlemények kül
dendők, Horváth Danó szerkesztő lakásán a Telekyutczában van; a kiadó-hivatal pedig, hová az előfizetési
pénzek, hirdetések és reelamatiók intézendök, Feledi
Ignác.x főutczai házában, az .Adria* biztositó társulat
föügynöki irodájába helyeztetett át. — Végül tudatjuk
az érdeklődő tisztelt közönséggel, hogy a .Balassa-gyar
mati Könyvnyomda Részvény-társaság" üzleti képviseleté
vel Darvai Ármin könyvkereskedő lön megbízva, a
nyomdai iparhoz tartozó megrendelések tehát legkényel
mesebben nevezett könyvkereskedőnknél a .Casino* tőnomszédságában lévő holthelyiségében eszközölhelők,
hasonlókép az úgynevezett .községi év körjegyzői nyomtat
ványok is, melyek ott készletben tartatnak.
Gymnaatuml hírek. A Szegeden felállítandó máaodik fögymnaziium tervét, miút onnan írják, báró Eötvös
Lvrand közoktatásügyi miuister ur, a szegedi tankerüp-t
főigazgatójához intézett leirata szerint < ívben helyesli
a erre vonatkozólag a tárgyalásokat legközelebb meg
indítja. Ugy írják, ha e város épületet ad: a terv rövid
idó alatt meg fog valósulni. Önkénytelenül eszünkbe jut
e bir olvustára, hogy Balassagyarmat város közönsége
nemcsak épületet, hanem annál többet is kész áldozni az
itt tervezett főgymuasium érdekében ; az pedig kérdést
sem szenved, hogy Nógrádvármegye törvényhatósági
székhelyén legalább is oly szükséges egy főgymnasium,
mint Szegeden a második; mert igaz ugyan, hogy Szeged
nyolezszor vagy tízszer is népesebb Balassagyarmatnál;
de azért ott sincs csak egy törvényhatóság, egy kir.
törvényszék, egy pénzügy igazgatóság, egy ügyvédi kamara
(stb.) ép ugy mint Balassagyarmaton, s van a városnak
íügyrnnasiumján kivül főreál és még polgári iskolája is.
És van köröskörül egy-egy vasúti órányi járásra: 8—10
gymuásium; égetőbb szüksége tehát nincs a második fógymnásiumra, mint nekünk van az egyetlenre; melynek
létrejöttét, a közoktatásügyi miuister urnák, a fennebbi
hírből is jogosan következtethető jó dispositiója folytán,
biztosra vehetjük. Az ügy gyors elintézése cz’éljából sokat lendíthet a november 30-iki közgyűlésből
felhatalmazott vármegyei küldöttsó": mely nagy ér
demre tesz szert, ha a Millenniumra legalább elvben biz
tosítja a b.-gyarmati fügymná.-ium létesülését. Bizváatbizunk abban, hogy e fontos kulturális kérdés megoldá
sát ő méltósága Pulszky Ágost államtitkár úr is kész
réggel elömozditandja.
Hanzély Márton tb. főjegyzőt a nógrádi járás
njonnan mrgválasztota fószolgabiráját lelkes úvácziókkal
fogadták f. hó 1-én járásában, illetve annak székhelyén,
Hátságon. Már az u. n. Kormos pusztánál, hová a fő
szolgabíró, néhány barátjától kisérve déli fél 12 órakor
írt, várták a járás összes községeinek- jegyzői és elöljá
róságai és még számosán, kiknek nevében főtiszt. Kubinyi
Endre r. kath. plébános szép be zéddel üdvözölte az új
árási főnököt, kiemelvén ennek különösen tántorithatlan
gazságszeretetét és a jogaiban megtámadottak iránti
födelemre készségét. A Rszolgabiró válasza után megndult a menet, mely az e tájon előforduló utkanyarulaokon tekintve valóban imposans látványt nyújtott*. Elől
l’ohanka István bánki birtokos, vezetése alatt egy 15
óvásból álló paraszt-bandérium ügetett nemzeti szinti
zászló alatt, majd következett egy kocsi, melyről a járás
lászlaja lobogott, azután a (Üszolgabiró kocsija, továbbá
25 majdnem egytöl-egyig zászlóval ellátott kocsi. Rét
tágon az utczára tódult lakosság hatalmas éljenzéssel s
teneszóval fogadta az érkezőt. A főszolgabírót lakásán a járás
aevében Murslay Gyula földbirtokos, majd az összes községi
lőljáróságok és egyéb tisztv. nevében Szabó K. d.-jenői kör
jegyző, a járás jegyzőinek tisztes nestora üdvözölték.
Ezután következett a vendéglőben felszolgált közebéd.
Ezen resztvettek: a főszolgabíró, a szolgabirói hivatal
személyzete, községi- és körjegyzők, a járás köz- és állat
egészségügyi közege^ továbbá Muzslay Gyula, Simonyi
Dénes, Kubinyi Endre plébános, br. von dér Becke Imre,
Balázs Barna, ifj. Fáy Albert, Hanzély Béla, br. Pongrátz
Anselm. Zachar Géza, Speri Vilmos. Pobanka István,
lilatz Nándor stb. A számos felkö.-zöntő közül kitűnt
Szabó Károly d.-jepei körjegyzőé, melyet , mint a nógrádi
járás jegyzői karának elnöke, unnak megbízásából ő méltó
sága a főispánra és ö nagysága az alispánra mondott és
melynek elhangzása alkalmából úgy ő méltósága vala
mint alispán úr sürgönyileg üdvözöltettek. Künn az ivó
ban a bírák és többi elöljárók vendégeltettek meg, hol
Marczi bácsi a berinkei biró tartotta fenn az emelkedett
hangu'atot.
Felruházás. A skarabeusz asztaltársaság mai napon
délután 3 órakor fogja a .hét szegény iskolás gyermek
léli felruházását városunk székházában az elöljáróság
közbejöttével eszközölni.
Nem tizenöt, de húsz évi adómentesség. La
punk november 4-iki számában egész terjedelmüleg
közöltük Balassagyarmat képviselőtestületének f. é. no
vember hó 3-án hozott azon közérdekű határozatát, mely
szerint a vármegye bizottsági közgyűlése felkéretett, hogy
a vidéki városok gyorsabb fellendülése s a mindinkább
fenyegető szocziális bajok megelőzése végett sürgős
törvényhozási intézkedés provokálandó az iránt, hogy
említett városokban az újonnan épített házak „után ne
mint eddig 10. de legkevesebb 15 évi adómentesség
nyujtassék; bizonyos lévén az, hogy ezáltal a kir. kincstár
busában megnyeri a vámon, amit netalán elveszít a réven.
Nógrádvármegye november 30-iki közgyűlésén, mint már
jeleztük is, Balassagyarmat kezdeményezését készséggel
magáévá tette, s nemcsak, hogy az országgyűlés s a
kormányhoz fordul feliratilag. de a társ-törvényhatóságokat
is megkeresi e közös érdekű ügy támogatása végeit.
Azóta olvashattuk, hogy maga a nm. ministerium is
foglalkozik ez eszmével, sőt hogy a ministeri javaslat
ai adómentességet nem is tizenöt, de hús; évben kívánja
megállapítani; — nügyon bölcsen, mert a czélt a nagyobb
kedvezmények által c«ak annál biztosabban el fogja érni
az állam, jövedelmei fokozottabb mérvben szaporodnak.
Manapság nem is ismerünk ennél sürgősebb állami fela
datot, tekintettel arra, hogy ba ez irányban január -február
végéig novelláid* utón törvény nem alkottitik, — ta
vaszra, midőn t. i. az .építkezések megindulhatnának, —
azok elmarad t-a miatt biztosra vehető az orsz igos hátra
maradás, a b'j, hogy ne mondjuk: a veszedelem.
Három-négy paragrafus megalkotása nem lévén boszor
kányság, bizunk is benne, hogy a többször hangoztatott
bajon segít a törvényhozás, miáltal segítve lesz a vidéki
iparos-osztály trngődósén.s a lakásmiszériákon is.
A F. M K. E. nógrádi töryényhitósági.választmány a,
mint lapunk múlt számában is jeleztük, nov. 30-án tartá
ülését gróf Degenfeld Lajos elnöklete alutt. Az ülésen
résztvettek: Vaun ly Ignác/ alelnök, Srontagh Autal és
Hanzély Gyula jegyzők. Jaulusz Ferencz pénztárunk,
Scitovszky János, Liszkáry Gyula, Reményi Károly,
Anincer. JAszló és Horváth Danó választmányi tagok s
1894. deczember 9.
dr. Jankovieb György kir. tanfe'űgyeló, aki magát a;
egylet tagjai közé az alkalommal felvétette. A gyűlései
Szontagh Antal jegyző felolvasta az elnöki jelentést, mely
több ev. egyház felügyelőjének a magyarosodás ügyébei
adott válaszával foglalkozott. Ugyanis a választmány a tói
egyházak felügyelőihez megkereséseket intézett aziránt
hogy miként lehetne a tót egyházakban a magyar isten
tiszteleteket biztosítani. Caak kevés egyházfelügyelő adotl
a megkeresésre megnyugtató választ. Ezek közé tartozik
Dessewffy Dezsőnek, mint a f.-petényi ev. egyház fel
ügyelőjének, Zmeskall Istvánnak, mint az agárdi ev
egyház felügyelőjének, Veres Ernőnek, mint a bánki ev
egyház felügyelőjének. Hanzély Béla, mint a legéndi ev
egyház felügyelőjének válaszai, kik nagy eredménynyel
buzgólkodnak' az isteni tiszteletek magyarosításában
Kedvezőtlenek Bogdán Tivadar maskovai, Kuncz Jáno:
abelovai és Algöver Mihály f.-tiszovniki. táradai é«
polichnói egyházak felügyelőinek válaszai, különösen Al
göver Mihályé, az utóbb jelzett bárom eg'vbáz felügye'őjeé
már egészen lesújtó, mert állítólag F.-Tiszovnikon, Zá
radén és Palicbuón 4—5 generáliénak kell eltűnni, mij
ott magyarosításról lehetne szó. A választmány tudomásul
vette a válaszokat, s megsürgeti a b.-gyarmati s a többi
ev. egyházak felügyelőit, hogy szintén válaszoljanak az
előbbi hazafias megkeresésekre s egyházaikban hassanak
oda, bogy a magyar isteni tiszteletek behozassanak, illetőleg
szaporittássanak. A Nógrádon létesitendő óvoda ügyében
a kir. tanfelügyelő felkéretett, bogy a nógrád-kőzségbcliekkel magát személyesen érintkezésbe téve, — állapiba
meg, hogy a nógrádiak mivel kivannak hozzájárulni ezen
hazafias czélhoz. Végül a választmány a számadások
megvizsgálására Aningrr László, Horváth Danó és Vannay
Ignácz urakat küldte ki s elhatározta, hogy a közgyűlés
jan. 8-án tartassák meg.
Mit súgrnak füleinkbe a hideg szelek ? A Vöröskereszt-egylet múlt hét közepén egyetértőiig a város
elöljáróságával, már megtette a szükséges előintézkedéseket a végből, hogy a helybeli iskolás szegény gyermekek
minél nagyobb számmal nyerjenek még karácsony előtt
felruházást, melynek költségeit ez évben is az úgyneve
zett újévi üdvözlései^ megváltása czimén begy ülő összeg
ből fedezik. Az aláírási iveket Opitz Károly és Stütz
Antal, városi rendőrtanácsosok körözvén, ajánljuk azoknak
mindenhol való szives fogadtatását. — De kérjük és
ajánljuk a könyörülő szívű emberbarátoknak, bogy a
gyermekeken kivül a többi igen nagyszámú valódi sze
gények segélyezését is tegyék lehetővé, ugy pénzbeli,
mint élelmi szerek, rubaneműek (stb) adományozása ál
tal. Az adományok legczélszerűhben a városbiró czimére
és kezeihez juttathatók, aki azokról mindenki által be
tekinthető számadást vezet, — s mennyiben az ellen
kező ki nem köttetnék, lapunk utján is nyugtatványoz
minden adományt. A beállott hidegek tehát és a fogyasztó
szelek azt súgják füleinkbe, illetve sziveinkhez, hogy
tőlünk telhetőleg segítsük a szegényebbeket.
Vasút Ipolyság- és Zólyom között Alig néhány
hete, hogy Hudnay bőla, Hontvármegyo főispánja,
állását elfoglalta-és máris tanújelét adta" a vármegye
közérdeke iránti érdeklődésének és buzgó tevékenységé
nek, midőn az ipolyság—zólyomi vasút ügyét, mely már
évek óta vájúdjk, fölkarolta s egy nagy lépéssel köze
lebb hozta a megvalósulás felé. November 28-án d.-e.
tartotta meg ezen vasút, valamint a Németitől—Selmeczbányáig tervezett száruj vonal érdekeltsége első közgyűlését
KorponAn, melyen úgy Hontvármegyo értelmisége,
mint a szintén érdekelt Zólyomvármegye képviseletében
Csipkay Károly alispán és Skrovina Mátyás zólyomi
főszolgabíró jelentek meg. A közgyűlés, melyen Rudnay
Béla főispán elnökölt nagy lelkesedéssel karolta föl a
vidék szellemi és anyagi elöhaladísát nagy mértékben
előbbre vinni hivatott két vasút-vonal ügyét s az elő
munkálatok elkészítésére s teljesítésére a főispán elnök
lete alatt egy szűkebb körű bizottságot küldött ki. Miu
tán a traszirozás költségei, különösen Korpona és Selmec
bánya sz. kir. városok, továbbá egyes érdekelt földbir
tokosok áldozatkészsége folytán nagyobbrészt biztosítva
vannak s remélhető, hogy a .kormány sem marad hátra
ezen állami szempontból is fontos vonal támogatásában
az előmunkálatok valószínűleg még a hét folyamán meg
kezdődnek. — A vármegyei közönség élénk érdeklődése
mellett lefolyt gyűlést ősi szokás szerint nagy bankét
követte, melyei Korpona város közönsége vendégei részére
rendezett.
A Szentpőter—Sztregova—Kürtös-völgy kincsesháza. Sokszor volt már lapunk azon helyzetben, hogy
a közfigyelmet ráfordítsa Nógrádvánnegyének azon hegyvölgyűle'ti lánczolatára, mely a Kürtös-völgyből kiágazó
ig Sztregova és Szentpéterig terjed, s mely — hogy
egyebekről hallgassunk — méhében roppant mennyiségű
s igen jó minőségű kőszenet rejt. Be kell ismernünk,
hogy mi magyarok igen szegény, avagy igen indolens,
közönyös nemzet vagyunk, mely nem képes, de nem is
akar — a meggazdagodás biztos perspektívája mellett
sem a megszokottnál egyéb munkára vállalkozni. Most
azonban újból felcsillan a remény sugara, hogy az emlitett vidéken mégis csak fog történni valami; ugyanis,
mint értesülünk, a múlt héten Budáról a bányakapi
tányság egy szakértő kiküldöttje járt a helyszínén :
Kürtösön, S Iregován és Szentpétrren, ott felvételeket
eszközölt, s biztos kilátásba helyezte, hogy elsősorbina
vidék kőszéntennékét fogják használatba venni, exploitálni; ami hí beválik, utánna elmaradhatlan a többi
mezőgnzd isági és ipar-kereskedelmi vállalat is. Ha pedig
ez — mit latén adjon! — meglesz, akkor aztán bízvást
elmondhatják azon vidék birtokosai, hogy akaratuk elle
nére boldogit'.atnak. Remélhető továbbá, hogy az említett
ipar-fellendülés magával hozta, ha meg nem előzi, a bgyarmat—kürtös-völgyi viczinalis vasút létesítését is.
A nógrádi ev. esperesség Losoncion deczember
11-én közgyűlést tart, moly alkalommal egyszersmind
meg fogja választant 'á kiküldötteket, a kik ezt az ’esperezséget Pozsonyban, a duuáninneui újabban beosztott
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
1894. deczember 9.
egy bAikerülettiek decieinber 19-ikl köigyOU^n elvwör
képviselni fogják. Hataltas kitár, alom, hogy a inogválosxtottak lehetőleg teljes siáioban jelenjenek meg Pozsony
ban — a panszlávok örömére.
A b.-gyarmatl tornaegylet múlt vasárnapi ülésén
elhatározta, hogy a korcsolya-pályát e télre is berendezi.
Gyógyszertár engedélyezés Fényes Lajos, oki.
gyógyszerúsz, a tisza-alpáii gyógyszertár bérlője és me
gyénk szülötte, bclügyministeri engedélyt nyert Békáson
(í’estm.) egy újonnan felállítandó gyógyszertárra.
Dr. Jankovich György, vármegyénk uj kir. tan
felügyelője alig néhány napi székfoglalása után előzé
kenységével már is megnyerte a közönség rokouszeuvét.
F. hó 3-án a uógrádvánnegyei tanitótestület választmánya
tisztelgett az uj kir. tanfelügyelőnél; kit Druga testületi
elnök szónoki hévvel tartott beszéddel üdvözölt, kérvén
egyszersmind, hogy valamint elődje, úgy ő se vonja meg
jóakaratú támogatását a tanítótestülettől. A kir. tan
felügyelő szokott ékesszólásával köszönte meg a megtisz
teltetést s jóakaratáról biztosította a testületet.
Vadászat Üacsó-Kesziu, Pongrácz György birtokán
decz. 2-án nagy hajtő-vadászat ment végbe, összesen 51
nyúl, több róka és fáczán lövetett le.
A locomobll- és cséplőgépkezalök tanfolyama,
melyet az állami ipariskolánál a nagymélt. kereskedelem
ügyi m. kir. ministerium évenként rendezni szokott,
január hó 2-án nyilik meg s márczius hó végéig tart.
E tanfolyamon a gőzmozgony, (loeomobil) s a különféle
rendszerű cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni.
Tanulókul felvétetnek a 18. életévöket betöltött, Írni,
olvasni tudó lakatosok, kovácsok s a külömbőző gép
gyárak föob munkásai, továbbá gazdatisztek, birtokosok,
g'éptulajdonosok. — A belépők erkölcsi bizonyítványt
tartoznak előmutatni; a nem önálló munkások ezenkívül,
ha munkában állanak, a munkaadótól kiállítandó tnunkabizonyitranyt, ha nem állanak munkáltán, munkakönyvü
ket tartoznak bemutatni. A tandíj 5 frt, a mit előzetesen,
a beiratkozás alkalmával kell fizetni. A beiratások f. évi
deczember 15-től január 2-ig tartatnak az intézet helyi
ségében (Budapest, VII). kér. Népszinbáz-utcza 8. sz.)
— Vidékiek a tandíj .és a bizonyítványok beküldése mel
lett levélben is iratkozhatnak. — A vidékiéi jövő tanulók
nak január 2-ig nem szükséges személyesen megjelenni
az intézetben.
A magyar gazdatisztok és erdótlsztok orszá
gos egyesülete Bujanovic Sándor elnöklete ulatt rendes
havi választmányi ülését november bó 8-án tartó. Az
ügyvezetői jelentés felhívja a választmány figyelmét a
a tagok nagymérvű közönyére, welylyel a tagdíj fizetése
iránt vállalt kötelezettségüket veszik, miáltal az Egyesület
nem lesz azon helyzetben, hogy a nyugdíjintézet irányúben vállalt kötelezettségének eleget tehessen. A rendes
jelentések és a taglétszámban beállott változások el
intézése után, ügyvezető bemutatja az elnökséggel szer
kesztett körlevelet, mely az évkönyvvel lesz szétküldve, s
azon kedvezmény megállapodás szövegét, m-'ly a .Ma
gyar Gazdák Lapjával* mintáz Egyesület hivatalos közlö
nyével létesittetett, s melybe az Egyesület összes érdekes
közleményei közzé tétetnek. Ez egyezség alapján az Egye
sület tagjai e heti szaklapot 8 frt előfizetési díj helyett
évi 1 frt előfizetési árbau szerezhetik meg. ha az Egye
sület évi 5 frt tagdijával az 1 frt lapelőfizeté-j árt előre
küldik be az ügy-vezetőséghez (Budapest, IX Lónyay-utcza
7. sz.) Az évkönyv széküldése már megkezdetett, s azon
tagok, kik még nem kapták meg, szíveskedjenek ezt az
ügyvezetőségnél mcgreclamálni. Végül az Egyesülethez
segély iránt érkezett kérvények a január havi ülésen
fognak elintéztetni.
A mezőgazdasággal és erdészettel foglalko
zók nyugdíj-intézetének igazgatósága november hó
8-án tartotta Bujanovic Sándor elnöklete alatt ülését. Az
igazgató által előterjesztett jelentésből kitűnik, hogy októ
ber 31-én volt a nyugdíjintézetnek lód tagja. 168900
korona biztosított nyugdijösszeggel. Az esedékes dij tett
50828 korona 11 fillért, melyből befolyt 41256 ktyona
13 fit. és hátrálékban maradt 6571 kor. 98 fii. Az in
tézet vagyona, mely értékpapírokba van befektetve, 53582
koronát tesz. A gazdatiszti kar érdekében alkotott ezen
fontos intézmény felvirágoztatása érdekében az igazgató
ság hathatós intézkedéseket fog foganatosítani, s a tagok
3
gyűjtését alkalmas módon
erélyesen luegiuditja. *
éa ezeközökkel
Lapunk mai. számához mellékletül veszik I. olvasóink a
Győrv lloua á'lal szerkesztendő ée l/grády testvérek kiadó
ban itu4a|u-atcu IHtó évtől meginduló; .l'árlti Divat- czlmü.
heteként egyezer megjelenő divat- és cvatadi lap előfizetési fölbivánái és annak programúját. Ezen hézagot pótló. életre való
vállalat pártolását t. oliasóaóink figyelmébe a magunk részé
ről is legmelegebben ajánljak
Karácsonyfa. Városunkban ez idén a szokottnál élénksb
ben vannak divat- és iátékárú-krrvs'<e<Iésettik fölszerelve
mindazon alkalmi tárgyakkal, játékszerekkel, melyeknek meg
vásárlására az arra hivatottak a karácsony és u.év közeledtével már most elArclátalag gondoskodnak. Volt alkalmunk
Ily változatos tárgyakat Eri teher Ignácz helybeli kereskedő
kirakatában is látnunk, mely elégnek egyébként lapunkban
megjelent hirdetése loivebb Irlrilágo.itátt nyúlt.
Budapestről arról ertesiteuek. hogy a III évfolyamába
lénő .Szülésznők l.ap á*-nak kíadótulsídouoaává dr. Temes
várt- Kezsö szőlész és nöorvos lett s hogy a lap tovább is
gazdag tartalommal, a szülésznők tovaképzéaél tartva szem
előtt fog megjelenni, megtoldva egy negyedérenkint megjele
nendő .Gyetuekápoláa- eiiuill melléklettel és egv, éren kint
mi-Kieleneiidő .Szülésznők Naptárá--val. Évi előfizetési ára
továbbra is csak J frt marad.
Horváth Danó.
Reményi Károly.
Feklüs szerkesztő:
Kuiunkatára:
KorcNiiinépíilet,
mely Hontmegyc Kővár községében előnyös helyen, a
B.-Gvarmat—Ipolysági és Kővár—csábi útvonalak összeszögelésénél áll s magában foglal három lakószobát, egy
nagy ivóhelyiséget, kamrát, pinezét, isti-lót, vágóhidat és
mészárszéket, van hozzá továbbá egy nagy állás istálóral
ellátva és kert: folyó évi deczember 16-án, délután
3 ómkor a helyszínén megtartandó árverésen, a leg
többet Ígérőnek szabadkézből el fog adatni. A feltételek
Kővár közbirtokossági felügyelőnél megtudhatók.
BIKSZADER
alkallsch-nnriatisches
SAUERWAS8EB
ógvényes konyhasós
,ILCS <"'j've.v
SAV ANYU VÍZ
Borral, s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes
üdítő italt szolgáltat
BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ.
CURORT BIKSZÁD
Szatmármegro keleti szé
an drr östilrhrn (írenzc
dea Szatmárer Comitatra.
anf eincr waldigen, vor
Wiadrn durch hőbe GcWrgr geacbüUien Hochrbt nc grlcgrn; von SHnérVáralja (Sxatniár-N’sóbá
nyát r Bahn) 2, von Tecsu
(Üng. XordostbahtrI 4 Stan
dén cntfernL
lén, szelektől magas he
által védett erdei
fenvikon fekszik; SíinérVáralja állomástól (szal
mát—nagybányai vasút) 2,
gyek
Bikszádi gyógyforrások
ásványvizeinek kútkezelősége.
Técső
állotaáktól i'magy.
északkeleti vasút) 4 óra
járásnyira.
Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al
Egvénycs konyhasós vize
kitűnő hatásúnak a követ
kező kornetneknél bizo
nyult be; Idült tiidöhuntt,
tüdélégdag és a keidődó
gümökórnal, idült gyomorhurutnál a naponkénti hány
ingert, fejfájásokat, fejszédüléseket szünteti, az
egéxz vérkeringést jóté
konyan emeli b igv az
rménztélt és a jó étvágyat
teljesen helyre hozza. Aa
cpe-rlválabxtáit u májban
sietteti, az operlrálasztó
utakat jó karban tartja;
ugyancsak oldó hatásánál
fogva ax egész bélé sátor
nál tisztán tartja Ez ok
nál fogva kitűnő az arany
ér, lárgaiág, mái- és lép
daganat ellen.
vendő, az ásványvizek között legkellemesebb
földön már legnagyobb kelendőségnek Ör
ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet.
Főraktár:
VILIM GYULA
cognnc-, fiiszer-,
tUviinyvizek, liszt- ós niagkereskctlésóbcn
B.-Gyarmaton.
Viszonteladók elíínvben részesülnek.
Dió alkalkch-muriatiarhe
llrilquclle Híkazád i<t von
anegczcichneter Wirkung
bei: chronltchen Lungeocalarrh. Emphyaem und bcginnender Tuberculoie. l>aa
Wastcr atillt bei ohron. Ma
oencatarrh den hSuflgcn
llrvchreiz,
Kopfarhmrrz
und Schwindrl, iát vnn
aolthütigem
Einlluav auf
ilí* allgemtinr Blutcirculatlnn und f«»rdrrt somit
ilcn Api’vtit und dió Ver.1 auiing, und trágt in Folge
leiacr lú»endrn Wirkung
túr lleinbaltung drr (»allcn»cgr unddeí gr»niumlrn
Verdauug*k.*tnel» bei. lkabrr unübrrtrcfllich
Ifcí
Heimorrhelden
(gnldrnr
Adrr), Gelbtucht, wuir bei
Leber- und Mllzanschwel
lung.
beszterczcbiínyai „Első inn^ynr gvilinüle-lcpárlií társulat" termelvén veit Rosenfcld József és Sándor regale-bérlö ezégnek a kizárólagos elárnsítási jo
got átadván, nevezetteknél kaphatók: ..Millenium Ólet-ellxlf" és „Milgynr
M ekerle-llkőr. — Mindkettőnek jósága kitűnik az által is. hogy az előbbit
a mill. orsz. bizotts. kiállítási tárgyul máris elfogadta, n másodikat pedig
Wekerlc miniszterelnök tír exja meggvözödvén annak eredetisége- és písiig-án’d.
legközelebb
napvierten. hatnak gyomor bojotaál.
nilkflUdtotfUoo 4i áltoláMun hmorotov
liári éa népner.
A gyomorbdrgaé^- tünetei: MvágyUlanság, gyomorgytogosig, MUii lolwM,
teltujtváo, uvuyo, WMngé*. háremét,
jyomorégét, hlnkgot. ováltaklváUutái,
Urgatág. ondor ét hányát, gyomoegéret
UIMUfa.
Htüulót gyofytiernek
bitonyult
ftjlájátnál. a menynyiben et a gyomortól
siámiuoll. gyooortaltoriMUuil eleiekkel
ét italokkal, gilluták. májbajok ét blavorrhoUákaál.
Említett bajoknál a Máriaeaelll
Ijomomeppek érek óta kitű
nőknek búonjultak. a mit íréi meg nát
bítonyitvány tanutiL Egy kü üveg ára
haunálati utaaltáMal együtt 40 kr., nagy
üreg ára *0 kr.
Nagyaromági főraktár: T*r*k
Jowf gyogytiertára Budaprat,
Király ulexa Is tx.
A véeljegyet és aláírást tOreteten
tették megtekinteni! Csak oly cseppeket
testék elfogadni, melyeknek burkolatára
told tulag ran ragasztva a kearito
aláírásával (C. Ilrátly) ét ezen suvakkal:
.Valoöitágát bűonyitom*.
* MáriautlU gyómoresappek valodian
kaphatók.
B. Gyarmaton: Caervcnyák Gy. ét Knnlta
Ű KyóR.vtárában — Ipolytágoa: Uerkó
István gyógytzrrétzui'l.
�4
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
ét 735 írtra becsült I. tíz gűnczi hordóban egyforma minőségű
finom ó fehér !»«>r mint rgv 14 hektoliter. 11. két hordó gyengéid
minőségű. szintén finom fehér bor mintegy három hektoliter,
111. egy hordó finom fehér a»xúbór mintegy félhcktolitcr nyil
vános árverésen tiadatnak.
Mely árverésnek a Szécsényi kir. jbirótág 2782 1691. számú
végzése folytán 250 frt tőkekövetelés, ennek 1893- éri deczember
hó 23-ik napjául járó G*/t kamatai és pedig összesen 45 írt 2(1
krban biróilag már megalapított költségek erejűig Szécsényben.
Balcxó Janómé. előbb özv. Balogh Kánirlné szül. Borba* Mária
lakáaán leendő eszközlésére 1894. évi deczember hó 14-ik nap
jának d.-e. |u órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni
szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett
ingóságok az 1»8L évi LX. t.-cz. 107. és l(H. f-a értelmében
készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becaáron alól is cl
fognak adatni.
Kell Szécsényben, 1894. évi november hó 30. napján.
Donánazky Béla,.
kir. ibirósági végrehajtó.
Árverési hirdet mény.
3501/1694. szám.
Alulírott birúaigi végrehajtó u 1881. évi l.X. L-cx. llrj
t-a értelmiben erennel körhlrré teml, hogy a b.-gvarmatl kir.
Mrrényaxék 1884. évi 30*1 —1881 ix. végién' körrlkeitélwn
Terutyánuky btrán Qay.é.l óllal képvitelt Kuviinkó Antal
axériénji lakon javára Sipót, Imre varsányi lakos ellen Vki frt.
• jár. erejéig fogaaaloaitotl ki .-légi téri végrehajtáa utján lefoglalt
Árverési hirdetményi kivonat.
A b.-gyannati kir. törvényszék mint telekkönyvi ható
ság közhírré teszi, hogy Pálinkás István végrehajtalónak Hege
dűs János. .Sándor. Teréz és Károly kiskorúak gyámja özv.
B.- gyarmat könyvnyomda részvénytársulat.
1894. deczember 9.
Hegedű* K aj tár Mária mint néhai K«*gedűs János örökösei,
végrehajtást szenvedő elleni l(a> írt o. é. tőkekövetelés s járu
lékai iránti vrgTehaitási ügyelten a b-prarmati kir. tónényszék területén lévő, 1 lej táron fekvő következő ingatlanra az ár
verést elrendelte, a dejtári $98. tjkvi I 1—9 sorszámú ingatla
nokból • legrlőillctményből B. 15. 16. 17 18 razám alatt •
részben Hegedűs Ján«>\ Sándor. Teréz és Károly kiskorúak
neveikre tulajdoni és <’. 1 r»z alatt özv Hegedűs Jánosné Kajtár Mária nevére haszonélvezeti joggal irt jutalékra a csatolt
bizonyítvány szerint 433 frt o é. kikiáltási árban.
A fennrbb megjelölt ingatlan az 18*34. évi deczember hó
18-ik napján, délelőtti 10 órakor Dcjtár község hátánál meg
tartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul
is rladatnt fog.
Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának
Ht’ .-át. vagyis 43 írt 30 krt készpénzben, vagy az 1881. LX.
t.-cz. 4 2 $ óban jelzett árfolyammal számított, és az 1881. évi
november hó 1-én 33.3.3 az. a. kelt igazságügyministeri rcndelet 8. §-ában kijelölt óvadékképp értékpapírban a kiküldött
kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében
a bánatpénznek a bíróságnál előírtra elhelyezéséről kiállitott
szabályszerű elismervényt átszolgáltatni
A kir. törvényszék mint tkvi hatóság B.-Gyarmaton, 1694.
nVtr’őwir !■<> 'l.án
Okolicxányl Jánoa,
kir. Uxéki bíró.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00663.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_12_09.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1894-12-09
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 50. szám (1894. deczember 09.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f8e4525f1e1ec96cc4e3e04316c6cd0a.jpg
5391cb222b80c34ac9332a21dc6347e7
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59daf8caea9277b9c4753bbd759590b0.pdf
50abf32d702df928b3e21aabfe0c4e68
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1894. deczember 16.
51. szám.
XXII-ik évfolyam.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
Balassa-Gyarmat, deczember 14.
Ax egyházpolitikai reform-törvények immár
szentesitvék. Amint Ö Felsége megadta, volt az
engedélyt és legmagasabb hozzájárulását, őszinte
lélekkel fel sem volt tehető, hogy . a királyi szó
üres ígéret legyen. Nagy küzdelmek s az ország
belbékéjének árán látnak napvilágot ezek a törvé
nyek. A valláspolitikai küzdelem, a demokrácziji és
aristokráczia, s az ezzel ösztönszerúleg összetartó
klerikalismus érdekharczává változott.
Ne mis csodáljuk, mert hiszen az uj törvények
sok, igen sok megcsontosodott érdeket érintettek,
s megelőztek részben oly törvényeket is, melyek
az administráczió javítására, a mezőgazdaság, ipar
és kereskedelem fejlesztésére szolgáltak volna. A
küzdelemért az ellenzék és az aristokrata-klerikalis
párt egyenesen a Wekerle-kormányt teszi felelőssé,
mely a demokraczia szolgálatába állott, hogy a leg
jobb szándékkal vigye keresztül a reformokat.
Csalódik az, aki azt hiszi, hogy a küzdelemben a
czél és valódi ok vallási vagy erkölcsi lett volna;
tisztán önző czélok élesítették ki a harczot. Jól
jegyzi meg egyik politikai lapunk, hogy az aris
tokráczia és a vele solidaris klérus féltette régi
befolyását, hatalmi állását, politikai és társadalmi
szupremacziáját.
Amely küzdelemnek nincs igazi erkölcsi alapja,
az szerintüuk-meddő.
A chaos tulajdonképen csak ezután fog bekö
vetkezni. A Wekerle-kormányt elbuktatják, mert a
küzdelmet Ő idézte elő, őt teszik felelőssé a helbékének megzavarásáért, ő az oka — úgymond —
annak, hogy nem a kellő diploinacziával készítette
elő a kedélyeket, magát a koronát is arra, hogy
ily nagy horderejű törvények simábban menjenek
keresztül az alsó- és felső'házban,- ő az-oka —
úgymond — hogy komoly kísérletet nem tett a
végből, hogy érveivel, befolyásával és hatalmi sú
lyával az egyházpolitikai reformoknak a főrendi
házban többséget biztosítani nem tudott. Szóval
minden odiósus dologban kell bűnbaknak lenni,
a kire ráliáritanak mindent s a ki felelős mindenért,
így van most a Wekerle-kormány is, mely pedig
a legjobb szándékkal vállalkozott azokra a reform
törvényekre, melyek jóformán minden előző kormány
programmjában bent voltak. A parlamentaris életben
alig vau arra eset, hogy a kormányt épen akkor
buktassák meg, a mikor nagy horderejű reformokat
visz keresztül. Mert most már az a kérdés áll elő,
ki fogja ezeket a törvényeket végrehajtani és ki
fogja a belbékét helyreállítani ? — Ilyen dolgokat
ismeretlen erőkre bizni nem lőhet. Sajnálattal vesszük
tehát a már mindinkább megerősödő hireket, hogy
a mostani tiszta szándékú, hazafias kormány a
bukás előtt áll, s mire e sorok napvilágot látnak,
a válság talán már befejezetté is váland. — Tehát
a chaos kezdete előtt állunk, de erősen hisszük,
hogy a magyar géniusz, mely ezredév óta sokkal
nagyobb bajokban is megoltalmazta hazánkat, most
is fel fog támadni s kezünkbe adja a kibontakozás
Ariadne fonalát.
Az arany bullától, a pragmatika sanctión át
egész az 18G8. Lili, törvényezikk megalkotásáig
minden nagyobb szabású közjogi törvény megalkotá
sánál mindig nagy küzdelmeket állott ki a nemzet.
Az 1868. Lili. t.-cz. védelmére Deák Ferencz azt
mondta, hogy ez a törvény ,a felekezeti béke fel
tétele és az ország nyugalmának eríis vára
.
*
Mégis mennyi küzdelembe került ez a törvény is!
A törvények meghozása és életbe léptetése
után azonban megszűnt a harcz, megszűnt a küz
delem. A felvert kedélyek lecsillapultak, az ellennézetflek békés jobbot nyújtottak egymásnak. Dobjuk
el tehát a harczi túbát, a folekezetek béküljenek
ki, töltsék be igazi hivatásukat s hallgassanak a
magyar géniusz békeszózatára.
--------------
Három nappal később, mint a hazaszerte oly
nagy érdeklődési keltő »Magyar Országos Gazda-ági
*
Egylet
— vármegyénk gazdasági egyesülete is köz
gyűlést tartott, mely hogy szintén n tagok részvétele
mellett folyt le, azt, ha szabad mondanunk, nem
a divatos áramlat okozta, de az a hagyományos
hűség, mely az egyesület lörzstagjait a maguk elé
Zúgjon a tengerekre
Kard esaúogiíival
Hadúr, dicsőségedre
A cruxedelmi dalt
TÁRCZA
Dal Aeglrhez. E lassanként históriai nevezetességűvé
áló ének diadalmasan járja be a világot és nemsokára
alán még a „Trarara-bumdié“ is el fog lialaványodni
lépszerűségében e dal mellett. A győriek már részesültek
iblan a szerencsében, hogy hallhatták a német császár
lalát, a múlt vasárnap tartott katonai hangversenyen,
olvasóink kíváncsiságát hisszük kielégíteni, midőn a dal
zövegét a V. H. után közöljük, mely a következő:
Argir habok királya.
Kit Nli és Nck nra!,
Piros hajnalra kelve
Köszönt a husi kar:
Zordon haraggal atillánk
A mrx»xe part frló
Vettii silrtrn vrsxélyrn
Ax ellenség elé!
S ha pajxstink rwrlw hagyna
lla balsora fenyeget,
4 véres vad rohambarn
Orix/rn Hngstemed
Miként bríthjof EllidAn
HxAntotta habjaid.
Krnuló sárkányunkon :
Óvd, óvd meg bajnokid I
Ha a sötét boxótban
l’ajrs jiajxs ell<
*n
írttal
Vauink élén ax ellen
( IpaL liiitnáli'lin ittkl •
I
A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület
közgyűlése 1894.' deci. 12-Ön.
Schveicz gyöngye.
*)
i.
Intcrlaken.
„Wer retten wlll,
Dér teleséig fein ttlll.
Geh’ atellcn Sehritt,
*
Néhai
nielil ticl mit —
Tret' an am friihen Morgen
Und latse beim dle Sorgen."
Valahányszor a vándorbotot kelembe veszem, min
dég boldog érzés fogja el szivemet I
A kőszénfüst, mely a zakatoló kazánból száll ég felé
— a legjobb illata a világnak — a szűk utazó-kocsi,
mely vélem, hegyen, völgyön és rónán átrőpül — kedélyes
kis otthonná válik. A ki s beszálló utasok pedig, rnindmegaunyi tanuhnányarcz, szeretnék ilyenkor Paolo Veronese
lenni, hogy ecsetemmel megörökíteném a szőke mis.unalmas arezvonásait s a germán gigerli ellenállhatlan
mosolyát.
Az ablakból kinézve..............ellebben mellcttüt|k
. . . fű, fa, virág . . . városok és kis falu — folyam,
patak és csermely-ér, zöldeló domb, magas havas, alján
zúgó vízeséssel. Egyszerre sötétség — cgy-egy, vagy több
•) Egy
frnkölt
"lellemil. kőitől
lelkÁlrtil
nógrádi úri
Iliiig)lói kaptuk ereket az utlrirlsnkat. melyek bltonyirt mik
él-exetet fi-nnk nvtiitani t. nlva-óinknnk.
Szerk.
kitűzött fontos feladatok megoldása kezdettől fogva
serkentette.
S bárha még sok dic-óretes dolgot lehetne el
mondani Nógrád vármegye gazd. egyletének vezér
egyéneiről, de mert az ő jelszavuk különben is az,
hogy a •munka nemesit
,
*
s >noblesse oblige«, —
térjünk át tehát inkább u napirendre.
Jelen voltak a közgyűlésen gróf Gyürky Abrahám elnök akadályoztatása folytán Scitovszky János,
alispán úr elnöklete alatt: Baintner Ottó, Balás József,
Balás Barna. Von dér Becke, báró Buttler Ervin,
Fáy Árpád, ifj. Fúy Albert, Fröhlich Frigyes, Gazdik
Lajos, Grosz Jónás, Huszár "Béla, Horváth Danó, Hoffmann Ignácz, Jakobovits József, dr. Kacskovits Gyula,
Kondor József, Kondor Viknős, Komjáthy Anzelm k. t.,
Lincsey Sándor, Madách Imre és Madách Pál, Negro
Adolf, Pongrácz György és Pongrácz Ábris, Reményi
Károly, Ruszinkő Antal, Simko Frigyes, Simonyi Dénes,
Székely János, Szlranyavszky Géza, Tapolcsányi Fe
rencz. Vannay Ignácz k. t, dr. Ybl Félix stb.
Elnök szívélyesen üdvözölvén a szép számban
megjelent tagokat, napirend előtt szót kért Ruszinkó
Antal úr, hogy tolmácsolja az egyesület örömét és
szerencsekivánatait az egyesület páratlan buzgóságú
I-ső alelnökének, az alispán úrnak a vaskorona-renddel
közelebb történt legfelsőbb kitüntetése felett. A je
lenlévők éljenzésétől visszhangzott ez üdvözlést és
jókivánatokat elnök úr szerényen megköszönte.
Majd Fáy Árpád egyesületi titkár és közgazda
sági előadó, olvasta fel jelentését az egyesület 1804-iki
évi működéséről. A terjedelmes, szakszerű és mégis
mindenki által "élvezhető" jelentésből kiemeljük, hogy
az egyesület 15 hold homoki szőiőtelepe teljesen be
van állítva, sőt az idén ott már szüretelés is volt, s
az egyesület legközelebb azon kedvező helyzetben
lesz, hogy tagjai számára vesszőket oszthat ki. A régi
(hegyi) szőlő-telepén solonis és más alkalmas amerikai
faj szőlővel és oltásokkal a reconstructio szintén
biztató hatással eszközöltetik. Ugyanitt a gyümölcsészet s a méhészei folytatólag kultiváltatott, az
utóbbit Okolicsányi Manó árvaszéki ülnök egyesületi
tag gondos kezelése melleit.
Az állattenyésat&s minden irányban az előző
évek nyomán -tovább haladt; A Szécsényi tejszövetkezelel létesítése körül anyagilag és erkölcsileg tá
mogatta az egyesület; 1895-ben Bérezel és B.-Gyannat
vidékén is megalakul, lápot adva az ily tejszövetkezet
a sajtgyártásnnk. A lótenyésztés emelése s a mező
gazdaságnál alkalmazott cselédek buzdítása végett —
szántásversenynyel egybekapcsolt jutalmazásoktól ez
évben sem volt az egylet idegen.
A malátagyár felállítására irányuló lépései ez
alagút egymás után .... ismét zöld világ, kék égbol
tozat, fenyöerdö .... kopár szikla és legelő, tarka
marhanyáj.
Így ment ez szüntelen, ez a természetteli nép és
érdekes versenyfutás s megfigyelésemtől Albion szőke
leánya vont el, ki egyszerre felkiáltott: ,Yes — it is
delightful, this country here." A lady magára vonta
figyelmem, s követtem én is keze mordulatát s tekintetem
tovaszállott a messzeségbe. A Thun-i tó csillámlott fel
előttem, őt körülölelő hegydombjaival, melyek fölött,
merészen, karzéran kimagaslottak a havasok csúcsai,
fehéren — tündöklőn!
A vasút egészen közel halad a tó partján, oly közel,
hogy olykor nedvesek lesznek kerekei, s a robogó kocsisor
visszatükrözi magát, a tó kék tükrében. Egy fordulat —
a tó elmarad — két óriási, fenyővel sűrűn benőtt hegy
emelkedik mindkét oldalon, a vonat lassítja menését
.... Interlakenba érkezőnk.
A ’/« órai hosszú lapályt a Tbun-i és Brienzi-i
tó között ,Bödeli
-nek
*
nevezik. Valaha e két nagy tó
egy óriá-i víztükröt képezett, de a folytonos iszapőlás,
melyet a Lautorbruuuoiiból előrohanó sebes hegyi patak
a Lütschíne képezett, elválasztotta e két tavat. A felhordott
földrészen, melyet az Aare folyó az egyik felén meg
kerül, épült .Interlaken, Schweicz e páratlan gyöngye,
remek, elragadó tájképeivel. A .Höheweg- egy hosszú
széles fasor, mindkét oldalán halaim is diófákkal, ez a
város corsoja, itt sétál az idegenek özöne a nap minden
szakában. Ezen sétány, a város egyetlen utczájába vezet,
hol szebbnél szebb és kedvesebb tárgyak díszítik ax
üzletek kirakatait.
�2
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
ideig csak fel sikert mulatnak ugyan fel, de mert kép br. Buttler Ervin á ll-ödalelnökségröl. (Gr. Bercii-’
létrejötte esetén a gyér a vármegye gazdáira uézve told Arthur távul volt)
biztos és bő jövedelem-fokozást Ígér: az egyesület
Ennélfogva nem sokára uj választás végeit fog
megkezdett működése az irányban w folytatni fogja, az egyesület közgyűlésre egybehivatui.
Tilkárríe uibol Fáy Árpád, ügyészszé Balás Jó
a tagjaihoz újabb felhívást intéz, hogy a részvények
'/j-ötödél 24.000 frt névértékben biztosítsa.
zsef úr lett megválasztva.
Az egyesület pénztárforgalma meghaladta a
Igazgatósági tagok pedig: báró Karolta Alajos,
18.000 irtot, — tekintélyes összeg! Az ‘ügydarabok haltenyésztési szakosztály elnöke, gróf Degenfeld La
jos lótenyésztési szakbizottság elnöke, Balás Antal,
száma volt 480.
A felülvizsgált és teljesen rendben talált száma erdészeti szakbizottság elnöke, Illés Ödön, juhtenyészdások tekintetében- a felmentvényt a számadásra kö lési szakbizottság elnöke, Kovács Ferencz, baromfi
telezetteknek a közgyűlés megadta.
.tenyésztés szakbizottság elnöke, Madách Pál, szőlőA jövő évi költségvetés 0545 frt 5*1 kr. szük mivelési szakbizottság elnöke, báró Andreánszky Gá
ségletével szemben a bevételi előirányzat 1600 frt bor, gyümölcsészeli szakbizottság elnöke, Huszinkó
hiányt mutat, ennek fedezése végett a már kilátásba Antal, szarvasmarhatenyésztési szakbizottság elnöke,
helyezeti kormány-segély lesz kikérendő. Hasonló Szakai! Barnabás, sertéstenyésztés! szakbizottság el
összegű segélyt ez évben is élvezett az egyesület, nöke, Vancsó Béla, gépészeti szakbizottság elnöke,
egyéb speciális támogatás és segélyezésen kivü).
Galgóezy Béla, jószágrendezési szakbizottság elnöke,
Az uj fölűmivelésügyi m. kir. mintatér ur gr. Negro Adolf, földmivelési szakbizottság elnöke,
Festetich Andor hivatalba lépéséről az egyesületet Beniczky Árpád, losonczi gazdakör elnöke, br. Buttler
értesítvén, Ő nmlgál viszont örömmel üdvözli az Ervin, b.-gyarmali gazdakör elnöke, Laszkáry Gyula,
egyesület s nehéz feladataiban részéről készségesen nógrádi gazdakör elnöke, Ondrejovits László, sziráki
gazdakör elnöke, Pongrácz Ábrahám, Szécsényi gazda
támogatni fogja.
A millennáris kiállítási czélok sikerének bizto kör elnöke, Szilúrdy üdön, füleki gazdakör elnöke,
sításra végett a törvényhatóság 3 évi részletben Balás László, Baintner Olló, báró Buttler László,
3000 frtol szavazván meg az egyesületnek, a közgyűlés gróf Cebrián László, Fáy Albert, Frőlich Frigyes,
ezért köszönetét szavazott s tekintve, hogy ugyan e Gazdik Lajos, Havas Gyula, Hunzély Béla, Huszár
czélra az egyesület is 1894. és 1895-iki költségvetését Károly, Huszár Béla, Madách Imre, Mocsúry Ödön,
2000 írttal már megterhelő, ebből okszerűleg követ gróf Pejacsevics Arthur, Schoszberger Kezed, Pongrácz
keztethető, hogy a vármegye gazdasági állapota az Öyörgy, Pulszky Ágoston, Kosenbach Sándor,.Simonyi
Dénes, Simkó Frigyes, Szabó János, Szilassy Béla,
országos kiállításon méltókép lesz bemutatva.
A kisvárdai gazdasági egylet felhívását, mely Von Dér Bccke Imre, Veres Ernő (Bérezel).
szerint országos gazda-congressus volna egybehívandó,
Ezek voltak az érdekes közgyűlés főmozzanatai.
R. K.
szemben a gróf Károlyi Sándor kezdeményezésével,
melyet már az Országos Magyar Gazdasági Egylet
f. évi deczember 9-iki közgyűlése is magáévá lelt,
egyszerűen tudomásul vétetett, s az intézkedés tekin
A nógrádvármegyel nemzeti Intézet Scitovszky
tetében az O. M. G. E. felhívása bevárandó lesz.
János elnöklete alatt deczember 12-én délután 3-tól
Fontos tárgyul Ígérkezett tárgysorozat szerint a 6 óráig tartá választmányi ülését, illetve közgyűlését
vármegyei gazdasági egyesületnek a szécsényvidéki igen csekély érdeklődés mellett. A vidékről csakis Kom
gazdasági egyesülettel való egyesítése módozatainak játhy Anselm volt jelen, aki az intézet létesítése óta
végleges megállapítása, mely czélból az utóbbi egy meleg érdeklődéssel viseltetik az intézet iránt, s remél
let két érdemes kiküldött tagja: Krivácsy Antal és jük, hogy a sok viszontagságon átment intézet történe
lioffman Ignácz urak a közgyűlésen meg is jeleni; a tének ő lesz a hivatott Írója. A gyűlés megnyitása után
közgyűlést megelőzött igazgatósági választmányi ülé ifj. Fáy Albert az intézet munkás titkára felolvasta az
sen azonban kitűnvén, hogy az előzetes kérdések évi jelentést, melyből tudomást szereztünk az intézet
egynémelyike nem lett közmegnyugvást kellőleg 1893/94. tanévi áldásdus és hazafias irányó működéséről.
tisztába hozva, miért is —noha ebben az egyesülés Tudomást szereztünk arról is, hogy az egylet iránt a
már elfogadottnak tekinthető, a végleges megái lapít ás kormány is figyelemmel viseltetik, mert 3200 darab
czéljából alispán ur elnöklete alatt egy háromtagú magyar iskolai könyvet küldött az intézetnek kiosztás
küldöttség fog még a szécsényvidéki gazdasági egylet végett. Örömmel jelentetett be, hogy az intézet 12
közelebb egybehívandó közgyűlésén a kérdéses pon köMégben népkönyvtárakat állított fel s ezeket jó olvas
mányokkal fd-rerelte, sőt lapokat is járat az illető köz
tok felelt tárgyalni
Következett az egyesületi elnökség és tisztikar, ségekbe. A múlt évben a 200 frtos Huszár Károly-féle
nagy
dijat Sztrapony János alsó-esztergályi tanító nyerte
valamint az igazgató választmány megválasztása;
a szakosztályok és körök újból megalakítása s ezek el. Az 1894/95. tanévre eső 200 frtos Huszár-féle dij
Kosztka Mihály volt tanfelügyelőnk ajánlata és különö
elnökeinek is megválasztása.
Az elnökség megválasztása azonban egy kis sen Sárkány Emil kis-zellői ev. lelkész pártoló levele
meglepetést szült, amennyiben a jellenvoll nehány alapján Pőstényi Endre kis-zellői tanítónak Ítéltetett oda,
Ügybuzgó tag egész csendben, de eredményesen oda mint aki 42 éven át ernyedetlenül hazafias törekvést fej
hatott, hogy a titkosan megejtett szavazás szerint tett ki Kis-Zellőben, úgy hogy e tót község nehány év
elnökké Scitovszky János eddigi I-ső alelnök, — I-ső múlva a magyarságnak vissza lesz hódítva. Kosztka
alelnökké gr. Berchtold Arhur, s il-od alelnökké br. Mihály Nógrád alsó községei iskoláinak megvizsgálásával
Buttler Ervint választották meg: — minthogy pedig rolt megbízva, s ennek a megbízásnak lelkiismeretesen
a neki szánt ex uj állást alispánunk legkevésbé sem megfelelt, mert alsó Nógrád minden tót iskoláját meg
ambicionálta, s jelen állásába'i is kellőkép véli az látogatta. A vármegye felső részében a tót iskolák meg
egyesület érdekeit szolgálhatni, — elnökké történt vizsgálására Zajzon Dénes losonczi állami tanitóképezdei
megválasztatásáról ő nyomban lemondott; hasonló- igazgató volt kiküldve, azonban nevezett igazgató úr
A Hötelek és Pensiok elszórva emelkednek ki a szűk
völgy árnyékos fái közül és sehol ily fényűzés és díszes
berendezésű szállodákat nem találtam, mint e kis alpesi
városban. Interlaken elimaticus gyógyhely és kezd divatba
jönni, s kinek erszénye telve földi javakkal, hogy a mesés
drágaság nem hozza zavarba,
*
akkor élvezheti hetekre e
kis paradicsomot és annak vidékét Interlaken egyszersmind
előcsarnoka a berni havas vidéknek és a ki egyaránt
rendelkezik pénz és idővel, felejthetlen napokat élhet itt át.
.... Egy szép reggelen én is kiindultam kocsin
a havasok felé.
A köd violaszin fátyolt borított még a hegyekre —
csak az alacsony sziklacsoport és bokor-növényzet volt
felismerhető. A harmat szállt ezüst csöppekben ragyogva
mindenfelé, illatozott a fenyőerdő s az éles levegő meg
telt balzsamos üdítő illattal.
A kocsi csak nehezen haladt az országúton fölfelé,
mert lassan, de folytonosan meredekebb lett az útvonal
s a német kocsis biztatni kezdé három lovacskáját
Lassan emelkedni kezdett a fátyol, mintha láthatatlan
tündérnjjak emelnék azt . . . . kezdtek kibontakozni a
hegyek s ébredni a természetI . . . . Oly csend honolt
mindenfelé .... sehol egy madár az ágon, egy fürge
kis mókus, egy tova sikamló tarka gyik, minden kihalt,
nesztelen, de miért .... miért? mikor minden oly szép,
oly elragadó! Egyszerre egy fordulónál, nagy robajjal
előbbukkan a lütscbine patak, s rohan óriási sebességgel
a völgybe le. Hatalmas szikladarabokat visz és sodor
magárai, fotuskót, kavicsot, de azért a csöndesebb me
derben ott játszadoznak a jéghideg kristályvízben a
pisztrángok. A szűk völgy most szélesedik s egy másik
rohanó patak közeledik r-lénk, E két hegyi patak, a
fehér és fekete Lütschine itt egyesül és folyik nagy zajjal
az Aare folyóba le.
Ez a Lütschine-völgy és kedves látványt nyújt a
szemlélőnek számos elszórt paraszt-udvarral a mekegő
kecskéivel, míg a magasból lebámulnak az alatta elterülő
zöld világba, Hunnenfluh meszes fehér sziklaijai. Még
egy fordulat « a kocsi Lintorhninnen-ba állott meg.
E kis falu a havasok tövében 800 mtr magasságban
fekszik a tenger színe fölött, n
*vét
a számos vizezés és
forrástól kapta, melyek a magas sziklaormokról a völgybe
csakis a gácsi, kálnógarábi és tamasü iskolákról referált,
kiemelve a magyar nyelv terjesztése körül elért ered
ményeket. A közgyűlés sajátságosnak találta, hogy mig
Szovátby Lajos volt losonczi Irépezdei igazgató a Szkalos
Sámuel tanító által vezetett iskoláról s a tanító russofil
érzehueirM hasábokat irt. addig most a taruásii iskoláról
kedvező relátiót tesz Zajzon úr. Elhatározta tehát a
közgyűlés, hogy a tamasű iskolát különös figyelemmel
fogja kisérni. Megjegyzendő, hogy Szováthy az általa
meglátogatott felső nógrádi tót iskolákról oly tanulságos
jelentéseket adott, hogy azokat az egyesület kinyomatta,
s ingyenesen szél fogja osztani.
*
Elismeréssel vette a közgyűlés dr. Jankót ich György
kir. tanfelügyelőnknek azt a kijelentését, hogy miután
a millennáris 1000 és 500 koronás dijakra 35 tanitó
pályázott, a pályázók iskoláit alaposan meg fogja vizs
gálni s a dijak kiosztása tekintetében veteményes jelen,
tést teend. Megjegyzendő, hogy a Huszár-féle 200 frtodíjon kívül a millenniumig dijak kiosztatni nem fognak.
Tudnivaló, hogy a millennáris nagy dijakat csakis azok
a tanítók fogják megkapni, akik tót tannyelvű iskoláikat
egészen megmagyarositják.
A zárszámadások szerint a múlt évi bevétel volt
4281 frt 41 kr, kiadás 2699 frt 68 kr, maradvány
1581 frt 76 kr. Alap-vagyon értékpapírokban 19 ezer
frt, magánkötvényben 500 frt. Az 1894/95. évi szükség
let 21500 írtban előirányoztatott.
Végül a választásokra került a sor, a elnökül egy
hangúlag: Scitovszky János, pénztárosul: Baintner Ottó,
jegyzőül: ifj. Fáy Albert a ügyészül: Szabó János vá
lasztattak meg, a választmány tagjai közé uj tagokul
dr. Jankovich György kir. tanfelügyelő, Nagy Mihály
tb. főjegyző. Pongrácz György árvaszéki elnök és Vannay
Ignácz kir. tanácsos jöttek be.
Jelentős a N. V. Múzeumról.
A nyár folyamán következő adományok érkeztek a
muzeum részére: 1. Scitovszky János alispán ur 94 drb.
könyv-és füzettel gazdagitá * könyvtárt 2. Kondor Vilmos
föerdész ur egy gránit-élesitő kövei, mely Erdömeg (Za
bon) határában találtatott 3. Anderlik Nándor ur két
régi ezüst pénzzel, melynek egyike 1600-ki magyar veret
4. Bedrus István ur egy 10 ccntimes franczia pénzzel és
többen réz-garas és krajczárokkal járultak a gyűjtemé
nyek gyarapításához.
Az ősz folyamán következők gyarapítók Múzeumun
kat 1. Wagner István ur , Drégelyi Emlék
*
czimű Szondy
jellemrajza müvével, (nyoml. B.-Gyarmat 1894.) 2. Sci
tovszky János alispán ur ismétlőleg 70 drb. könyv és
füzettel szaportták könyvtárunkat 3. Lángén László 19
drb., — 4. Dudás Jenő 4 drb., — 5. Weisz Géza 1 drb..
— ÓPickJenől drb., 7. Szilágy Dezső 1 drb. és még
számosán kisebb, nagyobb érem- és ásványdarabokat,
melyeket a Muzeum igazgató-őre a járulék vagyis leltári
jegyzőkönyvbe beiktatott
A könyvtár gyarapítására Baintner Ottó ur néhai
édes atyja után maradt könyvekből egy ládányit ajánlott
fel Múzeumunknak.
Pongrácz Lajos kamarás úr Wagner István ur ál
tal átadva Szondy György drégelyi várkapitány történe
tére vonatkozó levéltári kivonatokkal értékesité kézirat
tárunkat.
Idősb Fáy Albert ur bazafiui örömmel egy becses
magyar magán- ipartárgygyal, egy selyemből női mesteri
kézzel készült selyem zacskóval, mely az utolsó kékövári
folynak le. Leghíresebb és legnagyobbszeríl a húsz vízesés sziklalejtőn, nyugodtan halad a kis hegyi pályán a fogas
között a .Stanbbach
,
*
mely egy 300 mtr magas szikla kerekű vasút. Alig négy órai utazás után Lauterbrunnen-ból
falról egyenes irányban meredeken zuhan alt A szikla kiindulva, u Jungfrau lábainál Wengern— Scheidegg
fenn elörebajlik és esésében a szél felkapja a vizet s állomáson kiszállhattam, s a 2070 m. magasságban épült
-ben
*
reggelirteur.
igy poralakban ér a völgybe le, s nagy távolságra nagyszabású a ,Hőtel Bell«vue
Jól esett a meleg étel és ital, mert nedves, zord
harmatozza be a körülötte lévő rétet s legelőt.
Lauterbrunnen-t magát barmincz perez alatt bejárja idő uralkodott ide fenn és mindenki gondosan összébb
a sétáló s a Lütscbine mindkét partján fekszik, s arról gombolta felöltőjét. A szálloda telve volt utasokkal a
nevezetes, hogy júliusban a napot csak 7 órakor reggel világ minden tájáról, kik közel és messze földről jöttek
és télen 12 óra előtt délben nem látják meg, annyira csodálni a természet ezen különösen meglepő alkotásait
A szálloda maga, épen a hegygei inezre volt építve,
körül van réve magas hegyekkel. Vasárnap volt. A hegyek
lakói ünnepi díszben sorakoztak a kis templom körül, s kitéve szél- és viharnak, de páratlan kilátással a világ
a kis harang csengő szara imára hívta az ájtatosokaL négy tája felé.
Az óriás négy emeletes Hőtel, minden modem
8 mig benn a kápolnaszerű templomban, égbe szálltak
az imák, annyi ajakról ... a természet is felébredt! A ■ kivánalmaknak eleget tehet, természetesen méltó arányban
violaszinü ködfátyol, bontakozni kezdett, s lassan szállt vannak azután a fizetségek is; de ha megfontoljuk, mily
alá a sűrii ködpára, hulló csillogó harmattá változva. fáradsággal és messziről kerül ide minden, nem fogunk
Csak lassan engedte magát csodálni e bűbájos táj, óva csodálkozni rajta, ha egy pohár sör 60 kr. és egy Beeftosan bontakozva ki rejtélyei köpenyéből .... mig steak két forint . . . .Kimentem a szálloda előtti térre,
végre egy merész napsugár fellebentette fátyolét és sötét hol havasi rózsa- és cyklamen-en kivül más virág már
zöld, üde fenyőerdőtől koszonizott hegyek fölött egy meg nem él és szemeim el-eltévedeztek a messzeségben
vakító-fehéren fénylő és. csillámló hegylánczolat tűnt elő. s fel a magasban! Előttem a havasok királynője a
*
az örökké elfátyolozott, meglepő közelben
Egy bámulatos félkör ott a magasban, melyről bűs .Jungfrau
áramlat szállt alá .... s én bámulva álltam meg e látszott lenui, pedig nagyterjedelmű hó mezői, s két
vakító szép tájkép előtt! Lelkcmet egy csodás érzelem oldalcsúcsa a Silberhoni és Schneeborn még nagy utat
szállta meg, mely tele volt hála és elismeréssel az alkotás e kívánnak és merész vállalkozást. Legmagasabb csúcsán
jöttek-mentek n kóbor felhők, minden színben és alakban,
merész tündén változatoságai fölött.
E hegyoriisok, melyek az emberektől az Eiger — b nem bírtam meglátni egy pillanatra sem büszke jég
Möneck—Mittagsborn—Grosshom—Breithorn stb. neveket koronázott fejét. A legújabb méretek szerint a Jungfrau
kapták, inagasanéúl lesznek szárnyalva magasság és dimen 4167 m. magas s legelőször 18)I-ben Meyer lludolf és
zióban. a ,JungVrau
*-tól.
Henrik által Aarenból lett megmás.va, s ez idő óta c?upán
Egy leírhatatlan vágynak, mely idegeim és ereim öt Ízben, ismétlődött ezen eset. Mostanában azonban az
minden részében megszólalt — engedve .... elindultam alpes-egyesület sok gondot fordít a hegyi utakra, minden
ama jégóriások felé .... üde zöld völgykatlanból . . . szikla-uton vaskarikák, s a menházakban jégezipők, tourist a felhők közó! — Óh! haladás! Ki minden nehézséget öltözék- és felszerelést kaphat az utazó. A fekete és fehér
eltávolít áljából, ki az elemekkel harcira kél — óh! LOtschine a Jungfrau lavina-olvadásaiból képződik, s lenn
Köszönet néked! Hosszadalmas és fáradságos út helyett a völgyben egyesülve, Interlakennál az Aare folyóba
— napokig bolyongva, az idő minden viszontagságainak ömlőnek. Jeges szellő szállt alá a Jungfrau ormáról,
kitéve, fáradtan, elcsigázva ért fel a merész és kitartó megfagyasztva a lehelletet is ... . milyen lehet hát
odafenn az ö ölelése .... szive dobbanása! ?
utazó .... a havasok aljáig is............. s most minden
Nincs az a meleg napsugár, mely felolvasztaná
völgy és sziklafal visszhangozta a vasút zakatolását, az
éles füttyét, a hajmeresztő hegyszakadék fölött, meredek megdermedt szivét, sem déli szellő, nfoly egy pillanatra
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
birtokos báró iialassáé volt, — vr-ieke.-bité ilyeppkbep
még fogyatékos gyOjleményuakúnVa). Hasonlóan
>r|. Fay Albert az ifjabb nemiedéit egyik kiválóbb
nménye égési banderista-öltöietét ajánlotta lel Múzeu
munk Urának. Fogadják köszöu-'tünket.
Kelt deczember 2-án 1891.
A titkári hivatni.
Honti mozgalom a millennárls ügyben.
A Nógrádi Lapok legközelebbi számából tudjuk,
hogy Nógrádinegye hazánk ezredéves múltjának em
lékére állítani szándékúit szobor helyett egy történeti
festményt készittét: a Nógrádvárának Pallly osztrák
tábornok általi visszafoglalásáról.
Egészen egyetértünk a «szobor- forma ellen és
szerény nézetünk is az, hogy kidobott pénz volna
bárhol, kivált kisebb vidéki városban egy szobormű
emelése, mely magában az ország fővárosában és az
eddigi tapasztalás szerint csak ritkán sikerül, daczára
annak hogy óriási összegbe kerül!
Azonban nincs szándékunk sem jogunk az igen
tisztelt szomszédmegyénk dolgaiba avatkozni, csak
saját megyénkből is — mintegy lám zolati eszmeként —
ezen közös szellemi közlönyünkben megismertetni
óhajtottuk a millennáris ügyben tett mozgalmát, mely
kifejezést nyer Hontvánnegyo derék főjegyzője s
jelenlegi alispáni helyettesének következő hivatalos
iratából: 10.284 — 1894. szám. Honlvármegye alispán
jától. Pongrácz Lajos úr, mint llontvármegye törvény
hatósági bizottságának 1894-ik évi 139. in. b. szám
alatt kelt határozatával hazánk ezredéves fennállása
emlékére készítendő moiiographia és történelmi fest
mény tárgyában kiküldött bizottság tagja, a történelmi
festmény iránt e következő véleményezést küldte be:
«A vallás- és közoktatási ni. kir. ministernek.
a festmény eszméjét kifejező közleményét igen helyes
és szerencsés gondolatnak' tartom, mely ha ország
szerte éleibe léptettetnék, a hazai történelem összes
kiválóbb mozzanatainak hű képekben! felmutatása
nemcsak a törvényhatóságok termeinek díszére, hanem
úgy az élő nemzedék, mint az utódok lelkesedésére
szolgálna; ehhez a hazai képzőművészet támogatását
és felvirágzását eszközölné, aránylag ]>edig hasonlithallanul kevesebbe kerülne a szobrászati müveknél,
avagy csak egy közönségesebb szobornál is. mely az
idő viszontagságai miatt felelte kis ideig tartja fenn
az elődök és hősök emlékét
Föltéve, hogy megyénk tisztelt közönsége osztja
s esetleg eredményre juttatni kívánja a vallás- s
közoktatási minisler hazalias intenliőjút, úgy az eset
ben, szerintem kijelölni kellene egy oly történelmi
mozzanatot, mely llontvármegye múltjában kiváló,
tényleg megtörtént eseményt képez, mely a festő
művészet általi megörökítésre minden tekintetből
méltó.
Ha pedig llontvármegye történeti személyeit
avagy eseményeit kutatjuk, cl kell ismernünk, hogy
onnan a Hunt vezérnek megyénkben! beköltözésétől
egészen le napjainkig, kiválóbb, országosan is mélta
tott, dicsőített, magának a szigetvári hősnek például
szolgálhatott esemény nem fordult elő, mint Drégely
várnak a törökök által 1552-ben vivőit ostroma s
ennek Szondi György általi hősies védelme, és az
azt védő maroknyi népnek, a hatalmas ozmán sereg
ellenébeni önfeláldozása.
Köztudomású, hogy e történelmi eseményt hazánk
fellebbentené fátyolét kebeléről! Mogorva, haragos, vén
leány már ő .... kit a szerelem nem birt sóba elcsá
bítani ..............síive örökös jégdarab .... testét hideg
hópánczél takarja .... homlokát vihar csókolja.
Mogorván néz a virágzó völgybe le, vígan kolotnpoló marbacsorda közé, fürgo leányok csicsergő hangja
hangzik fel hozzá . . . . s ezek keblében, meleg érző
szív dobog, kik hisznek .... bíznak és remélnek bol
dogságot az /lettől . . . . S ilyenkor azután .... ott
benn .... a jégkebel belsejében .... feljajdul ....
felsajog valami .... egy eddig soha át nem érzett . . .
édes, bnhlog érzelem..............a hideg jégpánczél alatt,
megdobban a szir . . . s annak meleg áramlata két
könyet csal szemébe!
8 míg ez érzés tart.... mig lelke ábrándozik . . . v
kristály kis patak képződik e könyökből, mint felolvadt
harmatcseppek folynak szikláról-sziklára, oromról-oromra
a völgybe le .... ez Lilán a két LQtschine!
A kis hegyi pálya ismét indulóban volt Az utasok
siettek benne elhelyezkedni, s én .... nos én ... .
nem bírtam véle menni, nem tudtam elválni e bűvös
tájtól .... a Jungfrau raegigézett! — Hm c hideg,
megdermedt jégszobor, mely hallgatagon éli napjait,
örökös némaságra Ítélve, néki is megvan a maga vonzó
varázsa — nem hi" .... nem csalogat .... mégis
hódit! Mindenbe e földön van bűvös hatalom .... egy
titokzatos, csodás vonzerő .... csupán rokonszenv kell
hozzá , . . . s e sympatbie azon énelem kisugárzása,
mely tiszta mint nap . . . . s nem csal soha!
A vonat fütyült s lassan, óvatosan ereszkedett le a
hegygerinezről, én pedig elhatároztam, hogy tovább
élvezhessem e tájat, gyalog teszem meg az utat Grindelwald-ig, hol kocsim vár reám.
.
Gydisdorf vagy Grindelwald. a róla nevezett gletaeher
melleit fekszik egy mély zöld völgykatlanban, csinos kis
alpesi mezővároska, inkább climaticus gyógyhely. Még
egy utolsó tekintet a Jungfrau- és szomszédaira egy
.Isten hozzád
*
fel a magasba, s én is útra keltem a
völgybe le. Jobb oldalon, hü kísérőim voltak az alpesek,
balfelől szinte nagy hegyek, de nem havasok voltak
láthatók. Egy meglehetős széles völgy húzódott le egész
Grindelwald-ig, több zuhogó pataktól rét- és legelö-da-
3
legnev&e|esebb Írói, feljegyeztek, költői |»edig meg
énekelték.
Itt volna tehát ez alkalomszereié# ideje, hogy
ezen történelmi,nemcsak megyei,de országos esemény
ti képzőművészet által is megörökittessék, s az arról
készítendő festmény llontvármegye törvényhatóságá
nak termében clhelyeztessék.
Szerintem nem annyira utasiláskép, mint g<>ndolatébresztúsül lehelne a festőművésznek felemlí
teni, miszerint kívánatos lenne, lm ez. — áttanulmá
nyozva úgy a rt-gi krónikákat, mint az ujahbi történet
írók leiratait, valamint a költők énekeit — magát
Drégcly-Pahink várait ükként tüntetné föl, miként
azok még lötNLik évek elején megjelent kölni Braun
György s az. antwerpeni Boullars munkájának rajzai
ban láthatók voltak. Szundit magát a Drégeiy-hegyi
varból kirohanót, s török golyótól megsebesültei
térdén is harczolva kellene felmutatni, körülvéve a
török sereg óriási tömegétől. Egyes festői fő|>untok
egyike lehetne a vár átellenébeni Gólya-hegyen
tábort ütött Ali budai basa tábori karával, másika
pedig egy másik hegyről az ostromot tétlenül néző
Teulfel német vezér kalonnkiséretévcl. És tán el
fogadható eszme volna a Szondinak Alihoz küldött
s ennek kegyelmébe ajánlott két énekes apródjál is
feltüntetni a basa kíséretében, kiknek csakugyan
gondját viselte, minthogy ezek hiteles okmány szerint
még három éven túl is életben voltak.
Mindez azonban csak eszme ébresztésül lenne
a kiküldött bizottság részéről a festőművésznek
előhozva.
Nem lévén sem czélja, sem módja a megye
közönségének egy világra szóló festményt a millennium
alkalmával létesiteni, és miután látjuk, hogy nem
egyszer, nem annyira a festőművész remeke, mint
maga a történelmi esemény hű rajza képes minket
elragadni, lelkesíteni, igénytelen nézetem szerint<egy,
habár tán nem első rendű, de mindenesetre tehetsé
ges feslőművészszel lehelne szerződésre lépni, ki a
képet lehető jutányos díjért hajlandó lenne elkészíteni.
)
*
A festmény előállításának költségét, ha erre
jelenleg más alap nem léteznék; a törvény által
■ közművelődési czélra- engedélyezett adó-alapból
vélném fedezendőnek.Ezen véleményezést, a közgyűlési végzésben
foglalt utasításhoz képest, a kiküldött bizottsági tag
uraknak megküldöm, kérvén e tárgyú véleményezé
süknek hasonló beküldését.
Egyben értesítem a bizottság tisztelt tagjait,
hogy a vármegye monographiájára nézve a történelmi
társulat véleménye még ide be nem érkezett, beérkezés
után azonban sokszorosítva megküldendőm, és a
bizottságot annak idején érdeinlqgcs tárgyalásra
egybehivandotn.
Kelt Ipolyságon, 1894. november hó 10-én.
Alispáni szék üresedésben,
Bolgár Endro, főjegyző.
.
Síirák, decz. 10.
Tekintetes szerkesztő úr!
A .Nógrádi Lapok
*
f. éri deczember.9-iki számá
ban a F. M. K. E. választmányának üléséről tesz Tekin
tetességed említést
•) Erén festőművész lehetne az országos képklállitásokhói Ismert Kubányi Lajos alsó-csztergályi lakos, ki legújabban
meglett blsvaa balaMa-gj-armati hadgyakorlat egyik epitódlát,
jelenetét lefesteni, mely a királyt és kíséretét fogja ábrázolni
- yrabokra felosztva, melyek korlátokkal voltak.bekerítve, s
hol tarka Simmentbal-i marha legelészett A réten nagy
mennyiségű alpesi rózsa virított, s én mint a pajkos
gyermekik, két kezem telesiedtem velők,' botomra is
nagy csokrot kötve. Számtalan kis faalkotmány állott
szétszórva a legelőn, ezek a Senn-hütten kunyhók voltak,
hová a marha rossz időben bekötve lesz, s itt készíti a
nyájas schweiczi leány a sajtot
Megnéztem ezeknek belső berendezését, mi a lehető
legszegényebb, s csupán a czélnak felel meg.
Messziről látszottak a nagy Mürren Kötelek,
melyekből más irányban nyílik kilátás a havasok felé, de
távolról sem oly közel és megragadó a látvány, mint itt
Wengcm-Sch ei deggröl.
Három óriás, a 3975 in. magas Eiger, a 3107 m.
magas Mettenberg, mely a Schreckhom lábát képezi és
a 3703 m. mágus Wetterbom zárja be e völgykatlant.
Ezek közölt fekszik a két gletseber, melyeket ezért Grindelirald-i Gletschernek neveznek.
Üt órai fáradságos gyalogolás után, végre leértem
Grindelwa'.dba, hol kocsira szállva, három órai ut után
Interhkenba érkeztem, elég jókor még, hogy az estéli
ebéden résztvehessem, melyet az ’utazó közönség többnyire
együtt szokott elkölteni.
Est-ebéd után — kimentein a ,Höheweg
-re,
*
daczára mai fáradságos gyalog-parthiem után, egy sétára.
A kis városban még mindenki talpon volt és sétálva
mesélték egymásnak napi élményeiket
A két hegy között ott ragyogott a hold fényében
a .Jungfrau
*
és szórta vakító fényét a csendes völgybe le.
A többi közeli hegyormokon egy sajátságos szivárvány
színű világosság lebegett, rezgő fénynyel elárasztva a
csipkézett csúcsokat, oly tisztán, oly fényesen, mintha a
nap sütne reá.
Olykor sötét árnyak vonultak el fölötte s a fény
homályosabb lón, de ott maradt és rezgett — ragyogott
tovább, mindenfelé megarauyozva és egy sötét violaszinű
falyolt borítva a hegyek tetejére. Ez az alpesi fény volt,
mely a már régen lenyugvó nap viszfényc a magas hegy
ormokon.
Mig igy álmodozóm .... lágy melodicus hang
Kérem engedje meg, hogy egy becsúszott tolihibát
helyreigazítsak:
- ~
A közlemény ugyanié egy helyen azt mondja, hogy
a választmány megzörgeti a b.-gyarmati ág. er. egyház
felügyelőjét, hogy az egylet választmányánál megkeresé
sére válaszoljon. Ezt a választmányi gyúléz nem mondta
ki. mert a b.-gyarmati ág. ev. egyház-felügyelő ilyen
felhívást még nem is kapott, nem pedig azért, mert
midőn e felhívások szétküldettek, a b.-gyarmati ág. er.
egyháznak felügyelője nem volt, a mennyiben ezen állás
halálozás folytán megürült — a választás még nem
eszközöltetett. A választmány azt határozta, hogy egy
felhívást intéz a b.-gyarmati ág. er. egyház felügyelő
jéhez is!
•
Különben — jelzem, hogy Sztnayamky Géza
felügyelő úr egyesületünknek alspltó tagja’8 fan bizton
reményű r. választmány, hogy lelke
*
pártolóra talál benne.
*)
Sxbnt&gh J^nthl,
egyesületi Jegyző.
A serum.
Még uem is igen volt alkalmunk eléggé örvevdezni
a német orvosi tudomány nagyszerű vívmánya fölött,
meiylyel sikerült volna ártalmatlanná tennie a családok
rémét, a gyermekirtó difteritiszt: már megérkezett az
orvosi lapok- és folyóiratokban a lehangoló hir, hogy
annak, a ki benne van a difteritiszben, nem basznál a
serum semmit
. S ha még az sem bizonyul valónak, a mi iránt
most folyik a kísérletezés, hogy a perumbeoltások a
beoltott gyermekeket immunotokká teszik a difterilisz
ellen legalább egy időre, akkor csak egyetlen kitűnő
tulajdona marad meg a serumnak: az, hogy Behring
doktornak is sikerült Berlinbe vezetni egy pénzfolyamot,
mint Koch doktornak sikerült annak idején, a ki millió
kat szerzett magának és kapzsi környezetének, a teljesen
értéktelennek, sőt veszélyes hatásúnak bizonyult kochinnal.
A tudós doktorok kísérletei és megfigyelései most
már csak arra irányulnak, váljon a serum, mint oltószer
alkalmas-e? hogy a sorúmmal való beoltás mentesit-e
a diftcritisztöl és mennyi időre?
Ez ideig még erősen állítják, hogy a serumnak
ezen hatása megvan;.de az pár hétnél nem tart tovább.
Ha csak igy állana is a dolog, Behring doktor felfede
zése még is korszakalkotó, szerencsés eredményt jelentene,
mert a difleritisz ellen való védekezés abszolúte lehetet
lenségét megszüntetné s régre ki volna jelölve az irány,
melyben a tudományos búvárjainknak a fertőző, vagy
ragályos betegségek ellen intézve kell lenniük.
Ez utón nem lehetetlen, hogy a Behring-féle lóvérserum helyett jobbat, hatásában tartósabbat fognak ké
szíteni, vagy a meglevőt tökélyesitik.
Habár a serum előállítási költségeinél fogva köz
használatra drága szer is; még ex se von le érdemeiből,
ha valóban megfelel immunizáló czéljainak, mert a tö
meges előállítás az árát le fogja szállítani s a mellett
a serumot kórházak és egészségügyi körök közhasznála
tára adhatja az állam is, mely azt nagyban állíttatja elő.
S ha ezen tulajdonsága tényleg bebizonyul, a védő
oltást a sorúmmal is kötelezővé kellene tenni, mert a
difleritisz sokkal veszélyesebb, s"nehezebben leküzdhető
*) Az előadás olyfélekép hangzott el a választmányban,
mint amint azt megírtak. Bocsánat, ha tévedtünk. Bénánkról
is készséggel aláírjuk a jegyző úrnak ut a kiemelő megjegy
zését, hogy Sztranyavszky Géza úrban az egylet lelkes pártolóra
talál; mert megvagyunk győződve, hogy Sztranyavűky úr a
b.-gyarmatl ág. hltv. ev. isteni tiszteletek magyarosítása érde
kében mindent el fog követni.
Szerit.
üté meg füleim, valaki a .Sevillai borbélyából énekelt
egy dallamot
A zene is mindég vonzerő, s én a hang után menve,
a saját szép szállodámba jutottam, az Aare folyó partján.
A tágas, fényes előcsarnokban, nagy társaság gyűlt össze,
s egy itnpressario előadást tartott, fényes villanyfénynél.
Már régen szobámba tértem és fáradt tagjaim az
édes pihenés- és álomnak engedtem át még mindég
hallani véltem Rosina panasz-dalát s álmomban ott jár
tam a felhők között a bűvös Jungfraunál, ki ut kérdezte
tőlem, mit a mesebeli tündérek:
.Mit keresel itt .... hol még a
madár sem jár?"
H. N. E.
Lyon.
Francziaorazág elnökének végzetes esete s az idei
nemzetközi kiállitás, a közfigyelmet Lyonra fordította.
Igen sokan, kik eddig alig ismerték e várost most tüze
tesebben és nagyobb érdekkel foglalkoztak véle.
Sadi Carnot temetése után, egy nappal később
— érkeztem Párisba, hol még tanúja voltam a nagy
nemzeti gyásznak, a láttam a koszorúk özönét a Pantheonbán. Legegyszerűbb, de talán a legszebb volt e koszorúk
között HL Sándor czár sárga immortelle-virágból készült
óriás koszorúja, ki bizonyára nem sejtette, még akkor,
mily hamar fogja ö is követni regens-társát oda, honnan
nincs visszatérés többé! •
Érdekelt Francziaország második városát megismerni,
a Marseillei vonalon tehát útba ejtve Dijon't és a Cöte
D'or egykori híres szőlőit, Lyonba utaztam.
Késő este volt már, mikor oda érkeztem és szál
lodámba érve — azonnal pihenni tértem.
Másnap felébredve, első dolgom volt az ablakhoz
menni, s bámulni az elém tárait tündért panorámát
mert tegnap semmit sem láttam belőle. Szállodám a
.Hőtel de L'Europe
*
két bejárattal rendelkezett — a
mint éjjeli vendéget a hátsó, kisebb kapun bocsátottak be.
Ablakom alatt egy sétatér, zöld fasorral, tovább
�4
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
ragály, mint a
melynek bitiéit pedig törvény
tesxi kötelezővé.
Szinte kellemetlenül érint, mert a sarumhoz kötött
remény Ónkét és bitalmunkat altért Íja, egy újabb bír,
mely szerint egy másik német tudót nagyban ráliczitál
Behring doktorra, a aa orbáncz mérgéből való be ultitsál
oly terűmet fedezett fel, mely a tuberkulózist éa ezenfelöl minden fertőló betegséget gyógyít és a beollotUkat
mentesiti.
E hihetetlennek literé bir kétségkívül arra való,
hogy doktor Behring szerével való kísérletektől elvonja
a közérdeklődést, a naivabb lelkekben a betegségektől
való teljes mentesség képtelen reményeit, a gondolko
zókban pedig ama kételyek megerősödését eredményeire,
melyek sienut minden törekvés hiú, mely e téren fog
lalkoztatja az elméket
Érvényesülnie kell az örök törvénynek, mely sierint
a nyomorúságos emberi test romlandóságra van teremtve
s ba romiisit előidéző organizmusok belé hatolnak,
nincs szer, niun serum, mely a romlás proexessusát
megakasztani képes legyen; ,’halál ellen nincs orvosság.**
Számos jel arra mutat, hogy Magyarország köz
véleménye végre vnlahára ismét a közgazdasági kér
dések felé kezd fordulni. Ez nálunk ritka jelenség,
mely nagyjában véve csak évtizedenkint egyszer
szokott felszínre kerülni s aztán mihamar ismét le
tűnik. Csodálkozni ezen egyébiránt nem lehet: mert
A magyar nemzet nagyon ideális természeti), —
anyagi dolgokkal és bajokkal nem igen szeret foglal
kozni, és legfeljebb akkor adja rá magát erre a
kéjelmetlen sivár munkára, mikor már nagyon érzi,
hogy szorul a kapeza.
Most is ilyenforma állapotban vagyunk. A világ
gazdasági viszonyok a mezőgazdák versenyét és az
ezekkel szoros kapcsolatban álló kisiparosok meg
élhetését majdnem mindenütt élet-halál-harczczá
élesítik ki, és magától értetődik, hogy e harcz veszélye
ránk is zudult Be hát ránk nézve ez a harcz sokkal
veszélyesebb, mint első pillanatra látszik; mert cllenféleink a kapitalizmus leghalályosabb fegyvereivel —
úgyszólván gyors puskákkal és Kruppágyúkkal — van
nak feifegyverezve, holott mi leginkább csak a hősiesség
kardját villogtathatjuk ellenük és legfeljebb holmi
kovás puskákkal viszonozhatjuk a lövöldözést.
Ily körülmények között csakugyan indokolt,
hogy minden hazafi komolyan foglalkozzék közgazda
sági érdekeinkkel, hogy elégtelen felszerelésünket és
fegyverzetünket minden rendelkezésünkre /kiló esz
közzel kiegészítsük; hogy a világverseny pusztító
ereiével szemben minél tömörebb és egységesebb
hadtestté szervezkedjünk és a nemzet kebeléből
minden belső viszályt és ellenségeskedést kiküszöböl
jünk ; egyszóval gondoskodjunk mindazokról a ténye
zőkről. melyek számunkra — a ránk zudult létfentartási harciban — a győzelmet biztosítsák.
Létfentartási han zot említettem. Meg kell jegyez
nem, hogy ezt nem pusztán hasonlatkép hoztam fel,
hanem mint valóságod tényt; mert minden közgaz
dasági mozgalom, fejlődés és haladás a létfentar
tási harcz kifolyása és ennélfogva épugy alá van
vetve a Darwin-féle létfentartási harcz törvényeinek
mint alá van vetve a növény- és állatvilág minden
fejlődési mozzanata.
Ebből a Darwin-féle thcoriából közgazdasági
viszonyainkra nézve rendkívül érdeken és mélyreható
következéseket lehetne levonnidt» ex tuiujdunké|>eiii
témánktó] nagyon messze elvezetne, s ennélfogva —
e következtetéseket mellőzve, — csak arra fektetünk
súlyt: hogy — miután ez ügyben nem egyéneknek,
hanem nemzeti individuumoknak egymás iránti ver
senyéről illetőleg lélfentartási harczárói van szó, —
ebből minden józan ember felfogása szerint az követ
kezik, hogy az a nemzet lesz ebben a harezban a
győztes, a mely a legfegyelinezetlebb egységes erével
indul u harezba, s a mely legjobban tud a létezó
viszonyokhoz «ulkalmazkudni>, vagyis más szóval —
a mely a leghelyesebb utat választja.
Ebből az idevetett egyszerű tételből már fiúként
következik, hogy létfentart.isi küzdelmünkben a nemzet
egységes erejének növelése oly feltétlen követelmény,
mely inegmásitliallan parancs gyanánt kell, hogy
álljon a nemzet minden fia előtt. Tartsunk össze
mindnyájan, gazdák, nagyiparosok stb, és ne rontsuk,
hanem gyarapitsuk egymást. A ki e parancs ellen
vét, a ki egymás kárára tör, a ki bármely gazdasági
csoport ellen harezot indít, és a nemzet testében
viszálkodásl és az erók szélforgácsolá-ál és elpazarlását idézi elő, — az oly bűnt követ el, mint az a
katona, a ki a csata folyamában nem az. ellen-égre,
hanem bajtársára tör és azt akarja meggyilkolni.
Gyarapitsuk egymást! .Mert ezáltal növeljük a
nemzet erejét, és kéjesebbé tesszük magunkat a
lélLnlarlúsi harezban való győzelemre. .Minden egyes
i[>arosnak vagy gazdának a pusztulástól való meg
mentése, gyarapítása, életképessé tétele -*• egy-egy
lépés a győzelem felé. Ezt a jelszót kell tehát minden
cgves polgárnak zászlajára Írni és ezért kell küzdenünk.
De hát, hogy érthetjük el azt az egységes tömö
rülést, — azt a katonai fegyelmezettséget, melyet a
lélharcz szétforgácsolallan, erélyes erőkifejtése meg
kíván? Itt felülről jövő parancsukról nem lehel szó:
sem miniszteri rendelet sem a törvényhozás által
megalkotott kényszerítő rendszabály nem bir elég
hatálylyal arra nézve, hogy az egész nemzet köz
lelkesedéssel egy és ugyanazon czél felé törekedjék.
Itt csak egy eszköz van, mely czélra vezethet: az
egész nemzetei átható egységes közvélemény.
Okvetlenül szükséges tehát, hogy minden hazafi
komolyan foglalkozzék ez ügyekkel, hogy necsak bi
zonyos üres jelszavak hangozzanak a levegőben,
hanem hogy a nemzet egész zömét komoly és ala|>os
meggyőződés hassa át arra nézve, hogy mit kell
tennünk.
Ez magától érthetőleg csak a szóban forgó kér
dések elfogulatlan alapos tisztázása által érhető el.
De az egységes meggyőződés még nem annyira
fontos, mint ennek a meggyőződésnek helyes iránya;
mert hisz a helyes iránytól, helyes stratégiától és
taktikától függ a győzelem. Ha helytelen utakat és
módokat választom^ nemcsak hogy% bajból ki nem
bontakozunk, hanem még mélyebben belemerülünk.
Mi hát a helyes irány? — Ejt a kérdés.
A közgazdasági politikában. — a mely tulajdon
képen nem más, mint u lélharcz stratégiája és tak
tikája, — kél főirány dominál: a nyílt harcz (akár
támadó, akár védőj — és a nyílt harcz elől való
visszavonulás vagy kitérés. Ez a kél főirány a köz
gazda-ági nomenklatúra szerint >szabadvereeny« és
*
>védváin-politika
név alatt ismeretes. .Mai nap már
minden rationúlis ember tudja, hogy mindkét iránynak
a közgazdasági politikában ép ugy, mint a háborúban
egyenlő jogosultsága van; csakhogy az egyik vagy
másik irány válaszlá.-ábaii alkalmazkodni kell a létező
viszonyokhoz. Alig van már mai Jiap olyan állam. melynek közgazdasági politikájában ez a két irány
egymásra! kombinálva nem lenne. Az egyetlen kivétel
Anglia, mely több mint egy század óta a világgazda
ságban domináló szerepet játszik és ennélfogva a
harcz elől való kitérésre, vagyis a védelmi elzárkó
zásra nem szorul.
Valamint a háborúban a valódi győzelem- leg
inkább a nyílt harcztól várható, ugy a közgazdasági
lélhanzban is nem visszavonulástól és elzárkózástól,
hanem a szabad verseny nyílt felvételétől várható
az igazi haladás és emelkedés, vagyis más szóval —
győzelem. A nyílt harcznak főlényezője az önérzet,
erő és bátorság, — az elzárkózásnak az önérzet
hiánya az erőtlenség és egyenetlenség és az. esetleg.
De vannak esetek, hogy akár nyílt harezban, akár az
elzárkózásban vereség az eredmény : és ez rendszerint
akkor történik meg. midőn az. illető önerejét nem
ismeri és ennélfogva azt vagy túlbecsüli és vakmerő
vállalatba fog, vagy kevesebbre becsüli, mint a minő,
és gyáván visszavonul.
A visszavonulás, vagyis elzárkózás mindeneseire
indokolva van, valahányszor erőnk nem elégséges az .
ellenfél legyőzésére, vagy visszaverésére. De más
esetben ez nem indokolt; mert a visszavonulás ma
gában véve is félveresség. Ha tehát akár mely gaz
dasági ágban nem vagyunk elég erősek, hogy a ver
senyt kiállhassuk, a védelem szükséges és jogosult.
De e védelemnek is arra kell czélozní, hogy az illető
gazdasági ágat erősítse és versenyképessé tehesse.
Mit csináljunk azonban akkor, ha e védelmet
megadni nem tudjuk; ba nincsenek védbástyáink,
melyek mögé visszavonulhatunk és ha ilyeneket fel
építeni nincs módunk? Ily esetben nincs más mód,
mint rendíthetetlen elszántsággal belemenni az élet
halál harezba ... és miután az ily harcz az egész
nemzetre nézve közérdekű, — a nemzet összes át
engedhető erejét, az. illető gazdasági ág erősítésére
kell fordítani, itt kell koncentrálni az összes erőfe
leslegei, mely más ágaknál mutatkozik.
Ha ezeket a megdönthetien létharcztörvényeket
jelenlegi gazdasági bajainkra akarjuk alkalmazni, nagy
jában a következő eredményre jutunk.
Gazdasági szervezetünknek két fontos ága van
ina válságos helyzetben, és pedig a mezőgazdaság,
illetőleg ennek az ága, mely a szemes élet termelé
sével foglalkozik, másfelől az úgynevezett kézműipar
és pedig ez utóbbi főleg a vidéki városokban.
Ez a két ág tehát lehetőleg megvédendő volna.
De hát ezt a védelmet — legalább a védelem alak
jában — fájdalom — sem az egyik, sem a másik
ágnak nem nyújthatjuk. Hogy miért nem, erről most
nem beszélünk. Nem marad más hátra, mint a harcz
felvétele és hogy e kél ág győzelemre jusson, múl
hatatlanul szükséges, hogy a nemzet erőfeleslegei e
kél ág körül konczentráltassanak.
A mi a mezőgazdaságot illeti, itt a baj arány
lag könnyen orvosolható; mert itt tulajdonkénen csak
az. alacsony búzaárakról van szó. A búzatermelést
tehát némileg meg kell szorítani, de magától érthelőleg nem ugy, hogy ezáltal a gazda veszitsen, hanem
ugy. hogy nyerjen. Mái művelési Agakat kell tehát
fejleszteni, _a melyek jövedelmezőbbek. Ehhez persze
pénz. kell. De hisz’ pénz van a világon elég — és
tnlajdonképen n pénz a világpiaczon nagyon olcsó.
Csakhogy a gazda nem juthat hozzá, pedig ingatlan
birtoka s befektetései elég garancuál nyújtanak. A
egy nép nagy folyó hajókkal, s ezen túl a város, s
fölötte magas zöldelő hegyoldal, ezen egy messzire
fénylő aranyos cupolájú templom, ragyogó napsugár és
kék égboltozat!
Mennyire másnak képzeltem Lyont I
Egy füstös gvárváros a Rhőno partján, forgott
képzeletemben, sápadt szövő népséggel, veszekedő, borzas
hajú asszonyokkal. 8 ima előttem terül el egy nagy,
elegáns város, a természettől pazaron megajándékozva,
két nép folyóra!, tágas boulevardokkal és terekkel, oly
nép éa tinta! Meglepő hasonlatosságot nyújt Budapesttel.
Itt is a baloldal egy beláthatalan rónaság, mig
jobbról begydombok emelkednek, s a közepén a mi
Dunánk helyett, folyik a Saöne s partjai is a budapesti
eoraora emlékeztetnek.
A budai várpalota helyén is, ott ékeskedik az
aranyos cnpolájn, két minaretszerü tornyú, got-stylben
épült Cathedrale a .Nótre Darué de Fourviere* c bires
búcsúján) templom, hol csodás dolgok történtek egykoron,
a a ki ott imádkozik, gyógyulást nyer minden fájdalomra,
sajogjon az a szív-, vagy lélekben egyaránt!
Három napot töltöttem Lyonban, s őrömmel gon
dolok vissza reá, danára annak, hogy Páriából jöttem,
s ennek bűbájos emlékét hordoztam magammal, mégis
meglepett.
Lyon a Ithóne dep. fővárosa s a Bhöne és Saöne
folyók mindkét oldalán fekszik, számos szép híddal
összekötve és tizenhat rárerödtöl körülvéve.
• Lakossága körülbelül 300000 — a Szőne, Bhöne
és még hat külvárosra van felosztva, melyek között a
Croiz-Rousse, a selyemszővők telepe. Lyon még mindég
a selyemgyárak királynője, legnagyobb selyemipara a
földnek az övé; 115.000 szövőszéket foglalkoztat s a
produktió átlag meghaladja a 385 miliő frankot évente.
Sok nyers selyembehozatal érkezik Olaszország-,
India- éa Japánból, mig a kész selymet éa selyemszöve
teket többnyire Anglia éa az Egyesült-Államokba szállítják.
A város egyik legimposanubb épülete, az uj vá
rosháza (Hótel de Vilié) a pla^e des Ferreaux legszebb
helyét foglalja el, mig a régi, atép szabású ivei- és ár
kádokkal a Plaje de la Comandien van. A diszes Pre-
fecture-palota a Cours de la liberté, nagy ellentétet
képez az ódon, sötét kinézésű opera házzal. A Prefectureból az operába volt szegény Sadi Carnot utolsó útja . . .
itt érte öt utói a gyilkos kér . . . az anarchizmus
fanaticus gyűlölete.
A pláye Bellecour fő dísze XIV. Lajos király ifjú
kori érez lovas-szobra, s tovább megnyerő látványt nyúj
tanak a Quai St. Antoine 7—8 emeletes bázai a Saöne
partján.
A Bhöne folyó itt még nem hajózható, számtalan
zátonya és csekély medre miatt.
A kiállítás a város végén elterülő s a város va
gyonát képező szép város-erdőben volt elhelyezve, mely
nek bejárata előtt egy szép emlékszobor emelkedik, az
1870—1871-iki porosz-franczia háborúban elesett Bhöne
megyei vitézek emlékére szentelve e felirattal: ,Aux
enfants du Bhöne — la patrie.
*
A kiállítás főépületén kívül, még számos kisebb
s nagyobb pavillon volt szétszórva a kiállítási területen,
valamennyinek külső s belső berendezése franczia Ízlésre
vall. Természetesen itt is a fő iparczikkct a selyem
képezte, r- a selyembogár-gumótól kezdve — a brocat
selyemszövetig, minden átalaknlását és munkáját itt
tanulmányozni lehetett.
Három terem, melynek padlózata olivzöld és
bordeaux-peluehsel volt bevonva, a világ legszebb és
legértékesebb selymeit és bársonyát képviselték és fog
lalták magukba, mesés értékben. S a szép franczia nők,
sóhajtva lépték át a termek küszöbét, forró vágyát
képezve soknál e disz bírása; e sima ruganyos, drága
szövet láttára, hány női szív dobogott hevesebben I?
Pedig ha meggondoljuk, mennyi szegény, kis hernyó
bogár szenvedte át, a leforrázás rettenetes kínjait, szor
galmas és elszigetelt élet után .... akkor talán nem
szerezne ez a fényes puha selyem öltözék . . . oly nagy
boldogságot!
A gépcsarnok is nagy haladást mutatott fel, min
denféle fajtájú gépezetével, csupán a gazdasági gépek és
ennek szakmájába vágó tárgyak kiállítása sülyedt le a
minimumra, ez oly jzegény volt minden tekintetben,
hogy említést nem is érdemel.
Nagy élvezettel hallgattam Edison találmányán, a
fonográfon, egy hírneves olasz énekes \ magán dalát a
Troubadour-ból, és kisértem figyelemmel, a'minden órában
felszálló léggömböt s annak bátor utasait, kik 300 méter
magasság elérése után, ismét leereszkedtek, természetesen
gőzgép erejéről, me'y & gömbhöz erősített kötelet le- és
felcsavarta. A Nötre Dame de Fourviere mellett, a
hegydombon, emelkedik egy az EifTel-toronv mintájára
készült, csillagvizsgáló torony, kisebb méretekben, innen
világítják meg eleetromos fénynyel a város egyes pontjait.
Haladás mindenfelé és zajos élet!
A haladás és munka béke-angyala lebeg most
Francziaország fölött!
Búcsút véve Lyontól, azon meggyőződéssel váltam el,
miszerint méltó arra, hogy E’rancxiaország második vá
rosának neveztessék.
Létharcz a közgazdaságban.
II n’y a qu'on Paris!
II n'y a qu’un Lyon!
H. M. E.
.
(Vége köv.).
Egy sir felett.
(tyáukftoy reze- iicmpillámnn,
Ha ért a sirbalmot látom,
Szemem kényét azért sírja.
Mert nővérem van e sírba'.
Légy szeretve jrt nővérem
Olt lent is a síri éjben,
A szeretet fénysngira
Iterét hint a strvilágba.
Ita majd eljö a kikelet,
Egy rúzsát lel sírja felett.
Az a rúzsa hírt ad róla.
Hogy emlékét szirtink óvja.
------
. •- K.
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
5
nemzet, illetőleg az álluin közreműködésével teliAt mati_Könyvnyomda Készvény-társaság
.üzleti
*
képviseleté ték fol a jubilánst a tisztelgők,
*
a mindenhonnan érkező
keresztül kell .vitwii. hogy u-gazda könnyen jűllitK.-óii vel Durvul Annin könyv kereskedő lón megbízva, a sürgönyök. Este |>edig Klamarik éttermében mintegy azáz
olyan olcsó pénzhez, a minőt megérdemel. — Ehhez nyomdai iparhoz tartozó megrendelések tehát legkényel kiváló polgár gyűlt egybe kőzlakomára, hogy itt alkalma
aztán hozzájárul a hazai ipar fejlődése, mely az mesebben nevezett könyvkereskedőnknél a .Casino
*
tő legyen a nagyközönségnek is felköszönteoi díszvendégét:
intenzív gazdálkodást előmozdítja és fejleszti . . .
szomszédságában lévő bolthelyiségélien is eezkózölhetók, Jeszenák lláfael urat, a tanűgy, a sajtó és a társadalmi
A gazdasági programra további részleteibe ez alka hasonlókép az úgynevezett .községi és körjegyzői nyomtat élet e fáradhatleu bajnokát. Az első pol árköszöntőt
lommal nem kiváltunk belemenni, mert erre nincs ványuk is, melyek ott készletbep tartatnak.
Szilussy Béla földbirtokos nr, az üutiepreodező bizott
terünk.
•
*
Folruházáal ünnepélyek. Múlt vasárnap a dél ság elnöke mondotta, díszes ezüst tintatartó- és aranySokkal nehezebb kérdés megoldása a kézmű utáni órákban két helyen is erősen éreztette melegítő toliból álló emléktárgyat nyújtván egyszersmind át a ju
ipar megerősitése és versenyképessé tétele. Ez tulajdon hatását, költóiesen szólva terjesztő fénysugarait az ember biláns férfiúnak, kit utána még számosán kitüntetőleg
képen nem hazai, hanem valóságos világgazdasági szeretet, a könyörületes »ziv. Előbb az izraelita hitköz üdvözöltek. Jeszenák lláfael szintén elmondhatja magá
probléma, be hál erre nézve több mint negvedszá- ségi iskola egyik termében volt alkalmunk látni közel ról, mit a bíboros berciegprimás Vuszary Kolos tnoozados évi működésűnk folyamán már oly beható és hatvan fiú és leány, szegény iskolás gyermeket igen dott énekké történt kiueveztetésekor az egyik üdvözlő tanító
az ügy majdnem minden részleteire kiterjedő pro i-zélsz-rú téli új öltözetben, mely ek beszerzéséről a helybeli testületnek : .Mivelhogy szeretett íz Isten, tanítóvá
gramra van már nemcsak megállapítva, hanem nagy izr. jótékony nőegylet és a Tluhuud-Thóra-egylet gondos telt,
*
A Jeszeuák-banketten. az igazi szeretet jelképéül,
részt a kormány állal el is fogadva, hogy ezeket az kodott. Említett hitközség iskolaszéki elnöke Szilágyi hölgyek is vettek részt, s ennélfogva — mi természete
ügyeket — melyek közelebb a miskolczi iparos Mór ügyvéd meleg szavakkal köszönte meg az egyletek sebb, mint hogy a toasztuk után táncz következett, mely
kongresszuson szintén kifejezést nyerlek — újabban jótékonyságát, — mit a jeh-uvolt városbiró lieményi nek legérdekesebb mozzanata volt, bogy abban a jubi
előhozni feleslegesnek tartjuk.
Károly úr is elismeréssel méltatott, annál inkább, láns férfiú is jó kedvvel, fiatalos erővél vett részt.
Sokan azon nézetben vannak, hogy az úgyne inért, mint mondá tudomása szerint az izraelita jobb Gratu’ácziónkat azon őszinte kívánattal fejezzük be, bogy
vezett kézműiparnak nincs jövője. Ez merő tévedés. módú c-aládok nem gyakorolnak exclurivitást, nem követ a Magyarok Istene még igen számos évig tartsa meg a
A kézműiparnak, vagy helyesebben a műves iparnak nek kizárólagos felekezeti szempontokat, de résztveszuek mostanihoz hasonló jó erő- és egészségben, megyei kul
ma nagyobb, jövője vau, mint bármikor volt. Csakhogy u más hitfelekezetü szegények gyámolilásában is. A fel turális érdekeink javára is, Jeszenák lláfael urat.
természetesen,' ez is alá van vetve a lélliarcz törvé ruházott gyermekek egyike, egy 10 —It éves leányzó, a
Halálozások. Markoviin Márton salgó-tarjáni
nyeinek, ennek, is fejlődni, haladni, tökéletesedni kell. legtisztább magyar kiej'ésscl köszönte meg társai nevé róni. katb. apát-plébános bosszú betegeskedőit után folyó ••
A fejlődés azonban nálunk főleg a vidéki városokban ben az adomány t, s unisono hazafias énekeket is énekeltek; deczember hó ő-én jobblétre szeuderült. A roegyeszerte
stagnál. Ezt a stagnálást kell megtörni és pedig az végül pedig némi uzsonnát kaplak. — Nem kevésbé népszerűségnek örvendett jeles egyházi férfiút nagy részáltal, hogy «a tésztába élesztő kovászt tegyünk
.
*
dicséretes azonban a másik felruházás, mely egy órával vét kisérte sírjába. — Mély gyásza van Ambrus Mór
Mi legyen ez az élesztő kovász ? — Ez sokféle később a városháza termében ment véghez. A .skara- losonczi főgymn. tanár és iróbarátunknak is, aki e hó
lehet, de mindegyiknek a lényege az, hogy a kézmű beusz
*
balassagyarmati asztaltársaság ruházott itt fel (1-án vesztette el hőn szeretett anyját özv. Ambrus
iparnak jövedelmező munkát adjunk. Miután pedig most hitfelekezetkülőnbség nélkül 7 iskolás szegény gyerme- Mihályné szül. Ács Julianna asszonyt. A sokak által
arról van szó, hogy a kézműipart országszerte életre ’ két, kiknek talán soha világéletükben nem volt oly osztott részvét könnyítse fájdalmát.
A városi elöljáróság lapunk utján kéri fel mind
keltsük, az eddigi általános programm mellett, mely komplett és jó ruhájuk, mint amilyet a nevezett derék
a deczentralizáczióru nem igen fektet súlyt, arra is asztaltársaság jóvoltából most nyertek. Selmeczy Sándor azon nemesszivü emberbarátokat, kik a karácsony alkal
kell törekednünk, hogy az ország minden részében, úr, társulati pénztárunk, intézett a felruházott gyermekek mából az úgynevezett házi szegényeket tgj és mással
legalább a nagyobb vidéki városokban — oly moz hez néhány alkalomszerű szót, s azután uzsonna követ segélyezni óhajtják, hogy adományaikat, mennyiben azokat
galom induljon meg. mely lelkes tevékenységre sar kezett, a szegény gyermekek meguzsonnáltatása, melyhez közvetlenül nem juttathatják a szegényekhez, a város
kalja az iparosságot. A vidéki városok lépjenek nyom hét hatalmas fonott kalácsot Meiszner József, süteménye házára, a biró, avagy a reudőrtanácsosboz szíveskedjenek
dokába a székes fővárosnak és lelkes crélylyel kö ket Selmeczy S„ egyéb enni-inni valót pedig I’okomy elküldeni. Élelmi czikkek és ruhaneműik ép oly alkal
vessék ennek példáját.
Gusztáv úr ajándékozott. — A skarabeuszok aztán este masak e czélra, mint a pénzadomány, s a beállott szigorú
Már többször megemliteltük, hogy a székes fő még találkoztak Tóth István jóhimevű sörcsamokában, kemény idő int bennünket, hogy siessünk a segítéssel.
íliovszky redlvlvus. Élénk emlékezetében lehet
város iparának rohamos fejlődését főleg az. építkezési hol a közlakomát hölgyek is, a társulati tagok tisztelt
lendület idézte elő. Ez volt itt az <éleszlő kovász-. nejei diszitették. A városbiró mondott itt poliárkösiöntőt még Balassa-Gyarmat város lakói és a vidék birtokosai
Az épitkezési lendületei tehát országszerte, és főleg a a társulat tagjaira, kiemelvén az ő társadalmi s ember nak Íliovszky Ignácz és családja puszta-podluzsányi
nagyob vidéki városokban is meg kell indítani. Ez az baráti hasznos működésüket, mely előtt ma már a város gazdálkodása. Az öreg néhány évtized előtt, mint tönkre
iparfejlesztési programmnak egy oly uj pontja, melyre számottevő tényezői is kalapot emelnek. A sknrabeuszok, ment szeszfőző Vácz vidékéről vándorolt ki az amerikai
különös súlyt kell fektetnünk, mert ez állal a fejlődő mint halljuk, lízylveszter-estéiyt, s a farsang alatt — Egyesült Államokba, hol rövid idő alatt ügyességével
hazai kézműipar, mely ma majdnem kizárólag a fő tombolával egybekötött jótékonyezélú tánczvigalmat fog sok pénzre tett szert, s visszatérve Magyarországba, itt
városra szorítkozik, az egész országra kiterjeszkedő nak a Balassa-szálló termeiben rendezni.
a szomszédos podluzsányí, kis uradalomnak is beillő
széles alapot nyer. Es minél szélesebb az alap, annál
Tisztelgés. Utólagosan értesülünk, hogy a nógrád- birtokot vette meg. Mint gazdának azonban nem kedve
szilárdabb lesz, és annál magasabbra emelkedhetik vármegyei tauitótestület választmánya Druga József elnök zett néki a szerencse, s pár ér előtt a nagy birtok, nem
vezetése alatt szintén tisztelgett az alispánnál, az őt ért egészen százezer forintért, birói árverésen Streisinger
az ország ipara.
x — dr—
Lipót tulajdonába ment át; az Illorszky-család azonban
magas kitüntetés alkalmából.
A vlrágszóró hölgyek a királylátás fényes nap nem várta be a licitátiót, de Lsmét átment az Atlanti
jainak emlékéül az udvar által küldött különleges oczeánon szerencsét próbálni, s valóban a szerencse ott
czukorkákkal ajándékoztalak meg. A ezukorkák Ő Fel ugy látszik állandóan kegyeli e családot, mert csak a
Lapszemle.
sége arczképével díszített csinos dobozokban tegnap kül napokban érkezett ide New-Yorkból levél, melyet magunk
A .néppárt
*
tót közlönye, a budapesti „Kresztán
*
dettek szét. — Érdekesnek találjuk megjegyezni, hogy is láttunk s melyben íliovszky Ferencz (Ignácz fis) Podvisszatér a debreczeoi skandalumra s arra, begy a Nem az Ó Felségének átnyújtott csokor és a virágok 410 frtba luzsány visszaváltására tesz komoly ajánlatot. A tanulság
zet nov. hó 20-án elitélőleg irt a székesfehérvári nép kerültek. Ebhez a virágszóró hölgyek mindegyike 5 frtta) ugyan e szerencsés változandóságból nem az, hogy már
gyűlésről ostoba csőcseléknek nevezve résztvevőit s jókat tartozik hozzájárulni, s az összeget Baintner Ottó urnák most jól teszi minden anyagilag megbukott ember, ha
ütvén a kálvinistákon és zsidókon, a kővetkezőt mondja: megküldeni.
kivándorol Amerikába, vagy pláne Ausztráliába, hol
Kossuth Ferencz mint szerkesztő. Érdekes és szintén boldogul már néhány magyar ember is; de bi
Mikor az országgyűlésen azt kérdezték Wekerlétől,
mit gondol a katholikus népgyűlésről és a néppártról, fontos hirt kaptunk a fővárosból, mely bizonyára széles zonyos, hogy okkal-móddal egyik-másik magyar póbálbat
azt felelte, hogy az veszélyes mozgalom a hazára nézve. körökben fog feltűnést kelteni. Kossuth Ferencz ugyanis szerencsét oly erős feltétel alatt,' hogy ba sikerül emigratioHát persze hogy az veszélyes a miniszter urakra és bú alig hogy letette a honpolgár! esküt, máris oly fényes nalis vállalkozása, térjen aztán vissza a hazába.
táltosaikra nézve, ha a szegény népnek megnyílik a szeme, pozicziót teremtett magának a fővárosi hírlapirodalomban,
A salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság
ba a katholikusok hosszn álmukból ébredeznek, nem mely az eddig hazátlan honfiúnak egyszerre hatalmas be és a brassói bánya- és kohó-részvény-egyesület között a
akarva továbbra is tolni a szabadelvű párt rozzant sze folyást biztosit politikai életünkre. A napokban lett ugyanis petrozsényi kőszéntelepek megvásárlása iránti tárgyalások
kerét. Egész Magyarország katbolikusai csak az apostoli aláírva a szerződés, mely szerint Kossuth Ferencz fő közel állanak a befejezéshez. A vételár, a melyért a
királyba vetik hitüket ... Ne essünk kétségbe, kedves munkatársi minőségben hazánk legnagyobb és legbefolyá- brassói r.-egyesület a tulajdonát tévő petrozsényi kőszén
testvérek, a mi jó királyunk látja azt, hogy mi történt sosabb napilapjának: az .Egyetértésnek
*
kötelékébe lép telepeit, az összes befektetések- és jogokkal együtt a
Székesfehérvárott és Debreczenben.
s publiezistikai működését e lapnál deczember 15-én s.-tarjáni kb. részrényUrsulatnak eladja: 3,500.000 frt,
azaz háromiuillióötszázeier forint, mely Vételárat az
kezdte meg.
A nógrádi ev. egyházmegye rendk. közgyülé-e utóbbi társulat új részvények kibocsátása által szándé
kozik
fedezni. Igen örvendünk az életrevalóságnak, mely
Losoncion
12-én
d.-e.
tartatott
meg
Svehla
János
foHirek és különfélék.
esperes és Laszkáry Gyula egyházmegyei felügyelő elnök az iparüzleti vállalkozásból nyilvánvaló; de egyszersmind
Szontagh Pál díszpolgári oklevele. Olvasóink lete alatt. Főtárgya volt, a bányai, a dunáninneni kerü lehetetlen nékütik, mint nógrádvánuegyeieknek sajnosán
tudják, hogy Balassa-Gyarmat képviselőtestülete azon letbe áthelyezett egyházmegyéknek a folyó hó 19-én fel nem kiáltanunk: vájjon oly tekintélyes tőkebefektetés
kiváló érdemek méltatásául, miket Szontagh Pál v. b. t. Pozsonyban tartandó dunáninneni kerületi gyűlésre ki mellett, mint 3,500.000 forint, nem lehetett volna-e a
t. ur s főrendiházi tag ő nrnlga Balassa-Gyarmat iramá küldendő egyházmegyei képviselők választása, Laszkáry s.-tarjáni kb. részvénytársaságnak Nógrádvármegye eddig
ban szerzett, o hálás város öt f. évi május hava 20-ik Gyula esperességi felfigyelő és Svehla János főesperes még kiaknázatlan kőszéndús hegyei egy részét venni
napján tartott képviselőtestületi közgyűlésén, közakarattal gyengélkedése miatt Síinké Frigyes alesperes vezetése meg és itt csinálni nagy ipar.állalatot inkább, semmint
díszpolgárul választotta meg. Egy küldöttség még a nyár mellett. Kiküldettek megbízó levéllel: Szontagh Pál, elmenni az őrs-ág erdélyi részei délkeleti határára, a
folyamán ünnepélyesen hozta tudomására ö excellentiá- Pongrácz György. Sztranyavszky Géza, Veres Imre, Wladár Vulkán-szoroshoz, ahol L i. a petrozsényi kőszéntelepek
jának e választást, ki viszont a választást elassicus kijelen Viktor, Holíes Danó, Biszktip Béla, Simonidesz János. feküsznek!
Nógrádi kör. A budapesti egyetemi ifjúságból
tések mellett szívesen elfogadta és megköszönte. A dísz Jegyzőkönyvi kivonat mellett: Margőcsy József,
*
Losoncion a karácsonyi ünnepek
polgári oklevél azonban technikai akadályok miatt csakis Buttkay Sándor, Kiss István. Svehla Ede. Sárkány Emil, alakult .Nógrádi kör
e napokban készülhetett el, s azt a város képviselőtestülete Vladár Miksa, Horváth Danó, Búsbak Ádátn, báró alatt — mint értesülünk —jótékonyezélú tánczmnlatságot
és elöljárósága legközeleob fogja az finnepeltnek átadni. A Marschall Rudolf, báró Buttler Ervin. Szontagh Antal. rendez a felső nógrádvármegyei m. közm. egyesület
diplomáról, melyet volt alkalmunk látni, elmondhatjuk, Hanzély Gyula, báró Podmaniczky Géza, Szentirányi javára.
Sertésorbáncz. Tolmács, Borsos-Borinké és Mashogy az párját ritkitó remekmű, s művészi gondos kiállítása József, Zelenka Gyula, Okolicsányi Gyula és Biszkup
méltán dicséretére válik a Darvai könyvkereskedés elég Lajos urak, Éren küldöttek különösen azzal bízattak meg, kova községek területére megalapított sertésorbáncz-járnek. Folio-alaku, chaogrin bőrkötésben, pergamentre rond- hogy a honti és barsi, szintén- a bánya-kerületből a du- vány alispáni határozattal megszűntnek jelentetett ki.
Ipolyság haladását nagyban elő fogja mozdítani,
irással három színben: kék, arany és sötétkék színben náninneni kerületbe átkebelezett egyházmegyék képvise
írva olvasható a szöveg. A külső lap középrészét az ig- lőivel azon módozatok felül tanácskozzanak, melyek által ha megvalósul az onnan nyert értesítés, hogy n város
lói Szontagh-caalád nemesi czimere díszíti. A czimer a kikebelezett egyházmegyéknek a bánya-kerületben ma közönsége, építkezés czéljából, örök áron megvenni szán
email dombormű, gazdag aranyozással; hnsonlóképa kör radt vagyoni viszonya tisztáztavsék.
dékozik a rvzsnyői káptalan mint volt földesur tulaj
Jeszonák Ráfaol. Azon örömünnep, melyről elő donát képező azon szép nagy belsőségeket, melyek az
vonalak és sarkok is. A belső kártyalap homlokzatán BGyarmat városának egy XVI. századi pecsétnyomat után zetesen lapunkban már tettünk említést, s melyet Lo ipolysági templom mellett terülnek el, s melyek eddig
másolt régi festett czimere látható; az egészet átfőző soncz város fogymnásíumánnk tanítótestülete és polgár gazdasági czélokra használva a városi polgárosodás hala
arany zsinóron lóg a pecsét. Hogy a nagyközönség is lat- sága rendezett a múlt vasárnap egyik kiváló érdemű kar dásának intenzív fejlesztését gátolták. Az említett méltóhai-a a szép művet, az e hét folyamán Darvai Annin társa, illetve polgára Jeszenák lláfael tiszteletére, min ságos káptalant Ipolyság iránt jó szándék vezérelvén, a
den tekintetben méltó volt a város és a megtisztelt fér kérdéses terület négyszögölét, ha jól vagyunk értesítve,
könyvkereskedéséhen közszemlére lesz kitéve,
A Nógrádi Lapok és Honti Hiradó szerkesztő fiúhoz. Kezdetét vette ez ünnep a (ögyimnasium díszter 1 frt egységárban hajlandó a községnek, de csakis a
sége, hová a lap szellemi részét illető közlemények kül mében, hol 25 éves tanári sikerdus működése alkalmá községuck eladni; — más, már eddig is jelentkezett s
dendők, Horváth Danó szerkesztő lakásán n Teleky- ból ugy a főgimnázium igazgatója Gresits Miksa, mint nagyobb árat kínáló magáposok«t kizár a vételből. Tiz
utczában van; a kiadó-hivatal pedig, hová az előfizetési Beniczky Kálmán tanár is — kartársai nevében méltatták magyar holdat tevj ki a ráros igen előnyös pontján fekvő
pénzek, hirdetések és reclamatiók intézendők, Feletti és üdvözölték a jeles jubiláns férfiút, ki meghatottan e belsőség, a melyen tehát helyes beosztás mellett, kö
Ignácz fóutezai házában, az .Adria
*
biztositó társulat köszönte meg az iránta nyilvánult szeretetteljes elisme zel negyven középnagyságú házhely lenne kihasítható,
főügynöki iiödájába helyeztetett át. — Végül tudatjuk rést. De üdvözölte jó tanárát e emléktárgy átnyirtásával szabályos utezatérségek mellett. Ha meggondoljuk, hogy
az érdeklődő tisztelt közönséggel, hogy a „Balassa-gyar- tüntette ki a tanuló ijjuság is. Délután othonában keres Balassagyarmaton kevésbé előnyös pontokon is négyszög
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
6
ölesként 1 frt 60 kron alól telek nem kapható, bizony
nerencaéroek mondhatjuk Ipolyságot; mely város egyéb
*
ként mint minden hasonló törekvő, de vagyontalan vá
*
roa teljesen megérdemli, hogy méltányos feltételek alatt
honájusaon efféle neneményekhes.
Szabad a vásár. Karácsony este, valamint Sylvester estélye ax idén hétfőre esik. Mivel a karácsonyi
ünnepekre, valamint újévre nokásoe bevásárlásokat a
fogyasztó közönség rendsserint ax említett Ünnepeket
megelőző két napon belül szokta teljcsiteni, a kereske
delmi minisxter kivételesen megengedte, hogy deczember
23-ára és az ugyanazon hó 30-ára eső vasárnapokon
ipari és kereskedési telepeken ax ipari munka, illetőleg
adás-verés egétx napon át végeztethessék.
A „Nógrádmegyel kör
*
e héten tartotta tisztviselőválantó közgyűlését, melyen a tisztikar következő
leg alakult meg: elnök: Rózsa Károly; alelnök: Krúdy
Endre; titkár: Hertsko Jenő; főjegyző: Qoldherger Mór;
jegyző; Hegedűs Győző; pénztáros: Klein Henrik ; ellenőr:
Vallentinyi Dezső; háznagy: Scblesinger Gyula; tiszti
ügyész: dr. Szendrő Ignácx; orvos:dr. östemicher Gyula.
A 20 és a 4 krajczárosok végnapjai. Ismételve
tudomására hozzuk olvasóinknak, hogy a régi osztrák
értékű 20 kros ezüst és 4 kros réz váltópénz f. év vé
gével forgalmon kivűl helyeztetik, s a jövő 1805-dik
évben még csupán az állami pénztárak és hivataloknál
fogadtatik el. Czélszerű ennek minél tágasabb körben
való tudatáss, nehogy a kitett batáridők elmulasztásával
épen a szegényebb néposztály károsodjék.
Fábry János b.-gyarmati kovács-mester szabadat
mázott találmányáról: a lócsuklü-védröl, a budapesti
szaklapokban, illusztrált bosszú és igen elismerő leírást
volt alkalmunk olvasni. Gazdaközönségűnk tájékoztatása
végett lapunk legközelebbi számában mi is reprodukálni
fogjuk az ismertető cxikkel.
A salgó-tarjánl kőszénbánya-részvénytársaaáffnak az uj iskola és kisdedóvodai díszes s 35 ezer
írtba kerülő épület felállításáért, mint nagylelkű hazafias
áldozatkészrégért a vallás- és közoktatásügyi m. kir.
Miniszter úr ő n így méltósága őszinte elismerését és
köszönetét nyilvánitotia.
Szokás szerint igen alkalmasak karácsonyi és
újévi ajándékokul a csinos, díszes kiállítású- névjegyek
is. Ilyeneket rendelhetni a legelegánsabb minőségig
úgy Darvai Ármin úrnál;7 mint a b.-gyarmali részvény
nyomda képviselőjénél valamint a társaság nyomda
irodájában.
Állandó fényképészet, A civilisatiónak nemcsak
a papír- és szappanfogyasztás, hanem a fényképészet'is
biztos hévmérője. — B.-Gyarmat előbaladását ma már
senki sem vonhatja kétségbe; ennek tanujele az is, hogy
ax állandó fényképészetnek is keresetforrást tud biztpsitani. — Örömmel jelenük a városi és vidéki közönség
érdekében, hogy egy jeles fényképész, névszeiint Belgráder
Soma, aki már több ízben tűntette ki magát, telepedett
le B.-Gyarmaton. Olvasóink figyelmét felhívjuk Belgrádernek lapunkban közzétett hirdetésére s művészetét melegen
ajánljuk városi és vidéki közönségünknek.
A karácsonyi és újévi ajándékok lievásárlásának
napjait éljük. Az ily alkalmi, díszesebbnél díszesebb
tárgyakat árusító kereskedőink ugyancsak kitesznek ez
úttal is magukért ligy halljuk, hogy a Frischer IgnActczég e nembeli dús választéka, melynek bő leírása- la
punk hirdetései között is olvasható, feltűnően nagy kelen
dőségnek örvend.
•
Millennium és Wekerle-llkőrök. llosenfeld József
és Sándor b.-gyarmati rcgale-bérlők ily hangzatos nevű
likőröket árulnak.
Lapunk mai szúrna mellékletül hozza a Légrády
Testvérek kiadásában Budapesten megjelenő ,Pesti HIrlap
*
politikai napilap előfizetési fölhívását, valamint a szintén
kiadásukban megjelent karácsonyi és újévi ajándékokul
igen alkalmas, díszes kiállítású ifjúsági iratok és műintézetükböl kikerült olajnyomatú képek gazdag jegyzékét.
UJ Fedora-fordítás. A Ferenczy József szerkesz
tésében és Grosa testvérek kiadásában Győrött megjelenő
.Egyetemes Könyvtáriból, mely már annyi breses iro
dalmi munkát nyújtott a közönségnek mesés olcsó áron
(egy füzet ára 10 kr), megjelent a 72. és 73-ik kettős
füzet, mely Sardou örökszép drámájának, ,Fedorá
-nak
*
uj, gondos fordítását tartalmazza. A fordítás Zoltán
Vilmosnak az ismert költőnek és műfordítónak tollából
való, a biven visszaadja az eredetinek minden szépségét,
még nyelvi és stiláris tekintetben is. Minthogy e Fedornkiadás teljes instrukciót, jelme - és díszletterveket tar
talmaz, azért különösen ajánlhatjuk színházaknak, mű
kedvelőknek s általában a drámai irodalom minden ba
rátjának. A kettős füzetnek — mely élénk tanúbizonysága
az .Egyetemes Könyvtár
*
hasznos voltának — ára 20
kr., a kapható Győrött a kiadóknál, valamint minden
könyvkereskedésben. Az .Egyetemes Könyvtár
*-ra,
mely
nek bavonkint kétszer jelenik meg egy-egy füzete, elő •
is lehet fizetni. Előfizetési ára egy évre 2 írt 40 kr.,
fél érre 1 frt 20 kr., negyedévre 60 kr. Egy-egy filzet
ára 10 kr. A pénz előleget beküldése mellett, bérmentve
küldjük.
Modern műhímzések kiállítása. A kontinens
legtöbb nagy városában már kiállítva volt modern mű
hímzések, melyek tisztán az eredeti Singer-féie varrógé
pen készíttettek, deczember hó 18-tól kezdve Budapesten
is kiállíttatnak a m. kir. technológiai iparmuzeumban. E
géppel készíthető, kiállított munkák a következők: laposbimzés, zsiiiórhimzés, úrszegélyhimzés, u. n. waffelbimzés, áttört munka, applicatió és ránezmunka selymen,
selyemgázon, selyemplüsön, atlason, ripsen, tüllön, battistön, vásznon stb. E kiállítás, melyet díjtalanul lehet
megtekinteni, mindenütt nemcsak a szakférfiak, hanem
a hölgyvilág osztatlan elismerésével találkozott, főleg
minthogy a munkák kézzel oly tisztán és szabatosan el
nem készíthetők és mivel jobb-és baloldalon is egyen
lően népek. A 200-nál több számot tartalmazó kalalóguaban találunk fali képek, kötényeket, függönyöket, |
legyezőket stb., mely tárgyak a hölgyvilág bámulatát
annál inkább fokozzák, mivel mindannyi a világszerte
ismert, közönséges eredeti Singer-fele varrógépen, min
den i.egédeszköz nélkül készült. A mely városokban e
kiállítás látható volt, sokan látogatták; Becsben pl. 12
ezer személy. Valószínű, hogy Budapesten is igen szá
mosán fognak érdeklődni iránta.
.Irodalmi Értesítő." A Lampel R. (Wodianer F.
és Fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedő ezég ismét
rendkivűli gonddal állította össze szokott karácsonyi érte
sítőjét, amely a legjobb tájékoztatóul szolgálhat mind
azoknak, a kik a közelgő ünnepekre könyvvel akarják
meglepni kedveseiket. E katalógus huszonegy- szakcso
portjában mindenki a legkönnyebben fog eligazodhatni
és hosszú keresgélés nélkül fogja megtalálni a neki va
lót. Kiváltképen az ifjúsági iratok csoportja nagyon
gazdag; de igen jól van összeállítva a többi szakcsoport
is: a diszművek, a regények, a történelmi müvek stb.
A kiadó ezég tömérdek képpel díszítette a katalógust,
többnyire mutatványokkal nagybecsű kiadványaiból:
maga a czimlap is a Szalay-Baróti-féle .Magyar nemzet
*
története
czimű mű remek czimképének sikerüli rajza.
A dústartalmu könyvjegyzéket mindenki ingyen meg
kaphatja, ki a czéglíez fordul, melynek czime: Lampel
R. (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkeres
kedés és zenemű-raktár, Budapest, Andrássy-ut 21.
Dr. Fáik Zzlgaoad amerikai üti legrzetei Budapeattól
— 8
n
*
Er»nei»coig, ez a czime. Egy rövid pillantás Német
országra. érdeke. leírása a tengeri álnak, hűséges referálta
mindarról, a mit New-Yorkban, Philadelphiában, Washington
ban, Chicagóban, San-Franciscuban, Salt-Lake-Cilybeu észrevehet egy müveit, intelligens irt, a kinek megvan ar adománya,
hogy megfigyelje a látottakat és vonzóan, z.rlleniczn meg is
Írja. .Szárnál több gyönyörű kép van a kötetben: tinóm, tiszta
valamennyi; suhogó vízesések, havas hegycsúcsuk, rengeteg
őserdők képe mellett ott vaunak az emberi erő alkotásai:
büszke paloták, mélységeket áthidaló viaduktok, tiszteletre
méltó vén templomok, stb. A nagy illustrált diszmii ára 2 frt.
A magyar Ilikhez! A magyar nók hódolatát tolmácso
landó Wckerie Sándor miniszterelnök iránt, a .Jókai
*
Magyar
Nők Lapja .Wekerle-albumot
*
ad ki. Miért Is felkérik a ma
gyar nőket, hogy az album részére emléksorokat küldeni szí
veskedjenek. Megjegyzendő, hogy ez az album Wckerlének
nem politikai érdemeit akarja honorálni, csupán a magyar nők
hódolatát a becsületes államférfiu iránt, tangycl Gizella úrnő,
a ki már régebben kezdeményezte a mozgalmat, felkéri a ma
gyar hölgyeket, hogy az emléksorukat a .Jókai
*
magyar Nók
Impja szerkesztőségéhez (Bpest, Sip-n. 4.) f. hó Igéig bekül
deni aziroakodieuek, lehetőleg arczképllk kíséretében. A „Jó
kai” Magyar Nők Lapja, melyet Beksics Gusztávné és Keleti
Ö. Lajos szerkesztenek, előfizetői karácsonyi ajándékul kapják
a .Magyar Nők Wekerle-Albumát
*
A .Jókai
*
Magyar Nők
Impja előfizetési ára negyedévre 1 frt 75 kr
A h riapl rodalom rohamos fejődésére való tekintettel egy
tényleg hézagpótló munkát végzet, Goldberger A. V. immár
20 év óta fennálló hirdetési irodája, az előttünk fekvő, Ib'.Ki
évre szóló hirlapjegyzék kiadásával. Ezen szakszerűen össze
állított katalógus magában foglalja a hazai lapokon kívül
Ausztria, Angol ország, Belgium, Bulgária, Itáuia, Olasz-, Orosz
én Franczi.tori.ag stb. lapjait, továbbá igen czélszerficn vannak
csoportosítva a szakközldnyök, amennyiben ezek megjelenésük
helye szerint vannak összeállítva Ezen jegyzéket, mely kitűnő
szolgálatot tenni van hivatva, nevezett iroda, a hirdető kö
zönségnek kívánatra díjtalanul megküldi.
A Sralay-Barátl-fele „Magyar nemzet történeté'-‘-böl most
jelent meg a harmadik (Űzet, mely a germánok, az avarok és
a frank-azlávok Magyarországon való uralmának tárgyalása
után áttér a magyarok ős történetére, különösen pedig a ma
gyar nemzet eredetének és ős hazájának Ismertetésére. A szö
veg most is kiválik amaz egyszerű és világos stílusával, mely
.menten minden tudományos sallangtól,_ fórráaldézettöl, csilagos
jegyzettől stb. tisztán a művelt nagy közönaéget"éa nem a
történettndósok szűk körét tartja azem előtt. A füzet illusztra
tív dísze pétiig ezúttal is oly gazdag, hogy e részben még
magyar vállalat nem múlta felű. A fűzeiben foglalt képek ki
emelik az osztrák férfiak és nók caoportképét melyet néhal'ápai Károly lKM8-9-diki tanulmányútja alkalmával eszközölt
eredeti fölvétel nyomán készültek és melyek még sehol repro
dukálva nem voltak. Nagyon érdekesek az ugor uéptipusok
rajzai Is, valamint a magyarok ős hazájáról való tájképek. A
szövegbe nyomatott képeken kivűl a kiadásig még kél külön
mellékletet la nyújt: az egyiken a Tróján oszlop dombormű
vének két részlete látható: .Tróján seregével átkel a Dunán
*
és „Harca rómaiak és dákok közt.
*
A másik egy rendkívül
sikerült, szingazdag ábrázolata Szent latrán koronájának, talán
a legjobb chromolitográficus munka, mely edillgelé magyar
műhelyből'kikerült. Maga e külön mii-melléklet bolti ára is
háromszor akkora, mint az egész füzete mely 30 kr.-ért kap
ható minden könyvkereskedésben. A mii előfizetési ára:
övre
fi füzet 1 80, •/, évre 12 füzet 3 Go, 1 évre 21 filzet 7.20.
Felelik szerkeszti: Horváth Danó.
Fíimunkatiírs: Reményi Károly.
LcgbersMebb karácsonyi és njévi njándék
egy jól sikerült fénykép!
Van szerencsém az igen tisztelt
közönséget értesíteni, hogy özvegy
Berczelly Ödönné úrnő Telcky-titczai
házában egy csinosan berendezett
B
% fényképészeti
műtermet
építtettem.
Felvételek egész télen út (borús
időben Irt!) délelőtt 9-tól 12-ig és
délután ‘/,2-lrtl */>• óráig készíttetnek.
MM«MM
•M
«
*
MM
Új mészárszék!
Vau szerencséin úgy a helybeli, mint a közelvidéki közönséget értesíteni, hogy B.-Gyarmaton a Telekyutczában újouan épült Streisinger-féle hátban mészár
széket nyitottam. Az e téren évek hosszú során szeneit
tapasztalataim arra engednek következtetni, hogy leendő
igen tisztelt megrendelőimet jóminöségú, friss és tisztán
kezelt hú-nemüekkel mindenkor elláthatom.
Szives pártfogásukat tisztelettel kéri:
Zinner Samu.
Azonnal
alkalmazást nyer!
A varbói körjegyzőségnél a jegyzői teen
dőkben némi jártassággnl bíró « jómaga visel ctií
segédjegyző azonnali alkalmaztatásra kerestetik.
Fizetése mosás- és ágyneműn ki vili teljes ellátás
és havi 10 — 12 frt.
* ’»—1894. végrh. nz.
42
Árverési hirdetmény.
Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi Í.X. L-cz.
102. §-n értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a
lévai kir. jbirúság 2154/94. számú végzése következtébeij. Levatich Gusztáv ügyvéd által képviselt Záborszky Gyuláné javára Végh József ellen 225 frt
s jár. erejéig' foganatosított kielégítési végrehajtás
utján lefoglalt és 330 frtra becsült három darab tehén
nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek . a Szécsényi kir. jbiróság
330 i 94. számú végzése folytán 225 frt lókekövetelés,
ennek 1893 évi julius hó 15-ik napján járó fl%
kamatai és pedig összesen 42 frt 42 krban biróilag
már megállapitolt költségek erejéig Pnszla-Tercsen
leendő eszközlésére 1894. évi deczember hó 24-ik
napjának d.-e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz
a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg,
hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz.
107. és 180. jj-a értelmében készpénzfizetés roelett,
a legtöbbel Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni.
Kelt Szécsény,
Első fényképészeti műterein B.-Gyarmaton,
Tcleky-ntczn.
1894. évi deczember hó 9-én.
Donánszky Bélit,
kir. birt. véjerh.
. - -
. . 1893-lU-ikí
termelési évad.
e
Bml'apejt-Tüéti
magyar kir. penzúgyigaigatósáz.
tctbí-
Gróf Keglevich István utódai
budafoki cognac- és borszeszgyáros ezégnek.
Kérelmére a bmlafoki cnsnacjvárbau az 1893 -94. ter
melési évadban feldolgozott burmonnyMégról é* a tiictett txeszadóról szerkesztett kimutatás mellékelve kiadatik.
BudapnAtt 1591. aug. 14.
FINACZY m. p.
Kimutatás
A nudlinkon levó gróf Keglevich litván utódai co-narcára
által az 1893-94. termelési évadban feldolgozott bormennyivég:
ÖSSZEGEZVE: 1,195,780 liter,
eiutín fizetett ti-rtnclési adó:
öuiif jerve: 12355 frt 69 kr.
Budafoksn, M. kir. ptatűgyirl aiakasi
1891. aug. 9.
GURSZKY REZSŐ m. p.
•zemléax.
Nyilránoí.óc eU „caakh mlJ hntlnnk tevékeny.égünkrtl hiva
talos adatokat, cirol ismételtei hiaouyitékát akarjuk adni ama
körülménynek, h >zy eoznacunk m
g5lihitóiig
*
tekintetében
felülmúl minden mis cyármünvt.
Tekintetbe véve. ho<r ttyérunk 1882 bén alap'ittatott és az
• és ’ • eo-nnt 1885 é» 1886-ban
• • •
„
1888 b.iu
.
• * • •
„
1891-ben
hozatott általunk fnr.-abmiba. méltányos ama bizalom, tely
K yártiuáinunkba helyeztetik.
A fentiek által lúzonyilekát adjuk
mily
*
kiváló izolldltáaaal
dolgozik gyár lük. és elvárjuk, hogy a fogyasztó közönség, meg
megbízható és kiváló
jó rovarra oulyt fektet; a kicáróhg díszoklevelekkel kitüntetett
és mindenütt kapható
Gróf Keglevich István
Teljes tisztelettel
Belgráder Soma.
t
cognae-ot
í’»»ja vá
*Ar«>lni
Gróf KEGLEVICH ISTVÁN utódai promontorl cognac- is
borsiesuyir igazgatósága.
fifiARftRARftRAARRAMSfi
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
7
Legszebb ajándék a könyv
daiivai Mimin
könyv - zenemtl- <•» papirkereskedo ti kö
zeledő karácsonyi és újévi ünnepekre
az összes modern irodalmi termékekkel, —
diszkötésü és képes könyvekkel, ifjúsági
iratukkal, — rendkívül szép és igen
olcsó imakönyvekkel, valamint a leg
elegánsabb doboz-levélpapírokkal dúsan
felszerelt üzletét az igen tisztelt közönség
becses tigvelmébe ajánlja.
Legpraktikusabb ajándék egy szép
doboz-levéli>ai>ir.
Seg;é<Ueicyx<» kerestetik!
Alulírott körjegyzőnél egy a jegyzői teendőkben teljesen jár
tas, jóviselctü egyén azonnal alkalmazást nyerhet. Javadalmazása:
teljes ellátás és havonként 12 frt. Okmány nyal ellátott ajánlatok
beküldendők,
Csalár (Nógrádm. n. p. Szakái), 1894. decz. 8.
Wittver József,
kűrjcgyxö.
Sxatmármegyo keleti néPa, xxolrktól magas he*
gyek álul védett erdei
írnokon frkxxik; SxlnérVáralja állomástól (xutmár—nagybányai vaant) 2,
Téraó állomástól ímagy.
éxiakkeleti ravut) 4 óra
Járáxnyira.
Bikszádi gyógyforrások
Égvínyea konyhiaóa vixe
kitűnő hatátunak a Köretkrxó komemekné! biaonynll be; Idült tüdöhonit,
tüdöléjdaj it a keidódó
güniükórnál. idolt gyomorhurutnál a naponkénti hány
ingert. fejfájásokat, fejetrdüléieket eiOnteli, ax
egé»x vérkrringíit jóté
konyan emeli » igv na
cménrieat é> a jó étvágyat
teljeien helyre hona Ax
epe-eiválaiitást a májban
nieltoti, ax epoolválaaxtó
utakat jó karban tartja;
ugyanraak oldó hatásánál
fogva ax egéax liélcvatornál titttán tartja. Ex ok
nál f"gva kitOnó ax arany
ér. aárgaaág, máj- éa lép
daganat ellen.
vendő, az ásványvizek között legkellemesebb
ásványvizeinek kútkezelősége.
Ajánlja e vidéken még nem ismert, az al
földien már legnagyobb kelendőségnek ör
ízil s kitűnő, gyógyhatású savanyú vizet.
Főraktár:
VILIM GYULA
cognac-, fiiszer-,
ásványvizek, liszt- és magkereskedésében
B.-Gyarmaton.
Viszonteladók előnyben részesülnek.
beszterczcluinyai „Első magyar gyümolcslepurlo társulat** termelvényeit Kosenfeld József és Sándor regalc-bérlö ezégnek. a kizárólagos cliírusítási jo
got átadván, nevezetteknél kaphatók: ..Millenium Élet-ellxtr*’ és „Magyar
Wekerle-llkőr. — Mindkettőnek jósága kitűnik az által is. hogy tíz előbbit
n inill. orsz. bizotts. kiállítási tárgyul máris elfogadta, a másodikat pedig
Wekcrle miniszterelnök úr exjti meggyőződvén annak eredetisége- és jóságáról,
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
8
3752/1894. Mám.
887—1894. vége. u.
Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági tífrehajtó az 1881. évi LX. t_-cz_ 102.
I-* értelmében Ménnél közhírré teszt, hogy a b,-gyarmatl kir.
törvényszék 4695—1894. sz. végiére következtébenTersztyánszky
lelvén ügyvéd éllel képviselt DeoUcb Sándor javéra Tóth
Viktória ét Tóth Jenó ellen 100 frt a jár. erejéig foganatosított
kielégítési végrehajtás utján le- él felül foglalt 791 írtra beesőit
női kelengyék, 17 kiló lencse, 25 kila rost, 2 drb rizska-líkör
nvilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a Szécsényi kir. jbíróság 2568/1891. szántó
végzése folytán 250 frt tóksk&veteles, ennek 1891. éri jnlius hó
S-ik napjától járó 6"/s ksmalai és pedig összesen 42 frt 91
krbaa biróllag már megalspltott kéltségek erejéig Lóca községé
ben leendó eszközlésére 1894. évf deczember hó 24-ik napjának
d.-u. 3 órája határidőül kitdzetik és ahhoz a venni szándéko
zók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy m érintett Ingóságok
na 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. (-a értelmében készpénzfize
tés mellett a legtöbbet Ígérőnek .becsáron alól is el fognak
adatai.
Kelt Szécsényben, 1894. évi deczember hó 9. napján
Donánszky Béla,
kir. ibirósási vérrehaitó.
Árverési hirdetmény! kivonat.
A b.-gyarmati kir. törvényszék mint telekkönyvi ható
ság közhírré teszi, hogy a magyar földhitelintézet 18 ÚH> frtos
kölcsön ügyében mint végrehajtóidnak, a b.-gyarmati népbank,
a váczi takarékpénztár. Velzer Lajos és a b.-gyarmati takarék
pénztár csatlakozott korábbi vegrehajtatóknak, dr iloscnbai b
Emil végrehajtást szenvedő elleni 1885 o. é. frt 18—21 félévi
iáradék és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati
kir. törvényszék területén lévő. Vadkerten fekvő következő
Ingatlanra a budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék
49273/1884. számú végzésére! elrendelt végrehajtási árverés
foganatosítását a vadkerti 939 tjkvbea dr. iloscnbach Emil
tulajdoniul irt 1. 1. 2. sorszámú 2-124 és 2121. Iirszú rétekre a
csatolt értékbizonylat szerint 410 frtos kikiáltási árban a
budapesti kir. kereskedelmi és vállótörvényszék mint illetékes
bíróságnak 49273'1994. számú végzésével elrendelt és az alábbi
feltételek szerint foganatosítandó végrehajtási árverés megtar
tására a határnap kitdzetik. egyszersmind a b.-gyarmati nép
bank 10.000 frtos, a váczi takarékpénztár 8500 frtos, Velzer
Lajos 2450 frtos és a b.-gyarmati takarékpénztár 6000 frtos
követeléseik s járulékainak kielégítése végett mint koráMd
végrehajtatók i i ; csatlakozása kimondatik és ha a fóldhitelintézet az árverést meg nem tartaná, az a csatlakozónak bár
melyikének kérelmére megtartandó, elrendelte és hogy a fen
B.-gyarmati
könyvnyomda részvénytársulat.
1894. deczember 16.
tebb megjelöli ingatlanok az letH. en deczember
ol-lk nap
ján délelőtti 10 órakor Vadkert mezőváros házánál megtartandó
nyilnynoa árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.
Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának
Ki’ .-át. vagyis 42 <>. é. frt készpénzben, vagy az 1881. LX.
t.-cz 42 $ óban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi
november bo l-én .1.13.1 az. a. kelt igazságtlgyministeri ren
delet 8. $-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött
kezéhez letenni, avagy az 1B81. LX. t.-cz. 170. § a értelmében
a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéséről kiállított
szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.
A bánatpénzül letett értékpapírokat tartozik a verő az
árverés jogerőre emelkedésétől számított .K> nap alatt az ingatlan liecsárának In" .-át tevő készpénzzel kicserélni, ha ezt elmu
lasztaná. vagy ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött
időben és módon eleget nem lenne, bánatpénzét elveszti és bár
melyik érdekelt kérelmére a jelenlegi feltételek mellett, a vevő
kárara és veszélyére újabb árverés fog elrendeltetni.
A bánatpénz lefizetésének kötelezettsége alól a magyar
földhitelintézet, ha az árverezők sorába akar lépni. felmentetik.
A kir. törvényszék mint tkvi hatóság H.-Gyarmaton. 1894.
október hó 2>8án.
Okolicaányi Jánoa,
kir. tsaéki bíró.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00667.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_12_16.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1894-12-16
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 51. szám (1894. deczember 16.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4d330363047a59aa8e97c9fbdef0e8a4.jpg
496df58b05cd9c5ed6f3f52c0e2f03e8
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fe591d68166674ec06d67ede7c28839f.pdf
38ecf7cfb63c1a30005407be57608365
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1894. deczember 23.
52. szám.
XXII-ik évfolyam.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
Olvasóinkhoz.
Lapunk az 1895-ik évben immár XXllI-ik
évfolyamába lép. A vidéki politikai hetilapok között
alig van hét lap, melynek pályafutása az évek ily hosszú
sorára kiterjedne. A hosszú élet és el nem kopás
Azonban még nem nyújthat igényt semmire eem ;
tisztán az érdem az, mi egyeseket és intézményeket
a jubileumokra feljogosít. Hogy mily érdemeket
jzerzett lapunk a közügyek munkálásában í annak
megítélése nem hozzánk tartozik; a fenforgó kö*
rúlmények, milyenek pl. a munkatársak csekély
száma, az anyagi viszonyok korlátozottsága stb.
olyanok voltak, hogy a lap ellátása nem csekély
áldozatot kívánt a szerkesztőségtől.
A lapot most már egy igen tekintélyes tagok
ból álló részvénytársaság vette át, mely a közügy
Fejlesztése érdekében nagyobb áldozatoktól sem fog
visszariadni.
Gondoskodtunk arról, hogy vármegyénk minden
városában, Hontvármegyét illetőleg pedig Ipolyságon
rendes tudósítóink legyenek, akik jól értesültség
Alapján küldik be hetenkint közleményeiket Tudó
sítóink mindannyian tollforgató s az irodalommal
Foglalkozó egyének, akik a várakozásnak és a biza
lomnak teljes mértékben meg fognak felelni.
így felkészülve kezdjük meg a XXIII. évfo
lyamot, abban a reményben, hogy lapunkat, mely
nek előfizetési árát is leszállítottuk, — a közönség
ágy szellemi, mint anyagi tekintetben továbbra is
támogatni fogja.
ELŐFIZETÉSI ÁRAK:
Egész évre ... . & frt — kr.
Félévre .... 2 » 50 •
Negyedévre . . . í » 25 »
Az előfizetési pénzek beküldése legczélsxeröbben a mellékletben küldütt póstautatvánunual eatkOxölhetó.
Kormányváltság. A Wekerle-kormány deczem
ber 20-iki lemondása nálunk is igen lesujtölng hatolt
Mindenki és méltán a szabadelvűsig és demokratia
bukását látja a Wekerle-kormány lemondásának elfo
gadásában. Alkotniánytörténelmileg tehát keres jót
és sok rosszat hozhat a küszöbön álló uj esztendő.
Annyi bizonyos, hogy ha Khuen Hederváry lesz meg
bízva a kabinet alakításával, úgy győzött felettünk
a bécsi reaclionárius politika, melynek feje Kálnoky
Gusztáv külügyministcr, aki a magyar nemzetnek a
legnagyobb ellensége. De ne fessük az ördögöt a
falra, bizzunk alkotmányos királyunkban, s bízzunk
abban, hogy vannak még Deák Ferencz politikájának
hü követői, mint pl. Széli Kálmán, aki a reactignárius
politikával szemben képes lesz megküzdeni.
Balam-Gjrarmal, dKunbu 22.
(Karácsonyra.)
A föld kerekségén 1500 millió nép lakik,
ebből 430 millió keresztény (és pedig 200 millió
katholikus, 90 millió keleti és 140 millió protes
táns) 8 millió zsidó, a többi budhisfa, mohamedán
és pogány. A föld népességének tehát alig egy
harmada keresztény. De ez az egyharmad ura és
kormányzója az egész földnek, letéteményese a
civilisatiőnak ős terjesztője a szeretet vallásának.
Vallások keletkeztek és letűntek, egy némely v.allás
több ezred évig uralta az emberiséget
A keresztény vallás 18 száz éve hirdeti Krisz
tus legmagasztosabb elveit, a azeretetet és testvéri
séget, melyek a gyarló emberek közti válaszfalakat
döntögetik és tért hódítanak a legsötétebb Afrikában is.
A Megváltó hirdette a szeretet és testvériség
tanait Az ő születésének, emlékére ünnepeljük a
karácsonyt.
.Hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész
népnek öröma löszén!* így szólt az angyal Krisz
tus születésekor. A karácsony tehát örömünnepe
az egész emberiségnek.
Megrázkódott az ég és a föld, lázas izgalomba
jött minden szív. Úgy tetszett, mintha századok
múltak volna el tegnap s ma között; mintha romjai
alá temette volna a szolgaság fejedelmét, mely le
kötve tartotta az emberiség nagy czélokra teremtett
szellemét. Uj társadalmi élet vette kezdetét, mely
az idő folyamának uj medret ásott, melynek men
Hirdetjük dicsőséged.
T Á R C Z A.
Világosiiig 1
Követjük la ösvényed'
Óh igazság I
Isten fia, kérünk
Karácsonyi ének.
Maradj mindig vélünk,
S légy a mi vezérünk I
Gail Mihály.
(János ev. I., 1—14.)
A Krisztus mi született:
Hirdessetek I
ÉnbOl midre küldetett:
Kövessétek:
Jövel, Jézus, kérünk,
Ugy a mi vezérünk,
Hogy jó útra térjünk!
Örök Iné teltté lett:
Hirdessétek I
Benne vagyon az élet:
Kövessétek 1
Jövel, Jézus, kérőnk,
a tni vezérünk,
Hogy jó útra térjünk I
ö ama világomig:
lllrdeeiélekl
Nyomán van a boldogság
Kövessétek.
Jövel, Jézus, kérünk,
l>gy a ml vezérünk,
Hogy jó óira térjünk!
Schvelcz gyöngye,
ii.
Milánótól Forinolg.
(Vége.)
Gyorsan haladra az olasz vasúton, távolban kékes
homályban úszva, hü kísérőim voltak az alpok. Itt-ott
kimagaslott egy-egy hófehér csúcs, azután összetömörülve
sok apró kúpalakú hegyorom, tovább húzódra, mint egy
óriás kígyó, a messzeségben.
A vonat, a gyászos emlékű aolferinoi szobrot meg
kerülve, egyszerre telcsillámlott egy nagy sima aznr-kék
víztükör, körülövezve magas sziklás hegyektől, melyek
lábainál a legbájosabb növényzet, babér- és olajfaerdők ...
a Garda-tó mosolygott felém. A természetbúvárok az
Adria egyik Fjord-jának tartják a Garda-tót, s mélysége
a tengerével egyforma. Peschieránál a legszélesebb és
mélyen benyúlik az Alpesekbe, hol egyik vadregényes és
és csodaszerű tableau a másikat éri.
Elhaladva Brescia és Treriglio mellett, vonatom
berobogott a milánói pályaudvarba.
Már az indóház nagyszerű benyomást gyakorol s
előkészíti az utast egv nagy világvárosra, mély épen
Lapunk mai száma 6 oldal terjedelmű.
tében uj erkölcsi s társadalmi rend virult fel s
mint látható: megváltoztatta a világ ábrázatát.
Az a csillag, mely Izrael népét a sivatagon
át az Ígéret földére vezette; az a csillag, melyre
évszázadokon át az L'mak prófétái függesztették
szemüket, ragyogó fénynyel állapodott meg a betle
hemi bölcső felett és bevilágított az emberi lélek
sötét éjszakájába. A lélek, mely eddig a föld rögé
hez volt nyűgözve, magasba repülni képes szárnya
kat nyert. A szív boldogító érzelmektől dagadozott,
az emberiséget összetartó kapocs a testvéri szeretetben szilárd lett.
Tekintetbe véve azért e nagy s magasztos,
emberi életünket s viszonyainkat minden tekintetben
átható eredményeket, méltán örömünnepe a kará
csony az egész emberiségnek. Azért gondolatban
elrepülünk karácsony napján most is a betlehemi
bölcsőhöz, s a keleti bölcsekkel örülünk a szüle
tett Megváltónak.
De úgy tetszik, mintha ez az öröm kezdene
alábbszállani a szivekben, mintha a mai kor ki
csinylené a Krisztusnak világot átalakító munkáját,
mintha az angyali szózat nem volna képes lángra
gyújtani a sziveket s elvesztette volna varázserejét.
Fájdalom! de ugy van. A vallásosság tiszta egére
sötét fellegek gyülekeznek. A hamis próféták száma
aggasztóan szaporodik, a buzgóságot kárhoztató
közönyösség váltja fel. De mi állapodjunk meg,
ne engedjünk helyt e hiú világi bölcsességnek; ne
oltsuk ki sajátkezúleg fellángoló hitünket, mert hol
fogunk vigasztalást keresni, ha elesünk.
. Legyen ez ujonan elérkezett karácsony is
hitünk erősítésére. Higyjük erős lélekkel, hogy
ennek eseményeiben az Ur akarata lett nyilvánvalóvá,
aki kijelentette magát a Krisztusban, hogy lenne
előttünk egy örökké fényes tükör, melybe vissza
tükrözve látnék szüntelen atyai szeretetéL Ez az
élő hit felgyújtja szivünkben azt az örömet, melyet
érzett az emberiség a Krisztus, születése, az első
karácsony alkalmával s érteni fogjuk az angyalnak
ezt a szózatát:
•
-*
.Hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész
népnek öröme lészen !*
olyan, mint egy gazdag előkelő ifjú leány, szellemben és
tárnában egyaránt Egy come il fant partié — mond
ják az emberek — ilyen Milano is — tökéletes min
denben. A várótermeket eszményi frescók díszítik, ked
ves allegóriák, nagyszabású dimensiókban.
Lakásom a via dél Pesce, a dom-tér mellett volt,
jóakaratú német fogadóssal, ki szives előzékenységgel
bánt vendégeivel s az első pillanattól otthonosan érez
tem magam.
Milano-t már a régiek ,1a granda*-nak nevezték a
minden olasz büszke Milánójára. Széles utczáí, a aolid
gránit-kövezettel, pompás bérházai- és palotáira], nagy
szerű képet ád a e mellett egy óriás hálózata a lóvonati,
vasútoknak mindenfelé. Milano 373,000 lakossal bir a
ezek között a fele szorgalmas iparos, kik igyekeznek
városuknak hasznára lenni, mert sehol nem láttam szebb
és fényesebb kirakatokat, s annyi jól öltözött .szegényt*.
Első utam volt a világhírű Dom-ot megtekinteni. A vö
rös gránit lépcsőkön felhaladra, füleim lágy zene üté
meg, melodicus orgonaszó, mesteri kézzel játszra és édes
csodálatos ének. A festményekkel díszített ablakon meg
törött a nap fényes sugara és halvány vöröses világos
ságot vetett a templom belsejére s az ott térdeplő ájtatosakra. Isteni tisztelet volt. Én is az imádkozók közé
vegyültem, s áhítattal hallgattam e szent szavakat, a
csodaszerű zenét, mely operaszerű hatást gyakorolt reám,
oly hatalommal és művészettel énekelte art vagy száz
ajak, s vegyült az énekbe az orgonaszó magasztos accordja.
Nem tudom miért, de eszembe jutott Mascagni, a híres
olasz zeneszerző gyönyörű áriája a .Paraszt becsületből*
lágy 'adagiója s a húrszakadásig felhúzott magas hang
�2
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
Föld és hitel
Egyetlen szilárd létalap e földön: a föld maga.'
A föld u igazi ősanya. A földben van gyökere
minden létnek. A föld emlőin táplálkozik minden
élet. A föld talpkövein épül fel a hajlék, az otthon,
a tulajdon, a szülőföld, a haza. Árva lélek, száműzött
bolyongó az, kinek otthona nincs, a hol lehajthassa
fejét, mint anyai ölére a gyermek. És ki adna min
dennapi kenyeret az embernek, ha nem a barázda ?
A földtulajdon a gazdaember királysága, mely
létének alapot, erőt, méltóságot kölcsönöz. A földön
emelkedő hajlékokban játszik le a családok élete.
Törekvések, szokások, erkölcsök azon a hanton fa
kadnak, a melyen az ember él. Tapasztalatokat ta
pasztalatokhoz fűznek a család törzséből sarjadó
nemzedékek, közös emlékek hatják ál a közös vért,
hagyományok szövődnek az erkölcsökből, tanulságot
tanulságra gyűjtve gazdagodik az élet, melynek örök
lött szellem szab irányt és fejlődési törvényt. A föl
dön áll a hajlék, a hajlék kövein épül nagyra a
község, a társadalom, az állam, valamint családból
lesz a nemzetség, a néptörzs, a nemzet a szent haza
1 földjén.
De a földdel, melyen tűzhelyünk áll, mienk az
ég is fejünk felett, mienk a napsugár, mely véteseinket érleli, mienk a mezőinket öntöző felhő, a malom
kerekeinket hajtő szél és hulláim A földdel mienk a
kincsek egész világa a föld alatt és fold felelt.
A kinek földje van, ha csak egy talpalatnyi is,
annak von alapja, a hol megvethesse lábát a hullámzó
élet örök ingadozásaiban, van tűzhelye, a melyet
tulajdon erőssége oltalmaz, van tere, melyen egy
kis világot alkothat magának, tele az élet gyönyörű
ségeivel Ezért van az, hogy tulajdon földjébe gyö
keret ver az ember testével, leikével.
Érzésünk ezer szálakkal szövődik fűhöz, fához
mely az otthont édessé varázsolja.
A föld magához köt, szilárddá tesz, állandó
termésűiét ad. Ragaszkodásuk arra ösztönöz, hogy
őrizzük, ápoljuk a mi a földön nekünk kedves. Azért
a földbirtokos ellensége minden viszálynak és hábor
gásnak, mely hajlékokon dúlhat és vetéseken gázol
hat. A földbirtok békeszeretővé, a biztosság oszlopa
ivá neveli az embereket. Zavargásokban csak veszít
het az, a kinek veszteni valója van. A földbirtokvillámhárító a társadalmi viharok ellen.
A mai társadalmi háborgások korában nincs
más menedéke a világnak, mint a földbirtok.
Még a duvadnak is megvan a maga barlangja,
a madár is puha ágyat talál fészkében. Legyen tűz
helye az embernek is, legyen földje, kerlecskéje, hol
a maga ura, a hol neki terem gyümölcsöt a jmját
kezeivel ültetett, a hol nemes munka tesz becsessé
minden porszemei és az ember lelkét a szeretet
ezer szálain fűzi a nyugalomhoz és békéhez.
Okos és lelkes gyárurak gyármunkásaiknak is
kis hajlékokat építenek kedves kertekkel, hogy azokat
az iparkodó munkások lassanként apró törlesztésekkel
tulajdonukba megszerezhessék. Az ilyen gyár körül
valóságos erődítmények ezek a munkásházikók. Ezek
oltalmazzák a nngy gyúrókat a munkásháborgásoktól,
a dinamittól. A munkás maga is félti házikóját min
den vésztől, azért nemcsak maga nem okoz veszélyt,
de másokat is visszatart a zavargásoktól.
A vagyontalan mezei népet telepítésekkel igyek
szik földhöz kötni minden gondos állam. Földet ad
a népnek, eszközöket ad kezébe, hogy hajlékot épít
hessen, munkához foghasson és megvethesse boldo-
melynek hallatára a
meg akar fojtani!
lélekzet eláll, s szivünk dobbanása
A milánói Dóm a Péter-templom után a legna
gyobb és legdíszesebb az egész világon. Kívül, belül egy
forma impozáns s nagy művészetre vsll és kitartásra az
egén építmény.
A templom hajója 62 oszlopon nyugszik, a nehéz
tabernakel-szobrokkal van díszítve, számtalan ragyogó
oltár, a kápolnaszerű oldal hajókban, szebbnél szebb
oltárképekkel hirneves olasz festőktől, soraksrik a temp
lom belseje körül. Fenn a tetőn, hová 194. lépcsőn kell
felmenni, s onnan a toronyba tnég 150 lépcső vezet,
elragadó kilátás nyílik magára a templomra le, 123
kisebb torony sorakozik itt most a főtorony közűi, mely
a kupolán nyugszik s a hová a szem tekint, minden
felé vakító fehér márvány, mindenütt csodás művészet és
merész vállalkozás. S az alabostromszerű tornyocskák
fölött tovább vándorol a szem, megakad a lotnbordiai
róna után, a távol alpokon és számos városon, melyek
szétszórva fekszenek a láthatáron. Jó tüdő, erős fej s a
legedzettebb lábak kellenek hozzá, hogy valaki rövid idő
alatt kibírja ezt a kis piramis-ezpeditiót . . . fárasztó
.... de a ki megtette, annak felejthetetlen emlék
marad az!
A Dom-tér
északi oldalán van, a bejárata a szép
„Vittorio Emannela Galeria*-ának, melynek alakja a
sardiniai kereszt, közepén kupula-alákn körrel s végig
üveggel bevonva. Itt vannak a legdíszesebb és legdrágább
kirakatok, ezukrászdák stb. s ez a hely, télben-uyárban
legkedvesebb sétahelye a milánóiaknak. A galéria egyik
szárnya a Piazu Velle Scalara nyílik, melynek közepén
Leonardo da Vinci szobra áll.
A tér nyugati oldalát a hires Seal a opeiaház fog
lalja el, mely külsőleg épen oly egyszerű, mint benn, s
csupán a nagyságára! imponál, állítólag 3000 néző fér
el benne. Itt állják ki többnyire az olasz kezdő énekes
és énekesnők hangjuk tűzpróbáját, hogy itt megállapítva
a magas ,e* művészetét, tovább vándorolják u nagy
világot, iratra elismerést és babérokat.
Milánónak Igen sok régi stylben épült templomai
vannak, többi között: A Santa Maria della Gracie, Sanct.
gulásának alapját Földhitel- és járadékbankok olcsó
l»énzt kölcsönöznek a telepitőknek, hogy módjukban
legyen letörloszteni a kölcsönt és tulajdonul meg
szerezhessék a földel
A csavargó veszélyes elemeket igy köti meg a
föld állandó lakhelyekhez, békés munkához, a biz
tosság szeretetéhez. Minden települő család megannyi
méhkas; mely idő folyamán emberrajokat ereget,
gyarapítja a nemzet erejét munkában, honvédelem
ben egyaránt.
A fenyegető társadalmi világháborgások vesze
delmeitől minden ország a földbirtokhoz menekül.
E.-Amerika gazdátlan földjeit osztogatja ki azok
között, kik a gyárak és üzletek körében nem talál
nak keresetet, hogy ilyen módon jó gazdákat, csinál
jon azokból a munkásokból, kik máskülönben társa
dalmi felforgatókká válnának. Így készül Amerika a
nagy társadalmi háborúra — földdel a kezében a
földnélküliek számára.
Anglia és Irland legégetőbb létkérdése a föld
kérdés rendezése.
Lair kétségbeesetten keres gyógyító szereket a
franczia mezőgazdaságnak, hogy megmenthessék a
haldokló mezőgazdaságot a végromlástól, a népet nz
elzülléstől és Francziaországot az anarkia válsá
gaitól.
A Németbirodalomban felemeli messzeható szavát
maga a földrengető seregek ura, a hatalmas császár,
hogy erőt és támogatást sürgessen a földbirtoknak
és mezőgazdaságnak, melynek fenntartó és mentő
ereje nélkül a milliók fegyveres seregei sem bizto
síthatják az államot a társadalmi kitörések rombo
lásaitól.
Losoncz, 1891. decz. 17.
Városunk legújabb újdonsága: egy uj lap keletke
zése. A kik ennek megindítását szükségesnek látták,
hihetőleg azon ok által vezéreltettek, hogy a jLosoncz
és Vidéke* czimű lap nem fele) már meg teljes mérték
ben az igényeknek. De álljon bármint is a dolog, annyi
bizonyos, hogy a közönség ezen uj vállalat által csak
nyerni fog. S hogy ez igy lesz, már is tapasztalható. Az
eddigi lap megmaradt emberei u. i. mihelyt az uj lap keletke
zésének hirét vették, azonnal értekezletre hívták össze
mindazokat a kikről feltehető volt hogy lapjokuak uj
erőt adni képesek. S a .Losoncz és Vidéke" birt azzal
a magyar őszinteséggel, hogy legutóbbi számában be
vallja gyengeségét bevallja, hogy mozgató erői az utóbbi
időben már csak öt egyénre szorítkoztak, — de hogy most
már tizenöt tagból álló szövetség vette kezébe a lap
ügyét s kívánja biztosítani továbbra is annak jövőjét.
Már ezen nyílt bevallás is eléggé indokolja a keletkező
uj lap létjogát.
A közönség nem veszthet A két lap ám lássa mi
kép él meg. Annyi azonban bizonyos, hogy az újszülött,
melynek czime „Losonczi Hírlap" jó ösztönzőnek bizonyult,
mert a réginek legutóbbi száma már is tartalomdúsabb
lett s ha még hibáiból is kivetkőzik, leend az, aminek
lennie kell.
A fent érintett értekezletben sok minden olyan ke
rült felszínre, amit a lap a nyilvánosság előtt elhallgatni
jónak látott de aminek nem lett volna szabad kifejezésre
jutni, az azon alaptalan nyilatkozat, hogy az uj lap
„hiteránus" lap. Ha azért leit ez mondva, hogy az uj
lap szerkesztője esetleg épen ev. vallású, ugy ez lega
lább is elhamarkodott állítás, mert ezzel szemben hason
lóan hevesvérű ellenzéki egyén azt mondhatná, hogy az
eddigi lap meg .kálomista", mivel szerkesztője épen
Ambrogio és San Lorenzo, valamennyi freskók és hírne
ves olasz festők festményeivel.
Végig haladva a Corso Vittorio Ernannelc-én, jobbra
nyílik a gyönyörű Corso Venezia, Velencze oroszlányával
egy oszlopzaton a bejáratnál, innen tovább pedig a
Giardino Publici, egy nagy park, ősrégi fákkal, tóval,
szökőkutak- és szobrokkal. * Miután mindent oly szépnek
találtam e városban, elmentem a halottak birodalmát a
temetőt is meglátogatni, melyet régóta hallottam dicsérni.
Itália hálás szülöttei iránt, mert sehol sem láttam
annyi emlékkövet és szobrot, mint itt. A városok terei
tele vannak hires és nagy emberek, művészek, államfér
fiak, orvosok s építészek szobraival, s a milánói temető
ben egy külön óriási és nagyszabású Galéria vau számukra
építve, hol szebbnél szebb obeliszkek és alegorikus márrányalakok beszélnek és hirdetik életük tevékenységét
és érdemeit
A többi egyszerű sirbalmok is, melyek közönséges
szellemű testnek adják meg a pihenést, épen oly rende
sek és meghatók ; minden siron pihen egy virágcsokor
avagy legalább egy vékony kis koszorú. Az emberek
jönnek-mennek, látogatják hallottaikat, még a nagy
obelisk mellett, mélyet négy bronz-oroszlány tart hátán,
s mely az Afrikában elesett olasz katonák emlékének
van szentelve, térdepelt egy öreg asszonyka . . . talán
fiát siratta ... ki távol tőié, a forró égalj alatt halt
meg hazája szolgálatában.
Búcsút véve a szép Milánótól, Torinoba indulók.
Learatott rizstarlók között robogott a vonat az
olasz földön tovább. Jobbra szép és változatos kilátással
az Alpesekre, balra termékeny rónavidék. Magenta állo
más előtt egy szép emlékszobor magaslott ki, zöld árnyas
fák közűi, az 1859-ben elesett katonák emlékére. Átha
ladva a Naviglio és Ticino folyócskán, Navarra, .Vereelli
i több csinos állomáson, négy órai utazás után Turinba
írkeztem. Festői csoportosat'! hegylánciolat tövében, a
Dóra és l’o folyók torkolatánál fekszik Tarin, olaszul
Forino, 310,000 lakossal.
Semmi olasz jelleggel nem biró köz- és nyilvános
Ipűletei, szolid anyagból építve, egyenes utczái, négyizögletes tereivel, inkább egy nyugati városra emlékezélt. A házak is három emeletesnél nem magasabb, min-
1894. deczember 23.
református. Nem jó a tűzzel játszani, mert a mostani
szeles időben könynyen “inegeahrtik, hogy majd- valami
élelmes vállalkozónak eszébe jut .pápista* lapot is ki
fundálás. Csők viaskodjék e kettő a létéért egymás mellett
s nem egymás ellen; tárgyilagosan, egymást nem bántva
— mint azt legutóbbi számjaikban is tették — a ne
essenek semmiféle egyoldalúságba; de szolgálják a haza,
a megye, a város és a vidék jól felfogott érdekét osztálys valláskülümbség nélkül s akkor nemcsak a létet, de
az elismerést is méltán kivívják maguknak. Losoncinak
egyébiránt gratulálunk az ujszűlötthöz.
Ezt már bizonyára Gyarmat is meghallotta, hogy
a nógrádi ev. egyházmegye legközelébb rendkívüli köz
gyűlést tartott városunkban. E gyűlés főtárgya: ezen
egyházmegyének a bányai kerületből adunáninneni kerü
lethez való átcsatolása volt. Nehéz szívvel történt a vá
lás, de hazafias jóakarattal a missisioszerú vállalkozó.-.
Vajha sikerülne, a mit a zsinat a beosztáshoz fűz : a pán
szláv elemek gazdálkodásának megszüntetése. Azok között
akik az egyházmegye képviselőiül kiküldettek, vannak
losoncziak is: Búsbak, Zelenka, Biszkup, kik a mai gyors
vonattal indultak el. Pozsonyban e kerületi gyűlés csen
desebb lesz, mintsem hittük, mivel — mint a napilapok
Írják — a meghagyott pánszláv esperességek: a liptói,
nyitni, trencsényi nem képviseltetik magukat. A kül
dötteket a karácsonyhoz méltó örömhírrel várjuk rima.
Az ünnepekhez városunk is a szokott módon ké
szül. Polgármesterünk gyűjtést rendezett a szegény gyer
mekek felruházására. Hasonló szándékkal van eltelve a
„Thabita" nőegylet is.
Vannak, akik a jövő év vidám megkezdéséről is
gondoskodnak. A gymnasiuml bál rendező beizottsága
már összeült s február 9-én óhajtja a vigalmat meg
tartani.
A nyilvános mulatságokon kívül magánvigalmakra
is nyílik kilátás, amennyiben lesz egy pár fényes me
nyegző is. A vidéken Horkovics Gyula nagy-daróczi föld
birtokos készül házasságra lépni jegyesével Oroszlányi
Etelka kisasszonynyal, a kéri Oroszlányi-család finom
műveltségű leányával. Örömüket azonban az a körülmény
keseríti, hogy két testvér és két vallás gyermekei lévén,
a róm. katb. féltől azt kívánja papja s püspöke, hogy
menyasszonyát térítse ki, s igy megszűnik a vérrokonsági
akadály alóli felmentvény megtagadása. Még is csak jó
volt azt a polgári házasság intézményét törvénybe igtatni!
A nevezett házasfelek hisszük nem fogják hitűket a pa
pok miatt megváltoztatni, hanem ha máskép nem lehet,
eddigi türelmüket kiterjesztik a jövőre is s bevárjak
azt a szép reggelt, amikor elsők lesznek, akik a po’gári
házasság üdvös intézményében részesülnek.
Hirek és különfélék.
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk
t. munkatársaink- és előfizetőinknek.
A Szontagh Pál-ünnepélyt Balassagyarmat város
képviselőtestülete és elöljárósága a közelebbi Vizkeresztlapján készül megtartani; ünnepnapján azért, hogy a
polgárság is annál zavartalanabbal résztvebsesen abban,
áz ünnepély, mint értesülünk díszközgyűléssel fog kezlődni, s délben n Balassa-szálló emeleti termében a város
iiszpolgára tiszteletére közlakomát rendeznek.
Alispánék a szegény gyermekekért. Az uralgó
kemény hideg időben kétszeresen jól esik lelkűnknek oly
aemeskeblű emberbaráti tettet jegyezni fel, mint amilyen
ről közvetve, a városi elöljáróság utján nyertünk értesi-'lést. A múlt hét elején ugyanis Scitovszky János
den árkád- és loggia nélkül, egyszerű, de fölötte szép és
rendes képet nyújtanak. Vidéke északnak egy darab alpesvilág, mig dél felé szőlő és füge terem.
Az indóház egész a városban van, s innen húzódik
végig egy bosszú szép utcza a via Roma, melyet több
befásitott szép tér szobrokkal szakit meg.
A Piazza Carlo Felice, Piazza La Grange, a hires
mathematicus La Grange szobrával, Piazza San Carlo, a
bronz lovag-zobor Emannel Filibert - herczeggel. végül
a Piazza Carlo Alberto, az ő saját emlékévei, ezek mind
egymá-után következnek és képeznek egy hosszú boulevardot, melyet a Piazza Cartello szakit meg. Ennek köz
pontján épült a 13. században, a Palazzo Madama, négy
tornyával, s pompás márvány-homlokzattal, akkori idő
ben ez volt Torino parádés épülete. A Palazza Reale
szinte e téren van, előtte Castor és Pollux vas szobrai
őrt állanak, oldalt az Armerie Reale ritka fegyver és
zászlógyűjteményével. A Dóm sötét és egyszerű, a többi
templomban is, kevés nevezetes festmény Turin egyik
csinos, de csöndesebb utczájában, a Via ’dei nrille-ben
fronttal a Carlo Emúnuele-térre, hol Cavour a nagy olasz
niinister szobra áll, lakott hazánk nagy számOzötije, —
Kossuth La’os.
A lelkes szemek naponta látták collégája büszke
alakját, ott a magas pidestálon, melyet a szeretet és
hála emelt számára, mert tiagvgvá. virágzóvá, hatalmassá
tette hazáját.
És ő — ősz hazánkfia, ki mindezt szinte elkövette.
5 ott merengett az ablak mögött és sóhajtva fordult
i*l ... az ö számára nem emeltek szobrot ott a távol
hazában, melyért szive sajog, lelke faj! Nem láthatta
ioha többé viszont, viruló rónait, nem szívhatta Ode
evegöjét, de a halál visszahozta öt nekünk, a most a
niénk örökre!
*
Azon időtájban, mikor Torinóban voltam, meg élt
Kossuth s elmentem tisztelegni hozz!
Felhaladva a lépcsőn, az olasz házmestertől vezetve,
íinek szegényes szobijában ott függ — a főhelyen az
,ő" arczképe — szivdobbgva vártam a találkozást. Egy
■gyazerű kétablakos kékes színű kelmével behúzott butor:ott szobába léptem, ez Ruttkayné salonja volt, ki nem
okára belépett a engem azivélyesen megölelve, többször
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
1894 deczember 23.
alispán ur neje síül. Szitányi Eugénia úruö ű nga a
város rendőrtanácsosát felkérte, hogy tizenöt szegény
leánykát (4—12 éveseket) ajánljon neki téli felruházás
czéljából. Szükségtelen mondanunk, hogy a 15 leány
gyermek csakhamar elő lett állitva, s az alizpáuuénál
mértéket vettek róluk, s akik pár nap előtt még ron
gyokban dideregtek, mire e sJtok napvilágot látnak,
már jő meleg ruhákban áldják a jő szivet, mely róluk
az Cdvőzitő születése emlékünnepének küszöbén ily bő
kezűen megemlékezett.
A kir. járásbíróság a szegényekért. A balassa
gyarmati kin járásbíróság miként korábbi években agy
az idén is készséggel fogadta, hogy a városi szegények
javára e hivatalban persely helyeztessék el, melybe —
legtöbbször holmi apró pereskedés beszüute alkalmából,
az ügyfelek önkényt nyújtanak tetszés szerinti adományt.
Hasonló persely a vármegyei közkórház javára is már
többször megtelt ez életteljes hivatalban. A városi elöl
járóság közbejöttével múlt szombaton hivatalosan fel
nyittatván a szegények perselye, abban 37 frt 03 kr,
azaz harminczhót forint 93 kr találtatott E szép segít
ségért az elöljáróság lapunk utján mond köszönetét a
kir. járásbíróság tekintetes biráinak; egyszersmind nyil
vánosságra hozza, hogy az adományból három öl elsöminőeégü tűzifát vásárol, s azokat kellőkép felvágatva a
szegények között a városházán ellenőrzés mellett kiosz
tatja. Az első fakiosztás a karácsonyra való tekintettel
deczember 21-én már megtörtént, a második valószínűleg
Sylvesler-napján lesz.
Kinevezés. Örömmel hozzuk azt a kinevezési hirt,
mely szerint Ő Felsége dr. Jeszenszky Sándor kolozsvári
kir. főügyészi helyettest, a belügyminisztériumhoz osztály
tanácsossá nevezte ki.
Halálozás. A havas, hideg, szeles idő sok beteget
szólít most ki úgyszólván naponként városunkban is az
élők sorából. A múlt hét folyamán legnagyobb részvétet
kelté vármegyénk kitűnő szorgalmú alszámvevője Sárosy
János nejének szül. Braidsvor Gabriella úrnőnek
deczember 17-én történt elhunyta. Házasságának 14-dik
bavában hagyta itt a még alig 21 éves asszonyka szerető
férjét s kis magzatát: Gábriskát. Mi, akik kiskorától
fogva ismertlfk özv. Hraidsver Jánosnénak íme elhunyt
szép leány-gyermekét, bánatos szivve) állottunk még
hófagyos régekkel övezett sírja szélén, s kívántuk könnyű
legyen hantjai felett a föld s mindnyájunk őszinte rész
véte enyhítse a hátrahagyott jó férj, az özv. nagyanya
és a rokonság mély fájdalmát A temetésen, mely a
Qalgóczy-félc nagytábor-utczai ős-udvarból deczemler
10-én délután 4 órakor ment véghez fdö Hottovinszky
Károly esp.-plebános ur vezetése mellett, a nagy hideg
és késői idő daczára a rokonság s közelebbi ismerősökön
kívül a törvényhatóság központi tisztikara és kezelő
személyzete is, élén az alispánnal, csaknem teljés szám
ban megjelent — Nem ily közfájdalmat, de csak a
tiszteletet keltette fel a múlt hétnek egy másik neveze
tes halottja: Szalay István, amennyiben ő 83 évet
élt és egyike volt Balassa-Gyarmat város legöregebb
polgárainak. A magát már évek előtt nyugalomba tett
becsületes szijjártó mester deczember IG-án hajnalban
múlt ki csendesen. Békességes életmódjáért tágabb kör
ben is tisztelt egyén volt ő, temetésén tehát nagyszámú
oldalrokonokon kívül a .városi elöljáróság, az ipartestület
tagjai és még igen sokan jelentek meg. Tisztelendő
Zsámbor Pál a belyb. ág. evang. egyház segédlelkésze
remek és tanulságos halotti beszédet mondott az elhunyt
öreg polgár felett, ugy hogy azt valóban érdemes lenne,
talán más egyházi beszédeivel együtt nyomtatásban is
kiadni. — Ugyancsak meghalt ős múlt vasárnap temet-
ték ti 75 ó'>i4 torában B'at/fe.wf Múr pékiparos, volt
b.-gyarmati háztulajdonost Béke hamvaik felett*!
A liberális egyházpolitikai törvények *zent<si’ése Szirákon nagy Örömet okozott. Ennek hatása alatt
folyó bő 13-án este fáklyázmeuet tartatott, mikor is a
táros polgárai czigányzene mellett bejárták a kivilágított
utczákat, zajosan éltetve a legalkotmányosabb királyt, a
szabadelvű kormányt és Nógrádvármegye főispánját A
menet ezután a pazarul kivilágított föispáni' kastélyhoz
ment és lelkes óváczióhau részesité a főispánt, mint a
linerális egyházi törvényjavaslatok tántorithatlan és buzgó
előharczosát, ki ezen óvácziót meleg és igen nagy hatást
előidézett szavakkal köszönte meg, éltetve a királyt és
a kormányt.
Áthelyezés, llákóczy István b.-gyarmuti járási
szolgabiró a nógrádi járásba és Beke Béla nógrádjárási
szolgabiró a b.-gyarmati járásba helyeztettek át a főispán
által. A főispán! rendelet szerint a helycsere e hó 30-án
fog megtörténni.
A balassa-gyarmatl általános ipartestület
fennállásának első tiz érét betűltvén, az epochát a tes
tület elöljárósága a tagok buzdítása végett, ünnepélyesen
kívánja és fogja megtartani. Az ünnep 1895-ik február
hó 2-ik napján, a városház tanácstermében díszközgyű
léssel veszi kezdetét, aznap este pedig a Balassa-szálló
emeleti termeiben a testületi ház javára tombolával egybe
kötött tánczestélylyel nyer befejezést. Bizton hisszük,
hogy e derék testület jelzett jubileumját városunk intelligencziáia is pártfogásával fogja kitüntetni; az iparos
polgárság pedig vállvetve mindent elkövet, hogy tanúsá
got tegyen haladása és igazi polgárosodásáról.
Vadászatok, Gr. Forgúch Antal Kisujfnlu halá
rában hajtóvadászatot rendezett decz. 20-án. melyen
12. vadász vett részt A vadászok összesen 1<> nyulat
tcritettek le. — Br. Buttler Ervin nándor-keiecsényi
birtokán is tartatott nagy vadászat e hó 9-én, ked
vező eredmény nyel, amennyiben 51 nyúl, 2 róka és
több fáczán lövetett le. — A szakali vndásztársulat.
melynek elnöke Fáy Árpád, szintén nagy vadászatot
rendezett e hó 17-én. Az idő igen kedvező volt.
Zzákinányul esett 2 vadkan. 2 róka és 54 nyúl. Va
dászat után Veres Imre házánál gyűlt össze vadász
lakomára a társaság, melynek tagjai voltak: báró
Buttler László, Fáy Sándor, Frőhlich Frigyes. Gellén
Itezső, Hunyady Kálmán, Ybl Félix, Kuhinka István,
Madách Emánuel, Madách Imre, Madách Pál, Pongrácz
Abrahám, Szakai! Ferencz, Tominich Vilmos és Veres
Imre kir. kamarás.
A losonczi Caslno-egylet f. bó 11-én tartott
igazgató választmányi ülésében egyhangúlag hozta meg
azon javaslatot, hogy az ottani sugár-utczában Kovács
Ferencz kir. tanácsos közjegyző úr telkén egy . fővárosi
építész által díszes Casino-házat építtet. E javaslat felett
az egyesület mai napra egybehívott közgyűlése fog, —
mint reméljük, belybenhagyólag határozni és igy Losoncz
• jövő év nyarán egy uj egyleti palotával lesz gazdagabb.
A szí ráki korcsolya-egylet. A múlt évben
Szontagh Antal úr kezdeményezése folytári és az ö el
nöklete alatt alakult tekintélyes számú tagokból álló
korcsolya-egyesület f. hó 10-án tartotta meg nagyszabású
jégpályájának megnyitó ünnepélyét rendkívül kedvező
idő s a tagok élénk részvétele mellett, ott volt a város
és vidékének majd minden intelligens tagja, s e sikerűit
ünnepélynek csak az esti sötétség vetett végett.
Az újévi köszöntések megváltási ivein is szép
fámmal és szép összegekkel~-iratkoznak alá városunk
tfhetősbjei. Lapunk jövő számában megkezdjük az alá
írások nyilvános nyugtázását.
megcsókolt Legnagyobb sajnálatomra kijelentette, hogy
bátyja gyöngélkedő, s az orvosok nyugalmat ajánlottak
néki és senkit nem fogadhat, daczára annak, hogy a
magyar nőket különös örömmel üdvözli mindig. Rutt
kayné kedvesen kérdezősködött hazánkról, családom felől,
minden szavából a hazaszeretet szólt, de dicséröleg nyi
latkozott Olaszbon vendégszeretetéről is. Véle egyszerre
lépett a szobába egy ifjú szőke leány, kit Ruttkayné
mint húgát mutatott bo nékem, Én magyarul üdvözöltem
őt s a leány nagy meglepetésemre angolul válaszolt
Ruttkayné észrevette csodálkozásom és felém fordulva,
mosolyogva jegyezte meg: .Magyar vér folyik ereiben,
s édes hazánk nyelvét még sem ismeri — .Amerikában
született, s csupán angolul beszél.* Egy órai kedélyes
és előttem felejthetetlen beszélgetés után, búcsút vettem
nem sejtve akkor még, mily közel van már azon idő,
midőn a halál békeangyala e házba belép!!
Visszatérve Kossuthtól, a Piazza Cartella-án fel
szálltam a gőz-trannvay-ra, mely a Po mentén Sassi
faluig vitt, hol fogaskerekű vasútra átszállva a ,Superga*-ra
vitettem magamat. A Monté Capuccini és a Superga,
élénk kiránduló helyei a turinioknak. Előbbi az alpesclub állomása, a Supergán épült nagyszabású díszes temp
lom, melyet mértföldekre látni, pedig a Savoyai-ház sír
boltja.. Mindkettőről pompás kilátás nyílik a messze el
terülő rónára, a tova kigyódzó Pó-folyóval rajta s éjsza
kon az alpesekre. Élesen emelkednek ki a Montblanc és
Monto Rosa hófehér csúcsai — körülöltök a szürke
kő-világ, honnan éles szellő szállt tova a rónán a tenger
felé, Búcsút véve Turino-tól én is folytattam utamat
tovább.
mindenre és mindenkire oly élénk hatást gyakorol —
kocsira ülve, Pompei-ba indultam. Elhagyva Nápolyt
Resnia és Portici-n által haladva, az út majdnem min
dég a tengerparton vezetett. Tőrre dél Greco és Tőrre
do Anunziatta, melyek lávaömlésekre vannak építve,
pompás vegetátióval, olivé-erdők és óriás álloékkal körül
véve, melyek itt vadon tenyésznek — elhagyva —
nemsokára egy magas földhányás tűnik szemeinkbe, s
e mögött terül el a tündérmesék elátkozott és elsülyedt
városa Pompei. A varázserő, mely Pompei láttára a
sziveket megszállja, abban a borzalmas visszaemlékezés
ben rejlik, mely e virágzó várost romba döntötte éppen
akkor, mikor legkevesbbó volt reá elkészítve. A víg és
zajos élet, mely falai között uralkodott, a művészet, jó
mód és iegbájosabb fekvése az öbölben, igen látogatottá
tevék és minden gazdag római igyekezett itt magának
nyaralót berendezni. A triumvirátus idejében és később
a császárság korszakában, remeképűletek emelkedtek
Pompeiban.' Augustus és Tibcrius uralkodása alatt épül
tek a bámulatos fény- és kényelem.mel ellátott fürdők
(thermek) a Fórum csarnokai a Basilicák és templomok.
A privát házak és márvány,mozaik- és freckókkal lettek
díszítve és a fényűzés tetőpontját értő el!
II. M. E.
III.
Egy nap Pompelban.
Egy szeptemberi szép reggelen, mikor a nap a
hegyek fölé emelkedett már, bearanyozva a bájos környé
ket és tájat, azzal a túneményszorű színezettel, mely
S ekkor . . . egy borzalmas, rettentő napra ébredt
Pompei, mely már, rég elmúlt, s mégis mindenki oszto
zik c csapásban, ösztönszerüleg átérzi o csodálatos vesze
delmet, melyhez hasonlót kereset jegyez fel a törté
nelem.
79-ben K. u. augusztus 27-én a Vesuv teljesen
eltemette Hercnlaneum, Pompei és Stabiae városokat.
Ifjabb Plinius, ki akkor nagybátyja hajójával a kikötő
ben horgonyozott, beszéli: hogy a Vesuv, három napon
át, rettenetes mennyiségű lávát és hamut hányt és szórt
ki magából, míjdnem szünet nélkül, félelmes földalatti
morajtól kisérve. A fényes nappal, sötét éjjé változott —
hullott a tüzes kénes kő és a sűrű hamueső. A kénes
fojtó levegő behatolt n házakba, ember és állat ijedve
rohant az utczákra és terekre, hol párnákkal védve fejü
ket az omló csapás ellen, fáklyákkal szaladoztak, kétség
beesetten jajgatva és könyörögve segítség után! !
De a segítség nem érkezett meg, sőt mindég sd-
3
A b.-gyarmati tornaegylet korcsolyapályája tu
lajdonképen nem a múlt vasárnap, a mint ez hirdetve
veit, hanem szerdán, deczember 19-én nyittatott meg a
Nagybid-utcza végén elterülő és nagy gonddal berende
zett jégpá'yán. A tornaegylet választmánya mindent el
követett. hogy a korcsolya-sport k> dvelóinek kellemes,
szórakosztató és e mellett testedző mulatságot szerezzen.
A megnyitás napján igen szép közönség rándult ki a
pályára » a korcsolyázás vígan folyt egész az esteli
órákig. Azóta nap'nap után igen tokán látogatják a
jeget. .Melegen, az az hogy hidegen ajánljuk Halifax
művészetét, különösén a fiatalabb nemzedéknek, mely
amellett, hogy szórakoztat, egyszersmind nagy befolyással
van a testnek edzésére is.
A .Losoncz és Vidéke* érdekében — az újabb
.Losonczi HIrlap* czimü lap megjelenése után Losonczon
dr. Plichta Soma elnöklete alatt értekezletet tartottak
s egyhangúlag kimondották, hogy a 14 év óta fennálló,
helyét jól betöltő .Losoncz és Vidékét* fenntartani, azt
erkölcsileg, szeli rnileg és anyagilag támogatni fogják.
A losonczi polgári leányiskolában tegnaje-
előtt, decz. 21-én töltetett be a*z üresedésben volt
tanítónői állomás. Az iskolaszék válaszúi gyűlésén
dr. .lankovich György kir. tanfelügyelőnk elnökölt
Tanítónőül Dukn Szidónia választatott meg.
Komikus sajtóhiba. Hogy a hírlapoknak állandó
réme a sajtóhiba, azt már a legtekintélyesebb lapok
Írói is elmondták, » a sajtóhibák a leggondosabb eljárás
mellett sem kerülhetők ki teljesen; mert se a szerkesz
tőnek, se az Írónak, se a betűszedő avagy a korrektor
nak nii cs annyi ideje, vagy nem lehet annyi ismerete,
képzettsége, hogy mindenfele czikkben minden hibát ideje
korán észrevegyen és kijavítson. így támadnak aztán
sokszor a legborzasztóbb értelemzavaró, sokszor a legkomikusabb sajtóhibák, melyeknek utólagos kijavítása
rendszerint kárbaveszett fáradság, mert az olvasó csak
kivételesen van később altban a helyzetben, hogy összebasonlitá'okat tehessen. Ezúttal azonban a lapunk múlt
száma hirdetési rovata között előfordult egy komikus
sajtóhibáról akarunk megemlékezni. A szerkesztői signatura után következvén a hirdetések, azok ép ennélfogva
a szerkesztőséget vajmi kevéssé érdeklik, se Stylus, se
nyelvtani szabályok, se hibák. De azon már általánosan
jót nevettünk, mit rónáit a .tördelő* (metrompás*) a
Darvai Ármin hirdetéséből, amelynek igy kellett volna
olvastatni: .Legszebb ajándék a könyv és — legprakti
kusabb ajándék egy szép doboz-levélpapiros* s lett ebből
a tördelő úr hibája folytán a következő komikum: r Leg
szebb ajándék a könyv és Durvái Ármin.* Szinte
kár, hogy ezt a hibát a jelen számban kijavíttatta a
hirdető ezég, mert most már nincs mi felett mosolyognunk.
A Szécsényi önkéntes tQzoltó-tast&íet jövő
január hóban tartja meg évi s egyúttal tisztújító köz
gyűlését, mert Vanc-vd Béla eddigi főparancsnok 8 vele
a tisztséget viselők nagy része visszalépett. A visszalépés
oka az intézménynyel szemben napról-napra nagyobb
mérvben mutatkozó közöny. (Sajnos körülmény. Szcrk.)
A losoncz— poltár— szlnob&nyai vasút tervei,
a melyek külső fölvételein az őszszel tudvalevőleg egy
egész mémők-cSapat dolgozott, Bodányi főmérnök bu
dapesti irodájában már olyan előrehaladott stádiumban
vannak, hogy teljesen készen már január második felében
az engedélyesek kezében lesznek, a mikor is e tervek
alapján a részletes költségvetést is meg fogják állapitani
az engedélyesek, kik tudvalevőleg a vasút legfőbb érde
keltjei is.*
•) Ijty nevezik a nyomdában azt a regédet, a ki a ki ize
den rzüveget hazáitokba ontja be, tőrdeli.
rűbben hullott a hamueső és folyt le a mezőkön alá
az izzó lávaömleteg, elsodorva mindent rettenetes rohanó
árjával.
Menekült, kinek ereje volt még hozzá és kellő
időben felfogta a rémes helyzet veszedelmét, de sokan
kincseiket rejtegetvén . . . ott találták halálukat.
L"gtöbben menekültek a tenger felé, de később
elfogyott a hajó és bárka és sokan kénytelenek voltak
visszatérni a romlásnak indult városba, hogy más irány
ban menekülhessenek.
Az erősek eltiporták a gyengéket az örült hajszá
ban, a hatalmasak rabszolgáik által . . . fegyverrel kezük
ben, csináltattak utat magukuak a csoportosulásoknál és
a város kapuiban.
Ember-állatt fejvesztve rohant előre, még gázolni
birt a mindinkább nagyobbodó lávahomokban — sokan
földalatti folyosók és pinezékbe menekültek, stto éhen
elvesztek.
Inogott a föld s félelmes mennydörgésszerű hang
hatolt fel a föld gyomrából.
A Sommacsücs egy lángtonger s a tenger vize
magasan szökött fel medréből, s hullámai oly helyeken
járták az örült tánezot ... hol máskor kecskenyáj le
gel ; azután ismét mélyen visszavonult, s az Őrjöngő
mélység megtelt a Vesuv kő- és hamurétegeivel.
Manapság a tenger jó távol vau Pompei-tól s
azon időben kikötő város volt — ez a körülmény is
azoknak a borzalmas napoknak a következménye, mely
az ó Ítéletnapjuk vala, s melyhez hasonló egyedül
Sodoun-Gomorha pusztulása lehetett és Ninivé, melyek
ről a biblia regél. Mikor azután a föld megszűnt inogni
és mozogni s n Vesuv pihenni tért, a közelébb eső váro
sok és falvak népei, keresve kutatták a helyet, avagy az
egykor létezel városokat, melyben övéik laktak ... de
borzadva láttAk . . . hogy nincsenek sehol!
A táj megváltozott A Sarno más mederben folyt
. . ,.a zöld legelők helyén egy szürkés-fekete lávavilág . . . semmi hir . . . legkisebb nyom . . . e három
város eltűnt a föld területéről!
Istenem! Mily óriás hatalom, mily rejtelmes erő
van a természetben, hogy teremt, alkot,' ád, — de vi-
�4
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
Hymen-hlrak. Béreay Géu, jobbigyii birtokot enapokban jtgyeite el Benőik Marietta kisasszonyt >—
Háger Lajos pinni körjegyző Losonczon jegyei váltott
loadgráf Jolán kisaaszonynya). — Dr. Kei) Alajos losonci)
fögymnasiumi tanár deci. 10-én vetette oltárból Geller
Inna kisasszonyt, Geller József fővárosi polgár leányát.
— Hosenstein Ignán b.-gyarmati lakos deci, hó lö-án
tartá esküvőjét ötr. Svam Dávidnéval. — Stuictky
Miksa közép-paloitai lakos esküvője Kohn Lujza kisaauouvnyal Losoncion decz. bó 11-én tneut végbe.
Sa'ilnMuy udün, tn. kir. első osztályú honvéd
százados Orsósára helyeztetvén át zászlóaljparancsnoknak; a távozó főtiszt tiszteletére kartársai múlt
vasárnap a honvédlaktanya tiszti étkezdéjében búcsú
estélyt rendezlek, melyen a liszturak nejei is részi
vettek. Az estély vidám hangulatban egész a hajnali
órákig eltartott
A korcsolyázók figyelmébe. A b.-gyarmati tor
naegylet a jégpályát at idén is megnyitotta s a pályatest
jókarban helyezésén serényen munkálkodik. Ai egylet
ez idényben az által is változata: abbá és éléukebbé
óhajtja tenni e kedvelt sportot, hogy tervbe vette a ze
nekarnak többszöri alkalmazását; továbbá versenyek,
társas korcsolyajátékok és ha anyagi viszonyok meg fogják
engedni, egy esteli korcsolyaünuepély rendezései is ki
világítás- és tűzijátékkal. Az idényjegyek, amint az a
falragaszokon is közzétételeit, — Kanicz Ödön gyógyszerész, Felsenburg Tivadar nagykereskedő és Danai
Ármin könyvkereskedő uraknál kaphatók.
Az aazód—b.-gyarmat—losonczi vasút létesí
tésének ügye egy lépéssel előre haladni látszik: a sza
kai— rárósi vasút sziklagátjáuak lebontásához nagy erővel
hozzáfogta):.
Nógrádvármegye tanfelügyelője lórii hivatalos
útja közben rövid látogatást tett a Szécsényi r. katli.
iskolában, melynek államsegély mellett harmadik tanítóval
való ellátása szintén foglalkoztatja a tanfelügyelő úr fi
gyelmét Tüzetes iskolalátogatást közelebbre bel vezett
kilátásba.
Pályázat Krjy István, a b.-gyarmati kir. törvény
alatt álló kir. törvényszéknél be
frt fizetés és 180 frt lakpénzzel
javadalmazott irnoki állásra pályázatot hirdet. A pályázati
kérvények 1895. évi jan. bó 15-ig nyújtandók be a kir.
törvényszék elnökénél.
Lapunk mai számához mellékletül veszik t. olvasóink
a „Magyarország" czinü. Holló Lajos dr., orsz. kép
viselő szerkesztése- és kiadásában Budapesten megjelenő,
általános elterjedésnek örvendő független politikai napilap
előfizetési fölhívását
Ismételjük, hogy ugy a mai napon, mint mához
egy hétre is, a vasárnapi munkaszünet kovmányengedély
folytán hatályon kívül van helyezve, bogy a karácsonyi,
illetve újévi bevásárlások akadálytalanul eszközölbetök
szék elnöke a vezetése
töltendő és évi 500
legyenek.
Vasúti szerencsétlenség. Helyi érdekű vasutunk
a múlt hét utolsó napján a csatai állomás közelében
lévő átjárónál egy embert elütött, illetve ugyongázolt.
A szerencsétlenül járt ember lélekjelenlétét veszthette,
mert — mint értesülünk — már áthaladt a síneken,
a ugy bukott azokra vissza. A mozdony vezető nem mulasztá a vészjelzést, s igy a felelősség őt nem terheli.
A dunánlnnenl ág. ev. egyházkerület, melybe
az uj zsinati törvények szerint a nógrádi, honti, báréi és
komáromi esperességek bekebeleztettek, Pozsonyban, decz.
19. és 20-án tartá első szervezkedési közgyűlését, mely
nem várt módon, egészen simán folyt le. Az oda beke
belezett a fentebb elősorolt hazafias esperesség tagjainak
szont ront, bont, pnsztit ... és semmi és senki nem
bírja útját állani 1 Eltörpül az emberi akarat, az ész, a
szivbeli erő, minden lepattan, mint egy szem sőrét a
gránit-szikláról . . .
A természet az ura a világnak, ő az egyedüli ha
talom e földön ... a többi mind rabszolga!
A „Hőtel Diomed* a dúsgazdag pompei bankár és
plebejus emlékére van igy elnevezve.
A „Hőtel Suisse* tovább az „Albergo Sole* utóbbi
művészek és kőfaragók gyülhelye — az egyedüli vendég
lők Pompeiban. Jobbra a Hőtel Diomed-től magas föld
hányás között halad az utazó, egy keskeny kőkapun a
„Porté marinán* által, mely két részre van osztva,
gyalogosok és kocsik számára a holt városba. Valamikor
e kapu éjjel zárva volt és csak különös engedély kellett
hozzá, hogy valaki azon ki-avagy bebocsájtatást nyerhessen.
Mindjárt a bejáratnál egy kis Miueum áll, mely
az új korban épült és benne a kiásott és talált tárgya
kat őrzik.
Üvegszekrényekben, több embertetem látható, több
nyire arczal a földre fordulva haltak meg, testükkel védve
magukat a veszedelem ellen.
■»
Egy anya, leányával össze ölelkezve veszett el és
maradt meg ily örökös ölelésben. Mellettük egy kút át
találtak, melynek eltorzult arcza és nyitott szája a megfúlás kínjairól regél. Az üvegszekrények tartalma a fal
nál is, mint érdekes gyűjtemények, megtekintést és bőreim
tanulmányozást érdemelnek. Az edények és korsók
formáit ma már az egész világ ismeri és mintázza; a
fegyverek is érdekesek; — a gyümölcs, kenyér és
baromfiak mind megkövcsülre, különös látványt nyújta
nak. Itt egy vezetőt kaptam, ki jól beszélve francziául
kalauzolt és én dobogó szívre’, egy különös fájdalmas
énénél, mely hasonlít a gyötrő kíváncsisággal párosult
phisíeai tudni vágyáshoz léptem át e város küszöbét.
Egy óriás, üres kihalt rombadőlt város, rendes, de
többnyire szűk utczákkal, olykor nagyobb terekkel meg
szakítva állott előttem. Mély csönd honolt mindenfelé,
esek itt-ott egy-egy csoport tourirta, a világ minden
tájáról vonult végig, mintegy kisértet szelleme, a magúnyos utezákoe, halkan suttogva, nehogy felkölhék a
nagyjwáiuu és in[*esans megjelenésé u' pwinlívok aaitaorilását égésién kiábrándították. örömmel kell konstatál*
nunk, hogy a kerületi közgyűlésen a nógrádi esperesség
tagjai vitték a íőszerepel. Azt a határozatot, hogy a
tanácskozási nyelv egészen magyar legyen (eddig vegyes
volt) Pongrácz György provokálta. A kerület elfogadta
Szentiványi Márton inspector lemondását, s a közhangulat
egyenesen Laszkáry Gyula, a nógrádi esperessé^* érdemes
felügyelője s a magyar bazatiság derék bajnoka felé
irányul.
Hal aztsa- Gyarmat képviaelüteatilete a ka
rácsonyi ünnepek utAn deczember 27-én délután 3
ómkor rendkívüli közgyűlést tart, melynek főtárgya
lesz a város százezer forintos conversionális kölcsöne
megkötésének végleges megállapítása. Eddigelé, mint
értesülünk, a «Pesti hazni első takarékpénztár* és a
<.Magyar jelzálog hitelbank* tettek a városnak, a mai
jvénzviszonyok között kedvező ajánlatot. E közgyűlés
l*ólköltségvetéssel is fog foglalkozni s a folyó tár
gyakat fejezi be.
Az aszód—b.-gyarmat—losonczi vasút ügyé
ben a kisajátítási eljárás tényleg folyamatban van:
e czélból deczember 20 és 21-én az engedményes
képviseletében Bíihr Gusztáv és Oppenheim Miksa
mérnök tárgyaltak Balas<a-Gvannaton a kisajátítandó
földek tulajdonosai-, illetve birtokosaival.
A szegények részére kiosztandó fa beszerzési
költségeihez özv. Kék Lászlóné úrnő 2 irtot volt
szives a biró kezeihez küldeni ? mely adományéri az
elöljáróság lapunk utján mond köszönetéi
Szép karácsony. Az előjelekből ítélve, igen
szép karácsonyunk lesz az idén, mert az előbb jól
magfagyott főidre lehullott bár nem nagy mennyi
ségű hó tartósan megmaradt és így a karácsonyfák
nemcsak a gyermekek örömére fognak a szobákban
világtól csillogni; de a természetben is a fák zúzniarás, jegeczes hójielyhek által ellejvetl galylyai mind
nyájunkat felvidáinithatnak, jő reménynyel tölthetnek
be. Dicsőség Istennek a tnagass&gban és békes
ség a főidőn a jóakarata embereknek!
Vadászat Mull vasárnap a b.-gyarmati vadász
terület bérlői vadászismerőseiket is meghívták egy
kis puskázásra és így összejött vagy 16 úri egyén,
köztük az alispán és még számos jó puskás ; de rossz
irányban haladtak, mert összesen is csak 4 nyúl és
2 róka esett téritekre.
—
Körjegyzö-választáH. Verőwén Joó Sándor
helyére decz. 29-én fogják megtartani a körjegyző
választási A kérvények decz. 26-ig Hanzély Márton
főszolgabíróhoz intézendők.
Joó Sándor, veröczei körjegyzőnek öngyilkossága
következtében annnak kiderítésére: vájjon a pénzkezelés
és számvitel kerüli visszaélések voltak-e az öngyilkosság
nak indító okai, és annak megállapítására, hogy fordul
nak-e elő Verőcze és Kis-Maros községek háztartása kö
rül visszaélések: dr. Hermáim Károly vm. föszámvevő f.
hó 5-én utazott el Verőczére és 10 napi szakadatlan
munkálkodás után kiderítette, hogy Joó Sándort, mint
Borovics János, Paál Lajos és Guttmann Mihály volt elöl
járóság! tagokat nagyobb összegű és számos esetben el
követett hűtlen vagyonkezelés és sikkasztások terhelik;
miért is a már eddig kiderített hiányok részbeni meg
térítésén kívül Joó Sándor ellen 6806 frt, Borovics Já
nos ellen 767 frt 73 kr, Paál Lajos ellen 303 frt 65 kr
és Guttmann Mihály ellen 132 frt 40 kr erejéig esz
közöltettek biztosítások. A vizsgálati eljárás alkalmából,
melynél Beke Béla szolgabiró is folytonosan közreműkö
dött, kiderült az is, hogy Joó Sándor f. év október ha-
1894. deczember 23.
váb-kőrsl 300ft Triót fizetett is naplózott. el Verőcze
község javára, mint általa éveken át visszatartott össze
get. Joó Sándor öngyilkosságára el volt készülve, mi
onnan is következtethető, hogy vagyonát öngyilkossága
előtti napokban feleségére Íratta.
A „Korona* czimű gyógyszertár B.-Gyarmaton,
mely Kanitz Üdöu gyógyszerész tulajdonát képezi, régi
(Balassa fogadó melletti) helyét odahagyta s ugyancsak
a Fő-utczán lévő és a Teleky-utczába nyúló Streisinger
Lipót, féle diszes emeletes szöglelházba helyeztetett át,
A gyógyszertár, mint arról meggyőződtünk, igen szépen
reudeztetett be a tulajdonos által.
Az Ipolyság—németi—korpona—zólyoml-esetleg németi—selmeczi helyi érdekű vasút érdekeltségi
közgyűlését Iludnay Béla főispán Korponán megtartván,
ez alkalommal Korpoaa városa 200.000 írtig ajánlkozott
törzsrészvény aláírására. Ezen vasút iránt úgy a bonti.
valamint a selmeczbányai és zólyomi érdekeltség köré
ben lelkes hangulat és nagy áldozatkészség nyilvánul,
úgy hogy ezen vasút kiépítése már a közel jövőben re
mélhető. A nyomjelzési munkálatokat megelőző műszaki
szemle máris megtörtént. A végrehajtó bizotttság első
értekezlete Ipolyságon decz. &9-én fog megtartatni.
Balassa-Gyarmat jövő 1895-dlk évi országos
vásárjai a következő napokon fognak megtartatni: 1.
az úgynevezett vizkereszti vásárján.7.és8-ik napjain;
2. a gyertyaszentelői vásár ugyancsak január 28. és 29-ik
napjain; 3. a laetári márczius 18. és 19-ik napjain; 4.
Fülöp Jakabi április 29. és 30-ik napjain; 5. Szent Já
nosi junius 24. és 24-ik napjain; 6. Szent Istváni aug.
21. és 22-ik napjain; 7. Szent Mihályi szeptember 23. és
24-ik napjain; 8. Mindenszenti október 28. és 29-ik napjain.
Országos vásárok Kékkő községében 1895-ik
évben kővetkező sorrendben fognak megtartatni és
pedig: január 22-én, márczius 12-én, április 23-án,
május 21-én, junius 11-én, julius 16-án, szeptember
3-án, október 1-én, november 12-én, decz. 3-án.
Szerkesztői üzenet
Névtelenül beküldött csikkeket nem köriünk. A „Bolond
Istók* erirnú élcxlspra vonatkozó megjefyaíseit. amiért Ö Fel
sége sérthetetlen nemétyét oly tapintailannl karikatúra tárgyává
telte, mi is a leghatározottabban elítéljek. A kaszinók, olvasó
körök it egyes előfizetők dolga, hogy mily állást foglaljanak
el a caimictt lappal szemben
•*•
Felelős szerkesztő: Horváth Danó.
Főmunkatórs: Reményi Károly.
B.-GYARMATON,
TELEKY-ÜTCZA, ÖZY. BERCZELLY ÖDÖNÉ HÁZÁBAI(A FÖLVÉTELI MŰTEREM EGÉSZ NAPON ÁT
FCTTETÍK.)
birt az utczára kivételesen, csodálatos módon teljes ép
ségben találtatott fel. Egy jól conservált toilette-asztal.
melyben kenőcsökkel és illatos olajokkal telt edényeket
találtak, fölötte érdekessé tették a felfedezést ... ez
valószínűleg a szép Júlia hálószobája volt. E háznak
boros pinezéjében 18 emberi csontvázat találtak, sok
ékszer- és pénzzel telt ládákat — mellette a báz urát
Diomtdest, családját és több rabszolgát, kiket itt ért a
halál utói, mely elől menekülni véltek! . . .
Egy utczában, különös figyelmembe ajánlotta a
vezető, a két ikertestvér Castor és Pollnz házát, egy
nagy kettős épületet, melyeket egy ugyanazon Perystil
kött össze, s az Átriumot 12 tuti-oszlop tartja.
A nagy színház, mely görög Ízlésre és iskolára vall,
még most is imponál és emlékezteit a római Colosseumra,
a kisebb színház egyszerűbb és közvetlen a nagy színház
mellett fek-zik. Képzeljük most el ... mily utczaMinden privátháznak, a belső berendezésére volt labyrint ez, pedig csak a harmadrésze van még kiásva és
folyton
dolgoznak rajta.
a legnagyobb gond fordítva.
Az első plánumszerű ásatásokat Murát király ren
A külső — egyszerű sima falból állott, minden
delte el és azóta serényen folyik a munka, több mérnök
ablak nélkül, mert a szobák az udvarról nyerték a vilá
felvigyázata alatt.
gosságot .
Az eltemetett város fölött 7—9 méterig fekszik a
Minden udvarnak volt egy szökőkútja, vagy legalább láva-tömeg, mig Hereulanum fölött 12—30-ig mondják.
is egy márvány-medenezéje, melybe az esővizet gyűj Utóbbinak kiásatása azonban lehetetlenné vált, mert nem
tötték, s e körül pompázott több szobor, többnyire görög gyanítván, hogy itt valaha virágzó város létezett..............
istennők, virágok közepette. A falakat különösen a fagadó föléje két uj város, Besina és Portiéi épült, a régi Stabiae
termet, mely egyik felén mindég nútott volt, falait fest helyét pedig Castellamare foglalta el.
mények dissitették. A Pansa háza, még jelenleg is hódit,
Hereulanumból vajmi kevés van eddig kiásva, mi
nagyszabású remek frescoi-val, melyek fogadó terme az említett okók miatt nem történhetik meg, s ki tutija,
falait borítják, s hol az istállóban máig is ott fekszik
mennyi csodtdolog és műkincs aluszsza örök álmát, oda
két ló és a kocsis csontvázzá, kiket a halál itt meg
lenn a föld mélyében! Körüljárva e csöndes, de fölötte
lepett.
érdekes várost, fájdalmas benyomásokkal búcsút vettem
Glaucus leghúbb barátja, ki őt fogságból is kisza tőle, vásárolva néhány emléket e városra .... mely
badná, Salluz háza is elég jó conditióban várja a láto egjkor boldog és virágzó volt ... és most nincs többé !
Lemenőben volt már a nap, mikor Nápolyba vissza
gatók özönét, kik ismerve ezen alakokat Bulver híres
regényéből „Pompei végső napjai* — kettős érdekkel érkeztem — fáradtan s elmerengve a .látottak fölött . . .
mindenütt és mindenfelé a végzet uralkodik................. s
nézik és tanulmányozzák.
e végzet .... mindég titok!
A tenger felé a Villa Marcus Arius Diomedes,
fí. 31. K.
kinek dús vagyona, a legszebb palotát Pompeiban, szei lezte meg számára, különös mozaik- és márváúydiszekkel,
1 ■fönMrel, egy félkör hálószobával, mely három ablakkal
régi idők halottait — felidézve a tetemre hívást a Vesuv
„Sagája* által.
Mintegy óriás tűzvész után, hol az elem mindent
elpusztított és honnan az emberek kivándoroltak, — ágy
néz ki e város. A Porté marine-tól egy egyenes utcza a
Fórum bivile-re vezet, mely hasonlít a rómaihoz, tovább
a Basilica- és az Apollo-templom.
A fürdők (thermek) általellenében áll a szép görög
Patrícius Glaticus háza, kiért azon időben, a női szivek
csatákat vívtak és kit a Sága bűbájos italával, Diomed
leánya, a szerelmes Júlia, majdnem halálba kergetett.
De mint minden embernek van jó geniusa, ki megőrzi a
veszedelemtől — igy Glancuknak is adott egyet a sors
a világtalan ifjú leány, Nidia személyében, ki egy férfi
akaraterejével és a nő leggyöngédebb és legnemesebb
tulajdonaival birt
�1894. deczember 23.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ.
5
�6
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
B-gyarmat könyvnyomda részvénytársulat
1894. deczember 23.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00675.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_12_23.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1894-12-23
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 52. szám (1894. deczember 23.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fa481a6e44314d534833fc324a2ba591.jpg
a490b1b0812e7a52400026b6d0f64543
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/49401548103d637b8f30141c1d5ee228.pdf
055f31535dddfcb39b76d75605f84924
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1894. deczember 30.
XXII-ik évfolyam.
53. szám.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
Olvasóinkhoz.
2 törvényjavaslatot keresztül viszi. A kabinetalakitással
Ő Felsége a legnagyobb valószínűség szerint Bánffy
Lapunk az 1895-ik évben immár XXIII-ik Dezső bárót fogja megbízni.
évfolyamába lép. A vidéki politikai hetilapok között
alig van hét lap, melynek pályafutása az évek ily hosszú
Az év határpontjánál.
sorára kiterjedne. A hosszú élet és el nem kopás
B.-Gvannat, 1894. dccxcmbrr 341.
azonban még nem nyújthat igényt semmire sem ;
Még
egy
nap
s
bezáródik
mögöttünk az 1894-ik
tisztán az érdem az, mi egyeseket és intézményeket
a jubileumokra feljogosít. Hogy mily érdemeket év periódusa is.
Országos, hazai szempontból tekintve ez évet,
szerzett lapunk a közügyek munkálásában 1 annak
megjtélése nem hozzánk tartozik; a fenforgó kö felettébb küzdelmesnek, messze időre kihatónak kell
rülmények, milyenek pl. a munkatársak csekély azt mondanunk, vármegyei s főleg balassa-gyarmati
száma, az anyagi viszonyok korlátozottsága stb. szempontból tekintve: dicsőségesnek.
Mert mióta a történeti feljegyzések Nógrádolyanok voltak, hogy a lap ellátása nem csekély
vánnegye s annak székhelyéről Balassa-Gyarmatról
áldozatot kívánt a szerkesztőségtől.
A lapot most már egy igen tekintélyes tagok említést tesznek: o hatszáz év alatt vájjon fordult-e
ból álló részvénytársaság vettö át, mely a közügy elő csak egyszer is, hogy az ország uralkodója,
fejlesztése érdekében nagyobb áldozatoktól sem fog koronás feje napokat töltött volna el o vármegye
ős székvárosa kebelében, mint ép az időn I. Fe
visszariadni.
Gondoskodtunk arról, hogy vármegyénk minden rencz József, szeretett királyunk!
Az öt nap tehát: szeptember 17-től 21-ig,
városában, Hontvármegyét illetőleg pedig Ipolyságon
királyunk itt idézésének napjai méltán korszakalko
rendes tudósítóink legyenek, akik jól értesültség
tónak mondhatók ugy vármegyénk, mint különösen
alapján küldik be hetenkint közleményeiket. Tudó
sítóink mindannyian tollforgató s az irodalommal annak székhelye Balassa-Gyarmat történetében. A
monarchia biztonságát czélzó nagy hadgyakorlatokkal
foglalkozó egyének, akik a várakozásnak és a biza
egybekötve határozta el Ő Felsége, fejedelmünk '
lomnak teljes mértékben meg fognak felelni.
idejövetelét ős így az jelentőségőben ezáltal is
így felkészülve kezdjük meg a XXIII. évfo
nyert.
lyamot, abban a reményben, hogy lapunkat, mely
nek előfizetési árát is leszállítottuk, — a közönség _____ E történet fényes részleteit csak nagyolva is
úgy szellemi, mint anyagi tekintetben továbbra is elősorolni ma, teljesen fölösleges, mert hiszen a
szó valódi értelmében mindenkinek a legélénkebb
támogatni fogja.
emlékezetében vannak még a legkisebb mozzanatok
ELŐFIZETÉSI ÁRAK:
is, melyeket egyébiránt a hazai lapok s azok között
első sorban a mi lapunk pragmatikus hűséggel
Egész évre . . . 5 frt — kr..
jegyzett fel a késő utódok részére; de feljegyezve
Félévre .... 2 • 50 •
vannak azok vármegyénk leveles tárában is, szék
Negyedévre . . . 1 > 25 »
háza vestibüljén, s feljegyezvék a város annáleseiben.
Ax előflxetési pernek beküldése legcxélÉs habár az emberi alkotások: az írás, festés
sxerubben a mellékletben küldött póstautal- és nyomtatás pusztulásnak van is kilövi: várme-'
ványnyal eszközölhető.
gyénk és székhelyének említett korszakos története
elmosódni nem fog soha, mert apáról fiúra — az
A Wekerle-kormány beadta lemondását s <> Fel új ezredévben is élő hagyománykép át fog az szállni,
sége elfogadta azt. Csütörtök este deczember 27-én a s gyümölcsözővé válik azon kihatásaiban, hogy ez
szabadelvű pirt helyiségében status-férfiúhoz méltó be alkalomból ország-világ, fejedelem és népe, egyaránt
széddel jelentette be a pártnak lemondását, melyet Da
életvalóságunkat tanulta megismerni, s hazafias
rányi ígnácz és gr. Csáky Albin apostrofáltak. A szabadmunkálkodásunkban emyedést a jövőben sem fog
elvü-párt kijelentette, hogy csakis oly férfiút fog a
kormány élén támogatni, aki az egyházpolitikai törvé engedni a múlt e dicső emléke.
Sokszor és joggal hivatkozhatunk tehát a
nyeket végre fogja tudni hajtani, s a ki a még hátralévő
T Á B C Z A.
A köszöntő.
Gyuri és Miska először ébredtek új eszt-ndö nap
jára mint — férj és feleség, hiszen alig néhány nap előtt
tértek meg a nászúiról, annak meg éppen legkisebb jele
sem mutatkozott nálok, mintha a mézes heteket már
befejezetteknek tekintenék.
Tehát először ébredtek új esztendőre mint férj és
feleség és először is egymást üdvözölték gyengéd ölelések
között, jóki vázlataikat tartósan csattanó csókkal pecsételvén
meg, azután reggelihez ültek.
A reggelizés azonban nem oly egyszerűen folyt lema, mint rendesen; máskor az asszonyka egy csésze
teát tölt férje számára s azon forrón elkavar benne egy
tojás-sárgáját, Gyuri pedig nehány csepp illatos rumot
tölt belé és megiszsza pusztán, inig Minka — boldogult
édesanyja példájára, — beéri egy pohár tejszínes kávéval,
melybe pirított zsemlét aprít, — csemegének, vajnak stb.
híre sincs náh k, — most pedig sódar, pirosló dombos
kalács, alma, körte, dió és egy sereg ezukorsütvmény
van asztalukra halmozva, tarkázva ékes feliratú likőrös
üvegekkel, — mivel a menyecske kikötötte, hogy ma
senki sem megy cl a bártól üres kézzel, bárki keresse
is fel őket akár szolgálattétel czimén, akár egyszerűen
köszöntés okáért.
Ülve maradtak tehát a szokásos időn túl is és
várták a gratulansokat.
A házi cseléd után legfrisebb volt obiigát szentflóriános czifra köszöntőjével a kéményseprő. Gyuri pénz
zel váltotta meg az asztalra helyezett kőnyomatot, Minka
pedig megduplázta a maraszkinó adagot s megkínálta
öt tudniillik a korom kimosdott emberét, harapni valóval
ez azonban szerényen megköszönte, csak kis fia számára
tett zsebre néhány ezukorsüteménykét.
Következett a kövér pékinas tiszta fehér nyakaskötéuyuyel s felbokrétázott nemzeti szin szalagú kalappal,
— ez ugyan pereezárulás ürügye alatt kopogtatott csak
be, de a teritett asztalra vetett sóvár pillantások olárúlták,
hogy mellékczéljai is vannak a liujonnak, — no, de nem
lehetett panasza.
Kevés vártatva beköszöntött a suszterinas, — öltözető
elég tisztességes volt, habár meglátszott rajta, hogy a
bátyjától maradt rá, aki nemrégiben szabadult fel, —•
majd rendes szabójuk két inasa következett, aztán a fa
vágó, szemétkihordó stb. — Ezek csak röviden kívántak
.boldog új esztendőt," — bizonyára azért, hogy még
sok helyen ismételhessék.
Aztán szünet állott be úgy, hogy Minkának ideje
Lapunk mai száma 6 oldal terjedelmű.
királylátogatásra, s első helyen kellett azt itt is
felemlítenünk, ámbár az év második felének derekán
történt.
Hogy egyébiránt ettől is eltekintve az 1894 -ik
esztendő Nógrádvármegye történetében az örvendetesebb évek közé lesz feljegyezhető: azt bálatelt
szívvel kell megköszönnünk az Istennek, aki meg
kímélt behi^fakejjniinden nagyobb csapástól.
Nyugodt^1 "csendes lépésekkel haladhattunk és
haladtunk is a közművelődés terén, s a közgazdaság
összes ágazatai mind szélesebbre taposott utjain;
élvezve a relatíve jó közigazgatás áldásait is, mik
ről első sorban gondoskodtak nagyrabecsült, szere
tett fő- és alispánunk: gróf Degenfeld' Lajos s
Scitovszky János, kiket ép azért méltán ért a legmagasb fejedelmi kitüntetés.
De mindjárt az év első napjait is örömmel
kezdtük üdvözölni, alispánunk tiz éves főtisztségé
nek jubileuma alkalmából. Kivétel nélkül résztvett
ez örömünnepben az egész vármegye, élén a fő
ispánnal.
Hogy pedig az év fénypontjai mellett itt-ott
homályos foltok is ötlöttek szemeinkbe, ez nem
von le mitsem az egész érdeméből; mert hiszen a
homályos foltok elenyészően csekélyek voltak a
fénypontokhoz képest, s kellőkép becsülni sem
tudnék a jót, ha olykor-olykör nem lenne részünk
a roszban is.
országgyűlési képviselőink kivétel nélkül éber
munkássággal iparkodtak megfelelni elvállalt fontos
feladatuk-, megbízásuknak.
A megye városai szintén kivétel nélkül halad
tak, s haladás volt észlelhető a legkisebb község
ben is.
De mert nem lehet feladatunk és lehetetlen
is egy czikkben az egész év krónikáját Írni meg,
inkább csak nagy vonásokkal kívántuk azt jellemezni.
- Adja-az isteni Gondviselés, hogy az új év,
melynek íme küszöbére lépünk, oly kíméletes, sze
rencsés legyen vármegyénkre nézve, mint volt a
letűnő év. És a mi universalis jókivánatunk.
Az uj dunánínnenl egyházkerület köz
gyűlése.
Az új dunáninneni cvang. egyházkerületnek ünne
pélyes, fényes és méltóságteljes gyűlése volt Pozsonyban
deczember 19-én.
maradt a konyha után is némi s megadni a kulináris
rendeleteket
A levélhordó csak később és hivatalos komolyság
gal állított be nagy bőr táskával az oldalán, de a már
tegnap érkezett levelek mellett nem mulasztotta el átnyujtanrüzt a rózsaszin-boritékú fűzeikét sem, melyet
líucsánszky Alajosnál darabonkint 5 krajczárjával rendelt
meg, hogy’ átlag megtízszerezve szedhesse be az előlegezett
tőkét, s mely a múlt évi élczlapokból kiválogatott anek
doták illusztrált különlenyomata mellett a .százesztendős
jövendőmondó" szátegy év előtti örökigaz jövendöléseit
is tartalmazta.
Ez már nagyobb ajándékkal lön kitüntetve, valamint
az egyik hivatalszolga is, aki arany fentával kis nyolczadiv fogalmazó papirosra irta köszöntőjét s azzal búcsúzott
el, hogy .ajánlom bivntalbeli szolgálatomat," — börtön
őr volt
Mármár azt hitték, hogy vége szakadt az újőri
üdvözléseknek, mikor egy sötétkék kurta mándlis, mintegy
8 éves piros-pozsgás parasztgyermek kopogott régig
újdonatúj patkós csizmájával az amerikai padlózaton és
minden bevezetés nélkül rákezdte:
.Szeretve tisztelt édesatyám!
Ez i\j övnek hajnalán
Nyíljék vig ötömre szám.
Midőn imát rebegek:
�1894. deczember 30.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
2
Et Tolt a dunáninneni erűig. egyházkerület újjándleUee.
Ai oltár helrén, melyen esik iméqt még idegen
isteneknek áldottak, új oltár emelkedett és ai oltáron
egyszerre gyűlt ki az egyház ia hazaszeretet áldozati
lángja.
S a kettős láng egybeolvadt s ugy lobogott az
oltáron és az oltár köré gyülekezett áldozók szivében
egyaránt.
Nem nemzetiségi tüntetés volt ez. A protestantiz
mus ősi szelleme, mely hazát s egyházat soha nem
választott külön, de egyiket a másik nélkül sem tudta
soha szolgálni, az nyilatkozott itt meg elementáris erővel.
Ideje is volt már, hogy megnyilatkozzék s hogy
most és igy nyilatkozott meg, annak nem csupán egy
házi, hanem országos, nemzeti nagy jelentősége is van.
Volt alkalmunk évröl-évre megfigyelni a szívós
küzdelmet, mi épen e kerületben a hazafias kisebbség,
a pánszláv többséggel folytatott, laitluk a kitartó, merész
és veszedelmes vállalkozást, melylycl e többség u pro
testáns autonómia védelme alatt iulajdonkép a magyar
állameszme hódítását és megvalósulását igyekezett meg
akadályozni és láttuk — sajnálattal tapasztaltuk — az
evang. egyházszervezet erőtelcnségét a fenyegető bajjal
szemben.
Most, — a protestáns autonómia ónönmagát iga
zolta. Ma tény, hogy a szabadság egyházi téren is leg
biztosabb fentartó, fejlesztő és védő ereje a szabad
intézményeknek.
A protestáns autonómia a dunáninneni kerületet
nemcsak az egyház, hanem a haza javára is megmentette.
Hol eddig a féktelen nemzetiségi szellem tombolt,
ott immár úgy a protestantismusnak, mint a magyar
nemzeti szellemnek egyik legerősebb vára emelkedik.
A trencséni és nyitrai esperesség azonban az uj
kerülettel, nem, — a királyilag szentesitett törvényekkel
szemben felmondta az engedelmességet, mi több a nyitrai
a püspöki leiratot csupán azért, mert az magyar nyelven
volt megfogalmazva, óhatatlanul ad acta tette és ki
mondó, hogy: .mivel az új felosztás sem földrajzilag,
sem közigazgatásilag nem helyes s mivel az egyház
hitvallásai a politikát kizárják, az uj felosztás pedig
kizárólag világi, politikai okra vezethető vissza s a zsolnai
zsinat határozatával is ellenkezik, mint a mely a tót
nép számára külön tót püspököt rendelt, — azt jogér
vényesnek el nem ismeri, következőleg a kerületi gyű
lésre követeket nem küld, mert — ugymond — .inkább
kell Istennek, mint sem az embereknek engedelmeskedni.*
8 ugyanez esperesség egyben Haitik püspöknek is, mint
ki bizalmukat teljesen elvesztő s ki ha .tisztességes
evangélikus volna hivataláról (tekintve, hogy kerülete
újra szerveztetett) lemondott volna, — bizalmatlanságot
szavazott
Az új kerület közgyűlése, tekintettel arra, hogy a
renitens esperességek a törvény iránt való engedelmesség
felmondásával nyilván forradalmi térre léptek s szép
jelszavukkal, hogy .inkább kell Istennek, mint az em
bereknek engedelmeskedni* tulajdonkép alattomos nem
zetiségi törekvéseiket maszkiroizák, — erre Szontagh Pál
indítványára egyhangú határozatban kimondotta, hogy:
.a nevezett esperességek eljárását nemcsak rosszalja,
hanem megrórja s egyszersmind utasítja a kerületi
elnökséget, hogy ha azok a törvénytelen téren továbbra
is megmaradnának, ugy az esperesek és felügyelők ellen
fegyelmi eljárást legott indítsa meg.*
' Ez már nem szó, ez tett 8 minden jel arra mu
tat, hogy az uj dunáninneni kerület arról az útról, a
melyre ma lépett, többé le nem tér..
Ne is térjen le. Sok évi tapasztalat győzött meg
minket arról, .hogy az evangélikus egyházat á ,szelíd
ség és engedékenység leikével* többé meggyógyítani,
régi bajától megszabadítani nem lehet.
Tartsák meg a nagy egek
Még sok számos éven át
A szerette jó atyát I*
A hadarva előadott rigmus alatt a fiatal házaspár
egymásra tekintett. De milyen tekintetek voltak ezek!
Gyuri mosolyogva pillantott nejére, de csakhamar
komolyságra rándúltak vonásai, mikor Minka szigorún
kérdő tekintetével találkozott
Minka szabályos arcza elhalaványodott, mire a
Gyurié egy pillanat alatt lángvörös lett s inig hirtelen
egy csomó aprópénzt nyomott a gyermek markába, aki
— örömében szót feledre — köszönés nélkül iramodott
az ajtó felé, Minka a közeli cbaise-longue támlájára
borúivá zokogott.
Minkám, édes, — szólt Gyuri, hozzá sietve, —
mi lelt, mi bajod? — 8 gyengéden érintette vállát.
Ne érints, — felelt az asszony felpattanva a
kerevetről, — éget most annak a kéznek érintése,’ mélyért
annyit epedtem.
Nem értem felindulásodat, álmélkodék a férj.
Ó bár csak én se’ érteném, volt a válasz.
Nem érthetsz semmit . . .
Nem érthetek, az igaz, — de annál szomorúbb,
hogy látnom kell.
Mit, édesem ?
Alnok tettetés, — de zavarod árulód lett, mikor
az ártatlan gyermek a szív természetes hangján belső
érzelmeit tolmácsolta.
A szív természetes hangja, — vévé fel Gyuri n
szót — negyedfeles trokeusokban — páros rímmel!
Hova gondolsz, angyalom?
Ami gondolok, — felelt Minka,* hogy ezt tudva
soha se' lettem volna feleséged.
Hiszen ismerted minden lépésemet ...
Ismertem, amit közöltél velem, s az jó volt mind,
— de ami rossz volt, azt elhallgattad előttem . . .
őszinteségemben — fordított hangján a férj, —
nincs jogod kételkedni.
Höl a szép-szí urhi ír uitamit, ott az a jő, &
tűi húznál. Az aztán mindegy, ba „vcs-ző” i.< az. Igen —
egyelőre legyen elég a komoly intés. A kérdés fel van
téve: „unt akartok? Vesszővel menjek-e vagy a szere
tet és szelídség leikével ?*
A választás nem rajtunk múlik. A mit ők válasz
tanak. azt kapják meg. De ideje, hogy az Isten gyüle
kezeteiben is rend és béke legyen.
És aztán rendes, békés és áldott munka.
Adja Isten, hogy az uj dunáninneni kerület uj
munkája fényt árasszon az egyházra és hazára egy
aránt.
Az új dunáninneni kerület, mely jelenleg a pozso
nyi, pozsony városi, mosonyi, barsi, honti, nógrádi, fejér
komáromi, trencsényi, nyitrai és liptói esperességekből
áll, első alakuló gyűlésén Haitik Frigyes püspök s
Laszkáry Gyula nógrádi esp. felfigyelő elnökölt.
Nagy fontosságú az uj kerület életére nézve iniud
járt az a tény, hogy az eddigi kér. felfigyelő id. Szent
irányi Márton állásáról magas korára s gyengélkedésére,
való hivatkozással lemondott. t»O évet töltött ö az egy
ház szolgálatában s ebből 25-öt, mint kér. felügyelő
a legválságosabb időben. Nagy szolgálatai között kétség
kívül a legnagyobb épen az vala, hogy kitartott mindez
ideig, mig — a zsinat újjászervezte ezt a beteg kerü
letet. Most békével távozhat, helyét bizony nyal oly férfi
fuglalandja el, a kire mind egyházi, mind nemzeti szem
pontból nyugodt lélekkel lehet rábízni u kormányt. Ex
nem más, mint Laszkáry Gyula.
Másik kimagasló ténye volt a gyűlésnek a feltétlen
hódolat a legalkotmányosabb király, az evang. egyház
főfőfelügyelője s az odaadó bizalom nyilvánítása Baltik
Frigyes püspök személye iránt, a ki eléggé meg nem
hálálható szolgálatokat tett már eddig is nehéz állásában
a nemzeti ügynek.
8 ha ehhez hozzá vesszük azt a szép, azt az igazán
lélekemelő frigykötést, mely a kerület régi és új esperességei között létesült: lehetetlen ez uj kerület jobb és
szebb jövőjében nem hinni, bízni és remélni.
Ezen inkább előzetes s a megnyitással kapcsolatos
események után a közgyűlés napirendre tért. Megválasz
totta tisztviselőit, megalakította törvényszékét, majd
bizottságot választott
Fontos határozat az is, mit a kerületi szabályren
deletek kidolgozására Pongrácz György Írásban benyújtott
indítványára hozott s mely szerint — a tanácskozásodnak
és ügykezelésnek nyelve ezentúl kizárólag a magyar.
Ezután Haitik Frigyes püspökelnök indítványozza,
hogy különösen, — mi el tapasztalta, hogy a tótajku
hívek melegen érdeklődnek
az egyház mindennemű
ügyei iránt — ndassék meg neki ama jog. hogy az egy
házkerületi gyűlések jegyzőkönyveit lefordittathassa tót,
illetve néni t nyelvre, s a fordításokat kinyomatva megkűldhesse kerülete egyházközségeinek.
Eme indítvány felett élénk eszmecsere keletkezett
pro és contra. — Igen sokan szólaltak fel. Az indítvány
mellett: Schueller István theol. ak. igazgató, lleny iczky
Kálmán'turócziueg-ei alispán, Ling Lajos egyh. felügyelő.
Trsztyénszky Ferencz pozsonyi esperes stb. — Ellene:
Szontagh Pál, Bodiczky Hátidéi Vilmos és mások.
Az indítványt pártolók véleménye abban cultuiná),
hogy a jegyzőkönyvek igenis leforditandók, - nemcsakpraktikus szempontból, hanem azért is, hogy ez irgatók
— az egyes kerületi határozatok lefordítása és kihirde
tése ő rájuk lévén bízva — azokat a népnek hamisan
ne magyarázzák, illetve czéljukuak megfelelően megtold
ják, avagy meg ne csorbítsák.
Az indítványt ellenzők nézet# szerint a kerület a
jegyzőkönyvek lefordításával s kinyomatásával hiába való
költségbe veri magát, mert ha a lefordított s kinyomat°tt jegyzőkönyvek le is küldetnek az egyes egyházaknak,
azoknak papjai nem fogják átadni átolvasás végett lii-
Niucs jogom, fűzte tovább a szót az asszony, —
nem is kell már kételkednem, mert a gyermeki őszinte
vonzalom a tudás forrásához vezetett . . .
Minka! . . . Fakadt ki Gyuri.
.Szeretve tisztelt édesatyám !“... Volt Minka
gúnyos megjegyzése.
_•
Hahaha! — Nevetett keserűen a férj, — gyermeki
otrombaság, asszonyi bolond képzelődés . . .
Bizonyítsd be, hogy ‘nem igaz — különben ...
Tovább nem folytathatta-az asszony, mert a hely
beli öreg kántor tipegett be.
A házaspár öntönszerüleg egymásra tekintett s
összeszedték magukat, nehogy elárúlják felháborodásokat.
Isten hozta, — szólt Minka a kölcsönös üdvözlések
után.
Magam is iparkodtam, — feleié a kántor, — érte
sülvén szerencsés megérkezésükről, kívánt un tisztelete
met tennL- ■
Nagyon szép, — folytató Gyuri, — tessék helyet
foglalni.
Igen köszönöm, azonnal. —■ dadogd az öreg. —
de előbb (s itt ünnepélyesen felemelte hangját) ez új
évnek hajnalán . ..
Amit tovább mondott, már nem hallotta senki,
mert e szavakra Minka újból hangos zokogásban tört
ki, Gyuri pedig hevesen intett kezével, hogy elég, elég,
— hagyja abba.
Az Öreg zavarba jött, — de kérem . , . őszinte
jókivánutomat óhajtottam tolmácsolni . . .
Köszönjük, köszönjük, — de ezek a szavak . . .
Szépen vannak'mondva . . .
Szépen, — de nem nekünk valók.
Azt hiszem, mindenkinek ...
Nov hát tudja meg, hogy valami hebehurgya kis
paraszt gyermek volt itt az imént, az Is ezzel' kezdte a
köszöntőjét és igen rossz hatást tett.a feleségemre . ..
Ö nagyságára? — Álmélkodék a kántor, — és
yeikuek, hanem azt mint olyat, mely nem szájuk ize
szerinti'-— félredobják, —' Vagy a legjobb Vsetbrn »
levéltárba csukják.
Végre is a közgvülés abban állapodott meg, hogy
valahányszor a pü-pők szükségét látja, hogy az egyes
határozatok közvetlenül az egyházközségek tudomá.-ara
boza-.-auak, azokat — a kerület költségén tót vagy nemet
nyelvre lefordítássá és kinyomassa.
Ezután a terjedelmes püspöki közigazgatási jelentéi
felolvasását a gyűlés nem kívánván, jegyzőkönyvbe való
vételét mondja ki.
Majd a felebbezés- és pénzügyi bizottsági tagokat
megválasztván, a gyűlést az elnökség befejezte.
'’
A napilapokról.
— tteklám.—
<A mely azonban nín<» lurgtlxetve.)
,A mi lapunk a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, leg
jobb" — ezt hirdeti igy karácsony és újév táján minden
lap magáról plakátokon, hirdetésekben, szerte széjjel kül
dött mutatvány számukban; sót a fővárosban még a palo
ták tetején és a népes utczákon a hordárok hátán is van
hirdetés, minden lap a magáét hirdetvén elsőnek. Nem
csoda azután, hogy a közönség sokszor nem tudván a
sok jó, jobb és legjobb között válogatni, egyikre .-em
fizet elő. E hét a hírlapuk — képviselőválasztása. Elő
áll a sok jelölt a régiek kézül, akadnak újak, mindegyik
ajánlván magát a bizalomra. Elmondják programmjukit
— miként a képviselő jelöltek. És igéruek ilyenkor minden
félét! Jókaitól regényt, Mikszáthtól elbeszélést, Herczegbtől tárczát; s a kit még ez sem elégít ki, annak nap
tárt, képet, albumot, tőnyereményosztaiékot. órát, spár
gát és t-jet. Épen úgy tesznek mint a képviselőjelöltek
— választás- előtt. Mondanak ezek is gyönyörű programmal,
de a kit a szép, czikomyás, tartalmas programra meg
nem hat, annak igéruek vasutat, gymnasiumot, törvény
széket, sőt egyetemet is. így karácsony és újév táján a
szerkesztők az érzékeny, megható történetkéket szeretik
az olvasó közönségnek feltálalni. Persze, mert ők kíván
ják. Nem tudom biztosan, de mernék fogadni rá, hogy
Eötvös is „A megfagyott gyermek” czitnü költeményét
először egy lap karácsonyi számában közölte. A szegény
gyermek karácsonya, ki a fényes kirakat előtt áldogáí,
mig végre arra megy egy gazdag úr s vesz neki dús-in
felszerelt karácsonyfát, meg volt ina versben, prózában
nagyon, nagyon sokszor és a közönség mégis várja 101-ikszer is meghallgatni ezen bús, megható történetet. Nos
én — miután minden egyes ember e napokban azon
gondolkodik, melyik lapra fizessen elő — a lapok
ról akarok egyet-tuá.st írni, némi tájékoztatót nyújtani.
Es n#m is oly nagyon különülünk tárgyam az olvasók
által ilyenkor vár! themátől. A levélhordótól függ most
számtalan lapnak a karácsonya. Ha jönnek az előfizetők,
úgy tueggynjtják a szerkesztőségekben a k irácsony fit.
ha pedig elmaradnak, úgy begyújtanak a visszaküldött
lappéldányokból a kályhába. Nos egy .befagyott lap*
története ián oly megható és szándmas mint egy .Meg
fagyott gyermek "’-é.
Tehát még sem vagyok, nem aktuális.
A napilapok közül a ,Pesti Napló" a legrégibb.
5 év múlva félszázados jubileumát fogja megütni. Mo-t
sajnos - már nem ragyogó tollú munkatársai, de
egy ismert vállalkozó ezég általi megvétele mi itt hite
sebb. Itj. Ábrányi Kuniéitól e tavaszon u. i. i>z .Egvesfi.t Hirlapkiidó Vallalat líészvénytársaság* vett# meg.
a m- ly nagyhangú név alatt tudvalevőleg az emlegetette
vált Haas és Deulscb-czég állanak. Az egyházpolitika
leghevesebb támadójából annak legbuzgóbb védője lett.
Apponyi lapji volt azelőtt, a nemzeti párté, most pedig
miért, ba szabad kérdenem, — nem méltóztatik valamit
tudni abból a köszöntőből?
Az ördög tud, — annyi maradt emlékemben a
folytatásból, hogy .nyíljék víg örömre szám* . ..
Pedig az csinos versecske, — .Midőn imát rebegek:
Tartsák meg a. nagy egek* ... Nemde, igy van tovább?
Olyan formán . . .
En csináltam a Gergő András fiának.
De bút miért küldte hozzám, hiszen én nem vagvok
Gergő András?
Küldte a fé-zkes manó — Tetszik tudni, ez a
Gergő Andi.is jómódú, de nagvravágyó özvegy gazda<inter s ez idő szerint i-kolaszéki elnök; az ilven magainféle embernek kedvében kell járni, azért tanítottam a
lurkót ugy kis újévi gr.ituláezióra. — No de majd adok
en annak! Hát ő az én szerzeményemmel házről-hárra
jár koledálni. No csak jőjöti az iskolába majd megtanítom
a kállai kettősre .. .
Tehát kántor úr csinálta?... Kérőé Minka hirte
len őrömmel.
Szerénységgel legyen mondva...
Es az özvegy Gergő András (iának csinálta? —
Folytató mosolylval ajkain, mig szempilláin elkésett
könycseppok csillogtak.
Éppenséggel annak. — felelt a kántor.
Igazad van. Gyurikára, — szólt a menyecske a
férje nyakába ugorva, — asszonyi bolond képzelődés...
— Megbocsátasz?
Gyuri megcsókolt* a ho t lokát és szelíden szólt:
1 ehetnek-e másként veled szemben, de máskor rövidebb
pórázra fogd ám a fantáziádat . . .
•
Meg n nyelvemet is, végző Minka a jelenetet,
melyet a .tabló* vagyis .tabló d’hot* követett, amennyi
ben az öreg kántorra is terítettek.
K
�1894. deczember 30.
dühös kormány-párti. Barna Izidor a felelős szerkesztójo
és’V&zi Jtizsef a•fö-zeikcniC. Ehet W tonfiw rétesén1
olvasó közönséget változtatott. Azelőtt igán előkelő he
lyeken és a vidéki földbirtokosok hátainál lehetett látni,
most már inkább a zsidóság tartja. Karácsonyra .Figaro
lllustré“-t adott. Ára estilappal 14 írt egy évre; külön
elküldve az esti lapot ára in fit. Bármily élénken is
van sxerkesxtve, múltja mégis nagyobb mint jelene. Leg
újabban a legkiválóbb francija Írókat nyerte meg munka
társakul, de att hiszem, a magyar olvasó közönség elölt
egy Deák Ferencz. Kemény Zsigmond stb., kik Írtak a
régi ,1’. Napló*-be, több és vonzóbb volt, mint most a
franczia irodalom egész gárdája.
A .Magyar Újság* azok közó a fiatal lapok közé
tartozik, a kik legtöbbet Ígérnek. (Most látom, hogy
nem rosszul jellemeztem, mert ezt kétfélekép lehet ér
teni). ígér u. i. előfizetőinek: a .Látogatók Lapját*,
naptárt, 12 kötet regényt és 7 millió főnyereményt. —
(Előfizetőnek a fele is elég volna.) A „Magyar Újság*
élén Fenyvessy Ferencz áll, mint főszerkesztő, tehát kor
mánypárti. A felelős szerkesztő: Kende Zsigmond. Igen
ügyesen van szerkesztve, az orsz. képviselők közül többen,
keresik fel czikkeikkel, igy: Busbach Péter, Bessenyey
Ferencz, Sréter Alfréd, Horváth Béla, Görgey Béla stb.
Ára 1 évre 12 frt. Eddig az .Országgyűlési Értesitő*-é
volt Most egy külön részvénytársaság vette át. Egyéb
iránt a .Magyar Újság* csak mostani irányával és for
májában uj. A lapok czimeiro is ráillik ez örök igazságú
és a mindennapi tapasztalaton alapuló mondás: Nincs
HÍ a nap alatt. A dologban itt főleg az az érdekes,
hogy a legszélsőbb jobb a legszélsőbb haltól vette el a
lap czimét. Mindenesetre nagyot néznének a régi .Ma
gyar Újság* előfizetői, ha a mostani „ Magyar Ujság*-ot
kellene nekik járatni. A régi .Magyar Újság* 1867.
április elsején keletkezett. Politikai napi lap volt szin
tén, csakhogy a szélső baloldal közlönye. Szerkesztették
felváltva: Böszörményi László, Simonyi Ernő, Irányi Dá
niel, Helfy Ignácz és 1874-től Szederkényi Nándor, a
midőn is ugyanazon év végén a lap megszűnt, beleolvad
ván az .Egyetértés’-be. 1870-től 1872-ig Csanády Sán
dor volt orsz. képviselő, a parlament ismert alakja volt
a kiadója s tetemes része szép vagyonának e lap költsé
geire ment; valamint Sembery István is rókát áldozott
úgy a „Magyar Újság*, mint a későbbi .Egyetértés*
alapítására.
A .Budapesti Hírlap' igen érdekesen és tartal
mason van szerkesztve. Egyébiránt most avval tűnik ki,
hogy nem ígér semmit előfizetőinek. Tulajdonosa és fő
szerkesztője : Rákosi Jenő, a ki társadalmi és művészeti
kérdésekről vezérczikkeket és — ö jegygyei tárczaczikkeket ir lapjába. Felelős szerkesztő: Csajthay Ferencz, kü
lön palotája van alapnak a Rökk Szilárd-utczáb^n. Egész
ujságlégió kerül ki nyomdájokból. Ott nyomják a .Ka
kas Márton*-t, a „Divat-üjság*-ot, a Gyermek-Divat“-ot
és ,Patyolat“-ot is, (Uram Istenem, mi mindenről nem
lesz már lap.) Legközelebb olvasssuk: A következő lapok
jelentek meg: „Az Orr vagy a Zsebkendő* (nélkűlözhetlen havilap mindazoknak, a kik zsebkendőt használnak.)
„Inezpreesiblo* (urak lapja). „Gallér* (gavallérok havi
közlönye), stb. A „Búd. Hirlap*-ban jelennek meg: Herczegh Ferencz és Sipulusz (Rákos Viktor) tárczái. Vezér
czikkeit többnyire Kaas Ivor Írja. Vetély társa: a .Pesti
Hírlap'. A „Búd. Hírlap* tulajdonképen a .Pesti Hír
lapiból keletkezett. E czimen indították meg a Légrády
testvérek azon kis formájú lapot 1878. decz. 25-én, a
melyet azóta a közönség igen megkedvelt, úgy, hogy
még az öreg „Pesti Napló* is régi nagy alakjából 2 év
előtt ügyes, kis formájú lap lett. Csukássy .József szer
kesztette akkoriban, de már két év után otthagyta a
lapot és megcsinálták Rákosi Jenővel a .Budapesti Hirlap*-ot, a melyről már fentebb szólottunk. Csukássy után
a .Pesti Hírlap* szerkesztését Kenedy Géza vette át és
szerkeszti maiglan is.
,A legszabadelvübb, legdemokratikusabb napilap*nak mondja magát s körülbelül úgy is van, de fő vonz
erejét Mikszáth Kálmán képezi. Ott kezdte „A t. Ház
ból*-! karczolatait, a melyek annyira felkapottak lettek,
hogy most már divat lett mindent karczolatszeril Stylus*
bán feldolgozni.
Mikszáth egyedül a .Pesti Hírlapinak ir; más
napilapba nem szabad neki egy sort sem Írni szerződés
szerint. Szépirodalmi lapba irhát a mennyit akar. Koboz
(Kozma Andor) Írja a heti „rigmusokat* a „P. Hirl.‘-ba
minden vasárnap. Muray Károly ir tárczákat á la Sipu
lusz. Egyébiránt vezérczikkeit a szerkesztőn kívül legin
kább 1—2 tehetséges zsidó Írja. Próbál olykor Mikszáth
is vezérezikkezni, de mi már inkább szeretjük őt a vonal
alatt látni. Itt utólérhetlen. Semmiről sokat senki som
tud úgy Írni mint Mikszáth. Es a mi legfőbb: magyaros
ő minden izében és érthető, világos. Mert most sok Írónk
abbban tetszeleg magának, hogy úgy ir, miszerint senki
se érti meg. A váczi-köruton gyönyörű palotája van a
„Pesti Hirlap*-nak. Ára 1 évre 14 frt. E két lap a
Budapesti és Pesti Hírlap arról nevezetesek, hogy egy
másra Hezitálnak. Egyik sem akar a másiktól elmaradni.
A „B. H.“ nem rég indította meg a Csepreghynó által
szerkesztett „Divat-Lap*-ot, a „P. 1L* rögtön követte a
Győry Hona által szerkesztett „Párisi Divat“-tal. Ha a
„Pesti Hírlap* (a mi valószínű, mert a Légrády testvé
reknek, a tulajdonosoknak nagy tejgazdászatuk is van)
pl. 1—2 liter tejet adna olykor-olykor olvasóinak, a ,B,*
H.* bizonyosan már 1—2 kilo vajat adna, míg a „P.
H.“ végül egy tehenet köttetne be úgy karácsony táján
minden előfizetője udvarába.
A .Nemzet’ a kormány, illetve a kormányon levő
szabadelvű párt lapja. Mert a ministerek soha sem isme
rik el,-— ha pl. valami támadást intéznek a „Nemzet*
ellen az országgyűlésen, — hogy az az ő lapjuk lenne,
hanem a szabadelvű-párt hivatalos lapjának mondják.
Nagy alakban, bő terjedelemmel jelenik meg naponta két
szer. Ára egész évre 24 frt.
A míg bold. Visi Imro szerkesztette, igazi „Ixivata-
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
ló** színezetű volt, a hivatalotok meglökött unalmas sá
gival, Sfárktságáva), színtelenségérel. De' mióta Gajíry
Ödön a felelöt szerkesztője, azóta a lap nagyérdekű és
sokszor oly éles czikkekkel jelenik meg, mely becsületére
válna egy - ellenzéki újságnak is.
Meg is esett ez már Gajáry val, hogy lapja miatt
egy nap
négy párbajt kellett vívnia. Jókai Mór a íőszerkesztő a .Nemzet*-nél, de politikai czikkeket csak
elvétve ir, mint legutóbb is egy nyílt levelet Kossuth
Fereczhez. Újabb regényeit azonban itt adja ki legelő
ször. Kozma Andor tárcsákat ir, Lipcsey Ádám (Pasquino
név alatt) karczolatokat politikai ízzel, sokszor igen csí
pősen. Beksics Gusztáv irta tuczatszámra a vezérczikkeket, legtöbbnyire saját neve alatt, de most — mióta
ministeri tanácsos lett
ugy látszik szünetel, vagy valami
nagyobb tanulmányon dolgozik.
A .Nemzet* az Ellenőr-bői, (’eeniátonyi L. egykori
hitves lapjából, a melynél L’sávolszky Lajos, Verhovay
Gyula stb. kezdék hírlapírói pályájukat — és a .Hong
ból, Jókai egykori kitűnő baloldali, újságából — alakult
nyolczvanas évek elején.
Kossuth Ferencz az „Egyetértés* ^munkatársa,
— ily szenzácziós hirdetés jelent meg deczember köze
pén a főváros összes hirdető oszlopain s azt hiszem a
vidéknek is kijutott a reklámból. S valóban a legfiatalabb
újságíró több előfizetőt fog a laphoz vonzani, mint akár
a lapnak legrégibb munkatársa. Az .Egyetértés* a leg
nagyobb lapunk. Menynyiségre mindenesetre legtöbbet ad
a'magyar lapok között, hogy minőségre az elsők között lesz,
az főleg Kossuth Ferencztől függ, kinek hírlapírói működése
elé nagy érdekkel néz a világ. Az .Egyetértés*-!, a mely
az egyházpolitikai harciban, az u. n. kormánypárti
ellenzék orgánuma volt, most a politikával foglalkozók,
mind el fogják olvasni, kiváncsi lévén arra, .mit tart erről
vagy arról Kossuth Ferencz?* Az .Egyetértés* — mely
nek ára 1 évre 20 frt — keletkezett 1874. ápr. 1-én,
mint a .Baloldal* folytatása. Vezérczikkeit többnyire
Mezei Ernő irja. Az Eötvös-töredék lapja. .Magyar Lloyd*nak is hijják, mert közgazdasági része tartalmas. Ha az
.Egyetértés* fennen hirdeti, hogy nem kisebb ember,
mint Kossuth Ferencz a lap főmunkatársa, a kis képes
„Budapest" szintén a függetlenségi és 48-as párt lapja
rádupláz és nagy plakátokon hirdeti, hogy a .Budapest*
Kossuth Lajosnak a kedvenczlapja volt. Bizony ez rek
lámnak ér annyit, ha nem többet, mint Kossuth Ferencz
főmuukatárssága. A .Budapest*, mely a nép között, az
iparos és kiskereskedői világban, igen el van terjedve',
1877. november 15-ikén keletkezett Szerkezti most a
hontmegyei születésű és birtokos: Gracza György igen
ügyesen. Vezérczikkeit a szerkesztőn kívül: Szederkényi
Nándor, Horváth Ádám orsz. képviselők Írják.
Előfizetési ára egész évre: 12 frt; minden vasár
nap, .Uj Budapest* czimmel élczlapot ad. Ugyanazon
tulajdonosnak: a Wodianer F. és fiainak, a mely a .Bu
dapestjét kiadja, van még egy képes kis lapja a „Kis
Újság*, a mely szintén naponként jelenik meg és még
olcsóbb mint a .Budapest*.
A „Magyar Hírlap* sem vett fel uj czimet,
midőn 4 évvel azelőtt nagy zajjal megjelent, 1877. január
1-én keletkezett egy .Magyar Hírlap,* a kormánypárt köz
lönye volt: szerkesztő előbb: Kuliflay Ede, 1879. április
tői: Tóvölgyi Titusz. Megszűnt 1879. végén, beleolvad
ván az .Ellenőribe. Az uj .Magyar HIrlap* eleinte
szintén, mint a régi .Magyar HIrlap, * kormánypárti szel
lemben volt szerkesztve.
Vagy mondjuk szebben: független kormánypárti volt. Mert hiszen nem is lehetett más a lap élén:
Hoiváth Gyula akkori kormánypárti orsz. képviselő mint
fel. szerkesztő és Mikszáth Kálmán szintén kormánypárti
képviselő, mint főmunkatárs állván. Mikszáth Kálmán
mégis irt egy novellát: .Galamb a kalitkában* czimmel
s azzal nyugodtan fürdőbe utazott, hagyván a politikai
részt különben is egészen Horváth Gyulára. A fenyvesek
között nagy ijedve veszi észre, hogy az ő Horváthja
napról napra mérgesebb czikkeket ir. Kezdi már a kor
mányt is támadni. Jött a közigazgatás államosítása Szapáry
Gyula ministerielnöksége idejében, s a leghevesebb táma
dója a javaslatnak a .Magyar Hírlap.** Bartha Miklóstól
villámló, mennydörgő ezikkek jelentek meg Szapáry s az
egész kormány ellen. Mikszáth oda van, most tudta meg,
hogy ő a „Galamb a kalitkában**, de olyan kalitkában,
a hol nem galambok, de — macskák társaságában van.
Nos, szerencse még ideje korán kirepült; várva várván
a galamb visszaszálltát a „Pesti Hírlap**, a melyről azu
tán azon viczczet csinálták, hogy Mikszáth Kálmán újra
belépett a „Pesti Hírlap** szerkesztőségébe, a honnét
tulajdonképen még ki sem lépett A .Magyar Hírlap*
folytonos támadásokból, élt. Ismeretes A Baross Gábor
minister elleni hajsza.0 ezt visszaadta és a lapnak ez a
hajsza, beütött Volt néhány hónap, a midőn 100,000
szám is elkelt naponként. Hamarjában most nem is
tudom, milyen pártot szolgál most. Mint kormánypárti
kezdte, mint dühös ellenzéki folytatta, most az egyház
politikai küzdelmekben az elsők között volt, a kik a kor
mányt támogatták. Azt hiszem, nem csalatkozom, ha azt
mondom, hogy az uj kormány ellen megint igen éles
harcinkat fog folytatni. Azért, a ki ellenzéki lapot akar,
uj évtől bátran előfizethet rá, de arról nem kezeskedünk,
hogy az irány, a szellem meg, o ma rúd az év — közepéig.
Ára különben 1 évre 14 frt; fel. szerkesztője: Fenyő
Sándor, főszerkesztője: Horváth Gyula orsz. képviselő. A
.Magyar Hírlap** tárczája igen, változatos. A színi kriti
kákat Ambrus Zoltán irja.
A „Magyar Állnm-ri>\ mit Írjunk. Azt nehéz
eltalálni, hogy kinek a lapja? Klerikális, ultramontan
lap. De a prímásnak nem a fél hivatalos közlönye, sem
gróf Zichy Nándornak. Tehát valószínűleg az u. n. heczcz
káplánoknak. Keletkezett 1808. deci. 16-ikán, mint az
.IdőkTanúja* és .Pesti Hírnök* folytatása. MostSzemneci
Emil a fel. szerkesztő és Hortoványi József orsz. képviselő a
főszerkesztő. Ára egész évre 20 frt. Megjelen minden nap
délután, Régebbi szerkesztői, köjül felepilitjük ; ,b. Jósika
3
Kálmánt, a -későbbi „Magyar Korona* szerkesztőjét, b.
Hornig Károlyt, a mostani vesípVémi püspököt és Loakay
Antalt, a kinek örökösei, most u a lap tulajdonosai. A
„Magyar ÁHam**-ot most fogták Izgatás miatt pörbe, a
mely sajtópör kétségkívül egyik érd»kro epizódja lesz a
most még mindig dúló — formális vallásháborúnak.
A .Fővárosi Lapok* 1895-beu fogja XXXI-ik
évét járni. 1864-ben Vadnay Károly vette át tőle a szer
kesztést és szerkesztette tavaszig, a midőn a „Budapeati
Közlöny* szerkesztőjévé nevezték ki, a mi egy kissé
jövedelmezőbb állás, mint a „Fővárosi Lapok* calmű
szépirodilmi lap szerkesztőjének lenni. Vadnaytól Szana
Tamás és Szánétól most újévre Porzsolt Kálmán vette
át; a „Fővárosi Lapok* most újévtől politikai napilap
lesi, de a szépirodalomnak is nagy tért szentel. A „Fő
városi Lapok* (gúnynéven azelőtt „Kávénénikéknek* hitták)
kiválóan a hölgyek lapja volt e miután legújabban a nők
még tán jobban érdeklődnek a napi politika iránt, mint
a férfiak, a „Fővárosi Lapok* nagyon helyesen bevette
rovatai közzé a „Politikát** is s újévtől kezdve, mint
politikai és népirodalmi lap jelenik meg, a legelső Írók
által támogatva.
A „Budapesti Közlöny" az ország hivatalos
lapja. Egész érre 20 frt. Magánosok nem igen tartják,
c*ak a hivatalok. Erről elég annyit tudni, hogy „/d a
„Budapesti közlöny“-ben bent lenni azon rovatban, a hol
a — kinevezéseket közük, de igen roszul esik, ha
az ember a nevét olvassa az — árverési hirdetések
között A kinek azután a nerét ezen rovatban gyakran
olvasni, arra rámondhatjuk bátran — igen felkapott,
híres név, a lapok gyakran foglalkoznak vele. ‘Egyszó
val a híresség — kétes dicsőség.
A napi lapokat fel is említőm már mind s evvel
végeztem csikkem (mert ha most a többi heti szépiro
dalmi, szak- és élczlapra is ki akarnék'terjeszkedni, úgy
igen hosszúra nyúlna e közlemény) — a 8 legfiatalabb
•lapról kell még referálnom, a mely lapok csak meg
jelenési idejüket tekintve — utolsók a többi kollegák
között.
E három újság: a „Nemzeti Újság,* a „Hazánk*
és a „Magyarország.*
Egyébiránt e lapok is csak formájokban, irányuk
ban újak, de czimeikben csak feltámadtak.
.Nemzeti Újság* czimen már 1840. január 1-én
indult meg egy lap Budapesten. Szerkesztő előbb: Hindy
J. 1844-től gróf Majláth J. és Kovasóczy Mihály.
Kiadta Kultsár István özvegye. Megszűnt a lap 1848.
ápr.-ban. „Hazánk* czimén is volt már politikai napi
lapunk. 1868.-ban keletkezett, a balközép közlönye volt
s mindenesetre — sem akkor, sem most — nem isme
retlen nevű volta szerkesztője: br. Podmaniczky Frigyes.
A lap 1869. junins 29-ikén megszűnt, beleolvadván a
szintén „Tiszapárti* „Hon’-ba.
.Magyarország* pedig# mostani előtt 2 is volt
már. Az elsőt Pouipéry János szerkesztette; a másodi
kat pedig: ifj. Ábrányi Kornél Ez utolsó 1878. deczember31-ikén keletkezett és az egyesült ellenzék közlönye volt.
A mostani .Nemzeti Újság* Apponyi és a nem
zeti párt közlönye. Gunther Antal szerkeszti, ki a „Pesti
Napló*-nak volt közel 20 évig munkatársa. Igen élénken,
ügyesen van szerkesztve. Ára 14 frt egy évre vagyis annyi
mint a többi kis formájú lapnak. Kaas Ivor irja vezér
czikkeit legtöbbnyire, nevének kezdő betűi alatt Apponyi
és a nemzeti párt több kitűnő tagja szintén e lap ha
sábjain szólalnak meg. A .liazánk* szintén még csak
rövidéletű lap, a melynek háta mögött már is egy siker
dús múlt áll. Számos égető kérdést hozott ő felszínre
rövid pályafutása alatt s az 0. M. Gazdasági Egyesület
régi tisztikarának megválasztását ő segítette győzelemre.
A .Hazánk* politikai irányára a párton kívüliek vagyis
a kormánypártból az egyházpolitika miatt kilépettek hez
áll legközelebb. Az agrárizmus létesítője, az agráriusok
támogatója. Miután mai formális agrárpárt van az ország
ban, mondhatjuk hogy a .Hazánk* az agrárpárt lapja.
A gazda érdekeit élénk figyelemmel kiséri. Fel szerkesz
tője: Baross Károly, főszerkesztője/ Bernáth István.
Munkatársai közűi a többi közölt Hoek János oroz, kép
viselőt, az ékesen szóló papot említjük meg. A birtokos
ember a mostani létharezban alig nélkülözheti. A „A£agyarország* sok más egyébről is. és arról hites, hogy
este jelenik meg. A fővárosi közönség mohón olvasás,
mert feldolgozva kapja az aznap történt dolgokat, a vi
dék pedig már reggeli kávéjánál olvashatja azt, a mit
a többi fővárosi lapok csak délután hoznak.
Holló Lajos orsz. képviselő a fel. szerkesztője és
kiadótulajdonosa. Inczédy László jó nevű költő és író a
helyettes szerkesztő. A függetlenségi és 48-as párt köz
lönye. Bartha Miklós e lapba irja most fényes vezároikkeit. Pázmándy Dénes a világlátott orsz. képviselő szin
tén itt közli érdekes megfigyeléseit, a melyeket az örökké
utazó képviselő hol. Erdélybe hol Páriában, hol oroexországban, hol valahol a tengeren túl énlel. Ára a lapnak
ugyanaz mint a többi kisalakú lapnak: 14 frt.
Irányára közelebb áll az Ugron-töredékhez. Az
egyházpolitikai vita, közölte és az „Egyetértés* a füg
getlenségi párt orgánumé között is vitát provokált, a
melyet már majduem a kardnak kellett eldönteni. A
„Magyarország* úgy támogatta az egyházpolitikai javas
latokat, hogy azt mondták a szabadelvű pártiak, köszö
nik szépen, nekik ilyen támogatás nem kell. Inkább
üssön!
De most tisztelt olvasó, ugy-e bár art várod tőlem,
hogy én tanácsot adjak neked, a sok felemlített lan -közül, hát melyikre fizess elő? Bizonyos alkalmakkor a
törvény vagy a házszabály titkos szavazást rendel. Én
is kérem rcám vonatkozólag a titkos válaszadást alkal
maztatni. (És igy magamat mindjárt többre is tartom,
mert úgy csak — tanácsos lettem volna (a mi még a
tanfelügyelőknek is megadatik) (igy pedig egy szénben
— titkos tanácsos lenek. (Azért, nagyon kérem k.
olvasóimat, forduljanak hozzám, hogy megérdemeljen <
nagy ciin^et.)
�4
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
A napilap járatása oly égatö minden napi szükség,
hagy • matt kár egy azót is vesztegatni. Nem ia az itt
a kérdés, hogy járassunka napi lapot, hanem az, hogy
melyiket a sok kőiül. Tehát mig e fölött tanakodnak,
valahogy ol na felejtkeuenek a — .Nógrádi Lapok* n
előfizetni, mert mig a fővárosi sajtót járatni, ma már
a müveit embernek lelki szükség, a vidéki lapot támo
gatni egyúttal hazafias — kötelesség. A fóváro i lap
legyen a mi jó ismerősünk, de a .Nógrádi Lapok* legyen
a mi — házi barátunk. Oly szivesen fogadják hátuk
ban, mint est szokták.
P. E.
K balassagyarmati Ipartestület köréből.
A b.-gyannati ipartestület előljárósiiga I. hó 22-én
tartotta ex évben utolsó ülését, mely alkalommal nem
csak a folyó ügyek lettek letárgyalva, de egyszersmind
intézkedés lett téve urm nézve is, hogy az 1895. lebruár 2-ikúra kitűzött közgyűlés előkészíttessék. Az
1895-ben megtartandó közgyűlés fontosságát emeli azon
körülmény, hogy akkor az ipartestület elöljárósága 10
éves működésről fog jelentést tenni « a közgyűlést
bizonyos ünnepségekkel köti egybe.
A 22-én megtartott elöljáróság! gyűlésen a tes
tület tagjai közé fel lettek véve Czinner Samu mészáros
mester, Weisz Samu Jakab czipész mester, Balta
István csizmadia mester, Weigelt József szabó mester.
A lefolyt hóban történt szegödtetéseket és szabaditásokat az elöljáróság tudomásul vette, miután azok
a szükséges okmányokkal voltak igazolva.
Az elnök jelentést tett azon körülményről, hogy
a b.-gyannati Takarékpénztár tulajdonát képező szomszé
dos telek megvételére kezjiett tárgyalásokat beszüntette.
Az elnök bemutatta a beszterezebányai kereske
delmi és iparkamara átiratát, melyek közül fontosabbak
voltak: a millenniumra kívánt statisztikai adatok és a
kiállítás érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó
felhívás. A kívánt statisztikai adatok beküldése el is
lett határozva. A kiállítás előbbvitele czéljúból még a
folyó évben egy szélesebb körű értekezlet megtartása
lett határozva, mely értekezleten a testület tagjai fel
hivatnak a kiállításban való részvételre, egyben intéz
kedések tétetnek ’a megrendelésekre s az esetleges
segédkezésekre nézve is.
A szolgabirói hivatal, mint 1. fokú hatóság, az
elöljáróság tudomására hozta, hogy Orosházi Péter
czipész - segédet iparkihágásért 5 frt pénzbírsággal
büntette, mivel igazolvány nélkül önállóan válalkozott
és dolgozott. Ezen körülményt az elöljáróság örven
detesen vette tudomásul, mert ma már a segédek ily
módon való dolgozása igen gyakran előfordul.
Fel lett olvasva Gyürky Pál helybeli nőszabó
mester kérvénye, melyben kérte az elöljáróságot, hogy
Suchman Emilnét a Gyürky Pál állal — hatósági
végzés alapján — kifizetett 5 frt visszatérítésére utasitsajlletőleg kötelezze. Az elöljáróság az ügy érdemleges
letárgyalása után azon határozatot hozta, hogy Gyürky
Pál kérvényével a rendes eljárásra, illetőleg az I. fokú
iparhatósághoz utasítandó, mert a tárgyalás alatt a
bizonyítási eljárásnál oly dolgok is fordulhatnak elő,
melyek az ipartcstület hatáskörét túlhaladják.
El lett határozva egy uj gyász-zászló és ipar
testületi bélyegző beszerzése. A gyász-zászló készítésére
Palla Pál elöljárósági tag vállalkozott.
A közgyűlésre vonatkozóing a jegyző és pénz
táros felhivattak, hogy a szükséges jelentéseket és
számadásokat január 12-én készítsék cl. Az ugyanakkor
megtartandó ünnepségek rendezésével a «házbizottság*
lett megbízva, mely alkalomra Fábry János és Mokkái
Sándor elöljárósági tagokkal lett kibővítve.
B.-Gyarmat, 1894. deczember 18-án.
Debreczeny Márton
jegyzőLosoncz, 1894. deez. 85.
1894. deczember 30.
Must csak annyit, hogy kisdedóvónk ünnepe va
sárnap délután lelt megtartva, nagy közönség jelenlé
tében, szokott megható jelenségek kíséretében.
A termek ismert terjedelmük mellet! -sem fogad
hatták be a megjelent ünneplőket. 1845. keletkezett
óvodánk a katonai tagok pártfogásával. Kubinyi Fereneznévolt akkor ama mozgató erő. a mely a női társa
dalmat ez intézet felkarolására bírta. .Szerencsés té
nyező volt az is, hogy az első óvó szakképzettsége az
érdeklődést csak emelni tudta. Kárády Ignáez volt az:
ki azonban 1847-ben váll meg az intézettől, u Kossuth
fiukhoz hivatván meg nevelőül: Utóda Hegedűs János,
helybeli származású ifjú lett, ki Halasra ment gynmasiutui tanárul, őt követte a most is' élő Tamás István,
ki 0 év múltán az itteni gymnasium tanára lett. 18<>1ben Dapsy Kálmán választatván meg, ez 1881-ig
működött, a kinek Szeghalomra lett elmenetelével
óvónő lett alkalmazva Zorkóczy Jánosáé személyében.
Ez is oly fényes tehetség, hogy midőn arról volt szó,
hogy városunkban az állami kisdedóvókepző-intézet
állittassék, annak gyakorló iskolája vezetésére teljesen
képesittetnek találtatott. Tnnitáaa, bánásmódja, foglal
kozása a kisdedekkel bámulatra ragadó. Epén ezért
történt, hogy a minisztérium kisdedóvódánkut kisdeddajka-képző szaktanfolyam berendezésével bízta meg:
a mely ügyben a leirat épen a múlt vasárnap tartott
gondnoksági gyűlésen tárgyaltatott.
A karácsony estéjét családjaink körében ünnepélyés csendben ültük meg. A szokásos ablak alatti
éneklések teljesen elmaradtak. Jó is, mert már csak
éktelen lármává fajult volt az előbb kegyeleten valJásos szokás.
Boldog új évet kívánok!
*, •
Sz-Péter, deez. 2".
Kedves Szerkesztő Barátom! Talán először tör
ténik, hogy jelen soraimmal felkereslek s kopogtatok
Szerkesztőséged ajtaján, kérve Téged, hogy jelen sora
imnak légy szives egy kis helyet szorítani becses la
podban; mert a világ zajától távol eső szerény egy
házam egy filialis iskolájában oly kedves esemény
történt, a mely érdemes arra, hogy szélesebb körben
is vegyenek róla tudomást. Az esemény színhelye az
Ősi Csemiezky-család nagysztráczini úri kastélya volt.
Ugyanis Gsemiczky Eduardné és leánya Szemere-Ődönné
úrnők, 6 nagyságaik karácsony alkonyán felkérték a
nagysztráczini tanítót Keviezky Józsefet, hogy az isko
lás gyermekek kicsiny seregét hozza fel az úri kas
télyba, a hol gyönyörű, Ínycsiklandozó nyalánkságok
kal s szemkápráztató apróbb csecsebecsékkel és gyer
mekjátékokkal fcldiszitctt karácsonyfa várakozott reájok. Képzelni lehet a kicsinyek sugárzó arczat, repeső
örömét, midőn belépve a salonba, kijelcnietetl nékik
a fent nevezett úrnők által, hogy ez mind az övék.
Meg is hálálták, mert (>gy kis iskolás fiú oly szép
magyarsággal mondott köszönetét, hogy a nemes úr
nők arcza is felragyogott, mert állításuk szerint, éppen
a magyarnyelv tanítása és tanulása körüli sikeres
eredményt kívánták ezzel megjutalmazni!
Az ily szép és nemes telt önmagában mondja
jutalmát. — Am itt szép gyümölcsöt is fog teremni,
mert ezen szép karácsony estének emléki és a jövő
reménye mindenesetre csak ösztönzésül fog szolgálni.
Sok ily nemes pártfogót, de sok ily pártfogásra
érdemes iskolát is kívánok egyházamnak és hazámnak,
mint a nagysztráczini. a hol a vusszorgalmú és lelki
ismeretes hűséggel munkálkodó lanitó : Keviezky József
a tótajkú gyermekekkel annyira vitte, hogy ezek bár
melyikével egész folyékonyan lehet társalogni magya
rul, a mint arról ez évben a kir. Tnnfelügyelőség kép
viselője is meggyőződhetett.
Fogadják a nemes úrnők ez utón is egyházam
és az érdekelt iskola nevében is kifejezett mély hálá
mat és őszinte köszönetéinél. Tisztelő barátod:.
Frvnyó Gyula,
E lapok múlt számában fel lett említve, miszerint
kaszinónk választmánya egy uj kaszinó épületéről gon
tzentpéteri ev. lelkén
doskodni kezdett. E tárgyban azóta a közgyűlés is meg
tartatott, melyen az előterjesztett tervezet elfogadtatván,
annak kivitele el lett határozta. Kaszinónk története
rövid vonásokban a következő: a 40-es évek elején
Lócsukló-védő.*)
keletkezett, mikor ugy városunkban, mint annak vidé Feltalálta: Fábry Jáio>, patkoló kovács, Balaiaa-Gyarmaton.
kén igen nagy számban laktak úri családok- Ezeknek
(A itabadatotn kelt: 1891. májúi #G in.)
férfiai alkották azt a kaszinói egyesületet, mely ritkí
totta párját ez országban. Nemes, magasztos eszmék
A lótartó gazdnközönsóggel sietünk megismer
lettek létesítve általa, Kubinyiak, Losoncnak, Zmeskalék, tetni a Fábry J. által feltalált lócsukló-védőt, mely
Prónayak, Totovichék, Szakaiok, Csillomék, stb. képezték hivatva van arra, hogy sok élénken érezhető bajt
azt a helybeli intelligencziával s városunk polgáraival; szüntessen meg, a melyek a lovak megsérülése és
Az évi tagsági dij 5 pengő forint volt, a mi amaz megromlása révén a tulajdonosokat lépten-nyomon
időben nagy összeget képviselt. Ily összegből és a híres érik. A bemutatott uj lócsukló-védő oly előnyösen és
kaszinói bálokból gyűlt össze az a pénz, melyen máig gyakorlatiasan oldja meg azt a kénlést, oly egysze
is impozáns 2 emeletes kaszinói épületünk 1817-ben rűen éri el a kitűzött czélt, hogy ez uj találmányt
fölépült. Ez épület azonban csak két .éven át álolt melegen ajánljuk az érdekelt közönségnek kiváló
fenn, mert 1849-ben az orosz dúlás folytán ez is el ügyeimébe.
pusztult. Mivel a kaszinó képtelen volt egykori díszes
Az uj lócsukló-védőt, melyre több államban
hajlékát a romokból kiemelni, ugy n telket, mint a nyert tulajdonosa szabadalmat, a következőkben is
rommá lett épületet a városnak adta át oly feltétellel, mertetjük :
miszerint ez felépítvén az épületet, adjon abból neki
A lócsukló-védő alakja, megfelel a köröm- és
állandó használatúi, olcsó házbér mellett, öt termel, patkó alakjának, nagyságra valamivel nagyobb, mint
így birt kényelmes otthoni kaszinói egyesületünk mind egy patkó '/, része; áll kél részből: betét- és kidoma mai napig.
borodásból.
Azonban mi tehetségünkhöz képest előre törő
A belét szélessége 12 mm. mini egy patkóé,
népség lévén; mindamellett, hogy ezen kaszinói vastagsága 2 mm., mely a végeknél szabályosan vé
épület, vendéglő és szállodával volt egybekötve, mind konyodik, anyaga vászonba telitetl kanosuk. E belét
amellett, hogy ezen kívül is volt >Korona*, • Magyar vastagsága nem altcráltatja a lovat, egyenes állásában
király* meg • Fekete sas* vendéglők és más kisebb ily s mert vászonnal telilctt kanosukból készült, elég
nemű középületünk; azt akarjuk, hogy legyen nagyobb erős és tartós. A kidoinborodás, mely a végeknél sza
szabású és nagyobb igényeket is kielégítő ily köz bályosan növekedik, középen éri el a legnagyobb
épületünk. Ezért lett hajléktalanná kaszinónk s ezért
•) Glidikilzöaiégllnket kétiézklvUl érdekelni fogja a
vált szükségeséé, hogy az neki való épületről gondos pátens által birtoiliott találmány; ngyanaiért a .Magyar Siakodjék. De majd erről az építkezés idején fogok mftjd badslml HIrlap"' nyomán égési terjedelmében kálóijuk annak
- leiratát. - •
*
8ietk.
bővebben-irni. •
dumborodását. Puha gummibói készül, átmérője
18 mm., halai és vérlovak számára valóknál 12 mm.
E lócsuklú-védo előnyei messze túlszárnyalják
az eddigi hasonló czelu találmányokat, ugy az anyag
megvala-zlasaban és formában, valamint kötmyá
használhatóságánál fogva. 1 Jeté te kiválóan tartós, kidomborodása ruganyos, puha gumimból készül, s míg
amaz tarlos-ága mellett a ló egyenes állását nem
rontja meg, ez lehetetlenné teszi, hogy a ló patkó
jával lábát megsértse, vagy kiverje. E tekintetben,
tigyelemniel van a hatás és vérlovakra, a melyeknél
kisebb kidomborodás is elégséges és czélra vezető.
Formáját, illetőleg alkalmazkodik a körömhöz
és mert kidomborodása^j^szükségnek megfelelően,
nem nagy és alig észreveneTO-ennélfogva nem képez
szépséghibát.
Minden eddigi enemü találmány alkalmazha
tósága nehézkes volt, mert mindannyinál, különösen
megkivántalott a patkoló kézi ügyessége és ennek
ügyességétől függött azután, hogy érhetünk-e el vele
sikert? A bemutatott védőnél semminemű nehézség
sem merül fel, mert az -tökéletesen megfelel a pat
kónak, illetőleg a körömnek, a belét vékonysága és
a szabályos kidomborodás ruganyosságánál fogva
követi a köröm formáját, mindenféle körömre a leg
egyszerűbb kovács is a siker teljes biztositékával
fölverheti; egyaránt használható e védő ugy az első,
mint a hátulsó, ugy a jobb, mint a bal lábra,' inig az
eddigi hasonczélu találmányok legtöbbjénél még a
forma csinossága is a kovácsoló kézi ügyességétől
fügött és ezt is mint külön munkát, meg kellett
űzetni, mi a találmány alkalmazását drágává tette.
Jórészt ez volt egyik oka annak, hogy közhasználatúvá
az eddigi védők nem váltak A bemutatott védőnél
ez az eset is ki van zárva.
Épen e körülmény vezethette a lótartó közön
séget arra, hogy megmaradjon a régi >kapcza« alkal
mazása mellett Aki ismeri a lovat, tudja, hogy a
kapczának alkalmazása mily hátrányos. Nemcsak el
rútítja a ló lábát, hanem meg is rontja azt Meg
rontja azáltal, hogy a csuklót melegen tartja és megizzasztja, ami könnyen lábvastagságot von maga után.
Uány lónál következett ez be anélkül, hogy a tulaj
donos tudná, hogy mindennek a kapcza az oka.
amelyet |»edig lova lábának védelmezésére használt!
De ha ez nem is következett be mindig, mit az idő
járás mérsékelt melegének köszönhetett, a kapcza
gyakori alkalmazásánál nem maradhatott el az, hogy
a kötés nyomot hagyott a lábon, a kötés alatt var
támadt és elpusztult a szőr.
A Fábry-féle védőnél mindez és ezekhez hasonló
esetek, melyek különösen akkor sújtják érzékenyen a
tulajdonost, ha lova eladásra kerül, teljesen ki vannak
zárva. Senki sincs biztosítva az ellen, hogy a ló lábát
kiverje, mert megijedés egyenetlen talajon, megcsú
szás, rósz* kilépés és száz más ok folytán az bekövetkezhetik. Az ismertetett védő biztosítja a lovat
ily eshetőség ellenében is.
De nemcsak az értékesithetés, hanem a ló hasz
nálhatósága sem lehel közönyös a gazdaközönségre
nézve. E lócsukló-védővel a kivert lábú ló is hasz
nálható, mert míg újabb sértés ellenében} megvédi
a kidomborodás, másrészt ennek puha-ága folytán a
seb .szépen beheged, meg is gyógyul a nélkül, hogy
a lovat a munkából ki kellene venni
Mindezen előnyök biztosítják az uj találmány
életképességét, amelyet melegen ajánlunk a vállal
kozóknak ügyeimébe. A találmány, értékesítésével a
l’ompéry (Benedek L. és Társa) szab, irodája, Buda
pest, Kerepesi ul 44. sz. van megbízva, mely minden
ez érdemben történendő tudakozódás- és ajánlatokra
szívesen szolgái fölvilágositással.
Hirek és különfélék.
A Szontagh-ünnepély. Balassa-Gyarmat város
közönségének írásbeli meghívását Szontagh Pál v. b.
I. t.. főrendiházi tag úr ő nmlga. mint a város dísz
polgára. e lr» 28-án kelt válasz-iratában szívesen el
fogadván. az ünnepély a már jelzett időben: 1895. év
január 6-ik napján (vizkeroszti vasárnapon) a követ
kező sorrenddel fog megtartatni: 1. Délelőtt ti órakor
díszközgyűlés a városház tanácstermében, hol a ki
tüntetett férliunnk a városbiró rövid beszéde kapcsán
fog a díszpolgári oklevél átnytylutni. 2. Közebéd a
Balassa-ven légió emeleti termében déli 1 órakor. A
közgyűlésre u képviselőtestület tagjain kívül a város
minden lisztes polgárát szívesen látják. A közebédre
pedig mindazok, kik abban résztvenni óhajtanak, szíves
kedjenek magukat a Hummer Ferencz vár. aljegyzőnél
letett ivén előjcgyeztvlni.
Az aszód—balassa-gyarmat—losonczi h. ó. v.
munkálatain ik megkezdéséről a megyei lapokban több
hir jelent meg. Bármily örvendetes volna ezek alapos
volta, sajnos, nem igen valószínű, hogy tényeken alapul
janak. A vasutak engedély ezésérül szóló 1885, évi 40003.
sz. közmunka- és közlekedési ministeri rendelet 9. §-a
értelmében ugyanis .mig az építési engedély meg
nem adatott, úgyszintén mig (a kisnjátitásról szóló)
1881. XLI. t.-cz határozmányainak elég nem
tétetett, a vasút kivitelét megkezdeni nem szabad. ’
Az engedély pedig még nem lehet megadva, mert az
1880. XXXI. t.-cz. 1, §. 2. bekezdése értelmében ,a
törvényhozásnak marad /entartva oly vasutak
engedélyezése, melyek két vasútvonal összeköt
tetésére szolgálnak’; vasutunkkal pedig a törvény
hozás tudvalevőleg még nem foglalkozott. Így tehát
vagy tévesek azok a hírek, vagy senkivel szemben jogot
meg nem állapitó tilos cselekmények. Elvárjuk az enge
délyesektől, hogy működésüket ne kezdjék tilos cselek
ményekkel, se pedig ne engedjenek' vállalatuk felöl téves
híreket lábra kapui.
�1894. deczember 30.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
5
A Vörös kereszt-egylot felruházó ünnepe. A Balas József, 10. Schtuiedl Samu, 17. Schlcisinger Scitoiízky János 10 frt, Kray István ét Streisinger Albert
Vőtős kereszt-egylet nógrádtuegjei választmányának helyi Károly, |8. Karlik János, 19. Szilágyi Mór, 20. Berezeller 5—5 írtjával. Eltér faié és Kohn Mór ée'fiai 3 ftUil.
,-rgelyző bizottsága múlt vasárnap délután 3 órakor Vilmos örökösök, 21. Dumán testvérek, 22, Kauitz Ödön, Tihanyi Ferencz, Hálás Barna és Berczell Lipót 2—2 írt,
tartotta meg Balassa-Gyarmat kórháza termében a sze 23. Kőim Mór és liai, 24. id. Farkas Ferencz.
Fi'iglstock Gyula, L'sellágh Gyula, Borbély, Erdős Márk,
Weisz Ármin, Weisz Karolina, Kecskeméthy Géza,
gény iskolás gyermekeit felruházó ünnepét. Az tgyht
Jubileum. S.-Tarjánban ismét lesz jubileum. A
részéről jelen voltak: Elheniczkv Flóriáné, Elfér Edéiié, jeles féitiak eme Kaliforniájában most már a városi főÚjhelyi Boldizsár, Petróczy Zoltá'i. Jakobovics József,
Hudeez Zsiguiondué, Fölkel M.uiska, llacser Margit ür- jigyzure, Papp Jánosra kerül a sor, aki 25 óié a'falu, br. Buttler Frigyes, Bcnde Gyula, Zeke Kálmán, Okolihölgyek, Reményi Károly és Fölkel Károly. Hitfelekezet- később pedig egy nagy város pennája. Azt lehel mondani, csanyi János, Baintner Ottó, dr. Hermann Károly,
Baloghy Dezső, Darvti Árminné, Streiúnger Mór. Himmler
kulömbség nélkül 41 tiú és leánygyermek részesült fel hogy Papp János a város bölcsőjétől fogva mostani
ruházásban. Alkalmi beszédet mondott Keményt Káruly, kifejlődéséig hű munkása volt S.-Tarjáimak és sok alko Bertalan, Feledi Ignácz, Klein Mózes. DeuUch Jóuef,
úgyis mint a város bírája, szivükre kötvén a felruházott táson látszanak meg az ő jó törekvésének áldásdús Streisinger Lipót, Feledi Henrik, Bárok Jakab, Perl
gyermekeknek, hogy miként, mily magaviselettel lehet nyomai. A jubileumot S.-Tarján hálás közönsége január Adolf, Dessewfly Elek, Baintner Arnold, dr. Megyery
és kell legjobban megháláltunk a szeretet adományait; havában rendezi a derék főjegyzőnek.
István, Szommer Károly, Veinbcrgrr Mór, Benedek Pinkász
végül íclhivta a gyermekeket, hogy az egylet ügybuzgó
Nagy vadászat. Gáe-on a gróf Forgách Antal és tia. Kohn Fáni, Lövi Ignáez, Weisz Mórné, Himmler
választmányi hölgyeit vele együtt éltessék. Meg kell itt birtokain e hét folyamim nagy vadakra vadásztak: Ede, Weisz Márk, Schönberger József, Rigócz Ferencz
jegyeznünk, hogy a felruházás sok körültekintést igénylő ti részletekéi még nem tudjuk.
és fia 1—1 írtjával. (Folytatjuk).
munkásságát évek óta Fölkel Károly egyleti titkár úr
Színi előadás Losoncion. F. hő 26-án a Vigadó
Az első bálnak vármegyénkben a losonczi állami
intézi, — a városi elöljáróság pedig a maga részéről fügymnasium segé’y-egylete javára rendezendő bál vau dísztermében, Hácz Budi zenekarának közreműködésére!
akkép mozdítja elő,ez emberbarát! cselekménynek minél kitűzve. Ez a bál tárgyson-játékkal egybekötve február a polgári meubáz-alap javára a losonczi önálló iparos
nagyobb mérvben való gyakorolhatását, hogy az , Újévi hó 9-én fog megtartatni. A rendezőség szerencsés volt műkedvelők által Kósza Jutka czimű eredeti népszínmű
köszönt érek megváltása cziméu közegei által eszkö Török Zoltánná urhölgyet, a polgármester kedves nejét a<latott elő a közönség teljes megelégedésére. Az előadás
zölteti a gyűjtést és szolgáltatja át az összegeket a bálanyául megnyerni. — Balassa-Gyarmaton még eddig után oly nagy kedv
lelkesedés kerekedett, hogy a
Vörös kereszt-egylet pénztárába. E gyűjtés eredménye semmiféle bálmozgalmat nem tett az ifjúság.
közönség teljes számban ott maradt továbbra is s tánczrovatunk más helyén olvasható.
Nagy plakátok hirdetik B.-Gyarmaton is a Lo- mulatságot rögtönözött, mely reggelig tartott.
Eljegyzés. Kolener Adolf gyógyszerész deczember sonezon keletkezett uj lap, a .Losonczi HIrlap'’ meg
Egy lengyel festő időzik most városunkban. Neve
25-én eljegyezte Kolener Margit kisasszonyt, Kolener jelenését. Veres plakátok, ökölnyi betűkkel! Természe
Butkiewitz Tódor, lengyel s apja ezred-s volt 1831-ben,
Adolf, jó-]iataki nagybirtokos kedves leányát. — Gosz- tesen, meglehetős feltűnést keltenek. A lap második Gelgud lengyel tábornok alatt. A fiú már gyermekkorá
tonyi Aladár ministeri fogalmazó jegyet váltott Ameliu száma is megjelent, tartalma elég változatos, ép ezért ban rendkii üli festői talentumot árult el, de pályáját derék
Elza báró kisasszonynyal, néhai Beniczky Gyula uno talán nincs is szükség ezekre az óriási plakátumokra. ben ketté szakította az 1863-iki lengyel forradalom. Meg
kájával.
Az tyévi üdvözlések megváltását illetőleg sebesülve, fogságba esett és Szibériába hureiolták. Pár hó
Társas vacsorát tartott deczember 27-én több hozzánk intézett kérdés folytán tudathatjuk, hogy az ily napi rabság után mint közlegényt besorozták az orosz
előkelő úri család egészen zárt körben a Balassa-fogadó eljárás az illető adakozót nem az úgynevezett újévi aján hadseregbe s résztvett a Kína és környéke ellen viselt
emeleti termeiben, a kedélyes vacsorán resztvettek: a dékok, vagy adományoktól menti fel, (erkölcsileg,) de háborúkban. Taskend bevételénél súlyos sebet kapott s
Scitovszky-, Fáy-, Farkas-, Melicher-, Rus/inkó- és Marssó- bevett szokás szerint csupán arra jogosit, hogy a kik ily egy évig kórházban feküdt. 12 évi katonáskodás után
családok.
'
' '. '
módon valamely jótékonyáéira önkényt adakoztak, azok mint kapitányt havi 50 rubel nyugdíjjal elbocsátották,
Balassagyarmat képviselőtestülete múlt csü a szokásos s gyakorta igen alkalmatlan újévi üdvözlése de meghagyták neki, hogy térjen át az orosz vallásra.
törtökön deczember 27-én tarlóit rendkívüli közgyű ket mellőzhetik.
Odesszában telepedett le s a festőművészeinek élt De
lésén tárgyalták a város ItMl.OtM) frtos eonversiomilis
Névváltoztatás. Kiskorú Grossmann Miksa losonczi már pár hónap múlva megkapta az ukázt, hogy azonnal
kölcsönügyét; három tekintélyes magyar pénzintézet illetőségű, ugyanottani lakos vezetéknevét: „Hevesi"-™ térjen át az orosz bitre, különben nyugdiját megvonják
és kikergetik Oroszországból. Ó megmaradt lengyelnek s
lőtt c részben eléggé kedvező ajánlatot: a Magyar változtatta át.
Jelzálog Hitelbank ; a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank,
A balassa-gyarmatl ügyvédi kamara köréből. azért el kellett hagynia az or.-zágot. Egy ideig Krakóban
s a Pe.-li Hazai Első Taknéekpénzlár: a képviselőtes A balassa-gyannati ügyvédi kamara választmánya köz élt, majd Budapesten s most ide jött, szegényen s sze
tület azonban végleges határozatot ezúttal sem hozott, li Írré teszi, hogy Keszler Lipót dr. ügyvédet, Losoncz retne dolgozni, csak akadna munkája. Fest arczképeket,
de azon reményben, hogy egyik vagy másik pénzinté székhellyel, ügyvédi lajstromába folytatólag felvette. tájképeket, üvegre, vászonra, vagy fára. Több képe ki is
zet további kedvezménytől sem lesz idegen, felkérte és
Sikeres műtét. Dr. Bogdán Aladár cs. és kir. | van állítva Darvai Annin könyv- és papirkereskedésébeu.
megbízta Vnnriay Ignácz kir. tanácsos kcpvlest. tag eiredorvos, ki a karácsonyi szünidőt szülei körében itthon
Itteni sikerült festményei: br. von dér Becke lóháton
ural, hogy Budapesten lévén utja. ott az emlilett pénz tölti, e hó 26-án egy szegény öreges betegen: Weisz úgy, amint a királylátogatás alkalmával öltözködve volt,
intézetek. esetleg más pénzinlé'zet igazgatóságával. szó Ignáczon, — dr. lleksch József és dr. Szendrő Jenő továbbá Simonyi Dénes és Sztranyavszky Géza. Igen ol
beli utón érintkezve, iparkodjék a községre nézve le segédkezése mellett sérv-kizáródás eltávolítására irányuló csón fest, lakása: Teleky-ntcza 642. szám alatt
hető legelőnyösebb feltételeket kieszközölni. - A köz sikeres műtétet végzett. A beteg már jól érzi magát.
Baleset-e vagy emberölés ? Kékkőn f. hő 26-án
gyűlésen lön közzétéve a vágala.-i dijak megkélszen*Vármegyei Múzeumunk pártolása. Bereczky
i-stve 9 órakor Vaskor István ottani legény bement
zcse tárgyában hozott miniszteri legtöbb határozat, Bálint Núgrúd-Bcrezelrül 1 drh lőszerszúin-di-'zitinéiiyl,
Tóth Lipót tanító udvarára, állítólag azon őzéiből,
mely a helybeli mészárosoknak közbevetelt felebbezr-se 5 iiyilesuesol és egy golyót ajándékozott a Nemzeti
hogy a tanito cselédjének u szépet tegye. A tornáezon
elvetésével. n város, illetve a törvényhatóság határoza Muzeiiinnak. A 'Losoncz és vidéke- helyesen jegyzi találkozott Tóth Lipót tanítóval, ki rászólt a legényre
tát fenntartotta ; ilykép mód nyiíjlatik arra, hogy a meg. hogy: <A megyei Múzeumra is ráférne az ily és állitólau onnét kiutasította; hogy mi történt a két
polgárok adóterhei szaporítása nélkül is a vágóhíd támogatás'. Es valóban anélkül, hogy az országos, nem ciiiIht közt, azt nem tudjuk, csupán azon szomorú
jobb karba lesz helyezhető. Tárgyalta még a képviselő zeti Múzeum ellen küzdeni akarnánk, kijelentjük, hogy tényt hallottuk, hogy a legény az ulczilra ment, a
testület a Szelestény és Balassagyarmat közt eső kür- czéllé Vesztett eljárás, midőn hasonló megyei leleteket ' tanító pedig rá vagy utána lőtt s a legény fején ta
löspalaki Ilid fenntartási kérdését is: alispán úr ti nem ti varmegyei, de a nemzeti Múzeumba küldenek, ; lálva a India bukott. Ugy halljuk, hiegy most Vaskor
jár. főszolgabíró úrral e tárgyban korábban hozott s Hiszen, ha országos érdekű valamely tárgy, a nemzeti | István eszméletlenül, élet-halál közt fekszik.
a város képv. test, által fclcbbezell határozatát meg Múzeum könnyű szerrel, csere, vagy vétel utján a mi
UJ adóhivatal A szécsényiek egy régi óhajtása
semmisítvén. itjnbbi szabályszerű eljáró.* során .a kép Múzeumunktól bármikor megszerezheti azt. lévén fel fog teljesedni, nmennyilien. mint értesülünk az onnan
viselőtestület kimondotta, hogy a kérdéses lúd fenn ügyeleti joga is a vidéki .Múzeumok felett. Kérjük te még í872-ik éviién elvitt kir. ■adóhivatalt ”I895-ík év
tartását ti község terhére at nem veheti, mert az nem hát megyei hölgyeink és lírainkat, hogy első sorban elején újra felállítják.
köt össze a két község között rendes közlekedési utal, szíveskedjenek pártolni n sajátunkat.
Pályázat. A Smidt Ödön nyugdíjaztatása folytán
lévén a törvényhatósági útból kiágazó vicinális iil az
Körjegyzöválasztás Vcrőczén, — tegnap, lapunk megüresedett Szécsényi járásbirói állásra (tizétől 1600
vigynevezell depot-koresiim fele; azt a
tagosítás zártakor jött távirat szerint Hanzély Márton főszolga- 1 frt, lakpénz 250 frt) pályázat van hjrdetve. A pályázati
alkalmával is csak két öl szélességben kihasított, te bíró elnöklete alatt Drappá Mihály eddigi pi-liczi kör kérvények Kray István b.-gyannati kir. törvényszéki
hát csak dűlő utal pedig rövidítés s igy nagyobb ké jegyző közfelkiáltással választatott meg körjegyzőnek. elnökhöz január 4-ig adandók be.
nyelem szempontjából csupán a szelestényiek. s a
Az újévi köszöntések megváltási iveire a követ
hidontiili rétbirlokosok használják: tehát a fenntartási keze hölgyek és urak voltuk szívesek aláírni; és ugyan
Felelős szerkesztő: Horváth Danó.
•terhek is kizárólag őket illetik. Sok egyeli tárgy elin a Slütz Antal r. tanácsos ivén: Özv. Aninger Károlyné, !
Főmunkatiírs: Reményi Károly.
tézése után városidra ur a képv. test, tag tiniknek Sztranyavszky Géta, a b.-gyarmati Takarék- és hitel
boldog újévet kívánva, zárta be az év utolsó közgyű intézet részvény-társulat, a b.-gyarmati népbank, gróf
lését.
Forgách Antal 5—5 írtjával; — Vannay Ignácz, Ráth
Vadászat. Nándor-Kelecsényben br. Buttler Ervin
László, id. Farkas Ferencz, Balás József, Kauitz Ödön,
úr birtokán, melynek kiterjedése körülbelül 3000 hold,
Helíter Hichard, Schmidt Samu, dr. Feledi Ferencz,
— deczember hő 27-én már a másik nagyobb hajtó Gazdik Lajos, Freytag Hugó, Szent-Iványi Sándor,
UJONAN ÉPÍTETT
vadászat folyt le. A vadászat kedvező eredményű volt,
Irgalmas nővérek, Felsenburg Tivadar 2—2 írtjával; — j
amennyiben 39 nyúl esett terítékre. A vadászaton reszt Vilim Gyula, Vankay Géza 1*50—1'50 írtjával; Fáy
vettek: br. Von dér Becke Imre, Bernrieder László tolnai Árpád, Meiszner József, Pethő Gyula, Szilágyi Mór, özv. j
nagybirtokos, br. Buttler Ervin, br. Jeszenszky Sándor,
Kék Lászlóné, dr. liekseh József, Grünbaum Henrik, ;
Laszk.ty Gyula, Madách Ennumel, vallás- és közoktatás Benkő József, Himler Adolf, Doman Testvérek, Heisz
ügyi osztálytanácsos, Madách László belügymini- téri Sándor, Molnár János. Gansel Testvérek, Grósz Mór,
titkár, Madách Imre, Madách Pál és Veres Imre cs. és Doman József és Testvére, Frischer Ignácz, Manóssy
kir. kamarás urak. Vadászat után este ti órakor a szives Alajos, Benedek Soma, Geseheit Ármin, Bárth Ignácz,
háziúr és ennek kedves neje szül. Madách Sarolta ö Baldenwégh József, Gansel Sándor, Selmeezy Sándor,
TELEKY-UTCZA, ÖZV. BERCZELL! ÖDÖNNÉ HÁZÁB1L
méltósága a vendégeket fényes estebédde! látták el, mely Ambrózy Gyula, Fábry János, Kertész János, llummer
Mihály, Simkó Frigyes, özv. Elheniczky Flómé, Vajda (A FÖLVÉTELI MATEREM EGÉSZ NAPON ÁT
a késő érákig tartott
A vármegyei gazdasági egyesület igazgató Vilmosné, Schlesinger Károly, Schönfeld Miksa, Verebes
FŰTTET1K.)
választmánya deczember hó 28-án ülést tartott gróf Gyula, Ebenführer Lajo-, Fertsek Gyula. Liederman
Berehtold Arthur elnöklete alatt. A választmány elhatá Henrik, Weisz Károly, Guttman István, Kohn Márkus,
rozta, hogy az elnökválasztás január hó 20-án tartassak
Ehrenthal Testvérek, Ticsénszky Lajosné, özv. Magasházy
Nagyrabecsült vendégeimnek és jóakaróimnak bol
meg. Tudvalévő, hogy Scitovszky János, aki a deczember Mihályné, Pajor István 1 frt 2(i krr.tl. — Janics Endréné, j dog újévet kiván :
Karlik Jánosné. Haasenblas Károly, Hudecz Zúgmond.
12-iki közgyűlésen két szavazat kivételével elnöknek
IfL Himmler Hde, kávés és szállodás.
választatott meg, nem akarja elfogadni az elnöki tiszt dr. Bogdán Mihály, Jónás Adolf, Markovid Ödönné, dr.
séget, s az az óhajtása, hogy a régi tiszta fentartassék Gerö Mór, Hidakovicsné, Melicher Ferencznó, Nagy
a az elnöki tisztséget továbbra is gr. Gyfirky Abrahám Mihály, Cséífslvay Gézáné, Hosenfeld Sándorné, Petrovics
Nagyrabecsült megrendelőink-, valaMátyás, özv. HalTinszltyiié, Kondor József, ifj. Doman '
töltse be. A január 20-iki választás tehát ily irányban
fog megejtetni. Az igazgató-választmányi tagok megle Dávid, Schwarcz Simon, <)uittner Dávidné, Figler József mint üzletfeleinknek boldog ájévet -ki
1—1 írtjával, — Az Opitz Károly rendőrtanáesos ivén: 1 vámmk. Ehrenthal Testvérek, szállítók.
hetős számban vettek részt az ülésen. (Jtt láttuk: Baints
ner Ottó, Von dér Becke Imre, Gazdik Lajos, Fáy Albert,
Fáy Árpád. Huszár Béla, Negro Adolf, Pongrácz György,
liesztcrczebányni „Első magyar gylImUlcslcpiirló társulat” termelvénycit RoPongrácz Abrahám, Simonyi Dénes és Veres Imre urakat,
senfclfl József és Sándor rcgnlc-bérlíí exégnek a kizárólagos elárusítani jo
B.-Gyarmat virilistái. A város képviselőtestüle
tének legtöbb adófizetés cziméu jövő 1895. évre követ
got átadván, nevezetteknél kaphatók: „Millenium Élct-ellxlr“ és „Magyar
kező birtokosok lettok tagjai: I. Gróf Zichy Ferencz,
M ekerle-llkrtr. — Mindkettőnek jiisága kitűnik az által is, hogy az előbbit
2. Takarékpénztár, 3. Népbank, 4, Streisinger Lipót, 5.
Felsenburg Tivadar, (I. Rosenfeld testvérek, 7. Takarék
u mill. orsz. bizotts. kiállítási tárgyul máris elfogadta, a másodikat pedig
én hitelintézet, 8. Aninger László, 9. Baintner Ottó, 10.
? Wekerle miniszterclnUk úr exjn meggyőződvén annak eredetisége- és jóságáról,
Grünbaum Henrik, 11. Cservényük György, 12. Vannay
Ignácz, 13. Berczell Lipót, 14. Sztranyavszky Géza, 15.
BELGRÁDER SOMA
- ---- ---- - JfÖTEgME^
B.-GYARMATON,
SBS T
A
megengedte, hogy ai saját neie alatt, fcnykcpérel ellátott eredeti palackokban árába bocsáttas&Ck.
�6
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
B.- gyarmati könyvnyomda részvénytársulat
1894. deczember 30.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00683.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_12_30.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1894-12-30
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 53. szám (1894. deczember 30.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c717e04e9c4fbfeb464dd89d4400082c.jpg
c8b813d409ae77aa29bf02c6589134b4
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/642c228ef323a939a456e554bff6e02c.pdf
6f1f50454cc2e6e55aae5ae8a2f6ece0
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1895. január 6.
1. szám.
XXIII-ik évfolyam.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP
A balassa-gyarmati könyvnyomda részvény
társaság.
(Egy kis tájékoztató.)
rintos névértékű részvényeket pár nap alatt mind
aláírták, s ma-már, hogy börzenyelven
szóljunk
ázsiója van e részvényeknek, s azok nem kaphatók,
csak alpárin felül.
A társulat megalapítói, a közgyűlés sanctiójával
tapintatosan intézkedvén a nyomda hasznos közegéről:
a „Nógrádi laipok és Honti Hiradó“-ról is, s ennek
megjelenését, sőt kifejlesztését biztosítván, ezáltal
szolgálatot tettek vármegyénk és székvárosa köz
ügyeinek, anyagi és szellemi fellendülésének is.
íme, ebben rejlik az uj részvénytársaság fon
tossága, hordereje; s bízvást tekintünk a jövő elé,
mely a vállvetett munkának gyümölcseit bizonyára
meg fogja teremni.
Múlt vasárnap alapszabályainak gondos egybe
állítása- és elfogadásával, valamint egyéb szervezési
teendők elintézésével végleg megalakult a „BalassaGyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság*.
Lapunk más helyén számol be a megalakulás
mozzanatairól; érdemes azonban e helyütt külön is
méltatnunk e vállalatot, mely kerülve a hangzatos
czimtoldásokat, bátran irodalminak is mondható,
mennyiben az alapszabályok első szakasza szerint:
,A társaság czélja a nyomdai ipart mellékágaival
együtt gyakorolni, kiadói üzletet‘folytatni és irodalmi
vállalatokat létesíteni".
;
• ■ ?.
Újévre.
Hogy a középkort az újkortól történelmileg
Újévkor a múlt óv eseményei felujulnak emlékeze
Amerika felfedezése választja el, így tanítják az tünk világában s mintegy ujluSl átélni látszunk azt a jót,
iskolában; mi azonban helyesebbnek Ítélnék e világ vagy nem jót, a mit sorsunk intézője annak lefolyása alatt
epochát a könyvnyomtatás feltalálásától számítani; ránk mért. Vannak emberek, a kikre csak jót? örömet
mert hogy a könyvek terjedése keltett minden vállal hozott uz elmúlt esztendő, de sokkal többen vannak, a
kik sok bajt, megpróbáltatást kényszerültek viselni annak
kozás iránt hihetetlenül nagyobb lendületet az em
lefolyása alatt s most fájó értelmek között vesznek tőle
berekben, semmint volt annak előtte, — ezt úgy búcsút. A boldog újabb boldogságot, a szenvedő szenve
hiszem, mindenki beismerheti.
désének enyhülését várja az újévtől. Mily jó, hogy az
Különben e közigazságot, miről már kötetszámra embernek remélni lehet, remélni szabad, é nélkül becsét
Írtak a tudósok, itt csak jelezni kívántuk; valamint veszítené ránk nézve az élet. Az újév legalkalmasabb idő
pont reménységünk felújítására és ez erőt ad az embernek
rámutatni azon másik igazságra is, hogy valamely
a további küzdelemre.
város fejlődése, kultúrájában mindenütt és mindenkor
Azonban tóved és csalódik az olyan ember, a ki
lényeges haladást képezett, ha ott könyvnyomda túlsókat remél az újévtől. Az a szerencsés ember, aki a
múltban szeneit tapasztalatait önjavára tudja értékesíteni
működött!
Persze, sok függ attól, hogy mikóp működött a jövendő napjaiban. Az a szerencsés ember, aki kellő
óvatossággal lép az uj esztendőbe és nem teszi elbizakovagy működik e nyomda, van-e erélyes szakvezető
■dotti » .nvltbta tapa’.ita'.i.
a.re, sem csüggedtté az
sége, van-e képviselete s külön orgánuma is?
átélt szerencsétlenség és csapás. Tapasztalata kalauzolja
Minden méltányos és igazságos embernek be az ilyen embert az élet utóin, mely előrelátóvá teszi öt.
kell azt ismerni, hogy néhai Kik László nagy és halad bátran, nem bizik az esélyekbe, életének sorsát
hasznos szolgálatot^ tett Balassa-Gyarmat városának, nem bizza véletlenre, hanem gondolkozik és megfontolva
cselekszik.
midőn ezelőtt mintegy 40 évvel itt megalapította
Napjainkban terhes az élet, gondot ad és szorgalmat
az első nyomdát és azt hosszú évtizedeken át sokszor feltételez a tisztességes megélhetés. Az olyan embert, aki
áldozattal fentartolta; mert bizonyos az is, hogy tétlenül nézi a mások iparkodását, elsodorja az előrelövoltak idők, s ezek főleg az úgynevezett Bach-kor- rekvők árja. Ma a munka, tisztességes munka, a helyes
szak dermesztő évei, midőn a máskülönben tisztes alapon nyugvó számítás, a takarékosság és az ehhez hasonló
kellékek biztosítják megélhetésünket. Téved és csalódik,
séges hasznot hozó könyvnyomtatás áldozat-, súlyos
aki eldorádói életet keres ma, mikor érdemre adják a
gond- ős felelősséggel járt, s ezt a mi boldog em keresményt, mikor a szorgalom és tisztességes magaviselet
lékezetű „Laczi bácsink* hazafias bátorsággal .végig várhat jutalmat és méltánylást.
Mily sokan vannak, akik panaszkodnak az élet terhes
csinálta*.
A polgártársak tisztelete és közbizalma volt volta felett, de nem akarják belátni, hogy munka nélkül
élni nem lehet, hogy tisztességes magaviselet, a tisztakeérte az ő legszebb jutalma.
züség ma nem pélkülőzlietők, ha r. társadalom becsültcA politikai alkotmány visszaállítása után más tését kivívni, állásunkat biztosítani, felebbvalóink elisme
irányban, de ismét nyílt, hazafias, szép missiója a rését kiérdemelni akarjuk.
Tény az, hogy az emberek között sokan vannak
sajtónak, s az öregbedő nyomdász értjük Iraczi
bácsit, csaknem véglehelletéig megfelelt annak is; olyanok, akik keserű emlékekkel gondolnak az 1894-ik
év lefolyására, mert annak iiapjaibaií kevés örömet, de
midőn pedig két év előtt örökre behunyta a szemeit, annál több szomorúságot kellett megérniük. Talán szeret
özvegye és már önállóvá lett leány-gyermekei, mint teik sora ritkult meg az enyészet angyalának hívására ez
örökösök tisztelték meg atyjuk nevét azáltal, hogy évben s a veszteség okozta sebek gyógyulásán állapotban
a könyvnyomda-üzletet fentartották, sőt gyarapították is. sajognak ma is? Meglehet, hogy a mostoha sors anyagi
De mert nőknek, ha még oly kiváló jeles kép károsodást mért reájok s ez által összes keresményüket
vesztették el, feltámasztva bctinök a jövő iránt való két
viselőjük van is, mint a Szécsényben lakó Iluszinkó séget is?!
Antal úr, bajos az ily üzlet vitele, ugyanazért czélHa ilyen körülmények között az események okát
szerü Tolt, hogy midőn akadt életrevaló vállalkozó, behatóan vizsgáljuk, azon meggyőződésre keli jutnunk,
hogy a természetnek vannak örök törvényei, melyeket az
eladják az üzlete).
Jó eszme volt az is, hogy egyes vállalkozó emberi véges erőnek sem az évek napjainak nincs hatal
mában megakadályozni, Azt tapasztaljuk, hogy vannak
hiányában társulatot alakítottak e czélra; hogy pedig
események, melyeket saját vigyázatlanságunk által magunk
a társulat-alakítás igen könnyen és gyorsan ment, idézünk elő s ha káros következményeit látjuk, okoljuk
ez a legczáfolhatlanabb jele és bizonyítéka annak, a gondviselés mostohaságát, vagy más embernek velünk
hogy városunk értelmisége szükségéi érezte egy szemben követett eljárásban véljük szerencsétlenségünk
jól felszerelt, jól működő könyvnyomdának az ipar, okát feltalálni s a miatt békétlenkedünk a gondviseléssel
szemben, vagy gyanúsítással illetünk olyan embereket,
kereskedelem, földmivelés s az átalános kultúra szem
akik, ha nem használnak, de nem is ártanak nekünk.
pontjából.
Valóban az ujesztendő legalkalmasabb időpont arra
Ez teszi érthetővé, hogy a kibocsátott százfo nézve, hogv visszatekintsünk a lefolyt évre és egész múl
Lapunk mai száma 6 oldal terjedőim ú.
túnkra, hogy számot vessünk magunkkal s netaláni hibá
inkat elhagyva, jövőben igyekezzünk gyakorolni a tzorgalmát, takarékosságot, mert csak igy remélhetjük, hogy u
ujesztendő elhozza ránk a boldogulás napjait
Azonban hiábavalónak bizonyul a legnagyobb dor
gálom is, hu megvonja tőlünk áldását az isteni gondrisalés, kell tehát, hogy istennel kezdjük és végezzük mun
káinkat, mert sokkal gyarlóbb az emberi erő és akarat
mintsem eredményhez tudna jutni a gogdviseléa aagitaége
nélkül, melynek hatalmában áll egész élOánk íotyisa alatt
szerzett javainkat néhány perez alatt hamuvá változatai.
Vajba az isteni gondviselés áldásdússá tenné ránk
nézve az 1895-ik esztendőt hogy az elemi csapásoktól
sújtott népünk verejtékez munkája bő gyümölcsöződéi jutal
maztatnék meg ez esztendő lefolyása alatt!
A .Balassa-gyarmati könyvnyomda részvény
társaság* alakuló közgyűlését 1894. éri deczember hó
30-án d. e. 10 órakor tartotta meg Balassa-Gyarmaton a
városháza tanácstermében a részvényesek nagy érdeklődése
mellett. Jelen voltak egy-kettő kivételével az összes rész
vényesek, kik a gyűlés vezetésére elnökül közfelkiáltással
Nagy kánt a tudományos akadémia tagját kérték fel, a
jegyzőkönyv vezetésére pedig Révész Dezső dr-t Az elnök
meleg szavakkal megköszönvén a bizalmat, a jelenlevők
rokonszenves ovácziója kíséretében foglalta el az elnöki
széket. A gyűlés kezdetét a határozatképesség megállapí
tása foglalta el, mely czélból Reményi Károly elnöklete
alatt Kanitz Ödön és Darvai Ármin részvényesekből áflő
hármas bizottság küldetett ki, mely működését befejezvén
bejelentette, hogy a gyűlésen 160 drb részvénytől 144
részvény, tehát 28,800 korona alaptőke képviseletében 27
részvényes van jelen. Ezután constatáltatván még, hogy
a 160 részvény aláírás és befizetés által teljesen biztosiba
van, megállapittatott a gyűlés határozatképessége, — a
mi után a tárgy sorozatban felvett tárgyakat tette a köz
gyűlés tanácskozás tárgyává. — Első. sorban az alapsza
bályok állapíttattak meg, követte azonnal az ennek alap
ján szükségessé vált választások megejtése. A társaság el
nökévé a közgyűlés egyhangúlag közfelkiáltással Nagy Irán
történettudóst, alelnökkó Sztranyarszky Géza közjegyzőt,
az igazgatóság tagjaivá: Baintner Ottó földbirtokost, Cservenyák György gyógyszerészt, Fáy Árpád földbirtokost,
Feledi Ignácz kereskedőt, Kanitz Ödön gyógyszerészt,
Iluszinkó Antal földbirtokost, Szontagh Antal dr. főispáni
titkárt és Vannay Ignácz ügyvéd kir. tanácsost, a fel
ügyelő bizottság tagjaivá: Hummer Mihály kereskedőt,
Molnár István megyei kiadót, Pollatsek Rezső kereskedői,
Sándor Móricz népbanki főkönyvelőt és Streisingev Al
bert földbirtokost; jogtanácsossá Révész Dezső dr. ügyvédet
választotta meg.
Vannay Ignácz bejelentette ezután, hogy a nyomdát
özv. Kék Liszlónétól 20,00.) koronáért megvették, azt át is
vették, azonban a szerződés Írásban még megköthető nem
volt. Ez helyeslóleg tudomásul vétetvén, a szerződés Írásba
foglalását a közgyűlés az igazgatóságra bízta.
A nyomda és kiadói hivatal és lapszerkesztőség 1895.
évi költségvetését következőkép állapította meg a közgyűlés.
A nyomda tudorának Darula Arnoldnak 1200 korona évi
fizetés 400 korona lakbér, — a lakás természetben is kiszol
gáltatható, — a kiadói hivatal részére 400 korona, könyvelő
és pénztárnok 300 korona, a lap főszerkesztőjének 600 ko
rona, a lap segédszerkesztője, illetve két munkatársnak
összesen 500 korona, levelezők- és tudósítóknak 800 korona,
összesen: 3300 korona.
A közgyűlés még egy lapbizottságot is szervezett,
mely a következő tagokból áll: Nagy Iván, Sztranyarszky
Géza, Horváth Danó, Révész Dezső dr, Reményi Károly,
Vannay Ignácz, dr Feledi Ferencz, Szilágyi Mór és Dar
vai Ármin. — A gyűlés tárgyai ezekkel kimerittetvén,
Vannay Ignácz lelkes szavakban mond a közgyűlés nevé
ben köszönetét Nagy Ivánnak az elnökség elfogadásáért
és a gyűlés tapintatos Ogybuzgó vezetéséért — Nagy
Iván megható szavakkal köszönte meg a ragaszkodást és
indítványára a közgyűlés ügybuzgó fáradozásukért köszö
netét szavazott még Vannay Ignácznak és dr. Révész
Dezsőnek. Az ősz tudós elnök szerénysége ilykép megnyugtattatván, a gyűlést a tagok szűnni nem akaró éljenzése
közepette bezárta.
�2
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
Weberle bOnlajstroma.
Népszerű kormányunk bukásán — az aulával szem
kon tgész bünlajstroirot állítottak Ossza.
Kezdődik a búnlajstrom ax zís szócskán, inelv régóta
beékolte magát a cs. és k. betűk köré. Ez keserű pílula
volt, mely még most is föl-fölbuzog ax ily radikális elede
lek megeméttUaére be nem reudexett k. k. gyomrok fene
kórt).
Folytatása pedig egy hosszú litánia, melynek vegyi
extraktuma a következő:
Jaasxky.
Utcxai tüntetések.
Ai aradi vértanúk szobra.
A Hentei-rxobvr koszorújának megakadályozása.
Budai honvédszobor.
Kossuth Lajos temetése.
Ab udvartartás erősukos magyarosítása.
Kossuth Ferencz körútja.
A debrecxeni czigány-demoiistráczió közbeszólá.-a.
zászlós úr odadobja zászlósúri méltóságát.
Egy tábornok végrendeletileg tiltakozik katonai difi
nél való temetése ellen.
íme néhány mutatvány a bünlajstroiuból.
Nagy és kis dolgok, a miként a térvények is rövid
és boanu, fontos és jelentéktelen paragrafusokból állanak.
De ex a sok paragrafus, mely össze van Írva együtt
és öaneritve bizonyos körökben, azt a meggyőződést kelti,
hogy itt Magyarországon ma a dualizmus ellen folyik az
aknamunka s ebből antidinasztikus áramlat (!) fog keletkezni.
Ennek a rémképnek az árnyéka fojtogatja az udvari
körök levegőjében felnőtt matadorok lélegzetvételét s en
nek a levegőnek a parfümirozása most ax egyetlen fociéi
ax ő haragos villanásu szemükben.
laisoocz, 18'J6. jan. 2.
Igax katholikus (nem ultramontán) létemre igaz hitű
lutheránus feleségemmel ait a szokást vettük fel, illetve
feleségem, hogy ö visz engem az én templomomba, én
pedig kitérem őt az ő templomába, amint azt az arra
való alkalmak bozxák magukkal. Igaz, hogy amióta ax én
templomomban ax egyház-politikai törvények ellen csinál
nak papjaink ixetlen exursiókat, oda megszűntem járni,
azonban feleségemet minduáltal elkísérem az ő templomáig,
ó-év estén be is tértem abba, álon hiszemben, hogy ai
Öreg lelkén fogja tartani az isteni-tiszteletet. Anuál inkább
námitottam erre, minthogy azt hallottam, hogy egy idő
óta rendesen minden második alkalommal végzi azt. Jó
kor értünk oda. Még a beharangozás előtt. De már is
telve volt a templom. Alig találtunk helyet. Csak ezután
szólalt meg a harang. Minek húzni azt oly soká ily iiaky
hidegben s mikor úgyis telve volt már a beharangozás
előtt a templom. A harangozás megszűntével lépett be az
ősz pap sugár, magas káplánfiával. Azonnal megrendült az
ének. Én azt iparkodtam megfigyelni, hogy ki ül a papi
szék szélére; mert axt mondta a feleségem, hogy az szo
kott szónokolni, aki a papok közül szélről űl. E szerint
a káplánon van a sor, gondolám magamban s hozzátet
tem, hogy len alkalmam hallani. egv fiókpraedikátiót.
Pedig én az öreget szerettem volna hallani. Ez szokta
ügyes rendbe sorakoztatni beszédjében az év kiválóbb ese
ményeit, s tanulságosán elmélkedni azok felett. Tehát mit
tehettem mást, minthogy a türelem köpenyébe burholtam
be magam. A fiatal szónok csakhamar megkezdte a dőlmár eléggé erős s kimagasló hangon. Első kifejezései
szokásos általánosságokban voltak tartva. Do midőn a
nagy bujdosót hozta fel, s midőn ennek példájából azt a
tárgyat tűzte ki elmélkedésül, hogy bujdosás az égre, s
midőn hatásos alkalmi példák által kezdte bizonyítgatni
TÁRCZA.
A vacsora.
Mondja még aztán valaki, hogy én nem vagyok
mostoha fia a szerencsének! . . . .
Tegnap a fekete kávénál azt mondja a hivatalbeli
czimborám: ne Ígérkezzél estére sehova, — meg vagyunk
híva disznótorra.
Kik és hóra? Kérdem ámulattal.
Én meg te — Bizseriékhez, — volt a válasz.
Lehetetlen, — mondám, — még nem tisztelegtem
nálok, — nem is vagyok bemutatva.
Az már mindegy, velem jön és vége, — maga a
háziasszony hirott meg, sőt utána tette súgva: Klapnik
Ella is ott less.
Még csodálatosabb, — tűnődtem, — bonnét tudhatja
Biueriné ő nagysága, hogy én fülig szerelmes vagyok Klap
nik Ella kisasszonyba, hiszen sohasem mondtam senkinek
és a legkisebb jellel sem árultam el titkos epedésemet.
Arra se legyen gondod, — fejező be hivatalbeli
czimborám, — bárhonnét tudja is, mí g kell jelenned, hátha
éppen Ella kisasszony óhajtásának következménye a meg
bírál, — légy itt hét órakor, majd együtt megyünk, —
szólt és ott hagyott
A háziasszony hirott.... Klapnik Ella is ott lesz,
.... talán éppen az ő óhajtás:-..............de a friss kolbász
is mustárral legkedn-nczebb eledeleim egyike..............nem
állhatok ellent fűztem elmémben a gondolatokat és esti
hét ónkor — lak, klakk, frakk, - vártam cziinborámat
■ „négres lóheréhez" czimzett kávéházban.
Nyolez ón előtt kopogtattunk nizseriék előszobáján;
még alig rolt egypár vendég.
,
Kotyogi Dani, .... mutatott be a czimborám.
A jelen voltak kezet nyújtottak, ax i-meretlenek
elmormogva neveiket is, hogy még kerésbbé ismerjem,
1895. január 6.
tárgyát; midőn felhozta a Vág folyó á’tal hajlékaikból i. biztosítva van. <--ak az a kérdés, vájjon a közrég,k
kizavart bujdosókat, majd a tikkaszt*'- bőség miatt szen el bírjak < vi--hii • • kolt-r gekm k Ir ajuk e.-o balrva-l.i. <
A -le, zeiubi r ho 13-iki lörvh. közgyük-en bue-uvedő ezereket ; majd az Olaszhvubvl b- ntkere.ó buj
dosókat; uo mar ekkor általános volt a meghatottság. Z-út e| a tani nvha'o-ag közön-cgetol a vanm-gye <>./.
tall.iti
ti-zti-lelem k tárgyút kepeZo. a föbllllivi'lesugyi
Ezentúl buzditólag kezdett szóltam. mikor azt moudá, hogy
inig Isten enged hujdo-nunk ezen földi hazánk téréin, sze miui-lr I liim o-zlalvtaiiae-o-áva kinevezett aiisjiánja;
ressük azt és iparkodjunk a nemzetet erősítő, szilárdító Lvstyánsiky Sándor, kinek a r«»r veiiyhatosagi élet len
törvényeket, intézményeket megbecsülni a Inmliui lelkese közel 26 évi vaiMie-gyei ti-ztvi-eloi pályáján -zerzeliirdés egész erejével. Természetesen ekkor tért ál a nemzeti rij-meit M.ijl.illi l-tvaii. Bar-varmegye volt főispánja ev>-ki plébános
méltatlak -/.ívből
ségi törekvések kárhuztatás.ira, el-ó sorban a lutheránus Kii’lora Janóegyházban gyűlő pánszlávisnni-r.i. De nem hagyhatta szó fakadó, -zivhez szobi szép beszedeklreli.
A kirzgyillés targy-orozalaiiak tárgyalása közben
nélkül a logicai rendnél fogva ezután azokat se, akik a
nemzetet erősíteni ezélzó most meghozott törvények ellen a v.omegye k--Z-cji es körjegyzőinek testületé tisz
a fővárosban tüntető gyűlést tartottak. Igaza volt, helye telgett a biie-iiZ'i ah-paniiál. Inegy tolinacsoloja legyen
seltem magamban. De igaza volt abban is. midőn azt a lialaprzvtnr k. melyet a lavoz.rr iránt erez. Igazi atyja volt o
mondá, hogy ezek közül kerültek ki azok, a kik a meg a körjegyzői karnak.a ki a községek pénzügyi helyzeté
halt szabadsághős felett meg nem huzatták a részvét nek számbavételt vei ugyan degmi lo-kodolt anyagi megharangját. Sióval u fiatal ember egészen kitett magáért s vlhete-r-nek javila-ar<d. Bokros leemioi közt‘|H:tfe arról
kielégített mindnyájunkat. E-zűukbeu volt az a mondat, -em feledkezett meg. h<rgy erkölcsi tekintélyeitek eimh -en i- munkáljon.
hogy : „Sast nemzenek a sasok*.
A koz.gy illés bclcjeze.se után a varmegye tisztikara
Az est többi részét többen családi körökben egymást
látogatva töltötték. Sokan azonban családjaikkal együtt a jelentkezett hllcsliti-ztelgcsre szeretett főnöke, a -zo
„Vigadóba" mentek, a hol a katonai tisztikar tréfás estét legm-iiit-cbb crlelmcbeii tisztelt barátjától. A buc.-u-zarendezett. Hogy ez nagyban sikerült, bizonyítja a követ v.ikat a varmegye főjegyzője, — Bolgár Emire intézte
kezmény, hogy táncz lelt a vége, mely reggeli 4 óráig a távozóhoz; röviden, de megható .-zavaklnin vázolván
fajdalmai, melyet ah-paiijanak lavozasa felelt ti tiszti
tartott.
Az újév napjára tehát igen sokan tánczolva jöttek kar érez.
Most következett a vála-nak iegmeghatólrb pillanata,
át. Adja Isten, hogy mindnyájunkra, már értem a gyar
matiakat, sőt az egész hazát, hogy ex év mindnyájunkra a midőn Le-tyánszky Sándor zokogásig meginduló han
gon Imc-iizik liszttarsaitol. szeretett barátaitól, születési
nézve a biztos örömnek legyen áldott éve.
A délelőtti teiuplomozás után* megindultak az újévi helyétől, almai tanyájától, ifjúi abnindjai. fcrlimiinkussága
üdvözlések. Hivatalosan üdvözöltettek a polgármester, a sziulerélol. Bizony nehezen esett a válás. Nem maradt
városi tisztikar és a tanács által; a járásbiró az ő tiszti szem szarazim a .-ziv összefai-sarorlásálól. És ezek a
kara állal, majd az itt nyugalomban élő törvényszéki el könyek igazak voltak, mert rájuk énh-mes ember után
nök szintén a járásbíróság által. Voltak, kik egyes nagy ejtettek. Beszedjeiket a tisztelgő küldöttségek díszes köérdemű férfiakat kerestek fel házaiknál. Az üdvözlések le-ti albumban nyújtották át a távozó alispánnak.
Befejezést nyert az. ünne|>éiy a várjiiegyeház. terily tárgyai legkivált Szíjgyártó Sámuel és a most beteges
melH-n a távozó ali-jian li-zteletere rendezett diszebcddel.
kedő Hódi Ede voltak.
Írásban, illetve látogató jegyek által ás kőig] s tá melyen az ősi szokáshoz híven, a legelső magyar em
bert — király 0 Felséget éltette a főispán. Az ez után
volból annyi üdvözletét kaptunk, hogy a levélkihordók.
a kik naponként háromszor jelennek meg házainknál, e következő felköszöntők egész sorozata illette az ünnekét napón át, csak egyszer voltak képesek hozzánk el peltet. s egy a jövendőbeli alispánt, u szabadelvű párt
hajdan leglevékenyébb ellenfele — Ivánka Zsigmond
jutni.
Az év különben vásárral is vette kezdetét városunk állal elimimiva.
ban, mely azonban a nagy havazás miatt a közönséges
heti vásárt sem múlta felül.
Innen-onnan.
Ij-ulysú:. január t.
(Karvxolatok.)
Az ipidy.-ág -zólyomi helyiérdekű va-ut építési
ügye mindjobban közeledik a vabisulás felé. Az. érde
keltség választmánya múlt évi deez. hó 29-én ltudnay
Béla főispán
löklrte alatt üle-t tartott, hol a nyom
jelzési munkaiatok költségeinek fedezetére 6550 frt
njánltatotl fel a jelenlévő énjckelh.-k által, s megállapiltattak azon módozatok, melyek szerint az. építési
költségek ilőtcrenithelók.
Nagyban megkönnyíti az érdekeltség helyzetét
llontváriiK-gye köztörvényliatoságáiiak 1891. évi deez.
13-án tartott közgyűlésének azon határozata, mely sze
rint kimondatott, hogy a helyiérdekű vasút kiépítését
elősegítendő: hajlandón vállalatot kilométerenként ugyan
oly arányú összeggel segélyezni, mint azt annak idején
a nana h.-gyarmati szárnyvonal kiépítésénél telte.'
Nem kis fontossággal bir e vasiitúg kérdésének
megoldásánál br. Nyáry Béla országgyűlési képviselő
önzetlen-ege. ki ezen helyiérdekű va-ut építésére vonat
kozó élőmunkái.ili engedélyei minden kedvezményre való
igény nélkül ajánlkozott az érdekeltségre átruházni.
Mindent egybevetve: nem hiányzik az.érdekeltség
nél az. áblozatkészség. a hatóságok jóakarata tamogata-a
Ivánka Zsigtnoud családi levéltárát és ereklye-gyűjte
ményét a nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Első dolgom
volt ezt megnézni. Hiúk: hontiakra az igen érdékes és
tanulságos. Szinte sajnálom, hogy nem a honti Múzeumnak
vetette meg avval alapját. Vagy íia azt hitte, hogy „Honib
ban sem lap, sem Muzeum. sem fóispáni lakás, sem pénz
ügyig izgatásig, sem gymuasium, s-*m katonaság sohi sem
lesz, úgy adta volna oda a „Nógrádi Muzeum*-nak. Ebből
láthatta volna Nógrád, mily eszközökkel vívta harczát Hont
— a közügyért, vagyis egy mandátumért. Mert Hont 10
éves legutóbbi történetét, bátran el lehetne nevezni „Egv
mandátum történetének". Ha 8-f-ben Ivánka Zsigmomi
megkapja az Ipolysági vál. kerületének mandátumát (vagy
beszéljlűik egyenesen, mert akkor sem egyes ember, sem
kerület nem számított) ha Majthényi László br. Hontm.
akkori mindenható főispánja kinevezi 84-ben Ivánkát kép
viselőnek, oh mily egészen más képe lenne most a vár
megyének.
,
A főispán természetesen még mindég Majthényi
lenne. Képvi-elő: Ivánka Zsiga. Alispán: Pongrácz Lajos,
ki még mindég minden szellemi mozgalomnak vezére lenne.
(Azóta, hogy ö elment, nincs vezér, de nincs is szükrég,
mint azelőtt; — a háziasszony is örvendett a szerencsé
nek, de csakhamar nyakon csípte a czimborámat, a mel
lékszobába vonla és gyors taglejtésekkel kisérve szapora
beszédét, magyarázott neki valamit, kinek alig jutott egy
kis érthetetlen dadogásra ideje.
A czimborám mosolygó piros arczczal ment a mel
lékszobába, de érdekes hahvány ábrázattal jött ki s
ugy vettem é-zre, — mintha az orra is megnyúlt volna
a rövid értekezés alatt.
De ex hagyján; azérí én jóhi-zemúleg élvezhettem
volna a disznótor kellemeit és titkon kedvemre „legeltet
hettem volna élvsóvár szemeimet" Ella kisasszony bájain,
ha a czimborám nem lett volna elég tapintatlan elmondani,
hogy nagy tévedés történt, mert a háziasszony nem engem
értett, midőn neki azt mondta, hogy „Danit is hozza
magával," hanem értette Dani Bélát, az ttj utbiztost. Ennek
tudatával azonban nem lehetett maradá-om. Hirtelen vér
tolulás csapott a — — könyökembe és én ajánlottam
magamat azzal a keserű tapasztalással is levőn gazdagabb,
hogy Ella kisasszony óhajtásainak tárgya’kívülem eső más
boldog halandó.................
l’-ak már azt a tapintatlanságot nem követtem volna
el, hogy a meghívás űrömétől eltelve, szokásom ellenére
lakásomra siettem és megmondtam a házigazdámnak, kinél
Ízletes polgári étkezésem volt, hogy vacsorával ne várjanak,
mert disznótorra vagyok hivatalos - Bizseriékhez, toldot
tam meg némi büszkeséggel.
Ennek az udvarias baklövésnek az lett a szomorú
következménye, hogy az akadályokba ütköző disznótorból
hazamentem, hi-leg konyhát találtain,
a>. Ízletes polgári
vacsorát elköltötték nélkülem.
No, de van vendégfogadó a városban, — majd va
csorátok ott, gondoltam és -lettem a „Nap" szálló étter
mébe. Szokatlanul sok vendég hemzsegett benn-.Étlapot kérek ......
— Fele-leges, szólt egykedvűen nx egyetlen pinezér,
— mindenünk elfogyott, — nyúlezombbal szolgálhatok
savanyú lében .................
— Inkább óhon halok, — mondám, -- még a sza
lonnával dugdosott vadas nyúlgerinczct sem tudom meg
enni, nemhogy a láhaszárát rágjam.
Haraggal ugrottam fel, — no akkor majd veszek
egy szelet szalámit a boltban és megeszem otthon reggeli
zsemlével, szóltam és indulni akartam.
Ekközhen erős csengetés hangzók a nagy teremből, a
közönség pedig felkerekedett és törte ma^át a terem felé.
A tolakodás közben gyengéd szorítást érzék balke
zemen s kellemesen suttogó hangok hozták rezgésbe fülem
dobját: várja be az előadás végét, nálam terített asztalra
talál, — a szalámira már úgyis meleg idő jár ... .
Oda pillantok, a honnét a kelb-metes suttogás jött.
C-inos liatal asszony haladt mellettem szemérmesen
le-űtőtt szemekkel.
l-merlek, gondolám — a tűzoltók majálisán tánezoltun vele
s viszonoztam a kézszoritást unnak jeléül,
hogy nincs semmi kifogásom.
Követtem őt a nagyterembe, hol valami kóbor dal
társulat „átutazóban" előadást rendezett és háta mögé
telepedve, (nem voltak számozott székek,) élveztem a
parlagi művészetet.
A kisvárosi da’e.-tély, vontatott unalmxssága mellett
sem tarthat oly soká, mint a régi vagy uj Orfeumban,
tehát sz- renc-ésen véget is ért.
Előadás végen udvariasan fel ajánlottam kíséretemet
a kissé götuböly-led menyecskének, ki azt „ha .... oly
szives lesz . . . .“ habozó kifejezés mellett fogadta el és
útközben elbeszélte, hogy a férjét ma estére várta haza,
de nem jött meg egyik vonattal sem, — aggódik is, hogy
talán baja esett,
■ csak már legalább sürgönyözött
volna -tb. stl>.
Én tehetségem szerint vigasztaltam a bús szalma
özvegyet. ki minden mondásomnál erősebben fogódzott
karomba, v-dtaképen pedig a vacsorán járt az eszem,
melynek végéről — reméltem
a csemege sem fog
hiányozni, l>5 kárpótlására a füstbe ment disznótornak.
Az idő tiz- órán túl volt, — a kis kaput nyitva
találtuk.
Ej — az a gondatlan cseléd, — boscankodék a szép
�1895. január 6.
mert lecsendusúlt azon vármegyében minden szellemi moz
galom.) Egyszóval béke honolna tt, Hont mintavármegye
lenne csak az a mandátum — Ivánkának jutott volna.
(No lám, nem is lett volna szüksége a vármegyének báró
Roazner áldásthozó, üdvös (öispáni ténykedésére. (Nem
kellett volna a beteg Honinak doktor főispán.) Ivánka
Zsigiuond adománya a nemzeti Múzeumban egy külön
kis szobát foglal el. A levéltár igen érdekes okmányokat
foglal magában, már a 13-ik századból is, de a legbecse
sebbek és a legnagyobb számmal a — 19-ik századból va
lók vannak. A legtöbbje ,A vas és a gummi ember har
czára* vonatkozik. A gummi embert nem lehetett úgy a
földhöz vágni, hogy onnét többet fel nem kelt volna.
Kard lecsúszott, golyó lepattant róla.
De lássuk a levéltárat
Nehány métermázsa el nem kelt .Honti Ellenzék*,
az egyik sarokban csupa .Ellenzéki Naptár* az ember
tűnte a 100 naptárt kiadó Kórsánál képzeli magát. Majd
néhány polezou a .Honti Állapotok* több kötete tűnik
elő, melyek mind telve vannak a vasember buzogányütézeiuek felpanaszolásával. A földön instantiák hevernek a
községi, a város, a fö-, a járás-, a törvényszéki bíró
hoz, az alispánhoz, a táblához, a rúnához, a ministerhez
és végűi a — királyhoz, csupa sérelmeket tárgyalva, a
melyek azonban nem lettek volna sérelmek, csak az a
mandátum Ivánka zsebébe került volna. Mert akkor még
most is folyna a .csendes*, folyna a .makaó* mint folyt
azelőtt, (a mely időkből számos pakli kártya szintén olt
van a családi levéltárban) midőn még avas- és gummiember nem a vármegyeház, csakis a játszó-szoba zőldasztalánál vívták dúló csatáikat. A figyelmünket leköti két
gomb. Más ember csak gyerekkorában becsüli meg a
gombot, de Ivánka Zsigának életében — bármilyen lényeg
telen nihaczikk is — nagy szerepet játszik — a gomb.
(Mindenesetre többet mint a — gond) Duka és Luka
golyói mind lukat akartak ütni Ivánka testén, de minden
koron egy-egy nadrággomb irányította másfelé a kellemet
lenkedni akaró golyóbist
Továbbá száz és száz népszínházi jegy van egy
csomóba éltévé. Eleinte Hegyi Aranka, újabban Küry
Klára felléptein van rendesen jelen. Az irományok között
van egy berlini szálloda számlája is, a hová szintén Küry
Klára kedvéért ment Ivánka, midőn Küry Berlinben szer
zett a magyar névnek dicsőséget. Van temérdek bankett
jegy és menü, mert Ivánka Zsiga a világ minden részén
megfordul. Ma Hontban van installátión, holnap Appouyit
kiséri Jászberénybe, holnapután Aradon van, a honvédszoborleleplezésnél, azután pedig ki tudja hol, messze viszi a
szél. Korát tekintve, bámulatos az, amit kibír. Megemlitem
még végül az ereklyegyüjtemény között a történelmi ne
vezetességű LukácsHírdőbeli — piszkos, rongyos inget és
egy csomó .Bolond Istók‘-ot, a melyben ö e bizonyos
ingben — lepingálva van. Ivánka Zsigmond miként a
Lukácsfürdő szennyes ingét, úgy vitte piaczra Hontmegye
— szennyesét is. De miként a Lukácsfürdőnek egy szennyes
ing miatt — temérdek anyagi kárt okozott, úgy Hontvármegye renoméját is sokára, talán örökre tönkretette. És
miért? Az ok nem volt nagyobb, mint a Lukácsfürdő
inge, Oly szennyest, az Ipolyban is ki lehetett volna szapulni, nem kellett volna a tengerbe menni kimosni.
••
A Roszner által alakított szabadelvű párt elnök
sége újév alkalmából tisztelgett — vezérüknél: Ivánka
Oszkár nemzeti párti képviselőnél.
♦ •
Lestyánszky Sándor, volt alispánnaksza
bály ellenére kiadta a vármegye közönsége, őt semmiké
pen meg nem illetett nyugdijilletékét. Az Ivánkák, Luka
és Vajdának, az őket teljes Joggal megillető nyugdijai
kat megfelebbezték a ministerhez. Mért nem felebbezték
meg a Lestyánszkynak kiadott illetékösszeget? Bizonyoasszony, — megmondtam neki, hogy csukja be az ajtót,
mégis nyitva hagyta, sőt még az ebédlőben sem oltotta
el a lámpát, — teljes világgal ég. Bizonyára elaludt.
Nevét kiáltotta azután, de felelet nem jött, — a konyha
is üres volt.
Hol lehet, — töprengő, mikor az ebédlőbe léptünk.
Itt vagyok, felelt egy mély hang.
A menyecske férje sétált le és fel az ebédlőben.
Jaj — jaj, kedves Mukikám, hát megjöttél, — ki
áltott a menyecske és férje nyakába ugrott
Megjöttem, — felelt a férj, — de te, ugy látszik,
nem igen vátrál.
Dehogy nem, édesem, — nézd csak, meg is terí
tettem számodra, ott a szarvasagancs-bestekked az asztalon,
s aztán hogy nem jöttél meg a vonattal, én sem vacsoráltam, — a dalestélyre is ott a jegyed az etazséren.
Hol is késtél ennyire, hogy Kotyogi urnák a szívességét
kellett igénybe vennem a hazajövetelnél.
Ugy történt, — világosító fel a férj, miután a szarvas
agancs evőeszköz teljes bizonyságot nyújtott arról, hogy
élete párja csakugyan várt rá, — hogy elaludtam a ku
péban, és a legközelebbi állomásról jövök kocsin, — a
cselédet meg érted küldtem.
No csakhogy itt vagy, .... nagyon köszönöm a
szívességét Kotyogi ur, — szólt kapkodva a menyecske,
igazán köszönöm ....
Én meg álltam az egész jelenet alatt, mint egy
kezdő statiszta és örültem, mikor — szóhoz jutva —
ajánlhattam magamat ép bőrrel, csak az bántott, hogy
niO't még szalámit sem vehettem többé a boltban, hanem
éhes gyomorral és üres szívvel kellett lefeküdnöm.
Kotyogi Dani oly apró részletezéssel mondta el
mindezt az éppen mcgjilent helybeli újság olvasása köz
ben a kaszinóban, hogy az Ízletes polgári vacsorát bizo
nyára Megint nélküle költötte el a házigazdája, mert
tudni való, hogy Dani a .hét órásak* osztályába tartozik
télen-nyáron a vacsorázás idejére nézve.
R.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
sin azért, mert Lüka it Vajda együtt csinálták az Iván
kákkal — a pucs-ot Majtbényi br. és Horváth Béla ellen
és mert Lestyánszky kitartott Majtbényi elvei mellett —
mindvégig, nem pediglen ezek — Majtbényi föispánságái£,
miként a többi .főispánpártiak*, kik mindég csak a föispánt követik, tisztelik, legyen az bár doktor vagy bába.
••
Korpoua szab. kir. r. t. város halad is és hátra
is van. Bakó Pista szerint kezd czivilizálódui, mert a
vasúti értekezlet alkalmából — jó ebédet adott a vendé
geknek; de azért hátra is van, mert pl. Ivánka Lászlót
úgy köszöntötto fel a városkapilány, mint orsz. képviselőt.
Pedig már 92 óta nem az. A korpouaiak biztos és elvitózbathn tudomása szerint még Tisza Kálmán a ministerelnök, Majtbényi br. a főispán és bold. Daesó Pál a kép
viselőjük.
«•
A rendőrkapitánynak pedig mindent kell tudni. Ha
a kapitány is csak ennyit tud a politikai világból, úgy
mennyire lebet ott tájékozva egy korponai — választó.
Így már értem, hogy mért a legolcsóbb kerület a —
korponai. Még nem tudja saját értékét megbecsülni. Pedig
hej de nagy urak a Haluska Jánosok, különösen ilyenkor, mi
dőn — uj választásokkal rémitgetik a képviselőket.
Fagyos szent.
Serum.
A ‘Nógrádi Lapok és Honti Hiradó* ni. év decz.
IB-iki számúban hason ezim alatt a roncsoló toroklob
újabban feltalált gyógyszerét birálgatja.
A szaklapokban minden újabb szert a legnagyobb
alapossággal bírálják meg az experimenlúlók, pro és
contra véleményeknek adván kifejezést, mi sokszor nem
is a szernek a kórra való halasára, mint inkább a
szervekre történt viselkedésére vonatkozik. Az ily meg
vitatások laikusok állal olvasva, lényegétól teljesen
eltérő módon adatnak elő, így történt valószínűleg, hogy
a ezikkiró a következőket mondja: «Már megérkezett
az orvosi lapok és folyó iratokban a lehangoló hír, hogy
annak, a ki benne van a diphteritishen, nem használ
a serum semmit*
Nem kívánok a fentihez hasonló határozott nyilat
kozatot tenni, ezt még a leghivatottabbak sem tették
eddig, mivel csak még az experimentálás stádiumában
vagyunk, de szemben ezen czikk állításával, kényszerítve
vagyok szaktudósoknak e legutóbbi orvosi lapokban
közöli észleleteit — ezen nem szaklap utján a czikk áltól
megrémített szülők megnyugtatására — felsorolni. Orv.
Hetilap 1894—50. sz. Virchow, ki eddig scepticusan
fogadta az uj gyógyszert a «Friedrich Kinderkrankenhausban* elért eddigi eredmény alapján bizalommal van
a diphlheritis serum therapiája iránt Ezen kórházban az
utóbbi időben 533 roncsoló toroklob esetet kézídtek és
pedig 303 betegei sorúmmal, 230 beteget serum nélkül,
a serummal kezeltek között az elhalálozás 132*/O, míg
a serum nélkül gyógykezeltek közül 47’8“|0 halt meg.
Kunczen 25 esetben használta a serumot, 22 gyó
gyult, tehát a halálozás csak 12%.
Hagcr 25 esetet közöl, melyek közül csak egy
halt meg.
Igaz, hogy ezen szép eredmények ellenében Mules
(Láncét 1891. decz. 8.) kedvezőtlen eredményt mutat
ki magángyakorlatában a legutóbbi időben észlelt 4
esetről tesz említést, mind jó módú családoknál fordult
elő*a hol a külső körülmények hasonlók voltak, az
ápolás pedig nagyon gondos, ezen 4 esetből kettőt se
rummal. kettőt serum nélkül gyógykezelt A serum nélkül
kezelt betegek közül az egyik felgyógyult, a másik 9 hét
múlva hüdés folytán halt el, inig a másik kettő serum al
kalmazása mellett is meghalt.
Végül nem mulaszthatom el ezúttal városunkban
előfordult esetek fölötti észleleteinket elősorolni.
Rövid 4: hét alatt 4 eset fordult elő, mindannyi
serummal gyógykezellelett. 3 alig néhány nap múlva tel
jesen felgyógyult, egy gyógykezelés alatt áll, javulást
mutat. Az előbb jelzett három között az egyik saját
gyermekem volt az észlelés tárgya, folyó hó 9-én dél
előtt Ili hónapos fiúgyermekemet lázas és igen bágyadt
nak találtam, midőn torkát megvizsgáltam, mindkét
tonzillái (mnndolai diphthoritikus lepedőkkel voltak be
vonva, melyek a roncsoló toroklob határozott tünetei,
erre dr. Márer és dr. Bnyer kollégáimat gyermekemhez
kérettem, kik hasonlón roncsoló toroklob esetéi constalálták. Azonnal serum-befeeskendezést eszközöltünk,
melynek folytán a láz reggelre alább szállott, a diphleritikus álhártyák tömörüllek, a délutáni órákban ezen
álhártyák alapjukból kezdtek leváltani, negyed napra
a torka teljesen megtisztult.
Összehasonlítva n serum hatását a régi kezelése
inkkel á kór lefolyását illetőleg egész határozottan ál
líthatjuk. hogy a serum a kór tovaterjedésében
gátként áll. Fődolog az, hogy a megbetegülés rögtön
felismertessék, s kezeltessék, mert "hisz maga a serum
feltalálója Behring is ettől teszi az eredményt függővé.
Szécsény, 1891. deczember 20.
(
Dr. Kardos Sándor,
Síécsény mczórároi orvoia.
Gazdászat.
lA (ima *<úlóre>szó-alteté> legciéltitröbb módja.)
A sima vesszővel való szőlőtelepítés ideje itt lévén,
czélszerünek tartom leírni azon módot, mely szerint a
sima vessző elültetése legsikeresebben eszközölhető.
A sima vessző ültetésnél n fődolog, hogy n talaj
kellően elő legyen készítve, mi szőlő alá még eddig
nem használt talajnál igen mély szántás, régi szőlő
talajnál pedig forgatás, rigolozás által történik. A rigo
lozás szóló utó IX)—80 cihtr. mélységre történhetik,
3
tekinletlel'félen lenőftizeléSéti a talaj'níinőségére és
fekvésére.
Ijiza talajnál a rigolozás sekélyebb, kötöttnél
mélyebb lehet; jó meleg expositióban mélyebben, hi
degebb helyen sekélyebben kell a talajt megforgatni.
A forgatás utáni évben, hacsak lehet, ne ültessünk
vesszői n talajba; mert a felhozott talaj még éretlen,
táplálásra nem alkalmas, vagy ha épen be akarjuk
ültetni, ugy czélszerfl a vesszőt trágya és agyaghig
oldalával beiszapolni, beöntözni, hogy első évben kellő
táplálékot nyerhessen addig is, mig a talaj megérik a
levegőn s táplálni lesz képes a növést. Ix.-gjobb azon
ban a forgatott talajt jól megtrágyázva kapás növénynyel
pl. burgonya, babbal beültetni, s csak a második évben
imsználni szőlővessző ültetés alá, s akkor is ha csak
tehetjük, az iszapolást el ne mulasszuk.
A második fő kellék, hogy jó sima vesszőkről
még az ültetést megelőző őszszel gondoskodjunk.
Ha van magunknak elég és jó vesszőnk az ültetni
szándékozott fajból, szedjük még a fagyok előtt s ver
meljük be fagymentes helyen a földbe.
Ha magunknak nincs a kívánt fajból vesszőnk,
rendeljük meg még az őszszel valami megbízható szőlő
iskolából.
Tavaszszal a veremből kiszedett vagy érkezett
vesszőket 3—4 napig vízbe állítva, azután messük
vissza vastag vagyis alsó végén, a legközelebbi rügy
alatt. Az igy elkészített szőlővessző, vagy előgyökereztelésre, vagy pedig azonnali ültetésre használtatik. A
területen a sorokat délnek kijelöljük. A sorok és tőkék
távolsága 1 in. O-ben jelöltetnek ki.
fis most jön a fődolog! A sorok északról délre
vonulnak; de a gyökér-ágyak, a sorok közé a bokhát
alá kerülnek, és pedig az egyes tőkéktől délnyugatra
4 5 foknyi hegyes szög alatt. E ezéira ha fúróval rakjuk
a vesszőt. a fúró nem függélyesen szúrutik a földbe, ha
nem ferdén és pedig délnyugati irányban, ha pedig kis
úrkocskákat vagy gödröket csinálunk csákány vagy
ásóival, ami a legjobb, — akkor az árkocskák délnyu
gatnak a sorokkal délfelé 4 5 fokot képező szögben
vágatnak ki. Ezen gödör vagy árkocskába, mely lejtőt
képez a függélyes iránynyal is, tesszük bele a venyigét
olyképen, hogy annak csakis egy rügye maradjon két
ujjnyi magasságban kin, ezután beiszapoljuk, vagy meg
tömjük s vízzel öntjük meg magasról, tehát az iszapo
lást pótoljuk.
•
A vesszők kiálló vége, rügye, tehát északról délre
sort képez; de a gyökerek nem lesznek a tőkesorban;
hanem egymástól egyenlő távolságban a bokhát alatt,
s jól kifejlődhetnek, elég nedvesség és melegben része
sülhetnek, tökéletes megmunkálást nyerhetnek, s a
trágya is rendeltetési helyére fog jutni kevés fárad
tsággal. ha fedés után a bokhát alatt kis árkocskákal
húzunk kapával s a trágyát ebbe helyezzük. Elrakás
után a vesszőket befödjük, hogy igy a vessző legfelsőbb
rügyét a kiszáradástól megóvjuk. Ha szőlőnk fekvése
nem igen lejtős, ugy a sorokat szélesebbre hagyhatjuk,
hogy a szőlő művelését ekével is lehessen alkalmazni,
ami nagy köllségmegkimélést eredményez.
Kertész János,
- - .........
.............................................. guduigi telep-felOgyeM."
Szabályrendelet
* járási mezőgazdasági bizottságok szervezetéről és Ügyrendjéről.
1. g. Nógrádvármegye minden járására nézve, az 1894.
XU. L-cz. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott
1894. évi 48.000 sz. ÍÖldmivelésügyi ministeri rendelet
értelmében járási mezőgazdasági bizottság szerreztetik.
2. §. A járási bizottságnak hivatalból tagjai :
Minden járásban a főszolgabíró mint elnök, vagy,
hivatalból kiküldött helyettes és a járási állatorvos.
A b.-gyarmati járásban a kir. erdögondnobág és
a szölőszeti és borászati felügyelő.
Választott tagja van a bizottságnak minden járás
ban hat rendes és három póttag, a gácsi járásban 4
rendes és 2 póttag.
Ezen tagokat a törvényhatósági közgyűlés választja
hat évre a járás területén állandóan lakók közül.
A választott tagok fele három évenként kisorsoltatik, de újra megválasztható.
Az időközben megüresedett tagsági helyekre a pót
tagok hivandók be.
A rendes tagok közül kettőnek, a póttagok közül
egynek az állattenyésztés terén alapos ismeretekkel bíró
gazdának kell lennie,
3. §. A járási mezőgazdasági bizottságok Írásbeli
és ügyviteli teendőit a járási főszolgabírói hivatal látja
el s a hozott határozatokat ugyanaz hajtja végre.
A járási mezőgazdasági bizottsághoz szóló minden
beadvány vagy hivatalos megkeresés a járási főszolga
bírónak küldendő.
4. g. A járási mezőgazdasági bizottság annyiszor
tart ülést, a hányszor ed teendői szükségessé teszik.
Az üléseket a járási főszolgabíró mint elnök hívja
össze. Az ülések a járás bármely községében tarthatók.
5. g. A bizottságban az előadói teendőket rendsze
rint a járási főszolgabírói hivatal személyzete látja el.
Egyes szakkérdésekben a bizottság az előadókat
saját kebeléből küldi ki.
6. § A bizottság határozatait szavazattöbbséggel
hozza. A bizottság határozatképes, ha az elnökön kívül
legalább két tagja jelen van.
Állattenyésztési szakkérdésekben a hatásozatképességhez a járási állatorvos és egy a: állattenyésztésben
jártas tagnak jelenléte szükséges.
7. g A járási mezőgazdasági bizottság hatásköre a
következő:
1) Teljesiti az 1894. XII. l-ez. 28 §-a i i ló,
szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályren
delet értelmében a tenyészállalvizsgálatot,
�4
1895. január 6.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
2) VákiaétiU ad ’fc Míbbmlt birtekoájlpi' kűztyűldai határozatokra nézve.
3) Véleményt ad a közös legelők felosztása kérdéaóbaa.
4) Velsményt mond a korlátolt forgalmú birto
kokon létező kopár területek befáaitására vonatkozólag.
5) Ellenőrzi a községi földbirtokok kezelését, e te
kintetben a szükséges útmutatásokat megadja.
6) Ellenőrzi azf, hogy a közös legelők Irgelöállatokkal túl ne Urhelteaseuek.
7) Ellenőrzi azt, hogy a községben a kellő számú
4a fajtájú alkalmas apa állatlegyen.
8) Intézkedik a hiányzó
apaállatok beszerzése
iránt
9) Véleményt mond mindazon ügyekben, melyeket
véleményezés végett a járási főszolgabíró elé terjeszt.
10) Működéséről s a felsőbb hatósági intézkedése
ket igénylő dolgokról negyedévenkint a vármegye alis
pánjához jelentést, illetve javaslatokat tesz stb.
8. g. Azok, a kik a bizottságnak hivatalból tagjai,
ha mint ezen bizottság tagjai kiküldetésben járnak el,
szabályszerű illetményeiket élvezik.
A választott tagok egyenkint 4 K. napi dijat és
kettesével egy koesiban utazva 40, fillér kilométer j>énzt
asámithatnak föl.
Ezen illetmények azon esetben, ha a kiküldetés
Haérdekböl történt, a bizottság elnöke által láttamozott
ingtára az alispán utalványa alapján a vármegyeház
pénztára által fizettetnek ki, ellenkező esetben, ha t i.
a küldetés magánosok kérelmére, magánérdekből történt,
úgy a felmerülő költségek az érdekelt felek terhére állapítandók meg.
9. g. A mely bizottsági tag, a bizottsági ülések
ről egymásután három Ízben igazolatlanul elmarad, tag
ságától megfosztható.
Az ez iránti határozat hozatalra, a járási főszolga
bíró előterjesztése alapján illetékes.
A tagságtól való megfosztás iránt hozott határozat
a törvényhatósági közgyűlésnek bejelentendő.
Hirek ős különfélék.
A Szontagh Pál-dnnepély. Mai napon délelőtt 11
órakor a városház tanácstermében tartandó képviselő
testületi ad hoc közgyűlésen nyujtja át Balassagyarmat
város közönsége nevében a vúrosliiró Szontagh l'al úr ő
nmlgáimk a díszpolgári oklevelet. Mint értesülünk, eszép
ünnepélyt gr. Degenfeld Lajos főispán úr, valamint a
a törvénylmtóság közp, tisztikara, a kir. lörvszék es több
hatóság főbbjei, sót a kir. honvéd tisztikar is önkéntes
njegjelenésükkel fogják emelni: készül azonban a szo
rosabb értelemben vett polgárság is, hogy szerenesekivánatát fejezhesse ki a város díszpolgárának. A köz
gyűlést követő polgári társas-ebéd a Balassa-szálló
emeleti termében szintén fényesnek ígérkezik. A meg
hívott vendégek s az aláírók száma csaknem százra ter
jed. Az ünnep részletes rajzát lapunk jövő számában
adjuk.
Újévi üdvözlések. A vármegye tisztikara nevében
Scitovszky alispán táviratilag üdvözölte újév napján a vár
megye főispánját gr. Degenfeld Lajos Öméltóságát, aki á
gratulátiót meleg szavakban szintén távirat útján köszönte
meg. A vármegye alispánjánál a tisztikar féltizkor jelent
meg s Tihanyi Ferencz főjegyző szokott szép és érzésteljes
üdvözlő beszédet intézett az alispánhoz, aki azt meghatóttan hallgatta végig a hasonló jókat kiránt a tisztikarnak.
Üdvözölték továbbá Tihanyi Ferencz főjegyzőt és az árva
szék tagjai külön Pongrácz György árraszéki elnököt, ez
utóbbinál Fajnor Sándor mondott klassikus szép gratulátiót. A hivatalos körökben Kray István törvényszéki elnök
nél a törvényszék, járásbíróság és kir. ügyészség tisztelgett
Újhelyi Boldizsár vezetése mellett, Jablánczy Miklós pénz
ügyigazgatónál pedig a pénzügyi hatóságok közegei tes
tületileg.
Áthelyezés. Ő Felsége a király megengedte, hogy
dr. Vida Géza b.-gyarmati törvényszéki biró, járásbirói
minőségben saját kérelmére a pozsonyi kir. járásbírósághoz
áthelyeztessék.
A közigazgatási bizottság' havi ülését holnap,
január 7-én tartja.
Hontvármegye vöröskereszt-egylete a megyei
kórház javán, január 19-én Ipolyságon, a vármegyeház
termeiben nagy tánczvigalmat rendez. A meghívót a hontvármegyei vöröskereszt-egylet tisztikara és választmánya
bocsátotta ki a következő névsorral: gróf StainleinSaalenstein Leontina diszebiök. Gróf Gbemdorff Bugónó
elnök. Gróf Chorinszky Igó elnök. Forster Frigyes jegyző.
Dr. Kovács Sebestyén Endre orvos. Chorinszky ígó grófné,
Ivánka Lászlóné, Ivánka Lennie, Jankovich Béláné, dr.
Kovácb S. Endréné, Lestyánszky Sándorné, özv. Nyárt
Adolf báróné, Somogyi Lászlóné, Schiller Antalné, Winte’r
Sándorné, Bolgár János, Bolgár Endre, Berkó István,
Braunmüller Sándor,
Horváth Miklós, Ivánka László,
Oberndorff Hugó gr., Bosiner Ervin br, Somogyi László,
Schiller Antal. Ezeken kívül a rendező bizottság 160 tag
ból ál).
Eljegyzés Ropper Ádám, jeles készültségi! asztalos
iparosunk, ki Budapest egyik négy ipartelepének fömiinkáaa s a fa-szobrászatnak is mestere, — karácsony első
napján jegyezte el Márkus Vilma k.-a.-t, Márkus Samu
mflfestönk és nejének kedves, derék leányát.
Vadászat, Pongrácz György mull évi deczember
30-ikán tartott vadászatot, a vadászterületéhez tartozó
csali és gyürki határon. A vadászaton résztrett Scitovszky
János, Kray István, br. Buttler Ervin, Kicskovics Jenő,
Fajnor Sándor, Nagy Mihály, Haydú István és Laszkáry
Pál. Összesen 28 nyúl, 1 róka és 1 fogoly került tan
ukra. ltuszinkó Antal Szécsényi vadászterületén múlt hó
28-ikán rendezett vadászaton vármegyénk alispánja szintén
résztvett. A gr. Zichy sen. uradalmi zsélyi vadászat f. hó
11 és 12-ikén fog megtartatni. ■
* • A ’báhUtíagyurrtiáti Takarékpénztár, vóIwúiíú: a
b.-gyarn>ati Népbank is a Vorösken ztegylel helyi valasztmaiiyunak a szegény i-kola- gyermekek fclnih.'iz.i-i
czéljáni tíz tíz írttal járultuk. A Né/tbunk azonkívül
nz újévi üdvözletek megváltása izimeri 5 irtot irt ala.
Salgó-Tarjánban ugy a báinat.u-ulati. valamint
nz ai’zélgyari tiszti kaszinóban u Imgyoinanyo- .-zilvi-z.teri
közüs-vuooraval es jól sikerült l.ue ziiiulaísiggul fejező k
be az ó-évet
Egy tanító előléptetése. Mint hulljuk, a -algotarjáni kőszenbányatársulal megvette u petrozaényi kőnzénbúnyukaL Ezen bányák ignzgatnj.iva Andreics János
bányamérnök ur, titkárává pedig Schrciner József lúniyutanuilali tanító ur neveztetett ki, Sehreincr ur uj állá
sában szabad lakás és fűtésen kivid <vi 1200 írt lix
fizetést kap, mely a tantiéniekkel együtt Hűtő írtra megy
fel. Mig egyrészt gratulálunk Scbreiner urnák szép elő
léptetéséhez, másrészt sajnálatunkat fejezzük ki. mert a
tanítói kar egy szakképzett és derek tagjai veszíti el
benne.
Statlstlka. Italassa-gyarmati rém. kath. plébániában
1894. évben született 67 fiú, 75 leány, összesen 142.
Ezek közül törvénytelen 16 fiú és 15 leány, összesen 31.
Meghalt 54 férfi, 42 nő, összesen 96; ennélfogva a sza
porodás 46. Házasságra lépett 31 pár.
A templom baja. Az elmúlt szép karácsonyi ünne
pek alatt, továbbá az ó-év leáldozó estéjén s az újév nap
ján templomaink a hívők serege által szorongásig megtel
tek. A hitélet e szép jelenségét minden okos és müveit
ember ürömmel tekintheti; nem zárkózhatunk el azonban
a hozzánk érkezett egyes panaszok regisztrálásától sem; ily panasz az, hogy a kath. templomban a főbejárat és a
sekrestye-ajtó szüntelen nyitogatása miatt iszonyú léghuzam érezhető és ez igen sok esetben hurutot, sőt nagyobb
megbetegedést is von maga után, legkivált akkor, midőn
a túlzsúfoltság folytán az ajtó küszöbén is szorongva álló
közönség miatt ez ajtó, mint karácsony első napján a
nagymise és a szeutbeszéd alatt történt, folyton tárva áll.
Kérdjük, vájjon ezen cgészségrend-ellenes állapoton nem
lehctxie-e valamikép segiteni addig is, mig majd az idő
és a kegyúr munificentiája, meg a hivők buzgósága a
templom megnagyobbitását fogja ténylegesiteni. Lapunk
már korábbi évesben is felszólalt e kellemetlen, sőt ve
szélyes állapot elhárítása érdekében. A királylátogatás
alkalmából oly csinosan lett e templom helyreállítva, hogy
valóban méltó lenne, ha egyik vagy másik módosabb katholikus, talán egy belső-ajtóra felajánlaná a nem ép oly
nagy költséget. Efféle kettős ajtót számtalan templomnál
láttunk alkalmazva, bizonyára mindenütt a káros léghuzam
megszüntetése végett. Vajha tehát jóakarata felszólalásunk
meghozná a kívánt eredményt.
A Szécsényi kir. Járásbíróság 1891. évi ügy
forgalmáról (■- (esilő kimutatás küldetett be hozzánk. E
szerint a beadott polgári ügydarabok száma 4113. a
mull évinél 205-tel több, nem értve ide a november 1.
óta elintézett 21 fizetési meghagyást. A polgári ügyek
között 292 hagyatéki. Telekkönyvi beadvány volt 1091.
a múlt évinél 52-vel kevesebb, — fenyitó 3222. n múlt
évinél 713-inal több. (Csinosan szaporodott.) Elnöki drh.
volt Iő6. 19-czel kevesebb, mint 1893. évben. Örven
detes jelenség, — Írja tudósitónk. — hogy elintézetlen
ügydarab az újévre örökségül nem maradt.
A Szécsényi gyógyszertár kezelését f. évi jan.
elsejétől Phitthy János mint teljesen meghatalmazott
gondnok vette út, kinek oklevele a törvényhatósági bi
zottság 1891. november 30-án tartott ülésében hirdettetett ki. Herkovich Sándor tulajdonos egészségi tekin
tetből költözik el Szécsényből.
Tűzifa-kiosztás volt Balassagyarmat szegényei ré
szére január 4 én újból a tartós szigorú tél azonban kí
vánatossá tenné, hogy ezen emberbarát! cselekmény he
tenként legalább egyszer még tovább is gyakoroltathat
nék ; ugyanazért a városi elöljáróság lapunk utján kéri a
jószivek újabb adakozásra.
Hogy kevesebb adót fizessünk, e végből jó és
szükséges tudni, miszerint mindazok, kiknek házaikon vagy
egyéb ingatlan birtokaikon betáblázott teher, úgynevezett
jelzálog! kölesön nehezedik, e terheket az arra szolgáló s
az egyes háztulajdonosok, illetve birtokosokho*. hivatalhói
már kikézbesitett vallomás! iveken legkésőbb 1805. évi
január hó 31-ig n községi jegyzők, illetve elöljáróknál
bejelentsék, beadják; mert e határidőn túl, és pedig az
1895. évi február hó 15-ig beadott vallomások, már csak
felebbezés utján, s akkor is csak azou esetben fognak
figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy
a vallomás! iv késedelmes beadása elhárithatlan ok miatt
történt. 1895. é i február hó 15-ike után benyújtott val
lomás ivek pedig cgyátalán figyelembe nem vétetnek.
A salgótarjáni aczélgyárl és -algóbányatelcpi
iskolába járó árva és szegénysorai gyermekek kará
csonyfa-ünnepélyét múlt hó 23-án délután I órakor
tartották meg. Az alkalmi szavalatokat, valamint az
alkalmi felolvasást oly szabatoson afftak elő a gyer
mekek. hogy a jelenlevő közönség legnagyobb része
nem volt képes könyeit visszafojtani. A hazatia-an
működő tanítótestület, s különösen annak vezére l'orázik
György ur ezúttal is megmutatta, mily szépen lehet
a vallással n haz.'ili<úgot ös-zeegyeztetni A karácsony
örömeiben 79 árva és szegény gyermek re-ze-nlt. Min
den fiú kapott: egy meleg öltönyt, csizmát é« sapkát;
- a lányok mindegyike pedig: ruhát, ezipőt, harisnyát
és meleg kendőt.. A kiosztott ruhanemtíek értéke meg
közelíti a tUMl frtot,
s mint halljuk, nnuak legnagyobb
részét 1‘orázik ur hozta össze gyűjtés utján, mert n
salgótarjáni aczclgyári tisztikar kebelében árva és sze
génysorsú tamilok frlsegélyrzésérr
ugyancsak l’orázik ur huzgólkodAsa folytán régebben alakult jótékony
egyesület vagyoni ereje nz évről-évre szaporodó árvák
segélyezésére már nem elegendő
,Tt l>«t<lngiik, kiket ropitnek
•Mnlitnl fényes ingatok
Föl lánrtrn, dalra, vigalomra.
Ki irtiKn gondoljatok !-
■• "
AaáJjév eg- ,z . -cndlpn v.jUnlla Jel Jtl
telek Sz.e -vinbőli elveiihi-II előlijei az. idők jc|zé«em.j,
<irall<iina-.iu - ;r >zihe-z.ter-e-lek itltiilan a i-aladi Ing.
liLdwrkeii folytak le. <-.ik azönkénvlin lüzollo-te-lűlet
lartolta meg
a jelen -zervezelbcn tahin bu< siizot-j,
-zok.i-o- en zaro esiehet, mely vidanikcde|ve-.< ggel hdvl le. migiieni a kiirtó- a ki-karae-ony bel,,,,
-zonlojet harsány melódiával jelezte.
Sisa Pista hazatért. Hogy mily g>or>an röpül gg
idő. kitűnik abból is. hogy még e-ak mini nemrég történt
dologra emb-kezíiuk vis-za. midőn a hirhedt rablóvegég
Sisa l’i-ta és liienhét társa felett a Icilassa-gyaruuti kir.
törvényszék 1875-ben ítéletet mondott és Sisa Pistát Hartuos Gábor akkor még b.-gyarmati ügyöd, jelenleg
kir. ítélőtáblái biró, kitűnő védelme dacián 20 évi fegy.
házra Ítélte. Sisa a ráuiért büntetést Illatán, jómagavise
lettel kitöltvéti, deczember 29-én, illetőségi helyére visszatért. Mint halljuk, Sisa István fogsága alatt az asztalos
mesterséget megtanulta, községében tehát, ha másképen
nem, c mesterségből is tisztességesen megélhet.
Az újévi üdvözlések megváltása O/iitz Károly
rendórtanacsos ivén : Górnia Pál 1 frt. S< lieiber János
60 kr. I.uby Mátyás, l'ngár M.. Lővy Mór. Klein test
verek. Elfér Izidor. Apíelbaniii Ignácz. Poilacsek Her
máim LőlHer Pinká-z. Veisz Jakab. Stn-izinger Jakab.
Kóth Haiti. Susiczki. Markovié* Jakab. Csilhig Fuh.p.
Elfér Izsák. Wci-z Simon. Biiílkiiy Sandomé 50 krjavai.
Weisz Deboru. Sleiner Jakab. 3U krjáyal. liiinmlrr Fülöp
20 krjával. S'tücz Antal ivén. LöfflerJaktih. Scliwanz
Ignácz, Belgráder Samu. Wcisz Hermán. Salgó Gábor,
ifj. W’eisZ Simoimé. Fclsenbiirg Mór. Topoláitszky. Pb-trieh János, ifj. Farkas Ferciu-z 1-1 írt. Winler Annin
75 kr. Drozt Ede. Molnár Györgyne, Alt Adolf. Leictitner Samu. N. N, Luczáthy Sándor. Spilzer Simon. Hanusz Lajos 80 kr. Kőim Adolf. Makkay Sándor. Löwy
Beruat. Doinan Dávid. Wcisz Miksa, olvaslutthin alair.i-.
'Meleg Imre. Breisaeli Adolf. Ilirschfeld Ignaez, Weisz
Simon. Kosztelán Jakab. Sehvvurcz Hennán. Halvák Ist
ván 50—50 kr. Schwarcz Lipót. Löwinger Dávid. Büehler Pinkusz, Schőnveld Dávid. Kőim Samu, 40—10 kr.
Szügy Mór, N. N, Dudás Samu. Fazekas Dezső Kövyné
30--30 kr. Federer Mór. Ilire* Ferencz egyenként 20- 20
krjával.
Feloszlatott egyházmegyei gyűlés. A liptói ág.
ev. egyházmegye e hó 10-én tartotta itten Dobrovtticzky
László egyházi felügyelő és Kmetty János fóesperes el
nöklete alatt egyházmegyei gyűlését. Hogy a gyűlés nem
fog csendben lefolyni, gyanítani lehetett. Talán ez is
volt ar oka annak, hogy Baltik Frigyes püspök, kit csak
a minap szavaztak le a véres szájú tótok T.-Szt.-Mártonbau, részt sem vett a gyűlésen. A tót párt nagy
számban jelent meg s többsége tudatában mindjárt a
napirend előtt kifogásolta Kmetty, hogy Király-Lebottán
állami iskola állíttatott fel, mely az ev. iskola fennállhatását veszélyezteti. Kiszely Árpád kir. tanfelügyelő
gúnyosan kérdezte, hogy az államnak uincs-e joga
akárhol iskolát felállítani. Áttérve az ülés főtárgyára,
Simkovits János hibbei lelkész indítványozta, hogy a
gyűlés m< ndja ki határozatilag. hogy az egyházra, nem küld a
pozsonyi kerületi gyűlésre követeket. A kisebbségben levő
magyar párt erre hevesen kikelt-és Vitális Péter bon*
szabb fejtegetésben hivatkozik a zsinati törvények 87.
szak. 9. pontiára, melynek értelmében követeket' küldeni
kell. A tótoknak szemére veti viselkedésüket és ha —
mondja — ez tovább igy h rt, veszélybe sodorják az
autonómiát i«. Erre oly óriá-i lárma keletkezett, hogy
Dobrovniczky László elnök kénytelen volt az ülést fel
függeszteni.
Gyászhír, Koriesánszky laijos. balassagyarmati ház
tulajdonos január 2-án 63 eves korában elhunyt, január
4-én végbement temetésén fdő Fimkó Frigyes ev. es
peres-lelkész ur mondott meghaló beszédet. Halálát hát
rahagyott özvegyén, szül Sebján Marczellán kívül 3
leánya: Horváth Lajosné. Szalui laijosné es Gizella
siratják. Beke porai felett'
Pályázatok. A b.-gyarmali pénzügyigazgatúsffg
számvevő osztályánál pályázat nyittalik számgyakor
noki állásra, pályázatok decz. végéig nyújtandók be.
— Felső-Túron (Hontm.) pedig postamesteri állásra,
pályázatok a bpesti posta- és táviniaigazgatősághoz
jan. 10-ig terjesztendök fel.
Országos vásárok. Ipolyságon 1895. évben az
országos vásárok következő napokon fognak megtartatni:
1., a Mátyási február 25 -26, 2, a Gyümölcsoltói márctius 26—27, 3., az Orbáni május 29 21, 4., a Margiti
július 15—16, 5., a Boldogasszony! augusztus 12—13,
6„ a Mátéi szeptember 16-17, 7., az Imreherczegi
november 4 5; végül 8., az Aprószentek! deczember
23 24-dik napjain.
Vadkerten ma tartatik nz év
első nagy vásárja; Losoncion pedig nz idei országos
vásárok február 13 14, május 9 —10; július 1 és 2:
szeptember 13 —14 és <leerember 9 és 10-én tesznek.
A lusoncz-tugári vásárok napjai január 2—3, április
1—2. július 29 30: szeptember 30 és október 1-re
esnek. Szécsthiyben január 21 és 22 , márczius 11 és
12.. április 21 és 22, június II és 12., julius 22 és 23,
augusztus 26 és 27., s az utolsó novetn’’er 18 és 19-dik
napján; — végül Salfró-Tarjánban január 21, május
20, julius 15 és október 21-ik napjain lesznek.
A budapesti állami Ipariskola Igazgatósága
(Vili. kér. Xépszinhá'-utcra 8. ez) felkéri az intézet
icndes tanfolyamait és az épitő ipari téli tanfolvamot
végzett összes tanulókat és azok szüleit nnnak sziaes
közlésére, hogy e tanulók pályájukon mihea alkalmazást
nyertek eddig. Az igazgatóság erről az ezredéves kiállitás alkalmából részletes és teljes kimutatást óbijtanz
készíteni. Az állami ipariskola igazgatósága.
Millenniumi magyar történelem. AzAthennemn
r. tár*úliit kiadásúban megjelenő A Magyar. Nemzet
Története s-zimú (millenniumi kindús) tiz kötetes nagy
inimkúnak most jelent meg a 6-ik füzete, melyben Mar-
�1895. január 6.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
5
�6
nógrádi lapok és honti hiradó
B.- gyarmati könyvnyomda részvénytársaság
1895. január 6.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00691.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_06.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1895-01-06
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 1. szám (1895. január 06.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9f83e2ca3597826b3d5cd59032af7749.jpg
1feb19a5ea4e325af8c665419900a95a
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d88e4bfa28d5e36851eb8f273d4190bb.pdf
1c9d4c8aea07699c978f7c1b24d17323
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1895. január 13.
2. szám.
XXIII-ik. évfolyam.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
A hírlapirodalomról.
A ki a hírlapirodalom történőimét egy kissé
Szelesebben ismeri, sajnálattal látja és tudja, meny
eire alászállott annak értéki szinvonala napjainkban.
Egy szerűen szólva, s szent hivatását tekintve, a hirapirás korunkban nagy arányban hanyatlott átalában
lemcsak hazánkban, de talán nagyítás nélkül mond
hatni: az egész eontinensen, sőt a szabad Ameriká
ján is, el annyira, hogy ha kivételt tehetnénk, az
legfólebb Angliára vonatkozhatnék.
Ez a hanyatlás az 1818-ki forradalom árjain
lerjedve, akkor lelte meg legbujább lermékenységü
talaját, midőn a sajtószabadság beütött.
Nem akarunk félre értetni, mert a sajtószabad
ság nekünk is eszményünk. A hanyatlásért tehát
nem a sajtószabadságot okoljuk, hanem az azzal járó
visszaéléseket és azon kisarjadozásait, melyek a
szellemi és erkölcsi haladás hátrányára, hogy no
mondjuk — az ethikai fejlődés megrontására, a ne
mes czélú intézményt bomlasztó üzlet-ággá sülyeszlették.
Mert a hanyatlás akkor vette kezdetét, midőn
a hírlapirodalom, helyesebben mondva, hirlapkiadás,
az üzleti kapzsiság jyzabad zsákmányává lett, a mely
nek piaczán a forgalom reménybeli biztosítékai túl
zón kapóssá váltak. .
Az üzlet rideg s önző versenynyel jár, a mi
azután érthetővé teszi azt, hogy a létért, önérde
kére való küzdelemben a társadalom magasabb ér
dekeinek megóvása, az igaznak stb. respertálása
egészen laza fogalommá válik.
Pedig emlékezhetnénk, hogy a hetvenes tizedév
elején, midőn a hirlapbélyeg megszüntetéséről és a
hírlapi biztosíték leszállításáról folyt az országgyű
lésen a tanácskozás, Deák Ferencz — a haza
bölcse — azt mondá: „a sajtótörvénynek leglénye
gesebb pontja az legyen, hogy csak igazat szabad
jon írni.* Ám, a hirlapirás ezen a csekélységen
régen túltette magát.
Az Írás szavai szerint „sokan vannak a hiva
tottak, kevesen a választottak." A nagy versenyu
forgalom nagy keresletet teremtett a hirlapirás mun
kásaira nézve, a mi ismét a képesség mérvének le
szállására vezetett. Mondhatnék: a qualiflcatio a
minimumra esett le, csaknem a betűvetés, az írás
tudás elemi színvonalára hanyatlott, azon reményben,
hogy a szegödtetett hirlapirási njoncz a nálunk nagy
divatban vett levante-i zagyva-nyelvű stylusba ugy
is rövid idő alatt begyakorolja magát. Az inti tu
dást pedig ki ne igényelné magának. Hiszen a
pannonjai születésű Jeromos egyházi iró már ezer
négyszáz hetven esztendő előtt megírta, hogy „az
Írás azon egyedüli mesterség, melynek tudását
minden!.! igényli magának.*
De a nyelvrontás a hirlap-üzletnek nálunk
fsak egyik fogyatéka; ámbár nemzetiségünk szem
pontjából ez is lényeges — sőt főben járó — fo
gyaték, mely ily terjedelemben árasztva a ragályt,
nyelvünket és nyelvérzékünket végképen meg fogja
rontani és elkorcsositani,
A hirlapirás műszakában a képzettségnek másik
hiánya pedig azon tudatlanságban és tapintatlanság
ban magaslik ki, melylyel a politikai élet mozzana
tai még meg nem valósult, még be nem igazolt
Hirek, föltevések, ráfogások, mendemondák kürtölése
által rontják, sértik, izgatják, sőt gyakran elmérgesilik a máskülönben nesztelenül, simán kifejlendett
tények foganatját, megérését és létre jöttét; mert
sokszor igaz az a közmondás is, hogy hallgatni
arany.
Nem akarunk részletekbe merülni Észrevétele
ink legnagyobb részben a fővárosban megjelenő la
pokra vonatkoznak, és igy csak kisebb részben a
vidéki lapokra, melyeknek hivatása nagyban külömbözik amazokétól.
A vidéki s kivált csak hetenként megjelenő
hírlapoknak — felfogásunk szerint — bár politikai
irányúak és pártérdeknek legyenek is, — a maga
sabb, közállami politikának általános tárgyalása, vi
tatása -- rendeltetésének körén kívül esik, először
azért, mert viszonyaiknál fogva érdemlegesen ilyen
politizálást nem is űzhetnének, másodszor pedig
azért nem, mert olvasóik az általános politikai álla
potokra nézve csak is a fővárosi lapokat tartják
szem előtt, azoknak is legalább egyikére előfizetnek,
azokat olvassák, azokból merítik sokkal előbb a tá
jékoztatást, értesülést, és igy a vidéki lapok közle
ményei rájok nézve már elavúlt dolgokká válnak.
A vidéki lapoknak tehát — véleményünk szerint —
csak is a vidéket (a vármegyét) érdeklő politikai
ügyekre kell szoritkozniok, és e szaknak tapintatos
kezelése még úgy is nagyon fontos és becses mun
kakört képez; de e mellett kiválóan az érdekelt
vidékre vonatkozó összas .közgazdasági, közegészség!,
közbiztonsági, közművelődési ügyeknek, egyszóval a
közélet és társadalom érdekeinek előmozdítására kell
erejüket, képességüket forditaniok. Ezt igényli az
általános érdek.
Ez iránt óhajtanék mi ezen lapoknak szerkesz
tésében szem előtt tartc*r;i, _ s azért e nézetek ős_
elvek tekintetbe vételét munkatársainknak is becses
figyelmükbe ajánljuk azon reményben ős meggyőző
désben, hogy ekként annak szerkesztése is megkőnnyittetvén, e lapok szellemi értéke is a művelt
felfogás színvonalán fentarlva emelkedni fog.
0 O.
A Szontagh Pál-Qnnepély.
Balassa-Gyarmat első díszpolgárának Szontagh Pál
valóságos belső titkos tanácsos ur, főrendiházi tag ö kegyelmességónek f. évi január hó 6-ik napján ünnepélyesen
lett a díszpolgári oklevél átadva.
Az Onnepély, mely két részből állott, minden tekin
tetben méltó volt a kitüntetett jeles férfiúhoz és méltó
Balassagyarmat haladó közönségéhez.
Pedig kevésbé múlt, hogy leküzdhetlen akadály miatt
dugába nem dőlt az egész. Január 4 és 5-én ugyanis a
meg-megujuló havazás és hófúvás a vidéket Balassagyar
mattól elvágta, elannyira, hogy a vasúti közlekedés is
megakadt.
Alispánunk és jár. főszolgabírónk erélyes intézkedése
azonban, melyszerint az utakat Rélság és Szirák felé Vizkereszt reggelig nagy erővel kivágták, lehetővé tette, hogy
Szontagh Pál, valamint a főispán gr. Degenfeld Lajos úr
ő mlga is a mondott napon délelőtt Balassagyarmatra be
juthattak.
A mondott napon már kora reggel a főbb utczák
épületei lobogó-diszt öltöttek; a városház tanácsterme pe
dig csak ritka alkalommal lát oly fényes nagy közönséget,
mint a milyent az aznapra egybehívott rendkívüli közgyű
lésen láttunk. A csaknem teljes számban egybegyült kép
viselőtestületi tagok és elöljárók mellett mint vendégek
jelen voltak a (3- és alispán urak, Kray István kir. tör
vényszéki elnök, Jablánczy Miklós kir. pénzügyigazgató,
dr. Melicher Ferencz kir. ügyész, Zeke Kálmán kir. járás
bíró s a nevezett főtisztségek és hivatalok számos más
tagja; Péchy Gyula kir. honvéd őrnagy a honvéd tiszti
karral; s a polgárság szine-java.
Reményi Károly városbiró 11 órakor megnyitván a
közgyűlést, annak nevében felkérte Pajor István kir. taná
csos, továbbá Sztranyavszky Géza, Horváth Danó, Weisz
Lapunk mai szama 6 oldal terjedelmű.
Dávid és Hottovinszky Károly városi képviselőtestületi tagun
kat, hogy Szontagh Pál ö umlgát szállóhelyén felkeresve,
őt a ezéí kijelentése mellett a közgyűlésen való szivet
megjelenésre felkérjék.
A küldöttség a díszpolgárral együtt megjelenvén, az
éljenzés s a küldöttség! elnök jelentésének elhangzása után
városbirája a következő szavakkal üdvözölte a díszpolgárt:
Nagyméltóságú val. bel. tit. Tanácsos Ur,
Kegyelmes Uram,
Mélyen tisztelt Polgártársunk!
Balassagyarmat város képviselőtestülete m. é.
május hó 26-ik napján Nagyaz ország, e
vármegye és városunk irány ában^WÍett elévülhetlen
érdemeiért első díszpolgárául közakarattal megválasztotta.
E választást nem késtünk annak idején küldöttségileg Nagyméltóságodnak becses tudomására juttatni s a
nyert — ép oly lekötelező, mint szerény válaszból azon
meggyőződést merítettük, hogy Excellentiád a mi leg
jobb szándékunkat méltányolva, a megválasztást kész
séggel fogadja.
Technikai akadályok miatt azonban akkor még
nem lévén kész a választást dokumentáló közokirat,
most, midőn az immár készen, rendelkezésünkre áll, —
a kínálkozó első alkalmat örömmel megragadtuk, hogy
Nagyméltóságodat körünkbe kéne, átnyújtsuk díszpol
gári oklevelét.
Tisztemhez híven ezennel közzé teszem az okmányt,
mely igy hangzik:
Mi Balassa-Gyarmat város közönsége jelen leve
lünk rendén adjuk tudtára mindenkinek, kit a dolog
most vagy jövőre megillet, hogy alólirott napon tartott
képviselőtestületi közgyűlésünkön hozott 78. az. hatá
rozatunkkal Nagyméltóságú iglói Szontagh Pál urat,
a balassagyarmati választó kerület több Ízben ország
gyűlési képviselőjét, Ő császári és apostoli királyi Fel
ségének valóságos belső titkos tanácsosát és főrendiházi
tagot azon kiváló érdemei méltatásául, miket a hazai
közügyek terén évtizedeken át önzetlen fáradozással szer
zett; de különösen is méltatva városunk, mint Tekin
tetes Nógrádvármegye székhelyének megtartása- és fel
virágoztatására irányuló sikeres törekvéseit, — mind
ezeknél és a személye iránt mélyen érzett tisztelet- és
nagyrabecsülésnél fogva őt városunk díszpolgárának köz
akarattal megválasztottuk és a város polgárait megillető
összes jogokkal felruháztuk. Miről városunk pecsétjével
ellátott jelen oklevelet kiadjuk. Kelt Balassagyarmaton,
a képviselőtestület 1894. évi május hava 26-ik napján
tartott közgyűlésében.'
A város közönsége nevében:
Ticsinszky József k k.,
'Reményi Károly s. L,
v. jrcyző.
v. bíró.
Külön és bővebb magyarázat ez okmányhoz ugy hi
szem, nem szükséges, mert abból mindenki tisztára meg
értheti, hogy mily érdemekért nyújtja Balassagyarmat
város közönsége Excellcntiádnak a polgári babért, a pol
gári koronát.
Adja a jóságos Isten, hogy Nagym élt óságod e
szellemi babért még igen soká viselhesse rátermett, nyilt
homlokán, s hogy mint polgártársunk a város haladását
és javát velünk együtt vállvetve sokszorosan előmozdít
hassa.
Isten áldja meg, Isten éltesse Nagyméltóságodat!
A városbirónak nagy bensöséggel előadott s több helyt
éljenzéssel félbeszakított e beszédjére Szontagh Pál őezeja lényegileg következőkép nyilatkozott:
Tekintetes városi főbíró ur,
Igen tisztelt közgyűlés!
Csak attól tartok, hogy azon ékes szavakra, melyek
elhangzottak én igen halványan bírok csak válaszolni.
Ennek oka, hogy azt gondoltam, hogy az én polgársá
gom már bevégzett tény azon időtől fogva, hogy Esély
ben értésemre adatott és ezóta én c város polgárának
tartottam magamat. De nem mulaszthatom el mégsem
hogy köszönetét ne mondjak azon megtiszteltetésért,
melyben engem e város részesít, fis néhány szóval meg
ne emlékezzem azon fontosságról, melyet én a közsé
geknek tulajdonítok. Mindig azért harczoltam, hogy a
községek, városoknak megadassák azon jogkör, mely azo
kat hazánk felvirágoztatásában fontosságuknál fogva
megilleti, és e jogkör most már, hogy a vármegyék
régi hatalmi köre mindinkább kovesbittetett, a jogkör
önként is kijegoezosedik a községek és városok súlya
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
2
át igy u<m fa utas frtadztak, uirlttk reá róniuk, mind*
inkább n*gyobl>odt>»k. Ép ízért Honban fekl'saégűk u
fokozódott éa u oly községek, melyek eun rájuk neheledő kőtelezettBégek teljesiUsében bátra maradnak, a
baxa allén rétkaiuek. E várót mindig fel tudta fogni
kezdetének fontosságit
ha áldoutok árán i<, miniig
iparkodott annak megfelelni ét hogy e várót úgy kulturailag, mint köigaidatágilag olyképen fejlődik, csakis
e Untoritbatlan kötelességérzet ét u élén álló ügybuzgó
férfiak fáradbatlan működéseinek tulajdonitható ét ezen
törekvéseknek jutalmát e város független égét kell, hogy
el it érje.
S midin igy — hálás köszönet/met az irántam
tanuaitott szívélyes vonulónkért kifejezni igyekeztem
volna — t eszméimet a községek ki\álé képen a városok
— ax igazi munucipitimok hivatása és politikai fon
tossága felöl csakis futólag érintkezve fejtegettem —
engedjék meg nekem is — az üdvözlő városi főbíró úr,
az lesz Isten segedelmére és védletére hivatkozott — zár
szóul egy imaszerú fohászszal végeznem.
Idézet ez: egy rég elhunyt nagy magyar |>olitikusnak Kölcsey Ferencinek szónoklatából, mely éppen a
jelen borút idők viszonyaihoz látszik nékem emlékezetbe
houndónak: „Jelszavaink legyenek : haza és haladás;
azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondol
ják meg, mikép a maradás szónak többféle értelme
van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magá
val, vesztegmaradás következése pedig — senyvedás.*
Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól!
Isten vinasZ'ta fel e nemzetre a teljes felvirágzás szép
napját! oly kívánság — melyet az itt egybegyúlt férfiak
mindegyike együtt érez velem.
Szolgáljon ez tisztelt városi közgyűlés! színvallá
somul és újévi gratuláczióm gyanánt is!*
Szontagh Pál ő nmlgának ezen nagy cloquentiával
előadott nyilatkozatait a képviselőtestület tagjai s a vendég
közönség is szűnni alig akaró éljenzéssel fogadta. Mire
rárosbiró a közgyűlést azon határozati kijelentéssel zárta
be, hogy <5 nmlga beszéde az ünnep leírását visszatükröző
jegyzőkönyvbe híven, egész terjedelmében bevétessenek.
Ezután a jelenvolt vendégek nagy része sietett a
díszpolgárnak gratu'álni, s a remek kiállítású polgári ok
levelet is megnézegették.
• •
A közgyűlés után egy órával az ünneplő közönség
nagy része a Balassa-szálló emeleti termébe gyülekezett
a díszpolgár tiszteletére ott rendezett polgári közlakomára,
melyet a fő- és alispán urak, valamint a fennebb említett
testületek kitűnőségei is megjelenésükkel emeltek.
Több mint százan foglaltak helyet az igen díszesen te
rített asztaloknál, melynek középpontján a városbiró, tőle
jobbra Szontagh Pál, balra gr. Degenfeld Lajos föispán úr
foglaltak helyet.
A jól egybeállitott ételek harmadik fogása után városbiróa királyt) Felsége egészségére mondott talpraesett áldo
mást, éltetvén Magyarország őrangyalát: királyné Ö Felségét
is s az egész uralkodó család dicsőségét hangoztatván a je
lenlévők zajos éljenzései között.
Utána Pajor István kir. tanácsos úr klasszikus pohár
köszöntőjét hallottuk az ünnepelt díszpolgár egészségére; —
az ünnepelt pedig ezt nvomban a város közönsége s e közön
ség Teje a varolbiró éltetésével viszonozta.”'
Városbiró úr megköszönvén ő exja kitüntető megem
lékezését, egyszersmind szépen és nagy igazán méltatta a
főispán úr kiváló érdemeit a vármegye és székvárosa tekinte
tében.
Ezután az alispán úr a városi közönségen kivül esők
nevében köszöntötte fel Szontagh Pált, — a főispán pedig
TÁRCZA.
Szontagh Pál Qnnepe.
(18M. január fi.)
»
I.
Hét ért ítélnek súlyát hordoxod,
Hanm panxixr* nincv ezért okod;
Mert meddig a brováxy triója ér.
Fejed köríti érdemelt babér.
Láttad hxxádat béke nappalán:
Hxép volt, miként r<y tünde atép leány,
8 a hlkeiftlö ifjú nrmardék
önáldnxó hévben veVlkedrk.
Majd Teát « vihar botija taálla rá,
a virányi vad harciéi gázolá;
Hadunk irxyóxve; bujdosóba Bem,
Kinek nyomán
uj remény trrrm.
mint az ö politikai mentorát e» jó rokonát eltette. Nagy ha
tást keltettek még Sztranyavszky Géza pobárkőszőntője az
alispánra, id. Farkas Ferenczé a teljes számmal megjelent
houvéd tisztikar és főnöke Péchy Gyula őrnagyra, lialás Jó
zsefé Kray István kir. törvszéki elnökre, Újhelyi Boldizsáré
dr. Jankovicb György kir. tanfelügyelőre, újból Sztranyavszky
Gézáé Pajor István kir. tanácsos jeles költőnkre, Horváth
Danóé Szontagh Antalra, Scitovszky János alispáné Újhelyi
Bordizsárra, Szontagh Pálé Hotlovmszky Károly róm. katii.
esp. plébánosra, Szontagh Antalé Vannay Ignácz kir. taná
csos urra, Darvai Árminé Nagy Ivánra, Jakobovics Józsefé
Jablánezy Miklós és Beké Bélára, Fabry Jánosé —az iparos
polgárok részéről, Szontagh Pálra. Jeszenszky Danó kir. köz
jegyző, továbbá Pongrácz Lajos kir. kamarás nyug, alispán
táviratai is felköszöntő számba meiivéu, azokat e lap szer
kesztője olvasta fel.
A polgári diszebéd 3 órakor végződött, noha többen
még azután is esti 6 óráig együtt maradtak és dikezióztak.
Régészeti Ásatások Szirákon.
Mert hisx o jó tudós sütötte ki.
Hogy a székhely mienk. Hát údv neki!
8 Te ijy riadtál; Gyarmat népe fői!
A zás lót én visxrm ma^am dói.
Látjátok-e, hogy nincs már megyehai ?
Viaxi Losoncz mint apját Encász.
No, de lezajlott e Frondr ütkftxct, — —
Losoncz svIh* azóta behegedt;
Hegedhetett is. mrrt oly palotát
Épite, milyet tán Gyarmat se lát.
le megragadtad a zászlót, a dicaón
Hordoztad azt a vértrlen mrión;
Mi szentelünk Neked ma ünnepet
Mit kötelemmé tón a kegyelet,
leng a xáazló tornyok ormiról,
E«,minden ajk Téged kóixöntve szól,
S lesz közóhajjá etfy nagy gondolat.
Hogy bár Neked Irgsxobb az öntudat,
E székhely is nyújt kis ajándékot.
Ifjan, hatalmasan
Emeltem égnek én,
A szentügy zászlaját
Hazámnak tág terén,
S e jelvény színeit
Meg nem gyalázta szenny.
Érette szívesen
Áldoztam mindenem.
S csak engem nem vehet
Ölére széj> honom.
Hantjára ősz fejem
Csak én nem hajthatom! .
Hitt r<y R*m annyi, mint egy hadserrf ?
8 Te késtan áldoxád fel életed,
Midőn híven rejtéd el a ftafyol,
Mir tört hajója rHI* juthatott.
Lám, jó a német: hát ne rójuk bt;
Mert állhatott vón’ a srép karperceiket,
Ml ettel sokkal jobban is mrgeQer
Ilit* adhatott vón rfy sxép nyak kólót.
Mondták is akkor: 4<v lepel alatt,
Boty ttenvrdö vacy, vlsikrt a nyakad.
I! ‘
!>• im kkiaxtui a xon! láthatár,
Klbnjni nincs «>k a b<*mályt»a már:
KI a atahadbaJ küldeni ós jogért;
Fal, lelkasodni Nagy Ivánokért!
Kotli: Sxoataglr Antal.
Midón e rendszeres régészeti ásatásoknak leírásúba
bocsátkozom, teszem azt egyrészt azon czélból, hogy az
iránt felköltsem mindazoknak érdeklődését, kik Színi
kul ismerik, de másrészt azon reményben is. hogy ez
által Nógradvánnegye régebbi történetének felderítésé
hez én is hozzájáruljak.
la'irásom csupán tényekre fog szorítkozni. melye
ket mint általam tapasztaltakat adlmlok elő s tárgya
kat fogok felsorolni, melyeket magam láttam és részben
magam bontottam ki a regi sírok kemény földéből.
A tárgyuk ieirásanál legjobb vezefő leszen Hampcl József nemzeti múzeumi igazgató úr kiváló könyve :
• A régibb középkor emlékei Magyarhonban-, melyben
az általam felsorolandó tárgyakhoz hasonlók vannak
rajzban és pontos leírásban közzétéve.
Ki kell azonban jelentenem, hogy ez nem tudo
mányos leírás akar lenni, mert egyrészt erre nem vál
Post festa . . .
laikozhatom. nem lévén a régészetben annyira jártas,
másrészt a Szirákon talált tárgyak szakszerű leírása és
Befújta az utat a hú. vakító íldiér lepel borította az itt tapasztaltak hű előadása az 1895. évi 'Archeo
az egész tájat, csupán városunk háztetőiről intett felénk lógiái Értesítő - egyik füzetében vagy egyéb e tárgyú folyó
változntosságkrpcn a sok nemzeti színű zászló. jeléül iratokban bizonyára napvilágot fog látni s ott méltatva
annak, hogy itt van valami készülőben ....
lesz az itteni ásatás tudományos eredménye is.
Igenis ünnepnapja volt a városnak, szép ünnepi*
Áttérek tehát a tárgyra.
a polgárságnak, melyen a hazai egyik legderekabb fiú
1891. év tavaszán Degenfeld laijos gróf parkjának
nak, megyénk szülöttjének, a város többizbeni ország szomszédságában a tulajdonai képező u.-n. Szontaghgyűlési képviselőjének és immár diszpolgárámik volt féle telek felső részén egy hinn-tennis pályát készítte
átadandó a díszpolgári okmányt: a jxilgárcrényekcrt tett. Ezen pálya nagyobb földmunkálalot igényel
járó <nemeslevele».
vén. a földmunkalatok közben egy sirra akadtak a
A városház tanácsterme telve volt az ünneplő munkások, melyben a csontváz mellett egy vas kést és
polgársággal, élén a megye és város kitűnőségeivel, kik több cserépdarabot találtak.
az iinneplendő férfiú megérkeztél vártak. A zöld asztal
Midőn pétiig erre figyelmet nem fordítva, tovább
fején feküdt a remek kiállitásu értékes díszoklevél, ástak, még egy fokost is napfényre hoztak.
kivül a tél dermesztő fagya, belül a felemelkedett lélek
Tudván pedig, hogy én az ilyféle régiségeket ked
Kitető melege: ez volt a helyzet szignalurája, midőn velem. alig pár lé|M-snyire lakásomra hozták az éjien
egyszerre dörgő éljenzés meg-megnjuió viharként zugot! talált tárgyakat, elmondván, hogy több sirt fedezlek fel.
végig a termen és ott állt előttünk az a -fenve# eszű, melyeknek mindenikeben egy kés és egy bögre volt.
rendkívüli műveltségű és tapasztaltságu kis emberke, ki Semmi sem természetesebb, mint hogy azonnal a hely
természetes egyszerűségével és szerénységével mintegy színére mentem s a munkások útmutatásait használva,
feledtetni kiváltja környezetével, hogy ő milyen nagy- ásatni kezdtem. — Alig mentek a munkások fél méter
méltóságu ur; hogy ő egy hatalmas fejedelem belső mélységbe, midőn ásójuk penészes földréteget hozott
titkos tanácsosa.
fel s ez alatt 10—15 centiméternyire rábukkantunk a
Kissé sápadt arezezal, érdekes galamliősz fejét ke
csontvázra. A csontváz fejjel északnyugat felé feküdt
véssé előre hajtva hallgatta meg a város bírája üdvözlő* úgy. hogy az eltemetett arezezal az égbolt felé azon
megszólítását. Azután mély csendben, eleinte halkan, irányba fordul, a hol a nap reggel 8—9 óra tájt van’
majd mindinkább neki melegedve és szónoki heve által
A fej mellett különös alakú függőt találtunk, nya
elragadva elmondotta gyönyörű beszédet.
kánál egy |>ár cse|>p-alakú gyöngyöt; a jobb kezénél
Mint egy lánglelkű ifjú állt olt előliünk, tágra egy kés, bal kezénél egy bögre volt.
nyílt szemekkel, melyekben a lelkesedés tűzfénye ragyo
Ezen tárgyakról azonban, minthogy a chlonologiai
gott : arcza in .'élénkült, nekipirult; eltűnt a bágyadt sorrendet óhajtom szem előtt tartani: később fogok
súg, eltűnt az évek sorvasztó hatása: 'iiem a kialvó szőlani.
mécsnek utolsó fellobbanása, hanem egy hatalmas
A most említett leletek közt semmi oly charakfáklyának messzire lobogó fénye- volt ez a megnyi
leristikus tárgy nem volt, a melyből, mint laikus akár
latkozás, mely még ott gyuladt ki a magyar szabadság a korra, akár a temetkezésre következtetni tudtam volna.
hajnalának őröktüzénél.
A mar feltárt sírok egy bizonyos irányt látszottak
Gyönyörködve hallgattuk szózatát: fájdalmas szív követni úgy. hogy 2—2*/, lépésnyire a már felszedett
dobbanással panaszát, midőn elegicus fordulattal fel- sírból majdnem biztosan számithattunk egy újabb te
'kiúlta: <féllábbal már a sir szélén állok*; és áhítattal
metkezésre. — Igy haladjunk tovább s még vagy két
•vele- fohászkodtunk,* midőn régül Kölcsey'imászifrű fo-* sírt tártunk fel, melyben a fülfüggőn kivül egy pár ki
húszát mondotta el.
sebb bronz-tárgyat is találtunk, inig végre egy gazdag
Ezzel befejezést nyert az ünneplésnek komolyabb, sirbéd több ily bronz-tárgy került elő.
tisztán erkölcsi része, mely után régi magyar szokás
A felfedezések, valamint az. hogy nem voltam
szerint; fecerunt tnagnum áldomás.
biztos a tálul! tárgyak korára nézve, további kutatásra
Dominó.
ösztökéltek. Felfogadtam tehát az aratás után azon
munkások közül, kik a tavaszszal is e helyütt dolgoz
Dlszlapra írott dlupolgárjogot.
Vinil) soká tnrg. Mert nem hervad el
Az a virág, mit hú emlék nővel.
S vedd btirtutaaL Nincs szükség már reám,
Elvégzi jobban ezt ax unokám.*)
Pajor István.
Mert rejtve é| a lengyel Hannibál.
Ki ax, ki értté éltet nem sokallt
Ctak valld be Pál, hncy a te IrtinM ex;
8 16n is jutalmad értté; karpercei
1895. január 13.
Rákóczy keserve.
I.
czajlott
inúr h harcz,
A béke helyreállt,
A pór nyugalmasan
Szánthatja a hatúri.
Az ömlő hősi vört
Beitta már a föld.
Múr elpihent a kard.
Mely oly sokat megölt ...
Oak engem nem vehet
Ölére szép honom.
Hantjára ősz fejem
Csak én nem hajthatom'
•) BsHs Károly, «fép Uheteé(0 fiatal kftllS kinek efytk meflspően
aiíp kóitsmlayét (a aigyapU uUn fi unokáit) Mintán ma) lapunk kűili. rtcark.
Szentelt aczélomal
I lazámnak áldozám.
Szabadságért vívott
Karom sok bősz csatán ...
... A fegyver megtörött.
De mentve áll n jog,
Bár lelkemnek sebe
Most még joblian sajog.
S csak engem nem vehet
Ölére szé|> honom.
Hantjára ősz fejem
Csak én nem hajthatom!
Ha szenved is hnzám
A vésznek idején.
A honli tettre kel.
Szivében él remény,...
De én csak souyvedek
Távol, hazútlanul,
Keblemben tomboló
Érzelmek harcsa dúl.
Isten te adtad igy....
De szent e fájdalom;
S én ezt, hazám, neked.
Szivem bár megrt*ped:
Hűséggel áldozom.
Balás Károly.
�1895. január 13.
3
nógrádi lapok és honti hiradó
lak. u kél legügyesebbel es hozzá fogtam a további
kutatáshoz.
Munkánkat siker koronázta, amennyiben egy Mi hail
igen Mik üveg gyöngyöt es két arany füliuggőt találtunk,
azon kívül a nyak táján kel üveggel díszített bronz ko
rongot - melyek ruhakapoesnak vagy a nyakék —
(gyöngyök?! kapcsának látszottak.
E gazdag lelet állal felbátorítva, de azért is. hogy
mar egyszer sirmezönk korával tisztában legyek, össze
szedtem a talált tárgyakat és elmentem a nemzeti
múzeum regisegtaráuak igazgató őrihez dr. I lumpéi
Józsefhez a tudományágnak ezen legkiválóbb i-merőjehez, kinek munkái e haza határain túl is. közbeesőié
nek örvendenek s hírneve így megvan állapítva.
Nem írhatom le azt a szívességet, melylyel a
a komoly tudós fogadott s azt az érdeklődést, melylyel
laikus előadásomat hallgatni szives volt.
(Fidyt. kűvrtk.i
Losoncz, lo'.g*. január s.
Jelije: Jaj neked örvendő; mert majd
vigságod után sirat
E közmondás kezd teljesedni városunkban. Csupa
merő kellemetlenséggel kezdődik az év. Nagyon sokan
áttánezoltuk az ó évből az újba s íme a vigadás, az örvendés után, rögtön az új év kezdetén gyiUo-.«.íg híre
árasztotta el városunkat. Az alsóbb osztályú nép is akart
szerezni egy-két jó órát, a pálinka melleit s a zenének
hanginál, két paraszt legény összekapott s a miksi palócz
subanez neki ment késével Zólyominegyéböl került ivó
társának, annak gyomrát oly nagy teljedelemben hasította
át, hogy a gyomor rögtön kifordult h az ember menthe
tetlen lett.
No' nem általános kellemetlenség okozója lett e
durva mulatság?!
De támadt más egyéb kellemetlenségünk is, habár
szelidebb nemű. Egyik múlt levelemben megírtam, hogy
óvodánkban a karácsonyfa ünnepsége, mily általános jó
kedv és hangulat közepette folyt le. Ez jele volt annak,
hogy úgy a szülék mint- az ovodai gondnokság, nemkü
lönben a közönség többi tagjai teljes lelki gyönyört élvez
tek úgy az óvónők ügyes, tapintatos, érdekes előadásában,
mind pedig a kicsinyeknek játszi és helyes feleletében és
játékában. Egy tudósitó kollegám, ez állításommal ellen
kező tudósítást irt a helybeli .Losonczi Hírlapba * Az
.óvónő asszony ezt zokon vette s ugyanazon lapban meg
interpellálja a tudósítót, hogy okadatolja állítását. Világos
ebből, miszerint ez is egy újabban felmerült kellemetlen
ség, pedig meg van Írva, hogy nem jó az asszonyokkal
harezra kelni. Mindnyájan kíváncsian várjuk a folytatást'.
Jól tenné a kollégám, ha elhallgatna, mivel úgy is névte
lenül jelent meg tudósítása.
Engem magamat is nem. kis kellemetlenség ért
mindjárt ez év elején, január 5-én a városi dobos kizavart
nyugalmamból. A hirdetések dobszó melletti nyilvánítását
városunk képviselő testületé ki akarta hozni a szokásból,
mint olyant, a mely egy miveit közönség Ízlésének már
meg nem felel. Mivel azonban még ez idő szerint fenlartja
magát e szokás, kimentem házam .elé, hogy a dobost
meghallgassam. Hát uram fia mit kellett hallanom?! A
róni. kath. egyház elöljárósága a vizkereszti ünnep délu
tánjára iskolai gyűlést hirdet az 5%-tóli iskolai adó el
határozása tárgyában. Hát nem volna egyéb mód az egy
ház biveinek összehívására!? Különösen ha fizetni kell.
A zsidó községnek is akadt egy kis kellemetlensége,
A mészáros, a kire a hús kivágatását szerződésűi g bízták,
két héten át tréS-húst mért ki számukra. Természetes,
hogy nagy most a forrongás is, nagyban gondolkoznak,
hogy a bajt miként hozzák helyre.
Vasárnap délutánra pedig jégünnepség van rendezve,
kivilágítás és zeneszó mellett megtartandó. Most pedig
csak úgy szakad az eső! Jó mulatságot! Alászolgája!
Losoncz r. tan. város 1895. Január hó 9-én tartott
közgyűlése.
A polgármester az évforduló alkalmából melegen
üdvözölvén a szép számmal megjelent képviselőtestületi
tagokat, kik között ott volt látható városunk nesztora
Szigyártó Sámuel, kir. tanácsos ö nagysága is, a városra
váró feLiLtokkal színiben, áldást, egészséget, békességet
s városunk felvirágozását óhajtva s a jelenlevők támoga
tását kikérve, a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá.
E gyűlés a nagy diszterem befüthetlensége miatt
a tanácsteremben lett megtartva s azzal lett megkezdve,
hogy be lett jelentve, miszerint városunkban az eddigi
hírlap mellett egy másik lap is megindult, „Losonczi
Hírlap* czimmel, Draskóczy Zsigmond szerkesztése mellett
a Kármán-czég kiadásával.
Ezzel a< tanácsgyülési jegyzőkönyv olvastatott fel,
melynek nevezetesebb intézkedései folytán a város vagyo
nának újabb leltározása elrendeltetett, továbbá az árva
pénzek elhelyezésére nézve a helybeli két pénzintézet
ajánltatott.
A balassa-gyarmati és losonczi vasút építésének
ügyében kötött szerződés határideje a múlt évvel lejárván,
az olymódon lett megújítva, hogy azt a vállalkozó ez év
folytán tartozik megkezdeni. E szerződés megújítását a
vállalkozó oly feltétellel kérte, hogy e vasútépítést az or
szággyűlés jóváhagyása után hat hónapra lesz köteles
valósítani. Határozatunk szerint azonban köteles lesz azt
sürgetni is, ha a városunk által felajánlott összeget meg
akarja nyerni.
Az artézi kút rántásának megkezdése a tavasz meg
nyíltára lett elhatározva.
Az izr. hitközség imaháza és az a mellett fekvő
egyházi épületek melletti utcza szabályozását kérelmezvén,
e szabályozás által húsz négyszög ölet nyer az illető hit
község, mely töblet jutányos áron engedtetett át a város
részéről.
Wohl Hermán, -városunk jómódú, de eguzerstnind a
város közügyeiéit lelkesedő polgára Iti.üüO frtnyi alapít
ványt tett oly őzéiből, hogy ennek 4%-oz kamatai, a
helybeli áll. fögymnáziuuiba járó s erkölcsi jó magaviselet
mellett kitünően tanuló két keresztyén és két zsidó vallású
tanuló között osztassanak ki. Az alapitó levél felolvasása
illan a nemes gondolkozása jól tevő lelkes éljenzésben
részesült.
A mezőrendőri bizottság megalakítására kőtelező
rendelet felolvastad áu, ennek alapján a bizottság azonnal
megalakitatott; tagjaivá letek: Szilas.y Béla, Havas Gyula,
Hermáim Kálmán stb.
Jelentetett, miszerint a városi pénztárak szabályszerúteg megvizsgáltatván, magában a városi pénztárban 38
krnyi többlet találtatott, mely a szegényalaphoz csatoltatni
határozhatott, a fogyasztási adópéuztár is rendben talál
tatván, határozattá lón, hogy annak ez idő szerinti kezelői
egyenkint 300 frt kivételes jutalomban részeltessenek.
A jégpálya nagy átalakításon ment keresztül. Az
átalakítási költség 4000 frt. E kiadás a jövedelemből lesz
törlesztendő. Az eddigi alapítók élvezni fogják eddigi ki
váltságaikat.
A gyűlés a polgármester éltetésével ért véget.
Ipolyság, InVó.jan. It-én.
Hirdetmény. Aláírva Ipolyság nagyközség elöljáró
sága. Mi a tatár!? Hát a városházán is történik valami?
No ezt a hirdetményt olvassuk el.
„Adatik tudtára minden háztulajdonosnak, hogy a
város képviselő testületé a főutezák járdáinak koczkakővel,
a mellékutczák járdáinak homokkavicscsal való burkolását
határozta el a háztulajdonosok költségére.* Nagy d-dog ez,
ha figyelembe vesszük, hogy nincs Ipolyságon olyan öreg
ember, kinek emlékezete visszanyúlna abba az időbe, mi
dőn e téren valamelyes intézkedés történt.
Dicsérettel emlékezünk meg a községi elöljáróság
kezdeményezéséről, s u képviselő testület hozzájárulásának
lényéről. Dicséret illeti azonban a házi urak azon készségét
is, melylyel a képviselő testület határozatába belenyugod
tak, s végrehajtója elé felebbezéseikkcl akadályt nem gör
dítenek, drága lakbértlizető lakóik kedvéért.
Hja, de mit használ a járda így télen, ha a hó el
fedi ? Talán nem ártana, ha a község érdemes elöljárósága
ne mindig a távol jövő ködhonában keresne tevékenysé
gének terel; hanem gondolna a mindennapi élet szük
ségeire is. Például gondoskodnék arról, hogy ne fi-—7 éves
kis gyermekek törjenek utat a hóban, az utczák átjáróin
és az a fajta-senki tulajdonát képező épületek előtt, milyen
a papiak és iskola.
Százat teszünk egy ellen, hogy most is a hó eltaka
rítás helyett gondterhes fejében azon diszcs házsorok ki
sértenek, melyeket képzelete a rozsnyói káptalantól kisajá
títandó szérűikért és a .áros belterületén fekvő cseléd
lakások, gazdasági épületek helyére varázsol.
A nagy közönség tájékoztatása végett ide iktatjuk,
hogy Ipolyság nagyközség közönsége a város terjeszkedési
_és épitkezési viszonyainak kedvezőbbé tétele végett —
megvásárolni szándékszik a rozsnyói káptalan tulajdonát
képező szérüskerlct és annak tőszomszédságában található"
egy pár ezer Q-öl kiterjedésű, gazdasági czélokra használt
területet; továbbá a város belterületén lévő uradalmi
gazdasági épületeket és cselédlakásokat.
A fötisztelcndő káptalan szives készséggel ajánlkozott
az épületeknek és az üres területek Q-öl ének 1 frt vételár
melletti átengedésére, ha az épületek a jelenlegi tulajdonos
által kijelölendő helyen, a város költségére építendő más
alkalmas épületek álul pótoltatnak. Egy kissé bor.-os az
ár; de bízunk a város fmancz-kapaczitásainak leleményes
ségében, kik a díszes városháza, a polgári leányiskola,
kisdedóvó majdnem ingyenes felépítésének ügyét oly sze
rencsésen nyélbe ütötték.
Csak forogjon is a föld tovább, ha már egyszer —
Gallibi a világhírű olasz csillagán mozgásba hozta.
Hegedűs Károly.
MálnapaUka, Jan. 7.
Tekintetes Szerkesztőség! A megye északi részén,
mindenkitől elfeledve és elhanyagolva (?) fekszik nagy
községünk, ép esponált helyzetünknél fogva szükségesnek
tartok minden községi életünkre előforduló eseményt a
nagy közönség tudomására hozni és ezek közt azon ténye
zőknek, kiknek hivatásuk, sőt kötelességük volna érdek
lődni aziránt, váljon a közönség áldozat készsége által
létesitett culturális intézmények teljesitik-e hivatásukat és
mily mértékben vagy nem, értem a felsőmagyarországi
közmüv. egyesület balassa-gyarmati fiókját, mely óvodánk
fennállása óla aziránt a legkisebb érdeklődést sem mutatja,
eltekintve, hogy az anyagi segélyt is sokszor hónapokig
nem küldi,- ez ma még tűrhető, mert lelkészünk nt. Hrk
János úr az esetleges kiadásokat sajátjából előlegezi és
így még is lehetséges, hogy az órónő és dada éljenek,
de az a közönyösség, melylyel a B. Gy. fiókegylet az
óvodával szemben viseltetik, ki tudja nem lesz-e idővel
kárára a nemes czélnak, a mely czólért a közm. egyesület
küzd, ugyanis a magyarosodásnak, ma még — köszönet
és hála érte minden hazafitól óvónőnknek Zurkó Berta
kisasszonynak — az itteni óvodában elért eredmény oly
fokon áll, hogy ily eredményt igen, de jobbat semmi
esetre sem képes felmutatni egy óvoda sem, de ki tudja
váljon az itteni tényezőknek — látva a közönyt — nein-e
fog kedvük és :• szent ügyért eddig tanúsított lelkesültségünk lassanként lankadni ? ? Szerény nézetem az, hogy
ahol ily h-lkesültség van, mit nálunk azt a hivatott ténye
zőknek fokozni kellene azzal, hogy néha-néha személyesen
meggyőződve az eredményről, azok, kik ezt megérdemlik,
legalább erkölcsi elégtételt és jutalmat kapjanak.
Addig pedig, mig személyesen a kedvező eredmény
ről meg nem győződnek, bátor leszek — ha ugyan a tek.
szerkesztőségnek nem lesz terhére —. olykor-olykor a tek
szerkesztőség utján a n. közönséget értesíteni a történ
tekről.*)
Deczember 24-ikén délután 3 órakor karácsonyfa
ünnepet ült az itteni óvoda; ekkor az óvodában összegyűlt
nagyközségünk minden intelligens polgára, élükön Kuhinka
Géza és Kuhinka István helybeli gyártulajdonosok család
jaikkal és nagyszámban a gyermekek szülei is.
Először az óvónő a gyermekekkel vizsgaszerú elő
adást tartott, a mikor i,< meggyőződött mindenki, hogy a
gyermekek a magyar ny-lvet nemcsak beszélik, de értik
is. mert minden kérdésre helyes feleletet adnak és minden
magyarul elmondatott, hűen fordítják le tót anyanyelvűkre,
ezekután nt. Hrk János ev. lelkész úr a gyermekekhez
magyarul, a szülőkhöz tótul beszédet intézett, gyönyörűen
magyarázva a karácsony szent ünnepet egybe, hazzfiságra
buzdította ugy a gyermekeket mint a szülőket, ekkor ki
nyílt a munkaterem ajtaja, hol a szépen díszített kará
csonyfa állt, a sok égő gyertyafénytől elkáprázva, a gyer
mekek örömteli meglepetéssel álltak, mig óvónőjük egy
intésére elénekeltek u karácsonyt dicsőítő szép éneket
Végre pedig kiosztattak a gyermekeknek a játékok
és édességek, miből mindegyik egyaránt kapott, az aján
dékok adása csak úgy volt lehetséges, hogy nt Hrk János
itteni ev. lelkész úr a helybeli közönségtől 36 irtot gyűj
tött össze é< ezen összegből fedeztettek az összes kiadások.
Egy málnapntukui.
Kékkő, január B.
Tekintetes Szerkesztő úr!
Minthogy a „Nógrádi Lapokat* nem járatom, csak
esetlegesen jutott kezemhez annak 1894. évi 53-ik száma;
melyben ,Baleset-e, vagy emberölés* czim alatt egy, rám
vonatkozó közleményt olvastam.
Nagyon sajnálatos dolog, mint itt is meggyőződtem,
hogy a hirhajbászók csakúgy meggondolatlanul — anélkül,
hogy alapos meggyőződést szereznének magúknak, — vak
tában vetik oda a sajtó alá rossz informátióból merített
híreiket.
A tényállás az, hogy éjjeli — nem is 9, hanem
*/.ll órakor a konyhaajtón dörömbölést hallottam, miáltal
föl zavarva kimentem, s a konyhaajtót kinyitva kérdeztem,
„ki az?* Ekkor két fekete alakot pillantottam meg, kik
nyomban futásnak eredtek. Én pedig a f lyosó felső vé
géig utánok siettem s itt mikor már a látott alakokat
lőtávolon túl gondoltam, a levegőbe lőttem. Ez a valódi
tényállás, a többi minden alapot nélkülöz.
Úgy beszélik, hogy azon éjjel valaki házam tájékán
megsérült, miről én mihelyt hallomást vettem, az illetékes
hatóság előtt irásltelileg jelentkeztem. (Érdemes lett volna
erről a lövöldöző untak is egy kis meggyőződést szerezni.)
Kérem tehát a tek. Szerkesztő urat, valamint az
ezen lapból átvett közleménynek többi lapok tek. szerkesz
tőit, hogy a mint az első, rám vonatkozó közleményt
lapjukban közölték, úgy ezen szerény helyreigazításomat
a legközelebb megjelenő lapjukba fölvenni szíveskedjenek.
Mely után tisztelettel maradtam,
Tóth Lipót, tanító.
Hirek és különfélék.
Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispánunk
ő méltósága un. hó (>-án d. e. 11 órakor érkezett a
székvárosba, hol aznap részt vett a Szontagh Pál tiszte
letére rendezett díszközgyűlésen és banketten, másnap a
közigazgatási bizottsági s egyéb küldöttség! üléseken
elnökölt, fogadta a tisztelgőket, s csak jan. C-én reggel 9
órakor távozott körünkből. A közigazgatási bizottság tag
jai közül csupán Beniczky Árpád, Szakai! Barna és Szon
tagh Pál urak voltak jelen.
A közigazgatási bizottság jan. 7-én tartotta
rendes havi ülését a főispán elnöklete alatt, aki újévi
üdvözlő beszéddel nyitotta meg az ülést, s bejelentő,
hogy Laszkáry Gyula és Posztóczky Iván elmaradásukat
kimentették. A szakelőadás jelentései, melyek fontosabb
dolgokat nem tartalmaztak, egyszerűen tudomásul vétettek.
Az ülés d. u. fél egyig tartott.
Előléptetések. Kacskorics Jenő a b.-gyarmatikir.
törvényszéknek egyik kitűnő bírája, vármegyénk fia, a
bpesti kir. táblához kir. táblai bírónak neveztetett ki. —
Glósz Géza pénzügyi fogalmazó a b.-gyarmati m. kir.
pénzügyigazgutóságből pénzügyi segédtitkárrá léptettetett elő.
Régészeti AsatAsok Szivükön czimű és Szontagh
Antal úr által közölt czikksorozatra felhívjuk érdeklődő
közönségünk becses figyelmét Szontagh Antal úr köszöne
tét érdemel nemcsak az ásatások körüli fáradozásaiért,
hanem azért is, mert a Pesti Muzeum szakközegei áltat
szortiroztatta s szépen rendbe hozva átadta a Nógrádvármegyei Muzeum-Társulatnak.
A balassa-gyarmati fögyninázium alapjára
Szontagh Pál úr ö kegyelinessége egyszáz forint ado
mányt ajánlott fel. E középiskola érdekében a vármegye
küldöttsége a nmlgu közoktatásügyi miniszter urnái, főispán
úr vezetése alatt legközelebb fog qjabb előterjesztést tenni;
reméljük, hogy a miniszter úr nem fog ridegen elzárkózni a
törvényhatóság székhelyét és nagy vidékét érdeklő, — gaz
dasági szempontok által h erősen támogatott ízén kulturális
szükséglet kielégítése elöl, theoretikus térelvek avagy fiikalitási szempontból. Hasznosabb befektetést az állam nem
tehet mint új és új knl túrái is intézmények létesítése által;
s megyei székvárosunk áldozatkészsége lényegesen meg
könnyítheti feladatát Balassagyarmatra nézve. A szervezke
dés azonban sem a vármegye, sem Balassagyarmat és ri•) Az óvónő fizetéséi a F. M. K. E. nyltral központi pénz
tára earanllrsta. Sajnos, hogy a központ erről mctfrledkezett Ugy
tudjuk azonban, hogy a nögrádvármegyi tiókegytel felírt ebben
az ügyben ée (Urertl a fizetés utalványozását. Bármiül áll azon
ban a dolog, á fizetést okvntlnnUl ki kell Mulgállaini.
Saerk.
�4
1895. január 13.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
■
dél upnban sem a vármegye, sem Balassagyarmat é* vidéke beiiszok I hó 19-en a «Haia-«a« fogad" termeiben Nem
által kellő lelkesedés, é* megnyugtassa! mind addig kell ehhe’z .-em kommentár, nem kell ajánl" h.-vel, •■■m
nem végezhető inig a nm. közoktatásügyi mim-zter úr — a k"Z<>n-ég buzdítása n .-kaiabe'i-/-l-.'l lamuizafú-.'r:>.
kiküldöttje Jelentése alapjan, a kérdéses fógymna-luiu létju- Ott lu-z. ugy i- mindenki, a ki <s.ik leheti e- n kinek van
gosultskfiil ki nem mondja « életbeléptetése iránt a tájé- érzéke a neme, emberi köteles-' gek iránt, bizonyitj.i ezt
kozUUit meg nem adja. Hogy a létjogosultság elvileg már már azon nagy érdeklődés Í-. uu ly lyi 1 a kozon-ég az
ia el tan ismerve, ártó Felsége, »zeretett királyunk 1891. el-o hírre a Imi iránt viseltetik A rendező-ég. mely ki
•lepleiuber 2l*-án a czélra tett legkegyesebb alapítványa próbált. lábedxelt öreg é« fiatul -karaheti-zokbol all. min
dent elkövet a hal fényes -ikeie ér-lek'beli v- bizto-itj'lk
után, ugy véljük, kétségbe vonni sem lehet.
Baiutnrr Tivadar <lr„ a tordai kir törvényszék u ki-assz.ony k.lkat é-menye'-ki két. hogy a balled •-ak
biráját a nm. vallás- és közoktatás ügyi miniszter úr a kassai boldog tlbgelegedés-el és e Jel-Z.nval logll ik távozni:
<S"|'-e halunk ni'-g. A ren-iezoseg a meghivokat mar
kir. jogakadémia tanárává nevelte ki.
Kinevezés. gr. Degenfeld Lajos b i-pánuuk ő méltó .szél i- küldte, de ken ez utón is azokat, kik teve h -b"l
meghivot nem kaptak 6- arra igényt tartanak, hogy ezt
sága dr. Ehrenrcicb Károly sziiáki orvosi (dr. Ehrenreich
Lajos hírneves orv ve tudósunk fiát) tiszteleti" li járási orvossá llalloli József skurai" u-z-lie-ztornúl jelent-' k be. Jegyek
a következő helyeken kaphat-'k S' |me< zy >ánd"r ezuknevelte ki.
Áthel;peaés. Múlt évi deeiember hó 3l-ével a cs. és raszdajábau. Durvái Árpiin könyv kere-ke.ie-éiu-n ékir. kőiös hadsereg tartalékából a m. kir. honvédség tartalé minden — skarabeu-nal.
A b.-gyiu-inati evnng. egyházban a mull 1891.
kába helyeitetnek át a kövelketó segédletének éf pedig az
I. csoportban Szkaupil József, II. Csoportban Poputh Győző, évben szüléiéit ös-zcsan 79 gyermek : eldiol lm H, l.-.my
mindketten a besxtercxebányai 15. b"uvédkirgé-zitő pa 38. ezekből törvénytelen 2 liu. 1 leány, o—z«~en 3: meg
halt t»l;és pedig 5<t ti. 21 no: házasságra lépett 26 pár.
rancsnokság nyilvántartásába való beosztás mellett.
Kinevezések Wagner István b.-gyarmati állami
Az a>zó<i—b s-Kvafinnt—losonczi vasútvonal
elemi tanító és ismert tanügyi iró, a ki a nógrádvárkiépité.-e érdekében a kisajátítási művi-letek javában folynak
megyei tanfelügyelőséghez szulgálatlétclre volt beo-itva, s e hó 20-ig befejeztetni lúgnak. Eddig két kőiség kivételé
ugyanezen tanfelúgyelóséghez tollnokká neveltetett ki. —
vel mindenütt barátságos egyetsi'g jőt létre. A vasúti tervek
Makoriczki Ceirjék pedig a hontrármegyei tanfelügyelő- és költségvetés teljesen késien állatuk Márkus Ág-vstun fő
séghez. A vallás-és közoktatási m. kir. miniszter Andórffy mérnök budapesti irodájában, Popper István mérnök a tinanErzsébet kisasszonyt, a b.-gyarmati polg. leányiskola egyik ciiroiást is elkészítette csupán ai építési engedély megnye
jele* aegédtanitónőjél — ugyzuezen i-kolához rendes tanító rése van hátra, a mi a kisajátítási munkálatok után azonnal
nővé nevezte ki. Ily előléptetésben részesült Zana Melánia foganat'rsittatik. A becskei’ slagútnál a próbafúrások telje
kisasszony is ax Ipolysági polgári leányiskolánál.
sen elkészültek s a tűnél építéséhez szükségelt téglaanyag
Rendjel felfűzése. l’lachy Józsefnek, a fülekijárás feldolgozása munkába vétetett.
érdemes főszolgabírójának, kit ő Felsége a király a minap
Országos vásárjaink akkép vannak rendelve,
tüntetett ki bokros érdemei jutalmául a Ferencz József-rend hogy január havában vagy febr. hó első napjaiban rende
lovagkeresztjével, mint értesülünk. Degenfeld Lajos gróf sen 2 országos vásár tartatik, még pedig mint az idén
főispán f. éri január hó 3-án tűzte föl ünnepélyesen e rend január 7—8-án a viikeresiti vásár, január 27—28-án
pedig vásár, tehát tél idejében nettó 3 hét alatt 2 or
jelet mellére.
Nógrútlvúrtnegye niilleniumi festménye. A szágos vásár tartatik meg. Mi ezt minden tekintetben
vármegre képzőmüvé-zeti bizottsága f. január hó 8-án helytelennek tartjuk. Kérdjük mi végett fárusztatik be
Scitovszky János alispán elnöklete alatt ülést tartott, szigorú tél idejében 3 hét alatt kétszer is a szegény fuldmelyben a nm. belügyminisztérium leirata kapcsán végle tuÍvelő, vagy iparos nép gyakran messzi vidékről, mikor
ges propositiókép lett megállapítva,, hogy a Millenniumi az ily téli idób-’n megtartott vásárok, leggyakrabban semmit
országos 'kiállításra megfestendő történeti kép gyanánt a sem érnek. Óhajtandó volna a vásárok helyesebb beosztása:
közgyűlésnek azon érdekes jelene*, ajánltassék, mely fel nevezetesen, hogy januártól febr. közepéig tehát 6 hét
tüntesse Nógrád várának a törököktől való visszafoglalá alatt csak 1 otszágos vásár tartassák. Egyáltalán, hogy 8
sát 1593-ban, a midőn is az akkor nevezetes erősséget, országos vásár tartassék meg érenkint városunkban annak
mely természetes összefüggésben állott Buda, Visegrád. sem vagyunk barátja). Elég volna 6. mert inkább legyen
Drégely és több más várakkal, — Fekete Meheinet bég kevesebb vásár de jó, mint sok vásár de rossz. Városi
PAlfíy Miklós kir. főkapitány, tábornoknak átadja.
hatóságunk figyelmébez’ajánljiik ez ügyet.
A bizottság az alispán előterjesztésére elhatározta továbbá,
Az n Icugyel f<‘st«i i Butkievitz Tudón, kinek várohogy a vármegye mindazon családjai, melyeknek egyik sunkl'aii való idózi séról lapmik mull évi 53 .-zamaban is
másik tagja a mull század közepétől kezdve megyei ma- résziete-ebl'.-li iil'-gviiil'-kezl'iiik és a kinek sikerült festgisztrátusi tisztséget viseltek, felbirattassanak. hogy ezinu- meiiyeiiránt — mini halljuk - ugy helyben minin vidékén
reiket a vármegyeház restaurált vestibülje ablakaiban való állaláiios érdeklődés és megelégedés nyilvánul: még né
megörökítés végett beküldeni szíveskedjenek.
Kossuth hány hetet "hajt vúrosunkimn tölteni. Ex idő alatt —
Lujos arczképének a megyeház terme részére való meg- ugy tudjuk — még mindig teljesít mindennemű fölvéte
fektetése, előző közgyűlési határozattal szintén ki lóven leket bármily alakzatban és kivitelben a fo-uteza 657.
mondva: a képzőművészeti bizottság indokolt véleménye számú (Halyak i.-féle) lakásán.
erre vonatkozólag oda terjed, hogy néhai korszakos nagy
Lapunk inai számúhoz mellékelve van Belgráder
hazánkfiának 1848-ból származó arezmása festessék meg. Zsigmond, budapesti jóhirú könyv- és zenemúkereskedó
Vadászat. Gr. Forgách Antal és János urak gársi kiadásában megjelent tánez,- dal- és zeneművek, ifjúsági
uradalmaiban nagy hajtóvadá-zatok voltak deci. 28. 29 .iratok, szépirodalmi és divatlapok stb. árjegyzéke.
és 30-án. Összesen: 4 szarvastehén. 4 őzbak, 2 róka és
Kínzó felügyelők kerestclnek lix fizetéssel
90 nyúl esett el. Szúgyben Fáy Sándor úr által jan. 9-én az 'Első biztosító intézel, katonai szolgálat esetére József
rendezett vadászai igen szép eredmény nyel folyt le. A
főln-n zeg védnök-ége nlatt m. szövetkezet rcszrre. Az
Zichy senioratis uradalom zsélyi birtokain jan. ll-én és eddigi foglalkozást feltünlelő és fényképpel ellátóit aján
12-én tartattak vadászatok.
latok f. é. január 25-ig tiynjlandok be nevezett igazgató
Értékes adomány. Degenfeld Lajos grófné szül. hoz (Ihi-lapesl, Erzsébetiér I. szám.)
Dessevrlfr Ilona, nógrádvánnegye főispánjának neje újból
Gabonaárak. A b.-gyarmati piacion az 1895. évi
jelét adta azon előszeretetnek, melyet a megyének minden jan. 7-iki jegyzések szerint: Buzi 560 kr—5’80 kr. Rozs
előforduló esetben alkalma van tapasztalni. Legújabban 4150 kr—4 70 kr. Árpa 6--kr-6 10 kr. Zab 5 90 kr—6—
megajándékozta a , Nógrád vármegyei museumot* ,i szi- kr. Kukorieza 7*— kr.
ráki hunnkori lelet” tárgyainak egy nagy részével. Eleket
Szontagh Antal föispáni titkár a nemes és fenkölt gondol.
Törvényszék.
kozású grófnő megbízásából f. bő 7-én a mus-umnak át is
adta. A lélet má-ik része a .Nemzeti museumban" van
Az első felebbviteli tárgyalás. Az egész ország
elhelyezve. A nógrádmegyei mu.eumuak ajándékozott résit ban élénk érdeklődés viseltetik a jogástközönség az uj sommás
is a” nemzeti museumban praeparálták és fűitek fel eljárás gyakorlati alkalmazásának eredményei iránt, nem
Szontagh Antal közbenjárásával.
—
csoda tehát, hogy a b.-gyarmati kir. törvényszék polgári feEsküvő. Bérczy Géza jobbágyi ÍÖIdbirtok<T« (a nagy
lebbvitoli tanácsa f. hó 10-én megtartott első ülését ai
nerü iró: Bérczy Károlynak fia) jan. hó 7-én vezette ol egész ügyvédi és bírói kar élénk figyelemmel kisérte. Álta
tárhoz Jobbágyiban Bencsik Mária kisasszonyt néhai lános az a nézet, hogy az eljárás külső mozzanatai, emelik
Henriik György és néhai Örményi Klaudia uagymiveltségű
a bírói szék és Ítélkezés tekintélyét, dokumentá'ják annak
leányát.
fontosságát, másbelyt pedig belső intékedései a közvelenség,
Eljegyzés. Világhy Gyula, néhii Világhy Nándor, szóbeliség, a bírói hatalom tág jogköre nagyban előmozdítják
volt héhalmí birtokos és megyei bizottsági tag fia, január az anyagi igazság elérését: de viszont altalános a meggyőző
6-án eljegyezte Jankovich Mariska urhölgyet, néhai dés, hogy a ciélzott gyorsaság csak pium desiderium marad.
Jankovich Gyula c«. <•« kir. kamarás és neje Huszár Ilka
A felebbviteli tanács intéseit a büntető végtárgyalási
leányát.
ívovác-i Sándor állami végrehajtó e napokban teremben tartja. A terem ugyan megfelelő, de nem éppen
váltott jegyet Kőnig Ilonka kisasszony nyal. Kénig Adolf b.- tesz jó benyomást, hogy ugyanott Ítélnek a gononsztévők fe
gyarmati vendéglős kedves Irányával.
lett, a minek hatása már is nyilvánult, abban, hogy a meg
GyAszhir. Pongrácz Tivadar, egykor berezeli birto jelent felek nem foglaltak helyet a számukra fentartott he
kos » több ev. egyház felügyelője B.-Gyanú lton jan. hó
lyen — ott hol a vádlottak szoktak ülni, — hanem inkább
8-án 84 éves korában elszemlerült. Temetése jan. hó a közönség padjaiban húzódtak meg.
10-én d. u. 3 órakor m.nt végbe.
A felebbviteli tanács dr. Kray Istvánkir. törvényszéki
Népesedési mozgalom. A b.-gyarmati izr. egy elnök elnöklete alatt Kacskovies Jenő és dr. VidaGéza törvházban 1894-ben született 28 férfi, 33 nő, elhitt 23 férfi, széki birákból állott. Az első tárgyalás többi szereplői: fel
24 nő. Összes születések számi: 61. összes halálozások peresek ünger Sándor és neje. dr. llévész Dezső ügyvéd kép
száma : 47. A születés tehát 11-gyei haladja felül a viseletében. alperesek Kovács János és neje. Farkas Ferencz
halálozást. Eskettetett ös«ze«en 28 pár.
ügyvéd helyettese Kiszig Endre képviseletében voltak. A
A ,Sknrnbeusok“! Nem kell e névhez mar ma per tárgyat bérleti viszony megszüntetése képezte.
Összesen ki volt tűzve 3 szóbeli és két nyilvános tár
gyarázat. Tudja már mindenki. Imgy lei e uev nyilv.ni" •
•ágra kerül, mögötte mindig valami nemes e-en k< ■!« t gyalás és illetve előadás. Ezen 5 ügy letárgyalása reggel 9
lniz<HÍik meg.
Tudja már mindenki, hogy e név iilntt órától esti 6 és fel líráig tartott.
egyesült száz főre menő, nemes gondolkozás'! férfiú, hogy
Ai elintézett ügyek a következők: 1. Unger Sándor és
humánus ezélokat szolgáljanak. Alig inult elegy bet. neje — Kovács János és neje ellen : r- szben helybi tihagyva,
hogy hét árva gyermeket ruháztak fel egymás közt e-ond- részben megváltoztatva. 2. Korii -anszky Lajosné
Péntek
hen összemkott lillén ikból < s mo-t i»mét arról érte-uliink, Mihály ellen; helybenhagyva. 3. Golk.i György — Frec«ka
hogy újból in fiúba lep.
nem filléreivel, de
Libáival. János ellen: helybenhagyva. 4. Doman Dávid
- Szilárd
Össze akar tám-zolni néhány meleg ruhára, '--izmára, Lajos ellen: részben megváltoztatva. 5. Jónás Emil —
fára valót n város szegényeinek. Italt rendeznek a skara- kir, kincstár ellen; helybeuhagjrvu.
!■. hú 17-éré kilíisütt iiyyek:
f
I. bzubrli InnryiiláM'k:
1. Mártö.i Pál — Pllmann Mór elleni ingók kár
alóli f-!"l<u- i iránt. 2. Steilier Pepi — Glázer Haui ellen
ingok kar alóli í'Ldda-a iránt. 3. Pelczeder Antal
Ondrja> -ik János ellen 52 frt ir. sommás pere.
II. Nyilvános előadások:
4. Túrák János — Mázor Dorottya és társai ellen
260 frt iránti som. per<-. 5. Szécsényi Samu — áVeisz Miksa
ellen 25 frt iránti som. pere. 6. Dűbrei Istvánné — Horváth
Gábor ellen gyermektartás iránti pere.
Mire jó u disznótoré Senkinek sem volt a város
ban oly csinos kis felesege, mint B . . . nek, fiatal, igézőén
villogó’szemekkel és a mi fő: olyan pi'-zinyke lábakkal,
hogy hetethétországon túl sem lehetett párját találni. így
mondogatta ezt B. barátainak. Voltak azután ezek között
olyan uiere-z vállalkozók L. a kik készek lettek volna az
operem zi.i- tengeren túlra is menni, hogy férj uramat
megezáfoljak, de csak egy feltétel alatt, ha ugyanis a kicsi
feleség piczi lábacskáit előbb megtekinthetik — termé
szetben, mert különben — igy érveltek, hogy tudják meg.
hogy másnak nincs-e még picziuyebb. De hát ebbe a férj
hogy is mehetett volna bele, mikor amúgy is féltette még
a körme hegyét is. Vigyázott is rá mint a két szeme
világára, még templomba se eresztette magában. Tudta
ezt a menyecske is és nem is volt háládatlan e nagy
szerelem miatt. Nem nézett ő senkire, nem vágyódott ó
társaság után, mert tudta, hogy férje ezt igy szereti.
Éreztette is férjével, hogy ezt -csak ar iránta való ten
gernyi szerelem miatt teszi és a mi fő, tudta ezt férj
uram is. Csak egyet nem tudott, hogy kutya van a kert
ben. Ez se lett volna azonban baj, I" az az átkozott
disznótor közbe nem jő. Készültek is rá nagyban férj és
feleség. Mondta akárhányszor az aranyos, hogy G.-ékhoz
legjobb barátaikhoz bún volna el nem menni. Utt lesz az
egész város intelligencziája, fiatalsága. Hej, az ütött szöget
férj uram fejébe. Hogy vigye ó el kic-i szép feleségét ily
társaságba, a hol jelen lesznek a legmegátalkodoltabb nőcsábítók. Csak úgy fölt a feje, már csak azért is, mert
máskor sohsem bizgatta §t igy a felesége. Kutatott kifo
gás után, de nem talált Eljött azonban a várt est Férj
uram az egyik szobában hallgatag komorsággal fogott az
öltözködéshez, az asszonyka a másikban, vígan dúdolgatva,
sürgölődve, forgolódva. Két szobalány húzta a fűzőzsiuórt,
az övéké kevés volt a másikat kölcsön kérték a szomszéd
ban. Ez a vigság fájt a férjnek leginkább. Minden biztató
szó, melyet felesége a szobalányokhoz intézett, hogy .jobban,
jobban' tőrdüfés volt az ő szivébe. Egyszerre egy iszonyú
sikoltás. A férj berohan a szobába. Az asszonyka ájultat!
fekszik elterülve a földön, de kipirult arezczal. Rémitő
sürgés forgás, jajgatás, locsolás, dörzsölés. Ki gondolt
volna ilyenkor arra, hogy az ájult ember halvány szokott
lenni. Végre minden jól van. Az asszonyka magához térve,
iszonyú lazbau lévőnek látszik. Férje maradna, de az aszszonyka nem engedi, mert már semmi baja, csak az erős
fűzés ártott meg, csak egy kis nyugalomra van szükség.
A férjek hiszékenyek, tehát B. is hitt, de áldotta is a
sorsot, hogy ily kötnyú szerrel mentette meg kicsikéjét a
disznótoriak profán szemei elől. El is ment. Mulatott egész
éjjel. Hajnalban hazavetődve, hiába kopogott a kapun, nem
jött senki. Dühös volt, mint egy tigris, csak az volt a
szerencséje, hogy a havazás elállt, különben már a hó
eltemette v dna. Kopogott volna az ablakon, de nem akarta
feleségeeskéjét a mely alomból felijesztem. Hiába szidta
a világ összes szobilányait, nem jött az kaput nyitni.
Végre nyílt az ablak. O volt, az édes, kedves, kis feleség.
R-iuult hangon szólt, te vagy édesem, szent isten az a
haszontalan Mari is elkéredzkedett valami néujéhez és ö
olyan mélyen aludt, hogy csak most ébredt fel a zörgetésre és ki idta a kapukulcsot. Csakhogy végre férj uram
a kapun beiül lehetett. Lakása ajtajához érve, alfélé haladó
piczinyke lábnyomokat vett észre a friss hóban. Önkény
telenül i< vizsgálta, de nem soká tehette mert nyílt az
ajtó. Bement, de agyában iszonyú gondolatok tanyáztak,
melyeket a feleségecske hiába iparkodott csókjaival, ölelé
seivel elkergetni. De végre lefeküdtek. Sem az egyik, sem
a másiknak nem jött álom a szemeire. Reggel felé férj
uram rosszullét ürügye alatt kiment a szabad levegőre (?)
előbb azonban észrevétlenül neje czipőcskijét kabátja alá
dugta. Ezután beillesztette a friss lábnyomokba. Pászolt
borzalmas pontossággal. Őrülten rohant a félj két szakértő
barátjáért, a kik sajnálattal konstatálták az azonosságot
de azt is, hogy a lábnyomok a ház másik szárnyában lakó
garyon mérnök úr lakásának ajtajáig vezetnek. A férj
őrülten dúlt-fúlt, be akart rohanni ide is, oda is, nem
engedték. Hátha, — mondjs az egyik tanú — mégis van
a világon másnak is olyan piczi lába, mint a feleségednek?
Nincs! és azzal rohant be nejéhez, a tanú urak utána.
Hogy itt mi történt azt nem tudjuk, de az bizonyos, hogy
a törvényszékhez mi egy válókereset érkezett, melyből a
fentiek kiolvashatok. Ki mondja meg moit már, hogy mi
jobb ? elmenni, vagy nem menni disznótorba — feleség
nélkül ?
Horváth Danó.
Reményi Károly.
KI,szerkesztő:
honinnkatdrs:
Naponta friss tejet
tért átvéve. Májú- 1-ig 6 kr. május 1-töl szep
tember 30-ig ,i krért. kisebb niennviségbcii
május 1-ig literenként 7 krért. május 1-töl szep
tember 30-ig ti krajezárért házhoz szállitvn ajánl
Bnhis>:i-(i ynrmnton
Fáy Árpád.
�1895. január 13.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
:tl's»—teát. >úm. .
5
A rvérén! hirdetmény-
A Szécsényi kir. jbirosag mint tkvi. iiatőság közhírré teszi. hogy a kir. kincstár
végrehajtatnunk ltorzák Klára férj.Tőzsér végrehajtást szenvedd elleni 239’frt 10’/. kr.
tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyannati kir. törvszék (a
Szécsényi kir. jbirosági területén lévő l’iliny község határában fekvő, a piiinyi 212. az.
tvlekjrgyzokönyvben A. I. 2 15 sorsz. a. fekvő ingatlanból a II. 5. sorsz. a. ltorzák
Klára férj. Tuzsér birtokjutalékára 739 írtban ezennel megállapított kikiáltási úrban
elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az Itt'Já. évi február hó 1-só napján
d.-e. 10 urakor l’iliny községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított
kikiáltási áron alul is eladatni fog
Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan be< sávúnak 5%-úl készpénzben,
vagy az 1HH|, |,X. t.-ez. 12. tj-aban jelzett árfolyammal számított és uz 1881. évi nov.
hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyin, r. 8. f-ában kijelölt ovadékképesertpapirokban a
kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-ez. 170. fa érteim, a bánatpénznek a
birosúgnál elólege.s elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt útszolgáltatni.
Kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatoság Szécsényben, 1891. november 9-én.
in
Sxerémy, kir. aljbirú.
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
6
MEGHÍVÁS.
A «B.-gyarmati Népbank* részvénytársulnt 1895.
január hó 27-én, d.-e. 9 órakor a városház tanácster
mében tartja
XXIII. évi rendes közgyűlését,
melyre a L részvényesek ezennel meghivatnak.
Tárgypárosát:
1. Igazgatósági jelentés előterjesztése és tárgyalása.
2. FelOgyelőbizottsági jelentés előterjesztési*.
3. A számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása
és a nyereményfclosztás iránti határozathozatal.
4. Intézeti segédkönyveié fizetésének meghatározása.
6. Alapszabályszerüleg beadott indítványok tárgyalása.
6. Az alapszabályok módosítása.
B.-Gyarmaton, 1894. deczember 31-én.
A ,B.-GYARMATI NÉPBANK”
IGAZGATÓSAGA.
10.2-3.
alapuabályterrrict
Ab eredeti
intézet Alját
ai
helriiJgtben a közgyOlri napjáig d ♦. 9—12 óráig
megtekintheti.
MEGHÍVÓ.
A ,tt.-gyarmatl Takarék- ét Hitelintézet Itéiivénytinn-
lat** B -Gyarmaton, I89.'>. februir hő 3 in, délelőtt 1 ,11 órakor
rajit helységeiben
mn. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT
tartja, melyre a t ez réitvényeiek
etenncl
meghivatnak.
A közgyűlés tárgyal:
1. Al Igargatőiig jelenléte at elmúlt Utletév lefolyiia- ét
annak eredményéről.
2. A felügyelő Htomig itta) felulvli.gilt IffiU évi vagyonmérleg ét etekkel kaneaHatoaan at Ottlét rirttimadiaok előlerjetttéte Mindetek elfogadisa ét a felment
vény megadita az igatgatrttig ét a felügyelt bltotuig
rétiére.
3. A jövedelem ét ottlalék felőli intétkedét.
4. At alapatabilrok niődotltiea
6. At alaptiablíyok M. l ibán foglalt rendtterint előforduld
kfttgytiléoi teendők.
B.-Gyarmaton, 18t»5. (annir Mn
halAs Antal
u
rwtvi
h.
k..
Mk.
t-t.
A kB»rraJé**«
kivinA
tazVirnik
vyelhM a k^g<y®U »IAll ai iaUr*! p4nrUMn*l
nff p*4tf a
a tfavaratok
Mm'ttatni A
,U«i
MMl»alalMiat»<tak illa) ii fyak«>r«*l>.ai* k. a hitfhaUIma
»ah atnaitaft ré»fv»»»y*a»ba*i lri| l»nni
S
B.- gyarmati
kőnyvnyomda részvénytársaság.
1895. január 13.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00697.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_13.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1895-01-13
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 2. szám (1895. január 13.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6881f9acf0cf0557b1669a1da43fcc1e.jpg
4766373f4e52669971ce66ae9b2e4c61
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/00727a6c5f993806beb75feab4e550f1.pdf
638c9fdddb2a2af7187335ab51865d5f
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat, 1895. január 20.
3. szám.
XXIII-ik évfolyam.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
A kísértő eszme.
mében a nógrádi esperesség a bányai kerületből kikebe
lezve, a dunáninneni kerületbe osztatott be. Nemcsak azért,
„Longum iter est per praecepta, breve et effi- hogy friss vért öntsön ebbe a kerületbe, hanem azért is,
hogy
a honti, barsi és komáromi esperességekkel együtt
:ax per exempla.* Ezt az alapniondatot is be kellett
hazafias missiót teljesítsen ott.
magolnunk diák koromban, midőn a latin nyelvtant
Nagy és fontos feladat várakozik e tekintetben a
tanultuk. Minthogy azonban ez körülbelől hatvan 46 egyházközségből álló nógrádi esperességre; mert egy
esztendő előtt történt, és igen kevesen vagyunk már. házközségének legnagyobb számánál fogva a nógrádi esazokból, kik ezt a nyelvtani igazságot Grigely latin peresség van hivatva a vezórszerepre.
Ha már most Nógrád van hivatva a vezérszerepre,
grammatikájából merítettük, czélszerflnek látszik annak
értelmét megmagyarázni; a mi tehát annyit tesz, kérdjük, nem okosabb és czélszerűbb-e a vezért is Nógrádból kiválasztani? Nemcsak ez a logikai okoskodás,
hogy: „hosszabb az fit (a nyelv megtanulására) hanem egy hazafias és a közügyek szolgálatában kipróbált
szabályok által; rOvidebb és sikeresebb példák által vármegyénkben férfiú iránti kötelességszerű érdeklődés is
késztet arra, hogy desauváljuk a „Losonczi Hírlap* ide
[= azaz gyakorlatilag).
Ennek a nyelvtani alapmondatnak hasonpárját genben járó közlését s kijelentsük, hogy az nem kifejezése
sem az itteni érdekeknek, sem pedig az itteni közhan
i közélet egyéb viszonyaiban is tapasztaljuk. Vala gulatnak.
mely eszme vagy terv megvalósítását gyorsabban
Az itteni általános hangulat és óhajtás az, hogy a
elérjük a magán buzgalom és tevékenység erejével, dunáninneni ev. egyházkerület felügyelője Luszkiry
Gyulti legyen. Az a Laszkáry, aki 24 éve lankadatlanul
mint a bureancraticus eljárás tekervényes útjain.
így vagyunk a b.-gyarmati fogymnasium hazafias irányban működik az egyházi téren; az a Lasz
káry, aki a diskreditált dunáninneni kerületbe a magyar
ügyével is.
,
szellemet, a magyar hazafiságot, a magyar kultúrát be
Ha azuk, a kik hivatvák ezen átalánosan óhaj fogja vinni; az a Lvzkáry, aki vagyoni helyzeténél fogva
tott eszmének valósítására és kivitelére: az ügynek is független, s aki a hazafiság terjesztése érdekében áldo
nem csak azt a szabályszerű hivatalos fórumokon zatokat is tud hozni.
Tiszteljük, becsüljük Láng Lajos tanár urat, de
keresztül való utaztatását, — mely annyi periodicus
és igy késedelmes állomásokon tart lankasztó pihe semmi esetre sem tartjuk oly egyénnek, aki a Szentiványi
Márton gyenge kormánya alatt elpunsilávosodott
nőt, — veszik igénybe; hanem e mellett a valósítás kerületet a magyar hazafias érdekek szolgálatába vissza
útjának ama gyorsabb járatú vágányára is rá terelik juttatná. Láng Lajos mindössze egy éve felügyelője a
az eszme kivitelének mozdonyát: bizonyára hamarább pozsonyi ev. egyháznak h <igy bármennyire tisztelt és
szeretett egyéniség Kraxelbuber barátaink között, nem
czélhoz jutunk.
nyújthat biztos és teljes garancziákat oly állásra, melyre
Az eszme Injában kisért, ha senkit sem fog
kipróbáltság, rátermettség és lángoló magyar bazafiság
meg, senkit sem mozdít meg. A várakozás szép és szükségesek. Ezek a jó tulajdonságok Laszkáryban együtt
jámbor türelem, de a türelem elálmosit. Ellenben a véve megvannak.
Igen sajnáljuk; hogy á~'„Losonczi 'Hírlap" minden
mozgás erőt ád, az erő pedig megvalósításra képesít.
A pénz is erő és hatalom, tehát ennek gyűjtése a körültekintés nélkül, .talán meggyőződése ellenére is helyt
adott ily czikknek, mely bizonyos tekintetben megtévesz
lényeg, mely az illetékes fórumok szabályszerű intéz
tésekre is adhat alkalmat.
kedéseik és érdeklődéseik megéréseig is oly tényezőt
Hogy a „Losonczi Hírlap" nem a felsőnógrádiak
van hivatva alkotni, mely ama másik döntő tényezőt hangulatát fejezte ki, álljanak itt a következő s egy felső
nógrádi
igen tekintélyes egyéntől hozzánk beküldött sorok:
is gyorsabb elhatározásra és kedvező közreműködésre
A dunantelléki ev. egyházkerület felügye
ösztönözné.
Ne kisértsen tehát az eszme, mint valami nyár lője. Szentiványi Márton, ezen egyházi tisztéről lemond
ván, beállott annak a szüksége, hogy az igy megüresedett
éji lidércz, mely olykor-olykor fellohban, meg eltű
állás, az egyházak szavazata által, azon hivatalra képessé
nik ; hanem az ügy élén állók megbízottjaiknak génél és érdemeinél fogva legméltóbb férfiú által betöl
ossszák ki a gyűjtő iveket, hagyj gyűljön a nagy és tessék. A szavazatok beadására határidőül máj. lő-ike
kis adumányi összeg és növekedjék mielőbb kamatai tűzetett ki. A kombinácziók már is megindultak. Felsőáltal is, hogy lássák az illetők az erős akaratot, Nógrád ev. egyházai az csperesség felügyelőjét Laszkáry
Gyula urat óhajtják e méltóságra emelni s azt hiszik,
mely nemcsak tükre és mérvadója lenne a közóhaj- hogy Alsó-Nógrád egyházai hasonló nézetüknek adnak
nak és a közszükség érzetének, de jelentékeny mielőbb kifejezést. A Pozsonyban legközelebb megtartott
emeltyűje is az eszmének —• a nagy gymnasiumnak egyházi gyűlésen, a betegsége miatt meg nem jelent
Szentiványi Márton helyett e tisztet az egyházmegyék
— mielőbbi megvalósításában.
És abban, hogy egy pár év alatt ne lehetne legidősebb felügyelője lévén hivatva, a gyűlés alkalmára
teljesíteni, erre Laszkáry Gyula tir lett felszólítva, mely
ily szent ügyre két - háromszázezerét gyűjtés által tisztnek ő úgy egy szép, alkalmi megnyitó beszéd, mint
összehozni, nem ón, de mások többen kételkednek. általában a gyűlés tárgyalásának tapintatos vezetése által
_________
N n.
teljesen megfelelt. Az új egyházkerületnek alkalma nyílt
elnöki képességéről meggyőződni. A nógrádi egyházak irány
adó
tagjai azt hiszik, hogy a honti ev. esperesség egyhá
KI legyen a dunánlnneni ev. egyházkerület zai hasonló
nézetre fognak jutni, s annál inkább fogják
felügyelője ?
megajándékozni bizalmukkal, minthogy számlázására nézve
honti, minthogy egyházaik egyikének, a kis-csalomiaiaknak
A „Losonczi Hírlap" január 12-iki száma nemcsak
földbirtokos tagja, s a honti ev. családok legtöbbjével,
Különösen a nógrádi, hanem általában a hazafias érdekekésles anyja Sembery leány után is rokonsági viszonyban
rel. homlokegyenest összeütközésben álló kortes-czikkét
áll. Pozsony vidéke hihetőleg a pozsony-városi esperesség
KÖZÖl.
felügyelője Láng Lajos egyetemi tanár mellett vél állást
Ugyanis, hihetőleg valami pozsonyi forrás után, —
foglalni; de mert ezen jelöltje az egyházi téren kovésbbé
i dunáninneni ev. egyházkerület felügyelőjéül Láng Lajosi
ismerős, nehogy a választás magasztosságát koczkáztassa,
íjánlja. Ha ezt valamelyik pozsonyi vagy árvamegyei lap
szintén Laszkáry jelöltségét fogadja majd el. A panslávok,
ette volna, a felett egy cseppet sem csodálkoznánk. De
ha
következetesek lesznek, mivel az egyházkerületi gyűlé
‘gy Nógrádban megjelenő lapnak elsősorban a nógrádi
sen nem akarták magukat képviseltetni s az új kerületet
‘rdekeket kell támogatni, különösen akkor, ha ez az érdek
elismerni — el fognak maradni a szavazástól is. Különben
i közérdekkel nemcsak összeegyeztethető, hanem a közér
az új beosztás szerint a szavazatok a megoszlás esetén is
lek kívánalmainak teljesen megfelel.
a következő eredményt fognak feltüntetni: Laszkáry nye
Tudvalévő, hogy az O császári és apostoli királyi
rem! 81 szavazatot, Ling 20, a pansláv-jelölt 115.
l'elségc által szentesített s múlt évi november hó ti. és
Lén kihirdetett és életbe lépett zsinati törvények értel
Lapunk mai száma 6 oldal terjedelmű.
A F. M. K. E. jövője.
Aki részt vett a magyar kulturegyleteknek a köz
könyvtárak és vidéki múzeumok, majd a millennium ügyé
ben tartott értekezletein, űrömmel tapasztalhatta, hogy a
Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek oly tekin
télye van, mely mindegyikünket büszkeséggel tölthet el.
Az értekezleteken, melyeken a tudományos Akadémián
kezdve az ország h-gkiv.i><(l-b kulturális társulatai voltak
képviselve, a legelőkelőbb tagok az őszinte rokonszenv
és meleg elismerés hangján szóltak egyesületünk zajtalan,
de komoly, czéltudatos, sokoldalú munkásságáról. Az ország
szerte uralkodó ezen' felfogás gyümölcse, hogy a F. M.
K. E. naptárából, még pedig fükópen az országnak egye
sületünk műkődéi területén kívül fekvő részeiben 3000
példány kelt el és hogy az alföldi vármegyék valóságos
ambicziót helyeznek abba, hogy az egyesület által letele
pített tót árváknak minél több dolguk legyen és hogy
minél többet helyezhessenek el.
Hogy az egyesület tevékenysége a közvélemény ré
széről mily helyesléssel találkozik, azt egyébként legjobban
azon dicséretek bizony itják, melylye! azt utolsó évi jelen
tése közzététele alkalmával az összes fővárosi lapok elhal
mozták.
Sajnos, hogy a F. M. K. E. népszerűsége itt a fel
vidéken az utolsó évek alatt nem gyarapodott oly roha
mosan. mint azt külső tekintélyeinek megnövekedéséből
hinni lehelne. Különösen legújabban bizonyos stagnádót
lehet sokfelé tapasztalni, melynek első következése az,
hogy egyes törvényhatósági választmányok, a helyett, hogy
fokozódó szükségleteik fedezésére saját jövedelmeiket is
igyekeznének fokozni, egyszerűen mind nagyobb követelé
sekkel fordulnak a központi pénztárhoz, mely pedig az
alapszabályok utolsó (18U3. évi) módosítása folytán, csak
igen szűk korlátok között képes saját jövedelmeit gyara
pítani.
De elvégre is nem ez a íübaj. A központban szorítják
a dolgot, a hogy lehet Ezernél több pénzintézettől kértek
segélyt vagy alapítványt; a naptár is hoz valamit közvet
lenül is és közvetve is; Budapesten nagy bált terveznek;
a kormánytól nagyobb segélyt kértek, a portomentessé^nek
a tagokkal való levelezésekre legközelebb történt kiter
jesztése is több száz forinttal könnyít a pénztár terhén,
nehány felolvasás az ország nagyobb városaiban is hozni
fog valamit; egyszóval a törvény hatósági választmányok
némelyikének nagy igényei pillanatnyi kellemetlenségeket
okozhatnak ugyan, de komolyabb következéseket nem fognak
magok után vonni.
Haj, komoly baj az, hogy igen kevés ember vesz részt
az egyesület működésében. Hiszen ha többen érdeklődné
nek e' nemes ügy iránt, ugy sehol sem támadhatnának
nagyobb pénzügyi kalamitások sem, mert azokon egy bál
vagy műkedvelői előadás .könnyen segíthetne. De hát
a helyett, hogy a farsangon az egész felvidéken minden
jelentékenyebb városkában kultur-bált rendeznének, mint
Erdélyben teszik, ölbe tett kezekkel panaszkodnak a kö
zönség közönye miatt és takarékoskodnak a kulturális ki
adásoknál, nem költenek másra, mint a kisdedóvókra, holott
lelkesedéssel jelentette ki már a második közgyűlés, hogy
pusztán kisdedóvókkal nem lehet magyar kultúrát csinálni.
De a dedó, ha egyszer meg van, igen kényelmes intéz
mény, megy magától is, ha senki sem törődik is vele.
Persze, hogy nagyon üdvös lenne, ha a felügyelő bizott
ságok mindenütt állandóan foglalkoznának a vájok bízott
intézetekkel, ha a tagok hetenként bejárogatnának az óvo
dába é.s nemcsak akkor, mikor az évi jelentéshez az ada
tokat kell összeszedni. De azért az óvó e nélkül is fenn
állhat. De tanítókat okosan és igazságosan jutalmazni, a
gyermekeket magyar imádságom énekkönyvre szoktatni;
iskolai és népkönyvtárakat szervezni; segélyezett magyar
óvókat és iskolákat ellenőrizni; ifjúsági olvasóköröket ala
kítani faluhelyen és azokat erkölcsileg, anyagilag istápolni;
a magyar színészet sorsát az adott keretekben biztosítani:
mindehhez a tagok lelkes, folytonos munkája kivántaiik
meg, mely munka jufalma csaknem mindig sokkal kisebb
lesz ugyan mint egy snájdig szónoklaté, melyet valaki a
közgyűlésen, vagy az ezt követő banketten mond el, mely
munka azonban sokszor jobban szolgálja az annyiszor em
legetett haza érdekeit, mint a legragyogóbb ékesszólással
elmondott beszéd.
Nem szabad mindent a központtól, meg a választ
mányi elnökségektől várni. A társadalomtól oly nagy át
alakulást, mint a milyenre mi törekszünk, csak maga a
�2
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
társadalom képet elöidéxni. Bürokratikus intézkedésekkel
Mm lehet ma^yu közművelődést csinálni I
Mindenkinek, a kinek elitén fekszik a magtar nyelv
éa süliem teljesítése, ki kell venni rétiét a nagy mun
kából, melyet azon magasítóidéi elutasithatatlanul követel.
Nincs olyan kit ember, a ki ne használhatna és nincs olyan
előkelő illái, mely ax szén munkában való részvételtől
dispensálhatna!
A két forintnyi tagsági díj ax a legkevesebb I Erre
uükség van, de hiába Illetne tbMJO tagunk akár tiunnyit
is, ha e péni felbastnálásánál nem nyújt minden művelt
felvidéki magyar segítő keret, ba a tagok munkabírásukat
is nem bocsátják ai egyesület cxéljai siolgálatába 1
A hazaszeretet követeli ért tőlünk; ideje volna, hogy
a parancsát megértsük mindannyian, ila várat ostromlunk,
el kell mennünk a vár alá és meg kell rohanni falait,
meri a beszédek, melyek a tőid és fehér asztaloknál elhangiénak, sajnos, semmi kárt sem tesznek ai ellenséges
bástyákban.
... És e bástyák még mindig nagyon szilárdan
állanak, sőt, ha tűrjük, hogy elit nségeink figyelmessé téve,
hirlapciikkeink és lendületes beszédeink által, folytassák e
bástyák megerősítését, nálunk a felvidéken is bekövetkezhetik az, mi a Királyhágón túl már bekövetkezett, mi
magyarok leszünk kénytelenek védelmi állásba helyezkedni.
Tehát lássunk idején a komoly, az igazi munkához!
Dr. Kostenszky Gáza.
K mai és a régebbi Hontvármegye.
(Egy futó pillantás Hontvármegye 1805. évi bisotlaági tagjaira.)
Motto t l'wlalaai, ttuínk.
Tekintsük át Hontvármegye bizottsági tagjainak laj
stromát « meglátjuk, kik bírják a vármegye földjét. De
tökéletes képet nem nyerünk — s ezt már eleve jeliem, —
mert a Coburg, a primási, ax esztergomi, a beszterczebányai, a roxsnyói káptalani uradalmak a vármegye főidé
ből tetemes nagy s legtöbbnyire jő részt elvesznek; a
vármegye tagjai kötött azouban nem szerepelnek. Nem
lehet csodálni tehát, hogy a mi legmagasabb adófizetőnk
br. Majthényi László (3600 frton felül tizet) más megyé
ben csak a köxepibe kerülne a névsornak. A legtöbb vár
megyének van egy dúsgazdag régi történeti családja, mely
nek 1—2 tagja óriási összegekkel szerepel a virilisták
kötött. Sopronban, Pozsonyban, Veszprémben stb. az Eszterbáziak, Pozsony, Nyitrában a Pálffiak, Erdődyek, Szal
máiban, Abaujban, Pestmegyében s legújabban Nógrádban
is a Károlyiak, Békésben a Wenkheimok, Vasmegyében,
Jára-Nsgy-Kun-Sxolnokban a Szápáryak, Fehérmegyében
Nógrádban stb. a Zichyek s az újabb grófi családok közül
Torontálban Csekonics, Karácsonyi.
:
A mi nagyúri régi családaink — kik azelőtt a fő
ispán méltóságot betöltötték — egytől-egyig 'mind ki
haltak Hol vannak a Koháryak, kik egész a herczegi rangig
s a legfőbb méltóságokig emelkedtek ? A Dessőffy, Bosnyák,
Balassa-családok, kiknek egyik másik tagja szintén főispán
volt — hol vannak, merre léteznek? De hiába keressük
a bizottsági tagok névsorában, a régebbi előkelő nemesi
családok legtöbbjének a sarjait. A 16-ik, a 17-ik, és a 18-ik
században a következő családok tagjai viseltek alispáni
hivatalt, a mely családok legtöbbjéről nem tud a hir vagy
pedig alig létezik belőle egy is — hírmondónak.
Az Etrets, Jákólfy, Soós, Kéri, Palásthy (a mely
családnak oklevéltárit Palásthy Pál félsz, püspök tette közzé
4 kötetben, a mely munkában, különösen a régebbi csalá
dok birtokviszonyaira vonatkozó számos nagybecsű adatot
találni.) Lipthay, Bakó, (eyprik tagja Ferencz — Bél Mátyás
szerint — 1609-ben és másodízben 1634-ben volt alispán.
Bakó nevezetű család — kik azonban semmi rokonságban
nincsenek egymással — kettő van Hontban, az egyik Bakó
János, volt megyei főorvos, jelenleg sztubnyi fürdőorvos,
ki Bánból s s másik Bakó István kir. főmérnök, ki gon
dolom Nógrádból származott ide, de hogy vannak-e valami
összeköttetésbe a régi honti Bakó-családdal, nem tudom.)
Ax Osxtroluczky, Szebényi, Bartakorics, (egyik tagja ne
hány év előtt jött vissza a vármegyébe, mint Egyház-Maró
uj birtokosa.) Gerhard, (a család utolsó tagja több év előtt
tisztviselő Hontban, most magánzó Budapesten.) Dúló,
Madách, nógrádi (előkelő család, Hontban ősi birtokainak
maradványát: Nagy-Csalomiit megvette br. Majthényi L.)
Jánoky, Kajaly, Szetrtirány, (Liptóban, Nógrádban, Gömörben stb. élő húsz régi család, a mely Hontból férfiágon
teljesen kihalt; női ágon azonban újra visszakerült, lóvén
Ivánka Oszkár om. képviselő és kamarás * szép és kedves
neje: Szent-Irány leány a nógrádi ágitól.) Kelko, Dvornokovics és Gosztonyi (Pestmegyében élő tekintélyes család).
Ezek voltak Hontban az időben azon jobbmódú és nevesebb
családok, a kiknek tagjai akkor alispáni hivatalt viseltek s
a kik közül már Hontban alig van utód, ki elmerenghetne
ősei hajdani dicsőségének fényéről, nagyságáról.
De nézzük tovább ax elköltözött vagy kihalt honti
családokat Minden rendszer nélkül — a mint épen eszembe
jönnek — felsorolom: Ambro, birtokos Lissón, Gyurcsányi
birt Lissón.gr. Forgách, birt. Pere«zlényben, gr. Esterházi
birt a későbbi mikuíai és lévai uradalomhoz tartozó számos
községben, gr. Herényi, birt Nagy-Terényben, Kis-Tegezen,
Hadránszky, birt Darázsiban, Tegézen, Géczy birt. Ladányban, Prónay, (1 taggal van képviselve: Mihálylyal, de ö
is nem rég költözött ide Nyitrából.) Törők birt. Lcdényben,
Háxas-Maróthon, Szentkereszti, birt Kis-Túron, Kubinyi
birt több községben (1 tagja él még Hontban: Ferencz,
ismert történettudós, Beniczky birt. Felső-Túron, KesziHóczon, Hellenbach br. birt J Tompán, Ilorváthyban, F.Sxemeréden, Száxdon, Sembery, birt. több helyen, többi
között Szódon, a vasőri birtokot most is Sembery bírja,
(a ki nógrádi birtokos is, de többek véleménye szerint nem
ugyanazon régi honti Sembery családból szármarik.) llorváthy, birt Disznódon, 1 tagja él még Hontban: a nyug,
esendőrkapitány, H. Albert.) Foglár, birta Téslt, Borunkat,
Téaa későbbi ura, Simonyi, birt. Vagányban, a honnét
van elOneve, Madocsányi, birt Bélen, Szombathelyi, bírt.
Baécsénykén, Baloghy, birt. Bzlogbon, Kőkesziben, egyik
sarja a nógrádvármegyei levéltárunk s ismert költő, Dezső,
valamint nővére Atila, ki szintén foglalkozik az irodalom
mal.) Kriisány, birt. Ipoly-Kesxin, Farkas, birt. IpolyKeizin, Gyürky, Gyürki község birtokosa, Ebecxky, birt.
F.- és A.-l’alojtán, lláday, birt. Kw-Csalomián, I'rikleken,
Palojtay, birt F.-l’alojtán, a Palugyay; Tihanyt birt. F.I’alojtán, a Husi; Lovasy, birt. Kis-Csalomián, a Kutkay,
(1 fiatal tagja él még his-Túron.) Luby, birt. K.-Csalomián, Kővári, Kővár község ura és azon kivül birt. Bátor
falun, Szmrecsányi, birt Kelenyéu. Födémesen, gr. Teleki,
birt Nyéken. Blaskovits (a család leányágon vissza-zármazutt, mint Luka Pál pa.ásti földbirtokos kedves neje,
ki szül. Blaskovics Mária.) Bory. birt. Boriban. (Boryak
vannak még Korpouán; a Bolgár testvérek anyja szintén
Bory leány volt).
Iszonyú pusztítás, ha meggondoljuk. Ennyi jő, régi
s többnyire vagyonos család s ina már e névre — nem hall
gat senki. De még ez nem mind. Itt vannak még : Agárdy,
Akáca, Baksy, Boiőky, Disznősy. Földváry, Kövesdy, Lábody,
Nagy, Prusxkay, Reviczky, Stummer iZubovics törv. biró
szeretetreméltó neje szintén Stummer (Ipolyi) leány). Tbúry,
Vladár s végül Darsó-családok. (Dacsó Pállal kihalt Hontvarmegye egyik legrégibb családja is, kik ősi birtokukat
Keszi-Hóczot (most Daesó-Keszit) állandóan megtartották.
Szerencse, hogy a Dacsó-birtok egy ha?onlóképrn régi és
híres család egy kitűnő tagjának kezébe került: Pongrácz
György, Nógrádvármegye árvaszéki elnökébe, virágzásra
hozván 6 újra e liptói eredetű, de már Honiban is nehány
század óta lakott, de Honiból újabban úgyszólván töké
letesen elköltözött családot)
Már fentebb mondtuk, hogy a legnagyobb adófizetőnk
csak 3000 fsrinton felül tizet Nézzük most tovább. 2000-es
csak egy van: gr. Steinlein, ezer forinton felül pedig csak
10 fizet, (az oklevelek általi megkettóztetését az adónak
itt figyelmen kivül hagyjuk) és pedig: dr. Králik, Luka
Pál, Sembery Imre, Wtnler S., br. Billot E., ifj. Luczenbacher Pál, Ivánka Oskár, Ivánka László, gr. Obemdorf
Hugó és Kondor Emil. Az átlagos képe tehát Hontvár
megye bizottságának vagyon tekintetében, a középen is jóval
alul van. Megfejtését azon körülményben kell keresni, a
melyet fentebb — talán bővebben is — statisztikailag
ecseteltem, hogy nincs talán az országban Monthoz fogható
egy vármegye sem, a melynek tőrzsökös, vagy pedig ne
hány százados csalódni annyira kipusztultak volna, ugy
kivesztek volna. Az újak pedig a szerzés, a vagyonorodas
kezdő stádiumában vannak. Hisz a régi családok közül —
a melyekről már Bél Mátyás megemlékzik — hányán tagjai
még Hontvármegye 1895. évi bizottságának?
A Majthényi-család két taggal van képviselve. (Saj
nos, hogy a nagyeszű br. Majthényi-családnakLászló, Montban
ax utolsó férfi sarja. Viszont örvendetes jelenség, hogy a
Majthényi-család nemesi ágának eddig Nógrádban élő köz-'
kedvelt tagja: Ottmár, megvévén a Luka-féle birtokot:
Lukanényén, állandóan Montban telepedett le s fenn fogja
tartani — reményhetőleg még késő századókik Montban —
az egy időben .rettegett", de.azért mégis mindég becsült
Majthényi nevet).
A Luka-családot 1 tag képviseli: Pál, ki ismét vi
rágzóvá teszi a már tönkrement hon i ágat.
A Baross-család, Szulyovszky- és Laszkáry-családok
szintén már csak 1 taggal vannak képviselve, mindannyi a
viritisek között.
A Zmeskall-család 1 taggal, a Pongrácz-család 3
taggal szerepel, de sajnos, már csak a választottak között
vannak.
Ki most a legtekintélyesebb család Montban — e
c kérdésre kell most áttérnünk, felsorolva egyúttal a kü
lönben nemes, de Montban nem régi nemesi családokat.
Mi határozottan az Ivánka-családot tartjuk annak.
Az Ivánka-család tulajdonképen a legrégibb honti család,
a mennyiben a ghymesi Forgách-családdal egyetemben a
Hontvármegyét alapitó s róla elnevezett Hunt Pázmántól
ered, de itt nem régen telepedtek le s jelenleg (Túróéi
ban s Nyitrálmn laktak) 4 taggal vaunak képviselve ‘a tör
vényhatóság bizottságában. Utána jön a Majláth-esalád 3
taggal, mely szintén régi, de Montban nem.
Hasonlóképen a liorvátb-esalád (2 taggal) mely —
mint a legújabb forrásom bizonyítja — erdélyi eredetű
család. Igen jó családok, de Montban nem nagyon régiek:
a Chorinszky, az Oberndorfl) a Tersztyánszkyak, Piacinak,
Nedeczkyek, az Okoliesányiak, a Jankovicsok. a Nyáriak,
a Losoncziak, a Szabadhegyiek, Bossányiak, a Podborszkyak,
a Jekelfalussyak stb. (Előre is engedőimet kérek, ha néhány
családot kifelejtettem volna; ez nem történelmi tanulmány
a igy a teljes alaposságot nem vindikálja magának.)
De lássuk most már az uj gazdáit a régi nemesi
birtokoknak és nézzük meg csoportosítva mily elemekből
áll Hontvármegye törvény hatósági bizottsága? A Lipthayak
és részben a Szombathelyiek ősi birtokát; Szécséykét most
Králik Lajos, hires budapesti ügyvéd bírja. Kelenyét: a
Lukák egyik fészkét gr. Pallavicini Hyppolit bérli Philippi
thlön, törv. biró. tulajdonostól, dr. Mészáros Károly fővá
rosi orvos megvette a br. Nyáriak születési helyét: Da
gonyát, .Jankovics Béla bírja a Foglárok ősi birtokát: Tésát,
Kondor Emilé most a kis-csalomiai birtok, mely eleinte
többeké, utóbb Tihanyié volt: mig Kondor Józsefé a
Luka, Krisány, Farkas-féle ősi, később Laszkáry Ödön-féle
birtok.
Mágnás ti van a bizottság tagjai között és pedig 5
(br. Majthéhyi, gr. Steinlein, br. Billot Eudoz, gr. Oberndorff Hugó, br. Nyári Béla,) u virilisek,- 1 pedig (gr. Cho
rinszky) a választottak sorában foglal helyet. Ezenkívül
1-nek br. Nyáry Alfonznak mint aljegyzőnek szavazati joga
van. Oly fóúr azonban, ki a főrendi ccn<ust megüti, mint
már említés is volt róla, csak 1 van: br. Majthényi László,
kath. pap 20 foglal helyet. Ezek közül 8 virilista. (Fel
sorolom őket, hadd lássák a káplán urak, melyek azok a
plébániák, melyekre érdemes — pályázni. Legjobb a
drégelypalánki, azután a kemenczei, az Ipolysági, a szakállosi, a kövesd!, a szálkái, a háti és a szóbeliéin — a
mint sorba következnek az adó nagysága szerint) 2t>4
bizottsági Ug vau űstzes»nMontban s igy egy tizedét a kath.
1895. január 20.
papok képezik, ami elég kedvező arány reájok, de mutatja
a földbirtokok kisszerű voltát, mert hisz nálunk az utolsó
virilis 271 irtot fizet mig Pestznegyében 614 irtot az
utolsó legtöbb adót fizető. Tehát nálunk ax általános mérték,
szerfölött alacsony. Ev. ref. és ág. ev. lelkész 11 van a
bizottsági tagok között (2 ev. ref. és 9 ág. tv.) ezek
között csak 1 virilista van (Kovács S. Kálmán a pá-ztói
ev. ref. lelkész) a többi választott Világosan mutatja, hogy
mily szegény az eklézsia a protestánsoknál. Bizony a plé
bániák is a kath.-nál felérnek püspökségekkel a protes
tánsoknál. Izraelita — miként kath. pap — szintén 20 van.
Ezek tehát elleusűlyozrák egymást. De természetesen az
egy Kosenleld doktort kivéve, mind virilista. A földműves
gazda-elemet 8 tag képviseli, ezek közül 2 virilista. Tiszt
viselő (állami, bírósági megyei, községi stb.) van: 44
(közöttük' 6 virilista) és 10-nek van szavazatjoga s igy 54
szavazattal rendelkezik a főispán. Természetes azután, hogy
a bizottsági tagok egy '/t-e többé-kevésbé föltétlenül ha
talma alatt van a főispánnak. Nem volt nehéz br. Hajthényinak oly határozatokat hozhatni az Ivánkák ellen a
milyen — neki tetszett; de még br. Ilosznernek sem volt
nagy virtus Majthényi br. és Horváth ellen és — csekély
sége mellett oly fényesnek, imposansnak feltüntetett tün
tetést rendezni. Mert szép szám az az 54, mikor rendesen
a jelenlevő bizottsági tagok száma, se sokkal több. Oly
szép szám, hogy ily nagy többséget szeretne ám — Bánffy
báró is.
T
P. E.
Losoncz, 1895. jan. 16.
Múlt vasárnap igy szólt hozzám gyninasista fiain:
Apám 1 ha már irt Gyarmatra a jégpálya átalakitásának
költségeiről, illő volna magáról az átalakításról, magú-ól
a jégpályáról és épületeiről is írni.
— Igazad van fiam! de igy el is kell oda mennem,
hogy tudjak róla írni.
Én n nehéz fegyverzetű ember nagy nehezen fel
kerekedtem délutáni pihenésem után, megindultam.
De alig hogy a város szélére értünk, tapasz.taltam.
hogy itt-otl az űtotí a lágy idő nehézkessé tette az
utat. No, de nagy nehezen csak kiértünk. Azonban
csodák csodája, én, aki harsogó zenét, kivilágítást és
nagy közönséget ‘ véltem ott találni: Uram fia 1 egy
árva lelket sem láttam. Losonczon 1 — jégpálya! —
hirdetett korcsolyázás daczára — és elliagyatva!
Már csak nem lehet ráfogni közönségünkre, a
mit az előitélet talán már el is mondott, hogy közön
ségünk töri, zúzza magát a mulatság után.
De mégis mi oka lehet e ritka jelenségnek?
Persze, persze, a megelőző szombat estén tiszti-kni—által rendezett tánczvigalom volt. Azon fogyott el
a túnezban a lábak ereje, mely a korcsolyázásra való
volt. Olt fogyott el a szusz. 8 hozzá a lágy idő tették
semmivé a jí-giinnepélyt.
No, de újból jön a szombat és a vasárnap!
Szombat (már mint tegnap) este ugyanis a losonczi
vonós-négyes társaság (Sobel Leó, Éder Gyula. Thaisz
Igijos és B.irlholme Antall a városháza dísztermében
hangversenyt rendezett nagyon változatos műsorral.
A iiieghivónál az a nevezetes, hogy a tárgysorozat
után', nem áll annak végén, hogy utána táncz következik.
Majd meglátjuk, hogy enélkül sikerülni fog-e az estély ?
Ez lesz hőmérője a losonczi közönség magasabb zene
iráuti fogékonyságának.
Önnek szerkesztő úr. Hontmegyéből meg sem
írták, hogy ott Szuhányban karácsony ünnepén volt
már is a husvét, a feltámadás. Onnan kapott itteni
fiatal özvegy kereskedőnénk egy sürgönyt, hogy bátyjá
nak utolsó kívánsága, miszerint Losonczon (emeltessék
s'ennél fogva a temetés iránt intézkedjék s koporsót
is rendeljen. Az özvegy testvér karácsony öröme
gyászba borult. Útnak indította a koporsót. De a szál
lító mielőtt Szuhányha ért volna, örvendetesen hallotta,
hogy Mesko Lajos úr, az oltani körjegyző életben van
és hogy állapota jobbra fordult. Volt annyi esze, —
mert hát losonczi!, hogy a koporsót a szomszéd faluba
hagyva, maga ment a valóságról meggyőző ini. x\ hir
valónak bizonyult S most nz akkor halottnak hiresztelt
férfiú diadalmasan mosolyogva a halál felett, örvendve
olvashatja e sorukból is a ránézve bekövetkezett
örömteljcs változást. 8 mi mindnyájan, a kik közelebb
ről és távolabbról ismerjük, egyértelsnüleg óhajtjuk,
hogy valósuljon iranta a közmondás, miszerint a kinek
halála hírét költik, az nagyon soká él. Éljen is a jó magyar!
Ipolyság, 1895. jan. 1*.
Vármegyénk veiető egyéniségei közegészségügyi intéz
ményeink fejlesztésén, s az ezekkel júró teendők ellátására
szükséges személyzet szaporításán fáradoztak. Múlt 1894.
évi szeptember 28-án tartott törvényhatósági közgyűlésen
fértőtlemtő gépek beszerzése határoxtatván el, azok mulatványpéldányai immár kipróbáltattak; de ugy látszik, a
gyártmány a mi az anyag soliditását illeti, nem minden
tekintetben nyerte meg a kipróbálással megbízott szak
közegek megelégedését, A szállító ezéget, — elvünk lévén
senkinek sem ártani, ha nem segíthetünk, — nem nevezzük
meg, csak figyelmeztetjük, hogy gyártmányainak kiállítá
sánál az anyag tökéletességére is ügyeljen, necsak a nem
zeti színekre.
A közigazgatási bizottság f. évi január lö-én tartott
rendes hivi közgyűlésében foglalkozott a Szob község és
környéke területére engedélyezett gyógyszertár pályázatának
kérdésével.
A gyógyszertárat, melyre Szobon, az ott alkalmazott
vállalati munkások miatt és a vidék érdekében igazán égető
szükség volt, — Molnár István bakabányai gyógyszerész,
igen előnyösen kitüntetett szakegyéniség, nyerte el 10 sza
vazattal 4 ellenében, — s elnyerte volqa bizonyára egy
hangúan, ha a bizottsági tagok egynómelyike szavalatát a
�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
1895. január 20.
migát személyesen ajánlott egyik pályázónak le nem
kötötte volna.
Ezen személyes ajánl gatás szokása a bizottsági gyű
lésen helytelenittetett, el neveztetvén ez házalásnak. Töké
letesen igaz. Csak az emberiség azon felének illését is
méltó itassák megváltoztatni, kik ízléstelen dolognak tartják,
ha a pályázó magát legalább a vezető egyéniségeknek be
nem mutatja. Ha pedig már ezt megteszi, a saját érde
kében nem végez felesleges munkát, ha az illető vezető
egyéniségnek pártfogását is kikéri.
A közegészségügyi szervezetek jelentékenyebb ténye
zője: a körorvosok szaporítása is tervbe van véve. Hogy
fog ez sikerülni? azt nem tudjuk. Jósolással nem foglal
kozunk, csak annyit jegyiünk meg, hogy ez a kérdés
nagyon nehezen megtörhető kemény dió. Jó lesz annak
megoldását a községi közigazgatás államosítása idejére
hagyni. Kár lenne a bizonytalan siker reményével az ügyet
bukás elé vinni.
Kénytelenek vagyunk mint tényt regislrálni, habár
azt nem helyeseljük, hogy a körorvosi intézmény, daczára
fontosságának, a falusi közönség előtt lehető legellenszen
vesebb valami. Nem szereti, s igénybe sem veszi soha a
körorvos segítségét az ur, lévén neki másban bizodalma;
nem szereti, de segítségét igénybe venné a paraszt, ha
külöl díjazni nem kellene; végül méltán nem szereti dé
delgetett volta miatt a sokkal jobban gyötrött, de rosszab
bul javadalmazott, a községi közigazgatási keretébe
illesztett tiszttárea a körjegyző. Elek egyike sem fogja
elősegíteni a körorvosi intézmény olynemú fejlesztését,
mely teherszaporitást von maga után.
Régészeti leletek Szirákon.
Kdili. Szontagh Antal.
(FolrUUa)
Alig hogy az ásatásokról és azok eredményéről
kezdtem vele beszélni, rögtön a pásztói leletei emlité
fel; előhozván előbb említett könyvét, az ábrák között
a 132-ik lapon láthatókat mutatta meg nekem. Ezek
az általam hozottakhoz igen hasonlítottak, úgy hogy
Hampel ezekkel egykorúaknak határozta meg.
Beszélgetésünk további fonalán nemcsak, hogy az
ásatások folytatásáru buzdított, de felajánlotta, hogy az
ásatások a nemzeti inuseum költségén folytattassannk
olyképen, hogy a talált tárgyak a nemzeti museuni bir
tokába jussanak
Itt fel kell említenem, hogy a nemzeti inuseum
évi <>00 frt összeggel rendelkezik ily ásatási czélokra,
mely állami dotalio aránylag csekélynek mondható
akkor, ha iigyclembc vesszük, hogy mily fontossággal
birnak a tudományra nézve az ásatások; ha azok egy
szaktudós által vezetve és ellenőrizve lesznek. Mert
nem csupán a feltalált tárgyak képezik a regészre nézve
a kutatói becses eredményt, de épen annak a leírása,
hogy a sirgödörben vagy egyáltalán a földben mily
fekvésben találtattak meg azok, a csontváz melyik táján
feküdlek, — bir a tudomány szempontjából nagy fon
tossággal, amennyiben épen ilyen a laikus szemében
semmitmondó jelentéktelen körülményekből lehel az
akkori népek ruházatára, fegyverzetére, sőt a talált házi
eszközökből életmódjukra, műveltségi fokukra, de mi
több mint később kitűnik, táplálkozásukra is következ
tethetni. Ezért, ha bárhol valami leletet találunk, figye
lemmel kell lenni a mellékkörülményekre is és nem
lehetetlen, hogy csekély fáradtság- és utánjárással a
talált tárgytól nem messze, újabb és ujabh tárgyakra
fogunk bukkanni.
Nálunk azonban az ásatások eszközléséhez a
földtulajdonos engedélye szükséges, — Erancziaországban a tudományos kutatások már törvény állal vannak
megvédve, a mennyiben ha ott egy lelet jön napfényre,
a tudomány emberei azonnal megjelennek a helyszínén
s ha a tudomány érdekében a kutatás szükségesnek
látszik — annyi területet, mint a mennyit szükségesnek
látnak — egy időre kisajátítanak s az ásatást eszközük
államköltségen.
A sziráki ásatásoknál ezen kérdés nehézséget nem
okozott, mert a tulajdonosok: gróf Degenfeld l-ajos és
Kasszay Zsigmond kúriai hiró özvegye szívesen meg
engedték, hogy birtokukon az ásatások eszközöltessenek.
Ezen engedélyt bírva, Hampel József igazgató-őr
megbízta dr. I’ósln Béla inuseumi segédőrt, hogy a
nemzeti museum költségén a további ásatásokat tudo
mányos szempontból folytassa.
Dr. I’ósta Béla jövetele előre tudatva lévén, már
3—1 félig feltárt sírral vártuk a tudóst.
Felette érdekes és tanulságos volt azon eljárás,
inelylyel dr. I’ósta a sírok felbontásához fogott, a leg
kisebb cseréptöredék — kő — stb., mely a sírból ki
került, nem kerülte ki figyelmét. Mindjárt az első sírból
kikerült egy kovaszilánk és egy vasdarab, mely kellő
tisztogatás után mint tüzverő vas, vagy aezél lett meg
határozva. Az összes sírok mélysége meg lett mérve,
s minden sirhoz 1—1 czölöpöcske lett —• a csontváz
lába és feje Iáján — beverve, úgy hogy mikor 10—15
sir volt már feltárva, világosan ki lehetett venni mily
szép sorokban fekszenek itt az egyes csontvázak, min
den sir két-két lépésnyire volt egymástól, s a csont
vázak fekvése mind azt tanúsította, hogy fejjel a nap
azon, állása felé voltak fordulva, melyet a nnp a dél
előtti órákban II—10 óra között elfoglal.
Az ásatások folyamán kiderüli, hogy minden egyes
halotthoz a temetkezés alkalmával ételnemfieket is
temetlek, ez kitűnik a csontvázak mellett talált kisebb
nagyobb bögrék tartalmából, de kitűnik abból is, hogy
igen sok sírban tojáshajat és szárnyas állatok csontjait
találtunk, de találtunk egyéb csontokat is, melyekből
következtetni lehetett, hogy egyéb hús-táplálékokat is
tettek a sírba.
Ezen bögrék helyzete különböző volt, találtunk
egynémelyei a csontváz lábánál, má-sikat a jobbkéz
mellett, de találtunk u fej mellett is. Egyik ilyen bögre
tartalma igen érdekes volt >pörkölt köles • volt benne.
Ez alkalommal ide igtatom a Szalay-! Inróli történelem
2. füzetének Hl-ik lapjáról a feljegyzést, melyet l'riscus
Bbetor görög történetíró a hununknál való tartózko
dása alkalmából — azok életmódjáról jegyzett fel, a
mennyiben azt mondja, hogy 6 és társai utazásai köz
ben *Etelül: kölest... kaplak..
Majdnem minden ,sirl>au a csontváz jobb vagy
bal keze mellett találtunk egy kisebb-nagyobb kést.
De a legérdekesebbek voltuk a bajkarikák (Schliifenringe) fülfüggők és a ruha összekapcsolására használt
üveg-gyöngygyel díszített bronz-korongok és üveg-gyön
gyök. Drágaságot csak két arany fülfüggőt egy karneol
és két valódi gránát gyöngyöt találtunk. De ha a drága
fémek és drága v. féldrága kövek hiányzottak is, annál
szebbek voltak az egyes szijjdiszitések és szijjvégek,
melyeket egyes sírokban a medencze táján találtunk.
3
befektetés után 16 500 frt haszon vau biztozitra, a mi éri
7 százaléknak felel meg: A közgyűlés a terveket elfogadta,
a pénzt pedig 30 évi hat százalékos annuitásban fedezi.
Az igy fennmaradó 1 százalékos jövedelmi többletből tar
talékalapot képez arra a: időre, a mikor az épület adó
köteles lesz és javításokra fog azoru'ui. Az épilé>t márcziút
ban kezdik meg s már ez év őszén fedél alá jut. jövő
esztendő nyarán pedig átadják a közforgalomnak. Midőn
e hírünknek azt a rzimét adtuk, hogy tanuljunk mások
tól, talán senki sem fog azzal gyanúsítani, hogy mi a b.gyarmati pénzintézetektől efféle vállalkozásokt várunk; csak
épen rá akartunk mutatni a nagy példára, hogyan mozdítják
elő máshol a városuk haladását. Azt pedig, hogy mi bgyarmatiak ezt kisebb mérvben, de szintén ne tehetnék,
ki tagadhatná ? Csak éppen hogy több életrevalóságot kell
kifejtenúntr~mhjt eddig. E sorok írója Aradot ismerte, mint
jóformán kisvárost; de az úgynevezett hatvanas érek to
rán összeállóit ott a társadalom minden rétege: alapítottak
iskolákat; lendületet adtak a gazdasági nagy ipar- és ke
reskedésnek ; részt vettek minden közművelődési mozgalom
ban ; nem riadtak vissza semmi áldozattól, s ime, ma már
Hirek és különfélék.
szedik munkásságuk jó gyümölcseit; 30 év alatt meg
kétszereződött a város lakossága s ki a mai remekül ki
Főúri esküvő. Cebrián István gróf, kamarás,
huszárfőhadnagy Cebrián László közszeretetben és tisz épült Aradot látja,, el sem hinné, mily egyszerű, szegé
teletben álló megyebizottságunk kedves fia, január hó nyes volt e város '"három évtized előtt. Vegyünk tehát
Ír-én vezette oltárhoz Vécsey Magdolna hárókisasz- példát róluk, számítsunk mi is és lesz belőlünk igazi
szonyt, Vécsey József kamarás és főrendiházi tag bájos város, vagyonos nép. Avagy tud-e számítani az oly ember
leányát. Az esküvő Budapesten a központi szeminárium (s ilyen van B.-Gyarmaton elég!) a ki óadi bérházban la
házi ká|»olnájáaan folyt le. Az eskelési szertartást kik, pedig tömérdek a heverő pénze. Egyletek legtöbbje
Dessewífy Sándor Csanádi püspök fényes segédlettel pedig nem gondol jövő fejlődésével, de tengődik ugy, a
végezte. Az esküvőn a főúri családok nagv száma vett mint évtizedek előtt megalapították, stb.
részt.
A balassa gyarmati ipartestület ünnepet ül
Veres Imre császári és királyi kamarás úr, vár most szombathoz egy hétre, február 2-án; fennállása, —
megyénk tiszteletbeli főjegyzője és honvédhadnagv, véd- vagy mint bátran mondhatjuk hisznos működése tíz
kötelezellségének eleget tevén, január 1-től saját’ kérel éves
óvfordulóji alkalmából; a midőn is a közgyű
mére hadnagyi rangjának fentartúsa mellett, szolgálaton lésen Debreczeni Márton tanár, testületi jegyző felol
kívüli viszonyba helyeztetett.
vassa az iparteslűletnek általa megirt, — s a tagok
Jegyzői jubileum. Ma már, legalább nálunk Nóg- tanulsága végett nyomtatásba is kiadott tizéves történetét.
rádvármegyében nagy ritkaságok közé tartozik, hogy Az ünnepet, mint farsangban illik, este a Balassa-szálló
valamelyik jegyző 25 évi szolgálatot teljesíthessen. emeleti termeiben az intézeti már megvett ház alapja
Községi és körjegyzőink ama feladatoknak, a melyeket javára nyeremény-tárgyak kijátszásával egybekötött táncztőle az állam, a vármegye és a község megkövetel, vigalom fogja berekeszteni. Hisszük és reméljük, hogy
legtöbb esetben nem képesek eleget tenni. Innen van iparos polgártársaink ez ünnepét városunk intelligencziája
az a sok felfüggesztés, elmozditás vagy elmenekvés. Az is, korábbi évek példája szerint kellő felkarolásban fogja
egész vármegyében tudlunkkal csak a salgó-larjáni részesiteni.
jegyző: I’app János az, aki positióját 25 éven át tiszA Balassa-Gyarmat! Népbank által közzétett 1894.
teségesen, becsületesen és ügybuzgósággal állta meg. évi zárszámadása, az intézet nagy mértékben! haladásáról
A nótárius urak történetében tehát I’app János minden tesz tanúságot Az elmúlt év ugyanis olv kedvező volt
esetre kimagasló alak, — nki példái nyújthat a kolle ezen intézetre, hogy, mint a kitűnő szakértelemmel össze
gáknak a kötelességek lelkiismeretes teljesítésére. Ennek állított mintaszerű mérlegből constalálhatjuk, az rohamos
a derék jegyzőnek S.-Tarján, melynek szellemi és anyagi progressivitást mutat. A váltó- és jelzálogszámla körül
fejlesztésében ő is tevékeny résztvett, ünnepel szentel, belül 100,000 írttal emelkedett, míg a betét-állomány a
a 25 évi ügybuzgó szolgálat elismeréséül jubileumot 90,000 frt összegű vármegyei visszafizetés daczára 3000
rendez s arczképét -örökemlékül lefesteli. A jubileum e frttal gyarapodott Az intéző egyéniségek reális gondolko
hó 26-án fog megtartatni és pedig a következő prog zására vall azon körülmény is, hogy az alapok 5000 frttal
rammal: Délután 5 ómkor l’lachy József járási főszolga dotáltéinak. Osztalékul egy részvény után 20 frt fog fizettetni.
f Iparügyek. A b.-gyarmati ipartestület a folyó éri
bíró úr elnöklete alatt Salgó-Tarján nagyközség tanács
termében díszközgyűlés. Tisztelegni fognak előtte: a február hő 2-án, délután 2 órakor, a városháza tanács
nagyközség képviselő testületé; szónoklat közben az termében tartja éri rendes közgyűlését, melynek tárgyai:
ünnepelt arezképe leleplezlelik. Továbbá: a nagyközség, 1. Évi jelentés. 2. Az 1894. évi számadások megvizsgálása;
elöljárósága, á vármegyei jegyzői egylet, a járás jegyzői a vagyon és teherkimutatás, valamint a leltár beteijesztése.
kara, a helybeli önk. tűzoltó egylet, a helybeli ipartes 3. Az 1895. évi költségvetés megállapítása. 4. Az ezred
tület, a róni. kath. egyház, az evang. egyház, az izr. éves országos kiállítás tárgyában teendő intézkedések. f>.
hitközség és a s.-tarjáni tantestület. Salgótarján nagy Indítványok és panaszok tárgyalása, melyek 5 tag aláírá
község lakossága tisztelendő Szkaupil József úr szó sával és 8 nappal a közgyűlés előtt az elöljárósághoz be
noklata mellett fáklyás zenél rendez. Este 8 órakor adattak. 6. Elnök, elöljáróság! tagok és számvizsgálók vá
bankét lesz a hányatársulati casinóban. Bankét után lasztása. Ez a közgyűlés az ipartörvény életbe lépte óta a
10-ik, s igy jubiláris díszközgyűlés, melyet ugyanaz nap
tánczmulatság.
Bucsu-bankett Schmied Ödön nyugalomba lépett a Balassa-sz’állóban tánczmulatság fog követni.
Bucher Alajos, kerületi szőlészeti felügyelő f. hö
Szécsényi járásbirótól Szécsény értelmisége jan. 17-én
este diszbanketten réti búcsút mint hivatalnoktól. Ékes 27-*n. vasárnap délután 2 órától a városháza tanácster
felköszőntők tették a bucsuzást ünnepélyessé, a jelenvoltakra mében felolvasást tart a homok-talajú szőlők metszéséről,
a pajod elleni védekezésről, régre a talajnak leginkább
emlékezetessé.
Vadászatok. Gr. Zichy Ferencz senior úr zsélyi megfelelő amerikai szőlőfajokról.
Lapunk mai számához mellékelve van a „Nógrádm.
hitbizományi birtokain jan. 11 és 12-én tartattak meg a
szokásos hajtóvadászatok, melyekre a vadászat kedvelői Gazd. Egyesület* gyümölcsfaiskolájának név- és árjegyzéke,
közül sokan hivattak meg és vettek részt A vadászati jogot melyet ugy a gazdaközönség, mint a kertészettel foglal
v senior már évek előtt Scitovszky János alispánra ruházta kozók figyelmébe melegen ajánlunk.
Kinevezések. Sántha Gyula ügyvédjelölt (Sántha
át ki azonban lábbaja miatt nem rándulhatott ki. Az
első nap 19 nyúl, a másik nap 31 nyúl esett, ezen kívül Zsigmond losonczi köztiszteletben és szeretetben álló derék
több róka. A senior gróf meghagyásából Galgóczy Béla polgár fia) a gyönki kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevez
felügyelő által mindkét nap fényes ellátásban részesült a tetett ki. — Gellér Kálmán oki. tanító a pálfalvi üreg
vadásztársaság. A vacsora alatt pohárköszöntők mondattak gyári áll. el. iskolához rendes tanítóvá nevetetett ki
Esküvő. Lukacsek István zobori tanító e napokban
gr. Zichy Ferencire, mint jótékony háziúrra, Scitovszky
alispánra s az uradalom derék felügyelője: Galgóczy Bélára vezette oltárhoz Sándory Ilka kisasszonyt Szentpéteren. Az
és kedves családjára. — A szakaii vadásztársaság január esküvőt a tintán tót községben a felek kérelmére magyar
14-én tartotta zárvadászatát, mely után az egybegyűltek nyelven végezte Frenyo Gyula lelkész úr.
Pályázat. A b.-gyarmati kir. törvényszék elnöke a
Veres Imre vendégszerető házában gyűltek össze fényes
vezetése alatt álló kir. törvényszéknél betöltendő s éri
ebédre.
Őrök emlék. Wohl Hermán megyebizottsági tag s
1600 frt fizetés és 300 frt lakpénzzel javadalmazott bírói
Losoncz városának köztiszteletben részesülő polgára e hó állásra hirdet pályázatot, melyek hozzá jan. 24-éig be
8-án kelt alapitő levelében tizoxor frtos alapítványt tett ad andók.
Az Időjárás e héten normális volt, mert a kará
a losonczi m. kir. állami fögymnasium négy szegény (2
keresztény 2 zsidó) jó migaviseletű szorgalmas növendéke csonyi, újévi és vizkereszti sűrű havazások után, melyek
részére. A derék polgár alapitó levelét így végzi: .Ezen a föld takaróját fél méternyire megnövesztették, igen kí
alapítványi okiratomat szibad rendelkező képességem teljes vánatos vall, hogy beálljon a szabályszerű olvadás, mennyi
birtokában és együtt jelenlevő négy polgártársam tanús ben L i. nappal olvad, éjjelre pedig újból erősen fagy. így
kodó előttemezése mellett Írtam alá, és azon kijelentésem aztán remélhetőleg a vizáradástól is maglenünk kímélve.
Gyászhlr. Rozsnyón Rosty József városi főjegyző
kíséretében mutatom be Losoncz r. t város képviselő-tes
tületének, hogy ez által szeretett hazámnak és városomnak és takarékpénztári igazgató jan. 6-án elhalt Sok időn át
szerény tehetségemhez mért bár csekély, de polgári köte ő volt Rozsnyó város' vezérszelleme. A Rosty-családnak
lességszerű szolgálatot véltem teljesíteni.** Imo e sorokban ezt az utolsó derék tagját nagy részvét mellett temették
ismét egy szép vonása villan meg Wohl Hermán jellemé el jan. 8-án.
A „scarabeuszok* ugyancsak nagy vigassággal
nek : Nem dicsekvésből, hanem egyenesen polgári köte
vezették be a farsang első bálját f. hó 19-én. A bál fé
lességből cselekszik.
Tanuljunk másoktól. Az aradi polgári takarék nyesen kikerült A „Balassa*-szálloda emeleti termei
pénztár elhatározta, hogy az Andrássy-téren egy a rohamo zsúfolásig megteltek a város és vidék legszebb asszonyai
san megnövekedett város közönségének a hatalmas idegen éi leányaival. A szép társaság az első perestől az utolsóig
forgalmának megfelelő redoutotomel. A terveket Verlán a legkedélyesebb hangulatban .volt A ecarabeusz-gárda
Adorján budapesti müépitő készitette a ezek szerint az mindent elkövetett, hogy vendégeik meg legyenek elégedve.
összes költség 160000 frtot tenne ki. A telek maga 70000 Fáradhatatlanul járták a csárdást lejtették a .walezert*
frt értéket képvisel s ezután u összesen 230000 frtzjyi (Körmagyar mikor jön el a te országod ?) A bál kivilágos
�4
kirirridtig tartott. A acarabtut gárda cltuoadh»tj-i magáról,
hogy ,a gárda meghal, de nem a>|jti meg magát! Át éjjeli
órákban báli tudósítónk a kötetkezd névsort adu át la*
púknak ; Asnonyok: Pethű Gyuláné, Tóth lábúmé. Huni
mer Mihályué, Molnár Jiac»né, 1‘audler Jólse fűé, Elfér
Edóné, Elfér Mórpé. Schmiit Uertalanné, Gösy Góilnó,
Kommerell Gyuláné, Stüti Antalné, Déry Nándorié, Multnyánwky Gyórgjué, Molnár Jóuefné, Kohn Sáuiuelné,
Fáhry Jánosné, Makkal Sándorod, Vilim Jóuefné, Vanek
Jánotné, Erenthal Mérné, Meitner Jútsefné, Molnár latvinné, Weiii Samué. Leányok: Füger Korina, Déry Ma
riska, Kotlái Mari-ka, Kőim Fauuy, Stabó Mariaka, Teher
Anna, Vilim Matbild, Molnár Gixella, Weisz Szidónia,
Kubinyi Mariska, Léva) Mariska, A gócai Jolán.
Nógrádvármegye törvényhatósága f. éri február
hó 8-án d.-e. 10 órakor ax astöd—b.-gyanutt—lozoueri
vasút és egyéb fontos ügyek tárgyalása érdekében rendkí
vüli közgyűlést tart.
Szűk hivatalok. Eddig is sajnosán tapasztaltuk de
a megye székházinak renoválása óta kétszeresen elviselbetlennek tűnik fel a b.-gyarmati járás ÍMolgabirói hiva
talának szűk volta. Az ott elhelyezett két hivatalos szoba
ugy a hogy még csak el volna, de az előszoba (a váró
terem!) az már igazán nevetségesen kicsi és mizerábilis;
pedig senki se higyje, hogy ez a helyiség valami fölös
leges ; — mert ha már keveset törődnénk is azokkal, kik
például kihágási vagy más efféle tárgyalásra sokszor töme
gesen idézvék, s a kik téli zord, de sőt mis évszaki esős
időkben tizenöten-huszan is kénytelenek néhány lépésnyi
szűk területen szorongani, a hol különben 4—5 ember
alig mozoghat; de tudvalevő, hogy a járás főszolgabirija
időnként az összes községi birák, jegyzők és pénzszedőket
leszámolási eljárásra kénytelen behívni, s ilyenkor aztán a
községek fő-emberei is ott kénytelenek szorongani, a hol
a kihágók; avagy ázni, fázni a nagy udvaron. E nagy
udvar utczai részét bizony-bizony kiépíthették volna már
(óbb időkben, úgynevezett dupla traktusra; mily kényeem honolhatna akkor a kis megyeházán is. A jelenlegi
állapoton azonban szükséges lévén javítani, ajánlanék, hogy
a vármegye által tulajdonul megszerzett régi posta-épület
adagtáltassék hivatalos helyiségül.
A vadkerti Iparos ifjúság január 27-én a nagy
vendéglőben tánczmulat.-ágot rendez.
.Ipolyvölgyl HIrlap* czim alatt Ipolyságon e hó
elején Fritsch László szerkesztése mellett társadalmi és
szépirodalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap indult meg.
Vadkerten Soóky László, megyebizottsági tag jan.
. 16-án rendezett hajtóvadászatot, melynek eredménye 28
nyúl, 2 róka, 1 őzbak. A derék és népszerű férfiút számos
vadász és nem vadászvendég tisztelte meg s nagy áldo
más volt a vadászatnak szokásos vége.
Alispáni körrendeletek. Nógrádvármegye alisÍoja Perse, Fülek- Püspöki, Galsa, Udornya, Nagy-L'.bercse
Bapp községek területére vonatkozólag megállapított sertésorbáncz járványt körrendeletileg megszűntnek nyilvánitotta.
A legazcllemesebb lap. A fővárosi újságok
konkurencziája óriási. Valahányszor egy-egy uj lap jele
nik meg, a hitetlenek mindég hitetlenül csóválják a
fqüket, hogy honnan tud ez előfizetőket szerezni. És
mégis szerez, mert egy-egy uj és érdekes lap teremt
magának mindég uj közönséget— Csak azon fordul
meg a dolog, hogy van-e a szerkesztőnek elegendő intenexiója ahhoz, hogy tudjon valami újat, érdekesei
teremteni. Persze, hogy chablonszcrfl és unalmas uj
újságokért senki sem fogja ott hagyni a régi jó lápját
és ez okn annak, hogy egy uj vállalat nem tud sehogy
sem prosperálni. Ekkor azután az első dolog szidni a
közönséget amely nem karolja fel az uj vállalatot.
Pedig annak a szegény közönségnek igaza van. Helyes
és jó érzéke van a magyar közönségnek arra, hogy a
rósz dolog ne érdekelje, ellenben a jó és érdekes újítás
iránt rokonszenvvel viseltessék és azt támogassa. Leg
alább azt mutatja az az óriási érdeklődés melylyel a
magyar közönség az ő szépirodalmi napi lapjukon, a
• Fővárosi Lapok>-nak átalakulását és megbővitett ujahb
alapokra való fektetését fogadta. — De hát ezt az érdek
lődést nem is lehet csudáim. Az uj szerkesztő Porzsolt
Kálmán maga köri* gyűjtve a mai magyar irodalomnak
úgyszólván minden számottevő munkását - - nap nap
után olyan lapot ad a közönségnek kezébe, mely tel
jesen konkurenczián kívül áll. Napról-napra ujahb meg
lepetéseket szerez, érdekes irodalmi és politikai csemegék
kel látja el a lapot, a legteljesebb fram-zia leleményessé-ggel, annélkül, hogy a nemzeti talajt kieresztené a lába
alól g anélkül, hogy nemzeti jellegét elvesztené a lap. Az
irodalmi s művészeti körökben, a kávéházakhan s a
legelőkelőbb társaságokban nap nap után eseményszám
ba megy a lap minden egyes száma, melyben amellett,
hogy a szépirodalmi rész egy nap is annyit, sőt többet
foglal magában, mint akár melyik szépirodalmi heti lap
ban — hát amellett van az aktuális eseményeknek szel
lemes, könnyed és irodalmi értékű feldolgozásával. — A
• Fővárosi Lapok* újjáalakításának rövid ideje alatt is,
deczember 16-ika óla, mióta terjedelme politikai tarta
lommal is megbővült, teljesen kiérdemelte azt a ezimet,
melyet adtak neki: az ötletek újsága ezimét. Mindjárt
első számában jHimpAs ötlet volt mini a király ama a
tollának hű mását. melylyel az egyházpolitikai törvény
javaslatokat szcntcsitettc. Karát sunyi mellékletül pedig
a legkiválóbb magyar íróktól közölt egy csomó kis szín
darabot, melyeket a családokban otthon pompásan elő
lehetett adni. A "Műkedvelők szinházá*-nak (ez volt a
lap karácsonyi mellékletének a czimoj akkora kelete volt,
hogy a megjelenés napján a "teli órákban már a főváros
egy elárusító helyén sem lehetett kapni egy karácsom
számot sem. — Es az i< kitűnő ötlete volt a lapnak,
mikor üres és elcsépelt roklamhirdeté.<ek Imlyett. tcljco-n
a fővárosi színházak szinlapjainak mintájára és ugyan
azokkal a betűkkel csalódásig hit szinlapokat. melyeken
ax előadó személyek helyett a lap munkatársainak neve
szerepelt. A «Fővárosi Lapok- szinlapjának kiragasztása
* NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
az eg- .«z főváros ezekről az ötletes azinlaprArol bűzéit,
s egyes szmlajmk előtt valóságos i>o;»»rli»ukÍMik voltak.
Most legutóbb pisiig a farsang kezdeten*. Vizkere.-xt
va-ártiapjára, egy a magyar literatúraiéin páratlanul álló
számmal kedveskedett olvasóinak. A lap külön mellékletköp adott egy illusztrált táuczrendet, melynek minden
számát a magyar irodalom jelesei írtak. A csardá-t:
Agai Adolf, az élsó négyest: Porzsolt Kálmán, a tipegőt:
Emlrődy Sándor, a e-itillout: Heve-i Joz-ef. a mazurkál:
Lipcsei Adum, a ll-ik négyest: Vérle-.-y. a keringót:
Makai Emil, u szunoral Abonyi es így tovább, A t.im-zrendben az Írok autogrummjai voltak « ezuiikitiil uiindeii
egyes dolgozatot külön illusztrált Faragó, ez idő -zenül
a legkitűnőbb magyar illusztrátor, tiki a "Fővárosi
Lapok>-nak állandó rajzolója, A lap teljesen uj nyomo
kon halad s szerkesztősége, összetoborozva a magyar
Írók legjelesebbjeiből — nap nap után ujahb kellemes és
érdekes meglepetéseket szerez az olvasóinak, ugy hogy a
magyar hírlapirodalom valósággal dic-öségét ülheti
ebben a lapban, mely az első igazan modern előkelő
magyar újság.
Törvényszék.
Válóperek. Egy szomszédmegye székvárosában
ugyancsak kijut e heten a teáéiból. Két válóper előz
ményei — a magasabb társadalmi körből - adja a
pikáns anyagot. Egy ügyvéd válik a feleségétől, mert
azt — ugymond — teljesen kiismerte, (zseniális férj
lehet!) tehát nem szereti és igy jutott arra a meg
győződésre, hogy szerelem nélkül teher a házasélet,
de egyúttal meggyőződött arról is. hogy a magányos
élet is teher szerelem nélkül A dilemmából tehát úgy
bujt ki, hogy már előre beleszeretett egy széj> fiatal
özvegy kliensnőbe, a kivel — reményű — meg a házas
éiul sem lesz teher. Eddig minden meg csak haddjun.
De ez az esel olyan nyilvánosan tárgyaltatott, hogy
még a férj jelenlétében is beszéltek róla. Egy ilyen
alkalommal egy másik férj nagyon kikelt ellene és
erősen elítélte tettét, mire a produkált azzal vágott
vissza, hogy "jobb lesz, ha a magad haza előtt söpörsz'Tahleau. Egy szó a másikat követte. A kritizáló férj
nagyon kiváncsi volt, pedig ez mindig hiba a férjeknél.
Követelte a kijelentés magyarázatát. Meg is kapta
indireete. -Kérdezd meg báró . ,.-t. azt csak o tudja
legjobban elmondani!» ltomba, melynek szikrai egy
szerre megvilágították a sötétségbe.> leledző kiváncsi
férj uram látóhatárát. Egymás után rohanlak el lelki
szemei előtt bizonyos mozzanatok, melyek eddig előtte
semminemű jelentőséggel nem bírtak Látta a bárót, az
asszonyt, a nagy barátságot a sárii látogatást, a kerevetet. Visszaemlékezett egy délutánra, egy másik dél
utánra, egy < lére, egy másik estére, egy bizonyos
alkalomra, arra a zavarra, meglepelésn*. gyűrött ruhára
stb. stb. Éhből lelt a másik válóper és ki tudja mii
hoz a holnap, mert a báró űr másutt is volt jó — barát.
Simonyi DAnes felmentése. Annak idején.
1892. évi julius havában nagy szenzácziót kellett, lyogy
Simonyi Dénes szügyi nagybirtokos, kit kertésze: Mészá
ros István a kertben megtámadott és fojtogatni kezdte,
önvédelmében a magánál hordott revolvern-l lelőtte a
kertészt. Mint tudjuk, a b.-gyarmati Kir.' törvényszék’
négy napi vcgiárgyahis után Simonyi! halált okozó
súlyos testi sértés miatt egy évi börtönre Ítélte. Ezt
az Ítéletei a kir. tábla is jóváhagyta. A kir. kúria
azonban Simonyi Dénesi teljesen felmentette, minthogy
bizonyítva volt, hogy végzetes tettét jogos önvédelem
ben követte el.
A b.-ffyarmati királyi törfénysxék felebbrltell
tanácsa által Január 17-én elintézett üyyek:
I.
kezet közegei, miután szétnéztek a jégvert földeken,
nagy .számítás után találtak 25. 30, 40, W „ kárt < «
igy a biztosított 10.000 írton felüli összegért alig Jükri
irtot akartak ki-gyelembol adni, daczára annak, hogy
én nem túlbiztosítottam, hanem holdanként 3 mm. val
lottam be és kijelentenek, hogy buzakáromért 3»?<<i
irtot a tengeriért |<edig semmit sem adnak; s ezzel,
mint akik jól végezték munkájukat, a faképnél hagytak
Megvoltam győződve — mint gyakorlott gazda, — hagy
ily be<slést vagy a vastag tudatlanság, vagy csak a
romzakar.it eredményezhet. Hasztalan írtam e- rekla
máltam, nz semmit s**m használt, miután jusiig láttam,
hogy az aratás küszöbön van. kénytelen voltam érdi
keim megvédésére bírói becsűt kérni. A kikindai kir
járásbíróság állal megtartandó bírói becslés uemmikepen
nem tetszett az or.-z.igos magyar köles, szövetkezetnek
mivel az ellen először tiltakozott és a mikor az nem
használt, minden módón akadékoskodtak és a bírói
becsűt elodázni akarták. Nyilvánvalóan azért, mivel az
aratók már kaszáikat fenték. Ily körülmények közölt a
kir. járásbíróság a hivatalos becslést megejtvén, károm
85 és 9O"/o*ban állapíttatott meg. ugy hogy a búzámért
65<)0 írton telül jár, holott a szövetkezet felel sem
akarta adni. Megcmlilem, hogy ugy a'Wósági szakértő,
mint az én szakértőm Kikinda varos iegtiszteltcbb fériiai
es hogy e két szakértő véleményé között végeredmény
ben semmi különl-özi'l sem volt; a szövetkezett kikül
dötte peiiig tétlenül állt, látván a szinigazságot, "csak
annyit mondott: majd referálok a társaságnak. Must
már azt hittem, miután a bíróság állapította meg a
kart, az országos kölcsönös biztositó szövetkezel majd
haladéktalanul ki fogja fizetni káromat. De nagyon:
csalódtam! Miután számos levelemre, melyben káröszszegeni kifizetését sürgettem, nem is válaszoltak, kény
telen voltam az országos kölcsönös biztosító szövetkezel
ellen külön két pert indítani, Budaj-eslen ügyvedet fo
gadni, aki a budajiesti Air. törvényszéknél 6590 forint
cs 2500 frt iránt a keresetet be is nyújtotta. Csak
ennyi baj után — mint sok ezer embernél — kezdtem
érdeklődni a eulans szövetkezet kötvény-feltételei iránt
és nagy csodálatomra a sok közül olyan szakaszokat
találtam: 8. §. A'kár bejelentendő három naj- alatt,
mivel a fél máskéj- minden kártérítési igénytől elesik.
13. §. Ha u biztositandó tárgy elég és nem volt a jclczim kifüggesztve, a káros fél semmit sem kaj>. 14. jj.
Ha a bevalláson feladott vallomás téves, kár esetén
nem követelhet a fél semmit. 22. §. Ha vihar eseten
cséjiel a gazda, a tűzkárért nem nyújt kártérítést a
szövetkezet; hozzá még ennyi kedvezmény után. 23.
g. Hu a iiiztositó szövetkezet üzlete veszteséggel záró
dik. a felek dupla dijat tartoznak fizetni. Ha pedig
valaki nincs megelégedve a kártérítéssel, a szövetkezet,
vagy annak ügynöke ellen kártérilést nem követelhet,
miután akkör minden kártérítési igényét elveszti 18. Ji.
Ilyenek az országos kölcsönös biztosiló szövetkezet
Égyvcdemtől értesültem, hogy a szövelkez<*t által aján
lott és bírói letétbe helyezett kárösszeget utólagosan
a bírói I létből felvette, ami magában veve elegge jel
lemző. Hogy a szövetkezet a bíróság által megállajútotl
karköveteleseniel nem akarja megtéríteni, leginkább
azért nyugtalanít, mivel a biztositó társasagok tárgyú
ban benyújtandó .törvényjavaslat szerint a bizhisitó
szövetkezetek minden osztályban 300.01X) frlol, összesen
(jég és tűz) tehát 600.000 irtot kötelesek készpénzben
az állampénztárba kauezióképen letenni; az országos
kölcsönös szövetkezetnek |>egig vagyona 100.000 frt.
készpénzzé nem tehető kötvényekből áll; így mielőtt
jogos kárösszegemet megkaphatnám, e szövetkezet
alkalmasint liquidáhii fog s akkor jogos követelésemet
kin keressem?!
Nagy-Kikinda, 1891. deczember 31-én.
Eremits Pál s. k.
földbirtok** m UkarvlprnxUri ifaxfalo
Szóbeli tárgyalások:
1. Márton Pálnak, Ulmcr Mór ellen, ingók zár
alóli feloldása. Feloldó.
2. Sleiner Pepinek, Gláser Hani ellen ugyanaz.
Megváltoztató.
3. Pelczéder Antalnak, íhulrjásik János ellen 52
frt iránti keresete. Ítészben helybehagyó, részben meg
változtató.
II. Xy itvAno* rloadátok:
1. Furád Jánosnak, Mázor Dorottyas társai ellen,
2ö0 frt iránti pere. Helybehagyó.
2. Szécsényi Samunak, Weisz Miksa ellen 25 frt
iránti pere. Helybehagyó.
3. Döbrei Islvánnénak, Horváth Gábor ellen gyer
mektartás. Helybehagyó.
4. Gáldi Ltjosnak, Grossman Vilmos ellen 109
frt 10 kr. ir. pere. Elutasitó.
Kltílxfítt üyyek Január 24-lkérc:
1. Szóbeli nrayalá-uk ;-*
1. Hermán Sándornénak, Dreelisler Alajos ellen.
Ingók zár alóli feloldástL
2. Kohn Leonórának, Schlésinger Ikrnát ellen
200 frt iránti pere.
t
1895. január 20.
Piaczi gabonaárak,
január 14.
Búza................. 5'40—5*60 Zab .................... ü'80 — 600
llozs ............... P60—4'70 Kukoricza ... 700 —000
Árpa ................. 6*20 - 6 40
Horváth Danó.
Reményi Károly.
Felelős szerkesztő:
Főmimkatdrs:
Naponta friss tejet
tért Átvéve. ílájus 1-ig 6 kr, május 1-töl szep
tember 30-ig 5 krért, kisebb mennyiségben
május l*ig literenként 7 krért. május 1-töl szep
tember 30-ig 6 krtijezárért házhoz szállítva ajánl
Hálássá-Gyarimiton
Fáy Árpiul.
Közönség köréből.
(A» c rovatban köiKittckrrt
a
Melóiig a bckUhUt lllrtl.)
Ez év május havában vetéseimet — búza és tengi*ri — jégkár ellen az .OrnsáyoH tnayyar kiilcslinös blxfniitá szüret kezet nél’ bizto-itotlnm, mely
vetésemet 1891. május havában a jégverés mtipim*m
teljesen m<*g*emmisilrtte. A rendben toriéul bejelentés
után migysokára megjelentek a fentnevezett intézet
közegei, hogy jégkáromat -megbecsüljek". Hogy milyen
becslesi végeztek: szolgáljanak a következők lelvilagositásu) Az országos magyar kölcsönös bizlo-itó szövet
2 szárnyzongora és I
pianino eladó.
Bővebb értesítést ád
e lap kiadóhivatala.
�1895. január 20.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
450—1894. »|tQ. w.
6
*
■
Árverési hirdetmény.
végrehajtó fa 1681. évi I.X. L-ca 102.
Alulírott bírósági
|-a értelmiben ezennel kOzhirré
teul, hogy ix Ipolysági kir. jbiróság 1894. évi 3445. izámii végzése következtében dr. Rács Imre
Ipolysági Ügyvéd éltei képviselt Ilolczer Ignácz Ipolysági lakot Javán, Berzeviczy Béla kozárdi
lakot ellen 54 írt a Jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján felnifoglalt és VM írtra
becsalt szobabútorok, gazdasági eszközök, ökrök, lovak, tehenek és egy gózcaéplő-garniturábói álló
ingóságok nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a uiráki kir. jbiróság 317<>,94. számú végzése folytán M Irt tókakövetelés,
ennek 1894. évi január hú 1. napjától Járó 0*/, kamatai és pedig összesen 30 írt 8 krbaa
biróilag már megállapított költség.k erejéig Kozárdon, alperes lakásán leendő eszközléséra
1895. évi január hó 30-ik napjának d-e. 11 órája határidőn! kílőzetik és ahhoz a venni
szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok u 1881. évi LX. t.-cz.
107. és 108. f-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el
fognak adatai.
Kelt Szitákon, 1694. évi Január hó 9.
Simonyi S. Gyala,
2-1
kir. jbirósági végrehajtó.
�6
1895.január 20.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
VUlkü evtaYFÜRDÖ.
SaaUttamegyt keleti ita
lét. Méláktól m>2M ke
ljek kitel rédett erdei
ftatikoa fikuik; 8ttaéeVirelja íllomiitól (mi
nit-nagybányai vaaut) 3,
Tétté iliomtatól (magy.
tataik.leli tűét) 4 óra
Jtatanyira
Égeényet koajhuúe ti te
kiutaő hatásúnak a tflretkitó korneneknél bito■yult be; Mgtt títfbanrt,
tMltóadaa ta a kei dód A
ala>*karMl. idolt gytmtrharntaál a naponkénti blaj
taién, fejfájátokat, fejaaldUéaeket aaOateti, at
egtas vérkertagéit jótókonyán emeli t Így at
tatautásl ta . já étvágyat
toi|eett helyre béna Ai
epe-elrálauttat a májban
•iittitl, aa epeeltálautó
utakat jó karban tartja;
ugyanénak oldó halálánál
fogra aa egáaz bélctatornát Untán tartja. Ex ok
nál ftgva kitűnt u arany
ér, aáruság, all- ti lápU|Utl MM.
Bikszádi gyógyforrások
Ásványvizeinek kntkezelösége.
Ajánlja e vidéken még ncin iámért, az al
földön miír legnagyobb kelendőségnek ör
vendő, az ásványvizek között legkellemesebb
ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet.
Főraktár:
VILIM GYULA
cognac-, fűszer-,
ásványvizek, liszt- és magkereskedésében
B.-Gyarmaton.
Viszonteladók előnyben részesülnek.
beszterczcbányai „Első magyar gyümölcslepárló tiírsulat“ termelvényeit KoSOllfeld József és Sándor regale-bérlő ezégnek a kizárólagos cláriisítási jo
got átadván, nevezetteknél kaphatók: „Millenium Élet-ellxlr“ és „Magyar
Wekerle-llkör. — Mindkettőnek jósága kitűnik az által is, hogy az előbbit
a mill. orsz. bizotts. kiállítási tárgyul máris elfogadta, a másodikat pedig
Wekerle miniszterelnök úr cxja meggyőződvén annak eredetisége- és jóságáról,
aepuBite. kon u táját tere alatt, féíjlépéiel ellátott ereieti palac’koMian árába bocsáttaxsék
meghívás.
•
A «B.-gyarmati Népbank* részvénytársulat 189;
január hó 27-én, d.-e. 9 ómkor a városház tanácsiéi
méhen tartja
Fa- és kőszéneladási hirdetmény.
XXIII. évi rendes közgyűlését
taelyre a L részvényesek ezennel méghivatnak.
Tárgysorosat :
1. Igazgatósági jelentés előterjesztése és tárgyalása.
2. Felügyelőbizottsági jelentés előterjesztése.
3. A számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítás
és a nyereményfelosztás iránti határozathozatal
Intézeti segédkönyvelő fizetésének meghatározása.
5. Alapszabályszcrflleg beadott indítványok tárgyalási
6. Az alapszabályok módosítása.
4.
B.-Gyarmaton, 1894. deczember 31-én.
A .B.-GYARMATI NÉPBANK
IGAZGATÓSÁGA.
10.2-3.
Aa eredeti mérleg ét alipuabálytervexet u inUtel táji
hriyl>4g4bea a lányaiéi ntpjálz d. «. 9—12 drill mrrt»kl°thrt
MEGHÍVÓ.
Ezennel közhírré tétetik, hogy gondnokolt Szontagh István tulajdonát képező
Nógrád vármegye, Lapujtő község határában fekvő 170.88 katasztnilis hold erdőnek
faállománya, a mely szakértői becslés szerint 99 köbméter tölgymíífa, 3235 ürköbméter bükkhasábfa, továbbá 3739 iírköbinéter bükk- é< tölgydorongfa ás 1973 iirköbméter bükk- és tölgygalyfából áll, a nógrádmegyei tek. árva <zék jóváhagyásának fenn
tartásával a legtöbbet Ígérőnek tövön az erdőben cladatni fog.
Felhivatnak a venni szándékozók, hogy 1000 írt bánatpénzzel, vagy óvadék
képes értékpapírral fölszerelt ajánlataikat, melyekben a megajánlott összeg számokkal,
és betűkkel világosan kiteendő, 1895. évi február hó 20-ig Vtlliuay Igllácz. b.-gyarraati ügyvédhez, vagy Szontagh Antal föispáni titkárhoz Szárúkon (Nógnídmcgye)
küldjék be.
A beérkező ajánlatok Nógrád vármegye árvaszékéhez fognak febr. 21-én be
adatni, hogy ott a döntés megtörténhessék.
Hasonlóképen ugyanazon birtokos 700 kát. holdját meghaladó birtokán található
kőszén szabadkézből gyámhatósági jóváhagyás mellett eladó, — az ajánlkozók c tárgy ban is a fentebb nevezettekkel érintkezésbe léphetnek.
Színik. 1895. január 9.
SZONTAGH ANTAL,
A ,B.-gytrmxtl Takarék- én llltellntéiet RéttvényUnnItt* B.-flyiraaton,
február hé 3-áa, délelőtt V,!! érakor
mint meeh atal mai ott.
15. 1—3.
.táját helyitégelben
. 'tan-IK ÉTI REME KÖZ&YÜLÉSÉT
tatája, melyre a L ex. réuvényetek
eteanel
megbírálnák
A közgyűlés tárgyal:
1, Ai Igazgatóiig jelenléte ti elanlt Utletér lefolyása- ét
annak eredményéről.
1 A feiOgyelí bliotiság állal Mülrixsgált >8®‘.
vagyon
mérleg ét etekkel kapcsolatosan aa öetiet tárulnia<taiok elölerjetttése. Mindetek elfogadtat ét a felment
vény megadása aa igazgatóság és a felügyel# bltoiuág
rétiére.
8. A jőved.lem ét osztalék felüli intézkedés.
4. At atapsssbályok módosítása.
6. Aa atapn.báljuk &3. pában foglalt rendszerint előforduló
kSigytuétl teendők.
B.4)yarmaton, 189A (annár 9 én
BnlAs Antal
k.
UH*nkM fUn♦nyártrt •
m IhUbH
MMmrA
TBfy
a kiinlUeén a •aavaaatok MiaabavlUUtg felmatatni A
kiayiBHaí
mMfiatalmaaoltah Által h
• m*fhatalma
M4UA«ak Mátkát rÁeivé-aTMehaA kai) tatai.
Nyomatott a kiadótulajdonos
Könyvnyomda Részvénytársulat gyorssajtóin.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00705.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_20.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1895-01-20
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 3. szám (1895. január 20.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f5ddb516b455fc32c9faff7bdd3204ad.jpg
197d00b8e54f92b594d0dae4f9e19172
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/30a947ae6accd18b0630063a3e94f24c.pdf
5de477517dce3db38738ba46f286a856
PDF Text
Text
Balassa-Gyarmat , 1895. január 27.
4. szám.
XXIII-ik évfolyam.
NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS
POLITIKAI. TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
Nógrádmegyo főispánjától 15/1896. sz. a. a
február 8-iki rendkívüli közgyűlést illetőleg a követ
kező meghívó bocsáttatott ki:
•Sürgős ügyek elintézése rendkívüli közgyűlés
tartusát tevén szükségessé, annak határnapját folyó évi
február hó 8-ik napjának délelőtt 10 órájára tűzöm ki
s a törvényhatósági bizottság tisztelt lúgjait arra, a
tárgysorozat közlése mellett ezennel meghívom.
Egyben értesítem az állandó választmány tagjait,
hogy a közgyűlési tárgyak ugyancsak február hó 8-úu,
d.-e. 9 órakor fognak előzetes tanácskozás tárgyává tétetni.
Szirákun, 1895. évi január hó 10-én.
Gróf Degenfeld Lajos,
Nagyságára nézve megfelelő volna e terem, de
ablakai, melyek B.-Gyarmat legszebb terére nyílnak,
kicsinyek, elavultak és sötétek. Ventillátiója pedig
igen tökélyeden. A billiárd-asztalok körül alig lehet
biztossággal járni a görcsös padlózat miatt.
Hát nyújt ez igazi, kellő kényelmet?!
Jobbra e teremtől van a társalgó szoba, melyet
a Casino igen t. tagjai, nem annyira a társalgáshoz
első sorban megkivántató zsöllyeszékek hiányában,
mert hiszen azzal el volna látva, — de főleg a
bizonytalan helyzet miatt nem igen keresnek fel.
löiipán
Én legalább ahányszor csak oda beléptem, vagy
Tárgysorozat:
A törvényhatóság és a községek által az aszód— fütetlen és rosszul szellőztetett volt e terem, —
b.-gyarmat—losonczi h. é. vasút törzsrészvényeire fel avagy a bútorokon ujjnyi vastagságra tapadt a szoba
ajánlott összegein! vonatkozó fizetési határidő megvál és uteza pora. Kényelmesnek ilyesmit, ugyhiszem,
toztatása, úgy az ezek fedezetére a vármegye és a szintén nem mondhat senki.
községek által felveendő kölcsönök iránti intézkedés.
A kártya-szobák aránylag még megfelelők vol
Bzova község községi jellegének megváltoztatása
s a szomszédos községekhez csatolása tárgyában kelet nának, de a melléjük elhelyezett olvasó-szoba, (mert
a casinói élet ez eminens postulátuma kielégítésére
kezett határozatok elbírálása.
A Vadkerten felállítani kért gyógyszertár és a terem már nem jutott,) mondhatjuk tehát, hogy az
zagyva—inaszói bányatelepen engedélyezni kért házi olvasó-szoba minden kritikán aluli. Kényelmetlen a
gyógyszertár ügye.
szó valódi értelmében; az ott elhelyezett egyetlen
A somosujfalusi leégett községi iskola helyreállí
tására kivetendő pótadó tárgyában kelt bclügyministeri hosszúkás asztalra a hírlapok is alig férnek; szint
úgy kényelmetlen az ülés az egymásmellé szorított
leirat tárgyalása.
A káliói, jobbágyi és varbúi körökhöz tartozó nádszékeken; — hogyan olvassunk tehát itt nyugod
községek 1895. évi költségvetéseinek tárgyalása
tan, még ha a világítás jobb volna is, mint amilyen.
Szklabonyai iskolaépítés ügyében keletkezett hatá
A mi pedig illeti azt a főtisztasági, kényelmi
rozat elbírálása.
helyiséget, mely O-val szokott jeleztetni; hát ez a
helyiség megjárta volna talán 50 év előtt, valamely
A b.-gyarmati Casino-egylet L Igazgatósága falusi „nagyvendéglő* folyosója végén, de ma már
' szives figyelmébe.
ott is mást kiván a polgárosodás; casinoban pedig
E lapok hasábjain igen helyes czikkek jelentek ily ronda és czélszeríitlcn helyiséget tűrni valóban
' "
*”
meg arról, hogy Balassagyarmaton minél több jó megfoghattam
Hát oly csekély bért fizet a mi Casinónk, hogy
lakóházat építsünk. Gyakorlati példával is illusztrálva
volt a javaslat s bizonyára senki sem vonhatja két más berendezést évtizedek óta sem birt a bérbeadó
ségbe, hogy azon czikkek a tényleges állapot és tulajdonostól" kivasalni; holott a lakbérleti szabály
követelményekkel helyesen számoltak, s hogy addig rendeletünkben is világosan biztosítva van a bérlő
B.-Gyannat haladásáról beszélni sem lehet, mig itt abbeli joga, hogy lakásul czéljának teljesen meg
jó lakóházak és bérlakásokat építeni nem fogunk. jeleld helyiséget követelhet.
És kérdjük, vájjon helyes tervezés és számítás
De ez csak egy része a szükségletnek, mert
kitűnő középületek nélkül a jó magánházak lakói mellett, oly hosszú idő óta a Casino-egylet nem
sem érezhetik magukat társadalmi és szellemi igényeik építhetett volna-e már tagjai számára önmaga meg
felelő külön házat? S ha már azt eddig nem tette,
tekintetében kielégítve.
E társadalmi igények között, főleg törvényha vájjon nem volna-e illő, okos és czélszerü dolog
tósági székvárosokban, első helyre kell tennünk afféle ilyet alkalmas helyen és módon elvégre most épít
egyletek létezését, mint a casino, — és noha casino tetni? Mert hiszen a Casino léte vagy nem-léte
évtizedek óta létezik már B.-Gyarmaton, de vájjon fölött, reméljük, komolyan senki sem diskusziál, lévén
tagadható-e, högy annak virágzás helyett csak ten- az egyszerűen elképzelhetetlen ily városban, mint
B,-Gyarmat ; mert bizonyos az is, hogy a mely perczgődés az élete.
S kissé mélyebben kutatva ennek okát, önkényt ben, valamely nem várt áramlat a Casino beszüntetését
rájöhetünk, hogy a tengéletet főleg az idézi elő, határozná el, — a másik perezben talán ugyanazon
mert a casinonak félszázados múltja daczára sincs elemek társulva másokkal, uj Casinot hoznának létre;
otthona. Zsellérül lakik egy oly házban, mely nem miután arra, mint a mindennapi keuyórfalatra szükség
e czélra épült, s melynek kényelmetlenségei jóvá
vagyon.
Ha tehát tisztességgel existálni akarunk, miért
számosabbak kényelmi oldalánál.
Én legalább, noha csupán a polgári intelligen- ne gondoljunk immár a saját otthonunkra ?!
Ám ha jól emlékezem valamelyik közgyűlés
tiához számítom magam, s nagyúri kényelemhez soha
nem voltam szoktatva, mégis azon 21 év alatt, (vagy választmányi ülés,) foglalkozott is már a sajátmióta t. i. tagja vagyok a b.-gyarmati casinonak, ház-építés eszméjével. Miben áll o dolog, azt. nem
elmondhatom, egyetlenegy nap sem éreztem ott ma tudom ; de érdemesnek véltem az igen tisztelt Igaz
gamat ugy, mint a müveit osztálybeliek számára gatóságot a nyilvánosság előtt felkérni: vegye az
szánt hasonló klubb-helyiségben éreznie lehet, sőt ügyet sürgősen kezébe, s felettébb nagyot lendítene
kell az embernek magát.
társadalmi életünkön, ha — talán szintén a Millen
Ám tekintsünk be kissé a helyiségekbe.
nium emlékéül, létre hozná a Casinoépületét.*) K.
Midőn nyaktörős csigalépcsőn feljutunk a mos
•) Évekkel ezelőtt Erdélyben mázván, tapasztaltam, hogy
ott
egy lóval kisebb váróiban, mint II..Gyarmat, a casiaoi egye
tani casino-épfllet emeleti előcsarnokába, (inkább
sület mindjárt a salátház építésével kezdette meg mlikődését
mondhatnék talán tornácznak!) a főbejáratul szolgáló és helyei coinbinAtió mellett meg la győzte a feladatot. Havonrozoga szárnyas-ajtó rossz előjelként szolgál.
E lóra gondolnak most, midiin a helyzet ott is tarthatatlanná vált,
l.osonczon , miért maradjunk tehát csak mi, b.-gyarmatiak hátra,
szárnyas-ajtó a billiárd-terembo vezet.
tétlenül ?!
Nógrádvármegye gazdasági egyesületének
rendkívüli közgyűlése.
Vármegyénk gazdasági egyesülete a múlt vasárnap,
jan. 29-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tulajdonképeni tárgya az elnökség megválasztása voít. A múlt évi
decz. 12-ki közgyűlésen ugyanis Scitovszky Jánost, vár
megyénk alispánját s az egyesület eddigi első alelnökét
választották meg elnökül; Scitovszky azonban a választást
el nem fogadta, mert az elnökséget illetőleg még a köz
gyűlés előtt megállapodások történtek, melyektől neki el
térnie nem lehetett. Közben gróf Berchtold Arthur, aki a
decz. 12-ki közgyűlésen első alelnöknek választatott meg,
szintén beadta lemondását. A jelenlévők közgyűlési elnökül
Laszkáry Gyulát egyhangúlag megválasztván, az ő elnök
lete alatt a gazdasági egyesület elnökéül: gróf Gyürky
Ábra hó ni nyugalmazott főispán s a losonczi kerület orsz.
képviselője, első alelnökül: Scitovszky János xkimegyénk alispánja és másodalelnökül: br. Buttler Ervin
megyebizottsági tag egyhangúlag megválasztattak. Gróf
Berchtold Arthur az igazgató-választmány tagja lett
Az elnökségi kérdések közmegelégedéssel oldatván
meg, az igazgató-választmány javaslatai alapján többrend
beli fontos ügyek vétettek napirendre. Ezek közé tartozik
a mezőgazdasági millennáris kiállítás. Ugyanis a millennáris
mezőgazdasági helyi bizottság egymaga nem képes meg
felelni ama feladatoknak, melyek a rendezés nehéz munká
jával vállaira nehezednek; az egyesület tehát magáévá
tette a helyi bizottság segélyt kereső kérelmét s elhatá
rozta, hogy vármegyénk mezőgazdászaiét az ezredén. ki
állításra méltóan kívánja képviseltetni, a tevékenység ki
fejtésére tehát az egyesület egyes kiválóbb tagjait fogja
felkérni s köztük a legközelebb febr. hó 8-án d.-u. 3 óra
kor (délelőtt az aszód—b.-gyarmat—Szécsényi és losonczi
vasutügyben törvényhatósági közgyűlés lesz) megtartandó
igazgató választmányban a tevékenységi hatáskört beosztani
Ezen fontos és hazafias ügy melletti felszólalásokból követ
keztethető, hogy vármegyénk egyes kiválóbb férfiai, akik
a mezőgazdasággal szakszerűen foglalkoznak, tömegesen
fognak, sorakozni, hogy Nógrád az ezredéves kiállításon
méltó helyet foglaljon el.
Ezek után Ruszinkó Antal több életrevaló inditványnyal lépett fel, melyeket eleinte unalmasaknak tartott
a gyűlés, de később meggyőződött arról, hogy az indít
ványok a gyakorlati életből meritvék s nagyrészt abban
kulmináltak, hogy az egyesület életét fel kell eleveníteni
eddigi, — valljuk meg őszintén — letbargikus állapotá
ból. Ruszinkó elsősorban azt indítványozta, hogy a szak
bizottságok havonként legalább egyszer ülésezzenek s a
gazdasági élet fejlődését vagy fogyatkozását folytonosan
kisérve. — a gazdatársaknak kellő felvilágosításokkal szol
gáljanak s hogy továbbá az egyesület érdekeit, melyeket
most egy-két ember képvisel, előmozdítsák s ezúttal a
nagyobb érdeklődést minden irányban felkeltsék.
A felvetett kérdéshez Scitovszky szólalt fel s ki
fejezésre juttatta elsősorban azt a deprémáló hatást, amit
a vezetőkre az ülések és gyűlésekben a tagok kevés számú
megjelenése gyakorolni szokott. Szívesen hozzájárul tehát
minden oly mód- és eszközhöz, mely az egyesületi életben
bizonyos fellendítést és nagyobb érdeklődést von maga
után, nem szeretné azonban, hogy a szakbizottságok ülé
seiket előkészített tárgyak nélkül tartanák; elfogadja te
hát az indítványt azonban azzal a kiegészítéssel, hogy egy
előkészítő bizottság szereztessék, mely a szakbizottság
üléseire a tárgyalás alá veendő tárgyakat elkészítené. Az
indítvány nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtatván,
az előkészítő bizottság tagjaiul megválasztattak: br. Buttler
Ervin, Fáy Árpád, Laszkáry Gyula, Madach Pál, Negra
Adolf, Ruszinkó Antal, Szabó Vilmos, Sztranyavszky Géza
és berczeli Veres Ernő. (Egy bizottsággal több vagy ke
vesebb, már nem sokat határoz).
Illés Ödön a juhászati szakbizottságot, a melynek
most semmi értelme sincs, beszüntetni, s az állattenyész
tési szakosztályba beosztani javalta. Veres Ernő alapos
felszólalása azonban megmentette a juhászati szakbizottságot
Rokonszenvesebben fogadtatott Ruszinkó Antalnak az
az indítványa, mely a nagyobb és mintagazdaságokba leendő
kirándulásokat hozta javaslatba. El is határozta a gyűlés,
hogy junius—július között és szeptember—október között
minden évben tanulmányi kirándulásokat fog tenni nem
csak a megyei, hanem a szomszédmegyei nagyobb ura
dalmakba is. (Vájjon raelvik lesz az első ádozat?)
�Nógrádi Lapok és Honti Hiradó.
2
Rtuxinkó végre meginterpellálta Scitovizky János
első alelnököt, hogy miben áll ax aszód—gyarmat—Szé
csény— losonczi vasűtügy? Ax alispán houtabban fejte
gette a vasutAgy jelenlegi állapotát a előadta, hogy dr.
Pulnky Ágost. br. Rosuer Ervin és Tolnay Lajos enged
ményesek átruházták bizonyos tenUrtásokkal őssms jogai
kat Popper István vállalkozóra, aki már többrendbeli mun
kálatot u teljesített a vonalon; a réuvénytánulat azonban
mindaddig, míg a vármegye a 340.000 írt hozzlyárulási
törwéoxvényt a a községek at aláirt törurészvények árát
be nem fizetik, meg nem alakulhat E tárgyban febr. 8-án
a vármegye rendkívüli közgyűlést fog tartani. Scitovszky
válaszát mindenki megnyugvásul fogadta, a b.-gyarmatia
kat azonban uen aggodalom szállotta meg, hogy hogyan
szedik be a 80 ezer irtot? melyet egy kis herülékeny
könnyelműséggel jegyeztek elő.
Végül a közgyűlés értekezletté alakulta br. Buttler
Ervin vette fel a nőt, rokonszenvesen a értelmesen mond
ván el első (szűz) beszédjét — gazdatársait egy /</szövetkezet s ezzel kapcsolatban egy sajtod* létesitéaére hívta lel. Az indítvány, melyhez főleg Ruszinkó nagy
tárgyismerettel szólalt fel, lelkesedéssel fogadtatott s br.
Buttler Ervin elnöklete alatt egy szervező bizottság kül
detett ki, mely minden irányú intézkedéssel teyhatalmulag
bízatott meg.
Régészeti leletek Szlrákon.
KőiU: Ssoatafb Által.
(FoljUU*)
Találtunk továbbá bronz karpereczet két sírban, ha
jől emlékezem, mindenikben kettőt-kettőt; éa végűi nehány
belül üres, faragott csonttárgyat, melyek talán egy nagyobb
tfl vagy ár nyeléül szolgálhattak.
Már ezen tárgyakból, de egy talált, átfúrt és nyak
ékül használt római pénzdarabból tehetett következtetni,
hogy a temetkezés ideje, a Kr. u. negyedik század rége
és ötödik század elejébe tehető.
Ismét folyamodom Hampel József kitűnő könyvé
hez — hogy módot nyújthassak az afféle tárgyak iránt
érdeklődőknek, miszerint azokhoz hasonlóakat — ha nem
is azokat — rajzban is megtekinthessék.
Az említett könyv ábrái között a 47., 48., 54., 55.,
72., 73., 78., és 112—116., 132. stb. lapjain találtam a
sxiráki lelethez hasonló tárgyakat lerajzolva. A sírok tar
talmának egyformasága már-már csökkenté érdeklődése
met; de nem úgy szaktudósunk dr. Pósta Béla munka
kedvét; ő nem combmáit, nen jósolt, csak dolgozott és
dolgoztatott fáradhatatlan szorgalommal.
A kitartást kiváló siker koronázta, a mennyiben a
munkások majdnem egyszerre két lovas sírt tártak fel.
Örömünk leírhatatlan volt A legnagyobb elővigyázattal
lassan fejtettük ki a földből, úgy a lónak, valamint a
mellette fekvő embernek a csontvázát Midőn a ló csont
váza tejesen ki volt a földből fejtve, azt vizsgálat alá
vettük, a annak helyzete azt bizonyította, hogy a lovat
nem temették el a vitéz mellé élve, hanem előbb leölték,
mert egy élve eltemetett állatnak csontjai nem fognak
szabályszerűen feküdni, mert az az állat okvetlen a reá
hulló hantok ütései alatt és a halál tusában is ellentállást
fog kifejteni, — ez kapálózni, rugdalni fog; s ha meg is
lett volna kötözve, — a minek ugyan semmi nyoma sem
volt — lehetetlen, hogy a halálvergődésben ne mozgott
volna s hogy ezután oly szabályosan maradtak volna a
csontok.
A vitéz nem a lovon, hanem mellette fekve találta
tott. Azon állítás tehát, hogy a népvándorlási lovas tör
zsök — mint a szarmaták, htinnok s még mint egyesek
állítják: a magyarok is — oly annyira vadak voltak, hogy
az elhúnyt vitézek mellé a lovakat elevenen temették
el — talán csak rémmeséi egyes nyugati Íróknak, kik a
keleti inváziótól való félelmükben fantáziájuknak subád
folyást engedtek, hogy ez által is fokozzák honfitársaikban
a .barbárok* elleni gyűlöletet
A lóval történt temetkezésnek módja csakis a tudo
mányos szakközegek közbejöttével eszközölt kellő számú
ásatások aztán fog minden apróbb részleteiben megállapithatóvá válni.
Egyáltalán azon nézetemnek vagyok bátor kifejezést
adni, hogy sok, az eddigi régibb történelmi tudományban
különösen a népvándorlás korát és a magyarok bejövetelét
illetőleg homályos és kétes dolog részben ax ily ásatások
által hozatik tisztába, részben pedig az ős történelem ku
tatójának az ily ásatások eredményei hatalmas segédesz
közül — mondhatnám kútfőül — fognak szolgálni nehéz
tudományos munkájában.
A lovas-sírok egyikében a zablán és egy pár ken
gyelvason kivül, nehány szíjjcsatnak vastöredékét találtuk.
(A zabla és kengyel hasonmásait lásd Hampel József
könyvében .Régibb középkor emlékei Magyarhonban* a
97-ík és 151. táblán.)
Itt engedtessék meg, hogy egyszerűen felemlítsem
azon tényt, hogy a rómaiak a kengyelt nem ismerték, a
nyugati Germán népeknél pedig csak a Kr. u. 10-ik
században találunk annak nyomaira. A második lovas-sir
sokkal gazdagabb volt, amennyiben a fentebb említett
tárgyakon kivül egy gyönyörű — hazai leleteinkben egye
dül álló — kantárdiszt találtunk.
A kantárdisz két nagyobb bronzdudorból és 20—25
kisebb bronzlemezből készült pitykéből állott. A nagyobb
bronzdudorok a bomlokszijj és pofaszijj találkozását díszí
tették, mig a kisebb pitykék a kantár, pofa, és egyéb
szijjait (talán a csótárt is) borították el.
Közelebbről szemügyre vére ezen tárgyakat, azokon
a díszítési munka — szabályos egy összefüggő egészet
képezve — oly eubatos és oly technikailag képzett mun
kás kézre vall, hogy bármely modem ötvösnek díszére
válnék. A rajz indadiszt mutat.
Ezen kiváló nép munka által figyelmessé téve, ez
irányban is vizsgálódásaim táfgyává tettem a többi, már
feltárt sírokban talált bronztárgyakat s meggyőződtem
arról, hogy ugy a bronwzijj végeken előtűnő alakok, a
jellegző guggoló griff, valamint egyéb diszitések bizonyos
pontossággal és gyakorlott kézre valló ügyességgel vannak
készítve.
(Foljrt. kováit)
Innen-onnan.
(Karcsúiét ok)
Hontvármegye törvény hatósági bizottsága a vármegyei
áll.itorvosok évi lakbérét 100 frtbao állapította meg.
Mit gondolnak a vezető urak, mire elegendő ez, a drága
Ipolyságon? Mert az orvos nem kap ezért lakást; talán
az állatjainak kap ezen a pénzen valami ólat.
A. Te, ki az az X. úr?
B. Mért?
A. Mert rendező a bonti vörös-kereszt-egylet bálján
s én sose hallottam a hírét, pedig én magam is honti
vagyok.
B. Pedig ez joggal rendező lehet.
A. No de bál mi jogon vették be?
B. Tudod, egyszer Bécsbe utaztában, Nagy-Marosnál
kinézett a vonat ablakán.
A. Ez ax egész?
B. Ah nem! Vett egy palaczk nagy-marosi pezsgőt is.
•
A vörös-kereszt-egylet bálbizottságába annyi embert
vetlek be, hogy legokosabb lett volna mind a 84983 bonti
róm. kath. vall ásót rendezőnek beválasztani.
•
De mért csak a róm. katbolikusokat? Hja! Mert
gróf Cborinszky Igó bálelnök szerinti nem egyedül a —
bárónál, hanem csak a — kalholikus bárónál kezdődik
az ember.
•
Véletlenül ép múltkor emlitém, hogy Hontbzn akkor
lesz lap, mikor pénzügyigazgatóság, akkor lesz pénzügy
igazgatóság, mikor föispáni lakás, akkor lesz föispáni lakás,
ha kaszárnya, akkor kaszárnya, ha gymnasium. S ime a
lap uj érre frissen megérkezett. Bár rámondhatnék majd,
hogy tudja Pál, mit kaszál. Adja Isten, hogy ne legyen
,hó*-lap. S ha nemcsak a .völgyön* fogják olvasni az
.Ipoly völgyi Hirlap*-ot, hanem a — .hegyen* is.
akkor lesz a szerkesztőnek, kiadónak .hegyen-völgyön la
kodalom.** S ha nem múlik el a hóval, úgy a vezérlő
eszmék felhasználhatják a lap hasábjait, hogy mindazokból,
a mik most csak tervek, legyen is valami Hátba azután
e lap meghozza csakugyan a többit?!
A. Melyik lapnak vannak a legfrissebb hírei?
B. A .Hulapesti Hirlap*-nak.
A. Szó sincs.
B. Akkor az .Egyetértés*-nek, hisz* mióta Kossuth
Ferencz a főmunkatársa, még az olasz királyival is össze
köttetésben van s onnan meríti külügyi, politikai hireit.
A. Ugyan ne beszélj.
B. No hát akkor a .Magyar Ujság*-nak, hisz tudod,
hogy Fenyvessy Franczi mindenütt ott ran, még ott is,
a hol nem kellene neki lenni.
A. Hadd el kérlek!
B. De bát melyiknek vannak már az egek nráéit?
A. Az .Ipolyvölgyi Hírlapinak, mert — .Friss*
a szerkesztője.
B. Ugyan kérlek, nem jártál a ,Centrál“-ba isko
lába — Kalimburszky Viczibáldhoz ?
Mert ép olyanok a — viczczeid.
•
Egyet azonban mégis nagyon csodáltam, daczára min
den keresésemnek, nem találtam a lapban egyetlen egy —
kupiét sem. Pedig Fritsch barátunk mig nem volt .újság
szerkesztő", kitűnő .kuplé-szerkesztő* volt.
•
A selmeczieknck Rudnay főispán — gyufagyárat alapit
ügy is való, mert a hol — szivargyár, oda nagyon is
hozzáillik a — gyufagyár. Mert eddig volt szivarjuk, de
nem tudtak mivel — rágyújtani.
•
Roszner br. a volt főispán, az .édes*, mi mást szán
dékolt volna Ipolyságon alapítani, mint — ezukorgyárat ?
Sajnos, meghalt a terv — ezukorbetegségben.
♦
Pedig jól kezdett nyomozni. De csak a Deutsch-ekkel
alkudozott Még a — Haas-t is meg kellett volna szerezni
s akkor már most az Ipolysági Haas- és Deutsch-féle
cukorgyárból kikerült czukoml megédesített kávénál me
hetne végbe Ságon a mindenféle czukornál édesebb — pletyka.
Mint halljuk, Roszner br. Máramarosban, a medvék
hazájában — medveezukor-gyárat alapit
•
Az .Ipolyvölgyi Hirlap*-ban azon szenzácziós hirt
olvassuk, hogy Roszner báró államtitkár és Horváth Béla
miniszteri tanácsos lesznek a belügyminisztériumban.
Ez épen olyan hir, mintha azt hallanám, hogy br.
Majtbényi László és Ivánka Zsigmond közös lakást vettek
ki és — együtt kosztolnak.
•
Telefon — Ipolyságon. Micsoda pazarlás! Ugyan
minek ? Van ott egy-két híres — mozgó telefon, a melyhez
képest a telefon villámgyors hirvitele — sánta czigánypóstás.
•
Az .Ipolyvölgyi Hírlap* utolsó (ne tessék félreérteni,
nem a — legutolsó) számában pazar fantáziával magát
az ezer egy éjszakát akarja elénk varázsolni, ’ oly szépen
irt a tegnap lefolyt ipolysági vöröskereszt-egyleti bálról,
felemlítvén a többi között, hogy .a nagyterem f>0<) gyertya
fényében fog nézni.* Már azt magunk is megszeretnénk —
nézni, ugyan hogy fog az ki — nézni?
*
Fajtyos Szent.
1895. január 27.
,
Losonca, lbt>5. Jan.
* * * A kamarai estély, vagy a másként úgy nevezett
vonós-négyes egyesület hangversenye, múlt szombat estén,
daczára a locs-pocs időnek, sárnak, csakugyan megtartatott
és pedig ugy a közreműködők, mint a közönség részéről a
legfényesebb sikerrel. Bebizonyitották egymás iránt, hogy
méltók egymásra. Örvendünk mindnyájan, hogy ily vidéki
város, mint a mienk, dicsekedhet a magasabb zeneművészet
nek élő férfiak egyesületével, újabban úgynevezett zene
kamarával; hogy közönségünk gyönyörködhet a magasabb
zene által nyilatkozó elvekben. Mar maga a műsor maga
úgy volt összeállítva, hogy képviselve volt abban a művelt
nagy nemzetek zenéje, a leghíresebb zeneművészek darab
jai is a különbféle hangszerek. A magyar zenének is meg
volt az öt megillető helye adva. Úgy a négyesek, mint a
triók és a szólók a közönség figyelmét, szivét, lelkét
annyira lekötötték, hogy ha esetleg nyár lett volna, a
a légy repülése is meg lett volna hallható az ünnepélyes
csendben. Mozdulatlan szobor volt mindenki az előadás
alatt; de kitörő * kedvű ax egyes darabok elhangzása után
a tapsviharban. Még a szavalás is nagyszerű volt, csak
kár, hogy az illető tanár úr nem vette kissé jobban figye
lembe városi dísztermünk nagyságát, hogy annak meg
felelőbb hangerőt fejtett volna ki. A mit sajnálattal keli
ezúttal megjegyeznem, az Szotyori Nagy József tanitóképezdei zenetanár, e művész-egyesületünk egyik tagja
azt fejezte ki privátim, hogy ez volt az ő utolsó fellépte.
Midőn e nyilatkozatának oka felől tudakolództunk, azt
felelte, miszerint kezét gyakrabban szokta a csűz meglepni
s igy ki nem teheti se magát, se a rendezőket annak,
hogy ily véletlen eset beálltával a közreműködésről az
utolsó órákban lemondjon. De hogy ily eset be ne követ
kezzék, kívánunk neki a .Befordultam a konyhára* és
sok más népszerű dallam szerzőjének jobb egészséget
Czebrián grófék vendégeikkel szándékoztak részt
venni. Be is voltak jelentve, hogy számukra hely legyen
fentartva. A polgármester és családja éjien e miatt vonult
a karzatra, hogy az ifjú Czebrián gróf lakodalma alkalmából
jött számos vendégnek megfelelő hely jusson. Azonban,
miért, miért nem — nem tudni, a vendégsereg elmaradt.
Hiányzott Kovács Ferencz közjegyző űri családja is. Ex
utóbbi azért, mert a család kedves leánya beteg volt.
Hiányzottak a többi nőegyesületek elnöknői — bizonyosan
valamely elbárithatlan akadály miatt.
Az estély jövedelme mint hallom, 180 frtot ered
ményezett. De bár nem a meghívón jelezve, hogy e
hangverseny után tánczmulatság leend, a közönség a
városi díszteremből a .Vigadó* helyiségébe vonult s
vigadott szokás szerint reggelig. Másnap reggel az idő
fagylaló lett, ugy hogy az ezen nap (vasárnap) délutánján
hirdetett korcsolya-ünnepély végre meg volt tartható.
Ezen is részt vettem, csakhogv írhassak róla. Méltóztassék
egy folyón kívüli, attól távolabb eső uszodát képzelni, a
melybe a kellő mennyiségű viz a folyóból eresztetik. A mi
uszodánk oly területű, mint a Gyarmat városán kivüli
Németby-féle tó volt Ez körül van véve kabinokkal stb.
Ezen uszoda szomsédságában van a jégpálya, mely azon
ban szintén oly nagy, hogy nyáronta csolnakáxó hely lesz.
Ez tehát szintén jókora tó. É két hely egy díszes hosszú
épület által választatik el, a melyben egy közös nagyterem,
ettől jobbra női, balra pedig férfi-rubatartó, korcsolya
felkötő terem és más elegáns módon bútorozott helyiségek
vannak. Az emeleti szobákból pedig a harsogó katona-zene
szól. Ily zene mellett folyt le a vasárnapi korcsolyázás.
Nemde, kellemes? Hátha elméltóztatnak képzelni azt a
sok furcsaságot, a mely ily alkalommal előadja magát
Mikor pl. egyik-másik elesik, még pedig kaczagást elő
idéző módon. Az igaz, hogy egy-egy bölgyecskének le
esése fájdalmas volt a nézőre is; mikor axonban vénnek
mondható hölgy telepedett le a nagy közönség szeme
láttára a jég hideg tükrére; no azt ugyan nem szánta
senki. Ez most egyszerű koresolyázási gyakorlat volt a
jégünnepély majd csak ezután fog megtartatni, éa pedig
fényes kivilágítás, tűzi játék és mindenféle bohózatok
mulatsággal egybekötve.
Elnéztem volna a hullámzó közönséget tovább is,
ha egy kortársam a haza menetelre nem szélit Azonban
mivel ennek valami casinói bizottsági gyűlésre kellett
sietnie, egy ütt bandukoltam vele haza. Azóta tudtam meg
tőle, hogy a bizottsági ülés tárgya a folyó hó 27-én d.-u.
3 órakor megtartandó éri rendes közgvülés tárgy sorozatá
nak megalapítása volt, melyen egyúttal a múlt évről
elkészített számadások és a most beállott évre szóló
költségvetés megalapítása volt. Ez utóbbiban már benne
foglaltatik azon 4000 írt, a mely az építendő új casinó
telkéért kell fizetnünk és a 16Ö00 frt, amely a casinói
épület emeléséért köttetett ki az építő vállalkozó által.
Ezen felül mindenféle százalék, felszerelés, rendezés stb.
költségeit, szintén 4000 frtot fognak kitenni. Mind ez
összeget a .Losonczi Takarék- és Hitelbank* ajánlotta
kölcsön adni jutányos áron részlettörlesztésre. Törlesztés
alapjául a fi frtnyi évi tagsági dij 8 trtban alapittatott
meg; ezen felül a város évi 400 frtot fog *20 éren át
fizetni, a miért a casino eddigi helyiségéből kivonulva
tért engedett, hogy a város azt az általam múltkor em
lített uj szálloda teljes berendezésére fordíthassa. Ez
alkalommal Farkas Károly igazgató bejelentette, hogy
16 éven át viselt igazgatói hivataláról tekintettel magas
koránt, emttil végleg lemond és felkéri a bizottságot
gondoskodjék utódjáról. (.) úgymond a maga részéről Török
Zoltánt ajánlja mint olvant, a ki az építendő casino esz
méjének megteremtője és létesítési tervének megvalósítója
lett. A bizottság azonban tekintve, hogy Farkas Károlynak bokros érdemei vannak és hogy az ö rendezői tehet
ségére épen ez építendő casinónál nagy szüksége leend;
.másrészt, hogy Török Zoltánnak, mint város polgármesteré
nek különben is sok a dolga és mint a bank igazgatója,
a leendő kölcsönnél mint casinoi igazgató is nem szerepel
het, az indítványt el nem fogadta.
�1885
január 27.
Hirek és különfélék
Cebrlán. István grófnak Vécsey Magdolna bárókistmonynyalvaló egybekelése alkalmiból következő családi érWiU’S adatott ki: Hajiiácskői és vécsei báró Vécsey József,a.
m kir. kamarás, a magyar főrendiház öiökös tagja és neje cser
iek! és tarkói gróf bessewffy Blanka, csillagkeresztes és
palotahölgjr. Örömmel tudatják leányuknak hajnácskői és
récsei báró Vécsey Magdolnának — gróf Cebrian de FiguerolaRivalta István cs. és kir. kamarással, a 13. cs. és kir.
huszárezred főhadnagyával, gróf Cebriau de FiguerolaRivzlta László cs. es kir. kamarásnak, a magyar főrendi
ház örökös
tagjának és nejének néhai szklabinai
is blatuiczai báró Révay Róza csillagkeresztes hölgynek
fiára), Budapesten folyó évi január hó 17. napján
u egyetemi templomban történendő egybekelését Kelt
Sárközön, 1896. január hóban. — Gróf Cebrian de FiguerolaRivalta László cs. és kir. kamarás, a magyar főrendiház
örököd tagja örömmel tudatja a maga és neje néhai szklabinai és blatniczai báró Révay Róza csillagkeresztes hölgy
fiának, gróf Cebrian de Figuero'a-Rivalta István cs. és kir.
kamarásnak, a 13. cs. és kir. huszárezred főhadnagyának
— bajnácskői és vécsei báró Vécsey Magdolnával, hajaácskői és vécsei báró Vécsey József cs. és kir. kama
rásnak, a magyar főrendiház örökös tagjának és nejének
cserneki és tarkői gróf Dessewffy Blanka csillagkeresztes
is palotahölgynek leányára!, Budapesten folyó évi január
hó 17. napján, ax egyetemi templomban történendő egy
bekelését Kelt FQleken, 1895. január hóban.
Személyi hírek. Pulsaky Ágost orsz. képviselő,
m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, nyugalmazott
államtitkár úr, a múlt héten, január 24-én városunkban
időzött s alispánunk vendége volt Hogy a kormányváltotással ő mlga is lemondott állásáról, azt mi nógrádmegyeiek
méltán sajnálhatjuk, mert ő személyesen ismerte a mi
tan&gyi és egyházi viszonyainkat, minden részrehajlás és
pártoskodás nélkül mégis csak többet lendíthetett volna
ügyeinken mint más, a ki előtt terra incognita vagyunk.
Egyébiránt reméljük, hogy azért hivatalon kívül is, több
ideje lévén, csak annál buzgóbban fogja vármegyénk köz
érdekeit előmozdítani. — Farkas Mihály ez. kanonok,
vadkerti esperes plébános úr, múlt vasárnap, Jézus szent
Ilire ünnepén Balassa-Gyarmaton sz. misét s utána hatásos
egyházi beszédet mondott. Ó nga délben fők Holtovipszky
Károly alesperes-plebános vendége lévén, a szintén jelenrolt több városi notabilitás előtt Balassa-Gyarmat közre
működése iránt meleg érdeklődéssel nyilatkozott s egyebek
között az itt felállítandó főgymnasium czéljára is hagyo
mányt helyezett kilátásba. Adja Isten, hogy az aranymisés
főpap még soká működhessék buzgón közöttünk s a fő
gymnasium létrejöttét is megérhesse.
Gyászhir. Streisinger Lipót balassa-gyarmati
háztulajdonos, képviselőtestületi tag és bonti birtokos teg
nap, január 26-ik napján, 76 éves korában délelőtt tüdőszélbüdésben elhunyt; temetése ma délután 2 órakor lesz.
A megboldogult rendkívüli szorgalma által köztudomásúlag
nagy vagyonra tett szert; hazafiul érdeme gyermekeinek
gondos neveltetése. Egyetlen fia: Albert, lapunknak
hnrgó munkatársa. A gyászos család a szegények közt
leendő kiosztás végett a városbiró kezeihez száz forintot
küldött Béke hamvai felett!
A gróf Hadlk-féle Zsúny és Cserbércz pusztákon
Géber Kornél uradalmi intéző által e hó 2O-án rendezett
vadászat kitűnő sikerrel ért véget A nimródi kedvtöltésnek
3 vad sőre esett áldozatul; egy nagy kant Horthy Pál
terített le, egy 4—5 mázsás emsét Strauss Miklós, ki a
közelebbi sipeki vadászaton őzet ejtett el, egy kamasz
malaca életét pedig Hidvéghy György primatialis erdész
fegyvere oltotta ki, végül egynek Pokorny Pál golyója
törte el lábszárcsontját, de azért, nagyot röffenve, bárom
lábon eliramodott, — azon felül egy róka és 16 nyúl
harapott a — — hóba.
Balassagyarmat képviselőtestülete a konvers.
kölcsönügyben január 23-án újabb rendkivüli közgyűlést
tartott, mely alkalommal véglegesen határoztak a kölcsön
megkötése tárgyában. Eszerint a Pesti Magyar Kereske
delmi Bank ajánlata lón elfogadva, mely ajánlat szerint a
város a 100.000 frtos kölcsönt 50 évre ötszáztól! annuitás
mellett kapja 95 írttal beváltandó községi kötvényekben,
akkép, hogy a kölcsön időközben is visszafizethető, illetve
félévi felm ndás mellett olcsóbb kölcsönné átváltoztatható,
i ez esetben 2 száztóli úgynevezett stornodijat csak akkor
tartozik a város fizetni, ha a conversio más pénzintézet
utján történnék. Az Első Hazai Takarékpénztár csaknem
ugyanily feltételek mellett, azonban 5.20 száztóli amortisatióval kínálta a kölcsönt; a Magyar Jelzálog Hitelbank
pedig 98 ezer frt kifizetése után, 5.30 száztóli évi tör
lesztést kért Mindezeket egybevetve, legelőnyösebbnek a
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlata tűnvén ki, a
képviselőtestület tagjai egyhangúlag azt fogadták el s a
bírót felhatalmazták az ügy lebonyolításával. A közgyűlés
egyszersmind köszönetét és elismerést szavazott Baintner
Ottó, Vannay Ignácz kt., Elfér Ede és Feledi Henrik kép
viselőtestületi tagoknak, mint akik Budapesten személyes
közbenjárásukkal is előmozdították, hogy a város eddigi
hatszázalékos tartozása ötszázalékossá változtatott át és
igy évenként ezer forint lakarittatik meg a költségvetés
javára.
Tömérdek aJAndék-tArgyat gyűjtöttek össze azon
fáradhatlan fiatal hölgyek, kik a február 2-án most szom
bat este a Ualassa-szálló emeleti termeiben a helybeli ál
talános ipartestület által házalapja javára rendezendő zárt
körű tánczvigalom tombolajátékát biztositani szívesek vol
tak magukra vállalni. Részünkről újból is felhívjuk az
érdeklődő közönség pártfogását ez ügy iránt. Iparos pol
gártársainknak elkel, hogy farsang idején családjaikkal
mulassanak annak rendje és módja szerint s ezáltal is
műveljék magukat; az úgynevezett honorátiorok pedig
mint máskor, azonkép'ozuttal is, bizonyára kitüntetni fog
ják a törekvő iparosokat.
A b.-gyarmati takarék- és hitelintézet részvénytánulat f. évi febr. 3-án tartja évi közgyűlését. A rész
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
3
vényetekhez e czélból szétküldött vagyonmérlegből, nye- vaszok, — pedig ilyenek a városban bőségesen vannak.
reség-veszteségi számlából, .ugy a tárczák forgalmi kimu (Utólagosak értaaOlfink, hogy jegy .9—10 óvm gyermek
tatásából, valamint az igazgatósági jelentésből az idén is kezét is megbarapta a dühös eb s intézkedés téteteti
meggyőződtünk, hogy e részvénytársulat is szilárd alapo hogy a budapesti Pasteur-intézetbe szállíttassák.)
A „Hkarabeuszok" tánczmulataágának ered
kon nyugszik és szolid kezelés mellett évről évre izmoso
dik. A múlt évben kibocsátott 100 drb. 200 frtos név ménye. Mólt számunkban méltattuk a akaraté úszók által
értékű uj részvény nemcsak, hogy minden akadály nélkül rendezett jótékony ezélú tánczmulataág erkölcsi sikerét; most
nyert elhelyezést a régi részvényesek körében és rz erre alkalmunk van e bál anyagi fényes eredményéről referálni
szükségelt befizetések jóval a lejárati idő előtt eszközöl A tiszta jövedelem 93 frt 51 kr voll a melyből 18 írt
tettek ; de egy-egy részvényre eső ’/, uj részvény kibocsá két adag (egy első és egy másodfokú) gyógy-serun beszartása szükséges sem volt, miután a régi részvényesek két zésére fordittatotl 80 Irt 51 kr. pedig a szegény gyátszeres ár mellett ‘/,-jukat magukhoz váltották, hogy ekként mekek 1895. év őszén leendő felruházására gyümölcsözőié^
egész uj részvény birtokába jussanak. Ezen 100 drb. uj kezeltetik. Mint értesülünk, a serum beszerzésénél a skararészvény befizetése által az intézet részvénvtőkéje 60000 beuszok nem akartak elébe vágni ama társadalmi moz
írtról 80000 frtra emelkedett Az alaptőke emelkedése galomnak, a melynek czélja volna a vagyontalan difteritiemellett a tartalékokban is erősödés tűnik ki. A 28496 frt betegeknek ingyenes gyógyszerrel való ellátása; hanem
szem előtt tartották ama örök igazságot: .biz dat qui
41 kr 1893. év végével a mellékalapokból 5000 írtnak
részvény befizetésre való átíratása által 23.496 frt 41 krra cito dal* — Felkérettünk a kővetkező sorok közlésére:
apadt ugyan, de mégis az 1894. év végén már 29180 frt A szkarabeusz-asztaltársaság őszinte köszönetét mond mind
62 kr különböző alapokkal állunk szemben, mi 5684 frt azoknak, kik a f. hó 19-én tartott jótékonyczáln táncz
21 kr gyarapodásra mutat. Ez mindenesetre az intézet mulataág erkölcsi s anyagi sikerét előmozdították. A jóté
eröabödésének és emelkedésének bizonyítéka. De emelked kony czélra felülfizettek: Gróf Forgách Antal 4 írt, Hummer
nek az üzleti tárczák is. A múlt 1893. és a lejárt 1894. Mihály 3 frt, Cservenyák György, Pollacsek Rezső, dr.
évi kimutatásokat összehasonlitva, az előbbiben 551.126 Bogdán Mihály, Bárth Mór Budapest 2—2 frt; Zimányi
frt 45 kr üzletileg elhelyezett összeg mellett az utóbbiban Géza Szerencs, Oppenheim Béla, Schönberg Gusztáv Hemár 601.696 frt 96 kr szerepel és igy 50.570 fit 45 kr rencsény, Gőssy Géza, Schönberger Fülöp, Klein Adolf,
emelkedést látunk. Mindezek tanúságot tesznek arról, hogy Meitner Jóuef, Beke Béla, Grosz Mór, Paodler József,
a Takarók- és Hitel intézetnek szolid vezetése, a felekkel id. Elfér Ede, dr. Gerő Mór, Schmidt Bertalan, Benkő
kulans eljárása által a közönség bizalmát és rokonszenvét József, Sztranyavsxky Géza, Scbweitxer N. Miskolci, Machleid Jenő, Gescheidt Samu, Strausz Miksa 1-r-l frt;
kiérdemelte és elismerést vivott ki magának.
A hontvármegyel vöröskereszt- egyleti bál, Quittner Sándor, N. N^ Himmler A. és Bertalan, Weisz Samu,
mint tudósítónk Írja — jan. 19-én nagy fény és pompá Nágel Dávid, Szendrő Ferencz, Luby Károly, Molnár István,
val folyt le. Fölülmúlta a múlt évit is, pedig br. Roszner 1—1 koronát
főispán nemcsak a jó közigazgatáshoz, hanem a jó bál
rendezéshez is érteti A bál sikerén Chorinszky Igó ren
dezőség! elnökön kivül, minden rendező fáradhatlanul mű
Törvényszék.
ködött közre. A nagyterem portikusa ez évben is gyönyö
Nyilatkozat. Kérdés intézteiéit szerkesztőségünkhöz
rűen volt feldíszítve. A négyeseket 48 pár tánczolta. A
iráni hogy lapunk múlt heti számának törvényszéki
mulatságban résztvettek : asszonyok: Bakó Istvánná, Bar- az
rovatában .Válópernek** czime alatt megjelent közlemóiyben
takovics Ágostonná, Berkó Istvánná, Dombó Károlyné, Helfoglaltak tényleg megtörténtek-e és illetve, hogy létező
bigné Ányos Ida, Hotfer Mártonná, Ivánka Lászlóné,
Ivánka Oszkárné, Jankovich Béláné, Jekelfslussy Józsefné. személyekre vonatkozik-e ?
Ennek folytán én alulírott, mint e rovat vezetője és
Kovácb Sebestyén Endréné, Laky Károlyné, Lipcsey Samuné,
Majláth Istvánná, Mán Imréné, Nagy Sándorné, Oberndorff a kérdéses közlemény szerzője, minden félreértés kikerülése
végett ezennel kijelentem, hogy a közlemény som létező
Hugó grófné. Schiller Antalné, Szöllőssy Pálné, Tentyánszky
Aurélné. Leányok: Dombó Rózsa, Gosztonyi Klára, Gosz- személyekre nem vonatkozik, sem pedig megtörtént dol
gokat nem tárgyal. Én azt megírtam, mint egyszerű kar
tonyi Ella, (Pestmegye) Helbig Alin, Ivánka Leontin, Jankovics~Tlona, Jankovich Márián, Kleinkauf Gizella, Kosz- czol atol költeményt és megírásánál előttem létező sze
toleczky-Emília, Majláth Erzsiké, Majláth Flóra, Mán mélyes vagy megtörtént dolgok annál kevésbé lebeghettek,
mert én egyetlen egy szomszédmegyénk székvárosában sem
Etel, Nagy Aranka, Nagy Mariska, Tentyánszky Ilona,
vagyok ismerős senkivel.
Terstyánszky Mária.
E nyilatkozatra az is késztel nehogy bárki még csak
Scitovszky — Államtitkár. A .Pesti Hírlap*
múlt pénteki száma forgalomba hozta tisztelt alispánunk gondolatban egy perczig is azon biszemben lehessen, hogy
e
közlemény
létező személyekre vagy megtörtént dolgokra
nevét is, és pedig akép, hogy dr. Pulszky Ágost helyébe
ő lenne kultuszminiszter! államtitkár. A hír, természetesen vonatkozhatnék, térén ez a közlemény költészeti természe
mindenkit meglepeti mert semmiféle jel nem mutat arra, ténél fogra egyszerűen lehetetlen.
A mennyiben azonban o czikk irálymodora és látszó
hogy közszeretetben álló alispánunk állását ez idő szerint
lagos vonatkozásai bármi félreértésekre adtak alkalmai ezt
elhagyni készülne.
a
legnagyobb
sajnálattal fogadom és lovagias Jk ötéi ességem
Hymen. Schwarcz Mór balassa-gyarmati birtokos,
január 24-én kelt egybe Műnk Regina kisasszonynyal, Műnk nek tartom még az esetre is, ha e közleményem miatt
bárkire még csak gondolatban is vonatkozás történt volna,
Adolf kedves és szép leányával.
A honvéd tisztikar. B.-Gyarmaton kedélyes láncz- ezennel bocsánatot kérni
B.-Gyarmaton, 1895. január 23-án.
mulatságot rendezett tegnap január 26-án a Balassa-szálló
Dr. Révész Dezső.
emeleti termeiben, melyen a meghívott helybeli családok
nagy számban vettek részt A mulatság a hajnali órákig
tartott.
Halálozás. Müller Rezső szátoki birtokos jan. 21-én A b.-gyarmati királyi törvényszék felebbviteli
tanácsa által január 24-én elintézett ügyek:
élete 62-ik évében jobblétre szenderüll
A Kékkő esperességl kerületben a SimorI. Szóbeli tárgyalások :
féle alapból jutalmat kaptak: Buris Dezső óvári kántor1. Hermann Sándoménak, Drescher Alajos ellen,
tanitó 50 frtol Szokoly István, bussai és Gyürky János, csábi
ingók bírói záralóli feloldása. Helybebagjó.
ktanitók 25—25 frtol Auguszt Elek zsélyi, Sántha Mi
2. Kobn Leonórának, Schlesinger Bernát ellen, 200 frt
hály, Gyürky Bertalan leszenyei, Holub János ebeczki,
iránti pere. Helybebagyó.
Szibert Menyhért dacsókeszi ktanitók 20—20 frtot. Szibert
Menyhért a vallás és közokt minisztérium által évi 210
II. Nyilvános előadások :
írttal nyugdijaztatott s állására pályázat hirdettetetl
1. Bornemisza Sándornak, Dr. Hunyady János ellen,
Esküvő. Múlt vasárnap esküdtek örök hűséget
136 frt 50 kr. iránti pere.
egymásnak Vanicsek Béla b.-gyarmati kir. posta-altiszt és
2. Huszár Ignficznak, Sándor Nétusz ellen, bérlemény
Paraszty Teréz, Paraszty János kórházi ápolónk leánya. átadása iránti pere.
A jó gazdasszonyok, kiknek azonban földbir
3. Róth Simonnak, Stricker Ede ellen, 435 frt 65 kr.
tokuk nincs, sokszor felsóhajtanak, vajba kukoricza, krumpli
iránti pere.
alá és zöldségnek való egy kis földecskét bérelhetnének
4. Büchler testvéreknek, Oláh Alajos ellen, 500 frt
jó közel a városhoz. Ez a kívánságuk most könnyű szerrel iránti pere.
el lesz érhető, ha elolvassák és követik ax alispán urnák
5. Susztin Jánosnak, Wellibil Károly ellen, 92 frt
hirdetési rovatunkban foglalt .Bérleti hirdetményét*. A iránti pere.
kérdéses földek alig 8—10 perez távolságban esnek a
6. Adler Adolfnak, ösztreicher Gábor ellen, 40 frt
vármegye székháxától a vasúti indóháx felé; egykét hold iránti pere.
bérlése és jó megművelése esetén a nagyobb háztartás
is ellátható a szükséges véleményekkel, stb; az alkalmat
Felelős szerkesztő: Horváth Danó,
tehát ragadják m^g a jó gazdasszonyok.
Főmunkatárs-. Reményi Károly.
A Szécsényi sajtgyárból már nagy korona-sajtok
is adattak kereskedésbe s mind minőségre, mind ízre és
alakra nézve olyannak bizonyultak, hogy a groy-i, cmenthali stb. gyártmányok behozatalát teljesén feleslegessé
teszik, az úgynevezett imperial-t a kezdettől fogva forga
lomba bocsátott apró sajtok is helyettesítvén, — hozzá
járul még, hogy a kezelési példás tisztaság és pontosság
már magában elegendő az sipoly völgyi* készítmény megkedveltetésére.
A PAIfordulási Állat vásár Szécsényben igen népes
volt, különösen a javított marhára nézve volt nagy kérésiéi
még pozsonyi vevők ajánlatai is emelték az ily állatok
értékéi — lovakra és tenyészállatokra nézve azonban a
vevőkedv lanyha maradt végig.
Veszett víz, azaz veszett vizsla garázdálkodott o
hó 20-án Szécsényben és hirszerint több kutyát megmart,
minek folytán az ebekre 40 napi vesztegzár rendeltetett
el. Helyes, de nem elég intézkedés, (jegyzi meg tudósitónk;)
ha gondosan táplált állatnál is kitörhetett 'az ebdüh,
mennyivel inkább érhetik meg, fökép téli időben, a sze
rencsétlenség ott, hol az ebeket nem táplálják. Egyátalán
nem érthető, mire valók városban a komondorok és ku
�4
1895. január 27.
NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
llazeladiiM vagy berbeadiiN Kcímúkoii.
-
BéUágon. az államát mailett magasan fekvő, parkiroiott udrarú szép úri lakliáz eladó vagy pedig bétbead.i
Éten eladó és bérbeadó belsőségen két épület áll, a fóépületbeu 5 egymásba nyíló világos sióba, konyha, kamra és egyéb
aiQktéges mellékhelyiségek vaunak. A másik épületben pedig 3 egymásba nyíló szoba, pincte, isttló, kocsiszín s egyéb helyiségek
találtatnak. Minden teljéién tiszta és jó karban létezik.
A megvétel ragy kibérlés Balás Ferenc* tulajdonostól eszközölhető RéUágou. Az átvétel f. évi április l-töl, esetleg
azonnal megtörténhetik.
29. 1 2.
MEGHÍVÓ
-Szécsényi takarékpénztár részvénytársuhits 1895-ik évi február hó 17-ik napjaa
ddi'lolti U urakor Szécsényben, az intimet
helyiségében tartandó
ii
XXIII. évi rendes közgyűlésére.
A közgyűlés tárgyal:
1. Közgyűlési elnökválasztás. — 2. Igazgató
sági és felügyelő bizottsági jelentés s azok
alapján tett intézkedések tárgyalása. — 3
Az alapszabályok 21. g-ánrik b) pontja az*,
ríni lemondás es eltávozás folytán megártsedett igazgatósági és felügyelő bizottsági
tagok választása. -- 4 Az. Is91. évi zárszá
madás és mérleg felülvizsgálása és a felmentvény megadása. — 5. Az 1891. évi
ti-zta nyereség fölötti intézkedés és az <«ztalék meghatározása. — ti. A kamatláb meg
határozása fölötti intézkedés. — 7. Az alap
szabályok 22. S-a szerint beadott indítványok
tárgyalása.
Szécsényben, 18C5. évi január hó 19-ik
napján.
Az igazgatóság.
Ax rrvlrti mrrhg az intéxet helyiségében a Uacyul.a napjáig ünnep- éx vasárnap kivételével déle
im, tt--tg óráié uiegtekinthetó
32. 1—3
■21 .530—1*94. n.
Nójridvirmegye alispaajitek
Bérleti hirdetmény.
Ezennel közhírré teszem, hogy a vármegye
által Gr&nbaum Henriktől megvett sab.-gy»nnifc
1447, számú tel-kjkőnvtben foglalt, a vasúti
tölté-en innen s a oagyvá'ártcr közvetlen szom
szédságában fekvő 40 holdnyi terület, fél holdnál
nem kisebb, részletekben 1895. évi használata
1200 □-öies holdankinti 20, azaz hús.. írtért,
mely bérösszegnek fele 1895. ápril hó, másik
fele julius hó elsején fizetendő, bérbe adatik.
Felhívom bérelni szándékozókat, hogy a bér
lendő terület mennyiségét a vármegye pénztári
hivatalában kitett ivén bejegyezni szíveskedjenek.
A bérbe veendő területek helyszíni kiosztá
sánál a sorshúzási sorrend lesz betartva.
B.-Gyarmaton. 1895 január 17.
» i-a
Scitovazku, alispán.
MEGHÍVÓ.
A „B.-gyarmati Takarék- és 11 itelintéxet Róazvénytino-
lat-* B.-Gynnnaton, 1895. február hó 3-án, délelőtt >1,11 órakor
saját helyiségeiben
XXIIHK ÉYI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT
tartja, melyre a t. ex. részvényesek
ezennel
meghivatnak.
A közgyűlés tárgyai:
Az igazgatóság jelentése ax elmúlt Uxletév lefolyása- és
annak eredményéről.
2. A felügyelő bizottság által felülvizsgált 1894. évi vagyonmérleg és ezekkel kapcsolatosan az Összes zárszáma
dások előterjesztése. Mindetek elfogadása és a felment
vény megadása ax igazgatóság és a felügyeld bizottság
részére.
3 A jövedelem és osztalék felöli intézkedés.
4. Az alapssabálvok módosítása.
5. At alapaisbáíyok 53. J-ában foglalt rendszerint előforduló
közgyűlési teendők.
1
B.-Gyarmaton, 1895 január 9-én
Balás Antal
l«. «-a
s. L
tinók.
Jegyzet. A köit,01é»*n tataikat nakerolai kívánó réttrtnreMk
tartótnak rrttvr nyeiktt a kötődi* *l5lt ai intézet péniiirinAl hlétetnenjetni vaty |«dic a kd>ndlé*«n a atavaiatok azimbavéteMit almoUlnu A
kötCTdlHi jofok nx|hatalmazotuk Alul ia
• mofhatalma
zottaknak azonban reaCT*aywaknak kall lannj. r
MEGHÍVÁS
a Ralassa-gyarmati Takarékpénztár Részvény társulal
1895. évi február hő 10-én. délelőtt 9 órakor BalassaGyarmaton, az intézet helyiségében tartandó
XXVI11. évi rendes közgyűlésére,
Tárgyak:
1. Az igazgatósági jelentés előterjesztése.
2. A felügyelő bizottsági jelentés előterjesztése.
3. Az 1891. évi számadás s mérleg felülvizsgálá
sa é< az osztalék meghatározása.
4. CsélTalvny Géza és Melmv Géza tisztviselők
kérvénye
5. Az igazgatóság és felügyelő bizottság intéz
kedéseinek és indítványainak tárgyalása.
0. Az alaptőke felemelése és az ezzel kapcsola
tos alapszabályok módosítása.
7. Jogtanácsos és igazgatósági tag választása.
Kelt B.-Gyarmaton, 1895. évi január 20-án.
A B.-gyarmati Takarékpénztár
igazgatósága.
Ax eredeti mérleg ax intézet nát helyieégébou 1*95 éri
február 1-tÖl a kozgyüléa napjáig délelőtt 9—ii óráig megtekint.
telő
A kiírgyfiléaen rnak réméttyeaek é» mások helyett csa
lán Írásbeli uieglistalmstással ellátva txavavhatnak.
81 1—8
Nyomatott a kiadótulajJono, U.-üyarmali Könyvnyomda IWuvénjUriulat gyomajtóin
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00711.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_27.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1895-01-27
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
B.-Gyarmat
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Politika
Társadalom
Közgazdász
Title
A name given to the resource
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 4. szám (1895. január 27.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
B.-Gyarmat
B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat
Közgazdász
periodika
Politika
Társadalom