1
10
24
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/813ac2c563bd11587788b2f0d506bcac.jpg
741fe73ca8963be683e773ca2f2b0bd3
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/aef0f12f0844f361055e4956ce2a9e38.pdf
1caf8bb68e116e0a7d0e5210d9ad88d0
PDF Text
Text
Felelős szerkesztő:
AMUNKA
Szántay István
TÁRSADALMI és politikai hetilap
Ára 3000 K
IV. évfolyam. 13. szám.
Laptulajdonos:
Megjelenik: Szombaton
Negyedévre 25.000 K
Postacsekk: 28.744 sz.
Apróhirdetések: szavankint
1000 K. a legkisebb hirde
tés 10,000 K.
„A Munka“ lapvállalat
Salgótarján, 1926. március hó 27
le a közönyösségnek mindent elta- győzelmes ágyudörgésébe az ónodi
országgyűlés hatalmas határozata te
karó s elfeledtető porába.
De az ifjú Rákóczinak csakha- tőzi be a vitéz kurucok diadalmá
„Nagymajtényi síkon.
Egy Munkács várába szorult a mar tapasztalnia kell, hogy család morát: a Habsburg ház trónelfoszjának végzete, a magyar független tását. S Rákóczi érzi, hogy nagy
Letörött a zászló“
szabadság“.
ségért és szabadságért való küzdés müve befejezést nyert: s a magyar
Látja
édesanyját,
mint
fegyverrel
Évszázadok rohanó kereke szá
az
ő végzete is lesz. Látja az oszt- szabadság és függetlenség napja
kezében
intézi
a
vár
védelmét,
látja
guld el felettünk. A történelem avarák kormány által elnyomott, ma- fog ezután a magyar égen ragyogni.
a
herotikus
küzdelmet;
amellyel
a
tag, megsárgult írásai, a magyar di
gyar nép irtózatos szenvedését; „FelDe a dicsőség ege csakhamar
csőségnek fénye, soha el nem hal szabadság utolsó mehhelyén a mi szakadnak a nemes magyar nemzet
ványuló napját, s a hazáját szerető tológiai félistenek hősi harcaival vé sebei, hogy azokból a fájdalmak beborul. A trencséni vereség pecsé
teli meg a kurucok ügyét. Porba
magyar tragédiának szomorú, keserű dik a szabadság ügyét s mind meg
könnypatakja ostromolja meg az ifjú hull a dicsőségesen fennen lobogó
könnyeket fakasztó, bús történetét erősíti benne azt a hatalmas esz
őrzik meg számunkra. Fény és árny, mét, amely férfiassága delén ki Rákóczit. Látja családjának végzetét. turulos zászló, hogy helyette e két
dicsőség és bukás váltakoznak a tör bontana vele az Istenért s a Hazáért a bakó véres pallosát, de látja s fejű sas rut alakja éktelenkedjék a
ténelem lapjain, tanulságul a múlt felirásu zászlót, hogy tudniillik a érzi a magyar nemzet gyötrődő szen- magyarok dicsőség egén.
S ekkor bontakozik ki Rákóczi
emlékeinek, intésül a jövőbeli re Rákóczi család hagyományos örök vedését. amellyel szabadulni iparkoa bécsi udvar halált lehelő kar jelleme a maga fenséges kristálytisz
sége a magyar szabadság védése, dik
ménységnek.
véres jutalma pedig a vesztőhelynek maiból. Tudja, hogy rá is család
Ezelőtt 250 esztendővel, Zemp martiromsága. Amikor megnyílnak jának végzete vár, a bakó hóhér taságával. Nem írja alá a békét, in
kább itt hagyja milliárdokat érő va
lén vármegyének Borsi községében
Munkács kapui az osztrák császári kötele, esetleg pallosa, de érzi, hogy
fejedelmi családnak fejedelmi sarja hadak előtt: fájó érzéssel tekint még- egy magasabb gondviselés küldte gyonát s mint ahogy udvari zenésze a
déka lett. Ősi Rákóczi család kis egyszer vissza az ősi falakra s úgy őt hogy végre valóra váltsa a ma- bucsuzásnál térdenálva mondja neki:
hajtása, kinek atyja I. Rákóczi Fe érzi, hogy az a bécsi kéz, amely gyarság évszázados álmait, a füg- „Felséges fejedelem, itt hagyod a
renc, Erdély választott fejedelme, családjának annyi neves férfiút jut getlen, szabad és boldog Magyaror- vagyont, itt hagyod a kincset, kere
anyja pedig nemzeti mártír család tattak már a vérpad lépcsőjére: szágot. S mikor kitűzi a Pró Liber sed a nincset“. S inkább a honta
ból származó Zrínyi Ilona volt: a neki is fonja már a martiromságnak táte jeligés zászlóját, az elnyomori- lanság, keserű, sós kenyerét eszi a
Márvány tenger partján, semmint
keresztségben Ferenc nevet kapott. töviskoszoruját.
tott magyar nemzet jobbágyai, köz- meghajoljon a császári önkény előtt.
Ragyogó szépségű édes anyja, aki ,
S az ifjú Rákóczi Ferencet a nemesei, majd főnemesei is sereges
S e bús magyar napon száll
a magyar anyák mintaképe volt, ko magyarfaló Bécs munkába veszi. tül
özönlenek zászlai alá, hogy a
jon
el
lelkünk Kassa dómjának sír
rán belecsepegtette a hazafias érzés,
Ősi származását, fejedelmi rangját, hüvelyéből kihúzott kard, az ősi
a lángoló hazaszeretet izzó lelkese de különösen magyar érzését, ma magyar fegyver, a turáni sikok ret boltjába, oda, ahol Rákóczi várja a
magyar feltámadást. Az ő eszméje
dését bálványozásig szeretett fia lei
gyar fajiságát iparkodnak vele elfe tegetett harcieszköze vívja ki a makébe. Mintha tudta, mintha érezte ledtetni. A rebelis fejedelmi sarj gyarok szent ügyét, a szabadságot lelke, izzó hazaszeretete töltsön el
minden igaz magyart, hogy úgy
volna, hogy fia egykor a magyar
leikéből, szivéből iparkodnak kiűzni és függetlenséget.
szenvedések Kálváriáját fogja járni: minden olyan érzést, amely a sokat
S Rákóczi a magyar csodálat tudja szeretni hazáját mint ő. Fena magyar fajszeretetnek oly csodá
erejével
vívja meg titáni harcát. költ tiszta lelkének eszményi ideálja
szenvedő magyarság égő sebeinek
latos érzését oltotta a minden ne fájdalmas tudatát benne felébreszt Mintha Hadúr lelke szállta volna töltsön el a magyar megpróbáltatá
mesre és szépre amúgy is hajlandó
meg a magyar dicsőség zászlait sok e bús napjaiban minden igaz
fejedelmi sarjba, amely később tette hetné. De hiába a nemzetrontó, lengeti a felszél. S a bécsi kor magyarul érző hazafit, hogy az ő
képessé azokra a tüneményes jellem lélektipró bécsi aknamunka. „Nubia mány rettegve tanulja megismerni törhetetlen hitével tudjunk hinni
beli sajátságokra, amelyekkel nem ta párduca nem szül gyáva nyulat,. a Rákóczi nevét. A kurucok száguldó egy jobb magyar jövő hajnalhasa
lálunk még egy férfiút a magyar sas nem költ verebet,“ s az izzó ma csapatai magát a császárt kergetik dásában, egy boldogabb magyar jö
történelem dicsőségekkel teljes lap gyar szeretet nem változik át oszt meg, hogy fogvacogva beszélhessen vő feltámadásában.
rák imádattá. Külsőleg ruhában né
ján.
Kuster Lajos
met, de szivében a magyar sejtések a kurucok villámairól, S a csaták
Korán tanulja meg éltető ele lappangó tüze ég, amely csak az
mét a csatazajt. Munkács várának alkalomra vár, hogy akkor erejének
két évi dicsőségekkel teljes védése lángoló lelkesedésével húzzon szaba gyermek Rákóczi lelkében eltöröl- lyát a magyar szabadság mellett. S
A szanálási törvény, amint ismeretes dítást a nagyobb lakásokon s ha a gaz
hetelen emlékeket hagy. A tiz éves a bécsi kormány megnyugodva en
dasági helyzet a tervbevett szerencsét
Ferenc bús érzéssel szavalja Mun gedi vissza magyarországi birtoka intézkedéseket tartalmaz a lakások és üz- előrehaladást
mutatja, szukcesszive érvé
lethelyiségek felszabadítására vonatkozó
kács várában.
ira, hisz le van metszve a sas szár lag.
Eszerint 1926. november 1-től kezdve nyesülni fog az a legkisebb lakásokra is.
„Rabság bilincseit kerülő ma nya, s a nemzeti érzések felhőkbe automatikusan megindulna a szabad for- A szanálási törvény által előirt dátum
gyarság.
törő ideái szárnyszegzetlen hullanak galomra való áttérés, kezdve a felszaba közeledése arra indította az érdekelteket,
II. Rákóczi Ferenc.
Uj lakásrendelet.
A magyar kritika fejedelmének
százéves bölcsőjénél.
Irta: Vadkerti Béla,
vizválasztói btársulati tanító.
Alig néhány hónapja, hogy meggyujtottuk az emlékezés aranyfáklyáját
nemzeti megújhodásunk nagy apostola
előtt, hazánk glóriás mártírjának sírboltja
körül a messzi-messzi Cenken s hódol
tunk a legnagyobb magyar korszak alkotó jelentőségének titszta, önzetlen és
dicső jellemének Gróf Széchenyi István
nak ... fényes ünnepségek keretében...
Ugyancsak a magyar nyelv tűzeső
jének tündéries igézete övezte körül szin
tén nem is olyan régen talán éppen egy
éve, elbeszélő irodalmunk legkivállóbb
mesemondóját, leggyönyörködtetőbben re
gélő örökifjú nagyapóját Jókai Mórt rab
Komáromnak legértékesebb szülöttjét...
S még szemeink előtt vibrál az
egész országnak megmozdulása, bámula
tos hódolata, és egyre fokozódó bámu
lata a magyarság legutólérhetetlenebb,
legnagyobb költőjének mézesszavu
dalnokának Petőfi Sándornak emlékeze
tére megnyilvánult ünnepségek gyémán
tot mementójából.
De megelevenedik előttünk Nógrád
vármegye nagy költőfiának az emberiség
óriási küzdelmeinek, szenvedéseinek és
reményeinek drámai szépségektől csil
lámló megörökitőjének. Az ember tragé-
diájának az alsósztregovai családi sírbolt nagyjaink mellé, csoportosulnak évrőlban pihenő Madách Imrének százéves évre újabbak és újabbak.. Ezek között
idő lasszu pergést Gyulai Pált, a maaz
születésekor rendezett tömjénezö hódo
lata ... nemzeti megemlékezése, szellem gyar irodalomnak; a magyar szellemi életnek legnagyobb esztétikusát, kritikusát
idézése is.
és bírálóját vetíti szemeink elé százéves
Nem kevésbé gondolunk még viszszületési dimenzióban..
sza a magyar szinpad első talpraesett,
Illő, hogy ő előtte is megálljunk
hivatott Írójára útmutató munkására is
egy pillanatra s idézzük őt, méltassuk,
Szigeti Józsefre, aki szintén száz évvel
és portréba foglaljuk az ő életének az
ezelőtt gőgicsélt az élet szekerén a bölcsőben, s indult el a magyar kultura értékeit is..
golgotás útjára.
A nagy magyar olvasóközönség
Nem felejtettük el a nagy Jókai szélesebb rétegeiben nem oly közismert
mesemondó kortársát sem még Radanko- ugyan, mint Jókai és Petőfi, de az ő irói
szereplése nélkül csonka volna irodalom
vits Józsefet, irói nevén Vas Gerebent,
aki ugyancsak abba a nagy szellemjá- történetünk, hiányos lenne az a nagy
rásba esik, amely az 1820 évektől jön szellemi tőke amely reánk maradt a
XIX. századból szellemi örökség gyanánt.
ragyogó gyémántos lélekkel a magyar
föld ugarában évről-évre, hogy a magyar
Azok között a nagy nemzeti kinnemzet szellemkatonáinak, álomvitézeinek csek között, Gyulai Pál hagyománya szingárdáját gazdagítsa és szaporítsa.
tén igazi valuta, valódi devise. Arany a
S a nemzet melynek a XIX.
század sok gyémánt között Gyulai Pál irói vé
első negyede nyújtja a szellemnek óriási nájának minden termelése. Úgy költői
üstökösei megváltóit európai
tekintélyt mint szépprózai alkotásai, valamint kriti
és kulturfölényt termelő gyöngyszemeit, kai müvei őrökké hirdetni fogják nagy
1820-tól évről évre megállhat egy-egy eszének, nemes szivének, egészséges lel
kiváló egyénisége előtt nemzetközi kul- kének, fejlett nyelvérzékének, európai
turviszonylatban is számottevő lelkiekben műveltségének s erős nemzeti érzésének
sovinizmusának fölemelő szépségeit.
kiválló individuma előtt.
Bölcsője ott ringott az elrablott és
A mennyei Gondviselés, ajándékai
szakadatlan sorrendben jönnek egymás elorzott erdélyi föld szivében kincses Ko
után különösen az 1820
esztendőkre kö lozsvárt „Mátyás király szülővárosában.
Iskoláit is itt végezte s ugyancsak itt kez
vetkező időkben. Vas Ger ben,Sziget
József, Madách Imre, Petőfi Sándor, Jó dte meg tanítói, illetve tanári pályáját a
kai Mór, Széchenyi István gróf nemzeti református kollégiumban. Innen jutott
Bpestre az egyetem filozófiai fakultásán
Toldy Ferenc örökébe, a magyar iroda
lomnak előadó professzorául. Hatalmas
légió azoknak a száma, akik az 5 magas
nivóju, nagy literátusi képzettsége, nyelv
történeti illetve kőltészettani elmefuttatá
sait hallgatták s az útmutatásai szerint
fogtak hozzá nyelvtudományi tanulmá
nyaikhoz, intenzivebb kulturhistóriíi buvárlataikhoz s a magyar nyelv és iroda
lomnak az ország különböző perifériáin,
különféle tanintézetekben, különféle ka
tedrákon a magyar géniusz szellemi szép
ségeinek a hirdetéséhez, s átörökítéséhez.
Beöthy Zsold az ő nyomdokain ha
ladt tovább s Gyulai Pál volt az ő ihletője a termetére alacsony erdélyi székely
a magyar költőknek, a magyar íróknak, a
magyar szellemi életnek legkiválóbb, talán
legnagyobb ismertetője és legobjektivebb
kritikusa...
Budapesti tanári pályájának legfé
nyesebb aureolója volt az amikor a „Kis-■
faludy-Társaság elnöki” székébe válasz
tották meg.
Hazánk egyik legrégibb irodalmi
egyesülete a Kisfaludy Társaság. 1836-ban
létesült azon pénzösszeg maradékából,
amely Kisfaludy Károly író barátainak
mesterük szobrára gyültt pénzadományai
ból maradt fenn s célja volt eleinte irodalmi
pályázatok kitüzée, majd mint jelenleg
is a szépirodalom minden irányú fejlesz
tése s az eszthetikai érték nemesítése.
Gyulai Pál elnöklete alatt élt a társaság
�A MUNKA
2 oldal
hogy álláspontjukat illetékes körök tudomására hozzák. A szellemi foglalkozásuak
érdekeltségei nagygyűlést terveznek husvét utánra, amelyen állást akarnak foglalni a lakásforgalomnak november 1-én
történő felszabadulásával szemben. Ezt a
határozatukat azzal az indoklással kivánják meghozni, hogy a jelenlegi és a közel jövőben várható gazdasági
helyzet
nem engedi meg a szabadforgalomra való
áttérést, tekintettel arra, hogy társada
lom számára nem áll még rendelkezésre
annyi lakás, amennyi a szűkségletet kielé
gíthetné. Ilyenféle állásfoglalásra jutottak
amint ismeretes a főváros nemzetgyűlési
képviselői is, akik az űzlethelyiségek május 1-ére tervezett felszabaditását, kíván
ják elhalasztani. Velünk szemben áll a
háztullajdonosok felfogása, akik viszont a
tulajdonjogra hivatkozva sürgetik a laká
sok felszabadítását, mert véleményük sze
rint a kormánynak
ez a cselekedete egy
csapásra megoldaná az egész lakáspoblémát. Ebben a fontos kérdésben felüle
tes ítéletet mondani nagyon bajos, mert
tagadhatatlan, hogy mind a két tábornak
lehetnek jogos kifogásai és kívánságai. A
lakásprobléma
megoldásának normáját
szerintünk a gazdasági helyzet szabályozza.
Azt hisszük, hogy mind a két tábor teljes
megelégedésével fog találkozni a népjóléti miniszter minapi nyilatkozata, amelyben hivatkozik a szanálási törvény ama
fölhatalmazására, hogy az üzlethelyiségek
és lakások forgalmának felszabadítása
esetében a kormánynak jogában áll bi
zonyos megkönnyítő lépéseket tenni. A
legközelebbi probléma etekintetben a
május hó folyamán esedékes üzlethelyi
ségek felszabadítása, amely ügyben a kereskedelmügyi miniszter már az elközelgő
napokban előterjesztést dolgoz ki s amint
Vass József népjólétiminiszter kijelentette,
a kormány a lehető legobjektivebben
fogja ezt a fontos kérdést mérlegelni.
Természetes, a döntő szó a miniszterta
nácsot illeti, amely idejében el is fog
hangzani. Nagyon fontos ügyben hivatott
a kormány a bolthelyiségek felszabadítá
sával kapcsolatban intézkedni, éppen ezért
a fennálló gazdasági helyzet mérlegelésé
vel a leggondosabb körültekintéssel fogja
a problémát megoldani. Semmi ok sincs
arra, hogy az érdekelt társadalmi réteg
izgalommal várja május 1-ét, mert a kor
mány idejekorán megjelenő rendelete
gondoskodni fog arról, hogy a fennálló
gazdasági helyzet figyelembevételével sza
bályozza a lakás és üzlethelyiségek fel
szabadítását. Bizonyos, hogy amig kellő
számú lakás és üzlethelyiségek nem állnak
rendelkezésre, a szabadforgalomra való
áttéréssel csinján kell bánni, mert egy
időelőtti radikális intézkadés nem szol
gálná azt a közóhajtást, hogy a lakás és
boltbérek tekintetében egészséges meder
ben közeledjünk a teljes szabadforga
lom, felé.
Segitsetek.
Jöttem mint Ahasvér, jöttem mint
Odisseus a messzi—messzi napkeletről,
ahol japán rabszolga tartóm leánya, va
gyona, földje lehetett volna az enyém.
Jöttem Haza Hozzátok...az itthon hagyott
Nagy Magyarországba . A hullámhegye
ken ringó hajóm mikor a „Fekete tenger
magyar Dunával táplákozó vizére ért“
azt hittem, hogy szivem dobbanását meg
halljátok Ti is, ott a Karancs bércei alatt.
Salgótarjánban az én forrón szeretett szü
lőföldemen.
Boldogan szálltam ki a hajóból, ahol
keserves munkámmal szolgáltam meg a
hazahozatalt Európa partjaira való szál
lításomat. Azt hittem, hogy nemsokára
köztetek leszek, azonban csalódtam. Egy
kulturáltan, barbár vad martalóc banda
mely ugyan katonaruhát hord, arcán pú
der ragyog, zubbonyából parfüm árad
fogságba ejtett bilincsekbe vert, rabláncra
fűzött, penészes, dohos börtönbe vetett
engem a világháború hétpróbás szomorú,
bánatos magyar vitézét, magyar katonáját.
Nem juthattam Haza. Nem juthat
tam Ti hozzátok, nem juthattam álmaim
gyönyörű paradicsomkertjébe az áhított
szép Magyarországba, mert mint magyart
börtönbe dugtak, kommunista bolsevista
katonának neveztek s azóta itt tartanak
szülőföldemtől néhány száz kilométernyire
Kolozsvár börtöneinek egyikében a Te
remték borzalmas férfiai, az én kínzóim
a románok illetve, ahogy mi neveztük
őket, hajdan az oláhok.
Ártatlanul szenvedek. Sohsem vol
tam kommunista. Japánig nem ért el a
Bajtársak Tarjáni Testvérek!
A világháboru véres zivatrában az
Orosz harctér lőporos füstjében, halálhörgésében lettem hadifogollyá erős és sú
lyos lábtöréssel még 1915-ben többed ma
gammaI. Az ágyuk zajából az Orosz csá
szári kormány vöröskeresztes lobogója
alatt jutottam a hadikorházba, ahol gyógyulásom után Marsrutát kaptam az ázsiai
Oroszbirodalomba.. Végig vonultam Musz
kaföld kulturátlan barbárvilágán s végül
elvetett
a sors....a Turán testvérek távol
keleti napfényes szigetvilágába Japán ha
talmas,
erős államába. Itt éltem sokáig
szomoruan, gyászosan bánkódva fájdalmak
és szívettépö honvágy közepette, mig
végre
néhány évvel ezelőtt „kenyéradó
japán
gazdám" könyörületéböl hajóra ül
tem s
a végtelennagy Oceán vizein át
evezhettem Haza, Haza, Magyarország
felé, ahol évek hosszú során át kitudja
életbe maradt e szegény, öreg édesanyám.
akinek az én folytonos vándoréletem mi
att hirt sem adhattam magamról még
csak
megsem üzenhetem, hogy élek, s
életben vagyok... Szivemben azonban élt
a vágy s él most is, követeli hazamene
telemet, hacsak oly rövid időre bár, hogy
még egyszer megcsókolhassam Magyaror
szág szent földjét, Salgótarján köszénporos fekete földjét...mégegyszer ölelhessem
Édes anyám hófehér fejét, mégegyszer
imádkozhassam hatalán elhunyt volna úgy
az Ő mint jó atyám sirhantja előtt.
Virágkorát és aranyéveit.. De nem csak
itt volt robotos kőhordója a magyar
kulturának.
Nagyarányú munkásságot fejtett ki
az Akadémiában is sok vállalatot szerkesztett s csaknem élete végéig a Buda
pesti Szemle főszerkesztője volt.
A népies nemzeti költészet folytatói
között ... a sok hulló csillag ködös lényé
ben Gyulai Pál mint a kornak vezérférfia szerepel s nemcsak mint költő, ha
nem mübiráló s irodalom történetiró nem
zetünk egyik kiválósága.
mert Petőfi neje és a
édes testvérek voltak.
Gyulai
felesége
Feleségének korai elhunyta szivet
tépő fájdalmas költeményeket, szomorú
és bús akordokat váltottak ki Gyulai
Pálból. Ezek közül a leggyönyörűbb.
„Szeretnélek még egyszer látni" s „A
budai Rózsehegyen." cimüek. Ez utóbbi
ból idézzük a következőket;
„Óh hitvesem árnya a csillagos égben.
Oh gyermekim anyja, tekints le rám!
Emelj fel a buba, ne hagyj el az éjben
És áldj meg, erősíts a földi tusán..
Prónai Antal dr. igy jellemzi a ma Hü tiszta szerelmed örök sugarából
gyar értekező próza nála nemesedik meg Ejtsd vissza szivembe a mennyei fényt!
a nemzeti szellem frissitő hatása alatt, S Vezess ki sötét közönyöm vadonéból,
S add vissza hitemnek a régi reményt"
ez pályájának legnagyobb eredményei
Nézzük tehát közelebbről legelőszöris mint költőt, azután mint mübirálót
majd mint professzor s szűrjük le a ta
nulságokat életéből és sorsából, melyből
elég gazdag képek intenek felénk, szüle
tésétől 1826
haláláig 1909-ig.
Gyulai Pál a költő kevés költe
ményt irt, de költeményeinek mindegyi
két mély érzés és gyöngéd hang, halk
gordonka lágyság és kedves meghitt bá
nat őszinte és egyszerű szomorúság jel
lemzi.
Tárgyköre nem nagy. A családi
szentély a szülőföld és a haza imádata
zsong ki méhdöngésszerüleg költeménye
inek vonalaiból Ezek közül talán fiata
lon elhalt feleségére Szendrey Máriára
való visszaemlékezései a leggyönyörűbbek
Petőfi Sándor sógora volt Gyulai Pál,
Soha tán férj nem szeretett úgy
még asszonyt mint ő. Szerelmi vallomá
sát mint özvegy ember igy fejezi ki né
hai felesége iránt:
„Szeretnélek még egyszer látni,
A kertben ott a fák alatt,
Hallgatni édes csevegésed,
Mint gyermek úgy örülni véled,
Szakítva a virágokat.
Szeretnélek meg egyszer látni,
Meggyógyitna egy pillanat,
Mit szenvedtem feledni tudnám,
S még egyszer örömest feldúlnám
Éretted ifjúságomat.
Salgótarján, 1926. márc. 27.
ciója az évnek minden oly forduló pontja
amelyhez a múltnak valamelyes eseménye,
emléke fűződik.
Ünnepeltünk írókat, költőket, poli
tikusokat és diplomatákat, ünnepeljünk
tehát egy hadvezért is, olyan katonafe
jedelmet, akinek a lelke a
nemzet
géniszával összefort; ünnepel
jük II. Rákóczi Ferencet, akit a nemzet 1906
őszén hozott haza a Márvány tenger mellől.Orsovától Kassáig sűrű emberrenge
teg állta körül tisztelegve és imádkozva
a fejedelem hamvait szállító gép kolosszust.
Húsz év óta fekszik hazai földben
s volt erősítője a nemzet lelkének.
Nyissuk fel a Rákóczi emlékek
kriptáját.
Sírjon szivünkbe a „Recrudescunt
dintina Inclytae Gentis Hungarae vulnera"
...százada. A megfakult kuruc kornéták
trikolor selyméből ragyogjon felénk a
,Pro Deo et Patria et Glória gyönyörű
igéje és serkentsen cselekvésekre a jel
ige szellemében.
Nézzük azt a vérrel, könnyel, magyar
töviskoronával gazdag időket a Rákóczi
Ferenc nemes alakja mellett s akkor az
ő távoli időkben föltűnt élete csillaga...
iránymutatónk is lesz...emlékeztetőnek is.
Az a páratlan szépségű hazaszeretet
amelynek varázslata szinte bámulatba ejtő
II. Rákóczi Ferencnél, ha csak a vissza
emlékezések perceiben villanyozza meg
szivünket, akkor
hatványozódik
az
az erő, amely Trianont lesz hivatva szétdulni és fölrobbantani.
Emlékezzünk meg tehát Nemzeti
Nagyjainkról... Emlékezzünk Rákóczi Ferencről.
S ha reá talán a hivatalos rendelke
zések nem is köteleznének március 27-én
épületeinket diszitsük fel a nemzet szent
simbólumával a háromszinü magyar lobo
góval. Lengjen és lobogjon az a zászló
Dávid Andor nemcsak egyedül van az a kornéta.... ’
ott. Van vele még egy salgótarjáni fiú,
Megérdemli azt a tragikus sorsú
aki épp úgy, mint ő hősi halottként tisz kuruc király.
teltet a mi körünkben.
A zászló pedig beszélni fog, széltől
Tudomásunkra jutott jogosulatlan
rabsága s valóban itt nincs más hátra, felborzolt gyülemlődéséből mint akkor a
majtényi párt után, most a Piave után, a
mint a segítés egy gyámolatlan, öregaszSzocialkommun unió után az úgy nevezett
szony részére, hogy fiát Dávid Andrást
Plattfozm után fogja hirdetni a Rákóczi
mégegyszer szivére ölelhesse.
fájdalmát a Rákóczi népeinek a magyar
Ennél szebb gyönyörűbb köteles nak, a „Szittya, hun túrán" szomorúsá
sége pillanatnyilag nem is lehet Salgótar got mely oly találó, hogy ideírjuk örök
ján illetékes államhatóságainak, akinek mementóként mindenkinek.
mégegyszer fülébe sirjuk Segítsetek! Se
...„Halálos nehéz, köd
gítsetek! Segítsetek.
Mindent busán beföd.
Montecristo.
Jobb is ha nem látja
Mert csak szive fájna,
Tán meg is szakadhat
Dobos már dobolhat
., Rákóczi unszolhat:
Nemzetünk nagyjainak legnagyob
Rajta, rajta, rajta!
bika, az egykori nemes és vitézlő vezér
A tábor, a tábor,
fejedelem, a kuruckorszak legendás hőse,
Zászlóit lehajtja
a kurucmozgalomnak, s magyar szabadság
A...majthényi póston,
törekvések lelke „a nemzetnek minden
Szegény kuruc tábor
időkben" bálványozottan, szeretettel, büsz
Hajh Károlyi Sándor
keséggel emlegetett „II. Rákóczi Ferencje"
Károlyi Sándorom!
a rodostói remete, a száműzött martir,
Hová lőtt, hová lőtt
aki a rabbilincsekbe vert Kassa városá
Az én szép táborom?
nak szent Erzsébet dómjában alussza siri
Most rája kérdelek
álmát...f. év március havának 27. napján
Felelj meg érettel
lesz 250. éve, hogy megszületett s nap
Kényszeritlek letőtt
világot látott (1676. március hó 27-én) a
Hétszeres hitedre:
Zemplén vármegyei Borsi községben levő
Valid be, ne is tagadd
családi várkastélyban.
Eladtad jó urad!
.
S a magyar nemzet, mely Trianon
(Eladtad honodat.)
ban elvesztette mindenét, s szivét bánat,
— Úgy lészen még dolgod
lelkét gyász, getszemánikus pillanatok,
Néked mint Judásnak:
élethalál küzdelmek, kalváriás óráiban,
Bosszút áll nem hagyja,
vigaszért, öntudatért, erőért, reményekért,
Igaz maradékja
rügyekért a föltámadás gondolatának acé
Hív Esze Tamásnak,
lozó s tüzet szitó „krizmájáért" kell, hogy
Nagy Boné Andrásnak,
a múltba nézzen vissza a letűnt időkbe
Meglásd csak, meglásd csak!
zarándokolják el s onnan hozza magával
Íme csak egy gondolat amely vul
a jelen fájdalmas temetői napjaiba a nap
kanikus erővel tör fel a kuruc sírokból,
sugarat, a fényt a meleget, a virágillatot,
kuruchantokból amikor fölöttünk zsonga
a tavaszzenéjét, a Resurrekció főnséges
nak a visszaemlékezések órái.
őrökké zsongó harangszavát.
Vadkerti Béla
Emlékezzünk meg tehát Rákócziról.
Álljunk meg lelkűnkben egy pillanatra az
ő glóriás, tündöklő egyénisége előtt s a
250 éves évforduló alkalmával irányítsuk
elménket és valónkat az ô históriái s tör
Kath. naptár. Fekete va
ténelmi szereplésére, merüljünk el a ku
ruckorszak tenger könnyeibe és szenve sárnap. (márc. 21-én volt.) A Nagy
déseibe s megtaláljuk a Trianon felől böjt eddig a bünbánat és önmegtagadás
áradó kripta sötétségben, a nemzet Dio ideie volt, e naptól kezdve az Ur szen
genes lámpáját. Magyar testvérek „Emlé vedéséről való megemlékezés is 1 Az Egy
kezzünk meg tehát Rákócziról. Hiszen ház fájdalma s a gyász jeléül az oltárok
a mai önző eldurvult világban, meg kell főékességét a feszületet viola vagy fe
ragadni a múltból felénk lövellő Nagyja kete kelmével borítja be a igy láthatat
inkra való visszaemlékezés lehetőségeinek lanná teszi Krisztust, amint az e napi
minden fázisát, mert „a jövő a múltban evangéliumban leirt eseményben Krisztus
gyökerezik"... A múltban, vagyis a tör is az őt megkövezni akaró zsidók előtt
ténelemben. A nemzeti kapcsolatnak a láthatatlanná teszi magát. E lepelt a ke
karjuk. Itt tudtam meg hallomás utján,
szereplésüket, s Hazámnak csődjét.
Dolgozunk mint az igavonók. Éhe
zünk mint a keleten örjöngő dervisek.
Ütnek, bántalmaznak minket és nincs me
nekvés, nincs szabadulás...
Most egy társunk egy kolozsvári ba
rátjának révén megszabadul, megszökik
s e levelet küldöm Hozzátok, nektek.
Segitsetekl? Szabadítsatok ki!? Vál
tassatok ki!? vagy pedig végeztessetek
ki... mert igy élni nem lehet. Ez igy a
pokol.
Találtok reá bizonyára modot, hogy
11 évi szenvedés után végre valahára
megszabadulhassak. Én hálás leszek érte
s adott alkalommal visszafizetek nektek
hazaszeretetben, munkásélettel jóságtokat,
vérző szívvel üdvözöl benneteket, ölelminden magyar embert, kéri hazájának,
nemzetének Szülőföldje után gyors meg
mozdulását és segítségét, ha e sorok el
jutnak odáig Dávid Andor a Csász. és
kir 25 pokonri (losonci) gyalogezredé
nek hajdani szárnytisztese egykor Salgó
tarján mészáros és hentes mestere.
Így hangzik a levéli mely nem no
vella, nem rémregény. A napokban járt
itt egy csehszlovákiai illetőségű Léva
melletti magyar katona, aki hozta e fáj
dalmas vallomást. Az irás „Tetemrehivás".
A levél tőle ered Dávid Andrástól, aki
intelligens iparos, tanult fiú s nemes lelkű
gyermek volt hajdan, vitéz bátor katona
a múltban s ha japáni tartózkodását fi
gyelembe vesszük valóban úgy ismerte
a kommunt bolsevizmust mint a középkor
valamelyik kolostorának szerzetese.
Segítsünk rajta! Salgótarján hatósá
gainak nemeslelkü irányitói, mozduljon
meg a szivetek s foganatosítsátok a szük
séges lépéseket egy magyar fiú, egy ma
gyar polgár, egy a jövőben szorgalmasan
dolgozó földink érdekében.
Glóriás Rákóczi
Hírek és különfélék.
(Csak legyünk őszinték igen sok
ember nem azt a leányt vinné oltár elé,
ha az életet, miként a meséket mégegy
szivek és lelkek ölelkezésének nagy stá resztről magasztos
szer lehetne kezdeni.)
szertartással
Nagy-
�Salgótarján, 1926. márc. 27.
pénteken véteti le az Anyaszentegyház.
— Gyümölcsoltó Boldogaszs z o n y. (márc. 25.) Gábor főangyal
megjelenik boldogságos szűz Máriánál
hogy tudtára adja Isten nagyszerű tervét.
„Íme az Urnák szolgáló leánya — legyen
nekem a te igéd szerint“ feleli Mária és
e nagy percben az irgalmas Istennek vak
ságunkra célzó szent végzéseteljesedve
lön. A názáreti Szűz Isten anyjává, mi
pedig az Isten Fiának testvérei lettünk.
Szép magyar nyelvünkön találóan hívjuk
"Gyümölcsoltó Boldogasszonynak“ ez ün
nepet, mert valamint e napokban szokás
a vadoncz fákat nemes gally, vagy szem
beojtása által megnemesiteni hasonlóképen ojtatott be az emberiség elfajult élet
fájába a megtestesült Ige, Jézus Krisztus!
A kath. Anyaszentegyház naponkint há
romszor hajnali, déli, esteli harangszóval
figyelmezteti e nagy eseményre híveit s
inti hálaadó imádságra őket.
Tegyük
is ezt meg nyiltan az utccán is. Ismertem
protestáns embert, aki mindig nagy tisz
telettel emelt kalapot s hallgatta áhítat
tal az „Ávéra“ szóló harangot. A hajnali,
déli és esti harangszó, tehát nem csupán
időjelzés hanem lélekemelő szép jelentés,
melyre örömmel felel vissza hálatelt szi
vünkből az édes visszhaag ; Üdvözlégy
Mária 1 — Különösen bájos a hajnali s
az estharangszó: Este van már, elvesz el
hal minden élet minden hang — s ünne
pélyes énekével megcsendül az estharang.
Jól tudom, hogy mit fejez ki tiszta csengő
szép szava; És utánna mondom én is:
Üdvözlégy Szűz Mária, (költeményből.)
Virágvasárnap, Emléknapja Jézus
ünnepélyes bevonulásának Jeruzsálembe !
Az Ur befejezte földi működésének egyik
részét: tanításával, csodáival igazolta Is
tenségét, mennyei küldetését. A zsidók
jobbjai hisznek is Krisztusban — azért
fogadják ünnepélyesen Messiáshoz mél
tóan. — Krisztus azonban nem királyi
dicsőséget jött keresni Jeruzsálembe, ha
nem teljesíteni küldetésének másik részét:
a megváltást a kereszthalál által ! — E
napon van szokásban a pálma és olajág
szentelés. A pálma a győzelem jelképe,
melyet Krisztus a halál és pokol fölött
aratott; az olajág jelképe a békének és
irgalomnak, melyet nekünk Krisztus kereszthalála hozott ! Nálunk pálma és olaj
ágak helyett fűz és rekettye ágakat hasz
nálnak, amit közönségesen Marxának hív
nak. Ezen megszentelt bárkaágakkal a
kezünkben tartjuk virágvasárnapon a kör
menetet, melynek végével mikor a pap
ság a templom ajtajához ér — azt becsukják előttünk. S csak a kereszttel történt
háromszoros kopogtatás után nyitják meg.
Értelme az hogy a menyországot (a tem
plom jelképezi.) mely az ősbűn miatt előt
tünk bezárult, — Krisztus kereszthalála
nyitotta ki újból az emberiség előtt. —
Virágvasárnapnak érdekessége még a
„passió“ vagyis Krisztus szenvedés törté
netének előadása !
(— pp — )
Nagyheti istentiszteletek a kath.
templomban Nagycsütörtökön 9 órakor
szentmise. Nagypénteken 9 órakor szent
mise, délután 3 órakor „Lamentatio".
Nagyszombaton fél 8 órakor tűz- és keresztkut szentelés, szentmise 9 órakor,
feltámadási körmenet fél 6 órakor. Husvétvasárnapján és húsvéthétfőn minden a
rendes időben.
Az ünnepek alatt az evang.
templomban nagypénteken d e. 9 órakor
az Urszentvacsoráját osztják, 10 ó. isten
tisztelet. d- u. 5 órakor passioolvasás
Husvét 1. ünnepén d. e. 9 órakor Urszentvacsoraosztás. 10. ó istentisztelet
D. u. 5 órakor istentisztelet. Mindkét
ünnepen a Prot Énekkar vegyeskara ün
nepi chorált énekel Vilezsal Richárd ve
zénylésével. Husvét II. ünnepén Lapujtőn
Istentisztelet.
A húsvéti református isten
tisztelet sorrendje: Nagypénteken
A MUNKA
Munkáslevél.
A kisiparos.
Még mindig sok kérdés és kétely szolidárissá tette a kézművest, keresztény
kínoz, azért ne csodálkozzék rajta Szer szövegű esküt kívánt tagjaitól és útjában
kesztő Uram, ha a jövőben mereven el állt a gyors harácsra berendezett mammozárkózom minden magyar újság olvasásá nižmusnak, valamint a tisztességtelen ver
tól, vagy keresztényszocialista népgyülé- senynek. Addig volt boldog a magyar
sen volt részvételből. Csak maradok hát kézműves, ameddig nem munkás hanem
az én Népszavám és a főbizalmi uralko polgár és kisiparos volt a neve, amig a
dása alatt, azért könnyebb lesz a jövő maga házában lakott, a maga kertjéből
ben az ördögöt beleültetni egy dézsa szakított virágot, a maga műhelyében dol
szenteltvízbe, mint engem Haller-féle gyű gozott és nem taposott felette semmiféle
lésre elcsalogatni. Nagyon betett ez ne szakszervezeti bizalminak keserves terorja.
kem, mert megnyitotta a szemeimet.
Ha sir is a lelkem a szabadságaHanem másokhoz jogom van szólni vesztett magyar kézműves sorsán, mégis
s olyan tanácsokkal szolgálni nekik ame bizok, mert tudom, hogy a kisipar nem
lyeket a magam keserű sorsán okulva pusztulhat el teljesen. Legfőbb oka ennek
szűrtem be. Azokhoz a szerencsétlen kis az, hogy a gyári tucatholmihoz képest
iparosokhoz intézem soraimat, akik be ma is tud értékest termelni. Meg fogja
lépni szándékoznak a szociáldemokrata cáfolni majd terveit és fenn fog állani,
pártba, vagy legalább is kacérkodnak vele, olyan ágakban, ahol az egyéni Ízlés is
sőt szavazatukkal támogatták is annak számításba jön, pl. asztalos munka, szabó
ság, cipészség. Továbbá helyhez kötött
idején.
Megtévedt, önönmaguk ellen harcoló munkát (pl. építész) és javításokat csak
zavaros emberek ezek, akikre gondolva a kisipar tud elvégezni.
kisfiam kérdése jut eszembe: — Igaz
A magyar nemzeti gondolat szem
apukám, hogy a nagy tengeri hal meg pontjából Salgótarjánban is megbecsülhe
eszi a kis tengeri halat, pl. a szardíniát? — tetlen értéket képvisel a józan kisiparos
— Igen, kisfiam. — De hát hogy veszi osztály, aminek az okát nem nehéz kita
ki a dobozból?
lálni. Városunknak földművese nagyon
Az is igaz, hogy a liberális gazda- j kevés van, a tisztviselői kar minden ki
sági rendszer könyörtelen mohósága és válósága mellett is általában helyváltoz
nagyipara megette a kisiparost, nincste tató, a jórészt nemzetközivé átvedlett
len munkást, proletárt, szociáldemokratát munkásosztály nemzeti szempontból csak
csinált az annakelőtte boldog és önálló kontralényezö (még március 15-én sem tud
kisiparosból. Csak az nem megy a fe együttérezni a magyarság felséges szabad
jembe, hogy tudta igy rászedni és hogy ságünnepével), a kereskedők közt pedig
tudta kivenni a dobozból. Mert két do sok az idegen elem, amely még nincsen
log kétségtelen: a magántulajdon helyes asszimilálva és igen nehezen fog össze
alapján álló kisiparosnak semmi keresni- forrni a magyar gondolattal; sőt egyrésze
valója nem lehet a szociáldemokráciában kimondottan is cionista öncéluság felé
és a liberális nagy tőkének tehát a kis- törtet.
iparos ellenségének sohasem kell . félnie
Igen nagy kincsünk tehát a törzs
a szociáldemokráciától. Világosabban fo polgár iparosság, mely hazájának él, szí
galmazva a dolgot: Rottenstein Móricnak vesen dolgozik, tűr és verejtékezik, jól
nem a célja, hogy a Vázsonyi Vilmos tudván, hogy nagy célokhoz és magasla
tyúkszemére lépjen, hanem
az, hogy a tokhoz ritkán vezet virágos ut. Élettanulkeresztény magyar gondolat letiporása ér ságait a nemzeti múlt hagyományaiból
dekében szervezze be a rövidlátó mun veszi, mert Vas Gerebennel tart, aki sze
kásságot s ha lehet a kisiparost is.
rint: olyan dicső őseink története, hogyha
Az újkor nagyipari berendezkedésé- Lóthként sóoszloppá kellene merednünk,
nek Smith Ádám volt a szellemi előké akkor is visszatekinthetünk bele!
szítője s mikor tanai nyomábam megindult
Egészen kétségtelen tehát, hogy ez
a féktelen szabadverseny, kezében a spe az osztály sohasem lehet nemzetközi szo
kuláció kifent kardját suhogtatva a börze ciáldemokrata, mert az ellen a liberiás
lett nagyhatalommá s a tőke győzhetet nagytőke ellen, amely a kisipart tönkre
len uralma előtt úgy a szellemi és tudo tette, csakis nemzeti alapon lehet harcolni.
mányos, mint a politikai és társadalmi té Hiszen a szociáldemokráciának az a benyezők meghajolni kényszerültek.
nem vallott óhajtása, hogy minél kévé
Nyersanyag és termelő eszközök be sebb önnálló és boldog magántulajdonos
szerzésében, valamint kész árucikkeinek kisiparos, de viszont minél több vagyon
értékesítésében a kisiparos is súlyos ve talan proletár legyen.
Az én apám is jeles kisiparos volt,
reséget szenvedett a kolosszális gyárüze
mekkel szemben és nem birta a versenyt. én azonban már szociáldemokratává let
Ezt a liberálizmusnak köszönhette. És tem. De még igy is a költő szavaival
hogy pusztulása újabb lökést kapott, az üzenek a mi lámpafényünk perzselése felé
viszont a liberalizmus édes testvérének, szállongó meggondolatlan kisiparos pillan
a szociáldemokráciának müve volt. Mert gónak: Csak vissza, vissza, meg ne csal
jött Marx, aki külszinre tetszetős elméle janak csalárd napsugár és siró patak!
Olvastam a Népszavában, hogy a
teinek segítségével a kis halakat elnyelette a nagyobbal, a független iparosból nagyságos képviselő ur nagyon haragszik
önnállótlanná lett gyárimunkást terveinek A Munkára és csekélységemre is. Téveszolgálatára beillesztett
szakszervezeti dés forog fenn ! Nem haragot kértem én
gépalkatrészé formálta, hogy a hangya a nélkülöző munkás részére, hanem ke
szorgalmú, becsületes józan iparostábor nyeret. Azért jóakarattal megismétlem
előbb utóbb szegény és hagyománytalan múltkori soraira velejét: a munkásság tor
népsereggé, kommunista eszmékkel mé- kig van már a vallás haza ellen való ok
telyezhető, forradalmasítható proletárrá talan támadásokkal, a numerus clausus
legyen, aki lehetetlen, de mégis komo elleni nagyhangú hadakozással, az éretlen
lyan vett szociális álmok után rohan, ab frankügy meddő fesz feszegetésével, főképpen
lakot zúz, vörös zászlót lenget, választó pedig a mammut-tőkés Vázsonyiak barát
jogért kiált, adott szóra keresztényszoci- ságával. Kenyeret kérünk a parlamenti
alis fejeket ver be, majd a népjóléti mi frakciótól és nem politikát, mert külön
nisztérium előtt tüntet, vezérei ösztönzé ben (mint az itteni hangulat is mutatja)
sére csaknem véresre veri azt az elkese megfogyatkozik a szakszervezeti tábor. Ha
redett fiatalembert, aki odameri kiáltani mi hűségesen fizetjük a magas pártadót,
Payer elvtársnak: mi lesz a székelyekkel! szeretnénk egy kis parázs harcot látni
Tesz tehát ez az elvakult magyar munkás a nagytőke ellen, kínosan üres és szél
mindent, csak egyet nem: nem hallgat verdeső nemzetközi frázisok helyett pedig
soha többé saját fajérzésének szavára, egy kis hazafias lendületet az ellen a demert ilyen már nincsen benne. Kiszorí markáció ellen, amely többek között Sal
totta azt leikéből egy sokkal fontosabb gótarjánt is felhőit várossá tette.
valami: a Propper Sándor képe, kinek
Abban a reményben, hogy a mi jó
szőröstől—bőröstől tulajdonává lett.
képviselőnk ezúttal nem fogja félreérted
Értjük-e már a dolgot, kisiparos ba szavaimat, vagyok kedves Szerkesztő
rátaim? Hát hogy jutottunk ide? Talán Uramnak
az öregek még emlékeznek a katasztrófa
kész tisztelőszolgája:
kezdetére: eltörölték a céhrendszert, amely
Tarjáni András
remekbe készített munkát, erkölcsileg
felvilágosult fémmunkás.
3. oldal.
szer, lehetőleg születésnapján vizsgáltassa
meg az orvossal, mert nagyobb kincset,
az egészségnél senki nem adhat gyerme
kének! A mindvégig lenyűgöző előadás
meggyőzte a hallgatóságot arról, hogy
igaza volt a professornak akkor, amikor
a Stefánia anya és csecsemővédő egye
sületet úgy jellemezte, hogy az a jövő
Magyarország! A kiváló szaktanárt elő
adása előtt Hotrváth László városi tanács
nok, a Stefáni ügyv. igazgatója üdvözölte,
Megjelent az előadáson az Egyesület el
nöke Dr. Förster Kálmán polgármester
feleségével az orvosi és tanári kar és elég
szép számú érdeklődő közönség, mely
lelkes tapssal köszönte meg a hasznos
utasításokat és tanácsokat.
A böjti időszakban minden va
sárnap este ünnepélyes áhítatra jöttek
össze az evangélikusok templomukban. S
a magunkbaszállás komor vasárnapjain a
közönség és előadók egyaránt igyekez
tek közelebb hozni világunkhoz a meg
váltó keresztet. Ez estélyek során elő
adással közreműködtek Farkas Győző
debreceni lelkész, ki a Nyugat tanitása
cimmel fejtegette nagy hatással azt a
tényt, hogy a. nyugat a maga nemzeti
öntudatát semmikép sem adja fel, mig
nálunk ez olyan könnyen megtörténik,
majd Kuthy Dezső egyet, egyh. főtitkár
az uj ég és uj föld várásának és meg
valósításának gondolatkörébe vezetett, Dr.
Halyák Zoltán adóhiv. főnök a Nemze
tek életéről tartott mélyen szántott fej
tegetést, Kivülök előadást tartottak Dr.
Csengödy Lajos és Szlovák Pál. Az or
gonánál Kvopka István mellett Vadászy
Bertalan és Rőder Alfréd megható szólók
kal, Kralovánszky Zoltán, Szkladányi Já
nos, Vertich Antal, Deman Gusztáv, szé
pen megjátszott
duettekkel, Fridrich
Anna, Simko Irén, Demann Margit, Tuba
Ilonka, Sajgál Olga, Dianiska Mariska,
Telmányi Erzsi, Csarba Ilonka, Manker
Lujzika, Patay István, Viszovszky János,
Kovács Aladár, Dsincsik Gyula szavala
tokat Oszipcsin Kató, Holisch Sárika,
Marier Lili énekkel mélyítették az estek
áhítatát Az egyház elnöksége ezúton is
köszönetét mond a közreműködőknek fá
radtságukért és reméli, hogy az . Isteni
szolgálatnak ez a módja is elhatott ah
hoz, kihez mindnyájunk imája száll.
124/1926 végrh szám.
Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az 1881
évi LX. t.-c. 102. §-a érteimében ezennel
közhírré teszi, hogy a balassagyarmati
kir. törvényszéknek 1925 évi 1534/3
számú végzése következtében Dr. Ko
vács Lajos ügyvéd által képviselt Nógrád és Hontvármegye Körzeti Mezőgaz
dasági Hitelszövetkezet javára 100000000
kor. s jár erejéig 1926 évi január hó
27. n foganatosított kielégítési végrehaj
tás utján le- és felülfogialt és 39330000
kor-ra becsült következő ingóságok u m.
bútorok, vadászfegyver pisztoly, fagylalt
gép stb. a Krhnyok Jolán követelése
erejéig is nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a starjáni kir. já
rásbíróság 1926-ik évi PKV 533/ számú
végzése folytán 100000000 kor. tőkeköve
telés, ennek 1925 évi junius hó 15 nap
jától járó havi 1 1/2 % kamatai ⅓% váltódij és eddig összesen 11052490 kor-ban
biróilag már megállapított költségek ere
jéig Salgótarjánban, vhtást szenvedett
üzletében 1926 évi március hó 30-ik nap
jának délelőtti 10 órája határidőül kjtü,
zctik és ahhoz a venni szándékozók
ezennel oly megjegyzéssel hivatnak. meg,
hogy az érintett ingóságok az 1881 évi
LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében
készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérő
nek, szükség esetén becsáron alul is el
fognak adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingó
ságokat mások is le- és felülfoglaltatták
és azokra kielégítési jogot nyertek volna
ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120
§. értelmében ezek javára is elren
delteti.
Salgótarján 1925 évi márc. hó 5 n.
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
délután 3 órakor ref. istenitisztelet az
evang. templomban, Husvét első ünne
pén délelőtt 10 órakor úrvacsorával egy
bekötve istentisztelet Kisterenyén Hus
vét másodnapján délelőtt 10 órakor úr
vacsora osztással egybekötve helyben
az evang. templomban.
Köszönetnyilvánítás. Megbol
dogult jó anyánk elhunyta alkalmából
megnyilvánult általános részvétért hálás
köszönetét mondok mindazoknak, kik vi
rág, vagy koszorú küldésével részvét
nyilvánításukkal a temetésen való meg kiváló gyermekgyógyász, a gyermekeknél gyermekét. Sokan abba bizakodnak ugya 2456/1926. szám.
jelenésűkkel fájdalmunkat egyhiteni szí gyorsan előforduló betegségekről, de kü nis, hogy a gyermek az esetleges elfervesek voltak.
Hegedűs Gyula
lönösen az elferdülésekről tartott előadást, dülést, majd kinövi, időelőtt állítják lábára
Hirdetmény
Előadás a Stefánia Egyesü melynek saját praxisából vett bizonyíté a gyermeket, idő elölt veszik karra stb.
Hivatkozással a városi hirdetési jog
letben. F. hó 21-én, vasárnap délután kait keresetlen szavakkal adta elő. Meg Az esetleges veleszületett elferdülést nem
bérbeadása
tárgyában kibocsátott fenti
a polgári isk. tornatermében rendkívül rendülve hallgatta a közönség sok szülő veszik észre, vagy túlteszik magukat azon,
hasznos és élvezetes előadásban volt ré könnyelműségét, nemtörődömségét, amely- minden szülő tartsa lelkiismeretbeli köte számú hirdetményemre, mely a nálam tör
lyel egész életére szerencsétlenné teszi lességének, hogy gyermekeit évente egy. tént felszólalások szerint félreértések elő-
szűnk. Horváth Mihály egyetemi tanár,
�A MUNKA
4. oldal
Salgótarján, 1926. márc. 27
2658/1926. szám.
Perfekt
Hirdetmény.
Csak Franck a kávédarálóval.
A rokkantellátási adóról szóló 1925
évi XLVIII. t.-c. és az annak végrehaj
tása tárgyában kiadott 10000/1926. P.M.
sz. utasítás alapján felhívom a rokkant
ellátási adómentességre igényt tartó ha
dirokkantuk, hadiözvegyeket és hadiárvá
kat, hogy az adó alól való mentességhez
szükséges igazolvány megszerzése végett
nálam folyó évi április 30-ig jelentkezze
nek és az igazolványt ezen határidőig a
városi adóhivatalnál nyújtsák be.
Rokkantellátási adó alól mentesek
az ellátás tartama alatt pénzbeli ellátás
ban részesülő, vagy végkielégitett hadiroKkantak, hadiözvegyek és hadiárvák.
Salgótarján, 1926. március 18.
A polgármester helyett:
Nékám István s.k.
jegyző.
Gép= és gyorsírót
(vagy nőt) keres a Somoskői Bazalt
bánya Rtg. Somoskőújfalun. írás- .
beli pályázatok nyújtandók be,
működési bizonyitványmásolatokkal és fizetési igények
megjelölésével. Az iratok
nem küldetnek vissza.
Három a magyar igazság !
azért háromszorosan igaz hogy nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
csak az udvarban
Halatlan olcsón vásárolhatnak.
Árak ezrekben
mtr. 140 cm. széles divatos
férfiöltönyszövet v. 3 drb.
duplagalléros szines férfiing
v. 3 mtr. kitűnő ruhaselyem
minden szioben — —
Száz esztendő óta
198
Járja ez a nóta.
Sódar, kolbász,dagadó
FRANCK-os kávé csak a jó!
idézésére alkalmas: közhírré teszem, hogy
a rendeletben körülírt kötelezettségek
csak a hirdetések közétételére vonatkoz
nak, a hirdetési Nyomtatványok előállítá
sát egyáltalában nem érintik, e tekintet
ben a közönség természetesen korlátozva
nincsen.
Salgótarján 1926. március 24.
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
Salgótarján r. t. város Polgármes
terétől.
2456/1926. szám.
Hirdetmény
Salgótarján város képviselő testü
leté a város területén gyakorolható ki
zárólagos hirdetési jogot folyó évi ápri
lis hó 1.-től kezdődően 10 évi időtar
tamra a Turul nyomda r. t. nak adta
bérbe.
Április hó 1.-től kezdődően tehát
minden hirdetés csakis a Turul nyomda
r. t.utján eszközölhető.
Felkérem a város lakosságát, hogy
ezentúl hirdetéseiket a Turul nyomda r.t.
utján eszközöljék, mert minden hirdetés
mely nem a Turul nyomda utján eszközöltetik a hirdetési jogról alkotott városi
szabályrendelet 11 §-a alapján kihágást
képez, és 3 napi elzárással éz 400 koro
náig terjedhető büntetéssel büntethető.
Salgótarján, 1926. március 22-én.
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
Ilyen még nem volt!
Egy darab 10000 koronás
Hadviselt
sorsjeggyel nyerhető 100 kilo
arany, ezüst és brilliáns ék
szer. Ezenkívül még 35 fő
nyeremény és 5150 nyeremény.
Húzás április 10.-én.
Harkány=gyógyfürdő
Kérjen prospektus a fürdő
igazgatóságtól
Int telefon 9. sz.
héttőn c Hónap 15.-én uj helyiségében
Budapest, IV, Apporyi tér 5 sz. a. (Bclvátosi
Takarékpénztári épület)
drb. 2 mtr. hosszú fehérített
kész lepedő, v. 3 drb. fe
hér étkező abrosz, v 3. drb.
kitűnő szalmazsák
—
3
Salgótarján r. t, város egy tűzoltói
állásra pályázatot hirdet
Fizetés lI.-od oszt. műszaki altiszti
fizetés, családi pótlék, törvényszerinti lak
bér és egyenruha. Az állás nyugdíj igény
jogosult.
Ezen állás betöltésénél előnyben ré
szesülnek azok a kertészek, vagy kertész
segédek, kik a fatenyésztésben való jár
tasságukat igazolni tudják.
A pályázatokhoz csatolandók
) születési,
a.
b. ) erkölcsi,
) az úgynevezett proletár diktatúra
c.
alatti magatartást,
d. ) családi állapotot,
) háborús szolgálatot, vagy kato
e.
nai szolgálatot igazoló bizonyítvány.
f. ) szolgálati bizonyítvány.
Kellően felszerelt és Salgótarján r. t.
város polgármesteréhez intézett pályázati
kérvények 1926. március 31.-ig nyújtan
dók be, Salgótarján város polgármesteri
hivatalánál.
Salgótarján, 1926. évi február 26.-án
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
mtr. mosott vászon v. di
vatdelén, v. kékfestő, v. 3
drb. bőrerős törülköző
mtr. kan.visz, v. angin, v.
12 drb. szép zsebkendő
TULIPÁN
Pályázati hirdetmény
39
mtr. selyemfényű klott, v.
3 drb. hímzett női-ing v.
nadrág, v. 3 mtr. kitűnő mi
nőségű sottis v. pepita női
szövet
— — — —
gyermekotthon
DARVAS gyermekruházati cikkek
legntgyobb áruháza
Cégem leszállított vámokkal esz
közölte külföldi bevásárlásait
és így abban a kellemes
helyzetben van, hogy összes
leány- és íiugyermekruházati cik
keit versenyenikvüli árakon
bocsátja a t. vevőközönség
rendelkezésére.
ízlésben minőségben és
megbízhatóságban
DARVAS a régi.
177
29
35
mtr. sifón, v. 3 drb. törőkös delénkendő, v. 3 drb.
pohártörlő
— — —
a 21 év előtt alapított országszerte
elülj ösen ismert
Salgótarján r. t. város polgármesteri
hivatala.
/1926. szám.
mtr. duplaszéles női szövet
minden színben, v. 3 . mtr.
gyönyörű futószönyek
mtr. szimplaszéles acélerős
szürke öltőnyanyag, v. 3drb.
étkező szalvéta
— —
drb. 2 ágy- 1 asztalterítő, v.
2 drb. csodaszép virágos
vattapaplan — — —
69
87
46
368
Rendkívüli kedvezmény.
Menyasszonyi kelengye.
23 m. ágynemüvászon, 4 drb. h imzet női ing,
4 drb. hímzett női nadrág, 3 drb. hímzett fű
zővédő, 4 drb. lepedő, 6 drb. törülköző, 4 drb.
pohártör., 6 drb. portörlő, 1 drb. 6 személyes
abrosz 6 drb. szalvétává! és 6 drb. zsebkendő
Összesen 998.000 korona.
Cim:
Waltér magántanfolyam
Budapest, Vili Rákóci ut 51 sz.
Előkészít: középiskolai,
összevont magánvizsgákra
érettségire, vidékieket is.
Tisztviselőknek nagy kedvezmény.
olcsó maradékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Postai rendeléseket lelkiismeretesen
teljesítünk.
Tömeges vidéki elismerőlevél.
Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet
mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja.
Elfogad takarékbetéteket ma
gas kamatozással.
F o 1 y ó s i t: Ipari és mező
gazdasági kölcsönöket előnyös
feltételekkel.
Betörés, tűz, jégkár stb. biz
tosításokat eszközöl.
Bornagykereskedés
Budapesti Nemzetközi Vásár
mint a Ceglédi Hitel és Pin
ceszövetkezet uradalmi faj
borainak lerakataOlcsó árak !
Rendezi a Budapesti Kereskedelmi
és Iparkamara.
Vámszabadraktár. A legjobb el
adási alkalom. Személy, áruszállitási kedvezmények a bel és kül
földi vasutak és hajózási társasá
goknál. Vizumkedvezmények.
Központi iroda: Budapest, V. Sze
mere ucca 6. Tb. képviselet: Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara
Miskolcz.
1926 április 17-26.
Pincénket okvetlen látogassa
meg.
Pince: Karancsaljai u Iroda: Főtér 479.
Pécs mellett
02 fok természetes meleg
kénes iszapos kád és
nyitott fürdők Rheuma és hason ter
mészetű bajok
gyógyítására
Ismét megnyílt
Salgótarjáni APOLLÓ MOZGÓ heti műsora
Szombat Vasárnap
márc. 27.
28.
A két csavargó
Hétfő
Kedd
29.
Szünet
30.
Szerda
Csütörtök
31. áprl.
1.
Moulen Rouge
királynője
Péntek
2.
Szünet
kezdete hétköznap este 8 órakor, vasár és Ünnepnap
délután 4, 6 él 8 órakor.
Nyomatott aA Munka“ könyvnyomdában Salgótarján
Tulajd: Végh Kálmán.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen,
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
�Melléklet „A MUNKA“ 13-ik számához.
Március 15. az Acélgyárban. a költségvetésből van tervbevéve
F. hó 13-án este 8 órakor a Tiszti Ka
szinó, Olvasóegylet, cserkész, Levente
egyesületek, 15-én d. e. 11 órakor pedig
az iskola tartották a „Szabadság ünne
pét". Az első ünnepélyen Eisele Gusztáv
a T. Kaszinó igazgatója ismertette társa
dalmi és közgazdasági szempontból a 48-as
időket. Szakszerű előadásával teljesen uj
megvilágításban mutatta be a nemzet küz
delmeit. Az acélgyári Dalárda művészi
énekei a Cserkészek, Leventék zenekara
és szavalatai tették teljessé az ünnepélyt.
Az iskolai ünnepélyen Paksy Árpád ta
nító magyarázta beszédében a nagy idők
eseményeit állította követendő például a
gyermekek elé. Páros jelenetek élőképe
a gyermekeknépénekei, szavalatai mind di
cséretet érdemelnek s a rendező testüle
tek hozzáértő lelkes munkájáról tanús
kodnak.
Városi építkezések. A város
képviselőtestülete folyó hó 12-én a kül
földi kölcsönből végrehajtandó építkezé
sekkel és beruházásokkal is foglalkozott
és a múlt év őszén e tekintetben hozott
határozatát részben megváltoztatta. A
változtatás főoka az volt, hogy több
apró beruházás helyett, csak nehány mun
kát de azt teljesen és tökéletesen akarja
végrehajtani. Legfontosabb és a város
közönségét leginkább érdeklő ilyen töké
letes egészet képező beruházás lesz az
ujmodern közvágóhíd építése, hütő és
jéggyárberendezéssel, mely a város alsó
végére kerül az e célra rendelkezésre
álló területre. Így a külföldi kölcsönből
a Tarjánpatak rendezése, szükséglakások
és már folyamatban levő magánházak
építésén
kivül
az
uj
közvágóhíd
kerül még a folyó
évben kivitelre.
Az említett kölcsönépitkezések mellett a
város még a folyó évben hatalmas építési
programmal szándékozik a munkanélküli
ségen és a város elhanyagoltságán javí
tani. És pedig sorra kerülnek: a temető be
kerítése nyilvános illemhely építése, a jár
ványkórház átalakítása és fertőtlenitővel
való felszerelése, két db. 3 szobás tiszt
viselőlakás építése uj vasúti átjáró és
aluljárók létesítése, a vízvezetéki előmun
kálatok folytatása, a szabályozási terv fo
kozatos előkészítése a megvett tervekből,
uj vásártér kisajátítása, a mozgófénykép
szinház megváltása. Szép programra, mely
és
remélhetőleg lényegesen változtat a vá
ros hiányain.
Meghívói Az Egyesült Keresztény
Nemzeti Liga salgótarjáni Osztálya 1926.
évi március hó 27-én este 8 órakor tartja
kultur estélyét az acélgyári Olvasó Egy
let nagytermében, amelyre a Liga, vala
mint a keresztény társadalom minden tag
ját tisztelettel meghívja az Elnökség.
A bányatelep! 145. sz. „Sirály"
cserkészcsapat febr. 20-án Mátranovákon,
március 20-án pedig Baglyasalján zászló
alapja javára úgy erkölcsileg, mint anya
gilag jól sikerült cserkészestet rendezett.
Molnár András és Kralovánszky Imre b.
ig.-nak hálás köszönetét fejezi ki a csa
pat, szives támogatásukért — mellyel a
sikert biztosították.
Mesedélután. Az acélgyári iskola
f. hó 24-én az Olvasóegylet termében
nagyszámú érdeklődő szülő és gyermekbarát jelenlétében, hatalmas gyermekse
reget szórakoztatott. Bájos gyermekszava
latok, majd Bedö Albert tanitó ur csa
pongó képzeletű humoros meséi után ál
talános tetszést és rengeteg kacagást vál
tott ki a cserkész és leventék moziján
vetített „Békák királya" filmmese, mely
hez Zorkóczy Erzsike és Oláh Sanyi szol
gáltattak élvezetes zenét. Az V. oszt, ta
nulók által előadott „Első iskolanap"
kacagtató jelenetei az iskolakerülőknek
nyújtott komoly tanulságot. A III. oszt,
szépen kidolgozott nép és irredenta da
lai tették teljessé az estét, mely után a
hálás publikum megelégedve távozott,
látva azt a nagy áldozatkészséget és fá
radságot nem ismerő lelkes munkásságot
mit a gyár igazgatósága és tanítói kara
gyermekeik nevelése érdekében végez.
Az
ébredő magyarok
egyesülete helybeli csoportjának
szervező bizottsága ezúton hívja fel
a belépni szándékozókat, hogy min
den szerdán délután 6—8 óra kö
zött, vasárnap délelőtt pedig 11—12
óra között a Markschald-féle vendég
lőben a belépési nyilatkozat aláírása
céljából jelentkezni szíveskedjenek.
Minden igaz magyarra számit az
egyesület.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 13. szám. 1926. március 27.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
felelős szerk. Szántay István
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-03-27
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5f7f11aaa4d73c17c59831a2bf7453f6.jpg
741fe73ca8963be683e773ca2f2b0bd3
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b21b4d39990651cc7ad06e5f6a66db59.pdf
1caf8bb68e116e0a7d0e5210d9ad88d0
PDF Text
Text
Felelős szerkesztő:
AMUNKA
Szántay István
TÁRSADALMI és politikai hetilap
Ára 3000 K
IV. évfolyam. 13. szám.
Laptulajdonos:
Megjelenik: Szombaton
Negyedévre 25.000 K
Postacsekk: 28.744 sz.
Apróhirdetések: szavankint
1000 K. a legkisebb hirde
tés 10,000 K.
„A Munka“ lapvállalat
Salgótarján, 1926. március hó 27
le a közönyösségnek mindent elta- győzelmes ágyudörgésébe az ónodi
országgyűlés hatalmas határozata te
karó s elfeledtető porába.
De az ifjú Rákóczinak csakha- tőzi be a vitéz kurucok diadalmá
„Nagymajtényi síkon.
Egy Munkács várába szorult a mar tapasztalnia kell, hogy család morát: a Habsburg ház trónelfoszjának végzete, a magyar független tását. S Rákóczi érzi, hogy nagy
Letörött a zászló“
szabadság“.
ségért és szabadságért való küzdés müve befejezést nyert: s a magyar
Látja
édesanyját,
mint
fegyverrel
Évszázadok rohanó kereke szá
az
ő végzete is lesz. Látja az oszt- szabadság és függetlenség napja
kezében
intézi
a
vár
védelmét,
látja
guld el felettünk. A történelem avarák kormány által elnyomott, ma- fog ezután a magyar égen ragyogni.
a
herotikus
küzdelmet;
amellyel
a
tag, megsárgult írásai, a magyar di
gyar nép irtózatos szenvedését; „FelDe a dicsőség ege csakhamar
csőségnek fénye, soha el nem hal szabadság utolsó mehhelyén a mi szakadnak a nemes magyar nemzet
ványuló napját, s a hazáját szerető tológiai félistenek hősi harcaival vé sebei, hogy azokból a fájdalmak beborul. A trencséni vereség pecsé
teli meg a kurucok ügyét. Porba
magyar tragédiának szomorú, keserű dik a szabadság ügyét s mind meg
könnypatakja ostromolja meg az ifjú hull a dicsőségesen fennen lobogó
könnyeket fakasztó, bús történetét erősíti benne azt a hatalmas esz
őrzik meg számunkra. Fény és árny, mét, amely férfiassága delén ki Rákóczit. Látja családjának végzetét. turulos zászló, hogy helyette e két
dicsőség és bukás váltakoznak a tör bontana vele az Istenért s a Hazáért a bakó véres pallosát, de látja s fejű sas rut alakja éktelenkedjék a
ténelem lapjain, tanulságul a múlt felirásu zászlót, hogy tudniillik a érzi a magyar nemzet gyötrődő szen- magyarok dicsőség egén.
S ekkor bontakozik ki Rákóczi
emlékeinek, intésül a jövőbeli re Rákóczi család hagyományos örök vedését. amellyel szabadulni iparkoa bécsi udvar halált lehelő kar jelleme a maga fenséges kristálytisz
sége a magyar szabadság védése, dik
ménységnek.
véres jutalma pedig a vesztőhelynek maiból. Tudja, hogy rá is család
Ezelőtt 250 esztendővel, Zemp martiromsága. Amikor megnyílnak jának végzete vár, a bakó hóhér taságával. Nem írja alá a békét, in
kább itt hagyja milliárdokat érő va
lén vármegyének Borsi községében
Munkács kapui az osztrák császári kötele, esetleg pallosa, de érzi, hogy
fejedelmi családnak fejedelmi sarja hadak előtt: fájó érzéssel tekint még- egy magasabb gondviselés küldte gyonát s mint ahogy udvari zenésze a
déka lett. Ősi Rákóczi család kis egyszer vissza az ősi falakra s úgy őt hogy végre valóra váltsa a ma- bucsuzásnál térdenálva mondja neki:
hajtása, kinek atyja I. Rákóczi Fe érzi, hogy az a bécsi kéz, amely gyarság évszázados álmait, a füg- „Felséges fejedelem, itt hagyod a
renc, Erdély választott fejedelme, családjának annyi neves férfiút jut getlen, szabad és boldog Magyaror- vagyont, itt hagyod a kincset, kere
anyja pedig nemzeti mártír család tattak már a vérpad lépcsőjére: szágot. S mikor kitűzi a Pró Liber sed a nincset“. S inkább a honta
ból származó Zrínyi Ilona volt: a neki is fonja már a martiromságnak táte jeligés zászlóját, az elnyomori- lanság, keserű, sós kenyerét eszi a
Márvány tenger partján, semmint
keresztségben Ferenc nevet kapott. töviskoszoruját.
tott magyar nemzet jobbágyai, köz- meghajoljon a császári önkény előtt.
Ragyogó szépségű édes anyja, aki ,
S az ifjú Rákóczi Ferencet a nemesei, majd főnemesei is sereges
S e bús magyar napon száll
a magyar anyák mintaképe volt, ko magyarfaló Bécs munkába veszi. tül
özönlenek zászlai alá, hogy a
jon
el
lelkünk Kassa dómjának sír
rán belecsepegtette a hazafias érzés,
Ősi származását, fejedelmi rangját, hüvelyéből kihúzott kard, az ősi
a lángoló hazaszeretet izzó lelkese de különösen magyar érzését, ma magyar fegyver, a turáni sikok ret boltjába, oda, ahol Rákóczi várja a
magyar feltámadást. Az ő eszméje
dését bálványozásig szeretett fia lei
gyar fajiságát iparkodnak vele elfe tegetett harcieszköze vívja ki a makébe. Mintha tudta, mintha érezte ledtetni. A rebelis fejedelmi sarj gyarok szent ügyét, a szabadságot lelke, izzó hazaszeretete töltsön el
minden igaz magyart, hogy úgy
volna, hogy fia egykor a magyar
leikéből, szivéből iparkodnak kiűzni és függetlenséget.
szenvedések Kálváriáját fogja járni: minden olyan érzést, amely a sokat
S Rákóczi a magyar csodálat tudja szeretni hazáját mint ő. Fena magyar fajszeretetnek oly csodá
erejével
vívja meg titáni harcát. költ tiszta lelkének eszményi ideálja
szenvedő magyarság égő sebeinek
latos érzését oltotta a minden ne fájdalmas tudatát benne felébreszt Mintha Hadúr lelke szállta volna töltsön el a magyar megpróbáltatá
mesre és szépre amúgy is hajlandó
meg a magyar dicsőség zászlait sok e bús napjaiban minden igaz
fejedelmi sarjba, amely később tette hetné. De hiába a nemzetrontó, lengeti a felszél. S a bécsi kor magyarul érző hazafit, hogy az ő
képessé azokra a tüneményes jellem lélektipró bécsi aknamunka. „Nubia mány rettegve tanulja megismerni törhetetlen hitével tudjunk hinni
beli sajátságokra, amelyekkel nem ta párduca nem szül gyáva nyulat,. a Rákóczi nevét. A kurucok száguldó egy jobb magyar jövő hajnalhasa
lálunk még egy férfiút a magyar sas nem költ verebet,“ s az izzó ma csapatai magát a császárt kergetik dásában, egy boldogabb magyar jö
történelem dicsőségekkel teljes lap gyar szeretet nem változik át oszt meg, hogy fogvacogva beszélhessen vő feltámadásában.
rák imádattá. Külsőleg ruhában né
ján.
Kuster Lajos
met, de szivében a magyar sejtések a kurucok villámairól, S a csaták
Korán tanulja meg éltető ele lappangó tüze ég, amely csak az
mét a csatazajt. Munkács várának alkalomra vár, hogy akkor erejének
két évi dicsőségekkel teljes védése lángoló lelkesedésével húzzon szaba gyermek Rákóczi lelkében eltöröl- lyát a magyar szabadság mellett. S
A szanálási törvény, amint ismeretes dítást a nagyobb lakásokon s ha a gaz
hetelen emlékeket hagy. A tiz éves a bécsi kormány megnyugodva en
dasági helyzet a tervbevett szerencsét
Ferenc bús érzéssel szavalja Mun gedi vissza magyarországi birtoka intézkedéseket tartalmaz a lakások és üz- előrehaladást
mutatja, szukcesszive érvé
lethelyiségek felszabadítására vonatkozó
kács várában.
ira, hisz le van metszve a sas szár lag.
Eszerint 1926. november 1-től kezdve nyesülni fog az a legkisebb lakásokra is.
„Rabság bilincseit kerülő ma nya, s a nemzeti érzések felhőkbe automatikusan megindulna a szabad for- A szanálási törvény által előirt dátum
gyarság.
törő ideái szárnyszegzetlen hullanak galomra való áttérés, kezdve a felszaba közeledése arra indította az érdekelteket,
II. Rákóczi Ferenc.
Uj lakásrendelet.
A magyar kritika fejedelmének
százéves bölcsőjénél.
Irta: Vadkerti Béla,
vizválasztói btársulati tanító.
Alig néhány hónapja, hogy meggyujtottuk az emlékezés aranyfáklyáját
nemzeti megújhodásunk nagy apostola
előtt, hazánk glóriás mártírjának sírboltja
körül a messzi-messzi Cenken s hódol
tunk a legnagyobb magyar korszak alkotó jelentőségének titszta, önzetlen és
dicső jellemének Gróf Széchenyi István
nak ... fényes ünnepségek keretében...
Ugyancsak a magyar nyelv tűzeső
jének tündéries igézete övezte körül szin
tén nem is olyan régen talán éppen egy
éve, elbeszélő irodalmunk legkivállóbb
mesemondóját, leggyönyörködtetőbben re
gélő örökifjú nagyapóját Jókai Mórt rab
Komáromnak legértékesebb szülöttjét...
S még szemeink előtt vibrál az
egész országnak megmozdulása, bámula
tos hódolata, és egyre fokozódó bámu
lata a magyarság legutólérhetetlenebb,
legnagyobb költőjének mézesszavu
dalnokának Petőfi Sándornak emlékeze
tére megnyilvánult ünnepségek gyémán
tot mementójából.
De megelevenedik előttünk Nógrád
vármegye nagy költőfiának az emberiség
óriási küzdelmeinek, szenvedéseinek és
reményeinek drámai szépségektől csil
lámló megörökitőjének. Az ember tragé-
diájának az alsósztregovai családi sírbolt nagyjaink mellé, csoportosulnak évrőlban pihenő Madách Imrének százéves évre újabbak és újabbak.. Ezek között
idő lasszu pergést Gyulai Pált, a maaz
születésekor rendezett tömjénezö hódo
lata ... nemzeti megemlékezése, szellem gyar irodalomnak; a magyar szellemi életnek legnagyobb esztétikusát, kritikusát
idézése is.
és bírálóját vetíti szemeink elé százéves
Nem kevésbé gondolunk még viszszületési dimenzióban..
sza a magyar szinpad első talpraesett,
Illő, hogy ő előtte is megálljunk
hivatott Írójára útmutató munkására is
egy pillanatra s idézzük őt, méltassuk,
Szigeti Józsefre, aki szintén száz évvel
és portréba foglaljuk az ő életének az
ezelőtt gőgicsélt az élet szekerén a bölcsőben, s indult el a magyar kultura értékeit is..
golgotás útjára.
A nagy magyar olvasóközönség
Nem felejtettük el a nagy Jókai szélesebb rétegeiben nem oly közismert
mesemondó kortársát sem még Radanko- ugyan, mint Jókai és Petőfi, de az ő irói
szereplése nélkül csonka volna irodalom
vits Józsefet, irói nevén Vas Gerebent,
aki ugyancsak abba a nagy szellemjá- történetünk, hiányos lenne az a nagy
rásba esik, amely az 1820 évektől jön szellemi tőke amely reánk maradt a
XIX. századból szellemi örökség gyanánt.
ragyogó gyémántos lélekkel a magyar
föld ugarában évről-évre, hogy a magyar
Azok között a nagy nemzeti kinnemzet szellemkatonáinak, álomvitézeinek csek között, Gyulai Pál hagyománya szingárdáját gazdagítsa és szaporítsa.
tén igazi valuta, valódi devise. Arany a
S a nemzet melynek a XIX.
század sok gyémánt között Gyulai Pál irói vé
első negyede nyújtja a szellemnek óriási nájának minden termelése. Úgy költői
üstökösei megváltóit európai
tekintélyt mint szépprózai alkotásai, valamint kriti
és kulturfölényt termelő gyöngyszemeit, kai müvei őrökké hirdetni fogják nagy
1820-tól évről évre megállhat egy-egy eszének, nemes szivének, egészséges lel
kiváló egyénisége előtt nemzetközi kul- kének, fejlett nyelvérzékének, európai
turviszonylatban is számottevő lelkiekben műveltségének s erős nemzeti érzésének
sovinizmusának fölemelő szépségeit.
kiválló individuma előtt.
Bölcsője ott ringott az elrablott és
A mennyei Gondviselés, ajándékai
szakadatlan sorrendben jönnek egymás elorzott erdélyi föld szivében kincses Ko
után különösen az 1820
esztendőkre kö lozsvárt „Mátyás király szülővárosában.
Iskoláit is itt végezte s ugyancsak itt kez
vetkező időkben. Vas Ger ben,Sziget
József, Madách Imre, Petőfi Sándor, Jó dte meg tanítói, illetve tanári pályáját a
kai Mór, Széchenyi István gróf nemzeti református kollégiumban. Innen jutott
Bpestre az egyetem filozófiai fakultásán
Toldy Ferenc örökébe, a magyar iroda
lomnak előadó professzorául. Hatalmas
légió azoknak a száma, akik az 5 magas
nivóju, nagy literátusi képzettsége, nyelv
történeti illetve kőltészettani elmefuttatá
sait hallgatták s az útmutatásai szerint
fogtak hozzá nyelvtudományi tanulmá
nyaikhoz, intenzivebb kulturhistóriíi buvárlataikhoz s a magyar nyelv és iroda
lomnak az ország különböző perifériáin,
különféle tanintézetekben, különféle ka
tedrákon a magyar géniusz szellemi szép
ségeinek a hirdetéséhez, s átörökítéséhez.
Beöthy Zsold az ő nyomdokain ha
ladt tovább s Gyulai Pál volt az ő ihletője a termetére alacsony erdélyi székely
a magyar költőknek, a magyar íróknak, a
magyar szellemi életnek legkiválóbb, talán
legnagyobb ismertetője és legobjektivebb
kritikusa...
Budapesti tanári pályájának legfé
nyesebb aureolója volt az amikor a „Kis-■
faludy-Társaság elnöki” székébe válasz
tották meg.
Hazánk egyik legrégibb irodalmi
egyesülete a Kisfaludy Társaság. 1836-ban
létesült azon pénzösszeg maradékából,
amely Kisfaludy Károly író barátainak
mesterük szobrára gyültt pénzadományai
ból maradt fenn s célja volt eleinte irodalmi
pályázatok kitüzée, majd mint jelenleg
is a szépirodalom minden irányú fejlesz
tése s az eszthetikai érték nemesítése.
Gyulai Pál elnöklete alatt élt a társaság
�A MUNKA
2 oldal
hogy álláspontjukat illetékes körök tudomására hozzák. A szellemi foglalkozásuak
érdekeltségei nagygyűlést terveznek husvét utánra, amelyen állást akarnak foglalni a lakásforgalomnak november 1-én
történő felszabadulásával szemben. Ezt a
határozatukat azzal az indoklással kivánják meghozni, hogy a jelenlegi és a közel jövőben várható gazdasági
helyzet
nem engedi meg a szabadforgalomra való
áttérést, tekintettel arra, hogy társada
lom számára nem áll még rendelkezésre
annyi lakás, amennyi a szűkségletet kielé
gíthetné. Ilyenféle állásfoglalásra jutottak
amint ismeretes a főváros nemzetgyűlési
képviselői is, akik az űzlethelyiségek május 1-ére tervezett felszabaditását, kíván
ják elhalasztani. Velünk szemben áll a
háztullajdonosok felfogása, akik viszont a
tulajdonjogra hivatkozva sürgetik a laká
sok felszabadítását, mert véleményük sze
rint a kormánynak
ez a cselekedete egy
csapásra megoldaná az egész lakáspoblémát. Ebben a fontos kérdésben felüle
tes ítéletet mondani nagyon bajos, mert
tagadhatatlan, hogy mind a két tábornak
lehetnek jogos kifogásai és kívánságai. A
lakásprobléma
megoldásának normáját
szerintünk a gazdasági helyzet szabályozza.
Azt hisszük, hogy mind a két tábor teljes
megelégedésével fog találkozni a népjóléti miniszter minapi nyilatkozata, amelyben hivatkozik a szanálási törvény ama
fölhatalmazására, hogy az üzlethelyiségek
és lakások forgalmának felszabadítása
esetében a kormánynak jogában áll bi
zonyos megkönnyítő lépéseket tenni. A
legközelebbi probléma etekintetben a
május hó folyamán esedékes üzlethelyi
ségek felszabadítása, amely ügyben a kereskedelmügyi miniszter már az elközelgő
napokban előterjesztést dolgoz ki s amint
Vass József népjólétiminiszter kijelentette,
a kormány a lehető legobjektivebben
fogja ezt a fontos kérdést mérlegelni.
Természetes, a döntő szó a miniszterta
nácsot illeti, amely idejében el is fog
hangzani. Nagyon fontos ügyben hivatott
a kormány a bolthelyiségek felszabadítá
sával kapcsolatban intézkedni, éppen ezért
a fennálló gazdasági helyzet mérlegelésé
vel a leggondosabb körültekintéssel fogja
a problémát megoldani. Semmi ok sincs
arra, hogy az érdekelt társadalmi réteg
izgalommal várja május 1-ét, mert a kor
mány idejekorán megjelenő rendelete
gondoskodni fog arról, hogy a fennálló
gazdasági helyzet figyelembevételével sza
bályozza a lakás és üzlethelyiségek fel
szabadítását. Bizonyos, hogy amig kellő
számú lakás és üzlethelyiségek nem állnak
rendelkezésre, a szabadforgalomra való
áttéréssel csinján kell bánni, mert egy
időelőtti radikális intézkadés nem szol
gálná azt a közóhajtást, hogy a lakás és
boltbérek tekintetében egészséges meder
ben közeledjünk a teljes szabadforga
lom, felé.
Segitsetek.
Jöttem mint Ahasvér, jöttem mint
Odisseus a messzi—messzi napkeletről,
ahol japán rabszolga tartóm leánya, va
gyona, földje lehetett volna az enyém.
Jöttem Haza Hozzátok...az itthon hagyott
Nagy Magyarországba . A hullámhegye
ken ringó hajóm mikor a „Fekete tenger
magyar Dunával táplákozó vizére ért“
azt hittem, hogy szivem dobbanását meg
halljátok Ti is, ott a Karancs bércei alatt.
Salgótarjánban az én forrón szeretett szü
lőföldemen.
Boldogan szálltam ki a hajóból, ahol
keserves munkámmal szolgáltam meg a
hazahozatalt Európa partjaira való szál
lításomat. Azt hittem, hogy nemsokára
köztetek leszek, azonban csalódtam. Egy
kulturáltan, barbár vad martalóc banda
mely ugyan katonaruhát hord, arcán pú
der ragyog, zubbonyából parfüm árad
fogságba ejtett bilincsekbe vert, rabláncra
fűzött, penészes, dohos börtönbe vetett
engem a világháború hétpróbás szomorú,
bánatos magyar vitézét, magyar katonáját.
Nem juthattam Haza. Nem juthat
tam Ti hozzátok, nem juthattam álmaim
gyönyörű paradicsomkertjébe az áhított
szép Magyarországba, mert mint magyart
börtönbe dugtak, kommunista bolsevista
katonának neveztek s azóta itt tartanak
szülőföldemtől néhány száz kilométernyire
Kolozsvár börtöneinek egyikében a Te
remték borzalmas férfiai, az én kínzóim
a románok illetve, ahogy mi neveztük
őket, hajdan az oláhok.
Ártatlanul szenvedek. Sohsem vol
tam kommunista. Japánig nem ért el a
Bajtársak Tarjáni Testvérek!
A világháboru véres zivatrában az
Orosz harctér lőporos füstjében, halálhörgésében lettem hadifogollyá erős és sú
lyos lábtöréssel még 1915-ben többed ma
gammaI. Az ágyuk zajából az Orosz csá
szári kormány vöröskeresztes lobogója
alatt jutottam a hadikorházba, ahol gyógyulásom után Marsrutát kaptam az ázsiai
Oroszbirodalomba.. Végig vonultam Musz
kaföld kulturátlan barbárvilágán s végül
elvetett
a sors....a Turán testvérek távol
keleti napfényes szigetvilágába Japán ha
talmas,
erős államába. Itt éltem sokáig
szomoruan, gyászosan bánkódva fájdalmak
és szívettépö honvágy közepette, mig
végre
néhány évvel ezelőtt „kenyéradó
japán
gazdám" könyörületéböl hajóra ül
tem s
a végtelennagy Oceán vizein át
evezhettem Haza, Haza, Magyarország
felé, ahol évek hosszú során át kitudja
életbe maradt e szegény, öreg édesanyám.
akinek az én folytonos vándoréletem mi
att hirt sem adhattam magamról még
csak
megsem üzenhetem, hogy élek, s
életben vagyok... Szivemben azonban élt
a vágy s él most is, követeli hazamene
telemet, hacsak oly rövid időre bár, hogy
még egyszer megcsókolhassam Magyaror
szág szent földjét, Salgótarján köszénporos fekete földjét...mégegyszer ölelhessem
Édes anyám hófehér fejét, mégegyszer
imádkozhassam hatalán elhunyt volna úgy
az Ő mint jó atyám sirhantja előtt.
Virágkorát és aranyéveit.. De nem csak
itt volt robotos kőhordója a magyar
kulturának.
Nagyarányú munkásságot fejtett ki
az Akadémiában is sok vállalatot szerkesztett s csaknem élete végéig a Buda
pesti Szemle főszerkesztője volt.
A népies nemzeti költészet folytatói
között ... a sok hulló csillag ködös lényé
ben Gyulai Pál mint a kornak vezérférfia szerepel s nemcsak mint költő, ha
nem mübiráló s irodalom történetiró nem
zetünk egyik kiválósága.
mert Petőfi neje és a
édes testvérek voltak.
Gyulai
felesége
Feleségének korai elhunyta szivet
tépő fájdalmas költeményeket, szomorú
és bús akordokat váltottak ki Gyulai
Pálból. Ezek közül a leggyönyörűbb.
„Szeretnélek még egyszer látni" s „A
budai Rózsehegyen." cimüek. Ez utóbbi
ból idézzük a következőket;
„Óh hitvesem árnya a csillagos égben.
Oh gyermekim anyja, tekints le rám!
Emelj fel a buba, ne hagyj el az éjben
És áldj meg, erősíts a földi tusán..
Prónai Antal dr. igy jellemzi a ma Hü tiszta szerelmed örök sugarából
gyar értekező próza nála nemesedik meg Ejtsd vissza szivembe a mennyei fényt!
a nemzeti szellem frissitő hatása alatt, S Vezess ki sötét közönyöm vadonéból,
S add vissza hitemnek a régi reményt"
ez pályájának legnagyobb eredményei
Nézzük tehát közelebbről legelőszöris mint költőt, azután mint mübirálót
majd mint professzor s szűrjük le a ta
nulságokat életéből és sorsából, melyből
elég gazdag képek intenek felénk, szüle
tésétől 1826
haláláig 1909-ig.
Gyulai Pál a költő kevés költe
ményt irt, de költeményeinek mindegyi
két mély érzés és gyöngéd hang, halk
gordonka lágyság és kedves meghitt bá
nat őszinte és egyszerű szomorúság jel
lemzi.
Tárgyköre nem nagy. A családi
szentély a szülőföld és a haza imádata
zsong ki méhdöngésszerüleg költeménye
inek vonalaiból Ezek közül talán fiata
lon elhalt feleségére Szendrey Máriára
való visszaemlékezései a leggyönyörűbbek
Petőfi Sándor sógora volt Gyulai Pál,
Soha tán férj nem szeretett úgy
még asszonyt mint ő. Szerelmi vallomá
sát mint özvegy ember igy fejezi ki né
hai felesége iránt:
„Szeretnélek még egyszer látni,
A kertben ott a fák alatt,
Hallgatni édes csevegésed,
Mint gyermek úgy örülni véled,
Szakítva a virágokat.
Szeretnélek meg egyszer látni,
Meggyógyitna egy pillanat,
Mit szenvedtem feledni tudnám,
S még egyszer örömest feldúlnám
Éretted ifjúságomat.
Salgótarján, 1926. márc. 27.
ciója az évnek minden oly forduló pontja
amelyhez a múltnak valamelyes eseménye,
emléke fűződik.
Ünnepeltünk írókat, költőket, poli
tikusokat és diplomatákat, ünnepeljünk
tehát egy hadvezért is, olyan katonafe
jedelmet, akinek a lelke a
nemzet
géniszával összefort; ünnepel
jük II. Rákóczi Ferencet, akit a nemzet 1906
őszén hozott haza a Márvány tenger mellől.Orsovától Kassáig sűrű emberrenge
teg állta körül tisztelegve és imádkozva
a fejedelem hamvait szállító gép kolosszust.
Húsz év óta fekszik hazai földben
s volt erősítője a nemzet lelkének.
Nyissuk fel a Rákóczi emlékek
kriptáját.
Sírjon szivünkbe a „Recrudescunt
dintina Inclytae Gentis Hungarae vulnera"
...százada. A megfakult kuruc kornéták
trikolor selyméből ragyogjon felénk a
,Pro Deo et Patria et Glória gyönyörű
igéje és serkentsen cselekvésekre a jel
ige szellemében.
Nézzük azt a vérrel, könnyel, magyar
töviskoronával gazdag időket a Rákóczi
Ferenc nemes alakja mellett s akkor az
ő távoli időkben föltűnt élete csillaga...
iránymutatónk is lesz...emlékeztetőnek is.
Az a páratlan szépségű hazaszeretet
amelynek varázslata szinte bámulatba ejtő
II. Rákóczi Ferencnél, ha csak a vissza
emlékezések perceiben villanyozza meg
szivünket, akkor
hatványozódik
az
az erő, amely Trianont lesz hivatva szétdulni és fölrobbantani.
Emlékezzünk meg tehát Nemzeti
Nagyjainkról... Emlékezzünk Rákóczi Ferencről.
S ha reá talán a hivatalos rendelke
zések nem is köteleznének március 27-én
épületeinket diszitsük fel a nemzet szent
simbólumával a háromszinü magyar lobo
góval. Lengjen és lobogjon az a zászló
Dávid Andor nemcsak egyedül van az a kornéta.... ’
ott. Van vele még egy salgótarjáni fiú,
Megérdemli azt a tragikus sorsú
aki épp úgy, mint ő hősi halottként tisz kuruc király.
teltet a mi körünkben.
A zászló pedig beszélni fog, széltől
Tudomásunkra jutott jogosulatlan
rabsága s valóban itt nincs más hátra, felborzolt gyülemlődéséből mint akkor a
majtényi párt után, most a Piave után, a
mint a segítés egy gyámolatlan, öregaszSzocialkommun unió után az úgy nevezett
szony részére, hogy fiát Dávid Andrást
Plattfozm után fogja hirdetni a Rákóczi
mégegyszer szivére ölelhesse.
fájdalmát a Rákóczi népeinek a magyar
Ennél szebb gyönyörűbb köteles nak, a „Szittya, hun túrán" szomorúsá
sége pillanatnyilag nem is lehet Salgótar got mely oly találó, hogy ideírjuk örök
ján illetékes államhatóságainak, akinek mementóként mindenkinek.
mégegyszer fülébe sirjuk Segítsetek! Se
...„Halálos nehéz, köd
gítsetek! Segítsetek.
Mindent busán beföd.
Montecristo.
Jobb is ha nem látja
Mert csak szive fájna,
Tán meg is szakadhat
Dobos már dobolhat
., Rákóczi unszolhat:
Nemzetünk nagyjainak legnagyob
Rajta, rajta, rajta!
bika, az egykori nemes és vitézlő vezér
A tábor, a tábor,
fejedelem, a kuruckorszak legendás hőse,
Zászlóit lehajtja
a kurucmozgalomnak, s magyar szabadság
A...majthényi póston,
törekvések lelke „a nemzetnek minden
Szegény kuruc tábor
időkben" bálványozottan, szeretettel, büsz
Hajh Károlyi Sándor
keséggel emlegetett „II. Rákóczi Ferencje"
Károlyi Sándorom!
a rodostói remete, a száműzött martir,
Hová lőtt, hová lőtt
aki a rabbilincsekbe vert Kassa városá
Az én szép táborom?
nak szent Erzsébet dómjában alussza siri
Most rája kérdelek
álmát...f. év március havának 27. napján
Felelj meg érettel
lesz 250. éve, hogy megszületett s nap
Kényszeritlek letőtt
világot látott (1676. március hó 27-én) a
Hétszeres hitedre:
Zemplén vármegyei Borsi községben levő
Valid be, ne is tagadd
családi várkastélyban.
Eladtad jó urad!
.
S a magyar nemzet, mely Trianon
(Eladtad honodat.)
ban elvesztette mindenét, s szivét bánat,
— Úgy lészen még dolgod
lelkét gyász, getszemánikus pillanatok,
Néked mint Judásnak:
élethalál küzdelmek, kalváriás óráiban,
Bosszút áll nem hagyja,
vigaszért, öntudatért, erőért, reményekért,
Igaz maradékja
rügyekért a föltámadás gondolatának acé
Hív Esze Tamásnak,
lozó s tüzet szitó „krizmájáért" kell, hogy
Nagy Boné Andrásnak,
a múltba nézzen vissza a letűnt időkbe
Meglásd csak, meglásd csak!
zarándokolják el s onnan hozza magával
Íme csak egy gondolat amely vul
a jelen fájdalmas temetői napjaiba a nap
kanikus erővel tör fel a kuruc sírokból,
sugarat, a fényt a meleget, a virágillatot,
kuruchantokból amikor fölöttünk zsonga
a tavaszzenéjét, a Resurrekció főnséges
nak a visszaemlékezések órái.
őrökké zsongó harangszavát.
Vadkerti Béla
Emlékezzünk meg tehát Rákócziról.
Álljunk meg lelkűnkben egy pillanatra az
ő glóriás, tündöklő egyénisége előtt s a
250 éves évforduló alkalmával irányítsuk
elménket és valónkat az ô históriái s tör
Kath. naptár. Fekete va
ténelmi szereplésére, merüljünk el a ku
ruckorszak tenger könnyeibe és szenve sárnap. (márc. 21-én volt.) A Nagy
déseibe s megtaláljuk a Trianon felől böjt eddig a bünbánat és önmegtagadás
áradó kripta sötétségben, a nemzet Dio ideie volt, e naptól kezdve az Ur szen
genes lámpáját. Magyar testvérek „Emlé vedéséről való megemlékezés is 1 Az Egy
kezzünk meg tehát Rákócziról. Hiszen ház fájdalma s a gyász jeléül az oltárok
a mai önző eldurvult világban, meg kell főékességét a feszületet viola vagy fe
ragadni a múltból felénk lövellő Nagyja kete kelmével borítja be a igy láthatat
inkra való visszaemlékezés lehetőségeinek lanná teszi Krisztust, amint az e napi
minden fázisát, mert „a jövő a múltban evangéliumban leirt eseményben Krisztus
gyökerezik"... A múltban, vagyis a tör is az őt megkövezni akaró zsidók előtt
ténelemben. A nemzeti kapcsolatnak a láthatatlanná teszi magát. E lepelt a ke
karjuk. Itt tudtam meg hallomás utján,
szereplésüket, s Hazámnak csődjét.
Dolgozunk mint az igavonók. Éhe
zünk mint a keleten örjöngő dervisek.
Ütnek, bántalmaznak minket és nincs me
nekvés, nincs szabadulás...
Most egy társunk egy kolozsvári ba
rátjának révén megszabadul, megszökik
s e levelet küldöm Hozzátok, nektek.
Segitsetekl? Szabadítsatok ki!? Vál
tassatok ki!? vagy pedig végeztessetek
ki... mert igy élni nem lehet. Ez igy a
pokol.
Találtok reá bizonyára modot, hogy
11 évi szenvedés után végre valahára
megszabadulhassak. Én hálás leszek érte
s adott alkalommal visszafizetek nektek
hazaszeretetben, munkásélettel jóságtokat,
vérző szívvel üdvözöl benneteket, ölelminden magyar embert, kéri hazájának,
nemzetének Szülőföldje után gyors meg
mozdulását és segítségét, ha e sorok el
jutnak odáig Dávid Andor a Csász. és
kir 25 pokonri (losonci) gyalogezredé
nek hajdani szárnytisztese egykor Salgó
tarján mészáros és hentes mestere.
Így hangzik a levéli mely nem no
vella, nem rémregény. A napokban járt
itt egy csehszlovákiai illetőségű Léva
melletti magyar katona, aki hozta e fáj
dalmas vallomást. Az irás „Tetemrehivás".
A levél tőle ered Dávid Andrástól, aki
intelligens iparos, tanult fiú s nemes lelkű
gyermek volt hajdan, vitéz bátor katona
a múltban s ha japáni tartózkodását fi
gyelembe vesszük valóban úgy ismerte
a kommunt bolsevizmust mint a középkor
valamelyik kolostorának szerzetese.
Segítsünk rajta! Salgótarján hatósá
gainak nemeslelkü irányitói, mozduljon
meg a szivetek s foganatosítsátok a szük
séges lépéseket egy magyar fiú, egy ma
gyar polgár, egy a jövőben szorgalmasan
dolgozó földink érdekében.
Glóriás Rákóczi
Hírek és különfélék.
(Csak legyünk őszinték igen sok
ember nem azt a leányt vinné oltár elé,
ha az életet, miként a meséket mégegy
szivek és lelkek ölelkezésének nagy stá resztről magasztos
szer lehetne kezdeni.)
szertartással
Nagy-
�Salgótarján, 1926. márc. 27.
pénteken véteti le az Anyaszentegyház.
— Gyümölcsoltó Boldogaszs z o n y. (márc. 25.) Gábor főangyal
megjelenik boldogságos szűz Máriánál
hogy tudtára adja Isten nagyszerű tervét.
„Íme az Urnák szolgáló leánya — legyen
nekem a te igéd szerint“ feleli Mária és
e nagy percben az irgalmas Istennek vak
ságunkra célzó szent végzéseteljesedve
lön. A názáreti Szűz Isten anyjává, mi
pedig az Isten Fiának testvérei lettünk.
Szép magyar nyelvünkön találóan hívjuk
"Gyümölcsoltó Boldogasszonynak“ ez ün
nepet, mert valamint e napokban szokás
a vadoncz fákat nemes gally, vagy szem
beojtása által megnemesiteni hasonlóképen ojtatott be az emberiség elfajult élet
fájába a megtestesült Ige, Jézus Krisztus!
A kath. Anyaszentegyház naponkint há
romszor hajnali, déli, esteli harangszóval
figyelmezteti e nagy eseményre híveit s
inti hálaadó imádságra őket.
Tegyük
is ezt meg nyiltan az utccán is. Ismertem
protestáns embert, aki mindig nagy tisz
telettel emelt kalapot s hallgatta áhítat
tal az „Ávéra“ szóló harangot. A hajnali,
déli és esti harangszó, tehát nem csupán
időjelzés hanem lélekemelő szép jelentés,
melyre örömmel felel vissza hálatelt szi
vünkből az édes visszhaag ; Üdvözlégy
Mária 1 — Különösen bájos a hajnali s
az estharangszó: Este van már, elvesz el
hal minden élet minden hang — s ünne
pélyes énekével megcsendül az estharang.
Jól tudom, hogy mit fejez ki tiszta csengő
szép szava; És utánna mondom én is:
Üdvözlégy Szűz Mária, (költeményből.)
Virágvasárnap, Emléknapja Jézus
ünnepélyes bevonulásának Jeruzsálembe !
Az Ur befejezte földi működésének egyik
részét: tanításával, csodáival igazolta Is
tenségét, mennyei küldetését. A zsidók
jobbjai hisznek is Krisztusban — azért
fogadják ünnepélyesen Messiáshoz mél
tóan. — Krisztus azonban nem királyi
dicsőséget jött keresni Jeruzsálembe, ha
nem teljesíteni küldetésének másik részét:
a megváltást a kereszthalál által ! — E
napon van szokásban a pálma és olajág
szentelés. A pálma a győzelem jelképe,
melyet Krisztus a halál és pokol fölött
aratott; az olajág jelképe a békének és
irgalomnak, melyet nekünk Krisztus kereszthalála hozott ! Nálunk pálma és olaj
ágak helyett fűz és rekettye ágakat hasz
nálnak, amit közönségesen Marxának hív
nak. Ezen megszentelt bárkaágakkal a
kezünkben tartjuk virágvasárnapon a kör
menetet, melynek végével mikor a pap
ság a templom ajtajához ér — azt becsukják előttünk. S csak a kereszttel történt
háromszoros kopogtatás után nyitják meg.
Értelme az hogy a menyországot (a tem
plom jelképezi.) mely az ősbűn miatt előt
tünk bezárult, — Krisztus kereszthalála
nyitotta ki újból az emberiség előtt. —
Virágvasárnapnak érdekessége még a
„passió“ vagyis Krisztus szenvedés törté
netének előadása !
(— pp — )
Nagyheti istentiszteletek a kath.
templomban Nagycsütörtökön 9 órakor
szentmise. Nagypénteken 9 órakor szent
mise, délután 3 órakor „Lamentatio".
Nagyszombaton fél 8 órakor tűz- és keresztkut szentelés, szentmise 9 órakor,
feltámadási körmenet fél 6 órakor. Husvétvasárnapján és húsvéthétfőn minden a
rendes időben.
Az ünnepek alatt az evang.
templomban nagypénteken d e. 9 órakor
az Urszentvacsoráját osztják, 10 ó. isten
tisztelet. d- u. 5 órakor passioolvasás
Husvét 1. ünnepén d. e. 9 órakor Urszentvacsoraosztás. 10. ó istentisztelet
D. u. 5 órakor istentisztelet. Mindkét
ünnepen a Prot Énekkar vegyeskara ün
nepi chorált énekel Vilezsal Richárd ve
zénylésével. Husvét II. ünnepén Lapujtőn
Istentisztelet.
A húsvéti református isten
tisztelet sorrendje: Nagypénteken
A MUNKA
Munkáslevél.
A kisiparos.
Még mindig sok kérdés és kétely szolidárissá tette a kézművest, keresztény
kínoz, azért ne csodálkozzék rajta Szer szövegű esküt kívánt tagjaitól és útjában
kesztő Uram, ha a jövőben mereven el állt a gyors harácsra berendezett mammozárkózom minden magyar újság olvasásá nižmusnak, valamint a tisztességtelen ver
tól, vagy keresztényszocialista népgyülé- senynek. Addig volt boldog a magyar
sen volt részvételből. Csak maradok hát kézműves, ameddig nem munkás hanem
az én Népszavám és a főbizalmi uralko polgár és kisiparos volt a neve, amig a
dása alatt, azért könnyebb lesz a jövő maga házában lakott, a maga kertjéből
ben az ördögöt beleültetni egy dézsa szakított virágot, a maga műhelyében dol
szenteltvízbe, mint engem Haller-féle gyű gozott és nem taposott felette semmiféle
lésre elcsalogatni. Nagyon betett ez ne szakszervezeti bizalminak keserves terorja.
kem, mert megnyitotta a szemeimet.
Ha sir is a lelkem a szabadságaHanem másokhoz jogom van szólni vesztett magyar kézműves sorsán, mégis
s olyan tanácsokkal szolgálni nekik ame bizok, mert tudom, hogy a kisipar nem
lyeket a magam keserű sorsán okulva pusztulhat el teljesen. Legfőbb oka ennek
szűrtem be. Azokhoz a szerencsétlen kis az, hogy a gyári tucatholmihoz képest
iparosokhoz intézem soraimat, akik be ma is tud értékest termelni. Meg fogja
lépni szándékoznak a szociáldemokrata cáfolni majd terveit és fenn fog állani,
pártba, vagy legalább is kacérkodnak vele, olyan ágakban, ahol az egyéni Ízlés is
sőt szavazatukkal támogatták is annak számításba jön, pl. asztalos munka, szabó
ság, cipészség. Továbbá helyhez kötött
idején.
Megtévedt, önönmaguk ellen harcoló munkát (pl. építész) és javításokat csak
zavaros emberek ezek, akikre gondolva a kisipar tud elvégezni.
kisfiam kérdése jut eszembe: — Igaz
A magyar nemzeti gondolat szem
apukám, hogy a nagy tengeri hal meg pontjából Salgótarjánban is megbecsülhe
eszi a kis tengeri halat, pl. a szardíniát? — tetlen értéket képvisel a józan kisiparos
— Igen, kisfiam. — De hát hogy veszi osztály, aminek az okát nem nehéz kita
ki a dobozból?
lálni. Városunknak földművese nagyon
Az is igaz, hogy a liberális gazda- j kevés van, a tisztviselői kar minden ki
sági rendszer könyörtelen mohósága és válósága mellett is általában helyváltoz
nagyipara megette a kisiparost, nincste tató, a jórészt nemzetközivé átvedlett
len munkást, proletárt, szociáldemokratát munkásosztály nemzeti szempontból csak
csinált az annakelőtte boldog és önálló kontralényezö (még március 15-én sem tud
kisiparosból. Csak az nem megy a fe együttérezni a magyarság felséges szabad
jembe, hogy tudta igy rászedni és hogy ságünnepével), a kereskedők közt pedig
tudta kivenni a dobozból. Mert két do sok az idegen elem, amely még nincsen
log kétségtelen: a magántulajdon helyes asszimilálva és igen nehezen fog össze
alapján álló kisiparosnak semmi keresni- forrni a magyar gondolattal; sőt egyrésze
valója nem lehet a szociáldemokráciában kimondottan is cionista öncéluság felé
és a liberális nagy tőkének tehát a kis- törtet.
iparos ellenségének sohasem kell . félnie
Igen nagy kincsünk tehát a törzs
a szociáldemokráciától. Világosabban fo polgár iparosság, mely hazájának él, szí
galmazva a dolgot: Rottenstein Móricnak vesen dolgozik, tűr és verejtékezik, jól
nem a célja, hogy a Vázsonyi Vilmos tudván, hogy nagy célokhoz és magasla
tyúkszemére lépjen, hanem
az, hogy a tokhoz ritkán vezet virágos ut. Élettanulkeresztény magyar gondolat letiporása ér ságait a nemzeti múlt hagyományaiból
dekében szervezze be a rövidlátó mun veszi, mert Vas Gerebennel tart, aki sze
kásságot s ha lehet a kisiparost is.
rint: olyan dicső őseink története, hogyha
Az újkor nagyipari berendezkedésé- Lóthként sóoszloppá kellene merednünk,
nek Smith Ádám volt a szellemi előké akkor is visszatekinthetünk bele!
szítője s mikor tanai nyomábam megindult
Egészen kétségtelen tehát, hogy ez
a féktelen szabadverseny, kezében a spe az osztály sohasem lehet nemzetközi szo
kuláció kifent kardját suhogtatva a börze ciáldemokrata, mert az ellen a liberiás
lett nagyhatalommá s a tőke győzhetet nagytőke ellen, amely a kisipart tönkre
len uralma előtt úgy a szellemi és tudo tette, csakis nemzeti alapon lehet harcolni.
mányos, mint a politikai és társadalmi té Hiszen a szociáldemokráciának az a benyezők meghajolni kényszerültek.
nem vallott óhajtása, hogy minél kévé
Nyersanyag és termelő eszközök be sebb önnálló és boldog magántulajdonos
szerzésében, valamint kész árucikkeinek kisiparos, de viszont minél több vagyon
értékesítésében a kisiparos is súlyos ve talan proletár legyen.
Az én apám is jeles kisiparos volt,
reséget szenvedett a kolosszális gyárüze
mekkel szemben és nem birta a versenyt. én azonban már szociáldemokratává let
Ezt a liberálizmusnak köszönhette. És tem. De még igy is a költő szavaival
hogy pusztulása újabb lökést kapott, az üzenek a mi lámpafényünk perzselése felé
viszont a liberalizmus édes testvérének, szállongó meggondolatlan kisiparos pillan
a szociáldemokráciának müve volt. Mert gónak: Csak vissza, vissza, meg ne csal
jött Marx, aki külszinre tetszetős elméle janak csalárd napsugár és siró patak!
Olvastam a Népszavában, hogy a
teinek segítségével a kis halakat elnyelette a nagyobbal, a független iparosból nagyságos képviselő ur nagyon haragszik
önnállótlanná lett gyárimunkást terveinek A Munkára és csekélységemre is. Téveszolgálatára beillesztett
szakszervezeti dés forog fenn ! Nem haragot kértem én
gépalkatrészé formálta, hogy a hangya a nélkülöző munkás részére, hanem ke
szorgalmú, becsületes józan iparostábor nyeret. Azért jóakarattal megismétlem
előbb utóbb szegény és hagyománytalan múltkori soraira velejét: a munkásság tor
népsereggé, kommunista eszmékkel mé- kig van már a vallás haza ellen való ok
telyezhető, forradalmasítható proletárrá talan támadásokkal, a numerus clausus
legyen, aki lehetetlen, de mégis komo elleni nagyhangú hadakozással, az éretlen
lyan vett szociális álmok után rohan, ab frankügy meddő fesz feszegetésével, főképpen
lakot zúz, vörös zászlót lenget, választó pedig a mammut-tőkés Vázsonyiak barát
jogért kiált, adott szóra keresztényszoci- ságával. Kenyeret kérünk a parlamenti
alis fejeket ver be, majd a népjóléti mi frakciótól és nem politikát, mert külön
nisztérium előtt tüntet, vezérei ösztönzé ben (mint az itteni hangulat is mutatja)
sére csaknem véresre veri azt az elkese megfogyatkozik a szakszervezeti tábor. Ha
redett fiatalembert, aki odameri kiáltani mi hűségesen fizetjük a magas pártadót,
Payer elvtársnak: mi lesz a székelyekkel! szeretnénk egy kis parázs harcot látni
Tesz tehát ez az elvakult magyar munkás a nagytőke ellen, kínosan üres és szél
mindent, csak egyet nem: nem hallgat verdeső nemzetközi frázisok helyett pedig
soha többé saját fajérzésének szavára, egy kis hazafias lendületet az ellen a demert ilyen már nincsen benne. Kiszorí markáció ellen, amely többek között Sal
totta azt leikéből egy sokkal fontosabb gótarjánt is felhőit várossá tette.
valami: a Propper Sándor képe, kinek
Abban a reményben, hogy a mi jó
szőröstől—bőröstől tulajdonává lett.
képviselőnk ezúttal nem fogja félreérted
Értjük-e már a dolgot, kisiparos ba szavaimat, vagyok kedves Szerkesztő
rátaim? Hát hogy jutottunk ide? Talán Uramnak
az öregek még emlékeznek a katasztrófa
kész tisztelőszolgája:
kezdetére: eltörölték a céhrendszert, amely
Tarjáni András
remekbe készített munkát, erkölcsileg
felvilágosult fémmunkás.
3. oldal.
szer, lehetőleg születésnapján vizsgáltassa
meg az orvossal, mert nagyobb kincset,
az egészségnél senki nem adhat gyerme
kének! A mindvégig lenyűgöző előadás
meggyőzte a hallgatóságot arról, hogy
igaza volt a professornak akkor, amikor
a Stefánia anya és csecsemővédő egye
sületet úgy jellemezte, hogy az a jövő
Magyarország! A kiváló szaktanárt elő
adása előtt Hotrváth László városi tanács
nok, a Stefáni ügyv. igazgatója üdvözölte,
Megjelent az előadáson az Egyesület el
nöke Dr. Förster Kálmán polgármester
feleségével az orvosi és tanári kar és elég
szép számú érdeklődő közönség, mely
lelkes tapssal köszönte meg a hasznos
utasításokat és tanácsokat.
A böjti időszakban minden va
sárnap este ünnepélyes áhítatra jöttek
össze az evangélikusok templomukban. S
a magunkbaszállás komor vasárnapjain a
közönség és előadók egyaránt igyekez
tek közelebb hozni világunkhoz a meg
váltó keresztet. Ez estélyek során elő
adással közreműködtek Farkas Győző
debreceni lelkész, ki a Nyugat tanitása
cimmel fejtegette nagy hatással azt a
tényt, hogy a. nyugat a maga nemzeti
öntudatát semmikép sem adja fel, mig
nálunk ez olyan könnyen megtörténik,
majd Kuthy Dezső egyet, egyh. főtitkár
az uj ég és uj föld várásának és meg
valósításának gondolatkörébe vezetett, Dr.
Halyák Zoltán adóhiv. főnök a Nemze
tek életéről tartott mélyen szántott fej
tegetést, Kivülök előadást tartottak Dr.
Csengödy Lajos és Szlovák Pál. Az or
gonánál Kvopka István mellett Vadászy
Bertalan és Rőder Alfréd megható szólók
kal, Kralovánszky Zoltán, Szkladányi Já
nos, Vertich Antal, Deman Gusztáv, szé
pen megjátszott
duettekkel, Fridrich
Anna, Simko Irén, Demann Margit, Tuba
Ilonka, Sajgál Olga, Dianiska Mariska,
Telmányi Erzsi, Csarba Ilonka, Manker
Lujzika, Patay István, Viszovszky János,
Kovács Aladár, Dsincsik Gyula szavala
tokat Oszipcsin Kató, Holisch Sárika,
Marier Lili énekkel mélyítették az estek
áhítatát Az egyház elnöksége ezúton is
köszönetét mond a közreműködőknek fá
radtságukért és reméli, hogy az . Isteni
szolgálatnak ez a módja is elhatott ah
hoz, kihez mindnyájunk imája száll.
124/1926 végrh szám.
Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az 1881
évi LX. t.-c. 102. §-a érteimében ezennel
közhírré teszi, hogy a balassagyarmati
kir. törvényszéknek 1925 évi 1534/3
számú végzése következtében Dr. Ko
vács Lajos ügyvéd által képviselt Nógrád és Hontvármegye Körzeti Mezőgaz
dasági Hitelszövetkezet javára 100000000
kor. s jár erejéig 1926 évi január hó
27. n foganatosított kielégítési végrehaj
tás utján le- és felülfogialt és 39330000
kor-ra becsült következő ingóságok u m.
bútorok, vadászfegyver pisztoly, fagylalt
gép stb. a Krhnyok Jolán követelése
erejéig is nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a starjáni kir. já
rásbíróság 1926-ik évi PKV 533/ számú
végzése folytán 100000000 kor. tőkeköve
telés, ennek 1925 évi junius hó 15 nap
jától járó havi 1 1/2 % kamatai ⅓% váltódij és eddig összesen 11052490 kor-ban
biróilag már megállapított költségek ere
jéig Salgótarjánban, vhtást szenvedett
üzletében 1926 évi március hó 30-ik nap
jának délelőtti 10 órája határidőül kjtü,
zctik és ahhoz a venni szándékozók
ezennel oly megjegyzéssel hivatnak. meg,
hogy az érintett ingóságok az 1881 évi
LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében
készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérő
nek, szükség esetén becsáron alul is el
fognak adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingó
ságokat mások is le- és felülfoglaltatták
és azokra kielégítési jogot nyertek volna
ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120
§. értelmében ezek javára is elren
delteti.
Salgótarján 1925 évi márc. hó 5 n.
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
délután 3 órakor ref. istenitisztelet az
evang. templomban, Husvét első ünne
pén délelőtt 10 órakor úrvacsorával egy
bekötve istentisztelet Kisterenyén Hus
vét másodnapján délelőtt 10 órakor úr
vacsora osztással egybekötve helyben
az evang. templomban.
Köszönetnyilvánítás. Megbol
dogult jó anyánk elhunyta alkalmából
megnyilvánult általános részvétért hálás
köszönetét mondok mindazoknak, kik vi
rág, vagy koszorú küldésével részvét
nyilvánításukkal a temetésen való meg kiváló gyermekgyógyász, a gyermekeknél gyermekét. Sokan abba bizakodnak ugya 2456/1926. szám.
jelenésűkkel fájdalmunkat egyhiteni szí gyorsan előforduló betegségekről, de kü nis, hogy a gyermek az esetleges elfervesek voltak.
Hegedűs Gyula
lönösen az elferdülésekről tartott előadást, dülést, majd kinövi, időelőtt állítják lábára
Hirdetmény
Előadás a Stefánia Egyesü melynek saját praxisából vett bizonyíté a gyermeket, idő elölt veszik karra stb.
Hivatkozással a városi hirdetési jog
letben. F. hó 21-én, vasárnap délután kait keresetlen szavakkal adta elő. Meg Az esetleges veleszületett elferdülést nem
bérbeadása
tárgyában kibocsátott fenti
a polgári isk. tornatermében rendkívül rendülve hallgatta a közönség sok szülő veszik észre, vagy túlteszik magukat azon,
hasznos és élvezetes előadásban volt ré könnyelműségét, nemtörődömségét, amely- minden szülő tartsa lelkiismeretbeli köte számú hirdetményemre, mely a nálam tör
lyel egész életére szerencsétlenné teszi lességének, hogy gyermekeit évente egy. tént felszólalások szerint félreértések elő-
szűnk. Horváth Mihály egyetemi tanár,
�A MUNKA
4. oldal
Salgótarján, 1926. márc. 27
2658/1926. szám.
Perfekt
Hirdetmény.
Csak Franck a kávédarálóval.
A rokkantellátási adóról szóló 1925
évi XLVIII. t.-c. és az annak végrehaj
tása tárgyában kiadott 10000/1926. P.M.
sz. utasítás alapján felhívom a rokkant
ellátási adómentességre igényt tartó ha
dirokkantuk, hadiözvegyeket és hadiárvá
kat, hogy az adó alól való mentességhez
szükséges igazolvány megszerzése végett
nálam folyó évi április 30-ig jelentkezze
nek és az igazolványt ezen határidőig a
városi adóhivatalnál nyújtsák be.
Rokkantellátási adó alól mentesek
az ellátás tartama alatt pénzbeli ellátás
ban részesülő, vagy végkielégitett hadiroKkantak, hadiözvegyek és hadiárvák.
Salgótarján, 1926. március 18.
A polgármester helyett:
Nékám István s.k.
jegyző.
Gép= és gyorsírót
(vagy nőt) keres a Somoskői Bazalt
bánya Rtg. Somoskőújfalun. írás- .
beli pályázatok nyújtandók be,
működési bizonyitványmásolatokkal és fizetési igények
megjelölésével. Az iratok
nem küldetnek vissza.
Három a magyar igazság !
azért háromszorosan igaz hogy nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
csak az udvarban
Halatlan olcsón vásárolhatnak.
Árak ezrekben
mtr. 140 cm. széles divatos
férfiöltönyszövet v. 3 drb.
duplagalléros szines férfiing
v. 3 mtr. kitűnő ruhaselyem
minden szioben — —
Száz esztendő óta
198
Járja ez a nóta.
Sódar, kolbász,dagadó
FRANCK-os kávé csak a jó!
idézésére alkalmas: közhírré teszem, hogy
a rendeletben körülírt kötelezettségek
csak a hirdetések közétételére vonatkoz
nak, a hirdetési Nyomtatványok előállítá
sát egyáltalában nem érintik, e tekintet
ben a közönség természetesen korlátozva
nincsen.
Salgótarján 1926. március 24.
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
Salgótarján r. t. város Polgármes
terétől.
2456/1926. szám.
Hirdetmény
Salgótarján város képviselő testü
leté a város területén gyakorolható ki
zárólagos hirdetési jogot folyó évi ápri
lis hó 1.-től kezdődően 10 évi időtar
tamra a Turul nyomda r. t. nak adta
bérbe.
Április hó 1.-től kezdődően tehát
minden hirdetés csakis a Turul nyomda
r. t.utján eszközölhető.
Felkérem a város lakosságát, hogy
ezentúl hirdetéseiket a Turul nyomda r.t.
utján eszközöljék, mert minden hirdetés
mely nem a Turul nyomda utján eszközöltetik a hirdetési jogról alkotott városi
szabályrendelet 11 §-a alapján kihágást
képez, és 3 napi elzárással éz 400 koro
náig terjedhető büntetéssel büntethető.
Salgótarján, 1926. március 22-én.
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
Ilyen még nem volt!
Egy darab 10000 koronás
Hadviselt
sorsjeggyel nyerhető 100 kilo
arany, ezüst és brilliáns ék
szer. Ezenkívül még 35 fő
nyeremény és 5150 nyeremény.
Húzás április 10.-én.
Harkány=gyógyfürdő
Kérjen prospektus a fürdő
igazgatóságtól
Int telefon 9. sz.
héttőn c Hónap 15.-én uj helyiségében
Budapest, IV, Apporyi tér 5 sz. a. (Bclvátosi
Takarékpénztári épület)
drb. 2 mtr. hosszú fehérített
kész lepedő, v. 3 drb. fe
hér étkező abrosz, v 3. drb.
kitűnő szalmazsák
—
3
Salgótarján r. t, város egy tűzoltói
állásra pályázatot hirdet
Fizetés lI.-od oszt. műszaki altiszti
fizetés, családi pótlék, törvényszerinti lak
bér és egyenruha. Az állás nyugdíj igény
jogosult.
Ezen állás betöltésénél előnyben ré
szesülnek azok a kertészek, vagy kertész
segédek, kik a fatenyésztésben való jár
tasságukat igazolni tudják.
A pályázatokhoz csatolandók
) születési,
a.
b. ) erkölcsi,
) az úgynevezett proletár diktatúra
c.
alatti magatartást,
d. ) családi állapotot,
) háborús szolgálatot, vagy kato
e.
nai szolgálatot igazoló bizonyítvány.
f. ) szolgálati bizonyítvány.
Kellően felszerelt és Salgótarján r. t.
város polgármesteréhez intézett pályázati
kérvények 1926. március 31.-ig nyújtan
dók be, Salgótarján város polgármesteri
hivatalánál.
Salgótarján, 1926. évi február 26.-án
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
mtr. mosott vászon v. di
vatdelén, v. kékfestő, v. 3
drb. bőrerős törülköző
mtr. kan.visz, v. angin, v.
12 drb. szép zsebkendő
TULIPÁN
Pályázati hirdetmény
39
mtr. selyemfényű klott, v.
3 drb. hímzett női-ing v.
nadrág, v. 3 mtr. kitűnő mi
nőségű sottis v. pepita női
szövet
— — — —
gyermekotthon
DARVAS gyermekruházati cikkek
legntgyobb áruháza
Cégem leszállított vámokkal esz
közölte külföldi bevásárlásait
és így abban a kellemes
helyzetben van, hogy összes
leány- és íiugyermekruházati cik
keit versenyenikvüli árakon
bocsátja a t. vevőközönség
rendelkezésére.
ízlésben minőségben és
megbízhatóságban
DARVAS a régi.
177
29
35
mtr. sifón, v. 3 drb. törőkös delénkendő, v. 3 drb.
pohártörlő
— — —
a 21 év előtt alapított országszerte
elülj ösen ismert
Salgótarján r. t. város polgármesteri
hivatala.
/1926. szám.
mtr. duplaszéles női szövet
minden színben, v. 3 . mtr.
gyönyörű futószönyek
mtr. szimplaszéles acélerős
szürke öltőnyanyag, v. 3drb.
étkező szalvéta
— —
drb. 2 ágy- 1 asztalterítő, v.
2 drb. csodaszép virágos
vattapaplan — — —
69
87
46
368
Rendkívüli kedvezmény.
Menyasszonyi kelengye.
23 m. ágynemüvászon, 4 drb. h imzet női ing,
4 drb. hímzett női nadrág, 3 drb. hímzett fű
zővédő, 4 drb. lepedő, 6 drb. törülköző, 4 drb.
pohártör., 6 drb. portörlő, 1 drb. 6 személyes
abrosz 6 drb. szalvétává! és 6 drb. zsebkendő
Összesen 998.000 korona.
Cim:
Waltér magántanfolyam
Budapest, Vili Rákóci ut 51 sz.
Előkészít: középiskolai,
összevont magánvizsgákra
érettségire, vidékieket is.
Tisztviselőknek nagy kedvezmény.
olcsó maradékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Postai rendeléseket lelkiismeretesen
teljesítünk.
Tömeges vidéki elismerőlevél.
Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet
mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja.
Elfogad takarékbetéteket ma
gas kamatozással.
F o 1 y ó s i t: Ipari és mező
gazdasági kölcsönöket előnyös
feltételekkel.
Betörés, tűz, jégkár stb. biz
tosításokat eszközöl.
Bornagykereskedés
Budapesti Nemzetközi Vásár
mint a Ceglédi Hitel és Pin
ceszövetkezet uradalmi faj
borainak lerakataOlcsó árak !
Rendezi a Budapesti Kereskedelmi
és Iparkamara.
Vámszabadraktár. A legjobb el
adási alkalom. Személy, áruszállitási kedvezmények a bel és kül
földi vasutak és hajózási társasá
goknál. Vizumkedvezmények.
Központi iroda: Budapest, V. Sze
mere ucca 6. Tb. képviselet: Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara
Miskolcz.
1926 április 17-26.
Pincénket okvetlen látogassa
meg.
Pince: Karancsaljai u Iroda: Főtér 479.
Pécs mellett
02 fok természetes meleg
kénes iszapos kád és
nyitott fürdők Rheuma és hason ter
mészetű bajok
gyógyítására
Ismét megnyílt
Salgótarjáni APOLLÓ MOZGÓ heti műsora
Szombat Vasárnap
márc. 27.
28.
A két csavargó
Hétfő
Kedd
29.
Szünet
30.
Szerda
Csütörtök
31. áprl.
1.
Moulen Rouge
királynője
Péntek
2.
Szünet
kezdete hétköznap este 8 órakor, vasár és Ünnepnap
délután 4, 6 él 8 órakor.
Nyomatott aA Munka“ könyvnyomdában Salgótarján
Tulajd: Végh Kálmán.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen,
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
�Melléklet „A MUNKA“ 13-ik számához.
Március 15. az Acélgyárban. a költségvetésből van tervbevéve
F. hó 13-án este 8 órakor a Tiszti Ka
szinó, Olvasóegylet, cserkész, Levente
egyesületek, 15-én d. e. 11 órakor pedig
az iskola tartották a „Szabadság ünne
pét". Az első ünnepélyen Eisele Gusztáv
a T. Kaszinó igazgatója ismertette társa
dalmi és közgazdasági szempontból a 48-as
időket. Szakszerű előadásával teljesen uj
megvilágításban mutatta be a nemzet küz
delmeit. Az acélgyári Dalárda művészi
énekei a Cserkészek, Leventék zenekara
és szavalatai tették teljessé az ünnepélyt.
Az iskolai ünnepélyen Paksy Árpád ta
nító magyarázta beszédében a nagy idők
eseményeit állította követendő például a
gyermekek elé. Páros jelenetek élőképe
a gyermekeknépénekei, szavalatai mind di
cséretet érdemelnek s a rendező testüle
tek hozzáértő lelkes munkájáról tanús
kodnak.
Városi építkezések. A város
képviselőtestülete folyó hó 12-én a kül
földi kölcsönből végrehajtandó építkezé
sekkel és beruházásokkal is foglalkozott
és a múlt év őszén e tekintetben hozott
határozatát részben megváltoztatta. A
változtatás főoka az volt, hogy több
apró beruházás helyett, csak nehány mun
kát de azt teljesen és tökéletesen akarja
végrehajtani. Legfontosabb és a város
közönségét leginkább érdeklő ilyen töké
letes egészet képező beruházás lesz az
ujmodern közvágóhíd építése, hütő és
jéggyárberendezéssel, mely a város alsó
végére kerül az e célra rendelkezésre
álló területre. Így a külföldi kölcsönből
a Tarjánpatak rendezése, szükséglakások
és már folyamatban levő magánházak
építésén
kivül
az
uj
közvágóhíd
kerül még a folyó
évben kivitelre.
Az említett kölcsönépitkezések mellett a
város még a folyó évben hatalmas építési
programmal szándékozik a munkanélküli
ségen és a város elhanyagoltságán javí
tani. És pedig sorra kerülnek: a temető be
kerítése nyilvános illemhely építése, a jár
ványkórház átalakítása és fertőtlenitővel
való felszerelése, két db. 3 szobás tiszt
viselőlakás építése uj vasúti átjáró és
aluljárók létesítése, a vízvezetéki előmun
kálatok folytatása, a szabályozási terv fo
kozatos előkészítése a megvett tervekből,
uj vásártér kisajátítása, a mozgófénykép
szinház megváltása. Szép programra, mely
és
remélhetőleg lényegesen változtat a vá
ros hiányain.
Meghívói Az Egyesült Keresztény
Nemzeti Liga salgótarjáni Osztálya 1926.
évi március hó 27-én este 8 órakor tartja
kultur estélyét az acélgyári Olvasó Egy
let nagytermében, amelyre a Liga, vala
mint a keresztény társadalom minden tag
ját tisztelettel meghívja az Elnökség.
A bányatelep! 145. sz. „Sirály"
cserkészcsapat febr. 20-án Mátranovákon,
március 20-án pedig Baglyasalján zászló
alapja javára úgy erkölcsileg, mint anya
gilag jól sikerült cserkészestet rendezett.
Molnár András és Kralovánszky Imre b.
ig.-nak hálás köszönetét fejezi ki a csa
pat, szives támogatásukért — mellyel a
sikert biztosították.
Mesedélután. Az acélgyári iskola
f. hó 24-én az Olvasóegylet termében
nagyszámú érdeklődő szülő és gyermekbarát jelenlétében, hatalmas gyermekse
reget szórakoztatott. Bájos gyermekszava
latok, majd Bedö Albert tanitó ur csa
pongó képzeletű humoros meséi után ál
talános tetszést és rengeteg kacagást vál
tott ki a cserkész és leventék moziján
vetített „Békák királya" filmmese, mely
hez Zorkóczy Erzsike és Oláh Sanyi szol
gáltattak élvezetes zenét. Az V. oszt, ta
nulók által előadott „Első iskolanap"
kacagtató jelenetei az iskolakerülőknek
nyújtott komoly tanulságot. A III. oszt,
szépen kidolgozott nép és irredenta da
lai tették teljessé az estét, mely után a
hálás publikum megelégedve távozott,
látva azt a nagy áldozatkészséget és fá
radságot nem ismerő lelkes munkásságot
mit a gyár igazgatósága és tanítói kara
gyermekeik nevelése érdekében végez.
Az
ébredő magyarok
egyesülete helybeli csoportjának
szervező bizottsága ezúton hívja fel
a belépni szándékozókat, hogy min
den szerdán délután 6—8 óra kö
zött, vasárnap délelőtt pedig 11—12
óra között a Markschald-féle vendég
lőben a belépési nyilatkozat aláírása
céljából jelentkezni szíveskedjenek.
Minden igaz magyarra számit az
egyesület.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 13. szám 1926. március 27.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-03-27
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5db849745ae4e41d595ddc8a3159bde6.jpg
b476a97f02642d74c316f1ebfc97abd7
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/962368c359cb473922e5d1c3bd73d2b8.pdf
f1088eb3319e5d8f862ed7a1806ee4a9
PDF Text
Text
A MUNKA
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Felelős szerkesztő: Szántay István
Ára 5000 K
IV. évfolyam. 14. szám.
Megjelenik: Szombaton
Negyedévre 25.000 K
Postacsekk: 28.744 sz.
Apróhirdetések: szavankint
1000 K., a legkisebb hirdetés 10.000 K.
Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. április hó 3
távoltartja tőlünk egy földöntúli erő. tel telitett magyarság megizmosodá
sát, akkor mi ne csak az önerőnk
Egy titokzatos hatalom.
Akik ezt a Hatalmat még nem mutogatásával, ne erőszakoskodás
amik Tulnanról, a sírokon túlról vetették ki szivükből, akik még nem sal, hanem ennek a húsvéti erőnek
szűrődnek ezen az ünnepen felénk. lettek Hozzá hűtlenek, azok ezen az a felmutatásával és rajtunk keresz
Isten csodája az Élet az is, ünnepen húzódjanak lelkekben kö tül való érvényesítésével fogadjuk
hogy még igy is vagyunk, hogy egy zelebb egymáshoz. Ha kevesen is az ily akarnokoskodásokat. Bár ke
vannak, ne riassza meg őket semmi resztül is gázolhatnánk az ilyesmi
általán élünk.
ken. El is folythatnánk minden ily
Rab sorsunk tengernyi átka se abból, ami körülvesz bennünket. nemzetpusztitó törekvést. De ne a
dühöng
körülöttünk,
pusztítva, Az ijesztő képek beláthatatlan, vég testi, hanem a szellemi értékét ke
emésztve, rágva, őrölve mindent, telen sora, a vigasztalanság földbe- ressük e gondolkodásból, az ütköző
amitől megszabadulásunkat várhat temetkezése, a romlottság egetost- pontul, s mert e tekintetben, az üt
nék. Kiveszi a dolgos kézből a mun romlása...mind-mind elhalkul annak közés kimenetele felől nincs kétség,
kaeszközt, nyomorba dönti a csa az erőnek diadalratörése mellett, nyugodtan állhatunk az ily törekvé
ládot, lerongyolja rólunk a ruhát, ami a birtokukban is van, ha sek elé is.
kiragadja a betevő falatot gyerme meg van még a hitük.
A feltámadás ünnepének dia
Most nem beszélek arról, hogy
keink szájából.
dalmas
Hősére mi magyarok ma
Ami még nem is lenne a leg mire képes ez a Hit. Ezen az ün csak a kripta alakok sovárgó szent
nepen
csak
kézen
szeretném
fogni
nagyobb baj. Ezt csak kibirnók még,
vágyódásával tekinthetünk. A mi fel
mint ahogy elődeink akárhány nem mind azt a magyart, aki hisz még, támadásunk még mindig késik az
és
odavezetem
a
golgotái
sziklásá
zedéke kibírta a hasonló átokjárást.
éji homályban. Késik, mert a fe
A nagyobb baj ott van, hogy nem hoz azzal, hogy láss! Lásd meg mire szitő, a sirbörtönfalát feszitő erő
képes
a
hit.
csak a testünket kezdte ki, hanem
még maga sincsen még addig kész,
És ezt add tovább.
sokkal inkább a lelkünket. Azt a
De vajúdik. De forong. De kristá
Add tovább a testvérnek, a ma lyosodik mindennap jobban.
lelket, amit
nem tudott szá
kiből kivesző
zadok során megölni sem török, gyar testvérnek,
Ha majd ez a Lélek is készen
sem tatár, se német, se semmi ha félben van már a hit. Annak a több,
lesz,
ha majd kiforr és levet, sőt
talma a Múltnak, azt vette mun mint százezer magyarnak, ki csak
kivet
magából minden idegen ele
kába a Jelen, Mindenfelé a sötét névleg és születés, talán az anya
met, és a maga ezeréves tisztasá
kétség, reménytelenség tátongó mély nyelv miatt mondja csak magyarnak
ségeit tárja elénk, amelyben gúny már magát, de lélekben már majd gában fog a nagy világ előtt káptárgyává teszi a tiszta erkölcs, a be nem egészen idegenné válltozott. ráztatón csillogni, akkor ütni fog
csület, a megbízhatóság, a jóság, Hűtlenné válva Istenhez, hűtlenné a mi óránk is, a magyar feltáma
az „igaz ember“ eszményét, egy válva a Hazához, mindenhez ami dás órája is. S akkor az Árpádok
részt. — másrészt meg a klasszikus ezer éven át összekapcsolt bennün lelke uj honfoglalásra indul.
Ezen az ünnepen keresd azért
kornak amaz elvét tartogatja csábi ket. Add tovább nekik.
a
testvérkezet.
Azt amely őszinte
tón elénk, amelyet az akvilai mú
Add tovább az életről még
zeum felirata hirdet, mondván. Hasz csak álmodó újabb nemzedéknek. testvériséggel sírja el veled dicső
náld ki az életet, mert a halál után Amely utánad jő és az apák helyét ségünk gyászraváltozása felett az
sem kacagás, sem pajzánság, sem rövidesen elfoglalja. Az ő még nem emberkebel legmélyebb panaszát.
semmiféle gyönyörűség
nincsen. egészen megfertőzött lelkét telítsd És mig körülöttünk az életnek majd
Mindezen felül pedig a visszavonás, ezzel a hittel, telítsd azzol a titok minden megnyilatkozása a klasszi
a széthúzás, a pártoskodás szétszóró zatos égi ajándékkal, mely minden kus sírok feliratának a mását hordja
szélvészeit zúdítja nyakunkra, amivel halált, a nemzet halált is le tudja magán, addig irjuk a magunk éle
tének homlokzatára a diadalmas igét:
úgy látjuk, se égi, se földi hatalom győzni.
az Ur feltámadott!
nem bir már nálunk.
S ha találkozunk olyanokkal,
És minket sem fog magunkra
Isten csodája az, hogy még igy kik ezt a munkát megakarják nem
is élünk és egyáltalán vagyunk.
csak akadályozni, hanem egyenesen hagyni!
Mintahogy nem hagy magára
De hát mégis vagyunk. Hiába tiltani is, ami sajnos ma már mind
áll némán, hallgatagon és mégis inkább megnyilvánuló jelenség, az óraszerkezet főrugója egyetlen
messze kiáltón a régi sírfelirat, A azoknak a részéről, akik bántó tü egy kereket sem a szerkezetben.
Halált, a nemzethalált mégis csak relmetlenséggel nézik a hivő, a hit Hanem mindet áthajtja a maga ener-
A feltámadás ünnepén.
A titkok titkának vasárnapja a
mai. A husvét minden évben viszatérö szent, nagy ünnepe.
Egy római polgár azzal a sír
felirattal búcsúzott az élettől hogy
A haláltól nem ment meg semmi
"egyetlen religió, egyetlen vallás
sem.“ — Hatalmas mondás. És meg
cáfolhatatlan.
És ime mégis van Élet! És mé
gis él az Élet. És mégsem tudott
minden meghalni azóta sem, hogy
ezt a sírfeliratot elkészítették.
Mivel tudjuk ezt magyarázni?
— Magyarázni — bizony semmivel.
Csak szemlélni, csak tapasztalni,
csak megállapítani.
Az Élet nagy és mélységesen hall
gatag Titkainak megjelenését csak
megállapítani tudjuk.
Ennek a nagy titoknak a köz
vetlen közelébe vezet bennünket a
feltámadás húsvéti ünnep- Amely
a Halál, a zord nagyur legyözetésének a szent titkát tárja elénk, a
maga megmagyarázhatatlanságával
és mégis oly boldogító örömhíré
vel, evangéliumával
Nem a testi halál elől való
megszabadulást hirdeti. Hanem an
nak a test felett élő és működő
titokzatos érőnek a diadalát, amely
az Élet hullámait a múlandóság te
metőkapuin át is mindig uj és uj
diadalmas feltörésre löki előre.
Némán, áhítattal álljunk meg
a csodák Csodája, a titkok titkának
közelében.
Kiváltkép mi, akik már évek
óta a Halál karmaiban vergődünk.
És napról—napra mélyebben érez
zük e karmok testünkbe vágódását.
A nemzethalálgyürü szorítását És
még mindig a rosszabbá kell elké
szülve lennünk.
Mi árva magyarok, húzódjunk
közelebb a nagy Titokhoz. És hall
gassunk a titokzatos, csodás igékre,
Szeretet!
(FELTÁMADÁSRA.)
Irta: FEKETE ALFRÉD
Ki feltámadna érted egyként, földi
Örök ellenség, vagy örök barát:
Lemosta rólad a bűnök sorát!"
Ha megtaláltad szived, a bölcsek kövét,
Ne vesd el Ember, mert szeretetével
Megaranyozza világod körét!
Kerestem ódon ezredévek árján
Lázas kezekkel a bölcsek kövét,
Felforgattam a mélységek ölét,
Hol ásított-rám száz halálos sárkány
Kutattam gyűlölt szenvedések átkán
Mámor-virágok fullasztó ködét,
Az öreg Jármy meglehetős szapora
S leltem az Élet száz mocskos pörét:
Ne álljon más, csak én a büszke vártánl léptekkel igyekezett, a fehér homoku, ked
ves gyaloguton, mely a patak mentén hú
zódott végig, a zöld vetések között, ak
S hogy nem találtam, szólt egy hang az kor nyillott a bodzavirág meg az akác,
[éjben: pompás illatot terjesztve„Amit kutatsz az emberek kezében!
A kis erdőhöz érve kocsinyomon
Aranyharangod, szived a csoda.
haladt át a másik szélére, onnan megint
Ez mindent drága arannyá varázsol
gyalogút vezetett át a búzatáblák között.
Itt véget is ért a völgy, az őrhegy lábáAmit érint e ferde kinvilágon:
Csak Szép, csak Jó lesz minden mostoha!" bánál. Egy pár százados juharfa árnyé
kolta be itt a völgyet; azokról nevez
Hát miért nem lehet akkor minden ember ték el ezt a helyet Juharosnak.
Csak piros szivből, mond, óh égi hang?!
A völgy két oldalát alkotó dombo
Hadd lenne minden sértő rossz akkord itt kon, lejtős keskeny szallagokban feküd
Csodás összhangzat, szent aranyharang!? tek a falusi gazdák szántóföldéi.
Az öreg Jármy igy nyári időben,
És megzendül az erdő, jött a hajnal!
mióta a felesége meghalt, amikor csak
És szállt a fény, az édes, vágyas tenger tehette kiment a Juharosba: — onnan
„Mert ha csak szivből állna ez az ember aztán este felé sugárzó arccal, szinte bol
Nem lenne vágy és fájó szenvedés,
dogan, valami nóta dallamját dúdolva
Nem lenne bűn, könny, néma bűnhődés. ballagott hazafelé.
Szomoruság nem volna itt a földön
— Évekkel ezelőtt, a kommun utáni
sÉ bánat, ami halkan összetörjön
KAKUKFŰ.
Mert nem lett volna Krisztus a szelíd
inséges
felesége és erős, szép asszony volt, elha
tározták, hogy bérbevesznek egy darab
burgonyaföldet a falusi gazdáktól. Nin
csen is vele annyi dolog; — beültetni,
egyszer megkapálni, egyszer feltölteni és
már készen is van. A nyár igy is, úgy is
elillan és, milyen jó lessz ősszel kiásni a
kész termést, mintha csak találták volna.
Egyik gazda ismerősünk adott is
nekik egy darab földet a Juharosban.
Két kilás volt, az aljába kukoricát ültet
tek, a többit beültették burgonyával,
amit arra felé közönségesen csak krum
plinak hivnak. A krumpli között hellyel,
közel mákot vetett, meg tököt ültetett
az asszony és a földszélén köröskörül jó
féle cukor, meg korai babot.
Szép májusi estéken, vasárnap dé
lutánokon kisétálgattak a Juharosba a
gyerekekkel. Mily örömmel nézegették a
kelő növényeket. Számitgatták mennyi
lesz a termés, — két kila krumplit ültet
tek el, ha jó nyár lesz, lesz elég eső
megterem húsz kila is, nem is számítva
a kukoricát, tököt, babot, mákot.
Junius elején már lehetet kapálni a
zsenge növényeket. Erre a napra szabad
ságot kért magának Jármy. korán reggel
mentek ki a földre, vittek magukkal
kapákat, az ebédet, ozsonnát, korsót víz
nek, egy skatulya gyufát, hogy lehessen
tözet rakni, — a gyerekek iskolába men
tek
a magány... Nem lehet látni egy lelket
sem, a gyönyörű szabad természetben
csak ők ketten voltak egyedül...
A föld szélén, a baloldalban fiatal
vadkörtefa állott, beültek alája, levetet
ték cipőiket, aztán futkostak a bársony
pázsiton mint a gyermekek.
... Aztán beálltak a növények közé
nagyon kellett vigyázni, hogy a mákot
ki ne vágják fű helyett.
Délután úgy négy óra felé, Jármy
a köveket szedegette össze amit kidobál
tak a kapa alól A föld alján összerakta
egy rakásba, aztán lehasalt a körtefa
alatt hüsölni. Nézte az asszonyát amint
kapálva, lassan haladt föl a partnak. Édes
késen kiáltott feléje;
— Anyuka! Gyere már hüsölni! —
Mosolyogva fordult hátra az asszony:
— fehér kendője hátra volt kötve, az
arca kipirulva, napsütött:
— Már végig megyek ezen s soron!
Addig . szedjél rőzsét, majd jönnek a
gyerekek az iskolából, aztán ozsonnázunk!
Piritunk szalonnát! —
Azzal tovább kapált, szép althangján
kedvenc nótáját kezdte dalolni:
Szellő, szellő, langyos szellő,
Mond meg a madárnak, -Patak partján, patak partján
Minden kis virágnak...
Volt a föld túlsó felén egy hirtelen
Gyönyörű júniusi nap volt, hát még
esztendőben, amikor még élt a ott kint a Juharosba ahol oly tökéletes meredek kiszökellés éppen annak a te-
�A MUNKA
2. oldal
giájával, a maga mozgató erejével,
a maga minden ellenállást legyőző
hatalmával, ügy adja át a húsvéti
titkok hőse is a maga halált is le
győző erejét azoknak, akik életük
kerekét az Ő életébe kapcsolják
bele. Azokat nem hagyja a Halál
ban, azokat az élet, a diadalmas
Élet újabb ezeresztendőket igérő
régióiba emeli át. A trianoni hatá
rok börtönéből is!
Dr. Cs.
Az ellenzék és a titkos társaságok.
A miniszterelnök a nemzetgyűlésen
igéretet tett arranézve, hogy a belpoli
tikai konszolidáció végleges biztosítása
érdekéből teljes erejével hozzá fog látni
a titkos egyesületek feloszlatásához. En
nek a munkának megkönnyítése végett
a parlamenti pártokhoz fordul és pártközi
értekezleten kívánja azoknak az irányel
veknek körvonalozását, melyek e cél el
érésére szükségesek. Természetesen ezen
a pártközi értekezleten módjában lesz
minden pártnak a maga kívánságait, esz
méit, javaslatait felvetni s így a minisz
terelnök által felvetett gondolat valóban
közcélt szolgál és biztosítéka akar lenni
a tárgyilagosságnak is.
Mindenki azt hinné ezek ntán, hogy
a szélső baloldal, különösen a szocialis
ták, akiknek egész politikai tevékenysé
gük jóformán abban merül ki, hogy ál
landóan titkos erők felvonulását hányja a
kormány szemére ezt az alkalmat erősen
meg fogják ragadni arra, hogy gróf Beth
len István becsületes szándékának vég
hezvitelében segítsenek. De hát Magyar
országon vagyunk a pártoskodások és
az egymást marcangolás hazájában. A jó
ellenzék nem nagyon siet oda, hogy a
tanácskozó asztalnál a maga terveivel is
hozzá járuljon a közrend teljes helyreál
lításához, hanem eleve még mielőtt a mi
niszterelnök konkrét szándékait ismerné,
máris kijelenti, hogy e megbeszélésektől
távol akarja magát tartani. Bármennyire
hozzászoktatott is a közelmúlt ahhoz hogy
a szélső ellenzék minden cselekedetében
és minden parlamenti akciójában csak a
szükebb értelemben vett pártszempontok
domináljanak, ez a passzív rezisztencia
még ily viszonyok között is meglepően
hat. Hiszen ez a fordulat valóban nem
jelent mást, minthogy a szélső baloldaliak
maguk nem akarják ennek a kérdésnek
revízióját, szóval fájna nekik a titkos tár
saságok feloszlatása.
Első pillanatra csakugyan nyilván
való, hogy az ellenzék azért nem akar
hozzájárulni az állítólagos titkos erők
likvidálásához, mert ennek megtörténte
azt az egyetlen mankót is kiütné alóla,
amellyel jelenleg az ellenzéki politika sántikál. Mert hisz bármi kérdésről van szó,
az ellenzék mindegyre csak ezt a paszszust tudja hánytorgatni, saját létét tá
madná meg tehát, amikor segítene ab
ban, hogy éltető nedvét kiszáritassák
Mit fognak a kormány felé süvöltő ni az
ellenzéki harcosok. Mélyebb utángondolás után azonban egy szomorúbb követ
keztetésre kell jutnunk ebből a renitenciából. Eddig mindig úgy volt felállítva
a kérdés, hogy a kormány tenyészti, vagy
nézi el a titkos társaságok létezését. Da
cára annak, hogy a tények mindegyre
ellentmondanak ennek, mert hisz a kor
mány minden alkalommal kemény kézzel
lépett fel ezek működése ellen. S az el
lenzék állandó hajszája megzavarta a köz
véleményt is.
Pedig ellenkezőleg áll a dolog. Hi
szen például Vágiék, vágy a szabadkőmivesek szintén titkos szervezetek, de eze
ken kívül még sok van olyan, amelyek
a szélső baloldal köréből rekrutálódnak.
Ezek vigan élnek, de az ellenzék ezek
ről sohasem beszél, ugylátszik azonban,
hogy ezeket akarják mostan védeni, ezért
szegülnek hát ellene a kormány becsüle
tes igyekezetének.
Magyarországért vivott harcnak. Előfize
tési dij 1/4 évre 25000 kor.=2 pengő. A
Munka szerkesztősége és kiadóhivatala.
Előfizetési felhívás. Április
Személyi hir. A múlt hét folya
1-vel uj előfizetést nyitunk A Munkára mán a helybeli 7. sz. kerékpároszászlóalj
Újra emlékezetébe idézzük olvasóinknak nak magas látogatása volt. Bulcsi vitéz
azt a nehéz munkát amit A Munka vé Jánky Kocsárd lovassági tábornok, a hon
gez s azt a hivatást amit A Munka védség főparancsnoka f. hó .27-én szem
Salgótarján környékén betölt. Az utóbbi lét tartott a helyőrségben, -amely alkalom
hetek éles harcai a Népszavával, a nem mal a legnagyobb megelégedésének adott
zetközi munkás internacionálé durva- kifejezést. Így házi zászlóaljunk s pa
hangu szócsövével megmutatták, hogy e rancsnoka újabb levelet fűzhet a dicsé
szerénylap munkája sem hatástalan, retek és elismerések koszorújába.
hogy ez is tud fájni, hogy ez is tud so
Együttes gyónás. A R. Kath
rokat bontani a mindenáron törő re
szineződő társaságban De megmutatta Kör elnöksége ezúton hozza tudomására a
e lap annak szükségét is, hogy a nem katolikus férti társadalomnak, hogy husvét
zeti gondolkozásu polgárságnak, a ma után csütörtökön, és pénteken este fél
gyar ideálokat követő salgótarjáni mun 7 órakor a kat. templomban előkészítő
kásságnak szüksége van e lapra. Siessen szentbeszéd lesz. Szombaton 10-én d. u.
mindenki zászlónk alá, legyen támoga fél 4 órától kezdve szentgyónás. Vasár
tója mindenki néhány fillérjével a bol nap 11-én reggel fél 7—8 óráig gyónta
dog munkás Salgótarján, a föltámadó tás. A szentbeszédeket és gyóntatást egy
Hírek és különfélék.
tejére ért föl az asszony serényen ka
pálva. Jármy boldogan nézte öt. — Kék
karton szoknyája föl volt tűzve, fehér
alsószoknyáját logogtatta a szél, néha
kivillant alóla izmos, hófehér bokája...
Jármy oly kimondatatlan szerelmet érzett
az asszonya iránt, hygy maga sem tudta
miért, ahogy sokáig nézte, könnye végig
gördült az arcán...
De jöttek a gyerekek az iskolából
lehetett látni őket a búza között. Elől a
kis Sándor gyerek ősszeszijjazott köny
veit csóválta feléjük, — hátul az Ilka
lány matróz sapkájával integetett.
Boldogan éltek a gyermekek cse
peredtek, a Juharos lassan ki is ment
az emlékezetükből. Egyszer az a szép
erős asszony ágynak esett, és nem is
kelt föl többé. Valahol megfázott, megölte a tüdőgyulladás. Olyan hirtelen
hagyta itt őket, hogy majdnem az eszökét vesztették. Mily rettenetes ürességet
hagyott itt közöttünk... A gyerek hama
rább felejt, az Ilka lány vette át a gazdasszonyi tisztet, aki akkorra már kijárta
a polgári iskolát. De ő szegény Jármy
akár merre fordult a házban, mindenütt
ott látta azt a rettenetes örességet.
Volt őröm, ujjongás mikor odaér
tek, mintha hosszú tengeri utazás után,
először akadtak volna egymásra.
A Sándor gyerek fogta a kapát,
kis kemencét vágott a körtefa alatt a
partoldalba, aztán rőzséből tüzet raktak
eléje, nyársakat faragtak egyenes vesszők
ből, anyuka a szalonnát kenyeret kiosz
totta, lassan megpirították a tűzön, a
zsírját kenyérre csepegtették; — milyen
jól esett, farkasétvágyuk volt. Ozsonna
után a gyerekék vigan futkároztak, virágot szedtek, csokrokat kötöttek; — mi
yen kevés, is boldoggá teszi a városi
gyereket. Ok pedig kapáltak tovább,
mire a nap leszállni készült, el is végeztek.
Azután mullott az idő. Következő
évben nem kapták meg a földet, a gazda
bevetette zabbal.
Egyik nyári napon az öregedő
Jármy kiment a szabadba, kakukfüvet
akart szedni: bodzavirággal meg első
nyitású akácvirággal keverve jó illatos
teát lehet belőle főzni. Meg azt mondja
erre felé a néphit, hogy a kakukfü érin
tése csodahatásu: rég elvált lelkek újra
összejönnek, összetalálkoznak.
Az őrhegy déli oldalán szedett is
jócskán a szatyorba. így szedegetve lassan fölért a hegy tetejére, gyönyörű ki
látás,. nyilik onnan: — előtte a túlsó he
gyeken sötétlettek az inászói fenyvesek,
balra a Vízválasztó magas kéményei füs
tölögtek, Lent a völgyben a Pólyánké
nál teheneket itatott egy ember.
Elindult a hegy nyugati lejtője felé,
egyszerre lent a hegy lábánál szemébe
tűnik egy kis völgy. Milyen ismerős, nini
ferencrendi páter fogja végezni. Vasár
nap délelőtt 9 órakor indulás lobogó
alatt a kat. körből az együttes szentál
dozáshoz. Felkérjük katolikus férfi test
véreinket, hogy minél nagyobb számban
jelenjenek meg vallási kötelmeik gyakor
lására!
Husvét vasárnapján — tekin
tettel a hivek nagy számára, — fél 12
órakor is lesz szentmise.
Magyar est. A Magyar Est rendezősége
közli, hogy az. estély április 17-én lesz meg
tartva az Acélgyárban. Az este keretében
szinre kerül a Piros Bugyelláris, amelynek
keretében magyar nemzeti táncok is be
mutatásra kerülnek. Az estély védnöksé
gének elvállalására sikerült megnyerni
vármegyénk népszerű s minden magyar
ügyet lelkesen felkaroló főispánját Sztranyavszky Sándort. A rendezőség ez utón
is kéri mindazon hölgyeket akik magyar
ruhával rendelkeznek, hogy az est ma
gyar jellegét kidomborítandó egyszerű
magyar ruhában jelenjenek meg. Figyel
meztet mindenkit a rendezőség, hogy a
magyar ruhák közé nem csak a mentés,
ékköves ruhák számítanak, sőt nem célja
a rendezőségnek újabb kiadásokkal ter
helni az amúgy is küszködő híveit a
nemzeti gondolatnak. A rendezőség a
legegyszerűbb ruhát is örömmel üdvözli
amely magyar motívumokkal rendelkezik
és ezerszer többre becsüli a „szüreti mu
latságok“ ingvállas, fehérrokolyás ruhács
káit a magyar leiektől messzeeső, érzékcsiklandoztatásra szabott s a levetkőzöttségnek minél magasabb fokára törekvő
„modern szabómüvészet csodáinál. Azon
ban aki ily magyar ruhával sem bir, hozza
el tiszta magyar szivét, a magyar est
céljait megértő lelkét s vegyen részt egy
magyar kokárdával szive fölött Salgótar
jánnak évek óta első magyar seregszem
léjén. Elvárunk mindenkit, kicsit, nagyot
szegényt és gazdagot.
Vörös terror A Nemzeti Újság
vasárnapi számában olvastam, hogy a
szombati nemzetgyűlésen Szabó József
kér. szocialista képviselő szóvátette azt
az esetet, hogy a Ganz-Danubiusz gyár
ban egy keresztényszocialista munkást
a szociáldemokraták addig ütlegeltek,
amig a szegény munkás ki nem jelentette
hogy beáll ö is a vörösek közé. A ve
réb is tudja, hogy a vöröseknek két esz
közük van: a maszlag és gyilok, vagy
ököl! A maszlagot a vezérek adják be
az elvtársaknak, hogy veszítsék el józan
eszüket s emberi mivoltukat csak azért,
hogy ne riadjanak vissza használni öklü
ket vagy ha ez kevés, a vértől se félje
nek! Somlyói bányatelepen is van egy
ilyen masszlagositott bányász fajelvtárs,
aki egy keresztény szocialista munkást
megtámadott, szemére vetvén neki: „Hát
nem szégyenled magadat., te is elárultad
a munkásokat! Majd elbánunk veled, ha
rád uszítom a tömeget!“ No lám itt a
maszlag és az. ököl! Hát vörös fajelvtárs
nem szégyenled te magadat, aki egy em
ber ellen tömeget uszítasz? Nem szé
gyenled megtámadni munkás testvéredet,
aki az
általatok
hirdetett
munkás
szabadság elvén keresztény és nemzeti
alapon felépített szakszervezetbe lép,
Salgótarján, 1926. áprlis 3.
mig te egy vallásellenes és nemzetietlen
iga alá hajtod elmaszlagósitott fejedet?
Ki hát az áruló? A szociáldemokrata
vagy a keresztényszocialista? Azt mond
meg mire való a munkásszervezkedés?
Ugye a munkások anyagi boldógulásának, megélhetésének előmozdítására s
védelmet nyújtani a munkásnak a mun
kaadó tőkével szembeni Ezt akarja és
cselekszi a keresztényszocializmus, de er
kölcsös és törvényes alapon és eszközök
kel. Hát hogyan lesz tehát a keresztény
szocialista munkás árulója a munkások
nak? Hát van más célja is a munkás
szervezetnek? A keresztényszocializmus
nak nincs, de a vörös szocializmusnak
van! Ez pedig erkölcstelen és hazaelle
nes! S ezt a célt már nem a munkások
tűzték ki, hanem a szociáldemokrata ve
zérek, akik Marx-al, Kun Bélával s a
többiekkel egyformán nem keresztények
és nem magyarok! Azt mondom tehát
Somlyói hős fajelvtárs te vagy az áruló,
mert keresztény létedre a kereszténység
halálos ellenségeinek fizetett bérence és
cinkostársa vagy: te vagy az árij^ó, mert
magyar földön magyar kenyeret eszel, s
azokkal vallod magad testvérnek, akik
ezt a hazát a sírba taszították. Somlyói
vörös fajdelvtárs szégyeld te magad!!
A Salgótarjáni Polgári Lövészegyesület f. évi márc. 27-én este
tartotta évi rendes közgyűlését a mozi
helységében, melyet zsúfolásig megtöltött
a minden rendű és rangu közönség, kü
lönösen a turisták, természetrajongók,
sportolók egészséges, jókedvű, bizakodó
magyarjai jöttek a gyűlésen össze. Dr.
Förster Kálmán polgármester mint főlövészmester-elnök a Hiszekegy elmondása
után megnyitja az ülést. Rövid, de tartal
mas bevezetőjében feltárja ezen egyesü
let célját: a sportszerű lögyakorlatok mel
lett a megalkuvást nem ismerő, hazafias
szellem ébrentartását s ha hell, hogy a
hazának védelmére kiváló katonát szállít
son e kis egyesület. Az egészséges fizi
kum mellett az egészséges lélek konserválása. A közgyűlés zugó tapssal fogadta
a beszédet. Ezután Reguly Lajos egyes,
titkár számolt be részletesen az elmúlt
esztendő munkájáról, melynek országos
hirü egyik eseménye a nagyszerű lóver
seny volt, melyre az egyes, orsz. elnökeDr. Ferenc József főherceg is eljött vá
rosunkba. Fontos esemény volt még az
acélgyári és salgói lövészcsapatnak viszszatérése az egyesületbe, melyet lelkes
tapssal fogad a közgyűlés. Reguly szép
beszámolóját érdeklődéssel hallgatta a
közönség. Ezután Gajnok Gyula pénztá
ros és Simkovics ellenőr teszik meg je
lentésüket. A tagdíjat a működő tagok
részére havi 2000 — 5000 koronáig, a pár
toló tagok részére évi 5 arany koroná
ban állapítja meg a közgyűlés. Reguly
Lajos titkár ezután bejelentette a titkári
tisztségéről való lemondását, amit azon
ban sem a közgyűlés, sem az elnök nem
vett tudomásul s egyhangú lelkesedéssel
kívánta, hogy Reguly továbbra is meg
tartsa e tisztséget, melyet nagy ügysze
retettel lát el. Segítségre azonban mint
másodtitkárt egyhangúlag Figus Béla vá
rosi h. főszámvevőt választotta meg a
közgyűlés. Kraft Aladár lövészkapitány
föld most baltacinnal van bevetve ugyan
lila rózsaszín virágai között ezer meg ezer
méhecske döngicsél, de ö a zöld krump
liszárakat látja.
...Fönt a kiszökkelésen kapál az aszszony serényen, az arca ki van pirulva,
kék karton szoknyája föltüzve, fehér alsó
szoknyáját lobogtatja a szél, alóla kivil
lan néha izmos, hófehér bokája.
...Kedvenc nótáját dalolgatja szép
althangján.
...A sok ezer méhecske döngicsél
csupán a baltacin virágai között, de ő
egész jól hallja a régi nótát.
Szellő, szellő langyos szellő
Azóta az öreg Jármy úgy nyári idő
Mond meg a madárnak..
ben, ha egy kis ideje van, siet ki a Ju
harosba. Most is oda tart, már elhagyta
Aztán rőzsét szed, nyársat farag
a kiserdőt, ott megy a búzatáblák között, egyenes vesszőből, tüzet rak a kis kemen
kalapjával vigan integet.. Csak itt látja cében, előveszi zsebéből a papirosba
az elvesztett asszonyát élve, viruló egész göngyölt kenyeret, szalonnát, lassan meg
ségben. Otthon csak a nagy ürességet pirítja a tűzön, zsírját kenyérre csepeg
látja a szive és igyekezik menekülni ha teti. Ott van körülötte egész kis családja,
zulról. Kint a temetőben a halál az el legközelebb ül hozzá az asszony, a leg
múlás jut az eszébe, a felesége sírjánál jobb falatokat neki adja....Csak képzele
csak imádkozni, meg keseregni tud. De tében látja őket? Vagy tényleg ott ül
itt újra és újra átéli a boldog együttlétet. mellette szellemképében?
Lehasal a körtefa alá, amely azóta
Napszálltakor egesz felvidulva megy
már nagyot nőtt. Ott van a fa alatt a hazafelé. Ahogy végig húz a búza között
kis kemence, amit a Sándor gyerek vá a kiserdő felé, vidáman dúdolja a régi
gott a kapával... Csak a helye van meg nótát:
ugyan, idő, eső, elmosta már, de ő olyan
Szellő, szellő, langyos szellő.
nak látja mint akkor volt.. Elnézi a
krumpliföldet, a zöld krumpliszárakat... A
Malomhegyi Dezső
hisz ez a Juharos! Siet le a völgybe, a
vén juharfák ismerősen bólongatnak fe
léje.... Egyszerre annyi sok régi emlék to
lakodott az emlékezetébe, hogy majd
szétrepedt az agyveleje. Ni ott a fiatal
vadkörtefa a partoldalban, leült alája és
elnézett végig az ismerős földön, amit
valamikor együtt dolgoztak meg.
És ott fönt a kiszökelésen meglátta
az asszonyát amint lehajolva kapált. Szok
nyáját lobogtatta a szellő.. Jármy ahogy
sokáig nézte, könnye végig csordult az
arcán....
�A MUNKA Husvétja.
az életünk fáján fakadó bimbók vi ám mért volna lehetetlen azt kíván
rágokká fejlődnek-e, vagy száz kö nom, hogy a városok társadalma és
zül húsz, lehervad, mert akkora a hatósága gondoskodjék vízvezeték
Irta: VASS JÓZSEF népjóléti és munkaügyi miniszter.
csecsemőhalandóság Magyarorszá ről, csatornázásról, fürdőkről, útbur
Örvendetes jelenség, hogy a
A szociális gondolkozás ott kez gon ? Magánérdek-e az, hogy egyik kolásokról? Miért volna lehetetlen
modern állam és társadalom folyton dődik, ahol a polgár megérti, hogy leggazdagabb megyénkben a három azt kérnem a falvak értelmiségétől
fokozódó érdeklődést kezd mutatni az államok szerint tagolt emberi tár nál több gyermekes családok száma és hatóságaitól, hogy vessenek egy
a közegészségügyi problémák iránt, sadalomnak vannak nagy közös ér (az utolsó tiz év folyamán) 62 szá pillantást szegény elhagyatott né
örvendetes, mert ez a jelenség a dekei, céljai, amelyek nem mindig zalékról 35-re hanyatlott s ugyanott pünk egészségügyére, a szellőzetlen
szociális gondolkozás elmélyülésére azonosak az egyén érdekeivel és cél az egy gyerekes családok száma a szobákra, a tenyérnyi ablakokra, s
enged következtetni.
jaival, de fundamentomai a nagy kö duplájára emelkedett? Magánérdek- kéménytelen tűzhelyekre, a kutak
Hol kezdődik a szociális gon zösség jobblétének és boldogulásá e a tüdővész szörnyű pusztítása és mellé helyezett trágyadombokra, a
dolkozás ? Ott, ahol az ember a sa nak s ennélfogva azt is megérti, a nemi betegségek alattomosan rom gödrökben poshadó pocsolyákra?
ját egyéni érdekén túl más érdeket hogy gyönyörű hivatása neki a sa boló réme ? Ugy-e, hogy ez mind Es ha e pillantás megrémítette őket,
is elismer és érvényesülni enged. ját egyéni érdekköréből kiemelkedve nem magánérdek ! Ez mind a mi vegyék kezükbe falujuk egészség
Ez azonban szociális gondolkozásnak hathatósan támogatni az államot és nemzeti életünk legégetőbb kérdése, ügyét és a leleményesség ezer esz
csak legkezdetlegesebb formája és társadalmat a közjó megalapozásá mert ha élni akarunk a Duna-Tisza közével igyekezzenek segíteni. Taközén, ha hivatási érzünk magunk nács, rábeszélés, példaadás, meg
alapeleme annak a nagy természeti ban és feljlesztésében.
Az állam a polgárok jogrendi ban, ha úgy tudjuk és hisszük, hogy győzés nem maradhat hatástalan
törvénynek, hogy az ember társas
lény s hogy talán egyéni és közös szervezete. Amig tehát a polgárság a történelem igazságos Istenének csak szeretet és csüggedetlen jóaka
ségi céljait csak a társulás és együtt az államon keresztül éli ki a maga még tervei vannak velünk, akkor rat legyen a rugója.
Köszönöm a magyar társada
működés utján tudja megvalósítani. törvényhozó és törvény végrehajtó vigyáznunk kell a magyar anyák méA fejlődésnek óriási utat kellett meg életét, ugyanaz a polgárság, mint hére, a kicsi bölcsőkre, a gyerme- lomnak azt az értékes támogatást,
tennie, amíg elérkezett az állam és társadalom éli nemzeti, gazdasági kek fejlődésére, a férfi erejére, mert amit eddig is nyújtott nekünk köz
társadalom modern szervezetéig, a kulturális és erkölcsi életét. Ne higyje minden szülő-anya a nemzetnek szül, egészségügyi törekvéseinkben. De
„szabad polgár a szabad államban“ senki, hogy az állam függetlenítheti |minden bölcső a nemzeté, minden vigasztaló muzsika lesz a mi szavunk
fogalmáig. E ponton ismét felteszem a magát a társadalomtól, ellenkezőleg, munkáskéz a magyar jövőt kalapálja a messze magyar sirokon, vagy he
kérdést, hol kezdődik az igazi szo éppen a társadalomtól és a társa s minden kicsi koporsó a nemzet gyek alján nehéz viszonyok között
hősiesen dolgozó magyar orvosok fü
ciális gondolkozás?
dalomból kell kiindulniok az állam vesztesége!
Valaki, nagy magyar tudós, azt lében is, akik megértik, hogy a tár
Az antik államhatalom, mint ré- felé mindama hatásoknak, amelyek
mületes erő jelentkezett a saját alatt az állam szociális politikáját irányít mondotta ezelőtt harminc esztendő sadalom s a kormány részéről tör
valója előtt. Erő, amely ellentmon- hatják, mert jegyezzük meg, hogy vel, hogy a magyar közegészségügy hetetlen erős akarat hullámai árad
nak feléjük, megkönnyíteni és to
dást és beleszólást nem tűrő módon csak az az állam folytathat erős szo lényegében korházügy.
Akkor igaza volt, mert nem vol vábbépíteni az ő munkájukat, a legnehezedett rá mindenkire, s amely ciálpolitikát, amelynek társadalmában
gyönyörüb zene pedig az egészsé
előtt sem vér, sem arany, sem élet, eleven erőként jelentkezik a szoci tak kórházaink.
Most nem volna igaza, ha gesen született magyar gyermekek
sem vagyon nem volt biztonságban. ális gondolkozás.
Ez a komor viszony állam és alatt
A szociálpolitikának legjelentő ugyanazt mondaná, mert a köz százezreinek csilingelő kacagása lesz,
való között idők folyamán enyhült sebb része az egészségügyi politika. egészségügy gondozása már tulment a bajtól megóvott magyar férfika
s a modern államban kiegyenlítődött
Mi ez ? — kérdezik talán so azon, hogy csak a betegekről gon rok munkájának rhythmusa s az
ugyan, de nyomai még máig is meg kan olvasóim közül. Hiszen élet, doskodjunk. Ez már megtörtént. Az egészséges magyar vér rohanó vidám
vannak. különösen az egyszerű nép egészség és betegség mindenkinek uj fejlődési fokozat szinte belátha áramlása a nemzet testében.
Ez a magyar közegészségügy
lelkében, amely az államhatalomból legegyénibb, legszemélyesebb értéke, tatlan teret nyit előttünk a munkára,
csak a kényszerítő erőt, a terheket vagy nyavalyája! Hogyan lehet eb mikor azt a jelmondatot irjuk zász célja, ennek a muzsikának akarok
látja és érzi, az államtól eredő rend- ből közügyet csinálni?
lónkra, hogy a közegészségügy az én karmestere leni a világ legkivá
kívül nagy javakat azonban, aminő
A kérdésre kérdéssel válaszo egészségesek ügye; a nemzet egész lóbb orvosi testületé a magyar or
például az élet- és vagyonbiztonság, lok. Magánérdek-e, vagy közérdek ségének ügye. Tudom, hogy ilyen vosi kar élén s ennek végigjátszásáa jogszolgáltatás és védelem, nem az, hogy a nemzet életfája egészséges súlyos gazdasági viszonyok közölt hoz kérem a magyar társadalom
támogatását
érdekeli kellőképen.
vagy férges? Magánérdek-e, hogy nem szabad túlsokat követelnem, megértő
továbbra is.
A közegészségügy fontossága.
VERSEK.
A Duna-tájon.
Írta: CSANÁDY GYÖRGY.
Halott a Tiszán.
Nehéz ködök gyűlnek a Duna tájon.
Alig egy tüzfény izzik át az éjen
Annál is, mégis, kevesen is fázunk.
Vájjon mit várunk, merről jő, mit várunk.
Szellő suhan a. hírrel. Parti bokrok
Hajóinak halkan egymás füléhez;
— „Mást nem ringat el igy.
Ilyen szelíden ily nyugalommal,
Valakit hoz a viz halottan, fehéren.“
Nagy álmu ősz ül meg a parti fákon,
Egy ágtörés ha átreszketett a csenden,
Amennyi gondunk, újból mind felrebben
S levelenként hull egy-egy holt reményünk.
Karját keresztbe tette a mellén,
Lefogta szemét a béke szépen.
Eloldott, megtört teste tulaján
Táncol egy patkány didergőén, félve —
Ő hajt mosolyogva, némán, süketen,
Körülötte zsoltárt dünnyögnek lágyan
Halottmosó, sirató, vén habok.
Szólithatatlan és kitudhatatlan.
Honnét jő, mért jő, ki lehet?
Halott.
Jöhetnek hirek, évek, reggelek:
A köd csak hull napfénytelen tovább,
A Duna zug, árad, hab habra kél.
Nem tisztul, egyre vér foly, egyre vér.
Apám.
Öt emelet tornáckorlátján átal
Hajol a napszállt rózsadombi őszbe,
Bámul a távol hűvösvölgyi temetőre
Szellő gyérli öreg haját.
Kezdte Küküllő talán temetni,
Kilenc cserép fonnyadt muskátli.
Megöntöző s megszedte őket,
Annyi holdon valaha ur
Idegen földön, tenyérnyi zöldön
Miként hogy ur volt s maradott mindig. — Örök gazda — elbibelődget.
Maros kisérte eddig,
Hajt nyilt homlokkal, hajt feketén,
Feszes derékkal, ünneplőben.
Messziről jő, mégsem hoz semmi hirt.
Rábízva nincs semmi üzenet,
De ö maga a hir:
Erdély! Ó igy bocsát el ősterebélyed
Igy veszt el, igy széleszt el
Egyenként, holtan, temetetlenül
Minden-egy falevelet.
Ö cél felé hajt biztos-egyedül,
Annyi holdon idegen ur
Némán is, most is könnyű fütyre illik szája.
— Gépkocsi búg fel odalenn —
S álomtalan szemei távolában
A Nyárád mentén maradt kúriára
Porfelhőt ver egy rég eljött szekér.
LULU.
Nem kell kérem megbotránkozni!
Az ablakpárkányt Lulu teljes joggal hasznáita, lévén ez az ő helye. Ami pedig
az Illemet illeti, nos, hát, azon sem esett
sérelem. Állát könnyed előkelőséggel pi
hentette a párkány bádogboritásán, ruga
nyos legényi teste is jól nevelt lényhez
illően nyújtózott a félfán.
Mondom: a kislány kikönyökölt az
ablakon. Lulu pedig az előkelőség és úri
gőg ismeri közönyével unatkozott mel
lette és sem a kocsizörgést, sem az uccán sétáló kutyustestvéreit nem méltatta
annyira, hogy szemeit a szükségesnél job
ban kinyitotta volna.
Hanem e drága édes májusi dél
előtt idegzsongitó csöndjét hirtelen meg
zavarta egy hang. Ott balra a szomszéd
lakásban valaki énekelni kezdett. Erős
csengő férfihang volt — és Lulu az elő
kelő és gőgös Lulu mégsem átallotta
első lábaira föltámaszkodni, büszke fejét
az égnék emelni s először andalítóan
halkan, majd erősödő tenorral, végül ha
talmas baritonnal kisémi a dalt. Ha na
turalista, impresszionista író volnék is úgy
fejezhetném ki magam, hogy Lulu voní
tott, igen közönséges juhászkutyaként
vonított; azonban mégis óvakodom a
dolognak ilyetén megjelölésétől, mert
Lulu a kislány védelme alatt áll. Lulu
tehát — hogy is mondjam csak: Elutasitó magatartást tanúsított a jelzett, a ku
tyafüllel nyilván kifogásolható hanggal
szemben.
Kétségtelen, hogy ugyanezt a néze
tet vallotta egyébként Hona néni is, aki
ebben a pillanatban lépett a szobába
kulcsait csörömpölve s aki imigyen szólt:
— Arra pedig ne is gondolj lá
nyom, hogy avval az emberrel megismer
kedjél.
— De édesanyám — fordult hátra
a kislány a mártírok ismert, lemondó ar
cával — hát ki akar vele megismerkedni?
Jaj, Lulukám hallgass már, hiszen meg-
Ajkán panasz, könny, átok, sikoly, ének,
Irta: GYULA diák.
Imádság megszakadt,
A kis párosra boldog, sugaras ne
Két parton, pártos, külön két párton
vetéssel kacagott a május. Az akácfák
Bámulják lármás magyar madarak,
lassú, ringó bókolással kellették magukat,
Találgatják, vitatják, tűrik...
a sörkertböl áthallatszott a kövér megyei
Ô meg nem áll. Hajt, egyre hajt,
főjegyző harsogó nevetése s a kislány
Uj nap elé. —- Számot tesz minden óra. kinézett az ablakon. Mellette a meleg
ablakpárkányon ott feküdt Lulu, a nyalka
Mátkája most indul találkozóra
süketülök! —
Lulu is teljes ö hosszában.
Olt hűvös utján a Duna felé. —
Édesanyám
úgy
beszél,
mintha nekem má vágyam sem lenne,
minthogy megismerkedjem avval a kiállhatatlan emberrel!
— No még csak az kellene, hogy
ilyen vágyaid legyenek — képedt el
Ilonka néni, már puszta feltevésére is
ilyen lehetőségnek.
Az ajtón beszólt a szakácsnő s a
ház és 39 darab kulcs úrnője gyors lép
tekkel követte öt a konyhába.
Az énekhang is hirtelen elhallga
tott azonban Lulu csak a kislány ismé
telt kérésére volt hajlandó zenei megnyil
vánulását mérsékelni, Egy ideig még
fújta önálló áriáját, majd halkabb s fél
reismerhetetlenül fuvolla jellegű hang
nemre tért át, végül ásított egy nagyot
hosszú piros nyelvét felgörbítve s né
hány melodikus nyöszörgés után ismét
átadta magát a napsugarak jótékony me
legének.
A kislány pedig durcásan felhúzta
fitos orrocskáját, bosszúsan elfujt néhány
szál hajat a szeméből s megint kikönyö
költ az ablakon.
A sörkertből oszlott a társaság. A
megyei főjegyző kigurult az uccára s
hangosan búcsúzott a nyurga járási ál
latorvostól, Ormay fizikatanártól, Langertól, a városi tűzoltók rettenthetetlen pa
rancsnokától s a többiektől mind, kik
hűséges hódolói valának Gambrinus atyá
nak s kiket Ilona néni lelke mélyén
„züllött korhelyek bokrétájának“ szokott
nevezni, de akiknek hangos elitélésétől
bölcs megfontolással tartózkodott, léven
Zsiga bácsi az ő hites ura s a nemes
vármegye alispánja is oszlopos tagja a
társaságnak.
Zsiga bácsi különben a sörkertből
még visszament a megyeházára s csak
futó csókot intett egyszülött leányzójának,
amint egyébként Lulu nyilván a maga
számára könyvelt el egy szelíd farkcsóvá
lás formájában, annak ellenére, hogy a
küldött csók kétségtelenül úrnőjének szólt.
A sörkompánia
oszlásából a felső-
�A MUNKA HUSVÉTJA
2. oldal
Húsvéti ünnepek és katholikus szokások.
Írta: UPPONYI JÓZSEF
Husvét vasárnapját megelőző hetet
nagyhétnek nevezzük a napjaihoz fűzött
nagyszerű eseményeiről, melyek Krisztus
nak páratlanul álló drámájának misztéri
umait a kátholikus templomok szertartá
saiban teszik örök életűvé! Ezen isteni
színjátéknak első felvonása virágvasárnap
ján megy végbe! A dráma hőse, Krisztus
királyként vonul be Jeruzsálembe, hogy
Nagypénteken a drámák hőseinek sorsa
legyen osztályrésze, hogy a „hozsanna“
helyett most a „feszítsd meg“ halált li
hegő szavait hallja meg!
A komor eseményeket megelőzi
Nagycsütörtökön a szeretet csodája:
az Utolsóvacsora, a legméltóságosabb
Oltáriszentség megalapítása. A „halálra
készülő Mester tanítványainak s Öt sze
rető híveinek vigasztalásul itthagyja ön
magát: a kenyér és bor színének titokza
tos fátyola alatt. Erre csak Isten képes.
S ez méltó Krisztushoz mert emléktárgyat
vagy saját arcképét ember is hagy
hatja szeretteinek
némi vigasztalásul.
Ugyanez napon van püspöki templomok
ban a szentolajok szentelése, valamint a
lábmosás aktusa is. A püspök 12 szegény
férfinek megmossa a lábát s az alázatos
ság gyakorlásáért meg is csókolja: ezzel
mutatván ki az Anyaszentegyház szeretetét Krisztus szegényei iránt. Egyébként
e szertartás Krisztus urunktól ered. Ne
vezik e napot „zöldcsütörtöknek“ is, ami
a német Gründonnerstag leforditása. Hogy
honnan ered e német elnevezés bizonyosan
nem lehet megállapítani. Van több ma
gyarázat, de egyiksem elfogadott.
Nagypéntek. Mélységes gyászt
hirdet minden. A díszeitől megfosztott
oltáron mint requiem misén sárga gyer
tyaszálak állnak, de nem égnek, mert e
napon ellentmondás lenne, hisz az égő
gyertya az élő Krisztust, a „világ vilá
gosságát“ jelképezi — Ő pedig halott!
A gyászmiseruhába öltözött pap az oltár
előtt kíséretével együtt egész hosszában
leborul a legmélyebb hódolattal Istennek
vallván azt a názáreti Jézust, akit a zsi
dók mint lázitót és népámitót, istenkáromlót kivégeztek. A nagy gyász miatt
van az is, hogy sem harang sem csengő
sem az orgona nem szól. (A harangokról
ilyenkor szokták mondani, hogy elzarán
dokolnak Rómába.) Erre két szentlecke
s nyomban Krisztus szenvedésének és
halálának története kezdődik: az u. n.
passió! Ennek végeztével az Egyház ál
talános imája következik, melyben Krisz
tus példáját követve, aki az egész em
beri nemért halt meg s még ellenségei
ért is imádkozott, e napon az Anyaszent
egyház is kiterjeszti imáit azokra is, akik
tanítását nem akarják elfogadni, vagy
ellene pártot ütöttek! Most egy szivetkapó jelenet következik. A pap még a
feketevasárnapon lebontott feszületet ke
zébe veszi s a nép felé fordulva három
szor énekli latinul „íme a keresztfa, me
lyen a világüdvössége függött“, mire a
kar azt feleli „Jöjjetek imádjuk“ Közben
a fekete lepelt egészen leveszi a feszü
letről s ezt az oltár zsámolyára helyezve
előtte háromszor térdet hajt, igy imádva
az értünk felfeszitett Istenembert. Majd
elviszi a szentsirhoz és visszatér az oltár
hoz, ahol az úgynevezett „csonkamisét"
mondja. Ugyanis nagypénteken nincsen
meg a szentmise lényege: a kenyér és
bor átváltoztatása Krisztus testévé és vé
révé. (t. i. Krisztus halott, nem lehet mi
sét mondani, mert a misében Krisztus
élve jelenik meg az oltáron; tehát a li
turgia ellentétbe kerülne a ténnyel..) A
szertartást végző pap csak megáldozik
mégpedig a tegnapi misében konzekrált
sz. ostyával s a miséből csak az áldozás
hoz tartozó részt mondja el. Ezzel a
csonkamise be is van fejezve. Csak a
Szentséget viszik át még a szentsirhoz,
ahol nagyszombaton estig imádásra van
kitéve, annak emlékére, hogy a jeruzsálemi „szentasszonyok is elmentek Jézus
sírjához imádni őt, ami dogmatikailag he
lyes és megengedett. Az Oltáriszentséget selyemfátyollal letakarva körmenetileg viszik a szentsirhoz, mely az Ur
nyugvóhelyét, Arimathriai József kertjé
ben — s az egész szertartás Krisztus te
metését juttatja eszünkbe!
Nagypéntek a kath. Egyházban nem
ünnep, hanem gyásznap; mert mi Krisztus
kereszthalálából folyó megváltásunk vég
telen értékű gyümölcseire most nem gon
dolunk. Mi minden örömünket megváltá
sunk miatt husvét ünnepére hagyjuk, ami
kor a feltámadt Krisztus is dicsőségben
ragyog s ekkor örömittasan veszünk részt
az Ő nagy boldogságában. Így tettek Jé
zus anyja és apostolai tehát nagypénteki
gyászolásunk helyes!
Nagypénteken délután van „Jere
miás siralmai"-nak nevezett lamentáció.
Ezen lamentációban az egyház a fájda
lomnak lélekbemarkoló szavaival a bü
templom harangozója is bizonyára elhatá
rozó cselekvésre érezte magát indíttatva,
mert röviddel ezután meghúzta a déli ha
rangszót.
S ebben a pillanatban kapucsapódás hallattszott a szomszédból, majd kard
csörgés s ime elvonult az ablak előtt a
csengő férfihang tulajdonosa is: az uj fő
hadnagy ur. Vidám, kemény lépésekkel
senkiről és semmiről tudomást nem véve
haladt a kaszárnya felé.
Lulu értelmetlen szitkokat morgott
fogai között. A kislány egy szemhunyásig
a főhadnagy után nézett, aztán bosszúsan
suttogta:
—A gőgösen, romlott, kiállhatatlan
gazember, Még csak meg sem látott.
Zsiga bácsi nagy sebbel-lobbal tör
tetett be az ebédlőbe. Az ajtóban össze
ütközött élete párjával s cuppanós csókot
nyomott annak piros pozsgás arcára. Ha
sonló elbánásban részesült a kislány is,
akinek azonban nyilván kevésbbé edzett
arcbőre volt, mint anyjának, mert az apai
szeretet e megnyilvánulását imigyen ho
norálta.
— Jaj apa, de szúr megint!
— Én? — csodolkozott a megye
ura, megsimogatván tekintélyes tokáját.
— Én? Énnél bársonyosabb, virágszirom
puhaságához hasonlatosabb arcot el sem
tudok képzelni.
Azzal leült az asztalhoz, nyakába
kötötte a hófehér asztalkendőt, letette
két súlyos öklét a tányér mellé és vára
kozással függesztette tekintetét az ajtóra.
Nemsoká kellett várnia. Az ajtó fel
pattant, belépett a ház és a 39 csöröm
pölő kulcs terjedelmes úrnője, utána pe
dig a szobalány gőzölgő levesestállal.
Zsiga bácsi jó versenytempóban
esett neki a leves fogyasztásának, úgy,
hogy mikor a kislány és anyja tányérjuk
felén tartottak, a családfő már megismé
telte porcióját.
— Nem értem a mai hadsereget.
Egyes tiszt urakat, úgy látszik, nem tud
foglalkoztatni. Az uj százados ma megint...
— Hiszen csak főhadnagy — javí
totta ki a kislány, —
— Uuuugy? — villant a szeme az
asszonynak — örömmel látom, hogy meg
lepően pontos ismereteid vannak a had
seregszervezet terén...
— De anya, hiszen ahhoz nem kell
semmi! — védekezett a kislány.
— Hát mi van azzal az uj főhad
naggyal, anyókám? vágott elejébe az ok
nélküli viharnak Zsiga bácsi. —
— Ma megint egész délelőtt kornyikált s csak délben sétált be a kaszár
nyába. Ugyan kiféle, miféle ember lehet,
hogy ezt megteheti? Nem sok jót nézek
ki belőle, annyi bizonyos.
Zsiga bácsi nekilendült a húsnak s
közben vázolta véleményét.
— Hát ez a főhadnagy ... valami
tiszántúli városból jött. Ide helyezték. Je
lenleg még szabadságon van néhány na
pig ... s azért csak ebédre és vacsorára
jár be az étkezőbe. Különben egyetlen
fia egyik bihari földbirtokosnak.
— Hogy mondod Zsiga? Egyetlen
fia? — figyelt föl Ilona néni s lopva pil
lantott a kislányra, aki azonban csende
sen szúrt egy madárfalatnyi húst a villá
jára.
Választ nem kapott azonnal, mert
Zsiga bácsi egész figyelmét arra fordította,
hogy a poharában levő szép sárga bo
rocskához kellő mennyiségű savanyuvizet
öntsön.
Később azonban teljes részletességgell beszámolt mindenről, amit az uj fő
hadnagyról tudott..
A leves és
Ilona néni:
— Nagyon tisztességes, szerény,
jóravaló fiatal ember. Nem kártyás, nem
szoknyabolond, nem valami nagyon mu
latós..
— Ilona néni fokozódó érdeklődés
hús között megszólalt sel hallgatta hites ura kijelentéseit, a kis
lány azonban közönyös arccal eszegetett.
nök fölött való szomorkodásra figyelmez
teti híveit, mert a bűnök okozták Jézus
keserves kínszenvedését.
Nagyszombaton van a tűz- és
vizszentelés. Az Egyház felfogása szerint
az ősbün miatt az egész természet meg
romlott, azért amit az Istentiszteletek
nél használ- előbb megálldja. A tüzet
kovából csiholják ki. Erről a megszentelt
tűzről gyújtják meg a templomi gyergyákat s az öröklámpát, ahol még olaj ég! —
Ezután a húsvéti gyergyaszentelés követ
kezik, majd meg a keresztvíz megszentelése. Nagyszombat miséje már örvende
tes! A miséző fehér ruhát visel, Glóriát
énekel, megszólalnak az orgona, harang
és csengegyü, a lecke után háromszor
alleluját énekelnek. Ezt a misét ugyanis
régen husvét hajnalán mondták, a haj
nali csillag keltekor — ezért van az, noha
még Krisztus fel nem támadt — a misé
ben már alleluját énekelnek! — Nagy
szombaton estefelé van az ünnepélyes
feltámadási körmenet nálunk Ausztriában
és
Németországban. A középkorban
Husvét reggelén adták elő drámai módon
az Ur föltámadasát... A mai szokás prak
tikusabb, különben is az Egyház nagy
ünnepeit előttevaló este kezdi meg.
Husvétvasárnapját mege
lőzve szent estén gondoljunk örök ha
zánkra, melybe a feltámadott mutatta
meg az utat. Az ő feltámadása záloga a
mi feltámadásunknak. — Husvét vasár
napjának egyházi elnevezése.: Pascha.
E héber szó átmenetet jeleni: Az öldöklő
Salgótarján, 1926. áprlis 3.
angyal átvonulását Egyiptom fölött, ki
nek pusztitásától a bárány vére mentette
meg az izraeliták elsőszülőtt fiait. — Mi
is átvonulok vagyunk e földön. Kérjük
Jézust, hogy a bűnöktől tisztán kelhes
sünk át a minket környező romlottság
tengerén. —
Régi szokás szerint husvétvasárnap
nehéz kosarakban viszik a templomban
a húsféle ennivalót, hogy az Egyház meg
áldja azokat. Arra emlékeztet, hogy a
negyvennapos teljes hústalan étkezés után
meg ne ártson most ezeknek mohó élve
zete. — Húsvéti öntözködés eredete,
hogy husvét szombatján keresztelték meg
hajdan a megtérteket, akiket vízzel, le
öntöttek ezért van másrészt a kereszt
szentelés szertartása is nagyszombaton.
— A piros tojás, mit az öntözködő le
gények kapnak, a húsvéti öröm s a fel
támadás szinboluma. Piros szin az örömet,
a tojás, mely holt anyagnak látszik be
lül életet rejt, mint Krisztus sziklasirja,
melyből ô élve lépet ki!
Az öntözködő legények számára
közlök egy pár rigmust egy régi könyv
ből s ezzel be is fejezem!
E háznak kis kertjében
Van egy rózsatő,
Rózsás kedvben növelje
A jó Teremtő.
Vizet öntök a tövére
Szálljon áldás a fejére!
Az Istentől ezt kérem:
Piros tojás a bérem!
A Fusiyama szomszéd.
Irta: SZEGEDY ISTVÁN.
Elgondolkozva haladt az uccán, mint tanítványai. Ha valaha ember embert
őszülő fejét mellére ejtve, szájából er ismert, úgy a fiatal nebulók serege meg
nyedten lógott alá az örökös cigaretta, ismeri tanárát. Állandó együttlét, csalha
a kesernyés füst csak úgy dűlt belőle. tatlan ösztön segiti az ördöngös ifjakat
Csúcsos kalapjával, a bőlebernyegből fel az emberi megismerésben és ha ezek
vékonyodva, füstölgő fejével, melyet las Fusiyamának nevezték Kerekes Ferenc
san behavazott az idő, valóban, hasonla tanárurat, nekem sincs semmi okom,
tos volta tűzhányóhoz, amelyről tanítvá hogy ne ezt a nevet használjam a meg
jelölésére.
nyai elnevezték.
Fuziyama, — helyesebben a FusiKerekes tanár ur túlhaladta a negy
venedik évét a vidéki tanárok esemény yma tehát elgondolkozva haladt előadás
telen élete állott jó harmadrészben mö után hazafelé. Feje csak félig volt ta
götte. Most ahogy egy éve felkerült, kissé nári világában, inkább mint magánember
idegenül járkált a fővárosban, ez uccák süllyedt el végnélküli mélységű gondola
zajától filozopter kora óta elszokott, ri tai örvényébe. Mert azt senki sem hinné,
adtan kapta fel fejét a villamos csenge hogy ily magára hagyott legény, mint
ez a Fusiyama, milyen mélyen tudja le
tésére.
De mindezen csak változás volt ereszteni a gondolkodás mérőónját az
Kerekes tanár ur azaz, hogy Fusiyama éle eszmevilág végtelen tengerébe.
Így töprengve élet, halál és egyébb
tében. Mert minek is nevezem másként
— S mindezeket kitől tudod Zsiga?
— kérdezte a tésztánál az asszony. —
— Egy régi barátomtól, aki igen
meleghangú levelében ajánlotta őt párt
fogásomba.
— A főhadnagyot az alispánéba?
Mi köze van a hadseregnek a közigazga
táshoz?
Zsiga bácsi akkor már föl-alá-sétált
a hosszú szárú pipáját himbálva gyúj
tott rá.
— Az a régi barátom; a vadásztár
sulat elnöke abban a bizonyos tiszántúli
városban.
— Jesszus, talán csak nem vadász
ember az a főhadnagy? — riadt föl
Ilonka néni,
Még pedig kitűnő. Nagyszerű va
dász és kutyaidomitó. Egészen csodála
tos dolgokat ir róla a barátom, aki éppen
azért hozzám, mint az itteni vadászok el
nökéhez ajánlotta. —
— Na, akkor már eleget tudok az
uj főhadnagy úrról. Azt megmondom lá
nyom, hogy holmi megismerkedésről szó
se lehet. Az apád után még egy vadász
a házban? Azt nem!
— De anyám kimondta, hogy kö
zénk jön? Ki mondta, hogy a „házban*
lesz ?
— Nem is lesz! Nem is ajánlanám!
Szólt és kirobogott 39 darab kul
csát harciasan csörgetve.
Zsiga bácsi pedig összekacsintott a
kislánnyal.
— Hja, ez az egyetlen bűne. Hogy
vadászik. Pedig helyre legény ugyancsak
Ugye kis verebem?
Hanem a kislány toppantott.
— Én úgy látom, hogy akármilyen
dicsőséges virágszál is: kiállhatatlan frá
ter. Szóba se állnék vele.
Óh mily gyarló az emberi nem,
amig itt bolyong a földi téreken! Tesz,
gondol, határoz, tervez és mégis vajmi
kevés dolog történik úgy,'ahogy akarja.
Mert csalfa
velünk....
körülmények
játszadoznak
Szolid májusi délután volt s a kis
lány a Népkert egy árnyas plantánja
alatt üldögélt, ölében könyv feküdt s
nagy áhítattal merült el benne, mig Lulu
úr csöndes filozófikus szemlélődéssel jár
kált körülötte.
A népkert csaknem üres volt. Hét
köznap nem nagyon érnek rá az embeberek. Ám annál jobban ráért egy sereg
bőszavu naplópó madár. Rigók, verebek
csipogtak, füttyögettek a kert ifjú lombjai között. De hiszer fütyülhettek szivszakadásig. A kislány egész leikével figyelte
Balduin lovag és a Kunigunda várkisaszszony szivrepesztően megható históriáját
s dehogy törődött a rigókkal s a csatan
goló Luluval Sőt még azt sem vette
észre, hogy a nap nevetve kapja le fejét
az égbolt pereme alá s már csak félszem
mel pislog, kacag bele a májusi alko
nyatba.
Bizony alkonyodott.
S a kislány egyszeresek nagyriadtan vette észre, hogy egyedül van az el
hagyott ligetben. Szőke kis fején átsu
hant a „Megfagyott gyermek“ cimű vers
ijesztő szomorúsága s noha az árnyak
még csak a fák lombjai közt bujkáltakrémülten kapta össze magát, hogy haza,
siessen. Körülnézett s elkiáltotta magát:
— Lulu!
Csönd. Mégegyszer;
— Lulu!
Csak a fák susogtak. A kislány
szájaszélei egy kicsit — csak egészen ki
csit legörbültek:
— Lulukám!
Rettenetes. Lulu nem jött. A kis
lány szive úgy vert, mint valami rémült
kis verébé. Sietve járta körül a ligetet.
Kétségbeejtő! Sehol semmi. De
mégis!
Az öreg csufondáros faun-szobor
�A MUNKA HUSVÉTJA
Salgótarján, 1926. április 3.
3. oldal
haszontalan és közönséges gondolatok son. Nem volt ebben különösképen tü
A szomszéd lakásban nagy sürgés Fusiyama és önkéntelenül a tükör elé lé
között Fusiyama a kísérleti lélektani bú relmetlen, amúgy sem volt az eleven szó forgás indult meg. A néniék berendez pett. Őszülő feje hervatagon integet onvára majd neki ment két butorszállító embere. Olyan logikus fő számára, mint kedtek. Ilonka ugyancsak hozzálátott a nan vissza. Fusiyama kissé megborzongott
embernek akik egy már kissé megviselt amilyen Fusiyama volt, idő kellett a pon dologhoz és szapora munkáját csengő és fázósan tekintett körül. Aztán bement
a háziasszonyhoz és elsejére felmondta a
kerevetet cipeltek fel a lépcsőn felfelé. tos megfogalmazásra. Végre kikerekitette. énekszóval kisérte.
Milyen üde hangja van! — gondolta szobáját.
Fusiyama megtorpant, ahogy hirtelen az
— Hát ami azt illeti — kezdte rö
orra elé került a munkás széles háta és vid üdvözlés után — én tulajdonképpen
önkéntelen pillantást vetett a kerevetre. hazaindultam, de azután, hogy útközben
Ez a" nagyvirágos minta bordó alapon is itt benneteket megpillantottalak, gondol
merősnek tetszett neki és most csak újabb tam, megnézem, hogy mint megy a köl
töprengés következett: Honnan ismeri ő tözködés.
ezt a bútordarabot? Már előre örült an
Többé kevésbé mindannyian babo- sugarak nem okoznak gyuladást, sőt mi
— Ugyan, ugy-e, szólt a bácsi fel
nak, hogy haza érve a legkülönbözőbb derülve
hát aztán közel van-e ide a násak vagyunk, bár illemből, civilizált több, bizonyos bőrbajok kifejlődését meg
és legújabb memnotechnikai eljárás se lakásod?
voltunk előítéletéből, a legtöbb esetben akadályozzák.
gítségével rájön majd az eredményre,
A vörös sugarak titokzatos hatása
— Hát nincs éppen messze, mert tiltakozunk babonás voltunk ellen. Hol
amikor a töprengésében váratlan dolog itt lakom a második ajtónál tőletek
ott az igazság az, hogy minden babonában különben a nyugat-indiai négerek érdek
szakította félbe.
és csontos ujjával a névtáblácskára mu van valami igazságnak egy csipetnyi magja. lődését és fantáziáját is felkeltette. Az
A Kaukázusban például azt hiszik utazó nagyon ritkán fog egy nyugat-in
A folyosó, ahonnan lakása nyillott, tatott, ahol fehér alapon fekete betűkkel
kis embercsoport álldogált, deresfejü, vi- világosan olvasható volt: Kerekes Ferenc hogy a himlő utóhatásait el lehet kerülni diai négerrel találkozni, aki valam vörö
ha a betegre a Vörös Démon vigyáz. A set ne viseljen magán — ha csak egy
didékies külsejű úriember rendezkedett fögimnáziumi tanár.
a szomszédos lakás előszobájában a nagy
— Szomszédok leltünk, lelkem pro Vörös Démont természetesen soha senki kis rongyot is a vállán. A nyugat-indiai
melegben ingujra vetkőzve, terebélyes fesszorom — örvendezett a néni. — Na nem látta. De abban mindenki megegye négerek azért hordanak magukon vörös
néni intézkedett mellette, már messziről ennek igazán örülök. Amint rendbejöt zik, hogy szereli a vörös fényt. Ennek rongyokat, azért tűznek a hajukba vörös
integetett a két munkásnak, mint a vilá tünk átizenek ám magáért. Ne féljen következtében a beteg ember hozzátar virágot, hogyy elkerüljék , a szemmel való
gitó torony az éjben igyekvő hajóknak semmit, nem lesz már olyan elhagyatott tozói a nyitott ablak elé és a nyitott megverést.“
Pedig azok nem igen tévesztették volna ebben a szörnyű városban.
A tudomány ezt a babonát is meg
ajtó elé vörös rongyokat akasztanak.
el az utat, lévén a kererevet az utolsó
Mária Morawsky, aki legutóbb be tudja magyarázni.
— Minél hamarább legyen szeren
bútordarab, amelyet a nagy szállító ko
Ha egy páciens napfürdőt vesz, ak
járta az egész Kaukázust, többek között
csiból a lakásba hurcoltak. De a jó néni csénk, kedves profeszorom — tette hozzá ezeket irja a Vörös Démonnal, a vörös kor az orvos azt a tanácsot adja neki,
a
bácsi.
—
llonka
!
kiá
l
totta
be
a
lakásba,
csak igyekezett legalább szóval megkönyrongyokkal és a himlős betegekkel kap hogy valami piros kendőt, vagy sapkát
— Ilonka!
nyiteni a munkájukat.
tegyen a fejére.
Ilonka is megjelent, kissé ziláltan csolatban:
A vörös posztó, vagy akármi, ami
„A Kaukázusban való utazásaim
— Erre, erre, lelkendezett, — csak a költözködés mozgalma folytán, de üdén
ide, csak idei Na, hála az égnek, eddig és frissen, még vidéki levegő zománcozta közben szemben találtain magam két nek a szine vörös, felszívja magába a
gyermekkel, akik éppen felgyógyulóban nap spektumának a violántuli sugarait.
csak eljutottunk. Phü!
fiatal ábrázatát. Kicsit elpirult, ahogy FuÉs tenyerével megkönnyebbülten siyamát megpillantotta, aztán közvetlenül voltak a himlőből. A vidéken himlő jár Nem egy esetben ezek a violántuli su
vány dühöngött. Az egyik közülük bor garak okozzák a napszurást.
megtörölte homlokát, akár csak a két nyújtotta kezét.
Egy litvániai vizitem alatt találkoz
zalmasan hatott, a himlő következtében
munkás, akik az előszobában rövid pihe
— Nini, a tanár ur. Na, nagyon
nőre letették a nehéz bútordarabot. Or örülök, hogy már az első napon talál (élig megvakult s az arca rettenetesen tam egy olýan babonával, amely szintén
el volt torzulva. A szerencsétlen gyermek hasznára van azoknak, akik hisznek benne.
mótlan alakjuk mögött vékonyan és pe koztunk.
anyja azt mondta nekem, hogy ez azért Vannak Litvániában egyszerű falusi em
dánsan hórihorgaskodott elő Fusiyama
Majd, ahogy meghallotta a szom van, mert a gyermeket kórházban kezelték. berek, akik kígyót tartanak a házban. A
nyurga figurája
szédságot, ő is csak invitálta Fusiyámát.
Ezzel szemben a másik gyermek kígyókkal nagy tisztelettel bánnak.
A néni álmélkodva csapta össze a Amint egy kis rendet csinálunk ebben a
A régi időben az egyszerű falusi
előkelőén hatott.
két kezét.
sivatagban, — mondta és a szörnyű bú
— Mert, mondták a benszülöttek, emberek ezeket a kígyókat, mint Isten
— No né a Kerekes, tanár ur! Ke tor labirintusra mutatott, amely ijesztően erre a benszülött gyógyítok vigyáztak és nek tisztelték. A litvánok évszázadok óta
lemen kiáltotta be az össze-vissza elő torzította el a leendő lakás körvonalait. gondoskodtak arról, hogy a Vörös Dé keresztények, de azért az eldugott fal
szobába az. urához. Gyere már, Kelemen
Fusiyama kicsit megzavarodottan mon megmentse a himlő utóhatásaitól.
vakban az emberek még hosszú ideig
ahol-e még elsem helyezkedtünk, már is búcsúzott a felkavart kedélyű családtól
— Nem egyéb képzelődésnél, ba hódoltak barbár szokásoknak.
kedves vendégünk érkezett.
és az ajtaja felé indult, Amint a kulcsol bonánál, gondoltam magamban. Valószínű,
Litván földmives házakban gyakran
Az ingujjas bácsi nagy igyekezettel a zárba illesztette, pillantása a névtáblá hogy annak a gyermeknek, aki félig meg látni képet, amely egyszerűen a vért fa
kecmergett elő a halom bútor közül.
jára esett. A neve alá a falra, ceruzával vakult, kevesebb a szervezetében az ellenál gyasztja meg a mellkasban: egy babát,
— A profeszor, csudálkozott el ö odaírták:
ló képesség, mint a másikban, ez az egész. akinek a mellkasán keresztül kígyó csa
is. Hát te hogyan kerülsz ide, ilyen po
„A Fusiyama.“
Kevés idő múltán olvastam egy köny varodik, a baba azonban nyugodtan al
koli gyorsasággal. Hiszent tegnap még
Ijedten betűzte ki a szót. Elgondol vet. A könyvet egy orosz specialista irta szik s a szülők azt mondják, hogy a kí
magunk sem tudtuk, hogy ide költözünk. kozva lépett be a lakásba. Valamelyik s címe és témája ez volt: „A fény hatása gyó távol tartja tőle a rossz szellemeket.
Alig egy hete, hogy áthelyeztek. — Húsz imposztor nebulója tehette. A Fusiyama az emberi szervezetre.“
Ennek a babonának tudományos
éve szaladgálok utána, — tette hozzá ki Hogyne, tudta jól hogy a gazfickók igy
A könyvből, legnagyobbb meglepe magyarázata: a litván kigyó nagyon ár
csit restelkedve, nagyon dicsekedve, hogy hívják az őszülő haja, meg a folyton füs tésemre, megtugtam, hogy a primitív kau talmatlan jószág, ellenben nagy előszere
ime mégis csak sikerült a központba ke tölgő cigaretfája miatt. — De a Fusi kázusi gyógyítónak igaza volt, már ami tettel eszi meg épen azokat a kis állato
rülnie.
yama — tette hozzá elmerülve, egyebet magát a gyógyítás elvét illeti. A vörös kat, amelyek a babára nézve veszedel
Fusiyama csak álldogált egyik lábá is jelent, örökös magánosságot a moz fény, amellyel a beteget körülvette, nagy mesek lehetnek, különböző bogarakat,
ról a másikra és várta, hogy szóhoz jus- galmas vidék felett.
szerű hatással volt a betegre. A vörös legyeket, moszkitókat és ilyeneket.
Tudomány és babona.
Feleuton szembejött a főhadnagy
a kutyával. A kislány szigorúan szólt rá
az engedetlen pajtásra:
— Na de most már igazán megyek
S elindult szinte futva,
hogy
valahogy utol ne érje az a "ször
nyű ember". Lulu a gonosz azonban erre
sem hederitett. Vidám csaholással ugrált
a férfi körűl.
A Renner cukrázda, táján már mégis
különösnek látta a kis leány ezt a hely
zetet. A lámpafényben egy pillanatra me
gint meglátta a főhadnagy arcát. Szomomoru volt. Megsajnálta.. Most biztosan
haragszik. Milyen tapintatlan volt hogy
elejét vágta a bemutatásnak. Hogy sért
heti ez ezt az embert. Pedig elvégre lovagiasan viselkedett és jót akart. Szegény
Valamit hát mondani kellett.
A szegény kislány pedig csak sie
tett. Egyik könny a másik után futott le
finom orcácskája mellett. Hanem akár
hogy sietett, egyszercsak mégis ott csen
gett a főhadnagy sarkantyúja mellette. S
még hozzá Istenkém, éppen a felső le
ányiskola előtt, melynek ablakán kitekin
tett Elvira néni s bizonyára meg is hal
lotta, amikor kedves volt tanítványát
megszólította a gonosz katona:
— Bocsásson meg... elhoztam a
kutyát...
A kislány piros volt mint a pipacs.
Kicsit mosolygott, kicsit megbiccentette
a fejét, aztán megfogta Lulu nyakövét s
tovább sietett! A főhadnagy ott állt egy
darabig sapkájához emelt kézzel s bá
mulva nézett a lány után.
Ám Lulu újabb meglepetéssel szol
gált. Hirtelen kitépte magát s hatalmas
szökésekkel rohant a férfi felé. Jaj mit
szól ehhez a komédiához Elvira néni ott
az ablakban!
A kislány kétségbeesetten állott
meg. Két perc múlva megint ott volt
mellette a katona.
— Bocsánat nagyon kérem, ne ha
ragudjék... nem tehetek róla,, de ugylátom már haza kell kisérnem. Ha nem
bántanám meg vele bemutatkoznék..
— Jaj nem nem szabad... rebegte
a kislány inkább csak siessünk. — Ha
nem azért lopva — ó csak egy egész
rövid szempillantásig — szemébe nézett
a fiúnak. Azután megindultak rohamlé
fordujt pésben. jobbról a kislány, középen Lulu
— Bolond ez a kutya..-rebegett.
A főhadnagy csendes, halk neve
téssel válaszolt.
— Inkább nagyon okos. És rohan
tak tovább.
— De most mégis csak furcsa —
kacagott fel kicsit bátrabban a lány —
még azt hihetnék az emberek, hogy is
metjük egymást amiért igy megyünk.
— Pedig — fájdalom — nincs iga
zuk.
— Ha anya látná...
— Nagy baj lenne?
— Jaj, ne is beszéljünk róla. —
És pont magával...
A főhadnagy lehajtotta a fejét.
Halkan szólalt meg kis idő múlva.
— Nagyon rossz hírem lehet előtte,
hogy — amint szavaiból kiveszem — én
hansulyozottan a kerülendő férfiak közé
tartozom.
,
— Anyának gyakran vannak téves
megállapításai. De azért lehet vele be
szélni.
Mikor kifordultak a sörkert sarkán,
éppen beleütköztek Zsiga bácsiba. Nagy
szemeket meresztett az öreg.
— Mi a szösz? Ti már ismeritek
egymást?
A kislány odabujt az apjához. Ki
csit sirt, kicsit szégyelte magát.
— Nem, nem ismerjük egymást.
Csak a Lulu...
táján egy katona ült a pádon s Lulu, a
gőgös Lulu, érthetetlen módon ugrált kö
rülötte.
A kislány megállt és remegve kiál
tott oda:
— Lulu gyere!
Lulu hátranézett, megcsóválta a
farkát, néhány lépést szaladt a kislány
felé s aztán — ó egek! — hirtelen megfordult s visszafutott a katonához.
A csúnya állat!
A kislány előbbre jö!
— Lulukám gyere megyünk haza!
A kutya megédes pajzánsággal is
mételte meg elöbbi játékát.
— De Lulukám, édes kutyuskám,
gyere!
Semmi eredmény. Pedig most már
a katona is szólt:
— Na erigy! Mars!
Mindhiába. — a kislány reszketett
mint a falevél és síró hangon szólt oda:
— Lulu! Csúnya állat! Megmondom
apának! Azonnal gyere ide!
Nem segített semmi. Bátortalan fé
lénk lépésekkel még közelebb ment a
kislány. Hanem egyszerre földbegyöke
reztek a lábak az a „gőgös fráter“, az
uj főhadnagy ült a pádon. Jóságos Isten!
Ez már igazán rettenetes! Egy ideig resz
ketett a kőszívű Kunigunda várurnő bámulója, egy, — de igazán csak egy —
könnycsepp surrant ki riadt szempillái mö
gül s aztán az utolsó ijesztő argumentu
mot vágta ki:
- Lulukám, hát nem jössz, jó. Ak
kor itthagylak. S megindult a kavi
csos uton.
Egy ideig még hallotta a gőgös
fráter hangját, amint korholta s küldötte
a kutyát, de biz a hűtlen kutya nem
jött. Már kapuhoz ért s szemben a fel
sőbb leányiskola előtt már gyújtogatták
a lámpákat s a Lulu mégsem jött, A kis
lány megállt. — Nem jön a gazember!
— airt föl magában
vissza.
és
sietve
balról a főhadnagy.
— No, ha már igy van, adjatok pa
csit egymásnak. A kislány odanyujtotta
kezét. Reszketett. De azért valahogy jó
volt a tenyerének ott abban a férfima
rokban.
Vacsorára már hazacipelte a főhad
nagyot Zsiga bácsi. Az ugyan szabad
kozott, hivatkozott az udvariasságra, az
első látogatásra, miegymásra, de Zsiga
bácsi letorkolta. Hisz az mind bolondság.
No meg az az egész kutyahistória olyan
kolosszális eset, hogy úgyis kívül esik
minden társadalmi számításon.
Ilona néni, kint a folyosón ugyan
mormogot, de bent a szobában már azt
mondta:
— A, örülök! Városunk uj lakója!
Csak tessék, tessék. — később pedig
egész tüzetesen érdeklődött a tiszántúli
viszonyokról, különös tekintettel a föld
megoszlásra.
Késő éjjel mikor Zsiga bácsi kikisérte vendégét, a kislány már igy búcsú
zott: „Isten vele György, a viszontlátásra„
— S a szemeiben fényes sugarak égtek.
Az igaz, hogy azért mégis kikapott
és rá is szólt Lulura, hogy csúnya állat,
te vagy az oka mindennek, — de mikor
anya kiment hizelegve ölelte át karjával
a vétkes eb nyakát, s hamisan súgta a
fülébe:
— Édes, drága, egyetlen okos kugyukáml
Ilona néni még soká forgolódott az
ágyban, de végül is megállapította:
— Hm. csak a vadászatról kellene
leszoktatni...
....Május végén kicsike gyűrű volt
a kislány kezén. És fiatal, meleg májusi
sugár két szempárban.
Lulu azóta egyedül bámul ki az
ablakon és kutyául unatkozik. Akkorá
kat ásít, mint valami várkapu. S azok
ott bent a szobában csak kacagnak s
észre se veszik.
De hát úgy kell neki,... Ő az oka
A főhadnagy monta el Lulu bűnét. mindennek.
Zsiga bácsi harsogva nevetett.
Meg a május...
�A MUNKA HUSVÉTJA
4. oldal
Salgótarján, 1926. áprlis 3.
2658/1926. szám.
Hirdetmény.
Csak
a
kávFranck
édarálóval!
A rokkantellátási adóról szóló 1925
évi XLV1I1. t.-c. és az annak végrehaj
tása tárgyában kiadott 10000/1926. P.M.
sz. utasítás alapján felhívom a rokkant
ellátási adómentességre igényt tartó ha
dirokkantak, hadiözvegyeket és hadiárvá
kat, hogy az adó alól való mentességhez
szükséges igazolvány megszerzése végett
nálam folyó évi április 30-ig jelentkezze
nek és az igazolványt ezen határidőig a
városi adóhivatalnál nyújtsák be.
Rokkantellátási adó alól mentesek
az ellátás tartania alatt pénzbeli ellátás
ban részesülő* vagy végkielégitett hadiroKkantak, hadiözvegyek és hadiárvák.
Salgótarján, 1926. március 18.
A polgármester helyett:
Nékáin István s.k.
jegyző.
sorsjegyek húzása már
jövő héten.
Szenzációs nyeremények..
Harkány gyógyfürdő
Pécs mellett
Mi az örök házibéke
FRANCK és kávé szövetsége.
Uj rendelet a társulati adó és a
mérlegek félértékelése ügyében. A pénz
ügyminiszter körrendeletét bocsájtott ki,
amely a felértékelt mérlegek készítésével
kapcsolatosan szabályozza az adókivetés
ügyét. A rendelet szerint a vállalatoknak
csak akkor kell adniok adóvallomást, ha
a felértékelt mérlegeket a cégbíróság már
elfogadta. Erre az intézkedésre azért volt
szükség, mert a felértékelt mérlegek be
mutatásának végső határnapja április 30,
és igy ekkorra a mérlegkészitő vállalatok
adólevonást is tartoztak volna adni. Az
adóvallomást az uj rendelet szerint a cég
bíróság végzésének közlésétől számított
18 nap alatt kell beadni. A rendeletnek
egy másik fontossab intézkedése megál
lapítja az 1924-ben
alakult vállalatok
számára azt az időpontot, amelynek fi
gyelembevételével tartoznak felértékelt
megnyitó mérlegeket készíteni. Ez a kér
dés az alaprendeletben nem volt minden
félreértést kizáró módon tisztázva. A ren
delet most úgy intézkedik, hogy a
szóbanforgó vállalatok 1926 január 1-i ál
lapotuk alapján kötelesek a felértékelt
megnyitó mérlegeket elkészíteni.
II. Rákóczi Ferenc harmadfélszázados születési évfordulója alkalmából
a Magyar Nemzeti Szövetség kiadásában
most hagyta el a sajtót Lampérth Géza:
Kurucok csillaga. II. Rákóczi Ferenc élete
és szabadságharca című müve. A négy
iv terjedelmű mü II. Rákóczi Ferenc éle
tén kívül régi kuruc és a Rákóczi ünnep
ségek alkalmából szavalásra alkalmas ver
seket tartalmaz. E mü bolti ára 12500
korona. Ugyancsak most jelent meg Far
kas Dezső: Első regős könyve, amely 20
énekre és. zongorára alkalmas regős dalt
tartalmaz. E gyűjtemény a szerző ama
irredenta dalait is tartalmazza, amelyeket
Dúca román kölügyminiszter 19 4 augusz
tus havában a genfi konferencián szóvá
tett. E kötet bolti ára 75000 korona.
Megrendelések a Magyar Nemzeti Szö
vetség könyvterjesztő osztálya címére
küldendők: Budapest V., Géza-ucca 4,
félemelet. Telefon 74—90.
Hadviselt
Ismét megnyílt
hétfőn c hónap 15.-én uj helyiségében
Budapest, IV. Appoi yi tér 5 sz. s. (Belvárosi
Takarékpénztári épület)
a 21 év előtt alapított országszerte
előnyösen ismert
Hirdessünk: A
TULIPÁN
MUNKA
62 fok természetes meleg
kénes iszapos kád és
nyitott fürdők Rheuma és hason ter
mészetű bajok
gyógyitására
Kérjen prospektust a fürdő
igazgatóságtól
Int telefon 9. sz.
gyermekotthon
politikai
hetilapban!!
DARVAS gyermekruházati cikkek
legnagyobb áraháza
Altesse
jutalomjáték akciója május 15.
Minél több borítékot küld be, annál
nagyobb a lehetősége annak, hogy a
Cégem leszállított vámokkal esz
közölte külföldi bevásárlásait
és igy abban a kellemes
. helyzetben van, hogy összes
leány- és íiugyermekruházati cik
keit versenyenkivüli árakon
bocsátja a t. vevöközönség
rendelkezésére.
ízlésben minőségben és
inegbishatóságban
DARVAS a régi.
W altér magántanfolyam
Budapest Vili Rákóci uf 51 sz.
Három a magyar igazság!
azért háromszorosan igaz hogy nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
csak az udvarban
Hallatlan olcsón vásárolhatnak.
Árak ezrekben
mtr. 140 cm széles divatos
férfiöltönyszövet v. 3 drb.
duplagalléros színes férfiing
v. 3 mtr. kitűnő ruhaselyem
minden szinben — —
3
Előkészít: középiskolai,
összevont magánvizsgákra
érettségire, vidékieket is.
Tisztviselőknek nagy kedvezmény.
legnagyobb jutalmat kapja.
198
drb. 2 mtr. hosszú fehérített
kész lepedő, v. 3 drb. fe
hér étkező abrosz, v 3. drb.
kitűnő szalmazsák
—
177
29
35
mtr. sifón, v. 3 drb. törökös delénkendő, v. 3 drb.
pohártörlő
— — —
mtr. mosott vászon v. divatdelén, v. kékfestő, v. 3
drb. börerős'törülkqző
mtr. kanavasz, v. angin, v.
12 drb. szén zsebkendő
39
mtr. selyemfényű klott, v. 3
drb. hímzett női-ing v.
nadrág, v. 3 mtr. kitűnő mi
nőségű sottis v. pepita női
szövet
— — — —
mtr. duplaszéles női szövet
minden szinben, v. 3 mtr.
gyönyörű futószőnyek
mtr. szimplaszéles acélerős
szürke öltönyanyag, v. 3drb.
étkező szalvéta
— —
drb. 2 ágy- 1 asztalterítő, v.
2 drb. csodaszép virágos
vattapaplan — — —
Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet
mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja
69
87
46
368
Rendkívüli kedvezmény.
Menyasszonyi kelengye.
Elfogad takarékbetéteket ma
gas kamatozással.
Folyósít: Ipari és rnezőgazdasági kölcsönöket előnyös
feltételekkel.
Betörés, tűz, jégkár stb. biztositásokat eszközöl.
Bornagykereskedés
mint a Ceglédi Hitel és Pin
ceszövetkezet uradalmi faj
borainak lerakata.
Olcsó árak !
Pincénket okvetlen látogassa
meg
23 m. ágynemüvászon, 4 drb. h imzet női ing,
4 drb. hímzett női nadrág, 3 drb. hímzett fűzővédő, 4 drb. lepedő, 6 drb. törülköző, 4 drb.
pohártör.', 6 drb- portörlő, 1 drb. 6 személyes
abrosz 6 drb. szalvétával és 6 drb. zsebkendő
Összesen 998.000 korona.
Cim:
olcsó maradékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Postai rendeléseket lelkiismeretesen
teljesítünk.
Tömeges vidéki elismerőlevél.
Pince: Karancsaljai u Iroda: Főtér 479.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Budapesti Nemzetközi Vásár
1926 április 17-26.
Legjobb bevásárlási alkalom.
Vámszabadraktár.
Szállítási-, utazási és vizumkedvezmények. Képviseletek a bel- és külföld
nagyobb városaiban.
Egyidejűleg nemzetközi bőripari kon
gresszus.
Szállást és teljes ellátást biztositó
„3 nap Budapesten" c. jegyzetfüzetek
1 millió magy. kor.
Központi iroda: Budapest, V. Sze
mere ucca 6. Telefon: L 961-22.
Salgótarjáni APOLLÓ MOZGÓ heti műsora
Szombat Vasárnap
áprl. 3.
4.
A titkos parancs
Kedd
Hétfő
5.
6 .
Szerda Csütörtök
7 .
8.
Páris
Péntek
9.
Szünet
A testőr
kezdete hétköznap este 8 órakor, vasár és Ünnepnap
délután 4, 6 és 8 órakor.
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
,
Amen.
Perfekt
Gép= és gyorsírót
(vagy nőt) keres a Somoskői Bazalt
bánya Rtg. Somoskőújfalun. írás
beli pályázatok nyújtandók be,
működési bizonyitványmásolatokkal és fizetési igények
megjelölésével. Az iratok
nem
küldetnek vissza.
�Salgótarján, 1926. április 3
azután indítványozza, hogy az elnöknek,
titkárnak és a többi tisztviselőnek jegy
zőkönyvi köszönet mondássék, a múlt esz
tendő változatos és eredményes munká
jáért. Egyhangú helyeseiével találkozott
az indítvány. Ezután az uj tagok névso
rát olvasta fel a titkár. Majd az elnök
zárószavai után végetért a közgyűlés, me
lyet a Himnusz eléneklésével fejezett be
a közönség. Ezután a múlt nyári lövész
versenyről felvett képek vetítése követ
kezett, a főhercegi fogadtatásról stb né
hány érdekes sport film bemutatása után
a Tátra vendéglőben 80 teritékü vacsora
volt, melyen lelkes beszédek hanzottak
el. — A lövészegyesület testet, lelket ne
mesítő programja megérdemli, hogy a tár
sadalom szeretettel tömörüljön abban!
A MUNKA
Munkáslevél.
A vallásos érzés.
Szent husvet van, Urunk feltáma
dásának allelujás ünnepe. Még a félvad
ember is magába száll ilyenkor s azért
én sem tudok mára a vallásos érzés fej
tegetésénél szebb levéltémát találni.
Tudja meg kedves Szerkesztő Uram,
hogy 1920 nyarán munkakeresés okából
északi Olaszhonban jártam s bizony sok
különös lelkiéleményen mentem keresztül.
Most a legérdekesebbet mondom el, ame
lyet Piglio nevű városkában tapasztaltam.
A lakosság szent Lőrinc napját, a város
védszentjének emlékét ünnepelte. És íme,
A Ker. Nemzeti Liga kultur- ezrekremenő tömegben ott láttam vörös
estélye. Ritka magas nivóju és emelke zászlók alatt a szociáldemokrata szakszer
dett hangulatú kulturestély zajlott le az vezetek testületileg kivonult embereit is,
acélgyári Olvasóegylet nagytermében f. amint polgárokkal és földművesekkel föl
hó 27-én este. A K. N. L. helybeli osz- váltva vitték vállukon szent Lőrinc diszes
tálya tartott kulturestet, amelyet előkelő
szobrát. A nép egyházi dallamokat ők
közönség jelenlétében Balhauzer István pedig ez internacionálét énekelték s az
főmérnök a Liga helybeli elnöke nyitott ének egyes szakaszai közül lelkesen ki
meg. Az este keretében Dr. Dornyai
áltozták: „Evviva san Lorenzo! Evviva!
Béla gimn. tanár Salgótarján műemléke Éljen szent Lőrinc!"
inek szakavatott kutatója és ismerője
Szerkesztő Ur! Teljesen megzava
felolvasást tartott. Ismertette a Salgótar
jáni környékén lévő négy várnak, Bag- rodtam e hihetetlenül tarka egyveleg lát
lyas-Kővár, Zagyvakő, Salgó és Somoskő tán és csepp híja, hogy talpam gyöke
várának történetét valamint a mátravere- ret nem vert a forró aszfaldba. Szent
bélyi Árpád korabeli templomnak építé Marx Mordechaj! — kiáltottam fel nálam
szeti nevezetességeit, érdekességeit. A megszokott élénkséggel magyar házi bál
kedves felolvasónak megállapításait vé ványunkhoz — hát mi volt ez? Nevettem
gig érdeklődéssel figyelte
hallgatóság is, mint egy kacagány és sírtam is egy
s meg nem állhatjuk, hogy a felolvasás be szerre mint egy szomorufüzfa.
És igy füstölögtem magamban: lám,
fejező sorait ide ne iktassuk emlékezetül az
ottlévöknek és okulásut a távollevőknek is. ez a jó olasz nép szintén szervezhető és
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Meg lemond sok mindenről, de faját, nyelvét
köszönve szives érdeklődésüket Salgó vallásos hitét nem tagadja meg sehol és
tarján és környéke múltjából és műtör soha. Ez a nép szabad; úgy lesz, ahogy
ténetéből vett visszapillantásom iránt és érez. De merjünk csak mi magyar szoci
megemlékezve arról, hogy felolvasásom áldemokraták résztvenni egy—egy vallási
ban Ipolyi Arnold megszületésre méltó körméneten vagy templomi istentisztele
szavait is idéztem — történelmi emlékeink ten, más nap úgy néznek ránk a műhely
megbecsülését illetőleg — meg kell vé ben hangadó kolomposaink, minta hóhér
gül itt említenem, hogy annyi sok ször a véres ingre.
Pedig mi is csak úgy vagyunk lelki
nyűség és szomorúság után — egy nagy
örömhirt is olvastam épen a mai újság igényeink kielégítésével, mint többi tisztes
ban, azt, hogy az antant — amelynek embertársaink. Minket is hivogat a szent
jóindulatáról pedig nekünk szegény ma hajlék, felénk is integet a templom ma
gyaroknak, az hiszem évtizedek óta, iga gányos tornya, a mi szivünkbe is bele
zán nincs okunk és jogunk beszélni — lüktet a zenésszavu harangok elnyúló konmondom ez az antant, illetve egyik vezető gása, fülünkbe cseng a orgona lágy bu
állama: Franciaország, a mi számunkra gása, ott vibrál szemünk előtt az esti ajÍtélte oda a nagy Ipolyi Arnold mérhetet tatosságról kiszűrődő halk villanyfény.
len becsű mügyüjteményét, mely az ezer
Elhiheti azonban Szerkesztő Ur! —
éves magyar történelemnek, a magasfoku hogy sehol a világon nincsen olyan erős
magyar művelődésnek egyik legfényesebb terror, mint nálunk a műhelyekben. Mintha
és örökké bizonyítóerejű dokumentuma megboldogult Kun Béláék örszelleme le
lesz! Ha Franciaország most igy megbe begne ott még ma is. Ha csak egyszer
csülte a magyarság kultúráját és Ipolyi is megbotlik szive irányában a jó szoci
Arnold dicső emlékét és ez egyszer — áldemokrata és imára találja kulcsolni be
akarva nem akarva a porig alázott ma csületes munkában megkérgesedett két
gyarságnak szolgáltatót méltó elégtételt kezét, másnap már papszamár és keresz
— úgy az ünnepélyes és annyi szenvedés tespók a legszelídebb titulusa. Ez utóbbit
után végre egyik legbiztatóbb esemény különösen nem szeretem Szerkesztő Uram,
alkalmával ne feledkezzünk meg a magyar mert a kereszt sehogysem tetszik a főbi
műtörténelem atyjának, Ipolyi Arnoldnak zalminak, a pókot meg magam utálom
már egyszer idézett ezen szavairól „Őriz ormótlan bankárhasa miatt.
zük emlékeinket, gyűjtsük össze töredé
De: el ti komor képek, ti sötétség
keinket,
nehogy végleg elvesszenek, rajzai félre! — Mint a koszorús költő
s ez által is üresebb legyen a múlt, zengi.. Nem emésztem magam, hanem
szegényebb a jelen s kétesebb a jövő!“ rámondom inkább, hogy igazuk lehet az
Az este ünnepi szónoka a központ ki öblösszavuaknak és voltaképen aligha van
küldöttje a bekonferáló Balhauser főmér nekem lelkem. Legalább én még soha
nök szerint Budapest aranyszáju Jánosa sem láttam. Az igaz, hogy az eszemet
Altenburger Gyula egyetemi tanár volt. Az sem látta még senki, tehát... Ugyan ki
országszerte ismert jeles vezérférfiut áhi- tudna itt kellően okos lenni Szerkesztő
tatos csendben figyelte a közönség. Al Úr!?
tenburger Gyula a márciusi napok évfor
Elég az hozzá, hogy e téren kiváló
dulóiról beszélt. Idézte a márciusi évfor
szaktekintélyek, mint Rottenstein Mór
dulóval biró nagy férfiak
és nagy ese
Peyer elvtárs, meg Dorkó szomszéd
mények nemzeti szempontból való jelen
egyhangúlag tanítják, hogy felvilágosult
tőségét. Az előadás nyugodt, meggyőző
ember nem jár temlomba. Így tehát én
menetébe minduntalan belezugott a kö sem túlsókat. Nem engedi a világosság.
zönség helyeslése, lelkesült együttérzé Az meg alaptételünk, hogy a vallás ma
sének hangos megnyilatkozása. Tetőfo gánügy, Ennek értelme pedig semmi
kára hágott ez a tetszésnyilvánítás, midőn egyéb, mint, hogy a vallást nem szabad
a márciusi emlékek között szintén helyet védeni és gyakorolni, hanem csak támadni
foglaló Vázsonyinak a mai szereplését fej és megtagadni lehet. Sok jóhiszemű szo
tegette elítélően az előadó. Végül kitar ciáldemokrata munkás, aki ingerülten
tásra, összetartásra, szeretetre buzdította felszisszen, ha legszentebb vallásos érzé
a megjelenteket a hosszú tapssal jutal sét becsmérelni merészelik, tisztára azt
mazott illusztris előadó. A két szónklatot hiszi, hogy „a vállás magánügy" jelszava
körülfonta mint egy virágos koszorú az
Úrsutz József által vezetett acélgyári da
lárda és zenekar közreműködése. Előbbi megfelelően újonnan felszerelte és uj osz
gyönyörű kurucdalaival, utóbbi nyitányai tályokkal is kibővítve, nemcsak a posta
val nagy sikereket aratott, a lelkes kö alkalmazottainak, hanem a régi tradíciók
zönség tízszer is megujráztatott volna hoz hiven, a magyar középosztály minden
minden darabot ha lehetett volna,
szenvedő tagjának rendelkezésére bocsátja.
A m. kir posta betegségi biz- E kórház és szanatórium Budapest I. ke
, toaitó intézete szerződésileg kezelé rületében, Buda egyik legszebb részén a
sébe átvette a Magyar Vörös-Kereszt Győri-ut 17—19 száma alatt, 8.4 kát.
„Erzsébet" kórházát és szanatóriumát. Az hold területen, gyönyörű parkban fekszik
intelligens magyar középosztály eme régi s ott az elme- és fertőzőbetegek kivéte
nagynevű egészségügyi intézetét a magyar lével minden más betegségben szenvedő
posta a modem orvosi követelményeknek s ezeken kívül a szanatóriumban üdülésre
elég, sőt biztos védelem a bántódások
ellen. Bizony szörnyűségesen téved s ké
sőn ébred a vallásosság tudatára.
Végeredményében nagyon rut já
ték az, amit mi szociáldemokraták a val
lással szemben csinálunk. Férfiasabb do
log volna maszlagolás és kétszinüsködés
helyet nyíltan megváltani, hogy mi igenis
minden eszközzel dolgozunk a keresztény
hit gyökeres kiirtásán. Borzadva olvasom
Losinszky szociáldemokrata iró sorait:
„szociáldemokratának lenni annyit tesz,
mint keresztényellenesnek lenni;“ — de
mégis azt mondom rá, hogy ez legalább
egyenes beszéd és nem ravasz ámítás
Hasonlótag vagyok Bebelnek Hoff káp
lánhoz irt soraival: „kereszténység és szo
cializmus olyan viszonyban vannak egy
mással, mint a tűz és viz"
Ezek után valóságos pikantéria, hogy
Klárik Ferenc képviselőnk nov. 12-i par
lamenti beszédében ezeket mondotta: fáj
a szivem magyar hazámért és szeretem
fajtámat, amelynek védelmében mindig az
Isten és emberszeretet vezérelnek. Ha
ugyanis nem őszintén beszélt képviselő
urunk (hiszan templomban sohasem lát
juk), akkor kár volt szólni; ha pedig
őszintén igy gondolja a dolgot, akkor
igazán semmi keresnivalója nem lehet a
szociáldemokrata pártban (azt hiszem, ki
is kaphatott egy kicsit).
Ami pedig csekélységemet illeti, hát
jelenthetem, hogy nem vagyok magam
mal tisztában. Néha felsir bennem az erő
szakkal megtagadott keresztény hit szép
sége, máskor meg bódultán baktatok a
vörös téveszmék vigasztalan utján egye
nesen a pokol irányában. Sokszor szeret
nék alaposan megjavulni és levetni ma
gamról a szörnyű hittagadás csúf köpö
nyegét, de ellenem van egy zamatos ma
gyar mondás: aki délelőtt varjú, délután
sem lesz kanári. Hiába nagy dolog a ter
ror, nem lehet csak úgy felválnál szem
beszállni vele. A múlt héten is véresre
vertek a Ganz gyárban elvbarátaim egy
keresztényszocialistát a véleményszabad
ság elve alapján, mert nem akart belépni
a nemzetközi szakszervezetbe.
Megint csak oda jutnék, hogy töprenkedve rakosgassam a szakállamat, ha
bele nem avatkoznának ügyembe a nagy
hatalmak, A feleségemről van szó. Azt
merészeltem mondani neki a napokban,
hogy félek egykét nagyhangú társamtól
és nem merek menni a feltámadási kör
menetre. Nahát milyen családi jelenet
lett ebből Szerkesztő Ur! Hü nőm
ugyanis igy nyilatkozott tervemről: „drága
apukám ha olyan nagy a félszed, ez ün
nep után pesztonkát fogadok melléd és
ezútán veled fog járni a műhelybe"
Módfelett felháborodtam, mivel — ha
nem csalódom — e szavakban némi gúnyt
véltem férfiúi bátorságomat illetőleg fel
fedezni. Szólni is akartam de csak még
sem szóltam, mert borús tapasztalataim
szerint a szóközelharcban egyetlen fele
ségemet illeti minden skalp.
Mivel a többség dönt, a határozat
az lett, hogy együtt megyünk ünnepek
alatt az Ur házába. Hej, jóságos Istenem!
— sóhajtottam fel — ha minden magyar
munkásnak ilyen erőslelkü és határozott
felesége lenne, nem volna olyan sok bénalelkü és hitetlen munkás ember, mint
amennyi manapság küzködik a föld há
tán. Mi egymást csúfoló férfiak gyávák
és gyerekesen kiskorúak vagyunk, nem
ártana, ha az asszonyok nevelgetnének
bennünket vallásos öntudatra. Akkor ál
talában kevesebb volna a szociáldemok
rata, aminek sem az ország, sem a mun
kásság, sem Salgótarján nem látná valami
nagy kárát.
Szerkesztő Uramnak és b. lapja de
rék olvasóinak boldog Alleluját kívánva
igaz tisztelője.
Tarjáni András
felvilágosult fémmunkás.
szorulók is felvétetnek Áz intézet ujonnnn
létesített fizikotherápiai gyógyosztálya,
újonnan épült és felszerelt laboratóriuma
a napokban adattak át a használatnak.
Az uj gyermek- és csecsemő osztály, to
vábbá az orr-, fül-, torok- és gége-osz
tály a jövő hónapban kezdik meg műkö
désüket, mig a belgyógyászati, sebészeti,
urológiai és nőgyógyászati régi osztályok
uj berendezést és felszerelést kaptak. Az
intézet prospektusát kívánatra az intézet
3 oldal
elnökségétől kell kérni.
Győri-ut 17—19 szám.
(Budapest, I.
Az Ébredő Magyarok Egye
sülete salgótarjáni csoportjának szervező
bizottsága a taggyüjtést serényen foly
tatja. Mindenki jelentkezzék felvétele,a
bizottságnál, amely minden vasárnap dél
előtt 11 —12 óra, között és minden szer
dán d. u, 6—8 óra között a Markschaldféle vendéglőben együtt van.
Az aranykorona átszámítási
kulcsa a jövedelem és vagyonadó
alapjának megállapításánál. Az
1926 évre szóló jövedelem- és vagyonadóbevállás készítésekor tudvalevőleg papirkoronában kellett bevallani az 1925
év folyamán szerzett jövedelmet és az év
utolsó napján megvolt vagyon értékét.
— Minthogy a jövedelem és vagyonadó
kifizetése aranykorona értékben történik
az összeiró hatóságok számítják át az
adóztatás alapjául szolgáló jövedelmet,
illetve vagyonösszeget aranykorona ér
tékre. Az 1925 év első felében az arany
korona hivatalos átszámítási kulcsa 17000
utóbb pedig csak 15500 volt. Viták meg
előzése végett a pénzügyminiszter elren
delte, hogy az átszámítás — tekintet
nélkül a kérdéses adótétel időpontjára
— az 1925 év egész tartalmára egysé
gesen az uj 145000 átszámítási kulcs
mellett történjék meg.
A tenyészállatkiállitás érde
kességei. A múlt héten nyílt meg Bu
dapesten a 35.-ik országos tenyészállat
vásár és gépkiállítás. A forgalom már a
hivatalos megnyitást megelőző napon
megindult és a vásár első napján 356
db. állat cserélt gazdát több, mint 2 és
milliárd korona értékben. A látogató kö
zönség nagy érdeklődést tanúsít a Dreher féle mártonvásári uradalom által ki
állított Auguszta zsir-rekord tehén iránt,
amely egy termelési időszak alatt a hi
teles tej-ellenőrzési adatok szerint 12707
liter tejet adott.
Gazdák!
SEMI-SOLID
süritett iró, beteges, megcsökkent, ét
vágytalan rosszul fejlődő malacok
nak, süldőknek, kevés tejü
szoptatós kocáknak
orvosság
tejnélküli gazdaságokban pedig
pótolhatatlan
diaetikus takarmány. Hús sertésteny
észtőknél fontos és nélkülözhetetlen.
Kérjen ismertetőt és használati utasí
tást, melyet ingyen küld magyaror
szági vezérképviselő LIEBERMANN
JENŐ Budapes, VI., Király ucca 82.
Telefon: T. 80—49.
Kész ajtókés ablakok
vasalva és alapmázolva
nagy mennyiségben azonnal kaphatók.
Készít azonkívül tömör hálószobákat
és rendelésre, rajz szerint, mindenféle
asztalosmunkát a legszolidabb kivitelben
Malomsoky József
asztalosárugyár részvénytársaság
Gyártelep: Bpest, VII. Francia-ut 12.
Tel,: József 93-27. Városi mintaraktár
Bpest Károly-kőrut 3, félemelet. Tel.:
József 75-15. Prospektus díjtalan.
Balatonföldvár
gyógyfürdő
Igazgatóság: Budapest, IV, Váci-ucca
56—58 Telefon József 101—26.
Lythiumos gyógyforrás 70 holdas gyö
nyörű fenyvespark. Remek kiránduló
helyek. Villany világítás, vízvezeték csa
tornázás. Uj nagyszálloda: 90 modem
és komfortos szobával, fürdőszobák.
Lakosztályok. Hall, olvasó- és tánctererem, bár, Ötórai tea, esti tánc, tánc
oktatás.
További komfortos szállodáink még 100 szobával. Strandfürdö. Vizisportok. Lawn-tennis, Golf
Konzertek. Kabaréelöadások. —Elősaison:
június 15-ig. Fösaison: juniús 15-től szeptember
1-ig. ulósasison szeptember-—október hó. Napi
pensio elősaisonban 70 000 K-tól felfelé. Társaskirándulások Balatonföldvárra déli vasúton
mérsékelt menettérti jegyekkel.
Villatelkek kedvelő fizetési feltételek mellett
kaphatók,
Felvilágosítással szolgál a Igazgatóság
�4. oldal
A MUNKA
Salgótarján, 1926. áprlis 3.
Menetrend háború Finnor vetségének ügyvezető titkára jelent meg. maságon kivül más testi, avagy lelki fo mire képes a magyar faj! Örömmel re
szág és Szovjetoroszország kö Kíséretében voltak Haffner Béla kerületi gyatkozásuk nincs. Fölvétetnek továbbá gisztráljuk, hogy nagy vidéki városaink:
zött. Furcsa összetűzés támadt mostaná ker. szoc. titkár, Tamás József salgótar még oly részleges hallással biró és 10 Szeged, Debrebcen, Miskolc, Sopron,
ban Finnország és az rosz oszovjetkormány között. A vita a körül forog, hogy
Finnország hivatalos vasúti menetrend
jében Szentpétervár szerepel Leningrad
neve helyett, míntahogy azt újabban a
bolsevikiek elnevezték. A szovjetkormány
határozottan ragaszkodik az uj elneve
zéshez, mig a finnek a maguk részéről
azt hozzák fel, hogy az érvényben levő
szovjettel kötött szerződések egyrészében Szentpétervár neve szerepel. Hir
szerint a vitát úgy simitják el, hogy a
szovjetkormány magára vállalja a finn
vasúti menetrend
javított kiadásának
költségeit. Egyébként a szovjetkormány
ma már belátta azt, hogy végét kell sza
kítani az elnevezések megváltoztatásának
Legújabban rendeletet bocsájtottak ki,
melynek értelmében megtiltja a helyi ha
tóságoknak, hogy a földrajzi és uccaelnevezéseket, még akkor is, ha azon a
régi cári uralomra, vagy egyáltalában a
kapitalista rendszerre is emlékeztetnének
megváltoztassák. A szovjet elkeresztelési
mániája ugylátszik véget ért.
Értesítés! Értesítjük a t. közön
séget, hogy a Művezetők Országos Szö
vetségének XVII. bányatelepi kerülete f.
évi február hó 13.-ára tervezett, de a
bányaszerencsétlenség miatt elmaradt far
sangi műsoros táncestélyét a februárban
kiadott meghivón lévő műsorral, f. évi
április hó 10.-én a bányatelepi tiszti Casinó összes helyiségében tartja meg a
Rendezőség.
Keresztény Szocialisták! A ke
resztényszocialista szakszervezetek veze
tősége tudatja, hogy a nagyszombaton
megtartandó
feltámadási
körmeneten
zászló alatt és testületileg fog résztvenni.
Felkéri tagjait, hogy nagyszombaton fél
5 órakor az acélgyári tornakertben, a
gyülekező helyen minnél nagyobb' szám
ban megjelenni szíveskedjenek. A poli
tikai párt tagjajt szintén felkéri a vezető
ség, hogy minnél nagyobb számban je
lenjenek meg a gyülekező helyen. A ta
gok férfi ismerőseiket és vendégeiket is
elhozhatják magukkal.
Lopások a szovjetpostán. Az
orosz szállítómunkások
szakszervezete
központi bizottmányának legutóbbi ülésén
botrányos dolgok derültek ki a posta ellen,
teheráru szállítások bizonytalanságáról
Különösen sok panasz hangzottal. Aszovjet
postahivatalnokok által eltulajdonított
áruk értéke 1480000 arany rubelt tesz
ki. Ennek a számadási évnek első három
hónapjában, vagyis októbertől decem
berig még sokkal rosszabbodott a hely
zet. Ezalatt a három hónap alatt ugyanis
félmillió aranyrubel értékű áruszállitmányt
loptak el. Az 1924/25 költségvetési év
ben előfordult minden egyes lopás átla
gos kőzépértéke 433 aranyrubel volt,
most újabban azonban az átlag 620 arany
rubelre emelkedett. Némely vidéken ezek
a lopások óriási arányokat öltöttek. Szám
talan olyan eset fordult elő, melyben a
bíróságok sikkasztást, lopást, kiállitólevél- postautalvány- és kisérőlevélhamisitást, rablást, színlelt rablótámadást álla
pítottak meg, melyek legnagyobb részé
ben a postahivatalnokra bizonyult rá a
bűnösség.
Ünnepély, Az S. K. B, Részvény
társulat Vízválasztó telepi népiskolájában
f. hó 27-én szombaton d. e. 10 órakor
a magyar nemzet glóriáshösének II. Rá
kóczi Ferenc-nek a kassai szt. Erzsébet
templom sírboltjában nyugvó néhai er
délyi s Magyarország vezérlő fejedelmé
nek 250-ik születési évfordulóján hazafias
kuruc ünnepélyt rendezett a következő
műsorral: 1. Himnusz. Ének. 2. Rákóczi
szól. költ. szav. Somoskőy József. 3. Rá
kóczi a Magyar Szivekben ünnepi meg
emlékezés. Mondja a tanitó, Vadkerti
Béla. 4. Rákóczi búcsúja, költ. szav.
Csonka Nándor. 5. Rákóczi kesergője.
Ének. 6. Rákóczi imája, költ. szav. Mikus
Valléria. 7. Mikes költ. szav. Varga Jó
zsef 8. Glóriás Rákóczi költ. szav. Kisbenedek Mária. 9. Kurucdalok, kurucnó
ták. Ének. 10, Czinka Panna, költ. szav.
Hál Béla. 11. Ima. Mondja Gálos Mária.
12. A kuruckirály életéből, történet fel
olvassa Valecsik József. 13. Zárószó. 14.
Rákóczi induló Ének.
jáni vasas csoport elnöke, és a vezető
ségnek több tagja. A népgyülésen a
zagyvái zenekar működött közre és a
Hymnussal kezdte meg a gyűlést. A gyű
lést Haffner Béla kerületi titkár ajánlá
sára Kózakovics Ede zagyvái lakos ve
zette, ki megnyitó beszédében a keresz
tényszocialista szervezkedés szükségessé
géről beszélt nagy lendülettel. Utána Ro
hály János központi titkár, a gazdasági
helyzetről és különösen a bányamunká
sokat érdeklő kérdésekről beszélt. Kitért
a
bányatársládák
megreformálásának
ügyére és a keresztényszocialista bánya
és kohómunkások szövetségének a programmját és törekvését ismertette általá
nos figyelem közepette. A komoly és
igazságos beszédet a megjelent közön
ség nagy tapssal honorálta. Rohály köz
ponti titkár beszéde után Haffner Béla
kerületi titkár ismertette a keresztényszo
cialista párt és szakszervezetek program
ját. Komoly adatokkal mutatta ki, hogy
a keresztény dolgozóknak a keresztény
szocialista lobogó alatt a helyük. Beszéde
végén előterjesztette a zagyvái szervező
bizottság névsorát, amit a népgyülés
egyhangúlag el is fogadott. A szervező
bizottság elnöke Kozakovics Ede lett.
Tagjai a szervező bizottságnak: Dudás
Sándor, Lakatos András, Solcz Antal,
Szabó András, Kovács Sándor bodor,
Szabó István, Vankó Kihály, Galbács
Gyula és Német Gyula. A szervezőbizott
ság megválasztása után Tamás József
salgótarjáni vasas csoportelnök üdvözölte
a megválasztottakat és sok sikert kívánt
működésükhöz. Kozakovics Ede szerv,
biz. elnöke megköszönte a beléjük helye
zett bizalmat és igéretet tett arra, hogy
komoly munkával fogják szolgálni a ke
resztényszocialista szervezkedést és a
minvégig lelkes hangulatban lefolyt gyű
lést berekesztette. A zagyvai zenekar,
amelyet Gyetvay Sándor vezetett a Szó
zatot játszotta a gyűlés végén. A ker
szoc mozgalom vezetői még jó ideig
voltak együtt a zagyvaiakkal, majd az
esti órákban a zenekar játéka mellett el
hagyták a községet.
Szociális intézményeket lé
tesítenek a katholikus tanítók: A
katholikus tanítóegyesületek- országos
szövetségének szociális bizottsága márc.
12-én Budapesten ülést tartott, melyen
több nagyjelentőségű szociális intézmény
létesítését határozták el. Az ülést öveges
Kálmán országos elnök vezette. Kocsán
Károly főtitkár előterjesztésében elhatá
rozták, hogy legelsörangu feladata a szö
vetségnek Badapesten egy kath. otthon
nak a szervezése. Erre már van 200
millió koronájuk, a többit kölcsönként
szerzik meg és a tanítók adományából
törlesztik. Egyúttal 100.000 K. kamatozó
kötvényeket bocsátanak ki a tanítóság
hoz és ezeket évenkint kisorsolva vissza
váltják. Emellett akció folyik, hogy Hé
vizén a beteg tanítók részére szanatóri
umot szerezzenek. Erre nézve is folynak
az előmunkálatok és a gyűjtés. Folyamat
ban van a kath. tanítók betegsegélyezőjének a felállítása. E célra eddig 400 is
kola gyűjtéseként 50 millió korona folyt
be az országos szövetség pénztárába. Még
2000 kath. iskolánál van kün a gyüjtőiv,
ebből még mintegy 200 millió koronának
kellene befolyni. A betegsegélyezés in
tézményes megszervezésére a vezetőség
felhatalmazást kapott. Végül a már meg
levő szociális intézmény a balatonlellei
nyári üdülésben határozott a bizottság.
Az idén is jun. 14-től szept. 1-ig öt két
hetes turnusban lesz az üdülés. Egy tur
nusban 35 kath. tanitó nyer felvételt. A
bizottsági tárgyalás után a szövetség el
nöksége a tanítói sérelmes ügyekben ér
tekezett, amelynek anyagát összefoglalva
másnap küldöttségileg vitte a kultuszmi
nisztériumba, hol Dr. Petry Pál előtt
öveges Kálmán elnök fejtette ki a kath.
tanítóság kívánságait és ismertette sérel
meit. Dr. Petry Pál államtitkár válaszolt
az elhangzottakra és megígérte a tanító
ság ügyeinek legmesszebbmenő támoga
tását. —
Természetes szénsavas kénes
ásványvizfürdő. Rádium tartalmú, előkelő
orvostanárok ajánlják. Pensió 85.000.
Kérjen prospektust. Árpádfürdő, Székesfehérvár.
Keresztényszocialista gyűlés
Siketnémák felvétele: A siket
Zagyván. Az Országos Keresztényszo
cialista Párt ésszakszervezet múlt vasárnap némák váczi kir, orsz. intz.-ben az 1926-27
délután jól sikerült népgyűlést tartott iskolai évre 30—45 újabb 5—-10 éves
Zagyvaróna községben. Az országos köz korban levő olyan siketnéma gyermek
pont részéről Rohály János a Keresztény nyerhet fölvételt, akinek a siketségen és
szocialista Bánya és Kohómunkások Szö az ennek következményéül tekinthető né
éves koron túl megsiketült beszéd ma
radvánnyal biró gyermekek is, akik a
fogyatkozásuk miatt a rendes népiskolai
oktatásban
nem
részesíthetők; Bő
vebb felvilágosítással készséggel szolgál
az intézet igazgatósága. (Válasz bélyeg
melléklendő.)
A pesti tőzsde uj számában
Szitovszky Tibor nyilatkozik a pengő
gazdasági helyzetről. A svájci magyar
pénzügyi kapcsolatokról Paul Jaberg a
Schweizcrische Bankverein
igazgatója
roppant érdekes nyilatkozatot tett. A
bankok dicsérete cimen dr. Nyulászy Já
nos irt cikket a lapba, amely közli a
szénpapirok, a malomvállalatok, a bankok
várható dividendáit a gabonahatáridőüzlet
visszaállításának intimitásait. A boltkrachról, a malomkoncentrációról érdekes ri
portok számolnak be. Szenzációs a Pesti
Tőzsde textil és biztosítási melléklete is.
Ára 5000 korona.
A Budapesti Nemzetközi Vá
sár vidéki látogatóinak utazási
kedvezményei. Mint értesülünk, az áp
rilis hó 17.én megnyíló Budapesti Nem
zetközi Vásár iránt az egész országban a
legszélesebb körű érdeklődés nyilvánul
meg. Épen e célból a vásárt rendező
Budapesti Kereskedelmi . és Iparkamara
már idejekorán gondoskodott arról, hogy
a vásár vidéki látogatói ez évben is 50
%-os utazási kedvezményben részesülje
nek. E kedvezményt az összes magyar
vasutakon kivül a magyar folyam és ten
gerhajózási r. t. és az Első Dunagözhajózási Tátsaság is megadta. A kedvez
mények igénybevétele a „vásárigazolvány“-ok váltásához vannak kötve, ame
lyek nemcsak a vásár központi irodájá,ban (V. Szemere u. 6.) és az összes ma
gyar vidéki kereskedelmi és Iparkama
ráknál, valamint a menetjegyiroda fiókjai
nál, hanem már az összes vidéki tiszte
letbeli képviselőknél is beszerezhetők. Az
utazási kedvezmények érvényessége áp
rilis hó 10-én kezdődik.
Művészi kertet tervez és ala
kit, gyümölcsfát, bokorrózsát, sorfát, cser
jét minden mennyiségben szállít Unghvári József faiskolája Cegléd. Árjegyzék,
Szaktanács ingyen. Budapesti irodája VI,
Andrássy- ut 55.
Vegyen Radikál patkányirtó huskivonatot. Kapható minden patikában és
drogériában.
A magyar vidék kulturális
és gazdasági megnyilatkozása a
Nemzetközi Embervédelmi Kiál
lításon. A Nemzetközi Embervédelmi
Kiállítás elnöksége a magyar föld kultu
rális és gazdasági jelentőségének tuda
tában elhatározta, hogy a magyarságban
rejlő ősértékeket a kiállításon kellő mó
don kifejezésre juttatja. Ennek a célnak
elérése érdekében országos mozgalmat
indított. Felhívta a vidék vezető ténye
zőit, a városok törvényhatóságait a kiál
lításon való résztvételre. Az eszme min
denütt a legteljesebb megértésre talált.
Városaink hazafias megértéssel karolták
fel ezt az ügyet és a törvényhatóság
fejeinek vezetésével mindenütt bizottsá
gok alakultak, melyek feladatukul tűzték
ki, hogy részletesen összeállítsák azt az
anyagot, mely egyrészt minden tekintet
ben és minden oldalról ismerteti a ma
gyar közönséggel a város életét, kultu
rális és gazdasági jelentőségét, másrészt
hozzájárul ahhoz az egyetemleges törek
véshez, melynek célja, hogy ezen a pá
ratlan jelentőségű eseményen, amilyen a
milleniumi kiállítás óta nem volt, kellő
formában mutassuk be — és ez az ide
érkező külföldiek szempontjából is fontos
— a magyar földben rejlő ősértékeket.
A magyarság a nyugati kultúrának évszá
zadokon keresztül úgyszólván végvára
volt. Páratlanul áll a világtörténelemben,
hogy egy kis nemzet, amely a nyugati
népek között merőben idegen fajtát kép
visel, oly nagyszerűen tudott elhelyezkedni
e nagy nemzetek körében és oly hatha
tósan vette ki részét azok kulturmunkájából. A magyar nemzet a tehetségek
egész légióját adta a világnak és számos
tudós és művészember, akik mind világ
hírre tettek szert, hirdetik ma is minden
felé a magyar név dicsőségét. A Nem
zetközi Embervédelmi Kiállítás jelentős
állomása lesz annak az energikus küzde
lemnek, amely a magyarság kulturfölényénck elismertetéseért folytat. A magyar
vidéki városok hazaszeretetüknek és a
fejlődés iránti törekvésüknek kiváló jelét
adják, amikor összefognak egységes megmozdulásra megmutatni a világnak, hogy
Nyomatott "A Munka“ könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd: Végh Kálmán.
Pécs, Szombathely, stb. stb., amelyek a
magyar életnek mind sajátosan kifejezett
képviselői, részvételüket a kiállítás elnök
ségének már bejelentették. A szükséges
munkálatok elvégzésére a törvényhatósá
gok külön bizottságot szerveztek, amelyek
jelenleg az anyag összeállításán fáradoz
nak. Az az érzésük, hogy a magyar
nagyközönség elé a vidéki városok olyan
anyagot terjesztenek, amelyet eddig még
hazai köreink sem tudtak kellő módon
méltányolni, azért mert nem ismerték.
Talán soha sem volt nagyobb szükség a
nemzeti erők egyesítésére, mint a jelen
nehéz, megpróbáltatásokkal teli időben.
A Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás
ezt tűzte ki feladatául és reméljük, hogy
ezirányban a kívánt eredményt el is éri.
Hasznos tudnivalók. A cikóriát
a XVlll.-ik század közepén kezdték hasz
nálni. Az első írott feljegyzések szerint
Rantrow birodalmi grófnőt a hannoweri
Warlhof gyógyszerész egy cikória gyöke
réből készített itallal gyógyította ki he
veny epebántalmaiból. Azonban ez az
ital erősen keserű ize miatt alkalmatlan
volt a mindennapi használatra. A benne
rejlő gyógyító erők hatása további kísér
letekre késztette a tudósokat. Ezen kí
sérletek sikerre vezettek, mert a szárított
és pörkölt .cikóriafőzet, különösen sze
meskávéval elegyítve kellemes és jóizü
italt adott anélkül, hogy a cikória gyógyhatása csökkent volna. A cikóriának ilymódon való felhasználása mindjobban ál
talános lett; különösen napjainkban, mióta
a modern technikai eljárások lehetővé
tették azt, hogy a cikória a vele főzött
kávé izét, színét és élvezhetőségét nagy
mértékben emelje. A cikóriában levő ha
tóanyagok: Inulin, Laevulóse és Intibin,
valamint a pörkölésnél keletkezett kemé
nyítő és más szénhidrátok kesernyés izük
kel már szájba jutva bizonyos idegekre
olyképen hatnak, hogy a gyomornedvek
kiválasztását fokozzák és meggyorsítják.
A gyomornedvek fokozottabb kiválasz
tásának természetes következménye, hogy
az emésztés is könnyebb és tökéletesebb
lesz. Így például étkezések után mindig
jó, ha kevés cikóriás kávét elfogyasztunk.
A cikória keserűségének jó hatása a gyo
morból a többi émésztőszervekre is át
terjed és a fehérje fápanyagoknak a szer
vezetbe való elszállítását elősegíti. A ci
kóriakávé használata igen alkalmas a bél
renyheség megszüntetésére is. A cikória
kávépótlék életszükségleti cikk, mert a
cikória az étvágyat javítja, az emésztést
elősegíti és ezáltal a rossz egészségtelen
nedveket a szervezetből eltávolítja. A ci
kóriával készített kávé fogyasztása kü
lönösen nálunk Magyarországon erősen
indokolt, mert a magyar konyha étlapján
túlsúllyal szerepelnek a zsíros és húsos
ételek, amelyek élvezete szükségessé te
szik olyan anyag fogyasztását, mely a
gyomornedvek kiválasztásának felfrissíté
sével elősegítik az emésztést, ezáltal csök
kentik az emésztőszervek munkáját s az
e réven megtakarítot energiát más élet
tani funktiókra használhatja fel a szervezet.
Ha garantáltan jó cikória kávéval kivánjuk kávénk izét, szinét illatát emelni és
ki akarjuk használni a cikóriában rejlő
gyógyító hatásokat is, úgy feltétlen figye
lemmel kell lennünk arra, hogy csak olyan
cikória kávét vásároljunk, amelynek dobo
zán Szent István királyunk képe látható,
amelyet „Valódi Szent István cikória“ el
nevezés alatt ismer és kedvel minden jó
magyar háziasszony. A Szent István ci
kória minősége a legtökéletesebb, mert
nemes cikóriából a legmodernebb, leg
tisztább módon készül. Olcsó is, mert a
gyár minden fél kgr.-os ládikába kb. 4
ezer K. értékű szemeskávét tesz ajándék
“formájában és kedves olvasmányokat is
mellékel. Hogyan kell a Szent István ci
kóriából sötétszinü és kellemes izü, jó
kávét főzni? 3 evőkanál őrölt szemes ká
vét 1 tetézett evőkanál Szent István cikórikávét. 1 liter hideg vízben lassan, le
takarva felforralunk és az igy nyert
fo
lyadékot leüllepedni hagyjuk. Ezt a ke
veréket úgy tejeskávéhoz, mint tisztán fe
ketekávénak kitünően használhatjuk. Aki
fenti használati módot követi, mindig elsőrendő, izletes és sötétszinü kávét kap.
A Szent István cikóriakávé nem fanyar,
ezért ahhoz kevesebb cukor kell. Figye
lem! Különböző elnevezésű cikória ká
vék vannak forgalomba, igy a Frank kávé
is, amelyet azért neveznek Francknak,
mert az a gyáros családi neve. Aki te
akar, ne
Franck kávét kérjen, hanem kifejezetten
Szent István cikória kávét.
_____
hát Szent István cikória kávét
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 14. szám 1926. április 3.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-04-03
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/08d1a52a008144086bebfe2a2c0917d1.jpg
3028530b6147bc2e1a08ea722721dc41
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/20470d0a2607789133277f5f53f97dbe.pdf
fd8646e5f5540fd67359d96a401ebf94
PDF Text
Text
Hirdetések milliméteres díjszabás szerint
A MUNKA
Felelős szerkesztő: Szántaylstván
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Feltámadásunk útja.
Postacsekk: 28.744 sz
Apróhirdetések: szavankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat
Ára 5000 K
IV. évfolyam. 15. szám.
Megjelenik: Szombaton.
Negyedévre 25.000 K
Salgótarján, 1926. április hó 10
diának az ideje, amikora föld megrendül és az ég kárpitja megahasdt.
Azonban földresujtott, hazát
lanná vált, munka nélkül tengődő,
a nyomor és kétségbeesés osztályo
sává lett magyarok, keresztény test
vérek! Ez az ut amelyen mi most
megalázva, meggyalázva, a krisztus
feszítők röhejétől kisérve haladunk,
— ez az üldözött igazság útja. Hi
ába, ha kősziklát helyeznek rá, elhengergeti, ha földbetapossák, az
igazság napja kipattantja onnan, ha
üldözik, menedéket talál és ha száz
szor felfeszitik. akkor is feltámad a
keresztény krisztusi igazság. Feltá
mad mert halhatatlan. Pillanatnyilag
győzhet felette a gonosz, de meg
ölni nem tudja.
Most még a kálvária vérrel veIgen, a levegőt nézők, a felszí
rejtékes, sziveket sebző, lábakat nen futkosok, az élet szép és bol
vérző tövises útjait járjuk.
dog oldalát élvezők ezt nem látják.
Miért? Mert éhhalálra kárhoztatott
Járjuk egyénileg.
Járjuk az erkölcsi világrendben. szenvedő, az események tehetetlen
vergődöje, a nyomor eljegyezettje, el
Járjuk Nagymagyarországért.
bújik szenvedésével. Ereje már nincs
Es mi járjuk ezen utat felemelt a kiáltásra, hanem mint a halálra
fejjel és végtelen nagy alázattosság- ítélt, néma megadással várja, jön,
gal. Ha ránkmérte az Ur, akkor ami jön. Sokszor a gyenge lélek a
amint kezéből elvesszük a jót, most sötét halálnak ad találkozót- Ez az
a rosszban sem szorul ökölbe ke- egyén kálváriautja ma.
zünk ellene, hanepi imára kulcsolva,
Az erkölcsi világrend óceánján
megtört lélekkel mondjuk Jób sza
kalózhajók
támadnak a kincseket szál
vait: ,Az Ur adta, az Ur elvette,
azért legyen áldott az Ur szent neve." lítókra. Ha Krisztus országa utjának
mondjuk, ott pedig rablók leselked
Csak ez lehet az igazi, Isten nek a jámbor utasra, hogy kirabol
ben hivő, Öt szerető szenvedő ke ják lelke kincsesházát. Á családi
resztény lélek megnyilatkozása.
életben nincs boldogság, mert le
Most sokat szenvedünk egyen- gyenek ott bármily sokan, de nincs
A mátraszelei műkedvelő ifjúságkint és összesen. A magyar nemzet itt a Krisztus.
husvét első és másodnapján a szövetke
széles rétegei, a legalsóbb fundamen
A társadalmi, gazdasági életben zetnagytermében irredenta estélyt rende
tális dolgozó osztály rettenetes szo a Mammon ül kevélyen a trónján zett, mely úgy anyagilag, mint erkölcsi
ciális nyomorral küzd. A haza elve és kajánul vigyorog le az erkölcsre leg igen jól sikerült. — Ott láttuk a
szett, a kenyere is elveszett százez- és becsületre. A becsület tógáját község vezetőségét, a környék intelligen
reknek, Magyarország egykori terí sárral dobálja, az erények fátyolét ciáját s a községbelieket igen nagy szám
tett, dús asztalánál ellenségeink lak- részeg fejjel, durva kézzel tépi szét ban.
előadás mindennapi
mároznak. A belső, külső éhes el A meztelenség divat, a disznóság dolog,Egyaztműkedvelő
nem szoktuk külön méltatni
lenség izes falatokhoz jut és a ha szalonképes, a pocsolya, az erköl — de hogy most mégis foglalkozunk
záért vértáldozók tömege, nyomo csi fertő pedig a sodomai romlottak ezzel az előadással, annak megvan a
maga különleges oka. —
rékjai, könnyét elsírt özvegyei és lelki strandfürdője.
Az országot tönkretevő forradal
ártatlan árváinak ajkáról kórusként
Ezen utón halad a tömeg, mely mak után Mátraszele község egyike volt
hangzik fel Jeremiás (nem Smith Je
azon községeknek, mely leghamarabb ki
remiás) próféta siralmai. — Az apák magával sodorja a keveseket, akik józanodott az internationális eszmékből s
már
valósággal
itt
kénytelenek
meg
izmai elsorvadnak, mert nincs munka
belátta, hogy a próféták hamis jelszavai
nincs kenyér, az éhség és nékülözés járni Dante poklának egyes részleteit. csak a romlásba vezetnek, ezekből az
De járjuk Nagymagyarországért eszmékből nincs és nem lehet egészséges
szívja ki életerejét és tes i szédülté
is
a
szenvedések kálváriautját. Me- feltámadás- csak pusztulás! S hogy ez a
fejét és lázadóvá szivét. Az anyák
fellángolás nem szalmaláng volt, hanem
rossz táplálkozása miatt a gyerme nekültek, a kivert kutyák módjára erős hazafias meggyőződés képezte az
hazátlanok
a
hazában.
A
B.
Listára
kek csenevészen penészvirágokká fejalapját, annak fényes bizonyítéka volt a
lödnek, vagy mondjuk inkább kor- tettek szomorú csoportja, fekete se húsvéti két előadás. Fiatal bányász embe
csulnak. A halál széles és vastag rege megette, vagy most eszi a vég rek, kisbirtokosok, iparosok fogtak össze,
hogy tanúbizonyságot tegyenek hazafias
rendet kaszál közöttünk, a statisz kielégítés utolsó falatját. Holnap érzésükről,
hazafias meggyőződésükről.
tika halál-rubrikáit ki kell szélesíteni, már kezét nyújtja és uj megmentést — Örömmel állapították meg akik ott
kér. Ezek a
szerencsétlenek a voltak, hogy a mátraszelei ifjúság jó utón
mert dagadtak benne a számok.
lázárjai, akik halad. — Ez az összetartás, ez a megér
Az mondják talán egyesek, hol Nagymagyarország
hol, mere van ez a rembrandti kép, hosszú éveken át már fenékig kiit tés, mely a két előadásból kicsendült,
kétségtelenül azt bizonyítják, hogy Mátra
ez a gorkiji nyomor?! Nincs. Talán ták a szenvedések poharát.
szele népe arra az útra lépet, amely a
az iró felajzott fantáziája teremtette
Sötét nagypénteki kép ez. boldogsághoz, a békéhez, — a jóléthez
meg.
Olyan, mint a tízezer éves nagy tragé- vezet. —
Mi ebben az igazságban hi
szünk. Az élet szennyes áradata
között is ehhez ragaszkodunk, mint
a hajótörött az utolsó mentődesz
kához.
Megváltjuk az egyént a nyomo
rúságtól. A szegények hajlékába
örömet és boldogságot varázsolunk,
a társadalmi züllöttség rothadását a
tavaszi szántással leforgatjuk. Nagymagyarországot a keresztrefeszitéséböl fel fogjuk támasztani, csak jár
juk meg krisztusi módon a mi kál
váriánkat, amelynek hegyén ott ra
gyog diadalmasan a kereszt a feltá
madásnak örökké fénylő szimbóluma.
Kocsán Károly. •
Irredenta est Mátraszelén.
Mr. Dillon tanulsága.
Ebben a pillanatban a csillogó zöld
terem végén kinyílt az ajtó. Egy rózsa
szín arcú, kellemes ifjú lépett be rajta, s
látva a tündöklő nők, frakkos. diszruhás
férfiak tömegéi, az ajtótól jobbra- álló
asztalka mellett nyugodtan megállt.
színekben. Jobb kezét az asztal szélére
tette s amint várt a helyén, a nők tet
széssel nézték csillogó aranyhaját, derüskék szemét.
Lady Bruce most kilépett környező
társaságából s a rablógyilkos felé kö
zeledett.
— Elfogja mondani a történetét
mr. Dillon.
— Megtehetem lady.
— Lépjen a pódiumra és fog
laljon helyet.
A rablógyilkos úgy tett. Leült,
felső testével kissé előrehajolt két kezét
maga előtt összefogta, s szelíd békés
hangon mintha gyermekeknek mondana
mesét ,igy kezdte:
— Ladies
und gentlemenl
Ne
várjanak kérem, különös és izgató elbe
szélést. Egy kis faluban éltem, amelynek
közeiében gyártelep volt. A gyár veze
tősége a faluban lakott, onnan járt ki
szombatonként a pénztáros, hogy a mun
kásokat kifizesse. Tiz percnyi ut volt az
egész. Ezt a pénztárost senki sem sze
rette. Titokban uzsorával foglalkozott,
mindenkiről rosszat beszélt s öröme telt
abban, ha másnak árthatott.
— Ez az. — mondta a háziasszony
s minden szem az ifjúra meredt. Az csak
állt s tiszta tekintete a ház úrnője felé
fordult. Magas sötétruhás alakja mögött
kitűnő háttér volt a világos gobelin,
amely egy szökőkút köré gyűlt gyermeksereget ábrázol mosolygó, könnyelmű
Ekkor történt, hogy egy nő, akit
nagyon szerettem, megbetegedett. Az or
vos kijelentette, hogy melegebb tájakra
kell utaznia.
Nekem erre pénzem nem volt.
Sok egyébre sem volt.
Hosszú tűnődés, vergődés után elhatá-
Irta: POGÁNY KÁZMÉR.
Lady Bruce vendégei elcsodálkoztak.
— Rablógyilkos?
— Igen — felelte mosolyogva lady
Bruce. — Nincs három napja, hogy leve
let kaptam tőle. Arra kért, hogy szerez
zek neki valami állást. Megírta, hogy pár
hete szabadult ki a pentonwillei börtön
ből, ahol tíz évet töltött. Hallotta, hogy
én a „Kiszabadult rabokat segélyező
egyesület" elnöknője vagyok, tehát hoz
zám fordult. Mikor én a levelet elolvas
tam, gondoltam egyet. Miért ne adjak
neki kenyeret a házamnál? Mindenféle
gonosztevőm volt már, de rablógyilkosom
még soha. írtam neki. Ma reggel jelent
kezett. Érdekes ember... de különben
mindjárt meglátják. Már elküldtem érte.
Azt hiszem....
csiak — szólt most az okos, erélyes miss
Eagleston. — Nagyon röviden mondta el
a dolgot. Sajnálta utóbb, hogy gyilkolt?
— Nagyon. Beláttam, hogy senkisem lehet annyira gonosz, hogy, jogunk
volna legyilkolnunk.
— Mik a céljai most? — érdeklő
dött mr. Ancaster.
— Kötelességemet akarom teljesí
teni. Kertészlegény vagyok lady Bruce
házában,
— Minden esetre hasznosabb do
log a virágok életét ápolni, mint az em
berek életét kioltani — jegyezte meg lord
Hutchinson.
— Hát köszönöm, mr. Dillon —
vólt most lady Bruce. Ha több mondanivalója nincs, akkor nem tartóztatom.
Dillon lelépett a pódiumról meghaj
totta magát és távozott. Lady Fletcher,
egy negyvenéves vörös hölgy éhes szem
mel nézett utána.
Amint az ajtó becsukódott, lady
Brucet körülvették a vendégei.
Lady Bruce, mondta a társaság leg
szebb tagja, a gyönyörű kis miss Dalleton — én azt hiszem, ez veszedelmes
ember.
— Én biztosítom az ön életét lady, —
jegyezte meg Álla Hibbock a népszerű
karikaturista, — de a saját javamra.
Nevettek. Lady Fletcher szólt most.
— Ha egy ember rablógyilkosság
után is ennyire szimpathikus tud maradni,
akkor az megrögzött, alattomos gonosz
kivin* tevő. —
roztam, hogy, ha törik, ha szakad, pénzt
szerzek. Tudtam mikor megy ki a pénz
táros a telepre. Gondoltam meglesem és
megölöm. Más mód nem volt., öt egy
másra következő szombaton leselkedtem
az utmenti árok partján s egy bokor ágai
között figyeltem, jön-e már. De mind
annyiszor mások is jártak az utón. A ha
todik szombaton a dolog sikerült. Kiug
rottam az árokból, a puha füvön a háta
mögé lopóztam, hátulról földre rántottam
és még mielőtt kiálthatott volna, erős
konyhakést mártottam a szivébe. Ponto
san a szivét találtam, mert előzőleg ta
nulmányoztak az antomiát. Aztán kinyi
tottam a táskáját, kiemeltem a pénzt, s
kerülő utón visszaszaladtam a telepre
Negyedórával utóbb a gyilkosságot fel
fedezték. Két gyári mérnök, négy mun
kás és az orvos szaladt azonnal a gyilkosság színhelyére. A pénztáros a füvön
feküdt, s valami különös csoda folytán
még élt. Sőt még beszélni is tudott, feInyitotta a szemét s azt mondta: „Dillon
ölt meg." Aztán melle kitágult, mintha
nagyot lélegzett volna s a következő pil
lanatban halott volt.
Engem nyomban elfogtak. Megta
lálták nálam a pénzt, bíróság elé kerültem s mivel még nem voltam húsz éves,
csak tiz évi börtönre Ítéltek. Finish.
Az ifjú körülnézett s komoly szem
pillantásán látszott, hogy több mondani
valója nincs. Az egész előadás nem tar
tott tiz percig.
— A részletekre
volnánk
A bányászok megmutatták, hogy
habár tévelyegtek — de magyarságukat
nem ölhettek ki a téveszmék s reájuk ez
a szerencsétlen ország bármikor számít
hat. — Az iparosok és kisbirtokosok
megmutatták, hogy a bányamunkásokkal
is lehet egyetértve munkálkodni a köz,
a haza üdvére, boldogságára. —
Nem vártunk sokat egy kezdő mű
kedvelő társaságtól- de amit láttunk mé
gis meglepő volt. —
„Meghalt az Isten" cimü irredenta
drámával vette kezdetét az előadás, mely
minden várakozást kielégített. — Különö
sen Lengyel Józef, Palkovics Ede, Csikán
Gizella, Kollár István, Vincze József,
Réiner Sándor, Lengvel Kálmán. Kazinczi
Pál, Urbán és Fejes Károly játszottak
élethü alakítással és ügyességgel. — Vég
telen kedves volt a kis palóc Fejes Ká
roly a székely fiú szerepében. — Hálá
san megtapsolták. —
Irredenta költeményeket adtak elő:
Lengyel Sárika, Fekete István, Bata Ist
ván, Hein Erzsike. — A közönség elis
merő tapsai jutalmazták a szépen sikerült
szavalatokat. —A további egy felvonásos darabok
ban Reiner Sándor, Vincze József, Csikán
Ilonka, Reiner Fáni, Lotharidesz László,
Kovanda Józsefné és Fejes Lajos, tűntek
ki.—
Az előadást a „Turul madár szállj..."
cimü irredenta nóta zárta be, melyet a
szereplők mint karéneket adtak elő. —
Sokat lehetne még az előadásról
�A MUNKA
2. oldal
Salgótarján, 1926. áprlis 10
rattur Antal mérnök. A szertartás alatt teljes elkedvetlenítéséhez is a legjobb
és után Lázár László kántor orgona kí utón halad az akció, mert a tulajdono
sok állítása szerint a terület bevetve lé
sérete tette ünnepélyessé a hangulatot.
Kössönet. Most, hogy a húsvéti vén csak aratás után volna az igénylők
nek birtokba becsájtható. Ezenkívül ál
ünnepek táján véget ért a szerkesztősé
lítólag a városi mérnöki hivatal is csak
günk által kézdeményezett ingyen ebé
nyárra lesz meg a kiosztás! tervekkel.
deltetés! akció, kötelességet vélünk telje
Ennek
ellenében az
igénylők kép
síteni, amidőn megköszönjük a város, a
viselőinek
nyomatékos
kéréseire
a
bánya s az acélgyár nemes szivü hölgyei
t. biró elrendelte az osztás munkálatának
nek s adakozóinak az önzetlen és szép
azonnali megkezdését. A földtulajdonosok
munkát. A szegények, özvegyek és árvák
az egyezkedés folyamán pl. az acélgyár
egyenkint külön külön megköszönték a
fölött levői földekért 8 arany koronát
társadalmi nemes adót, de mi most nyil
kértek, amivel szemben az igénylők a
vánosan mondjuk el a dicséretet, nyilvá
legjobb esetben 1 aranykoronát hajlandók
nosan köszönünk minden darab kenyeret
adni. így az ár megállapítása is birói
és minden tányér levest. A jól végzett
útra terelődött. Mindenesetre mint már
munka, a nemes tett mindig tollaink he többször, most is felkérjük az illetékes
gyére fogja hozni a feledhetetlenül szép hatósági szerveket a sürgős intézkedések
A Magyar Est e héten a teljesmeg levente egyesület kezébe. A város, a bánya megnyilatkozását városunk szivének. Föl
valósulás stádiumába lépett. A nagy er az acélgyár és a Hirsch-gyár levente irtunk mindent és mindenkit és nem fe megtételére, mert Salgótarjánban is mint
kölcsi és anyagi célok amelyek sürgetően egyesületei ezek, amelyek mindannyian ledjük el mulatságra biztatni azokat, akik az ország számtalan helyén igy a földre
kényszeritették szerkesztőségünket, hogy megegyeznek abban, hogy a legelemibb a vig órákban is meglátták a nyomorú form se lesz más, mint újabb izgatási
a gondolatot a köztudatba dobja és meg felszerelkezés . gondjaival küzködnek és ságot s a bőségben is gondoltak a szü- anyag.
valósításában vezető szerepet vállaljon fognak még hosszú ideig küzdeni. Mert külködőkre.
Óvás. A Magyar Est rendezősége
annyira szépek és Salgótarjánban annyira könyvtár, tábori, turisztikai és testedző
Jessenszenky
Károly
tra arról éltesült, hogy ellenőrizhetetlen for
szükségesek, hogy az est sikerének elő felszerelés nélkül alig képzelhető el olyan
rásokból származó hirek szerint nagy ér
mozdítása érdekében szükségesnek véljük munka, amely igazán ösztönzően hatna a gikus halálu ev. lelkész emlékét ujitja tékű női magyar ruhákban az estén va
meg,
az
Evang.
nőegylet
1926,
április
még külön is felhívni városunk egész, tár fiatalságra és sok főfájást fog még okozni a
lóságos- verseny fog kifejlődni. Ezután is
sadalmának figyelmét e célok önzetlen csapatok vezetőségének a gond: mikép 18-án, vasárnap, amikor is a délelőtti is felhívjuk közönségünket, hogy ne higyen
tentisztelet
után
ünnepélyesen
kivonul
a
teremtsék elő a szükséges anyagiakat.
sége, nemzessége és nemzeti voltára.
e bántó s a kedves harmóniában lefolyó
temetőbe és koszorút helyez a sírra.
készülődéseket zavaró híreknek. Utána jár
A magyar erkölcsök ápolása, a ma — Addig pedig, amig e gondok uralkod
A Prot. Énekkar az ünnepek tunk, ésmeg állapítottuk,hogy ezek mind ki
gyar nemzeti érzés istápolása, a magyar nak, addig zászló beszerzéséről, habár az
alatt
háromszor
működött
közre
az
istenaz
irányt
mutatja
és
a
célt
jelképezi,
szó
találások s a készülő magyar női ruhák
szokások megőrzése és ismertetése szó
val a magyar lélek megnyilatkozásainak nem lehetne. És itt nyúlt a munkás ifjú tiszteletéken. Őszinte örömmel hallgattuk hál istennek csak egyszerűségűkkel és
bemutatása eddig szóval, írásban volt hóna alá a testnevelési bizottság, amikor a komoly Musica oltára körül tömörült magyaros jellegükkel tűnnek ki. A ren
a feladatunk, most a magyar színjátszás, említett határozatát hoztál ő adja a zázs- ifjúság elindulását a templomi ének szent dezőség megbízásából Szántay István s. k.
világa felé és kívánjuk, hogy az első si
a magyar tánc, az esten domináló magyar lót az idén ősszel. —
Meghívó. Salgótarján város egész
kerüket kövessék a többiek. Vilesal Ricnemzeti színek utján próbálunk beférkőzni
Közös lesz a zászlószentelési ünne hárd karnagy jó munkát végzett, a veze társadalmából alakult rendezőség f. évi
a salgótarjáni társadalom sok részben pély, jeléül annak, hogy egy a célt egyen
április hó 17-én szombaton este 8 órai
fenti ideáloktól eltántorodni készülő lők lesznek a zászlók, de viselik az egye tése alatt állók komolyan veszik vállalko
kezdettel a magyar összetartozandóság
zásukat: az eredmény sem maradt el.
soraiba.
sületük színeit is; közös lesz a gyűjtési
ápolása, a magyar zene, tánc és népszinA
márciusi
olcsóbbodás
1
és
Egy magyar falun játszó népszínmű akció, amelynek élén a testnevelési bizott
müvészet népszerűsítése céljából a nem
szerepel az est műsorán, amelynek ártat ság áll és annak elnöke: a város polgár 1/3 százalék. Az általános árszint a zeti sajtó és a helybeli leventeegyesüle
lan fondorlatokat szövő szereplői, igazán mestere. Biztosak vagyunk benne, hogy Pester Lloyd indexe szerint március ha tek zászlóalapja javára méltóságos sztrafalusiak, de igazán magyarok is. A nép városunk polgársága szívesen fogja támo vában újabb 1’55 százalékkal' esett. Az nyavai Sztranyavszky Sándor dr, Nógrád
től van véve a színdarab tárgya, amely gatni ezt az ügyet, a Magyar Est jövedel olcsóbbodás a disznóhus, zsir, vaj ár és Hontvármegyék főispánjának védnök
emelkedése nélkül még nagyobb lett
hez visszatérni, amelyhez erőt meríteni méből.
volna. Pénzünk vásárló ereje a békebeli sége alatt „Magyar Es" név alatt mű
járulni oly jó időről időre. —
Őszinte örömmel tölt el bennünket, korona vásárló erejéhez úgy viszonylik, kedvelő előadást rendez, amelyre váro
Ezt a falusi életet, azt a magyar, hogy gyűjtési akciónk első tétele a Ma mint 17.409 papirkorona egy békekoro sunk magyar szivü s a nemzeti nagy fe
ruhát, érzést, táncot, s gondolatot akar gyar Est jövedelme lesz, tehát a város nához. Aranykoronában számítva index ladatokért lelkesedni tudó közönségét ez
juk bemutatni Salgótarjánban okulásul vezetőségének összefogó hozzájárulása és ünk ma 122. A megélhetés jelzőszáma a úton meghivja a Redezöség. Jegyek előÚtmutatásul. Ehhez az eseményhez hivunk egészséges lakálpátriótizmust is látunk eb- házbérek beszámításával 15.407 aranyko jegyezhetők: F. hó 13-tól 16-ig az acél
gyárban Reguly Árpád titkárnál, a bá
minden e nemes célt felfogni kész bará ben, amely egyúttal országos célt is ronában 107 7.
nyában Ember Kálmán mérnöknél, a vátunkat és ellenségünket. Jöjjenek, lássanak szolgál.
Házhely igénylések. Hosszú va- rosban Á Munka kiadóhivatalában. Hely
ítéljenek. —
Az estére vonatkozó tudnivalók a judások után.f. hó 7.-én a városházán-a árak; I. hely 20000 K., II. hely 15000 K.
Az est anyagi célját az ötven tagú
rendezőség a nemzeti sajtó támogatásá lapunkban is leközölt meghívókban és kiküldött t. bíró tárgyalta a két éve fo állóhely 10.000 K. Kérünk pontos megje.
lyó házhelyrendezésí ügyeket állítólag lenést, mert a színmű kezdetekor az előban s a helybeli levente egyesületek falragaszokon foglaltatnak.
utoljára. A tárgyaláson kitűnt, hogy nem adó termek ajtait bezárjuk. Kérjük a höl
zászlóalapja javára való adakozásban jelölte
utoljára, mert újabb jelentkezők lépvén gyeket, hogy a lehetőséghez képest egy.
meg. Az első nem szorul magyarázatra.
fel a rendelkezésre álló s a megváltás szerű magyar ruhában jelenjenek meg.
E sajtónak sem nemzetközi bankárok,
céljaira, lefoglalt területből még kielé Tekintve a nemes célt felülfizetéseket el
sem alacsony terror, sem gyanús külföldi
gítést fognak kapni. Megállapította ugya fogadunk és hirlapilag nyugtázunk Min
összeköttetések nem állanak rendelkezésre.
Esküvő Kedden hatodikén csend nis a biró, hogy a jelentkezők csekély denkit szeretettel várunk. Előadásra ke
Ez tisztán csak szeretetünkből ragaszko
sunkból meríthet anyagi támogatást is. ben előkelő mennyegző volt városunkban száma fizette csak be az előzetes költ rül: ,A piros bugyeláris Eredeti nép
Ne tagadjuk meg! Nélkülünk élni s érde Balhauser István acélgyári főmérnök leá ségeket s ezeknek még mód fog adatni színmű dalokkal 3 felvonásban, irta Csepnyát Juliannát vezette oltárhoz a r. kath a pótlólag való befizetésre. A jelentke reghy Ferenc. Szereplők: Török Mihály,
keinket védeni, céljainkat propagálni
templomban Seifert Béla a kalocsai érseki zők jó része azonban azért nem fizette a tölgyesi biró — Horváth Gyula, Zsófi a
nem nem tudja?
urradalom erdömérnöke. Az egyházi ál be a költségeket, mert már házhelyet felesége — Köntzey Ferencné, Kender JuA másik cél annak a leventemozga dást a párra Upponyi József hittanár adta vett, házat épített, vagy vett más község
lis özvegyasszony - Szántay Istvánné,
lomnak támogatása, amelynek gyűlöleté aki az ízlésesen feldíszített oltár előtt ben. így Salgótarján városa a hosszas
Manczi a nevelt leánya — Nékám Licike,
től viszhangzanak kül és belföldi ellen beszédet intézett a fiatal párhoz. A szer huzavona folytán elvesztette jó formán
Csillag Pál manipuláns huszár őrmester —
ségeink berkei.
tartáson a templomben megjelent Starján egy uj városrészét, mert éppen az az elem Kruft Aladár, A kapitány a huszároknál —
Városunk testnevelési bizottsága a elitté közönsége akik az uj párt szeren- vándorolt máshová, akinek sürgős volt a Ürmössy Kálmán, Peták János , vén hu
közelmúltban elhatározta, hogy az idén csekivánatokkal halmozták el. Tanuk vol ház s egyben kellő mennyiségű készpénz szár káplár — Szabó István, Boros Dani
ősszel zászlót ad valamennyi salgótarjáni tak Czillinger Iván erdőtanácsos és Ka- is rendelkezésre állott. A megmaradottak fiatal huszár káplár — Fehérvári József,
Pennás Muki jegyző Tölgyesen — KrunMások is elmondták a véleményüket,
— Hát, hol volt?
temben elhatároztam, hogy felajánlkozom torád Imre, Hájas Muki uradalmi ispán —
sőt lady Brucehoz lépett kis leánya kiss
rablógyilkosnak. A dolog sikerült. Ke Körmöczi György, Kósza Gyurka paraszt
— Sehol, lady.
Jóy is s szinte könyörögve kérte mamá
nyérhez jutottam s esténként, amikor nem legény — Horváth Árpád, Leveles Misi
— Hát hol bűnhődött?
ját, hogy küldje el a háztól Dillont.
látott senki, szakkönyveimmel is foglal- gyalog pestásfiu — első kisbiró —
— Sehol, lady.
De lady Bruce nem volt az a nő,
koztam. Ne haragudjék, lady, de igazán Kaszper Kálmán, öreg béres —Urbán Fe
— Hogy értsem ezt? Valahol csak nem az én hibám, hogy nem vagyok renc, Lajcsi cigány—Vilezsál Richárd, Su
aki könnyen megijedt volna. Kijelentette,
hogy addig nem bocsájtja el, amig a pon- letöltötte a büntetését? Dillon nem felelt. rablógyilkos.
ták, Kata cigányasszony — Mráz Jolánka,
tonvillei börtön igazgatóságánál nem ér
— Legyen őszinte mr. Dillon,- mert
Nép, huszárok, cselédek. Történik Tölgye
Lady
Bruce
igen
komoly
képpel
né
sen, — A darabot betanította Kraft Ala
deklődött iránta.
különben attól tartok, gondoskodnom kell
zett
az
ifjúra.
dár színigazgató. Rendező: Röder Alfréd
Úgy is tett Másnap levelet irt, de arról, hogy ön eltávozzék a házamból.
A gonosztevő a ladyre emelte sze
— Nagyon sajnálom, mr. Dillon, A darabban előforduló táncokat lejtik Balevelére a börtönigazgatóság azt felelte,
hogy ön engem félrevezetett. Én nem azt lázsovits Irénke, Nékám Licike, Platthy
hogy Paul Patrick Dillon nevű fogoly ott mét és csak annyit mondott:
tűztem ki feladatomnak, hogy a büntet Ilike, Pántyik Babuska, Dr. Szilágyi An
sohasem volt. Lady Bruce erre felhivatta
— Nem voltam börtönben, lady.
a gonosztevőt.
— Nem volt börtönben? — ámul leneket támogassam. A kiszabadult és dor, Matheidesz József, Simkovics János,
jobb, tisztultabb életre vágyó megtéved Rácz József. A magyar táncokat betani— Mr. Dillon — mondta — ön a dozott lady Bruce.
tek inkább segítségre szorulnak. Ézek hí totta Turchányi Magda tanárnő. Zene
petevillei börtönben töltött tiz évet?
— Nem.
jával vannak az erkölcsi támasznak ön kart dirigálja: Ursutz József karnagy.
— Ott, lady.
— Talán nem is gyilkolt?
na jól sejtem, soha sem fog gonosztettet Védnök: Szlranyavai dr. Sztranyavszky
— Dillon néven volt ott?
elkövetni, de a gonosztevő támogatás Sándor Nógrád-Hontvm főispán. Rende
— Soha, lady.
— Dillon néven lady.
hijján könnyen visszaesik bűnébe.
zőség: Baranyai Miklós földbirtokos Vizs
— Hát akkor...
— Pentonvilléből nekem azt írják,
lás, Balhauser István főmérnök acélgyár,
— Nagyon igaz, lady.
—
Bevallók
mindent
őszintén.
Nem
hogy ott soha P. P. Dillon nevű rab
—- Én is azt tartom, igaz. Éppen Császár Pál főmérnök, Billeter Tivadar
vagyok
gyilkos,
hanem
a
becsület
utján
nem volt.
Csengődy
Lajos
dr. ev.
ezért, mr, Dillon, bármennyire sajnálom, tanitó,
— Lehetetlen — mondta Dillon, ar járó épitési rajzoló. A múlt hónap elején kénytelen vagyok önt elbocsájtani. Élveim lelkész, Czirbusz Endre dr. gim. tanár,
cégem feloszlott. A cég tulajdonosai jobb
cán némi zavar látszott.
Demeter Bertalan r. k. lelkész, Dravucz
kilátások reményében Amerikába utaztak. től el nem térhetek.
— Vallja be, hogy ön nem volt ott, Kenyér nélkül maradtam. Megpróbáltam
Másnap reggel mr. Dillon egy kis Antal bányáig, Eisele Gusztáv főmérnök
Kálmán
ménrnök
Baglyasmr. Dillon.
mindent. Százharminckét pályázati folya batyuval elhagyta lady Bruce palotáját Ember
— De ott voltam lady.
modványt írtam, hetvennyolc helyen sze Amint a kapuban megállt s tűnődve né alja, Elstner Gusztáv csendőrszázados,
— Nem igaz. Feleljen mr. Dillon, mélyesen ajánlkoztam, mindhiába. Már zett jobbra-balra, hogy vájjon merre ve Farkas Béla dr. járásbiró, Ferencsik
hol volt? A rablógyilkos lehajtotta a két náp óta éheztem, kétségbe voltam gye az útját, szomorúan mondta magában: Ödön őrnagy, Fekete Gyula tanitó, Förs— Úgy látom, valami nagy gazsá ter Kálmán dr. polgármester, Galgó Jó
fejét.
esve amikor egy újságban azt olvastam,
hogy lady a Kiszabadult Rabokat Segélyzö got kellene elkövetnem.
zsef postafőnök, Halyák Zoltán dr. adó— Feleljen, ugye nem volt ott?
hiv. főnök, Hauptmann Béla r, kapitány,
Egyesület elnöknője, Kétségbeesett ötle- Nem lady.
Írni, mert hiszen az keadetnek meglepően
jó volt, de azt hisszük, hogy a közel jö
vőben ismét találkozunk ezzel a lelkes
műkedvelő gárdával s akkor alkalmunk
lesz velük ismét foglalkozni.—
Már most megállapíthatjuk, hogy
Mátraszele község népe és lakossága szí
vesen hallgat vezetőire, halad, boldogul
és gyarapodik. — A vármegyében nin
csen olyan jól sikerült hősök emlékszobra,
mint a mátraszelei. — Ennek a szobor
nak leleplezése a közel jövőbn meg fog
történni. — Van a községnek 25 tagú,
teljesen felszerelt tűzoltó egyesülete, mely
szintén a bányász ifjak közül rekrutálódott. — A levente mozgalom napról
napra erősödik, fejlődik. — Szóval van
itt a szocialista tengerben egy község,
mely úgy látszik tud és akar is dacolni
minden destruktióval szemben s minden
remény meg van arra is, hogy a község
kivétel nélkül be fog lépni az Ébredő
Magyarok Egyesületébe. —
MAGYAR EST.
Hírek és különfélék.
�A MUNKA
Salgótarján, 1926. április 10
3 oldal
Munkáslevél.
Az „emigráció."
Utóbbi időben gyakran olvashattuk rombolással, hanem csupán a saját drága
a lapokban, hogy a magyar nép ellenzéke bőrüket mentették,
a liberális és szociáldemokrata baloldal,
E derék értelmi szerzők tehát a Peerélyesen követeli az „emigráció likvidá idl elvtársék baráti szemhunyása kísére
lását. Eleinte nem voltam vele tisztában tében nyugodtan szalonvonatra ültek, sőt
mit jelent ez a nyakatekert szak-kifejezés arra is volt idejök, hogy (mondjuk: a sa
de nem átallottam a dolognak utánakér- játokból) nehány kilogram becses ékszert
dezősködni. Tudni most már tudom is, és aranyat, valamint nehány köteg kék
amit tudni illik, megnyugodni azonban pénzt sikeresen beböröndözhettek a hosszú
nem tudok, mert az "emigráció likvidá útra. Érdekes, hogy a fehér pénzt nem
lása" nem egyebet jelent, mint a kom nagyon kapkodták jómaguk sem, holott
munista szökevények visszaeresztését erre a saját sikerült hamisítványuk volt. Akadt
a szerencsétlen csonkaországra. Hiszen aki lekésett a nagystílű államférfiak kö
igy is elég beteg a lelkünk a mi szociál zül, mint pL Szamuelly elvtárs, akit a
demokrata nemzetköziségünk eléggé alá dunántúli népharag minden formaság nél
ásta a magyar hazafias érzületet, csak kül agyonvert. Neki azonban a nagy
egy szovjet inváció hiányzik, hogy még praxisra való tekintettel már a saját ki
csonkábbak és
forradalmasabbak le végzése sem lehetett nagyon szokatlan.
hessünk.
S mindebben legszomorubb az, hogy
Nem tudom, kedves Szerkesztő nem mese, hanem száraz történelem ez
uram! — sehogysem megérteni azt a utolsó betűig.
jóhiszemű magatartást, amit a magyar in
Mi pedig, jó kísérleti nyulak, hiszé
telligens osztály és a sajtó nagy része keny szervezett munkások ittmaradtunk
az "emigráció" ügyében tanusit. Bámulok helyettük és mindennek keserű levét meg
rajta, hogy egyáltalán akad még magyar ittuk miattok. Minket vontak kérdőre,
toll, amely a szökevények hadát „emig minket citáltak bíróság elé, minket inter
rációnak" hajlandó nevezni, vagy csak náltak, vagy zártak tömlőcbe, sőt vandál
egyetlen szót is le tud Írni olyan sisara román századok botoslegényei is rajtunk
had hazahozatala érdekében, amely a edzették az ujfakadásu mogyorófa vesszőt.
ták az uj indiai nemzeti párt megalakítá
maga lázbanégő manővereivel egy bor Bizalmasan megvallom, hogy az a huszonöt
sát, melynek célja India számára a brit
zalmas nemzeti katasztrófa szakadékéba amit rám lekentek, hetekig utánnasajgott,
birodalom keretein belől ugyanolyan jo
taszítván csaknem megölte ezt a szép bár hü nőm gondosan borogatta a he
Külföld. Romániában a múlt hét gokat biztosítani, mint amilyeneket az
országot.
lyét. Lássa Szerkesztő Uram, ez az én elején megalakult Avarescu tábornok el angol domíniumok élveznek. — Dublinnökletével az uj román kormány. Az uj
Hajdan volt gyermekkoromtól em nehéz okom.
ban egy titkos lőszerraktárt fedeztek (el,
lékszem, hogy áldott öregapáméknak min
Ünnepélyesen kijelentem azért, hogy kormány, melyben három erdélyi szárma- melyben robbanóanyaggal, lőporral, bom
dig könny szökött szemükbe, ha ez emig nem értek egyet sem vörösszegfüs par zásu miniszter foglal helyet, szakítani kí
ráció szót néha-néha nagy áhítattal kiej lamenti főelvtársaimmal, sem hivatalos ván az eddigi elnyomó rendszerrel és a bákkal, revorverekkel, töltényekkel és
tették és a labancverő Rákóczi fejedelem sajtóorgánumunkkal, kik jólkopott grama- kisebbségek helyzetének javítását tűzte ki fegyverekkel megrakott ládák voltak.
ről, a rodostói bús fogolyról, avagy Kos fonlemezhez hasonlólag mindig az egyet célul. Ebben az értelemben az uj kor Egy kis nyomdát is találtak a helyiség
suth apánkról, a turini remetéről csak len, de már nagyon is unalmas nótát fúj mány az ország lakosságához kiáltványt ben. Mindez arra mutat, hogy Írország
sírva tudtak emlékezni. És bár én már ják és nem restelik az „emigránsok" be intézett, amely hangsúlyozza, hogy a kor ban újabb fegyveres felkelést készítettek
nemzetközi lettem, alattomban (csak nagy engedését sürgetni a magyar kormánytól mány a megbízatást a királytól kapta s elő. A raktárt és a nyomdát a hatóságok
ságos képviselő urunk meg ne tudja!) Hát még mit nem? Hiszen úgyis agyonra igy nem a liberálisok akaratából került zár alá vették.
folyton sajog jó magyar lelkem, hogy zsidóhirben áll már a pártunk, hát még hatalomra. A királyi akaratot a választá
ezt a szent szót meggyaláza látom és, ha a szökevények visszaliferálása érde soknak kell majd megerősíteniük. — Ju
Salgótarján r. t. város polgármes
hogy a liberális fajú sajtó makacs kitar kében szállunk sikra. A józanabb munkás goszláviában is kormányválság van. Pa teri hivatala
tással be tudta beszélni akaratát a köz ság nem hajlandó ilyen játékba belemenni. sics miniszterelnök akivel a horvátok kép
viselője Radics István, szembefordult, 3353/1926. szám.
vélemény hasába s ma Európa alját szélÖnöknek pedig drága Szerkesztő kénytelen volt lemondását benyújtani és
tében-hosszában emigrációnak nevezzük
itthon is. Hát hogy lehet egyáltalán lel Uraml — akik még magyarok maradtak, most Pasics nélkül próbálják majd a vál
kesedni egy Károlyi Mihályért, Göndör — üzenem, hogy ennek a befelévágyódó ságot! megoldani. Egyelőre ugyan való
Közhirrététel végett értesítem, hogy
Ferencért (Krausz Náthán az igazi neve), vörös falkának meg ne bocsássanak, színűleg Pasics fog megbízást kapni kor
még a túloldalról most borzasztóan ajánl- mányalakításra, azonban ha záros határ a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a
vagy Diener Dénesért?
gatott keresztény szeretetnek jegyében időn belől nem tud kormányt alakítani, m. kir. államvasutak igazgatóságához in
Az meg e hazárd vakmerőségnek sem. Szeressék elsősorban önmagukat és
tézett rendeletével megengedte, hogy a
legteteje, hogy hazahozataluk érdekében csak aztán a bűnöst és idegent. Akik akkor már kap mgebizatást a kormánya
esik szó. Én ezen a téren nagyon kérlel ugyanis hat esztendő alatt „emigráns saj lakításra. — Franciaországban a törvény hivatásos mezőgazdasági és aratómunká
sok az általuk szerződésileg elvállalt me
hetetlen vagyok, amire nehéz okaim van tójukban" annyi leírhatatlan szennyet köp hozás a pénzügyi törvényjavaslat tárgya
lásával foglalkozik. A kamara után a zőgazdasági munkálatok elvégzése végett
nak, Szerkesztő Uram! Láttam egyszer ködtek a nagyvilág színe előtt a szen
lakóhelyükről a munkahelyre és visszaegy kedves lurkó-jelenetet. Apró gyermek vedő magyarországra és oly hűséggel szenátus is elfogadta a javaslatokat. A
való utazásuk alkalmával a m. kir. állam
kapaszkodott nagy erőlködéssel az ucca- szolgálták rabló szomszédaink igaztalan francia kormányt egyébként most semle
ges többség támogatja, amely a szocia vasutak és a kezelése alatt álló helyiér
ajtó előtt, de sehogysem birta elérni a ügyét, azoknak csak bünhődés és vezeklisták és a mérsékelt köztársaságik tartóz dekű vasutak vonalain a személy és ve
csengőgombot. Megszánta őt egy arra- lés lehet a sorsuk.
kodása folytán jött létre. Sem a szocia gyes vonatok III. kocsiosztályában féláru
járó elegáns öregur és odalépve, kemé
. Borzadok láttán sokat felejtő ma listák, sem a közép, sem a mérsékelt menetjegyekkel a következő feltételek
nyen megrázta a kis süvélvény helyett a
gyarok romlásának. És fogadom, hogy jobboldal nem akar több uj válságot fel mellett utazhassanak: 1. A kedvezmény
csengőhuzalt. Sugárzó arccal szólal meg
idézni, mert félnak annak következménye igénybevételére csak azok a mezőgazda
erre a humoros csemete: köszönöm bácsi, amely napon e bécsi, prágai, párisi és
itől. Briand miniszterelnök egyébként meg sági munkások jogosultak, akik az 1899.
belgrádi
urak
visszajönni
találnának,
azt
de most már szaladjunk ám!
követő 24 órán belül hü nőmmel és két beszéléseket folytat Painlevé hadügymi 11. t.-c. értelmében munkásigazolvánnyal
Ugyanez a szökevények esete is, kisfiammal együtt külföldre vándorlok. niszterrel, Steeg marokkói főbiztossal el vannak látva és munkaszerződésüket
bár van egy-két külömbségi vonás. Elő Velük egy országban lakni, egy levegőt és Petőin tábornaggyal a marokkói kér ugyanez a törvény 8. §-a értelmében az
ször is a nagylurkók eljárásában nincsen szívni kellemes nem lehet.
désről. Az északi marokkói fronton egye arra illetékes községi elöljáróságok köz
egy mákszemnyi kedvesség sem. Másod
És bár holtig szociáldemokrata le lőre nem indul meg semmiféle katonai reműködésével kötötték meg. 2. Az en
szor: még csak meg sem köszönték a hi
szek, magának Szerkesztő Uram, akkor akció, a körülmények azonban arra val gedélyezett menetdijkedvezmény érvé
hetetlenül lóvátett szociáldemokrata mun
is azt fogom utoljára titkon irni, hogy lanak, hogy Abd-el Krim csapatait átcso nyességi időtartama 1926. április hó 1kásságnak a beugratást, hanem hanyattmagyarok ügyének hántását soha el ne portosítani készül és valószinü, hogy a vel kezdődő hatállyal folyó évi október
homlok rohantak biztonságosabb tájak tűrje!
közeljövőben offenzivába kezd. — Dél hó 31-ig tart s ezen időtartam alatt a
felé. Harmadszor: nem volt bennök szeLybanonban április 1.-én nagyszabású kedvezmény minden egyes munkáscso
Ragaszkodó
szeretettel
vagyok
eset
mernyi jóakarat sem és, nem mondották
francia offenzív kezdődött a druzók ellen. port által csakis egy Ízben
az
el
a fentebbi aranyos csirkefogó példája legesen emigráns hive:
A hadműveleteket két oszlop hajtotta vállalt
munka
megkezdése és be
Tarjáni András
szerint, hogy mindnyájan szaladjunk ám,
végre, amelyek közül az első keletről fejezése alkalmával vehető igénybe s
mert igen nagy bajt csinálunk az országfelvilágosult fémmunkás. jött és a druzóknak súlyos veszteséget
csakis az esetben, ha legalább 12 (tizen
okozott, a második oszlop délnyugatról kettő), főből álló csoportban együtt utaz
Hercegh József esperesplébános, Holcsek máv áll. főnökhelyettes Szabó Dezső ref. jött, átlépte a Jordánt és helyreállitotta nak, vagy ha kevesebben vannak, leg
Béla dr. ügyvéd, Hofmann Gyula plébá lelkész Szántay István A Munka felelős az összeköttetést az első oszloppal. Az alább 12 munkásért járó menetdijat fizet
nos Mátranovák, Horváth Géza gyár szerkesztője, Szende Ferenc máv. s tiszt egyesült oszlopod hatalmukba kerítették nek s a jegyváltás alkalmával minden
igazgató Horváth L á s z l ó v. ta Szente László üveggy. igazgató, Sztanko- a druz bandák egyik fontos rejtekhelyét, esetben annak a községi elöljáróságnak
amelynek bevétele jelentékeny hatást fog hivatalos bizonyítványával, mely előtt a
nácsnok; Horváth László r. k. lelkész, vics János isk. igazgató, Ungvári Miklós
Horváth Károly könyvvelő, áll. főnök Upponyi József r. k. lelkész, gyakorolni a további hadműveletekre. a munkásszerződés megköttetett, igazolják
Hős Nagy
Lajos főmérnök, Varga Kálmán dr. ügyvéd, Veres Zoltán — Szíriának és az Iraki területnek hatá azt, hogy utazásuk szerződési kötelezett
Karattur Antal főmérnök, Kár főszolgabiró, Wabrosch Béla főmérnök rán arab törzsek támadást intéztek az ségük teljesítése végett szükséges. A köz
páti Antal bányaintéző, Ko Leányfalu, Wahlner Aladár főmérnök egyik iraki törzs ellen, akiknek védelmére ségi elöljáróság által kiállított bizonyít
brit tankok vonultak ki. Az arabok 2 ványt a munkások a jegyváltáskor felmu
vács ‘ Andor mérnök,
K ö n t z e y Vízválasztó, Zsélyi László földbirtokos.
ezer emberre! lépték át az iraki határt. tatni és úgy az oda- mint a visszauta
Ferenc v. tanácsnok, Kralovánszky Imre
A brit tankok és repülőgépek Közbelépé záskor lebélyegeztetni tartoznak.5. Amenybányaigazgató Baglyasalja, Lapsánszky
sére azonban 43 halott hátrahagyásával nyiben nagyobb tömegű munkások uta
János v. tisztviselő, Marothy Gyula máv.
megfutamodtak. — Kalkuttában a mull zásáról van szó, az elszállítás biztosítása
intéző, Nagy Elemér főmérnök Kisterenye
héten a hinduk és mohamedánok közti érdekében szükséges, hogy a munkások
Puschmann Gyula főtiszt Acélgyár, Papp
villongás
alkalmával 23 ember halt meg utazási szándékukat 48 órával előbb an
Albert pénzügyi főbiztos, Paravicini Jenő
zalj parancsnok, Pentka József máv in társat keresek kinek nagyobb körű is és 48-at szállítottak sebesülten különböző nak az állomásfönökségnek ahol vonatra
kórházakba, öt embernél többnek nem szállani akarnak, előzetesen bejelentsék.
meretsége van, esetleg
téző, Prohászka Lajos polg. isk. igazgató,
szabad csoportosulnia, és az ilyen csopor
futásfalvi vitéz Pál Imre ny. őrnagy, RaSalgótarján, 1926, április 7.
— üzlethelyiséggel együtt —
tosulásokat törvényellenesnek nyilvání
detzky István dr. ügyvéd, Révay Sándor
Polgármester helyett:
Cim: a kiadóban.
tották. — India valamenyi pártjának kép
kereskedő, Reguli Árpád titkár, Springer
Nékám
viselői
a
szélsőségesek
pártjának
kivéte
Géza művezető, Scnifíler Róbert vám
HETIKRÓNIKA
Hirdetmény
Kalapszalonhoz
őrségi százados, Stepanek Sándor
lével gyűlést tartottak, melyen elhatároz
jegyző.
�A MUNKA
4 oldal
Hírek a vörös hadseregből.
Mindazoknak, kik szeretett fér
jem elhalálozása alkalmával részvétüknek Londoni forrás szerint a Moszuli kérdés
kifejezést adtak ez utón is hálás köszö körül keletkezett bonyodalmakkal kap
csolatban a bolsevik! hadsereg állapota
netet mondok, özv. Pelcz Jánosné.
élénken foglalkoztatta az angol katonai
Kulturest A kath. kör husvét és diplomáciai köröket. Ezek felfogása
hétfőn este jól sikerült kulturestet tartott
a következő: ,A szovjet kormány pénz
A Mária kongreganista leányok vállalkoz
ügyi krízise súlyos kihatással lehet a
tak az est megrendelésére, akik ezalkahadsereg élelmezésére. Anyagi eszközök
lommal ismételten bemutatták a szép
hijja lehetlenné teszi a katonai hatósá
számú közönségnak, hogy hogyan lehet
goknak azt, hogy a tartalékos pótkere
nemesen szépen szórakozni. A kulturest teket kellő létszámra emeljék. Dacára a
nívóját emelte a kongreganisták préséhadi üzemek fejlesztésének a szovjet tü
sének Upponyi József
hittanár
zérség csak régi tipusu lővegekkel ren
kiváló hitszónoknak szivekbe markoló
delkezik és csak csekély számban. A
előadása a kongregációk feladatáról, ma
hadfelszerelési készleteknek utolsó marad
gasztos céljáról A hatásos előadáson kí
ványait a világháborúból már jelenleg is
vül helyesen szavaltak: Zamercsik Mici
használják. A régi flotta egyáltalában nem
és Gábriel Mária. Viléter Olga „A hó
felel meg a jelen kor követelményeinek
virág" cimü kedves dallamu énekszám
és nem számol ama távolságokkal, melye
mal szerepelt. Kellemes, jó hangját való ket magában Oroszországban kell áthi
sággal élvezte a közönség és a sok
dalnia. A vasutak rossz állapotban van
tapsra kénytelen volt ujrázni a datoscsanak és stratétikai felvonulást vagy moz
logány. „Biróék meglátják Pestet" mulat
gósítást a hadszínterekre nőm bonyolít
ságos színmüvei fejeződött be a műsor,
hatnak le. A lakosság hangulata olyan,
melyben ügyesen szerepeltek: Lóser Etus
Gábriel Mária, Gründert Kató, Mihály hogy a kormány általános mozgósítást
incidens nélkül nem remélhet. így a nagy
Regina, Patay István és a Csics fiuk.
britanniai kormány minden lehetőségét
Áldozatok a haza oltárán. A kizárja annak, hogy a szovjet bárkinek
S. K. B; Részvénytársulat iskolafelügye- is hadat izenjen. Mi ezt nem hisszük el,
lösége a V. K. M. rendelete folytán, ősz- mert van Moszkvának más teljesen fel
szes iskoláiban Rákóczi emlékünnepélyt szerelt hadserege, amely milliókra tá
rendeztetett és tartatott f. hó 27-én és maszkodik: ez a vörös emberek tömege
részben 28-án. Ez ünnepély tekintve a a többi országokban. Ezek mind forra
kuruckornak az ifjúság lelkivilágára gya dalmárok és Moszkva mellett dolgoznak.
korolt sovinisztikus hatását nagyban elő Ez a láthatatlan vörös hadsereg külső
segítette azt 4^ magasztos célt, hogy tagokból áll: elsősorban a szabadkőmű
„Csak Magyarok legyünk."
ves polgárok, demokraták és szocialisták
A káliói Rákóczi ünnep. Vi millióiból, kik csak kellő pilanatra várnak.
rágvasárnapján az egyh. szertartások és
Istentisztelet végeztével a róm. kath. nép
iskola tanítói kara, Schlosszár János es
peres plébános isk. elnöknek az iskola
Ha fáj a lába,
szék tagjainak s a környék intelligenciá
úgy használja a
jának jelenlétében Chikán Melithon senior
már kipróbált
tanítónak ügyes és meglepő rendezésé
ben nagyszerűen hódoltak II. Rákóczi
Ferenc emlékének. A kuruckort visszatükröztető dalok és szavalatok fényesen
domborítottak ki. Vadkerti Béla Vízvá
melyből 2—3 lábfürdő meg
lasztói btársulati tanítónak Rákóczit mél
szünteti a sok járás, áldogátató beszédét. Az ünnepélyt frappáns
lás, sportolás és egyéb meg
nemzeti imával fejezték be. Az esperes
erőltetésből keletkező lábfájá
hálás szavakkal köszönte meg Chikánnak
sokat. Megszabadítja a legma
és kartársainak, lelkes munkásságát.
kacsabb tyúkszem és bőrkeményedéstől, kánfortartalmánál
Elragadták a lovak Dr. Gyár
fogva felfrissíti az izmokat
fás Kalló község körorvosa Erdökürt
községből, hol hiv. funkciót végzett és azonnal megszünteti a
hazatérőben lovai megbokrosodtak és el
ragadták. A falun végig szélsebességgel
robogó lovaktól harcolt kocsiról a kör
egy doboz ára 1 pengő= 12 500 Korvos leugrott s súlyos sérüléseket szen
Kapható főraktár, Bodnár Jenő gyógy
vedett.
szertár. Budapest, VII. Dob u. 80.
Bérmálás Nógrádban. Kalló
Postán utánvét mellett
községben ápr. hó 19-én osztja ki a bér
Rendelésnél hivatkozni c lapra.
málás szentségét Dr. Hanauer A. István
váci megyéspüspök.
Házi
Szer!
kánforos Fortuna lábsót,
labizzadást.
HETIKRÓNIKA
Belföld. A Nemzetgyűlés nagy-hét
főn is tovább folytatta Pallavicini György
őrgróf mentelmi ügyének vitáját, melynek
során Vázsonyi Vilmos is beszélt. Még
hétfőn kimerült a vita s az elnök elren
delte a szavazást, melyben a nagy több
ség elfogadta a -mentelmi bizottság ja
vaslatát és ezzel Pallavicini kiadatása
mellett döntött. —
Salgótarján r. t. város polgármeste
rétől.
3571/1926. szám.
Hirdetmény.
Salgótarján r. t. város földmegvál
tása ügyében felhivatnak mindazon föld
es házhelyigénylők, akik részére az Or
szágos Földbirtokrendező Bíróság földet,
vagy házhelyet juttatott és akik a ré
szükre juttatott föld- és házhelyek után
a városi tanács, mint végrehajtó szerv
által 1918/1926. sz. hirdetmény alapján
az eljárási költségeket még nem fizették
be, hogy ezen eljárási költségeket a vá
ros pénztárába folyó év május hó 2.-ig
annál is inkább fizessék be, mert aki ezen
idő alatt a költségeket nem fizeti be, a
neki megitélt házhelyről, vagy földről
lemondottnak tekintetik és az mások ré
szére továbbjuttatás végett javaslatba
hozatik.
Salgótarján, 1926. április 9.-én.
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
M. kir. Államrendőrség Salgótarjáni
Kapitánysága.
Hirdetmény
Salgótarján, 1926. áprlis 10.
szembejövő gépjármüvei találkoznak. A
kocsisoknak ily esetekben tanúsított ha
tározatlansága következtében a nyugta
lankodó, ágaskodó lovak nem csak a járművekbe okozhatnak kárt, hanem az azon
levő személyek testi épségét is veszélyez
tetik. Holott az említett esetben a ko
csis könnyen megelőzheti az esetleges
balesetet, ha kocsijával mindig az úttest
baloldalán halad, tartózkodik mindentől,
amivel a lovak félénkségét fokozza (gyeplő
zablák rángatása, lovak szemeinek betakarása stb.) A kocsis kezének függőleges
(eltartásával figyelmezteti a közlekedő
gépjármű vezetőjét a lovak félénkségére.
Ha a lovak félénkek, a kocsis azzal aka
dályozhatja meg azok ijedezését, ha a
közeledő gépjárműnek kocsijával háttal
fordul, mert igy a lovak nem ijednek meg
a mellettük elhaladó gépjárműtől.
A legnagyobb hiba a megállított lovak
gyeplőjét erőszakosan hátrahuzni, mert
ettől a ló nyugtalanná válik, -— a gyeplő
befolyására (és nem félelmében) hátralép
s igy. a kocsi könnyen a haladó gépkocsi
elé kerülhet. A gépjárműnek pedig, ha az
úttesten haladó állatok ijedeznek, az
57.000/1910 B. M. számú rendelet /44 §-a
pofja és 47 §. értelmében lassított sebességgel szabad csak haladnia sőt a szük
séghez képest meg is kell állítani és fe
nyegető veszély esetén a vezetőnek a
motor működését is meg kell szüntetnie.
Nogyrészben ugyancak a kellő felvilágo
sítás hiányának tudható be, hogy a vá
rosi közönség sem tartja be mindenütt a
forgalom biztonság céljából megállapí
tott szabályokat) úttesten való áthaladás
a gyalogjárókon történik, tilos a járkálás az úttesten stb. és ez is egyik oka a
sorakozatos baleseteknek.
Salgótarján, 1926. március 4.-én.
Dr Pitta Lipót s. k.
m. kir. államrendőrtanácsos
a kapitányság vezetője.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Királyné ténsasszony
Leánykérés
12.
Központi iroda: Budapest, V. Sze
mere ucca 6. Telefon: L 961-22.
Három a magyar igazság!
azért háromszorosan igaz hogy nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
csak az udvarban
Hallatlan olcsón vásárolhatnak.
Árak ezrekben
mtr. 140 cm. szeles divatos
férfiöltönyszövet v. 3 drb.
duplsgalléros szines férfiing
v. 3 mtr. kitűnő ruhaselyem
minden színben — —
3
198
drb. 2 mtr. hosszú fehérített
kész lepedő, v. 3 drb. fe
hér étkező abrosz, v 3. drb.
kitűnő szalmazsák
—
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
mtr. sifón, v. 3 drb. törökös delénkendö, v. 3 drb.
pohártörlő
— — —
mtr. mosott vászon v. di
vatdelén, v. kékfestő, v. 3drb. börerős törülköző
mtr. kanavasz, v. angin, v.
12 drb. szép zsebkendő
Walter magántanfolyam
mtr. selyemfényű klott, v.
3 drb. hímzett női-ing v.
nadrág, v. 3 mtr. kitűnő mi
nőségű sottis v. pepita női
szövet
— — — —
Budapest, VIII. Rakóci ut 51 sz.
Előkészít: középiskolai,
összevont magánvizsgákra
érettségire, vidékieket is.
Tisztviselőknek nagy kedvezmény.
mtr. duplaszéles női szövet
mioden srinben, V. 3 mtr.
gyönyörű tjtószőnyek
mtr. szimplaszéles acélerős
szürke öltönyanyag, v. 3drb.
étkező szalvéta
— —
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
1 77
29
35
39
69
87
46
368
drb. .2 ágy- 1 asztalterítő, v. .
2 drb. csodaszép virágos
vattapaplan — — —.
Rendkívüli kedvezmény.
Menyasszonyi kelengye.
23 m. ágynemüvászon, 4 drb. hímzett női ing,
4 drb. hímzett női nadrág, 3 drb. hímzett fű
zővédő, 4 drb. lepedő, 6 drb. törülköző, 4 drb.
pohártör. 6 drb. portörlő, 1 drb. 6 személyes
abrosz 6 drb. szalvétával és 6 drb. zsebkendő
Cim:
Hadviselt
sorsjegyek húzása már e héten
Szombaton
Eddig nem látott óriási nyereményekkel
13.
olcsó maradékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Postai rendeléseket lelkiismeretesen
teljesítünk.
Tömeges vidéki elismerölevél.
Altesse
jutalomjáték akciója május 15.
Kiosztásra kerülnek.
Salgótarjáni APOLLÓ MOZGÓ heti műsora
Szerda Csütörtök Péntek
Szombat Vasárnap
Hétfő
Kedd
11.
1926 április 17—26.
Legjobb bevásárlási alkalom.
Vámszabadraktár.
Szállítási-, utazási- és vizumkedvezmények. Képviseletek a bel- és külföld
nagyobb városaiban.
Egyidejűleg nemzetközi bőripari kon
gresszus.
Szállást és teljes ellátást biztositó
„3 nap Budapesten" c. jegyzetfüzetek
1 millió magy. kor.
Összesen 998.000 korona.
A Nagyméltóságu belügyminiszter
Ur 232.453/1925 számú körrendeleté ér
telmében megállapítható, hogy az utóbbi
időben sűrűn ismétlődő közlekedési főként
gépjármüvek által okozott balesetek nem
csupán a gépjárművezetők egy részének
felületességére és gondatlanságára (meg
engedett menetsebesség túllépése, vilá
gítás hiánya, késedelmes kürtjelzés stb.)
hanem nagyrészben arra is visszavezethe
tők, hogy a lófogatu jármüvek vezetői
főként a vidéki fuvarosok nem alkalmaz
kodtak az általános közlekedés rendészeti
szabályokhoz az úttest baloldalán való
hajtást, a balra kitérést és a jobb olda
lon való előzést stb. (előíró rendelkezé
sekhez) és emellett arról sincsennek kel
lően tájékoztatva, hogy lovaik megbokrosodásának elkerülése végett minő maga
tartást tanúsítsanak, ha az országúton
ápr]. 10.
Budapesti Nemzetközi Vásár
14
15.
Sándor Mátyás
16.
Szünet
1 jutalom á
K. 10.000,000
1
""
„
5.000 000
5
„
„ 1.000.000
10
,
n
500.000
50
„
„
„
100.000
Ezenkívül mindenki, aki legalább
50
Szünet
borítékot beküld kap ajándék
kezdete hétköznap este 8 órakor, vasár és Ünnepnap
délután 4, 6 és 8 órakor.
Nyomatott "A Munka“ könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd: Végh Kálmán.
tárgyat.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 15. szám 1926. április 10.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-04-10
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/821266aa9dd56c060df2f4dc0324cd7d.jpg
746ba933dfd37598bf7c83348bb8bcc1
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ea8073c9fe43e9adf6255f6aa24934c7.pdf
a95e5a9f1c36f1b908c54274e54fc9b6
PDF Text
Text
A MUNKA
Felelős szerkesztőt Szántay István
IV. évfolyam. 16. szám.
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
Megjelenik: szombaton
Negyedévre 25.000 K
Postacsekk: 28.744 sz
Apróhirdetések: navankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. április hó 17
a hatalmas ereje, amely minden kisiparosság gazdasági helyzetének
A Salgótarjáni Ipái testület ápr. 11. nagygyűlése. azakadályon
keresztül is kivívja végső a létminimuma sincs meg. így pél
célját és győzelmét. Ennek a követ dául a szőlőbirtokosok különféle cí
Április 11-én ünnepe volt a Dr. Korbáss Ferenc íőszolgabiró, kezménye azután az a helyzet, hogy men nehéz miliárdokat tudnak kapni
Salgótarjáni Ipartestületn-'k. Az osz Dr. Varga Kálmán városi főügyész, 300.000 kézműves és kisiparos nem kormányköröktől, hogy hanyatló sző
tályöntudat felébredésének és az Bodó János városi tanácsnok, ipar részesül abban a tekintélyben, ame lőművelésüket talpra állítsák, mi kis
összetartás hatalmas erejének gyö biztos, Horváth László városi tanács lyet megérdemelne. A magyar kisipa iparosok pedig még a minimális 100
nyörű ünnepélyét tartotta abban a nok, és a kézműves és kisiparos rosok már Szent István korában hon milliárdot sem tudjuk megkapni,
nagygyűlésben, amely a város és já ság összesége, 4 órakor kezdődött. foglalók voltak, mert a magyar vá amellyel keresztül lehetne vinni a
rás illusztris vezetőségének és a kéz Takács Ferenc ipartestületi elnök rosok alapjait az iparosok rakták kisiparosság boldogulását^ s anyagi
műves és kisiparos összeségének je üdvözölve a megjelent vezető férfi le. A későbbi századok folyamán is jólétének biztosítását.
A kisiparosság egyik nagy sé
lenlétében folyt le az ipartestület akat, a város és a járás vezetőségét s szép szerepet játszottak, amikor
székhazában.
az összegyűlt kisiparosságot és a gyű Bethlen, Bocskay, Rákóczi seregeit relme a forgalmi adózás. Ma a kis
A nagygyűlésre az Ipartestüle lést megnyitotta. Egyben felkérte látták el készítményeikkel. A világ iparos agyon van nyoma az adóval.
tek Országos Szövetségének két ve Dr. Dobsa Lászlót az Ipartestületek háborúban pedig a kitüntetések lé Pedig ha behoznák az "egyfázisú
zető férfia is lejött, Dr. Dobsa László Országos Szövetségének igazgatóját, gióit szerezték, meg amsagyar kis adórendszert, amelynek alapján a
igazgató és Füredi Lajos társigazgató, hogy szabadelőadását megtartani szí iparosok.
forgalmi adót a termelő helyen fi
hogy megjelenésükkel és előadásaik veskedjék.
Egy állam
meg a zetnék le, a kisiparosság vállairól.
kal dokumentálják és tanúbizonysá
Dr Dobsa László igazgató a kézműves és' kísiparösság nélkül, óriási teher szakadna le.
Külön kell megemlékeznem a
got tegyenek a kisiparosság ama következő beszédet tartotta meg:
még az agrárállam sem, mert a connemzetfentartó és építő erejéről,
Tisztelt Nagygyűlés 1
zervativ gondolkodású agrárnép nem betegsegélyző sérelmekről. A betegamellyel a tönkretett és a végletekig
Beszédem megkezdésekor elő a nagyipar, hanem a kisiparos ter segélyző szinte csendőrrel cipeltet
kizsarolt magyar nemzet rekonstru ször is az Ipartestületek Országos ményeit fogyasztja. S az egész ma be bennünket, mert aki a törvény
álásában a kézműves és kisiparos Szövetségének meleg és szívélyes gyar gazdatársadaiom szükségleteit szerint nem fizet 2 hónapig, le le
üdvözletét hozom, amely szövetség la kisiparosság elégíti ki. Németor- het csukatni. Nem fizetés esetén
ság résztvesz.
Az Iposz két vezérférfia, akik őt és igazgatótársát kiküldötte Sál-1Iszágnak, amelynek nagyipara okozta havonkint 10 százalék késedelmi
az ipartestületi elöljáróság és elnök gótarjánba az aktuális iparügyek közvetve a világháborút, a kisipa adó jár s igy történik meg az a
ség meghívására jöttek le, a szom tájékoztatásra, egyben pedig a to rosság adja meg a gyár és nagy lehetetlen helyzet, hogy akinek 1920
bati délutáni gyorsvonattal érkeztek. vábbi gazdasági küzdelem buzdítá iparnak a nyersterményeket. Tehát bán 1 milliót kellett volna befizet
Fogadásukra az ipartestületi elöljá sára, amely építő munkában a kéz nbkünk fokozottabb mértékben kell nie, annak ma már 6 millióra sza
róság és elnökség ment ki a nagy műves és kisiparosságra hatalmas dolgoznunk gazdaságilag, hogy az porodtak fel a betegsegélyző költ
gazdaságilag ségei. A legnagyobb baj pedig ott
állomásra. Az előkelő vendégeket munka vár. A gondolat hatalmas elszakított részeket
Takács Ferenc ipartestületi elnök szárnyain vessünk tehát egy pil visszaszerezhessük. Az államhatalom van, hogy a panaszok csak szórvá
üdvözölte a salgótarjáni kisiparosság lantást a gazdasági múltba, jelenbe folyton azt hangoztatja, hogy a ma nyosan s nem egyöntetűen hallat
nevében. Majd kocsikra ülve a Som és jövőbe.
gyar kézműves és kisiparosságot szanak, mint az össziparosság pa
lyóra hajtattak ki, ahol az európai
Ha valaki a mai kézműves ipar talpra kell állítani, a hóna alá kell nasza.
. A társadalom minden rétegé
híres betonhidat és magát a bányát gazdasági helyzetét vizsgálja, solia nyúlni, s mégis a körülbelül 37 féle
és annak termelését szemlélték meg. még olyan nehéz gazdasági helyzet adót a kisiparosságon próbálják ki nek megvan az országgyűlésen a
Innét az ipartestület székházába haj ben nem volt a kisiparosság mint először. Az államhatalom nem érté képviselője, csak éppen a kisiparos
tattak, mint az ipartestület vendégei. ma. E nehéz és szomorú gazdasági keli a kisiparosságot úgy, ahogy ságnak nincs. Nincs képviselőnk,
Vasárnap reggel a Vízválasztót és állapotot a vezető körök is megál kellene, s eddig, sajnos még nem aki odaállna a kormányférfiak elé s
halastavat szemlélték meg, majd lapítják. A mi sanyarú gazdasági tudtuk bennük felébreszteni a kisi azt mondaná, hogy a kisiparosság
Dr.
Veres
Zoltán a já helyzetünket a magyar nemzet sínyli parosság kellő' megbecsülését, ami dolgozni akar s'részt akar venni az
rás főszolgabírójánál, Bodó János s szenvedi meg s ennek következ nek azonban a közvetlen oka az, újjáépítés hatalmas munkájában. Mi
városi tanácsnoknál és Horváth ményei még egyenlőre beláthatatlan hogy a kisiparosságban nincs meg csak panaszkodunk s szállítjuk a
László városi tanácsnoknál tettek következményekkel járhatnak a nem az összetartásnak hatalmas érzése: különféle' panaszkérvények garma
tisztelgő látogatást az iparügyekkei zetgazdasági helyzet általános kiala Amig a kézműves és kisiparosság dáit a minisztériumokba, ahol azu
kapcsolatban.
kulására s jövendő fejlődésére. E ban nincs meg az összetartásnak tán az irattárba is kerül. A depuA nagygyűlés délután tartatott szomorú állapotnak azonban a leg mindent kivivő érzete, addig a kéz tációk légiói tisztelegnek a minisz
meg az ipartestület nagytermében. nagyobb részt a magyar kisiparos műves iparosság nem tud kisipari terek előtt, akik minden jót beígér
A gyűlés, amelyre megjelentek Dr. ság a közvetlen oka, mert a kézmü- hitelhez sem jutni s igy nemcsak nek, de ha azután a ha deputáhazamenn ek, minden
Förster Kálmán‘.polgármester, Dr. iparosság nem értékelte magát eléggé állandó tőkénk, hanem még folyó ciók
Pitta Lipót államrendőrségi tanácsos, s hiányzott belőle az összetartásnak tőkénk sincs, amely nélkül pedig a marad a régiben.
Az őrjegenye.
Irta: BÁRD MIKLÓS.
A vénség terhe nekem nem teher
A szivem még ritmusra ver,
S ha szikráit meglobbanó hevének,
Mely ifjat felgyújt, aggot éget,
A lemondásnak hamujába fojtom,
Még sudár vagyok, állok, meg se hajlom,
S minden tavasszal lombba öltözöm,
Nincs én nekem a vénséghez közöm.
Az őrjegenyét, ha száz évet élt,
Azt mondják, villám zúzza szét.
Elvárom! Én e világszép pagonyban
Magában álló őrjegenye voltam.
De sudaram odáig napba fürdik,
S bár szaporodó éveim gyűrűit,
Sűrűn mutatja karcsú törzsököm,
Nincs énnekem a vénséghez közöm!
Messzetekintek.. Előttem a táj
Szebb rajt a szép, enyhült, mi benne fáj.
Száll, száll felettem az idő, a kor,
Hulláma érint, de meg . nem tipor,
A sodró életélvekből kikopva,
Szebbnek tűnik fel az élet mivolta,
S az itt időzés igazibb öröm..
Nincs énnékám a vénséghez közöm.
A kultúra és a táplálkozás.
Alig van még egy olyan területe az
ember élet megnyilvánulásainak, amelyre
vonatkozólag még a művelt nagyközön
ség körében is oly sok, egymással gyak
ran homlokegyenest ellenkező nézet ter
jed el az idők során, mint aa táplálkozás.
A táplálkozásról szóló tanok rengetegé
ben még a szakember is csak űggyel-bajjal képes eligazodni. A kultúra alkotásai
tól elkábitott modern ember a kultúra
további fejlődésétől a táplálkozás terén
is nagy jelentőségű változásokat remél.
Az alábbi sorokban a táplálkozás általá
nos ismertetésén kívül rámutatni kívánunk
azokra a hatásokra és elváltozásokra,
amelyek a kultúra nyomaként táplálko
zásnál működő szerveinken felismerhetők.
Az emberi és általában az állati
táplálékok legfontosabb három alkotó
része: a fehérje, a zsir és a szénhydrátok
amelyeket összefoglalván tápanyagoknak
is neveznek. Nélkülözhetetlen építő ré
szei még a táplálékoknak: a viz, a sók,
a fűszerek és a legújabb időkben annyit
emlegetett vitaminok. Az utóbbiakkal eb
ben a közleményben részletesen foglal
kozni nem kívánunk. A zsirt, a fehérjét
a szénhydrátokat, amelyek a táplálékok
ban ezekre jellegző mennyiségben van
nak jelen, az ember részben közvetve,
részben közvetlenül a növényvilágból fe
dezi. A növényeket joggal tartjuk min
den táplálék ősi forrásának. A növények
ugyanis a napfény segítségével a levegő
szénsavából és a talajból felszívott kü
lönböző vegyűletekből készítik és raktá
rozzák fel testükben azokat az anyago
kat, amelyek a növényevő állatok táplá
lékául szolgálnak A húsevő állatok a
növényevők húsának fogyasztása révén
végső fokon szintén növényi eredetű táp
lálékon élnek. Az emb^r táplálékaira
nézve ugyanezt kell mondanuk.
Szervezetünk a felvett táplálékot
bizonyos mehanikus és vegyi átalakítás
után mint zsirt és mint állati keményítőt
az u. n. glikogént raktározza el; az előb
bit a test különböző részein, az utóbbit
a májban és az izmokban. Munka vég
zéskor a szervezet ezekhez a tartalékolt
tápanyagokhoz nyúl. Az elhasznált táp
anyag pótlására a szervezetnek újabb
táplálékot kell magához vennie. Bizonyos
határok között egyének szerint változik,
hogy ki-ki mily hosszú ideig képes táp
lálék felvétel nélkül munkát végezni. Mi
nél alacsonyabb rendű valamely állat,
annál közvetlenebb a táplálkozás és az
életfolyamatok közötti összefüggés. Pél
dául a legalsóbb rendű u. n. egysejtes
állatoknál: az amvebáknál igen jól meg
figyelhető, hogy ezek minden életnyilvánulásuk előtt közvetlenül táplálkozni kény
telenek.
A kényelmét szerető ember a ter
mészet nyújtotta
táplálékokat nem a
maguk" nyers formájáben fogyasztja el,
hanem azokat főzéssel, sütéssel és egyéb
eljárásokkal olyanná alakítja, amely alak
leginkább biztosítja az emésztő szervek
megkimélését. Igaz ugyan, hogy az emész
tésnél ilyképen megtakarított erőfelesle
get élete során egyéb tevékenységnél
használja fel, mégis a táplálkozási szer
veknek egyre fokozódó tehermentesítése
ezeknek a szerveknek nagyon lényeges
elváltozásához fog vezetni. Az a tapasz
talati tény,' hogy a keveset működtetett
szervek az idők folyamán elsorvadnak,
elkorcsosodnak, sőt egészen eltűnhetnek
minden valószínűség szerint a táplálko
zási szervekre vonatkozóan is be fog
igazolódni. A kultúra jövő fejlődése pe
dig előbb-utóbb meg fogja teremteni azt
az állapotot, amikor egy-egy megfelelő
vegyi összetételű pasztillának a lenyelésé
vel egész napi táplálékszükségletünket
fedezhetni fogjuk. Kétségtelen, hogy a
kultúra ebben az irányban már észreve
hetően érezteti a hatását.
Ezek után tegyük vizsgálat tár
gyává azokat az elváltozásokat, amelyek
*a mai embernél a kulturtáplálkozás ká
ros hatásaként megfigyelhetők.
Németországban készült statisztika
adatai bizonyitják. hogy a lakosság 95
százalékának fogazata szuvás. Már az
elemi iskolások fogazata is nagyfokú
szuvasodást mutat, nem is említve bő
vebben n tejfogazatot, mely teljesen el
szuvasodik. Az állkapcsok' csontos váza
sorvad a rágó munka csökkenése, a szu
vas fogak időelőtti kihullása, a megma
radt fogak következményes helyzetválto
zása miatt. A fogak felülete legömbölyö
dik, rágóélük megkissebbedik, a bölcses
ségfogak a legtöbb embernél ki sem
bújnak.
' Ezeknek az elváltozásoknak az elő
idézésénél közvetlen akként szerepel első
sorban ez, hogy ételeinknek legnagyobb
részét megrágnunk alig kell, mert azokat
�2. oldal
A MUNKA
Salgótarján, 1926. áprlis 17
Este 100 terítékes bankét volt
Az egész magyar társadalom a adózási sérelmek. Egy becsületes csődjét fogják eredményezni. Tehát
az
adóterheket
csökkenteni
kell,
ne
a
vendégek
tiszteletére. A vacsorán
gondolkodású
magyar
iparos
sincs,
golgotabus kálváriáját járja. Nem az
a célom, hogy a salgótarjáni iparo aki ki akarná vonni magát az adó hogy újabb pénzinfláció álljon be. amelyen a város és a járás vezető
A betegsegélyzőknél rengeteg férfiai is megjelentek: az első felkö
sok között elégedetlenséget szitsak, fizetés alól. A magyar kisiparos szí
hátralék
van. De nem azért, mert szöntőt Dr. Varga Kálmán városi
vesen
fizeti
az
adót,
azt
azonban
hanem rá kell mutatnom arra, hogy
a mai gazdasági helyzetnek a leg elvárja, hogy az adózás igazságos az iparos nem akar fizetni, hanem tiszti főügyész mondotta a pesti
nagyobb részt mi vagyunk az okai. legyen s hogy a jövedelem arányá mert nem tud. A havi késedelem!I magas vendégekre, ifj. Timaróczky
Nincs meg bennük az osztályönti'- ban legyen az fizethető. Az adózás 10 százalék, ami idővel óriási ösz- Sándor a város éj a járás vezető
’dat hatalmas érzete, amely eredmé terén javulást tapasztalunk ugyan, szegre rúg fel. Feltétlenül változ-|| férfiait köszöntötte fel az ipartestü
nye® dolgokat tud produkálni. de azért még súlyos sérelmek van tatni kell az állapotokon, mert az let nevében. Horváth László a kis
Ahogy a Gyárak Országos Szövet nak. Nem ismerem a salgótarjáni elkeseredést ma már óriási a kis iparosságot köszöntötte, Dr. Dobsa
László igazgató a hölgyeket, mint
sége és az Országos Magyar Ke helyzetet s igy csak általánosságban iparosság között.
Az
Anyagbeszerző
Vállalat
csak
magyar
asszonyokat dicsőítette-. Fü
taglalom
e
súlyos
kérdést.
Azonban
reskedelmi Egyesületben megleli a
gazdatársadalom otthonát, az Iposz számtalan esetet tudok, amikor a néhány fővárosi nagyvállalkozónak redi Lajos igazgató pedig az össze
a kisiparosság segítségével
oly több segéddel dolgozó iparos ke fog nehéz milliárdokat hozni, de tartás és osztályöntudat hatalmas
hatalmas várrá tudna alakulni, ahol vesebbet fizet, mint az egy segéd maga a kisiparosság mellett tönkre érzéséről beszélt, szinte rapszódikus
oltalmat és támogatást találna a kis del dolgozó. Ezeket az anomáliákat fog menni, Ez csak arra jó, hogy erővel.
iparosság. Amig az nem lesz meg, meg kell szüntetni. Az állam mint néhány protekciós embernek zsíros
A magas vendégek az éjféli
a kisiparosság nem vívhatja ki a nemzetfentartó megkívánhatja, hogy és gondtalan állás jusson. Egyben vonattal utaztak el, azzal a kijelen
morális és anyagi boldogulást- S a kivetett adók a lehetőség szerint az ügyben a kormányelnők utasí téssel, hogy már sok helyen voltak
ha az osztályöntudat a kisiparos befolyjanak, azonban szükséges, totta a pénzügyminisztert, . hogy a hivatalos látogatáson, de még sehol
ságban. magasra fog lobogni, az hogy az adóterhek izgalmat ne kelt kisiparosságot is hallgassák meg. a magya? vendégszeretetnek oly szi
összetartásnak ez a haralmas ereje senek a kisiparosság között. Sok Reményijük, hogy eredménye lesz ves és felemelő megnyilatkozását
fogja ujjáteremteni a magyar kis alkalommal volt alkalmam látni sú a dolognak.
úgy a hivatalos körök, valamint a
Az előadót, akinek magvas és kisiparosság részéről nem tapasztal
iparosságot. Adja az Isten, hogy a lyos abósérelmeket. Ma már ugyan
kézműves és kisiparosság reneszán delegálva vannak a kisiparosok is tartalmas bestédet többször szaki tak mint itt.
sza nemcsak Csonkamagyarország, az adómegállapitási bizottságba, tolta meg a helyeslés, frenetikusKuster Lajos
hanem az 1000 éves Hungária ma azonban ennek a legtöbb esetben taps jutalmazta a magas színvonalú
4
nem
sok
értelme
van,
mert
a
leg
előadásáért.
gasztos és fenséges újjászületése is.
A naggyülés percekig tapsolta több esetben úgysem a bizottság
A Salgótarjáni R. K. Olvasó
az illusztris szónokot, aki a kritika megállapítása alapján vetik ki a
kör férfi tagjai április 11.-én, fehér va
kemény ostorával, de egy jobb jö forgalmit, amelynek alapján a meg
sárnap együttesen járultak a szentáldo
vőbe vetett, hit bizakodásával vá állapított adó háromszorosát, sőt
záshoz. Az előtte való 3 napban előké
FELI
11
VÁS
SALGÓTAHJÁN
KŐ
■
ötszörösét
vetik
ki
a
kisiparosra.
zolta a kisiparrosság nehéz gazda
ZÖNSÉGÉHEZ Amidőn a Magyar Est szítő szentbeszédeket tartott P. ~Musza
Maga
Varga
államtitkár
is
úgy
nyi
sági helyzetét.
mégegyszer Salgótarján és vi Makár, rzécsényi ferencrendi áldozópap,
latkozott, hogy ez tarthatatlan álla előestéjén
dékének egész közönségéhez fordulunk, aki a plébánia meghívására csütörtökön,
Utána Füredi Lajos, az Ipar
pot s ezen segíteni kell és segíteni hogy felkérjük az estén való részvételre, 8.-án érkezett városunkba. Csütörtökön,
testületek Országos Szövetségének
is fog, mert csak igy biztosíthatja amidőn mindenkit újból és újból társa pénteki n, szombaton este 7 órakor tar
társigazgatója állott fel szólásra, aki
a kisiparosság adófizető képességét. dalmi. foglalkozási és egyéb külömbsé- totta meg a páter magas színvonalú, lé
a következő nagy koncepciójú be*
gck félrelélelécel a magyar gondolat re- lekbemarkoló, kiváló beszédeit, melynek
A kötelező általányozási rend nesansának ünnepére hívunk, köteles- hatását csak fokozta a nagyszerű orgá
szédet mondotta: Azokkal a kér
désekkel és sérelmekkel akarok fog szerek bélyegekben való lerovása ségszerüen néhány félreértést kell elosz num és szép előadásmód. A templom meg
telt zsúfolásig. Szentbeszéd elölt a Kath.
lalkozni, amelyek a kisiparosságot rengetek alkalmat adtak arra, hogy latnunk. 4 Magyar Estei „4 Munka" is
kialakulóban lévő R. T. rendezi és nem köri, majd a kongregációi’ női énekkara
a
kisiparosságot
különféle
szeka
érdeklik. Nem az elégedetlenséget
A Munka" szerkesztősége így a ren adott elő Mária dalokát. Szombaton d.
akarom még jobban felszítani, s a túráknak tegyék ki. Arról ' nem tu dezőség tagjait is ez a társaság képezi, u. és vasárnap reggel százával járultak a
keserűséget növelni, de ha • nem dok esetet, hogy a megcsappant amely kiegészítette önmagát néhány az gyónáshoz férfiak és nők, egyaránt. Va
nyúlunk erélyes kézzel a bajok or munka következtében leszállították ily esték rendezésében jártas és tapasz sárnap a katolikus kör lobogója alatt ha
talt társadalmi egyénnel. E kiegészítés talmas fér i sereg vonult fel a templomba,
voslásához, nem fogják tudni a volna a forgalmit, de számtalan ahhoz történt és a fentieken kívül más a katolikus vezetőegyéniségekkel élén.
esetben
siettek
felemelni.
Ez
a
rend
a kisiparosság bajait.
tekintetek nem játszottak szerepet külö 10 órakor a befejező, klasszikus beszédet
• Halljuk, hogy amig adófizető szer nemzetgazdasági szempontból nösen nem volt törekvés hogy az össze-, a páter tártotta, aki egyébként e város
magyar lesz, addig mindig lesznek tarthatatlan, mert amikor a forgalmi hivatalok és egyesületek főnökeit a ren ban tapasztaltakról is szóllott, majd né
kulcs 3 százalékról 2 százalékra dezéssel járó munkával terheljük Ez hány búcsúszót mondott a város katoli
azonban semmi esetre sincs befolyással
apritottan, omlóssá főzvé vagy mártással szállitatott le, végeredményben kidé sem az illető hivatalok, vagy egyesületek, kus társadalmának, kitartó hithüségre és
tálalják. A túl meleg; vagy tulhideg éte rül, hogy a leszállított forgalmi tu testületek vezetőinek makulátlan és ki hazas eretetre buzdítván azt. A szentmi
lek.és italok végtelen apró, szabadszem lajdonképpen 3—4 szeres felemelt próbált magyarságára. Ezt igen kérjük sét Horváth László köri elnök végezte,
aki Upponyi József hittanár segítségével
mel nem is látható repedéseket
okoz forgalmi. Németország 0 6 százalékra megszívlelni.
mivel ezzel
ellenkező áldoztatta meg a hivek nagy tömegét.
nak a fogak zománcain, amely repedések
hireszlélés
csak
rágalom
és
kitalálás
Mii
a bennük lerakodott ételmaradékok ve szállította le a forgalmit, egyben pe tatja ezt azon tény is. hogy városunk Szentmise után a katolikus férfiak kül
gyi bomlása révén a későbbi szuvasodás dig bevezette az egyfázisú rendszert igen sok kimagasló s magyar érzéseiről döttsége kereste fel a pátert szobájában,
ahol Szántay István máv. raktárfőnök kö
kiinduló helyeivé válnak. A cukornak és A készített árut csak egyszer akarja közismert egyéniségénél
küldöltségileg szönte meg szerető szavakkal azt az apos
a cukorból készült táplálékoknak, ame megadóztatni, többször már nem. járt a rendezőség támogatási és megje
lyekhez már a gyermek is aránylag kis Ahogy ezt Németországban meg le lenést biztosítandó, akik most viszont a toli munkát, melynek hatalmas eredmé
áldozatok árán hozzájuthat, a fogazat
rendezőségben kinyomatva nincsenek. Eze nyeit látnia kellett a lelkiatyának, aki
rombolásában igen fontos szerepük van. hetett csinálni, úgy meglehet nálunk ket pártfogóiknak és magas barátaink előtt annyi száz lélek nyilatkozott meg e
A cukorból a szájban különösen sok sav is, csak a kormányköröknek akarni nak tekintjük. Ugyancsak kérjük mind néhány nap alatt. A páter néhány szó
képződik, amelyek a fogakban lassanként kell. A mai adminisztráció a befolyt azokat. akik magyar ruhával nem ren val megköszönte e nem várt üdvözlést s
valóságos lukakat marnak. A pusztító ha forgalmi 80 százalékát felemészti. Ha delkeznek, hogy ezt ne tekintsék az el munkájának eredményeire és a katolikus
társadalom munkájára Isten áldását kérve,
tású savaknak természetes ellensúlyozója
a gazdasági élet megjavul, akkor jövetelt gátló akadálynak. Hisz magyar elbúcsúzott a küldöttségtől. Délben fél
a szájban jelenlevő nyál. Az apróra vá
ruha nélkül is doboghat törekvéseinket
gott, mártással, sok itallal fogyasztott mindenki könnyebben fog elhelyez támogató szív a nemesnek tudott keblekben. 12 órakor Hercegh József esperes kis
miséjén a páter orgonához ült, amikor
táplálékok azonban annyira csökkentik a kedni. A mai helyzet az, hogy a
A Magyar Est rendezősége
játékával és gyönyörű hangjával ragadta
nyál-elválasztást, hogy annak mennyisége legjobb piacot a trianoni béke el
Segély, temetés és házasság
a savak lekötésére nem elégséges. A nyál szakította tőlünk, azokat a részeket, esetére. A „Falu" szövetség ezúton ér magával a hivek lelkeit. Délután 3 óra
nagy jelentőségére enged következtetni ahol a legtöbb nyersanyag és fo tesíti Salgótarján város lakosságát, hogy kor a katolikus nők üdvözölték a plébánia
udvarán a pátert, aki kocsira ülve, vissza
az a tapasztalat, hogy az alsó fogsor
Népjóléti Társulatának salgótarjáni ki
metsző fogai a legritkább esetben szuva gyasztó volt, de itt maradt a kisipar rendeltsége megalakult. Működését a m. indult a szécsényi kolostorba, magával
sodnak, nagyon valószínű azért, mert ezek legnagyobb része nyersanyag nélkül kir. belügyminiszter 223698/1925. sz. ren vivén sok ezer hivő köszönetét és háláját.
a nyelv alatti nyáltavacskával csaknem S a minket környező ellenséges ál deletével engedélyezte. Célja e társulat
Megmozdult a magyar társada
állandóan érintkeznek.
lamok képesek iparcikkeiket vesz nak, hogy tagjait- temetési és kiházasi- lom az erkölcstelen táncok és divat ellen.
Egy már általánosan elfogadott teséggel szállítani Csonkamagyaror- tási segélyben részesítse, A temetési se Egy tekintélyes fővárosi lap közölte Ifj.
természettudományi tétel azt tanítja, hogy szágba, csak azért, hogy ezzel tönkre gély csoportnak tagja lehet minden ma Kray István báró levelét, melyben mély
az élő szervezet alkalmazkodik a életkö tegyék a magyar kisipart. A magyar gyar állampolgár, férfi, vagy nő, 15—45 séges felháborodással festi le a magyar
éves korig, a kiházasitási segély csoport szellemnek és felfogásnak teljesen idegen
rülményekhez; rágórendszerüwk is azért
sorvad tehát, mert a reá háramló munka kisipar csak akkor fog talpra állni, nak pedig minden gyermek, fiú, vagy táncokat és divatot. E minden tekintet
a kultúra jóvoltából egyre csökken. Hogy ha exportot tud magának teremteni leány egy évtől 12 éves korig. Tagfel ben igazságos és jogos riadó felvillanyozta
vételt eszközöl és mindennemű felvilágosí és gondolkodóba ejtette az anyákat, peda
a teljes elkorcsosodás ezeken e szerve a termelt iparcikkeiből.
tással szolgál a kirendeltség vezetője: gógusokat és a rut táncok és ruhátlanken még be nem következett, azzal ma
A fényüzési adót bevezették az Cservenszki János nyug. rend, főtiszt, ság ellen országszerte megindult a szer
gyarázható, hogy amig táplálkozási viszo
nyainkban rövid idő alatt nagy változá inflációs időben, amidőn a pénznek lakik Füleki u. 441. sz. Minthogy e tár vezkedés s mint értesülünk az iskolák,
sok állotta* elő, addig szervezetünknek még értéke nem volt. Ez csak 10 sulat tagjai igen csekély és könnyen, intézetek, hivatalos vezető egyéniségek
e változásokhoz való alkalmazkodására százalék ugyan, de sajnos,, olyan bárki által is elviselhető időszaki járuléko már illetékes helyről meg is kapták az
kat fizetnek, temetés és házasság ese utasítást az ezek ellen való védekezésre.
esetleg évezredekre van szüksége.
iparcikkeket is sújtottak a fényüzési tén
a tagok tekintélyes összegű segély Figyeljük csak igen tisztelt magyar test
A kultúra tehát, amely táplálékaink
adóval, melyek életszükségleti cik hez juthatnak. Komoly népjóléti akcióról véreim, kik azok, akik mitsem törődve
természetellenes átalakításával látszólag
a javunkat szolgálja, mert a táplálékot kek. Az államnak ebből jelentősebb lévén szó: a társulatba való belépés min erkölcsi szempontokkal, még mindig tes
tük mezítelenségével óhajtanak ünnepelfeldolgolgozó
szerveinket, sok nehéz haszna nincs, megdrágított egyes nél denkinek ajánlatos.
Köszönetnyilvánítás.
Mind tetéít, feltűnést szerezni? Ugyanakkor a
munkától szabadítja meg, — valójában külözhetetlen iparcikket.
azok, kik felejthetetlen
jó' leányom férfi társadalomban, kik azok, akik quasi
ezzel testünk elkorcsosodásához, egész
Az adózás terén általában halála alkalmából részvétükkel fájdalma ezt a mezítelenséget ünnepli? A család
ségünk megromlásához vezet s emiatt a
táplálkozás terén is veszedelmes ellensé óriási hátralékok vannak* amelyek mat enyhíteni szívesek voltak, fogadják boldogságának és a nemzet boldogulásá
előbb utóbb az állam gazdasági hálás köszönetemet. özv. Kámár Mihályné, nak egyetlen biztos alapköve a tiszta ergünk.
Dr. C.
Hirek és különfélék.
�A MUNKA
Salgótarján, 1926. április 17
köles. A feleség, az Shya lelke üti bé cselekményéért a budapesti kir. büntető
lyegét a családra, a családok összesége törvényszék 1926. évi április hó 10-én
pedig alkotja a nemzetet.
Hogy várha vont felelősségre. Haás D. Árminnak —
tunk gerinces, lovagias, áldozatkész, ne bármennyire is igyekezett, — nem sikerült
mes ideálokért lelkesedő uj nemzedéket a felelősséget magáról másra hárítani, a
e hazában? Jelentsék ki a magyar nők, bíróság bűnösnek mondotta őt ki sajtó
hogy ezeket az erkölcstelen táncokat utján elkövetett rágalmazás vétségében
nem táncolják, ezt a meztelen divatot és ezért öt 5.000.000,K. pénzbüntetésre
nem majmolják s a valamirevaló férfi ítélte. Az Ítélet ellen az ügyész súlyos
csak tisztelettel és becsüléssel fogja fo bításért, vádlott pedig felmentésért fegadni ezen elhatározást! Örömmel üdvö lebbezést jelentettek be.
zöljük tehát a szombaton megtartandó
Két szoba, konyha és kamrás
magyar estet, melynek rendezősége saját lakás május 1-re beköltözhető, uccára
elhatározásából a magyar viselet és tánc nyitó ajtóval, mely műhelynek alkalmas.
bemutatásával akarja a netnes célt szol;
Cím a kiadóban.
gálni s hisszük, Hogy városunk igazi urai
és úrnői, (gondolkozás: a nézve értjük)
tovább fogják vinni a zászlót, melyet
nyílt homlokkal és kemény elhatározá
sokkal lobogtat a mi kis natármenti la
Belföld. Búd János pénzügyminisz
punk: „A Munka*.
ter elnökletével a pénzügyminisztériumban
Ajándékozás. A salgótarjáni fő-1 értekezlet folyt le a magánalkahnázottak
gimnázium rajzszertára részére Makky nyugdijvalorizációjának tárgyában. A pénz
Gyula bányatisztviselő igen értékes, szép, ügyminiszter, kiheí legutóbb a magántiszt
kitömött vadmacskát ajándékozott. A viselők memorandumot juttattak el, mely
nagylelkű ajándékért ezúton is hálás kö ben pontonként sorolták fel a készülő
szönetét fejezi ki a gimnázium Igazga és a nyugdijvalorizáciőról szóló törvény
tósága.
javaslatban őket ért sérelmeket és ezek
Stefánia. A helybeli 84 sz. bá orvoslását vonatkozó igényeiket, az érte
nyatelepi fiók-intézet csendes, de ered kezleten a Nemzetgyülás pártjainak és a
ményteljes munkáját csak a hálás anyák munkaadók képviseleteinek részvételével
köszönetéből, a néhanapján íülünkbejutó tárgyalt, A megvitatásra kerülő kérdések
jótékonykodásból ismerjük. Az intézet in- közül leglényegesebb a nyugdijvalorazáció
tensiv munkáját a. bpcsti országos köz minimumának megállapítása volt, melyre
pont ismeri, mert mint értesülünk, az or nézve végül sikerült egyértelmű állás tekezlet foglalkozott az idevágó bírói el
szágban levő sok sok Stefánia fiók-egye pontra jutni. Eszerint a javaslatban meg járás szabályozásával is, valamint az ed
sületből csak néhány folytat eredményes állapított tiz, húsz, harminc százalékos digi bírói ítéletek hatályban maradásával,
munkát s ezek - között is első helyen minimum helyett elfogadtatott általában továbbá az önkéntes teljesítések és egyesvárosunknak két fiókja. Örömmel regiszt a 30 százalékos minimum azzal a kikötés ségek ügyével, az aktív tisztviselők vé
ráljuk e hirt, mert ez bizonyítja, ' hogy sel, hogyha valamely vállalat teljes mér delmével, végül a betegség és baleset’
vannak önzetlenül dolgozo magyar lel tékben elvesztené vagyonát, úgy a valo elleni biztosításnak a nyugdíjasokra való
kek, férfiak, akik a hálát nem földi gyar rizálás százalékának megszabását a bíró I kötelező kiterjesztésével is. — Az üzletlóságoktól várják. Az orvosok, védőnők ságtól kéfheli. Ezzel kapcsolatban az ér- : helyiségek felszabadításának tárgyában
fáradhatatlan munkája azonban csak egy
bizonyos határig tart. Hiábavaló lesz
mindep igyekezet, ha a társadalom nem
siet ezen intézmény támogatására, morf a
központ csak kis mértekben tudja anyagi
akkal támogatni ezen egyesületet fontos
missziójában. Tudomásunkra jutott, hogy
Tudatom kedves Szerkesztő Uram zetközi faj csak egyetlenegy van széles
a bányatelepi 84. sz. fiók agilis vezető
jéhez Dr. Soltész József főorvoshoz igen mal, hogy tovább folytatván vizsgálódá e világon. Dehát akkor én, aki magyar
nagy értéket képviselő babakelcngyét saimat, újabb és újabb keserű csalódások nak születtem, mi a fészkes fülemülének
juttatott S.-né Koháry Angyal úrnő, aki érnek, amiért a is szociáldemokrata párt legyek nemzetközi?
A napokban a műhelyben is kitört
nek nemes szive bizonyára megérezte a programnak olyan gyöngéi tűnnek sze
meim elé, amelyekről sejtelmem sem volt belőlem ez a gyötrő téma. Szomszédom,
sok szenvedő anyának fájdalmát, akiket
testi szenvedéseiken kívül a lelki fájda Eddig tanaink szerint nagy lelki nyuga aki magyar újságot szokott olvásni, azt
lom is gyötör, amikor drága magzatuk lommal fejbe vertem azt, aki ennek a mondta, hogy világszerte nemzeti alapra
nak didergő testecskéjét sem képesek be programnak szentségében kételkedni mert, helyezkednek az államok és népek, mert
födni. A hála legyen azon tudat, hogy vagy pedig nem volt hajlandó munkás ez a boldogulás egyetlen útja. Ott van
nemes szive a cselekedetet sugalmazta! létére belépni közénk. De lassan elernyedt a híres és jólétben úszó Amerika, amely
Vajha követésre találna a szép gesztus; harcos karom, inért magának a fundamen talán a legsovinistább állam a föld kere
pedig vannak városunkban sokan, akik tumnak, a nemzetköziségről szóló ’egész kén. Kcmal pasa valóságos szoborszerü
évenkint legalább egyszer megtehetnék marxi elméletnek szilárdsága is kegyetle megtestesítője a diadalmas török nacio
azt a kis kötelezettséget is, amit az anya nül meglódult bennerti, voltaképen csak nalizmusrak: hasonlőlag kimagasló alak
a csodálatos Mussolini olasz földön, aki
és^csecsemövédöintézet nemes rendelte csekély okoknak sorozata miatt.
A dolog nem inai keletű. Valame sok eszeveszett forradalmaskodás, tébo
tése megkíván. Örömmel fogadjuk a ne
mes telkeknek, — ha kis mértékben is — lyik ősznek egy napsugaras vasárnap dél lyult nemzetköziség után hihetetlen virág
előttjén ott álldogáltam a járdaszélén s zásnak és ipari föllendülésnek indította a
hasonló megnyilatkozását!
Művezetők mulatságán felül gyönyörködő mosolygással néztem, amint határozott nemzeti alapra helyezett olasz
fizettek: Róth Fióris 150 ezer K. Szente úgynevezett szüreti mulatságot rendező népet. Kész öngyilkosság az, ha egy nép
szociáldemokrata ifjaink felvonultak. Csak nemzetközinek vallja magát, ostobán le
Líszló 100 ezer K. XV. Művezetők kerü
lete 100 ezer K. 50 ezer koronát: úgy dagadozott a mellem. Pirosmcilényes, mond határainak védelméről s nem kell
Gittlár
József, Gábler Vilmos, fehérgatyás lobogóingujjas legények ke- neki haza mintha a puszta levegőből
Gábriel Antal,»Deák József, Varjassy Béla, vélyen pattogtatták a sallangosra kitercm- akarna megélni. A csonkaország munkás
40 ezer koronát:
Skvára Emil, tettézett karikásostort s a fiatalság vihar ságának egy része hiába lármázik és va
Elischér B é 1 a, 30 ezer koronát: zásával vágtattak végig gyorslábú lova1- lósággal megérdemlik, hogy tovább éhez
Wolner Gusztáv,
Nieder Imre, Pau- ikkal a főucca szikravető kövezetén. Aki zék, hiszen még mindig nem tanult, még
lovics András, Dr. Székely Pál, Bender látta a délceg magyar legényeket, meg- mindig országvesztő nemzetközi eszmék
bizsergett benne a jóvér. Büszkén, elme képtelen jelszavai után szaladgál. Beszélt
Gyöngyike.
rengve szemléltem hát őket, amikor fur még a spanyolokról, Abd el Krímről, Kí
Levente football bajnokság
csa mondás ütötte meg füleimet: .Eze náról s nekem mindez nagyon uj volt.
a salgótarjáni és sziráki járásban első ken csak gúny és üres cicoma a magyar
Rámeredő bámulásomból jól sejtette
mérkőzéséi ápr. 11-én játszódtak le igen disz, illetékesebb volna rajtuk a kaftán."
nagy érdeklődés, mellett. Különösen ki Módfelett elöntött a méreg és ingerült*.n hogy én ilyeneket sohasem hallottam s
emelendő a Hirsch-gyári leventék érté perdülten hátra. De ime a nagy meg- igy szóltí „Miért hallgat mindezekről
olyan buzgón a te hires „Népszavad?"
kes győzelme.
leckéztetéshöl semmi sem lett. Ökosné- Én ezzel az ügyeden védekezéssel álltam
zésü, mosolygó munkással találtam ma elő, hogy valószínűleg nincs meg neki
*
■j.
gam szemközt (mint amilyenek általában az a telefonszáma, mint a többi lapnak.
-s 4}
í
az ébredők) és mukkanni sem tudtam, Mire ő: .Aki iiy»Tn vastagon jóhiszemű,
ü
I
—>
mert — elhiheti drága Szerkesztő Uram — az kevés hijján idióta." Én aztán felkap
1 Bánya L. E.
1 6 10 — 2 súlyos és meggondolt szavainak cáfo tam egy tisztességes vas darabot, súlyo
lata nagyon hosszú, egyben reménytelen sat és sarkosat és igy harsogtam: .Me2 Hirschgyári L. E.
1 6 2 - 2 feladat lett volna.
red-e megegyszer mondani, hogy izé?"
3 Lőrinczi L. E.
1 6 2 2 1
Nekibusult fejemben, amelyet haza
Azt hiszi Szerkesztő Urum, baj lett?
4 Zagyvapálfalva L. É. 1 6 2 2 1 menet ütemesen lógattam, ilyes gondola Feljózanodtam, mert eszembe jutott va
tok jártak: Hát ha durván szakítottunk lami. Ugyan nem ok nélkül fogják reánk,
5 Starján város L. E. 1 6 0
fajiságunkkal, van-e még szemernyi jussunk hogy a terrort mi találtuk ki és mi kultiis a magyar ruhához és szokásokhoz? Az váljuk olyan buzgón. Vannak azonban
6 Lapujtöi L. É.
1 6 0
egész parádé nem egyéb, mint döglött figyelemreméltó mentő körülmények. A
'
—
Mátranováki
L
E,
7
— lovon patkó. Használ-e valamit, van-e terrort ugyanis kizárólag csak akkor al
Acélgyár
L
E.
—
———
8
értelmer Szociáldemokrácia és magyar kalmazzuk, amikor a kézzelfogható igaz
nezeti érzés tűz és viz. Aki nem fajma ságokkal szemben más érvünk nincsen.
Haás D. Ármint elitélték. 1925. gyar, az fajtalan magyar.
Továbbá csakis olyanokkal szemben lé
április hó 2,-án az Esti Kurírban .Törté
Az már igaz, hogy mindenképen pünk a terror mezejére, akik nálunknál
net a sagótarjáni mozi dzsungelból" cí bajos az ilyen magamforma szegény em gyöngébbek s még ezekkel szemben is
men egy közlemény jelent meg városnnk ber helyzete, akiben itt-ott felsír néha a csak akkor, ha a véleményszabadság
polgármestere ellen, aki a közlemény mi letagadott ősi vér. Viszont milyen boldog tiszteletreméltó elve alapján szemtelenül
att büntető feljelentést tett. A nyomozás lehet egy Pikler, vagy Propper eivtárs, másképen mernek gondolkozni, mint mi
megállapította, hogy a cikknek szerzője aki a Conti uccában is, Kongóban is test- szociáldemokraták.
3 oldal
HETIKRÓNIKA
Munkáslevél.
A nemzeti érzés.
j
Haas D. Ármin salgótarjáni
lakos,
akit hezállóan nemzetközi. Tulajdonképen nem
Barátom se nem félt ugylátszik, ez
Vass József népjóléti miniszter Walkó
kereskedelműgyi miniszterrel és több
szakemberrel megbeszélést
folytatott,
mely kizárólag informatív jellegű volt. —
A kereskedő érdekeltségek képviseletei
küldöttségileg megjelentek a kereskedelem
ügyi minisztériumban, hogy a miniszter
közbenjárását kérjék arra nézve; hogy
az üzleteknek május elsejére tervezett
is titkos ébredő), se nem haragudott, ha
nem
másnap kezembe
nyomott
egy újságot, melyben kék ceruzával ke
ményen aláhúzva ez állt:
„A szociálizmus ma minden ország
ban, olyan nagys olyan is marad örökre,
hogy holmi világmegváltóknak feltünte
tett eszmék, mellette mindvégig csak
eszmék maradnak. Ma Mussolini a világ
legnagyobb államférfija. Örülök minden
olyan jelenségnek, amely a nemzeti eszme
hajnalhasadását hirdeti." A hires Sven
Hédin mondotta ezeket 1926, március
30.-án.
Említette még barátom hogy a nem
zetköziség megmérgezte lelkünket bent
is, kint is. Aztán példának hozta fel,
hogy a felvidéken a németek sem, még
a tótok sem, a magyarok meg éppen
nem támogatják soha annak a rabló cseh
államnak kormányait, amely az ezeréves
tulajdonnak, a magyar szentkorona testé
nek elorzott darabján a hódítás pózában
tapos. Egyedül a felvidéki „Magyar"
szociáldemokrata párt az, amely ellensé
geink és trianoni börtönöreink oldalán
áll. Erre azonban sikeresen mentő választ
tudtam adni. Ha ugyanis a szociálde
mokraták itthon semmiféle közösséget
nem vállalnak a magyarság ügyével,
ugyan méltányos és ildomos dolog-e ak
kor azt várni tőlük, hogy a megszállott
területeken együtt érezzenek a megkín
zott magyarság fájdalmával?
Bizony, Szerkesztő Uram, ha volna
sötétebb szin a feketénél, akkor azzal
kellene festeni azt a gyönyörűséges rom
bolást, amit a mi marxista tanaink ma
gyar munkásteslvéreim lelkében végeznek.
De ne elmélkedjünk, hanem éhezzünk
tovább a soha meg nem valósítható üres
ábrándokért! Tűrjük a vöröss’zegfüs agi
táció dicső eredményeként, hogy a szoci
áldemokrata magyar munkás távolabb
essék a nemzet testétől, mintha Ameri
kába költözött volna. Levágott szöllőveszszö, mely már nem is él és nem tud fel
lázadni a trianoni rongyok ellen. .
Dehát gondolja, Szerkesztő Uram,
hogy jól van ez igy? Istenem, hová ju
tottunk! Hát a magyar munkás lelke
örökre el legyen temetve, hát feltámadása
soha ne legyen?
Vagyok gyötrődő tisztelője:
Tatjáni András
felvilágosult fémmunkás.
Walter magantanfolyam
Budapest, Vili Rakóci uí 51 sz.
Előkészít: középiskolai,
összevont magánvizsgákra
érettségire, vidékieket is.
Tisztviselőknek nagy kedvezmény.
�A MUNKA
4. oldal
felszabadítása legalább egy esztendővel
halasztassék el, Walkó kereskedelmügyi
miniszter távollétébcn a küldöttség Morvay Jenő h. államtitkárral tanácskozott.
— A Felsöoktatásügyi Egyesületek egy
egyetemi tanárokból álló küldöttsége ke
reste fel gróf Klebclsberg Kunó kultusz
minisztert és átnyújtott az egyesület tisz
teletbeli tagjává történt megválasztásáról
szóló díszoklevelet. •— A Budapesti rend
őrség nagyszabású hadikölcsönkötvényhamisitás nyomára bukkant. A Kecske
méti utcában lévő Peblich féle bankban
nagyobb mennyiségű kötvényt kinált meg
vételre Szűcs Ferenc és Szaplonczay Osz
kár s midőn a bank információszerzés
céljából magánál tartotta a kötvényeket,
az illetők eltávoztak és nem jelentkeztek
a kötvények beváltása idejére. Megálla
pítást nyert, hogy a kötvények hamisak
voltak, Szűcsre és Szaploncayra vonatko
zókig pedig, hogy néhány hónappal ez
előtt hamis 25 ezer koronás bankjegyet is
hoztak forgalomba. Szűcs Ferenc ügy
védet a rendőrség hamis nosztrifikálással
ellátott hadikölcsön kötvények terjesztése
miatt és bankjegyhamisitás gyanújának
terűében őrizetbe vette és öt a vizsgálóbiró előtt előzetes letartóztatásba helyezte.
- Pallavicini György örgőf, kinek men
telmi jogát a Nemzetgyűlés felíüggesz-,
tette, megjelent a vizsgálóbíró előtt s
két és fél óráig tartó kihallgatáson tette
meg a vallomását a frankügyben. — A
Magyar Vöröskereszt Egylet a M.igyorországot ért nagy árvízkatasztrófa után
felhívással fordult az európai társegyesü
letekhez, azok támogatását kérve az új
jáépítés munkájában. Á felhívás eredményeképen a spanyol vöröskereszt 2000, a
görög vöröskereszt pedig 1000, francia
frankot küldött az árvízkárosultak felsegéiyezésére. — A népjóléti miniszter el
rendelte, hogy a hatósági orvosok díjmen
tesen kötelesek kezelni a hadirokkanta
kat. A gyógyszerek költségei, valamint a
kózházakban az ápolási költségeket az
államkincstár fogja fedezni. Ez az intéz
kedés a vagyonos hadirokkantakra nem
vonatkozik., — Husvét vasárnapján nyílt
meg Hódmezővásárhelyt a helyi képző
művészek első együttes kiállítása. A kiál
lításon résztvettek névszerint Rudnay
Gyula, Tornyai János, vitéz Darvassy Ist
ván, Barkász Lajos, és Endre Béla festő
művészek, valamint Pásztor János és
Kallós Ede szobrászművészek, kik a vá
rosházán 103 képet és szobrot állítottak ki.
Külföld. Szerdán délelőtt 11 óra
kor Rómában a Kapitolium előtti téren,
amidőn Mussolini miniszterelnök a nemzet
közi sebészkogresszusról való távoztában
•az őt éltető tömeg sorai között gépko
csija felé igyekezett, egy eszelős ir öreg
asszony‘közvetlenül közeiből revolverlö
vést tett Mussolinira. A miniszterelnök,
aki igen könnyű sebet kapott, mivel a
golyó csupán orreimpáit fúrta át, meg
tartotta a legtökéletesebb nyugalmát és
a legnagyobb hidegvérrel intézkedett
Azonnal, hogy a közrend fenntartása ér
dekében akadályozzák meg a merénylet
nek minden visszahatását. A merénylő
asszonyt csak nagy üggyel-bajjai tudták
a felháborodott tijfrieg kezeiből megmen
teni. A merénylet hire világszerte nagy
felháborodást keltett, Olaszországban pe
dig hallatlan irgalmat okozott. A fascistákat nagynehezen lehetett megakadá
lyozni, hogy nagyobb szabású rombolá
sokkal bosszulják meg a vezérük ellen
élkövetett merényletet. Mussolini másnap
hajóra szállt és Tuniszba utazott. Eluta
zásakor beszédet mondott a hadihajó fe
délzetén és beszédében kijelentette, hogy
Olaszország jövője a tengeren van. Ez a
kijelentés meglehetősen nagy feltűnést
keltett, mert ebből arra következtetnek,
hogy Olaszország erőteljes gyarmati po
litikát kivan kezdeményezni és igényt
tart a Németországtól elvett gyarmatok
egyrésze feletti megbízatásra. — Belgrádban a király szerdán este fél .11 órakor
Uzunovics Miklóst, a lemondott kormány
volt építésügyi miniszterét bízta meg az
uj kormány megalakításával. Az uj minisz
terelnök kijelentette, hogy radikálisokból
és Radics-pártiakból álló kabinetet állít
össze, amelyben Pasics volt miniszterel
nök nem vesz részt. Az uj szerb kormány
csütörtökön délután megalakult és abban
a régi kabinet tagjai Pasics kivételével
megtartották tárcájukat. — Az uj kor
mány megalakulása nagy izgalmat keltett
Romániában különösen azért, mert Avarescu tábornok kormányában három nem
zeti párti miniszter is tárcát vállalt, holott
Avarescu hosszabb ideig tárgyalt a nem
zeti párttal anélkül, hogy a tárgyalások
eredményre vezettek volna. Most a három
Salgótarján, 1926. áprlis 17
8. Alapszabályszerüleg benyujott indít
nemzeti párti politikus kormányba lépése
ványok tárgyalása.
után a nemzeti párt kettéválással fenye
get. Goldis László kultuszminiszter, a ro
Salgótarján, 1626. április 14.
mán nemzeti párt aradi tagozatának el
Az igazgatóság.
nöke népgyülésre hívta össze a nemzeti
Az eredeti zárszámadások hivatalos
párt aradmegyei tagjait, hogy megindo helyiségünkben naponta a délelőtti órák
kolja, miért lépett be a kormányba. A ban megtekinthetők.
kormánnyal eredménytelenül tárgyaló nem
A közgyűlésen résztvenni óhajtók
zeti párti vezetőség Maniu Gyulával
részvényeiket a közgyűlést megelőző 3
együtt ellenzékbe szorult.
nappal pénztárunknál letenni tartoznak.
A közgyűlésen azok az indítványok
tárgyalhatok, melyek azt megelőzőleg leg
alább 5 nappal Írásban az igazgatósághoz
A Salgótarjáni Népbank Rész
beérkeztek.
Meghívó.
vénytársaság
t. részvényeseit van szerencsénk az 1926
évi április hó 28.-án délután 5 órakor
A Salgótarjáni Keresztény
Salgótarjánban az intézet helyiségében
Iparosok fogyasztási és Értékesítő Szö
tartantdó
vetkezete 1926. évi április hó 25-én va
sárnap d. e. Vj 11 órakor az Ipartestületben.
tisztelettel meghívni.
Meghívó.
XVII. évi rendes közgyűlésre
VI. évi rendes közgyűlését
Napirend:
1. Az igazgatóság jelentése a7888/1925
P.M. számú rendelettel szabályozott
megnyitó mérlegről és az uj érté
kelésekkel kapcsolatos javaslatokról.
2. A felügyelőbizottság jelentése a
megnyitó mérleg és az erre vonat
kozó igazgatósági jelentés és ja
vaslatok megvizsgálásáról.
3. A megnyitó mérleg megállapítása
és ezzel kapcsolatban az uj rész
vénytökének és a részvények uj
névértékének megállapítása.
4. Indítvány a részvényeknek 25:1
arányban 40 pengő névértékű rész
vényekre leendő összevonására.
5. Alapszabály módosítás.
6. Az igazgatóság jelentése a lefolyt
üzleti évről.
7. A felügyelöbizottság jelentése.
8. A mérleg megállapítása és a fel
mentvény megadása az igazgatóság
és felügyelöbizottság részére.
9. Határozathozatal a nyereség felosz
tása tárgyában.
10. Igazgatósági tagok választása.
11. Felügyelöbizottság! tagok,választása.
12. Alapszabályszerüleg benyújtott in
dítványok tárgyalása.
Salgótarján, 1926. április 14.
Az igazgatóság.
Az eredeti zárszámadások hivatalos
helyiségünkben naponta a délelőtti órák
ban megtekinthetők.
A közgyűlésen résztvenni óhajtók
részvényeiket a közgyűlést megelőző 3
nappal pénztárunknál letenni tartoznak.
A közgyűlésen azok az indítványok
tárgyalhatok, melyek azt megelőzőleg leg
alább 5 nappal Írásban az igazgatóság
hoz beérkeztek.
melyre a t. tagtársakat tisztelettel meg
hívja az igazgatóság.
A megnyitómérleg valamint az 1926
évi mérleg és nyereség számla a tárgy
sorozat és jelentésnek a közgyűlést meg
előző 8 napon át az üzlethelyiségben ki
függesztve
a t.
tagtársak
rendel
kezésére áll.
Salgótarjáni
Áruforgalmi
Részvénytársaság
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
társat keresek kinek nagyobb körű is
meretsége van, esetleg
Napirend:
— üzlethelyiséggel együtt —
Cim: a kiadóban.
Kedd
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
20.
Szerda Csütörtök
21
22.
drb. 2 mtr. hosszú fehérített
kész lepedő, v. 3 drb. fe
hér étkező abrosz, v 3. di b.
kitűnő szalmazsák
—
mtr. sifón, v. 3 drb. törökös delénkeodő, v. 3 drb.
pohártörlő
— — —
mtr. mosott v-fzon v. divatdelén, v. kékfestő, v. 3
drb. börerős törülköző
mtr. kanavssz, v. anjjin, v.
12 d-b. szép zsebkendő
mtr. se'yemfényü klott, v.
3 drb. hímzett női-iog v.
nadrág, v. 3 mtr. kitűnő mi
nőségű sottis v. pepita női
szövet — — — —
mtr. duplaszéles női szövet
minden s/inben, v. 3 mtr.
gyönyörű futószönyeg
’
.
■
f
)
mtr. szimplaszéles acélerő*
szürke öltönyanyag, v. 3drb,
étkező szalvéta — —
drb. 2 ágy- 1 asztalterítő, v.
2 drb. csodasz-p virágos
Vattopaplan — — —
in
29
35
Ó9
8í
4ó
368
Rendkívüli kedvezmény.
Menyasszonyi kelengye.
23 m. égynemüvászon, 4 drb. hímzett női íny,
4 drb. hímzett női nudrág, 3 drb. hímzett füzővédő, 4 drb. lepedő. 6 drb. törülköző, 4 drb.
pohártör.c, 6 drb. portói lő, 1 drb. 6 személyes
abrosz 6 drb. szalvétával és 6 drb. zsebkendő
Összesen 998.000 korona.
4
olcsó maradékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Postai rendeléseket lelkiismeretesen
teljesítünk.
Tömeges vidéki elismerőlevél.
Alteste
jutalomjáték akciója május 15.
Gyűjtse!
Péntek
23.*
Gyűjtse 1
A bűn piacán
HAVOC
198
*
Salgótarjáni APÖLLÖ MOZGÓ heti műsora
19.
Áiak ezrekben
mtr. 140 cin. széles divatos
férfiöltönyszövet v. 3 drb.
dupkgalléros színes férfiing
v. 3 mtr. kitűnő rúhaselyem
minden színben — —
Cim:
Kalapszalonhoz
1. Igazgatósági jelentés előterjesztése.
2. Felügyelőbizottsági jelentés előter
jesztése.
3. Zárószámadások előterjesztése.
4. Az évi nyereség felosztása.
5. Az igazgatóság és felügyelőbizott
ság részére a felmentvény megadása.
6. Üresedésben lévő igazgatósági tag
sági hely betöltése,
7. Netán megüresedő felűgyelőbizottsági tagsági hely betöltése.
18.
Hallatlan öles5n vásárolhatnak.
Napirend.
1. ígazgatósngi jelentés előterjesztése.
2. Felügyelőbizottsági jelentés előter
jesztése.
3. Zárószámadások előterjesztése.
4. Az évi nyereség felosztása.
5. Az igazgatóság és felügyelőbizott
ság részére a fehnentvény megadása.
6. Alapszabályszerüleg benyújtott indít
ványok tárgyalása.
*
•Salgótarján, 1926. április 14.
Az igazgatóság.
Az eredeti zárszámadások hivatalos
helyiségünkben naponta a délelőtti órák
ban megtekinthetők.
A közgyűlésen résztvenni óhajtók
részvényeiket a közgyűlést megelőző 3
nappal pénztárunknál letenni tartoznak.
A közgyűlésen azok az indítványok
tárgyalhatok, melynek azt megelőzőleg
legalább 5 nappal Írásban az igazgató
sághoz beérkeztek.
tisztelettel meghívni.
áprl, 17.
csak az udvarban
tisztelettel meghívni.
I. évi rendes közgyűlésre
Hétfő
Három a magyar igazság I
I. évi rendes közgyűlésre
Hiszek
Hiszek
A Salgótarjáni Turul Nyomda Hiszek
Részvény társaság
Hiszek
t. részvényeseit van szerencsénk az 1926.
évi április hó 27-én d. u. 4 órakor Sal
gótarjánban a Salgótarjáni Népbank r. t.
üzlethelyiségében tartandó
• .
17—26.
Központi iroda: Budapest, V. Sze
mere ucca 6. Telefon; L 961-22.
t. részvényeseit van szerencsénk az 1926.
évi április hó 27-én d. u. 5 órakor Salgó
tarjánba^ a Salgótarjáni Népbank üzlet
helyiségében tartandó
Meghívó.
Szombat Vasárnap
1926 áprilia
Legjobb bevásárlási alkalom.
Vánaszabadraktár.
Szállítási-, utazási- és vizumkedvezmények. Képviseletek a bel- és külföld
nagyobb városaiban.
Egyidejűleg, nemzetközi bőripari kon
gresszus.
Szállást és teljes ellátást biztositó
„3 nap Budapesten" c. jegyzetfüzetek
1 millió magy. kor.
azért háromszorosan igaz hogy nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
Meghívó!
A
Budapesti Nemzetközi Vásár
Szünet
Szünet
•
Gyűjtse!
kezdete hétköznap este 8 órakor, vasár és Ünnepnap
délután 4, 6 ée 8 órakor.
Nyomatott „A Munka" könyvnyomdában Salgótarján. — Tulaját
Vógh Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 16. szám 1926. április 17.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-04-17
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0bc9c071845ae270b330eabfa737a87b.jpg
659847de44d7440df17d3981495eed4c
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/758ebfee4b5b39338427b3d85a039b2c.pdf
a1b3eace7f3662703920740fb0bac7ee
PDF Text
Text
A MUNKA
Felelős szerkesztő: Szántay István
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
IV. évfolyam. 17. ssám.
MAGYAR EST.
Kissé furcsán hangzik a fenti
cím- Hiszen Magyarországon va
gyunk, misem természetesebb tehát,
hogy itt minden megnyilatkozás kell
hogy magyar legyen!? Igen kellene,
hogy magyar legyen, azonban saj
nos nem úgy van! Itt bent nagyobb
szükség van a magyar propagan
dára, mint a megszállott területen.
Az irodalomban, a divatban,
ruhában, táncban stb. majmoljuk a
külföldet s ezzel még dicsekedünk
is. Ideig óráig talán imponálnak is,
de nincs gyökerük a nemzeti talaj
ban, létezésük csak hangulatoktól
függ, egyben a külföldi soviniszta
szellem némi megvetéssel tekint az
önállóságra képtelen, csak az ide
gent majmoló nemzetre.
t
Hál istennek, a magyartalan vi
selkedés azonban nem oly veszélyes,
mert csak egy igen kis töredék az,
amely szivében hazaáruló, a másik
rész inkább csak a káprázat hatása
alatt áll, amelyet kijózaníthat tévely
géséből az a tábor, amely nemzeti
téren nem ismer 'megalkuvást. Te
hát a magyar propagandára szük
ség van, de annak eredménye is
lesz!.
Ezek a gondolatok ébredtek
fel bennünk, amikor a 17.-én lezaj
lott Magyar Est káprázatos előadá
sában, ének és zeneszámaiban, tán
caiban és magyar ruhás vagy ma
gyar kokárdás közönségében gyö
nyörködhettünk.
Az előadás, miután a vármegye
főispánja Dr. Sztranyavszky Sándor
megérkezett, az acélgyári zenekar
magyar nyitányával’ kezdődött, A
hangulatos melódiák után Szántay
István, A Munka felelős szerkesztője,
ezen est főrendezője lépett a füg
göny elé s a zsúfolásig megtelt he
lyiség láttára meleg szeretettel üd
vözölte a magyar ügyért annyit fára
dozó és minden nemes törekvést
megértő és támogató főispánt, akit
Igaz ének.
már a terembelépésekor nagy ová
cióban részesített a közönség, To
vábbá Zorkóczy Samu h. vezérigaz
gató kormányfőtanácsost és a meg
jelent közönséget.
Megköszönte az est érdekében
közreműködőknek, a szereplőknek,
Turcsányi
Magda
tanárnőnek*
acélgyári olvasóegylet elnökségének,
Liptay B. Jenő gyárigazgatónak fá
radozását, Róth Floris b -ügyi főta
nácsos és Dr. Pitta Lipót r.-tanácsos
jóindulatát. Örömmel fogadja a szép
közönségnek ezt-a tüntető megjelené
sét, amely bizonyitéka a mi mqgértő tö
rekvéseinknek, bizonyítéka annak a
szolidaritásnak, amelyben egy pilla
natig sem kételkedtünk I
A magyar szellem természetes
diadala a mai találkozás. Szavai
után temperamentumos magyar csár
dásba kezd a zenekar, a függöny
szétrebbent s a „Piros bugyeláris“
első jelenetének
festői képében
gyönyörködünk. A bájos magyarru
hás leányok, deli parasztlegények,
sarkanytyupengés és ritmusos tánc,
káprázatos látványt nyújtanak a kö
zönségnek, mely igazi élvezettel fi
gyeli a magyar életet.
A darab mindenegyes szerep
lője, de különösen Köntzey Ferencné, aki a tölgyesi biróné fősze
repében kipattan a szinre, ejti bá
mulatba a közönségefotlhonosságával, bájos hangjával és Ízléses ma
gyar ruhájával, melyhez szépen il
lett a piros csizma. Megjelenésében
megtestesülve láttuk a szép magyar
asszonyok tipusát, akik azonban
mindenekfölött jellemesek. Partnere
Horváth Gyula, aki a biró szerepé
ben jó férjnek, de kissé ravasz pa
rasztnak bizonyult, szintén nagyon
jó volt.
Csillag
Pál
huszár
őrmester szerepét Kraft Aladár ala
kította
nagy
képességgel,
aki
egyébként a darab betanítását is
nagy rutinnal eszközölte, Rőder
Alfréddal
egyetemben,
mig a
S rut meztelenség táncol észveszetten
Ferdült világán e halotti tornak.
Irta: FEKETE ALFRÉD.
Mi soha sem siettünk! J
Nekünk jó volt, ha lassan múlt az Élet,
Az Ismeretlen bús szerelmesének,
Bolondnak néztük azt, aki rohantl
A tétlenségből színes,
Kincses turáni álmot, átkot ástunk...
S ha tenni kellett elhagyott a lázunk,
Csak egy maradt hű: borús álmodásunk.
Mi soha sem siettünk!
A magunkéból sok szegénynek adtunk...
S hogy álmodozva fáradt — öregedtünk:
Hej, magunk maradtunk!
Salgótarján dicséreti.
Az ébredő leányzó egészségé
ről, duzzadó szép arcán
hány szeplő.
né
A tarján! speciális themákbó! csak
És ez hozott egünkre
Remény — szivárványt kin — vihar után.. nem lehet kifogyni. Olyan ez a város,
mint a nemzetgyűlésbe szakadt kisgazda
De ha megcsókolt lángoló ajakkal
képviselő. A kalapja már szürke bcrzaA rügyes tavasz; csak álltunk sután.
lino, de az inge meg a nyakkendője
még a falu és a város határán kering. A
Mit érti a csendes álom!?
sötétkék öltözet majdnem fővárosi szabású
Jelszók harsognak mindenütt körül...
de még a csizma a megmaradt, igaz hogy
S a véres, kínos, marcangolt szivekből
nem Kordovánból van és nem is rámás
Az Anyag minden Szépséget törül.
hanem a bricseshez alakított simaszáru
hegyesen végződő lábtyü. A nemzetgyű
A régi ideálok
lés padján már otthonosan mozog sőt a
Porba omlottak a pöröly alatt...
büffébe is kirándul egy tormás virslire,
Mi soha sem siettünk:
de kikel magából, ha Rothenstein vagy
De elöntöttek ynásvérü hadnk.
Propper célzásokat ejt a csizmájára.
Tarján is ekként indul. Már nem falu
Mikor mi némán sirtunk,
Azok nevettek halk — titokba rajtunk... de még nem város, ha törvényesen az is.
És beleszóltak mocskos gőg — beszéddel Az egyik részén olyan igazgatósági pa
Mikor himnuszos dalt zengett az ajkunk. lota ékeskedik, hogy alázatosan és meg
lapulva néz rá a hegyoldalról a menházuccai ős palóc kúria. Az acélgyári fasor,
Most lelketlen kezekkel
Csak zúznak, tépnek, vágnak és tipornak különösen annak a kezdete ragyogó, ha
Megjelelik: Sioatatoi.
Negyedévre 25.000 K
Poetacaekki 28.744 es
Apróhirdetések: navankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján^ 1926. április hó 24
vén Peták káplárt Szabó Pista ját karnagy szerzeménye. A csillogó fe-.
szotta nagy elismerést aratva. A ra h ér hajú karnagy sokszor volt kény
koncátlan Kósza Gyurka szerepében telen engedni a lelkesedésnek és a
Horváth Árpád, az ispán, jegyző szép magyar dalokat megismételni.
szerepében pedig Körmöczy György Nem mulaszthatom el, hogy meg
és Kruntorád Imre, mint a szép bi ne emlékezzem e helyen Szántay
róné körül legyeskedő versenytár Istvánról külön is. Az ilyen óriási
sak, viharos derültséget keltve, nagy méretű előadással járó fáradalmak,
tetszést arattak. Kellemes megjele az eszme érdekében végzett hatal
nés, szép előadásmód és egyszerű mas munka, elérte a célt, mert a
ségében is ízléses ruha jellemezte közönség szórakozva, észre sem
Kender Júlia özvegyasszony szere vette, amikor tomboló lelkesedéssel
pében Szántay Istvánnét és Manczi tapsolt az est minden mozzanatá
nevelt leányuk szerepében Nékám nak s a jelenlevők közül igen so
Licikét. A többi szereplők Ürmössy kan szegődtek hűséges harcosává,
Kálmán a kapitány, a postás fiú, hu propagálójává a nemzeti gondolat
szárok, a kisbiró, béres és a cigány nak, hogy az minden téren érvéasszony szerepében Mráz Jolánka, nyesitessék. Meg kell még emlékez
oly jól játszottak, hogy bár váro nünk a cigányvajdáról isf aki pánt
sunkban ismerünk több kitűnő mű likás pálcájával igazi bírónak bizo
kedvelő gárdát, de ezen est szerep nyult, amikor a csárdásra, simi
lői páratlan játékot produkáltak. lépésben táncolót gyöngéden figyel
Talán mindenik átérezte a célt, a meztette, hogy magyar est van. Sze
veszélyt, amikor a magyar gondo mélyénél alkalmasabbat, a városban
lat, a magyar szellem fennmaradá nem találhattak volna. Köntzey Fe
sáról és ' lángralobbantásáról van renc legyen ezután minden mulat
szó. A körmagyart táncoló 4 pár, ság cigányvajdája s akkor rövidesen
a táncolok közé beugró huszárkáp el is felejtjük majd a bántó idelár (Fehérvári József) oly kedves és genségeket!
lelkes hangulatot teremtettek, hogy
A Magyar Est hullámai na
a táncot többször kellett megismé gyobb lendületet adtak a hazafiul
telniük. A táncot Turcsányi Magda kötelmek teljesítésére, mint amint
tanárnő tanította be, akinek fárad hittük volna. Reméljük, hogy váro
ságot nem ismerő, önzetlen mun sunk műkedvelő gárdái között meg
kája meg is hozta a fényes sikert. indul a nemes verseny az eszme
A súgó nehéz szerepét Nickel Gyula érdekében s folytatni fogjuk a mun
Játta el.
kát, mert hiszen táncaink, ruháink,
A darabban előforduló magyar dallamos nyelvezetünk, stb. stb. a
dalokat Ursutz József karnagy hang külföld előtt, mint a lovagiasság
szerelte, a kitűnő acélgyári zene nak, a megfontoltságnak és kemény
kart dirigálva, nagy tapsokat ara elhatározásnak, erkölcsnek megva
tott. A szünetközben elő lósítói élnek. Nincs mit szégyeladott Kuruc Egyveleg is Ursutz nünk magyarságunk miatt!
L.
Politikai szédelgők.
A bécsi „Abend" cimü szocialista
lap főszerkesztőjének zsarolási bűnügye,
mely napokon keresztül izgalomba tar
totta az osztrák nyilvánosságot, sok sok
érdekes tanulsággal szolgál. A per folya
mán egyfelől a vádlott magatartása, más
felől a védelem részéröl hangoztatott
szokatlan vádak és rágalmak élénk vilá
got vetettek arra a korrupt és immorális
pártsajtóra, amely munkásolvasóit állan
dóan a munkáltató ellen izgatja a leg
ádázabb dühhel és a legvéresebb szájjal
ugyanakkor azonban üzleti összeköttetést
tart fenn a kapitalizmusnak nem ép leg-
a tavaszi, nyári napokon kigyulnak a szí
nes virágokból az ablakok és verandák;
de egy kissé oldalt szemétdomb éktelen
kedik s rajtaül a mérges beléndek. A
„Munka" pláne európai hírűvé emelte a
Somlyói betonhidat akár a magyar büsz
keség tengerré a Balaton, de csak egy
rövid kis hegyirét és a Pécskő ucca apa
iakkal, a partján emelkedő házakkal
(Igaz hogy a Blanár ecsetjére valók) már
mégcsak járás hirű sem. Mégis kedves,
derék, bájos ez a hely; hol bővelkedő,
hol rongyos, majd előkelő után falusi kó
borló, egyes részeiben, különösen a vá
ros északkeleti táján eléggé nem is mél
tányolt kincseket rejteget, de az akáco
son túl, már nem halad a kocsi a sártól
és az uccai por néha heteken át megkinozza a lakosságot.
És a város minden hihető és hihe
tetlen actioba belekezd; sajnos hogy régi
szokás szerint a keleti gyorsvonat! sebes
séget hamarosan felváltja a vicinális döcögése. Dombok, hegyek, erdők, kővárak
határai s benne kígyózik hosszan elnyúlt
testtel a szén és a vas városa. De hiba
van a szénben és bájoskodik a vas. Egyik
sem talál nagy piacra; a szén duzzog, a
vas pedig hajlíthatatlanul állja a concurentiát s végre a vas akarattal mégis
győzni fog Murány vár ostromán, ha nem
is asszonyi szépséggel, bár erre is jogo
sított, hanem céltudatos munkával és ve
zetőinek előre látó s meg nem csökkent
kitartásával. A szén pedig kinyújtja kö
rültekintő érzékeny csápjait sokfelé s prac«
ticus eszével belefog olyan irányzatokba,
melyeknek nyomán világosság gyűl ki a
községekben és városokban petróleum
nélkül s megtölti a jó hegyaljai és ba
dacsonyival a lányává fogadott üveggyár
palackjait. Ez a nekibátorodás és igyeke
zet a valódi útja a nemzetmentésnek mert
munkát ad és életet indit meg.
De Tarján nemcsak szenet termel
és vasat dolgoz fel; szellemi téren is je
leset produkál. Majdnem a semmiből egy
szerre csak kitárta kapuit a reálgyimnázium. Lelkes tanerők ambiciózus igazga
tóval az élükön irányítják a gyermekek
ből éretté alakuló ifjúságot; és nemcsak
az exact tudományok ismerete az egye
düli cél de kiterjeszkedik a vezetés az
ifjúság művészi, hazáját szerető, a társa
dalmi fejlődés megismerését célzó irányí
tásokkal; a kinek alkalma volt csak egy
ifjúsági estélyt is átélvezhetni, meggyőződ
hetett, hogy a vas és szén kiteremtésének
egyrésze cultur-tényezöt fakaszt, ifjúságot
nevel és megalapozza a jövő reményét.
De mig ideérkezik az ifjú először szellemi
iskolákat járja végig s erős meggyőződése
Tarján lakosságának, hogy a vállalatok
iskolái rendezettség és a tanerők ügyé
ben az ország bármely területén megállaná helyét; hozzájuk csatlakoznak a ta
nítás terén az állami és felekezeti iskolák
folytatásául a polgári iskola, melynek ér
dekes és viharvert múltja után a mostani
vezetés kiválósága a consolidált viszonyo
kat teljes értékben teremti meg.
Közbiztonsága nehéz helyzetben volt*
�A MUNKA
.2 oldal
tisztességesebb exponenseivel, akiknek
lelkiismeretét, az állam és a társadalom
ellen véghezvitt sötét spekulációk s va
lutarontó merényletek terhelik, zsákmá
nyolva és zsarolva őket a hallgatás fejé
ben. A szocialista-kommunista szócső a
címéhez^ igazodva esténként kirohant a
vagyon kényurai ellen, de nappal ölelke
zett velük és a siber fejedelmek veszte
gető pénzének csengését, kisérő zenéül
használta fel az osztrák munkásság kárára
folytatott népbolonditása mellé. A szoci
alizmus megváltó igéit hirdette Weisz fő
szerkesztő ur, aki egyben kapitálista is
akart lenni, az által, hogy kirevorverezte
a vállalatoktól azt a bizonyos támogatást,
mely nem ugyan önkéntesen, hanem a
zsarolásnak ellen nem tudva állni, folyt
be az osztrák népszava pénztárába. A
vörös nemzetköziség telkent bajnoka azon
ban, midőn a böntetőkőnyvbe ütköző
Játékaiért biróság elé került, társával
'uchs úrral egyetemben úgy tüntette fel
magát, mint aki ellenségeinek karmai
közé esett. Ezzel és védőjének, — aki a
közönséges zsarolót más politikai színe
zetű bűncselekményekre való hivatkozás?
sál, majd az államügyészség megrágalmazásával, továbbá a magyar követségre,
később meg a törvényszéki tudósítókra
- szórt vakmerő vádakkal próbálta politikai
mártírrá minősittetni, — mérgezett fegy
vereivel sem sikerült azonban az Abendnek ellensúlyozni a közlemény Ítéletet,
amely előtt lerántották a leplet légy szenynyes és erkölcstelen üzelmekbő élő sajtó
kulisszatitkairól. Weisz és Fuchs urak a
börtönbe kerülnek és ezen nem segít
immár más országok szociáldemokrata
sajtójának mentőakciója sem, amelybe si
etve kapcsolódik belé a budapeti Nép
szava is, hiszékeny olvasóival mindenáron
el akarván hitetni, hogy amig a szocia
lista pártállásu bűnösök horogra kerül
nek, addig más, nagyobb bűnösök, pol
gáriak és a kapitalista rend elvi alapján
állók, könnyedén elsiklanak az ügyész és
biró előtt. És sajnálkozik, hogy a pech,
egy olyan talpig becsületes, ideálista lap
körül esett meg, mint aminönek a Nép
szava elvtársi berkeiben az Abendet ezek
után is tartják. Jól mondotta a védbeszédében az osztrák állami ügyész, hogy
nem lehet az Abend-töl külön választani
a két lapvezér bűnügyét, mert mögöttük
ott terpeszkedik a sajtókorrupciónak az a
mételye és mocsara, amely egyenes ve
szedelme a sajtószabadságnak. Az Abend
bünperében elhangzott Ítélet szolgáljon
figyelmeztetésül az egész polgári társa
dalomnak, amely nagyra nőni engedi kö
zönyével és elnéző türelmével az ilyen
társadalomromboló és munkásellenes üzel
mek Az államrend elleni izgatás, a tisz
tes polgári tőke támadása, mely mellet
megfér a tisztességtelen
konjunktúra
vesztegető pénzének bezsebelése s a
meg nem irt, vagy elhallgatott cikkekkel
való zsarolás, — valósággal provokolják
a megvetést, bár ennek sújtó ténye nem
elég orvosszer a szociálizmussal űzött üzletes demagógia ellen.
Circumdederunt me.
Vojtassák Sándor sírkövére.
A rügybontó tavasz ibolyavirágos
légkörében az élettől, reményektől duz
zadó áprilisi napok ujjongó zsibongásában, városunktól nem is oly messze, a
Csehszlovák határ zónájában f. hó 18-án,
a déli „Ave-Mária* harangszavának csen
dülésekor, utolsót 'dobbant a szive egy
halkszavu, mosolygósarcu s vidámtekintetü szelid katonapapnak, Salgótarjánnak
tizennégy esztendőn át közkedvelt, meg
becsült, őszinteségéért, egyszerűségéért
és természetességéért,' a szegényebbek
és elhagyatottabbak iránt érzett leeresz
kedő modoráért szeretve tisztelt krisztusi
lelkésze, Fötisztelendő Vojtassák Sándor
czeredi r. katholikus adminisztrátor, néhai
tarjáni káplán és hitelemző, az egykori tá
bori lelkész, a hadrakelt csapatok Getsemáni kertjében haldokló vitézek spiritulisa, fájdalmas és kipos szenvedések után
vasárnap délben visszaadta lelkét Terem
tődnek és legfőbb Urának.
Bennünket Salgótarjániakat az ő
hirtelen és váratlan elhunyta, az élet fá
járól való gyors lehullása közelebbről
érint. Hiszen másfél évtized óta velünk
élt, velünk imádkozott, velünk hordta a
munka terhét és örömeit.
• Papi és egyházi működésének leg
nagyobb része itt Salgótarjánban telt el.
Mienk volt szívvel, lélekkel, összeforrott
városunkkal s igy elhalálozását nem em
líthetjük meg néhány sorba foglalt szá
raz halotti jelentéssel, de úgy érezzük,
hogy
tartpzunk
Vojtassák
Sándor
nak azzal, hogy személyiségéről, egyéni-
ségéről, munkásságáról méltóbb keretek
ben beszéljünk.
1883. január hó 11-én született a
felvidéken a Szepesség bércei között.
1907. november hó 5-én Sipeki Balázs
Lajos néhai rozsnyói püspök szentelte
pappá. Gölniczbánya, Korompa, Divényoroszi és Salgótarján plébániáján műkö
dött, mint segédlelkész.
Innen Korompára kellett volna men
nie parochusnak, azonban ö ezt nem fo
gadta el, mert magyarsága nem engedte
s igy a néhai Fodor József czeredi plé
bános örökébe jutott tiz hónappal ezelőtt.
Itt érte utói a halál, mely tüdő és
mellhártyagyulladás következtében ra
gadta el. Még a húsvéti szertartásokat ő
végezte, amikor a hideg templomban át
fázott. Halála pillanatában is egyházköz
ségére gondolt. A szomszédos zabari
pap mutatta be vasárnap is a szentmise
áldozatot, természetesen ő érette aján
lotta fel, hogy váltsa meg a Mindenható
szenvedéseitől.
S az imát meghallgatta az Ur. A
szentmise tartama alatt csöndesen el
aludt, s mire fölcsendült a déli harang
szó, Vojtassák visszatért Alkotójához.
Földi porhüvelyeit, Főt. Herczegh
József esperes, egykori plébánossá és
barátja, a Kath kör vezetőségének és a
hivek óhajára készségesen Salgótarjánba
hozatta és irányította a temetés nagy
szabású előkészületeit, nem kiméivé sem
fáradságot, sem anyagiakat. A czeredi
beszentelés és elszállítás fáradságos ne-
De a régi múltat, mely sokféle bünözé-lI lelkűle te, eszejárása érett és humánus munsekkel volt átszőve, az államrendőrség ki I kás leiké, megtudja érteni és összeegyez
váló szervezete, a vezetőség erélyes és tetni a szükebb haza fogalmát az europaekörültekintő vezetése, a biztonság jelene ismussal, sőt a többi földrészek' mun
váltotta fel.
kásaival is. A Riff-Kabylokkal épugy <veAztán itt van a kitűnő csendőrség leérez, mint a létéért küzdő chinaival, de
kétféle változatban is és a mintaszerűen sohasem téveszti szem elől a földet, mely
disciplinált kerékpárzászlóalj s igy ta bölcsőjét ringatta. Munkás ő, de polgára
vaszkor nemcsak a fakadozó fák és a is a városának, pedig éppen e két fo
virágpompákfa pezsdült gyümölcsös -kö galom közé ütötte a legnagyobb rést,
szönti a közeledő májust, de a gyakorla mely áthidalhatatlannak látszik, a közel
tokról hazaérkező honvédlegénység fiata múlt. És a gyötrődő fémmunkás lelke be
los hévvel éneklő csapatai is.
levilágít az emberiség szörnyű küzdelmeibe,
Vallásosság s a vele összekötött melynek osztályharcát nerti lankadó erő
templomi áhitatok szorosan kapcsolódnak vel szítja a jelenkor leghatalmasabb szer
össze a templomok által megalkotott vezete. De ha Henry Barbusse és Jules
egyesületekkel s örömmel állapítható meg Sauerwein hazája a nagy világ éa ember
a felekezetek közötti összhang és a ki társa az összemberiség, ez követendő példa
tűnő példaadás a nevelésben, mely az ifjú lehet, de mig a szülőföld boldogsága nem
egyesületek tagjait az ethicai culturáltság megalapozott, addig az intemationale nem
felemelő berkeibe vezeti. A vasút, a kör érik meg, Ha nem építhető ki a kiszabott
nyéki telepei^ a posta, a kereskedelem határu országokban az egymást megértő
és kisiparosság, az orvosi és az ügyvédi testvériség, akkor a világpolgárság nem
kar számos jeles reprezentánsa alakítják nyugodhat erős pilléreken. Először kimű
ki az össztényezők közreműködésével, a velendő minden testi és lelki képességei
városi tisztviselőkkel élükön, a minden ben az individuum s akkor a socializmus
szép és nemes után vágyódó polgármes értéke magától oldódik meg s a többi
terrel azt a társadalmat, melynek össze már a szervezkedés dolga. A határok
kötő kapcsa kell, hogy a localpotriotis- egykor csak leomlanak, szabad földeken
mus legyen. És itt melegen szoritom meg fog repülni az aeroplán és a tengeri hajók
Tarjáni András polgártársam kezét, kinek sem ismernek majd kirekesztett kikötőt*..
héz munkáját, a czeredi hatóság és ma
gánosok kegyeletes segítségével, váro
sunkból Horváth László, Demeter Berta
lan s. lelkészek, Kovács Antal, Szenes
Arnold és Pártényi Béla végezték, to
vábbá Vajda Gyula bárnai,
Béres Já
nos zabari plébános és Kriskó László
domaházi plébános, akik beszentelték és
a falu széléig kisérték teljes egyházi or*
nátusban a holttestet. A falu szélén a
cerediek nevében Simon László búcsú
zott a hőn szeretett lelkipásztortól. Vá
rosunk nevében pedig Horváth László s.
lelkész búcsúztatta az elhunytat a czerediektől, akik hűségesen ápolták és az
utóbbi időben szeretetük minden jelével
halmozták el a kedves jó lelkészt. A ceredi végtisztességen még Gyurkó János
zabari és Tanner Gyula pogonyi bánto
tok funkcionáltak. A nagy beteget Szerémy Nándor körjegyző, Berger Irén ta
nítónő és Varga Júlia postamesternő
ápolták. A holttestet kikisérték a falu ha
táráig Orosz Elemér főhadnagy, egy
szakasz vámőrrel és Sárig Antal csendőr
tiszthelyettes, a csendőrök élén, továbbá
Nékám Dezső leventeparancsnok, aki le
ventéivel bekísérte Salgótarjánba is a
halottat. Meg kell még emlékeznünk
Pócsa János bíróról és Petro Menyhért
volt bíróról, akik szintén sokat fáradoz
tak a temetés megrendezésében és a holt
test elszállításánál.
>
Temetése, melyhez hasonló még
alig volt Starjánban, a részvét, a szeretet,
a megilletődöttség fönségesen szép kere
tei között pergett le. Hamvai fölött ott
fog lebegni ennek a mai generációnak
megemlékezése... Az az óriási nagy em
ber tömeg, amely siri nyughelyéhez ki
sérte, olykor-olykor egy-egy virágszálat,
egy-egy imádságot fog szentelni egykori
„lalkivezérének* a fiatal kath. levitának.,
akit barátainak, tisztelőinekragaszkodása
mint merev holttestet hozott vissza egy
kori boldogságának s működésének szín
terére.
A halottasszekér a délelőtti órákban
indult el Czeredből paptársainak, hívei
nek, a falu és Pogony leventéinek kísé
retében. Amerre végig vonult az ismerős
vidéken a zsolozsmázó sirató emberboly,
mindenünnen újabb és újabb rajok csatja*
koztak a gyászmenethez, koporsóját virá
gokkal födték s követték Rónán, Zagyván,
Vízválasztón keresztül a tarjáni templom
ban felállított ravataláig. A Zagyva völ
gyében az iskolás gyermekek utolsó Istenhozzádja és könnytelt szemei hirdették azt
„hogy jó harcot harcolt" az a csöndes
halott, akinek a siratására fekete zász
lókkal sietett a vidék apraja-nagyja egy
aránt.
A Vízválasztón a „tarjáni határban"
már várták a tarjáni papok, a tarjáni
testvérek, a tarjáni hivek. A szemek zsi
lipjei megnyitottak s könnyek szivárogtak
végig a szomorú arcokon, amikor Vojtas
sák Sándort örökre elnémultan átvették.
Ember- ember hátán tolongott. Mindenki
látni akarta a kétségbeejtő valóságot, a
halálnak és az enyészetnek a munkáját.
A tavaszi flóra ezer szine között a desz
kák függönyén át mintha figyelmeztetett
volna mindenkit: „Memento moril" Em
lékezzél a halálral Mert bár ma még vi
dáman élsz, holnap sorsomra juthatsz!
A tarjáni templom bolthaitásai alatt ra
vatalozták fel. Azon a helyen, ahol más*
A város közjótékoriysága, a sza
lonélet, valamint a vallásos és családi
élet nevélése a nők kezébe van letéve.
Mindenki beláthatja, hogy a tarjáni nők
ezen hivatásuk magaslata felé közelednek.
A társadalom fogalmának kellemes meg
valósítása az ő kezükben fekszik.
Ragyogó, ötletes társalgás, gyúlé
kony anyag a lelkekben, akaraterős köz
reműködés
minden megmozdulásban,
olyan állapotokat létesítenek majd, hogy
a társadalmi együvétartozás ideálját dia
dalra juttatják. És akkor megvalósul az
óhajtott célkitűzés, mely a lelkekben fel
gyújtja a nemes tüzet és a tarjáni pol
gári társadalom kötelékébe való tartozás
büszke tudatát valósítja meg.
Ehhez végső következtetésben sze
retet kell. Szeretni Tarjánt, vidékét, la
kosságát és közös erővel fáradozni a vá
ros kifejlődésének minden mozzanatán,
kissé megcibálni ha kócos a feje; vala
melyest megértetni vele alkalomadtán,
hogy nem oda Buda, barátságos szóval
meginteni, ha félrelép és kalandokba
bocsátkozik, de szeretni és piegbocsijtani neki még akkpr is, ha netalántán
néha-néha, az ábrándos fellegekben járó
magyar fajta illusióiba sülycd bele.
Salgótarján, 1926. áprlis 24
fél évtizeden keresztül hirdette az Isten
szeretetének s országának gyönyörű ta
nait. A délszaki növények pompája kö
zött, lámpák és az imbolygó gyertyák
fényétől körülvéve ragyog hült tetemei
fölött a papi hatalom dísze és jelvénye.
A templom levegője izzott az emberi le
helettől. Egy gyertyaszál nem fért volna
már el a hajóban, oly zsúfoltan telt meg
a részvéttől, a ravatalhoz
zarándoklók
nagy seregével. Lenn a templom előtti
úttesten is sűrű emberrengeteg, katona,
pap, tisztviselő, iparos, ifjú, öreg., gyer
mek, leány, asszony'..mind ott volt...a Voj
tassák Sándor temetésén felekezeti kü*
lömbség nélküL
A temetési szertartást Upponyi Jó
zsef segédlelkész, gimnáziumi hittanár gyö
nyörű Ducsubeszéae előzte meg. Megraj
zolta a papi temetések lélektanát, s meg
festette Vojtassák Sándor portréját egy
házi, hazafiu is társadalmi szempontból.
Beszéde alatt innen-onnan zokogások 'ki
sérik gondolatainak magasztos és vigasz
taló szárnyalását. Majd lelkiüdvéért imád
kozva kezdetét vette a Carmen lugubre.
Az egyházi gyászszertartást Káposztásy
Imre pápai kamarás, c. prépost, esperes
karancskeszi-i plébánossal élén a mátrai
kerület papsága végezte. A róm. kath.
és az acélgyári dalegyesületek gyászhim
nuszainak „akkordjai töltötték be a temp
lom légkörét s szállt, szállt a koporsó
körüL.a „Miért oly borús," s Boruljunk
a koporsóra" sirassuk meg a
holtat."
kezdetű gyász dal bús melódiája,..
A ravatal körül őrtálló, egyenruhás
bányászok azután a lassan hömpölygő
emberáradat után vitték Vojtassák Sád őrt.
A koszorúk erdeje borult a halottas ko
csira, amely körül a katonaság egy fél
százada, a leventék és a (cserkészek, a
kath. kör. tagjai.. Salgótarján szine java,
vonult ki a temetőbe, kisérte utolsó útjára
egykor oly nagyon szeretett papját... A
menet élén a Salgótarjáni-kőszénbánya
Részvénytársulat zenekara haladt s mig
az utolsó göröngy nem hullott a kopor
sóra játszotta, megcsodált mindig meg
ható gyász zeneszámail...
A menet a temetőben volt már, ami
dőn a város szivében szorongtak még.
Közvetlen az úttest mellett helyezték .örök
nyugalomra. Sírja mellett Lapsánszky Já
nos városi tisztviselő mondott mégoly
szer „Isten hozzádot" Vojtassák Sándor
nak, a R. K. Olv. kör, a Kér szoc. párt
és szakszervezet, tisztelői, barátai és a
hivek nevében, megemlékezvén a hábo
rúból sebesülten, megrongált idegzettel és
maláriával visszatért tábori páterről, aki
nek-mellét a sebesülési érem és érdem
kereszt díszítette. Betegségét kiheverni
nem tudta. Egész életét a szeretet jelle
mezte, mellyel mindenki iránt viseltetett.
Mi is, a lap szerkesztősége nevében
kívánjuk, hogy a salgótarjáni temetőben
legyen álma zavartalan és csendest
Az örök világosság
unyeskedjék
nekil..,
Vadkerti Béla.
Hírek és különfélék.
Köszönetnyilvánítás. Istenben
boldogult ftdő. Vojtassák Sándor czeredi
adminisztrátor, t. tábori lelkész, sok esz
tendőn át volt salgótarjáni káplán elha
lálozása alkalmából, a bármi módon meg
nyilvánult részvétért, úgy az egyesületek
nek, katonaság, bánya és gyárigazgatóság
nak, testületeknek, iskoláknak, valamint
magánosoknak, ezúton mond hálás köszö
netét a salgótarjáni R. K. Plébánia.
Vojtassák
Sándor
halála.
(Ceredből kaptuk az alábbi sorokat.) ,Mert
meghalni könnyű.
élned volt nehéz.*
Csak a csupa szív, az igazi emberszeretö,
az igazi Krisztusi. szeretettől lángoló lé
lek hagyhatja el, ilyen szépen, csende
sen porhüvelyét, földi iakhelvétl Meghaltl
Nincs többé, a mindig szelid mosolygásu, a békét szerető és hirdető, aláza
tos szivü lelkipásztori Még nincs egy
éve, hogy a szintén elhunyt czeredi plé
bános helyettesítésére közénk jött s már
őt is eltemettükl Alig egy heti betegség
tüdőgyulladás, mellyel a beteges szív
nem tudott megbirkózni, vitte el őt. Be
teg volt a szive, a háborúban 5 évig
volt tábori lelkész, a sok nélkülözés, a
betegségek elszámlálhatatlan sokasága,,
gránátcsapás stb. stb. tönkretették egész
ségét, megőrölték életerejét. Itt nagyon
szerették Cereden, mert benne a szertar
tásokat alázatos lélekkel végző igazi pa*
[>ot látták, a szegényeknek az utolsó faatját is odaadó, a betegeket a legna
gyobb tél-vlz idején Is naponkint látó*
�Salgótarján, 1926. április 24
gató, a gyermekeket rajongásig szerető
lelkiatyát. Meghalt! Milyen szomorú rö
vid szól De látni meghalni valakit olyan
békés lélekkel, olyan csendesen, olyan
végtelen szelid mosolygással, mint Krisz
tusnak ez a hű szolgája: megtöri ennek
a szónak rideg szomorúságát s a lélek
öröme csillan ki,' a könnyező szemek mé
lyéből: meghalt, de lelke az a mindenkit
egyformán szerető lélek él, s élni fog
örökkél Most pedig búcsúzunk tőled
kedves jóbarát, tanitó lelkiatya, legyen
a hant könnyű, álmod csendes! Megígér
jük, hogy annak a kedves kis versnek
melyet annyiszor elmondattál, végsorai
teljesedni fognak: „Virág a földön úgyis
kevés jutott nékem, azért sírom illatos
és virágos legyen. Az lesz. Megígérjük,
mégtartjukl Az emlékezés pedig reád
imádságos lesz! Isten veled!
i Kinevezés. Mint értesültünk a
kormányzó Légrády Béla karancsberényi
földbirtokost gazdasági főtanácsosi ne
vezte ki. Mindenképen érdemes embert
ért e kitüntetés, mert Légrády Béla nem
csak mint vidékünk első gazdái közül
való lett nevezetes, hanem megállotta
helyét magyar űrként is midőn a haza
fiasság parancsát követte s a vitézi szék
részére telket adományozóit. Mint a jó
tékonyság területén is elöljáró emberba
rátot is érte az a magas figyelem és mél
tánylás, — erről a salgótarjáni szegények
tudnának legtöbbet beszélni. — Mi a
magunk részéről örülünk, hogy a vidéki
magyar urak ily nemes szivü képviselőjé
nek kitüntetését tudathatjuk olvasóinkkal.
Magyar Testvéreink! Bajtár
sak! Nagy ünnepre készül- Salgótarján és
vidékének dolgozó, keresztény magyar
sága! Az Ébredő Magyarok Egyesülete f.
évi április hó 25-én délelőtt 11 órakor
bontja ki diadalmas zászlaját! Jertek Test
véreink mindnyájan e zászló alá és állja
tok be táborunkba, amely immár magába
tömörité e csonka Haza dolgozó magyar
ságának legjavát! Társadalmi osztály, val
lásfelekezet és pártállásra való tekintet
nélkül, minden jóérzésü magyarnak kö
zöttünk a helye! Az Ébredő Magyarok
Egyesülete Salgótarjáni Helyicsoportját
1926. évi április hó 25-én, vasárnap d. e.
11 órakor a Piac-téren tartandó nagy
gyűlésen alakítjuk meg. E gyűlésen a ke
resztény nemzeti egyesülés feladatait és
a magyar nemzeti jövendő céljait ismer
tetik az országos központ részéről: Dr.
Ulain Ferenc, Zsirkay János nemzetgy.
képviselők és Rákóczy Béla orsz. ügyve
zető igazgató bajtársak. Az Egész-Magyarország újjáépítése az ébredő magyar
ság célja. Április 25-én d. u. fél 3 óra
kor Mátraszele, d. u. 5 órakor Kisterenye,
és ugyanakkor Karancskeszi községben
tartanak gyűlést az É. M, E. országos
központjának kiküldöttjei. Minden dolgozó,
keresztény magyar testvérünket elvárjuk
gyűlésünkre. Mindnyájan ott legyetek! Az
Ébredő Magyarok Égyesülete Salgótarján
és vidéke helyicsoportjait Szervező Bi
zottsága.
Előzetes
színházi jelentés.
A MUNKA
Köztisztviselők, kedvezményes jegyszelvényekat válthatnak a bányánál, acél
gyárban, polgáriskolában, postánál, város
házán. Magunk részéről, szívből üdvözöl
jük a társulatot s nagy várakozással
nézünk működésük elé, várjuk a „magyar
szó, a magyar dal hirdetőit/
A káliói káplán. Balázs Lászlót
a váci egyházmegye nógrádkállói plébá
niáján működő segédlelkészt, az egyház
tudományok doktorává avatták a közel
múltban. A fiatal egyháztudós alig har
minc éves.
Meghívó. Salgótarján r. t. város
képviselőtestületének t. tagjait folyó év
április hó 28.-áH (szerdán) d. u. 3 órakor
a városháza tanácstermében tartandó rend
kívüli közgyűlésére van szerencsém tisz
telettel meghívni. Salgótarján, 1926. áp
rilis 23.-án. Dr. Förster Kálmán s. k. pol
gármester.
Kivonat. A Budapesti Közlöny 88
számából, A balassagyarmati ügyvédi ka
mara közhírré teszi, hogy Dr. Gádor Fe
renc salgótarjáni ügyvéd a m. kir Kúria
ügyvédi tanácsának, mint fegyelmi bíró
ságnak Üft. 122/1924/38 számú ítélete
folytán az Ordts 68 §.-ának b, pontjába
ütköző fegyelmi vétség miatt az ügyvéd
ség gyakorlásától 2 (kettő) hónapra fel
függesztetek és hogy irodája részére a
felfüggesztés tartamára dr. Laufer Samu
salgótarjáni ügyvéd, gondnokul kirendel
tetett. Á .felfüggesztés ■ hatálya a jelen
hirdetménynek a Budapesti közlönybe való
megjelenését követő nappal kezdődik.
Meghitt, bensőséges emlékezés ke
retében koszoruzta meg az Ev. Nöegylet
néhai Jeszenszky Károly sírját 18.-án,
amelyen a templomban elmondott ima
után a Prot. Énnekkar énekelt, Dr. Csengödy L. rövid emlékbeszéde után elhe
lyezte a szép koszorút, mire az énnekkar
Vilezsal Richárd vezetésével gyászkoráilal fejezte be az ünnepséget.
Rákóczi ünnep Szécsényben.
3 oldal
tisztelet után a templomban. Mindkét köz
gyűlés tárgya az évi jelentések és a tisztujitás. Ezenkívül döntés azon indítvány
felett, hogy mindkét egyosület tagjai szü
letési, illetve temetkezési segélyben ré-szesüljenek, E fontos tárgysorozatra való
tekintettel a tagok minél nagyobb szám
ban való megjelenése kívánatos.
A Hangya jótékonykodása. A
Sziráki járás Kálló községében a Hangya
szövetkezet f. évi üzleti hasznából a szö
vetkezet igazgatósága Chikán Melithon r.
kath. tanítónak a Hangya ügyvezetőjének
ajánlatára, három millió azaz 3,000.000
korona értékben tankönyvekkel ajándé
kozta meg az iskola növendékeit. E hirt
annál is szívesebben közöljük hogy a jö
vőben bár minél több Hangya ügyvezető
jének jutna eszébe az iskolák padjait tan
könyvek nélkül járó szegény falusi ma
gyar gyermekek segélyezése,
Meghivő. Az Országos Stefánia
Szövetség 64. és 84. sz. fiókintézete fo
lyó év és hó 29.-én (csütörtökön) d. u.
6 órakor a városháza tanácstermében
tartja évi rendes közgyűlését, amelyre a
tagokat ezúton tisztelettel meghívom. Sal
gótarján, 1926. április 17. Dr. Förster
Kálmán sk. elnök.
A salgótarjáni ág. hilv, evang,
egyház évi rendes közgyűlését Dr. Zelenka
Ottó járásbirósági elnök, felügyelő és Dr.
Csengődy Lajos lelkész elnöklete alatt.
Az évi jelentés után Kmeth Lajos szám
vizsgáló, bizottsági elnök beterjesztette
az egyházközség évi számadásait, amelyelyeket a közgyűlés jóváhagyott. Ézzel Dr.
Zelenka Ottó zárszavaival és imádság
gal befejeződött a közgyűlés.
Megható és bensőséges ünnep keretében
áldozott a szécsényi ferences zárda fo
lyó hó 14-én Rákóczi emlékének. Abban
az időben ugyanis, amikor a nagy, ve
zérlő fejedelem 1705-ben a szécsényi
országgyűlést tartotta s a magyarságért
aggódó lelkét a szörnyű állapot megin
gatta, akkor, a zárdának csendjébe vo
nult vissza, hogy megpihenjen s a döntő
fordulatban Istentől tanácsot kérjen. Ez
a gyönyörű gót stylben épült hajlék, mely
a nagy fejedelem háromnapos otthona
volt, ma már a kolostor házikápolnája,
amely ez alkalommal délszaki növények
kel s virágokkal volt gazdagon feldíszítve.
Tíz órakor vette kezdetét a csendes
szentmise, amelyet Jeszenszky Kálmán
bgyarmati prelátus végzett, aki aztán
gyönyörű beszédben méltatta Rákóczi
mély vallásosságát. A mise alatt P. Ma
kár ferences áldozópap Griesbacher or
gonarészleteit énekelte. Résztvettek az
ünnepélyen a helyi társadalom vezetői,
élükön a vármegye fő- és alispánjával,
főügyészével, akik a zárda vedégei vol
tak. A főispán még a délután folyamán
autóján Budapestre utazott, mig az alis
pán a megyegyülés miatt sietett vissza
Bgyarmatra, igy a vármegyét csak a fő
Eladó. Egy éves tenyészkan angol
ügyész, Dr. Paczolay Zoltán képviselte mangalica keresztezés
Deák ispánnál
azon a Rákóczi . lakomán, amelyet ezen Szilárdy major.
. ,
ünnepséggel kapcsolatban a szécsényi
Kaszinó rendezett. Ezt a délutáni diszközgyülés vezette be, majd este 8 óra
kor a Rákóczi induló hangjai mellett meg
kezdődött a diszlakoma, amelyen az első
felköszöntőt Baross Árpád, v. főszolga
bíró, a Kiszinó elnöke mondotta s poha
rát a kormányzó egészségére ürítette.
Aztán felhangzottak a gyönyörű kuruc
nóták s a Rákóczi serleggel Szekeres
Dező főszolgabíró tartotta meg ünnepi
Elfogad takarékbetéteket ma
beszédjét, amelyet Gutfreund Emil kö
gas Icamatozással.
szönt meg, majd Fertő Ferenc bankigaz
gató üdvözölte a megye képviselőjét, aki
Folyósít:
Ipari és mező
a tőle megszokott lelkesedéssel válaszolt.
Ezután még P. Makár ferences áldozó
gazdasági kölcsönöket előnyös
pap köszöntötte a város hölgyközönsé
feltételekkel.
gét, arra kérve őket, hogy a nagyasszony,
Zrínyi Ilona példáját szemük előtt tartva,
Betörés, tűz, jégkár stb; biz
vegyék ki részüket a magyar nemzeti
társadalom megújhodásának nagy munká
tosításokat eszközöl.
jában. Az ünnepi lakomát tánc követte,
amely a legjobb hangulatban a késő reg
geli órákban ért véget. —
Nagy zöld plakátok jelentek meg e héten a
hirdető táblákon, amelyen kedves hírrel
örvendeztették meg városunk színészet
kedvelő közönségét. Arról adott hírt e
Elakát, hogy a közelmúltban itt oly nagy
özkedveltségnek örvendett Miklossy tár
sulat érkezik vissza hosszabb szereplésre
sajnos a kedves direktor nélkül, mert
mint arról mi is hirt adtunk időközben
váratlanul meghalt, özvegye azonban a
régi összeállítású társulattal jön, a régi
kedves nevekkel, akiknek élén M. Mol
nár Aranka áll. Ott lesz Turcsi Jolán,
Eöri Pordán Gizi, Sághy Irén, jávor, Ágo
tái Radó, Sólyon, •. Hetényi és a többi
operett erőssége a társulatnak. A május
1-én, 2-án a gyárba játszó, majd 4-étől
Apollóban fellépő társulat műsorán a leg
divatosabb darabok szerepelnek. Csak
kóstolóul említjük Dr. Szabó Jucit, Arcok
és állarcok, Orlow, Királyné rózsája,
Csókos asszony, Hármacskán, Alexandra,
Theresina stb. Mint értesültünk az ér
deklődés sokkal nagyobb, mint tavaly
bizonyítja az, hogy sok bérlet kelt el.
Bérletek már csak korlátolt számban kap
hatók. Az esetleges reflektánsok Jávor
ügyvezetőnél még bérelhetnek, kinek 1
heti távolléte alatt a bérletigénylések a
Aa Evang. Nőegylet és Luther
Pannónia veiyléglőben Nagy vendéglős Szóvétség évi rendes közgyűlését most
nél jelentendők be. telefon szám. 45. vasarnap ábr, 25.-én tartja a d, u. isten
A Magyarországi Kárpát
egyesület helyi fiókja első kirándulását
folyó évi május hó 2-án vasárnap tarja
meg. A kiránduláson az egyesület vendé
geket is szívesen lát. — Indulás vonattal
a Főtéri állomásról reg.C 3/4 7 órakor
Somoskőújfaluba. Onnan Somoskő. várá
hoz, majd a Salgói várba megy, a társa
ság és az esti órákban tér haza Salgó
tarjánba. — Vezető: Dr. Förster Kálmán
polgármester.
Kérelem. A Magyar Est-en a szín
pad férfiöltözőjében bent hagyott férfi
ernyőt valaki tévedésből magával vitte.
Kérjük az illetőt, tekintve, hogy személyleirása birtokunkba jutott, hogy az ernyőt
sürgősen adja le az olvasókör kantinosánál.
Meghívó.
A Salgótarjáni Keresztény Iparosok fo
gyasztási és Értékesítő Szövetkezet f. hó
25.-én vasárnap d. e. Vili órakor tartja
az Ipartestület helyiségében
VI. évi rendes közgyűlését
melyre a t. tagtársak tisztelettel meghi
vatnak. Az Igazgatóság.
Az 1925 január 1-i megnyitómérleg
valamit az 1923- évi mérleg és eredmény
számla a tárgysorozat és jelentésekkel
együtt a t. tagtársaknak kifüggesztve
üzlethelyiségünkben rendelkezésre áll a
közgyűlést megelőző 8 napon át.
Határozott képtelenség esetén a
közgyűlés április hó 28-án d. u. 6. óra
kor a megjelent tagok számára való te
kintet nélkül megtartatik a fenti helyen.
Két szoba, konyha és kamrás
lakás május 1-re beköltözhető, utcára
nyiló ajtóval, mely műhelynek alkalmas.
Cim a kiadóban.
Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet
mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja
Bornagykereskedés
mint a Ceglédi Hitel és Pin
ceszövetkezet uradalmi faj
borainak lerakata. •
Olcsó árak!
Pincénket okvetlen látogassa
meg.
Pince: Karancsaljai u Iroda: Főtér 479.
Felvilágosító előadás fog tartatni a TÜDÖVÉSZRÖL az Apolló Mozgóban
vetített képekkel, 1926 április 30.-án délután fél 7 órakor. Belépődíj nincs!
�4 oldal
A MUNKA
Salgótarján, 1926. áprlis 24
HETIKRÓNIKA
Belföld. Scitovsxki Béla házelnök
a nemzetgyűlés megnyitása előtt pártközi
értekezletet hivott össze, mely egyrészt
arra lett volna hivatva, hogy a pártok
közt levő ellentéteket kiegyenlítve bizto
sítsa a költségvetésnek apropriációnak
kellő idő alatt való letárgyalását, más
részt, hogy a miniszterelnök megvitat
hassa az ellenzékkel a titkos társaságok
ügyében teendő rendszabályokat. Az ér
tekezleten azonban a Demokrata Párt, a
Kossuth Párt, a kispolgári Párt és legiti
misták nem jelentek meg, hanem csak az
Egységes Párt tagjai, a fajvédők és a
pártonkivüliek. Az értekezleten Bethlen
miniszterelnök telt előterjesztést a nem
zetgyűlés munkarendjére vonatkozólag, a
titkos társaságok ügye pedig nem került
szóba. — Április 15-én ismét összeült a
nemzetgyűlés. Az első ülésen Bethlen
miniszterelnök is felszólalt és kiemelte
annak fontosságát, hogy a költségvetés
ből idején törvény legyen. A költségvetés
le tárgyalása azért is sürgős, mivel annak
az 50 milliónyi aranykoronányi ősszegnek
a felszabadítását, melyet beruházásokra
kívánunk fordítani a jövő évben, a nép
szövetség ahhoz a feltételhez kötötte,
hogy a költségvetés julius 1-ig letárgyaltassék. Sürgős még a magyar-osztrák
kereskedelmi szerződés becikkelyezése, az
építkezési kedvezményről szóló, valamint
a nyudijvalorazációs javaslat is, az arany
mérlegek elkészitésénak lehetővé tételéért.
— Dréher Imre ismertette a magánalkal
mazottak nyugdijvalorizációjáról szóló ja
vaslatot, majd örffi Imre terjesztette be
a pénzügyi bizottság jelentését az épít
kezési javaslatról. Békében a budapesti
pénzintézetek 6.400 alkalmazottjával szem
ben 1345 nyugdíjas van. A vállalatok
kereseti lehetősége nagyon megcsökket
a csonka országban, úgy hogy ilyen vi
szonyok között egy 100 százalékos valo
rizáció gondolata lehetetlen. Búd János
pénzügyminiszter kijelentette,
hogy a
valorizáció kérdésében nagy nehézséget
kellett leküzdeni, amikor a gazdaság-poli
tika elvét kellett kiegyeztetni a szociál-politika elvével. Az alkalmazottaknak minden
méltányos követelését ki kell elégiteni,
de csak addig, amig az a gazdasági élet
rovására nem megy. — A nemzetgyűlés
szombati ülésén Búd János pénzügymi
niszter tartotta meg költségvetési exposéját, ismertetve azokat a kereteket, me
lyekben a költségvetés mozog. A magyar
pénzügyi politika az elmúlt két év alatt
megszüntette az inflációt és elérte a pénz
stabilizálódását. A szanálási idő tartama
alatt 28. ezerre, 1922-ig visszamenőleg
pedig majdnem 43 ezer főre tehető a
a tisztviselők létszámcsökkenése s a kor
mány további 2500 fővel való csökken
tést vett tervbe. A tisztviselők illetmé
nyei legutóbb rendeztettek s bár nem
érik el a békebeli színvonalat, egyelőre
a fizetések további javítására nincs kilá
tás. Ami a nyugdíjasok fizetésrendezésé
nek ügyét illeti a népszövetség decem
beri ülésén hozzájárult ahhoz, hogy 15
évnél hosszabb szolgálattal bíró nyugdí
jasoknál megszüntettessenek a szanálási
törvényben előirt korlátozások. Ez ügy
ben a népszövetségi főbiztossal tanács
kozások folynak, mik remélhetőleg rövid
idő alatt eredményt is fognak felmutatni
Ami a költségvetést illeti, a kiadások
némi emelkedést mutatnak, aminek oka
az angol elearing- egyezmény végrehaj
tása és a dohány jövedéknél a nagyobb
nyersanyagkészlet beszerzésének szüksége
Volt. Az üzemeknél feleslegek mutatkoz
nak. A bevételnél emelkedés csak a ház
adóban van. A forgalmi adó kérdésé
ben a kormány hajlandó szukcesszive át
térni a fázisos rendszer elvére. A beruhá
zások terén nagy eredményeket mutatha
tunk
fel.
a
beruházások
számszerű összege 181 millió aranykorona.
A mezőgazdaság számára sikerült megte
remteni a hosszúlejáratú hitelt, melynek
révén eddig
tizenhat
millió arany
koronát
használtak fel az igénylők.
— A
Keresztény Kisgazda,
Földmíves
és
Polgári
Párt értekezletet
tartott melyen a kormány részéről Rakovszky és Mayer miniszterek vettek
részt. Az értekezleten szóba került a
Központi Anyagbeszerző ügye, melyre
nézve Rakovízky belügyminiszter kije
lentette, hogy ezidő szerint a kérdés
még csak a terv stádiumában van. —
A földművelésügyi minisztériumban Ma
yer János, Búd János és Walkó Lajos
miniszterek részvételével tanácskozás folyt
le, melyen elsősorban mezőgazdasági ter
mények értékesítésének kérdése került
megtárgyalásra. Megállagodás történt to-
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapesti Nemzetközi Vásár
Budapest, Király ucca 32.
1926 április 17-26.
Alapítva 1895 év.
Legjobb bevásárlási alkalom.
Vámszabadraktár.
Szállítási-, utazási- és vizumkedvezmények. Képviseletek a bel- és külföld
nagyobb városaiban.
Egyidejűleg nemzetközi bőripari kon
gresszus.
Szállást és teljes ellátást biztositó *
„3 qap Budapesten" c. jegyzetfüzetek
1 millió magy. kor.
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 13,000 kor., oxford,
vagy zephir 15.800 kor., selyemfényű cloth 2.2000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor , duplaszéles
női szövet minden színben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 15.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 16.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184.000 kor., egy garnitúra,
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénkendő 9.800 kor., törülköző 11 800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkczöabrosz darabja 59.000 kor., kész paplanlepedő
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 18.900
kor., duplagalléros szines fér'iing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28 000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Központi iroda: Budapest, V. Sze
mere ucca 6. Telefon.' L 961-22.
Altene
Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítünk.
jutalom akciója május 15.
vábbá arranézve, hogy az O. K. H. se
gítségére legyen a gazdáknak a termé
nyek raktározásában
és
kezelésében,
valamint a terményekre való előleg nyúj
tásában. Szóba került még a földniivelésügyi minisztérium beruházási programmja, az ármentesitő munkálatok terve,
a közutak építésének kérdése, végül az
uj mezőgazdasági hitel ügye is — Pallavicini György őrgróf, miután a Nemzet
gyűlés mentelmi jogát felfüggesztette,
megtette vallomását a vizsgálóbíró előtt.
Az őrgróf a vallomásban kijelentette:
hogy a frankkamisitást kik tervezték, ab
ban kik voltak a résztvevék, ,hogy az
mikor indult meg, miként folyt le: mind
erről semmi tudomása nincsen s csak anynyit tud, amennyit a parlamenti vizsgáló
bizottság jelentéséből tudhat. Kijelentette
továbbá, hogy a kormánynak, illetve a
miniszterelnöknek a hamisításban része
lett volna, vagy hogy a hamisítás a kor
mány. vagy a miniszterelnök tudtával,
beleegyezésével történt volna: ezt ő csak
hallomásokból és beszélgetésekből kö
vetkeztette. — A vizsgálóbíró előtt meg
jelent Vass József népjóléti miniszter és
részletes vallomást tett mindarról, amiről
a frankügyre vonatkozólag tudomása volt.
Hasonlóképen vallomást tett gróf Mikes
János szombathelyi püspök is. — A rend
őrség, a szokolügy pótnyomozása során ki
hallgatta Windischgiatz hercegét és Nádosyt is, A cseh Nemzetibank és a cseh
követség kiküldöttjének jelenlétében ki
hallgatták Perényi Zsigmond bárót, Sigray Antal grófot, Pállávicini őrgrófot, Te
leki Pál grófot és Bockelberg volt ' ren
dőrfőparancsnokot. — A nyíregyházai tör
vényszék most kezdte tárgyalni Nagy
Ernő nemzetgyűlési képviselő bünperét
sikkasztás és bűnpártolás vétségében.
Nagy Ernő 1919-ben a szociáldemokra
ták népgyülésén, valamint később is oly
magatartást, tanúsított, melynek következ
tében a vármegye szolgálatából még fe
gyelmi vizsgálatának befejezése előtt elbocsájtották. A tárgyaláson a vádlott elő
adta vallomását, melyben védekezett a
sikkasztás vádjával szemben, ezután tanú
kihallgatások kerültek sorra. — A buda
pesti Kúria most tárgyalta Márffy József
és társai bűnügyét, akik közül a törvény
szék Márffyt az Erzsébet városi, a fran
cia követség, a Koháry uccai, a Miklós
Andor és Rassay Károly ellen, valamint
az újpesti zsidótemplom ellen elkövetett
merényletekért halálra Ítélte. A kir. tábla
csak a Reviczky uccai francia követség
ellen elkövetett bombamerényletben mon
dotta ki őt vétkesnek és ezért 6 évi fegyházra Ítélte. A kúria Márfíyt a Rassay
és Miklós ellen elkövetett merényletben
is bűnösnek találta s ezért a büntetést 8
évi fegyházban állapította meg. — Hu
szár Károly, a Nemzetgyűlés alelnöke
Sárvárott értekezleten vett részt, mely a
müselyemgyár válságát tárgyalta le a
kormány képviselőinek bevonásával. A
gyár a brüsseli központ utasítása követ
keztében május 31.-vel beszüntetné az
üzemet és ezzel 1400 munkásnak és több
mint 50 tisztviselőnek lenne kénytelen
felmondani annak következtében, hogy a
szenkartel árpolitikája miatt 2 százalék
kal drágábban képes csak termelni, mint
amennyi a selyem világpiaci értéke. Az
értekezlet megállapította, hogy a szesz
nek, de más cikkeknek is magyaroszági
tulmagas ára lehetetlenné teszi az üzem
további fentartását, azonban minden kí
sérletet megtesz a kormány segítségével
a fennmaradáshoz.
Külföld. Szombaton délután Var
sóban Linde volt lengyel pénzügyminisz
ter ellen merényletet követtek el. Linde
ellen különböző állítólagos visszaélések
miatt bünper folyt a bíróság előtt és a
merénylő kihallgatásakor azt vallotta, hogy
tettét azért követte el, mert a tárgyalá
sokból azt a benyomást mentette, hogy
Lindét felmentik. A merénylő golyója Lindét halálosan megsebesítette, úgy, hogy
rövid iddő múlva a sebesülés következ
tében meghalt. —
Fáj a lába?
A kiosztás
napja
közeleg!
Tisztviselőknek nagy kedvezmény
Nyitva május 1-től szeptember 30-ig!
CSIZI
Ha fáj a lába, ngy használja a már
kipróbált
Jód-Bróm-Fürdö
Kámfor os
Érelmeszesedés golyva-, ideg-, csont-,
bőrbajná), hüdéseknél stb. stb. rend
kívüli gyógyhatású.
Fortuna lábsót,
Napi
melyből 2—3 lábfürdő megszün
teti a sok járás, áldogálás. spor
tolás és egyéb megerőltetés bői
keletkező lábfájásokat., Megszaba
dítja a legmakacsabb tyúkszem és
bőrkeményedéstől, kámfortartal
mánál fogva felfrissíti az izmokat
és azonnal
megszünteti
a lábizzadást.
Egy doboz ára 1 pengő, 12500 K.
ellátás
fürdőkkel
együtt
50-60 Ke.
Felvilágosítással szolgál a Fürdőiroda
ÉDESKUTY L-nél, Budapest, V. kerü
let, Erzsébet tér 8. és az igazgatóság,
CSíZFORDÖ- Slovenskó.
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
Kapható: Főraktár Bopnár Jenő gyógy
szertár, Budapest, VII- Dob u 80.
Postán utánvét mellett.
Rendelésnél
hivatkozni e
lapra.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
v
egy isteni őrök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
Salgótarjáni APOLLÓ MOZGÓ heti műsora
Szombat Vasdrsap
Hétfő
Kedd
Szerda Csütörtök Pestek
áprl. 24.
25.
Leányálmok temetője.
A zöldszemü
izőrnyeteg
26.
27.
Szünet-
28.
99.
Könny és Kacaj
Áruló levél
30.
Szünet
kezdete hétköznap este 8 órakor, rabár és ünnepnap
délután |4. 6 és 8 órakor.
Ny°matott „A Munka0 könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajdt Végh Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 17. szám 1926. április 24.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-04-24
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/80720a1771c50f175716503de4618b48.jpg
00ddb519685b0f2158d3ada5bbadae82
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/60182a35a881389fe422338690650a72.pdf
376eb08049c3cdbaf0e14a54ea751f2b
PDF Text
Text
<♦
Felelős szer
’
.«■
A MUNKA
:-.|f .iay látván
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
IV. évfolyam. 18. ssám.
Hegjeleaik: Szombatos.
Negyedévre 25.000 K
Poatacaekki 28.744
m
Apróhirdeléiek: izavankint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hő 1
méljük, hogy akármi tüntetéssel,
A mi népünk tengere a ma
erőszakkal, zúgolódással kikénysze- gyar, nem oly szenyes vizcseppekrithetjük azt az életnívót, amihez ből álló, hogy ennek a belátásnak
Mint a medréből kicsapó nagy
Salgótarján társadalma meg akár a béke, akár a közelmúlt kon- a sugara át ne tudná hatolni, fel
vizek zugáza, úgy indult meg a tö kezdte a munkát az elmúlt télen jukturái hozzászoktattak. Se táplál ne tudná világosítani, meg ne tudná
meg a héten a Pest felé vezető or lebonyolított jótékony akciójával. kozni, se ruházkodni, se szórakozni mindezt értetni vele.
szágúton.
Ami természetes, nem jelent
Ez azonban nem volt más, mint a nem lehet ma már a szanálás har
madik
esztendeje
felé
úgy,
mintháborgó
hullámokra
öntött
vihar
heti
azt, hogy emellet ne kese
Megmozdult a nép, hogy se
gítséget keressen, hogy sebeit meg csillapító olaj, amelynek csak pilla ahogy talán jogunk is lenne hozzá. redjünk el. Csak égessen, csak mar
Nem lehet addig, mig országunk a jon, csak emésszen a keserűség.
mutogassa, hogy kenyértelenné vált natnyi hatása van.
Nem is az utón kell a prob mai határok közé van szorítva, Csak pezsditse meg a vérünket,
otthonába messziről hozzon egy
amíg a gunyhatárok szuronyabron csak szorítsa ökölbe a kezünket —
lémát megoldani.
kis reményt.
csa
szét nem pattan körülöttünk. de emberek vigyázzatok! ne egymás
Zúg, háborog, nyughatatlankoAz itteni helyi viszonyoknak
dik valami a mélyben már régóta. megfelelően elsősorban a kolonizált Epén azért ne ébredjen a panasz, ellen! — Hanem azok ellen akik a
Nem találja meg az egyensulyhely- munkásság érdekeit kell biztosítani ha a mai falat kisebb, mint a teg parlamenttől kezdve az iparon, a
zetet a tömeglélek. Nem is találhatja és ha kell operációk segítségével is| napi, ha az uj ruha, "amire esetleg kereskedelmen át a legutolsó mű
meg, hisz nem egyéb tartja hábor ezek életminimumát kell biztosítani.! telik, nem oly szép, mint a régi volt. helyig útjába állanak éle
gásban, mint a mindennapi kenyér, Azokét kik egész életüket, existen-l| Mert csak igy remélhetjük, hogy ha tünk egészséges vérkeringése meg
amely mindennap újra elfogy, de Hajukat áldozták az itt működő rongyosan, ha éhezve is, ha nyo indulásának!
nem biztos, hogy mindennap kerül vállalatok felvirágoztatásának, s akik morogva is, de kibírjuk, kiálljuk a
Dr. Cs.
is uj darab belőle.
éppen ezért nem mozoghatnak oly nagy nemzetpróbát. >
Ez a háborgás kidobott egy könnyen, nem fordíthatnak életük
csomó embert nem is az utcára, ha szekerének rudján oly egyszerűen
nem a nagy országúira! Arra amelyi mint azok, kiket a konjukturák állí
ken az ország szivéből annyi jó és tottak soraikba.
Amit a szociáldemokrata párt az áldemokraták most is inkább helytelen -(
annyi rossz áramlik a vidékre, fe
Elsősorban őket kell kenyérrel
irányitolták szekerüknek a rudját, ■
lénk hozzánk is.
ellátni. Es nem szabad havi pár Ausztriával megkötött kereskedelmi szer útra
ződés parlamenti tárgyalásának megaka mert szerintük, ha az ország érdekeit
százezer
koronás
keresettel
az
uszí
Tisztelet a tapintatos erélynek,
dályozásával művel, az több, mint akadé szem előtt tartva hozzájárulnak egy üd
mely a sok bizonytalanba induló tások anyagául odadobni.
koskodás, politikai gáncsvetés, mert vös törvény megszavazásához, akkor a
áradatot megállította és a kicsapó
Ezt meg kell érteni a kenyér egyenlő a tudatos rosszakarattal és a kormányt segítik. Politikai körökben ez
eléggé el nem Ítélhető magatartás kí
áradatot medrébe visszaterelte.
adóknak épugy, mint . megkell ér gonoszsággal. Ok kicsinyes szempontok az
ból irányítva úgy vélik, hogy ezáltal a nos meglepetést és jogos felháborodást
teni
azoknak
is,
akik
talán
épen
e
Azonban ezzel nem tettünk
kormány helyzetét nehezítik, pedig maga váltott ki, mert egyelőre kiszámíthatatlan
miatt maradnak kenyér nélkül.
meg mindent.
tartásukkal ép azokon ütnek legsulyosab- a következménye annak, hogy egy szom
Ám hogy mégse maradjanak •bat, akiknek egyébként — amint a fóru szédos állammal megkötött szerződés nem
„Mély tenger a nép, semmi
mon hirdetik — az érdekeiket akarják léphet életbe, amikor pár hónap múlva
napfény r.em hatja át tömegét", ol kenyér nélkül, minden tényezőnek, szolgálni.
Oktalan gonoszságukat pedig ölünkbe 'esik az életgyümölcs s talán
hatóságnak, birtokosnak, tőkésnek
vashatjuk Madáchnál.
megsínyli az ország, amelynek társadalma, fölöslegeink lesznek terményeinkben, ame
hatalmon
levőnek
össze
kell
fogai
. A mi népünk tengere azonban
de különösen a termelők rétege sóvárogva lyeket nem tudunk értékesíteni, mert
nem oly szennyes - cseppekből áll, és a még vajúdó és előkészületben várta éveken át a kereskedelmi szerződé akadt a magyar parlamentben egy szűk
hogy a felvilágosítás sugaraival át levő munkaalkalmakat sürgősen ak sek megkötését és ratifikációját. Ennek látókörű gonosz szellemtől vezetett poli
tualizálni kell. Elsősorban az épit- a dolognak előzménye a következő: ak tikai frakció, amelyik agyonpréselt témák
ne lehetne hatni.
ció indult olyan irányban, hogy a külön kal foglalkozva órákon keresztül hiába-,
Igaz könnyebb lázitgatni, köny- kezéséket kell megindítani, s ha böző parlamenti pártok hozzájárulásával való szalmacsépléssel rabolja a nemzet
ezek
késnek,
ne
sajnáljunk
deputáa múlhatatlanul sürgős szerződés miha drága idejét, ahelyett, hogy belátná az
nyebb holmi rikoltozásokkal még
jobban felkorbácsolni ezt a tengert, ciózásokat, kilincseléseket, sürgeté marabb letárgyaltassék s igy a gabona égető problémák sürgős elintézésének
vörös posztók mutogatásával felbő seket, minden illetékes helyen, ne és gyümölcstermés előtt mar lehetőség szükségességet. Mi reméljük, hogy az
adassák az érdekeltek számára, hogy ter utolsó pillanatban észretér az a súlyos
szíteni. De ez nem vezetett eddig hogy későn érkezzék a kilátásba ményeiket a külföldi piacokon elhelyez tévelygésben elmerült polotikái párt s
helyezett
segítség.
sem célra, ezután sem érhet el új
zék. A kormánynak az volt a kívánsága, nem kényszeríti rá az előrehaladni vágyó
Jam proximés ardet Ucalegon. hogy a költségvetés megszakítása hosszú többséget arra, hogy a magyar-osztrák
ból eredményt.
De még egyet nem hagyha időt ne vegyen igénybe, mert a magyar kereskedelmi szerződés tárgyalására csak
Nem is erre van szükség.
osztrák kereskedelmi szerződés letárgya- a költségvetés és az appropriáció meg
De egyszer inkább arra, halá tunk figyelmen kívül.
lására semmi körülmények között sem szavazása után kerülhessen sor. Ha ez
Azt, hogy mindenkinek meg- jut több idő egy napnál. Ezt minden nem történnék meg, akkor vállalják az ez
los komolysággal minden illetékes
tényező neki lásson a segítés nagy | kell érteni, hogy ma csak lefoko- párt megértette és teljes odaadással sza zel járó felelősség súlyos terhét és azokat
|zett igényekkel élhetünk. Ne is re- vazta volna meg a javaslatot, de a szoci- az átkokat, amelyeket éppen azok fogmunkájának.
Megmozdul a nyomor!
Felháborító gáncsvetés.
A Piros Bugyelláris.
A Magyar Est általános jelentőse
gével múlt számunk vezető helyén fog
lalkoztunk, most csak magának a színmű
nek a leikébe akarunk bevilágítani a mű
kedvelő szereplők játékának reflektoraival.
Olyan mint a többi népszínmű. Nem
nagyon bonyodalmas, nem nagyon komp
likált a lepergő történés, hiszen minden
tragédiája s jórafordulása a tölgyesi biróné kicsiny szivébe halmozódik össze,
de a nép, a magyar nép életének egy
szerűségében is vonzó, megkapó részlete
zése, feltárása szinmüirodalmunk egyik
legszebb gyöngyévé avatják Csepreghy
Piros Bugyeliárisát.
Az öregedő féltékeny tölgyesi biró
fiatal, az élet örömét természetszerűleg
szerető Zsófi feleségét mindenkitől óvja,
félti. Van is oka, mert a falu araszlánjai
kezdve az agglegénység késett tüzét szító
Pennás jegyzőn és Hájas ispánon végezve
a naiv fiatal hányi-vetiséggel szerelmes
Kósza Gyurkáig mind, mind a szép birónét kerülgeti. Mig ezek ellen próbál vé
dekezni* a természetes leányától Ménéi
ről s nevelő anyjáról Julistól kapott ti
tokzatos levelet néző ravasz biró, megér
keztek a faluba a huszárok s köztűk Csil-'
lag Pál őrmester Zsófi asszony leánykori
szerelme. A véletlenül a bírói házhoz
szállásolt Csillag, aki a legénység pénzét
elvesztette s ezt a ravasz bírónak bevallja,
kölcsön kérve tőle az összeget, meglátja
Zsófiját mint asszonyt, mint birónét, viszsza dobja a pénzt s mulatozásba kezd
inkább a börtönt választva, mint szeren
csés vetélytársa pénzét. Megható jelene
tek között magyarázza ki a két egymásra
talált lélek a nehezen megmagyarázható
egymáselhagyást. Az idili lélekbékét meg
zavarja
Kosza Gyurka följelentése a
kapitánynál, amelyet Peták sugalmazására
Csillag a birónak tulajdonit. Az árulásért
felbőszült őrmester szerelmes közeledését,
erőszakoskodását alig-alig tudja vissza
tartani a Pcnnással és Hájassal védekező
biróné, még a szőllőkből gyanúra vissza
térő biró össze nem ütközik a vetélytárssal. A kártyavető Kata által ellopott, de
Peták és Kósza kezébe jutó pénz, a közbe
megérkező Julis és Manczi által hozott
Siros bugyellárissal, amelyet Csillag a
lanczi kamrájában hagyott megkerülvén,
a már-már kiüldözött birónét uj bátor
ságra, uj erőre sarkalja s a közbe lépő
kapitány elölt leleplezi az összes szerep
lőket csak azért, hogy mindenki megér
demelt büntetéséhez vagy jutalmához
jusson. .
A magyar falu akáclombos uccája
a magyar falusi házak muskátlis szobája
nevetett le a szinpadról, amelyen ügye
sen volt egyesítve az Olvasókör néhány
díszlete a baglyasi „Süt a nnp" kiváló
kulisszáival. A magyar falu egyszerű, so
kaknak mindennapi szereplői ott szorítot
ták a darab jelenéseiben szivükre azokat
a kezeket amelyek a falu becsületét sze
reteti oly erővel tudták megragadni >
megmutatni. Nekünk drága a szinen le
rakott tulipános ládától a Zsófi asszony
piros rámás csizmájáig s a hu^zárdolmányig minden megszemélyesítője, minden
szimbolizálója a falunak, mert egyszerű
ségében s minden hallgatólag is beszélő
szépségében is magyar.
A Zsófi asszony fiatal tapasztalatlan
kedélye rózsaszín hullámokat vert, Köntzey Ferenczné a nagy Blahánét eszünkbe
juttató játékában. Hangja, szeme mozdu
latai, ringó járása letagadhatatlanul mu
tatták, diadalmasan hirdették a magyar
faj örökszép asMonyát, az egyszerűségé
ben is találékony eszű, de szépgondolkozásu, erényeiért harcoló birónét. Jelenetei
kidolgozottak s mégis természetesek vol
tak. Dalain mintha a falu sárga virágos
rétjének üde tisztasága csillogott volna
s kacagása, könnye játszott a hallgatók
kedélyével. Az volt, akinek lennie kellett,
sem több sem kevesebb.
A Horváth Gyula birója, a tempós,
meggondolt biró, a jószivü, de a magáé
ért mégis aggódó, féltékeny férj, nagy
szőrű beleéléssel szépet és jót mutatott.
Pipájával, impozáns termetével hol a meg
hatottsággal, hol a féltékenységgel küzdő
indulatainak magyar parasztos elfogódásával elh mérést váltott ki. Kraft Aladár
Csillag Pálja az indulatos, könnyen fel
háborodó, de nemes vonásokkal átszőtt
régi vágású magyar huszárt mutatta be,
rutinnal nagy képességekkel sok jelenetbe
a drámaiságig emelkedve. Azonban időn
ként kitört a jól őrzött humora, jól tit-
kolt régi szerelmének szüzsz.ép emléke
Peták a vén káplár soha jobb megszemé
lyesítőt nem kaphatott volna mint Szabó
Istvánt, aki szerepe, de egyénisége sze
rint is hol meghatottságra, hol hangos
kacajra késztette hálás hallgatóit. A vén
becsületes katona, aki bajtársaiért még
lopni is képes volt sok könnyet kicsalt
sugaras rejtőkéből. Kender Julist és Man
cit Szántay Istvánná illetve Nékám Licike
alakította egyszerűen, kedvesen, akik Mráz
Jucival megmutatták, hogy még a legegy
szerűbb szerepek is mily hatásossá tudnak
válni komoly megjátszással, bájos közveilenséggcl, Kruntorád Imre és Körmöczy
György Pennás cs Hajas megszemélyesí
tői jobban nem lehetlek megválasztva. E
két közszeretetben álló műkedvelő igazán
derűs perceket szerzett a hálás közönség
nek. Minden mozdulatuk, szavuk egy-egy
kacajhul'ámnak volt a kiindulópontja.
Ürmőssy Kálmán elegáns játéka igazi gá
láns huszárkapitányt mutatott. Kósza Gyur
kának reménytelen szerelmes akarásait,
csinyjeit Horváth Árpád végig szelleme
sen, helyes meglátással adta. Kaszper
Kálmán, Urbán Ferenci, Vilesrál Richard
Fehérvári József igazi rutinnal, szeretettel
kitűnő érzékkel játszották el a kisbiró
öregbére s, cigány, huszárkáplár
szerepét, Leveles Misi szerepében Angyal
Barnabás aratott tapsot. Dehát segitett
is Nikkel Gyula. A Piros Bugyelláris ma
gyar földizü gondolatainak végakordjába
belezendült az Ursutz József vezette ze
nekar körmagyar zenéje s kipattan a kö-
�A MUNKA
2. oldal
nak ellenük szórni, akiknek érdekeit a
szociáldemokraták maguknak szoktak ki
sajátítani. Hogy állhat be javulás pl. a
mezőgazdasági munkások életében, na a
termények Maratásával nem jár karöltve
idejekorán azok értékesítése. Nem merünk
még gondolni sem arra, hogy előállhas
son mégegyszer az a helyzet, hogy egy
bőséges termésű esztendő gyümölcse itt
rohadjon a nyakunkon, mert akik ezt
okozni fogják, azok megérdemlik a mun
kás, a termelő és íogyasztóközönség leg
súlyosabb Ítéletét.
Mi lesz a
hadikölcsönökkel ?
A pénzügyminiszter által benyújtott
valorizációs törvényjavaslat a hadikölcsö
nökre vonatkozólag semmiféle említést
nem tesz. Szóval az áilamadósági kötvé
nyek felértékelését nem is helyezi kilátásba!
Közismert, hogy leginkább a nem
zet gerince, a pénzt nem forgató közép
osztály és gazdatársadalom van érdekelve
legjobban a hadikőlcsőn ügyben. Az a
kategória, amelyik a katonáskodás, a sza
nálás nagy terhét hordta és hordja. A
konjunktúra idején nem alapozhatta meg
jövőjét s most a közgazdasági helyzet le
romlásával a legszánalmasabb tengödés
az osztályrésze. Anyagi helyzetének ja
vulására semmi kilátás, mert még csak
biztatásokat sem kap, ami a halálos beteg
helyzetében az injekció szerepe lenne.
Az elkeseredés, a nyomor, a szen
vedés és kilátástalan jövő a hadikölcsönkötvény tulajdonosokat a legnagyobb
szerveskedésre késztette, amely a kötvény
tulajdonosok szövetségének megalakulá
sával végződött Ezen a nagygyűlésen,
amely április 18.-án volt Bpesten az Erzsé
betvárosi kör nagytermében, súlyos vádak
•és számonkérések hangzottak el a pénzügyi
kormányzattal szemben. Akkor mondották,
amikor magánvállalatok talpraállitására
milliárdokkal siet a kormány, addig meg
sem kisérli a háborús hitelezőkkel szem
ben fenálló becsületbeli kötelességeit leg
alább részben rendezni.
Nemcsak kifakadások és vádasko
dások hangzottak el e komoly és elkese
redett hangú naggyülésen, hanem kiváló,
elfogulatlan szakemberek javaslatai is,
melyek alapján a kormány, kezébe ve
hetné a hadikölcsönők
rendezésének
ügyét.
Elhatározta a nagygyűlés, hogy kül
döttséget meneszt a pénzügyminiszterhez
és miniszterelnökhöz. Ezen küldöltségjárás azóta már meg is történt s a pénz
ügyminiszter és miniszterelnök felszólítot
ták a küldöttséget arra, hogy tegyen a
szövetség konkrét javaslatot a hadiköicsönkérdés mikénti megoldására. A szö
vetség megígérte, hogy a legrövidebb
időn belül benyújtja azt.
A Szövetség megbízta Dr. Paczner
Jenő bpesti ügyvédet, a Hadikőlcsőn
cimlettulajdonosok akciójának egyik ve
zéregyéniségét, hogy ismertesse a hadikölcsönök jegyzésének id- jét, a körülmé
nyeket, a célt, amiket szolgált, az akkori
kormányzat Ígéretét, a Hegedűs féle
megoldási tervezetet, a jelenlegi helyze
tet és orvoslási módot stb. Ezen igen
fontos adatok egy füzetbe összegyűjtve
jelentek meg. Ezen füzet ára 10.000 ko
rona, mely összeg az akció pénzkiadásai
nak, levelezéseinek javára fordittatik. Fel
szólít minden hadikölcsőnkötvény tulajdo
nost a nagybizottság, hogy levelezőlapon
jelentse be nevét, foglalkozását, a birto
kában levő címletek névértékének köz
lése mellett az Országos nagybizottság
Elnökségénél (VI. Podmanitzky ucca 8
•zépre a bájos négy pár migyar ritmusrajáró lábakkal, csendülő sarkantyúkkal. A
toborzó topogása, az andalgó a csalo
gató kecses hajladozása, a bölcső össze
fogása s a végcsárdás szilaj üteme gyö
nyörűbbnél gyönyörűbb képeket vetített
a színpadra, amelynek deszkáira betop
pant Tarján egyik Mgjobb csárdástáncosa
Fehérvári József. Olyan volt a szép kipi
rult láuykák arca, a pillangó minden szí
nében pompázó ruhája, olyan szép volt
mint a mesék jelenése.
Mese volt, álom volt az egész Pi
ros Bugyelláris. Mese a magyar falu
majdnem elfeledett szépséges pacsirta
dalos, rozmarinillatos házairól, a bennük
szövődő gyönyörű regék birodalmából.
Álbm volt, amely azonban felébredés
után is itt zsong, itt virágzik Salgótarján
lakóinak szivében,
Sz. I,
sz. Bpest.). Ajánlatos ugyanakkor a 100001 I lemmel kiséri a nagy arányú mozgalmat
korona beküldése is, amennyiben nagyon s lapunkban, amikor, annak szükségét
értékes felvilágosításul szolgál a kis füzet. látja, imformálni fogja városunk kö«
Szerkesztőségünk állandóan figye-| Izönségét.
Az ÉNE alakulógyölése Mátraszelén.
Az ébredő magyarok egyesülete édes magyar földön, melyen élnünk és
alakuló gyűlését április 25-kén délután 4 in-ghalnunk kell. Ez a föld szült minket
órakor tartotta meg Mátraszele köz ez táplál és ez fogad vissza kebelére
megpihenni.
ségben.
Jól esett látnia, hogy ott van agyü
Már a kora délutáni órákban nagy
élénkség, sürgés-forgás volt látható a lésen a község elöljárósága, a község
zászlódiszt öltött községben s a szövet képviselőtestülete, a vidék intelligentiájakezet közelében hatalmas diadalkapu mely tény csak azt bizonyítja, hogy az
elöljáróság és ennek a községnek meg
várta a központ kiküldötteit.
A bányász zenekar a község végén értő polgárai egytől egyig magyarok!
Zugó taps és éljenzés kísérte a
fogadta az érkezőket s zeneszó mellett
kisérte a szövetkezet előtti térségre.
beszédet.
Ezután Zsirkay János nemzetgyűlési
Bár a községben három lakadalom
és egy temétés is volt, a község közön képviselő emelkedett szólásra.
sége nem remélt tömegben jelent meg a
Megragadó szavakkal ecsetelte, hogy
gyűlésen.
a magyar főldniivelő, a magyar munkás,
A gyűlést Tóth kapcsos Lajos szö az iparos — mind mind csak azért fárad,
vetkezeti könyvelő nyitotta meg s ügyes csak azért nyomorog, hogy lélekölö mun
talpraesett beszéddel üdvözölte a köz kájának gyümölcsét egy csak a kényel
met s az erős htunkét nem szerető ide
ponti kiküldötteket.
Rákóczy Béla az egyesület igazga gen faj vágja zsebre. — Vájjon látunk e
tója megkapóan tartalmas beszédben is szánlóvetőt, vagy nehéz bányamunkát
mertette az egyesület célját s szivekbe- végző idegen fajú egyéneket?
markoló szavakkal ecsetelte a szegény I
A beszéd elhangzása után szűnni
nép és munkás nyomorát.
nem akaró taps és éljenzés következett.
A beszédet zugó taps és éljenzés — Majd ezek után a szövetkezet helyi
ségében az alakuló gyűlés tartatott meg.
rekesztette be.
.Utánna Budaváry László a Nem — Elnökké egyhangúlag Tót kapcsos
zeti Elet szerkesztője szólott a néphez, Lajos választatott meg. — Megalakult a
hosszan szeretettel, az emberi értelmet választmány is. — Az egyesületnek már
ez alkalommal több mint 100 tagja lett
is lebilincselően.
Kifejezte, hogy itt ebben a nyomo a jelentkezők közül. — A hangulat igen
rék, csonka hazában, ahol a magyar ezer lelkes és bizakodó. —
A központi kiküldöttek hálásan kö
éven át vérzett az idők zivatarában, en
nek a fajnak van joga élni és boldogulni szönték meg a nem remélt fogadtatást
Kifejezte, hogy a népbolonditó szociál s kilátásbahelyezték, hogy Mátraszele
demokráciával szemben ők nem felíorga- községet gyakrabban fel fogják keresni,
tást hirdetnek, hanem összefogást a haza, hogy az országos központtal az oly kí
vánatos kapcsolatot fenntarthassák. —
a vallás és nemzet érdekében.
Mi a "magunk részéről csak végte
Hangsúlyozta, hogy a szociálde
mokraták azt hangoztatják, hogy nincse len örömünknek adunk kifejezést a felett,
nek országhatárok, mert mindenkinek hogy Mátraszele község azok között a
joga van ott élni, ahol akar s mindenütt községek között van, amelyik megérti
boldogulhat, ezzel szemben ö azt han az idők szavát s érzi, hogy annyi baj és
goztatja, hogy igen is vannak oszágha- viszály, annyi nyomorúság és szenvedés
tárok, mert hiszen látjuk, hogy a magyar után uj eszmék, uj irányokra van szükség
mindenütt idegen, a magyart mindenütt s jövője csak a tiszta magyar faj ural
Cs. S.
üldözik s csak itthon boldogulhat az mának leheti
Hírek és különfélék.
Májusi áj latosa ágok. Az év leg
szebb hónapját a katolikus Egyház Sz.
Mária tiszteletére szenteli. Városunkban
tavaly tartattak meg először, ezen esti
ájtatotosságok s a katolikus híveknek
igen hagy lelki örömére szolgált. Ezidén
ma, szombaton este 7 órakor lesz az első
ájtatossag.
Halálozás. Juhász János acélgyári
munkás múlt héten, kedden tüdő és mellhárgya gyulladásban meghalt. A szorgal
mas, jó gpndolkozásu munkásnak 7 gyer
meke maradt. Temetésén megjelent az
acélgyári zenekar, dalárda és keresztényszociálista munkásság lobogó alatt. A sír
nál Hafíner Béla párttitkár tartott be
szédet. Az igazgatóság a legmesszebb
menő támogatást Ígérte meg az özvegy
nek, aki iránt mindenki nagy részvéttel
viseltetik.
Kiránduló diákok. A mezőkö
vesdi kir. kath. reálgimnázium 44 tanu
lója, Király Jenő, Kutassy Károly és Peczina Endre tanárok vezetésével, tanul
mányi kirándulást tettek ápr. 23 és 24-én
városunkba és szép környékére. Megte
kintették a bányaigazgatóság szívességé"
bői a somlyói zénbányát, hol Deák Jó
zsef bányagondnok tartott az ottani szén
kincs geológiai viszonyairól szakszerű
előadást; majd a Pécskő hegyén át az
acélgyárba mentek, hol szakszerű kalau
zolás mellett tanulmányozták az összes
üzemeket. Délután Baglyaskővár vulkán
embriójában, szombaton pedig Somoskő
és Salgó érdekes bazaltkupjaiban gyö
nyörködtek s az acélgyár igazgatóságá
tól készséggel rendelkezésre bocsátott
fogaskerekű vasúton jöttek vissza váro
sunkba, melyet, sok szép emlékkel gaz
dagodva, szombaton délben hagytak el.
Tábori mise
Baglyaialján
Mint értesülünk, a baglyasaljai r. hath.
hívek felkérésére a múlt évben beszer
zett harangjuk megszentelésének évfor
dulóján, május 9-én, délelőtt 10 órakor,
a bányatársulati felső iskola árnyas torna*
kertjében szent beszéddel kapcsolatos
tábori szent mise fog tartatni. Ugyanaz
nap délután 4 órakor az ottani „Hangya"
szövetkezeti-propaganda délutánt rendez,
melyen a szövetkezeti eszméről, céljáról,
a népjólétre való erkölcsi- és anyagi ki
hatásáról |zövetkezeti vezető férfiak fog
nak szabad előadást tartani.
Ismeretterjesztő előadás a
kath. körben. Múlt vasárnap délután
a Kát. Kör helyiségében Balhauser István
acélgyári főmérnök igen érdekes előa
dást tartott férfiaknak egyik legfontosabb
közgazdasági kérdésünkről: az aranffedezetü pénzrendszer csődjéről és uj forgótökerendszer
bevezetéséről. Előadó
két órás előadása folyamán bebizonyította
és példákkal erősítette, hogy a mai ka
tasztrofális .pénzügyi
helyzetből
megvan a biztos, egyszerű kivezető ut,
ha Bell Miklós nemzetgy. képviselő és
előadó által kidolgozott és kifejtett uj
forgótökerendszert léptetjük életbe. Lé
nyege ennek az, hogy az eddigi arany
fedezetű rendszer helyébe, — amely gaz
dasági csődbe vezeti egymás után az ál
lamokat — az ingatlant kell, megtenni
pénzfedezetnek,'Sz eleven értéket, ami
kamatot hoz a holt arany fedezet helyett.
Élvezetesen fejtette ki előadó, hogy mi
képpen'lehetne az uj rendszerre áttérni/
amely rendszerre áttéréssel az összes mai
súlyos bajok, problémák mind kedvezően
megoldódnának; hivatkozott a németek
nél bevált hasonló járadékmárkára és ki
mutatta, hogy
ilyen rendszerrel az
adófizetés megszűnne és az állam is foko
zottabban tehetne eleget becsületbeli kö
telességeinek. (Rokkantak, árvák, nyug
díjasok ellátása hadikőlcsőn visszafizetése
stb.) — A hosszú nyomorúság után bár
a komoly pénzügyi konszolidációhoz ve
zetne ez az uj megoldási terv! Felsóhaitanánk valamennyien s büszkék lennénk
Bell Miklósra, de mi tarjániak különösen
Balhauser Istvánra, aki mérnök létére ez
esetben nagyobb fináncnak bizonyulna
á financminiszternél.
elnöknő
más elnö.
egyesület-,
tinaja, asztávné terjes
pénztári jelentést
amint a közgyűlés jóvunagyóan tudomásul
vett. Majd az uj tisztikar választása ke
rült sorra. Amelynek során elnöknő is
mét Pántyik Árpádnc lett, aklnöknő Dr
Kovács Józsefné, pénztárnok Jesse Gusztávné, Jegyző Rőder Alfréd és Szlovák
Pál. Ezután a lelkész indítványára az évi
tagsági dijat 20 ezer K-ban állapította
meg a közgyűlés és kimondta, hogy en
nek ellenében a tagok családjában elő
forduló születési esetben 300—500 ezer
kor. segényt nyújt a tagoknak. Adja Is
ten, hogy a jóltevés öröméből minél több
jusson az egyesület vezetőségének és
tagjainak.
A Nemzeti Muzeum ásatással
Zagyvapálfalván Nógrád-vármegye
a prehisztorikus leletek klasszikus hazája
mely kő , bronz- és vaskorszaki, majd
honfoglaláskori stb. leleteinek gazdagsá
gával világhírre tett szert Közel száz
esztendeje, 1828-ban tette közzé először
JanKovich Miklós a közeli Kisterenye ős
kori régiségeit és ezen elmúlt száz esz
tendő óta felszínre került, történelem
előtti leletek nagyban hozzájárultak a
a praehistoria számos problémájának tisz
tázásához is. Legújabban a Salgótarján
nal tőszomszédos Zagyvapálfalva határá
ban, a temető és- a bolgárkertészek háza
között
elhúzódó
hegyfarkon
buk
kantak gazdag bronzkori urna-temetőre,
Okolicsányi Szeráf földjén. A gazdag lelő
helyre
halasi
Kun
Árpád,
kun
szentmártoni jószágfelügyelő, hívta fel a
Kunszentmártonban ásatásokat végző ré*
gészek figyelmét. Erre azután -a Magyar
Nemzeti Muzeum igazgatósága Dr. Hillebrand Jenő igazgató őrt és egyetemi
m. tanárt küldte ki a sirmezö szakszerű
feltárására. A néhány nap óla folyó ása
tás mindjárt az első nap gazdag ered
ménnyel járt. Eddig kb. 25—30 ép urnasirt bontatott fel Hillebrand dr., melyben
a szokásos törmelék, föld, hamu és csont
darabkák mellett, a tudományos ‘ szem
pontból oly fontos bronz mellékletek is
szép számmal kerültek felszínre. Így kü
lönböző alakú, korong- és gömbösfejü
tűk, karperecek, gyűrűk, csüngök egy
tőr és gyöngyök,
kisebb-nagyobb, fe
ketére égetett és még nem korongon
készült agyagedények stb. Az urnákon
kivül legérdekesebbek és valóságos tu
dományos szenzáció-számba mennek azok
a laposra csiszolt, jeton-szerü, kerek kis
márványlapocskák (eddig 3 drb.), melyek
az urnák mellett voltak és amelyekhez
hasonlót eddig még sehol sem találtak.
Unikum-számba mennek a bronzkarperecek közölt azok a szép sodronyfonatos
karperecek is, melyeket Hillebrand dr.
26.-án talált az első urnákban. Az ásatá
sokat az érdeklődők és kiváncsiak nagy
tömegei lesik rendületlen kitartással. Itt
jegyezzük meg, hogy Zagyvapálfalván, u.a.
3000—3500 éves sirmezőn, már régeb
ben is találtak bronzkori régiségeket. így
a Magyar Nemzeti Muzeum két Ízben
kapott innét cseréprégiségeket, 1864-ben
a pest-losonci vasút vezérigazgatóságától
hivatalos küldeményképen, 1866-ban pe
dig Papp Károly földbirtokos ajándéká
ból. A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T.
gyűjteménye pedig Hroziencsik István
bányaigazgató ügybuzgóságából és Pap
Gyula ügyvéd ajándékából, szintén őriz
innét egy igen szép tokos és fűles bronz
fejszét. Ezt az alkalmat is megragadjuk,
hogy felhívjuk közönségünket a régisé
gek megbecsülésére és megmentésére,
melyeknek anyagi értéke rendesen igen
csekély, vagy semmi ugyan, de tudomá
nyos értékük sokszor szinte felbecsülhe
tetlen lehetil
(Dr. D. jB.)
A Magyar Estélyen felulfizett»k: Sztrnyavszky Sándor, Szilárdy István
3C0—300 ezer kor. Dr. Veress Zoltán
200 ezer kor. Paravicinyi Jeqő, Dr.
Förster Kálmán, Légrádi Béla, Köntzey
Ferenc, Zorkóczi Samu, Paczolaiy Zoltán,
Hercegh József, Liptay B. Jenő, Rameshofferoéla 100—ICO ezer kor. Róth Flóris
90 ezer kor. Schiffler Róbert 85 ezer kor.
Kiss Gyula 75 ezer kor. Dankó Antal,
Dr. Csengődi Lajos, Horváth Géza, Dr.
Radetzkjr*István, Dr. Varga Kálmán, Zsélyi László, Tan* Lajos, Folkusház iZ. Dufek
P. Schreinér J. 50-50 ezer kor. Ender István,
Szenei Kálmán, Vitéz Pál Imre, Becner
Pál, Dr. Pap Dezső, Takács Ferenc, Rác
Károly 40—40 ezer kor. Puachman Gyula,
Bubik József, Billeter Tivadar, Petonszky
László, Dr. Hauptman Béla, Újlaki Ignác.
As Evang Nőegylet ápr. 25-én 30-—30 ezer kor, Grecs Andor Ivancsó JL,
Dr. Ctirbusx E.
tartotta évi közgyűlését rántyik Árpádné Karaitur A., Dr. Makai
�Salgótarján, 1926. május 1
A MUNKA
3 oldal
w
25—25 ezer kor. Lapsánszky János, Schu délelőtt 10 óra, a régi országházban
bert Magda, Fridrich Gyula, Cirbusz Endre (Főherceg Sándor-ucca 8.). A találkozót
Bozó György, Szárig Nándor, Pobozsni rendező bizottság mindazoknak a volt
Győző, Balhauser István, Mateidesz N., iskolatársaknak, akiknek címeit ismeri,
Frencsik ö., Majer Vilmos. Nagy Berta közvetlenül meghívót fog küldeni, felkérve
lan 20—20 ezerkor. Kovács Andor 15 őket, hogy viszont a maguk részére az
ezer kor. Frics Vilmos, Sztankovics Já általuk ismert volt iglói diáktársaikat
nos, Krautz Pál, Haffner Béla, Kimer levélben szólitsák fel a részvételre, vagy
Pál, Horváth Károly, Takács N., Majoros küldjék be az általuk ismert diáktársa
N., Gábriel N.1Ö—10 eeer kor.
pontos lakcímét a rendező-bizottságnak.
A cerediekről egyesek méltat Ezzel a hólapda-rendszcrrel remélhatő,
lanul azt a hirt terjesztik, hogy szegény hogy a találkozóról az összes volt iglói
megboldogult papjukat teljesen magára diákok tudomást szereznek. A rendező
hagyva engedték elpusztulni. A híreszte bizottság gondoskodni fog úgy a Ma
lés teljesen alaptalan, mert a kezelő or gyarország, mint az összes utódállamok
vos rendeletéit a legpontosabban betartva lapjaiban megfelelő propagandáról a ta
nagy szeretettel ápolták a beteget Rudy lálkozó sikere érdekében. Tervbe van
kántor és családja, Bartha intéző, a ta véve egy „Iglói Diákszövetség* alakítása,
nítónő és a postamesternő. A cerediek te melynek célja és leiadata lesz az arra
hát lelkiismeretesen megtették köteles rászoruló volt diáktársak erkölcsi és
ségüket, de a beteg lelkész gyönge szer anyagi támogatása. A rendező-bizottság
vezete leggondosabb ápolásuk ellenére reméli,- hogy a találkozón tömegesen fog
nak a volt iglói diákok résztvenni és ez
sem tudta a kórt leküzdeni.
A Luther Szövetség évi ren utón is felkéria bizottság a volt iglói
des közgyűlését ápr. 25.-én Dr. Csen- diákokat (ha netalán közvetlenül nem is
gődy Lajos nyitotta meg, majd elnöki kaptak volna felhívást), hogy a találko
beszámolója után Takács Ferenc pénztári zón résztvenni és részvételüket „Iglói di
beszámolója következett. Ezután a tiszti áktalálkozó" rendező-bizottsága, Budapest
kar lemondván elnöknek egyhangúlag V., Alkotmány-ucca 29. bejelenteni szí
Kralovánszky Imre bányaigazgatót, alel- veskedjenek. A találkozón minden politka
nőknek Schreiner Jenő, Dr. Csengődy és irredenta mozgalom ki van zárva. A
Lajos, Deák József, Fabinyi Lajos, ügy találkozó pogramját a rendező-biottság a je
vezető elnöknek Dr. Halyák Zoltán, tit lentkezőknek közvetlenülfogja megküldeni.
kárnak Figus Béla pénztárnoknak Takács
Ferenc, Jegyzőnek Röder Alfréd és
Nagy zivatar Sajécsényben
Szlovák Pál választattak meg a 20 tagú
Kedden és szerdán 20 és '2£-én\a dél
választmány élén. Az uj tisztikar nevé
ben Schreiner Jenő, bensőséges szép be
Amennyire együtt érzünk az éhező utáni órákban hatalmas zivatar vonult vé
Lapunk vezetőhelyén foglalkozunk
széddel foglalta el az elnöki széket, majd az egész országot szenzációval betöltő nyomorgó munkássággal, akiknek érde gig a községen, mindkét napon percekig
Dr. Csengődy Lajos indítványára kimon Pestre indulásával a bányászoknak s mér kében annyiszor fogtunk tollat itt élve tartó jégesővel, ami a véleményekben s
dotta a közgyűlés, hogy a 20 ezer ko legeltük ugyanott a lelki inditó ok,okát köztük s a nyomort látva sohasem néz a gyümölcsfákban igen jelentős károkat
rona tagdíj mellett, ha a meglevő 600 és következményeket, itt csak a tények tük, hogy sociáldemokraták-e vagy nem okozott. A szerdai zivatar- alkalmával a
tagból 300 tovább is tag marad úgy a rövid összefoglalását óhajtjuk megadni. — amennyire örültünk, hogy a helytelen villám becsapott a sajtgyárba; amelyből
tag elhalálozása esetén 500 ezer kor. te Szükséges is ez azért, mert a Salgótar naiv de érthető megmozdulás ráterelte a pillanat alatt, hatalmas lángok törtek elő
metkezési segélyt nyújt a hátramaradot jánt egyszerre fölfedezett pesti riporter közvélemény figyelmét a nyomortanyákra, s a gyárat melléképületeivel elpusztította.
taknak. Majd Fabinyi József indítványára tömeg a legfantasztikusabb körülményü annyira megdöbbenünk, ha látjuk az igye A tüzeset a nagy eső dacára azonnal az
az ifj. egyesületeknek elismerését fejezte ket nyomatta ki az esetről s tálalta fal kezetét, hogy hogyan akarja kihasználni utcára csalta a község lakosságát s nagy
ki a közgyűlés szép tevékenységükért! oly kiadásba, amely pártállásnak és il minden párt, sőt minden lejárt, de re szenzációt okozott a tüzesetekben egyéb
A közgyűlés Schreiner Jenő zárszavaival lésének, legjobban megfelelt.
ményt szimatoló nagyság is e szegény ként ritka községben.
Ébredő Magyarok Salgótar
ért véget.
Tény, hogy körülbelül két hete va munkásemberek kétségbeesett vergődését. jánban F. hó 25-én délelőtt az Apollo
Mi p.-dig nem tudunk *á»t látni
A Hirach-gyAri Alkalmazottak lahogy a levegőben volt már a dolog. A
T*hnmni zsúfolásig megtelt helyiségében, amelyet
Olvasóköre folyó hó 17-en műkedvelő csendőrség is néhány nappal előbb tudta, benne mint amit edd g i«
WhA (NSNtn- a kinszorultak nagy tömege vett körül
előadást rendezett, mely nagyszámú néző hogy a sociáldemokrata bányász szakszer átkát, salgótarjáni
tartotta meg újra alakuló ülését az Ebközönség előtt, várakozáson felüli siker vezetben ily tervekről valami beszélgetés lását, amelyen ntéf aafa «a*4ulM» <•
*♦ ISima db' ídö M agyarok Egyesülete. A végig lelrel, zqgó tapsorkánok között zajlott le. volt. Így is kellett ennek törtépnie, me.t dőlnénk segíteni, sniat
va Hangulatú gyűlés első szónoka RáSzinrekerült, Szigligeti Ede — „A mama" a felvonulásban csak socialdemokraták társ felsn-on. D- érvéi -f*
B h központi igazgató volt, amely
A bányáénak wynminnve >
cimü háromfelvonásos vigjátéka, melyben vettek részt s határozottan látszott, hogy
lua Budaváry László a Nemzeti Élet
•
az anyóst, egy hamisítatlan házsártos ma az egyes telepek beszervezettjei előre csak munkával kkt< a*|f4i**
< < készt ője tárgyalta le a szocialdemokmát Ponyi Ilonka élethüséggel alakította megállapított rendben és időben jelentek munka keresetet, éMame.
at«k munkás politikáját. Zsirkay János
get
jelent.
Ha
a
wn
tmb
kinek Cili leányát, Langó Mici személye meg a zagyvapálfalvai útnak a biglyasi
sítette meg és megkapó játékával számos utat keresztező szakaszán. A reggel fél jak eléggé foglalko>Uliw * «MM*a-a»aat Mtazetgvülési képviselő társadalmi szem
pontokból világított# meg az ÉME küz
tapsot aratott. A férfi szereplők kézül 8 tói 9 óráig tartó gyülekező időben hely más de azonnali, sürgős nwnkaa;latosat
delmeinek gyönyörű intencióit. Ezután
Pranra Vencel és Fekete László, a mű színi becslésünk szerint 3000—3300 em kell teremteni.
Ez irányban hétfőn a belügyminisz újjáalakították a helybeli csoportot, amely
kedvelők előadásának nívóját jóval felül ber gyűlt össze, akik között salgótarjáni
tériumban
valamint a népjóléti és 'keres nek elnökévé Ungváry Miklós alelnökévé
múló játékukkal tűntek ki. A többi sze csak 6—800avolt.
pedig Köntzey Ferenc és Ponyi Antal lett
replők; Korejcsik Annuska, Jedlicska Jó
A baglyasi, pálfalvai és salgótar kedelmi minisztériumban tárgyalások lesz megválasztva egyhangú lelkesedéssel.
zsef és Zorkó Rezső, ügyes alakulását a jáni csendőrség által feltartóztatott tömeg nek a város polgármesterének bevonásá
nézőközönség őszinte elismeréssel hono az árok partján s a Dióhegy oldalán te val. A szükségmunkák előreláthatólag
NYILTTÉR*
rálta. A nagysikerű előadást éjfél után lepedett le, mind türelmetlenebbül és kis és tisztviselői lakások, járásbirósági
Felhívás.
2 óráig tartó tánc követte, melyhez a ze mind idegesebben. As általános izgalom palota, rendőrség, csendőrség és a főszol
Gaál Dezső salgótarjáni lakos által
ga
bíróság
épületeinek
emelése
lesznek.
nét az Olvasókör zenekara szolgáltatta. ban rendületlen sziklaként, de tapintatos
nevemben és terhemre rendelt áru és
Munkások! Testvérek! Népaka békitő és kérő szóval állott a csendőr E tárgyban természetesen a döntés Bu egyéb tartozásokért felelősséget nem vál
rat cimü keresztényszociálista hetilapunk ség, inig a szociáldemokrata szakszerve dapesten történik. Magunk részéről csak lalok. Nevezett nem jogosult nevemre hi
e héten, május 2-án megjelenik s belép zet néhány titkára megérkezett s meg azt az aggályunkat fejezzük ki, hogy e tel megrendeléseket eszközölni, özv. Marka munkásság gazdasági és szociális hely próbálta a tömeget rábirni, hogy csak munkák tervezése, kiírása s megkezdése sald Henrikné.
zetének javításáért küzdők soraiba. Fo küldöttséget küldjön a kormány elé. hosszú időt emészt fel az éhező és mun
'*) E rovatban közlőitekért nem vállal fele
gadjátok szeretettel, mint jóbarátot, sze Nem is annyira e rábeszélés, mint inkább kanélküli bányászoknak pedig már holnap lőséget a Szerk.
retettel támogassátok, ment igaz jóakaróit a csendőrség tapintatos, de erélyes fellé kellene a munka és kenyér.
Nem tehetjük le a tollat a nélkül, Levente footbal bajnokság Starjánban.
Kapható: Újlaki Ignác újságosnál, vala pésére a tömeg 11 óra felé mégis haza
11:0 4
mint a keresztényszociálista vezetőség indult. Összeverődött még ugyan a vi hogy megne emlékezzünk az egész ügy Bánya L E.
2 2 —
tagoknál. A Népakarat kiadóhivatala.
gadó előtt néhány száz ember, akik ben legszebb szerepet játszó vitéz Dr.
Hirsch-gyári L. E. 2 2 — — 2:0 4
Május 1 -én a községekben min-j a kiküldendők személyét meg is válasz Gereőffy Géza cscndőrfőhadnagyról, aki
4:2 3
2 1 1
Lőrinczi L. E.
den háztulajdonkorlátozás megszűnik. Az tották, azon utasítással, hogy még a déli tulajdonképen leszerelte a mozgalmat. A
összes kivételes rendelkezések az ország vonnattal Pestre menvén a kormánytól kellő időben felvonultatott csendőri erő Zpálfalvai L. E.
2:2 1
1
1
összes községeiben megszűnnek. 1926. azonnali segítséget kérjenek. A hétfőn dacára is tudatában lévén a munkásság
0:4
2
2
2
Starján
Városi
L.
E
nov. 1-től kezdve a felek közös meg este, illetve kedden reggel abbahagyott nyomorának, ő szólította fel a szociáldeegyezéssel szabadon állapíthat jak meg a munkát pedig a határozathoz képest mokra titkárokat a munkásság lecsillapí Lapujtői L. E.
2 — - 2 0:10 —
tására és visszafordítására s midőn nekik
lakások bérösszegét. A fokozatosan emel felvettek.
Mnováki L E.
kedő űzletbérek 1927 februárjában elérik
A küldöttség fel is- utazott Pestre, nem hitt a tömeg a csendőrszárnypa1 — — 1 0:1 —
a békebeli bér 75 százalékát. Úgy az üz ahol a munkásvezetést mindenáron kisa rancsnokságon Gereőffy főhadnagy ma Acélgyári L. E.
lethelyiségek, valamint a lakások bérlete játító Peyer Károly és Králik Ferenc ve gyarázta meg a küldötteknek vállalkozá S.-tarján r. t. város polgármesteri hivatala.
fizethető 3 egyenlő részletben.
zetése mellett a kereskedelmi és népjó suk naiv voltát s ő eszközölt ki a kül 3344/1926. szám.
döttségnek útiköltséget is. A kellő erély
Hirdetmény. Közhírré teszem, léti miniszternél tisztelgett.
hogy a földművelésügyi miniszter rende
A panaszokat Peyer Károly adta de egyben kellő tapintat és a magyar
leté értelmében erdők közelében 100 mé elő rámutatva a nyomorra s a nagy mun vérek szeretetének szava hatott s neki
Salgótarján r. t. város polgármestere
ter távolságon belül és az erdők közötti kás elbocsájtásokra. Érintette az üzemek köszönhető, hogy nem került sor a kellő a salgótarjáni közvágóhíd, hütő és jég
tisztásokon minden nemű tüzelés csak a redukcióját és kért sürgős intézkedést a helyen és számban őrt álló csendőr kar gyár építési és berendezési munkálatai
város polgármesterétől előzetesen kiké széntermelés fokozására, ami csak export hatalom beavatkozására.
nak biztosítása- céljából versenytárgyalást
rendő Írásbeli engegély mellett csinálható. kierőszakolásával és összes import beszün
A revolver. Borzalmas szerencsét hirdet.
Aki engedély nélkül tüzet rak, kihágást tetésével volna elérhető. Walkó Lajos lenség történt Zagyvapálvalván. Molnár
A versenyezni óhajtókat felhívom,
követ el, tehát a kirándulókra és cserkész kereskedelmi és Vass József népjóléti Lajos borbély felesége, sz, Vilimek Ro hogy „Ajánlat a salgótarjáni közvágóhíd,
csapatokra is kőtelező. Salgótarján, 1926. miniszter megígérték, hogy a külföldi zália egy éves kis gyermekével játszván hűtő és jéggyár építési munkálataira",
április 22.-én» Bodó János tanácsnok.
szén behozatalát megnehezítik, tarifa ked a gyermek mulattatására a felhúzott forgó vagy , Ajánlat a salgótarjáni közvágóhíd,
Iglói diákok
találkozója vezményekkel emelik a szén termelést, pisztolyt csattogtatta. Egyszer csak hatal hütő és jéggyár berendezési munkálataira*
Budapesten. Az iglói főgimnáziumnak a város részére pedig építési kölcsöntjsöt mas dörrenés és a kis Juliskát homlokán felirattal ellátott, pecséttel lezárt boríték
volt tanulói közül többen elhatározták, 'munkanélküli gyorssegélyt is folyósítanak. találja a golyó, aki sérülésébe meghalt. A ban helyezett ajánlataikat 1926. évi má
hogy a folyó év május havában egy
A város képe azóta is normális fiatal házaspárt csaknem megői jitette e sú jus hó 15. (tizenöt) napjának d. e. 11
monstre találkozóra hívják össze mindazo legfeljebb azt emlithetjük meg, hogy lyos szerencsétlenség, amely a vigyázat órájáig a polgármesteri iktatóba közvet
kát az iskolatársakat, akik valaha az ig Králik elvtárs is sietett a veszély elmúl lanságnak, meggondolatlanságnak a kö lenül, vagy posta utján nyújtsák be. Ké
lói főgimnázium tanulói voltak, a találko tával megjelenni, sőt csütörtökön Fényes vetkezménye. A gondatlan anya ellen sőbb beérkező ajánlatot figyelembe neip
veszünk.
megindult az eljárás.
zás helye és ideje Budapesti május 16-lka Lászlót is felismerni véltük az uccán.
Szociáldemokrata munkások Budapestre akartak vonulni.
Versenytárgyalási hirdetmény.
�A MUNKA
4. oldal
Az ajánlat az előirt ajánlati minta*
lap és ajánlati költségvetés felhasználá
sával teendő.
Ajánlatot lehet tenni az építési mun
kálatokra és a berendezési munkálatokra.
Az ajánlati költségvetésbe az ajánlati
végösszegeket nemcsak számokkal, ha
nem betűkkel is be kell írni.
Azok az ajánlattevők, akik a mun
kálat teljesitcscre törvényes képesítéssel,
illetőleg jogosítvánnyal nem bírnak, köte
lesek ajánlatukban
képesítéssel bíró
megbízottat megnevezni.
Azok az ajánlattevők, akik Salgó
tarján r. t. város részére ezídeig munkát
nem végeztek, illetőleg előtte ismeretle
nek, tartoznak megbízhatóságukat az ille
tékes kereskedelmi és iparkamara bizo
nyítványával igazolni.
Az ajánlatokat a városi tanácsterem
ben a beadás határideje lejártával azon
nal felbontjuk, amikor az ajánlattevők,
vagy képviselőik jelen lehetnek.
A művelet és feltételek a hivatalos
órák alatt a városi mérnöki hivatalban
megtekinthető és ott az azokra vonatko
zólag netán szükséges felvilágositások is
megadatnak. Ugyanott az ajánlati minta
díjtalanul az ajánlattevők által áttételek
kel kitöltendő ajánlati költségvetés ivenkint 8000 koronáért, a tervmásolatok pe
dig darabonként 25 000 koronáért ugyan
ott megszerezhetek.
A város képviselőtestülete fenntartja
magának a jogot, hogy a beérkezett
ajánlatok fölött az árakra való tekintet
nélkül szabadon döntsön, esetleg vala
mennyi ajánlatot minden- kártérítési igény
nélkül visszautasithassa.
Az el nem fogadott ajánlatok be
nyújtói semmiféle cimen köitségmegtérités, vagy egyéb díjazást nem számíthat
nak fel.
Salgótarján, 1926. április 25.-én
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
rásbiróság 1926-ik évi P* K. 533/ számú
végzése folytán 100 millió kor tőkeköve
telés, ennek 1925 évi junius hó 15. nap
jától járó havi
kamatai, V3°/o és
eddig összesen 11.052.290 kor.-ban biróilag már megállapított költségek erejéig
Salgótarjánban, vhtást szenvedett üzleté
ben. 1926 évi május hó 4-ik napjának
délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és
ahhoz a venni szándékozók ezennel oly
megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az
érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-c.
107. és 108. §-ai értelmében készpénz
fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szük
ség esetén becsáron alul is el fognak
adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingó
ságokat mások is le- és felülfoglalták és
azokra kielégítési jogot nyettek volna,
ezen árverés az 1881. évi LX.’t-c. 120
§. értelmében ezek javára is elrendeltetik
Salgótarján 1926 évi. április hó
12. napján.
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
2443/1925 ttev. szám."
Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az
1881. évi LX" t.-c. 102. §-a értelmében
ezennel közhírré teszi, hogy a balassagyarmati'kir törvényszéknek 1925. évi
1534/3 számú végzése következtében Dr.
Kovács Lajos ügyvéd által képviselt
Nográd és Honlvármegye körzeti Mező
gazdasági Hitelszövetkezet Javára 100
millió kor. s jár. erejéig 1926 évi január
hó 27.-én foganatosított biztosítási vég
rehajtás utján le- és felülfoglalt és
39^330.000 kor.-ra becsült következő in
góságok u. m. bútorok, vadászfegyver
pisztoly, fagylaltgép stb. a Krhnyák Jo
lán követelése erejéig is. nyilvános árve
résen eladatnak.
Mely árverésnek a starjáni kir. já-
kisugárzó lemezt adunk
politikai
hetilapban!!
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy* Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
Tisztviselőknek nagy kedvezmény
Nyitva május 1-töl szeptember 30-ig!
CSIZI
Jód-Bróm-Fürdő
Érelmeszesedés golyva-, ideg-, csontbőrbajnál, hüdéseknél stb. stb, rend
kívüli gyógyhatású.
Napi
ellátás
fürdőkkel
együtt
50-60 Ke.
Felvilágosítással szolgál a Fürdőiroda
ÉDESKUTY L-nél, Budapest, V. kerü
let, Erzsébet tér 8, és az igazgatóság,
CSIZFÜRDO- Slovenskó.
V
minden Községi Sorsjegyhez:.
Ne mulassza el
önmaga és szerencséje iránti
kötelességét
• neküpk, ha sürgősen megvásárolja
10.000 koronás sorsjegyeinket melyek
nek sokszorosát éri maga a törvénye
sen védett DELEJ-LEMEZ, mely kü-.
lön nem kapható.
Ezenfelül ■
nyerhet
g* /V <4
V
*
VILAGARUHAZ
BUDAPEST NEMZETI SZÍNHÁZZAL SZEMBEN RÁKÓCZI ut 42 SZ.
Mielőtt vásárlásait eszközölné tekintse meg
VÉTELKÉNYSZER NÉLKÜL
teljesen ingyen
DUSÁN FELSZERELT RÁKI ÁRUNKATDelain jól mosható gyönyörű mintákkal
—
Creppe jó mosó minden színben — — —
Cretonok festők
— — — — — —
Maroccaink, francia remek szinmintázással -—
Ruhakelme tiszta gyapjú legszebb színekben
Puplinok mintás simák —
——
— —
Flanel portörlők
— —
——
— —
Kabátok coverket és gyapjú kelméből — —
Delain ruhák legszebb fazon
——
— —
Jumper trikoselyemböl
—
——
— —
Női ingek hímezve — — — — — —
Pamutvászon
— — — — — — —
—— —
11.500 K.
——
—
8.500 K.
—— —
14.500 K.
— — — 25.500 K.
— — —
69.000 K.
— — — 52 000 K.
— — —
7.000 K.
— — — 390.000 K.
— — —
79.000 K.
— — — 62 000 K.
—
—
21 000 K.
— — —
11.500 K.
GyapjuszövMekben, selymekben kelengyékben nagy választék
VIDÉKRE MINTÁKAT KÜLDÜNK.
g* nyeremény
S tárgyakat
Postán való küldés esetén a levélbé
lyeget külön számítjuk fel.
Rendelje meg utánvéttel.
Község’ Tisztviselők Országos
Egyesülete
Budapest, V. kér., Akadémi
ucca 3. Telefon 144—61.
Salgótarjáni APOLLO MOZGÓ heti műsora
Szombat Vasárnap
1.
máj.
2.
Kedd
Hétfő
Szerdi Csütörtök
4.
3.
5 )
6.
Péntek
7.
♦
TÜZPARIPA
Szünet
Szünet t
Szünet
Húzás junius 7.-én.
Hirdessünk: A
MUNKA
Az árverés alá kerülő ingatlan a
kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron
nem adható el.
Az árverezni szándékozók kötelesek
bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át kész
pénzben, vagy az 1881;LX. t.-c, 42 íj
ban meghatározott árfolyammal számított
óvadékképcs értékpapirosban a kiküldött
nél letenni, hogy a bánatpénznek előleges
birói letétbehelyezéséről kiállított letéti
elismervényt a kiküldöttnek átadni és az
árvérési feltéleleket aláírni (1881: LX.
t.-c. 147., 150., 170, §§; 1908: LX. t.-c.
21, §)
.
.
.
..............
Az aki az ingatlanért a kikiáltás:
árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
Ígérni senki sem akar, köteles nyomban
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan
annyi
százalékáig kiegészíteni. (1908:
XLI. 25. §.).
Starján 1925 évi december hó 15.
napján.
Zelenka Ottó sk. kir. jbsági elnök.
A kiadmány hiteléül
Az árverést 1925. évi május hó 311
Csömör Mátyás
napján dedelőtt 10 órakor Mátraszőllősl
telekkönyvvezető.
községházánál fogják megtartani,
Dr Szenes Alfréd bgyarmati ügy
véd végrehajtatónak Szappan János mát-
Örökké hálás lesz
124/1926 végreh. szám.
raszőllösi lakos és társai végrehajtást
szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé
ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási
árverést 7 m/m 78 kgramos pestvidéki
búzának Bgyurmaton való átadása, vagy
a bpesti tőzsdén jegyzett ára 418 700 K
tőkekövetelés és járulékai behajtása vé
gett a starjáni kir járásbiróság területén
levő Mátrtszőllős községben fekvő, s a
1/a márraszőllősi 100 szu telekkönyvi
jegyzőkönyvben a I 1 sor. 103 lösz.
(Hár 72 sz. az udvar és a kert 439051)
ingatlanból Szappan János B. 5. a (’/3
rész) illetőségére 4959000 koronából, 2/u
azon telekkönyvi jegyzőkönyvben
a
2358910 sor 391.648.287.321 (b. 444/a
és 442/2 hrsz (szántóföldek és rétek)
ingatlanokból Szappan János B 5 a (*/3
rész) illetőségére 20461000 koronában,
3) u azon telekkönyvi jegyzőkönyvben
a-|-3 sor 1318 a hrsz szöilő ingatlanból
Szappan János B 5. a (V3 rész) illetősé
gére 2548000 koronában.
Árverési hirde lmény=kivonat.
Valódi hatásos delejességet
Salgótarján, 1926. május 1
kezd ete hétköznap este 8 órakor, vasár és ünnepnap
délután 4, 6 és 8 órakor.
Fáj a lába?
Ha íáj a lába, agy használja a már
kipróbált
Kámforos
Fortuna lábsót,
melyből 2—3 lábfürdő megszün
teti a sok járás, álldogálás. spor
tolás és egyéb megerőltetés bői
keletkező lábfájásokat. Megszaba
dítja a legmakacsabb tyúkszem és
bőrkeményedéstől, kámfortartal
mánál fogva felfrissíti az izmokat
és azonnal
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
'
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Alapítva 1895 év.
Postán utánvét mellett.
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 13.000 kor., oxford,
vagy zephir 15.800 kor., selyemfényű clolh 2.2000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor., duplaszéles
női szövet minden színben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 15.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 16.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184.000 kor., egy garnitúra,
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlö. vagy delén*
kendő 9.800 kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59.000 kor., kész paplanlepedő
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 18.900
kor., duplagnlléros színes férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28 000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszővetmaradékok minden elfogadható árban,
Rendelésnél
Postai rendeléseket lelkllsme.eteaen teljesítünk.
megszünteti
a lábizzadást.
Egy doboz ára 1 pengő, 12500 K.
Kaph’tó: Főraktár BopnárJenő gyógy
szertár, Budapest, VII- Dob n- 80.
hivatkozni e lapra.
Nyomatott WA Munka" könyvnyomdában Salgótarján. —■ Tulajd: Végh Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 18. szám 1926. május 1.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-01
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/158140dc73d1bd97a6ccf7259fab8f5c.jpg
08e140e53ba0b294e9c580ce23f96943
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/820a5374a1fd67fa2bd0ab52425844f8.pdf
4e4a84a5b799d2be9fc8ded13a353375
PDF Text
Text
fel ős
szerkesztő:
Szántay István
A MUNKA
IV. évfolyam. 19. szám.
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ára 3000 K
Megjelelik: Szonhtsi.
Negyedévre 25.000 K
Poatacaekki 28 744 •>
Apróhirdetések: tzavaakint
1Ő00K., a legkisebb birdetél 10.000 K.
Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hó 8
A kocka el van vetve.
csohtban sok száz millió font vesz Icát a biztosítékokat, amelyeket Valko kap a munkás állást és kenyeret, ha a
tességgel kell számolnia, hanem miniszter a magyarországi bányaipar Népszava heti fizetési blokkját fel nem
mutatja. A munkás, aki hetenkint csak'
fenyegetőleg lebeg felette a tömeg megsegítésére kilátásba helyezett. három üzemnapot dolgozhat (mert a nem
A hosszú idő óta húzódó harc szenvedélyek kirobbanásának veszé Elsősorban felemelik a külföldi szén zetköziséggel pompásan lerombolt csonka
az angol széniparban végül is oda lye is s az eseményeknek ez a ket behozatali illetékét s minden való- haza a maga nyomorúságában nem tud
vezetett, hogy az angol bányászszö tős arca elég sötét arra, hogy az szinüség szerint a belföldi szénszál több munkaalkalmat nyújtani) akinek te
vetség kimondotta a sztrájkot. A angol politika vezető köreiben a lítmányok vasúti tarifáját csökkentik. hát alig jut betevő falatra, kénytelen
a Népszavára. Ez tény, Szer
munkaadók és munkások képviselői, legkomolyabb gondolatokat ébresz- Azonkivül, hogy a pillanatnyi szük előfizetni
kesztő Uram! Égyenesebb eljárás volna
akik között az angol kormány ját sze.
ség enyhittessék, a Máv nagyobb ehelyett nyíltan megmondani: munkások,
szotta a közvetítő szerepet, meg
Mindenesetre a világ érdeklő mennyiséget vesz át a termelt és a szabadságot nem azért hirdetjük, hogy
egyezésre jutni nem tudtak s ezzel déssel várja, hogy ez a szénkrizis, még eladatlan szénből s ezzel csök ti azt komolyan vegyétek és hogy mi
kitört^ az az ipari háborúság, amely mint fog eldőlni Angolországban. kenti a tuiprodukciót, amelynek meg is adjuk nektek. Elégedjetek meg
hogy állandóan szavaljuk és hir
még igen nehéz órákat szerezhet Bizonyos mértékben világjelenség egyenes következménye volt a bánya azzal,
detjük előttetek.
Angliának. A kormány a múlt esz a szén körül tapasztalható bajok. üzemek munkanapjai számának re
Nem vagyok barátja annak a fék
tendőben, hogy csak elkerülje ezt Vájjon nálunk Magyarországon nem dukálása. Tehát Magyarországon
tekintély rombolásnak sem amit a
a krízist, segélyezést szavaztatott csak a napokban járt-e az arra ille olyan fenyegető krízis koránt sincs, telen
pártsajtó oly nagy buzgalommal »végez.
meg az alsóházban a bányák szá tékes minisztériumban egy bányász mint Angliában s reméljük, hogy Hogy mit tesz a fékevesztett és forra
mára, amely nem kevesebb, mint küldöttség, amely a helyzet feltárása ezek a legrövidebb idő alatt élet dalmasított tömeg, amely elrúgja maga
24 millió fonttal terhelte meg egy után a kereskedelemügyi miniszter belépő intézkedések, egyenesen meg alól a tekintély és rend elvét, azt már a
esztendő alatt az állam budgetjét. től orvoslást kért? Ezzel a kérdés fogják szüntetni még azokat a ba Népszava a saját bőrén is tapasztalhatta,
amikor 1920-ban az az uccai csőcselék
Mig ez a segélyezési időszak tartott, sel minden államnak komolyan kell jokat is, amelyek ma fennállanak. (azon a címen, hogy „sok baj lett) nyom
a munkásoknak nem kellett sem hét foglalkozni, mert éppen az angol A kormány ez irányú intézkedéseit dáját teljesen szétrombolta. (Érdekes, hogy
óránál többet dolgozni, sem cseké példa mutatja, hogy milyen rettene mindenki a legnagyobb örömmel akkor a proletár lap saját kimutatása
lyebb bérrel megelégedni. Április tes veszedelmek származhatnak ab- üdvözli, hiszen azok, akik kenyerei szerint kik adtak nagyobb összegeket a
30-án azonban megszűnt a bányák I ból, ha későn látnak az orvoslás- kérnek magyar testvéreink s az nyomda fölsegélyezésére : Stern László,
állami támogatása s mivel a bánya-1 ' hoz s az érdekek összeegyeztetés élethez éppen olyan jogunk van, Neumann József, Stern Zsigmond és Társa,
Weisz Arnold, Blau és Lukács cég, Práger
tulajdonosok már régebb idő óta hez. Ezért üdvözüljük örömmel azo- mint akárki másnak.
Jakab, Klein Sándorné, Wolfner és Pető
vesztességgel tudták csak kihasználni
Hoffmann S. V. cég stb. Az ember gon
dolkozóba esik, kiket is szolgál hát tulaj
üzemeiket, tárgyalásokat kezdtek a
donképen a pártsajtó és miért siet olyan
bányászokkal, hogy ne legyen ugyan
mohón segítségére a mi ellentáborunk, a
bérleszállitás, de egyezzenek bele a
tőke?) A tekintélyrombolással inár csak
napi nyolc órai munkaidőbe. A bá
azért is csínján kellene bánni, mert pl.
A sajtó.
nyászok ezt a javaslatot azzal az
jómagam is általánosítok s hovatovább a
Jóleső érzéssel olvastam Szerkesztő munkás neve. Helyettünk mindig a prog vörösszegfűs népvezéreket sem fogom
érveléssel nem fogadták el, hogy
Angliában amúgy is háromszázezer Uram b. lapjának április 24-iki számában ramúi gondolkozik, amelynek hogy milyen majd tisztelni.
a pár sornyi meleghangú megemléke képtelen, sőt a munkásság érdekeire nézve
bányász van munka nélkül s a meg azt
A nemzetközi elveket sem volna
zést, amellyel leveleimet méltatta és bá milyen veszélyes tanai vannak, talán már
hosszabbított munkaidő természete torításával tovább lendítette toliamat, eddig is sikerült kimutatnom. A másik szabad olyan ékesen hirdetni, mind ahogy
den csak a munkanélküliek számát hogy ezután is híven szolgálja az önma gépezet, amely helyettünk tanulatlan mun a pártsajtó teszi. Hiszen manap már aZ
gára eszmélő munkásság tisztalátásának kások helyett gondolkozik, a hivatalos utcagyerek is tudja azt, hogy a nemzet
növelné.
Ne tessék azonban gon pártsajtó, amelyet súlyos hibái miatt ok köziség tébolya, a hazafiság teljes hiánya
A kocka tehát el van vetve, előkészítését.
volt az ami védtelenné tette határainkat
dolni, hogy dicsérő, elismerő szavai el- vetlen tollhegyre kell vennem.
(„ne lássak többé katonát," mondotta a
a sztrájkot kimondták. Kérdés azon bizakodottá tesznek, mert jól tudom, hogy
A világnézetük és érdekeik szerint kommunista gróf korhely hadügyminisz
ban mik lesznek a következmények? alapjában nem szerény személyemnek, ha
elkülönülő társadalmi rétegek harcban tere) és a mai kiáltó nyomornak is oko
Ez ma még beláthatatlan, mert min nem a munkásosztály jobbérzésű, tiszta állanak
egymással és e harcban a sajtó zója. Ha nincsen haza, nincsen kenyér,
den attól függ, hogy azok a mun fejű, saját eszével gondolkodó részének szolgáltatja a gondolat tüzérségét. Nekünk ez a kétszerkettő. Szorultságában már a
szólnak azok.
kásszervezetek, amelyekkel a bánya
is van sajtónk, csakhogy a munkásság parlamenti frakció is kimondotta egyszer,
Mi szociáldemokraták uton-utfélen
túlnyomó része igen görbe szemmel néz hogy elitéli a Trianont, de a jobboldal,
munkások szervezetének megegye hangoztatjuk
a szabadságot, a szabadvé
zése van, tényleg lefolytatják-e azt a lemény tiszteletét, ami azonban nem any- rá és sehogysem tud vele együttérezni. amely — nagyon okosan — nem tud
bírni ezen tessék—lássék kijelentésnek
Az erőszak sohasem volt jó, még
szimpátiasztrájkot, amit egy bányász- nyit jelent, hogy nekünk munkásoknak
komolyságában, csak nevetéssel válaszol
akkor
sem
lehet
alkalmazni,
ha
folytono
jogunk
van
a
saját
ügyünkben
véleményt
trájk esetére elvtársaiknak megígér
san „véleményszabadságot"
hirdetünk a nemzetközi hazafiaknak.
tek. Ha ez bekövetkezik Anglia formálni, vagy éppen nyilvánítani. Ez a mellette. Legsúlyosabb kifogásom tehát
Igen nagy baj az is, hogy a mi Ncpszabadság tulajdonképen szánk előtt elkiszámíthatatlan események előtt áll. huzogatott mézes madzag, amely csak a éppen az a Népszava ellen, hogy való szavánk túlságosan kidomborítja azokat a
Nemcsak az ország gazdasági életé hordó tetejéről elmondott frázisokban van sággal oda terorizálják elvtársaim kezébe kulisszatitkokat, amelyek a vörös nemzet
tének megbénulásával s ezzel kap- meg, a valóságban pedig „hallgas*4 a és vannak műhelyek, vállalatok, ahol nem közi alapon beszervezett munkásság és a
Munkáslevél.
Szabó Istvánhoz!
A tudós hellenista emlékére.
Irtás FEKETE ALFRÉD. .
Midőn ködökkel volt az ég takarva
Akkor jöttél te lelkes mécsvirág,
Hogy visszanézve ezredes utakra
>.
— Hová a bátor illetődve hág —
Aranyderűt vess sok száz néma vakra!
A szent magányban éltél messze, rejtve,
Nem hajtott téged kincses hír-remény...
Lelked a távol fátyolokba sejtse,
Elálmélkodva néma érdemén:
Úgy halmoztál te méhként sejtet sejtre.
Megnyílt előtted a mesés Olympos, .
Nektáros asztal, Istenek, torok....
S mit senki sem tett, koszorút öveztek
FenkÖlt fejedre hérosz Hektorok,
Lágyan gördülő, röpke verssorok!
Szegény voltál te életed magányán,
De lelked ezer kinccsel volt teli.
Eszmék születtek nyarad éjszakáján,
Melynek értékét korunk nem leli,
Csak hiú vágyak árnyát kergeti.
A szenvedőket felsegíti karja
És megalázza a dölyfös nagyot,
Annak lelkében nem dúl önviharjai
Magány lakója, óh te boldog voltál,
Boldogságod volt munkád érzetei
Most emlékedre felgyuladt az oltár
S eljött nemzeted... óh, mond, érzed-e,
Hogy a tétlenség lett a végzete?
Hogy elfedte régi nagyjait már
És tenni sem mer semmit nélkülük?!
Haj, leomlott a régi, büszki ősvár,
Romjain én: uj Marius, ülök....
Csak emlékekre indit az üszők.
Ha eltanultuk volna tőled egykor,
Munkás kezekkel elvonulni itt
S mig halkan, titkon egyre nő a sok sor,
Szivünkben örök tanyát ver a hit..
Nem csörgetnénk a gyász bilincseit!
De megértenénk a te hősi tetted:
önzetlenül munkálni a közért.,
A múlt fényét a jövőre vetetted
S nem követeltél hajadra babért
— Mert hivatottság lebegett felettedl —
Óh jöjj el hozzánk, vigasztald a Képünk,
— Az emlékezés uj erőket ad —
Hogy rácsainkon keresztül reméljünk:
Mert nem az boldog, ki a kincsözőnben A régi szent nap újra felvirrad
Felejti léte magasabb javát,
S uj vér lüktet majd erünkben hogy éljünkl
Kinek a lelke tétlen tettbe törten
S akkor, ha ezer uj fényt gyújt a Hajnal
Meg is tagadja emberi magát,
Hogy elviruljon egy kis hitvány kőrbenl És széttördeli bilincsét hazánk,
Majd megbékélve, sugaras ajakkal
Olymposodról tekints le reánk,
De ki eszmékkel indúl büszke harcba
Kinek dicshimnuszt zengedez • szánki
S szivében szerény szeretet ragyog!
Fordított világ.
Jelenet a XXL századból.
Személyek: Anya, Apa.
Apa: Jó reggelt! Nagyságos kép
viselőnő! Engedje meg, hogy kezeit csó
koljam és hogy kikérjem a mai nhp ház
tartási és konyha közigazgatási programmját.
Anya: Hagyja csak! Nem isme
rem szájképleteinek közegészségi állapo
tát és különben áem vagyok megelé
gedve magával. A tegnapi vacsora min
den kritikán alóli volt és ha nem eről
teti meg magát|nem
tanul
nem
igyekszik
jobban
teljesíteni
köte
lességét, 14 nap múlva kereshet más
helyet
Apa: Édes Nagysám! Hogy be
szélhet igy velem, ki törvényes, hites
férje vagyok, mig ön n parlamentben,
más közérdeket szolgáló és jótékonycélu
conventiculumokban boldogítja a nemze
tet és munkálkodik az állam háztartásá
ban, saját háztartásunk összes gondjai,
az én vállaimat terhelik, fiunkat és leá
nyunkat kell megmosdatnom, felöltöznöm,
iskolába vezetnem, rendbe kell hoznom
lakásunkat, tisztítani, szellőztetni, padlót
vixelni, a vásárcsarnokba sietni főzni,
mosni várni, foltozni, cipőt tisztítani, alig
marad időm magamat rendbehozni, be
kell látnia, hogy egy házelnöknőhöz illő
gurmanológiával, foglalkozni nem tudok.
Anya: Aproposl Jó, hogy említi a
maga rendezetlenségét, hogy keményebb
kifejezést ne használjak, már a miniszter
elnöknő ő Excellentiája, a múltkori tanács
kozás alkalmával figyelmeztetni méltóztatott, a maga személyére, hogy utóbbi
látogatása alkalmával, derűt állapotban
találta, ruházata pecsétes, ábrázata boros-,
tás, kezei piszkosak, körmei gyászsze
géllyel ellátva, szóval az ön szürke szenynyes alakja, árnyékot vet az én tündöklő
pályámra is, szálljon magába, mert ha nem
javul, akkor fel is ut, le is ut, megértette?
Apa: (siránkozó hangon) Édes
anyukom...
Anya: Ne fraternizáljon, ha sza
bad kérnem!
Apa: Nagyságos Képviselőnő, a
katastrofális felfordulás előtt, mikor még
édes anyukomnak....
Anya: Ha nem szünteti be sértő
frazeológiáját, megvonom öntől a szót.
Apa: Tehát a katastrofális szerep
csere előtt, mikor én mertem a ház urá
nak vallani magamat, a 25 §. megszorí
tásával, vagyis az ön háta mögött, akkor
még a Nagyságos Képviselőnő ur spe,
volt kegyes házamat vezetni, rendben
tartani, igaz, hogy bölcs közigazgatása
alatt állott, egy szakácsnő, egy komorna
szobalány, mindenes és kifutó leány, mire
mikor nagyot fordult a világ és mi, sze
rencsétlen férjék átvettük a háztartást
összes apró-cseprő gondjaival és teendő
ivel, a hölgyek semmiféle segítséget nyúj
tani, de még inaugurálni sem hajlandók.,,
�A MUNKA
2. oldal
zsidóság érdekeit összefűzik. Hogy a
pártsajtó előtt minden gyűlöletes, ami
keresztény és magyar és sokszor csak
úgy ömlik a gyalázkodás árja mások előtt
szent eszmékre és személyekre, de viszot
minden dédelgetett és kímélendő, ami a
zsidóságra vonatkozik (még ha nagytőke
is az), ez nem jó taktika. Antiszemitiz
mushoz vezet ez és egyszer gondolkozni
talál a magáraeszmélő magyar munkás
szociáldemokrata szárnya, ami azt jelenti,
hogy kiürül a szakszervezet is, meg a
pártkassza is. Ne'hajtsuk tehát ilyen ügyet
len módszerrel az ébredők malmára a
vizet, mert igen fog az fájni a frakció
nak, ha ők találnak utoljára nevetni.
Elmondhatok egy esetett, ami.ve
lem történt, de más-más alakban automa
tikusan szokott ismétlődni. Mikor a cardiffi bányákban közel 200 ember vesz
tette életét és árvák, özvegyek százai
borultak örök gyászba, a tragikus eset
ről néhány sorban számolt be a pártsajtó.
Ellenben, hogy valami Block Adolfot a
bécsi sibolás miatt lefüleltek, sőt azon
felül azt a rongyos nehányezer dollárt is
elvették szegénytől, amit egyetlen utján
keresett volna, erről egy hétig minden
nap két
hasábot kellett a pártsajtóban
olvasnom. Vájjon csoda-e Szerkesztő
Uram, — hogy a hét végén összeölel
keztem hu nőmmel és kisfiámmal, hogy
együtt sirassuk meg a szerencsétlen Block
A Stefánia közgyűlése.
urat, de az árvákról már régen el is fe
ledkeztünk?
Sokszor felötlik előttem a kérdés:
ki áll hát igazában közelebb a pártsajtó
szivéhez, Block Adolf-e, vagy pedig én?
Valahogy úgy vagyok az egész dologgal,
mint az elöregedett férj a Szép Heléna
cimü színdarabban. Óriási lámpással jár
körül a színpadon és könnyelmű életpár
ját egy idegen férfi karjaiban pillantja
meg. Erre közderültség közt igy elmél
kedik: Sokan egész biztosra mondták,
hogy megcsal a feleségem, de nem hit
tem. Most már nagyon is kezdek gyana
kodni. — Azt hiszem, az én részemről
is elkelne már az erősebb gyanú.
A pártsajtó körül tehát sok hiányos
ság tapasztalható. Annyira nyilvánvaló
az, hogy nem magyarázok tovább, mert,
akinek csak egy csepp lángesze is van,
biztosan velem érez,
Jól tette Szerkesztő Uram, hogy
olyan szépen kipellengérezte az Abend
szocialista lapot, amelynek proletár szer
kesztői milliárdokat kaptak a nagytőké
nek teljesített kitűnő szolgálataikért. Bi
zony szép kis demokrata világbotrány,
majd kisül a szemem miatta a keresztény
szocialisták előtt. Vagyok önnek, mint
a tisztakezü magyar sajtó buzgó harco
sának kiváló tisztelője:
Tarjáni András
felvilágosult fémmunkás
elnökül Horváth Lászlót választotta meg.
Ezután elnök bejelentette, hogy a nép
jóléti minisztertől egy építési kölcsön ki
eszközlésére fognak lépéseket tenni, hogy
a Stefánia működéséhez méltó saját he
lyiségébe költözhessen. A megjelentek
nagy lelkesedéssel vették tudomásul a
bejelentést. Megállapítjuk azonban, hogy
a jelen közgyűlés közönsége is azon né
hány közismert jótékonykodó és agilis
tagból állott, akik mindig kitartottak az
eszme mellett, különösen a hölgyek, Dr.
Förster Kálmánnéval élükön. Az uj veze
tőség a következőkép választatott meg.
Elnök Dr. Förster Kálmán, űgyv. társelnök
Horváth László tanácsnok; alclnök Prohászka Lajos és Dr. Pitta Lipót; titkár
Reguly Lajos; ügyész Dr. Polatschek Ár
min; pénzt. Szenes Arnold; ellenőr Mihály
Antal; jegyző Sz. Jflgcr Mária, Választ
mány: Bálázsovits Antalné, Dr. Bellák
Gyuláné, Dr. Csengődy Lajosné, Dr. Förs
ter Kálmánné, Dr. Kovács Józsefné, Fehérváry Józsefné, Chmely Ilonka, Gergely
Jánosné, Horváth Lászlóné, Köntzey Ferencné, Krajcsovics Gyuláné, S. Koháry
Angyal, Liptay B. Jenöné, Mancher Frigyesné, Moticska Nándorné, Pallay Gusztávné, Pántyik Árpádné, Dr. Perényi Lász
lóné, Puschmann Cyuláné, Rasovszky
Gyuláné, Szántay Istvánná, Szauer Andorné, Fischer Ferencné, Szabó Dezsöné,
Dravutz Antalné, Karattur Antalné, Dr.
Varga Kálmánné, Pénzes Zoltánné, Beczner Pál, Horváth László, Upponyi József
Lapsánszky János.
Április hó‘ 9ién d. u. fél 6 órakor
tartotta meg ezen egyesület a választ
mányi. ülést, mely után 6 órakor évi köz
gyűlés volt. Dr. Förster Kálmán polgár,
mester, elnök megnyitó szavai után Sz.
Jiger Mariska olvasta fel a jegyzőköny
vet, majd Horváth László űgyv. igazg.
számolt be az egyesület egy évi eredmény
dús működéséről. A tartalmas beszámo
lóért meleg köszönetét szavazott a köz
gyűlés a fáradságot nem ismerő és tiszt
ségét kiváló szakértelemmel betöltő igaz
gatónak. Ezután Szenes Arnold egyes,
pénzt, olvasta fel a jelentést, melyért a
közgyűlés köszönetét mondott.' A köz
gyűlés megelégedéssel vette tudomásul
a Stefánia helyi vezetőjének Dr. Förster
Kálmánnak atyai támogatását, az orvo
soknak és védőnőknek ügybuzgalmát és
örömmel vette tudomásul a zagyvapálfalvai fióknak felállítását, mely elsősorban
Dr. Soltész József főorvos érdeme. Ezen
fióknál Zsumbera Ella védőnő, jelölt al
kalmaztatott. A 3 évre választott tisztikar
mandátuma lejárt, a vezetőség lemondott
és e/y jelölő bizottság visszavonult, hogy
az uj tisztikar listáját összeállítva, a köz
gyűlés elé terjessze. A jelölő bizottság
ez elnöki székre újból Dr. Förster Kál
mánt jelölte, aki ezen tisztséget nem
akarta vállalni, hanem javasolta, hogy a
sokat fáradó Horváth László tanácsnok,
űgyv. igazgató választassák meg elnöknek.
A közgyűlés minthogy nagy lelke
sedéssel ragaszkodott mindkét vezetőjé
hez, úgy oldotta meg a polgármester ál
Áldozócsütörtökre. A közelgő
tal tett javaslatot, hogy Dr. Förster Kál
mánt kérte elnöki tisztségének további áldozócsütörtök előtt kegyeletes lélekkel
megtartására és melléje ügyvezető társ- gondol a keresztény világ arra a 40
Hírek és különfélék.
Anya: Nanűl
*
Apa: Egy szerencse mégis van a
dolognál, hogy' Nagyságos Asszonyom,
még az uj aera — ránk férfiakra’való —
szakadása előtt, volt kegyes, édes gyer
mekeinket világra hozni, mert őszintén
bevallom, nem tudom, “fniképen bonyolí
tottam volna le, ezt a Nobel dijra méltó
mélyen az elébe vágó procedúrát.
Mert, ha már tagadják a feministák,
hogy csakis az asszony, született erre és
évezredek óta ez a felfogás beleoltódott
az emberek vérébe és egész lényébe, jo
gos a férfiaknak az a követelménye, hogy
legalább egy, -ezt az átmenetet lehetővé
tevő, valami előkészítő, elméleti és gya
korlati tanfolyamot állítottak volna fel,
a szerencsétlen férjek rendelkezésére.
Anya: Kitűnő svádája van és be
látom, hogy valamikor csodáltam impo
náló szónolci tehetségét, de most kikéiem
magamnak a maga rossz vicceit, ne em
lékeztessen visáza, a régi, hál’ Istennek
a lomtárba került, elavult és tarthatatlan
volt állapotokra, a férfiak basáskodására
és az asszonyok elfelejtett kálváriájára.
Jegyezze meg magánaki hogy igenis
a múltban történt igazságtalanságokat,
gyökerestül kiküszöböljük, és Darvin mes
ter theoriáját alapul véve, mely szerint, a
majomból égalji, táplálkozási, hőmérséki
és más viszonyok behatása folytán, év
ezredek leforgása alatt, meglett az em
beri lény a mai mivoltában, remélem és
bízva bízok a jövőben, hogy sikerülend
corrigálni, a természet, semmivelsem in
dokolható és csakis a teremtés idejében
uralkodott nagy Chaos alkalmával csúsz
hatott be ez a rettenetes tévedés, mely
a férfinemet kiválasztotta, égig emelte,
mig az asszonyi, illetve a női nemet kár
hoztatva, a férfiak rabszolgájává sújtotta.
No hát vegye tudomásul, minden
féle eszköz áll ma rendelkezésünkre, mint
teszem azt, Röntgen, Kékfény, Fiuzen,
Rádium, Thorium, és a mindenféle Arganotherápiás armamentum, melyekkel a
halottakat is képesek vagyunk felébresz
teni, a Bicsérdysmus embere csupán le
vegőből él, neki már gyomor nem is kell
hát hogyne sikerülne a női és férfinem
gyökeres átváltoztatása?!
Apa: Nagyságos képviselőnői En
gedje meg, hogy az imént mondottakra
reflectálva, csodálatomnak és elismeré
semnek adjak kifejezést először és utol*
tár*. Én eddig nem tudtam, hogy az em-l
>er családfája a majomig, vagy ezen túl
levő homályos korszakba nyúlik bele,
csodálom Nagyságod ethnograíiai, de
mográfiái és fejlődéstani mély ismereteit
készséggel és mély rezignacióval húzó
dom vissza a konyha és a női budoár,
szűkén szabott misztikus, de annál ma
Salgótarján, 1926. május 8
napra, melyet megalapítója Jézus Krisz tingvált modoráért úgy elöljárói, mint
tus főitámadása után még itt a földön munkásai mindnyájan tisztelték és szeret
eltöltött s végül ünnepélyes bucsuvétel tek. Az ifjú párnak mi is tartós boldog
után-felemelkedett a megdicsőültek tiszta ságot kívánunk.
örök szép hazájába. Ha visszatekintünk,
Kultureat. Az R. K. Olvasókör
az isteni Megváltónak tninL embernek is vasárnap este 8 órakor tartja utolsóelőtti
mérhetetlenül nagyszabású egyéniségére közművelődési estjét. Belépődíj nincs.
önkénytelenül is az a kérdés merül föl
Bucauzáa! Mindazon jóbarátunk
elménkben, vájjon mint ember mily ta nak és ismerősünknek, kiktől Baglyasalpasztalatokkal, benyomásokkal emelkedett járól való elköltözésünk előtt sajnála
fel erről az undok sártekéről az igazság tunkra el nem búcsúzhattunk, ezúton monr
és szentség örök ragyogásába? Mit ér dunk „Isten hozzád“-ot. Bpest, 1926. má
zett a világosság és szeretet nagymes jus hó 4. Némethy Géza és neje.
tere, mikor a körülötte fontoskodó hatal
Köszönet; Az acélgyári ebédakció
masok álnok erkölcsi zsonglőrkpdését
igen szép eredménnyel zárta le áldásos
látta? Mit érzett mikor a páratlanul hit
működését. Az acélgyári társadalom ál
vány csőcselék nép tajtékzó gyűlölettel
dozatkészségéből eredő, a legnagyobb
a feszítsd meg-et kiáltozta? Ugyanaz a
szükség idejében kiosztott 1.657 ebéddel
nép, mely vonzó egyéniségének, szivet
nagy mértékben enyhítette a szükséget
és elmét kielégítő tanainak éveken át
szenvedő ártatlan gyermekek nyomorát.
lenyűgözött bámulója, csodás iótetteinek
Azért az őszinte szívből nyújtott adomá
élvezője volt. Mit érzett, mikor látta,
nyokért, és az akció megszervezéseért, a
hogy bírái jobb meggyőződésük ellenére segélyezett iskolás gyermekek nevében
ártatlanságának felismerése mellett Ítélik
ezúton mondunk hálás köszönetét a nea meggyalázó halálra? Istenembernek
messzivü adakozóknak s az Acélgyári
kellene lenni, hogy ezekre a kérdésekre
Nőegyletnek. Acélgyári iskolaszék.
helyesen megfeleljünk. De állítjuk, hogyha
A Magyarországi
KárpátJézus ideális és lángeszű bár, de mégis
csak ember lett volna, akkor az emberi egyeaÜlet helybeli osztálya f. évi má
romlottság körülötte tajtékzó örvényétől jus hó 16-án kirándulást rendez a bárnai
megundorodva
megérdemelt
sorsára Nagykőre, vezető: Dr. Dornyay Béla. In
hagyta volna az emberiséget. Ámde Krisz dulás reggel 6 órakor a zagyvái rakodó
tusban az emberi szempontokat vértele- ról. Részletesebb terv hirdető helyeinken
nül túlszárnyalta és uralta az istenség és a jövő hét folyamán lesz közzétéve,-vala
az örök Atyánál vállalt célkitűzés: a bű mint a Munka 15-i számában. Minden
neiben fetrengő emberiség megváltása. kit szívesen lát az elnökség.
A Salgótarjáni Iparteztület
Ezért Krisztus imádásra méltóan nagy
egyénisége nem megvetést, hanem szá Rákóczy ünnepélye. F. hó 9-én (va
nalmat és mindent megbocsátó nagy- sárnap) esti 8 órai kezdettel tartja a Sal
nagy szeretetet érzett romlottságunk iránt gótarjáni Ipartestület Rákóczy ünnepélyét,
Ez a végtelen szeretet mondatta vele amelyen Upponyi József salgótarjáni hit
a kereszt györtelmei között: Atyám bo tanár fogja az ünnepi beszédet mondani.
csáss meg nekik, mert nem tudják mit Belépődíj nincs vendégeket igaz magyar
cselekesznek. Feltámadása után azonban szeretettel látunk.
Felűlfizettek a Magyar Es
már a szeretet sem tudta visszatartani
közöttünk. Elvégezte küldetését, sietett ten (folytatás) Wagner Rezső bigazgató
fölemelkedni, mert bizonyára nem valami 100.000 K., Dravucz Antal bányaigazgató
isteni élvezet lehet egy abszolút tiszta 60.000 koronát.
értelemnek és végtelenül szent jellemnek
belevegyülni emberi alakban az erőszako
sak, igazságtalanok, kizsákmányolok, ön
zők és irigyek hitvány kánkán táncába,
melyet közönségesen emberi életnek ne
vezünk. Hogy lelkileg mi is feküdjünk
emelkedni, megígérte az ő erősítő-Lelkét
kinek segítségével és a magunk fáradsá
gával, az igazi krisztusi szellemnek a szi
vekbe, a társadalmi és gazdasági beren
dezkedésekbe való okos beerőszakolásával megalkossuk már itt magunknak azt
az emelkedett hazát, melyben kevesebb
az árvát és védtelenül kihasználtak Idő
előtti elsorvadása, kevesebb a durva önző
felfogás uralma, ellenben a szeretet, igaz
ság, megértés és több az elégedetten
mosolygó boldog ember. Erre az áldo
zócsütörtökre, erre a felemelkedésre ké
szüljünk szilárd keresztény és magyar
összefogással.
— rn —
Esküvő. F. hó 6-án vezette oltár
hoz Wolf József nagybátonyi bányamér
nök a Kazári templomban Csathó Margitot, Csató Imre bányafőmérnök nővérét.
A bányatelep munkásai ez alkalommal a
kolónia bejárati hidjánál szép diadalka
put állítottak föl, földiszitve, azt virággal
és lombokkal s úgy várták éljenzéssel
volt üzemvezetőjüket, akit szerény disz-
Országos Magyar zarándok
lat Rómába éa LourdeSba. A ma
gyarok részvétele az chicagói euharisztikus kongresszuson. Az Országos Kato
likus Szövetség május 14-én három cső-”
portban indítja útnak az ezidei zarándoklását. Az első két csoport Olaszország
•szenthelyeit és Rómát keresi fel, a har
madik csoport pedig a fenti programon
kivül Lourdésba is zarándokol, Ut iránya
az I. csoportnak a következő: BudapestVelence- Firenze- Róma és vissza ugyan
ezen az utón, a II. csoport útiránya Ve
lence- Firenze- Róma- Nápoly- PompeiTorreannunzita- Sorrentó- Pádua és viszsza, a III. csoport útiránya: Budapest- Ve
lence- Firenze- Róma- Génua- HascllesiTarancón- Cette- Toulouse- LourdesLimpias- Lequiectió- Nizza- Milánó- Padua
és vissza. Az I. csoport részvételi dijai:
1,800.000-tól 5,500.000-ig, a II. csoport
részvételi dijai: 4,OOO.OOO-tól 9,500.000-ig,
III. csoport részvételi dijai: 4,800.000-tol
6,800.000 koronáig. Mind a három cso
portba való részvételre az Országos Ka
tolikus Szövetség központi irodájában
(Budapest IV. Ferenciek tere 7. HL lépcső
I. emelet 8.) személyesen vagy Írásban
lehet jelentkezni. Az Országos Katolikus
Szövetség a junius 20—24 napjáig Chi
cagóban rendezendő euharisztikus kong
gasztosabb intencióju keretébe és bár resszuson a magyarok részvételét bizto
sította: A magyar csoport junius 7-én
nem számítom magamat, Darvin theorireggel 7 órakor indul el Budapestről.
ája szerint, a majomtól származott em
Megjelent a keresztényaaodberi kréaturáihoz.
aliaták országos politikai heti
Anya:
Ezért az imparementáris lapja a „Népakarat." A keresztény
kifejezésért erélyesen rendre utasítom és szocialista egyesületek országos szövet
ha továbbra is ily mederben mozogni sége kiadásaiban jelent meg máj. 1-én a
mer, elvonom öntől a szót és pénzbün Népakarat. A lap a keresztényszocialista
tetéssel sújtom.
eszméknek propagálója. Foglalkozik az
Apa: Mégis meg kell jegyeznem, az aktuális politikai kérdésekkel, főleg a
hogy szerény véleményem szerint, ön ős szociálpolitikai kérdések nyernek benne
nemes lehet, mert az imént jelzett kor széleskörű megvitatást. Hírek közül csak
szakon túl eredetét leszármaztatni mél- az általános érdekűeket hozza, ezenkívül
tóztatik, én, mint szerény néhai polgár, szépirodalmat is ad olvasóinak. A lapot
pardon! (férfi hermafrodita jelölt) jelen Kocsán Károly, Székely János, Movik
leg háztartásbeli vice alkalmazott, min Zsigmond szerkesztik. Budapesten adják
denes jelölt létemre megelégszem, ha ki, hetenkint jelenik meg. Ára egy évre
családfám ott kezdődik, ahol az öné meg 100000 korona. A
keresztényszocialis
eszmék és mozgalmak iránt érdeklődők
szűnik.
Anya: Maga egy arrogáns fráter, nek nélkülözhetetlen.
• Várnai
képviselőtestületi
Nem öfül, hogy szóba állok vele, még
heraldikai, paleologiai stb.... lógiai deduc- közgyűlés volt múlt hó 28-án amelyen
a képviselőtestület megalakította a jog
tiókat mer velem szemben fejtegetni.
Ez egyszer megbocsátom, agya lá ügyi bizottságot. Elhatározta a vizvezegyult tévelygéseit, de visssaesés esetében téki előmunkálatok folytatását s a róm.
még az átmenetileg meghagyott privilégi Kath. Kör környékének rendezését. A
umaitól is meg fogom fosztani, lássa a nyilvános illemhely építését Neuhold An
következményeket, velem packázni nem tal építész kapta meg, mig a járványkór
ház épitési pályázatát a helybeli épitő*
leheti Mars a konyhába.
munkások szövetkezete nyerte el. Egy
Dr. Soltész József
csomó telekvásárlás és házeladás szerző
désének jóváhagyása után '• gyepmestsri
�Salgótarján, 1926. május 8
A MUNKA
Polgármesterünk-jelentése a munkátlanság elleni akcióról.
3 oldal
akció*4 még csak most van keletkezőben kiváló orvos előadásának hirére a helyi
s azt a pénzügyminiszter ur nem Ígér séget. Az előadáson jelen volt Lukács
hette meg{ hogy az összes igények kielé- Sarolta úrnő az orsz. Vörös Kereszt
Dr. Förster Kálmán polgármester részleteit nem ism ;rtctem s csak azok giltessenek, de kilátásba helyezte úgy ö Egylet alelnöknője is, aki másnap a tiszti
mint Vass önagyméltósága, hogy a 120 orvos kalauzolása mellett tanulmányozta
városunk és vidékén fennálló munkanél eredményét vagyok bátor -felsorolni,
salgótarjáni
érdekelt
közül legalább városunk szegényebb sorsú lakosainak
küliség és nyomor enyhítése érdekében
A kereskedelmi miniszter urnái a 20—30 fog ehhez a feltételeiben még lakásviszonyait. Ezen látogatásnak meg
több napos bpesti utján oly eredmények főispán ur járt el. A miniszter ur intéz
meg nem határozott kölcsönhöz jutni. Itt is lett a nagy eredménye, mert az orsz.
ben gazdag munkát végzett, amihez ha kedett, hogy a külföldről hozatott szén
a hadiözvegyek és hadirokkantak igénye alelnöknő közbenjárásával nagyarányú
sonlót városunk életében nem ismerünk. vám tarifája l°/o.-ról 4°/o.-ra emeltessék fel.
mentőakció folyik városunkban, melyről
elsőbbségben fog részesülni.
A polgármester fáradságos útjáról vissza
Megigérte, hogy javaslatot terjeszt
Folyó hó 4-én a népjóléti miniszter más helyen emlékezünk meg.
térve, azonnal közgyűlést hivatott össze, a minisztertanács elé a vasúti széníuvar
ur értekezletet tartott a salgótarjáni munA w muokáaközvetitéal akció
melyen a következő jelentést terjesztette árának különösen távolabbi helyekre való
nanélküliség enyhítése ügyében, mely ér eredményeképen pénteken este 90 mun
a közgyűlés, elé. Jelentését, mint rendkí leszállítása iránt.
tekezleten a főispán úrral én is résztvet- kást indíttatott útnak az ármentesitő tár
vül fontos esményt, egész terjedelmében
tem. A cél az volt, hogy azon munka sulat. A földmivelésügyi minisztérium tele
Az
államvasutak
szénrendelését
az
városunk közönségének e helyen hozunk
itteni bányavállalatnál napi 6 vagonnal nélküliek részére, akik a fent felsorolt és fonon közölte, hogy hol van munkaalka
tudomására:
felemelte és további rendelést is kilá kb. 15 milliárd koronát kitevő építkezé lom s az ezekre való jelentkezések a vá
Mélyen tisztelt Képviselőtestület:
seknél foglalkoztathatók nem lesznek, rosházán folytak, ahol a munkára jelent
tásba helyezett.
Köztudomású, hogy a helybeli mun
kezők ingyen jeggyel utazhatnak a ren
A kereskedelmi miniszter ur azon máshol szereztessék munkaalkalom.
kásság körében egy szándékolt és rész felül 27* milliárd koronát folyósított a
Az értekezlet eredményeként az ár- deltetési helyre. — Ezzel parellel folyik
ben megvalósított demonstrációkkal pá zagyvaróna-ceredi ut kiépítésére és to mentesitő társulatok vezetősége megigérte a nagycsaláduak, betegek és a munkarosult mozgalom indult meg oly irányban, vábbi 2‘/t milliárdott helyezett kilátásba hogy módjában lesz a munkások egy ré nélkül levők liszttel való élelmezése. A
hogy a dolgozni akaró munkások munká folyó évi szeptember hó l.-ére. Ez az 5 szét — néhány százat —, foglalkoztatni városháza az utóbbi napok alatt rendkí
hoz s ilyen formán kenyérhez jussanak.
milliárd kölcsön a vármegye rendelkezé azon partvédő és töltésmunkálatoknál, vül forgalmas, a nagyarányú akció több
Hangsúlyozni kívánom, hogy köte sére fog bocsáttatni s egyelőre 1—2 évig amely földmunkák az ország különböző munkaerőt foglalkoztat. — A Vörös
lességemnek tartottam már hónapokkal annak kamatait a megye, illetőleg az ér helyein folyamatban vannak. Ezenkívül az Kereszt Egylet szivéről Lukács Sarolta urezelőtt a m- kir. kormány figyelmét fel dekeltség fogja viselni, de a kereskedelmi állami erdei üzemeknél Miskolcz környé hölgy, alelnöknő vezeti az inségakciót,
hívni arra, hogy a munkanélküliség Salgó miniszter ur biztató Ígéretet tett arra, kén foganatosítandó útépítésekhez ugyan aki egy munkatársával személyesen irá
tarjánban katasztrofális és pedig elsősor hogy ezt az utat stratégiai jelentőségé csak tőlünk fognak munkást igényelni. nyítja a segélyezést. Városunk lelkes
ban a munkásság körében, de azonfelül nél fogva az állandó úthálózatba fogja Ezen Ígéretek alapján a földmivelésügyi hölgyei utón vannak, bejárják a bánya
minisztérium a mai nap folyamán a Be telepeket is fZpálfalva, Andrásfatva, Bagrenkivül súlyos a többi foglalkozási ágak, felvenni.
nevezetesen az iparosok és kereskedők
A pénzügyminiszter ur intézkedett, rettyó szabályozási munkálatokhoz 50, a lyas), ahol felkutatják és azonnal utalványt
körében is.
hogy a salgótarjáni adóhivatal építkezése, Győr melletti szigetközi ármentesitő mun is adnak a támogatásra szorulóknak. Ezen
Ily irányú számos felterjesztésem a melynek költsége az állami költségvetés kálatokhoz pedig 40 munkás utbainditá- akciót a város vezetősége intézi élén a
• város irattárában rendelkezésre áll, ez ben biztosítást nyert, már folyó hó sát kérte tőlem távbeszélőn s ugyancsak polgármesterrel, aki szünet nélkül fogadja
ügyben a vármegye főispánjával együtt végén defacto kezdetét vegye. E végből távbeszélőn értesítést kaptam arra, hogy a legkülönfélébb ügyekben hozzáforduló
több Ízben s legutóbb 2 héttel ezelőtt is a közszállitási szabályrendeletben előirt ezen munkások részére az utazási szabad kat és támogatást kérőkét. A járás te
személyesen tettünk a kormánynál jelen 15 nap helyett 8 napi pályázati terminust jegyet a népjóléti miniszter ur interven rületén Veress Zoltán a főszolgabiró szin
tést s maga a képviselőtestület is hozott tűzött ki s a julius hó 1.-én esedékes ciójára a Máv címemre már el is küldte. tén megtette a szükséges intézkedéseket
már előterjesztésemre ez ügyben vágha- költségvetési fedezetre más alapból adott Ez a 90 munkás tehát már holnap útnak ugyanilyen értelemben, mint a ■ város
indítható. A jelentkezésre szóló felhívás ban folyik. Jövő számunkban részletesen
előleget- .
tározatot.
dobszó utján már közhírré tétetett.
beszámolunk ama nagy teljesítményről,
A helybeli járásbirósági épületnek
A munkásság említett megmozdulása
Ugyanezen az értekezleten tette amelyről e pillanatban még teljes képet
erősen alátámasztotta a hatóság törekvé- költségeire csak az építkezési összeg cse Vass Önagyméltósága azon kijelentést,
nem nyerhettünk, de annyit már megál
, sét és jelentésemmel a legutóbbi három kély hányada volt a folyó £vi költségve hogy rendeletct szándékozik kibocsátani
lapíthatunk, hogy a lebonyolítása ezen fe
napon Budapesten folytatott eljárásaim tésben biztosítva. Vass Őexcellenciája in mely szerint mindazon bérházakban, me
lelőségteljes munkának nagyszerű kezek
eredményét óhajtom a t. Képviselőtestü tézkedésére és miután ő a 2 és fél milli- lyek központi fűtésre vannak berendezve
ben van s a nyomott hangulat az utóbbi
árdot kitevő összeg fedezetére saját tár
let előtt ismertetni.
annak használatbavétele el lesz rendelve napokban igen megenyhült.
Elsősorban Dr. Vass József népjó cája terhére kölcsönként garanciát vál s ily módon tekintélyes mennyiségű ha
Színészet, özv. Miklósy Gábomé
léti és munkaügyi m. kir. miniszter úrhoz lalt, a járásbíróság építkezése előrelátha zai szén lesz felhasználható. Ugyancsak
jól szervezett színtársulata megkezdte az
tólag
folyó
évi
junius
hó
közepén
veszi
fordultam s itt mindjárt ki keli emelnem
Önagyméltósága óhajtja kötelezni az ál előadásokat. A társulat tagjai csaknem
azt, hogy Önagyméltósága a legnagyobb kezdetét. Ez irányban a remélhető ked
lami üzemeket és közhivatalokat arra, ugyanazok, mint a múlt évben; a vidéki
szeretettel tette magáévá elöterjesztése- vező végleges döntés a holnapi minisz hogy fűtési szükségleteiket hazai szénnel
szinészgárda egyik kiválósága, a szimpa
. met és gyorsan, eredményesen és erélye- tertanácson fog megtörténni.
lássák el. A földmivelésügyi miniszter
Ugyancsak a holnapi minisztertaná urnák pedig felfogja hivni figyelmét arra, tikus direktor, Miklósy Gábor nélkül, aki
‘ sen intézkedett különféle ügyeinkben.
. Meg kell / állapítanom azt, hogy ,a nép cson fog a népjóléti miniszter ur előter hogy az Alföldön szokásos szalmával és tavalyi eltávozásuk után néhány hétre,
jóléti miniszter ur a legnagyobb mérték- jesztést tenni az iránt, hogy rendeltessék trágyával való fűtéstől a lakosság til váratlanul elhunyt Halála nagy vesztesége
a társulatnak s az özvegy nagy lelki
, ben kiérdemelte Salgótarján város közön el a csendőriskola és az államrendőrség tanék el.
.
erejére vall, hogy ennek dacára a gárda
ségének nagyrabecsülését, háláját és kö épületének tervezése és költségvetése s
Mellőzve azon eljárásaim felsorolá
ha ez elvben elhatároztatnék, kilátásunk sát, amelyek sajnos eredménnyel nem szét nem oszlott, sőt fokozott ambícióval
szönetét.
igyekezik helyét megállani. hisszük, hogy
A kormány többi tagjánál is eljár van arra, hogy ez a két építkezés együtt, jártak, remélem, hogy az elrendelt és ezt az ambíciót városunk szinpártoló kö
vagy
külön-külön
épületben,
még
a
folyó
tam az intézkedést igénylő actuális ügyek
tervbevett intézkedések legnagyobbrészt zönsége is honorálni fogja. Az „Alexandra44
ben s ügyeink ott is a legnagyobb megér év őszén kezdetét veszi.
meg fogják szüntetni az áldatlan munka egymásután kétszer került színre, az előző
A munkás küldöttségnek megígért nélküliséget.
tésben részesültek.
este zsúfolt, a második estén télig telt
Hálás kőszénét illeti Dr. Sztra* egy milliárd építkezési hitelt, a népjóléti
Addig is pedig, amíg ezen munká ház előtt t. főnői''szerepet a társulat pri
nyavszky Sándor főispán urat is, ki ezen miniszter előterjesztésemre, 2 milliárdra latok megindulnak, hatalmas segítség lesz madonnája a csengő hangú Turcsy Jolán
alkalommal is szívvel és lélekkel mellénk emelte fel. A erre vonatkozó rendelet a magyar Vörös Kereszt részéről megin kreálta nagy tehetséggel. Játékstílusa
állott és nagy befolyással a tőle meg birtokomban van s ezen ügy részleteit a dult azon akció, melynek eredményéhez egyenletesebb, művészibb hangja mele
szokott, fáradhatatlan agilitással elősegí tárgysorozat tárgyalása alkalmával fogom képest egy vaggon lisztet és 500 méter gebben csillogó lett s a magasabb régi
tette ügyeink sikeres elintézését, valamint ismertetni.
vásznat a népjóléti miniszter ur már út ókban is előnyösen érvényesül. Méltó
A pénzügyminiszter urnái eljártunk nak is indított s melyhez a Vörös Ke partnere volt Sólyom a tengerész kapi
köszönet illeti Dr. Baross József alispán
• ■ urat is, ki különösen a ceredi ut építése arra nézve is, hogy az O.*F.B. által kiutalt reszt még további 2—3 vaggon lisztet tány szerepében. Mellettük Eöri P. Gizi
ügyében fejtett ki eredményes tevékeny telkek tulajdonosai olcsó kölcsönben ré- helyezett kilátásba. Ezen szeretetadomá- tűnt ki, a táncosnő szerepét kissé túlzásba
szesittessenek oly célból, hogy kis házai nyok felosztását a Vörös Kereszt orszá vitte. Annál jobb volt azonban az Erdész
séget.
2’/z napi szakadatlan tanácskozás kat felépíthessék. Ez az u. n. „Hadik gos elnöknője Lukács Sarolta őnagysága leány főszerepében, amelyet nemes érzés
személyesen fogja vezetni.
sel, lebilincselő modorban játszott meg.
Óly célból pedig, hogy a kiosztásra Megkell még emlékeznünk Ágothay és
telepnek a palackgyár melletti területre mérnöktől, ki 26 éven át volt az Olva kerülő élelmiszerek és ruhanemüek lehe Radó alakításairól, akik a közönséget szí
való áttételét határozta el a közgyűlés, sóegyletnek mindenki által tisztelt és sze tőleg igazságosan osztassanak fel és kü nes, eleven játékukkal állandóan derült
mig a vásárok kérelmezése egyenlőre le retett elnöke kíván méltó módon búcsút lönösen azon célból, hogy a munkára je
ségben tartották. E darabban még na
került a napi rendről. — F. hó 6-án d. venni. Hogy ki volt az Olvasóegyletnek lentkezők családtagjaik száma szerint
gyon jó volt Turcsi Jolán cigányleány
u. a városháza tanácstermében rendkívüli Wabrosch Béla főmérnök, azt széles kö megfelelő munkahelyekre és gyorsan elszerepében és Jávor Ervin József császár
ülést tartott a város képviselő testületé. rökben tudják még azok is, kik az ő ked dirigáltassanak, félsőbb utasításra is egy
szerepében.
A tárgysorozat szerinti egyetlen pont ves egyéniségével szoros összeköttetésben irodát szerveztem meg, mely Horváth
A Salgótarjáni Kőaaényánya
az országszerte ismert nyomora bányá nem voltak. Az egylet felvirágoztatása tanácsnok ur vezetésével és egy városi
szainknak. E tárgyban Dr. Förster Kál körül szerzett elévülhetetlen érdemeit és a főszolgabiró ur által kirendelt járási Részvény társulat a hét folyamán tar
mán polgármester mondotta el elsőnek óhajtván az egylet vezetősége megörökí tisztviselő bevonásával remélem alkalmas totta 58. évi rendes közgyűlését Bpesten
beszámolóját a bpesti miniszterközi tár teni, — rendezi azon búcsú ünnepélyt, lesz arra, hogy az ez ügyben szükséges Dr Chorin Ferenc elnöklete alatt. Az
gyalásairól. A jelentést teljességében la melynek sorrendje a következő: Délelőtt administratiót gyorsan és lehetőleg min 1925* év mérlegének alapján m-gtett
punk más .helyén közöljük. A jelentés az Olvasóegylet, a gyári zenekar és a den bürökratizmustóL-mentesen lássa el. összes indítványokat határozottá emelte
a közgyűlés, városunk közönségét bizo
után, amely a képviselőtestületet nagy meghívott testületek képviselőinek kísére Természetes, hogy ezen iroda működését
megnyugvással töltötte el Liptay B. Jenő, tében zászló alatt, testületileg, a róm. kath. én is áldandó éber figyelemmel fogom nyára érdekelni fogja e némi válsággal
küzdő vállalatnak pénzügyi helyzete. Az
kormányfőtanácsos mondott köszönetét a templomba istentiszteletre kivonul, — ellenőrizni.
összes üzleti kiadásoknak levonása és a
1 polgármesternek fáradozásaiért, amelyet Gyülekezés az Olvasóegylet előtt; indulás
Ezekben voltam bátor a munkanél
tartalékalapoknak
bőséges
önzetlenül, eredményesen végzett Salgó fél 10 órakor. 2. istentisztelet után fél 12 küliség enyhítése tárgyában tett intézke különböző
tarjánért és Salgótarján nyomorgóiért. Az órakor az egylet nagytermében díszköz déseimről beszámolni és tisztelettel kérem gyarapítása után fenmaradó 32850026250
Harminckét milliárdnyolcszázötvenké! millió
egész képviselőtestület nevében mondott gyűlés, melynek keretében az elnök úr jelentésem tudomásul vételét.
stb. korona tiszta nyereségből
szavak tényleg az egész képviselőtestület olajba festett arcképe lesz leleplezve. 3.
A nagy ovációval fogadott bejelen osztalékra részvényenkint 32.000 korona
érzéseit fejezték ki. A polgármester meg díszközgyűlés után bankett, a Tisztikaszinó tés után megmozdult a részletes tárgya
hatva mondott köszönetét a figyelemért, játéktermében. 4. Este 8 órai kezdettel lás a nyomor és munkanélküliség enyhí a forgalomban, levő 910000 drb. részvény
után tehát összesen 29120000000 fHtiszoamely után a tanács javaslatát a két és díszhangverseny az Olvasóegylet nagyter tése érdekébe.
kilencmilliárd) korona fordittatik.
fél milliárd építkezési hitel felvételét il mében. Laurisin Lajos operaénekes és
Hölgyek figyelmébe. Modern
letve garantálását egyhangúlag megsza- Dankó Aladár zongoraművész szives köz
A Vörös Kareszt Egylet elő
, vazta a képviselőtestület felhatalmazva a reműködésével. — Kérjük a mélyen tisz adása a moziban. Április 30-án nagy ér kiállítású gumifűzőt kiváló orvosok által
polgármestert és két tisztviselőt a kölcsön telt me'ghivott vendégeket és egyesülete deklődés mellett tartotta meg nagy fon elismert szabású haskötőt, egyenestartót,
• ügylet lebonyolításával. Ezután a képvi ket, hogy a banketten való résztvételü- tosságú előadását Dr. Clementisz Kálmán csipőformálót készit mérsékelt árban.
selőtestület. a várősi uszoda bérletével ket M személyszám megadásával, az egy városi tisztiorvos, a tüdővész betegségről Weiszbergemé Salgótarján Erzsébettér
l foglalkozott.
let gazdájának Malomhegyi Gyulának leg előadását vetített képekkel illusztrálta, 476 szám.
Ünnepély. F. hó 16.-án nagy ün később május 12-én estig bejelenteni szí* melyekkel a gümőkór egyes elfajulásait
360 drb. salgótarjáni részvényem
nepségre készül az Acélgyári Olvasóegy veskedjenek. 1 teríték ára: fél liter bor tárta a közönség elé, mely eddig soha van eladó. Érdeklődni levet: Novákyné
nem tapasztalt módon töltötte meg' a Kisterenyc.
let. Távozó elnökétől, Wabrosch Béla fő- ral és vízzel 48.000 korona.
�A MUNKA
4. oldal
góságok a budapesti kir. Törvényszék
végzése folytán 1926. május 12-én d. e.
1 órakor kezdődő nyilvános árverésen a
legtöbbet! Ígérőnek cl fognak adatni.
Árverés alá kerülnek: használt bútorok,
irodaberendezés, bánya felszerelési tárÍryak, szerszámok, szivattyúk, gránitok
urógamitura, hintó, kocsi, tizedes mér
A szovjet hatalmasok közt úgy lát legek, lóserszámok és egyéb ingóságok.
szik kezdenek őszintébbek lenni. Látják,
Az árverési vevő a vételáron felül
hogy egy állam csupa hazugságon nem köteles, a forgalmi adót is megfizetni.
állhat meg. így Trockij nemrég nyilatko
Bővebb felvilágosítással szolgál Dr.
zott szovjet zsurnaliszták előtt. Ideje úgy Gádor Ferenc ügyvéd Salgótarján. —
mond, hogy valótlan hírek nyilvánosságra
Budapest, 1926 április 20. —
hozását abbahagyják oly célból, hogy elDr. Vécsey Béla ügyvéd,
kerültessék annak látszata, hogy mindig
vagyonfelügyelő. —
kedvezőbb színben festik a valóságot a
külvilág előtt.
„Ily hazug önámitásokat egy ideig
Nógrád és Hont közigazgatásilag
alkalmazhattunk a külföld becsapására, egyelőre egyesitett vármegyék központi
de végeredményben ezzel mitsem érünk választmánya.
el." Ily nyilt beszédet Oroszországban már
237-1926. kpv. szám.
rég hallottak, amióta a bolsevisták a
sajtó urai és minden nyilvános szónok
terrorizáló!.
vSaját tapasztalatomból akarok nek
Nógrád- és Hont közigazgatásilag
tek (mondja Trockij) egy példát bemu egyelőre egyesitett vármegyék területén
tatni. Gummiról van szó. Múltkoriban a nemzetgyűlési képviselőválasztásokról
gépkocsi versenyünk volt, még pedig oly szóló 2200-1922. M. E. számú kormány
célból, hogy saját kocsiainkat és alkat rendelet értelmében a központi választ
részeinket a külföldéivel ésszchasonlitsuk. mány által elkészített ideiglenes választói
E konkurenciáról szóló technikai jelen névjegyzékek minden szavazókörben köz
tést a szovjet lapoknak is leadták. E je szemlére lesznek kitéve 1926. évi május,
lentés kiemelte, hogy ami gumink két hó 16. napjától 1926. évi junius hó 14
ségkívül rosszabb a külföldinél és hogy napjáig bezárólag. Ugyanezen idő alatt
egyes esetekben egészen hasznavehetet a választókerületek székhelyeit képező
lennek bizonyult. És mit ir egy újság Salgótarján és Balassagyarmat r. tan. vá
erről? Azt irja:“ „Ami gumink nem rósz- rosokban, Szécsény és Szirák nagyközsé
szabb a külföldinél és sok esetben annak gekben, Rétság, Drégelypalánk közsé
kvalitásait felülmúlja."* „Nos elvtársak — gekben és Nagymaros nagyközségben a
üvöltötte Trockij — az én szememben (város) községházán közszemlére lesznek
ez teljes szemérmetlenség. Szociálista Ál kitéve a választókerületbe tartozó összlamban élünk és a testi fenyítések meg szes községnek ideiglenes választói név
szűntek. De ha ezeket mégis megenged jegyzékei is.
nénk,* elsősorban fentjelzett eljárásnál
A megjelölt napokon a községi (vá
kellene őket alkalmazni. Mert ha saját
rosi) elöljáróság egyik tagjának jelen
magunkat lóvá tartjuk egyszerűen s szo létében délelőtt 8 órától 12 óráig a név
cializmus munkáját ássuk alá. Ti persze
jegyzéket bárki megtekintheti.
ezerféle menstséget fogtok találni. Az
Azok, akik a névjegyzék ellen a
lesz a kibeszéd, hogy nem ajánlatos a
külföldnek fiaskókat tudomására hozni. 2200-1922. M. E. sz. kormányrendelet
Hogy az katonai érdemekkel ellenkezik... 38. §-a értelmében felszólamlással élni
Bolondság! A külföldiek a végén mégis jogosultak, felszólamlásaikat 1926. évi
rájönnek az ilyenre. És kit csapunk be május hó 16. napjától ugyanezen hónap
ekkor a valóságban? Munkásainkat és 30-ik napjáig bezárólag a községi (vá
munkásnőinket, üzemeink és gazdaságaink rosi) elöljáróságnál Írásban benyújthatják.
vezetőit, a földmivelőket, a hadsereget A benyújtott felszólamlások benyújtások
saját magunkat. így pusztítjuk el önke tól kezdve 1925. évi junius hó 14. nap
zűleg szocialista építményeinket. E hazug jáig bezárólag a községi elöljáróságoknál
ságokra támaszkodó eljárást tüzzel-vassal ugyancsak közszemlére lesznek kitéve és
kell kiirtani. Helyébe,, lépjen a valódi és azokra junius hó 14. napjáig ugyancsak
kitartó küzdelem, a munkaeredmény fo az elöljáróságoknál Írásbeli észrevételek
nyújthatók - be.
kozásáért. K
Olcsóbban élhet az Uj Nemze
dék és Nemzeti Újság kedvezményes
szelvényeivel. Saját érdekében cselekszik,
ha az Uj Nemzedék és Nemzeti Újság
„Olcsóbb Elet" szelvényeit beváltja.
Trockij vallomásai.
V V átraszőllősi Hangya bolt- és
la/1 kocsmakezelőt keres május
III 25.iki belépésre 10 millió
11 Mkészpénzovadékkal. Megjelenés Na fáj a lába, úgy használja a már
előnyös, de nem dijaztatik.
kipróbált
Fáj a lába?
Hirdessünk: A
Kámforom
MUNKA
Fortuna lábsót,
politikai
hetilapban!!
melyből 2—3 lábfürdő megszün
teti a sok járás, álldogálás. spor
tolás és egyéb megerőltetés bői
keletkező lábfájásokat. Megszaba
dítja a legmakacsabb tyúkszem és
bőrkeményedéstől, kámfortartal
mánál fogva felfrissíti az izmokat
és azonnal
Tisztviselőknek nagy kedvezmény
Nyitva május 1-töl szeptember 30-igl
CSIZI
Hirdetmény
-jr T. ezekután hallgatóit óvta, hogy
gondoljanak Oroszország valódi vissza
maradottságra. Úgy gondolom, mondja,
közel járok az igazsághoz, ha azt állítom,
hogy mi tizszerte rosszabbul dolgozunk,
mint az amerikaiak. Ez az oka annak,
hogy a népjövedelem ott a 8—10 szerese
az itteninek. Az Egyesült Államokban 115
millió ember lakik szemben a mi szovjet
Uniónk 150 milliójával és mégis az ame
rikaiak 10 szer annyi agrár és ipartermé
ket probukálnak mint mi. Ezek a számok
lebegjenek az újságírók szeme előtt, anél
kül, hogy őket elcsüggesztenék. Arra
nincs is ok". Az U. S. A. államok kapi
talista rendszerből fejlődtek ki, míg ná
lunk a szocializmus által adott esélyek
már önmagukban is sokkal nagyobbak."
Mindezek dacára hangsúlyozta T.
hogy a szocializmus nem jelenti kizárólag
a'kapitalista fosztogatók (Ausbeuter) meg
semmisítését. Hogyha a tömeg a foszto
gatók alatt jobban élne szabadabb volna
anyagilag biztosabb helyzetben élhetne,
mint a fosztogató, nélkül, akkor azt mon
daná a tömeg: ^Jöjjenek megint vissza
kifosztóink." Rámutatott továbbá T. az
alkohol veszedelmére. A munkásrétegek
ben ideges kimerülés jelei mutatkoznak,
melyek' a forradalmi extázis következmé
nyei. így az alkohol lett volna hivatva a
kimerülési tüneteket mulóvá teani. Erre
vonatkozólag T. azt mondja: „Ez magya
rázza, hogy az alkohol utáni nagy keres
let a városi munkásságnál óriási. Ez a
világtörténelem próbaköve. Ha mi az al
koholizmusnak elsősorban a városokban
nem tudunk ellentállni, akor a szocializ
must az októberi forradalommal együtt
fogjuk elinnil"
Hirdetmény
Közhíré teszem, hogy a Szénipari
és Kereskedelmi r. t. tulajdonát képező
és a Sebaj bányatelepen levő összes in
Junius hó 15.-én Salgótarján és Ba
lassagyarmat r. tan. városok polgármes
terei, valamint a községi és körjegyzők
az ideiglenes névjegyzékeket a kihagyott
és elutasítottak névjegyzékével az ellenük
benyújtott felszólamlásokkal és észrevé
telekkel, továbbá a felszólamlások iktató
könyvével együtt közvetlenül küldönc
utján a vármegye alispánjához beter
jesztik.
Figyelmeztetem a közönséget, hogy
amely ideiglenes névjegyzék összeállítá
sánál a központi választmány egyeseket
a névjegyzékből kihagyott, az ilyen név
jegyzékhez a kihagyottak névjegyzéke
szintén mellékelve van.
Balassagyarmat, 1926 évi április hó
Baross s. k.,
alispán,
a központi választmány elnöke.
gyszerű, müveit falusi leány ki
sebb gyermekekhez ajánl
kozik, esetleg vidékre is.
Cim a kiadóhivatalban.
EOlcsón fotografálhat!
Könnyű fizetési feltételekkel
olcsón szállít
fényképezőgépeket
FRIED
és
NÁDOR
Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 3.
Kérje ingyen a 26. számú
Salgótarján, 1926. május 8
megszünteti
a lábizzadást.
Jód-Bróm-Fürdő
Érelmeszesedés golyva-, ideg-, csontbőrbajnál, hüdéseknél stb. stb. rend
kívüli gyógyhatású.
Napi
ellátás
Kaplrtó: Főraktár Bopnár Jenő gyógy
szertár, Budapest, VII- Dob u- 80.
2 doboz ára postán a pénz előzetes be
küldésével 25.000 K., utánvéttel
8000 K.-val több.
fürdőkkel
együtt
50-60 Ke.
Felvilágosítással szolgál a Fürdőiroda
ÉDESKUTY L-nál, Budapest, V. kerü
let, Erzsébet tér 8.. és az igazgatóság,
CS1ZFÜRDÖ- Slovenskó.
Rendelésnél
hivatkozni e lapra.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
*
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
csak az udvaiban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Alapítva 1895 év.
,
Schifon, voile, divatgrenadin, szines crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor, angin, vagy kanavász 13.000 kor., oxford,
vagy zephir 15 800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor , duplaszéles
női szövet minden színben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 15.000
kor., 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
maroquin 16.900 kor., eponge 19.000 kor., crcpe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184.000 kor., egy garnitúra
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénkendő 9.800 kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59.000 kor., kész paplanlepedö
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., himzett női ing, vagy nadrág 18.900
kor., duplagalléros szines férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Poatal rendeléseket lelkiismeretesen teljesítünk.
VILÁGÁRUHÁZ
BUDAPEST NEMZETI SZÍNHÁZZAL SZEMBEN RÁKÓCZI ot 42 SZ.
Mielőtt vásárlásait eszközölné tekintse meg
VÉTELKÉNYSZER NÉLKÜL
DUSÁN FELSZERELT RAKTÁRUNKATDclain jól mosható gyönyörű mintákkal
— —
Creppe jó mosó' minden színben — —
— —
Cretonok festők
— —
- — —
— —
Maroccaink, francia remek szinmintázással
— —
Ruhakelme tiszta gyapjú legszebb színekben
—
Puplinok mintás simák —
— —
— —
—
Flanel portörlök
— —
— —
— —
—
Kabátok coverket és gyapjú kelméből — — —
Delain ruhák legszebb fazon
— —
— —
—
lumper trikoselyemből
—
— —
— —
—
Női ingek hímezve — —
— —
— —
—•
Pamutvászon
— — —
— —
— —
—
—
—
—
—
——
—
—
—
—
—
—
—
11.500K.
—
8.500K.
—
14.500K.
—
25.500K.
—
69.000 K.
—
52.000K.
—
7.000K.
— 390.000 K.
—
79.000K.
—
62.000K.
—
21.000K.
—
11.500K.
Gyapjuszővetekbeu, selymekben kelengyékben nagy választék
VIDÉKRE MINTÁKAT KÜLDÜNK.
KÉPESÁRJEGYZÉKET
Nyomatott ,A Munka" könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajdi Végb Kálmán.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 19. szám 1926. május 8.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-08
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/05d5acf24b862df31f862154e7e08f52.jpg
7cd7c5c834d04245417c9a5b797b9b7f
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3bf2a7e1b0564265c82329ddab674eab.pdf
96e2ae17cd3aa5dae94a92cf77f417b8
PDF Text
Text
MUNKA
A
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ara 3000 K
IV. évfolyam. 20. szám
Megjelenik: Szombaton.
Negyedévre 25.000 K
Poatecsekki 28.744 ■«
Apróhirdetések: szavenkint
1000 K., a legkisebb hirde
tés 10.000 K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hó 15
És ez nagy baj, igen nagy baj, ményeivel, számtalanszor jártak már
mert amig csak a kenyérről van el egyes minisztériumokban kérve
szó nem érdemli meg az a magyar támogatást és segítséget Salgótar
Dehál ő velük irgalomról, éhező és ember nevet, aki velünk együtt ne ján részére, de eredmény nélkülmunkásaink
kenyeréről
beszélni segítené azt a kenyeret az éhező, száj És ime a hivatalos vezetők szavai
az or
nem tudunk és nem bírunk. Annál hoz de mihelyt felbukkan mellette a elvesztek látszólag, - de
inkább tudunk az itthoniakkal, akik- politika, mihelyt a kenyér adag mellé szágúti kivonulás eredm.ényt ért el.
nek szive, lelke együtt búsul együtt, oda prezentálják a kíséretet is, amely
Valahogy azonban úgy érezzük,
a rágás és emésztés közben is ott hogy az elmúlt napok intézkedésé
érez a kenyeret kérőkkel.
De ebbe az együtt érzésbe, kisért, hogy ez a kenyér szociálde nek tiszta szándékaiban elhomályo
ebbe a szivünket melegítő fölemelő mokrata szerzemény — akkor sok sult a politika a kenyér mellett. Nem
egymásmegértésbe mégis bele kel ember előtt a szükségtelen politika tudták a kenyeret egyenlőre politi
lett keseredni egy keserű csepnek, elfedi a szüséges kenyeret.
kával változtatni, sem e célra felhasz
Nem tudjuk elhallgatni, hogy nálni. De ezután se bírják, mert so«
egy kevés politikának.
e gondolat megszületésében kormá- kak szájában keserűvé válik a poli
Ha mégis jegyeztük, hogy a
jnyunk is hibás, mert hiszen polgár tikus kenyér és sok politikust pusz
felvonulást politikai színezetűnek tar-:
mesterünk jelentéséből láttuk, hogy tított már el az a kétélű mozdulat,
tottuk. .mégis úgy éreztük, hogy-főispánunk
és ő, akik legjobban amivel a munkás kenyeréhez nyúlt.
egy pillanatig sem szabad más utat
választanunk, mint amely a munkás átérzik, ismerik és tudják e nyo
Sz. I.
mort minden fenyegető következ
ság megsegítésére, támogatására ve
zet. Mint minden tagja e városnak
követeltük mi is a kívánságok letárgyaiását, követeltük a kenyeret!
Ezt a kivánságot nem most kezd
Irtai Dr. JOHAN BÉLA egyetemi magántanár, a m. kir. Országos
tük propagálni, nem most mártottuk
Közegészségügyi Intézet igazgatója.
könnybe először a tollat, hogy pa
A Rockefeller név lassanként az zőbb államai részesülnek, mert mint az
pírra vessük a sikoltó kétségbeesést
egész világon beiródik azok közé a ne alapítvány jeligéje is kifejezi, az egész
és belekiáltsuk Salgótarján munkás vek közé, amelyek nemcsak egy egyént világ összes népeinek jólétét akarja
társadalmának jaját az ország sötét vagy családot jeleznek, hanem hallásúkor szolgálni.
részvétlenségébe. Ami harcunk régi, egy egész fogalom idéződik fel gondo
Természetesen az Alapítvány veze
latunkban. Az a fogalom, amely e név tőségének határozott célja, meghatáro
de háládatlan.
Kenyér vagy politika.
Ahogy végigolvastuk azokat az
intézkedéseket, amelyeket városunk
főispánja, alispánja s városunk polgármesterének fáradságos utánjárá
sai, tárgyalásai és kérései nyomán
a kormányon lévő miniszterek tet
tek a salgótarjáni munkátlanság meg
szüntetésére és a salgótarjáni nyo
mor enyhítésére — valami meleg
séget éreztünk a szivünk körül áramlani. Megéreztük annak a nagy el
szakíthatatlan kötelékeknek a léte
zését, amelyek a minisztert, a főis
pánt s a munkást is egybefüzik,
egy közös társadalomba kényszerí
tik: a magyar emberek társaságába.
A kenyér nincstelensége, amely
az országutjára vitte a salgótarjáni
munkásság egy részét, megdobban
tott sok sok szivet ott főn is és ha
csak a morzsáit is a segítségnek, de
‘ mégis juttatott és juttat valamit
azoknak, akik „dolgozni akarnak*
; jelszóval a kenyér nevében nyújtot
ták ki kezüket.
Nagy szó ez, nagyon sokat,
nagyot jelentő szó: dolgozni akarunk!
Ki akarná és tudná vagy merné út
ját állni annak, aki dolgozni, aki
munkájával nem csak saját maga
• és családja, de a köz javát is elő
akarja segíteni? Nem volt e csonka
hazában senki, aki útját akarta volna
állni e nagy akarásnak, e városka
minden polgára föl egész az ország
miniszteréig mind csak együttérzé
séről biztosította ezeket a munkáju
kat veszített, dologért és kenyérért
zugó embereket. Csak egy valami
volt, amely útját állta az akarásnak,
egy intézmény volt, amelynek meg
teremtői, fentartói betapasztott fü
lekkel, jeges szivekkel hallatlanná
teszik a panaszt, ki nem nyitják a
szemüket a salgótarjáni följajdulók
nyomorának megszemlélésére, akik
a szerencsétlenség látásába is csak
gyűlöletről gondolkodnak: a mi hó
héraink, Trianon megteremtői.
Salgótarján és vidéke őskorához.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
négy vármegyei muzeum v. őre.
Az az általános és nagy érdeklődés,
mellyel Salgótarján és vidéke közönségé
nek minden rétege figyelemmel kisérte
a zagyvapálfalvai bronzkori urnatemető
nek a közel múlt napokban lefolyt, ré
gészeti feltárását s amellyel adózott min
den egyes felszínre került leletnek, ez az
érdeklődés időszerűvé teszi, hogv ráterel
jük közönségünk figyelmét azokra, a tá
ján nem szenzációs, de tudományos szem
pontból annál érdekesebb és fontosabb
leletekre is, melyekkel a régészeti szem
pontból méltán klasszikusnak mondható
vidékünk régóta, de az újabb időben is
mind gyakrabban dicsekedhetik s ame
lyek vidékünket messze földön ismertté
tették az egész tudományos világban.
Az archaeologia iránt most megnyil
vánuló ezen ad hoc érdeklődés köteles
ségünkké teszi azt is, hogy újra felhív
junk mindenkit, akit a szerencsés vélet
len őseink kulturemlékeinek birtokába
juttat, hogy ezeket a leleteket adja oda
illetékes szakemberek kezébe, hogy így
azok a tudomány közkincseivé, tehát
mindnyájunk kulturjavaivá válhassanak!
Salgótarjánban már évek óta a bánya*
igazgatóság is gyűjti ezeket az őskori le
leteket és pedig Hroziencsik István bá
nyaigazgató ügybuzgóságából, továbbá a
középiskolai tanulóifjúság szemléltető ok
tatásának
Rockefeller - alapítványról.
említésekor eszünkbe jut, az orvosi tudo
mánynak egy modern ágával, a most
nagy haladást mutató modern egészség
üggyel függ össze.
A Rockefeller alapítvány eleinte
csak Amerikára lokalizálta működését. Az
.összeg amelyet az ’dősrbh Rr.keWb • <*
célra 1909-ben adományozott,
egymillió dollár volt. Az Alapítványnak
Rockefellertől felkért intézőbizottsága ez
zel az összeggel oly sikereket ért el bi
zonyos betegségeknél, hogy 1913-ban
Rockefeller indíttatva érezte magát, hogy
100 millióval vesse meg az alapját egy
Hát itt ütközött össze a kenyér oly alapítványnak, amely nemcsak Ame
a politikával, itt van az a kis csöpp rika, hanem az egész világ közegészségét
szolgálja. Ezt az összeget azóta fokoza
amelynek meg kell keseríteni min tosan emelte, úgy hogy ma már közel
dent Magyarországon s itt Salgótar ját a 200 millió dollárhoz az az összeg,
jánban is, ami egyébként a kölcsö amelyet Rockefeller egymaga adott köz
nös szeretet, a gyengék támogatá egészségügyi célokra. Ennek az alapít
sának édes érzése volna. Nincs itt ványnak, mintegy 8—9 millió dollárt (te
hát kb. 600 milliárd magyar papír koro
Salgótarjánban egy darab kenyér nát) kitevő kamatjövedelmét használja
sem, amely mellé ne adnának egy | fel céljainak kivitelére. Ennek a hatalmas
I összegnek áldásában a világ legkülönbö-l
darab politikát is.
zott munkaprogrammja van, amelyet évről-évre előre megállapít.
A munka vezetése a New-Yorkban
székelő bizottság, illetve, ezáltal irányí
tott központi iroda kezében van. New-,
York legforgalmasabb kereskedelmi góc./nnljv'.'d:, a Br*adv»ay alsó részének fel
hőkarcolójában, a 26. és 27. emeleten
vannak az irodahelyiségei. Ide futnak be
azok a jelentések, amelyeket a világ
legkülönbözőbb pontjain dolgozó megbí
zottak (kiknek száma százon felül van)
küldenek. Itt tanulmányozzák át a beér
kező terveket, előterjesztéseket. Itt hatá
rozzák el a segítséget s innen indul út
jára, rendeltetéii helyére az a segítség,
azok a dollárok, amellyel az Alapítvány
az egészségügy javítására irányuló törek
véseket támogatni, a haladást elősegíteni
akarja.
A Rockefeller Alapítvány tényleg
csak segíteni, tényleg csak támogatni
akar. A közegészlégügy ápolása, gondo
zása az állam feladata, melynek a háború
előtt a legtöbb állam az orvosi tudomány
akkori állásának megfelelően meg is fe-
tén az újabb kőkortól (neolit) kezdve a
réz- és főleg a bronz-, továbbá az átme
neti-, majd a La Téne-, népvándorlás- és
a honfoglalás korszakain át a honfoglaló
őseinkig napfényre kerültek s amelyekről a
régészet is tudomást vehetett. Közismert,
hogy a régészeti leleteket legtöbbször
csak a véletlen veti a felszínre s azok
még gyakrabban kallódnak el, mint jut
nak megértő, megbecsülő laikusok, ama
tőrök, vagy pláne szakértők és muzeoló
gusok kezeibe s épen ezért — ismételjük
— minden alkalmat meg kell ragadnunk
arra, hogy részint-írnagyközönség figyel
mét felhívjuk a régészeti leletek fontos
ságára és megbecsülésére és illetékesek
kezeibe való juttatására, részint pedig,
hogy az újabb és újabb leleteket számon
tartsuk, az irodalomba bevezessük, hogy
úgy a szakembereknek is könnyebben
hozzáférhetővé tegyük.
Különösen szükségesnek látjuk ezt
épen Salgótarján vidékén, mely jelenlegi
nagy közgazdasági jelentősége mellett
igen érdekes múltra is tekinthet vissza,
de amelyet Íróink eddig teljesen elhanya
goltak és mellőztek. Ez az oka, hogy
Salgótarjánnak mondhatni alig van iro
dalma, illetve megirt története. Ezen kell
segítenünk akkor, midőn történetéhez, fő
leg pedig őstörténetéhez, — a szemeink
láttára felvetődő leletek alapján — ha
csak egy szemernyivel is, hozzájárulunk,
ha történetének majdan megírandó nagy
részletesen leírja azokat az emlékeket és épületéhez, vagy monográfiájához, hacsak
Minthogy leginkább a véletlenül
napvilágra bukkanó leletek vannak kitéve
az elkallódás, a feledés veszélyének, ev
vel pedig a tudomány sokat, sokszor ta
lán pótolhatatlant vészit, ezért legsürgő
sebbnek tartom, hogy a legcsekélyebb
nyomot is fölkutassuk, a legkisebb tö
redéket is megmentsük és átszármaztas
suk, legalább Írásban vagy képben azon
boldogabb nemzedékek számára, amelyek
kedvezőbb körülmények között majd e
morzsákat is felhasználhatják Salgótarján
és vidéke s ezzel hazánk egyik fontos
része kultúrtörténetének megírásához!
Kitűzött célom elérése nagy anyagi
akadályokba ütközik. Nyomdaköltség, a
rajzok és klisék elkészítése, a mai anyagi
és kulturális nyomor mellett, szinte leküzd
hetetlen akadályok. Ha mégis igyekszem
őket elhárítani, azt csak Salgótarján vi
déke általam eddig ismert régészeti lele
teinek legrövidebbre fogott, szinte katalógusszerü leírásával és, csakis legszebb
darabjainak majdan rajzban való feltünte
tésével is igyekszem elérni. Bővebb fej
tegetésre, részletesebb kormeghatározásra
stb. itt terünk nincs. Ami vázlatosat nyújt
hatok azt is a Salgótarjáni Kőszénbánya
R. T. igazgatóságának, főleg a leleteket
nagy’hozzáértéssel, fáradsággal s ügyszere
tettel összegyűjtő és igy a tudomány szá
mára megmentő Hroziencsik István bánya
igazgatónak köszönöm, magam pedig —
nagy elfoglaltságom és az idő rövidsége
miatt, — még csak kevés lelőhelyet ku
tathattam át, illetve tárhattam fel. (f,köv.)
S ime szükségesnek látták némelyek
a tömegnek kivezénylését az ország
úira s midőn ők nem tudván gátat
vetni az árnak,
mások tapintatos
közbelépésre egy munkás küldöttség
ment Pestre e küldöttség éiéreisPayer
elvtárs állott és a kivívott eredményt,az
egész ország szivének és kormányá
nak megmozdulását elkönyvelték sociáldemokrata sikernek mondván:
látjátok megijedtek!
rapodó reálgimnáziumunk is jó példával
jár elő e téren és igy mindketten csak
köszönettel és hálával veszik, ha a felve
tődő és anyagi értékkel csak úgyis vajmi
ritkán biró tárgyakat nekik beszolgáltatják
Szegény, elesett magyar kultúránkat gazda
gítjuk velük, ha talán csak morzsákkal isi
Mióta csak Nógrádmegye nagy fiá
nak, Kubinyi Ferencnek' (1796—J874)
éles szeme egy terenyei palóc legény
szűrén megpillantotta az első őskori bronzfibulát és benne a leletek iránti érdek
lődést és gyüjtökedvet felkeltette, továbbá
mióta a tőle kapott terenyei régiségeket
Jankovich Miklós 1828-ban le is irta s ami
óta, ugyancsak Kubinyi, a terenyei Hársason rendszeres régészeti ásatásokat vég
zett (1833.), azóta állandóan felfigyel a
tudós világ és a nagyközönség is, vala
hányszor Nógrádmegye ősi települési föld
jéről újabb s újabb leletek kerülnek elő.
Nógrádmegyének ez az immár 100 éves
arcnaeológiai múltja, az emlitetteken kívül,
olyan neveket mutathat még fel, mint br.
Nyáry Jenő és Albert Piliny, Pintér Sán
dor Szécsény és Dolány, Szontagh Antal
dr. Szirák stb. vidékén végzett kutatása
ikkal. 1911-ben pedig Márton Lajos dr.
a M. Nemzeti Muzeum őre, alapos szak
tudással bőven leírta és illusztrálta me
gyénk őskorát a Borovszky féle várme
gyei monográfia sorozatban. („Nógrádmegye.* Bpest. 1911. p. 321—346.)
E munkájában Márton dr. elég
előmozdítására, a szépen gya- leleteket, melyeket Nógrádmegye terüle* egy kis téglával is szolgálunk,
�A MUNKA
2. oldal
lelt. De jött a háború, bekövetkezett
Európa elszegényedése; ám a szegénység
nem ok, hogy az egészségünkre ne vi
gyázzunk. Azok a rendszabályok, amelyek
egészségünket bizonyos ártalmakkal szem
ben biztosíthatják, sokszor nem is kerül
nek pénzbe, csak érdeklődés kell hozzá.
A Rockefeller alapítvány egyik legna
gyobb szószólója annak az oly sokszor
elfelejtett és elhanyagolt igazságnak,
hogy boldogság csak ott van, ahol egész
ség van. Az egészséget meg kell be
csülni, vigyázni kell reá, óvni kell. Az
orvostudománynak épp oly nemes fel
adata az egészségesek egységének meg
védése, megtartása, mint az egészségét
elvesztett ember egészségének vissza
szerzése.
Küzdelem az egészség megtartásáért
és küzdelem az egészség visszaszerzéséért,
az orvostudománynak két feladata. A
Rockefeller alapítvány, különösen az első
feladatot tűzte zászlójára és ez irányítja
működését.
Munkáját több osztályán át bonyo
lítja le. Az u. n. Nemzetközi Egészség
ügyi Hivatala a közegészség javítására
vonatkozó törekvéseket támogat.
Egy másik osztálya támogatja az
egyetemi klinikákat és elméleti intézete
két, hogy minél jobb, modern orvosokat
képezhessenek ki. Eszközöket, felszere
léseket, tudományos könyveket, folyóira
tokat ad. Kinában egy egész orvosi egye
temet állított fel.
Egy harmadik osztálya az ápolónők,
az egészségügyi védőnők, gondozónők
hépzésével foglalkozik. Ápolónő védőnő
képző iskolákat állít fel;
Segítségével távolabbi célokat szol
gál. Segit, de azt akarja, hogy a meg
segített is megtegye azt, amire képes..
Ilyen segítségben részesül Magyar
ország is a háború óta. Eleinte az egye
temek lerongyolódott tudományos felsze
relésére adott nagy összegeket azzal a
feltétellel, hogy állam is segit az egye
temek helyzetén. Azóta fokozatosan mind
nekara Donizetti, Grieg, Boieldieu és
Wcber müveiből fog előadni, azonkívül
zongora-magánszámok és szavalatok fog
ják képezni a műsort, melyet annakide
jén majd részletesen közölni fogunk. A
matinéra már most felhívjuk a zenét és
az ifjúságot kedvelő és pártoló közönség
A múlt évben a népjóléti minisz
figyelmét.
tériumban felállította az Egészségügyi
A
Magyarországi
Kárpát
Reform-Irodát, amely Scholtz Kornél ál
lamtitkár vezetése alatt a közegészség egyesület helybeli osztálya május hó
ügyi reformokat készíti elő, a közegész 16-án tartandó kirándulásakor — bárnai
ségügyi propagandát szervezi meg. Egye Nagykő — indulás a Zagyvái rakodóról
lőre 5000 dol|á;t adott arra, hogy egy iparvasuttal reggel pont 6 órakor, viszjárásnak közegészségügyi szcmdontból szaindulás a szőrösi pusztáról d. u. 5
való mintajárássá való kifejlesztését elő órakor. A bárnai templom múltját ismer
segítse, hogy igy orvosok, hatóságok és teti Dr. Dornyai Béla vezető. Mindenkit
maga a község is lássa, hogyan lehet és szívesen látunk.
A Salgótarjáni Ipartestület
kell védeni, ápolni az egészséget.
Rákóczi ünnepé ye F. hó. 9-én tar
Az idén több milliárdot adott arra
a célra, hogy Budapesten és Debrecen totta a Salgótarjáni Ipartestület Rákóczi
ben ápolónőképző iskolák állitassanak ünnepélyét. Az ünnepély, amelyen díszes
fel. A múlt évben közel 18 milliárdot és előkelő közönség vett részt, a Him
nusszal kezdődött. Utána Galbács Ica
szavazott meg arra a célra, hogy egy
Országos Közegészségügyi Intézet állí szavalta a .Rákóczi kesergő-jét" Szavaltassák fel. Az intézet már épül is a Szt. lata a hazafias érzés fájdalmas megnyilat
(stván-korház szomszédságában és előre kozása volt, amely nagy hatást váltott ki
láthatólag 1927-ben át lesz edható fela a közönségből. Tehnányi Kató Rákóczi
datának. És ezzel nemcsak egy teljes énekeivel ért el nagy hatást. Ficzek Tunagy, a külföldi államokkal versenyezni tyurko Vitézi ének. Rákóczi Ferencről
cimü költeményt szavalta el nagy drámai
képes intézettel ajándékozott meg minket,
erővel. Az ünnepély fénypontja Upponyi
de szinte az egész erre adott pénz is itt
Józstf salgótarjáni hitoktató ünnepi be
marad nálunk, mert az uj intézet magyar
széde volt. Beszédében Rákóczit, mint
orvos és mérnök tervei szerint, magyar
vallásos embert, mint hazafit méltatta.
iparosok és munkások munkájával épül.
Végül az ö követésére felszólitotta a kö
És ha az ember ennyi jóakaratot, zönséget. A szónoki beszéd egy remeke
ennyi segítséget lát, amely idegen kéz volt a beszéd, amely a történeti érvek
ből, tisztán önzetlen altruisztikus ember- meggyőző erejével, a hazafias érzés lán
szerétéiből fakad, úgy ez fel kell, hogy goló lelkesedésével bilincselte le a hall
rázzon minket és buzdítson, hogy magunk gatóságot.
Utána Szkladányi Emil
részéről is megtegyünk mindent annyi szólója volt, akit Vadászi Bertalan főgim
vért veszített, annyit sanyargatot, a sors názium! tanár kisért; művészi előadás jel
tól annyira sújtott népünk egészségéért, lemezte játékukat. Patay Lajos szép ir
körül vagyunk véve idegennyclvü és fajú redenta szavalatával emelte az est fényét
népek vasgyürüjélöl. E gyűrű szőrit min ifj. Timaiócky -Sándor szép baritonján
ket. E szoritásl legyőzni csak úgy tud felzengtek az édes bús kuruc nóták. Az
juk, ha népünket erőssé, ellentállóvá, ünnepélyt a Szózat zárta be.
egészségessé tessük.
Újjá alakult az Ébredő Ma
több és több magyar orvosnak juttatott
külföldi utazási ösztőndijat. Kiviszi őket
abba az országba, ahol a szakmájukból
a legjobbat láthatják, hogy aztán, ha
hazajönnek, itt népünk javára értékesít
sék a látottakat, tanultakat.
gyarok Egyesülete. Röviden hirt ad-
Tanítói jubileum.
tupk már olvasóinknak arról a lelkes gyű
lésről, amelyen az Ébredő Magyarok
Egyesületének Salgótarjáni csoportja meg
alakult és megkezdte működését. Azóta
az Egyesület vezetősége nem nagyhang
gal de annál alaposabban és körültekin
téssel végzi a szervezés munkáját. A tá
bor napról napra nö és oly férfiak jelent
keznek nap nap után tagfelvételre, akik
eddig távol tartották magukat a kérész
tény megmozdulásoktól. Jele ez annak,
hogy a komoly ébredő gondolat igazsá
gaira világot vet a mindennapi élet for
gataga. A magyar kis egzisztenciák nyo
mora, munkátlansága kénytelen kelletlen
oda vezetik a szenvedőket az ébredő
program aranyigazságaihoz. Ezek az igaz
ságok pedig elévülhetetlenek és megdönthetetlenek, mert a magyar nemzet életvajudásában születtek meg s rájuk kala
pácsolta az elmúlt évtized a mindennapi
élet szentesítésének pénzcélzatát. Az ujjonszervezett Ébredők nem felelőtlen ele
mek, nem uccai tüntetésre s a politikai
kérdéseknek türelmetlen megoldására szer
vezkedtek — hanem a társadalmi mozga
lom segítségével akarják ájpolni a magyar
ság összetartásának eszméjét, szítani akar
ják a nemzeti érzésnek oly sok szívben
kialudni készülő tüzet és összejövetelei
ken rá akarnak mutatni arra az útra,
amelyen haladva a nehéz gazdasági viszo
nyok is elviselhetőkké válnak. Az ébredő
gondolat ellenségei hiába próbálják el
gáncsolni ezt a diadalmas zászlóbontást
rémregények kitalálásával, nem találnak
ezek hitelre már senkinél, hiszen az újjá
alakított egyesület vezetőinek neve élén
Ungváry Miklóssal garancia arra, hogy ez
az egyesület komoly célokért nemes fegy
verekkel küzd.
Május hó 19-én, a legszebb évszak tel adózzék annak a lelki mesternek, ap
ban, a virágfakadás hónapjában ünnepet nak a tanítónak, aki egy emberöltőn át
ülünk. Majdnem egy félszázad csendes, a generációk ezreit nevelte fel Nógrád
de annál érdemdusabb ünnepét. Munkál és Hont vármegye kir. tanfelügyelője Dr.
kodásának határkövéhez, ért el egy, köz Visnyovszky Rezső a vallás és közokta
szeretetben álló tanítónő; aki negyven év tásügyi miniszter Ur elismerő levelét fogja
alatt szivjóságának és lelki nemességé átadni az ünnepeknek, mint dokumentá
nek virágait szórta szét, ültette el tanít lását annak, hogy a legfelső fórum is el
ványai
között. Negyven év tövises, ismeri a jubiláns nemzetnevelö, paedagógöröngyökkel kirakott útja vezetett el oda, gia munkásságát.
ahol ma a közbecsülésnck rózsatője virul.
S ez ünnep nemcsak a hiv. világ s a tár
Van-e szebb pálya, mint a tanítói sadalom ünnepe lesz, jubiliuma lesz ez anpálya? A gyermeki lélek kertésze, amely naka szeretetnek is, amely negyven éven
ben emberpalánták között keli hirdetnie kiséri a jubiláns áldásthozó, szeretet hir
a tudás alapelemeit, a szeretet fenséges dető, szivjóságot gyakorló munkásságát.
érzetét s a hitvallásosság felemelő, magasz S ha majd az ünneplések között látom a
tos tudatát. S van-e ennél eszményibb jubilálás pazar és impozáns külsőségeit
foglalkozás? Olyan a gyermeki lélek, akkor is csak a 40 éven át hirdetett sze
mint a viasztálba, amelyben a leheletszerű retet apostolát fogom magam előtt látni,
karcolás is meglátszik. Saját egyéniségét, aki nemcsak azért tanított és oktatott,
lelki világát vésheti bele a zsenge gyer mert az pályája volt, hanem azért, hogy
meki hajtásba, hogy azokból egykor az izzó lelkesedésének, hazafias érzésének,
isteni és emberi szeretet eszményi paran lángoló vallásosságának égő szövétnekécsainak élő, gondolkodó és cselekvő vel világítson be azokba a telkekbe, akik
embertípusok kerüljenek ki. Olyan a jó el fognak jönni, a jó Holcsek néni érde
tanitó, mint a szobrász, aki a carrarai kő mekben gazdag ünneplésére.
tömbből a művészeti remek egyik gyö-.
Kuster Lajos
nyörü példányát faragja ki. Á tanitó
és szobrász, de az ő anyagával a legfi
nomabb carrarai márvány, a legfinomabb
alabástrom sem vetekedhetik. Isten kép
mására teremtett legnemesebb anyag, az
A róm kath. templomban Pühemberi lélek van kezére bízva, hogy ab
kösd vasárnapján és hétfőjén délelőtt a
ból a lelki nemesség és jóság remekmű
rendes időben lesznek az istentiszteletek
vét faraghassa ki.
és pedig V29 órakor diákmise, 10 órakor
A gyermeki lélek ily nemes szobrá pedig szentbeszéd és utána nagymise.
sza volt 40 éven át Holcsek Antálné, Ezenkívül pünkösd vasárnapján délelőtt
Meghívó. 1926. május 15,-én szom
salgótarjáni tanitónő. Negyven éven át s V2I2 órakor is lesz egy csendes mise.
baton d. u. 6 órai kezdette), a Salgótar
ebből 32 éven át Salgótarjánban hirdette
Pünkösd ünnepen az evang.
jáni Bányatelepi Elemi Népiskola növen
a kicsinyek, az apró emberek között a
templomban d. e. 10 ó. kezdődik az is dékei, az iskola épületében, a kis „Levente"
tudás nehéz mesterségét. Generációkat
tentisztelet, amit 9 órakor az urszentva- csapat zászlója javára gyermek előadást
nevelt fel, szeretetben, hitben, hazafias
csóréjának kiosztása előz meg. Az isten
érzésben, hogy tanítványai ezrei zárják tisztelet keretében a Prot. Énekkar fog tartanak, Belépődíj. I. hely 20.000 kor.,
II. hely 15.000 kor.
szivükbe a „jó“ Holcsek néni mindig
ünnepi koráit énekelni Vizsál Richard kar
mosolygó jóságos arcát. Azt mondják,
Szaktanfolyam. Április 6-tól má
nagy vezetésével.
hogy a lélek
visszatükröződik az ar
jus 8-ig cipészipari szaktanfolyam volt a
A pünkösdi ref. Istentisztelet Salgótarjáni Ipartestületben, amelyet ifj
con. A lélek jósága, nemessége és finom
sága veti vissza árnyalatát az arcon. Azért sorrendje: Ünnep első napján délelőtt örsi Lajos ipari szaktanító rendezett. Á
láttuk mi mindig a lelki boldogságnak, a 9 órakor Kisterenyén. Konfermandus több hetes tanfolyam a szabászat! ágat
lelki jóságnak visszatükröződését azon az gyermekek vizsgája után úrvacsora osz ölelte fel, oly ' terjedelemmel, amelynek
arcon, amely a szeretet nemcsak hirdette, tás. Ünnep másodnapján délelőtt 10 óra gazdagsága és életrevalósága meglepte az
hanem cselekedte is s amely haragot kor helyben az evang. templomban úrva ipnrtcstület vezetőségét. Salgótarján és
nem, csak megbocsájtást, lelki jóságot csora osztással egybekötött istentisztelet. vidékéről mintegy 30 hallgató vett részt,
tudott mutatni.
Matiné. A helybei reálgimnázium hogy elsajátítsák azokat a fogalmakat,
S május 19-én a városi kaszinó nagy ifjúsága — mint értesülünk — a jövő hó amelyekre ma minden cipésziparosnak szük
termében összefog gyűlni Salgótarján nap első felében egy, a bányakaszinóban sége van. A szaktanító oly páratlan ügy-
Hírek és különfélék.
egész társadalma, hogy hódoló szeretet tartandó matinéra készül.
Salgótarján, 1926 május 15
végig a szaktanfolyamot, hogy hálás hall
gatói május 8-án bucsulakoma kíséretében egy szép cigarettatárcával lepték
meg a szaktanfolyam lelkes és ügybuzgó
vezetőjét.
Sportünnepély junius 3-án. A
helybeni levente Egyesületeknek nagy
nehézségek leküzdése után sikerült junius
3-ára, Magyarország legrégibb és tálán
legjobb férfi és női tornász csapatát meg
nyerni, akik 60 főnyi tornásszal fogják
bemutatni a fejlett test műveltségét s
bizonyságot fognak tenni a női tornászok
arról a nagy feladatról ami a női nemre
mint kötelességszerü hivatás vár. Nem
akarjuk előre leírni azokat a dolgokat,
melyek a műsort betöltik, de bizton hi
heti mindenki, hogy az a nap felejthetet
len s még nem látott emlékeket fog hagyni
a lelkekben. A műsort a következő szám
ban közöljük, de már előre jelezzük, hogy
junius 3-án este az Acélgyári leventék,
újra bemutatják a Trianon cimü színda
rabot, melyet, reggelig tartó tánc fog
követni.
Levente.
A r. kath. kör életéből, A
vármegyei közművelődési tanács által tá
mogatott ismeretterjesztő kulturestuk téli
ciklusát múlt vasárnap este megtartott
közművelődési esttel befejezte a kath. kör.
Programm • szerint a felolvasást Lapsánszky János a kör elnöke tartotta.
Szent Margit életét elevenítette fel rövi
den bevezetésül, majd áttért a kath. vi
lágegyház női
szeretetrendjeire, kifej- .
tette azok áldásos munkáját. Saját hábo- .
rus élményeiből mondott el egy megható
történetet bizonyos apáca rendről, mely
rend Galíciában a háború borzalmai köze
pette minden támadás, számtalan veszély
és sok nélkülözés dacára híven'kitartott
helyén zárdájában, éjjel-nappal ápolva a
sebesülteket, betegeket. Felolvasása to
vábbi során az uj missios nővérek fela
datát ismertette s befejezésül a kongre
gációk fejlesztéséről szólott. Szép tár- •
gyát olyan megkapoan, vonzóan és ked
vesen irta meg és adta elő, amilyen elő
adáshoz kifinomult lélek, szivjóság, ideá
lis ember szeretet s olyan vallásos meg
győződés kell mint amilyennel Lapsánszky
bir. A nagy ovációval fogadott felolvasás
után a kongreganisták szórakoztatták
szini előadással a közönséget. Itt is közli
továbbá a kör vezetősége, hogy kedvező
idő esetén Pünkösd vasárnapján este tánc
mulatsággal és dijtekézéssel kapcsolatos
szini előadás lesz a kör kcrthelyiségében
melyre ezúton is meghívjuk a t. közönsé
get. Ölömmel tudatja végül a vezetőség
a kör rendes és pártoló tagjaival, vala
mint minden érdeklődővel, hogy a kör
méltó uj otthonának építése néhány hé
ten belül megkezdődik, felkér? tehát az
elnökség Salgótarjáni és vidéke társadal
mát felekezeti külömbség nélkül, hogy
ezen keresztény és hazafias kulturegyesület székházának felépitéséhez adományaik
kal hozzájárulni kegyeskedjenek. A kis
emberek már majd mind adóztak e ne
mes célra, hisszük hogy az építkezés
megindulásának láttára a módosabbak is
megt< szik kötelességüket tehetségükhöz
mérten a helyi nagy vállalatokkal együtt. Hh,
Megzavart előadás. 10-én este
a városunkban játszó színészek előadták
az „Úri emberek* cimü darabot, melynek
tartalma a benne szereplő két katona
tisztre nézve diffamoló volt, széniben egy
zsidóbankárral. Az előadáson jelen volt
néhány katona, akik előzőleg hangos vi
selkedésükkel, megjegyzéseikkel, később
heves kifügyüléssel zavarták meg az elő
adást. A rendőrség tapintatos eljárása
nagyobb zavart nem okozott, minthogy
néhány bankái pár ti siinmi lépésben ellejtett. Nem megboldogult Miklősy Gábor
szellemének tulajdonítjuk ezen lehetetlen
darab szinrehozását. Amúgy is puskapo
ros a levegő, ne játszunk a tűzzel!
Felhívás a r. k. Olvasókör tagja
ihoz. Vasárnap 16-án a kör tagjai lobogó
alatt indulnak d e. 9 órakor a köri he
lyiségből az acélgyári Olvasóegylet ün
nepségére, melyet Wabrosch Béla főmér
nök, olvasóegylcti elnök távozása alkal
mából rendeznek. Ezúton kéri az alelnökség a tagokat, hogy minnél számosabban
szíveskedjenek megjelenni.
Hadikölcsttnkötvény- tulajdo
nosok sservezkedóso. F. hó 13-.án
este 8 órára.taz előzőleg Dorosnyák Géza
takarékpénztári igazgató által kihirdetett
gyűlésre'igen nagy számban jelentek meg
az érdekeltek. Az értekezletet Liptay B.
Jenő kormányfőtanácsosgyárigazgató
nyitotta meg, vázolván a szervezkedés
fontosságát, mert a Bpesten megalakult
Országos Szövetség csak igy fog tudni
Az ifjúság ze- buzgalomal és kötelességérzettel vezette súlyt szerezni követeléseinek, Felolvassa
�Salgótarján, 1926. május 15
A MUNKA
3 oldal
Borzalmas eltévelyedés.
Úgy nézett ki a dolog, mint a kül
földre húzódó Vázsonyi Vilmos a frank*
hamisításban szenvedett politikai kudarca
miatt ment volna el hosszabb szabad
ságra. Most sül ki azonban, hogy amig
Pallavicini barátja itthon puffogtatta el
üres rakétáit, addig a politikai botrányhajhászat rutinirt művésze Vázsonyi be
tegség orvé alatt eltávozott az országból
csak azért, hogy a kellő időben ő is be
ledobja a maga bombáját a frankügybe.
Nagy megdöbbenést keltett ország
szerte az a frivol, cinikus és destruktív
hang, amit ez az ember a Neue Freie Presse
hasábjain legújabban megeresztett. Ép
akkor, amikor a frankügy tárgyalása az
európai közérdeklődés központjába ke
rült, hosszabb cikkben veszi bonckés alá
a frankper tárgyalásán elnöklő Töreky
Géza személyét és vastag rabulisztikával
igyekszik rábizonyítani, hogy mindenáron
oda igyekszik kilyukadni, miszerint a kor
mányt nem terheli felelősség e szenzációs
ügyben. Hogy súlyosbítsa bűnét, még
neve után a cikk végére oda biggyeszti
azt is, hogy e förmedvényt Magyarország
volt igazságügyminisztere irta.
Nem akarjuk védelmünkbe venni
Töreky Géza személyét, hisz százezren
olvassák mindenfelé az országban a tár
gyalásról megjelent híreket s igy min
denki. meggyőződhetik róla, hogy teljes
tárgyilagossággal és minuciózus pontos
sággal halad előre azon a nyomon, ame
lyet az igazság és bírói tárgyilagosság
megkövetel. A bírói talár különben sem
szorul védelemre nálunk, mert hisz köz
felfogás és köztapasztalat szerint a füg
getlen magyar bíróság egyike azoknak
az intézményeknek, amelyek bőségesen
kiállották a tüzprobát az elmúlt idők
folyamán. Nem is széliünk perbe azokkal
az állításokkal, amiket Vázsonyi terjeszt,
jelen esetben egy Europaszerte olvasott
újság hasábjain. Ezek a vádak idebenn
amúgy is leperegnek a magyar bíróság
illusztris tagjától, Töreky Gézáról.
De annál mélyebben, elítéljük Vá
zsonyi Vilmosnak e hazafiatlan, hazaáru
lással felérő eljárását. Szinte látjuk a kár
örvendő arcokat, értve alattuk nemcsak
Vázsonyit, hanem politikai szövetsége
seit, amint itthon kajánul megbeszélik és
kiosztják szerepeiket, melynek rendén ez
a minden kapitulációt kiszolgált politikus
kisiklik az országból hogy onnan támo
gassa azt az akciót, melynek célja a nem
zet becsületének porig alázása és a ma
gyar nemzet legszentebb institúciójának
bemocskolása. Ez már nem pártküzdelem.
Ezek nem fegyverek, aki ilyenekkel él, az
rászolgált arra az ítéletre, amely a nyilt
hazaárulást örök időkre megbélyegzi. Hát
ennek az embernek már semmi sem szent.
Még ennek a csonkig megszakított or
szágnak egyetlen megmaradt kincse a be
csülete sem? Még azt is kihurcolja és
megbecsteleniti csak azért mert ezzel gróf
Bethlennek vél ártani.
a központ által a kormányhoz terjesztett
memorandumot, mely súlyos érveket so
rakoztat fel a legtöbbnyire szegény és
középosztálybeli áldozatok érdekében. Vá
rosunkban is megindítjuk
Hadikölcsönkötvénytulajdonosok akcióját, felszólítunk
mindenkit a csatlakozásra, jelentsék be a
birtokukban levő címletek jegyzésének
idejét és névértékét. Jelentkezni lehet —
lehetőleg ahol a kölcsönt szerezték —
Népbank, Takarékpénztár, Postahivatal,
azonkívül az alant felsorolt bizottsági ta
goknál, akik azt összegyűjtve, illetékes
helyre juttatják. A városunkban működő
íick egyesület elnökéül egyhangluag Liptay B. Jenőt s a bizottság tagjaink a kö
vetkezőket választotta meg az értekezlet:
Dorozsnyák Géza, Gádor Lajos, Mihály
Antal, Szenes Arnold, Pentka József, Elsner Bertalan, Kovács Béla, László Antal,
Springer Géza, Csarba János, Grusz Fe
renc, ügyész Dr. Szalvendy Ödön. A
megalakulást
egyhangú
lelkesedéssel
mondta ki az értekezlet. A jelentkezési
határidő május 23. A jelentkezéskor az
akció egyik kiváló vezetője által kiadott
füzetre elöjegyezésf, fogadnak el. Ezen ér
tékes füzet ára 10.000 kor. mely összeg
áz akció kiadásaira fordittatik. Végül né
hány egyéni jellegű kinos szólás után az
értekezlet végétért.
A Salgótarjáni Luther Szövetség
és Ev. Nöegylet 8.-án este a
tisztikar
és választmány részére ismerkedéssel kap
csolatos társasvacsorát rendezett, amelyen
Kralovánszky Imre és Pántyik Arpádné
elnökök vezetése mellett az érdekeltek
csaknem teljes számban megjelentek az
egyház részéről Dr. Zelenka Ottó felü
gyelő és a lelkész. A vacsora keretében
dr. Csengődy Lajos vázolta a testvég
egyesületek feladatait, majd Figus Béla
szövetségi titkár intézett komoly és szép
felhívást a jelenlevőkhöz a maga részé
ről is nagy összegű hozzájárulást ajánl
ván meg a Szövetség céljaira, közölte,
hogy a hét egyik napján az esti órák
ban
készséggel
rendelkezésére
áll
az egyesületek tagjainak mindennemű
ügyes-bajos dolgukban. Reméljük, hogy
az ilyen találkozások is erősíteni fog
ják a közős összetartás nagy eszméjét
és megkönnyítik a köz szolgálatát.
Az
Evangélium
leányainak
egyesülete Zelenka Panny vezetésével
16.-án d. u. kirándulást ' rendez. Indulás
d. u, 2 órakor a lelkészlaktól.
Munkaalkalom. Salgótarjánban
a munkanélküliek elhelyezésére közvetítő
iroda nyilt meg, mely a hét folyamán
mintegy 200 munkást helyezett el, rész
ben a Dunántúl, részint az Alföldön a
vizszabályozó társulatoknál. A munkanél
küliek elhelyezése tovább folyik, jelent
kezni lehet a hivatalos órák alatt reggel
8—12-ig, d. u. 2—5-ig.
A Szír Aki járás 4 km. mezei
futó bajnoksága f. hó 9-én Lőrinciben
lezajlott. Startolt 108 levente (11 egye
sület. Célhoz ér 20 percen belül 64 le
vente. Eredmény: I. Sziráki Lenente Egye
sület, II. Lőrinci Levente Egyesület' II.
csap. III. Lőrinci Levente Egyesület I.
csap. IV. Jobbágyi Levente Egyesület.
Egyéni győztes: Dobrocsi Imre, Jobbágyi
16 perc. A Pál Imre vándordíját időlege
sen a sziráki Levente Egyesület nyerte.
Zongora
.hangolás,
bőrőzés, hurozás, régi zongo
ráknak elvágását rö
vidre, vasszerkezetűvé tétele,
szóval teljes átujitása
szakszerűen esz
közöltetik. Cím
a kiadóban,
Értesítem
219/1926 vht. szám.
Árverési hirdetmény
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé- .
Alulírott bírósági
végrehajtó az
gét, hogy
1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében
ezennel közhírré teszi, hogy a salgótar
jáni kir. járásbíróságnak 1925. évi 4899.
számú végzése következtében dr. Kovács
műhelyemet f. év január 1-töl jelen
Jenő ügyvéd által képviselt Salgótarjáni
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle
Takarékpénztár javára 20 millió kor. s
ház) alól, Uj telep 15 sz. (Zagyvái
jár. erejéig 1926. évi január hó 11-én fo.
rakodóval szemben) saját házamba
ganatositott kielégítési végrehajtás utján
helyezem át.
le- és felülfoglalt és 102500000 kor-ra
Készítek mindennemű kárpitos és fé
becsült következő ingóságok, u. m: csép
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
lőgép, juh, kocsi, ló és egyéb ingóságok
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
nyilvános árverésen eladatnak.
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
Mely árverésnek 'a szécsényi k«r. járok, székek, fotelek kárpitozását, min
rásbirqjiág 1926-ik év PK. 207/ számú
denfajta bőr munkát, teljes uriszoba
végzése folytán 25 millió kor. tőkeköve
berendezéseket, hintó, hajtókocsi és
telés ennek 1925. évi május hó 25. nap
egyéb fényező munkákat, valamint
jától járó 13% kamatai 73% váltódij és
mindenféle javításokat és átalakítá
eddig összesen 3479122 kor.-ban biróilag
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
már megállapított költségek erejéig, Pikiváló tisztelettel:
liny községben leendő megtartására 1926
évi május hó 31-ik napjának délutáni 3
Gyetvai Géza
kárpitos és diszitő. órája határidőül kitüzetik és ahol a venni
szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg. hogy az érintetett ingósá
gok az 1881. évi LX. t,-c. 107. és. 108.
§-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a
legtöbbet igdtiBnek, szükség esetén becs
áron alul is el fognak adatni.
Amennyiben az elárverezendő in
góságokat mások is le- és felülfóglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek
volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c.
102 §-a értelmében ezek javára is el
rendeltetik.
Szécsény 1926 évi május hó 7.
Reidl Ákos
kir. bir. végrehajtó.
Kárpitos és fényező
Starjánban.
Levente footbal bajnok
4
Hirsch-gyári L. E. 3
4
Lőrinczi L. E.
3
Zpálíalvai L. E.
Starján.Városi L. E 3
Bánya L. E.
— —
1— 5
2 — 6
2 1 2
2 2;
1
4
2
2
—
Lapujtöi L E,
Mnováki L E.
Acélgyári L. E.
2—— 2—
3 .1
2 2;
Táncmulatság a zagyvapálfalvai Kath. tomplorn javára. F.
hó 5 én lett megtarva a tombolával egybe
kötött táncmulatság a zagyvapálíalvai
templom javára. Ritka szép dekumenluina
volt c kedves ünnepély annak, hogy kishelyen is mily nagy dolgokat tud össze
hozni a magyar szollidaritáá és szeretet.
Bár minden község ily nemes gondola
tokban tudna egyesülni. Az este lefolyá
sáról alábbiakat hozzuk. A megtartott
mulatságot a községi elöljáróság rendezte
karöltve a Bányatelep! olvasókör, a PBS.
Z. I, S. E. sportegyletek és a felsőfalusi
ifjúsági egylet agilis közreműködésével.
Átérezve a lakosság nemes kötelességét,
mindki sietett egy-egy tárgyat adni a
tombolára. Büszkén mondhatjuk, hogy a
legszegényebbek is tőlük tclheiöleg ada
koztak s ott voltak a mulatságon. Áz ér
tékes tombolanyereményekct adók közül
egyeseket megemlítünk, mert mindet fel.
�A MUNKA
4. oldal
sorolni lehetetlen, hisz 252 adakozás volt.
Nemes Miklós közs. biró egy anyajuhot
kis bárányával, egy pulykakakast adott
Klumetzky íőaknász, Priska Jánosné egy
gyönyörűen hímzett nemzeti címeres diványpárnát, mely főékessége volt a tombolanyereménytárgyaknak. Gregus J. dóra
cipész egy pár cipőt rendelés szerint.
Különösen ki kell emelnünk Baranyay
Miklós vizslás! földbirtokost, aki egy
értékes ezüst cigarettatárcával lepett meg
bennünket. Az est végeredményében
15.716.400 koronát jövedelmezett tiszta
haszonként a templomépitési alapnak,
eltekintve a még megmaradt tombolatárgya*któl, melyeket gondosan elrakva egy
más adandó alkalommal fogunk felhasználni.
Felülfizettek: Dr. Förster Kálmán polgár
mester: 25 ezer kor., Schmiedt Jenő 50
ezer kor., Dr. Szabó Lajos ig. 100 ezer
koronát, Salgótarjáni róm. kath. plébánia
150 ezer kor., Somoskőújfalui plébánia —,
Kisterenyei plébánia —, Karancskeszi plé
bánia —, Pusmann Gyula 50 ezer kor.,
Szenthe László 100 ezer kor, Dr. Hostein Gyula 20 ezer kor., Bicheller Jakab
50 ezer kor., Elfér Ignác 50 ezer kor.,
Starj. temetkezési intézet: 50 ezer kor,
Kralovánszky Imre 50 kor., Holcsek An
tal 20 ezer kor., Holcsek Ferenc 30 ezer
kor., Kárpáti Abelinó 50 ezer kor., Fridmann borkereskedő: 50 ezer kor., Színetana Aladár 50 ezer kor., Pora János
50 ezer kor., Köntzey Ferenc 25 ezer kor.,
Acélgyári tiszti kaszinó 100 ezer kor.,
Fülöp János 50 ezer koronát.
Ébredők! Kérjük az Ébredő Egye
sületek volt és újonnan . belépni szándé
kozó tagjait, hogy fölvételük bejelentése
végett az egyesület helyiségében (Gál
vendéglő) naponta este 8—9 óra között
jelentkezzenek. Hivatalos órákat naponta
a titkárság tart 8—9 között.
Salgótarján, 1926. május 18
Vegye meg az Agrária patkány
rosokban, Szécsény és Szirák nagyközsé
gekben, Rétság, Drégelypalánk közsé irtó húskonzervét a patikában vagy dro
gekben és Nagymaros nagyközségben a gériában.
(város) községházán közszemlére lesznek
kitéve a választókerületbe tartozó összszes községnek ideiglenes választói név
jegyzékei is.
A megjelölt napokon a. községi (vá
rosi) elöljáróság egyik tagjának jelen
létében délelőtt 8 órától 12 óráig a név
jegyzéket bárki megtekintheti.
Hűségeset
fotograíáló masina.
Azok, akik a névjegyzék ellen a
2200-1922. M. E. sz. kormányrendelet
38. §-a értelmében felszólamlással élni
jogosultak, felszólamlásaikat 1926. évi
Könnyű fizetési feltételekkel
május hó 16. napjától ugyanezen hónap
30-ik napjáig bezárólag a községi (vá
olcsón szállít
rosi) elöljáróságnál Írásban benyújthatják.
A benyújtott felszólamlások benyújtások
tól kezdve 1925. évi junius hó 14. nap
jáig bezárólag a községi elöljáróságoknál
ugyancsak közszemlére lesznek kitéve és Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 3.
azokra junius hó 1.4. napjáig ugyancsak
Kérje ingyen a 26. számú
az elöljáróságoknál Írásbeli észrevételek
nyújthatók be.
FR1ED
és
NÁDOR
KÉPESÁRJEGYZÉKET
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
ÁRZUHANÁS
Budapest, Király ucca 32.
Hirdetmény
Nógrád- és Hont közigagatásilag
egyelőre egyesitett vármegyék területén
a nemzetgyűlési képviselőválasztásokról
szóló 2200-19^2. M. E. számú kormány
rendelet értelmében a központi választ
mány által elkészített ideiglenes választói
névjegyzékek minden szavazókörben köz
szemlére lesznek kitéve 1926. évi május,
hó 16. napjától 1926. évi junius hó 14
napjáig bezárólag. Ugyanezen idő alatt
a választókerületek székhelyeit képező
Salgótarján és Balassagyarmat r. tan, vá-
kipróbált
Kámforos
Fortuna lábsót,
melyből 2—3 lábfürdő megszün
teti a sok járás, álldogálás. spor
tolás és egyéb megerőltetésből
keletkező lábfájásokat. Megszaba
dítja a legmakacsabb tyúkszem és
bőrkeményedéstől,
kámforfartalmánál fogva felfrissíti az izmokat
és azonnal
megszünteti
a lábizzadást.
Kapható: Főraktár Bopnár Jenő gyógy
szertár, Budapest, VII. Dob u. 80.
2 doboz ára postán a pénz előzetes be
küldésével 25.000 K., utánvéttel
8000 K.-val több.
Rendelésnél
hivatkozni e
lapra.
Felhívás
A Bethlen Gábor Szövetség által
házikezelésbcn kibocsátott 10000 koronás
Bethlen Gábor
HÁZ SORSJEGYEIVEL
Négyszázmilliót
NYERHET.
Húzás kir. közjegyző és hatósági kikül
döttek közbenjöttével
Május 29.-én
A jövedelem a Szegény és árva
tanulóifjúság részére még ez éven
felállítandó OTTHON javára fordittatik.
Budapesten, vidéken kapható minden
Dohány tőzsdében.
Kátránypapir,
aszfalt-, facement-, bőrlemez-, pléh-,
hullámlemez,- bádog,- beton-, pala-,
* cseréptetők az
ARCO-TOP
folyékony aszbesztfedő és
szigetelő anyaggal 10 évre,
amerikai
ARCO-SEALIT
aszbeszt masszával 40 évre helyre
Bolsevista torzképek. Varsóból
Nógrád és Hont közigazgatásilag
egyelőre egyesitett vármegyék központi
választmánya,
237-1926. kpv. szám.
Ha fáj a lába, úgy használja a már
egy jó
Junius hó 15.-én Salgótarján és Ba
lassagyarmat r. tan. városok polgármes
terei, valamint a községi és körjegyzők
az ideiglenes névjegyzékeket a kihagyott
és elutasítottak névjegyzékével az ellenük
benyújtott felszólamlásokkal és észrevé
telekkel, továbbá a felszólamlások iktató
könyvével együtt közvetlenül küldönc
utján a vármegye alispánjához beter
jesztik.
Figyelmeztetem a közönséget, hogy
amely ideiglenes névjegyzék összeállítá
sánál a központi választmány egyeseket
a névjegyzékből kihagyott, az ilyen.név
jegyzékhez a kihagyottak névjegyzéke
szintén mellékelve van.
Hiszek egy Istenben,
,
Balassagyarmat, 1926 évi április hó Hiszek egy Hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Baross s. k.,
Kulturnemzet a magyar, A
Hiszek Magyarország feltámadásában
alispán,
tudomány kimutatta azt a szégyenletes
Ámen.
a központi választmány elnöke.
igazságot, hogy a magyar gyermekhalan
dósági — és tüdővész-statisztika kedve
zőtlenebb, mint a balkáni népeké és hogy
a magyar ember átlagos életkora rövidebb
mint minden más európai emberé. A ma
gyarságot, amelynek ősi erejét nem tud
ták megtörni a háborús viharok, ma az
további •
a veszedelem fenyegeti, hogy dicstelen
mártírja lesz a saját tunyaságának és
rövidlátásának. Pedig a nemzet vérét
apasztó ellenséggel szemben lehetséges,
sőt biztos sikerű a céltudatos védekezés,
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
— hiszen közismertek az egészségügyi
intézkedések, amelyeknek más nemzetek
hasonló veszedelmekből való szabadulá
sukat, újjászületésüket és mai virulásukat
Alapítva 1895 év.
köszönhetik. Az újonnan szervezett Ma
Schifor, voile, divatgrenadin, szines crepp, sima delén, nyers mollinó
gyar Vörös-kereszt-Egylet a maga élet
métere 8.900 kor. U.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
célját a gonosz ellenség megtámadásában
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 13.000 kor., oxford,
és ártásában keresi. Ez a legszentebb
vagy zephir 15 800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
szabadságharc, amelyet valaha is vívtak:
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kor., duplaszéles
harc a tudatlanság, a* szenny és a bűnös
női szövet minden színben 29 000 kor., sötétszürke öltönyanyag 15.000
közömbösség ellen; harc az ifjúságért, a
kor-, 140 cm. férfiszövet 66.000 kor., duplaszéles gyapjuvoile női szö
jövőért és az életért. A győzelem mind
vet 49.000 kor., duplaszélcs gyapjú scheviott szövet 69.000 kor., crepp
annyiunk személyes érdeke, a gazdagé
marcquin 16.900 kor., eponge 19.000 kor., crepe de chinc 69.000 kor.
csak úgy mint a szegényé, a kézművesé
szalmazsák 56000 kor., virágos vattapaplan 184 000 kor., egy garnitúra
nem kevésbbé, mint a szellemi munkásé.
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kor., pohártörlő, vagy delénA közös veszedelem követeli, hogy ez
kendő 9.800 "kor., törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
úttal sutba vessük a politikai és társa
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59.000 kor., kész paplanlepedő
dalmi ellentéteket és hogy áldozatkészen
98.000 kor., zsebkendő 3.500 kor., hímzett női ing, vagy nadrág 18.900
tömörüljünk a vörös-keresztes zászló kö
kor., duplagalléros szines férfiing darabja 59.000 kor., rövid alsónad
rül. Ez a harc fogja eldönteni, van-e jo
rág 23.000 futószönyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszögunk az élethez és van-e jogunk, hogy
vetmaradékok minden elfogadható árban,
kulturnemzetnek nevezzük magunkat. HerPostai rendeléseket lelkiismeretesen teljesitQnk.
czeg Ferenc.
jelentik, hogy egy ukrajna bányaközpont
ban az asszonyok szovjeté azon kérdés
sé! foglalkozik, „hány férje lehet egy
asszonynak." Sem többel sem kevesebbel.
A megjelent szavazás szerint egy nőnek
három férj esik és a központi végrehajtó
bizottság a határozat végrehajtásával bí
zatott meg.
Fáj a lába?
állíthatok. Utóbbi mélyszigetelésre, ta
Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet
mint áz Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja
Elfogad takarékbetéteket magas kamatozással.
Bornagykereskedés
gazdasági kölcsönöket előnyös
mint a Ceglédi Hitel és Pin
ceszövetkezet uradalmi faj. borainak lerakata.
feltételekkel.
Olcsó árak!
Betörés, tűz, jégkár stb. biz
Pincénket okvetlen látogassa
meg.
Folyósít: Ipari és mező
tosításokat eszközöl.
lajvíz elleni védelemre, üveges és minium-kitt helyett, továbbá kazánfala
zásra is alkalmas. Eső és egyébb csa
tornák kikenésére legjobb az Arco-Top.
Gyárkémények, kazánok, lokomotivok, lokomobilok, forró fémfelülc- ’
tek védelmére szolgál
380° Celsius hőfokig az Arco 380
hőálló amerikai zománcfányü
rendkívül tartós festék.
Palmetto-Paint amerikai rugalmas- ,
rozsdavédő kaucsuk festék, savak,
gázok ellen és hirtelen változó hő
fokú fém és fafelületek védelmére.
Arco-Jointite tökéletes amerikai
csOtömitö paszta
A hazai állami és nagyipari üzemek
nél bevezetvel
Kérjen részletes leírást, ajánlatot, re
ferenciákat
Kun Sándor cégtől
Pince: Karancsaljai u Iroda: Főtér 479.
Nyomatott „A Munka" könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd: Végh Kálmán.
Budapest, IV. Ferenci József rak. *
part 18.
»
Alapítási év 1892. Telefon J. 61—23.
Sürgönyeim Kunship.
_____
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 20. szám 1926. május 15.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-15
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom
-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dc5804a987ac93e330db9eb318668700.jpg
db5da35f96bbaa5c5806e34700e4a725
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/58eecd667e2037d062c9a2af35ed95a4.pdf
3d582c595db63ec1ed8f9186ee0afba7
PDF Text
Text
A MUNKA
Felelős szerkesztői
Szántay István
IV. évfolyam. 21. szám
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ara 3000 K
Megjelenik: SzoabateiNegyedévre 25.000 K
Poetaeaekkt 28.744 sa
Apróhirdetések: sxavankinf
1000 K., a lefkisebb hirde
tés 10.OUO K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hó 22
Jiadsereg fenntartása, csupán jog ellenforradalmi szellemet. Hogy tör tól körülvéve Wabrosch Béla főmérnök
címeket keresnek arra, hogy a vi ténhessék meg az osztályok közötti a búcsúzó elnök lépegetett. A cserkészek,
a leventék, az egyes zászlós csoportok
lág szemébe port hintve leplezzék ellentét kiegyenlítése s hogyan in katonás léptei alatt kopogóit az utca s
Hozzá vagyunk szokva ahhoz, a saját hadikészenlétüket. Ilyen jog duljon meg a kiengesztelődés, ha a vígan, diadalmasan harsogtak a kürtök.
hogy a szociáldemokraták a legszebb cím az a hamis vád. mintha Ma* szociáldemokraták állandóan vörös A római katholikus templomban tartott.
nemzeti érzést és akarást is meg gyarország titokban fegyvert szoron posztót lobogtatnak a nemzeti ér ünnepi istentiszteleten a város egész ve
tépázzák, de hogy ezt a gyöngé- gatna a kezében. Ha akad magyar zésű társadalom előtt. Ezt az érzel zető keresztény társadalma részt vett. A
szentbeszédet Herczeg József esperes
debb női kezükkel végezzék el is politikai párt, amelyiknek szónoka met sértegetni s közben a nyílt ha plébános tartotta. A szent misét Horváth
mételten, az már felháborító. Régi az országházában megerősíti ezt a zaárulás útjára lépni olyan cseleke László a Kath. Kör elnöke mondotta,,
módszerük, hogy a parlament egyet rosszindulatú külföldi gyanúsítást, det, amit nem tűrhet meg ez a nem amelyen a Kath. Kör vezetőségének négy
len nőképviselője szájába adják azo az nyílt hazaárulást követ el. A szo zet még akkor sem, ha a sértést tagja ministrált. Mise alatt a Mária kong
kat a hazafiatlan kirohanásaikat* ciáldemokraták ezt a denunciás sze* egy szoknyába bujtatott szociálde regáció leánykara énekelt, gyönyörű, meg
Mária énekeket. Féltizenkét órakor
amelyek, ha férfi ajkát hagynák el, repet tervszerűen vezetik s minden mokrata követi is cl. Szerintünk ez ható
kezdetét vette az acélgyári Olvasókör
a nemzeti érzésű képviselők meg alkalmat megragadnak, hogy csúnya a szereposztás még súlyosbítja bű díszközgyűlése, amelyet maga az ünnepelt
találnák a módját annak, hogy tor hazaárulásukat elkövessék. Súlyosan nöket, mert gyávaságot látunk ab nyitott meg, felolvasva egyben a múlt évi
kára forrasszák a szót, de a lova visszautasítjuk az ilyen hallatlan tá* ban, hogy nő szájába adják azokat jelentését is. A régi tisztikar lemondása
giasság mindig bizonyos feszélyezett- madásokat s tesszük ezt azért is, a súlyos kijelentéseket, amelyek, ha után Porázik György ny. igazgató tanitó
séget támaszt Legutóbb a kultusz mert az ilyen szóbeli merényletek férfi részéről hangzanaak el, meg foglalta el az elnöki széket és gyönyörű
szavak kíséretében lepleztette le a távozó
tárca költségvetésének tárgyalásakor okozói annak, hogy a társadalmunk találnánk a módját a sértett nemzeti elnök arcképét. A kedves fölemelő be
a levente-intézmény ellen rohant ki egyes rétegeiben ébrentartják és becsület megvédésének.
szédből kiragadjuk a következőket: (A
beszéd alatt lehullott a nemzetiszin lepel
Kéthly Anna olyan vádakat emel azokból egyenesen kiprovokálják az
a Bátki József festőművész által festett
vén, amelyek egyenlők a Hazaárulás
gyönyörű arcképről.)
sal. Tagadjuk, hogy joga volna a
.Ünnepelni jöttünk ma e helyre. Ün
szociáldemokrata pártnak arra, hogy
nepelni a munka, szorgalom s a híven
szoknyába öltözködve a denunciálás
és becsületesen teljesített kötelesség eré
szerepére vállalkozhasson. Arról van
Régi rossz tulajdonságunk, hogy a szegény munkásnép fölsegitésének prog- nyeit. Emberben e három kiváló tulajdon
ság soha nem volt talán oly harmoniku
ugyanis szó, hogy Kéthly Anna nem akkor szoktuk a szemünk előtt nagyra rammját.
Amit más helyeken álomként vetí san egyesülve mint nagyságos Wabrosch
kisebb vádat emelt a levente-intéz tartott salgótarjániakat e helyen méltatni,
Béla urban, — ama férfiúban, — kinek
mény ellen, minthogy azokban nem ha eltávoznak, ha már tőlük semmi jót tenek a keresztény magyarság szemei tiszteletére ma itt egybegyültünk, hogy
elé, Wabrosch Béla itt mind megszervezte,
nem
várhatunk.
így
vagyunk
Wabrosch
sportra, hanem háborúra nevelik az
Bélával is, akinek búcsúztatása kényszeríti megalkotta, felemelte, újra szervezte, fel körünkből való távozása és a jól kiérde
ifjúságot. Az ilyen haszontalan ki toliunkra a dicséret és hála szavát.
virágoztatta és nagyá tette. Minden amit melt nyugdijbavonulása alkalmából tőle
búcsút vegyünk.
jelentéseknek idehaza gyenge viszBúcsúztatónak van szánva e pár sor lelkünk vágyai szines ábrándokban szok
Nekem jutott a kiváló szerencse,
hangjuk van, egyedül a nemzeti ér is, amellyel tartozunk Wabrosch Bélának tak megszülni, az ő kezében komoly szürke
zést tapossák meg, de annál súlyo Salgótarján sok sok egyesülete, közönsége munkával létező igazsággá váltak. Az Acél hogy tolmácsa legyek az olvasóköri ta
gyár munkás és kaszinó egyletei, a Ta gok érzelmeinek. S midőn egyrészt öröm
sabb következményekkel járnak re s e szerény lap nevében.
karékpénztár, a Hangya, a Róm. kath. mel felelek meg ezen megbízásnak, más
ánk nézve a külföld előtt, ahol az
Hogy ki volt Wabrosch Béla, el olvasókör és annyi sok köre és egylete részt gyöngeségem tudatában küzdők az
mondja
ő
maga
alábbi
levelében,
amelyet
ilyen defetista blöffőknek bizonyos
e városnak vitatja, hogy az övé volt, elfogultsággal, midőn oly férfival állok
korok előszeretettel adnak hitelt. közvetlen humorával, igénytelen gom kizárólag az övé volt a nyugalombavo- szemben, aki sok jeles tulajdonsága által
dolkodásával mint jellemző Wabrosch
Ezeken a területeken amúgy is sok Írást teljes egészében közlünk. Azonban nuló szivember, mert ő érte tett legtöb ragyogó példaként áll előttünk, akinek
kal több gyanút táplálnak Magyar ez az elmondás csak a szürke hétköznap bet. Csak most látjuk, hogy mindenkié egyedüli elve a munka, a munkában egye
volt e férfi, talán leginkább azoké, akik düli módszere a szorgalom és a vezetés
ország hadikészülődései felől sem történéseit festi, azt az élettörténetet egy egyesületben sem voltak, mert oly ben egyedüli törvénykönyve a szere
azonban,
amelyet
nli
ünnepelünk
elmondja
szegények voltak, hogy tagsági dijat nem tet vala.
mint, azoknak egy szemernyi alap
a régi Salgótarján minden utcája, volt
Mélyen tisztelt ünnepeltünk, kedves
juk is volna. A minket környező, képviselőtestületének minden tagja, jóté tudtak fizetni. Fajáé, szegény keresztény
régi
barátom!
Amidőn most a legnagyobb
testvéreié
volt
legigazabban
és
legodaújonnan alakult államok azzal az in konysági egyesületeinek sok sok naplója
adóbban, úgy mint talán az ő idejében tisztelettel hajtom meg előtted ősz feje
dokolással tartanak fegyverben óri a meleg emberbarát számtalan följegyzett senki más Salgótarjánban.
met, olvasókörünK összes tagjai nevében
ási hadseregeket, hogy Magyaror és följegyzettlen szegénysegitése.
Az ünneplése igazi diadalmenet azt kívánom: Tartson meg téged a ma
szág szerintük állandóan háborúra
Nem volt a régi Salgótarján életé volt, bucsuzása a lelkek harmóniájának gyarok nagy és hatalmas istene testi és
készülődik. Mi lépten-nyomon hir nek oly mementuma, de különösen nem gyönyörű példája, az emléke pedig Salgó lelki erőidnek .épségében a legvirulóbb
egészségben i/en-igen sokáig kedves csa
detjük és tanúbizonyságát adjuk tet volt a szeretet s jóság diktálta oly törté tarján szivének féltve őrzött álma.
Kora délelőtt az ünnepség első szaka ládod boldogitására, számtalan tisztelőid
nése, amelyben évtizedeken át ne szere
teinkben és szándékainkban, hogy pelt volna Wabrosch Béla. Az acélgyár a Acélgyári Olvasóegylet elöl felvonuló, és barátaid, valamint mindnyájunk osz
ez a beállítás nem igaz, de azok egyszerű mérnöke a község legtávolabbi rendes sorú, zászlós menet volt, amely tatlan örömére. Egyben arra kérünk tartsd
az államok, amelyeknek érdekükben zugából, az acélgyárból sugározta ki nek élén az acélgyári zenekar haladt, meg olvásókörünket továbbra is nagyraáll a horribilis költséggel felállított anny'^éven át lelkének nemes intencióit, központjában pedig tisztviselő kartársai- becsült jóindulatodban; mi pedig Ígérjük
Hazaárulás.
Wabrosch Béla.
Salgótarján és vidéke őskorához.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
négy vármegyei muzeum v. őre.
(Folytatás)
Nógrád-megye őskorából tudjuk,
hogy az őskori település és forgalom itt
bizonyára délről, vagyis a sik vidékről
északra, tehát a hegyek felé, első sorban
az Ipoly völgyében haladt; továbbá a közeli,
de már jórészt pestmegyeri Galga-völgyében is számos kőkori telep volt. De ős
idők óta — és pedig eddigi ismereteink
szerint a neolit óta — fontos települési
hely volt a Zagyvavölgye és a vele észak
felé összefüggő Tarjánpatak völgye is.
Innét épen a mai Salgótarján környéké
ről nyilik az Ipoly völgye felé a Dobroda
széles völgye, az alacsony hágójánál Baglyaskő, majd
odább Karancsalja és
Lapujtő őstelepeivel; míg a Tarján völ
gyétől észak felé, bizonyára a legkényel
mesebb átkelőhely az ősidőkben is a
mai somoskőujfalusi hágó lehetett, mint
azt itt még a vasútépítés előtt meglevő
kettős sáncgyűrüvel biró Pogány vár is
igazolni látszik.
Salgótarján területéről, de közelebb
ről meg nem tfiatározott helyről, már rég
óta ismerünk őskori leleteket és pedig 3
drb bronzkori tárgyat; nevezetesen 2 ko
rongos bronztekercset és egy kalaposfejű
gombostűt, mely bronz tárgyak előttünk
ismeretlen körülmények között jutottak
Kubinyi Ferenc gyűjteményébe. A két
tekercs — mely egy pár spirális kézfej
védő volt — négyélü bronzsodronyból
készült, korongalaku; a sodrony gyűrű
ben végződik. A korongos fejű bronztü
(bizonyára hajtü) korongja alatt kis fület
visel (akárcsak az 1926-ban talált zagyvapálfalvai tűk) és vastagabb végének
rövid sima lefutása után, csakhamar hoszszan elnyúlt
csavarmenetszerü részbe
megy át, mely fokozatosan vékonyodik
el a tű hegyébe. Rajzát és rövid leírását
közli Hampel Józsefi A bronzkor emlékei
Magyarhonban. I. rész.. Képes atlasz.
Bpest. 1886 a tekercseket a XXXVII.
tábla 1. és 2. ábráján, a tűt pedig az
Lll. tábla 1 a és 1 b ábráján. Ugyanitt
említve van annak a három francianyelvü
műnek cime is, melyekben Hampel először
leírta őket. Márton dr. is említi őket: id.
mű, p. 333. Szerinte még egy más, jelen
téktelen tárgyon kívül Pintér Sándor
gyűjteményében, hajlott pengéjű kés is
van Salgótarján lelőhelyről, melynek erős
foka a nyelet helyettesítő köpübe megy át.
Az irodalom mindössze ennyi régé
szeti leletet ismer Salgótarjánból. Ha
még ehhez hozzávesszük a rómaiakkal
való érintkezés eddig egyetlen itteni. em
lékét, a Salgótarjánban talált Traianus
féle rézérmet, evvel ki is merítettük Sal
gótarján régészeti leleteit. Mig_ ugyanis
kelta-pénzeket Salgótarján
környékén
(Piliny, Lapujtő, Karancshegy, Somoskő
ozajkóvölgy, Somoskőújfalu- Pogányvár
alja) elég sokat találtak, magából Salgó
tarjánból ilyeneket még nem ismerünk.
Ugyancsak nincs eddig leletünk a La
Téne vaskor, a népvándorlás és a hon
foglalás korából sem. (Avar emlékeket is
— távolabbi környékünkön — eddig
csak Szécsény, Balassagyarmat, Szirák és
Pásztó szolgáltatott.)
Annál értékesebbnek mondhatók te
hát tudományos szempontból Salgótarján
nak legújabban felszínre vetődött neolit
telepei Baglyaskő és Pécskő mellől.
I. Salgótarjánban is — akárcsak az
Ipoly völgyében — a legrégibb telepek
az újabb kőkorból (neolit) valók és szin
tén a folyóvölgyet kisérő magaslatokon
foglalnak helyett Nevezetesen Salgótar
ján nyugati tőszomszédságában, a Károlyakna mellett — nem messze a Dobroda
völgyébe átvezető s 318 m. magasan fekvő
hágótól — emelkedik a középkorban vár
ral is biró Baglyaskő (30! m.) kis bazalt
kúpja, melynek északi lábainál érdekes
neolit-leleteket, főleg jellegzetesen díszí
tett, nagy tömegű cserépedény-töredé
keket, emberi és állati csontokat, foga
kat stb. találtam 1925-ben. További rész
letes feltárása és feldolgozása még sok
érdekességet igén
II. A Pécskő 544 m. bazaltcsúcsa
alatt, közvetlenül annak keleti tövében,
1926. márciusában, a kőfejtő munkások
egy hatalmas bazalt-sziklatömb lefejtése
kor, őskori telepre bukkantak, mely rend
szertelenül elszórt, igen sok diszitett és
diszitetlen
cserépedény töredékből, a
legkülönfélébb állatok csontjaiból s fogai
ból, egy gyermek alsó állkapcsából, csont
és kőszerszámokból, orsógombokból stb'
állottak. A leletek megmentése és a bánya*
igazgatóság gyűjteményébe való juttatása
Puskás Jenő mérnök érdeme. Legneveze
tesebb darabjai ezek:
1. ) Gyermek alsó állkapcsának töre
déke, 3 zápfoggal. Nevezetessége ez áll
kapocsnak, hogy rajta állcsucsot egyál
talában nem tudunk megkülönböztetni,
bár e tája teljes épségben maradt meg.
— Bővebbet csak Dr. Bartucz Lajos egyet,
m tanár, anthropológus, behatóbb vizs
gálatai után Írhatunk róla.
2. ) Kőbalta-töredék, finoman csi
szolt bazaltból. Csak az éle felé eső ré
sze maradt meg, a többi letörött. Leg
nagyobb hossza: 5 cm., szélessége: 4'5
cm. Ez a töredékes, de igen jellemző da
rab is mutatja, hogy telepünk a neolit
korból való.
3. ) Szarvasagancsból készült kapa,
40 cm. hosszú nyéllel. Felső végén, a
17 cm. hosszú ág, vagy bog töve feletti
részén le van törve és itt a lefelé álló
bog képezte a kalapács testét. Hogy e
kapát élég hosszú ideig használták mu
tatja az, hogy a bog hegye kissé letöre
dezett és felső részén, a használat foly
tán, lesurolódott. A kapának markolatául
szolgáló része lapos és itt 6 ctn.-re bő
vül ki. Bár az agancs anyaga elég jó
karban van, mégis meglátszik rajta, hogy
évezredeken át lehetett a földben.
(Folyt, kÖv )
�2. oldal
és ünnepélyesen fogadjuk, hogy az álta
lad kijelölt utón és elvek szerint továbbra
is haladni fogunk/*
Az ősz kartárs szavai meghatott
csendben hangzottak el s minden szem
a lepel nélküli arcképet kereste fel a fa
lon. Liptay Jenő gyárigazgató megkapó
szivdiktálta búcsúszavai után a rokon
egyesületek kiküldöttei mondottak né
hány lélekkel telitett mondatot, majd az
egyesület alelnöke nyújtott át egy em
lékplakettet a bucsuzás emlékére.
Az ünnepelt, távozni készülő elnök
felállott, hogy választ adjon az üdvözlé
sekre, de a köszönet szaván kivül elfo
gódottságában mást nem tudott mondani
és a nagy csöndben csak egy-egy ki
csordult férfikönny, mutatta az űrt, amit
huszonhat év együttélésének megszaka
dása támasztott. A nagy csöndben úgy
szólt az elnök szava mint a nyugalmas
szemlélő megállapított
igazsága. Úgy
érezte, hogy a szive kitárult és minden
szót magába tud ma fogadni, mert meg
érte azt, amit ember megérhet: megér
tették öt. ’
Az annyi ünnepélyt látott falak pe
dig magukba csukták, örök mementónak
feljegyezték legnagyobb elnökük bucsuzását.
♦
•
*
A diszközgyülés után az acélgyári
tornakertben bankett volt a búcsúzó el
nök tiszteletére, amelyen az első felkö
szöntőt dr. Förster Kálmán, a város pol
gármestere mondotta a közszeretet és
közbizalom emberére. Dl;. Orbán Lajos
titkár a Rimaközpont nevében, Dávid
Ferenc titkár pedig a Hangya nevében
köszöntötte az ünnepeltet- Horváth László
slelkész szellemes mondatai után Wabrosch Béla válaszolt tréfásan minden kö
szöntőnek. Tamás József a kér. szoc szak
szervezet elnöke a keresztényszocialisták
nevében, Janikovszky Dániel pedig a ma
gyar munkások nevében ünnepelte a tá
vozót. mig Szántay István A Munka f.
szerkesztője a salgótarjáni szegénység
nevében Wabrosch Bélánét köszöntötte.
Megható volt Liptay Jenő gyárigazgató
nak gyönyörű köszöntője, amelyben a
jelenvolt két legrégibb acélgyári embert
Fehér Lajost mint a gyár épitőjét, s Po
rázik Györgyöt, mint a lelkek építőjét
ünnepelte. A bankett közönsége késő
délutánig együtt maradt.
Este hangverseny volt az Acélgyári
Olvasókörben.
Sz. I.
«
*
♦
Tisztelt Szerkesztő Uram 1
Kedves Barátom 1
Felkértél, hogy életem és működé
sem méltatására adjam át Tenéked az
erre 'vonatkozó adatokat, hogy azokból,
az ellenem contemplált — tollal meg
írandó, merényletet elkövethessed.
v
Elhiszem, hogy e tárgyban nélkü
lem nem tudsz boldogulni. Meglepődve
fogod látni, hogy adataim oly szerény
szerepkört, oly életet világítanak be,
amelybe eddig ugyan senki sem tartotta
érdemesnek bepillantani, illetve a nyilvá
nosság előtt fellebbenteni.
Az én egyéniségem működésem,
soha igényt nem támasztott a feltűnésre,
„zártkörű" maradt mindeddig, sohse gon
doltam arra, hogy életem folyásáról va
lakinek egykor eszébe jut majd az újságba
Írnia, sőt még kevésbé gondoltam arra,
hogy akadnának olyanok, akik a rólam
irt cikket még elolvasásra is méltassák.
Szereplési viszketeg sohsem gyötrött, hivatalos teendőimen kivül, az egy
letek falain belül dolgozgattam, ott ke
restem fel barátaim kőrét, hogy azokkal
közös szent ügyeinket önzetlen csendes
munkával, tőlem telhetőleg’előmozditsam.
És most működésem vége felé mé
gis mi történik?
Csendes munkálkodásom elletni első
merényletet a SalgótarjániTakarékpénztár-i
barátaim intézték, ők nem régen igazga
tósági tagságom 25 és elnökségem 10
éves fordulójára lefestettek, lelepleztek,
banketteztek és mindezek oly meglepetésszerüleg zúdultak reám, hogy ki nem
térhettem előlük.
És azóta mindazon egyletek, ame
lyek sorsát jól, rosszul intézgettem, mint
egy feljogosítva, érzik magukat, hogy im
már ők is feszegessék az érdemeimet és
azokat a „Munka" tisztelt olvasóinak szá
zai, vagy ezrei előtt feltárják.
Kedves barátom, a kért adatok he
lyett engedd meg, hogy magam írjam le
bolyongásaidat és eltévelyedéseimet ez
árnyék világban, igy talán hivebben, ér
demekben pedig nem lesz oly túltengőén
feltálalva sáfárkodásom,
A MUNKA
— Tehát Budapesten születtem, —
Midőn annakidején néhai Podmanitczky
Frigyes bárót a Budapest-belvárosi vá
lasztók az országgyűlési mandátum elvál
lalására felkérték, megköszönve a meg
tiszteltetést, különös örömet okozott a
küldöttség tagjainak, amidőn azt feleié,
hogy hát hisz ő tulajdonképen úgy is
idevaló, mert a belvárosban a „Szép"
uccában született.
Nos, én nem vagyok oly híres em
ber, nem voltam a Nemzeti színház és az
Opera intendánsa, nem voltam a közmun
katanács elnöke, de még oly kockás ru
hában sem jártam soha, mint a híres
bíró, de azt az egyet mégis elmondhatom,
hogy a „Szép" uccában születtem.
Azaz hát a Hatvani ucca, jelenleg
Kossuth Lajos ucca 3-ik szám alatti sa
rokházban, mely messze a Szép uccában
benyulik.
Ebben a régi házban volt a hires
Landerer és Heckenast nyomdája itt
nyomtatták a 48-as forradalmi 12 pontot.
Arra a kérdésre, hogy mikor szü
lettem, azt válaszolhatom, hogy sajnos
elég régen 1858. dec. 13-án, Luca nap
ján, egy pénteki napon este.
Akaratos gyerek voltam, dajkálóim em
lékszem, nem egyszer mondogatták, hogy
te salabakter nem hiába születtél 13-án
pénteken és még hozzá Luca napján, de
meg is látszik rajtad.
Nem vagyok babonás, de ennek a
Lucá-nak mégis valami nexussá lehet a
boszorkányokkal, hogy mi, azt ők tudják.
Hat éves koromban, világosan em
lékszem, édes anyám elvitt az elemi isko
lába, az Úri uccában (most Koronahercegucca) lévő Boér-féle magánintézetbe és
amig egyszer jól cl nem páholt, addig
nem szívesen mentem oda, annyi bizonyos.
1869. évben beírattak a belvárosi
községi reáliskolába, az első és második
osztályt itt végeztem.
Édes apám ez időben a Terézváros
ban házat épitetett és 1871-ben a belvá
rosból oda költöztünk és igy a 3-ik osz
tályt a józsefvárosi közelebb eső, reális
kolában a 4, 5 és 6-ik évet pedig a
Gyáruccai (később Markó uccai) reálban
végeztem.
>
1875-ben a budapesti Műegyetembe
iratkoztam be, de ekkor családunkat nagy
csapás érte, atyám jó módú kereskedő
léven, tünkre jutott és mi csak a legna
gyobb küzdelmek között tarthattuk fenn
magunkat.
A bécsi világkiállítás alatt 1873-ban
ugyanis kiütött Becsben az emlékezetes
nagy gazdasági válság amint nevezték a
nagy .Krach" és ennek még évek múltán
is, a mi gazdasági életünkre szintén rop
pant nagy kihatása volt.
Leckék adására, rajzolgatásra voltam
reáutalva, hogy végighallgathassam a mű
egyetemen az egyetemes osztály 2 évét,
és a gépészeti szakosztály 3 évfolyamát.
1880 évben a műegyetemet elvé
geztem és akkor a Kereskedelmi Minisz
tériumtól nyert ösztöndijjal 2 évig kül
földre, Angliába mentem.
Előnyömre szolgált, hogy Budapes
ten a Robey V. C° cég főnökénél lecké
ket adtam és igy ő a lincolni gyárukba
beajánlott.
A lincolni gyárak
gőzgépeket, de
főleg mezőgazdasági gépeket gyártottak
és azon időben psak úgy ontották ide
Magyarországba gyártmányaikat,
gőz
cséplőgépeiket.
E gyárban P/a évig dolgoztam,
azontúl bejártam Anglia vasgyárait, Nottingham, Sheffield, Manchester, Liverpool
Wolverhampton és Birmingham-ot. Hoszszabb időt töltöttem Londonban, onnét
Párisba jutottam.
Ez utóbbi helyen 5—6 hetet töltve
alig, hogy egy gépgyárban alkalmazást
nyertem, máris 1883. év őszén hazahívtak
haza kellett jönnöm, mert családi viszo
nyaim a további távollétem meg nem
engedték.
Budapesten a Schlick-féle gyárban
nyertem alkalmazást, apám e gyárnak
tönkrejutása előtt nagy részvényese volt,
igy hát sikerült állásba jutnom.
A Schlick gyárban is változatos
feladat várt reám, gőzgépeket, mezőgaz
dasági gépeket ekék és vetőgépeket, ál
talános gépészeti és színpadi berendezé
seket gyártottunk.
' Több szabadalmat nyertem.
Hét évi működés után 1889-ben
ismét tovább vitt a sors és az újpesti
Fairbanks féle gyárban nyertem alkalma
zást, mely gyár bárcsak 130—140 mun
kást foglalkoztatott, de önállóbb tevé
kenységet fejthettem ki.
Itt az amerikai gyártmányú model
lek szerint, főleg nagyobb és kissebb
mérlegeket alakítottunk át és gyártottunk
a hazai viszonyoknak megfelelően. Egy
szép kis vasöntödénk is volt.
1892 március 1-én jutottam Salgó
tarjánba Borbély Lajos vezérigazgató
meghívására.
Ez év különben is kritikus volt reám
mert ez évben nősültem meg. Azóta végigküzdöttük feleségemmel együtt a 30
éves háborút, megvolt a westfáliai béke,
sőt nemsokára befejezzük a 7 éves hábo
rút is, Isten segedelmével.
A salgótarjáni vasgyárban akkor a
gépberendezések fölött külföldi szakfér
fiak állottak és a magyar gépészmérnö
kök alkalmaztatása iránt egy bizonyos
elfogultság uralkodott, amit csak Borbély
hazafiassága tört meg a társulatnál.
Tarjánban akkor mégcsak nemrég
létesült a Tomas Converter üzem, mely
nek kezdetén, de különösen a kazántelep
körül nagy nehézségek voltak.
Ezen üzem évi 2000 Wagon nyers
acélingot termelésére volt tervezve, de
a reá következő években a Converterek,
kupolók számának szaporítása nélkül csu
pán a gőzgépek, segédgépek és berende
zések
tökcletesbitésével ezen üzemet
annyira fejlesztettük, hogy 1903. évben,
amidőn a kohászati üzemek mind Ozdra
concentráltattak, már a tarjáni gyár 7000
wagon nyers acélingotott, illetve 6000
wagon kihengerelt acélárut termelt.
Ez volt a tarjáni acélgyár kulminációja.
Ezen időtől, 1903. évtől fogva azon
ban a tárjáni acélgyárnak igen nehéz
szerep jutott. Kivéve a tengelygyárat és
drótgyárat, — különösen ez utóbbit —
érintetlenül hagyták, sőt nagy mérvben
lehetővé tették, hogy fejlődhessenek.
A nyersacél nigottermelés, a vas
gerenda, profilvasak és a dróthengerlés
lassan, lassan Ózdra tétettek át, ki volt
adva a jelszó, -hogy Ózdon lesz közpon
tosítva minden.
Tarján nagyon mostoha sorsra ju
tott, közel állottunk ahhoz, hogy a gyár
kapui becsukódnak és igazán csak a
mérnöki kar szívóssága, leleményessége
és kitartásának köszönhető, hogy az in
téző körök figyelme ismét felénk fordult
és a sok apró üzem bevezetésével; a mai
tarjáni gyár még a mostani válságos gaz
dasági viszonyok között is megállja helyét.
1903. évben a gépészeti berendezé
sek és a műhely vezetőségétől felmentve
az újonnan létesült (és a gyár üzembeli
veszteségeit pótló) sokkal hálátlanabb
úgynevezett kis üzemekhez, az acél és
vasöntöde, az eke, lapát és villagyár, to
vábbá a tengely és szerárugyári üzemek
vezetésére lettem utalva.
Később 1910/11-ben az öntödék
külön üzemvezetőség alá kerültek, még
nekem az öt utóbbi üzem, — a gazda
sági osztály, — maradt működésem teréül
Borbély vezérigazgató ur rendelke
zésére 6—7-szer utaztam külföldre, tanul
mányútra, Németország, Ruhr, Rajnavidék
Westfália Délnémetországba,
Belgium,
Hollandia, Franciaország és Ausztriába.
A társulatnál töltött szolgálatom alatti
1896. január 1-én főmérnökké nevez
tettem ki. mig 1921. január 1-én az igaz
gató helyettesi címet nyertem el.
1925. jul. Lén saját kérelmemre
1 évi szabadságot kaptam és 1926. julius
l-én 45 évi munkásságom után nyuga
lomba vonulok.
A tarjáni társadalmi működésem
egy részét az épen most nyomtatásban
megjelent Salgótarjáni Acélgyári Tiszti
Casinó és a Salgótarjáni Acélgyári Olva
sóegylet történetében Írtam meg.
Azonkívül 26- évig a Takarékpénz
tárban igazgatósági tagként működtem
és a kath. kör mozgalmaiban is résztvettem, 20 év óta pedig a helybeli Hangya
szövetkezet ügyeit irányítom.
Régebben résztvettem a község kép
viselő testületében és a Salgótarjáni vil
lamos r. t. igazgatóságában is.
Végül ismét visszatérek családi ügye
imre, amelyekről fentebb megemlítettem,
hogy 1883-ban Párizsból haza kellett
jönnöm, hogy szülőim támasza legyek és
e cimen mint családfenntartó a katonai
szolgálat alól fellettem mentve, de azért
a katonai 12 évet papiron leszolgáltam
és az „Obsitom" megvan.
A minap találkoztam egy régi is
kolatársam, jó barátommal, aki most
nyugalmazott tüzértábornok, excellenciás
ur, megemlitettem neki, hogy dupla collegák lettünk, mert én is tüzér közlegény
Salgótarján, 1926. május 22
vagyok, illetve az voltam, aminek látszólag
megörült.
Az 1908/9,-i évek végzetesek vol
tak családunkra ekkor haltak meg szü
leim, apám anyám, mindakét sógorom és
a nagynéném.
Ekkor dőlt el, hogyha nyugdíjba
vonulásom megérem, Leányfaluba me
gyek.
Már kora fiatalságom óta sokszor
látogattam el ide a vakációk alatt és az
a szerény kis ház és kert, a melyet anvnyira megkedveltem, nagynéném halála
után reám és testvéreimre maradt.
Ezt tőlük megváltottam, életbizto
sításom is 1911. évben lejárt, szülőim se
gélyezésétől is el estem már, fölös gara
saimat tehát e kis fészek megteremtésére
fordíthattam.
Nagyon hozzájárult, hogy feleségem
egy felvidéki erdész családból való és
különös előszeretettel viseltetik a kis fa
lusi gazdálkodás iránt.
Ne vegye tehát tőlem senki rósz
néven, hogy Tarjánban nem maradtam,
bár sok, sok kedves emlék és baráti kö
telék vonz oda is. I
Volt ez idő alatt szomorúságunk is
három kedves felnőtt leány gyermekűnket
temettük el és ez nagyon leverte a későbbi
korunk boldogságába vetett reményünket.
Egy kedves jóakaróm és barátom
e napokban egy hozzám irt levelében szel
lemesen és szinte ideális fellendüléssel
irta le nekem uj otthonomat, a kies vidé
ket, a csendes magány, a nyugalomba
vonulás boldogságát.
Szivemből köszönöm a szép és meg
ható idézeteket, de a valóság mégis csak
az, hogy megöregedve visszavonultan itt
kuruttyolok és az ujjúimon számlálgatom,
meddig tarhat még.
Leányfalu 1926. ápr. 20.
Wabrosch Béla.
Hírek és különfélék.
PUnkősdre. „Jöjj el SzentlélekÍ8tenu harsan fel a földkerekség keresz
tény templomainak ivei alatt millió hi- •
vek ajakán az imádságos himnusz, Isten
szent lelke először a teremtés hajnalán
jött le a khaotikus anyagi világra. „Spiritus Domini ferebalur super aquas1*
Az ur lelke lebegett a mélységek (vizek)
felett olvassuk a Szentirás első lapján,
S ez a lélek teremtő rendező erejével
széppé, harmonikussá tette a rendetlen
világot Jöjj el „Szenllélekistenu s az
első Pünkösdkor szintén leszállóit az Ur
lelke a szellemi világ nagy khaoszára 8 az
erő, mely parancsolt az apokaliptikus ör
vények mélységeiben kavargó elemeknek
hogy a khaoszból „kozmosz, legyen, ha
talmas volt arra hogy e világon meg
alakuljon Krisztus országa, mely nem
e világból váló, Jöjj el Szentlélek isten
a mi lelkünk felfordult világában is.
Alakítsd ki itt is az Isten országát, mely
az igazság és béke országa. Pünkösd
ünnepe tan S ez az ünnep arra való,
hogy mi is fogadjuk be az Isten szent
Lelkét. „Jöjj el Szentlélekisten" mert a
mi lelkünk a lemondás és gyávaság lelke
a mi lelkünk szeretetlen, fásullj anya
gias és önző, földhözragadt koldus „Jöjj
el Szentlélekisten* s töltsd be a te jó
lelkeddel a mienket is és erősíts, taníts,
hogy nemesen és fegyelmezetten, türelme
sen és jól rendezetten, vidám és . derűs
lélekkel éljük át az életet Jöjj el Szent
lélekisten s add nekünk a te szent lelke
det, hogy ne legyen anyaggá ami ben
nünk lélek s ami anyag bennünk le
gyen az is lélektől lelkes. Ámen — pp —
Főispán! látogatás. F. hó 15-én
délben városunkba érkezett Dr. Sztranyavszky Sándor főispán, Pünkösdy Jenő
kir. müsz. tan., az államépitési hiv. ve
zetőjének kíséretében. A főispán megviszgálta a munkásközvetitő irodának műkö
dését és az inségakció menetét. Majd
fontos kihallgatásokat végzett, melyek
után még aznap este visszatért szék
helyére.
Halálozás. Lapzártakor kaptuk a
szomorú hírt, hogy Káposztássy Imre c.
prépost, pápai kamarás, karancskeszi es
peres plébános 1926 május hó 21.-én dél
után 5 órakor hirtelen meghalt. Egy hét
tel ezelőtt ax acélgyári kórháxban nagyobb
műtéten esett át, melyet Dr. Dörflinger
főorvos végzett sikeresen ax öreg úron.
Temetéséről jövő számunkban részletesen
megemlékezünk.
Díszhangverseny az acélgyári
olvasóegyletben. Vasárnap este, Wab
rosch Béla főmérnök ünneplésével kap*
�A MUNKA
Salgótarján, 1926- május 22
3 oldal
Munkáslevél.
A MILITARIZMUS.
Bizonyára nem kerülte el Szerkesztő
Uram figyelmét, hogy mi lett vizsgáló*
dásaim és levelezéseim eredménye. Mivel
mást Írtam <nit amint a Népszava irni
szokott, a véleményszabadságot tisztelő
derék munkáslapunk a maga szalonmodo*
rával márc. 17-i számában butának neve
zett engem. Pedig nincs nagyon igaza,
amennyiben a pártprogramot nem foga
dom én el teljes egészében, hanem sok
alapvető pontot • élesen visszautasitok.
Sőt hovatovább annyi képtelen dolgot
fedezek fel kutatásaim és töprengéseim
közepette benne, hogy nemsokára meg
kell kérdeznem magamtól: hát van-e egy
általán jó is ebben a programban? Hát
ha azok közé a munkások közé tartozom,
akiket nem lehet pórázon vezetni, mert
gondolkozni is szoktak, akkor miért ka*
pok én kitüntetésül butasági érdemren
det a saját pártadómból fentartott köz*
pontunktól?
Vagy talán azért vagyok buta, mert
nem akarok belenyugodni abba, hogy mi
szocialisták mindig mást cselekszünk, mint
amit hirdetünk? Helyes dolog-e pl az,
hogy hadsereg ellenes propagandát foly
tatunk, kiáltozzuk, hogy .le a militarizmussal" s mihelyt kezünkbe kerül a ha
talom, mi is azonnal hadsereget szerve
zünk, még pedig vöröset? Éppen erről
a szörnyű ellenmondásról és kanyargós
észjárásról szeretnék irni.
sággal gondolkoztam. Hiszen az ország
határait mégis csak meg kellett volna
védelmezni. A gyölöletes militarizmus na
gyobb dicsőségére megalakult a vörös
proletár katonaság, amelynél fegyelme
zetlenebb és gyávább nyulsereget nem
látott még öreg Európa. A .hadtestpa
rancsnokokat" persze Pogány (Schvarz)
Napóleonnak, Bőhm Vilmosnak, vagy
Landler elvtársnak hívták. De még talán
ez a szaladásra kitünően berendezett
gyülevészhad is meg tudta volna védeni
a sunyi rabló szomszédság ellen ezt a
szerencsétlen országot (és akkor nem
kellene gyalog indulni a kormányhoz ala
mizsnád és munkaalkalomért), hogyha
háromszinü zászlót tűztek volna eléje. De
nem! Vesszen az ország, fő az „eszme"!
Egyszóval eszmei kísérletezés folyt,
aminek egy egész nemzet adta meg az
árát. Oka a marxi program rettenetes
belső ellenmondása: le az átkos millitarizmussal de csak azért, hogy millitarizmust csináljunk helyette és pedig egy
olyan szánk ize szerint való vörös millitarizmust, amelybe (ki tudja hány sa
nyarú esztendőre) belepusztult a szorgal
mas magyar nép jóléte.
Ilyen ellenmondások miatt vész el
okosabb ember előtt tanaink becsülete
ó csak mi kritikátlan munkások tartunk
ki még mellette. Becsületes észjárásom
szerint ez volna a helyes, férfias és egye
nes álláspont: vagy gyűlöljük a militarizAttól eltekintve, hogy a lemintá
rnust és akkor ne tartsunk vörös hadse
zandó proletárállam, a bolsevik! orosz
reget sem vagy pedig szervezzünk pro
szovjet hatalma is szuronyon, ágyun és letár milíciát, de akkor ne vonjuk meg a
titkosrendőrségen épül fel („le a millitatisztességes magyar nemzettől sem az ön
rizmussall"), visszaszállok szép emlékeim
legtündéribb korszakába, az őszirózsás védelem és hadseregtartás jogát.
Azt tártja egy zamatos nepmondáforradalom idejére, amikor minden jó
szociáldemokratának a mámoros győzelem sunk, hogy már anyjában szürke a sza
már. Ha tehát igaztalan és képtelen dol
diadalfényében ussott az arca.
gok jönnek ki egy rendszertől, akkor
íme? hát:
megjött a szabadság,
okvetlen hamis az alap, amelyen felépül
egyenlőség, testvériség, a jólét boldog
Eszem áll meg a csodálkozástól és piru
sága és az örök béke. Azonban csakha
lok szégyenemben, mint egy vörös rák
mar csúfosan lezuhantam ebből a hete> dik menyországból; Hiszen sírva láthat ha arra gondolok hogy miként értelmezi
tuk, hogy a szabadságból kommunista a militarizmus elleni harcot a szociálde
mokrata eszmék beteljesülése: a terror és
terror, az egyenlőségből kézigránátos
rémuralom eszközeire épített orosz bol
diktatúra, a testvériségből Korvin Klein
gajdesze, a jólétből gersli és tök lett. sevik! szovjet. Ebből látom, hogy üres
Legrutabbat azonban az örök béke járt. handabanda csak mindaz, amit vezéreink
a militarizmusról hirdetnek.
Ugyan miért?
Az antimilitarista szovjet állig fegy
Ajuldoztam az örömtől, amikor el
verben áll s az úgynevezett népuralom
hangzott e nagy jelszó: ne lássak többé és szabadság a rendőrségen, terrorlegé
katonát! Láttam megelevenedni a frázist: nyeken és a hatalmas vörös hadsereg
ekevasat kovácsolnak a puskából, múze szuronyain emelkedik. Oroszország fegy
umba kerül az ágyú. Heteken át titkos veres haderejének középpontja, vagyis a
örömmel szemlélem, hogy milyen bravú vörös hadsereg jelenleg 700 ezer kato
ros sikerrel mételyezi hátulról már jóelőre nából áll és költségvetése 407 millió arany
a radikális sajtó a front hősiesen küzdő rubelt tesz ki. A szovjet valamennyi is
katonáit. Láztól piros arccal élveztem, kolája egyúttal katonai kiképző intézet
hogy csufololja ki az utcák felséges cső is, mert az ifjúság militarista nevelésére
cseléke a nehéz küzdelmek viharából legalább heti öt órát kell fordítani: A
megtért hősöket, mint neveti ki fájdal leányokat egészségügyi szolgálatra készí
mas sebeiket, mint tépi le bátor mellük tik elő s jelenleg (a hadseregen kívül)
ről az ezerszer megérdemelt dekorációkat, másfélmillió fiatalember részesül katonai
mint tapossa sárba a becsületes tiszti oktatásban.
.
uniformist.
Itthon pedig holmi Kétli Anna durva
Szerkesztő url Azt a világverő ma módon támadja a szegény magyar had
gyar hadsereget, amelyet legyőzni sehol sereget (mert talán nem elég kicsiny neki
senki sem tudott mi 24 óra alatt semmivé az ország és sok 35.000-es létszáma, a
szaggattuk. Egyik munkástársam (akkor Rottenstein Propper front pedig nekim .gy
még titkos, ma nyilt keresztényszocialista) a Levente egyesületnek, de a szovjet ka
azt kérdezte tőlem, mi lesz az ország ha tonai neveléséről nagyképűen hallgat.
táraival? Fölényes gesztussal intettem le: Hát hol itt a szocialista igazság és mél
az ország mellékes, fő az „eszme". Kü tányosság? Ami szabad az egyiknek, az
lönben is ne félj barátom — szólék a legyen szabad a másiknak is.
gúny és fenség érzetével — úgynevezett
Fellázit engem az emberi jóérzéssel elhazáddal senki sem fog törődni, mert lenkző ilyen egyoldalú bánásmód s én a
nem magyarok vannak most az élen. És
nemzetközi, aki nem vagyok hajlandó
. teljesen igazam volt.
Trianonért lelkesedni, éhezni és a pesti
Ne sértődjék meg Szerkesztő Ur, kormányhoz gyalogolni munkáért, tehe
ha kijelentem, hogy én akkor 100 per tetlen mérgemben (nem bánom, ha dü
centes
bornirtsággal
és
vak- höng is érte Klárik elvtárs) csak azért
csolatban, befejezésképen magas nivón
álló hangverseny volt. Az acélgyári da
lárda „Hiszekegye", és Ursutz József jeli
géje után a válogatott magyar és klasszi
kus darabok változatos énekszámaiban
gyönyörködtünk. A zenekar nyitánya után
Laurisin Lajos operaénekes kecses alakja
•jelent meg a színen, Dankó Aladár zon
goraművész fiatal barátjával, akiknek
együttes, majd kűlön-külön való szerep
lése nagy ünnepi eseménye volt ezen est
nek. A válogatott, dal és zeneszámok,
mellyel úgy a két1 művész; mint az acél
gyári zenekar és dalárda, oly élvezetessé
és felejthetetlenné tették ezen magasztos
és megható jelenetekben oly gazdag ün
nepet, a határtalan lelkesedés tapsorkánját provokálták a disztingvált közönség
részéről. Laurisin Lajos énekművészt vá
rosunk közönsége már abból az időből
ismeri, amikor 1923-ban Salgóvárában
Dr. Förster Kálmán polgármester felhívá
sára és rendezésében megtartott Petőfi
emléktábla leleplezés volt, amikor ugya
nis mint a regős csoport egyik tagja, a
vitézi szék mcgbizásából égő házasság
tól átérzett lelkesítő dalokkal a vár kö
rül ezrével táborozó népet egy szebb jö
vőben való,. törhetetlen remény boldog
illúziójába ringatta. A művész szereplését
elfelejteni soha sem lehet. Dankó Aladár
pedig városunk fia, akinek képességeit
évekóta figyelemmel kisértük s aki mai
esti művészi játékával csak a nagy hala
dás mellett tett tanúbizonyságot. Meg
kell még emlékeznünk Ursutz József kar*
is kiáltom: éljen a magyar militarizmus
és éljen a magyar katonai
De azért csak vörös, demokrata
maradok, mert minden főnök ellenére is
felépül talán egyszer a mintaszerű proletárálllam. Milyen is lesz az? Találóan
mondja az ékestollu Sienkievicz: „Meg
szorít ja a személyiséget s az egyes "'em
bert annyira csak egy kis kerékké, egy
kis csavarrá fogja nyomorítani az összgépezetben, hogy ahhoz képest még a cári
orosz állam is valósággal a szabadság
temploma."
De vájjon boldog lesz-e, jó lesz-e
ez igy, Szerkesztő Ur?l Ez irányban még
kutatni fogok. A régi tisztelettel vagyok
hive:
Tarjáni András
felvilágosult fémmunkás.
Végül élőkép keretében a Himnusz fen
séges dallama csendült újra fel. Az ün
nepély íjtán a jelenlevő ünneplők százai
gratuláltak az ünnepeknek, aki könnyes
szemekkel, de boldogsággal ragyogó arc
cal köszönte meg a gratulálóknak a sze
retet ily puritán megnyilatkozását. Utána
a kaszinó fehérasztalainál foglalt helyet az
ünneplő közönség, majd a fiatalság táncra
perdülve ropta hajnalig a táncot. Nem
mulaszthatjuk el külön megemlíteni a ta
nítótestületek fáradságos és körültekintő
szép rendezését, továbbá Nagy Antal ta
nító működését megemlíteni, aki a legne
hezebb szerepet, a gyermekkar betanítá
sát végezte szép eredménnyel. Az önkén
tes adakozás 2000000 koronát eredmé
nyezett, amelyből a jubiláns nevét viselő
tanulmányi alapítvány fog létesülni.
nagyról is, mint a sok dicsőséget aratott
Jobb szakácsnő, aki baromfihoz
dalárda vezetőjéről, aki a búcsúzó elnök ért kerestetik Vizslás pusztára. Cim a
nek ünnepén oly^n műsorral lepte meg kiadóban.
Salgótarján közönségét, mely a főváros
művészi levegőjét varázsolta közénk s
amely műsornak a számai — mint érte
sülünk — a távozó Wabrosch Béla elnök
nek és nejének legkedvesebb darabjai
voltak. Az utolsó szám előtt Grusz Fe
renc művezető, a legrégibb dalárdista
búcsúzott igen szép beszédben a szere
tett diszelnöktől, nejétől, akinek az acél
gyári lányok gyönyörű csokrot adtak át
és fiától iíj. Wabrosch Béla ózdi mérnök
től. A jóságos arcú elnököt egész estén
példátlan szeretettel és bensöséggel ün
nepelte a közönség, amely 26 esztendő
alatt sokszor érezte az acélgyári nagy,
kulturális vezetés fontosságát és áldását.
Holcaek Antalné 40 éves ta
nítói jubileumának megünneplése.
Meleg és bensőséges szeretettel ün
nepelte meg Salgótarján társadalma Holcsek Antalné 40 éves tanítói jubileumát
f. hó 19-én a városi kaszinó nagytermé
ben. A szépen feldíszített és virágokkal
ékesített nagyteremben Salgótarján tár
sadalma gyűlt össze a volt tanítványok
nagy seregével. A vallás és közoktatás
ügyi Minisztert Dr. Visnovszky Rezső,
Nógrád és Hont kir. tanfelügyelője kép
viselte. Az ünneplés 8 órakor kezdődött
a háromszólamu gyermekkar Hiszekegyé
vel. Utána a Báliruha kis szinmü volt,
melyet kedvesen adtak elő a kis lelkes
szereplők. Majd ismét a háromszólamu
gyermekkar énekelt Jalegyveleget ősz
hangzó, szép precizitással. Azután a. hi
vatalos üdvözlések következtek. A vallás
és Közoktatásügyi miniszter üdvözlő le
velét Dr. Visnovszky Rezső kir. tanfel
ügyelő adta át szép és mély gondolatok
kal bővelkedő beszéd kíséretében. A
gondnokság nevében Hercegh József es
peresplébános üdvözölte az ünnepeltet.
Koós Mihály városi főjegyző a város,
Barthó Dániel a járási tanító 'testület.
Sztankovics János a Salgótarjáni állami
tanítótestületek nevében, Hocholczer Ernőné a Mansz nevében, a volt tanítvá
nyok nevében pedig Szenes Arnoldné
üdvözölte az ünnepeltet. Az iskolás le
ányok nevében Sztanek Ilona köszöntötte
fel a jubillánst. A hivatalos üdvözlések
után a gyermekkar üdvözlődala csendült
fel. Majd a „Láda* cimü kedves kis da
rabot adták elő a kedves kis szereplők,
Bnlatonföldvár
GYÓGYFÜRDŐ.
Igazgatóság: Budapest, IV. Váci-utca’56—58
Telefon: József 101—26.
Lylhiutnos gyógyforrás 70 holdas gyönyörű
fenyvespark. R*mek kiránduló helyek. Villany
világítás, vízvezeték, csatornázás. Uj nagyszál
lód,: 90 modern és kondoros szobával, fürdő
szobák. Lakosztályok. Hall, olvasó és táncterem,
bár, ötórai lek, este tánc, táncoktatás. Továbbá
komfortos szállodáink még 100 szobával Strand
fürdő. vizisportok. Lawn-tennis. Golf. Konzertek. Kabarée'őadások, Elősaison: junius 15-ig,
Fősaison: Junius 15-től szeptember 1-ig, utósaison szept. október ró. Napi pensió elősaisonban 7U.000 K.-tól felfelé, Társaskirándulások
Balatonföldvárra déli vasúton mérsékelt menet
térti jegyekkel. Villatelkek kedvező fizetési fel
tételek mellett kadhatók.
— F«1 világosítóira! szolgál az Igazgatóság! —
Michelin Pneu
gyári lerakat
motor és kerékpár
autófelszcrelések legversenyképe
sebben
Nagy József, Budapest,
VI. Andrássy-ut 35.
Telefon: 21—97.
EmlékUnnepély. A salgótarjáni
főgimn. tanuló ifjúsága f. hó 14-én taná
raik vezetésével elzarándokolt Szabó Ist
ván magyar iró kazári sírjához ■ ott lel
kes ünnepély keretében áldozott emléké
nek. Az ünnepély m-güléséic az adott
�A MUNKA
4. oldal
aktualitást, hogy Szabó István most 100
esztendeje, nemzeti életünk legfontosabb
korszak ába.n
lépett
első
iro
dalmi kísérleteivel, a görög anthológia
némely epigrammáinak remek fordításá
val a nyilvánosság elé, magára vonva
ezzel a hellenisztikáért lelkesedő Kazinczy
Ferenc és más irodalmi előkelőségek fi
gyelmét. Az ünnepély a kazári templom
ban gyászistentisztelettel kezdődött, me
lyen a tanuló ifjúság egyházi énekeket
énekelt. A templomból, a hívek százaitól
kisérve a temetőbe vonult a menet, hol
Liberát mondott Szerémy plébános, majd
ennek befejezte után Szabó Lajos gimn.
igazgató tartalmas 'emlékbeszédet mon
dott a hellenista magyar iró sírjánál. Ün
nepelte benne á példás papot, a tudo
mány és költészet bajnokát, ki önzetlenül
sohasem lankadó buzgalommal művelte a
klasszikus irodalmat, ünnepelte a szerény
nemes egyszerűségben és szegényes kör
nyezetben élő tudóst és anyagiak után
nem törtető idealistát, a lánglelkü ma
gyar hazafit és a bölcs embert, aki ön
magában kereste a boldogságot és be
széde végén elhelyezte az intézet koszo
rúját a siron. Utána *a kazári elemi iskola
tanulói Mojzes tanitó vezetésével egy
gyászéneket énekeltek, majd Fekete Alf
réd Vili. o| t. lépett a sirhoz s elszavalta
saját költeményét, a Szabó Istvánhoz irt
ódáját. Az ünnepély befejezte után Dzsida
József bányagondnok köszönetét mon
dott a tanári karnak és az" ifjúságnak,
hogy a sirhoz kizarándokoltak és az ün
nepély fényét emelték s ezzel a bensősé
ges ünnepély véget ért.
Meghívó. A Nógrádmegyei Taní
tóegyesület „Salgótarjáni köre*4 1926. év
május 27-én délelőtt fél 9 órától kezdödőleg tartja rendes köri gyűlését a mátranováki bányatársulati tiszti kaszinó nagy
termében, melyre a tagokat és a tanügy
barátokat tisztelettel meghívjuk. Indulás
Salgótarjánból 5 órakor. A közebéd ára
30 ezer korona. Akik az ebéden résztvenni
óhajtanak azok május 22-ig.Theisz Aladár
mátranováki igazgató tanitónál jelentkez
zenek. Jelentkezés kötelező.
Két európai jelentőségű esemény
színhelye lesz e nyáron a magyar fővá
ros. E két esemény az embervédelmi ki
állítás és a Nemzeti Cserkész Nagytábor.
Az első bámulatra méltó anyagot tár a
szemlélő elé mindabból, ami az ember vé
delmére szolgál, a másik a cserkészmoz
galmat fogja képviselni, mint
nemzet
védelmi tényezőt. Erről az országos ver
senyekkel egybekötött nemzeti cserkész
táborozásról a rendező bizottság prospek
tust bocsátott ki most a nagyközönség
számára, fél millió példányszámban. Az
ingyenes forgalomba került tájékoztató
fél millió magyar család asztalára jut el
a cserkészek révén, hogy az ország legkissebb városában is érdeklődést keltsen
a nemzeti cserkészversenyek iránt. A ná
lunk szokatlanul hatalmas példányszámban
megjelent csinos kiállítású, színes címlap
pal bontott füzet a cserkészet általános
ismertetésén kivül tartalmazza - a három
hétig tartó táborozás programját és érté
kes tájékoztató adatokat nyújt különösen
a yidéki látogatókőzönség számára a fő
városba való utazást illetően. A Cserkész
Szövetség ugyanis 50 százalékos utazási
kedvezményt biztosított a táborlátogatók
számára az .összes vasút és hajóutvonalakon. E kedvezmények táborlátogató
igazolvánnyal kombinálva az összes vi
déki menetjegyirodákban beszerezhetők
lesznek. >
Országos látogatási akció a
Nemzetközi Embervédelmi Kiál
lítással kapcsolatban. Nemcsak a
magyar hivatalos és társadalmi élet min
den tényezője, de a külföld széles réte
gei is messzemenő érdeklődéssel tekinte
nek a Székesfővárosban f. év májusában
megnyíló Nemzetközi Embervédelmi Kiál
lítás elé. Elmondható, hogy a milleniumi
kiállítás óta nem volt esemény, amely
annyira egyöntetűen keltette volna fel az
érdeklődést a magyarság kulturális sze
repe iránt, mint ez a kiállítás. Az Ember
védelmi Kiállítás szerves csoportosításban
fogja bemutatni mindazt, ami emberi lé
tünkkel összefüggésben van. Az életnek
,a fogantatásától kezdve a halálig történő
összes megnyilvánulásait népszerű formá
ban sorakoztatja fel a kiállítás úgy, hogy
abból nemcsak a laikus tanulhat, hanem
még a tudós is kiegészítheti ismeretkö
rét Nincs akár az egészségügynek, vagy
a normál- és gyógypedagógiának és a
szociális munkának egyetlen olyan mo
mentuma sem, amelyet a kiállítás hihetet
lenül bő anyaga fel nem ölelne és magában ne foglalna. Külön említést érdeyel
a Népegészségügyi Muzeum óriási anyaga,
amely a modern kutatás újabb eredmé
nyeivel kiegészítve kerül a kiállításra.
Köztudomású és általános érdeklődés előzi
meg a drezdai „Dér Mensch** Muzeum
részvételét. Általános óhajnak engedett a
kiállítás elnöksége, amikor elhatározta,
hogy a kiállítás megtekintését a széles
néprétegek számára is lehetővé teszi és
ebből a célból országos mozgalmat in
dított. Ennek a mozgalomnak az a célja,
hogy mindenkinek alkalma nyíljék a ki
állítás tényével kapcsolatban egyúttal a
Székesfőváros alapos megtekintésére. A
mozgalom tökéletes szervezését jelenti,
hogy a kiállítás elnöksége a Székesfővá
ros minden jelentősebb szállodájával és
éttermével megállapodott az elhelyezésre
,és ellátásra vonatkozóan, így biztosítva
van, hogy a mozgalom keretében felránduló látogató-csoportok, amelyek három
három napot töltenek „látogató füzeteik**
révén a Székesfővárosban rendkívül ked
vezményes szállásban, ellátásban részesül
Salgótarján, 1926. május 22
nek, továbbá a kiállítás többszöri és alaEos megtekintésén kivül filharmónikus
angversenyt élveznek, autó körséta ré
vén a nevezetességeket megtekintik, ki
rándulnak a Margitszigetre, kedélyes es
tét töltenek a Székváros legszebb szóra
kozóparkjában, megnézik az újraalakított
Állatkertet stb. A kedvezményes látogató
füzeteket az egyes községekben a jegyzőségek bocsájtjákaz érdeklődök rendel
kezésére, míg a városunkban A Munká
nál kaphatók. Tekintettel arra, hogy ilyen
háromnapos utazás mindössze 550.000
koronába kerül, bizonyos, hogy minde
nütt és mindenkinél őszinte tetszésre ta
lál a kiállítás vezetőségének ez újszerű
és időszerű akciója, annál is inkább, mert
mai szomorú viszonyaink között valóban
az ország egyetemes és mindenkinek ál
talános érdeke, hogy helyzetünk javulá
sát úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben
előmozdító, nemzetünk
megbecsülését
helyreállító kiállításunk ügye minden vo
nalon sikerüljön.
Értesítem
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé, gét, hogy
Kárpitos és fényező
műhelyemet f. év junius 1-től jelen
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle
ház) alól, Uj telep 15 sz. (Zagyvái
rakodóval szemben) saját házamba
helyezem át.
Készítek
mindennemű kárpitos és fé
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
rok, székek, fotelek kárpitozását, mindenfajta bőr munkát, teljes uriszoba
berendezéseket, hintó, hajtókocsi és
egyéb fényező munkákat, valamint
mindenféle javításokat és átalakítá
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
kiváló tisztelettel:
Gyetvai Géza
kárpitos és díszítő.
Vegye meg az Agrária patkány*
irtó húskonzervét a patikában vagy dro
gériában.
Zongora
p
hangolás,
börözés, hurozás, régi zongo
ráknak elvágását rővidre, vasszerkezetűvé tétele,
szóval teljes átujitása
szakszerűen esz
közöltetik. Cim
a kiadóban,
ényképezögépek
otofelszerelési cikkek
Fizetési könnyítésekkel, olcsó áron
FRIED és NÁDOR-nál
Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 3.
Telefon: 115—50.
Kérje ingyen a 26. számú
KÉPESÁRJEGYZÉKET
Felhívás
A Bethlen Gábor Szövetség által
házikezelésben kibocsátott 10000 koronás
BethlenGábor
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
HÁZ SORSJEGYEIVEL
Négyszázmilliót
NYERHETHúzás kir. közjegyző és hatósági kikül
döttek
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Május 29.-én
Alapítva 1895 év.
A jövedelem a szegény és árva
tanulóifjúság részére még ei éven
felállítandó OTTHON javára fordittatik.
Budapesten, vidéken kapható minden
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. (J.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 3.000 kon, oxford,
vagy zephir 15 800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kon, duplaszéles
női szövet minden szinben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 5.0 00
kon, 140 cm. férfiszövet 66.000 kon, duplaszéles gyapjúvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kon, crepp
maroquin 6.900 kon, eponge 19.000 kor„ crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kon, virágos vattapaplan 184.000 kon, egy garnitúra
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kon, pohártörlő. vagy delénkendő 9.800 kon, törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59 000 kon, kész paplanlepedő
98.000 kon, zsebkendő 3.500 kon, hímzett női ing, vagy nadrág 8.900
kor., duplagaliéros színes férfiing darabja 59.000 kon, rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítink.
Ny°matott
közbenjöttével
Munka44 könyvnyomdában Salgótarján. — Tulaj eb
Végh Kálmán.
Dohánytőzsdében.
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen
�Melléklet A MUNKA 21-ik számához
Aí átlód! reálfőgimnázlum emelt etnlékszobor leleplezési ünnepélyét
diákjainak kirándulása. F. hó, 19-én méltóságom dr. sztranyavai Sztranyavszky
a reggeli vonattal utaztak át városunkon
az aszódi felső osztályos diákok Somos
kőújfalura, ahonnan Somoskő várába men
tek. A diákok kíséretében voltak Dr.
Oravecz Ödön, Dr. Varga Ferenc és
Kárádi János tanárok. A Salgótarjáni ál
lomáson városunkból csatlakoztak a kirán
dulókhoz Dr. Dornyay Béla, Dr. Csengődy Lajos és Lapsánszky János, akik
egyébként a kirándulás programját is
összeállították. A somoskői vár történe
téről, a gyönyörű bazaltkitörés geológiai
eredetéről a salgótarjáni főgimnázium ígazgatóságának szívességéből Dr. Dornyay
éla tanár, kiváló geológus tartott nagy
érdeklődés mellett előadást, mely után a
Himnuszt énekelte el az ifjúság. Innen a
kirándulók átrándultak Salgó várába, ahol
a Petőfi emléktáblát, a várromot és a he
gyes vidék vadregényes tájait szemlélték
nagy elragadtatással. Ezután megtekinted
tek egy uj bányát, mely után a salgói
kaszinóban ebéd volt. Utána a gyárigaz
gatóság és bányagondnokság jóakaratá
ból fogaskerekű vonaton ereszkedtek le
a salgótarjáni acélgyárba, melynek min
den üzemét nagy érdeklődéssel nézte az
ifjúság, különösen a szöggyártás, mely fül
siketítőén zajos és az eke, kapa, villagyár
tás tüzes légkörű munkája tetszett. Ezután
az acélgyári footbalteret tekintették meg
s az este 6 órai vonattal fáradtan, de
sok emlékkel gazdagon tértek visza
Aszódra, hogy az iskolai év legkomolyabb
hónapjára a júniusra készüljenek.
Rákóczi Est. A hirsch-gyári Le
vente Egyesület f. hó 29-én Rákóczi es
tet rendez, melyre már most felhívjuk az
érdeklődők figyelmét. A hangyaszorga
lommal működő egyesület mindent meg
mozgat, hogy Rákóczi nevéhez méltó ke
retbe foglalhassa előadását, melynek mű
sora az alábbi lesz. 1.) Hymnus: játsza
a hirschgyári zenekar. 2.) Lesz még ta
vasz: 1 felv. hazafias színmű. 3.) Ünnepi
beszéd: tartja Horváth G. gyárvezető. 4.)
Rákóczi népe.* szavalja Horváth Lóránd.
5.) Kuruc dalok: tárogatón előadja Pendl
Imre. 6.) Munkács felé: 1 felv. történeti
színjáték. 7.) Szózat: játsza a hirschgyári
zenekar.
A bányatelep! iskola előadásáról
referádánkat a jövő számunkban hozzuk.
Nagygyűlés az elviselhetetlen adó
terhek miatt. . A 20-án nagyérdeklődés
mellett lefolyt nagygyűlésről részletesen,
lapzárta miatt jövőszámunkban emléke
zünk meg.
Ez utóit is értesítjük a rádió tulaj
donosokat, hogy folyó hó 25-én kedden
este 8 órakor a Pannóniában megtartandó
megbeszélésre föltétlenül megjelenni szí
veskedjenek. Többek.
Meghívó. A Kath. *Olvasókör f.
hó 24-én Pünkösd hétfőjén délután 3 órai
kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, melyre
a tagokat ezennel tisztelettel meghívja az
elnökség. A közgyűlés tárgya a az épít
kezés, Közli, továbbá a kör vezetősége,
hogy a tervezett mulatság Pünkösd he
lyett 30-án vasárnap lesz megtartva.
Mátraszelo község közönsége
a világháborúban elesett hősök emlékére
Sándor Nógrád és Hont közigazgatásilag
egyelőre egyesített vármegyék főispánjá
nak személyes részvételével 1926 junius
hó 6-án délelőtt fél 12 órakor tartja meg,
mely hazafias ünnepélyre a község elöl
járósága teljes t. meghívja az érdeklődőket.
Az ünnepély befejezése után közebéd lesz.
Egy teríték ára: 5o.ooö korona. Felkér
jük mindazokat, akik a közebéden részt*
venni kívánnak, hogy ebbeli szándékukat
junis 1-ig a kazán jegyzői hivatalnak be
jelenteni szíveskedjenek. Megjegyezzük,
hogy a Salgótarjánból érkező vendégek
kiszállithatása céljából a salgótarjáni kő
szénbánya r. t. a zagyvái rakodóról junius
hó 6-ikán délelőtt 9 órakor vonatot fog
indítani a Székvölgy bányatelepre, hon
nan a mátraszdei bányavállalat iparvasutja szállítja be a vendégeket Mátraszele
községbe. Ugyanezen nap délután fél 4
órákor a bányavasutakon vissza lehet
utazni Salgótarjánba. A Kisterenye felől
érkező vendégek részére a kisterenyei
állomáson reggel 6 és délelőtt 9 órakor
8 — 10 fogat fog renelkezésre állani, me
lyek a visszautazásnál is igénybevehetők
lesznek.
Meghívó. Salgótarjáni Kér. Szoc.
Vasas Dalkör Műkedvelő Gárdája f. hó
23-án Pünkösd vasárnap este 8 órai kez
dettel, az Omilyák-féle vendéglő összes
helyiségében táncestéivel
egybekötött
zártkörű műkedvelői előadást tart.
Kuglizó megnyitás. A Salgó
tarjáni Acélgyári Olvasóegylet folyó hó
23-án Pünkösd vasárnapján nyitja meg
nyári kuglizó helyiségét dijtekézéssel és
tánccal egybekötve. Beléptidij: egyleti ta
goknak
és idegeneneknek személyen
ként 5000 Tcor. kezdete d.u. 3 órakor.
A Salgótarjáni Villamossági Rt.
Igazgatósága a f év ápr. 31-én tartott ülé
sén hozott határozatával a salgótarjáni
járás Levente Egyesülete céljaira 500.000
koronát adományozott. A levente mozga
lom nevében a nemes adományt hálásan
köszönjük.
A fényes sikerrel lezajlott Magyar
Est bevételéből a Rendezőség 1,000.000
(egy millió) koronát juttatott a helybeli
Levente Egyesületek zászlóalapja javára.
A nagylelkű adományt hálásan köszönjük.
A folyó évi május hó 17.-én meg
tartott országos állatvásár forgalma a kö
vetkező volt: Felhajtatott.* szarvasmarha
(borjú) 559 drb., eladatott 309 drb.; fel
hajtatott: ló (csikó) 257 drb., eladatott:
53 drb.; felhajtatott:.juh (kecske) 444
drb., eladatott: 419 drb.; felhajtatott ser
tés 425 drb., eladatott 416 drb. Felhaj
tatott összesen: 1685 drb'., eladatott össze
sen: 1197 drb. Salgótarján, 1926 május
19, Nékám jegyző.
A salgótarjáni Járás 4 km.
mezei futóversenye Mátranovákon f év
junius 6-án délután 4 órakor fest. Dél
előtt 9 órakor leVértte zászlószentelés.
A salgótarjáni Levente Egyesü
letek és SBTC. atlétái f. hó 30 án 8
km.-es kegyeleti stafétát futnak a trianoni
határtól, a főtéren levő Hősök szobráigStart 10 órakor Somoskőújfalunál a ha.
Nteőtlr
�Érdeklődésünkre a járási test
nevelési Vezetőség a következőket mon
dotta el a junius 3.-i levente-ünnepélyről.
Hatvanan érkeznek városunkba — vala
mennyien a Budapesti Torna Club tagjai,
hogy művészies tornagyakorlataikban gyö
nyörködjünk. 2.-án este érkeznek, amikor
ünnepélyesen fogadjuk őket a kisállomáson. 3.-án délelőtt előkészületeiket teszik
meg a pestiek. Délután 3 órakor kezdő*
dik a torna a bányatelepi sporttelepen.
Zenés szabad és szergyakorlatokat fog
nak bemutati a B. T. C. hölgyei és tor
nászai. Utána a B. T. C. football csapata
játszik a városi négy levente egyesüle
tének válogatottjával. (A válogatott csa
pat névsorát a következő számunkban
közöljük.) A S. B. T. C. pályáról az acél
gyári Olvasó Egylet nyári helyiségébe
vonul a közönség, ahol szórakoztatásuk
ról bőven fog gondoskodni a rendezőség.
Ezek közül kiemeljük a B. T. C* boxmérkőzését, a tombolát, szépségverseny stb.
Este 8 órakor az Acélgyári Levente Egye
sület a „Trianon" c. felvonásost adja elő.
mely után reggelig táncolhat a fiatalság,
A belépődíjakra vonatkozólag a követke
zőket sikerült megtudnunk: A rendezőség
úgy iparkodott a bélépődijakat megálla
pítani, hogy a legszerényebb keresetű
ember is részt vehessen az ünnepélyen
vagy az előadáson, vagy mind a kettőn.
Háromféle jegy lesz kibocsátva: 1) A dél
utáni Sport ünnepélyre (d. u. 3—6 óráig)
ülőhely 20, állóhely 10, családjegy (3sz.)
30 ezer K. 2) Az acélgyári előadás, stb-re
(d. u. 6-tól) ülőhely 10, állóhely 5, csa
ládjegy (4 sz.) 20 ezer K. 3) Úgy a dél
után,-mint az estére érvényes jegy ára:
ülőhely 25, állóhely 15, családjegy 40 ezer
korona} Levente jegy egésznapra (álló)
5 ezer korona. A részletekről még tájé
koztatni fogjuk közönségünket.
A salgótarjáni kir. járásbíróság mint
telekkönyvi hatóság.
678/1926 tkv. szám.
pénzben, vágy az 1881: LX. t.-c. 42 §-ában
meghatározott árfolyammal számított óva
dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél
letenni, hogy a bánatpéznek előlegés bírói
letétbe helyezéséről kikiáltott letéti elis
mervényt a kiküldöttnek átadni és az
árverési feltételeket aláírni (1881: LX. t.
c. 147., 150., 170 §§.; 1908 XL. t.c. 21, §.).
Az aki az ingatlanért a kikiáltási ,
árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
ígérni senki sem akar, köteles nyomban
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan
annyi százalékáig kiegészíteni (1907: YLI.
25- §)■
Salgótarján 1926 évi április hó ^25
napján.
Zelenka Ottó sk. kir. jbsági elnök.
A kiadvány hiteléül
Csömör Mátyás
telekkönyvvezető.
A starjáni kir. járásbíróság mint
könyvi hatóság.
3046/1915 szám.
telek
Árverési hirdetmény-kivonat.
Szklenár
Istvánná végrehajtónak
Kaskó Gyuláné sz: Boda Erzsébet végre
hajtást szenvedő ellen indított végrehaj
tási ügyében a telekkönyvi hatóság a
végrehajtási árverést 400000
kor.
tőkekövetelés és járulékai behajtása vé
gett a starjáni kir. járásbíróság területén
levő Salgótarján rt. városban fekvő, sa
starjáni 139 szu. tjkvben A I. 1 sor.
1443/163 lyisz. 20QÖ1 területű beltelek
ingatlanból Kaskó Gyuláné sz: Boda Er
zsébet B. 30 a. fele részben megillető
jutalékára 777600 koronában ezennel
megállapított kikiáltási árban, elrendelte.
Az árverést 1926 évi junius hó 8.
napján d. e. 10 órakor telekkönyvi ható
ság hivatalos helyiségében fogják meg
tartani.
Az árverés alá kerülő ingatlan a
Starján és Vidéke hitelszövetkezet kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron
végrehajtónak Vireczky Józsefné sz. Kö nem adható el.
kény Margit végrehajtást szenvedő ellen
Az árverezni szándékozók kötelesek
indított végrehajtási ügyében a telek bánatpénzül a kikiáltási ár lO°/o-át kész
könyvi hatóság a végrehajtási árverést pénzben, vagy az 1881:LX. t.-c. 42. §6 millió kor. tőkekövetelés és járulékai bán meghatározott árfolyammal számított
behajtása végett a starjáni kir. járásbíró óvadékképes értékpapirosban a kiküldött
ság területén levő, Salgótarján község nél letenni, hogy a bánatpénznek előleben fekvő, s a starjáni 946 szu-tjkvben ges birói letétbe helyezéséről kiállított
a-}"2 sor 865/161. hrsz. (ház 580 sz. a. letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni
és udvar) ingatlanból vhajtást szenvedők és az árverési felttteleket aláírni (188|:
B. 5. 6. sz. illetőségére 33,060.000 k-ban LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908:LX.t.-c
ezennel megállapított kikiáltási árban; 21. §)
azonban a c. 14. a özv. Kökény Antalné
Az aki az ingatlanért a kikiáltási
sz: László Verona, javára bekebelezett
özvegyi haszonélvezeti jog fenntartásával árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
Ígérni senki sem akar, köteles nyomban
elrendelte.
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
Az árverést 1926 évi julius hó 8 pított bánatpénzt az általa Ígért ár
napján dél e. 10 órakor Starján telek ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1808:
könyvi hatóság hivatalos helyiségében XLI. 25. §)
fogják megtartani.
Salgótarján, 1926. évi március 5,
Az árverés alá kerülő ingatlan a
Zelenka ottó sk, kir, jbsági elnök.
kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem
A kiadvány hiteléül
adható el.
Csömör Mátyás
Az árverelni szándékozók kötések
bánatpénzül a kikiáltási ár 10%*át kész
lelekkönywezető.
Árverési hirdetmény-kivonat.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 21. szám 1926. május 22.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-22
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom