1 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/26185a5acc9417f1cebf3949fda86f21.jpg 5d6f9b15c464643163e8a4280b608716 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5b47686dd1bdbb1a8a1383ec07247eda.pdf f094e78d6f2c09c2aa23b43d2af1d759 PDF Text Text 1929 május 15 9—10 szám. IV. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Revízió és a szociáldemokrata párt. Magyarországon mindinkább érezhe­ tőbbé válik a trianoni béke hatása nemcsak a politikai életben, hanem méginkább közgazdasági téren, de fő­ képen a munkásság keresetében és a munkában való elhelyezkedés lehető­ ségében. Magyarország összes társadalmi ré­ tegei már évekkel ezelőtt ráeszméltek arra, hogy egy közös és meg nem al­ kuvó mozgalmat kell indítani Magyar­ ország összes társadalmi osztályainak bevonásával, a trianoni béke megdön­ tésére. Örömmel állapítottuk meg, hogy Magyarország társadalmi osztályai e tekintetben — politikai nézetekre való tekintet nélkül — a legtökéletesebben összefogtak és külföldi barátaink tá­ mogatásával ugyszólván világpropagan­ dává fejlődött ki a trianoni béke meg­ döntése. Ebből a társadalmi összefogásból csupán a magyarországi szociáldemok­ rata párt hiányzott, amely párt ugyan a legutolsó pártkongresszusán hangoz­ tatta, hogy ő is a revízió álláspontján áll. Persze ez a hangoztatás sokunk­ ban, különösen azokban, akik a szociál­ demokrata párt kétszínű politikáját is­ merjük, kételkedést váltott ki. Most azután Herceg Ferenc, a reví­ ziós liga elnöke őszinte színvallásra kényszeritette a szociáldemokrata pár­ tot, akit nyilvánosan felszóllitott, hogy lépjen be a revíziós ligába és harcol­ janak közösen a trianoni béke meg­ döntés érdekében. E felszólítás, amint a szociáldemok­ rata párt vacogásából kitűnik, megle­ hetősen kellemetlenül érintette Őket, de miután a felszólítás a nyilvánosság előtt történt, Magyarország összes tár­ sadalmi rétegei élénk figyelemmel kí­ sérték a párt állásfoglalását és csak­ hamar kiderült, hogy a szociáldemok­ rata párt vezetősége e nagyfontos­ ságu kérdésre „nem“-mel felelt. Indokai szerint azért, mert Magyarországon a revízióhoz szükséges demokrácia és a közszabadságok hiányoznak. Igy tehát céltalannak látja egy ilyen küzdelem­ ben való részvételt A szociáldemokrata párt e maga­ tartásával ismét lerántotta magáról a leplet és bebizonyította, hogy az, amit eddig hirdetett, az mind buta maszlag volt Beigazolta, hogy neki nem az ország dolgozó népének az érdeke fáj, hanem a hatalomra való vágyás füti továbbra is őket, midőn az ország nyomorának enyhítéséért küzdő tár­ sadalmi akcióból kivonta magát. Ezzel bebizonyította, hogy neki nem a mun­ kásság gazdasági és szociális fellen­ dítése a fontos, hanem tisztán és ki­ zárólag politikai céljainak az elérése. A bányamunkasság ezen buta ma­ gatartáson megdöbbent, habár tisztá­ ban van azzal, hogy azok az urak, akik e határozatot hozták és közzé tették, nagyon is jól tudják azt, hogy milyen kis számban vannak azok a munkások, akikkel egyezik a vélemé­ nyük. Mégis meg kellett döbbeni ezen az állásfoglaláson, mert a bányamunkásság tökéletesen tisztában van azzal, hogy a verejtékes munkájának gyü­ mölcsét éppen az elveszített ipartele­ peink hiányában nem lehet elhelyezni. Ezért tehát ennek tudatában az ország bányamunkássága nem szűnik meg küzdeni a trianoni béke megdöntése érdekében. Azoknak pedig, akik a munkásság sulyos anyagi helyzetéből is a maguk részére politikai előnyöket akarnak biztosítani, csak az a feleletünk, hogy : „Találkozunk még a legközelebbi vá­ lasztásoknál, ahol a méltó feleletet meg fogjuk adni !“ Május 1-e a bányatelepeken. A békésen dolgozó bányamunkásság az elmult időkhöz képest május elsejének mun­ kaszünettel való megünnepléséhez már hetek­ kel megelőzőleg készülődött Családok, barátok és jóismerősök megbeszéléseket folytattak, hogy hová, melyik erdőbe ránduljanak ki. Legnagyobb részben azonban ezen tervükről lemondtak, mert hiszen a késő, hűvös tavasz következtében az erdők nem nyújtják a ked­ ves idilt amelyre rendes, normális időjárások­ nál, május 1-re ébredni szokott. Igy tehát a május 1-e a legnagyobb részben odahaza a szegényes lakások és családok közt telt el. Már május 1-ét megelőzőleg, az elmult évek szokásaihoz képest a bányatelepeket véres és ostoba, forradalmi hangon megszerkesztett röpiratokkal árasztották el, bizonyára azzal a szándékkal, hogy a bányamunkásságot ezzel felhecceljék és általában a lakosságot nyugta­ lanítsák. Kora hajnali órákban találkoztunk az uccákon kőnyomatos, ostoba szamárságaikkal. Persze a munkásság legnagyobb része, de főképen a polgárság vigan Kacagott ezen a kis ostobaságon. Mert hiszen mindenki tudja. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. hogy a magyar munkásságnak az ilyen masz­ lagok már többé nem adhatók be. A magyar munkásság éppen eleget tapasztalt és nagyot, jól tudja, hogy a kommunizmusa kinek van szüksége. Nagyon jól tudja azt, hogy a forra­ dalmi felforgatás csak azon munkanélküli csa­ vargók rögeszméje, akiket Moszkvából e bol­ sevisták pénzelnek. Igy tehát megnyugtathatjuk a röpirat feltálalólt, az ujabb forradalmi megváltókat, bogy a bányamunkásság között vajmi keresnivalójuk van, különösen akkor, amikor kilétüket eltiltot­ ták és gyáván elhunyászkodva, titkon terjesztik aljasságaikat. De általában a május 1-e mondhatnónk a heccelódések dacára, nyugodtan telt el egész Európába, kivéve Németországot, ahol napokig tartó barikádharcot vivtak a felheccelt kom­ munisták és a rendőrség egymással. A harcok­ nak 17 halottja és több száz sebesültje lett. Ez az eset Németországban történt, ahol a legtökéletesebb demokrácia van, ahol a lakos­ ság szabadon gyakorolhatja politikai felfogását Ha tehát Ilyen szabad államban ezzel a sza­ badsággal sem érik be, nyilvánvaló, bogy a demagógia főképen e demokratikus államokban érvényesülhet a munkásság között és ebből nyilvánvaló az is, h ogy szükség van a munkásság életének a megvédése szempontjából is bizonyos szigorúbb intézkedésekre, hogy az által a köznyugalmat, a rendet biztosítani le­ hessen. Mert nekünk, munkásoknak sem lehet érdekűnk e fejetlenség, a rendetlenség, mert ezekből a munka menetében keletkeznek za­ varok és a zavarokból a munkásságnak az anyagi hiánya. Ebből a szempontból bírálva a dolgokat csak az a véleményünk, hogy legyen demok­ rácia olyan mértékig, amilyen mértékig a tö­ megek azzal bánni is tudnak. De ott ahol azzal bánni nem tudnak, igenis szükség var. erős kézre és meg kell akadályozni, h ogy ilyen szerencsétlen izgatások, amelyek a mun­ kásságot vérfürdőbe kergetik, érvényesülni tudjanak. Jólehet Magyarországon ettől jelenleg nem kell tartani, mert hiszen azt hisszük, hogy a magyar munkásság, a múltból tapasztalva, nem egyhamar kapható az ilyen ostoba kalandokra De amint a fent említett röpiratokból is látszik Magyarországon is vannak bolsevista szellemi alakok, akik persze pénzért de mégis pró­ bálkoznak a magyar munkásság között eszmé­ jük terjesztésével. Erre pedig nyíltan és őszintén azt kell mon­ danunk, hogy ezekkel szemben nem szabad visszariadni semmiféle eszköztől. Mert, aki ezen kalandoktól megóvja a magyar munkás Ságot, az cselekszik becsülettel a munkásság érdekében. �A Bányász 3000 dorogi bányamunkás csatlakozása a revíziós ligához Lapunk vezetőhelyén részletesen Foglal­ kozunk a szociáldemokrata párt legutóbbi határozatával, amellyel a revíziós ligához való csatlakozást hárítja el magától. — E cikkünkben már leszögeztük véleményünket a szociáldemokrata párt határozatával szem­ ben. Most, amidőn a dorogi bányamunkás­ ság határozata a nyilvánosság elé került, tökéletesen igazolva látjuk álláspontunkat a reviziót, illetve a párt határozatát illetőleg. E helyen csupán a dorogi bányamunkasság állásfoglalását kívánjuk olvasóink elé tárni, hogy még sem ugy van a munkásság a revizióval, mint ahogy azt a szociáldemokrata párt a munkásság nevében elhatározta. A dorogi bányamunkásság önsegélyző egyesülete — nagyon helyesen — gyűlést hivott egybe Dorogon és a gyűlésen az egyesület vezetősége határozati javaslatot terjesztett elő, melyben kimondják, hogy csatlakoznak a revíziós ligához és ezen csatlakozásuknak jeléül felajánlanak a május 1-én teljesitett műszakból fejenként 50 fillért a revíziós ligának a folytatandó küzdelem költségeire. Ezen 50 fillérek leadására szövegezett ivet köröztek a munkásság között, melyet mintegy 3000-en írtak alá és ezzel felhatalmazták a bányaigazgatóságot, hogy keresetükből ezen összeget levonhassa és a liga elnökségének beszolgáltassa. „Népszavá"-ék a dorogi bányamunkásság­ nak e nemes elhatározását apró mocskolódásokkal akarták értékében lecsökkenteni és holmi elcsépelt szamárságokkal jöttek elő ilyen nagyfontosságu dolognál. — Már ebből magából lehetett látni, hogy mennyire igaz az, hogy nem urai a helyzetnek a munkásság felett Ezért tehát világosan megállapítható, hogy az előbb említett párt határozata nem a munkásság akaratából, hanem a kellemetlen helyzetbe került vezérek agyában született meg. Társadalombiztositási választások. Mint ismeretes az utóbbi években a Társa­ dalombiztosításra vonatkozólag óriási lépések történtek előre és a társadalom olyan rétegei kerültek biztosítás alá, amelyek ezideig ezt nélkülözni voltak kénytelenek. Nevezetesen az ipari munkásság csak betegség és baleset el­ len voltak biztosítva, mig az utóbbi időben a betegsegélyzést és balesetbiztosítást kiterjesz­ tették a tisztviselőkre, háztartási alkalmazot­ tak stb. Ezzel egyidejűleg törvényt hoztak az aggkori és rokkantsági biztosításra is ugy, hogy most már az ipari munkásság is bizto­ sítva van öregség és rokkantság ellen. Ezen biztosításoknak csak a bányatársula­ toknál volt meg az önkormányzat, amig az egyéb biztosítottak ezt szintén nélkülözték. Most az Országos Társadalombiztosító Intézet kiadta az alapszabályokat s az alapszabályok értelmében kiírták a közgyűlési küldöttek vá­ lasztását május 12 és 13-ára. E választásokra felkészültek a különböző pártok, még pedig két Irányzat küzd a mandá­ tumokért; Egyik oldalon a szociáldemokrata párt, egyesülve a radikális baloldali polgári pártokkal, mig a másik oldalon a nemzeti ala­ pon álló pártok egyesültek nemzeti blokkba. A bányamunkásságot e választások kevésbbé érdeklik, miután a bányatárspénztárak egy ké­ sőbbi időben önállóan választják meg a Tár­ sadalombiztosítás önkormányzatába való köz­ gyűlési küldötteiket. E választásoknál csak azon bányamunkások vannak érdekelve, akik nem tartoznak a bányatárspénztárak köteléke­ ibe. Igy tehát részleteiben nem foglalkozunk a kérdéssel, nagy általánosságban azonban nem mulaszthatjuk el, hogy a munkásság figyelmét óvatosságra ne hívjuk fel, mert tudjuk a múlt­ ból, hogy a munkásbiztositó pénztár volt a szociáldemokrata pártnak a főfészke, ahonnét irányították az egész munkásmozgalmat és ahonnét kitermelték az összes bolsevista ve­ zéreket. Hogy ezen állításainkat igazoljuk, leközlünk egy pár nevet, akik annak idején a munkásbiztositó pénztárnál szerepeitek, mint tisztviselők. A munkásbiztositóból került ki Garbai Sán­ dor a szovjet elnöke, Bokányi Dezső, Propper Sándor, Salai Endre, Rádi Sándor, Králik Fe­ rencz, Sterbinszki Lipót, Walter Jakab, Sza­ kasits Arpád, Büchler József, Dofcsák Antal, Rabinovits József, Smiedtmayer Vilma, azon­ kívül maga Kun Béla és még nagyon sok számos olyan egyén, aki a munkásbiztositási pénztárba való elhelyezését a gyászos forra­ dalom előkészítésére használta fel. Ilyen körülmények között a munkásságnak a saját intézményére, Társadalombiztosítására a legtökéletesebben vigyázni kell, óvakodni kell attól, hogy ehhez az intézményhez a po­ litika legkevésbbé kerüljön be. Mert ha ismét politikai villongások kerülnek be a Társada­ lombiztosító Intézetbe, akkor a társadalombiz­ tosítás nem lesz képes feladatát teljesíteni és azok a nehéz milliók, amit a munkások és a munkaadók oda befizetnek, könnyen veszélybe kerülhetnek. Mert hiszen maga az a körülmény elárulja, hogy politikai célzatok fűtik a szociáldemokrata pártot, hogy állandóan önkormányzat hiányos­ ságairól panaszkodik. Nekik az Önkormányzat hiányossága nem a munkásság szempontjából volt fontos, hanem az fájt nekik, hogy nem tudták elhelyezni azokat a barátaikat biztos és jó pozícióba, odabent csinálhatták volna hír­ hedt politikájukat. Hisszük és reméljük, hogy a választások után is lesznek még Magyaror­ szágon erőskezű emberek, akik megvédik a társadalombiztosítást az esetleges veszélyekkel szemben. Bicskával akartak tagot szerezni a nagybátonyi elvtársak. Nagybátonyban is, mint miden bányatelepen, a bányamunkásság tömegesen hagyta ott a szociáldemokrata pártot. Természetes, hogy erre a tömeges kilépésekre a budapesti köz­ pont kétségbeesve rohamozta meg a nagybá­ tonyi bányamunkásságot Úgyszólván naprólnapra a nagybátonyi bányamunkásságon ültek, hogy az elveszített táborból valamit visszasze­ rezhessenek. Olyanannyira izgatták a szaktár­ sakat, a más politikai felfogásu szaktársak ellen, hogy április 14-én megtámadták Katona János vájárt azért mert nevezett nyíltan kije­ lentette, hogy ő nem hajlandó a szociáldemok­ rata pártnak többé tagja lenni és adót fizetni. Megjegyezzük, hogy már az esetet megelőző­ leg megfenyegették Katona szaktársat, hogy ha nem lép be hozzájuk tagnak, akkor ki fog­ ják a belét ereszteni. Persze Katona szaktárs a fenyegetésekben nem hitt, mert azt gondolta, hogy a szociális­ uk legfeljebb csak fenyegetőznek, de mégsem tehetnek olyan brutálisak, hogy ily ostoba módon elragadtassák magukat, mert hiszen ők azok, akik a legtökéletesebb demokrácia elvén 1929. május 15 állanak. Azt hitte a szerencsétlen áldozat, hogy a demokráciát a szociálisták is ugy ér­ telmezik, hogy szabadon határozhatja el magát mindenki politikai felfogását illetőleg. De vég­ telenül csalódott, mert vasárnap este, amikor a színházból családjával együtt távozott meg­ támadta őket Izsovszki három testvér, Szabó Imre és Lajos testvérek, akik azután bicskával megtámadták és Öt sulyos sebet ejtettek rajta, amely sebekkel azon időtől fogva gondos or­ vosi kezelés alatt áll, de az orvosi kezelés eddig eredménytelen ugy, hogy nevezettet Bu­ dapestre kellett szállítani a kórházba. Még élénk emlékezetünkben van a salgótar­ jáni sasok és szociálisták összeütközése, amely­ ről annak idején lapunkban is megemlékeztünk. Csodálatos módon a Népszava a nagybátonyi gyilkossági kísérletet agyon hallgatta és nem küldött a párt országgyűlési képviselőket, ujságirókot az esel kivizsgálására, de még or­ szágos gyűjtést sem rendeztek a betegen fekvő munkástársunk családjának a segélyezésére. Ezzel az aránylag kis jelentőségű esemény* nyel ismét beigazolást nyert, hogy az elvtár­ saknak nem a proletár vér elvesztése fáj, hanem mindig az, hogy vajjon az áldozat elv­ társ volt-e, vagy más politikai felfogásu egyén. Ezzel az esettel beigazolódott az is, hogy micsoda terrorisztikus eszközökkel igyekeznek maguknak tagokat toborozni. Most már csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy a hatóság mi­ lyen védelmet szándékozik nyujtani az ostoba és buta terrorral szemben a bányatelepeken? Igaz, hogy ez az ügy törvényszék elé tar­ tozik, de mégis keli, hogy a nyilvánosság előtt is foglalkozzunk vele és ezzel is beigazoljuk, hogy még a legaljasabb eszköztől sem riadnak vissza, ha ez által politikai céljaiknak csak a legkissebb eredményt is biztosíthatják. — A Singer varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. — Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Ujabb kiválás a szociáldemok­ rata pártból. Lapunk vezető és más helyén már fog­ lalkoztunk a Revíziós Ligának a szociál­ demokrata párthoz és a munkássághoz in­ tézet felhívásával a csatlakozásra vonatko­ zólag. Most ismét abba a helyzetbe jutottunk, hogy ujabb érdekességgel szolgálhatunk szö­ vetségünk tagjainak és lapunk olvasóinak, Herczeg Ferenc felhivása kétségtelenül kínos helyzetbe juttatta a szociáldemokrata pártot, mert egyrészt tömegesen csatlakoz­ nak a ligához a munkások, másrészt pedig a párt tekintélyes vezérférfiai jelentik be a ligához való csatlakozásukat és egyben a szociáldemokrata pártból való kiválásukat. Többek között Pikler Emil, volt országgyű­ lési képviselő jelentette be csatlakozását a ligához és jelentette be kiválását a szociál­ demokrata pártból. Mély sajnálatunkra Pikler Emil cikkét melyet a Pesti Hírlap közölt, helyszűke miatt nem tudjuk teljes egészében közzé tenni, de lényegét a cikknek az alábbiakban közöljük: „Herczeg Ferencnek a magyar szociálista munkássághoz intézett azon felhívása, hogy a pártvezetőség ismert határozata ellenére a. Revíziós. Ligához csatlakozzék, sulyos dilema elé állított engem. — A szocialista hitem megingathatatlan, de amikor hazám- �1929. május 15 mal, szülőföldemmel szemben elkövetett erőszak ellen küzdőkkel egy táborban levő­ nek érzem magam, s mint minden magyar, akinek lelkét égeti a trianoni diktátum, — én sem tehettem másként eleget teszek Herczeg Ferenc felhivásának és csatlakozom a Revízió Ligához. Miután ezen lépésem a pártfegyelem meg­ szegését jelenti, levonom a konzekvenciákat és kilépek a szociáldemokrata pártból — Inkább maradok elvi szociáldemokrata, mint hogy rosszul értelmezett párthűség kény­ szere alatt elfogadjam a pártvezetőségnek — meggyőződésem szerint — a magyar munkásság érdekeire sulyos sérelmet jelentő határozatát.“ Pikler Emil e kilépését hosszú hasábokon és igazán minden kritikát elbiróan indokolja meg. Hivatkozik a németországi szociálde­ mokrata párt programmjának megreformá­ lására, hivatkozik a Marxizmus tarthatat­ lanságára, Svédország, Norvégia, Hollandia, Dánia és Svajc szociáldemokrata pártjának azonos elvi állásfoglalására. Ugyancsak idézi Mac Donaldnak a leg­ utóbbi választási harcokban elhangzott be­ szédét, amelyben Mac Donald kifejti a nem­ zeti egységbe való tömörülésnek szükséges­ ségét Kijelenti, hogy ha a választások után az angol munkáspárt jutna kormányra, olyan törvényeket fognak hozni, amely törvénnyel meg lesz elégedve Anglia munkássága és polgársága egyaránt. Végül igy fejezi be fejtegetéseit Pikler Emil: "Amig Európában mindenütt természetes dolog, hogy valaki szociáldemokrata és egy­ ben hű polgára hazájának, addig nálunk a polgári közvélemény előtt, teljesen elhibá­ zott taktikájukkal — szociálista vezéreink — olyan látszatot adnak a szociáldemok­ ráciának, mintha az hazaellenes volna, Németországnak szociáldemokrata biro­ dalmi kancellárja, szocialista belügyminisz­ tere és Berlinnek szocialista rendőrfőnöke van. A szociálista belügyminiszter feloszlatta a vörös Frontharcosok szövetségét és a szo­ cialista rendőrfőnök betiltotta a május 1-re tervezett tüntetést és felvonulást. A tilalom ellen renitenskedő kommunista munkások­ kal szemben a szociáldemokrata rendőr­ főnök igénybe vette az államhatalom erejét. ime a szociáldemokrata, a polgári rend védelmében. — Ilyen szellemben vagyok szociáldemokrata én is, amikor a pártból kilépve felajánlom Herczeg Ferencnek, mint a Revíziós Liga elnökének közreműködése­ met, kérve őt, hogy elhatározásomat, annak komolyságához képest fogadja bizalommal." Persze a Népszaváék nem valami hízel­ gően emlékeznek meg Pikler Emil maga­ viseletéről, habár Pikler Emilnek ezen el­ határozását szeretnék valamiképen a nyil­ vánosság elől eltüntetni, mert rájuk nézve, nagyon is kellemetlen az, — amit most már tökéletesen éreznek, — hogy a hires hatá­ rozatuk semmiképen sem azt a célt szol­ gálta, amelyet tőle vártak. De különösen nem egyezik a munkásság felfogásával. Mi a magunk részéről csak annyit jegy­ zünk meg Pikler Emil közreadott cikkéhez, hogy teljesen tisztában vagyunk azzal mi is, hogy a munkásság nagy többségének ugyan­ ez a felfogása, de nem cselekedhetik saját elhatározása szerint, mert akkor vagy kom­ munistának, Vagy munkásárulóknak fogják minősíteni és végső esetben a műhelyekben, a gyárakban pedig a legdrasztikusabb kiro­ hanásokkal támadják. „A Bányász" 3 Elárusító helyek : Bogenlück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján — Kun Testvérek épületfa- és épitőanyagok raktára Kisterenye. Salgótarjáni kerületi összvezetőségi ülés. Szövetségünk salgótarjáni kerülete f. évi május hó 12-én délelőtt, szövetségünk köz­ ponti helyiségében összvezetőségi ülést tar­ tott, amelyen a szövetségi ügyeken kivül foglalkozott a szociáldemokrata párt isme­ retes határozatával, mellyel nem-mel felelt Herczeg Ferenc azon meghívására, melyben a Reviziós Ligához való csatlakozásra szól­ litja fel. Egyben foglalkozott a pilisvörösvári és dorogi bányamunkásoknak a Revíziós Ligá­ hoz való csatlakozásával. Kész örömmel üdvözli vezetőségünk az előbb említett két bányatelep munkásságát lelkes és hazafias cselekedetéért. Kerületi vezetőségünk elhatározta, hogy Herczeg Ferenc, a Revíziós Liga elnökének meghivására csatlakozik ahoz a magyar tá­ borhoz, amely magyar tábor hivatásszerűleg küzd a magyar igazságért, egy szebb ma­ gyar jövőért A vezetőség véleménye szerint minden magyar munkásnak, minden magyar polgár­ nak, a revízió tekintetében — politikai né­ zetére való tekintet nélkül egy táborban a helye és hiszi is azt, hogy ez alól az egye­ düli megdönthetetlen kötelesség alól egyet­ len magyar munkás sem vonja ki magát. Habár történtek a szociáldomokrata párt részéről nyilatkozatok, a salgótarjáni mun­ kásságnak mégis az a véleménye, hogy az nem történhetett őszinte becsülettel, de kü­ lönösen nem a munkásság nevében, mert már idáig is beigazolást nyert — a bánya­ munkásság és egyéb ipari munkásság csat­ lakozásával, hogy a szociáldemokrata párt határozata homlokegyenest ellenkezik a munkásság nagy tömegeinek becsületes fel­ fogásával. Az összvezetőség pedig a leghatározot­ tabban tiltakozik az ellen, hogy a szociál­ demokrata párt a magyar munkásság nevé­ ben hozzon ilyen határozatokat és egyenesen megbélyegzi és ostobaságnak minősíti azt a határozatot, amely határozat félreérthetet­ lenül a magyar nemzet és a magyar mun­ kásság ellen irányul. Szövetségünk összvezetőségének határo­ zata alapján felkérjük Magyarország dolgozó bányamunkásait, hogy tekintsenek el minden politikai felfogástól és külső beavatkozástól, csatlakozzanak lelkesedéssel a magyar reví­ ziós táborhoz és küzdjenek lelkesedéssel a trianoni béke megváltoztatásért, küzdjenek határaink visszaszerzéséért és küzdjenek a munkanélküliség ellen, mert csak ez az egyedüli ut van számunkra, amely uton a nyomoruságot és az ezzel járó nélkülözést le lehet küzdeni Ne hallgassanak politikai kalandorokra, akik a revízióból ésa magyar feltámadásból is politikai üzletet akarnak maguknak kovácsolni A salgótarjáni bányamunkásság már meg­ kezdte a Revíziós Ligához küldendő nyilat­ kozatok aláírását. A nyilatkozatot eddig is szaktársaink már tömegesen írták alá. A Roykó-féle Tiszaujlaki bajuszpedre mindenütt kapható. Mecsekszabolcsi helyicsoportunk má­ jus 19-én, pünkösdkor ünnepli megalakulá­ sának két éves fordulóját — A vezetőség felkéri a csoport tagjait, hogy május 19-én délelőtt fél 10 órára az otthon helyiségében minél nagyobb számban jelenjenek meg. A helyicsoport pünkösd mindkét napján snapszli- és tekeversenyt rendez, amelyre vendégeket ez uton hív meg a vezetőség A versenyek dija 1—1 választási malac. A snapszli versenyre a nevezési díj sze­ mélyenkint 1 pengő. Benevezni lehet 18-án este 8 óráig az otthon helyiségében, vagy bármelyik vezetőségi tagnál. A tekeversenynél 9 dobás dija 1 pengő Mindkét verseny 19-én délelőtt 11 órakor kezdődik. Jóváhagyták a salgótarjáni Temetkezési segélyegyesület alapszabályait. A salgótarjáni munkásság már évekkel ezelőtt temetkezési segélyegyletet alapított amelynek működése elé kezdetben — ért­ hetetlen okoknál fogva — nagy nehézsége­ ket igyekeztek gördíteni, de a helyeset, gondolkodó munkásság ellenállásán a bom­ lásra irányuló törekvés meghiúsult s ma már a munkásság — kivétel nélkül — nagy őrömmel támogatja az egyesületet. Az alapszabály jóváhagyásáig 40 tagból álló ideiglenes közgyűlési tag és 4 tagból álló ideiglenes választmány vezette az egye­ sületet Most, hogy a belügyminiszter az alapszabályokat jóváhagyta, az ideiglenes választmány feloszlott és folyó évi junius hó 9-érc tűzte ki az uj közgyűlési tagol A közgyűlési tagok választása 5 évre szól, amelyből megalakul a 7 tagú rendes választmány, amely hivatva lesz az egye­ sületet irányítani. A közgyűlési tagok választási titkosan történik. A választásra vonatkozólag a vá­ lasztmány a salgótarjáni kerületet kilenc szavazókörzetre osztotta — Tájékozásul a beosztásokat az alábbiakban közöljük : 1. szavazókörzet : A választás színhelye: Salgótarján, bányaiskola. összesen 848 tag választ 6 közgyűlési tagot és 6 póttagot. A szavazatszedő bizottság elnöke: Moticska bányaigazgató. Ugyanitt szavaznak az altisztek is külön urnában, akik két rendes és két póttagot választanak. II. Szavazatszedő körzet: szavazás helye Vizválasztó villamos központ, Összese: 357 �1929. május 15 „A Bányász" tag választ 3 rendes közgyűlési kiküldöttet és 2 póttagot* A szavazatszedő bizottság el­ nöke: Körmendy Ernő főmérnök. III. Szavazatszedő körzet: szavazás szín­ helye : Zagyvapálfalva, bányairoda összesen 1086 tag választ 8 rendes és 8 póttagot, A szavazatszedö bizottság elnöke: Fischer Ferencz bányaigazgató. IV. Szavazatszedő körzet: szavazás szín helye; Baglyasalja. bányagondnoksági iroda. Összesen 792 tag választ 5 rendes és 5 pót­ tagot Szavazatszedő bizottság elnöke : Bérezi Sándor, bányatanácsos. V. Szavazatszedő körzet: szavazás szín­ helye : Rau-akna. bányairoda, összesen 962 tag választ 6 rendes és 6 póttagot A sza­ vazatszedő bizottság elnöke : Bérezi Sándor, bányatanácsos. VI. Szavazatszedö körzet: szavazás szín­ helye : Kazár, bányairoda. Kazár taglétszáma 265, választ 1 rendes és 1 póttagot A sza­ vazatszedő bizottság elnöke: Dzsida József, banyagondnok. VII. Szavazatszedő körzet: szavazás szin­ helye: János-akna, bányairoda, összesen 743 tag választ 5 rendes és 5 póttagot A szavazatszedő bizottság elnöke: Molnár András, bányaigazgató. VIII. szavazatszedő körzet: A szavazás színhelye: Kisterenye, bányairoda, összesen 410 tag választ 3 rendes és 3 póttagot A szavazatszedő bizottság elnöke: Lénárd Károly bányaigazgató. IX: szavazatszedő körzet A szavazás színhelye : József-akna, bányairoda, össze­ sen 552 tag választ 3 rendes és 3 póttagot A szavazatszedő bizottság elnöke: Molnár András bányaigazgató. Itt emlitjük meg, hogy a temetkezési segélyegyesület jóváhagyott alapszabályai ki­ lettek nyomatva, és az egyesület ügykeze­ lője 40 fillérért bocsájtja a tagok rendelke­ zésére. Helyicsoportok hirei. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületititkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetle­ ges panaszaikkal és egyéb felvilágositásért ide forduljanak. Tatabánya-Felsőgallai Pécsbányatelep. Beiratásokés befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. titkárság- Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljábóL Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye. Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető s H e i m F e re n c órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. IRDETÉSEKET felvesz ,A Bányász" kiadóhivatala Salgótarján, Vasút ucca 4. szám, SINGER mégis a legjobbak! KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. A róm. kath. templommal szemben. "Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján, Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 9-10. szám (1929. május 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-05-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9117241339f5d1e4f67b7dd8cd6ca66b.jpg 63ab753185af7b40313a319031c63e5e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/beb85a874b9af33058b45f35c360fbdd.pdf efe226a36f9b30c4b0db8f2fb8e78f0f PDF Text Text 1929. április 15 IV. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár : 1 évre 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 1/2 4.80 Egyes szám ára 40 f. 10 éves jubileumi közgyűlés. A cim, mely hóditó és szép, olyan látszatot keltett, mint hogyha a Magyar­ országi Bánya- és Kohómunkások Or­ szágos Szövetsége diadalmasan ünne­ pelte volna 10 éves jubileumát az V-ik országos közgyűlés keretében. A dia­ dalom helyett ellenben a közgyűlésen lényegében szomoru siránkozások hang­ zottak el és a közgyűlési küldöttek végig tele voltak panasszal a központi vezetőséggel szemben. Bennünket az elhangzott kifakadások csak magában lényegében érde­ kelnek, mert hiszen ez az előbb em­ lített szövetség belügyei közé tartozik, de mert e közgyűlésen rólunk is na­ gyon sok szó esett, kell, hogy foglal­ kozzunk a közgyűlésen lezajlott eseményekkel. Még pedig meg kell álla­ pitani, hogy e közgyűlés nem az volt, mint a melynek feltüntetni óhajtották. Ez a közgyűlés nem volt más, mint egy injekció a szövetségnek valami­ képen való megmentésére.' — Minden olyan szervezet, mely erőltetve, injek­ cióval igyekszik magát fenntartani, az előbb-utóbb a pusztulás szélére jut. Különösen lehet ezt megállapítani ak­ kor, amikor a közgyűlés egyik elő­ adója — talán saját magát vigasztalva — beismerte, hogy az elmult évben alig volt volt a szövetségnek 8—900 tagja, mig most 3000 egynéhány tagot számlál. Ezzel egyidejűleg elismerte, hogy volt idő, amikor a Csóka-féle szervezet nagy erkölcsi és anyagi ká­ rokat okozott szövetségüknek, azon­ ban vigasztalásként megállapította azt is, hogy most már nem olyan veszé­ lyesek, mint azelőtt voltak. Mi, akik nem voltunk a közgyűlé­ sen, csak a közgyűlésről kiadott je­ lentésből látjuk, hogy e jubiláns köz­ gyűlésről kiadott tudósítások nagyon sántítanak és nagyon hézagosak, mert a közgyűlési felszólalók között majd­ nem kivétel nélkül teljesen ismeretlen nevek fordulnak elő, amelyből arra lehet és kell következtetni, hogy a szervezetnek a megalkotói, régi, ki­ próbált bizalmiférfiai mind, kivétel nélkül otthagyták őket és a mostan felbukkanó nevek pedig a teljesen is­ meretlenek közé tartoznak. — Egyik része nem is tartozik a szervezet kö-t elékébe, de hogy közgyűlést lehessen tartani, elő kellett rángatni valahonnét egynéhány hangoskodó fiatalembert. Ezeknek a fiatalembereknek az volt a megbízatásuk, hogy csapjanak lár­ mát, szidják ellenfelüket, de ugy tün­ tessék fel, minthogyha ellenfelük szá­ mításba sem jöhetne. Érdekes, hogy a közgyűlés megkezdésénél inditványt is tettek arra vonatkozólag, hogy ne fog­ lalkozzanak ellenfeleikkel, mert hiszen azok azt nem érdemlik meg. — Végül megállapítható, hogy a közgyűlés min­ den egyes felszólalója legalább is egy­ néhány szóval megemlékezett ellen­ feleikről, dacára az elfogadott inditMi, a magunk részéről örömmel ál­ lapítjuk meg, hogy ily irányban fog­ lalkoztak velünk és köszönetünket is fejezzük ki a megemlékezésért, habár azok egyik-másika otromba és ízlés­ telen volt is. De mert foglalkoztak velünk, ez részűnkre elismerést jelent és azt igazolja, hogy mégis csak erőt képviselünk és mégis csak téma va­ gyunk a számukra. Külön megemlítést érdemel Eszter­ gályos János, az ujdonsült vezér sze­ mélyével kapcsolatosan elhangzott kri­ tika. — Eleinte csodálkoztunk, hogy Esztergályos nem szerepel semmilyen formában. Sejtettük azonban, hogy az utóbbi mozgalmakban elkövetett bak­ lövései késztetik arra, hogy tartsa tá­ vol magát a közgyűléstől. De a köz­ gyűlésről kiszivárgott hírek csakhamar bebizonyították, hogy bajok vannak Jancsi bácsi körül és azért nem mu­ tatkozott, azért nem vállalt szerepet a közgyűlésen. Természetes, hogy tá­ volmaradása nem nyugtatta meg tel­ jesen az elégedetlenkedő közgyűlési tagokat, mert távollétében is felelős­ ségre vonták, amire azután János bá­ csi nagy érzékenykedéssel megjelent a közgyűlésen és azzal akart a köz­ gyűlési tagokra hatni, hogy hiszen ő nem pénzért, hanem csupán tisztelet­ ből és a bányászok iránt érzett szeretetből vállalkozott a bányamunkások mozgalmának irányítására és hót az Ő személyét ért támadás után nem haj­ landó tovább a bányamunkások ügyeit képviselni, mert a bányamunkásoktól a személyét ért támadásokat nem ér­ demelte ki. Ezen érzékenykedésnek, mint később kiderül, az volt a célja, hogy a bányászok könyörüljenek meg rajta és bocsássanak meg neki az el­ követett hibáiért és engedjék meg, hogy tovább is bolondithassa a bánya­ munkásokat, mert amikor egyik-másik felszólaló helyesbítette az előbbeni kifakadásait, akkor már Jancsi bácsi odanyilatkozott, „hát hogyha megbán­ tátok tetteiteket, akkor én továbbra is itt maradok veletek és hát csináljuk tovább azt, amit eddig, A közgyűlésen még ennél extrább eset is kiderült, amelyet mi nagyon sokat hangoztattunk, hogy Karcai bá­ csi körül is bajok vannak, de Karcsi bácsi mindig tagadott és még akadtak a munkások között is, akik, állításain­ kat igyekeztek kétségbe vonni. Igen ám, de most a közgyűlésen Karcsi bá­ csinak egyik leghűségesebb csatlósa Javorek Pál volt kénytelen felszólalni és inditványt tanni, hogy Peyertől köz­ gyűlési határozattal vegyék el a szö­ vetség tulajdonát képező okmányokat Hát most már azt hisszük, hogy sem Karcsi bácsinak, sem pedig azoknak a munkástársainknak, akik állításainkat cáfolni és kétségbe vonni igyekeztek, nem igen lesz tovább erkölcsi erejük állításainkkal szemben védekezni, mert hiszen ezzel a felszólalással és hatá­ rozattal beigazolódott, hogy állitásaink helytállók. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy e közgyűlésen elhangzottakat a közgyű­ lést tartó szövetség belügyeinek te­ kintjük, de mert az ott elhangzottak­ ból megállapíthatják, hogy az egész nem volt más, mint kifelé való kép­ mutatás kell, hogy véleményűnket en­ nél a képmutatásnál is leszögezzük és megállapítsuk, hogy ezen szervezetnek ma már nincsen létjogosultsága s nincs joga a bányamunkásságot érdeklő szo­ ciális és gazdasági ügyekben vitat­ kozni. Mert, amely szervezet bomlásnak indult, nem jogosult arra, hogy a mun­ kásság nevében felfelé hadakozzon és magát olyannak tűntesse fel, mint aki a munkásságot képviseli. A közgyűlé­ sen emlegetett háromezer párszáz tag sem egyéb mint képmutatás. Mi, akik állandóan a munkásság között élünk tudjuk, hogy a kimutatott 3000 tag honnét keletkezik. Tudjuk, hogy ez csak tisztán papiroson van, lényegé­ ben örülnének, ha a kimutatott tag létszámnak 10 százaléka megvolna. A bajok a közgyűlés után mégjobb ban bonyolulnak mert most már a �2 1929 április 15 "A Bányász" szövetségben lévő alkalmazottak sem tudjak, hogy tulajdonképen kit illet meg a vezér szerep. Kifelé a munká­ sok ugy tudjak, hogy a közgyűlésen történt igéret alapján Esztergályos a titkár, mig bennünket ugy informáltak, hogy a közgyűlés után való napokban Fodor támadást intézett az Esztergá­ lyos részére kijelölt irodahelyiség el­ len és azt magának kaparintotta meg elfoglalta a telefont s amikor Eszter­ gályos János hivatalába sietett azt látta, hogy az eddigi helyét Fodor elvtárs foglalta le. Kétségbeesve kér­ dezte meg, hogy mi történt, miért fog­ lalta el az ő szobáját, amelyre Fodor minden habozás nélkül kijelentette, hogy ő a titkár s ez a szoba, amely régebb idő óta a titkáré volt, tehát őt illeti meg, mire Esztergályos fogta a kabátját, kalapját és eltávozott. Nem tudjuk visszament-e, avagy visszamegy-e még, de nagyon rosszul esne, ha nem kerülhetne vissza, mert hiszen az ő távolmaradása talán még egy pár hónapig meghosszabbitaná a bomlásnak indult szövetség életét. — Ezenkívül pedig Peyer, aki most is a háttérben van, örülne nagyon, mert ez azt a látszatot keltené, hogy nála nélkül nincs rend és béke a szerve­ zetben, bár fenntartjuk azt a vélemé­ nyünket, hogy Peyer volt az, aki az alaposan és tökéletesen megszervezett bányamunkásszövetséget szétrobban­ totta. Tehát mindezen események megint ujabb tanúbizonyságot tettek mellet­ tünk. Ujabban igazolták azt, amit éve­ ken keresztül állítottunk, hogy megin­ dult a lavina és ezt már feltartóztatni nem lehet, majd lassan elérkezik az idő, amikor lekerülhet a szervezet a napirendről. A Roykó-féle Tiszaujlaki bajusz­ pedrő mindenütt kapható. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület nagyszabású tanoncnevelési és tanoncvédelmi akciója. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egye­ sület, amelynek alapszabályszerű célkitűzése a magyar nemzeti szellem ápolása és fejlesz­ tése, a magyarság értelmi színvonalának emelése és anyagi jólétének fokozása, szé­ leskörű közművelődési és közegészségügyi tevékenységébe ujabban bevonta Magyaror­ szág iparos és kereskedőtanonc ifjúságának testi-lelki gondozását, szociális védelmét, nevelésügyi és művelődési viszonyainak ja­ vítását is. Az ország összes társadalmi és kulturális egyesületei közül az Alföldi Ma­ gyar Közművelődéri egyesület ismerte fel elsőnek a tanoncifjuság nevelésügyének és szociális gondozásának fontosságait és e cél érdekében széleskörű társadalmi akció ter­ veit dolgozta ki, amelyet az iparos- és ke­ reskedőtársadalom bevonásával, a gazdasági érdekképviseletek, testületek, gyáripari vál­ lalatok, a közhatóságok, törvényhatóságok stb. pártolásával és támogatásával kíván megvalósítani és fokozatosan kiépíteni, hogy a több mint százezer főnyi magyar tanoncifjuságnak emberibb sorsot, több műveltsé­ get, testi-lelki kultúrát és szociális védelmet Az A. M. K. E. volt az első, amely felis­ merte azt, hogy amikor a hazai ipar fejlesz­ tése, a magyar ipar pártolása életérdeke az egész nemzet egyetemének s amikor az egész gazdasági élet hatalmas áldozatokkal igyekszik a társadalmat a magyar ipar meg­ becsülésére serkenteni, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az ipari termelés egyik legfontosabb tényezőjének, a magyar ipari munkásságnak sorsáról és érdekeinek védelméről sem, hiszen a helyzetével meg­ elégedett, munkaadóját megbecsülő munkás a magyar ipar legbiztosabb támasza és ereje. Ennek a magyar munkásságnak kiegészítő része, utánpótló forrása az a tanoncifjuság, amely a gyárak, a kisipar és a kézművesipar műhelyeiben készül jövő élethivatására s minden tervszerű és átfogó iskolánkivüli nevelési rendszert, szociális védelmet és pártolást nélkülözve ugy nő fel százezres tömegekben, hogy egész ifjúságában nem érzi a társadalom megértő szeretetét, sok­ szor nem részesül a gazdasági élet vezetői­ nek feléjehajló megértésben és megbecsülés­ ben. Egészségügye, élelmezési viszonyai, la­ kása, ruházkodása sokszor a legelemibb emberi követelményeknek sem felel meg s emiatt nemcsak a testi betegségeknek, hanem a társadalomromboló lelki fertőzés veszélye­ inek fokozottabban ki van téve. Ennek a munkásifjuságnak társadalmi fel­ karolása, szociális védelmének minél telje­ sebb kiépítése nemcsak a nemzeti társada­ lomnak érdeke, hanem gazdasági életünk nyugodt fejlődésének, zavartalan működésé­ nek is elsőrendű előfeltétele. Ennek a nagyjelentőségű társadalompoli­ tikai tervnek megvalósitása érdekében hatá­ rozta el az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, hogy élére áll a magyar tanoncifjuság sorsát felkaroló országos tanoncnevelési és tanoncvédelmi mozgalomnak és erőteljes társadalmi propagandával igyekszik minél szélesebb alapokon kiépíteni ezt a nagyfontosságu, társadalomépitő, társada­ lombiztosító munkát Ezért határozta el a tanoncifjuság testi gondozásának, fizikai életkörülményeinek javítását, erkölcsi védelmüket, jószellemü nevelésüket biztosító tanoncotthonok építé­ sének propagálását, a tanoncok " napközi ebédeltetésének, tisztálkodásának, egészség­ ügyi gondozásának, orvosi vizsgálatának, egészséges ruházkodásának, lakáskérdése rendezésének sürgetését és megoldását, a beteg, különösen a tüdővészes tanoncok fokozottabb védelmét és üdültetését, a szegénysorsu tanoncok felruházásának, tanszer­ ellátásának megoldását. A tanoncifjuság szo­ ciális védelmének fokozása érdekében tanoncvédő szervezetet jogvédő, pártfogó in­ tézményt is akar szervezni. Lelki működésük előmozdítására az önképzést és továbbművelést lehetővé tevő intézmézményeket kíván a tanoncotthonokkal kapcsolatosan az egész országban minél nagyobb számmal létesiteni és szervezni. (Ifjúsági lapok, szaklapok, szak­ könyvek terjesztése, tanonckönyvtár, ösztöndijalapitások, tanulmányi versek, önkép­ zőkörök, műkedvelökörök stb. szervezése és pártolása, pályaválasztási tanácsadó felállí­ tása stb*) Mindezek a törekvések egyetlen célt szol­ gálnak : minél műveltebb és versenyképesebb iparosságot nevelni a magyar hazának. Ebben a törekvésében az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület számit az egész magyar társadalom, de különösen a gazda­ sági élet vezetőinek az ipari és kereske­ delmi munkaadóknak minél teljesebb er­ kölcsi pártolására és megértő támogatására. Až Alföldi Magyar Közművelődési Egye­ sület (Budapest, VIII. Főherceg Sándor u. 26. III. em.) készséggel rendelkezésére áll a jövőben mindennemű tanoncnevelési és ta­ noncvédelmi kérdésben a hozzáfordulóknak és a maga hatáskörében is mindent meg­ tesz, hogy Magyarország tanoncügye is el­ érje, vagy legalább is megközelítse a nyugati kulturállamok magasra fejlett tanoncnevelési és tanoncvédelmi ügyének színvonalát. Ujabb térfoglalás. Megalakult a pilisvörösvári helyicsoport. A közvetlen Budapest közelében fekvő pilisvörösvári és pilisszentiváni bányamunkásság hetekkel ezelőtt érintkezésbe lépett szövetségünk központjával és arra kérte, hogy alakitsa meg pilisvörösvári helyicso­ portunkat. Szövetségünk e kérésnek kész örömmel tett eleget és f. évi április hó 7-én délután 3 órára kért alakuló gyűlésre engedélyt a pomázi járás főszolgabírájától. Az engedélyt a főszolgabíró meg is adta, a Peller-féle vendéglő nagytermébe és igy a megalaku­ lásnak nem volt akadálya. A pilisvörösvári helyicsoport megalakítá­ sára szövetségünk központi dalárdájából 24 főből álló dalos csoport, szövetségünk elnö­ ke, központi titkára és néhány vezetőségi tag, Pécsről pedig kerületi titkárunk utazott Pilisvörösvárra, Délután 3 órakor, amikor Maráczi István, pilisvörösvári megbízottunk megnyitotta az alakuló gyűlést, már zsúfolásig megtelt a terem érdeklődőkkel. Megjelentek a gyűlés hallgatói között a legutóbb elbocsájtottak közül egynéhányan, akik elkeseredettsé­ güknek e gyűlésen hangosan adtak kifejezést. Az elnöki megnyitó után Kraft Jenő, pécsi kerületi titkárunk szólalt fel, aki rövi­ den ismertette a pécsi helyicsoportok meg­ alakulásának körülményeit és visszapillan­ tást vetett a két éves működésre. Megálla­ pította, hogy helyicsoportjuk a nagy nehéz­ ségek dacára, mind több és több eredményt biztosit a pécsi munkásság részére. Lelkes szavakkal hívta fel a pilisvörösvári munkás­ ságot a helyicsoport magalakulására ugy ma­ gyar, mint német nyelven. Utána Csóka Vendel, szövetségünknek központi titkára szólalt fel, aki állandó he­ lyeslés közepette ismertette a szövetség történetét, annak fejlődését. Rámutatott a legutóbb lezajlott sztrajkmozgalmak ostoba­ ságaira. Megdönthetetlenül bebizonyította, hogy a pilisvörösvári sztrájk, amely átlagban mintegy 300 pengőjébe került a munkásság­ nak, nem a munkásság érdekében történt, hanem inkább a vezetők politikai céljainak elérésére. Amikor azután látták, hogy számításaik nem sikerültek, akkor még mindig igyekez­ tek a munkásságot továbbra is becsapni és elhitetni velük, hogy a sztrájk milyen ha­ talmas eredményeket hozott a munkásság részére. Kimutatta szám szerint, hogy a munkás­ ságnak ebből milyen kárai származtak. — Most, amikor a munkásság bajba került, a vezetők a munkásság bajain segiteni nem �1929. március 15 tudnak, az uccára dobott munkásokat a képviselőházban elhangzott interpolációval igyekeznek injekciózni és időközönként 1-2 pengő segélyeket dobnak oda nekik. Minden ilyen esetben a lelkűkre kötik, hogy tartsa­ nak ki táboruk mellett. A pilisvörösvári munkásság ezen segélyek osztogatását és a gyakori látogatásukat már szövetségünknek köszönheti, mert ha szö­ vetségünk a helyicsoport megalakitása iránti mozgalmat nem indította volna meg Pilis­ vörösváron, akkor a segélyre szorult mun-kásság még ebben sem részesült volna, mert a vezetők azt hiszik, hogyha ilyen alamizsna­ szerű segélyeket osztanak ki a munkásság között, akkor a munkásság hűséges marad a becsapóival szemben. Amint a tények is igazolják, tévedtek, mert a pilisvörösvári munkásság nem ül föl ezeknek a képmutatásoknak, ezt bizonyítják azzal, hogy idáig a szövetségünket tömege­ sen keresték fel panaszos levelekkel és te­ lefonon s amikor szövetségünk tisztviselői megjelentek Pilisvörösváron, minden alka­ lommal százával keresték fel a munkások és panaszkodtak nekik, hogy miként csap­ ták be őket a szociáldemokrata vezetők. De még tökéletesebben bizonyítják megundorodásukat azzal, hogy a meglévő egyné­ hány tag is összetépte a volt tagsági köny­ veit és belépési nyilatkozatokat töltöttek ki szövetségünk részére. Igy tehát szövetsé­ günknek könnyű bebizonyitani, hogy a szo­ ciáldemokrata szakszervezet eljátszotta a szerepét Pilisvörösváron is. Nem marad tehát más hátra, minthogy gazdasági és szociális érdekeinek védelmére megalakítsa szövetségünk helyicsoportját és abba tömörítse a már oly sokszor félreve­ zetett és lelketlenül becsapott bányamun­ kásságot Szövetségünk programmjának részletes ismertetése után dr. Mekker György, szövetségünk ügyésze szólalt fel, kijelentette, hogy ő nem bányász ugyan és nem tartozik semmiféle politikai párthoz, de a bányászok szomoru helyzetét 1920—21—22-ben ismerte meg, amikor még mint egy ügyvédi iroda gyakornoka járt el a bányamunkások védel­ mében — Innét ismeri a bányamunkásság mentalitását. Tudja azt, hagy a bányamunkásság be­ csületes, jóhiszemű dolgozó tömeg, csak a szociáldemokrata párt részéről félre vannak vezetve. Ő hiszi, hogy a munkásság csak­ hamar befogja látni, hogy az eddig haladott uton nem tudja célját elérni és más utat fog választani. Ő, ki ismeri a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének működését és irányelveit, ajánlja a mun­ kásságnak, hogy pártfogolják e szövetséget, tömörüljenek annak zászlója köré, megfog­ nak róla győződni, mint ahogy ő meggyő­ ződött, hogy csakis ezen az uton érhetik el céljaikat Eközben a jelölő bizottság megejtette a jelöléseket s javaslatára a vezetőségbe el­ nöknek : Maráczi Istvánt, alelnöknek: Liziczai Mihályt, pénztárnoknak: Podlugár Jó­ zsefet, jegyzőnek: Zorkó Lajost ellenőrök­ nek: Banai Istvánt és Szauer Györgyöt, vezetőségi tagoknak: Fakser Ferenc, Szolvik Béla, Ekszner József, Ludomann Gusztáv, Visnyovszki András, Amschláger György, Szabó Gyula és Denk János II. szaktársa­ kat választotta meg egyhangúlag az alakuló gyűlés. A vezetőség megválasztása után Orosz Lipót szólalt fel, hosszasabban fejtegette az 3 „A Bányász” Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — Kun Testvérek épületfa- és raktára Kisterenye. — A Singer varrófény bármely varró­ alap javára 40.000 pengőt, közcélokra 24000 pengőt, végül osztalékra részvényenként 3.50 pengőt, a forgalomban levő 910.000 darab részvényre összesen 3.185.000 pengő forditassék, 9661.21 pengő pedig az 1929. év számlájára előirassék. A közgyűlés felhatalmazta továbbá az igazgatóságot hogy a társulat 910.000 drb. egyenkint 30 pengő névértékű részvényét 5 :1 arányban 182.000 darab, egyenként 150 pengő névértékű részvényre, az általa meg­ állapítandó időpontban összevonhassa és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok erre vonatkozó szakaszait ennek megfelelően módosította, A közgyűlésen ismertetett eredményhez röviden csak annyi megjegyzésünk volna, hogy az elmult gazdasági év is azok közé a rossz gazdasági évek közé tartozott me­ lyekben nagyon sok panasz esett a bányatársulatok részéről is és íme mégis azt lát­ juk, hogy a bányatársulatok; illetve részvé­ nyesek akármilyen körülmények között is, de mégis osztalékban részesültek. Nincs tehát semmi okuk arra, hogy pa­ naszkodjanak és hogy a munkásságot az őket megillető keserves munkabérektől és egyéb szociális vívmányoktól megfosztás. gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet — Kérje annak gyakorlati bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Március 15-iki ünne­ pély Salgótarjánban. elmult sztrájk eseményeit — Határozottan megállapította, hogy ő, aki a sztrajkmozgalomban vezetőszerepet vitt, egy csomó nagy csalódáson ment keresztül, kifejezetten a munkásság bizalmával való visszaélésnek tekinti a szociáldemokrata párt részéről elkövetett szélhámoskodásokat Nehezére esik, hogy őneki, ki a munkás­ mozgalomban mindig előharcos volt, ilyen sulyos megállapításokat kell tennie, de most már be kell látni a munkásságnak, hogy ott ahol őket becsapták tovább keresnivalójuk nincsen s ezért ajánlja, hogy tömegesen lép­ jenek be a most megalakult gazdasági szö­ vetség helyicsoportjába. A gyűlés a dalárda gyönyörű énekszámai mellett ért lelkes hangulatban véget Ezután megkezdődtek a tagfelvételek, amely a várt eredményt messze túlhaladta. Szövetségünk tábora ez alkalommal nem­ csak egy helyicsoporttal szaporodott, hanem harcosokkal lényegesen kibővülve ismét egy lépéssel közelebb jutottunk ahoz, hogy a munkásság gazdasági és szociális problémá­ inak tekintetében mindinkább kezeinkbe vegyük a vezető szerepet A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. közgyűlése. A Salgótarjáni Kőszénbánya részv.-társ. dr. Chorin felsőházi tag elnöklete alatt f. évi március 22-én tartotta 61-ik évi rendes közgyűlését, aki napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg az igazgatóság egyik legrégibb tagjának, dr. Reiner Ede jogtanácsosnak elhunytáról. A közgyűlés elfogadta az 1928. évi zár­ számadásokat és elhatározta, hogy az összes üzleti költségeknek levonása, az értékesükkenési alapnak 2.250.000 pengővel és a ren­ des tartalékalapnak 240.000 pengővel való javadalmazása után fennmaradó tiszta nye­ reségből az elismert nyugdijpénztár szabály­ zatában megállapított célokra 200.000 pen­ gőt, az altiszti segélyalap javára 80.000 pengőt, az id. dr. Chorin Ferepc bánya­ munkás szanatórium javára 40.000 pengőt, az id. dr. Chorin Ferenc tisztviselő segély­ Az elmult évhez képest szövetségünk központi vezetősége március hó 17-én va­ sárnap, a szövetség központi helyiségében 48-as függetlenségi ünnepélyt rendezett — Ez alkalommal szövetségünk tagjai és azok hozzátartozói zsúfolásig megtöltötték a Vi­ gadó nagytermét Az ünnepélyt a " Magyar himnusz"-szal a szövetség központi delárdája nyitotta meg. mig az ünnepi beszédet szövetségünk tit­ kára tartotta meg. Az ünnepély lefolyása alatt szövetségünk dalárdája Vilezsál Antal karnagy vezetésével elénekelte „Tavasz elmult", „Magyar zsoltár”, „Kossuth Lajos art üzente" és Végül a "Hiszekegyet" Szavalatokat előadtak: „A tavaszhoz" Petőfi Sándortól szavalta: Balogh Böske" Magyarok Istene" szavalta: Fajd Ilonka „Talpra magyar" szavalta: Győri József „Isten csodája" szavalta: Bóna Józsefné és "A hazáról" szavalta: Győri József, Az előadást a nagyszámban megjelent Ünneplő közönség mindvégig lelkes hangulattal kísérte, igazán e történelmi ünnepéh jelentőségének megfelelőleg. �A Bányász 4 1929. április 15 Helyicsoportok hirei. Műkedvelő előadás Husvét Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ vasárnapján Salgótarjánban. kári Iroda Nagymányokon, a Finta-féle Szövetségünk központi műkedvelő gár­ dája már hosszú évek óta a legtökéletesebb és legnépszerűbb kulturelőadásokat szokta rendezni. Ezen előadások közül azonban ki kell emelni a most, Husvét vasárnapján előadott "A meztelen ember" cimű szindarabot, amelyet a szereplők oly tökéletes ér­ zéssel adtak elő. amely felülmúlta az eddigi előadásokat is. Az előadást szövetségünk központi dalár* dája rendezte, a debreceni dalosverseny költségeinek a fedezésére. Már a kora esti órákban oly tömegével jelentkeztek jegyek­ ért az érdeklődők, hogy legnagyobb sajná­ latunkra a bejönni szándékozókat nem tud­ tuk teljes számban kielégíteni, mert dacára a nagyterem befogadó képességének, csak­ hamar elfogytak a jegyeink és igy kényte­ lenek voltunk a jegyekért jelentkezők egy­ részét elutasitani. A színdarabot Gajdos István, szövetsé­ günk régi, kipróbált szinrendezője rendezte a tőle megszokott rutinnal. Az előadás kitünő volt, a szereplő sze­ mélyek mindegyike tudása legjavát vitte a darabba, amit a közönség az egész előadás alatt hálás, szűnni nem akaró tapssal ho­ norált Közreműködtek: Bóna Józsefné, Balogh Böske, Fajd Ilonka, Sturmann Bözsike, Szomszéd András, Müller Gyula, Müller Sándor, Győri József, Hutás József, Görbicz János, Johan Mihály. Súgó: Kozák János. Előadás után tánc volt, mely mindvégig a legjobb hangulatban a reggeli órákban ért véget házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. \ A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbizva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületitítkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetlegas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges megválasztásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal. IHLETÉSEKET felvesz „A Bányász" kiadóhivatala Salgótarján, Vasút ucca 4. szám. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye. Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Heim Ferenc órás ss ékszerésznél mégis a legjobbak! KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 7-8. szám (1929. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d00591cd526ebcb13d3e4b3d585e21fb.jpg 1f2187cdbc55b9108235843eb10509d6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e88c7c221f867903aa328b730609d58f.pdf 7d32d2487842e6b8628e97b36ecf256f PDF Text Text IV. évfolyam. 1929. 5—6. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Március 15. E dátum a magyar nemzet szivében minden évben felidézi azt a nagy, szent gondolatot, amely gondolatot Kossuth Lajos 1848-ban irt zászlójára, azzal a kifejezett elhatározással, hogy Magyar­ országot és vele együtt a magyar né­ pet felszabaditja az idegen Habsburg uralom alól. Kossuth Lajos és segitő, hűséges társainak elgondolásokkal és megkez­ dett küzdelmekkel sikerült a magyar leikekekben a szabadság nagy és ma­ gasztos gondolatát belevésni, amely szabadság gondolata mindig és minde­ nütt ott élt a magyar nemzet lelké­ ben és minden alkalmat megragadott, hogy e szent gondolatot, melyet Kos­ suth Lajosnak nem. sikerült megvaló­ sitani. megvalósíthassa. A Habsburg dinasztia oly ügyesen őrködött e gondolat fölött, hogy csak lassu lépésekkel tudott e gondolat előre jutni, mig végre 1918-ban, ami­ kor a világháboru összeomlott, tudott csak a magyar nemzet végre önálló lenni. Fájdalom, ezen történelmi esemény a magyar nemzet lelkét nem nyugtatta meg, de nem azért, mert nem kapta vissza önállóságát, hanem azért, mert nem tud belenyugodni abba, hogy az elszakított területeken élő magyar nép ne érezze azt a szent szabadságot, amely szent szabadságért évtizedeken át oly sokat küzdött. Igy azután folyik tovább a küzde­ lem Kossuth Lajos eszméjének meg­ valósításáért. — Idebent hazánkban a magyar nemzet fiai, odakint a meg­ szállott területeken a leigázott magyar testvéreink küzdenek fáradhatatlan lelkesedéssel a végleges magyar sza­ badság megteremtéséért. Az 1848-as ifjusági harcok évfordu­ lóján lelkesedéssel eltelve ünnepelünk és gondolunk vissza arra a sok, nehéz küzdelemre, amely küzdelemmel elju­ tottunk a magyar nép egyrészének a felszabadulásához. Minden ilyen ün­ neplés alkalmával felfrissül bennünk Kossuth Lajos eszméjének gondolata és minden ilyen alkalommal tanubi­ zonyságot teszünk a végleges szabad­ ság megszerzése mellett s minden egyes alkalommal erősebbnek és erő­ sebbnek érezzük magunkat arra, hogy küzdhessünk igazunk Végleges meg valósítása mellett. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. szociáldemokrata képviselő, Esztergályos János, hivatlan vendég módjára eléjük sompolygott és felkínálta magát a kalauzolásra, mert 6 jól ismeri a minisztériumok házszá­ mát. Persze a fuldokló, éhező munkások szívesen elfogadták kalauznak a hívatlan Jánost is, csak már valamerre forduljon a tarthatatlan helyzetük. Esztergályos János látva azt, hogy itt a zavarosban lehet saját számára egy kis te­ kintélyt halászni, a szokott nagyképűséggel iparkodott a munkások között is egy kis népszerűségei kierőszakolni De ez neki nem annyira fontos éppen, mint az a célja hogy a munkások hátán a kormányhoz, illetve valamelyik miniszterhez eljusson. — Volt a munkások közt, aki a felvonulásnál azt javasolta, hogy a küldöttség menjen Sztranyavszky belügyi államtitkárhoz, mint olyanhoz, aki behatóan foglalkozik a mun­ kásság nehéz gazdasági helyzetével azon­ ban Esztergályos János, ha teheti, mindenképen kerüli a Sztranyavszky államtitkár urral való találkozást, mert tudja, hogy az államtitkár ur már régen felismerte benne a nagyképü, piactéri heccszónokot és ezzel komolytalanságát, ezért inkább elment Vekerle Sándor, akkor egynéhánynapos mi­ niszter urhoz, aki nem ismeri őt s igy talán nagyobb komolyságot tulajdonit a küldött­ ség megjelenésének. Nem kívánok szólni az ott elért, vagy el nem ért eredményekről mert azt különböző helyről, sőt lapunkból is ismerheti mindenki. Most azonban megint váratlanul, minden A sztrájkok és a előkészítés nélkül e hó másodikén ujabb vezérek. részleges sztrájk robbant ki a salgótarjáni Az utóbbi időben több kisebb-nagyobb kerület egy kisebb részén. A demokrácia mérvű sztrajkok játszódtak le a nyomoru­ jegyében, furkósbottal való fenyegetésekkel ság színpadán, amikor a békésen dolgozni rábírtak még szedni egy-két kisebb bánya vágyó bányamunkások egyrészét sikerült munkásait a sztrájkhoz való csatlakozásra sztrájkba ugratni. Ezek a lelketlen sztrájkra A sztrájk szükségességét abban látták az uszitók nemcsak, hogy nem fontolták meg izgatók, hogy a szanálást meg kell akadá­ a munkásokat megkárosító és minden ala­ lyozni, ezenkívül fondorlatosán azt találták pot nélkülöző cselekedetüket, hanem még a még ki Baglyasalján, hogy a vállalat redu­ sztrájk elvérző napjaiban, amikor már ők is kált létszámmal 12 órás műszakokat akar tisztán látták az általuk okozott kudarcot, dolgoztatni. Ugyanakkor a Népszava is segiteni kivánt még akkor is további kitartásra buzdították a lelketlen izgatóknak abban, hogy a többi a munkásokat Ez az eset különösen ráillik a Pilisvörös­ dolgozó munkásokról illetve bánva üzemek­ váron lejátszódó színjátékra, amelyet a ről — névszerint megnevezve — azt az munkások között élő, izgága természetű, égbekiáltó hazugságot irta, hogy szintén ugynevezett szociáldemokrata gúnyában bujt sztrájkolnák. holott azok a pár napos sztrájk szélsőséges kis csoport rendezett és demok­ alatt is teljes üzemmel dolgoztak. rata terorral kényszeritett rá a munkásokra. A Népszava ugy állítja be az egészet Amikor a vízben fulladozó emberhez ha­ mintha a sokat hangoztatott szocialista Ön­ sonlóan az utolsó fűszálban is menedéket tudattal, egyszerre tette volna le a szerszá­ kerestek, utolsó kísérletként a kormányhoz mot a salgótarjáni medence összmunkásvaló felvonulásra bírták rá a munkásokat sága és a saját akaratukból egyszerre vet­ Egy szereplési viszketegségben szenvedő ték volna fel a munkát Megvagyunk róla győződve, hogy amely nemzet oly kifogyhatatlan ener­ giával küzd szabadságáért, mint a ma­ gyar nemzet, annak végleges győzel­ méhez kétség sem férhet. De nem fér annál inkább sem, mert hiszen Ma­ gyarországot a tőlünk messze távol levő nemzetek a háboru kitörése előtt, de nem tulzunk, ha azt mondjuk, hogy a világháboru befejezése után sem is­ merték a megszokott elnevezéséről, ellenben annál tökéletesebben ismer­ ték és ismerik Kossuth Lajos, Petőfi Sándor nevéről, ami kifejezetten azt jelenti, hogy ezen szabadsághősöknek igazát és fáradhatatlanságát elismerték külföldön is, tehát a magyar nemzet­ nek küzdelmében nem szégyelnie, ha­ nem büszkélkedni kell az 1848-as ese­ ményekkel. A büszkeség pedig teremt­ sen a magyar lelkekben önállóságot és önállóságával büszkén törjön előre a magyar szent szabadság végleges győzelme felé. Valahányszor a 48-as függetlensé­ günknek a világtörténelemben is első helyen álló évfordulóját ünnepeljük, nem mulaszthatjuk el, hogy szivünk teljes lelkesedésével fel ne kiáltsunk, hogy: nincs addig béke, nem lesz nyu­ galom, amig a magyar szent szabad­ ság, — amelyért oly sokat áldoztunk — győzedelmeskedni nem fog ! �2 A sztrájk igazi lefolyása a következő: A vállalat az idénymunkások egy részét, a minden évben szokásos felmondással elbo­ csátotta, mert termelését — a rendeléshez mérten, csökkenteni volt kénytelen. Értesü­ lésünk szerint a felmondás kb. 580 emberre terjed ki az egész kerületben, amely a 6000 körüli létszámnál kb. 10 százalékot tesz ki. A munkabeszüntetés nem volt egyhangú és igy a sztrájkolok legmagasabb létszáma csak 1280 ember volt az 5600 összlétszamból. Ex a szám is mutatja, hogy a munká­ sok nagyobb és józanabb része nem azo­ nosította magát ezen helytelen cselekedet­ tel, mert tudta azt, hogy ez semmi más, mint egyszerű rugkapálódzás azért az egy­ két nagyszájú izgága alakért, aki a szaná­ lásba szintén beleesett és azért, hogy a még munkában levő szájhősöket megmentsék a következő felmondástól. Amikor a kisebb számú sztrajkolók is látták a kilógó lólábat, meggondolták a dol­ got és egyenkint szálingóztak munkába. A sztrájkra izgatok kis csoportja látva azt, hogy itt az egész kerületben elvesztették a lábuk alól a talajt és a sztrájk megbukott, mert már csak ők egynéhányan sztrájkol­ nak, ez a munkásságot folyton megkárositó szép szál mákvirág összeült és hozott egy határozatot, mely szerint az összmunkásság felveszi a munkát és menesztenek egy kül­ döttséget az illetékesekhez. Ezek a duhaj legények még mindig nem restéinek az összmunkáságról beszélni akkor, amikor annak ök csak egy ezred részét képezik. Értesülésünk szerint a Pilisvörösvár bá­ nyaigazgatóság, a népjóléti miniszteriumban folytatott tárgyalások alapján létrejött meg­ állapodás értelmében átdolgozta és bevezette az uj munkabérrendszert, amely már most a tatabányai munkabérrendszerhez hasonlít. Megváltoztatták a szakmányokat, meghoszszabbitották a munkaidőt és most a meg­ változott rendszer szerint dolgoznak a mun­ kások. Ehez tartozik még az is, hogy a kül­ színi iparosok munkaidejét felemelték 10-ről 12 órára és ennek megfelelőleg ugyanolyan százalékkal emelték a munkabéreket, mint amilyen százalékkal növekedett a munka­ idő. Érdeklődtünk az ujrendszerű szakmány melletti teljesítményről. Az az értesülésünk, hogy az uj rendszerű szakmánybér mellett kb. ugyanolyan százalékkal emelkedett a teljesitmény, aint amilyen százalékkal meg­ hosszabbították a munkaidőt — Persze a kereseteket illetőleg még nem alakult ki tiszta helyzet De annyit már megállapítha­ tunk, hogy az átlagos vájárkereset mintegy 10—15 százalékkal növekedni fog, az el­ mult időbeni keresethez viszonyitva. — De nem is lehet az máskép, mert hiszen a munkaidő emelésnek, ha a szakmányok reálisan vannak megállapítva, kétségtelenül a teljesítményben és a keresetben kell mu­ tatkoznia. Itt említjük meg, hogy a „Bányamunkás" folyó évi február 27-én megjelent számá­ ban dühös kirohanást intézett „A Bányász" folyó évi február hó 15-én közzé tett cik­ künkre. Eltekintve a dühös kirohánástól, igyekszik cikkünknek valódiságát megcá­ folni. Végeredményben kénytelen elismerni, hogy lapunk legobjektivebben közölte a pilisvörösvári sztrájkkal kapcsolatosan elő­ állott helyzetet. — Csodálatosan elhallgatja azt az eseményt, amely esemény a pilis­ vörösvári sztrajk után bekövetkezett. Per­ sze, a "Bányamunkás" ezen hallgatását mi megértjük, mert a sztrájkot meginditó vezé­ "A Bányász“ rekre egy cseppet sem hízelgő, sőt talán mondhatnók, hogy halálos döfés volt ez a pilisvörösvári csoportjukra nézve. Pilisvörösvár bányaigazgatósága február 15-től kezdve felmondásokat alkalmazott ék alkalmaz ma is. Mint már lapunk előbbeni számában is megemlékeztünk, utána jártunk a dolognak, megkérdeztük a bányaigazgatóságot, hogy milyen okok alapján mondja fel a munkát a munkásoknak ? A bányaigazgatóságtól azt az értesülést kaptuk, hogy egyrészt a megcsökkent rendelés következ­ tében, másrészt pedig a legtökéletesebb rendet akarja teremteni a bányatelepeken. Ennek következtében felmondott azoknak a bizalmiferfiaknak is, akik igazságtalan, min­ den emberi érzésből kivetkőzöt hazug és brutális módon vezették félre a vörösvári munkásokat. Mi, a magunk részéröl szívfájdalommal látjuk ezen szerencsétlen munkások sorsát, akik az elbocsájtásba belekerültek. De ha őszinték és igazságosak akarunk lenni, ak­ kor csak azt mondhatjuk, hogy azon mun­ kástársunk, aki tudatosan, rosszhiszeműleg törekszik munkástársait, — akik egyébként jóhiszeműek — félrevezetni és ez által ne­ kik anyagi és erkölcsi károkat okozni, azok sokkal nagyobb bűncselekményt követnek el munkástársaikkal szemben, mint azok, akik saját érdekeiket védve törekszenek érdekeik megvédésére. Ezen állításainkat minden további fejtegetés nélkül alátámaszt­ ják a pilisvörösvári események, mert ime, amikor mintegy 160—180 embernek felmon­ dott a bányaigazgatóság, a vezérek, akik minden lelkiismeretfurdalás nélkül beugrat­ ták munkástársaikat, most nemhogy segit­ ségére sietnének ezen szerencsétlen embe­ reknek, hanem mélységesen hallgatnak. A hallgatásból persze’ arra következtetünk, hogy szégyenük bevallani tehetetlenségüket, szégyenlenek a nyilvánosság elé állni, mert akkor be kellene vallaniok, hogy a múlt­ kori események nem a munkásság érdeké­ ben, hanem nekik, önös céljaik elérésére szolgáltak. Ezen tények megállapításánál a helyze­ tünk nagyon könnyű, mert azt, amit itt le­ szögezünk, nemcsak a saját felfogásunkból, hanem a pilisvörösvári munkások elkesere­ déséből meritjük, mert a pilisvörösvári munkások százai ugyancsak azt a felfogást vallják, a nyomorgó asszonyok, gyermekek, mind tudják, hogy az az óriási hazárd já­ ték mire szolgált. Végig jártuk a pilisvörös­ vári telepeket, akár ismerőst, akár ismeret­ lent kérdeztünk meg, azok egybehangzóan ismerték be, hogy most már látják miként lettek becsapva és ez volt az első és utolsó, hogy ilyen becsapásnak felültek, mert érzik azt, hogy elveszítettek 51 műszakot á 6.— pengőjével, ami megfelel 306 pengőnek a vájároknál átlagban és ezt az elért csekély eredménnyel, — föltéve ha egyáltalán ered­ ménynek mondható — hosszu éveken ke­ resztül sem lesznek képesek behozni. De nem szégyenük az anyagilag össze­ roppant munkások megmondani azt sem, hogy végtelenül örülnek, hogy végre már a többség megszabadulhat a kisebbségi terror alól, mert őnekik eszük ágában sem lett volna sztrájkolni, ha a bizalmiférfiak hang­ zatos frázisokkal és a rendelkezésűkre álló terrorral bele nem kényszeritették volna őket. Azonban ez mégis jó példa volt a mun­ kásság részére, mert jövőben nem ülnek fel semmiféle hangzatos ígéreteknek. 1929. március 15 A széntermelés problémája a népszövetség gazdasági bizott­ sága előtt. A széntermelés visszaesése, illetve a bányamunkásság nagymérvű munkanélkülisége az utóbbi időben oly nagy méreteket öltött, hogy világproblémává fejlődött. A Népszövetség gaz asági bizottsága egy albizottságot alakított annak megvizsgálásá­ ra, hogy vajon miként lehetne ezt a nagy, világraszóló problémát megoldani. A bizottság meghallgatta a bányaszakértöket és ezeknek alapján tanácskozásra ült össze. Elsősorban megállapította, hogy a szakértők nagyon értékes felvilágosítással szolgáltak azokról a szociálpolitikai kapcso­ latokról, melyekkel a probléma összefügg. Persze végleges határozatot nem hoztak, egyet azonban megállapitottak, nevezetesen azt, hogy ezen nehéz problémát csakis nem­ zetközileg, illetve az érdekeltek bevonásával lehet megoldani. Szerintünk is ez az egyedüli mód, hogy ezen probléma megoldódjék, persze csakis olyan értelemben, hogy necsak a bánya­ vállalatok érdekei jussanak kifejezésre, illet­ ve az ő szempontjukból oldassék meg ez a kérdés, hanem ezzel egyidejűleg a bánya­ munkásságot is mentsék meg a — most már hosszu éveken át sujtó — munkanélküliségtől. A probléma megoldása csakis ezen a mó­ don lehetséges, mert addig, mig a munka­ nélküliség megszüntetése terén javulás nem áll be, addig a szénbányák válságának meg­ oldására irányuló kísérletek, mindig csak kísérletek maradnak. A Roykó-féle Tiszaujlaki bajusz­ pedrő mindenütt kapható. DGT nagylelkűség. Mult év decemberben a Dgt sem tudott már elzárkózni a munkásság jogos követe­ lései elől s azt a karácsonyi segélyt, melyet a többi nagy vállalatok már az előző évben is megadták sőt egyes vállalatok az elmult év folyamán gyors segély címén megismétel­ tek, végre ő is kifizette. Az igaz, hogy 5 %­ ot ebből is lenyirbált, továbbá a segélyt csak 3-4 napos sztrájk után adta meg s igy a munkásságnak az elvesztett műszakok levonása után alig pár pengő segély jutott. A sztrájk izgalmaiban az volt a megálla­ podás, hogy az októberi kereset 20 %-át fizetik ki segély cimén. E szerint azok, kik októberben betegállományban voltak, nem lévén keresetük, karácsonyi segélyben nem részesültek. Ugyancsak nem fizette ki a Dgt a segélyt október hónapnak azokra a nap­ jaira sem, melyeken át valamely munkás fi­ zetett üdülési szabadságon volt. Ha szó szerint értelmezzük a megállapo­ dást, ugy az, ki októberben betegállomány­ ban vol, keresettel tényleg nem rendelke­ zett s igy nem számíthatott karácsonyi se­ gélyre. (Erre is lehetett volna megoldást ta­ lálni.) Másként ált azonban az ügy a fizetett üdülési szabadsággal, mert hiszen azok, kik októberben ilyen szabadságon voltak, a . sza­ badság napjaira megkapták a kategóriájuk­ nak megfelelő átlagos keresetet, s igy kere­ setről lévén szó, Jogosan járt volna ez után . is a megállapított 20% E miatt reklamálások történtek és a Dgt hosszas megfontolás után végre nagy kegye- �1929. március 15 sen elhatározta, hogy a fizetett üdülési sza­ badságok után is kifizeti pótlólag a kará­ csonyi segélyt. Ez a mult hónapban meg is történt. Lássuk már most egy példával, hogy mi­ ként festett a hatalmas DGT nagylelkűsége. Vegyünk példának egy vájárt, aki októ­ berben 8 napi fizetett szabadságon volt. Az októberi átlagos vájárkereset 5.19 P. volt. Járt neki tehát 8 napra mint kereset 41.52 P. Ezen összegnek 20 százaléka lett volna a jogos pótlólagos karácsonyi segély, vagyis 8.30 P. Ezzel szemben a DGT kifizetett a vájárnak 70, mond 70 fillért. DGT indokolás: A fizettett szabadság 1/12-ed része után jár 20 százalék. Vagyis a 41.51 P. tizenketted része kitesz 3.46 P., ennek 20 százaléka 69.2 fillér, vagyis nagy­ lelkűen kikerekitve, 70 fillér. Ha tehát a DGT-nél októberben tegyük föl 100 munkás volt megérdemelt üdülési szabadságon és tegyük föl, hogy mind a 100 vájár volt, ugy ezen 100 munkásnak pótlólag 70 pengőt. Ha a DGT urai nem röstelték ezen meg­ oldást, ugy mi nem fűzünk sok megjegyzést hozzá, csak sajnáljuk azokat a munkástár­ sainkat, akik fizetési bárcáikon megpillan­ tották a 70, illetve még annál is kevesebb filléreket. Ujabban rendezték a bányanyugbérek járulékainak levonásait Lapunk folyó évi február hó 15-én meg­ jelent 3—4. számában már leközöltük a m. kir. népjóléti miniszterium rendeletéit, amelylyel a biztosítottakat uj napibérosztályokba osztotta be. Ezen rendelet a betegség és a balesetbiztosításokra vonatkozott, most az­ után a népjóléti és munkaügyi miniszter 600. eln. N. M. M. számu rendeletével meg­ állapítja, hogy nyugbérbiztositási járulék fejében napibérosztályok szerint milyen já­ rulék vonható le a biztositott tagoktól. — Könnyebb áttekintés végett a rendeletből az alábbi szöveget közöljük le: „47. §. A bányanyugbérbiztositási járulék kulcsa az 1929. évre az I—X. napibérosztályban az átlagos napibér 5.25 százaléka. Az A—H. napibérosztályban pedig az átla­ gos napibér 6.25 százaléka.“ 4. §. A 4400. eln. 1926. N. M. M. számu ren­ delet 48. §-ának a 6100. eln. 1928. N. M. M. számú rendelet 12, §-ában megállapított szövege helyébe a kővetkező szöveg lép : 48. §. az 5.25 százalékos kulcs szerint fi­ zetendő bányanyugbérbiztositási járulék ősz­ szege napibérosztályok szerint a következő: Napib. 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap L II. III IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 0.08 0.10 0.16 0.22 0.28 0.34 0.40 0.46 0.54 0.60 0.32 0.46 0.76 1.08 1.38 1.70 2.00 2.30 1.06 1.58 2.10 2.62 1.18 1.76 2.34 2.92 0.14 0.20 0.32 0.44 0.56 0.68 0.80 0.92 3 „A Bányász“ 0.20 0.28 0.46 0.66 0.84 1.02 1.20 1.38 0.26 0.38 0.62 0.86 1.12 1.36 1.60 1.84 0.38 0.56 0.92 1.30 1.66 2.02 2.40 2.76.< 3.10 3.50 A 6.25 százalékos kulcs szerint fizetendő bányanyugbérbiztositási járulék összege na­ pibérosztályok szerint a következő: Oszt. 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap 0.12 0.22 0.34 0.44 0.56 0.66 B 0.22 0.44 0.66 0.88 1.10 1.32 C 0.38 0.74 1.10 1.46 1.84 2.20 0.52 1.04 1.54 2.06 2.56 3-08 D E 0.66 1.32 1.98 2.64 3.30 3.94 F 0.82 1.62 2.42 3.22 4.02 4.82 G 1.04 2.06 3.08 4.10 5.12 6.14 H 1.32 2.64 3.94 5.26 6.58 7.88 E nyugbérbiztositási járulékok fizetésé­ nek összege ezen rendelet közzétételével rendeztetett, ellenben a nyugbérek fizetésére vonatkozólag maradtak még kételyek, illetve a legnagyobb zavar uralkodik a munkásság között, mert senki sem tudja, hogy miként lesznek a nyugdijak a jövőben fizetve. — Ezen zavar eloszlatása szükségessé teszi, hogy már most informáljuk e helyen is a tényleges helyzetről. A jelenlegi nyugbérezési rendszer életbe marad 1933-ig, 1933-ban megkezdi műkö­ dését a Társadalombiztosító nyugbérintézete is és ezzel egyidejűleg megszűnik a bányanyugbérbiztositásra jelenleg érvényben levő négy osztályu nyugbérbiztositási rendszer és helyébe lép a Társadalombiztosításra kiadott törvény, amikor a nyugbérek a befizetett tőke alapján lesznek megállapítva. Hogy még érthetőbbé tegyük munkástár­ saink előtt az uj nyugbérezési rendszert, a következő példát közöljük le: Ha pl. egy közepes keresetű vájár, aki beletartozott a VIII. napibérosztályba és havonta fizetett ő és munkaadója 13 pengő 80 fillért, vagyis évente 165 pengő 60 fillért, husz éven ke­ resztül 3312 pengőt, husz évi ledolgozott munkája után, ha nyugdíjba megy a befize­ tett teljes tőkéjének 24 százalékát kapja, amely kitesz évente 794 pengő 88 fillért, ez elosztva 12 hónapra, megfelel 66 pengő 20 fillér havi nyugdíjnak. Ehez hozzászámítandó havi 10 pengő, a nyugbérbiztositásnál meg­ állapított alapösszeg, vagyis eszerin 76 pengő 20 fillér nyugdíjban részesül havonta egy vájár. Természetes, hogy ezen összeg csök­ kenhet, vagy növekedhet is aszerint, hogy ki hány évvel lett nyugdíjazva és hogy ki­ nek mennyi befizetett összege van a nyug­ bérbiztositásnál. A családtagok, mint özvegyek és árvák a törvényben, illetve a végrehajtási rendelet­ ben meghatározott százalék alapján ugyan­ ilyen értelemben kapják meg nyugdijaikat E nyugdíjazási módozatoknál lényeges ujítások vannak, amely újításokban egyet találunk nagyon helyesnek, még pedig azt, hogy a nyugbérezés 1933-tól már nem a 44000. számu rendeletben meghatározott 10 évnél kezdődik, ha valaki az uj rendelet alapján ledolgozott négy évet és négy év után munkaképessége a törvénybe megha­ tározott 51 százalékre csökken, akkor már nyugdíjba mehet. A négy év előtti netáni megrokkanás esetén a törvényben megha­ tározott 120 pengő alaptőkét kapja az illető évi nyugdij fejében, ugyanez vonatkozik a családtagokra is. Négy éven tuli szolgálati idő bekövetkező megrokkanás vagy elhalálozás esetén már a befizetett tőkéjének a 24 százalékét és az alapbiztosítást, 120 pengőt kapja évi nyug­ díj fejében. A 44000. számu rendeletben meghatá­ rozott 60, illetve 65 éves korhatár továbbra is fennmarad, vagyis nyugdíjba csak azon tagok mehetnek megrokkanás nélkül, akik a 40 évet ledolgozták, vagy a 60—65. élet­ évet elérték. a SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK ! Felmentő ítélet. Olvasóink előtt ismeretes, hogy szövetsé­ günk kiválásával kapcsolatosan minden le­ hetőt elkövettek ellenfeleink, hogy szövet­ ségünket s annak vezetőit a munkásság előtt kompromitálják. Igy többek között szövetségünk elnökét. Fajd Pált feljelentették sikkasztásért a ba­ lassagyarmati ügyészségen, mert annak ide­ jén Oravecz János volt titkártól 3 millió papirkoronát vett föl kölcsön. A balassa­ gyarmati kir. törvényszék ugy Oraveczet, mint Fajd Pált annak idején a megtartott főtárgyaláson bűnösnek mondotta ki és Ora­ veczot 1 hónapi. Fajd Pált pedig 14 napi elzárásra ítélte. Mindkettő az ítélet ellen felebbezett és felebbezés folytán a buda­ pesti ítélőtábla foglalkozott az üggyel és mindkettőjüket felmentette a bűncselekmény vádja alól. Oravecz Jánost azzal mentette fel, hogy a felperes szövetségnek a feljelentése elké­ sett, Fajd Pált pedig bűncselekmény hiá­ nyában mentette föl, vagyis megállapította, hogy Fajd Pál nem követett el sikkasztást, amikor Oravecztől három millió korona köl­ csönt vett föl. A felmentő ítéletben a főügyész megnyu­ godott, ellenben a feljelentő szövetség ügy­ védje átvette a vád képviseletét. Bocsánat kérés. A tolnai kerületben is ugy, mint minde­ nütt, piszkolódásokkal és rágalmakkal igye­ keznek a túloldaliak szervezetünk fejlődésén rést ütni Ezt bizonyítja az alábbi nyilatko­ zat is, amelyet szószerint teszünk közzé. Alulírott a Magyarországi Bánya- és Ko­ hómunkások alkalmazottját, Bernhardt Hen­ rik tolnai kerületi titkárt alaptalan és hazug rágalmakkal illettem. Többek között hosszabb idő óta hangoz­ tattam, bogy Bernhardt a S.-taráni Kőszén­ bánya nagymányoki üzemétől kapja a szük­ séges fát és szenet díjtalanul, ami által az igazgatóság részéről le van kenyerezve és mint ilyen nem képviselheti a munkásságot az igazgatóságnál. Kijelentem, hogy ezen állításom nem igaz, a valóságnak meg nem felel és csak a mun­ kások megtévesztésére használtam. Amiért a ker. titkárt alaptalan, hazug rágalmakkal illettem, ez uton kérek bocsánatot tőle és kijelentem, hogy a szövetség tisztviselőit a jövőben semminemű rágalommal nem fogom illetni. Nagymányok, 1929. március hó 1. Jó szerencsét ! Küsztler Jakab s. k. bányamunkás Bányaügyi tanácso­ sok lettek. A Kormányzó a p.-ügyminiszter előterjesz­ tésére, a hazai széntermelés fejlesztése kö­ rül szerzett érdemeik elismeréséi Liha Ber­ talannak, a Rimamurány-Salgótarjáni r.-t. ózdi igazgatójának, Huszt Aladár, a Salgótarjáni Kőszénbánya tolna-baranyai b.-kerülete bánya igazgatójának, Grósz István, a Magy. Ált. Köszénb. r.-t tatabányai he­ lyettes igazgatójának, Wagner Rezső, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. salgótarjáni bánya igazgatójának, Bortnyák István, a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek r.-t. nagybátonyi igazgatójának végül Csanádi László, a Magy. Alt Kőszénbánya r -t to­ kodi igazgatójának a m. kir. bányaügyi ta­ nácsosi cimet adományozta. �4 A Bányász A Kuria jogerősen döntött a Helyicsoportok hirei. „Banyamunkásotthon“ ellen Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ inditott pereinkben. kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle Sok és nehéz, viharos küzdelmek közepette indult meg a harc a bánya­ munkások között, a Bányamunkásotthon r.-t. javára befizetett kamat­ mentes kölcsönök visszaperlésére. Kezdetben, amikor szövetségünk a pereket meginditotta, az alperes szö­ vetség kézzel-lábbal hadakozva akarta lebeszélni a munkásságot arról, hogy szelvényeiket a perlés céljára leadják. El akarták hitetni, hogy a bányamun­ kásságnak nincs joga a befizetett öszszegeit alperes szövetségtől visszakö­ vetelni. Gyűléseken és a lapokban sokszor heves viták folytak e körül a téma körül. Most azután a vita egy csapásra megszűnik, mert a m. kir. kuria jog­ erősen kimondotta, hogy a bánya­ munkások által befizetett összegek kölcsönök voltak és azokat az össze­ geket az alperes tartozik a munká­ soknak valorizálva visszafizetni. A valorizálás tekintetében a kuria nem hozott döntést, mert ehez szük­ séges az alperes Bányamunkásotthon r.-t. vagyonát megvizsgálni abból a szempontból, hogy a valorizált és peresitett összegeket képes lesz-e a fel­ peresnek kifizetni. Magunk részéről örömmel állapit­ juk meg, hogy a megkezdett harcunk­ ban mindvégig igazunk volt, márcsak annál is inkább, mert itt nem politiká­ ról, hanem jogi kérdésről volt szó, amely jogi kérdés eldőlt javunkra. Most már rövid pár hónapon_ belül olyan stádiumra jut az ügy, hogy a felperesek a régen és nehezen várt összegeiket kezeikhez kaphatják. E helyen értesítjük azon munkástársakat, akik szelvényeiket még ezideig nem adták le, legkésőbb f. hó 22-ig feltétlenül adják le, mert a valorizációs tőrvény kimondja, hogy csak i. évi április hó 1-ig lehet valorizált igényperrel élni. Akik április hó 1-ig igényüket nem jelen­ tik be, azok elvesztették a valorizál­ ható kölcsöneikre való igényeiket. 1929. március 15 Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Hei m Ferenc van megbizva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyancsak az esetleges panaszokkal. SINGER mégis a legjobbak KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. A róm. kath. templommal szemben. Hirdetéseket felvesz „A B Á N Y Á S Z“ kiadóhivatala Salgótarján, Vasut ucca 4 sz. Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületititkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetlegas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyeimébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye, Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 5-6. szám (1929. március 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-03-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8578be3349fd0b2e6c5769b70c46379f.jpg 57c3c66bd353c6ef1f467a06a324a711 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b42b985893afc3df89d687e7ab09281b.pdf efdfccaad3032154968d5725900ecc6b PDF Text Text IV. évfolyam. 1929. február 15 3—4. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Beismerés. A legutóbbi időben a bányatelepe­ ken nagyhangu agitáció folyt a bánya­ munkásság között. Az agitáció abban az irányban folyt, hogy a magyaror­ szági bányamunkások országos köz­ gyűlést tartanak, amelyen az ország bányamunkásainak helyzetét vitatják meg és itt fognak határozni a helyzet megjavítása ügyében. A bányamunkásság egy kis része a nagy hangon hirdetett agitációnak fel­ ült, a tömeg maga azonban, akit már annyiszor felültettek, nem hitt a frázi­ soknak és nem dült be. Ezt a nagy­ hangu agitációt nem azért folytatták, mintha tényleg a bányamunkasság gaz­ dasági helyzetének a megjavítása lett volna az érdekük, hanem a teljesen szétbomlott szervezetüknek az ujra­ építése. Erre irányult már az a halva szüle­ tett harc is, amelyet a mult év novem­ berében indítottak. Azonban minden hiábavaló volt, a bomlásnak indult szervezetet nem lehetett megmenteni, csak injekcióval tartják a beteget. — Minden halálos betegségnek halál a vége, ugyanez áll az ő szervezetükre is. — Most azután megtartották a — szerintük — nagy, országos közgyűlést, ahol beigazolódott a közmondás. A közgyűlésen elhangzottak a sirámok és beismerték azt, hogy halálos beteg­ ségben szenvednek, de remélik, hogy injekcióval lehet rajtuk segiteni. Azon­ ban a munkásság ez alkalommal ujra meggyőződött arról, hogy megint a fal­ hoz állították őket, mert mindazok a vérmes remények, amelyeket ettől a közgyűléstől vártak szétfoszlottak és nem valósultak meg. Kezdődött a főbába Peyer sirámai­ val, amelyben elismeri, hogy más szer­ vezetekhez csatlakozott a munkásság. Felszóllitotta a táborukban levő egy pár munkást, akiket vezetőségi tagok­ nak neveztek ki (természetesen csak a központban) kövessenek el mindent szervezetük újraépítése érdekében. — Utána Farkas István, a szociáldemok­ rata párt nevében ugyancsak szervez­ kedésre szóllitotta fel a jelenlevőket, mert ő is belátja, hogy a bányamunkásság között nincs talaja a szociál­ demokrata pártnak. Elismerte, hogy a bányamunkásság között a mult időben tekintélyes számmal voltak lelkes hi­ veik, természetesen azt elhallgatta, hogy miért maradtak el. A munkások Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. azonban tudják és meg is mondják. Azért mert csalódtak és megtalálták a helyes szervezeti formákat s most azt igyekeznek kiépíteni. Az üdvözlések után reátértek a je­ lentésre, amelyet Fodor József ter­ jesztett elő. Itt következett a legfőbb beismerés, ahol elismerték, hogy telje­ sen leapadt a taglétszámuk. Továbbá beismerték azt is, hogy a bányamunkásság a minden politikai párttól men­ tes gazdasági szövetséghez csatlako­ zott. Ezt a beismerést azután igyeke­ zett palástolni oly formán, hogy kapu­ számokat mondott be, mint taglétszá­ mot. Azt hiszik ott, hogy a munkásság nem látja azt, mennyire hazug az az állítás, hogy 3470 tagjuk van. Azt ők maguk sem hiszik el, csak a munkás­ sággal akarják elhitetni. Azonban beigazolódott az is, meny* nyire félrevezették nem csak a mun­ kásságot, hanem a felsőbb fórumokat is, amikor azt kiabálták, hogy ők kép­ viselik a bányamunkásságot. Állandóan dobolták az összes fórumok és a munkásság előtt is, hogy őket az összbányamunkások bízták meg az érde­ keik képviseletére. A magyar bányaüzemekben cirka negyvenezer munkás dolgozik, ebből kapuszámok szerint 3470 tagot szám­ lálnak. — Ha tehát még elfogadnók is ezeket a számokat, akkor is a mun­ kásságnak még csak a tiz százaléka sincs náluk. Mi jogon van bátorságuk követelni azt, hogy az Összmunkásság érdekei­ ben velük tárgyaljanak, sőt ők a többi szervezeteket teljesen ki akarják zárni a tárgyalásokból. Ez a beismerés be­ igazolta azután azt is, hogy a szociá­ lista szervezetekben a szakszervezeti terror érvényesül. Ha meggyőző érvvel nem tudnak hatni a munkásságra, ak­ kor a terrort érvényesítik. Ez a legkiáltóbb arculcsapása az em­ beri jóérzésnek, — de arculcsapása a szervezeti kulturának is. A munkásság szervezetei azzal a magasztos céllal indultak, hogy a munkásság gazdasági érdekeinek védelme mellett a munkás­ ság kulturális érzékeit fejlesszék és a fejlődöttebb érzékeket kielégítsék. A gazdasági szervezetek történeté­ ben ezt meg is találjuk, csak mióta az egyes szsrvezeteket a szocialista párt a maga részére sajátította ki, tértek át a terror utjára. Az egész közgyűlés ebben a szellem­ ben folyt le. Azonban márnem lehet Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. vinni ezt a szerepet, mert nemcsak a munkások látják, hanem a felsőbb fó­ rumok is látják már. Belátja most a kormány illetékes tényezője is és egé­ szen bizonyos, hogy nem engedi kisa­ játítani a munkásság érdekképviseletét azoknak, akik csak bitorolják a több­ séget, hanem igyekezni fog a munkás­ ság sérelmes ügyeiben a saját hatás­ körében, az érdekképviseletek helyes bevonásával a munkásság javára érvé­ nyesítem hatalmi hatáskörét Ha a munkásság ezen beismerés ré­ vén ezt eléri, akkor kárpótolva lesz. Lelkiismeretlenül becsapták a pilisvörösvári bányászokat. Olvasóink előtt, de főképen a bányamunkásság között ismeretes, hogy a pilisvörösvári bányamunkások dermesztő téli hidegben, a szent karácsonyi ünnepek alatt folytatták le nehéz és igazán minden megpróbáltatáson felül álló harcukat, azzal a reménnyel hogy a harc, amelyben küzdöttek, a munkásság­ nak anyagi eredményeket fog biztosiam. A harcot ugy, mint minden esetben lel­ ketlen kufárok idézték elő, nem mervén be­ vallani aljas szándékukat, a munkásság között azt hirdették, hogy a többi munkás társaikkal szemben lényegesen rosszabb gazdasági viszonyok között élnek. Ezen lelket­ len izgatásra használták fel a jóhiszemű munkásságot és a hét hetes kemény küz­ delem után odaálltak és azt mondották a munkásoknak, hogy „a sztrájk eredménye 100 százalékos, mert elérték azt, amiért harcoltak." Nem akarjuk a munkásság jóhiszeműségéi kétségbe vonni és azoknak szívós, emberfeletti kitartását nagyra becsülj fik. de mert igaztalanok sem akarunk maradni munkástársainkkal szemben, ezért leszögezzük az álláspontunkat és megvilágítjuk a pilisvörös­ vári helyzetet a maga teljes valóságában. Kétségtelen, hogy Pilisvörösváron a mun­ kásság lakbér fejében fizetett: legénylakásban havi 1 pengőt, egy szoba-konyhás la­ kásban havi 4 pengőt, kétszobás lakásban havi 6 pengőt. A szénjárandóság: az egy* szoba-konyás lakásban havi 4 q szénés 1 1/2 métermázsa fa, kétszoba-konyhái lakásban 5 q szén és 1 1/2 q fa. Ezért fizettek a mun­ kások q-ként szénért 80 fillért, fáért 40 fillért. Ezzel szemben a munkaadó fizette a mun kások kereseti adóiát, rokkantadói és egy­ házi adót. — Igaz az. hogy Tatabányán, — amely rendszert most bevezetni kívánják. �2 — a Bányász“ "A szénHa a tárgyaló bizottság Esztergályossal ellenben, nem az élen ilyen őszintén és becsülettel mon­ kapnak és megjegyezzük, hogy a szénjáran­ dotta volna meg a munkásságnak a tényle­ dóság müszakteljesitéshez van kötve. A be­ ges helyzetet, amikor a hét-hetes sztrájk teg műszakok azonban nem számítanak bele után a munkásságot munkafelvételre hivta\ a teljesitett műszakokba, igy azután a beteg­ föl, akkor megvagyunk róla győződve, hogy állományban levő munkások szénjárandó­ a pilisvörösvári munkásság másként gondol­ ságot nem élveznek. Azonkívül fizetik a ke­ kozna az ő becsapóival szemben, mint ahogy reseti-, rokkant- és egyházi adót esetleg gondolkodik ma. De nem ezt tették, Persze a pilisvörösvári munkások a szén- hanem farizeus módra odaálltak a munká­ járandósággal szemben élvezett megtéríté­ sok elé és azt mondták a munkásságnak, sek mellett is látszólag hátrányosabb hely­ hogy „győztetek és mint győzők büszkén zetben vannak, mint a tatabányaiak, ebbből felemelt fővel mehettek dolgozni." Elhallgat­ a szempontból vizsgálva a helyzetet, de ták azt, ami szinigazság. eltussolták a nagy amikor a helyzet másik oldalát vizsgáljuk, sztrájknak reakcióját, következményeit Nem akkor látni fogjuk, hogy tévedésen alapszik mondották meg, hogy a sztrájknak a követ­ az egész. Ezt legtökéletesebben bizonyitják keztében a vállalat 30—35 vagon szénren­ az alábbi adataink. delést veszített el és ennek következtében Pilisvörösváron 1928-ban az átlagos vájár- 120—130 embernek mondották fel a mun­ kereset egész évre 1926 pengő volt, mig a kát. M. Alt -nál Tatatabányán 1749 pengő. Ez a Alkalmunk volt beszélni, már amióta a szám tehát azt mutatja, hogy a pilisvörös­ munka folyik a munkásság egyik-másikával, vári keresetek magasabbak voltak mint a sőt vezető emberével is. Amikor megma­ Magyar Általános Kőszénbánya keresetei, gyaráztuk, hogy mi tulajdonképen a helyzet bárha ezen kereseteket műszakokra osztjuk, a sztrájk után, szinte látni lehetett azokon akkor azt látjuk, hogy a pilisvörösvári ke­ a szegény munkástársakon, hogy mennyire reset átlagban Liptóaknán 6.11 p., Solymár­ érzik ők is a nagy veszteséget, a nagy ve­ aknán 5.S8 p., ezzel szemben a M. Ált-nál reséget Egyik-másik vigasztalta magát azzal, 6.41 p., itt azonban megint számszerint és a hogy hiszen egyszer próbára kellett tenni a munkásság által teljesen ismeretlen tévedés munkásság teherbíró képességét és meg áll fenn, mert a Magy. Általánosnál a tel­ kellett leckéztetni a vállalat igazgatóságát. jesitett vasárnapi pótműszakokat 50 száza­ Igaz, ugy van. De félünk, hogy a tandijat, lékos felárral számolják el és az 50 száza­ még a hét-hetes veszteség után is tovább a lékot hozzáadják a rendes napi műszakok­ munkásság fogja fizetni. Ha nem is azok, hoz és ez növeli az átlagos keresetet. Mig akik dolgoznak, hanem azok, akik kenyér­ ezzel szemben Pilisvörösváron, ahol a Ma­ telenné váltak. Hisz Pilisvörösvár az elmult gyar Általánossal szemben lényegesen több komisz, rossz gazdasági életben sem tudta a vasárnapi pótműszakok szama, nem az 50 azt, hogy mik az elbocsájtások és hogy mi-. százalékos pótműszakdijat kapják, hanem lyenek az ugynevezett szanált napok. Ezt az 50 százalékos pótműszak helyett félmű­ ismerik a salgótarjáni, borsodi és mondhat­ szakot irnak a rendes műszakhoz és igy nónk kivétel nélkül az egész ország bánya­ növekedik a műszakok száma. — Igy pl. munkásai. 1928-ban 28 volt a havi átlagos vájár-mű­ A munkásságnak az a feladata, ha jogait, szak. Volt hónap azonban, amikor az átlagos megélhetését veszélyeztetve látja, akkor áll­ vájárműszak 30—33-at is elért. jon oda és védje az igazát, ka kell vérrel Ha a tatabányai elszámolási rendszer is, de vigyázzon, mert azok az urak, a vál­ szerint számoljuk a pilisvörösvári keresete­ lalatoktól szerzett adatok alapján félrevezet­ ket, akkor kiderül, hogy az átlagos vájár­ ték, azoknak nem az a céljuk, hogy a mun­ kereset a fentemlitett 6.11 p-vel szemben 6.35 kásság jobb gazdasági viszonyok közé ke­ pengő a tényleges kereset. 1928. októberben rüljön, hanem ellenkezőleg nyomort te­ pedig 6.77 pengő volt remteni, mert a nyomorban fetrengő mun­ Itt még mindig eltérés mutatkozik a két kásság között vélnek eredményeket elérni bányaüzem keresetei között, ha azonban az életük meghosszabbítására. Igaz, hogy az figyelembe vesszük, hogy Tatabányán a igazság mindig kiszokott derülni és a pilis­ munkahelyen van a váltás, mig Pilisvörös­ vörösvári munkásság, ugy mint a tatabányai és váron az akna alatt, vagy pedig a ki és be­ salgótarjáni fog cselekedni és azt fogják szállás között történik, akkor azt látjuk, kiáltani a kétszínű vezérek felé „a becsa­ hogy a tatabányai munkásság 12 és 1/2 szá­ pásból elég volt, távozz tőlem sátán.“ zalékkal hosszabb munkaidőt dolgozik, mint a pilisvörösvári munkásság. Értesülésünk szerint a népjóléti miniszté­ Biztositott fogyasztást követel­ riumban lefolytatott tárgyalások alkalmával nek a magyar bányák. létrejött egy megegyezés, amely megegye­ zésnek a főpontja a tatabányai rendszer A magyar bányavállalatok memorandum­ bevezetése. Ugy látjuk, hogy a tárgyaló bi­ ban fordultak a kormányhoz, amelyben azt zottság tagjai ezen megegyezésnek, illetve a kérik, hogy az iparvállalatok köteleztessetatabányai rendszernek csak jobbik oldalát nek kizáróan magyar szén használatára, to­ gondolja megvalósítani, tudtunkal azonban a vábbá kérik, hogy csak az a háztulajdonos vállalat igazgatósága ragaszkodik a munkás­ kaphasson tatarozási hitelt, aki kályháit ma­ ságra hátrányos részeket is bevezetni. Már gyar szén fogyasztására alakítja át. Ugyan­ pedig szerény felfogásunk szerint nyugodt csak az adómentesség uj házaknál hazai lelkiismerettel állitjuk, hogy a pilisvörösvári szén tüzelésére alkalmas berendezkedés munkásságra nézve az uj rendszer károsabb építéséhez fűződjék. — A memorandumban lesz a régi rendszernél. Sőt állítjuk azt, hivatkoznak arra, hogy a külföldi szénbe­ hogy az uj rendszerből a vállalat kerül ki hozatal több mint tizezer munkás kenyerét előnyösebben. Mert hiszen 12'5 százalékos veszi el. termelési többlethez jut, amelyből bőven A magyar bányavállalatok eme akciója fedezheti azt a különbözetét, amely a szén, nagyjelentőségű a bányaiparra, ugyszintén Lakbér és a kereset növelésénél mutatkozik, ez ebben az iparban foglalkoztatott mun­ sőt még fölöslege is marad belőle. kásságra. Mert az a több, mint tizenötmillió 1929. február 15 métermázsa szén, ami külföldtől bejön, első­ sorban a magyar bányamunkásság nyomo­ rúságát fokozza. De nem elég csak az iparvállalatokat és a háziurakat kényszeríteni a magyar szén fogyasztására, hanem a földbirtokosokat erre kell kényszeríteni, mert ott is rengeteg külföldi szenet használnak el. Minden állam hozott már erélyes ren­ delkezéseket a saját szenének a használata érdekében, tehát a magyar államhatalomnak is komolyan hozzá kell látni a magyar szén piacának a megteremtéséhez. Meg kell ne­ hezíteni a külföldi szén behozatalát és oiyan vámokat kell állítani, hogy olyan áron tud­ ják csak adni a külföldi szenet, hogy az ne tudjon versenyt támasztani a magyar szén­ nek. Azonban ezzel egyidejűleg a magyar vállalatokat is szorítani kell olyan munkabe­ osztásra és bérek fizetésére, amelyből a ma­ gyar bányamunkásság családját tisztessége­ sen fenn tudja tartani. Szükséges, hogy necsak a vállalatok, de a munkásság is élvezze a bányaiparnak nyuj­ tott kedvezményeket. Ujabb trükk a bányamunkások között. Alig egy pár hete, hogy a bányamunkásság között hirdetett frázisok összedőltek, máris ujabb ostoba trükkhöz folyamodtak, a mindenki által ismert bizonyos helyről. Elszórták a bányamunkásság között, hogy a közeli napokban 8 pengő átlagos vájárkereset biztosítása iránt indítanak akciót. Nem restelik a sok ostoba kudarc után hangoztatni, hogy nekik tudomá­ sük van arról, hogy az könnyűszerrel el is érhető. Ugy látszik a nem olyan régen elmult be­ csapással nem érik be ezek az urak, ujabb becsapás eszközéhez nyulnak. Mi azonban fi­ gyelmeztetjük munkástársainkat, legyenek óva­ tosak, mert ez semmi más, mint zavarkeltés akar lenni, hogy azután a zavarosban lehessen halászni. Lapunk más helyén foglalkozunk a már megkezdődött szanálással, hát van-e egy em­ ber a világon, akivel el lehet hitetni, hogy ilyen nehéz gazdasági viszonyok között el le­ het érni azt, amiről itt szó van? Villannyal varr Ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. A betegsegélyezési járu­ lékok fizetésének ujabb megállapítása. 1927. XXI t. c. alapján kiadott 6300/eln. 1928. N. M. M. rendelet értelmében a bánya­ társpénztárak tagjai által fizetendő járulékok és azokat megillető készpénzsegélyekről az alábbi táblázatot közöljük le, azzal a meg­ jegyzéssel, hogy a jelen táblázat 1929. január hó I -től veszi kezdetét és hogy a jelen táblá­ zatban foglalt segélyezések csak azokra vonat­ koznak, akik 1929. évi január hó 1-én, vagy azon tul kerülnek betegállományba. Azok a tagok, akik 1928. december hó 31-én mege­ lőző időben betegedtek meg, segélyezésüket a régi táblázat szerint kapják. Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy ezen táb­ lázatot lehetőleg mindenki őrizze meg és kí­ sérje figyelemmel, hogy keresetéből levonásba hozott összegek eszerint történnek-e és hogy a készpénzsegélyeket megfelelőleg e táblázat értelmében kapják-e? �1929. február 3 „A Bányász“ 15 A dolgozó keresetéből levonandó Betegségi biztositási Járulék Napibérosztályok napikereset szerint aj 1 2 3 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 1.— 1.50 2.50 3.50 4.50 5.50 6.50 7.50 850 9.50 3 2 1 - —.06 —.12 —.10 —.18 —.16 -.30 —.22 — ,42 —.28 —.54 —.34 —.66 -.40 —.78 —.46 —.90 —.52 1.02 —.58 1.14 —.18 -.28 -.46 —.64 —.82 1.— 1.18 1.36 1.54 1.72 -.24 -.36 —.60 -.84 1.08 1.32 1.56 1.80 2.04 2.28 —.30 —.46 —.76 1.06 1.36 1.66 1.96 2.26 2.56 2.86 Pengő Pengő 30 45.— 75.— 105.— 135.— 165.— 195.— 225.— 255285.— 1.— 1.50 2.50 3.50 4.50 550 6.50 7.50 8.50 9.50 szoptatási 12 hétre Családtagok Pengő Megjegyzések. A napibérosztályban sorozás céljából a bér­ fizetési hónapban kapott javadalmazást, hoz­ záadva a természetbeni járandóságok egyenértékét, annyival kell osztani, ahány napon a biztositott az illető bérfizetési hónapban dol­ gozott Ha a munkaidő a szokáshoz képest csökken és ennek folytán az üzemben, vagy üzemrészben a biztosítottak munkanapjainak száma a munkaviszony megszakítatlan fennál­ lása mellet hetenként 6 napnál, illetőleg ha­ vonként 25 napnál kevesebb, az üzemben, vagy üzemrészben foglalkoztatottak napibérosztályba sorozásnál a csökkent számu mun­ kanapok alapján, a bérfizetési hónapra járó javadalmazás 1/25-öd, illetve a bérfizetési hétre eső javadalmazás 1/6-od részét kell alapul venni. A természetbeni járandóságok egyenértéké- Ujra rendezték a nyug­ díjasok nyugbéreit. A m. kir. munkaügyi és népjóléti miniszter a már régebben beadott kérvényeink és sürgetéseink alapján egyrészt felemeli a nyugbéreket, másrészt pedig olyan kívánsá­ gokat old meg, amely kívánságok felette fontos és sürgősek voltak a fennálló külön­ böző társpénztárak közötti kölcsönösség biz­ tosítására. Minden további kommentár nél­ kül a népjóléti és munkaügyi miniszter ren­ deletéből az alábbi kivonatott közöljük le. Hirdetmény. A bányanyugbérbiztositásra vonatkozó 6100/eln. 1928. Ň. M. M. sz. rendeletnek a biztosítottakat érdeklő fontosabb intézkedé­ seiről. I, A m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Mi­ niszter ur 6100/eln, 1928. sz. rendeletével a 4400/eln. 1926. N. M. M. sz. rendelet alapján rokkantsági, őzvegyi és árvanyugbérben részesülő nyugbéresek részére 1928. 4 5 napi —.36 —.03 —.06 —.09 —.12 —.15 —.18 -.54 — 05 —.09 —14 —.18 —.90 —.08 —.15 — 23 -.30 —.45 1.26 —.11 —.21 —.42 1.62 —.14 — 27 —.41 —.68 —.81 1.98 —.17 —.33 —.50 —.66 —83 254 —.20 — 39 —.59 —.78 —98 1.17 —.45 -.68 —.90 1.13 1.35 2.70 1.02 1.28 1.53 3.06 —.26 —51 3.42 —.29 —.57 — 86 1.14 1.43 1.71 Tagok Csak a ta­ terhességi gok elhalálozása esetén és gyermek­ ágyi 6-6 hétre naponként 3 pengő Terhességi, gyermekágyi, szoptatási segély Naponként P 0.60 Napibérosztály Temetési 5 Pengő P I. napibéroszt. tartoznak P 1.— II. „ P 1. - tól 2.—ig III. IV. 4— 5V. VI. VII. VIII. IX. X. 4 Terhességi segély : 4 héten át naponként P 0.40. összesen P 11,20. Gyermekágyi segély: 6 héten át naponként P 0.40. összesen P 16.80. Szoptatási segély: 12 héten át naponként P 0.30. összesen P 25.20. nek megállapitása a 146,000—906. N. M. M számu rendelet alapfán történik, melyről a napibérosztályozási célokra az üzemeket külön körrendeletben értesítjük. A táppénzek szempontjából a napibérosztály megváltozásának csak a változást követő 28-ik naptól kezdve van hatálya. Ha a tag 4 héten belül ugyanazon beteg­ ségbe visszaesik, táppénzére az első megbe­ tegedésekor érvényben volt napibérosztály az irányadó és a betegség kezdete az első meg­ betegedés kezdetétől számit. Azok a betegek, akik 1929. január 1. után — négy héten belül azonos betegségben való visszaesés folytán — részesülnek táppénzben, táppénzüket a régi táblázat szerint kell elszá­ molni. Ezt ugy kell értelmezni, hogy a napibér­ osztály változás esetén akár alacsonyabb, akár Táppénz 60 %-os P engő — .60 — .9 0 1.50 2.10 270 3.30 3-90 4.50 5.10 5.70 -.75 1.12 1.87 2.62 3.37 4.12 4.87 5.62 6.37 7.12 magasabb napibérosztaly szerint csak az kap­ hatja a táppénzét, aki a megváltozott napibérosztályban már 28 munkanapon át járulékot fizetett. Ha pedig 28 napnál rövidebb ideig volt változott napibérosztályban, ekkor a vál­ tozást megelőző napibérosztály szerint illetékes a táppénzre. Családtagoknak kórházi ápolás 1 éven belül legfeljebb 4 hétig adható. Tüdőbeteg szanató­ riumba családtag nem utalható. Gyógyászati segédeszköz, melynek értéke 30 pengőt meghalad, további intézkedésig nem adható. A 30 pengőn aluli gyógyászati segéd­ eszközöket csak 6 hónap múlva lehet ismétel­ ten kiszolgáltatni. Kivételt képeznek azok az esetek, mikor a segédeszközök újbóli kiszol­ gáltatása a változott méreteknél fogva indo­ kolt. Gyógyászati segédeszközt csak a társ­ pénztár utalvány alapján lehet beszerezni. Ha a tag nem társpénztári, vagy a társ­ pénztár egyezményes orvosát veszi igénybe, — Igazolt sürgős szükség esetét kivéve — az igy felmerüli költségeket a társpénztár nem téríti meg. Sürgős szükség esetében is csak a népjóléti Miniszter rendeletében megállapított összeget téríti meg a biztosítottnak. Idegen orvos által rendelt gyógyszer árát is csak iga­ zolt sürgős esetben térítjük meg. Fuvarköltségek cimén csak a legolcsóbb közlekedési eszköz árát térítjük meg. Addig, amig a társpénztár önkormányzati szerve a minisztérium által kiadandó uj alap­ szabály alapján megalakul, joga van a munka­ adónak a választmányban magát ugyanannyi taggal képviseltetni, ahány munkásküldött van a választmányban. évi december havi nyugbérük egyszeres fenntartása szempontjából az elismerési díj­ összegét kitevő rendkívüli segélyt állapított jal fenntartott hónappal egy tekintet alá esik meg. 1929. évi január hó 1-től pedig a hi­ az az idő, amelyet a biztositott a diósgyőri vatkozott rendelet alapján megállapított rok­ m. kir. Vas- és Acélgyár, illetőleg a komlói kantsági, özvegyi és árvanyugbéreknek 25%- m. kir. Kőszénbányában töltött ha ezen os nyugbérpótlékkal való felemelését ren­ társpénztárak nyugbérágazatában: 1. nyugbérbiztosításra kötelezett tag volt; delte el. 2, biztosítását önkéntes továbbfizetéssel; A rendkívüli segélyek még a mult év 3. vagy várományát elismerési dij fizeté­ december havában minden nyugbéres ré­ szére kiutaltattak, 25%-os nyugbérpétlékok sével fenntartotta; 4. vagy ezen üzemek tárapénztárától nyugkiutalása iránti munkálatok pedig folyamat­ ban vannak és felemelt illetményét vissza­ bérjárandóságot kapott. menőleg 1929. évi január 1-től 2—3 hónapon Viszont a diósgyőri m. kir. Vas- és Acél­ belül minden nyugbéres meg fogja kapni. gyár. illetőleg a m. kir. Kincstári Kőszén­ Addig is, amig a 25%-os nyugbérpótlékok bánya komlói társpénztára által ellátott utalása megtörténik, a nyugbéresek a nyugbérbérbiztositásban a váromány fenn 4400/eln. 1926. N. M. M. sz. rendelet alap­ tartása szempontjából az elismerési dijjal ján eddigi élvezett nyugbérüket kapják meg. fenntartott hónappal egy tekintet alá esik az az idő, amelyet a biztositott az Orszá­ II. A 6100/eln. N. M. M. sz. rendelet szabá­ gos Társadalombiztosító Intézet bányanyuglyozta a kincstári (diósgyőri és komlói) társ- bérágazatában : 1. mint biztosításra kötelezett; pénztárak és az Országos Társadalombizto2. mint biztosítását önkéntes továbbfizesitó Intézet bányanyugbérágazata köteléké­ ben szerzett várománynak elismerési díj téssel folytató; 3. vagy várományát elismerési díjjal fenn­ fizetése nélkül való kölcsönös fenntartását itt Eszerint az Országos Társadalombiztosító tartó töltötte el és a szabályszerü járulékok Intézet bányanyugbérágazatában a váromány illetve elismerési dijat megfizette; �1929. február 18 A Bányász 4 Azok a biztosítottak. akiknek a társpénz­ tárnál 1926 december hó 31-e előtt járulékfizetéssel megszerzett idejük részben, vagy egészben azárt nem volt elismerhető, mert kincstári bányánál szolgáltak, ha ezen kincs tári szolgalatokat utólagos járulók fizetéssel nem is akarják beszámítani, tagsági idejük­ nek, a 6100/eln. 1923. N. M. M. sz. rende­ let alapján való rendezését kérhetik. IV Az 1928. évi XL. t-c 40. §-a, 42. §-a és 44. §-ának 3. és 5. pontjai, továbbá a tör­ vénynek 47. § a, valamint az 1928. évi 6100/eln. N. AL M. sz. rendelet 6. §-a az alábbiakban szabályozta az Országos Tár­ sadalombiztositó Intézet bányanyugbérágazataban és az 1928. évi XL. törvénnyel sza­ bályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban szerzett várománynak elismerési dij fizetése nélkül való köl­ csönös fenntartását. Az Országos Társadalombiztositó Intézet bányanyugbérágazatában 1929 január 1-től a váromány fenntartása szempontjából az elismerési dijjal fenntartott hónappal egy tekintet alá esik az az idő, amelyet a biz­ tositót az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositásban: 1. mint biztosításra kötelezett, 2. mint önkéntes továbbfizetéssel bizto­ sitott, 3, vagy mint várományát elismerési dijjal fenntartó töltött és az érte fizetendő járu­ lékot a biztosítási kötelezettség esetén ki­ rótták ; önkéntes biztosítás vagy önkéntes továbbfizetéssel való biztosítás esetében pedig megfizettek, illetőleg az elismerési dijat megfizettek, 4. vagy amelyet a biztositott a vonatkozó törvény 40. §-, 42. és 47. §-ának hatá­ lya alatt várományként megszerzett. Viszont az 1928. évi t-c.-vel szabályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositásban a váromány épségének elbirá­ lásánál a járulékhéttel egyenlőnek minősül az az idő, mely időben a biztositott: 1. banyanyugbérbiztositásra kötelezett tag volt, 2. b;ztositását önkéntes továbbfizetéssel, vagy 3. várományát elismerési dij fizetésével fenntartotta, 4. vagy bányanyugbért kapott A 6100/eln. 1928. N. M. M. sz. rendelet alapján azok a bányamunkások, akik a bá­ nyatörvény alá eső kincstári vállalatok (diós­ győri és komlói) társpénztárainál, vagy társ­ pénztárral nem rendelkező vállalati (nagy­ bátonyi) nyugdijintézménynél szerzett tag­ sági idejüket akarják utólag elismertetni, ezt az alábbi feltételek mellett elérhetik ha az elismerni kívánt időtartamra eső nyug­ bérbiztositási járulékot havi 1/2%-kal számí­ tott kamatokkal együtt megfizetik : Elmaradt járulék fejében az I. csoporban havi 14 pengőt, II. csoportban havi 11 pen­ gő 20 fillért, a III. csoportban havi 8 pengő 76 fillért, a IV. csoportban havi 5 pengő 88 fillért tartoznak fizetni. A pótlólag befizetendő nyugbérbiztosi­ tási járulék megfizetésére az Országos Tár-, sadalombiztositó Intézet 4 évet meg nem haladó időre részletfizetési kedvezményt fog engedélyezni. E kedvezményt csak azok a biztositott tagok vehetik igénybe, akik 1914. évi julius hó 1. után eltöltött oly tagsági idejüket akarjak elismertetni, amely tagsági időtarta­ mok beszámítását 3 évet meghaladó meg­ szakítás nem gátolja. A békeszerződéssel elszakított területe­ ken levő vállalati nyugdíjintézmények és kincstári bányatárspénztárak kötelékében töltött idő csak 1921. évi julius hó 26-ig ter­ jedő részében vehető figyelembe. A fentebb jelzett időtartamok azonban csakis abban az esetben számítható be a várakozási időbe, ha az igénylő 1927. évi január hó 1-ével vagy ha utóbbi is, de leg­ később 1928. évi decmber hó 20-ig az Or­ szágos Társadalombiztositó Intézetnél bányanyugbérbiztositásra kötelezetté vált A fenntebb megállapitott kedvezményeket igénybe kivánja venni és várakozási idejét a fentiek értelmében járulékfizetéssel akarja szaporítani, jogvesztés terhe mellett köteles igényét a szükséges adatok közlésével leg­ később 1929. évi február hó 28-ig az Or­ szágos Társadalombiztosító Intézetnél, bár­ mely bányatárspénztárnál, vagy az Országos Társadalombiztositó Intézet valamely kerü­ leti pénztáránál bejelenteni. nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai-részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztul meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Helyicsoportok hirei. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szak társak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglízó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye. Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Sama � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 3-4. szám (1929. február 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-02-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d12f8214660f91f27bcebabbcc1451f2.jpg babe4b21016b43974655594e36a75005 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/aa9ed66cc775ff3e7365b5222ea3e50c.pdf 9a58cfe3fb419dcbb546fc1f5db3dbcf PDF Text Text IV. évfolyam. 2. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Sz Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szövetségünk összes tagjainak és lapunk előfizetőinek boldog ujévet kiván a Szerkesztőség. Uj év, uj erő. Ismét letelt egy esztendő, amely tele volt küzdelemmel. Az elmult év sem enyhítette a bányamunkasság nyomo­ rúságát, nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a munkásság hozzáfűzött. Az elmult évben is foly­ tatta a bányamunkasság gazdasági helyzetének a megjavitásáért folyó harcot. Visszatekintve a mult küzdelmeire megállapithatjuk, hogy a bányamunkásság megtalálta a helyes formát, mi­ ként kell harcát megvivnia. A magyar munkásmozgalom annyi iskolapéldát szolgáltatott arra, hogy miként kell folytatni harcát, amellyel az eredmé­ nyekért minél kevesebb áldozatot hoz­ zon. Immár két és fél éve tért át a bányamunkásság a gazdasági szerve­ zet kiépítésére, amely szervezet min­ den politikai célzat mellőzésével küzd a munkásság gazdasági felszabadulásáért. Ez a mozgalom mindinkább kikristá­ lyosodik, mind tisztábban bontakozik ki és tündököl a maga fényességével. Amikor a bányamunkásság felismerte a harci eszköz e formáját és megin­ dította erőteljes mozgalmát, a rágal­ mak hadjárata indult meg ellene és rágalmakkal akarták elgáncsolni. Ez nem sikerült Dacára annak, hogy fá­ radhatatlanok voltak ellenfeleink a rá­ galmak gyártásában, a szervezet igaz­ ságában rejlő szilárdságán alapuló erő győzedelmeskedett. Visszapattant min­ den rágalom a gazdasági szervezet páncélfaláról. A magyar bányamunkásság uttörő munkát végzett a magyar munkás­ mozgalomban, amikor férfias bátorság­ gal állt szembe a régi demagógiával és szakított az ósdi felfogással. A ma­ gyar bányamunkásság mikor belátta a régi szervezeti formák csődjét, ezt meg is mondta és röktön szakított e formával és kiépítette a minden politikai párttól mentes és füg­ getlen gazdasági szervezetét. Ugy a múltban, mint a jelenben is már több szakma ismerte fel a hely­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. zetei és igyekezett a gazdasági szer­ vezetét függetleníteni a pártoktól — Azonban tekintettel arra, hogy a pár­ tok részére óriási vezteséget jelent ha valamely szakma függetleníti magát, tehát mindent elkövet, hogy meghiusitsa az ilyen kísérletet. Először a pártfegyelem eszközeit veszik igénybe, ha ez nem használ ak­ kor nem riadnak vissza attól sem. hogy a mozgalom irányítóit egyénileg tegyék tönké. Amikor ez sem sikerül, akkor igyekeznek legalább a látszat kedvéért ugy feltüntetni, mintha nem vennék figyelembe. A bányamunkasság gazdasági szer­ vezetével már ezeket a kisérteteket mind végigcsinálták, azonban sem az egyik sem a másik periódus nem ve­ zetett eredményre, Most azután a Leg­ ádázabb harcot folytatják ellene. A bányamunkasság gazdasági szervezete most éli legnehezebb idejét, mert most kell a harcot folytatni ellenség és az úgynevezett barát ellen egyformán. — Ez a harc a legnehezebb, mert soha­ sem lehet tudni, hogy ki ellen kell eré­ lyesebben harcolni. A politikai pártok igyekeznek a ma­ guk részére megkaparitani. A munkál­ tatók ugyancsak azon igyekeznek, hogy a gazdasági szervezet minél gyengébb maradjon, mert ha megerősödik, ugy akkor a tőkének engedményeket kell tenni és ez anyagilag érdekli a tokét Az államhatalom vezető exponensei szintén azon az állásponton varrnak, hogy amig az ily gazdasági szerveze­ tek nem rendelkeznek olyan erővel, hogy mint irányítók befolyhatnak a töke és a munka harcába, addig ők fenntarthatják maguknak azt az előnyt, hogy időnként beavatkozhatnak, hol az egyik, hol a másik fél előnyére. Mindezen jelenségek arra késztetik a bányamunkásságot, hogy még foko­ zottabb erővel és a legnagyobb el­ szántsággal folytassa gazdasági szer­ vezetének kiépítését. A fenntebb el­ mondottak igazolják utunk helyessé­ gét és adnak erőt a további harcra. Ezt a harcot megakadályozni nem lea bányamunkásság rendü­ letlenül kitart elhatározása mellett és az általa kipróbált és helyesnek talált uton haladva folytatja harcát egész a győzelemig. Az uj évben ujult és még fokozot­ tabb erővel. 1 évre 1/2 4.80 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. A gazdasági élet folytonosságáA étet tositása alap feltétele az állami a biz- sabb kötelessége közreműködni és ennek az érdekében. Ehez a munka folytonosságának a biztositása. Min­ den állam akkor gyarapodik, ha a munka folytonosságában tudja minden gondolkozó ember, különősen tudják azok, a férfiak, akik bizonyos vezető tisztességet töltenek be. Sajnos Maezt az igazságot A munkásságnak szokták ezt és ugyancsak a lelkükre hatni, hogy az bizonyos önmegtagadással az élet terheit A munkásság ezt meg is tette bizonyos tekintetben a tulságba is vitte Azonban nem tapasztalta ezt a különféle társadalmi rétegeknél A tőke képviselői fanyegető váltságokat festik a képzeltek elé és ugy állitják be, az ipar már több terhet bir el ha megterhelnék, ugy akkor tönkre és állam vezető exponensei a tőkéinek siralmait elfogadják és igyekeznek segítségére lenni. A munkásság, aki ugyancsak küzd az élet terheivel hiába tárja sulyos nyomoruságát föl, süket fülekre talál. A munkásság enyhítésére tesznek semmit. Dacára annak hogy a statisztikai szemle kimutatás szerint a termelési érték 12.2 %-át tette ki a kifizetett munkabér, az 1926. év folyamán 12.5 % volt ugyanis visszafelé haladt Pedig már az 1926. évi % is messze mögötte maradt a béke időben kifizetett munkabér és termelési érték arányának, mert a béke évei­ ben ez 20 %-ot tett ki. Tehát ebből is világosan kiviláglik, hogy áldozatott a tőkével szemben a munka hozott Még kirivobban megnyilvánul ez ha figyelembe vesszük a munkabér és a árak emelkedését A munkabérek emelkedése 3.6 % volt ezzel szemben a piaci árak emelkedése 8 5 %-ék volt Figyelmébe ajánjuk az illetékes zőknek ezen adatokét Egyben elvárjuk. hogy ezen adatok alapján az állam vezető körei avatkoznának be a munka és tőke viszonyában előforduló viszályokba mukásság Nem a munkásság. hogy az az ő javára, azonban vegye �„A Bányász“ munkásság gazdaságilag gyengébb, mint a tőke, ezért kötelessége az államnak a gyengébbet felkarolni és támogatni, az erősebbel Sajnos, azt látjuk állandóan az életben, hogy ez megforditva történik. Nem veszik figyelembe, hogy külföldön, ha vitás ügyek merülnek fel a töke és munka között, akkor az állam vezető férfiai megvizsgálják a kon­ fliktus tárgyi alapját és beavatkoznak, a legtöbb esetben a munka oldalára állanak és igyekeznek az utat egyengetni. Már számtalan példa áll előttünk a külföldről, sajnos nálunk nem talál megértésre. Csak a legönzetlenebb és függetlenebb poziczióban képes a gyarló emberiség ezt az elvet követni. Ezért kötelességük az állam vezető köreinek is igyekezni függetleniteni magukat minden érdekeltségtől mert anélkül nem tudnak érzésbeli, szivbéli, emberi és az állammal valamint a társadalommal szembeni kötelezetségeiknek megfelelően cselekedni. Ha ezt megteszik, akkor tudnak a gazda­ sági élet folytonosságának biztositása iránti kötelezettségüknek megfelelni. Szerecsen mosdatás. A szerecsent hiába mossák, az mindig fekete marad. Ezt tudja mindenki, csupán egyes emberek hiszik, hogy a szerecsent fehérre lehet mosni. Ugyanilyen naivak a Conti ucca tájékán, a szocialista ber­ kekben- — Azt hiszik, hogy ők tul tudnak tenni mindazokon, akik már eddig kudar­ cot vallottak és sikerülni fog a szerecsent fehérre mosni. Hiába való erőlködés, mert a szerecsen fekete marad. Lapunk egyik utóbbi számában megírtuk egy pár szocialista képviselő piszkos dolgait, amelyek hajmeresztő dolgokat tártak a munkásság elé. Ezek a dolgok a munkás­ ság között óriási felháborodást váltott ki és már nem lehetett agyonhallgatni, ezért ki­ találtak egy ujabb eszközt, vagyis elkenő bizottságot, aki tisztázza a fekete lelkű ve­ zetőket. Ilyen bizottságosdi volt már máskor is, azonban csak a pártvezetőség legbensőbb embereivel szemben alkalmazták, vagy aki­ ket kiakartak végezni. Peyer Károlynak a dolgait a kommun bukása után, amikor a szűkös emigrációból megjött, körülbelül 15 kilot meghizva, mert oly silányan élt, hogy nem tudott 50 kilot hizni, csak 15-öt, szin­ tén egy ilyen hasonló bizottság igyekezett tisztázni, azonban sikertelenül. Most tehát, amikor több vezérről volt szó, az ismert bizottságot küldték ki, amely a következő határozatot hozta és terjesztette a pártválasztmány elé: "A bizottság által megállapítást nyert, hogy a Bányamunkás-szövetség és Peyer elvtárs között felmerült nézeteltérésekben a bizottság megállapította: nem felel meg a valóságnak, hogy a Bányamunkás-szövetség vezetői Peyer elvtárs elleni anyagi termé­ szetű vádakat hangoztattak volna. A bizott­ ság az összes vitás kérdéseket az érdekelt felek együttes jelenlétében, könyvszakértő bevonásával megvizsgálta és Peyer Károly elvtárs elszámolásait teljesen rendbenlévőknek találta. Megállapítást nyert az is, hogy nevezettnek a diktátora alatt, a butorelosztó hivataltól készpénzért vásárolt és utóbb ugyanannak rendben visszaadott bútor ügyé­ ben a bizottság felmentve érzi magát az Ügy tárgyalása és a határozathozatala alól, mert ezt a vádat közönséges denunciálásnak tekinti. Az Alapkő-ügyben nem merült fel adat arra, hogy Szakasits Árpád, Reisz József é^ Beke Miklós elvtársakat az intézménynél való működésükben anyagi érdek vezette volna. Mégis ugy látja, hogy a Mémosz sulyos anyagi károdásához jelentékenyen hozzájá­ rult az Alapkő üzletvezetése. A bizottság letárgyalta és megvizsgálta a Munkásbizto­ sitó Pénztártól jogtalanul elbocsájtott tisztvi­ selők nyugdijának megszerzési módját is és megállapitást nyert, hogy ezt nem a pártfó­ rumok, hanem a Szakszervezeti Tanács in­ tézte. Több vezetőállásban lévő egyén is megkapta ugyan a nyugdiját, ez azonban szabályszerűen lefolytatott eljárás alapján történt és ez a nyugdij a nevezetteket jogo­ san meg is illette. Megállapítást nyert továbbá, hogy a kép­ viselői fizetéstől eltekintve, a párt egyetlen vezetőjének nincs két vagy több fizetéses állása a pártnál, vagy bármely pártintéz­ ménynél. A munkásintézmények igazgatósá­ gaiba delegált vezető elvtársak tántiémeket nem kapnak. A képviselők, akiknek más jövedelmük a pártnál, vagy munkásintézménynél fixfizetésük van, degressziv skála szerint képviselői-fizetésük 40-10 %-át adják le pártcélokra. A Peyer Károly és Mónus Illés elvtár­ sakra vonatkozó ügyekre nézve megállapí­ totta a bizottság, hogy azok magánügyek, amelyek természetesen a pártnak semmiféle anyagi áldozatába nem kerülhettek. A 40 milliós, vagy bármely pénzbeli ígéretekre vonatkozó állítás nem nyert beigazolást. A röpirat egyéb állításai szerint évtizedek óta hangoztatott frázisok, amelyekkel a bi­ zottság ez okból nem foglalkozott, részint pedig általánosságban tartott kritikai meg­ állapítások és következtetések, amelyek konkrét tényállitások hiányában kivizsgálás tárgyát nem képezhetik.“ Tudomásunk szerint a pártválasztmány ülésén a pártválasztmányi tagoknak csak egy kisebb töredéke vett részt. A nagyobb része távol volt az ülésről egyszerűen azért, mert nem értesítették őket az ülés megtar­ tásának idejéről. — Természetesen akikről tudták, hogy mindenben követik a vezére­ ket, azokat nem felejtették ki, csak akiknél meggyőződtek arról, hogy nem hagynák szó nélkül. Azonban kár azokért a drága szé­ pítő szerekért, a csunyából szépet nem le­ het csinálni. A munkásság már tisztába van ezen urak viselt dolgaival. Sőt azt is tudta, hogy a pártválasztmány nem az ő spontán elhatá­ rozásából küldte ki ezt a bizottságot, hanem azért mert Peyer Károlyt a főváros nyílt uccáján kutyakorbáccsal verte meg ugyanaz a nő, akinek ő a becsületét akarta elvenni 40 millió koronáért. Igy szerzett magánek elégtételt egy nő, aki becsületét szentnek tartja. A legnagyobb tiszteletet érdemli meg az a nő, aki igy védi a becsületét és egyben bemutatja a munkásságnak, hogy millyen erkölcsi érzék lakozik abban az emberben, aki tele torokkal kiabálja az erkölcsöt To­ vábbá az a felháborodás, amely az épitő­ munkásság között uralkodik az „Alapkő“ szintén nem a legtisztább üzleti vállalkozá­ sai miatt, amelyek az Épitőmunkások va­ gyonát herdálták el. • Az elkenő bizottságnak sikerült egy hatá­ rozatot hozni és egy pár emberrel elfogad­ tatni, azonban a szerecseneket fehérre mosni 1929. január 15 nem sikerült, Tudja a munkásság, hogy ez a bizottság senkit sem hallgatott ki azok közül, akiknek adatok állanak rendelkezésre. Már pedig ítéletet nem lehet hozni tanuk és adatok nélkül. De ugyanugy nem lehet a vádlottat felmenteni, ha nem hallgatják meg azokat a tanukat, akik a vádakat igazolni tudják. A munkásság ezek után levonja a kon­ zekvenciát és ez elkenőbizottság felmentése után megvetésre ítéli a bűnösöket. — A Singer varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. — Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Pilisvörösvári bánya­ konfliktus. A pilisvörösvári bányamunkások felvették a munkát a tárgyalások alapján. Az immár körülbelül mintegy hét hétig tartó bányamunkás sztrájk befejezést nyert, a munkásság felvette a munkát abban a reményben, hogy a jogos kívánságai telje­ sülnek. Ezen hosszu harc már-már ugylát­ szott, hogy a végtelenségig fog elnyúlni és ha továbbra is a lelketlen kufárokra lett volna bízva, tényleg a végtelenségig húzó­ dott volna, mindaddig, amig a munkásság teljesen lerongyolódik és az éhség végső és ijesztő nyomorusága erőt nem vesz rajta. A sztrájk harmadik hetében tárgyalások in­ dultak, amelyeket a népjóléti miniszter ve­ zetett. Sajnos azonban megegyezésre nem tudtak jutni, mig végre f. hó 8-án felvették a munkát abban a reményben, hogy a nép­ jóléti minisztérium, illetve a népjóléti mi­ niszter felajánlotta a legmesszebbmenő köz­ benjárást a munkásság érdekében és egyben ajánlatot tett a tárgyalás vezetésére. Erre a munkásság folyó hó 8-án felvette a munkát, számítva arra, hogy a tárgyalások folyamán kívánságaik teljesülnek. Tényleg folyó hó 14-én a népjóléti minisz­ tériumba, a miniszter vezetése alatt meg­ tartották a tárgyalást, amelyen részt vett Vass József népjóléti miniszter, Dréhr Imre államtitkár, Andréka Károly főkapitányhelyettes, Szentpéteri Lajos főszolgabiró Michnai Árpád bányaügyi főtanácsos, a bánya­ kapitányság képviseletében. A munkások részéről Esztergélyos János, Fodor József és a pilisvörösváriak képviseletében öt bi­ zalmi ember. A vállalat képviseletében meg­ jelentek Engel Ármin vezérigazgató és Liposits János bányaigazgató. A tárgyalások menetéről nem szivárogtak ki pozitiv hirek, azonban a tárgyalás végén, — amiről a konzekvenciákat mindenki le­ vonhatja — a következő pontokat tárgyal­ ták le, amelyeket a jegyzőkönyvből alább közlünk. 1. Az igazgatóság engedélyezi a karácso­ nyi segélyt. 2. Azoknak a bányamunkásoknak, akiket az igazgatóság vasárnapi munkára berendel, a rendes munkabéren kívül 50 százalékos pótlékot ad ezért a munkáért. 3. Azok a bányamunkások, akik az igaz­ gatóság beleegyezésével. önként mennek vasárnapi munkára, 25 százalékos külön pótlékot kapnak. �1929. január 15 4.Az igazgatóság azokba a lakásokba, ahol a villany még nincsen bevezetve, be­ vezetteti azt, feltéve, hogyha a hatóság ehez hozzájárul. 5. A bányavállalat igazgatósága azoknak a pilisszentiváni bányamunkásoknak, akik lakásaikba beakarják vezettetni a villanyt, a bevezetés költségeire hosszabb lejáratú előleget ad, amelyet kedvező feltételek mellett fizethetnek vissza. 6. A lakbérpótlék és szénjárandóság ügyé­ ben az igazgatóság kötelező ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy április l-ével a tata­ bányai rendszert léptetik életbe. Ehez ké­ pest a lakbér és szénváltság március 1-től kezdődően megszűnik és a községekben lakó bányamunkások lakbérpótlékot kap­ nak, ami műszakonként 30 fillért tesz ki. 7. A csapatcsillések és segédvájárok ke­ resetére vonatkozóan a vezérigazgató azt az igéretet tette, hogy ezeknek a keresetét a tatabányai rendszer alapján fogják elszá­ molni. 8. Az ipari munkások keresetére vonat­ kozóan külön tárgyalások indulnak meg. Ez volt a tárgyalások eredménye. Ezzel fognak beszámolni az e hó 20-án tartandó taggyűlésen. A szociálista berkekben már most nagy hangon hirdetik, hogy „a mun­ kások felemelt fővel jelenhetnek meg a mun­ kahelyeiken, mert megmutatták, hogy jogos érdekeikért kemény harcra is készek és ezt a harcot testvéries szolidaritással, becsülete­ sen végig is küzdöttek.* Tény az, hogy a pilisvörösvári bányamunkásság a szolidaritás és a munkásság egy­ másközti megértést és az egymás védelmét becsületes elgondolás szerint végrehajtották, kitartottak ezen álláspontjuk mellett, nem engedték, hogy közülük a vállalat kipecézzen embereket, akiket a siker oltárán feláldoz­ zanak. Ezért a tettükért a pilisvörösvári bányamunkásság előtt kalapot kell emelni, minden gondolkozó ember és minden meg­ értő embernek, aki csak némiként is tisztá­ ban van a munkásmozgalommal és aki meg­ tudja érteni, illetve mérlegelni tudja a vörösvári bánya munkásság áldozatkészségét. Ezen megnyilatkozás előtt tisztelettel hajt­ juk meg zászlónkat és egyben azt kívánjuk a vörösvári bányamunkásságnak, hogy a szolidaritás és együttérzés ezen megtisztelő megnyilvánulását tartsák meg jövőben is amikor a munkásság gazdasági érdekeinek megvédéséről lesz szó. Amikor félreteszünk minden politikai érdeket, félre teszünk min­ den politikai érvényesülést és kizárólag a munkásság gazdasági helyzetének a megja­ vulásáért fogjuk folytatni a küzdelmet. A lezajlott harc után most már nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy a bánya­ munkásság ezen dicséretreméltó összetartozandóságát tiszteletbe kell tartani, azonban halálos vétek ezen szép megnyilatkozást politikai célok és politikai érvényesülés ér­ dekében kockára vetni. Mert ezen lezajlott harc alkalmával az történt, hogy nem a bányamunkásság gazdasági jobbléte, illetve annak biztosítása volt a főcél, hanem az, hogy vajjon kivel ülnek le a vállalat kép­ viselői tárgyalni és semmi körülmények kö­ zött sem akarták megtűrni azt, hogy a tár­ gyalásokat más folytathassa le, mint Eszter­ gályos János (talmi bányász) és az őtet körűi táncoló karikaturába illő bányászok, r,akik ezen karikatura táncért otthagyták, illetve eldobják a csákány-nyelet, mert az. nagyon eldurvitja és bizony felkérgesíti a kezet. 3 „A Bányász“ Mindenesetre most már a harc lezajlása után a bányamunkásság gondolkozni fog és mérlegelni fogja a történt és lezajlott ese­ ményeket. Egészen bizonyos, hogy mérle­ gelni fogja a harc áldozatait és az elért eredményeket. Nern kell hozzá jósnak lenni, hogy azt mondjuk: „A munkásság jövőben, mielőtt az ilyen talmi és a csákány-nyél feltörésé­ től kezeiket féltő bányászok a munkásság elé azzal mennek, hogy álljatok sztrájkba, akkor először megfogják fontolni és mérle­ gelni fogják elhatározásukat. És e megfon­ tolás után a talmi és kezeiket féltő bányá­ szokat fogják sztrájkba küldeni. Mert igy a munkásság nem fog elesni attól a csekély keresettől, amit amugy is nagy gonddal kell beosztani, hogy az éle­ tet keresztül tudja vergődni a legszerényebb formában is. A francia bányászok mozgalma. Párisi lapjelentésekből értesülünk, hogy a Cord-medencebeli bányász-sztrájk forradalmi mozgalom jellegét kezdi magára ölteni. Alesben a sztrajkolók tönkretették a Poutil-bánya aknáit, a telefon vonalakat, valamint a mentőtelepek vonalait elvágták. A hutákat és kemencéket kioltották és a medence minden pontján csoportokba ve­ rődve akadályozzák meg a dolgozni akaró­ kat abban, hogy munkahelyüket elfoglal­ hassák. A helyőrségi csapatokat a köztár­ sasági gárda csapataival váltották fel. A fenti jelentések arra engednek követ­ keztetni, hogy Franciaországban sem a legrózsásabb állapotok uralkodnak. Ebből azt lehet látni, hogy a munkásság gazdasági helyzetének a megjavításáért folyik a harc és a legjellemzőbb, hogy a szabad francia köztársaságban is katonaságot váltanak fel, mert szerintük megbízható. Ez igazolja a mi helyes fölfogásunkat a gazdasági mozgalmakat illetőleg. A munkás­ ság gazdasági harcait csakis minden párttól függetlenül tudja céltudatosan és eredmé­ nyesen megvívni. A csehszlovák népjóléti miniszterium kimutatása szerint 1927-ben szesen 12.752 bányamunkást ért munkaközben szerencsétlenség. Ebből 7013 halálosan sérült meg, 5739 pedig nyo­ morék maradt egész életére. A halálesetek legtöbbje a kőszénbányákban történt, mig a vas-, érc­ es egyéb bányákban a balesetek száma egész minimális volt A balesetek kö­ zül 5728 a föld alatt történt, mig a többi a bánya felszínén következett be Sajnos a fönti kimutatás a cseh­ szlovák államban történt balesetekről számol be. Nekünk Magyarországon az ily balesetekre, sőt a bányaipari illető egyéb dolgokra sem áll statisz­ tika rendelkezésre. Dacára annak, hogy a Magyar Sta­ tisztikai Szemle nagyon szép teljesít­ ményt ért el, azonban a magyar bá­ nyaipari oly mostohán kezelik, hogy arra vonatkozóan nem dolgozzák fel az adatokat. Pedig a magyar statisztikának egyik legszebb ágazatát épen a bányaipari statisztika képezné. Nagyon sok baj­ nak a kutforrását megszüntetné és nagyon sok ballépést tudna a helyes útra terelni. Kívánatos volna hogy a Magyar Statisztikai hivatal kiterjesztené mun­ kakörét a bányaiparra és tájékozást nyújtana, amivel ennek az iparnak a jövőjét irányitólag tudná befolyásolni. FARSANGRA esküvői eljegyzési kártyák, mulatsági meghívók. falragaszok legolcsóbban készülnek a A salgótarjáni gyilkosság „Turul“- nyomdában befejező része. Salgótarján, — Fő ucca. Megírtuk annak idején azt a gyilkosságot, amelyet pártcélokra használtak fel, ami azon­ ban nem sikerült E hó 15 és 16-án tartotta meg a balassagyarmati törvényszék a tár­ gyalást Salgótarjánban. Két napi tárgyalás után a következő itéletet hozta a törvény­ szék : Antóni Istvánt erős felindulásban el­ követett szándékos emberölés bűntettében, amelyet Csábi János leszurásával követett el; három évi fegyházra. Farkas Pétert erős felindulásban szándékos emberölés kíséreté­ nek bűntettében, amelyet azzal követett el: Dancsák Lászlóra rálőtt, egy évi börtönre, Dancsák Lászlót, Kovács Jánost két-két hónapi fogházra, Czibulka Kovács Lajost egy hónapi fogházra, Ritt Józsefet pedig két heti fogházra ítélte a biróság sulyos testisér­ tés vétsége miatt, amit azzal követtek el, mert Farkas Pétert megverték. Az itélet in­ dokolásában megállapította a biróság, hogy a két párthoz tartozó emberek közül a szo­ ciálista párthoz tartozók kezdték a vereke­ dést. Sőt ők mentek abba a vendéglőbe, amelybe leginkább csak az ébredő magya­ rok pártjához tartozó munkások járnak. Az itélethez, illetve a gyilkossághoz nem főzünk semmit, azt megírtuk annak idején. Most a bírósági megállapítás szerint is be­ igazolódott, hogy politikai célokra akarták felhasználni Billiárd és sakkverseny. Szövetségünk helyiségében billiárd és sakkversenyt rendezett a vezetőség, amelyen résztvett Salgótarján játékosainak szine-java. A versenyen résztvevők zászlókért küzdöt­ tek, mig végül Karácsony első napján a leg­ több zászlótulajdonosok döntő mérkőzésre álltak ki. A verseny 14 napig tartott és igy alkalma volt minden játékosnak tudását érvényesíteni. A verseny tartama alatt, vagyis 14 napig nagy energiával folytak a mérkőzések és tagadhatatlanul el keli ismerni nagy erkölcsi erőt nyujtott szövetségünknek ezen verseny. Szövetségünk ugy a billiárd mint a sakknál 4-4 értékes nyereményt tűzött ki. A billiárdnál az I. nyeremény egy arany gyűrű, a II. egy író készlet, a III. vagyis a második cso­ port első nyereménye egy ezüst cigaretta tárca, a IV. egy borotváló készlet A sakkversenynél, az első díj egy ezüst óra, a II. díj egy utazó táska, a III vagyis a második �1929. január 15 A Bányász csoport első dija egy utazó készlet, II. illetve Helyicsoportok hirei. a IV. dij egy kis könyvtár. Nagymányok* A tolnai kerületi tit­ Karácsony első napján egész nap folytak a döntő mérkőzések, amelyek alapján a kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle biliárdnál az I-ső dijat Lichtuitz Sándor, II. házban van. Minden panasszal, felvilágositásdijat Weisz Andor, II. csoport első diját ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Kovács Gyula, II. diját Polaneczky István. Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ A sakknál első csoport I-ső dij Mikulik Gyula, IL dij Kraft János, II. csoport első szedésével és tagok felvételével id. Heim diját Gáspár Mihály, II. dijat Zsélyi József Ferenc van megbízva. nyerték meg. A dijakat Karácsony első nap­ Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ ján éjfélkor osztották ki. Ugyanis szövetsé­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. günk műkedvelő gárdája nagy sikerrel adta Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután elő a „Gyurkovits fiuk" cimű operettet. 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ Szövetségünk ugy a versennyel mint az törtökön délelőtt 10—11-ig. d. u. 5—6-ig és operettel oly kedves szórakozást nyujtott vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. tagjainak, valamint az oda szórakozni járó Pécsbányatelep* Beiratások és befizeközönségnek, mint amelyet még eddig Sal­ gótarjánban egy szervezet sem. Szövetségünk tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál nem sajnálta sem a fáradságot sem az eszközölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ anyagi áldazatot, mert ezzel szolgálatot tett gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ a kultúrának. tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ A „Nyirvidék", amelynek hasábjairól egy­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. kor Krudy Gyula indult az alkotások út­ 9— 12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ jára s amely együtt fejlődött izmosodott nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a a Nyírség lüktető elevenségű fiatal városá­ szaktársak. val, Nyíregyházával, immár ötven esztendős. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére A vidéki lapok közül keveseknek adatott meg a félszázadon át kibontakozó, szakadat­ a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ lan fejlődés, egy virágzó, hatalmas vármegye nek kezelésével a vezetőség végleges megés egy nagyrahivatott békés, dolgos város választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk fejlődésével félszázadon át történt belső meg. összeforrottság, amire a „Nyirvidék“ mutat Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az példát Szabolcsvármegyében és Nyíregyháza városában. A lap félszázados évfordulóját ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek jelentős társadalmi és kulturális esemény­ Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ ként ünnepli Szabolcsvármegye és Nyíregy­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ háza város közönsége, politikai, felekezeti, csak az esetleges panaszokkal is oda for­ társadalmi külünbség nélkül köszöntve az ötven esztendős újságot 1929 február hó 3-án duljanak. délelőtt 10 órakor Nyiregyházán, a város­ Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk háza dísztermében, ahol a Magyarországi ottani kerületititkára minden héten szom­ Lapkiadók Egyesületének igazgatósága ezen baton egész napon át Komlón, Neumann a napon diszülést tart. Ennek az ülésnek József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ keretében üdvözlik a vármegye, a város, az kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetleegyházi és polgári hatóságok, egyesületek gas panaszaikkal és egyéb felvilágositásért küldöttei azt az újságot, amelynek Szabolcs- ide forduljanak. vármegye és Nyíregyháza munkástársadalma Pécskerületi szaktársak figyelméés fejlődő kultúrája félszázadon át annyit be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. köszönhetett. A lap félszázados fejlődésének útját az Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. ünnepi ülésen dr. Vietórisz József ny. kir. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ főigazgató, a kiváló költő és iró méltatja. nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ Az ünnepség meghívóit a rendezőbizott­ ság most küldi szét az ország minden ré­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. szébe. A „Nyirvidék", Szabolcsvármegye legrégibb napilapja félszázadso fennállását ünnepli. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye, Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ara 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Hirdetéseket felvesz "A Bányász" kiadóhivatala Salgótarján. Vasut-u. varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. „Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 1-2. szám (1929. január 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d988f2d5524ff579f9b35ef762e20eb5.jpg 353c50d06f7ca098dfb6c445b8e85bd4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e654a86a99824cf887eb0357437e83b5.pdf 7ee4837c0f6e325bfc8bbfea5abb61a0 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. május 1 9. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Május 1. Az emberiség szive repes az öröm­ től, amikor a szép májusi reggelen ki­ lép a szabadba. Tele tüdővel szivja az éltető levegőt, de különösen a bánya­ munkás tüdejére hat éltetőleg az ózondus levegő, aki a föld gyomrában vájja a fekete gyémántot. Ezen a napon kijön a nap szinére, gyönyörködik a szép természetben és ezen a napon igyekszik magát áten­ gedni az élet örömeinek. Ezen a napon, amint a bánya helyett a szabadba igyekszik, mindenki körülnéz és látja azt a nagy tábort, amely a föld gyom­ rában egymástól elkülönítve dolgozik. A szabadban ez a találkozás az em­ berek szivében felébreszti a szabad­ ság gondolatát. A fénylő napsugár fel­ villanyozza a sötét fold alatt dolgozó munkás ereiben a lankadó vért. El­ gondolkozik, hogy milyen szép kint az élet, mennyi természeti szépség, meny­ nyi gyönyör halmozódik idekint. Nem látja a borut, csak a napsugarat, csu­ pán akkor jönnek szemei elé sötét felhők, amikor gondolatában a saját szomoru helyzete vonul el szomoru valóságban. Miért van az emberi társadalomban olyan külömbség, hogy az egyik em­ bernek annyi jut az élet örömeiből, amennyit akar, a másiknak viszont orvosságként. csak annyit juttatnak, amennyi nyomorult életének fenntar­ tásához elég. Ezek a gondok elrontják a természet által kiváltott jó hatást s nem tud örömet találni a természet gyönyöreiben. Maga előtt látja rosszul táplált és lerongyolt családját, de ugyanakkor van alkalma látni a másik oldalon az öröm tobzódását, ekkor dacosan, ököl­ be szorított kézzel, haragvó arccal és haragos villámot szóró szemmel tekint körül s ziháló mellel szivja a májusi éltető levegőt. Haragosan körüljáró tekintete reávetődik pajkosan játszó gyermekeire, akik nem gondolnak az életre, hanem pajzánul játszanak és örülnek, hogy édes apjukkal együtt tölthetik e napot a szabadban. Az apa ebben a pillanatban elfelejti a haragot és szeretettel szorítja keb­ lére örömmel játszó gyermekeit. A gondokkal terhelt agyból táplált sze­ mek az ölelésben találkoznak öröm­ mel játszó gyermekek csillogó szemé­ vel, amelyből a jövő tüze fénylik. A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. bányász nézi a gyermekei szemeiben égő tüzet és lelki szemei előtt felso­ rakozik a jövő, amikor látja a sok és hosszu küzdelem után eljövő életgyönyört, amit ő már nem tudott elérni. Azonban táplálja a remény és az a látomás, amelyet a csillogó gyermek­ szemekből lát. Maga köré gyüjti gyermekeit és az ifjuságot, tanítja őket, hogy miként zajlott le az ő élete, mennyi keserű­ séget, mennyi fájdalmat és mennyi meg­ aláztatást kellett elszenvednie azért, hogy máról-holnapra vergődő életét fenntarthassa. Elmondja élettörténeté­ vel együtt azon helytelen munkálko­ dást is, amelyet életmegjavitása érde­ kében folytatott. A májusi gondolatok kell, hogy a társadalom minden rétegét foglalkoz­ tassák. Lássák be azok, akik társadal­ mi állásuknál fogva abban a helyzet­ ben vannak, hogy irányító, vagy végre­ hajtó befolyással bírnak, — azokat a mulasztásokat, amelyeket eddig elkö­ vettek. Minden elsorolás nélkül tud­ ják mi fáj a munkásnak, ne várjanak arra, amig elnyomatásának keserű po­ hara csordultig megtelik és elkesere­ désében tör, zuz. A bányaiparban foglalkoztatott mun­ kásság a legszomorubb helyzetben van és ezt legfőképen az igazságtalan határmegállapitások idézik elő. Azonban amit még ezen határok keretein belül is meglehet valósítani, ahoz ragaszko­ dik a munkásság. A helytelen szakmánymegállapítások, a csilletörlések, a különféle pénzbírságok, az egyéb rend­ bírságok, a különféle pótműszakok után járó fizetségek elvonása, a nyug­ bérek nyomoruságosán megállapított alacsonysága, a nyugbérrendelet szám­ talan lelketlensége, a bányában alkal­ mazandó munkásvédelmi eszközök el­ mulasztása és még sorolhatnánk kötetenkint a sérelmeket. Ezek mind olyan sérelmek, amelyek még a lelketlen határmegállapitások dacára is mind könnyen orvosolhatók. Ahhoz, hogy ezen sérelmek orvosol­ hatók legyenek nem kell más, mint egy kis jó szivérzés, bizonyos lemon­ dás az illetéktelen haszonról és emberi érzés. Kell, hogy a munkást is ember­ számba vegyék, emberi módón kell vele bánni, mert ezt megérdemli azért a nehéz, termékeny munkáért, ame­ lyet az életben folytat. Mind ez hiányzik ma, ezért van el­ telve a munkásság keserűsséggel, ezért Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 4.80 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. van teli különféle gondokkal a mun­ kás, mert nem értik meg és nem biz­ tosítják az őt megillető emberi bánás­ módot és megélhetést. Ezen kérdése­ ket kell rendezni, ez fogja megterem­ teni a szükséges együttmunkálkodást amely megtudja valósítani az egész ország összlakosságának a boldogulá­ sát. Százszorosan szükség van erre eb­ ben a lelketlenül megnyomorított or­ szágban, hogy az ország kebelében ne legyenek ellenségek, csak jóbarátok, alak összevetett erejűkkel küzdenek a külső ellenségek ellen. Ha mindez megvalósul, akkor a májusi tanításban a munkás az ifjuságot arra fogja taní­ tani, hogy azok ellen miként kell foly­ tatni a küzdelmet. Tehát elsőrendű és országos érdeke mindenkinek ezen ügy szolgálatában állani és erejéhez képest kivenni a ré­ szét a munkából. Felkell szabadítani a munkásságot a sulyos teher viselé­ sétől, át kell venni a teherből a társa­ dalom minden rétegének. Sokkal könynyebb a teher, ha mindenkire egyen­ lően megoszlik. A munkásság az első, aki az ügy szolgálatában állott, ezt a munkáját foly­ tatja tovább, álljon oda a kormány ha­ talom képviselete az ô tekintélyével és sulyával. Szükséges ez azért, hogy aki kapzsiságból nem akarja megérteni, azt hatalmi erővel kell arra reá bírni. Ha mindenki meg teszi a kötelességét, minden nehézség nélkül sikerűi elérni a munkásság felszabadítását Az a május lesz az igazi kikelet má­ jusa, amelyben kikel a szivek, lelkek magasztos felszabadulása. Munkabér és munkaviszony rendezése. A munkásság munkabér és munkaviszo­ nyának a rendezése képezi állandóan a leg­ nagyobb gondot Ez a kérdés rendszerint megrázkódtatást idéz elő ugy az iparban, mint a munkásság körében. A munkásság rendszerint életszínvonalá­ nak emelése, illetve megélhetésének bizto­ sítása érdekében bizonyos igényeket tá­ maszt. A munkáltatók ez elől rendszerint elzárkóznak, tekintet nélkül arra, hogy jogos-e a munkásság kívánsága, avagy nem. A munkáltatók kizárólag az ő üzleti érde­ keiket tartják szem előtt, a munkásság vi­ szont érzi a saját nyomorúságát, tehát ra­ gaszkodik kívánságaihoz. azután a legtöbb esetben — egyéb elintézési fórumnak �2 a hiányában — sztrájkba kergeti a munkás­ ságot A sztrájk azutan a munkásságnak óriási károkat okoz. Azt a kárt, amit a tőkének okoz nem számítjuk, hanem az ország nem­ zet gazdaságának okoz nagy kárt ugy anya­ giakban. mint erkölcsiekben. Rendszerint ez a kérdés az, ami a társadalmi osztályellen­ tétekben kiélezi és megtenni az egyenetlen­ ség keserű gyümölcsét Ebben a kérdésben nélkülözhetetlen az egyeztető biróságnak szervezése, amely pari­ tásos alapon történik. Ezeknek az egyeztető bíróságoknak kell, hogy a hatásköre oly messzenyuló legyen, amely alkalmassá teszi a sokszor makacs kérdésnek az elintézését Végső fóruma a munkaügyi minisztérium, amely döntő biráskodást gyakorol és mind­ két félre kötelező erővel bir. A magyar bá­ nyaiparban foglalkoztatott munkásság érzi ennek legjobban a hiányát, mert a magyar bányaipar az, amely legjobban érzi a lerom­ lott gazdasági élet mostohaságát* Ugyanis a sztrájk kimenetelének a sorsa rendszerint a gazdasági élet alakulásától függ. Jobb gaz­ dasági élet, vagyis jobb konjuktura alkalmá­ val nagyobb a sztrájk sikerének az esélye, mig rosszabb konjuktura esetén kissebb, sőt a legtöbb esetben teljesen kilátástalan a sztrájk kimenetele. Viszont ez nem lehet ok arra, hogy a munkásság az amugy is nagy sullyal nehezedő rossz gazdasági helyzet ál­ tal teremtett nyomorúságát még fokozza. A magyar munkásság számolt azzal, hogy a sztrájk a jelen időben nem alkalmas harci eszköz, mert csak az ő nyomrouságát fokozza az elvesztett munkabérek kö­ vetkeztében. Azonban ez nem jelenti azt, mintha lemondana az őt minden joggal meg­ illető emberi bánásmódról és megélhetéséről. Azért követeli egyeztető bizottságok illetve biróságok szervezését, mert attól várja hely­ zetének javítását és stabilitását Mint, hogy a magyar bányavállalatoktól nem várhatjuk ilyen intézménynek a munkássággal egye­ temben való megszervezését, azért a kor­ mány hatalomnak kell ezt megalkotni. A munkabér és munkaviszony kérdésében egyeztető és döntő biróságnak a megszer­ vezése egyik égetően fontos kötelessége a munkaügyi kormányzatnak, mert a társa­ dalmi kiegyenlitődésnek az egyik legszilár­ dabb alapja. Az által, hogy a munkás min­ den falat kenyérnek a megszerzése a mun­ kaviszony sérelmeinek az orvoslása miatt harcot kell, hogy indítson, mindinkább ki­ élesednek az osztályellentétek és ellensé­ geskedések. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkál­ tatók nem igen veszik jó néven az ilyen intézménynek a megszervezését, mert azt még csak elfogadják, hogy egyeztető bizott­ ságok tárgyaljanak az ellentétek kiegyenlí­ tése körül, azonban azt, hogy döntő fóru­ mok működjenek, ezt már az üzleti élet belső ügyeibe való beavatkozásnak minősi­ tik. Ezzel szemben a munkásság ragaszko­ dik egy oly intézménynek a megvalósításá­ hoz, amelynek döntő befolyása legyen. A paritásos Összeállításnál be kell vonni az érdekképviseleteket tehát ugy a munkásság mint a munkáltatók szervezeteit Ha pedig ez nem ebben a formában történik, akkor illuzóriussá válik az egész, mert nem fogja azt a célt szolgálni, amelyre hivatva van. A kormányzatnak, amely felette áll min­ den érdekeltségen és aki hivatva van az ország érdekei felett őrködni, nem szabad figyelembe venni sem az egyik, sem a másik fél osztályos érdekeit, hanem 1928. május 1 A Bányász az ország érdekeinek a szem előtt tartásá­ val, csak azt szolgálni. Egészen bizonyos, hogy a kezdő időben sok panaszt kell végig hallgatni, egyrészt a még nem egészen beilleszkedett intézmény­ nek a kezdetlegessége miatt, másrészt a határozatok által okozott fájdalmak miatt. Azonban a végeredményben ez fogja meg­ teremteni az óhajtott társadalmi kiegyenli­ tődést. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kir méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Mikor lesz a bányamunkások nyugdijkérdése rendezve. Hosszú évtizedes küzdelmek után az 1926. évi december 25-én megjelent 4400. számú népjóléti miniszteri rendelet központosította a különféle társpénztárak kebelében műkö­ dő nyugbérpénztárakat. Ezzel egyszersmint véget vetett annak, hogy a bányamunkást egy helyhez kössék és megakadályozzák a szabad költözködés jogában. — Ugyanezen rendelet szabályozta a nyugbérek összeg­ szerűségét, ugyszintén a szolgálati idő, a várakozási idő és a várományi jog kérdését. A rendelet megjelenése alkalmával szö­ vetségünk, ugyszintén lapunk elsőnek til­ takozott a rendelet hiányosságai és sérelmei ellen, amellyel a bányamunkásságot még az előbbi rossz állapotnál is rosszabb helyzetbe sodorta. — Felsorakoztattuk pontos adatok alapján, hogy mily sérelmeket tartalmaz a rendelet. Oly meggyőző érveket nyújtottunk át az illetékes fórumokhoz, hogy az érvek súlyossága alatt kijelentették, hogy egy év leforgása után, ha beigazolódik az országos nyugbérpénztár teherviselő képessége, revi­ zió alá veszik az egész rendeletet és igye­ keznek a sérelmeket orvosolni. A rendelet hiányossága és rosszasága már egy év betöltése előtt beigazolódott, mert már az év folyamán számtalan pótrendelet­ tel foldozták ki. Elsősorban is a nyugbérek összegszerűsége oly nyomorúságosán és le­ alázóan van megállapitva, hogy abból kép­ telen a nyugdijas bányász önmagát és csa­ ládját fenntartani. Továbbá sulyos sérelem a várakozási időnek 10 évben való megál­ lapítása, ugyszintén a várományi jognak 3 évi meghatározása, mert ez által nagyszámú munkásság esik el a nyugbérek élvezetétől. Továbbá a szolgálati évnek 40 évben való megállapítása, ugyszintén a korhatárnak 60 és 65 évben való megállapítása. Még súlyo­ sabb ennél is a szolgálati időnek, — ahol közben megszakítások voltak — csak 1914től való számítása. Ugyanis ez leginkább azokat a munkásokat érinti a legsúlyosab­ ban, akik a mostani években kerülnek nyug­ díjba. Ezek egy egész életen keresztül be­ fizették nyugdijjárulékukat és amikor nyug­ dijba kerülnek 13—15 szolgálati évvel élve­ zik a nyugdijat dacára annak, hogy jólehet 40, sőt 45 éven keresztül fizették járulé­ kaikat. Fel kell emelni a biztosítási alapösszeget azonban fel kell emelni a százalék kulcsot is, amely kulcs alapján a nyugbéreket kiszámítják. Mert a leglealázóbb az, ha egy munkás, aki egy életen keresztül hasznos munkában töltötte életét s ezen munkában járulékokat fizetett, amely járulékokkal arra az esetre kivánta magát biztosítani, hogy amikor megöregszik legyen megélhetése és ma, amikor a munkából kidől, nem képes nyugdijából megélni, hanem tehetetlenségé­ ben kénytelen embertársai jótékonyságára, támaszkodni, azt igénybe venni és koldulni. Oly vérig sértő lealázása ez a bányamun­ kásságnak, hogy ez a munkásság feje fölött állandóan mint Damokles kardja lebeg és kihatással van a munkásság lelkületére ugy a munkában, mint a társadalmi életben. A hosszas utánjárásoknak az volt az ered­ ménye, hogy a népjóléti minisztériumban is belátták a rendelet tarthatatlanságát s meg­ kezdték az -elszámolások elkészítését és a revízióra vonatkozó előkészületeket ígéretet tettek arra nézve, hogy a legrövidebb időn belül megrevidiálva jelenik meg a rendelet Már ebből az esztendőből is lassan lezajlik egy fél esztendő és a megfésült rendelet még mindig késik. Vajjon meddig várnak az urak, meddig húzzák az időt, már lassan ez a kérdés is tengeri kígyóvá változik, olyan hosszu lesz. A nyomorgó nyugdijasoknak sóhajárja és a nélkülöző nyugdijas asszonyok és gyer­ mekek tengernyi könnye vár enyhülést a rendelet megjavításától, tehát sürgősen bo­ csássák ki az uj rendeletet, amely a mun­ kásság kívánságait teljesíti, a sok sérelmet orvosolja és a könnyeket letöröli. Bucsuzás. Kanadába való elutazásom alkalmából, ezuton mondok szívélyes bucsut szaktársaimnak, Kisterenye, 1928. április hó 24. Kaszás ponyi Sándor. A szakszervezeti élet történetéből. 2 (Folytatás.) A munkáltatók kapva kaptak ezen az alkalmon s megkezdték a béreket lenyomni, a munkaidőt hosszabbítani és egyéb a mun­ kásságra sérelmes intézkedéseket foganato­ sítani. Csak a háboru tartama alatt, már kö­ zepetáján, a munkásság általános zúgolódá­ sára maga a hadvezetőség belátta a helyte­ lenségeket és igyekezett a munkásság sérel­ meinek az orvoslását követelni. Ekkor a szakszervezetek ismét akcióba léptek és kü­ lönféle formákban terjesztették a munkásság sérelmeit a gyárvezetőség, ugyszintén a had­ vezetőség elé. A szakszervezetek azután ezt a helyzetet felhasználták hatalmuk erősíté­ sére és minthogy ezen szakszervezetek ve­ zetői egyuttal a szociáldemokrata párt expo­ nensei is voltak, felhasználták ezt a szoci­ áldemokrata párt fejlesztésére. Igy jutottunk el a forradalmi időkig, amikor is azután a forradalmakban a szakszervezetek, tekintet­ tel arra, hogy a vezetői exponált pártpoliti­ kusok is voltak, a szakszervezetekben is pártpolitikát folytattak. Ezen munkájukban, illetve a pártpolitika tobzódása közben — legfőképen az úgynevezett bolsevista időben — a szakszervezeteket csaknem teljesen ma­ gával sodorta a politikai áramlat Abban az időben mindenkinek kötelessége volt a szakszervezet tagjának lenni, tekintet nélkül társadalmi állására vagy foglalkozá­ sára. Ekkor nem az volt a fontos, hogy va­ lakinek a meggyőződése vitte a tagok so­ rába, hanem kényszer hatása alatt voltak kénytelenek tagokká válni. Ez azután meg­ bosszulta magát, mert a tagok körében nem a hozzáértés, hanem a tülekedés lett úrrá. Ez azután a szakszervezeteket számtalan esetben meggondolatlan cselekedetre birta. A bolsevista uralom után következett be az úgynevezett ellenforradalom, ahol azután különféle keresztényi és nemzeti jelszavakkal �1928. május 1 alakultak szervezetek, amely szervezetek a régi szervezetek elnyomásán fáradoztak. A munkásság ott állt teljesen tájékozatlanul, nem tudta hová forduljon. Az egyik olda­ lon, ahol évtizedes működést fejtett ki elő­ zőleg, megcsalatva érezte magát, a másik oldalon még nem volt kialakulva a helyzet, ezzel szemben bizalmatlan volt Hisz még nem látta annak az oldalnak a működését, nem látta világosan a céljait, tehát joggal volt bizalmatlan. Ezen bizalmatlanságában azután elszigetelve maradt, sem az egyik, sem a másik oldalhoz nem vonzódott, mert az egyik oldalon már csalódott, a má­ sik oldalon még nem látta a kialakulást, tehát félt az ujabb csalódástól, tehát várt amig a két szervezet kibontakozik és vilá­ gossá válik cselekvési akaratuk és cselekvő­ képességük. A munkásság ezen várakozási időben gondolkozott és mérlegelte a mult eseményeit, gondolkozott a sok sikertelenség felől. Azt világosan és tisztán látta, hogy a sok sikertelenség, amely a gazdasági téren érte, annak legfőbb okozója az volt, hogy a szakszervezetek, amelyek tulajdonképen a munkásság gazdasági érdekeinek a védel­ mére hivatottak, politikai kalandokba bocsájtkoztak és ugyanakkor a munkásság gazdasági érdekeinek a védelmét elhanya­ golták. Amikor a legfontosabb, ugyszólván életszükséglete lett volna a munkásságnak gazdasági érdekeinek a védelme, akkor a különféle szakszervezetek politikai nézőszögböl indultak ki és birálták el a munkásságot. Ennek azután az lett a következménye, hogy a munkásság gazdasági téren a legféktele­ nebb elnyomatásnak lett kiszolgáltatva. Hozzájárult ehhez az utóbbi években dúló gazdasági válság. A munkáltatók a gazda­ sági válságot a munkásság fölött való ural­ kodásra használták fel és igy a válságot a munkássággal szemben uralmuk gyarapí­ tására gyümölcsöztették. A magyar munkásság előtt tisztán állott a helyzet, látták a politikai kudarcot, tehát igyekeztek gazgasági szervezeteiket függet­ leníteni minden politikai párttól és tényező­ től, hogy ez által gazdasági szervezeteiket megerősítsék. Egy bizonyos ideig nyugodtan folyt ez igy, azonban az egyes szakszerve­ zeti vezetők, akik egyébként politikai pár­ tok exponensei is, amikor látták a szak­ szervezetek erősödését, ismét fel akarták használni politikai pártjuk alátámasztására. A munkásság egy tekintélyes része ez ellen tiltakozott, nem akarta a már szépen megin­ dult gazdasági mozgalmat politikai pártok uszályhordozójává süllyeszteni, ezeknek egyrészét az ismert „szakszervezeti fegyelem“ hangzatos frázisával leterrorizálták, egy te­ kintélyes része azonban a munkásságnak nem engedte magát leterrorizálni, hanem szembe szállt vezéreivel és minthogy a ve­ zérek nem tágitottak és nem tekintették a szakszervezetek egységét olyan szentélynek, mint azt a munkásság, ennélfogva a mun­ kásság hűen kitartott az ő féltve őrzött és ápolt gazdasági mozgalmuk fejlődése mellett. Hátat fordítottak a tülekedő és politikai ha­ talmukban tobzódó vezéreknek. Kiváltak régi szervezetűkből és megalkották gazdasági szervezetüket, amelyet függetlenítettek min­ den politikai pártnak a befolyása alól s egy­ ben távoltartották magukat mindenféle poli­ tikai párttól Igy az idők folyamán ily gaz­ dasági szervezetet alakították a szakmák között, nevezetesen a cipészek, éttermi és kávéházi alkalmazottak és főpincérek, a vasiparból a vasesztergályosok és gépmunkások stb. A legnagyobb kiválás azonban a bánya­ munkásság körében történt, ahol a bánya­ munkásság ezrei hagyta ott régi szervezetét és alkotta meg gazdasági szervezetét. A bányamunkásság ezen kiválása a mun­ kásmozgalomban korszakos jelenség, amely­ re a magyar munkásmozgalomban még példa nem volt. Külföldi munkásmozgalomban ha­ sonló alakulások történtek ugy Németország, mint Anglia, valamint az egyéb nyugati ál­ lamok munkásmozgalmában. Azonban a magyar munkásmozgalomban egyedül álló jelenség a bányamunkásság kiválása A bányamunkásság volt az egyedüli, amely szilárdan megmaradt gazdasági szervezeté­ nek kiépítése mellett és ezen munkáját foly­ 3 A Bányász tatja lankadatanul, győzelme biztos tudatá­ ban. A magyar munkásmozgalomban a kivált csoportok akcióját a legtöbb esetben lekicsinyléssel intézték el és igyekeztek si­ kereiket a túloldalon elkönyvelni. (Folytatása következik.) A Ruhrvidéki bányák munkásainak harca eredményes befejezést nyert A Ruhr vidék bányamunkásai mozgalmat indítottak a 8 órai munkaidőnek az egész vonalon való bevezetése és béreik felemelése érdekében. A munkásság kívánságait a mun­ káltatók elutasították. Végül a konfliktus elintézésére választott bíróságot hívtak meg, amely választott biróság tárgyalta a kérdést és oly irányu határozatot hozott, mely sze­ rint fenntartja a földalatti munkára nézve az eddigi 8 órai munkaidőtt, mig azon munká­ soknak a munkaidejét, akik a földszínén dolgoznak közvetlenül a szállitásnál, 9 órá­ ról 8 órára csökkenti. A határozat értelmé­ ben paritásos bizottságot kellett alakítani, amelynek az volt a rendeltetése, hogy meg­ vizsgálja, vajjon gazdasági szempontból meg­ engedhető-e a munkaidő csökkentése. Ugyan­ ez a határozat 8 %-al emelte a munkabé­ reket Ezen határozat fölött az érdekeltsé­ geknek, vagyis a bányászszervezeteknek, ugyszintén a bányavállalatok szervezeteinek határozniok kellett a fenti bizottságok intéz­ kedéseinek a tudomásul vétele, vagy eluta­ sítása iránt Az érdekeltségek, ugy a munkásság szervezetei, mint a munkáltatók szervezetei a fenti határozatot mint ki nem elégitőt elutasították. Ezen elutasítás után teljesen kilátástalan volt a harc mikénti befejezése. Igy került ezen bérkonfliktus elintézésének ügye a munkaügyi minisztériumba, ahol a munkaügyi miniszter végül kötelező erejűnek nyilvánította az egyeztető, vagyis választott bírósági döntést E szerint a Ruhr vidéki bányamunkásság a külszinen is elérte a 8 órai munkaidőt és a bérnek átlagban 8 %al való felemelését A döntés kötelező nyilvánítása azzal az indoklással történt, hogy a Ruhrvidéken minden körülmények között el kell kerülni a sztrájkokat és a munkáskizárást. A rajna-vesztfáliai szénszindikátus május elsejére a szénárak emelését javasolja. Megokolásában a szindikátus hivatkozik arra, hogy a birodalmi munkaügyi miniszter a döntőbírói itéletet kötelezőnek jelentette ki Ezen harcnak a befejezése tanulságul szolgálhat Magyarországon ugy a munkásság, mint a munkáltatók, valamint a kormányzat részére is, mert minden kicsinyes érdek mellőzésével az ország nemzetgazdasági ér­ dekeit szem előtt tartva döntött ily formán dacára annak, hogy ez a német szénáraknak az emelésével jár. Azonban Németország nemzetgazdasága és egy nagy tömegű szakma munkásságának a léte igy követelte, tehát minden mellék tekintet nélkül az ország nemzetgazdaságát ápoló elv győzött Bányászsors. Poroszországban a battenscheidi Zentrum-tárnában két bányászt, a földomlás következtében lehulló sziklák maguk alá temették. A megfeszített mentési munkála­ tok dacára, már csak mindkettőnek a holt­ testét sikerült kiásni a törmelékek alól Mandzsuriában a délmandzsuriai vasuttársaság tulajdonát képező Fusung-bánya üzemen kívül helyezett tárnáiban nagy tö­ megű viz tört elö és elöntötte a bányát A viz oly erővel tört elő, hogy a dolgozó mun­ kásoknak nem volt idejük a menekülésre és állítólag 470 bányász szörnyű halált szenvedett Bitterfeld. Az itteni Leopold-bányában több munkás hozzáért a nagy feszültségű áram vezetékéhez és egy munkás rögtön meghalt, egy élet-halál között vívódik, kel­ ten könnyebb sérüléseket szenvedtek. Helyicsoport alakító gyűlés Neműben. Régi vágya teljesült vasárnap, április hó 22-én a Nemti községben lakó bányamunkás­ ságnak. Megalakították szövetségünk helyi­ csoportját. — Már hónapok óta kérték az ottani munkástársak szövetségünk központi vezetőségét, hogy alakítsa meg Nemti közzég területén a helyicsoportot, már csak an­ nál is inkább, mivel Nemti községnek a lakossága legnagyobbrészt a bányamunkás­ ságból regrutálódik, akik a környező tele­ pekre járnak munkára és minthogy lakó­ helyük távol esik a telepektől, gazdasági érdekeiket a távolság és érintkezés nehéz­ sége miatt nem tudják kellőképen megvédem. Eredetileg április 15-én kívántuk a helyi­ csoportot megalakítani. A főszolgabírói hi­ vataltól meg is kaptuk az engedélyt, azon­ ban a község bírája különféle kicsinyes ürügyekkel megakadályozta a gyűlés meg­ tartását. Szaktársaink, hogy az összeütkö­ zést, illetve kellemetlenségeket elkerüljék, panasszal fordultak a főszolgabírói hivatal­ hoz és kérték április 22-ére a gyűlés meg­ tartására az engedélyt. Ez megtörtént Lélekemelő látvány volt, amint a gyönyörű vasárnap délután a község összes férfilakos­ sága sereglett a község közepén lévő üres térségre, a gyűlés színhelyére. Ugyancsak a �4 1928. május 1 "A Bányász" község asszonyai és leányai a helyi viselet tarkaságaival és szépségeivel sereglettek össze és várták a gyűlés megkezdését Pont 3 órakor Pintér József farsang szaktárs megnyitotta a gyűlést és átadta a szót Batta Gyula szaktársnak, aki a központ ne­ vében üdvözölte a munkástársakat, reá mu­ tatott a szomoru gazdasági helyzetre és mindazon nehézségre, mellyel a szövetség mindeddig megküzdött Beszélt a munkásság sérelmeiről, amelyeknek orvoslására csupán egvetlen mód van, a szervezet köré való tömörülés és ennek megerősítésével egyide­ jűleg a mukásság gazdasági helyzetének a megjavítása. Utána Csóka Vendel, szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette szövetségünk célját és szükségességét, reámutatott mindazokra az okokra, melyek a munkásságot szerve­ zetük megalkotására késztették. Felhivta a Nemti községben lakó bányamunkásságot, csoportosuljanak zászlónk köré, támogassa­ nak bennünket harcunkban, mert az a harc csak ugy juthat el az eredményes győze­ lemhez. A munkásság lelkes hangon adott kifeje­ zést tetszésének és a legnagyobb lelkese* déssel választotta meg a vezetőséget. Elnök lett: Pintér József farsang, másodelnök: Fekete Gábor danyi, jegyző: Pintér István dala, pénztárnok: Pintér István farsang, ellenőrök: Kis Árpád és Bakos László I., a vezetőségbe : Danyi Gábor, Pintér István La­ jos és Danyi Zoltán szaktársakat A vezetőség megválasztása után a tömeg továbbra is együtt maradt egymással elbe­ szélgetve, a késő esteli órákban — a legna­ gyobb rendben — szétoszlott. Nyilatkozat. Alulírott kijelentem, hogy azt a kijelentést, "Malasics Géza országgyűlési képviselő sikkasztó, gazember" nem tettem. Csupán a szövetkezetben folytatott működésem alkal­ mával, a helytelen üzleti taktika miatt fa­ kadtam ki, azonban egyéni becsületében senkit nem bántottam Ha azonban ezt mé­ gis sértőnek találják, úgy bocsánatot kérek. Ajka, 1928. április hó 12-én. Ifj. Papp Imre s. k. Taggyűlés Kisterenyén. Szövetségünk kisterenyei helyicsoportja április 17-én d. u. 3 órakor tartotta meg taggyűlését Kaszás ponyi Sándor, a kisterenyei helyi­ csoport elnöke üdvözölte az egybegyült szaktársakat és a gyűlést megnyitotta. Batta Gyula a szövetség központja részéröl ismer­ tette azt a fáradtságos munkálkodást, amelyet a helyicsoport vezetősége az elmult időkben kifejtett, a szövetség központjával karöltve. Reámutatott egyben Magyarország sulyos gazdasági helyzetére, amely a leg­ nagyobb sullyal a bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásságra nehezedik. Kifejtette egyben a bányamunkásság nehéz helyzetét, amely az ország sulyos gazdasági helyzeté­ ből keletkezik. Felhivta a munkásságot a szervezetibe való tömörülésre. Utána Csóka Vendel, szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette süvetségünk köz­ ponti működését, elmondotta, hogy mennyi sulyos nehézségekkel kell megküzdeni, kü­ lönösen a munkásság nemtörődömsége kö­ vetkeztében, továbbá azon gáncsoskodások következtében, amely gáncsoskodást állan­ "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. dóan azok alkalmazzák, akik a bányamunkásság gazdasági helyzetének a megjavitása érdekében semmit sem tettek, mert azok­ nak az az érdekük, hogy a bányamunkas­ ság között egyenetlenséget szítsanak s ezál­ tal a bányamunkásságot elüssék gazdasági helyzetük megjavításáért folyó küzdelmük eredményétől. Nem riadnak vissza a legal­ jasabb eszközöktől sem, a rágalmaktól. — Emlékezetébe idézte, hogy legutóbb az ősz folyamán tartott taggyűlés után is azt a hirt terjesztették, hogy a taggyűlés botrányba fulladt Kérdi a munkásságot vajjon igaz volt-e ez? (A munkásság hangosan tiltako­ zott ezen állítás ellen és aljas rágalomnak minősitette.) Ezen rágalmakat azért terjesz­ tik, bár tudják azt hogy Kisterenyén a munkásság tisztában van azzal, hogy az ha­ zugság, mert szemtanú volt, azonban az or­ szág többi telepein dolgozó munkásság nem lehetett tanuja ezen taggyűlésnek, tehát vagy elhiszi, vagy kételkedve fogadja az erről szóló tudósitást. Ezáltal elérték ellen­ feleink azt a célt, hogy a munkásság közé üszköt dobtak. Igy dolgoznak ellenfeleink, de mi a mun­ kásságra bízzuk, hogy ezek felett itéletet mondjon, egyben felszólítja a munkásságot, nyilatkozzon kivánja-e a szervezete meg­ erősítését ? És ha kivánja, akkor válasszon egy erőteljes vezetőséget, amely hivatva lesz a munkásság ügyeit képviselni és a sérel­ mek orvoslását a központi vezetőséggel kar­ öltve orvosoltatni. A tömegben ekkor egy hang hallatszott, aki a régi rágalmakat fújta és igyekezett hangulatot teremteni annak, hogy a mun­ kásság ne tömörüljön a szövetségbe, hanem vonuljon ki a teremből A munkásság nagy tömege felháborodással utasította vissza ezen akadékoskodást és igy a kivonulási manőver nem sikerült, csupán három ember fordult meg azzal, hogy kimegy, azonban amikor az ajtóhoz értek meggondolták és visszatértek. A gyűlés ezután egyhangu lelkesedéssel választotta meg a helyicsoport vezetőségét. Elnök: Kaszás ponyi Sándor, másodelnök : Kosik János, jegyző: Vilmek István, pénz­ tárosok : Schwarcz József és Győri István, ellenőrök: Sándor Dohancs Pál, Bencsik János és Szerémi László. Választmányi tagok: Grosz Albert, Brezács Antal és Nagy György szaktársak. Kaszás ponyi Sándor elnöki zárszava után a gyűlés a legnagyobb rendben végétért. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést követő vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassiánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhivjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában ! Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanitjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező részletfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffenrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpa csillá­ rok és az összes villanybeszerelési cikkek. Lakcíme: Szabolcsbányatelep 69. szám. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 9. szám (1928. május 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-05-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0826bc553eb8727f840a03cdf471c46f.jpg 4d3def15e4611e6ba3e1206714101829 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b13b2a18b9228a0d1b2baef45cbd57c6.pdf 2a879ea70e82e5bf21a59c42082a8eff PDF Text Text 1928. április 15 III. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f A szénbányászat helyzete és a munkásság. A tavaszi idő az, amikor a szén­ bányászat helyzetével ismételten fog­ lalkoznak az érdekeltségek. A bánya­ munkásság szintén ilyenkor érzi leg­ súlyosabban a reá nehezedő terhet, tehát ugyancsak ezzel a gondolattal foglalkozik. A munkásság nem rendel­ kezik azokkal az eszközökkel, ame­ lyek megvilágitják a helyzetet, csupán a szomoru tudat és fojtogató nyomor kényszeríti, hogy gondolkozzon a kér­ dés felett. Azonban a munkásság el­ várja, hogy az illetékes tényezők, kik­ nek a szükséges adatok és eszközök rendelkezésre állanak, azok igyekez­ zenek elkövetni mindent, hogy ezt az ipart kimentsék nehéz helyzetéből. — Ugyszintén a kormányhatalom viselői­ nek államférfim kötelességük a fölött őrködni, hogy a tőke ne egyoldalulag használhassa ki a nyomorral földresujtott munkásság tehetetlenségét. Nap-nap után történnek balesetek, ezek között számtalan halálos kime­ netelű, a különféle bányatelepeken. A hivatalos vizsgálatok azt állapítják meg, hogy vagy a szerencsétlenül járt saját vigyázatlansága okozta a balesetet, vagy pedig senkit sem terhel mulasz­ tás a kekövetkezett balesetért. A tájékozatlan közvélemény azután megbotránkozik, hogy milyen vigyá­ zatlan az a bányamunkás, vagy egy­ szerűen napirendre tér fölötte. A köz­ véleményben természetesen csak na­ gyon kevesen vannak, akik ismerik a bányaviszonyokat. Csak nagyon keve­ sen tudják, hogy a bányaüzemeknél az üzemszünetek halálos veszedelemmel fenyegetik a munkába jövő bánya­ munkást. Ugyancsak nagyon kevesen tudják, hogy a bányamunkás a szün­ napokon látja a családban romboló nyomort és másnap, amikor munkába megy, a feje tele van gonddal, azon töri a fejét, miként tudná a családja nyomoruságát enyhíteni. Ezen gondok közepette nem látja a halál rémét, nem látja azt a veszélyt, amely azzal fenyegeti, hogy családja még attól a nyomoruságos kis öröm­ től is meg lesz fosztva, hogy a család­ apát láthassa, az ő esetleges halálos balesete következtében és nyomorú­ sága még nagyobb lesz. Ily sulyos és annyi veszedelemmel járó munkánál nem csupán csak a bányamunkás kötelessége az, hogy a munkAhelyét megvizsgálja, hanem az üzemvezetőségek legfontosabb köte­ lessége a bánya biztonságának a biz­ tosítása. Azonban itt is a vállalatok ál­ tal kiadott takarékossági szempontok az irányadók, ennek tudható be a bal­ esetek egy tekintélyes százaléka. — Vannak munkahelyek, melyeket nem volna szabad soha felügyelet nélkül hagyni, ennek dacára két-három napos szüneteket tartanak, amikor minden felügyelet nélkül maradnak a munka­ helyek. Az <a munkába jövő munkás, az ő gondterhelt fejével nem látja a veszélyt, Hanem az életért folyó küz­ delemben rohan a halál torkába. A bányavállalatok érdekeltségei az utóbbi időben egy nemzetközi szénkartelnak a létrejöttén fáradoznak. A programm bő és nagyjelentőségű. A bányák körzetenkénti megszervezése, különböző országok közötti technikai összműködés, pénzügyi kooperáció, az export üzlet szabályozása, verseny más energia forrásokkal, az árak szabályo­ zása, stb. Ezen programm megvalósitása óriási jelentőséggel bír az európai gazdasági életre. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész világ szénérdekeltségeit, mert a válság kiterjed az egész világra. — A világkrizis okozójával nem kívánunk foglalkozni, itt közre játszik a terme­ lés technikai fokozása, a benzin mo­ torok alkalmazása, vizi erők kihaszná­ lása, a különböző országok bányaiparának tetemes fokozása stb. Minden ország igyekszik a maga ré­ szére annyi előnyt biztosítani, amenynyit csak lehetséges. Ugyanezt kell cselekednie Magyarországnak is, tekin­ tettel arra, hogy a munkásság szerve­ zetének nincs meg Magyarországon az a joga, hogy a munkásság érkekeit ezen a téren is kellőképen megvédhesse, tehát a kormányhatalom kép­ viselőinek kell résen lenni és őrködni. Ezt ugy érheti el, ha a munkásság gazdasági szervezeteit bevonja, akik feltárják a munkásság mai helyzetét és igyekszik a munkásság részére annyit biztosítani, amennyit lehetséges. Magyarország bányaipara fokozott figyelmet igényel, mert elmondhatjuk, Hogy egyetlen ország, melynek iparát a lehetetlen és igazságtalan békefelté­ telekkel tönkre tették. A magyar bányaiparnak a legelső életteliétele, hogy piacot kapjon és termékeit ki tudja szállítani, mert a jelenlegi megcsonkí­ tott ország nem képes ennek az ipar­ nak a termékeit felhasználni. Már pedig mindaddig, mig a magyar szénnek nem lehet piacot teremteni, nem lehet a bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásság életfeltételeit bizto­ sítani. Az ebben az iparban foglalkoz­ tatott munkásság pedig már nem bírja azt a terhet, amely a nyomorúsággal reánehezedik. — Hosszú esztendőkön keresztül vonszolja meggörnyedve ne­ héz terhét a bányamunkás, mely mármár összerogyással fenyegeti. Ebben a kétségbeejtő nehéz helyzetben eddig a remény táplálta, legfőbb ideje, hogy megváltsák golgotájától. A magyar bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásság keresett cikke a kül­ földi bányáknak, mert munkakészsége, ügyessége, munkabírása és szaktudá­ sával fel tudja venni a versenyt bár­ mely nemzetiségű bányamunkással, sőt annak felette áll. Ezért a külföldi bá­ nyaipar igyekszik magához vonzani a magyar bányamunkást és kihasználja saját országának a boldogitására. Ezt láttuk már a jó békevilágban is, hogy a magyar ipar munkásait szívesen von­ zották magukhoz a külföldipari érde­ keltségei, ez történik most még foko­ zottabb mértékben. Sajnálattal látjuk, miként vándorolnak ki tömegesen a bányamunkások és segítik a külföldi bányavállalatokat versenyképessé tenni a magyar bányavállalatokkal szemben. Teremtsünk munkaalkalmakat ezeknek a munkásoknak idehaza, igyekezzünk a dolgozóknak emberi megélhetést biztosítani. — Ez fogja a kivándorolni szándékozókat visszatartani és ez fog nyugalmat teremteni ebben az iparban. Hivatásunk magaslatán állunk. A munkás mozgalom irányításánál egyik legfontosabb feltétel az, hogy mindenben az igazságnak megfelelően állítsák be a ténye­ ket. Nem szabad elhalgatni semmiféle ered­ ményt, még ha az látszólag igen csekély is. De nem szabad elhallgatni olyan igazságot sem, amely esetleg egyeseknek fájdalmat okoz. Mindenkor azt kell mérlegelni, hogy igaz és akkor nincs mit tagadni, azonban a jövőben igyekezni kell arra törekedni, hogy úgy alakuljon, hogy az ne okozzon fájdal­ mat senkinek sem. Mert rendszerint, ha va­ lami történelmi idézéssel valakinek, vagy valakik, akár egyénnek, akár osztályúak �A Bányász 2 fájdalmat okozunk, akkor egészen bizonyos, hogy az idézett történelmi időben éppen azoknak a cselekvése okozott fájdalmat, egyéneknek és osztályoknak. Ergó a törté­ nelmi fejlődés arra tanit, okuljunk a megtörténteken és igyekezzünk cselekvéseink­ ben a történelmi tanulságokat levonni. Ezt tettük mi is eddig és ez jellemezte szerve­ zeti életünk tisztaságát Lapunk március 15-én megjelent számának vezércikkét kifogás érte. Azt álitották róla, hogy abban olyan dolgok vannak, amelyek a valóságnak nem felelnek meg és ezek alkal­ masak arra, hogy az olvasókat helytelen irány­ ba terelje. Amikor márc 15-iki vezércikkünket megírtuk, amely 1848. és 1928. március 15. között húzott párhuzamot, illetve az 1848. és az azelőtti idők eseményeit aposztrofálta, az a becsületes elhatározás vezérelt, hogy a jelen időkben élők levonják tanulságait a múltnak. Márciusi cikkünkben azt irtuk, hogy az elnyomatás az 1830—40-es években tetőfokára hágott, az arisztokracia és nemes­ ség dőzsölésében nem törődött az ország sorsával. Ez történelmi tény, mert pl. Laczkovits István, aki pestmegyei alispánnak a Ha volt, 1793-ban igy ir az akkori magyar nemességről „csak kancsó és pipaszó mel­ lett insurgál és akkor is a paraszt költsé­ gein, elszedi a paraszt lovát s a parasztot csak baromnak nézi.“ Ugyancsak az arisztokracia tagjai között is számtalan volt, aki nem a magyar érzés­ nek és a sanyargatott magyar hazának az érdekében jártak el, sőt többször a magyar érzés és a haza ellen cselekedtek. Ez ter­ mészetesen nem jelenti azt, hogy ezekben az osztályokban nem lettek volna nemesen érző, kimagasló férfiak. Ebből az osztályból került ki Kossuth Lajos, gróf Széchenyi, Deák Ferenc, gróf Batthányi Lajos és még számtalan kimagasló egyéniség, sőt a Rákó­ czink és maga Dózsa György is nemes csa­ ládból származott. Azonban mi nem az egyes egyéneket akartuk kiemelni, hanem az ak­ kori rendszert mutattuk be és azt akartuk, hogy az utókor vonja le a tanulságot Mi a nemesség aposztrofálása alkalmával szintén nem az egyes egyéneket bántottuk, hanem magát a nemesség intézményét. Ezt pedig tette Kossuth Lajos, gróf Széchenyi, gróf Battyányi, báró Eötvös, herceg Eszterházy és számtalan sok száz és ezer nemes és arisztokra, akik belátták a rendszer hely­ telenségét A fenti megállapításaink tehát igazolnak benőnket, mi történelmi igazságo­ kat állítottunk és ezt el kell viselniök azok­ nak is, akiknek fáj. A munkásságnak számtalanszor kell fáj­ dalmas dolgokat elviselni Az a fontos, hogy levonják a szükséges történelmi tanulságo­ kat akkor alapos munkát végeztünk és el értük azt a célt, amelyet szolgálni akarunk és hivatásunk magaslatán állunk. A szakszervezetek jövője. Az utóbbi időben gyakran hallani a szak­ szervezetek jövőjéről Vannak, akik nagy jövőt jósolnak, viszont vannak, akik szerint a szakszervezeteknek el kell tűnni a föld színéről Természetesen ezek a felfogások aszerint alakulnak, hogy az illetőnek milyen a világfelfogása és szociális érzéke. A szakszervezetek jövőjéről beszélve, csak annak a jóslásnak tudunk hitelt adni, amely nagy jövőt jósol Mert amint a tőke fejlődik, fej­ lődésével együtthalad kapzsisága is és en­ nek gátat vetni csakis a kifejlődött szak­ szervezetek képesek. Azonban, hogy a szak­ szervezetek képesek legyenek a kapzsiság­ ból eredő kizsákmányolásnak gátat vetni, ahoz szükséges, hogy megadassák a mód és az alkalom ezen szervezetek kifejlődésére. Ezen mód és alkalom megteremtése első­ sorban az államhatalom képviselőinek a kö­ telessége és pedig egy egészséges szakszer­ vezeti törvénynek a megalkotása utján. A szakszervezeti törvénynek biztosítani kell azokat a jogokat, amelyek segítségével eltudják látni a munkásság érdekképvisele­ tét. Szükséges, hogy a szakszervezetek min­ den, a munkásságot, illetve annak érdekeit érintő kérdésben hozzászólást kapjon, sőt ott mint a munkáltatói szervezetek, amelyek a munkáltató érdekeit védik, teljesen egyenjoguvá legyen. Azok részére, akik a szer­ vezetek létjogosultságát vonják kétségbe, ajánljuk figyelmébe azt a munkát, amelyet a szakszervezetek végeznek, amely a mun­ kásság sulyos sérelmeit orvosolja. A szakszervezeteknek szintén meg kell változtatni a mai taktikáját. Szakítani kell azzal az ideológiával, mely szerint a mai társadalmi rendet fel kell forgatni, csak ugy lehet a munkásság helyzetén javitani. A szakszervezeteknek be kell illeszkedni a társadalmi rendbe és igyekezni kell a tár­ sadalmi rend keretein belül a munkásság helyzetét elviselhetővé tenni. Téves az a felfogás miszerint a mai társadalmi rend a tömegek közömbössége, tudatlansága és széttagolása folytán képes magát fentartani. Ez politikai sakkhuzás és csak arra al­ kalmas, hogy a szakszervezetek zavartalan működését veszélyeztesse. A szakszerveze­ teknek nem hivatásuk politikai kérdések feszegetése, mert ezáltal kisiklik magasztos hivatásának ellátásából Ez volt a veszte a régi szakszervezeti működésnek. Szakítot­ tak alakulásuk alkalmával elfoglalt állás­ pontjukkal és politikai pártok uszály hor­ dozóivá váltak. Ez azután arra vezetett, hogy nem csak a hatóságok, hanem a munkásság között is nézeteltérések keletkeztek, ami azután a szervezetek erejét gyengitette. Ma már a munkásság között egy tekin­ télyes nagy tábor van, amely tisztában van a gazdasági szervezetek feladataival, tuda­ tában vannak ezen szervezetek helyes irá­ nyával Ez a helyes Öntudatra ébredés a biztos záloga a gazdasági szakszervezetek hatalmas fellendülésének és szikla várrá épülésének. Kuglizó megnyitás lesz f. hó 22-én a mecsekszabolcsi otthonban, melyre a szom­ széd helyicsoportokat ezúton hivja meg A vezetőség. A munkásság véres verejtéké­ nek gyümölcse. A tavaszi hajnalhasadás örömet önt az emberek szívébe, élet örömet ad a lelkekbe, mindenki ragyogó szemmel nézi a kikeletet. Megkönnyebbülést éreznek az emberek, csak a bányamunkásnak üli meg az arcát a komorság. A föld mélyéből fölszálva nem bírja a szeme a nagy tavaszi napsütést, feje nem bírja a sulyos gondokat, amely gondok­ nak a sulya megsokszorozódik a tavaszi hajnal hasadással. A tavaszi hajnalhasadás a bányamunkásnak azt jelenti, nincs oly szükség a munkájára, most már a szükség­ letet kevesebb munkással is ki lehet elégí­ teni, tehát bányamunkások egy tekintélyes hányada munkanélkülivé válik. A bányák­ nál megmaradó része a munkásságnak nem 1928. április 15 dolgozik mindennap, hanem havonta 10-14 napot kénytelen munkanélkül tölteni. Ez azt jelenti, hogy keresetének fele elesik és csupán fele keresetből kénytelen családját és önmagát fenntartani A tavaszi hajnalhasadás tehát egy gondokkal és nyomorúság­ gal megterhelt életet jelent a bányamunkás számára, amelynek a sulya alatt roskadozik és már-már alig bírja a nagy terhet. A föld gyomrában verejtékező munkások által teremtett értéket ugyancsak a tavaszi hajnalhasadáskor osztják azok között, akik talán még életükben sem láttak eleven bá­ nyászt, még kevésbbé tudják azt, mily ke­ servesen dolgozik a bányász és ezen mun­ kájuk mellett mily nyomorúságban kell élnie. A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. folyó évi márciusban tartotta 60-ik évi közgyűlését, ahol a személyi ügyek elintézése után a közgyűlés tudomásul vette a zárószámadá­ sokat és elhatározta, hogy az összes üzleti költségeknek a levonása és az értékcsökke­ nési tartaléknak 2,000.000 pengővel és a ren­ des tartalékalapnak 240,000 pengővel való javadalmazása után fenmaradó tiszta nyere­ ségből a tisztviselői nyugdíjalap javára két­ százezer pengő, az altiszti segélyalap javára 80,000 pengő, a Chorin Ferenc bányamun­ kás szanatórium javára 40,000 pengő, a Cho­ rin Ferenc tisztviselői alapjavára 24,000 P., végül osztalékra részvényenként 3'50 pengő forditassék, 84,475.85 pengő pedig az 1928. év számlájára előirassék. Amint a fentiekből látni a föld gyomrá­ ban a napvilágtól elzárt munkásság az ő nyomora mellett tudott értéket teremteni azok részére, akik semmiféle erővel nem járultak ezen értékek megteremtéséhez. Tehát részvényenként 50 fillérrel fizetnek többet mint a mult esztendőben, ami 445,000 pengőt tesz ki, ennyivel izzadtak ki többet a munkások. A munkásságnak figyelmébe ajánljuk a fenti számokat, amely számokat a tőke csak ugy ért el, hogy folyton építette gazdasági szervezeteiket, amelyek a tőke templomait képezte. Nem imádtak semmiféle faragott képet, csupán csak az üzleti érdekeket. A munkásság gazdasági szervezetét templo­ mává kell építeni a munkás együttérzésnek. Ne engedjünk gazdasági szervezeteink temp­ lomaiba semmiféle politikai üzérkedőt, tart­ suk szentélynek, amelyben a munkás együttértésnek hozunk áldozatot. Ez az áldozat fogja megteremteni a mun­ kásság gazdasági helyzetéig a megjavulá­ sát és ebben fog megszületni a munkás test­ vériség, amely felszabadítja a tőke rab­ szolgáját Villannyal varr ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. Az agitáció becsületes eszköze. A "Bányamunkás“ f. évi 3. számában cik­ ket közöl „Egy bányamester boldogitó mód­ szere“ címmel. A cikkben kifogásolja, hogy a bányamester igyekszik a munkásságot gazdasági szervezetünk helyes működéséről felvilágosítani és azt írja, hogy akik nem hajlandók, azokkal hatalmát éreztetni. Nem látjuk szükségét annak, hogy mi a bánya- mestert védelmünkbe vegyük, csupán leki­ vánjuk szögezni, milyen eszközökkel dolgo­ zik a "Bányamunkás." Ha valaki felvilágo- �1928. április 15 sitással igyekszik ember társait meggyőzni, az mindenkor a tisztességes eszközökhöz tartozik. Azt az állitásukat azonban, hogy a bányamunkások kitartanak mellettük, ők maguk sem hiszik el, mert tudjuk, hogy hiába­ való minden erőlködésük; a Pécsvidéki bá­ nyamunkások már régen hátat fordítottak nekik. Ahoz pedig, hogy a munkásság hátat fordítson nekik, nem volt szükség semmiféle agitációra, különösen Pécsvidékén elvégez­ ték ők maguk. A Pécsvidéki munkásságnak még élénk emlékezetében vannak a forradalmi idők, amikor Bertrand és társai a munkásságot esztelenségekre akarták birni és amikor a baj volt, akkor ott hagyták a munkásságot. Ugyancsak nem felejtette el még a munkásság, különösen Mecsekszabolcson, amikor Böröcz elnököt tették tönkre és vele együtt az ottani helyicsoportot is, mert Böröcöt másként nem tudták lehetetlenné tenni. A Pécsvidéki bányamunkásság egységét tönkre tette még annak idején Peyer az ő társaival ezzel egyidejűleg elvágták a lehe­ tőségét annak is, hogy ők valaha ott még életre kapjanak. A szervezeti élet elfajulása volt az, amit az 1922-ben Peyer és társai cselekedtek, ez megbosszulta magát, a mun­ kásság megundorodott tőlük és többet soha nem kivánja őket Érthető az a fájdalom, amit okoz nekik szervezetünk térfoglalása és mint, hogy nem tudják megakadályozni kigyót-békát kiabálnak. Gerinctelenségről beszélnek azok, akiknek nem volt bátorsá­ guk a munkásság vezetésének az élén ma­ radni akkor, amikor a munkásság a legna­ gyobb üldöztetésnek volt kitéve. Vajjon neme gyávább és gerinctelenebb az a vezető, aki a bajba jutott munkásságnak az éléről külföldre szökik a saját bőrének a megmen­ tése érdekében, kik voltak ezek? hol ta­ láljuk őket ? Ma ott találjuk az ugynevezett osztályharcos szervezetnek az élén. Kik vol­ tak ezek, talán a politikamentes szervezet­ nek a vezetői ? nem, ezek Peyer, Fodor és Bertrand voltak. A szervezetnek a dolgozó vezetői a helyükön maradtak, viselték az ül­ döztetést, a fő vezetők pedig külföldön biz­ tonságban nézték a munkásság szenvedéseit. Igy néznek ki azok a nagy vitézek, akik a munkásságot a háttérből ugratják és a következmények viselése elől megszöknek. Ezek mernek gerinctelen fejbólingató János­ nak nevezni valakit. A munkásság tudatá­ ban van, ismeri a gyávákat, ezért tömörül a politikamentes gazdasági szervezetbe és azt mondja: A kutya ugat, a karaván ha­ lad. Folytatjuk a munkánkat a munkásság gazdasági helyzetének a megjavítása érde­ kében. Nyilatkozat. Több oldalról halottam, hogy itt Mecsek­ szabolcson olyan hireket terjesztenek rólam, miszerint jártam volna Bertrandék irodájá­ ban bocsánatot kérni és érdeklődni, hogy miként léphetnék vissza a Bánya- és Kohó­ munkások Országos Szövetségébe. Azt is ki­ fogásolja, hogy miként lehetek én mint vilá­ got járt ember a gazdasági szövetségnek tagja. Kijelentem, hogy fenti híresztelés közön­ séges rágalom. Én tisztában vagyok Bert­ randék minden munkájával, mert csupán félrevezetéssel dolgoznak és nekünk erre szükségünk nincsen. Éveken keresztül meg­ győződtem arról, hogy olyan munkát végeznek ami egy szakszervezetbe nem való s hogy reám rágalmakat szórnak azon egyál­ A Bányász 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. talán nem csodálkozom, mert hiszen abból élnek. Kenyerük a ravaszkodás, ámítás s hogy mennyire nem tiszta a lelkiismeretük, azt vezérük Bertrand bizonyítja, ki a közvetlen környezetét leszámítva, serinek sem mer becsületesen a szemébe nézni, hanem ha valakivel találkozik, már 30 métertől kezdve szemeit földre sütve megy el az emberek mellett. Gazdasági szövetségünknek tagja vagyok és maradok is, még pedig meggyőződésből, mert az elmult egy esztendő eléggé meg­ győzött arról, hogy mily óriási külömbség van a két szövetség munkája között. Elég sajnos, hogy még mindig akadnak olyanok — ha nem is sokan — akik még felülnek nekik, elég baj ez az összmunkásságra nézve, pedig csak gondoljon mindenki vissza eddigi munkájukra és ha leszűrik az elmult évtized igazságait, ugy feltétlen más­ kép kell, hogy gondolkodjanak. Amig nyitott szemmel járhatok, vakon vezetni nem engedem magam, nem ülök fel a hazugságoknak és frázisoknak, hanem ha­ ladok az egyenes, igaz uton s ha mielőbb nagyobb eredményt akarunk elérni, akkor ugyanezt ajánlom minden munkástársam­ nak is. Szabolcsbányatelep, 1928. április hó 7-én. Jakab Péter s. k. A szakszervezeti élet történetéből. A magyarországi szakszervezetek csak az 1870-es évek végefelé kezdtek alakulni. Elő­ ször, mint kisebb szakegyletek, mert hisz Magyarországon az iparban még az azt meg­ előző időben a céh rendszer uralkodott és a céhrendszerben bizonyos patriarchális vi­ szony állott fönn munkás és munkáltató között Bár már a céhrendszerben ez a pat­ riarchális viszony sem a legsimább volt, ugy, hogy már a céhrendszerben alkottak egyle­ teket az egyes iparágakban foglalkoztatott munkások. A céhrendszer megszűntével, amikor az ipar kialakult, az 1880-as évek elején sűrű egymásutánban alakultak az egyes szakmáknak a szakegyesületei. Ezen szakegyesületek az alapszabályaikba már akkor befoglalták a munkabér és munka­ viszony rendezését, vagyis a munkásság ér­ dekképviseletének az ellátásával ruházta fel a szakegyesületeket. A 80-as években alakult szakegyesületek akkor még csak a legprimitívebb eszközök­ kel fáradoztak a munkásság gazdasági hely­ zetének a megjavításán. A 90-es években azután ez a mozgalom mind erőteljesebbé fejlődött és a 90-es évek végén már azon tanácskoztak ezen szakegyesületek kikül­ döttei, illetve vezetői, hogy a sok apró szakmákat felölelő kis szakegyletek nem képesek a munkásság gazdasági érdekeit kellőképen megvédeni, ezért tehát azon fá­ radoztak, hogy ezen kis egyletecskéket szö­ vetségekbe tömöritsék. Ez azután az 1900-as évek elején intenziven meg is indult Sorra alakultak az apróbb rokonszakmák össze­ vonásából kialakult szakszervezetek. Ezen szakszervezetek megalakulásukkor pártál­ lásra való tekintet nélkül vonták össze a kisebb szervezeteket és egyben kimondták, hogy a szakszervezetek, a gazdasági érdek­ képviseleteket védő testületek, tehát min­ den politikai akciótól távol tartják magukat Az igy összevont szakszervezetekben azon­ ban már megalakulásukkor az egyes szak­ szervezeti vezetők nem tudtak ellentállni politikai meggyőződésük sugallatának és an­ nak dacára, hogy a szakszervezetek nem politikai, hanem kizárólag gazdasági testü­ letek lévén, a vezetés illetve a vezetőség összeállításánál már politikai megkülömboztetőseket tettek, ami azután arra vezetett hogy a szépen fejlődésnek indult gazdasági testületek felbomlottak egységűkben és bi­ zonyos csoportok kiválására vezetett kivált csoportok azután külön alkottak egyesületet, ami azután a végeredményben megteremtette a pártállás szerint megítélő szakszervezeteket Igy azután alakultak az úgynevezett szociáldemokrata szakszerveze­ tek, keresztény szakszervezetek és külöm­ böző nemzeti irányu szervezetek. A szakszervezetek ily formán tagozódóttsága azután állandó torzsalkodásra vezetett a munkásság között Mindegyik a maga pártállásának az igazságot akarta a másikra oktrojálni Ez azután többször a szalmák között munkás és munkás között ellentétet váltott ki és számtalanszor összeütközésekre adott alkalmat Ugy annyira, hogy már a háborut megelőző években gróf Tisza István kormánya már behatóan foglalkozott egy szakszervezeti törvénynek a megalkotásánSőt már előző kormányok is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, azonban mindegyik halasz­ totta ezen törvénynek a megalkotását, mind, egyik kormányt gondolkodóba ejtette, vajjon a munkásság milyen állásfoglalást fog tanú­ sítani az ilyen szakszervezeti törvénynek a megalkotásával szemben? Ugyanis a hábo­ rut megelőző években az úgynevezett szoci­ áldemokrata frakciók szakszervezetei voltak megerősödve, mig ellenben az egyéb pártállásu szakszervezetek csak a munkásság kevés részét tudták szervezetükbe tömörí­ teni. Ugyannyira, hogy a munkásság szinte önkéntelenül volt kénytelen a szociáldemok­ rata szakszervezetek által diktált taktikát követni. Mert, amennyiben ezt nem követ­ ték, ugy számtalan esetben kenyérvesztéssel sujtották azokat a munkásokat, akik nem voltak hajlandók a szakszervezetek diktaturájának magukat alávetni. Igy haladt a szakszervezetek fejlődése egészen a háboru bekövetkeztéig, A háború bekövetkeztével a szakszervezetek uj fela­ datok elé lettek állitva. Ugyanis a szakszer­ vezetek tagjai a legnagyobb részt bevonul­ tak és csak a háború kialakulása alkalmá­ val került a sor arra, hogy a munkásság egyrésze bizonyos hadimunkát és egyéb a legszükségesebb munkák elvég maradtak. Ezek a munkások azután az első időben a lehető legrosszabb helyzetbe ke­ rültek. Ugyanis a kórmány életbeléptette az 1912, LXIII. tc, a háború esetére szóló kivé­ teles intézkedésekről szóló törvényt, amely megtilt mindenféle gyülekezést, értekezést stb (Folytatása következik. �A „Bányász“ 4 A rágalmazók fényképe. Lapunk folyó évi március 1-én megjelent számában bemutattam Peyer Károly és Fo­ dor József cselekedeteinek egy részét, amit a forradalmi időkben elkövettek. A "Bányamunkás" folyó évi március 25-én megjelent 3-ik számában azt irja, hogy Peyer Károly és Fodor József ügyeit annak idején illetékes testületek letárgyalták és elintézték. Továbbá kurzus lapokból vett rágalmakat tálaltam fel Megismétli ellenem az irógép lopás, sikkasztás és valuta spekulációt és azt írja, hogy én a leányomnak abból vettem zongorát. Továbbá azt irja, hogy én a tár­ gyalás előtt könyörögtem és bocsánatot kér­ tem, ezért nem csuktak le. Azt természete­ sen elhallgatja, hogy ő hivatalból rendelte ki a tanúit ellenem, azonban az én tanuim nem jelentek meg a saját hibájukon kivül A reám vonatkozó résznek csak anyit, ahány szó annyi hazugság, erre a legközelebb tartandó sajtópernek a tárgyalása fog tiszta képet mutatni, amit annak idején le fogunk közölni. Ellenem itéletet nem hoztak. Azonban Peyer Károly és Fodor József nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy egy­ szerű átsiklással tisztázhatják magukat Mindazokra a dolgokra, amit Peyer Károlyra és Fodor Józsefre vonatkozólag írtam, arra nézve hivatalos adatok vannak a kezeim között és szükség esetén bizonyítani is tu­ dom. Ami az illetékes testületek tárgyalásait és elintézését illeti, azt ajánlom keressenek olyan embert, aki tud arról, hogy az illeté­ kes testület miként határozott Peyer ügyé­ ben. Tárgyalta a párt és szakszervezeti vá­ lasztmányból kiküldött bizottság, azonban határozatot nem hoztak még ma sem, hét évvel később. A tárgyalás anyaga egyik Wertheim szekrényben van lezárva, de azért Peyer kiabál és adja az ártatlant, ő tiszta, mint a róka. Rövidesen lesz alkalmunk vád­ jaikat a kjükhöz vágni. A munkásság már eddig is elég jól ismeri, a bányamunkasság azért tartózkodik tőle. Batta Gyula. Nyilvános bányamunkás gyűlés Horthy-telepen. Horthy-telepen működő helyi csoportunk tagjai április 1-re nyilvános gyűlést jelentettek be. A bányamunkasság gazdasági helyzete és a helyicsoport elmult évi működése, a vezetőség újjá választása napirenddel Délután 3 órára megtelt a Horthy-telepi kaszinó nagyterme. Oravecz József szaktárs üdvözölte a megjelenteket és a gyűlést meg­ nyitotta. Batta Gyula a szövetség központja részéröl méltatta a helyicsoport működését. Reá mutatott a helyicsoport nehéz helyze­ tére, ugyszintén mindazon nehézségekre, amelyekkel a helyicsoportnak meg kellett küzdenie. Felhívta a munkásságot tartson ki szervezete mellett. Utána Csóka Vendel központi titkár is­ mertette a szövetség működését, amelyet a tagok érdekében az utóbbi időben kifejtett. Felsorolta milyen számtalan esetben nyujtott a szövetség beadványokat, úgy a vállalathoz, mint az egyes hatóságokhoz, amelyek a mun­ kaviszony, balesetügy, betegsegélyügy, nyűgbérügy és munkaalkalom teremtése érdeké­ ben. Ezen eljárások több-kevesebb ered­ ménnyel jártak és a szervezet erősödésével az eredmények is mindinkább szaporodni fognak. Az elhangzott beszédek a munkás­ "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. ság nagy tetszésével találkozott. Azután megválasztották a vezetőséget. Elnök Oravecz József, alelnök Kaszás József barna, jegyző Tóth Sándor, pénztár­ nok Oláh István, ellenőrök Schina György és Kovács Gyula id., választmányi tagok palira János, Schuhanszky Imre és István. Az elnök lelkesitő szavakkal a gyűlést be­ rekesztette. Bányászsors. Baglyasalján sulyos kimenetelű baleset történt a Szánasbányában, folyó évi március 27-én. Délelőtt fél 12 órakor a II-ik villamos ereszke VII-ik osztón jobbra a II-ik feltö­ rési fejtésben, ahol négy munkás dolgozott, robbantás után, amikor az első megrakott csillének a leeresztésével foglalkoztak nagy tömegű kőzet zajtalanul meglazult és hirte­ len lezuhant A négy munkás közül 3-nak sikerült elmenekülni, azonban Kubovszky József 24 éves vájárnak már nem volt ideje a menekülésre és a lezuhanó nagy tömegű kőzet maga alá temette. Társai röktön se­ gítségére siettek és mint egy 15 pernyi meg­ feszített munka után a baglyasaljai kórházba szállították, ahol első segélyben részesítet­ ték. Sérülései azonban oly sulyos természe­ tűek voltak, hogy az esti vonattal Buda­ pestre a Szt. Rókuz kórházba szállították, ahol hátgerinc törést állapítottak meg és élet-halál között lebeg. A vizsgálat megindult annak megállapitá­ sára, kit terhel a felelősség a balesetért. Ki­ váncsian várjuk ezen vizsgálat eredményét, mert az eddigi intézkedésekből már is kitű­ nik, hogy a baleset legfőbb okozója az üzemeknél divó takarékossági szempont tultengése volt. Sajószentpéter bányatelepen f. hó 2-án egy nagy tömegben lehűló föld maga alá temette Földesi Benjámin bányamunkást. Mire munkástársai kiszabadították a sze­ rencsétlent, már halott volt A balesetről a hivatalos vizsgálat megállapitotta, hogy a szerencsétlenül járt saját vigyázatlanságából történt a baleset A tőke profit kapzsiságá­ ból folyó kizsámányolás eredményéből szár­ mazó baleseteknél a nyomorgó munkás vi­ gyázatlanságát állitják oda, mert a munkás­ nak, ha élni akar, nincs ideje a munkahelyet megvizsgálni 1928. április 15 Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be, Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársaknak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titkárt iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szak társak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveinek részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. Kisterenye. A kisterenyei munkásság a balesetből kifolyólag elhunyt Szabó Mihály koporsójára teendő koszorú beszerzésére gyűjtést rendeztek. A gyűjtés eredménye 48 pengő volt 25 pengőért koszorút vásároltak és 23 pengőt befizettek a vállalathoz és a bizalmiférfiak arra kérték az igazgatóságot járuljon hozzá ezen összeghez, hogy a sirt keritessék és diszkeresztet állíthassanak. A vállalat igazgatósága erre ígéretet tett. Tatabánya. Folyó hó 6-án sulyos ki­ menetelű szerencsétlenség történt a VI, sz. aknában. — Egy csille a falhoz szoritotta Németh János bányamunkást aki a fején olyan sulyos sérüléseket szenvedett hogy életveszedelmes állapotban szállították a kórházba. A szerencsétlenség okozója a szűk folyosó volt ahol a csille mellett nem volt annyi hely sem, hogy egy munkás elfér­ hessen. Ugyanabban az aknában egy másik, bár könnyebb természetű baleset is történt Mindezen a baleseteknek a bányavállalatok úgynevezett takarékossági eljárásának tulságba vitt gyakorlása az okozója. RÉG BEVÁLT JÓ minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 8. szám (1928. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d0a6d3535db0ebbd0648ca937f1cf759.jpg 1b093358fbf388bc7c89612aae5ca797 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/346df133e6184051b634e32d1b6a2035.pdf d79a72db1d645a159b6e814107ec410f PDF Text Text III. évfolyam. 1928. április 7. szám. 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1 évre 1/2 Előfizetési ár: 9.60 P. 1/4évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. A szakszervezeti törvény megalkotása. F. évi március hó 5-én gróf Bethlen István azt a kijelentést tette, hogy „Az államnak meg kell alkotni egy szakszervezeti törvényt, amely tiszte­ letben tartva a szakszervezetek régi jogait és szabadságait, szociális kisik­ lásait politikai téren lehetetlenné teszi." Magyarország miniszterelnökének ezen kijelentésére megindultak a cikksoro­ zatok áradatai, mindegyik igyekezett a maga szempontjából kritika tárgyává tenni a fenti kijelentéseket. Magyarország egyik legégetőbb szo­ ciálpolitikai kérdésének a megoldását jelenti a szakszervezeti törvény meg­ alkotása. Bár tudatában vagyunk annak, hogy a szakszervezeti törvény meg­ alkotása nem fog végleges megoldást teremteni, annak dacára mégis bizo­ nyos megnyugvással vesszük a minisz­ terelnök kijelentését, mert ezáltal leg­ alább is megközelitjük. azt az utat, amely a munkásság szakszervezeteit az állam életében az. őt megillető helyre juttatja, ahol azután a szak­ szervezetek az ő gyakorlati tudásuk­ kal, mint a munkásság hivatott és szak­ szerű szószólói, a munkáskérdés meg­ oldásán az állammal és társadalommal együtt dolgozhatnak. Az a kérdés azonban, hogy az állam­ hatalom képviselői milyen sugalmazással fogják ezen szakszervezeti törvény­ nek a részleteit összeállitani. — A tervezet kidolgozóinak szemelött kell tartani, hogy amikor a szakszervezeti törvény megalkotásán fáradoznak, ak­ kor a szakszervezetek tagjairól, mint az állam és társadalom fenntartó ele­ meiről kell, hogy gondolkozzanak és ne mint az állam és társadalom rom­ bolóiról ítélkezzenek. Magyarországon a szakszervezetek ugyszólván törvényenkivüli állapotban vannak. Nincsen semmiféle fórum, mely a szakszervezetek kérdését elbírálná. A külföld nyugati államaiban mindenütt törvény szabályozza a szakszervezeti kérdést. Szükséges, hogy Magyaror­ szágon is megalkossák azt a sokat hangoztatott szakszervezeti törvényt. Rendezni kell a munkavállalási és a munkaadói jogokat és kötelességeket. Szabályozni kell a munkaviszonyt, ugy­ szintén a munkabér kérdését. A lehető legtarthatatlanabb állapot az, amely a magyar munkásság bér és munkavi­ szonyából kifolyó nézeteltérések elinté­ zése körül keletkeznek. Magyarorszá­ gon a munkabér és munkaviszonyból keletkező viszályok alkalmával — tör­ vény hiányában — a rendőrhatóságok intézkednek, sajnos, számtalan esetben nem a kellő hozzáértéssel, ugyszintén nem a szükséges megértéssel kezelik és intézik el ezt a sulyos kérdést. — Magyarországon, ahol oly szegények vagyunk szociálpolitikai törvényekben és még szegényebbek szociálpolitikai intézményekben, az államhatalom leg­ fontosabb kötelessége egy ilyen fontos és nélkülözhetetlen szociálpolitikai tör­ vénynek a megalkotása. Magyarországon éppen ezen törvény­ nek a hiánya folytán ugy a munkál­ tatók, mint a munkásság a saját ere­ jükre voltak utalva, tehát aszerint jártak el, amint ügyük elintézésére éppen jónak láttak. Ez egyik legfőbb okozója a társadalmi rend széttagolt­ ságának és osztályozásának, ez vezette a munkásságot szervezetében az osz­ tályharc alapjára. Az osztályharc alapján folytatott szervezkedési műveletek mindinkább kiéleződtek, az osztályok eltávolodtak egymástól és a harcot osztály-osztály ellen mind élesebben folytatták. Az államhatalom képviselői, ugyszintén vezetői az osztályharcok folyamata alatt nem vettek magoknak fáradtsá­ got arra, hogy az osztályharc igazi rugóit megtekintsék, megvizsgálják és az esetleges orvoslásra szoruló sérel­ meket kölcsönös megelégedésre meg­ értéssel orvosolják. Az államhatalom képviselői azzal a gavalléros gesztus­ sal intézték el legtöbb esetben a fel­ merült panaszok következtében hozzá­ juk fordult rétegeket, hogy az ipar­ törvény paragrafusai szerint egyenlő joga van ugy a munka vállalónak, mint a munkaadónak. Ez tényleg benfoglaltatik az ipar­ törvényben, a gyakorlatban azonban munkaadó és munkavállaló között erő­ viszonyok tekintetében óriási különb­ ségek vannak. A munkaadók vagyonuk következtében, továbbá egyéb befo­ lyásaik révén a közigazgatási hatósá­ gok előtt egész más elbirálás alá es­ tek, mint az a szerencsétlen munkás, aki sem vagyonnal, sem egyéb befo­ lyással nem rendelkezett, csupán pa­ naszával állt ott a közigazgatási ha­ tóságok egyes közegei előtt, mint munkavállaló. Az ilyen sérelmekből keletkezett sok sulyos nézeteltérés és a munkásság különféle megbántása késztette a munkásságot a szerveze­ tek megalkotására, amely szervezetek a munkásság ügyes-bajos dolgainak az elintézése érdekében eljárt Már most ilyen, a munkásság nagy egyetemét összefogó testületek nem maradhatnak törvényen kivüli állapot­ ban. hanem igen is törvényben kell biztosítani a szakszervezetek jogait, ugyszintén kötelességeit. Törvénynek kell előírni azt a határt, amely határig a szakszervezetek, mint ilyenek elme­ hetnek, ugyancsak törvényben kell biztosítani azokat a jogokat is, amely jogokat a szakszervezetek, mint ilye­ nek élvezhetnek. Különösen korunkban fontos ezen törvénynek a megalkotása, tekintettel arra, hogy Magyarország közgazdasága, kereskedelme, ipara az ország lehe­ tetlen megcsorbítása következtében a legválságosabb időket éli. Most van a legnagyobb szükség arra, hogy ezen válságos időkben ne oktalan és meg­ gondolatlan, kapzsiságból elkövetett sérelmek következtében beálló harcok nehezítsék a kibontakozást, hanem a nemzet egyetemes megértéssel ápolt összetartása erősítse a válság leküz­ dése érdekében folyó munkát. Szabá­ lyozni kell a törvénynek munkás és munkaadó közötti viszály elintézésének kérdését. Meg kell alakítani a munka­ bér egyeztető hivatalokat. Valóra kell váltani a munkabérbíráskodást, létre kell hozni a munkás és a munkaadó között felmerült differenciák igazságos elintézését anélkül, hogy az elintézés­ nek a módja az ország közgazdaságát megrázkódtatásnak tegye ki. Lehetetlenné kell tenni a munkálta­ tók szervezeteinek azt, hogy egyes munkásokat kipécézzenek és büntet­ hessenek az által, hogy együk vállalat­ nál elkövetett szabálytalanság, vagy vélt szabálytalanság miatt a többi vál­ lalatok sem alkalmazzák. Ugyancsak lehetetlenné keli tenni, hogy egyes munkásszervezetek politikai nézetelté­ résekből kifolyólag megnehezítsék, vagy lehetetlenné tegyék egyes munkasoknak a munkavállalását. Felelős tényezőkké kell tenni ugy a munkás, mint a munkáltató szerveseteket, egyenlő elbánás alá kell venni mind- �2 A Bányász A Salgótarjánban működő hét dalárdából egyiket, egyenlő joga kell, hogy legyen ugy a munkavállalónak, mint a munka­ alkotott kar Ursutz József karnagy vezeté­ adónak. A munkaadói, vagy a munka- sével elénekelte a magyar „Hiszekegy“-et, vállalói jogok és kötelességek le tár­ amit az egész hallgatóság kalaplevéve hall­ gyalásánál egyenlő tényezőkké kell gatott végig. Azután dr. Sztranyavszky Sán­ tenni és felelősséggel tartozzanak ha­ dor belügyiállamtitkár a kerület országgyű­ tározataik betartása, vagy be nem tar­ lési képviselője méltatta az 1848-iki szabad­ ságharc történetét, párhuzamot vont az 1848, tásáért A szakszervezetek vezetőiből, ugy­ 1918. és 1928. évi események között. Örö­ szintén a munkáltató szervezetek ve­ mének adott kifejezést, hogy ezen ünnep­ zetőiből egy felettes fórumot kell lé­ ségen Salgótarján összlakossága, társadalmi tesíteni, amely testületbe azután az állásra és pártállásra való tekintet nélkül állam szociálpolitikai osztályának is vesz részt A tömeg a legnagyobb lelkese­ képviseletet kell juttatni és ezen felet­ déssel hallgatta végig és beszéde befejez­ tes fórumok határozatait, illetve utasí­ tével zugó éljenzéssel üdvözölte. tásait tartoznak az egyes szervezetek, Ezután dr. Förster Kálmán Salgótarján ugy a munkáltató, mint a munkásszer­ r.-t város polgármestere szép beszéd kísé­ vezetek végrehajtani. Ezen felettes retében ültette el Nagymagyarország emlékfórumok hatásköre kell, hogy kiterjed­ fáját amelynek tövében Nagymagyarország jen ugy a munkaviszony, mint a bér­ 63 vármegyéjéből hozott földet szórt, hogy viszony, valamint a munkásvédelmi majdan, mint nagy terebélyes fa hirdesse eszközök felülvizsgálására és döntő Nagymagyarország sérelmére elkövetett igaz­ befolyással kell bírnia. Befolyást kell ságtalanságot és zúgásával követelje az igaz­ engedni a munkásszervezeteknek is ságtalanság orvoslását Ezután az egyesített az iparban a munkaviszony, bér és dalárdák elénekelték a „Nem, nem, soha !“ egyéb, a munkásságot közvetlenül cimű dalt utána Pethő Endre elszavalta érintő kérdésekben ugyanugy, mint azt Sasy Csaba: „Magyar ereklye“ cimű költe­ jelenleg a munkáltatói szervezetek él­ ményét, utána a salgótarjáni egyesített ci­ veznek. gányzenekarok eljátszották a „Tavasz el­ A szakszervezeti törvény megvaló­ mult“ cimű dalt amely után Hábel Gyula sítása kell, hogy a mai társadalmi honvédszakaszvezető Lampert Géza: "Hon­ rend széttagozódása és osztályozása véd“ cimű költeményét szavalta el. Végül következtében fenálló szakadékok fö­ az egyesített dalárdák az acélgyári zenekar lött megépítse az átvezető hidat és kíséretével eljátszották a „Himnuszt“ A dél­ megteremtse a munkásság és a pol­ előtti ünnepség ezzel befejeződött gári társadalom között szükséges meg­ Este 8 órakor szövetségünk központi he­ értő kiegyenlitődést. Meg kell szűnni lyiségében műkedvelő előadással egybekö­ annak az állapotnak, hogy munkás, tött nemzeti ünnepélyt rendeztünk. A kö­ munkáltató, közigazgatási hatóságok vetkező műsorral: 1.) Nyitány : „Magyar him­ és a polgári társadalom között fenn­ nusz“ előadta a Salgótarjáni Kőszénbánya álló viszályoknak a hatását a munkás r.-t zenekara. Gábriel Antal karnagy veze­ mindig a nyomoruságával fizesse meg. tésével. 2.) „Kosuth.“ színdarab. Irta: Kraft Ne történhessen meg ugy, mint az a Aladár, tervezte: Simkovics János. A Kos­ múltban számtalan esetben megtör­ suth szobor megtestesítésében részt vettek: tént, hogy amikor a munkásság jogos Kossuth Lajos: Bérezi János, hg. Eszterkívánságainak szószólójává állt oda az házi Pál: Széver Károly, Klauzál Gábor: államhatalom egyik-másik exponense, Telek József, br. Eötvös József: Majher akkor a polgári társadalomból és a Mihály, gr. Széchényi István : Müller Gyula, munkáltatók köréből felsziszentek és gr. Batthányi Lajos: Mencel András, Sze­ tiltakoztak, illetéktelen beavatkozás­ mere Bertalan: Bozics Alajos, Deák Fenak minősítették az eljárást, ugyan­ rencz: Balázs József és Mészáros Lázár: akkor a munkáltatók állandóan a, ha­ Bár Antal 3.) „Uj talpra magyar.“ Irta: Tétóságokat igyekeztek a munkássággal rey Sándor. Szavalta Győri József. 4.) „Ta­ szembeállitani. vasz elmult“ Előadta szövetségünk köz­ Csakis egy igazságos és méltányos ponti dalárdája. 5.) „Egy gondolat bánt enszakszervezeti törvény szüntetheti meg gemet . . . “ Irta : Petőfi Sándor. Szavalta: az osztályharcot és teremtheti meg Batta Gyula. 6.) „Sikolt a harci síp" (Riadó) Magyarország társadalmi békéjét. Előadta a központi dalárda. 7.) „1848“ Irta: Petőfi Sándor. Szavalta Csóka Boriska. 8.) „Kossuth Lajos azt üzente . . . “ Előadta a Márciusi ünnep közpoti dalárda. 9.) „Kossuth induló" Elő­ Salgótarjánban. adta a központi dalárda. Az ünnepély kezdete 8 órára volt hir­ Salgótarján és vidékén dolgozó bányamun­ detve, azonban már a délután folyamán a kásság nagyarányú ünnepség keretében ülte munkásság tömegesen jelent meg az ez al­ meg az 1848. március 15-iki forradalmi ese­ kalomra gyönyörűen feldíszített nagyterem mények 80 éves évfordulóját. megtekintésére. Fél 8 órakor már oly óri­ Szövetségünk a vezetőség határozatából ási volt a tömeg, hogy a Vigadó összes he­ kifolyólag testületileg vett részt a város ál­ lyiségei zsúfolva voltak és képtelen volt a tal rendezett délelőtti ünnepségen, ahová a folyton érkező ujabb tömegek befogadására, baglyasaljai helyicsoportunk körében mű­ ugy, hogy az érdeklődők százai voltak kény­ ködő fúvószenekar hangjai mellett vonult ki teleknek hely hiányában kint maradni. Ezen a bányamunkásság nagy tömege a Főtérre, díszes ünnepélyünket dr. Sztranyavszky Sán­ ahol elhelyezkedett az ünneplő közönség dor államtitkár is megtisztelte látogatásával, között- Központi dalárdánk az előzetes mű­ ugyszintén Salgótarján minden társadalmi sor szerint csatlakozott az összes salgótar- rétege képviseltette magát az ünnepségen. jáni dalárdák által alkotott karhoz. Amikor Ez alkalommal történt meg először Salgó­ a nagy tömeg a Főtéren elhelyezkedett, az tarjánban, hogy társadalmi állásra és pártál­ ünnepség megkezdődött lásra való tekintet nélkül munkás-munkál­ 1928. április 1 tató és polgár egyaránt együtt ünnepelte az 1848-as hagyományokat Az ünnepség gazdag műsora oly hatást váltott ki a hallgatóság körében, hogy a mű­ kor befejezése után szűnni nem akaró ová­ cióban részesítették ugy a színdarab szerep­ lőit valamint annak szerzőit ugyszintén a műsor többi számaiban szereplőket vala­ mint a központi dalkart, amely a műsor be­ fejezése után, műsoron kívül, az ováció ha­ tása alatt több dalt adott elő, nagy siker­ rel Az ünnepséget reggelig tartó tánc fejezte be. A salgótarjáni munkásság ezen ünnep­ ségével maradandó emlékévé emelte a mun­ kásmozgalom fejlődését és megmutatta, hogy lehet ellentétek szitása nélkül megértéssel, becsülettel működni anélkül, hogy az a mun­ kásság érdekeinek a rovására történne, sőt egyenesen a munkásság érdekeinek a védel­ mét sokkal hathatósabban lehet szolgálni a megértés utján. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. A „Bányamunkás“ ujabb ferdítése. A „Bányamunkás* március 25-én össze­ tákolt számában a „Csóka-féle kiválás előz­ ménye a biróság előtt" cim alatt egy minősit­ hetetlen ostoba közleményt közölt, Oravec János bűnperével kapcsolatosan. — „A Bá­ nyász“ f. évi március hó 1-én megjelent számában már röviden megemlékeztünk erről a tárgyalásról Lényegében csak a törvényszéki tárgyalás befejezése után kí­ vántunk foglalkozni a bűnperrel, miután azonban a „Bányamunkás* a fent idézett számában ezt a gyalázatos bűnpert más irányba igyekszik terelni, mint ahova való, szükségesnek tartjuk ezen ügyet a maga valóságában már most a nyilvánosság elé hozni. „A Csóka-féle kizárás előzménye a biró­ ság előtt“ című közlemény már maga el­ árulja a tendenciát, mert minden ember, aki e bűnper előzményeit és a Csóka-féle kivá­ lás előzményeit ismeri az tudja, hogy ennek a bűnpernek a kiváláshoz abszolút semmi köze nincs. Itt egy közönséges bűncselek­ ményről lévén szó, amelynek az előzményei a következők: A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének képviseletében 1925. október közepén Oravecz János és még négy bizalmi férfi 25 millió koronát vett fel a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t pénztárából. E 25 millió koronát a társulat igazgatósága 120 legszegényebb bányamun­ kás névsorának a bemutatása ellenében fi­ zette csak ki azzal, hogy ezt az Összeget a bemutatott névjegyzékben szereplő szegénysorsú bányamunkásság között mint segélyt tartoznak a felvevők kifizetni A segélykifizetés annak rendje és módja szerint meg is indult megfelelő nyugták ellenében. Köz­ ben a bányamunkás szövetség titkára Peyer Károly, Csóka Vendel szaktársunkat a salgó­ tarjáni kerületbe küldötte, a szövetség által abban az időben kiadott ingyenbélyegek ki­ osztása végett Ekkor tapasztalta Csóka szaktárs, hogy a kifizetések a 25 millió koronából szabálytalanul folynak, mert nem. a vállalat igazgatóságához benyújtott névsor alapján történik, hanem olyan emberek is �1928. április 1 kapnak 200—250.000 koronákat, akiknek nincs meg az előfeltételük ahhoz, hogy a segélyeket felvegyék. Azonkívül a 200 és 250 ezer koronákat nem készpénzben, ha­ nem tagsági bélyegben adják ki a tagoknak, végeredményben az összeg majd teljes egé­ szében a szövetség központi pénztárába folyt be. Ezen körülményről Csóka szaktárs jelen­ tést tett a szövetség központi titkárának, amelyre azt a választ kapta, hogy ő intéz­ kedett ugy, hogy a kifizetendő összegek he­ lyett a tagoknak bélyegeket adjanak. Peyer titkár ujabb utasitást adott Csóka szaktárs­ nak, hogy utazzon a kerületbe, egyrészt a segélykifizetések ellenőrzésére, másrészt pe­ dig rovancsolja le a helyicsoportok pénztá­ rait és az eredményről tegyen kimerítő je­ lentést. Csóka szaktárs az utasításnak meg­ felelően Salgótarjánba utazott és pár napi ott tartózkodása után megállapította, hogy az Oravecz Jánosra bízott nagy összeg ve­ szélyben forog. Azonkívül megállapította azt is, hogy Oravecz János a mátranováki helyi­ csoporttól átvett bélyegek árával, valamint a salgóbányai helyicsoport részére a bélyeg­ állományról, augusztus 20-án a Jakubin rendezett mulatság bevételéről még mindig nem számolt el. Oraveczet felszólította a fent idézett összegek elszámolására. Az el­ számolás után megállapitást nyert, hogy 5.687.000 koronával Oravecz János nem tud elszámolni. A Jakubi mulatság elszámolásá­ nál pedig 1,023.000 korona tiszta bevétel mutatkozott, amelyet Oravecz magánál tar­ tott, de pénz hiányában ezt sem tudta át­ adni. Oravecz e tartozásait elismerte és fel­ hatalmazta a szövetséget, hogy fizetéséből ezen összeget levonásba hozzák. Ezen körülményről a szövetség titkára, Peyer Károly teljesen tájékozva volt s most a Bányamunkásban mosakodik, le akarja tagadni, hogy ő tudott volna mindezekről. Ugy látszik, a nagy diplomata elfelejtette, hogy ezen körülményről Csóka szaktárs — akit most szeretne a közvélemény előtt bemázolni — irásban is tett jelentést s ezen jelentéseire a Peyer által aláirt levelek a kezei között vannak. Dacára annak, hogy a titkári irodába is betörtek, nem azért, mert pénzt akartak lopni, hanem az iratokra lett volna szükségük. A fenti tényekkel szemben a „Bánya­ munkás többek között a következőket irja: „A szövetség akkori elnöke utazott Salgó­ tarjánba, onnan visszajövet az elszámolás­ ról még nem tudott jelentést tenni, mert amint mondotta, még nem fejeződött be a segélyezés." Ezen ferde beállítással szemben a valóság az, hogy Csóka szaktárs a rovancsolás megejtése után jelentést tett Peyer Károlynak a hiányokról és egyuttal a saját hatáskörében ugy intézkedett, hogy a 25 millió koronából még talált 9.750.000 koro­ nát magával vitte Budapestre és azt a szö­ vetség pénztárába befizette- Oravecznek pedig utasítást adott, hogy a további segély­ kifizetések a szövetségen keresztül történ­ nek. A kifizetett segélyek és az átvett öszszegek között mutatkozó differenciák fede­ zésére pedig Peyer Károly utasítására a szövetség pénztárnoka Kael Adél 3.024.000 koronát előlegezett, amely nyugtát Oravecz János 1926. január 30-án irta alá. — Ez a nyugta szintén a kezeim között van. Egy másik nyugtát pedig Frank József, amely 2.663.000 koronáról szól, még 1925. novem­ ber 21-én állított ki, melynek a szövege a következő: A Bányász 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Elismervény. K 2.663.000, azaz Kettőmillióhatszázhatvanháromezer koronáról, mely össze­ get a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t-tól felvett K 25.000.000, azaz Huszonötmillió koronából, mint fennmaradt tartozást el­ ismerem. Budapest, 1925. november 21-én. Oravecz János s. k. Azt irja a Bányamunkás : „Csóka, mint a szövetség elnöke 1925. november 21-én egy sajátkezüleg aláirt levelet adott Oravecznak, amelyben bizonyítja, hogy Oravecz rendben elszámolt." Csóka szaktárs e levél valódisá­ gát sohasem vonta kétségbe, sohasem mondta azt, hogy Oravecz nem számolt el, mert Csóka szaktárs Oraveczot rákényszeritette az elszámolásra, azonban Csóka szaktárs ál­ lítja azt, hogy Oravecz az elszámolásokhoz csatolt nyugtákat meghamisította és hamis nyugtákkal számolt el. A "Bányamunkás“ cikk irója tagadja azt, hogy a szövetség tisztviselőinek bármelyike is tudott volna Oravecz János ebbeli üzérke­ déséről, ezen tagadással szemben azt hisszük, teljesen elegendő ha leközöljük az alábbi levelet Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége. Budapest 1926. május 8-án. Tisztelt Csóka elvtárs! A Népszavából olvastam a pártszervezet kizárását, erre vonatkozólag most már arra kérem, hogy a helyicsoport vezetősége fog­ lalkozzék az üggyel és tegyen szabályszerű kizáratási inditványt Oravecz ellen. Sorol­ ják fel a kizáratási inditványban mindazt, amit ő elkövetett, amelyben az alapsza­ bályok ellen vétett és ezt terjesszék fel a központi vezetőséghez. Tájékozásul mellékelve megküldöm az általa beküldött levelet és egyuttal közlöm, hogy beküldött egy jegyzet papirost, amelyre állítólag ön irt volna fel egyes neveket. Én Oravecznak sem ezen levelére, sem egyéb levelére nem válaszolok, fizetése neki több nem jár, mert sokkal nagyobb a tartozása, mint amennyit az egyhónapra járó fizetése kitett. Figyeljék meg őtet és amennyiben ő a szervezetre vagy egyes emberekre sértő magatartást tanusít, ugy ellene a büntető eljárást megfogjuk tenni. Megfontolás tár­ gyává fogom még azt is tenni, hogy ezen levélben foglalt fenyegetésekért zsarolásáért ne tegyek-e ellenne feljelentést. „Ezen levél megőrzését kérem" Ami a sajtópörükre vo­ natkozik, az csak az ő eszébe született meg, a valóságban ezt nem lehet megtenni. Ezen a téren ő semmiféle eredményt elérni nem fog. Jó szerencsét! 1 mell. Ajánlott. Peyer Károly s. k. titkár. A másik levél ide vonatkozó része a kö­ vetkezőképen szól: 605—926. Budapest, 1926. julius 2-án. Oravecz elleni büntetőperre vonatkozólag közöljük, hogy mi 40 drb. I. o. 40.000 koronás, 10 drb. II. o. 25.000 koronás bélyeg­ ért, amit a Salgóbányai csoporttól vett át és a salgótarjáni elszámolásból 2 darab 40.000 koronás bélyegért, tehát végösszeg­ ben 1.930.000 koronáért bepereltük. Ezen­ kivül eljárás van ellene a szabálytalan nyugták összegeinek felvétele végett. Jó szerencsét! Peyer Károly, s. k. titkár. Tehát a fenti levelekből világosan látjuk, hogy a szövetség titkárának bőven volt tu­ domása Oravecz viselkedéséről, mert hiszen azt a saját leveleiből lehet megállapítani Hogy fáj a Bányamunkás cikkirójának, hogy Oravecz János áll vádlottként a vádlottak padján és helyette nem a szövetségünk tit­ kára Csóka szaktárs, ezt nagyon jól tudjuk. De akármennyire is szeretnénk a Bánya­ munkás cikkirójának fájdalmain segiteni, nem áll módunkban, mert a sikkasztókat, akik a munkások pénzét ellopták és nyug­ tákat hamisítottak nem védhettünk, mint ahogy azt a Bányamunkás cikkírója igyek­ szik keresztül vinni. Hogy Oravecz János a biróság előtt mit vallott, az egészen biz­ tos, hogy Oravecz nem a saját eszétől eszelte ki, hanem arra felbiztatták, kölönben a Bá­ nyamunkásban megjelent említett cikk is ezt árulja el. De elárulta Mandl Oszkár, a párt hitközségéhez tartozó fiatal fiskális magavi­ seleté, amikor a tanuhoz kérdéseket inté­ zett, hogy nagyon szeretné Oravecz Jánost megmenteni és helyébe a tanukat vád alá helyeztetni, amelyre ugyan Csóka szaktárs nem sápadtan, hanem emelkedett hangon jelentette ki az ügyvédnek, hogy kérdéseire, amelyek ravasz körmönfontak voltak majd más alkalommal fog felelni. Egyebekben pe­ dig azt mondta az ügyvédnek, tegyen indít­ ványt vád alá helyezése iránt, akkor felel a feltett kérdésekre, egyellőre a bünperben, mint tanu szerepel. A kis fiskális látva, hogy számításai nem sikerültek be is fejezte sze­ replését Ami pedig az írásszakértők által való ha­ misított nyugták megvizsgálását illeti, nem mi vagyunk hivatottak eldönteni, hogy szük­ ség van-e arra vagy nem, de ugy hiszük, hogy a Bányamunkás sem. Ez teljesen a tör­ vényszék dolga. Miután azonban a Bánya­ munkás itt célzásokat tesz, a Bányamunkás cikkére való hivatkozásai kérni fogjuk mi is az irásszakértők kiküldését a Bányamun­ kás ellen pedig a gyanúsításokért pert fo­ gunk indítani. Ugyan csak a font idézett lap foglalkozó Tóth' Bucsoki rágalmazást ítéletével és fel- �< 1928. április 1 A „Bányász“ megbontsák a munkásság egységét és ki­ szolgáltassák a bányavállalatok önkényének. Ennek csak a vállalatok örülnek, mert nyu­ godtan zsákmányolhatja ki a munkásságot aki nem tud védekezni ellene. A hallgatóság mindvégig nagy tetszéssel kisérte az elmon­ dottakat és beszéde végeztével nagy óvációban részesítette az előadót Utána Csóka Vendel szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette szövetségünk műkö­ dését különösen a szanálás kérdésében, el­ mondta mennyi elbocsájtott munkásnak az érdekébén jártunk el Ugyancsak elmon­ dotta, hogy szövetségünk számtalanszor járt el a kormánynál és követelt szénrendelést, különösen a salgótarjáni szén kerület részére. Szövetségünk eljárása eredménnyel is járt, bár nem a kivánt formában, azonban igy is több száz bányamunkásnak juttatott munka alkalmat A szövetségünk imár csaknem két éves működése alatt többet hozott ered­ ményekben a munkásságnak, mint a régi szervezet tiz év alatt. Szövetségünk szakí­ tott a régi dacz taktikával és ehelyett kereste a megértést A mozgalom fejlesztése és az eljárások folyamán szakitottunk a csak ki­ zárólagos nemzetköziséggel nem tagadtuk meg magyar mivoltunkat, nem kerestük ál­ landóan a politikai ellentéteket, hanem ki­ zárólag munkásság gazdasági helyzetét tartottuk szem előtt és annak az érdekében jártunk el Az elhangzott beszédet számtalanszor tetszés nyilvánítások szakították meg és vé­ geztével lelkes óváczióban részesítették. Ezután megválasztották a vezetőséget: Elnök Gordos József, alelnök Gugyela And­ rás, péztárnok Hajas Mihály jostyi, jegyző Tótok Mihály, ellenőrök: Gugyela Pál és Jambrich György, választmányi tagok Csadek András, Kovács Dezső, Lengyel Lajos, Telek Ambrus, Tóth József zabari és Pap József szak társak. Gasparin János szaktárs lelkesítő szavai után a gyűlés a legnagyobb rendben szét­ Nyilvános bányamunkás oszlott A gyűlés után megkezdődött a tö­ gyűlés Jánosaknán. meges beiratkozás annak jeléül, hogy a munkásság felismerte szervezetünk szüksé­ A Jánosaknai helyicsoportunk tagjai f* gességét évi március hó 25-ikére nyilvános bánya­ munkás gyűlést hirdettek. Napirenden volt az általános gazdasági helyzet és a bánya­ Nyilatkozat. munkásság, továbbá a helyicsoport vezető­ ségének újjá választása. Bár nem oly fontos, hogy az alábbi üggyel A gyűlés délután 3 órára volt hirdetve, foglalkozzunk, mégis a Pécskerületi munkás­ de már 2 órakor nagy tömegben várakozott ság felvilágositására leközlését kérjük, hogy a munkásság és várta a gyűlés megkezdé­ sét Az idő kedvezett, gyönyörű napsütés­ lássák milyen trükkökkel dolgoznak Bertrand ben ragyogott a táj, mindenki kikivánkozott és társai. a falak közül a szabadba, élvezni az első Pécskerületi összvezetőségünk február hó szép tavaszi napot. A gyűlésre tömegesen 26-án tartott ülésén többek között utasította a jöttek át a szomszéd községekből és tele­ pekről Igy Mizserfáról, Homokterényéről, kerületi titkárságot, hogy a DGT. által egész évre kiirt előlegfizetési terminusok közül azo­ Mátranovákról és egyéb községekből Gordos József üdvözölte a megjelenteket, kat, melyek a munkásságra sérelmesek, igye­ a napirendet először Batta Gyula, a szövet­ kezzék a Bányaigazgatóságnál megváltoztatni ség központja képviseletében, ismertette. — Ezen lépés meg is történt. — Bertrandék ezt Reámutatott az országban duló sulyos vál­ ságra, amely különösen a bányaiparban fog­ megneszelve március 5-én hasonló kérelemmel lalkoztatott munkásságot sujtja a legérzé­ fordultak a DGT-hez. kenyebben. Elsősorban a reánkkény szeritett Amikor a titkárságunk az i azgatóság bele­ sulyos békefeltételek, amelyek az ország egyező válaszát március 12-én kézhez kapta területét nyirbálták meg, legfőbb okozója a s ezt a munkásság előtt másnap kihirdettük, nyomorúságnak. Követelte a gyűlés nevé­ ben, hassanak oda az államhatalom képvi­ Bertrandék azzal álltak elő, hogy ók ezt már selői, hogy minél kevesebb külföldi szén egy héttel ezelőtt kiverekedtek. Nem kivánunk jöhessen be az országba és igyekezzen le- velük vitatkozni, csak le akarjuk szögezni, hetöleg külföldi piacot teremteni a magyar hogy mi sohasem fogjuk az általuk megszer­ szénnek. Ugyancsak reámutatott a nyugbér­ zetteket magunknak elkönyvelni mert erre so­ rendelet hiányosságaira, elmondotta, hogy szövetségünk tömegével nyújtotta be a be­ hasem lesz szükségünk, ők azonban ugy lát­ adványokat az illetékes minisztériumba szik mindig idegen toliakkal szeretnek ékes­ amelyekben feltárta a munkásság sérelmeit kedni és orvoslást követelt Egyben jelezte, hogy Az igazság kedvéért elismerjük, hogy Bert­ a minisztériumban most folynak az előmun­ randék is kaptak fenti ügyben ugyancsak már­ kálatok és rövidesen tárgyalás alá kerül, szövetségünk mindent el fog követni, hogy cius 12-én választ, de hogy ki kezdeményezte az ügyet azt a közölt dátumok világosan bi­ a munkásság sérelme orvosolva legyen. Ezen eljárásoknak azonban csak ugy zonyítják. lesz eredménye, ha a munkásMecsekszabolcs, 1928. március hó 18-án. lyel az utóbbi időben viseltetett tömören Szabó István II, s. k. Meződi György s^ k. csatlakozik szövetségünk táborához. Ne ül­ Jakab Péter s. k. Nyírő János s. k. Dallos jön fel a rágalmaknak és a piszkolódások- János I. s, k. Milovec Gábor s. k. Padlócz nak, mert ez csak azért történek, hogy János a. k. hántorgatja, hogy Tóth bucsok inak a magá­ val vitt Bertrand Antal, Fodor József, Ocs­ kovszky János tanukat a biróság nem halgatta ki. E cikk végig brutális sértegetések­ kel van tele, amely brutális sértegetésekért ugyancsak ujabb sajtópert indítunk, de meg­ jegyezzük itt is, hogy az előbb emlitett ta­ nuk kihalgatása ellen tiltakozni kellett mert akik mar annyit hazudtak, mint ezek az urak, akikről szó van, föltételezhető, hogy a biróság előtt sem mondtak volna igazat Akik képesek arra, hogy más emberek be­ csületébe aljas hazugságokkal gázoljanak bele, azoknak a szavahihetőségét már senki sem veszi komolyan. De különben is az ügyre vonatkozó ügyészségi iratok a járásbíróság birtokában vannak, tehát nem volt szükség a biróság felfogása szerint ujabb tanuk kihallgatására. Végül az egészet összefoglalva, a folyto­ nos piszkálódásból a féktelen düh tűnik ki, amely fűti a bányamunkásszövetség összes alkalmazottait, mert szövetségünknek a ve­ zér által beigért összeomlása sem egy, sem két hónap múlva, sőt most már évek mulva sem következett be, tehát kell, hogy valalamivel megtöltsék a „Bányamunkás" sajtta­ karó lapjait, azonkívül pedig huzzák még tovább becstelen életüket Persze a komoly emberek jókat röhögnek az ilyen buta kiro­ hanásokon, hiveik pedig kétségbeesve álla­ pítják meg, hogy az ilyen ostoba támadások, amelyek a „Bányamunkás“ hasábjain látnak napvilágot, előbb-utóbb kipusztitják a mun­ kásságból még azt a kis reményt is, amely egyik-másik iránt táplálta őket. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tirkárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák .* csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troli-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régerné vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicsoportunknál beiratások és befizetések Bern­ hardt Henrik kerületi titkár szaktársnál eszközölhetők. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveinek részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. SINGER VARÓGÉP rég BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a róm. kath. taplómmal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 7. szám (1928. április 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-04-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2656a7d02c69b09c9854a251ce1a2f5b.jpg 20c2e6b1592c9cc7b6971d27c22b07ba https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/013f9f85b1de3343c059bb9b2e203496.pdf 5ea9d07345adbcfd96b7cb2883cb45f6 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. március 15 6. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár : 1 évre 1/2 9.60 P. 4,80 1/4 évre, 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. Akik a Bányamunkásotthon r. t. kamatmentes kölcsön elismervé­ nyeket még nem adták le, haladéktalanul jelentkezzenek a helyicsoportok vezetőségénél. 1848.-1928. március 15. Nyolcvan esztendővel ezelőtt március 15-én lobbant lángra a magyar sza­ badságharc. A századok óta bilincs­ ben szenvedett magyar nemzet felegyenesedett és lerázta bilincseit. A magyar nemzet egyetemes meg­ mozdulása oly kitörő lelkesedéssel in­ dult, hogy ellenálhatatlanul nyomult előre. Magával ragadta az egész ma­ gyar társadalmat, rang és cimre való tekintet nélkül, mindenki előtt egy cél lebegett a szabadság. A magyar szabadságharc arany be­ tűvel íródott a világ történelembe. A jobbágyság felszabadult több százados rabságából, vissza kapta szabadságát Ugyan csak meg kapta magyarország önálló felelős minisztériumát. A magyar szabadságharc megindítá­ sához megvolt minden rugó, mert ma­ gyarországot az uralmon levő Habsburg dinasztia, mint ausztria tartományát kezelte. Magyarországon osztrák csá­ szári rendeletekkel kormányoztak. A rendeletek végrehajtása alkalmával, te­ kintettel arra, hogy a rendeletek vég­ rehajtói az osztrák császári ház ke­ gyeltjei voltak, tehát minden érzék nélkül, sőt a magyar nemzet ellenére hajtották végre. Ezen rendeletek végrehajtása alkal­ mával a kezdő időben a nemeseknek kedveztek, mert ezáltal akarták a nemeseket a maguk pártjára állítani. Ez részben sikerült is, ugyancsak kedvez­ tek az arisztokráciának is, ezzel ma­ guk mellé állították az akkori magyar társadalom tekintélyes részét. Amikor sikerült nekik ilyen formán maguk mellé állítani a magyar társadalom egy bizonyos részét, akkor azután neki fogtak Magyarország teljes elnyomásásához. Ekkor azután nem tettek kivé­ telt sem nemes, sem arisztokrata kö­ zött, ha ez az ő érdekeiket szolgálta, vagy ha azokról volt szó, akik ellent álltak és mégtartották magyarságukat. Igy jutott az ország a teljes elnyoma­ táshoz. Ez az elnyomatás 1830-as 40-es években a tetőfokára hágott. Az egyik oldalon a nemesség és az arisztokracia csak dőzsölt, maga a magyar nép vi­ szont a szó legszorosabb értelmében nyomorgott. A nemesség és az arisz­ tokrácia dőzsölésében nem gondolt az ország sorsával, a jobbágyság viszont elnyomatásában nem tudott gondolni az ország sorsával. Igy foly ez évtizedeken keresztül, a nemzet lelkében ott lappangott a pa­ rázs, a vágy a szabadságért. Azonban nem volt meg a lehetősége, hogy gon­ dolatát és akaratát érvényesítse. Eb­ ben az időben a rendek és követek között akadtak egy néhányan, akik síkra szálltak, ezeket támogatta az if­ juság, akik akkor az elnyomott népnek a szócsövei voltak. Az ifjuság mindlelkesebben folytatta a harcot, szinte fá­ radságot nem ismerve, állandóan ott állott azon rendek és követek háta mögött, akik megértették az idők je­ lét. A harcuk lelkesedése fűtötte eze­ ket a rendeket és ugyancsak harcuk hevessége magával sodorta azokat, akik bár megértették az idők jelét, de nem volt elég bátorságuk a harcban való részvételre. Ez a harc az 1840-es évek vége felé annyira megerősödött, hogy 1848. március 15-én a hamu alatt lappangó parázs lángra lobbant. Oly hatalmas érővel csaptak fel a lángok, hogy elsöpörtek maguk elől mindent és ellenálhatatlanul nyomultak előre. A magyarnép szabadság vágyának a lángj a megvilágította az egész orszá­ got és ettől a világosságtól megdöb­ bent az osztrák császári kamarilla. Ezen megdöbbenésében engedett makacs és merev álláspontjából és el­ fogadta a magyar nép által felállított 12 pontot, amelyben a legfontosabbak a sajtó szabadság, a gyülekezési sza­ badság és a jobbágyság felszabadítása, továbbá a politikai foglyok szabadon bocsájtása volt. A magyar nemzet lel­ kesedésében és a siker felett való örömében mámorban uszott, azt hitte, hogy végleg sikerült szabadságát ki­ vívnia. Az osztrák kamarilla azonban se­ hogy sem tudott megnyugodni ebben a vereségben, amit szenvedett és csel­ hez folyamodott. Tudta azt, hogy a nemességnek és az arisztokráciának nem egészen tetszik a teljes szabadság, különösen az egyenlőség, ezért tehát magaköré vonta az elégedetlenkedő arisztokráciát és a nemesség egy ré­ szét. Ennek a tábornak azután ígére­ tet tett és biztosította az ő részűkre a szabadságokat, sőt anyagi javakat is, ezek azután csatlakoztak az osztrák kamarillához és hátba támadták a ma­ gyar nemzetet A magyar nemzet ezen árulói szövetkeztek a horvátokkal, rá­ cokkal és muszkákkal, akik hátba tá­ madták a magyarokat és 1849-ben sikerült leverniök a magyar szabadság­ harcot. A magyar szabadságharc leverését a legvéresebben és lealázóan hajtották végre. Az osztrák császári kamarilla Haynau tábornokot küldte magyaror­ szágba teljhatalommal, aki azután állati bestialitással állította bitó alá és gyilkoltatta le a magyar szabadságharc legjobbjait. Oly szomoru tragédiája játszódott le 1849-ben magyarországon, hogy pél­ dául október 6-án az aradi 13 hős kivégzése alkalmával az ég is a felhők sötét fátyolával burkolta be magát és sűrü könnyekkel eső alakjában mosta le a legyilkolt hősök lealázott arcát. A becsületes harcosok száz és szá­ zait gyilkoltatta le a győzelmi mámo­ rában tobzódó osztrák császári kama­ rilla. — Ugyancsak tiz és tízezreivel száműzte mindazokat, akik nem akar­ tak meghajolni és a szabadságharc le veretesét tudomásul venni. A magyar szabadságharcosok ezrei bujdostak a világba, hontalanul és ették a szám­ űzetés keserű kenyerét. Ezek közé a hontalanok közé tar­ tozott Kossuth Lajos, a magyar sza­ badságharc lángelméjű vezetője is, aki 45 évi száműzetés után, hontalanul halt meg az olaszországi Turin ban. — Kossuth Lajos nem tudta megérni, hogy életében vissza jöhessen hazá­ jába. Csak halála után, akkor is nagy harcok árán, amit az akkori ifjúság és a 48-as eszmék ápolói folytattak. — sikerült kihült tetemét hazája földjébe örök nyugalomra helyezni. Haynaut Bach váltotta fel a magyar nemzet elnyomatásának munkájában. �1928. március 15 A Bányász 2 aki kegyetlenségben nem maradt Haynau mögött, sőt ő már nyelvében is lehetetlenné akarta tenni a magyar nemzetet. Megtiltotta az összes köz­ hivatalokban a magyar nyelv haszná­ latát, csak németül volt szabad be­ szélni, azonkívül az elnyomatás száz­ száz válfaját alkalmazta. Szomoru idők voltak azok, amelyek az 1867-es kiegyezéshez eljuttattak a nemzetet. Ezen szomorú időkben is voltak szerencsére lánglelkű, államférfiúi hivatásra termett kiváltságok, mint Deák Ferenc és gróf András sy Gyula, akik létre tudták hozni az 1867. évi kiegyezést Ezután kezdő­ dött Magyarország alkotmányos kor­ mányzása és ezután kezdődött fej­ lődni Magyarország a többi nyugati államok mintájára. Korunkban, vagyis 1928. március 15-én vissza kell emlékeznünk a 80 évvel ezelőtti történelmi időkre, pél­ dát kell venni arról a lelkesedésről, arról az Önzetlenségről, amely akkor fűtötte az embereket Ugyan olyan lelkesedésre és harc­ készségre van ma szükség mint 80 évvel ezelőtt, mert akkor az osztrák kamarilla volt, aki a magyar nemzetet elnyomta, ma pedig a szerencsétlen Trianoni békeszerződés nyomja el a magyar nemzetet. A mai elnyomatá­ sunk ugyan olyan sulyos, sőt bizonyos tekintetben még sulyosabb, mint volt 80 esztendővel ezelőtt, mert ma az elnyomatáshoz hozzá járul az is, hogy országunk területét megnyirbálták. El­ rabolták országunk legjavát a kárpá­ tokat, erdőségekkel, érceivel Erdélyt, Nyugatmagyarországot a Bácskával, a legszebb búzatermő rónaságaival, vi­ zeivel, bányáival, só és érckincseivel. Megfosztották az országot a megélhe­ tés lehetőségeitől, a nyomorba való fetrengő vergődést és lassu, kínos éh­ halált szántak nekünk, hogy ebben pusztuljunk el nyomorultul. Kiáltsuk hangos szóval, hogy az egész ország visszhangozzék tőle: Csatasorba minden ember, akiben emberi lélek lakozik, meg kell menteni az or­ szágot, vissza kell szerezni az elsza­ kitott részeket, hogy megélhetést biz­ tosítsunk az ország minden lakosának. Ebben a munkában össze kell fogni mindenkinek társadalmi állásra való tekintet nélkül, mert ez mindannyiunk kenyere. Amikor ezt a munkát meg­ kezdjük, mondjunk: Jó szerencsét! Készül a bányamunkások nyugdiját módositó rendelet A munkaügyi és népjóléti miniszter 1926. karácsonyán 4400 eln. szám alatt rendeletet bocsájtott ki, amely rendelettel a bánya­ munkások nyugbérét szabályozta. Ez a ren­ delet 1927. január 1-én lépett életbe. A rendelet kibocsájtása előtt szövetségünk erélyes akciót folytatott, hogy a készülő rendeletet a munkásság kívánalmainak meg­ feleljen. A minisztérium által kidolgozott rendelettervezet ellen sulyos és megdöntő érveket hoztunk fel, azonban a bányaválla­ latok képviselőinek ferde beállításával szem­ ben nem tudtuk elérni azt, hogy a rende­ letben oly Összegű nyugbéreket állapítsunk meg, amely nyugbérek a nyugdijba vonuló munkásságnak még a legszükösebb megél­ hetését is biztosíthatta volna. A bánya válla­ latok képviselői amikor a nyugbérbiztositó rendeletet, illetve tervezetet tárgyalták, annyi sok kedvezményt állítottak be, amit a nyug­ díjasoknak nyújtanak, hogy hiába volt min­ den erőfeszítésünk, nem sikerüli a tervezet­ ben a nyugbérösszegnek a felemelése. A rendelet kibocsájtása előtt, amikor a vállalatok azt látták, hogy a rendelet telje­ sen elkészült s az ő szájízüknek megfelel, röktön hozzáfogtak az általuk nyújtott ked­ vezményeknek a visszavonásához. Ugy, hogy még a rendelet megsem jelent, máris elvonták többek között a szénjárandóságot a nyugdíjasoktól. A rendelet kibocsájtása után bevezették a lakbérfizetést, amelyet addig díjtalanul használtak. Ugyancsak megfizet­ tették a világítást, ugyannyira, amikor a ren­ delet értelmében az első magasabb nyug­ bérösszeget a nyugdíjasok kézhez kapták, akkorra az összes addigi kedvezményeket elvonták és megfizetették a nyugdíjasokkal. Szövetségünk azt a küzdelmet, amely küz­ delmet megalakulásakor erélyesen folytatott a rendelet kibocsájtása után mondhatjuk az első órákban elsőnek emelte fel tiltakozó szavát s reá mutatott arra a lelketlen álla­ potra, amely nyomorban tartja a szerencsét­ len nyugdíjasokat és a rendelet a nyugdíja­ sok nyomorát tovább tűri. A rendelet ki­ bocsájtása óta a beadványok százait küld­ tük el illetékes helyekre és több ízben a szövetség vezetői személyesen jártak el ille­ tékes helyeken, azonkívül az év folyamán számtalan alkalommal hívta össze a nyugdíjasok nyomorral küzködő táborát, akikkel egyetemben dolgoztak ki memorandumokat, amely memorandumok a nyugdíjasok szivettépően fájdalmas nyomorát festették le. — Ezeket a memorandumokat mind eljuttat­ tuk az illetékes minisztériumhoz, ahol végre azt az igéretet kaptuk, hogy az első év le­ zárása után, amikor világossá válik a nyug­ bérpénztár helyzete, megfogják változtatni a nyugdijak összegszerűségét A nyugdíja­ sok csak keserűséggel eltelve tudták tudo­ másul venni, hogy egy egész évig várakozni kell és nyomorogni. Mégis bizonyos remény­ séggel tekintettek a jövő elé azzal a bizako­ dással, hogy nyomorúságos nyugbérüket föl fogják emelni Amint most értesülünk a munkaügyi és népjóléti minisztérium vezetője Vass József népjóléti miniszter utasítást adott az illeté­ kes ügyosztálynak, hogy végezzen számitá­ sokat hogy nem volna-e lehetséges a bá­ nyászok nyugbérét méltányosan felemelni? Az ügyosztáty már meg is kezdte erre vo­ natkozólag a számításokat és ha az adatok felülvizsgálása elkészül, ujabb rendeletter­ vezetet készítenek, amellyel módosítják az 1926-ban kiadott rendeletnek azokat a pa­ ragrafusait amelyek- a mai viszonyok között módosíthatók. A népjóléti miniszter ezt a rendeletet ki­ adása előtt meg akarja vitatni az érdekelt­ ségekkel Értesülésünk szerint még husvét előtt el akarja végezni a nyugbérjáradék ujabb megállapítására vonatkozó számításo­ kat és husvét után már megtárgyalhatják az érdekeltségek az uj nyugbér rendeletet — Nagyon soká tartott, mig a népjóléti minisz­ tériumban a szerencsétlen nyugdíjasok ügyére gondoltak. — Ők nem érzik a szerencsétlen bányászok nyomorát sőt abban a kedvező helyzetben vannak, hogy nem is láthatják, mert hiszen Budapesten nincsen nyugdíjas bányász. Égető szükségük van a szerencsétlen nyugdíjasoknak arra, hogy a nyugbérüket felemeljék, mert a jelenlegi nyugbérek mel­ lett csak a legnagyobb nyomorban képesek élni, ha csak koldulással nem gyarapítják nyomorúságosán kevés nyugbérüket. A leg­ felháboritóbb dolog az, amikor becsületes, munkában megöregedett bányamunkás, aki égte életét a föld gyomrában töltötte, öreg­ ségére, amikor már dolgozni nem tud, akkor kolduljon ugyanazoktól, akik kezéből a szer­ számot kivették, hogy folytassák azt a munkát, amelyet ő már nem bír folytatni. A legfőbb ideje, hogy a nyugdíjas bányászok­ nak emberi megélhetést biztosító nyugdijat állapítsanak meg. A nyugbérek megállapításával kapcsola­ tosan revízió alá kell venni a fentnevezett nyugbérrendelet több paragrafusát is, mert azok között több olyan van, amely nem fe­ lel meg az emberi követelményeknek. Ren­ dezni kell a várakozási, illetve várományi időt, rendezni kell továbbá, illetve leszállitani a szolgálati időt, amely úgyszólván el­ érhetetlen. De rendezni kell azt az állapo­ tot is, amelyet a rendelet teremtett az által, hogy a bányamunkás elbocsájtható, mert a megszerzett éveit nem veszítheti el az által, ha más telepen vállal munkát. Ez a gyakorlatban azután azt eredmé­ nyezte, hogy a bányamunkásokat 25—30 évi szolgálat után, sőt vannak esetek, hogy 36 évi szolgálat után elbocsájtanak. Ezek a munkások azután más bányatelepen munkát már nem kapnak, öregségük folytán, az orvos nem fogadja el munkaképességének 50 szá­ zalékos csökkenését, tehát sem munkát, sem nyugdijat nem kap. Tekintve azután, hogy munkát nem tud kapni, nem képes fentarteni tagságát, mint önkéntes tag sem és mint­ hogy az elismerési díjat is csak három évig fizetheti, igy elveszti összes megszerzett éveit és dacára 35 évi munkájának, vég­ eredményben öregségére minden nyugdíj nélkül kerül ki az uccára koldusbottal és tarisznyával. Ezek és ehez hasonló sérelmek vannak a nevezett rendeletben, amelyet már jóelőre az illetékes előkészítő osztályoknak figyel­ mébe ajánljuk és majd annakidején, amikor az érdekeltségek elé tárják tárgyalásra, ak­ kor mindezeket a sérelmeket ott szóvá is fogjuk tenni és törekedni fogunk azon, hogy ezen rendkívüli sulyos sérelmek orvosolva legyenek. Orvosi hír. Dr. Kardos Adél orvos, mű­ ködését Fő ucca 320. szám alatt megkezdte. Rendel délelőtt 9—11-ig és d. u. 2—5-ig. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Kivándorlási láz a bányatelepeken. Az egyes bányatelepeken és a bányate­ lepeket környező községekben az utóbbi időben kivándorlási láz ütötte fel a fejét Az egyes községekből tömegével csoportosulnak az emberek és vándorolnak ki az országból A kivándorlóknak egyrésze Németországba a nagyobb zöme azonban Kanadába gravitál Az egyes községekből 30-40-90-100 és 120-as turnusokban indulnak különösen Ka­ nadába azzal a jó reménnyel, hogy Kana­ dában sikerülni fog nekik vagyont gyűjteni Ezen vagyongyűjtési tudatban a kivándorolni kívánók a legtöbb esetben minden méglétező értéküket eladják, sőt vannak, akik földjei­ ket, házaikat adják el azért, hogy a szük­ séges útiköltségeket megszerezhessék. Egy másik része viszont Kanadában levő isme­ rőseik utján kölcsönt szereznek abban a tudatban, hogy kiérkezésük alkalmával vis­ szafogják fizetni az utazásra kölcsönözött összeget A kivándorlóknak egy tekintélyes része, söt mondhatják azt, nagyobbik része bányamunkás, akik vándorbotot vesznek és el­ hagyják az országot Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben mind nagyobb arányokat öltött a kivándorlás, utána jártunk a dol- �1928. március 15 goknak és tapasztalatainkról a következők­ ben számolunk be. Az évek óta tartó nagy válság, amely a bányaiparban dul, a bányamunkásságot nagy nyomorba döntötte s a munkásság ezen nyomorában mindenre gondolt és igyeke­ zett valamiként életfentartását biztosítani. A munkásságot ezen nyomorában felkeresték külföldi ügynökök — legnagyobbrészt azo­ kat, akik teljesen munkanélkül voltak — és elmondották, hogy Kanadában milyen nagy szükség van munkásokra, biztatták a mun­ kásságot jó fizetésekkel, amelyből az itthon hagyott családjaikat is tudják támogatni, sőt vagyont is tudnak gyűjteni és egy pár évi távollétük után hazatérve nyugodt és gondtalan életet folytathatnak. Ezen kecsegtetésekre az a munkás, aki a legnagyobb nyomorral küzdött kapva ka­ pott az ajánlaton és megkezdődött az után­ járás az utlevél, a hajójegy és az egyéb szükségesek beszerzése végett. As utlevél és az egyéb a kivándorlással kapcsolatos ügyeknek elintézését vállalta azután az ügy­ nökség, amelyet a kanadai kormány Buda­ pesten Canadian Pacific Railvay Company elnevezésen tart fenn. Ez a vállalat jár el a belügyminiszteriumban az utlevél meg­ szerzése, továbbá a kanadai bevándorlási engedélynek a megszerzése érdekében. Ugyancsak ez a vállalat nyujt mindennemű felvilágosítást az utazásra és az elhelyezke­ désre vonatkozólag. Egy ilyen felvilágosítást nyujtó levél jutott a kezeinkhez, amelyből megállapítottuk, hogy a levélben bennfoglaltátik, hogy Kanadában csak mint földmives munkás nyer bebocsájtást és aki megérke­ zése után vonakodik földmunkával foglal­ kozni és munkahelyét elhagyva bányákban, gyárakban vagy máshol akar elhelyezkedni, avagy pedig az egyesült államokba való átszökést kisérelné meg, azt Kanadából ki­ utasítják és hazatoloncolják. A kivándorló tehát csak a számára előre biztositott munkahelyen dolgozhat és ezért kiérkezése után más helyre, mint amelyet a társaság megjelölt, nem utazhat — Közli továbbá a fenti vállalat az érdekeltekkel, hogy az összes utiköltség személyenkint 200 dollár, vagyis 1140 pengő. Ennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki Kanadába indul. Tekintettel arra, hogy a kivándorlók nagyobb része bányamunkás, felhívjuk a kivándorolni szándékozók figyelmét hogy vegyék figyelembe a fenti vállalat által küldött értesítésben foglalt kitételeket — ugyanis a telepeken és a községekben el van terjedve annak a hire, hogy amikor kiérkeznek, akkor bányába mehetnek dol­ gozni. Sőt ugy kecsegtetik egymást hogy az évnek csak hat hónapjában kell dolgozniok és a hat hónapi munkának az ered­ ménye elegendő az egész évi ellátásra, sőt az itthon maradt családoknak a támogatá­ sára is jut A hat hónapig való munka és az a kecsegtetés, hogy csak hat hónapig kell dol­ gozni az a legjobban elárulja, hogy az ér­ tesitések, amit kintről kapnak nem őszinték. Mert Kanadában a bányákban nemcsak hat hónapig tart a munka, már csak azért sem, mert Kanadában kimondottan hat hónapig tart a legszigorubb tél, amikor nagyrészt a hideg meghaladja számtalanszor az 50 fo­ kot tehát ezek azt igazolják, hogy a kiván­ dorlók igenis csak földmunkára lesznek alkalmazva és ez tényleg csak hat hónapig tart mert a farmerek télidőben redukálják a farm-munkásokat Kanadában törvény tiltja, hogy olyan munkást alkalmazzanak, A Bányász 3 Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. aki nem angol, de az ipartelepek és gyárak sem alkalmaznak olyan munkást aki nem tud tökéletesen angolul, még az ideiglenes városi napszámos munkánál és a vasúti munkálatoknál is ez a helyzet Ha szükség­ ből mégis felfogadnak egy középeurópai bevándoroltat abban a pillanatban, amikor egy angolul beszélő egyén jelentkezik fel­ vételre, a bevándoroltakat irgalmatlanul el­ bocsájtják. Kanadában ugyanis nincs semmi­ féle fórum, mely a munkást a felmondás, vagy elbocsájtástól megvédené. Ugyanis ott az ugynevezett „kvitt“ rendszer divik, ami abból áll, hogy minden munkást azonnal ellehet bocsájtani minden indokolás nélkül, viszont a munkás is kérheti azonnali elbocsájtását Egy Kanadából származó levélből idézzük a következőket: "A farmmunka kezdődik május hóban, havi 30 dollár fizetéssel, ez május és junius hóra 60 dollár, juliusban alig van munkaalkalom, amit tehát keresett annak felét el kell köl­ tenie megélhetésre s igy ha két hónapig dol­ gozott, marad 30 dollárja. Augusztusban megindul a szénagyűjtés, amit már jobban fizetnek. Ezért napszámban napi 2 dollár jár. Ez ha 25 munkanapig dolgozhatott 50 dollár. Szeptember hónapban megkezdődik az ara­ tás, napibér kéve akkordszedés 4 dollár, cséplőgépnél napi 6 dollár, átlag tehát napi 5 dollár. Az aratás elhuzódik a hó leeséséig azaz november közepéig. De tekintettel arra, hogy az ősz itt eléggé bővelkedik csapadék­ ban, igy minden munkanapon nem lehet dolgozni Legfeljebb 30 munkanapot vehe­ tünk alapul, ez alatt az idő alatt megkeres körülbelül 150 dollárt. Aratás végeztével, tehát november végével a munkás elvonul téli munkára az erdőkbe és ha 4 hónapot, vagyis 100 munkanapot tud dolgozni, ami a legritkább esetben sikerül megkeres kb. 100 dollárt. Tehát egy egész munkaévben egy farmmunkás, aki folyton kap munkát, megkeres 280 dollárt, mig ha az egész évre szegődött be a farmra ugy 300 dollárt kap. Ezzel szemben mi a kiadása ? A téli ruhá­ zat beszerzése legalább 40 dollárba kerül, másik levél szerint 100 dollárba, az erdővidékre való utazás pedig 80 dollárba. Ugy, hogy keresetének nagyobik része ruhára és utazásra szükséges. Hol vannak az egyéb szükségletek ?’ Egy másik levélrészlet, amelyet az illető Edmondtomból irt „1927. május 18-án ér­ keztem Kanadába, hogy valamire vergőd­ jem 1300 pengőt vettem fel a Nemzeti hitel­ szövetkezettől, azonkívül van 700 pengő adósságom. Itt csupa küzdelem az élet a családom pedig otthon küzködik. Csak az adósságomat ki tudnám fizetni, az útiköltsé­ get valahogy megvonnám a számtól, de mi lesz otthon a váltómmal ? Itt most a leg­ nagyobb hideg van, vagyis 54 fok, nem le­ het dolgoznunk, mert nem bírjuk ki az er­ dőben, de azért küzdőm, holott már a fülem és az orrom kétszer elfagyott De muszáj, mert másképen itt veszünk el. A fizetésem havonta 24 dollár, többet nem lehet itt ke­ resni, mert igen sokan vagyunk és máshová nem mehetünk csak erdőre, mert máshová nem vesznek fel Kérem a magyarok Istenét, hogy minél előbb láthassam az én szeretett szép magyar hazámat!“ Egy másik levélből következő részletet közöljük. „Itt Edmondtomban az hallatszik, hogy most 1928. márciús havában több ma­ gyar ember fog kivándorolni Kanadába Én pedig csak annyit tudok, hogy itt nagyon sok ember munkanélkül van, én most itt vagyok Saskatomban, de innét is muszáj tovább vándorolni, mert a munkaviszony itt is a legszomorubb. Most egy tehervonaton lopva megyünk munkát keresni, mert sze­ mélyvonatra nem telik. Ha engem a jó Isten haza segit, mindent el fogok követni, hogy sok száz magyar testvéremet megmentsem " Nem folytatjuk a levélrészletek közlését, mert teljesen elegendő képet mutatnak a fenti levélrészletek. Ezek a levelek elárulják, mennyi fájdalom, mennyi nyomor és meny­ nyi szenvedésen kell keresztül menni azok­ nak, akik a lelketlen ügynökök kecsegtető szavainak felülnek. Ezen szerencsétlen kívándoroltaknak a szenvedéséhez hozzájárul még az a keserű tudat, hogy ugyanakkor, amikor ők a nyomorral, fájdalommal és a vedésekkel küzködnek, ugyanakkor itthon hagyott családjaik is a legnagyobb nyomo­ rúságban vergődnek, mert hisz mielőtt elin­ dultak a nagy utra, mindenüket, amijük volt el kellett pocsékolni és az útiköltségre ál­ dozni. Ajánlatos, hogy a kivándorolni szándékozók, amielőtt utrakelnének, illetve mi­ előtt az itthon keservesen szerzett kis ér­ tékeiket elpocsékolják, szívleljék meg és gondolják meg, ne induljanak a nagy nyo­ morúsággal farkas-szemet nézni és nehagyják itt családjaikat a nyomorban fetrengeni. Ugyancsak felhivjuk a magyar kórmányhatalom figyelmét ezen jelenségekre, mert ezek szomoru jelenségek amikor embercso­ portok akik duzzadó munkaerővel és mun­ kára való ambícióval fűtve vesznek vándor­ botot a kezükbe és hagyják el az országot és mennek a nagy bizonytalanságba azzal a reménnyel, hogy esetleg két kezük mun­ kájával az idegenben sikerűl nyomorgó csa­ ládjaikat megmenteni és ehelyett ugy ők maguk, mint családjaik még nagyobb nyo­ morba kerülnek. Az államhatalomnak legfőbb köteüessége arról gondoskodni! hogy a magyar munkás boldogulását idehaza ta­ lálja meg és ez által hazája boldogulását is biztositsa. �1928. március 15 A „Bányász" A bányász az életét kockáztatja. Salgótarján egyik bányájában, a Teréztárón halálos kimenetelű baleset történt f. hó 1-én. Az egyik munkahelyen a tetőzet leszakadt, ahol több métermázsa kő hullott alá. Ezen munkahelyen a jelzett időben három munkás dolgozott, akik közül kettőnek sikerült kiugrani, a harmadikat azonban, névszerint Kazinczi András 45 éves vájárt a föld odaszoritotta a sínek közé. Még élet­ ben volt, azonban nem lehetett hozzáférni teljesen el volt zárva a külvilágtól és csak 16 órai megfeszitett munka után sikerült öt eletveszedelmes helyzetéből kiszabadítani. Kórházba szállították, sajnos azonban nem sikerült Őt az életnek megmenteni és E hó 4-én kiszenvedett. A szerencsétlen munkástársunk után felesége és 8 gyermeke ma­ radt, részben neveletlenül. A szerencsétlen áldozatot f. hó 6-án he­ lyezték örök nyugalomra Salgótarjánban, a Forgáchtelepi temetőben, ahol szövetségünk vezetősége és a központi dalárdánk, vala­ mint munkástarsaink százai kisérték utolsó útjára. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Kisterenyén, a Chorin főtáróban folyó hó 10-én ugyancsak halálos kimenetelű bal­ eset történt A munkahely beomlása maga alá temette Szabó Mihály 40 éves vájárt, aki a helyszínen meghalt. Mindkét baleset tárgyában a bányaható­ ságok megindították a vizsgálatot. Elszakadt a lift kötele, két bányász meghalt. A herrschels-maldani szénbányában, amint Bresiauból jelentik, hasonló liftszerencsétlenség történt, mint néhány nappal ezelőtt Neurodcban. Az egyik liftkezelő túlságosan nagy sulylyai terhelte meg a liftkosarat, ugy, hogy a kötél elszakadt és a lift az aknába zuhant A liftkosárban tartózkodó liftkezelő súlyosan megsebesült Segélykiáltásaira két bányász uj liftkötelet szereit föl. amellyel felhúzták a le­ zuhant liftkosarat majd a megjavított liften maguk is leszálltak az aknába, hogy segítse­ nek sebesült társukon. Eközben azonban az uj liftkötél is elszakadt és a liftkosár másod­ szor is a mélységbe zuhant Mind a két bá­ nyász azonnal meghalt Nyilatkozat. A „Bányamunkás" f. évi február 18-án kiadott számában nevemmel kapcsolatosan olyan állításokat közölt, amelyek dennunciáló jelleggel birnak. A „Bányamunkás" célját teljesen ismerem, tudom azt, hogy a dennunciálással mit akarnak elérni, azért nem akarok vele bővebben foglalkozni. Hogy mennyire rosszhiszemű a „ Bányamunkás"-nak azon beállítása, amely szerint a kommunban viselt dolgaimért nem azért voltam lecsukva, mert a munkásság érde­ keiben jártam volna el, hanem azért, mert állítólag valami bútorfélét csináltattam volna az üzem terhére, a saját részemre. Tehát én nem tagadtam soha és nem tagadom ma sem, hogy bútort csináltattam, azt azonban annak a rendje és módja szerint ki is fizet­ tem, amelyet az alábbi igazolvánnyal iga­ zolok. M. kir. Kőszénbánya Hivatal mellé rendelt műszáki hivatal Komló. 128/928. szám. Hivatalos igazolvány: Alulírott hivatal igazolja, hogy Bern­ hardt Henrik által 1919. évben rendelt és a kőszénbánya műhelyében készült bú­ torok ára fejében 1068 kor.-t készpénzben fizetett, a komlói m. kir. Kőszén­ bánya hivatal pénztárába. Komló, 1928. március 5-én. (P. H.) Kollár s. k. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Tehát amint látja a „Bányamunkás“ cikk­ írója én a bútoromért járó összeget meg­ fizettem, még pedig nem két-három évvel később, mint ahogy azt a "Bányamunkás“ felelős szerkesztője Peyer tette és nagyon üdvös lenne, ha Peyer ur is leközölné azt a számlát, amelyet a szőnyegek és egyéb bútorokért, amelyet a szövetségtől vett meg — kimutatná, természetesen kimutatná azt is, hogy mikor is fizette ki a butor árát Ezek után azt hiszem a cikk irója be­ fogja látni minden további bizonyitás nélkül, hogy cikkével dennunciálni akart, lehetet­ lenné akart tenni működésemben ahelyett, hogy inkább a saját maga cselekedeteit nézné. Bernhardt Henrik. Kitört a bérharc a berlini fémiparban. A berlini vas és fémiparban foglalkoztatott munkások bérkövetelésük elutasítása miatt beszüntették a munkát s ennek következményeképen a vas és fémgyárak tulajdono­ sai a meghiúsult tárgyalások után mintegy 75.000 fémmunkást zárt ki a gyárakból. A sztrájk kapcsán előállott helyzettel bér­ egyeztető biróság foglalkozott, aki március 8-án meghozta a határozatát, amely szerint egy kissebb béremelést itélt meg a munkás­ ság javára. A biróság itéletét a munkaadók tudomásul vették, mig a munkások elutasisitották. Egyenlőre az a látszat, hogy a bé­ kéltető biróság határozatát kötelezőnek mondja ki a munkásokra nézve is. Hogy mi lesz a harcnak a befejezésével még tel­ jesen bizonytalan. Tizenkét halott bányalégrobba­ nás következtében. Neúrode mellett lévő bányában légrobba­ nás következtében 12 ember veszitette éle­ tét. Egy bányamérnök és három bányakerületí tisztviselő, valamint 8 munkás. Az áldozatokat óriási részvéttel temették el a bányakerület tisztviselői és munkásai. Véget ért a cseh-szlovákiai bányász sztrájk Lapunk február 15. és március 1-i számá­ ban már beszámoltunk a cseh-szlovák terü­ leten beállott bérkonfliktusról. E beszámoló­ inkban igyekeztünk objektívek maradni, de objektivitásunk mellett is megállapítható volt, hogy cseh-szlovákia bányamunkásainak bérharca nem is annyira anyagi kérdés, mint inkább a szociáldemokrata párt és a komunisták erőpróbája. Most, amidőn a harc már befejeződött, világosan megállapitható, hogy a harcok alatt lefolyt taktikázások világosan a két párt közötti harcot domborították ki. Végeredményben a két párt között való dulakodásból a munkásság nagy tömege húzta a rövidebbet Ugyanis a cseh-szlová­ kiai bányamunkásság bizalmiférfi testületé 20 %-os bérkövetelést állitott fel, amelyre a munkaadók válaszukban körülbelül 5 %-os béremelést ajánlottak fel a munkásság be­ adványára. A két hadakozó párt közül ezen 5 %-os béremelést egyik sem merte vállalni, mert a szociáldemokrata párt attól félt, hogy ha ezt elfogadja, akkor a bolsevisták kerül­ nek fölénybe, a bolsevisták pedig ugyan­ csak azért nem merték elfogadni, mert attól féltek, hogy akkor pedig szociáldemokrata párt arat felettük győzelmet Igy azután feb­ ruár 13-án Brükszben, mint egy 30,000 bá­ nyamunkás lépett sztrájkba, mig egy pár nappal később csatlakozott hozzá a handlovai szénmedence bányamunkásai számsze­ rűit mintegy négyezren. A cseh-szlovák munkaügyi miniszter nyomban megkezdte a békéltető tárgyalásokat amelyre a bányatulajdonosok mintegy 7, 7 és 1/2%-os béremelést ajánlottak fel a munkásoknak. A munkásság a felajánlott 7 1/2 %-os béremelést elutasította, mig végül is március 5-én 5, 5 1/2 és 6 %-os béreme­ lésben, azonkivül 100 csehkorona gyorsse­ gélyben egyeztek meg a tárgyaló felek. Ez a megegyezés a handlovai bányászokra ter­ jedt ki, mig a brükszi bányamunkásság ré­ szére 3 %-os béremelést és 80—180 korona közötti gyorssegélyt állapítottak meg. Ezen megállapodások alapján valamennyi bánya­ kerületben, ahol bérémelési mozgalom volt helyreált a béke. A brükszi kerületben a béregyezményt a szociáldemokratapárt és a bolsevisták is aláírták. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Kassián környékén lakók részére Line János pénztáros szaktársnál, a Pécs­ bányatelep környékén lakók részére Máhr Adolf másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ hetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart, Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicsoportunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ nál eszközölhetők. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP R ÉS ZV É NYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám, alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 6. szám (1928. március 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-03-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3eff085e83f8a2e97dc6b740df7bc3b6.jpg ae9c16c11598f765ac190cca3aa392d8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1a2a4528665af84a8103687882ae08bf.pdf a1c1e542a4bbc8e45f8df81f1a35967d PDF Text Text III. évfolyam 1928. március 1 5. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1 évre 1/2 „ Előfizetési ár : 9.60 P. 1/4évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. Akik a Bányamunkásotthon r. t kamatmentes kölcsön elismervé­ nyeket még nem adták le, haladéktalanul jelentkezzenek a helyi­ csoportok vezetőségénél. A nyomor rossz tanácsadó. Most folynak a bányatelepeken a tők és az üzemeknél alkalmazott fel­ felmondások és elbocsájtások. Százá­ vigyázó személyzetnek a szekaturái, val és ezrével bocsájtják el az egyes amely abban nyilvánul, hogy a mun­ bánya vállalatok a munkásságot. Az el- kásság a már megkeresett filléreitől bocsájtott munkások a legnagyobb rész­ lesz elütve azáltal, hogy minden külö­ ben nem tudnak elhelyezkedést találni nösebb ok nélkül csilléket törölnek és és növelik az amugy is nagy számban egyéb a munkahelyen történő elvoná­ lévő munkanélküliek táborát A mun­ sok, mint rossz levegő, rossz főte vagy kásság nem tud elhelyezkedést találni, egyéb mellékmunkák dijazásának az mert nem csak a bányaiparban van elvonása a munkásságot megfosztja pangás, hanem az egyéb iparokban, keresetétől. Ezen különböző elvonások ugyszintén a mezőgazdaságban is. Év­ következtében a munkásság a legna­ ről évre mindinkább sulyosabbá válik gyobb erőfeszitése dacára sem tud a folyton visszatérő elbocsájtások nyo­ tisztességes keresetre szert tenni A mán keletkező nyomor. Ugyanis az is­ bányamunkásság viseli a bányaiparban mételten elbocsájtott munkások legin­ duló válságoknak az összes terheit. kább csak a téli hónapokban dolgoz­ A bányavállalatok ezen rosszabb nak a bányában és az évnek nagy konjukturában sem veszítenek, ekkor részét munkanélkül kénytelenek tölteni. is élvezik a munkásság által teremtett Elképzelhető milyen nagy mérvű a munkának a gyümölcsét. Ugyanis a nyomoruság abban a munkástáborban, bányavállalatok, amint a cukor kam­ akik évenkint csupán 3-4 hónapot tud­ pány befejeződik ugy telepitik a mun­ nak dolgozni és ezen munkájuk alkal­ kásságot, hogy az ne a produktív szé­ mával is ugyszólván éhbéreket kapnak nen dolgozzon, hanem az inproduktiv fizetségül, amiből nem csak hogy mun­ meddőben és elővágatokban fejti ki kanélkülivé válásuk idejére nem tud­ erejét Ez a bányamunkásság részére nak beszerezni egyes fontosabb élel­ a legtöbb esetben kereset csökkenést micikkeket, de még munkájuk teljesi­ jelent, ezzel szemben a bányavállala­ tése alkalmával sem képesek szükség­ tok részére előkészületet jelent a jobb leteiket fedezni Ez a folyton szaporodó konjuktura alkalmával bekövetkező tábor, akinek az elkeseredése folyton jobb szénelhelyezési időre. E szerint fokozódik, mindinkább veszélyezteti a tehát a vállalatok minden sulyosabb társadalmi rend oszlopait ugy, hogy áldozat nélkül megusszák a rosszabb itt van az ideje, hogy az illetékesek konjukturát, sőt a jobb konjukturá­ foglalkozzanak a gondolattal és igye­ ban elő álló horribilis hasznot minden nélkül vágják kezzenek munkaalkalmat teremteni lelkiismeret furdalás addig, amig ez nem késő, mert ha a zsebre. A munkásság előtt ma már annyira lavina megindul azt feltartóztatni nem lehet, vagy csak óriási erő elpocséko- nyilvánvaló a bányavállalatoknak ezen ténykedése, hogy a folytonos csilletör­ lásával lehetséges. Semmivel sem enyhébb azoknak a lések és egyéb mellékmunkálatok díja­ munkásoknak a helyzete, akiket az zásának eltörlése a munkásság között elbocsájtások nem érintettek és vissza­ oly elkeseredéseket váltott ki, hogy maradtak az üzemeknél. Mert ezek a ezen elkeseredések egyes üzemekben munkások csak redukált műszakok érezhetővé vált oly formán, hogy a mellett hetenként 3-4 műszakot telje­ munkásság elkeseredése letörte min­ sítenek. Ezen műszakok mellett nem den munkakedvét s közömbössé te­ képesek annyit keresni, amelyből csa­ szi a munkást, azt tartja, hogy hiába ládjaik részére szükséges cikkeket meg- dolgozik bármennyit, a hónap végén vásárolhassák. A munkásság ezen mű- még sem tud keresetre szert tenni, szakredukciók következtében a legsu­ mert minél több teljesítményt ér el, lyosabb és nyomorult helyzetben van. annál több mellékmunkával járó díja­ Hozzájárul ehez az egyes üzemveze­ zást vonnák el s a végeredményben alig keres többet, mint ha teljesítmény­ ben kevesebbet ér el. Az ország nemzetgazdasága érdeké­ ben, valamint a társadalmi kiegyenlí­ tődés érdekében kívánatos volna, ha a kormányhatalom szigorú, vizsgálat tár­ gyává tenné egy oly szakértő bizott­ ság utján, amely szakértő bizottságban teljesen hozzáértő szociálpolitikus, il­ letve nemzetgazdász vezetésével az összes érdekelt feleknek a bevonásával a vállalatok üzemi és üzleti működé­ sét, amely bizottság hivatva volna a munkásság és a munkáltatók között felmerülő sulyos ellentétek elintézésére, amely elintézés megnyugvást teremtene a dolgozó tömegek között. Annyi sok sérelem éri a bányamunkást, hogy ne csodálkozzanak, ha a bányamunkás nem keresi a megértést, hanem inkább bizonyos kilengésekre hajlamos, mert sajnos számtalan esetben érte sulyos csalódás. Csak ugy lehet békét és nyugalmat teremteni a bányaipar­ ban foglalkoztatott munkásság között, ha megértik ezen sulyos fájdalmakat és ezen fájdalmak enyhítésére szükséges írt megadják. Egyik legsulyosabb sérelme volt a bányamunkásságnak a nyugbérpénztá­ rak rendezettlensége. Amikor végre hosszú évtizedek után rendezésre ke­ rült a sor, akkor oly mostohán ren­ dezték, hogy a bányamunkasság nem tudott megnyugodni s nem fog tudni mindaddig nyugodni, amig ez a kérdés oly megoldást nem teremt, amely az elaggott munkásság részére emberhez méltó megélhetést nem biztosit. Ezekben a kérdésekben nem ígéretekre van szükség, hanem cselekvésekre, már annál inkább, mert igéretekben már eleget volt része. Végre a sok ígéret és szekatúra után értsék meg az ille­ tékesek, hogy veszedelmes a hurt a végsőkig feszíteni, mert elpattan. A nyomoruság a legrosszabb tanácsadó, a nyamoruság adja a ember kezébe a legveszedelmesebb fegyvereket, te­ hát ezen fegyverek helyett munkaal­ kalmat és kenyeret adjanak a munkás kezébe. �2 Bányamunkások ne hallgassa­ tok a renegátokra. A fenti cimen f. évi február 18-án meg­ jelent „Bányamunkás“-ban cikk jelent meg, amely cikkben Fodor József felszólítja a bányamunkásokat, hogy ne adják ki kezük­ ből a bányamunkásotthon szelvényeket. A cikk szövegében a bányamunkásotthon szel­ vényekkel foglalkozik, erre e helyütt nem kívánunk reflektálni. Azonban a cikk további folyamán tele van denuncialással, lehat erre kívánunk választ adni. A tél folyamán, amikor a konjunktúra egy kissé megindult és a munkások rende­ sen teljesithettek műszakjaikat, a telepeken állandóan felütötte fejét egy bizonyos hang amely szerint a munkásságnak sztrájkba kellene állani, mert igy biztosithatják kere­ setüket, igy érhetik el helyzetük megjaví­ tását. Ez a hang eljutott szövetségünk központ­ jába is, ahol azután vizsgálatot indítottunk arra nézve, hogy kideritsük ezen hangok­ nak a rugóját. Vizsgálatunk alkalmával ki­ derült, hogy a telepeket bujkálva látogatják Fodor József és társai és az egyes falvak­ ban szériák szét ezen hireket és ugy igye­ keznek a munkásságot meggondolatlan és kilátástalan sztrájkba ugratni. Erre lapunk egyik számában felhívtuk a munkásság figyelmét és felszólítottuk a munkásságot, hogy amennyiben ilyen bujkálok megjelen­ nek, védekezzenek velük szemben és ha ez máskép nem sikerül, adják át a hatóságok­ nak. Ne engedjék, hogy a munkásság az amúgy is nyomorúságos keresetétől elessen és családjaikat nyomorba döntse. Ezen figyelmeztetésünkre a „Bányamun­ kás“ egyik számában árulóknak és denunciánsoknak nevezett bennünket azért, mert mi óvtuk a munkásságot attól, hogy a lehető keresetétől elüssék. A fenti cikkben azután bemutatkoznak teljes valóságukban Judás képében, csupán a 30 ezüstpénzt tartalmazó zacskó hiányzik kezükből, amit nem tudtak elérni mindeddig. Azok az emberek, akik tele torokkal kia­ bálnak uton-utfélen, hogy ők a munkásság érdekeit szolgáljak, akik előadásokat tarta­ nak társadalmi erkölcsről, akik állandóan a mai társadalmi rend felfo gatására igyekez­ nek. akik az emberek bűneiért a társadalmi rendet teszik felelőssé, akik azt hirdetik, hogy meg kell vizsgálni mindent és csak ha vizsgálat — amely vizsgálatban mindegyik fél képviselve van, — derít ki bizonyos bű­ nöket csak akkor szabad valakit elítélni, de ugyanakkor a társadalomnak nem sza­ bad az illetőt kivetni, mert ez által a tár­ sadalom hajtja a további bűnökbe. Ezek az emberek minden vizsgálat nél­ kül ítélnek el embereket nem elégszenek meg azzal, hogy az illetők állásukat vesztik, hanem egyenesen megakarják fojtani és egész életükre tönkre tenni. Ezen legutóbbi cikkükben is azt teszik. Ez alkalommal Bernhardt Henrik tata­ bányai kerületi titkárunkat kezdték ki és őtet akarják denunciálni a hatóságok előtt hogy ezáltal lehetetlenné tegyék. Előhoznak a kommun időkből ügyeket azzal kivánják lehetetlenné tenni Mi nem akarjuk Bern­ hardt Henrik helyett a cikk íróit kioktatni, ezt majd megteszi ő maga, azonban az őt ért vádban van egy rész, amelyet mi nem hagyhatunk szó nélkül. Ez pedig a kővet­ kező: „Őt a kommun alatti cselekményéért — már nem is emlékszünk pontosan, hogy A Bányász hány havi, vagy évi börtönbüntetésre; ítélték. A hirek szerint még csak nem is a munkás­ társai érdekében elkövetett cselekmények miatt, hanem állitólag valami bútorfélét csi­ náltatott volna az üzem terhére saját ma­ gának.“ Ez a kitétel az, amely bennünket arra kényszerít, hogy oda kiáltsuk a cikk írójá­ nak, valamint azon sugalmazóknak, akik ezt a taktikát folytatják, hogy akinek vaj van a fejen, ne menjen a napra, mert a vaj elolvad. Mi ez, ha nem denunciálás és teszik azt azok, akik a munkásságot állandóan félre­ vezetik s most, mert a munkásság nem hal­ gat reájuk, beállnak denunciánsoknak. Kár minden erőlködésért, a megindult lavinát nem lehet megállítani, amely elfogja őket söpörni. Orvosi hír. Dr. Kardos Adél orvos, mű­ ködését Fő ucca 320. szám alatt megkezdte. Rendel délelőtt 9—11-ig és d. u. 2—5-ig. A rágalmazók fényképe. A folyton fokozódó rágalom hadjárat arra kényszerít, hogy, bemutassam azoknak a fényképét, akik ezen rágalom hadjárat élén állanak. Peyer Károly ellen eljárás folyt orgazda­ ság cimén és nem rajta múlott, hogy ellene ezen eljárás megszüntettetett. Ez a butor ügy sokkal csiklandósabb volt, mint Bernhardtnak az esetleges butor ügye, mert Peyer Károly a kommun időkben felhasz­ nálta az ő akkori tekintélyét és ezt alátá­ masztotta a bányamunkásszövetség tekin­ télyével ugy, hogy amit a kommun időkben sem tudott az ő egyéni tekintélyével a maga részére megszerezni, megszerezte a szövetség nevében, de ő maga használta fel. Főúri bútorokkal rendezte be lakását. Ugy hiszem, hogy egy egyszerű bányász és Peyer Károly között mégis csak különbség van, mert ő inkább tudatában lehetett annak, hogy, amit ő cselekszik az ínkorrekt, azon­ ban az ő egyéni érdekeinek kielégítéséért nem riadt vissza az inkorrektségtől sem. Bár ezeket a bútorokat vissza kellett neki adni jogos tulajdonosainak, azonban volt ezek között, amit nem adott vissza, nem pedig azért, mert annak jogos tulajdo­ nosai nem merték vissza követelni. Igy jutott Peyer Károly a drága szőnyeghez, amely szobáját díszítette. Amit a bányamunkás szö­ vetség vett 1919 januárban 350 koronáért, ezt Peyer Károly 1921. ugusztusában fizette meg 350 koronával, ami akkor a legszeré­ nyebb számitás szerint is több mint 30,000 koronát ért Peyer Károly 1920. februáréban eltávozott külföldre, mert félt az ellene folyt vizsgálat­ tól a butor ügyben. Ekkor magával vitte a szövetség pénzét és kint külföldön veszte­ séggel eladta. Kint tartotta az angol bányá­ szoktól küldött 500 angol fontot, amit ugyan­ csak több százezer korona veszteséggel jut­ tatott a szövetségnek. Amikor Peyer távollétében a legsulyosabb időkben a szövetség élén állva elszámolási különbözetem volt, ezért Peyer kenyeremet vette, nem éngedett a szervezeti szabályok által előirt fórumok elé. A polgári és bün­ tető eljárást húzták két éven keresztül, ezen tárgyalásra a tanukat megfélemlítették és mégis vádelejtéssel végződött a tárgyalás. Mindenáron elgázolni ez volt a jelszó, hiába való volt minden védekezésem, ezt 1928. március 1 nekem mindenáron bűnnek rótták. Dacára annak, hogy Peyer sokkal súlyosabb dolgo­ kat művelt ugyanakkor, mikor a bányamunkás mozgalomtól távol, külföldön élt. Azonban ezt Peyer Károly követte, el egyszerű bányászokkal szemben, ha ezt más csinálja, akkor ezt becsapásnak nevezik, Peyer Károly részére pedig megtiszteltetés volt. Igy mérnek az erkölcsprédikátorok, ha önmagukról van szó. Egynéhány szóval kívánom emlékezetébe hozni Fodor Józsefnek, mert ő már való­ színű elfelejtette, vagy legalább is azt hiszi, hogy senki sem tudja róla az ő cselekmé­ nyeit, azért egyet-mást emlékezetébe idé­ zek. Ki volt az, akit a háboru tartama alatt a komáromi haditörvényszék bujtogatásért halálra ítélt és ezután ezt a bünte­ tést több évi fegyházbüntetésre változtatta át ? Ki volt az, aki az 1918. októberi forra­ dalom alkalmával a csőcselék segítségével kiszabadult a komáromi katonai fegyházból? Ki volt az, aki a tatabányai nemzetőrség tagjaként a Szár-í állomáson őrszolgálatot teljesítve, boros hordókat csapra ütve hordatta szét a bort, törte föl a csőcselékkel egyetemben a vagonokat és hordták szét az élelmiszereket, amely fosztogatás alkal­ mával három halott maradt a helyszínen? Továbbá ki volt az, aki 1921. januárjában külföldre szökött azért, hogy a fenti cse­ lekményekért vizsgálatot folytató és már tárgyalásra kitűzött győri kir. törvényszék felelőségére vonása elöl megmeneküljön ? Ez nem volt más, mint Fodor József, aki beált erkölcsprédikátornak, ez az ember be­ szél erkölcsről, ez az ember beszél arról, hogy ő a munkásság érdekeit szivén viseli. Ki hiszi el, hogy egy ember, aki a fenti cselekmények elkövetésére képes volt, al­ kalmas lehet arra, hogy a munkásságot ész­ szerűen és önzetlenül képviselni tudja és hogy a munkásságot oktalanságok elköveté­ sétől vissza tudja tartani. A munkásságra bízom az elbírálását, ugy érezem, hogy a munkásság ezek tudatában vele szemben méltóképpen fog eljárni és ha közöttük megjelenik, tudni fogja kötelességét. A fentiekből láthatja a munkásság világosan, hogy a munkásság gazdasági érdeke­ inek a védelmét nem láthatják el azok a szervezetek, amelyekben politikai hátsó gon­ dolatok fűlnek, erre csupán csak tisztán gazdasági alapon nyugvó szervezetek képe­ sek, amelyek minden politikai tendenciától mentesek. Batta Gyula Singer-varrógépek kizárólag nálunk kaphatók: Singer-varrógép részv. társ. Sal­ gótarjánban a kath. templommal szemben. Teljes erővel folyik a Bánya­ munkásotthon r.t. ellen megin­ dított akció. A „Bányamunkás" folyó hó 18-án kiadott számában ökölnyi betűkkel intéz felhívást az ország bányamunkásaihoz, hogy ne adják le a bányamunkásotthon rt által kiadott kamatmentes kölcsönszelvényeket A cikk fájdalmas siránkozással igyekszik hatást el­ érni a bányamunkásság között Ez a fájdal­ mas siránkozás fényes beismerése a szövet­ ségünk által indított akció eddigi sikerének. A cikk felsorolja a bányám (lakásotthon rt. történetét ugy igyekszik beállítani, mintha a bányamunkásotthon rt eddigi működésé­ �1928. március 1 A Bányász ben beváltotta volna a megalakulásával egy­ ellátásával bízza meg, helyette a tatabányai ke­ rületbe pedig Mostyenán József pilisvörösvári idejűleg kilátásba helyezett ígéreteit. Persze a munkásság széles rétegei ezen szaktársat jelölte ki a titkársági teendők ellá­ gyerekségeken jóízűen kacag, mert a felső­ tására. A szövetség vezetőségének ebbel! hatá­ rozata már végre is van hajtva, a tolnai ke­ gallai otthon kivételével semmi egyéb szó­ rületet március 1-ével Bernhardt szaktárs, a Tarakozó helyet nem létesitett a bányamunkás­ tabánya-Felsőgallai kerületet pedig már február otthon rt A felsőgallai otthon létesitésével 15-ével Mostyenán József szaktárs vette át — sem azt a célt szolgálja, amelyet annakide­ Felhívjuk szaktársaink figyelmét, hogy ügyes­ bajos dolgaik elintézése végett a fenti emlí­ jén nagy hű-hóval megigért. A felsőgallai tett szaktársakhoz forduljanak, akik minden munkásság állandó adófizetője a bánya- rendelkezésükre álló eszközzel arra töreksze­ munkásotthon rt.-nak, mert az otthonban nek, hogy a hozzáfordult munkástársak bajain rendezett összejövetelek, műkedvelő előadá­ a lehetőséghez képest segítsenek. sok, táncmulatságok alkalmával olyan horri­ bilis belépődíjakat szednek, amilyet privát Összvezetőségi ülés a pécsi vendéglősök nem mernek megkockáztatni, tehát állandó a zugolódás és az elégedet­ kerületben. lenség az ottani vezetőséggel szemben. Ha A pécsi kerületben lévő helyicsoportjaink f. csak ezt nem nevezik munkásjóléti és szo­ évi február hó 26 án d. e 11 órakor összve­ ciális intézménynek, amelyben ugyan nem zetőségi ülést tartottak Pécsbányatelepen a nagy köszönet van. Más egyebekre nem Troli-féle vendéglő különhelyiségében. Az össz­ vezetőségi ülést Hock János pécsbányatelepi igen hivatkozhatnak. Nem egyszer szögeztük le, hogy a bánya­ helyicsoportunk elnöke nyitotta meg, közölte a vezetőséggel, hogy a mai ülésnek tárgya a munkásotthon rt. mindinkább eladósodik, legaktuálisabb munkáskérdések, amelyeknek ma már olyan terheket visel, amely terhek- napirendjét a szövetség részéröl Csóka Vendel nek a kamatait sem képes a bányamunkás­ szövetségünk titkára fogja ismertetni. Csóka otthon rt viselni. Ezen állításaink bizonyí­ szaktárs részletesen foglalkozott a tavasz beelőállott nehéz gazdasági helyzettel, tására közölhetjük a szaktársakkal, hogy áltával közölte az összvezetőségi üléssel a szövetség 1927. évi november hó 14-én a Törekvés központi vezetőségének a szanálással kapcso­ takarékpénztár ujabban 60.000 pengőt táb­ latos kilátásba helyezett, illetve megindított lázott be a bányamunkásotthon rt. terhére. akcióját Csóka szaktárs előterjesztése alapján Tehát ugy vagyunk ezzel a kérdéssel, mint hosszan tartó nívós vita indult meg, amelyhez a vezetőségi tagok majd kivétel nélkül hozzá­ a régi magyar közmondás, hogy „nem mind szóltak. arany, ami fénylik.“ A bányamunkásotthon Kraft Jenő kerületi titkár előterjesztésére az rt. is hirdet nagy vagyont, nagy összegeket összvezetőség tudomásul vette egy régebbi végeredményben, ha megnézzük a bánya­ Mecsekszabolcson tartott vezetőségi ülés azon munkásotthon rt. vagyonmérlegét, akkor ki­ kivánságát, mely szerint dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárt meghívták a pécsi tűnik, hogy ugyan látszólag tekintélyes va­ kerületbe a bányamunkások gazdasági és szo­ gyonnal rendelkezik, de ha figyelembe ciális helyzetének tanulmányozására. Felolvasta vesszük a részvénytársaság terheit, akkor a belügyi államtitkár levelét, amelyben közli a pécsi munkássággal, hogy meghívásuknak a igen szomoru képet látunk. legrövidebb időn belül eleget kíván tenni, Most legujabban oly híreszteléseket ter­ amelynek időpontjáról még külön értesítést fog jesztenek a munkásság között mint hogyha küldeni a kerület titkárságának. Az összveze­ a biróság a folyamatban lévő pereket, illevea tőségi ülés fél 2 órakor a legnagyobb lelkese­ munkásság által felállított követeléseket el­ déssel ért végett utasította volna. Ezen híresztelésekkel szem­ ben a leghatározottabban leszögezzük, hogy ilyen döntése a bíróságnak nincs, ellenben két perben 100%-os valorizációval, egy per­ A szociáldemokrata párt parlamenti frak­ ben pedig 60%-os valorizációval ítélte meg a biróság a peresített Összeget Megnyugta­ ciójának az országyyűlésben elmondott be­ tásul közöljük a munkástársakkal, hogy az szédéből Magyarország lakossága élénken eddig megitélt mind három per összegét a emlékezhetik, hogy állandóan hatósági és Bányamunkásotthon r. t a bírósági ítélet más egyéb terrorról panaszkodnak. Ugyan­ értelmében bírói letétbe helyezte. Tehát csak sajtójukban folyton siránkoznak, hogy szaktársaink ne nyugtalankodjanak, mert a szociálista szervezetikben tömörült mun­ arra az esetre, amikor már a perek jogerőre kásságot miként terrorizálják. A "Bányamunkás“ folyó évi január hó emelkednek az összegeik biztosítva vannak. Itt említjük meg, hogy az otthon ellen idi- 29-én megjelent számában „Egyik jött a tott perek visszavonására megindított ellen­ börtönből, a másik megy a börtönbe* cim akció alkalmával körülbelül 80 szaktárs alatt cikk jelent meg, melyben örömujjongva vonta vissza az eredeti aláírását mikor azon­ számolnak be, hogy Tóth bucsoki a reája ban tudomásukra jutott hogy az itéletet kiszabott 8 hónapos börtönbüntetés letöltése után kiszabadult. De ugyanakkor megemlé­ javukra mondotta ki az elsőfoku biróság, tömegesen keresték fel szövetségünk irodáját keznek a peranyag részleteiről is és elmond­ és körülbelül 8-10 ember kivételével a per ják, hogy Osuschek Imre, Bócs József és továbbfolytatására adott ügyvédünknek meg­ Zámbó Mátyás tanuk terhelő vallomása alap­ ján itélték el Tóth bucsokit 8 hónapra. hatalmazást Ezen cikk megjelenésének és Tóth bucsoki kiszabadulásának már megvan Felsőgallán a Titkár változás a Tatabánya- kellő hatása. Az eddigi jelekből arra lehet következtetni, hogy az előbb említett tanuk Felsőgallai kerületben. ellen állandó izgatás folyik. Tatabányá­ ról szerzett értesülésünk szerint Zámbó Má­ Szövetségünk központi vezetőségéhez Bernhárdt Henrik szaktárs, mint a Tatabányai Fel­ tyást, a Tóth bucsokihoz közelálló egyének sőgallai titkárság vezetője beadvánnyal fordult, tettleg bántalmazták. amelyben a tolnai kerületi titkársághoz való Ezen ügy jogi részévei nem kívánunk fog­ áthelyezését kérte. Szövetségünk központi ve-, lalkozni, mert ez tisztán a biróság ügye, zetősége Bernhárdt szaktárs által előterjesztett csak a szociáldemokrata párt folytonos Indokok alapján kivánságát teljesítette és ugy határozott, hogy f évi március t-ével Bernhardt siránkozásaival szemben megállapítjuk, hogy szaktársat a tolnai kerületi titkárság teendőinek nem őket, hanem ők terrorizálják azokat a Terrorizálnak Tatabányán. 3 munkástársakat, akik nem hajlandók az ő maszlagaikat bevenni. Figyelemmel kisérjük ennek az ügynek a fejleményeit, mert előreláthatólag ennek még folytatása lesz Felsőgallán, mert a brutali­ tásokat, személyes szabadság, testi épség veszélyeztetését nem leszünk hajlandók tét­ lenül nézni, pláne,nem akkor, amikor ez a demokrácia jegyében lesz lebonyolítva. Ezen a helyen arra hívjuk fel szaktársa­ inkat, hogy az ilyen brutális, barbár táma­ dások elől térjenek ki, amennyiben mégis előfordulnának az elmult napok eseményei­ hez hasonlók, ugy személyes szabadságuk megvédése végett forduljanak az illetékes hatóságokhoz és bíróságokhoz, akik a tör­ vények értelmében fognak eljárni. Rágalmazó a bíróság előtt, A salgótarjáni munkásság még élénken emlékezik arra az időre, amikor közös el­ határozásból a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségéből ki­ váltunk. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége ez alkalom­ mal 15—20 embert küldött a salgótarjáni kerületbe, hogy a kiválni szándékozó töme­ geket elhatározásukban megakadályozzák. Többek közt Tóth István bucsok is a kerü­ letbe lett küldve. Piszkolódásaival igyekezett a munkásságra hatni. Megjelent a szövetség helyiségében s kihasználva Csóka szaktárs távollétét, megrágalmazta őt A jelenlevők adták tudomására Csóka szaktársnak Tóth bucsok szemtelenkedéseit, melyért Csóka szaktárs rágalmazás és becsületsértésért pert indított Tóth bucsok ellen Az első tárgyalást a járásbíróság 1927. májusban tűzte ki, melyen megjelent a vád­ lott képviseletében dr. Gádor Ferenc salgó­ tarjáni ügyvéd. Előállottak azzal a merész állítással, hogy ők bizonyitani fogják, hogy Csóka szaktárs a szövetség tulajdonát ké­ pező írógépet és könyvtárat megtartotta magának. Ennek igazolására becsatolták azt a feljelentést, amelyet a balassagyarmati kir. ügyészségnél nyujtott be a szövetség kép­ viseletében Peyer Károly titkár és Takács József szövetségi elnök. A balassagyarmati kir. ügyészség Csóka szaktárs ellen a vádat elejtette. Ezzel be­ igazolást nyert, hogy a felhozott vád alap­ talan s ezen iratok birtokában a járásbíró­ ság f. évi február 23-ára tűzte ki a tárgya­ lást. Érdekes, hogy mikor a rágalmazó látta, hogy a bizonyítás nem sikerült, ujabb bizo­ nyítási inditványt tett, amelyet a járásbíró­ ság azzal a megokolással utasított el, hogy nem lehet a végtelenségig húzni egy rágal­ mazási pert Tóth bucsokit rágalmazás és becsületsér­ tés vétségében mondotta ki bűnösnek amely­ ért 20 pengő fő, 5 pengő mellékbüntetésre és 65 pengő 50 fillér perköltség megtérítésére marasztalta el. Ugyancsak f. hó 23-án tárgyalta a balas­ sagyarmati kir. törvényszék Oravec János sikkasztás, és okirathamisitási bünperét, amelyet a nagy peranyagra való tekintettel nem tudott a törvényszék befejezni. A per lényegével jelenleg még nem kivánunk fog­ lalkozni, csak jellemzésül megállapítjuk, hogy a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének nagy érde­ kei fűződhetnek ehez a perhez, mert a tárgyalás napjára Budapestről hoztak ügyvédet azonkívül megjelent a tárgyaláson Ocs­ kovszky János, Bertrand Antal és Fodor Jó­ zsef, akik a folyosón folytatott diskurzus al �A "Bányász" 4 kalmá al nagy szinpátiáról tettek tanúságot sikkasztással és okirathamisitással vádolt Oravec János al szemben. Ugylátszik ezek az urak elfelejtették, hogy annak idején Oravec Jánost ók jelentették tel. A látszat arra hagy következtetni, hogy ezen tettüket végtelenül megbánták és minden törekvésük az, hogy Oravecz Jánost megmentsék helyette artatlan embereket akik annakidején a sik­ kasztásokat leleplezték keverjék bele a Ez a kis eset is megdönthetetlen tanúbi­ zonyságot tesz a mellett, hogy milyen esz­ közökkel dolgoznak szövetségünk vezetősége ellen. Nem kiméivé a fáradságot, anyagi ál­ dozatot csakhogy tehetetlen dühükben va­ lamiképen bosszút álhassanak azokon az embereken, akik nekik hátat fordítottak és nem hajlandók tovább velük egy uton ha­ ladni- Nem szólva arról, hogy micsoda óri­ ási költségekkel jár egy ilyen monstré kii indulás Budapestről Salgótarjánba, sőt a pécsi kerületből Salgótarjánba, akkor ami­ kor a fentnevezettek nem a törvényes kö­ telességből hanem csupán szipámtiából rándulnak föl Salgótarjánba. A szegény félre­ vezetett munkásokat pedig állandóan mo­ lesztálják a magasabb tagjárulék megfizeté­ sére és ha valaki a jogosan kijáró segélyért jelentkezik, elutasítják, ily alkalmakra pe­ dig amint az eset mutatja, bőven jutnak összegek. De nagyon jól van ez igy, legalább az ilyen esetek méginkább felvilágosítják a munkásságot a nagy igazságokat és testvé­ riességeket hirdető, magukat szocialistáknak nevező vezérek ténykedéseivel szemben. A csehszlovákiai bányászsztrájk. Odaát Csehszlovákiában a meggondolt és mérséklő taktika helyett győzött a demagó­ gia és sikerült a csehszlovák bányamunkás­ ság egy részét harcba ugrasztani. A legu­ tóbbi jelentések szerint a tárgyalások foly­ nak, ezen tárgyalások azonban nem tudnak eredményeket produkálni, mert a bányavál­ lalatok ridegen elzárkóznak a munkásság kívánságainak teljesítése elől A felállított 20 százalékos akkordbér fel­ emeléssel szemben a bányatulajdonosok bi­ zonyos többtermelési prémiumot hajlandók adni, ami körülbelül 5 százalékos béremelésnek felelne meg. Ezen tárgyalásokon a munkásság képviselői 20 százalékról leszáll­ tak 7-5-re és ma csak ezt követelik. Azon­ ban mindezideig ezt sem sikerült elérniA harc egyelőre tovább tart Figyelemmel kísérjük az eseményeket és a harc befeje­ zése után foglalkozni fogunk ezen harcnak Villamos centrálét építenek A napilapok tudósítása szerint Budapest székesfőváros törvényhatóságában hosszú viták folytak ezen villamos központnak a megépítése körül Az egyik fél Kelenföldön kívánta a centrálét megépíteni, a másik fél Bánhidán. A hosszú vita folyamán mindenik fél igyekezett a maga igazát bizonyitani és a végeredményben Bánhídának jutott a centrálé megépítése. Mi az egész vitát mint tá­ voli szemlélők kísértük figyelemmel mint ilyen sikerült nagyon értékes tapaszta­ latokat szerezni. Mint érdekes jelenséget kell leszögezni, hogy ezen vita alkaImával ismét kidomborodott a munkáság szervezeteinek és a polotikai szervezeteknek "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. az egymás közti viszonya. A főváros tör­ vényhatóságának szociáldemokrata frakciója minden áron azon igyekezett hogy a villa­ mos központot Kellenföldön és ne Bánhi- . dán épitsék meg. Ezt ők gazdasági érdékekkel magyarázták és már már azt hittük, hogy tényleg be tudják igazolni állításaik igazságát, amikor egy véletlen azután a maga meztelenségében mutatta be a szoci­ áldemokrata frakciónak erőlködését Ez a kép a következőképen néz ki: A vita hevében s az adatok felsorakoztatásá­ ban Bánhida község lakossága, amely leg­ nagyobb részt bányászokból áll és a bánhi­ dai képviselő testület tagjai sorában is nagyobb részt bányászok, bányamunkások foglalnak helyet látták azt a nagy harcot látva azután a harc folyamán, hogy a szociáldemokrata frakció mily hevesen küzd Bánhida ellen, látva azt, hogy ezen harcnak az élén Peyer Károly áll elhatározták, megkérik Peyert hogy legyen tekintettel Bánhida nagytömegű bányamun­ kásságára, akik nagyrészt munkanélkül a nélkülözéssel küzdenek, ugyan ugy Bánhida környékén, ahol szintén legnagyobb részt bányamunkások laknak és szintén munka­ nélkül vannak. Az által, ha ezt a villamos központot nem Bánhidán építik meg további nyomorúságban kénytelenek vergődni, arra kérték ne akadályozza meg ezen villamos központnak Bánhidán való létesülését. Ez által szolgálatot tesz a nélkülöző bányamun­ kásságnak, továbbá szolgálatot tesz a bá­ nyamunkás szövetségnek is, mert azok a munkanélküliek, akik ma a nyomorral küz­ denek. amennyiben azt látják, hogy vezető­ jük segítségükre siet és igyekszik munkaal­ kalmat teremteni, ismét fizethetik tagjárulé­ kaikat Azt hitték a bánhidaiak, hogy meghalgatásra találnak, azonban mi történt Vála­ szolni már nem Peyer Károly a bányamun­ kás szövetség titkára válaszolt hanem Peyer Károly a szociáldemokrata pártnak egyik vezére és pedig a következőleg: Ja, most tudják, hogy én hol vagyok? A választások alkalmával nem tudták! A választások al­ kalmával nem a szociáldemokratákra sza­ vaztak, hanem a keresztényszociálistákra, ezért tehát lakolniok kell, mindent el fogok követni, hogy a villamos központ ne Bánhídan épüljön meg, hanem Kelenföldön és ha maguk felfordulnak éhen, akkor sem tö­ rődök magukkal Máskor tudják meg, mit jelent az a választásnál nem a szociálde­ mokratákra szavazni. Ez a küldöttség leforrázva ment vissza Bánhidára, természetesen levonták a kon­ zekvenciát és a jövőben tudni fogják köte­ lességüket, amit azután ismét nem fognak megköszönni azok, akik ilyen dölyfösen el­ utasították. Most amikor végleg eldőlt a Centrálé megépítésének az ügye és minden erőlködés dacára Bánhidán építik meg, most azután igyekeznek frontot változtatni és ismét kezdik dédelgetni a bánhidaikat, szá­ mítva arra, hogy majd egy ujabb megismét­ lődő választás alkalmával sikerül nekik a bánhidaiakat megszerezni, ez azonban aligha fog sikerülni, mert a bánhidaiak nem tudják elfelejteni azt a pofont, amelyet Peyer Károlytól kaptak. 1928. március 1 a környékbeli munkanélküli munkásokat al­ kalmazzák és ezek részére tisztességes nap­ számbéreket illetve órabéreket vagy akkordbéreket biztosítson. Továbbá fuvarozó és egyéb kisipari munkák elvégzése helybeli kisgazdák és kisiparosokkal végeztessenek Ugyan csak nagyon fontos érdek, hogy a mindennemű mezőgazdasági kárt, amelyek az építkezéssel járnak szakértői s községi bizottság által felülvizsgáljon és az okozott kárt a vállalat az érdekelt gazdáknak, tu­ lajdonosoknak megfelelően kártalanítsa. Ezekre kell legelsősorban körültekintően fi­ gyelemmel lenni a községi képviselő testü­ letnek és éberen őrködjön, hogy ezen épít­ kezéssel kapcsolatosan senkit kár ne érjen. Ezen villamos központ építkezésének nagy jelentősége van a tatai medencében, mert előreláthatólag fel tudja Ölelni azt a nagy munkanélküli tábort, amely ebben a me­ dencében munkahiány következtében nyo­ morog. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8— 12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Kassián környékén lakók részére Line János pénztáros szaktársnál a Pécs­ bányatelep környékén lakók részére Máhr Adolf másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ hetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi-ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ nál eszközölhetők. varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám, alatt a róm. kath. taplómmal szemben. A bánhidai községi képviselőtestületnek most az a kötelessége, hogy mindent elkö­ vessen a bánhidai munkásság és kispolgár­ ság érdekeinek a védelmére- Legfontosabb kötelességeinek egyike, hogy a munkálatok megkezdése alkalmával kikösse magának a vállalkozással szemben, hogy a bánhidai és Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 5. szám (1928. március 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-03-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján