296 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0e9ea500e495c8070a3ef5bd9f102a1a.jpg fab3ed1079322949e23180122ac54e26 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/480efdc5ddb815d0e05036ad3a5484b0.pdf 013d4976b842e950364a5f695dff8660 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. junius 15 11—12. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 2.40 P, 9.60 P, 1/4 évre 4.80 Egyes szám ára 40 f. A nyomor hangja. Az ország bányatelepein tombol a nyomoruság. Bányászok, asszonyok és gyermekek nyomorúságától hangos a bányavidékeket körülvevő zöldregé­ nyes táj, nem tudnak örülni a szép tájéknak, amely körülveszi őket, csak keserűségükben zugolódnak és jajgat­ nak, mert nem látnak semmi biztatót, hogy nyomoruságuk belátható időn belül enyhülne. A tavaszi és a nyári hónapok a bányászokra és hozzátar­ tozóikra csak a. nyomor fokozódását jelenti, mert a dolgos kezek tétlen­ ségre vannak kárhoztatva, nem tudják megszerezni a nekik és családjaiknak szükséges táplálékot, nem tudják ere­ jüket fenntartani és a legnagyobb két­ ségbeeséssel néznek az elé az idő elé, amikor dolgos kezük ismét munkához juthat, mert erejük a szükséges táplá­ lékok hiánya következtében teljesen legyöngüL A már évek óta tartó, sőt fokozódó gazdasági válságok, melyek a bánya­ iparra nehezednek, teljesen felmorzsol­ ják a bányamunkásság erejét A gaz­ dasági válságok következtében a bánya­ vállalatok nem veszítenek, csupán az üzleti nyereségeik kissebbedik a jó szén­ konjunkturális időkhöz képest, csupán felhalmozott pénzük kamatozik keve­ sebbet de különben a mindennapi kényelmet szórakozást még ezen ke­ vesebb üzleti nyereség is bőségesen fedezi, sőt még azokat a luxuskiadá­ sokat is, melyeket a bányavállalatok urai megengednek maguknak, nem tö­ rődve azzal, hogy mennyi keserves verejték tapad azon pénzhez, mennyi nyomorgó bányásznak kell érte száz halállal szembe szállni s nemcsak ere­ jét, de életét és családja boldogságát is kockára tenni. Ezzel szemben a bányász nyomora égbekiáltó s a gazdasági válság kö­ vetkeztében a hosszantartó nyomoru­ ság felemésztette minden erejét, tönkre tette egészségét, ugyszintén családja, gyermekei a sok nélkülözések követ­ keztében, a szükséges táplálékok hiá­ nyában elcsenevészednek. A legnagyobb kétségbeeséssel gon­ dol a bányász arra, hogy idő előtt megvénül, ereje elsatnyul, munkaképtelenné válik és a szociális intézmé­ nyek hiányossága következtében gyer­ mekeire szorul, akik a kellő táplálék hiányában csenevészen, erőtlenül in­ dulnak az életbe és képtelenek önma­ guk fönntartására a szükséges eszkö­ zöket megszerezni, még kevésbbé tud­ ják koravén, legyöngült szüleik eset­ leges még hátralévő életük fenntartását biztosítani. A bányatelepeken a fokozódó nyo­ moruság következtében az emberek állandóan azzal a kérdéssel foglalkoz­ nak, miként volna lehetséges helyze­ tüket megjavítani. Ezen gondolatokkal foglalkozva eszükbe jut, hogy milyen sokszor hallottak már hangzatos ígé­ reteket arra nézve, hogy a munkás­ ság nyomoruságát enyhíteni kell, sőt azt is hallották, hogy az illetékesek fáradoznak a munkásság helyzetének a megjavítása érdekében. A sok hangzatos kijelentésre a mun­ kásság már több ízben kereste fel az illetékeseket, hogy ígéretüket váltsák be. Erre azonban csak ujabb ígéretet kaptak, eredményről azonban beszá­ molni nem lehet. A bányászok nyo­ morusága napról-napra fokozódik, az elkeseredés már szinte fojtogatja az embereket és mindebből nincsen kiut, nem látni az enyhülésnek még csak a szikráját sem, csak a folyton fokozódó nyomor borus felhői hajtják a mun­ kásságot a további és fokozottabb el­ keseredésbe. Küldöttséget küldöttség után menesztenek az egyes minisztériumokba, a közigazgatási hatóságokhoz és a bányavállalatok igazgatóságaihoz, de mindhiába, mindenütt csak türelemre intik és kitartásra buzdítják őket, adni azonban semmit sem adnak a nyo­ mor enyhítésére. A legfőbb ideje, hogy az ország in­ tézői belenyúljanak ebbe a darázs­ fészekbe és pedig a gyengébb fél tá­ mogatására, — vagyis a munkásságot mentsék meg nyomorult helyzetéből, mert könnyen végzetessé válhatik az arszág bányaiparára, sőt általában a kereskedelmi életre, ugyszintén a nem­ zetgazdaságra. Vajjon nem látják-e azt, hogy az ország különböző részeiről, de különösen a bányavidékekről szá­ zával és ezrével kerekednek fel mun­ kabíró, értékes munkások és hagyják el az országot és ilyformán igyekez­ nek önmagukat és családjukat meg­ menteni a pusztulástól. Nem gondolnak arra az ország ve­ zető tényezői, hogy azokra a munkás­ kezekre, amelyek kivándorolnak, en­ nek az országnak is szüksége volna, mert csak munkabíró emberek vándo­ rolnak ki A munkában megrokkantak és betegek, vagyis az eltartásra szo­ rulók azonban itt maradnak. Már oly hatalmas mérveket ölt ez a kivándor­ lás, hogy minden hozzáértő embert kétségbeejt, mert látja, hogy miként pusztul az ország munkaereje, miként válik képtelenné és tehetetlenné az or­ szág ipari és kereskedelmi szempont­ ból ezen munkáskezeknek az elvesz­ tése következtében. A magyar bánya­ iparban foglalkoztatott munkásságnak munkát kell adni és munkalehetősé­ get. Ezen munkáját tisztességesen kell díjazni, hogy képessé váljon családja fentartására, ugyszintén saját erejének a megtartására. Ezek a jelenségek megnyilatkoznak az elkeseredés kifakadásában és a mun­ kásságot mindinkább a lehetetlen szél­ sőségek felé hajtja, mert az elkesere­ dett ember mindenbe kapaszkodik, amiről azt hiszi, hogy esetleg segítsé­ gére lehet — Ezt azután aprópénzzé váltják fel lelketlen kufárok, akik ahe­ lyett, hogy felvilágosítanák a munkás­ ságot és ahelyett, hogy ők maguk jár­ nának el az illetékes helyekén és igyekeznének a munkásság helyzetén javítani, — a munkásságot ugratják meggondolatlanságokba, ami által a munkásság csak ujabb veszteségeket szenved. — Ezt a veszteséget az­ után a munkásság nem azoknak rója fel, akik ezekbe beugrasztották, hanem áthárítják az ország intézőinek a ter­ hére. Számtalan esetben megtörtént már, hogy az ilyen meggondolatlanságokba való ugratással, szerencsétlen emberek teljesen ártatlanul, azzal a tudattal, hogy ők önmaguknak s családjaiknak a boldogulásáért fáradoznak, össze­ ütközésbe kerültek a törvény para­ grafusaival, amiért azután meg kellett szenvedniök és ami által csak ujabb, sulyos terhek zúdultak a munkásság nyakába. Lelkiismereti kérdés, ugyszintén ér­ zékiség kell ahoz, hogy ezt megértsék és ha azt látjuk, hogy az ugrasztóknak nem okoz lelkiismereti furdalást az, hogy az emberek százai és ezrei ujabb veszteségeket szenvednek az ő ugratásaiknak, lelkiismereti kérdést kell csinálni ebből az ország intézőinek vezetőinek, meg kell akadályozni, hogy ilyen ugratások lehetővé váljanak és �2 pedig oly formán, hogy igyekeznek a magyar szeneknek piacot teremteni, megakadályozzák a külföldi szénnek a túlságos mennyiségű beözönlését, kényszerítik a vállalatokat, hogy a munkásság nehéz és fáradtságos mun­ káját emberségesen díjazzák. Ha ez megtörténik, sokkal nagyobb szolgála­ tot tesznek az ország fejlődésének az érdekében, sokkal előbbre viszik az ország naggyá fejlődésének az ügyét, mintha száz és száz nagyhangú nyilat­ kozatot tesznek, mert a munkásság lelkében magyarságának szeretetét fo­ kozni csak ugy lehet, ha biztosítják neki a tisztességes megélhetést és bol­ dogulást Szónoklatokkal, igérgetések­ kel csak a nyomor hangját élesítik, amely már-már oly hangos, hogy el­ nyom az országban mindenféle más hangot, amelyre az ország valamenynyi munkásának, polgárának egyaránt szüksége van. Tompítsák a nyomor hangját azzal, hogy zárjanak ki minden idegen ál­ lamból jövő tüzelőanyagot, csupán csak annyit engedjenek be, amennyit a magyar bányavidékek fokozott mun­ kája által elért termelés megenged. Tegyenek félre mindenféle mellékszempontot, egyetlen egy fontosság lebegjen ebben a kérdésben szemük előtt és pedig az, hogy a magyar bá­ nyaipart, kereskedelmet és közgazda­ ságot csakis munkával ellátott és tisz­ tességes díjazással biztosított munkás­ sággal lehet felvirágoztatni. Az érdekképviseletek lelkiis­ meretes ellátása. Az utóbbi időben felütötte fejét a bánya­ telepeken az a láz, hogy a munkásságot sztrájkba vigyék. A sztrajkbavitel alkalmá­ val különféle címeket adnak a sztrájkoknak, természetesen az alantas érdekeket elhall­ gatják, nehogy a munkásság átlásson a szi­ tán és elkergesse azokat, akik ilyen alantos érdekek érvényesüléséért munkástömegeket fosztanak meg keresetüktől és tesznek ki számtalan esetben sulyos következmények­ kel járó tortúráknak. Hangzatos jelszavakkal mennek a munkásság közé, hogy a munkásságot nyugodt és higgadt elhatározásától eltántorítsák. Az ujabb időben azt a hangzatos jelszót vitték a munkásság közé, akik hosszú időkön ke­ resztül kiábrándultak a különféle szerveze­ tek tehetetlenségeiből és alkottak maguknak szervezetet, akik a munkásság érdekképvi­ seletét ellátják, — hogy ez a szervezet sárga szervezet, a munkásság árulója és a mun­ kásság annak a szervezetnek a révén a pusztulásba jut és a teljes leigázásba. Tehát kiadták a jelszót, hogy „ki a sárga szerve­ zetből". Ezen munkájuk közben hivatkoznak a régi munkásmozgalomra, amely munkásmoz­ galom a munkásság helyzetének a javításán a múltban számtalan eredményt ért el Azt természetesen elhallgatják, hogy ezek a szer­ vezetek, amelyek a múltban szép elvekre voltak lefektetve, a kezdő időben gyakorla­ tilag is bizonyították élethivatásukat és becsülettel látták el a Munkásság érdekképvi­ seletét. Ez a szervezet, mint pl a bányamunkásoknál meghasonlott, nem a munkásság jávát szolgálta, hanem a munkásság anyagi leromlására vezetett. A munkásság, A Bányász aki hűen kitartott a szervezet mellett ked­ vező, sőt hatalmi pozíciókba juttatta az egyes vezetőit, azonban a munkásság részére annyit sem tudott elérni, hogy helyzetének megjavítása érdekében gyökeres lépést tudott volna tenni. Kimerítette és teljes anyagi rom­ lásba döntötte a sok meggondolatlan és elő­ relátott bukott sztrájkokba vitelével A sok lezajlott sztrájk közül, amely a multban állandóan, mint a Damokles kardja függött az ország ipara fölött, a legtöbb eset­ ben csak hatalmi kérdésekre zsugorodott össze, azonban semmiféle gazdasági ered­ ményt a munkásság részére hozni nem tu­ dott Sztrájkba vitték a munkásságot akkor, amikor a vállalatoknak száz és ezer vagon számra feküdt kint a készlete a szabadban azzal fenyegetve a vállalatot, hogy az a készlet szén ott pusztul el, ha nem tudják eladni. Ilyen esetekben segítségül jöttek a vállalatoknak azok a szervezeti vezetők, akik az úgynevezett "nem sárga" szervezetnek a vezetői voltak és igyekeztek a munkásság kö­ zött hangulatot kelteni, amivel a munkássá­ got egy sztrájkba kergették. A munkásság ezt a kezdő időben nem vette észre, mert a sztrájk tartama alatt állandóan a vállala­ tok lelketlenségét hangoztatták, szívtelensé­ géről beszéltek, arról, hogy a bányavállala­ tok igazgatóinak nincs szivük, mert ha volna megesne a bányamunkásság nyomorán. Azt azonban elhallgatták, hogy ők ugyanakkor a vállalatok igazgatói előtt kezeiket dörzsölték, mint ha csak azt mondanák : segítettünk a vállalaton, mert lehetővé tettük, hogy az im­ már hasznavehetetlen készlet szenet, amelyet a napszinen az idő szeszélye tönkre tett most felhasználhatta a vállalat és el tudta adni, mert a munkásság sztrájkja következ­ tében szénhiány állott elő. A munkásság hosszú időkön keresztül látta ezeket a súlyosan bántó és őtet fájdal­ masan érintő lelketlenségeket, hátat fordított ezen vezetőknek s megalkotta szervezetét azzal a kifejezett elhatározással, hogy min­ denféle politikai tendenciától mentesen, kizá­ rólag gazdasági érdekeit van hivatva védeni. Amikor ezt tette, megindult a szervezés munkálata, de egyben megindult a munkás­ ság helyzetének a megjavitására irányuló munka is. Fel is mutattak eredményeket, amely eredmények elvitathatatlanok, mert számtalan bányatelepnek teremtett a mun­ kásság ezen szervezete piacot, ez által a munkásság nagy tömegeit sikerült számtalan­ szor megmenteni a teljes munkátlanságtól és az ezzel járó nagy nyomorúságtól Százával és ezrével intézte el az egyes bányamunká­ soknak, rokkantaknak, nyugdíjasoknak, öz­ vegyek és árváknak az egyéni sérelmeit Ebben a munkában fáradságot nem ismerve csak egy szempontot tartott maga előtt, a szerencsétlen sérelmet szenvedőnek ügyesbajos ügyének az orvoslását. Vajon nem-e emberbaráti és szociális ténykedést fejtett ki ez a szervezet amikor ezekben a kérdésekben eljárt ? És tette ezt annékül hogy ennek az érdekében nagyobb tömegeknek a károsodását idézte volna elő oktalan harcba ugratásokkal. Ha ezt a mun­ kát meglehet bélyegezni és ezt a bélyegzőt sárga szervezetnek nevezik, ugy viseljük annak a tudatában, hogy munkástársaink és embertársaink érdekében cselekedtünk és cselekszünk ma is, minden önös érdeknek a háttérbe szorításával. Ettől a munkától bennünket eltántorítani sem rágalmakkal sem fenyegetésekkel nem lehet. 1928. junius 15 A színházi iroda közleménye. Az igazgatóság mindent elkövet, hogy a közönség jogos igényeit a legnagyobb mér­ tékben kielégitse, ami a jelek szerint sike­ rült is. — Hogy a közönség legszélesebb rétegeit beszoktassa a színházba, a zónaelőadások rendszeresítését határozta el — A hétfői és pénteki olcsó helyáru előadá­ sokon a társulat nem régi darabok, hanem nagysikerű magyar vigjátékujdonságok elő­ adását rendszeresíti, hogy a nagyobb jegy­ eladás pótolja a helyárdifferenciát A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet ! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását. — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. A bányamunkások elfordulnak a sárga szervezettől. Unos untalan hangzik a bányatelepeken, ugyszintén a "Népszaváéban és a "Bányamunkáséban, hogy a bányamunkások elfor­ dulnak az úgynevezett „sárga szervezettől“ és visszatérnek az úgynevezett „vörös szer­ vezetbe“ A munkásság tisztában van a helyzettel, tudja azt, hogy ez nem egyéb hangzatos szólamoknál, ferdítéseknél, amely arra szol­ gál, hogy a munkásságot eltántorítsa meg­ győződésétől. Nem is foglalkoznánk ezzel a kérdéssel, mert hiszen a közmondás azt tartja: „a kutya ugat, a karaván halad“. Azonban a laikusok előtt és hogy a közvé­ lemény előtt is tisztán láthatóvá tegyük a helyzetet, ezért foglalkozunk ezzel a kér­ déssel. A bányamunkasság, amely otthagyta a vörös szervezetet, lelkesedéssel fogott mun­ kájához s ezt a munkát folytatja mindaddig, amig győzelemre nem segiti. Természetesen ez fájdalmasan érintette a vörös szervezetet és fűhöz-fához kapkodott, hogy valamikép megakadályozza a munkásság eltántorodását. Először denunciálással fölfelé azzal, hogy a bányamunkásságnak azon szervezete, amely politikamentes célokat tűzött ki, ezzel el­ lentétben szélsőséges komunista irányba szer­ vezi a munkásságot, lefelé pedig denunciálta a munkásság előtt ezt a szervezetetet azzal hogy az ébredőkkel, különféle kurzusszer­ vezetekkel tart fen összeköttetést Mindezen rágalmak visszapattantak, mert beigazoló­ dott, hogy ezen rágalmak csak arra valók, hogy a munkásság lelkesedését lelohassza. A munkásság azonban átlátta a helyzetet és folytatta lankadatlanul munkáját Amikor látták, hogy ezzel sem érnek el eredményt, akkor a mindenáron való legázolással fenyegették ezt a szervezetet, ez sem sikerűit, mert a legázolóknak (Pejeréknek) beletört a bicskájuk. Akkor ujabb jelszót kellett kitalálni és minthogy a fen­ tiek művészek a ferdítésben és az agyrémek kitalálásában, akkor kidobták a közvéle­ ménybe, hogy ezt a szervezetet a vállalatok tartják fenn, ellensúlyozásul a vörös szerve­ zetnek. Ez a jelszó is elkopott Minthogy művészetük dacára sem tudtak újabbat ki­ találni, a régi jelszavak pufogtatására sze­ rintük uj ágyút állítottak be, aki azután azt találta ki, hogy már nincsenek is ennek az általuk nevezett sárga szervezetnek tagjai, ugyanis a tél folyamán a régi és uj ágyú elpuffantotta azt a bombát, hogy a sárga szervezet a márciusi hóval elolvadt. Már most tekintettel arra, hogy júniusban vagyunk, a �1928* junius 15 márciusi hó régen elolvadt és ezért Peyer és Esztergályos vezérek állandóan azt kia­ bálják, hogy a munkásság hátat fordított a politikamentes szervezetnek, Ezzel azonban ugy vannak mint a menekülő strucmadár, aki homokba dugja a fejét, hogy ne láthas­ sák üldözői. Sippal dobbal hirdetik állandóan a külön­ féle telepeken a gyűléseket, hangos agitációval igyekeznek a munkásokat a gyűlés megjelenésére birni. Mindezek dacára azon­ ban a valóságban a nagy garral hirdetett gyűlésekre elmegy egy pár kiváncsi ember, akik végighalgatják az elpufogtatott szóla­ mokat. A gyűlés után hazatérve azt modja önmagában, most jutott eszetekbe hozzánk fordulni, már nem kelletek és többet rájuk sem néznek. Ezeket a gyűléseket azután ki­ szinezve hozzák lapjaikban s hangoztatják, hogy a munkásság velük van. Szegény fejük itt az egyszeri kofának a hibájába esnek, aki rákot vitt a piacra és a gyerekek csufolódva szaladtak utána. „Hova viszi azt a malacot ?" kérdezték, mire a kofa azt mon­ dotta, hogy nem malac az, hanem rák, de a gyerekek csak tovább futottak utána és kiabálták: „Hova viszi a malacot ?" Mire a piacra ért, letette áruját s megkérdezték tőle mit árul, önkéntelenül azt mondotta, hogy malacot árul. Annak a behatása alatt állott a gyerekek csúfolódásától, hogy már önmaga is elhitte, hogy malacot árul. Annál bosszusabb volt, amikor tudatára ébredt, hogy a zsákban rákok vannak. Ugyanígy vannak ők is, mindenfelé hir­ detik, hogy a munkásság mellettük van, ezt már szinte beszugerálták önmagukba, de a kiábrándulás annál szomorubb lesz, amikor rá kell jönni* hogy senki sincs a hátuk mö­ gött, csupán csak egy pár hű csábos, akik leselkednek az odavetett hulladék után. Ez a valóság. Igy néznek ki azok a nagyhangon hirde­ tett impozáns gyűlések, ahol a valóságban egy pár kiváncsi ember hallgatja végig de­ magóg szólamaikat A munkásság távol tartja magát tőlük és kitart meggyőződése mellett. Éppen elég alkalommal ugrasztották őket már meggondolatlan és előrelátható buká­ sokba* nem kér belőle, ügyeit elfogja intézni a saját maga alkotta és a sokat csúfolt politikamentes szervezet keretén belül, ahol kizárólag a munkásság gazdasági érdekeinek védelmében s nyomorult helyzetének meg­ javításáért folyik a küzdelem. A nagycsaládu bányamunkások segélyezése a salgótarjáni medencében. Lapunkban állandóan foglalkozunk a bá­ nyavidékeken divó nyomorúsággal. Különö­ sen sulyos természetű ez a salgótarjáni medencében, ahol szövetségünk már hóna­ pok óta folytatja eljárását annak az érde­ kében, hogy a munkásság helyzetét megja­ vítsa* azonban óriási nehézségek gördültek az elintézések elé, mig végre hosszas után­ járás után sikerűit a Salgótarjáni Kőszén­ bánya rt igazgatóságánál némi eredményt elérni szövetségünknek. A vállalat junius és julius hónapokra az olyan családoknál, ahol legalább két, vagy ennél több gyermek van* havi 5—5 pengő gyermekenkénti előleget folyósít, amely elő­ leg csak akkor jön levonásba, amikor majd a szénkonjunkturális helyzet következtében a gazdasági élet javulásnak indul. Ezt sikerűit egyenlőre hosszas fáradozás után elérni. Ez semmi esetre sem az* amely a munkásság megnyugvását biztosítaná, min­ denesetre azonban hozzájárul ahoz, hogy a munkásság különösen a nagyobb családu kategóriáját sulyos és nyomasztó helyzetén 3 A Bányász Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján.------- Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. kissé enyhítse. Nem kielégítő eredmény semmiesetre, azonban mégis azzal a tudattal, hogy ezért nem dobtunk oda semmiféle olyan áldozatot, amely a munkásságot gaz­ dasági helyzetében megrendítette volna, en­ nélfogva mégis eredményként könyvelhet­ jük el. Ezen mozgalmunkkal kapcsolatban a mun­ kásság, bár csak egy kis töredékével, azonban annál nagyobb hangulat keltéssel folytattak akciót az úgynevezett régi szervezetilek az emberei is, akik a jelen esetben ez alkalom­ mal a munkásság nem férfitagjaival, ellenben asszonyaival akarták mozgalmukat mélyíteni. Dacára annak, ezen mozgalmuk folyamán többet elérni ők sem tudtak, hiába gyűjtöt­ tek a munkásság között küldöttségek költ­ ségeire, mert csak ugyanarra nézve kaptak ígéretet, amelyeket már szövetségünkkel a vállalat közölt Szövetségünk nem nyugodott meg a fenti eredményekkel* tovább vitte a kérdést és közbenjárására az illetékes minisztériumtól igéretet kapott arra nézve, hogy a legrövi­ debb időn belül egy bizottság fog kiszállni, amely bizottság a munkásság nyomoráról a helyszínen kíván meggyőződést szerezni. — Egyben meggyőződést kíván szerezni a szö­ vetségünk által előadottakról* a munkásság helyzetviszonyairóL Egy országgyűlési választás epilógusa. Az 1926. évi országgyűlési választások al­ kalmával a pécsi kerületben küzdő pártok közül a polgári egység pártja egy röpiratot adott ki, melynek megjelenése után, mielőtt az kiosztásra került volna, Esztergályos Já­ nos és Oberhammer Antal képviselők kö­ zött megállapodás jött létre, hogy nem oszt­ ják ki a röpiratot és ennek ellenében a szo­ cialista párt sem bocsájt ki hasonló röpira­ tot egyben arra nézve is megállapodtak, hogy a röpirattal kapcsolatban semmiféle peres eljárást nem folytatnak. Ennek ellenére Esztergályos János, Payer Károly és Kabók Lajos országgyűlési kép­ viselők pert indítottak a röpirat szerzője Bolgár Tivadar ellen. A röpiratnak követ­ kező kitételeiért: „A Párisból, Moszkvából és Bécsből irányított budapesti szociálde­ mokrata párti vezetők eddig is a magyar munkások véres verítékkel megszerezett ke­ resetén élősködtek és a munkás asszonyá­ tól, a munkás gyermekeitől vették el a ru­ hára és kenyérre valót Az a pénz nem a pesti és csornai dorbézolásokra, botrány csinálásokra való, a pécsi munkáskéz azt nem a henyélő nem dolgozóknak kereste. A nemzetgyűlésen egyetlen beszédet, indit­ ványt javaslatot* ötletet, interpellációt nem jegyeztek fel, mely a munkás néptömeg érdekét szolgálta volna. A szociáldemokrata párt vezérei csak nagylábon éltek, hírhedt dorbézolásokat rendeztek a párt kasszába befolyt munkáspénzen" A pécsi kir. törvényszék 1927. junius 27én tárgyalta ezt a pert amely tárgyalás alkalmával a kir. ügyészség nem vállalta a vádat, mire Esztergályos János a főmagán vádlók nevében kijelentette, hogy hajlandó a vádat visszavonni, ha „Bolgár férfias nyi­ latkozatban kijelenti, hogy a röpiratot a választási harc hevében irta, azzal sérteni nem akart és sajnálkozását fejezi ki". Bol­ gár Tivadar kijelentette, hogy bár ő a vá­ lasztási harc hevében irta a röpiratot ez azonban ő reá befolyással nem volt amit irt igaz és való, semmit vissza nem von mert a pártok között erre nézve megegyezés volt, hogy nem folytatnak eljárást és ha ennek ellenére a magánvádlók a pert nem vonják vissza, kéri a törvényszéket engedje meg neki a bizonyítást A biróság elrendelte a valódiság bizonyítást s a tárgyalást elnapolta. Az ujabb tárgyalást f. évi május hó 21-én tartották , meg, ahol a tanuk tömegét hall­ gatták ki és a biróság egésznapi tárgyalás után este fél 7 órakor hirdette ki az itéle­ tet melyben Bolgár Tivadart a vád alól Az ítélet meghozatalánál a biróság úgy­ szólván teljes egészében elfogadta a véde­ lem által a valódiság bizonyitására beter­ jesztett adatokat Megállapította, hogy a szociáldemokrata párt már a békében is nemzetközi alapon állt s a háború végén a szociáldemokraták voltak azok, alak az or­ szágot a bolsevizmusba belevitték. A szo­ ciáldemokraták ma is összeköttetést tarta­ nak fenn a különböző külföldi szervezetek­ kel és azoktól utasításokat fogadnak el. — Bebizonyitottnak vette a biróság, hogy a szociáldemokrata vezetők dorbézolnak a munkásság pénzén s beigazoltnak vették, hogy Esztergályos János Csornán tényleg botrányt okozott Kötelezte azonkívül a biróság a főmagán vádlókat 1200 pengő perköltségnek a meg­ fizetésére. Az Ítéletben Bolgár Tivadar megnyugo­ dott mig Esztergályos* Peyer és Kabók jogi képviselője felebbezett A fenti perrel nem foglalkoztunk volna, azonban a bányamunkásságot annyira közel­ ről érinti ezen három képviselőnek a sze­ replése, hogy kötelességünknek tartottuk a bányamunkásságai megismertetni, hogy tu­ lajdonképen kik azok* akiket úgyszólván bálványként hordoznak körül a bányamunkásság között Megjegyezzük még, hogy ezen tárgyalásról csak nagyon kivonatosan közöljük tudósításunkat bár az ügynek a lefolyása és az adatok, melyek erre nézve kezeink között vannak oly sulyos természe­ tűek, hogy joggal számíthatnak a fent ne­ vezett urak a bányamunkasság megvetésére- Porzsolt Kálmán jubiláns előÉrdekes vendége lesz Salgótarjánnak ju­ nius 18-án hétfőn, a városi mozgószinházban. Porzsolt Kálmán, a Petőfi-társaság tagja, kiváló iró és szellemes előadóművész rendkívüli érdekes előadást fog tartani. Kívánatos* hogy a munkásság köréből minél tömegesebben tiszteljék sukkal és forgassák ezen rendkivüli tehet­ ségű művész előadását �1928. junius 15 „A Bányász" Egy napos sztrájk Baglyasalján és Vasas bányatelepen. Baglyasalján május 16-án beszüntették a munkát harom aknaban. A munkabeszünte­ tést azzal okolták, mert 16-án a felolvasó helyiségben kihirdették, hogy a fizetés a 17-én lévő ünnepre való tekintettel 18-án tartatik meg. Ezen kihirdetésnek a nyomán a munkásság között egypáran kiadták a jel­ szót, hogy hagyják abba a munkát és ad­ dig nem dolgoznak, amig nem fizetnek. Kül­ döttséget menesztettek a vállalat igazgatósá­ gához bejelentve, hogy amennyiben a vállalat nem tizet, ugy ők nem folytatják a munkát A vállalat igazgatósága részéről azt a vá­ laszt kapták, hogy technikai okokból sem tudnak aznap fizetni, csakis 18-án, még ak­ kor sem, ha uem veszik fel a munkát. Amikor a küldöttség beszámolt küldetésé­ ről, a munkásság elhatározta, hogy 18-án reggel felveszi a munkát Ez meg is történt. 18-án rendes időben felvették a munkát Vasas bányatelepen 5-én délután a mun­ kásság egyrésze beszüntette a munkát. A munkabeszüntetésre az adott okot, hogy az üzemvezető egy munkást elbocsájtott, mert állitólag nem tűrte halgatással az üzemvezető gorombáskodását Egy napi sztrájk után az elbocsájtott munkást visszafogadták és a munkásság felvette a munkát. A két lezajlott sztrájk, amely a Népszava által dicsérően és tüntetőén lett kiemelve kell, hogy foglalkoztassa a munkásságot, hogy levonhassa a szükséges következtetéseket A baglyasaljai sztrájkot azzal fűszerezik, hogy azért nyilatkozott meg a munkásság, mert szomoru gazdasági helyzetét kivánja megjavítani. Nézzük most már mi is az az eredmény, amelyet elértek ezen sztrájk által. A salgótarjáni medencében minden hónap 17-én és 1-én vannak a fizetések, régi gya­ korlat, hogy amennyiben 1-e vagy 17-e ün­ nepnapra esik, ugy az előtte való munka­ napon történik a fizetés. Ezt nem tartották be, tehát ennek a megváltoztatása érdeké­ ben léptek sztrájkba.. Tényleg a legnagyobb lelketlenség, hogy a munkásságot elütik a már megdolgozott és megkeresett pénzétől. Lelketlenség azért is, mert a munkásnak nincs kitartása, hogy ő hosszabb ideig tud­ jon várni a fizetésére. De lelketlenség azért is, mert semmi jogcíme a vállalatnak nincs arra, hogy a megkeresett és megdolgozott munkáért járó bért, még a rendes fizetési napon tul, napokon visszatartsa. Lehetetlen­ ség azért mert pl a vidéki munkásság, aki csak ünnepen és vasárnap megy haza csa­ ládja körébe, az ilyen fizetési kitolásokkal több nappal marad el, nem adhatja át csa­ ládjának az üzemtől való távollakás követ­ keztében. Ez mind igaz, azonban vajon megérte-e azt a veszteséget amit a munkás egynapi bérének az elvesztése okozott és a vég­ eredményben mégis csak akkor lett a fize­ tés megtartva, amikor a vállalat azt kihir­ dette. Azoknak, akik a munkásságot ebbe a harcba belevitték, tudni kellett és tudták te már napokkal előzőleg, hogy a fizetés csak 18-án lesz megtartva, miért csak az utolsó nap léptek fel annak a megváltozta­ tása érdekében, mikor már ez technikai­ lag lehetetlen volt Napokkal előbb esetleg ellehetett volna intézni, hogy a fizetések 16-án tartassanak, minden sztrájk nélkül és nem okoztak volna kárt a munkások szá- „Turul" -nyomda Salgótarján. A vasasi sztrájknak szimpátia címet ad­ tak, mert a munkásság egy része szolidari­ tást vállalt az elbocsájtóttal. Itt ugyancsak felvetődik az a kérdés, vajjon nem lehetett volna-e ezt is sztrájk nélkül, hogy a mun­ kásságnak ne kellett volna egynapi kerese­ téiül elesnie? A példák százai állanak ren­ delkezésünkre, amikor hasonló kérdésekben tömegével jártunk el és intéztük el a mun­ kásság megelégedésére. Azonban a cimek csak cégérül lettek ki­ téve, a valóságban, mint minden alkalom­ mal, amikor a munkásságot oktalan sztráj­ kokba vitték, annak a fitoktatása volt, hogy megmutassák, hogy igenis ők szervezett munkások és nem az úgynevezett "sárga szervezethez" tartoznak, hanem a szociál­ demokrata szervezethez. Tehát csak azért, hogy a munkásságnak egy-egy kisebb há­ nyada fittoktassa az ő szociáldemokrata vol­ tát és hogy a szociáldemokrata szervezetek vezetői bizonyos hencegéssel mutathassanak reá, hogy a munkásság mellettük kitart, dacára annak, hogy csak egy kis töredék, ezt azonban mégis a munkásság százainak kellett megfizetni egynapi munkabérének az elvesztésével. Igy néznek ki azok a lelkes szervezeti vezetők, akik fennen hangoztatják az ő ve­ zetői pozíciójukat a bányamunkásság viszont keserűséggel gondol arra, hogy egynapi ke­ resetét, vagyis kenyerét dobta oda áldozatul ezen hencegésnek és ugyanakkor családjától s ártatlan gyermekei szájától vonta el a kenyeret. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10— 11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező részletfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffenrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpacsillárok és az összes villany beszerelési cikkek. Lakcíme: Ssabolcsbányatelep 69. szám. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régerné vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tágjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg. választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában! Egy évtizedek óta jól bevezetett, nélkü­ lözhetetlen háztartási cikk darusítására, mely cikk kedvező részletfizetési feltételek ellenében kerül forgalomba, jelen­ tékeny részv.-társaság állandó alkalmazásra jó beszélőképességű urat keres magánvevők látogatására. Csak olyan urak jelentkezzenek, akik legjobb refe- rentiák felett rendelkeznek, Jó be­ szélőképességgel bírnak és ügyes elárusítók. Részletes írásbeli ajánlatok az eddigi tevékenység megjelölésével „Jó Jövede­ lem“ jeligére e lap kiadóhivatalába kéret­ nek. — Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanitjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosithat magának.. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath, teplommal szemben. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. H e i m Ferenc van megbízva. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 11-12. szám (1928. június 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-06-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6c15b7de25327752a6026a0389a53d01.jpg 57b1fde49c21daa4ffafe7967b9922c6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/18e70019b174b3cd31af184ebd46addd.pdf 1bf9345eb77f0973a67a5a35f535720f PDF Text Text III. évfolyam. 1928. julius 15 13-14. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telelőn szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 240 P. 9.60 P. 1/4 évre 4.80 Egyes szám ára 40 f. A szénbányászatban foglalkoztatott munkások helyzete. Magyarország szénbányaiparában kö­ rülbelül harmincezer bányamunkás van foglalkoztatva, akik csak a szorosan vett bányaüzemekkel kapcsolatos mun­ kálatokat végzik. Ez a nagytömegű munkástábor már évek óta küzd a nyomorusággal, akik az évnek ugy­ szólván csak 3-4, esetleg 5 hónapjá­ ban tudják a rendes havi műszakokat teljesíteni. Az év legnagyobb részét kényszerű munkátlansággal töltik, ami által azután a nyomoruság korbácsa sujtja őket. A mintegy harmincezer dol­ gozó a családtagokkal együtt jóval felül­ mulja a 100.000 tehát 100.000 ember kénytelen életét tengetni heti 3-4 na­ pos munka után járó silány díjazásból. Ha figyelembe vesszük a béreket, ugy akkor azt találjuk, hogy csaknem az Összes iparok között, a bányaiparban foglalkoztatott munkások bére a leg­ alacsonyabb. Szivszomoritó az a látvány, amikor az ember azt látja, hogy családok, amely családnak egyetlen dolgozója 5—6 apró gyermekkel kénytelen ten­ getni életét havi 50 és 70 pengőkből, sőt helyenkint még ennél is keveseb­ ből. Vajjon el tudják-e képzelni azok a hivatalok és vállalotok, akik a mun­ kásság ügyeinek az intézését oly mos­ tohán végzik, hogyan néz ki az az élet, amit ezen összegből kénytelenek foly­ tatni, jobban mondva tengetni? Állandóan azt hangoztatják, hogy a rossz gazdasági élet az okozója mind­ ennek, továbbá azt hangoztatják, hogy ezen a válságon keresztül kell ver­ gődnie az országnak és csak lassan, fokozatosan következhet be a gazda­ sági élet javulása. Tény, hogy ezen a gazdasági válsá­ gon keresztül kell vergődni, azonban ezt a vergődést nagyon sokban lehet enyhíteni s ugyancsak röviditeni azt az időt, amely ezen a válságon keresztül vezet — Magyarország széngazdasági helyzete tényleg nagyon szomoru ké­ pet mutat mert ha a telepeken végig nézünk, szívfacsaró látvány tárul az ember szeme elé, amikor látja a nagy nyomoruságban vergődő férfiak, aszszonyok és gyermekek szenvedéseit. Ha a dolgok mélyére nézünk, akkor szinte megmagyarázhatatlannak tartjuk és összehasonlitva a statisztikával, se­ hogy sem tudjuk megérteni, miért vannak az állandó szünnapok, hetenként 2—3 és miért vannak azok a nyomo­ ruságos keresetek, ez semmiben sem leli magyarázatát, mert az élelmiszer árak és az egyéb szükségleti cikkek árai egyáltalán nem alacsonyabbak, sőt a legtöbb helyen emelkedést lá­ tunk ugy, hogy pl. ha a bányamunkás bére a mai áralakulásokhoz igazodna, akkor a mai átlagos bérek alig tesznek ki annyit, hogy a munkás csak a legnyomoruságosabb életmódot folytat­ hatja. Vagyis 39 százalékkal alacso­ nyabb életnívón kénytelen vergődni, mint amelyet a hivatalos index előír. Ez már-már- azzal a veszéllyel fenye­ geti a bányaipart, hogy elveszíti mun­ kaerejét, elveszíti azt a törzset, amely törzsnek a magyar bányaipar fellen­ dülését köszönheti. És a legnagyobb kétségekkel látjuk, hogy miként pusz­ tul az a tábor, amely hivatva volna a jövő generációjának a bányaipart át­ menteni. A rossz munkaviszonyok következ­ tében előállott táplálkozás hiányos volta legjobban visszatükröződik, ha figyelembe vesszük a munkásság lét­ számához arányitva a betegműszakok számát. Példaképen az egyik szénvi­ dék ezen állapotát mutatjuk be, neve­ zetesen a salgótarjáni szénmedencé­ ben 3 év munkáslétszámát összeha­ sonlítjuk a betegműszakok számával. Kimutatjuk mennyi esik egy munkásra. Beteg­ Egy munkásra Létszám Év műszak eső betegműsz. 1925. 5121 61.411 10 1926. 5393 70.324 13 1927. 5687 89.284 153 A fenti számokból látható, hogy dacára az évről-évre csökkenő mun­ káslétszámnak, a betegműszakok szá­ ma óriási módon emelkedett. Ez hova­ tovább oda vezet, hogy az egész bányászgenerációt tönkre teszi. Különö­ sen sulyos ez épen a bányaiparban, ahol a munkás annyi veszéllyel és az egészségre káros hatással járó munkát folytat. Szemléltetőül bemutatjuk Magyar­ ország széntermelését ugyancsak 3 év­ ben, mely szerint 1925-ben 63,236,572 métermázsát, 1926 évben 66,492.110 métermázsát termeltünk, ezt is felül­ multa az 1927 évi termelés 70,304.000 métermázsában. Ezzel szemben a fo­ gyasztás szénben 1925-ben 68.588.000 métermázsa volt és 1926-ban 69,198.000 métermázsa, már most ha figyelembe vesszük és összehasonlítjuk a szénfo­ gyasztást a termeléssel, ugy alig vala­ mivel volt kevesebb a termelés a fo­ gyasztásnál. Azon a címen, hogy a magyar szénnek feljavításához szüksé­ ges a külföldi szén, behoztak Magyar­ országba 1925-ben 11.927,110 méter­ mázsát, bár csak 5,000.000 métermá­ zsára volt szükség, 1926-ban behoztak 12,249.090 q., bár csak 3,000.000 mé­ termázsára volt szükség, 1927-ben be­ hoztak 15.174.458 métermázsát, holott termelésünk 4,000.000 métermázsával felülmulta az 1926 évi termelési is, tehát 8-10 millió métermázsa szenet hoztak be külföldről, amellyel a magyar bányaiparban foglalkoztatott munkások pusztulását idézik elő. Ezek az áldatlan állapotok a legna­ gyobb lelketlenségre vallanak, lehetet­ len helyzet elé állítják a munkást és kizsákmányolt páriává süllyesztik az ország legtekintélyesebb iparának dol­ gozó munkásait. Ezen adatok Magyarország teljesen rendezetlen széngazdálkodását jelzik Szabad kezet engednek mindazon ke­ reskedelmi és iparlovagoknak, akik a munkásság kizsákmányolása árán akar­ ják az ipart fellendíteni. Mert minda­ zok dacára, hogy a fent kimutatott adatok szerint ezen rossz széngazda­ sági helyzet van az országban, a szén­ bányavállalatok virágoznak, sőt meg­ engedhetik maguknak azt, hogy expo­ nált igazgatósági tagjaiknak horribilis tántiémeket fizessenek, akik hátborzongatás nélkül rakják zsebre a guruló pengőket, tekintetnélkül arra, hogy mennyi véres verejték tapad hozzá. Már nem is csodálkozunk a vállala­ tok lelketlenségén és kapzsiságán, mert ez a tőke természetrajzához tartozik, azonban itt már az államnak kell az ő tekintélyével és sulyával megálj-t kiáltani, közbevetni magát és ezen lel­ ketlenül rendezetlen állapotot rende­ zés alá venni és határt szabni a ki­ zsákmányolásnak, védelmet nyújtani a kiuzsorázottaknak. Az államnak módjában volna külön­ féle eszközökkel, ha nem is gyökere­ sen megváltoztatni, azonban bizonyos átmenettel teljesen szabályozni és elviselhetőbbé tenni a munkásság hely­ zetét Nevezetesen a fölöslegesen be­ özönlő külföldi szeneket megakadályozni a bejövetelben, vagy ha ezt bizonyos gazdaságpolitikai szempontból �"A Bányász“ 2 nem állna módjában, ugy akkor olyan vámot reá kivetni, hogy azok, akik külföldi szenet akarnak használni ma­ gyar szén helyett azok fizessék meg annak az árát oly módon, hogy elmen­ jen a kedvük és gondolkodóba esse­ nek, amikor idegen szenet akarnak beszerezni. Szükséges-e az, hogy pl. az uradalmakban a cséplésnél, szántá­ soknál és egyéb gazdasági munkálatok­ nál külföldi szenet használjanak ? Szűkséges-e az, hogy a városokban a házi­ tüzeléseknél magyar szenek helyett külföldi szenet használjanak ? Nem-e méltányos követelése a munkásságnak az, hogy mindaddig, amig a magyar szénnek piacot nem tudnak teremteni a külföldön, vagy egyéb helyeken, mindaddig az ország határain belül csakis a magyar bányák által termelt szeneket használhassák és ez által a magyar bányaipart képessé tegyék arra, hogy munkásait tisztességes, em­ beri mivoltához mérten dijazhassa és elérje a munkásság azt a szükséges életnívót, amelyet mint dolgozó ember magának megkövetel. Abban az esetben, ha az állam ezen rendszabályokkal lehetővé tenné a magyar szénnek az elhelyezését, ugy a munkásság sokkal könnyebben vivná meg harcát a munkáltatókkal, mert akkor az évnek nemcsak 3-4 hónap­ jában lenne munkaalkalom, hanem az egész éven keresztül rendes üzemek­ kel folytathatnák a munkát, nem len­ nének a munkások hetenként 2-3 nap munkátlanságra ítélve. — Mindaddig azonban, mig ezen gyökeres változta­ tások meg nem történnek, már addig is kötelessége az államnak gondos­ kodni arról, hogy a vállalatok ne él­ hessenek vissza a munkásság munkátlansága következtébeni erőtlenségével. Meg kell akadályozni azt, hogy az egyes vállalatok azt a lelketlen üzemi politikát folytassák, hogy mig az üzem­ redukciók következtében a munkásság egyrésze csak 17, esetleg 18 műszakot teljesíthet, addig a munkásság egy­ része 30, sőt 35—36 műszakot is kény­ telen teljesíteni, mert ha nem, akkor előtte van a szanálás réme, vagyis a munkából elbocsátják. Kell, hogy az államhatalomnak anynyi ereje legyen, hogy törvényes ke­ retek közé kényszerithesse a vállala­ tokat és lehetetlenné tegye a mun­ kásság ilyen lelketlen kizsákmányolá­ sát. Égetően sürgős és fontos ez a kérdés. Az illetékesek sürgősen intéz­ kedjenek és tegyék lehetővé a mun­ kásság rendes munkálkodását és ezen kizsákmányolást megakasszák. Hogyan oldotta meg Amerika a munkabér kérdését ugy, hogy egyformán eleget tesz a munkaadók és a munkások érdekeinek. Irta: Charles Schwáb az amerikai acéltröszt elnöke. Az alábbiakkan az acélkirálynak a munkáskérdésről szóló fejtegetéseit közöljük. A világ leggazdagabb emberének, az amerikai acéltröszt vezetőjének nézetei nagyon tanulságo­ sak. Megértetik velünk, bogy miért verhetet­ len az amerikai nagyipar, de megértjük azt is, hogy a földkerekség legnagyobb ipari osztá­ lyában miért nem tudott gyökeret verni a forra­ dalmi szociálizmus. "Gépember" vagy „i p a r p o l i t i k a" — ez a két jelszó a legfontosabb a nemzet jövőjének kialakulásában. Nem beszélhetünk az ember géppé válásának kérdéséről, annélkül, hogy számot ne vessünk azzal a szörnyű felelőséggel, amely az ipar vezetőire hárul az emberiség sorsának irányításában. Azt hisszük, hogy a kérdés megoldása az iparpolitikai hi­ vatáskörébe vág és rendkívül nagy jelentősége van Amerika anyagi boldogulása szempontjá­ ból. Az amerikai ipari vezetőségek érdeme, hogy ezeket az elvi meggondolásokat egész terjedelmükben felismerték és Amerikában az iparban érdekeltek az ő felelősségüknek és kötelességeiknek tudatára ébredtek. Melyek a muunkások jogos követelései? Melyek a munkások jogos kívánságai? Mi az, amivel jogosan megelégedhetnek, már amennyire azt az ipar helyzete megengedi ? Azt hiszem, ezek: Tisztességes munkabér fi­ zetése végzett szolgálatokért állandó, megnem szakítható alkalmazás; gondoskodás életükről és egészségűkről; egészségi szempontból jó munkafeltételek; lehetővé tenni számukra a takarékosságot és hogy ily módon mint részvényesek részesei legyenek az üzletnek; végül biztosítani nekik a pénzügyi függetlenséget öreg korukra. Ami most már a munkabért illeti, azt hiszem, hogy a munkások kivánságát legjobban ugy teljesíthetjük, ha embereinket az üzlethez való hozzájárulásuk és sikereik szerint jutalmazzuk. Emberi természetűnk alapvető jellemvonása, hogy egyéni elismerést követelünk és hogy tehetségeink és sikereink szerint jutalmazzanak bennünket És ez a munkabér kérdésben a bök­ kenő. Mert mennél inkább megközelítjük azt a kívánságot hogy az egyéni érdemet egész­ séges és igazságos alapon elismertük, annál inkább meg kell győződnünk arról, hogy egy messze vágó bonyolult kérdést kell megolda­ nunk. Mi messze eljutottunk, amikor a szolgálatok megjutalmaznának alapvető kérdéséről gon­ dolkoztunk. Odáig értünk hogy a bérfizetést illetőleg van egy uj szempontunk. Viszonyaink megjavulása egyre jobban megértette velünk, hogy a nemzeti jólét és jófizetett munkásosz­ tály között kölcsönhatás van, mert a munká­ sok fizető ereje elegendő arra, hogy az ipar tömegtermelését fenntartsa. Ambíciónk azt látni, hogy munkásaink illő bért kapnak, olyan bért, mely elegendő arra, hogy magát a munkást és családját tisztességes életnivón fenntartsa, s amellett még félre is tehessen. Gazdasági teó­ riáknak nem vettük hasznát, ellenben, nem tévesztettük szem elöl azt az alapvető törvényt hogy a kifizetett munkabérért teljes ellenszolgál­ tatást követeljünk. A világtörténelem nagyobb munkabérei. Munkásaink gazdasági helyzete valósággal világcsodája lett A bérmunkások bérei ahoz képest, amit vásárolhatnak rajta ma nagyobbak, mint az amerikai történelemben bármely ezt megelőző időszakban és bizonyára jóval na­ gyobb mint a munkások bére bármely ország a világon. Külföldi kartársaink csodálkoznak azon, hogy ilyen nagy munkabérek mellett nálunk alacsonyabbak az előállítási költségek. A 1928. julius 15 magyarázat ez: az amerikai munkások elérték, hogy a munkabért és a profitot ugyanabból a zsebkönyvből fizessék és hogy a szolgáltatás­ nak egyenlőnek kell lenni a kifejtett munkával A nagy munkabérek nem használtak annak akinek nincs módja arra, hogy azt megszólgólja, óra és napibér kereset használ az olyan munkásnak, aki csak néhány napot dolgozik egy hónapba, vagy néhány hónapot egy esz­ tendőben. Az állandó munkaalkalom ennélfogva rendkívül fontos szükséglete a munkásnak. Ami ipari vezető embereink az elmult esztendőkben sokat gondolkodtak azon a kérdésen, hogy mi módon lehetne kiküszöbölni a munkanélküliség veszedelmeit Megállapították, hogy az ipari tevékenység tetőpontja és mélypontja, amely időszak alatt a lázas termelést a pangás és a bénulás váltja fel, nem csak a munkások szem­ pontjából nem kívánatos, hanem az iparra és a társadalomra is, mint egészre káros és pusz­ tító hatású. A csucspont és mélypont elsimí­ tására sokat tettek az ipari vezetőség tudatos erőfeszítései, de még talán többet tett a nagy munkabérekre alapított vásárló erő és a kö­ zönség vásárló módszereinek megváltozása. Az egyesült államok ipari szervezetének si­ kerét mutatja az a fontos haladás, amelyet ezeknek a csucspontoknak és mélypontoknak csökkentésében megtettünk. A munkaalkalom tetőpontja és mélypontja néhány ével ezelőtt átlag 50 %-os ingadozást mutatott az elmult esztendőkben, ez az ingadozás egész 1926-ig állandóan csökkent s a munkaalkalmak tető­ pontja és mélypontja évenként nem mutatott többet átlag 8 %-os különbözetnél. A munká­ nak ez a szabályozása nem csak az alkalma­ zottakra nézve életbevágó kérdés, hanem a jó üzletmenetre is roppant fontosságú. A vállalatban való részesedés ösztönzőleg hat. A rendes munkabér és az állandó alkalma­ zás mellett van még egy tényező, amely fontos, hogy a munkás az őt alkalmazó vállalatnál kifejtse teljes erejét Ez a tényező az, hogy tulajdonos legyen a vállalatban. A tulajdonban való részességnek az az értelme, hogy hatal­ mas ösztönző erő, mert a munka végzésében felkelti az érdeket Ennek az elvnek elhatározó befolyása van azokra, akik hajlandók részt venni az összes üzletek kockázatában. Az elmult esztendők azt mutatják, hogy az ipari alkalmazottaknál növekvőben van a részvénye* sek száma. Én nem akarom kicsinyelni azt a veszélyt sem, amit ez a szokás rejt magában, és nem is akarok minden részvénytársaságot arra kényszeríteni, hogy bérmunkásait felvegye a tulajdonosok közé, tekintettel saját értékpa­ pírjainak természetére. Annyi bizonyos, hogy kedvező körülmények között, a saját érdekei­ nek a spekuláció és a lehetséges vesztességek ellen való megőrzésével, az alkalmazottak részvénytulajdonos volta egyik legerősebb ösztönző, a vállalat életbevágó érdekelnek előmozdításában. Az ipar sikeres irányítása a jövőben mind­ inkább az emberekkel való bánásmódtól függ, nem annyira a gépektől és ettől függnek az egyéb problémák is a gyakorlati üzemvezetés területén. Azt mondhatjuk, hogy az üzemveze­ tői hivatás nagyrészében s általánosságban, megoldotta vagy legaláb is lerakta technikai téren a lényeges problémák megoldásának alapelveit. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az ipar feladata most a nagyhorizontu termelés napjaiban, az emberekkel való bánásmód emberi alapra való helyezése. Az ipari politika és az ipari szervezés to­ vábbi kiállításai valóban megmérhetetlenek. Nem értük el a tökéletességet, de nagy hala- �1928. julius 15 3 A Bányász dást tettünk és igazi sikereket arattunk. Ennek tudata megkeményitheti szivünket folytathatjuk s kiterjeszthetjük az emberi viszonyok emez uj rendjének alapelveit, amely oly dicsősége­ sen kezdte meg pályáját s akkor lesz egy törekvő, önmagát megbecsülő munkásokból és polgárokból álló nemzetünk, egészséges, virágzó, haladó, az egész társadalom érdekeit szolgáló iparunk. Törhetetlen hitem az ameri­ kai nagyipar jövőjében azon a meggyőződésen alapul, hogy a kérdés megoldását hova-tovább megleljük. A fenli megállapításokat átvettük, vajha mi itt Magyarországon is ott tartanánk és a mi üzemvezetőink is megértenék, hogy miként kell bánni a munkássággal. Villannyal varr Ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Sziveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. Magyarország kőszénbányásza­ tának történetéből A magyar széngazdasági helyzet megvilágltására érdekesnek tartjuk a „Magyar Statiszti­ kai Szemle f. évi 4. számában megjelent cikket, az ország bányamunkásságával megismertetni. Szükséges, hogy a munkásság ezen nagyfon­ tosságu kérdést megismerje, mert a mozgalmat csakis ugy tudja eredményesen folytatni, ha tudatában van iparának történetével. A kőszénbányászat a bányaművelésnek egyik fiatalabb ága, mert amig az ipar nem volt ki­ fejlődve. a gőzgépek, a vasút, a gőzhajózás meg nem indult, addig tüzelő szükségletét fá­ val eléghette ki az országok népessége, ugyan­ így hazánkba is. A XIX. században, amikor az ipar bizonyos fellendülésnek indult, ugyszin­ tén a közlekedési eszközök is tökéletesebbekké váltak, ekkor kutattak azután nagyobb fűtő ér­ ték után. Igy jutottak a kőszén alkalmazására és igy hozták létre a nagy és hatalmas tőke­ befektetést igénylő kőszénbányászatot Magyarországon 1750 körül fedezik fel elő­ ször a kőszenet a sopronmegyei Brennbergen, 1780-ban a Komárommegyei Zsemlyén (ma Vértessomló) 1790 körül Resicán és Steierlakon, 1807. körül pedig Pécsett állapították meg a szénjelenlétét Az 1807. évvel tehát felfedez­ tettek Magyarország legfontosabb feketeszén telepei, az oraviczai bányakapitánysághoz tar­ tozó Krassószörény megyei telepek valamint a Pécsvidéki szénterület. Az ország harmadik leg kissebb feketeszén területei, a Brassó vi­ déki jóval később állapíttatott meg. A Krassószörény megyei telepek Berzáska, Drenkova, Ressica, Domán, Steierlak, Auina községek, a Brassóiak Keresztényfalva és Fe­ ketehalom községek határába terülnek el. Ezeket a szénterületeket a Trianoni béke Ma­ gyarországtól elszakította s Romániának jut­ tatta. Egyetlen megmaradt feketeszén területünk a Pécsvidéki szénmedence. Ezért behatóbban ezzel a területtel foglalkozunk, mert ezen szén­ területnek a termelése kimeriti Magyarország feketeszén termelését. A Pécsvidéki szénme­ dence három részre tagozódik: A déli szén­ területre Pécs város, Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas és Hosszuhetény községek határai az északi szénvonulatra: Baranya és Tolna vármegyék érintkező határvidékén Magyareg-re gy, Kárász,Vékény, Császta, Váralja, Kis- és Nagymányok községek területe. E két nyugat-keleti irányú szénvonulat között Elárusító helyek : Bogenglück Ignác vas-, bőr- ás festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. fekszik a harmadik szénterület Komló és Budafa községekben. A legrégebben észlelt lelőhelyek közül a brenbergi szénmezők rendszeres bányászása indult meg, de egyúttal Pécs környékén is 1765-ben. Azonban a felvevő ipar hiánya a szállítás nehézségei és költségek volta miatt a gyéren kibányászott szén csak a helyi szük­ ségletre számíthatott, ezért csak nagyon kez­ detleges formában és kis arányokban folytat­ ták a szénbányászatot Az ipar fejlődése, amit gr. Széchenyi István látott meg először, ugyancsak az ő istápolása és az ő tevékenységének hatása alatt végre 1836-ban megnyitották az első vasutat, létre jött az első gőzmalom, megindult a dunai gőz­ hajózás. Az ország gazdasági vérkeringésének megindulását jelentik ezek a tények és csak ettől kezdve volt várható, hogy a magyar szén­ nek. mint a Magyar gazdasági organizmus táp­ lálékának kelete lesz. A Pécs vidékén 1840-ig a kincstár bányászkodott kezdettől fogva. Az ezideig kibányászott szén mennyiségét 1,409.500 métermázsára becsülték. Ettől az időtől kezdve magánosok gazdálkodtak, termelésük azonban egészen jelentéktelen volt (Amit az alábbi táb­ lázat mutat.) A bányák belterjes Üzeme csak akkor indult meg, amikor az első Dunagőzhajózási Társa­ ság a kettős monarchiának jóidéig legnagyobb szénfogyasztója 1852-ben megvásárolta első bányatelkét s a következő évben, 1853-ban művelni kezdte. E hajóstársaság életrekeltésében Széchenyinek oroszlánrésze volt, de kü­ lönösen fontos volt a szerepe az Al-Duna és a Vaskapu szabályozása révén a vállalat fel­ lendítésében, mert igy vált lehetővé, hogy a társaság hajói Régensburg és a Dunadelta, Galac közt bonyolíthassák le a forgalmat, mi által nagy mennyiségű szénre volt a társaság­ nak ugy, hogy — mondhatjuk — Magyaror­ szág legnagyobb szénfogyasztója — abban az időben — ez a társaság volt A hajók fűtéséhez a társaság kezdetben részben brenbergi, részben délmagyarországi (Oravicza) szenet használt. Ez utóbbi szénnek legnagyobb a fűtőértéke az összes magyar­ országi szenek között, de a Dunához való szállítása nagyon költséges volt Vasutvonal hiányában a társaság figyelme a Pécsvidéki bányák felé irányult mert a hajózási vonalnak mintegy a közepén, közel a Dunához feküsznek s amellett termékük kalorikus érték tekin­ tetében is rögtön a délmagyarországí szén után következik. A széntermelés Intenzív megindítása azon­ ban itt is csak abban az esetben lehetett ren­ tábilis, ha a bányákat vasútvonallal lehet öszszekötni a Dunával. A társaság 1855-ben ki­ építi a bányatelep—üszögi szárnyvonalat — 1857. május 2-án pedig az Üszög—mohácsi fővonal nyílott meg. (Folyt köv.) A bányamunkasság országos mozgalmat indít helyzete meg­ javítása érdekében. Szövetségünk központi vezetősége, látva azt a szomoru helyzetet, ami a bányatele­ peken uralkodik elhatározta, hogy mozgal­ mat indit a bányamunkásság gazdasági hely­ zetének az enyhítésére. A vezetőség mér­ legelte a sulyos gazdasági helyzetet, mér­ legelte azt a válságot amelyben a bánya­ ipar vergődik, azonban mindezek dacára látva azt hogy ugyanakkor, amikor a mun­ kásság gazdasági leromlása napról-napra fokozódik, ugyanakkor a vállalatok üzleti mérlegei állandóan nyereséget mutatnak ki, sőt ezen nyereségek évről-évre szaporod­ nak, tehát ennélfogva lehetőnek tart egy bizonyos javítást a munkásság helyzetén. Tekintettel arra, hogy ismét küszöbön van, amikor a szénkampány megindul, továbbá számítva arra, hogy szövetségünk azon el­ járása, amelyet az állam illetékes tényezői­ nél folytat az iránt, hogy a Magyar szenek elhelyezését biztosítsa, már most beadványnyal fordulnak az összes telepek munkásai a vállalatokhoz és a kampány idejére béreik feljavítását kérik. Szövetségünk ezen eljá­ rása és ezen mozgalom megindítása alkal­ mával tekintélyének egész súlyával oda fog hatni, hogy a munkásság ezen jogos kíván­ ságai teljesüljenek. Számítunk arra, hogy ezen mozgalmunkat ismét lesznek, akik ki­ akarják sajátítani, vagy lekicsinyleni, azonban mi a lehető keretek között mozogva mindent el fogunk követni, hogy ezen akción­ kat siker koronázza. Már most felhívjuk a munkásság figyelmét arra, hogy foglalkoz­ zanak a kérdéssel és a lehető keretek kö­ zött foglaljanak állást s ezen állásfoglalásuk­ ról szövetségünket értesítsék, hogy minél rövidebb időn belül mindenütt a viszonyok­ hoz képest, de mégis lehetőleg egységes be­ adványokat elkészíthessük és a munkástár­ sakhoz eljuttathassuk benyújtás végett Nyilatkozat. A Pécsvidéki bányatelepeken az utóbbi idő­ ben több oldalról azt az alaptalan rágalmat terjesztik, mintha engem szövetségünk közben­ járására bocsájtották el Pécsbányatelepről To­ vábbá feszegetik és különféle rágalmakat fűz­ nek ahoz, hogy miért tartózkodtam Pécs szerb megszállása alkalmával Komlón, ugyancsak ezt feszegetik, hogy most miként kaptam munkát ismét Komlón. A fenti kérdésekre nem reagálnék, ha ezt nem abban a formában terjesztenék a munkás­ ság között, mintha én a munkásság árulója­ ként működtem volna a múltban Pécs szerb megszállása alatt, ugyszintén most ismételten Komlón. Éppen azért kötelességemnek tartom, hogy a munkásságot tájékoztassam ugy akkori, mint mostani viselkedésem, valamint alkalmaz­ tatásomról. Amikor Pécs, ugyszintén vidéke a szerb megszállás alatt szenvedett, akkor én számta­ lan munkástársammal, ugyszintén a polgárság- �1928 julius 15 A Bányász nak tekintélyes részével kötelességünknek tar­ tottuk magyar érzésünknek és országunk iránti kötelezettségünknek oly formán eleget tenni, hogy PécsvidékérŐl a szerbek átvonulását szerény tehetségünkhöz képest minél gyorsabbá tegyük. Ezen munkánk végzése közben egy szép napon a szerbek összeláncoltak és többedmagammal végig hurcoltak Pécs város ut­ cáin, hogy ez által is a többi jóérzésű mun­ kástársaimat, váratni a polgárságot elriasszák a magyarirányu mozgalomtól. Hosszas meg­ hurcoltatás után a demarkációs vonalon átlöktek, igy jutottam el annakidején Komlóra, ahol folytattam munkámat tovább és ekkor tudtam meg, hogy a szerbek árulás következtében fogtak el és ezt az árulást exponált szociálista követte el. Ettőlfogva megundorodtam a munkásmozga­ lom szociálista irányba való fejlesztésétől. Mert, amikor vezetőemberek arra vetemednek, hogy egy ország területének ellenséges csapatok által történt megszállása alkalmával elárulják azokat, akik a magyar érdekeket szolgálják, akkor nem tartom alkalmasnak azt a munkás moz­ galmat Természetesen, hogy én akkor, amikor Kom­ iéra átjöttem, ott minden erőmmel azon dolgoz­ tam, hogy a munkásság, a magyar érdekek szolgálatába álljon. A legalaptalanabb rágalom az, mintha Pécsbányatelepről engem szövetségünk közbenjárá­ sára bocsájtották volna el. Ennek igazolására kijelentem, hogy a mostam komlói- elhelyezke­ désem is szövetségünk Pécsvidéki titkárának közbenjárása segitségével történt, amit ez uton köszönettel jelentek ki. És egyben adom tu­ domására a munkásságnak, hogy ez által is ismerjék meg, milyen eszközökkel dolgoznak ellenfeleink, nem törődve az igazsággal csu­ pán azzal, hogy a munkásságot alaptalan rá­ galmak terjesztésével a munkásmozgalom he­ lyes irányától eltereljék és a maguk részére elkönyvelhessék. Megnyugtatom ellenfeleinket, hogy ezen tervük nem fog sikerülni, mert a munkásság hamarosan reá jön arra, hogy de­ magógiával nem lehet munkásmozgalmat irá­ nyítani és bizom benne, hogy a munkásság rövidesen teljes tömegével áll zászlónk alá és segiti a munkásság ügyét győzelemre. Komló, 1928. junius 2 Hock János s. k. Helyicsoport alakítás Tokod-Altárón. Junius hó 29-én, Péter-Pál napján impozáns gyűlésen nyilatkozott meg a Tokod-altárói munkásság, amely gyűlésen lelkesedéssel csat­ lakozott szövetségünk mozgalmához és egy­ hangú határozattal mondotta ki, hogy TokodAltárón helyicsoportot alakit. Nagy sürgés-forgás volt Péter-Pál napján a Tokod-altárói telepem Már a kora reggeli órák­ ban jártak-keltek az emberek, tárgyalták a nap eseményeit, készültek a délutáni alakuló gyű­ lésre. A telepen, az uccákon embercsoportok gyűrűztek, vitatkoztak és készítették egymást elő a délutáni gyűlés ipmozáns lezajlására. — Lélekemelő látvány volt, amikor délután pont 3 órakor az Osvald-féle vendéglő tágas udva­ rán tömörültek az emberek és Réz József az egybehivók nevében üdvözölte a megjelente­ ket és átadta a szót a központ kiküldötteinek. Először Batta Gyula Salgótarjánból Ismer­ tette a szervezet szükségességét, ugyszintén a bányamunkásság gazdasági helyzetét Reá mu­ tatott ázott lehetetten állapotokra, amelyek a "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. munkásság szervezetlensége következtében ne­ hezedik a munkásságra. Utána Csóka Vendel, a szövetség titkára ismertette azokat a körülményeket, amelyek szükségessé tették szövetségünk megalakítását, Reámutatott azon fontos teendőkre, ame­ lyek halaszthatatlanul sürgetik, hogy a mun­ kásság szövetségünk keretén belül mozgalmat indítson a bányamunkásság gazdasági helyze­ tének megjavítása érdekében. A gyűlés hallgatósága mindkét előadót nagy érdeklődéssel hallgatta és az elmondottak ha­ tása alatt lelkes elhatározással mondotta ki, hogy a bányamunkásság gazdasági helyzeté­ nek megjavítása érdekében a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ ségének zászlója alatt folytatja a megalkuvás nélküli harcot mindaddig, mig ezen harcot győzelemre nem juttatja. Nagy lelkesedéssel és egyhangúlag választották meg a vezetősé­ get, mely szerint elnök: Nagy Imre, másod­ elnök : Mihály György, jegyző : Laki Sándor, pénztárosok: Balig István és Kapa József, ellenőrök: Réz József és Vakán Márton. Vá­ lasztmányi tagokká Budai István, Vasvári Imre és Béró András szaktársakat választották meg. A gyűlés után még sokáig együtt maradtak a szaktársak és a központi kiküldöttekkel tár­ gyaltak a helyicsoport ügyeinek a viteléről, ugyszintén az országos mozgalom fejlesztésé­ ről és csak hosszas beszélgetések után a késő esti órákban oszlott szét a munkásság azzal az elhatározással, hogy a munkásság ügyét lelkesedéssel szolgálja Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak Híreimé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi titkárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai érrezsé a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges megválasztásáig Ifi. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában ! Egy évtizedek óta jól bevezetett, nélkü­ lözhetetlen háztartási cikk elárusitására, mely cikk kedvező részletfizetési fel­ tételek ellenében kerül forgalomba, jelen­ tékeny részv.-társaság állandó alkalmazásra jó beszélőképességű urat keres magánvevők látogatására. Csak olyan urak jelentkezzenek, akik legjobb refe- rentiák felett rendelkeznek, jó beszélőképességgel bírnak és ügyes elárusitók. Részletes írásbeli ajánlatok az eddigi tevékenység megjelölésével "Jó jövede­ lem“ jeligére e lap kiadóhivatalába kéret­ nek. — Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma Irjon dijtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező részletfizetési feltételek mellett a következő cikkekre : Kaiser varrógépek, Waffenrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpacsillárok és az összes villanybeszerelési cikkek. Lakcíme: Szabolcsbányatelep 69. szám. Budapest, V., Alkotmány-utca 4. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troli-féle vendég­ lőben. minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2-—7 óráig. Minden panasszal^és felvilágosításért ide forduljanak a varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 13-14. szám (1928. július 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-07-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d9becd9604931267672139ea634f9ce1.jpg 3be8bfd7a2b656503857912ccc5539fb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/80cef5d9184b2c39c33da3372c0792c5.pdf d9ba77fca4e5df49801b08384a02c433 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. augusztus15 15—16. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A bányamunkasság mozgalmas A bányamunkásság — gazdasági helyze­ tének javítása érdekében — mozgalmat in­ ditott. A mozgalom megindításánál a mun­ kásságot az a cél vezérelte, hogy tekintettel az őszi szénkampány megindulására, helyén­ való, hogy a munkásság leromlott gazdasági helyzetét feljavítsa. A tavaszi és a nyári hónapok voltak azok, amelyekben a bányamunkásság a legnagyobb nélkülözésekben küzdött, legfőképen a leg­ több bányatelepen uralkodó üzemi és müszakredukciók következtében. Ezekben a hónapokban a bányamunkásság kénytelen volt megvonni magától és a családjától mind­ azon szükségleti cikkeket, amelyek segitsé­ gével a jövő munkálataira szükséges erőt gyüjthette volna. Ezen vesztességek követ­ keztében a bányamunkásság testi ereje leromlott ugyannyira, hogy a bányaipart az a veszély fenyegeti, hogy amikorra a jobb konjukturális viszonyok bekövetkeznek, kép­ telen lesz a bányamunkásság hivatása telje­ sitésére. A bányavállalatok, dacára annak, hogy állandóan tele vannak siránkozással, hogy nem tudják a kitermelt szenet értékesíteni, mégis az évvégén horribilis osztalékokat fizetnek ki és olyan magas összegű tanti­ émeket juttatnak az egyes vállalatok, hogy a bányamunkásság. tömegei esztendőkön keresztül nem keres annyit megfeszített embertölő munkájával; mint amennyit egy pár igazgatósági tag tesz zsebre tantiém címén. A bányavállalatok az év 8 hónapjá­ ban tudják rendesen elhelyezni szénkészle­ teiket, ezzel szemben a bányamunkásság alig 4—5 hónapon keresztül teljesitheti a ren­ des műszakokat Az év legnagyobb részében redukált üzemmel, csak redukált keresetet tud elérni. Az év legnagyobb részét olyan silány keresettel kénytelen átküzdeni, hogy csak a legnagyobb nélkülözések árán tudják magukat átküzdeni a legközelebbi szénkon­ juktura idejéig. Ugyanakkor, mikor a bányavállatok a munkásság között kiadják az ordrét, hogy csak redukált üzemekkel tudják a munkás­ ságot foglalkoztatni, ugyanakkor végeztetik el a munkásággal a legfőbb előkészületi munkálatokat a jövő kampány idejére- Az összes előkészítő munkálatokat ebben az időben végeztetik el, természetesen a mun­ kássággal érintkező altiszteknek kiadják az utasítást, hogy a munkásságot olyformán használja ki ebben az időben, hogy ez az üzemeknek minél kevesebb költségébe kerüljön Ennek azután az a következménye, hogy a munkássággal közvetlenül érintkező tiszt­ viselők és altisztek a munkásság előtt ugy állítják be a helyzetet, hogy a vállalat ezen munkálatokat csak azért teljesitteti, hogy a munkásságról atyailag gondoskodjon és a munkásság nagy tömegeit ne legyen kény­ telen elbocsájtani. Ez a beállítás a legtöbb esetben a munkásság között azzal a hatás­ sal van, hogy a munkáltató bizonyos szívérzéket tanúsít munkásaival szemben és az ilyen alkalomkor a munkásságot nem bo­ csájtja el, hanem redukált üzemmel, redu­ kált műszakokkal segiti a munkást át az ugynevezett válságos időkön, a nyári hóna­ pokon keresztül. Ez a látszat, a valóság azonban az, hogy a munkáltatók, vagyis a bányavállalatok a rendes szénkampány idején már azon gon­ dolkoznak, hogy a legközelebbi szénkam­ pány idejére miként tudják biztosítani a bánya fokozott termelését. Ennek a szolgá­ latába állítják mindazon tisztviselőket és altiszteket, akik a munkássággal közvetlenül érintkezésben vannak. Ennek azután az a következménye, hogy az előkészítő munká­ latokat az altisztek és a bányaüzemmel kap­ csolatos tisztviselők a bányamunkássággal elvégeztetik mindazon munkálatokat, ame­ lyeket egyébként vasárnapokon kellene vé­ geztetni. Ezeket az ugynevezett szanált na­ pokon, vagyis szünnapokon teljesihetik és ez által megtakarítják a bányamunkáknál szokásos vasárnapi pótlékok fizetését, mert rendes munkanapokon végeztetik a munká­ latokat Amikor a bányamunkásság az elmult hó­ napban kérvényeiket benyújtották azzal a meghitt meggyőződéssel tették, hogy ezen kérvényükben oly csekélységet kívánnak, ami elől még a legcsekélyebb emberi érzés­ sel rendelkező vállalati képviselők sem tud­ nak elzárkózni. Dacára a bányamunkásság ezen higgadt és nagy körvonalakban átgon­ dolt megfontolt kéréseiknek, amelyeket a vállalatoknak benyújtottak, abban a tudat­ ban, hogy ez elöl elzárkózni nem lehet mé­ gis akadtak bányavállalatok, akik ezen sze­ rény kívánságokat ridegen elutasították. A bányamunkásság tudatában volt annak, hogy amikor ezen kéréseiket benyújtották lesznek oly vállalatok, akik csak a sarokban álló Wertheim szekrény sugalatára halgatnak és elhárítanak maguktól minden emberi érzésre valló hivatkozást és ridegen állják elutasító álláspontjukat A bányamunkásság felkészülve várja ezen harc lebonyolítását azzal a nemes elhatáro­ zással, hogy az ország nemzetgazdasági helyzetének a megjavítása érdekében felveszi a küzdelmet,folytatja a kásság győzelméig. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 4.80 2.40 P. szám ára 40 f. Egyes Magyarország kőszénbányászatának történetéből. (Folytatás.) A vasútvonalra támaszkodó, nagy tőkével rendelkező vállalattal szemben az egyes bányák nem képesek versenyezni, mert a vállalat kez­ detben csak saját üzemei részére termeli a szenet, ami által a selejtes minőségűnek is biztos piaca van, mig a szomszédos kis vál­ lalatok csak a legjobb minőségű szén elhelye­ zésére számithatnak. Üzemeiket tehát részben beszüntetik, részben csak veszteséggel folytat­ hatják. Természetes tehát, hogy a társaság részint bérlet, részint vétel utján lassan-lassan kezelésébe veszi a medence régi bányáit A társaság fokozatos térfoglalását élénken vissza­ tükrözi a DGT kezelésében lévő bányák ter­ melési adatai. Az első évben, 1853-ban még csak 22.628 métermázsa szén termeltetett, mig 1854-ben 43.680 mm., 1855-ben 70.402 mm., 1856-ban 125.648 q, 1857-ben 203.347 q 1858-ban 639.327 q, 1859-ben 1.021,617 q. Az 1840—50-es évekről csupán csak osztrák adatok állanak rendelkezésre és ezen adatok szerint a Pécsvidéki szénmedencék termelése igy alakul : 132,595 bécsimázsa — 74.075 q 1841-ben 1842-ben 65,477 117,203 1843-ban 149,924 78.728 1844-ben 121,569 67,917 > 1855-ben 691,100 386,089 < 1856-ban 866,191 583,906 > 1857-ben 1.062,110 593,358 1859-ben 2.395,843 1338,460 < 1855-ben a kezdet nehézségeivel küzdő tár­ saság az összes termelésnek valamivel több mint 1/6-át, 1856-ban és 57-ben már mintegy 1/8-át, 1859-ben pedig az évi termelésnek több taint 3/4 része a DGT-ra esik. — A medence többi vállalatai állandóan 300,000 métermázsát bányásztak ki évente együttesen, mig a társa­ ság már a hetedik Üzemi évben túlhaladta a millió métermázsát. Ettől kezdve a Pécsvidéki szénmedence termelését a DGT termelési viszonyai determi­ nálták, ezekre viszont, különösen a 70-es évek közepéig, amig a társaság a kitermeli szenet tisztán maga használta fel, a társaság folyam­ hajózási Üzlete volt döntő befolyással. Hogy a pécsi szénmedence termelése elsősorban a DGT bányák hozadékának a fügvénye, elegendő két kiragadott példát idéznünk táblázatunkból. Megállapíthatóan a pécsi szénmedencéből az 1861—1898. évek alatt 170.4 millió mm. szén került ki. Ebből a társaság bányáinak részese­ dése 139.5 millió métermázsa, vagyis 82 %. A legújabb, adatok szerint az 1924-26 évek­ ben a szénmedence termelése 23.8 millió métermázsát tett ki. amiből a DGT bányáira �18 millió mm., tehát 85 esett A pécsi szénmedence termelésének 8-9 tizedrészét tehát állandóan a társasági bányák szolgáltatták. A medence termetese a DGT bányászati tevékenységének bekapcsolódásától kezdve egyenes vonalban emelkedik. 1864-ben már eléri a 2 millió métermázsát. 1870-ben a 3 milliót 1873-ban az emelkedő vonal megtörik. Az ebben az évben kitört nagy gazdasági válság, mely a túlhajtott spekuláció következményeképen a szomszédos Ausztriából indult el pusztító utjára és rázta meg a magyar gazda­ ságot, természetesen kihatott a bányászatra is s évekre visszavetette fejlődésében. A válság­ ból való felocsudás csak a 70-es évek végén kezdődik s 1880-ban Pécs környékén már több mint 5 millió métermázsa szenet bányásznak ki .Az 1882. évi kisebb gazdasági válság szin­ tén nyomot hagy a medence bányászatának történetében és a termelés 5 millió mm. alá hanyatlik. Súlyosabb következményekkel jár a Romá­ niával szemben 1886-ban kitört vámháboru, mely egyrészt elmélyítette a hazai ipari pan­ gást, másrészt pedig a Duna forgalmat béní­ totta meg, ennek csökkenésén keresztül vissza­ hatott a pécsi szénmedence termelésére. — 1889-tól kezdve a termelés rohamosan emel­ kedik, a 90-es években éri el a növekedés a legnagyobb sebességet. Ezekben az években a MÁV már tekinté­ lyes fogyasztója a pécsi szénnek, amelyet kü­ lönösen a helyi pályák (fiumei vonal) forgal­ mának lebonyolitásánál használ. A MÁV évente, a 90-es években a pécsi szénből másfél millió métermázsát használ el. 1900-ban a termelés 9.6 millió mm.-ra emelkedett, amellyel szinte a termelés csúcspontját érte el. Ezen évnek a kitűnő termelési eredményére az általános gazdasági virágzáson kívül nagy befolyással volt a rajtunk kívül álló okok összetalálkozása is: Az osztrák bányászsztrájk, az angliai szénhiány, a Duna államok jó termése következté­ ben beállott rendkívül élénk hajózási forgalom. Igy természetesnek kell találni, hogy a kővet­ kező évben a külső okok elmaradása folytán a termelés némileg visszaesik. E hanyatlást állandósította, sőt növelte az 1902-ben megin­ dult álltalános ipari pangás és fokozta az 1905. és 1908. évi bányászsztrájk. A termelés depressiója csak az 1903. évben akadt meg rövid időre, ismét a Dunahajózás fellendülése kö­ vetkeztében. Az ipari pangás megszűntével, amely az állam iparfejlesztési politikájának meginditási évére, 1907-re tehető, a 900-as évek végétől az utólsó békeesztendőig 1913ig a bányászati tevékenység is intenzív s 1909ben Bosznia, Hercegovina anektálásának évé­ ben a vasutak fokozott mértékben való igénybe­ vétele következtében éri el maximumát 9.7 millió métermazsa szén kitermelésével. Ez az év egyébként is említésre méltó időpont a pécsi szénbányászat történetében, a komlói bánya üzemét ugyanis ebben az évben vette át a magyar kir. kincstár. A világháború kitörésének évében a hadköte­ les bányamunkások hadbavonulása következté­ ben és a DGT összes Üzemeiben két hónapon át tartó sztrájk folytán a termelés 7 millió métermázsára csökkent. Az 1916, és 1917 évek termelési eredményei azonban, amelyek az utolsó békeévek termelését felülmúlják vilá­ gosan mutatják azt az erőfeszítést, amelyet a Pécsvidék bányászai az élet-halál harcát vivó biztositásában resztvettek, Ez az erőfeszítés tartott az utolsó háborús évben is egészes az októberi eseményekig: Az 1918. évi termelés 7,643.203 q-val alig maradt el az első teljes háborús év 7.992.068 q-ás termetese mögött. 1928. augusztus 15 „A Bányász" 2 Magyarország és a Pécsvidéki szénmedence termelése 1861-től 1926-ig A fekete kőszén termelése Év mennyisége Magyarországon Pécsvidékén métermázsában 1861. 1862. 1863. 1864. 1865. 1866. 1867. 1868. 1869. 1870. 1871. 1872. 1873. 1874. 1875. 1876. 1877, 1878. 1879. 1880. 1881. 1882. 1883. 1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 1891. 1892. 1893. 1994. 1895. 1896. 1897. 1898. 1899. 1900. 1901. 1902. 1903. 1904, 1905. 1906. 1907. 1908. 1909. 1910. 1911. 1912. 1913. 1914. 1915. 1916. 1917. 1861—1917. 1918. 1919. 1920, 1921. 1922. 1923. 1924. 1925. 1926; 1861—1926. 2,577.196 3,242.999 3,404.073 3,494.950 • 3,615.226 4,131.739 4,064.826 4,975.464 5,061.048 5,517.019 6,416.588 6,795.229 7,064.757 6,439.338 6,516.675 6,518.767 7,023.243 7,162.403 7,097.333 8,352.508 8,802.520 8,342.611 9,234.015 9,707.035 9,711.918 8,766.559 8,035.836 8,739.305 9,601.415 10,199.687 10,546.832 10,870.956 10,169.872 10,673.796 10,974.674 11,638.038 11 450 464 12,766.795 12,708354 14,470.465 13.652.695 11,627.850 12,334.099 11,553.201 10380.866 12377.298 12.741.595 12,104.417 13,974343 13,021.028 12,901.822 13,024.046 13,199.185 11,158367 10,972346 12,041327 12,17X990 526,622.183 Magyarországon Pécsvidékén Pengőben 1,643.300 1.820.590 1,987.197 2,125.161 2.080.322 2,240.013 2,052.091 2,557.650 2,781.589 3,203.888 3,874.081 4,072.401 4,040.697 3,702.401 3391960 3,665.971 4,218.582 4,660.450 4,359.347 5,230.449 5,282.258 4,946.544 5,466.724 5,867.310 5,662.868. 4,720.373 4,648387 4.673.992 5,105.650 5,940.617 6,188,984 6,524.327 5,875.976 6,434.669 6,717.673 7,172.930 7 468.869 8,057.919 7,931.892 9,588.679 8,917.431 7,361.131 8,370.620 7,394.179 6,534.907 7,795.815 8,104.471 7,517.240 9,685.822 8,660.619 8,507 631 8,531.151 8.647360 7,082.880 7,992.068 8,853.778 8,780.018 1,930,443 2,5096,87 2,870,552 2,772,681 2,869,868 3.266,234 3,344,964 4,656,641 4,262,977 5,275,854 6,634,476 7,609,174 8,519,546 7,395,250 6,949,622 7,676,454 8,874,227 8,968,360 8,969,218 9,974,165 9,788,170 8.917,336 9.982,846 10,420,691 10,662,543 10,236,495 8,937,991 9,609,138 10374,162 10,972,075 11,869,481 12,319369 12,335,167 12,909,469 13,405,978 13,865,535 14379,139 15,646306 15,421,791 17,677.993 16.892,125 15,127,985 15,310382 13.775,534 13,145,729 15,270,519 17,058,182 18,674.419 20,816,599 19326,397 17.938,178 19,587,709 21,305,910 18,651,217 15,661,785 17,100,333 21.422.500 1,028,367 1,197,125 1,246,433 1,485,515 1,456.217 1,671,828 1,444,315 2,111,162 2,021,305 2.701,304 3,711,465 4,269,748 4.273,448 3,763,732 3,125,274 3,823,860 4,412,009 4,895,451 4,628,334 5,486,285 5,054,886 4.199,020 4,824,486 5,117,721 5,209,157 4,465,322 4,354,338 4,438.588 4,958,943 5,518,265 5,655,120 6.478,360 6376,191 6,794,841 7,320,128 7,733,194 8.170,056 8.903,580 8,666.336 10,824,474 9.936,688 8,201,096 9.191,008 8,283,607 7,352,142 9.099,881 10,391.112 10,552,652 12,734,530 11,579,959 11,742,739 12,054,563 12.522,596 10,764,774 10,521,437 11,716,107 11,699,305 326,621.802 681397,872 362,160,379 7,647.203 1,426.429 1,669.353 7355.947 8,565.767 7.930.746 7,443.941 8,050499. 8,269.061 18,894,554 4.592,120 2,411.356 18 495.597 19 571 147 21 696 408 25.699,884 23,227,115 21,486,906 384,880.748 518,235,466 �1928. augusztus 15 A Bányász 3 Az 1918. év és ennek következménye a trianoni béke feketeszénbányászatunk történe­ tében is szomoru dátum. A földrajzilag egysé­ ges oszthatatlan Magyarország feldarabolása, a Krassó-Szörény és Brassó-megyei széntele­ peket Romániának juttatta. A csonkaországnak igy csak a Pécsvidéki feketeszén maradt meg. S ettől az időpontól kezdve a pécsi bányák közgazdasági jelentősége is megsokszorozódik: Csökkentik azt a veszedelmet, hogy — amint Olaszország és Anglia példája mutatja — függő viszonyban kerüljünk a bennünket feketeszén­ nel ellátó államokkal szemben. Ehez az időponthoz térve néhány szóval Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáruvázoljuk, mit jelentett a Pécsvidéki szénbányá­ kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és szat az integer Magyarország szempontjából. építőanyagok raktára, Kisterenye. Táblázatunkban külön összeállítottuk külön Magyarország és külön a pécsi medence feke­ beállott ipari pangás, az 1924. évi 31 napos szati helyzetéről. Ezen fenti képlet továbbá teszéntermelését attól az időtől kezdve, ameddig sztrájkkal súlyosbítva, érezhetően csökkentette megmutatja a nemzetgazdaság fejlődését és statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre — ugyan a termelés mennyiségét (7.4. millió q.), hanyatlását a munkás viszonyokkal és munkás­ 1865-tŐI. E táblázatból kitűnik, hogy a 67 év de az 1925. évi termelés már a 8 millió q mozgalmakkal szemben is. Ugyancsak élesen alatt Magyarország összesen 526.622.183 q. fölé emelkedett. Az 1926. évi pedig a féléves kitűnik az idegen csapatok által megszállott feketeszenet bányászott ki 1917. év végéig Angol szénsztrájk következtében elérte a 83. idő is, amely a termelésben és annak értéké­ Ebből 326.621.802 q. esett a Pécskörnyéki bá­ millió métermázsát. Ebben az évben az Angol ben jut kifejezésre. nyákra. Vagyis az ország feketeszén termelé­ szén elmaradása következtében Olaszországba sének 62 %-a. is szállítottunk ki pécsi szenet, E kapcsolat A Singer-varrófény — bármely varró­ A 67 év alatt kitermelt feketeszén értéke az állandósítása azonban a sztrájk befejeztével az gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ országos termelésnél 637.099.986 pengőt, a Angol verseny folytán nem volt lehetséges. Igy méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ Pécskörnyékinél 362.160.379 pengőt tett ki az tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ az 1927. évi termelés sem volt az előző év tarjánban a kath. templommal szemben. előbbi érték 57 %-át Hogy a pécsi szén színvonalán tartható, viszahanyatlott 7.841.543 értékrészesedése jóval alatta marad a mennyi­ q-ra. ségének, a pécsi szén kissebb kalórikus érté­ A pécsi szénmedence bányáit ma két rész­ kének, tehát olcsóbb voltának következménye. Tikkasztó nyári meleg, az emberek sóvá­ Az 1918. év végén a szerbek a belgrádi ka­ vénytársaság és a M. kir. kincstár tartja üzem­ rogva várják az enyhítő esőt, mert mindenki tonai egyezmény ellenére Pécsett s a közvetle­ ben. A déli bányák Pécs körül a dunagőzhajó- azzal számol, hogy ha nem következik be nül Pécs közelében fekvő DGT bányákat zási társaság, az északi bányák a baranya és az eső enyhítése, ugy akkor pusztul a nö­ megszállották. E szerb megszállás emlékét tolnai megyék határán a Salgótarjáni Kőszén­ vény, a gyümölcs stb. Különösen a gyü­ őrzik azok az adatok, amelyek a medence meg bánya r. t kezelésében vannak. Komlót viszont mölcsnél áll ez fenn, mert ilyenkor ellepik a rovarok a fát és kukacok alakjában pusz­ nem szállott bányáinak 1919. és 1920. évi ter­ a kincstár tartja üzemben. A Pécsvidéki szén­ títják a gyümölcsöt. S az a gyümölcs, mely­ melését 1.426.429, illetve 2.669.353 q-ban tün­ medencében 1926-ban 4.772 bányamunkás volt be befészkelik magukat az ilyen kukacok, azok rendszerint megérés előtt lehullanál- a tetik fel. E megszállás következtében a nem­ alkalmazva. A bányák műszaki felszerelése a bányászati fáróL zeti létünk talán legszomorubb két évében A munkásmozgalomban is vannak ilyen 3.106.600, illetőleg 4.738.500 q. mennyiségű és technikai mindenkori fejlettségének megfelelő időbeli viszontagságok és ugyancsak vannak 6803.400 pengő, illetőleg 10.993.320 pengő magas fokon áll. A gőzerő az üzemben mind­ az idő viszontagságaival járó rovarok és értékű pécsi szén vonatott el a magyar fo­ inkább háttérbe szorul s a gazdaságosabb s kukacok. Ilyen jelenséget tüntet fel a "Bá­ gyasztók elől, abban az időben, amikor a tüze­ üzembiztosabb villamos energia és sűrített lég nyamunkás legutóbbi száma is, amikor egy nyilatkozat alakjában valami Papp Gyula lőanyag hiány a háztartásokat az utszegélyező expanzív ereje helyettesíti. A pécsi szén hazánk egyetlen kokszolható nevezetű bányamunkás megállapítja magá­ fák kivágására kényszeritette. Az 1921. évi ról, hogy nem volt megbízható és nem volt termelés tekintélyes része bár a táblázatunkban szene. A DGT már 1860-ban létesitett koksz komoly ember. Ezt mi nem mérnök meg­ szerepel, szintén a szerbeké lett, mert a meg­ kemencéket Az előállított kokszot kezdetben állapítani senkiről sem, azonban ha valaki szállott területeket mintegy 3 év után ürítették a Stájer, később a Magyar és Boszniai vas­ önmagáról ezt megállapítja, ugy akkor ezt ki, mintegy 1153 millió jugoszláv korona kárt gyárak használták. A kokszoló az üzemét 1910- elfogadjuk. Természetesen gratulálunk annak a tábornak, ahová az ilyen egyének csatla­ okozva Pécs városának s 60 milliót Baranya- ben beszüntette. koznak. Az úgynevezett bányamunkás szö­ Ugyanez a vállalat már 1867-ben Brikket vármegyének. vetséghez. Nagyon helyes a megállapítása is, gyárat létesitett A porszén értékesítése céljá ­ A trianoni békét létrehozó szellemre jellemző, bár azt mondja nyilatkozatában, hogy erre őt senki sem kényszeritette, mégis kilátszik hogy a feketeszén bányáinak tekintélyes részé­ ból. Brikketgyár ma is üzemben van. Energiagazdasági szempontból nagy fontos­ a lóláb, amikor a bibliából idéz, illetve a től megfosztott, mindenkor feketeszénbehoza­ biblia kritikusainak a mondását idézi, akkor talra szoruló csonka országot a 3 évi szerb ságu, hogy a bányaüzemek a szállítást nem mégis csak azt kell megállapítani, hogy aki megszállás után feketeszénben fizetendő jóvá­ biró, kevésbbé értékes szenet villamos erő nem megbizható és nem komoly ember, az tételre kötelezve a SHS állam javára. E jóvá­ központjaikban, elektromos áram előállítására a kritikusokkal nem tud foglalkozni, mégtételi kötelezettség 5 éven keresztül napi 88 fordítják. A pécsi szénmedencében három kevésbbé ismeri azoknak a mondásait — vagon, illetve az 1921. december 13-tól 1923. elektromos központ van: a DGT Pécs határá­ Ebből is kilátszik, hogy az egész nyilatko­ zat a hires „Triamvirátus“ (Peyer, Bertrand február 23-Ig terjedő időszakban napi 100 va­ ban, Újhegyen, M. kir. kincstári Komlón, a és Esztergályos) zöldség adaléka. gon szén szállítását követelte minden munka­ Salgótarjáni Kőszénbánya R. T.-é Mázsa és A „Bányamunkás" nagy hévvel hozta ezt Szászvár községek határán. Az utóbbi vállalat nap után. E teljesítés 1926. szeptember 12-én a nyilatkozatot Ezzel igyekszik udvarolni a lejárt, miután 11 millió 898 ezer 900 q. szén Tolnavármegye, a DGT Baranya és Somogy- még megmaradt egynéhány hívének, hogy vitetett ki jóvátétel cimén az országból, tehát vármegyék árammal való ellátását tervezi Komló ez által is mutassák az ő létüket Erre ne­ künk csak az a szerény megállapításunk: a Pécsvidéki szénmedence mintegy 1 1/2 évi pedig 58 km-es távvezetéken 1927-ben már nem jártak esők, nem mosták le a fákat a Baját látta el árammal. E három erőközpont kártékony rovaroktól, befurakodtak a gyü­ termelése. A medence termelési viszonyai az 1919. év­ 1926-ban 11 drb. összesen 30.370 kilowatt mölcsbe és az a gyümölcs, melybe befura­ ben s az 1920. év egy részében a munkások ampere képességű, három fáziusu generátorral kodtak, nem tudott ellentállni az idő viszon­ tagságainak, le kellett hullania. De szerencse, teljesítőképességének csökkenése következtében 33.4 millió kilówattóra áramot termelt A Pécsvidéki szénmedence 1807. év óta le­ hogy az ilyen férgese lehull, mert ha ez nem s annak folytán, hogy a bányaüzemek fenntar­ hullana le, az egész fát pusztulással fenye­ folyt 121 év alatti termelését pontos adatok, tásához szükséges anyagok u. n. utódállamok getné. Lehullt a férgese, a fa lerázta magá­ amelyek csak 1861-től állanak csak rendelke ­ elzárkózottsága miatt nem voltak beszerezhetők, ról a fertőzőket és tovább él, lombosodik és rendkívül kedvezőtlenek voltak. E gátló okok zésre, az előző évek termelése viszont becslés hatalmasodik, és a munkásmozgalom, amely 1921-ben megszűntek s az inflációs idő alatt szerinti megállapítása a 121 év alatti összes a bányamunkásság között helyes irányban — zászlónk alatt — hatalmas lépésekkel eszközölt hasznos beruházások segítségével termelés 412 és fél millió métermázsát tett ki- tör Utat s a legrövidebb időn belül, mint A fenti adatokból világos képet alkothat terebélyes fa oltalmazza a munkásságot üdítő a termelés 1922-ben már az utolsó békeévek színvonalún mozgott A szanálás kezdetén magának mindenki Magyarország szénbányá- árnyaiban. Hull a férgese. �A bányász Meghívó. A bányaiparban dúló mozgalmak. Amikor a mult hó folyamán a Magyar A Magyarországi Bánya- és Kohóbányamunkasság a bányavállalatokhoz be­ nyújtotta — gazdasági helyzetének megjaví­ munkások Gazdasági Szövetsége tása érdekében — bárjavitás iránti kérelmeit 1928. évi augusztus hó 19-én, vasár­ tisztán abból indult ki, hogy a tornyosuló nap délután 2 órakor a salgótarjáni nyomoruság enyhítését elérje. Ez a mozga­ "Fürdőkioszk" vendéglő nagy kertlom teljesen független volt minden irányzat­ helyiségében tól és minden mellékgondolattól, abban a szerény tudatban, hogy ehez a munkásnak joga van, mert hisz ezzel csupán csak létét és fenntartását kivánja biztositani. A bányavállalatok a legtöbb esetben a kérvények átvétele alkalmával vagy egyálta­ lán nem nyilatkoztak, vagy pedig nagyon tartózkodóak voltak. Utóbb azonban egyes egybekötött bányavállalatok — nevezetesen egy bánya­ vállalat — kereken kijelentette, hogy a munkásság kivánságai teljesithetetlen. Jel­ lemző, hogy éppen a legnagyobb bányaválla­ rendez, melyre a nagyérdemű közönséget lat és a legtöbb tantiemet és osztalékot tisztelettel meghivja a Rendezőség. fizető bányavállalat volt az, aki a munkásság eme kivánságai előtt elzárkózott és kijelen­ tette, hogy a munkásság kivánságai teljesít­ Műsor hetetlenek. Az ünnepély kezdete délután 2 órakor. A napilapok hasábjain nap-nap után arról értesülünk, hogy a bányamunkasság a világ Motorkerékpárverseny délután 3 órakor. minden bányavidékén helyzete megjavítását — Kerékpárverseny délután fél 4 órakor. — célzó kívánságokkal lép a bányavállalatok Uszóverseny délután fél 5 órakor. —Teke­ elé, sőt ugyancsak a napilapok utján vesz- verseny kezdete f. évi augusztus hó 12-én szük azokat az értesüléseket, hogy a kü­ reggel 8 órától augusztus hó 19-én délután lönböző államok kormányai különféle intéz­ 6 óráig. Versenydijak: kedéseket tesznek és különféle rendelkezé­ seket hajtanak végre államunk bányaiparinak Motorkerékpár versenyre : megmentése érdekében. Csak még arról nem I. díj: Salgótarján r. t város dija : II. A Magyarországi Bánya és Kohó­ szereztünk értesülést, hogy a magyar kor­ mány milyen intézkedést tett és milyen munkások Gazd. Szövetsége dija : 100 P. III, díj: A Magyarországi Bánya és Kohó­ rendelkezéseket kíván végrehajtani, hogy a munkások Gazd. Szövets. dija: 60 P. magyar bányaiparban foglalkoztatott mun­ IV. díj: A Magyarországi Bánya és Kohó­ kásság helyzetét megjavítsa. munkások Gazd. Szövets. dija: 30 P. A különböző államok kormányai, amikor V. díj: A Salgótarjáni kereskedők díja : ezen intézkedéseket és rendelkezéseket tet­ ezüst cigaretta tárca. ték, illetve végrehajtották, abból indultak Kerékpár verseny : ki, hogy ez országuk nemzetgazdaságának I. dij. Salgótarján r. t város dija: II. A Magyarországi Bánya és Kohó­ követelményei és ennek érdekében, mint legfelsőbb hatalom a kormánynak kell intéz­ munkások Gazd. Szövets. dija: 50 P. III. dij. A Magyarországi Bánya és Kohó­ kedni. Hasonlóképen szükség van a Magyar- munkások Gazd. Szövets. dija: 30 P. ország bányaiparában foglalkoztatott mun­ IV. díj. A Magyarországi Bánya és Kohó­ kásság gazdasági helyzetének megjavítására munkások Gazd. Szövets. dija: 20 P. V. díj: A Salgótarjáni kereskedők dija ; is ilyen kormány-intézkedésekre, mert csak ez biztosíthatja a magyar nemzetgazdaság 1. drb. arany töltőtoll. Uszóverseny dijai: terén a mérleg egyensúlyozását és ezt a I. dij: 1 drb. utazó bőrönd. magyar bányamunkasság joggal el is várja. bőrönd. 1 Mert állambeavatkozás nélkül ezekben a borotvakészlet teljes félsz. l kérdésekben gyökeres javulás nem várható. Tekeverseny dijai: A magyar bánya munkásság magyar meg­ I. díj: 1 drb. férfi zsebóra. győződésének tudatában várja a sürgős in­ II. „ 1 I. liter ürtartalmuThermos tézkedést, mert a magyar bányaipar meg­ üveg. mentése csakis a munkásság gazdasági hely­ III. 1 hátizsák. zetének a megjavítása árán érhető el. IV. 2 pár férfi sokni és 2drb. nyak­ kendő. V. 1 drb, borotvakészlet teljes félsz. VI. l bőr cigarettatárca. VII. 1 pénztárca. VIII. 1 bőrönd. IX. 1 bőr levéltárca. amikor úgy szólván senkinek a keresete nem X. 1 sétabot födi a kiadásokat Műsor után tánc reggelig. A motorkerékpárverseny távja: 50 kilo­ mint fő- vagy mellék- foglalkozással, bá érté­ méter, a kerékpárverseny távja: 25 km. kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ A motorkerékpár- és kerékpár verseny jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. indulása és érkezése a fürdő kerthelyisége A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi előtt müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tiszAz összes nyereménytárgyak kiosztása az tességes megélhetést vagy minden esetre szép ünnepély helyszínén este 10 órakor lesz. mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még A nyereménytárgyak megtekinthetők a ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, Friedler-féle papirüzlet kirakatában. amelyeket szívesen megküld a Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. augusztus 20-án lesz megtartva. motorkerékpár-, kerékpár-, úszó-, teke­ versennyel és tánccal népünnepélyt 1928 augusztus 15 Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársakuak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d, u. 5—-6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befizetések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges megválasztásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában! II. III. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, szép pénzt kereshet "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. varrógép RÉG BEVÁLTJÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 15-16. szám (1928. augusztus 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-08-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b8f7b8de245fb03725d1e1a9c359c516.jpg ab79a4784e7af64065ec7092ec02aeed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c8e0265289bddfd3a0a07159b0745173.pdf 9faf7d5d8af03e652a9802ce49b26439 PDF Text Text III. 17-18. szám. 1928. szeptember 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Lelketlenség amit a bányavállalatok űznek a bá­ nyamunkássággal, amikor a munkásság beadványait elutasitották. — Ugyanis, amikor a bányamunkasság ezen be­ adványokat benyujtotta, a Szomoruan szorongatott helyzetén kivánt javítani. Tisztában volt a munkásság azzal is, hogy a bányavállalatok nem sok ér­ zékiséggel vannak a munkásság iránt, azonban mégis azt gondolták, hogy még a legcsekélyebb emberi érzéssel rendelkező egyéneknek is be kell lát­ niok, hogy a helyzet mindinkább tart­ hatatlanabbá válik, de különösen a bányaiparban foglalkoztatott munkás­ ság van a legsulyosabb helyzetben. Ugy gondolták, hogy ezt a vállala­ tok méltányolni fogják és némi segít­ séget nyújtanak ezek életküzdelme megvívásához. Amikor a bányamunkásság beadványait benyújtotta, akkor még nem látta azt a borzasztó nehéz helyzetét, ami csak azután alakult ki és sulyosbbodott mindinkább nagyobb teherrel a munkásság vállára. Akkor még csak az általános, minden évben fennálló nehezebb időkre hivatkozott és még nem gondolhatott azon nehézségekre, amelyek az időjárás szeszélyei következtében állottak elő. Azóta az időjárás megsulyosbbitotta a helyzetet, mert a szárazság követ­ keztében a kapás növényeknek a ter­ mése elsilányodott, aminek következ­ tében a kereskedelem az árakat horibilis mértékben fölemelte. A kereske­ delem roppant érzékeny, mert amikor még csak a kilátásokkal számolhatott, már felemelte az árakat és ezzel megsulyosbitotta az életet Ezzel szemben a munkásság, aki a két keze munkájának eredményéből kénytelen fenntartani életét, nem jut­ hat keze munkája gyümölcsének kellő értékelésére. A bányavállalatok a legridegebben utasították el a munkás­ ságot kérésükkel, nem méltányolják nehéz helyzetüket. Figyelembe sem veszik azt a nehéz küzdelmet, ame­ lyet a bányamunkásság folytat az élet­ ben. A legnagyobb lelketlenség a bányavállalatoknak ezen állásfoglalása. Ilyen ridegen elutasítani csak az képes, aki minden emberi érzésből kivetkőzik és csak a profit halmozását tartja szem előtt Nagyon tévednek a bányavállala­ tok uralkodó urai ha azt hiszik, hogy a munkásság olyan egyszerűen tudornál veszi az ő rideg elutasításukat A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. munkásság megfogja találni a módját annak, hogy miként kell helyzetének megjavulását kiküzdeni. Játszanak az urak a tűzzel, nem gondolnak arra, hogy ez a tűz megégetheti őket, vigyázzanak, mert könnyen megsebzik önmagukat. Nem látják a vállalatok exponens vezetői, hogy az egész világ bánya­ munkássága mindenütt harcot indított helyzetének megjavítása érdekében ? Nem látják, hogy az egész világ kor­ mányai ott állanak és igyekeznek a saját országuk bányamunkásságának a helyzete megjavítását biztosítani? Természetesen elragadtatja őket az a tudat, hogy a magyar kormány tét­ lenül nézi a bányamunkásság tusako­ dását az élettel. Tétlenül nézi a bánya­ vállalatoknak azt a lelketlen üzérke­ dését, amelyet folytatnak a munkás­ ság rovására. Ne bízzák el magukat, mert volt idő; amikor ezen elbizako­ dottságukban vakon haladtak és végül örvénybe jutottak. Különösen tegyék fontolóra ezt a kérdést azok a vállalatok és azoknak vezető exponensei, akik ezen uszítás­ ban előljárnak Sokkal helyesebben cselekednének, ha ilyen harcot foly­ tatnának a szén elhelyezése terén, amikor ezt az ádáz harcot és ezt az energiát kihasználnák arra, hogy a külföldi szenet kiszorítanák az ország­ ból és helyette a magyar szénnek te­ remtenének piacot. Sokkal nemesebb munkát folytatnának az ország érde­ kében, sokkal inkább szolgálnák a tár­ sadalmi kiegyenlítődés magasztos esz­ méjét, mint ezzel a munkájukkal, ame­ lyet a munkásság ellen aknáznak ki A magyar kormánynak is vannak kötelességei a bányamunkásság ezen mozgalmát illetőleg. Gyakran hallunk a kormányhatalom exponált vezetőitől hangokat, mely szerint a magyar mun­ kásságtól elvárják, hogy kölcsönözze bizalmát a kormány iránt mert ő is tudja a kötelességét a munkássággal szemben. Azonban — sajnos — azt kell tapasztalni, hogy ezek csak nagy­ hangu kiszólások, üres hangok és a cselekedetek mindenütt hiányoznak belőlük, nem szólva arról, hogy min­ den állam kormánya, ahol bányaipar van, ott áll ,a munkásság fölött és őr­ ködik, hogy a vállalatok ne tudják a munkásság gyengeségeit kihasználni. Vannak államok, ahol a kormány ha­ talmi intézkedésekkel kényszeríti ma vállalatokat a munkásság életstandardjának a biztosítására. Más államok­ 1 évre 1/2 Előfizetési ár : 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. ban viszont, amikor a munkásság har­ cát megindítja gazdasági helyzetének megjavítása érdekében, akkor mindent elkövet, hogy a munkásság ezen harca győzelemmel végződjék. Csak a magyar kormány az, aki tét­ lenül nézi összetett kezekkel, hogy a bányavállalatok miként zsákmányolják ki munkásaikat. A magyar kormány az, aki nem veszi figyelembe, hogy az ország leghatalmasabb iparának mun­ kássága a legnagyobb kétségbeeséssel küzd élete fenntartásáért. S ezen leg­ hatalmasabb iparnak munkásságát csak egyes vállalati uszitók tartják a leg­ nagyobb nyomorúságban. Az országban a drágaság szinte gyors iramban halad fölfelé. A keres­ kedelem kiadta a jelszót, hogy a nagy szárazság következtében rossz termés­ kilátások vannak, tehát az árakat emelni kelt A nagykereskedelemnek ezen megnyilatkozását rögtön értékel­ ték is és szinte természetesnek tar­ tották, hogy az árakat fel kell emelni. Már mindenki elfelejtette azt, hogy a gabonatermés betakarítása alkalmával az összes lapok telekürtölték az egész világot, hogy Magyarországon 70 év óta nem volt olyan buzatermés, mint az idén. Általában az összes gabonaneműek olyan mennyiségben termet­ tek, amelyre egy emberöltő óta nem volt példa, ennek dacára a liszt árai megmaradtak abban a magasságban, melyre a tavaszi rosszabb idő alkalmá­ val emelték. Ez is azt igazolja, hogy nem a terméseredmény irányítja az árakat, hanem a kereskedelmi speku­ láció. A kormánynak ezen a téren be kell avatkozni és amennyiben az áremel­ kedések alkalmával nem szól közbe és nem akadályozza meg a folytonos emelkedést, ugyanakkor segitségére kell sietnie a munkásságnak és küz­ delmét beható támogatásban kell ré­ szesítenie. A kormánynak számolni kell, hogy az ország fenntartó elemei nem csupán a szénbárók, vas- és egyéb ipari nagytőkék exponenseiből és az agrár arisztokráciából áll, hanem ezek­ kel egyetemben és legfőképen a dol­ gozó munkásság egyeteméből áll. Ha ezt szem előtt tartaná, akkor nem tűrné el azt a kizsákmányolást, ame­ lyet az ország iparában, de különösen a bányaiparban foglalkoztatott mun­ kássággal űznek. A bányamunkasság nem veszi tudo­ másul a vállalatok ezen lelketlen el- �“A Bányász" 2 sel foglalkozzunk. Nevezetesen, a fent tör­ téntek Angolországból származnak, viszont mi, a mi hazai viszonyainkra kivánjuk vo­ natkoztatni. Angliában a szakszervezetek különféle jogokkal vannak felruházva. Ezen jogok kü­ lönféle kötelezettségekkel is járnak. Sőt mint egyik legfontosabb kötelezettség, hogy teljes felelősséggel tartoznak az ipari harcok és ipari béke lebonyolitása körül Tehát Angolországban, ahol ilyen nagy felelősséggel tartoznak és ilyen nagy jogok­ kal vannak felruházva a szakszervezetek, a legnagyobb komolysággal és felelősségük tudatában állanak a tőke és munka kiegyen­ lítődésének a szolgálatában. Ennélfogva ná­ lunk Magyarországon, ahol a szakszerveze­ tek még nem rendelkeznek annyi joggal, de nem is tartoznak annyi felelősséggel, kétszeresen fontolóra kell venni ezt a kér­ dést, mert nekünk is elsősorban az a köte­ lességünk, hogy arra törekedjünk, hogy szakszervezeteink ugyanazon kötelezettsé­ get, de ugyanazon jogokat is élvezhessék. Ennélfogva a magyar szakszervezeteknek első kötelezettsége, hogy a magyar iparban foglalkoztatott munkásság érdekeit a leg­ szorosabban a szivén viselje. Ennek érde­ kében mindent elkövessen, igyekezzen oda hatni, hogy a magyar ipar az ő termékeit a legmegfelelőbben tudja értékesíteni Ennek szolgálatába kell állítani minden energiáját, mert csak igy, minden energiájának és min­ den erejének latbavetésével lehetséges az, hogy ennek a célnak szolgáljon. A legjobb példa a legutóbbi eset, amely alkalommal a Magyar bányamunkásság gaz­ dasági helyzetének a megjavítását célzó Villannyal varr Ön? — Singer-motor beadványokkal fordult a magyar bányaválla­ megkíméli önt a fáradságtól hogy varró­ latokhoz. Ezt a beadványt a magyar bánya­ gépét lábbal hajtsa. Sziveskedjék valamelyik vállalatok a legszivtelenebb, a legembertele­ Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ nebb és mondhatjuk a legbarbárabb formá­ tatását kérni Vételkényszer nincsen. ban utasították el. Elfogatták az egyes bá­ nyavállalati uszitóknak a kizsákmányolásra irányuló legembertelenebb állásfoglalását amikor figyelmen kívül hagyták azt, hogy az Londonban folyó hó 5-én és a következő a magyar bányamunkásság támasztott igé­ napokban folytak az angol szakszervezeti nyeket a magyar bányavállalatokkal szem­ kongresszus ülései Ezen üléseken számta­ ben, amely bányamunkásság vérével és éle­ lan nagyon fontos kérdést tárgyaltak, amely tének árán mentette meg a magyar bánya­ kihat az összes ipari érdekeltségekre. Egy ipari. Magukra vessenek azok az urak, akik ilyen nagyfontosságu kérdés volt az "ipari tele torokkal kiabálják és követelik az or­ béke kérdése". A kongresszuson két irány­ szág boldogulását de ugyanakkor a leg­ zat alakult ki. Az egyik az ipari béke kér­ embertelenebb módon, mint kifacsart citro­ désének a megoldásán fáradozik, a másik mot dobják a szemétdombra az eltépázott és támadta a szakszervezeti szövetség főtitká­ kidolgozott munkást, ha majd ez a munkás rát, aki — szerintük — teljesen önkénye­ nem hallgat reájuk és azt fogja mondani: sen kezdte meg a tárgyalásokat s nem volt „Tönkretevőimtől nem várok jót"! felhatalmazása arra, hogy az ipari béke létre­ A Magyar nemzet boldogulásának érde­ hozása ügyében fáradozzék. kében figyelmeztetjük azokat az urakat A kongresszuson szenvedélyes vita indult akik elfeledték Magyarország 63 vármegyé­ meg, pro és kontra vitatták a kérdést, mig jét, akik elfeledték, hogy Magyarország szavazásra került a kérdés eldöntése. — A összetartozandóságának a biztosítását csakis kongresszus több óráig tartó heves vita megértéssel, csakis a legjobb akarattal és a után 2.921.000 szavazattal 768.000 szavazat legjobb indulatu kezeléssel lehet elérni — ellenében elvetette a szélsőséges ellenzék Térjenek magukhoz, vessenek számot ön­ indítványát, mely arra irányult, hogy szün­ magukkal, vessék ki magukból a profitdüh­ tessék be azonnal az ipari béke megvalósí­ nek a foszlányát és ragadják magukhoz az tására irányuló tárgyalások folytatását A egyesülésnek, a testvériségnek a zászlaját többségi javaslatot, amely a tőke és munka kart-karbaöltve, társadalmi állásra való te­ együttműködését indítványozta — 3.075.000 kintet nélkül menjünk harcba a jobb jövő szavazattal 566.000 szavazat ellenében elfo­ kivívásának az érdekében. gadták. Ezt tette az angol munkásság, amikor álEzen jelenetek az angol szakszervezeti lásfoglolásával az ipari béke kérdésének kongresszus ülésein zajlottak le és végül az elintézése fölött határozott, ezt tartsa szem az irányzat győzött, amely a békés együtt­ előtt minden magyar munkás, ezt tartsa szem munkálkodást kivánja. — Ezen sorokat a előtt minden magyar munkaadó s a társada­ "Népszavától" vettük át és éppen ezért lom minden rétege. Ezt megértve biztosít­ súlyt helyezünk arra, hogy ezzel a kérdés- hatjuk Magyarország boldogulását küzdelmét azokkal az eszközökkel. amely eszközöket alkalmasnak tart ezen küzdelem megvivására. Már most az a kérdés, hogy megtudják-e érteni az illetékesek a munkásság ezen figyelmeztetését és hajlandók-e ezen küzdelem megvívá­ sában segédkezni, vagy magára hagy­ ják a munkásságot küzdelmében és összetett kézzel nézik harcát? A bányamunkasság megértette az idők szavát. A bányamunkásság ennek szellemében járt el és jár el a jövő­ ben is. Szükséges azonban, hogy necsak a bányamunkások, hanem a bá­ nyavállalatok is értsék meg az idő szel­ lemét és ennek a szellemnek az érde­ kében hozzák meg áldozatukat, mely abban nyilvánul meg, hogy nem is az életküzdelem nehézségeit kell magukra vállalni, csupán csak a profitból kell valamelyes mértékben engedni és meg­ elégedni a nehezebb esztendő kisebb profitjával, mint ahogy a munkásság is csak az élet nehézségeinek a sulyosbbodása arányában kivánja helyzetének megjavítását. Ebben a munkában kell, hogy segit­ ségére jöjjön Magyarország egész tár­ sadalma párt- és politikai külömbség nélkül, mert ha a munkásságot magára hagyják ebben a küzdelmében, akkor ne várjanak ettől a munkásságtól tá­ mogatást azok a társadalmi rétegek, akik a munkásságot ezen nehéz küz­ delmében magára hagyják, mert a munkásság ezen küzdelmét a lelket­ lenség ellen folytatja. folytatja Az ipari béke kérdése. 1928.szeptember 15 Népünnepély Salgótarjánban. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége augusztus 19-én tartotta meg Salgótarjánban a minden esztendőben Szent-István napján szokásos nép­ ünnepélyét A szövetség által rendezett ezen népünnepélyek minden évben kimagaslanak a hétköznapi és a szokásos mulatságok és ünnepélyek keretéből mert itt mindenkor bizonyos ujdonságokkal lepi meg a szövet­ ség az ünnepély résztvevőit Ez alkalommal még az eddigieket is felülmúlta, mert a mű­ sorban olyan számok szerepeltek, ami az eddig lezajlott ünnepélyek alkalmával nem szerepeltek. Sőt még egyéb, a város által rendezett ünnepélyeken sem részesült a kö­ zönség ilyen élvezetben. A szövetség ezen ünnepély rendezése alkalmával fáradságot és áldozatot nem ismerve és nem kimélve, kizárólag a résztvevők igényeit kívánta ki­ elégíteni. Ami sikerült is. Az ünnepély keretében kerékpár és mo­ torkerékpár versenyt rendezett, amit már hetekkel előtte nagy érdeklődéssel kisért Salgótarján és környékének ugy munkássága, mint polgársága. A verseny kiindulási pontja a salgótarjáni „fürdőkioszk“ vendéglő. Az ünnepély pont 3 órakor kezdődött és egynegyed 4 órakor indultak a motorkerékpárosok. A verseny rendezésére zsűri alakult, amely zsűribe fel­ kérte a szövetség dr. Förster Kálmán Salgó­ tarján r. t. város polgármesterét, Tarján József rendőrfelügyelő, Gerő János bánya­ főmérnök, Czirbesz István tűzoltó parancs­ nok és Tóth Zoltán autó tulajdonos ura* kat. 11 motorkerékpáros indult, útirány volt: Vizválasztó, Mátraszele, Homokterenye, Nádujfalu, Nemti, Kisterenye, Zagyvapálfalva és Salgótarján fürdőkioszk. A versenyben I-nek érkezett Badics Imre, Puch 220-as rend­ szerű gépen, 52 perc, II-nak Bakos András, Méray 350-es rendszerű gépen, 55.10 perc, III-nak Persch Ede, Cowentri-Eagle 350-es rendszerű gépen, 57.50 perc, IV-nek Csóka Vendel Harley-Davidson 1000-es rendszerű oldalkocsival, 59.30 perc, V-nek Kádár Ti­ bor, Puch 220-as rendszerű gépen 60.40 perc. A motorkerékpárosok után a kerékpáro­ sok indultak. Indulás a fürdőkioszk, Lapujtő piactér és vissza. I-nek beérkezett: Szomodi Sándor 41.40 perc, II-nak Tóth An­ tal, 41.45 perc, III-nak Bajusz József, 42.5 perc, IV-nek Telek József, 44.10 pare, V-nek Ausz Lajos, 44.10 perc. Gyönyörű látvány volt a motorosok, ugy­ szintén a kerékpárosok indulása, valamint az érkezése. Az egész város területén és az útba eső községekben nagy néptömeg nézte a versenyzőket Az indulás és a cél helyén lelkes ovációban részesitették az egyes beérkezőket. A verseny tartama alatt és után folyt a tekeverseny, amelyet már egész hé­ ten folytattak és este 6 órakor lezártak. A verseny után megkezdődött az ünnepély, ahol nagy vigság között folyt a tánc reg­ gelig. Ez az ünnepély maradandó emléket ha­ gyott a salgótarjáni medencében dolgozó munkásság között, ugyszintén a város pol­ gársága között A versenydijak az ünnepély keretében este 10 órakor lettek kiosztva nagy érdeklődés mellett. A motorkerékpáro­ soknál I. Badics Imre kapta Salgótarján r. t. város diját egy bronz szobrot, II. Bakos András a szövetség I. diját, 100 pengőt készpénzben, III. Persch Ede 60 pengői �1928. szeptember 15. IV. Csóka Vendel, egy ezüst cigaretta tár­ cát, V. Kádár Tibor 30 pengőt. Kerékpárosok: Szomodi Sándor 50 pen­ gőt készpénzben, II. Tóth Antal 30 pengő készpénz, III. Bajusz József 10 pengő, IV. Telek József egy arany töltőtoll, V. Ausz Lajos egy ezüst hamutálca. A tekeverseny dijai a következők voltak : 1 drb. férfi zsebóra, 1 drb. 1 liter ürtartalmu Thermos üveg, 1 drb. hátizsák. 2 pár férfi zokni, 2 drb. nyakkendő, 1 drb. bo­ rotva készlet teljesen felszerelve, 1 drb. bőr cigarettatárca, 1 drb. bőrönd, 1 drb. bőr levéltárca és 1 drb. sétabot A dijak kiosztásánál az ünnepély közön­ sége nagy ovációban részesitette a győzte­ seket és ezután lelkes jó hangulatban folyt tovább az ünnepély. Gyilkosság, amelyet pártcélokra használnak fel. Augusztus 26-án, vasárnap délután egy sajnálatos és szomoru eset történt Salgó­ tarjánban. Az egyik vendéglőben szóváltás­ ba keveredett egy társaság, ez a szóváltás verekedéssé fejlődött, amely verekedésnek 1 halottja és egy sulyos sebesültje lett. — Ugyanis Antoni István leszúrta Csábi Lajost, Farkas Péter pedig meglőtte Dancsák Lász­ lót Csábi Lajos a szúrás következtében a helyszínen meghalt, Dancsák Lászlót pedig sulyos sebével a pásztói kórházba szállítot­ ták. A rendőrség Farkas Pétert és Antóni Istvánt letartóztatta és kihallgatás után átkísérte a balassagyarmati kir. ügyészség fogházába. A halottat augusztus hó 28-án temették el nagy részvét mellett. Ez a rövid és tárgyilagos története a fönti esetnek. Mi nem is foglalkoznánk vele, mert ezek az esetek a napilapok napihirei közé valók. Azonban azok az események, melyek ezzel kapcsolatosan lezajlottak és amellyel a napilapok kiélezetten foglalkoztak, kény­ szerítenek bennünket arra, hogy ezen kér­ dést megvilágítsuk. Megdöbbenve állottunk a hir hallatára, amikor tudomásunkra jutott, hogy egy hat gyermekes családapát meg­ gyilkoltak. A legmélységesebben elítéljük ezt a tettet, amikor korcsmai szóváltás gyil­ kossággá fajuk Azonban nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem. hogy az esetet politikai célok szolgálatába állítják és felfujják. De különösen elítélendő az a mód és forma, amellyel ezt az úgynevezett szociáldemok­ rata párt tette. Történetesen a verekedő felek közül, aki a szúrást tette, ugyszintén aki a lövést le­ adta, azok az Ébredő Magyarok Egyesüle­ téhez tartoznak. Aki a halálos szúrást és aki a sulyos sebet kapta, azok viszont a va­ lóságban egyik párthoz sem tartoztak. — Mégis a temetésen megjelentek Farkas Ist­ ván, Vanczák János, Rothenstein Mór és Esztergályos János országgyűlési képviselők, ahol Vanczák János és Esztergályos János bucsuztatták el a halottat és igyekeztek po­ litikai tőkét kovácsolni ebből a szomoru esetből Emlékezünk, amikor szerencsétlen bánya­ munkásokat, akiket a bánya gyilkolt idő nap előtt, egyenként, sőt tömegesen és ezek temetésére a szociáldemokrata párt, ugyszintén a szakszervezeti tanács sem tartotta szükségesnek, hogy hivatalosan megjelenje­ nek. Emlékezünk még mindnyájunk szivé­ ben fájó visszaemlékezésként cseng a Sáraaknai hét áldozatnak a temetése. Sőt a "A Bányász" legutóbb, amikor Kazinczy Andrást sujtotta halálra a bánya, a szociáldemokrata párt nem is mutatta magát a temetésen, csupán szövetségünk tagjai állottak oda, mindenkor kegyeletüket leróni az áldozatoknak és gyűj­ tést folytatni a hátramaradottaknak. Ez al­ kalommal is megmutatta a szociáldemokrata párt, hogy nem az áldozatok iránt érzett kegyeletes tisztelet vezérelte, hanem a poli­ tikai konjuktura kihasználása. Kár az eről­ ködésért, mert minden józanul gondolkozó ember a munkásság között tisztán látja a tendenciát és nem ül fel az ilyen agitációnak. 3 nyári hónapokban 4, sót 3 napi munkájá­ ból, illetve annak értékéből fenntartani csa­ ládját egész héten át ami érthető nyomo­ rúságba dönti az egész iparban foglalkoz­ tatott munkásságot Már annyi alkalommal reklamálta a bányamunkásság ez irányban az intézkedést hogy már a legfőbb ideje volna, ha erélyes kéz­ zel és drasztikus formában lépne közbe az államhatalom és vinné dűlőre ezt a kérdést Vagyis, csak annyi idegen szenet engedne az országba behozni, amennyire a magyar bányatermések nem tudnák kielégíteni az ipari érdekeltségeket Idegen szén bejövetele Magyarországba. A munkásság bevonása az iparfelügyeletbe. A folyó év első felében, vagyis január hó 1-tŐl junius hó 30-ig behoztak Magyar­ országba 6.833.318 métermázsa szenet Az előző év, vagyis 1927. év ugyanezen idő­ szakában behoztak 5.988.045 mm. szenet Eszerint 1928. első felében 844.273 méter­ mázsával többet hoztak be, mint a mult esztendőben. Ezek a számok sokat beszélnek. Ez azt jelenti, hogy ennyi szenet, illetve több sze­ net hoznak be külföldről egy fél év alatt, mint amennyit Magyarország barnaszénbányászata a legjobb termelő hónapban ter­ mel A bányamunkásság évek óta követeli, hogy akadályozzák meg az idegen szénnek beözönlését, mert ez a magyar bányaipar­ ban foglalkoztatott munkásságot sujtja a legérzékenyebben. Azonban ez a követelés állandóan süket fülekre talál Kivánatos volna, ha azok az illetékesek, akik állandóan a magyar ipar pártolását hangoztatják és annak pártolásáról tarta­ nak előadásokat, ha azok legelsősorban itt érvényesítenék energiájukat Ugyanakkor, amikor a bányavállalatok telepein száz és ezer vagon számra fekszik a tárolt magyar szén, akkor méltánytalan az illetékes ténye­ zőktől, hogy eltűri az idegen szeneknek az ilyen nagymérvű beözönlését Az a megokolás, amely szerint a magyar szenek feljavítására szükséges az idegen szén behozatala, nem találnak magyarázatra akkor, amikor évről-évre emelkedik az ide­ gen szenek behozatala. Minden ország kormánya arra törekszik, hogy a saját bányaiparát istápolja, a saját bányaiparának termését értékesíteni tudja, csupán Magyarország kormánya nem tette meg ezen a téren kötelességét, mert nem akadályozza meg az idegen szenek fölös mennyiségű behozatalát A bányamunkásságot a legsúlyosabban érinti ez a kérdés, mert emiatt kénytelen a A magyar iparfelügyelet már hosszú esz­ tendők óta, sőt már a jő béke években sem elégítette ki a népjóléti kivánalmakat A há­ boru előtt nagy akció indult hogy az iparfelügyelet munkájába a munkásság érdek­ képviseletét is bevonják. Már szépen kidol­ gozott tervek is voltak, amelyek szerint a munkásság megbízottakat és minden szak­ mának megfelelő szakmunkásokat delegálnak az iparfelügyelet ellenőrző munkájába. A háboru akadályozta meg, hogy ez a kérdés az iparfelügyelet terén nem valósulhatott meg. Azonban a háború tartama alatt il­ letve annak végefelé ujjólag kialakult az illetékes tényezők körében az a nézet hogy az iparfelügyeletet tökéletesíteni kell és pe­ dig olyan formán, hogy a szakmunkások bevonásával kiegészítik az iparfelügyelőség intézményét A háború befejezése után elaludt a kér­ dés, csupán az 1920-as évek elején vetődött ujra föl és akkor tekintélyes szakemberek pártfogolták a kérdést s akkor már már ugylátszott, hogy történik valami. Azonban ismét csak elodázódott a kérdés. A bányaiparban foglalkoztatott munkássá­ got ugyancsak nagyon közelről érinti és érzékeny kihatással van ennek a kérdésnek a megoldása. Sőt, mondhatjuk, hogy talán az Összes szakmák között elsősorban a bá­ nyamunkásságnak volna legnagyobb szüksége arra, hogy az iparfelügyelet ilyen for­ mán tökéletesitessék. Ugyanis a bányaiparban a bányakapitány­ ságok végzik ezt a munkát A bányaira pitányságok viszont szintén tul vannak hal­ mozva és nem végezhetik munkájukat a szükséges formában. Azért történik meg pl az, hogy a balesetek alkalmával a legtöbb esetben, hetek múlnak el mire a szükséges vizsgálatok megejtödnek. Már most a bánya természeténél fogva hetek múlva a bányakapitányság által kiküldött vizsgálóbizottság vagy biztos, nincs abban a �A Bányász 4 Helyicsoportok hirei. helyzetben, hogy a hetekkel előbb történt baleseteket kellőképen megtudja itélni, mert Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk a bánya viszonyai ugyszólván napról napra változnak. És a legcsekélyebb munka is a ottani kerületi titkára minden héten szombaleset után egész más helyzetet mutat, baton egész napon át Komlón, Neumann mint amely a baleset alkalmával fennállott. József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ Ennélfogva, amennyiben a bányakapitány­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetle­ ságoknak ezen vizsgálati munkájába megfe­ ges panaszaikkal és egyéb felvilágositásért lelő szakemberek, illetve munkások is bele ide forduljanak. volnának vonva, ugy a legtöbb esetben ez Pécskerületi szaktársak figyeiméa bányakapitányságok segítségére szolgálna. be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Egyik nagy hibája még a bányakapitánysá­ Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. gok intézményének, hogy intézkedési hatás­ Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ körük a legminimálisabbra van szoritva. nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ Szükséges volna, hogy a bányakapitánysá­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ gok megfelelő intézkedési jogkörrel legye­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. nek felruházva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ Már több külföldi államban megvalósi­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. tották ezen intézkedéseket Kívánatos és Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután szükséges volna, hogy a magyar iparban, 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ ugyszintén a bányaiparban is az iparfelü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és gyeletet ilyformán kibővitsék és tökélete­ vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. sítsék, amely nagyban hozzájárulna a mun­ Pécsbányatelep. Beiratások és befizekásság életbiztonságának a helyesebb meg­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ oldásához. közölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ Általános bányászsztrajk előtt gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ áll Csehszlovákia. zésére. Tekintve a két telep közelségét, a A Cseh-Szlovák bányamunkasság kon­ pécsbányatelepi tagoknak módjában van az gresszuson foglalkozott a bányaigazgatósá­ otthont gyakrabban igénybe venni. gok ama határozatával szemben, hogy nem Tatabánya-Felsőgallai titkárság. hajlandók békés uton a munkásság jogos Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerköveteléseit teljesíteni. féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ A kongresszus tekintettel arra, hogy a munkáltatók rideg álláspontra helyezkedtek, tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ azonnali hatállyal felmondja az 1923. évi nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a október 27-én kötött s az Ostrau-karvini szénmedencére érvényes kolektiv szerző­ szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titdést A kongresszus felszólította a köztár­ saság bányamunkásait, hogy minden eshe­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle tőségre készen legyenek, mert az Ostrau- házban van. Minden panasszal, felvilágositáskarwini szénmedence bányamunkásai, mi­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt után a békés eszközöket kimentették, a Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ sztrájk fegyveréhez lesznek kénytelenek szedésével és tagok felvételével id. Heim A fenyegető konfliktus elhárítása végett Ferenc van megbízva. a szervezetek a közmunkaügyi minisztériu­ Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére mot kérték fel intervencióra. A minisztérium a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ azonban eddig még nem adott választ a nek kezelésével a vezetőség végleges megbányásszervezeteknek arra vonatkozólag, választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. hogy hajlandó-e közbelépni és a békés kiFelhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az egyenlités útját egyengetni. ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek A bányamunkások kongresszusának ezen Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ határozata következtében ez most tárgyta­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ lanná vált, mert a munkásság a végső lé­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ pésre a sztrájk fegyverének alkalmazására duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk határozta el magát A bérkonfliktusban ér­ dekelt munkások száma meghaladja a 40 biztos tudatában! ezret Iskolai cikkek, író- és rajzszerek, levélpapírok nagy választékban Friedler Samu könyv- és papirkereskedésében Salgótarján. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Ml ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a Ha vannak, vagy ha nem futja keresetét Hirdetéseket felvesz „A BÁNYÁSZ“ kiadóhivatala Salgótarján, Vasut ucca 4 sz. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplómmal szemben. „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. "Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 17-18. szám (1928. szeptember 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-09-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a07dc1b382c2a0464eb660c1600b0c71.jpg 0e02fcbdeff7df60de3501841f37e634 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9c7e01802926deb3f2783c9370dfd717.pdf 0113601e6848188e92d78dad1758c022 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. október 15 19—20. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó; FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. Az elbizakodottság megbosszulja magát. A magyar bányamunkasság szövet­ ségünk kezdeményezésére mozgalmat inditott életnívójának a megjavítása iránt. A bányamunkásság látva azt a sulyos gazdasági helyzetet, amelyben az ország vergődik, látva mindazokat a nehézségeket, amely az ország gaz­ dasági helyzetére nehezedik, méltá­ nyolta a sulyos gazdasági válságot, ezért csak arra szorítkozott, hogy ezt a sulyos válságot keresztül tudja élni és át tudjon vergődni az esetleges jobb gazdasági időkre, amikor munkaerejét értékesíteni tudja. Ezen szempontoknak a szem előtt tartásával indította meg a mozgalmát, arra számítva, hogy ez egy oly csekély kívánság, ami elől a bányavállalatok nem tudnak kitérni. Sajnos nem igy történt. A bányavállalatok nem mél­ tányolták a munkásság sulyos helyze­ tét, nem méltányolták továbbá azt sem, hogy ugyanakkor, amikor a bá­ nyamunkásság a legsulyosabb helyzet­ ben vergődik és csak arról volna szó, hogy a vállalatok az ő busás tantiém és részvényosztalékukból egy bizonyos részt engedjenek át a munkásság ja­ vára és ezzel a munkásság gazdasági helyzetét sokkal elviselhetőbbé tehet­ nék. Erre nem voltak hajlandók, ha­ nem a legdrasztikusabb formában uta­ sították el a munkásság kívánságait. Egyetlen vállalat volt, aki nem uta­ sította el ilyen drasztikus formában a munkásság kívánságait, hanem kijelen­ tette, hogy tárgyalni fogják a vállalat kebelében a kérdést és az eredmény­ ről értesíteni fogják a munkásságot. Ez a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. volt, aki tényleg, pár heti gondolko­ zás után kijelentette a munkásság bi­ zalmiférfiai előtt, hogy hajlandó vala­ mit nyujtani a munkásság részére. (A részletek lapunk más helyén olvasha­ tók.) A nevezett vállalat által nyujtott ugynevezett segélyek kihirdetése után csatlakozott a Magyar Általános Kő­ szénbánya, aki szintén kiterjesztette ezen segélyek fizetését a tatai szén­ medencében foglalkoztatott és a tokodi szénmedencében dolgozó munkásság részére. A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t kötelékébe tartozó dorogi kerü­ letben szintén kihirdették ugyanazon segélyek kifizetését Ezzel az ország bányatelepeinek egy részén a munkásság részesül bizonyos, ugynevezett segélyben, amely az au­ gusztus havi keresetnek 25 százalékát teszi ki. Azonban a Dunagőzhajózási társulat Pécsvidéki telepein, a komlói kincstári bányatelepen, Szászvár-nagymányoki kerületben, Borsod vidékén, Ózd vidékén és az ajkai kerületben a munkásság nem részesül még ebben az alamizsna segélyben sem. Vajjon, hogy gondolják az urak, hogy ezen kerületekben, a munkásság nem ugyan­ olyan nyomoruságban szenved, mint a többi kerületben? Ezen kerületekben a munkásságnak a megélhetése ugyan olyan sulyos és nehéz megpróbáltatásoknak van kitéve, mint az ország többi telepein. S ezzel szemben ezek a vállalatok mégis a leg­ ridegebb formában zárkóznak el az elől, hogy a munkásság sulyos és nyo­ moruságos gazdasági helyzetét némiként is enyhítsék. Nem lehet elfogadni kibuvót, mert nem lehet azt mondani, hogy ezeken a telepeken a munkás­ ság talán jobb kereseti viszonyok kö­ zött élne, mint a többi telepek mun­ kássága. Mert hiszen a Dunagőzhajó­ zási társulat telepein folynak a legvisszataszitóbb kizsákmányolási rend­ szerek. Nevezetesen a DGT telepein mun­ kást, munkás ellen uszítanak azzal, hogy az egyik munkásnak megadják a lehetőséget arra, hogy a kereseti viszonyai jobbak legyenek, mint a má­ sik munkásé ugy, hogy a munkásság között az állandó elégületlenséget és az egyik munkásnak a másikkal szem­ ben való ellentétét szítják. Hogy egyebet ne említsünk, a DGT telepein divik az a szokás, hogy az úgynevezett rosszabb, illetve gyengébb konjuktura idején szanált napokat ve­ zetnek be, amely szanált napokon a külszíni munkások és a nem szénen dolgozó belső munkások üzemszüneteket kénytelenek tartani. Ezzel szem­ ben a szénen dolgozó munkásoktól pótműszakokat követelnek. Ez azután azt eredményezi, hogy a munkásság között az egyenetlenség lesz úrrá és egyik munkás a másikban ellenséget lát ami azután sok civódásra ad al­ kalmat. Még szembeötlőbb a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t taktikája, amikor a salgótarjáni és a dorogi kerületben ki­ fizeti a segélyeket, ezzel szemben a szászvár és nagymánoki kerületben ugyanaz a vállalat nem folyósítja. Még ennél is kiáltóbb a kincstárnak az álláspontja, aki ugyancsak a kom­ lói kincstári telepen, amely a pécsi me­ dence szivében fekszik, a munkásai részére szintén nem fizeti ki ezen se­ gélyeket. A kincstárnak, mint az állam első üzemének bizonyos példát kellene statuálni és megmutatni a vállalatok­ nak, hogy az üzemet nem tisztán, ki­ zárólag a profit ráta emelése érdeké­ ben tartják fenn, hanem mint állam, belátja a bányamunkásság sulyos és nehéz gazdasági helyzetét s annak a bányamunkásnak, aki egyik legsulyo­ sabb és legveszélyesebb munkát végző polgára az országnak, annak méltányolja sulyos és válságos helyzetét, tehát elsősorban nyújt könnyítést az élet küzdelmeinek a megvívásához Ezzel szemben az állam az ő saját telepén, a lelketlen kizsákmányolók közzé áll és a leglelketlenebb kizsákmányolókkal egyetemben állja azt a méltánytalan és belátástalan álláspon­ tot, hogy a munkásságot ezen sulyos nyomorában nem . segíti, hanem ride­ gen elutasítja. Hát ha ezt látjuk az ál­ lamtól, akkor ne csodálkozzunk, ha a Magyar Általános, a Borsodvidéki te­ lepein, a Rima ózdvidéki telepein és az Ajka- csingervölgyi vállalat ugyan azt teszi, amit a kincstár, vagyis, nem nyújt a munkásságnak nyomora eny­ hítésére szogáló könnyítéseket. Amikor a bányamunkásság gazda­ sági helyzetének megjavítása iránti mozgalmát megindította, tisztán, kizá­ rólag a saját léte biztosítását kívánta szolgálni abból kiindulva, hogy képte­ lennek tartja a vállalatokat arra, hogy amikor a napnál világosabban bebizo­ nyosodik, hogy az utóbbi időben a munkásság elsőrendű életszükségleti cikkei folyton emelkednek, amikor vi­ lágosan látható és mindenki, még a vállalati exponensek is elismerik, hogy tényleg óriási mértékben súlyosodéit a megélhetés lehetősége, akkor képe­ sek legyenek a bányamunkásság bérkívánságait elutasítani. Bár tisztában volt a munkásság, hogy a vállalatok­ tól nem sok érzékiségre számíthat, de szinte képtelennek tartotta azt a hely­ zetet, hogy az állam ilyen könnyen át­ siklik a kérdés felett és tűri, hogy a vállalatok ilyen drasztikus formában nehezítsék meg az ország polgársága �"A Bányász“ 2 egy ilyen tekintélyes részének megél­ hetését Ezzel szemben — sajnos — azt látjuk, hogy az állam, az ő saját üzemével elöl jár a rideg elutasításban. Ne higyjék sem a bányavállalatok képviselői, sem az állam illetékes és hivatott tényezői, hogy a munkásság ezen alamizsnaszerű elintézéssel, mely egyelőre a munkásságnak csak egy hányadát részesíti, meg van elégedve, ez még abban az esetben sem volna elfogadható, ha ez az összes munkás­ ságra kiterjedne, mert még akkor is csak egy úgynevezett alamizsnát je­ lent, a munkásságnak pedig szüksége van arra, hogy életnivóját az ország polgári társadalmának minden részé­ vel egyenlő magasságra emelje. Ennek elérése érdekéban a bányamunkásság folytatja harcát. Egy bírósági tárgyalás epilógusa. Folyó éri február 23-án egy törvényszéki tárgyalás zajlott le Salgótarjánban, amely tárgyaláson a vádat a Magyarországi Bánya­ munkások Országos Szövetsége képviselte. Nevezetesen ő tette a feljelentést Oravecz János ellen, sikkasztás és okirat hamisítás címén. A feljelentést évekkel ezelőtt adták be, amikor Oravecz Jánosnak konfliktusa volt a fentnevezett szövetséggel Később Oravecz a jógyermek szerepét vallalta, vagyis igy akarta mentesiteni magát a vádak alól Ekkor a fenti szövetség, minthogy a felje­ lentés tárgya hivatalból üldözendő cselek­ mény, tehát visszavonással nem lehet meg nem történtté tenni, ugy akarta Oravecot ki­ húzni a hínárból, hogy az egész ügyet átkeni Csóka Vendelre és Fajd Pálra. Ez a tárgya­ lásokon nem sikerült. Oraveczot elítélték 7 havi elzárásra, 3 évi hivatalvesztésre és po­ litikai jogainak felfüggesztésére. Az itélet kimondása után még mindég igyekeztek Oraveczot valamiként kárpótolni és arra biztatták Oraveczot, hogy tegyen feljelentést Fajd Pál ellen hamis tanuzás büntette címén. Ez meg is történt Mire a balassagyarmati kir. ügyészség mevizsgálta az ügyet és a következőkép határozott: Balassagyarmati kir. ügyészségtől. 3982/1928. kü. szám. Másolat. Oravecz János vasmunkás, csepeli lakos­ nak Fajd Pál salgótarjáni lakos ellen, hamis tanuzás büntette cimén tett feljelentése tár­ gyában inditott nyomozást a Bp. 101. §-nak 3. pontja alapján megszüntetem. Erről Oravecz János sértett igazolt kép­ viselője dr. Mandi Oszkár budapesti ügyvéd utján azzal értesítem, hogy jogában áll e határozatom kézbesítésétől számitott 8 nap alatt a vád képviseletét átvenni és e végből jelen határozatom felülmutatása mellett a balassagyarmati kir. törvényszék vizsgálóbirájánál jelentkezni, vagy pedig ugyanezen idő alatt a budapesti kir. Főügyészséghez a határozat ellen felfolyamodással élni. Indoklás. Oravecz János azt panaszolta, hogy ellene a balassagyarmati kir. törvényszék előtt B. 2782/1926. szám alatt sikkasztás és okirathamisítás miatt indított büntetőügyben, melyben őt 1928. évi junius hó 5-én nem jogerősen 7 havi elzárásra ítélték, Fajd Pál esküvel megerősített azt a hamis vallomást tette, hogy ezen feljelentéshez mellékelt elismervényeken látható Fajd Pál név nem az ő aláírása és az elismervényekben emlí­ tett 3 millió koronát tőle (t i. Oravecz Já­ nostól) fel nem vette, mint hogy ezzel szem­ ben az igazság az, hogy Fajd Pál tőle a pénzt felvette és az elismervényen látható aláírás valódi, kérte Fajd Pálnak hamis tanuzás büntette cimén leendő felelősségrevonását. Oravecz János feljelentése szerint hamis tanuzásban Fajd Pál bűnösségé könnyen megállapítható, irásszakértők meghallgatása utján. Ezek ugyanis igazolni fogják, hogy a becsatolt elismervényen Fajd Pál által saját aláírásának el nem ismert aláirás ugyanazon kéztől eredt amely az általa szintén becsa­ tolt 3 drb. havijelentésre irta reá a Fajd Pál nevet és miután a 3 drb havijelentésen lát­ ható aláirást Fajd Pál a fent említett, ellene folytatott főtárgyaláson sajátjának elismerte, igazolva lesz, hogy az elismervényen levő Fajd Pál név az ő aláírása és ezzel bizonyiva lesz az is, hogy ő a 3 millió koronát felvette. A nyomozás során a becsatolt kérdéses elismervény a 3 drb. havijelentésen olvasható Fajd Pál aláírás tüzetes megtekintése és ta­ nulmányozása után Vály Rezső és Erdély József állandó törvényszéki irásszakértők egybehangzóan azt a véleményt terjesztették elő indokoltan, hogy az elismervényre ha­ misított névaláírás az 1925. május havi jelentésen látható aláírást akarta utánozi, illetőleg az elismervényen látható Fajd Pál névaláírás nem attól a kéztől származik, amely a 3 drb. harijelentésre irta a Fajd Pál nevet. Minthogy ekként a feljelentés szerint egyetlen terhelő adatként megjelölt, az alá­ írás hasonlóságából az azonosságra vont következtetés is megdőlt és Oravecz János egyéb bizonyítékra nem tudott hivatkozni a Fajd Pál bűnösségére vonatkozóan, ennél­ fogva ez ügyben Fajd Pál ellen hamis tanu­ zás büntette miatt folyamatba tett nyomozást megszüntetem. Balassagyarmat, 1928. augusztus hó 30-án. (P. H.) Győry György s. k. a kir. Ügyészség elnöke. A fenti határozat világosan mutatja, hogy milyen hajszát folytattak szövetségünk ve­ zetői ellen. Mindenáron azt akarták elérni, hogy valamiként itéletet tudjanak hozatni. Azonban hiábavaló volt az erőlködés, az igazság beigazolódott és igy kénytelenek voltak megelégedni a felmentéssel. A mun­ kásság tisztán láthatja, hogy mindazon rá­ galmak, amelyeket uton-utfélen hangoztattak, csak kitalálások és csak arra voltak jók, hogy a munkásságot megtévesszék. — A Singer varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kiméli a szemet. — Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Értesítés. Értesítjük lapunk olvasóit, valamint szö­ vetségünk tagjait, hogy Mostyenán József, a tatabányai kerület titkára — betegségére való tekintettel, - állásától való felmentését kérte szövetségünk központi vezetőségétől A központi vezetőség, tekintettel Mostye­ nán szaktárs indokaira, a kért felmentést 1928. október 15 folyó éri október 1-ére Monstyenán szak­ társnak megadta. Egyben értesítjük a felsőgallai és tata­ bányai szaktársainkat, hogy a kerületi tit­ kári teendők ellátását — további intézke­ désig a felsőgallai helyicsoportunk vezető­ sége vállalta magára. Nyilatkozat. A mai sajtóper tárgyalása során a felek arra a magállapitásra jutottak, hogy a „Bánya­ munkás“ cimű és „A Bányász" című lap­ ban megjelent és egymást bántó, személyes­ kedő cikkek nem szolgálják a munkásság érdekét Kijelentik a felek azt, hogy ilyen tartalmú bántó és személyeskedő cikkeket a jövőben nem irnak s közzé nem tesznek. Fodor József kijelenti, hogy a Csóka Vendel által sérelmezett cikkek tényállításai nem reá vonatkoztak. Sajnálkozását fejezi ki továbbá a Batta Gyula és Csóka Vendel ellen irt cikkek miatt. Ennek folytán Csóka Vendel és Batta Gyula a folyamatba tett összes sajtópereket visszavonják. A fenti nyilatkozat a „Bányamunkás* és „A Bányász“ című lapban kölcsönösen közzé tétetik. Budapest, 1928. szeptember 27-én. Fodor József, s. k. Lapunk olvasói még élénken emlékezhet­ nek arra a harcra, amely lapunkban és a Bányamunkásban zajlott le. — Különösen a Bányamunkás volt az, aki kíméletlenül foly­ tatta a rágalomhadjáratot, mire Csóka Ven­ del és Batta Gyula szaktársak sajtópert in­ dítottak a Bányamunkás ellen. A cikkek szerzőségét Fodor József vál­ lalta. Az első tárgyaláson kérte a valódiság bizonyítását, amihez szaktársaink is hozzá­ járultak. Ezzel is módot kívántak nyújtani Fodor Józsefnek, hogy rágalmait bizonyítsa. Az ujabb tárgyaláson — szeptember 27-én — azután a vádlott képviselője egyességet ajánlott fel Szaktársaink, hogy bebizonyítsák azt, hogy ők nem folytatnak hajszát senki ellen, csu­ pán csak a rágalmi hadjáratot kívánták meg­ állítani és egyben tisztázni kívánták önma­ gukat a biróság utján, — ezen egyességet elfogadták és ezen egyesség alapján azöszszes sajtópereket visszavonták. Szaktársainkat az az elhatározás vezérelte ezen egyesség elfogadásában, mert látták azt, hogy ez a hajsza a munkásmozgalom­ nak csak ártalmára van és csak arra alkal­ mas, hogy a munkásságot kiszolgáltassa a tőke igájának. Lapunk minden alkalommal csak a rágalmakra felelt és azokat igyeke­ zett tompítani. Éppen azért, mert tudta és látta azt, hogy mily ártalmára van a moz­ galomnak, ezért legfőképen a munkásmoz­ galom helyes irányításával és a helyes elha­ tározásokkal foglalkozott és csak melesleg juttatott helyet a rágalmak visszavágására. Helyes a nyilatkozatnak a fenti megállapí­ tása, bár ezt meglehetősen későn ismerték fel az ellenoldalon, mert a munkásmozgalom ez alatt az idő alatt nagyon sok vesztesé­ get szenvedett Kivánatos, hogy a jövőben ilyen rágal­ mak helyett a bányamunkásság gazdasági helyzetének a megjavítására összpontosuljon minden erő és energia és a munkásság harcedzetten szállhasson sikra a tökével szemben és ilyformán biztositsa helyzetének megjavulását �1928. október 15. 3 „A Bányász" Szövetségünk által indított moz­ galom részleges eredménye. Szövetségünk központi vezetősége f. évi junius havában mozgalmat inditott a bányamunkásság életnivójának a megjavítása ér­ dekében. A munkásság megvitatta a kérdést. Ennek eredményeképen f. évi julius hó 20.án beadvánnyal fordult a munkásság az öszszes vállalatok igazgatóságához, amelyben kérte keresetének augusztus, szeptember, október, november, december és január ha­ vára való felemelését A munkásság ezen kérését azzal okolta meg, hogy a vállalatok ezen hónapokban szintén magasabb árban adják el a kitermelt szenet, ugyszintén na­ gyobb mértékben van meg a lehetősége a kitermelt szenek elhelyezésének. A bányavállalatok ezen beadványokat, kivéve a salgótarjáni kerületet mindenütt elutasították. A salgótarjáni kerületben a vállalat képviselete kijelentette, hogy tár­ gyalni fogják a kérdést. A szövetség állandó sürgetésére végre szeptember 18.-án értesí­ tette a vállalat szövetségünket, hogy hason­ lóan, mint a mult esztendőben, az 1927. október 1-től 1928. október hó 1-ig terjedő időre az augusztus havi keresetnek a 25 %-át folyósitja segélyképen. Ezzel egyide­ jűleg ezen segélyt kiterjesztette a vállalata dorogi kerületre, ehhez csatlakozott a Ma­ gyar Általános Kőszénbánya r. t tatai és dorogi kerülete is s egyben kijelentették, hogy ezen segélyt az októberi fizetés alkal­ mával folyósítják. A munkásság fenti beadványában kérte az egyes üzemeknél felmerülő sérelmes ügyeknek a letárgyalását, kérte, hogy a vál­ lalatok a munkásság képviselőivel tárgyal­ ják le ezen kérdéseket és rendezzék. Erre nézve a vállalatok teljesen elzárkóztak, sem­ minemű hajlandóságot nem mutattak. Ki­ jelentették, hogy konkrét esetekben min­ denkor hajlandók az egyél sérelmes ügyek­ nek az elintézésére, igy nagy általánosság­ ban azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy tárgyaljanak. A munkásságnak az a része, amely ezen segélyekben részesül, ezt tudomásul vette, de ez nem elégiti ki s ezzel szemben folytatja tovább a harcot helyzete megjavu­ lása érdekében. — A munkásságnak azon része, amely a többi bányavállalatoknál van alkalmazva és ezen segélyben nem része­ sülnek, a legelkeseredettebb harcot fogják megindítani és törekedni fognak arra, hogy a bányavállalatok lelketlenségét minél előbb megtörjék. A harcieszközök fölött majd ön­ maga fog határozni. Mindenesetre megfogja találni a módját, hogy ez évben ne tudják a vállalatok elamerikázni a munkásság kivánságainak a teljesítését, mint azt már megtették a mult esztendőben. Agyontámogatás a hatóságok által. A magyar munkásmozgalomban állandóan hangzik, hogy az egyes szervezetek élvezik a hatóságok támogatását azért, hogy a mun­ kásság mozgalmát letörjék. Ezzel szemben a másik mozgalmat elnyomják csak azért, hogy a másik mozgalom érvényesülhessen. Ezeket a rágalmakat egyesek igyekeznek Szövetségünkre háritani, és állandóan azt hirdetik, hogy szövetségünk hatósági támogatásban részesül, azért, hogy a munkásság mozgalmát letompitsa, kiszolgáltassa a válla­ latok önkényének és ezt a hatóságok segítik Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. elő. Azok igazolására, hogy kik működnek hatósági védelem alatt, alább a következő­ képen ismertetjük. A f. év kezdetén a komlói helyicsopor­ tunk gyűlés bejelentését kérte, amely gyű­ lésen az adott helyzet ismertetése volt napi­ renden. Ezt a gyűlést engedélyezték, azon­ ban a gyűlés elhangzása után szövetségün­ kel szemben bizonyos eljárások tétettek folyamatba, sőt a komlói helyicsoportuak a működését is felfüggesztették és csak mikor szövetségünk eljárásának igazsága beigazoló­ dott, engedték a további működést. Ezzel szemben a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Orsz. Szövetsége minden meg­ rázkódtatás nélkül és minden utólagos eljá­ rás nélkül tartotta meg f. évi május hó 28án a gyűlését. F. évi szeptember hó 23.-án délután 3 órára a komlói szaktársak kíván­ ságára szövetségünk központja elhatározta, hogy egy nyilvános bányamunkás gyűlést tart, amely gyűlésen a bányamunkásság helyzetét és a szervezkedés célját fogja vi­ tatni és igyekszik megvilágitáni a szervez­ kedés szükségességét. Ehhez hiven a kom­ lói helyicsoportunk 4 vezetőségi tagja egy gyűlési bejelentést irt alá, amelyben a hegy­ háti járás főszolgabírájától ezen gyűlés en­ gedélyezését kérte. Ezen gyűlés engedélye­ zése tárgyában a fenti négy szaktársunk a következő véghatározatot kapta.: A vég­ határozat száma 6603/1928 Véghatározat. Ezen bejelentés tudomásul vételét meg­ tagadom. Indokolás. A bejelentett napirend a szakszervezet ügykörét meghaladja. Pártpolitikai kérdé­ seknek szakszervezeti ülés keretében, de köznyilvánossággal szándékolt megvitatását pedig tudomásul venni jogomban nem áll. Erről fentnevezetteket értesíti a főszolga­ bíró azzal, hogy 15 napon belül megfelebbezhető. A munkásság a legnagyobb felháborodás­ sal vette tudomásul ezen véghatározatot, mert neki még a legtávolabbról sem volt a szándékában, hogy pártpolitikai kérdések­ kel foglalkozzon, annál inkább sem, mivel szervezetünk semmiféle párthoz nem tarto­ zik, semmiféle pártpolitikával nem foglalko­ zik, tisztán, kizárólag a munkásság gazda­ sági helyzetének megjavitásával és a bánya­ munkásság életnívójának a társadalmi élet­ ben a szükséges és kellő magaslaton való tartását tűzte ki célul. Ugyanez volt célja a fentnevezett gyűlésnek. Ezt akadályozta meg a közigazgatási hatóság. — Folyó hó 7-ére megismételték ezt a bejelentést, amire szó szerint ugyan ezen határozatot kapták. Ezek után a munkásságra, de különösen azon rétegre, amely rétegben szövetségünk ellen kigyót-békát kiabálnak, azokra bízzuk az elbírálását annak, hogy mennyiben része­ sül szövetségünk hatósági kedvezésben és hatósági támogatásban. Munkásszervezet ne foglalkozzon üzleti vállalkozásokkal. A munkásság gazdasági, illetve szakszer­ vezetei azzal a magasztos céllal indultak utjokra, hogy a munkásságot gazdasági harca­ ikban tamogatják és gazdasági mozgalmaikat igyekeznek győzelemre juttatni. A világfelfogásokban különféle nézetek alakultak ki. Voltak nézetek, amelyek a munkásság szervezeteit kizárólag gazdasági harcok győzelmének a biztosítására igyekez­ tek kiépiteni Voltak világnézetek, akik a munkásság ezen gazdasági harcait bizonyos szövetkezeti alapon igyekeztek elősegiteni. És erre építették a gazdasági harcok győ­ zelmét A külföldön mindkét irányzatnak vannak előharcosai, de vannak eredményei is. Sajnos a magyar munkásmozgalom teljesen elszige­ telt ezen külföldi mozgalmi témáktól és a magyar munkásmozgalomnak teljesen függet­ lenül a külföldi irányzatoktól kell mozgal­ mát megvívni Vannak azonban a magyar munkásmozgalomban is, akik mind ezeket nem veszik figyelembe és a külföldön bár ott bevált, de Magyarországon teljesen kilá­ tástalan formulát igyekeznek reá erőszakolni az egyes szakmákra. Ez történt a magyar­ országi Épitőmunkások Szövetségének a keretén belül is. Ugyanis, az évekkel eze­ lőtti rossz konjukturában, amely az építő­ ipart már-már csaknem teljesen lezüllésbe juttatta, a Magyarországi Épitőmunkások Szövetsége egy üzleti vállalkozásba fogott, hogy ez által az ő nimbuszát továbbra is fenn tarthassa. Ilyenformán alakult az Épitő­ munkás ok szövetségének az égisze alatt egyes vidéki városokban, amikor a konjuk­ tura javulásnak indult "Épitőmunkások Ter­ melő Szövetkezete" cimén vállalkozások, amelyek ilyformán akarták az épitőmunká­ sok gazdasági helyzetét feljavítani A kül­ földön az ily szövetkezetek a munkásság gazdasági szervezésének a kifejlesztésére és a szervezet megerősödésére voltak épitve. Nálunk azonban Magyarországon ezek kife­ jezetten üzleti célzattal voltak kiépitve, akik sajnos nem tudtak kialakulni és rövid, de dicstelen élet után elszenderültek. Többekközött igy járt a Salgótarjánban, mintegy 2 esztendővel ezelőtt létesített termelő szövet­ kezet, amely a jobb konjukturában 1 évi működés után dicstelenül kimult. Akik ezen szövetkezet élén állottak, rész­ ben igyekeztek privátim elhelyezkedni. — Voltak azonban, akik nem nyugodtak bele abba, hogy ezen magas pozícióból esetleg a malteros kanalat kell a kezükbe venni. Ezek keresték a módját, hogy életre keljenek, ha nem is Salgótarjánban, mert itt már lehetet­ lenné vált, hanem máshol Igy jutottak el a fővárosban és ott terem­ tették meg az "Alapkő Termelő szövetke­ zet“ cimen létesitett fából vaskarikát A sze­ rencsétlen épitőmunkások, akik a legna­ gyobb vehemenciával dogoztak szervezetük kiépítésén a szépen kiszínezett tervezgetéseknek felültek és végül arra a szomoru megyőződésre jutottak, hogy a nagy fáradt­ sággal, amelyhez annyi véres verejték fűző­ dik, vagyis az ő szövetségük tulajdonát ké­ pező Aréna-úti bérpalotájukat, mint egy �A Bányász másfel millió pengővel megterhelték, amely terhet sajnos az építőmunkásoknak kell kiizzadni. Nem kívánunk a fentiekhez kommentárt fűzni. Maguk a tények és az adatok drasztikussaga mindent elmond. Csupán csak egyet kívánunk leszögezni. A munkásság gazdasági harcainak a megvívásához minden üzleti érzékiségtől függetlenül tisztán, kizá­ rólag a munkásság gazdasági érdekeinek a megvédése kell, hogy szem előtt lebegjen, mert csakis ez biztosíthatja a munkásság gazdasági helyzetének a megjavulását és semmiféle üzleti vállalkozás. Ezt jegyezze meg magának a munkásság, ezért igyekezze­ nek annak a szervezetnek a táborába, amely kizárólag a munkásság gazdasági szervezé­ sét és a gazdasági érdekeinek a megvédé­ sét tűzte ki lobogójára A bányamunkasság bérmozgalmai a külföldön. A békéltető tárgyaláson a munkásság és a bányaigazgatóság megbízottai között egyesség jött létre, amely szerint a bányamunkásság megfelelő drágasági segélyt kap és fölemelik a családi pótlékot. — Ugyancsak újonnan szabályozták a munkaórákat is. Ez alapon kötötték meg az uj kolektív szerző­ dést, amelynek záradéka kimondja, hogy az életszükségleti cikkek emelkedésével egy­ idejűleg a munkásság megfelelő drágasági segélyben részesül. Ezen megegyezés több, mint 4.000 bányamunkást érint Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhivjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Kladnóban a sztrájk mindinkább elmér­ gesedik. — A sztrájkbizottság a biztonsági szolgálatot a minimálisra szorította, hogy az esetleges tűzkatasztrófát megakadályozza. A munkásság több helyen gyűlést tartott, me­ lyen a sztrájk kiterjesztését követelte. Mahrisch-Ostrauban a bányamunkásság és a bányaigazgatóságok megbízottai között megkezdődtek a tárgyalások, amelyek jelen pillanatban még folynak, azonban ha ezen tárgyalások eredménytelenül végződnének, ekkor október hó 23-án ott is ki fog törni a sztrájk. Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy a cseh-szlovák banyamunkásság mozgalmat indított béreinek megjavítása érdekében A lezajlott idő alatti eseményekről a követke­ zőkben számolunk be: 50 bányamunkást eltemetett a A kladnoi bányaigazgatóságok és a mun­ kásság szervezetei között tárgyalások foly­ leomló föld. tak, amely tárgyalásokon különféle ajánla­ tokat tettek, amelyeket a munkásság kép­ Sulyos katasztrófa történt egy japán szén­ viselői nem fogadtak el és azokat elutasítot­ bányában. A mandzsuriai Tairer város kö­ ták. A munkáltatók a munkásságnak 3 %-os zelében fekvő Yenty szénbányában bánya­ béremelést ajánlottak föl és bizonyos egyéb segélyeket, mire a munkásság ezt is elutasí­ légrobbanás történt. A robbanás betemette totta. Erre a munkáltatók ujabb inditványt az egyik tárnát, amelyben 50 bányamunkás terjesztettek elő, amely a napi munkásoknak dolgozott. A leomló földtömeg mind az 50 5 %-os béremelést, ezenkívül pedig a mun­ munkást megölte. káskategóriának drágasági segélyt kínált föl, A bányamunkások képviselői kijelentették, hogy fölajánlott 5 %-os béremelés kevés Helyicsoportok hirei. és nem áll arányban az életszükségleti cik­ kek árainak emelkedésével, ennélfogva a Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk javaslatot visszautasították. A bányamunkás­ ság nagy testületéi vitatták a kérdést és ottani kerületi titkára minden héten szom­ hivatalos körök számoltak azzal, hogy bé­ baton egész napon át Komlón, Neumann késen lehet elintézni, azonban f. hó 1-én a József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kladnói bányakerületben kitört a sztrájk, kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetleamelyben 10.000 munkás vett részt, és gas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért 15%-os béremelést követelnek. Az Ostrau-karvini szénbányavidék igaz­ ide forduljanak. gatói értekezlete hajlandó uj kolektiv szer­ Pécskerületi szaktársak Ügyeimé­ ződésről tárgyalni. A kolektív szerződés be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. október 22-én jár le, ha addig az uj kolek­ Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. tív szerződés körül megegyezés nem tör* Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ ténik, szintén sztrájk kilátások vannak, nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ amelyben mintegy 15.000 munkás fog részt- kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ venni. / A bányaigazgatóságok és a munkásság lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ szervezetei között szüntelenül folynak a tár­ gyalások, mert a kladnói sztrájk az osztraui tések az otthonban bármikor eszközölhetők. bányászok körében is visszhangot keltett. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután A kormány egyelőre mindent elkövet, hogy 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ megakadályozza az ostraui bányász-sztrájk kitörését, mert ez nagy kihatással volna az törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. A kladnói bányaigazgatóság folyó hó 5-én Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ egy súlyosan provokáló plakáttal véres ösz- tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ szeütközést idézett elő, amely teljesen el­ közölhetők. mérgesítette a helyzetet. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ Ugyanis a munkaügyi minisztériumnak az volt az elhatározása, hogy 9-én megkezdi a gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ békéltető tárgyalásokat. Az igazgatóság ezt tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ be sem várta, hanem plakátokon kihirdette, zésére. Tekintve a két telep közelségét, a hogy az utoljára felajánlott béremelésnél magasabb bérre ne számitsanak és ezt fo­ pécsbányatelepi tagoknak módjában van az gadják el, mert aki ezt nem teszi megfelelő otthont gyakrabban igénybe venni. megtorlásban részesül — Ez felháborodást Tatabánya-Felsőgallai titkárság. idézett elő, amely tumultusra vezetett, ve­ Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerrekedéssé fajult és csak a csendőrség közbe­ féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ jöttével lehetett a rendet valamennyire tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. helyreállítani. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ A bányaigazgatóság provokációja után a nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a megegyezés lehetősége kilátástalan, mert szaktársak. mint az események igazolják, az igazgató­ Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ ság mereven elzárkózik az egyesség kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle ben megindultak a békéltető tárgyalások és házban van. Minden panasszal, felvilágositás­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt eredményesen haladnak előre. Henrik kerületi titkárhoz. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a hand­ A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ lovai (nyitrabányai) szénmedence munkásai­ szedésével és tagok felvételével id. Heim nak bérmozgalma véget ért Ferenc van megbízva. „Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján. 1928. október 15 varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 19-20. szám (1928. október 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-10-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/de17776d4ea9fe67052c62b502e4fda9.jpg 5bae4b8d95a00d678adefe863d455c07 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7d56735e3aa9bcc372a814349596e745.pdf 2e8b2b07722219d8103fd596c0eb2b2b PDF Text Text III. évfolyam. 1928. január 15 2. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár : 1 évre 1/2 9.60 P. 4.80 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. Fokozott erővel folytatjuk a harcot a munkásság gaz­ dasági helyzetének megjavítása érdekében. Lapunk mult számában az uj év al­ kalmával rövid áttekintést tettünk az elmult évben elért eredményekről. — Megállapítottuk, hogy ifju szövetsé­ günk, a sulyos viszonyok és a sok nehézségek dacára, várakozáson felüli eredményeket ért el. Azonban ben­ nünket, akik a harcok emberei vagyunk, még sem elégítenek ki az elért ered­ mények. Tehát folytatjuk a harcot fo­ kozott, lankadatlan energiával. Sorra vesszük mindazokat a kérdéseket, amelyek még nem nyertek elintézést, vagy részben intézteitek el. Két sulyos kérdés van előtérben, amelynek az elintézése égetően fon­ tos és sürgős. Ez pedig a bányamun­ kásság bér- és munkaviszonyának a rendezése, továbbá a társpénztárak körüli igazságtalanságok, orvoslása. — Ezenkívül az egyéb sérelmek tömege kiált orvoslásért, azonban a munka­ megoszlás és a harc intizításáért sorra vesszük a kérdéseket. Ezt a két kérdést önkéntelenül is össze kell kötni, mert a bányamun­ kásság életében ez a két kérdés, mint vörös fonál huzódik végig. Szövetsé­ günk az elmult év őszén mozgalmat inditott az iránt, hogy a bányamun­ kásság leromlott gazdasági életét fel­ tudja javítani. Szövetségünk vezetősége, amikor ezt a kérdést felszínre hozta, számolt azzal a számtalan nehézséggel, amelylyel meg kellett és még ma is meg kell küzdeni. Azonban eltántorithatatlan el­ határozásunkból nem engedtünk, mert élt bennünk az a meggyőződés, hogy a munkásság igazának győzni kell. Ezen mozgalmunk részben eredménnyel járt. A legfontosabb és megbecsülendőbb eredmény az, amelyet társadalmi téren a közvéleményben értünk el. Ugyanis sikerült a közvéleményben uralkodó tespedtséget, amely egészen az unszimpátiáig terjedt, megváltoztatni és felvillanyozni. — Hogy ezt elérhessük megmozgattunk mindent, elmentünk minden fórumhoz, sőt nem riadtunk vissza attól sem, hogy a kormánynak egyik exponensét, a belügyi államtit­ kárt arra kértük fel, jöjjön le a bá­ nyába és lássa közvetlenül a bányász életét Elmondhatjuk, hogy ezen rész* leges sikernek az elérése annak tud­ ható be, hogy az államtitkár a ható­ ságok több képviselőjével leszállt a bányába és ott személyesen győződött meg a bányamunkásság viszonyairól. A bányavállalatok egy része mereven elzárkózott ezen, a vállalatok által megállapított karácsonyi segélyeknek a kifizetése elől is. A vállalatok lelketlenségére vall, amikor minden érzék és lelkifurdalás nélkül vágják zsebre a jobb szénkon­ juktura idején a munkásság által te­ remtett hasznot. Nem juttatnak ebből a haszonból még morzsákat sem a te­ remtő munkásságnak. Elfelejtették már azt az időt, amikor a munkásság te­ remtő keze értéket képviselt. Elfog még jönni ujra az az idő, amikor ezek a kezek ismét értéket fognak képvi­ selni és ezek az értékes kezek karba téve fogják megvárni a vállalatok kővé vált szivének a meglágyulását. Ezért folytatjuk a harcot oly formán, hogy a kőszíveket meglágyítsuk és az érté­ kes kezeket igyekezünk meg edzeni. A társpénztárak körül oly sulyos sé­ relmek tornyosulnak, hogy már égbe kiáltanak. A bányamunkásság évtize­ deken keresztül folytatott harcot a társpénztárak központosításáért, mig végre 1926. december havában a nép­ jóléti kormányzat 4400. szám alatt rendeletet bocsájtott ki a nyugbér pénztárak központositásáról. A bánya­ munkásság a rendelet szövegéből látta, hogy nem azt kapta, amelyre szüksége van és amelyre várt, azonban még is bizonyos megnyugvással fogadta, mert azt remélte legalább a megszakított időket össze tudja kötni és munkahely változtatása esetén nem veszíti el meg­ szerzett nyugdíjra jogosult idejét. Azonban a munkásság keserűen csa­ lódott, mert első sorban az 1914. előtt megszerzett jogosultságot a rendelet nem veszi figyelembe. Ezzel épen azo­ kat sujtotta a legsulyosabban, akik a mostani időben kerülnek betegségük, öregségük és rokkantságuk miatt nyug­ díjba. Bántóan sulyos a korhatár meg­ állapítása is, amikor ugyanannyi szol­ gálati évet ir elő a föld alatt, a nap­ fénytől és levegőtől elzárt bányamun­ kásnak, mint egy, az íróasztal mellett 4-6 órát dolgozó köztisztviselőnek. — Azaz tévedtünk az összehasonlításnál, mert a köztisztviselőt, ha állásából el­ bocsájtják ugy nyugdíjazzák, a bányászt azonban csak akkor, ha teljesen tehe­ tetlen. Itt történik egyenesen a népjólét és szociálpolitika megcsúfolása, mert a bányamunkást, ha elbocsájtják munka­ helyéről mielőtt ujra felvennék, vagy más bányánál munkafelvételre jelent­ kezik, orvosi vizsgának kell magát alá­ vetni, amely orvosi vizsga számtalan esetben az üzem részére munkára al­ kalmatlannak találja. Ekkor kezdődik a bányamunkás kálváriája. A nyugbér­ pénztár orvosa nyugbérre alkalmat­ lannak, az üzem orvosa pedig mun­ kára alkalmatlannak találja. A rendelet azt mondja, ha valaki nem folytatja a bányamunkát (vájár) 60 fillér havi várakozási díj fizetése mellett fentartja, illetve megtarthatja nyugdíjra jogosult szolgálati idejét, ezt azonban csak három évig teljesítheti. Egyik legsulyosabb része ez a rende­ letnek, pl. egy 56 éves munkást elbocsájtanak, nyugbért még nem kap, munkát meg már nem kap, viszont a szükséges korhatárhoz még négy éve hiányzik, tehát, ha három évig fizeti a várakozási díjat, akkor még csak 59 éves, tehát nyugdíj nem jár neki, dol­ gozni hiába tudna, mert munkát nem kap, ennélfogva elveszti addig szerzett összes éveit. Azt kérdezzük vajjon miből fizesse a várakozási dijat az, aki munkát nem kap és nem tud ke­ resetre szert tenni. Általában az orvosi vizsgálattal meg­ nyomorítanak minden olyan intézményt, amely hivatva volna a munkásság szo­ ciális helyzetén javítani, mert a nyug­ díjasok felülvizsgálata ezt eredményezi. A nyugdíjpénztár orvosa munkára al­ kalmasnak találja, viszont a vállalatok munkát nem adnak neki. — Ha mégis egyik másik üzem alkalmazná, az orvos nem engedi. Ugyanez a helyzet a dol­ gozó bányamunkasság körében is. A nyugbérpénztárak központositá­ sáról szóló rendelet tarthatatlan, mert ha tovább igy folytatódik, elérjük azt, hogy egyetlen dolgozó bányamunkás sem tudja elérni azt az időt, amikor nyugdijba mehet Ezek a sulyos sérel­ mek, továbbá a nyugbéreknek az ala­ csony megállapitása megérlelte a bá­ nyamunkásságban, hogy erőteljesen követelje, a 4400. számu rendeletnek a sürgős megváltoztatását. Ezt a munkát folytatjuk. �2 "A bányász" A Szakszervezeti Internacionale csődje. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség legutóbbi jelentése szerint a tagállomány egy év alatt 13.366.387-ről 12.839.174-re apadt A jelentésnek ez a része az első pillanat­ ban nem oly feltűnő, mert hiszen a veszte­ ség csak 527.213. Azonban ha a dolog mé­ lyére nézünk, akkor kapjuk meg a tiszta képet. Ugyanis az egyik évről a másik évre a jelentés idejében két országos központ csatlakozott a nemzetközi internacionaléhoz. Ugyancsak a jelentés évében egyes orszá­ gokban a taglétszám 19 és 53 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben mégis majdnem hatszázezerrel csökkent az össztaglétszám. Elképzelhető mily visszaesés történt álta­ lában. A legfeltűnőbb a visszaesés Német­ országban 248 580, Angolországban 201.625, ennél is feltűnőbb Dánia, ahol 239.704-ről 156.277-re, tehát 83.427 = 34'8 %. A fenti számok sokat beszélnek, ezek iga­ zolják a jelenlegi szakszervezeti mozgalmak­ nak a csődjét Mert most már nem lehet a gazdasági válsággal magyarázni. A szakszer­ vezeti tagállománynak az esését ezzel lehe­ tett az előbbi években, amikor a gazdasági élet a nemzetközi viszonylatban még telje­ sen kialakulatlan volt. Ma, amikor minden ország igyekszik gazdasági életét a nemzet­ közi helyzethez irányítani, többé-kevésbbé rendeződnek az ipari és kereskedelmi viszo­ nyok. A külömböző országok az egymásközti viszonylatban az adott viszonyok következ­ tében igyekeznek a szociális viszonyokat is rendezni. Ennélfogva a szakszervezeteknek a feladatai is mások ma, mint a multban volt A múltban tisztán csak a munkásság ügyeit intézték, tekintet nélkül arra, hogy az egyes országok nemzetgazdasága miként állt. Ezt tehették annál inkább, mert a háboru előtt a szakszervezeteket a legtöbb ország­ ban, csak mint egyoldalú érdek képvisele­ teknek tekintették, sőt figyelembe sem vet­ ték. A háború folyamán azután ez a helyzet megváltozott, mert az államok elismerték a szakszervezeteket, mint munka jogi képvi­ seleteket, bár nem volt ez még teljes elis­ merés, azonban mint tényezővel számoltak és bevonták mindazon intézkedések végre­ hajtásába, amelyek a munkásságot közelről érintették. Ilyen volt a „Munkásügyi Panaszbizottság", amelyben a tárgyalások alkalmával ott ült a szakszervezet képviselője. Továbbá egyéb szociális intézkedéseket megelőző ankétokon, mindenütt tekintélyének súlyával vett részt, sőt a béke kérdésének a vitájában is tekin­ télyes szerepet töltött be. A háború utáni időben ugyancsak fel let­ tek szóllitva a szakszervezet az ország ujra épitésének a munkájában való részvé­ telre. Ebben a munkában biztosíthatták volna a szakszervezetek a már megszerzett te­ kintélyüknek mélyítését. Azonban a szak­ szervezetekben egyes exponált vezetők, akik a komun időkben is exponálták magukat és ezért vagy külföldre menekültek, vagy ide­ haza félre húzódva lesték miként vivja a munkásság harcát, állandóan ugrasztották őket Ekkor indult meg az igazi harc, egyik oldalon a reakció, a másik oldalon a hala­ dás viaskodtak egymással. Ebben a harcban a munkásság magára volt hagyatva, mert a vezetők a saját érdekeiket tartották szem előtt. Minden meg­ mozdulást aszerint itéltek meg, mit hoz az ő felszabadulásuk érdekében. Ez a harc nem csupán Magyarországon folyt, hanem az egész világon. Minden országban az volt a jelszó, ujra kell épiteni amit a háboru romba dön­ tött, vagy amit a háború következtében nem lehetett fel épiteni. A külömböző országok­ ban a munkásság állást foglalt saját nemzetgazdasági helyzetének a megjavitása ér- dekében. Ekkor a legtöbb ország munkás­ sága nem törődött a nemzetközi helyzettel, hagyták, csinálják a nemzetközi kérdéseket a kormányok. Meg történt, hogy egyes or­ szágok munkássága a nemzetközi irodához fordult (mint Magyarország is annak idején) hogy súlyával és tekintélyével hasson oda a békeszerződések megszövegezésénél, hogy ne tehessenek egész országok munkásságát tönkre. Erre azután nagyhangú kijelentések történtek, azonban az országok megnyomoritása folyt tovább. Amikor a munkásság látta, hogy az internacionálé utján nem tud elérni semmit, megkezdődött azokban az országokban is a nemzeti irányu szervezke­ dés, ahol addig még kitartottak a nemzetkö­ ziség mellett. Ez a folyamat lassan haladt, de folyton erősödött és amint ez a mozgalom nőtt, ugyanolyan mértékben hanyatlott a nemzet­ közi mozgalom. A munkásság mindinkább látta, hogy a nemzetközi mozgalom, amely nagyrészt politikai irányzatoknak a szolgá­ latában áll, a munkásság gazdasági érdekeit képtelen megvédeni, ezért elfordult ettől a mozgalomtól. Ez látszik meg azon a jelen­ tésen, amit a Szakszervezeti Internacionale most kiadott Érdekes azonban az a kommentár, ame­ lyet hozzá fűznek. Azt mondják: ezek a számok 1926-ról szólnak és az 1927. évben ez javult az egyes országokban. Azt hiszik, hogy a munkásság még mindig felül ilyen beállitásoknak. Nem, a munkásság már tisztán lát nem veszi készpénznek a farize­ usoknak a beállításait, hanem más oldalon is informálódik és levonja a következteté­ seket. Épen a napokban jelent meg egy hir, amely arról szól, hogy Angolországban fel­ oszlott a szállítómunkások szakszervezete. Tehát ugyanakkor, amikor ők javulásról beszélnek, egy olyan szervezetnek a felosz­ lásáról kapunk hirt, amelynek több mint 500.000 tagja volt és 36 szakosztállyal ren­ delkezett Angolországban tulajdonképen a szállító­ munkások szervezete átalakult és a nemzeti irányu mozgalomhoz csatlakozott. Hasonló az eset Dániában, ahol mintegy 85.000 tag szintén a nemzeti irányu szervezetekhez csatlakozott. Egy másik folyamat a szak­ szervezeteknél szakit az internacionále po­ litikai felfogásával és mentesíti magát, min­ den politikai párttól és gazdasági alapon kivánja a munkásság érdekeit megvédeni. Ez a folyamat szintén erősödik, sőt felül­ kerekedik igy Norvégiában, Belgiumban, Bulgáriában, Angliában, ugyanez a folya­ mat erősödik nálunk Magyarországon is. Ezt a szakszervezeteknek az átalakulását elhallgatták, sőt a legtöbb helyen a magu­ kénak könyvelik, azonban elhallgatással nem lehet megsemmisíteni ezt a folyamatot, iz­ mosodik és rövidesen mint a leghatalmasabb test fog kibontakozni A munkásmozgalomnak teljesen át kell alakulni, szakítani kell a régi ideákkal, vál­ tozott viszonyok mellett, változott eszkö­ zökkel kell harcolni Ugyanúgy mint a kez­ detleges embereknek a buzogánya a modern ember fegyverévé vált, ugy kell a munkás­ mozgalom kezdetlegességeit modernizálni. A 1928. január 15. múltban kimerült a munkásmozgalom abban, hogy hangos gyűléseket tartottak és politi­ kai jelszavakat puffogtattak, gazdasági téren pedig meggondolatlan sztrajkokba kergették a munkásságot. Ma a munkásság nem elégszik meg sszép beszéddel, henem tettekre van szüksége, ezt nem lehet csak gyűlésekkel és meggondolat­ lan sztrajkkal elintézni Ezt csakis az illeté­ kes helyeken való eljárással, tárgyilagos ki­ mutatással, amely a munkásság helyzetét a maga drasztikus formájában mutatja be. Ehhez azonban szükséges, hogy egyik felet se fűtse politikai bosszú, hanem tisztán csak a gazdasági helyzet mérlegelése. Ezt nem tudják az internacionálé körül csoportosult szakszervezetek biztosítani, ezért kell a min­ den politikai befolyástól mentesített gazda­ sági szakszervezeteket naggyá fejleszteni. Ez biztositja a munkásság gazdasági fel­ szabadulását- Bonyodalom Nagybátonyban a karácsonyi segély körül. A két nagyobb bányavállalat által enge­ délyezett karácsonyi segély az ország többi bányatelepein, ahol a karácsonyi segély fo­ lyósítását részben, vagy egészen megtagad­ ták többé-kevésbbé bonyodalmakat váltott ki. Mint már lapunk előbbi számaiban meg­ írtuk a karácsonyi segély folyósítást a mult év december 2-án határozták el a bánya­ vállalatok vezetői. Ezen határozat a tespedésben élő Megyarországi Bánya és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségét is megmozdí­ totta és ideges kapkolódással szaladtak egyikmásik bányatelepre, hogy a látszatot vala­ miképen biztosítsák maguknak. Igy történt Nagybátonyban is. Mult év decemberében gyűlésre hivták össze a nagybátonyi mun­ kásságot, amely gyűlésen allig egynéhányan jelentek meg. Elhatároztatták a munkásság­ gal, hogy ők is ragaszkodnak a karácsonyi segélyhez. A határozat értelmében Peyerék felvették a tárgyalást a vállalat központi igazgatójával, Lantossal. Lantos igazgató ér­ tesülésünk szerint a salgótarjániak által fo­ lyósított 25 %-os karácsonyi segélynek a fe­ lét ajánlotta fel, amelyben a tárgyaló felek meg is egyeztek. A nagybátonyi munkásság azonban bizalmatlanul nézte a hosszura hu­ zódó tárgyalásokat és december 19-én egy 2 tagból álló küldöttséget menesztett a köz­ ponti igazgatósághoz. A központi igazgató­ ság közölte Orosz Márton és társával állás­ pontját, amire Orosz Márton és társa visszautozott Nagybátonyba, hogy az igazgatóság álláspontját közölje a munkássággal. A meg­ érkezett küldöttség. tagjai beszámolóját munkabeszüntetés követte, ami december 20-án délután 2 órakor történt meg- A munkabeszüntetésről értesítették a Magyar­ országi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének titkárságát, aki szokásához képest nyomban akcióba lépett, hogy a munkásságot munkafelvételre bírja. Ocskovszki Jánost küldötték ki a munkások leszerelésére. A látszat kedvéért Ocskovszki megszavaztatta a munkásságot, hogy ki fo­ gadja el a vállalat által felajánlott segélyt és ki nem. A munkásság többsége ragaszkodott a salgótarjáni szénmedencében kifizetett karácsonyi segély nagyságához, vagyis a sztrajk további folytatása mellett döntött. Csodálatos módon másnap, 21-én délután a munkásság nagy többsége felvette a munkát. A szövetség vezetősége látva a veszélyt, amely a munkabeszüntetéssel kapcsolatosan fenyegette őket, most már szivesen elfogadta volna a felajánlott összegű karácsonyi se­ gélyt, a vállalat igazgatósága azonban meg­ változtatta álláspontját és kihirdette a mun­ kásság között, hogy csak azok a munkások kapják meg a karácsonyi segélyt, akik nem vettek részt a munkabészüntetésben. Miután a munkásságnak csupán csak egy része dolgozott, a sztrájk alatt a vállalat egészen jó üzletet csinált Igaz ugyan, hogy elveszi- �1928. január 15 tett egy 24 órai széntermelést, de ennek helyében megtakarított egy tekintélyes öszszegeL A legérdekesebb az az egész ügy­ ben, hogy Orosz Márton, aki tulajdonképen belovalta a munkásságot a munkabeszünte­ tésbe, megkapta a karácsonyi segélyt, mert már ide s tova 4 hónap óta betegállomány­ ban van. Értesülésünk szerint a segélyt Orosz Márton nagy megelégedéssel vette fel, a többi társaival együtt. Ez a sajnálatos eset a nagybátonyi mun­ kásság között óriási elkeseredést váltott ki. Leírhatatlan veszekedések vannak a telep munkásai között Lapunk egyik munkatársá­ nak alkalma volt beszélni egy nagybátonyi 6 családos asszonnyal, aki bizony nem va­ lami hizelgőén nyilatkozott Peyer és társai­ ról. Könnyes szemekkel mondotta el, hogy mennyire hiányzik neki az a csekély kis összeg is, amelyet férje után kapott volna, ha a térje nem vesz részt a sztrajkba. A magunk részéről a leghatározottabban el kell, hogy itéljük a vállalat magatartását mert nem azokat a szegény munkásokat kellett volna megbüntetni azzal, hogy meg­ vonták tőlük a karácsonyi segélyt, hanem azokat, akik a munkásságot tudatosan belevitték a mozgalomba és azután cserbenhagy­ ták őket. Meglepni egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy a Peyer-féle kliknek nem az az érdeke, hogy a munkásság jobb anyagi helyzet közé jusson, hanem ellenke­ zőleg ravasz fondorlattal mindent elkövetnek, hogy a munkásság közt zavart keltsenek és ezáltal anyagi helyzetüket gyöngitsék, mert csak ezen az uton vélik az elejtett gyeplőt ujra a kezükbe ragadni. Igaz, hogy az ilyen elgondolások nem mindig vezetnek kellő eredményre, mert Nagybátonyban is ennek éppen az ellenkezőjét érték el. — Azok a munkások, kik még reménykednek a Peyerféle atyai támogatásban, most undorral for­ dulnak el tőlük, mert ezen becsapás megint egy ok arra, hogy ne álljanak szóba velük. „A bányász“ val ugyanolyan megértést várt a bányavezető­ ség részéről. Ezen indokaink után az összmunkásság szentül meg van győződve arról, hogy a t bányavezetőség a fenti kérésének teljesítése elöl nem fog elzárkózni. Komló, 1928. január 6-án. Jó szerencsét! Az összmunkásság megbizásából. 3 igazolni. Többek között azon jegyzőkönyv is, amelyet Szőnyey Lóránt szénkórmánybiztos és Peyer Károly írtak alá 1922-ben, amely rész­ letesen tartalmazza azokat a megállapodásokát, amelyek ugy az egyik, mint a másik féke kötelezők. Amint már „A Bányász" egyik számában beszámoltunk, e salgótarjáni kerületben a per visszavonására szolgáló ivet bocsájtottak ki Peyerék, amely szintén kudarccal végződött, de hogy milyen eszközökkel igyekeztek egy­ néhány aláírást szerezni, ennek ilusztrálására Tovább folyik a harc a Bányamunkásotthon leközöljük az alábbi jegyzőkönyvet: Jegyzőkönyv. részvénytársaság ellen indított visszatérítési Felvétetett a Magyarországi Bánya és Kohó­ perben. munkások Gazdasági Szövetségének helyisé­ Mint már ismeretes, a Bányamunkásotthon gében 1928. évi jauuár 8-án. Papp István vájár, zagyvapálfalvai lakos részvénytársaság ellen a salgótarjáni munkás­ előadja, hogy Kelemen József és Fodor János ság kétharmad része, a részvénytársaságnak zagyvapálfalvai lakosok 1927. október havá­ adott kamat mentes kölcsönök visszaperlésére ban (a napra nem emlékszik) felkeresték laká­ határozta el magát. Ezen összegek visszaper- sán és elébe tettek egy ívet azzal, hogy azt lésével szövetségünk jogi képviselőjét Dr. Mek- Csóka és Batta adták ki, mely szerint a Bá­ ker György budapesti ügyvédet bízta meg. Dr. nyamunkásotthon beadott pörüket Mekker György a felperesek képviseletében visszavonják, tehátrt.ő isellen írja alá, Papp István meginditotta a keresetet a részvénytársaság ellen. Ez a körülmény a Magyarországi Bánya- kijelentette, amennyiben Csókáék adták, ugy ő és Kohómunkások Orsz. Szövetségében nagy is alá fogja irni, azonban akkor nem irta alá. ijedelmet keltett, röpiratokkal próbálták az ügy­ Erre Fodor és Kelemen kijelentették Papp István védi meghatalmazás aláírását, a munkásság előtt, hogy öccse Papp Lajos aláirta helyette ivet. Papp kijelenti, hogy az ő tiltakozása között megakdályozni. Nem hallgatva a az röpiratra, a megkezdett akciót folytatták. A dacára mással íratták alá az ivet Papp István felkéri a fenti szövetséget Bányamunkás lap hol egyik, hol másik munka­ társa által közölt ferde beállításu cikkekkel nevében adja jogi képviselője utján a biróság igyekeztek a munkásokat szándékuktól eltánto­ tudomására, hogy a dr. Györky és dr. Horváth rítani, ez is eredménytelen maradt Majd később, ügyvédi iroda által benyújtott pervisszavonási amikor felperes a keresetet a bírósághoz be­ iven szereplő névaláírása hamis, mert ő nevét a per elindítására szóló meghatalmazást nyujtotta, a bányamunkásotthon r. t jogi kép­ csak irta alá. viselője dr. Györki Imre és Horváth Sándor A fenti jegyzőkönyv felolvastatott és aláírá­ ügyvédek nyujtották be a törvényszékhez elő­ sunkkal igazoljuk. Kmf. készítő iratukat Az előkészítő irat 14 gépírá­ XXX Papp István. Névaláírást igazolja: sos oldalból áll, lapunk helyszűke miatt nem áll módunkban e hosszu iratot leközölni, de, A n d ó Sándor, s. k. Előtiünk: B á á r hogy olvasóinknak módot adjunk a Bánya­ Antal, s. k. T r e n k a András, s. k. munkásotthon r. t ravasz taktikázásáról, a pör- Jegyzőkönyvvezető : B a tt a G y u 1 a, s. k. Ezen jegyzőkönyv világosan igazolja, hogy hatnak egyes részleteit leközöljük. A pörirat bevezető részében arra kéri a törvén yszéket, azt a néhány verejtékes aláirást, amelyet a A komlói bányamunkások hogy függessze fel az ítélethozatalt arra az kerületben megtudtak szerezni, milyen eszkö­ szerezték meg. Jólehet, ha utána járunk ujabb akciót inditottak a kará­ időre, amig a valorizátiós törvény törvényerőre zökkel emelkedik. További részében elmondja, hogy a dolognak, akkor több ilyen és ehez hasonló csonyi segély kiküzdéseért a Bányamunkásotthon r. t. azért alakult, hogy esetnek nyomára jutnánk, miután azonban a a bányamunkásoknak jól berendezett otthono­ per vitelére ezen akció nem bir befolyással, Szövetségünk komlói helyicsoportjának ve­ kat létesítsen, mely pártkülönbségre való te­ nem törődünk vele. — Ezen jegyzőkönyvet is zetősége elhatározta, hogy a szóbelileg be­ kintet nélkül, minden bányamunkásnak mó­ csak azért közöltük le, hogy munkástársaink nyujtott kérelmüket irásban ismétli meg a dot ád arra, hogy szabad idejét, ne bűzös előtt igazoljuk azt az ideges kapkodást, amit kincstári bánya vezetőségénél és az alabbi korcsmákban, hanem olyan helyen töltse el, Peyerék az utóbbi hónapokban véghezvisznek. beadványt nyujtotta be a bánya illetékes ve­ ahol a kultura áldásait élvezheti. Ehhez csak A folytatólagos tárgyalások a Bányamunkászetőségéhez. A munkásság kíváncsian várja, az a megjegyzésünk, hogy a bányamunkások otthon rt. ellen beadott perünkben január és hogy a benyujtott kérvénynek mi lesz a sorsa. nagyon jól tudják azt, hogy milyen otthonokat február havában lesznek, amelyek valószínűleg létesítettek és hogy mennyire volt szabad, min­ mar pozitív eredményt is hoznak. Tekintetes den politikai felfogásu embernek a bányamun Komlói m kir. állami szénbánya A Singer-varrófény bármely varró­ kásotlhont látogatni. Vajjon kit engedtek már gépre utólag felszerelhető — praktikus és Hivatalnak be a Bajza uccai palotába. Komló. A pörirat egyik részében beismerni, hogy kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati Alulírottak az összmunkásság megbízásából a pert azért indították meg, mert kiléptek a bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a t. Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Orsz. szemben. bányavezetőségéhez, hogy a hazai nagyobb bá­ Szövetségéből és megalakították az ugyneve­ nyák által engedélyezett és már Karácsony zett szociálista pártot. Minden esetre érdekes, előtt kifizetett 25%-os karácsonyi segélyt a hogy bennünket álandóan politikamentes szer­ Hogy támogatják szövetségün­ komlói üzem kötelékébe tartozó bánya, kül­ vezetnek neveznek, előkészítő iratukban pedig ket a hatóságok. színi és iparosok részére engedélyezni szíves­ szociálista pártnak tüntetnek fel, valószínű azért, hogy ezzel a biróságra gyakoroljanak kedjék. Peyerék vesszőparipája állandóan szövet­ befolyást, mig viszont magukat gazdasági szö ­ Megdöbbenve értesültünk azon körülményről, ségünk hatósági támogatása, ezzel igyekez­ mely szerint a t bányahivatal vezetősége azon vetségnek tüntetik fel, játszva a jógyereket. A legérdekesebb jelenség a dologban az, nek befolyást gyakorolni a jóhiszemű bánya­ kérésünket, melyben a 25 %-os karácsonyi se­ gély folyósítását kértük elutasította. A komlói hogy az alperesek jogi képviselője az egyik munkásságra. Hogy milyen hatósági támo­ munkásság mint a m. kir. kincstár munkásai tárgyaláson azzal a mellékállitással állott elő, gatásban részesül szövetségünk, ennek az elsősorban számíthatott volna arra a segélyre, hogy ő bizonyítani tudja, hogy a bányamunkás­ illusztrálására az alábbi végzést közöljük le, amelyet a hazai nagyobb vállalatok munkásai­ ság annakidején a leadott pótműszakkeresete- amellyel Baranyavármegye alispánja a komlói nak folyósított, már annál is inkább, miután az ket nem a bányamunkásotthon r. t-nak, hanem állam az összes alkalmazottait az általunk kért a Bányamunkás szövetségnek adta, adomány helyicsoportunkat betiltotta. Ez a végzés is 25%-os karácsonyi segélynél is lényegesen címen. ígéretett tett arra nézve is, hogy ő igazolja, hogy Peyerék folytonos handabanezen állítását a bíróság előtt okmányokkal bi­ dázása mennyire fedi a valóságot A vég­ magasabb segélyben részesítette. Az üzemvezetőség álláspontja e segély te­ zonyítja. Persze előttünk, akik teljesen tisztán zéssel magával nem kívánunk bővebben kintetében szerintünk nem egész helyt álló ismerjük a Bányamunkásotthon rt. alakulásának, foglalkozni. egyrészt azért, mert a szóbanforgó 25 %-os valamint a befizetett pótműszakok dijának tör­ Baranyavármegye alispánjától. karácsonyi segély alig tesz ki 4500 pengőt, ténetét, nevetségessé válik az ügyvéd állítása, 18540—921. alisp. szám. ha figyelembe vesszük a bányának a téli ter­ mert hiszen mindenki tudja, — nemcsak mi, Tárgy: A Magyarországi Bánya- és melését, akkor ezen csekély összeg a termelt — hogy a befizetett pótműszakok díjai kifeje­ havi szénmennyiségre alig jelent egynéhány zetten a Bányamunkásotthon rt. javára folytak Kohómunkások Gazdasági Szövetsége ké­ be és ezen összegek ellenében adta azután a relme, komlói helyicsoportja megalakulásá­ fillérnyi költségemelkedést. A munkásság az elmult év őszén, amikor az részvénytársaság azokat az elismervényeket, nak tudomásul vétele iránt Véghatározat. elvont 20 százalékos bérredukciónak kérdésé­ amely elismervényeket a felperesek jogi kép­ vel fordult a t. bányavezetöséghez, oly meg­ viselője a bíróságnál be is mutatott. De kü­ A Magyarországi Bánya- és Kohómunkáértéssel viseltetett a bányaüzem akkori rossz lönben is kezeink közt vannak azok az okira­ sok Gazdasági Szövetsége komlói helyicso­ üzletmenetére, hogy ezen kérésének alkalmá­ tok, amelyekkel állításainkat bőségesen lehet portjának bejelentése megalakulásától �A „Bányász“ 44.126— VII. a. 1922. B. M. számú körren­ delet 1. §. alapján a tudomásul vételt meg­ tagadom. Megokolás. Az alapszabály 2. §-a szerint a szövetség célja a bánya- és kohómunkássagnak, min­ den politikai törekvéstől mentes szellemi jólétét és anyagi fejlődését előmozdító gaz­ dasági egységbe való tömörítése. Miután nincs kellő biztositék arra nézve, hogy a fiókegyesület a törvényes állami rend keretein belül fogja fenti alapszabályszerű működését kifejteni, tekintve, hogy a vezetőség között helyet foglaló Lerch Antal, Kertész József és Appel Keresztély az erősen szélsőséges szocialista irányzatnak hive és ezen irányzat érdekében ismételten kifeje­ zetten exponálták magukat s igy félő, hogy a vezetőség egyes, fentebb említett tagjainak szélsőséges irányzata a helyicsoport életé­ ben is kifejezésre jut, miáltal a közrend veszélyeztetve lenne, ezért a fenti módon kellett határoznom. Erről a hegyháti járás föszolgabiráját ad. 3271 —1926. számu jelentésére és az ô utján hozzám felterjesztendő átvételi elismervények ellenében Komló község elöljáróságát, valamint a kérelmező Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét (Salgótarján, Vasut ucca 4.) értesitem azzal, hogy jelen véghatározatom ellen 15 nap alatt szóval, vagy írásban előterjeszthető felebbezés jogorvoslatának van helye a ma­ gyar kir. belügyminiszterhez. Pécs, 1927. december hó 5-én. P. H, (Olvashatatlan aláirás), alispán. A fenti határozatot szövetségünk kellő időben megfelebbezte a belügyminiszterhez. Ismét üzembe helyezték a baglyasaljai bányakórházat A rémes szanálás, mely a bányavidéke­ ken végig vonult, nemcsak a munkásság elbocsájtásában jutott kifejezésre, hanem sok esetben még a munkásjóléti intézményeket is megnyirbálta. Igy többek között az el­ mult év első felében a baglyasaljai kórhá­ zat is beszüntették, takarékossági szempont­ ból A baglyasaljai kórház beszüntetése a munkásság között nagy elégedetlenséget váltott ki. Több esetben tették szóvá szövetségünk központjában a baglyasaljai bizalmiférfiak a kórház visszaállitását. Szövetségünk köz­ ponti titkársága a munkásság ezen óhaját pártolólag karolta fel és tette szóvá a bányaigazgatóságnál. — Végül is most arról értesítenek bennünket, hogy a baglyasaljai bányakórházat — a biztositott tagok emel­ kedése folytán — ismét üzembe helyezték. A baglyasalja kórház föfeladata, a beteg nyugdíjasok s családtagjainak befogadása. Az alig egy pár nap óta üzemben levő kór­ házban máris 26 beteget helyeztek el A kórház kezelő orvosa dr, Szkicsák baglyas­ aljai orvos. A magunk részéről örömmel vettük tudo­ másul a salgótarjáni bányatárspénztár ezen intézkedését, mert hiszen ezzel egyidejűleg egy nagyon fontos és minden tekintetben felbecsülhetetlen eredményhez juttatták a munkásságot Feloszlott az angol szállítómun­ kások szakszervezete. Ez a hír jelent meg a legutóbbi napila­ pokban. Ez a szervezet volt az, amely uralta Angliában a munkát Ezen szervezetnek jó­ val több mint 500.000 tagja volt és 36 szak­ osztálya. A hir szerint ezen egykor hatal­ mas szervezetnek az összeomlását az idézte "Turul“-nyomda Salgótarján. 1928. január 15 elő, hogy a tengerészek, illetve a dokmun- kások szervezetének taglétszáma, amikor a kások hazafias csoportjai kiváltak a szerve­ fenti irányzat kivált — alig maradt az egész zetből. Ilyformán 32 szakosztályt kellett a országban 30.000, amely szám az angol szakszervezetnek megszüntetni és a megmaradt szervezeti életben egyet jelent a megsem­ 4 szakosztály képtelen fentartani ezen régi misüléssel, igy tehát a fenti szervezet sem kerülhette el sorsát. anyaszervezetet. A sors iróniája, hogy csaknem pontosan Ez a hir gondolkodóba ejt mindenkit, aki a szervezeti élettel tisztában van és önkény­ azon nevezetes szakszervezeti kongresszus telenül azt kezdi taglalni, vajjon mi juttatta évforduló napján, amelyen a politikai pártal ezt a szervezetet a pusztulásba, amikor min­ való szakitást kimondották, következett be denki előtt tisztán áll, hogy az angol szak­ a fenti szervezetnek a megsemmisülése. Fé­ szervezetek mintaképei voltak a szakszer­ nyes igazolása az eseménynek és egyuttal vezeti életnek. A kérdés taglalásánál azután megszivlelésre méltó jelenség a munkás­ mozgalom történetében, amely azt igazolja, világossá válik előttünk a helyzet. Vissza kell menni az 1920. évre, amikor nem lehet a régi elkopott jelszavakon nyar­ az angol bányászok folytatták harcukat galni, nem lehet az idő kerekét megállítani munkaadójukkál, ugyszintén az angol kor­ és nem lehet a munkásság félrevezetését mánnyal. Ugyanis abban az időben az angol folytatni bünhődés nélkül* Ez a sors vár kormány vállalta l kisebb bányák decifit- minden oly szervezetre, amely szervezet sze­ jének a megtérítését azzal, hogy a munkás­ met húnyt a nemzetgazdasági, illetve világ­ ság munkabérét biztosítsák. Ebben az idő­ gazdasági helyzettel s nem akarja észrevenni ben, mondhatjuk minden országban kötött az idők intő szavát Ma csak egyedül annak helyzetben volt a szén, ugyanígy Angliában is, a szervezeti formának van létjogosultsága, sőt Angliában foglalkoztak azzal a kérdéssel, amely tisztán, kizárólag gazdasági alapokra hogy az angol szénbányákat nacionalizálják. van fektetve, csak ez az alap szilárd, amely Ezen időben az angol munkáspártnak politi­ képes lesz a munkásság szervezeteit fen­ kai hatalma mindinkább előtérbe nyomolt. tartani Ezen előnyomulás fölbuzdulására az angol Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi szá­ szakszervezetek, amelyek addig minden po­ litikai párttól függetlenek voltak, közösséget mából «A pécsi kerület ruha és cipőbeszervállaltak az angol munkáspárttal (hasonló­ zési akciója" cimü cikkünkből tévedésből ki­ kép, mint Magyarországon a szakszerveze­ maradt Fekete József pécsbányatelepi cipész­ teknek egy nagy része a szociáldemokrata mester neve, aki szintén részt vesz az akció­ párttal) igy remélték érdekeiket megvédeni. ban és a hozzá szóló utalványokat Hahn Amikor a bányászok szervezete magamögött György csoportelnök állítja ki. érezte a politikai pártot, harcait mind éle­ sebben folytatta és a politikai párt, hogy Helyicsoportok hirei. erejét bebizonyítsa keresztül vitte az angol Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ dokmunkások és szállitó munkások, vala­ mint vasutasok szervezeténél azt a határo­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. zatot, amely szerint szolidaritást vállalnak a Az otthon naponta d. e. 8—10-ig és délután bányászokkal. Erre a bányászok harcba 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ léptek és 3 hónapon keresztül állták a har­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és cot, azonban sem a dok, sem a szállitó­ vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. munkások szervezete, sem a vasutasok szer­ Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ vezete nem tartotta be a szolidaritás iránti tések a Pécs-bányatelep környékén lakók ígéretét, ennélfogva az angol bányászoknak részére Schuták Ágoston pénztáros szaktársnál. A Kassián-kömyékén lakók részére a harca eredménytelenül végződött. Kassiánban Lincz János másodpénz­ Ezen időtől fogva az angol szakszerve­ táros szaktársnál eszközölhetők. zeti mozgalomban, ugyszintén a munkásság Tatabánya-Felsőgallai titkárság. politikai életében állandóan napirenden vol­ Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánostak az egyenetlenségek. Ezen egyenetlensé­ ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ gek végre is az 1926. év folyamán az angol tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. szakszervezetek kongresszusát arra az el­ 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a határozásra bírta, hogy szakit a politikai szaktársak. párttal és tisztán kizárólag gazdasági alapon Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ épiti ki szervezeteit. Megtagadott mint szak­ portunknál beiratások és befizetések további szervezet minden közösséget, mindenféle intézkedésig Studer Péter és Patmert István politikai párttal és nem engedi meg, hogy szaktársaknál eszközölhetők. a szakszervezetek kebelén belül pártpoliti­ kai mozgalmat folytassanak, vagy bármely A Pécskerületi helyicsoportjaink politikai párt részére tagsági járulékot szed­ az alapszabály szerinti évi közgyűléseijenek. Az angol szakszervezeteknek ezen kot a következő sorrendben tartják meg: határozata az angol munkásság tetszésével Január 22-én délután 3 órakor Pécsbánya­ találkozo t és megnyugvással fogadták. Vol­ telepen a Troll-féle vendéglő külön helyisé­ tak azonban szakszervezetek, amelyek nem gében. vetették magukat alá ezen kongresszusi ha­ Január hó 29-én délután 3 órakor Szabolcs­ tározatnak s továbbra is exponálták magu­ bányatelepen, az Otthon helyiségében. kat a politikai párttal kapcsolatosan, ezek Február 2-án délután 3 órakor Vasasbánya­ közé tartozott a fenti szállítómunkások szer­ telepen, a Czéder-féle vendéglő külön helyi­ vezete. Ezért azután a szervezet kebelén ségében. belül mozgalom indult a munkásság között, A közgyűlések tárgysorozata : amely a gazdasági mozgalmak intenzivebbé 1. Elnöki megnyitó. fejlesztését abban látták, ha külön válva a 2. Titkári jelentés. politikai mozgalmaktól, irányítják gazdasági 3. Pénztári jelentés. . mozgalmaikat Az angol munkásságnak ez 4. A vezetőség felmentvényének megadása a rétege oly mértékben szaporodott meg, és lemondása. hogy a több mint 500.000 tagot számláló és 5. Uj vezetőség választása. 36 szakosztállyal rendelkező szállítási mun­ 6. Esetleges interpellációk és indítványok. Nyomdavezető : Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 2. szám (1928. január 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f33d55dc71171fa5183aed0a399f0906.jpg b487edab84bf2106c96d7be6ca48fa8c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c43b494ebb0b56dee214db5be75f6583.pdf 6b266b1fe3ba7ab41f1f5ad5597f5c2e PDF Text Text III. évfolyam A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési ár: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. 1 évre Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. Magyar Hét Az egész ország visszhangzik arról, hogy csak magyar árut vásároljunk, A magyar társadalom még soha ennél aktuálisabb, soha ennél megszivlelen­ dőbb akciót nem inditott, mint ezt. Ezer és ezer magyar munkás van a munkanélküliség szomoru tétlenségére kárhoztatva ugyanakkor, amikor kül­ földről száz és ezer vagontételekben hozzák be az országba a külföldi árut. Az utóbbi időben mindenütt az egész világon hathatós és erőteljes mozgal­ makat folytatnak azért, hogy a saját országuk által termelt árunak piacot teremtsenek. Ezt a harcot minden államban tá­ mogatta a munkásság is. Ez a harc azt is jelentette, hogy a magyar mun­ kásnak munkát teremtsünk, lehetővé tegyük annak a magyar munkásnak, akinek a saját országán kívül legin­ kább csak a nyomoruság jut osztály­ részül, hogy idehaza, a saját országá­ ban találja meg a tisztességes megél­ hetését Az embert bizonyos öröm tölti el, amikor azt látja, hogy a magyar tár­ sadalomnak is van érzéke a magyar ipar termékei iránt és részt kiván venni abban a munkában, amely a magyar ipar értékesitését tűzte ki célul. Le­ hetővé akarja tenni, hogy az eddigi tétlenségre kárhoztatás helyett szor­ gos munkájával járuljon a roncsokra tépett magyar haza felépítéséhez. Minden magyar embernek ez a leg­ szentebb kötelessége. Már régen meg kellett volna ezt valósítani, már régen meg kellett volna akadályozni, hogy a magyar ipar rovására külföldi áru özönljön be az országba és ugyanak­ kor a magyar munkások ezrei munka­ nélkül kénytelenek nyomorogni. A magyar munkásban megvan a ha­ zája iránti szeretet, csak lehetővé kell tenni a részére, hogy megtalálja bol­ dogulását, megtalálja a biztosítékot arra, hogy családját tisztességesen fenn tudja tartani. Mert az nem volt élet, amit eddig folytatott, ez nem volt más csak nyomorgás és tengődés, örökös küzdelem a nyomorúsággal. A Magyar Hét hangoztatásával a magyar bányamunkások lélegzettek fel elsősorban, mert Őket sujtja a legsú­ lyosabban a külföldi árunak, illetve szénnek a behozatala. A magyar bá­ nyaiparban mintegy 40 ezer bánya­ munkás dolgozik és termel évente 65—66 millió métermázsa szenet de ugyanakkor behoznak évente, több mint 15 millió métermázsa külföldi szenet. Tehát a magyar széntermelés­ nek az egynegyedét külföldről hozzák be. Ha azonban figyelembe vesszük a kalória különbséget, ami a magyar és a külföldi szén között van, úgy joggal mondhatjuk, hogy a magyar szénter­ melésnek csaknem a felét külföldről importálják, a magyar bányaiparban foglalkoztatott magyar munkásoknak a rovására. A magyar bányamunkások ezt a termelést ugy érik el, hogy az évnek a nagyobb részében csak redu­ kált üzemben dolgoznak, hetenként három, négy, de nagyon sokszor csak két napot és még ezen a napokon is számtalanszor küldik őket sétálni, da­ cára annak, hogy egy csepp kedvük sincs sétálni, mert ez azt jelenti szá­ mukra, hogy az amugy is szűkén ju­ tott falat kenyér is elmarad. Ha ez a Magyar Hét azzal az ered­ ménnyel járna, hogy a külföldi szene­ ket kiszorítják az ország közfogyasz­ tásából, ugy a magyar bányamunkások hálával gondolnának azokra, akik ezt a nemes elgondolást ápolják. Sajnos, a magyar bányamunkásság már ezen a téren annyi csalódáson ment keresz­ tül, hogy nem tud hinni ennek az ak­ ciónak a sikerében. Az államhatalom­ nak kell az ő egész hatalmával és sú­ lyával oda hatni, hogy megakadályozza minden idegen szénnek a behozatalát De ugyancsak szabályozni kell a ma­ gyar. bányavállalatok üzleti politikáját is. Nem szabad megengedni, hogy a magyar bányavállalatok, a magyar szénnek az árait — a konkurencia hiánya folytán — toronymagasságra emeljék, mert akkor hiába való min­ den erőlködés, minden jóakarat, a ma­ gyar társadalom mégsem fogja pártfo­ gásában részesíteni. Magyarország szénbányászata az or­ szág legfontosabb iparága, alapvető ipar, amely alapját képezi az ország gazdasági életének. Azt minden gon­ dolkodó ember elismeri és tudja min­ denki, hogy a magyar bányaipár kifejlesztésével lehet elsősorban az Or­ szágot a mai viszonyokhoz képest a legrendezettebb helyzet magaslatára emelni. A magyar bányamunkások várják az eredményt, mert ha ez az akció ered­ ménnyel jár, ugy ez az ő helyzetük megjavulását jelenti Az a több, mint 15 millió métermázsa szén, ami külföldről jön be, 40 ezer bányamunkásnak adna rendes munkái, azonkivül sok olyan bányamunkásnak adna ke­ nyeret, akik munka hiányában kény­ telenek tétlenül bolyongani az országban és minden értékesebb holmijokat, amit keservesen megszerezni, Ha a magyar társadalom látná azt, hogy a bányamunkás hányszor kény­ telen keservesen megszerzett butorait elpocsékolni, nem azért, mert talán megunta, vagy jobbat akar venni, ha­ nem azért, mert minden munkahely­ változás alkalmával el kell adnia bo­ torait, mert nincs meg a költsége a bútora elszállítására. Ezért felhivja a magyar bányamunkásság az egész ország lakosságát, társadalmi állásra való tekintet nélkül — hogy kövessenek el mindent, és necsak Magyar Hetet hanem állandósítsák azt az elhatáro­ zást és csak magyar szenet használjunk. Csak magyar szénnek a tüze mellett főzzük meg szerény étkünket csak magyar szénnek az andalitó me lege ringasson álomba, amikor mun kánkból fáradtan hazatérünk Ha a magyar társadalom megszívleli a magyar bányamunkások ezen felhi­ vását és ez által biztositja a rendes munkálkodást, mindenkor hálával fog a magyar társadalom ezen akciójára gondolni. Szolidaritás. Ünnepet ültek a szomszéd államban, Ausztriában. Ünnepelték az osztrák köz­ társasági alkotmány tiz éves jubileumát. A napi lapok nagy hangon irtak arról, hogy Bécs ormain büszkén lengenek a köztár saság lobogói. És a piros zászlók testvérkedve simulnak Össze a német-osztrák köz társaság színeivel. Mindenesetre szép megnyilvánulás az ün­ neplésnek ez a formája, megszivlelésére méltó, különösen azoknak akik olyan nagy elő szeretettel hivatkoznak állandóan a más államok viszonyaira ét a más államokban levő helyzetre. A „Népszava" azt az ünnep lést szintén kiszínezi és párhuzamot von a magyar és az osztrák viszonyok között A �2 “A Bányász“ párhuzam vonást azonban, mint minden ezt az egyes úgynevezett vezérek akarata alkalommal, ugy most is egyoldaluan, párt- ellenére kell megvalósítani, legfeljebb félre szempontból bírálja el és a szociáldemokrata fogja állitani az útból azokat, akik a magyar pártnak akarja a javára könyvelni és min­ munkásság boldogulását meg akarják akaden más pártnak a munkáját egyszerűen el­ dályozni. A magyar munkásság már elég hallgatja. Nem veszi figyelembe azt a har­ érett arra, hogy lerázza magáról a felesle­ cot, amit az osztrák nép szinte pártkülömb- ges kölöncöt és felszabadítsa magát a rajta ség nélkül folytatott Még élénk emlékeze­ élősködők seregétől mert amig ez be nem tünkben van az a küzdelem, amelyet a következik, addig egészséges munkásmoz­ választások alkalmával az egyes pártok egy­ galom Magyarországon lehetetlen. A magyar mással szemben az osztrák nép érdekében munkásmozgalom már idáig is sok változá­ vivtak, — mert ebben a kérdésben vala­ son ment keresztül, már nem az a minden mennyi párt megegyezett — folytatták. Álta­ meggondolásnélküli, vakon követő tábor, lában az osztrák pártok harca mindig kü­ hanem egy higgadt megfontolással biráló és lönbözik a többi ország pártjainak a harcá­ számító harcos, aki minden harcát először tól, de különösen elütőek a magyar pártok figyelmesen átgondolja. Ezeket a következtetéseket vonja le a eddig folytatott harcaitól Az osztrák pártok, amikor az osztrák nép érdekéről volt szó, magyar munkásság az osztrák események­ megegyeztek abban, hogy csak az osztrák ből és ezeket fogja a maga részére értéke­ nép érdekeit szabad szem előtt tartani és síteni. Megtanulja belőle a szolidaritás igazi az erőket összevonták, nem forgácsolták szét értelmét és megtanulja annak használatát is A magyar pártok ezzel szemben csak a és nem fogja megengedni, hogy a munkássaját érdekeiket tolták előtérbe, figyelmen ség jóhiszeműségét egyesek akár a párt, kívül hagyták az ország és nép érdekeit akár pedig egyéni érvényesülésük szolgála­ Különösen reá illik ez a magyar szociálde­ tába állithassák. És ha a magyar munkás­ mokratapártra, aki kicsinyes pártérdekeiért ság ezt a tanulságot érvényre juttatja, ugy állandóan oda dobta a közérdeket A leg- megtette kötelességét önmagával, a mun­ kirivóbban kitűnik ez, ha figyelembe vesszük kásság egyetemével valamint országa érde­ azt a hajszát amit a szociáldemokrata párt keivel szemben. folytat az egyes pártokkal szemben. Nem tekinti azt, hogy az egyes, legtöbbször meg­ A Singer-varrófény — bármely varró­ gondolatlan akcióval mennyi kárt okoz a gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ tömegeknek, csupán csak azt számítja, méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ mennyi haszon származik belőle a pártnak. tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ De van még valami, amit figyelembe vesz­ tarjánban a kath. templommal szemben. nek az egyes vezérek, tudniillik azt, hogy mit jelent az az egyes vezéreknek. A magyar bányamunkások Miért tudnak a külföldi pártok együtt munkálkodni ha arról van szó, hogy az helyzetének megjavítása. egész nép vagy, ha csak egyes szakmákról Szövetségünk a nyár folyamán mozgalmat van szó, összefogni és a harcot közösen le­ folytatni. Nem féltékenykednek egymásra, inditott a bányamunkásság életnivójának a legfontosabbnak azt tekintik, hogy küzdel­ megjavítása érdekében. Egységes beadvá­ mük eredménye az összesség javára szol­ nyokkal fordult a munkásság a vállalatok­ gáljon. Sehol nem hallani annyi pártok kö­ hoz, melyben a téli hónapokra kérte kere­ zötti harcról, mint Magyarországon, elől jár setének a megjavítását. A vállalatok egy ebben a harcban a magyar szociáldemokrata része — mondhatjuk nagyobb része — ezt párt, sehol nem lehet olyan terorról hallani, a kérvényt elutasította, csupán egy vállalat mint Magyarországon, amit a szociáldemok­ volt, aki kijelentette, hogy megfontolás tár­ rata párthoz tartozó szakszervezetek foly­ gyává teszi és elhatározásáról majd értesíti tatnak azok ellen, akik elég bátrak ahhoz, a munkásságot hogy nyíltan megmondják az ő más párthoz A munkásság nyugodtan várta az elhatá­ való tartozandóságukat rozást, mert megvolt győződve arról, hogy Nagyon helyesen tenné a „Népszava", ha oly természetű kérést nyújtott be, ami elől reámutatna, milyen helytelen ez, ha az egyik nem lehet a vállalatoknak kitérni. Vára­ munkást a másik ellen uszítják ahelyett, kozásuknak meg volt azután az az ered­ hogy valamennyien közösen folytatnák a ménye, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya rt harcot a tőke ellen. Nem sokkal eredmé­ a folyó évi szeptember havi keresetnek a 25 nyesebb volna-e az a munka, nem sokkal százalékát segély cimén folyósította. A többi hatásosabb volna-e az a harc, amit igy kö­ vállalatok erre azután szintén kifizették ezt zösen folytatnak, mint az, amit szétszaggatva a segélyt, azonban az Első Dunagőzhajózási kis, töredékekre szakadva előrelátott ku­ Kőszénbánya Társulat, a Salgótarjáni Kő­ darccal indítanak. Ezt tudja a Népszava is szénbánya rt. nagymányoki és szászvári azonban attól fél hogy az esetleges babéro­ üzemeinél valamint a komlói kincstári bá­ kat más is élvezni fogja, már pedig a szo­ nya vezetőségei ezen segélyek kifizetését ciáldemokrata párt szeretné mindenkitől megtagadták. Ugyancsak nem fizették ki elzárni még a levegőt is. Ezért demagógia ezen segélyeket a borsodvidéki, valamint az az, amit ez a párt folytat, a tömegek csak ózdvidéki bányák. arra valók, hogy szállítsák a járulékot, A munkásságot a kérvények ilyen forma gyártsák a bizalmat, azonban a küzdelem elintézése nem elégítette ki hanem folytatta eredményeiből már nem részesülhetnek. A harcát. Azon telepeken, ahol egyáltalán nem vezérek a munkásság előtt csak állandóan folyósították a segélyeket, amikor a mun­ a harcot hirdetik, ők maguk azonban meg- kásság tudomására jutott, hogy mily okok alkusznak a helyzettel alapján utasították el kérésüket, utána jár­ A magyar munkásság, aki figyelemmel tak és meggyőződtek annak igazságáról kíséri az osztrák munkásság harcait igyeSajnos ezzel elismerik, hogy a magyar szénkezni fog, hogy Magyarországon is megho­ bányaiparban oly szomoru állapotok vannosítsa azt a dicsérendő politikát, amit az nak, amelyek szinte lehetetlenné teszik a összmunkásság érdekében folytatnak. Ezen munkásság kívánságainak a teljesítését — gyekvésében nem fog törődni azzal sem, ha Csaknem minden vállalatnak nagymennyi­ 1928. november 15 Közeledik karácsony szent ünnepe! Legszebb ajándék, legnagyobb öröm egy pompás hangszer. Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes diszfőárjegyzékünket és lemezjegyzékeinket Mult évben 100.000 ! 20.000 köszönő levél megelégedett vevőinktől. Gyári árak! Elismert minőség! hangszer-, beszélőgép és harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest, IX, Üllői-ut 19. ségű szénkészlete van felhalmozva, amit nem tudnak elhelyezni. Ez szomoru tény, ez azonban még sem lehet okozója annak, hogy a bányamunkás­ ság nyomora fokozódjon. Ezt az állapotot az államhatalom van elsősorban hivatva rendezni olyformán, hogy a magyar szenek­ nek igyekszik piacot teremteni, megakadá­ lyozni minden külföldi szénnek a behozata­ lát. — Amikor a magyar szénszükségletnek csaknem a felét külföldről hozzák be, akkor ne csodálkozzunk ha ilyesmi megtörténhe­ tik. A bányavállalatok nem hajlandók le­ mondani arról a profitról amihez már a béke idejében hozzászoktak. Az állomhatalom képviseletének köteles­ sége kioktatni a bányavállalatokat arra a lemondásra, amelyet mindenkitől elvárnak. A munkásság már annyira ment a lemon­ dás terén, hogy a legminimálisabb létfentartása veszélyeztetése nélkül tovább nem mehet A munkásság helyzete már tényleg olyan, ahogy azt a Népjóléti és Munkaügyi miniszter ur mondotta: „Akár milyen ne­ hezen is, de mégis próbálnak valahogyan megélni“ Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben ismét emelkedtek a legfontosabb élelmicik­ keknek az árai, szövetségünk központjának javaslatára ujabb mozgalom indul meg a munkásság helyzetének megjavítása érdeké­ ben. Ezen mozgalom megindítására szövet­ ségünk központját az indította, hogy az utóbbi időben, dacára annak a nagy kész­ letnek, amely a különböző bányáknál fek­ szik, a külföldi szenek árait tekintélyesen felemelték. Ez azt mutatja, hogy a magyar bányák helyzete sem lehet olyan tragikus, mint azt ők feltűntetik. A magyar bányák eddig abban a kényel­ mes helyzetben voltak a munkássággal szem­ ben, hogy állandóan elutasították azzal a megokolással: „Ja a magyar bányák tönkre mennek, ha ujabb megterheltetést kell vál­ lalniok." Nem fogadhatja el a munkásság ezt az érvet, amely már agyon van csé­ pelve, tessék a bányavállalatoknak is erő­ teljes mozgalmat indítani szenük elhelyezése érdekében. Csak a legutóbb nyilatkozott az egyik legnagyobb bányavállalat vezérigazgatója, hogy "a szénpiac idei helyzete az idei év­ ben megfog felelni a várakozásnak. „Ez az elismerés mindenesetre azt igazolja, hogy a magyar bányaipar helyzete nem olyan re­ ménytelen, mint a vállalatok azt feltüntetik. Nem a munkásság kötelessége, hogy a ma­ gyar szenek elhelyezéséről gondoskodjon. �1928. november 15. Ugyanúgy, mint a munkások követelik ke­ resetük megjavitását, a bányavállalatok is követeljék szenük elhelyezését. Mindezek alapján szövetségünk központi titkársága azt javasolta, indítson mozgalmat a munkásság egy ujabb segély folyósítása érdekében. Ezt a munkásság elfogadta és már be is nyujtotta az ujabb kérvényt ami­ ben karácsonyra ujabb segély folyósítását kérte. A munkásság kíváncsian várja a bánya­ vállalatok határozatát abban a tudatban, hogy ez elöl kitérni nincsen mód, mert ugyanakkor, mikor a külföldi szeneket ár­ ban felemelik, ugyanakkor a magyar szenek elhelyezése is biztosítva van. És ha mégsem volna biztosítva, álljanak össze a bányavál­ lalatok és igyekezzenek a társadalmat, va­ lamint a kormányt ösztökélni arra, hogy menüknek piacot teremtsen. Lehetetlen állapot az, hogy a bányaválla­ latok állandóan a rossz konjunkturára való hivatkozással ütik el a munkásságot az élet­ nivójuk megjavításától akkor, amikor olyan osztalékokban és oly kedvezményekben ré­ szesítik a töke képviseletét, részvényeseiket és igazgatósági tagjaikat, hogy az a béke­ időben is mint fogalom volt. Ha a munkás­ ságtól megkövetelik a lemondást, diktálják ezt a lemondást a tőke képviseletének is, mert ha a munkásság az ő nyomorúságának szinte toronymagasságával egyenlő áldoza­ tot hozott, ugy hozzon a tőke is az ő profit­ lemondásával áldozatot a haza oltárára. Ezért a munkásság törhetetlen elhatáro­ zással ragaszkodik ahhoz, hogy a benyujtott kérvényeik alapján karácsonyi segélyben részesüljön. A munkásság megfogja találni a módját annak, hogy amennyiben ez a kérvénye is elutasításban részesül, ugy akkor azt az eszközt fogja alkalmazni, amely leg­ alkalmasabb arra, hogy szerény kérései tel­ jesüljenek. A bányamunkások nyugbérének a revíziója. 1926. karácsonya a bányamunkások részé­ re egy olyan ujjítást hozott, amiért a bánya­ munkások évtizedeken keresztül harcoltak. Ezen harcnak eredményeként 1926 karácso­ nyára megjelent a népjóléti miniszter 4400 stb. számu rendelete, amely végre rendezte a bányamunkásság szolgálati idejének a kü­ lönféle telepeken való eltöltését Ezen ren­ delet egyben szabályozta a nyugbér kérdé­ sét, megállapította, — sajnos elég mosto­ hán — a nyugbérek összegét is. 1926-ban, amikor ezen rendelet körül bá­ báskodtak, szövetségünk már annak idején a legvilágosabban és a leghatározottabban megmondotta, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtása a bányamunkásságot nem elé­ gíti ki, hanem csupán egy lépésnek tartja a rendes elbíráláshoz, amely elbírálást a bányamunkásság joggal elvárhat nem csak a bányavállalatoktól, hanem az államhatalom képviseletétől is. Szövetségünk központi tit­ kársága a fenti számu rendeletnek a megjelenése óta már hegyekre menő beadvá­ nyokban mutatott rá a rendelet tarthatat­ lanságára. Legfőképen arra a mostoha elbí­ rálásra, amelyet a szolgálati évek után járó segélyek, de még inkább a szakított idők összekapcsolása terén a rendelet magában foglal. Annak idején mikor szövetségünk központi titkársága félremagyarázhatatlan számadatokkal bizonyította igazságát és bi­ zonyította a rendelet tarthatatlanságát, akkor 3 „A Bányász" lárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. a népjóléti miniszter és a kormányhatalom első képviseletének megbizásából részt vett legfőbb funkciónárius is ígéretet tett arra nézve, hogy amennyiben 1 éven belül a szövetségünk központi titkársága által kifo­ gásolt paragrafusok és maga a rendelet ál­ talánosságban kifogásolt része csak némiként is baigazolódik, de különösen ha az évi mérleg ezt megengedhetővé teszi, ugy a rendeletet egy éven belül reformálják. Ezt a reformációt annak a szellemében ígérték, hogy figyelembe veszik mindazon sérelmeket, amelyek elől a rendelet kitért, illetve ame­ lyeket a rendelet nem csak nem orvosol, hanem egyenesen még fájóbbá tesz. Szövetségünk központi titkársága a be­ adványok egész garmadával járult ezen sé­ relmek feltárásával ugy a népjóléti és mun­ kaügyi miniszterium illetékes osztályához, mint a Társadalombiztosító Intézet bányanyugbés osztályához és a temérdek sérelem orvoslását kérte. — Mindezekre még eddig csak ígéretet kaptunk, sajnos azonban vég­ rehajtva, illetve a panaszok orvoslása nem történt meg. A legutóbbi időben a népjóléti és mun­ kaügyi miniszter, aki minisztersége mellett a társadalom egyik legszebb és legfenköltebb állását, illetve tisztségét tölti be, nyi­ latkozott, hogy ő maga is tarthatatlannak találja azt a helyzetet, amelyben — sajnos — a bányamunkásság szenved, de kilátásba helyezte, hogy a közeli legrövidebb időn belül ezen sérelmeket orvosolja és ezen or­ voslás elsősorban a nyugbérösszegek felja­ vításában fog megnyilvánulni. Amikor mi ebben a kérdésben szót eme­ lünk, elsősorban eszünkbe jut az a sok ezer bányamunkás, aki egész életét a napsugár melegétől elzárva a föld alatt töltötte el és ma teljesen munkaképtelen, eltöltött egy emberöltőt a föld mélyében, hogy keresse azt a kincset, amelyből mások a maguk ré­ szére kényelmet, nyugalmat és boldogságot teremtettek. Azonkívül azon bányamunkások elgondolásából, akik ma még érzik csörge­ dezni ereikben azt a lüktető erőt, amely képes arra, hogy mindazon kincseket, mely kincsek a föld mélyében rejtőznek — fel­ kutassák, felszínre hozzák és lehetővé te­ gyék, hogy ebből nemcsak az egyesek bol­ dogulását, hanem az ország felvirágoztatását is biztosítsák. Ennek ellenében azonban jog­ gal elvárják, hogy amikor a kincskeresés­ ben megöregedve megrokkannak, akkor legalább annyit nyújtsanak nekik, hogy a keserves munkában eltöltött hosszu eszten­ dők után legalább emberi mivoltukhoz mél­ tóan tudják leélni azt a pár napot, amely pár nap a sors könyvében részükre még elő van írva. De szót emelünk azoknak a nevében is. akik ugyancsak egy hosszu életet töltöttek a föld mélyében, azonban — sajnos — nem voltak olyan szerencsések, hogy ezt az éle­ tet, amely élet keserves munkájok mellett zajlott le, egy helyen tudták volna eltölteni hanem különféle bányatelepeken és bánya­ vállalatok kötelékében, de mégis végered­ ményében egész életüket bányamunkával a bánya mélyében töltötték a kincskeresés szolgálatában. Ezen szerencsétleneknek azokat az éveket vették figyelembe, amely éveket 1914. julius 1-e után töltöttek el, az előbb eltöltött éveket figyelmen kivül hagy­ ták és igy a rendelet ezen intézkedésével a bányamunkásságnak azt a részét, amely a bányamunkásságnak egy legtekintélyesebb tömegét képviseli, kizárták annak a lehető­ ségétől, hogy dacára annak, hogy az egész életüket a bányában töltötték el, fizették a társládai járulékot, fizették a myugbérilletéket és most mindezen kötelezettségek lero­ vása után mégis kirekesztették az ezzel járó kedvezmények élvezetéből. Sulyos igazságtalanságok ezek, amelyek gyors és gyökeres orvoslást követelnek A bányamunkasság joggal várja, hogy ebben a kérdésben minél sürgősebb, minél hatható­ sabb és a bányamunkásságra megnyugtató intézkedés történjen. Ezt megkívánja nem­ csak a nyugdíjas bányamunkások nyomorgó hada, de megkívánja a viruló életben levő bányamunkásság is, akik ma a kincseket termelik, hogy Öregségük, rokkantságuk esetére biztosítva legyenek. A sztrájk fegyverének helyes alkalmazása. Sok szó esett már arról, hogy miként és mikor kell alkalmazni a sztrájk fegyverét. A munkásság között — mondhatjuk — ál­ landóan folynak agitációk ez iránt. Most alkalmas, most kell megfogni a kérdést, sztrájkba kell állani és egészen bizonyos, hogy eredményeket fogunk elérni. Ezen ki­ jelentésektől hangzanak a legutóbbi időkben a bányavidékek. Mindenki, aki nem ismeri a bányaviszonyokat, aki nincs tájékozódva a magyar szénbányászat helyzetéről, szinte Önkénytelenül igazat ad ezen kijelentések nek Mert hiszen a közvéleményben állandó az a tudat, hogy a bányaiparban már évek óta bizonyos pangás uralkodik Ezen pan­ gásnak a következtetéseképen a bányavál­ lalatok minden alkalommal visszautasították a bányamunkásság kívánságait A bánva vállalatok voltak olyan ügyesek. hogy ezen elutasításokat mindenkor szépen körülbás­ tyázták, igyekeztek, hogy a közvéleményt bizonyos ferde tájékoztatásokkal a magúk oldalára hangolják. Azzal a szinte általános és hangzatos jelszóval, hogy a magyar bá �1928. november 15 A Bányász 4 nyák ugyanúgy, mint a többi magyar ipar, a könyörtelen és szinte megalázó trianoni békeszerződés következtében oly nyomorú­ ságos helyzetbe futott, hogy alig-alig bírja életét napról-napra tengetni. Elismerjük, hogy tényleg a trianoni békeszerződés Ma­ gyarország megnyomorításával, az ipar szembevetésénél a bányaipart sújtotta a legsulyosabban. Azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy a magyar bányavállalatok nem birnák el a munkásság legelemibb követelményét, vagyis azt, hogy tisztességes és emberi módon élhessen az a bányász, aki napról-napra, éveken, sőt egy emberöltőn keresztül a napvilágból elzárva, a föld mé­ lyében keresi a fekete gyémántot és veres verejtékkel teremti elő az aranyat nyujtó szenet Az ország ezen sulyos helyzetében a bá­ nyavállalatok igyekeznek a maguk részére gyümölcsöztetni azt a közvéleményt, amely a sulyos és általános igazságok nagy tekin­ télyével tiltakozásukat hangoztatják a meg­ alázó béke ellen. A munkásság ugyanolyan energiával tiltakozik ezen megaláztatással szemben, azonban megköveteli, hogy ezen megaláztatásokhoz hozzá ne adják még a hánya vállalatok ujabb megaláztatását az által, hogy a bányamunkasság megélhetését a le­ hető legalacsonyabbra szabták. Adják meg a lehetőségét annak, hogy mindezen meg­ aláztatások következtében, amely megaláz­ tatásokat győző és ellenséges államok gya­ koroltak az országra és az ország minden lakosára, hogy legalább a bányamunkás ne érezze még ezen ellenséges megaláztatások betetőzéseképen a saját országának lakosai­ tól, illetve azok egyes kategóriájától, a bá­ nyavállalatoktól még egy ennél is súlyosabb megaláztatást, amely egyenesen az ő létét veszélyezteti. A magyar bányamunkásság el van tökél­ ve arra, hogy mindent elkövet az irányban, hogy a magyar szénbányaipar virágzásnak induljon. Azonban nem hajlandó magát alá­ vetni a már sok helyen rabszolgasorsba ülő elbírálásnak. A bányamunkásság ezen küz­ delmében óriási nehézségekkel áll szemben. Hála azonban annak az öntudatnak, amely a munkásságot eltölti, nem engedi magát meggondolatlan cselekvésre ragadtatni A bányavállalatok szinte számitanak arra, hogy a bányamunkasság időnkint sztrájkot ren­ dez és ezen sztrájkot majd a vállalat ha­ talmi erővel, de méginkább a kiéheztetés fegyverével tegyőzi. Csaknem minden válla­ latnak óriási készletei vannak számítva arra, hogy mikor a munkásság a sztrájk fegyve­ rét kivánja alkalmazni, akkor ezt a fegy­ vert visszafordítják, amely nem a megtáma­ dottat, hanem a támadót találja el. Hát nagyon tévednek a bányavállalatok, ha azt hiszik, hogy ilyen ugratásoknak a bányamunkások bedülnek. Nem alkalmazzák a sztrájk fegyverét már csak azért sem, mert látják az ezen a téren való kilátástalan harcot, nem ülnek fel azoknak az izga­ tásoknak sem, amelyek igyekeznek sztrájkba kergetni a munkásságot, mert szemük előtt tartják azokat az eseményeket, amelyek a Legutóbbi időben külföldön zajlottak te, úgy­ mint Kladnóban és Cseh-szlovákia egyikmásik üzemeiben lefolyt, ugyszintén a most folyó harcok, melyek Németország egyik legnagyobb iparát, a vadpart izgatja, vagy az a harc, amelyet legutóbb a francia dokk és kikötőmunkások folytattak, amelynek jelentőségét nemcsak a polgári lapok, hanem a „Népszava" is idézte és megállapitotta, „Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. A fenti megállapítások már azért is ér­ dekesek, mert Franciaországban történtek az események, amely Franciaország még a „Népszava" szerint is a szabad köztársaság hazája Mármost a fent leirt események azt igazolják, hegy a mindenkor hirdetett sztrájk, amely a nálunk is egyes vezetők úgyneve­ zett munkásvezetők szerint az egyedüli fegy­ ver a munkabér és a munkafeltételek rendezése terén, a fentiek szerint azt igazolja, hogy a sztrájk elsősorban az ország vérke­ ringését akasztja meg. Száz és ezer, sőt százezer számra mennek azoknak a számai, akik ebből a harcból kifolyólag a minden­ napi megélhetés tehetőségétől vannak elütve. Nem szólva arról, hogy a sztrájkban részt­ vevők, akik számszerűit több ezren vannak, nemcsak a mindennapi rendes megélhetéstől vannak elütve, hanem hosszú hónapokon, sőt éveken át kell nyögniök, amig ennek a sztrájknak az „eredményeit“ élvezhetik. Ezen eredmények élvezete kitűnik abból, hogy utána egy hosszas nyomorgás követ­ kezik, amely nyomorgkssal valamikép letud­ ják küzdeni, meg tudják téríteni azokat a költségeket, amely költségeket a sztrajk okozott Tekintve, hogy a munkás nincsen abban a helyzetben, hogy neki a költségek előre készletben volnának rendelkezésre, ennélfogva adósságot kellett csinálnia. Ezen adósságok hónapok, sőt évek során át húz­ zák keresztül számításaikat még akkor is, amikor már úgyszólván emlékezésükben sincs, hogy ők sztrájkot folytattak. Azonban a sztrájk következménye, vagyis az adós­ ságok törlesztése még akkor is sulyos gon­ dokat okoznak az egyes munkásoknak. Mindenesetre megszívlelendő ez a példa, amely bár nem Magyarországon zajlódott le, de mégis kívánatos, hogy a magyar mun­ kásság is vonja te a következtetéseket és alkalomadtán tudjon alkalmazkodni, amikor lelketlen kufárok holmi mézes-mázos ígére­ tekkel akarják beugratni. Tehát mindezeket szem előtt tartva, a harcnak azt az eszközét alkalmazzák, mely a legalkalmasabb lesz a munkásság hely­ zetének a megjavítására. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktárcát biztuk meg. Nagymányok. A tolnai kerületi titkári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. Helyicsoportok hirei. Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületi titkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktárcákat, hogy esetle­ ges panaszaikkal és egyéb felvilágositásért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e, 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktártnál esz­ közölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelkezésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ teként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 21-22. szám (1928. november 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-11-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/20d06dd5b963a086056c1d72fb118881.jpg 78f5678b9fba1f9964a8c35136411791 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7877da5d1d225d0c840e723f10374a5e.pdf 601f791df89a187ccd7bda6626432d50 PDF Text Text III. évfolyam. 23. szám 1 1928 december A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 4.80 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. Véget ért a bányász sztrájk. Beszámoló a hirdetett nagy eredményről. Fájdalom, lapunkat megint olyan körülménnyel kell lefoglalni, amely kö­ rülménnyel nem szívesen foglalkozunk. Kölönösen akkor, amikor az a mun­ kásságnak sulyos erkölcsi és anyagi karokat okozott De miután már e kö­ rülmény szükségessé tette, hogy ismét ilyen fájdalmas témával foglalkozzunk, ám kénytelenek vagyunk munkástár­ saink és olvasóink előtt az alábbiak­ ban beszámolni. Az ország szénmedencében dol­ gozó bányamunkások között már hoszszu hónapok óta egy féktelen agitáció folyik, amely agitációval látszólag azt a célt akarták elérni az agitáció irá­ nyitói, hogy a munkásság gazdasági helyzetét — a munkásság erejére tá­ maszkodva — haladéktalanul megja­ vítsák. Az agitációnak azon részét, amely a munkásság gazdasági helyze­ tének megjavítására irányult, minden becsületesen gondolkozó ember öröm­ mel nézte. De aki ismeri a szociál­ demokrata párt kebelében működő vezérek sakkhuzásait, azok már előre láthatták, hogy ez a küzdelem, ame­ lyet rendes körülmények között bér­ harcnak neveznek, nem a komoly célt fogja szolgálni, hanem csak ürügy arra, hogy a nyomorgó munkásság igényeit méginkább felkorbácsolják és a fel­ korbácsolt tömegeket egyéni céljaik elérésére felhasználhassák. Azok, akik a játékot végig néztük — fájdalom — nem tévedtünk. Mert a harc komo­ lyabb megindulásánál nyomban mutat­ kozott a kétszínűség, de különösen világosság derült rá akkor, amikor a harcot be kellett fejezni. A bányamunkásság között hetekkel azelőtt a magyarországi bánya és ko­ hómunkások országos szövetségének a nevében bérkérvényeket mutogattak, főképen suttyomban. A bérkérvény­ ben — amint az már ismeretes — a munkásság különböző sérelmeit tárták fel, azonkívül béremelést is kértek. Ott, ahol a bérkérvények a munkások közé jutottak, ott mindenütt hozzátet­ ték, hogy csakis 50—60 százalékos béremelést fogadnak el. Amennyiben a vállalatok a munkásságnak ezen kí­ vánságait nem teljesítenék, ugy feltét­ lenül beszüntetik a munkát — Nemgyőzték kivárni a bérkérvény tárgya­ lását, vagy az arra való válaszadást, már november 13-án és 14-én 1 órás, helyenként 2 órás megállást proponál­ tak a bizalmiférfiak a munkásságnak. Állítólag ezen megállások a bérkér­ vény letárgyalásának a kisürgetésére vonatkoztak. Szerény felfogásunk szerint azonban ez nem azt a célt szolgálta, hanem seregszemle akart lenni a jövő maga­ tartást illetőleg. A megállás a salgótarjáni szénme­ dencében nem sikerült, mert hiszen két-három üzemet leszámítva, a többi üzemek munkásai a tüntető sztrájkban nem vettek részt Ekkor már a leg­ ostobább híreket terjesztették a mun­ kásság között. Többek között Salgó­ tarjánban azt a hirt terjesztették, hogy a vállalat a Csóka-féle szervezet be­ adványára 20 százalékos béremelést ajánlott fel, amelyet azonban ők nem fogadnak el. De ugyanakkor már meg­ kezdték az agitációt azzal az ürügy­ gyel is, hogy Tatabányán, Pécsett és az ország minden jelentősebb bányá­ jában a munkásság beszüntette már a munkát, csak Salgótarján munkássága dolgozik még. Persze mindebből egy szó sem volt igaz. Csak ürügynek használták fel, hogy a sztrajkolni nem akaró munkásságot ezekkel a cselfo­ gásokkal igyekezzenek sztrájkra buz­ dítani. Ugyannyira, hogy november hó 19-én délután a baglyasaljai üzem már beszüntette a munkát, mig 20-án csat­ lakozott Zagyvapálfalva, Teréztáróbár csak kissebb része és még egynéhány kisebb üzem. — Ellenben a keleti kerületben dolgozó bányamunkások tovább folytatták a munkát. A Szövetségünk — látva a zűrza­ varos helyzetet — 19-én egy szűk­ szavú röpiratban figyelmeztette a mun­ kásságot a közelgő veszedelemre Rö­ viden feltárta a magyar bányászok helyzetét. A munkásságnak egyik ré­ sze a figyelmeztetést a legkomolyab­ ban felfogta és az agitációnak fel nem ülve, a munkát tovább folytatta. Amikor a sztrájkot szító vezérek látták, hogy a harc, amelyet az ő sugalmazásukra inditott meg a munkásság, a zűrzavarba fog fulladni, odafön Budapesten csakhamar kijelentet­ ték, hogy ők nem azonosítják magukat a sztrájkkal, de ugyanakkor a mun­ kásság között tovább buzdítottak a sztrájkra. A budapesti vezérek ezen taktikája alkalmasint arra szolgák, hogy a vezérigazgatók és a miniszte­ rek jóindulatát kiváltsák és hogy ve­ lük a munkásság bőrére tárgyalásokat folytathassanak. A tények ezen felfogásunkat, — mint ahogy később beizonyult — igazolták, mert Esztergá­ b lyos János, a szövetség jelenlegi békebirája csakhamar egyezséget kötött a vállalat vezérigazgatójával és néhány miniszterrel. A munkásság között ezen körülmény óriási izgalmat váltott ki mert már látta, hogy az egész mozga­ lom nem egyéb, mint egy játék, ame­ lyet a munkásság bőrén játszik meg a vezér odafön Budapesten. A salgótarjáni munkásság főként azért volt elkeseredve, mert már most látta, hogy a vezérek ujabban becsap­ ták Őket, nem sikerült megállítani Tata­ bányát, Dorogot egyáltalán Pécset is csak részlegesen, de látta a munkás­ ság azt is. hogy a salgótarjáni kerü­ letben sem sikerül a megállás. Erre kiadták a jelszót, hogy a vezéreket félre lökve ők maguk fiatalok vétók kezükbe a vezetést és kitartanak to­ vább az igazuk mellet. Persze hogy a fiatalok is elszámolták magukat, mert a munkásság azon része, amely ezt a mozgalmat komolyabban fogta fel. az első alkalmat megragadta a munka felvételére, úgy, hogy már 23-án és 24-én Baglyasalja és Zagyvapálfalva kivételével felvették a munkát Szinte kín volt nézni azt az egyenetlenséget, amely ezekben az órákban a munkásság között uralkodott. A fiatalabb ré­ sze a munkásságnak fogcsikorgatva követelte a vezérek fejét és nem egé­ szen hízelgőén ragaszkodtak ahhoz hogy jöjjön Esztergályos és számoljon be gazságairól, amelyet elkövetett. Persze Esztergályost is informálták a már előbb leküldött inasai a munkás­ ság hangulatáról, Először Ocskovszki Jánost küldötte Tarjánban a sztrájk leszerelésére. Ocskovszkit a munkás­ ság a legnagyobb szitkok közepette zavarta el Salgótarjánból, mig végre elszánta magát Esztergályos is és leutazott Salgótarjánba ahol f. hó 25én délelőtt folyamán megkezdték a gyurá si a vezetőség tart ja i között látta, hogy a vezenem fogja bevenni a hirbe vett agot, különösen az úgynevezett ifjumunkások vezérei Pothornik és Chován szaktársak, akkor délbe meg �“A Bányász“ szakították a vezetőségi ülést, Pothornikot és Chovánt magával vitte Eszter­ gályos a Pannóniába ebédre. Valami csodalatos módon a jelenlévő munkás­ ság legnagyobb meglepetésére a délu­ tán újból megnyitott ülésen a nevezett két ifjúmunkás vezér már Esztergályos előadásait helyeselték, sőt tovább­ mentek, föláltek az értekezleten és uta­ sították a munkásságot, hogy hétfőn reggel álljanak munkában. A pécsi kerületben a mozgalom ugyancsak a salgótarjáni kerület moz­ galmához hasonló képen zajlott le. Az­ zal a külömbséggel, hogy ott a ható­ ságokat ugy vezették félre, hogy gyű­ lésre kértek engedélyt már a mozga­ lom kezdetén, amelyet meg is kaptak. Igéretett tettek a hatóságnak Bertrand és társai, hogy a munkásságot a mun­ kafelvételére fogják felhívni. Persze odakint a munkásság között ennek éppen az ellenkezőjét hirdették és amikor az allig 10 percnyi hosszu gyűlés lezajlott kiderült, hogy minden akart lenni a gyűlés csak az nem, amiért azt összehivták. Legjellemzőbb azonban, hogy egy ismételt gyűlésen már szégyeltek beszámolni az ered­ ménytelenségről és a munkásságot ugy vezették félre, hogy hirtelen ki­ hirdették azt a 20 százalékot, amely 20 százalékot a dunagőzhajózási tár­ saság, mint karácsonyi segélyt adott a munkásságnak. Nem szólva arról, hogy ez csak karácsonyi segély gyanánt szol­ gát A munkásság azzal a reménnyel távozott el a gyűlésről, hogy 20 szá­ zalékos béremelést kaptak. De a mun­ kásság csakhamar rájött a félreveze­ tésre és most Pécsett is a legnagyobb zűrzavar uralkodik. A munkásság azzal a gyanus tudat­ tal vette fel a munkát, hogy fényes eredményt ért el a 4—5 napos sztrájk­ kal Látszólag tényleg ugy tűnik föl a helyzet, hogy ha az eredményt a mun­ kásság megállásánál fogva erőszakolta ki a vállalattól, amely eredmény a következő: A Salgótarjáni Kőszén­ bánya ujabb 25 százalékos segélyt fo­ lyósít Karácsonyra, amelyet kiterjeszt a dorogi üzemére, a Magyar Általá­ nos Kőszénbánya szintén 25 százalé­ kos karácsonyi segélyt folyósít, mig a Dunagőzhajózási, a Komlói M. Kir. Kincstári és a Salgótarjáni Nagymá­ nyok—Szászvári üzemeinél 20 száza-, lékos karácsonyi segélyt folyósítanak. Az elért eredmények között szerepel a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. mun­ kásai részére engedélyezett jelenlegi üdülési szabadságnak a felemelése a duplájára és a falusi munkásság lak. bérpótlékának az eddigi 9.5 fillérről 20 fillérre való felemelése. A munkásság azonban itt is a leg­ sulyosabb tévedésben van, mert az itt feltüntetett eredmény már a sztrájk előtt kb. egy héttel biztosítva volt. Nevezetesen szövetségünk központi titkárságával Róth bányafőtanácsos már közölte, hogy a bányavállalatok igaz­ gatósága foglalkozott a különböző szak­ szervezetek által benyújtott bérkérvényekkel és arra a magállapodásra jutot­ tak, hogy kifejezetten béremelést a vállalatok nem adhatnak, ellenben hajlandók az október hónapban kifi­ zetett 25 százalékos segélyt megismé­ telni és a munkásságnak a karácsonyi ünnepek előtt kifizetni. — Ugyancsak megemlítette, hogy az egyéb apró sé­ relmek ugymint: üdülési szabadság és lakbérpótlék tárgyában szintén hajlan­ dó a vállalat engedményeket tenni. Tehát már jóval a munkabeszünte­ tés előtt biztositott volt azon ered­ mény, amely eredményt most a sztrájk eredményének igyekeznek feltüntetni. — Minden igyekezetünk oda irányul, hogy valami eredményt tudnánk ki­ hozni a sztrajkkal kapcsolatosan. Saj­ nos, ha a ceruzát vesszük a kezünkbe és számolunk, akkor az eredmény­ számlán nulla mutatkozik, mig a vesz­ teség számlán a legminimálisabban számolva, mintegy 30—40 pengő vesz­ teség mutatkozik azon munkásoknál, akik egy héten keresztül nem állottak munkába. Nem számitva az esetleges üdülési szabadság elvesztését, amely ugyancsak ilyen összegbe számolha­ tó el. Ezeknek előrebocsájtása után nem lehet csodálkozni azon az egyenetlen­ ségen, felháborodáson, amely a mun­ kásság lelkületét uralja. Mert tisztá­ ban van azzal, -hogy ez a veszteség a vezérek ostoba politikájából keletke­ zett és tudja nagyon jól a munkásság, hogy ezen veszteséget már behozni nem lehet. Ezen megállapításaink szólnak lefelé és felfelé egyaránt. Mert a munka­ adóknak is kötelességük lett volna a munkásságot szándékáról kellő időben ertesíteni és ezzel elejét venni a mun­ kabeszüntetésnek, feltéve azonban, ha ez sikerült volna. Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el, hogy a kormány tagjainak is ne tegyünk szemrehányást, mert számta­ lan esetben hívtuk fel a figyelmüket, hogy a munkásság leromlott gazdasági helyzete veszedelmeket rejt magában és azokat orvosolni kell addig, mig abból ujabb bajok nem keletkeznek. A miniszter uraknál ezen figyelmez­ tetésünk, szakszerű cikkezéseink ugy­ látszik süket fülekre találtak. Csak akkor vették észre, hogy bajok van­ nak, amikor már a szerencsétlen nyo­ morgó munkásság a végső fegyveréhez nyult: A munka beszüntetéséhez. Azt hisszük nem tévedünk még akkor sem, ha azt az állitásunkat kockáztajuk meg, hogy a hormány tagjai adják az eszközöket a szociáldemokrata párt kebelében működő egyéneknek a lel­ ketlen izgatáshoz. Mert itt megint be­ igazolódott, hogy a munkásság gazda­ sági helyzetének időben való megja­ vításához nincsen érzék. A munkásság előtt pedig legyen intő példa a most lezajlott mozgalom. Lássa tisztán, hogy az az eszme, ame­ lyet egyesek még ma is a munkásság gazdasági helyzetének megjavítására Útnak alkalmasnak, alkalmatlan, mert ezekből a mozgalmakból a munkás­ ságra, mint eredmény, vajmi kevés jut. Ellenben a pozícióra és a hatalomra vágyó vezéreket segítik közelebb a hu­ sos fazékhoz, a saját bőrükön keresz­ tül. Ez történt ezzel a mozgalommal is. Ha ezt a munkásság, mint pozitiv eredményt fogadja el, ám kövesse ve­ zetőit tovább, amig a meglévő ereje teljesen össze nem fog roppanni. Mi 1928. december 1 Közeledik karácsony szent ünnepe! legnagyobb öröm egy pompás hangszer. Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes diszfőárjegyzékünket és lemezjegyzékeinket Mult évben 100.000 hangszereladás ! 20.000 köszönő levél megelégedett vevőinktől Gyári árak! Elismert minőség! hangszer-, beszélőgép és harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest, IX/377., Üllői-út 19. magunk pedig követni fogjuk az eddigi politikánkat és fogunk harcolni rendületlenül a munkásság megélhetéséért azokkal az eszközökkel, emely eszkö­ zök nem kívánnak ilyen sulyos áldoza­ tokat, mint amilyen áldozatokkal a szo­ ciáldemokrata párt harcol. Persze ez nem jelenti azt, hogy mi nem nyulunk a végső fegyverhez, de ezt mint utolsó eszközt fogjuk alkal­ mazni és azt sem ilyen szerencsétlen időben, mint a jelen idő, hanem meg­ választott alkalmas időben, amikor a sztrájk érzékenyen hat a tőkére. Hisz világos volt, hogy a sztrájknak elkell buknia még akkor is, ha a munkásság legtökéletesebb Összetartásban él, mert a vállalatoknak, az államvasutaknak, de minden olyan üzemnek, amely szén­ nel dolgozik oly nagy mennyiségű készlet állott rendelkezésére, amellyel harc esetén a munkásság mostani gaz­ dasági helyzetét játékszerrel győzheti le. Ezen szegénységünket ne szégyel­ jük bevallani. Mert ezért nem a mun­ kások a felelősek, hanem azok, akik Magyarországnak a fogyasztó területét elrabolták, másrészt pedig azok, akik a munkásság gazdasági helyzetével nem törődve, mindenből politikai és hatalmi kérdést csinálva igyekeznek előre törni és maguknak biztos pozí­ ciót kierőszakolni. Villannyal varr ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Sziveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. Mondj igazat betörik a fejed. A napi lapokban napvilágot látott az utóbbi időben egy néhány, úgynevezett mun­ kás vezér viselt dolga. Ezen viselt dolgok egy cseppet sem rózsaszínben tüntették fel az úgynevezett szociáldemokrata pártot és annak vezetőit. Ha csak a szociáldemok­ rata pártról, mint ilyenről volna szó, nem is foglalkoznánk a kérdéssel. Azonban a mun­ kásság szakszervezeteiben is ezek az úgy­ nevezett vezetők tartják kezűkben az öszszes vezető tisztségeket. Tehát kötelességünknek tadjuk megis­ mertetni a munkássággal, had lássa tisztán, kik azok az emberek, akik feltolják magu­ kat a vezetés élére. Különösen a bányamunkásságot érdekli közelről, mert az egyik �1928. december 1 „A Bányász“ 3 ilyen verető, éveken keresztül a bányamunkásság élén állott. Lapunk szük terjedelme nem engedi meg, hogy az egész kérdést minden részletében feltárjuk, csak a legkiálltóbb aljasságokat szellőztetjük. Egy pár dolgot a legutóbb a szociálista pártból kizárt Migray József adataiból adunk mutatóul. Többek között elmondja Migray, hogy a munkásvezér, sulyos gondjai mellett például Peyer Károlynak van ideje arra, hogy elvtársa és képviselőtársa Reisinger Ferenc menyasszonyát a saját szeretőjévé tegye és ennek fejében 40,000.000 koronát ajánlott fel. Nem rajta mulott, hogy terve nem sikerült Jellemző, hogy a nyomorúság­ gal küzködő munkásság vezetője ilyen nagy összeget tud fordítani aljas és jellemtelen vágyainak kielégitésére. Ezt az összeget, ha a bánynmunkásság keresetével hasonlítjuk össze, ugy körülbelül harminc munkás egy havi keresetét teszi. Tehát amiből harminc bányászcsaládnak kell egy hónapon keresz­ tül megélni, azt Peyer Károly szerelmi vá­ gyai kiélégitésére dobja. Ugyancsak Peyer Károlyról Írja Migray, hogy, ha valaki az ő viselt dolgait szóvá teszi, azt Peyer minden eszközzel lehetet­ lenné teszi. Nem válogatós az eszközökben, ha másként nem lehet ugy a demunciálástól sem riad vissza és mindenkit „lebolsevistáz“, pedig ő volt az, aki a szerencsétlen prole­ tárdiktatura idején lakását főuri műkincsszámbamenő butorokkal rendezte be. Ezen butorok mind főuraktól elrekvirált butorok voltak. Ugyancsak Peyer Károlyról állapitja meg, hogy hivatalos kiküldetése al­ kalmával, amikor Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Konferenciáján vett részt, akkor egy nőhöz irott levelében azt irta, hogy nem csak bosszankodik, de undorodik is az egésztől és allig várja már, hogy vele együtt lehessen. Tehát attól a munkától un­ dorodik, amely küldetés a munkásság szer­ vezeteinek nehéz pénzébe került. Ugyancsak Peyerről állapítja meg, hogy a Bánya és Kohómunkások szövetségének két vezető tiszviselője Fodor és Ocskovszki évek óta sulyos anyagi természetű vádakat hangoz­ tatnak, anélkül, hogy ezek kivizsgáltattak és megtoroltattak volna, sőt ellenkezőleg Esz­ tergályos Jánost, mint pártkormánybiztost küldték a bányászokhoz, az ellentétek el­ simítására. Ezeken kivül mi is emlékszünk Peyernek ilyen szerelmi idejeire, amit szin­ tén az illetékesek tussoltak el. Nem szólva arról, hogy az a bizonyos keserű emigráció amikor szintén főuri módon élt, még ma sincs tisztázva. Dacára annak, hogy 1921-ben az egész párt és a szakszervezetek is han­ gosan követelték a vizsgálatot. Hozzá is fog­ tak, Azonban a vizsgálat eredménye még ma is ismeretlen, azt eltussolták, azt is agyon hallgatták. Hasonlóképen ilyen házassági szédelgéssel vádolja a párt egyszintén nagy tekintélyű egyéniséget Monus-Brandtstein Illést, aki a mellé beosztott gépíró leányt elcsábította és megrontotta. Ezt a piszkos ügyet szintén csak nagy anyagi áldozattal lehetett elsimí­ tani, De ugyancsak ennek a munkásvezérnek több hasonló piszkos dolgai miatt nem­ csak, hogy fegyelmet nem indítottak, hanem kitüntették és a „Beszkárt“ felügyelő bi­ zottságába delegálták. Nem a legdicséretesebb megállapitásokat tesz Szakasits Árpád­ tól sem, akit azzal vádol, hogy több pénzéhes emberrel szövetkezett az „Alapkő"-nek el­ nöke, közkereseti társaság öncélu hatalmi Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékáruereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. szervezete, elherdálta az Épitőmunkások szövetségének a pénzét. Legfőbb ideje, ha a munkásság bele néz abba a boszorkánykonyhába és megveti azokat, akik a munkásság keserves fillérei­ ből nehéz milliókat lecserélnek el. Teszik ezt ugyanakkor, amikor a munkásság a leg­ nagyobb nyomorusággal küzd és a legna­ gyobb kétségbeeséssel látja rongyos család­ ját és nem tudja ellátni a legszükségesebb ruházattal sem. Most láthatja a munkásság, miért van szükség a magas járulékokra, Azért, hogy a nagyhangu vezérek folytat­ hassák nagyuri passzióikat. Elfelejtették ezek a munkásvezérek, hogy valamikor ők is munkások voltak. Elfelejtették, hogy a munkásság azért állította őket az élre, hogy képviseljék a munkásságot és dolgozzanak az érdekében. Azt hiszik ezek a munkás­ vezetők, a munkásság nem látja az ő rut visszaélésüket, amit az előlegezett bizalmuk­ kal folytatnak. Csak ringassák magukat abban a hitben, folytassák piszkos dolgaikat, a munkásság tudja mit fog cselekedni, mint azt már a legutóbbi választásoknál is megmutatta. Ugy fognak elfogyni mint a gyertya, amely elha­ gyott üres szobában áll. Elmultak már azok az idők, amikor megtorlatlanul lehetett a munkásságot félre vezetni, ma már számon kéri a vezetők cselekedeteit. Ledőltek a bálványok épen a munkásság tisztán látása következtében. Ma már csak becsületes munkával lehet a munkásság ügyét szolgáin. De nem fogja azt sem tűrni, hogy azokat tegyék lehetet­ lenné; akik a korrupciót és aljasságokat fel­ tárják. De igenis, azokat fogja büntetni, akik botrányos viselkedést tanúsítanak. A legjellemzőbb az, hogy a „Népszava“ mindezen vádakra nem talált cáfolatot, azt hiszi, hogy elegendő, ha elhallgatja. Nem sajnálja a fáradságot, ha egyik-másik igaz­ gatónak a dolgairól ir, mindjárt kiszámítja, hogy hány bányászcsalád élhetne abból, amit ilyen célra költ. Bölcsen elhallgatja az ő egyes vezetőinek hasonló költekezéseit, hogy például szeretőkre egy-egy esetben 30 bányászcsalád egy havi keresetét dobja oda, abból a pénzből, amelyet a nyomorgó mun­ kások a családjuk szájától vonnak el és fizetik be tagsági járulékként. Teljesen megérettek a szociáldemokrata szervezetek a pusztulásra vezetőikkel együtt. A munkásság ezért már hátat is fordított ezen díszes társaságnak és ha még mindig a munkásság közé akar furakodni, a munkásság tudni fogja a kötelességét és az őt meg­ illető helyre fogja zavarni: a pokolba. A bányász-sztrájk epilógusa. Az utóbbi hónapokban a bányatelepeken mozgalom indult a bérek megjavítása érdékében. A mozgalom nem volt egységes, mert három részre is szakadozott Neveze­ tesen szövetségünk kezdeményezésére indult meg először, később azután mozgalmat in­ dítottak a régi, úgynevezett »Bányamunkás Szövetség" még fennmaradt töredékéhez tartozók, az ébredő magyarok ugyancsak mozgalmat inditottak. E helyen nem kíván­ juk a mozgalmat kimeríteni, erről lapunk más helyén bő tudósítás áll az olvasó ren­ delkezésére. Itt csupán csak ezen mozgalom lefolyása után leszűrődött eseményekkel kí­ vánunk egy pár szóval foglalkozni. Az a töredék, amely a széthullott bánya­ munkásszövetséghez tartozik, még fennen kiabálta, hogy ők képviselik a munkásságot, ők vannak hivatva a munkásság ügyei­ ben eljárni. Tekintettel arra, hogy ezt senki sem hitte el nekik, ezért a régi taktikai módszerhez folyamodtak és mindenfelé gyű­ léseket hirdettek, ezen gyűléseken akarták kierőszakolni a munkásság szavazatát, illet­ ve szavazati többségét, hogy őket bízzák meg a munkásság képviseletével Ezt sziute színészi komikával hajtották végre. Igaz, hogy a jövőben egészen bizo­ nyos, hogy elfognak állni ettől a recepttől mert ez alkalommal beigazolódott, hogy ezt a receptet 40 esztendővel ezelőtt irták és azóta nemcsak az orvosi tudomány, de a munkásmozgalom is fejlődött és ugyancsak az ujabb kor igényeinek megfelelő receptre van szüksége. Ez beigazolódott nemcsak Salgótarjánban, hanem beigazolódott az ország többi bánya­ telepem is, mert az ország komolyan gon­ dolkozó része nem kért ebből a színjáték­ ból és nem is volt hajlandó ezen színjáté­ kot végig játszani. — Szomoru valóság az, hogy a bányamunkásságnak nincs szüksége olyan színházra, amely a családjától elveszi a betevő falatot és egyes nagyhangú, úgy­ nevezett munkásvezéreknek hatalmi pozíciót biztosítson. A lefolyt sztrajkmozgalmak alkalmával kikristályosodott egynéhány tényt az alábbi események mutatják a maguk tündöklésében. A bányamunkásság tudatában volt a le­ romlott gazdasági élettel, ami egyúttal azt is jelenti, hogy sztrajkmozgalmakkal a jelen időben nem lehet eredményeket elérni. — Mert ha csakugyan valamelyes eredményt elérnek is, az csak áldozattal lehet és a ho­ zott áldozat nem ér fel az esetlegesen elért eredményekkel. Ezért nem volt hallandó a sztrájkmozgalomban résztvenni Ennélfogva támogatta a �A Bányász szövetségünk által inditott mozgalmat, amely aki Esztergályost és társait azzal vádolta, sztrájk nélkül is, vagyis áldozatok nélkül is hogy a munkásság ügyét eladta és kijelen­ kilátásba helyezte a már most azóta sztrájk­ tette, hogy minden körülmények között to­ kal elért eredményeket Mert hiszen szö­ vább folytatják a harcot, délután már a fent vetségünk már a sztrájkot megelőzőleg is­ említett ebéd után felállt és azt javasolta az mertette a munkássággal azon engedménye­ összegyülekezett munkásoknak, hogy min­ ket, amelyet a bányavállalat hajlandó tenni den további nélkül vegyék fel a munkát A fent lejátszódott események igazolják a munkássággal szemben. Ennélfogva a munkásság hangulata teljé­ azt, hogy az egész mozgalom egy erőltetett sen nyugodt is volt, leszámitva azt az egy dolog volt és csak egyesek rábeszélésére pár hangadót, akik bizonyos befolyásolások történt de egyben igazolják azt is, hogy a által űzetve a munkásság között nagyhan­ munkásságnak ebből csak kára származott, gon hirdették a sztrájk szükségességét és viszont ellenértékűi ezért semmit sem kapott erőlködtek, hogy a munkásságot mindenáron No tehát lehet-e egy olyan mozgalomban sztrájkba vigyék. Amikor a bomladozó bá- bizni, amely mozgalmat a fenti formákban nyamunkásszövetség alkalmazottai látták, intéznek el ? Igy csak azok tudnak a mun­ hogy a munkásság nem megy lépre és nem kásság között hangulatot csinálni, akiknek követi vakon az általuk kiadott jelszót nincs lelkiérzékük, akiknek nincs belátásuk akkor széteresztették a fullajtárokat azzal és nem tudják megérteni annak a munkás­ az utasítással, hogy igyekezzenek a munká­ ságnak a nyomorúságát, akit a vezetés élére állították. sokat sztrájkba vinni. A fullajtárok ki is Ezzel azonban tényleg elérik azt, hogy az mentek. Egy-két helyen értek is el bizonyos sikert Nem azt, hogy a munkásság, mint a az egy pár ember is, aki még ma a tábo­ múltban, vakon és egységesen ugranak be rukba tartozik, otthagyja és a munkássá g a harcba, de elérték azt, hogy a munkás­ gazdasági harcait a munkásság egyetemével az összmunkássággal vívja meg. ság egyrészét sikerült leállásra birni. Amikor már azt látták, hogy a munkásság egy része leállt, felkeresték azon telepeket ahol a munkásság nem ült fel az ugratások­ Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk nak és ott erőlködtek, de sikertelenül. Ezt azután ismét a saját javukra akarták ki­ ottani kerületi, titkára minden héten szom­ használni, vagyis a föléjük helyezett ország­ baton egész napon át Komlón, Neumann gyűlési képviselő utján igyekeztek fölfelé a József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ vállalatok központi exponenseinél, ugyszin­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetletén a kormány egyes vezető férfiai előtt is gas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért a jó gyereket játszva azt magyarázni, hogy ide forduljanak. hisz ők nem akarják a sztrájkot, sőt minden Pécs kerületi szaktársak figyeiméeszközzel a sztrájk megszüntetése és a be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. munka felvétele érdekében fáradoznak. Ezt Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u, 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ az alattomos munkát a múltban jó egyné­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ hányszor sikerült nekik széppé tenni, azon­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ ban ez alkalommal ez nem sikerült Mert az lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. illetékesek beláttak a kártyába, tudják, hogy Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ ez nem egyéb szemfényvesztésnél és félre­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. vezetésnél A munkásságot ugrasztják és Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután anyagi romlásba döntik, fölfelé pedig a jó­ 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ gyereket játszva segítenek a tőkének, de törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és egyúttal azt is félrevezetik és félrevezetik a vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. hatóságokat is. Ez alkalommal ez nem sike­ Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ rül és itt a közmondás reájuk bizonyult, tések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ hogy Jent a hegytetőn meginduló követ közölhetők. nem lehet tudni hol lehetséges megállítani". Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ Ők is igy jártak, mert amikor a sztrájkot gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ megindították nem számoltak azzal, hogy tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ ennek milyen sulyos kihatása lesz. Ez fé­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az nyesen igazolódott akkor, amikor Salgótar­ otthont gyakrabban igénybe venni. jánban a munkafelvétele körül fáradoztak. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Nevezetesen, amikor Ocskovszki a munka­ Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerfelvételét javasolta a munkásságnak, akkor féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. csak a rendőrségnek köszönhető, hogy ezek­ 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ után épp bőrrel juthatott vissza Budapestre nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a Hasonlóképen járt a képviselő ur is, Esz­ szaktársak. tergályos, aki az izzó hangulatból csak ugy Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére tudott menekülni, hogy közbenjárást ígért a a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ vállalatnál az esetleges elbocsátottak érde­ nek kezelésével a vezetőség végleges megkében, amiről a kerületben senki sem tudott. választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztok De Esztergályos részére nem is ez volt a meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az fontos, hanem inkább az, hogy időt nyerjen és a két fiatal hangadót megebédeltesse és ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagebéd közben az ebéd ízletessége és a hoz­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ zájárult bormennyiségével a lábáról leve­ csak sz esetleges panaszokkal is oda for­ hesse és a délutáni összejövetelen már maga duljanak. mellé állithassa. Nagymányok. A tolnai kerületi titAz igy preperált hangadókkal tért azután kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle vissza a délátáni Összejövetelre és ahol az házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt ott összegyülekezett munkások nagy ámulaHenrik, kerületi titkárhoz, . tára, ugyanaz a fiatal hangadó, aki meg a A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ délelőtt a szociáldemokrata pártot a tőkével szedésével és tagok felvételével id. H ei m együtt emlitette a munkásság ellenségének. Ferenc van megbízva. 1928. december 1 Helyicsoportok hirei. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Hirdetéseket felvesz „A B Á N Y Á S Z“ kiadóhivatala Salgótarján, Vasut ucca 4 sz. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám, alatt a róm. kath. teplommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 23. szám (1928. december 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-12-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f73ab018fa7e127e89e0ea7dd7ffd600.jpg c1d1b0857578c742f97ee7771e2ffb04 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/43ed8f131e56653eb77809b1c78c11da.pdf 324b2dcd03f8dc19c0a969d05fee5a95 PDF Text Text III. évfolyam. december 15 24. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telelőn szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Karácsony. A közelgő ünnep minden emberben feltámasztja a békesség érzetét. A karácsonyi ünnepek, az egyházi szer­ tartások szerint a szeretet ünnepét jelentik. De egyúttal örőmünnepet is jelent, mert ezen ünnepen mindenki megemlékezik szeretetteiről s igyek­ szik Örömet szerezni. . Minden kunyhóban és palotában rész jut az örömből ezen az ünnepen azzal a különbséggel, hogy az egyik helyen pénzértékre átváltoztatva na­ gyobb, a másik helyen pedig érzés­ ben nagyobb. Értékben nem igen lehet megkülönböztetni, mert az érzésbeli öröm a legtöbb esetben felülmulja a pénzértéket A magyar bányamunkásság ugyan­ csak részt kér az örömökbőL Az ő öröme ott kezdődik, amikor szeretet­ téinek tud örömet nyujtani. — Ahoz, hogy azt megtehesse legfőképen arra van szüksége, hogy munkáját egész éven át nyugodtan folytathassa. To­ vábbá, hogy ezen munkáját, amelyet száz halállal szemben a föld mélyén teljesiti ugy díjazzák, hogy necsak az élet terhe nehezedjen reá, hanem az élet örömeit is élvezhesse. Magyarország nemzetgazdaságának szinte alapfeltétele a bányaipar, mert az élet lüktetését jelenti a nemzet­ gazdaságban a bányászat. A bányá­ szok a nemzetgazdaság kincskeresői, Ők hozzák a napvilágra azokat a kin­ cseket, amiket a föld a gyomrában rejtegett Minden ipari, kereskedelmi és mező­ gazdasági élet a bányászatból meríti létét Ezért az államhatalomnak a leg­ lelkiismeretesebben kell a bányaipar érdekeit szolgálni. — Természetesen ügyelni kell arra, hogy a bányaipar­ ban foglalkoztatott munkásság ne le­ gyen mindig kiszolgáltatva a tőke ön­ kényének. A magyar munkásságnak a jóérzését ápolni kell, nem szabad kiszolgáltatni a szélsőséges és hangzatos irányza­ toknak. Ezért kell, hogy méltányolják a munkásság nagy áldozatát. Legelsősorban biztosítani kell egész évre e munkáját. Ezt azonban csak ugy lehet ha a magyar bányatermékek­ nek, különösen pedig a szénnek pia­ cot teremtünk. Ezt a piacot meg kell teremteni még annak az árán is, ha a külföldi szeneket teljesen kiszo­ rítjuk az országból. Mert a magyar szénbányászatban foglalkoztatott mun­ kásság egész évi munkáját csakis ugy lehet biztosítani, ha a külföldi szene­ ket teljesen kiszorítjuk s helyette az egész országban magyar szenet hasz­ nálunk. Mindaddig, mig erélyesen nem nyul­ nak ehez a kérdéshez, hiába minden beszéd, hiába való minden erőlködés. Mindaddig mig ez nem történik meg, nem lehet számítani arra, hogy a bányamunkásság gazdasági helyzete meg­ javuljon. Már pedig a munkásság jó­ érzésének az ápolása elsősorban meg­ kívánja, hogy gazdasági helyzete rendeztessék. Szükséges, hogy a dolgozó munká­ sok gazdasági helyzete elviselhető le­ gyen és megteremthesse mindazon szükségletet, amely a családi boldog­ ságát biztositsa. Szükséges az, hogy a dolgozó munkásság betegségi és bal­ eseti ügyeit ugy intézzék, hogy alkal­ ma legyen egészségét helyreállítani. Továbbá a munkában történt baleset következtében megrokkant, munka­ képtelenné vált munkás megtalálja a megélhetését ugy a maga, mint a csa­ ládja számára. Ne történhessen meg az, ami eddig, hogy a megrokkant munkás koldulni legyen kénytelen. Továbbá szükséges, hogy rendeződ­ jön az az állapot, amely szinte tart­ hatatlan, hogy egy egész életen át el­ töltött nehéz munka után a munkás reá legyen utalva az emberek könyöradományaira. A mai nyugbérrendelkezés a lehető legmostohábban bánik a bányamun­ kássággal. Dacára annak, hogy a mai nyugbérrendeletet már többször mó­ dosították, még mindig fennállanak azok a sérelmek, amelyek ugyszólván égbekiáltók. Sérelmes a nyugbérösszegeknek az alacsony megállapítása. Sérelmes a magas szolgálati idő, továbbá a ma­ gas korhatár. A legsulyosabb sérelem a szolgálati időnek csak 1914-től való számítása. — Ez elsősorban azokat a munkásokat sujtja, akik egy egész éle­ ten át dolgoztak, de munkahelyüket 1914. előtt változtatták. Ezek a munkások ma vannak ab­ ban a korban, hogy már munkakép­ telenné vállnak és ezek a rendelet értelmében alig kapnak valami cse­ Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 4.80 Egyes szám ára 40 f. 2.40 P. kély nyugdijai. Ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a sokkal fiatalabb munkások, akik 1914-ben kezdtek el dolgozni. Még felsorolhatnánk a sérelmeknek egész özönét, amelyek mind orvodéira várnak. Ha mindezen sérelmek orvos­ lást nyernek, akkor találja meg a bányamunkásság boldogulását. Tehát kívánatos, hogy a közelgő Karácsony ünnepe meghozva mind­ ezen sérelmek orvoslását Ez fogja megteremteni azután a szeretet ün­ nepét Hasonlat egy külföldi és egy magyar sztrájk között Lapunk legutóbbi számában beszámoltunk a magyar bányamunkásság harcáról, egyben arról is, hogy ez a harc egy erőltetett és egyesek, de különösen politikai pártharccá süllyedt Azzá süllyedt az által, hogy a bányamunkásság kivánságainak felállítása és egy bizonyos harci eszköz alkalmazásával, amelyet szövetségünk képvisel, az eredmé­ nyeket már biztosította. Ennek dacára a munkásság egyrészét kenyérharcba ugrat­ ták, amely kenyérharcnak az eredménye a munkásság által elvesztett munkabér és egyéb költségek, amely ezzel a harccal járt A harc lezajlása után a munkásság mérle­ gelte a harc által elvesztett bér, és egyéb áldozatokat Egyben mérlegelte az elért Amikor a számvetést végig csinálta, vagyis összevetette a ledolgozott és mulasztott műszakok számát, figyelembe véve az elért eredményeket, amely eredmények már min­ den harc nélkül is biztosítva voltak, akkor szomoruan arra a meggyőződésre jutott, hogy nyeresége abszolúte nincsen, ellenben vesztesége van, amely veszteség családonkint, különösen a bányamunkásság körében szokásos családlétszámot figyelembe véve mintegy 90 és 120 pengő között vetélkedik. A bányamunkásság most azon gondolkozik, hogy miért volt szükség erre a harcra, mid­ kor a harc által elért eredmények már a harcot megelőzőleg 14 nappal tudomásukra volt adva. — Tehát miért volt szükség a harcra? Azért, hogy a munkások segitségével hatalmi pozíciójukat biztositsák, amely hatalmi pozíció csak a fentebb jelzett bizo­ nyos politikai exponáltak biztosítására volt szükséges. A fentiek igazolására leközöljük a "Népszavá"-ban megjelent tortáid, mely tudó­ sítás a fentieket den körülmények fogja �1928. december 15 „A Bányász“ ejteni mindazon gondolkozókat, akik mér­ legelik a munkásság helyzetét és egyben mérlegelik a munkaviszonyokat, valamint mérlegelik azon fórumokat, amelyek ezen elbírálásokra legelsősorban hivatottak. Hogy a tények mindenki előtt tisztán áll­ janak, leközöljük a következő, a Ruhr­ vidéki vasművekben lefolyt harcnak ered­ ményét, melyek fenti megállapitásainkat igazolni fogják. A "Népszavá"-ban folyó hó 5-én az alábbi hir jelent meg: "Kedden reggel a Ruhr-vidéki vasművek legnagyobb részében ismét megkezdődött a munka. A munkáltatók köréből származó információk szerint a gyárak kettőzött erő­ vel látnak hozzá a termeléshez és a legkö­ zelebbi hetekben vasár- és ünnepnap sem tartanak munkaszünetet, hogy behozzák az öthetes munkáskizárás által okozott terme­ lési hiányt. A legfelsőbb ipari felügyeleti hatóság — hir szerint — hozzá fog járulni a vasár- és ünnepnapi túlórázáshoz. Azok a munkások, akik technikai okokból nem ál­ líthatók azonnal munkába, a birodalmi mun­ kásbiztositó intézet határozata értelmében munkanélküli segélyt kapnak. A Krupp-gyár telepén kedden reggel a gyár valamennyi régi munkása ismét mun­ kába állott A gyárigazgatóság a legmeszszebbmenő előzékenységgel kezeli a mun­ kások ügyét és az elmaradt bérek pótlása­ ként részben nagyobb készpénzelőleget folyósított a munkásoknak, részben pedig vállalta az esedékes lakbérek kifizetését Sevening belügyminiszter hétfőn este több órás tanácskozást folytatott az egyesült acélművek vezérigazgatójával, Vögeler dr,ral, kedden délelőtt pedig a fémmunkások megbizottaival lépett érintkezésbe. Ezek a tárgyalások szintén több óra hosszat tartot­ tak, s majdnem az egész napot igénybe vet­ ték. Sevening szerdán ismét visszatér Ber­ linbe. — Tekintettel arra, hogy a belügy­ miniszternek a végleges döntés meghozatala előtt óriási anyagot kell áttanulmányoznia, számolni kell azzal, hogy a döntés a jövő hónap közepe előtt alligha történik meg. A munka természetesen Sevening tárgyalásaira való tekintet nélkül máris megindult. Kedd reggel óta a legtöbb gyárban teljes üzem­ mel folyik a termelés. A kialudt vaskohók részletes megvizsgálása után kiderült, hogy a kihűlés nem okozott nagyobb károkat, mint eleinte hitték. Csütörtökön a legtöbb gyárban már ismét a régi keretek között fog folyni a munka. A kizárt munkásoknak legnagyobb része megkapta régi állását és csak néhány üzem igazgatósága hajtott végre kisebb redukciókat* Ha most hasonlatot teszünk a magyar bányamunkasság által lefolytatott harc és ezen német harc között, akkor azt látjuk, hogy mindenütt gondolkoznak a harcok fö­ lött, csak a magyar munkásság úgynevezett vezetői nem gondolkoznak. A magyar mun­ kásság ezen vezetői nem a munkásság gaz­ dasági helyzetét veszik figyelembe, hanem azt, hogy ez mit és mennyit hoz az ő ré­ szükre, Természetesen ők ezt nem váltják rögtön aprópénzre, hanem az idők folyamán annál bőségesebben kamatoztatják. A magyar munkásmozgalomban az eddig lefolyt összes harcok a munkásság részére még soha nem hoztak eredményeket, csak veszteséget A legkiáltóbban megnyilatko­ zott ez a legutóbb lezajlott bányászsztrájk alkalmával Ugyanis szövetségünk, aki a tulajdonképeni harcot indította, már annyira jutott a tárgyalásokban, hogy amit lehetett azt már biztosították. Ezért szövetségünk nem forszírozta a harcot, hanem erőt gyűjt a jövőre. Ezt sokan félremagyarázták és árulásnak minősítették. Büszkén Alijuk ál­ láspontunk igazságát, mert láttuk a helyzetét és nem akartuk a munkásságot az eddi­ ginél is nagyobb nyomorúságba dönteni. Még akkor nem tudtuk a ruhrvidéki har­ cok eredményét, csak a megértést és a helyzetet ismertük. Most már, akik nem ismerték az általá­ nos helyzetet, azok is fontolóra vehetik és megállapíthatják, hogy a mi álláspontunk volt a helyes, mert mi a munkásság gazda­ sági helyzetének a megjavulásáért küzdünk — A Singer varrófény bármely varró gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet — Kérje annak gyakorlat bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Beismerés. Lapunk 1-én megjelent számában majd szóról szóra közöltük a szociáldemokrata pártból kizárt Migray József nyilatkozatát, amelyben konkrét vádakat emelt a magyar­ országi szociáldemokrata párt mai vezető­ sége ellen általában és e vezetőség némely tagjai ellen részletesen. A nyilatkozathoz egyetlen szó kommentárt sem fűztünk. A nyilatkozattal éppen ugy nem azonosítottuk magunkat, mint ahogyan szembe helyez­ kedtünk vele. Nagyon természetesen azon­ ban, ezzel a sulyos nyilatkozattal kapcsolat­ ban, amelyet „A Bányász“ közlése nyomán ismertette, úgyszólván az egész bányamun­ kássággal egyetemben nagy kíváncsisággal vártuk a keményen megtámadott szociálde­ mokrata pártvezetőség válaszát, vártuk, hogy erélyesen fogják megcáfolni és visszaverni Migray József vádjait és hogy bejelentik a sajtóper megindítását. Utóvégre egy volt szociálista vezér, aki egyébként személy sze­ rint sem ingünk sem gallérunk, nem éppen cukros-vizes állításokat kockáztatott meg nyilatkozatában. Egyben kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége korupt, erkölcsileg „rothadt", hogy az évtizedek óta magát munkásvédelmezőnek hirdető szociál­ demokrata párt nem munkáspárt, hanem egy közkereseti társaság öncélu hatalmi szer­ vezete. Másfelől-pedig Peyer Károly ország­ gyűlési képviselőről azt állította, hogy az úgynevezett proletárdiktatúra idején burzsuj módra butorozta be lakását polgári egyének elrekvirált butorával és hogy a nevezett ur igyekezett különféle ígéretekkel magához édesgetni Reisinger Ferencz ugyancsak szo­ ciáldemokrata jegyesét, hogy kedvesévé tegye. Állította azt is, hogy Mónus Illés a beszkárt felügyelőbizottságba delegált párt­ titkár csúnya leányrontási ügyét a szakszer­ vezeti munkásság keserves filléreivel intéz­ ték el. Mi, a magunk egyszerű eszével ugy gondoljuk, hogy ezek épen elég súlyosak és elég konkrét vádak ahhoz, hogy a szociál­ demokrata pártvezetőség, ha van benne egy szikrája is a tisztesség érzetének és ha Mig­ ray vádjai nem igazak... 24 órán belül a legerélyesebben megcáfolja Migray állításait és Migrayt a biróság elé állítsa. Mindennek nyoma sincs a „Népszava“ locsogásában, amely ugyan igyekszik Migrayt burkoltan legázolni, de imént említett sulyos vádjait egyáltalán nem cáfolja. Migray biróság elé állításáról hallani sem akar. Mi azonban, akiket a „Népszava* hiába próbált a maga Közeledik karácsony szent ünnepe! Lassabb ajándék, legnagyobb öröm egy pompás hangszer. Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes diszfőárjegyzékünket és lemezjegyzékeinket Mult évben 100.000 hangszereladás! 20.000 köszönő levél megelégedett vevőinktől Gyári árak! [Elismert minőség! hangszer-, beszélőgép és harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest, IX/377., Üllői-ut 19. ismert hazug módszerével a dolgozó mun­ kásság ellenségeinek nevezni, éveken ke­ resztül, nem érdeklődtünk, hogy Migray Jó­ zsef hattyulovag-e vagy sem, hanem az iránt, hogy vádjai helyt állanak-e vagy sem? Mert ha igen, akkor a szociáldemokrata pártve­ zetőség szélhámos társaság, amely a mun­ kásság kiszipolyázásából és megterorizálásából él, s amelynek ilyenformán sem a munkásság vezetőjéül nincs joga magát fel­ tolni, sem pedig bármiféle erkölcsi vagy po­ litikai kritikát gyakorolni nincs joga. Ha pedig a dolgok igy állanak, akkor ennek a tisztelt vezérkarnak magától kell sürgősen éltakarodnia a magyar közéletből, vagy pe­ dig bottal kell onnét elkergetni... éppen és elsősorban a munkásság érdekében. Ez az igazság és ameddig a szociáldemokrata párt­ vezetőség ezt nem tisztázza, addig minden hallgatását és kertelését szégyenletes beis­ merésnek kell tekintenünk. A pilisvörösvári bányamunká­ sok harca. Közel kétezer bányamunkás folytatja har­ cát Pilisvörösváron a mult hó 22-ike óta. Ugyanakkor indították harcukat, amikor a többi telep bányamunkásai, a többi bánya­ telepen részleges sztrájk volt, mert a bánya­ vállalatok a munkásság követeléseit részben teljesítették, mire a mult hó 26-án azon üze­ meknél is megindult a munka, ahol sztrájk­ ban állottak. A pilisvörösvári bányamunká­ sok a nyujtott karácsonyi segélyekkel nem voltak megelégedve, ezért folytatták harcu­ kat Nevezetesen, a többi vállalattól eltérően Pilisvörösváron a lakásokért külön fizettek a munkások, ugyancsak a szénszükségletü­ ket is pénzért kellett megvásárolni Ennél­ fogva kérték mindezek rendezését. Három hét óta tart a harc és a harmadik héten a vörösváriak összeszedték magukat, hogy gyalog nekiindulnak a fővárosba és a kormánytól kérnek oltalmat és közbenjárást a vállalatukkal szemben. Ugyanis, a vörösvári és szentiváni bányák a Budapestvidéki Kőszénbánya r. t tulajdonában van, amely egy belga érdekeltséghez tartozik. Ezért szá­ mítottak a munkások arra, hogy a magyar munkások feltétlen oltalmat kell, hogy kap­ janak. Küldöttséget menesztettek a parlamentbe, hogy a kormány illetékes képviselője előtt tolmácsolják munkástársaik kívánságait A parlamentben Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter, mint miniszterelnökbe- �1928. december 15 3 „A Bányász“ lyettes fogadta a küldöttséget, meghallgatta panaszaikat és a következő választ adta: "A kérdéssel foglalkoztam és tájékozott vagyok a helyzetről. A pénzügyminiszter ur megérkezett külföldről és felkérésemre már érintkezésbe lépett az érdekeltséggel, szeretnök, hogy ha Pilisvörösvár bányászai Karácsony előtt munkába állhatnának. Egyen­ lőre még nem látjuk világosan, hogyan volna ez lehetséges, de arra figyelmeztetem a munkásságot, hogy a béke előfeltétele az, hogy a munkát vegyék föl. Ez nem okoz nehézséget és nem jelent meghunyászkodást. Kérem a munkások vezetőit, hogy hassanak ebben az irányban a munkásságra, mert minden megtörtént, hogy méltányos, jogos és emberileg teljesithető kívánságuk a tárgyalások során teljesítessenek. Ezt a kérdést nem lehet egyoldaluan elintézni, és ezért ismételten kérjük a bányamunkásokat bizo­ nyítsák be jóakaratukat és álljanak munkába" Itt néhány közbeszólásra igy folytatta to­ vább : „A tárgyalások már megkezdődtek s a pénzügyminiszter most is tárgyal, kémem kell azonban ismételten a munkásokat, hogy a munkát vegyék föl, hogy az ünnepek előtt keresethez jussanak, mert különben teljesen leszegényednek.“ A küldöttség tagjai hangoztatták nyomo­ rukat és lerongyolódottságukat, egyben a küldöttség vezetője Esztergályos János ki­ jelentette, hogy a kormány üzenetét tolmá­ csolni fogja a bányamunkásoknak és arra törekszik, hogy az Ürömnél táborozó tömeg a legnagyobb rendben vonuljon haza Pilisvörösvárra. Az ürömi határban táborozó bányamun­ kásoknak Esztergályos János tolmácsolta a miniszterelnökhelyettes üzenetét, többek kö­ zött azt mondva; "Mi bízzunk a miniszter Ígéretében, remélhetőleg a kormány az ide­ gen kapitalistákra hatni fog és követelésiek teljesülni fog.“ Mire a körülbelül mint egy ezer főből álló tömeg a legnagyobb csönd­ ben sorakozott föl négyes sorokba és vissza­ vonult Vörösvárra. A bányamunkásság ezen harca intő pél­ dául kell, hogy szolgáljon, ugy a bányavállatoknak, mint az államhatalom képviselői­ nek valamint a munkásságnak is. Nevezete­ sen a bányavállalatok ne feszítsék a végte­ lenségig, legyen belátásuk, értékeljék a munkásság munkateljesitményét, értékeljék azt a nagy áldozatot, amit a bányamunkás­ ság a kincsek előteremtése érdekében kifejt És méltányolják nehéz fáradságos életküz­ delmét Ugyancsak a kormányhatalom képvi­ seletének szintén értékelni kell azt az áldo­ zatot, amelyet a munkásság nehéz, fáradsá­ gos és életveszedelmes munkálkodásával a haza oltárára hoz. Legelsősorban a kor­ mányhatalom képviseletének a kötelessége, hogy amennyiben munkás és munkáltató között nem tud megegyezés létrejönni, ugy az államhatalom még mielőtt a helyzet ki­ élesedne közbevesse magát és igyekezzen eloszlatni minden oly nehézséget, amely a béke létrejöttének utjában áll. Különösen jogosult kívánsága ez a bányamunkásság ­ nak, amely a leromlott gazdasági helyzet következtében a legnagyobb életküzdelmet folytatja a megélhetésért. Ugyancsak iskolapéldául szolgál a mun­ kásságnak is, aki sajnos, mint szenvedő fél, saját nyomorúságán érzi azt a lehetetlen helyzetet, amely helyzetbe egy ilyen harc kergéit Mindenkor számolni kell az eshe­ tőségekkel, számolni kell minden harc kitö­ rése előtt a lehetőségekkel és csak ha Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. számvetés egyezik, vagyis a munkásság ja­ tatabányai, dorogvidék bányái, a Salgótar­ vára szolgál, akkor szabad ilyen harcba jáni, Dorog vidéki bányáin. belemenni. Lehet harcot folytatni anélkül, A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t kötelé­ hogy sztrajkba vigyük a munkásságot sőt a kébe tartozó Nagymányokvidéki bányáin munkásság vezetőinek az az erkölcsi köte­ 20 %-ot, a Dunagőzhajózási r. t. Pécsvidéki lessége, hogy lehetőleg az eredményeket bányáin 20 %-ot, a Magyar kir. komlói sztrájkok nélkül érje el, mert a sztrájkok kincstári bányánál 20 %-ot, mig a Borsodi rendszerint nagy áldozatot követelnek a szénbányáknál 15 %-os segélyt folyósítanak munkásságtól, ezzel szemben az elért ered­ a vállalatok. mények rendszerint eltörpülnek a hozott ál­ Az üdülési szabadsággal kapcsolatosan dozatok mellett. különböző hirek terjedtek el, amelyekkel Ugyanez áll a pilisvörösvári szaktár­ szemben a tényállást szintén le kell szö­ saknál is. Ha ők ezen harcukat sztrájk nél­ gezni. Az üdülési szabadság minden évben kül vívták volna meg, sokkal eredménye­ november 1-én végződik s ezen szabadsá­ sebben és áldozat nélkül juthattak volna az gokat leginkább a nyári hónapokban szokták elért eredményekhez. Mi állandóan azt han- a vállalatok folyósítani. Salgótarjánban a goztatjuk, hogy a harcokat sztrájk nélkül munkásságnak nagy részét azzal vezették vívjuk meg és pedig olyformán, hogy a kö­ félre, hogy most a sztrájkkal kapcsolatosan veteléseket eljuttatjuk a kórmány illetékes létrejött megállapodás értelmében az üdülési tényezőihez s orvoslást követelünk a sérel­ szabadságot már a felemelt szabadságok mekre. Ezen taktikánk alkalmazása miatt arányában Karácsonyra fogja a vállalat ki­ már számtalan ízben rágalmaknak a zuha- fizetni. Persze ebből egy szó sem igaz, mert taga zudult reánk, kifogásolták, hogy mi a az üdülési szabadságra vonatkozólag létre­ megértés politikáját folytatjuk. Természete­ jött megállapodás csak a jövőre szól, vagyis sen a rágalmak arról a helyről jöttek, ahol csak a következő éven esedékessé váló a fenti küldöttségnek a vezetője székel. El­ szabadság lesz felemelve a duplájára. Ugyan­ felejti, hogy ugyanakkor, amikor bennünket ez vonatkozik mindazokra a bányavidékekre, uton utfélen rágalmaznak a megértés hirde­ akik az üdülési szabadság felemelésében ré­ tésével, ugyanakkor ők maguk is szaladnak szesülnek. a kormányhoz és egyes miniszterekhez és ott kunyerálnak közbenjárást és támogatást a munkásság részére. Sőt, amint fentebb láttuk a miniszter üzenetére kijelentette, Diusburgból jelentik a hogy bizalommal van a miniszter ígéretével bányavidéken az egyik bányatelep tárnájá­ szemben. ban vasárnap, az az 9-én tűz ütött ki, ame­ Már most az a kérdés, miért volt szükség lyet hétfőn délután csaknem teljesen sikerült először sztrájkba kergetni a munkásságot és elfojtani A bányatűznél hét munkás életét azután közbenjárásért szaladgálni, nem meg­ vesztette. A mentőexpedíció egy épületben, tehették volna-e azt előzőleg és a munkás- amely a tűz fészkétől messzire fekszik, ságnak nem került volna olyan nagy áldo­ több embert talált eszméletlen állapotban. zatába, nem fokozta volna az amugyis nagy Dacára a rögtön alkalmazott élesztési kísér­ nyomoruságot, különösen most az ünnepek letnek, négy embert nem sikerült életre előtt. Természetesen nem számoltak azzal, kelteni. hogy sztrájkot ugyan megindítani könnyű, Annak ellenére, hogy a mentőlegénység . azonban nem tudhatni, hogy az, hogy feje­ füstálarccal volt felszerelve, mégis többen ződik be. Ezért lelketlenség száz és ezer füstmérgezést szenvedtek. A mentőlegényszerencsétlen asszonyt és gyermeket a nyo­ ség három tagja a kórházba szállítás után moruságba taszítani. meghalt, mig három másik élet és halál kö­ zött lebeg. Tűz a bányában. Folyósitjáka karácsonyi segélyt Lapunk 1-én megjelent számában már amennyire az adatok rendelkezésünkre állot­ tak beszámoltunk a munkástársaknak a leg­ utóbbi bérmozgalmakkal kapcsolatosan elért eredményekről. Miután azonban egyik másik bányavidékről még nem állottak rendel­ kezésünkre a kellő adatok, szükségesnek tartjuk a munkástársak előtt részletesen ismertetni a létrejött megállapodásokat a félreértések elkerülése végett A november havi kereseteknek 25%-át a folyósítja a Magyar Általános Kőszénbánya Hirdetéseket felvesz „A B Á N Y Á S Z“ Vasut ucca 4 sz. �A Bányász Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak Ügyeimé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon. a Finta-féle Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak fordáknak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezdésével tagjárulékok bv szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. 1928. december 15 Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületi titkára minden" héten szom­ baton egész napon át Komlón, ‘Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetlegas panaszaikkal és egyéb felvilágositásért ide forduljanak. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—ó-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szak társnál esz­ közölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben titkárság. SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a Salgótarjánban. FŐ-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplómmal szemben. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifi. Papp Imre szaktársat bíztuk Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szak társnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. MAGYAR HÉT MAGYAR ÁRUT vegyetek Karácsonyra is! MAGYAR HÉT „Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 24. szám (1928. december 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-12-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/68869d9b11f123a221418c2051295c72.jpg 918849f7eb7c16f878d17b74b0686698 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cb1022f2e135da98c968cefaf49220a6.pdf a544cd5d0576b6c9b1a551d97c8a4c87 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. február 1 3. szám A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A magyar bányaiparban foglalkozta­ tott munkásság megmentése. Az alig egy pár hónapig tartó jobb szénkonjuktura ujra szomoru változás előtt áll, mert a bányatelepeken meg­ kezdték a tömeges felmondásokat. A bányamunkások, akik a napfénytől el­ zárva dolgoznak a föld mélyében, hogy a maguk, valamint családjaik megélhe­ tésére szükséges eszközöket megte­ remtsék, ujjólag a nehéz gondok és a munkanélküliség rémével állanak szem­ ben. A sok gyönyörrel és keserűség­ gel teli élet ismét a zordon oldalát, vagyis a keserűséget forditja a bányász felé. Az élet szatírája, hogy ugyan­ akkor, amikor az emberiség nagy zö­ mének a lelkében a remény nyujt táp­ lálékot, a tavasz és a kikelet közeled­ tével életkedvet önt az emberiségbe, ugyanakkor a bányásznak a zord ke­ serűséget és nyomoruságot nyújtja. Ugyanis a tél multával kevesebb tüze­ lőanyag kell, tehát kevesebb szénre van szüksége az emberiségnek és ez szinte velejárója a bányamunkás nyomorának a fokozására. Már évek óta ujra és ujra megis­ métlődnek ezek az állapotok, melyek a bányamunkásságból érthető elkese­ redést vált ki, amely elkeseredés már nem egyszer bizonyos kilobbanásokban nyilvánult meg. A bányamunkásság nem keresi az okokat, hogy miért van az, hogy a tavasz közeledtével neki munkanélküliségben kell nyomo­ rogni, hanem ökölbe szorított kézzel zúgolódik nyomorusága ellen. De nem is tartozik a bányamunkásra ezen kér­ désnek a feszegetése, sokkal mélyeb­ ben járó országos és állami érdek ez mintsem ily egyszerű módon lehetne elintézni. Olyan sulyosan fontos tár­ sadalmi és állami kötelességek azok, hogy ezen kérdés elintézésére felelős állami funkcionáriusok hívatottak. Egyik elsőrendű államérdek az, hogy a bányaiparban foglalkoztatott mintegy 40.000 munkás megélhetése biztosítva legyen. Különösen fontos állami érdek ez a mai időszakban, amikor állandó a panasz a gyermek­ betegség, gyermekhalandóság, tuber­ kulózis és egyéb, az emberiséget pusz­ tító betegségek tulmagas volta iránt. A mintegy 40.000 banyamunkást fog­ lalkoztató bányaiparban foglalkoztatott munkásság körülbelül 2—3 százezer embert képvisel a családtagok és el­ tartottakkal együtt. Ez a szám olyan tekintélyes a mai szűkre nyirbált Ma­ gyarország alig 8 millió lelket számláló lakosságához képest, hogy föltétlen megkövetel minden társadalmi és ál­ lami beavatkozást, amellyel az ebben az iparban foglalkoztatott munkásság nyomorát enyhíteni lehet Nagy társadalmi akciók indultak Magyarországon, melyeket az állam exponált vezető férfiai irányítanak az egyke rendszer ellen. Nagy előadáso­ kat tartanak, miként volna ez a kér­ dés megoldható? Figyelmébe ajánljuk ezen társadalmi akciók vezetőinek, ta­ nulmányozzák a bányaiparban foglal­ koztatott munkásság nyomorúságos életviszonyait Tanulmányozzák to­ vábbá a bányamunkásságban élő csa­ ládi szeretetét amely abban nyilvánul meg, hogy Magyarország összes réte­ gei között a bányamunkásságnál a leg­ nagyobb a gyermekszaporulat Tanul­ mányozásuk alkalmával föltétlenül reá fognak jönni, hogy a bányamunkás­ ságnak családi szeretetet visszafejlődés­ ben van, aminek kizárólagos oka a köztük uralkodó nyomoruság. Tehát ujabb adatot és anyagot meritenek a társadalommentő, ugyszintén magyar fajt mentő akciójukhoz. Elismerjük ezen kérdesnek a megoldása nem könnyű, azonban minden esetre meg­ szívlelendő és fokozott mértékben kö­ veteli sürgős megoldását Elsősorban hasonlóan, mint azt a külföldi államok megteszik, ki kell szorítani az ország területéről a kül­ földi szenet, ezt meg kell tenni még annak az árán is, ha ez Magyarorszá­ gon egyes ipari és kereskedelmi ér­ dekeltségeknek bizonyos aggályaival esetleg áldozatokat követelő intézke­ désekkel jár, mert nem lehet az or­ szág ipara, kereskedelme és mező­ gazdaságának alapját képező bánya­ ipart és az abban foglalkoztatott sok tíz­ ezer lelket számláló dolgozó és hoz­ zátartozó sorsát bizonytalanságban és a nyomorban fetrengve hagyni. Nem helytálló az a kifogás sem, hogy a rosszabb minőségű magyar szénnek feljavítására van szükség külföldi szénre, mert megtörtént, hogy az egyik magyar, bánya, amely elsőrendű fekete szenet termel és az osztályozás és mosás által oly kalória értékűvé emelte, Előfizetési ár : 1 évre 1/2 „ 9.60 P, 4.80 „ 1/4 évre 2.40 P. Egyes számlára 40 f. amely képes felvenni a versenyt a jobb minőségű külföldi szénnel, ennek a bányának a termékét az illetékes kö­ rök még kísérletre sem fogadták eL Ennélfogva, ha ez megtörténhetik Magyarországon, ugy akkor csakis a legerélyesebb állami és kormánybe­ avatkozás kötelessége ezen állapotok megváltoztatása. Mindezek tudatában a magyar bányamunkasság legélesebb követelése; tessék szembehelyezkedni azokkal a kereskedelmi érdekeltségek­ kel, amellyek egy pár bank és bank­ ember érdekében, illetve profit vesz­ teség érdekében az ország egyik alap­ vető iparát a nyomorba taszítja. Nem a henyélés a kenyere a bányamunkásnak, hanem a munka. Azonban adják meg a lehetőséget az által, hogy munkaalkalmat teremtsenek Ezzel a kérdéssel foglalkoznak az összes kül­ földi államok és igyekeznek szénter­ melésük termékeit a kinti piacokon el­ helyezni, ahol pedig ez nem lehetséges, ott egyenesen kényszerítik a lakossá­ gát és az ország ipari szénfogyasztóit, elsősorban kizárólag belföldi szén fo­ gyasztására. Ugyanakkor a külföldi szenek behozatalát oly sulyos feltéte­ lek közé szorították, hogy csak bizo­ nyos áldozatok árán juthattak külföldi szénhez, akik mindenáron külföldi sze­ net akarnak felhasználni. Azok a kül­ földi államok, akik ilyen erélyes in­ tézkedésekkel igyekeznek a bányaipa­ ruk megmentésére, föltétlenül saját ál­ lamuk népének a boldogulását tartot­ ták szem előtt. Ugyan ezt kell meg­ cselekednie a magyar államhatalomnak is, hogy ez által egyik alapvető iparát és az ebben foglalkoztatott munkásságát megmentse. A biróság kihirdette az első itéletet a „Bányamunkásotthon r.-t" ellen indított perünkben. Mint már munkástársaink széles rétegei előtt ismeretes, a „Bányamunkásotthon r.-t" ellen indított perben, illetve ezzel kapcsola­ tosan milyen ostoba kirohanásokat intéztek ellenünk és milyen lehetetlen hazugsággal igyekeztek eltántorítani munkástársainkat szándékaiktól, mig azután f. évi január hó 23-án a budapesti kir. Járásbíróság esen hazugságokat egy csapásra ledöntötte. Kimondta az első itéle­ tet, amelyben kötelezi a Bányamnakásotthon r.-t.-ot, hogy 15 napi vég­ rehajtás terhe mellett a felperesek. �2 1922. és 1923-ban befizetett összegeket 100 százalékig valorifizesse vissza. Azonkivül tartozik nek az a részvénytársaság a per elinditásának nap­ jától a peresített összegre 5 százalékos ka­ matot fizetni. Ezen itélet ellen e sorok irásáig a Bányamunkásotthon r.-t felebbezéssel nem élt, de valószínűnek tartjuk, hogy az itéletet megfogja felebbezni már csak azért is, hogy ez­ zel időt nyerjen, illetve elhúzhassa az össze­ gek kifizetését. De megvan minden remé­ nyünk arra, hogy a felsőbb biróságok a járásbiróság itéletét helyben fogják hagyni és munkástarsaink végeredményben hozzájut­ hatnak azon összegekhez, amely összegek megilletik őket A járásbiróság fenti itélete máris beiga­ zolta, hogy munkástársainkat nem mi, ha­ nem azok akarták félre vezetni, akik min­ denáron elakarták hitetni a munkás társaink­ kal, hogy a szövetségünk által indított akció a munkásság becsapása. Igenis, mi állíthat­ juk, hogy becsapták azokat a munkás társa­ kat, akikkel később nyilatkozatot írattak alá, hogy a beadott pörüket vonják vissza azzal az indokolással, mert ugyis perveszte­ sek lesznek és perveszteség esetén magas perköltségeket sóznak a nyakukba. Már pe­ dig az igazság az, hogy perköltségeket nem azok fizetnek, akik fentartották a perüket, hanem azok fizetik, akik visszavonták a perüket, illetve nyilatkozatot írtak alá. — Azonkívül a felmerült perköltségeket termé­ szetszerűleg, mint minden polgári perben a vesztes fél tartozik fizetni. Ez esetben a Bányamunkásotthon r.-t-ot terhelik ezen költségek. Az első itélet eredményének kihirdetése csakhamar végigszaladt a salgótarjáni szén­ medencében dolgozó bányamunkásság kö­ zött, de eljutott már a többi bányatelepekre is, ahonnét felhívták szövetségünk figyelmét egy ujabb akció elindítására. Többek között jelentkeztek olyan munkástársak is, akik a Peyerék által kibocsájtott nyilatkozatot alá­ írták s most arra kérnek bennünket, hogy indítsunk akciót az irányban, hogy ők az előbb aláirt nyilatkozatot visszavonhassák. Természet esen a munkás társaink kívánsága szerint fogunk eljárni és a további szüksé­ ges intézkedéseket megfogjuk tenni. Ezen akciónkat kifogjuk terjeszteni a többi bá­ nyavidékekre is. A közeli hetekben már megindulnak a meghatalmazásra vonatkozó aláírások. Feloszlott a nagybátonyi Ált Fogy. Szövetkezet Alig egy pár hete, hogy lápunk hasábjain beszámoltunk a Salgótarján és vidéke Alt Fogy. Szövetkezet fájdalmas kimúlásáról Most ismét az előbbihez hasonlóval vagyunk kénytelenek foglalkozni. Előbbi cikkeinkben rámutatunk azon körülményre, mely az Alt Fogy. Szövetkezetek egymásután való öszszeomlását előidézte. A nagybátonyi Alt Fogy. Szövetkezet volt az egyike, aki bá­ nyatelepen alakult meg a legnagyobb re­ ménnyel és indult neki a jövőnek, 1924. április 15-én 14 és félmillió alaptőkével Április 15 tői az év végéig 900 millió korona forgalmat ért el Az év végével az üzleti berendezésen kívül 7 millió korona tiszta nyereséget mutatott fel, amelyet vásárlási visszatérítés címen kifizettek a szövetkezeti tagoknak 1925-ben 754 millió korona for­ galmat ért el, itt már veszteség mutatkozott 28 millió korona, 1926-ban 751 millió korona forgalom mellett 14 millió korona veszteség mutatkozott 1927.-ben 60,139.10 pengő for­ galma volt a szövetkezetnek, a veszteségi "A bányász" számlát még ezideig nem ismerjük, de való­ szinűleg látszik, hogy a veszteség itt is fenn­ áll, mert különben az Alt Fogy. Szövetke­ zet nem oszlott volna fel január hó 21-én. A szövetkezet kimúlásának történetéhez, tartozik még az is, hogy a bányatelepeken alakult Fogy. Szövetkezetek közül a nagy­ bátonyi volt az, akinek trafik és italmérési engedélye is volt A nagybátonyi Alt Fogy. Szövetkezet úgy, mint a többi szövetkeze­ tek a Nagybevásárló rt karmai közé került, mert hiszen a szövetkezet 1925.-ben szerző­ désbe kényszeritette a nagybátonyi mun­ kástársakat és ettől kezdve a szövetkezet csakis a nagybevásárló rt által szállított árukkal dolgozott Ennek a következménye az, hogy az első évben felmutatott 7 millió korona tiszta nyereséggel szemben, a követ­ kező években mindvégig veszteséggel zárul­ tak az üzleti évek. Módunkba volt áttekin­ teni a Fogy. Szövetkezet ügykezelését, ahon­ nét megállapítottuk, hogy a Nagybevásárló által szállított magasan felértékelt árukkal terhelték meg a Fogy. Szövetkezetet, de hogy a községhez, vagy vidékhez valamiké­ pen igazodhassanak az áruszállítása után 2-3 nappal 25-30 millió koronás árcsökke­ néseket rendeltek el a fogy. szövetkezetre és ezen összegű árcsökkenésekkel azután megterhelték a fogy. szövetkezetei Ez a magyarázata azután annak, hogy a szövet­ kezet az elért eredmények mellett folyton veszteséggel zárult Az ált. fogy. szövetkezet javára befizetett üzletrészeket 14-és félmillió koronát az igazgatóság a törekvés takarékpénztárnál helyezte el, mely összeg a szövetkezet fel­ oszlásával egyidejűleg oda veszett. De oda veszett ezzel egyidejűleg a nagybátonyi mun­ kásság energikus tevékenysége, amelyet a szövetkezet érdekében éveken keresztül ki­ fejtett Vannak emberek, akik éjeit nappala téve futkostak a szövetkezet érdekében és állandóan figyelmeztették a Nagybevásárlót a lelketlen üzleti politikájukra. Megtörtént többek között az is, hogy a szövetkezet igazgatósága a malmokkal lényegesen elő­ nyösebb szerződéseket kötött liszt- és egyéb terményszállításokra, a Nagybevásárló ezen szerződéseket nem akceptálva felbontotta és sokkal hátrányosabb szerződésekbe kény­ szeritette a szövetkezet igazgatóságát. Igy természetes, hogy a szövetkezetnek tönkre kellett mennie, mint ahogy tönkre fognak menni az ilyen üzleti politika mellett azon szövetkezetek is, amelyek még napról-napra huzzák az életüket Ezek közé tartozik az ajkai és a felsőgallai, amelyeknek szintén órákkérdése kimúlásuk. Ahelyett, hogy a szövetkezet üzletmene­ tével s a munkásság filléreinek jó elhelye­ zésével foglalkoztak volna, állandóan a szö­ vetkezet alkalmazottait molesztálták a ke­ reskedelmi alkalmazottak szövetségébe való belépésre, ennek bizonyítására az alábbi levelet közöljük le: 1928. február 1 tóinak a figyelme. Ezen rövidszavu levél, amelyet minden egyes alkalmazott megka­ pott, világosan igazolja eddigi állításainkat és megdönti a nagyvezérek támadásait, amelyet állításainkkal szemben használt Itt említjük meg, hogy Peidl Gyula az Alt Fogy. Szövetkezet elnökigazgatója a ke­ zeli időben nyugdíjba megy, utána érdek­ lődtünk, hogy mi lehet nyugdíjaztatásának oka, csakhamar rájöttünk a dolog nyitjára. Ugyanis hazaérkezett emigrációból Erdélyi Mór és hát az emigrációban alaposan ki­ éhezett Erdélyi urnak van szüksége egy fé­ nyes állásra, miután a vezetőség még egy ilyen állást, mely Erdélyi ur részére elfogad­ ható volna nem tudott előteremteni, igy te­ hát valószínű ugy egyeztek meg, hogy Peidl ur nyugdíjba megy és helyét átadja Erdélyi urnak. Szegény proletárok ti pedig hordjá­ tok a filléreiteket tovább, mert még van egy pár emigráns Bécsben, akiknek szintén szükségük lesz egy pár flyen fényes állásra. Helyesen cselekszik, ha varrógép, tű, olaj és fonálszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép-alkatrészek elismerten a legjobbak ! — Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Életbe lépett az 1927. évi XXL t. c. Mint ismeretes az országgyűlés az elmult évben tárgyalta le a munkásbiztosítási tör­ vény roformjáról szóló fent idézett törvényt, amely f. évi január hó 1-ével életbe is lé­ pett A törvény alapján a bányatárspénztá­ rak táblázatot tettek közé, amely táblázat az elmult napokban került kifüggesztésre. A munkásság megdöbbenve látja, hogy a 1907. évi XlX-es törvényben biztositott jogai megnyirbálva kerültek kihirdetés alá. gyanis az 1907. XIX.-es t-c értelmében a táppénzben részesülő betegek első 4 hétben keresetüknek 6O%-át mig 4 héten tul 75 %-át kapták annak az osztálynak megfelelőleg, amely napibér osztályba tartoznak. Ezzel szemben az újonnan életbelépett tör­ vény értelmében a törvény 30. §-ának 3. bekezdése ugy rendelkezik, hogy a beteg­ táppénz megbetegedéstől számított 4-ik nap­ tól mindvégig betegségének tartama alatt 1 éven át keresetének 60%-át kapja. Ugyancsak sérelmes e törvény 31. §-ának 1-ső bekezdése, amely a gyógyászati eszkö* zök korlátozását engedi meg. A törvény ugy szól, hogy gyógyászati segédeszközök (műkar, műláb, rögzítők, műfogak) engedélyezhetők annak a biztosítottnak, aki az igény bejelentését közvetlenül megelőző 2 éven belül legalább 1 éven át betegség ese­ tére biztosítva volt A törvénynek e rendel­ kezését attól teszik függővé, hogy vajjon a törvény keretén belül működő társpénz­ Nagybevásárló és Értékesítő Részv.-Társ. tár milyen anyagi viszonyok között műkö­ Budapest, 1927. március 15. dik, ha van megfelelő fedezet a fentemlitett segédeszközök fedezésére, akkor a társ­ Körlevél pénztár választmánya ezt engedélyezheti. — . Igy került be a társpénztár által kibocsáj­ Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségével fenálló megállapodásunk ér­ tott. táblázatba az a szöveg, amely azt telmében lerakatáinknál kizárólag olyan mondja: Költségesebb gyógyászati eszközök, alkalmazottak lehetnek, akik tagjai a szö­ műláb, mükar, rögzítők, műfogak további­ vetségnek. intézkedésig nem adhatók. Felhívjuk tehát ezen alkalmazottainkat, A törvény ezen rendelkezésével nem áll akik ezen kötelezettségűknek esetleg még módunkban vitatkozni, de szövetségünk első nem tettek eleget, hogy a szövetségbe ha­ kötelességének tartja, hogy a törvény előbb ladéktalanul lépjenek be. Felhívjuk továbbá említett hiányosságaira a népjóléti miniszter azon alkalmazottá inkát, akik a szövetségi figyelmét felhívja és az esett sérelmek orvos­ járulékkal hátralékba vannak, hogy a hát­ lását kérje. Szövetségünk központi titkársága ralékos tagdíjakat a legsürgősebben fizes­ már el is határozta, hogy e célból a közeli sék be, a jövőben pedig ezen kötelessé­ napokban küldöltségileg keresi fel a népjó­ léti minisztert és felhívja a figyelmét ezzel güknek pontosan tegyenek eleget egyidejűleg a nyugbérpénztárnál mutatkozó Teljes tisztelettel hiányosságokra és mindkettőre sürgős intéz­ Rudas s. k., Farkas s. k. kedését kéri. Ezt a levelet egyrészt azért tettük közzé, Helyszűke miatt nem áll módunkban rész­ hogy ezzel bizonyítsuk a szocialista intéz­ letesen kitérni a munkásbiztvsitó törvény ménynek vált pártatlanságát és hogy meg­ egyéb hiányosságaira, valamint az ezzel cáfoljuk azokat a hireszteléseket, mely sze - kapcsolatosan elhangzott tárgyalási vitára, rint a szociálista intézményekben nem volna, de legközelebbi lapunkban vissza fogunk kötelező belépés, azonkívül pedig, hogy rá­ térni rá, mikor is reá fogunk mutatni, hogy mutassunk és világosan kidomborítsuk mire a munkásvezérek a vitába milyen felülete­ terjed ki a részvénytársaság vezető igazga­ sen kezelték a munkásság érdekeit. �1928. február 1 Küzdelem az egyke ellen. Már hosszabb idő óta általános az a panasz a társadalmi körökben, hogy a népszaporulat nem fejlődik olyan mértékben, mint amely mértékben nemzetgazdaság és fajfentartási szempontból ez szükséges volna. Az országos statisztikai hivatal nagyon beható vizsgálat alap­ ján összeállitott kimutatásokat közöl, amelyek szerint általában az országban, azonban külö­ nösen egyes vidékeken az egyke rendszer mindinkább hatalmasodik. Az egyke rendszer elhatalmasodásának mélyenfekvő társadalmi, de legfőképen gazdaságiokai vannak. Érthető, hogy a sulyos anyagi gondokkal küzdő család­ apák és anyák csatlakoznak az egyke rendszer kővetőihez, mert nem tudják nézni szeretett gyermekeiknek a kényszerű nyomorúságát. Ma­ gyarország, aki az igazságtalan békeföltételek következtében sulyos megpróbáltatások előtt áll, lerontva nemzetgazdasága és a leromlott gazdasági viszonyok között nem képes bizto­ sítani általában a családok létfentartását, mind­ inkább érzi az egyke rendszer pusztító hatá­ sát, s ennek toldatában különféle társadalmi ré­ tegek, nemzetgazdászok, psihológusok, szoci­ álpolitikusok, stb. akciót indítottak az egyke rendszer megdöntésére. Ezen akciót támogatja az állam, illetve az államhatalom exponensei is. Ezen akcióval kapcsolatosan hirlapokban különféle hozzászólások hangzottak el és kü­ lönféleképen igyekeztek javaslataikat ismertetni. Ehez a kérdéshez nekünk is volna szerény javaslatunk. A háborut megelőzőleg Franciaországban hatalmasan terjedt az egyke-rendszer. Annak­ idején a francia társadalom a legbensőségesebb hive volt az egyke rendszernek, mert önzőségükben nem akarták azt, hogy a franciák esetleges tulszaporutat következtében előállott gazdasági nehézségek következtében külföldre kényszerüljenek. A világháboruban bekövetke­ zett sulyos emberveszteségek, valamint azon körülmény, hogy mint győztesek tekintélyes területeket nyertek most — ismét önzőségük és sovinizmusuk mélyítésére — küzdenek az egyke rendszer ellen és ezen küzdelemben az állam jópéldával jár elől és a több gyermekes családokat különféle kedvezésekben részesiti. Ezen kedvezésekből kívánunk egy pár szemel­ vényt bemutatni annak illusztrálására, hogy ez a leghatalmasabb fegyver az egyke-rendszer leküzdésére. Tehát a franciák a következő kedvezéseket nyújtják: Az olyan francia család, amely nem fizet általános jövedelmi adót, ha báromnál több a gyermekük, már a negyedik gyermek­ től fogva legalább évi 350 frank támogatást kap mindaddig, amig ezek a gyermekek 13-ik életévüket be nem töltötték. — Ha nem él az anya, akkor az apa ezt az évi támogatást ak­ kor is megkapja, ha kettőnél több a gyermeke. Ha nem él az apa, akkor az özvegy ugyan­ ilyen támogatást kap már akkor is, ha egynél több a gyermeke. Számos francia megyében, figyelem nélkül a család vagyoni állapotára 100 franktól 1000 frankig terjedhető jutalmat kap minden gyermek után. Ha munkásembert ér halálos baleset, akkor az árvái életjáradé­ kot kapnak, ha egy gyermeke van a járadék az elhalt apa utólsó évi bérének 15%-a, ha 2 gyermek maradt árván az évi bér 25%-át, ha 3 az évi bér 35%-át, ha 4. 4O%-át kapja évi járulékul. A katonai szolgálatban a család­ apát minden gyermek születése után az öre­ gebb és később mozgósítható kroosztályba so­ rozzák. A gyermekek, ha több gyermek van a családban szintén különböző katonai szolgálati kedvezményben részesülnek. A többgyermekes családok részére az adókedvezmények egész sora van. Ösztöndíjat csak olyan család tanuló fia kap, ahoi legalább 3 gyermek van. Az állami iskolákban kisebb leckepénzt fi­ zetnek a többgyermekes családok. A köztisztvi­ selők minden gyermeke után családi pótlékot és nyugdíjpótlékot kapnak, sőt ha többgyerme­ kes család, hamarább éri el a nyugdijképes korhatárt A vasutak a 3 gyermekes család tagjainak 30 %-os menetdijkedvezményt ad­ nak, amely kedvezmény 10 %-kal emelkedik • minden gyermek után, ha. 3-nál több gyermek, van a családban. Hajóstársaságok 15-től 50 %ig terjedő díjkedvezményt adnak a többgyer­ mekes családoknak. Van 90 nagy jutalom évi „A bányász" 3 25000 frankos az olyan családok részére, ahol legalább 9 gyermek van, 100 jutalom évi 10000 frankos, olyan családok részére, ahol legalább 5 gyermek van Magántisztviselők és munkások részére külön jutalmi pénztárt léte­ sítettek, amelyből havonkint 15-től 60 frankig terjedő pótlék jár a gyermekek után. Mindezekből látható, hogy Franciaország komolyan vette fel a küzdelmet és előrelátha­ tólag eredménnyel is fog tudni beszámolni. — Megszivlelésre ajánljuk ezt a hazai akció ve­ zetőinek. Nyilatkozat. kapcsolatosan egyesek art a hirt terjesztik, hogy kiléptem a "Magyarországi Bánya- és Kohómun-kások Gazd. Szövetségé"-ből és beléptem a "Magyaror-szági Bánya- és Kohómunkások Orsz. SZövetségé"-be. Ezen hiresztelések alaptalanok és rosszhiszeműek, mart nekem eszem ágában sincs régebbi elhatározásomat megváltortatni és továbbra is vezetőségi tagja vagyok aMagyarorsz Bánya- és Kohómunkások Gazd. Szövetségének. Baglyasalja, 1928. évi január 24, Ponyi János, s. k. Előttünk: Baar Antal, s. k. Krauter Gyula, s. E Magyarország szénbányaipara. A tél végefelé járván ismételve előtérbe tolul a szénbányaiparnak a helyzete és nem­ zetgazdasági elbírálása. Bennünket elsősor­ ban a munkásság szempontjából előálló sulyos helyzet kényszerít arra, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzunk, mert ugy látjuk, hogy ennek a kérdésnek a meg­ oldása csakis nemzetgazdasági elbírálás alapján történhet A munkásságot izgatja az a tudat, hogy egy pár hasd rendes mun­ kálkodás után ismét a szanálás réme fenye­ geti, minek következtében a nyomor fojto­ gató karja nyúl felé és ez ellen igyekezik védekezni. Lapunk hasábjain már számtalanszor nyúj­ tottunk szemelvényeket, reámutattunk ezen sulyos állapotokra és egyúttal rámutattunk a megoldás lehetőségeire is. — A mult év őszén megjelent egyik lapszámunkban ki­ mutattuk az ország széntermelését, ugyan­ csak kimutattuk a szénfogyasztást, ezzel kapcsolatban mutattuk ki a kivitelt és be­ hozatalt is. Most e sorok keretében bemu­ tatjuk a magyar bánya- és kohóipar egész termelését, a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai alapján, hogy a munkásság, úgyszintén a közvélemény tisztán lássa a helyzetet Lássa egyúttal azt a fluk­ tuációt amely a bánya és kohóiparban elő­ fordul Bánya- és kohótermelés mennyisébe 1921—1926-ban. Év összes Vas érc és Alumini­ Mangán Fekete­ Réz érc szén vas salak um érc szén métermázsa Barnaszén Finomitásra való nyersvas 1921. 55,163,629 7,255,947 62,419,576 360,150 500 1922. 61,834,283 8,464.876 70,299,159 459,090 2,500 24.000 350 979,975 1923. 68,949,587 7,876,663 76,826,250 1,361,230 5,000 4,027 520 1.244,446 1924. 63,209.843 7,415,780 70,625,623 1,017,495 1,920 12,173 1.200 1,155,019 1925. 55,043,178 7,894,106 62,937,284 685,172 3,900 31.000 1,547 931295 1926. 58,222,986 8,269,060 66,492,046 (adatok hiányzanak) 713,870 1,876,129 A fenti termelés eredményéhez nem lesz érdektelen, ha figyelembe vesszük a bányaművek számát és az alkalmazottak létszámát melyet a következő táblázat igazol: Bányaművek és bányaalkalmazottak létszáma. Év Bánya­ művek száma Üzemnapok száma Évi átla­ Igazgatási Műszaki gos munk. tisztviselők létszám október hó 1-én összes alkalmazottak okt. 1-én 1921. 71 17,993 42,126 348 244 43,984 1922. 75 21,050 47,355 456 260 48,105 1923. 82 22,993 52,252 516 283 55,103 1924. 90 23,432 49,624 589 292 48,131 1925. 91 20,802 37,237 427 294 35,954 1926. évre az adatok hiányzanak, azon­ ban itt lényeges eltérés nem igen mutatko­ zik — A termelés emelkedése azt igazolja, hogy a magyar bányák az intenzív terme­ lésre rendezkednek be. Igazolja továbbá azt is, hogy a munkásság teljesítménye emel­ kedett. A fenti táblázat bemutatja továbbá azt a sulyos válságot, amely válsággal ezen iparnak meg kellett küzdeni. Különösen ne­ héz küzdelme volt a szénbánya iparnak és az abban foglalkoztatott munkásságnak. Ugyanis Magyarország 91 bányája közül 82 szénbányászattal foglalkozik és a fenti munkáslétszámból 96’5 százalék ugyancsak a szénbányászatra esik. Ugyancsak a bányá­ szati és kohászati termelés összes értékének 89 százalékát a kitermelt szén képviseli. Különösen sokat árulnak el a fenti táb­ lázat szerinti munkáslétszámot jelző számok, ha figyelembe vesszük a termelés mennyi­ • ségét Szembetűnő mennyire fokozódott a munkásság teljesítménye és mégis folyton fokozódik a nyomora. Ha azután a részle­ tekre terjedünk ki, akkor elég szomoru ké­ pet kapunk, mert a termelés emelkedésével, amelyet a bányaművek elértek, nem volnánk igazságosak, ha nem mutatnánk reá arra, hogy a bányavállalatok is invesztáltak és ez segítette elő a munkásság jóindulatú igye­ kezetét a termelés emelésére. A forradalmak utáni időkben az volt a jelszó, hogy emelni kell a munkásság teljesitményét és ez fogja biztosítani a bánya­ ipar fejlődését Ez megtörtént, a munkásság teljesítménye oly mértékben emelkedett hogy tulszárnyalta a békebeli teljesítményt Azonban amikor a munkásság teljesítménye elérte a maximumot, akkor bekövetkezett a bányaipar válsága és a munkásságot tömegesen bocsájtották el és igy vált a bányamunkásság nagy tábora kenyértelenné. �A „Bányász" 4 Ez onnan szármázik, hogy sem a bányavállalatok, sem az állam nem gondoskodott a fejlődő bányaipar termelésének elhelyezéséről Sőt a behozatalt folyton fokozták, ami azután a munkásságot a legelszomoritobb nyomorba döntötte. Még mindig nem jutott a bányaipar abba a helyzetbe, hogy a munkásságot állandóan foglalkoztassa, ezt igazolják azok a számok, melyek a társpénztárak tagforgalmát tárja elénk. A bányatárspénztárak tagforgalma 1927. március hó 31-én a következőképen állt. Kötelezóteg biztositott tagok 45.133 férfi és 1.260 nő, összesen 46.393. Napi átlagos tag­ létszám ugyanebben az időben 46.329 férfi, 1.210 nő, összesen 47.539. — A be- és kijelentések a társpénztárnál az 1927. év első negyedében a következőkép alakultak. Kötelezőleg bejelentettek 3518 férit és 216 nőt, összesen 3.734. Ugyanebben az időben kijelentettek 5 212 férfit és 185 nőt, össze­ sen 5.297. Az 1927. év második negyedében a be- és kijelentések a következőkép ala­ kulnak: Bejelentettek 2.559 férfit és 166 nő, összesen 2.725. Kijelentettek 2588 férfit és 245 nőt összesen 4833. Ezek a számok szomoru tanúbizonyságai a munkásság nyomorúságának. Ezek a szá­ mok kell, hogy minden gondolkozó embert megfogjon és arra birja, hogy minden ere­ jét fölhasználva törekedjen az ebben az iparban foglalkoztatott munkásság helyzetét megjavítani. Sajnos még mindig nem látjuk az államnak a segitő kezét ezen a téren, mert még mindig vigan futnak be a külfödi szenek az országba. Ennek a kérdésnek a tisztán látására állítottuk össze a következő táblázatot: Szénbehozatal 1925. október hó 1-től 1927. szeptember hó 30-ig, hónapon­ ként részletezve : 1925. X. 1-től 1926. IX. 30-ig 1926. X. 1-től 1927. IX. 30-ig 1.415.145— q 1.201.968 — q 1.464.481.— „ 1.066448.— 1.485.667.— 1.492.639.— 1.308.403.— 1.244.869.— II. 872.041.— 1.065.703 m. IV: V. 837.861.— 957.931. 673.789.— 717.359. 697570.— 875.430.— VI. 828.326.— 1426.663.— VII. 975.954.- 1385.462.— VIII. 1.105.392.— 1.416.321,— DL 1.067.609.— 1.694.239 — XII. 12732.238.— 14.244822.— A két év összehasonlításánál kitűnik, hogy az utóbbi évben 1,512584 q-val hoztak be több kölföldi szenet. A behozatal folytonos emelkedésével egyidejűleg a kivitel állan­ dóan csökkent dacára, hogy abban az év­ ben zajlott te az angol bányászsztrajk és mégis a szénkivitel az 1925. október 1-től 1926 szeptember 30-ig 3,098,976 q, 1926. október hó 1-tól 1927. szeptember hó 30-ig 2,773,599 p, tehát ugyanakkor, amikor a két évben a szénbehozatal 1,512,584 q-val volt több, ugyanazon idő alatt a kivitel 325,377 q-val volt kevesebb. A behozatali többletet azzal igyekeznek magyarázni, hogy nagyrészben koksz és olyan szén, amelyet a magyar szenek felja­ vítására használnak, azonban ez a mennyi­ „Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján, ség mégis jóval több, mint amit erre a célra felhasználnak. — A szénbehozatalnak ezen folytonos emelkedése és a kivitelnek állandó csökkenése elsősorban a bányamunkásságot sujtja, mert a vállalatok azt a veszteséget, amelyet a kivitel csökkenése és a behoza­ tal emelkedése folytán szenvednek, behoz­ zák oly módon, hogy az üzemredukciók ál­ lal mentesítik az üzemeket. A munkásság azonban nem tudja magát semmiféle költségektől mentesíteni, mert élnie keli, tehát az adósságokat szaporítja és lemondani kénytelen a normális emberi életmódról és nyomorog. Szivettépő látvány az egyes bányatelepeken, amit a nyomorgó bányamunkasság nyújt. Az államnak elsőrendű kötelessége ezen rétegnek a sürgős megmentése. A megmen­ tést elsősorban ugy gondoljuk, hogy le keli tiltani minden szénszállítmányt, ami külföld­ ről jön. Továbbá a legsürgősebben odahatni, hogy a magyar szén elhelyezésére külföldön piacot teremtsen. Bent az országban minden tényezőt, aki szenet fogyaszt arra kénysze­ ríteni, hogy csakis magyar szenet használ­ jon Figyelembe kell venni a gyengébb mi­ nőségű szeneket termelő bányákat is olyfor­ mán, hogy amely szenet nem lehet tárolni, azt oly üzemeknek kell kiszolgáltatni, ahol az érkezett szenet azonnal felhasználják. A mezőgazdaságban ugyancsak oda keli hatni, hogy ugy a szántásnál mint a cséplésnél csakis magyar szenet használjanak. Ugyancsak a magyar bányáknak a fekete szén termelése olyan minőségű, hogy felte­ het használni a gyengébb minőségű szenek feljavítására. Ezt alkalmazni kell és akkor elérjük a gyengébb szenek felhasználását, egyúttal elérjük azt is, hogy nem kell kül­ földi szenet behozni Ugyancsak a munkás­ ság is olyan helyzetbe kerülhetne, hogy rendes munkaviszonyok között dolgozhatna. Az ország nemzetgazdasági helyzete is te­ temesen javulna, óriási befolyással volna az összes ipari foglalkozásokra. Elérkezett már a legfőbb ideje, hogy a hosszú éveken át nyomorgo bányamunkások helyzete meg­ javuljon. A kormánynak legsürgősebb köte­ lessége a magyar szénnek piacot teremteni. 1928 február 1 Szövetségünk központi kiküldötte Batta Gyula tartott ezután beszédet, amelyben reámutatott a magyar bányaiparban foglal­ koztatott munkásság helyzetével Példákat mutatott be, miként tehet ezt a sulyos hely­ zetet megjavítani. Ezután a közgyűlés megadta a régi vezetőségnek a felmentvényt és megválasztotta az uj vezetőséget. Elnök : Hock János, II.. elnök : Dobos Kálmán, pénztárosok : Lincz János és Már Adolf, jegyző: Steinhauer János, ellenőrök: Wölfel Gyula és Unfogel József, vezetőségi tagok: Pecsnik Lajos, Schuták Ágoston, Dorn József, Fingernágel Kálmán, Dobzsik Károly, Hauer István és Trap György szaktársakat A választás a legnagyobb lelkesedéssel folyt te. Több helyi ügynek a letárgyalása után Dobos Kálmán szaktárs buzdító szavakkal a közgyűlést be­ rekesztette. A közgyűlés lefolyása és a tárgyalás ma­ gas nívójú menete példaképül fog szolgálni a többi csoportok működésének. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig, Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Kassián környékén lakók részére Line János pénztáros szaktársnál, a Pécs­ bányatelep környékén lakók részére Máhr Adolf másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ hetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben. Minden hó második előfegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendéglőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ nál eszközölhetők. Helyicsoportok hirei. Évi közgyűlés Pécsbánya­ telepen. Január 22-én délután 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését pécsbányatelepi helyicsoportunk a helybeli Troll-féle ven­ déglőben. A szép számmal Összejött tagokat Dobos Kálmán szaktárs, mint elnök üdvözölte és magas szárnyalásu beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Egyben jelentést tett szövet­ ségünk fejlődéséről Pécsbányatelepen, vala­ mint arról a szeretetröl, amellyel a munkásság szervezetünket körülveszi. Szhuták Ágoston szaktárs jelentést fesz a pénztári forgalomról Kraft Jenő pécskerüteti titkár jelentést tesz az elmult évi mű­ ködéséről Jelentésében ismertette mindazo­ kat a nehézségeket, amelyekkel megkellett küzdeni. Mindezen nehézségek dacára is örömmel jelentheti, hogy sikerült a munkás­ ság számtalan sulyos panaszát orvosolni. — Felhívja a munkásságot, tömörüljenek to­ vábbra is tömegesen szövetségünk táborába, mert ez biztosítja a mindenkori eredmé­ nyeket SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. taplómmal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 3. szám (1928. február 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-02-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján