295 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/70ff352f86981b7191eedb63247e0349.jpg 97b6d6134f93ed2bd61ef9ff2ab97af7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3ecc7085ded1466c4d45b8eb5e70d738.pdf 80320da7294cf9522bf5944efe6b7fb4 PDF Text Text II. évfolyam. 24— 25. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár1 4 / évre 80 fill (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A békesség ünnepén. A közelgő karácsony a békesség ün­ nepe, ezen ünnepen minden emberben felülkerekedik a békesség érzete. A munkásság a békesség ünnepén elgondolkozik, mennyi harcot kellett megküzdeni és még ma sem talál megértésre. Bár az utóbbi időben a régi ellenfelek közül egyesek közeled­ nek a megértés felé. Azonban a meg­ értés csak akkor lesz teljes, ha minden társadalmi osztály eldobja az osztálykülömbséget és egyenlő joguk alapján, egyenlően teljesiti kötelességét. A munkásság teljesitette ezen köte­ lességét akkor, amikor minden politi­ kai befolyástól mentesitette magát és tisztán gazdasági alapon kivánja biz­ tosítani a boldogulását. Továbbá a sa­ ját érdekeit összekapcsolta a nemzet, illetve az ország érdekeivel Amikor a munkásság ezen érdekek összeegyez­ tetése mellett kívánságokkal állott elő, a munkáltatók egyrésze ez elől ride­ gen elzárkózott A munkásság nyomo­ ruságát nem hajlandók enyhíteni, mert szerintük, ez az ő teherbíró képessé­ güket veszélyeztetné. Közéletünk egyik nagy tekintélyű egyénisége azt mondotta: „A békes­ ségért áldozni kell.“ Fel kell áldozni érte gonosz Indulatainkat, a harag és gyűlölet utálatos tulajdonságait. Na­ gyon mélyre ható és megszivlelésre méltó gondolat van ezen szavakban lefektetve. Szívleljék meg a vállalatok és kövessék. Reá fognak jönni, hogy a munkásság kívánságának a teljesí­ tése egyáltalán nem veszélyezteti az ő teherbíró képességüket, csupán a nem dolgozók kapnak egy pár fillér­ rel kevesebbet Ezzel szemben a dol­ gozó munkásság a békkesség ünne­ pén érvényre juttathatja szeretetét övéi és ember társai iránt Mert a karácsony egyuttal a szere­ tet ünnepe is. Ezen ünnepen mindenki megemlékezik szeretettéiről, a mun­ kásság is élni akar szeretetének ezen kifejezésével Mert tudja azt milyen lelki megkönnyebülést jelent az, ami­ kor azt tudja, hogy iránta nem csak harag és gyűlölet, hanem szeretet is van. Erre nézve egy példát fogunk fel idézni A munkásmozgalom történeté­ ben vastag betűkkel van beírva 1920. Ebben az évben történt, hogy szövet­ ségünk vezetői, akik nem keresték a kényelmesebb emigrációt, hanem a bá­ nyamunkássággal együtt érezve és szenvedve itt maradtak és vezették a bányamunkások akkori- szervezetét. Abban az időben már kialakult az a meggyőződés, hogy a munkásmozgal­ mat teljesen át kell formálni ebben egyetértettek azok is, akik ma oly hangosan kiabálnak a régi keretek fentartása mellett. A bányamunkások ak­ kori szervezete követte az eszmét. Ennek során, amikor a bányamun­ kások százai voltak a különféle fog­ házakban és internáló táborokban, ahová az akkori politikai hullámok so­ dorták, a szövetség egy cselekedeté­ vel vált ki. Átérezte a békesség és szeretet ünnepét, de átérezte azt a sok szenvedést és keserűséget, amely­ ben azoknak volt része, akik övéiktől elszakítva szenvedtek. Ezen keserűség enyhítésére elhatároztuk, küldünk cso­ magot és abban juttatjuk kifejezésre irántuk tanusított szeretetünket Szívbe markoló, lélekemelő látvány volt, ami­ kor a különféle fogházakban és inter­ náló táborokban a bányamunkások szervezetüktől ezen csomagokat meg­ kapták. Többek között egy ott levő bányász-család gyermekei részére ruha­ nemű és egyéb dolgok mellett egy cserépben feldíszitett karácsonyfa volt csomagolva. Amikor a csomagot ki­ bontották a körülállóknak könnyek csordultak a szeműkbe és ebben a pillanatban mindent elfeledve övéikre gondoltak. Ezek az emberek az életben gyak­ ran gondolnak vissza arra az időre és hálatelten emlékeznek azokról akik annak idején ezt az akciót végrehaj­ tották. Az élet szatírája, hogy ma ami­ kor ismét sulyos idők nehezednek a bányamunkásságra, ismét'azok állanak az élen és igyekeznek a munkásság nehéz helyzetén megértéssel enyhíteni Ezzel szemben azok, akik azokban a válságos időkben a saját bőrük félté­ sében a kényelmesebb emigrációt vá­ lasztották, ma is a leglelketlenebbül ugrasztják a munkásságot. Jól eső tu­ dat ma azt látni, hogy a munkásság már nem ül föl az ugrasztásoknak, hanem mérlegeli a helyzetet és józan eszére halgat. A most közelgő karácsony ünnepén a bányamunkasság a szeretet hangján szól az ország munkásságához, sziv­ leljék meg az ő mozgalmaikat és kö­ vessék. A bányamunkásság, amely már másfél esztendeje folytatja mozgalmát a megértés alapján, politikai és egyéb irányzatoktól függetlenül sokkal több eredményt ért el ezen aránylag rövid idő alatt, mint a régi mozgalmi rendszer tízszer annyi ideje alatt Ugyancsak a megértés terén eljutottunk odáig, hogy ma már a munkást nem ellenségnek, hanem polgárnak tekintik. Az ezen a téren elért eredmény már maga oly számottevő, hogy meg­ érte az érte hozott áldozatot, különö­ sen ha figyelembe vesszük, hogy nem áldoztunk érte mást, mint a régi szervezeti keretekben belénk nevelt gyű­ löletet. A szeretet ünnepén szeretettel ölel magához a bányamunkásság minden­ kit, aki a megértés alapján hozzá közeledik. Tehát dobjuk el a gyűlöle­ tet, haragot és szeretettel fogjunk báráti kezet Ez lesz az igazi békesség ünnepe. Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen, amelyen dolgoznak a társpénztári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 31-ig fogadják el A bányamunkások karácsonyi segélye. A bányamunkások szövetségünk kezde­ ményezésére akciót indítottak, hogy a téli hónapokban a jobb konjuktura idején kere­ setüké t felemeljék. A bányavállalatok a beadtak választ húzták az időt, arra számítottak lassan el­ múlik a tél és megusszák anélkül hogy a juktura eredményéről ban nem pihent te állandóan forszirozta a kérdést, sőt lapunkban a ciksorozatok tömegét indította. Ezen cikkekben az adatok halmazát hordtuk össze, követeltük a kormány beavatkozást kimutattuk tettette te nemzetgazdasági szempontból ennek szük- sok indultak a vállalok között, végre hoszszas tárgyalások erélyes fellépést, amit szövetségünk tanusitott, a következő körözvényt bocsájtotta ki. �2 1927. december 15 "A bányász" 72/1927. Körözvény. Az összes üzemágaknak ! Az összmunkásság részére egyszeri segélyképen a következő összegű segélye­ ket utalványozom: AJ Urasáéiban dolgozó munkások részére : Nős Nőtlen 16 éven alul 16 éven felüli 14 18 gyermek­ ieden 1 gyermekes 2 gyermekes 27 24 21 munkások 3 gyermekes 30 4 gyermekes 33 5 gyermekes 6 gyermekes és azon felül 36 40 B) Vájárok és Ipari képesítéssel biró (kézművesek és gépészek) munkások Nőtlen 18 éven felül 28 Nős munkások gyermekieden 1 gyermekes 2 gyermekes 3 gyermeke* 4 gyermeke* 5 gyermeke* 31 54 37 40 43 46 6 gyermekes és azon felül 50 Felhivom az üzemeket, hogy a jelen rendeletnek megfelelő kimutatásokat legké­ sőbb folyó hó 15-ig a számosztályba küldjék be, hogy a segélyeket folyó hó 20-án, mű­ szakváltás alkalmával kifizethessük. Hangsúlyozni kivánom azt, hogy a megállapított egyszeri segély az 1927. évre szól. Az a munkás tehát, aki nem egész éven át dolgozott, a megállapitott összegnek csak azt a részét kapja, amióta dolgozik. Vagyis, aki január—március hóban vétetett fel munkába egész segélyt kap. „ április—junius „ . » 3/4 részét, julius—szeptember l/2 „ október—decemb. 1/4 „ kapja. Mindazok, akik az év folyamán nyugdijaztattak, a kidolgozott időszakra a fenti segélynek megfelelő hányadát kapják ugy, mint az ujonnan felvettek. Családi pótlékot élvező gyermekek veendők tekintetbe. Salgótarján, 1927. évi december hó 5. Jó szerencsét! Róth, s. k. bányaigazgató. Ez a körözvény a salgótarjáni kerületre szól, azonban értesülésünk szerint a többi vállalatok hasonlóképen határoztak, kivéve a Dunagőzhajózási Pécsvidéki telepeinek a vezetősége zárkózott el. A fenti körözvény alapján a munkásság a karácsony ünnepek alkalmával abba a hely­ zetbe jut, hogy a családjának szükséges cik­ kek legalább egy részét beszerezhessék. A bányamunkásságot nem elégiti ki kérvé­ nyüknek ez az elintézése, mert a munkás­ ság számot tart kérvényének a teljes kielé­ gítésére. Azonban ez az elintézés is a mun­ kásság között bizonyos megnyugvást váltott ki mert látja, hogy a régi harci eszközök félre tétele és az uj harci eszközök alkal­ mazása sokkal eredményesebb. A munkás­ ság mérlegeli azt, hogy a mai mozgalom sokkal eredményesebb, mint a régi, mert a múltban minden legcsekélyebb eredményért áldatlan harcokat kellett folytatni és amire ezen harcok által bizonyos eredményeket el­ értek annyi veszteségük volt, hogy az elért eredmény már régen elveszett A munkás­ ság látja, hogy csakis a gazdasági alapokra fektetett munkásmozgalom hozhat eredmé­ nyeket A legfényesebb bizonyság a legutóbbi mozgalom, amely most a fenti formában nyert elintézést A mult évben a Salgótar­ ján vidéki munkásság, mely az első volt a mozgalom átépítési munkájában, hasonló — bár részleteiben eltérő — kérvénnyel for­ dult a vállalatokhoz. Abban az időben szin­ tén sikerült a munkásság részére engedmé­ nyeket elérni. Ugyanabban az időben a régi, volt bányamunkásszervezet szintén erőlködött és bennünket túllicitálva egy más beadvánnyal fordult a vállalatokhoz. Ennek a beadvány­ nak a keresztül vitele, illetve sikertelensége előre látható volt Ennek dacára a munkásság között azt hangoztatták, hogy sztrájkot fognak csinálni. A munkásság azonban nem ült föl nekik. Most amikor tudomásukra ju­ tott, hogy szövetségünk kezdeményezésére a munkásság a vállalatokhoz fordult, ők is szaladtak a vállalatokhoz és ujra beadták azt a kérvényt, amelyre a mult évben még csak választ sem kaptak. Ezt a kérvényt a vállalatok még csak tár­ gyalási alapul sem fogadták el, hanem egy­ szerűen vissza utasitották. A szövetségünk által benyujtott kérvénynek az elintézésének a láttára kapkodnak fűbe-fába, végük van, a munkásság ismét meggyőződött tehetet­ lenségükről Ennek az enyhítésére most azt hirdetik a munkásság között, hogy ők kér­ tek a munkásság részére karácsonyi segélyt Azonban most ugyan ugy jártak, mint már eddig nagyon sokszor, vagyis a munkásság most egész világosan látja miként akarják félre vezetni a munkásságot Jellemző milyen szajkó módra ellopja a más által kiharcolt eredményt és a sajátjának akarja feltüntetni. Ezelőtt ez sikerült azonban a munkásság már látja az eredményeket amit csak a gazdasági alapra fektetett szervezet utján lehet elérni. Mosollyal teli a munkások élete ? A felsőház november 26-án tartott ülésén Vass József népjóléti miniszter a genfi nem­ zetközi munkaügyi hivatal tevékenységének az ismertetése folyamán reá mutatott arra a lerongyolódott állapotra, amelybe a háború után az emberiség jutott. „Leromlottak a munka viszonyok, leromlottak a munkásvi­ szonyok is. A továbbiakban megállapította, ha már a világ a kapitalista világrend alap­ ján áll ennek a világrendnek el kell ismer­ nie, hogy az élettel szemben kötelességei vannak. A tőkés társadalomnak és az állam­ nak egyaránt kötelességei vannak as élettel szemben, amelyet a kapitalista világrend sok tekintetben megvont Reggelente a gyárak sötéten tátongó kapui a munkásseregek mil­ lióit nyelik el, akik a szolgaság formáját kénytelenek viselni Folyik a hajrá, kora reggeltől a késő esti órákig a munkahelye­ ken, a felhőkarcolók tetején és lent a föld mélyén többezer méterre. Vajjon virágot szór a kapitalista világrend a munkások elé ?Mo­ sollyal teli a munkások élete ? Ha nem vi­ rágos és nem mosolygós a munkássors, kell, hogy a munkások érezzék a társadalom és az állam segítő kezét, nehogy a keserűség annyira fölgyüljön bennük, hogy kirobbaná­ sokban találják meg életük javulásának le­ hetőségét. Az állam nem tud olyan és annyi népjóléti intézményeket létrehozni, mint ha egyes tőkecsoportok össze állanak. Ott kez­ dődik a szociálpolitika, ahol végződik a szo­ ciális karitász. A mig ez csak erény, addig a szociálpolitika kötelesség. A munkásnak jogi előnnyé kell válnia, hogy joga legyen követelnie anyagi szanálását. A háboru meg­ rontotta a munkaerőt, a háboru után a szo­ ciálpolitika elméleti világa meggazdagodott. A szociálpolitikai szélsőségek közjogi for­ mát kerestek, igy nálunk és Németország­ ban is. Szovjettországban az elméleti kilen­ gés államjogi formát vett föl. E jelenségek láttán nem lehet megállni az elméleti elvek­ nél, hanem a kitisztázott elveket gyakorlattá kell átalakítani. A magyar munka és mun­ kásviszonyok leromlottak. Megállapítjuk, a népjóléti miniszternek a felsőházban elmondott beszéde megalapozott szociálpolitikai érzékre vall. Azonban sajnos a magyar társadalomban nincs meg a kellő szociálpolitikai érzék. Különösen hiányzik ez a szociálpolitikai érzék azon tőkecsoportok­ nál, akik a kapitalista világrend fentarfásá­ nak zászlóhordozói. Az állam ma nincs ab­ ban a helyzetben, hogy minden szociálpoli­ tikai intézményt megvalósítson, ez tény. De viszont, ha arra kell várnunk, hogy a tár­ sadalom, vagy az egyes tőkecsoportok fog­ ják meg csinálni, ugy egész biztos Matuzsá­ lemi kort kell megérnünk és minthogy ezcsak fogalom, ennélfogva biztosan tudjuk nem létesülnek szociálpolitikai intézmények. En­ nélfogva a kormánynak kell odahatni, hogy amint elismeri a népjóléti miniszter a szociál­ politika kötelességét, tehát kényszeríteni kell a kötelesség teljesítésére. Ezt pedig első sor­ ban a létminimum megállapítása, a 8 órai munkaidő, anya és csecsemő védelem, rok­ kant és agkori biztosítás és még egész so­ rozata a szociálpolitikai kérdések törvény­ hozási uton való rendezése. Ugyancsak a munkaviszony szabályozása, ipari bíróságok felállítása, amelyben a munkásság kellő sulyával részt vesz. Mind ezen kérdésekben a kormánynak kell erélyesen a sarkára állni és kényszerítő eszközöket alkalmazni. Az államnak külö­ nösen a jelenlegi időben, illetve korszakban legfontosabb kötelessége nemzeti létünk nagygyá tétele. Ezt csak ugy érhetjük el, ha a mun­ kásság, aki egyik legfőbb nemzet fenntartó elem olyan szociális helyzetbe kerül, amely­ ben ezen kötelességének eleget tud tenni. Szakítani kell a társadalomnak, úgyszintén állam kormányzatának azzal az eddigi szo­ kássai, hogy amikor szociálpolitikai kérdés­ nek a megvalósításáról van szó, akkor azt latolgatják, vajjon mennyire terheli ez mega tőkét Ne féltsék a tőkét, az gondoskodik magáról sőt ha azt látja, hogy az állam nem enged neki kiváltságokat akkor annál für­ gébb lesz és mindent el fog követni, hogy a kedvezések elmaradása dacára még roha­ mosabban fejlődjön. Erre példa volt először a háború alatt a gabona félék kötöttsége, to- �1927 december 16 vábbá a szén és egyéb legfontosabb szűkségleti lekötöttsége idején, amikor ezen cik­ kek termelői különféle kedvezésekben ré­ szesültek. Ebben az időben az ezen cikkek előállitá­ sán dolgozó munkások is kötött helyzetben voltak. Abban az időben voltak az árak a legmagasabbak, ugyan akkor voltak a mun­ kabérek a legalacsonyabbak. Amikor a há­ boru alatt különféle kormány intézkedések hatása alatt kényszerültek a munkabéreket emelni, tele sírták a közvéleményt, hogy tönkre megy a magyar ipar. Viszont amikor a különféle állami kedvezések megszűntek és megindult a szabad verseny, akkor lejebb szálltak az áruknak az árai, de ugyancsak akkor lehetett a munkabéreket is felemelni. Tehát most, amikor a szociálpolitikai kér­ déseknek a megvalósitásáról van szó itt is kényszeríteni kell a kötelesség teljesítésére. összefoglalva oda kell hatnia kormány­ nak, hogy mindazon szociálpolitikai intéz­ ményeket, amelyeket maga a kormány is elismer, minden hatalmának a sulyával meg­ valósítsa. Amit az állam saját erejéből meg tud valósítani azt ő, amit a társadalom és a tőkecsoport tudnak, azokat kényszeríteni kell ezek megvalósitására. Akkor meg fog­ juk érni, hogy mosollyal telt lesz a munkás élete. Akkor virágzásnak fog indulni az or­ szág ipara, nemzet gazdasága és akkor mo­ sollyal telt lesz a nemzet élete is. Választott már egy alkalmas karácso­ nyi ajándékot felesége vagy leánya részére ? Egy Singer varrógép a legkedveltebb és leg­ hasznosabb karácsonyi ajándék. Kizárólag nálunk kapható: Singer varrógép részvény­ társaság Salgótarján, róm. kath, templommal szemben. Sulyos baleset egy tűz mellett Ritka, de annál fájdalmásabb baleset történt f. év. november hó 28-án éjjel 2 órakor Salgótar­ jánban, az úgynevezett Paptagban folyamatban lévő uj akna feltárásánál. A baleset története a következő: Zámecsnik József gépész a bal­ esetet megelőzőleg 5-6 nappal munkába me­ net, egy vékony darab csövet talált az uccán és azt felvette azzal a gondolattal, hogy a szabadban végzett munka mellett szokásos tü­ zet piszkálgassák. Már a csövet napokon ke­ resztül használták a tűz igazgatásánál, mig f. évi november hó 28-án Fónád István lett be­ rendelve szolgálatra, aki ugyancsak igénybe vette a szóbanforgó darab csövet a tűz iga­ zításánál, de megfordította a csövet és a má­ sik végével kezdte a tüzet piszkálgatni. A cső egyik végében egy golyónélküli katona patron volt beverve, amelyet a rozsdásodott csőtől nem lehetett látni. A csőben lévő patron a tűztől felrobbant és a felrobbanás hatása alatt a csőben levő összes piszkokat Fónád István kezében lévő végén dobta ki a robbanás. Fónádnak a jobbkeze a robbanás következtében súlyosan megsérült, aki nyomban a salgótar­ jáni bányakórházban sietett bekötés végett. Ér­ tesülésünk szerint Fónád utközben olyan roszszul lett, hogy összeesett az uccán és csak a posztoló rendőr segítségével tudott eljutni a kórházba. A balesetnek csakhamar következ­ ményei lettek: Fónádot sürgősen Budapestre kellett szállitani és Budapestről a kórházból ér­ kező hirek szerint a jobbkezének alkarját kel­ lett amputálni. A salgótarjáni bányakapitányság megindította a vizsgálatot, ezideig azonban befejezni nem tudta, mert Fónádot a mai napig kihallgatni nem lehetett 3 "A bányász" Cseh szocialista intervenció a Labour Partynál, a Rothermere akció ellen. A napilapok arról adnak hírt, hogy a cseh szociáldemokratapárt néhány héttel ezelőtt kiküldte Angliába dr. Winter Gusztávot, hogy informálja a „Labour Party illetékes tényezőit arról a veszélyről, amely középeurópában a szocializmus számára Rothermere-akció jelent. Dr. Winter szóbelileg és memorandumban informálta az angolokat és garanciákat ka­ pott arra, hogy a párt sem közvetve, sem közvetlenül nem támogatja a Rothermere kampányt Az angol munkáspárt azonban a lap szerint nem tagadja meg azt a meggyő­ ződését, hogy a békeszerződések tökéletle­ nek, de ugy látja, hogy Európa békéjét nem támaszthatja alá az elsietett reviziókövetelés és hogy az ilyen kampány következtében csak a leszerelés szenvedne halasztást, ami pedig a Labour Party számára a béke fel­ tétele. A „Labour Party“ illetékes tényezői nem halgatták el a csehszlovák szociáldemokrata képviselő előtt azt sem, hogy középeurópa mai területi státusának megőrzéséhez elke­ rülhetetlenül szükségesnek tartják, hogy a kisebbségekkel az összes középeurópai álla­ mokban liberálisan bánjanak. A magyar munkásság már allig várja azt az időt, amikor az elszakított területeket vissza csatolják az országhoz, mert abban látja nyomoruságának enyhítését. Ugyanak­ kor, amikor a magyar munkásság küzd a felszabadulásért, akkor a cseh szociálde­ mokratapárt mindent elkövet, nehogy a fel­ szabadulás sikerüljön. Mit szól ehez a ma­ gyar szociáldemokratapárt? Vajjon össze egyeztethetőnek tartják-e a szocializmussal és a nemzetköziséggel Hol van a szociáldemokrata párt programmja, mely szerint a területek hovatartozandóságáról — vitás esetben — a nép­ szavazás dönt. — Itt látszik meg, hogy a nemzetköziséget csak addig követik, amig Őket nem érinti, mihelyt azonban közelről érinti őket, akkor megtagadják a nemzet­ köziséget Ebből tanulhatnak a magyar munkások és szükséges is, hogy ehez tartsák magukat, mert annyiszor beigazolódott már, hogy a nemzetköziség csak papíron van meg, ezt tapasztalhattuk a világháború kitörése, a háboru befejezése és a békeszerződések megkötése alkalmával is. A békeszerződé­ sek megkötése alkalmával a győző államok diktálták a békét a legyőzőtteknek és a nemzetközi pártok tűrték azt, hogy nemze­ tek munkássága nyomoruságba kerüljön csak azért, hogy a győző államok tőkései minél nagyobb haszonra tehessenek szert Most amikor már nyilvánvalóvá lett a győző államokban is, hogy a békeszerződés igazságtalan és tarthatatlan, ezek revíziójára törekednek, akkor az utódállamok szociál­ demokrata frakciói eljárnak kunyerálni a győző államok szociáldemokrata pártjaihoz, hogy ne támogassák a békerevizióra való törekvést Csak nemrég történt az osztrák Reichsrátban ugyancsak egy szociáldemok­ rata képviselő tartott nagy beszédet mely­ ben Nyugatmagyarországra vonatkozólag olyan kijelentéseket tett hogy ha kell fegy­ verrel és vér árán is biztosítják Ausztriához való tartozandóságát. A szemlélők világosan láthatják milyen eszközökkel dolgoznak a szociáldemokrata pártok, csupán a magyar szociáldemokrata párt nem látja és igyekezik a munkásságot még ma is a nemzetközi jelszavak hangoz­ tatásával félrevezetni. Azonban ma már mind kevesebbre zsugorodik össze számuk, mert a magyar munkásság is átlát a szitán, látja a szemfényvesztést és nem dől be a hang­ zatos jelszavaknak. A magyar munkásság tisztában van azzal hogy elsősorban a saját nemzetét kell előre vinni és csakis ugy bol­ dogulhat, ugy enyhülhet nyomora, ha az or­ szág visszakapja elszakított területeit, ahol az ipar és mezőgazdaság intenzív fejleszté­ sével munkaalkalomhoz és keresethez segíti. Reméljük az Angol munkásság elfogja hárí­ tani magától azt a felelőséget, amely felelő­ sággel tartozik saját elvének, meggyőződé­ sének a békerevizióval kapcsolatban. Ugyan­ csak számítunk reá, hogy az Angol társa­ dalom és az Angol polgárság szintén nem fog felülni ezen kunyerálásoknak, hanem oda fog hatni, hogy igenis az igazságtalan békeszerződéseket minél rövidebb időn be­ lül átformálják és olybá tegyék, hogy a meg­ nyomorított országok népei tisztességet meg­ élhetéshez és életmódhoz jussanak. Ezt várja a magyar munkásság türelmet­ lenül, a magyar munkásság között elsősor­ ban a bányamunkások, akik az ország megnyomorítása következtében a legtöbbet szenvednek. Reméljük, hogy nincs messze már az az idő, amikor elvesztett területeink visszacsatolásának ünnepét ülhetjük. Halálozás. Pécsbányatelepi helyicsoportunkat sulyos veszteség érte. Maflát Vilmos 66 éves, nyug­ dijas szaktársunk november hó 26-án, rövid szenvedés után meghalt Mailát szaktársunk szövetségünknek kezdettől fogva tagja volt, az elsők közé tartozott, aki a Pécsvidékén a munkásmozgalom átépítését megértette és az ügynek lelkes katonája volt — Megren­ dülve vettük halála hírét emlékét kegyelet­ tel megőrizzük. Temetése november 28-án ment végbe a pécsbányatelepi temetőben, ahová helyicso­ portunk tagjai nagy tömegben kísérték utolsó utjára és vettek fájdalmas bucsút tőle. Néhai Mailát Vilmos szaktárs családja ez uton mond köszönetét azon részvétért amellyel szaktársaink fájdalmukat enyhíteni igyekeztek. A csehszlovák bányatulajdono­ sok megtagadják a drágasági pótlék folyósítását Prágából érkező hirek szerint a cseh bá­ nyász szervezetek megbizottai f. hó 8-án konferenciára ültek össze Prágában, hogy megtárgyalják a bányatulajdonosok szövet­ ségének legutóbbi határozatát, amelyben el­ utasítják a bányász szervezeteknek bizonyos drágasági pótlék folyósítására irányuló kö­ veteléseit. A bányászszakezervezetek kon­ ferenciája alaptalannak nyilvánította a bánya­ tulajdonosok elutasító magatartását, amelyet a bányamunkásság provokációnak vesz. A tárgyalásokat folytatni fogják és addig az egyes bányaszervezetek külön-külön is állást foglalnak a bányatulajdonosok szövetségé­ nek döntésével szemben. Borbála mulatságok a pécsi kerületben. A pécsi kerületi titkárságunk értesít bennünkét, hogy f. évi december hó 4-én Borbála napján Mecsekszabolcson, Pécsbányatelepen és Komlón rendeztek a helyicsoportjaink Bor­ bála mulatságokat Mindhárom helyicsoportunk mulatsága várakozáson felül sikerült �4 1927. december A "Bányász" Beküldetett. Bódé, 1927. november 5. „A Bányász" tekintetes szerkesztőségének Salgótarján. A sajtótörvény 20. §-ra való hivatkozással Kérem a következő helyreigazító nyilatkozat közzétételét: „Folyó évi november hó 1. napján Pölöskei Márton aláírásával megjelent nyilatkozatnak azon tényállitása, miszerint hozzám soha sem intézte azon szövegű levelet, amely a Bánya­ munkás című lap szeptember hó 30. napján megjelent számában közzétételeit, — valótlan. Ellenben igaz az, hogy Pölöskei Márton 1926. október 22-iki kelettel az említett szövegű és eredetiben birtokomban lévő levelet intézte hozzám." Kérem ezen helyreigazitó nyilatkozatot lap­ juk legközelebbi számában jogkövetkezmények terhével leközölni Tisztelettel: Takács József, s. k. Előttünk mint tanuk előtt: Perger Antal sk., Kaufmann István sk. A fenti nyilatkozatnak ugyanúgy helyt ad­ tunk mint az előbbi beküldött nyilatkozatnak. Halló ! Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta dl e. 8—10-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Pécs-bányatelep környékén lakók részére Schuták Ágoston pénztáros szaktárs­ nál. A Kassián-környékén lakók részéről pedig Kassiánban Lincz János másodpénz­ táros szaktársnál eszközölhetők. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Studer Péter és Paunert István szaktársaknál eszközölhetők. Rendkívüli olcsóság! Halló! Friedmann Rezső M é ly e n le s s z á ll i tott k a rá c so n y i árak . Női hosszú végig bélelt télikabát P. 35-től Férfi divat télikabát hosszú > 34-től Szőrme sálgalléros férfi bekecs • 28-tól Férfi fekete és kék öltöny 27-től Férfi szines öltöny 17-től Fiu öltöny 15-től Gyermek öltöny 7-től Ezenkívül az összes uri divatcik­ kek rendkívül olcsón kaphatók. Ez uton értesítjük a mecsekszabolcsi és pécsbányatetepi tagjainkat, hogy szövetsé­ günk folyó évi december hó 18-án, vasárnap délután 3 órakor Mecsekszabolcson, az hon helyiségében közös tagértekezletet tart. Felhivjuk mindkét helyicsoportunk tagjait, hogy - tekintettel a fontos napirendi pon­ tokra — okvetlen jelenjenek meg. Kerületi titkárság. Mulatságok lesznek 1927. december 25-én : Salgótarjánban szövetségünk központi helyiségében folyó évi dec. 25-én, karácsony napján, este 8 órakor, tánccal egybekötött műkedvelő előadást tartunk. Szinre kerül a „Névtelen asszony", dráma 5 felvonásban. Előadás után tánc reggelig. Belépti-dij 1 P. Zagyvapálialvai helyicsoportunk folyó évi dec. 25-én, este 8 órai kezdettel, tánccal egybekötött műkedvelő előadást rendez. — Színre kerül: „Doktor Szeleburdi" vígjáték 3 felvonásban. Belépő-díj 1 pengő 20 fillér, ebből a zagyvapálfalvai templom javára 10 fillér és a vigalmi adó 10 fillér. Guttmann Mátyás czipész uri- és női ruházati áruházában O lcsó b b a n seh o l sem v á sá ro lh a t. Értesités. Helyicsoportok hirei. Ha jót és olcsón akar vásárolni forduljon bizalommal Rőmer Jenő órás és ékszerészhez Salgótarján. Fő-tér. Az állomással szemben. Salgótarján, Fő ucca 480. szám. Ajánlja első osztályu cipőit Kárácsony és Újév alkamával mélyen leszállított árban. Hó és sárcipő nagy választékban. Ha nem tudja még, tudja meg, hogy jól és olcsón vásárolni csak Spielberger József és Fia salgótarjáni cégnél lehet, ahol már kaphat: Férfi raglánt Férfi öltönyt Városi bundát Női kabátokat 36 P.-ért. 28 90 40 Gyermek kabátokat 22 P.-ért Krep de Chint 8 Szöveteket 4 Férfi-, női- és gyermekcipők reklám árakban. Vételkényszer nélkül látogasson meg! Halló ! Halló ! Mielőtt karácsonyi szükségletét beszerzi, ne mulassza el Fióküzlet: Salgótarjánban, FŐ ucca 75. sz. alatt. SINGER varrógép a kath. templommal szemben. karácsonyi ajándék "Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. SONNENSCHEIN DÁVID női- és férii ruházati cikkeit megtekinteni, ahol a legolcsóbb, mélyen leszállított karácsonyi reklám­ árakon vásárolhat : Női kabát már Leány Női ruha Férfi ruha 35 P.-től. 20 8 25 Férfi kabátmár 28 P.-től. Gyermek cipő 3 Női cipő 12 Férfi cipő 16 Menyasszonyi kelengyék, valamint sár- és hócipők nagy választékban. Nagyobb bevásárlásnál 6 pár harisnya ajánkék. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 24-25. szám (1927. december 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-12-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/57c6779527f8326065136ec12dc85c7c.jpg 84fed2bb9994cb1e31646a6985149f9d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d2bcd373f10110f23277141b2ec04d0b.pdf 8dee57b0f7a056755d4d1fb34b5077d5 PDF Text Text II. évfolyam. 3. szám. 1927. február 1. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. MEGHÍVÓ A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szakegyesületének 1927. évi február hó 20-án, délelőtt 10 órakor tartandó II. évi rendes közgyűlésére. Napirendi 1. Az egyesület elmult évi jelentése. 2. A zárszámadás felülvizsgálása és az uj költségvetés megejtése. 3. A gazdasági helyzet megbeszélése. 4. A vezetőség és felügyelő bizottság fel­ mentése. 5. A vezetőség és felügyelő bizottság meg­ választása. 6. Esetleges indítványok. Az alapszabályaink 9. §-ának értelmében minden helyicsoportnak jogában áll 25 tag után 1 küldöttet, 50 tag után 2 és minden további 50 tag után egy-egy küldöttet a köz­ gyűlésre küldeni. A fentiek értelmében felhívjuk a helyicso­ portok vezetőségeit, hogy szíveskedjenek meg­ választani küldötteiket és azokat az egyesület titkárságánál legkésőbb február hó 15-ig be­ jelenteni. Salgótarján, 1927. január 25-én. Jó szerencsét! Fajd Pál, s. k. elnök. Csóka Vendel, s. k. titkár. Általános helyzet a bányatelepeken. Amitől mindenki félt, ami állandó réme volt a bányászoknak, a szanálás kérdése, aktuális lett. Az utóbbi években minden évben beköszöntött nyomorúságával a bá­ nyász konyhájára és ott rendszerint nagy rombolást vitt végbe. Különösen sújtotta állandóan ez a kérdés a sal­ gótarjáni kerületet. Ugyanis a salgó­ tarjáni szénmedence, a kapzsi béke­ szerződés értelmében, a határra ke­ rült és ez által el lett vágva piacaitól. Ugyanis Salgótarján az ő termelé­ sét a béke éveiben felfelé, a ruttkai vonalon értékesítette ugy, hogy lefelé termelésének csak egy nagyon cse­ kély részét szállította. Most azután a kapzsi határmegállapitások következ­ tében és ugyancsak a cseh és a len­ gyel bányák által elért helytelen vám díjmegállapítások miatt azután elesett Salgótarján az eddigi piacaitól és ez­ Megjelenik minden hó 1. és 15-én. által termelését nem hogy fokozni tudná, de még az eddigi termelését sem tudja értékesíteni. Ez a helyzet a legérzékenyebben természetesen a bányamunkást sujtja, mert minden tél után ki van téve an­ nak a veszedelemnek, hogy elbocsájtják és kenyértelenné válik. De nem kevésbbé jelent veszedelmet azok ré­ szére sem, akik abban a szerencsé­ ben részesülnek, hogy továbbra is az üzemnél maradnak, mert azok heti 3—4 napot dolgoznak és ennyi idő alatt nem tudnak annyit keresni, hogy abból tisztességesen megtudjanak élni. Ez okozza azután azt, hogy a bánya­ munkások nem tudnak kikerülni adós­ ságaikból. Ezek miatt a bányamunkások kö­ zött óriási az elkeseredés. Fokozza ezt az elkeseredést még az is, hogy ilyenkor az üzemeknél elsősorban azo­ kat bocsájtják el, akik munkástársaik érdekében szót emelnek. Az üzemek­ nél teszik ezt azért, hogy minél ke­ vesebben legyenek azok, akik szót mernek emelni társaik érdekében. Az üzemeknek ez az elbírálása helytelen, mert azok a munkások, akik társaik érdekében járnak el, azokat az üzem­ vezetőségeknek nem szabad ellenséges szemmel nézni, mert azok a munká­ sok amellett, hogy saját és munkástársaik érdekeiért szót emelnek, az üzem érdekeit is szolgálják. Minden sérelem, amely orvosolatlanul marad, az üzem nyugodt folytonosságát ve­ szélyezteti. Ezt tudják az üzemeknél is, azonban az a helytelen felfogás lett urrá, hogy mindenki csak a maga ügyé­ ben járjon el. Pedig már számtalan­ szor beigazolást nyert, hogy az üzem nyugodt menete csak ugy van bizto­ sítva, ha a munkásság megbízottai, bizalmiférfiai járnak el a többi mun­ kástársaik érdekében. Ezt elismerték a háboru alatt a leg­ felsőbb katonai vezetők is, pedig azo­ kat igazán nem lehet azzal vádolni, hogy a munkásság érdekeit fölé he­ lyezték volna annak, hogy az üzemek folytonosságát biztosítsák. Azonban akkor egy szempont volt irányadó, minél több szenet termelni az adott viszonyok között. Ezt azután megkí­ sérelték mindenféle formában, amig végre rájöttek az egyetlen helyes útra, amely azután be is vált Amikor a szénkonjunktura hanyatlani kezdett, a vállalatok ugy gondol­ ták, hogy most alkalmuk van a mun­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) kásság ezen bizalmiférfiaival szemben eljárni. Fájt a vállalatoknak, hogy ez a rendszer, bizonyos tekintetben, bizo­ nyos engedményekkel járt és ezért az első alkalommal ezeket bocsájtotta eL Ez természetesen lassan-lassan oda­ fejlődött, hogy nem vállalkoztak a munkások bizalmi tisztségekre, ennél­ fogva a munkásság teljesen ki volt szolgáltatva a vállalatok önkényének. A vállalatok azután ezt a helyzetet ki is használták, hozzájárult a szénkon­ junktura folytonos romlása, ami azu­ tán a munkásság végső elkeseredését váltotta ki. A mi egyesületünknek a megszüle­ tése is ilyen körülmények között tör­ tént, ezek voltak a rugók. Egyesüle­ tünk már megalakulásakor röktön el­ járt az ilyen kérdésekben és nagyrészt eredménnyel Ugyancsak eljárt a szén elhelyezése ügyében is és tényleg si­ került eredményeket elérni. Most újra fel kell hívni az illetékes köröket, gondoskodjanak a magyar szénnek pia­ cot teremteni, mert ez a helyzet ve­ szedelmet rejt magában. — Az éhes gyomor rossz tanácsadó és minden bajnak a kútforrása. A salgótarjáni bányamunkásokra kü­ lönös gondot kell fordítani, mert ezek annyi megpróbáltatáson mentek keresz­ tül, hogy további türelmipróbákra nem alkalmasak. Most már itt a cselekvés ideje, tenni kell, még pedig sürgősen. Legelsősorban az államvasutaknak kell a salgótarjáni szenet ugy a fel­ használás, mint a szállításnál figyelembe venni. Ugyancsak a mezőgazdaságban kell helyet teremteni ennek a szénnek, ehez szükséges azonban, hogy a sal­ gótarjáni szénnek bizonyos kedvezmé­ nyeket biztosítsanak. Mi a magunk részéről elismerjük azt, hogy minden évben tél után megis­ métlődik a szénválság és ez rendsze­ rint a munkáslétszám redukciójával jár. Ez meg volt a béke éveiben is, azon­ ban nem olyan mértékben, mint ez az utóbbi években történt. A béke éveiben tavasszal a bánya­ munkásságnak az a rétege, amelyik a nyári időszakban a mezőgazdaságban szokott elhelyezkedni, önként távoztak a bányáktól és a törzsbányászokra csak azután került a sor az elbocsájtásoknál. Az utóbbi években ezután az üzem­ vezetők nem a régi forma szerint, ha­ nem megfordítva, tekintet nélkül arra, hogy az illető törzsbányász, vagy idénybányász, az elbocsájtásokat arc szerint �„A bányász“ 2 intézik. Felhivjuk a bányavezetősége­ ket, hogy az elbocsájtásoknál azt ve­ gyék elsősorban figyelembe, hogy az illető törzsbányász-e, vagy idény bá­ nyász és az elbocsájtás elsősorban csak idénybanyászokat érhessen. A munkásság között ennek az eszmé­ nek szintén vannak ellenzői, különösén a salgótarjáni szénmedencében, mert ezen a vidéken nagy számmal dolgoz­ nak bányamunkások, akik a környező falvakban laknak. Ezen bányamunká­ sok között vannak, akik törzsbánya­ munkások, viszont vannak, akik csak idénymunkások, azonban ha alkalmuk van állandóan a bányánál dolgozni, ott maradnak. Ezáltal azután a törzsbá­ nyászok kimaradnak a munkából. — Hogy a munkásság ezt megértse, kell hogy egymás között állandó megbe­ szélés tárgyát képezze és értessék meg egymással a helyzetet. Tény az, hogy ezt nehéz megértetni azokkal az emberekkel, akiket ez érint, azonban mégis belátással kell lenni azok iránt, akik a bányamunkán kivül más munkához nem értenek. Nem le­ het célja senkinek, még a mezőgaz­ dasági munkásnak sem, hogy a szak­ tudás nélküli napszámosok számát nö­ veljük. Már pedig a törzsbányásznak a mezőgazdaságban való elhelyezke­ dése azt jelentené, mert ó csak a bá­ nyában szakember. Ezt most már annál könnyebb meg­ értetni a munkásokkal, mert a mult­ tal szemben most egy előnyös válto­ zás történt Ugyanis a multban, ha az az idénybányász a bányánál tavaszszal megkapta az elbocsájtását, ez azt jelentette egyuttal, hogy azokat a jo­ gokat, amit a társpénztárnál addig szerzett, elvesztette. Azonban most, a társpénztárak országositásával meg­ tarthatja az idejét, illetve jogait. Ez volt az oka részben, hogy sok nem törzsbányamunkás, akik a háboru alatt kénytelenek voltak a bányánál maradni, a háború után nem mentek vissza a mezőgazdaságba, mert saj­ nálták elveszíteni a már megszerzett jogaikat Mindezen kérdések részben rendeződtek, tehát most mindenkinek oda kell törekedni, hogy ezek a feltor­ nyosuk bajok simán és nagy rázkódtatás nélkül levezetődjenek. Geogonia. Irta: Mostyenán József. Az ókori tudósok kutatásaikat csak szűk körben végezhették és ha gondolatban mégis tul merték lépni e szűkös határokat és gon­ dolataiknak szóval is kifejezést adni, életük­ kel fizettek érte, mint például Galilei, ki kimerte mondani, hogy a föld forog s ezért a merészségéért máglyára vetették. Ma már a legkissebb iskolás gyermek is tanulja és természetesnek tudja, hogy a föld mozog. Évezredek kellettek mig a tudósok a világ keletkezésének mai elméletét felállithatták. China és Egyptomnak az idők éjjelébe vesző történelme, valóban Krisztus előtt 2700, a Chaldok birodalma pedig 2734 évvel ér vissza és már csillagászattal foglalkoztak. Az ókori tudósoknak sejtelmük sem volt a természeti törvényekről s nem gondoltak arra, hogy a természeti tüneményeket, jelen­ ségeket, valamelyes rendszerbe, törvényekké foglalják össze. Hogyan és miből keletkezett a látható világ, a világban a Föld, a Földön az élet, főképen az ember, a régi tudósok teremtési mithosszokkal (hitregékkel) igye­ keztek ezen problémákat megfejteni. 1927. február 1. dul a kerület munkásaihoz, hogy minden egyes magát és családját szerető munkástársunk kisérje figyelemmel a közelgő ese­ ményeket és nelegyen közömbös saját érde­ keivel szemben, mert a közelgő veszedelmet csak úgy lehet elhárítani, hogy ha a mun­ kásság félreteszi jobb időre a nemtörődöm­ séget és azt a fáradságot, amelyben eddig él. Ugyancsak arra kéri a központi ve­ zetőség az összes munkástársainkat, hogy tegyék félre a politikai súrlódásokat is, mert félő, hogy a politikai surlódások és vitatko­ zások közepette ezrei maradnak kenyér nél­ kül a munkástársainknak. De nem mulasztjuk el, hogy-e helyen is ne figyelmeztessük a kormány hatóság és Bányaigazgatóságot egyaránt a közelgő ve­ szedelmekre, mert nekik kötelességük gon­ doskodni a munkásság munkaalkalmának megteremtéséről. Már ezt annál is inkább Megkezdődött a rémes jogosan tehetjük, mert hiszen az elmult idő­ szanálás. ben nagyon sokat beszéltek a munkaalkalom Aliig pár hónapja annak, hogy a fájdalmas megteremtéséről. Itt van tehát az ideje annak, munkanélküliségből és szanálásból egy kissé hogy igéreteiket váltsák valóra. kivergődtek szaktársaink, nem olyan régen Még csak annyit kivánunk megjegyezni, számoltunk be, hogy az elmult év szomorú hogy a közgyűlésen ismételten érvényesült a gazdasági helyzete a salgótarjáni kerületben demokrácia, amelyet Peyerék lapja, csodála­ olyan nyomorba döntötte a munkásokat, tosan elhalgat. Egyetlen egy szóval sem hogy a nyomor hatása alatt gyalogszerrel említi meg a közgyűlés azon eseményeit, Budapestfelé indultak munkakövetelés cél­ amikor indítványt nyujtottak be, hogy Peyer jából. Ezen megmozdulással kapcsolatosan Károly a mindenható diktátor hagyja el a némiképen megjavultak a munkaviszonyok, helyét, mert az ő személye akadály a bánya­ de hátramaradt a közel 8 milliárd korona munkások szövetségének felépítésénél. Eltartozása a munkástársainknak, amelynek halgatja azt is, hogy a pilisvörösváriakban egy igen kis hányadát a megjavult munka­ befojtotta a szót, amikor azok a Peyer viszonyok alatt tudták csak letörleszteni, kegyelmes úr személyével akartak foglal­ mig a legtöbb munkástársunk, ma is tele kozni. Ugyan csak elfelejtett irni arról is, adóssággal áll a szanálás küszöbén kétségbe­ hogy a közgyűlés egyik része kivonult az esve, nemhogy adósságait tudná továbbra is ülésről és ott hagyták a tanácskozást, hát törleszteni, hanem mindinkább szaporítani persze, hogy az e fajta események nem kénytelen, mert hiszen a 3-4 műszakos kere­ valami kellemesek a nyilvánosság előtt s setből a mindennapi szükségletét sem tudja ezért azt hiszik, hogy ha ezt elhallgatják, akkor a munkásságnak nem lesz módja és beszerezni. Az egyesületünk központi vezetősége f- alkalma mindezeket megtudni. Azok, akik hó 23-án folytatott tanácskozásán megállapi­ ismerik Peyerék diktatúráját, azok már előre totta, hogy a kerületben már majdnem min­ tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy ha den üzem kivétel nélkül szüneteket tartott, valaki Peyer ellen emeli fel a szavát, akkor de főképen a kazári üzem, ahol az elmult egészen biztos a kiutasítás és csak a köz­ héten csak 3 napot dolgoztak. A központi gyűlésről való kizárás lehet a vége. vezetőség elhatározta, hogy minden rendel­ Még most csak egyre vagyunk kiváncsiak, kezésére álló eszközzel oda fog törekedni, hogy ezekután mit fognák még kiabálni te­ hogy a munkásságot a szanálástól minél hetetlen dühükben a munkásság honmentői. hathatósabban megvédje. De elhatározta azt Mi a magunk részéről tudomásul vesszük az üzeneteket azzal a megjegyzéssel, hogy a is, hogy sürgősen a kormányhoz fordul továbbiakat bizzuk azokra a munkásokra, segitségért, hogy ezáltal megvédje ami meg­ akik hivatva vannak eldönteni, kinek van védhető. Ezzel egyidejűleg felhívással for­ igaza. A kormánynak oda kell törekedni, de sürgősen, hogy szenünknek meg­ teremtse a piacot és a szállításoknál oly engedményeket kell tenni, hogy a magyar szenek meg tudják állni a ver­ senyt. Külföldi szenet csak oly menynyiségben szabadjon behozni, ami a rosszabb minőségű magyar szenek fel­ javításához szükséges. A vállalatoknak igyekezni kell a ta­ karékos gazdálkodásra, ami azonban nem a munkabérek lenyomásában, ha­ nem a részvényosztalékok lenyomásá­ ban jusson kifejezésre, annál is inkább, mert a bérével lejebb nem mehet, ha azt akarják, hogy továbbra is szenet tudjon termelni. Sürgős intézkedést várunk. A Babilon romjaiból kikerült okiratos agyagtáblák szerint a Káosszal kezdődött, a Káosz és az Okenosz összekeveredéséből az istenek származtak. Ezek Tiamot ellené­ ben Mardukot választották fejükké, az atya­ isten Tiamot holttestét kétfelé vágva, az az egyikből Eget, a másikból Földet alko­ tót Az eget benépesité csillagokkal, a Föl­ det pedig növényekkel és állatokkal s porá­ ból megteremtette az első emberpárt Mózes teremtés története szerint: a Világot a Föl­ det és lakóinak megteremtése egy minden­ ható és mindentudó Istennek a munkája. E történetbe már ott lappang a fokozatos fej­ lődés gondolata, a teremtés sorrendjében A miletoszi Thalész (gör. bölcs Kr. e. 640—548) minden dolgot a vizből származ­ tatott, tehát a szó teljes értelmében neptunikus ! A kolofoni Xenofanesz Kr. e. 614-ben a kövületeket már tengeri maradványoknak ismerte fel. Pithagorasz Kr. e. 580—500 kö­ rűi ki meri mondani, hogy a száraz és ten­ ger azelőtt forditva voltak. Neptumus a tengerek istene, s igy a neptunikusok szerint vízből keletkezett a világ. Plutón az alvilág­ ban a tűz istene volt s a plutonikusok izzó anyagból származtatják a világot A negyek képződésének mai elméletének első szószólója a görög kappadóciai Straban (Kr. e. 63—Kr. u. 23) volt. Ő a meleg forrá­ sokat a föld alatti tüzeknek tulajdonítja. Kr. u. 79-ben, augusztus 24-én pusztult el Herkutmanum és Pompey ugyanazon napon a Vesuvió kitörésekor a tünemény meg­ figyelésekor tragikus véget ért: Gajdás Plinius Sekundus, ki az ókor tudósainak isme­ reteit foglalta össze: Naturalis historiac libri XXXVII. cimű munkájában. A római birodalom összeomlásával hosszú éjszaka következett a természettudományokra és a geológiára. A XV. századig az volt a tudó­ sok főgondja, hogy Arisztotelész (Kr. e. 384—322 az emberiség egykori tanitója, aki a tér és idő fogalmát megállapította) tanait a bibliai kinyilatkoztatásokkal összeegyez­ tessék. Aki a kinyilatkoztatásokkal szembe mert szállni, azt mint eretneket kitagadták a tudósok közül. Agricola (1494—1555) orvos az ásványtanban és a bányairodalom meg­ alapítója. Olaszországban megismerte a vul­ kánikus tüneményeket s mikor Joachimstalba került felismerte az érctelérekben az erupciók utóhatását, a tapasztalatok terén ma­ radva ő irt először helyesen a vulkanikus dolgokról. . (Folyt köv.) �1927. február 1. Az éhes disznó makkal álmodik. Már megszoktuk, hogy a túlvilágról vissza járó „Bányamunkás“, ha árnyéka megjelenik mindég megállapítja azt, hogy a bányamun­ kásság hátat fordított szervezetünknek. El­ felejti azt az igazságot, minél többet költik valakinek a holta hírét, annál egészségesebb életet él. Ezt igazolja a „Bányamunkás“ is mert Ka már minket mindenki itt hagyott, akkor miért jajgat folyton, mi sárga szerve­ zet vagyunk, azután politika mentes szerve­ zet, végül nemzeti alapon álló szervezet vagyunk. Ezek a megállapitások igazolják azt, hogy mi igenis vagyunk és az a tudat, hogy mi vagyunk, az rontja el az ő étvágyu­ kat. Tudjuk jól, ők azt szeretnék, ha nem volnánk, mert akkor nyugodtan folytathat­ nák a semmitevést, mint ahogy azt tették addig, amig mi nem zavartuk az emészté­ süket. Amióta a „Bányamunkás szövetség” fenn áll, olyan lázas munka nem folyt az irányban, hogy egy telep munkásait maguk­ hoz édesgessék, mint most. Mi lehet ennek az oka, talán Peyer belátta a bánya mun­ kásság sanyarú helyzetét és ezen akar vál­ toztatni. Dehogy veszélyben az egyed uralom, veszélyben a nyugodt nem törődömség, ez az oka annak a lázas munkának, ami ott folyik. A bányamunkásoknak a nyomorúsága nem fáj Peyernek, hisz emlékszünk sokkal rosszab időkre, amikor a bányamunkások úgy szólván könyörögtek Peyernek jöjjön közéjük, nézze meg nyomorukat és segítsen. Járjon közbe, vagy legalább egy vigasztaló szót mondjon. Akkor az volt a válasz, a szövetségnek nincs pénze utazgatásokra, neki nincsen ideje, mert hát fontos politikai kérdések várnak elintézésre. A bánya mun­ kások pedig már-már csak vonszolták magu­ kat a nyomoruságtól. Ekkor jutottak a salgótarjáni bányamunkások arra a gondo­ latra, hogy szakítanak az eddigi állásponttal. A salgótarjáni bányamunkások azért csi­ nálták meg szervezetüket, mert az a szerve­ zet, amelyben tömörülve voltak, akkor hagyta őket cserben, amikor a legnagyobb szüksé­ gük lett volna szervezetükre. Azért vette az alapszabályaiba azt a passzust, hogy az egyesület minden politikai párton felül áll, mert régi szervezetünkben fontos politikai kérdések miatt a munkásság gazdasági érde­ kei háttérbe szorultak. Gondoljunk csak vissza a mult tavaszi helyzetre, tehát miért fáj most Peyernek a politikamentes szerve­ zet hisz ő idézte elő, az ő ténykedésével. Sárga szervezetnek azért nevezi, mert egyesületünket a szakszervezeti tanács nem vette fel tagjai sorába. Lapozza fel Peyer a "Bányamunkás“ 1921. junius 19-iki számát, ebben Peyer a szak­ tanácsról azt irta: „Halottakról jót vagy semmit“. Hát mi az, most egyszerre nem halott, ja ez azért van, mert most lehet vele takarózni. Mind ezeknek az előre bocsájtása után azt kérdezzük a munkásságtól, csodál­ kozik-e azon, hogy a salgótarjáni munkásság megteremtette szervezetét Nem-e látja be minden józanul gondolkozó ember, hogy a salgótarjáni munkásság meg maradt volna abban a tespedésben, amelyben Peyer hagyta. Azt kifogásolja továbbá, hogy egyesületünk nemzeti alapra helyezkedett, ezt mi nem szégyeljük, nincs okunk reá, hisz minden szervezett munkás, sőt maguk a vezetők is, amikor megszorítják nem tagadja meg nem­ zetiségét. Tehát ezt mi nyíltan meg merjük mondani. Sőt itt messzebb kell menni, mi már lapunkban többször hangoztattuk, hogy az egész munkás mozgalmat át kell szer­ vezni, mert a mai keretek között a munkás­ mozgalom tovább nem haladhat. Akik nem látják, hogy a, munkásmozgalom letért ere­ deti útjáról, azok vakok, vagy rosszhiszeműek és csak a saját érdekeiket védik, amikor ezt az állapotot tovább akarják foly­ tatni Azonban szerencsére a munkásság mindinkább kezd tisztán látni és nem haj­ landók tovább felülni a demagógiának. Ezt cselekedte a salgótarjáni bányamunkás­ ság, amikor szervezetét megalkotta és azóta már számtalan eredményt ért el. Épen ezek a dolgok azok, vagyis az elért eredmények „A bányász" fájnak Peyernek, ezért dühében nem tud érdemleges kifogásokat az egyesület ellen, tehát azt irja, hogy a bánya vállalatok és hatóságok tartják fenn. Azt kérdezzük nem-e Peyer Károly volt az, aki a bányaigazgatót kérte meg járjon el a hatóságoknál, hogy az ő általa bejelentett gyűlést engedélyezze. Azt irja a „Bányamunkás“, hogy a Salgó­ tarján vidéki csoportok nem oszlottak fel. járjanak csak utána nem-e azok irták alá annak idején a jegyzőkönyveket, akik most neki bizonyos okokból behódoltak. Ez ugyan úgy néz ki mint amikor a paktumot aláirták, mely szerint többek között a földmunkások, villamosalkalmazottak, vasutasok, köztiszt­ viselőket stb. nem szervezik meg, de azért benyujtották az illetők alapszabályait. Ter­ mészetesen ezt nem hagyták jóvá, ezért azután a látszatkedvéért kiabáltak, de ko­ molyan nem foglalkoztak vele. Hiába minden erőlködésük, mert nem csupán a salgótarjáni medencében vannak tagjaink és követőink, hanem az egész országban. Minden bánya­ telepről kapunk megkereséseket és sürgetnek bennünket, menjünk hozzájuk, alakítsuk meg csoportjainkat. Ezt meg is fogjuk csinálni azért, hogy módot adjunk a munkásságnak szervezete kiépítésére, amellyel gazdasági érdekeiket megvédhetik. Ezt a munkát el­ fogjuk végezni még akkor is, ha ellenfeleink ezért kigyót-békát kiabálnak. Nem hátrálunk még akkor sem, ha azt mondják, hogy mi a hatóságokhoz fordúlunk orvoslásért Talán Peyer Károly, ha ügyeket akar elintézni vajon nem-e egyenesen a belügyminiszterhez megy. Tudomásunk szerint ő sem megy a szabadságtérre "Madárbácsihoz“, vagy neki nem bűn, csak nekünk. Mint ahogy az a sok­ minden ami nekünk bűn, neki pedig „erény“. Tehát csak álmodjanak tovább a makkról, mi élünk tovább, sőt szépen fejlődünk, éppen az ő bosszúságokra. Nem fogunk nyugodni mindaddig, amig a munkásság egész egyetemét fel nem vilá­ gosítjuk a munkás mozgalom helytelen irányba való tereléséről. Nem szavazógépeket akarunk a szervezetben, hanem gerinces munkásokat, akiknek legyen önálló vélemé­ nye és ne tekintsék bálványnak azt, aki demagógiával félre vezeti őket. Aki pedig a munkásság vezetői tisztét eléri, az ne csak népszerűséget hajhásszon, hanem amikor a munkásság érdeke megkívánja, legyen bátor­ sága oda állani a munkásság elé akkor is, ha azért a népszerűsége veszélyben van. Nem úgy mint eddig, ha tetszetős dolgot kellett tudatni, akkor a vezér ment ki, ha pedig valami nem jó volt, akkor mást kül­ döttek. Ennek a rendszernek vége. Jászai Samu. A munkásmozgalom gazdasági szerveze­ teinek egyik megalapítója meghalt 68 éves korában. Halála hirére a munkásmozgalom­ ban résztvevő összes szakmák mély megilletődéssel emlékeztek meg, csupán a bá­ nyamunkások hallgattak, pedig a bányamun­ kások egyike azon szakmáknak, akik ott látták Jászai Samut szervezetük bölcsőjé­ nél, ott dédelgette a csecsemőt féltve min­ den áramlattól. Amikor az 1900-as években Teszársz Károllyal egyetemben országos értekezletre hivta össze a bányamunkásságot, már ezen az értekezleten ismertette az országos szer­ vezet alapszabályait, amit a bányászok or­ szágos értekezlete nagy lelkesedéssel elfo­ gadott. Az alapszabályokat felterjesztették a bel­ ügyminisztériumhoz, azonban ott nem hagy­ ták jóvá. Ez nem csüggesztette el Jászait, hanem tovább folytatta munkálkodását a bá­ nyamunkásság érdekében. Hosszas fáradozás után 1913-ban megindította a „Bányamun­ kást“ és igyekezett a lap köré tömöríteni a bányamunkásokat. A bányamunkások ezen 3 szervezése szép sikerrel járt, ez teremtette meg a „ Bányamunkászövetség"-et. Amikor a „Bányamunkásszövetség“ megalakult, Jászai — már korára való tekintet­ tel — nem akart részt venni a vezetésben, azonban az irányításban annál inkább bele kivánt folyni. Jászainak ezen befolyása nem tetszett a mai vezetők egyeseinek, mert Já­ szai állandóan a megértést hirdette. Ugyan­ csak ő volt az, aki állandóan azt hirdette, hogy a szakszervezetek ne exponálják ma­ gukat politikai kérdésekben. Ugyancsak Jászai volt az, aki már 1921ben megállapította, hogy a bánya munkásszövetségben nincs demokrácia és kérte a bányamunkásokat, ne tűrjék, hogy felettük despota módjára uralkodjanak. Különösen ne tűrjék olyan emberektől, akik félelmük­ ben külföldre menekültek ugyanakkor, ami­ kor a bányamunkások tömegei voltak a külömböző fegyházakban és fogolytáborokban. Ezért a megállapításaiért azután durva támadásokban volt része Peyer Károlytól, akinek oka lett volna alkalmazkodni Jászai megállapításaihoz Azonban Peyer Károly — ezen koros embert, aki egy emberöltőt töltött a szakszervezeti mozgalomban, nem átalotta a legdurvábban megtámadni ugy, hogy akkor a szakszervezeti választmány volt kénytelen védelmébe venni Peyerrel szemben. Amikor a salgótarjáni bányamunkások a bányamunkásszövetséggel szemben követe­ lésekkel léptek fel, a munkásmozgalom ér­ dekében, akkor is a bányamunkásoknak adott igazat és akkor is hangoztatta, hogy mindennek Peyer az oka, azonban ő vele nem lehet birni, ismerve az ő erőszakos ter­ mészetét, aki nem tekinti a munkásmozgal­ mat, csupán a saját érdekeit. Mindezekért a bányamunkásság szeretetébe zárja Jászai emlékét Vádemelés, ami 59 pengőbe került Az emberek az utóbbi időben valahogy nem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy békességben töltsék el azokat a szomorú és nehéz éveket amelyeket a gazdasági élet reánk parancsolt Ugy néz ki az egész köz­ élet formája, minthogy ha az emberek ebből a hajszából táplálkoznának. Egy ilyen kis esemény zajlott le az elmult héten Budapesten, a központi büntető járás­ bíróságnál. Csóka Vendel, egyesületünk titkára volt a vádlott, aki türelemmel és felemelt fővel ment el folyó hó 18-án Budapestre, a tárgyalásra. A kis rövidszavu idézésből nem tudta megállapitani, hogy ki lehet a vádló, de sejtelme volt, hogy miről is lehet majd ott szó. A tárgyalást megelőzőleg Csóka szaktárs ügyvédje megállapította, hogy itt megint — az előbbi szokásokhoz képest felgibiceltek vala­ kit, hogy tegyen feljelentést Csóka ellen. A feljelentő személyével nem kívánunk foglal­ kozni, mert tudjuk, hogy jóhiszemüleg keve­ redett az ügybe, csupán jellemzés képen akar­ juk leszögezni, hogy azt az 59 pengőt, melyet munkástársaink nehéz verejtékes fillérjeiből gyűjtöttek össze, milyen könnyelműen dobják prédára azok, akik természetesen nem izzad­ tak verejtéket érte. No dehát nem baj, hiszen volt ez már máskor is igy, de jólehet lesz még többször is. a fontos csak az, hogy a kegyelmes urnak legyen az ilyen költségeket valahonnét megfizetni. Röviden az esemény a következő volt: Csóka Vendelt, egyesületünk titkárát sugalmazásra feljelentették a központi járásbíróság­ nál becsületsértésért Csóka Vendel január hó 18-án, a Budapestre kitűzött tárgyaláson meg is jelent, hogy helyt álljon azért, amit csele­ kedett. �1927. február 1. "A bányász" A tárgyaláson megjelent a szövetség képvi­ seletében dr. Györki Imre, aki közölte Csóka szaktárssal, hogy a feljelentést visszavonták, tehát tárgytalan az egész ügy. Csóka szaktárs erre megjegyezte, hogy a feljelentő részéről tárgytalan lehet, de az ő részéről nem, mert ez az ügy neki egypár százezer koronájába került, amelyre reflektál. A költségek megtérítésére előterjesztést tett a járásbiróságnál, aki nyomban kötelezte a feljelentőket a felmerült 59 pengő költségek végrehajtás terhe mellett 15 napon belül való megfizetésére. Amivel nem dicsekednek. Közismert dolog, hogy egyesületünk meg­ bontására mindenféle eszközt felhasználnak Ellenfeleink. Nem riadnak vissza az olyan eszközöktől sem, mely eszközök igénybevétele néha balul sül el. Ugyanez történt az elmúlt hetekben. Peyer és társai az egész ország területén kérvé­ nyekkel fordultak a bányaigazgatóságokhoz, amelyben a pengőre való átszámitás alkalmá­ val 7 pengő vájárkeresetet és 3 pengő mini­ mális munkabéreket kívántak megállapitani. A kérvényeket, értesülésünk szerint — a bányaigazgatóság mindenütt elutasította, illetve a legtöbb helyen még választ sem adott. Le kivánjuk szegezni, hogy az elutasításnak nem örülünk, ellenkezőleg le kell szögeznünk, hogy a munkásságnak szüksége volna a fentemlített munkabérekre, hogy magát tisztességesen fenntarthassa, de miután tisztába vagyünk azzal, hogy ezen kérvények beadása i nem is a munkásság között való hangulatkeltest célozza és nem a munkásság gazdasági helyzetének megjavítására irányul, mégis kell foglalkoznunk a dologgal már csak azért is, mert Peyer az elutasításról mélyen halgat, egy szóval sem közli a munkásokkal a beadott kérvények sorsát. Tisztán a férfiasság követeli meg, hogy a kudarcokról is beszámoljanak azok, akiket ez ért, mert a munkásság érdeke szigorúan meg­ követeli, hogy állandóan tájékoztatva legyen a helyzet valódiságáról, De külömben is nem tünik-e fel a munkástársaknak Peyernek a mostani radikálizmusa, holott a jó, konjunk­ turális időben a munkásság előretörésének a lehetőségét állandóan korlátozta, mondhatnók, hogy a magyar bányatulajdonosok egyenesen Peyernek köszönhetik, hogy az arany korszak­ ban a munkásság nem tudott kiverekedni na­ gyobb munkabért. Csak idézni kívánjuk az 1923-ban, Pécsett lezajlott eseményeket, ami­ kor Böröcz István és társai a három méter­ mázsás szénparitást vetették fel a vájárátlag alapjául, amely végett ki is lett zárva Böröcz István a szövetségből, már pedig az az idő alkalmasabb volt a magasabb munkabér meg­ állapításához, mint a jelenlegi. Ha mindezeket figyelembe veszik munkástársaink, akkor tisztán fogják látni, hogy Peyer milyen eszközökkel dolgozik. Végezetül annyit kell megjegyezni, hogy ha Peyer egészen komolyra vette volna a dolgot, vagy ha oda került volna a sor, hogy a mun kásság állott volna elő ezzel a követelésével, egészen biztos, hogy Peyer ezt lebunkózta volna, de mivel, hogy ő csinálta, így már minden rendben van. Purgatórium. A régi jószokások szerint, ha valamely embertársunk eltévedett, vagy rossz útakon járt bűnhődött s hogy megtisztuljon az élet­ ben szerzett rosszaságoktól, tisztitóhelyre küldöttek. Egyesületünk, de főképen Csóka szaktárs az egyesületünk titkára került a purgatóriumba a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségének január hó 9-én megtartott közgyűlésén. Mindenki azt hitte, hogy az a közgyűlés, amely nagyon sok millió költségbe került, a bányamunkás­ ság nyomorúságos gazdasági és szociális viszonyaival tölti el kétnapos tanácskozását. Most amidőn a közgyűlés már lezajlott, meg­ állapíthatjuk, hogy semmi egyéb nem történt, mint a szokott módon való piszkolódások és rágalmazások. Nem lepnek meg bennünket a már régen ismert rágalomhadjáratok, mert hiszen tudtuk, mint ahogyan azt lapunk el­ múlt számában meg is irtuk, hogy a köz­ gyűlésnek csupán az a célja, hogy ellenünk uszítsák a jóhiszemű munkástársainkat. Tehát a dolog lényegével csupán csak annyit kívánunk foglalkozni, hogy Peyeréknek mégis csak nagy fejtörést okozhat a Csóka-féle szakszervezet, mert külömben nem töltöttek volna két drága napot üres szalma csépléssel. De nem halgathatjuk el szónélkül azt sem, hogy éppen akkor, ami­ kor a legnagyobb katasztrófa fenyegeti a bányamunkások tízezreit, nem jut eszükbe a nyomorgó munkásokon segiteni, persze hogy nem, hiszen Peyeréknek örök életük­ ben a piszkolódás volt az első és csak azu­ tán, ha maradt idejük foglalkozik a bánya­ munkások gazdasági és szociális kérdéseivel. Vagy talán azt hiszik, hogy a piszkoládásokkal el lehet terelni a munkásság figyel­ mét a nyomorúságtól, pedig, ha tudnák, mennyire csalódnak és milyen borzasztó nagy bűnt követnek el akkor, amikor a munkásságnak a leggigászibb küzdelmét kell vívnia a szanálásokkal szemben s ahelyett, hogy erre fordítanák a nagy sulyt, piszko­ lódnak, a piszkolódásaikkal akarják meg­ teremteni a munkástársak kenyerét. De vegyék tudomásul, hogy ezek az eszközök nem alkalmasak a munkásság együttműködésének megteremtésére, ellen­ kezőleg, mindinkább meggyőzik a munkáso­ kat arról, hogy Peyerékkel nem lehet együtt haladni, mert ő neki nem a munkásság érdeke a fontos, mert ha azt tartotta volna szem előtt, akkor ezer és ezer módja lett volna a munkásokon segíteni akkor, amikor a bányák jó konjukturája azt lehetővé tette. Elhisszük, mint ahogy azt számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy szeretné megmenteni a zászlót, helyesebben mondva a saját életét, de már késő, a vakoknak kinyílt a szemük és világosan látnak. Értesítés. Értesítjük olvasóinkat, hogy f. évi február 2-iki kezdettel a Vigadóban táncoktatást kezdünk. Az oktatás 6 hétig tart, szerda és péntek kivételével min­ dennap este 6—10 óráig. Jelentkezni tehet az egyesület titkárságá­ nál hétköznap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—7-ig és este 8—10 óráig. Vasárnap és ünnepnap össztánc. Hazafelé a Franciaországba kivándorolt munkástársaink. Lapunk január hó 1-én megjelent számá­ ban beszámoltunk arról a nagy munkanél­ küliségről, amely franciaországban az utóbbi hónapokban előállott. Az előbbi tudósítá­ sunkban kilátásba helyezett események valóra is váltak. A napilapok híradásai szerint, már két csoport munkástársunk érkezett Franciaországból. Ezen esemény két szem­ pontból kell, hogy foglalkoztassa a magyar munkásságot Az egyik szempont az, hogy Magyarországon még semmi jel nincs a munkanélküliség csökkenésére, sőt fokozó­ dik, különösen a bányaiparban. A másik szempont pedig az, amelyet vál­ tig hangoztattunk, akkor amikor a nemzet­ köziséggel foglalkoztunk. A nemzetköziség mint elgondolás gyönyörű valami, amely mindenki előtt nagyon szimpátikus is lehet, de esetről-esetre beigazolást nyer, hogy mindegyik nemzet elsősorban a saját mun­ kását védi Most egy ujabb bizonyítékot szolgál a Francia kormány állításaink alátámasztására, amidőn Franciaországból kiutasította a kül­ földi honos munkásokat, pedig Franciaor­ szágra talán még sem lehet ráfogni, hogy nincs hatalma az ottani munkásságnak. Mégis megtörtént a külföldi honos munkások kiutasítása anélkül, hogy a franciaországi munkásság állást foglalt volna a külföldi munkásság érdekében. Mi még élénken em­ lékszünk arra az időre, amikor Magyaror­ szágon az ipar, de főképen a bányák nagy nehézségekkel küzdöttek, a munkanélküliség napról-napra növekedett s ennek dacára dolgoztak külföldi munkások, mondhatnék még jelenleg is, a nagy munkanélküliség közepette lehet találni külföldi munkást az országban. A helyzet tehát az, hogy minden ország megvédi a saját munkásait, jólehet ezeket a védelmeket csak a magyar munkásság nél­ külözi. Most még csak csupán arra vagyunk kiváncsiak, hogy a hazatérő munkástársakat a kormány miként kívánja megvédeni a mun­ kanélküliséggel szemben, bár ígéreteket tettek a hazaérkező munkástársak elhelye­ zésére. Ha az ígéret valósággá válik, akkor rendbe lesz minden. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfi- és fin kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótátállást vállalok.--------- Órajavítások műhelyemben pontosan Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 3. szám (1927. február 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-02-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1a7065ead56d2d6fcc715cea4a241b4a.jpg 73ae17b1fc58c3db8bd315d2aec31a5b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/97634808dc66df32d078b117b7d07ca5.pdf f78bbd3415c77c086fcb6cc6d74c92f6 PDF Text Text II. évfolyam. 4. szám. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Értesités. Ezúton értesitjük egyesületünk összes vezetőségeit, hogy a f. évi február 20-ára hirdetett II-ik évi rendes közgyű­ lést, közbejött akadályok miatt elhalaszt­ juk, amelynek megtartásáról külön érte­ sitést küldünk. Jó szerencsét ! Fajd Pál, s. k. Csóka Vendel, s, k. elnök. titkár. Munkaalkalmat. A bekövetkezett szanálás enyhitése céljából egyesületünk akciót indított az iránt, hogy a szanálást lehetőleg megakadályozza, vagy amennyiben nem lehetséges megakadályozni, ugy más munkaalkalmat teremtsen. Ebben az elhatározásában az ser­ kentette egyesületünk vezetőségét, hogy a munkásság az utóbbi években teljesen lerongyolódott és eladósodott. A legutóbbi egy pár hónap, amelyben a szénkonjunktura kissé fellendült, nem volt elegendő arra, hogy a munkásság rendbe hozhassa háztartását, még kevésbbé jutott arra, hogy adósságát is rendezhesse. Sőt a tél bekövetkezté­ vel ujabb adósságokat kellett vállalnia, mert ugy saját magának, mint család­ jának téli ruházatáról kellett gondos­ kodnia. Aliig lendült fel azonban a munka­ alkalom, máris bekövetkezett a munkahiány ugy, hogy a munkásság az egyik nyomorúságból a másikba jutott. Mind­ ezeket látva, elhatároztuk, hogy meg­ keressük a kormányzatot és orvoslást Egyik részére a dolgoknak határo­ zott ígéretet kaptunk, amennyiben a város területén megindulnak a középítkezések és ezen építkezéseknél munkát találnak majd az ipari és ipart nem tanult munkások. — Ugyancsak határozott ígéretet kaptunk arra nézve, hogy a vármegyében megindítják a közutak építését, továbbá a városon keresztül folyó patak további szabá­ lyozását. Mindezen munkáknak a megindítása nagyon sürgős, mert tényleg nagyon sok ember fog munkaalkalomra találni. Azonban ezen munkák megindításánál kell, hogy az a szempont vezesse az illetékes köröket, hogy ezen munkák­ nál biztosítani kell az ott dolgozók ré­ Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. szére olyan munkabéreket, amely bé­ rek a munkásság és azok hozzátarto­ zói részére a munkássághoz méltó meg­ élhetést nyujtanak. —Ezt azért hang­ súlyozzuk, hogy ezen munkáknál alkal­ mazott munkásokat ugy kezeljék, mint akiknek szükség munkát adnak. Ezen munkák megindítása országos és ugyancsak városi érdek és szüksé­ gesség. Ezen munkák tehát máj a rendes ipari fellendülést kell, hogy je­ lentsék. Ezt már közgazdasági szem­ pontból kell elbírálni, tehát az ott dol­ gozókat ezen munkáknál már olykép kell díjazni, hogy azok becsületes munkával tisztességes életet élhesse­ nek és jövőjüket biztosíthassák. Ezt azért vetjük fel, mert az ezen munkáknál elhelyezést találó munkások nagyrészt olyan munkások, akik a mult­ ban is hasonló munkával voltak fog­ lalkoztatva. — A háború és a háboru utáni nehéz időkben, amikor csak a szénbányákban volt munkaalkalom, ak­ kor helyezkedtek el ezen munkások Mindaddig, mig a szénforgalom kötött­ sége fennállott nem is volt baj, mert a bányáknál volt munkaalkalom. A bányáknál abban az időben ugy kezelték a béreket, mint amikor az egyik félnek a kezében van a hata­ lom, a másik viszont csak eszköz. Ezt az állapotot kénytelen volt a munkás­ ság tűrni, mert egyéb munkaalkalom hiányában reá volt utalva erre a mun­ kára, mert máskép nem tudta a kenye­ rét megkeresni. Ugyancsak az orszá­ gunk is olyan állapotban volt, hogy ezen viszonyokon változtatni nem tu­ dott, a győző államok által diktált békeszerződés következtében. A béke­ kötés óta folytatott tárgyalások már több oldalról kecsegtetnek remények­ kel, sőt már több munkának a meg­ indulását eredményezte. Ugy érezzük, hogy eljutottunk odáig, amikor a mun­ kás két keze munkájából megélhetést és tisztességes életmódot talál. Másik része a dolgoknak még nem nyert elintézést, ez egy kissé nehe­ zebb, azonban olyan súlyosan érinti a bányamunkásságot, hogy feltétlen kell foglalkoznunk a kérdéssel. Ugyanis módot kell találni arra, hogy a ma­ gyar szénnek piacot teremtsünk, mert ez a kérdés veszélyezteti a magyarországi bányaipart. Nem oly egyszerű a kérdés mint azt sokan gondoljuk, mert azáltal, hogy a bányaiparban már évek óta meg-megujul a pangás, a bányaipar visszafejlődését fogja elő­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) idézni. Az az idő már elmúlt, amikor a bányaiparban kerestek elhelyezke­ dést, mert a nem hivatásos bányászok már legnagyobbrészt visszatértek régi foglalkozásukhoz. Már nagyon kevés azoknak a száma is, akik csak télen vállalnak munkát a bányatelepeken és tavasszal visszatérnek a mezőgazdaság­ hoz. Tehát már ott tartunk a bányaiparban, hogy a tényleges bányamun­ kások is igyekeznek az egyéb foglal­ kozási ágakban elhelyezkedni. — Ez nagy veszélyt jelent nemzetgazdasági szempontból, mert a magyar bánya­ munkás elismert tekintély volt nem­ csak Magyarországon, hanem az egész világ bányaiparában. Ezt a munkást meg kell védeni és ápolni kell, mert ma még fennáll a bányásznak az a jó tulajdonsága, hogy egyetlen szak­ mabeli munkás sem szereti ugy az iparát, mint éppen a bányász. Ezt a jó tulajdonságát ápolni kell, mert ez egyike a legveszélyesebb szak­ máknak és ahogy a bányász ezt a veszélyes szakmát szereti, az szinte csodálatos, ugy ragaszkodik hozzá, mintha ez megváltást jelentene szá­ mára, pedig száz halállal néz farkas­ szemet állandóan. Mindezen szempon­ tok figyelembe vételével a kormány­ zatnak oda kell törekedni, hogy a magyar szénnek állandó piacot teremt­ sen még annak árán is, hogy ez egye­ seknek az egyéni érdekeit sérti, mert sokkal fontosabb 30—40 ezer ember­ nek a megélhetése és az ország bá­ nyaiparának a fenntartása. Ez elsősorban vonatkozik a külföldi szén behozatalára. Elismerjük, hogy a külföldi szénnek nagyobb a kalóriája, sőt elfogadjuk azt is, hogy a külföldi szénnel könnyebb tüzelni, azonban nemzetgazdasági szempontból még is meg kell akadályozni a külföldi szén­ nek a behozatalát — Külföldi szenet csak oly mennyiségben szabadjon be­ hozni, amennyi a magyar szén feljaví­ tásához szükséges, többet egyáltalában nem. A magán háztartásokban is meg kell barátkozni a magyar szénnel. Ma már a szénbányák oly tiszta állapotban tud­ ják szállítani a szenet, hogy csupán arról van szó, hogy többet kell belőle használni. Ez nem lehet akadálya an­ nak, hogy a magyar szén ne terjedhes­ sen el a magyar háztartásokban. Ezt elsősorban a kormánynak kell kezde­ ményezni azzal, hogy a közalkalma­ zottak, vasutasok, városi alkalmazottak �2 bányász“ "A 1927. február 15. kás-otthonhoz befizetett összegeket nincs Megkoszorúztuk a Baglyasalja joguk visszakövetelni. — Az összvezetőség ezen kortesfogással teljesen tisztában van, „Sára“-aknai hét áldozat hogy milyen célt szolgál, ezért felhívással síremlékét. fordul az egyesület összes tagjaihoz, hogy a röpiratban foglaltaknak ne üljön fel, mert az Az elmúlt év február hó 8-án rémes bánya összvezetőség és minden józan gondolkozásu szerencsétlenség hívta fel az egész magyar munkás felfogása szerint a munkásságnak a munkásság figyelmét, amely a volt Északbefizetett összegeit visszakövetelni nemcsak, magyarországi Kőszénbánya r.-t. tulajdonát hogy joga nincs, de egyenesen eminens képező „Sára“ aknában történt. Fájdalmas kötelessége a verejtékes fillérjeiket megvé­ eset volt, mert hét szerencsétlen munkás­ deni. társunkat ölt meg e bányában összegyülemAz összvezetőség megállapította azt is, lett gáz. A salgótarjáni munkásság hogy a Bányamunkás-otthon eddig sem szol­ mult mérges február 11-én óriási nagy részvét gálta a bányamunkásság érdekeinek összes­ mellettévtemette el a bányának hét áldozatát ségét, hanem kizárólag egyesek érdekeiben s fogadalmat tett, hogy emléküket mind­ volt arra szükség, helyesében Peyeréknak megőrzi Az egyesületünk vezetősége volt szükségük rá, hogy amikor már a tagok f.örökre évi február hó 11-én délután 3 órára az nem fizetnek, legyen mire támaszkodni. egy éves évforduló alkalmával gyászünneEgyébként ezen állításunknak nagyon hú pélyt rendezett a balyasaljai temetőben. Ez kifejezője volt Fodor elvtárs, aki Baglyasal- alkalommal eljárt a bányaigazgatóságnál, ján az elmult hetekben többek előtt kije­ hogy ezen szomorú és nevezetes napon a lentette : „Igaz az, hogy a szövetségbe kevés balyasaljai üzemekben munkaszünetet ren­ járulék folyik be, de ha feloszlik is a szö­ deljen el, hogy alkalom legyen munkástár­ vetség, akkor még mindig megmarad a sainknak a sírokhoz való zarándoklásra. Bányamunkás-otthon r.-t, aminek árnyéka A gyülekezés a baglyasaljai bányakaszinó alatt továbbra is megpihenhetünk" udvarán történt, ahova már a kora délután Ez a kis elszólás legjobban igazolja, hogy nagy tömegeivel jöttek össze munkástársaink. mire kell a Bányamunkás-otthon részvény­ Kivonult Salgótarjánból az egyesületünk társaság. A röpirat egyik része megállapítja, dalárdája, a baglyasaljai helyicsoport dalár­ hogy a Bányamunkás-otthon az oda befize­ dája és zenekara. tett összegeket senkinek sem fizeti vissza, Pont 3 órakor zárt sorokban a baglyasaljai Kerületi összvezető- illetve azt visszakérni nem is lehet. — Hát, zenekar gyászinduló kíséretében vonult fel hogy ha a röpirat irói annyira biztosak az a tömeg a baglyasaljai temetőbe. A dalárdák ségi ülés. állításukba, akkor minek volt szükség a és a zenekar gyászdalai után egyesületünk Folyó évi február hó 13-án kerületi össz- röpirat kiadására, illetve az ellenagitáció titkára megrendítő szavakkal emlékezett meg vezetőségi ülésen foglalkoztunk a mindin­ megindítására. Ez a szegény kis röpirat a a hét munkástársunk szerencsétlen kimulá­ kább veszedelmesebbé váló mukaszünete- legeklatánsabb bizonyítéka az általunk indí­ sáról. Aki elmodotta, hogy ma egy éve annak, lésekkel és elbocsájtásokkal. Egyesületünk tott akció jogosultságának. A röpirat ügy­ amikor hét áldozatot zokogó ajkak és könykerületi összvezetősége utasitotta a titkár­ védi költségek megfizetésével is ijesztget, nyező szemek között hoztak e helyre, olyan ságot, hogy minden rendelkezésre álló esz­ hogy igy, meg ugy meglátjátok, hogy mennyi munkástársakat, akik nyomoruságos életük közzel igyekezzen megakadályozni az elbo- ügyvédi költséget fogtok fizetni. Erre vonat­ fentartása és családtagjaik mindennapi ke­ csájtásokat. de különösen igyekezzen oda kozólag is megnyugtatunk mindenkit, még a nyerüknek megkeresése céljából szálltak le hatni, hogy az elbocsájtásokkal kapcsolato­ röpirat iróját is, hogy az akció résztvevőit a föld mélyébe, hogy a nehéz gondok kö­ san — amennyiben azok meg nem akadá­ semmi néven nevezendő ügyvédi költség zött élő családtagjaiknak kenyeret keresse­ lyozhatok — az egyesületet nagyobb erköl­ nem terheli. Minden előleg nélkül vállalta nek. Mind végig bátran és vidáman küzdöt­ csi veszteség ne érje. De utasitotta a titkár­ el az ügyvéd a per vitelét, a felmerülő költ­ tek az élet nehézségeivel, talán ez is volt ságot arra is, hogy az esetleg elbocsájtások ségek viselése csak akkor válik esedékessé, az oka annak, hogy halálukat lelték, mert alá kerülő munkástársaknak más megfelelő hogy ha már az ügy teljesen befejezést hiszen jóhiszemű kötelességet véltek teljesí­ munkaalkalom biztosításáról gondoskodjunk, nyert, illetve ha a peresített összegek a fe­ teni. Intő szavakkal fordult a gyászoló mun­ amelynek lényegével lapunk vezetőhelyén lek kezeihez kifizettetett. Ezen költségek kástársakhoz, hogy az a hét halott sírja megtérítésére is írásbeli megállapodásunk legyen intő példa a jövőre nézve is, ne foglalkozunk. Az összbizalmi testület a központi veze­ van az általunk megbízott ügyvéddel, amely feledkezzenek meg a munkástársak maguk­ tőség határozatát, — melyet lapunk más he­ megállapodást az ügy felvételekor minden ról még akkor sem, ha az élet nehézségeivel lyén közlünk, — a Bányamunkás-otthonhoz egyes munkástársunknak bemutatunk és jó­ küzdenek is, mert a szerencsétlenség után befizetett kölcsönök visszakövetelése tár­ váhagyás végett alá is írattunk. pótolhatatlan, elfelejthetetlen bajok követ­ gyában megerősítette. Tehát nyugodjon meg a röpirat írója, hogy kezhetnek be. Felháborodással tárgyalta az összvezető- itt nem becsapásról, hanem a tényleg reá­ Az emlékbeszéd után a dalárdák és a ság a Peyerék által kiadott röpiratot, mely szorult munkástársaink védelméről van szó, zenekar még egy-egy gyászdarabot énekelt, szerint Peyerék megkockáztatják azt a gá­ különben is rövid időn belül elválik, hogy illetve játszott el, ezzel a tömeg néma csönd­ lád állítást, hogy egyeseknek a Bányamun­ kinek van igaza. ben oszlott szét a temetőből. részere járó természetbeni szénjárandóságokat csak magyar szénnel elégít­ sék ki. A különbözetet, ami a magyar szén és a külföldi szén kalóriája kö­ zött van, azt mennyiségben pótolja. Amennyiben ezt megvalósítják, úgy ez lényeges enyhülést jelentene. Mindezeket ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. Gondolják meg, ezek a kérdések 30—40 ezer dolgozó bányamunkást és legalább négyszer annyi hozzátartozót érint De érinti magyarország bányaiparát is. Sürgős intézkedésre van szükség, nincs idő a tétovázásra. Azokat a bányamunkáso­ kat, akik a fenti elhelyezkedések után a bányaiparban maradnak, azok ké­ pezik a bányászok törzsét, tehát ápol­ juk ezt a törzset a jövő bányászat kifejlődésének az érdekében. Egyesületünket a fenti szempontok vezérelték akkor, amikor ezen akciót indítottuk, ezért elvárjuk, hogy az illetékes körök ezeket megszívleljék és honorálják. Geogonia. Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Földünk ősállapota Kant, a nagy német bölcselő 1755-ben "Az ég általános természeti története" cimen neve­ zetes munkát irt, amelyben a világmindenség keletkezéséről elmélkedik. Gondolatainak foglalatja az, hogy valamikor az egész csillag­ világ véghetetlen kiterjedésű ködtömeg volt, amelyből az egyes csillagok megoszlás utján keletkeztek Ugyanerre az eredményre jutott később Laplance, a hírneves csillagász is, aki azonban szigorúan tudományos módszerekkel fejtette ki elméletét az Exposition du systéme című Parisban 1796-ban megjelent munkájában. A két nagy gondolkozó egymástól függetle­ nül bukkant reá a tüneményes magyarázatra, amelynél tökéletesebbet ma sem ismerünk. Kant, Laplace elmélete szerint kezdetben a Naprendszer összes ősanyaga izzó ködtömeg volt A nehézkedés folytán az anyag összébb húzódott s a sűrűbb tömegből a Nap keletke­ zett. A kőzéppontos mag a köröskörül levő ködnemű anyaggal együtt haladó és forgó Papp : Föld és Kőzettan. mozgásban volt A világtérben való kisugár­ Az égboltozaton néha-néha felvillanó uj csil­ zás folytán az egész tömeg összébb húzódott lagok alighanem ilyesféle kitörésekről adnak és ezzel kapcsolatban sebessége is növekedett. hirt a Föld lakóinak. Majd a kidudorodó egyenlítőn egy rész levált 5. A folytonosan vastagodó kérgen a viz­ s ily módon gyűrű képződött, megtartva régi gőzök összesűrűsödnek s a világtest rohamo­ irányú mozgását. san hűlni kezd. A gyűrű darabokra szakadozva és mind­ Földünk a kozmikus fejlődési folyamat négy inkább sűrűsödve, önálló gömbbé húzódott állapotát átfutván, az ötödik fejlődési állapotba össze. Igy keletkezett a Naptól legtávolabb jutott, amikor kozmikus fejlődésének negyedik eső bolygó csillag. Majd levált a második, fokán szilárd kéreg vette körül, akkor kezdő­ harmadik gyűrű is s a hatodik gyűrű leválásá­ dött a Föld hátán a geológiai őskor. A kér­ ból keletkezett a Föld. A bolygók maguk is get az izzó magma gyakran megrepesztette sa hasonló folyamatokon estek keresztül, sőt a már homályossá vált bolygó az idegen égites­ Saturnuson meg is maradt a mai napig egy tek lakói szemében bizonyára több ízben élénk ilyen gyűrű. fényben tündökölt. A kéreg azonban mindinkább ellentállóbb A világmindenség fejlődési állapotai a kö­ vetkezők : lett s idővel teljesen elburkolta az izzó mag­ 1. Izzó gáz- vagy ködszerű állapot, ame­ mát. Minthogy azonban a kéreg nem húzód­ hatott olyan gyorsan össze, mint a belső anyag, lyet ma a csillagködök képviselnek; 2. sűrűsödő gáztömeg, amely fázist a fehér rajta gyűrődések, törések keletkeztek, vagyis fényben izzó és sárgás állócsillagok mutatják; óriási emelkedések és mélyedések bontották 3. izzónfolyó állapot, salakképződéssel; ezt meg a föld eredeti felületét. A mélyedéseket az állapotot a vörösen izzó és a változó fényü a lecsapódó vizgőzök tengerekkel töltötték ki s ily módon a föld hátán óceánok és száraz­ állócsillagokban találjuk föl; 4. a teljesen megkeményedett felületet a földek különültek el belső izzótömeg helyenkint szétrepeszti és (Folyt. köv.) óriási kitörések öntik szét a tüzes magmát. — �1927. február 15. "A bányász" Milyen táppénzben részesülünk a pengő átszámitás alapján. A magyar kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium 4.191 eln. 1926. számú redeletével ujabban szabályozta a betegsegélyző pénztárnál fizetendő illetékeket, valamint a betegtáppénzt, temetkezési és szoptatási segélyekre vonatkozó járandóságokat. Min­ den ilyen módositó rendelkezések hatályba­ lépése után itt-ott zavarok keletkeztek, ezért miheztartás végett a rendelet alapján a salgótarjáni társpénztár által kiadott táb­ lázatot leközöljük, hogy ez által is módot nyújtsunk egyesületünk tagjainak a meg­ felelő ellenőrzésre. Táblázat 4 héten első négy hétben 120 0.05 0.05 026 0.26 0.72 0.60 0.90 2.— 0.07 2.80 0.10 0.07 0.42 0.42 120 1.50 0.10 0.59 0.59 1.68 2.10 3.60 0.13 0.13 0.76 2.16 2.70 0.16 0.19 0.16 0.93 0.76 0.93 2.64 3.30 0.19 1.10 1.10 3.12 3.90 0*21 0 21 1.26 1.26 3.60 4.50 Szoptatási Gyerm ekágyi tul 0.48 kás 0.17 mun­ 0.17 adó munk, 0.03 Terhess égi mun- munk, adó betegtáppénz 080 0.03 VI. 4.40 VII. 5.20 VIII. 6.— Os ztály Biztositási járulék napi heti Temetkezési I. II. III. IV. Á tl. napi b. Osztály A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. Bányatárspénztára tagjai által fizetendő betegsegélyzési járulékot és a tagokat megillető kész­ pénz segélyekről. Életbelépett 1926. évi december 27-én. Napibérosztályba tartoznak. Napikerese­ tekhez képest, keresetük nagyságának megfelelőleg. segély tagok után 0.80 0.60 1.20 2.— 2.80 3.60 4.80 520 6.60 terhességi segély négy hétre, gyermekágyi segély 6 hétre, szoptatási segély pedig 12 hétre folyósítandó. A bizt taggal egy háztartásban élő keresettel nembiró biztositott családtagok terhességi segélyt 4 héten át naponkint 0’40 P. összesen 11'20 P. Gyermekágyi segélyt 6 héten át napon­ ként 0*40 P. összesen 16 80 P. Szoptatási segélyt 12 héten át, naponként 0 30 Ŕ összesen 25'20 P. A napibér osztályba sorolás céljából a befizetési hónapokban kapott javadalmazást annyival kell osztani, ahány napon a bizto­ sitott az illető fizetési hónapokban dolgo­ zott Ha a munkaidő a szokáshoz képest csökken és ennek folytán az üzemben vagy üzemrészben a biztosítottak munkanapjainak száma a munkaviszony megszakítatlan fenállása mellett, hetenkint 6 napnál, illetőleg havonkint 25 napnál kevesebb az üzemben, vagy üzemrészben foglalkoztatottak napibér­ osztályba sorozásánál a csökkent számú munkanapok alapján a bérfizetési hónapokra járó javadalmazás 1/25-öd, illetve a bérfizetési hétre eső javadalmazás 1/6-od részét kell alapul venni. . Azok a biztosítottak, akiknél a munka­ viszony nem szűnt meg, de javadalmazást nem kapnak a legalsó napibér osztályba tartoznak, tehát az első napibér osztálynak megfelelő táppénzben részesülnek. A betegség biztosítási készpénz segélyek, ama napibér osztálynak átlagos napibére szerint járnak, amelyben a biztositott a meg­ betegedéskor (lebetegedéskor) tartozik. Ha a biztosítottnak a megbetegedés (lebetegedés) idejében javadalmazása nincsen az utólsó átlagos napibére irányadó. I. 24.— 0,80 II. 36.— 1 20 m. 60.— 2.— IV. 84.— 2.80 V. 108.— 3.60 VI. 132.— 4.80 VII. 156 — 5.20 VIII. 180.— 6.60 Megjegyzés : A Ha azonban a biztositott azon a héten, illetőleg a bérfizetési héten, amelyben a megbetegedést (lebetegedést) megelőző 28-ik nap esik alacsonyabb napibér osztályba tar­ tozott, segélyezéseknél, ez az utóbbi napibér osztály irányadó. Ha a segélyezésben részesített 4 héten belül ugyanabban a betegségben visszaesik, folytatólagos segélyezésnél az az átlagos napibér irányadó, amely legutóbbi segélye­ zésének alapjául szolgált Ha a segélyezés­ ben részesített 4 héten túl esik ugyanabba a betegségbe vissza, készpénz segélyének megállapításánál az előbbi két bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni Családtagok a pénztár terhére tüdőbeteg szanatóriumi ápolást nem igényelhetnek. A terhességi, gyermekágyi és a szoptatási segélyre csak az a biztosított nő igényjogo­ sult, aki igazolja, hogy lebetegedését meg­ előző 1 év alatt összesen legalább 4 hónapon át betegség esetére biztosítva volt Női csa­ ládtagoknak a segélyre igényjogosultsága a biztositott biztosítási jogviszonyának hasonló időtartama alapján nyer megállapítást Ebbe az időtartamba nem számítható be azon idő, amelyre betesegélyi biztositási járulék fizetésének helye nincs. Iker szülés esetében a szoptatási segély az ikrek számához képest többszörös öszszegben jár. A táppénzre, a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyre, valamint a temet­ kezési segélyre vonatkozó igény, ha a meg­ nyílásától számitott egy év alatt nem ter­ jesztették elő, megszűnik. Ugyancsak egy év alatt megszűnik a folyósított, de fel nem vett ezekre a segélyekre vonatkozó igény is. Január, julius, szeptember és november hónapokra 5 hétre, a többi hónapokban pe­ dig 4 hétre vonják le a tagok fizetéséből a betegsegélyző járulékokat. Részt kérünk a Bánya­ munkás-otthonból ! abban az összegben, amely Összeget 1922. illetve 1923-ban fizetett be. Igy azután nemsok célja volt az összegek visszakérésének mert az az összeg, amit így visszakapott, jóformán még borravalóra sem volt ele­ gendő. A legutóbbi hónapok eseménye azután megindította a lavinát a munkások között Uton-utfélen, lent a bányákban a munka­ helyeken tárgyalgatták munkástársaink, mi is fog történni a Bányamunka-otthonhoz befizetett összegeikkel? Egyik a másiktól kérdezte, hogy a szövetség nem-e abból pénzel? Nem-e a bányamunkás-otthon ter­ hére küldözi szét agitátorait, röpiratait és a „Bányamunkás“ százezreit ? önkéntelenül vetődött fel ez a gondola­ tuk a munkástársaknak; mert hiszen min­ denki tudta, hogy a szövetség pénzügyileg teljesen tönkre ment, tehát az a pazar pénzfecsérelés, amelyet az utóbbi hónapokban láttak, vetette fel bennük azt az elhatáro­ zást, hogy visszafogják kérni azokat az összegeket, amely összegeket annak idején kamatmentes kölcsönként adtak a részvény- Az utóbbi hetekben egyesületünk titkár­ ságát tömegesen keresték fel a szaktársak, áfák felvilágosítást kértek, hogy mi is fog történni a Bányamunkás-otthonhoz befize­ tett pénzeikkel? Egyesületünk titkársága azzal tért ki a válaszadások elöl, hogy össze fogja hivni a központi vezetőségei és a központi vezetőségre bizza az állásfoglalását a Bányamunkás-otthonnal szemben való magatartásában. A központi vezetőségünk határozatilag mondta ki, hogy utasítja a titkárságot, kér­ jen felvilágosítást ügyvédektől, hogy a mun­ kásságot megilleti-e az az összeg, mely összegeket befizetett annak idején a részv,társaságba. A titkárság, a központi vezető­ ség utasításának megfelelően el is járt és érdeklődésére azt a hogy minden olyan igazolható szeg amelyet befizettek a társaságtól visszakövetelhető. Ehhez tartozik még az is, hogy a kerü­ A Bányamunkás-otthon r.-t. 1922. novem­ letből már többen fordultak a részvénytárber havában alakult azzal az elgondolással, saság igazgatóságához a kölcsönök vissza­ hogy Budapesten egy kényelmes otthont fizetéséért, a részvénytársaság azonban min­ létesit a bányamunkásság részére. — A jó den indokolás nélkül elutasította kérésüket szénkonjunkturális időben vetődött fel a Igy azután egyesületünk vezetősége elhatá­ gondolat és hosszu, nehéz, fáradságos munka rozta, hogy segitségükre kiván lenni azok­ előzte meg az elindulást, mert már akkor is nak akik összegeiket vissza akarják szesok nehézséggel kellett megküzdeni, amíg rezni a részvénytársaságtól, ezeknek az érahhoz a hatóságok, bányavállalatok hozzá­ dekében sommásan keresetet fog benyújtani. járulását lehetett biztosítani. Az akció már el is indult, tömegesen jelent­ De nagy nehézségbe ütközött a munkás­ keznek szaktársaink szelvényeikkel, megtársak áldozatkészségét is biztosítani, mert bízzák a titkárságot, hogy keresetük elintémár akkor nagyon sokan voltak olyanok, zését továbbitsák Budapestre, a bírósághoz. akik nem helyeselték az otthonnak Buda­ Amikor a mozgolódás megindult, megkér­ pesten való létesítését. A helytelenítésüket deztük munkástársainkat, hogy mi késztette azzal indokolták, hogy Ők ugy sem mennek ezen elhatározásukra, a legtöbbtől azt a vá­ Budapestre, tehát céltalan az otthon. Töb­ laszt kaptuk, hogy „vagyonúnkat veszélyezbek ajkáról hangzott el a kívánság, hogy a tetve látjuk, a részvénytársaság vezetői nem munkásotthonokat a bányatelepeken kell váltották be igéreteiket, tudtunk és bele­ létesíteni, ahol azt a bányamunkások igénybe egyezésünk nélkül határozták el. hogy beis vehetik. fizetett összegeinket leirják a részvénytárA Bányamunkás-otthon részvénytársaság saságnál mint tehert és azt azzal inaokolannak idején 2 millió korona alaptőkével ták, hogy mi ehhez hozzájárultunk Már alakult, amely összeget a szövetség a tag­ pedig mi ahoz soha hozzá nem járultunk, járulékokból adta a bányamunkás-otthon de nem is vagyunk hajlandók hozzájárulni, részvénytársaságnak. A központi vezetőség mert hiszen tudjuk nagyon jól, hogy azok elhatározta, hogy felhívással fordul a ma­ az egyének kezelik a részvénytársaság va­ gyarországi összes bányamunkásokhoz, 8 gyonát, akik bennünket kezeltek a szövet­ pótműszaknak a teljesítéséért, mely össze­ ségben létünk alatt, már pedig, ha meg­ get a bányavállalatok hoznak levonásba, rendült a bizalmunk a szövetségen, illetve de a részvénytársaság a befolyó összegek­ annak vezetőiben, akkor annál kevésbbé ért kamatmentes kölcsönelismervényeket ád. lehet bizalmunk a részvénytársaság igazga­ Ezen elismervények pedig a reászorult bá­ tóságában, különösen akkor, amikor meg­ nyamunkásodnak be lesznek váltva. kérdezésünk nélkül határozza el, hogy meg­ Tudtunkkal egynehány elismervényt a foszt bennünket attól a kis vagyonúnktól, Bányamunkás-otthon r.-t. évekkel ezelőtt amelyet évekkel ezelőtt jóhiszeműleg fizet­ már be is váltott, de a szövetség ezt a kö­ tünk be a részvénytársasághoz. rülményt mindig nagyon óvatosan kezelte, Tehát ezek az okok, amely okoknál fogva mert attól tartott, hogy a munkásság a meg­ vissza kell követelni a befizetett Összegeket lazult, rossz gazdasági viszonyok következ­ még pedig teljes valorizált értékben, mert tében rá fog jönni, hogy van neki megta­ hiszen az akkori összeg ingatlanokban he­ karított pénzecskéje és azt vissza fogja lyeztetett el, az ingatlanok értéke pedig a kérni. Hogy tömegesebben nem jelentkez­ pénz elértéktelenedésével párhuzamosan Ki­ tek a befizetett összeg visszatérítésére, an­ emelkedett nak a magyarázatát a pénz elértéktelene­ Abban az időben befizetett összegek ér­ désében kell keresni, mert ha valaki a szö­ téke 2., 3. és 4. milliót tesz ki most mindvetséghez fordult jogos összegének a vissza­ azoknak, akiknek négy szelvényűk van. kérésével, azt ugyan visszafizették, de csak �4 1927. február "A bányász" Mégis csak nekünk van igazunk. Az elmúlt napokban levelet kapott az egyesületünk, amely levélben kvázi a levél irója hűségéről tesz tanuságot és megbotránkozásnak ad kifejezést azzal a gálád táma­ dással szemben, amely egyesületünket kü­ lönböző helyekről érte. Egyébként a levél szövege a következő: A Salgótarjáni Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szakegyesületének Salgótarján. sal mondotta az előbbieket, hogy mégis belenyugodtam és vártam. Alig egy pár hét múlva ismét levelet kaptam, melyben közli velem a titkár úr, hogy megállapították ré­ szemre a nyugdijat havi 324,000 koronában, most már igazán láttam, hogy nem hiába volt a várakozás és hogy titkár úr, mint az egyesületnek a vezetője a szegény munkás­ családokkal foglalkozik még akkor is, ha azok nem fizetnek tagjárulékot. Ne hara­ gudjon titkár úr, de én az esetet elmondtam nagyon sok húzzam hasonló szegény asszony­ nak és embernek, ha esetleg az én elmon­ dásom alapján az egyesületük irodáját pana­ szokkal ostromolnák meg. Tudom azt is, hogy amióta én az esetemet elmondtam, nagyon sokán jártak önöknél és nekik is sikeresen intéződött el ügyes-bajos dolgaik. Én kedves titkár úr nem vagyok politikus és nem politizálok és nem tudom mi a poli­ tika, egyet azonban látok, hogy az önök szervezete, akire kigyó-békát kiabálnak, a szegény munkások szervezete lett s az azok érdekében jár el. Akik pedig Önöket tá­ madják, azok ugy látszik a nagyurak szer­ vezete, mert a szegényember hiába fordul hozzá panasszal, azok elintézve nem lesznek. Most még csak arra kérem titkár urat, vala­ mint az egyesület többi vezetőit, hogy foly­ tassák munkájukat a szegények érdekében ugy mint eddig, nemsokára megfogják látni, hogy az önöket ért támadások az önök igazságos munkálkodása mellett elfognak törpülni és az önök igaza a rosszakaróikon keresztül győzedelmeskedni fog. Fogadja kedves titkár úr a legőszintébb köszönetünket magam, családom és mind­ azoknak a nevében, akiknek érdekében már oly sok jót tett. Kiváló tisztelettel: (aláirás). 15. bányaigazgatóság irodájában, az ezen jegy­ zőkönyv felvételére beosztott tisztviselőnél. Ugyancsak értesítjük az összes nyugdijasokat, hogy az 1927. évi január havi nyugbéreket az eddigiekhez képest a szokott helyen kapják meg. Egyébként az idevonatkozó m. kir. nép­ jóléti és munkaügyi miniszter ur rendeletét szószerint közöljük. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 253 eln. 1927. N. M. M. számú rendeleté a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezek­ Igen tisztelt Titkár úr! kel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó Engedje meg, hogy néhány sorommal munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek türelmét igénybeveszem, de már hosszabb családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló idő óta figyelem, hogy egyesületünket, amely 4400. eln. 1926. N. M. M. számu rendelet olyan sok jót tett és tudtommal még ma is tesz a messze hegyek között lakó és sokszor kiegészítéséről. nvomorgó családok érdekében, gyakori tá­ A bányatörvény alá eső üzemekben és madásoknak van kitéve. Már pedig én el­ az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben mondhatom, hogy szegény megboldogult foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, férjem még életben volt, hűséges fizető tagja volt a Magyarországi Bánva és Kohómun­ valamint ezek családtagjainak nyugbérbizto­ kások Orsz. Szövetségének. És amikor sze­ sitásáról (a Budapesti Közlönynek 1926. évi gény megboldogult férjem elhalt, kétségbe­ december hó 25-én megjelent 295. számá­ esésembe a nagyságos Peyer Károly képvi­ ban kihirdetett) 4400. eln. 1926. N. M. M. selő úrhoz fordultam, magam és 6 apró számú rendelet kiegészítésen! a következő­ gyermekem érdekében. Higyje el kedves titkár úr, hogy a leveleket egyiket a másik ket rendelem. után ismételtem meg és azokra még csak 1. §. választ sem kaptam. Elhatároztam, hogy A bányatárspénztárak a 4400. eln. 1926. senkihez sem fogok fordulni, mert a szerve­ N. M. M. számú rendelet hatályba lépése zetben vetett reményem teljesen meglazult előtt megállapított nyugbéreket az e ren­ és mennél többet gondolkodtam, annal inkább delet 71. §-ának második bekezdésében beláttam, hogy a munkásnak csak addig van becsülete a szervezet vezetői előtt, amíg foglaltak alkalmazásával az 1927. év február járulékot tudnak fizetni. Én mint szerencséthónapjára is folyósítani kötelesek. len özvegy sok apró gyermekemmel persze, 2. §. hogy nem tudtam eleget tenni a szervezeti Az 1927. év január hónapjára esedékes kötelességnek s igy azután nem is volt mire nyugbérbiztositási járulékokat azokra az támaszkodni. Kedves titkár úr talán emlékszik rá, ami­ üzemekre nézve, amelyek mellett bányakor ön Mátraszelén egy gyűlésen beszélt társpénztár működik, a 4400. elnöki 1926. és azt mondotta, hogy a szegények és a jelenlegi nyugdíjasokhoz, valamint mind­ N. M. M. számu rendelet 44—52. §-ában nyomorgók segítségére mindenkor hajlandó a legmesszebbmenőkre is. Ekkor elhatároz­ azokhoz a szaktársakhoz, akik az 1914-ik foglalt rendelkezések alapján az Országos tam magam, hogy még egy kisérletet teszek évet követöleg több társpénztár kötelékébe Munkásbiztositó Pénztár nevében utólagos és Önhöz fordultam panaszommal Titkár űr elszámolás kötelezettsége mellett a bányatöltötték el szolgálati idejüket. volt szives az általam mondott panaszt tárpsénztárak szedik be. Azt a netáni több­ A bányatárspénztárak központos i tásáról noteszában feljegyezni és megnyugtatni, hogy let összeget, amellyel a járulékok összege az szomorú ügyemet elfogja intézni. Be kell szóló rendelet 63-ik §-a kifejezetten azt tar­ vallanom, hogy az Ön ígéretében sem bíztam, talmazza, hogy akik 1914. óta több társ- 1. §. értelmében fizetendő nyugbérek össze­ mert hiszen már nagyon sokszor csalódtam. pénztárnak voltak tagjai, azok az idők, te­ gét meghaladja, a bányatárspénztárak az De örömmel állapítom meg, hogy most az kintet nélkül arra, hogy hol töltettek el, a Országos Munkásbiztositó Pénztár, bányaegyszer önönmagamba csalódtam, mert allig nyugbérbiztositó ágának haladéktalanul át­ központosított társpénztárnál beszámitandók. telt el egy pár hét, már a titkár úrtól leve­ utalni kötelesek. let kaptam, hogy jelentkezzek Salgótarjánban E célból szükségessé válik minden egyes Az 1927. évi január hónapra esedékes az egyesület titkári helyiségében a végkielé- munkástársunknak a helybeli társpénztár­ gitésem átvételére. Még nem tudtam, hogy nál jelentkezni, adatait jegyzőkönyvbe be­ nyugbérbiztositási járulékokat azokra az mit fogok kapni, de már a levél is teljesen mondani, hogy a különböző helyeken eltöl­ üzemekre nézve, amelyek mellett bányamegnyugtatott Már csak annál is inkább, társpénztár nem működik, az Országos mert az a tudat vett rajtam erőt, hogy hiába tött idők ez által igazolást nyerjenek és vé­ mégis csak vannak jó emberek, akik a sze­ gül a több helyen eltöltött évek egyesittes- Munkásbiztositó Pénztár által meghatáro­ gény özvegyek és árvák segítségére sietnek. senek. E célra a budapesti kerületi munkás­ zandó módon kell beszedni és beszolgálAmikor Önhöz mentem titkár úr. Ön azt biztositó pénztár bányászati ága jegyző­ tatni 3. §. mondotta, hogy a felajánlott végkielégitést könyveket küldött szét a vidéki betegne vegyem ki, mert Ön ugy érzi, hogy ennél segélyző pénztáraknak. Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­ sokkal többre van jogom, várjak egy pár tályba. Felh i vjuk tehát szaktársainkat, hogy akik napot esetleg egy pár hetet, talán sikerül a Budapest, 1927. február hó 5-én. végleges nyugdíj megállapitásában közre- nek kételyeik vannak, hogy az eddig eltöl­ Dr. Vass József, s. k. működni Nehezen határoztam el magam a tött szolgálati idejük nincsen rendben, fel­ na kir. népjóléti és tétlenül jelentkezzenek Salgótarjánban, a titkár úr kérésére, de a titkár úr oly hatás­ munkaügyi miniszter. Felhívás Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legfőbb minőségű árat feltűnő olcsón vásárolhat? Állandóan raktáron: Női-, leány-, férfi- és fia kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda" r.-t., Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok.----------- Órajavitások műhelyemben pontosan Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 4. szám (1927. február 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-02-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3c1b9ddabed81f0bfb4bce23ae6a6bf5.jpg bd9ac45e848342db668c8a275d0844e0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f40dd648c9363c001065850dd5ae89ed.pdf 7d4c349f92a3ab292071a7ab03b29148 PDF Text Text II. évfolyam. 1927. március 1. 5. szám. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómumkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Megjelenik minden hó 1. és 15-én, Munkaalkalmat. Lapunk legutóbbi két számában ir­ tunk arról, hogy a bányaiparban dol­ gozó munkások részére munkaalkalmat kell teremteni. Most folytatjuk további megállapitásainkat. Előbbi számunk egyikében a válla­ latokat szóllítottuk fel a takarékosságra, amit a vállalatok egyrészt végre is haj­ tottak. Ezzel a takarékossággal kívá­ nunk foglalkozni. A vállalatok ugy ér­ telmezték a takarékosságot, hogy szám­ talan helyen, ahol napibérben dolgozó munkások voltak foglalkoztatva, a kény­ szerű szünet napokon havidijas alkal­ mazottakkal pótolták. Ez a takarékos­ ság nem alkalmas arra, hogy a mun­ kásság között megnyugvást teremtsen, mert ebből a munkás azt látja, hogy az, aki napibérben dolgozik, az nem dolgozhatja ki a hetet és ezáltal elesik napikeresetétől, mig ugyanakkor az ő munkáját havidíjasokkal végeztetik Nagyon nehezen értik meg a válla­ latok azt, hogy a takarékosság nem­ csak a munkásság rovására történhetik, hanem a vállalatnak is kell áldozatot hozni. — A vállalatok hozzá vannak szokva, hogy a takarékosság folytonos hangoztatásával a munkásságot állan­ dóan féken tartsák, nehogy eszébe jusson a munkásnak egy falat kenyér­ nek a kisürgetése. A munkásság már tisztában van azzal, hogy a vállalatok nem akarnak az ő profitjukból engedni, hanem a munkanélküliség folytonos hangoztatásával igyekszik a munkás­ ságot féken tartani. Azért a munkásság nem hajlandó azt türni, hogy a munkáltatók mint egy mumust mutogassák a munkanél­ küliséget — A munkásság nem riad vissza attól, hogy az ő szervezeti ere­ jével oda hasson, hogy a vállalatok abból a haszonból, amit a jobb kon­ junkturába kerestek, abból engedje­ nek. A munkásság abban az időben, amikor a szénkonjunktura javuláskor rendes munkaidőt, sőt pótműszakokat teljesít, csak annyi keresetre tud szert tenni, amiből a legszükségesebb létfentartási cikkeket tudja beszerezni. Amikor azután bekövetkezik a mun­ karedukció, nem tudja megkeresni még a legszükségesebb dolgokat sem, úgy, hogy nem tud kikerülni a folyto­ nos adósságokból. Ezért oda kell hatni a munkáltatók­ nak, hogy a munkaalkalmat ugy ossza be, hogy az necsak a munkást sujtsa, hanem ő maga is vegye ki a részét. Azt látja a munkásság, amikor a vál­ lalatok havidíjas alkalmazottakkal vé­ geztet olyan munkákat, amelyeket ren­ des körülmények között napibéres munkások végeznek, hogy ezáltal a napibéres munkásokat elüsse a kere­ setétől. Lássák be a vállalatok, hogy ez nemcsak, hogy nem takarékosság, hanem egyenesen az üzemnek fölös* leges megterheltetése, pl. oly munkák elvégzése, amely munkát üzem közben nem lehet folytatni, mint javitási mun­ kálatok. Ugyanis, különösen különféle gépek és egyéb eszközöknek a javí­ tása mindig helyesebb, ha azt a javí­ tási munkát azzal a munkással végez­ tetjük, aki azzal dolgozik, mert az is­ meri a hibáit és sokkal rövidebb idő alatt tudja elvégezni. Meg kell barátkozni az illetékesek­ nek azzal a gondolattal, hogy a mun­ kásnak egész évre lehetővé kell tenni a tisztességes keresetet, mert nem elegendő az, ha csak az év egy pár hónapjában van rendes keresete. — Végre egyszer el kell következni an­ nak az időnek, amikor visszatérhetünk a béke ideiben volt állapotokhoz. A munkáltatók már nagyon hozzá szoktak ahhoz, hogy állandóan azzal térnek ki a felelősség alól, hogy nin­ csenek most azok a normális viszo­ nyok mint voltak. Eljutottunk odáig, hogy a munkás teljesítménye nemcsak, hogy elérte a békebeli teljesítményt, hanem már felül is multa. Ezzel szem­ ben a munkás keresete messze alatta maradt a békebeli kereseteknek. Ha figyelembe vesszük, hogy békében is a munkás csak annyit keresett, amely a szűkös megélhetést biztosította, el­ képzelhető, hogy milyen önsanyarga­ tást követel a munkástól, a mai kere­ setnek a beosztása. Azt hallja a munkásság állandóan, hogy nem lehet ma ugy biztosítani a megélhetést, mint a béke éveiben, mert a háboru és az ezt követő for­ radalmak lerombolták a háború elötti állapotokat Ezzel szemben azt látjuk, hogy minden visszatér, ami a háboru előtt volt, sőt a terhek még fokozato­ sabban súlyosodnak a munkásság vállaira. Csupán a munkásság kereseti lehetősége nem akar visszatérni ugy, mint a béke éveiben volt. Elég volt már abból a hitegetésből, amiben a munkásságnak eddig része volt, most már el kell következni a tettek idejének. Ennek pedig abban kell megnyilvánulni, hogy a munkás­ nak tisztességes munkaalkalmat te­ remtsen és emberi megélhetést bizto­ sítson. Ebben a munkában ki kell venni a részét a kormányzatnak és ezt várja a munkásság, A bányaiparban kétsze­ res fontossága van ennek, mert a ma­ gyar bányaiparban foglalkoztatott mun­ kások a legnehezebb helyzetben van­ nak. Amikor a bányaiparban a legjobb konjunktúra volt, akkor a bányamun­ kás munkahelyhez volt kötve, nem változtathatta a munkahelyét két ok­ ból. Először azért, mert katonai fel­ ügyelet alatt állott és rendelettel kényszeritették arra, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozzon, ahol nem tudta megkeresni a legszükségesebb élet­ szükségleti cikkeket sem. Ha mégis eltávozott, katonai és csendőri fede­ zettel hozták vissza előbbi munkahelyére és kénytelen volt tovább dol­ gozni. Amikor a katonai felügyeletet meg­ szüntették, akkor még mindig vissza­ tartotta a társpénztári állapot, amely szerint, ha eltávozott munkahelyéről azért, hogy magának tisztességes ke­ resetet biztosítson, vagy szerezzen, akkor elvesztette a társpénztárnál szerzett jogait. Ezen kívül még mindig van egy nagy akadálya annak, hogy a bánya­ munkás a munkahelyét váloztassa, ez pedig a lakáskérdés. Ugyanis a bánya­ telepeken levő lakások rendszerint a vállalatok tulajdona. Ez azután azt eredményezi, hogy a munkás, amikor munkahelyet változtat, ugyanakkor la­ kást is kell változtatnia. Az alatt az idő alatt mig munkanélkül van, állan­ dóan a kilakoltatás veszélye fenyegeti és ez nagyban hozzá járul ahoz, hogy nem tudja megválogatni a munka­ helyét. Tehát amikor a bányamunkások ér­ dekében szót emelünk, ezt ugy tekint­ sék az illetékes tényezők, hogy egy olyan munkáscsoportról van szó, mely esen más elbírálást igényel Ezt az intézkedést várja a bánya­ munkásság. �2 „A bányász“ Deutscher Károly. A Salgótarjáni Vas- és Fémmunkások, valamint a Szociáldemokrata párt egyik kimagasló vezető tagját temette el a salgórészvét mellett feb­ ruár hó 27-én, Deutscher Károly munkástársunk személyében. — A halottat nagy számban kisérték el ismerősei, jó barátai és munkástársai utolsó útjára, mert életében mint puritán, önzetlen, becsületes embert mindenki szerette. Benne azt az embert ta­ lálták, aki önzetlenül dolgozott munkástársai érdekében, örült, ha segithetett a segítségre szorulókon. Életpályáját a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű r.-t salgótarjáni acélgyárában kezdte, mint vasöntő. Hosszú betegeskedése után a társulat nyugdijazta és mint nyugdíjas került a Vas és Fémmunkások salgótarjáni helyi­ csoportjának titkári állásába. Ezzel a kine­ vezéssel egyidejűleg a Szociáldemokrata párt megbízta a kerületi titkárság teendői­ vel is. Ezen megbízatásában mindig azon igyekezett, hogy a szegények segítségére legyen. Sokan voltak, akik ezen pozicióját irigyel­ ték, állására törtek, nagyon sokszor szivós és nehéz küzdelmet kellett vivnia azokkal szemben, akik az utolsó darab kenyerére is aspiráltak. — Emlékezünk még azokra az időkre, amikor a pártvezetőségben helyet foglaló bányamunkások keltek védelmére és védték, mint szegény beteg embert, hogy állásából el ne mozdíthassák. Pedig ha va­ laki megérdemelte azt a pozíciót, ugy az Deutscher Károly volt, azért, mert a reábizott kötelességét mindig híven teljesitette, de azért is, mert már egy elgyöngült ember volt, aki fizikai munkával kenyerét megke­ resni képtelen volt. Talán ő maga is érezte, hogy ha az állását elveszti, nem lesz hova menekülnie, ez az érzés adta neki azt a nagy erőt, mint beteg embernek, hogy sok­ szor magas lázakkal, igazán szólva betegen ment éjjel-nappal, hogy eleget tehessen kö­ telességének, hogy munkaadója ésmunkás­ társai bizalmát továbbra is biztosíthassa. Geológia. Mostyenán József. Földünk ősállapota. Irta: (Folytatás.) Földünk a kozmikus fejlődési folyamat ötö­ dik állapotába jutya szünetnétkül állandóan vál­ tozásokon megy keresztül A szilárd kéreg összehúzódása, gyűrődése folytán keletkezetmélyedésekben a lecsapódó vízgőzből össze­ gyűlt a víz, a gyűrődéseken keletkezett töré­ seken a Fők! mélyébe jutott, ott ismét gőzzé válva — feszítőerejével segített az izzó mag­ mának a föld kérgét megemelni, — így óriási hegyek keletkeztek földrengések kíséretében, — áttörve a szilárd kérget: kőóriásokat messze elvetett, nagy területeket teleszórt apró kő­ törmelékkel, melyből egész rétegek képződtek, majd a keletkező nyíláson (kráter) kiömlött a folyékony láva és kötőanyagul szolgáit a tör­ melék köveknek, — kihűlve megszilárdult és ujabb réteget alkotott a Föld hátán. De a tengerek — az óriási terjedelmű mé­ lyedésekben összegyülemlett vizek — sem maradtak tétlenül, a feltornyosuló hegyek folytán keletkezett mélyedésekbe átömlöttek. A vizár az elragadott kövekkel útközben lecsiszolta. felőrölve a tengerek fenekén. — sok Voltak azonban, kik nem értették meg Deutscher Károly betegségét, mindig több­ munkát vártak tőle, nem egyszer panaszko­ dott, hogy a központi pártvezetőség elégedettlenségét fejezte ki iránta, pedig tudták, hogy beteg és gyógykezelésre, pihenésre, ápolásra van szüksége, a szanatóriumi ke­ zeltetés helyett munkával halmozták el. — Deutscher a reábizott kötelességét teljesi­ tette mindaddig, mig össze nem esett, mert tudta, hogy csak addig tarthatja állását, mig kötelességét tudja teljesíteni. Ilyen körülmények között pusztult el az az ember, aki még fiatal volt, akinek még élni kellene, hogy özvegy édesanyját eltart­ hassa és hogy kis árváját felnevelhesse. — Kiesett a toll a kezéből, vége, vége minden­ nek, itt maradt az anya, a testvér, a kis­ gyermek és mindenki. Deutscher Károlyt, mint jóbarátunkat és munkástársunkat utolsó útjára egyesületünk dalárdája, az acélgyári olvasókör dalárdája és zenekara kisérte el szeretetének jeléül, mi pedig megőrizzük emlékét mindörökre. 1927. március 1, Beküldetett. Tisztelt szerkesztősig : Lapunk febr. 15-iki számában részletesen foglalkoztunk a Bányamunkás Otthon r.-thoz befizetett összegeink visszaperlésére. — Azóta alig két hét telt el máris megállapít­ hatjuk, hogy minden ellenagitáció dacára is kb. 1000—1200 ember adta le kölcsönszelvényeit, az összegek visszaszerzése végett. Egyesületünk titkársága még mais állandó ostromnak van kitéve, a szelvények leadása végett. Nagyon sokan vannak a szaktársak között olyanok, akiknek a kölcsönszelvényük hiányzik, kik vagy elveszítették, vagy pedig annakidején a szövetségtől nem kap­ ták meg. Azok a munkástársak, akik fize­ tési cédulával, vagy az üzemvezetőségtől beszerezhető egyéb okiratokkal tudják iga­ zolni, hogy teljesítették az akkor kivánt műszakot, azok is jelentkezhetnek az előbb említett okmányokkal. A megkezdett akció a közeli napokban befejezést nyer, ennek megtörténte után egyesületünk titkársága feldolgozza az anyagot és továbbítja az ille­ tékesekhez. Az érdekelt szaktársakat pedig felhívja, hogy lapunkat állandóan kísérjék figyelemmel, ahol részletes és kimerítő tudó­ sításokat közlünk az ügy mikénti állásáról. Kérem alábbi soraim közlését: Amióta kiváltunk a „Magyarországi Bá­ nya és Kohómunkások Szövetségé"-ből, állandóan figyelem az egyesület hivatalos lapját a „Bányászt“. Megállapítom, hogy nem elég erélyesen utasítják vissza Peyerék mocskolódásait, pedig nem érdemli meg azt a kíméletet, amelyben részesül, mert Peyer nem kimél senkit, hanem a legdrasztikusabb formában támad mindenkit, aki az ő érde­ keit veszélyezteti Nem átalja az emberek becsületébe gá­ zolni és igyekszik mindenkit tönkre tenni, ezért ugyanazokkal az eszközökkel keli védekezni, amelyekkel ő dolgozik. Ebben a munkában kivánok segítségükre lenni azzal, hogy leirom az 1925. december 6., 7. és 8-án megtartott országos közgyűlésen történt eseményeket. Ezen közgyűlésen egy bizottság küldetett ki, amely bizottság hivatva volt Csóka Ven­ del és Fodor József között felmerülő ellen­ tétek békés elintézésére. Ezen ellentéteket már előzőleg 3 fórum igazolta, azonban sem Fodor József, sem Peyer Károly nem tar­ tották kielégitőnek ezen fórumok elintézését, mert ők úgy szerették volna a dolgot elin­ tézni, hogy Csókát tönkre tegyék, ezért ezen közgyűlésen újra bizottság elé vitték az ügyet. Ebbe a bizottságba én is be lettem választva, így alkalmam volt az egész ügyet közelebbről megismerni és most meg akarom ismertetni szaktársaimmal is. Ezen bizottsági ülésen láttam világosan, hogy az egész ügy nem egyéb, mint Peyer Károlynak az a törekvése, hogy Csókát mindenáron lehetetlenné tegye. Ez alkalom­ mal is úgy, mint már több esetben, mindig másokkal kívánta keresztül vinni. Most Fodort használta fel. Ezen bizottságot is igye­ kezett befolyásolni úgy, hogy személyesen bement a bizottsághoz és minden áron arra akarta bírni a bizottság tagjait, hogy ítéljék el Csókát. Azonban minden erőlködése da­ cára nem használt még az sem, hogy Tata­ bányáról beküldte Javorek Pált a bizott­ ságba tudva azt, hogy ez Csókának a leg­ nagyobb ellensége. Javorek kijelentette, ha a bizottság nem úgy határoz, ahogy ő kívánja, akkor a bi­ zottság határozatát nem veszi tudomásul. A bizottság hosszas vizsgálat után az összes érdekelteket és tanukat kihalgatta és azután meghozta határozatát, amely szerint Csókát felmentette. Amikor Peyerék látták, hogy igy nem tudják Csókát lehetetlenné tenni, esetben kötőanyagként — lesüppedve ujabb rétegek képződtek. Az eső sem hagyta sértetlenül Földünket, évmilliókon át végezte romboló és épitőmunkáját A nap melegének hatása alatt a tenge­ rek vize állandóan párolog, a vizpára a széltől messze kontinens fölé hajtva, a hidegebb légrétekben felhőkké tömörülve végre csepekben lehűlt a Földre. A cseppek összegyűlve roha­ mok a mélyebb helyekre, közben egyrésze a főidbe szivárog, másik része megduzzasztja a patakokat és a folyton erősbödő, tovább ro­ hanó vizár völgybe érve, erejétől fogytán le­ rakja a magával ragadott föld és kőtörmelé­ keket, a kisebb kavicsokat tovább sodorva a folyamoknak adja át, hogy azok folytassák a megkezdett munkát, a legfinomabb anyag a tenger fenekén megülepedve újabb réteget alkot. A Nap sem hagyja pihenni a Földet, a fagy és nedvesség segítségével elmálassza a kövek felületét azt por, vagy homok alakjában átadva a szélnek, az az eredeti helyétől elszállítja és nagy homoktengereket alkot, mint a közép­ árjai sivatag, Szahara, arábiai sivatag, de nem kell oly messze mennünk hazánk Alföldje is homok tenger, mely a jégkorszakban és az azt kővető Időkben keletkezett. Földrengések, hegycsuszamlások, tűzhányók, viz, szél és a Napnak 800—900 millió év együttes, romboló és alkotó munkájának ered­ ménye Földünk mai arculata. Az organikus molekulukban az átalakulás csirái és a szerves lények egymástól való le­ származásának folyománya a növény és állat­ világ és utóbbinak koronája az ember. — Az állatvilág családfájának segítségével az élet fejlődésének utján képzeletben haladva, párhuza­ mosan a Föld fejlődésének sorrendjét kötve, a szerves élet: növény és állat kövesült ma­ radványai, mint útjelző határkövek jelzik a Föld fejlődésének korait és korszakait A Föld fejlődésével az élet is fokozatosan fejlődött. A földtudósok, földünk fejlődését kor és korszakokra osztották: őskor, ókor, Közép­ kor, és Újkor. A geológia őskor: Földünk legrégibb kép­ ződménye az al pformáció; az izzó Földgömb megmerevedett kérgének maradványa. Az alapformációra telepszik az Őshegység. Ezt a formációt csillámpalák, gránitok és gneiszek alkotják A kristályos palák között található konglomerátok, régi kőzetek görgetegei arról tanús­ kodnak, hogy a viz is megkezdte romboló munkáját (Folyt. köv.) Részt kívánunk a Bányamun­ kás Otthonból. �1927. március 1. 3 bányász" "A ujabb cselhez folyamodtak és igyekeztek a jelölő bizottságot kapacitálni és ugyancsak a szavazatszedő bizottságot igyekeztek reá birni, hogy a szavazatokat sikasszák el. Ezen rajta kapták Ocskovszky János borsodi titkárt, amiből nagy felzúdulások voltak és már-már botrányba fulladt az egész köz­ gyűlés, csupán Csókának a rábeszélésére csillapult le a hangulat. így néz ki az a szakszervezeti demokrá­ cia, amelyet Peyer folytat az ő csatlósaival, Fodor, Javorek és társaival. Ezt a műkö­ dést folytatták akkor, amikor a bányamun­ kások a legnagyobb nyomorúsággal küzdöt­ tek nem törődtek a munkásság érdekeivel. Most, amikor a bányamunkások kiábrándul­ tak és ott hagyták Peyeréket, ők kiabálnak és verik a mellüket, hogy ők a munkásság ügyét szolgálják és ugyanakkor az egész működésűk a legperfidebb ember hajszában nyilvánul meg. Most a szanálás küszöbén állunk 3—4 napokat dolgozunk, azonban Peyerék jelen­ leg is csak a piszkolódásokra pocsékolják egész energiájukat. Minden eszközt fel használnak, nem átallották felhasználni azt az összeget, amelyet a Braziljai munkások köldöttek a Salgótarján vidéki bányamun­ kások nyomorának az enyhitésére, ezt az összeget is agitációs eszközökre hasz­ nálták fel. A fentieket azért irtam le, hogy lássák a szaktársak, milyen eszközökkel dolgozik Peyer, ő sohasem válogatós, soha sem törő­ dik a bányamunkások nyomorúságával. Ez megnyilvánult a mult évben, amikor a tag­ járulék leszállítását kértük. Nem járult hozzá, mert veszélyeztetve látta az ő fizetését, azért meg követelte a 30.000 koronás tagjárulékokat Már csak rövid idő kérdése, hogy a bányamunkásság teljes egészében hátat for­ dít a Peyerféle szervezetnek. Mátranovák, 1927. február hó. Gasparin János Peyernek egy volt hű birkája. A fenti levelet leközöltük teljes egészében és csupán csak azt fűzzük hozzá, hogy tisz­ tában vagyunk azzal, hogy Peyerék milyen eszközökkel dolgoznak és hogy mi nem azzal a hanggal válaszolunk, ez a mi jobb érzésünket igazolja, mert mi azt tartjuk, könnyebb a hazug embert utólérni, mint a sánta kutyát Ennek igazolására leközöljük Peyernek a január 9-én tartott, úgynevezett országos közgyűlésen tett következő kijelentését szó­ szerint: „Válaszolnom kell azonban arra a szemrehányásra, hogy a titkárság miért nem bocsájtotta el már előzőleg Csókát. A hely­ zet nem olyan egyszerű. Csóka eltávolítása a vezetőség, illetve a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A legutóbbi közgyűlés elkövetett mulasztásai fölülvizsgálására kiküldött egy fegyelmi bizottságot, mely fegyelmi bizott­ ságba sikerűit Csókának emberét bejuttatni és igy elérte, hogy ítélet nem volt egészen lesujtó. A közgyűlés elmozdította az elnök­ ségből és a salgótarjáni kerületbe küldte ki tisztviselőnek, ami büntetés jellegével bírt.“ Ahány szó, annyi hazugság, ezt igazolja a fenti levél is, de igazolja ezt azon a köz­ gyűlésen volt küldöttek többsége is. Elis­ merjük azt, hogy Peyeréknek fáj a mi működésünk és most igyekeznek úgy fel­ tüntetni a helyzetet, hogy ezt egy pár em­ ber önzése teremtette, hát van valami igaza, mert tényleg egy pár embernek az önzése okozta. Azonban ezek között elsősorban Peyer áll társaival, mert az ő erőszakossá­ gainak következménye, ezért az odiumát neki kell viselni. Mi pedig haladunk tovább megkezdeti utunkon, minden rágalom, min­ den gáncs dacára, mert a mi oldalun­ kon van az igazság és erőt ad a további munkára. A szanálás tetőfokán. A Bányász február 15-én megjelent szá­ egyéb illetékkel tud csak eljutni külföldre. mában kimerítően foglalkoztunk azokkal az Innét keletkezik azután a két szén ár kö­ intézkedésekkel, amelyek munkástársainknak zötti diferencia, amely differenciában terméa további munkaalkalmat biztosíthatták. — szetesen a gyengébb marad alul. Előbb a központi vezetőség, utána a kerü­ Ezen hibákat kell kiküszöbölni, hiába let összvezetősége vitatta meg azokat az in­ itt minden kísérletezés, csak ezeken a mó­ tézkedéseket, amelyeknek segítségével a kü­ dokon lehet a magyar szénnek biztos és szöbön levő elbocsájtásokat meg lehetne állandó piacot biztosítani — A megoldási akadályozni, vagy legalább is a legminimá­ kulcs a kormány kezében van és ezért a lisabbra csökkenteni. kormánynak minden tétovázás nélkül meg Örömmel állapítjuk meg, hogy intézkedé­ kell értenie, hogy nagyon sok ezer bánya­ seinknek és közbenjárásunknak ha nincs is munkás és azok lerongyolódott családtagjai száz százalékos eredménye, de kétségtelen, sorsáról van szó és ha a magyar munkás­ hogy pár száz embert sikerült a munkájá­ tól megkövetelik, hogy szeresse hazáját, mint ban visszatartani és részére egyelőre mun­ azt hazafinak dukál, akkor a magyar mun­ kaalkalmat teremteni. kás megkövetelheti a magyar kormánytól, Az eddig elért eredmény egyesületünket hogy sorsa fölött őrködjön és minden ren­ a további szivós munkára serkenti, mert delkezésre álló eszközzel törekedjen oda, hiszen még mindig vannak elbocsájtások, hogy a fentebb említett módok a magyar vannak kihagyott munkanapok az egész ke­ bányaiparban rendet, a magyar szénnek rületben, sőt az egész ország területén. — pedig piacot teremtsen. Ezek a körülmények arra késztetik egye­ Négyéve tart már a bányaipar válsága, sületünk vezetőségét, hogy tovább küzdjön, ez a szomorú négy év már annyi áldozatot mép pedig küzdelmét oly irányban fejtse szedett a munkástársak soraiból, amely ki, amely végre olyan stádiumba juttathatja idestova veszélyezteti a magyar bányászok a magyar szénbányákat, amely szilárd és jövőjét, amely szintén a nemzet megerősö­ tartós munkaalkalmat biztosíthat az erre a dése szempontjából parancsolóan hat, mind munkára szorult munkástársaknak. azon államférfiakra, akik a kezükben tart­ Az intézkedések között szerepelnek első­ ják az ország vezetését sorban a külföldi szénbehozatal csökken­ Az egyesületünk közbenjárására, mint már tése, mert a hozzánk eljutott hiteles adatok előbb is leszögeztük a február 15-én fel­ azt igazolják, hogy 1926-ban, tehát az el­ mondott munkástársaknak közel 80%-át mult évben nagyobb mennyiségű szén futott viszavették. Ezt azért szögeztük le, hogy a be az országba, mint az azt megelőző évek­ munkástársak netétovázzanak, hanem jöjje­ ben. Magyarországban még nagyon sok üzem nek segitségünkre, mert abban biztosak van, amely belföldi szén helyett külföldi vagyunk, hogy senkinek sincs tétovázni való szenet fogyaszt, többnyire arra való hivat­ ideje, a spájzok üresek, a gyerekek rongyo­ kozással, hogy a külföldi szén olcsóbb a sak és még itt a tél is a nyakunkban, amely magyar piacon, mint a magyar szén. még inkább megnehezíti helyzetünket, Ezen állításokat kétségbe vonjuk, anélkül Az előbb elhangzott kifogásokkal a muntermészetesen, hogy a magyar bányatulaj­ kásság sem érheti be, hanem neki is saját donosok érdekeit akarnók védeni, de az maga és családja érdekében követelnie kell igazság kedveért mégis egyet meg kell álla­ a sürgős intézkedéseket, ne nyugodjanak pítanunk, még pedig azt, hogy ha a magyar bele a folytonos ígéretekbe, hanem nézzenek szén drága Magyarországon a külföldi szén­ tovább és cselekedjenek, mert az egymás nel szemben, akkor ennek sulyos nemzet­ közötti panaszkodás nem viszi előbbre fáj­ gazdasági hátrányai vannak. dalmas ügyeiket, de a csüggedéssel és a A legnagyobb baj a vámtarifák megálla­ nemtörődömséggel sem lehet előbbre jutni, pításánál keresendő. Ugyanis a hozzánk el­ tehát csak egy mód kínálkozik a munkásság jutott adatok szerint a külföldi szén az Számára a szivós, kitartó küzdelem, amely összes terheket megússza 5-—5 és félezer egyedüli biztosíték a jövő munkaalkalmak papirkoronával, mig a magyar szén a leg­ megteremtésére. jobb esetben 10—12.000 koronás vám és Még egy levél egyesületünknek. Lapunk legutóbbi számában egy nyugdíjas asszony levelét közöltük le, amelynek kap­ csán az alábbi levelet kapta az egyesületünk: Salgótarjáni Szénmedence Bánya és Kohó­ munkások Gazdasági Szakegyesületének. Salgótarján. Tisztelt szaktársak! A „Bányász“ február 15-én megjelent számában egy nyugdíjas özvegynek a leve­ lét olvastam, amelyet nem hagyhatok szó nélkül. Engedjék meg bevezetésül elmondani, hogy én is tagja voltam a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetséségének még 1924-ben, amikor a 40.000 koronás járulékot állapította meg a Szövet­ ség, akkor maradtam el a járulék fizetésemmel. Elvileg a szövetségbe tartozónak vallot­ tam magamat, bár nagyon sok kifogásom volt, de azt gondoltam, hogy talán a foly­ tonos hibák egyszer majd csak jóvá lesznek téve és akkor esetleg újra be fogok irat­ kozni a szervezetbe. Amikor az önök egyesülete megalakult ugy éreztem, hogy most nekem is az Önök egyesületébe lesz a helyem, de olyan sok rosszat halottam önök egyesületéről, elha­ tároztam magamat hogy várakozó állás­ pontra helyezkedem, amig meg nem látom, hogy mindaz amit önökről mondottak meg­ felel-e a valóságnak. Most amikor már meg­ győződtem róla, hogy azok nem födik a valóságot de különösen, amikor meggyő­ ződtem arról is. hogy önök az elbocsájtott munkástársak érdekében mindent megmozgattak, eltökéltem magam, mint szanált munkás, hogy még akkor is Önök szervezetébe, ha esetleg nem sikerülne a felmondott munkástársak visszavétetni, mert teljesen elegendő volt az egyesületük részéről megnyívánult jóakarat �1927. "A bányász" 4 Most amidőn tudomásunkra hozták, hogy a felmondásukat visszavonták, arra kérem az egyesület vezetőségét, hogy szíveskedje­ nek közölni velem, hogy a régi tagságom elismerésével utána fizethetem-e a lemara­ dott tagsági járulékomat Amennyiben igen, úgy szíveskedjenek sürgősen értesiteni és ha esetleg nem fizethetném utána az el­ maradott járulékomat, ugy a legközelebbi bizalmiférfitől belépési nyilatkozatot kérek és befogok lépni az önök egyesületébe. Szaktársi üdvözlettel: (aláírás.) A Nemzetközi Munkaügyi Hi­ vatal igazgatója Albert Thomas Budapesten. Az erőszakos békekötésnek egy olyan intéz­ ményének a képviseletében jelent meg Albert Thomas, amely némiképen enyhíti a békeszer­ ződések borzalmait A népszövetség nemzetközi gazdasági kon­ ferencia összehivását tervezi. Ezen konferencia előkészítési ügyében tanulmányai kiegészítése céljából jött Magyarországra. Ezen konferenci­ ának legfontosabb célja az egységesebb euró­ pai és világgazdasági lehetőségének meg­ teremtése. A munkásosztályt ebben a kérdésben különősen az érdekli, miként alakul a munkásosz­ tály élet színvonala a gazdasági válsággal összefüggésben. A munkabérek vásárló ereje országonként nagyon jelentékeny eltérést mutat Az európai munkásoknak vásárló értékében kifejezett bére általában sokkal alacsonyabb mint az amerikai munkásoké. Ennek megálla­ pítása a munkásságot arra a meggyőződésre juttatta, hogy ha a vámokat és a karteleket terorszerű szabályozásnak vetnék alá, komolyan hozzálehetne látni az európai munkásság életszinvonalának érdemleges megjavításéhoz. A munkáltatók legutóbb ugyancsak fölvetették azt a gondolatot, miként lehetne a mezőgaz­ dasági termelés kapacitását olyan mértékben fokozni, hogy a városok ipari munkásainak reálbére ezen a néven emelhető legyem Mindezeken a kérdéseken kivül napirendre kerül a konferencián, a termelő és elosztó tényezők egymáshoz való viszonyának a kérdése. A gazdasági és szociális vonatkozá­ sai között fönnálló nagyarányú kölcsönösség miatt vesz részt a Nemzetközi Munkaügyi hivatal a gazdasági konferencia előkészítő munkájában. Ezen kérdések a magyar munkásságot külö­ nösen, — a bányaiparban foglalkoztatott mun­ kásságot — mert ez fogja lehetővé tenni a magyar bányák termékeinek az értékesítését Ez egyúttal azt fogja jelenteni, hogy a bánya­ munkások munkaalkalmat fognak találni. Albert Thomas ezen tanulmányi kőrútjában jött ma­ gyarországra és itt meghallgatta az érdekelt feleket. Ezen érdekeit felek között szerepelt a munkásság képviselőin kívül a magyar kormány ekszponált képviselői is. Albert Thomas vendége volt a magyar kormánynak, a székesfővárosnak és a szak­ szervezeti tanácsnak. Részt vett a magyar kormány és a székesfőváros által adott ebé­ deken és a szaktanács által adott tea délutánon. Mindenütt beszédet mondott, sőt február hó 26-án délután a régi képviselőházban nagy­ arányú előadást tartott Ezen beszédekben el­ ismerte, sőt meggyőződésében erősítette meg, hogy Magyarországot a békeszerződés folytán ért méltánytalanság égetően szükségessé teszi gazdasági vonatkozásban a nemzetek közti megértés felé haladni Megállapította Albert Thomas, hogy Magyarországon ugyanazon gazdasági és szociális vonatkozású akadályokkal kell megküzdeni a munkásmozgalomnak, mint külföldön. Azért, mert látja azt, hogy a polgári társadalom nem kedvez a szocialista munkásmozgalomnak, azt a tanácsot adja a magyar munkásságnak, igye­ kezzék a nemzeti és nemzetközi törekvések közötti harmóniát megtalálni. Ha sikerül hozzá­ járulnia ahoz, hogy a magyar munkásmozga­ lom iránt idehaza és a külföldön nagyobbfoku megértés jöjjön létre, útját eredményes­ nek találja. A fenti megállapításokat teljes mértékben magunkévá tesszük. Mi már megindulásunk óta állandóan hangoztattuk, hogy a nemzeti irány és a nemzeti védekezés nem ellenkezik azzal a nemzetköziséggel, amely a munkás­ mozgalom javát szolgálja. A nemzetközi tőké­ vel nemzetközileg, a nemzeti tőkével viszont nemzetileg kell a harcot megküzdeni. Mit szólnak azonban azok a «munkásvezérek«, akik magukat a munkásság vezetőinek tartják, ezek bennünket, a mi állásfoglalásunk­ ért árulóknak neveztek és most Albert Thomas ugyanazokat állapítja meg, amit mi már elő­ zőleg hirdettünk. Férfias jellemvonás az, amit a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatója hangoztatott, lássák be a magyar munkások, hogy a munkásmozgalom helytelen utakon jár és igyekezzék azt helyes irányba terelni. Le­ gyen bátorságuk bevallani, hogy azt a tempót nem lehet tartani, kell egy uj, egy helyesebb cél felé törekedni. Tatabányai szanálás. Lapzártakor kapjuk a bírt Tatabányáról, hogy a február 15-én felmondott munkástár. saknak március l-ével kiadták a leszámolást. A leszámolásban körülbelül 400 olyan mun­ kástársunk eseti bele, akik hosszú évek, sőt mondhatnánk hosszú évtizedek óta dolgoztak a társulatnál Az ügy lényegére még visszatérünk, most csupán azt kívánjuk megjegyezni, hogy a tata­ KESZLER ÁRPÁD ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást -------------- Órajavitások műhelyemben pontosan "Turul-nyomda" r.-t., Salgótarján. bányai elbocsájtások sokkal sulyosabben érintik az abba belekerült munkástársakat mint bárhol másütt, mert hiszen mind kolonizált, teljesen nincstelen munkástársunkról van szó, akiknek elbocsájtásukkal egyidejűleg sem laká­ suk, sem pedig kenyérkeresetük nincs. A felmondások, illetve elbocsájtások a munkástársaink között óriási elkeseredést váltottak ki. nemcsak azért, mert a felmondások, illetve az elbocsájtások megtörténtek, hanem azért is, mert a mindenható vezér, aki minden esetben, ugy, mint jelenleg is, a munkásság kétségbe­ esését külföldről, jelenleg Párizsból szemléli, mert kényelmesebb külföldön díszes szónokla­ tokat elmondani, mint idehaza a nyomorban fetrengő bányászok és azok családtagjai érde­ kében eljárni. Mi, akik ismerjük a volt vezér kényelmes álláspontjait, nem ütközünk meg ezen a tényen, mert hiszen 1925. februárban, amikor látta, hogy a tatabányai sztrájk elkerülhetetlen, akkor is külföldre utazott és csak a sztrájk kitörése után tért vissza, amikor már a felelősséget másra háríthatta. így néz ki tehát az a munkásvédelem, amit a nagy vezér nyujt... Bejelentési kötelezettség. A m. kir. belügyminiszter a bejelentési köte­ lezettséget Salgótarjánban és annak környékére is kiterjesztette. Ennek végrehajtására a salgó­ tarjáni m. kir. államrendőrség kapitánysága b. 8636 1926. kig. kiadott hirdetményével hívja fel a lakosság figyelmét be és kijelentési kö­ telezettségre. E helyen is felhívjuk szaktársaink figyelmét, hogy a hirdetményben foglalt ren­ delkezéseket olvassák át és annak megfelelőleg járjanak el a város és környékén lakó szak­ társak, nehogy ebből keletkező mulasztásokért zaklatásnak legyenek kitéve. A hirdetmény szerint mindenki, aki Salgó­ tarján r. t. város bel- vagy külterületén lakik, köteles magát 1927. évi május hó 16-lg be­ jelenteni. Farsangi mulatságok Az egyesületünk központja, valamint egyes helyicsoportjai f. hó 19-én és 20-án jól láto­ gatott farsangi mulatságokat rendezett 19-én Salgótarjánban a «Vigadóban« nagyszabású álarcos bál volt, ahol óriási tömegekben vettek részt az érdeklődők. 20-án zagyvápál falvai helyicsoportunk rendezett műkedvelő előadással egybekötött jól sikerült mulatságot. Műsoron volt "A tartalékos férj" című vígjáték, amelyet óriási sikerrel adott le a műkedvelő. A baglyasaljai helyicsoportunk a »Tolonc« című népszínműt adta elő, amely sikerhez az egyesületünk részéről gratulálunk. Ha v aIamit SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ékszer különlegességekben és órákban Kedvező részletfizetés március 1. bérelni vagy eladni, bérbeadni akar hirdessen „A BÁNYÁSZÁBAN. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 5. szám (1927. március 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-03-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/14e1c26470f26d290d35d3b5600c4a26.jpg eaac849e22eec3a51c8b85735f225310 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/acdd2960f279eaf8391519843ca771bf.pdf 374817b69c75a732f593f86cb36221ca PDF Text Text II évfolyam. 6. szám. 1927. március 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Ki az egész ország területére. A szövetség központja jelenleg Sal­ gótarjánban székel. A szövetség cime: Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége, Salgótar­ ján, Vasut-utca 4. szám, mindennemű A magyar királyi belügyminisztérium levelezést ide kérünk. 190322/1927. B. M. VII. szám alatt Fel a munkára! jóváhagyta A Magyarországi BányaFel a küzdelemre! és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ Küzdelmünket és munkánkat siker sége alapszabályait. fogja koronázni Az alapszabályok módosításával ál­ Jó szerencsét! lomáshoz értünk. Eddig csak Salgó­ tarján vidékére voltunk kényszerítve és nem tudtunk eleget tenni azon ki­ vánságoknak, amelyek hozzánk állanA magyar nemzet évszázadokon keresztül dóan érkeztek, hogy az ország többi telepein is szervezzük meg a bánya­ a legnagyobb elnyomatásban vergődött — A jobbágyság görnyedi a sulyos terhek alatt és munkásokat. minden megmozdulását népnek hazaárulás Most azonban az alapszabályok ér­ számba vették, amiért azután a legsúlyosabb telmében ki fogunk menni és meg­ büntetésekben részesítették. A magyar nemzet szervezzük az egész ország bányamun­ fiait, akik az osztrák elnyomatás alól való fel­ kásait. Meg fogjuk ismertetni a mun­ szabadulás érdekében sikra szállottak, a leg­ kássággal gazdasági szövetségünk cél­ borzalmasabb halálnemekkel pusztították ki. ját Célunk a bányamunkásság gaz­ Ebben az elnyomatásban része volt a ma­ dasági helyzetének a megjavitása. gyar feudális arisztokráciának is és csak ke­ Ennek a célnak az elérése érdeké­ vesen voltak az arisztokraták közül, akik a ben minden energiánkat és tudásun­ magyar nép fájdalmában osztoztak és igyekez­ kat latba vetjük. Legfőbb törekvésünk tek a magyar népet fölszabadítani. a munkásság gazdasági szervezetét A XIX. század derekán azután a hamu alatt minden politikai befolyástól mentesí­ lappangó parázs izzó lett, mert az osztrák kateni, ne történhessen meg, hogy a marilla még súlyosabb terheket rakott a ma­ munkásság gazdasági szervezetét poli­ gyar nép váltóira. Ezen terheknek a súlyosbí­ tikai célok elérésére ugró deszkának tása olyan rázkódtatást váltott ki az ország használhassák fel. népéből, amely csordulásig töltötte a poharat Nagyon fontos körülmények ezek Ezt a helyzetet ismerte fel Kossuth Lajos, ma, amikor a magyar bányaipar vál­ gróf Batthányi Lajos, Petőfi Sándor és szám­ sággal küzd és a bányamunkások feje talan magyar vértanú. 1848. március hó 15-én fölött állandóan a nyomorúság demok- felállították a 12 pontot, amely magába fog­ les kardja csüng. Elő fogjuk készíteni lalta a magyar nép felszabadulását a munkásságot minden telepen a szö­ A 12 pont keresztülvitele csak forradalom vetség helyicsoportjainak a megalakí­ utján sikerült Azonban az osztrák kamarilla tására. A helyicsoportokat most kell újra össze fogott és idegen hatalom segítsé­ megalakítani, amikor a bányamunká­ gével leverték a magyar forradalmat, azután sok ki vannak téve a nyomorúságnak. következett a magyar népre egy siralmas idő, Amikor a munkaalkalom megindul, a az úgynevezett Bach-korszak. bányamunkásságot felkészülve kell ta­ A magyar nemzet történelmében ez a kor­ lálnia. szak felejthetetlenül véres nyomokat hagy a Ki fogjuk épiteni csoportjainkat, szivekben. Az 1867.-es kiegyezés azután némihogy a munkásság munkaviszonya és képen levezette az indulatokat és megkezdődött bérezése ne tisztán a vállalatok ké- a magyar alkotmányos kormányzás. A kiegye­ nyére-kedvére legyen bízva, hanem a zés után még mindég nem volt meg a magyar munkásság szervezete és megbízottai önnállóság, még mindig az osztrák befolyások oda állhassanak a munkásság védel­ érvényesültek ez azután elvezetett bennünket mére. a nagy világégéshez, a világháborúhoz. A vi­ Felkérjük a többi telepek bánya­ lágháború után az ugynevezett béke-kötés munkásait, hogy lépjenek érintkezésbe után visszavetette a magyar nemzetet újra a központi szövetség titkárságával és abba a súlyos helyzetbe amelyben a múltaz előmunkálatokhoz szükséges utasí­ században volt. Ezek az állapotok kell, hogy tásokat és felvilágosításokat azonnal a magyar nemzet minden fiát csata sorba állitsa és keresse közöttünk a jelenkor Kossuth megkapják. Március 15. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Lajosait, Petőfi Sándor, gr. Battyáni Lajost, gróf Szécsényieit és még a sok neves és név­ telen hősöket, akik az ujabb márciusi pontokat összeállítják és győzelemre segítik, amely sze­ rint Magyarország vissza kapja régi területet amelyet gyáva Idegenek bitorolnak. Ennek az eljövendő márciusnak az előkészitésén fáradozunk és bízunk közeli eljövetelében. A magyar szénbányászat válsága. A magyar szénbányászat a háború folya­ mán, de különösen a háború után föllendült. Ugyanis a háború alatt a hadfelszerelési gyárak fokozott üzemmel dolgoztak és ezek üzemben tartására óriási mennyiségű szénre volt szükség. Ezt a szenet akkor Németor­ szág, Lengyelország, Ausztria és a Magyar bányák fokozott termeléséből fedeztek. úgy, hogy az összes szükségletet a Magyar bányák termeléséből kelletett fedezni magyar bányák a háború folyamán az üzemi berendezkedés terén meglehetős rossz állapotban voltak, hozzájárult ehhez még a bánya vállalatok kapzsisága. A bányavállalatok legfőbb törekvése az volt, hogy a szerintük megfelelő hasznot biztosítsák, ennek azután a követ­ kezménye, hogy 1919. és 1920.-ban a bányák oly rossz állapotba kerültek, hogy az üzemi anyagok és élelmiszerek beszerzése a leg­ nagyobb nehézségekbe ütköztek. Ez azután veszélyeztette a bánya vállalatokat azzal hogy nem tudták ellátni üzemeiket a szük­ séges üzemi anyagokkal. A munkásságot az a veszély fenyegette, hogy nem tudják meg szerezni a szükséges élelmiszereket és szük­ ségleti cikkeket A munkásságban azonkivül kifakadásra jutott az a sok keserűség, amely a háború alatt össze gyülemlet a háborús bánásmód és ellátás mia^: A munkásság igyekezett munkahelyét változtatni, egyrészt azért, mert nagyon sok munkás katonailag volt vezényelve és szám­ talan munkás a családjától távol volt másrészt pedig igyekezett jobb munkahelyei keresni. Különösen az utóbbi súlyosan érintette a bánya vállalatokat, ezért a vállalatok eljártak a kormányzatnál, hogy szűntesse meg ezt az állapotot mely szerint a munkások a munkahelyüket elhagyják. Erre a kormányzat kiadott egy rendeletet. mely szerint a munkás munkahelyét nem hagyhatja el és amennyiben mégis elhagyná, úgv hatóságilag vissza hozandó és büntetendő. Ez sem volt elegendő, mert a munkásság akkor azt követelte, hogy amennyiben munkahelyhez van kötve, nem élhet munkavállalási jogával, úgy tehát biztosítsanak részére emberséges megélhetést és bánás módot A bánya vállalatok akkor ujra kormányzathoz fordultak segítségért, mert szerintők ez veszélyeztette a széntermelés biztosítását A kormányzat ekkor a bányákat katonai felügyelet alá helyezte és a munkásságot azután úgy kezelték, mint katonákat Labe- �2 tétlenné tették a munkásság részére, hogy helyzetén javítson, kénytelen volt türni. Mert minden legcsekélyebb megmozdulása a munkásságnak oda lett magyarázva, hogy veszélyezteti az ország szénellátását. A bánya vállalatok Elhasználták ezt a helyzetet és a leglehetetlenebb viszonyok uralkodtak a bánya telepeken, ugyancsak fölhasználták a katonai felügyelőségeket az üzemi anyagok beszerzésére, továbbá a közvélemény han­ gulatát a maguk oldalára terelték. Amikor látták, hogy a hangulat mellettük van, akkor a további kedvezményeket csikarták ki úgy, hogy az üzemi befektetések és munkásLakások építése stb. ugy, hogy a bánya vállalatok alaposan kihasználták a konjukturát és feljavították berendezéseiket Ez a konjuktura megváltozott az ország széntermelésének a fokozása a külföldi szén­ nek a beözönlése következtében, nem birja az ország felhasználni azt a szén mennyi­ séget, amely rendelkezésre áll. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a gyáripar még mindig nem dolgozik abban az iramban, hogy a bányaipar több termelést feltudna hasz­ nálni. Továbbá az ország megnyirbálása következtében elvesztettük piacunkat. Ez azután azt eredményezte, hogy már évek óta a bányamunkások tömegeit bocsájtják el és az évnek a legnagyobb részét munka nélkül kénytelen eltölteni, elesik keresetétől és családjával együtt a legnagyob nyomor­ ban tengetni életét. A bánya vállalatok a leglelketlenebbül hajtják végre az elbocsáj­ tásokat, minden érzékiség nélkül elbocsájtanak olyan embereket, akik 15—20—25 évet eltöltöttek a vállalatok szolgálatában, tehát akik erejűk javát adták oda nyomorúságos bérekért. Ez történt most Tatabányán is, ahol százával bocsájtották el az embereket, legnagyobb részt javakorbeli férfiakat Mi akar ez lenni, mivel magyarázzák meg az elbocsájtásoknak ezt a Tonnáját, úgy látszik fáj a vállalatnak, hogy ezek az em­ berek már élvezik az üdülő szabadságot és igy akarják az üzem költségeit redukálni. Most nekünk, munkásoknak kell ugyanazt a kormányzatnak, mint annak idején a válla­ latok mondották, hogy az ország szénter­ melése veszélyben van, viszont most a magyar bányamunkásságnak a megélhetése van veszélyben. Tehát, amikor a bánya válla­ latok profitja volt veszélyben, a kormányzat sietett segítségükre, ugyan úgy kell most a munkásság segitségére sietni. A Tatabányán történt elbocsájtások szivet facsaró jelensé­ gek, mert olyan nincsteleneket érint leg­ nagyobb részt, akik telepi munkások, tehát azt jelenti kenyerükkel egyúttal lakásukat is elvesztik és nyomoruk hajléktalanságukkal még kiáltóbb. A kormányzatnak sürgősen kell beavat­ kozni és megakadályozni, hogy több száz család ne legyen kenyér és hajlék nélkül. Teremtsen a magyar szénnek piacot és ez­ által munka alkalmat a bányaiparban dol­ gozók részére, amennyiben nem tudna sürgősen piacot teremteni, úgy adjon más munkaalkalmat azok részére, akiket a bányaiparból elbocsájtanak. Az elbocsájtásokat pedig vizsgálják fölül, hogy ne érhessen olyan munkásokat, akik telepi munkások és nagy családdal vannak, ne érvényesülhessen az elbocsájtásoknál a bosszú és a profit féltése. A kormányzattól sürgős intézkedést várunk mert ártatlan gyermekek, asszonyok és dolgos munkások megvédéséről van szó. Ezt hangoztattuk mi mindig, ezért kiabál­ tunk folyton és ezért kellett nekünk politika­ mentes gazdasági szervezet, amely nincs lekötve politikai célok szolgálatába. Ez a tatabányai eset is bennünket igazol, mert mi már három izben tudtunk közbe járni és az elbocsájtásokat a minimumra leszorítani és ahol nem lehetett az elbocsájtást teljesen megakadályozni, ott elviselhetővé igyekez­ tünk tenni az által, hogy nem olyan munkásokat bocsátottak el, akik hosszú évek óta dolgoznak, telepiek és nagy családunk. Azonkívül közbenjárásunkra sikerült azok részére, akiket elbocsátottak munkaalkalmat szerezni építkezések és egyéb közmunkáknál. Ezzel szemben mit látunk a Bányamunkás szövetségben. Azt, hogy egy betűvel nem foglalkozik lapjuk a munkásság helyzetével. "A bányász" Nekik nem fáj a munkásság nyomorúsága, addig mig dolgozik fizesse a járulékokat és ne nézze mit csinálnak a szövetségben. Elé­ gedjen meg azzal, hogy kegyelmes titkáruk külföldön van és külföldön várja mit fognak idehaza csinálni a bánya munkások. így csinálta ő mindég, amikor a magyar bányamunkások nyomorúsága és üldöztetése a legnagyobb volt, akkor ő külföldön élte napjait, nyugodtan, bőségben, sőt ügy ren­ dezte meg a sztrájkokat, beugrasztotta az embereket, nem törődött azzal, hogy látta már előre az eredménytelenséget. Amikor azután már látta, hogy az embe­ rek bedőltek, akkor elutazott úgy, hogy a sztrájk kitörése már őt útban érte, amikor azután vissza jött kereset bűnbakot, akit oda állított a munkásság elé, hogy az az oka a sztrajk sikertelenségének. 0 pedig verte a mellét és bizonyította az emberekkel: íme lássátok milyen nélkülöz­ hetetlen vagyok, mihelyt kifestem a lábam mindjárt baj van és az emberek természe­ tesen elhiszik, mert nem tudják az előzmé­ nyeket. Most is külföldön érte a tatabányai eset, azt hitte majd megint csinálnak a bányamunkások valami oktalanságot. Azon­ ban a bányamunkások átláttak a szítán, hiába terjesztette elutazása előt, Tatabánya megáll, a bányászok nem járulnak ahhoz, hogy a vállalatnak szolgálatot tehessen. Kár minden fáradtságért Kegyelmes úr! Alig egy pár hete olvastuk, hogy egyesü­ letünk megalakulásával, illetve annak fejlődé­ sével már nem érdemes foglalkozni, mert a munkások felismerték annak a mivoltját és kiábrándultak belőle. Azt a kijelentést tette Peyer Károly őkegyelmessége a bányamunká­ sok rendkívüli közgyűlésén. Csodálatosképen a Bányamunkások Szövet­ ségének hivatalos közlönye a vezérrel került ellentétbe, mert azóta még hangosabb lett, mint a múltban, Örültek módjára ordít, rágal­ maz és piszkolódik tovább, pedig ha tudná szegény pária, hogy milyen sokat hederitenek rá, akkor biztosan nem pazarolná a milliókat fölösleges piszkolódásokra. — Vagy talán azt hiszi a «Bányamunkás», vagy annak megőrült irói, hogy most már ugyis mindegy, nincsen már több veszíteni valójuk. Lehetséges, mert józan, épeszű ember ilyen brutális hangon újságot írni nem szokott Különösen nem akkor, mikor a bányamun­ kások tízezreit bocsájtják el a vállalatok mun­ kaalkalom hiányában. Egyetlen egy betűt nem Geológia. Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Az ősi tengerek iszapjából keletkezett kő­ zet a kiinduló élet nyomait nem őrizte meg. de a következő kor kőzetei tanúsága szerint kétségtelen, hogy az élet már az őskorban in­ dult ki. Ókor. E korban már megjelennek az élei hírmondói, kövületekben gazdag kőzetek bi­ zonyítják, hogy a fokozatosan fejlődő élet már az előző korban indult ki. A szerves lények sorozatában, a növényvilágban a tengeri Ol­ gák, moszaterdők lépnek a fejlődő élet elő­ terébe, — az állatvilágból a coelenteratumfélék, koraitok jelennek meg tömegesen a tengerekben, jele annak, hogy az élei a ten­ gerekben vette kezdetéi és indult hódító útjára. Az egyes korszakok megjelölésénél a fej­ lődő élet széttagolása, az állat és növényvilág megjelenő uj szereplői és a kihaltak megkővesült maradványai lesznek utjelző határköve­ ink. Az ókort a következő korszakokra oszt­ hatjuk: 1. prekambrium, 2. kambrium, 3. szilur, 4. devon, 5. karbon vagy kőszén, 6. permi. A prekambrium rétegeit kovapala, mészkő, homokkő és csillámos palák alkotják. A meszes rétegekben számos megkövesedett radi olarius (kovavázas álatkák); mákszemnyi su­ garas állatkák maradványai, amelyek a protozóák egyik osztályához: a gyökérlábu állatokhoz tartoznak; a stromatopora nevű korall-űélék és a brachiopodák (pörgekaruak) — a mai ízelt­ 1927. március 15, ír a nyomorgó munkásság érdekében, vagy talán azt hiszi, hogy piszkolódásaival elterel­ heti a munkásság figyelmét a tehetetlensé­ gükről. Tévednek, mert azok a munkások, akikre a cikk írója még eddig támaszkodhatott, azoknak is kinyílt a szemük és utálattal for­ dulnak el nemcsak az újságtól, hanem magától a szövetségtől is. Tömegével kapjuk Tatabá­ nyáról a panaszokat, amelyekben kidomborodik világosan Peyerék tevékenykedése a munkástársak érdekében. Minden elbocsátott második ember bizalmiférfi, akik feláldozták energiáju­ kat, tudásukat, munkaszabadságukat, önmagu­ kat és családjukat Peyerék érdekében. Ma, mi­ kor a sok ígéretből csak egyet kellene beváitani, a munkájuk visszaszerzését, Illetve mun­ kaalkalmuk megvédését, mit láthatnak ezek a szerencsétlen emberek mást, mint a gyáva meghunyászkodást és legfeljebb még annyit, hogy mikor Peyerhez fordulnak segítségért, kijelenti: «Elvtársak, nem tudok önökön segí­ teni". Igaz, nem tud segíteni, de annál többet tud rágalmazni és mások becsületébe bele­ gázolni. Peyer legjobb volt bizalmiférfiai ke­ resik fel egyesületünket, egyesületünktől kér­ nek védelmet és munkába való elhelyezke­ déshez támogatást. Egyesületünk a rendelke­ zésre álló eszközök igénybevételével mindent elkövet, hogy ezen munkástársakon is segítsen, nem kezeli őket ellenségként, mert tudja azt,hogy ezek a szerencsétlen, de jóhiszemű mun­ kástársak nem mások, mint Peyerék brutális magaviseletének áldozatai. A »Bányamunkás« legutóbbi saámában meg­ jelent cikkekre nem akarunk válaszolni mert nem tartjuk méltónak arra, hogy a drága pa­ pírost és nyomda festéket, de különösen a munkástársak verejtekes fillérjeit arra fecsérel­ jük. Csak csupán az akarjuk megjegyezni, hogy az általunk kezdeményezett akció a munkás­ társak becsapása, illetve boloditása, akkor ennek Peyer Károly és egy pár hú csatlósa csak tapsolhat, mert hiszen, ha bebizonyo­ sodnék. hogy nekik van igazuk, akkor az ő javukra dőlne el a kérdés, de a még Peyer lipótmezői hangon ir. világos, hogy nekünk lesz igazunk, mert ha nem volna igazunk, akkor nem volna szükség az aljas hazudozásokra és folytonos piszkálódásokra. A «Bányamunkás»-ban megjelent rágalmazások és becsületsértésekért a bíróságnál szerez minden­ egyes munkástársunk elégtételt, akinek becsü­ letén sérelem eseti. Mert őrültekkel vitatkozni a régi megállapítások szerint is sajtó utján, vagy máskép felesleges. Ami pedig az otthon kérdését illeti legyen mindenki nyugodt, rövidesen megfogjuk tudni, hogy kinek van igaza. lábú állatok: rákok, pókok stb. őse — voltak a tenger lakói. Kambrium: konglomerát (összetapadt kavi­ csokból keletkezeti kőzet) agyagpala és ho­ mokkő rétegek alkotják, melyek sok helyütt átkristályosodtak. A növényvilágból a tengeri fucoideák, moszatok jelennek meg a sekély tengerben, de annál népesebb az állatvilág, melyből néhány száz fajta ismeretes; trilobiták (ősi rákok) nagy számban találhatók e korszak kőzetében, azonkivül a iingula és az obolus, fillér nagyságú brachiopodák éltek tömegesen e kor tengereiben. A Szilur korszak agyagok, homokos rétegeit meszes padok zárják le. Egyes helyeken réte­ gei kristályos palákká alakult át. Rétegeiben gazdag ólom, cink, réz telepek és limonit érc fordul elő. Flórája bogyós, fonalas moszatokat tartalmaz és kezdetleges harasztok és korpafű félék alakjában Indult a szárázföld meghódítá­ sára. Faunája is megkísérli a szárazföldi életet tanúbizonyságot szolgál erről: Skócia felsősz-i lur rétegeiben talált néhány skorpió féle. Annál nagyobb fejlődésről tanúskodnak a Szilur ten­ gerek. A tengerek üledékes kőzetet a gazdag állatvilágból sok kövületei őriztek meg. melyek az akkori tengerek életét tárja elénk. A trilobiták és brachiopodák mellett a puhatestűek hódítanak nagyiért, a foraminiferák (mészhéju állatkák), radiolariák (kovázunk) óriási mennyi­ ségben népesítették be a tengereket, a spongiák (Szivacs) és a koraitok is megkezdik zátony építő munkájukat s végül az ős cápák és páncélos halak is megjelennek, a gerinces állatok őse. (Folyt, köv.) �1927. március 15. 3 „A Bányász" Kár azért a drága benzinért Karcsi bácsi. Az elmúlt napokban a kezeimhez került a „Bányamunkás“ legutóbbi száma, ez a Peyer-féle papíros, amelyet különben Peyer kisded tábora szaklapnak csúfol. — Ez az úgynevezett Peyer-féle szaklap mindennel foglalkozik, csak éppen, azzal nem, amivel címénél fogva hivatása volna: a bányászat szakmai ügyei, valamint általában a munkás és gazdasági kérdések. Azt kell hinnem, hogy ez a Peyer Károly, aki a „Bányamunkás“ lapnak teljhatalmú firkálója és egyben gazdája, a szellemi fej­ lődés tetőfokán billent keresztül a vissza­ esés felé, mert csak ezt tudhatom be eny­ hítő körülménynek ahhoz, hogy egy magát munkásvezérnek nevező alak, aki külömben országgyűlési képviselő is (a tömeglista jó­ voltából), sőt volt miniszter is, ilyen és ennyi ízléstelen badarságot és undorító hazugsá­ got legyen képes imi, a saját személye és kényelmének megvédése érdekében. Tudom azt, hogy a kicsi bogár is védi magát, ha bántják és elismerem, hogy ezen becsületes védekezési eszközhöz mindenki­ nek joga van, még Peyer Károlynak is, de nincs joga Peyernek egyesületünket és an­ nak vezetőit oly gálád módon és oly ízlés­ telenül támadni, mert mi Peyert nem tá­ madtuk hátulról orvul, hanem mint korrekt ellenfél, szembefordultunk vele és a nagy nyilvánosság előtt biráltuk meg mulasztásait, a munkásság, valamint a munkásintézmények ellen elkövetett hibáit, amely hibák össze­ gezve mind az ő önző érdekét védő diktá­ tori viselkedésében születtek meg. Peyer Károly ezzel a perfid aljas táma­ dásával és folytonos rágalmazásaival nem érte el a célját, mert bennünket nem gyön­ gített, sőt napról-napra fejlődünk és erősö­ dünk. Ezzel szemben Peyer látja, hogy mennyire felbomlott az a nagy szövetség­ nek nevezett kis csoport, melyet eddig még sikerült neki az ő megszokott sablo­ nos demagógiájával bolonditani, de látja azt is, hogy a salgótarjáni kiválás nemcsak a régi bányamunkás szövetségnek jelent ki­ mulást, hanem az ő fenhéjazó tekintélye és erkölcsi fajsulya is leszált. És igy Peyer olyan helyzetbe került, mint a fuldokló em­ ber, aki, hogy megmentse magát, beleka­ paszkodik egy vizen úszó szalmaszálba is. Peyer is abban látja az őt megmentő szal­ maszálat, hogy ijedtségében bennünket a legundorítóbb módon, jogalap nélkül szidal­ maz, igy a jóhiszemű munkásokat ezzel megtéveszteni és azokat egyesületünktől el­ vonni reméli. Munkástársaim A közmondás azt mondja, hogy „az kiabál, akinek a háza ég.“ Most már láthatjátok, hogy a Peyer portája meny­ nyire ég és körülötte mennyi lehet a vesze­ delem, mert a bányamunkások körében elvesztette a lába alól a talajt, bár itt még nem járt oly csufosan, mint a multban saját szervezetében, mert a bányamunkások csak egymásután hagyják magára Peyert, mig a saját szakmájának szervezete erőszakos esz­ közök igénybevételével tudta csak köréből kiselejtezni, tehát elkergették. Mi jöhet még ezután Peyer részére? Vagy megint egy más szakmának a nyakába Ülni, de ez már olyan legyen, amelynek tagjai egytől-egyig analfabéták, mert ez Peyernek csak ugy imponál és ha az csak némileg is értelmes emberekből állana, ugy ott sem tartana soká Peyer diktátor urnak — az eddig történtek után — a pünkösdi királysága. A másik ban, ugy először kritizálja meg önönmagát, eset pedig az, ami valószínű is lesz, hogy a nézze meg a maga portáját és gondolatok­ szaktanácsba helyezik, vagy a munkások ban szálljon magába, aludjon rá egyet és által teremtett valamelyik intézménybe, mint csak azután rágalmazzon, a Fogyasztási Szövetkezet, a Corvinia Biz­ Karcsi bácsi szemében nagy szálka az is tositó Társaság, vagy a Törekvés Takarék­ hogy Csóka titkárunk kényszerhelyzetében pénztárban mint vezérigazgatót helyezik el. más és nagyobb lakásba költözött, ott Batta Egészen bizonyos, hogy Peyer esetleges szaktársunknak is helyet ád, sőt, hogy ott elhelyezését illetőleg nem fogják megkér­ még másnak is tart fenn szobát, mert ugye dezni a munkásokat, hogy azt helyeslik-e, Karcsi bácsi ez mind ellenkezik a testvéri hanem egyszerűen Peyer azzal az egy-két szeretet és a demokrácia fogalmaival ? Nem, főkolompossal, — azaz puszipajtásaival, akik tévedni tetszik. Azért ment nagyobb lakásba, jó és kényelmes létüket egymásnak köszön­ mert a mai lakásmizériában most éppen hetik, — fogja elintézni, ha ebbe a közka­ ilyet kapott és azért ád még másoknak is tonák is bele nem szólnak. De ez nem fon­ helyet, hogy jóindulatát, emberszeretetét ez­ tos, sőt nem is baj, mert ha minden össze­ zel is bebizonyitsa. dől is, ha minden elvész is, Peyer már be Ejnye-ejnye Karcsi bácsi, mire való ez, van biztosítva, igaz, hogy nem a Corvinia nézze csak meg a maga hat szobás laká­ biztosító r.-t-nál, hanem valamelyik külföldi sát, amit két cseléd nagy munkával takarit, nagy banknál, mert hiszen szégyen is volna, ennek dacára panaszkodnak, hogy a szoci­ ha ez nem igy volna, hiszen hosszú éveken alista nagyvezér nekik csak éhbért fizet keresztül abból az egy-két kis proli fizetés­ Volt alkalmam látni a kegyelmes ur laká­ ből, abból a nehéz és sok milliókból, amit sát, mondhatom közte és Csóka titkárunk a munkások verejtékes filléreiből folyósított lakása között nagy a külömbség, mert a ke­ magának, amikor olyan tagjárulékot köve­ gyelmes urnái csupa fény és pompa, majdtelt a nyomorgó munkásoktól, ami egy-egy nem ugy, mint ahogy az egy főúri palotá­ nagy családnak bizony napi kenyerét cson­ ban van. Talán gróf Bethlen miniszterelnök kitotta meg. sem dicsekedhetik külömbbel. Aztán azok A Peyer-féle szenylap folyton jajgat, a vendégnapok, amit Károly bácsi rendez hogy a mi szervezetünk csak gazdasági palotájában magas állású urak részére, szervezet és nem politizál. Igen, mi a mun­ mégis csak több, mert Csóka titkárnál leg­ kásság gazdasági jobblétének megteremté­ feljebb egy-két munkást látnak vendégül, sére törekszünk, amit ma, különösen orszá­ ha esetleg azok pénz nélkül itt átutaznak. gunkban, csakis igy lehet elérni és ha ezt Aztán valami asztalról is beszél Károly elértük, ugy minden különösebb politikai bácsi sajthulladék takarója. Sohse fáradjon rikácsolás nélkül, egyidejűleg születik meg hazudni, mi azt tudjuk, hogy az rendje és az a közjó, amit Peyer csak politizálással módja szerint, az ön tudtával történt. — vél megteremteni. Hanem inkább beszéljen arról, hogy elkopMunkástársak ! Nem látjátok, hogy Peyer tak-e már azok a drága szőnyegek, amit miért fél a politikamentes szervezettől? — annak idején Karcsi bácsi a szövetségből Azért, mert ha csak a pártszervezet politi­ elcipelt ? Igaz, hogy megfizetett érte később, zálna, aminek tényleg az is a hivatása, ugy de már az akkor rossz pénz volt, mert el­ Peyerék még annyian sem lennének a kép­ értéktelenedett. Hát ezzel ki károsodott ? viselőházban, mint ma, mert nekik a párt­ A szövetség-e, vagy a mádi zsidó ? szervezet kevés anyagi hasznot hoz a kony­ Lássa Karcsi bácsi, nem szép dolog, más­ hára. Hiszen tudjuk, benne voltunk, a szak­ nak a tisztáját is szennyeskép szellőztetni, szervezetek táplálják a pártot, ebből az em­ mikor a maga szennyese dugva bűzlik. lőből táplálkozik minden pereputtyuk és ha Aztán még nagyon fáj Karcsi bácsinak ez megszűnne fejős tehén lenni, ugy azt a az is, hogy Balta szaktársunk még mindig sok párttitkárságot és egyéb névleges pozí­ él és még hozzá egyesületi sikert remél. ciókat meg kellene szüntetni, mert ha eze- Én gondolom is, hogy mi lehet ennek a ket a pozíciókat jó elvhű emberek töltik is nagy haragnak az oka. Nem más, mint az, be, de azért mégis csak nehéz fizetésért hogy amikor Batta eladta az írógépet, a hajlandók elszánt szocialista vezetők lenni. Karcsi bácsi utasítására, megfeledkezett az Még valamit Peyer bácsinak: Én nem irógép árának legalább a felét Bádenbe, vagyok nagyvezér, mint Ön Károly bácsi. Karcsi bácsinak küldeni, hanem felhasználta Én nem vagyok kegyelmes ur, mint ön a szövetség bizalmas költségeire. És igy tör­ Karcsi bácsi. A különbség nagy közöttünk tént az, hogy amikor a Karcsi bácsi a nyamár a jó táplálkozásban is Duci bácsi, raltatási emigrációból visszajött Bádenből, meg a bádeni nyaralásban is, képviselő bá­ látta azt, hogy Batta önfeláldozó munkájá­ csi, nem is hiába képviselő bácsi, mert meg­ val a szövetségben nagy népszerűségre tett lehetősen kihizott és jól táplált képe van. szert, tehát neki riválisa lett, félt attól, hogy Na meg egy kis szellemi külömbség is van a munkások most választanak kettőjük kö­ közöttünk, mert én nem tudom ugy bolon­ zött és ő esetleg még hoppon maradhat ditani az embereket, mint ön fenséges ve­ Dehát Karcsi bácsi nem. azért van meg­ zér ur, mert ahhoz olyan tekintély kell, kenve mindenféle kutyazsirral, rögtön kie­ mint amilyet ön hordoz a mellény alatt, szelte azt, hogy ha törik-szakad is, Battára azzal pedig én nem rendelkezem, mert hát valami hibát kell kisütni és a szövetségből én csak olyan szegény proletár vagyok, aki mielőbb ki keli zárni. Ez ugy, ahogyan azt az ön nagy tehetségét, tudományát és hű Karcsi bácsi tervezte, sikeresen végre lett elvtársi szeretetét csak az ön lapjaiból ol­ hajtva és a nyeregben továbbra is Karcsi vasom és annak ellenkezőjét sajnos már ré­ bácsi ül még ma is, azzal a külömbséggel, gen a bőrömön tapasztalom. De azért mégis hogy a paripa ma már nem olyan délceg, fogadja tőlem legőszintébb tanácsom: azt mint volt, hanem tüdővészbe esett és igy tanácsolom Karcsi bácsinak, hogy mielőtt alig, hogy döcög a Bádenben jól el hizott rágalmazna valakit akár szóval, akár írás­ Duci bácsival. * l �1927. március 15. "A bányász" A végén el ne felejtsük, hogy ki is az a Karcsi bácsi. Hát ex az a ravaszságában és hazugságaiban hires Peyer Károly, aki ugy teszi bolonddá a szegény munkást, ahogyan csak neki az érdeke megkívánja, aki a szó legszorosabb értelmében bitorolja a demok­ rácia fogalmait, mert a munkások között ő a legerőszakosabb diktátor, aki csak nehéz milliós fizetésért szocaiálista, mert ha abból egy csöppet is elvesznek, nyomban sárba tapossa a vörös szegfűt Ex a Peyer Károly ir a legmocskosabb módon az Ő hivatalos papiroskájára, amely­ től ugy megundorodik a jó ízlésű ember, hogy felfordul a gyomra. Ezek után el lehet képzelni, hogy milyen jó gyomra lehet Peyer Károlynak, ha azt a sok aljas piszkot, mind meg tudja emésztem, amit az úgynevezett sajthulladék takarójára, hájas fejével kisütve firkál. Egy próbát akartam tenni magammal, még pedig azt, hogy arra a sok aljas rágal­ makra, melyet Peyer lapja ir, ugyanolyan formában, vagy még azt túlszárnyalva fele­ lek reá, habár tudom, hogy ez messze álla jó ízléstől, de amint látják a tisztelt mun­ kástársak, ex nem sikerült nekem. Tehát a rekord mégis Peyer Károlyé maradt, mert olyan gálád, olyan aljas, olyan túlságosan szemtelenül és oly ízléstelenül a legnagyobb erőfeszítésem dacára sem tudtam irni, mint Peyer Károly, a már nagyon kicsi számot tevő bányász titkár. Hiába már minden, kár minden rugkapálódzás, kár minden erőlködés, kár azért a drága benzinért A viszontlátásra — egy csiszoltabb szőrű volt birkája. Krauter Gyula. óta érzett hiányt fog a SINGERvarrógép részvénytársaság március havában újból megnyitó fióküzlete kielégiteni. ‘— Az újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath. templommal szemben) létesül, ahol ezentúl ujból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött Singer varrógépek, Singer alkatrészek, Sin­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. közök rendelet értelmében a bányatárspénztá­ rak fizetik. Ahol pedig bányatárspénztárak nincsenek, ott a központosítási rendelet ér­ telmében az Országos Munkásbiztositó Pénz­ tár közvetlenül fizeti a nyugdijakat postautal­ ványon. A rendelet szövege a kővetkező: A m. kír. népjóléti és munkaügyi minisz­ ter 532. eln. 1927. N. M. M. sz. rendelete, a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezek­ kel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló 4.400 eln. N. M. M. számú rendelet ki­ egészítéséről. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglal­ kozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak a nyugbérbiztositásról szóló (Budapesti Közlönynek-1926. december hó 25-én megjelent 295 számában hirdetett) 4 400 eln. 1926. N. M. M. számú rendelet kiegészítéséről a következőket rendelem. 1. §. A bányatárspénztárak a 4.400. eln. 1926. N. M. M. számú rendelet hatálybalépése előtt a megállapított nyugbéreket az e rendelet 71. §-ának második bekezdésében foglaltak alkalmazásával az 1927 évi március hónapjára is folyósítani kötelesek. 2. §. Az 1927. évi február hónapjára esedékes nyugbérbiztositási járulékokat azokra az üze­ mekre nézve, amelyeken bányatárspénztár mű­ ködik, a 4.400 eln. 1926. N. M. M. számú rendelet 44-52 §-ában foglalt rendelkezések alapján az Országos Munkásbiztositó Pénztár nevében utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a bányatárspénztárak szedik be. Azt a netáni többlet összeget, amely a járulékoknak Összege az 1 §. érteimében fizetendő nyűgbérek fizetendő összegét meghaladja a bánya­ társpénztárak az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ágának haladék­ talanul átutalni kötelesek. Az 1927. évi február hónapra esedékes nyugbérbiztositási járulékokat azokra az üze­ mekre nézve, amelyek mellett a bányatárspénztár nem működik az Orsz. Munkásbizto­ sitó Pénztár által meghatározandó módon kell beszedni és beszolgáltatni. 3. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­ tályba. Budapest, 1927. február 19. Dr. Vass József, s. k. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A február havi nyugbért is az eddigi szokáshoz képest a bányatárspénztárak fizetik. A bányatárspénztárak központosításáról szóló rendeletet most már másodízben követte pótrendelet a nyugdijak fizetését illetőleg. Ugyanis a Központosításról szótó rendelet értelmében a nyugbéreket az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányászati osztálya fizetné, de miután a törzskönyvelés és más adminisztratív mun­ kálatokkal nem készültek el, igy átmeneti idő­ ben azoknál a bányaüzemeknél, ahol bányapénztárak működnek a nyugbéreket az alább Jelentkezni lehet: 1927. évi március hó 21-én, hétfőn. Salgótarjánt műhely, központi anyagraktár, gyurtyánosi mérnökség, Statisztika és fémosztályozó, 22-én, kedden gazdaság, elszámolás. Vízválasztó és a vízválasztói állo­ más. 23-án, szerdán Teréztáró. 24-én. csütörtökön Lajostáró, Gusztávtáró, Róna. 26-án, szombaton Zagyvai rakodó és a zagyvái ra­ kodói gépműhely. 28-án, hétfőn Frigyesakna, pálfalvai telep, gépműhely, rakodó és élelemtár. 29-én, kedden Kotyháza. 30-án szerdán Amá­ lia-akna, (Etes.) 31-én. csütörtökön, az egész mátranováki kerület. 1927. április 1-én, pénteken, az egész kazári ker. 2án, szombaton, egész kisterenyei kerület, 20 án, szerdán, Albert-akna, 21-és, csütörtökön, Gusztáv, Róna, Karancskeszi és Karancsberényi üzemek. 22-én, pénteken, Szánas, Sára-aknák és Géza-táró. 23-án, szombaton, baglyasaljai gépműhely, külszállitás, telep, rakodó és gondnokság. 25-én, hétfőn, József-, György- és Gyula-aknák. 26-án, kedden, János­ ait na és János-aknai gépműhely. 27-én, szer­ dán, Nemti. Ortvány-akna, mizserfai gazdaság, erdészet és a mizserfai bányagondnokság. Felhivjuk munkástársaink figyelmét', hogy akik érzik, hogy nincsenek tisztában az 1914. junius 30-ika után eltöltött szolgálati idejükkel, az alább megjelölt időkben és helyen feltétlenül jelentkezzenek szolgálati idejük pontos megállapítása végett Akiknek az eltöltött szolgálati idejüket igazoló okmá­ nyaik vannak, azokat vigyék magukkal, akik­ nek pedip ezek hiányoznak, a bányaigazgató­ ság hivatalból fogja azokat beszerezni. Azon munkástársak, akik jelenleg nem a Salgótarjáni Kőszénbánya r,-t tulajdonát ké­ pező bányaüzemeknél vannak foglalkoztatva, vagy egyáltalán munkanélkül vannak, jelentkezniők nem kell, hanem arra a bányaigazga­ tóság egy későbbi határnapot log kitűzni, melyről külön fogja értesíteni ugy a bánya­ igazgatóság, mint szövetségünk munkástár­ sainkat Munka közben. F. évi március hó 10-én éjjel Jánosaknán az egyik siklón elszaladt két csille, amely az éppen ott tartózkodó Oder Ferenc szolgálatot teljesítő aknászt oly szerencsétlenül ütötte el, hogy az egyik lábát teljesen összeroncsolta. A véletlen szerencsének köszönhető, hogy a sze­ rencsétlenség a nevezettnek életébe nem került. A sérültet azonnal a mizserfai kórházba szállí­ tották, ahol ápolás alá vették. Jelentkezzünk az elmaradt éveink megszerzésére. A bányatárspénztárak központositásáról szóló rendelet 63. §.-ának értelmében, azon munkástársaknak, akik szolgálati idejüket 1914. évi junis hó 30 után több bányatárspénztár köte­ lékében töltötték el, összeírás végett jelentkezniők keli az illetékes társpénztárak által kijelölt helyeken és időben. A salgótarjáni kerületben foglalkoztatott mun­ kástársak a bányaigazgatóság által megje­ lölt napokon feltétlenül jelentkezzenek, hogy ebből kifolyólag senkii veszteség ne érhessen. -— KESZLER ÁRPÁD Ujból megnyílik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ március havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban, Kedvező részletfizetés. a SINGER Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Salgótarjánban, Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok —* Fő-utca 75. szám alatt r.-t, Salgótarján. a r kath.-templo mal szemben Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 6. szám (1927. március 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-03-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a111fb1f4945e84ed99e0f204855d93a.jpg 18f83ce43d92926a06499abfc9db40d9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ac45741c7eb1f381dc0ad526084b927f.pdf dadf0f2831633d04b0384d84894570b4 PDF Text Text II. évfolyam. 7. szám. 1927. április 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Egyesülésben az erő. „A Bányász“ 1926. évi október hó 30-án megjelent I. évfolyam 1. számá­ ban azt kérte tőletek Magyarország bányamunkásai, hogy gyertek „A Bá­ nyász“ zászlaja alá és segítsetek a tisztitó munkában. öt hónap telt el azóta nehéz, fárad­ ságos munkában, elmondhatjuk, szám­ talanszor találkoztunk oly sulyos aka­ dályokkal, amelyeket el kellett hárí­ tani az utból, hogy egy pillanatra gon­ dolkodóba ejtett. —Azonban segitsé­ günkre volt a bányamunkások szeretete és bíztatása, amely felfrissítette erőn­ ket és játszi könnyedséggel hárítottunk el minden akadályt az utból. A bányamunkásoknak az a megér­ tése, amellyel nehéz munkánkat kísérte, kötelességünkké tette, hogy beváltsuk ígéretünket, amelyet lapunk első szá­ mában tettünk. Eljutottunk munkánk­ ban odáig, hogy most már azt mond­ hatjuk, megalkottuk a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét. Amint lapunk legutóbbi számában jeleztük, a m. kir. belügy­ miniszterium 190.322/1927, B. M. VÉL szám alatt jóváhagyta szövetségünk alapszabályait. Az alapszabályok jóváhagyásával a bányamunkásság oly magaslatra jutott, amely magaslatot Magyarországon még eddig egyetlen szervezet sem ért el. A magyar munkásmozgalomban a bá­ nyamunkások az uttörői a helyes irányba terelt, igazi munkásmozgalom­ nak. A magyar bányamunkások az el­ sők, akik felismerték a változott idő­ ket és viszonyokat, szakítottak a régi szervezeti formákkal, mert belátták, hogy ma már nem lehet a régi, agyon­ csépelt jelszavakon nyargalni. Sajnos, a bányamunkások számta­ lanszor voltak már abban a helyzet­ ben, hogy saját bőrükön tapasztalták és megszenvedték szervezetük helyte­ len utakon való haladását. Számtalan esetben pocsékolták el harci energiá­ jukat azért, mert a magas politika igy kívánta, da azért a bányamunkások ezrei nyomorogtak tovább, A bányamunkások haladnak ahoz az irányhoz, amely a kenyérért folyó harcban nem mindig viszi kenyértö­ résre, hanem okos taktikával igyekszik biztosítani a munkásság részére szük­ séges létfentartási eszközöket, Félre­ értések elkerülése végett, nehogy a félre magyarázó művészek belekapasz­ kodhassanak, ki kell jelentenünk, hogy a létfentartási eszközöket ugy értel­ mezzük, hogy az egy müveit munkás igényeinek megfeleljen. A sztrajk fegyverét csak abban az esetben kívánjuk használni, amikor már más eszközökkel eredményt elérni nem lehet Azonban akkor is körül­ tekintünk, hogy az ellenség nem várja-e felkészülve. Nem akarunk olyan harcokat pro­ vokálni, mint volt a legutóbbi tata­ bányai vagy salgótarjáni, akkor csi­ nálni sztrajkot, amikor az csak a har­ coló munkásságot sujthatja. Az ilyen harcok csak a munkásság rovására vannak, mert egyrészt a vállalatokat nem sújtja, mert oly időben csinálták, amikor a vállalatok már ugy is el akar­ tak bocsájtani munkásokat, csak nem találták meg a formát, hogy lelketlenségük ne legyen olyan szembeötlő, — Másrészt, a magukat munkásvezetők­ nek nevező egyének ujabb anyagot kaptak, hogy életüket meghoszszabbithassák. Ugyanis, amikora harc elbukott, akkor oda álltak és tele to­ rokkal kiabálták, hogy az osztályhar­ cot folytatni kell. A munkásság részére ez ujabb meg­ próbáltatást jelentett, mert kiélezték a helyzetet a munkás és a munkaadó között. A legsulyosabb veszteség azon­ ban a munkást abban érte, hogy el­ vesztette harci erejét és tekintélyét s most már az ilyen harc után nem volt abban a helyzetben, hogy sérelmeit oly formán orvosolhassa, amint ezt a harc előtt megtette. Mi nem mondunk le a sztrajk fegy­ veréről, mi mindenkor élni fogunk ezen harci eszközzel, amikor a munkásság jogos érdekei ezt megkívánják, vagyis más eszközökkel nem tudunk eredmé­ nyeket elérni. Azt azonban nem fog­ juk megengedni, hogy egyes emberek egyéni érdekeiért, vagy hatalmi téboly­ ban szenvedők politikai ambícióinak a kielégítése érdekében a munkásságot meggondolatlan sztrajkba vezessék.— Mi a sztrajkot a munkásság kezében a leghatalmasabb fegyvernek tartjuk, azonban az csak ugy hatalmas, ha azt megfelelőképen használja, Ezt a munkát folytattuk eddig Salgó­ tarján vidékén, ezt a munkát fogjuk tovább folytatni az egész ország bá­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) nyatelepein. Mindenütt hirdetni fogjuk a munkásság között, hogy megértéssel lehet bajainkat orvosolni, ugyancsak megértéssel tudjuk elérni azt, hogy a munkást egyenrangunak tekintsék az ország valamennyi polgárával. Erre a munkára kell tömörülni az egész ország bányamunkásainak, meg kell szervezni minden bányászt, fel kell világosítani mindenkit, ebben a táborban van a helye minden józanul gondolkozó munkásnak. Harsogjuk a fülekbe, hogy az egye­ sülésben az erő. Egyesült erővel tö­ rünk a győzelem felé. Kik kapnak falusi kislakás építő segélyt? Az Orsz. földrendező, illetve földosztó bíróság többé kevésbbé befejezte munkáját Nincstelen, lakásnélküli munkások többen jutottak a földbirtok rendező bíróság utján házhelyhez. A házhelyek a legnagyobb részt ki vannak osztva. A házak megépítése költségek hiányában a legnagyobb részben szünetel. A kislakások megépítésére a kor­ mány előirányzott egy összeget, amely öszszegnek a szétosztása a közeljövőben megtörténni Erre vonatkozólag a kormány rendeleteket bocsájtott ki, amelyről e helyen kívánjuk tájékoztatni az érdekelt szaktársakat A belügyminiszter rendelete a falusi kis­ lakás épitési akcióról: Szitovszky Béla bel­ ügyminiszter a falusi kislakás építési akció hatósági támogatása ügyében a törvényható­ ságok első tisztviselőjéhez rendeletet intézett, amelyben közli, hogy a főszolgabíró fogja községenként kijelölni a kölcsönosztó bizott­ ságok elnökét A községi jegyző feladata lesz a községben házhelyhez jutottakra vonatkozó pontos adatokat összegyűjteni, az anyaghitel utalványokat az érdekelteknek kézbesíteni, a kiutalt összeget átvenni és a Fakszal elszámolni Végül a kamatokat és a törlesztési részleteket átvenni Azokban a városokban, amelyekre az akció szintén ki­ terjed, az említett feladatokat a polgármes­ ter, illetve a kijelölt tisztviselő fogja ellátni. A kormány a falusi kislakás építési akció lebonyolításával a falusi kislakás építési szövetkezetet (Fakszot) bízta meg. A Faksz a földreform eljárás során házhelyhez jutot­ tak közül a közalkalmazottak kivételével azokat, akik legjobban rászorultak támoga­ tásra, kedvező feltételű hosszabb, vagy rö­ videbb lejáratú építési anyaghitel nyújtása által kívánja segíteni abban, hogy családi házukat felépíthessék. A Faksz a következő háromfajta anyaghitelt fogja az építkezni szándékozó házhelyhez jutottaknak nyújtani: Legfeljebb 1500 pengőig (18,750 papírkor.) terjedhető évente 4 %-kal kamatozó, legké­ sőbb 20 év alatt visszafizetendő, jelzálogilag biztosítható, elsőhelyen bekebelezhető hitelt. Legfeljebb 640 pengőig (8,000.000 papírkor.) terjedhető 4-% évi kamat mellett nyújtott, 3 évnél nem hosszabb idő alatt, évente egy �2 1927 "A bányász" vagy két egyenlő részletben törlesztendő, jelzálogilag biztosítható, első, vagy másod helyen bekebelezhető hitel Legfeljebb 400 pengőig (5,000.000 papirkorona) terjedhető, egy évnél nem hosszabb időre szóló, 4 % kamat mellett nyújtott bekebelezhető, vagy megfelelő kezességgel biztositott hitel. A 640 és 400 pengős hitel a közalkalma­ zottak kivételével az összes házhelyhez ju­ tottak, 1500 pengős hitelt pedig csak azok a házhely esek kaphatják, akik földnélküli mezőgazdasági munkások, vagy három hold­ nál nem nagyobb közterülettel rendelkező hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvak. 1500 pengős és 640 pengős hitelben nem fognak részesülni a nőtlenek, a hajadonok, a gyermektelen nős férfiak és gyermektelen özvegyek. A gyermekes családapák és gyer­ mekes özvegyek között a sorrend a gyer­ mekszám alapján állapittatik meg. Azok a házhelyesek, akik anyaghitelt óhajtanak kérelmezni, aziránti kérelmüket a községi elöljáróságoknál kell, hogy benyújtsák. A kérelmek kizárólag a községi elöljáróság utján díjtalanul rendelkezésre bocsájtandó űrlapokon nyújthatók be. A fenti megszorítások közé egy egész csomó vidéki bányamunkás is besorozható, ezért felhívjuk száktársainkat, hogy akik építkezési hitek igényelnek, kísérjék figye­ lemmel az előbbi rendelkezéseket, illetve a rendelkezések alapján megindítandó további eljárásokat. A bányatársulatok megvonták a nyugdíjasok eddigi szénjá­ randóságát Allig egy pár hete annak, hogy ezen kije­ lentésünk elhangzott máris megdöbbenve értesülünk arról, hogy a vállalatok megvonták a szénjárandóságot ami a nyugdíjas munkásság és özvegyek között óriási kétségbeesést váltott ki, mert hiszen a népjóléti miniszter által a rendeletben szabályozott nyugbéreket még meg sem kapták, máris elvonták tőlük azt a cse­ kély kis segítséget amellyel szomorú helyze­ tükön még valamit enyhítettek. De ha meg­ kapnák is a népjóléti miniszter által előirány­ zott nyugdijakat akkor is azok oly kis össze­ gek, hogy teljesen lehetetlen pótolni azokat, amelyeket a megvont szénjárandósággal el­ veszítettek. Szövetségünk vezetősége a tudomására ju­ tott adatok alapján behatóan foglalkozott a nyugdíjasok szorongatott helyzetével és elha­ tározta, hogy a legmesszebb menő küzdelmet folytatja a nyugdíjasokat ért sérelem elhárítására. Ezen a helyen kívánjuk megjegyezni, hogy a nyugdíjasok kétségbeesett helyzetét valami ismeretlen alakok megint, a multhoz képest kihasználták, gyűjtést rendeztek a nyugdíjasok között azzal a jelszóval, hogy visszaszerzik az elvesztett jogaikat. Minden olyan akciót, ami a szegény nyugdíjasok javára szolgál csak helyeselünk, azt azonban, hogy a nyomorba jutott nyugdíjasokat még ilyen és ehez hasonló eszközökkel zsarolják meg, a leghatározottab­ ban elítéljük. Ha valaki a nyugdíjasokon segí­ teni akar, ám az hozzon annyi áldozatot, amennyit az ilyen ügy elitézése igényel, de ne bántsa az amúgy is nyomorgó munkástársak filléreit. A salgótarjáni bányaigazgatóság A nyugdíjasok és özvegyek szénnel való ellátása állandóan nagy vitákra adott alkalmat a bányaigazgatóság és a munkásság bizalmiférfiai között. A bányaigazgatóság a nyugdíja­ soknak adott szenet mindég mint jótékony adományt kezelte, a bizalmiférfiak pedig állan­ dóan, mint járandóságot kérték. Amikor a bányatárspénztárak központositásáról szóló rendelet tervezet megjelent, a szövetségünk a rendelet kifogásánál nyomaté­ kosan felhívta a népjóléti minisztert, valamint a bányatársulatok képviselőinek figyelmét arra a körülményre és kifejezetten kérte, hogy a lakást, fűtést, világítást a népjóléti minisztérium által megállapított nyugdijak mellett továbbra is rendeletileg szabályozzák. Sajnos a munkás­ ság ezen jogos kívánsága nem talált kellő megértésre, bár a vállalatok képviselői egy legutóbbi ankéton oda nyilatkoztak, hogy fentartják a jogot maguknak arra vonatkozólag, hogy meddig fogják folyósítani a lakást, fűtést, világítást A zuhogó nagy esőben, f. hó 28-án, hétfőn délután fél 5 órakor temették nagy részvét mellett Nagy Elemér bányafőmérnököt, a kis­ terenyei bányaüzemek üzemvezetőjét A 35 éves főmérnök, a bányász szakban igenki tűnő szakember volt, aki 8 év óta nagy tevékeny­ séget fejtett ki a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. szolgálatában. Az igen egyszerű életmódot élő főmérnök egy pár napi influenzás beteg­ ség után tüdőgyulladásban, f. hó 26-án éjjel halt meg. Temetésén a bányaigazgatóság, a tisztviselői kar, a salgótarjáni összes cserkész csapatok, rendőrség, katonatisztek és vasuta­ sok testületileg vettek részt és a társulati bá­ nyász zenekar kíséretével, valamint a Salgó­ tarjáni Iparos és Szövetségünk dalkarának közreműködésével kísérték ki a halottat a temetőbe. Geológia. dött a növényvilág : -kalamitesz (surló) 30 m magasságra nőtt, páfrányok hatalmas őserdő­ ket képeztek. A rengeteg erdős mocsarak elkorhadó nö­ vényzete egymásra halmozódva tőzeg telepek létesültek, melyeket az átömlő tengerek iszap­ réteggel letakart; a többször megismétlődött s mintegy 100-150 millió év folyamén elszene­ sedve, szolgáltatja az emberiségnek, az ipar terén nélkülözhetetlen fűtőanyagát a kőszenet. Innét nyerte e korszak : kőszén, vagy karbon nevét A karbon-korszak növényvilágában csupa virágtalan: harasztok, súrlók, páfrányok, néhány fajta tűlevelű él Az állatvilágból: skorpiók s százlábúak az őserdőt lakják, a mocsarakban pedig páncélos ősbékák, Ős-sza­ lamandrák és a krokodilushoz hasonló arhegoszaurusznak nevezett kétéletű állatok. A permi szisztéma konglomeratumos és agyagos üledékei tele vannak szárazföldi nö­ vény és állatmaradványokkal. Az öblök helyein gipsz és kősótelepek vannak, a meszek és dolomitok tengeri eredetűek, a mély tengerek életéből bőven tartalmaznak állati maradvá­ nyokat Földönt déli féltekéjén: Ausztrália, Kelet-India és Dél-Afrikában uralkodó jég­ korszak, a növényvilágot egészen megváltoz­ Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Devon korszak rétegeit agyag, márgás palák, konglomerátok, helyenkint mészkövek s főkép vörös homokkövek alkotják. Északi Pennsylvánia petróleum tartói, sós vizei és földigázai a felsődevon homokkövek üregeiben vannak. A szárazföldi növényzetben az ősharasztok és őskorpafű félék mellett már az ősi fenyők is feltűnnek amit kövesült törpéi bizonyítanak. Állatvilágában a Toll koraiokkal együtt az ősrákok is letűnöben vannak; a páncélos és zománcos halak fejlődésük tetőpontját érte eL Karbon, vagy kőszén korszak. E korszak­ ban Földünk a tengerek rovására évezredeken át terjeszkedett, nagy rázkodtatásoknak kísé­ retében. Az alaphegységet megemelve óriási gyűrődések keletkeztek, a földkéreg ezen mozgását kőszénbányáink mutatják. Az elhalt foraminiferák mészhéjából a ten­ gerekben leülepedett mész-iszapból keletkeztek óriási hegyek: Oroszországban, Északamerika nyugati részében, az Alpesekben és Sziléziában. A visszavonuló tengerek nyomában keletkezett terjedelmes mocsarak helyén rohamosan fejlő­ április 1. A munka joga. A napilapok arról adnak hírt, hogy már­ cius 18-án Mezei Gyula vasesztergályost, a Ganz-Danubius hajógyár kőbányai uti tele­ pén munkából kijövet, a többi munkátok megverték. Mezei Gyula az esetet a rendőr­ ségen feljelentette, mire a rendőrség hét munkást, név szerint: Károlyi Géza, Bukó Gyula, Rahovics Pál, Frey József, Schöninger Béla, Kovács István, Kolbmüller Ernő és Loposeansz Emil vasesztergályosokat le­ tartóztatták. Az eljárást magánosok elleni erőszak illetve felbujtás és hatóság elleni erőszak büntette miatt folytatják ellenük és átkisérték őket az ügyészség fogházába. A napilapok különféleképen foglalkoznak az esettel, mindegyik a maga pártállása szempontjából bírálja eL Azonban mind­ egyik bele esik abba a hibába, hogy poli­ tikai szempontból igyekszik a maga igazát bizonyítani. Ebben a bizonyításban azután versenyeznek az egymás megrágalmazásában és megfeledkeznek azokról a szerencsétlen munkásokról, akik ezen rágalom hadjáratot a külvilágtól elzárva kénytelenek végig­ szenvedni, ugyanakkor családjaik a legna­ gyobb nyomornak néznek elébe. Mi ehez a kérdéshez tisztán szervezeti és gazdasági szempontból kívánunk hozzá­ szólni, mi akik mindenféle politikai párttól függetlenek vagyunk és a munkásság gaz­ dasági szervezését tűztük ki célul. Ismét egy fényes bizonyíték, amely törek­ véseinket igazolja. Elérkezett az ideje, hogy a munkásság tisztán lássa, mint vezetik a nyomornak, börtönnek a jóhiszemű munkás­ ságot csak azért, mert igy vélik vezetőik a saját politikai hatalmukat biztosítani. A mult időben ez gyakori eset volt. Éppen a Ganzgyárban történt 1913-ban, ugyancsak vere­ kedésből kifolyólag munkabeszüntetés, ame­ lyen 4762 munkás vett részt és összesen 104764 munkanapot vesztettek a munkások és minden eredmény nélkül vették . fel a munkát Azonban a harc befejezése után 120 munkás továbbra is munkanélkül ma­ radt és nagy része hónapokon keresztül volt kereset nélkül. Számtalan sztrájk volt abból kifolyólag, hogy valamely munkás nem akart a szak- tatta. A permi korszakban jelenik meg az első magasan kifejlődött gerinces, csúszó-mászó állat, mintegy másfélméter hosszú krokodilusféle állat, amely a gyikok, krokodilusok és a dinoszauruszok sajátságait egyesíti magában. Középkor rétegeit dolomit, homokkő, mészkő, márga és agyagpalák alkotják, gipsz, só és szén is váltakozva fordul elő. Flórája és fau­ nája erősen fejlődött az előző korokhoz képest A növényvilágban a fenyőfélék, tehát igazi fák erdeje váltja fel a surlók rengetegjét A kor alkonyán a virágos növények, az úgy­ nevezett zárvatermő magasabb rendű növények jelennek meg. Az állatvilágban: a tengerekben a halsugarak (hexacoralliém) koralok és ammoniteszek lépnek a fejlődés előterébe, mig az előzőkor tengereit benépesitő állatai visszaesést mutatnak. A csigák és kagylók többezer fajtára különülnek el. A halak között megjelennek az első csontos fajtái. Legnagyobb fejlődés a szárazföldi állatvilágban volt, a hüllők (repü­ liák) a szárazföldön, a vízben és levegőben urai e kornak és oly óriási termetüek, amilyen nagy állatok azóta nem voltak még a földön. A geológiai középkor három periódusra: 1. triász, 2. jura, 3. kréta korszakra oszlik. (Folyt köv.) �1927. április 1. szervezetbe beiratkozni azért, mert nem akart a szociáldemokrata pártnak tagja lenni — Nincs joga egyetlen pártnak sem ahhoz, hogy a munkásság gazdasági szervezetét ki­ sajátítsa a maga részére. A munkásság gaz-, dasági szervezete arra kell, hogy szolgáljon, amely a munkásság lét kérdését igyekezik stabillá tenni, a munkaviszonyokat megjavi­ tani, a munkabéreket az életstandandra fel­ emelni, emberséges bánásmódot teremteni és az elért eredményeket megtartani. A munkás egyedül áll a világban, minden panaszával bizalommal kell, hogy fordul­ hasson szervezetéhez, ott minden politikai hátsó gondolat nélkül abban a munkásban a munkást lássák, aki az ő sérelmét akarja orvosoltatni. A legnagyobb lelketlenség az, amit egyes, magukat munkásvezéreknek tartó egyének elkövetnek a munkásság jóhiszemű bizalmá­ val. A falnak vezetik a munkásokat és az­ után szemérmetlenül oda állnak és azt mond­ ják, hogy a munkásság ki van szolgáltatva a hatalom birtokosainak. Azt azonban el­ hallgatják, hogy ők tisztában voltak már jó előre a következményekkel, azonban azzal a gondolattal csinálják, hogy hátha sikerül és akkor ők verik a mellüket, hogy ők a munkásság igazi képviselői. Azzal azután már nem törődnek, hogy hány ember szabadsága, nyomorusága és hány szerencsét­ len gyermek éhezése árán jutottak a hata­ lomhoz. A legfőbb ideje már, hogy a munkásság is kezd tisztán látni és nem ül fel azon ug­ ratásnak, amellyel a lelketlen vezérek igye­ keznek beugratni. Nekünk, bányamunkásoknak már szám­ talanszor volt alkalmunk tapasztalni, hogy a régi bányamunkásszövetség rendesen akkor vitt harcba, amikor előre látható volt a bu­ kás. Azonban a vezéreknek nem volt bá­ torságok a tömegnek megmondani az igazi helyzetet, mert féltették népszerűségüket — Nem törődtek azzal, hogy ez által több száz és ezer családot nyomorba kergettek. Ami­ kor azután a harc kudarccal végződött, akkor mindég keresett bűnbakot vagy egyes személyt, vagy munkáscsoportokat akiket odaállítottak és kitették Őket a munkásság megvetésének. Ezáltal elérték, hogy a mun­ kásság között egyenetlenséget teremtettek és elvonták a figyelmét a munkásságnak a vezérek lelketlenségéről, ugyancsak elvonták a munkásság figyelmét a vállalatok kapzsi­ ságáról is. A legfontosabb ebben a kérdésben a mun­ kásság jobb léteért folyó harc eszközeinek a biztosítása. Ebben a kérdésben nem is­ merünk kíméletet, szembe szálunk minden­ kivel, aki ehez hozzá nyúl, nem engedjük, hogy a munkásság kezéből ezt a fegyvert kiüssék. A sztrájk fegyverére a munkásság­ nak szüksége van, azonban a sztrajkot ak­ kor fogjuk használni, amikor a munkásnak a munkaviszonyát, bérét kell javítani. Nem engedjük azonban a sztrajkot poli­ tikai tőke kovácsolására felhasználni. Elmult már az az idő, amikor a munkásságot ve­ zényszóra lehetett megállítani, most már megkérdezi a munkás, hogy miért álljon ő meg. Viszont mikor a munkaviszony és a munkabér megjavításáért folyik a harc és a munkásság azt fogja látni, hogy csak sztrajk árán tudja a harcot győzelemre juttatni, akkor alkalmazni fogja. Ezeket a szempontokat szivleljék meg az illetékesek. Nem lehet ezt a kérdést vere­ kedéssel elintézni, hanem szívós szervezés­ sel kell a munkásság előtt bemutatni a maga 3 „A Bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisterenyei meztelenségében a kapzsi vezetőknek a lelketlenségét, akik szerencsétlen munkásokat küldenek verekedésbe, börtönbe, ők pedig a háttérbe meglapulva várják, mikor fölöz­ hetik le a munkások nyomorúságát. A munkásság gazdasági szervezete olyan szikla vár, amely felette áll minden politi­ kának és a munkásság gazdasági megjaví­ tását célzó zászlót tűzte ki. Magyarország bánya- és kohó­ munkásaihoz ! Kedves munkástestvéreim ! Engedjétek meg, hogy én, aki 15 éve köz­ telek mozgok, szivvel-lélekkel a tietek va­ gyok és mindig érdekeinkért harcoltam, pár sorban felhívjam figyelmeteket arra, hogy sorsunk jóra fordulása sajat gyors elhatáro­ zásunktól függ. Azt hiszem nem fontos, hogy jelen soro­ kat Kis Péter vagy Nagy János írta-e épen azért nem fogjátok rossz néven venni, ha A salgótarjáni járásbírósági épület az utóbbi továbbra is az ismeretlenség homályában időkben oly nagy látogatásnak örvend, amelyre maradok és ezen soraimtól eltekintve a jö­ még Salgótarján lakossága alig emlékszik. Nagy vőben is csak mint közvitéz kívánok jólé­ tömegek hivták fel figyelmünket arra, hogy tünkért harcolni. ellátogassunk a salgótarjáni járásbíróságra Sohasem tartottam helyesnek azt, hogy a érdeklődéni, hogy milyen ügyekkel vannak el­ munkások gazdasági helyzetét a politikától foglalva a hivatásukat teljesitő bírók. Meg­ nem tudták függetleníteni. döbbenve állapitottuk meg, hogy a nyomorgó Hiszen nem kell hozzá sok magyarázat, bányamunkások vannak beidézve, akik vala­ józan ésszel mindenki elképzelheti, hogy a melyik falusi kis kereskedőnél családjaik ré­ kettőt egész szépen el lehet egymástól vá­ lasztani anélkül, hogy bárkinek a politikai szére hiteleztek. Megkérdeztük egyik másik ügyvédet, hogy meggyőződésébe bele kellene gázolni És hogy mennyivel könnyebb egy szakmi az oka annak, hogy most az utóbbi időben olyan nagy tömegeivel indítanak keresetet a egyesületnek a munkások gazdaségi érdekei­ hitelező kereskedők tartozóik ellen? Egész ért küzdeni, ha az egyesület mentesíti ma­ egyszerű rövid választ kaptunk, amelyben az gát a politikától, azt rövid pár hónap alatt állott: Jaj uraim, megkezdődött a szanálás, megmutatta a „Salgótarjáni szakegyesület" megbizóink attól félnek, hogy elbocsájtják a Hogy az egyesület a tőke ellen harcol, az munkásokat és nem lesz kin behajtani a kint- egy pillanatig sem kétséges, de akkor, amilévő tartozásokat kor bármely vitás kérdésben a tőke és a Tehát egyszerűen ennek tudható be, hogy munkásság képviselői egymással leülnek tár­ ilyen tömegesen látogatják a salgótarjáni járás­ gyaim, egymásban nem a politikai ellenfelet biróságot. Az oda beidézettekhez fordultunk látják és ez már fél győzelmet jelent a mun­ kérdésekkel, kétségbeesve mondották el, nem­ kásképviselők részére. hogy a fennálló tartozásokat tudnák fizetni, A politikai jogok gyakorlásának is meg­ hanem annak a veszélynek vannak kitéve, vannak a maga időszakai és persze kivána­ hogy még inkább szaporodni fog az adósságuk, tos, hogy a munkásság itt is egységes fron­ mert hiszen allig keresnek valamit a redukált tot alkosson, de ez mindig legyen független műszakok mellett Az egyik várakozó bosszan­ a gazdasági kérdésektől Én azt tartom — kodva huzott ki a zsebéből egy csomó fizetési és ezt minden józan gondolkozásu ember el cédulát Sorba mutogatta, hogy minden hónap­ fogja ismerni, — hogy mindenkinek joga és ban milyen összegeket vontak le tőle. Egyik kötelessége az életben képességei szerint fizetési cédulán 20-25 pengőt, a másik fizetési elhelyezkedni, de joga is van munkájáért cédulán ennél is többet vontak le. azt az ellenszolgáltatást elvárni, mit mun­ A fenti eset nagyon hű magyarázatot szol­ kája után méltán megérdemel. De, hogy el­ gál a munkásság jelenlegi és az elmult évek helyezkedése, esetleg javadalmazása politi­ gazdasági helyzetéről. Tudjuk azt, hogy a kai pártállásától függjön, ezt már jogtalan­ tartozásokat meg kell fizetni A kereskedőknek ságnak tartom és épen azért, ha egy hatal­ is szükségük van arra az összegre, csak mas, kiépített szakegyesület, mely a politi­ csupán azon csodálkozunk, hogy miért éppen kától mentesen, kizárólag gazdasági jóléti a legszorongatottabb időben állnak elő köve­ szempontokat tartva szem előtt, veszi fel a teléseik behajtásával miért nem várnak egy küzdelmet a tőke ellen, kell, hogy teljes jobb időre, amikor a munkásság kidolgozhatja diadalt arasson. rendesen a munkanapokat? A vége ugyis No meg akkor, amikor egy egyesület ve­ csak az marad a dolognak, hogy a végrehajtó zetősége távol tartja magát a politikától és ugyan kikézbesíti a letiltásokat, levonni való minden idejét csakis a munkás társai gazda­ összeg a kifizetet csekély előlegeken kivül sági helyzetének kedvező megoldására for­ ugysem marad. Tehát csupán felesleges költ­ dítja, ugy ez a munka csak eredményes le­ ségekkel terhelik a munkástársakat het. Mert ha belesodródik a politikába, ugy Tömegek a járásbiró- �1927. április 1. "A bányász" 4 vajmi kevés idő jutna a fontosabbik részre. Mar pedig munkástestvéreim, a politikából — legalább is nekünk — nem lehet meg­ élni. Nekünk a teljesített munkáért megér­ demelt bérre stb. van szükségünk. Egy szerencsés véletlen folytán sikerült hozzájutnom a Salgótarjánban megjelenő „A Bányász“ című szaklap eddigi példá­ nyaihoz és mást nem tehetek, mint szivein egész melegével üdvözlöm azon bátor szaktársaimat, kik nem törődve a rájuk zuduló piszkolódásokkal, megküzdve a kezdet ne­ hézségeivel, Salgótarján környéki munkástársaink segítségével megkezdhették azt az épitő munkát, mely idővel minden körül­ mények között az ország bánya- és kohó­ munkásainak teljes megelégedését és jólétét fogja eredményezőt Munkástestvéreim! Ezen épitő munka gyorsasága a mi elhatározásunktól függ. — Hogy rossz hasonlattal éljek, hány embert ismertünk már, kiknek együtt volt már a pénzük és még mindig nem merték kis há­ zukat felépittetni, de amikor végre mégis el­ határozták magukat és megbízták az épitő­ mestert az építéssel, házuk egy-kettőre tető alá került . Látjátok munkástársaim, a salgótarjániak háza már fölépült Rövid pár hónapi műkö­ dés után sziklaszilárdan áll a salgótarjáni szénmedence felett és annyi szép eredményt ért el eddigi rövid működése alatt, hogy az építőmesteri oklevelet az egyesület az or­ szág összes bánya- és kohómunkásaitól ki­ érdemelte. Fel tehát szaktársaim ! Ki kell vennünk a részünket az épitő munkából és ha mielőbb teljes jólétet, megelégedést akarunk élvezni, ugy az egész vonalon csatlakoznunk kell a nekünk megmutatott alap kiépítéséhez, hogy mielőbb előttünk lássuk az ország bányaés kohómunkásainak igazi bástyáját Bizom bennetek munkástársaim, hogy szavaim nem hiába hangzottak el. Csákány. Rég óta érzett hiányt fog a SINGERvarrógép részvénytársaság április havában újból megnyiló fióküzlete kielégíteni. — Az újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath. templommal szemben) létesül, ahol ezentúl újból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött Singer varrógépek. Singer alkatrészek, Sin­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. Hangszer eladás. Egy jó karban levő, teljesen felsze­ relt szobacimbalom azonnal eladó. Bővebbet: Ifj. Takács Andrásnál Baglyasalja, Sára-telep. Az angol szakszerveti törvényt módosítják. A magyar munkásság előtt is már isme­ retes, hogy Angliában vanak kialakulva a legegészségesebb szakszervezeti mozgalmak, amelyek már évtizedek óta törvényeken alapszanak. A legutóbbi bányász-sztrajkkal kapcsolatosan az angol kormány tervbe vette a szakszervezeti törvény megreformá­ lását. Ezzel a tervvel kapcsolatosan meg­ indultak az érdekeltek között a tárgyalások, hogy előkészítsenek egy megfelelő törvény­ javaslatot, amelyet az ottani alsóház elé terjesszenek, törvényre emelése végett. A fent jelzett tárgyalások alapján elkészült a törvényjavaslat, amelyről „az alábbi londoni tudósítás számol be:“ Hosszas tárgyalások és alkudozások után elkészítették az Angol szakszervezeti törvény módosítására vonatkozó kormány­ javaslatot, amelyet már a legközelebbi napokban a parlament elé terjesztenek. A javaslat megtiltja az általános sztrájkot, mint összeesküvést, továbbá a csoportos sztrajk őrségeket és a szakszervezeti ta­ gok kényszer megadóztatását, politikai pártok, vagy szervezetek támogatása céljából. A szakszervezeteken belül, csak ön­ kéntes politikai megadózás lehetséges. A közalkalmazottak szakszervezeteinek meg­ tiltják a csatlakozást olyan szakszervezeti biokhoz, amelynek politikai szinezete van, vagy amelyik politikai működést fejt ki. A fenti tudósitás lényegére még vissza fogunk térni. Kerületi összvezetőségi ülés Salgótarjánban. F. évi március 25-én, pénteken délelőtt 10 órakor összvezetőségi ülést tartottak a salgótarjáni kerületi helyicsoportok. Az összvezetőség a szanálás kérdésével és a nyugdíjas bányamunkások lakás és tüzelő szerrel való ellátása kérdésével fog­ lalkozott Napirend előtt Csóka Vendel titkár be­ jelenteti, hogy a m. kir. belügyminisztérium az egyesület módosított alapszabályait jóvá­ hagyta, amely szerint az egyesület uj címe: A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége. Bejelenti egyben, hogy a titkárság megkezdte az előmunkála­ tokat az alapszabályok értelmében az ország többi bányatelepein is és felszólította az ottani bányamunkásokat, kezdjék meg a szervezési munkálatokat s küldjenek a köz­ pontba értesítést, hogy a csoportok meg­ alakítására szükséges intézkedéseket meg­ tehesse. Jelentheti egyuttal már számtalan telepen megindították munkástarsaink a szervezés munkáját, mely szépen halad előre. A szanálás kérdésében Csóka titkár je­ lenti: A legutóbbi időben a felmondások nem voltak olyan nagy mérvűek, mint az a KESZLER ÁRPÁD Hirdessen múltban volt, azonban a munkanapok száma a baglyasi oldalon kevesbbedett, szemben a mult havi munkanapok számával. Ez legin­ kább annak tudható be, hogy a szén elhe­ lyezésénél az utóbbi időben darabos szenet nem igen tudtak elhelyezni, leginkább csak a téglagyáraknak szükséges aprószenet — Még a téglagyárak sem indultak meg teljes mértékben, azonban a beérkezett információk szerint a jövő kónapban esetleg némi javu­ lás fog beállani. Ugy látja, nagyobb rázkódtatástól, vagyis ujabb szünetektől nem kell tartani, mert az üzemek nagyrészt már le­ szállították munkáslétszámukat annyival, amennyivel a folytatólagos üzemet biztosí­ tani tudja. A munkabeosztásnak ez a formája a mun­ kásság között nagy elégedetlenséget szült, mert a redukált munkanapok alatt keres­ hető összeg nem elegendő a legszükségesebb élelmiszer szükségleteknek a beszerzésére sem. Ennek tudatában a Szövetség központi titkársága beadvánnyal fordult a kományzathoz, amelyben felsorolta a munkásság sulyos helyzetét s arra kérte a kormányza­ tot, hasson oda lehető legsürgősebben, hogy a munkásságnak munkaalkalmat teremtsen, amely által lehetővé teszi létfen tartásának biztosítását. Továbbá jelenti, hogy a salgótarjáni kerü­ letben e bányavállalat megvonta a nyugdíjas munkásoktól a tüzelőszer kiszolgáltatását. Ugyancsak a Rima telepén a nyugdujasok­ kal olyan körözvényt írattak alá, mely sze­ rint amennyiben a vállalatnak a lakásra szüksége van, ugy egyszeri felszólításra kö­ teles a nyugdíjas a lakást elhagyni Ebben a kérdésben a központi titkárság javasolja a vezetőségnek, foglalkozzon a dologgal és adjon a titkárságnak utasítást a fenti pana­ szok orvoslásának az elintézésére. Az összvezetőség többek hozzászólása után utasutja a központi titkárságot, járjon el a kormányzatnál, úgyszintén a kerület országgyűlési képviselőjénél, hogy a szanálás kérdésében sürgősen intézkedjen. A nyug­ dijasok ügyében pedig mindaddig, amíg a nyugdijjárulékot nem emelik olyan arányban, hogy abból a lakás és tüzelőszer beszerzését fedezni tudják, hagyják őket lakásukban és nyújtsák továbbra is a szénjárandóságokat. Ujból megnyilik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ április havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. a SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok „Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. A Bányász-ban. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 7. szám (1927. április 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-04-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/967c68b9ee6dfa2e8b844d7a42f2d521.jpg 5beae4977f10146e10120f64f8e86043 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b5dc7cd83833d9a16ed4cb913f5709a3.pdf 2b25b1a270691e0e3f42502695cd2ead PDF Text Text II. évfolyam. 1927. április 15. 8. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Munkáskérdés a bányaiparban. Ez a kérdés foglalkoztatja ma az egész ország társadalmát. A legjobban a bányaiparban dolgozó munkásokat izgatja, mert őket közvetlen érinti a kérdés. A bányaiparban már évek óta redukált üzemmel folyik a munka ugy, hogy a bányamunkások hetenként a rendes hat műszak helyett három, négy és öt műszakot dolgoznak. A bányamunkások a ledolgozott műszako­ kon alig érnek el 4—5 pengő átlagos vájárkeresetet. Ez az átlagos vájárkereset, ha 25 műszakot veszünk alapul, 100 és 125 pengő keresetnek felel meg, ami egy­ általán nem elegendő a mai viszonyok között a megélhetéshez. Most azután a redukált műszakok mellett, amikor a műszakok átlagos száma 17—18, erre az átlagos kereset szerint 70—90 pengő esik, elképzelhető, hogy milyen életet kell élni a bányamunkásságnak. Még sulyosabb a helyzete azoknak a bányamunkásoknak, akik nem mint vájárok dolgoznak, hanem mint kül­ színen és. a bányában egyéb beosztá­ suk van és a vájárkeresetnek csak 60—80 százalékát kapják mint mun­ kabért. Mondhatjuk, hogy valóságos művészei az életnek azok a bánya­ munkások, akik a fenti keresetből meg tudnak élni. A bányamunkások az utóbbi évek­ ben a redukált műszakok és az ala­ csony keresetek következtében anynyira leromlottak fizikailag, hogy alig birják azt a nehéz munkát, amelyet nekik végezni kell. Ez a helyzet arra késztet bennünket, hogy papírra ves­ sük és ezáltal az ország közvélemé­ nye tisztán lássa, milyen viszonyok között élnek azok a munkások, akik azt a szenet termelik, amelynek a tüze mellett főzik az emberek az erőt gyűjtő élelmüket, ugyancsak ezen tűz nyujt enyhítő meleget a rideg tél el­ len. Ilyen-kereset mellett tengetik éle­ tüket azok a munkások, akik el van­ nak zárva a világtól, mélyen a föld gyomrában néznek farkasszemet a ha­ lállal, amikor a legszükségesebb táp­ lálék megszerzéséért folytatják mun­ kájukat. Ezen munkájukkal csak nyo­ morult életüket tudják tengetni, azon­ ban ugyanakkor a bányavállalatok biz­ tosítani tudják magoknak a megfelelő hasznot. Az igaz, hogy a bányavállalatok is tele vannak panasszal, arról panasz­ kodnak, hogy nem birják ezeket a válságos időket, ez azonban csak arra jó, hogy a közvéleményt szimpátiára bírják, amikor azután mérlegük meg­ jelenik, látjuk, hogy milyen tekintélyes osztalékot juttatnak azoknak, akik csak pénzüket fektették be részvé­ nyekbe, de egyébként semmivel sem járultak hozzá a termeléshez. Ezen helyzet ismeretének tudatá­ ban gyakran emeltünk szót a munkás­ ság érdekében, azonban eddig még mindég süket fülekre találtunk, mindég volt valami ürügy, amellyel kibújtak a helyzet megjavítása elől A munkálta­ tók állandóan a magas munkabérek­ ről beszélnek és ezzel okolják a ma­ gyar ipar versenyképtelenségét. Erre vezetnek le azután minden ipari pan­ gást úgy, hogy a közvéleményben szinte úrrá lett az a tudat, miszerint a magas munkabér az okozója a nyomoruság­ nak. Kérdjük a közvéleményt, elégsé­ gesek-e a fenti keresetek a megélhe­ téshez, nem hisszük, hogy találkozna valaki, aki ezen kereseteket elégsé­ gesnek tartaná. Ugyanugy nem felel meg a valóság­ nak az az állítás sem, hogy a munka­ bérek emelése, csak a versenyképes­ ség rovására történhetik. A vállalatok természetesen azt mondják, hogy azok a munkások, akik szorgalmasan dol­ goznak, többet keresnek. Erre az a válaszunk, hogy amikor a vállalatok valamilyen ügyben eljárnak, amely az üzlet érdekében van, akkor kimutatjuk azt, hogy a bányák elérték a békebeli teljesítményt. Ez tényleg igy is van, tehát a bányák és a rész­ vényesek is elérték a békebeli ered­ ményeiket, csak a munkás nem érte el békebeli keresetét. Azt a vádat, amely szerint a munkásság teljesítő képessége maradt alul, megdönti a vállalatnak jelentése. Tehát a bánya­ munkások megtették kötelességüket, most már az ő bérüknek a béke ní­ vóra való emelése van hátra, viszo­ nyítva a békebeli élelmiszer és köz­ szükségleti cikkek áraihoz. A legna­ gyobb igazságtalanság, hogy a bánya­ munkások egyike azon munkásoknak, akik a legalacsonyabb bérben része­ sülnek. A fenti kérdésnek a megfontolását ajánljuk figyelmébe mindazoknak, akik hivatva vannak a munkáskérdéssel foglalkozni. Mert a jelenlegi állapotok tarthatatlanok, elviselhetetlenek Az elégedetlenség pedig rossz tanácsadó és a munkásságot könnyen meggon­ dolatlan cselekvésekre ragadtathatja magát. Kölönösen a mai idők veszé­ lyesek, amikor a munkásság között különféle agitációk folynak, amelyek a már a munkásság előtt hitét vesztett vezetők ugrasztani igyekszenek. A bányamunkások ma már belátták azt, mennyire helytelen volt a munkás­ ságot minden kilátás nélkül harcba vinni és ma már nem oly könnyen kapható a bányamunkásság kalandokra. Azon­ ban ma már eljutott a bányamunkás­ ság odáig, hogy hard fegyverét akkor szegezi az elleniéi mellének, amikor nem a munkahiány köde van a leve­ gőben, hanem amikor konjuktura van. A bányamunkások már annyiszor mentek csalódáson keresztül, hogy most már nem ülnek fel ugratásnak, hanem azért alkották meg a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét, amelyben minden politi­ kai irányzattól függetlenül gazdasági érdekeiket megvédik és helyzetüket megjavítják. Szövetségünk a munkabér és munkaviszony megjavításának a jegyében született ugyanakkor, amikor a volt „Bányamunkás Szövetség" nem volt képes a munkásság érdekében eljárni. Szövetségünk, amely mint gazdasági egyesület alakult helyi hatáskörrel, oly eredményeket ért el rövid idő alatt, amelyet nem minden szervezet köny­ velhet el. Ez késztette az ország bányamun­ kásságát arra a törekvésre, mely sze­ rint minden bányatelepen a Szövetség helyicsoportját kívánja megalakítani. A szövetség kötelessége tudatában már ismételten többször felhívta a kormány figyelmét a bányamunkások siralmas helyzetére és állandóan sürgette a kormány intézkedését Tényleg történ­ tek a kormány részéről bizonyos lé­ pések, ezek azonban a munkásságot nem elégítették ki. A kormánynak fontos állami érdeke megkívánja, hogy a bányamunkásság tisztességes emberi megélhetéshez jusson. A bányamunkásság nem támaszko­ dik arra, hogy helyzete megjavítása érdekében a kormány a Tálaljatoknál eljárjon, csupán a szénpiac megterem­ tése körül szorgoskodjon, a vállalatok­ kal szemben a munkásság megfogja �"A bányász" 2 1927. április 15. lalástól függetlenül teljesítse kötelességét Ezt a kérdést mi már számtalanszor kimeritően ismertettük és kimutattuk, sőt beigazoltuk ezen állásfoglalásunk egyedüli helyességét, hogy most ismét erre visszatérünk, a leg­ utóbbi napokban lezajlott események kész­ tetnek. Értesüléseink szerint a hadirokkantak, akiknek nagyrésze eddig az egyik szociál­ demokrata pártszervezetnek egy úgynevezett „R“ csoportjához tartozott, testületileg be­ léptek a Hadviseltek Gazdasági Körébe, mert ugylátják, hogy gazdasági érdekeiket nem egy politikai pártszervezetben, illetve politikai tömörülésben, hanem gazdasági szervezetben biztosíthatják. A napilapok egyrésze ezt rögtön olybá tüntette fel, mintha a hadirokkantak összessége elvileg szakított volna a szociáldemokrata párttal és már igyekezett egy másik párt részére ezt a tényt elkönyvelni. A Népszava ugyancsak sietett megcáfolni és kijelentette, hogy a rokkantaknak eszük ágában sincs kilépni és ők sohasem fognak a szociáldemokrata pártból kilépni. Nem mulaszthatta el azonban, hogy azon töme­ geknek a vezetőit, akik mégis beléptek a Hadviseltek Gazdasági Körébe — ezt a Népszava sem tudja letagadni, — hogy ezek a vezetők nem visekedtek öntudatos szoci­ áldemokratához méltóan. Amint látjuk a napilapok ezt a kérdést politikai nézőszögből nézik és csupán azt tartják fontosnak vitatni, hogy a rokkantak Jó szerencsét ! mely párthoz tartoznak. Ezzel szemben a hadirokkantak az ő gazdasági érdekeiknek a megvédése érdekében tömörültek gazda­ szervezetbe, mert belátták ennek az A munkásság gazdasági érde­ sági egyedüli helyességét. Mi ezt másként el se tudjuk képzelni és ugy hisszük, hogy a hadi­ keinek védelme. Sok szó hangzott el erről a kérdésről, rokkantak ugyanezen a nézeten vannak. Ne bírálják el sohasem pártállás szerint a különösen az utóbbi években. Ezzel a kér­ déssel foglalkoznak ugy a külföldi, mint a munkásság hovatartozandóságát akkor, ami­ belföldi napilapok is. ugyancsak különféle kor a munkásság az ő nehéz gazdasági ankétem, társasösszejöveteleken, nyilvános helyzetének a megjavitásáért küzd. Bár a gyűléseken. Minden rendű és rangu, vala­ rokkantak között minden társadalmi állás mint különféle politikai pártállásu egyének van képviselve, mégis a gazdasági érdekek vitatják, kik vannak hivatva a munkásság védelmének a harcában együtt érezzük ma­ érdekképviseletét és ezzel kapcsolatosan a gunkat velük. Az a tény, hogy gazdasági munkásság gazdasági érdekeinek a védelmét szakszervezetbe tömörültek igazolja, hogy a munkásosztály hasonló eszközökkel küzdje ellátni Mi a legnehezebb fizikai munkát végző meg az életharcát. bányamunkások nevében szólunk ehez a Mi tehát függetlenül és minden politikai kérdéshez, mint akik a munkásság gazda­ hátsó gondolat nélkül üdvözöljük a rokkan­ sági érdekeinek a védelmét az eddig Ma­ tak állásfoglalását, mert tudjuk, hogy moz­ gyarországon létezett összes pártok és szer­ galmuk helyes irányba terelődött. Ugyanis vezetektől függetlenül, egy tisztán gazdasági egy gazdasági szervezet függetleníti tagjait szervezetre ruháztuk, akinek kötelességévé az összes pártoktól, azonban ugyanakkor tettük minden politikai párttól és állásfog­ módot ad az összes tagjainak, hogy min­ denki politikai meggyőződését szabadon nyilvánithassa. Ezt értsék meg az összes politikai pártok és szakszervezetek, különösen az utóbbiak­ nak ajánljuk megszivlelésre, mert ha az életviszony, munkabér, munkaviszony, bá­ násmód megjavítása érdekében folytatott harcok a jövőben nem tudják magukat függetleniteni a különféle politikai irányzatok­ tól, akkor az eredmények Ugyanúgy sem­ mivé válnak, mint az Utóbbi években, me­ lyeket a saját bőtünkön tapasztaltunk. Egészen másként fog kinézni a jövő mun­ kaharca a tőkével szemben, ha azt nem politikai szempontból bírálhatják el. A gaz­ dasági szervezeteknek legfőbb törekvése a tőke és a munka közötti viszonyt kolektív szerződésekben biztosítani, amely szerző­ désekben munkás és munkáltató, mint két egyenlő fél vetik papirra megállapodásaikat. Mindaddig, amig a tőke és munka viszonya ily módon nincs rendezve, mindaddig fenn­ áll a sztrájk joga, amely a munkásnak egye­ düli fegyvere. A kórmánynak legsürgősebb kötelessége munkáskamarák felállítása, amely munkás­ kamarák hivatva vannak a munkás és mun­ káltató közötti viszony szabályozására. Ugyancsak a munkásság és munkáltatók között kötendő kolektív szerződések pontos betartásának az ellenőrzése. Nagyon fontos ennek a kérdésnek a szabályozása, vagyis rendezése, mert csakis ily módon lehet megakadályozni az illegális sztrájkokat, amelyek ugy a munkásság, mint az ipar, valamint az államérdekek rovására vannak. Mindaddig, mig ezek a kérdések tisztázva nincsenek, a munkásság ezek elérése ér­ dekében folytatja a harcot. a plessiosaurus (szintén tengeri gyik), vala­ mint az ezekkel rokon elasmosaurusz nevű állatok. Az Elasmosauruszok egy 45 láb hosszu példánya a filadelfiai múzeumban van. A szárazföldet a gaválhoz hasonló teleosaurus mystriosaurusok uralták; a leve­ gőben pedig sárkánygyíkok (Campylognatus) röpködtek. A doggert sötét palák, homokkövek és vasércek alkották. Az állatvilágában: a ten­ gerekben a szivaralaku belemmitesek, a ha­ lak közt pedig a fényes pikkelyü gonoidok és a cápák foglalnak helyet, az ischthyosaurusok pedig pusztulófélben vannak. — A szárazföldön megjelenik az első növényevő erszényes állat: az amphytherium. A malm-korszak rétegzete világosszinű mészkövek és dolomitokból épült föl. Nö­ vényvilága az előző formáció flórájához csatlakozik, amelyben megterem a ciprus, szappanfa, lucfenyő, erdei fenyő és a vörös fenyő. Az állatvilága valóságos forradalomon megy át. A kagyló-félék tömegesen lepik el a tengerek fenekét, a csigák táborában is ujabb szereplők tűnnek fel, a szivacsok pe­ dig oly óriási mennyiségben tenyésznek, hogy egész rétegeket alkotnak a tengerek­ ben. A teknősbékák ujabb fajtájukkal, mig a Dacosaurus és Geosaurus nevű tengeri krokodilusok óriási méretükkel tűnnek fel. Az ichthyosaurus és plesiosaurus-félék kihaltak ugyan, de annál nagyobb számban jelennek meg rokonaik a Perodactilus spektabilis, a levegőben repülő gyíkok. — Igazi sárkányok röpködnek a levegőben. A szárazföldi hüllők is részt vesznek a fejlődés versenyén, a rettenetes gyíkok, az úgynevezett dinosaurusok tűnnek ki óriási termetükkel. Az atlantosaurus megmaradt csontjai után ítélve mintegy 35 méter hoszszú és 10 méter magas volt; a brontosaurus (menydörgős gyík) megtalált csontváza 20 méter hosszú, 5 méter magas, nyaka 7 mé­ ter, farka pedig 9 méter hosszú, utóbb ne­ vezett menydörgős gyík több teljes példá­ nyát találták meg ásatások alkalmával. Még néhány vérengző gyíkon kívül az igazi madarak is megjelennek a fejlődő élet színpadján. Az ősmadarak két teljes csont­ vázát találták meg a solenhofeni palák kö­ zött A tudósok archacopterisz marcura-nak nevezték el és az egyik a londoni, a másik — melyet 1877-ben találtak — a berlini egyetemi múzeumban van. Ezek már tollas madarak voltak, de foguk volt. , vívni a harcot Az egy lehetetlen álla­ pot amit a vállalatok ma folytatnak. Ugyanis a legtöbb telepen elbocsájtá­ sok voltak, azonkivül a hetiműszakokat redukálták, ugyanakkor a munkás­ ságot pótműszakok teljesítésére kény­ szerítik azért, hogy a bánya szállitása ugyanannyi legyen mint az előzó lét­ szám mellett volt. Sót vannak vállala­ tok, akik a munkabéreket akarják redukálni. Ez a legnagyobb lelketlenség és embertelenség, figyelmeztetjük mind­ azokat, akik ezen törik a fejűket, hogy a bányamunkásságot találják szemben magukkal. Különösen azon a vidékén űzik a vállalatok ezt a módszert, ahol szövetségünknek még nem alakultak meg a helyicsoportjai. Nemsoká tart ezen öröm, mert a le­ hető legrövidebb időn belül megala­ kítjuk helyicsoportjainkat és mindenütt meginditjuk a harcot a munkásság érdekében. Ez a harc kell, hogy győzelemmel fejeződjön be, mert ez a harc a munkásság becsületes küzdelme a tisztességes megélhetésért. Fel a küzdelemre, zárt sorokba sorokozzatok. Geológia, Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Triász korszak földünk különböző helyein más-más képződmény. Német birodalom te­ rületén : homokkő, kagylósmész és márgásrétegek alkotják. Az állatvilágban élt : a békák, a csuszó-mászók és emlősök saját­ ságait egyesitő, mintegy 3 méter hosszú állat, továbbá az első emlős állat, amely a kenguru féléknek, emlős állatoknak az őse lehetett A jura-korszak három csoportba osztható, melyeket liasz, dogger és malm-nak neve­ zünk. A liasz homokkövek, palák, bitumen tar­ talmú palák és szén telepekből áll. Legna­ gyobb a Pécs vidéki széntelep, 25 fejtésre érdemes szénrétegéveL Vasércek is fordulnak elő a formációban. Növény világából a pálmákhoz hasonló cyradeák és fenyőfélék nagy erdői szolgáltatták a feketeszéntelep képződéséhez az anyagot. Állatvilágában a tengeri liliom, brachiopodák, kagylók és ammoniták népesítik be a tengereket, de a halak sem maradnak hát­ térben: a 10 méter hosszú, tüdővel lélegző ichthyoszaurusz (halformáju tengeri gyík) és Februárban 749.336 méter­ mázsával csökkent a szén­ termelés. Amióta az ez évi szanálás megkezdődött, nem mulott el nap, hogy valamely formá­ ban ne foglalkoztunk volna azzal a rettene­ tes nyomorral, ami a szénfölösleg következ­ tében állott elő. Most, hogy a statisztikai hivatal adatai eljutottak hozzánk, abból megállapíthatjuk, hogy január 1-én 585.061 mmázsa, február hó 1-én 932003 mmázsa és március 1-én 1.100.978 : mmázsa szénkészletük volt a bá­ nyáknak. Ezen horribilis nagy szénkészlet (Folyt köv.) �oda vezethető vissza, hogy kevesebb szenet fogyasztanak a közlekedési vállalatok, mal­ mok, cukorgyárak és a villanyostelepek is lényegesen kisebb mennyiséggel szerepelnek a szénfogyasztás februári statisztikájában. Nagy részben ennek tulajdonítható, hogy a munkástársakat tömegével bocsájtották el az ország valamennyi bányatelepein és ide vezethető vissza a folytonos műszak szüne­ telés is. Szövetségünk titkárságának módja volt meggyőződni közvetlenül a tatabányai és pécsi kerületekben levő szomorú állapo­ tokról is, mindenütt a legnagyobb elkesere­ déssel tárgyalják munkástársaink gazdasági helyzetük folytonos romlását, de különösen megbotránkozva állapítják meg, hogy a válla­ latok a szanálás, illetve munkásfölösleget nemcsak a munkáslétszám csökkentésére használják fel, hanem nagyban érvényesíti a protekció rendszert és állandóan fejleszti az üzemi szekaturát, mindig kevesebb és kevesebb megértést tapasztalnak a munka­ adók képviselői részéről. Ez az utóbbi kü­ lönösen érezhető Tatabányán, ahol a bizalmi­ férfiak teljesen elvesztették befolyásukat a munkásságot súlyosan érintő panaszok elin­ tézésében. A gazdasági életben a munkanélküliség a munkásságra nézve állandóan nehéz helyze­ tet teremtett, de ezt a tultengést az elmult évek munkanélküliségében mégsem lehetett ugy tapasztalni, mint ma Tatabányám ahol ezelőtt egy pár évvel a munkásság bizalmiférfiai igen sok tekintetben segítségükre tudtak lenni a bajba került munkástársak­ nak. Az utóbbi időben egyik elbocsájtás követi a másikat, bizalmiférfiak és tagok egyaránt kerülnek ki az uccára, ügyeik el­ intézve azonban nem lesznek. Ezek a jelenségek visszavezetendők az elmult idők helytelenségeire. Ezekből a ta­ nulságot le kell vonni minden munkástár­ sunknak, mert egy bizonyos ideig csak lehet dacolni, de amikor a dac már a munkásság legszükségesebb életébe vág, ott már meg­ szűnt minden tudomány, a vége mégis csak az, hogy azon szaktársak, akik még ezelőtt dacoltak, ma már belátják, hogy nem volt igazuk és családjaik megmentése mindennél előbbre való. A vállalatok képviselői erősen kihasznál­ ják a munkanélküliséget, nem egyszer han­ goztatják, hogy : „Ja, most miénk a hatalom és minden ugy lesz, ahogy mi akarjuk.“ — A magyar bányamunkásságot ilyen és ehez hasonló retorziókban még sem lehet része­ síteni, mert ha voltak hibái a munkásság­ nak, azok nem rosszakaratúak voltak és ezért nem indolens dolog a munkásság szo­ moru helyzetét még szekaturákkal is fűsze­ rezni, amikor ezt lehetne becsületes megér­ téssel is kezelni. De nem egyszer hallunk panaszokat a munkaadók képviselőitől is a munkásság magaviseletét illetőleg. Itt kénytelenek va­ gyunk — minden hátsó gondolat nélkül — megállapítani, hogy a munkásság jóindulatát és a munkásság valamint munkaadóik kö­ zött fennálló nagy ellentétek megszüntetését csak ugy lehet elérni, ha a bányatisztviselők, felvigyázók és mindazok, akik az üze­ mek vezetésével bármilyen kapcsolatban vannak, a munkásság érdekeit is állandóan tiszteletben tartják. Ez az egyedüli mód az ellentétek kiküszöbölésére. — A szekaturák megszüntetése, a jó bánásmód fejlesztése és a nyomorúság megosztása igen nagy mér­ tékben segiti elő a bányaüzemek fejlődését és teszi lehetővé a nyomoruság valamiképen való elviselését Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenyei Folyik a munka. Lázas munka folyik az összes bányatele­ peken, az egész országban. Amikor tudomá­ sára jutott a munkásságnak a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szö­ vetsége alapszabályainak a jóváhagyása, tömegesen jöttek a levelek, amelyben érdek­ lődnek szövetségünk iránt. A bányamun­ kások szeme felcsillant amikor látták alap­ szabályainkat, mindegyikből szinte előretört a vágy, bárha már náluk is megalakult volna szövetségünk helyicsoportja. Minden­ kiből a keserűség fakadt ki, amikor vissza gondoltak mennyi energiát pazaroltak el azért hogy gazdasági érdekeiket meg tud­ ják védeni. A bányamunkások azok közé a munkások közé tartoznak, akik félelmet, fáradságot nem ismertek ezen munkájukban. Évtizedeken ke­ resztül az erdőkbe bujkálva jöttek össze, ott beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat A sok próbálgatás között a Pécsvidéki mun­ kásságnak sikerült 1900-ban alapszabályok­ hoz jutni. Megkezdték a munkát, reménykedve és számítva arra, hogy rövidesen országosan intézhetik ügyeiket Azonban a vállalatok összefogtak és kieszközölték a kormányzat­ nál, aki azután lehetetlenné tette szerveze­ tüket. Könnyen tehették, mert ugyancsak politikai szempontoktól volt áthatva mind két fél. Ezután következett egy hosszú, áldatlan harc, amelyben a bányamunkások ki voltak szolgáltatva a tőkének. — Végre a háboru utolsó évében sikerült a "Bányamunkás Szövetség“-et megalakítani, azonban az sem tudta beváltani a munkásság kívánságát. — Amilyen hévvel, lelkesedéssel, tele remény­ séggel álltak annak a bányamunkás szövet­ ségnek a zászlója alá, ugyanugy kiábrán­ dultak belőle, mert meggyőződtek arról, hogy a munkásság energiáját politikai célok szolgálatába állították. Ismét olyan idő következett, amikor a bányamunkásság, lesujtva a sok csalódástól, egyedül állt a sivatagban, nem tudta, hogy mi tévő legyen, hiszen már mindennel pró­ bálkozott és sehol sem találta meg, amit keresett: a boldogulást. Ekkor szinte váratlanul jött a salgótarjáni bányamunkások feleszmélése, amely után gazdasági szervezetet létesítettek. Ezt kö­ vette az országos alapszabály beterjesztése és jóváhagyása. Szövetségünk központi tit­ kársága — sok sürgetésre — személyesen győződött meg a különféle bányatelepeken levő hangulatról és a szerzett tapasztalatok alapján arra az elhatározásra jutott, hogy eleget tesz a munkásság kívánságának. En­ nek végrehajtására felhatalmazást kért a központi vezetőségtől. A központi vezetőség f. hó 10-én tartott ülésén utasította a központi titkárságot, ha­ ladéktalanul szervezze meg a bányamunkás­ ság összességét, ossza be bányakerületen­ ként és szervezzen kerületi titkárságokat Az első ilyen titkárság felállítását el is ha­ tározta a vezetőség. Pécs vidékén ez a tit­ kárság már meg is kezdte működését El­ jutottunk tehát a munkásság vágyainak a megvalósításához és rövidesen meg fogjuk alkotni az összes bányatelepeken csoport­ jainkat — Ezzel kapcsolatosan megindult a munka a munkásság gazdasági érdekeinek a védelmeért Szövetségünk központi vezetősége egyben fölszólítja az ország területén dolgozó bá­ nyamunkásokat, tömörüljönek saját jól fel­ fogott érdekükben zászlónk alá, készitsék elő azon munkálatokat amelyek a csopor­ tok megalakításához szükségesek. A szövet­ ség ott fog állni a hátatok mögött és őr­ ködni fog, a harcotokban segitségtekre siet Sőt ott fog állni már akkor, amikor méltány­ talanság és sérelem esik a munkásságon és igyekezni fog orvosolni, ne legyen kénytelen a munkás röktön harci fegyverét használni. Fel a munkára! HIREK. — A budapesti kir. ügyészség megszüntető határozata. A próbálkozások, amelyek szövetségünket állandóan elpusztí­ tani szeretnék, az igazságunkon, egyik a másik után dőlnek össze. Egy ujabb esetről számolhatunk be, amely Budapesten a kir. ügyészség előtt zajlott le, a közelmúltban. A kis eset a következő: Csóka Vendel szövetségünk titkára, amikor a Bányamun­ kás Szövetség megbízásából Salgótarjánba költözött, budapesti lakását átadta Varga Gyula budapesti lakosnak, a lakásában lévő összes bútorait is eladta Varga Gyulának. Amikor a Szövetségből való kiválás meg­ történt, Varga Gyula csakhamar feljelentést tett Csóka Vendel szaktárs ellen a buda­ pesti rendőrségen, csalás miatt. Először nem tudtuk megérteni a feljelentés magyarázatát, csak később a budapesti napilapokból ol­ vastuk, hogy Peyer Károly és Biró Dezső a szociáldemokrata párt két exponense je­ lentkezett tanunak, bizonyára azzal a szán­ dékkal, hogy bizonyítsák a feljelentésben foglalt vád valódiságát Csóka Vendel szak­ társat több ízben hallgatták ki a rendőrsé­ gen az ügyre vonatkozóan, védekezésében el­ mondta, hogy ő nem a lakást hanem a butort adta el Varga Gyulának, amelyet bizonyított a mind két fél által és két tanú­ val aláirt adás-vételi szerződéssel. Igy tehát ennek az alapján a budapesti ügyészség 26581 K. Ü. számú határozatával megszűn­ tette az eljárást �1927. április 15. „A bányász“ tanút idéztetett be a bírósághoz, akik mű­ szakot veszítettek, de egyik sem számolta süketünket ami később szövetséggé alakult fel a műszakot, hogy ezáltal is könnyítsék át Peyer Károly, mint a bányamunkások Rácz Jánosnak a helyzetét. Ezzel szemben szövetségének a titkára, mindenki előtt köz­ ismert perfid módon végig hurcolta az egész Rácz János, Kelemen Józsefet egyik meg­ ország területén, amely rágalmakért szövet­ hitt barátját idéztette be tanúnak, aki per­ ségünk minden esetben pört indított a bíró­ sze bizonyítani még sem tudott, de 6 pengő ságnál, hogy módot nyújtson a rágalmazók­ műszak megtérítéshez feltétlen ragaszkodott. nak az általuk elmondott állítások bizonyí­ Tehát legyen intő példa a fenti eset mind­ tására. Most azután április 5-én, a költség­ vetési vitával kapcsolatosan Peyer Károly azoknak, akik még ma sem férnek a bőrük­ országgyűlési képviselő beszédjében azt álli­ ben, mert azt vegyék tudomásul, hogy mi, totta, hogy Salgótarjánban, Pitta rendőr­ akik becsülettel indultunk el a munkásság tanácsos kezdeményezésére a Csóka-féle gazdasági egységének megteremtésére, min­ gazdasági szervezet alakult a bányavállalat den becsületes kritikát tudomásul veszünk, feltűnő támogatása mellett. A rendőrtaná­ csos igy akart érdemeket szerezni a meg­ de a rágalmazókkal szemben a legkímélet­ lenebbül járunk el. Majd meglátjuk meddig üresedő polgármesteri székre. Miután eltökélt szándékunk, hogy a foly­ fogja még birni az általunk ismert kassza, tonos piszkolódásokra nem pazarolunk pa­ amiből ezeket a szép kis összegeket folyó­ pírt és nyomdafestéket, nem kívánunk Peyer sítani szokták. előbbi kijelentésével polemizálni, hanem felszóilitjuk Peyert, hogy fentebb leírt kijelen­ Rég óta érzett hiányt fog a SINGERtéseit ismételje meg házon kivül, adja meg varrógép részvény társaság április havában a módot, hogy segítségére lehessünk a men­ újból megnyíló fióküzlete kielégíteni. — Az telmi jog védelme mögött elmondott állítá­ újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ sainak bizonyítására és ne bújjon a men­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath, templommal szemben) létesül, ahol ezentúl telmi jog mögé. újból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött — Megint egy rágalmazó a Járás- Singer varrógépek, Singer alkatrészek, Sin­ bíróság előtt. Az elmúl hetekben bizo­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. nyára valakinek heccelésére, Rácz János — A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t., teréztárói vájár a szokásos vitatkozás hevé­ ben Telek József szövetségünk egyik bizalmi 1926. évi mérlege. Az elmult évi gazda­ férfiára sértő kijelentéseket tett. Többek sági helyzet élénken visszaemlékeztett ben­ jelenlétében azt állította, hogy amióta a nünket arra a rettenetes nyomorúságra, ami­ gazdasági szakszervezet megalakult, a fize­ ben a salgótarjáni és környékbeli munkásság tésnél visszamaradt aprópénzeket a társulat­ fetrengett. Kora tavaszi hónapokban már tól egy összegben veszi ki a szervezet ve­ két-három napos munka mellett dolgoztak zetősége és abból dotálja a bizalmiférfiait. azon munkástársak, akiket a nagy elbocsáj­ A jelenlévő Telek szaktárs Ráczot nyomban tások megkíméltek. Mult év április 27-én felelősségre vonta, aki kijelentését megismé­ vonultak fel munkástarsaink Budapest felé, telte. Ennek alapján Telek szaktárs rágal­ hogy munkaalkalmat és kenyeret kérjenek. mazásért feljelentette Rácz Jánost, akit f Ezeknek előrebocsájtása után a társulat mult hó 5-én a járásbíróság rágalmazásban bű­ évi nyereségmérlegét vizsgálva megállapítjuk, nösnek mondott ki s ezért 10 pengő fő és hogy a gazdasági krízis közepette a vállalat 5 pengő mellékbüntetésre ítélte, ugyancsak igen szép nyereségre tett szert, amely nye­ kötelezte Ráczot a felmerülő 40 pengő per­ reségből minden kiadást levonva 5,331.006.33 költség megtérítésére, valamint Kelemen pengő maradt fenn, amelyet a következő­ József által felszámított 6 pengő műszak képen osztottak fel: Az értékcsökkenési alapnak 2,000.000 pengővel és a rendes megtérítésére. A fenti itélethez megkívánjuk jegyezni, tartalékalapnak 240.000 pengővel való fel­ hogy Szövetségünk egyetlen egy tagjának emelését határozta el a közgyűlés, a fenn­ sem célja a szerencsétlen nyomorban fet- maradó tisztanyereségből a tisztviselő nyug­ rengő munkástársainkat a bírósághoz kül­ dij alap javára 160.000 pengő, az altiszti deni De miután tisztában vagyunk vele, segélyalap javára 80.000 pengő, a Chorin hogy ezen munkás társakat mindenki előtt Ferenc bányamunkás szanatórium javára ismert helyről ugratják, hogy aljas és piszkos 40,000 pengő, a Chorin Ferenc tisztviselő rágalmakkal tántorítsák el munkástársainkat segély-alap javára .40,000 pengő, közcélokra a szövetségünktől — kellett a járásbiróság­ 24.000 pengő, végül osztaléknak részvényen­ hoz fordulni, mert a becsületünket mégsem ként 3 pengő, a forgalomban lévő 10,000 hagyjuk sárbatiporni. Bár tisztában vagyunk drb. részvényre összesen 2,730.000 pengő vele, hogy az ugrasztók tehetetlen dühök­ forditassék, 6.700,633 pengő pedig az 1927. ben piszkálják munkástársainkat. Hogy év számlájára előirassék. mennyire sajnáljuk azon munkástársainkat, A fentebbi számokból világosan kitűnik, akiket igy lebüntetnek, legnagyobb bizonyí­ hogy a nagy szanálás a bányamunkásság ték az, hogy Telek József szaktárs 4 olyan között pusztított csak, egy csöpett sem lehet viselőházban Peyernek. Egye- KESZLER ÁRPÁD megállapítani, hogy a vállalat jövedelemé elmaradt volna, pedig emlékszünk rá, hogy amikor panaszokkal, bajaink orvoslásával fordultunk a bányaigazgatósághoz, akkor mindig a társulat sanyargatott helyzetével állottak elő. Szerencsére a sok keserves panasz nem volt egészen helyénvaló, mert hiszen amikor még 5-000,000 pengőn felüli jövedelemmel végződhetik a vállalat zár­ számadása, akkor még nem lehetnek nagyobb bajok, most már csak az a kérdés, hogy tudják-e az igen tisztelt részvényesek, hogy a bányamunkások hány százmillió koroná­ val tartoznak a környék külömboző keres­ kedőinél a szanálásból származó nyomorú­ ságos keresetek miatt. — Északamerikában több százezer bányász sztrájk ©lőtt ált Ame­ rikából érkező hírek szerint a közeli na­ pokban nagyobb szabású bányász sztrájk várható. Az első hirek nagyobb bérdiferenciákról számoltak be, mig a legújabb hírek szerint nagyobbszabásu kommunista agitáció alatt állanak az ottani bányászok. _ Egy londoni távirat szerint a kommunista inter­ nacionále 1.000.000 rubelt utalt át első se­ gély képen a sztrájkoló amerikai bánya­ munkásoknak. Az internacionálé megbízot­ tai ezzel egyidejűleg felhívást intéztek szovjet Oroszország valamennyi munkásbizottságá­ hoz, amelyben a sztrájkoló amerikai bánya­ munkások hathatós támogatására szóllitják fel az orosz munkásokat A felhivás hang­ súlyozza, hogy az amerikai bányász sztrájk a kommunista internacionálé szempontjából sokkal nagyobb jelentőséggel bir, mint a nemrégiben lezajlott angol bányászsztrájk. Egyelőre még nem tudunk a sztrájk lé­ nyegéhez hozzászólni, csupán azt jegyezzük meg, hogy vájjon az orosz proletariátus meg van-e elégedve az angol bányászsztrájk eredményével, mert tudtunkkal az angol bányászsztrajk korántsem a várt eredmény­ nyel fejeződött be, jólehet annak eredmény­ telenségében az oroszoknak igen nagy ré­ szük volt De különben is éppen az angol bányászsztrájkba való orosz beavatkozás eredményezte azt a szakszervezeti törvény­ javaslatot, amelyet lapunk legutóbbi (7-ik) számában tettünk közzé. — Egyebekben az ügyre még visszatérünk. Hirdessen Újból megnyílik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ április havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. a SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Mindnen nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótállást vállalok------------ Órajavitások műhelyemben pontosan „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. A Bányász-ban. a Fő-utca 75. szám alatt kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 8. szám (1927. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bb1695ecd5cb509754423ecfff65855f.jpg 4e071c1f5526a809044c82f8d98de9ad https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/744ae515373c7c851d7f48c0cf36d200.pdf 61d248f0bb28bf8385be42a8b42b9689 PDF Text Text II. évfolyam. 9. szám. 1927. május 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Május 1. Zordon tél, borongós tavasz után jő a kikelet, ez a május. „ó jöjj el szép május!“ — ezt lihegte minden virág, minden fűszál az idő zord korbácsa alatt, mert a május kikeletet jelent. Az embereknek a szivük repdes, ami­ kor a szép természetet látják, szinte latják a virágok pajkos játékát, amint örvendeznek a kikeletnek, az életnek. Mert életet jelent a növényzetnek, az állatvilágnak, ugyszintén az emberiség­ nek. Mi munkások, akik a föld gyom­ rában dolgozunk elzárva a napvilág­ tól, ezen a napon feljövünk a föld szinére és gyönyörködünk a fénylő nap­ sugárban, a szép kikeletben és meg­ nézzük, mit nem kelesztett ki még a napsugár. Sajnálattal látjuk, hogy a sok szép kikelt vetés közül hiányzik az, amit mi legjobban vártunk: a munkás­ egyetértés, a megértés, az nem kelt ki. A sok dudva, gaz bizony elnyomta. Keserűségünkben hozzáfogunk a gyomláláshoz és amikor nagy részét a dudvának eltávolították, látjuk öröm­ mel, hogy nem hiába dolgoztunk, mert mégis kikelt a munkásegyetértés és megértés, azonban oly gyenge hajtás, hogy majdnem áldozata lett a sok dudvának. Vigyázz ! Óvatosan tisztítsd meg a környékét, nehogy gyenge hajtását megsértsed, mert akkor elhervad, el­ szárad és akkor ismét soká várhatunk, amig ujra jő a kikelet. Pedig mily régen vártunk már, hogy vajha egyszer ki­ kelne a munkásegység, a megértés, az összetartozandóság, vagyis röviden: a munkás szolidaritás. Végre hosszú év­ tizedek után kibujt gyenge hajtása, ápoljuk tehát a kis csemetét, hogy ha­ talmas, lombos fa válljon belőle, amelynek árnyékában a verejtékes munkáa bn elfáradt munkás megpihenhet Ezen kikelt csemete a munkásság gazdasági szervezeteinek a helyes irány­ ba való terelése, vagyis függetleniteni minden politikai befolyástól. Nézzük csak meg a szakszervezeti élet törté­ nelmét és akkor azt fogjuk látni, hogy a . szakszervezetek helytelen vezetése és irányítása juttatta a szervezeteket politikai pártok martalékául. Különösen Magyarországon az utóbbi években, sőt mondhatjuk már évtize­ dekben, az egyes szakszervezeteket ugy tekintették, mint egyik vagy másik párt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. alosztályát. A szakszervezetekben zaj­ lottak le a sulyos politikai események, a szakszervezetek szállították az anya­ got az egyes pártok politikai harcához, de ugyanakkor a munkásság gazdasági helyzete folyton romlott, a bánásmód mindinkább tarthatatlanná vált, azon­ ban ennek a megváltoztatására már nem maradt erő. Ezért azután a mun­ kás nem tudott a helyzetén javitani, ezért folyik azután a zugolódás. Magyarországon a munkások gazda­ sági szervezetei már a tizenkilencedik század közepén a céhrendszer alatt kezdtek kialakulni. Ugyanis a munká­ sok folyton fokozódó kizsákmányolása a munkásokat gondolkozásra késztette. Abból indultak ki, hogy mindinkább megnehezedett az önállósítás lehető­ sége, tehát mint bérmunkás kellett biztosítani a megélhetésüket. Az első szakszervezetek nagyon sán­ títottak, mert a munkások bizony telje­ sen járatlanok voltak, nagyon sok volt közöttük azoknak a száma, akik sem írni, sem olvasni nem tudtak. A mun­ káltatók hamar felismerték a helyzetet és látták, hogyha a munkások össze­ fognak, ez a munkásságnak nagyobb darab kenyeret jelent és ezt a nagyobb darab kenyeret a munkáltatóknak kell vágni. A munkáltatók ezen megijed­ tek, de ijedtségüket palástolták és in­ kább a patriarchális viszony álarca alatt, mely abban az időben munkáltató és munkás között fennállt, igyekeztek a munkások közé férkőzni. A munká­ sok az ő járatlanságukban a munkálta­ tókat beválasztották a vezetőségbe és végül a szakegyesületben a munkálta­ tók kerültek fölénybe ugy, hogy amiért a munkások egyesületeiket alakították, azt egyáltalán nem tudták végrehajtani, ellenben a munkáltatók, karöltve a polgárság egyéb rétegeivel, kaptak az alkalmon és igyekeztek a saját politi­ kai céljaik szolgálatába állitani. Ezek a szakegyesületek mindaddig nem estek kifogás alá, mig eredeti hi­ vatásukhoz képest, a munkások bér­ viszonyaihoz hozzá nem szóltak. Ekkor azonban a munkáltatók rögtön a ható­ ságok után kiabáltak, a munkásokat hazaárulóknak bélyegezték. A ható­ ságok nem tudtak felemelkedni az őket megillető magaslatra, hanem a mun­ káltatók segítségére siettek. Ez azu­ tán azt eredményezte, hogy a szak­ egyesületek egyrésze alkalmazkodott a munkáltatók intencióihoz, mig a másik Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) része kitartott eredeti hivatása mellett, ezeknek azután az üldöztetés jutott osztályrészül, — Ezek az üldöztetések később teljesen tönkretették a szak­ egyesületeket, A tizenkilencedik század vége felé a szakegyesületek újra működésbe kezdtek, azonban a hatóságok, a mun­ káltatók unszolására, most már még fokozottabb üldöztetésben részesítet­ ték. Ebben az időben nagy politikai harcok folytak és a pártok között megindult a versengés az iránt, hogy a szakegyesületeket a saját táborukba terelhessék. Ez az áldatlan harc azután a mun­ kásoktól óriási áldozatokat követelt, mert a politikai pártok állandóan sztráj­ kokba vitték a munkásságot, olyan harcokba, amelyek nem voltak előké­ szitve, szinte vaktába ugrasztva bele a munkásokat. A munkásság, az 1900-as években nagy erővel fogott a szervezetek ki­ építéséhez, mert látta a szükségessé­ gét az összetartásnak. Ezen szerveze­ tek akkor tisztán gazdasági szervezet­ ként alakultak, a taglétszám állandóan emelkedett Később azután politikai pártok szereztek befolyást és a tagogat párttagokként könyvelték el. A szakszervezetekre pártadót vetettek ki és igy a szakszervezetek politikai pár­ tok eszközévé váltak. Ennek azután az lett a következ­ ménye, hogy ugy a tagok közt mint a szervezeteken kívül álló munkásság között folytonos gyűlölködés folyt és végeredményben a munkásság gazda­ sági helyzetével senki sem foglalko­ zott. A munkásság minden erejét ko­ molytalan politikai akciók emésztet­ ték fel. Hol a keresztényszocialista, hol az ébredők, vagy a szociáldemokrata párt kérkedtek azzal, hogy ők a munkás­ ság hivatott képviselői. Természetesen azzal egyik sem számolt hogy a mun­ kásság gazdasági helyzetének megjavi­ tása érdekében sorakozott egyik vagy másik szervezet táborába. Nekik nem is volt fontos és ez volt azután az, ami a munkásságban megrenditette a hitet a szervezete iránt és otthagyta szerve­ zetét A munkáltatók természetesen kihasználták az alkalmat és a folyton változó gazdasági viszonyokat a ma­ guk boldogitására használták ki — A munkás volt állandóan mindenkinek az �2 bányász" "A ütőkártyája, azonban az ő helyzetével senki sem törődött. Az utóbbi években a nyomasztó gazdasági válságokban a munkásság látva azt, hogy a szervezetek vezetői politikai elfoglaltságuk következtében nem foglalkoznak súlyos helyzetükkel, ők maguk kezdtek vele foglalkozni. Igy azután rájöttek arra, hogy az egész munkásmozgalmat át kell reformálni. Külön kell választani a gazdasági szer­ vezeteket a politikai szervezetektől. Óriási viaskodások folytak a mun­ kásság között, mondhatni még az egyes emberek önmagukban is viaskodtak. A legnehezebb volt a munkásnak ki­ zökkenni abból, amit a szervezkedés kezdetén tanult. Ugyanis akkor azt tanulta, hogy amikor a szakszervezet­ nek tagja lett, akkor egy pártnak is tagjává vált. Abban a hitben volt, hogy a munkásság összessége ellen vét, ha annak az érzelemnek kifejezést ad. Mindenki meg volt győződve en­ nek az igazságáról, azonban minden­ kit a pártfegyelem kötött. Mig végre a bányamunkások szakitottak ezzel az ósdi felfogással és függetlenitették ma­ gukat minden politikai párttól. Belát­ ták, mennyire helytelen volt az, hogy a töke elleni harcban politikai mérle­ gen mérték azokat a munkásokat, akik a harcban részt akarnak venni. A politikai állásfoglalás mellett azu­ tán azt mérlegelték, milyen a vallási, vagy nemzeti, vagy nemzetközi ér­ zelme. Teljesen közömbös a munkás­ ság szempontjából kinek milyen a politikai felfogása, akkor amikor a tökével állunk szemben. Ugyan csak közömbös az is, kinek mi a vallása. Legnagyobb ütköző pontot képezte a nemzeti alap és a nemzetköziség. Az egyik oldalon az a vád a politika men­ tes gazdasági szervezet ellen, nem áll nemzetközi alapon, a másik olda­ lon viszont azt vitatják, hogy nem áll nemzeti alapon. Ez az a kérdés, amelyet mindenki kerül és félve nyul hozzá. A régi szakszervezetekkel is igy voltak a munkaadók és hatóságok, haza ellenesnek minősitették, a mai szakszervezetek vezetői viszont tulzott hazafiasnak tartották. Ebben a kérdés­ ben is nyilt és egyenes az álláspon­ tunk. A tőkével szemben nem vagyunk sem nemzetiek sem nemzetköziek, hanem mindenkor igyekszünk a tőke és munka harcában a munka csapatait győzelemre segiteni. Viszont emellett nem szégyeljük bevallani, hogy magya­ rok vagyunk, sőt erre büszkék va­ gyunk. Fontos azonban a különféle társa­ dalmi állásu és beosztásu rétegeknél, hogy megértsék a munkás lelkületét. Erezzenek -együtt fájdalmában, örömé­ ben, keressék a megértést, rombolják le a válaszfalakat, hidalják át a tátongó űrt, amely sajnos a különféle tagozó­ dás között van. Találja meg az ember az embert, az államban a polgár a polgárt. Tehát ápoljuk a májusi kike­ let csemetéjét, amelyből a megértés, az összetartás és az együttérzés ha­ talmas fája terebélyesedik ki. Menekülés a süllyedő hajóról. Megszólalt a vészsíp. Megkezdődött a menekülés. Ebben az esetben azonban for­ dított arányban történik, vagyis mig a süllyedő hajóról mindenki menekül s amikor a kapi­ tány meggyőződik arról, hogy mindenki megmenekült, utolsónak a kapitány hagyja el a hajót Ezzel szemben, most a kapitány nem győzi várni, mig a menekülők sorozata elhagyja a hajót törtetve előugrik, elsőnek ugrik a mentőcsónakba, hogy szárazra evez­ zen. A boldogult Bányamunkás Szövetség titkára belátta, hogy egy olyan szövetségben, ahol tagok nincsenek, nincs mit keresnie a titkárnak sem, tehát igyekezett a maga ré­ szére biztos állást keríteni. Peyer Károly leszámítva azt a kis időt, (16 hónapot) amit üdülési emigrációban töl­ tött, a megalakulás óta volt titkára a szövet­ ségnek és ha balkezes taktikája nem sodorta volna a megsemmisülésbe a szövetséget, ugy akkor továbbra is ott maradt volna. Azon­ ban Peyer Károlynak már a természetében van, hogy addig agyarkodik, amig vagy ötet tessékelik ki a szervezet vezetéséből, vagy pedig töltetesében saját maga gázolja el a szervezetet és igy kerül ki. Most ez utóbbi történt Még emlékezünk arra az időre, amikor Peyer Károly könyökölésével egy másik szervezetnek a vezetésével lett meg­ bízva, ahol azután mindenkin keresztül gá­ zolt mig végre ajtót mutattak és a szerve­ zet vezetésének az éléről eltávolították. Igaz, hogy akkor is annyira kapaszkodott csak akkor tudták eltávolítani, amikor más állást tudtak biztosítani számára. Igy tudtak megszabadulni az ő diktatórikus vezetésétől. A bányamunkás szövetség, amikor leg­ nagyobb nehézségekkel küzdött, a tagok megértést kívántak, amely megértést a szövetség vezetőségi tagjaiban meg is találták, azonban Peyer Károly hidegen elzárkózott s az egész egyéniségét latbavette és a már megtalált megértést felrúgta, nem törődve azzal, hogy ez által egy oly szövetségnek a létét veszélyezteti, amelyért sok ezer bánya­ munkás börtönt ült, internálást, megveretést, Ezek előtt a bányamunkások előtt a szö­ vetségi eszme szent volt és szinte Krisztusi türelemmel türték végig a szenvedéseket azért, hogy a szövetségünkön csorba ne essen. Hittel, reménnyel és szeretettel vette körül a bányamunkásság tömege, meghoztak minden áldozatot, mert hitték és remélték, hogy a szövetség is szeretettel fogja magá­ hoz ölelni azt a tömeget, amely érte oly sokat szenvedett Sajnos csalódott, mert Peyer Károly volt az, aki ezt a szép egyet­ értést állandóan megbontotta, alattomos intrikákkal mérgezte meg a bányamunkás­ ság lelkületét és a hit, remény, szeretet helyett a gyűlölködést és ellenségeskedést vitte be a szervezetbe. Ez idézte elő, hogy a bányamunkásság elfordult régi szövetségétől, egy uj szövetsé­ get alapított, amely szövetségben már eleve kizárta azt, hogy egyének diktálhassanak és egyének veszélyeztessék a munkásság egy­ ségét Amikor a bányamunkások kenyér­ törésre vitték a dolgot, az elé az alternatíva elé állították Peyert, hogy hagyja el a helyét a békesség érdekében. Ezt ő pök­ hendien elutasította és kijelentette, hogy mindenkit elfog gázolni s lefogja tömi azuj alakulást Ezzel szemben az történik, hogy ő hagyja el a helyét, azonban már késő. Még hónapokkal ezelőtt voltak bányamun­ kások, kik biztak abban, hogy ha Peyer elhagyja a helyét, akkor meg lehet menteni a bányamunkás szövetséget, ma már azon­ ban ez teljesen lehetetlen, mert romokban hever. Ne gondolja senki, hogy az által mert Peyer megválik a bányamunkás szövetség vezetésétől, már önállóan intézhetik ügye­ iket Nem fog ő nyugodni az uj helyén sem, hanem most még inkább az lesz a törek­ vése, hogy egyéni bosszújának érvényt sze­ rezzen. Ezentúl majd mint a szakszervezeti tanács titkára fog atyáskodni a szövetség fölött és amit ő nem tudott keresztül vinni, azt másokkal igyekszik keresztül erő­ szakolni. 1927. május 1. Ezt annál könnyebben teheti, mert akkor, ha valami nem sikerül, akkor ő tisztes távolból fogja nézni, sőt okolni fogja a ve­ zetőket és azt fogja hangoztatni, hogy ez azért történhetett, mert ő nincs ott, viszont, ha valami sikerülni fog, akkor oda fog állni azzal, hogy íme mégis csak ő tudja a dol­ gokat intézni. Tehát ő továbbra is a bánya­ munkások rossz szelleme marad. Azonban a bányamunkások már tul vannak a babo­ nán, nem félnek a szellemektől, szembe fognak szállni. Megnyílt a Singer varrógép részv.társaság fiók üzlete Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt, a róm. kath. templommal szemben, ahol ujból kaphatók a sokáig nél­ külözött Singer varrógépek, Singer alkat­ részek, Singer fonál, Singer olaj stb. Munkanélküli jutalom. A Magyar Általános Kőszénbánya részv. társaság 1926. évi nyereségéből az igazgató­ ság tagjainak fejenként 700.000,000 korona (56,000 pengő) tantiémet fizetett ki. Ha ezt napokra felosztjuk, akkor kitűnik, hogy egy-egy napra esik 2.000,000 korona, vagyis (160 pengő) ez a napidij jár az ünnepna­ pokra és vasárnapokra is. Az 1926-os esztendő általában egy nagyon sivár esztendő volt, mindenki tele volt pa­ nasszal és mindenki szinte félve gondolt, hogy mit hoz a holnap, nem-e fogják elbocsájtani a munkából és akkor mitévő lesz. A bányavállalatok ugyancsak tele voltak panasszal, sírással, élükön a Magyar Alt Kőszénbánya r. t, amelynek vezetői szám­ talanszor kéztördelve panaszkodtak s már már azt hittük, hogy a kétségbeesésbe jut­ nak, milesz velük, tönkre megy a vállalko­ zás. Azt hittük, hogy van ennek valamelyes komoly alapja is. A közvéleményt sikerült is nekik megtéveszteni ugy, hogy a közvé­ lemény állandóan aggódva tárgyalta a bánya­ ipar válságát. Ime a végeredményben ki­ tűnik, hogy nem is olyan rossz vállalkozás a bányavállalkozás. Mert vannak emberek, akik ebből a vállalkozásból napi 160 pengő jutalmat élveznek. Azt kérdezzük, vajjon tudják-e azok az urak, akik a napi 160 pengőt zsebre vág­ ták, hogy ugyan merre is fekszik Tatabánya ? Vajjon láttak-e már életükben egy eleven bányászt ? Azt nem akarjuk kérdezni, hogy szenet láttak-e, mert hiszen ezt volt alkal­ muk látni abban az időben, amikor a gőz­ fűtések nem funkcionáltak és az igazgatói szobákban a cselédség szénnel fűtött. Ugyan van-e fogalmuk arról, hogy az a bányamunkás milyen megfeszített erővel dolgozik, amikor a szenet kitermeli és akkor csak annyit képes megkeresni ezzel a meg­ feszített munkával havonta, mint amennyit azok az igazgatósági tagok, akik a bányát sohasem látták, egy fél napra kapnak tan­ tiem cimen. A bányamunkás az ő megfe­ szített munkájaért alig képes 80—90, esetleg 100 pengőt keresni havonta, ezenfelül semmi járandósága nincs, ugyanakkor az igaz­ gatósági tagok még a tantiémen felül egy nagy csomó részvénynek is a tulajdonosai, amely részvények néhány hónap alatt a duplájára emelkedtek ugy, hogy a részvé­ nyeken csupán a nyereség tesz ki körülbe­ lül 400 pengőt, ezen kívül van azután az osztalék. A Magyar Ált. Kőszénbánya rt tatabányai telepén minden lelkiismeretfurdalás nélkül tették ki és teszik ki még ma is az embe­ reket az utcára, elbocsájtják munkájából, �1927. május 1. 3 „A Bányász" redukálják a műszakokat azzal az ürüggyel, hogy nincs szénkonjunktura. Hány száz bá­ nyamunkás család tudna tisztességesen meg­ élni abból, amit igy minden munkanélkül oszt ki a vállalat, mennyi kesergő könnyet törölne le azon szerencsétlen anyák szemé­ ről, akik koplaló gyermekeik felett könynyeznek és mennyi ökölbe szorult kezet tudna kinyujtani. önkéntelenül is felhangzik ajkunkról, nem nyugszunk addig, amig a dolgozó munkás meg nem kapja munkája értékét. A szakszervezeti tanács meg­ választotta uj vezetőjét A szakszervezeti tanács április 15-én dél­ után ülést tartott, amelyen a vezető titkári állás volt napirenden. Annak idején mi is megemlékeztünk Jászai Samu, a szakszervezeti tanács volt titkára elhunytéról, aki a szakszervezeti tanács titkári teendőit, a szaktanács titkár­ ságának a megalakulása óta 1904. végezte. Egyik legfontosabb tisztség ez. amely a szak­ szervezeti életben döntő sullyal bir. A szak­ szervezeti tanács titkárságára hárman adták be pályazatukat: Peyer Károly, Kruppa Rezső és Rottenschtein Mór. A szakszerve­ zeti tanács fenti ülésén egy érvénytelen szavazat ellenében Peyer Károlyt választotta meg a vezetői titkári állásra, amelyet a megválasztott május 1-én foglal el. A szakszervezeti tanács megalakulásakor a munkásság gazdasági szervezeteinek az irányítására, támogatására, a munkásság oktatására alakult A megalapításkor a leg­ főbb szempont az volt hogy a szakszerve­ zeti tanács tagjai sorába oly munkásokat küldjenek ki, akik nem a politikai, hanem kizárólag a gazdasági szervezetek fejleszté­ sén fáradoznak, szem előtt tartva a munkás­ ság gazdasági helyzetét Vezető titkárul annakidején Jászai Samut azért választotta a szakszervezeti tanács, mert Jászai egyike volt azon szakszervezeti férfiaknak, akik a munkásság boldogulását a gazdasági szerve­ zetek kifejlődésétől remélte. A magyar mun­ kásmozgalomban a szakszervezeti tanács számtalanszor került sulyos helyzetbe, vala­ hányszor a munkásság érdekképviseleteit politikai térre terelték. Jászai egyike volt azoknak, aki számtalanszor nyíltan szembe­ helyezkedett politikai akciókkal, mert azál­ tal veszélyeztetve látta a munkásság gaz­ dasági érdekképviseletét. Nem kívánjuk' kritika tárgyává tenni a szakszervezeti tanács mostani választását, csak lekivánjuk szögezni, hogy ellentétben azzal az állásfoglalással, amelyet a szak­ szervezeti tanács mint testület számtalan­ szor hangoztatott, hogy a szakszervezetek gazdasági szervek és nem politizálnak, ugyanakkor most a szociáldemokrata párt egyik legexponáltabb politikusát választotta vezető titkárul. Ez ugyanis ellent mond mindazon állásfoglalásoknak, amelyet már oly sokszor, ugy a parlamentben, mint a parlamenten kivüli életben szakszervezeti exponált emberek leszögeztek. Ezek után megszűnt azon hangzatos jelszavaknak a komolysága, amelyet folyton hangoztattak, hogy a szakszervezetek nem politikai tes­ tületek és nincsenek politikai pártok be­ folyása alatt Jellemzés képen ugyanakkor, mikor a há­ rom jelölt közül éppen Peyer Károlyt váfosztották meg, ezzel elvágták azt a véde­ kezést — amelyet eddig folytattak, — mert Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr-, és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenyei lehetetlen az, hogy 9 órakor, mint egy gaz­ dasági szervezetnek megbízottja azt han­ goztatja, hogy távol áll tőle minden politikai befolyás és kizárólag gazdasági téren kíván eljárni, ugyanaznap 9 30 perckor mint a szociáldemokrata párt vezető politikusa tár­ gyal különféle politikai pártokkal s ugyan­ akkor hangoztatja, hogy ő a szakszervezeti tanács titkára s a munkásságot politikailag képviseli. Ez a választás ellent mond még Albert Thomas nézetének is, aki ittlétekor világosan azt a tanácsot adta, hogy expo­ nált politikust a vezető titkári állásra neválaszanak. Az élet szatírája, hogy ugyanazt válasz­ tották a szakszervezeti tanács vezető titká­ rául, aki még nem is olyan régen a szak­ szervezeti tanácsról ugy nyilatkozott „halot­ takról jót, vagy semmit,“ vagyis azt válasz­ tották ezen testület vezetőjévé, aki ezt az egész testületet soha komoly számításba nem vette. A baglyasaljai helyicsoportunk vigalmi gárdájának pénztári je­ lentése. A baglyasaljai helyicsoportunk az alábbi kimutatás tanusága szerint egyike azoknak, aki a munkásság kulturális fejlesztésében a legkiválóbb módon vesz rész. — Dalárdája, zenekara és igen értékes műkedvelője szó­ rakoztatja és neveli a baglyasaljai munkás­ ságot Az alábbi kimutatások hűséges képet nyujtanak arról is, hogy milyen szép össze­ geket fordítottak a munkásság kultúrájának fejlesztésére. A baglyasaljai helyicsoportunk megalaku­ lása óta, 1926. évi szeptember 1-től, 1927. évi március hó 20-ig a következő forgalmat eredményezte a vigalmi bizottság, illetve a dalárda és zenekar: Bevétel: Mulatságból Adományból Tandíjból Tagoktól Központtól sapka hozzájár. összesen 8.978.950 kor. 250.000 2.264.000 1.964.000 1.799.000 15.255.950 kor. Kiadási Dalárda és zenekarnak sapka Karmesternek tandíj Dalosjelvények Hangszer javítás . Egyéb apróbb kiadások összesen 4.375.000 kor. 4.600.000 837.500 253.000 1.821.950 11.887.450 Bevétel 15.255.950 kor. Kiadás 11.887.450 Egyenleg 3.368.500 kor. (Pengő értékben 269 pengő 48 fillér.) Baglyasalja, 1927. március 20-án. Makó József, s-k. elnök. Angyal Lajos, a. k-. pénztárnok. Kis Géci András, s. k., Széver Károly, s. k. ellenőrök Olaszország uj munkaalkotmánya a tulajdon és munka védelmére. A fasiszta nagytanács által április 21-én határozatot hozott, amelyben megszabja az irányt az olasz termelés lehetséges meg­ szervezésének és a munka védelemnek. A háboru után az Összes európai álla­ mokban a legfőbb gondolat a termelés újjá szervezése képezte. Maga a gazdasági prob­ léma elválaszthatatlanul összefügg a meg­ oldást követelő szociális problémákkal. Minden országban próbálkoztak törvények­ kel és. rendeletekkel a szociális problémákat megoldani, azonban sikert elérni nem tud­ tak. Az olasz fasiszta nagytanács ugyanazt akarja elérni a Charta del Lavora elfogadá­ sával Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy ennek a törvénynek az összes cikkei­ vel kimerítően foglalkozzunk, azonban ez a törvény oly alkotmány, amely az összes művelt államokban beható megvitatás tár­ gyát képezi A munka Charta megállapítja, hogy a munka társadalmi kötelesség és nem csupán vagyon szerzési lehetőség. Ugyancsak az egyesületi életben egy egész uj helyzetet teremt Vagyis egy szervezetbe kívánja tö­ möríteni a munkást és munkaadót- Csak az állami felügyelet alá helyezett szindikátus képviselheti az olasz munkásságot Kivona­ tosan alább adjuk a munka Charta egyes cikkeit és észrevételeinket. Az 1. cikk megállapitja az olasz nemzet erkölcsi, politikai és gazdasági egységét, amely a fasiszta államban valósul meg. 2. cikk. A munka társadalmi kötelezettség, akár szellemi, akár technikai, vagy kézi formában végeztetik. Az állam védi a tulaj­ dont és a munkát, az a cél, hogy a terme­ lők jólétben éljenek és a nemzeti hatalom kifejlődjék. 3. cikk. Minden hivatásos, vagy gazdasági szervezet szabad, azonban csupán a törvé­ nyesen elismert és állami felügyelet alá helyezett szindikátusnak áll jogában az. hogy törvényesen képviselje a munkaadók és munkások valamennyi kategóriáját, az állammal és a többi hivatásos egyesülettel szemben védje az érdekeket, az egyes kate­ góriákhoz tartozó valamennyi tagra nézve kölelező kollektív szerződéseket kössön, a tagokra illetéket rójjon ki és a tagokkal szemben a közérdek által előirt működést fejtsen ki. Ez a cikk hivatásos és gazdasági szerve­ zetekről emlékezik meg. Azt mondja, hogy minden szervezet szabad, azonban csak az képviselheti a munkásokat, amely állami felügyelet alá van helyezve. Nem jelölimeg �1927. május 1. "A bányász“ 4 az állami felügyelet alá helyezés módját, de viszont háttérbe szorítja azokat, amelyek nincsenek állami felügyelet alatt, mert nincs képviseleti joga és nem vethet illetéket a tagokra. 4. cikk A kollektív szerződéseket olyan tényezőként állapítja meg, mely a munkás és munkaadó között kiegyenlíti az ellenté­ teket és azt alárendeli a magasabb terme­ lési érdeknek. 5. cikk. A munkaügyi tanács az a szerv, amelynek révén az állam beleavatkozik ama munkaügyi ellentétek szabályozásába, ame­ lyek a feltételek vagy egyéb fenálló egyez­ mények betartására, vagy pedig egyes mun­ kafeltételek rendelkezéseire vonatkozik. 6. cikk. Állami szervnek ismeri el a kor­ porációt, amely hivatva van a munkások és munkaadók felett fegyelmet gyakorolni és a termelést előmozdítani. 7. cikk, A vállalat vezetőségét felelőssé teszi az állammal szemben. A termelő erők együttes munkájából alakul ki a felek kö­ zött a jogok és kötelességek kölcsönössége. A munkások akár technikusok, akár alkal­ mazottak, aktiv munkatársai a vállalatnak, amelynek vezetése a vezetésért felelős mun­ kaadó kezében van. 8. cikk Kötelességévé teszi a munkások egyesületeinek oda hatni, hogy fokozzák a termelést és csökkentsék az előállítási költ­ ségeket 9. cikk. Az állam csupán akkor avatkozik be a gazdasági vállalkozásokba, ha hiányzik vagy elégtelen a magán kezdeményezés, vagy ha az állam politikai érdekei forognak kockán. Ez a beavatkozás ellenőrzés, vagy üzletvitel formájában történhetik meg. 10. cikk Kollektív viszályok alkalmával a hivatalos egyesületek közbelépnek, igyekez­ nek az ellentéteket elsimítani, ha nem sike­ rül, a rendes munkaügyi tanácshoz fordul­ nak, amelyhez érdekelt csoportok kijelölé­ sére ülnököket osztanak be. 11. cikk A hivatásos csoportoknak köte­ lességük, hogy kollektív szerződések révén szabályozzák a munkaviszonyokat, a mun­ kaadók és munkások általuk képviselt ka­ tegóriái között Szerződéseket az első fokú egyesületek kötnek, a központi szerv veze­ tése és ellenőrzése alatt, amely a törvény­ ben megállapított esetekben közbe lép. — Minden szerződésnek, érvénytelenség terhe alatt, pontos szabályokat kell tartalmaznia a fegyelmi viszonyok, a próbaidő kiszabás, a fizetés, a kártalanitás, valamint a munkaidő kérdésében. 12. cikk. A szindikátus és a munkaügyi tanács ítélete biztosíték arra, hogy a normá­ lis életszükségletnek meg fognak felelni — A bérek megállapitását a kollektív szerző­ dések rendezik. 13. cikk. A termelés válságából és a va­ luta ingadozásából folyó következmények elintézését a hivatalos egyesületek a korpo­ raciók minisztériumával karöltve a pénzpiac és gazdasági viszonyok, a munkás és mun­ kaadó életszínvonalának figyelembe vételé­ vel intézik. 14. cikk Akkordbéres megállapodások­ nál hetenkint vagy kéthetenkinti kifizetése­ ket kell teljesíteni A rendszeres időszaki turnusokba bele nem értett éjszakai mun­ káért, a napibérhez viszonyított megfelelő százalékos többlet fizetendő. Az akkord díjszabásokat ugy kell megállapítani, hogy egy szorgalmas munkás normális munkabi­ rás mellett, az alapfizetést meghaladó mini­ mális keresményt érhessen el. 15. cikk A kollektív szerződésnek tartal­ maznia kell a vasárnapi munkaszünetet — Azonkivül a törvények előírása és a válla­ lat technikai követelményeinek a keretében a helyi hagyományokhoz képest a vallási és polgári ünnepek tiszteletben tartassanak. A munkásnak lelkiismeretesen és intenziven be kell tartani a munkaidőt 16. cikk. A munkásnak joga van min­ den évben fizetéses üdülési szabadságra, ha egy vállalatnál 1 évet szolgálatban eltöltött. 17. cikk. Amennyiben a munkaviszony a munkás hibáján kívül felmondás utján véget ér, állandó üzemű vállalatnál egy évi kere­ setnek megfelelő kártérítésre van joga. — Ugyan ilyen végkielégités esedékes a mun­ kás elhalálozása esetén. 18. cikk. Ha egy vállalat más tulajdonos kezébe megy át, az uj üzembe be nem osztott személyzet az uj vállalkozóval szem­ ben megtartja szerződésben biztositott jogait A munkaszerződés érvényességét nem szün­ teti meg a munkás betegsége, ha nem lép túl bizonyos meghatározott időtartamon. A fegyveres szolgálatra való behivás, vagy a nemzeti milíciába való szolgálat nem ok a felmondásra. 19. cikk. Ha a munkás vét a fegyelem ellen, a vállalkozás normális menetét zavaró cselekményt követ el, a cselekménynek meg­ felelően pénzbüntetéssel, a munkából való kiállítással, azonnali elbocsájtással, sulyos esetben végkielégítés nélküli elbocsájtással büntethető. Külön részletezendő, mely eset­ ben van joga a vállalkozónak ezen bünte­ téseket alkalmazni. 20. cikk. Az ujonnan alkalmazott munkást próbaidő alá vetik, amelynek tartama alatt kölcsönösen fenn áll a szerződés felmondá­ sának joga és csupán a tényleg teljesitett munka ellenértékét kell megfizetni. 21. cikk. A kollektív szerződés rendelke­ zései és előnyei az otthoni munkára is ki­ terjed. Az otthoni munkára az állam külön intézkedést tesz a munkarend, biztositás és az egészségügy terén. 22. cikk. Az ipari foglalkoztatás és a munkanélküliség állapotát, amely egyuttal a KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás Arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban, Kedvező részletfizetés fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. Újból megnyílt a SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Minden nélam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok.------------ Órajavitások műhelyemben pontosan termelési és munkafeltételek együttes indexe, csak az állam jogosult megállapítani és ellen­ őrizni 23. cikk. A felek részvételével alakult közvetítő hivatal a testületi szervek ellenőrzése alatt áll. A munkaadók kötelesek az említett hivatalokba törzskönyvezett munká­ sokat alkalmazni, de joguk van közöttük válogatni, amellett a fasiszta szindikátusokba beiratkozott munkásokat szolgálati éveik szerint előnyben kell részesíteni. A munkások hivatásos egyesülései köte­ lesek a munkások között munkaképességük és erkölcsi értékük fejlődése céljából kü­ lönbséget tenni. 24. cikk. A testületi szervek ellenőrzik, hogy a balesetek elhárításával és a munka­ rendészetről szóló törvényeket a szövetsé­ gek keretébe tartozó személyek betartsák. 25. cikk. Az együtt működés elve a leg­ magasabb fokon a jóléti gondoskodásban jut kifejezésre. A munkaadó és munkás arányosan kötelesek a magukra vállalt ter­ hek viseléséhez hozzá járulni. Az állam a testületi szervek és hivatásos egyesülések útján arra törekszik, hogy egységesítse és egymás mellé rendelje a jóléti gondoskodás rendszerét és intézményét 26. cikk. A testületi szervezetü állam ter­ vezi: 1. Tökéletesítik a balesetbiztosítást. 2. Javítják és kiterjesztik az anyasági biz­ tositást. 3. A valamennyi betegségre kiterjedő biztosítás rendszerének első lépéseként meg­ valósítják a hivatással járó betegségek és a tuberkulózis elleni biztosítást 4. Tökéletesí­ tik a kényszerű munkanélküliség esetére szóló biztosítást. 5. Az ifjúmunkások részére külön dotációval alkalmazzák a biztosítások formáit 27. cikk. A munkás egyesülések feladata az általuk képviseltek védelme, adminiszt­ ratív és bírósági eljárásoknál a baleseti és szociális biztositás ügyében. A kollektívszerződésekben, amennyiben technikailag keresztül vihető gondoskodás történik olyan segélypénztárak létesítésére, amelyek beteg­ ségek esetén segélyeznek és amelyek járu­ lékait a vállalkozók és munkások kölcsönö­ sen fizetik. Ez intézmények mindkét részét a testületi szervezetek ellenőrzése alatt kell igazgatni. (Folyt. köv.) A Bányász-ban. Fő-utca 75. szám alatt r. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 9. szám (1927. május 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-05-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4d82a612718680129493b2b57d067f31.jpg 127bede2af4fa735d07efb4eb4c21e48 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d16a3f0cbd1037648c2866931a2fe38a.pdf 2466f3197000b763c420c49d57bf1914 PDF Text Text III. évfolyam. 1. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szövetségünk összes tagjai­ nak és lapunk előfizetőinek bol­ dog uj évet kíván a Szerkesztőség. Uj év. Lezártuk az 1927-es évet és meg­ kezdtük az 1928-as évet. Szükséges, hogy visszapillantást tegyünk az elmult évi munkánkra és megállapítsuk az elmult évi működésünk helyességét, vagy helytelenségét. Szükséges ezen visszapillantás azért is, mert az ezzel kapcsolatos megállapítások szabják meg az irányt 1928. évben szükséges munkálatokra. Szövetségünk 1927. évi müködésésének a bírálatát elfogultság nélkül a következőkép kezdhessük. Amikor az 1927-es évet megkezdtük, akkor még csak a salgótarjáni szénmedencére terjedt ki működésünk. Csupán csak jeleleztük, hogy kiakarjuk terjeszteni működésünket az egész ország terüle­ tére. Ezen elhatározásunkra bátorsá­ got adott az a szeretet, amelyel lapun­ kat fogadták az ország különböző bá­ nya telepein. Továbbá az a folyton fokozódó érdeklődés, amelyet az egész ország területén dolgozó bányamunká­ sok tanúsítottak. Ezen érdeklődést és szeretetét azzal honoráltuk, hogy még a mult évben benyujtottuk módosított alapszabályainkat, amely szerint gaz­ dasági szakegyesületünk az egész or­ szág területére kiterjedő gazdasági szövetséggé alakult Az alapszabályok 1927. február 26-án jóváhagyattak. Amikor módositott alapszabályainkat benyujtottuk, tudatában voltunk mind azon nehézségeknek, amelyek reánk hárulnak. Óriási terhet jelentett szö­ vetségünkre, úgy anyagiakban, mint erkölcsiekben. Elsősorban anyagiakban tették próbára, ami elképzelhető, mert a kezdetben csak a Salgótarján vidé­ kén dolgozó munkások voltak tagjaink. Ennélfogva azt az óriási költséget, amelyet áldozni kellett arra a mun­ kára, amely felölelte az egész ország kányamunkásságát, ezen aránylag kis csoporttal kellett előteremteni. Ugyan­ csak nagy megterhelést jelentett a szövetség vezetőire, akiknek be kel­ lett járni az ország összes bányatele­ peit. Mindezen nehézségek nem tud­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. ták megakadályozni, hogy ezen mun­ kánknak meg ne feleljünk. Nem kímélve fáradságot róttuk az országot, hirdet­ tük mindenfelé az eszmét és felszó­ lítottuk a bányamunkásságot a csatla­ kozásra Örömmel állapíthatjuk meg, költségünk és fáradságunk nem veszett kárba. A munkásság szeretettel és megértéssel fogadott benünket és tö­ megesen csatlakoztak zászlónk alá. Ezt igazolja az a tény, hogy a 14 Salgótarján vidéki helyicsoportunkhoz ujabb 6 helyicsoport alakult az ország külömböző bányatelepein. Ezenkívül több helyicsoport megalakítása van fo­ lyamatban, amelynek a megalakulása csak technikai és idő rövidségi aka­ dályok miatt nem történt meg. Azon­ ban a legrövidebb időn belül meg fog történni. A munkálatoknak ez a része nem elégit ki bennünket, azonban ha figye­ lembe vesszük mindazon akadályokat, amelyekkel meg kellett küzdeni, akkor bizonyos megnyugvással kell fogad­ nunk az ezen a téren elért eredmé­ nyeket. A technikai és anyagi nehéz­ ségek mellett meg kellett küzdeni a különféle hatóságok akadékoskodásai­ val. A bányatelepeken működő ható­ ságok a legtöbb esetben félreértették szövetségünk működését, hozzájárult ehez az is, hogy nem ismerték szö­ vetségünket és információikra sok eset­ ben teljesen ellentmondó és diffamáló magyarázatot kaptak. Ekkor elsősorban a hatóságokat kellett meggyőzni szövetségünk helyes működéséről. — Továbbá meg kellett küzdeni a bányavállalatok által elénk gördített nehézségekkel. Ez volt egyik legnehezebb feladat, mert a bányavál­ lalatok tisztában voltak azzal, hogyha a munkásság szervezkedik, különösen azon az alapon, melyen szövetségünk áll, vagyis kizárólag gazdasági alapon, ugy a vállalatok nehéz helyzetbe jut­ nak. A vállalatok az első pillanatban tisztában voltak azzal, hogy a leghathatósabb fegyvert csavarták ki a munkások a kezükből, mert nem lehet a munkásság gazdasági mozgalmát po­ litikai álarcba bujtatni. Ha pedig ez nem sikerül, ugy nincs kitérés a mun­ kásság jogos kívánságainak teljesítése elől. A multban ugyanis, amikor a mun­ kásság politikai tendenciáju szerveze­ tekben volt tömörülve, minden meg­ mozdulást, amely a munkásság részéről megnyilvánult, ha ez tisztán gazdasági 1 évre 1/2 „ Előfizetési ár : 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 „ Egyes szám ára 40 f. volt is, politikai hátteret magyaráztak hozzá. A mozgalomnak ilyen beállítá­ sával azután elérték azt, hogy ugy a közvélemény, mint a hatóságok segít­ ségükre voltak és a legtöbb esetben sikerült nekik a munkásságot jogos kí­ vánságainak teljesítésétől elütni. Ez az akadály óriási nehézségeket okozott s nem egyszer minden eddigi munkánk eredményét felborulással fe­ nyegette. Csak szívós kitartásunknak, megfélemlíthetetlen, bátor, fáradságot nem ismerő, lankadatlan, folyton foko­ zódó munkakedvünkkel, a cél felé törő lelkesedéssel, amely szivünkben él, tudtuk megtörni a vállalatok ellenállá­ sát. Teljes mértékben ez még ma sem sikerült, azonban az eddig elért ered­ mények és a helyzet alakulása feljo­ gosítanak bennünket arra, hogy mun­ kánknak ezt a részét is siker fogia koronázni. Ugyancsak nagy nehézséget okozott a munkásság indolenciája. Ez érthető volt, mert a munkásság már annyiszor lett félrevezetve, hogy nem tudott már bizni a tisztességes munkában sem. Hozzájárult ehez még az, hogy a régi letűnt szervezetnek a fullajtárjai igye­ keztek a munkássághoz odafurakodni és kigyót-békát kiabáltak szerveze­ tünkre és annak vezetőire. Azonban hála a munkásság józan gondolkozá­ sának, most már nem ült fel a szép, de hazug beszédeknek, hanem azt mondotta: „Igazoljátok be mindazon rágalmakat, amelyeket kiabáltok, akkor hiszünk nektek. " Erre azután az iga­ zolások helyett ujabb rágalmakat szór­ tak. Mikor látták, hogy mindez nem használ, akkor azt hirdették szerveze­ tünkről, hogy szervezetünk nem élet­ képes. Sőt voltak helyek, illetve tele­ pek, ahol azt hangoztatták, hogy szervezetünk már megszűnt. Termé­ szetesen ezzel is felsültek, mert mi mindenütt ott voltunk, ahol a munkás­ ságnak szüksége volt az érdekei megvédelmezésére. Már sokszor költötték holt hírünket, ennek dacára mi élünk, sőt sokkal erősebbek vagyunk és erőnk folyton fokozódik. Az igaz, hogy ellenfeleink szeretnék, ha mi nem volnánk, mi azonban nem tesszük meg nekik ezt a szívességet mert tudjuk, hogy a mun­ kásságnak szüksége van szervezetünk működésére. — Ellenfeleinknek az az állítása, hogy szervezetünk nem élet­ képes, erre nézve azt ajánljuk mind­ azoknak, akik kételkednek, kérdezzél: �2 meg a munkásságot, kik jártak el a munkásság érdekében. Minden dicsek­ vés nélkül elmondhatjuk, hogy a mai viszonyok között, csakis a minden po­ litikai hátsó gondolat nélküli, gazda­ sági alapon nyugvó szervezeti formák­ kal lehet a munkásság érdekeit megvédeni. Ezt láttuk akkor, mikor szer­ vezetünket megalkottuk, azért törhehetetlen ragaszgodással, fáradhatatla­ nul igyekezünk szervezetünket kiépi­ teni. Az elmult évben erőnkhöz és tehet­ ségünkhöz képest megtettük köteles­ ségünket, nem szerénytelenség, ha megállapítjuk, hogy az elért eredmény fiatal mozgalmunkhoz képest elég te­ kintélyes. Az uj évben ugyanolyan törhetetlen energiával folytatjuk gazdasági szer­ vezetünk naggyá és hatalmassá téte­ lét. Az a reményünk, hogy a mun­ kásság érdekeinek a védelmét még fokozottabb hatással tudjuk ellátni és a munkásság gazdasági helyzetét meg­ javitani. Ezen munkánk sikeres elvégzéséhez hivunk segitségül minden bányamun­ kást és ezen munkához kivánunk Jó szerencsét! Megszűnt a Salgótarjáni és Vi­ déke Általános Fogyasztási Szövetkezet. Lapunk december 1-én megjelent számá­ ban a fenti címen cikket irtunk, amelyre a következő helyreigazító sorokat kaptuk: A sajtótörvény értelmében kérjük a "Bá­ nyász" című időszaki lap második évfolya­ mában, 1927. december 1-i számának első lapján megjelent cikkre a következő helyre­ igazító sorok közzétételét: Megszűnt a Salgótarján és Vidéke Általá­ nos Fogy. Szövetkezete cím alatt megjelent cikkre a következő kijelentéseket tesszük : 1. Nem igaz az, hogy a Törekvés Taka­ rékpénztár, Nagybevásárló rt., vagy a Buda­ pesti Ált Fogy. Szövetkezet vezetőségében Büchler nevezetű egyén helyett foglalna. 2. Nem igaz az, hogy a fenti budapesti intézmények hatáskörükbe igyekeztek volna a Salgótarjáni Ált. Fogy. Szöv.-et keríteni, ellenben igaz az, hogy ezen szövetkezet a budapesti Nagybevásárló rt.-től, létének meg­ mentése érdekében, több ízben kérelmezte áruval való ellátását. 3. Nem igaz az, hogy ezen szövetkezet a Nagybevásárlónak a milliárdokat szállította, ellenben igaz az, hogy a Nagybevásárlótól vásárolt áruk jelentékeny részével adós maradt. 4. Nem igaz az, hogy ezen szövetkezetnek a Nagybevásárló által történt áruellátásától kezdve, ezen szövetkezetben léha és drága kiszolgálás történt volna. 5. Nem igaz az, hogy állandóan, vagy egy­ általában tanácskozások folytak volna azon tárgyban, miként lehetne megszabadulni a tagok folytonos ostroma elől. 6. Nem igaz az, hogy javaslat tétetett volna az irányban, hogy a munkásság gyűjtés ut­ ján hozza Össze a szövetkezet veszteségét. 7. Nem igaz az, hogy a szövetkezet leltári vagyonát bármelyik fent említett budapesti intézmény összepakkolta és teherautóval elszállitotta a Nagybevásárlóhoz. 8. Nem igaz az, hogy a Salgótarjáni Ált "A bányász" Fogy. Szöv.-nek százmilliók körüli befizetett alaptőkéje lett volna. 9. Nem igaz az, hogy a szövetkezet tagjai minden áldozatot meghoztak volna a szö­ vetkezet fentartása céljából, ellenben igaz az, hogy a kellő támogatás hiján nem prospe­ rált 10. Nem igaz az, hogy a cikkben jelzett budapesti intézet vezetőségében ezen szö- . vetkezethez delegált tagok nem érdemelt horribilis jövedelmet élveztek volna, ellen­ ben igaz az, hogy a salgótarjáni Ált. Fogy. Szövetkezetei áruval ellátó Nagybevásárló vezetősége, akiknek ezen ügyhöz egyáltalá­ ban közük volt, semmiféle javadalmazásban vagy jutalomban nem részesültek. 11. Nem igaz az, hogy a salgótarjáni Ált. Fogy. Szövetkezet igazgatóságának tagjai minden fillér honorárium nélkül dolgoztak, ellenben igaz az, hogy az üzlet elért for­ galma után a salgótarjáni Ált. Fogy. Szöv. igazgatósági tagjai forgalmi jutalékban ré­ szesültek. 12. Nem igaz tehát ezeknél fogva, hogy a Salgótarján és Vidéke Általános Fogy. Szövetkezet érdekei elé egy klikk saját existentiális érdekeit tolta elő, amennyiben pedig egy klikk dolgozott volna, ugy az semmiesetre sem a cikben megjelölt intéz­ mények vezetőségével azonos. (Ajánlott.) Tisztelettel: Nagybevásárló és Értékesitő rt. Peidl Gyula, s. k. Olvashatatlan aláirás. Általános Fogyasztási Szövetkezet: Rudas, s. k. Olvashatatlan aláirás. Törekvés Takarékpénztár rt. Olvashatatlan aláírás. Mayer, s. k. A fenti helyreigazító soroknak helyt adunk, annál is inkább, mert ezzel is módot kivá­ nunk nyújtani a munkásságnak, lássa tisztán milyen eszközökkel és milyen félremagyará­ zásokkal igyekeznek a munkásságot félre­ vezetni. Ezen helyre igazító sorokhoz az a megjegyzésünk, hogy a helyreigazítás nem azokat a tényeket cáfolja, mely a munkás­ ság sérelmeit érinti, hanem ezen tulteszi ma­ gát és sanda mészáros módjára akarja a dolgot elütni. Igy például tagadja a Fogyasztási Szövet­ kezet, hogy vezetőségébe Büchler nevezetű egyén helyet foglalna, azt azonban elhall­ gatja, hogy a többiek, akiket megneveztünk, azok tényleg ott vannak. Továbbá tagadja azt, hogy a Salgótarjáni Szövetkezet árukat kért a Nagybevásárlótót, azt azonban elhalgatja, hogy előzőleg a Nagybevásárló egy olyan szerződést iratott alá a salgótarjáni Szövetkezet helybeli igazgatóságával, mely szerint áruval csakis a Nagybevásárló lát­ hatja el a szövetkezetei, máshonnan árut beszerezni nem szabad. Tagadja azt is, hogy a helybeli Szövet­ kezet milliárdokat szállitott volna a Nagy­ bevásárlónak. Ellenben azt mondja, hogy az áruk árával adós maradt. Vajjon hová folyt be a Szövetkezetben eladott áruknak az értéke ? amely milliárdokat tesz ki, mert hiszen ha a salgótarjáni igazgatóság és üz­ letvezetőség nem szolgáltatta volna be a pénzeket, akkor már rég följelentést tettek volna ellenük. Azonban a helyzet az, hogy az áruknak az árát a Nagvbevásárló állapította meg, úgyszintén az eladási árát is, ugyan csak ő számitotta hozzá a rezsit, az egész adminisz­ tráció Budapesten történt és a helybeli igaz­ gatóságnak valamint üzlétvézetöségnek tu­ domásul kellett venni a Nagybevásárló által készített és bemutatott mérleget Amikor a mérlegek megjelentek, a helybeli vezetőség 1928. január 1 a legnagyobb csodálkozással látta, hogy de­ ficittel dolgoznak, sehogy sem tudták megér­ teni, hogy reális forgalom mellett miként lehet deficit. Tagadja, hogy a szövetkezetben, amióta a Nagybevásárló által történt az áruellátás, léha kiszolgálás lett volna. Vajjon nem-e joggal lehet léha kiszolgálásnak nevezni, amikor heteken keresztül nem volt a rak­ tárban liszt, vagy zsir? Tehát a mi a mun­ kásnak a legnagyobb szükséglete és legin­ kább csak azért, mert az árak fluktuáltak. Mert hiszen a bányászoknak sokkal kisebb mértékben van szüksége — sajnos — illetve engedhet meg magának kakaót, szaloncuk­ rot, szalámit stb., ezekből állandóan volt nagy mennyiség raktáron, ezzel szemben a leg­ szükségesebb cikkek számtalanszor időkig hiányoztak ugy, hogy nem egyszer a hely­ beli igazgatóság kereskedőktől volt kényte­ len kölcsön venni árut, hogy tagjainak szük­ ségleteit ki tudja elégiteni. Ugyancsak ezen fontos, illetve legfontosabb árucikkeknek az árai bizony számtalanszor magasabb áron bocsájtattak áruba, errenézve, ha a Nagy­ bevásárló az üzleti levelezését átnézné, ott számtalan levelet találna, amelyben a hely­ beli igazgatóság és üzletvezetőség ezen fon­ tos cikkeknek az árleszállítását követelte, mert nem tudta állni a versenyt a helybeli kereskedőkkel. Ami a cáfolat 5., 6. pontjait illeti, erre nézve vegyék elő az 1927. júliusban tartott közgyűlés jegyzeteit, amely közgyűlésen Klárik Ferenc képviselte a Nagybevásárlót, ott megfogják találni, hogy igenis szó volt arról, hogy miként lehetne a tagok ostroma elől szabadulni s hogy miként lehetne a deficitot eliminálni. Ott vetették fel ugyancsak a központ részéről, hogy ujabb tömeges taggyűjtéssel és egyéb gyűjtéssel lehetne ezt a kérdést megoldani. A 7. és 8. pont cáfolatára megjegyezzük: tényleg nem a leltári tárgyakat pakkolták fel, hanem a felhalmozott árut és azt Nagybátonyba szállították. Amikor ezen szállítás­ nak a kérdése felmerült, megkérdezte a salgótarjáni vezetőség a központot, hogy lehetséges az, hogy Nagybátonyban egy sokkai kisebb méretű, kevesebb forgalmu szö­ vetkezet működik és az mégis életképes? Erre azután egy jellemző kijelentés történt a központ részéről: „Ja, Nagybátonyban a forgalmat legnagyobbrészt alkohollal bonyo­ lítják le és ez nagy haszonnal jár, ezért életképes a nagybátonyi szövetkezet." Tehát az az intézmény, amelynek vezetőségében a többséget azok alkotják, akik folyton mun­ kásjólétről, kulturáról, alkoholellenes moz­ galmakról prédikálnak, az alkoholra bazirozzák az üzleti életüket. A százmilliók körüli alaptőkének. a taga­ dása az teljesen fölösleges volt, hiszen la­ punkban megjelent cikkben mi azt irtuk, hogy közel 100 millió volt a befizetett alap­ tőke. Vajjon nem elég sok-e elveszteni ennyi pénzt annak a munkásságnak, aki egyik napról másik napra él. Ugy érezzük, hogy a munkásságot itt nagyon sulyos és érzékeny veszteség érte. A 9., 10., 11. és 12. pont cáfolatára meg­ jegyezni kívánjuk, hogy igenis a munkásság áldozott és hogy kellő támogatás híján nem prosperált, azt tudják be azon visszásságok­ nak, mely szerint a fentebb leirt okok miatt a munkásság elfordult ezen intézménytől. Hozzájárult ehez az is, hogy a munkásság között élnek azok az igazgatósági tagok, akik igenis zsákoltak teljesen díjtalanul és egyéb árukat hordtak be a waggonokból. �1928. január 1 Csak nem számítják díjazásnak azt, amikor pl. a szövetkezet fenállása óta egy évben történt 1926-ban, amikor a szövetkezet 2800 millió forgalmat ért el, ebből 2.800.000 ko­ ronát 15 igazgatósági tag között kiosztottak mint forgalmi jutalékot, ebből esett egy em­ berre 186.000 korona és ezért egész éven keresztül csaknem minden nap, sőt számta­ lanszor éjjeleken keresztül futkosott a szö­ vetkezet érdekében. Ugyanezt nem mond­ hatják el magukról az Alt. Fogy. Szövetkezet igazgatóságának a tagjaiA továbbiakban a munkásság bírálata alá bocsájtjuk lapunk decemberi számában kö­ zölt cikket, ugyancsak a jelen cáfolatot Választott már egy alkalmas újévi ajándékot felesége vagy leánya részére? Egy Singer varrógép a legkedveltebb és leg­ hasznosabb újévi ajándék. — Kizárólag nálunk kapható: Singer varrógép részvény­ társaság Salgótarján, róm. kath. templommal szemben. Könnyebb a hazug embert utol­ érni, mint a sánta kutyátSzinte el voltunk rá készülve, hogy a karácsonyi segélyek kiverekedése körül elért sikereinket a "Bányamunkás" lap, de főké­ pen annak munkatársai a maguk részére igyekeztek elkönyvelni. Látszólag elégedet­ lenkednek az elért sikerekkel, végeredmény­ ben azonban ugy igyekeznek feltüntetni a karácsonyi segélyt, mint, hogy ha azt az ő küzdelmük eredményének köszönheti a mun­ kásság,. A munkásságnak végeredményben mindegy, hogy a karácsonyi segély milyen eljárásokból, vagy közbenjárásokból kelet­ kezett, de olvasóinkat mégis rá akarjuk ve­ zetni ismételten Peyeréknek egy ujabb ha­ zugságára és ezért a karácsonyi segély tör­ ténetét ujabban leszögezzük. A bányavállalatok a szövetségünk vezetői által beadott bérkérvények alapján 1927. évi december hó 2-án tanácskozásra ültek öszsze Budapesten. A tanácskozás eredményé­ ről december 3-án már értesítették szövet­ ségünk titkárságát, amelynek alapján szö­ vetségünk titkársága a kerületi titkárságo­ kat a következő szövegű levélben értesítette december 3-án: 457/1927. C/A. 3 "A bányász" Salgótarján, 1927. dec. 3 Kraft Jenő szaktársnak Mecsekszabolcs. Tisztelt Kraft szaktárs! Ebben a pillanatban értesültem, hogy a bányatársulatok egyesülete f. hó 2-án Bu­ dapesten a szövetségünk által beadott kér­ vényünk alapján értekezletet tartottak, ahol megállapodtak abban, hogy az októ­ ber havi fizetésre 25%-os karácsonyi se­ gélyt fizetnek ki a munkásoknak. A Duna­ gőzhajózási társaság állítólag ez alól ki­ vonta magát, egyrészt azért, mert az őszi sztrajkok oly károkat okoztak a társulat­ nak, amelyből kifolyólag nem folyósíthatja ezt az összeget. Részletek még nem álla­ nak rendelkezésemre, de ahogy a részle­ teket megtudom, azonnal közölni fogom. Minden esetre törekedjen arra, hogy a Dunagőzhajózási társaság tényleges állás­ pontját tudja meg és arról sürgősen érte­ sítsen, hogy a karácsonyi segély kifizetése körül mutatkozó esetleges nehézségeket még kellő időben le tudjuk küzdeni. Valószínűnek látszik, hogy a komlóiak­ nál ugyan ez lesz a helyzet miután ők mindig a Dunagőzhajózási után szoktak igazodni. Jó szerencsét titkári aláirás. Ugy látszik, hogy Peyerék is megneszelték a dolgot, mert a december 7-iki Népszavá­ ban többek között nagy hű-hóval beszámol­ nak, hogy a bányamunkások karácsonyi se­ gélye iránt indítottak akciót. A Bányamunkás december hó 20-án ki­ adott számában pedig már eredményekről számol be, de ellentétbe került saját magá­ val, mert december hó 4-én Tatabányán és Nagybátonyban tartott gyűléseken terjesz­ tették elő először a javaslatokat a karácsonyi segélyt illetőleg. Tehát pontosan 2 nappal ké­ sőbb kezdték a beadványokat előkészíteni a vállalatok által már engedélyezett karácsonyi segély elintézése után. Hogy mégis port hint­ senek az éhező, didergő munkásság szemébe és hogy ki ne tűnjön teljesen a slamposságuk, a munkásság iránt való nemtörődömségük, nagy hü-hóval verték a dobot, hogy ime megint mi voltunk azok, akik eredményeket biztosítottunk a munkásságnak, jertek és szeressetek bennünket Természetesen az ál­ talunk jól informált munkásság teljesen tisz­ tában van azzal, hogy Peyerék mesterke­ dései mit céloznak. Itt emlékezünk meg a Dunagőzhajózási rt, a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. tolnavidéki bányáiról és a komlói kincstári bányáról, egyenlőre ezek a bányakerületek azok, akik a karácsonyi segélyfolyósitását oly formában mint a többi nagyobb vállalatok, nem vál­ lalták, egyik másik teljesen jelentéktelen természetbeni segélyben részesítette a mun­ kásait. A Dunagőzhajózási Társ, igazgatósá­ gának bemondása szerint is 220 millió értékü gyermekcipőt oszt ki a bányamunkások csa­ ládjai között a kővetkező sorrendben: 2—3 gyermekkel biró család 1 pár 4-5 2 6 és ennél több gyermekkel biró család között 3 pár cipőt oszt ki. Amikor a pécsi kerületi titkárságunknak a vállalat elhatározása tudomására jutott nyomban taggyűlést tartottak Mecsekszabol­ cson, ahol tiltakoztak a társulat ebbeli el­ határozása ellen, küldöttségileg keresték fel az igazgatóságot. A küldöttség a leghatározottaban ragaszkodott a karácsonyi segély oly módon való folyósításához, mint ahogyan a többi vállalatok azt elhatározták. A vál­ lalat igazgatósága rossz gazdasági helyzetére való hivatkozással tért ki a munkásság állás­ pontja elől, amire a küldöttség tagjai kije­ lentették, hogy a legnagyobb sajnálatuk mellett a vállalat álláspontját nem vehetik tudomásuk Mig ezzel szemben a Peyeristák szö­ vetségünk vezetőit azzal rágalmazták, hogy ők megegyeztek volna a DGT igazgatósá­ gával a cipők kiosztására vonatkozólag. Ter­ mészetes, hogy eddig aludtak, csak a szö­ vetségünk tagjainak zajongására ébredtek fel, a kényelmesebb, de annál piszkosabb eszközökhöz nyulnak és igyekeznek szövet­ ségünk jóhiszemű bizalmiférfiait befeketíteni minden ok nélkül. Igaz ugyan, hogy hazudozásaira a fene se reagál, mert hiszen a pécsi munkásság tel­ jesen meg van arról győződve, hogy szövet­ ségünk bizalmiférfiaiba a jószándék megvolt, a sikertelenség inkább az ellentábor rovására irható, mert ahelyett, hogy a munkásság érdekeiért szálnának síkra, a másik mun­ kásban4 keresik a bűnbakot A munkásság azzal is tisztában van, hogy miért nem a vállalatot támadják a sikertelenségért, miért szövetségünk vezetőit Amelyre egyébként már számtalanszor rámutattunk, tehát nem akarunk ismétlésbe bocsátkozni. A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t gyásza Alig egy pár hónapja, hogy lapunkban hirt adtuk Nagy Elemér bányafömérnök hir­ telen haláláról, most ismét a Salgótarjáni Kőszénbánya rt egyik főmérnökének hirte­ len haláláról kell beszámolni. Eisele Ottó bányafőmérnök 1927. december hó 22-én, d. e. fél 10 órakor agyvérzésben halt meg, 32 éves korában. A bányászatban kiváló tehetség volt, főképen a kutatásoknál ért el nagy sikereket. Nagy megértéssel viseltetett a keze alatt dolgozó munkásság iránt is. Temetése f. évi december 24-én délelőtt 11 órakor volt a bányaigazgatóság központi irodájából, ahol a gyászolók nagy számban vettek részt és kísérték el a temetőbe, A bányatársulat képviseletében Róth Flóris bányaügyi főtanácsos búcsúztatta, a köz­ ponti tisztviselők rászéről Katona József köz­ ponti igazgató, a mérnökök részéről Császár Pál bányafőmérnök, a leventék részéről Boóth Gyula tanító, ezen kívül részt vettek a temetésen a bányatársulat zenekara Gáb­ riel Antal karnagy vezetésével, szövetségünk központi dalárdája Wilezsál Antal vezetésé­ vel és a salgótarjáni iparos dalárda Wilezsál Richárdt vezetésével. Peyer Károly fényképe. A politikai életben nagy fontossággal bir, hogy az ország lakossága a politikai funkcio­ náriusokat kellőképen megismerje. — Igy Peyer Károly országgyűlési képviselő, a „Bányamunkás" felelős szerkesztője is gon­ doskodott arról, hogy a "Bányamunkás" 1927. évi december hó 20-án megjelent szá­ mában egy fényképmásolatot tegyen közzé, hogy azok a munkások, kik még nem ismerik teljes egészében az ő egyéniségét, de különösen a cifferblattját, kellőképen megismerhessék. Miután a "Bányamunkás“ lapot az utóbbi időben nagyon kevesen olvassák. felhívjuk olvasóink és munkástársaink b. figyelmét, hogy szívesked­ jék megtekinteni a „Bányamunkás“ fentebb idézett számát, ott megtalál­ ják a „Bányamunkás“ felelős szer­ kesztőjének fényképét, a szamarat. Mulatság (esz Szilveszterkor. Salgótarjánban, a vigadóban folyó évi december hó 31-én szövetségünk központi vigalmi gárdája táncmulatságot rendez este 8 órai kezdettel. Belépődíj személyenként 80 fillér, kisérőjegy 40 fillér. Jól sikerült karácsonyi mulatságok. Lapunk december 15-én megjelent számá­ ban Salgótarjánban és Zagyvapálfalván hir­ dettünk műkedvelő előadással egybekötött mulatságot, Karácsony első napján. Mindkét mulatságunk a várakozáson felül sikerült, olyan tömegek vettek részt mulatságainkon, amilyenre az elmult időben még nem igen volt példa. — Különösen a zagyvapálfalvai helyicsoportunk által rendezett mulatságot keresték fel tömegesen a munkások. —Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy ezen mulatságnak a sikerét mindenáron meg akarta akadályozni egy pár hülye okoskodó, de a tehetetlen akadékoskodás a munkástársaink elhatározásán hajótörést szenvedett Sulyos bányaszerencsétlenség Dortmundba. Alig mulik el nap, hogy Németországból hir ne jöjjön halálos szerencsétlenségről. Most ismét 5 halottról Számolnak be a Né­ met táriratok. �1928. január 1 A „Bányász“ 4 A pécsi kerület ruha és cipő be­ szerzési akciója. A DGT igazgatóságával történt végleges megállapodás értelmében ismételten leközöljük a fenti akció részletes módozatait. Ezen akcióba bekapcsolódtak Szabolcs, Somogy. Meszes és Pécsbányatelep részére Hergert I. szabolcsi szabómester, Vasas ré­ szere Lőwy testvérek pécsi cég, Szabolcs és Meszes részére Lasznik Bálint szabolcsi cipészmester és Somogy részére Pörnecz Tamás somogyi cipészmester. Utalványokat ugy a szövetségünk tagjai, mint nem tagjai részére a helyicsoportok elnökei állítanak ki, tehát: Szabolcs, Meszes és Somogy részére: Szabó István II. Pécsbányatelep részére: Háhn György. Vasas részére: Boch Rezső. A Somogyon lakó szaktársak utkimélés céljából a cipőutalványokat közvetlenül Pör­ necz Tamás somogyi cipészmesternél sze­ rezhetik be. Természetesen nem tagjaink közvetlenül az egyes mesteremberekhez is fordulhatnak. Szövetségünk tagjai a Hergert szabómes­ ternél vásárolt áruk fejében 120 P. tartozás­ Halló! ig előlegenként minimális 5 P. részletet, a cipészmestereknél pedig férfi- és női cipők után előlegenként 3, gyermekcipők után 2 P. részletet tartoznak fizetni illetve levonatni. A rendelt áruk első részlete a megrende­ lést követő legközelebbi előlegkor már ese­ dékes. Ha ezen akcióból kifolyólag bárkinek pa­ nasza merülne fel, ugy ezt haladéktalanul közölje a kerületi titkársággal, mert ezen akció — minden rágalmazás ellenére — ki­ zárólag a munkásság érdekében indult meg és annak tisztaságára minden igyekezettel vigyázni fogunk. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs:Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—10-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10-—11-igPécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Pécs-bányatelep környékén lakók részére Schuták Ágoston pénztáros szaktársnáL A Kassián-környékén lakók részére Kassiánban Lincz János másodpénz­ táros szaktársnál eszközölhetők. Rendkívüli olcsóság! Halló! e uri- és női ruházati áruházában Női hosszú végig bélelt télikabát P. 35-től Férfi divat télikabát hosszú 34-től Szőrme sálgalléros férfi bekecs 28-tól Férfi fekete és kék öltöny 27-től Férfi szines öltöny 17-től Fiu öltöny * 15-től Gyermek Öltöny 7-töl Ezenkívül az összes uri divatcik­ kek rendkívül olcsón kaphatók. Feloszlott a gyöngyösi kor. Munkásbiztositó Pénztár. A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­ térium 4510/eln. 1927. számú rendeletével a gyöngyösiker. Munkásbiztositó Pénztárt fel­ oszlatta és igy Salgótarján és környéke a balassagyarmati kér. Munkásbiztositó Pénz­ tárhoz csatoltatott. — E helyen értesítjük szövetségünk tagjait, valamint lapunk olva­ sóit, hogy 1927. évi december 1-től kezdve a balassagyarmati ker- Munkásbiztositó Pénz­ tár kötelékébe tartozunk és igy a folyó évi november 30-ika után keletkező munkásbiztositási jogok és kötelességekből eredő jelentések, beadványok, megkeresések, min­ dennemű kérelmek és panaszok mindaddig, amig a salgótarjáni kirendeltség szervezése befejezést nem nyer, közvetlenül a balassa­ gyarmati ker. Munkásbiztositó Pénztárhoz fordulandók elintézés végett. Guttmann Mátyás csipesz Mélyen l száll i tott karácsonyi árak. Olcsóbban seh ol sem vásárolhat. Friedmann Rezső Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Studer Péter és Patmert István szaktársaknál eszközölhetők. Ha jót és olcsón akar vásárolni forduljon bizalommal Rőmer Jenő órás és ékszerészhez Salgótarján. Fő-tér. Az állomással szemben. Salgótarján,.Fő ucca 480. szám. Ajánlja első osztályú cipőit Kárácsony és Ujév alkumával mélyen leszállitott árban. Hó és sárcipő nagy választékban. Ha nem tudja még, tudja meg, hogy jól és olcsón vásárolni csak Spielberger József és Fia salgótarjáni cégnél lehet, ahol már kaphat: Férfi raglánt Férfi öltönyt Városi bundát Női kabátokat Férfi-, női- 36 P.-ért Gyermek kabátokat 22 P.-ért Krep de Chint 8 28 Szöveteket 4 90 40 . és gyermekcipők reklám árakban. Vételkényszer nélkül látogasson meg! Halló I Hallói Mielőtt karácsonyi szükségletét beszerzi, no mulassza el Fióküzlet s Salgótarjánban, SINGER Fő ucca 75. sz. alatt. a kath. templommal szemben. SONNENSCHEIN DÁVID női- és férfi ruházati cikkeit megtekinteni, ahol a legolcsóbb, mélyen leszállított karácsonyi reklám­ árakon vásárolhat: Férfi kabátmár 28 P.-től. Női kabát már 35 P.-től. Gyermek cipő 3 Leány 20 Női ruha „ 8 > Női cipő 12 Férfi ruha 25 Férfi cipő 16 Menyasszonyi kelengyék, valamint sár- és hócipők nagy választékban. Nagyobb bevásárlásnál 6 pár harisnya ajándék. „Turul“ -nyomda r.-t., Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 1. szám (1928. január 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-01-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4fc4e3a7af24d47067eb995752185272.jpg cac29a2eb48f1ea0c05ff06920c2ea33 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/91e8efbb48d09aaf2a9f268402381546.pdf 7e876d8898c3cc0559b8f7c83b8b93c6 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. május 15 10. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 1/2 4.80 Egyes szám ára 40 f. Ne játsz a tűzzel! A közmondás igazsága erősiti meg, hogy nem jó a tűzzel játszani, mert aki ezt teszi, könnyen megégeti ma­ gát. A bányamunkásság már évek óta a legnagyobb nyomorusággal küzd azért, hogy mindennapi kenyerét elő­ tudja teremteni. Már évek óta ez csak a legnagyobb küzdelem árán sikerül és akkor is csak szükösen tudja elő­ teremteni a holnapi nap munkájához szükséges erőt biztositó falatot. Ugy­ szintén csak a legsoványabb falatot tudja adni erőben és egészségben le­ romlott gyermekeinek, akik hivatva vannak a jövő generáció aranyat érő értékét előteremteni. Évek óta folyik a bányamunkásság között a küzdelem, hogy abból a helyzetből, amely az ország leromlott gazdasági viszonyainak következtében a munkásság életlehetőségét a legala­ csonyabb fokra süllyesztette, kiutat találjon és megteremtse a bányamunkásság életrendjének emberi nivóra emelését. Ebben a küzdelemben tö­ megével halmozta fel a munkásság a szükséges meggyőző érveket és igye­ kezett a meggyőző érvek sulyának a segitségével győzelemre juttatni fárad­ ságos küzdelmét. A küzdelem szétágazó kiterjedésű és minden rétegre igyekezett hatni s részint megértésre, együttérzésre és elismerésre igyekezett reábirni minden réteget, akik ebben a küzdelemben érdekelve, vagy érintve vannak. A munkásságnak meg kell érteni, hogy a mai viszonyok között, amikor teljesen eltérő viszonyok vannak az előbbi korokhoz és viszonyokhoz ké­ pest, tehát eltérő és változtatott esz­ közöket kell alkalmazni, hogy a küz­ delem eredményes lefolyását bizto­ sitsa. A vállalatoknak szintén meg kell ér­ teni és be kell látni, hogy a munkás­ sággal szemben ma teljesen máské­ pen kell elbánni, mint azt a multban tették, nem lehet a régi barbár szo­ kásokhoz hasonlóan folytatni a mun­ kások elbírálását, mint azt hajdanában tették. Meg kell érteniök és be kell látniok azt is, hogy ugyanugy, mint ahogy nem maradhattak a vállalatok adminisztrációi a régi keretek között, hanem a régi kezdetleges adminiszt­ rációtól el kellett térni és amint a vállalatokat képviselő reprezentációval szemben az igények emelkedtek és ezen igényeknek a vállalatok igyekez­ tek is eleget tenni, ugyanugy tudomá­ sul kell venni a vállalatoknak azt is, hogy a munkásság igényei szintén emelkedtek, amely igényeknek szintén eleget kell tenni, ez elől nem lehet ridegen elzárkózni, mert az elzárkózás minden téren megbosszulja magát. Tudomásul kell venni a különböző társadalmi állásu köröknek, ugyszintén a kormányhatóságoknak is, hogy a ma­ gyar bányamunkásság egyik legfonto­ sabb államfenntartó eleme az ország­ nak. — Már iparánál fogva az ország nemzetgazdaságában alapvető ipart képez, vagyis az ipari és kereskedelmi életnek a kiindulását jelenti Az ipar­ ban a legfontosabb helyet tölti be, ha­ sonlóképen az államélet vitelében is ugyanolyan fontos tényező. Hasonló­ képen a népmozgalom terén állandóan fontos szerepet tölt be. Tapasztaltuk már számtalanszor azt, hogy a bányamunkasság állásfoglalása országok területének a megváltoztatá­ sára is befolyással volt. Csak a napok­ ban lezajlott bukaresti és gyulafehér­ vári gyűléseket említjük, ahol ismétel­ ten megtörtént, hogy a bányamunkás­ ság állásfoglalása sorsdöntő befolyás­ sal volt a román állami életre. — Romániára nézve ez alkalommal ez az eset nem volt egyedülálló, mert ez már megtörtént 1918-ban ugyancsak Gyula­ fehérváron, amikor is lelketlen kufárok a zsilvölgyi és erdélyi bányamunkássá­ got félrevezetve vitték a küzdelembe és eldöndötték Románia sorsát. Elég szomoru, hogy az Magyarország rová­ sára történt. Szomoru jelenségek voltak azok és szomoru tragédiák játszódtak le, ami­ kor a zsilvölgyi és erdélyi bányamunkásság tudatára ébredt a lelketlen fél­ revezetésnek. A gyulafehérvári, dévai, nagyszebeni, kolozsvári, brassói és az egyéb fogházak és régi várromokban berendezett földalatti börtönökben síny­ lődtek hónapokon, esztendőkön ke­ resztül a kínzások legbarbárabb fajtái­ nak a végigszenvedésével. Becsületes magyar érzésük nyilvánításáért százá­ val uszták meg télviz idején a Zsil, a Maros és Szamos folyókat az ellen­ séges katonaság és hatóságok kínzó vegzaturái miatt Százával és ezrével élnek a megcsonkított ország bánya­ telepein olyan bányamunkások és azok hozzátartozói, akik ezen kínos szen­ vedéseken keresztül is kitartottak be­ csületes érzésük és magyarságuk mel­ let. Az ilyen szenvedések tömegét — mondhatjuk — egyetlen ipar munkás­ sága sem élt keresztül, mint éppen a bányamunkásság. A bányaiparban fog­ lalkoztatott munkásság szomoru élmé­ nyeiről tudomással birnak a különféle társadalmi rétegekben elhelyezkedett, ugyszintén a közhatóságoknál jelenleg is fontos államférfiul szolgálatot telje­ sítő funkcionáriusok, akik tanui voltak az eseményeknek. Mindezeknek a tudatában joggal elvárja a bányamunkásság, hogy mind­ azon illetékes körök, akik a vállalatok és az államháztartás fenntartása és vezetésére befolyással birnak,- hassa­ nak oda, hogy a bányamunkásság je­ lenlegi szomoru és nyomoruságos hely­ zetén változtassanak- Különösen fontos ez, hogy megértsék a közhatóságok és az államháztartás vezetésében expo­ nált államférfiak, mert nekik van első­ sorban módjuk és alkalmuk nagyon sok olyan kérdésben döntő befolyást gya­ korolni, amely kérdésnek a megoldása a bányamunkásság élet standardjának biztosítását jelentené. Ilyen kérdés a külföldi szén beho­ zatalának a szabályozása, vagy eltil­ tása, a magyar szénnek Magyarorszá­ gon való kötelező használata és külföldi piacok teremtése. Ma, amikor az egész országban virágjában fejlődik a kiván­ dorlásra való csábítás és a legkecseg­ tetőbb ajánlatokkal környékezik a bányamunkásságot, akkor nem elég a szép szóval és a magyar érzésre való hivatkozással a megnyugtatás, mert az éhes gyomor szép szóval nem telik meg, a rongyos gyermekek sem tud­ nak azzal felöltözni, azoknak kenyér és ruha kell — Ahoz pedig, hogy ez meglegyen, a családapának munkaal­ kalomra van szüksége és ezen mun­ kának a becsületes díjazására. Meg kell szűnni a vállalatoknál je­ lenleg uralkodó azon törekvésnek, amely arra irányul, miként lehet a bá­ nyamunkás keresetét megrövidíteni, meg kell szűnnie a különféle címeken történő csilletörlések és egyéb mellék­ �A Bányász 2 munka díjazásoknak az eltörlése általi büntetéseknek mert elveszi a munkassainak nemcsak a munkakedvét, hanem az életkedvét is, vagy az élet­ ért folyó küzdelemben nem fog tekinteni semmire, csupán a saját életének a fenntartását biztosító eszközökre, nem törődve azzal, hogy azáltal kik­ nek okoz kárt, esetleg fájdalmat, de megfogja szerezni mindenen keresztül Azt jegyezzék meg az illetékesek, hogy puskaporos hordók körül járnak, ne játszanak a tűzzel, mert ha a hordó tüzet fog, a levegőbe röpit sok szép almot, amelyet nehéz küzdelmek és fáradságos munka árán sikerült meg­ épiteni. Adják meg a megélhetés lehetősé­ gét hogy ezáltal a munkásság gondo­ latvilágából kiűzzék a rombolásra irá­ nyuló hajlamot, amelyet minden oldalról igyekeznek szítani. Oly erővel tör utat a gyújtogatás, hogy már-már veszélylyei fenyeget. Vállalják az illetékesek a tűzoltás nehéz és fáradságos, de hálás munká­ ját, amely megmenti Magyarország bányaiparát, megmenti a magyar bá­ nyamunkásságot a tönkrejutástól és egy szebb, jobb és boldogabb jövőt biztosit mindannyiunknak. A munkaalkotmány (Charta DelLavoro) ismertetése Magyarországon. Folyó évi április 15-én Bottai Giuseppe olasz corporatioügyi államtitkár a magyar külügyi társaságban előadást tartott az olasz corporatív államrendszer és a munkaalkotmányról (Charta Del Lavoro). Az előadás bevezetésében a fascista szindikalizmus ere­ detét ismertette és párhuzamként állította össze a két szélsőséges tant: a fascizmust és a bolsevizmust. A fascizmus és bolsevizmus két nemzet határai közé szorult, azonban cselekvései nemzetközi hirűvé tették. Az egyik — a bolsevizmus — a proletariátus diktatúrájára törekszik és teljesen szétrombolja a társa­ dalom kapitalista rendszerét, hogy azután valami egészen újat alkothasson helyette, amit azonban a valóságnak és a gyakorlati szükségnek felőrlő működése már nagyrész­ ben lerombolt és módosított, kényszerítve a visszatérést — ha álcázottan is — a meg­ tagadott közgazdasági és társadalmi szerve­ zeti formákhoz. A másik — a fascizmus — nem rombolta le a társadalmi formákat, hogy ab imis ujra felépítse, hanem elméletileg és gyakorlatilag egyformán okos ítélőképességgel a régi jogi, politikai és társadalmi formák határai közt dolgozva, a saját elvei és céljai szerint ala­ kította át teljesen e formákat. A fascizmus, mint politikai tan, vissza­ hatási mozgalomként keletkezett azon túl­ kapásokkal szemben, melyekre az olasz szocializmus a háború után, oly rendetlen és logikátlan erőszakkal ragadtatta magát De ez nem jelenti azt, hogy a fascizmus olyan reakciós tant képviselne, mint azt rosszhiszeműleg állittják egyes külföldi kriti­ kusok és újságírók. Az előadó, az előadás folyamán igyekezett a fenti rendszert mint a legszabadabb gazdasági és jógi alaptételt igazolni. A fascizmus alapjául tényleg egy nagy­ világgá röpített igét — a Rérum Novarum Encyclicával — vették, vagyis XIII-ík Leó pápa 1891. májust 15-én elhangzott nagy mondását, amelyben a tőke és a munka kö­ zötti ellentétek elintézését sürgette s amely­ ben elösmerte a két tényezőt, mint a leg­ főbb termelő tényezőt — Ezen pápai megnyilatkozás akkor történt, amikor a tőke és munka közötti ellentétek kezdtek kiéleződni és a kezdetlegesség a kiéleződési formában a legmagasabb fokon jutott kifejezésre. Te­ hát egy általános közgazdasági és társadal­ mi szükségesség volt a kettő közötti kü­ lönbség tisztázása és a kettő közötti ellen­ tétek likvidálása. Ebben az irányban nem csupán az olasz munkásmozgalomban voltak megnyilatkozá­ sok, hanem ez egy általános megnyilatkozás volt a munkásmozgalomban, vagyis az ipari fejlődés akkor volt kialakulóban, tehát szük­ séges volt, hogy a két ellentétes felfogás mindegyik a maga részére gyümölcsöztethesse munkálkodását. Ezen elv általános fogalom volt, kifejezésre azonban nem jutott a háboru befejezéséig, vagyis a társadalmi rendnek az akkori szilárdsága nem engedte meg a kibontakozását. A háboru befejezé­ sével jutott idő és alkalom a különféle gaz­ dásági, társadalmi, állami és politikai meg­ nyilatkozásra. Csaknem minden államban történt valamelyes megnyilatkozás. — Ezen megnyilatkozásokból azonban csupán csak két elv domborodott ki, amelyek elvi felfo­ gásukat a gyakorlati életbe is átvitték. Ez pedig a bolsevizmus és a fascizmus. A gya­ korlati életben azt látjuk, hogy ez a két tan, amely bár csak két nemzetre támasz­ kodik, kidomborodik és igyekszik alapelveit a gyakorlati életben megszilárdítani. A bol­ sevista rendszerről már számtalan kritikát volt alkalmunk olvasni. A gyakorlati élet beigazolta, hogy annak elvi lefektetése a gyakorlati életben nem vált be. Ezt igazol­ ják azok a folytonos változtatások, melye­ ket maga a bolsevista állam alkalmaz ugy, hogy ma már teljesen kivetkőztette eredeti­ ségéből és a bolsevizmus elméletéből úgy­ szólván semmi sincs a gyakorlati életben. Ezzel szemben a fascista rendszer az olasz szindikális és corporativ módszereit igyekszik a gyakorlati életben megvalósítani és itt különféle fontos jelentőségeket igyek­ szik a gyakorlati életbe átvinni. A fascizmus szintén figyelembe veszi elsősorban a munka és a munkásság oltalmát, természetesen a nemzeti állam szempontjából, s különösen szem előtt tartva a nemzeti állam által dik­ tált szükségeket. Mint legfontosabb tényként leszögezi és törvénybe iktatja a kolektív munkaviszony jogi szabályozását Ezen ko­ lektív munkaviszonyok jogi szabályozása végrehajtásául a szindikátusokat bízza meg, amelynek a munkáltatók és munkások szin­ dikátusaiból állanak. Ezen szindikátusokat állami jellegüekké teszi, előírja mindegyik­ nek jogait egyszersmint kötelességeit is. En­ nek a keretében bíróságot is szervez, amely vitás ügyek kötelező elintézésére van hi­ vatva. Ezen szindikátusok részére a követ­ kező elveket állitotta fel: 1. A szindikátusoknak és pedig a munka­ adók, valamint munkások és szabadfoglalko­ zásúak szindikátusainak jogi elismerésére bizonyos feltételekkel, aminők a tagok bizonyos száma és erkölcsi és nemzeti kellékeik szerint Minden egyes szakmában csak egy szindikátus ismerhető el, amely alá van vetve az államnak, mint oltalmazójának és felügyelőjének. A nevezett szindikátus tagjai anyagi és erkölcsi érdekeik védelmén kívül még kell, hogy kitűzzön a javukra bizonyos 1928. május 15 támogatási és oktatási, erkölcsi és nemzeti nevelési célokat; kőtelezőleg képviseli az illető munkaág összes művelőit, akár be­ iratkoztak ezek, akár nem; és joga van összes képviseltjeire évi tagdíjat vetni ki, egynapi keresmény összegéig. 2. A nevezett, jogilag elismert szindiká­ tusoknak szabadságukban áll maguk közt kolektív munkaszerződéseket kötni s ha ezek egyszer a törvény előírta formákban letéteményeztettek és ki vannak hirdetve, kötelező hatállyal bírnak minden tagtársra és másokra is, akik — munkaadók és mun­ kások — az illető szakmát művelik. 3. Egy állami igazságszolgáltató intézmény, a munkaügyi biróság, mely elé kötelezőleg terjesztendők az összes kolektív munkaszer­ ződésekből előálló vitás kérdések és bizo­ nyos esetekben az uj munkafeltételek kéré­ sei is. A munkaügyi bíróság (Magistratura del Lavoro), ott székel az ország 16 feljebbviteli bírósága mindegyike mellett és áll 3 hi­ vatalos bíróból (elnök és két feljebbvitelí bírósági tanácsos), akikhez még esetrőlesetre csatlakozik két szakértő, azok sorá­ ból, akiknek jegyzékét minden 2 évben a vidéki gazdasági tanácsnok jelölései alapján állitják össze. Ez a biróság az ő saját eljá­ rási szabályozata szerint ítélkezik, mely a törvényhozó dekrétumban foglaltatik ; a fe­ lek jogai és biztosítékai könnyed bonyolult­ ságoktól és külsőségektől mentes formával járnak, ami megengedi az ügyek gördülé­ keny elintézését. 4. Tilos a kizárás és a sztrájk, melyek minden esetben vétségnek számítanak; ez szűkségképen következik a munkaügyi bi­ róság intézményéből, amennyiben ha már egyszer az állam egy határozott törvényke­ zési szervvel módot ád bármily vitás ügy elintézésére a munka mezején, akkor logi­ kus dolog, hogy megtiltja és megakadá­ lyozza, hogy a felek az ő érdekeik önvé­ delmi formáihoz nyúlnak. 5. Magasabb összekötő szervek, intézmé­ nye, a corporatiók sajátos, fontos funkciók­ kal (a többek között, kiváltképen a termelés egymásmellé rendelése és jobbszervezése) az alapjai lesznek az állam uj gazdasági és politikai rendjének. A jogilag elismert szindikális társulások, a tagjaik által gyakorolt tevékenység fajtája szerint nagyobb szervezetbe is csoportosul­ nak : a federátiókba és ezek a confederátiókba. A törvényhozó a termelési tevékeny­ ségnek hat kategóriáját különböztette meg: földművelés, ipar, kereskedés, szárazföldi és folyami szállítás, tengeri és légi szállitás és bankok. Ezek mindegyikének megfelel egyegy confederátió és pedig külön a munka­ adók és külön a munkások számára. Most e 12 confederátíón kivül még meg van en­ gedve egy másik is, amely összefoglalja a szabadfoglalkozások művelőit. Mind e confederátiók osszecsoportosulhatnak még két nagy általános confederátióba: Az összes munkaadókéba és a munkások és szabadfoglalkozásuakéba. De gyakorlatban a munkaadók nem al­ kották meg az ő általános confederátiójukat, mig azt megcsinálták a munkások és a pro­ fesszionisták, akik — kivéve a technikai okokból független tengeri és légi munkáso­ kat — mind egyesültek a fascísta szindiká­ tusok nemzeti confederátiójába. Ugyancsak fontos tényező az alábbi kikotés. A munka kolektív viszonyaira szóló szabályok, a szindikátusok alkotmányára és a munkaügyi bíróságra vonatkozók, nem �1928 május 15 alkalmazhatók azokra, akik függnek az ál­ lamtól, a provinciáktól, a községektől és általában jogi személyektől Ezzel az egyen­ jogúságot kivánja szolgálni a munkás és a munkaadó között, de egyben nem akarja függő helyzetbe hozni a polgár és az állam viszonyát. Természetesen a federátiókban és confederátiókban lehetőséget kiván nyuj­ tani azoknak, akik az állammal szemben függő helyzetben vannak, hogy az aláren­ deltség határai között megoltalmazhassák érdekeiket, az állam és egyéb hatalom elé vihessék összességük kivánalmait és óhajait Tilos ezen társulati formák bármelyikéhez csatlakozniok a bírósági, a közigazgatási, az államtól és más jogi személytől függő fegy­ veres erők tagjai, a fő- és középiskolák tanárai, a belügyi, külügyi, gyarmatügyi és corporatióügyi miniszteriumok hivatalnokai­ nak. Az állam, illetve a törvény gondosko­ dik a corporatiók alkotmányáról melyek a termelő tevékenység nagy válfajainak felel­ nek meg, de e nagy corporatiók mellett meg­ alakulhatnak mások is a termelés meghatá­ rozott és sajátosabb ágai számára. Ez uj intézmények még formálisan meg nem alakulva ugyan, de készülőben jogi felhatalmazásokkal birnak, mint például: szabályozni a vitás kérdéseket, melyek bi­ zonyos Összekapcsolt jogi személyek között támadhatnak. kibocsájtani kötelező szabá­ lyokat a munkafeltételekre, szabályozni az inasi és mesterlegényi ügyeket De legfel­ tűnőbb jellemvonásuk az az uj gazdasági funkció, amelyet hivatva vannak végezni s amelyet a törvény szabálya ebbe a formába foglal: Előmozdítani, bátorítani és segélyezni mindazon kezdeményezéseket, melyek a termelés egymásmellé rendelésére és jobbszervezésére irányulnak. A munkaalkotmány, amely a fenti elve­ ket összefoglalja a fascista forradalom 5-ik évében, 1927, április 21-én lett kibocsájtva, „Charta Del Lavoro“ cimmel. A gyakorlati életben egy év leforgása alatt számtalan esetben használták, már számtalan megol­ dásra vezetett az olasz tőke és a munka közötti ügyek elintézésére. A fascista szindikalizmus azt az elvet rögzítette le: „A munkabér a normális létfenntartási igényeknek, a termelési lehetőségeknek és a munka hozamának megfelelő legyen és a bér megállapitása semmiféle általános sza­ bálynak ne legyen alávetve, hanem ellen­ kezőleg, az érdekelt felek kolektív meg­ egyezése révén legyen meghatározva. — „Mindenkinek azt, amit a munkája ér.“ A fascista szindikalizmus a munkanélkü­ liség elleni biztosítást is megkívánja valósisitani s egyben a munkaközvetítést is — a szindíkalista szervezetek keretében — álla­ milag kivánja megszervezni és pedig olyan­ formán, hogy állami elhelyező hivatalokat állít fel amely hivatalokat a munkaadók és munkavállalók szakszervezeteit képviselő paritásos bizottságok fogják vezetni, mig az állam az ellenőrzést és felügyeletet a corporatió, vagy a külön tartományi szerveze­ tek és pedig a tartományi gazdasági taná­ csok munkaügyi és népjóléti osztályai utján fogja gyakorolni. A munkásjóléti gondoskodás eképen 5 Pontot foglal magában és pedig: 1. a balesetbiztosítási tökéletesítése, 2. megjavítása és kiterjesztése az anyasági biztosításnak, 3. megvalósítása az egyes foglalkozásokkal járó betegségek és a tuberkolózis elleni biztosításnak, ami kezdete volna az összes betegségek elleni általános biztosításnak, 3 A Bányász Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. 4. tökéletesítése a munkanélküliség elleni biztosításnak, 5. speciális biztosítási formák a fiatal mun­ kások számára. Közgazdasági téren a Charta Del Lavoro a munkások és munkaadók jogai és sérelmei elintézésein kivül a termelés érdekében a következőket írja elő: 1. A munkaadók és vállalkozók jogegyen­ lőségét, tekintettel a termelés magasabb szempontjaira. 2. A termelés figyelmét, fejlesztését és tö­ kéletesítését, nemzeti érdeknek tekintve an­ nak egész működését 3. A termelés technikai és erkölcsi érté­ kének emelését Tekintettel a nemzet általános gazdasági jólétére a Charta, amely szabályozni van hivatva a nemzeti és egyéni boldogulás viszonylatait irányítást nyújt: 1. A termelés, a munka, a művészetek, az irodalom és tudományok érdekeinek a védelmére. 2. A termelt áruk költségeinek és árai­ nak csökkentésére. A munkadij kérdésében, a verseny-, a kereslet- és kínálatra és a természetes egyensúlyozásra vonatkozó sza­ bályait kinyilatkoztatja, hogy a munkadijnak viszonyulnia kell az élet természetes törvényeihez, a termelés lehetőségéhez és a munka hozamához. A munkadij megálla­ pításának a feladatát mely végeredmény­ ben teljes meghatározást nyer a szakszervezezetekben — a munkabiróságra bizza. Az előadásban ismertetett munkaalkot­ mány igy elméletben szépen le van fektetve, találunk igazolást arra nézve is, hogy ezt a gyakorlatban érvényre is tudták juttatni a teljes kialakulása és használhatósága azonban csak a későbbi idők folyamán fog beigazolást nyerni Számtalan pontja van az ismertetett alkotmánynak, amely nagyon üdvös, különösen a munkaügyi bíráskodás, a munkabér megállapítása, a munkaviszony rendezése és a munkás és munkáltató kö­ zött felmerült ügyeknek az intézése. — A szervezeteknek meglehetős tág teret nyit, azonban azzal, hogy a szervezeteket álla­ mosítja, nem látjuk ezt a célt elérve, hogy a szervezetek nyugodtan tudhatják érdek­ képviseletek lebonyolítását megelégedésre ellátni, mert számos esetben kerülnek függő helyzetbe, amikor különféle szempontokból kiindulva lesznek kénytelenek álláspontjuk­ tól eltántorodni. Mindenesetre a mi viszonyainkhoz képest mégis bizonyos haladást jelent, mert sajnos nálunk még egyáltalán semmiféle olyan in­ tézmény nincs, amely a munkás és munkál­ tató közötti munka és jogviszonyokat ren­ dezné. A szakszervezeti élet történetéből. 3 (Folytatás.) időben szintén lekicsinyléssel akarták elin­ tézni azonban a bányamunkásság oly lelkese­ déssel és oly elszántan fogott gazdasági szervezetének kiépítéséhez, hogy elszántsága és lelkesedése acélos páncélján visszapattant minden próbálkozás. Amikor látták, hogy lekicsinyléssel nem lehet a bányamunkásságot eltántorítani a rágalmak özönével indítottak hadjáratot és próbálkoztak a bányamunkásságot visszaté­ ríteni Mindhiábavaló volt, a bányamunkás­ ság rendületlenül folytatta munkáját. Amikor a rágalomhadjárattal vereséget szenvedtek, akkor megkezdték a denunciálást és utonutfélen denunciálták a szervezet vezetőit és igy próbálkoztak a sikereket elérni. Ez sem sikerült A polgári társadalom a munkásmozgalom­ mal szemben antipátiával viseltetett éppen abból kifolyólog, hogy állandóan azt látta, hogy a munkásság gazdasági hatalmát poli­ tikai célok szolgálatába állitotta. Amikor a bányamunkásság gazdasági szervezetét meg­ alkotta, a polgári társadalom ismét bizonyos gyanakvással nézte, nem tudta milyen lesz a kialakulás. Hasonlóképen a munkáltató testületek ugyancsak várakozó álláspontra helyzkedtek és várták ezen gazdasági szer­ vezet kialakulását Ugyancsak a közigazga­ tási hatóságok szintén nem tudták elbirálni ezen ujabb kialakulást, tehát helyenként egyénileg, egyéni elbírálás tárgyát képezte A bányamunkásság mindezek dacára to­ vább folytatta az immár két év óta fejlődő mozgalmát, mit sem törődve a rágalmazók­ kal, a távolról figyelőkkel, nyílegyenesen haladt kitűzött célja felé. Az idők folyamán a bányavállalatok voltak az elsők, akik a szervezet fejlődése elé akadályokat gördítet­ tek, mert látták, hogy a munkásság céltu­ datos gazdasági szervezetének a fejlődése a vállalatokat fokozatos engedményekre kény­ szeríti és megszünteti a vállalatok által él­ vezett eddigi egyeduralmat (a munkásság felett). Már most a rövid két év alatt annyi ered­ ményt ért el a bányamunkásság gazdasági szervezete, mint amennyit a régi keretek között mozgó szervezet bosszú éveken ke­ resztül képtelen volt elérni. A bányamun­ kásságnak ezen gazdasági szervezete az el­ mult két év alatt kizárólag gazdasági érdekképviseletét igyekezett ellátni s a legnagyobb súlyt arra helyezte, hogy a bányamunkásság sulyos sérelmeit, valamint kisebb tértiméit is orvosolja. E munkát a lehető leglelkiismeretesebben hajtotta ezideig végre, már ed­ dig is a munkásság ezrei győződött meg arról hogy baleseti, betegségi valamint nyugdíjügyeit, ugyszintén a bányamunkás­ ság özvegyei és árvái részére járó különféle járandóságokat, amelyeket számtalan esetbea a munkásság folytán nem folyósítottak, utánjárásával — kieszkö­ zölte Folytatja ezt a munkát aszal a meggyőzödéssel, hogy a munkásság megérti és mél- �4 „A Bányász“ tányolni fogja ezen működését. Ezt már nagyrészben el is érte, mert a munkásság ezrei tömörülnek zászlója alá és igyekeznek közreműködni a gazdasági szervezetük ne­ héz munkájában, amely nyilegyenesen halad előre a munkásság felszabadítása felé. Visszapattan minden rágalom, amelyet felé szór­ nak. nem talál talajra a munkásság között. Állandóan uj és uj meséket találnak ki. Legutóbb azt terjesztik a politikamentes szervezetekről, hogy a vállalatok financirozzák ezeket a szervezeteket Azonban a mun­ kásság, ugyszintén a közvélemény, de még a laikus is tisztában van azzal, hogy ez de­ magógia. A munkásságnak a szervezeti élet terén már van annyi tapasztalata, hogy a válla­ latok nem olyan jó szívnek és sokkal fukarabbak, mintsem szervezeteket financir ózza­ nak- A gondolkozó munkás tudja azt, hogy ezek a hirek nem szolgálnak egyéb célt, mint az egyének félrevezetését, mert a tö­ megek félrevezetésére már nem alkalmas. Tudják ezt a régi szervezeteknek a vezetői is, mert hisz a szervezeti élet tapasztalatai megtanították erre. Azonban a politikai sze­ replés által elért pozicióknak a féltése, azonkívül a beszugerált pártfegyelem tartja kötve álláspontjukat. A munkásság tudatában van lépésének helyességével, ettől eltántorítani magát nem hagyja, halad a maga utján. Emlékezik a munkásság arra, amikor a politikai szerve­ zetek az általános gazdasági helyzetnek a figyelmen kívül hagyásával neki ugrasztot­ ták a munkásságot különféle harcoknak, amelyek már előre láthatólag elbuktak. Ezek a bukások a munkásság lerongyolására ve­ zettek, ártatlan asszonyok és gyermekek koplalták meg és jártak csaknem mezittelenül a helytelen szervezeti taktikai fogások­ nak az alkalmazása következtében. Nem tudja a munkásság elfelejteni azt a szenve­ dést, azt a kint, amelyet végig kellett szen­ vednie azért, hogy szervezeteik élén álló vezetőik politikai előmenetelüket biztosítsák. A munkásság minden politikai párt és irányzattól mentesen megalkotott gazdasági szervezete bebizonyította életrevalóságát. Beigazolta aktiók épességét, megmutatta ha­ tározott, bátor, gerinces síkra szállását, megalkuvást nem ismerő egyenes előre tö­ rését nyílegyenesen a kitűzött cél felé. A kitűzött cél a munkásság szebb, jobb és boldogabb jövőjének az elérése. Ezt a célt a munkásság öntudatos szer­ vezésével, a különféle társadalmi osztályta­ gozódásoknak a megszüntetésével kivánja elérni. Ennek a munkának a szolgálatába állitja minden erejét, minden tudását Ennek a munkának az elvégezésére, szóllitja fel a munkásságot, a polgárságot a hatóságokat és minden lelkes érzéssel áthatott embert aki az emberiség jobb, szebb és boldogabb jövőjéért való küzdelemben részt akar venni és aki Magyarország gazdasági életének a talpraállitását a szivén viseli. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Nyilatkozatok helyett tettekre van szüksége a nyomorgó nyugdíjas bányamunkásoknak. Lapunkban már többször beszámoltunk a nyugbéresek nyugbéreinek rendezése körül folyó küzdelmekről. Nem egyszer írtuk meg, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter ígéretet tett a nyugbéresek nyugdijának a rendezésére. Legutóbb már határozott ígé­ retet tett, hogy május elsejére ki fog bo­ csájtani egy rendeletet, amely hivatva lesz a mult évben kiadott, a központositásról szóló rendelet hiányosságait pótolni, azonkivül a nyugdijakat felemelni. A rendelet ujabb nyilatkozathat hallunk. A legutóbbi költségvetési vitában a népjóléti miniszter felszóllalt és az elhangzott meg­ jegyzésekre kijelentette, hogy a rendelet "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. módositására vonatkozó előkészületek már megtörténtek. A dolgozó bányamunkásság izgalommal várja a népjóléti miniszter rendelkezését, mert attól fél, hogy a rendelkezés ismételten nem fogja tartalmazni azt, ami a gyakorlat­ ban mutatkozó sulyos sérelmeket volna hi­ vatva megszüntetni. — Különösen azért fél ettől a rendelkezéstől a munkásság, mert tudja azt, hogy az ilyen rendelkezések elő­ készítésénél a munkaadók törekvései szok­ tak kifejezésre jutni. A népjóléti miniszter ugyan megígérte, hogy a rendelet kiadása előtt ankétet fog összehívni és az érdekelt felek meghallga­ tása után adja csak ki a rendeletet Miután azonban az ankét még ezideig nem hivatott egybe, jogosnak látszik a munkásság aggo­ dalma a rendeletet megelőző időben, mert az eredeti központosításról szóló rendelet­ nél is nagyon erősen érvényesült a munka­ adók befolyása. Tehát, ha a munkaadók befolyásának érvényesülését csökkenteni ki­ vánja a népjóléti miniszter, akkor feltétlen az érdekelt munkások képviselőinek a meg­ hallgatására van szükség, mert csak azok tudják valójában feltárni a helyzetet a társpénztárak központositásáról szóló rendelet hiányosságairól. Az elmult másfél év alatt beigazolódott, hogy a rendelet rossz és nem. alkalmas arra, hogy a munkásságot és a nyugdíjasokat a szociális bajok ellen meg­ védje. Szükséges tehát a rendelet oly mérvű módosítása, hogy egyszerre szüntesse meg azokat a bajokat, amely bajokra már szám­ talanszor rámutattunk. Az uj rendelet biz­ tositsa a reá szoruló nyugdíjasok megélhe­ tését, mert a mai állapot olyan nyomorba kergette a nyugdíjasokat, amilyenben azok még sohasem voltak. Igaz ugyan, hogy a pénzbeli segélyeket némileg felemelték, de a természetbeni járandóságokat ugyanakkor elvonták, ami lényegesen többet jelentett, mint amilyen emelkedésben részesültek a pénzbeli segélyek felemelésével. — Üdvös volna, ha a népjóléti miniszter, akinek a kezében van a kulcs, tökéletes meggyőződést szerezne a nyugdíjasok sorsáról, ennek a megtörténte után megvagyunk arról győződ­ ve, hogy mint ember és mint miniszter egy pillanatig sem tűri tovább a nyugdíjasok nyomorgását. A Hirschgyári műkedvelő gárda vendégszereplése szövetségünk központi helyiségében. A Hírschgyári műkedvelő gárda hosszú, szorgalmas tanulás után „A K i s K a d é t“ című operettet adta elő hetekkel ezelőtt kétszer egymásután a Hírschgyári kaszinó­ ban. Az operett oly népszerűvé vált, hogy szövetségünk központi titkársága is örömmel látta vendégül f. évi május 6-án, a Hirschgyári műkedvelő gárdát A műkedvelő gárda a legnagyobb elismerést érdemelte ki, nemcsak azért, mert egy nagysikerű elő­ adást produkált, hanem azért is, hogy ezzel is közelebb jöttek a munkástársak egymás­ hoz. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szektának figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szak társak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező résztetfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffonrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpacsillárok és az összes villanybeszerelési cikkek. Lakcime: Szabolcsbányatelep 69, szám. 1928, május Pécsbányatelep. Beiratások és befize- tések Line János pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendéglobén, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassiánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titkári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosításért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában! Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy mindén esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4 SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 10. szám (1928. május 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-05-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján