294 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d7bfe1a74fe6b6919b5dddd708afb822.jpg 3e05545980150b25b25bde4361bf56d0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/213b1552f31a34440881863f1b389edb.pdf ea0b745e6c3de32b2ae840fc3356dd56 PDF Text Text 1927. augusztus 1. II. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségesek Hivatalos Közlönye Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Meghívó a Magyarországi Bánya és Kohó- munkások Gazdasági Szövetségének ll-ik országos közgyűlésére. A Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetsége 1927. évi szeptember hó 11-én délelőtt 9 órakor Salgótarjánban, a szö­ vetség központi helyiségében tartja II-ik országos közgyűlé­ sét, melyre a szövetség 9. §-a értel­ mében minden helyi csoportnak joga van 25 tag után 1, 50 tag után 2, mig minden további 50 tag után egyegy képviselőt küldeni. A központi vezetőség felhivja az összes helyicsoportok vezetőségeit, hogy a küldötti közgyűlésre a fentiek értelmében válasszák meg a küldötte­ ket s a központi titkársággal azok neveit és tagsági könyveik számát közöljék A küldötti közgyűlés napirendjei 1. A központi vezetőség elmúlt évi mű­ ködésének jelentése. 2. A vezetőség lemondása és annak újjá választása. 3. A bányatárspénztárak központositásá­ ról szóló rendelet revizió alá vételének tár­ gyalása. 4. Az üdülési szabadság tárgyalása. 5. A bányamunkások gazdasági helyze­ tének megvitatása. 6. Kérdések és indítványok. Felhívjuk a helyicsoportok vezetőségeit, hogy amennyiben a fenti napirendi ponto­ kon kivül más napirendi pontok tárgyalását is kívánnák Ugy szíveskedjenek szövetsé­ günk központi titkárságával közölni, hogy, a közgyűlésre kívánságukhoz képest napirendre tűzhessük. Salgótarján, 1927. évi julius hó 28. Jó szerencsét! Fajd Pál, s. k. Csóka Vendel, s. k. titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A lejtőn nem lehet megállni. A féke vesztett agitáció meghozta fanyar gyümölcsét A Bécsben lezaj­ lott események igazolják, nem lehet ma már bünhődés nélkül folytatni azt a lelketlen agitációt, amit a háború előtt és a háboru alatt folytattak a nép között Minden józan gondolko­ dású ember tudja ezt, csak azok a lelketlen párt vezérek nem akarják elismerni, akik a szociáldemokrata pártot irányitják. A lelkek felindulása ma olyan magasra vannak csigázva, hogy nem tudnak parancs szóra lecsillapódni. Ennek azután az a követ­ kezménye, hogy a tűzzel játszó meg­ égeti a kezét Bécsben is az történt, folyton ka­ cérkodtak a kommunistákkal, mig végre fel borították a helyzetet és a szociál­ demokrata párt nem tudta tovább uralni a helyzetet Fokozta a szociálisták lelketlenségét még, hogy amikor kirobbant a fejetlenség, akkor nem a radikális megtorló intézkedésekhez folyamodtak, hanem tovább szították a fejetlenséget és általános sztrájkot proklamáltak. Természetesen ezt a helyzetet azután kihasználta az ucca csőcseléke és megkezdődött a foszto­ gatás és gyújtogatás. Amikor azután látták a vezetők, hogy sokkal nagyobb arányokat ölt a kirobbanás mint azt ők tervezték, szerették volna vissza csinálni. Azonban a lejtőn nem lehet megállni, a lendület leviszi a lejtő mélyére. Vajjon a szociáldemokrata párt osz­ trák ekszponensei vállalják-e a lelki­ ismereti felelőséget azért az anyagi kárért, amit az országnak okoztak és amelyet az ország lakosságának, tehát a munkáságnak is kell megtériteni. Tehát azt mondják, a nyomoruság robbantotta ki és ujabb nyomoruságot zúdítottak a nép nyakára. Vajon Tálal­ ják e az erkölcsi felelőséget, nem gon­ dolnak-e arra, hogy azok a sok sebe­ sültek és halottak hozzátartozói kér­ dőre fogják és számon kérik az ő árvaságukat, özvegységüket és nyomo­ rékká tételüket Nincs ezekben az emberekben érzék, kihalt belőlük minden emberi érzés, csupán az ő hatalmi poziciójuk bizto­ sítása fontos. Ennek érdekében mindent odadobnak áldozatul, nem törődnek azzal, mennyi vér fröccsen lelketlen kapzsiságuk nyomán. Nem törődnek azon javaknak a pusztulásával, amelyet vandál működésük okoz. Magyarországon semmivel sem jobb és biztatóbb a helyzet mint Ausztriá­ ban. Nálunk hasonlóképen, mint Ausz­ triában, a szociáldemokrata párt a szakszervezetekre van épitve. Csak a látszat kedvéért hangoztatják, hogy a szakszervezetek gazdasági alakulások, a valóságban, amint ezt a Bécsi ese­ mények igazolják a szakszervezetek tagjait politikai manőverek végrehajtá­ sára használják fel. Már számtalan eset ben kisérelték meg Budapesten is ha­ sonló formában felborítani a helyzetet és hogy ez nem sikerült, nem rajtuk mill­ lott. Elsősorban a sikertelenséget a dásnak, amelyben a magyar munkás­ ságnak része volt, éppen a szociál­ demokrata szervezetek részéről. A magyar munkásság a szociáldemokrata vezetők lelketlensége és kapzsisága miatt elvesztette a szervezetében vetett hitet A magyar munkásság, aki annyi megpróbáltatáson, annyi meghurcolta­ tás és szenvedésen ment keresztül, mint amit kevés ország munkássága tud felmutatni, mind ezen szenvedé­ seket és megpróbáltatásokat tűrte, sőt bizonyos büszkeséggel viselte és minden akadállyal szemben megküzdött azért, hogy szervezeteit naggyá és hatalmassá tegye. Ez sikerült neki, mert a magyar szervezetek olyan erős­ séget és hatalmat képviseltek, mint kevés országban máshol A magyar munkásság, amikor látta milyen hatal­ mat képviselnek szervezetei, meg kivánta vezetőitől, hogy most már a munkásság gazdasági és szociális ér­ dekeivel foglalkozzanak. A magyar munkásság amikor ezt kívánta, tisztá­ ban volt az ország jelenlegi helyzeté­ vel és ezen keretek közötti lehetőség figyelembe vételével kívánta gazdasági és szociális helyzetét rendezni Azonban mi történt amikor a szoci­ alista vezetők látták a munkásság szer­ vezett hatalmát, akkor igyekeztek demagógiával úgy beállitani a munkás­ ság előtt a helyzetet, hogy mindezek­ nek a keresztül vitele csak akkor si­ kerül, ha a munkásság ugyan olyan politikai hatalmat is képvisel, mint amilyen a gazdasági hatalma. A munkásság nagy tömege nem �2 lévén szervezetileg kellőképen isko­ lázva, felült a szépen felépített dema­ gógiának. Bár az értelmesebb része tiltakozott, mert féltette a gazdasági szervezetek hatalmát, azonban a ve­ zetők különféle fordulatok és trükkök segélyével addig erőlködtek, mig kierő­ szakolták a munkásság határozatát. Amint megindult a politikai hatalom­ ért a harc, abban a pillanatban megsokszorosodott a munkásság ellensége és ebben a harcban a munkásság gaz­ dasági szervezetei szenvedték a foly­ tonos vereséget. Ezek a vereségek azután a munkásság gazdasági hely­ zetének a leromlását idézték elő. Ugyan akkor, amikor a munkásság látta a folytonos gazdasági leromlását, követelte a vezetőktől változtassanak taktikát és ne engedjék a munkássá­ got a teljes gazdasági leromlásba zülleni, a vezetők a politikai hatalom tudatától megittasodva, azt felelték, nem lehet politikai hatalom nélkül gazdasági és szociális eredményeket elérni Dacára, bár a pártvezérek vi­ lágosan látták, hogy veszti el a mun­ kásság gazdasági szervezete tekinté­ lyét és hatalmát, folyton tovább eről­ tették. Végre eljutottak a mai állapot­ hoz, amikor a munkásság gazdasági szervezete teljesen erőtlenül hever a tőke lábainál. Ezt látja a munkásság és azért fog­ lalkozik mind behatóbban azzal a kér­ déssel, hogy gazdasági szervezetét füg­ getlenitse minden politikai párttól és kizárólag gazdasági alapokra fektesse. Az úgynevezett szociálista szervezetek pedig haladnak tovább a lejtőn a meg- Hogy is volt, amikor a tata­ bányai munkásság szervezve volt? Körülbelül 10 évvel ezelőtt, amikor még a frontokon folyt az emberölés, a bányák­ ban a hajcsárkodás, megindult a bányamun­ kásság között a szervezkedés. Az ország külömboző bányatelepein különféle megíté­ léssel fogadták a bányamunkásság szervez­ kedését. A legtöbb helyen ugy fogták fel, hogy a munkásság a háború teremtette viszonyok ellen szervezkedik és az ellenségnek tesz szolgálatot, ezért a szervezkedő munkássá­ got különféle büntetésekkel sujtották. Ebben az időben indult meg a szervezkedés Tatabá­ nyán is. Itt ugyanolyan, sőt még fokozot­ tabb mértékben büntették a munkásságot abban a reményben, hogy elveszti a kedvét és abbahagyja. Azonban Tatabánya munkássága egyike volt azoknak, akikben erős és törhetetlen elhatározás volt szervezetének kiépítésére. Nem riadt vissza semmi üldöztetéstől, nem lehetett megijeszteni azzal sem, hogy a harc­ térre küldik. A tatabányai munkásság mindezzel szemben dacolt és folyton azon fáradozott, hogy szervezete minél hatalmasabb legyen. Az emberek százait vonultatták be, az emberek százai járták meg a különböző hadbíróságokat és mindezt tűrték abban a tudatban, hogy majd amikor a szervezetük megerősödik, kárpótolva lesznek. A lassú, de kitartó munkával megépített szerveret éppen ugy, mint a többi munkás­ ság szervezete, a kommun alatti időkben érte el a legmagasabb fokot, — mindenki "A bányász" szervezve volt Ebben az időben ezt nem volt nehéz elérni, mert akkor minden egyes szakma munkássága elérte ugyanezt. Azonban a tatabányai munkásság volt az, aki megtartotta szervezetének hatalmát a kommun bukása után is. Amikor csaknem minden szakma, minden telep szervezeteit letörték, akkor a tatabányai munkásság ott állt szervezetével, mint egy bevehetetlen sziklavár. A legsulyosabb időben, amikor egyetlen szakma, egyetlen telep nem tudott szervezetére támaszkodni, akkor a tatabá­ nyai munkásság oltalmat talált szervezeté­ ben és annak segélyével meg tudta védeni mindazokat az eredményeket, amelyeket ugyancsak annak a révén elért. Csak vissza kell gondolni az 1920-as évre, amikor a tatabányai munkásság volt az, aki a szervezete segélyével elérte az akkor még természetbeni járandóságok olyan beosztá­ sát, ami azután lehetővé tette a tisztességes megélhetést Ugyancsak ebben az évben vívta ki a tatabányai munkásság az üdülési szabadsá­ got is, amelyet azután az egész ország bá­ nyamunkássága élvezett Tovább szőhetnénk ezt a fonalat és még tovább sorolhatnánk mindazokat az eredményeket, amelyeket a tatabányai munkásság az ő szervezetének a helyes és ügyes vezetésével elért. A tatabányai munkásság mintaképe volt a munkásságnak s megmutatta azt, hogyan kell a munkásság szervezetét helyesen ve­ zetni. Aki a tatabányai munkásságot ismerte évekkel ezelőtt, ma megdöbbenve látja, hogy az a munkásság, aki oly meggondolt és ügyes módon tudta szervezetét vezetni és kezelni, az egyáltalán nincs szervezve. Sehogy sem tudtuk megérteni, hogy az a munkásság, aki annyira ügyes volt a szer­ vezetének a kezelésében, egyszerre hátat fordított a szervezetnek. Hosszabb vizsgá­ lódás után rájöttünk, hogy miként lehetsé­ ges ez, Ugyanis az történt, hogy amikor a munkásság látta azt, hogy szervezete erős és eredményeket tud elérni, egy kissé tul ment a kívánságaival, remélve azt, hiszen vannak vezetők, akik mérlegelik majd a kívánságokat és ha azt látják, hogy az adott körülmények között nem vihetők keresztül, ugy majd figyelmeztetik a munkásságot — Azonban nem ez történt A vezetők nem­ csak, hogy nem figyelmeztették, hanem ellen­ kezőleg, még ugrasztották a munkásságot Ugyanis a fővezér, Peyer ugy számított, hogy majd a hatóságok lefogják törni a munkásságot és akkor a vezetők mindig jó színben fognak feltűnni Igy történt azután az 1922., 24., 25. évek­ ben, amikor a harcok sorozata bekövetke­ zett A munkásság a sztrájk befejezése után abban a hiedelemben volt, hogy ezt a har­ cot tényleg elvesztették azért mert a tőke erősebb volt — A vezetők részéről meg is indult az agitáció az iránt, hogy most már fokozottabb erővel kell folytatni a szervez­ kedést és erősíteni kell a szervezetet — Azonban a munkásság értelmessége, tehát azok az emberek, akik járatosabbak voltak a szervezet terén, gondolkoztak és gondol­ kozásukban eljutottak odáig, hogy hiszen nem volt az ő szervezetük gyönge és mégis elbukott a harc ? Ekkor tovább fűzték gondalataikat és rá­ jöttek arra, hogy nem a szervezetük gyen­ gesége volt a baj, hanem az, hogy vezetőik nem gondolták meg a harc előtt, hogy mit lehet és mit nem lehet keresztül vinni — Ezen gondolatokban azután rájöttek arra is, hogy a vezetőknek nem is volt az olyan 1927. augusztus 1 kellemetlen, hogy a munkásságot leverték, mert ugy gondolkoztak, hogy ezek között a munkások között tovább lehet folytatni az agitációt, tovább fizetik a járulékot és nem támaszthatnak igényt, mert hiszen le van­ nak törve. Ezalatt megerősithetik a vezetők az ő politikai hatalmukat. A tatabányai munkásság, aki annyi sok megpróbáltatáson ment keresztül, megtanulta ismerni az összes szervezeti formákat, a taktikát is megismerte. Ennélfogva átlátott a szitán és kérdőre vonta a vezetőit az el­ bukott harcokért Számon kérte azt a sok veszteséget amelyet a harcok alkalmával szenvedett. Ekkor azután a fővezér nem­ hogy beismerte volna az ő hibájukat, illetve a rosszakaratukat, hanem igyekeztek azt egyes emberek rovására irni, különösen olyanokat választottak ki mindig, akiket előzőleg ők már befeketítettek. Számtalan esetben szenvedtek ártatlan emberek csak azért, mert a fővezért meg kellett menteni Ugyanilyen volt az 1925. februári sztrájk is, amely Peyernek egy meggondolatlan kiszó­ lásából keletkezett Amikor Peyer látta, hogy az ő meggondolatlan kiszólásának egy áldatlan sztrájk lesz a következménye, nem azt tette, ami férfihez illő lett volna, hogy beismerte volna tévedését, igyekezett volna jóvá tenni, nehogy e miatt a munkásság között áldozatok legyenek. Nem, ő nem ezt tette, hanem amikor bekövetkezett a harc, akkorra már igyekezett a határon tul lenni, a felelősséget azokra háritotta, akik nem voltak abban a helyzetben, hogy külföldre mehessenek. Amikor azután látta, hogy a munkásság eléggé le van törve, haza jött és oda állott a harcot leszerelni. Ebben a munkájában azután nem szégyenkezett és Csókái állí­ totta oda bűnbaknak, ő az oka, hogy a munkásság elvesztette a harcot A munkásság nagy része megundorodott és faképnél hagyta a szervezetet Egy kis töredék, a hatalmi hulladékok elnyerése vé­ gett igyekezett tovább fújni a fővezér síp­ ját remélve, hogy a hatalmi hulladék kielé­ gítő lesz. A nagy zöme azonban a munkás­ ságnak hátat fordított azzal, hogy becsap­ ták, tehát többet hallani sem akar róluk. Még ezek után is volt talaja a szervezet­ nek, még mindig akadtak olyanok, akik igyekeztek ujra építeni, természetesen ezek tisztázni akarták a dolgokat, mert máskü­ lönben nem lehetett eredményekre számi­ tani Azonban ekkor történt azután olyan dolog, mi a mai helyzetnek magyarázatot ad. Ugyanis, amikor ezek a jóhiszemű embe­ rek kutattak az okok után, azt vették észre, hogy a hatóságok különféle eljárásokat foly­ tatnak ellenük. A munkások, amikor látták, milyen ocsmány hajsza folyik ellenük, pe­ dig ők csak azt tették, amit a vezetőik mondottak, amire utasították, torkig lettek és undorral fordultak el a sátánoktól. Ezért a tatabányai munkásság elhatározta, hogy szakit minden olyan régi alakulással amely a politikai mezőkön akar aratni a munkásság bőrén. Meg fogja alkotni a maga szervezetét, amely minden politikai párttól mentes és nem hódol semmiféle politikai szépitőszernek, hanem dolgozik a munkás­ ság gazdasági és szociális jólétéért. Megtalálta a tatabányai munkásság is a kapcsolatot a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségével és ezt a kapcsolatot igyekszik minél szoro­ sabbá és bensőbbé tenni Rövid napok kér­ dése, amikor Tatabányán hirdetni fogja az uj szövetség a munkásság megértését és bol­ dogulását �1927. augusztus 1. "A Bányász" 3 A vihar áldozata. Halálos végű szerencsétlenség történt jú­ lius hó 23-án este 6 órakor Mátranovákon. Ugyanis aznap Salgótarján egész környékén óriási szélvihar vonult végig. A mátranováki bányakolónia területén két hatalmas fát csavart ki a szél, amelyet a bányatelep villanyhálózatára döntött, minek következ­ tében a villanyvilágitásba zavar állott be. A villanyvezeték rendbehozatalára Brozmann János 18 éves villanyszerelőt küldték ki, aki minden igyekezetével arra töreke­ dett, hogy rendbe hozza a vihar által tönkre­ tett vezetékeket. A földre zuhant villamos vezeték felépitése közben szerencsétlen munkástársunk a villamos vezetéket érin­ tette és a 110 voltos áram munkástársun­ kat megölte. A temetés julius hó 26-án d. u. 5 óra­ kor ment végbe, amelyen a hozzátartozó­ kon kivül megjelentek a környékbeli mun­ kásság százai. Szövetségünk részéről Csóka Vendel szaktárs megható szavakkal bucsú­ zott el a halottól. Utolsó utjára elkisérte a mátranováki zenekar, valamint a mátra­ nováki levente csapat is. Emlékét kegye­ lettel megőrizzük. Helyesen cselekszik, ha varrógép, tű, olaj és fonálszükségletét nálunk fedezi. SINGER-varrógép alkatrészek elismerten a legjobbak. Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban, a kath. templommal szemben. Betiltott gyűlés. A kisterenyei helyicsoportunk f. évi julius hó 16-án nyilvános taggyűlést szándékozott tartani, amelyet a főszolgabírói hivatal az alábbi végzéssel tiltotta be. A salgótarjáni járás főszolgabírájától. 4674—927. szám. Tárgy: Kelemen Károly és 3 társa, kisterenyei lakosok kérelme nyilvános gyű­ lés engedélyezése iránt. Véghatározat. A nyilvános gyűlés megtartását nem en­ gedélyezem. Indokok F. évi julius hó 16-án Kisterenyén délután 3-órakor a bányatelepi felolvasó teremben megtartandó gyűlést nem engedélyezhetem, miután az alig egy hete megkezdődött aratás zavartalan befejezése országos érdekeket kép­ visel s a hatóság kötelessége felügyelni, hogy a szorgos munkaidő semminemű gyűléssel, vagy összejövetellel meg ne szakittassék, másrészt a csendőrparancsnokságok az ara­ tással kapcsolatosan reájuk háruló többlet munka által annyira tul vannak terhelve, hogy a rend fenntartásához szükséges megfelelő erősségű járőrnek kivezénylése akadályokba ütközik. Miről értesíteni rendelem Kelemen Károly s általa 3társa kisterenyei lakosokat azzal, hogy jelen véghatározatom ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül hatóságomhoz be­ nyújtandó és a vm. al-ispánjához intézendő fellebbezésnek van helye. Salgótarján. 1927. julius 14-én. Veres Zoltán, s. k. főszolgabiró. A főszolgabírói véghatározathoz csupán annyi megjegyzésünk van, hogy vajon az aratások befejezése után milyen indokok alapján fogja megtagadni a készülő soroza­ tos gyűléseinket Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékára kereskedése, Salgótarján,-------- Kun Testvérek épületfa és épitőanyagok raktára. Kisterenye. Csendélet Tatabányán. A nyugdíjasok lakáskérdése. Julius 22-én Tatabányán a XI. számú aknában Papp László vájár Oszoly József fő­ aknászt csákányával megsebesítette. A csendőrség Papp Lászlói őrizetbe vette. Oszoly József főaknászt a tatabányai kór­ házban bekötözték és a lakására szállították. Ezen sajnálatos esetnek szomoru előzmé­ nyei vannak. Tatabányán az utóbbi években a lehető legáldatlanabb viszonyok vannak a munkásság és a felvigyázó személyzet kö­ zött Ez a helyzet kiéleződött az által, hogy a vállalat a folytonos üzemredukció mellett a legérzékenyebben sújtó pénzbírságok és különféle sulyos büntetésekkel, úgyszintén kőbányába való kihelyezés és egyébb kül­ színi elhelyezésekkel sújtják a munkásságot Ezen üzem redukciók és kihelyezések a keresetekben a munkásságot érzékenyen sujtja. Ehez járulnak a sulyos pénzbírságok és az egyes felvigyázók durva bánásmódja. Mindezek a munkásság lelkületére oly nyo­ masztólag hatnak, amikor azt látja, dacára megfeszített és szinte ember feletti munká­ jának nem képes annyit keresni, hogy az élethez legszükségesebb és nélkülözhetetlen eszközöket sem tudja beszerezni. Ugyan­ akkor amikor ő a legsulyosabb nyomorúság­ gal küzd, a milliárdokat képviselő vállalat a keservesen megkeresett csekély pénzből büntetés címén levon. Ezeknek a hatása alatt történt a fenti eset is, a nevezett vájár a leglelkiismerete­ sebben és erejének megfeszítésével dolgo­ zott ezen a napon is. Ezen munkájának a folytatása közben a munkahelyre ment Oszoly főaknász és nyomdafestéket kinem biró, durva sértések között támadott Papp László vájárra, aki kikérte magának ezt a durvaságot Erre Oszoly főaknász további durvaságok között megütötte a vájárt aki abban a felháborodásában a kezében levő csákánnyal a főaknász felé sújtott és 10 centiméteres sebet ejtett rajta. A fent lezajlott esemény kell, hogy be­ látásra bírja úgy a vállalatot mint a felvi­ gyázó személyzetet A vállalatnak számolni kell azzal, hogy azt a munkásság, a munká­ jával tette naggyá. Azonkívül számolni kell azzal is, hogy jöhet egy jobb konjuktura és a munkásság visszaadhatja a vele szemben elkövetett embertelenségeket. A felvigyázó személyzet pedig vegye fon­ tolóra, hogy ő ugyan olyan kizsákmányolt alkalmazottja a tőkének, mint a munkás. Ezért neki nem az amúgy is szinte áthidal­ hatatlannak látszó űrt kell mélyíteni, hanem igyekezni kell a megértés utján ezt az űrt megszüntetni. Azoknak pedig, akik nem tudnak uralkodni durva természetük felett, szolgáljon iskola például a fenti eset Lapunk olvasói előtt ismeretes, hogy a Salgótarján vidéki szénmedencében élő nyugdíjasokra lakbért vetettek ki, ugyan­ csak a világítást is díjjazás mellett nyujtot­ ták. Szövetségünk központi titkársága moz­ galmat indított ezen, a nyugdijatokat igen súlyosan érintő kérdésben. Hosszas tárgyalások következtek ezen mozgalom nyomán, amely tárgyalások alkal­ mával szövetségünk titkársága azon nyugdíjasok névsorát, akik nem dol­ goznak, csupán a nyugdijukból élnek, vagy a családban, a bányánál dolgozó családtag­ juk van. Ezen összeállított névsort szövetségünk központi titkársága átnyújtotta a vállalat igazgatóságának. A beérkezett adatok alap­ ján 386 nyugdíjasnak a lakbér elengedését javasolta. A vállalat igazgatósága igéretet lett, hogy amennyiben az adatok megfelel­ nek a valóságnak, ugy az ügyet kedvezően intézi el. Figyelmeztetés. Szövetségünk központi irodája arról szer­ zett tudomást, hogy Szövetségünk, vagy annak tiszt viselőinek nevével visszaélve igye­ keztek egyesek maguknak hitelt szerezni és keresnek fel kereskedőket, vendéglősöket és azzal csalnak ki nagyobb mennyiségű hitelt, hogy Szövetségünk központi titkársága a kiadott árukért járó összegeket ki fogja fi­ zetni. E helyen figyelmeztetjük úgy a ke­ reskedőket, mint a munkástársakat, hogy mi senkinek nem adtunk felhatalmazást ily módon való hitelezésre és nem is vagyunk hajlandók az ily módon felvett hiteleket ki­ fizetni. A szövetség elnöksége. A Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége f. évi augusztus hó 20-án, Szent István napján dalosünnepélyel egybekötött népünnepélyt rendez, melyre tisztelettel meghívja a salgótarjáni szénmedencében működő összes dalárdákat és a közönséget társadalmi állásra való te­ kintet nélkül. Az ünnepély helyét és műsorát lapunk legközelebbi számában és falragaszok utján is tudatja a Rendezőség. Az orkán bányaszerencsétlen­ séget okozott Hülsben (Németország) felhőszakadás kö­ vetkeztében a környékbeli folyók és pata­ kok annyira megdagadtak, hogv az Auguszta bánya I. és II. számú aknája erősen meg­ rongálódott, a III. számú u. n. Viktória tárna teljesen elpusztult A vadul rohanó vízáradat kétszáz méter mélységig nyomult le, ennek következtében az egyik telep mintegy 200 méternyi átmérőben egy hirte­ len támadt kráterbe sülyedt és a géptelepek eltűntek a föld szinéről. Az éjjel dolgozó bányászok közül 30 megmenekült 5 bányász azonban bentrekedt Egész éjjel kb. 100 bányász fáradozott az 5 munkás és az akna megmentésén, de eddig eredmény nélkül �4 "A bányász“ Központi vezetőségi ülés. Szövetségünk központi vezetősége f. hó 24-én tartotta rendes ülését A szövetség titkárságának jelentése alapján örömmel állapította meg, hogy a szövetségünk szétrombolására irányuló törekvés minden esetben kudarccal végződött és örömmel állapította meg, hogy a szövetségnek lassú de szivós agitációja nem maradt eredmény nélkül, mert már a salgótarjáni kerületen kivül gyö­ nyörű eredményeket ért az ország többi bányatelepein is. Ezért a vezetőség meg­ van győződve, hogy a közel jövőben be­ tudja igazolni a munkásság előtt tényekkel a, hogy szervezetünk a munkásság érdekeit szolgálja. A szövetségi ügyeken kívül foglalkozott a vezetőség a bányamunkások üdülési sza­ badságával, a nyugbéresek lakbérének ren­ dezésével és mind kettőre vonatkozólag elha­ tározta, hogy a legerélyesebb föllépéssel tö­ rekszik eredményeket elérni. Végül foglalkozott a Pécsvidéki és a kom­ lói munkabér redukciónak állásával, valamint a komlói helyicsoport által elfoglalt álláspont­ jával. A központi vezetőség megállapította, hogy a vállalatok részéről a munkásság bér­ viszonyával szemben a leghálátlanabb amerikázást látja s ezért utasította a titkárságot, hogy minden erejével törekedjen azon, hogy a Pécsvidéki munkásság a tőlük elvont mun­ kabéreket mihamarább visszakaphassák. Amennyiben szép szerével megértés utján nem tudna eredményeket elérni, ugy neriadjon vissza más eszközöktől sem. Műkedvelő előadás Kisterenyén. Szövetségünk központi műkedvelő gárdája folyó hó 17-én műkedvelővel egybekötött tánc­ mulatságot tartott, amelynek jövedelme Szö­ vetségünk tagjainak kulturális fejlesztésére for- Olaszországban megszervezik a szakszervezetek minisz­ tériumát Római jelentések szerint legközelebb közzé teszik azt a dekrétumot, amely elrendeli a szakszervezetek minisztériumának megszer­ vezését Az uj minisztérium három fő osz­ tályból fog állni, amelyek közül kettő kizá­ rólagosan adminisztratív jellegű, ellenben a harmadiknak speciális feladatot kell teljesí­ tenie a szakszervezeti mozgalom körűt A rövid hírből nagyon keveset lehet még megállapítani, minden esetre azonban valami olyas féle történt Olaszországban, amelyet még a munkásmozgalmak nem ismernek. Igy tehát lényegében hozzászólni nem áll módunkban, ügyeim fogjuk a jövő ese- Tatabányán a IX. számú aknában julius hó 22-én, pénteken délelőtt az egyik front­ fejtésben mintegy 150 kgr. sulyu kő reázuhant munkaközben Kami János 41 éves vájárra, akit súlyosan megsebesített. Sulyos sebeivel a társulati kórházba szállitották. Karsai János sérülései oly súlyosak, hogy életben maradásához kevés a remény. A szerenesétlenül jártnak felesége és 4 gyer­ meke van. A bányahatósági vizsgálat meg­ indult annak megállapitására, hogy kit ter­ hel a felelősség. Az utóbbi időben oly sűrűn fordulnak elő balesetek, hogy ez már nem véletlen, hanem a vállalatok által követett kizsákmá­ nyolásra vezethető vissza. Hozzájárul ehez még, különösen Tatabányán, a sulyos pénz­ büntetés és az egyes felvigyázók brutális bánásmódja. Az angol postai alkalmazottak szövetsége elhatározta, hogy nem fizet tovább politikai alapot. Az angol szakszervezeti törvény még életbe sem lépett, máris mutatkoznak annak a kö­ vetkezményei. Ugyanis a postai alkalmazot­ tak szövetsége elhatározta, hogy a politikai alapot ez év julius 30-ával lezárja. Ennek folytán az alapszabályainak politikai moz­ galmakra vonatkozó rendelkezései julius hó 1-ével hatályon kívül helyeztettek. A mun­ kás pártot már értesítették is a szövetség kötelékéből való kilépésről. A szakszerve­ zeti szövetségből való kiválás valószínűen még ebben az évben bekövetkezik. Ehez a sokat mondó rövid hirhez csupán annyit kivánunk megjegyezni, hogy az a mozgalom, amely mozgalmat magyarorszá­ gon a szövetségünk elinditott nem egyedül álló, amint az Angliából érkező hirek is mu­ tatják. Szövetségünk mozgalmához hasonló munkásmozgalmak vannak Angliában is és ez a legjobban igazolja Szövetségünk moz­ galmának jogosultságát és annál inkább el­ lentmond azoknak az ostoba támadótoknak, amelyek bennünket a túloldalról érnek, amikor állandóan azt akarják bizonyítani, hogy a munkásság gazdasági érdekeit csakis politikai vonatkozású mozgalmakban tudják megvédeni Hát egészen bizonyos, hogy a hosszú év­ tizedekre visszatekintő Angol munkásság tisztában van azzal, hogy mit cselekszik és meg van róla győződve, ugy mint mi is, hogy egészséges munkás mozgalmai csakis ugy lehet kifejtem, ha az minden politikai párton kivül áll e nem hagyja magát befo­ lyásolni egyik vagy másik politikai párt KESZLER ÁRPÁD 1927. augusztus 1. Sportünnepély a baglyasaljai sportpályán. F. hó 17-én a baglyasaljai helyicsoportunk a baglyasaljai iparos kör és sportegyesület nagyszabású népünnepélyt rendeztek a baglyasal|ai sportpályán, amelyen közreműködött Szövetségünk központi dalkara és a baglyasaljai helyicsoportunk zenekara. A jól sikerült sportünnepély jövedelmét a munkásság kulturá­ lis fejlesztésére fordítják. Cseh vállalkozás a pécsi . csatornázásnál A pécsi tudósítónk jelenti, hogy Pécs vá­ ros csatornázásának alkalmával a munkálatokra pályázatot hirdettek, vas csövek beszerzésére. A pályázatban a magyar vas kartelben tömörült gyárakon kivül több cseh vállalat is részt vett A magyar gyárak ajánlatai mint egy két milliárd koronával drágábbak voltak a cseh ajánlatnál. A város vezetősége részéről köz­ ben járás is történt a gyáraknál az árak leszállitása érdekében, ennek azonban nem volt számba jövő eredménye, mert a cseh ajánlatok az ár mérséklés után is mint egy másfél milliárddal olcsóbbak voltak, igy az­ után a város vezetősége a szükséges anya­ got a cseh vasgyáraknál rendelte meg. A fenti kis eset élénken bevilágít a ma­ gyar ipar lehetetlen gazdálkodására, ami­ nek a magyar munkások isszák mega levét Mert ilyen és ehez hasonló eseményekből következik a munkanélküliség és a munka­ nélküliséggel egyidejűleg a munkásság bére­ inek a redukálása. Nagyon üdvös volna, ha az illetékesek beletekintenének a válla­ latok gazdálkodásába s megállapítanák, hogy miért nem tud konkurálni a magyar vas ipar a külföldi vas iparral szemben. Bizo­ nyára nem a magyar munkabérek teszik lehetetlenné a konkurencia lehetetlenségét, mert hiszen tudtunkkal a cseh vasipar mégegyszer olyan munkabért fizet mint a ma­ gyar. Az egészen bizonyos, hogy valami más okoknak kell lenni, amelynek megállapítása az előbb említett illetékes fórumokra tar­ tozik. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca480. Salgótarjánban. Értesitem az i. t vásárló közönséget, hogy üzletemben rőfös-, rövid gyermekruhák, ingek, harisnyák olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő értékben vásárol ingyen egy pontos 3 évi irásbeli Tisztetettel Keszler Árpád. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 15. szám (1927. augusztus 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-08-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/19c80b8eb4e9626c078b26eab6db5e34.jpg 37f5025b1cb4476fea7ca18da312a0b5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ab6a8f547b570058fe49847a09d03eec.pdf 27d0e9086cd581a05ebaa2927a9c2531 PDF Text Text II. évfolyam. 16. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4, szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A gazdasági mozgalmak helyes iránya. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész közvéleményt. Ehez a kérdéshez ki­ vánunk mi is hozzászólni, mint akik a bányamunkásság gazdasági mozgalmát irányítjuk. Különösen a legutóbbi időben lezaj­ lott gazdasági harcok késztetnek ben­ nünket arra, hogy elmondjuk vélemé­ nyünket, mert azt láttuk, hogy a mun­ kásság egy részét félrevezették. A harcot elvesztették, egyuttal elvesz­ tettek 10 műszakot és az erre járó bért, amit szerencsétlen és ártatlan gyermekeknek, asszonyoknak együtt kell megkoplalniok a dolgozókkal. Már többször megírtuk lapunkban, hogy a Pécsvidéki kerületben 10 és 20 százalékos levonást eszközöltek a bányák. Szövetségünk mozgalmat in­ dított annak idején, ezen levonások­ nak a megszüntetése érdekében. A komlói kincstári bányánál a mun­ kásság egy beadvánnyal fordult a bá­ nya vezetőségéhez, amelyben kérte a 20 százalékos levonások megszünteté­ sét. Ugyanegy időben szövetségünk központi titkársága eljárt a kormány­ nál is és rámutatott arra a visszás és igazságtalan helyzetre, amelyet ez a levonás tervezett. Rámutatott egyuttal arra is, hogy mennyire ügyetlen intéz­ kedés volt ezen levonásoknak az esz­ közlése. Ugyanis pont abban az időben tör­ tént ez a levonás, amikor a népjóléti kormányzat azt hangoztatta, hogy megvalósítja azokat a szociális intéz­ kedéseket, amelyekkel a munkásságot az egyes pártok a saját táborukba édesgetik. A komlói munkásság szövetségünk irányítása mellett folytatta a küzdel­ met. Azonban nem a régi recept sze­ rint, nem sztrájkkal, mert belátta szö­ vetségünk tanításainak az igazságát, mely szerint a sztrájk legtöbbször a munkásság veszteségével jár. A kom­ lói munkásság rendületlenül bízott szövetségünk erélyes és jóakaratu köz­ benjárásában kitartott a harcban és most, amint az lapunk más helyén olvas­ ható, eredményekről számolhat be. A Pécsvidéki bányamunkások egy másik része bedőlt Peyer és Bertrand ugatásainak és a régi recept szerint sztrájkba lépett. Most, amikor a sztrájk megszűnt, párhuzamot vonhatunk a két harc között és megnézhetjük a nyereség és veszteség számlát, össze­ hasonlíthatjuk a kettőt. Ez az össze­ hasonlítás azután megdöbbentő képet tár elénk. Tíz nap dult a harc, melyben az egyik bányában a munkásság összes­ sége vett részt, mig a másik bányá­ ban a munkásságnak csak egy kis tö­ redéke. Bár látták, hogy a sztrájk el­ veszett, annak dacáfa mégis 10 napig folytatták. Ugyancsak sok szó fér a sztrájk, előkészítéséhez is Vajjon szabad-e nyáron, akkor, ami­ kor üzemszüneteket tartanak, szénsztrajkot rendezni Nem a legnagyobb lelketlenség-e, amikor a munkásság nyomorog, az üzemszünet miatt, akkor a magukat munkásvezetöknek tartó egyének a vállalatnak tesznek szolgá­ latot az által, hogy leállítják a munkát. A lelketlenségük még világosabbá vá­ lik, ha ezen harcnak a kulisszatitkait ismerjük. Mi tehát bemutatjuk őket, had ismerje meg a munkásság is. Peyer és Bertrand Pécs vidékén, ugy mint másütt, elvesztették a talajt. Ezért állandóan azon törtéka fejüket, vajjon miként férkőzhetnének ismét a munkásság közelébe, igy jutottak arra a gondolatra, hogy sztrájkot csinálnak. Ez a mesterkedésük azután még kö­ szönetre is talál a vállalatnál. Most ujra beigazolták, hogy ők mi­ lyen vezető férfiak. Vajjon mennyibe került ez a D. G. T.-nek? Azonban most az egyszer elszámitották magukat mindketten, mert a munkásság tisztán lát és meglátta a kilógó lólábat A Pécs­ vidéki bányamunkásság megundorodva fordult el Bertrandéktól és megalakí­ totta gazdasági szervezetét. — Hiába volt a vállalatok erőlködése, hogy meg­ akadályozzák a szervezet fejlődését, ez nem sikerült, különösen ez a leg­ utóbbi harc igazolta be a munkásság előtt gazdasági szervezetünk erősségét és helyes irányát Általában azt látjuk, hogy a válla­ latok nem jó szemmel nézik azt, hogy a munkásaik gazdasági szövetségünkbe tömörül. Érthető is, mert tudják azt, hogy ha a munkásságnak a figyelme a politikai heccekről a gazdasági helyze­ tére terelődik, nem lehet olyan könynyen folytatni a kizsákmányolást. Harcot hirdetünk minden telepen a kizsákmányolás ellen. Harcot hirdetünk a munkásságot mélyen sujtó és igaz­ ságtalan büntetések ellen. Ugyancsak harcot hirdetünk a durva bánásmód ellen, amely a legtöbb bányatelepen szokásban van. Követeljük a munkásság részére a tisztességes emberi megélhetés bizto­ sítását, tisztességes, a bányamunkás­ sághoz méltó bánásmódot. .Követeljük mindazon büntetések eltörlését, ame­ lyek nem a bányahatóság által vannak megállapítva és a munkásságot kere­ setében megrövidíti. Ezen követelések megvalósítása ér­ dekében folytatjuk a küzdelmet, nem vad sztrájkokkal, amelyek legtöbbször csak a munkásság kárára van. A harci eszközöket mindenkor az adott viszonyok fogják megállapítani. Harci eszközeink közé tartozik a sztrájk is, azonban nem olyan formában, hogy az a tőkének tegyen szolgálatot. Sztrájkot csak akkor szabad csinálni, ha az kellőképen elő van készítve, mert hiszen a jó előkészítés, a siker biztosítása. Mindenkor lesz bátorságunk meg­ mondani a munkásságnak azt, amikor meg lehet csinálni a sztrájkot, de azt is amikor nem lehet megcsinálni. Soha sem fogjuk megengedni, hogy a mun­ kásság a bukás tudatával harcba men­ jen, hanem oda fogunk állani, és a sztrájk helyett más, jobb eszközt fo­ gunk ajánlani. Mindenkor az lesz legfőbb törekvé­ sünk, hogy a munkásság a lehető leg­ kevesebb áldozat árán tudjon eredmé­ nyeket elérni. Ez a magyarázata annak, hogy a vállalatok félnek és idegenkednek szer­ vezetünktől. Ezért kell a magyar mun­ kásmozgalomnak szakítani a régi ósdi szokásokkal, mert nem nyugszik szi­ lárd, biztos alapokon, hanem demagó­ giára van építve. A magyar munkásmozgalmat minden politikai szépségflastrom nélkül, szi­ lárd gazdasági alapokra kell fektetni, mert ha nem, akkor hiába minden erőfeszítés, minden küzdelem. Ezt igazolják a Pécs vidékén leg­ utóbb lezajlott harcok is. �2 Alakuló közgyűlés Pécsbányatelepen. "A bányász" galommal kapcsolatosan. Ezt talán legjob­ ban bizonyítja az a gyáva, hitvány magatar­ tás is, amelyet a főszolgabíró előtt való megjelenésük alkalmával tanúsítottak, ami­ kor letagadták, hogy tudnának a sztrájk miként való kitöréséről és hogy ők egyál­ talán nem hivei a sztrájknak, ezt a mun­ kásság maga elhatározásából csinálta. Ha valaki annyira gyáva, hogy a munkás­ ság jogos követeléseit a hatóság előtt nem meri feltárni és letagadja azt, amit ő saját maga csinált, az nem érdemli meg azt, hogy a munkásság továbbra is vezetőinek te­ kintse. De különben is ezzel a kijelentéssel a pécsi mozgalom sorsa már el volt intézve, mert az ilyen hősöktől senki sem várhat mást, ennek a következménye az, hogy a hatóság nem volt hajlandó a sztrajkoló munkások és a munkaadók között békél­ tető tárgyalásokat közvetíteni. Csóka szak­ társ ezekután emelt hangon a hatósághoz fordulva megállapította, hogy a munkásság jogos kívánságait nem a megfelelő megér­ téssel kezeli, ezért arra kéri a hatóságot, hogy tegye vizsgálat tárgyáva a munkások panaszait és legyen segítségükre azoknak sikeres elintézésében. Végül kijelentette, hogy a Szövetségünk minden rendelkezésére álló eszközzel arra fog törekedni, hogy a Pécsvidéki munkásság épugy mint a komlói munkásság panaszai a legrövidebb időn belül tárgyalás alá vétessenek és azok meg­ nyugvására elintéztessenek. Csóka szaktárs lelkes beszéde után Hock szaktárs szavazásra tette fel a kérdést a csoport megalakulását illetőleg. A jelenlévők a helyicsoport megalakulását egyhangúlag mondották ki. S az ideiglenes vezetőségbe megválasztották elnöknek Hahn Györgyöt, alelnöknek Wölfel Gyulát, pénztárnoknak Hock Jánost, jegyzőnek Steinhauer Jánost, ellenőrnek Hauer Istvánt és Unvogel Józse­ fet Ezek után elnök a gyűlést lelkesedő záró szavaival zárta be. A gyűlés befejezése után a szaktársak órák hosszát diskurálgattak a gyönyörűen befásitott kertben és nyomban megkezdő­ dött a tagok felvétele, ahol tömegesen léptek be a pécsbányatelepi száktársak Szövetsé­ günkbe. Az ellenfeleink folytonos hazudozásának dacára sem sikerült a munkásságot eltánto­ rítani Szövetségünk iránti érdeklődésétől. A legjobban igazolja ezen állitásunkat Szö­ vetségünk folytonos térfoglalása. amely terv­ szerűen lépésről-lépésre halad előre, pécsi kerületben, a pécsbányatelepi helyicsopor­ tunk megalakulásával már a negyedik helyi­ csoportot alakítottuk meg. Az igazság ked­ véért meg kell állapítanunk, hogy Pécsbányatelepen már hosszú évek óta nem volt semmiféle szervezet. A pécsbányatelepi szaktársak voltak a pécsi kerületben azok, akik Peyeréktöl utálattal fordultak el leg­ először. Az elmult hetekben a pécsbánya­ telepi szak társak felkeresték Szövetségünk kerületi titkárságát és tárgyalásokat folytat­ tak a helyicsoport felállitását illetőleg. A munkásság által kiküldött bizalmiférfiak a kerületünk titkárával, Kraft szaktárssal ugy határoztak, hogy augusztus 7-én kiván­ ják megtartani az alakuló közgyűlést, amelyet szabályszerűen be is jelentettek a pécs­ bányatelepi rendőrkapitányságnál. A gyűlést özv. Riger Konrádné vendéglőjének kerthelyiségében kérték, amelyet a rendőrség engedélyezett is. Már a kora délutáni órák­ ban nagy tömegei jelentek meg a szaktár­ saknak az előadók meghalgatására. A gyű­ lést Hock János szaktárs az egybehivok nevében nyitotta meg. Megnyitójában ismer­ tette a gyűlés összehivásának célját, rámu­ tatott arra az elhagyatottságra, amelyben Bertrand és társai részesítették a pécsbánya­ telepi bányamunkásságot. Az engedélyezett napirend felolvasása után Kraft Jenő kerü­ leti titkárunknak adta át a szót, aki ismer­ tette a pécsi kerületben eddig elért ered­ ményeket s felhívta a munkásság figyelmét a komlói bérharc eredményére. Utána Csóka Vendel szak társ, szövetsé­ günk titkára jelentkezett szólásra, aki rész­ letesen kifejtette Szövetségünk céljait, rá­ mutatott arra a veszedelemre, ami a mun­ kásságot fenyegeti a politikai szervezetekbe való tömörüléssel. Mert a munkásság gaz­ dasági érdekeinek megvédése az elmult évek­ ben a politikai villongások mellett állandóan Helyesen cselekszik, ha varrógép, háttérbe szorult és ennek köszönhető, hogy a munkásság szervezetei teljesen szétzüllöt- tű, olaj és fonálszükségletét nálunk fedezi. tek, mert a munkásság mind inkább arról SINGER-varrógép alkatrészek elismerten a szerzett meggyőződést, hogy érdekeivel sem­ legjobbak. Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ mit sem törődnek, a magukat vezéreknek fel­ tarjánban, a kath, templommal szemben. tüntetett urak. Tiltakozott az ellen a beállí­ tás ellen, mint hogy ha a Szövetségünk a munkásság egységének megdöntését célozna, ellenkezőleg Szövetségünknek az a célja, hogy a szétforgácsolódott munkás erőket egy tömör szervezetbe tömörítse, amellyel képes A nyári hőség mindenkinek kellemetlen, lesz a munkásság érdekeit megvédeni de különösen sujtja a kövér, hájas bácsikat, A Pécsvidéki munkásság a legfényesebb akik közül azok, akiknek egy kis eszük van, tanujelét adhatja annak, hogy már évek óta nagy melegükben hideg zuhany alá sietnek, nemtudott ellentállni a kapitalista kizsákmá­ hogy igy mentsék meg magukat a gutaütésnyolással szemben, már pedig a szervezetünk től Hasonló esete van az én Karcsibátyámaltig egy pár hónapja kezdte meg működé­ nak is, sőt még veszedelmesebb, mert ő sét, igazán nem foghatják rá, hogy szerve­ nem csak a gyomra tájékán hájasodott el, zetünk okozta volna ezt a tehetetlenséget, hanem az a jól megtermel tökfeje is, ész amely a pécsi kerületben uralkodik. helyett hájjal és vulkanikus vízzel van Végül foglalkozott a Pécsvidéki részleges tele. Ennek dacára mindég a forró napon sztrajkmozgalommal, a leghatározottabban jár és adja a bátor ember szerepét, mert megállapította, hogy a munkásság a legkép­ hiszen ő Magyarország Napóleonjának szü­ telenebb nyomorral küzd. Ez a mozgalom, letett, persze csak a nőkkel szemben, a amelyet Bertrandék elindítottak koránt sem munkások fölött pedig Néró diktátor sze­ a munkásság gazdasági helyzetének a meg­ repét tölti be, üt vitását célozza hanem kizárólag az életük A forró melegség Karcsi bátyám körűl meghosszabbítását vélik elérni ezzel a moz­ folyton nő, ugy annyira, hogy a házi orvo­ Az vonit, akinek a feje is elhájasodott. 1927. augusztus 15 sok véleménye szerint gutaütéstől lehet tar­ tani, de a kis Napoleon nem tágit, nem akar belátásra szenderűlni és a nagy hő­ ségben bármennyire fogyott is hájas tekin­ télye, még mindég azt mondja: kitartok az utólsó csepp hájamig és amig kopasz fejében víz van, fizikai törvény szerint a nagy láz­ ban ott gőzzé fejlődik és amig az a bolon­ dos gőz működik, bár célnélkül, de megyen előre fejjel a falnak. Ejnye, ejnye Karcsi bátyám, most már tudom, hogy miért firkál Össze-vissza annyi badarságot az ugynevezett „Bányamunkás“ című sajthulladék takaróra. Az az átkozott meleg ami körülötte van és az a sok szenynyes viz és bolondos gőz, ami abban a tizlégkörü kazán fejében van. Én, mint legjobb barátja, azt ajánlom, hogy hagyjon föl a nagy hőségben azzal a nagy hősködéssel és huzódjon meg csende­ sen a szaktanács terebélyes, hüvös fája alatt, azután kérje meg szépen egyik szak­ tanácsbeli kollégáját, ugy sincs egyéb dol­ guk, hogy nagy fejéből csapolják le azt a vulkanikus vizet s ha jó tanácsomat végre­ hajtja, soha többé nem szenved fájdalmakat, mert eddig az történt, hogy ha a tyúksze­ mére hágtak, akkor az agyveleje bokrosodott meg. Ha nem lesznek fájdalmai, nem fog oly nagyokat vakkantani és nem fog olyan csúnyán vonítani, mint ahogy azt a legutóbbi kis házi ujságjában is teszi. Nem akarok bőven foglalkozni azzal a sok badarsággal, amely Karcsi bácsi lapjá­ ban látott napvilágot, ebből csak annyit ami kézzel fogható igazság : A salgótarjáni Peyer féle munkásotthon avatáson történt sulyos erkölcsi vereség, amely Peyert és a magával hozott terorcsapatát érte, Karcsi bácsinak nagy fájdalmakat okoz és emiatt vonit oly csufosan és szeretne bennünket felfalni és rettenetes dühében egyebet sem tud, mint állandóan Csókáékkal foglalkozni, akikről ezelőtt egy évvel is azt irta, hogy nem ér­ demes velök foglalkozni, mert úgy sem él­ nek tovább három hónapnál. Mi az Karcsi­ bácsi, talán zsidó lett, hogy a hosszú napo­ kat hosszú hónapokkal toldja meg a mi javunkra. Igen mi még mindég élünk és arra a sok vonitásra azt mondjuk röviden, hogy sza­ már orditás, kutya ugatás nem hallatszik messzire. A való igazság Karcsi bácsi mégis csak az, hogy a nagy avató ünnepségen mind­ össze beleértve a kiváncsi embereket is, csak négyszázan voltak jelen, ebben a lét­ számban benne voltak még azok is, akik Peyernek megmondták szemtől-szembe, hogy Salgótarjánban nem kiváncsi reá senki, men­ jen Bádenbe nyaralni, sőt ebben a négy­ százban volt még a Diósgyőri 60 tagú dal­ kör és az összes küldöttek is Tóth és Javo­ rek díszpéldányokkal együtt. Hogy Peyer lapja és a Népszava ezt a csekély számot ezrekre becsüli azt tudjuk, hogy mért teszi, mert ezzel akarják szépíteni azt a nagy kudarcot, amely őket Salgótarjánban érte. Ezt teszik nyugodtan, mert nem kell attól tartani, hogy erről az ország többi munkás­ sága meggyőződött, mert hiszen még Salgó­ tarján kerületi bányamunkássága sem vett részt az ünnepélyen, tehát hazudhatnak nyugodtan. A régen és sokat beígért, kimondottan nagy bányamunkásotthon helyett végre csi­ náltak a Törekvés takarékpénztár pénzén, a nagy Salgótarján összes szakmái részére egy kis otthonkát, amely két szobából áll. �1927. augusztus 15. Node ez is elég a kis Fodor bányásztitkárnak, mert a fene sem jár oda, csak egye­ dül ásitozik benne. A küldöttek is meggyőződhettek, hogy ebben a 400 főnyi kis csoportban inkább vasmunkások és épitőmunkások, valamint a gazdasági szövetségünk emberei voltak je­ len. az utóbbiak azért, hogy Peyernek úti­ laput tegyenek a talpa alá, hogy ez nem egészen igy történt, ezt Peyer az ő hozzá hű rendőrségnek köszönheti. Igy volt, ez az igazság, ezt bizonyitom Javorekkal, Tóthal és az összes küldöttek­ kel, ha becsületes emberek. De ehez kétség fér, mert az a Tóth, aki mindenkivel leül tárgyalni, — ha esetleg valami jó hasznot, illetve jól dotált poziciót remél, ez a Tóth agitált Peyer érdekében az ünnepségen, aki eddig ellene volt és az ünnepség után, mi­ kor a többi küldöttel együtt egyetlen egy tarjáni mákvirág kalauzolta őket, mondotta Tóth, hogy ő is tisztában van azzal, hogy Peyert már rég ki kellett volna dobni a szövetségből. Most pedig arra kellett törekedni, hogy a központi titkárság élére megfelelő szaktárs kerüljön, persze ekkor Ő önmagára gondol, mert hiszen azért evickél olyan nagyon, hogy hátha észreveszik és ha már Csóka nem csinált belőle titkárt, ugy legalább ott sikerüljön valami. Itt hiába kertelnek, hiába hazudoznak a salgótarjáni Peyer-féle munkásotthon ava­ tásról, mindenki előtt világos képet ad az a körülmény, mely szerint a szociáldemokrata jelző alatt az egész kerületben, két hetes agitáció és röpiratozás mellett az összes szakmákból csupán 400 különböző felfogásu embert tudtak csak összeszedni. Végül kegyelmet kérek Kegyelmes Karcsi bátyámtól azért, mert én is több társammal ott abcugoltam nagy tekintélyét, sőt a nagy tumultusban oldalba is ütöttem Karcsi bá­ csit, amikor Morgenstein szaktársunkról le­ tépte az inget ijedtében. Igy történt azután az, hogy a hatalmas népvezért a rendőrségnek kellett megvédeni a nép haragja elől. Most pedig szives elnézésüket kérem a jóizlésű szaktársaimnak, hogy ilyen komoly­ talansággal helyet foglaltam el lapunkból, de azt hiszem megértik, hogy ostobák voní­ tására, csak ostobát lehet válaszolni, mert komoly választ a kis szende ostobák nem értenének meg. Remélem Peyer Karcsi bátyám azért nem neheztel rám, A viszontlátásra, majd ismét jövök, ha megint olyan ostobát vakkant. Krauter. Sikeresen fejeztük be a nyug­ díjasok lakbére ellen indított mozgalmat. A Salgótarján és a környékbeli munkásságot hónapokon keresztül tartotta izgalomban az a lehetetlen intézkedés, amelyet a salgótarjáni bányaigazgatóság április 28-án adott ki. — Ezen rendeletével elrendelte, hogy a vállalat tulajdonát képező lakásokban lakó nyugdíjasok lakásért tartoznak fizetni. Amikor a rendelet tartalma szövetségünk tudomására jutott, nyom­ ban tiltakozott a bányalgazgatóságnál a rende­ let igazságtalansága és egyáltalában a kiadása ellen, hogy tiltakozásának nagyobb sulya le­ gyen május 10 éré nyugdíjas gyűlést hivott egybe. „A Bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenyei A gyűlésen a bányaigazgatósághoz me­ A komlói munkásság sikeresen morandumot fogadtak el, amelynek alapján a fejezte be a bérharcát szövetségünk titkársága állandóan sürgette a beadványunk elintézését, mig végre is a bá­ A salgótarjáni helyicsoportok után a kom­ nyaigazgatóság hozzájárult ahoz, hogy szö­ lói helyicsoportok jelentkeztek elsőnek a vetségünk tegyen írásbeli előterjesztést arra szövetségünkhöz való csatlakozásra. — A vonatkozólag, hogy kik azok, akik szeretünk szövetségünk készséggel támogatta a kom­ is a lakbér elengedésben részesülhetnek. lói helyicsoportunk törekvését nemcsak a A Szövetségünk nehéz, fáradságos munka helyicsoport felállításával, hanem a munka­ után 386- nyugdíjasnak névsorát magába fog­ bérben ért sérelmek elintézésében is, laló statisztikát nyujtott be, amely felülvizsgá­ A helyicsoport megalakulása után, május lás után julius hó 28-án a bányaigazgatóság hó 20-án egy emlékiratban foglaltuk össze egy körrendeletét adott ki, amely körrendelet­ a komlói szaktársakat ért sérelmeket és azt ben az előbbi körrendeletét felfüggeszti aug. benyújtották a komlói üzemfőnökséghez. — hó 1-i hatállyal és elrendeli, hogy mindazok, Hamarosan megindultak a tárgyalások. Szö­ akik a társulat tulajdonát képező lakásban lak­ vetségünk titkárságának sürgetésére a levont nak, de keresettel nem birnak és mindazok a 20 százalékból 10 százalékot ajánlottak fel, nyugdíjasok, akiknek valami hozzátartozója a amelyet sem a szövetségünk központja, sem társulatnál dolgozik a további intézkedésig nem pedig a komlói szaktársak nem tartottak fizetnek lakbért. Igy azután ismételten hosszabb tanácsko­ E szerint tehát csak azok a nyudijasok tar­ toznak lakbért fizetni, akik valamely más pri­ zások indultak meg, mig végül is julius hó vát üzemnél elfogadható keresetben részesül­ 31-én a helyi csoport vezetősége taggyűlést nek. Ezzel a mozgalommal még nem tekintjük hívott egybe, amely taggyűlésen a szövet­ befejezettnek a nyugdíjasok lakás ellátását ségünk központját Csóka Vendel szövetségi iiletőleg, mert hiszen a vállalat igazgatóságá­ titkár képviselte. Már a nagy érdeklődésből lehetett látni, nak rendelkezése ideiglenes jelleggel bír. Ép­ pen ez a bizonytalan helyzet teszi szükségessé, hogy a munkásság hangulata eléggé izzó, a hogy a nyugbéresek ügyével továbbra is be­ felállított kéréseiknek ily soká való húzó­ hatóan foglalkozzunk, amely a legközelebbi dása végett Csóka szaktárs elszólalásában országos közgyűlésünkön meg is fog történni. ismertette az eddig lefolytatott tárgyalás Ezzel kapcsolatosan kell rámutatnunk a pécsi eredményét és nyomatékosan felhívta a bá­ kerületben uralkodó lehetetlen állapotokra. — nyaigazgatóság figyelmét a munkásság végső Ugyanis a pécsi kerületben nem szednek lak­ elhatározására. Ugyanis a helyicsoport vezetősége egy bért a nyugdíjasoktól, hanem ennél még sok­ kal sulyosabb módon bánnak el a nyugdíja­ határozati javaslatot akart előterjeszteni, amelyben a komlói munkásság kimondja, sokkal. Az elmult napokban 17 nyugdíjasnak kéz­ hogy augusztus 8-án beszünteti a munkát, besítettek ki végrehajtói végzést, amely fel- ha addig a bérei nincsenek elintézve. — A szóllitja a nyugdíjasokat, hogy augusztus hó határozati javaslat felolvasását a jelenlevő 10-ére a Dunagőzhajózási társaság tulajdonát hatóság megtiltotta és igy a taggyűlés a ha­ képező lakást hagyják el annál is inkább, mert tározati javaslatot felolvasás nélkül fogadta ellenkező esetben karhatalom segítségével el. Az elfogadott határozati javaslatot az­ után benyújtották az üzemvezetőségnek és lesznek eltávolitva. a központi igazgatóságnak. Ennek alapján Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit augusztus hó 10-én a pénzügyminisztérium­ szólna a Dunagőzhajózási társaság igen tisz­ ban ujabb megbeszélések voltak és az itt telt vezérigazgatója, hogy ha őtet is ily mó­ kapott felhatalmazás alapján, augusztus hó don lakoltatnák ki abból a lakásból, amelyet 3-án — Fényes bányafelügyelő Komlóra éppen az előbb említett nyugdíjasok véres utazott ahol helyicsoportunk bizalmiférfiai­ verejtékével építettek olyan pazarul meg? De val folytatott tárgyalásokat meg kell kérdeznünk a népjóléti miniszter Ezen tárgyalások is eredménytelenek ma­ urat is, hogy vajon mi a véleménye, a 10-15 radtak, mert az igazgatóság szeptemberre pengőből kínlódó nyugdíjasokkal szemben, 10, mig októberre 20 százalékos bérjavitást amikor e mellett még a lakásból is kizavarják ajánlott fel, amelyet döntés végett a mun­ a teljes bizonytalanságba, lakás nélkül hagyva. kásság elé terjesztettek. A munkásság az Ezek a szomoru esetek megdöntötték a eléjük terjesztett javaslatot elutasította. — munkaadók által hirdetett jóindulatot a nyug­ Már-már ugy nézett ki a helyzet. hogy díjasok iránt de beigazolták azokat az állitáaugusztus 8-án beszüntetik a munkát. sokat, amelyeket oly sokat hangoztattunk már, Ekkor közbevetette magát Szövetségünk központi titkársága és érintkezésbe lépett Böhm miniszteri tanácsossal, akivel abban �1927. augusztus 15. A „Bányász” 4 állapodtak meg, hogy 6-án ismételten össze­ fognak ülni. amelyre meghívták Szövetsé­ günk központi titkárát, valamint a helyicso­ portunk két bizalmiférfiát A tárgyalások szombaton 11-órakor kezdődtek, hosszú eszmecsere után létrejött a megegyezés olyformán, hogy a komlói munkásság aug. hó 1-tól visszamenőleg kapja meg a20%-ot. A munkásságot ezen megállapodás sem egészen elégítette ki. de a bányavezetőség részéről tanusított jóindulatu magatartás, valamint a téli hónapokra beigért egyéb anyagi segítségek birták belátásra a tárgyaló bizottságot. Ezen tárgyalásokhoz, illetve az elért ered­ ményhez csupán az a megjegyzésünk, hogy az ellenfeleink által hangoztatott tehetetlen­ ség ez alkalommal is csődbe jutott, mert addig amig ők rágalmaznak, más becsületes embernek becsületében gázolnak, addig Szövetségünknek egyedüli egy célja van, a munkásságot ért sérelmek orvoslása és azok megélhetésének biztositása. Meg vagyunk róla győződve, hogy a rozsdás fegyver, amelyet már oly sokszor fölöslegesen hasz­ náltak nem sokára el fog némulni és pedig elnémitják azok a tények, amelyeket Szö­ vetségünk a munkásság érdekében produ­ kál. Példa lehet ez az eset is a többiek között és e helyen is arra hivjuk fel a munkásságot, hogy ne áldozzák fel kenye­ rüket, munkaerejüket azoknak az érdekében, akik nem a munkásság boldogulásából, ha­ nem mások rágalmazásából akarják még ideig-óráig fentartani becstelen életüket. Franciaországban lakó magyar bányamunkások, hogy szeretik Peyer Károlyt? Alig egy pár hete, hogy lapunkban beszá­ moltunk arról a nagy szeretetről, amelyben Peyert a salgótarjáni bányamunkások része­ sítették, a munkásotthon avatásának alkal­ mával. Ezen hirekkel kapcsolatosan Peyer kézzel-lábbal tiltakozott, sőt a szin igazságot minden áron meg akarta változtatni, mint hogy ha őtét és kikopott gárdáját a salgó­ tarjáni munkásság virágzáporral fogadta volna. Hát ugy látszik, hogy ilyen nagy szeretetben volt része a fővezérnek Paris kör­ nyékén való megjelenés alkalmával is, ahova a vezér egy kis kirándulást rendezett, azzal a gondolattal, hogy a Parisban élő magyar munkástársakat felvilágosítsák és meggyőz­ zék arról a rettenetes nagy eredményről, amelyet Magyarországon a munkások érde­ kében elértek. A párisi munkások az ideérkező hirek szerint meg is érkeztek Peyerék fogadtatá­ sára, de a vezér ott is ügyes volt, ugylátszik sejtette, hogy valami kellemetlenség érheti és igy az alvezért, Gál Benőt kül­ dötte a pódiumra elsőnek, gondolva, hogy ha ő szárazán ússza meg a fellépést, akkor ő fog utána szóhoz jelentkezni. Hanem az­ tán a fondorlatos gondolat most sem vált be, mert Gál Benőt csakhamar leugratták a pódiumról és egy-kettőre néhány pofonnal el is látták a baját. Erre a vezérkar nyom­ ban a párisi szakszervezeti tanácshoz szaladt védelemért Arról nincs közelebbi tudomásunk, hogy a párisi szakszervezeti tanács milyen elég­ tételt adott az elcsattant pofonokért, de Peyer egyik napilapban közzétett nyilatko­ zatából látjuk, hogy ezen kis ügynek még Lens bányavárosban is folytatása volt. Ugy látszik, hogy a vezérek paris kör­ nyékén szenvedett erkölcsi veszteséget Lensben a bányamunkások között akarták repcrálni. De itt is csakhamar tudomásukra ju­ tott az ott dolgozó munkásoknak, hogy jön a szeretett vezér kíséretével. Mielőtt a bá­ nyászok közé mentek volna, felkeresték Lens város polgármesterét és azzal együtt indultak el az ott dolgozó magyar bányamunkások meglátogatására. Aliig hogy a bányászok lakásaihoz értek, azt vették észre, hogy egy fiatal ember a vendégek felé tojást hajigál. Ezt a fiatalembert mi nem ismerjük, de Peyer nyilatkozata szerint kommunista, mi­ után Peyer ferdítéseihez hozzá vagyunk szokva igy egyenlőre nem áll módunkban a bolsevistának nevezett fiatalember tényke­ dését bírálat alá venni. Egyet azonban meg kell állapítanunk, hogy Lens környékén dol­ gozó bányamunkások már egyszer ez előtt 2-3 évvel Peyert részesítették ilyen kellemes fogadtatásban, amivel Peyer nem igen dicse­ kedett akkor sem, csak a bizalmas barátjainak mondotta el, hogy egész éjjel nem mert aludni a részére kijelölt szállodában, mert egész éjjel dörömböltek az ajtaján és azzal fenyegették, hogy ellátják a baját No meg aztán Peyer a nyilatkozatában eldicsekedik azzal is, hogy Lens város pol­ gármestere az eseményen ugy felháborodott, hogy rögtön felpofozta azt a fiatalembert, aki a tojást feléjük dobta. Ebből a tényből azt a következtetést vonjuk le, hogy akkor mégsem volt olyan nagy bün, ami Salgótar­ jánban a munkás-otthon avatás után lezaj­ lott, amint ahogy azt a .Bányamunkás“ és a „Népszava“ feltüntette. Mert, ha egy polgármesternek szabad valakit megpofozni, akkor ugy véljük, hogy azok sem követtek el nagyobb bünt, akik Salgótarjánban leken­ tek egy pár pofont annak az illetőnek, aki arra kétséget kizárólag érdemeket szerzett Ez a kis eset a többi között is világos formájában öltözteti Peyerék iránt való sze­ retetét nem csak Magyarországon, hanem még külföldön is. KESZLER ÁRPÁD Hirdessen r.-t., Salgótarján. Szövetségünk központi irodája arról szer­ zett tudomást, hogy Szövetségünk, vagy annak tisztviselőinek nevével visszaélve igye­ keztek egyesek maguknak hitelt szerezni és keresnek fel kereskedőket, vendéglősöket és azzal csalnak ki nagyobb mennyiségű hitelt, hogy Szövetségünk központi titkársága a kiadott árukért járó összegeket ki fogja fi­ zetni. E helyen figyelmeztetjük úgy a ke­ reskedőket, mint a munkástársakat, hogy mi senkinek nem adtunk felhatalmazást ily módon való hitelezésre és nem is vagyunk hajlandók az ily módon felvett hiteleket ki­ fizetni. A szövetség elnöksége. Meghivó. A Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége Salgótarján és környékbeli helyicsoportjai által 1927. évi augusztus hó 20-án, Szent István napján a Szövetségünk központi, az Iparos, róm. kath., Hirschgyár, Vasutas, Nagybátony és Baglyasaljai dalárdák vendégszereplésével, a bányatársulati, baglyasaljai és a vigalmi­ gárda zenekarának közreműködésével a nagy állomással szemben lévő akácosban, jótékonycélu népünnepély lesz rendezve, amelyre a t. közönséget ezúton is tisztelet­ tel meghívja a Rendezőség. A népünnepélyre belépő-dij: 1 pengő. 12 éven aluli gyermekek szüleikkel vehet­ nek részt Villamos közlekedés Zagyvapálfalváról és Salgótarjánból minden órában. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. Értesítem az i. t. vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru munkásruhák, gyermekruhák ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu "Turul“-nyomda Figyelmeztetés. Salgótarjánban, SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Keszler Árpád. Mecsekszabolcson november 1-ével a kerületi titkárságunk és a helyicsoport ré­ szére bérelt otthonba költözik át Mecsekszabolcs : további intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárságnál eszközölhetők. Pécsbányatelep: a helyicsoport vezető­ sége ez utón értesíti tagjainkat, hogy be­ iratkozások és befizetések a következő he­ lyeken eszközölhetők : Nagykaszián részére Hock Jánosnál, Kiskaszián részére Háhn György és Hauer Istvánnál, Pécsbányatelep részéről Wölfel Gyula és Seinhauer János­ nál, Karolina, Lámpás és Szent-Gottes ré­ széről Unfógel József szaktársaknál. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Tisztelettel Helyicsoportok hírei. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 16. szám (1927. augusztus 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-08-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/91774def09455a5805700cc541222c05.jpg 8e31399a89db6b2ff723ce1e6ec21d80 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2511e6a2364ba1f9944ce555d4362dab.pdf 159ba5edf94b71852cf9ec497e2c88b8 PDF Text Text évfolyam. II. 17. szám. 1927. szeptember 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Meghivó Romba dőlt Peyerék leghatalmasabb mentsvára. a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Helyicsoport alakitás Felsőgallán. ll-ik országos közgyűlésére A Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetsége 1927. évi szeptember hó 11-én délelőtt 9 órakor Salgótarjánban, a szö­ vetség központi helyiségében tartja II-ik országos közgyűlését, melyre a szövetség 9. §-a értelmében minden helyi csoportnak joga van 25 tag után 1, 50 tag után 2, mig minden további 50 tag után egy egy képvise­ lőt küldeni. A központi vezetőség felhivja az összes helyicsoportok vezetőségét, hogy a küldötti közgyűlésre a fentiek értel­ mében válasszák meg a küldötteket s a központi titkársággal azok neveit és tagsági könyveik számát, közöljék. A küldötti közgyűlés napirendje: 1. A központi vezetőség elmult évi működésének jelentése. 2. A vezetőség lemondása és annak ujjá választása. 3. A bányatárspénztárak központo­ sitásáról szóló rendelet revízió alá vételének tárgyalása. 4. Az üdülési szabadság tárgyalása. 5. A bányamunkások gazdasági hely­ zetének megvitatása. 6. Kérdések és inditványok. Felhivjuk a helyicsoportok vezetősé­ geit, hogy amennyiben fenti napirendi pontokon kivül más napirendi pontok tárgyalását is kivánnák, ugy szívesked­ jenek szövetségünk központi titkárságával közölni, hogy a közgyűlésre kí­ vánságukhoz képest napirendre tűz­ hessük. Salgótarján, 1927. évi julius hó 28. Jó szerencsét! Fajd Pál s. k. Csóka Vendel s. k. elnök. titkár Magyarország egyik legnagyobb bá­ nyatelepe fekszik Felsőgallán, amely általában Tatabánya fogalom alatt is­ meretes. Felsőgallán a tatabányai és felsőgallai bányamunkások egyetértve alakították meg augusztus hó 28-án délután 3 órakor a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének helyicsoportját Ezen helyicsoportnak a megalakítá­ sával kidőlt az úgynevezett Peyer-féle szervezet teljesen, vagyis ezen cso­ portnak a megalakításával kilett huzva a méregfoga s romba dölt az a vár, amely demagógiára volt épitve, amely az utóbbi időkben az egyeseknek a hazugságok raktára volt. Ugyanis az az egypár hű csatlós, aki még Peyerhez, bizonyos személyi érdekekből vonzódott, állandóan azt kürtölték vi­ lággá, hogy Tatabányán szikla erős váruk van, amely bevehetetlen. Most ez a szikla erős vár kártyavárként omlott széjjel és hever a romokban. Dacára minden erőlködésüknek, mert mindent elkövettek, igyekeztek az em­ bereket, akik már régen meghasonlottak velük szemben és akik Szövetsé­ günk központi titkárságát állandóan ostromolták azzal a kéréssel, hogy ala­ kítsuk meg ott Szövetségünk helyicso­ portját, ezeket az embereket fenye­ getéssel és egyéb piszkos eszközök­ kel a nevetség tárgyává igyekeztek tenni. Igy véltek eredményt elérni, hogy szándékuktól eltérítsék. Azonban derék szaktársaink becsülettel és hűseggel kitartottak Szövetségünk mel­ lett és addig fáradoztak, mig végre el­ érkezett a napja a helyicsoport meg­ alakításának. Szövetségünk központi titkársága, valamint a központi vezetőség áté­ rezte ezen helyicsoportnak nagy fon­ tosságát; különösen az ez év julius hó 3-án Salgótarjánban lezajlott, úgyneve­ zett „Munkás-Otthon“ felavatása al­ kalmával történt azon csufos kudarc után, amelyben Peyer és társai része­ sültek. Ezen kudarc után Szövetsé­ günk. központi vezetősége kiküldötte Batta Gyula szaktársat nézze körül a tatabányai és a felsőgallai helyzetet és tegye meg az előkészületeket a helyi­ csoport megalakítására. Ezen utasítás­ hoz híven Batta szaktárs kiutazott és minden akadály és fenyegetéssel szem­ ben megtett minden előkészületet a csoport megalakításhoz, ami augusztus hó 28-án meg is történt Lélekemelő látvány volt az, amikar vasárnap reggel a korai vonattal meg­ érkezett 41 egyenlő díszbe öltözött dalos, utánuk leszóltak az egyes kerü­ leteket képviselő küldöttek és fegyel­ mezetten vonultak fel a gyűlés szín­ helyére. Amikor az állomásról felvo­ nultak a községen keresztül, az em­ berek százai kísérték és bámulattal eltelve nézték végig a felvonulást. Tekintettel arra, hogy a gyűlés csak délután zajlott le, a délelőtt folyamán a dalárda kellemes dalaival szórakoz­ tatta a környék lakosságát Ez után ugy a dalárda, mint a küldöttek tagjai körsétát rendeztek a telepeken s megnézték a telepek fekvését ugy­ szintén egyes üzemberendezéseket, va­ lamint az egyéb látnivalókat Amerre a gárda elvonult mindenfelé örömmel nézték az emberek és meggyőződtek arról, hogy Peyeréknek az eddigi ha­ zudozásai, amely szerint szövetségünk­ nek nincsenek tagjai, tényleg hazug­ ság. Mert ha igaz lenne, nem lehetne ilyen szépen fegyelmezett dalárdát fenntartani gyűlés színhelye közvetlen a te­ leppel kapcsolatban lévő Schalkhammer-féle vendéglő szép fekvésű nagy kerthelyiségében volt A gyűlés 3 órára volt hirdetve, azonban már jó­ val előbb a tágas nagy udvarban a bányamunkások ezrei szorongtak. Pont 3 órakor a dalárda rázendített a ,,Zászló bontás“ cimű gyönyörű dalra. Ezen dalnak a befejezése után, amely teljesen magával ragadta a jelenlévő nagyszámu tömeget, Szabó Sándor megnyitotta a gyűlést és rámutatott arra, hogy a tatabányai munkásság mily régen fáradozik azon, hogy ezen piilanathoz elérkezzem Örömének adott kifejezést, hogy ma végre ide jutottunk. Ezzel át adja a szót Telek József szaktársnak, aki üdvözletét hozza a salgótarjáni központi vezetőség, vala­ mint a Salgótarjánban dolgozó bánya­ munkásság megbízásából a Tatabá­ nyán és Felsőgallán dolgozó bányamunkásságnak. Örömmel vállalkozott ezen külde­ tésre. annál is inkább, mivel. allig egy évvel ezelőtt, ugyancsak 6 volt tó- �2 küldve, amikor a Peyer-féle szervezet otthonát avatták. Azóta sok minden történt a banyamunkásság eletében, különösen Salgótarjánban, amiért az­ után a salgótarjáni munkásság, amikor arról győződött meg. hogy az a szer­ vezet, amely a munkásságot nem tudta, sőt mondhatni nem akarta kellőképpé képviselni, meg alkotta ezen gazdasági Szövetséget Ezen cselekedetükért nincs szegyenkezésre okunk, sőt el­ lenkezőleg büszkeség tölt el Felkérte a Tatabányán és Felsőgallán dolgozó munkásságot csatlakozzanak egysége­ sen kibontott zászlónk alá. Utána Gasparin János Mátranovák és Mizserfa kerületében dolgozó bá­ nyamunkások üdvözletét hozza. Fel­ kéri a Tatabányán és Felsőgallán dol­ gozó bányamunkasságot, csatlakozza­ nak szövetségünkhöz, amely szövetség — rövid fennállása dacára — számta­ lan olyan eredményt tudott elérni, amelyet a régi szövetség keretében nem volt lehetséges kivívni. Ezt csakis azért volt lehetséges kivivni, mert szövetségünk minden politikai befo­ lyástól mentesen, kizárólag a munkás­ ság gazdasági helyzetével foglalkozik. A következő felszólaló Ponyi János volt, aki a baglyasaljai kerület mun­ kásságának az üdvözletét adja át. — Reámutat azon sulyos hibákra, amelyek a régi szövetségben uralkodtak, ahol az egyes vezetők itt kiemelte Peyer Károlyt, úgyszólván diktálták a mun­ kásságnak a követendő taktikát. Fej­ tegette tovább az okokat, végül fel­ hivja a tatabányai munkásságot, tömö­ rüljenek táborunkba, ahol a munkásság érdekei a megértés és az igazi demok­ rácia utján lesznek elintézve. — Lerch Antal a komlói bányamun­ kásság üdvözletét tolmácsolja, egyben üzenetet is hoz a tatabányai és felső­ gallai munkásság részére. Ez az üze­ net ugy szól, hogy egységesen állja­ nak szövetségünk tagjai sorába, mert csak ez az egyedüli ut, mely a mun­ kásság helyzetének megjavítására al­ kalmas. — Ezt az üzenetet a komlói bányamunkások meggyőződésből és tapasztalatból küldik, mert ők már kipró álták, hogy a régi szövetség, amelynek ők egységesen, sót teljes számban tagjai voltak, képtelen volt részükre ugyszólván a legcsekélyebb ügyeknek az elintézésére és amióta szövetségünknek tagjai, már számtalan eredményről számolhat be, A pécsbányatelepi bányamunkásság nevében Hock János üdvözli a meg­ jelenteket. — Reámutat, hogy a pécs­ bányatelepi bányamunkásság, — aki ugyancsak megcsalatva érezte magát a régi szervezetben és már évek óta nem volt tagja annak a szervezetnek, amelyben Peyer Károly, mint Despota uralkodott, — ezért inkább a szerve­ zetlenségbe kényszeredett és várt egy egészségesebb időre, mikor egy olyan szervezet létesül, amely szervezetben a munkásság szava a döntő. Ezt talál­ ták meg a pécsbányatelepi bányamun­ kások és ezért csatlakoztak szövet­ ségünkhöz. A Pécsvidéki bányakerület ősszvezetőségének bátorító üdvözletét adja át Kraft Jenő, mint a Pécsvidéki bá­ nyakerület helyi titkára. Az összveze­ "A bányász" tőség azzal az utasitasitással küldötte őt ezen gyűlésre, hogy hívja fel Tata­ bánya és felsőgallai bányamunkásság figyelmét arra a nehéz gazdasági yiszonyra, amely jelenleg uralkodik az egész országban, különösen a szénbá­ nya iparban. Ezt mérlegelte a Pécsvi­ déki munkásság is, amikor Szövetsé­ günk tagjai sorába állt, mert igy véli a kívánt eredményt elérni. Krauter Gyula a központi vezetőség megbízásából hivja fel a bányamunkás­ ságot gondolkozzanak azon sérelmek fö­ lött, amelyek őket érték. Annak da­ cára, hogy a bányamunkásság oly tö­ megbe tömörült a Peyer-féle szerve­ zetbe, amely táborral becsületes ve­ zetéssel el lehetett volna intézni. Azonban arról győződtünk meg, hogy Peyer, aki a taktikát diktálta és nem engedte meg a munkásság érzületének a megnyilvánulását. Amikor a bánya­ munkásság a legnagyobb nyomoruság­ ban volt, kérték a szervezet szétzüllésének a megakadályozása érdekében méltányosságot. Erre a legridegebb elu­ tasitásban részesültek, ugyanakkor az alapszabályszerú "segélyeket a legtöbb esetben megtagadták. Ezzel szemben szövetségünkben csakis a munkásság többségének az akarata érvényesült. Csóka Vendel a szövetség központi titkára kijelenti örömének ad kifejezést, hogy hosszu évek óta súlyos vádakkal terhelve ma itt szemtől-szembe van alkalmam magam tisztázni. Ez a tisz­ tázás részéről már akkor megtörtént volna, amikor ezt a vádat kovácsolták, azonban erre rajta kivül álló okok miatt nem állt, módjában. A legsulyosabb vád az, ami a szak­ szervezeti vezetőkkel szemben a leglesujtóbb, a sztrajkban álló munkás­ ságot elárulni. Engem azzal vádolnak, hogy az 1925. évben Tatabányán le­ zajlott sztrájkot elárultam. Ezt az ügyet annak idején választott biróság sót az országos közgyűlés is felülvizsgálta és felmentett. Az igazság azonban az, hogy a sztrájk kitörését megelőzőleg egy hónappal egy bértárgyalás alkal­ mával Peyer. Károly, a helybeli bizal­ miakkal együtt elvi nyilatkozatot tett. Ebben a nyilatkozatban a felváltásról volt szó és ígéretet tett arra nézve, hogy a bizalmiakkal behatóan megvi­ tatják és egy hónapon belül választ adnak. Amikor azonban az egy hónap letelt és minthogy semmi sem történt, a vállalat választ nem kapott, végre akarta hajtani. Erre Peyer Károly, akit figyelmeztettek, azzal tért ki, hogy neki külföldre kell utazni. Nem törődött azzal, hogy ezer és ezer embernek a kenyeréről van szó, egy­ szerűen elutazott. Tehát nem ő árulta el a harcot, hanem az a helytelen tak­ tika, amit Peyer követett. Ennek a harcnak a bukásáért a felelősséget nem vállalta, hanem aljas intrikákkal igye­ kezett reám hárítani. Tehát a hallottak után bírálja el a hallgatóság ki árulta el a harcot? Ezután hosszasan ismer­ teti szövetségünk működését, felszólítja a bányamunkásságot, hogy támogassák szövetségünket. Batta Gyula ismerteti ezután hoszasabban až 1922-ben vele szemben el­ követett sulyos szabálytalanságot és igazságtalanságot. Egyben rámutatott 1927. szeptember 1 azokra a sulyos időkre, amelyek akkor voltak, ezek tették lehetetlené az előbbi igazolást. Tanuságtétélre hívta fel a jelenlevő munkásságot és ezek hozzátartozóit, hogy nem-e mindenkor a legsulyosabb megpróbáltatási időkben velük együtt küzdött, nem riadva viszsza semmiféle fenyegetésektől, ugyan­ azzal az elszántsággal küzd most szö­ vetségünk felvirágoztatása érdekében. Ezután az elnök felszólítására meg­ választották a vezetőségbe elnöknek: Török József tüskei, alelnökök: Fodor József és Hajdusovszky József pénztárnok: Müller Antal, jegyző: Szábó Sándor soshartyáni, ellenőrök: Lantos Gáspár és Hergel János, vezetőségi tagok Rebrík Mihály, Mészáros Bálint, Bollók István és Paulik Lajos. A veze­ tőségi tagokat egyhangúlag választot ták és ugy az egyes felszóllalókat, mint a vezetőséget olyan lelkes óvációban részesítették, hogy csak percek mulva csendesült le, hogy a dalárda a gyűlés berekesztését megelőzően el­ énekelhesse a „Ne csüggeszsen“ cimű dalt. A dalárda éneke után ez az óváció ujra megismétlődött és szűnni nem akart. Megjegyezzük, hogy a nagyon ki­ csire tépázott, ugynevezett Peyeristák Javorek és Jelineknek a vezetésével megjelent a gyűlésen azzal a szándék­ kal, hogy megbontsák, azonban a bányamunkásság lelkesedése ugy el­ nyomta az erőlködésüket, hogy fejlecsüggesztve kullogtak ki a gyűlés szín­ helyéről- Bár kiabálták, hogy mindenki kivonuljon, azonban csupán csak mint­ egy 8-10 ember hagyta el a gyűlés színhelyét. A gyűlés berekesztése után a gyűlésen résztvevő tömegnek tekin­ télyes része együtt szórakozott a Sal­ gótarjánból érkezett dalosokkal és vendégekkel, kiket este a fél 10 óra­ kor induló vonathoz az emberek százai kisérték ki. Tovább tart a vasipari munkás­ ság bérharca. Az az áldatlan állapot, amely az utóbbi áremelkedésekkel kapcsolatban a budapesti és környékbeli vasipari munkásságot harcba kergette, nem bir semmiképen nyugvó pontra jutni. A munkásság az őtét megillető lét­ minimumért küzd, a vele szemben álló gyár­ iparosok szövetsége pedig a munkásság ál­ tal felállított követeléseket azzal hárítja el magától, hogy a külföldi konkurencia ve­ szélyezteti egy általános béremeléssel kap­ csolatosan az üzemek rentabilitását. Ezen a két körülményen vitatkoznak most már hosszu heteken keresztül eredmény nélkül. Fájdalommal szemléljük ezt az áldatlan harcot, mert nem látunk gyors kivezető utat ebből a szerencsétlen küzdelemből, amely egyformán káros Ugy a munkás mint a köz­ gazdasági életre. Örömmel láttuk a népjóléti miniszter beavatkozását, mert azt hittük, hogy ez a beavatkozás, ami az elmult hek­ ben volt, megteremti a két harcoló fél kö­ zött a szükséges békét De csakhamar beigazolást nyert hogy a népjóléti miniszter sem birta helyre állitani a rendet. Még ez ideig nem lehet megálla­ pítani, hogy a harc miként fog befejeződni, kinek lesz igaza és kinek nem. Egyet azonban máris meglehet állapítani, még pedig azt, hogy a hivatalos forumok is �1927. szeptember 1. kénytelenek voltak elismerni a munkásság jogos követeléseit, de békét ennek dacára sem tudtak teremteni. Tehát ezzel a harccal egyidejűleg beigazolást nyertek azok az ag­ gályok, amelyekre számtalan esetben reámu­ tattunk, amikor a gazdasági életünk megja­ vitására s annak rendbehozatalára nagyobb figyelem fordítását követeltük. Sajnos hosszú figyelmeztetéseink nem részesitették kellő figyelembe és csak akkor vették észre a hibákat, amikor a küzdelemben résztvevő munkástömegek erre hívták fel az illetéke­ sek figyelmét azzal, hogy már tarthatatlanná vált a helyzetük és harcba kellett szálniok. A vasipari munkásságon kívül csöndes, de talán annál elkeseredettebb harc folyik a többi szakmák munkásai részéről, ugyancsak he­ lyenként megnyilvánult ez a harc a bányá­ szatban is. Érthető a bányamunkások moz­ golódása szintén, mert hiszen nem csak a harcban álló vasipari munkások vannak alacsonyan díjazva, épp olyan szerencsétlen munkabérek között küzdenek a bányamun­ kások is. Hogy egyenlőre a bányamunkás­ ság nagyobbik része várakozó álláspontot foglal el, annak az a magyarázata, hogy a bányaiparban még ez idő szerint nincs meg az a kellő termelési lehetőség, amely a bányamunkásságot az elkerülhetetlen bér­ mozgalmakban eredményes mozgalomról biz­ tosítaná. De meglehet győződve mindenki arról, hogy nagyon rövid időn belül a bá­ nyászatban is jelentkezni fognak a jogos kívánságok és már most arra hívjuk fel az illetékesek figyelmét, hogy a nyomorgó bá­ nyamunkások munkabérviszonyának a meg­ javításával addig foglalkozzanak, amig az a vasipari mozgalmakhoz mérten el nem mér­ gesedik. A bánya munkásságnak nem célja a munkabeszüntetések, a törekvéseik őszinték, nyílt és becsületesek, amelyek oda irányul­ nak, hogy a megdrágult viszonyokhoz mér­ ten munkabéreiket feljavítsák. Ma már pe­ dig ennek jogos alapja meg van akkor, ami­ kor a népjóléti államtitkár, tehát a leghiva­ talosabb miniszterium exponált politikusa elismerte, hogy a drágaság fölötte van 30-40 %-al a munkabéreknek. Jólehet a munkaadók a jelentkező kivánságokkal szemben a szokott módszereket fogják al­ kalmazni, mint amit már eddig is szoktak, hogy a bányászat béremelést nem bír el. Ezzel szemben már előre meg kell állapí­ tanunk, hogy a munkásság, aki ides-tova 5 éve mélyen a létminimum alatt küzködik a megélhetés nehézségeivel, nem veheti min­ dig tudomásul a vállalatok ebbeli álláspont­ ját mert az üzemek rentabilitása nem a munkásság feladata és éppen ezért nem le­ het még továbbra is a gazdasági pangáso­ kat egyedül a munkásság terhére elköny­ velni. Mert a munkásságnak már nincs mit adnia, ki van éhezve, családjával együtt teljesen le van rongyolódva és igy az a drágaság, ami a legutolsó béremelés óta a közéletben jelentkezett az már oly érzéke­ nyen érinti a munkásságot, hogy tovább nem várhat és az ellenállás helyett kellő megértést kell tanusítani a vállalat képvise­ lőinek. De külömben is egy esetleges harc a nehézségekkel küzdő bányákon is sulyos sebeket ejthet és ami a további prosperálá­ sát még inkább veszélyezteti. Ezért minden józan ész azt diktálja, hogy a jogos követeléseket megértéssel kell ke­ zelni, mert csak ez lehet biztosítéka a to­ vábbi egészséges termelési munkák folyta­ tásának. 3 „A Bányász" Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. A salgótarjáni kerület össz­ vezetőségi ülése. A szövetségünk központi titkársága au­ gusztus 14-ére összvezetőségi ülést hivott egybe, amelynek napirendjén a bányamun­ kások gazdasági helyzete szerepelt, amikor is megállapította, hogy a kerületben a pécsi mozgalmakhoz hasonló irányu agitáció folyik, amely a munkásságot káros ballépésre igyek­ szik terelni, megállapította az összvezetőség egy alapos megfontolt bérmozgalomnak a jogosultságát, de abban a mozgalomban, amely a kerületben lelketlen kufárok részé­ ről indíttatott el, nem a munkások munkabér­ viszonyának megjavítását ismeri fel, hanem a hatalomra vágyás rejtőzik mögötte. Azok az urak, akik a munkásság egykori nagy erejét a munkaviszonyok megjavítása helyett állandóan visszatartották, azok áll­ nak elő ma 5-pengős minimális keresettel, határozottan tudva azt, hogy az ugysem vezet eredményre, de alkalmas arra,' hogy a munkásság között zavart keltsenek és a zavarosban azután szabadon érvényesülhes­ senek. Az összvezetőség éppen azért óva inti a salgótarjáni munkásságot, hogy vi­ gyázzanak, ne üljenek fel az ilyen ugratá­ soknak, mert ennek kifejezetten az a célja, hogy Payer és sunyi társai a lábuk alól el­ vesztett talajt akarják visszaszerezni. Ez az eset zajlot le az elmult hetekben a pécsi kerületben, ahol ugyan azt a bérkérvényt nyujtották be, amelyet Salgótarján környé­ kén is mutogattak a munkástársaknak. Ami­ kor a baj megtörtént, félre álltak és ma is elbujva szemlélik a munkásság kétségbe­ esett küzdelmét, egyetlen egy komoly lépést nem tettek az irányban, hogy a munkássá­ got valamelyest megélhetési javuláshoz jut­ tassák. Végül a vezetőség elhatározta, hogy mér­ legelve a bányák és a munkásság helyzetét, egy bérkérvénnyel fordul a bányaigazgató­ sághoz, amely kifejezetten a munkásság megélhetésének a feljavítására irányul, ezt a bérkérvényt szeptember hó 4-én fogja az összvezetőség letárgyalni és rákö­ vetkező nap a bánya igazgatósághoz benyuj­ tani. A központi titkárság jelentést tett a Pécs­ vidéki mozgalomról és ismertette azt a bér­ kérvényt, amelyet a Dunagőzhajózási társu­ lathoz augusztus hó 15-én nyujtották be a pécsi szaktársak. A beadvány szövege a következő: A Dunagőzhajózási Társulat Tekintetes Igazgatóságának Pécs. A nyomasztó gazdasági helyzet, a nagy drá­ gaság arra kényszeriti a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ ségét hogy alulírott helyicsoporjainak veze­ tősége utján arra kérje a tek. Igazgatósá­ got, méltányolja munkásainak nyomorúságos helyzetét és igyekezzék alábbi kérelmek engedélyezésével nehéz sorsukon enyhíteni. 1. Kérjük megállapítani, hogy hivatalos statisztikai adatok alapján a 10-% a bér elvo­ nás óta a drágaság mily fokon emelkedett és ehez méltányosan arányosítva kérjük a bérek felemelését. 2. A DGT egyes aknáin szanált nap nincsen s igy kérjük hogy a DGT. aknáin egyöntetüleg a szanált napok törültessenek. 3. Kérjük a csille törlések igazságos rendezését. 4. A szakmányok megállapításánál, illetve a munkások beosztásánál kérjük figyelembe venni a munkahelyek közti külömbségeket és változásokat 5. Kérjük az ipari rokkant bánya és kül­ színi munkások alapbéreinek revidiálását. 6. A most kezdődő iskola évre szükséges iskolakönyvek árát kérjük nem egyszerre, hanem részletekben levonni. 7. Lakások kiutalásánál kérjük figyelembe venni a családok nagyságát 8. Kérjük a főispán Öméltósága közbenjá­ rását hogy a telepeken duló magas élelmi­ szer árak letöressenek. Tisztelettel kérjük a tek. Igazgatóságot szíveskedjék ezen kérelmeink tárgyalására egy határnapot kitűzni és arra alulírott helyicsoportok kiküldötteit és a Magyaror­ szági Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének megbízottját meghívni Mecsekszabolcs, 1927. augusztus 13. Aláírások. A titkárság jelentette, hogy a bérkérvény sürgős letárgyalása iránt megtette a szüksé­ get lépéseket és meg van minden remény, hogy még e hónap végével a kérvény le lesz tárgyalva. Az összvezetőségi ülés, az egyéb szerve­ zeti ügyek letárgyalása után, bizakodó han­ gulatban ért véget. Singer varrógépek kizárólag nálunk kaphatók ! Singer varrógép r. t. Salgótarján­ ban a kath. templommal szemben. A salgótarjáni és környékbeli helyicsoportjaink népünne­ pélye augusztus 20-án. A bányamunkásság a jó békebeli időben Salgótarján környékén Prokopot szokott ünnepelni. A háborus és forradalmi évek ebből a régi szokásból kizökkentették ugy a vállalatot, a mint a munkásságot A há­ ború utáni években már Szent István nap­ ját ünnepelték meg és ezen ünnepségbe al- �A „Bányász“ 4 kaiméval a vállalat a helyicsoportok rendel­ kezésére szokott bocsájtani kisebb-nagyobb mennyiségű természetbeni támogatású melyet a helyicsoportok anyagi támogatására for­ dítottak. Ilyen ünnepélv jövedelméből szerezték a salgótarjáni munkások azt a telket is, amelyen most a salgótarjáni, mindenki előtt emlékezetes Otthont építettek fel. A mult évben mar a konjukturális viszony romlása folytán a vállalat igazgatósága igen kis méretű hoz­ zájárulást adott, ez évben már teljesen el­ maradt, ugy hogy a helyicsoportjaink a mun­ kásság áldozatkészségére volt utalva, az ünnepélyük megrendezésénél. Nem volt te­ hát semmi anyagi támogatás és az eredmény mégis felülmúlta az elmult évek eredményeit. Ez az eredmény, amely tisztán a munkás­ ság áldozatkészségéből eredt, ujabb bátori­ tást nyujt a munkástársaknak a további működésre, mert hiszen hallottunk ellenagitációról is. de az az óriási tömeg, amely az ellenagitáció dacára is megjelent az ünne­ pélyünkön azt bizonyitja, hogy az ellenagi­ táció eredménytelen maradt. Az ünnepély mind végig programszerűen folyt le. Élénk sikert arattak a Szövetsé­ günk központi és a baglyasaljai helyicsopor­ tunk dalárdái, akik gyönyürű énekükkel szórakoztatták a mulató közönséget. A bá­ nyatársulati és a két baglyasaljai zenekar közreműködése mellett délután 3 órától másnap reggel 4-óráig mind végig szorongva táncolt a nagy tömeg. A jelenlevők nagy számban vettek részt a rendezőség által rendezett 200 m. futó versenyekben s az elsődijat Horváth József, a második dijat Kovács József, a harmadik dijat Tóth Gá­ bor nyerték meg. óriási kacagás volt a zsákfutás alatt, a győztesek megkapták a verseny dijakat Az ünnepély reggel 5 órakor ért végett. Szociáldemokraták és Vágipártiak egymás ellen. Hónapokkal ezelőtt híre járt, hogy Tóth Ist­ ván (Bucsoki felsőgallai lapkihordó nyugdíjas bányamunkást a győri ügyészség utasítására letartóztatták. Közszájon az a hír járta, hogy Tóth (bucsoki), valami titkos gyűléssel kapcso­ latosan tartóztatták volna le, mig az előbbi hi­ rekkel szemben a valóság az, hogy Tóth bu­ csoki! a győri ügyészség két rendbeli, az álla­ mi és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló kijelentések alapján tartóztatta le és helyezte vád alá. A munkás mozgalomban ilyen esetek az el­ mult években nem ritkák közé tartoztak. Ennek a kis esetnek igen érdekes részletei zajlódtak le a győri törvényszék előtt, amikor is a szo­ ciáldemokrata felfogása szerint a vádlott Tóth István három Vágihoz tartozó bányamunkást vallomása alapján itéltek el. A tanuk Zámbó Mátyás, Oszusek Imre és Bőcs János felsőgal­ lai lakosok voltak. A vallomások ellenhangzása után Tóth Istvánt 8 hónapi börtönre Ítél­ ték. A Népszava szerint denunciális forog fenn, nem nyíltan, de kétértelműig azt lehet olvas­ ni a sorok között, hogy a tanuknak érdek fű­ ződik a vádlott elintézéséhez. A Népszava állításai és a hivatalos szociál­ demokrata vezérek hangoztásai között ellenté­ teket találunk és éppen ezért foglalkozunk ez­ zel a kis üggyel, hogy valamiképen a két felfo­ gás közül megállapítsuk, hogy melyik az igazi. Ugyanis a Népszva ez alkalommal nekiro­ han a Vági-féle felfogásu munkásoknak, ugyan akkor Salgótarjánban azt hirdetik, hogy a szo­ ciáldemokrata párt kibékült a Vágiékkal, nincs tehát semmi ellentét. Vágiék csatlakozzanak a Pajer-féle szervezethez és közös erővel kerges­ sék el a megutált vezéreket pozíciójukból. Már most nem tudjuk, hogy kinek van a kettő kö­ zött igaza, csak azt látjuk, hogy ha az érdek ugy kivánja, akkor összelehet a tüzet a vizzel is egyeztetni, mert a kettő is elfér egyik a másik mellett. Csak az a csodálatos, hogy a jóhisze­ mű munkásságot még ilyen buta maszlagokkal most is tudják táplálálni. Most azonban kiváncsiak vagyunk azokra a munkástársakra, akik Vágiék embereinek valják magukat, de mégis a Pajerék szekerét tolják, mit fognak szólni mindehez a kis esethez? Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. Pécsbányatelep. Beíratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wol­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István. Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szak társnál. Fordulat a vasipari munkások harcában. Lapzártakor árról értesülünk, hogy a vas­ ipari munkásság harcban álló része 30-án munkába lép. Az eredmény átlagban 2 és 5 százalék a munkásság javára, bár ez sem terjed ki a harcban álló összmunkásságra, csupán a harcban álló munkásság mintegy 75 százalékára. Hónapok óta zugolódott a munkásság béreikért, hetek óta folytattak ádáz harcot, ami végül kenyértörésre került és most 2 és 5 százalékkal fejeződött be. Felvetjük a kérdést, vajjon mennyi idő kell ahhoz, mig a munkásság a vesztett munkaidő következ­ tében elvesztett munkabérét pótalja ugy, hogy hosszü idő kell, mire ez az elvesztett 1927. szeptember 1. munkabér megtérül és addig nem élvezheti a béremelést. Akkor is csak 75 százalék­ nak, a fennmaradó 25 százaléknak munka­ bére egyáltalán nem térül meg, mert a ja­ vításban nem részesülnek. Ez gondolkozóba kell, hogy ejtse mun­ kásságot s a harcok irányítását nem a régi formák között kell lebonyolítani, hanem egy teljesen uj formát kell választani, mely formáról egyik közelebbi lapunkban bőveb­ ben fogunk foglalkozni. Ugyancsak szóvá kell tenni a munka­ adóknak azt a merev, sőt mondhatjuk lel­ ketlen állásfoglalását, amelyet ebben a harc­ ban tanusított. Ugyancsak szóvá kell tenni azon szakszervezeti vezetőknek a nyilatko­ zatait, akik ezen harcnak a vezetésében exponálva vannak és bennünket állandóan azzal támadnak, hogy mi a megértést hir­ detjük és kormánytámogatást követelünk a munkásság harcainál. Vajjon nem éreznek-e most lelkifurdalást azért, hogy a munkássá­ got neki vezették a harcnak és eredménye­ ket önállóan nem tudtak elérni, hanem ugyancsak kormánybeavatkozásra sikerült ezt a csekély eredményt is elérni Azért irtuk fenti cimünkben, hogy fordu­ lat a vasipari munkások harcában, mert a munkásság — ebbe értve az összmunkásságot - a jövő harcait nem a régi recept szerint, amelyről beigazolódott, hogy hely­ telen, hanem teljesen uj módszerrel, a mai viszonyoknak megfelelően fogja lefolytatni. Bízunk abban, hogy az ebben a formában lefolytatott harcok azután sokkal eredmé­ nyesebben fognak befejeződni. A bánya­ munkásság már megkezdte ezt a harci for­ mát és már eddig is mutatkoznak az ered­ mények és a továbbiakban az eredmények csak fokozódhatnak. Ugyancsak ebben a formában kell a többi ipari munkásságnak is harcait megváltoztatni. A magyar szénbányák termelése 1926-ban. A magyar szénbányák termel­ tek 1926-ban 58.222.986 métermázsa barna­ szenet, 8.260.060 métermázsa fekete szenet, összesen 66.892.046 métermázsa. Ezen táb­ lázatot mutatóul adjuk egy legközelebb megjelenő cikkünkből, amelyben ki fogjuk mutatni a magyar bányaipar jelenlegi és a multbani termelését és ugyancsak ki fogjuk mutatni a bányaiparban foglalkoztatott mun­ kások béreit, összehasonlítva a mult bérek­ kel és abból tiszta képet fogunk látni ugy a bányaipar, mint a bányamunkásság gaz­ dasági helyzetét illetőleg. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. temnlommal szemben. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben röfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu - zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul“-nyomda r.-t, Salgótarján. A Bányász-b an. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 17. szám (1927. szeptember 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-09-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/209e49279d928a6ef44b6cd1cb8c2e97.jpg dde984971a0827b290572a2bc2944270 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c379db6f02805b436ecd9da091bce7ab.pdf c47667fb37499363b455a9de9efa6983 PDF Text Text II. évfolyam. 1927. szeptember 15 18. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Telefon szám : 46. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének ll-ik orsz, közgyűlése Salgótarjánban. Valami gyönyörű látványosság volt Salgótarjánban az elmult vasárnap, amikor a Budapest felől jövő esti vo­ natok hozták magukkal az ország kü­ lönböző bányatelepeiről a munkások küldötteit. Azokat a szegény, leron­ gyolódott bányamunkásokat, kik azért utaztak Salgótarjánba, hogy a salgó­ tarjáni bányamunkások küldötteivel egyetemben síkra szálljanak a bánya­ munkásságot érdeklő gazdasági és szo­ ciális kérdésekben. Vasárnap reggel, már az egész vá­ rosban hire terjedt, hogy Salgótarján­ ban országos bányamunkás közgyűlés lesz. Érthető volt a nagy érdeklődés, mert hiszen a bányatelepen ezideig még közgyűlést sohasem tartottak, legfeljebb kisebb-nagyobb politikai és gazdasági gyűlések szinhelyei voltak a bányavidékek. Amikor a kiküldöttek szövetségünk székhelye felé indultak, munkástársa­ ink tömegesen látogatták meg a vi­ dékről érkezett küldötteket, érdek­ lődtek a lobbi bányatelepek munkásai­ nak sorsa iránt. —Szövetségünk köz­ ponti dalárdája is erősen készült a közgyűlés megnyitására, már a kora reggeli órákban összegyűltek, hogy a közgyűlésen tervbe vett énekszámo­ kat gyakorolják, hogy ezzel is tanú­ ságot tegyenek szövetségünk kulturá­ lis fejlődéséről. A vidékről jött küldöttek örömmel állapitották meg, hogy mennyire nem fedik a valóságot a szövetségünkről elterjedt rosszakaratú híresztelések és Salgótarjánban való megérkezésük al­ kalmával rögtön látták, hogy milyen egyetértésben élnek a salgótarjáni munkások ügyeik elintézésében- Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége. Pénztárforgalom 1927. január 1-től julius 31-ig. BEVÉTEL Sor­ szám Megnevezés Pengő 2654 1 Egyenleg 1926. évről 2 Beiratás 3 Havi járulék I., II., III. osztály 8070 4 Utánfizetési járulék á 40 fillér 5 Mulatságok jövedelme 142 696 6 Adomány 670 fill. 12407 Pengő 1 Helyicsoportok százaléka 2 Tisztviselők fizetése 3 Betegsegély 53 4 Temetkezési segély 82 5 Költözködési segély 30 8 56 6 Rendkívüli segély 7 Takarítási költség 8 Agitációs költség 9 Portó költség 118 10 Jogvédelmi költség 11 Kereseti adó 450 18 12 Betegsegélyző 117 30 13 Nyomtatványok .... 1677 53 összes kiadás Egyenleg 9877 2530 08 26 12407 34 56 173 Összes bevétel Megnevezés szám KIADÁS 40 34 805 56 4192 50 20 .... 293 92 07 Salgótarján, 1927. évi julius hó 31-én. Csóka Vendel, s. k. titkár. Fajd Pál, s. k. elnök. Krauter Gyula, s. k. pénztárnok. Látta és felülvizsgálta a felügyelőbizottság. Szabó Sándor, s. k. Jambrich János, s. k. Ondrék József, s, k. Angyal Lajos, s. k ellenőr. �2 Fajd Pál szövetségünk elnöke pont 10 órakor üdvözli a megjelenteket és a köz­ gyűlést megnyitja. Jelenti a közgyűlésnek, hogy szövetségünk központi dalárdája Vilezsál Antal karnagy vezénylésével a "Zászlóbontás“ és a „Szerencse fel" cimű dalokat fogja énekelni. A dalárda énekeit a köz­ gyűlés állva hallgatja és óriási módon per­ cekig tapsolja. Az elnök jelenti, hogy a következő fel­ szólaló Csóka Vendel, szövetségünk titkára, aki megnyitó beszédét fogja elmondani. Igen tisztelt szaktársak! Egy régi köz­ mondás jut eszembe, amikor beszédembe kezdek. Ez a régi közmondás az, hogy: „akit ellenségek vesznek körül, az ellenség­ gel szemben védekező álláspontra kell, hogy helyezkedjen." Igy vagyunk mi is. — 1926. szeptember 12-én, tehát éppen egy évvel ezelőtt a bányamunkások, akik ma is jelen vannak és azóta is állják a harcot ez a munkásság szenvedte végig azt az elmult évet, amely szenvedést nem bánt meg. mert ismerte a célt, tudta, hogy mit akar a szövetség. Éppen ennek tudható be, hogy ma itt összejöttünk. Ma egy éve csak a salgótarjáni szénmedence bizalmiférfiai tanácskoztak. Egy év elteltével már itt vannak Tatabánya, Tolna, Pécs és egyéb bányák küldöttei, tehát ez azt jelenti, hogy amit ma egy éve mondot­ tunk, hogy küzdeni fogunk egy szebb, egy jobb jövőért — a megvalósuláshoz köze­ lednek. Ezen célt pedig olyan szervezetben kivánjuk elérni, amely szervezet nem poli­ tikai célok eléréséért, hanem a munkásság gazdasági érdekeinek megvalósításáért küzd. Munkástársak! Amikor kibontottuk a zászlónkat, megtámadtak bennünket több oldalról. Egyik oldalról a töke hatalmas erejével, a másik oldalról a szociáldemok­ rata párt, a harmadik oldalról pedig azok a pártok, amelyek ezt a munkásságot a ma­ guk céljaira akarták elkönyvelni. Ezek kö­ zött volt egy negyedik ellenségünk is, amely mindegyiknél rémesebb. A munkásság le­ romlott gazdasági helyzete. A munkásság ezek között a nehéz harcok között küzdötte végig ezt az elmult évet De megállapithatjuk, hogy a küzdelem nem volt hiábavaló, sőt biztató a mi számunkra. Ha valaki kiáll a porondra és azt a programmot, amely programmot a zászlónkra írtunk elvekkel akarja megdönteni, annak állunk elébe, de miután nem igy történt világosan meg lehet állapítani, hogy szer­ vezetünk csak azoknak fáj, akiknek kivállásunk exisztenciális veszteséget jelentett. Rágalmakkal igyekeztek megakadályozni bennünket, ami nem sikerült Csakhamar kitalálták, hogy szövetségünk nemzeti ala­ pon áll s azzal igyekeztek ellenünk han­ gulatot kelteni, mi ismerjük a nemzetiséget és nem is szégyeljük bevallani, hogy ma­ gyarok vagyunk és ha ezért támadás illet bennünket, hát állunk elébe már csak annál is inkább, mert a mi ellenségeink, Peyer és társai ugyanezt hangoztatták a nemzetgyű­ lésben. Tehát ha ezért mégis megtámadtak bennünket, akkor ennek kifefejezetten az a célja, hogy a nemzetközi munkásság előtt kompromitáljanak, vagy bemocskoljanak bennünket És itt megállapíthatjuk, hogy a szociál­ demokrata párt, aki a legtöbbet kiabált az egyesülési, gyülekezési és szólásszabadság­ ért, az a párt támadott meg bennünket,. mert mi magyarok vagyunk és azért, mert nem vagyunk hajlandók azt a jármot tovább 1927. szeptember 15 „A Bányász" huzni, amely járomba a munkásság be­ csapva érzi magát ök ugyan nemzetközi­ ségükre hivatkoznak, de ugyanakkor az ellenkezőiét cselekszik. Éppen ez a csele­ kedetük tette szükségessé a munkásság sür­ gős átszervezését. A bányamunkásságnak nem kell más, mint becsületes munkafeltételek mellett tisztessé­ ges megélhetés, ezért harcoltunk az elmult évben s ezért fogunk harcolni a jövőben is. De vajon nem-e követ el bünt az, aki ezen harcainkban gáncsot vet és ez által késlel­ teti a munkásság eredményes harcait Ez a bizonyos gáncsoskodás bizonyos fokig ért­ hető is, mert ellenfeleink tisztában vannak azzal, hogy ha szövetségünk eredményeket fog produkálni, az eredmények fel fogják tárni a munkásság előtt a tényleges helyze­ tet s igy azután még azok a munkások is elfognak fordulni tőlük, akik ezideig szinpatizáltak velük. Most már csak az a kérdés, hogy szabad-e olyan pártnak, amely párt a demokráciáért, testvériségért és egyenlőség­ ért harcol, más felfogásu szervezetet a mun­ kásság érdekében való küzdelmeiben fel­ tartóztatni. A tul oldalról még mindig találkozunk olyan egyénekkel, akik reménykednek egy esetleges megegyezésben. Itt a közgyűlés színe előtt meg kell állapítani, hogy az teljesen ki van zárva, már csak annál is inkább, mert a kiválás alkalmával Peyer Károly a szociáldemokrata párt választ­ mánya előtt azt a kijelentést tette, hogy a Csóka-féle szervezetet egy hónap leteltével, el fogja tiporni. Peyer ezen kijelentésének a beváltását a párt fórumai előtt töbször köve­ telték, ebből a kijelentésből az ellentétek még inkább kiszélesedtek, de különben is szerve­ zetünk olyan szervezettel, amely a másiknak az eltiprására törekszik, soha szóba nem fog állni. Ellenkezőleg oda fog törekedni, hogy meggyőzze azon munkástársakat, akik még szervezetünktől távol tartják magukat. Azzal is megvádolnak bennünket, hogy mi szerve­ zet bontó, testvérárulók vagyunk, mint tény lekell szögeznünk, hogy amikor a mi szerve­ zetünket megalakítottuk, már a Peyer-féle szervezetnek hírmondója sem volt Tehát igy az árulók nem mi vagyunk, hanem azok, akik cselekedeteikkel szétrombolták azt a hatalmas szervezetet, amely szervezetért a bányamunkásság oly sokat áldozott Igy tehát szervezetünk megalakításának kifeje­ zetten az a célja, hogy a mások által szét­ szórt tömeget egy egészséges szervezetbe tömörítse és küzdjön a munkásság gazdasági és szociális helyzetének a feljavításáért. Hatósági támogatásról is panaszkodnak ellenfeleink. Hát ezt nem szégyeljük beval­ lani, hogy szövetségünk, amikor a munkás­ ság érdekei azt meg kivánja, amennyire le­ hetséges igénybe is veszi. De ugyan ezt lát­ juk, a szociáleemokrata párt kebelében működő szervezetek sem maradnak el meszsze tőlünk, mert még a legutóbbi napokban is a népjóléti és munkaügyi miniszter segítsé­ gét vették igénybe a munkásság és a mun­ kaadók között fennálló nézeteltérések elin­ tézésére. Tehát ebből arra a következtetésre jutunk, hogy az nem is lehet másként és hogy a hatósági támogatást mégis oly sok­ szor szemünkre lebbentik ebből azt a ta­ nulságot kell levonnunk, hogy a vezérek hatalmi pozíciójuk elvesztését féltik. Mindezeket összefoglalva megállapítjuk, hogy szervezetünket ért támadások félté­ kenységből keletkeznek és hogy ily sokat foglalkoznak szervezetünkkel, bizonyságot tesz a mellett, hogy szervezetünk életképes. Mert ha ez nem igy volna, akkor bizonyára nem költenének oly nagy összegeket szer­ vezetünk letiprására. Az elmult évi működésből a közgyűlés megállapitja, hogy a szövetségünket ért több oldalu támadások dacára szövetségünk óri­ ási fejlődésen ment át, de egyuttal megálla­ pitja azt is, hogy az a sokat felhánytorgatott hatósági és munkaadói támogatásoknak az ellenkezője az igaz, mert a munkaadók nem egyszer jelentették ki, hogy nekik minden szervezet ellenfelük s azzal szemben mindenkor védekező álláspontra helyezked­ nek. Ezért felhivja a közgyűlés a kórmány figyelmét a munkásság védelmére, mert csak ezen az uton érhető el az ország gazdasági helyzetének fejlődése. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy meg ne emlékezzünk lord Rothermere akció­ járól, amelyet a magyar nemzet s ezzel egyidejüleg a magyar bányamunkásság érdeké­ ben kezdeményezett, amidőn az igazságtalan trianoni békét kivánja megváltoztatni. Mert a trianoni béke, a magyar bányamunkássá­ got oly rettenetes gazdasági helyzet közé szorította, amely az elmult években bősége­ sen mutatkozott. Salgótarján, ahol or­ szágos közgyűlésünket tartjuk az ország északi határán fekszik, Pécs ahonnan ugyan­ csak jelen vannak a küldöttek az ország déli határán fekszik. Az előbbi északra, az utóbbi bánya pedig délre szállította szén­ termeléseit, ami most a békekötés folytán mind kettőre nézve lehetetlen. Ebből kelet­ kezik a bányamunkásság munkanélkülisége és gazdasági helyzetének leromlása. Ezért az angol lordnak az akcióját a bányamun­ kásság örömmel üdvözli és örömének jeléül a következő üdvözlő távirat elfogadását javasolja: Lord Rothermere urnák London. Ezeréves hazánk jogtalan megcsonkításá­ val, bánya és ipartelepeink elvesztésével tönkretett bányamunkásság salgótarjáni or­ szágos közgyűléséről hálatelt érzéssel üd­ vözli és köszönti Méltóságodat, mint elnyo­ mott nemzeti jogaink bölcs és bátor szó­ szólóját és ezzel, mint a magyar munkásság boldogabb jövőjének nemes előkészitőjét. Salgótarján, 1927. szeptember 11. A Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége országos köz­ gyűlése megbízásából. Fajd Pál Csóka Vendel elnök. titkár. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag, óriási taps és éljenzés közepette fogadta el. Csóka titkár bemutatja a közgyűlésnek dr. Förster Kálmán Salgótarján város pol­ gármesterét, valamint dr. Pitta Lipót államrendőrségi főtanácsost, dr. Förster Kálmán a vármegye főispánjának üdvözletét tolmá­ csolja és kéri a közgyűlésnek elnézését, hogy más elfoglaltsága miatt közgyűlésünkön nem jelenhet meg, de megbizta a polgár­ mestert, hogy nevében szerencsekivánatát fejezze ki a közgyűlésnek, felhatalmazta arra a kijelentésre is, hogy a maga részéről min­ dent el fog követni, hogy a munkásság gaz­ dasági és szociális téren való kívánságai minden tekintetben érvényesülhessenek. A polgármester pedig a város nevében üdvö­ zölte a közgyűlést és ugyancsak biztosította a munkásságot a legmesszebbmenő támo­ gatásról Ezekután Csóka Vendel titkár a szövet­ ség működéséről terjeszti elő jelentését. Je­ lenti, hogy a támogatásra szoruló munkás­ társakat a legmesszebb menó támogatásban részesítette a szövetség, erre bizonyságot �1927. szeptember 15 szolgál az a körülmény f. év január óta 297 esetben terjesztettünk elő egyes mun­ kástársak panaszait, részben betegsegélyző pénztár, részben pedig nyugbérpénztárnál ért sérelmek ügyében. Az előterjesztett 297 esetből 259 esetben sikeresen intéződtek el az előterjesztett panaszok. Január 9-én egy bérkérvényt terjesztettünk a salgótar­ jáni bányaigazgatósághoz, amelynek tárgya­ lása alkalmával kisebb ügyek elintézésén kivül 6 üzemnél sikerült szakmány revíziót elérni. F. évi január 15-én a salgótarjáni kerületben felmondott 1100 embernek a szövetségünk akciójára a bányaigazgatóság a felmondásokat visszavonta és igy a fel­ mondást nem hajtották végre. Ugyancsak jelentős eredményként kell elkönyvelni a nyugdíjasok lakásügyében indított akciónk sikerét, mert ez által a nyugdíjasok százait sikerült a lakbér és villanyfizetés alól fel­ menteni. Egy nagyobb eredményt sikerült elérnünk a komlói bányamunkásság bérének felemelésével, amelyet augusztus 1-én lép­ tettek életbe. A szervezeti téren az elért eredmények várakozáson felüliek, eddig a salgótarjáni kerületben 14 helyicsoportunk, a pécsi ke­ rületben 4 helyicsoportunk', a tatabányai kerületben 1 helyicsoportunk működik, be­ fizető helyeink pedig a borsodi, tolnai ke­ rületben vannak, azonkívül Ózdon van be­ fizető helyünk. Ezekután a szövetség tag­ létszámát terjeszti elő : A szövetség taglétszáma 1927. január 1-től julius 31-ig: Január hóban I. II. o. összesen 204 drb. 438 Február 1209 Március Április 518 1960 Május 1262 Junius 2058 Végül a szövetség f. évi január hó 1-től julius hó 31-ig befolyó jövedelmét és kia­ dását ismerteti, amely zárszámadás az első oldalon leközölt kimutatásban látható. Ezekután Fajd Pál elnök felteszi a kérdést, hogy a szövetség előterjesztéséhez van e hozzászólása. Elsőnek Kraft Jenő, a pécsi kerület tit­ kára tesz jelentést a pécsi kerület műkö­ déséről és elmondja, hogy mennyi nehézsé­ gekkel kell megküzdenie az ottani kerü­ letben. Mindennek dacára örömmel jelenti, hogy az elért eredmények várakozáson felüliek és a közel jövőben már ezek a ne­ hézségek is el fognak mulni, amelyekkel eddig küzdenie kellett. Utána Benhardt Henrik, a tatabányai ke­ rület titkára és Pölöskei Márton, a tolnai kerület titkára tesznek jelentést kerületeik működéséről. Mindkettő a Kraft szaktárs felszólalásához képest bizakodó hangon mondják el, hogy kerületeikben szövetsé­ günk rövid időn belül nagy eredményeket fog elérni Elnök szavazásra teszi fel a szövetség jelentését, melyet a közgyűlés tagjai helyük­ ről felállva éljenzéssel és tapssal vesznek tudomásul. Elnök kéri a közgyűlést, hogy a vezető­ ségnek a felmentést adja meg, amit a köz­ gyűlés egyhangúlag tudomásul vesz, utána az igazoló bizottságba a követ­ kező szaktársakat választották meg: Jambrich János, Mizserfa Jánosakna, Oravec József, Horthy-telep, Muller Antal Felsőgalla, Szabó István Mecsekszabolcs, Piletics János Salgótarján. Julius "A bányász" Jelölő bizottságba: Kelemen Károly, Kisterenye, Jecsmenik József, Sal­ gótarján, Czimbalik Ferenc, Zagyvaróna, Wölfel Gyula, Pécsbányatelep és Sótér Ala­ jos, Salgótarján. Az igazoló és jelölő bizottság megkezdi működését, közben Batta Gyula a második napirendi pontunkat „A bányamunkások gazdasági helyzetét ismerteti. Az igazoló bizottság részéről Jambrich János jelenti, hogy a közgyűlésen 20 helyi­ csoport illetve befizetőhely 45 küldöttel és 15 központi vezetőségi taggal képviselteti magát A jelölő bizottság nevében Kelemen Ká­ roly terjeszti elő a jelölés éredményét és kéri az elnököt hogy a szavavás idejére a küzgyűlést függessze fel. Elnök a közgyűlést felfüggeszti és a szavazás titkosan, szavazó­ lapokkal megkezdődik. A szavazatszedő küldöttség nevében Gas­ parin János jelenti, hogy 57 érvényes sza­ vazatot adtak le s e Szerint a központi ve­ zetőségbe a következő szaktársakat válasz­ tották meg: Elnökök: Fajd Pál, Salgótarján. Török József, Felsőgalla. Wölfel Gyula, Pécsbányatelep. Jegyző: Telek József, Salgótarján. Kaszás ponyi Sándor, Kisterenye. Ellenőrök: Ponyi János Baglyasalja. Mlinárcsik Gábor, Zagyvapálfalva. Ügyész: Dr. Medker György,. B.-pest Felügyelő bizottság: Menczel András, Karancsalja. Szabó Sándor, Felsőgalla. Morgenstein Vilmos, Etes. Lerch Antal, Komló. Szabó István, Mecsekszabolcs. Vezetőségi tagok: Gasparin János, Mátranovák. Oravecz József, Horthy-telep. Surányi János, Zagyvapálfalva. Varga Jó­ zsef báder, Kazár. Széver Károly, Baglyas­ alja. Jambrich János, Jánosakna. Müller An­ tal, Felsőgalla. Bech Rezső, Vasas. Falcz Ádám. Nagymányok. Peresi József Etes. Vezetőségi póttagok: Gordos József, Jánosakna. Makó József, Baglyas­ alja. Kelemen Károly, Kisterenye. Hajdusovszky József, Felsőgalla. Tisztelt közgyűlés ! A bányamunkások gazdasági helyzetének megjavítása, egyike a legkényesebb kérdéseknek. Ugyanis a bá­ nyaiparban a békeidőben sem volt kialakult helyzet a bérek tekintetében. A bányamun­ kásság szervezetlensége következtében a vállalatok önkényesen állapították meg a béreket A háború kezdetén még súlyosabbá vált a helyzet, mert a katonai fegyelemmel a bányamunkasság teljesen ki lett szolgál­ tatva a vállalatok kapzsiságának. Csak a háboru vége felé sikerűit a bányamunkás­ ságnak — szervezettségük révén — bizo­ nyos könnyítéseket elérni. A háboru utáni években ujabb nehézsé­ gek gátolták a munkásságot helyzetének a megjavítására törekvő harcaiban. A béke­ szerződés által megcsonkított országunk su­ lyos ipari és gazdasági válságba jutott, mely különösen a bányaipari sujtotta a legérzé­ kenyebben. Ez a helyzet a bányamunkás­ ságot ujabb sulyos kötelesség elé állította. A munkásság megértette a helyzet hívó szavát és odaadó munkálkodással segítette ki az országot a nehéz széngazdasági vál­ ságból Azonban — sajnos — amikor a válság meg volt oldva, akkor bekövetkezett a sza­ nálás és hálából a bányamunkások ezreit tették kenyértelenné. Ez azután arra veze­ tett, hogy a munkáltatók igyekeztek a bé­ reket letörni. Ugyancsak a munkaidőben is olyan változtatásokat hoztak be, amely a munkásság fokozottabb kizsákmányolására vezetett. Ebben az időben, amikor a mun­ kásságnak a legnagyobb szüksége lett volna az érdekképviseletre, akkor a régi szövet­ ség ahelyett, hogy a munkásság sulyos hely­ zetének a meg változtatásán fáradozott volna, politikai szolgálatba lépett Szövetségünket a bányamunkásság akkor alkotta meg, amikor a legsulyosabb helyzet­ ben volt És azért alkotta, meri nem volt semmiféle szervezet amely a bányamunkások érdekképviseletét ellátta. A bányamunkások jövő harcait szövetségünk oly formán kí­ vánja lefolytatni, hogy a munkásság minél kevesebb áldozattal tudjon tekintélyes ered­ ményeket elérni. A munkásság leghatásosabb harci eszközének a sztrájkot tarjuk. Azon­ ban ezen harcieszköznek a használatba vé­ telét csak akkor fogjuk alkalmazni, ha más eszközzel nem tudjuk elérni az eredményt és megvan a kilátás a sztrájk sikerére. A magyar szénbányászatban az utóbb évek­ ben lezajlott harcok csaknem mind sikerte­ lenül végződtek, ez arra késztette szövetsé­ günket, hogy harcunkban taktikát változtas­ sunk. Erre nézve a következő határozati ja­ vaslatot ajánlja elfogadni. Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a bányamunkásság gazdasági helyzete a mai megélhetési viszo­ nyoknak egyáltalán nem felel meg és a bá­ nyamunkásság életerejének folytonos lerom­ lására vezet, továbbá, tekintettel arra, hogy a bányavállalatok legridegebben elzárkóznak a munkásság életerejének feljavítása elől utasítja a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetségének Salgó­ tarjánban 1927. évi szeptember-hó 11-én meg­ tartott közgyűlése, hogy az ujonnan megvá­ lasztott vezetőség indítson országot akciót a bányamunkások életnívójának felemelése ér­ dekében. Az országos közgyűlés mérlegeli az or­ szágos sulyos helyzetet, egyben megállapítja, hogy a trianoni békeszerződés által meg­ csonkított országunk csak a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság fokozott fejlesztésével képes lakosságának boldogulását biztosítani, mindaddig, amig az erőszakos határmegállapitás fölött az igazság győz. A kereskedelem, ipar és a mezőgazda­ sági termelés fejlesztésének az alapja a bá­ nyaipar. Ezért a bányaiparnak a fejlesztése elsőrendű országos érdek. Ezt azonban csak ugy lehet elérni, ha az ebben az iparban folalkoztatott munkások életereje és létmini­ muma biztosítva van. Ezzel szemben a bánya­ munkások életstandardja 30%-al van a bé­ kebeli standard alatt. Ugyanakkor, a bánya­ munkások teljesítménye a békebeli teljesít­ ményt jóval túlhaladta, amit a munkáltatók is elismernek. Az országos közgyűlés fel­ szólítja a kereskedelmi kormányzatot, has­ son oda, hogy a szénbányaiparnak piacot teremtsen a külkereskedelemben, úgyszintén az ország belsejében Az országba behozott külföldi szénmennyiség a legminimálisabbra szállíttassék le. Addig, amig a szénben egyáltalán kivitelünk nincs a behozatal 1926. májusban 697.570 mm., 1927. májusban 875.430 mm. volt, tehát 177.860 mm. több, mint az előző évben. A munkaügyi és népjóléti kórmányzatot felszólítja a közgyűlés, hogy egész súlyával törekedjen arra, hogy a munkásság létmini­ muma törvényhozási uton biztosíttassák. Mindaddig, amig ez a kérdés törvényes uton bitositva nincs, a népjóléti és munkaügyi minisztérium a munkaadók és a munkás közötti harcokba hatalmával álljon a mun­ kásság oldalára és igyekezzen a létmini­ mumot biztosítani. A munkásság meg van győződve, hogy a mai viszonyok között is meg van annak a lehetősége, hogy a ba­ nyaipar minden kockázat nélkül bizto­ sítsa a létminimumot. Ezt mutatják világo­ san a bányavállalatok évi kimutatásai is Ugyanakkor, amikor a munkásság az üzemredukció következtében anyagilag teljesen leromlik, a bányavállalatok tekintélyes nye­ reséget mutatnak ki Amit különösen ugy érnek el, hogy a téli hónapokban jobb szénkonjunktura idején sem fizetnek többet a Nemzeti egyetemességünk Összesé boldogulása függ a bányamunkásság életní­ vójának biztosításától. �4 "A bányász" ban 1927. évi szeptember hó 11-én megtar­ tott II-ik országos közgyűlése megállapítja, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter ál­ tal kibocsájtott és ez év január 1-én életbe lépett 44000 eln. N. M. M. számú rendelet, mely a bányatárspénztárak központositásáról rendelkezik, oly hátrányos a munkásság összességére, hogy az sem a kor, sem a munkásság jogos igényét nem elégiti ki. Arra szólítja fel a fenti közgyűlés a népjó­ léti es munkaügyi kórmányzatot vegye sür­ gősen revizió alá a 4400 eln. N. M. M. számú rendeletet. Követeli a közgyűlés a fenti rendeletnek oly formán való módosítását, hogy felölelje mindazon sérelmek orvoslását, amelyeket szövetségünk központi titkársága már több ízben benyujtott. A módositásnál a legsürgősebbnek tartja a közgyűlés: A biztosításra kötelezetteknek 3 csoportba való osztását, a biztositási alap az I. csoportban 1800 pengő, a II. csoport­ ban 1200 pengő, a III. csoportban 800 pengő állapitassék meg. A rokkantsági nyugbér megállapitásánál az eltötött szolgálati évek után járó %-os emelkedések 100 %-ig ter­ jedjenek. A nyugdij ellátási költségeket 1/3 résyben a munkás, 1/3 részben a munkáltató és 1/3 részben az állam viselje. Az elisme­ rési dijak eltörlését mindazok részére, akik a saját hibájukon kívül nem folytathatják a bányamunkát. A várakozási idő 5 évre való leszállítását. A nyugdíjjogosultság földalatti munkásoknál 30 év, külszini munkásoknál 35 évben állapitassék meg. Rokkantsági nyugbért kapjon azon földalatt dolgozó munkás, aki 55-ik évét betöltötte, a kül­ szini munkások közül az, aki 60-ik életévét betöltötte. A nyugdíjjogosultságba beszámitassanak mindazon évek, amelyeket a bá­ nyamunkás bárhol, habár megszakításokkal is magyar vagy elszakított bányatelepeken eltöltött, mert igazságtalan az, hogy ha va­ laki eltöltött 25 évet és 1915-ben munkahe­ lyet változtatott csak 1 szolgálati év lesz számitva. Követeli a közgyűlés épitessen az orszá­ gos nyugdíjpénztár a tartalék alapjából ál­ lami hozzájárulással a bányatelepeken laká­ sokat a nyugdíjasok részére. Ezen lakásokat lássák el fűtés és világítással Ne legyenek a nyugdíjasok kitéve annak, hogy nyugdí­ jaztatásuk után hajléktalanokká váljanak. A jelenlegi helyzet a legáldatlanabb, mert az esedékes nyugdíjból egyáltalán képte­ lenek az életbe szükséges szükségleti cik­ keket beszerezni, de kevésbbé képes a lak­ bért, tüzelőt és világítást megfizetni. A nyugbéreknek a mai megállapítása sokkal roszszabb helyzetbe sodorta a nyugdíjasokat, mint a társpénztárak központosítása előtt volt. Ugyan csak sérelmesa fenti számú rendelet­ nek az az intézkedés, hogy a bányaorvos nyugdíjra való ajánlatát a felülvizsgálat a legtöbb esetben elutasítja. Azonban ugyan­ akkor a vállalatok többé nem alkalmazzák, igy ezután 57-58 éves emberek elvesztenek 25-28 évet, mert máshol munkát nem tud­ nak kapni és nem tudja elismerési diját megfizetni Tekintettel arra, hogy a munkásság ma­ gára van utalva, nem számíthat támogatást vagy elintézést senkitől az országos köz­ gyűlés követeli a népjóléti kórmányzattól tegye legsürgősebb feladatává ezen rendeletnek a módosítását Egyben elvárja a köz­ gyűlés, hogy ezen rendelet módosítása a munkásság és a kor igényeinek minden te­ kintetben meg fog felelni és nem lesz meg­ csúfolása a szociális intézkedésnek. A közgyűlés örömmel üdvözli a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 2756/1927. E. L. N. M. M. számu rendeletét mely a nyugdíjasok kötelező betegségi biztositá­ rói szót Azonban tekintettel arra, hogy az országos nyugbér pénztárra óriási terhet ró ez a biztositás és veszélyezteti a nyugbér pénztár teherbíró képességét, az országos közgyűlés felszólítja a népjóléti kórmány­ zatot, hogy a bányavidékeken befolyó betegsegélyzési pótadókat az országos nyugbér pénztár javára folyósíthassa. Mert félő, hogy A Magyarországi Bánya és Kohómunká­ a tul teher a dolgozó bányamunkásságot sok Gazdasági Szövetségének Salgótarján­ fogja sújtani. Telek József (Salgótarján) örömmel látja a központi titkárság akcióját mert a válla­ latok mind sűrűbben igyekeznek a meglévő kereseteket redukálni oly formán, hogy a fentartasi munkálatokat oly alacsony szak­ mánybérekkel díjazza, hogy a munkás amit szénen keres lerontja a fenntartási munká­ lat Ugyancsak szóvá teszi a szénjárandósá­ got amelyet a teljesitett műszakok után adnak ki. Tekintettel arra, hogy az üzem redukciók következtében kénytelen műsza­ kot mulasztani járjon el a központi titkárság a tüzelőszer kellő mennyiségben való ki­ szolgáltatásának az érdekében. Kraft Jenő (Mecsekszabolcs) a Pécs vidéki munkásság megbízásából arra kéri a köz­ gyűlést hasson oda, hogy a Pécsvidéki mun­ kásság harcában, amelyet a D. G. T. szív­ telen magatartásával szemben folytat, ered­ ményre vezessen. Szóváteszi továbbá a D. G. T. telepein divó pótműszakok teljesitését. Felkéri a közgyűlést utasítsa a központi vezetőséget keressen módot a pótműszakok megszüntetésére. Menczel András (Karancsalja). Örömmel látja, hogy a szövetség az elmult évben szakított azzal a taktikával, amelyet a régi szövetségben Peyer meghonosított Ugyanis a múltban sohasem az döntötte el. hogy ak­ kor kell harcot folytatni, amikor a munkásság a nyomorban fetreng. Soha nem vizsgálták azt sem, hogy van-e konjunktúra, csupán az volt a fontos, hogy politikai szempontból mit hozhat Felhívja a közgyűlés küldötteit, hirdessék kínt a telepeken a tömörülést és folytassuk a harcot közösen. Angyal Lajos (Baglyasaljai. Az elmult év fényesen igazolta szövetségünk működését, mert minden politikai kérdésnek a mellőzé­ sével, tisztán a munkásság gazdasági hely­ zetének az előmozdításával foglalkozott. — Hasonlóképen vagyunk a nemzetközi kap­ csolatokkal, a folytonos nemzetközi tárgya­ lások sem vitték előbbre ügyünket. A mun­ kásságnak elsősorban a saját országában kell biztosi tani a tisztességes megélhetést. Többek felszólalása után Batta Gyula a zárszó jogán örömének ad kifejezést, hogy a közgyűlés oly megértéssel és behatóan vett részt a vitában. Bejelenti, hogy a sal­ gótarjáni munkásság részére kidolgozott a szövetség egy beadványt, mely szerint a többek között a téli hónapokra, amikor a szénkonjunktura jobb, a munkásság részére magasabb béreket fizessenek a vállalatok. Ennek a beadványnak érdekében fejtsen ki a közgyűlés propagandát és igyekezzen mindenütt hasonló beadvánnyal fordulni a vállalatokhoz. / Elnök jelenti, hogy a következő napiren­ dünk a bányatárspénztárak központositására kiadott rendelet revízió alá vételé, előadó: Csóka Vendel. Tisztelt közgyűlés, a bánya­ társpénztárak központositásával egyidejűleg a bányamunkásságot sulyos sérelmek érték, amelyek megszüntetése érdekében már szö­ vetségünk több ízben tett lépéseket a nép­ jóléti és munkaügyi miniszternél. Eljárá­ sunkra a legtöbbször azt a választ kaptuk, hogy meg kell várni, amig a központositott társpénztár gyakorlatban mutatni fogja a hibáit Imár köze! 1 éve működik a pénz­ tár, ez alatt a működése alatt bebizonyitotta, hogy azok az észrevételek, amelyeket már a megjelenése előtt kidomborítottunk mind valósággá váltak, mert a nyugdijak amelye­ ket folyósítanak egyáltalán nem elégíti ki a nyugdíjasokat, másrészt pedig a rendelet ál­ tal megengedett beszámítható szolgálati évek oly igazságtalanok, amelyeket tiltakozás nél­ kül a munkásság nem vehet tudomásul. Ugyancsak meg kell változtatni a rendelet­ ben meghatározott korhatárt, le kell szállí­ tani a szolgálati éveket és fel kell emelni a nyugdijakat, mert az eddigi információnk szerint a pénztár nagy feleslegekkel műkö­ dik. De ha feleslege nem volna a pénztár­ nak, akkor is gondoskodni kell megfelelő tőke megteremtéséről Ugyancsak gondos­ kodnia kell a társpénztárnak a nyugdíjaso­ kat elhelyező lakásról és e célból a követ­ kező határozati javaslatot terjesztem elő: 1927. szeptember 15 Az előterjesztett javaslathoz Szabó István Mecsekszabocs, Angyal Lajos Baglyasalja, Gasparin János Mátranovák, Menczel An­ drás Baglyasalja szólalnak fel, akik részle­ tesen foglalkoznak azzal a lehetetlen álla­ pottal, amely a betegsegélyzés és a nyugdijazás körül merülnek fel. A felszólalók ugy­ szólván teljesen egyértelműkig kifogásolják az orvosok gyatra kezelését, Gasparin pedig a mátranováki orvosi rendelő visszaállítását sürgeti. Felhivja a központi titkárságot, hogy ez ügyben járjon el elsősorban a bányaigaz­ gatóságnál s ha ez nem járna sikerrel, a népjóléti miniszteriumnál. Csóka Vendel előadó reflektál a felszóla­ lásokra $ megállapítja, hogy az előterjesztett határozati javaslatban a nyugdíjasokra vo­ natkozó panaszok ben foglaltatnak és igy azokat az illetékes helyen orvoslás végett elő fogjuk terjeszteni. Ugyancsak megnyug­ tatja Gasparint a mátranováki orvosi ren­ delő visszaállításának tekintetében, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy ezen kívánságnak eleget tegyen. Ezen előterjesztett javaslatot a közgyűlés egyhangulag tudomásul vette. Elnök bejelenti, hogy a következő napi­ rend az üdülési szabadság. Csóka Vendel: Tisztelt közgyűlés ! Az ország egyes bányatelepein folyósítanak a bányamunkásság részére üdülési szabadsá­ got, a legtöbb helyen azonban nem. Tekin­ tettel arra, hogy a bányaiparban a munkás­ ság kimerültsége. oly nagy mérvű, hogy feltétlenül szüksége van az üdülési szabad­ ságra, ezért szövetségünk akciót indított az üdülési szabadság biztositása érdekében. A következő határozati javaslatot ajánlja el­ fogadásra : Határozati javaslat. A Magyarországi Bánya és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége 1927. évi szept. hó 11-én megtartott országos közgyűlése megállapítja, hogy a magyar ipar, kereske­ delem és mezőgazdaság tarmelését elsősor­ ban a bányaipar fokozott fejlesztésével ér­ hetjük el. Tekintettel arra, hogy a bányaiparban foglalkoztatott munkásság a háboru alatt és a náboru utáni időkben az élelmezési ne­ hézségek és a tulfeszített munka következ­ tében egészségében és erejében leromlott. Tekintettel továbbá arra, hogy a bányaipar­ ban foglalkoztatott munkások ujabb generá­ ciója a fent említett nehézségekből kifolyó­ lag sokkal gyengébb, mint azt a nehéz bá­ nyamunka megkivánja. Követeli a közgyűlés, hogy a bányamunkásság részére, ugy mint a köztisztviselői karban meg van évente 7-14 napi fizetett szabadság, törvényhozási uton biztosíttassék. Felszóllitja a közgyűlés a m. kir. munka­ ügyi és népjóléti kórmányzatot hasson oda, hogy a vezetése alatt álló miniszterium sür­ gősen dolgozzon ki törvényjavaslatot, amely a munkásság üdülési szabadságát biztosítja. Ezen törvényjavaslatot a legsürgősebben ter­ jessze elfogadásra és törvényes erőre eme­ lés céljából az országgyűlés elé. Az átme­ neti időre, amig a szabadság kérdése tör­ vényhozási uton rendezve nincs törekedjen a népjóléti kórmányzat, hogy ezen szabad­ ság rendeleti uton biztositassék. . Ezen szabadságra a bánya munkásságnak szüksége van, hogy elvesztett energiáját pó­ tolja. A bányaiparban, mely oly sok betegség­ nek az ágya és az ebben az iparban foglal­ koztatott munkásság életerejének, egész­ ségének az ápolása nélkül a termelés foly­ tonossága nem biztosítható. Utasítja az országos közgyűlés az ujonnan megválasztott vezetőséget, kövessen el min­ dent, járjon el a kormányhatóságoknál és a vállalatoknál, hogy ezen szabadság kérdése a legrövidebb idő alatt megvalósuljon. A vitában részt vettek Szabó Sándor, Felsőgalla és Krauter Gyula, akik mind­ ketten a vállalatok kapzsiságát és lelketlen­ ségét teszik szóvá, egyben kérik a közgyű­ lést utasitsa a központi vezetőséget, hogy a bányamunkásság részére fizetett szabadság biztosíttassék. Csóka Vendel zárszavában reflektál a felszólalásokra, biztosítja a közgyűlést arról, �1927. szeptember 15 hogy a központi titkárság el fog járni a kormánynál. Továbbá nem nyugszik addig, mig ennek a szabadságnak a kérdése törvényhozási uton biztositva nincs. Az elnök felkérésére a közgyűlés a be­ nyújtott határozati javaslatot egyhangu lel­ kesedéssel elfogadta. Ezután az elnök sza­ vazásra bocsátja a 2. számu határozati ja­ vaslatot, mely a bányamunkások gazdasági helyzetének a megjavításáról szól. A közgyűlés nagy lelkesedéssel, egyhangulag fo­ gadja el. Gasparin János (Mátranováki indítvá­ nyozza : Tekintettel arra, hogy szövetségünk ily rövid idő alatt oly nagy eredményt ért el, amit ez a közgyűlés is bizonyít, szavaz­ zon a közgyűlés bizalmat a vezetőségnek és a tisztviselői karnak, egyben szóllitsa fel a további munkálatokra, amely munkála­ tokban az egész bányamunkásság támoga­ tására számíthatnak. Az elnök még nem is jutott szóhoz, ami­ kor a küldöttek helyeikről felállva éljenzés­ sel fogadja el az indítványt Csóka szaktárs a tisztviselői kar és a vezetőség nevében meghatottan mond köszönetet. Fajd Pál elnök, tekintettel arra, hogy napirendi pontjaink kimerültek, arra kéri a közgyűlés küldötteit most, amikor a köz­ gyűlés után szét mennek az ország külön­ féle telepeire, vigyék ki azt a lelkesedést, amit itt tanúsítottak, az országos közgyűlést berekeszti, A küldöttek tiszteletére a szövetség tánc­ cal egybekötött műkedvelői előadást rende­ zett a szövetség dalárdájának a közremű­ ködésével. A küldöttek kellemesen elszóra­ koztak és egy részük az éjjeli 12 órakor induló vonattal, mig másik részük csak más­ nap mentek haza és hirdetik a közgyűlés magasztosságát „A "bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Bányász sors. A Rimamurány salgótarjáni vasmű r.-t. bánszálási kőszénbányájában augusztus 31-én éj­ szaka halálos kimenetelű szerencsétlenség tör­ tént. Pollák Ferenc 40 éves vájár este 9 óra­ kor szállt le a banyába. Munka közben meg­ lazult egy nagy réteg és ez a réteg leomlott. A leomlás oly gyorsan következett be, hogy Pollák Ferenc nem tudott elmenekülni és a leomló szén maga alá temette. A többi társai, akik ugyanott dolgoztak, akiknek azonban si­ került megmenekülni röktön a segítségére si­ ettek, azonban amint kitudták szabadítani a Szerencseden már halott volt. A hivatalos vizs­ gálat megindult, vajjon kit terhel a felelősség. A fekete gyémánt ju­ bileuma Tatabányán. Harminc évvel ezelőtt, amikor Magyarországon a szénbányászat kevésbbé volt kifejlődve, összefogott a tudomány és az üzleti érzék. Ezen összefogásnak az eredménye volt Komárommegyében Tatabányán az a felfedezés, amelyből, kialakult a mai hatalmas Magyar Általános Kőszénbánya A kezdetlegesség nehézségeivel megküzdött MÁK segítségére volt az a körülmény, bogy abban az időben óriási mennyiségű szenet találtak, aminek a rezsiköltsége sokkal keve­ sebb volt, mint azon bányáké, amelyek a föld alól voltak kénytelenek kitermelni. — Hozzá­ járult ezen nehézségeknek a leküzdéséhez az A Singer-varrófény bármely varró­ abban az időben az országon keresztül vonuló Mecsekszabolcs. További intézkedésig gépre utólag felszerelhető — praktikus és ipari pangás, aminek következtében a szüksé­ beiratkozások és befizetések a vezetőség kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati ges munkaerőnek a megszerzése nem okozott összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, különös gondot Salgótarjánban, a róm. kath. templommal Eltekintve azonban minden mellékgondolat. nál eszközölhetők. szemben. tól, nemzetgazdasági szempontból a MÁK r.-t. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ a magyarországi ipari és kereskedelmi élet tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wölfel Gyula és Steinhauer János, Kasszián- Szövetségünk Jakubi tengelyévé vált Ezt legjobban bebizonyította a háboru alatt és a háború utáni időben, mi­ telepen Haán György és Hauer István, kor a magyar ipar és kereskedelem szénellá­ muIatsága. Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel tása csaknem kizárólag a magyar szénbányá­ József szaktársnál. Lapunk folyó hó 1-iki számában már fog­ szatra volt utalva. lalkoztunk azzal a gyönyörű mulatsággal, ame­ Mindezek előrebocsájtása után azonban sza­ Bányalégrobbanás. lyet augusztus 20-án szövetségünk a Jakubin badjon reátérni arra az ünnepségre, amelynek rendezett A "Bányamunkás" ezen mulatságot keretében ezt a jubileumot megünnepelték. — Belgiumban a charleray-i bányatelepnek is az ő szokott modora szerint állította be, töb­ Az ünnepség Tatabányán a Népházban volt egyik tárnájában bányalégrobbanás történt. bek között azt írja, hogy a mulatság rendezőin ahová hivatalos volt a vállalatnál alkalmazott A robbanás következtében a tárna beom­ kívül alig volt valaki az ünneppélyen. Tehát, összes kategóriák minden tagja, kivéve a mun­ lott és négy munkást maga alá temetett. A hogy a „Bányamunkás* hazugságai itt is kellő­ kásokat A munkásság minden ágazatából törmelékek alul csak a késő éjszakai órák­ képen bemutassuk, leközöljük a mulatság tiszta egy-egy munkás kapott belépést ban sikerült a négy bányamunkást kiszaba­ bevételét, hogy csodálkozzon a cikk irója, Ugyanez alkalommal ünnepelte Vida Jenő dítani, azonban már csak egy volt életben, hogy a mulatságon megjelent kisszámu közön­ a vállalat vezérigazgatója 30 éves szolgálati három munkás kiszenvedett. ség milyen nagy összeggel támogatta mulatsá­ jubileumát — Rehling Konrád bányafőtanácsos gunkat. A mulatság tiszta bevétele: belépő, megnyitójában vázolta a vállalat fejlődését, tiszteletjegyekből és felülfizetésekből: 1.968 továbbá méltatta a vezérigazgató odaadását Kétszázötven bánya­ pengő, ebből kiadás 384. 60 pengő, tiszta ma­ és érdemeit, amit a vállalat hatalmassá tételé­ munkás életveszede­ radvány 1.583.40 pengő. Ehez még megkíván­ nek az érdekében kifejtett. Ezért e fáradságot juk jegyezni, hogy ebbe a bevételbe nem fog­ nem ismerő lankadatlan munkálkodásért az lemben. laltatik benne a Prokop, mint ahogyan azt ta­ összes alkalmazottak nevében mond köszönetét. Az egyesült acélművek dortmundi tárná­ valy a Pejer-féle szövetség által rendezett nép­ Vida Jenő vezérigazgató meghatódottan mond jában a Caroninenglück-tárnában folyó hó ünnepély jövedelmében benfoglaltatott. Hogy köszönetét és biztosítja az összes alkalmazot­ 3-án tűz ütött ki, amely majdnem borzal­ összehasonlítást tehessenek olvasóink a mult takat, hogy tovább is ugyan azzal az energiával évi és ez évi Jakubi mulatság között, leközöl­ folytatja munkálkodását. Felkéri az alkalmazot­ mas katasztrófára vezetett A tűz a tárna bejáratánál keletkezett és jük a mult évi eredményt is: belépőjegyekből takat támogassák további munkálkodásában. Az a bent dolgozó 250 bányamunkás másfél 12.830.000 Korona, a vállalattól adott husból ünnepségen a tatabányai dalárda elénekelte a órán keresztül a legnagyobb életveszede­ 1,222.000 K,- ugyancsak a vállalattól adott "Himnuszt" és a bányazenekar eljátszotta a lemben forgott, mert a tárna bejáratát nem italból 12.280.000 K. Egyebekből 2165.000 „Rákóczy indulót", délután ingyenes football korona, összesen 28.497.000 korona a bevétel, mérkőzés volt lehetett megközelíteni. Az ünnepségnek ebben e formában való Másfél órai megfeszített munkával sike­ ebből kiadás 10.950 200 korona, maradvány megtartása a munkásság lelkében nyomot ha­ rült a tüzet lokalizálni, ekkorra már azon­ 17,586.800 korona. Tehát most már azt hisszük, hogy ezen ki­ gyott Ugyanis a munkásság teljes erejével ban számos bányamunkás az erős füstben eszméletét vesztette. Hála a gyors és sike­ oktatás után a kis csahos meg fog szűnni hozzá járult ahoz, hogy a vállalat ilyen ha­ res segítségnek halottak és sulyos sebesü­ csaholni és be fogja látni, hogy mennyivel job­ talmassá fejlődött. Ezzel szemben sajnálattal lések nem fordultak elő, csupán néhány ban sikerült az idei Jakubi mulatság, mint az állapitja meg, hogy nem találkozik azzal a elmult évben, megértéssel, amelyre joggal számot tart. gázmérgezés történt �A „Bányász" 6 város polgármestere és dr. Pitta Lipót állam­ Nyugdijas gyűlés Sagótarján- rendőrségi főtanácsos, Róth Flóris bányafőtanácsos, Csóka Vendel és Batta Gyula Szövet­ ségünk tisztviselői jelenlétében tárgyalták le a A magyar kir. népjóléti és munkaügyi mi­ május 10-én bunyujtott nyugdíjasok kérvényét. Amikor is Róth főtanácsos ur hozzájárult ahhoz, niszter 2756/1927. E. L. N. N. M. M. számú ren­ hogy szövetségünk titkársága névszerint ter­ delettervezetével kapcsolatosan szövetségünk jessze elő azokat a nyugdijasokat, akiknek a titkársága nyugdíjas gyűlést hivott össze f. évi lakbér és villanyvilágítás fizetési kötelezettsége augusztus hó 4-ére, amelyen az érdekelt nyug­ elengedését kérik. Szövetségünk nyomban hozzálátott az ada­ díjasok nagy számban jelentek meg. Szövetsé­ tok összegyűjtéséhez, amely körülbelül 2 hetet günk részéról Csóka Vendel ismertette a kia­ vett igénybe, az adatok birtokában 386 nyug­ dott rendelettervezetet, részletesen foglalkozván díjast magába foglaló névsort adott át Róth a rendelet tartalmával, megállapította, hogy a főtanácsosnak. Amikor Róth főtanácsos ur ki­ nyugdíjasok kötelező betegsegélybiztositását jelentette, hogy az általunk átadott névsort a üdvösnek tartja, de kifogásolta, hogy a nyug­ társpénztár vezetőjével ellenőriztetni fogja és azután nyomban intézkedni fog kérésünket díjasok alacsony nyugdiját 3 százalékos járu­ illetőleg. Közben azonban szövetségünk titkár­ lék fizetéssel terhelik meg, mert szerinte a ságának tudomására jutott, hogy Róth Flóris nyugdíjasokat a betegsegélyző pénztár terhére főtanácsos ur hosszabb nyári szabadságra ké­ is lehetett volna orvosi kezelésben részesíteni, szül és igy julius 28-án szövetségünk vezetői habár elismeri, hogy a nyugdíjasok orvosi és ismét felkeresték Róth főtanácsos urat, felhiv­ ták figyelmét a nyugdíjasok sürgős panaszára. gyógykezelése nagyobb megterheltetést jelen­ Amikor is Róth főtanácsos ur a jelenlévő kül­ tene a pénztárnak, azonban mégsem lenne döttség előtt a következő körözvényt irta alá : olyan nagy mérvű, amelyet a pénztár nem Körözvény. bírna el. A munkásság azzal a kérelemmel fordult Ezek után Telek József elnök szavazásra hozzám, hogy a nyugbéresek lakás és villanybocsájtotta a népjóléti miniszter által kiadott világitására vonatkozó körrendeletben fog­ rendelettervezetet, amelyet a gyűlés egyhan­ lalt rendelkezéseket felülvizsgálat tárgyává gúlag magáévá tett és utasitotta a titkárságot, tegyem. Kérésüket méltányolva a lakáshasználati hogy határozatukat közöljék a népjóléti és dijak ügyét meg fogom vizsgálni, de addig munkaügyi miniszterrel. is, mig a vizsgálat befejezést nyer, ideigle­ nesen, további intézkedésig a nyugbéresek számára előirt lakás- és villanyhasználati Halló! Hogy is történt a Salgó­ dijak fizetését f. évi augusztus 1-től kezdőazzal a feltétellel függesztem fel, hogy tarjáni nyugdíjasok lakbérügyé­ dőleg a julius havi használati dijak feltétlenül megfizetendők, nek rendezése? Kivételt képeznek azok a nyugbéresek, akik nyugbérükön kívül egyéb keresettel is A "Bányamunkás“ augusztus hó 31-én meg­ rendelkeznek. Ezek lakás és villanyhasznájelent számában a "Politika mentesek hazudolati dijat a jövőben is tartoznak fizetni. zásai“ cimmel cikket közöl, amelyben a sal­ Salgótarján, 1927. julius 28-án. gótarjáni nyugbéresek lakbér ügyével foglal­ kozik és ugy állítja be az általunk elért ered­ Roth Flóris s. k. bányaigazgató. ményt, mint ha azt Fodor és 5 társa érte volna Tehát a fenti körözvényből kitűnik az, hogy el. Nem akarunk bőven foglalkozni a hazudó művészek ferdítésével, csak felakarjuk hivni Róth Flóris főtanácsos julius hó 12-én, mint éppen az ő figyelmüket azokra az ellentmon­ ahogyan azt a "Bányamunkás" írja, még nem dásokra, amelyek a tudósítás és a tények kö­ volt szabadságon és a körözvény első bekez­ zött fennállanak. A salgótarjáni nyugdijasok dése félreérthetetlenül megdönti a "Bánya­ lakbér fizetésére vonatkozólag a bányaigazga­ munkás" cikk azon állitását, mint hogyha a tóság f. évi április hó 28-án adott ki egy ren­ nyugdíjasok ügyében még senki sem járt volna deletet, amellyel életbelépteti a nyugbéresek el De erre vonatkozólag megkérdeztük Bérezi lakbér és villanyvilágítás fizetését Amikor a Sándor bányatanácsos urat, aki felhatalmazott rendelet tudomásunkra jutott nyomban össze­ bennünket annak a kijelentésére, hogy a "Bá­ hívtuk a salgótarjáni és környékbeli nyugdíja­ nyamunkás“-ban nevével kapcsolatban meg­ sokat és május 10-én tartottunk nagyszabású jelent tudósítás nem fedi a valóságot, mert ő a küldöttségnek éppen az ellenkezőjét mon­ nyugdíjas gyűlést. A gyűlésen szövetségünk titkársága határo­ dotta, figyelmeztette a küldöttséget, hogy a zati javaslat formájában dr. Sztranyavszky nyugdíjasok lakbérének elengedése ügyében Sándorhoz cimzett kérvényt terjesztett elő, már eljártak a munkásság vezetői és ez elin­ amelyet még aznap a fél 2-es gyorssal Csóka tézés alatt van. Tehát ugy, mint mindenkor, ha egy kissé szaktárs személyesen vitt fel Budapestre. Más­ nap 11-én nyújtotta át a címzettnek. Dr. Sztra­ utánanézünk a dolognak, akkor kiderül, hogy nyavszky Sándor nyomban megígérte, hogy már Peyer elvtárs és a 3—4 csatlósa a ha­ junius 12-én Salgótarjánban lesz és ez alka­ zugságokból tartja fenn magát Meg akarja lommal felfogja hívni a bányaigazgatóság fi­ változtatni az igazságot csak azért, hogy még gyelmét a nyugdíjasok jogos kívánságaira. Ami egy pár hónappal meghosszabbítsa beteges tényleg meg is történt, mert junius 12-én d. e. életét Ugyancsak nagy hűhóval közli a "Bánya 10 órakor dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár, dr. Förster Kálmán Salgótarján r. t munkás“ a tolnai kerületben elért béreredmé- 1927. szeptember 15 nyékét és ugy állítja be, mintha ennek az ered­ ménynek a következménye volna a komlói bányamunkások sikeres bérmozgalma is. Erre vonatkozólag csak az a megjegyzésünk, hogy Peyer elvtars utazzon el Komlóra és ezen ki­ jelentést, melyet a „Bányamunkás"-ba irt ismé­ telje el a komlói munkásság előtt, majd a komlói munkásság meg fog ezért felelni, akik tisztában vannak azzal, hogy kik verekedték ki részükre azt a béreredményt, amelyről Peyer egy fél évvel ezelőtt azt mondotta, hogy a rossz gazdasági viszonyok folytán elérni nem lehet A salgótarjáni bányatárspénz­ tár kebelében működő temet­ kezési alap 3 havi kimutatása. A salgótarjáni bányatárspénztár választmá­ nya f. évi junius hó 3-án tartott ülésen elha­ tározta, hogy egy temetkezési alapot létesít, amelynek alapszabályait annak idején lapunk­ ban ismertettük. Állandóan figyelemmel kísér­ jük ezen temetkezési alap működését és most megállapítjuk, hogy júniusban a temetkezési alapnak a bevétele 2.816 pengő volt s ebből kifizetett 3 elhalt dolgozónak 480 pengőt, 1 feleségnek 120 pengőt, 2 egy éven felüli gyermeknek 160 pengőt 6 egy éven aluli gyermeknek 300 pengőt Júliusban bevétele volt: 3.025.50 pengőt kifizetett temetkezési segély 4 elhalt dolgozóra 640 pengőt, 3 fele­ ségnek 360 pengő, 10 egy éven felüli gyer­ meknek 800 pengő, 13 egy éven aluli gyer­ mek után 650 pengőt, augusztusban bevétel 2775 pengő. Ebből kifizettek 3 elhalt dolgozó után 480 pengőt, 6 feleség után 720 pengőt, 14 egy éven felüli gyermeknek 1120 pengőt, 17 egy éven aluil gyermek után 850 pengőt, vagyis 3 honap alatt temetkezési segélyben részesült 10 dolgozó 10 feleség, 26 egy éven felüli gyermek és 36 egy éven aluli gyermek, összes bevétele volt az alapnak 8.616.50 pengő, kiadás 6.680 pengő, marad­ vány 1.936.50 pengő. Az eddigi eredmény azt mulatja, bogy a pénztár működő képes és a reászorultak is megtalálják számításukat, amikor a szerencsét­ lenség a családnál bekövetkezik. Helyicsoportok hirei. A felsőgallai helyicsoportunk értesíti tag­ jait, hogy tagfelvételek, befizetések és infor­ máció adások Felsőgallán a Schalkhammer-féle vendéglőben (Hazámban) történnek, ahol a kerületi titkárságunk van elhelyezve. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos Járású zsebórát, 3 évi Írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul" -nyomda Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 18. szám (1927. szeptember 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-09-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/763132a546a5ce08b6e6aed4a4aafa2c.jpg 037a90ca43730cf21beb55d1f5f3d0b7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/03acd6f37fdfa9bda007ff0d579aab8c.pdf c278ec5b70887b001acb5b0c476b9825 PDF Text Text II. évfolyam. 19. szám. 1927. október 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Közgyűlés után. Egy évi küzdelemteljes és fáradsá­ gos munkának az elbirálása után osz­ lott szét a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségé­ nek II-ik országos közgyűlése szept. 11-én este. A közgyűlés tárgyalásainak a menete azon határozatok, amelyek a közgyűlésen hozattak, az a lelkese­ dés, amellyel a szövetség működésé­ nek a jelentését fogadták a küldöttek, továbbá az a lelkes bátorítás, amellyel a szövetség ujonnan megválasztott ve­ zetőségének, ugyszintén a központi titkárságnak megadták az utasítást a jövő munkálataira nézve, valamint az az elszántság, amely elszántsággal a közgyűlési küldöttek fogadalmat téve oszlottak szét az ország külömboző bányatelepeire, azzal a meggyőződés­ sel telt hittel, hogy szövetségünk naggyá és hatalmassá tegyék biztosí­ ték arra, hogy szövetségünk a lehető legrövidebb időn belül mint egy szikla vár fog állani, amelynek ormán a bá­ nyamunkásság gazdasági érdekeinek a védelmére leng a zászló. Az egész közgyűlésnek a lefolyása méltóságteljes volt. Méltó volt ahoz a komoly munkához, amely munkára különböző bánya telepekről a csopor­ tok küldötteiket küldötték. Elmond­ hatjuk, hogy a magyarországon dol­ gozó összes bányamunkások teljes fi­ gyelmüket ezen közgyűlésre irányítot­ ták, mert tudták, hogy ezen közgyű­ lés nem maradhat hatás nélkül, azon határozatok, amelyek ott elfogadtattak a bányanyamunkásság legbensőbb éle­ tébe vág. Még azok a bányamunká­ sok is, akik bizonyos irányzatoktól félre vannak vezetve és akiket bizonyos, úgynevezett pártfegyelemmel kötnek le, még azok is élénk figyelemmel kí­ sérték ezen szövetség működését. A magyar munkásmozgalomban ez volt az első közgyűlés, amikor munká­ sok az ő gazdasági szervezetűkben minden politikai befolyás nélkül és minden politikai irányzattól függetlenül folytatta tanácskozásait. Ezen közgyű­ lés szakított a munkásmozgalomban eddig követett taktikával, nem hajlandó megengedni, hogy a munkásságot to­ vábbra is hangzatos, hamis frázisokkal ugrasszák és vigyék kilátástalan harcokba. Hanem igen is az eddiginél is fokozottabb eréllyel követeli a mun­ kásság gazdasági helyzetének a meg­ javítását. Ez domborodott ki abban a három határozati javaslatban, amelyet az országos közgyűlés nagy lelkese­ déssel elfogadott. Az egyik hatarozati javaslat bér és munkaviszonyainak a rendezését tör­ vényhozási uton követeli, oly formán, hogy a bányamunkásság részére lét­ minimum biztositassék, továbbá köve­ teli a kormányzattól, hogy a munkás­ ság bér és munkaviszonyainak a meg­ javításáért folytatott harcokban álljon oda a munkásság oldalára és hatalmá­ val kényszerítse a tőkét, hogy a mun­ kásság által felállított jogos és méltá­ nyos kívánságukat teljesítse. A követ­ kező határozati javaslatban, amely, a központosított társpénztárak, illetve nyugbér pénztárról szóló 4400 számu rendeletnek a gyökeres megváltozta tását sürgeti. Ez a javaslat az elaggott és megrokkant bányamunkások hely­ zetének a megjavítását célozza. To­ vábbá a harmadik határozati javaslat, amely a bányamunkásság üdülési sza­ badságának ugyancsak törvényhozási uton való rendezését követeli. A bá­ nyamunkásság élet erejének a fenntarthatására. Ezen határozati javaslatoknak a megszívlelését ajánljuk minden illetékes tényezőnek a figyelmébe. A munkás­ ságnak azért, hogy módot adjunk a meggondolásra és összehasonlítást tud­ jon tenni a régi és a jelenlegi állás­ foglalás között. Nem megalkuvást je­ lentenek ezen határozati javaslatok, hanem szilárd elhatározást. A mun­ káltatóknak azért, hogy tisztán lássák, hogy a munkásság nem minden gon­ dolkodás nélkül, hanem csupán alapos megfontolás után, számolva az általá­ nos gazdasági helyzettel, érezve a saját sulyos nyomoruságát, tehát a le­ hetőség keretei között állítja fel kí­ vánságait, amelynek a teljesítése elől elzárkózni lehetetlen. Azonkívül lelket­ lenség is volna, mert ez megcsúfolása volna minden emberi érzésnek. A kormányzatnak viszont ajánljuk figyelmébe, lássa a magyar munkásság helyes gondolkozását, amelyet megnyomorított országunk talpraállításának az érdekében kíván szolgálatba állítani. Joggal elvárja a bányamunkásság a kórmányzattól, hogy ezen nehéz küz­ delemben folytatott sulyos munkáját méltányolja és segítségére siet a mun­ kásságnak. Már megkezdődtek a külömboző bányatelepeken a helyi viszonyoknak megfelelően szerkesztett kérvények­ nek a benyujtása, amelyben a mun­ kásság a viszonyokhoz mért helyzetűk javítását kívánja. A munkásság feszült figyelemmel néz a kérvényük elinté­ zése elé. El van tökélve, hogy ezen kérvényekben lefektetett kívánságukat nem engedi elutasítani, hanem mindent el fog követni, hogy ezen kívánságaik teljesittessenek. A bányamunkások gaz­ dasági mozgalmai A bányaiparban a munkabéreket 1924. év elején rendezték és azóta a bérek rende­ zése körül nem történt semmi. Azaz, hogy történt, azonban időközben lefelé szállították a munkabéreket, felfelé egyetlen egyszer sem. 1924-ben, amikor a béreket rendezték, még ugyancsak nem volt stabil pénzegysé­ günk ugy, hogy ez év folyamán az árak folyton változtak és a bányamunkások már abban az évben a folyton emelkedő drágaság következtében, nagy nélkülözésnek voltak kitéve. Ugyanebben az időben szabadították fel a bányaipari kötött helyzetéből s tették szabaddá a kereskedelemben. Ez részben azért történt, mert abban az időben a ma­ gyar bányaipar elérte a termelésének maxi­ mumát s ugyanakkor a külföldi szén, a kü­ lönféle kedvezések következtében özönlött az országba és ugy kalória, mint ár tekin­ tetében elnyomta a magyar bányák termé­ keit. Az 1925. év folyamán az élelmiszerek, úgyszintén az egyéb szükségleti cikkek árai lefelé irányultak ugy, hogy a munkásság keresete és a megélhetési viszonyok bizo­ nyos közelségbe jutottak volna. Azonban ebben az évben hágott tetőpontra a szaná­ lás kérdésének az elintézése, amely a bá­ nyaipari sem kerülte ki és ekkor a nagy­ mérvü külföldi behozatala és a nagyiparban még folyton tartó pangása következtében a magyar szénbányaipar nem tudta termékeit elhelyezni. A bányavállalatok attól félve, hogy az év végén az osztalék nagyon kicsire zsugoro­ dik össze a Wertheimszekrényben, igyeke­ zett a munkásság tekintélyes részét elbocsájtani, a megmaradó munkássággal pedig �1927. október 1 „A Bányász* 2 redukált üzemmel, heti 4, 3 sót 2 műszak teljesítésével igyekezett az osztalékot biz­ tosítani. Ennek következtében hiába mutatkozott 1925-ben az áraknak bizonyos esése, a munkás a redukált műszakok következté­ ben nem volt képes azon összegeket megkeresni, hogy ő azt a bizonyos olcsóbbo­ dást élvezhesse sót, nyomorúsága még fo­ kozódott Az 1926. év elején még mindig a redukált műszakok tartották magukat, a munkásság a legnagyobb nyomorúsággal küzdött, az élelmiszerek árai viszont hol lefelé, hol fel­ felé hullámoztak, mig végre ebben az évben a bányaipar ismét bizonyos mértékű jobb konjunktúrába került ugy, hogy az üzemek nemcsak, hogy rendes műszakokat, hanem pótműszakokat is teljesítettek. — A bánya­ munkásság már-már azt hitte, hogy ismét megkezdődik a rendes műszak és a szanált években történt eladósodását rendezni tudja, azonban ugyanakkor, amikor a szénkonjuktura megkezdődött, megkezdődött az élelmi­ szereknek az emelkedése is. Ebből azután az következett, hogy a bányamunkás cse­ kély keresetéből nemhogy adósságait tudta volna rendezni, hanem alig volt képes a családja részére szükséges élelmiszereket beszerezni 1927. januárban ismét bekövetkezett a szénkonjunktura hanyatlása- A vállalatok a munkások százait bocsájtották el, a meg­ maradt munkássággal ismét csak leredukált műszakokat teljesítettek ami által a bánya­ munkasság keresete ismét 30-40 százalék­ kal alább szállt és szinte dátumszerüleg, amikor a bányaiparban az elbocsájtások és a redukált műszakok kezdődtek, ugyan­ akkor hónapról-hónapra szinte lépcsőszerűleg emelkedtek az élelmiszer árak. A bányamunkasság az 1926. év végén az. ország legtöbb telepein beadványokkal for­ dult a bányavállalatokhoz, amelyben béreik megjavitását kérték. Abányavállalatok ezen beadványokat elutasították és az egyes bányavállalatok exponensei arra hivatkoz­ tak, hogy indokolatlan a béremelés kérése, mivel az élelmiszerek árai nem emelkedtek. Aliig tartott ez a fellendült konjunktura egy pár hétig, amikor azután 1927. januárjában már bekövetkeztek az elbocsájtások és a műszakok számának redukálása. Amint fentebb irtuk, ugyanekkor indultak felfelé az élelmiszerek árai. Ezzel azután egy uj helyzet is adódott vagyis a munkásság a redukált műszakok következtében keresetüknek mintegy 50—60 százalékát élvezték, ezzel szemben az 1926 évi élelmiszer árak ez év julius 1-ig 17 százalékkal emelkedtek. Szemléltetőül itt adjuk egyes legszüksé­ gesebb szükségleti cikkek árait, melyet a „Magyar Statisztikai Szemlé“-böl állítottunk össze : 1 9 2 7. 1913. Megnevezés K Marhahús - kg. Sertéshús Sertészsír Tej lit. Kenyér félbarna gyári kg. Búzaliszt 2-es Burgonya fehér Férfiruha II-od rendű gyári Nőiruha Gyermekruha II. rendű gyári Munkásing drb. Férfi cipő pár 1.93 1.98 1,77 0.31 0.30 0.34 0.08 40.00 50.00 20.00 2.90 15.00 P 2.24 2.29 2.05 0.36 0.35 0.39 0.09 46.34 57.93 23.17 3.36 17.38 Az élelmiszerek árai - 1927. január 1-től julius 1-ig 6'65 %-al emelkedtek. Julius 1-től 31-ig az élelmiszerek árai 2*88 %~al estek, ugy, hogy eszerint január 1-től julius 31-ig az emelkedés már csak 3.77 %. Ezen élel­ miszereknek az ily formán való változása természeti jelenség, mivel hogy julius havá­ ban már az uj termények jönnek forgalomba s ez által csökkennek az árak. Viszont a tél beálltával az árak ismét emelkednek s tartják magukat a következő gazdasági évi, vagyis ismét júliusig. Ezen idő alatt az egyes élelmiszerek különös, feltűnő módon emel­ kednek, mint pl a marhahús 17 %-ak sertés hus 23 %-al, zsír 20 %-al, kenyér 8 %-al, burgonya 82%-al emelkedtek hat hó alatt. A ruhanemű az 1913. évhez szintén 21 és 45%-al magasabbak. A bányamunkásság sulyos helyzetbe került, mert amikor egy kissé megindul a szénkonjuktura, akkor az élelmiszer árak lefelé tendálnak, mig amikor a szénkonjuktura ha­ nyáink az árak fölfelé iramodnak. Ezért kénytelen a bányamunkásság helyzetének a megjavítása érdekében oly irányú akciót in­ dítani, amellyel némiképen ellensúlyozni tudja ezt az állapotot, vagyis ugyan ugy, mínt ahogy a tőke felhasználja a konjuktura idejét és akkor igyekszik helyreállítani a rossz konjukturában leromlott mérlegét, ugyan ugy a bányamunkásságnak is arra kell I. II. IV. V. III. Pengő VI. Emelkedés 1913—927. VI. 30-ig% munkásságot sujtja. A legborzasztóbb, amit a gyermekek körül találunk. Ugyanis a bányatelepeken oly sok a be­ teg és csenevész gyermek s olyan nagy a gyermekhalandóság, mint sehol egyebütt az országban. Egyetlen iparágban sem bir oly nagy jelentőséggel a gyermekek nevelése, mint a bányaiparban, mert a bányatelepek természetüknél fogva el vannak szigetelve a városok és községektől, a szénelőfordulások szerint. Ennélfogva a bányatelepeken nevelt gyermekek el vannak ütve attól a lehető­ ségektől, hogy egyéb ipari szakmához ori­ entálódhassanak, azonkivül az egész élet­ légkör, amelyben nevelődnek, a bányaiparra vannak utalva. Már most elsőrendű országos érdek, hogy a bányászok jövő generációját oly erőben és egészségben neveljük, hogy amikor az a bányaiparba kerül, meg tudjon küzdeni ezzel a nehéz iparral, azonkivül sulyt kell he­ lyezni arra is, hogy a gyermekek ne azt lássák, amint az édes apjuk nehéz, fáradsá­ gos és veszedelmes munkájával csak koplaltatni tudja a gyermekeit, mert ha a gyer­ mek azt látja, akkor csak elkeseredéssel és aggodalommal megy a bányamunkára. Jó bányászt pedig csak ugy lehet nevelni, ha arra kedve van. Már ebből a szempontból is elsőrendű kötelessége a kormánynak a bányamunká­ sok hóna alá nyulni és harcukat diadalra juttatni, mert ebből a harci sikerből alakul ki a magyar ipar diadala. A közmondás igazsága címmel közöltünk egy tudósítást -lapunk 08 2.24 2.24 2.24 2.23 2.24 2.43 julius hó 1-én megjelent számában, amely­ 33 2.64 2.96 3.09 3.14 3.14 3.05 ben rámutattunk arra a perfid erőlködésre, 16 1.96 2.00 2.24 2.40 2.40 2.38 amelyet Peyerék Csóka és Fajd szaktársak 08 0.38 0.381 0.38 0.40 0.40 0.39 ellen folytatnak. Ezzel a tudósítással kap­ 57 0.51 0.52 0.53 053 0.55 0.55 43 csolatosan leközöltük a balassagyarmati kir. 0.55 0.56 0.56 0,56 0.56 0.56 122 0.11 0.15 0.15 0.17 0.18 0.20 törvényszék B. 921/1927. számú végzését, 10 51.20 51.20 51.20 51.20 51.20 151.20 amellyel a Peyerék által előterjesztett sik­ 10 62.00 64.00 64.00 64.00i 64.0C 64.00 kasztási vádat a törvényszék elutasítja. A 21 28.00 28.00 28.00 28.00 28.00 28.00 törvényszék ezen végzése ellen Peyerék fel­ 4.88 4.88 4.88 4.88 4.88 4.88 45 31 folyamodással éltek a budapesti ítélő táblá­ 22.80 22.80 22.80 22.80 22.80 22.80 hoz, amelyet az ítélő tábla is elutasít és er­ törekednie, hogy ezen kissé fellendült szén- ről az alábbi végzést hozza: konjukturát arra használja fel, hogy a le­ 9922. romlott rósz konjukturában szerzet adósá­ B.V. /7. szám. gait törleszthesse. A munkásságnak ez az akciója kell, hogy megértésre találjon min­ A Budapesti Kir. ítélőtábla, mint büntető biróság. den illetékes tényezőnél, mert azt látjuk, ha A sikkasztás büntette miatt terhelt Csóka kezünkbe vesszük a bányavállalatok bár­ melyikének az évi mérlegét, hogy a vállala­ Vendel és társa bűnvádi ügyét, melyben a tok biztosítani tudták ugy az igazgatósági balassagyarmati kir. törvényszék vizsgáló tagok, valamint a részvényesek profit része­ bírája 1927. évi junius hó 16-án B. 931/2 sedését Tehát akkor kell, hogy a munkás­ 1927. szám alatt a balassagyarmati kir. tör­ ság az ó leromlott gazdasági helyzetét is vényszék vádtanácsa 1927. évi julius hó némiképen helyre tudja állítani. A bánya­ 14-én B. 391/4-1927. szám alatt végzést ho­ munkásság megmutatta akaraterejét munka­ zott pótmagánvádlónak a vizsgálat elrendelése teljesítményében ugy, hogy eljutott jóval a iránt előterjesztett indítvány elutasítása mi­ békebeli teljesítmények fölé. Ennélfogva jo­ att bejelentett felfolyamodása folytán az gosult a munkásságnak azon követelése, 1927. évi szeptember hó 7-én tartott zárt hogy a bányaiparban előforduló konjuktura ülésében vizsgálat alá vevén, következőkép fellendülését ugyanúgy élvezhesse, amint végzett : hogy kénytelen a konjuktura hanyatlását A kir. ítélőtábla a felfolyamodást el­ végigszenvedni. utasítja. Ebben a kérdésben kell a kormányzatnak Indokok : erélyesen közbelépni és a munkásság jogos A kir. ítélőtábla helyesnek találja azokat kívánságait métányolva, a vállallatokat ha­ az indokokat, amelyek alapján a vizsgálótalmával kényszeríteni ezen kívánságok tel­ bíró, pótmagánvádlónak a vizsgálat elrende­ jesítésére. A bányaipar magyarország ipari lése iránt előterjesztett indítványát, vádta­ fellendülésének a tengelye, tehát ebben az nács pedig az emiatt használt felfolyamodást iparban foglalkoztatott, munkásságnak nem elutasította. szabad a teljes leromlásba kerülni. Ma, ha Minthogy a perorvoslattal megtámadott végignézünk a bányatelepeken, megdöbbenve végzés megváltoztatására, vagy megsemmi­ látjuk azt a nyomoruságot, amely a bánya- sítésére ok nincs, ugyanazért a felfolyamo- �1927. október 1 dást, mint alaptalant, a Bp, §-ának 4 bekez­ dése értelmében el kellett utasítani, Bndapest, 1927. évi szeptember hó 7-én. Csonka Elemér s. k. tanácselnök, dr. Mészner Tivadar s. k. kir. it. táblai biró, előadó, A kiadmány hiteléül: Aláírás s. hiv. tisztviselő. Ebből a végzésből is tisztán megállapít­ hatják olvasóink, hogy micsoda hadjárat fo­ lyik szövetségünk vezetői ellen. ítéletet ez ügyben nem akarunk mondani, de minden esetre az ítélet meghozatalát olvasóinkra bízzuk. Megalakult a nagymányoki helyicsoportunk. Tolna vármegye bányakerületében, Nagymányokon lakó szaktársaink f. évi szeptem­ ber hó 25-én délután 3 órakor a Linde-féle vendéglőben tartották alakuló közgyűlésüket. Az alakuló közgyűlést megelőzőleg már a nagymányok és környékbeli szaktársak szépszámmal iratkoztak be szövetségünkbe, hogy már amikor a helyicsoport megalakulása be­ következik kész szervezettel alakitsák meg helyicsoportjukat. Lélek emelő látvány volt, amikor a tolnai német szaktársak gyülekeztek a gyűlés színhelyére, mindenki kíván­ csian várta a gyűlés előadóinak felszólalását A gyűlést Pölöskei Márton szaktárs nyi­ totta meg. Megnyitója után Csóka Vendel szövetségünk titkára magyarul, Batta Gyula szaktárs németül ismertették szövetségünk céljait. Felszólalásukban rámuttak mind azokra a nehézségekre, amelyekkel szövet­ ségünknek a mai nehéz viszonyok között meg kell küzdeni. Rámutattak továbbá azakra az okokra, amely okoknál fogva meg kellett alakítaniuk azt a szövetséget, amely szövetségnek helyicsoportját alakítják meg Nagymányokon is. Lehetnek még nézeteltések egyik-másik szaktárs között, de azok semmiesetre sem befolyásolhatnak bennünbet szövetségünk további fejlesztésébe, mert ezt kívánja a bányamunkások létérdeke. Rámutattak az előadók azokra a fontos problémákra, amelyeket a II-ik országos közgyűlésünk tárgyalt és felhívták a Nagy­ mányok és környékbeli munkástársakat ezen problémák megoldásában való támogatá­ sukra. Az előadókat a közgyűlés mindvégig nagy figyelemmel halgatta s az elnök kérdésére a közgyűlés egyhangu határozatával mondotta ki a csoport megalakulását. A megalakulás kimondása után az elnök a jelölő bizottság felkérésére előterjesztette a vezetőség név­ sorát. Elnöknek megválasztották Hukker Jánost, alelnök Patmert István, jegyző Kukker Péter és Koncz Béla, pénztárnok Studer Péter, ellenőrök Steiger József és Czeil Jó­ zsef, vezetőségi tagok: Reinhardt Henrik, Huth Pál, Glekler Mátyás, Ébert József, Klemm Ádám, Egle Konrád és Rozmán István szaktársakat Ezután az elnök a gyű­ lést berekesztette. Gyűlés után a késő esti órákig beszélgettek a szaktársak a szövet­ ség kiküldötteivel, közben tömegesen irat­ koztak be a szaktársak szövetségünkbe. „A bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. lehetett megmenteni a bánya felszerelésé­ ből. — A víz 21-én, szerdán reggel a 6-os szintről a 47-es szintig emelkedett fel. 9 óra­ kor már a függő aknában 50 méter magas­ ságban állt a víz és már a földszintre is tör. Emberéletben nem esett kár, mert az ott dolgozó munkásoknak sikerült idejekorán kimenekülni. A munkások egy részét más aknákban helyezték el, nagyrészük azonban a szerencsétlenség folytán kenyerét veszí­ tette. Közelebbi részleteket még nem isme­ rünk, annak dacára megállapíthatjuk, hogy a bányaipart sulyos veszteség érte, ugyszin­ tén a bányamunkásságot is, mert megnö­ velte az amugy is nagyszámu munkanélkü­ liek táborát Singer varrógép kizárólag nálunk kap­ hatók! Singer varrógép r. t Salgótarjánban a r. kath. templommal szemben. A munkaadók támadása a kormányhatósági beavatko­ zás ellen. lassú folyamatu ujraéledést megakassza. — Ezért kötelessége a kormánynak a lehető legrövidebb időn belül törvényhozási uton biztosítani a munkásság létminimumát, — ugyancsak rendezni a munkaviszonyt, mert nem szabad ilyen harcok által megrázkód­ tatásnak kitenni. Határt kell szabni a tőke kapzsiságának, ugyancsak a munkaviszony, vagyis a bánásmód tekintetében véget kell vetni annak az állapotnak, amely ma dívik. Mindaddig, mig törvényhozási uton ezen kérdések rendezve nincsennek, addig a kormánynak kell sulyá­ val oda hatni és igenis a gyengébb fél, te­ hát a munkásság oldalára állni és biztosí­ tani részére az őt megillető életmódot és a tisztességes bánásmódot. Ha az ipar és kereskedelemben ezek a kérdések továbbra is rendezetlenül maradnak és közprédájává teszik a mindenkori konjunkturális viszonyokat, akkor a har­ cok sorozata fog bekövetkezni, mert ha az iparban jó konjunktúra lesz, akkor a mun­ kás fog élni a fegyverrel, rosszabb kon­ junktúrában pedig a munkáltatók fognak a rosszabb helyzettel visszaélni- És ezen áldat­ lan harcok sorozatának végeredményben az állam látja kárát, mert az állami gyara­ podás fog elmaradni. A napilapok értesülései szerint a munka­ adó érdekeltségek támadást intéztek a nép­ jóléti államtitkár ellen azért, mert beavat­ kozott a munkások és a munkaadók között 1927. évi október hó 2-án szüreti folyó harcba. A kereskedelmi miniszter in­ mulatság Salgótarjánban, a Vigadóban. tervencióját kérték és ha a napilapok érte­ sülései helytállók, a kereskedelmi miniszter a munkaadók álláspontját tette magáévá. Uj harcos. Ez az álláspont sulyosan kifogásolta azt, hogy Dréhr Imre népjóléti államtitkár egy­ Szegeden a pincérek megalakították a általán beavatkozott a munkaadók és mun­ nemzeti alapon nyugvó, politikamentes gaz­ kások harcába és ha már beleavatkozott, dasági egyesületet miért a munkások javára történt ez az in­ A hir nyomán a napilapok megint politi­ tervenció. kai tökét kovácsolnak ezen alakulásból. Mi Nem tudjuk, hitelt adhatunk-e a lapok örömmel üdvözöljük a szegedi pincérek ezen ezen híradásainak, bár erre nézve cáfolat uj alakulását és kívánunk harcukhoz jó nem jelent meg, mégis kétkedéssel fogadjuk, szerencsét. hogy a kereskedelmi miniszter ezt az állás­ Ne engedjék magukat eltántorítani, ne pontot magáévá tette volna. — Ugyanis a csüggedjenek, ha rágalmakkal igyekeznek kereskedelmi miniszter az ország ipari és megbontani soraikat Ne riadjanak vissza kereskedelmi életének legfőbb öre, tehát attól sem, ha a „Népszava" azt irja, hogy elképzelhetetlen, hogy ezen tisztség betöl­ az ő szervezetűk szegedi fiókja . rendesen tője egyoldalúan az erősebb fél oldalára működik. Ezt ők fogják írni, még akkor is, álljon. Abban nem kétkedünk, hogy a mun­ ha egyetlen tagjuk sincs. káltatók erre a lépésre ragadtatták el ma­ Tántorithatatlanul haladjanak a kitűzött gukat, az érthető, mert a munkaadóknak gazdasági uton, a siker nem maradhat el. visszakellett vonulniok agresszív állásfogla­ csak vigyázzanak, ne engedjék magukat be­ lásukból. folyásolni egyetlen politikai párttól sem. A Akkor azonban, amikor az ország a béke­ munkásság gazdasági érdekeit csakis mindem kötés következtében immár csaknem egy politikai befolyástól mentesen lehet ered­ Viz a bányában. évtizede vájúdik és nem tudja ipari és ke­ ményesen megvédeni, erről rövidesen meg­ A Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytár­ reskedelmi életét helyreállítani, akkor nem fognak győződni a szegedi pincérek, sőt állít­ saság dorogi Auguszta-aknájában vízbetörés engedhető meg, hogy a munkás és a mun­ juk az egész magyar munkásmozgalom át volt folyó hó 20-án, amely gyorsan elöntötte káltató közötti harc, kicsinyes okokból, fog alakulni. * Mert a munkásság gazdasági a bányát ugy, hogy egyáltalán semmit sem vagy a tőke kapzsiságából kifolyólag ezen érdekei csak is igy védhetők meg. �A "Bányász" A DGT. taktikázása a mun­ kásság kérvényével az összeg nagysága szerint 3-tól 6 részlet­ ben fogja levonni. 7. A lakások kiutalásával ugy mint eddig Már több izben foglalkoztunk a munkás- is a gyermekek és dolgozó munkások száma sag általános panaszaival. Rámutattunk azok­ figyelembe lesz véve. 8. Az élelemtárakra vonatkozólag a bá­ nak a munkásságra való hátrányos mivoltiára és a Pécsvidéki munkásság elhatározta nyaigazgatóság igen természetesen szivesen hogy panaszaikat írásba foglalva orvoslás hajlandó minden olyan kívánságot támogatni, végett benyújtja a vállalat igazgatóságához, de illetve megvalósítani, amely a munkásság ugyan akkor kérvényével felkereste Bara­ jólétét előmozdítja. Egyes élelemtári cikkek (burgonya zöld­ nya vármegye főispánját is. Szeptember 1-én a főispán magához kérette a munkásság bi- ség) darusítása nem ütközik akadályokba, zalmiférfiait akikkel közölte, hogy a vállalat szívesen belemegy abba, hogy Kohn Her­ igazgatóságával, valamint a pécsi bányaka­ mann cégen kívül más cég is, pl a pécsi pitánysággal egyetemben vizsgálat tárgyává iparosok szövetsége elárusítson ruhákat és tették a munkásság által benyújtott kérvény szöveteket és hajlandó a szállitott árukat tartalmát és erre a pécsi m. kir. bányaka­ minőség szempontjából felülvizsgálni. A m. kir. bányakapitányság a fentiek ki­ pitányságtól az alábbi értesitést kapta. egészítése képen tudomásul adja, hogy a 2748—1927. jelzett napon tartott értekezleten a bánya­ igazgatóság kijelentette, hogy amennyiben a Szabó István vájárnak munkások kérik, hajlandó a drágasági pót­ Mecsekszabolcs. lékot (195 %) az alapbérhez kapcsolni, ugy A magyar kir. bányakapitányság értesíti, hogy az elszámolást ugy a béreknél, mint a hogy f. évi augusztus hó 13-án kelt és dr. szakmányoknál %-ok nélkül fog történni. Fischer Ferenc Baranya és Somogy várme­ A m. kir. bányakapitányság felhívja, hogy a gyék és Pécs szabad királyi város főispánja fentieket munkástársaival közölje. Öméltóságához beadott kérelem tárgyában M. kir. Bányakapitányság Pécs, 1927. IX. 14 f. évi szeptember hó 1-én a főispán ur ÖKerényi s. k. m. kir. bányatanácsos. méltósága meghívására és elnöklete mellett tartott értekezleten a következő megállapo­ A fenti értesítésben az 5. pont alatt meg­ dások jöttek létre. jelölt minimális béreket mi nem kértük. A fenti irás bőséges magyarázatát adja 1. A jelen sulyos gazdasági viszonyok mellett a bérjavitást sem a bánya földalatti, annak a taktikázásnak, melyet a DGT igaz­ sem a külszíni ipari és napszámos munká­ gatósága folytat. Nem egyszer szögeztük le soknak nem adható. Erről csak akkor le­ álláspontunkat, a munkásságot ért sérelmek het szó, ha a szén eladási viszonyok lénye­ elintézésére vonatkozólag, tehát még csak ges javulásával a szén ellátás megfelelően rosszakaratulag sem lehet ránkfogni, hogy mi az ellenségeskedést és nem a megértést fokozható lesz. 2. A munkásság keresetének emelésére a keressük. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a bányaigazgatóság megengedi, hogy egyenlőre DGT igazgatósága a munkásság vezetői elől további intézkedésig minden második szom­ elzárkózik és közleni valóit nem közvetlen, baton ismét dolgozhassanak. Vasas, mivel hanem a bányakapitányság utján adja tud­ darabos szenet termel egyenlőre további in­ tára a munkásságnak. Bár egyáltalán nem kifogásoljuk a bánya­ tézkedésig minden szombaton fog dolgozni. Ezt az engedményt azonban a bányaigazga­ kapitányság közreműködését, mert hiszen kialakult álláspontunk is az, hogy ott, ahol tóság állandóan nem garantálhatja. 3. Csilletörlések helyes kezeléséről a m. a munkásság és munkaadó között nem jön kir. bányakapitányság időnként meg fog létre egyezség, a hatóságnak kell közbe­ győződni. Konkrét panaszokat azonban fe­ vetnie magát és rendet teremtenie. Csupán lülvizsgál. A munkarend értelmében a csil­ az a kifogásunk, hogy a bányaigazgatóság letörlés alapját képező pala tartalom meg­ még csak meg sem kísérelte, hogy a mun­ állapítását a munkások ugy mint eddig ellen­ kásság panaszait orvosolja, illetve arra köz­ vetlen választ adjon. őrizhetik. Ami pedig a munkásság kérvényére, a bá­ 4. A szakmány adás a pécsi m. kir. bá­ nyakapitányság által 1923. évi 832 szám nyakapitányságon keresztül közölt választ alatt jóváhagyott munkarend 20 és 21 §-ai illeti, arra az a megjegyzésünk, hogy kiván­ csiak leszünk, milyen álláspontot fog elfog­ alapján történik. 5. Minimális bérek megállapításáról nem lalni a bányaigazgatóság akkor, amikor lehet szó, mert a munkások szakmánybán majd ugyanarra az időre kérünk béreme­ lést, amely időben a bányák jobb szénter­ dolgoznak. 6. A tankönyvek árát a bányaigazgatóság melési viszonyok között lesznek. 1927. október 1 Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen amelyen dolgoznak a társpénz­ tári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 31-ig fogadják el Tehát mindenki saját érde­ kében jelentkezzen. Helyicsoportok hirei. Pécsbányatelep. A csoportok hivata­ los helyisége a Troll-féle vendéglő külön helyiségében van. Kerületi titkarunk minden kedden d. e. 9 órától d. u. 5 óráig a cso­ porthelyiségben tartózkodik. E helyen is kö­ zöljük szaktársainkal, hogy október hó 2-án d. e. 11 órakor a Troll-féle vendéglő helyi­ ségében taggyűlést tartunk. Szabolcsbányatelep. F. évi október hó 2-án d. u. 3 órakor a Kolárek vendéglő­ ben taggyűlést tartunk a következő napi­ renddel : 1. Jelentés a szövetségünk II-iki országos közgyűléséről. Az ott hozott határozatok ismertetése. 2. Jelentés a DGT-hez benyujtott memo­ randum elintézéséről és az ujonnan benyuj­ tandó memorandum ismertetése. 3. A végleges vezetőség megválasztása. 4. Indítványok. Vasas. F. évi október hó 9-én d. u. 3 órakor a Czéder-féle vendéglőben taggyűlés, ugyanazzal a napirenddel, mint Szabolcsbányatelepen, Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig d. u. 2—6 óráig. A felsőgallai kerületi titkárság , hivatalos helyisége Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden panasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járása zsebórát, 3 évi irásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. "Turul “-nyomda r.-t., Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 19. szám (1927. október 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-10-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/87ccf3fb354de4d3163fa056dffe1bc2.jpg 0a65c369df7414d3f00b1e22f43c1d85 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/046ab071f241878c393be83239e6c8f2.pdf 3ac5ad79168a70095447c985b199d245 PDF Text Text II. évfolyam. 2. szám. Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Fel a további küzdelemre. Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy egyesületünkben folyamatban van a munka az iránt, hogy az alapszabá­ lyok működési hatáskörét kiterjeszszük az egész ország területére. Ez a munka az egyesületünkben befejező­ dött, az alapszabályok elkészültek és benyujtottuk, most várjuk a jóváha­ gyást és mihelyt az meglesz, megkez­ dődik a munka az egész ország terü­ letén. Egyesületünk eddigi működése biz­ tositék a jövőre nézve, mert ezen rövid idő alatt, amely megalakulásunk óta le­ zajlott, számtalan esetben sikerült a munkásság érdekében eredményesen eljárni. Az elért eredmények feljogosí­ tanak bennünket arra a reményre, hogy a munkásság olyan szeretettel fogja fogadni egyesületünket az összes bányptelepeken, mint azt annak idején Salgótarján vidékén fogadta a mun­ kásság. Egyesületünk ellen — rövid fennál­ lása óta — ellenfeleink állandó rága­ lom hadjáratot folytattak és folyton azt hirdették rólunk, hogy mi a mun­ kásság egyetemes érdekeit elárultuk, azért a mi egyesületünk csak rövid életű lehet, mert a munkásság hátat fog fordítani egyesületünknek. Lapunk más helyén közöljük egye­ sületünk működéséről szóló jelenté­ sűnket, ebből a jelentésből láthatják ellenfeleink és barátaink, hogy igaz az a közmondás „a kutya ugat, a ka­ raván halad“, mert ezen rövid idő alatt olyan eredményeket értünk el, amellyel nem dicsekedhet egyetlen szervezet sem. Ez az, ami fáj ellenfeleinknek, mert beigazolást nyert a mi helyes megál­ lapításunk, amely szerint a munkásság gazdasági érdekképviseleteit, szerve­ zeteit nem szabad politikai célok szol­ gálatába állítani, mert ez a gazdasági érdekek háttérbe szorítását jelenti, sőt a legtöbb esetben lehetetlenné teszi a gazdasági érdekek érvényre jutását. Ha csak a legutóbbi eseményeket vesszük alapul, amellyel a társpénz­ tárak központosítását forszírozta egye­ sületünk akkor, amikor az összes szer­ vezetek az országgyűlési választások­ kal voltak elfoglalva és politikai pozí­ ciókat kívántak biztosítani maguknak a szakszervezeti vezetők, kiknek nem volt fontos a munkásság több évtize­ des küzdelmét győzelemre juttatni. Egyedül a mi egyesületünk nem tö­ rődött a politikai érdekekkel, nem fű­ tötte vezetőinket politikai ambíció, hanem látva a bányamunkásság nehéz helyzetét, egész erélyét és tekintélyét latba vetve mind erélyesebben köve­ telte a társpénztárak országos köz­ pontosítását. Elmondhatják, hogy egye­ dül a mi erélyes közbenjárásunkra jelent meg a rendelet, sőt módosított alakban, mert már az utolsó simítások is el voltak intézve, amikor egyesüle­ tünk közbevetette magát és követelte a munkásság jogos kérelmének hono­ rálását. Részben ennek az erélyes fellépés­ nek volt az eredménye, hogy a mun­ kásság követelésére a rendelet több sérelmes pontját megváltoztatták. — Ekkor szállították le a 70 évet, ekkor állapították meg a föld alatt eltöltött 25 év külön elbírálását, ekkor emel­ ték fel a biztosítási alapot stb. Mindezen engedmények dacára a rendeletnek a gyakorlati életben olyan sulyos hibái vannak, hogy egyesüle­ tünk a rendelet elolvasása után röktön látta a munkásság sérelmét, ezen sérelmeket összegyűjtve beadvánnyal fordult az illetékes minisztériumhoz, kérte a rendelet reformálását. Ugyancsak elmondhatjuk, hogy ha a munkásság többi szervezetei hasonló erélyes akciót folytatott volna, akkor a rendelet egész más formában jelent volna meg, azonban csak a munkálta­ tói szervezetek voltak rajtunk kívül azok, akik foglalkoztaka rendelet ter­ vezettel és igyekeztek az ő érdekei­ ket megvédelmezni. A munkásság részére iskola például szolgálnak ezek az események és a jövőre nem fogja engedni, hogy az ő gazdasági érdekeit feláldozzák egyes emberek politikai előnyeinek biztosí­ tására. Most ismét küszöbön van a tavasz és ezzel jár a szénkonjunktú­ rának a megszűnése, egyesületünk már eljárt illetékes helyen, arra kérve az illetékeseket, hogy teremtsenek a salgótarjáni szénnek piacot, hogy ez­ által biztosítva legyen a munkásság­ nak a munkaalkalma és ne kerüljön ismét abba a sulyos helyzetbe, minta multba, mert akkor a munkásság soha nem kerül ki a folytonos adósságból és ez által lesz helyhez kötött s így hiába van meg a társpénztári felsza­ badulás. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Ennek érdekében egyesületünk a legerélyesebb akciót indítja. Ebből látható, mennyire lelkiisme­ retesen jár utána egyesületünk a mun­ kásság sérelmeinek orvoslása érdeké­ ben. Ezt látja a munkásság is, ezért megindultak az előmunkálatok az öszszes telepeken a helyicsoportok meg­ alakítása érdekében. — Elérkezett a munkásság ahoz az állomáshoz, hogy nem akar fejbólintó János lenni, nem fogja hagyni magát tovább lelkiisme­ retien emberek által vezettetni, hanem megteremti a saját maga alkotta szö­ vetséget, amelyben nem engedi magát terrorizálni és meggyőzés által gyűjti tagjait. Felhivjuk az ország bányamunkás­ ságának figyelmét, kísérje működésün­ ket figyelemmel, álljon zászlónk mellé és segítse győzelemre. Divatos jelszavaké A legutóbbi időkben mind gyakrabban látnak napvilágot a „Bányamunkás" -ban olyan természetű förmedvények, amelyek bizonyos célzásként hangzanak el egyesüle­ tünk működése ellen. A „Bányamunkás" legutóbbi számában ismételten panaszként, siránkozva kérdezi a cikk írója, hogy mi lesz a 22000 koronás alapkeresettel ? és hogy egyesületünk tagjai a parkettás caszinó termeiben táncolnak. Nem kívánunk a dolog lényegével foglalkozni, csak csupán meg akarjuk kérdezni Peyeréktől, hogy vajon el felejtették-e már, hogy annakidején, amikor még az Ő fennhatósága alatt működtek a helyicsoportok, nem-e táncoltak a munkások a parkettás padlón ? Nem-e Peyer Károly kasszájába folytak be azon összegek, amely összegeket a munkások a parkettás padlón rendezett mulatságokból küldöttek a szövet­ ségbe. Hogy egyesületünk arra törekszik, hogy minél több kuturális előadást rendez­ zen a munkásság között, azt sohasem vettük tagadásba. Igen is arra törekszünk a jövő­ ből is, hogy a kulturát terjesztő előadásokat fejlesszük. Hogy Peyer a kultúrát szerető emberektől félt azt is tudjuk, mert ha valaki a fejlődő kultúrát szerette, akkor az azt jelentette Peyer szerint, hogy ez okos em­ ber és nehezebb lesz a falmellé állitani, tehát ugylátszik. hogy Peyer most is attól fél, hogy mennél jobban fejlődnek az emberek, annál nehezebb lesz részére a bolonditás. Hogy azután a mulatságok jövedelmeit egyesüle­ tünk fejlesztésére használjuk fel, azt sem szégyeljük, mert az egyesületünknek nincs Törekvéstakarékpénztára, de nincs Bánya­ munkásotthon részvénytársasága sem, de még 3 emeletes palotája sincs, amelyre ne­ héz milliós kölcsönöket vehetne fel, amit azután a folytonos piszkolódásokra használ fel. Vagy talán azt hiszik Peyerék, hogy a salgótarjáni munkásság nem tudja, hogy a szövetség tagjainak járulékából még Peyer fizetését sem tudja födözni ? Legyenek egész �2 1927. január 15. „A bányász" nyugodtak a salgótarjáni munkásság tisztá­ ban van azzal, hogy a szövetség honnét pénzel, de viszont nehigyje azt sem, hogy ext a salgótarjáni munkásság tétlenül fogja nézni, lesz idő, amikor megfogjuk kérdezni, hogy hová lett a 27,500 000 kor., amelyet a bányamunkásság nehéz, verejtékes munká­ jának eredményéből fizetett be a részvény- Hát a 22.000 koronás alapkeresetről miért nem beszélt Peyer 3 éven keresztül? miért csak most emlegeti olyan gyakran ? vagy talán itt is azt hiszi, hogy a munkásság nem tudja, hogy ő volt a tárgyaló bizottság vevetője, amikor a 22.000 koronás keresetet állapították meg, a 20.000 koronás keresettel szemben ? A salgótarjáni munkásság még élénken emlékszik arra az időre, amikor tiltakozott a 20.000 koronás kereset meg­ állapitásával szemben, akkor Peyer Károly volt az, aki oda állt és a legdrasztikusabb szavakkal gyűrte le azokat a munkástársa­ kat, akik egyenlő munkabért követeltek a többi telep munkásainak munkabérével. Ő volt az, aki a munkaadók intencióját tette magáévá és aki adatokkal bizonyitotta, hogy a munkaadóknak van igazuk. Persze, hogy most könnyen feszegeti a 22.000 koronás alapkeresetet, mert tudja nagyon jól, hogy azért amit mond, felelnie úgysem kell, mert az ördög sem áll szóba vele. Egyebekben pedig megnyugtatjuk az igen tisztelt cikk íróját, hagy nefájjon az ő teje más fejéért, sokkal helyesebben teszi, hogy ha azokat a gyógyszereket, amelyeket másnak ajánl saját maga használja fel. Mert könnyen megtör­ ténhetik, hogy egy régi közmondás fog be­ igazolódni, hogy „aki másnak vermet ás, maga esik bele. Egyesületünk elmult évi működése. Az egyesületünk alig egy pár hónappal ezelőtt alakult meg, már is bebizonyitotta, hogy tagjai, vagy azok hozzátartozóinak érdekeiben milyen hasznos tevékenységet fejtett ki. Jólehet, ellenfeleink uton-útfélen azt a hirt terjesztik, hogy egyesületünk nem életképes, nem szolgálja a munkásság érde­ keit Az év lezártával adatokkal bizonyítjuk ellenfeleinknek, hogy mit tettünk munkás­ társaink érdekében. Ezt tesszük azért, hogy bizonyítsanak a tények, hogy mennyire szükség van egy szervezetre, amely szerve­ zet az ő aparátusával, mindenkor rendelke­ zésre áll tagjainak ügyes-bajos dolgainak elvégzésében. Az elmúlt évi működésünk helyessége és a szervezetünk fennállásának szükségessége az alábbi adatokból világosan kitűnik. Nyugdijak és árva segélyek ügyében 57 kérvényt nyújtottunk be, amelyet sikeresen intéztünk el A betegsegélyző pénztárhoz, baleset és betegsegélyek ügyében 32 esetben kérvényeztünk, illetve felebbeztünk sikere­ sen. A közigazgatási hatóságoknál és a munkaügyi bíróságnál 74 esetben jártunk el. Az elmúlt évben 51 nyilvános taggyűlést és 33 vezetőségi ülést tartottunk, amelyből világosan kitűnik a munkásság érdekeiért való küzdelmünk. Nem számitva a fenti adatokban a személyi eljárásokat, ha mind­ azokat papírra akarnám vetni, akkor bizo­ nyára nem találnánk az elmúlt évben annyi napot, mint ahány munkástársunknak az érdekében eljártunk. A fenti gyűlések neve­ zetessége közé tartozik a május 2-án tartott nagy nyilvános gyülés, közvetlen az április 27-iki felvonulás után tartottunk, mely gyű­ lésen a kereskedelmi minisztériumnál járt küldöttség számolt be az ottani tárgyalá­ sokról. Ezen gyűlésen oly izzó volt a han­ gulat, hogy arra Salgótarján munkássága még ezt megelőzőleg alig emlékezett vissza. Ugyancsak a nevezetességek közé tartozik a szeptember 5-én tartott nyilvános taggyű­ lés, amely határozatilag mondotta ki, hogy a szövetség központjától elválik és egy ön­ álló szervezetet létesít A következő héten, szeptember 12-én már össze is lett híva az alakuló közgyűlés, amelyen a következő helyicsoportok voltak képviselve: salgótar­ jáni helyicsoporttól: Csóka Vendel, Sótér Alajos, Mester János. Telek József, Fájd Pál, Ozvald Mátyás, Kusz János, Babka József, Jecsmenik József, Handlovics Lajos, Baar Antal Vojtovszki Ferenc, Sztanka András, Kovács Ágoston. Zagyvapálfalvai helyicsoporttól: Mlinárcsik Gábor, Macz Ferenc, Surányi János, Kelemen József, Nagy János, Reinisch József, Dudás István, Krauter Gyula, Takács Mihály, Fodor János. Baglyasaljáról: Ponyi János, Széver Károly, Epick Albert, Makó József, Angyal Lajos, Tóth István matyó, Menczel András, Hízsnyai Gyula, Csernák Gáspár, Sándor József, Styaszni János. Etesi helyicsoporttól: Morgenstein Vilmos, Peresi József, Gübner József, Gasparkovits Géza, Ondrék József, Urbankovics Pál, Kaszás István, Sirkó László. Nagybátonyi, mizserfai, mátranováki, lapujtői és somoskor csoportok részéről: Oravecz József, Moticska Ignác, Tóth István erős, Sándor József, Kroszner Ferenc, Totok Mihály, Fijan Venczel, Trenka András, Szabó Sándor, Sibik József, Orosz Márton, Gordos Ferenc, Czimbalik Ferenc, Nádosdi Imre, Kovács Sándor, Gasparkovics István, Nagy János alvégi, Jamrich János, Hepp Ferenc, Gordos György, Szűcs István, Lu­ kács Pál, Földi János, Lakatos András, Sihna György, Czikora Gáspár, Peresi Fe­ renc, Sándor bódi István, Szukán Ágoston és Kovács Sándor hore. A közgyűlési küldöttek a felolvasott alap­ szabályokat egyhangúlag fogadták el és terjesztették fel a belügyminiszterhez jóvá­ hagyás végett. Egyesületünk működése ezzel a nappal indult meg. Megalakulásunk után tömegesen iratkoztak be az egyesüle­ tünkbe oly tagok is, akik még a Magyar­ országi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének egyáltalán nem voltak tagjai, de felfrissítették tagsági könyveiket azok is, akik már egy-két évvel elvoltak maradva tagsági dijjaikkal. Egyesületünkbe az elmult év 3 hónapjában beiratkozott. 1121 tag, tagkönyvet cserélt 347 tag. Egyébként hűsé­ ges tükörképét adják egyesületünk műkö­ désének az alábbi kimtatások. Az egyesületünk október, november és december havi zárszámadása. Bevétel. 1121 drb. beírat., tagkönyv után 11,210.000 K. 1,735.000 347 „ tagkönyvcsere után 59,275.000 , 3285 „ I. o. havijárulék „ 5,580.000 558 II 261.000 „ 261 „ III.. „ 19,460.000 „ 6892 utánfizetési bélyegből 8,793.125 ,, Mulatságok és adományok összesen: 106,314.125 K. Betegsegély Rendkívüli segély Jogvédelem Takarítás Tisztviselők illetménye Nyomtatványok Leltári berendezés Agitáció Műszak megtérítés Telefon, portó összesen : 6,375.000 2,835.000 3,500.000 1,500.000 18,600 000 19,334.000 8,705.000 6,654.000 3,225.000 2,354.000 73,182.000 K. ,, „ „ „ .. „ „ „ „ K. Mérleg. Bevétel Kiadás 106,314.125 K. 73,182.000 K. Maradvány Fájd Pál elnök. 33,182.000 K. Angyal Lajos Krauter Gyula ellenőr. pénztárnok. Taggyűlés a Viga­ dóban. rozták hogy ujab kér­ vénnyel fordulnak az illetéke­ sekhez. A bányatárspénztárak központosításáról szóló rendelet ismertetése céljából f. évi január hó 2-án d. u. 3 órakor taggyűlést tartottunk Vigadó" nagytermében. A gyűlést Fájd Pá nyitotta meg, a napirendet Csóka Vendel egyesületünk titkára ismertette, aki hosszabb bevezető beszédével mutatott rá a társpénztár központosításért folyó küzdelmekre s végül örömének adott kifejezést, hogy a társpénztári rendelet megjelent, bár meg kellett állapitania, hogy a végrehajtási rendelet korántsem fog­ lalja magában a munkásság kívánságait. az egész rendelet reakciós s ugy látszik, hogy a munkaadók intenciója szerint készült el. Azután a rendeletből részleteket olvasott fel, amelyek súlyos kifogás alá esnek. Nem veheti tudomásul a munkásság a 65 éves korhatárt de tiltakoznia keli a 40 éves szolgálati ide megállapítása ellen is. Ugyancsak súlyos ki­ fogás alá esik a 10 éves várakozási idő, vala­ mint a rendelet alapján folyósítandó nyugbér összegek megállapítása ellen is óvást emelt, mert azok nagysága a nyugdíjasokon vajmi keveset segit. Végül határozati javaslatot nyujtott be melynek a szövege a következő: Határozati javaslat. Mondja ki a Salgótarjáni Szénmeden Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szá egyesülete 1927. évi január hó 2-án megtörteit nyilvános taggyűlése, hogy a bángatárspénztár központositásáról szóló 4400 eln. 1926. N. M. A . számú rendelet a salgótarjáni munkásságot nem elégiti ki, mert az abban foglaltak ne * gyobb része a munkásság összességére nézv hátrányosak. Utasitja a központi vezetőségei, hogy az 1926. évi okt. hó 7-én és december hó 18-án már kifejtett kivánságainak igyekez­ zen érvényt szerezni, törekedjen azon, hogy a jelen rendelet a munkásság kívánságának megfelelőleg sürgősen módositassék. Továbbá követeli a taggyűlés, hogy a nyugdijasok lakás, fűtés, világítás mindaddig maradjon, amig a központositásról szóló ren­ delet külön nem rendelkezik a nyugdíjasok ebbeli ellátásáról. A taggyűlés által elfogadott határozati javas­ latnak megfelelöleg az egyesületünk vezetősége az illetékes helyre a következő memorandumot nyujtotta be: A m. kir. Népjóléti minisztérium állal ki­ adott 4400 eln. 1926. N. M. M. számú ren­ delet a bányatörvények alá eső üzemekben és ezekkel kapcsolatos üzemekben foglalkoztatott munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló rendelethez a következő megjegyzéseket füzzük: A 3. §.-hoz. Kérjük, hogy a biztosításra kötelezettek négy csoport helyett három csoportba osztás sanak és pedig: az I. csoportba tartozzanak az összes altisztek, tehát mindazok, akik a ren­ delet I. és II. csoportjába soroztattak. A II. csoportba: vájárok, segédvájárok, szakképzett iparosok és a nehéz iparban fog­ lalkoztatott szakmunkások, a 111. csoportba pedig az I. és II. csoportban nem emlitett többi összes munkások tartozzanak. A 4. §.-hoz. Előbbi beosztások alapján a nyugbér bizto­ sítás alapjául szolgáló javadalmazásnak az egyes csoportokban való megállapítását a következőképen kérjük: I. csoportban évi 1800 pengő. II. csoportban évi 1200 pengő. III. csoportban évi 800 pengő. A 6. §.-hoz. A nyugbér biztosítás nem a rendelet szerint 10, hanem már 5 évi várakozási idő eltelte után járjon. �1927. január 15. A 7. §.-hoz. Rokkantsági nyugbért kapjon azon toldatait dolgozó munkás, aki 55-ik életévét betöltötte, a külszíni munkások közül pedig az, aki 60-ik életévét töltötte be. A 9. §.-hoz. A rokkansági nyugbér megállapitásánál a 7. § -hoz fűzött kérelmünkhöz képest állapitassék meg az eltöltött szolgálati évek után járó %-os emelkedés és pedig ugy, hogy a 9. § második bekezdésében foglalt nyugbérbiztositási alapösszegnek nem 80%-a, hanem 100%-a legyen. A 12. §. hoz. Az ezen §-ban megállapitott elismerési dijak 50%-kai való leszállítását kérjük, ez pedig az általunk kért három csoport szerint következőképen állapitassék meg : Az 1. csoportban havi 50 fillér. II. 35 III. 30 A 17. §.-hoz. Kérjük, hogy az, aki rokkant nyugbérben részesül s az állapotában bekövetkezett vál­ tozás folytán keresőképességét (7. §) vissza­ nyeri a nyugdíjban eltöltött időt ujbóli alkal­ maztatása esetén a 12. §-ban meghatározott s általunk 50 %-kal leszállított elismerési dij utólagos befizetése mellett, későbbi nyugdíjazta­ tása esetén szolgálati évként számittassék be. A 18. §. hoz. Ezen §.-ban foglalt határozatok olyképpen módositassanak, mint azt a 7-§. hoz füzött kívánságainkban kértük. A 41. §.-hoz. Kérjük, hogy azon biztositottak hozzátarto­ zói, akik a balesetbiztosító pénztár (1907. évi XIX. t. c.) valamint az e rendeletben meg­ állapított nyugbér biztosító pénztártól is jára­ dékot élveznek, a hátramaradott özvegy és árvák ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint e rendelet 40. §.-ban foglalt biztositott részesül, vagyis az özvegyi és árva nyugbér és a netáni járulékpótlékkal növelt baleseti járadék együttes összege 150% legyen. (Nem pedig 12O% mint azt a rendelet kimondja.) A 45. §.-hoz. Az e §. negyedik bekezdésében foglalt biztosítási járulék fizetésére vonatkozó meg­ állapitásokat a 4. §.-hoz előterjesztett kíván­ ságainkhoz képest kérjük módosítani és pedig a havi hozzájárulás volna: Az I. csoportban (1800— P.) havi 21— P. A II. (1200 — ) 14933 A III. ( 800 ) A 63. §.-hoz. E §.-nak odavaló módosítását kérjük, hogy az 1914. évi julius l-ét megelőző időre eső évek is a nyugbérbiztositás idejébe beszámitassanak, tekintet nélkül arra, hogy azokat az illetők mely időtől kezdve és hol töltötték el, feltéve, hogy igazolni tudják azt, hogy ez alatt az idő alatt oly társpénztár kötelékébe tartoz­ tak, mely társpénztár a jelen rendelet életbe­ lépésével központosittatott. A 64. §.-hoz. Kérjük hozzáfűzni azt, hogy aki a társpénz­ tár tagságával szerzett igényeinek fentartását az országos munkásbiztositó pénztárnál jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hóna­ pon tul jelenti be, jogait nem veszti el, ha igazolni tudja, hogy a bejelentés elmulasztása önhibáján kívül történt, A 68. §.-hoz. Ezen §. a 6. §.-hoz füzött kérelemnek megfelelőleg módosítandó, azzal a megjegyzéssel, hogy azon rokkantsági nyugbérben részesülő egyén részére, aki 5 éven aluli szolgálati idővel bir, megfelelő %-os nyugbér állapitas­ sék meg, ugy azonban, hogy az ne legyen kevesebb mint a nyugbér biztosítási alap­ összeg 20%-a. A 70. §.-hoz. Az országos munkásbiztositó pénztár bányanyugbér biztosító ága alapszabályainak meg­ állapításánál kérjük a munkásság érdekképvise­ letének előzetes meghallgatását. Azönkormányzati szervek megalakításánál kérjük a munkás­ ság érdekeinek figyelembe vételét, valamint az önkormányzati jogoknak a régebbi elvek alap­ ján paritásos alapon való összeállitását A kiadott rendelet a meglévő állapotok egyik-másikáról nem rendelkezik és arról „A bányász" tudomást sem vesz, ezért kérjük elsősorban kiegészítését a megjelent rendeletnek oly irányban, hogy a nyugdíjas munkások, vala­ mint azok hozzátartozói az 1907. évi XIX. t. c. határozmányainak megfelelelőleg betegség ese­ tén díjtalan orvosi kezelésben is részesittessenek. Kérjük továbbá, hogy a nyugdíjasok által eddig élvezett lakás, fűtés és világításban továbbra is részesüljenek, legalább azon idő­ pontig, amig a már megjelent rendelet a mun­ kásság által kért rendeletmódositó kérelemnek a M. Kir. Népjóléti Munkaügyi Minisztérium részéről rendeletileg szabályoztalak. A fent vázolt megjegyzéseinket és kérelme­ inket a munkásság érdekei kívánják, mert a megjelent rendeletnek 3-4. és 6.-§.-iban le­ fektetett rendelkezések nem juttatják jobb helyzetbe a munkásságot, sőt lesznek esetek, amikor a központosított társpénztár egyes munkásokra hátránnyal jár. A bánya- és kohómunkásságnak közel két évtizedes kívánsága jut érvényre a központosí­ tással s tekintettel arra, hogy célunk elérése a munkásság nyugalmának biztosítása céljából igen fontos és szükséges, ez okból kérjük, hogy kérelmeink minél előbb elintézést nyerjenek. A kiadott társpénztári rendeletben meg­ állapított alapjavadalmazások alapján a nyug­ díjak a következőképen alakulnak: a tag fizet I. cs. 7 P., II. cs. 6 60 P., III. cs. 4 66., 5 P., IV. cs. 2 94 P. Nyugdijat kap havonta a 10 éves várakozási idő eltete után: 10 év I. 20 P. II. 16 P. III. 12 50 P. IV. 8.04 P. 12.60 15 30 18’75 24 20 32 ,, 16.80 40 25 50 25 31.25 .. 40,, 21 ,, 30 25 20 60 47 37.50 35 ,, 43.75 70 29.40 56 40 80 50— 63 33.60 A jelenlegi nyugdijak a volt Északmagyar­ országi r. t Társpénztár alapszabályainak értel­ mében a következők voltak: az I. csoportban II.-ik. III. csoportb. 10 év utón 11 04 P. 8.64 P. 624 P. 7.44 12.15 15 11.04 19.20 20 14’40 ,, 9'60 ,, 25 12 80 ., 21.20 19.20 16.80 30 24—, 32.30 35 — 35 21.60 31 — 40 28.80 38*40 ,, 48tehát az I. csoportban az átlagos nyugbér emelkedés 100 %-os míg a II.-ik csoportban 73’5 %-os, a III-ik csoportban pedig 75 %-os. Akik azt hiszik, hogy a társpénztár köz­ pontosítására kiadott rendelettel megteremtették a munkásságnak a nyugalmát, azok tévednek, mert a munkásság nyugalmát csak olyan rendelet biztosíthatja, amely kívánni valókat nem hagy maga után. Már pedig a jelenlegi rendelet, amit a fenti kifogásaink is igazolnak, korán sem elégíti ki a munkásokat, igy tehat a két évtizedes küzdelemnek további folytatása következik mindaddig, amig a munkásság előbb említett kívánságai érvényre nem jutnak. Az aktív harcos munkásokat ujabb harcra szólítják a jelenleg éhező és nyomorgó nyug­ díjasok és a didergő árvák, akiket a most kiadott rendelet spontán érintett Nem szabad megfeledkezniök azoknak a munkástársaknak a jelenleg nyomorban fetrengő előbb említett munkástársairól és azok hozzátartozóiról, akik még nem tudják azt, hogy hogyan lehet meg­ élni abból a nyomoruságos nyugbérből, amelyet eddig folyósítottak, illetve uj rendelet alap­ ján folyósítanak. Gondoljanak csak azok a munkástársak egy kissé előre, akik ma még nem tudják felértékelni a jövő veszedelmeit, akkor bizton bízni fogunk abban, hogy nem találunk munkást, aki ne álna sorompóba a munkásság ezen jogos követelésének kiharco­ lása mellett. Nincs tehát vége a harcnak a rendelet kiadásával, mert hiszen a gyakorlati végrehajtást még senki sem Ismeri, előrelátha­ tólag sulyos zavarok támadnak, amely zavarok elkerülése és kiküszöbölése minden egyes munkástársat éberségre figyelmeztet, ugyancsak arra figyelmeztetjük mi is, hogy saját jogainak, exisztenciájának a megvédésénél ne legyen közömbös, hanem figyeljen és ha felvilágosi­ tásra szorul, akkor azt nehalassza egyik napról a másikra, mert mindennapi késés, minden egyes munkástársunkra sulyos anyagi károkat jelenthet. lasztják a szakszervezetektől Amikor az egyesületünk megalakítására tettük meg az előkészületeket, nyomban je­ lentkezett a salgótarjáni bányamunkásság hangulatába az a tény, hogy olyan szerve­ zetet kell létesítem, amely szervezet nem politizál, hanem a munkásság gazdasági érdekeit van hivatva megvédelmezni. A salgótarjáni munkásságnak ezen állásfogla­ lása kölömböző helyeken nagy port vert fel és ugy állították be ezen szervezetet, mint hogy ha gazdasági érdekek megvédése politikai pártok feladata volna. Most azután azt a hirt kapjuk Angliából, hogy az angol szakszervezetek 13908 szavazattal 2383 szavazat ellenében, a szakszervezeteknek a munkáspárttól való elválasztása mellett foglaltak állást. Bizonyára meg van a magyarázata az angol szakszervezetek ezen állásfoglalásának mert azt hisszük, hogy az angol szakszervezetek vezetői épp olyan lelkiismeretesen őrködnek az angol munkás­ ság érdekei fölött, mint a magyar szakszer­ vezetek vezetői. De, hogy mégis ezt a nagy, világra szóló eseménynek mondható határo­ zatot hozták, valami magyarázatott kell keresni A magyarázatot abban látjuk, hogy az angol munkásvezérek, sokkal jobban a szivükön viselik a munkásság érdekeit, mint hogy ezen cselekedetükkel kárát kivánnák szolgálni munkástársaiknak és éppen ezért, mert nem akarják kitenni a szakszervezeti munkások gazdasági érdekeit a politikai villongások veszélyének, határozták el, hogy különállóan kezelik a szakszervezeteket a politikai párttól és szabad elhatározást adnak tagjainak a politikai felfogásuk gyakorlását illetőleg. De felvetődik az a kérdés is, hogy miért nem csinálják ezt nálunk is ugy mint anyj­ ában. Erre is könnyű lehet a felelet, akik ismerik a magyar szervezetek organizációit azok egyszerűen megfelelhetnek a kérdésre, még pedig azzal, hogy Magyarországon a szakszervezetek vezetői, kivétel nélkül, po­ litikai pártban is első helyen foglalnak helyet, mint vezető egyének. Ez tehát a magyarág zata annak, hogy szervezetileg nem lehet elkülöníteni a pártot, illetve a szakszervezet tet a párttól. De, akik azt hiszik, hogy ez sokáig fog késni, azok tévednek, mert a munkásság, mint érdekelt fél, napról-napra világosabban látja, hogy gazdasági érdekeiket legtöbbször politikai irányzatok, politikai céljaiknak el­ érésére igyekeznek felhasználni Ebből természetszerűleg következik, hogy mind többen és többen lesznek azok, akik be­ fogják látni, hogy a salgótarjáni munkásság megkezdett munkája fogja eredményhez juttatni a munkásság összességét. Bár tudjuk azt, hogy küzdelmeink nehezek, mert hiszen egy megrögzött, régi elévült rendszerből a jelen kornak megfelelő alkotási munkába fogtunk bele, de mert az elmult idők ese­ ményei, bebizonyították, hogy olyan irányt kell szabni a munkásság fejlődésének, amely megfelel az igényeknek, mert amit eddig cselekedtek a munkásság érdekében, azok elcsapni való rosszak voltak. Az elmult tapasztalatok adják meg ré­ szünkre azt a hatalmas erőt, amely erővel minden néven nevezendő támadásokkal szemben megfogjuk védeni igazainkat, de védeni fognak bennünket támadóinkkal szem­ ben a külföldi események is, amelyek segít­ ségünkre sietnek a munkásság helyes útra �1927. január 15. »A bányász« 4 való vezetése tekintetében. Sokkal nehezebb támadóinknak az álláspontjukat védeni, mert a munkásság látta a múltakból, de látja a jelenből is, hogy kinek van igaza, ki az, aki a munkásság érdekeit védi és kik azok, akik a munkásság érdekeit elhanyagolták és nem cselekedtek semmit. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát ferri­ es női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritök, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Meg van mentve a haza. A Salgótarjáni Szénmedence bányamun­ kásainak a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségének kötelékéből való kiválásával egyidejűleg a dorogi kerü­ let bányamunkásai mozgalmat indítottak egy rendkivüli közgyűlés megtartására. A rend­ kívüli közgyűlést f. évi január hó 9. és 10-én tartották meg. A közgyűlést megelőzőleg nagy készülődések voltak, hogy lefognak számolni mindazokkal, akik szerintük nem odavalók. Az egész ország zúgott az agitációtól, hogy most olyasmi fog történni, amilyen még soha sem történt. A salgótarjáni kerü­ letben is nagy fegyverkezés volt, a brazíliai pénzen összeverbuvált küldöttek, legnagyobbrészben úgynevezett Vági pártnak a tagjai, akik resztvettek a közgyűlésen, nagy hű-hóval búcsúztak a kerületből munkás­ társaiktól, hogy most megmutatják Peyernek az utat Az eddigi hirek szerint tényleg meg is történt az útmutatás, amikor Peyer Károly elé értek, mindegyik térdre esett s megállapították, hogy Peyer Károly nélkül összedőlne az egész világ. Gombos Pál tata­ bányai bizalmiférfi Peyer Károlynak a dédelgetettje, megjutalmazott bizalmiférfi indít­ ványára bizalmat szavaztak Peyernek. A salgótarjáni Vágisták tehát beváltották igé­ retüket, mert hiszen a felelősségrevonás helyett tapsoltak az indítványozónak. Na meg aztán Peyer sem feletkezett meg a dédelgetettjeiről, elpanaszolta, hogy a 25.000 koronás havi járulékból nem lehet fenntar­ tani a Szövetséget, tehát fel kellene emelni a járulékot, de ravasz köntörfalazással ki­ tért az indítvány megtétele elől, azt várta, hogy majd csak akad a tatabányai bizalmi­ férfiak közül valaki, aki javaslatot fog tenni a járulék felemelésére. De bizony ugy lát­ szik a járulékot felemelni szerető tatabányai­ aknak is elment az étvágyuk a járulék föl­ emelésétől és így a végén kénytelen volt megállapítani a vezér, hogy nem igen hiszi, hogy ebből a járulékból fenn lehessen tar­ tani a szövetséget. Na meg aztán előnyösebb lesz valami uj dologgal elő állni az árva segélyek életbeléptetésével, föltéve természe­ tesen, hogy ha akadnak majd emberek, akik ennek is felülnek. Kiegészítették a központi vezetőséget is, amelyben a salgótarjáni kerületből olyan egyének jutottak tisztséghez, mint például: Odorinszki Ferenc, Orosz Márton és Fodor Antal, akik 1924. óta vannak lemaradva a szövetségi járulékkal. Ez jellemzi Peyerék szorongatott helyzetét, mert hiszen kényte­ lenek voltak olyan küldötteket elfogadni, amilyen akadt. Miután az a régi közmon­ dás : .,hogy minden lyukas zsákra akad folt“ Peyerék is találtak egy pár ilyen foltot Beszéltek a bányatárspénztárak központosi­ tásáról szóló rendeletről is, hogy igy-meg ugy nem jó, de Peyer elfelejtett beszámolni a "Bányamunkás“-ban irt tudósításról, hogy ott mennyire végig dicsőitette a rendeletet. Igaz, hogy már nem is lep meg bennünket a kétszínű játéka, igy szokott lenni mindig, aki mindenütt jó gyerek akar lenni, az kacsingat jobbra is balra is, nehogy vélet­ lenül valakit megbántson, egyik vagy másik oldalról szemrehányás érje. Az előbbi eseményhez röviden megkíván­ juk jegyezni, hogy teljesen tisztában voltunk azzal a vak lármával, amely hónapokon keresztül lezajlott. Tudtuk azt, hogy Peyer a közgyűlésre csak olyan embereket enged majd elmenni, akikben feltétlenül megbizik. De tudtuk azt is, hogy Peyer a közgyűlést csupán kényszerűségből hívta össze, semmi olyat nem produkálhat, amely a munkásság nagy tömegeinek igényeit kielégítheti. Ez a közgyűlés tehát semmi egyéb nem volt, mint a levegőbe való üres puffogtatás. Minden­ esetre a magunk részéről őszintén örülünk neki, mert hiszen beláthatják most már a munkástársaink, hogy váltották be ígérete­ iket azok a hangos demagógok, akik állan­ dóan ígéretekkel próbálták a munkásokat befolyásolni. De megállapíthatjuk azt is, hogy a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orzs. Szövetségének ezen erőlködése egy utólsó kisérlet volt az élete megmentéséhez, semmivel sem jutott előbbre az ügyük, legfeljebb annyit értek el, hogy egy jó pár­ millióst a munkásság verejtékes filléreiből a sárba tapostak. Igy tehát megmentették a hazát, a hazamentésnek mégis lett áldozata a pécsi kerületi titkárság megszüntetése. Kiváncsiak vagyunk, hogy melyik kerületi titkárság meszüntetésére kerül még a sor. HIREK. Előfizetési felhivás! Bányászok! Szaktársak ! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Halálos bányaszerencsétlenség a bíróság előtt. A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. visontai bányájában 1921. év őszén amikor egy 34 méter hosszu bányafúró szerkezetet szedtek szét a munkások, halá­ los szerencsétlenség történt A gőzdaru egyik kikopott acélrésze agyonsujtotta Ács István bányászt. A szerencsétlenség követ­ keztében Tuzár József üzemvezető ellen megindult az eljárás s az egri törvényszék Tuzárt 2 havi fogházra, 100.000 korona pénzbüntetésre ítélte, gondatlanságból oko­ zott emberölésért. Az itélő-tábla Zachartanácsa Tuzár büntetését 6 heti fogházra és 300.000 kor. pénzbüntetésre változtatta át Bányaszerencsétlenség Brenbergben. Sopron mellett lévő Brenberg bányá­ ban a felvonó kosár és a tárna fala közé került Nussher Lajos 26 éves ágfalvai lakos, akit a tovább haladó felvonó kosár valóság­ gal szétroncsolta. A haldokló embert a kór­ házba szállították. Állapota életveszélyes. Kifüstölik a bányászokat. A kemény téli idő a baglyasaljai Gusztáv-aknában az akna falain lefolyó vizet megfagyasztotta és ezáltal az üzem rendes menetét a vastag jégfagyás korlátozta. Az üzemvezetőség in­ tézkedésére 1926. évi december hó 30-án a jég olvasztására munkásokat rendeltek az aknába. Természetesen a vastag jég fel­ olvasztásához nagy hőfok volt szükséges és igy több koksz kosárral megrakott tüzet eresztettek le az aknába, jólehet a jég fel­ olvasztása még jóformán meg sem kezdődött, az aknában dolgozó munkástársakat már életveszedelem fenyegette, mert a* kosarak­ ból a füstöt a ventilátor lefelé az aknába húzta, amely füsttel csakhamar elteltek a munkahelyek. Szerencsére még kellő időbe, vették észre a veszedelmet s igy intézkedés történhetett az aknából való menekülésre. Ezen veszedelem a baglyasaljai Sára-akna áldazataira emlékeztet vissza bennünket és óva figyelmeztetjük a bányaüzemvezetősé­ geket, valamint a bányahatóságot, hogy az ilyen könnyelmű intézkedésektől óvakodja­ nak, mert elhihetik azt, hogy a munkásság élni akar, ilyen könnyelműségből keletkező bajokért végtére mégis csak felelni kell vala­ kinek. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlássál meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legfőbb minőségi árat feltünő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfik és fiu kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda" r.-t., Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és exist ékszer különlegességekben. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt áráért 5 ért irásbeli félállást vállalok. Órajavítások műhelyemben pontosan eszközöltetnek Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 2. szám (1927. január 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/475e0bb1f4b01758c1b542f07775950e.jpg 81eb898e531228281d3f8dd6286806dc https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59daff60e7da726dd543bd7d6866c96b.pdf ef9a84a6f51b78ff5a13e109434de564 PDF Text Text II. évfolyam. 20. szám. 1927. október 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Őrt állunk! A bányamunkások helyzetük javí­ tása érdekében beadvánnyal fordultak a vállalatokhoz. Ebben a beadványban azt kérték, hogy a téli hónapokra emeljék föl fizetéseiket, ugyancsak kér­ ték, hogy azon üzemekben, amelyek­ ben a szakmánybérek oly alacsonyan vannak megállapítva, hogy rendes szor­ galommal végzett munka mellett nem érik el az átlagos keresetet, ott javít­ sák föl a szakmánybéreket. A többi kivánságok kisebb helyi természetűek. A bányavállalatok átvették a bead­ ványokat, azonban nem nyilatkoztak az elintézés módjáról. A vállalatoknak ezen zárkózott hallgatása a munkásság között bizonyos nyugtalanságot oko­ zott, ami teljesen érthető. Ugyanis a munkásság olyan kíván­ ságokkal állt elő, ami minden gondol­ kodó ember előtt megértésre talált. Teljesen jogos a munkásság kérése és sürgős is, mert a vállalatok már októ­ ber havában magasabb mennyiségű szén szállítására kaptak rendelést és ezen nagyobb mennyiséget már fel­ emelt árakon szállítják. A bányák — rendszerint — az év hat hónapjában magasabb áron szállítják a szenet. Ezen felemelt árakat október 1-től április 1-ig tartják, tehát indokolt a bánya­ munkásság kérése. Bár a munkásság csak négy hónapra kérte fizetésének felemelését, azonban ezt már október 1-től kéri. Hallottunk olyan ellenvetést a vál­ lalat részéről, hogy nem helytálló a munkásság kérése, mert ha a bányák többet szállitanak, az által a munkás is többet keres, mert megszüntetik az üzemredukciókat és több munkalehe­ tőséget adnak a munkásnak. Erre nézve az a válaszunk : Igaz az, hogy a munkásság a több szállítás kö­ vetkeztében bizonyos kereseti többlet­ hez jut, azonban, ez a kereseti több­ tel azonban csak azt teszi ki, amit rendes munkamenetben keres. Ez a kereset azonban csak szűkösen ele­ gendő arra, hogy a napi legszüksége­ sebb cikkeket beszerezze. Nem ele­ gendő azonban arra, hogy az évnek mintegy nyolc hónapjában, amikor a redukált műszakok következtében ke­ resetének csaknem 50 százalékától el­ esik s minthogy akkor is élni kell, tehát egyrésze a munkásságnak kény- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. telen lemondani még a legszüksége­ sebb cikkeknek a beszerzéséről is. — Amit viszont emberi léténél fogva egyáltalán nem tudott nélkülözni azt hitelre volt kénytelen beszerezni, ha egyáltalán hitelt kaphat. Ezt a hitelt valamiként le kell törleszteni, mert kü­ lömben más alkalommal ettől a hitel­ től is elesik. Sőt az utóbbi időben a munkásság legnagyobb része már nem kapott hitelt mert az utóbbi években szinte állandósult a szomoru munkátlanság alkalmával szerzett heteiket nem tudta kiegyenlíteni. Ez még sivárabbá tette a helyzetet, mert hitel hiányában nélkülöznie kellett azon cikkeket, amit a tél beáltával feltétlen elő kell terem­ tenie. Már most, ha csak ahoz a kere sethez tud jutni ami a rendes napi élet szükségleti cikkek beszerzéséhez sem elegendő, ugy miből tudja födözni ezen rendkívüli "szükséges cikkek beszerzését Ezek alapján a munkásság az ujabb beadványok szerint csupán csak szű­ kös létfentartását kívánja biztosítani, tehát ez elől elzárkózni a legnagyobb lelketlenség. El sem tudjuk képzelni, hogy akadjon valaki, aki elzárkózna és ha mégis meg történne igénybe fogunk venni minden eszközt. Azon­ ban nem fogjuk engedni a munkásság ezen méltányos kívánságait ridegen elutasítani. Hanem őrt állunk és oda fogjuk kiáltani az ország közvélemé­ nyének a fülébe, azokat tegye felelőssé az ország ipara és kereskedelmének a pusztulásáért, a népek nyomorúsá­ gáért, akik szívtelenül nézik az ország pusztulását. Bírálat egy sztrájkról, amit nem ők rendeznek. Az alábbi cikket a „Népszavából“ vettük át szó szerint, hogy bemutassuk olvasóink előtt, miként vélekednek olyan harcról, amit nem ők rendeztek meg. „Teljesen összeomlott a demagógiától ki­ erőszakolt prágai épitőmunkás sztrajk. Po­ zsonyból jelenti a „Népszava“ tudósitója: Ami előrelátható volt az bekövetkezett. A demogógiától kierőszakolt sztrajk, amelyben a prágai épitőmunkások ezrei vettek részt teljesen összeomlott Példátlan volt az a mód a szakszervezeti mozgalomban, ahogyan a demogógia ezt a sztrájkot kezdeményezte anélkül, hogy a dolgozók követelését a mun­ káltatóknak bemutatták volna és hogy a többi építő munkásszervezeteket értesitet­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) ték volna az egységes eljárásról, a bolsevi­ kok kierőszakolták a sztrajkot A sztrajk 9-ik hetében a bolsik, hogy valamilyen mó­ don mégis szabaduljanak a felelőségre vonás elől, szavazás alá bocsájtották a sztrájkoló munkások között, hogy akarnak-e tovább harcolni, akkor amikor az épületek 70 %-án már sztrájktörők dolgoztak. Hlyen formán érthető, ha a sztrajkolók tulnyomó többsége a sztrajk beszüntetése és a munkának azon­ nali, minden feltétel nélküli felvétele mellett döntött A sztrajk. befejezésével kapcsolatban az épitőmunkások szociáldemokrata szervezete kiáltványban fordult a köztársaság építőmunkásaihoz, melyben rámutatott arra, hogy a demagógia minden lelkiismeret furdalás nélkül ugrasztottá a prágai munkások ezreit sztrajkba. Amiben az osztályharcos épitőmunkás szervezetnek semmi része sem volt és amivel minden közösséget megtagad és a felelőséget magától elhárítja. A szociál­ demokrata párt tagjai a sztrajk megszűnésé­ vel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy a demagógia a prágai építő munkások sztrájk­ jával voltaképen elérte célját. Mert nem az épitőmunkásság helyzetének megjavítása volt a demagógia célja, hanem a prágai la­ kásépítő akció befejezésének az elgáncsoló Ezzel ugyanis a demagógia késleltetni akarta, hogy a dolgozók lakáshoz juthassanak, ami által az ugynevezett forradalmi szellem le­ lohadna a munkásság között Az utólsó két esztendőben 8 épitőmunkás sztrájkot gáncsolt el könnyelműen a dema­ gógia. A szociáldemokrata épitőmunkás szö­ vetség megállapította, hogy a szociáldemok­ rata épitőmunkásság, ambár a sztrájkot ki­ zárólag a bolsevikok kezdeményezték, mind­ végig becsületesen kitartott a sztrájk mellett, egyetlen sztrajktörő sem akadt köztük, mig a kommunisták táboraból tömegesen jelent­ keztek sztrájktörők és pedig nem csak egy­ szerű munkások, hanem úgynevezett alvezérek is.“ Igy hangzik szószerint a cikk, ezek sze­ rint tehát nem az fáj a „Népszaváénak. hogy a munkásság eredménytelenül volt kényte­ len befejezni a harcot, hanem az, hogy nem ők rendezték. Azt írják lelkiismeretfurdalás nélkül ugrasztották a munkásság ezreit harcba. Vajjon hány esetben ugrasztották itt Magyarországon harcba a munkásságot minden kilátás nélkül ők, akkor szintén nem éreztek lelkifurdalást Különösen mi, • bányamunkások voltunk sokszor áldozatai az ilyen lelketlenségnek. Továbbá többek közt azt írja a cikk, hogy amikor a fenti munkásságot. leszavaztatták. ezek a munka felvétele mellett szavaztak, A magyar bányamunkásság ezzel szemben. �1927. október 15 "A bányász" 2 A bányavállalatok, amikor a háboru után a bányák berendezése le volt romolva és ez­ által, ugy szintén a háború utáni fegyelem meglazulása következtében a termelés a minimumra süllyedt, állandóan siránkoztak, hogy segítsenek rajtuk, mert veszélyben van a bányaipar. A vállalatok ezt oly ügyesen tudták csinálni, hogy mindenkinek megesett rajtuk a szive, Össze is fogott röktön ugy a nagy agrár mint a nagy ipari érdekeltség és szinte elmaradhatatlan volt a kormány is. Legelső dolguk volt az, hogy a munkás­ ságot megkötötték és nem engedték a mun­ kahelyét változtatni, azután katonai felügye­ let alá helyezték. Amikor mindez meg volt, akkor a kormány megengedte, hogy a bá­ A magyar bányaipar nyák a beruházások 70 %-át egy év alatt leírhassák s a hatósági ármegállapítás mel­ helyzete. lett az eladási árhoz hozzá számíthassák. A magyar bányaipar helyzete foglalkoz­ Tehát a vállalatok az ország szénellátásának tatja az ország közvéleményének nagy ipari a fellendítésén egészen jól kerestek. Ezzel szemben a munkásságnak, amely és bányászati részét. Minden tényező elis­ meri a bányaipar nagy fontosságát, elisme­ ugyancsak erejének a megfeszítésével fára­ rik azt is, hogy a bányaipar magyarország dozott az ország szénellátásának fellendí­ ipari és kereskedelmi életének az alapja, tésén, csak a nyomorusága nőtt meg. A fe­ ebben nincs eltérés. Azonban nem tudják gyelem helyreállitásában a munkásságnak megérteni azt a nagy feladatot, amellyel oroszlánrésze van. A termelés fokozásában tartoznak ennek a nagyfontosságu ügynek. ugyancsak a munkásság erejének a meg­ Nekünk bányamunkásoknak lét és nemlét feszitése volt amely a termelés emelkedé­ kérdése a bányaipar helyzete, mi ezt meg­ sét eredményezte. Ezen termelés emelkedé­ értjük, sőt ezen iparnak a fejlesztésén mi sét a vállalatok ugyancsak kihasználták és elmentünk addig a határig, ameddig munkás helyre állitották nem csak leromlott üzemei­ elmehet. Ezzel szemben a munkásság nem ket, hanem mérlegeiket is rendbe hozták. részesül abban az elbánásban, amely ót Egyébként az ország széntermelését a kö­ joggal megilleti. vetkező táblázat mutatja: amikor beugrasztották, az ilyen szavazások alkalmával mindig a további kitartás mel­ lett szavazott és mégis másnap ugyanazok vétették vele fel a munkát, akik előző nap még szavaztattak. Ők sem éreztek lelkiismereti furdalást, akkor igy kívánta a magasztosabb politikai cél. A munkásság pedig viselte továbbra harc által még magasabbra fokozott nyo­ morúságát Ebből is levonhatjuk a tanulságot, vagyis a munkásság gazdasági harcaiba nem sza­ bad politikát vinni, hanem kizárólag gazda­ sági alapon kell megvívnia harcait Széntermelés szénmedencék szerint: Széntermelés: Métermázsákban Szénmedence 1925. Millió kalória értékben 1926. 1925. 1926. Tolna-baranyai feketeszénb. Tata-Esztg.-Bpesti szénb. Salgótarjáni szénbányák Sajóvídéki Egyéb barnaszénbányák Lignitbányák 8.050.499 23.996.579 11.986.854 13.080.597 4.199.808 1.922.235 8.269.061 26.600.897 11.991.017 13.492.842 4.418.812 1.719.481 4.830.300 11.470.087 4.637.795 4.732.278 1.800.167 422.892 4.961.437 12.838.082 4.645.929 4.889.812 1.899.026 378.286 összesen : 63.236.572 66.492.110 27.893.519 29.612.572 Vagyis 1926-ban 3.255.538 q-val termeltek többet, mint 1925-ben. Ez a termeléstöbblet annál értékesebb, mert a kimutatás szerint kalória értékben 1.719.353 kalóriával több, mint az előző évben. A termelésnek ezen emelkedése már megközelíti az ország szénfogyasztását ugy, hogy mindkevesebb mennyiségre lehet leszállítani a külföldi szénbehozatalt. Az ország szénfogyasztását a következő táblázat mutatja. Szénfogyasztás negyedévenkint: Fekete szén Negyedév Összesen: összes szén Fogyasztás ezer métermázsákban 1925. I. II. m. IV. Barna szén 1926. 1925. 1926. 1925. j 1926. 3167 2.975 3.868 5.042 3.526 2.588 3.489 4.470 13.519 11.118 12.073 16.826 13.558 10.551 13.419 17.597 16.686 14.093 15.941 21.868 17.084 13.139 16.908 22.067 15.052 14,073 52.536 55.125 68.588 69.198 A fenti táblázat szerint addig, mig 1925- 1915-ben 2.911.824 q volt, ha ezt is hozzáben 352,000 q-val volt kevesebb a terme- adjuk a termelés és a szükségleti különbö­ zés. mint a fogyasztás, 1926-ban már csak zethez, akkor 8 263.824 q külföldi szén be2.706.000 q-val volt kevesebb. — A kivitel hozatalára voltunk utalva. Ezzel szemben behozatal volt szénben 11.927.110 q, vagyis X663.286 q-val több szenet hoztak be az országba, mint amennyi a szükséglet volt Még szembetűnőbb az a külömbözet 1926-ban. A kivitel volt 3,134.950 q , amit a szükségleti külömbözethez hozzá adva 5,840,950 q. behozatalra voltunk utalva. Ez­ zel szemben behoztak 12,249.090 q., vagyis 6,408.140 q.-val többet mint a szükséglet, Nagyon szomoru tünet ez és ez veszéllyel fenyegeti a magyar bányaipart Különösen az ez utáni időkben fenyeget ezen behozatali tultengés veszéllyel, mert megszűnt a jugosz­ láviai jóvátételi számlára szállitott szén, ami a kivitelnek mintegy 80%-át tette ki. Ugyan­ csak súlyosbodott a kiviteli lehetőség az angol szénbányász sztrájk alkalmával 1926ban szerzett Olasz piacnak az elvesztése következtében. Ugy hogy ma az a helyzet, hogy a magyar kitermelt szén teljesen bent­ szorul az országban, mert kiviteli piaca a magyar szénnek nincs. Tehát arra kell töre­ kedni, hogy ne jöhessen be több külföldi szén mint amennyit az ország termelése és szükséglete közötti külömbözet mutat Ezen a téren a magyar kormányra hárul az a nagy kötelesség, hogy őrködjön ezen iparban foglalkoztatott munkások jólétének a biztosításáról. Megdől a fenti kimutatás szerint az a folyton hangoztatott frázis, mely szerint azért hoznak be és csak annyi kül­ földi szenet amennyi a magyar szenek fel­ javítására szükséges. Mert ezen kimutatás szerint oly nagy az a mennyiség, amely fö­ löslegesen özönlik az országba, hogy foltétlen meg kell akadályozni az idegen szén bejövetelét és ne okozhasson nehézsége­ ket. Ebben a kérdésben azonban a vállala­ toknak is segédkezni kell, különösen az árak tekintetében. Ugyanis a belföldi bányák 6 hónapig tartják a magasabb árakat, addig a külföldi szén árak csak 3 hónapig tartják a magasárakat és a többi hónapokban ala­ csonyabb árakat számitanak. Tehát itt is a magyar bányáknak kell engedményeket tenni és ez által megkönnyíteni azt az akciót, amely a külföldi szénnek abeözönlése ellen indul. Különösen megkönnyíti ennek az ak­ ciónak a sikerét az a körülmény, hogy a hazai bányák az utóbbi időben a szén mi­ nősége tekintetében nagy eredményeket értek el. Összeegyezve végül a fentieket megálla­ pithatjuk, hogy ebben a kérdésben minden érdekelt tényező megtalálta a maga számí­ tását, kivéve a munkásságot. Már most első­ rendű fontosság a munkásságot, illetve az ő kivánságát is figyelembe venni és ezen kí­ vánságot kielégíteni. Ugyanis, mint fentebb látjuk, a bányák a téli 6 hónapban felemelik a szén árakat te­ hát a téli jobb szénkonjukturában nem csak több szenet, hanem ezt felemelt árakért szállítják, tehát ezáltal jobb keresetre tesz­ nek szert, ezért indokolt, hogy a munkás­ ság is ezen téli hónapokban a felemelt szén ára arányában magasabban dijaztassék. Eb­ ben a kérdésben a kormánynak ismételten hathatósan közbe kell lépni és a vállalatokat reá birni ezen kívánságok teljesítésére. Ugyancsak a kormányra hárul az a fela­ dat is, hogy minden eszközzel megakadá­ lyozza a külföldi szén bejövetelét. Továbbá bent az országban oda hatni, hogy ne hasz­ nálhassanak külföldi szenet, csak amennyi­ ben ezt az üzem technikai berendezése meg­ kívánja. Ezt azonban szigorúan kell ellen­ őrizni és a kihágókat sulyos szabadságvesz­ téssel büntetni. �1927. október 15 3 "A bányász" A munkásság elvárja, hogy ugyanolyan hathatós támogatásban részesüljön, mint annak idején a vállalatok részesültek. Gon­ doljon minden tényezó arra, hogy a vállala­ tok annak idején a tőkéjüket áldozták, mig a munkásság már akkor is és most is ere­ jét, egészségét, úgy szintén családját áldozta az ország bánya iparának a fejlesztéséért. Szövetségünk helyicsoportjai­ nak taggyűlései. Jánosakna : a jánosaknai helyicsopor­ tunk f. évi szeptember 18-án tartotta tag­ gyűlését a Jánosaknai munkás kaszinó nagy­ termében, amelynek napirendjét Csóka Ven­ del szövetségünk titkára és Gasparin János mátranováki kelyicsoportunk elnöke ismer­ tették. Az előadók foglalkoztak a szövetsé­ günk közgyűlésén elfogadott határozati ja­ vaslatokkal, részletesen megmagyarázták a muunkástársaknak azt a memorandumot, amelyet ugyancsak a közgyűlés határozatá­ ból nyujtottak be a bányatársulathoz. Kisterenye: kisterenyei helyicsoportunk f. évi szeptember 30-án a Chorin-telepi felolvasó teremben tartotta közgyűlését, amely taggyűlésen az összes Kisterenyén dolgozó munkástársak jelen voltak. Csóka Vendel szövetségünk titkára hosszasan foglalkozott a bányamunkásságot érintő gazdasági és szociális problémákkal. Imertette a közgyű­ lési határozatokat s felhivta a munkásság figyelmét azok fontosságára. A taggyűlés egyhangu lelkesedéssel csatlakozott a köz­ gyűlési határozatokhoz. Pécsbányatelep: pécsbányatelepi helyi­ csoportunk f. évi október hó 2-án, délelőtt 11 órakor tartotta tisztujjitó közgyűlését, amelyet Háhn György szaktárs nyitott meg. A szövetségünk országos közgyűléséről Wölfel Gyula szaktárs tett jelentést Felszó­ lalásában elmondotta, hogy a túloldalról ter­ jesztett ferde hírekkel szemben megállapítja, hogy Salgótarjánban a szövetségünk oly gyönyörű működést fejt ki, amelyet a pécsi kerületben ezideig még soha nem tapasztalt. A szövetségünknek két dalárdája működik, azonkívül a munkástársak oly gyönyörű testvéries együttérzést tanúsítanak, amely a salgótarjáni munkásságnak mindég büszke­ ségére válik. Felhívta a pécsbányatelepi munkástársakat, hogy ugyanoljan gyönyörű egységben igyekezzenek gazdasági érdekeik­ nek megvédéséért sikraszállni, mint azt Salgótarjánban tapasztalta. Utána Kraft Jenő a pécsi kerületűnk” titkára ismertette a DGT-hez beadott kérvények sorsát, meg­ állapította, hogy a bányakapitányság utján kapott válasz nem elégíti ki a munkásságot és igy a kerület vezetősége elhatározta, hogy ujabb kérvénnyel fordul a bányaigazgatóság­ hoz, amelyben kéri az egységes szakmány megállapítását és a ®/o-ok eltörlését. Csóka Vendel szövetségünk titkára pedig a közgyűlés által hozott határozatokat is­ mertette, hosszú előadásban foglalkozott a munkabérek emelésének fontosságával és le­ hetőségével. Azonkívül rámutatott a bánya­ társpénztárak központositásáról szóló rende­ let megreformálásának szükségességére, mert azok a mai formák között egyáltalán nem tart­ hatók fen, mert hiszen olyan káros intézke­ dései vannak, amelyek a munkásságot, de különösen a nyugdíjasokat borzasztó rossz helyzetbe juttatták. Bejelentette, hogy a közgyűlésen elfogadott határozati javaslato­ kat a szövetség titkársága az illetékes minis- Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. teriumokhoz küldötte és minden törekvése az. hogy azoknak érvényt is szerezzen. A jelölő bizottság előterjesztésére a köz­ gyűlés megválasztotta a végleges vezetősé­ get Elnök: Háhn György, alelnök : Dobos Kálmán, pénztáros: Suták Ágoston és Lincz N., jegyző: Steinhauer János, ellenőrök: Klotcz Máté és Wölfel Gyula, választmányi tagok: Doleschál Henrik, Braun József, Mandl Nándor, Schlank Herman, Köhler Antal. Póttagok: Hauer István, Soukup János. Mecsekszabolcs. — Mecsekszabolcsi helyicsoportunk október 2-án délután 3 óra­ kor a Kner József-féle vendéglőben tartotta taggyűlését, mely taggyűlést Szabó István, a helyicsoportunk elnöke nyitott meg. Meg­ nyitójában beszámolt a szövetség második országos közgyűléséről. Legnagyobb örömé­ nek adott kifejezést a Salgótarjánban szer­ zett tapasztalatairól. Utána Kraft Jenő, pécsi kerületűnk tit­ kára ismertette a DGT-hez benyujtott kér­ vényeket s megállapította, hogy a bánya­ kapitányságon keresztül érkezett válasz arra kényszeritette a kerület helyicsoportjainak vezetőségeit, hogy ujabb bérkérvénnyel for­ duljon a DGT. igazgatóságához, amely kér­ vénynek részletes ismertetése után Csóka Vendel, szövetségünk központi titkára jelent­ kezett szólásra. Elöljárójában nagy örömének adott kife­ jezést, hogy a mecsekszabolcsi munkásságot olyan nagy számban van szerencséje üdvö­ zölni, mint amilyen számban a gyűlésünkön megjelentek. Azután részletesen foglalkozott a bányamunkásság gazdasági és szociális helyzetével, statisztikai adatokkal bizonyí­ totta, hogy mennyire szüksége van a mun­ kásságnak a sürgős béremelésre, amely bér­ emeléssel enyhíteni tudja azt a nagy nyo­ mort, amely nyomor az utóbbi évek gazda­ sági pangása folytán állott elő. Megállapította, hogy a munkabérek 295 százalékkal vannak alatta az 1923. évi bé­ reknek, ezzel szemben a szén ára épen 100 százalékkal magasabb, mint volt 1923-ban. Igy tehát a munkaadók elutasító magatartása érthetetlen és indokolatlan, mert hiszen az köztudomású dolog, hogy az alacsony munkabérekkel szemben a munkások telje­ sítménye várakozáson felüli, amit a munka­ adók is elismernek. Ezután a nyugdíjasok szomoru helyzetét ismertette és felhivta a mecsekszabolcsi munkásságot, hogy a köz­ gyűlés által elfogadott határozati javaslatok keresztül vitelében támogassák a szövetség vezetőségét. Ezekután a jelölő bizottság előterjesztésére a közgyűlés megválasztotta a helyicsoport vezetőségét. Elnöknek: Szabó Istvánt, al­ elnök Meződi György, pénztáros Jakab Pé­ ter, jegyző Kovács István, ellenőrök Preisendörfer Herman és Lakatzs János, választ­ mányi tagok Baranyák József, Grádl György, Nyiró János, Schneider János. Prohászka Károly II., póttagok Grósz Ádám, Szász József, Dalos János L A mecsekszabolcsi taggyűlésünkhöz meg kell jegyeznünk, mint már fent is jeleztük, hogy oly gyönyörű számban jelentek meg a szaktársak, mint amelyre az elmult időben allig volt példa. A közgyűlésen megjelentek tagjainkon kivüli Peyeristák is Bertrandal együtt, akik ugy mint szövetségünk tagjai, nagy figyelemmel hallgatták végig az elő­ adókat és minden ellenkezés nélkül vették tudomásul a szövetségünk helyicsoportja ál­ tal előterjesztett javaslatokat Az a komoly magatartás, amelyet a mecsekszabolcsi helyi­ csoportunk gyűlése tanúsitott a legbiztatóbb garanciát nyújtja arra, hogy szövetségünk a pécsi kerületben rövid időn belül érvényre tudja juttatni a munkásság kívánságait A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Első marasztaló ítélet a Bánya­ munkás-Otthon r.-t. ügyében. Mint szaktársaink előtt is ismeretes, a salgótarjáni bányakerületben dolgozó mun­ kástársak, a bányamunkás-otthon r.-t-hoz befizetett összegeik visszaszerzésére a buda­ pesti törvényszéknél port indítottak. Amikor a kintlevő kölcsönelismervények összegyűjtéséhez hozzáfogtunk, akkor röp­ iratok jelentek meg a kerületben, amellyel igyekeztek a munkásságot szándékától elté­ ríteni. A röpirat hajsza nem sikerűit, mert a munkásság ezrei adták le szelvényüket és ennek alapján megindult az eljárás a buda­ pesti törvényszéken. A mióta ezen ügy folyamatban van, állandó ellenagitációba mentek át az érdekeltek és külömböző formákban igyekeztek a mun­ kásságot szándékától visszatérítem. — Most azután folyó évi szeptember hó 28-án a bu­ dapesti törvényszék kimondotta az első ma­ rasztaló itéletet, amely 3000 pengőről szól. Peyer és társai iveket adtak a munkásság közé, amelynek a tartalma abból áll, hogy a munkásság azok aláírásával vonja vissza az otthon ellen indított pereket Most már tehát elismerik, hogy e munkásság által befizetett összegeket a biróság vissza fogja ítélni, igy akarnak tehát megmenekülni a reájuk rótt kötelezettség alól. Mi a magunk részéről nyomatékosan figyelmeztessük a munkástársainkat, hogy �A „Bányász" 4 Peyerék által kibocsájtott gépírásos nyilat­ kozatot ne irják alá. mert az, aki azt alá­ irja az eddig felmerült perköltségeket ma­ gának kell viselnie. De különben is a ki­ bocsájtott nyilatkozat nem egyéb, mint a jóhiszemű munkásság megtévesztése akar lenni. A szövetségünk vezetősége vállalt kötelességének tartja, hogy a munkastársakat minden tekintetben kellően informálja és azt hisszük, már nagyon rövid időn belül abban a helyzetben leszünk, hogy mindenki kezéhez kaphatja azt az összeget, amely összeget a bányamunkás-otthon r. t.-tal szemben a biróság részükre megítél. Bár lehetséges, hogy a jogerős itélet csak a kú­ rián fog eldőlni, de mindennek dacára meg van minden remény, hogy sokáig már nem tarthat. Egyúttal felhivjuk a munkásság fi­ gyelmét arra is, hogy az ügyvédi meghatal­ mazáson foglalt nyilatkozat nem kötelez semmiféle összeg megfizetésére senkit sem, csakis abban az esetben, ha a pert sikere­ sen fejezi be a megbízott ügyvédünk. Tehát az az agitáció, amely arra vonatkozik, hogy a munkásság nagyobb összegű perköltséget fog fizetni, semmi egyéb mint elrémités akar lenni. Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen, amelyen dolgoznak a társpénz­ tári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 31-ig fogadják el. Tehát mindenki saját érde­ kében jelentkezzen. Roham Kisterenyén ? ződve, hogy azok a munkástársak, akik a gyűlésen jelen voltak, hogy ha elolvassák Peyernek a buta förmedvényét, akkor soha többet kezükbe nem veszik a „Bány mun­ kás"-t. Azért a jó szolgálatért, amelyet a „Bányamunkás" ilyen buta kirohanásaival tesz, csak köszönetünket fejezzük ki és arra kérjük, hogy folytassa tovább, mert igy iga­ zán mindenki meg fogja ismerni az ő igaz­ ság érzetét és nem kell nekünk felvilágosi­ tani a munkásságot a folytonos hazudozásairól. A felsősziléziai bányászok bér­ harca kiéleződött. Lapunk egyik számában már megírtuk, hogy a felsósziléziai bányamunkások bérmozgalmat indítottak és a munkások jogos követelésének megállapítására döntő bíróságot küldöttek ki, amely döntő biróság oly irányu ítéletet hozott, hogy a munkásság munkabérét f. évi december hó 1-től 3%-al emeli fel. Leibnitzből érkező hirek szerint a döntő biróság ítéletét sem a munkások, sem pedig a munkaadók nem vették tudomásul, igy tehát valószínűek, hogy a döntő biróság határozata nem tudta elhárítani a kü­ szöbön lévő bérharc veszedelmeit. Hat hónapig sztrájkoltak az amerikai bányamunkások. Az egyesült államok különböző részeiben majdnem évről évre ismétlődnek meg azok a hosszu kimentelü harcok, amelyekről az ame­ rikai lapok most is beszámolnak. Jelenleg Illionis államban volt egy borzasztó küzdelem a munkabérek leszállitása ellen. A közel 75.000 főnyi bányamunkásság 6 hónapos nehéz küzde­ lem után tudta csak megvédeni a volt munka­ béreket. Az ide érkező hírek szerint erre a hosszú küzdelemre az adott okot, hogy a szóbanforgó bányákon kívül az összes egyéb szénbányák munkásai dolgoztak és igy a sztrájkban álló bányamunkások a hosszu küz­ delmükkel sem tudtak nagyobb szénhiányt el­ érni, mig végre is kénytelenek voltak a mun­ kaadókkal egyezséget kötni. Mint föntebb olvasható, részletes tudósí­ tásokat közlünk azokról a közgyűlések és gyűlésekről, amelyeket az ország különböző részeiben tartottunk az elmult hetekben. Vasasi taggyűlés. Ugy látszik a „Bányamunkás“ megdöbbenve értesül szövetségünk folytonos térfoglalásá­ Folyó hó 9-én tartotta vasasi helyicsopor­ ról. Hogy szövetségünk térfoglalását valami- tunk taggyűlését a Czéder-féle vendéglőben képen lekicsinyelje, megint a szokásához a tagok és érdeklődők részvétele mellett. képest össze hazudik tücsköt-bogarat. Töb­ Boch Rezső szaktárs elnöki megnyitója bek között azt írja a legutolsó' számában, után Dobos Kálmán szaktárs, a pécsbánya­ hogy Csóka szaktársat a kisterenyei mun­ telepi helyicsoport alelnöke üdvözölte a tag­ kások egy „hurrá" kiáltással megrohanták gyűlést a saját és a mecsekszabolcsi csoport és Csóka szaktárs a felizgatott tömeg elöl nevében. Lelkes szavakban vázolta a pécs­ az irodába menekült. bányatelepi munkástársak azon elhatározá­ Természetesen a bányamunkás ezen állí­ sát, mellyel az elmult hetekben egyhangu­ tásából egy szó sem igaz, különben is azt lag csatlakoztak a szövetséghez. Bár a szö­ már minden szaktárs nagyon jól tudja, hogy vetségnek csak rövid idő óta tagja, de milyen igazságot szokott irni Peyerék sajt­ fogadalmat tett, hogy amennyiben a szövet­ hulladék takarója, épen ezért nem akarunk ség mindig azon az uton fog haladni, ame­ bővebben foglalkozni piszkolódásaikkal. Az lyet maga elé kitűzött, ugy minden idejét igazság megállapítását a kisterenyei munkás­ és tehetségét a szövetség és munkástársai ságra bizzuk. Mert meg vagyunk róla gyö­ érdekében fogja felhasználni. 1927. október 15 Lerch Antal komlói elnök szaktárs a kom­ lói munkások üdvözletét tolmácsolta és rö­ viden vázolta, hogy milyen mostoha bánás­ módban részesültek a régi szövetség részé­ ről és amikor a mult év folyamán a 20 % elvonása után a, régi szövetséghez fordultak, nem tett az érdekükben semmit, ellen­ ben amikor a munkásság nagynehezen, a saját erejéből a 20 százalékot visszaszerezte, azt a saját dicsőségének könyvelte el. — Ismertette a komlói munkásság lelkes csat­ lakozását gazdasági szövetségünkhöz és azon eredményeket, melyeket a szövetség révén pár hónap alatt elértek. Kraft Jenő kerületi titkár szaktárs beszá­ molt a szövetség II. országos közgyűléséről, ismertette részletesen a közgyűlésen elfo­ gadott határozatokat, statisztikai adatokkal bebizonyította a bányamunkásság rettenetes gazdasági helyzetét, a vállalatok aránytalan jövedelmét, ismertette a DGT-hez benyuj­ tott első memorandumot és annak elintézé­ sét, a nemrég benyujtott memorandumot a Pengőszakmányra leendő áttérés végett. — Közölte, hogy ezen memorandumra a DGT tárgyalás nélkül hirdette ki válaszát, mely szerint áttér a Pengőszakmányra, de ezt a munkásság csak az esetben fogja elfogadni, ha ez a munkásságra nem sérelmes. Beje­ lentette, hogy ebben az ügyben f. hó 16-án kerületi összvezetőségi ülést fognak tartani. A vezetőség kiegészítése után a helyicso­ port végleges vezetősége a következőkép alakult meg. Elnök: Boch Rezső, alelnök Gungl József III., pénztáros: Schván Ádám, jegyző : Weibl György II., ellenőrök : Klesch Ferenc és Lovász József, választmányi tagok Juhos Gábor, Gosz Gáspár, Milovecz Antal, Weibl György I., Póra Pál, Wolfart Pál, Kigyósi Péter, Spieler Ferenc. A gyűlést Boch elnök lelkes szavakkal rekesztette be. A gyűlés után a vasasi sport-club szüreti mulatságot rendezett, melyen tagjaink teljes számmal részt vettek. A mulatság tartama alatt a régi szövetség „hűséges“ emberei Stenczer János és Tavasz Lajos személyé­ ben, több ízben megkisérelték tagjainkat a béketűrésből kihozni, azonban azok öntuda­ tos viselkedése lehetővé tette a mulatság békés befejezését. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen SINGER VARRÓGÉP ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ R É S Z V É N YTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Értesítem az L t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyent kap egy pontos járású zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 20. szám (1927. október 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-10-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a0694aace238edf77e4a6533bee605f0.jpg f0fffbf6e7fdd02ebc71883e9abb5fed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c574d10feb1c1cd7a374a8fc1cfd437c.pdf de40675bd6c408864af210098ed4a2d7 PDF Text Text II. évfolyam. 21. szám. 1927. november 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Visszapillantás. Ma egy éve kiáltotta országszerte lapunk: „Feltámadás felé!“ Ma egy éve jelent meg lapunk és azóta bátran halad kitűzött célja felé, a bá­ nyamunkásság gazdasági helyzetének megjavitása érdekében megkezdett uton. — Az évforduló napján körül­ nézünk, visszapillantunk egy évi mun­ kánkra, megtekintjük táborunkat és megbíráljuk egy évi tevénykedésünket. Amikor ma egy éve zászlót bon­ tottunk mint egy helyi szervezetnek szószólója, kicsi keretekben, óriási nehézségekkel, de nagy elszántsággal és törhetetlen akarattal. — Azt irtuk lapunk első vezércikkében, hogy cé­ lunk az egész ország bányamunkássá­ gát Összefogó szakszervezet megalko­ tása. Ezen ígéretünket beváltottuk és ma egy országos bányamunkás gazda­ sági szövetségnek vagyunk a hivatalos orgánuma és ma már nemcsak lapunk, hanem gazdasági szövetségünk helyi­ csoportjai is az egész ország területén lobogtatják zászlónkat és hirdetik a mi ügyünk igazságát. A lezajlott egy év alatt gigászi küz­ delmet kellett vivni egyrészt a ható­ ságokkal, a munkaadókkal, másrészt a régi szervezetek rágalmaival, piszko­ lódásaival és legfőképen a munkásság indolenciájával. Mindezen nehézségek dacára fárad­ ságot nem ismerve, szinte rohamlépés­ ben haladtunk, — nem néztünk sem jobbra, sem balra, csak előre, A fá­ radtaknak erőt, a csüggedőknek bátor­ ságot nyujtott előretörésünk, amellyel ellenségeinket gázoltuk. Bebizonyítot­ tuk minden rágalommal, minden mocskolódással szemben itt állunk és a munkásság rászére számtalan eredmé­ nyekkel számolhatunk be. — Bár az eredmények nem elégítenek ki ben­ nünket, azonban az óriási akadályok, amelyekkel szemben meg kellett küz­ deni mégis azt igazolják, hogy eltalál­ tuk a helyes irányt, amelyen haladni kell Ez biztositék a munkásság gazda­ sági helyzetének a megjavítására, egy szebb, egy jobb jövő kivívására. Emeljük zászlónkat magasra, hadd tündököljön és fénye tömörítse alája az egész ország bányamunkásságát és kiáltsuk: „Előre !“ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Dr. Sztranyavszky Sándor bel­ A salgótarjáni kerületben no­ ügyi államtitkár látogatása a vember 1-ével folyósítják az üdülési szabadságot. bányában. Salgótarjánban épült uj rendörségi lakta­ nyának átadása alkalmával Salgótarjánba utazott dr. Szitovszky Béla belügyminiszter, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtittitkár kíséretével. Az államrendőrségi épület átadása után az államtitkár, mint a kerület képviselője látogatásokat eszközölt a kerüle­ tében lévő összes egyesületeknél. Többek között f. hó 23-án, este 7 órakor megláto­ gatta szövetségünk helyiségét is, ahol hoszszasan elbeszélgetett az ott tartózkodó mun­ kástársakkal. A munkástársak feltárták a bányamunká­ sok gazdasági és szociális helyzetét, amire az államtitkár kijelentette, hogy nagy érdek­ lődéssel viseltetik a munkások szociális és gazdasági helyzete iránt, azért elhatározta, hogy másnap, hétfőn le fog szállni a bányába is, ahol személyesen kíván meggyőződni, hogy milyen viszonyok között dolgoznak a bányászok. A bányába való leszállásra meg­ hívta a szövetségünk vezetőségének egy kül­ döttségét is. Szövetségünk vezetőségét kérte fel, hogy jelölje meg azt a bányát, amelyben a leszállást óhajtja. Szövetségünk vezetősége a baglyasaljai Sára aknát ajánlotta, amelyet az államtitkár el is fogadott és hétfőn délelőtt 10 órakor történt a leszállás, amelyre a hatóság részészéről dr. Förster Kálmán polgármester, vi­ téz Korbáss Ferenc főszolgabíró, dr. Holics Ede bányakapitány, a bányavállalat részéről Róth Flóris főtanácsos, Bérci Sándor bánya­ tanácsos, a csendőrkerület részéről Elsner Gusztáv csendőrszázados, a munkásság kép­ viseletében Csóka Vendel, Fajd Pál, Mlinárcsik Gábor, Ponyi János, Angyal Lajos, Menczel András, az üzemvezetőség részéről Császár főmérnök és Eliser mérnök kisér­ ték el az államtitkárt a bányába. Az államtitkár lent a munkahelyeken rész­ letesen érdeklődött a szakmánybérek iránt s ebből kifolyólag hosszu vita keletkezett a látogatók és a bányaigazgatóság között, a munkásság képviselői ott a helyszínen bizo­ nyították be, hogy a jelenlegi akordok a legnagyobb részben tarthatatlanok, mert ha egyik munkaviszonylatban sikerült a bá­ nyásznak nagyobb keresetet elérnie, azt a másik beosztásban szakmány folytán elve­ szíti. Amikor is az államtitkár felhívta a je­ lenlévő bányaigazgatók figyelmét a munkás­ ság jogos panaszainak rendezésére. Már késő délután volt, amikor visszatér­ tek a bányából. Amire még vissza térünk. A lapunkban, de a salgótarjáni kerületben gyűléseinken is számtalanszor ismertettük azt a küzdelmet, amelyet az üdülési sza­ badság érdekében folytatott szövetségünk, valamint a salgótarjáni munnkásság. Végre abba a helyzetbe jutottunk, hogy munkás­ tarsaink előtt beszámolhatunk az üdülési sza­ badság részben való elintézéséről. Az üdü­ lési szabadságot eredetileg május hó 9-én benyujtott kérvényünkben kértük ugyanúgy, mint ahogy az már az elmult években gya­ korlatba volt, ezen kérvényünket julius hó 13-án megismételtük, amelyre az üdülési sza­ badság csak nem lett elintézve. Mig végül szeptember 5-én egy általános bérkérvényt nyújtottunk be a bányaigazgatóságához, amelyben ismételten felhívtuk a bányaigazga­ tóság figyelmét az előbbi két kérvényünkre. Október 14-én a bányaigazgatóságtól egy levél kíséretében az alábbi körözvényt kaptuk, amely körözvény az összes üzemeknek szét­ küldetett. 62/1927. Körrendelet az összes üzemeknek. A munkásság hozzám benyujtott azon ké­ relmének, hogy a beszüntetett üdülési szabad­ ságot továbbra is folyósítsam, helyt adok és azt az eredeti keretekben engedélyezett szabadsági napoknak felében állapítom meg. Mégpedig viszamenőleg 1927. évi február hó 1-től kezdődőleg. Az elmult időszakra vagyis 1927. február 1-től 1927. október 31-ig ter­ jedő időre az illetékeseknek készpénzben té­ rítik meg az üdülési napokra járó bérilletményeit Mig 1927. november 1-től az alább megállapított műszakokra veheti igénybe a szabadságot. Az igényjogosultság megállapí­ tásánál az 1926. évi november 1-től 1927. október 31-ig terjedő időben történt müszakmulasztás figyelembe veendő. A most kifizetésre kerülő üdülési szabadsági össze­ gekről a névszerinti kimutatást állítsák össze az üzemek ugy, hogy azt f. hó 20-ig küld­ jék be a számosztályhoz. Az engedélyezett fél üdülési szabadság alábbiak szerint számolandók el: 5 éven felüli szolgálattal bí­ rónak 1 1/2 műszak, 6 év után 2, 7 év után 2 1/2 8 év után 3, 9. év után 3 1/2, 10, év után 4. Miután a fent megállapított napok száma egy teljes évre szól, most csupán 3/4 évre szóló kifizetést eszközlünk. Evégett az egy műszakra eső keresetnek a 75 %-a veendő a fenti szabadságolási napok számára. a következőképen alakul: �"A bányász" 2 Munkahelyen dolgozó vájárok részére mű­ szakonként 5'34 P. alapul véve, ennek 70 %-a, mely kereken 4 pengőt tesz ki. Segédvájá­ roknál 3.60 P. és csilléseknél 3’20 pengő. Ezek szerint az egyszerű elszámolási mód az, hogy a munkahelyen dolgozóknak a fen­ tebb megjelölt üdülési napra 4, 3’60, illetve 3'20. Uraságiban dolgozóknak a kategória szerint iáró bérüknek 75 %-a számolandó el a fent jelzett üdülési napok száma szerint. Salgótarján, 1927. október 8-án. Jószerenscét Róth Flóris s. k. Az üdülési szabadság ekként való eliténzése a szövetségünk vezetőségét egyáltalán nem elégíti ki, de miután az üdülési sza­ badság már teljesen elveszettnek tekinthető volt, ez a csekély eredmény is a munkásság valamint szövetségünk szívós küzdelme ered­ ményének tekinthető és intő példaként áll­ hat azok előtt a hősök előtt, akik a munkás­ ságot buta beugratásokkal akarják állan­ dóan félrevezetni és befolyásolni, hogy mi­ ként lehet a mai gazdasági viszonyok mellett a munkásság részére azt a csekély eredményt is biztosítani, amelyet az üdülési szabadság elintézése foglal magában. Ez a példa nemcsak az elmult időre tárja fel előttünk a helyzetet, hanem a jövőre is, mert igazán a jövő üdülési szabadság is a munkásság józan magatartásától függ, tehát már előre kell figyelmeztetni a munkástársa­ kat a jövő évi üdülési szabadságra vonat­ kozó küzdelmekre, mert a jelenlegi küzde­ lemből mindenki meggyőződhetett arról, hogy az üdülési szabadság még a jelenlegi formá­ jában is nagy küzdelmet igényel. Helyesen cselekszik ha varrógép, tű, olaj és fonalszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép-alkatrészek elismerten a leg­ jobbak. Singer-varrógépek fióküzlet Salgó­ tarján, a r. kath. templommal szemben. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű r.-t 1926-27. üzleti év mérlege. Általános a panasz a nagyipar és bánya­ ipari érdekeltségek részéről, hogy rossz a konjunktúra. Szinte versenyeznek a vállalati exponensek a siránkozásban ugy, hogy a közvéleményben szinte elhitetik, milyen szo­ moru és nyomorult a nagyipar és a bánya­ ipar helyzete. Amikor a munkásság egy nagyobb falat kenyeret kér és a közvélemény belátja a munkásság szomoru helyzetét, igyekszik a kormányhatóságokat reábirni, hogy avatkoz­ zon be a munkásság javára. A vállalatok kézzel-lábbal tiltakoznak az ilyen beavatko­ zás ellen és ha mégis akad a kormányható­ ságok között, aki a vállalatokat jobb belá­ tásra akarja bírni, akkor testületileg vonul­ nak föl ennek a megakadályozására. Ez történt legutóbb is a népjóléti állam­ titkárral szemben. Röktön beállítják a közvélemény előtt, hogy tönkre megy az ipar, ha azt teljesítik. Természetesen a közvéle­ mény nem ismeri a vállalatok üzleti mérle­ geit, mert az csak évenkint egyszer jelenik meg a napilapokban, akkor is hátul és kis betűkkel ugy, hogy az csaknem mindenki­ nek a figyelmét elkerüli, tehát elhiszi, hogy milyen veszélyesek a munkások kivánságát Ennek a célnak a szolgálatába állítjuk az alábbi mérleget, had lásson a közvélemény tisztája. A fenti vállalat igazgatósága az október 31-re összehívott közgyűlésén a kö­ vetkezőket fogja javasolni üzlet év 2,940.228'98 pengőt kitevő nyereségből rész­ vényenként 6 pengő osztalékot fizessen ki, 210,000 pengőt a társaság külömböző jóléti alapjai javára, valamint közművelődés és közjótékonysági célokra. Az elért nyereség 57.000,000 pengő értékű forgalomnak felel meg. A sok sírás után 1.174,411'84 pengővel volt több nyereség mint az előző esztendő­ ben. A munkásság azonban ugyan olyan nyomorúságban szenved, de a vállalatnak nem jutott eszébe, hogy a munkásság fize­ tését az elért nyereségből fel emeljék. Ezért kell a kormánynak erélyesen a munkásság oldalára állni a harcok alkalmával. Beküldetett. A „Bányamunkás" szeptember hó 30-án megjelent számában való hazudozással szem­ ben a kisterenyei munkástársak az alábbi nyilatkozatot küldték be hozzánk leközlés végett. A nyilatkozatot leközöljük már annál is inkább, hogy a munkástársak előtt feltár­ juk megdönthetetlen bizonyitékokkal Peyerék hazudozásait Nyilatkozat A „Bányamunkás" f. évi szeptember hó 30-án megjelent számában a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szö­ vetségének kisterenyei taggyűlésével kap­ csolatosan többek között az írja, hogy a „gyűlésen megjelentek egy hurrá kiáltással a gyűlés előadójának, Csóka Vendelnek ro­ hantak és azt a bányaigazgatóság irodájába szorították és Csókát a bányaaltisztek vet­ ték védelmükbe a munkásság felizgatott hangulatával szemben." Alulírottak a „Bányamunkás" ezen állítá­ sait a leghatározottabban megcáfoljuk, habár hozzá vagyunk szokva a „Bányamunkás" folytonos hazudozásához, még sem tűrhet­ jük, hogy rólunk ilyen perfidül hazudozzonak és ezen hazudozásaikkal a jóhiszemű munkásságot félrevezessék. Egyelőre felkérjük a Magyarországi Bá­ nya- és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ ségének titkárságát, hogy ezen nyilatkoza­ tunkat a „Bányász" november 1-én meg­ jelenő számában tegye közzé. Ami pedig a bennünket ért sérelmet illeti, módot fogunk találni arra, hogy azért kellő időben és he­ lyen elégtételt szerezzünk. Kisterenye, 1927. október 16-án. Kelemen Károly s. k. Kaszás ponyi Sándor s. k. Bibók János s. k. Vaspál Sándor s. k. Sánta dohancs Pál s. k. Győri István s. k. Szerémi László s. k. Sándor Sándor s. k. Kotroczó János s. k. Batta János III. s. k. Kaszás József s. k. Brezács Antal s. k. Schvarcz József s. k. Schvarcz András s. kKoranes András s. k. Havran József s. k. Vilmek István s. k. Benczik János s. k. Batta István s. k. Kurcsik István s. k. Tóth Sándor s. k. Ubrankovics János s. k. Barta István s. k. Nerád Antal s. k. Grósz Albert s. k. Nyilatkozat. A „ Bányamunkás“ cimü lap f. évi szep­ tember hó 30-án megjelent számában ne­ vemmel kapcsolatosan Takács Józsefnek címzett levél szövegét közli. Alulírott ezen­ nel kijelentem, hogy én Takács Józsefnek az előbb említett szövegű levelet, vagy ehez hasonlót soha nem írtam és a levél szövegé­ ért a „ Bányamunkás “ lap ellen rágalmazás címén jogi képviselőm utján megindítottam az eljárást Nagymányok, 1927. október 26-án. Pölöskei Márton. Három kitüntetés Salgó­ tarjánban. Csöndes ünneplés mellett folyt le Salgó­ tarjánban a bányaigazgatósági ülésteremben október 17-én a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t-nál hosszú éztizedeken keresztül eltöl­ 1927. november 1 tött, nehéz munkát végző 3 ősz munkás névszerint Eiberger Károly bányamester, Danovál Ferenc aknász és Zimmerman Já­ nos fűtő ünneplése. Eiberger Károly, aki jelenleg 71 éves, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. kötelékében 60 évet dolgozott, tehát 11 éves kora óta teljesit nehéz fizikai és szellemi szolgálatot és ma is aktív szolgálatot teljesít a kistere­ nyei bányaüzemnél, mint bányamester. — Danovál Ferenc 74 éves aggastyán, aki 49 évet dolgozott a társulatnál, mint aknász, már nyugdis, Gusztávaknán lakik. Zimmer­ mann János 63 éves, 46 éven át dolgozott a társulatnál, nyugdijas, Mizserfa Jánosak­ nán lakik. — Mindhármukat a kormányzó részesitette kitüntetésben. A két elsőnek az V. osztályú érdemkeresztet, mig az utóbbi­ nak a bronzérmet adományozta. Az ünnepélyes aktuson a kormány kép­ viseletében Pály Pál főispán jelent meg, Salgótarján r. t. város képviseletében Förster Kálmán dr. polgármester, a salgótarjáni já­ rás képviseletében Veres Zoltán főszolga­ biró, a bányakapitányság képviseletében dr. Holics Ede bányakapitány, m. kir. bánya­ ügyi főtanácsos, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. képviseletében Roth Flóris bányaügyi főtanácsos és azonkívül az összes tisztvise­ lők, mérnökök, altisztek és az egyes üze­ mek képviseletében egy-egy bányász vett részt az ünnepélyen. A kormány képviseletében megjelent fő­ ispán üdvözölte a kitüntetteket és hosszan fejtegette a 3 kitüntetett érdemeit, azután átnyújtotta a kormány nevében a kitünte­ téseket. — A bányatársulat nevében Roth Flóris tartott hosszabb beszédet, beszéde után a társulat ajándékát adta át a károm aggastyánnak. Eiberger Károly, mint aki a legmagasabb szolgálati időt ért el, aranyórát, mig a két utóbbi egy-egy ezüst órát kapott a társulattól „Hűséges munka jutalmául“ felirattal. Nevezettek mindegyik remegő hangon kö­ szönték meg az üdvözléseket és az ajándé­ kokat. A jelenlévők sorba gratuláltak a kitüntetteknek és ezzel az ünnepély véget is ért. Taggyűlés Komlón. Szövetségünk komlói helyicsoportja okt. 23-án délután tartotta szépen sikerült tag­ gyűlését a Dorn-féle vendéglő nagytermében. A tágas, nagy helyiség már jóval a gyűlés megkezdése előtt a zsúfolásig megtelt Pont 3 órakor Lerch Antal a helyicsoport elnöke megnyitotta a taggyűlést és nagy vonások­ ban beszélt a helyicsoport mőködéséről, pár­ huzamot vont a helyicsoport jelenlegi mű­ ködése és a multban, amikor a régi szerve­ zethez tartoztak, az akkori működés között. Megállapította, hogy sokkal hathatósabb és sokkal eredményesebb működést fejthet­ nek ki. Kraft Jenő kerületi titkár beszámolt a kerületi titkárság működéséről, mely szerint a Pécs kerületi telepeken rohamosan fejlő­ dik a szervezetek kiépítése, amit bizonyít az is, hogy már 2 helyicsoportban működik szép, életképes football csapat, ugyancsak 2 helyicsoportban működik a zenekar. Továbbá beszámol az országos közgyűlés­ ről és az ott hozott határozati javaslatokat ismerteti. Batta Gyula Salgótarjánból tartott ezután tartalmas előadást az országos köz­ gyűlés jelentőségéről, a bányamunkás munka­ viszonyáról és a harci eszközök helyes al­ kalmazásáról. Felhívta a komlói munkás­ ságot a lankadhatatlan szervezkedésre. Az előadókat a taggyűlés halgatósága nagy tetszéssel hallgatta és lelkesedéssel tett fogadalmat a szervezet hatalmassá tételére. Lerch Antal lelkesítő szavai után a gyűlést berekesztette, amely lelkes hangulatban a legnagyobb rendben csak a késő esti órák­ ban oszlott szét. Gyönyörű jelenség, ami a Pécsvidéki helyi­ csoportok működésében megnyilvánul. — Ugyanis minden helyicsoport gyűlésén a ke­ rületbeli helyicsoportok vezetősége képvisel­ teti magát. Ez alkalommal is képviselve volt a vasasi, pécsbányatelepi és a mecseksza­ bolcsi helyicsoportok vezetőséget �1927. november 1 3 "A bányász" Harci eszköz. A munkásmozgalomban már hosszabb idő óta vita tárgyát képezi ez a kérdés. A mun­ kásmozgalom kifejlődése a tőke mindinkább erősbbödő összpontositásának következmé­ nye. A tőke fejlődése szinte megköveteli a munkásmozgalom fejlődését, mert egymásra vannak utalva. Ennélfogva a munkásmozga­ lom fejlődése és ezen fejlődés további biz­ tositása megkivánja, hogy ezen mozgalom történetének a tanulságait figyelembe ve­ gyük. Ugyanugy, amint a tőke a fejlődését a történelem tanulságaira épiti, a munkásmozgalomnak is erre kell építenie és abból azt kell követni, amely a mindenkori viszo­ nyoknak a legmegfelelőbb. A magyar munkásmozgalom, amely a mult század 70-as éveiben keletkezett, bőven rendelkezik oly eseményekkel, amelyek fö­ lött nem lehet egyszerűen elsiklani, hanem alapos megfontolás tárgyává kell tenni és a tanulságait levonni. A multban a magyar munkásmozgalomnak egyik legnagyobb hi­ bája az volt, hogy teljesen külföldi mintára és sablon szerint vezették, figyelmen kivül hagyva Magyarország viszonyait, amelyek teljesen eltérők a külföldi viszonyoktól. Ennek köszönhető azután, hogy a magyar munkásmozgalom messze elmaradt a kül­ földi munkásmozgalmak mögött. A magyar munkásmozgalom vezérei tulértékelték a mozgalom erejét és amit a külföldi mozga­ lom több évtizedes munkával ért el, azt ők hirtelen fellobbanással és lelkesedéssel akar­ ták ugrásszerűen elérni. Azonban, amint a fejlődést nem lehet visszatartani, mert meg­ bosszulja magát és előre tör, ugyanugy nem szabad a fejlődést ugrásszerüen siet­ tetni, mert az is megbosszulja magát és az ugrások közötti hézagok időnként vissza­ rántják. Ez volt az oka a munkásmozgalom lassú fejlődésének és csak a háboru tartama alatt erősbödött meg és a háboru végén, mert mindenki a munkásmozgalomtól várta a megváltó békét. Ekkor érte el a mozgalom fejlődésének tetőfokát, azonban ugyanak­ kor kellett kiállania a tűzpróbát is. Azon­ ban itt jelentkeztek azok az ugrások, ame­ lyek hézagot hagytak és visszarántották a mozgalmat, vagyis a tömegek nem voltak kellőképen iskolázva és ugyanabba a hibába estek, amelyet az ellenoldalról állandóan aposztrofáltak. Sőt kitűnt, hogy nemcsak a tömegek nem voltak kellőképen iskolázva, ha­ nem a vezetőknek is a nagyobb része nem volt megfelelőképen iskolázva. A vezetőknek az a része, amely a kellő iskolázottság birtokában volt, sem tudott egységes lenni a vezetést illetőleg. Ennek azután az volt a következménye, hogy egyrésze átcsapott a túlzókhoz, egy másik része a kényelmes önkéntes száműzetést válasz­ totta és csak nagyon kevesen voltak, akik minden energiájukat megfeszítve állottak oda és igyekeztek a munkásmozgalmat helyes irányba terelni. A munkásmozgalom történetére vissza pillantva láthatjuk, az eredeti munkásmozga­ lom, amelyet a külföldről hoztak át, tisztán gazdasági alapon indult meg. Annak dacára, hogy a magyar viszonyok teljesen eltérőek a külföldiektől, mégis az itteni vezetők nem elégedtek meg a gazdasagi mozgalommal, hanem összekapcsolták a politikai mozga­ lommal sőt * a nagyobb súlyt a politikai mozgalomra helyezték. Ez volt azután a Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. munkásmozgalomnak a veszte, mert a moz­ galom minden megmozdulását politikai szem­ pontból bírálták el és ennélfogva igyekeztek elnyomni. Ezen mozgalomnak elnyomásában egységes volt hatóság és munkadó egyaránt, mert mindegyik, egy politikai ellenfél ellen harcolt. A politikai szempontból való elbírá­ lása nem tartozik mireánk, azonban annál fontosabb a mozgalomnak gazdasági elbírá­ lása, mert ez a munkásság gazdasági életébe vág. A magyar munkásmozgalomban az az ár­ nyalat került fölénybe, amely a nemzetközi­ séget tűzte zászlajára. Ez a jelszó azután azt mondhatjuk teljesen politikai térre so­ dorta a mozgalmat A munkásmozgalom kezdetén még kevésbé alakult ki a helyzet és ebben az időben a külföldi mintára be­ hozott taktika némi eredménnyel járt, mert a munkaadók úgyszintén a hatóságok sem voltak még felkészülve. Azonban a tőke, ugyszintén a hatóságok hamarosan elké­ szültek az ellentaktikával és mindent elkö­ vettek, hogy a munkásság gazdasági harcait leverjék, ezt azután annál vehemensebben folytatták különösen a munkaadók, mert az nekik a gazdasági életben anyagi hasznot is jelentett. A munkásság között a nemzetközi jelszónak a beállítása szinpátiára talált, mert a munkásság maga nem volt tisztába a munkásmozgalom jelentőségével, tehát felült a szép beállításnak. Azonban a sok csalódás és anyagi kár, amely a harcok alkalmával érte, mindinkább tanulásra serkentette a munkásságot. Hozzájárult ehhez a sok szo­ morú tapasztalat, amelyben szenvedő része volt Amikor már tisztán látott a munkásság, látta a tőkének a taktikáját látta azt hogy a tőke is nemzetközi, ennek dacára kereske­ delmi taktikáját mégis be tudja illeszteni saját országa gazdasági életébe és ennek dacára nem árt a tőkének, sőt használ, mert hatalmasodik. Ekkor gondolkodóba esett és kezdte boncolgatni, ezen boncolgatás közben azután azt látták, hogy a gazdasági mozgal­ mak nem igazodnak a mindenkori gazdasági helyzethez, hanem minden tekintet nélkül, a régi recipe szerint intézik eL A régi recipe a sztrajk volt, ezt alkalmazták a mun­ kásmozgalom kezdetén és mert akkor több esetben bevált, még ma is azt az eszközt használják. Azzal tisztában van a munkásmozgalom­ ban minden vezető tényező, hogy a sztrajk kétélű fegyver és a legtöbb esetben azt sérti meg, aki ezt alkalmazza. Ezt azonban nem mondják meg a munkásságnak, mert féltik a népszerűségüket, hisz Ők tanították, hogy a munkásság legalkalmasabb fegyvere a sztrájk. A bányamunkasság, aki a munkásmozga­ lomba csak a háboru tartama alatt kapcso­ lódott be aktive, ugyanazt tanulta a mun­ kásmozgalomról, mint a többi munkásság az országban. Azonban — mint azt már fentebb emlí­ tettük, hogy Magyarország gazdasági viszo­ nyait nem lehet hasonlítani a külföldi viszo­ nyokhoz, a magyar bányaipart sem lehet egy kalap alá vonni a többi iparokkal. Tel­ jesen más eszközökkel kell harcolni a bánya­ iparban, mint az egyéb iparokban. (Bár a sztrajk fegyvere a legrosszabb fegyver, a többi iparokban is, erre még vissza térünk.) A kezdő időben, vagyis a háboru vége felé, amikor a bányamunkások a mozgalomba bekapcsolódtak, a legszigorúbb fegyelem volt a bányatelepeken. Dacára a szigoruságnak a bányamunkások mégis értek el eredmé­ nyeket Azonban nagy tévedés volna azt hinni, hogy azért értek el eredményeket mert a munkásság szervezete erős volt bár kétségtelen, hogy nagyban hozzájárult az eredmények eléréséhez. De nem szabad figyelmen kivül hagyni azt az igazságot hogy abban az időben egyik legfontosabb szük­ ségleti cikk a szén volt tehát ennek a ciknek a termelésében nem volt szabad fenn­ akadásnak lenni. Épen ezért azután ebben az iparban elő­ fordult minden viszályt az állam hatalmával intézte el (most nem akarjuk azt elbírálni, hogy helyesen vagy helytelenül) és minden áron biztosította a termelés folytonosságát. Ugyanez a helyzet volt a háboru után is, tehát még mindig nem volt kialakult helyzet, igy a bányamunkásságnak ez ideig nem volt alkalma a harcieszközüket próbára tenni Azonban a szénhiány fokozatos csökkenése következtében uj helyzet állott elő, vagyis csaknem az a helyzet adódott, ami az egyéb iparokban fennállott — Ugyanis 1924-ben megszüntették a szén lekötöttségét és sza­ baddá lett Ekkor megszűnt a bányaválla­ latok részére is az a különféle kedvezés, amely eddig volt ezt a vállalatok igye­ keztek a munkásságon behajtani, ebből in­ dultak meg a harcok és ekkor bizonyult a harci eszköz hasznavehetetlenné. Mert a munkásság harcai egymásután ve­ reséggel végződtek és a vállalatok behajtot­ ták mindazon veszteségeiket amelyektől a kedvezések elvonása által elestek. A bánya­ munkásság ekkor kezdte belátni harci esz­ közeinek helytelenségeit, azonban ekkor még nem tudott helyesebb harci eszközt alkal­ mazni. A bányamunkásság ezen tapasztala­ tát oly drágán fizette meg, hogy már nem ül föl a hangzatos frázisoknak, hanem ceru­ zával számol és a harci eszközök megválogatásába 6 is bele szól. Szemléltetőül adjuk a következő táblázatot, amelyet a hivatalos statisztika alapján állítottuk össze az 1926évről. �1927. november 1 A „Bányász“ összesen: 14 126637 1839.— 854 1002.25 278 789.50 8 21 7945 4562 62 4624 58 20 7197 356 7553 32716 1409 34125 578 944.42 4265.62 1.63 nak az idejében történt, amikor a Salgó­ tarján vidéki bányamunkások, a már két­ ségbeejtő nyomoruk enyhitése érdekében nagy lépésre határozták el magukat, azon­ ban nem a régi recipe szerint, mert féltek attól, hogy a már alig viselhető nyomorukat még fokozzák, tehát másként alkalmazták harci eszközeiket. Hogy mennyire igazuk volt ezt mutatja az alábbi táblázat. A részleges A sikertelenül % % 1 1 4 2 14 637 3393 518 2 1 50 1.47 453 87.45 1 1 8 4562 3 503 11.03 2 2937 64.38 2872 84.65 65 12 55 össz. sztrájkolok száma A sztrájkokban a A sztrájkokban a sztrájkolok száma ossz. A sztrájkok száma össz. A sztrájkok száma A sztrájkokban a sztrájkolok száma Sztrájkok száma A sztrájkok Sztrájkoló munkások t • végződött száma % 14 637 471 100 — 100.— 13.88 3 1122 24.59 1 1 1 Ez a táblázat igazolja, hogy a mai viszonyok amelyben 14129 munkás vett részt. A bér­ között különösen megfontolásra kell venni harcok a következőképen zajlottak le 12 mikor és milyen formában szabad és kell a bérharc sztrajk nélkül fejeződött be és 746 sztrájkot alkalmazni. Ugyanis a fenti táblá­ munkás részére heti 6 óra munkaidő rövi­ zatok szerint 8 sztrájk közül 3 végződött dítést és összesen hetenként 3372’68 korona teljes sikerrel 2 részleges sikerrel és 3 sztrájk bérjavitást. Sztrajk által 90 munkás heti 3 sikertelenül. A sztrájkok által elvesztett óra munkaidő rövidítést és 793 munkás munkabérek az aránylag kevés sztrájkban összesen 941'66 korona bérjavitást. Ezzel a fenti táblázat szerint oly nagyok, hogy szemben sztrájk által elvesztettek összesen mindenkit komoly megfontolásra késztett: 91277 munkanapot, 379712’32 koronát a még súlyosabb a helyzet ha figyelembe sztrájkban részt vett 7800 munkás. vesszük, hogy a fenti sztrajkok alkalmával A fentiekből látható, hogy a sztrajk al­ egyetlen filterrel sem emelték a bányamun­ kalmazása már a béke világban sem vált be. kások keresetét. Tehát arra kell törekedni, hogy a kormány­ Ezek a harcok azt igazolják, hogy a sztrájk zatot reá birjuk, hogy ugyan ugy mint ami­ alkalmazása a régi recipe szarint elavult és kor a szénhiány miatt az ország kereske­ csak az áldozatokat követeli, eredményeket delme forgott veszélyben a kormányzat be­ azonban nem tud hozni. Erre azt mond­ avatkozott, ugy most is avatkozzon be. Ter­ hatják a harckedvelők, hogy csak a mai mészetesen ez alkalommal a munkásság ér­ idő alkalmatlan a sztrajkra, mert nincs kon­ dekében kell történni a beavatkozásoknak. juktura, hogy ez mennyire nem helyt álló Nem szabad sem a vállalatoknak sem a erre nézve bemutatjuk a vasmunkások moz­ kormányzatnak arra várni mig a munkásság galmát 1913-ban, tehát a jó béke világból és maga cselekszik ebben az elkeseredett álla­ amikor a vasmunkások szervezete egyike volt potban, mert az rovására lesz ugy az ipar­ a legerősebb szervezeteknek. nak mint a kormányzatnak, mert az elkese­ A vasmunkások Budapesten a gyáripar­ redés nagyon rossz tanácsadó. ban 1913-ban 64 bérmozgalmat rendeztek, „Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. 7.38 A munkaviszály folytán elmaradt termelési érték pengőben 9600 48885 27600 86085 fontosabb kötelessége, hogy a munkás és munkaadó közötti bér és munkaviszonyát törvényhozási uton rendezze. Mindaddig mig ez a kérdés törvényhozási uton ren­ dezve nincs ugy addig rendeleti uton rendeztessék. Gondolják meg az illetékesek magyaror­ szág ipari, kereskedelmi életének a biztosi­ tásáról van szó, tehát sürgősen várja a bánya­ munkasság a kormányzat intézkedését Helyicsoportok hirei. sikerrel Barna és kőszénbányászat Bérveszteség pengőben Elveszett munkanap Bérveszteség pengőben Elveszett munkanap 2 315 9581 18169 6060 A teljes összesen : 9.— 22.50 2.89 15.04 1.17 5.32 2.84 10.90 315 126 1839 9581 280 4009 16944 1225 76 1579 5876 184 A sztrájkok eredménye. Baranya várm. Veszprém Nógrád Heves 315.— 9581.— 4542.25 3030.— 14 2 43 126 1 576 14 637 82.19 1839 1 775 637 17 5749 3393 24 3417 59.45 3729 2 845 518 38 556 65.80 1503 1 1 4 Ezek a számok világosan beszélnek, meg­ mutatják mennyire helytelen a sztrájk esz­ közét fellobbanásszerüen, minden meggon­ dolás nélkül alkalmazni. Mutatják azonkívül azt is, hogy ebben az évben mindkevesebb volt a sztrájkok száma, mert a munkásság az elmult években annyiszor lett beugrasztva és ennek következtében a nyomorúsága folyton fokozódott sőt ebben az időben már a tarthatatlanságig jutott A fenti táblázat­ Terület Szünetelő által elvesztett mun­ kabér pengőben által elvesztett mun­ kanapok száma 1 szünetelőre 1 sztrájkra Az összes szünetelők dolgozók A kénytelenségből nem A sztrájkolok Az összes szünetelők A kényte lenségből nem dolgozók A sztrájkolok alkalmazott munkások % -ában Az összes szünetelők az Az Összes szünetelők Kénytelenségből nem A sztájkolók Az érintett telepeken a sztrájk kitörése napján alkalmazott munkások száma Terület Baranya várm. Veszprém Nógrád Heves érintett telepek A sztrajkok Barna és kőszén bányászat A sztrájkolók által A sztrajkok és sztrajkolók száma. munkanap, munkabér és termelési érték veszteség 1926-ban. Átlag esett Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. . Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wöl­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István, Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szaktársnál. Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig d. u. 2—6 óráig. A tatabányai kerületi titkárság hivatalos helyisége Felsőgallán Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szómban. A kormányzatnak a legsürgősebb és legNyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 21. szám (1927. november 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-11-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b203ba7bf4f1f341fd7c1c546a053256.jpg 0c2edc0a9c39630d56307c653bccef52 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/555c15b2c7c13163319d5f38e52c3864.pdf a1cdd5168716bd4cb683cb52ab3bf984 PDF Text Text II. évfolyam. 22. szám. 1927. november 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómumkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetés ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Nincs kitérés a bányamunkásság kivánságai elöl. A magyar bányamunkásság — szö­ vetségünk kezdeményezésére inditott — akciója, amely a munkásság gaz­ dasági helyzetének megjavitására irányul, még mindig nincs elintézve. A bányavállalatok a munkásság által át­ nyujtott beadványokra mindezideig ér­ demleges választnem adtak. Tudomá­ sunk szerint a vállalatok foglalkoztak a kérdéssel, azonban határozott állást nem foglaltak, bár egyes vállalatok különféle formákban igyekeztek kitérni a beadványban foglalt kérdések elin­ tézése elől, azonban végleges elhatá­ rozásukat mindezideig sem szövetsé­ günkkel, sem a telepek munkásságá­ val nem közölték. A bányamunkások, amikor ezen be­ adványukat benyújtották, azzal az el­ gondolással voltak, hogy a megkez­ dett téli szénkonjunkturával kapcsola­ tosan keresetük némi emelkedését biztosítsák. Tisztában vannak azzal hogy ennek a kérdésnek az elintézése csakis a jobb konjunktúra tartama alatt lehetséges és amennyiben ez most elintézést nem nyerne, ugy akkor is­ mét el vannak ütve egy hosszabb időre keresetük megjavításától. Lapunkban, cikksorozatok és pontos hivatalos statisztikai adatok alapján bizonyítottuk a munkásság kérésének a jogosságát, kimutattuk, hogy a bá­ nyamunkásság helyzete az utóbbi idők­ ben mennyivel leromlott, ennél fogva lehetetlen állapot a munkásságot to­ vábbra is ebben az állapotban tartani. A vállalatok által hangoztatott azon kifogásokkal szemben, amelyek szerint a bányavállalatok és a munkásság kö­ zött történt megállapodások és bér­ rendezések alkalmával fennállott élel­ miszer és közszükségleti cikkek árai közötti külömbség, amely a vállalatok szerint olcsóbbodást mutat, nem helyt­ álló; Nem helytálló nevezetesen azért, mert amikor ezen megegyezések köt­ tettek, akkor rendes munka üzem mellett, sőt fokozott üzemmenetek mellett köttettek, ezzel szemben az utóbbi években ugyanezen feltételek mellett a leredukált munkanapok miatt leromlott keresetekből voltak kényte­ lenek minden szükségletüket* födözni. Nem helyt álló a vállalatoknak azon kifogása sem, amely szerint a leredu­ kált üzemnapok miatt a vállalatoknak ugyan olyan veszteségeik voltak, mint a munkásságnak. Nem pedig azért, mert a vállalatok, a leredukált üzem­ napok következtében tettemes üzem­ költség megtakarítása következtében nincsennek kitéve ugyanannak a vesz­ teségnek, mint a munkásság. Továbbá a jobb konjuktura beálta alkalmával az üzemnek a fokozása is pótolja azt a veszteséget, amelyet a redukciók alkalmával szenvedtek. Ezzel szemben a munkásságnak az üzemredukciók következtében előállott szünnapokon csaknem ugyanaz a költsége van meg, mint a rendes munkanapokon, ezzel szemben ezen napokra keresete nincs, mert hiszen nem igen találhat a mun­ kás a bizonytalan időben reá eső heti 1-2 sőt néha 3 napi szünnapokra, amelyek nem egymás után következ­ nek, külön munkát Ezért nem helytálló a vállalatoknak az az ellenvetése sem a munkásság kívánságaival szemben, amely szerint ugyanakkor, amikor jobb konjuktura van, a munkásság is a több munkanap és munkaalkalom következtében több keresetet ér el és ezzel pótolva van a rosszabb munkaviszonyban ért vesz­ teségek ellenében. Mert a munkás a jobb munkakonjuktura alkalmával is csak annyi keresetet ér el, hogy abból a napi szükséges cikkeket tudja elő teremteni, arra azonban, hogy a jobb konjukturával ugyancsak együtt járó téli időjárás következtében szükséges ugy a ruházat, mint egyéb szükségle­ teknek a beszerzését is födözni tudja, erre már a keresete nem elegendő. Fennáll ezután még az üzemreduk­ ció alkalmával elvesztett munkanapok következtében leromlott keresete miatt összegyűlt adóságainak a törlesztése, amit egyáltalán képtelen előteremteni, vagyis födözni, ennek azután rendsze­ rint az a következménye, hogy az is­ mételten bekövetkező szünnapokban ujabb hitelt szerezni képtelen. Mint­ hogy mindenkinek élni kell, ennélfogva a bányász elsősorban adóságait igyek­ szik rendezni, hogy azután később ujabb hitelt tudjon kapni, ebből kifo­ lyólag azután nem tudja ellátni sem sajátmagát, sem családját a szükséges ruházattal. A vállalatoknak ezen hallgatása tak­ tikázás és arra irányul, hogy az időt kihúzzák s ez által kibujjanak a mun­ kásság kívánságainak teljesítése alul. A legnagyobb lelketlenség a mai ne­ héz időkben ezen kívánságok elől el­ zárkózni s amennyiben a legrövidebb időn belül a vállalatok nem teljesítik a munkásság ezen szerény kívánságait, ugy a legerélyesebb kormánybeavat­ kozást követelünk. Hasson oda a kor­ mány, hogy ezen áldatlan állapotok végre rendezést nyerjenek. A kormányzatnak a legsürgősebben kell beleavatkozni a szénbányászatban duló visszás állapotokba. — Egyrészt meg kell akadályozni az országba óriási nagy tömegben bejövő külföldi szén szállítását, ne engedjenek be több külföldi szenet, mint amennyire az országnak tényleg szüksége van és egyuttal kötelezzék a magyar ipari és mezőgazdasági nagy szénfogyasztókat, hogy elsősorban csakis kizárólag ma­ gyar szenet használhassanak és csak annyi idegen szenet szabadjon felhasz­ nálni, mint amelyet a magyar szénbá­ nyászat nem tud födözni Ugyanezt kell alkalmazni a házi tüzelésnél is. Ezt a kérdést a kórmánynak a leg­ radikálisabban kell kezelni, mert sok­ kal fontosabb országos érdek az, hogy a magyar bányaiparban foglalkoztatott bányamunkásság tizezrei emberhez méltó életmódot tudjon folytatni és ez­ által az ország nemzetgazdaságát fel­ lendíteni, mint egy pár bankember és szénnagykereskedő profitját biztosí­ tani. Szociális szempontból ugyancsak a legfontosabb országos érdek, hogy a munkásság sérelmei rendezést nyer­ jenek és ezen rendezések ne áldatlan harcok árán történjenek, hanem a megértés alapján. Ezért kell a kor­ mánynak addig, mig ezen keserűségek ki nem fakadnak odaállni és hatalmi sulyával a békés munkálkodást bizto­ sítani. Nagy nemzeti veszteségektől lehet megóvni az országot ezen beavatko­ zások árán és nagy nemzetgazdasági eredményeket mutathatunk ki, ha a kormányintézkedés a megértés és az igazság erejével odaáll és igyekszik biztositani egyrészről a bányaipar fej­ lődését, másrészről pedig a magyar bányaiparban foglalkoztatott munkás­ ság gazdasági jólétét. A magyar bányamunkásság, amely becsülettel kivette a részét az ország gazdasági életének helyreállitásában joggal elvárja ugy a társadalomtól, mint az ország kormányzatától hogy ugyanolyan odaadással, mint amely odaadást �"A bányász" 2 a munkásság tanúsított, ugyanolyan jóakarattal kezeljék a munkásság ügyeit. Elvárja, hogy a kormányzat a legsür­ gősebben egyúttal a legerélyesebben az ország nemzetgazdasága szempont­ jából a munkásság oldalára áll és a vállalatokat, amennyiben ezek profit mohóságuktól nem tudnák megérteni, ugy hatalmi sulyával fogja ezen meg­ értésre kényszeríteni. Amennyiben mindezen sürgetések dacára sem tör­ ténik intézkedés, a munkásság meg­ fogja találni a módját, amellyel ügye elintézést nyer. Szövetségünk ezen akciójának a meginditásával csaknem egyidejűleg más oldalról is terjesztettek be egyes telepeken memorandumokat, amelye­ ket az egyes vállalatok elutasítottak, mint teljesíthetetlent. Nevezetesen a jelzett memorandumokban oly kiköté­ sek voltak, amelyek a mai viszonyok között nemhogy a vállalatok részéről teljesíthetetlenek, hanem a munkás­ ság szempontjából sem kívánatosak. Nevezetesen a minimális bérnek a megállapítása. Mindaddig, amig törvényhozási uton nincs biztosítva a munkásság létmini­ muma és annak feltételei, mindaddig lehetetlen minimális bérekről beszélni, mert ez állandó tápot nyújt a mun­ kásság között az elégedetlenkedésre, de egyúttal eszközt ad a vállalatoknak is a kezébe, a munkássággal szemben. Ugyanis a vállalatok a minimális bé­ rekhez bizonyos megállapított terme­ lési kötelezettséget állitanak szemben, amelyet, tekintve a bányaipar sokolda­ lúságát, lehetetlen előre kikötni, mert a bányaiparban úgyszólván órárólórára változik a munkahely minősége és ezáltal a tisztviselői, altiszti, illetve felügyelői személyzet szeszélyének van a munkás kitéve. Ennélfogva mi a magunk részéről az ilyen lehetetlen és helytelen megálla­ pításokhoz nem ragaszkodunk, sőt az ilyenek forszirozására kaphatók nem vagyunk, azonban az általunk benyúj­ tott kívánságok, amelyek a munkásság gazdasági helyzetének a megjavitását van hivatva biztosítani, ennek az ér­ dekében nem riadunk vissza az esz­ közök alkalmazasától, mert tudjuk azt, hogy ez nem csupán csak a bányászságnak egyedül, hanem az egész ország és társadalom érdeke. Ezt je­ gyezzék meg. A cikkből nem lehet másra következtetni, miután azt állítja, hogy csak pörveszteség lehet a vége és akkor nagyon sajnálná az elvtársakat hogy olyan busás perköltsége­ ket kell majd fizetni. Itt ugylátszik Önönmagukra gondolnak, mert hiszen neki, mint jogásznak tudnia kell, hogy felperesek jogi­ képviselőjükkel milyen megállapodást kö­ töttek. Bélyegilletékről már azért sem lehet szó, miután szegénységi alapon folyik a pör. Azt irja továbbá a képviselő ur, hogy ők mindig őszinték voltak a munkássággal szem­ ben. Talán nem fog ártani, hogy ha arra a nagy őszinteségre és szeretette ez alkalom­ mal egy kissé reámutatunk. A tatabányai bányamunkások 1925. évi február havában tiz hetes harcot vívtak. — Ezzel függ össze egy kis eset, amely az őszinteségek, de főképen a szeretet meg­ nyilvánulásai közé tartozik. A bányamunká­ sok szövetsége abban az időben óriási öszszeget fizetett ki sztrajksegély címén a tata­ bányai munkásság között. — Amikor a harcnak vége lett, felszóllitást kaptak a munkások, hogy most már mindenki fizesse meg a hátralékos járulékot és aki még nem tag, az pedig haladéktalanul iratkozzon be a szervezetbe, mert ellenkező esetben a fogyasztási Szövetkezetnél élvezett hitelt vissza kell fizetni. Persze, hogy a munkásság legnagyobb része nem volt képes sem belépni, sem pe­ dig a járulekot fizetni, mert hiszen tiz hétig nem keresett semmit és igy a segély mellett ugy eladósodott, hogy legtöbbje még ma is azt törleszti. Igy indultak meg a pörök százai a véd­ telen munkásokkal szemben, amely pöröknek a jogi képviselője dr. Györki Imre volt. A porokét meg is nyerte a tatai járásbíró­ ságon, amely bíróság azután utasította a tatabányai igazgatóságot, hogy a peresített összegeket az ügyvédi költségekkel együtt vonja le. Hozzá tartozik még az esethez az is, hogy a pert nem a bányamunkás szövetség ne­ vében, hanem az általános fogyasztási szö­ vetkezet nevében folytatták le, akkor ami­ kor a munkásság az ismert szanálás folytán a legnagyobb nyomorban volt Igy néz ki Györkiék szeretete a munkás­ ság iránt akkor, amikor az érdekek ugy kivánják, most pedig megnyugtatjuk a cikk iróit hogy nagyon jól tudják azon munkás­ társak, akik port indítottak, hogy mit cse­ lekszenek és nem szorulnak a folytonos fi­ gyelmeztetésre, pláne nem olyanokra, amely­ ből csak a cikk íróknak lehet busás hasz­ nuk, várják meg tehát a végét és had lás­ suk hát hogy kinek van igaza. Óvás és figyelmeztetés! Szövetségünk küldöttsége a Kossuth szobor leleplezésénél. cimmel közöl cikket dr. Györki Imre orsz.gyűlésí képviselő a „Bányamunkás“ október 30-iki számában a Bányamukás-otthon r.-t. ellen indított akciónkkal kapcsolatosan, amelyből világosan kiérzik a tendencia és az ideges kapkodás. A cikkből arra lehet kö­ vetkeztetni, hogy már az ügyvéd is kény­ telen bevallani a pör részükről való elvesz­ tését De gondolván, még egy kísérletet te­ szünk, hátha sikerül egy pár embert rábirni arra, hogy vonja vissza a port Ezzel azután kettős céh sikerül elérni, egyik, hogy ő to­ vábbra is igazgatósági tag maradhat a má­ sik pedig, ami enné! is nagyobb, a bízatom megerősödik iránta és igy esetleg még egy cikluson keresztül biztosítva lesz a mandá­ tuma. 1927. november 15 Lajos Örök emlékének" felirattal. Eredeti terv szerint 50 főből álló küldöttséget akart küldeni a szövetségünk, 40 főből álló dálárdával, de ezen tervünk meghiúsult, mert már olyan sok küldöttség jelentkezett, hogy lehetetlen volt a dalárdákat is ének számba felvenni a programba. Az ünnnpélyt egy 2000 főből álló budapesti dalárda nyi­ totta meg. Igazán lélekemelő volt, amikor a sok évtizedes Kossuth nótákra zenditettek, mintha csak ifju gyermekkorra ébredt volna a sok ezer főből álló tömeg, mindenki a dallosokkal énekelt. Az ünnepi beszédet Apponyi Albert gróf tartotta. Közel egy órás beszédben méltatta Kossuth emlékét Nem akarunk foglalkozni ezen ünnepély jelentőségével, mert az nem tartozik ránk, csak csupán annyit, hogy egy világháború kellett ahoz, hogy ezen ünnepély megtör­ ténhessen és hogy március 15-ike hivatalos ünnep legyen. A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Közeledik a tél, kabátot kell fordítani. A "Bányamunkás“ október 30-án meg­ jelent számában egy " szánom és bánom eddigi bűneimet visszatérek a nagy család­ hoz“, nyilatkozat jelent meg, amelyet a „Bányamunkás“, mint nagy eseményt tesz közzé. A nyilatkozattevő Kisák János István salgótarjáni bányász példaképen állítja oda magát hogy tőle tanuljon mindenki, mert ô már sokat próbált olyanokat is, amilyene­ ket nem minden becsületes ember próbált meg. Mi, a magunk részéről nem kívántunk foglalkozni e kis eseménnyel, de a „Bányamunkás"-ba napvilágot látott nyilatkozat nem teljes s hogy Kisák János Istvánt minden oldalról megismerjék olvasóink és hogy mi­ nél többen kövessék, az ő példás magavi­ seletével tartottuk szükségesnek a nyilatko­ zatot kibővíteni. Kétségtelen, hogy Kisák azok közzé a bányamunkások közzé tartozik, akik sokat áldoztak, ha az megfelelő üzlettel járt — a munkásság összességéért. Amikor már az üzleti konjunktúra hanyatlóban volt, rögtön csökkent a szereplési vágy. Igy történt az 1920-bán is, amikor Kisák Istvánt, a szer­ vezet érdekében kifejtett tevékenységéért letartóztatták s ez alatt az idő alatt a vál­ lalatnál szerzett adósságának elengedését kérte az igazgatóságtól, amelyet a vállalat igazgatósága Kisáknak el is engedett 1922-ben, amikor a salgótarjáni bánya­ Egész Magyarország nagy ünnepi keretek munkások a nyolc órai munkaidőért küz­ mellett leplezte le Kossuth Lajos gyönyörű döttek, Kisák, mint a helyicsoport elnöke szobrát november 6-án Budapest székesfő­ sztrájktörő lett Ugy lehet Kisák ezzel szol­ városában. A szoborleleplezés igazán inpo- gálta meg a vállalat által elengedett adós­ záns keretek közt folyt le, a fővárosi kül­ ságait Tagsági dijat persze sohasem fizetett, ha­ döttségen kívül a vidéki küldöttségek tíz­ ezrei zarándokoltak Budapestre. Oly hatal­ nem mikor már 10—15 hónappal hátralékba mas tömeg jött össze az országháztéren, volt akkor mindig jelentkezett bélyeg­ hogy azt a hatalmas tér korántsem volt ké­ segélyért. Ugy emlékszünk, hogy legutóbb pes befogadni, a környék utcái is zsúfolásig 1926. nyarán, mielőtt az ébredőkhöz átlépett, ugyancsak tetemes összegű bélyegsegélyt megteltek. Szövetségünk 26 főből álló küldötséggel élvezett. Ezek a körülmények azután annyira megképviseltette magát az ünnepségen, 13 egyen­ ruhás bányász és 13 szövetségi dallossal, utáltatták Kisákkal a szocialista szerveze­ koszorút helyezett a küldöttség „Kossuth tet, hogy 1926. ősz táján fölcsapott ébredő- �1927. november 15 nék és mint ilyen bejárta a Salgótarján környékén levő összes bányákat, még Pilisvörösvárra is elment, egy pótválasztás alkal­ mával. Ugy értesültünk, hogy Kisák ez alatt a működése alatt nem egyszer hangoztatta, hogy lehullott a nemzetközi bitangok csil­ laga és helyébe ott tündököl az ébredők örökké világító csillaga. A legutolsó országgyűlési képviselő választások alkalmával Kisák felcsapott ébredő főkortesnek és igy heteken keresztül járta a salgótarjáni vá­ lasztókerületet, mint egységespárti agitátor, persze jó anyagi haszon ellenében. Emlékezünk rá, hogy egy banket alkal­ mával ugyancsak alaposan helybehagyta a szociálista eszmét, a jelenlevők élénk helyes­ lése mellett. Nem szólva arról a nyilatkozat­ ról, amelyet a „Munkába" tett közzé, az ébredőkhöz való belépése alkalmával. Ezeknek előre bocsájtása után kissé na­ gyobb egyéniségnek örvendhet Kisák, de különösen nagy öröme telhetik a „Bánya­ munkás szövetségnek" az uj harcosba. Magunk részéről csak azt ajánljuk, hogy még ha ilyen jó harcos akad egy néhány Kisák és társai köréből, akik majd rövide­ sen jelentkezni fognak, ujra tapsolhatnak nekik, mert hiszen komoly és kitartó mun­ kára Salgótarjánba ugysem számíthatnak. A munkástársaknak pedig azt ajánljuk, hogy akiket a nyilatkozó Kisák meginvitált, jelentkezzenek és kövessék az ő példáját, mert közeledik a tél, lehet kabátot fordítani. Megnyílt a mecsekszabolcsi „Bányamunkás-otthon“ Szövetségünk pécsvidéki-bányakerületi tit­ kárságának székhelyén Mecsekszabolcson otthont nyitottunk, amelyben a bányamun­ kásság otthonra talált s jobban alkalma nyí­ lik ápolni a munkásság összetartozandóságának nagy eszméjét Az otthont ünnepélyes keretek között f. hó 6-án nyitotta meg a Pécsvidéki kerületi helyicsoportok összve­ zetősége. Délelőtt összvezetőségi ülést tartottak, ezen ülés napirendje előtt Szabó István, Meződi György és Kraft Jenő ismertették az otthon megteremtésének a körülményeit s ugyancsak rámutattak az otthon nagy fon­ tosságára, felhívták az összvezetőséget, hogy a tagok között terjesszék az eszmét és igye­ kezzenek a munkásságot az otthonba beve­ zetni, ahol mindennemű felvilágosítást, ugy szintén nemes szórakozásban részesül. Az otthon céljának az ismertetése után megtartották az Összvezetőségi ülést, amelyen a kerület helyicsoportjainak, ugyszintén a munkásság ügyeinek a tárgyalása volt napi­ renden. A tárgyalás folyamán kialakult ál­ láspontot az összvezetőség tagjai viszik ki a kerületbe a munkásság közé, viszont ami elintézésre vár, azokat a kérdéseket az egyes vezetőségek a kerületi titkársággal egye­ temben illetékes helyre juttatják. A napirend letárgyalása után az összve­ zetőség tagjai valamint az időközben össze­ gyűlt tagok a késő esti órákig szórakoztak és folytattak eszmecserét az uj helyiségben. Örömmel állapították meg, hogy különösen a közelgő tél beálltával milyen kellemes otthonra találtak. A mecsekszabolcsi otthonnak a megnyitá­ sával az ország bányamunkássága ismét gyarapodott a munkásság egy templomával, amelyben a bányamunkásság mozgalmának a helyes irányba való terelésére és az ok­ tatásra bő alkalom nyilik. Mecsekszabolcs. Az otthon naponta délelőtt 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Szabolcs és Pécsbányatelep részére az otthonban könyvtár létesült. Könyvtári órák: csütörtönön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnap délelőtt 10—11-ig. "A Bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Vigyázat! Tudomásunkra jutott, hogy a különféle bányatelepeken léleknélküli kufárok járnak és a munkásság között sztrajkra izgatnak. Figyelmeztetjük a munkásságot, ne üljön fel az ilyen édeskés fecsegőknek, mert ezek, ha tervük sikerülne és a munkásság tényleg behagyná ugrasztani magát és sztrájkba lépne, abbban a pillanatban azok a bátor legények gyáván megfutamodnak, a munkás­ ságot cserben hagyják és távolról nézik a munkásság nyomorúságát s már előre örül­ nek annak, hogy a sztrajk révén ujabb ta­ lajra találtak, ahol jelenleg kérész életüket ismét egy-egy nappal megtoldják. Lapunkban cikksorozatokban mutattuk ki a munkásság kívánságainak a jogosságát, folytatjuk a harcot mindaddig, amig ezen kivánságokat győzelemre nem juttatjuk, ennek a harcnak azonban nem szabad fölösleges áldozatokat követelni a munkásságtól, ha­ nem az eredményeknek tisztán kell a mun­ kásság gazdasági helyzetének megjavításául szolgálni Elmultak azok az idők, amikor felelőtlen emberek a munkásság tömegeit ugratták oktalan harcokba csak azért, hogy azután a megriadt és lerongyolódott, megtépázott munkásság között maguknak tekintélyt és főleg a tagok által tőkét gyűjtsenek. A mai viszonyok teljesen eltérők a ré­ gebbi viszonyoktól, ennélfogva a harci esz­ közöknek is teljesen eltérőknek kell lenni a régi harci eszközöktől. Ezt tudják azok is, akik a telepeken bujkálva járnak és hintik a munkásság között az egyenetlenséget, de tudják azok is, akik őket kiküldötték, hogy a mai viszonyok között a régi harci eszkö­ zökkel eredményt elérni nem lehet Azonban azt is tudják, hogy ha nyíltan állnak ki és hirdetik ma a sztrájk fegyveré­ nek az alkalmazását, akkor a munkásság elűzi Őket a közeléből és hátat fordit nekik, azonkívül féltik a becses bőrüket a hatósá­ goktól is. Ezért tehát gyáván, alattomban, vakond módjára járják ne a telepeket és a bányákat környező községeket. Különösen oly helyeket látogatnak meg szívesen, ahol a hatóságok figyelme nem eléggé terjed ki, azonkivül a munkásság tömege több köz­ ségből, több telepről tevődik össze. Teszik ezt azért, mert igy könnyebben nyílik alkalom az egyes emberek között el­ szórni a konkolyt, azonkívül igy nem kell vállalnia a felelőséget sem, mert ugy számi­ tanak, nem lehet reá bizonyítani. Ezt céloz­ zák azok a bizonyos kis összejövetelek, amelyeket egyes bányatelepeken, vagy azo­ kat környező kis kissebb falvakban a néhai „Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetsége" megbízásából Fodor, Bert­ rand, Ocskovszki és társai tartanak leginkább magánlakásokban, mert nincs bátorságuk nyiltan, férfiasan odaállni, mert ezért vállalni kell a felelőséget Figyelmeztetjük a munkásságot, hogy amennyiben fentnevezetteket, vagy ezek meg­ bízottai a munkásság között ily irányu han­ gulatkeltés céljából az egyenetlenséget szítja, fogadják az őket megillető módon, mint olyanokat akik a munkásságot akkor, ami­ kor belevitték áldatlan harcok által szült nyomorúságba, gyáván ott hagyták, Vergőd­ jön a munkás a nyomorúságában. Tehát ne üljetek fel, hanem űzzétek el a telepekről, vagy adjátok át a hatóságoknak. Elégtétel adás. Folyó évi julius hó 3-ára síppal, dobbal hirdették az ugynevezett Peyer-féle munkás­ otthon felavatását Salgótarjánban s erre meg­ hívták Salgótarján és környéke munkásságát Ezen meghívás alapján a munkásságnak egy része meg is jelent az úgynevezett otthon avatáson és amikor a nagy ünnepség, amelyet már előre kürtőitek megkezdődött, a mun­ kásság számónkérte a szónokoktól, hogy hol voltak akkor, amikor a munkásság nyomor­ gott? Ezen számonkérésből kifolyólag szó­ váltások keletkeztek, amelyek végül is kü­ lönféle tumultusokban és rendőri kivezeté­ sekben végződött. Ennek természetesen a reá következő napokban folytatása volt a bányaüzemeknél s a munkásság vitatkozott Egy ilyen vitatkozás alkalmával Ozvald Má­ tyás somlyói bányamunkás Fajd Pál szövet­ ségi elnökünkre azt a megjegyzést tette, hogy „azok a munkások, akik az úgyneve­ zett otthon avatásnál számon kérték Peyer és társaitól a munkásság érdekképviseletét azok a munkások 30 pengős naptárjukat kaptak." Fajd Pál a bíróságnál keresett elégtételt, ahol október 28-án megtartott tárgyaláson Ozvald Mátyás tanuk jelenlétében jegyző­ könyvileg kért bocsánatot és a felmerült 12 pengő költség megfizetését vállalta. A ferdítés atyamestere. Vannak emberek, akiknek fáj az igazmondás, ugyancsak vannak, akiknek a szá­ jukon egyáltalán ki sem fér az igazság. Ez elvégre egyes embereknél, ha ezek magán­ emberek, nem is olyan veszélyes, mert leg­ feljebb nem veszi senkisem komolyan, annál furcsább ez, ha ezt egy ujság teszi, aki hi­ vatva van olvasóit friss és igazhírekkel el­ látni, az felül az olyan tudósítóknak, akik képtelenek az igaz mondásra. Ez által azu­ tán maga az ujság is a végeredményben a, ferdítés atyamesterévé válik. A "Népszava" pécsi jelentés alapján no­ vember 11-iki számában ugy állítja be a mecsekszabolcsi helyicsoportunk magánhe­ lyiségének a megnyitását, mint ha mi azt ugy hirdettük volna, mint Peyer és társai tették annakidején Salgótarjánban, fogadott dalárdával, egész csomó ünnepi szónokkal és estére beígért reggelig tartó tánczenével ami elől a délután folyamán azután elsur- �A "Bányász" 4 rantak. Ez a dolgoknak a legrosszabb aka­ ratú elferdítése, mert mi igen is hirdettük azt, hogy ünnepélyes összvezetőségi ülés kereteben fogjuk megnyitni az otthont, ez meg is történt mint az lapunk más helyén olvasható. Azonban "Népszaváék“ Bertrand és társaival egyetembe fáj az, hogy egyálta­ lán a világon vagyunk, mert szerintük ezen a világon csak nekik van helyük, másnak senkinek, de különösen nekünk nincs he­ lyünk e világon szerintük, akik a körmükre nézünk és reá kopp intünk mindannyiszor, valahányszor a munkásságot félrevezetik. Kifogást emelnek az ellen, hogy helyi­ csoportunk az otthon részere szükséges bú­ torokat a bányavállalat asztalos műhelyében készíttette. Továbbá kifogásolja, hogy a háztulajdonos szabómester. Vannak embe­ rek, akik 5 percen tul nem emlékeznek. Ugy látszik, hogy Népszaváék, vagy az ó tudósitójuk ugyanabban a hibában szenved­ nek, nem emlékezik arra, hogy ugyanaz a tudósitó és annak magas patrónusa, Peyer Károly ugyancsak bányavállalatoknál jártak el és kunyoráltak helyiséget ugy Felsőgallán, mint Salgótarjánban és az ország összes bá­ nyatelepein mindenütt a bányavállalatok helyiségeiben voltak a helyiségeik sőt mi, akik 5 percen tul is emlékezünk ma is ugy tudjuk, hogy pl. Tatabányán a Peyerék helyicsoportja az egyik bányafőtanácsos há­ zában székel, sőt a helyicsoport bútorzata ugyanannak a bányatanácsosnak a szobáját diszítette, amely most az ottani helyicso­ portban díszeleg. Vagy talán ez nekik nem bűn, ők meg­ látják a más szemében a szálkát, a magu­ kéban azonban nem látják a gerendát sem. Továbbá az fáj nekik, hogy az egyik helyicsoportunk vezetősége azon fáradozik, hegy a munkásság részére a ruhabeszerzését is megkönnyítse. — Szóval minden fáj, ami a munkásság részére bizonyos könnyitést hoz, mert ők ellene vannak mindazoknak. Nekik tetsző állapot az, ha a munkásság le van rongyolódva s nem tud semmihez hozzá­ jutni, mert igy könnyebb kiváltani az elége­ detlenséget és az elégedetlenség következ­ tében teremtett zavarosban ők könnyebben tudnak halászni. Ha férfiak, vallják be becsülettel, hogy fel akarják forgatni a bányamunkasság között lévő békés együttmunkálkodást, azért mert ők kimaradtak, mint valami a hóból. Ez a legcsunyább játék a munkásság jóhiszemű­ ségével, még szerencse, hogy a munkásság már tisztában van az ó ferdítéseikkel s nem tartja egyébnek az ő kiröffenéseiket, mint a vizbefuló ember szalmaszálba való kapko­ dását Elmult az az idő, amikor a munkásság felült az ő hitegetéseiknek, sajnos a mun­ kásság nagyon drága iskolapénzt fizetett ennek a felismeréséért, éppen ezért most már annál nagyobbra értékeli ezt a meg­ ismerést és tele torokkal kiáltja oda nekik: "Távozz tőlem sátán ?“ Figyelmeztetés. Az utóbbi időben állandóan keresik föl szövetségünket panaszokkal a szaktársak, hogy a hitelezők nagyobb összegeket köve­ telnek tőlük mint amit tényleg vásároltak. Többekközt megtörtént az is, hogy az egyik szaktárs félesége ment fizetni az adósságát a kereskedő feleségének, aki nem irta be a fizetett összegét, ugy hogy a kereskedő ismétetten követelte a már egyszer megfize- "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. tett összeget Nevezett persze tiltakozott a követelés ellen, a kereskedő perelte az ille­ tőt, a biróság meg is ítélte perköltségekkel együtt, igy tehát kétszer kellett megfizetni a tartozást. De számtalan ilyen és ehez ha­ sonló panasszal keresik föl szövetségünk irodáját, amely ellen roppant nehéz véde­ kezni, mert a vásárlóknak nincs semmi bi­ zonyíték a kezükbe arra nézve, hogy meny­ nyit hiteleztek és hogy mennyit törlesztettek.. Ezzel szemben a kereskedőnek rendelkezé­ sére áll a hiteles üzleti könyve és amit oda bejegyez azt meg kell fizetni, mert a legtöbször valóságnak fogadja el a biróság. A munkástársak jólfelfogott érdekében felhívjuk a figyelmüket, hogy ahol hitelez­ nek, minden esetben vigyenek magukkal egy kis könyvecskét és a vásárolt áru öszszegét abba is irassák be, minden törlesz­ tett összegről kérjenek elismervényt, mert csak igy lehet elkerülni a felesleges fizeté­ seket és igy lehet védekezni a visszaélések ellen. Már pedig az mindenkinek érdeke, hogy ne fizessen többet, mint amennyit tényleg vásárolt. Az ipari békére való törek­ vés Angliában. Közel egy éve annak, hogy kitört Angli­ ában az a hatalmas angol bányász sztrájk, amely olyan nagy természetű volt, hogy az egész világ gazdasági életében éreztette ha­ tását Annakidején az angol bányász sztrájk befejezését lapunkban részletesen közöltük, de beszámoltunk arról is, hogy az angol bányász sztrájk uj szakszervezeti törvényt vont maga után, amely törvény az angol munkásmozgalmat egész más irányba terelte. A szakszervezeti törvény utóhatása most már még inkább-kibontakozik, amely hatás kiterjed az egész angol iparra és kereske­ delemre. Az angol iparban mindinkább tért foglal az a gondolat, hogy ipari békét kell teremteni. Az ipari békének az a legfonto­ sabb célja, hogy a munkáltatók és munká­ sok együttesen alkossák meg azt a szüksé­ ges békét, amely béke nélkül a termelés és szociális fejlődés biztosítása lehetetlen. Rész­ letek még nem igen jutottak el hozzánk, de az eddigi hírekből már megállapítható, hogy az angliai ipari békére való törekvés nem marad hatás nélkül az egyéb európai álla­ mokban sem. Egyébként az ipari békére való törekvésről az alábbi Londonból származó hírt közöljük. (London okt. 18.) — A londoni Mansion Houseban nemrégiben konferenciára ültek össze a munkásság és a nagyipar megbí­ zottai, hogy az ipari béke megteremtéséről tárgyaljanak. — A konferencia határozatai máris éreztetik hatásukat s a bánya, villa­ mossági és szállítmányozási ipar munkáltatói elvben megállapodtak abban, hogy ligát al­ kotnak az ipari béke megteremtésére ugy, amint azt Sir Alfred Mond javasolta. A lon­ doni Middland vasúttársaság igazgatósága jóváhagyta az alkalmazottakkal való együtt­ működés tervezetét és sir Alfred Mond most már a másik három nagy vasúttársasággal is tárgyalásokat kezdett ebben az irányban, hangsúlyozva, hogy a cél eléréséhez okvet­ lenül szükséges a munkásszervezetek fej­ lesztése. A munkásság körében sir Alfred Mond tervei kedvező fogadtatásra találtak s az Edinburgh kongressus is bejelentette csatlakozását. Az angol gyarmatügyi minisz­ ter szintén elismerte azt az alapelvet, hogy a kormánynak kellő intézkedésekkel támo­ gatni kell azt a mozgalmat, amely végered­ ményben a termelési költségek csökkenté­ sére és a munkásság életstandardjának fo­ kozására vezet — A jövő hétre több kon­ ferenciát helyeztek kilátásba, amelyeken szintén az ipari béke eszméjét fogják pro- 1927, november 15 mint amelyet szövetségünk tűzött ki czéljának, bár Magyarországon egy ilyen helyes uton haladó törekvés sokkal nehezebben talál megértésre, mint a müveit és alaposan kifejlődött ipari Angliában. Mindamellett a fenti tudósítás erős biztatás számunkra és megnyugtatás arra nézve, hogy az elindított mozgalmunk helyes irányban folyik, mert ahoz igazán nem férhet kétség, hogy Angli­ ában ne a munkásságot, illetve a békés ter­ melést igyekeznének elősegíteni. Ha tehát az angol ipari vállalatoknak s ezzel egyetemlegesen az ipari munkásságnak a fent vázolt törekvése helyes uton halad, akkor az bizonyára nem lesz káros a magyar ipar, illetve a magyar munkásságra sem. Magyarországon a békére való törekvési mozgalmat sokkal nehezebb előre vinni, mint Angliában, mert a megértés ugy a munka­ adók, mint a külömböző munkás szerveze­ tek között hiányzik. A munkaadók a mun­ kásság szociális fejlődésével nagyon keveset. törődnek, mig egyes munkásszervezetek pedig féltékenységből és politikai célok elma­ radásából igyekeznek ellentállni az olyan törekvéseknek, amely törekvések a munkás­ ságot gyorsabb eredményhez juttatnák. Mind­ ennek dacára meg vagyunk győződve, hogy küzdelmeink eredménye nem marad el, mert hiszen az eddigi jelek szerint is mindig több és több megértő munkástársat találunk moz­ galmunkban. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wöl­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István, Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szaktársnál. Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6 óráig. A tatabányai kerületi titkárság hivatalos helyisége Felsőgallán Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A fenti távirat szerint tehát az angol munkásmozgalom ugyanazon az uton halad, Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 22. szám (1927. november 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-11-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9e255874cb0f793cc522dfee025c8ce0.jpg f42df8f2a9b8fbd6c779b0049a859227 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c0cf0565478d88e7d9c468d85ed6a5bc.pdf 9cb8877ae95019310681150052096659 PDF Text Text II. évfolyam. 23. szám. 1927. december 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Bálványimádók. Azt mondotta Bethlen István miniszterelnök az őtet felkereső küldöttség előtt, hogy a magyar társadalmi osztályoknak a mai viszonyok között össze kell fognia, alá kell nyúlni a szegényebb néprétegek, ugymint a munkásosztály hóna alá. Meg kell érteni a munkásságnak, hogy rossz utakon járnak és hogy idegen bálványt imádnak. A miniszterelnök kifejtette azon nézetét, hogy a munkásságot csak ugy lehet megértésre birni, ha azt megfelelő bánásmódban és szeretetben részesítik azok, akik a mun­ kásságot eddig alattvalónak tartották, vagy a legtöbb esetben annak érté­ kességét a nemzeti életben nem tud­ ták, vagy nem akarták felismerni. A miniszterelnök ezen fejtegetése megragadta a figyelműnket, mert ugy hangzott, mint amilyen a magyar tör­ ténelemben még nem igen halottunk csak félünk, hogy a miniszterelnök ezen fejtegetése és mondhatnónk a tö­ mör igazságot magában foglaló felhí­ vásra, amelyet az ország minden tár­ sadalmi osztályához intézett, ismétel­ ten süket fülekre fog találni. Mert a magyar társadalmi osztályok, akiknek hivatásuk volna a miniszterelnök fel­ szólítása nélkül is felismerni a bál­ vány imádók szomoru helyzetét, nem igen tudnak beletörődni abba a szük­ ségszerűségbe, amelyet a miniszterel­ nök felszólalásában hangoztatott. Épen ezeknek a körülményeknek tudható be, hogy a magyar munkásságnak egy jó része, kétségtelen idegen bálvány­ imádó lett, mert hiszen megértés, he­ lyesebben mondva meg nem értés provokálta ki a munkásság ebbeli fel­ fogását. Ha már most ezt a felfogást meg­ akarjuk szüntetni, akkor az idézett társadalmi osztályoknak kétségtelen meg kell változtatni eddigi felfogásu­ kat és követniök kell tettekben is a miniszterelnök intő szavait, amelyben sajnos nem igen tudunk bízni, mert hiszen az elmult tapasztalatok gyöke­ restől kipusztitották belőlünk a bizal­ mat. De a miniszterelnöknek, mint a kórmány atyamesterének ügyelnie kell arra, hogy felelős helyről elmondottak be lesznek-e tartva s amennyiben arra a meggyőződésre jutna, ami valószinű, hogy az elmondottakat elfelejtették, akkor a miniszterelnökön a sor, akinek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. cselekednie kell, törvényt kell hoznia, amelyben biztositja a munkásságot a folytonos kizsákmányolással szemben. Mert addig, amig a munkásságot jo­ gos panaszaiban meg nem értik és az igazságok egyenlő elbírálásában nem részesítik, nem igen lehet az idegen bálványimádást megszűntetni. Az ide­ gen bálványimádást mi is veszedelmes­ nek tartjuk, mert hiszen amig a mun­ kásság helytelen irányban tapogatódzik, addig munkaadóik bölcsen kihasz­ nálva a tapogatódzást, a maguk javára használják föl. A magyar munkásság az utóbbi idő­ ben tanujelét adta, sőt bizonyságot tett amellett, hogy ő szereti nemzetét, hazáját egyaránt, felajánlotta segítségét a magyar nemzet újjáépítéséhez. És ezen munkájáért nem is kért egyebet, mint az őtet megillető megbecsülést, tisztességes bánásmódot és megélhe­ tést, amely kivánságát a magyar mun­ kásságnak mint jogos kívánságot el is kell ismerni és ebben a törekvésében, ha az tényleg munkaadóitól áldozatot követel is, támogatni kell. Elhisszük azt is, hogy a munkásság gazdasági és szociális érzékének fejlettsége a munkaadókra terheket ró és a jelen­ leginél nagyobb áldozatokat kíván, de mégis meg kell csinálni, nem azért, mert ezt a miniszterelnök igy mon­ dotta, hanem azért, mert enélkül nem boldogulhat az ipar és annál kevésbé boldogulhat a magyar nemzet. Nem lehet a felsőbb társadalmi osz­ tálynak sem ma már ezek elől a kötelességteljesitések elől kibujni, mint ahogyan azt a bányaiparban a leg­ utóbb is bőségesen tapasztaltuk, hogy miként igyekeznek a munkásság jo­ gos kívánságai elől kitérni, vagy lega­ lább is a kivánságok teljesítését egy bizonyos időre elodázni. A munkaadók ezen taktikázása és görcsös ellenállása veszélyezteti a munkásság hazája iránt való megértését és ha a miniszterelnök­ nek az intő szavai, illetve kívánságai nem járnának a közeljövőben megfe­ lelő eredménnyel, akkor ezért nem a munkásságot, hanem ellenkezőleg a felhívott felsőbb társadalmi osztályo­ kat kell felelősé tenni. Ugyan a munkaadók is gyakran hangoztatják a munkásság iránt való szeretetét, de ez is csak nagy mondás marad mindég, mert elmaradtak a tet­ tek. S ebből táplálkozik azután a munkásság bizalmatlansága, aki nem mer sem a miniszterelnöknek, sem Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) pedig a munkaadójának a szavában hinni. Annál könnyebben tud tért hó­ dítani a munkásság felfogásában a csábítás és rosszakarat. A bálványimá­ dás megszüntetésének tehát csak egyetlen orvossága van, az elmondot­ tak, vagyis az ígéretek őszinte, becsüle­ tes beváltása, ha ez megtörtént, akkor ledőlt a bálvány is, helyre állt a mun­ kásságban a hazája iránti bizalom és a magyar nemzet, valamint a minisz­ terelnök elérte a célját, mert egyek leszünk mindannyian. Megszűnt a Salgótarján és vi­ déke Ált Fogy. Szövetkezete. A salgótarjái és környékbeli munkásság nagy lelkesedéssel 1924. év május hó 14-én egy hatalmas fogyasztási szövetkezetei alkotott Sal­ gótarjánban, azzal az elgondolással, hogy a szövetkezetét kiterjesztik a város környékére is. Igy hamarosan Mátranovákon alakult egy fiók s ezzel a szövetkezetek alakítása már be is fejeződött. Ezen szövetkezeteknek az lett volna a feladata, hogy a munkásságot olcsó áron jobb minőségű élelmiszerhez juttassa. A munkástársak teljes erővel azon voltak, hogy a szövetkezeteknek minél nagyobb bevásárló tömeget szerezzenek, amely az alábbi adatok szerint sikerült is. Ezrei vásároltak a munkástársaknak a szövetkezetben, de csakhamar kide­ rül t, hogy az Alt. Fogy. Szövetkezet, dacára a nagy forgalomnak egyik-másik élelmicikket drá­ gábban árusitotta, mint az egyéb privát ke* reskedők. Mindennek dacára kitartottak a Fogy. Szövetkezet mellett, inkább drágábban fizettek a fogyasztási szövetkezetben, mint a privát üzletben, csakhogy a szövetkezetet hatalmassá növeljék. Amikor az Ált. Fogy. Szövetkezetek meg­ alakultak, csakhamar megalakult Budapesten a Nagybevásárló r.-t, amely a Törekvés takarék­ pénztár és az Alt Fogyasztási Szövetkezet központi igazgatóságának ügykörébe tartozott. A Törekvés takarékpénztár, a Nagybevásárló r.-t és az Alt Fogy. Szövetkezet központi igazgatóságában a szociáldemokrata párt leg­ nehezebb exponensei foglaltak helyet, úgymint Peydl, Peyer, Farkas, Büchler és igy tovább. Ezen igazgatóságban elhatározták, hogy a vidéki fogyasztási szövetkezeteket hatáskörükbe kerítik és ilyenirányú szerződéseket is kötöttek a vidéki fogyasztási szövetkezetek igazgató­ ságaival. A szerződésben kikötötték maguknak, hogy a fogyasztási szövetkezetek csakis a Nagybevásárló áruját hozhatják forgalomba, az igaz­ gatóságnak vagy az üzletvezetőnek bevásárlási engedélyt nem adtak. Igy azután a helyi igaz- �2 gatosági tagok a pojáca szerepét kapták, — szállították a bevásárlókat és ugyanakkor szál­ lították a milliárdokat a központi elvtársaknak. Hogy a kép teljesen tiszta legyen, lekezöljük az alábbi adatokat: Az Alt. Fogy. Szövetkezet Salgótarjánban megalakult 1300 taggal cca. 300 üzletrésszel, vagyis közei 100 millióval. Az első 7 hónapban 1400 millió forgalmat ért el, második év­ ben 2500 milliót. Ezek a számok világosan igazolják, hogy a munkásság dacára a léha és drága kiszolgálásnak, valamint többször lehe­ tetlen magas áraknak, végig támogatták a fo­ gyasztási szövetkezetét. Ennek dacára a szö­ vetkezet a Nagybevásárló kimutatása szerint, minden évben deficittel záródott. A legutóbb már hire járt, hogy a szövetkezetét be fogják zárni, igy a szövetkezet tagjai tömegesen ke­ resték fel a Fogy. Szövetkezetet, hogy a be­ fizetett részvényeikét a szövetkezet fizesse vissza. A szövetkezet alapszabályainak értel­ mében utasították a tagokat, hogy mondják fel a részvényeket, a felmondástói számított 1 év múlva fizethetik csak vissza. Közben azonban Budapesten állandóan tanácskozások folytak, hogy mikent lehetne megszabadulni a folyto­ nos ostromok elől, végül kimutatták, hogy 1927-ben 19 millió korona decifitje van a szö­ vetkezetnek s ezen deficit miként való meg­ oldására igazgatósági, később taggyűlést hiv­ tak össze, amelyen javaslatot tettek, hogy a munkásság gyűjtés utján hozza össze a 19 milló koronát és ha ez sikerűi, akkor a szö­ vetkezetét továbbra is fentartják. Természete­ sen a sok csalódások után a munkásság nem igen mutatott hajlandóságot még ujabb anyagi áldozatok meghozatalára és igy azután folyó évi október 31-én a szövetkezetet végleg be is csukták. A szövetkezet leltári vagyonát öszszepakkolták és teherautóval Budapestre szállí­ tották a Nagybevásárló rt.-hez. Ez a története az Alt Fogy. Szövetkezet megszűnésének. A Salgótarján és környékbeli munkásság pedig nem ezt várta az Alt Fogy. Szövetkezettől, mert hiszen mikor megalakult azt ígérték, hogy minden évben bevásárlásá­ hoz képest jutalékot kap. A jutalékok helyébe elúszott a közel 100 millió alaptőke, a szegény munkásság verejtékes fillérei. A salgótarjáni munkásságot ezen ügy na­ gyon kínosan érintette, mert hiszen, — mint azt már előbb is mondottuk — minden áldo­ zatot meghoztak, ami meghozható volt és ha a részletekbe akarunk bocsátkozni, akkor meg­ állapíthatnánk, hogy a szövetkezet nem azért bukott meg, mert a munkásság nem hozta volna meg a kellő áldozatot, hanem azért, mert egy csomó, a munkásság által is isme­ retien egyént ültettek a nyakába, akik azután a munkásság fillérein keresztül élvezte a meg nem érdemeit horribilis jövedelmeket. Azok az igazgatósági tagok, akik sokszor éjjeleket töl­ töttek a Fogy Szövetkezet érdekében, fájó szívvel gondolnak a szövetkezet ily módon való eltűnésére, mert igazán azt mondhatnók, hogy minden fillér honorárium nélkül dolgoztak, még csak nem is gondoltak arra, hogy ezért bármit is kérjenek- Az Alt Fogy. Szövetkezet siralmas kimúlása is bőséges tanúbizonyságot szolgál az általunk hangoztatott igazságok mellett. Ebből is meg lehet állapítani, hogy a munkásmozgalom ed­ digi szervezetében nem a munkásság akarata érvényesült, hanem mindenkor egy klikk saját egyéni exisztenciális érdekeit tolta elő és ezek­ nek az érdekében feláldozta a munkásság ér­ dekelt is Vajjon számolnak-e azzal a vezérek, hogy egy ilyen csúfos csalódás milyen nyo­ mokat hagy a munkásság lelkében, vajjon "A bányász" 1927, december 1 Nyilatkozat. tudják-e azt, hogy ez is egyik oka annak a szétzüllésnek, amely szétzüllés a munkásság szervezeteiben előtérbe nyomult. Kérdezzük, Bár a „Népszava“ folyó évi november hó kell-e ennél mérgezőbb anyag a munkásság 11-iki számában megjelent *Csókáék házat egységének a szétbontására, mint a folytonos akartak avatni Szabolcsbányatelepen" című becsapás és folytonos falhoz állítás. Hiszen cikkre szövetségünk központja lapunkban a ezek a munkások nem csak szabad idejüket méltó választ már megadta, az igazságnak áldozták fel a szövetkezetért, hanem keserves megfelelően tartozunk még a következőket keresetükből vettek el filléreket és adták oda kinyilatkoztatni: nagy szeretettel és bizalommal, hogy a mun­ Már az 1927. október 16-án Pécsbánya­ kásság ez által is erősödjék és hatalmasodjék, telepen tartott kerületi összvezetőségi ülés igy tehát nem csak a kifejtett energia, hanem elhatározta, hogy a bérelt otthont minden az elveszített összegek tették bizalmatlanná a külsőséges ünnepség nélkül november 6-án munkásságot újabban az Örökké hirdetett esz­ délelőtt fogjuk megnyitni kerületi összveze­ mével szemben Tehát nem kell más bűnba­ tőségi ülés keretében s igy a pécsi tudósitó kot keresni, a bűnbakok azok, akik a mun­ ur azon jelentése, hogy mi cécót, zenét szó­ kásság energikus munkájával visszaéltek és a noklatokat ígértünk, közönséges rágalom. munkásság intézményeit züllésbe vitték. Ezt igazolja az is, hogy az otthon meg­ nyitásáról lapunk november 1-i szántában szóval sem emlékeztünk meg. Tovább tartanak az amerikai egyA árva pécsi tudósitó úrnak gyenge fogalmai szénbányamunkások harcai. vannak a hangszerekről, mert alaposan öszLapunk október 15-én megjelent számában szetéveszti a furulyát a tárogatóval. Való­ szinűleg egész életében nem volt a kezében megemlékeztünk arról az óriási küzdelemről, más hangszer, mint az a furulya, amelyet amely az amerikai bányamunkások szervezetei a kosaras tótok árulgatnak a gyermekek és a munkaadók között folyik. Az akkori je­ részére. lentések szerint bár már ugy látszott, hogy a Hogy a házigazda délután a saját vonós harcok kölcsönös tárgyalások alapján befeje­ zenekarunk játéka mellett művészies táro­ ződnek, mig végül az utolsó lap-jelentések szerint a harcok tovább folytatódnak és még gató játékával szórakoztatta az egybegyűl­ ma sem fejeződtek be és igy az amerikai szak­ teket, ebből gúnyt űzni csakis a tudósító ur "jóizlését“ igazolja. szervezeti szövetség nagyobb küldöttséget me­ Ami a kerületben megindított ruhaakciót nesztett a köztársaság elnökéhez, akinél szóvá illeti, azt a kerületi összvezetőség határozta tették a bányamunkások helyzetét. Coolidge el­ nök kijelentette, hogy eyy közös értekezletnek el s hogy milyen előnyös lesz a munkásság csak akkor volna célja, illetve akkor vezethetne részére, azt a közel jövő fogja megmutatni. A tudósitó ur ezen akcióból kifolyólag bur­ eredményre, ha azt a munkaadók is kérnék. kolt gyanúsítást tesz, mert nyíltan rágal­ Ezen eseménnyel a magyar napilapok, a Nép­ mazni nem mer, azonban megnyugtathatjuk, szava is foglalkozik, aki gunyolódva támadja hogy az akcióból kifolyólag elsősorban is a meg az amerikai szakszervezeti szövetséget, munkásság fog jól járni, a kereskedőknek ugyanis az amerikai szakszervezeti szövetség meg lesz az őket megillető minimális hasz­ szintén minden politikai párton felül áll, vagyis nem alárendeltje egyik politikai pártnak sem. nuk, arra azonban vigyázni fogunk, hogy A Népszaváéknak ugylátszik ez fáj és ezért ezen akcióból kifolyólag senki se jusson őt kezdik ki azt a szövetséget, mely nagyon sok meg nem illető haszonhoz. A pécsi tudósító cikkét a kaján irigység millió munkást tömörít magába. Hát az csak természetes, hogy a Népszavá­ diktálta, ám mi azzal nem törődünk, hala­ éknak mindenki ellensége, aki nem azt a követ dunk továbbra is a mi egyenes utunkon, a fújja, amit ő, bármilyen igaza is legyen annak munkástarsaink jóléte érdekében. Mecsekszabolcs, 1927. november 20-án. a más felfogású szervezetnek. De ugyanakkor A kerület összvezetősége nevében: elfelejtik Népszaváék, hogy a legutolsó vas­ munkás harcoknál ők ugyanazt az eszközt Szabó István EL s. k., Meződi György s. k., használták, amit ma az amerikai szakszerve­ Jakab Péter s. k., Kovács István s. k., Preisendörfer Hermann s. k., Lakatos János s. k., zetek vezetői használnak. Reméljük azonban, hogy Népszaváék még Baranyák József s. k., Grádl György s. k., sem tételezik fel magukról, hogy ők a világ Nyíró János s. k., Szász József s. k., Dallegokosabb emberei, avagy ki tudja, mert ugy lós János s. k., Háhn György s. k., Dobos látszik, hogy ők akarják kioktatni az alaposan Kálmán s. k., Schuták Ágoston s. k., Lincz kifejlődött Amerikát is ahelyett, hogy törődné­ János s* k., Steinhauer János s. k., Wölfel nek a maguk ügyes-bajos dolgaival és ipar­ Gyula s. k., Boch Rezső s. k., Gungl József kodnának helyrehozni azokat a baklövéseket, s. k., Schván Ádám s. k., Weibl György II. amelyeket a magyar munkásmozgalomban el­ s. k., Klesch Ferenc s. k., Lovács József s. k., követtek, amely óriási hibákban kereshető a Milovesz Antal s. k., Weibl György I. s. k., magyar munkásság széttagozódásának és tehe­ Póra Pál s. k., Kigyósi Péter s. k., Lerch Antal ifj. s. k., Kertész József s. k., Klesch tetlenségének okai. Legyenek nyugodtak Népszaváék, az ameri­ Henrik s. k., Lerch Pál s. k., Dóczi Imre kai munkásszövetség fogja tudni a kötelessé­ s. k., Matula János s. k., Rosipál Alajos s. k., gét, meg fogja tudni védeni n munkásság ér­ dekeit és nem szorul Népszaváék kioktatására. Pécsi kerület ruha beszerzési Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen, amelyen dolgoznak a társpénz­ tári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 13-ig fogadják el akciója. Pécsi kerületünk összvezetősége a kerület bánya- és kohómunkásai, valamint a mellék üzemek munkásai részére ruha és cipóak­ ciót indított, melynek célja az, hogy jó ruhá­ zati cikkel és lábbelivel lássa el a szaktár­ sakat oly kedvező részletfizetési kedvez­ mény mellett, melyet ha nehezen is, de min­ denki be fog tudni tartani. �1927. december 1 E célból a vezetőség érintkezésbe lépett egy budapesti posztónagykereskedő céggel, mely cég Hergert I. szabolcsi szabómester­ nek egy szövet mennyiséget adott le, mely között mindenki megtalálja Ízlése szerint a neki megfelelő szövetet. Hergert szabómesterrel a vezetőség meg­ állapodott az egyes ruházati cikkek varra tási árában és ennél is sikerült kedvezmé­ nyeket elérni. Szövetségünk tagjai részére az utalványo­ kat a helyicsoportok elnökei állitják ki. A vezetőség elhatározta és Hergert szabómes­ terrel megállapodott, hogy tagjaink 120 P. tartozásig előlegenként minimális 5 pengős részletben fizetik tartozásukat Tekintve azon­ ban, hogy Hergert szabómesternek a posztónagykereskedőt 6 hónap alatt kell kielégí­ tenie, kérjük azon tagjainkat, kik tehetik, ne ragaszkodjanak a minimális részletekhez. A rendelt áruk első részlete a megrendelést követő legközelebbi előlegből levonásba ke­ rül. Azok, akik nem tagjai szervezetünknek és a ruhaakcióban részt óhajtanak venni, közvetlenül Hergert szabómesterrel tárgyal­ hatnak, azonban a részletek megállapítása teljesen a szabómesterre van hagyva. Itt emlitjük meg, hogy aki ruházati cikkét nem Hergerttel akarja elkészitettetni, joga van a szövetet megvásárolni és a ruhát ott elkészittetni, ahol akarja. Ugyancsak Hergertnél kapható lepedő­ vászon, siffon, kanavász, zefir, angin stb. és a közel jövőben flanelek, mind nagykeres­ kedői áron. Ugyanilyen formában a kerületben a cipőakciót is megszervezzük, továbbá tervbe van véve női szövetek stb. hasonló feltételek mellett leendő beszerzése. Ezekre vonatko­ zólag a tárgyalások még folynak, de reméljük, hogy legközelebbi lapunkban már az ered­ ményről is beszámolhatunk. A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kiméli a szemet. Kérje annak gyakorlati bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Értesítés. A központi elnökség november 9-én tar­ tott ülésén hozott határozata értelmében Pölöskei Mártont, szövetségünk tolnai kerü­ letének ideiglenes titkárát, novemberi 15-én azonali hatállyal állásától felmentette. Figyelmeztetjük tagjainkat, ugyszintén a vállalatokat, valamint a hatóságokat, hogy nevezettnek nincs továbbra megbizatása. A nála levő 252/927. C. A. számu megbízó le­ vél, melyet felszólítás dacára nem szolgálta­ tott be, semmis. Enélfogva a vele történő esetleges tárgyalások, ugyszintén rendelése­ ket, valamint fizettségeket a szövetség köz­ pontja figyelembe nem veszi. Ezen határozat meghozatalára a központi elnökséget az késztette, mert meggyőződött Pölöskei Márton inkorrektségéről. Továbbá a kerületben történt ellenőrzés alkalmával, a szövetségi ügyek szabálytalan kezeléséről. 3 "A bányász" A bánya áldozata. Megdöbbentő halálos baleset történt a salgótarjáni szénmedencze Horthy-telepi Üze­ ménél f. évi november hó 16-án délután fél7 órakor. Az áldozat Petráscsik László 28 éves vájár, aki társaival együtt Józsefaknán fejtési munkálatokat végzett, A fejtési mun­ kálatok befejezése után az ácsolatokat ra­ bolták ki a kifejtett szénmezőből, miközben egy kb. 5-6 méter séles és 25 méter hosszu, 3-4 méter vastagságu kőzet észrevétlenül lezuhant és Petráscsik szaktársat magaalá temette, aki a borzasztó teher alatt termé­ szetesen nyomban meghalt. A salgótarjáni bányakapitányságról szerzett információnk szerint a salgótarjáni szénmedencében ilyen nagy mérvü kőzetcsuszamlásra, mint ez volt nem emlékeznek. A leszakadt kő ék alak­ jába feküdt a főiében, amely az alóla kisze­ dett fák következtében, mint hatalmas teher csuszott le. A fiatalon szerencsétlenül járt szaktársun­ kat özvegyén kívül 4 gyermeke gyászolja. Olvasóinkhoz. A világhírű Meinel és Herold hangszer, beszélőgép és harmonikagyár főárjegyzéké­ nek kivonatát mai lapunkban mellékletké­ pen megtalálják. Az utóbbi időben felállított „Magyar osz­ tály“ már sok ezer hangszert szállított Magyarországba. Arra kérjük olvasóinkat, hogy az árjegy­ zék utolsó oldalán található megrendelőlapot kivágva küldjék be egyenesen a hangszergyárnak. Tessék beleirni a megfelelő rovatba, hogy ezt az árjegyzéket lapunkban találta. ket, azokat megfelelő módon nem vitték át a gyakorlatba. Nem tartja kielégitőnek a most megalko­ tott törvényt sem és erre vonatkozólag kü­ lönböző módokat ajánlott Különösen káros­ nak tartja, hogy a munkaidő kérdése nem rendeződött megfelelően. Bányarobbanás délafrikai Crown-bányában. Johannisburgból jelentik, hogy a délafrikai Crown-bányában robbanás történt, amely 19 munkást eltemetett A munkások közül eddig mindössze 2-őt mentettek meg, másik kettőnek csupán a holtestét ásták ki a ro­ mok alól. A beomlott tárnában még 15 munkás tartózkodik, akiknek nagyrésze va­ lószínűen már szintén elpusztult Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—10—ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Pécs-bányatelep környékén lakók részére Schuták Ágoston pénztáros szaktárs­ nál. A Kassián-környékén lakók részéről re pedig Kassiánban Lincz János másodpénz­ táros szaktársnál eszközölhetők. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. A társadalompolitikai társulat kritikája az ujabb szociálpoliti­ kai törvényhozás fölött. A társadalompolitikai társulat dr. Földes Béla nyugalmazott miniszter elnöklésével november 24-én ülést tartott, amelyen fog­ lalkoztak a gyermekek, fiatalkoruak és nők védelmét szabályozó törvénnyel. Az ülésen Földes Béla ismertette a társaság célját, majd rátérve a szociálpolitikai kérdésekre meg­ állapította, hogy olyan nevelésre van szük­ ség, amely szociálisan érez és ugyanigy cse­ lekszik is. Heller Farkas egyetemi tanár a kérdést ismertetve megállapította, hogy a munkás­ védelemnek mindenütt a gyermekek és nők védelmével kell kezdődnie, mert a kapita­ lista termelés ezeket sujtja legjobban. Hi­ szen a szervezkedés erejével ezek tudnak a legkevésbbé védekezni a kapitalismussal szemben. A továbbiakban elmondotta, hogy évtize­ deken át a munkásvédelmi törvényhozás milyen elhanyagolt volt ebben az országban és amikor már hoztak is védelmi törvényA e- varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A közelgő Értesítés. karácsony és újév alkalmával Értesitjük a Nagymányok, Szászvár és környékén lakó szaktársainkat, hogy a tolnai kerületi titkárság teendői elvégzésével Kraft Jenő szaktársat, mecsekszabolcsi lakost bizta meg az elnökség. Felkérjük a szak­ társakat támogassák őt munkájában. üzleti forgalmát megsokszorosíthatja, hogyha áruját „A BÁNYÁSZ“-ban hirdeti. �A „Bányász" 4 A szénjárandóság ujabb rendezése. A salgótarjáni kőszénbánya r.-t bányaigazgatósága az alább közzétett 61/927. számú körrendeletével rendezi a kerületben dolgozó bányamunkások, altisztek szén járandóságát Az alább kiadott rendelkezés több üzemnél félreértésre adott alkalmat, ezen félreértések elkerülése végett leközöljük a banyaigazgató­ ság körrendeletének teljes szövegéi, azonkívül a beosztási táblázatot, amelyből mindenki meg-álapithaj a, hogy a körrendelet értelmében miként lesz a szénjárandóság kiszolgáltatva. 61/1927. sz. W/R. Körözvény. Valamennyi üzemnek és elszámolási helynek ! fa 1927. évi 2. sz. körrendeletéin első pontja értelmében a szénjárandóságot olyképen ren- 1927. december 1 deztem, hogy a munkások a tényleg teljesített műszakokra megkapják a megfelelő szénmenynyiséget A szénkiutalások és ezeknek nyilvántartása körül követendő egyöntetű eljárás céljából ki­ adom a csatolt 2 drb kimutatást, melyek kö­ zül az egyik feltünteti, hogy az egyes bányák­ ból kiadott 1 csille szénért mennyi műszak teljesítése szükséges az egyes jogosultaknál, a másik minta pedig a nyilvántartás és ellenőr­ zés megkönnyítését szolgálja. Utóbbi kimutatásban a név mellé bejegy­ zendő, hogy az illető melyik osztályba t rtozik, havonta hány műszakot teljesített, melyek hóról-hóra folytatólagosan összeadandók, mi­ kor kapott szénutalványt, milyen mennyiségre és hány műszakra, úgyszintén azt, hogy leszá­ moláskor hány műszakra kapott készpénzmeg váltást. A műszakok itt is hóról-hóra összeadandók, miáltal könnyen áttekinthetővé válik, hogy az egyesek összesen az utólsó hó végéig hány műszakot teljesitettek és ezzel szemben hány műszakra vételezték ki a szénjárandósá­ gukat. Magától értetődik, hogy a műszakok felszámítása a kiadott szén mennyisége és mi­ nősége szerint történik. — Pl. Egy Kazáron dolgozó, de Salgótarjánban lakó munkásnak, ki járandóságát a III. osztály szerint salgótar­ jáni szénben vételezi ki, nem a kazári szénre vonatkozó 23, hanem a salgótarjáni szénre érvényes 30 műszakot kell teljesíteni. Az év végén fennmaradó műszakkövetelé­ sét, vagy tartozását a következő évre kell vinni. Méltányos esetekben az üzemvezető urak kivételesen előre is kiutalhatnak szenet, a hi­ ányzó műszakok azonban utólag teljesítendők. Minden szénbárcára rávezetendő a lejárat kelte, melyik bányából adandó ki, a jogosult lakóhelye, hány műszakra szól az utalvány.— Feltűnően kiemelendő, hogy az utalvány fél­ terményre szól, szénmennyiség számmal is ki­ irandó. Salgótarján, 1927. október 8. Jó szerencsét! Róth, s. k. bányaigazgató. Érvényes 1927. január 1-től. 61 927. szám. A Salgótarjáni Kőszénbánya részv.-társulat személyzetének szénjárandósága. Alanti osztályokba tartozó munkásoknak a bejegyzett műszakok számának teljesítése után a megjelölt bányából egy csille szén kiadható Salgó­ PálZagyvai tarjáni falvai Csoportosítás Kistere- Mátra­ Mizser­ Kazári nyei nováki fai Karancskeszi 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille á 10 q á 10 q á 7 q á 7 q á 7 q á 7 q á 8 q á 10 q á6.4 q száma L Közös konyhán lakó telepitett nős munkás 75 75 75 75 ______ 75 75 II. Egy szobában lakó telepített nős munkás és napidijas altiszt 38 43 30 30 30 30 I. Két szobában Lakó telepített nős munkás és napidijas altiszt 30 38 23 23 23 23 Mint családfentartó 18 éven felüli, telepített munk. 75 75 60 60 60 150 150 150 150 Valamelyik családban lakó 18 éven felüli telepi, falusi munkás, munkásnő, vagy napidijas altiszt Ha többen vannak, csak az egyik nevére Bag­ lyasi bányákból műszakok IV. Ortványi János­ aknai . 75 33 100 . 75 43 30 27 38 23 60 75 100 60 150 150 150 150 150 —— — VI. Barakkban családjával lakó nős munkás 50 50 30 30 30 30 33 50 30 VII. Barakkban lakó falusi nos munkás családja részére 60 60 43 43 43 43 50 60 43 39 VIII. Bányatelepen nem lakó nős munkás 60 60 43 43 43 43 50 60 43 39 IX. Nős segédtiszt és ideiglenes alkalmazott 30 30 24 24 24 24 28 36 26 X. Nőtlen 90 90 72 72 72 72 90 120 72 XI. Havidíjas nős altiszt 36 36 30 30 30 30 33 40 33 120 120 90 90 90 90 120 120 90 nőtlen Szükséglet szerint de legfeljebb az alanti mennyiségek Barak ban lakó falusi vagy nőtlen munkások szo­ 24 csille 24 csille 30 csille30 csille 30 csille 30 csille 27 csille 24 csille 30 csille bánként legalább 4 embert számítva évenként Jegyzet: 1. Féltermék (palaszén) kiutalása eseté­ ben a fent kimutatott műszakok feléért egy csille pátoszén jár. 2 Fenti szénjárandóság csak a tényleg kidolgozott műszak, valamint a munkaközben megsérültek betegnapjai után utalható ki. 3. A kiálli tott szénutalványt keltétől szá^Uü^l be kell váltam. A lejárat kelte az utalványon feltüntetendő. 4. A falvakban toké munkások szénjáran­ „Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. dóságának kiutalása sárga utalványon történik. Ezek között: Baglyasalja, Nádujfalu, Karancs­ alja, Lapujtő, Baksaháza, Karancskeszi, Karancsberény, Ságujfalu, Kisterenye, Mátranovák. Mátraszele, Homokterenye, Pál falva, Kishartyán, Vizslás, Zagyvaróna, Etes, Nemti és Kazár községekben, Salgótarján városban és Forgácstelepen lakók utalványai csak termé­ szetben válthatók be, mig a távolabb eső többi falvakban lakók utalványai, tekintettel a nagy fuvarköltségre, a beváltás időpontjában érvény­ ----- ben levő, helyt bánya megállapított beváltási árral készpénzben kifizethetők, ha érvényessé­ gük még fenáll. 5. Betegállományban levő munkások (ha nem sérült) a betegműszakra ingyen szenet nem kapnak, ezeknek palaszén a mindenkori napi szénár 50 százalékáért kiadható. Jó szerencsét! Roth, s. k. bángaigazgató. Nyomdavezető: Friedler Samu. �sürgönyeim : „Musik Klingenthal“. Telefonszám: Klingenthal 39. alapítva 1893 ÉVBEN M. kir. Postatakarékpénztár csekkszámlánk száma: 59158 MEINEL ÉS HEROLD Hangszer-, Beszélőgép- és Harmónikagyár Magyar-Osztály. KLINGENTHAL 1O szám. Magyar-Osztály. (Szászország) A legnagyobb hangszerszétküldés közvetlenül gyárunkból vevőink elmére, elsőrangu és hallatlan árakon: Tisztelt Cím! Ma, amidőn már minden házban nélkülözhetetlen lenne egy hangszer, sok ember­ 20,000 hatóságilag hitelesített köszönő- és elismerőlevél nek nagy gondot okoz egy jóravaló, jó hangú, igazán megfelelő hangszer beszerzése, birtokunkban. mert, ha olcsó a hangszer, akkor legtöbbször semmit sem ér, mig ha drága, akkor nem ami minden hangos reklámnál többet mond. Olyan vevő, aki nem volt megelégedve, tudja megfizetni, bizonyára nem ir el ismerő levelet, ha pedig 20.000 ember meg volt elégedve, akkor, Ezeket előrebocsájtva, bizonyára meglepetéssel és örömmel fogja fogadni jelen bizonyára ön is az lesz. Emellett ön semmiféle kockázatot nem vállal akkor, amikor, legújabban összeállított tőlünk hangszert hozat, mert főárjegyzékünk kivonatát összes hangszereinket 8 napi próbaidőre szállítjuk. amelynek csak futólagos, első áttekintése után is azonnal rájön arra, hogy csak nálunk ami azt jelenti, hogy minden hangszert, amely nem felel meg, megérkezésétől számított tudja jól és olcsón hangszerszükségletét fedezni. Legyen az Mikulás, vagy Karácsony nyal cnapon belül cimünkre rongálatlan állapotban visszaküldheti, s ünnepe, Ujóv, Farsang, Husvét. Pünkösd, szüreti mulatság, névnap, vagy születésmi visszafizetjük önnek a vételárat! napi évforduló. Ilyen eljárást nem hisszük,, hogy valaha Is tapasztalt volna más cégek részéről, mi viszont inkább egy hangszerrel kevesebbet adunk el, minthogy csak egy vevőnk is legszebb ajándéktárgy mindenkor egy hangszer. melynek mindenki, akár öreg, akár fiatal, egyaránt örül. Akár magunknak veszünk legyen, aki elégedetlen. Ez a mi üzleti elvünk ! Ezek után itéljen ! A szállítás utánvét mellett, vagy a vételár előzetes beküldése ellenében történik. azonban egy hangszert, akár másvalakit ajándékozunk meg vele, olcsó pénzen is jóhangu, használható hangszert akarunk beszerezni, amellyel ne kelljen szégyent vallanunk. A csomagolást, ha felszámítjuk, legolcsóbb önköltségi áron állítjuk számlába. Az Hogy a mi hangszereinkkel eddig még senki sem vallott szégyent, sőt, hogy azokkal árak helyt gyártelepünk értendők. Minden hangszert elszállítása előtt ismételten és eddig szinte kivétel nélkül mindenki meg volt elégedve, mi sem bizonyitja jobban, mint szakszerűen felülvizsgálunk. A rendelést sziveskedjék ezen árjegyzékünk utolsó oldalán az a tömérdek köszönő- és elismerőlevél, amellyel vevőink bennünket a világ minden található megrendelőlevélre hónnal Írni (tenta elmosódikI) és leghelyesebb, borítékba téve, nekünk megcímezve, beküldeni. tájáról, minden felszólitás nélkül elárasztanak. Több mint Határozza gyorsan el magát, ne tétovázzon, mert nincsen kockázata, a ölesé pénzen jut jé hangszerhez! Mint hangszergyár és legnagyobb hangszerszétküldési-telep, a legnagyobb választékot nyújtjuk vevőinknek. Amennyiben az itt alant felsorolt hangszereken kívül, többi hangszereink is érdekelnék, kérje díszes magyar képes főárjegyzékünket, melyet teljesen díjmentesen küldünk meg önnek. Gyönyörű kidolgozás! Német huzóharmónikák. ingyen csomagolás! Alacsony gyári árak! 1315a szám dacára olcsó árának igen jóhangu kedvelt harmónika ! Nagyság : kb. 20 x 14 cm, súly : kb. 1 1/2 kg. 1821a szám. Sötétvörösre fényezett váz, le­ gömbölyített párkányzattal, fedőlap ugyan­ csak sötétvörösre fényezve, ízléses ezüstpréseléssel. Billentyűk ezüst-utánzatu fém­ mel bevonva. Zöldszinű fújtató, 8 redővel és 3, ugyancsak zöld középkerettel, redők piros. préselt bőrutánzat-papírral bevonva. Redők: fém védősarkokkal. váz: nikke­ lezett sarokveretekkel és fujtatózárakkal ellátva. 2 regiszter, nikkelezett basszus­ gombok, az egész egy erős dobozban. 10 billentyű, 2 kórusos, 2 váltó-basszus, 50 hang : ára Pengő 10.— Nagyság : kb. 21 x 13 cm., súly : kb. 1.65 kg. 1815 a szám. Kisméretű, mégis igen jól megépitett harmónika. Fe­ kete fedőlapok, fekete kimélyített párkányzattal, finom nikkelbillentyűzettel. 10 részű, középkeret nélküli, kék színű fujtató, redők : fém-védősarkokkal, váz : nikkelezett sarokveretekkel és fujtatózárakkal ellátva. 2 regisz­ ter. nikkelezett basszus-gombok; az egész egy erős dobozban. 10 billentyű, 2 kórusos, 2 váltó­ basszus, 50 hang ; ára Pengő 8.60 Harmónikáink világhirűek! Négyváltós művészharmónika. Nagyság: kb. 34 1/2 x 17 1/2 cm., súly: kb. 3 kg. Nagyság: 30 1/2 1/2cm x15 ., súly kb. 2.75 Meglepően olcsó, ügyes, kis alakú, jól kidolgozott Feltűnően olcsó, közkedvelt, tartósan és elegánsan megépített hangszer. Regiszterek: alaphang, tre- harmonika, hangolás : alaphang, tremoló ér oktáva. moló és oktáva. Körtebarna színre fényezett fedő­ Koromfeketére fényezett váz. fedőlapon fekete, lapok. fekete, legömbölyített párkányok, legfino­ keretléc, ízléses nikkelveretek és nikkelkeretezés. mabb fedőlap-diszítés, (préselés), fedett billentyűzet, nyitott, elsőrangú nikkelbillentyűzet , elegáns fazónszámos gyűrűs hangnyílással és díszítéssel. 3-szoros rugókkal 10- rétű. Igen szélesre kihozható fujtató, fújtató 2 középkerettel és 9 redővel. fujtatóredők 1 középkerettel. Fujtatóredők: fémvédősarkokkal. fémsarokvédőkkel ellátva. Nikkelezett sarokvere­ váz: nikkelezett sarokveretekkel és redőzárakkal el­ tek. fújtatózárak, kerek, nikkelezett fém-basszus- látva. Kerek, nikkelezett basszusbillentyűk, acélblilentyűk, acélrugózással Az egész egy dobozban. rugózással. Az egész egy erős dobozban 2058 a szám. 10 billentyű, 3 kórusos, 2 váltó-basszus. 1170 a szám 10 billentyű, 3 kórosat, 3 valódi regisz70 sárgarézhang, 3 regiszter; ára Pengő 18.— 72 -bang : ára P, 21— 3057 a szám. Ugyanaz a kivitel, mint 2058a sz. csak­ 1170 a/S szám. 10 billentyű. 3 kórusos. 3 valódi rehogy 2 kórusos. 2 váltó-basszus, 50 sárgarézgiszter, 2 váltó-basszus, 72 órarugóacél-hanggal hang, 2 regiszter , ára Pengő 13.40 Rendelje meg Hatváltós orgonaharmonika. most megjelent magyar harmónika-iskolánkat magyar népdalgyűjteménnyel ! Egysoros harmonikához P. 1. — Kétsoros harmónikához P. 1.20 ízlésesen kiállított, szívesen és sűrűn vásárolt harmónika, 4 kórusok (alaphang, tremoló, tere és oktáva), furnérozott jávoria-fedőlapok. furnérozott diófa-díszítéssel, rokokó aranyszegélyezéssel. fekete párkányzattal, tükröző-gyűrűkkel, hatásos fedőlap-díszítéssel Hosszú fehér billentyűk, gyöngyházgombokkal 3-szoros fujtató. 2 középkeret­ tel és 9 redővel. Redők : fém-védősarkokkal, váz: nikkelezett sarokpántokkal és redő tárakkal ellátva. Nikkelezett kanálalakú fémbasszusbillentyűk. acélrugózással. Az egész egy erős dobozban 1092 a szám. 10 billentyű, 4 kórusos, 4 regiszteres, 2 váltó-basznssal és 92 Ajax--hanggal: ára Pengő 37.60 1082 a/8 szám. 10 billentyű, 4 kórusos, 4 regiszteres, 2 váltó-baszzussal és 92 órarugóacélhanggal.; ára Feketére fényezett váz, hosszú fehér billentyűk fehér gyöngyház-gombokkal, nyitott, a fogantyú mindkét oldalán, emelő nikkel-billentyűzet. Szép nikkelsarokdíszítések a fedőlapokon. 3-szoros futtató, 2 középkerettel és 9 redővel, redők : fém-védősarkokkal. váz: nikkelezett sarokveretekkel és redőzárakkal ellátva. Nikkelezett, kanálalkú fém-basszusbillentyűk, acélrugózással. Az egész egy erős dobozban. 2041 a szám. 10 billentyű. 6 kórusos, 6 regiszter, 2 váltó- basszus és 132 132 elsőrangú órarugóacél-hang : Pengő 44.20 Minden harmónikához néhány tartalék rugót ingyen mellékelünk! 1092a/S szám Nagyság: kb. 35 x 19cm Több, mint 20.000 elismerőlevél olyan szám, amilyet egyike sem tud megközelítőleg sem felmutatni Nagyság: 21 cm. súly kb. kg. Megrendelőlap árjegyzékünk utolsó oldalán! Szíveskedjék ollóval kivágni, ceruzával kitölteni, boritékba rakni, s nekünk megcimezve, beküldeni! A boritékra 32 fillér bélyeget �Beszélőgép- és Harmónikagyár MEINEL és HEROLD Gyári árak ! KLINGENTHAL 10. szám. Bécsi rendszerű húzóharmónikák. Szolid kiviteli Csomagolás ingyen Nagyság: kb. 29 x 15 cm.. súly : nagyon mélyített Nagyság : kb. 29 x 13 cm.; legömbölyített hosszú billentyűk. — dobozban. 60 mint Pengő 28. — csakhogy , 14 dobozban. 122 a szám 21 billentyű, 2 2 8 124 122 a S szám 21 billentyű. 2-szer 2 8 szám 122 III a szám 21 billentyű 2-szer 3 kórusos 8 basszus 8.80 122 III a szám 21 billentyű. 2-szer 3 kórusos, 8 , szerelt 166 acélhanggal ; ára Pengő 54.20 Kétsoros harmónika. Hatszögletű koncertínák. 10, összesen Az itt felsorolt legsűrűbben keresett harmónikákon kívül magyar főárjegyzékünk nagy választékai tartalmaz ! Kiván, ságára főárjegyzékünket teljesen díjmentesen küldjük meg önnek ! Háromsoros mester-harmónika. 20 billentyűvel) k o n c e r t í n á i n k Hatszögletű ezrével fogyna k ! Minden harmónikánkho s ingyen tartaadunk ! (oldalanként Nagyság : kb. 28x16 súly kb. 2.20 kg. 182 a szám. 10 billentyű. 2 kórósos, 2 basszus, 50 hang fényezett váz hosszú fehér billentyűk gyöngyházberakással 12 részü középkeret nélküli fujtató, — dobozban; ára........ Pengő 13.40 132 a szám. Ugyanaz a harmonika, csakhogy acél-han gokkal felszerelve ; Ara...................,• ,, pengő 13 134 a szám. 21 billentyű. 2 kórusos, 104 hang, fényezett váz hosszú fehér billentyűk gyöngyházberakással 12 középkeret nélküli fujtató. redő-fémvédősarokkal egy erős dobozban ; ára....... .•....................... Pengő 24 50 134 a/S szám. Ugyanaz a kivitel. mint 134 a szám, csakhogy acélhangokkal : ára........................... Pengő 30184/8 a szám Ugyanaz a kivitel, mint 134a szám csak. hogy 8 basszussal. 124 hanggal. stb. : ára Pengő 26.60 184/8 a/3 szám. Ugyanaz a harmónika. mint 134/8 a szám csakhogy acélhangokkal ; ára............... Pengő 32.80 la szám. fényezett váz, ujezüst-gombok , 5 redős fujtató. 4 kórusos, nagyság 13x18 cm., 40 »Ajax»-hangga1; ára ., .. .. Pengő 8.— szám. váz elsőrangú préseltpapírral bevonva, új-. ezüst-gombok, fém-sarok veretek. 1 kórusos, 8 redős fújtató, nagyság ; 20 x20 cm.. 40 nagyon ízléses. kedvelt kiállítás : ára Pengő 10.—’ 11 a szám. Feketére fényezett váz nikkelszélekkel. csont gombok, 24 hanggyűrű, fém-sarokveretek, 8 részű fujtató, f középkerettel redőzárral Nagyság : kb. cm., súly: kb. 3 kg. Nagyság: 20x20 cm., oktávhangolás 8o , fényezett váz. fényezett fujtató-kerettel Nagyon szívesen és sűrűn mintázott szekrénnyel Fedett billentyűzet, gyöngyházgomvásárolt hangszer ; ára -....- Pengő 17.50 bokkal, bőrszíj és hüvelykujj-burok a basszus oldalon. Különálló , , középkeret nélküli fujtató, redők: fémvédősarkokkal, váz : sarokveretekkel ellátva. 143 a szám 21 billentyű. 2-szer 8 kórusos, 8 basszus, külön álló 124 ; ára .. Pengő 38.80 A 125 a III s számú harmónika négyszeres 143 a s szám 21 billentyű, 2-szer 2 kórusos, s basszus. szerelt 124 acélhanggal, ára.. .. Pengő kísérettel és háromszoros kontrabasszusokkal szólal meg. A Ezt a gyönyörű hangú és hallatlanul olcsó harmónikát sok ezer példányban adtuk már el! Rengeteg köszönőlevél a számú harmonikáért! hanghatás egészen különös és meglepő ! Bandóniónharmónika ! Bandónión-alakú húzóharmónika. Újdonság! Újdonság! 2227 a A hangszer hangja megegyezik a bandúniónéval, a billentyűk elrendezése pedig, a közönséges harmonikáéval. Minden húzóharmónika-játszó tehát minden nehézség nélkül tud ezeken a hangszereken játszani. A felsorolt bandóniónharmónikák legelsőrangú órarugó-acélhangokkal vannak felszerelve. erős dobozban. Nagyság 22 x22 cm., Szájharmónikák. 1487 sz. hangolás, 20 kettős 40 hang, 12 cm. , fedőlapok, kivitel, ; ára .. ..... ......... , 20 szép Pengő 1.85 2065-30. sz. Kétoldalas kettős , hang, . Szép ára.. .. .. Pengő 3.35 073 a sz igen tás , Ujdonság ! Pengő : ára........................ 1443 a sz , Ujdonság ! Ugyanaz, csakhogy 32 kettős , oldalas hang, 7 Fuvó akkerdeón. Csomagolás és postai szállítás ingyen fedőlapot, 20 hangnyihang, kb. 12 cm. á ra .... ............... . sz , 16 kettős , 32 hang. , 17 cm. hosszú, szép dobozban; ára .. Pengő Legutolsó újdonság 2.45 Bármit iis hozatnak vevőink, ezt a szájharmónikát Ezen hangszereket egészségi okokból be nem cserélhetjük és vissza nem vehetjük. 1066a szám. 10 billentyű, pirosra; fényezett váz, fafúvóka, baszszus-billentyűk. Igen sűrűn vásárolt, kedvelt hangszer ára - .. .. .. P 5.80Fuvóakkordeónjainkat ezrével vásároljuk, mert bárki Pengő 9.15 azonnal, minden tanulás nélkül Postadíj darabonként játszhatik rajta . fillér oldalán! �és HEROLD, Hangszer-, Beszélőgép- MEINEL Kidolgozás és Harmónikagyár, magyar-osztálya, KLINGENTHAL 10 szám. Vonós-hangszerek. Hegedűk. Teljesen felszerelt hegedűk. (4/4 nagyág) Árak én Az árakban tok. illetve tasak vonó gyanta tartalékhúrok, és . vonó nélkül értendők! 4a sz Tanulóhegedű, kezdőknek, egyszerű P 6.30 Hegedű-vonók. Jobb hegedűk, hegedű tokok, hangjegy állvány ok és az Összes hegedűalkatrészek, főárjegyzékünkben! Brácsák P 11-től felfelé. — Gordonkák P 50-től feljebb Nagybőgők P 123-tól — — Fafúvó-hangszerek Nápolyi mandolinok 8-húrral Párisi hangolás ( =870). Kis-fuvolák (Pikkolók) C-ben, v. Desz-ben. Az árak, teljesen felszerelt hangszerekre 2 db. pengetőt is beleértve. Nagy-fuvolák. Zseb-mandolinok. Klarinétok. A, B, C, D és Esz hangolásban egyforma árakon! Gitárok. Tárogatók. Rézfuvó hangszerek. Párisi hangolás (=870) I. minőség: Verseny-hangszerek, uj ezüst összekötő részekkei, legelsőrangu gépezettel II. minőség: Finom kidolgozás, ujezüst részekkel, jó gépezettel. III. minőség: Egyszerű, de jó kidolgozás, jó gépezettel. Jobb tárogatók főárjegyzékünkben! II Billentyűs pásztor-furulyák. Tanulsá nélkül azonnal játszható! Ezen pásztorfurulyákat ezrével adjuk el! Erőn átható hang! K önnyen fu jh a t ó ! Cserkész- és tűzoltókürt. 731 a sz. Piszton C- (B), vagy B- (A) ban, bosszú alakú •• ...... P C-(B), vagy B-(A) ban, rövid 732a alakú Trombita C (B ) vagy B(A) ba n normál 737a : modell e C- (B), vagy B- (A) ban csavaros 738a hangváltóval F- (Esz), v. Esz-(D) ben normál 732a modell Szárnykürt C- (B), v. B- (A) ban bosszú 734a alak C- (B) v. B- (A) ban rövid 735a alaku i C- (B), v. B- (A) ban ovális 736a alak Altkürt (Mélykürt) C- (B), v. B (A) ovális 742a alak Tenorkürt (Bass-Flügalhorn.) C- (B), v. B745a 65.95 62.55 65.30 61.0 58.50 63.45 60.55 76.15 72.10 66.65 63.45 59.85 68.65 63.45 5935 65.95 6235 59.15 68.35 65.35 6235 95.60 93.15 87.75 114.95 108.15 97.95 133.30 126.50 119.70 171.35 16435 154.40 204 193.15 184.35 59.15 5730 759a 761a 770a SZámtalan bel- és külföldi, tűzoltóegyesület cserkész használja jelzőkürtjeinket ! III minőség Basszustuba F- normál kivitel Helikon F-ben, Esz-hangváltóval, tuba. nagyság, 3 Többi rézfuvóinkról, réztányérokról, a legkülönbözőbb dobokról az Megrendelőlap árjegyzékünk utolsó oldalán! Sziveskedjék ollóval kivágni, ceruzával Kitölteni, borítékba rakni, s nekünk megcímezve beküldeni! a borítékra 32 fillér bélyeget �MEINEL ÉS HEROLD, Hangszer-, Beszélőgép- és Harmónikagyár, magyar-osztálya. KLINGENTHAL 10 szám Csomagolás ingyen! Gyönyörű hangzás! Gitárciterák A húrok alá helyezhető kóták segítségével bárki által. minden hangjegy-ismeret nélkül is, azonnal játszható hangszer ára 57 cm. hosszú, 74 húrral, szén feketére fényezve. A melódia-búrok kettősek, mint a mandolinnál, finoman ékesített fedőlap, esztergált oszlop, 10 általunk választott alátétkótával; ára Pengő 28.65 Alátétkóták a legnagyobb választékban jelentek meg! Szíveskedjék tartalomjegyzéket kérni. csakhogy valamivel kisebb méretű. 10 általunk választott alitétkótával; ára Pengő Minden gitárciteránkhoz hangolókulcs, gyűrű, doboz, magyar-Iskola 10 általunk kiválasztott magyar alátétkóta és csomagolás ingyen jár! Beszélőgépek. Postai szállítás ingyen! A 117.5a S és S számú gitárciterák, megerősített hangsatokkal vannak felsze­ relve : egv kisérőhangzat 7 húrból áll A kíséret ezáltal erősebb, öblösebb és szebb ! Faládacsomagolás Ingyen! Tölcsérnélküli beszélőgépek Az utóbbi években a gramofóngyártás technikájában oly nagyarányú fejlődés észlelhető, amelyre nem igen voltunk elkészülve. Nem csoda tehát, ha ezen hangszer híveinek tábora napról-napra nő. Gyárunk, amely ezer- és ezerszámra ontja szerte a világ minden tájára, a ma már világhírűvé vált Meinel és Herolds védjegyű beszélőgépeket, Lemezárak 25 25 25 25 cm. cm. cm. cm. ezen gyártmányaival is, csakúgy, mint egyéb hangszereivel, mindenütt a legnagyobb sikereket aratta. Számos elismerőlevél éppen beszélőgépeinkre vonatkozik, ami. csak azt bizonyítja, hogy gramofónjaink mindenben legalább is egyenértékűek a nagy lármával hirdetett, s árban 3—4-szer drágább egyéb, főleg angol beszélőgépekkel ! Ki fizeti meg ezeket a nevetségesen magas beszélőgépárakat? Az, aki felül hang­ zatos reklámnak, akinek sok Telesleges és kidobnivaló pénze van, s aki még nem hallotta saját gyártmányú beszélőgépeinket! Miért kaphat Ön nálunk ilyen hallatlanul olcsón gramofont is? Mert nálunk beszélőgépeket is közvétlenül a gyárból, legalacsonyabb gyári árakon vásárol s igy nem kell megfizetnie a nagykereskedő, ügynök, képviselő hasznát a gép árában. Nagylemez P 2.— Zenekari 3.20 Magyar nóta 5.— Művészlemez 7.— Lemezek külön rendelendők! Lemezjegyzék díjtalan! Beszélőgépek. Újdonság ! Újdonság! 28.75 Tetszetős, izlésesen kidolgozott, jóhangú kis kézigramofón Kirándulási célokra is nagyon ajánlható ! Itt a vonalon levágandó ! játék közben Tölcsérnélküli beszélőgépek a v o n a lo n le v á g a n d ó ! . ....... • WODIANES F. ÉS FIAI GRAFIKAI INTÉZET Itt ajánlott p o sta ta k a r é k p é n z tá r 3M l Részletfizetés nem engedélyezhető! • M e in e lé sH e r o ld ,H a n g s z e r g y á rm a g y a r -o s z tá ly á n a k ,K lin g e n th a l1 0 lakhelye • ................................. • • ezennel megrendelem Önöknél azonnali szállításra a következő hangszer(eke)t: darab Gyári árakon szállítunk ! n e v e : ... Sziveskedjenek az Összeget utánvétele zni! Az összeggel Az összeget A nem kívánt részek törlendők ! rendelő • Megtaláltam ezen árjegyzékei A (olvasható írással) : foglalkozása .............. • Ságban, a ennek alapján az u tolsó pó st a : .............................. ............ . Szíves figyelmébe ! A megrendeléseket beérkezésük , napján intézzük késedelem állna be, erről nagyérdemű vevőinket .................................................................................................................... és Ha Sziveskedjék ezen rendelőlap minden rovatát pontosan ironnal kitölteni ne tintával mert szétfolyik borítékba rakni, s nekúnk megcimezve beküldeniA boráéitra bélyeget kell ragasztani ! • • 201/a sz 4 a szám Tölgyfaszínű szekrény, fedéllel. rácsozással és 2 szárnyas-ajtóval, nagyság: 39x35x31 cm., tányérátmérője 25 cm. elsőrangú rúgózás és tempóbeállítás, (kb. 5 percig szalad), egy 30 cm. átmérőjű lemezt végijátszik. Különösen olcsó, egyszerű készülék ; ára................ Pengő 59 5 a szám. Valódi tölgyfaszekrény, fedéllel, rácsozással és szárnyas-ajtókkal, eredeti szín­ ben megmunkálva. Nagyság 42 x 39 x 31 cm. tányérátmérő 25 cm. különösen jó rugózás, tempóbeállítással, (kb. 8 percig szaladj szolid felépítésű. nagyon olcsó, tehát sűrűn vásárolt készülék: ára . . Pengő 75 7 a szám. Valódi tölgyfaszekrény, fedéllel, szép sarok oszlopok kai. rácsozással, 2 szárnyasajtóval, ezeken faberakásokkal, naturszin. Nagyság: 45 x40 x31 cm, tányérátmérő 25 cm, la. kettős rúgózás (kb. 12—14 per­ cig szalad) egy 25 cm átmérőjű lemezt kétszer végigjátszik. Tempóbeállítással, felcsapháló hajlított hangi arra l népen sűrűn keresett készülék: ára Pengő 82 szám Beszélőgépeink előnyei: Szolid, kifogástalan megépítés ! Mellékzörejmentes Játék ! Hallatlanul alacsony, gyári árak! Ügyeljen a Meinel és Herold" névre! Védjegyünknek minden tőlünk való beszélőgépen rajta kell lenni. Tölcséres készülékek izléses virágtölcsérrel 11 a szám. Valódi világosszinű, tölgyfaszekrény, elölrészen diszitéssel nagy ság 30 x 29 x 16 cm. tányérátmérő 22 cm. jó rugózás (kb. 5 percig szalad), egy 25 cm-es lemezt egyszer látszik végig, ízléses, 40 cm. Atmérőjű virágtölcsérrel. egyszerű, tetszetős készülék ára ...... ............... Pengő 44.— 13 a szám. Valódi tölgyfaszekrény, világos tölgyfaszinű, sarokoszlopokkal és finom veretekkei, nagyság 34 x34 x 19 cm, tányérátmérő 25, cm. igen erős belső rugózással, (kb. 8 percig szalad), tempóbeállítással . ízléses. 50 cm átmérőjű . virágtölcsérrel, felcsapható hajlított hangkarral, állandóan keresett kótek ; ára ................ Pengő 75 14 a szám. Valódi tölgyfaszekrény, sötét, első­ rangú munka, nagyság 38 x38 x22 cm. tányérátmérő 25 cm, elsőrangú kettős belső rugózással, (kb. 12—14 percig szalad) tempóbeállítással, ízléses, 55 cm. átmérőjű virágtölcsérrel felcsapható, hajlítottbangkarral, legelsőrangú tölcsérét készülék ára Pengő 95 Tű-készlet 32 a szám. 500 tűből álló készlet: 100 db. egyegy kis pléhdobozban. hangerősségi fokoza­ tok szerint, — a leghalkabb Játéktól a leg­ erősebb játékig — osztályozva : ára F. 2.60 KIADÓVÁLLALAT R.-T. KÖNYV- ÉS HIRLAPNYOMDÁJA BUDAPEST. IV. DALMADY-U 6 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 23. szám (1927. december 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-12-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján