273 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1c303363fe894e759af654c6112057e9.jpg acca2b3ad153a2119da0a2699f5908b1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3567f61423689703890b18aa513367c8.pdf c1f2a70905db89f1782b4464f1eb4e3e PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 16-ik szám. B.-Gyarmat, aprilis 16. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A „NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Hiradó" politikai, társadalmi és közgazdászat! hetilap Iblü-ik évi IV. évTolyMMar.i. Előfizetési feltételek: Háromnegycílévre............................... 4 írt. őü kr. .Félévre .............................................. 3 » Évnegyedre. . .....................................1 „ 50 kr. Egy hónapra ................................... — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz- czimezve, — legczélszcrűbben póstai utalványuyal —' a nyomatandó példányok, s pontos szétküldés tekintő tóból, mielőbb beküldendők. B.-G y a r m at, april 14. * I Must három esztendeje annak, hogy fel­ vettetett megyei lapunkban az Ip» lyszabályozás kérdése. Azóta sok víz lefolyt az Ipolyon, s a minden oldalról megvitatott kérdés ma már csak akkor villan fel, midőn a víz­ zel elborított téreket szemléljük, melyek nagyobbrésze hasznavehetlenné váltak az ára­ dások miatt. Pedig a rohanó vizár most is fülünkbe zúghatta volna, hogy az érdekelt felek no mulasszanak el mindent elkövetni, a káros kiáradások meggátlására. A megpendített eszme jelenben olyanná lett, mint az utolsó hullám, mely a viz tük­ rébe vetett kő által származott. Majdnem fe­ ledésbe mennek ama intézkedések, melyek annak idejében — Veres Pál alispánsága j alatt — elkövettek, s melyek, ha azon évben i a járvány nem dúl, — vég megoldást nyer- j hettek volna. Az ez évi kiáradás a rendkívüliekhez tartozik, nemcsak tartóssága és nagysága ál­ tal, hanem különösen azért, mert sok helyen változtatta medrét, a régit némely helyen a sebes folyás teljesen bebordta, s egészen más területeket szemelt ki magának a rakonezáttan folyó. Ilyen meder változás vehető észre B.-Gyar­ mat mellett, hol a folyónak eredeti medre majdnem egészen be van hordva, úgy hogy az eredeti mederben, némely helyen a viz alig két deczimctcr mélységű, mig közelebb a városhoz, sokkal mélyebb. Az ár sok he­ lyen betódult a városba, s a nmalomutczábanu néhány ház összedőlt, annál több összercpe dezett. Ezen utcza az áradások veszélyétől soha sem lesz ment, mert az Ipoly természetes gát­ jai elvesztek, eszerint a víznek a város kelet­ nyugati részébe szabad folyása van, mi egész­ ségügyi szempontból sem kívánatos; mert a tócsákban elmaradozott viz kigőzölgése ártal­ massá válik a lakosságnak. Ha tehát az egész folyó szabályozásának eszméje elhullámzott a semmiségben, legalább ama helyekre kell kiterjeszteni a hatósági kö­ zegeknek figyelmüket, hűl az áradások élet­ veszélyesek. A lakosság azon része, mely a város ke­ letnyugati részén lakik, az úgy nevezett „malom utczábanu, kik minden hóolvadás után vízzel vannak körülvéve, kik sohasem bizto­ sak abban, hogy házuk nem szakad reájuk ; szívesen elköltözködnének ama helyről, ha más telek basittatik ki számukra. A tagosztályi munkálatok befejezése előtt ezen csere semmi nehézséggel nem járna. — Ugyanis a „malom utczáta megsemmisíteni, s ezen utcza lakosainak volt házlvlkök nagy­ sága után a szécsényi • ut végében délászuk irányban uj háztelkeket kihasítani egyike volna azon lakosságra nézve a légiid vösebb intézkedéseknek A malom utcza alig tesz D kath. holdnyi területet, e helyébe a szócsőnyi utcza végében lakásra egészséges és alkalmas telek jutna a mostan minden tavasszal üldö­ zött háztulajdonosoknak. Ezen csere az ottani lakosságnak azért is válnék előnyére, mert i'öldmivcs emberek lévén, földjeikhez közelebb hozatnának, holott most, ha szántóföldjükhöz akarnak j.tni, a városon kell keresztül menniük. Az elhagyott lelek nem veszne kárba, azt a legterméke­ nyebb réuéggé vagy külkertekké lehet átva­ rázsolni. Ürömmel vesszük, ha ezen kérdéshez, mely a város szépitési, kikerckitési szempont­ jából, különösen pedig egészségügyi tekintet­ ből igen fontos, — a tagosítást tárgyalások előtt, mikor ilyen telekváltozási tervezet igen könynyen keresztülvihető, — többen hozzászólanának. E« hogy a tanfelügyelő eme tcltcrjcsztvényében elősorolt tények az elferdítés jellegével bírnak, abban a tényellenes állítások hemzsegnek; szolgáljon tanul­ ságul, miszerint, noha miau felügyelő jroll az, aki a város által 1H75. évi február G-án az alapítvány gya­ nánt kötvényileg kötelezett 10,000 frtot, az építésre kijelelt rendelkezési összegekhez sorozta, annak ellőnerc eléggé bátor azt állítani, hogy a város közönsége ezen alapítványunk eddigi rendelkezési czélját meg­ változtatni szándékozik. Úgyszintén valótlan tani, urnák azon állítása, hogy az ár lejtő bizottság az építkezésre kijelelt pénz­ összegen — két, iskolai czélra alkalmas jó karban lévő háznak megvételét kérelmezte, hiszen épen ellen­ kezőleg, a tanfelügyelő urnák ezen általa megpendí­ tett indítványát a város és az iskolaszék határozottan mindannyiszor visszautasította, azt kivihetetlennek, czéltévesztcttuek és íínanczialis szeui]>ontokból veszé­ lyesnek lenni kinyilatkoztatta. Hasonló tekintet alá jön tanf. urnák azon állí­ tása is. hogy ő a b.-gyarmati pénzintézetek elnökei­ től arról értesült legyen, m'szcrint a város fekvőségeiro csuk 5000 frtnyi kölcsönt volna képes nyerni és hogy a 7000 frt hiányt honnan fedezendt? az a jövő titka. Miután mellőzve, hogy nem az elnök illetve igazgató kegyétől, hanem az alapszabályok által kör­ vonalazott ténykörülményekből merítendő igazgatósági határozattól függ az. váljon mely összeg mérvéig azavazlathalik meg a kölcsön; tanf. ur a b.-gyarmati takarékpénztár és polg. öns. egylet elnökeihez e tárgy­ ban kérdést nem intézett, c szerint választ azoktól nem kaphatott, ha valakivel értekezett, az egyedül a b.-gyár­ in.ni Jiitel és földm. bank elnöke lehetett; ámde, el­ Még egy szó a b.-gyarmati polgári iskola tekintve, hogy ezen intézetnek gr. Forgách Antal az el­ ügyében, válaszkép a másodtanfelügyelő ur nöke, az pedig távol lévén, azzal szólhatni alkalma sem lehetett; három intézet közül a többséget nem az egy feliratára?) szám képezi, következtetése tehát valótlan, hogy a helybeli pénzintézetek avagy azok többségével érte­ Motto: NAtek inxt >nár Cu-rt hányok, kezett és a felterjesztésben hangsúlyozott értesítést Károgjatok, már hciu Alt, Nyelvetek nrtti tehet kút. nyerte legyen. Hogy a 7000 frt hiány latnak megszer­ zési módja a jövő titkát képezl-e? arról tanf. ur ne Karagycna Mihály másodtanfelügyclő ur u nN *SlJÓdjék, ez a városi képviselő test, kiváló gondját L.u 15. számában a b.-gyarmati újból építendő pol­ képezi, arról azonban, a rejtelmes jövő titkai daczára gári iskolám vonatkozó eljárásának igazolásául a nm. biztosíthatom, miszerint annak kölcsönzésére ő fela­ vallás és közoktatási in. k. miniszter úrhoz I. évi marvatni nem fog- és habár előtto ezen mivelet kivihetet­ czius 24-éu tett felterjesztését egész terjedelmében kö­ lennek lenni látszatik, az azért meg fog szereztetni. zölvén, azt a „N. L.- t. olvasói bírálata alá bocsájVégül elferdítése a tényállásnak az, hogy én tani kegyeskedett. I steutori hangon a kormányt rágalmaztam volna, mely Hogy a t. olvasó közönség bírói hivatását kifo­ denuntinatio oly annyira valótlan, hogy nem egyedül gástalanul betölthesse, — meliőzhelicnnl szükséges a jelzőit gyűlésben jelen voltak, sőt az clőbbkelőbb és mindkét félnek meghallgatása; mely októl vezéreltetve I leghiggadt >bh egyének állal folytonosan kérdoxtettem, kénytelenltve érzem magam a tntaufelUgyció ur phimi októl vezéreltetve viseltettem tanf. ur iránt oly lippikáját kellő világlatba helyezni. rendkívüli phlcgmával, és miért tűrtem el indokolatMielölt a közlőit felterjesztésnek érdemleges bon- ■ lattanul botrányos henczcgését / czolásába bocsátkoznám, nem mellőzhetem in. tanfel­ Azonban másodtanfelügyelő árnak utóbbi felter­ ügyelő urat azon körülményre figyelmeztetni, hogy az . jesztése nem egyedül jogosulatlan és a tényekkel hom­ árlejtésnek megtartása és a b.-gyarmati képv. testü­ lokegyenest áll, sőt nz clbizakodóan sértő és amennyi­ letnek, valamint az iskolaszéknek megtudott Ülései után ben tanf. egész clbizakodással B.-Gyarmat városa isko­ 0 azon képv. test, előtt tett, jelzett testület határoza­ laszékét azzal merészeli vádolni, kogy az azon búját tának pártolását kilátásba helyező ünnepélyes nyilat­ követte cl, miszerint egyes családi érdekek kielégikozata folytán f. évi mart, hó 23 áu » megye alisEánja, az állammérnökség kiküldött tagja, a város : tésc tekintetéből egy a város végén fekvő paszta te­ lekért, melyért jelenleg is a volt eladó 50 frt haszon­ irája és iskolaszéknek elnöke által a közokl. minisz­ bért fizet, HOOO frtot adott. terhez az árlejtés eredményét, a 10,(XX) írtnak köl­ Mellőzve, hogy B.-Gyarmat városa középpontját csön adását és a még hiányzó 2000 írtnak kiutalváa piaci, megye és város háza képezik, és hogy a nyozását tartalmazó felterjesztését névaláírásával meg­ erősítette, sőt a jelzett felterjesztést ő fogalmazta legyen. | város a szügyi útfélé terjed, sőt a tagos szabályozás alkalmából a városnak leendő nagyobbodása esetére Ha tehát ezen felterjesztés valótlanságot tartal­ mazott, mint a népoktatási törvény őre és a nm. mi- ' 20 hold a szügyi út végén lett e czélbél kijelelve, niszt. végrehajtó közege ezen felterjesztést m. laufel- I ckép n tanf. által indokolatlanul becsmérelt telek a város kellő közepén létezik, mellőzve továbbá, hogy ügyelő úr névaláírásával meg nein crősiChetic, — el­ lenkező esetben pedig ok és észszerűen f. évi marczius 1 a kifogásolt telket a megye volt alispánja és tanfel­ ügyelője a megye és város állal megbízott "küldöttség­ 24-én a nm. miniszterhez intézett felterjcsztvény be­ gel együttesen szemelték ki, sőt annak megszerzését nyújtására annál kevésbbé lehetett jogosítva, miután nem nz iskolaszék, hanem a város képviselő testüle­ — eltekintve, hogy a lényegében különböző és hom­ tén kívül a megye és városi vagy a polgári iskola lokegyenest cllenmondásban lévő felterjesztvényekből létrehozásával megbízott4 küldöttségek szerezték meg, a miniszter nem tájékozhatja magát, vajon a marczius és, hogy a képv. testületnek ezen határozatát a me­ 23 iki avagy pedig a 24-ki felterjeszt vényben van e gye közönsége megerősítette, a nm. minisztérium b. gyarmati polgári iskola ügye híven kitárva, és nem o pedig a városnak ezen intézkedéséért megelégedését több hitelességgel bir a megye, {város, iskolaszék, ál­ nyilvánította, sőt tekinteten kívül hagyva azon kö­ lami mérnök és mtanfelllgyelőnek hivatalos jelentése, rülményt is, miszerint a czélnak megfelelő egyéb al­ rniot ugyanazon tanfelügyelőnek Raját szakáiéra tett kalmatos telek megszerezhető nem volt, egyedül az insinuatiója? T. Karagyeua Mihály ur a képv. testü­ Elsztnor Fercncz ár által 3000 néhány frért áruba letnek ülésében ünnepélyesen megígérte volt, hogy ö bocsájtott, sokkal távolabb fekvő, mennyiségre annak a városnak kérelmét pártolni fogja, sőt a képv. tes­ felét meg nem közelitő, be nem kerített, kutakkal tület ülésében a felterjesztendő tudósítást fogalmazta, el nem látott, nem egyengetett, tehát sokkal mélyebb azt nagy patkóssal felolvasta nemcsak, hanem a köz alap építkezést megkívánó telek között lehetett vá­ okt. miniszterhez menesztett küldöttségben leendő rész­ lasztania. vételre is ajánlkozott; már hogy ezek ellenére a tan­ Bátor vagyok tanf. urat kérdezni, váljon mily felügyelő ur mégis adott szavának megszegésével, és a családi tekintetek vezérelték a megyét, a várost az küldöttség eljárásának megelőzésével, a miniszterhez iskol.itolck megszerzésénél ? Készemről, habár as felterjesztett tudósítását dcsaauálja, sőt ezen felter­ Elsztner ár által ajánlott tolok megszerzésére az öl­ jesztését a nagy közönség areopágja elébe hurczolja, es íbbság tekintetéből szavaztam, ckép as általa jelzett — oly bátorság kívántatik, amelyet voltakép megne­ gyanúsítás távolról sem sqjthat, ily tekintetekről tu­ vezni egyedül az olvasó közönség iránti tisztelet tar­ domással nem bírok, sőt anélkül, hogy bárkit sérteni tóztat. �kivinnék, kénytclcnittctem bevallani^ hogy azon utc iában, ntnolybcn a polgári iskola telke létezik, az eladó ét valmcpnyi ház 8 telektulajdonosai közt nem ismerek oly egyént, aki a város küzönscgéuél magá­ nak kiváló népszerűséget avagy befolyást szerzett volna. Tanf. úrnak ezen merész, alaptalan állítása te­ hát roaxakaratú rágalmazás, légből kapott indokolat­ lan gyanúsítás, mely téren a mtaufctügyelő urat kö­ vetni a lovaglásig követelményeinél fogva mellőzöm: ellenkező cselben én is kifejezést adhatnék azon már már fennhangon nyilatkozó közvéleménynek, miszerint ötét a két háznak meg szerzési mániájában bizonyos melléktckinletek vezérlik. Azon épületes és nem épen minden malitián kí­ vüli érvelésére, hogy a méregdrágán, bűnös részlehajlássál 8000 frtért megszerzett beltelck a vételi ár mérvét meg sem közelítheti, minthogy annak ideiglenes hasz­ nálatáért maga az eladó által M írt tizet télik haszon­ élvezetért, szolgáljon fclvilágitásul, miszerint bizony­ talan időre a bekövetkezhető építkezési kellemetlen* •égek eltűrésével oly haszonbérlőt, aki a telek valódi értékének megfelelő összeget megadja, ésszerűen remélleni sem lehetett. Minden tárgynak haszonélvezetét a tényleges körülmények határozzák meg, és abból a tárgy értékének magosságit ép úgy nem lehet meg­ határozni, amint egyes egyéneknek patrocíuált hivatali állásából kifolyó járulékinak magasságából azok egyéni értékét megalapitni nem lehet, tanfelügyelő nr ezen insinuatiójúra tehát nagyon jellemzőn alkal­ mazható, hogy „ignotus fallit notis antemcedit derisui;*1 mindazonáltal m tanfelügyelő úr az inbinuatiója ezen mérvével be nem elégedve, helyesnek és loyalisunk találta “tcmerc columniando** engemet is a vallás és köz oktatási minisztérium előtt denupciátni, mégpedig azon épületes okból, mivel én azt állítottam volt, hogy a kormány Nugrádmegyc irányában szűkmarkú volt és a népoktatási törvény -13 §-ból kifolyólag a várost illetve polgári iskolát segélyezni kötelezve vau. őszintén megvallom, hogy én hivatalt vagy kitünte­ tést életemben nem kerestem, melyből kifolyólag engem a hatalmasok komor tekintetű ép úgy és akként nem tántorít meg, mint egyesek eszelösége. Engem te­ hát mtanfelügyelö úr ha hogy az által babérjait szaporíthatni bízik, bátran denuaeiálbat mindennap; — azonban habár a kegyvadászat uetn kenyerem, a méltatlan denunliátiók eltűrésére mégsem érzem ma­ gam hajlandónak, mely októl vezéreltetve nem mel­ lőzhetem tanfelügyelő úrnak azon vakmerő elferdíté­ sét, mintha én a kormányt rágalmaztam volna, viszantasitani. — Váljon az alkotmány visszaállitásától létezett kormányok Xógrádmegyo irányába^ bő vagy szűk­ markúak voltak-e? egyéni nézet tárgyát képezi. — Megengedem, hogy azok a kik a kormány diadal sze­ kerét tolják a személyi kegy morzsáin élődvc, minden legcsekélyebb adományra hozsannát kiáltanak, engedje mindazonáltal a tanfelügyelő úr kétségba vonhat­ nom azt, hogy a b. gyarmati állami iskolának felállitásával a kormány kegyének tárházát kiocnithettc légyen, 80 §a határozott rendeleténél a közoktatási miniszternek tisztében áll bárhol szükségesnek látja tisztán állam költségen a helyikörülmenyek által igényelt népoktatási tanintézeteket, melyek a -Z 48 8^-ban megszabott módon szervezendűk, felállítani. A kormány tehát az állami elemi iskola felállításával Nógrád megyét kegyével el nem áraszthatta, hanem a törvényben nyilvánított tisztet teljesítő, mely* állam iskolának lett felállításához azonban m tanfelügyelő közreműködésével cgyátalán nem járult, axzal érdemeit nem gyarapította, sőt ez ideig tapasz­ talt eljárásából Ítélve, bátran merem állítani, hogy az ő közvetítése mellett még ezen államiiskola sem létezik, vagy a legkedvezőbb esetben valamely putri bán lézengene. , Kétségtelenül igazsága vau tanfelügyelőnek, mi­ dőn tőlem ügyvéd létemre követeli azt, hogy a törvény tant sajátommá tegyem; azonban sokkal inkább van indokolva, miszerint a tanfelügyelő, kinek törvény tudománya összes tárházát a 148 § bői álló népokta­ tási törvény képezi, azt ismerje s ha már peda­ gógiai fölénynyel másnak tévedéseit helyre igazítani kívánja, azt tárgyilagos higgadtsággal tegye, ne pedig a tévedőt bősz állatként lehurezolja. Már pedig tanfel­ ügyelő ily modorral rohant volt meg engemet és én mégis teljes higgadtsággal tisztelve vendéglétét, nem vi szonoztam modorát, melyet jelenben azzal kívánt meg­ hálálni, hogy minisztere előtt szakképosségemet két•égbevonni törekedik. Holott tettével ön maga alá vágta a fát. miután habár tanfelügyelő úr. mint a népoktatási törvény őre ét a kormánynak végrehajtó közege a népoktatási tör­ vényt kellően el nem sajátította, meg vagyok győ zödve, hogy a miniszter úr a népoktatási törvényt is meri: melyből kifolyólag a tanfelügyelő felterjeszté­ sének e tételére nem foghat egyebet mondhatni, mint azt „si tacuisses, pbilosopbus mansisses" xm lássuk te­ hát, mit olvastam én fel a törvényből és mivel czáfolta meg állításomat Karara gyén a Miháiy a jogelmélet nagy mestere. Én a népoktasási törvény 43 § át felolvasva, azt mondtam s mostis azt állítom, hogy midőn a köz­ iég k i m u t a t j a, hogy szüksége* népoktatási tanintézeteinek e törvény szerint felállítá­ sára és fenntartására a kellő anyagi erőt uein képe-t egészen előállítani, illető hatósága utján segélyért az államhoz folyamodhatik, a közoktatási miniszter a fo­ lyamodó községet az állam költségvetésben e ezélra meg szavazott összegből se gélyezí. Ellenben tanfelügyelő azt állítja, hogy nem a 43, hanem az 59. § határozatát kell alkalmazni. Mit tartalmaz tehát azon 59 §? azt, hogy oly falvak és városok községei, melyek kebelükben leg­ alább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népit kólát, vagy ha anyagi erejűk engedi jiolgári iskolát állítani és tartam fenn. Már hogy ezen 59 §. a 43. rendeletével ellentétbe állana, engedje tanfel­ ügyelő úr kétségbe vonhatnom, nem egyedül azon okt nál fogva, mivel a népoktatási törvény 8 ik §- értel­ ménél a népoktatási tanintézetet az elemi felsőbb nép­ iskolák polgári iskolák és tanitóképezdék ké|>ezik, a 43 § rendeleté pedig a népoktatási tanintézetek, tehát a polgári iskolák felállítása és fenntartására is vonat­ kozik, hanem mivel, tekintettel a tanfelügyelő úr ál­ tal idézett 59. § rendeletére, ha hogy B.-Gyanuat vá­ rosa a felsőbb népiskola felállítására u kellő anyagi erőt nélkülözi, azt a közoktatási miniszter az állam költségvetésben c czélra megszavazott összegből se­ gélyezni tartozik, A. n.' m. közoktatási miniszter te­ hát, midőn B.-Gyarmat városának a polgári iskola felállítását kötelességem tetto és ezen meghagyásából kifolyólag az iskola felállításához 18000 frt megaján­ lott, maga beismerte azt, hogy 43. § rendeleté a pol­ gári iskolára is alkalmazandó, avagy tanfelügyelő úr azon téves nézetben ringatja magát, hogy a vallás és közoktatási avagy a miniszterek bármelyike az állam költségvetésben megzavaszott összegből kegyeket osz­ tanak, azok az esetben is, ha a polgári iskola a 43. § rendelkezése alá nem esik u népoktatási törvény meg­ szegésével inás jogosultak rovására a b.-gyarmati pol­ gári iskola javára 18000 frt kénye kedve szerint aján­ dékozhat Én tehát, midőn azon meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy a közokt. miniszter, tckintct.el a népok. törv. 43. §. rendeletére B -Gyarmat városát segélyezni tartozik; csak azt mondottam volt, a mit a törvény rendel, amit a nrugú miniszter tényleg részben telje sitett is. Szerintem tehát vagy áll az, hogy B. Gyar­ mat városának anyagi crejo még ki nem merittettett, melyből kifolyólag a minister nem látja az államot kö­ telezve arra, hogy az az állam költségvetéseiben e czélra megszavazott összegekből a hiányt fo- . dezze; ezen esetben is a miniszternek jogában sőt kö- < telességélicn állott B. Gyarmat városát anyagi erejé­ nek teljes mévbeni kifejtésére kötelezni; ellenkező eset- . beu az állam a polgári iskola felállításához szükséges, a város anyagi erejéből ki nem állítható hiányt fedezni tartozik, még pedig azon egyszerű oknál, mivel a nép­ oktatási törvény rendeleténél fogva B.-Gyarmat váró- I sában felsőbb népiskola felállítandó és fenntartandó, melyet, amennyiben a község saját erejéből nem ké­ pes egészeu előállítani, az az államköltségvetéseiben e czélra megszavazott összegből a közoktatási minisz­ ter által fedezendő. Hallgatással nem mellőzhetem, miszerint a ugú I közoktatási miniszter, tekintettel a tanfelügyelő úr 1 által idézett 59 §. rendeletére, azt foghatta volna az ! államsegélyért folyamodó városnak nyilvánítani, hogy a város egyedül felsőbb népiskola felállirására és fenn­ tartására lévén kötelezve, polgári iskolát csak azon esetben tartozik állítani és fenntartani, ha anyagi ereje azt megengedi, melyből kifolyólag a miniszter egye­ dül felsőbb népiskola felállítására és fenntartására le betvéu jogosítva, a polgári iskola felállításához és ' fenntartásához nem járulhat, következőleg ha hogy a város a felsőbb népiskolát nem képes saját anyagi erejéből felállítom * és fenutartaui, sőt c tekintetben is az államhoz segélyért folyamodik, polgári iskola felállításáról ne is álmodozzék Ámde a utugó minisz­ ter azt nem tette, sőt a polgári iskolának felállítását megrendelte, és midőn azt tette, szerény véleményem szerint egészen corrcct járt el, nemcsak mivel tekin­ tettel a népokt. törv. 80 § ára a miniszter tisztében áll bárhol, ha szükségesnek látja tisztán állam költ­ ségén, a helyi körülmények által igényelt népoktatási tanintézetet, tehát polgári iskolát is állítani, hanem fő- ' kép mivel a nemzeti intézet az általa alapítványként megajánlott 25,000 frtot a megye a megajánlott 5000 frtot, a város szinte az általa alapítványként megaján­ lott l(»,Ot>0 frtot és elvégre a vidék és község lakosai, I valamint a pénzintézetek az általuk aláirt 11274 frt. 49 krt a polgári iskolára ajánlottak meg é.- annak ■ felállítását és fenntartását kikötöttek. Tanfelügyelő famosus felterjesztésében azon meg- | gyóződésénck ad kifejezést, hogy az építkezni akaró város mostoha pénz viszonyaival többet nem ál- í d ózhat ugyan, mindazonáltal mégis, hogy a bűnt, melyet a telekvételével elkövettek, palástolhassák, a fodrozott építkezés által bűnét mintegy ki- i egészíteni kívánja; tehát a tanfelügyelő ke­ gyességéből még sem teljesen bűnös a város, hanem ; a bűn csak a fodrozott építkezés által lészen kiegé- | s/itve. Megvallom, hogy féikegyelmű embereket igen is, de fél bűnt nem ismerek; teljes tisztelettel vagyok bátor a tanfelügyelő unt kérdezni, váljon az épület- j nek, melynek felállításához 4’«,000 fit kívántatik, tervét a város vagy az iskolaszék készítette e, avagy a kor­ mány? Tudtommal, néhai Eötvös Józsefnek a közzé- ’ gekbez irt utasításának l’t § 2. pontja azt tartalmazza, hogy úgy ez átalakításhoz, mint az uj építkezéshez avatott építő mesterrel tervet és költségvetést, melyet a megyei tanfelügyelő, ki megvizsgálja váljon abban elég van c téve a törvén* 27-ik és az c részben kibocsájtott miniszteri rendeletnek, a község elöljárósága készíttet, a tervezet és költségvetés a község elöljá­ róságának mellőzésével a m. kir minisztérium által lett elkészítve. Ha tehát a költségvetés és tervezet kifogás alá esik, n fodrozott építés vádja a tanfel ügyelő úr cszejárása szerint a bún kiegészítésének súlya is nem a város közönségét, hanem a rn. királyi közoktatási minisztert terheli, mely bókért ő, mint az állam végrehajtó tisztviselője elismerést fog c magának kiérdemelni, bölcs belátására bízom. Tanfelügyelő úruak kcdvcncz themája a polgári i iskolának több épületekben leendő elhelyezője, mely kcdvencz eszméiétől vezéreltetve, két háznak megvéte­ lét és a fennálló állami elemi iskolának polgári isko­ lává leendő átszerelését indítványozza, még pedig meg­ takarítási indokokból. Lássuk tehát a medvét. Eltekintve, hogy a közhír szerint, melyet laufclÜgyelő ur maga bocsAjtott szélnek, az egyik általa kiszemelt épület, mely vályogból épült emeletes ház .’UXKX) néhány ezer fitért volna megszerezhető, a másik pedig, moly földszinti ház és a mely néhány év előtt 8000 frtért megvétetett, 2U000 frtért bocaAjtátik áruba, a czélnak és az oktatási törvény 27-ík §-a rendeletének azoubau egyáltalában meg nem fe­ lelnek ; ckkép noha azoknak átalakítása tetemes ősz szeget igényelne, abbau az Igazgatók, tanárok és ház felügyelők lakással cl uom láttathatnának, sőt egy kert is megszerzendő lenne, tehát nem 42OOU frt, hanem 60000 írtba kerülnének, ckkép a biáuylat nem 12000 hanem 30000 forintot tenne, és ezeu felül évente a tanárok és igazgatók lakbérében I0G0 Irt többlet kia­ dás merülne fel. Váljon az állam iskolaépülete, mely polgári iskolai czólokra fordittatnék, nem az állam tulajdona, és midőn az állam azt ’ egy kisebb és ér­ téktelenebb házért elcsercbcrélné, nem az állam va­ gyonértéke csökkennék ? A vagy talán tíz állam, midőn az elemi iskola­ épületét megszerezte és átalakította, azt felesleges fény­ űzéssel eszközlötte ? ha igen, azon esetben az állam tisztviselőit oly vétkes tékozlás terhelné, melyért fo lelősségrc vouandók; ha pedig az állam egyedül a iucllőzbetlenül szükséges kiadásokat tette, váljon mily indoknál fogva helyezhetné el jelenleg az elemi is­ kolát oly kisebb épületben, a mely azon helyiségeket, a melyeknek felállítását a kormány és közegei szük­ ségesnek találnak, nélkülözné. A tisztelt tanfelügyelő ur tehát meg nem fon­ tolta ezen tervezetnek borderejét, ellenkezőleg nem léphetne fel oly indítvánnyal, mely a kormányt vét­ kes pénzfecsérléssel vádolja, és mint a népoktatási tbrvéuy őre nem ajánlhatta azt, hogy az állam iskola oly házban cl helyeztessék, mely a törvény 27-ik §-a kellékeit nélkülözi. Ha hogy a tanfelügyelő ur törik vagy szakad, mindenáron takarékossági szempontból a polgári is­ kolát több házakba elhelyezni Kívánja, ugyan miért nem inditváuyozta azt, hogy a czigányok utczájában 10 ház, mely cgyro-másra 400 írtjával megszerezhető lenne, és mely mindenikében egy terem elférne, meg­ szereztessék Ezen esetben 4000 frtért fel lenne állítva a polgári iskola helyisége és a takarékossági szem­ pontoknak meg volna felelve, mely kiadást a város saját erejéből fedezhetné, az állam segélyének szük­ sége elenyésznék, és a 8000 frtos telek más városi czélra a város részére is megmaradna. Tanfelügyelő ur azon feljajdulására, hogy ö va­ lósulva látja azt, miszerint mint importált tiszti egyén a megyében a megyei és városi Rabagasokkal felizgatott polgárok által ia, kiknek érdekében fára­ dozni hivatva van, úgy nemkülönben minden legne­ mesebb ügynek legnagyobb ellensége a k ö z ö n y ált J is akadályoztatva lévén, ha kormánya részéről nem támogattatik, a tanllgyct előmozdítani képtelen11 szol­ gáljon válaszul, hogy vannak sőt voltak a szomorú önkényuralom és ostromállapotok ideiében is impor­ tált tisztviselők, akik ildomos, nyugodt, higgadt és előzékeny eljárásuk által a közönség szeretetét kivív­ tak, és hogy a megyei s városi „Rabaga«ok“, (Komjáthy Anseltu, Kacskovics Lajos és Baloghy Gyula köszönettel tartoznak, ezeu a miniszteri felterjesztés­ ben megengedett trágár modor és remarque-ért) midőn a tani, ur sülctlcn indítványait nem pártolják, a pol­ gárokat újabb áldozatok hozatalára lelkesítik, azokat nem izgatják fel. Közönynycl pedig a polgárokat akkor, midőn azok a tanfelügyelő által is töredel­ mesen bcvillolt mostoha pénzviszonyok között gi“ crejöket meghaladó áldozatokat hoztak, észsze­ rűen vádolni nem lehet, és hogy ha a minisztérium a tanfelügyelő urnák folytonosan akadályokat gördítő ködképeit pártolásban részesítené, a tan ügy lendületet nem nverue, sőt tanfelügyelő urat Don Quijotlc-i handabandáiban mcgcsökönösilené. Ha l.infelügyctfl úr az államnak, megyének, város nak, és vidéknek hasznos szolgálatokat tenni kíván, sajá­ títsa cl az alkotmányos élet azon sark elvét, hogy a tisztviselő nem kényura, hanem szolgája az államnak, a melytől fizetését húzza, ne léresszc szeme elöl, mi­ szerint sértő és triviális kifakadtok által a hivatal­ nok fénykörét elhomályosítja, és hogy a többség kívá­ nalmával szemben, midőn az egyéni meggyőződésével ellentétben áll, capatitátió, nem pedig saját véleményé­ nek fodrozó erőszakolása követendő. Elvégre, még a csalhatatlan pápa sem lévén ment a tévedés • gyárló­ ságtól, nem mindig tegezéi és okszcrücbb az, a mely rögeszmétől megválni m m képes. Minden körülmények között pedig a többség akarata előtt meghajolni kell; mert a .sic volo, siejubeo, stat pro ratione voluntasaz alkotmány szótárában helyet nem foglalhat; bői hogy tanfelő úr maga sem bízik az általa oly dcliesen meg­ lovagolt vessző paripájában, kiáltőan tanúsítja felter­ jesztésének zárpouija, melyben 34,274 fi 99 kr erejéig egy egyszerűbb tervnek elkészítését és annak alapján az építkezés azonnal leendő foganatosítását véleményezi, mely ajánlatának éle ismét nem a város, hanem a n. m okt. miniszter ellen, aki az 57000 ftos tervezetet és költség vetést készítette, irányul. Azonban mellőzve hogyha tanfelügyelő urnák véleménye elfogadtat nék, a miniszter az általa készített tervezet és költség­ vetés felelt törné el a pálczAt, véleményem szerint ez által a polgári iskola ügye lendületet nem nyerne, a mennyiben a műszaki tervezet és költségvetésnek újbóli elkészítése és annak folytán szükaégkép megtartandó árlejtés tetemes időt s költséget emésztene fel, és még­ is az állam, jiénzUgyi tekintetben nem gazdálkodnék �megyeház termében, nagy és díszes közönség jelenléte meg semmit sem, miután az olcsóbb te. vezet csak ak- ' bántott kötelesség érzetétől, az épület fenntartásához mellett f hu b án nemcsak megtartatott, hanem min­ megkívántaid és hiányzó összeggel járulni nemcsak kar érbe ló utol, hahogy a felállítandó épületekben a den baljóslatuk dácsára fényesen sikerült is. Pedig lakosztályok inellóztetnek; ámde azon esetre az állam meg nem tagadta, sőt azt előre megígérte volt. őszintén beváljak, hogy ismerve a műkedvelők által Ha tehát tekintetbe vétetik, miszerint taufcléveukiul 1000 írton felül szállásbérro volna kénytelen választott darab (Tóth Ede híres népszínműve, „A ügyelő ur famosus fcltcrjeaztésében Önsugallatátol vezé­ költeni, mely összegnek tőkéje, a hiányzó 1200 irtot falu rus«za4) nem egy. szerepének nehéz voltát, nz idő reltetve egy olcsóbb 34,274 Irt. 99. krórt elvállalható merne tálszámlálja, mely tinancziális mivelct az állam rövidségét mely alatt a régibb tagoknak nemcsak deroutirt pénzviszonyainak rendezését aligha fogná j költségvetésnek megfelelő újabb tervezetnek cl Készíté­ sét ajáulja; észszerűn felfoghatlau, mily októl vezérel­ szerelteiket batauúlni, h.tncm meg uj tagokat is ver­ eredményezni. buválniuk és mindenféle kisvárosiul nehézségeket le­ .Mielölt vádiratom befejezném, nem mellőzhetem a I tetve avatkozott tanfelügyelő kérdése* egyes házak megszerzéséhez, mielőtt tudhatta a vagy sejdithette, győzniük kellett. .Magunk it a kétkedőn sorában fog­ közönség tájékozása tekintetéből a b. gyarmati polgá­ laltunk helyet s csodálni tudtuk azon műkedvelő szép hogy a minisztérium által készített tervezel és költség­ ri iskola genezisét teljes világlatban elősorolni, hogy ab­ vetés a 34, 274 trt. 99 krt. meghaladni fogja? sokan úrhölgy bátorságát, ki épen ezen színmű adatását — ból az olvasó közönség részrchajlatlan Ítéletét meríthesse. azonhitben élnek, hogy e tekiitelben ő mcllékérdekck a társulat élén álló rendező nézetének ellenére ke­ A népoktatási törvénynek hatályba lépte és a resztül vitte, s mindjárt n legnehezebb szerepet ma­ által vezéreltetik, én miglen kézzel fogható bizonyí­ tanfelügyelőnek kinoveztetése után a statistikai adatok­ tékokkal nem reudclkezhetcm, ily gyanúsításokat gának megtartotta. A pályadijjas színmű meséje sok­ ból Fráter Pál volt tanfelügyelő ur a város közönsé sajátommá tenni nem vagyok hajlandó; és mégis áthatva kal ismertebb o lapok olvasó közönsége előtt, mint­ gévcl együtt meggyőződött arról, hogy a helybeli fele­ sem hogy azt itt elmondani kellene; miért referensi kezeti oskolák a törvény követelményeinek megfelelők ; a nevelési Úgy magasztos eszméjétől és kötelességem érzetétől, nem bírom leküzdeni azon sajgó fajdalmai, n tisztünk csupán műkedvelőink személyzetével kíván nem lévén, néhány száz tanköteles gyermek a kellő röviden foglalkozni, kik egytől egyig — nagyítás nél­ neveltetésben nem részesül, mely októl vezéreltetve, köz- j melyet folytonos és indokolbatlan gáncsoskml;Uával a tanfelügyelő élénkbe gördített, miértis kényl/jleuitekül mondva— többé kevésbé, de mindannyian jól be­ ségi iskola felállítását indítványozta; a folekezetek, a töltötték helyeiket, felfogták szerepeiket. Finum llózsi rém. katb. hitfelckczet kivételével az indítványt cl- j tern- -kifejezést adui azon őszinte meggyőződésemnek, fogadták és alapvagyonukat fel Ajánlottak, a mi- | ^hogyha taufelőgvelö ur mániájától kibontakozni nem (Axman Olga) közkedvességű játékával és szép éne­ kéjhjs, igyekezzék exportálását a magas minisztériumtól kével tapsra ragadta n közönséget, még mielőtt kis niszterium azonban két éven általa fenntartási segély gereblyéjével a színpadon látható lett volna takaros iránt végleg határozni elmulasztván, közben a bit- j kieszközölni, ellenkező esetben valósulni fog azon vísiborsodi paraszt menyecske ruhájában, piros kis csiz­ felekezetek ajánlatiakat visszavonták, melynek ered-- i őja, hogy ahazának legszentebb ügyét t. i. a. tauUgyct májában. Nem kevésbé tetszett Feledi Boriska (Sebe ményo az leit, hogy’ a kormány, tekintettel a közokta­ megyénkben clőmozditaui nem fogja. Re mé u y fy József. Irén) kinek drága szövetű ruhája is jellemezni akarta tási törvény 89, § ra, az állami elemi iskolát felállí­ a gazdag főldmives apát, improvizált éneke pedig tani tiszti kötelességének ismerte. Ezen állami iskolá­ szinte nagy tapsokat aratott. De Bátki Tercsi (Roller nak felállítása került az államnak 31000 írtjába, a Ilka) is talpra esett menyasszony volt, jól betölteni felekezeti iskolák pedig maradtak a törvény követel­ A b.-gyarmati iparegylet. sietett u színdarab harmadik nagy szerepét s termé­ ményeinek me£ nem felelő állapotban. Az állami elemi iskolának felállítása után Fráter ! szetes játékával méltólag sorakozott társnőihez egy (Folytatás.) Pál volt tanfelügyelő ur a törvény 59 §-ból kifolyólag forma mértékkel járulva annak sikeréhez. A kisebb V. az iparogy let szervezete. 8. §. Az ip.iregylct a várost a polgári iskola felállitátására erélyesen sar­ nőszereplők (Allberger Irma, Palkovícs Máltsi és Vi* ügyeit vezetik a., a tisztviselők, nevezetesen az einök dák Irén) magitól erthetőleg ezúttal csak mint tűz­ kalta, mely alkudozások folyama alatt Nógrád megye és alelnök, a jegyző, a pénztárnok és felügyelők, b., nemzeti intézete a megye közönségével együtt ről pattant szép magyar meuyeskék vetélkedhettek a 30000 fP megájánlásáva), helyben gymnásium felálli- : a választmány, c., a közgyűlés. már nevezett nagyobb szereplőkkel, s bizonyára még 9. §. Az elnök és alelnök, valamint a péuztárnok Schreckcr albumában is méltó helyet foglalhattak tását indítványozta és a város közönségét közremúkö- • és felügyelők, az iparegylet tagjaiból a közgyűlés ál­ désre felhívta. A n m. minisztérium azonban amár az volna. fái 3 évre választatnak ; és ismét újra választhatók. De már térjünk a férfi szereplőkre is, kik közül időben jelentkező mostoha pénzviszonyok indokából ezen A jegyzőt — ki nem tag is lehet, — a választ­ kiváuatot kivihetetlennek jelezvén, tanfelügyelő urat ' különösen feltűntek s általános tetszésben részesültök utasította, miszerint B.-Gyarmal városában a polgári j mány a közgyűlés jóváhagyása mellett választja meg llcrczcg Vincze, ki Göndör Sándort szciuélyesilé, • ■ s annak fizetését meghatározza. iskola haladéktalanul felállitassék, mely utasítás követ erős, tiszta, csengő hangjával nem egyszer tapsra ra­ 10. §. A választmány áll az Jnök, alelnök, jegyző, keztében B.-Gyarmal városa közönségével az értekezé­ gadta a közönséget: Lioszkóvszky Vidor, ki uj tag titkár és felügyelőkön kívül hat rendes és hat helyet- ' létére úgyszólván minden próba tartás nélkül oda állt sek és alkudozások újból megkezdettek; B.-Gyarmat tes választmányi tagokból, kik rendes közgyűlésen sza- l a színpadra s Feledi Gáspár földmivest élethún töl­ városa e czélra felajánlotta volt az óvárosban létezett vazattöbbséggel bárom évre választatnak; a három év házát, 10000 irtot, illetőleg ennek évenkint fizetendő tötte be; Vészelik Ferenci pedig mint a gonosz bak* elteltével általános tisztujitás tartatik, s a működő ta­ 6*1, kamatját évenkint, Összes állami adójának 5*'.-át tér folytonosan menuyisxer megjelent, derüli kedvre és a tagosítás alkalmából kihasítandó összes legelő íl- j gok ismét megválaszthatnak hangolá a közönséget. Totovits Kálmán csinos „Lajos4 .az időközben más okoknál fogva netalán meg­ le tó ségnek századrészét, egyszersmind a nemzeti intézet volt s első felléptére is elég otthonosnak találta ma­ üresedett helyek betöltése végett rendkívüli közgyűlés és megye közönségéhez azon kérelemmel járult, hogy gát a színpadon. Heidenreieh József épen két szerepet hivandó össze. azok a gymnásium részére megajánlott 30,000 frtot a vállalt, de nehéz lenne elhatározni, melyikét adtajob11. §. Az iparegylcti elnök képviseli a társulatot [ bán és bivebben: a részeges káulortanilót-u, vagy a polg. isk. alapjára ajánlják meg; mely kérelmüknek a hatóságok és harmadik személyek irányában, miért teljesítése után az okt. minisztérium a város által meg­ „Makkhetesu korcsmárost ? Mészáros Lajos ésJakobey is minden az egyletnek jogokat szerző, vagy ezt ter­ ajánlott épületet alkalmatlannak találálván, B.-Gyar József urakat valóságos czigáuyokuak vélték sokan, helő okiratokat ő és a jegyző aláírja. mai városát egy az építkezésre és kertészeire alkal­ nemcsak a hűnél hivebb czigáuy costumejök, beszéd­ Továbbá Öcszcbivja a választmányi Üléseket és matos teleknek megszerzésére utasította. — jük, de zenclési legott tanúsított tehetségük miatt is. a közgyűlést, s azokon ő elnököl, adja a tagoknak a i Ezeken kivül még kellőleg feleltek meg kisebb szeroB.-Gyarmat városa iskolaszéke és képviselő tes­ szabad szólást jelentkezési sorrendben, s a határozatot tületé által megbízott küldöttsége a tanfelügyelővel és poiknek: Szulyovszky Aurél miut megyei csendbiztos, szótöbbség alapján kimondja; az einök döntő szava­ ' Kádár Gyula mint pazdaember, Bcdros Pál mint szöla megye állal c végből alispán ur elnöklete alatt ki­ zata határoz minden esetben, midőn a választmány, nevezett vegyes küldöttséggel, miután a helybeli lako­ lőpásztor, Góbéi Lajos miut béres, és u szinlapon jelvagy közgyűlés, kél egyenlő számú tagok vélemény 1 zett „öreg paraszt4 N. N. ur4 kiben a megye Öreg fősokat dobszoval felhívta arra, hogy azok, a kik* belkülönbségre megoszlik. telkeiket avagy lakházaikat áruba bocsátani hajlandók, j jegyzője bukkant elő, ámbátor még kuráuuz képest A közgyűlés és választmányi határozatok végre­ magukat » város házán jelentsék, a bejelentett telke­ elég fekete hajjal, mely — egyik néző szomszédunk ket és lakbázakat egyenként megszemlélte, és mint- . hajtását eszközli, s ezekben a jegyző kezére szolgálni ötlete szerint — a sok ifjú szép hai szemlélése miatt tartozik; miért is ez utóbbinak a határozatok értel­ hogy egyedül az Elsztner Fcrcncz és Némethy Kálmán még a púder alatt suiu tudott megfehéredui. mében kötelező megbízásokat adhat. által ajánlott telkek találtattak a czélnak megfelelő­ A közönség a szereplők nagyobb részét tapsok 12. §. Az elnök akadályoztatása esetén, mindezen nek, érett megfontolás után, előbb az iskolaszék, utóbb és virágokkal jutalmaz:'! ugyan, de nem oly mérvben, jogokat és kötelességeket az alelnök teljesíti. a képviselő testület, elvégre a megye és városi vegyes mint a milyenben részünkről vcluök kitüutctcndőknck 13. §. A jegyző ki a tagok során kivül is meg­ küldöttség a Némelhy Kálmán ur beltelkél 8000 ftért egyáltalában a mukedvulőuóket még azon őseiben is, bízható honpolgárokból választható: a A közgyűlés megszerzendőnek határozta, mely határozat, miután a ha netalán egyike vagy másika özeknek gyengébben és választmányi tanácskozásait előkészíti, az ügyeket a megye közönsége által megerősittetett, illetve helyben felelne meg, szivosscgliől, jótékonya ági czélból fölvállalt bejelentés sorrendjében előterjeszti, a határozatokat szerepének. A mi udvariaasógunkróli fogűJhiuuk sze­ hagyatott, a telek megszerzéséről a m. k. vallás és jegyzőkönyvbe iktatja, és az érdekelt feleknek azokból közoktatási minisztérium értcsittetett, mely által a kül­ rint igen is és méltán kiváuliató, hegyei közönség hiteles kivonatokat ád. b. Az iparcgylct tagjairól pon döttség elnöke Veres Pál alispán ur személyében é.* á első megjelenésekor tapssal virággal sz%l tetszés je­ tos névjegyzéket vezet, melybe a kilépőket sorrendbe­ vlros képviselő testület is a legfelsőbb elismerésben leivel jutalmazza minden kivétel nélkül minden müiktatja, s a kilépőket kitörli. c. Az egylet elnöké­ részcsittetctt, a telektervrajzuk felküldésére a megye kedvclőuőt márosak azért is: hogy az ö mulattatására nek utasításához képest és a határozatok érteménél alispánja ntasitlátott, a tervezet valamint költségve­ tőllenett. I>e még aztán az is eszébe juthatna a közönség levelezéseket folytat, s az utóbbiak végrehajtását esz­ tés elkészítésével pedig a minisztérium műszaki osz­ minden szebb és uernesb iránt közönyös részének, hogy közli. d. A tanonezok és munkások szerződésénél köz tálya megbizatott. nálánál mennyivel többet áldoz anyagilag is, ogy műben jár, valamint a nevezettek szerződésszerű idő el­ A míg ezen terv elkészült, Fráter Pál volt tan­ kcdvelőnú, p o. hogy ogyebet ne említsünk, csak toiteltével azoknak szakismeretekről szerzett clőhaladáfelügyelő hivataláról leköszönvén, Karagyena Mihály lettc- járá. Éhez a szerep betanulása, próbák stb. stb. saikról és erkölcsi viseletűkről, az illető egyleti tag lett m. tanfelügyelőnek kinevezve, a ki be sem várva mennyi időveszteségébe kerül ? Tehát mind ennek méltó meghallgatása, s a választmány beleegyezése mellett a költségvetés eredményéi, saját ösztönétől vezéreltetve, és olcsó elismerése úgy kis áldomás taps szokott lenni átb<>csájtő bizonyítványokat állít ki, melyeket mindig egyes házak megszerzésével bíbelődött Ezen szándoés illő, hogy legyen mindenki iránt, mindenki részéről. az érdekelt munkaadó illetőleg tanítómester, az elnök kát utón és útfélen szellőztette; és habár a nagy több­ Egészen más aztán, ha valamelyike a műkcdvelönőkés a titkár aláírni tartoznak, s az iparegylet pecsét­ ség indokolatlan törekvését nemcsak visszautasította, nek művészileg is játszik; az ilyent külön kihívásokkal jével ellátják. és egyhangúan hibáztatta; ő kedvcncz eszméjének ke­ szokás kitüntetni, s ez rendén van, a nélkül, hogy a A titkár akadályoztatása esetén, elnök más he­ resztülvitelét folytonosan erőszakolván, a költségvetés kevésbbé jártas műkedvelőknek joguk lenne ezért no lyettesről gondoskodni kötcleztctik.' és építési tervezet leküldése után az árlejtés megtar­ hoztclni. 14. §. A pénztárnok szedi be kezeli és adja ki tását megakadályozni törekedett; és habár már több Végre dicsérettel kell még felemlítenünk Bők­ az iparegyleti pénzeket; a részére külön kiadandó ál­ alkalommal megszorgalmaztatott azon aláirási iveknek, ké I e n jelenleg varosunkban időző festő urakat, kik talános utasítás, és a rendszeres határozatok értelmében. a melyeken a magán ajánlatok foglaltatnak átküldé­ a „Falu rossza--hoz szükségelt díszleteket igen csinosan Tartozik számadását minden év végével befősére, azokat letartóztatja, sőt miután az árlejtés meg­ és jutányos áron szíveskedtek elő Állítani. A tiszta jö­ tartatott, nyilvánosan és utóbb orvul a város képvi­ 1 jezni, azokat clőleges megvizsgálás végett a bizott­ vedelem, mint hallottuk, közel száz frtot tész, jóllehet mánynak beterjeszteni, a melyek ez után véleményekiséselő testületé ellen a magas minisztériumnál fondorizraelita polgártársink nagy Unnepjök miatt részt nem retében a közgyűlésnek eldöntés végett előterjesztetnek. kodik, mely visszás állapotnak szomorú következménye vettek az előadáson; s már ez egy körülmény is meg­ A pénztárnok a pénzkezelés pontosságáról és biz­ lett, hogy a város és a kormány közt létezett kölcsönös kívánná, hogy tisztelt inúkedvolőinok az általuk sike­ tonságáról egész vagyonával kezeskedik. bizalom kapcsa meglazulván, már is az aláírók cgyrültén bemutatott, a magyar népélctot s a romlottnak némelyikének közbejött halála miatt az aláirt összegek (Folyt, köv.) hitt népfia romlatlan szivének költészetét híven folmegesökkentek, azok kellőkép nem biztositathattak j tüntető színművet, még egyszer ismételni szíveskedné­ egy évi kamat veszteséget kell szenvednünk. nek; előre táplálván részünkről még azon reményt is, hogy ezúttal Göndör Sándor pisztolya is — elfog sül­ A napfénynél lehát világosabb az, hogy az ideig, Levelezés. ni! .. . miglen Karagyéna Mihály m. tanfelügyelő megyénkben A szini előadást ogy kis böjti rögtönzött tánoz nem importáltatotl, a b.-gyarmati polgári iskola Ugye, Ipolyi ág. april. 10. 876. követte, mely derült kcdélylyel éjfélen tál tartott, a habár nem rohamosan, mégis előre haladott*a m kir. Városunk műkedvelő társulatának a megyei ár­ beillett volna egy kis Jelmez- bálnak is, miután ebben miniszter, a megye és város között diferintiák fel nem vízkárosultak javára adni szándékolt szinielőadás, a műkedvelő úrhölgycink is ruhát nem cserélve vettek merültek, azok válvetve a törvény kívánalmainak részt, mi csak omolta bájaikat. megfelelőleg a polgári iskolát létre hozni törekedtek •) K*ragyen« Mikily mi«odUnfrlü|fyot5 ur feliratára lafillaN e m a. r. I. a város és lakossága az áldozatok meghozatalára kész­ Ukraebb brljrnJI, a l» -ryarmalt kuiöa iakoluték bntgó dn>*ikRól I ____________ ... « ' ségét tanúsította, a kormány áthatva a népnevelés ma­ J3»4n vilati. — iéa« űnkröl as fJealrfeiaá vált, aaírt, mi-rt e *4gasztos eszméjétől és u népoktatási törvény által reá taaauak tárgyhói taóló nátetei ami n-ae'aiakhel találkoauak. 8«erk. �Állandó vAlaaxtnn’myi gyűlt* tartatott f. hó 12. • olvasása, ideiglenes tisztviselőség megválasztása kó. pexte. — A választások eredményét jövőre közöljük, TirryalUtoll ax 1876 ik évi báxipéuilári ixAinadAs, mdyxxcriut bovélclexletclt 85364 frt. 2l\kr. kiadatott %(J?veghuia részvény társulat van keletkezőben N 85342 frt. 48% kr. pénzmarad* ány 21 frt. 73‘.k kr. i Kürtösön. Szakértők mondják, hogy az olt levő homok Mteodik tirgr tolt » KOimuoka vih«*s> twniUri állaból finom üveg készíthető. nöttóOkuwál.U melyből kitoot, hogy a boriid 81861 A Losonca városában eddig rendesen május 5. és E‘ 5?“S*?.UlUa C27J3 frt 90 kr. maradvány 18'0. 7 napján tartatni szokott unzágosvásár jövőre állan­ lm khtáuboÍM9l3O Irt IS’’. kr. karoulésbca 57393 dóan és igy már f. évben is május 9 ik és 10-lk nap­ rA 68 kr OoaioMO, 76523 frt. 81X kr. - A Mgedeltni ján fog megtartatni. ^aaUrUréX^ 18080 frt 65 kr. kiadáu oXlb Irt. Kis-Tarcuno község minden kedden egy heti és ja—. frt 84 kr. A kölcsön adott minden évben május I. és nov. Il ik uApján egy egy oLX^Ígyi járásokban 29047 frt 771. kr. b« nőm országos vásár tartására engedélyt nyert. Stt g*£s tartatások 17000 frt. A osria pentlán A „Hagyaroroság éa a Nagyvllng4* legújabban Urttd 10523 frt 21*. kr. kiadja 7109 frt 47 kr. Mamegjelent 15-ik számának Uralnia. — Szöveg: ja — óm frt 74'. kr. macán kötclczőkbcu 3255 IQ. Ábrányi K. — „BoktorPccivaP-bói. Második felvonás Sí Értik MdÁíbJ ÍJJO fX%bb tórátok 1016 8- ik jelenet (IQ. Ábrányi Kornél. — Egy fáradt em­ rí WCTwMi” állapot12204 ftc a* krber naplójából Újabb közlemény. (Onitzky János.) íil^Ónw'XaB.k 1874 őr 1875. ón .támadása Vége — rMátyás urnák nincs ellene kifogása." Gcure. aaonbao mird uabályaorOllonnek la egyes Ütőimben (IQ. Ábrányi körnél.) — A fővárosból: Az első és a ÍÍt?.\2,kk.l nem Uawllnak találtatott ojabbi ótdolhuszonegyedik ebéd. (Porzó.) — Nemzeti színház. ÍSf^rÖldOdt Táriyallatott torAbri « (Neme.) — Irodalmi levelek. — Különfélék. — Sakk­ Ewa köxaégck elmaradt számadásai a mull etekből. feladvány. — Képrejtvény. — Szerkesztői üzenet. — Sköu^ek 1876ik évről elmaradt előirányzatát Rajzok: Ifj. Ábrányi Kornél. — árvízi emléklapok. hévben harvatuk. - ExakuUn több községnek bel— Atbletikai gyakorlatok. — Virágvasárnap a tem­ sSbály rendeleti jóváhagyattak, kivéve bxóplom előtt. — Kocsikázás Közép Afrikában — Elő­ caénr városét, melyre néxvo határozatott hogy 1871. fizetni lehet c lapra a kiadóhivatalban Budapesten, FcYWH 85 S-ának éa a törvény hatóság ex ügyben kelt ■ rencziektere Atbenaeum-épület. Negyedévre 2 frt 50 kr., .tJifakaának mos nem felelvén, — viwxauuutttatott. ; félévre 5 frt., egész évre lO frt. — Ajánljuk e lapot a ^A^regalo jogöakorlaUra alkotott tftre. hatósági ! t. olvasó közönség figyelmébe rendeletikre néxve kérvény b.tároxtatolt intézteim ax Kna<*ay Adolf aíso Szécsénykéről megrendelési országgyűléshez, (Kon^áthy Auxelm megyei főjegyző ivet küldött azét .A prolesiantizmun befolyásának tör urJSa szerint) hogy a belügvanmslenumnak Ih68 téncti vázlata a magyar alkotmányra, a reform <tió évijali 7-én kelt körrendeletével engedélyezett ital éa - kezdetétől fogva a jelenkorig- czimű munka második axeu áruié* a regálé jogról törvény hozás ntjan végkiadására; a tizenegy Ívnyi mű ára egy forint; a legesen leheló intézkedésig akként szabályoz asstk, megrendelések B.-Gyarm.itra, Spi zer Mór könyvkeres 2inl azt a regalo tulajdonosok, termelők iipar és kekedésébe küldendők. retkedé* érdekei hazánk jelen viszonyai kó;ött iiulA b gyár outi kir Törvényszéknél lemondás kö­ tAn Aa iorosan izéuyclhetik. — Az ipar térvény (18<2. vetkeztében üresedésbe jött bir. yegrehtjlói álló násVHL 5 § áb.in) felsorolt iparágak gyakorlatán nézve betöltésere a kir Igazságügy .Miniszter ÜrO xagyméla fóldmivelési miniért, észrevételévé! lyzbb szabály.ren­ tóságának f évi april hó 5 tői I24.»—J. U. E szám delet alkottatott. - A bitang marhák és tárjak. ke alatt kelt rendelvénye alipján ezennel pályázat nyi MlésAröl a iojrtbryi szakbizottság által beterjesztett tatván, — felhivatnak mind azok, kik ezen végrehaj X^y^b?.^X«aido«U - A Ülő. 12 órakor otttói állomást elnyerni obijtunák hogy ez iránti folya­ modásukat, mely különösen az életkort elméleti s látott fel. gyakorlati képpesilettséget igazoló okmányokkal kel­ < KtAilitHal központi bizottság f. hó 11 én al­ lőleg felszerelendő, — jelen hirdetménynek előszűri léét tartolt melyen a szolgabirák alt ri beküldöttszőlmegjelenésétől számítolt 15 nap alatt, s pedig a köz­ lőezati adatokat vette ÍÖlttlvizsgálat all. A beküldött hivatalban levők hivatali lőuókük útján kir törvény­ adatok azonban kézzel foghatókig nem felelnek meg széki elnökhöz benyújtsák. a valóságnak; a községi elöljáróságok a kipabato ásra Gyászhirek. Vettük a következő gyászlevelet; ittm kevés gondot (ordítottak, sok helyen meg hihető„Remet :i Sebastiani Gyuláné született szeutkirálysza lég attól tartanak, hogy az adatok adóalapul lóg­ badjai Szentes Mária saját valamint gyermekei: Iza­ nak szolgálni- Szügy községe pl oOO akó évi termést bella, Hortense és Emília; továbbá ipja Remetei Scbasvallott be. Kilét Nagy Kér IXk) akóS, rtig hihető cső­ tiáni József; napája, Remetei Sebastiáni — br. Gervay kéit számok B. Oyarmst 6000 akót produkál rz adatok Emília és a többi rokonok nevében szomorodott szív­ szerint A bizottság ama eljárása azonban, hogy a vel jelenti szeretett férje, illetőleg apjuk, fiuk s roko­ legjobb tudomás- bizony alsóságával en élte eme adató nuk Remetei Scbzstiáui Gyula úrnak boszas betégseg kát nem •helyeselhető, noha a minisztérium álul le­ után, élte 31-iks boldog házasságuk 8-ik évében f. hó küldött blanqueUek rovatai azt megkövetelik, hogy a 1-én, d. n. 3 órakor, Simonyban történt gyászos kimúl­ bizottság ax adatokat legjobb tudomása szerint javítsa tál. a boldogult hült tetemei f. hó 10 én, c. u 4 óra­ ki (Étek aztán szép statistikai adatok lesznek.) Néze­ kor Budapesten, a kerepcsi-út melletti köztemető ká­ tünk szerint a borászat statistikáját november havápolnájában fognak beszenteltetni s a családi sírboltba bán kellene gyűjteni, • » helyett most mást elővenni. Örök nyugalomra letétetni. A szent mise áldozatok pe­ dig a fcrcnczrendiek templomában f. hó I l én, d e. Hírek. II órakor lesznek az egek urának bemutatva, Simony­ A nógrádmegyol Ifjúsági bál rendezősége, mi. ban, 1876 april bó 4 én. Béke hamvaira. — Váczon után nagy közönség készül, karzat jegyeket is bocsát Nikitits István f. hó 7-én élete 55. évében jobblétre szénki Az két karzat első soraiban egy jegy ára 2 frt, a derült. Béke hamvaira. második sorban IfrL Páholyok is lesznek, igen olcsó MnrcxAlhn Gouda Adolf segédkörjegyző f. bó ak, árok 3 frt Ha a készülődés oly emelkedő mér­ 9-éu meghalt A nép ama hitben van hogy egy márvért ölt, mint a lefolyt héten, úgy a tűzoltó egylet i czius 2>»-án tett hamis eskü következtében 14 napig igen szép jövedelemre számíthat Haljuk, hogy a tűz. tartó súlyos betegségbe esett, s meghalt. ölték közül többen tűzoltói egyenruhában fognak megje­ lenni. A losonczi tűzoltók testületileg vaunak meg hí­ Vegyesek. va, • mint hírlik, azok is készének e kedélyes tinczA ferfla t váltoxáwML A férfiak 16 ik évűkben mulatságra, mely ügyesen kezdeményeztetett s annál sok borotvál koptatnak cl, és sok regényt olvasnak. ügyesebben rendeztetik. A maga nemében páratlan me­ 17-i'ben fölpitymallik első „örökös- szerelmük, éne­ gyei terem tűzoltói jelvényekkel fog feldinxittctni. .Min­ kelni tanulnak és émelygés nélkül dohányoznak. 17-ikden intézkedése a rendezőségnek pompás élvezetet ígér ben bajuszukat nagy gouddal ápolják, lovagolnak, az estélyen. párbajt vívnak, az ivásban derekasan gyakorolják ma­ A tizol tó-egylet tegnap f. hó 15 én tarts ala­ gukat. s hűtlen kedvesük miatt szeretnék magukat főbe kuló gyűlését, melynek tárgyát az alapszabályok fellőni, ha az életet nem szeretnék. 19 ikbeu magas nyak­ Hirdetmény. Alulírottnak van axcreneaéjo a nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy f. évi április 10-én a posta utezában, az „Újvilág41 (azelőtt „Menyország41) czimű vendéglő helyisé­ gében szabóűzlctét megnyitotta, melyben mindennemű ta­ vaszi, nyári, őszi ée téli férfi öltönyök megrendelés mellett 24 óra alatt, jutányos áron, a legpontosabban elkészít, a gyors kiállítás és jó kiállításért kezeskedik. A nagyérdemű közönség kegyes pártfogását kéri Tisztelettel kendőt viselnek- bajukat fölbodroztatják, s két szeretőt tartanak. 2J-ikbau házasságról kezdenek beszélni, sze­ retnek táuczului, s minden némbor iránt uly nagy tisztelettel viseltetnek, hogy még a csinos szobalányok­ kal is cuyeleg, 21 ikben nőbe szeretnek, s megvotéiuel szólnak a házasságról. 22-ikbcu örömest beszélnek lo­ vakról és kártyáról, szerelmes levélkékkel dicsekszenek s mindig azt hirdetik, hogy ajándékot kapnak — szép kezektől 23 ikban egész gyűjteményt mutogatnak höl­ gyek hajából, s lemondásról szólnak 24-ikbcn csupán lelke miatt szeretnek valamely hölgybe, a szépséget megvetik, s többó nem táuczoluak. 25-ikbeu inkább pénzre néznek, mint szépségre, s kutyát és több pipát vesznek. 26 ikban színésznőt vesznek pártfogásukba, kit utón útfélen magasxUluak. és kissé dolgozni kez­ denek, és tömérdek munka miatt panaszkodnak. 27 ik­ ben rniudüu nyilvános mulató helyen megjelennek, min­ den hölgyet magasztalnak, s néha komolyan házasságra gondolnak, 2S-ikban komolyak kezdenek lenni, gondo­ san vizsgálják fejük hátúsó részét, hogy nem mutat­ kozik o a kopaszság és gyakran betegség ellen panasz­ kodnak. 29 ikben oly leányt szeretnének nőül venni, ki jól tud főzni, és betegeket ápolhatni. 30-ikhan talál nak ily némbert. félve és Aggódva oLarü.n. v zelik, és két bérig angyalnak nevezik kis felcségllket 32-ikbcn unrtkoznak, és néha féltékenységet éreznek. 3 I ik­ ban már csak keresztnéven szóllitják feleségökri; a levest mindennap erőtlenebbnek találják, k Igen nevet­ ségesnek mom'Jik a színházak, v»gy épen t4iicz*igi|. mák lálogitUlt. 34 ikben a háziéig ól no u a '-’gjob’Mn nyilatkozii ik. lrlz>M> »dokr »l <tm .»•/„.»« «z-ra«- tnj sziláik it feleségük ált d kilőnénk. >5 ik’iou </óp fi.u.(| hölgybe szerelj k. otthon k t vetl.-ii-k, patt >g s . gye,-m-keket é* cs-lhhket ki>*ii>»jU li te e^gök u«iK-h kíván, mogorván di'nny g-tek _ Íj liiryj f-»! in ír az i’ffHü nsto 114 »g» ti .'Hikhiii i<> i irtjuk vrn kinek lee-ég- k'V • «» t'»r»z ik. - in/j li)i|>»«igit irigy ik E-'te s »b < n uc.'-n-i o -!»»•> s e*y pír poiitr bortól ’P’ i >t • n i<1-n> i-k l7 ikiic.i sok it ítészéinek gy tr aj-v *, •< ő . ót iöliségről fele**g4knok egyet­ len itj szilagot min vesznek 3 • ikb »n f.yköszvényben szc’iv.-dii'-k, * igy ^obijának: .Feleségem úgy tele dór >mbolja fejemet, hogy teljességgel nem maradhatok otthon'.4 39-ikben vissza kívánják huszonötödik évüket, erkölesbirákká lesznek, s néha titokban vétkeznek. 40 ikben mo.ogu tk, habár száz esztendeig élnek is. B. (Ki-ki maga tudja legjobban: igaz-e?) Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Főmunkatárs: Harmos Gábor. Alulírott tisztelettel tudatja a t. közönséggel, miszerint B. Gyármaton, saját házában szikviz gyárat, kitűnő beszerzésekkel felálltván, - gyártmányait, me­ lyek árra és minőségre nézve bárki máséival vetélked­ hetnek, a t. közönség figyelmébe ajánlja. Egy üveg szikviz (sifon - sodawasser) ára B.-Gyarmaton.................................. 5 kr. Ipolyságon Sárpy János urnái . 6 kr. Egy üvegért botét................................ 80 kr. Tisztelettel Rerbicsek József. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. Smidl Sándor, szikviz gyáros, s a „Mátyás királyihoz ezimzett sörcsarnok tulajdonosa. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00067.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_04_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-04-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 16. szám (1876. április 16.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4e1308fdac84313265196569e2322cdd.jpg 19c97df03d6d252f772359fd58ece5f1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fd5ec29ffbc675ee3d3efd5436798d3a.pdf 38d375f254c84f8611a1bbf43229c7e6 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 17-ik szám. B.-Gyarmat, aprilis 23. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. B.-G y a r m a t, april 21. Egy van, a mi a nemzet életét bármily rázkódtatás után visszateremteni képes, ami az állam testén ejtett sebeket lassankint beheggeszti, s ez a néperéuy. Beszélünk társadalmi bajokról, elviselhűtlen pénzügyi állapotról, az ipar és keres- I kedelcm általános pangásáról; és o súlyos bajok közepette elvisel hellénnek látszik a teher, mély honpolgári vállainkat nyomja. Csüggedésünknek van alapja, mert nem vagyunk áthatva a nemzeti élet magasztos eszméje által, mely a nóperényben találja kutforrását. Senki som fogja elvitázni akarni a franczia népnek azon bámuló kitartását ét erő­ feszítését, melylyel a hősies küzdelem da- 1 czára ejtett megaláztatás csorbáit részint helyre ! ütötte, részint munka és szorgalom által nem- | zed büszkeségéből folyó önbizalmának érze­ tében, kiköszörülni törekszik. Ámde, ha figyelemmel tekintünk a franczia nemzet mozgalmas életének titkaiba, azt fogjuk találni, hogy ott minden tényező át van hatva a nemzeti nagyság, nemzeti dicső-, ség eszméjétől, elkezdve az alacsony sorsú földmives és iparostól, fel a köztársaság el­ nökéig! A franczia nemzet nem túri meg keblé­ ben az árulókat, nem csinálják nála mester­ ségesen a közvéleményt, nem altatják sallangos czifra frázisokkal, hanem kitárják előtte a nemzet bajainak s hibáinak tárházát, hogy nyitott könyvből olvassa a mulasztásokból eredő hiányokat — egyesült erővel munkál­ hassanak azoknak helyreállitásán. És a franczia nemzetnek ezen politikai és társadalmi előnyei mellett ott találjuk elő­ nyös geographiai helyzetéi, mely neki az ipar és kereskedelem fokozatos fejlődését bizto­ sítja ; ott találjuk azon erélyes közreműkö­ dést, melylyel ezt más nemzetekkel szemben fentarlani, versenyezni, sőt túlhaladni igye­ keznek ; ott találjuk a kormányzatban azon józan elvet: „addig nyújtózkodjunk, meddig ’ a takaró érmert ne higyje ám senki, hogy ezen gondolkozás józan elv nélkül u poro­ szok által elvitt milliárdokat csak amolyan könnyedén — mint azt egynémely vezérczikk néhány sorában egy ügyes tollú journalista egekig érő dicsériádákkal leírni képes — ki­ teremthették volna. Sok mindenféle körülménynek kell ott összehangzólag találkozni, a hol ily óriási veszteség és csapások után a nemzeti büszke­ ség és önbizalom oly nagyszerű áldozatokban és tettekben nyilvánulhasson. 8 most lássuk ezt a szegény magyar né­ pet, akit folytonosan tanítanak arra a szo­ morú thémára: „áldozz, a haza veszélyben van !u —lássuk mondom, lehet-e ebbe önbizal­ mat önteni, lehet-o erre buzditólag hatni, hogy tegyen, munkáljon, s a bajokból kibontakozzék ? Igen is, buzdítani lehet; de hogy e buz­ dítás tettekben leljen nála kifejezést, — arra ez idő szerint — ha csak valami ujabbkori csuda mannát nem hintenek le az égből, ki­ látás épen nem lehet. Koldustól hiába várunk segélyt, a kol­ dus se magán, se máson segíteni nem tud! És mi, a szó legszorosabb értelmében koldusok vagyunk. Iparunk, kereskedelmünk nincs; mezei gazdálkodásunk pang; egyik éven az aszály, másik éven a jég, harmadikon a fagy, ne­ gyediken a vizek árja teszik tönkre vetésein­ ket ; várjuk évről évre a jobb időket, de csak várjuk, várjuk — s a várakozásnak eredménye nem más, mint a folytonos csalódás, s az évről évre szaporodó s rósz államgazdászali rend­ szernek következményeiként vállainkra nehe­ zedő statusadósságok törlesztése czimén vál­ lainkra rótt minden kigondolható és még ki nem gondolt adó nemek. Ez érinti anyagi oldalunkat. Lássuk a szellemi hátrányokat. Szellemünk nincs többé, az kihalt, eltom­ pult! Systematice lett kiölve a nemzetből, s az úgy könnyen többó fel nem ébred! Ennek felébresztésére nincs nálunk őszinte hang; a sajtó, mely ezt tenni hivatva volna — nem halad azon az ösvényen, hogy neki hitelt adni lehetne; czifra szavakkal, hangzatos frá­ zisokkal Árkádiái életnek festi állami életünk folyását, nem üt fejére a szegnek, hogy azt helyén találja s a nemzet érdekeivel azonossá tenné működését; önzés rí ki minden sorából s hízelgés a hatalmasok iránt; ez az mit róla elmondani lehet; „port a szemébe1* féle el­ vekkel közvéleményt csinálnak, s nem gon­ dolják meg, hogy o működés közben mig a közvélemény kifolyásának tekintik magukat a sajtó ezen primipilusai, addig a nemzettest nagy zömében folytonosan érlelődik a közöny minden iránt; a nemzeti lelkesedés forrása kiapad, s élünk mint a páriák mától holna­ pig, mert a nemzeti lelkesedsz szent tüzét épen azok ölték ki kebleinkből, a kiknek azt ápolni lett volna hivatás-szerű szent köteles­ ségük. És ez nem mese beszéd, ez tény, a min­ dennapi életből meritv^ S hogy állnak vég^o..társadalmi. viszo­ nyaink? arra is megfelelek, bár igen óhajta­ nám és lelkem mélyéből szeretném, ha a té­ nyek engem hazudtolnának meg. „A munka minden adósságot törleszt; begyógyítja az államtestnek minden sebét; visszaszerzi az elveszett erőt; ismét győze­ lemre segít, felemel uj hatalom, tekintély és dicsőségre?’ Ez gyönyörű és nagyszerű igazság álta­ lánosságban s különösen ott, hol a munkaerő folytonos elfoglaltságban tartathatik; a hol a munkás kezek fáradalmaik gyümölcsét él­ vezhetik, s azáltal örömmel s megnyugvás­ sal róhatják le az állam iránti tartozásaikat; a hol a munkástól megkívánják az állam iránti tartozások lerovását, de nyújtanak is neki módot és eszközt arra, hogy azt leróni s magát is fentartani képes legyen; a hol a munka nem szégyen s a munkás nép nem le­ nézett pária, hanem tiszteltebb tagja a tár­ sadalomnak, mint az a henyélő faja az em­ beriségnek, mely here móhekint a munkás méhek szorgalmának gyümölcsét lopja ki a kasból, ott igenis győzelemre segit és felemel; de mint nálunk, a hol a munkás kezek alig virradnak a mindennapi kenyérre; a hol a munkára hivatottak vagy munkahiányból, vagy mint nálunk az is napirenden van — álszcméremből olyan pálya után törnek, melyet betölteni vagy nem képesek, vagy még a jó­ akarat annak betöltése iránt is hiányzik ná­ luk ; — iparűzés vagy más a társadalomra nézve előnyösebb térről ük is azon térre lép­ nek, a hol egy kis körmölgctésért az állam kassájából várják a mindennapi kenyeret; s a helyett, hogy a munkás kezek a munkának gyümölcse után áldozhatnának a haza oltá­ rára, az iparnak, kereskedelemnek s más egyéb hasznot hajtó foglalkozásoknak hijjával mint az élősdi növények körül fonják az i életre’ hivatott törzset,- hogy annak élotncdvóből táplálkozva, elfojtsák azt, mely nekik ; ideig óráig éltet adott; — a hol, mondom, o munkás kezeknek nincs meg az a kellő mél• tánylása sem anyagi tekintetben, som a tári sadalmi téren nem adják meg nekik azt az erkölcsi elismerést, a melyet munka fel­ emel” elvénél fogva megvárathatnának, ott oly magasztos tettek nyilvánulátát várni hiú ábránd, hiú törekvés, s szóljanak bár angyali nyelveken hangzatos czifra szavakkal —r.ífa hol a tények ellenkezőt bizonyítanak, mint nagy Széchenyink mondá: ott a czifra sza­ vaknak nincs hitelűk?* Józan államgazdászat, takarékos állam­ háztartás, nyílt, őszinte s a nemzet életérdekeinok megfelelő ■ azzal nem ellentétes po­ litika, önzéatelenség úgy fent, mint alant, eí az, ami bizalmat kelthet egy nemzetben, mely mindig csak csalódni szokott, — s ha a bi­ zalom az irányadó körök iránt gyökeret vert a nép szivében, s a bizalom nem mesterkél­ ten, hanem önként, magától folyik, akkor hP vetkőzzünk más nemzetekre s tapasztalhat juk hogy a magyar nemzet nem csal szívesen tanul, hanem szívesen áldozni is fog. >. Karagyéna Mihály másod tanfelügyelő úrhoz*) önnek a B.-Gyarmaton létesítendő polgiri Iskola tárgyában a niu. közokt. miniszter úrhoz intézett • őzen lapok april 9 iki számában közzé tett felterjesz­ tésében a következő tétel fordul elő: > .’-ti „Alig olvastatott fel Indítványom a városi isko­ laszék tagjainál,— kik azon bánt, melyet a'telek vé* telével elkövettek, a for^irozott építkezés által mintery kiegészíteni kívánva, a mennyiben egyes családi érdekek kielégítése tekintetéből B.« Gyarmaton 8000 frtot adtak egy a város végén fekvő Saszta telekért — s molyért jelenleg is a; volt eladó 0 frt haszonbért fizet — s így annak értékét indirect igazolja, vuzhangra nem talált.* mai dii. J April hé 8 án Pestre utazván, nem vettem. részt a váiosi képviselő testületi gyűlésben, • ekként. assz bírok közvetlen tudomással a történtekrőlannyit* azonban mélyebb kutatás nMkül is kiolvasok a (Öltére josztésből, hogy önnek tollát ezúttal nem as annyira hangoztatott szent ügy iránti odaadó buxgóság, honra a félreismerhotlen szonvedélyesség vezető; mert ha azon folterjesztést nem ex indokolhatlan szenvedélyes­ kedés, hanoin egy tanfelügyelőtől joggal, követelhető, tárgyilagosság és higgadt megfontolás szüleményének kellene tekintenünk, akkor önt jogosan azzal vádöl-‘ hatnők, hogy a minisztert ferdítéseivel tévútra vezetni s a polgári iskola felállítását herostratosi bravourral megdőnteni, vagy legalább feltartóztatni törekszik. Nem akarván önnek számításaival "sokat bíbe­ lődni, javaslatara csupán azt jegyzem meg: hogy B.Gyarmaton iskolára alkalmas magán épület nem léte­ zik, s ha Önnek még h sikerülne kettőt tukmálni az állam nyakára: azok átalakítása — az elemi iskola példáját tekintve — bizonyosan legalább kétszer anynyiba kerülne, mint a mennyi a 34274 frt 99 Írnak az áriejtett 46,000 írtig leendő kiegészítéséhez megkivántatnék, s lenne két külön álló iskola épületünk a szükséges tanári lakások és minta kert nélkül. Minthogy a város a 8000 frtos telket tőlem vette, s okként az „egyes családi érdekek* ki­ elégít őse tekintetéből* kitételben rejlő gya­ núsításnak a dolog természeténél fogva reám is kell vonatkoznia, ezen — bünréetoeeőgot'feltételező — gyanúsításra a a hivatkozott tételben elő­ forduló ferdítésekre a következőket jegyzem meg : Honnan tudja a tanfelügyelő ur, hogy a telket érdekemben állott eladni ? holott azt előbb nagy költ­ séggel parkká alakítottam, ami csak önmagámra bír­ hatott becsesei. Ily nagymérvű beruházásokból józan gondolko­ zással nem épen azon következtetést kellett-e vonni: hogy a telket saját magamnak berendezni s megtar­ tani kívántam. ’ 4 ' Ön jól tudja, hogy ismét egy, még nígyóbb kert rendezésével bíbelődöm, a mi szintén arra mutat, hogy kertészkedés, tehát kort nélkül nem akarhattam és nem akartam maradni. i i i És valóban csak is azért tettem jelentést a kül­ döttségnél eladási készségemről, hogy az ismételt •) E csikk tírhiiny miatt maradt ki a mnlt raAmból, Halt­ ait niiksigrauok Útjuk nem asemilyt tekintatekbSl, tiani, hagy a miről vagyunk QrSaSdva, aa bkok toUkváa&rU Maottaáf bmolöll.ti eljlrlta minden lovlbbi gyanóaiUabdl maot maradjon. Júi ÉF koktélek vételire taembeOUSlef ma<aauak Ulnlk; da ha takfriiatba verniük a legalkalmasabb Űrt, a au. m. vall. 4a kfiaokt miahSt* ama lei ralit, melyben alkalmas talek vk*lrli*lre stdliya fal aa laknia hlaoliUgot, ú<y ki kArboaUtná a biaottalfrt akkor, ha a kfeyalmi üld. - �írásbeli megkereséseknek legalább e tekintetben eleget tagjak. S hogy.még is nőm ellenkező tanácsa daczára lemondtam a fáradozásaim gyümölcsét — legalább lelki örömekben — már-már meghozni ígérő kert bir* tokárúi, erre — bármennyire tamáskodjék is benne a tisztelt tanfelügyelő ur, — legerősebb befolyással a nevelés ügy iránti érzékem vala; mert beláttam, hogy bűnt fogna elkövetni városunk, ha ezen a jövőben egyéb tanintézeteknek is alkalmas telep gyanánt szol­ gálható terület megvételét elmulasztaná, midőn annak jövőbeni meguerezhetésétől, netaláni magán építkező* sek következtében örökre elzáratott volna. Miből következteti tehát a tisztelt tanfelügyelő ur. hogy a városnak érdekében állott as én — képMÍt-é rdekomet bún árán is kielégíteni. Ily meggondolatlan gyanúsítással lépni a nyilvánossáx elé, csak éretlenség vagy rósz akarat bizonyí­ téka Tehet, melyek egyike sem alkalmas eszköz a kép* telt mindenhatóság és dicsfény növelésére. Avagy mit mondáim a tanfelügyelő ur annak, a ki aszal gyanúsítaná: hogy javaslatával két c s a * lad érdekét törekszik kielégíteni? Az sem való, hogy a kérdéses telek a város vé­ gén fekszik, mert körülötte emelkednének egymásután a legszebb házak; a mi pedig annak helyi fekvését illeti, tekintve: hogy a város területének legmagasabb ás legegészségesebb részét képezi, • hogy a város épen azon irányban s illetőleg azon túlterjeszkedik: iskola teleknek annál czélszerűbb fekvés ^.-Gyarmaton nem is képzelhető. Nem tartozik ugyan a dolog lényegéhez, de mi­ után Karagyéna Mihály ur, — s meglehet — vele együtt többen is a 8000 frtot a telekhez arányosítva, zseoée összegnek tartják, nagyjából felszámítom abba fektetett beruházásaimat. A lelek az olcsó világban került 1800 frtba Annak Uregyenlitéseért(planirozás) fizettem 1000 frtot 140 öl kentét fölemésztett 1400 frtot A sulykerekea nagy siffon kút tartozé­ kaivá) együtt jött • 850 frtba 400 szekér trágya és 200 szekér erdei föld átszállítással és drótozással együtt került 600 frtba As utak és térek kimetszése, s a ravattok körtltöltáse és gyepesítése 250 frtba Erfurti gyümölcsfákért fizettem 135 frtot saját befektetésem tehát 6U35 írtra rúg, nem számítván a kisebb szivattyús kútnak lég alább 350 írtra rugó értékét, összes beruházásomnak több évi kamatait, a fentartott díszfák és cserjék kiültetnének költségeit, a rendezés álul igénybe vett saját időveszteségemet, s jegyzékbe nem vett ap­ róbb budisaimat . . Mindezekből napfényénél világosabban látható, begy a kérdéses telek eladásából alig lehetett pár száz forint nyereségem, a mi ellenségeimnek és jó barátaimnak annyira zokon esik. Igaz, hogy én 50 frtot fizettem a telekért egy évi haszonbér gyanánt, de nem is lehetett abból na gyobb előnyt húznom, minthogy a park fáit és cser­ jéit az elpusztulástól magamnak megőrizhessem, a mi szintén nem vala biztosítva, mert as épületi anyagok* nak minden pillanatban nyakamra hnrczolásától tar­ tannal lehetett A tanfelügyelő ur logicája szerint tehát a város­ ban fekvő 2512 Q öl területé iskolatelek legfölebb ‘ TÁRCZA. A régi emlék. \ Oh, ne • .Fáradt Mint a Oly hő vedd azt rósz néven, ha néha lelkem most is hozzád téved, madár a tavaszi tájat, — vágygyal keres az föl téged. * Szép emléked a múltnak ködéből, Szelíden int s ragyog must is felém, *• Hol melletted a mennyország éden '• Boldogságát, örömét izlelém. ■ Hol imádó áhítattal néztem Tündér orczád, hajnal mosolygásod, 3 vágyó lelkem édes álmodással, Ábránd-szárnyon fel az égbe szállott. Álmodtam én, oly tündért szép volt, 8 olyan boldog a szerelem álma. Akkor szivem minden titkos vágyát, És reményét teljesülve látta. Te voltál e tündér álom képe, Téged rajzolt az szüntelen elém; Feléd szárnyalt lelkem minden vágya, Hozzád hivott a biztató remény. Eltűnt immár as ábránd, az álom, — Csalódás lett fejő ébredésem: Tadom, tudom, hogy nem lehetsz enyém, Elérhetlen csillag vagy te nekem. De bár tőled örökre száműzött, 8 elválasztott a mostoha végzet: 1000 frtot érne, a mennyiben az 50 frt évi haszon­ bérnek 5-száztóli kamat számba vételével csak 1000 frt tőke felelne meg. Ha már a tanfelügyelő ur a telek becaértékénck megállapításához is hivatásának ismerte hivatalosan — tehát komolyan — hozzá szóllani, miért nem volt szerény a megyei főmérnök útbaigazítását igénybe venni, ki épen távolabb fekvő — de már igazán puszta — 1183 Q öl területű telkemet 2300 frtért vette meg, s abba 2000 írtnál többet kellett beruház­ nia, míg építkezésre alkalmas telekké és kertté ala­ kíthatta. Mindezeket nem montegetődzés gyanánt hoztam fel, mert arra szükségem nincs; — hanem hogy az ön példa nélküli túlzásait constatáljam; a kormány tapintatosságától pedig elvárjuk .* hogy önt — o megye határain túl — haladéktalanul előléptetni fugja, mert hogy ön nálunk a. tanügy vezetésére hivatással nem bír, s hogy az itt egykor talán előrendelt hiva­ talos tekintély és köztisztelet elnyerése iránt táplált reményeit örökre eljátszotta, bizonyítani felesleges. Németby Kálmán. A b.-gyarmati iparegylet (Folytatás.) lő. §. A számvevő kötelessége a pénzkezelés, számvitel és ügyvitel felett őrködni, s a netán felme­ rülhető hiányok elhárításáról gondoskodni. E végből: mibelyest a pénztár kezelésében valami hiányt tapasz­ tal, azt azonnal az elnöknek feljelenti, ki a pénztárt kíséretében rögtön megvizsgálni tartozik; ennek vo­ nakodása esetén az ügyet a választmánynak bejelenti, mely, ha saját körében elintézhető nem volna, azt a haladéktalanul egybehívandó közgyűlésnek határozat­ hozatal végett előterjeszti. 16. §. A választmány minden hó első vasárnap­ ján, azon kívül, valahányszor szükségesnek mutatko­ zik ülést tart, utóbbi esetben a választmányi tagok eleve összehivaudók, s a tárgyalás alá kerülendő Ügyekről értcsílendők. Határozat hozatalra a tisztviselőket is beleértve, legalább négy választmányi tag jelenléte szükséges; ha a fentnevezclt számú választmány meg nem je­ lenne, 8 napi határidőn belül uj ülés hívandó összemelyben az első alkalommal előre kihirdetett ügyek, ben a jelenlevők érvényesen határozhatnak. Háromszori igazolatlan elmaradás esetén az illető választmányi tag ezen tisztségéről lemondottnak te­ kintetik. 17, §. A választmány hatásköréhez tartozik: 1. A tagok felvétele és kizárása felett határozni, szükség esetén a közgyűlés jóváhagyásának fenntartásával. 2. A pénztár kezelése, segélyezések módozatai és a kö­ zös vállalatok iránt tervezeteket készíteni s jóváha­ gyás végett a közgyűlésnek előterjeszteni. 3. A békél­ tető bizottság megalakítása iránt javaslatot előterjesz­ teni a közgyűlésnek, s ügyelni arra, hogy abba a se­ gédek közül is egyenlő számmal választassanak. 4. A tisztviselők eljárása, és az ügyvitel felett őrködni, a havi üzleti jelentéseket, levelezéseket és a pénztári kimutatást megvizsgálni. 5. A tisztviselők „hanyagsá­ gából netalán eredhető károkat megelőzni, megaka­ dályozni s elhárítani, s e czélból a válásztmány jogo­ sítva van a jegyzőt vagy a pénztárnókot’ fel függesz­ Bolygó gyanánt búsan kisér mégis, Árva lelkem örökösen téged. .... „Az elűzött ifjú" (BESZÉLY.) Irta: Gonda László. (folytatás.) A cseléd lépett a terembe névjeggyel melyet Vil­ mának nyújtott. „Jöhet* szólt Vilma egész hidegen. Kis szünet múlva Horváth lépett be, udvariasan meg hattá magát Vilma élőt:, és az ott lévő karosszékbe ült, melyre Vilma mutatott. Gábor nem volt többé félénk, sőt oly magavise­ letét tanúsított, mintha mindig parqqette-kon és sző­ nyegeken taposott volna. „Nagysáml" kezdé Horváth, midőn kényelmessen elhelyezte magát fautcuillejébo." „Először is bátor vagyok önnek kinyilatkoztatni, hogy Excellcntiás nr nem vagyok, csak félre értés volt az egész, miután nevem — különben nemis saját ne­ vem — Horváth. E név felvételéhez egy kis történet járul, melyet kegyednek is elmondok s hiszem érdek­ leni fogja . . ." . Tizenhat éve már, nagysám" folytató ismét Gábor némi kis szünet után „bogr nem éreztem boldogságot, azon időtől fogva, a melytől elvalék Űzve az atyai ház­ tól, egy gazember miatt, ki atyámat és az országot megrablá, megkárosító; atyámat pedig a nyomorba te­ szi tá, becsületétől megfosztván megszökött . . „És atyám • tettet rám fogta mint amannak köz­ vetítőiét haragjába elűzött magától végkép; még ne­ vét is* mrgtiltá viselnem, . , , ób, ne nyughatatlan* kodjék kisasszony, balgassa meg panaszimat; hisz oly jól esik nekem, ha egy kissé kibeszélem magamaf.. „Január hóban volt, midőn Balassa-Gyarmatról Pestre jövék, úgy szólván félig meztelen, — mert el­ távozván az atyai háztól, a hosszá úton, melyet gya­ teni, s rögtön közgyűlést összehívni, s az eseményt indokolva, további intézkedés végett előterjeszteni. G. Az évi költségvetéseket elkészíteni, s a közgyűlésnek előterjeszteni, s a határozatok végrehajtásáról gondos­ kodni. 7. A munkaviszonyból eredő panaszokat megviugálni, s azok elintézéséről gondoskodni 8. A ta uonezok oktatásáról gondoskodni, s a feletti felügye­ letet gyakorolni. 9. Az egylet pénztárából fizetendő pénzeket a költségvetés korlátái közt kiutalványozni; az egylet pénztárát illető követelések beszedéséről gondoskodni. 10. A választmányi jegyzőkönyveket as elnökön és jegyzőn kívül mindig egy választmányi tag is Írja alá. A választmány egyáltalában az egylet czéljainak eléréséről minden módon gondoskodni tartozik, ülé­ seiben tárgyalási ügyrendjét maga állapítja meg. (Folyt, kövj Nógrád megye népoktatási állapotának já­ rások szerinti kimutatása 1874 - 5 ik tan­ évről. I. B.-G yarmti járás. Tanköteles gyermekek száma 4750 vagyis o járás lakosságának 14*23*/. Ezek közül iskolába járt 4060 85*4*. •) és pedig elemi iskoába 3024, ismétlőbe 953, magánintézetbe 83, iskolába nem járt 690 vagyis a tankötelesek 14*6 °/o Az iskolába járók közt van vallásra nézve; a) r. k. 2612—64*3*/. b) g. kai 1 c) g. kel. 1 d) holv. 7 c) ág: 1075—26*5*i f) izr. 464—9*2*/., nemzetiségre nézve, a) magy 2676-*G6*/. b) ném. 3 tót 1381—34*/.. Iskolába járt télen nyáron 720—17*7 o/q csak télen 3340—82 3 °/o Az is­ kolából kiléptek közül jól tudott olvasni írni 585 >-14*4 °,o . Iskola volt; 5 községi s 44 felekezeti—49tannyelvre nézve 23 magy. 15 tót, 11 magytót melyek, ben 59 tanító működött, esett tehát átlag egy iskola 682 lakosra, 97 tanulóra, egy egy iskolára 1,2 tanító s egy-egy tanítóra 68 tanuló. Tanításnak szánt terem volt 67 s igy egy-egy tanteremre esett átlag 60 ta, nuló: az iskola felszerelését illetőleg volt 43 faiskola 39 kert, 7 testgyakorlótér 65 foketctábla, 51 olvasó tábla, 68 fali térkép, 43 földgömb, 30 természetrajzi és 15 termószettani gyűjtemény 8 könyvtár. Az iskola évi kiadása volt; 12803 frt 21 kr. egy-egy iskoláé át­ lag an 261.28 frt, miből a tanítók fizetésére 10725.20 frt fordittatott Ezen összeghez hozzámitva még a 9000 frtot meghaladó kántori jövedelmet, leszen egy-egy tanító átlagos évi fizetése 334.32 frt Az iskolák évi kiadása fedeztetett: a) 5833.90 frt tandíjjal b) 2530 frt állami c) 500 frt egyházi segélylyel, d) tőkék ka­ matjaiból 178.60 frtal o) 3760.71 frt iskola adóval. II. Nógrádi járás. Tanköteles gyermekek száma 3966 vagyis e járás lakosságának 24 o/o Ezek közül iskolába járt 3455—87.1 o/o és pedig elemi is­ kolába 26S1, ismétlőbe 759, magán intézetbe 15, is­ kolába nem járt 511, vagyis a tankötelesek 12.9 <>o Az iskolába járók közt van vallásra nézve; a) r. k. 2649—76.6 o(o b) helv, 393-11.3 o;0 e) ág. 409-12. 1 o/o f. izr. 4. nemzetségre nézve. a)magy. 2169-62 7 o(0 b) ném 270-7.8 o/o c) tót 1016-29.5 o;o Iskolába járt télen nyáron 68, csak télen 3387—98.1 Az isko­ lából kiléptek közül jól tudott olvasni s Írni 427 — 12.3 o,o Iskola volt40 mind felekezeti, tannyelvre nézve •) E n'fu aaÁm li mutálja a polflii iakolioak melldabet. leo uuk»4fat. Saark. log tettem, mindenem clrongyosodott, csípőmből mez­ telen ujjaim fityegtek ki, s Pesten nem tudám, hogy hová hajtsam árva fejemet... az éj is be állt, csípős hideg szél fújt, a hó pedig atlrtln szállt alá és fehér lepelbe burkoló a járdát és a háztetőket." „Én majd megfagytam, majd meghaltam éhen." „Ily állapotban magam sem tudom hogyan—az Ősz ntezába vetődtem." „Kéregétől' szégyonlettem magam s igy egy ka­ puba húzódtam meg; ott véltem az éjt tölteni." „A Kapu zárva volt, mert már késő lehetett; di­ deregve olt össze húzódtam, és vártam a kínos reggelt." „Egyszerre léptek zaja virasztot fel, és én futni akartam, de tagjaim a hidegtől és az éhségtől egészen megdermedtek, meg sem bírtam mozdulni, elkezdtem fájdalmaimtól gyötörve nyöszörögni." „A léptek zaja mindinkább közelebb és köze­ lebb értek s végre ‘a kapuban megszűntek, mely alatt én össze kuporodva valék. Egy kövér bundába bujt ember volt, kinek arczának csak csekély részét lát­ hatóm elhomályosult szemeimmel. „Csengetett, % . . de nyöszörgésemre figyelmes lett s körül tekintve meg látott engem és kérdő: — „Ki vagy?" „En vagyok bácsi," feleltem remegve alig hall­ hatóan ... adjon kérem alásan egy kis kenyeret, qlyau nagyon éhes vagyok már bárom napja, hogy nem et­ tem mást mint holmi féle hulladékot. „És a jó ember megszánt, bevitt magával." „4 jő öreg úr és neje, kinek jó szive volt, gyer­ mekük nem lévén, sajátjuk gyanánt ápolónak." „az öreg úr úgy viseltető magát irányomban, mintha atyám, neje pedig mintha anyám lett volna. *’ „Hanem most három éve, isten elszólitá őket más szebb világba, én pedig örökösük lettem nekem maradt a két ház, melyből most kényelmesen élve — gondolkodom az elmúlt időkre, miknek emléke mai­ napig is mélyen szivembe vésvékí"' „Hiába kéréséin szüléimet midőn egy kissé eszes sebb lettem; őket sohsem bírtam feltalálni többé — talán Ök is elhaltak már — az isten nyugtassa őket 1 „Imé nagysám az egész történetem: láthatja mily szerencsétlen vagyok, . . Így elhagyatva mindenkitől �20 magyar. 2 lót, 14 magy 4 magyném melvak­ ben 41 tanító működött, esett tehát átlag egy iskola 412 lakosra, 99. tanítóra, egy egy. iskolára I tanító » cgv-egy tanítóra 84 tanuló. Tanításnak szánt terem volt 32, s így egv-egy tanteremre esett átlag 94 ta­ nuló, az iskola felszerelését illetőleg volt 3t» faiskola 34 kert, l testgyakorló tér, 40 fekete tábla, 36 oh ásó tábla 41, fali térkép, 34 földgöiub, 20 lerméazctnyzi és 9 termésxeltani gyűjtemény, 4 könyvtár. Az iskolák évi kiadása volt 2282 frt 61 kr. egy egy iskoláé át­ lagban 67.6 frt miből a tanítók fizetésére 1482.29 frt fordittatott. Ezen összeghez hozzászámítva még a 9939 frt meghaladó kántori jövedelmet, leszen egy tanító átla­ gos évi fizetése 278bO frt. Az iskolák évi kiadása fedeztetett: a 1316.60 Irt tandíjjal b) tőkék kamatjai­ ból 357*18 frtal c) 608.83 frt iskola adóval. Levelezés. Losoncz, 1876. april 20. F. hó 6 kán ceti 8 óra tájban az itteni tűzoltók (kik mellesleg mondva —- nagyon lassan haladnak előre felszerelésükben és eddig még éppen ezen ok­ nál fogva még gyakorlataikat sem kezdték meg) majd­ nem alkalmat találtak mesterségüket, még mielőtt azt rendszeresen taníttatták volna, gyakorolhatni. A Ha­ vas féle ház padlásán ugyanis az említett időben al­ kalmasint vigyázatlanság következtében túz támadt, mi azonban hamar észrevétetvén néhány, a Selmcczyféle cznkrászdábán jelen volt (többnyire tűzoltó) fiatal ember által idejekorán eloltatván, hál' istennek csak „szalma tűznek4 bizonyult Óhajtjuk, hogy a tűzoltó intézmény nálunk no legyen ilyen. Tűzoltóink különben a mellett, hogy hébe korba különösen vasár és ünnepnapokon, „festői4 egyenru­ hákban nyilvános helyeken „parádéznak4 o hó 8-kán még azon életjelt is adták, hogy az nap este avá lasztmány a sörházban tombola estélyt renuezett, melylyen a tűzoltó-bálból felmaradt nyeremények egy ré­ szét játszotta ki. Közönség a zsidó ünnep miatt nem volt ugyan fölös számmal, de a tűzoltók pénztára mind­ amellett néhány forinttal gazdagabb lön, mi nagyon is ráfér. * A mint utolsó levelünkben jeleztük, vasárnap f. hó 9-én d. u. 3 órakor Búsbak Á ám űr tartott a város közháza tan cs termében nyilvános és ingyenes felolvasást azt „iparról*. S habár a felolvasó napokkal azelőtt falragaszok által hirdető is ki ebbéli szándé­ kát Losoncz városa iparos közönségének, mégis alig harmincz és néhány (ezek közt több nem az iparos­ osztályba tartozó) egyén jelent meg a kitűzött időben és kijelölt helyre. Bedig kívánatos lett volna, hogy iparosaink, a tanúsított közöny helyett, űrnél számo­ sabban hallgatták volna meg Búsbak ur érdekes elő­ adását, melyben az ipar történet fejlődésének rövid áttekintése után a magyar ipar korábbi és jelenlegi állapotát ecseteié és végül Losoncz iparosaihoz fordul­ ván lelkes szavakban buzdítja őket iparegycsületek, ipartanoda, segélyezési és temetkezési egyletek stb. létrehozására, valamint a küszöbön levő szegedi országos iparkiálliláson való részvételre. A hallgatók a felöl vasát éljeuzésscl jutalmazták meg. A délutáni komoly felolvasás után este ismét a kellemes szórakozásra nyílt alkalom a színházban. Kellemes szórakozásra mondom, mert mai nap fáj-_ dalom, csakis ezen szempont jön tekintetbe a legtöbb színházlátogatónál és a színészet ezek előtt többé nem a jó Ízlés és erkölc; nemesítés iskoláin, inl azután a közönség kegyéből élő színészeknek is helytelen irányt szab. A már csak három tagra leapadt szinésztársaság ezúttal utolsó előadását lartá Czakónó Irma assz jutalomjátékául. Előadásra kerültek „Heggel 4 ómkor" Vigj. I felv. Nehézkes, vontatott játék, Azután a „Tóvedtnő„ (La traviata) dalműből „Visletta** nagy ma­ gán áriáját Rácx Rudi zenekarának kísérete mellett Az „Elkényeztetett férj". Tréfa 1 felv. melyben Cxakóné ismét bebizonyitá, hogy Ügyes, gyakorolt szí­ nésznő. E darab folyamában a Chquot-dalt szokott bravourral éneklő. A színészet és dalművészettől csak egy lépés ve­ zet a táuczművészethez. Említettük minap, hogy en­ nek egyik mestere Szőllösy Manó úr próbabália tiszta jövedelmének felét a minden kritikán alóli állajiotban levő Kis-bég utcza kiköveztetési alapjára ajánlotta föl. Ezen dicséretre nem szoruló önzésteleu cselekvés módnak azonban még folytatása is vau. Sz. űr ugyanis mielőtt körünkből távozott volua, azon húsz o. é. frtot, mely becsületsértési pörbeu a bíróság ré­ szére megállapított, a kisdedóvoda Jávára, tizennégy frtuyi (hatóságilag behajtandó) taudijt pedig a für­ dőbe vezető uj út költségeinek részbeni fődözésére ajánlotta föl. Itt a példa, kövessétek ! k—s—l—r. Losoncz april 19. választatott egyhangúlag Rcményffy József iogyxŐűl Cliikány Mihály. A közgyűlés első tárgyát képezte az alapszabályok felolvasása, melyek, miután az előbbi közgyűlésen eléggé megvitattak, a jelenlevők által el-l fogadtattak, s ckép a tűzoltó egylet elnök által m eg­ ál ak altnak nyilváníttatott. Következett a válasz­ tás. A választás a kiváut eredményhez vezetett? parancs­ nokul megválasztatott egyhangúkig Kövy Tivadar, ki a bizalmat melegen megköszönvén, röviden jelxé a tűs­ oltó egylet szükségét, s kifejezést adott anuak, hogy az egylet ucm csupán az anyagiak megmentése körűi lesz hivatva társult erőkkel közreműködni, hanem a szellemi és erkölcsi élet fejlesztésére is hatalmas be­ folyást fog gyakorolni, ily egylet a féktelen erkölcs­ telenséget, a liatalságot mételyeié iszákosaágot s min­ den társadalmi féhzogségct szemmel tart, s azoknak ostoruzöja leend; inig az egyleti összetartás, a jótékony­ ságok felkutatása, testületi fellépések productiv hatá-, sa, mind oly szép czélok, melyek felé törekedni as egy­ letnek kötelességében fog áliaui, s ások keresztül vi- _ telére u parancsnok úr szívesen vállalkozik. Oratalá-, lünk a szép törekvésnek. A többi hivatal a követke­ zők által töltetett be: alparanesnokul mogválaa&latott: Hointncr Olló, titkárul: JrsxrnsUry Sándor, pénztárno­ kul: ' Marót UyuLt, vezérekül: Mnty Ignác*, Moncnol Jduót, Szajkó Mihály, Tomotko Nándor alvozérokül: Cocy refáy Mihály, \lUitn iówf, tiorcoclUr Józtef KótinLipót, szertárnokul: Opilcz Károly, ügyvédül: Szokó Ja­ nót, orvosokul: Dr. Feltonhurg Ftroncz «s Dr Lőcy Nándor urak. — Határoztatott, hogy ax aláírások te* vábbi eszközlése parancsnok úrra és nehány választ­ mányi tagra bizatik, végül, hogy a szolgálati szabályok a választmáuy állal rövid idő alatt készítessenek élű legközelebbi közgyűlés elé terjesztessenek. A gyűlése fél 12 kor oszlatott fel. Ma a „Népkörben" ugyancsak közgyűlés tartatik melynek tárgyát az egyenruhák minőségének meg határozása képezi, valamint a tűzoltói felszerelvények megszerzése iránt tétetett intézkedés, amennyi­ ben ezek megszerzésével a parancsnok Kövy Tivadar ur bízatott inog. A gyakorlatok májúi 15 körül fognak megkezdetni. T. Szerkesztő úr. Az itteni ág. e. papi választás­ nak mozgalmai, tudom, hugy becses lapjának ttfbb ol­ vasóját érdekelni fogja, ezennel vagyok bátor tehát jelen közleményemet beküldeni. Miután Hrk József állami tanár úr husvét ünnepekre isteni tiszteletet vég zendi, kiküldetést nem fogadta cl, most az alcspercs ur őt mint állami tanárt kiküldeni nemvolt jogosítva, helyébe Frcnyo Gyula 8z.-pétcri segéd lelkész és Svcbla Ede szinobányai lelkész urak lettek kiküldvo a busvótünnepekre szónokolni. Husvételső napjára tehát Frcnyo Gyula úr szónokolt magyarnyel von. Szónokla­ tának alapeszméje „váljatok a nazaretus Krisztus sír­ As „első nógrádi föld. ip. -és kér. hitel intézet" jává" oly kitűnően volt kifejtve, hogy méltán meglepte f. hó 18 án d. c. közgyűlést tartott, melyen a lekö­ számos hallgatóit; o fiatal szónok tiszta csengő hanggal szönt átiller Jónás igazgató választmányi tag helyett és szép magyarsággal elmondott szónoklata ellen ucm Klein Mózes lukanényci birtokos választatott meg. Ha­ volt más kifogásolható csak hogy sietve lett elmondva tározatba ment továbbá, hogy ax intézet előbbi gyűlésén c szónoklat; általáuvéve azonban a zsúfolásig telt megalapított („takarék és hitel intését") templomból megelégedve távozott a hallgatóság. Má­ sod ünnepen Svcbla Ede úr szónokolt tót nyelven ‘ ezégót június vegén veszi fel. csak az kár, hogy kevés hallgatója volt; a beszéd mint A b.-gynrniati polgári önsegélysö egylet ma előadása jó, s nagyon otthonos a szószéken; azon re­ tartja évi rendes közgyűlését, melyre néxve tárgyak ményben vagyunk, hogy Svebla Ede urat még egy már előre jelezve voltak. A határozatokat a jövő szám magyar próba szónoklatra lógja megnyerni az egy­ bán közölni fogjuk. ház, s ha az is úgy fog sikerülni mint tót szóuoklata, Felhívás. A b.-gyarmati nyári színkör részvényes minden esetre erős pártot szerez magának. tagjait, van szerencsém f. évi april hő 29 dikén d. u. Jövő vasárnap Petrovits b.-esabai segéd lelkészt 4 órakor a nBalassa4czimű száloda termében tartan­ és tanár urat fogjuk próba szónoklaton meghallgatni dó évi rendes közgyűlésre tisztelettel meghívni. A köz-' s utána Terray és llollcs urakat, kikről a tapasztalt véle­ ményt bátor leszek szintén beküldeni. * Presbiter. ! gyűlés tárgyai: 1, a számvizsgáló küldöttség által már megvizsgált számadásoknak előterjesztése. 2, a tisztvi-' selők és igazgató választmánynak njból loendő megvá­ lasztása. 3, a színkör jövőjének érdekében teendő ja­ Közgyülések. vaslatok feletti tanácskozás. Kelt B.-Gyarmalon 1876-ik A b.-gyarmati tűzoltó egylet e hó 15-én tar­ április bő 21-én. Zámpory István, egyleti elnök. « _. t i .ni totta alakuló közgyűlését a városházi teremben. A ta­ gok nagy számmal voltak jelen. Elnökül ez alkalomra meg Hírek. egy szép napon megnillantám önt, óh, nagysám csak még egy pillanatig legyen elnéző, s aztán készen le­ szek,4 könyörgött az ifjú midőn Vilma fel akart ug­ rani „tehát a mint mondám" folytató ismét, „megpillantám önt s szivemben oly érzelmek támadtak, me­ lyeket nehéz volna ki mondanom, oh szánjon meg kis­ asszonyom s nyissa meg előttem a mennyet, mely oly igézőn s boldogságtól tündökölve hívogat magához . .“ Az ifjú elérzékenyülve sülé le szemét, mialatt is­ mét felvevő elbeszélése megszakított fonalát: „Két testvérem is volt," szólt mélabűsan az ifjú „jól emlékszem .még, az egyik majdnem az ön kép­ mása, míg a másik szőke fiatalabb amattól,'ők is ki­ fejlett nők lehetnek már.4 „Istenem'.4 sóhajtott fel Vilma — „mily kínos az ön életének története — valóban sajnálatra méltó." „Köszönöm, köszönöm e meg indult részvétet, oh! én boldog I Ön reményt csepegtet sajgó meg tört szi­ vembe.4 „Ah! ha volna annyi erőm, hogy önt meg vigasz­ talhatnám" szólt Vilma székéről felkelve, mit az ifjú is követett, igazán szivemből tenném azt önért.4 „És nem volna? ... ne igy nagysám! Mondja ki vájjon képes lenne-e, szerelmem bár félig is viszo­ nozni? . . „Én . .?!" szólt meg lepetve Vilma, ki a szere­ lemre nem is gondolt. „ön kisasszonyom4 szólt hévvel az ifjú, „oh le­ gyen hozzám őszinte, tudna engem szeretni? mondja ki nyíltan, mert én végbetctlennUl szeretem önt, s Ön nélkül nem élhetek többé e világon." Vilmával keringett s szoba, feje szédülni kezdett, s a pamlagra rogyott megsemmisülve. Az ifjú térdre rogyott előde és kezeit csókolá, miközben folytató. „Nagysám, im térden kérem önt, legyen irgal­ mas hozzám, ne tébolyitson meg, vallja meg, hogy Ijeref-c?" „Félre tőlem kígyó. . ön vissza élt jóságommal," Gábor, ez alatt bátra tántorgott. Vilma ki akart rohanni, miután látta, hogy Gábor nem mozdul, de azon perezben tappant be Loránd; ar­ aiból egész kikelve s mérges tekintettel mérte a bent levő párt. „Oh Loránd! . kiáltott fel Vilma, mi közben keblére akart borulni. „Vissza! ordított dühhel Loránd és a lányt durván eltaszitá magától, miután folytató ép oly hangon: még hozzám mersz nyúlni szemtelen! nem elég hogy mással talállak itt, menj, menj szemeim elől! hogy no is lás­ salak többé, átkot, nyomort, szégyent hoztál élelemre." „Habi ezt már nem bitóm ki; ám legyen, isten ■ veled!" „Megállj," szólt Lorándparancsoló hangon, „nézd{ légy tanúja a vérontásnak, mely te érted fog most ki folyni" s ezzel a bámuló ifjú elé lépett, „Nos emlékszel e még a tegnap előtti száraidra?" „Ep úgy mintha ma mondtam volna" nesze! „Helyest . . válassz most o két fegyver közül! egyikünknek halni kell, mert egy nőt kettőn szeretünk. „De Loránd!" „Fogod vagy nem?" „Amint tetszik!" Horváth a szélső pisztolyt vette, mely Loránd tenyere, szélén volt. < „És mit akarsz, most itt csak nem akarsz lövöl­ dözni.4 „Csak menj a szoba végére én pedig majd itt az ajtónál fogok állást foglalni." „De barátom, gondold meg azt, hogy más házá­ nál vagyunk." „Szemtelen! de te azt nem gondoltad meg az előbb, hogy más házánál, más jegyesét akarod elcsá­ bítani . . . nos mész helyedre?4 „Ily szavakat ki kérek magamnak, mert mielőtt meg vívnánk, fel pofozlak mint egy kölvket." „Nyomorult.. és te azt gondolod, hogy én hely­ telenül beszélek?" „Azt, mert rágalmad engem nem illet." „Nem? nézz ide szólt Lcránd miközben a remegő Vilma balkezét (elemeié melyen jegygyűrűje csillo­ gott, és aztán nézz az én kezemre, nem de ugyanazonossak e gyűrűk?" (Vége köv.) GynNzhir. Ecscgen Plachy Gyuláné született Sxilárdy Elfrid e hó 17-én két évi boldog házasság utón szeretett férje nagy fájdalmára jobblétre nenderűlt Ax Ipolysági izraelita különben sem nagy hit< község moly újabb időben egy rabinussal sem bírt, leg­ közelebb két részre (reform és orthodoxra) oszolva midenik rész magának kylön papot választott Tűz. Ipolyságon f. hó 19-én este 10 órakor a Flórián ntezában tűz ütött ki, melynek 21 ház lett ál­ dozata E nagyobb mérvű szerencsétlenség figyelmessé tehetné az Ipolyságiakat egy tűzoltó egylet megalko­ tására, mi oly egyetértő szellem mellett, mint Ipolysá­ gon egy idő óta létezik, — kevés fáradsággal öasxehozható. Jp llymen Manger Frigyes hadnagy e napokban váltott jegyet Jankovics Ilona úrbölggvcl. — Obetko Vilmos április hó 17-kén jegyezte el Pongrányi Ilonka kisaszonvt, Pongrácz Miklós f, pribeli birto­ kos kedves és szolletndus leányát Polatsek Adolf ahó 16-én váltott jegyet Lövi Berta kisaszonnyal. ■ iKedélyen. Tál pasi czizmadia szeretett becsipni. hanem egyszer igen megjárta. Amint haza ment, szemet kápráztak, aztán úgy tűnt neki, mintha feleségét dup­ lán látta volna. Erro annyira megijedt, hogy többé nem ivott bort soha! „ Törvényszékek feloszlása. Az 1875 XXXVI t ez. 1-ső §-ában nyert meghatalmazás alapján a kir. e. f. törvényszékek közül 1876 évi mái. 81 kétől a nagy enyedi, sclmeczbányai, nagy szombati, zsolnai. bajaL magyaróvári, szentgothárdi, gyöngyösi, bomonnai, nagy károlyi, nagy bányai, szilágy Somlyói, makói, hód me­ ző vásárhelyi, borosjenői, kőrösbányai, oraviczabányaj^ és venjeczi, ugyancsak oz évi jun 30. ától pedig asogesvári, modgycsi, liptó-szontmiklósi ás alsó kulin! törvényszékek szűnnek meg. A sclmeczbányai kir. e. f. törvényszék hasonnevű járásbíróságnak barBmegvei te­ rülete az aranyos maróthi kir. e. f. törvényszék hasoonevű járáhbiróságnak Zólyom megyei területe a besztéezbányai kir. e. f. törvényszék zólyomi járásbíróság­ nak, a körmöczbányai járásbíróság egész és az aranyos maróthi kir o. f. törvényszéknek a selmeczbányai valamint korponai járásbíróságok területeik egyéb ró- �uárol aa Ipolysági kúr. f. törrénysxóknck tcrttlcUhox ’^Sismélyl Mr. Megyénk főispánja Gróf Györki ■«/Abrakául FÓTméitósága f. nő 18-in B. Gyarmatou volt, honnan5 *19 én távozott. A sxókhclvcu léte alkalmival a mérni közgyűlési határnapról la volt ázó, moly, ha valami kórtlmény nem jón közbe, mája* 18 án fog macUrtatni. Bizonyos határnap csak május 6 án lösz mSálhpitbaióZ^ ' w Kitíbitetéack. A király Stilassy Forcucx losoncstogád birtokos és a losonczi bclvét hitvallású egyház gondnokának, a köztigyek buzgó előmozdítása áhal tiorzett^érdomcl elismeréséül, a királyi tanácsosi czimeF^dijmentenen adományozta; — ugyancsak Dr. PHühit Soma nógrádinegyei tiuteletbeli fő orvosoakn minőségtan tett jeles szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdemkeresxtet adományozta. dneveáéB Tresityánsxky Péter hontmegyci tisztrM6 éá kifakxtcri Qgy vezető a pozsonyi kerületbe pót* blstoásá kfnevezietett * Nőgradmegye Hjúaága által rendezett Uncxvigalom, midőn • sorokat írjuk, javában foly. A megye* ház termei láthattak nevezetesebb bálokat, do a kő* xöaséget tekintve, választékosabbat, fényesebbet bizony* nyára nem. A terem miután a bál tiszta jövedelme a helybeli tűzoltó egyletet illette, tűzoltó jelvényeikül van díszítve. A terem közepén lévő állványon, két létra magasodik, csákány s mentő kötelekkel övezve, közé­ pen egy babérkoszorúval d isiit ve mellvért, rajta Ö.T. (Önkéntes tűzoltó) betűk. Az Ízletes trophea Nagy Gá­ bor úr műhelyéből került ki. A különben teljesen sí* került est fényét emelte az, hogy a losouczi testvér egyesület 7 tagja által képviseltette magát, kik a pa­ rancsnok Pcttyko hűre vezetése alatt egyenruhában jelentek meg. A hölgye Kkozül jelen voltak: Prőnay Sa­ rolta, Jeszenszky Margit, Omuzta Olga, Hauzély nővé­ rek. Luka Irma, Fáy ilermin, Hedcrváry Gizella, Húr* vátby Ilona, Komjáthy Erzsi, Mocsáry [leién, Úérczy Panni, Fölkel Mariska, Posztóczky Róza, Ticsénszky Aranka, Iszákovics nővérek, Pongrácz Emma, Sipler Pál né, Hauzély Lászlóné, Baiutuer Üttoué, Klein Já­ nosáé, Baintner Imréné, Haruios Gáborné stb. A füzérUnczot, melyet lehető legnagyobb tapintattal Audre* áuszky Gábor báró és Posztóczky Iván urak rendez­ tek, fényesen sikerült. Tánczolt 22 pár. A jelvé­ nyek gazdag kiállítással ragyogtak a napszerUieg ki­ világított teremben. A táuczmulatság fokozott kedvvel reggeli 6 és tél óráig tartott. Az ipoljNági takarékpénztár igazgatósági f. hó I2 éu tanult Illésében nz uj szabályok órtehuébuu in­ tézeti Ügyészéül 18 szavazattal 1 ellenében M a t u ska Adolf ügyvédet megválasztotta. Az előbbi tiszté­ ről leköszöni Sághy Benő Ügyvédnek köszönet szavaz­ tatott A „MngynrorHZÚg éh u Kagy világ1* legújabban megjelent IG-ik számának tartalma. — Szöveg; Aguus dei. (F. J.) — Isten háta inegelt Bcszély apuluez népéletből. (Tóvölgyi Titusz.) — Enid. Király idyll Tennysontól. (Csukásai József.) — Egy háromszáz éves dráma (Ifj. Szinuyei József.) — A fővárosból: Tavam a gomblikbau. (Porzó.) — A tizenkét hónap. IV. Áp­ rilis — Különfélék. — .Sakkfeladván v. — Szórejlvény. - - Szerkesztői üzenet. —- Rajzok: Aguus dei. — Húsvéti öntözés faluu. — Judás csókja. — a szent sir temploma Jeruzsálemben. — Szent-Péter temloma Kómában. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Fereucziektcrc Atbenaeum-épület. Negyed évre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt., egész évre 10 frt. — Ajánljuk c-lapot a t. olvasó közöuség figyelmébe Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Főmunkatárs: Harmos Gábor. HIRDETÉSEK. Itorth British and Mercantile Insurance Company London én (alakíttatott 1809-ik évben.) Biztosítéki alap: o. e. 29 millió forint ezüstben. Vaa szerencsénk ezennel köztudomásra juttatni törvényeknek vn bírósaguknak, .-h egyúttal bixtohogy » f. é. január bén érvénybe lépett uj kereske Nitánai feltételeit Ín a kereskedelmi törvény liadelmi törvény alapján és minden törvényes követel i taruzmúnyaihoz idomította. Utalva ezen fontos kö­ mény teljesítése után társaságunk részéről a magyai rülményekre, társaságunk bőséges biztosítékaira*) és korotui országai számára a budapesti kir. váltó- és ke elismert NzabadeivQ űxlcteiveire, valamint arra, uogy társaságunk — melynek működése az cmberlakta Tőid­ resksdelmi törvényszéknél bejegyezett; nek majdnem minden részére kiterjed — 67 évet* becsületen fennállása nlntt egy »ilágiiitézvt hírét joggal kiérdemelte, — bátorkodunk a t. ez. biztositó Bl'HGKH á közönséget a társaságunknál leendő biztosításra azon ezég alatt képviselőséget állítottunk, ezen képviso i tiszteletteljes megjegyzéssel felhívni, hogy úgy buda­ IsUülóö ügyeire nézve fő-meghatalmazottá Klapka íh^rn tábornok urat neveztük ki. az üzlet vezetésével pesti képviselőséglink valamint az egész ország terüi létén felállított számos vezér-, fő és alügynökségcink pedig BMm OmxMc és Kómo Albert titkár úrakal utasítva és felhatalmazva vaunak, minden kívánt fel­ bíztuk meg. világosítással szolgálni; nyomtatott ismertetéseket és A társaság ezégét a nevezett titkár urak pci biztosítási feltételeket kiosztani és biztosítási ajánlato­ procura jegyzendik, azok valamelyikének akadályoz­ kat elfogadni. tatása esetében pedig K««no*y ZxUo* ur fog a titkái úrik egyikével együttesen jegyezni. ;r ‘ A „Mercantile* magyar-angol biztosító társaság *) Az l*i74-ik éri zArnzámla szerint: üzlete, melmek koczkázatai köztudomásúlag eddi^ Rátavény-lök • . . . L.*2 000,000 o. é. d. 90.000,000 — kr. összegben nálunk viszontbiztosittatik, társává K4a«p-n*dij ««kam«tb«rcul tb74.ívben s , , lO.'JIC.OlS — , gunkta száll át, oly módon, hogy társaságunk most I)>j- é» nycrvtnlny-UruHk »•••■•• S C22.3SJ — IS „ il. -45kr. már a „flerrantiHe* által kötött minden biztosításra Elén kívül élet- é« j Inul ék bi*tOMtá>i nézt® kötvétlen felelősségű kötelezettségbe lép. UJy külön kévéit vagyon* . . . o. d. fl. 26.8SS.133 —“7kr. : A * ' A’társaság a budapesti váltó és kereskedelmi Ö..»e.<r tr 66 364,430 ~—Z3kr. törvényszéknél beigtatott okmányok erejénél fogva A tiriMÁg tökéi, londvni, edinburghi, berlini é« ingatminden tekintetben alávetette megát a iung)ar l*r.ok a további Ülampapirokb* *• I *>ikbetétekl>o vannak befektetve - London 1876. április hóban. Teljes tisztelettel jfori ^ritisi aii lercaiüle ttztár-iiitailó reswttaai A Kort British and Mercantile Insurance Company Tgro zgri tósá grn. Irodák: Budapesten V. fürdő-uteza 4-ik szám I. emelet. Kirdetmény. Alulírottnak van síére öcséje & nagyérdemű közönségg®l tudatni, hogy f. évi április 10-én a posta utczában, az wUjvilág“ (azelőtt ,,Menyország11) czimú vendéglő helyiségében szabéÜzletét megnyitotta, melyben mindennemű tavaaai, nyári, ő«i ée téli férfi öltönyök megrendelés mellett 24 óra alatt, jutányos áron, a legpontosabban elkészít, a gyón és jó kiállításért kezeskedik. A nagyérdemű közönség kegyes pártfogását kéri Tisztelettel Alulírott tisztelettel tudatja a t. közönséggel, miszerint B. Gyarmaton, saját házában szik víz gyárat, kitűnő beszerzésekkel felálitván, — gyártmányait, melyek árra és minőségre nézve bárki máséival vetélkedhétnek, a t. közönség figyelmébe ajánlja. Egy üveg szikviz (sifon - sodawasser) ára B.-Gyarmaton...................................... kr. Ipolyságén Sárpy János urnái . 6 kr. Egy üvegért betét................................ 80 kr. Tisztelettel Korbácsok József. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. | | í ’ ' j j ! Smidl Sándor, j szikviz gyűrűs, s a „Mátyás királyihoz czimzott sörcsarnok tulajdonosa. | < . � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00071.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_04_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-04-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 17. szám (1876. április 23.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0c3fa234a5646d48aeca46bdbde0bb9d.jpg c5c229fd1348807d4f1bf5c93154bb47 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4d334c1014cb4ec1905fac64b995113f.pdf 1ff616f8bcf35643ebe83a650c9af954 PDF Text Text B.-Gyarmat, aprilis 30. 18-ik szám. Negyedik évfolyam. 1876. r m NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. A vall. és közokt minisztériumnak feladata a b.-gyarmati polgári iskola ügyében. A polgári iskola ügyének fejlődése, fáj­ dalom, meg vau akasztva. A nm. minisztérium ama leirata, melyben 18000 írtnál többet uem akar c megyénkben leírhattad horderejű intézményre kiutalványozni, bizonyos stagnált állapotot eredményezett az ügy további fej­ lődésében. Midőn a n. in. minisztérium ily kathegorikus leiratot intézett a megye közön­ ségéhez, azt helytelen információk következ­ tében tehette, mert lehelten, hogy amire egy­ kor ö hivta fel a megye közönségét, amire annak idejében buzdított, annak egy toll vo* nássál vessen véget. Ain tegyék köblökre ke­ zeiket a rósz informátorok, s a szent ügy iránt elkövetett bűn érzetével vonuljanak el, mig bűnös törekvésük teljesennem leend leákzázva Ama három tagú küldöttségnek, mely a városi képviselő testület és az iskolaszék ve­ gyes ülése által megválasztatott, hogy a n. m. minisztériumnál sürgessék az iskola Ügyét, — erőt kívánunk. Legyenek átihatva a polgári jogok teljes érzetével, mert amit kérni fognak, azt az előzmények szemmel tartása mellett, jogosan kérhetik a minisztertől. Az országos butgetbe évente felvétetnek az oktatási minisztérium tárczájának kiadásai; ezen kiadások esetről esetre az országgyűlés által megszavaztatnak, anélkül, hogy hallot­ tunk volna ellenmondást az országgyűlés ré­ széről valamely felállítandó iskola kiadásai ellen; sőt volt eset, hogy e tárczának meg­ szavazott kiadásai nem helyeztettek el egészben, hanem a jövő évi budgetbe, mint maradványok felvétettek. Ha továbbá a törvény szavai világosan kimondják, hogy „akormányscgóly igény be vehető4 csak a község vagyona lehető hozzájárulása dé­ ri tessék fela miniszter előtt; nem vagyunk ké­ pesek felfogni, hogy mi alapon s milyen sugalmakra felelhet akép a miniszter, hogy iskola ügyünket segélyezni többel, mint 18000 írttal határozottan nem akarja ? A miniszter urnák okvetlen érezni kel­ lett kötelességét akkor, midőn az eszme megpenditése alkalmával leirt, s kérdést intézett az­ iránt, hogy a polgári iskola építésére mily alapokkal rendelkezik a város;? s midőn a város a rendelkezésére álló alapokat a minisz­ ter urnák feltárta, ő a további intézkedése­ ket megtette. Hogy a város akkor, mikor a miniszteri.umnak felmutatta annyagi helyzetét, felaján­ lott 10000 frtos alapítványt, vett az oktatási törvény 27 §-ának megfelelő telket 8000 írtért, kimutatta az 5°;g-kos iskolai adó összegét, sa törvény értelmében megszavazta a jövőben kihasítandó legelő illetményt, s általában mindent elkövetett, hogy a nólkülözhetlen polgári iskola eszméje dugába ne dőljön; anyira kötelezte magát, amely minden vagyonát majdnem kimerité. A miniszter űr ezekután vagy teljesen meggyőződött vagyoni helyzetünkről, vagy nem. Ha nem, akkor hézagos tudomásának kiegészítését vagy az alispánság vagy a tan­ felügyelőség utján sürgetnie kelletett; ha pedig igen, úgy a kormány segélyét oly határozot­ tan visszautasítani, mint azt legutóbbi leira tában tette, a törvény keretén belül nem lehet. A minisztériumnak élőbbről tett intézke­ dései, nevezetesen, mikor a tanári kinevezést az iskolaszék által kijelölt 3 egyén közül (no* ha a tö-vény e jogot az iskolaszéknek adja) magának tartotta fenn, mikor a tanárok s osz­ tályok számát a meglévő csekély rendelkezési alapok mellett megerősítettes követelte; mind odamutatnuK, hogy a miniszter úr a törvény rendeletének eleget teendő, az iskola felállí­ tását és fen tartását ol húrozta. Ezen elhatározásáról tanúskodik azon tény is, hogy az iskola épületének tervét, noha a községnek szóló miniszteri tanrenddel 13 § ának 2 pontja az építési tervezetet a község­ nek Úrija fenn, — a miniszter úr maga készitte el, világos bizonyságául annak, hogy a község vagyonkópességére való tekintet nél­ kül, határozottam akart polgári iskolát létesí­ teni B.-Gyarmaton, habár mily mérvét kel­ lene is igénybe venni az államsegélynek. Mi tartja vissza a miniszter urat a kórt államsegély megadásában, midőn a község a neki szóló tanrenddel 13 §-a (9) eleget tett, mi­ dőn az iskolaszék a neki szóló miniszteri tan­ renddel 11 §a) pontja szerint az iskola léte­ sítése vonatkozó minden lehető intézkedést véghezvitt; mi akasztotta meg a miniszter ur elhatározását és üdvös akaratát? Azt nem tud­ hatjuk. Annyi bizonyos, hogy a miniszter úr­ ban ez üdvös elhatározás és akarat egykor annyira megvolt, miszerint azt, ki a polgári iskola ügyének buzgó munkása volt, Veres Pált, elismerésében és köszönetében részesitette. Azt hisszük, s azon reményben élünk, hogy a közokt. miniszter úr az igazi informatiókra fog hallgatni, — s rég óhajtott ügyün­ ket, a polgári iskola ügyét, elejteni nem akar­ hatja. Közgyűlések. A b.-gyarmati polg. öiim. cg) Irt (Népbiuk) f. hó 23-án tartá évi rendes közgyűlését a városházi te­ remben, melyen a részvényesek nagy számmal voltak jelen. Az egylet elnöke, Reményfy ^József megnyitván a gyűlést, — első tárgyképen feíolvastatott uz 1875. évi úzletjelcntés, melynek összehasonlító adataiból ki­ tűnt, hogy a legkedvezőtlenebb időszakban (1872.) és viszonyok közt alakult egylet az általános pénzpangás dac zára mindig haladó anyagi szaporodást mutat. Má­ sodik tárgyképen felolvastatott az űzlclforgalom, mely 1875. évi dcczcmber hó 31-ig 531,‘>28 frt 41 krt tett; a mérleg és' vagyon ugyancsak 1875. évi deczcmbcr 31-ig 121,411 frt 74 krt tiniét elő Az osztalék 6 frt 2 krban alapittatott meg. A tisztviselők fizetésének nagyobbitása tárgyában elfogadtatott a választmány javaslata, mely a könyvelőnek 800, a pénztárunknak 600, a szolgának 300 forintot vélt mcgalapitandónak. A becslö jutaléka 2 °,o‘ra emeltetett. Az osztalékból a választmányi javaslat szerint 100 frt a b. gyarmati polgirí iskolára, s 69 frt egy az Ipoly kiáradását védő gát felállítására szavaztatott meg. Az alapszabályok felolvasása bosszú időt vett igénybe, s különösen -két pont megvitatása éles ellentétbe hozta a részvényeseket. Az első, moly az egylet 30 évre le­ endő alakulását, a másik, mely a részvényeknek 100 írtig való kiegészítését rendeli. Az első pont feletti vita majdnem minden tárgyilagosságot nélkülözött s inkább egyesek roszul alkalmazott szcuvcdéiycsségénck kifo­ lyása, mintsem meddőségétől fogva érdemelt volna szószaporitást Ama hátrányok, melyek az egyletet oly rövid időre (5 évre) leendő megalakulása esetén ér­ hetnék, eléggé kifejtettek Reményfy József által. Az alapszabályok ama pontja, hogy az egylet, ha a rész­ vényesek háromnegyede kívánja, bármikor feloszol­ hat, a vitát feleslegessé telette volna. Ily rövid időre leendő megalakulás nem nlna kevesebb, mint hogy az egylet meghúzza maga felett a lélekharangot 87 szavazat 44 ellenében a 3*) évet fogadta cl. A másik pont feletti vita llarmos Gklwr részvényes indítványa folytán kerekedett, ki a részvények további kiegészí­ tését beszüntetni kérte, s indítványozta, hogy a rész­ jegy 80 forintban alapitasték meg. — Tokintve, hogy a részjegyek leszállításánál kérdése a közgyűlés ha­ tásköréhez nem tartozik, s a törvény nyel ellenkezik, az elnök c kérdést szavazatra nem bocsátotta. Ezen ka­ thegorikus elnöki határozat néhány ellenzéki tagot távozásra birt, de később, midőn bcláttatott, hogy az elnök jogos téren áll, a nyugtalan kedélyek lecsönde­ sültek. Ezek után az alapszabályok többi pontjai csekély észrevétel nélkül olvastattak át s fogadtattak el. A részvényeknek 100 frtig leendő kiegészítése novem­ ber 1-ig clhalasztatott. A aavaxuti jog maximuma 10ben állapíttatott meg. A vilasztások a délutáni órák­ ban ejtettek meg. Elnökül Madách Károly úr megyénk alispánja egy bangulag választatott meg, kiért egy három tagú küldöttség menesztetett, • eljövetelekor dörgő éljenuel fogadtatott, mely hangosan ismétlődött akkor, midőn a közkedveltségben álló alispán as elnök­ séget elvállalta: alcluUkül: Hanzély László úr ugyan­ csak egyhangúlag; — igazgatóul: az egylet körül legtöbb érdemeket szerzett Reményfy József úr, kinek lankadhatlan buzgalmával a „Népbank44 jövőjét összekölöttnek akarjuk reményiem; aligazgatóul: Havat Gyula úr, igazgatótagokul: Elfér Ede, Baiotner Ottó, Gazdik I«ajos, llarmos Gábor, G esc licit Hermán, Papp László, Szálló János, Elfér Forencz, Karlik János, és Sohulcs Lajos, urak; felügyelő bizottsági tagokul: Algővcr Mihály, Németby Gyula, Reisor Ffllöp, Holényi N. és Baloghy Gyula urak választattak meg. A iusio a b.gyarmati takarékpénztárral elvben elfogadtatott. Végül midőn az uj tisztviselők működésének Aezdete, az osz­ talék kiadása juuius l-jéro határoztál^*, a közgyűlés esteli 5 és fél órakor oszlatott fel. — A b.-gyarmati nyári színkör részvénytársulat közgyűlése, miután f. hó 29 én a részvényesek kellő számmal meg nem jelentek, másodszor május. 6-án a „Balassa4 vendéglő nagy termében fog megtartatni Ezen gyUló-«, tekintet nélkül a tagok számára, hatá­ rozatképes lesz. A részvényesekkel tudatjuk, hogy rész­ jegyeiket Baloghy Gyula pénztárnoknál kivehetik. Nógrád megye népoktatási állapotának já­ rások szerinti kimutatása 1874 —5-ik tan­ évről. III. Széesényijárás. Tanköteles gyermekek száma 3546 vagyis e járás lakosságának 17*|. Ezek közül iskolába járt 3087-87*|, és pedig elemi iskolába 2316, ismétlőbe 771, iskolába nem iárt 459 vagyis a tankötelesek 13 °’o Az iskolába járók közt volt vallásra nézve: a) r. k. 2764—89*/. b) ág: 177—5*7’j. o) izr. 146—nemzetiségre nézve: a) magy 2973—96*3*|. b) tót 114 -3-7’j.. Iskolába járt télen nyáron 485 -15*7 ° 0 csak télen 2602-84 3 °io Az iskolából ki­ léptek közül jól tudott olva»ni írni 376—12*2 °jo . Iskola volt: 1 községi, 34 felekezeti—35; tannyelvre nézve 28 magy, 4 tót, 3 magytót, melyekben 34 ta­ nító működött, (egy betöltetlen) esett tehát átlag egy is­ kola 298 lakosra, 101 tanulóra, egy egy iskolára 1 tanító s egy egy tanítóra 90 tanuló. Tanításnak szánt terem volt 31, s igy egy-egy tanteremre esett átlag 90 ta­ nuló; az iskola felszerelését illetőleg volt 25 faiskola, 25 kert, 3lfoketolábla, 30 olvasó tábla, 30 fali térkép, 27 földgömb, 24 természetrajzi és 11 természettan! gyűjtemény, 4 könyvtár. Az iskolák évi kiadása volt: 4811 frt 6 kr egy egy iskoláé átlag an 137.70 frt, miből a tanítók fizetésére 3763*50 frt fordittatotl Ezen összeg­ hez hozzámitva még a 4532*8 frt meghaladó kántori jövedelme;, leszen cgy-cgy tanító átlagos évi fizetése 244 frt Az iskolák évi kiadása fedeztetett: a) 1522.90 frt tandíjjal b) 279.80 frt állami c) tőkék kamaraiból 671*10 írtai c) 2337.25 frt iskola adóval. IV. Szirákijárás. Tanköteles gyermekek száma 4551 vagyis o járás lakosságának 13*6 O}o Ezek közül iskolába járt 433lés pedig elemi iskolába 3084, ismétlőbe 1223, magán intézetbe 24 iskolába nem járt 220 vagyis a tankötelesek 4*8 öjo Az iskolába iárók közt van vallásra nézve: a) r. k. 3343—77 °,o, b) helv, 5 c) ág. 930-21*4 o;o f) izr. 53-1*4 ojo ; nemzeti­ ségre nézve: a) magy. 3559—82*2 °’o b) tót 772—17*8 °io Iskolába járt télen nyáron 142—3*3 csak télen 4189— 96.7 u,o az iskolából kiléptek közül jóltudott olvasni 8 írni 554-12.8 °Jo Iskola volt 44 ojo községi, l,felekeezti 43, tannyelvre nézve 32 magy. 2 tót, 9 msgytót 1 magyném, melyekben 53 tanító működött, esett tehát átlag egy iskola 753 lakosra, 104 tanítóra, egy egy iskolára 1.2 tanító a egy egy tanítóra 81 ta­ nuló. Tanításnak szánt terem volt 54, s igy egy-egy tanteremre esett átlag 80 tanuló, az iskola felszerelését illetőleg volt: 40 faiskola, 39 kert, 3 testgyakorlő tér, 47 fekete tábla, 44 olvasó tábla 59 fali térkép, 37 földgömb, 33 természetrajzi és 9 természettani gyüjtömény. Az iskolák évi kiadása volt 4683 frt 10 kr cgy-cgy iskoláé átlagban 106.43 frt miből a tanítók fizetésére 3022*10 frt fordittatott. Ezen összeghez hoz­ zászámítva még a 15058 frt meghaladó kántori jövedel­ met, leszen egy tanító átlagos évi fizetése 306.45 frt. Az iskolák évi kiadása fedeztetett: a) 16946 frt tan­ díjjal, b) tőkék kamatjaiból 300*50 frtal, o) 2688 frt iskola adóval. V. Losonozi járás. Tanköteles.gyér, száma 4851 vagyis o járás lakosságának 14*4 ojo Ezek közül iskolába járt. 4400-90.6 és pedig elemi iskolába 8285, ismétlőbe 1067, magánintézetbe 48; iskolába nem járt 45! vagyis a tankötelesek 9.4 öp k* iskolába járok közt van vallásra nézvo a) r. k. 1854—42 oJq b) heív. 51 �e) ár. 2476-56*3 d) ixr. 19 nemzetiségre nézve a) magy. 1049-23-9 h) tót 3351-76.1 Ojo . IskoUba járt télen nyáron 694 csak tőlen 3706. Az iskolából kiléptek közöl jól tudott olvasni*ős írni b75—13 °|0 Iskolá volt: 2 községi, 62 felekezeti -64, tanyelvre nősre 11 magyar, 50 tót, 3 magytot, melyekben 63 tanító működött esett tehát átlag egy iskola 534 la­ kom 76 tanulóra egy egy iskolára 1.06 tanító s egy egy tanítóra 69 tanuló. Tanításnak szánt terem volt 71, s így egy-egy tanteremre eset állag 62 tanuló, ax iskolák fölszerelését illetőleg volt 47 faiskola, 51 kert, 5 testgyaknrló tér. 66 fekete tábla, 62 olvasó tábla, 58 fali térkép, 47 földgömb; 37 termézetrajzi és 12 tennészettani gyűjtemény, 8 könyvtár. Az iskolák évi kiadása volt 7062 írt 80 kr. egv* egy iskoláé át­ lagban 110*36 frt miből a tanítók fizetésére 641550 frt. fardittatoli. Ezen összeghez hozzámtva még a 11923*55 frt meghaladó kántori jövedelmet, leszen egy tanító átlagos évi fizetése 270 frt. Az iskolák évi kiadása fedeztetett a) 2587.50 frt tandíjjal, b) 3100 frt államié) tőkék kamatjaiból 193.50 frtal d) 1181*80 frt iskola adóval VL Faloki járás. Tanköteles gyermekek száma 6210 vagyis e járás lakosságának 11.4 Op Ezek közű! iskolába járt 5630-90 0Jo ős pedig elemi isko­ lába 4296, ismétlőbe 1354 iskolába nem járt 560 va­ gyis a tankötelesek 10 °,o Az iskolába járók közt van vallásra nézve: a) r. k. 4304—76.1 °[0 b) g. kel. I e) helv. 16. d) ág. 286—23 Ojo f) izr. 49-0*9 o.o , nemzetiségre nézve a) magy 3901—69.1 °;o b) nőm. 111 —1*9 °,ó c) tót 1641—29 Iskolába járt télen nyáron 346, caak télen 5304. Az iskolából kiléptek közül jól tudott olvasni s Írni 594—10*5 °jo Iskola volt: 5 községi 64 felekezeti ~69, tannyelvre nézve 37 magyar, 24 tót, 6 magytót, 2 magy. nőm. melyekben 71 tanító múködölt esett tehát állag egy iskola 780 la* kosra, 90 tanulóra, egy egy iskolára I tanító, s egyegy tanítóra 79 tannló. Tanításnak szánt terem volt 74, • így cgy egy tanteremre esett állag 76 tanuló, az iskolák (előszerelését illetőleg volt. 57 faiskola, 53 kert, 7 testgyakoJó tér, 77 fekete tábla, 60 olvasó tábla, 64 fa’*’térkép, 55 fóldgömb, 24 természetrajzi és 20 természeLani gyűjtemény. Az iskolák évi kiadása volt 12994 frt, 5 kr. egy-egy iskoláé átlagban 188 32 frt. miből a tanítók fizetésére 10193* 90 frt forditatolt. Ezen összeghez hozzászámítva meg a 14911*50 frt meghaladó kántori jövedelemét, lessen egy tanító átlagos évi fizetése 353*95 frt. Az iskolák évi kiadása fedeztetett: a) 4180*30 frt. tandíjjal b) 270 frt ál lami, d) tőkék kamatjaiból 50 frtal, o) 8493*75 frt iskola adóval. Nógrádmegye felvidéke M1875-ik évben lebészeti és közegészségi tekintetben* L Í3orro*4t4l. Dr. Piichta Soma, I. Lebészeti viszonyok. Nógrádmegyének felvidékét azon hegylánczolat által körzött táj képezi, mely a megye Káros völgyé tői, annak határáig nyugat, éjszak és kelet irányában köralakulag elterül. E nagyobbrészt fensik területen 103 helység van 39,238 lélekszámmal, lakosai legtöbbnyire fóldmivelők. TÁRCZA. "Az elűzött ifjú" (BESZÉLY.) Irta: Gonda László. (Vége.) .Horváth halálsápadt lett, s egész testén hideg bonongatás futott keresztül, alig bírta fegyverét tar­ tani, aztán szónélkűl ment a kitűzött helyig Egy más szemébe néztek és czélozuk. w0h irgalom, irgalom, kegyelmezz! Lóránd, én ár­ tatlan vagyok, ne készülj életedtől megválni, mert en* gémét is sírba döntess haláloddal, hisz nincs kívüled , más e világon több, kit szeretni tudnék? Vérig sértő szavak voltak ezek Gáborra, kinek szinte növekedett némileg dühe, de mindamellett is szánalommal tekintett a még mindig térdeplő ős könyeső Vilmára, kiért ha boldogságát megtudta volna még egyszer szerezni, mindenét képes lett volna fel­ áldozni érte. Vilma újonnan átkarolá Loránd lábait és megcsó­ koló azt, mire aléltan dőlt bányát a padozaton. Gábornak szive majd szét repedt a hölgy kiú­ juló fájdalmában, és a pisztolyt földhöz vágta mi esés közben eldurrant • a golyó épen Loránd lába közt fa­ rodért a falba. Vilma falsikoltott is fél őrülten ugrott fel maga körül tekintve. „Ma nem vívok meg veled, szólt Gábor midőn állását elhagyta, máskor bármikor szolgálatodra állok.11 Loránd szemei csillogtak dühében, mi alatt Gá­ borhoz állt és erezni csapi őt, hogy szinte feljajdult az ifjú. „Nem vívsz meg velem?!" VL Az egylet vagyonáról a kezeléséről 19. fi. Hullámzalusan magas begyei között legmagasab Az ipareg) let vagyonát képezik: 1. Az egylet alaptő­ bak: a Bikovrch 585,6. méter, Jaszona 524*4 m., Dob kéje, mely a belépti dijakból keletkezik, s a netaláni rocs 484*4. m., Budalebota 406*7 m. ős a Brluzsuó hagyományok vagy alapítványokkal gyarapittatik. 426*6. méter magaslattal. E tőkének csak kamatjai fordíthatók az egylet A terület Forrótól számítva a geographiai buszfolyó költségeire ; miért is annak gyümölcsöző ős biz­ százig 37* 22’, a geographuí szélesség 4tT 19*. alatt tos elhelyezéséről gondoskodni a választmány egyik ős a tenger színe felett 179 8 méternyire fekszik, szá­ főfcladatu lészen. mos völgyekkel és hegyláuczolati megszakadásokkal 2. Az egylet javadalmai, úgymint a., az alaptőke bir, moly ok miatt a vidék folytonos léghullámzás, évi kamatjai, b;, a tagúk által befizetett negyedévi ’ heves széláramlat és hőfok változás alatt áll, minek dijak, c., a közös vállalatok tiszta nyereményéből, a következtében éles és gyorsan változó légkörűnk a külön szabályok értelmében jututt rész, d., az egylet hurutot, csüzos ős lobos bántalmak kifejlődésére foly­ által netán ki-zabandó bírságok, c , az iparhatóságok tonosan fennálló okot szolgáltat; változatos és rohamos által kiszabund) bírságok, f, a múlt évről netáni pénz­ széláramlatai által azonban a fertőző kórokat előidéz­ tári maradvány. hető, állati vagy növényi anyagok vegyi felbomlásai 20. fi. Az egylet pénztárából fedezendők az egyáltal létrejött gerj anyagokat tova vivőn, vidékünket 1 let rendszeres kiadásai a költségvetés határain belül a heveny fertőző kórok iránt hajlammal bírni nem nevezetesen: a, az egylet helyiségéért fizetendő bér, engedi. b., a tiszti és szolgai fizetések, c., az irodai, nyomda, Talaja, sok bot cg ülések kór okaként vadvizet; pósta s egyéb üzleti és kezelési költségek, d., az egy­ éghajlata mérsékelt, de a bő fűk változata rendkívül let nevében folyamatban tett közigazgatási vagy törnagy, annyira, hogy a megfigyelés végett kitett higany­ vénykezési lépések költségei, e, a szakiskolákra meg­ oszlop folytonos hullámzás alatt s nem ritkán egy és szavazott járulékok f., az elszegényedett tagok vagy, ugyanazon órában rázkódtató hideget és égető hőfo­ hozzátartozóinak, Özvegyek, s árváknak megszavazott kot kell átszenvednünk. segélyezések. (Folyt kör.) 21. fi. a folyó kiadások fedezésére közvetlenül szükségelt pénzek az önsegélyző egylet pénztá­ rába gyümölcsözés végett clheíyczeudők. 22. fi. A pénztári bevételek ős kiadásokról neA b.-gyarmati iparegylet gyedévenkint jelentés tétetik, a pénztárnok és fel­ ügyelők által u választmánynál, az év végével pedig (Vége.) rendesen befejezett számadás mutattatik be, mely meg­ 18. fi A közgyűlés minden év elején az elnök vizsgálás után a közgyűlésnek beterjesztendő által egybehívandó, s abban az iparegylct minden tagja 23. fi. A pénztáritok birmiuemú fizetéseket caak szóval és szavazattal részt vehet; s o végeit az elnök utalvány és nyugta mellett teljesithet, utalvány csupán a gyűlést megelőző 8 nap alatt a meghívó jegyeket a költségvetésben foglalt tiszti ős szolgai rendes fize­ kézbesíteni tartozik. tésekre nem szükséges. Ezen kívül valahányszor szükség mutatkozik Az elnök, jegyző és egy választmányi tag állalalárendkívüli közgyűlés is megtartandó, melyet a választ­ irt jegyzőkönyvi kivonatok, utalványoknak tekintendők. mány határozata vagy 10 tag kivánatára uz elnök őszA vagyou es pénzkezelés további részleteire nézve szehtvni köteleztetik. a választmány kezelési szabályzatot dolgoz ki. A közgyűlés katározatképcs. ha a tagok cgyhar VH. Az egylet feloszlásáról. 24. fi Ha a tagok mada jelen van, s mindazon ügyek felett, melyek el­ cgybarmadu az egylet feloszlását indítványozza, a fe­ nök által sorrend ben bejelentettek, véglegesen szükség lett a közgyűlés határoz, mely határozat csak akkor esetén szavazás útján határoz, mi felállással történik. érvényes, ha azt az összes tagok több mint kéthar­ Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavazhat, mada támogatja. hogy azáltal, az indítványt határozattá emeli, 25. fi Ha az egylet feloszlására érvényes hatá­ A közgyűlés ügyköréhez tartozik: I. Elnök, alrozat meghozatott, a közgyűlés bizottságot küld ki ax elnök, pénztárnok, felügyelő, jegyző ős a választmányi egyleti vagyon tisztába hozatalára; s határoz a tisztán tagok megválasztása. 2. A választmány előterjesztéséi fanmaradandó vagyon milyen közérdekű jótékony czélra feletti határozathozatal. 3. A tagok felvétele vagy ki­ forditassék, valamint ebbéli határozatát felszámolások­ zárása feletti határozathozatal. 4. A békéltető bizottsági kal s tervezetekkel együtt az ipar-, földmivelés s ke­ tagok évenkénti megválasztása. 5 Az iparegylet által reskedelmi minisztériumhoz felterjeszti. kezdeményezendő közös vállalatok szabályzatának meg­ 26. fi a., ba a tagok száma tíznél alább száll, állapítása. 6. A választmány évi működésének átte­ b., ba a felosztás czéljából összehívott közgyűlésen kintése s megvizsgálása. 7. Az évi költségvelős meg harmadszori összehívásra a tagok cgyharmada meg állapítása. 8. A beterjesztett pénztári számadások fe-' nem jelenne. (Átvizsgálása ős a felügyelők további felelőség alóli 27. fi. Ha a társulat érvényes határozat folytán, felmentése. 9. Az alapszabályok módosítása s a mivagy a2.fi bán megjelölt körülmények beálltával niszterium jóváhagyásának kieszközlésc. 10. A hűtlen tényleg feloszlott, annélkül, hogy a társulati vagyon vagy uz egylet érdekei ellen működő tisztviselő leté­ hová fordításáról rendelkezett volna, e vagyon az il­ tele. 11. Az egylet feloszlatása feletti határozathozatal. letékes iparhatóságnak adatik át, mely a társulat fel­ 12. Minden egyéb az iparegylcl érdekében szükséges­ oszlásáról, valamint a vagyon hová fordításáról a nek találandó ügyek megvitatása a azok feletti hatá­ földmivelés-, ipar- s kereskedelmi minisztériumot érte­ rozathozatal. síteni, a vagyont tisziába hozni, sazt közhasznú iparA közgyűlés jegyzőkönyveit az elnökön és jegy­ czélokra fordítani tartozik. zőn kívül meg három kiküldött tag írja alá. „Meg, de itt nem !" „Nyomorult! de én itt kívánom !“ „Én nem állok rá bár mint kéoyszeritesz is!* Loránd ismét az ifjúra tört. Vilma meg hatva látván ezt, Loránd éháta mög állt ős el rántotta az ifjútól ez után levoná ujjúról a karika gyűrűt, melyet Lórand arczához vágott. „Nesze gyűrűd Otbelló, előttem mától fogva meg­ vetett és gyűlölt vagy" szólt Vilma arczából kikelve. E pereiben Gábor minden irtóztató kint kiállt volna, mi csak a világon létezik a hölgy kedves te­ kintetűért, melyet rá vetett és szerelme mámorába őszre sem vette, hogy Vilma a szép Cherubin kezénél fogta őt meg, mi közben mondá? „Amit tőlem kívánt úgy tekintse, mintha már meg­ adtam volna*4 Gábor azt gondolta boldogságában, hogy menny országban van nem a földén ős hirtelen egy csókot nyomott a leány kezére, mit Vilma nem ellenzett többé. Loránd megsemmisülve állt merően egy helyben, s a méreg, szégyen a lealáztatás egész idegessé tevő öt, mire egész elhaiározottun ezéIzott Vilmára fegyverével. De azon pillanatban syilt meg az oldal ajtó, mo lyen egy őszben vegyült agg férfiú lépett ki. Vilma atyja volt. Gábor hátra lépett s zz asztalba fogódzott. „Szentsége* isten! . . mi ez? . . . szólt az ifjú meglepetve vájjon ébren vqgyok c ... ez az ... de nem . . . lehetetlen! . . . lém’. mem, én nem látok jól! szemem káprázik! : „Mély csend követé Gábor szavait. Végre az öreg úr előre lépett s Gábor felé ter­ jesztő karjait. ■ „Nem! nem, te jól látsz szemed nem káprázik" és megölelő Gábort. „Fiam I . . .“ „Atyám! . . ♦ v Vilma bámulva nézte ez ölelkezőketAz apa és fiú kibontakoztak egyr pillanatra kar­ jaikból, egymás szemébe néztek, • ismét dagadó keb­ lükhöz azorhák egymást „Édes kedves fiam !** „Drága jó atyám 1“ „ Lehetséges-e ?!“ „ügy van fiam!“ „Édes Vilmám kedves testvérem 1 . ." „Nővérednek vallottál szerelmet." „Szeretett jó bátyám 1 „Mit tegyek most, hogy boldogságod, melyet fal* bonték ismét helyre hozhassam ?" Vilma földre sütő szemét. „No no süsd le szemed . . add ide kezedet, te pedig jó Lorándom, kedves barátom jöjj közelébb. . . úgy ni I . . és most nézzeltek egymásra . . . hát m ez? nem fogadtok szót? úgy! . . kezet egymásnak kibékülés jeléül, és csókoljátok meg egymást. „De hiszen engem Vilma többé nem szeret" széli Loránd szemlesütve. „Majd adnék én neki,.. tán te duzzogsz jó Lo­ rándom, hi<z nincs okod rá, testvére akarta őt elcsá­ bítani, ki persze nem tudta hogy a te jegyesed volt, de hát miért nem jöttél akkor ide midőn az arczképet megláttad és levelem olvastad, Vilmát figyelmeztetni, hogy ilyen embert magához ne bocsáson ?" „Azért, mert kiváncsi voltam, vájjon mily kegy­ ben fog részesíteni, ős képes volna-e kívülem mást is szeretni?" t • „Te kegyetlen!" szólt Vilma, mi alatt egy kissé meglegyinfé Loránd hátát. „Most azonnal csókoljátok meg egymást !• „Vilma nem akarja." „Loránd nem akar!" Vilma nem akar, Loránd nem, mily bestéd ez egyik akar másik nem; nos rajta. A két szerelmes húzódva engedőnek Gábornak, és megcsókolák egymást. �Kimutatása a Duna folyó kiáradása álul károtulUk' segélyczétéré Nógrád megye területén gyűjtött péniöaitogeknek. I. Madách Károly alispán úr a központban gyűj­ tött 176 frt. 2U kr. ehex járniuk: Nógrádmegyo segedolmi pénztára 100 frul, Madách Károly 20 frt, Bajor István 15 frt, Detrich Zigmond 5 frt, Pongrács Károly 10 frt, Hámori Ede egy frt, Révay Zoltán 1 ft 20 kr, Topscher Gyöxó egy ft, Veisx Salamon 4 ft, Veres Ernő 3 frt., Madách Aladár 10 frt., Ebecxky Lőrinci egy frul. II. Sxerémy Gábor sxbiró B.*Gyarmaton gyűjtött 258 flot, ehex járniuk: Sxerémy Gábor 2 ft, Mihalik János 2 frt, hxakoviu Mihály 2 frt Streisingcr Lipót 2 frt, Barczeller Mór 2 frt, Spicxcr Mór egy frt., Silberer Adolf 1 frt, Bainer Oito 2 frt, Imády Károly 2 frtj Hotovinsxky Károly I frt, Graizelv A. I it, Löwi Emánuel egy frt. Elfér Ede 2 frt, Sxulci Lajos 1 frt Búriusx Mihály egy frt, Reményfy Jóxsef négy frt., T. M. egy Irt, Tornyos Zxigmond egy frt Turcsan Pál egy frt, Ticsénsxky József egy trt, Skokan János 50 kr., Kövy Tivadar két frt., Balassa-Gyarmat város 5 frt, Kommorel Gyula 50 kr., Karagyéna Mihály 2 ft, Adamovsxky Kcxsö I frt Tallian főhadnagy 2 trt, Pajor főhadnagy egy frt, Tót Sándor hadnagy l frt, Tomesko 2 frt, Baycr egy frt Mesko Lajos egy frt, Schladribusxky egy frt. Jónás Adolf egy trt. Benedek Pinkász 1 frt. Roscnbam Ignácx 1 frt, Berczellcr Vil­ mos l frt, Klein testvérek 1 frt, Rigócx Ferenci 1 ft, Stillcr Jónás 5 frt Veisx Jakab 5 frt Lővy ixsák I ft, Janlós 50 kr, Felscnburg Tivadar 2 tt, Dr. Lővy Nán­ dor 1 frt, Himler Vilmos 1 frt, Dr. Kohu Fülöp I trt Doman Mór l frt Felscnburg Mór 2 frt, Himler Mór 1 frt, Streisingcr Sándor öreg. 50 kr, Scheiber Jónás 1 frt. Kiriáky György egy frt., Gazdik Lajos 2 frt, Milován Arkádi 2 frt., Mexcy Ignácz 2 frt, Manossy Alajos 2 írt Scbcbcr Jónás 1 frt.. Vidó Mihály 2 frt, Reisx Jakab egy frt lg. Illőidet 2 frt, Bárth Lipót 2 frt Schőnberger Jóxsef 3 Irt, Pogány Ignácx egy frt, Sámuel Zuscr egy frt, Söufeld Dávid egy frt, Tomis Jóxsef egy frt, Böbrn Lipót egy frt, Kohn Henrik egy frt, E. S. Elfér egy frt, Heisx ixracl egy frt, Doman Izsák egy frt, Lcmberger Jakab egy frt, Sipler test­ vérek 2 frt, Aninger testvérek 2 frt Feisxtl Jóxsef egy frt Omaxta T. egy frt, Kohn Márton 3 frt Schmidl Sándor egy frt, B Gyarmati Ukarék pénxtár 50 frt, B. Gyarmati polgári Önsegélyző egylet 20 frt, Havas Gyula 2 frt. Kők László egy frt, Farkas Ferencx egy frt Némelhy Kálmán 2 frt, Reményi Károly egy frL, Kék István I frt., Némelhy Gyula l frt., Okqlicsányi János 2 irt, Harmos Gábor 2 frt, Szabó János 2 frt, Hanke Leó két frt, Golka György egy frt, Pollácsck Henrik 2 frt, Nedics 2 Irt, Felscnburg Henrik 2 frt, 2 frt az első nógrádi földmivelés ipar és kereskedelmi hitelintézet 25 frt, Hálás Jóxef 2 frt., Joszcnky Danó 2 frt, Veisx Ábrahám egy Irt Műnk Adolf 60 kr, Lncxáthy Sándor 50 kr., Elfér Ferencx egy frt, Kohu Adolf egy frt, Braum Jónás 50 kr, Elfér Izsák 1 frt., Fchlesingcr Fülöp egy frt, Fromécz József 50 kr, Pollőcse k Henrik egy frt, Teller Ignácz 2 frt, Figler Jó zsef két frt, Aninger Fcrdinaud kél frt, hbenftlbrer György 2 frt III. Ugyan az a b.-gyarmati járásban gyűjtött 187 frt 9 krt ehet járniuk: Szügy községből 38 frt, 11 kr., Csesztve községből egy frt 78 kr, Bakó köx„Ügy ni! édes Vilmám ugy-o majd boldogUlanná tettelek szólt Gábor, mialatt megölelő* nemde megbocsájtasz? „Oh! kedves jó bátyám.** Erre belépett Ilka és kezeit összo csapta naivúl tekintett hol az ölelkező párra hol Lorándra. „Hát Loránd, minek kezében a pisztoly, miért nem lövi agyon azon urat, ki Vilmáját ölelgeti . . vagy tán közös a portéka? . . Szerencsés boldogságot, Vilmácskám ha úgy van'.4 Lórand elmosolyodott, a pisztolyt pedig, melyet még mindig kezében urtott, feledékenységből létévé. Lajos, — mert Gábornak valódi neve Márkus Lajos volt, — oda ugrott a kis leányhoz, megölelő és megcsókolá őt. „ Kérem, kérem, Önnek mindjárt keltőis; Loránd szerényebb volt, az nem kívánt többet s azt az egyet is melyet bir a mint látom önnel osztja meg . . .** „Ilkám! . . .** kiáltott fel Lajos. „Ej ha! . . . Vilmám, nem Ilkám.*1 „lUám! ... te testvérem vagy.4 A kis leány kételkedve tekintett atyjára és Vilmára. •Úgy van, úgy! leányom4 szólt a boldog apa ex Lajos, a te testvéred.** „Édes kedves bátyám! kiáltott fel Ilka, mi köz ben Lajos karjaiba rohant. „Hála neked, mindeneknek alkotója!1* szólt Lajos égfelé emelt kezekkel. „Már nem vagyok többé az el­ űzött ifjú, megleltem kedves családomat.** „Kitárt karral és örömtclt szívvel fogadnak hogy élj, köztünk a legnagyobb boldogságbm4 fulvUtá az apa miközben Vilma és Loránd kezét megfogta. „És hogy az öröm a boldogság, mely most mindnyá­ junkat környez, még tökélesebb legyen, ezennel az esküvőiteket meutfll előbb óhajtóm megtörténni ** „De többé ne légy oly kegyetlen:4 szólt Vilma az örömtől sngáró szemekkel. „Az esak mind miattad történt, mert kimond­ hatatlanul szeretlek édes Vilmám!4 -- Bégéből 3 frL, 50 kr., Patvarcz községéből 31 írt., 66 kr, Mohóra községéből 12 frL 13 kr, Nándor községé­ ből 6 frt 21 kr, Vadkerl községéből !• frt, Patak köz­ ségéből JO frt-Hl kr, Dqtár községéből 13 frt 24 kr, és a saélyi körjegyzőséghez tartozó községek írt. 24 kr. IV. Losoncz rendezett tanácsú város elöljárósága, gjŰjtöll 303 frL, cbez járullak: Koller 8an»u kél frt. J< szénák Rafael egy frt, Deáky János egy frt, Schttmeg Francxiska egy frt, Busluch Adám 5 trt, Stellcr AnLil 2 frL, Draskóczy József 2 frt, Gellén Gyula 1 , frL, alk Maié egy írt., Hatsik Lajos 2 f(t, Draskóczy Ede egy írt., Bal’lus üyörgv egv frt., Gclién Lajos 5 frL, Cscregby István egy frt, Kolencr Adolf egy trt, Karkalics Gyula 2 frt, Pigtuond Ferencx egy frt, Hai­ tik Elok egy frt, Lcdercr AnUl egy frt. Scbönfcld Si­ mon egy frt. 50 kr , Lővy .idolf egy frt, Szenliványi Farkas 50 frt., Sáutha Zsigmond egy frt., Szlávy Iajós egy frt, Záborszky egy frt, Lis«y egy frt, Grautner József egy frt, Wohl Gedeon 1 It, Uzóbel Károly egy frt., id. Serit Antal egy frt., Sztulár Károly egy frt., Holdampt János egy frL, Telek Ferencx egy frt, Gábor Gusztáv egy frt, Sacher Lipót egy frt. Splró Károly egy frt, Rózsa Miklós egy trt, Deuts Nátáu 5 frt, Tbar László egy frt, Gritlncr János 4 ft, Szilagy Ferencx 2 frL Hinko János egy frt Pokoruy Edo 2 ft, Sacher Vilmos egy frt, Pougrácz Mihály I frt, Plichla Lajos I frL, Hródy Károly I frt, Grimm Lajos 1 írt., Illés Lajos egy frL, Serly Antal ifj. egy frt., Schmidl Albert 3 frL Üalásxy Ferencx 1 trt, Sxigyártó Sámuel 3 frt., Sztoner egy Irt , Schiller Hona egy frt., Csóka Károly egy frt, í-aszly István 2 frt Lasxly Albert egy frt., Szoutpétcryek egy frt., Török egy frL, Schiller Antal egy frt., Goldbcrger D. egy frL, Kovarcz Emil és neje l frt., Doleschall Soma egy frt, Kármán Bér, tálán egy frt, Kall * Jenő egy frt. Popgő Pál egy frt. Breucr Vilmos egy frt, Klein Bertalan egy frt., Dr, Plichta Soma 2 frt, Madarassy Antalné 1 frt. 50 kr.; Gécxy Gyula I frt., Lehotkay Lajos 2 frt, Dr. Klein Ignácx egy frt, S/atzny Antal 3 frt. Szabó József I frt., Adamecz Káro’y egy frt, Károlyi Miksa, 30 frt , Bulyi és Belágh egy frt., Selmcczy Sándor egy frt., Bánik egy frt, Illés Károly egy fri, Alk György 5 frt, Alk Ferenci egy frt, Oroszy József egy frt. tleks Jó­ zsef egy ÍL Schucller Farkas egy frt, Petyko Imre I frt, Kovács Sándor egy frt, ifj. Zámpory Pál egy frt. Kiricbner Dániel egy frL Hellén r.ndre 1 f. , Schlosserik József két frt, Maricsck Ferenci kél frt, Popper Mór 2 írt, Vargus János egy frt, Wohl Gáspár 5 Irt., Stcincr Ignácz egy ft, Pokony Sándor 2 frt, Valtaynó egy frL Pokorny Sándornó egy frt, l-osonczi gőzma­ lom részvény társaság 10 írt. Losonczi takarék és hi­ tel-bank 10 frt., Bódy Ede egy frt, Farkas Károly 1 frt, apróbb adakozások 57 frt. (Folyt köv.) Levelezés. Losonci, 1876. ápr. 23-án. e Tekintetes szerkesztő ur! Tapasztalván, hogy becses lapja kiváló előszeretettel foglalkozik a lauügy mozzanataival, bátor vagyok egy, a losonczi járás Unitói köre álul Jeszcnák Ráfacl, losonczi m. k. ál­ lami Unitó-képezdei r. Unár, mint körelnök elnök­ lete alatt f. hó 10 én l^ónyabányán Urtott gyűlés le­ folyásáról néhány sorban megemlékezni. A gyűlés, napján reggeli 9 óra tájban a lónyabányai evang iskola ifjú, derék Unitójánál, Galáth Samu urnái, ki (lelkész, tiszL Geduly* Elek úr bele* egynzéao mellett) szives készséggel uyitotU meg a nevezett czélra iskoláját és vállalkozott próbatanilásra, leginkább Losonciról és Lónyabánya környékéről mint egy húsz pályatárs és néhány, a Unű;y iránt meleg érdeklődést tanúsító vendég gyülekezett összo. Ez utóbbiak közül a helybeli lelkészen kívül liszt. Svcbla Ede szinobányai lelkész. Vitális József, kör­ jegyző és Nádossy Gyula, losonczi kereskedő urakat említhetem meg. Mintán a távollevő jegyző helyett a közgyűlés Dapsy Kálmán lesouezi óvó orat választotU volna meg helyettes jegyiéül, féltiz óra tájban az összegyűlt Ursaság a Ugas, világos, tiszta terembe vonult, hol először is Galáih Samu Unitó úr mutatU be a föld­ rajzzal egybekapcsolt hazai alkotmányból iskolájában elért eredményt; mely tekintvo a növendékek részéről UpaszUlt készséges feleleteket és a pompás figyelmet, elismeréssel találkozott. A növendékek haza bocsáutván, Gallovicb János, losonczi m. k. állami Unitó ké­ peidéi gyakorló Unitó úr olvasta ily ciitnn értekezé' sét„Mikép kell a népiskolábanfőldrajottaniUni? mely helyesléssel fogadtatott* Ezután Dapsy Kálmán óvó úr az álula bejelentett * A falusi óvodákról4 szóló ér­ tekezését olvasta föl. Ezután a közgyűlés áz alolnök választását a jövő gyűlésig elhalasztotta és a közgyűlésre vonatko­ zólag azon óhaját fejezte ki, hogy az az alapszabályok loérkezte ntán szeptember hóban Urtassék meg. Terray Károly úr a losonczi m. k. állami tanitóképezde igazgató Linára a gyűléssel Dr. Emeiczky Gé­ za „Tanmenetek4 czimfl könyvét ismertette meg, mely­ ből Vitális József körjegyző úr a kör Unitói súmára azonnal tizenkét példányt rendelt meg. A jövő közgyűlés ideje és helyére vonatkozólag határozUtott, hogy az a közgyűlés előtti napon lx>sonezon Urtassék meg. Próbatanitásra ez alkalommal Na^y József állami elemi és Gallovicb János gyakorló tanító nrak vállalkoznak. Hsdec Miksa, m. k. állami ta­ nító képezdei r. tanár fólkéretik, hogy a természet-tudományok köréből vett, ez úttal elmaradt nép szerű elé adását ez alkalommal megtartani szíveskedjék. Wilt József ■ állami elemi tanító úr a népiskolai takarékpénztárakról még pedig aján­ lóiig vállalkozott értekezni, az elnök pedig a kézi munka tanítását a népiskolában fogja tárgyalni. Miután a gyűlés d<! 1 tájban még a lőuyabányai iskola elölj íróságnak a szives fogadásért szives kö­ szönetét szavazott volna szétoszlott. Egy óra után a két vendéglő egyikében, a tár­ sas ebéd vette kezdetét, melyen huszonkét személy vett részt, amely jósába, olcsósága és keilólycssógénél fogva épen tanítókhoz illőnekbixouyult. A pohár köszöntésekegymást érték már, a midőn egy újabb vendég érke­ zett körünkbe, nagytisxt Svehla Pál, dobrocsi lelkész úr személyében, kit a g**Ulés örömmel Üdvözölt. Szóval e gyűlés mindonkép sikerültnek mondható és óhajtandó, hogy a jövő Uvavzszal magyar helység­ ben, például Vilkén tartanuk meg a közgyűlés, hogy legalább a vidék tanítói gyűljenek ö<wzo teljes szám­ ban. Adja isten! Rolorcus. Vegyesek. MüklallitÁM. Az árvízkárosultak javára iparmű és történeti cmlék-kiállitá.it rendeznek Budapesten, mely iránt nőttöu nő az érdekeltség; hatóságok úgy miül egyesek u vetélkednek a nagylelkű ajánlatok- . bau; igy a fóldm. ipar és kereskedelmi miniszter nr a kiállitó bizottság állal a kiállítókhoz, és viszont in­ tézett egyszerit levelekre, úgy szintén a 10 kilogramm súlyt meg nem haladó kocsipoiiu-kuldoinényokrc, b a órtókűk nincs megjelelve augusztus 1-ig porlomoutestóget engedélyezett, oly hozzáadással, hogy úgy a levélboritéko^mint a szállító-levelek is „ki­ állítási tárgy miniszt. engedély foly­ tán p o r t o m e u t c s4 záradékkal legyenek ellátva; — hasonló nemeslclkű ongcdménvt tettek, a hazai vasuUk és az l-só cs k. szabada.m. dunagőzhajózási társulat igazgatóságai is, a mennyiben minden a ki­ állítási bizottsághoz czimzett küldeményt készek ingjon szállítani. — A beküldött tárgyakat oly czélból tesszük köz­ hírré, hogy egyrészt bizonyságot szolgáltatunk azon bizalomról, melylycl a kiállítók n kiállítást rendező bizottság irányában az cmberbaráli ezélra való tekin­ tettel viseltetnek, másrészt pedig, hogy a t. közönség már előre is némi tájékozással bírjon a f. évi május elején megnyitandó kiállt* is érdekes voltáról. A beérkezendő Lárgyak az átvételi bizottság ál­ tal a m. tud akadenf a p ilótájában egy külön c czélra rendelt szobában, — az ékszerneműek és értéktárgyak pedig m*g k-ülöu tüzmentcs vasszokrónyekben fognak clhelycztctni; az érintett tűzmentes vauzckrényekeL Wicse Frigyes ur volt szives a jótékony czélra való tekintettel nagylclkűlcg ingyen engedni át a bizott­ ság használatára. A tárgyak beérkezésétől kezdve mindaddig, még azok ismét el nem küldöttek bizton­ sági tekintetből az összes kiálliuisi helyiségek előtt éjjel nappal katonaság fog őrt állaui; moly intézke­ désekre a t. közönséget minden uotáni aggo­ dalom eloszlatása végett különösen figyelmez­ tetni kötelességünknek tartjuk. * Úgy a postán érkezet*, mini az egyes kiállítók által hozott tárgyak keddtől azaz f. évi april 18-tól kezdve naponként déluUu 3-tól 5-ig a m. tud akadé­ mia paloUjában vétetuck át a bizottság álul. Kimutatás a már bejelentett tárgyakról: 1. ó cs. és Ap. kir. Felsége a legmagasabb kincstár, az arzenál és az ambr.isi gyűjteményből Magyarországra vonatkozó tár­ gyakat. — 2. Császárné és Királyné Ó Felsége leg­ felsőbb magántulajdonát képező tárgyak it. 3. Jó­ zsef töhcrczeg Ö cs. klr. Felsége bőid, emlékű József és István főbg. Nádorokra vonatkozó történelmi emlé­ keket, orosz porczellánokat és egyéb műtárgyakat. — 4. Simor János blbornok hcrczeg-primás, az esztergomi főszékesegyház kincstárából egyházi készleteket. — 5. Haynald Lajos kalocsai érsek mind-izon műtárgyakat, melyeket az érsekség a bécsi világkiállításra küldött volL — 6. Gömörmegyo 6 darab zászlót. — 7. Gróf Miké Imre saját maga, az erdélyi muzeum és egyes magánosok részéről részéről több különféle érdekes tárgyat. — 8. Id. Gf. Festetics Tasziló cs. kir. altá­ bornagy, kiválóan diszcs és érdekes régi könyvekcL régi diszöltönyöket és lótakarókat. —9. Gr. Széchénj i Istvánra vonatkozó törtóuclmi emlékeket és egyéb köz­ érdekű tárgyakat. — 10. Heillcr Károly pozsonyi plé­ bános és Gottl Mór ottani polg. mesteri helyettes a városi plébánia és városi muzeum részéről egyházi készleteket és egyéb régiségeket. — 11. Ezeken kívül Zalka János győri püspök, Kcglcvich István, Migazzi Vilmos grófok, Podtnauiczky Levente báró, továbbá Teloky Gyula ös Sándor grófak örökösei is kijelen­ tették, hogy készek a kiállításhoz járulni, Somhegyi Fcroncz kegvesrendi tartományfőnök pedig a rend­ gyűjteményéből a kiállítás számára kiválasztásra fel­ ajánlotta mindazt, ini érdekesnek fog találtatni. — Festetics Tasziló gróf küldeményéből Kinizsi Pálnak vagyis inkább Páladnak egy rendkívüli szép, hártyára Írott imakönyvét Mátyás király idejéből. — Az ónodi ref. cgyh. község ezüst, aranyozott kelyheit, közülük néhány Rákóczy György ajindéka. — Erdődy Julianna grófnő által küldött, Zboróban talált mozsarat a Bá­ thory czimerrol, mely tehát valószínűleg Báthory Zsó­ fiáé volL ... Említés nélkül nem hagyhatjuk még a fiumei kormányzó lelkes eljárását, ki a felszólítás vitele után azonnal külön bizotti ágot állított össze, mely Fiumei bán a a magyar tengeq .rto i de még Dalmátiában is a Magyarországra vonatkozó érdekesebb tárgyakat, i össze gyüjteudi s fel fogja küldeni. �Ily szép kcxdctuck bővebb kommentár nem kell; bili a régi közmondás is azt tartja: „verba movent, exempla tribünt4 *t mi megvagyunk győződve, hogy a jó példa számos követőre találván, s kiállításunk ily* képen országos érdekűvé tétetvén, mentül többet jövedelmazend, mellyel száz meg száz szűkölködő ke­ len! könnyeit fogjuk foluárithatni. A bizottság. Szerkesztő barátom! Miután e lap min dinkább eltér eddigi irányától, kénytelen va­ gyok attól teljesen visszalépni a kijelenteni, hogy az utóbbi időkben már csak névleg voltam a lap főmunkatársa a igy az egyes kérdésekben kifejtett nézetek s Reményfy Jó­ zsef ur, különben igen tisztelt kartársam túl* vitt • előttem is czélzatosnak látszó fetirozása nem tőlem származnak — Légy szives e pár sort közzé tenni. •) B.-Gyarmaton 1876 april 29. Karmos Gábor, Hírek. Laaunk legutóbbi számában röviden jeleztük a helybeli Önkéntes tűzoltó egylet közgyűlésének ha­ tározatát Pótlólag szolgáljon az ülésfolyamáról a következő tudósítás: KOvy Tivadar parancsnok üdvö­ zölvén a szép számmal egybegyült tagokat, az ülést megnyitotta s mindenek elölt az egylet tagjai egycuru bájának megalapítását boesátá tanácskozás alá. Egy­ hangúlag elfogadtatott, hogy az egyesület a losouezi tűzoltó egylet tagjainak egyenruházatát fogadta cl; tehát sötét kék zubbony ét nadrág vörös zsinórzattal. csizma és bőrsipka, melyeket valamint a legénység teljes felszereléséhez szükséges egyéb tárgyakat (pl. csákány, mentő kötél) minden tag saját költségén tar­ tozik megszerezni. A parancsnok felkérteit egyúttal, hogy úgy az egyenruha, valamint a többi czikkek ju­ tányos megszerzése végett, budapesti szállítókkal tegye magát érintkezésbe s egy minta egyenruhát rendeljen meg. A közgyűlés további folyamát kizárólag a parancs­ nok indítványai képezték. Felkérte ugyanis az egylet tagjait az iránt ha addig is, míg a tagok saját hiva­ tás körűkben teljesen begyakorolva volnának ha B.Gyarmaton netán tűzvész ütne ki, erkölcsi kötelessé­ güknek ismerjék, a vészhelyen teljes számmal mentőleg közreműködni. A közgyűlés utolsó tárgyát naraucsnoknak az egylet tagjaihoz intézett felszólítása képezte. Felkérte az egylet tagjait a testületi szellem istápoló­ jára, összetartásra s minden egyes tag válvetett mun­ kálkodására, fmert az egylet sikeresen csak úgy felel­ het meg mindazon feladatoknak, melyeket önmaga elé túzöt s melyet a közönség vár tőle. BekQÍdetett A nógrád kér. tanító egylet 1875. szepL 2O-án B.-Gyarmaton tartott gyűlésében megtévén ftlapircabátyaiban a felsőbb helyről kívánt módosiláso kát, rémülnünk lehet, hogy az újból felterjesztett alap­ szabályok uie£ fognak erősittetni s az egylet ezeknek alapján megkezdi működését Ugyanakkor lön határoz­ va, hogy a légközelebbi közgyűlés folyó évi május vé­ gén vagy júniusban l^osonczon tartassék. De miután alapszabályaink még le nem érkeztek, az elnökség megmegkeresésére a Lónyabányáo folyó april hó 19-én tar­ tott tanitóegyleti losonezjárási közgyűlés magáévá tette azon indítványt, hogy a tankerületi gyűlés megtartásá­ nak határnapja halasztassék el az alapszabályok beér­ keztéig. Midőn tehát ezen körülményt a t. tanitóegyleti tagoknak tudomására juttatnám, egyszersmind biztosí­ tom őket, hogy mihelyest fent érintett alapszabályaink leérkeznek, a közgyűlés határnapját azonnal ki fogom tűzni s a t. tagok tudomására juttatni. Kelt lx>souczon, apr. hó 27 én 1876 Tcrray Károly, egyleti elnök. Műkedvelői clőndá*. Az ipolysági tűzkárául lak javára 1876. évi május hó 2-án kedden, az iuolysági műkedvelők által clőadatik: 1. Az utóirat. rrauczia vígjáték I felvonásban, ina Augivr Emil; személyek: . Lancy, Lipcsei Soma ur. Velierué, Axmann Olga k. a. Inas, Tutovics Kálmán ur. II. Ha te úgy, én is úgy. Ford. vigj. 1 felvonásban; személyek: Zalári bárónő fiatal özvegy, Gyura Adolfné asszony. Klára, komoru^ja, Vidák Irén k. a. Aklási Klchard fiatal ügyvéd, lierczeg Vincze ur. Ferenci huszár, Totovics Kálmán ur. Ilelyárak: Elsőrendű számozott szék 80 kr. Másod rendű számozott hely 90 kr. Állóhely 50 kr. Altiszt­ jegy 30 kr. Gyermek ós karzatjegy 20 kr. Pénztár­ nyitás d. u 5 órakor, kezdet 8 órakor. Az előadást tincs követi Kendezó: Pongrácz A f. hó 22-én tartott táncavlgaluni alkalmá­ val következő ielültizetésck történtek: S. N. 2 Irt. Kövy Tivadar 2 frt- Baintucr Imre 1 frt. Fáy Albert 2 frlos jegyért 10 frt. Peltyko Imre I db. arany. Köszönet nyilvánítás. Az alulirt bálbizottság kedves kötelességének ismeri, hogy T a p o I c s á n y i Főre ne z várnagy urnák —mindazon szi vétségé kért melyekkel a bizottságot a bál rendezése alkalmával clhalmozta, — legmélyebb köszönetét nyíl vány itsa. B. Gyarmat, 1876, april 29. a Nógrádmegyo ifjúsága ál­ tal rendezett tril bizottság. D’Ehcaux Albert alezredes, a 20 ik zászlóalj parancsnoka, a nógrádi 52-ik honvéd zászlóaljhoz nevez­ tetett ki. A nyári wzinkör bérlete iránt a városunkban eléggé ismert Völgyi György színigazgató is kérdő zősküdik. E szerint eddigelé kelten jelentkeztek : Bokor és Völgyi. IIiiiiiIm 20 krnjrzóroHok. Weisz Márton, szó csényi nógrádmegyei szili. 48 éves, izr házaló, gyön­ gyösi lakos, Hódén és keséd községekben toll vásárlás közben, hamis 20 kros darabokkal fizetett; igy Kódén Molnár Istvánná nevű özvegy asszonynak a tőle vett toll tejében 7 darab, Keséden pedig Frecrko Istváunénak 3 darab hamis 20 krossal fizetett. Weisz elfogat­ ván, az ügy o hó 20 áu tárgy altatott a budapesti tör­ vényszék előtt. Vádlott Weisz tagadja, hogy ő adta volna a két nőnek a hamis 20 krosokat, a két panuszosnő azonbau, valamint Wiutcrnitz Dávidnő szül. Földiák Eszter, egyik yádlóuő szomszédja, kinél vád­ lott a tullvásárlás után félóráig pihent, hit alatt vall­ ják, hogy ő volt az, ki a hamis pénzt adta a két pa­ naszosnőnek. A törvényszék Weisz Mártont a hamis érezpénznek tudva törlesztéséből elkövetett csalás bűn­ ténye miatt, az elszenvedett vizsgálati fogságon khül mai naptól számítandó egy havi börtönre, h az oko­ zott költségek megfizetésére Ítélte. Vádlott s a kir. ügyész fellebbez. .Megjelent. Le v élszerinti oktatás a német nyelv ö n t a u u I á s á r a. Irta és kiadja Iloder Adolf. 9 ik füzet Az egész mű 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra vau beosztva. Egy egy levél ára 20 kr., egy egész tanfolyamé pedig csak 3 frt. o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombathelyen. E diszcsen kiállított folyóirat az eléggé ismert Toussaint Lángénschcidl tanmódszert vette alapul és a német nyelv alapos megtanulását u legrövidebb idő alatt biztosit) a. ** Szerkesztői üzenet Boliikr litrln urnák: Ciikkn clk^cll, • igy aeitk j<>»5 »iAiol*n kűtolhetjük. Gabonaárak.. B.-G y a r m a t o n 1876 ik évi április hó 24-én tartott hetivásár alkalmával. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. •) 8ainUail«l vennn tévtMO indokolt letnondltod, • a lap jr&ayíaak UlitZUfoa eltánUére ea*k annyit jegyiek mef, hogy ifin, da • Up Miami ben *em viltoaUUa irányit, llorrith Danó. Hír d e tmény. Alulírottnak van aieronciójo a nagyérdemű közönséggél tudatni, hogy f. évi április 10-én a posta utczában, az „Újvilág" (azelőtt ,,Menyországu) ezimű vendéglő helyisé­ gében szabóűzletét megnyitotta, melyben mindennemű ta­ vaszi, nyári, őszi és téli férfi öltönyök megrendelés mellett 24 óra alatt, jutányos áron, a legpontosabban elkészít, a gyors és jó kiállításért kezeskedik. A nagyérdemű közönség kegyes pártfogását kéri Tisztelettel Alulírott tisztelettől tudatja a t. közönséggel, miszerint B. Gyarmaton, saját házában szikviz gyárat, kitűnő beszerzésekkel felálitváu, — gyártmányait, me­ lyek árra és minőségre nézve bárki máséival vetélked­ hetnek, ’a t. közönség figyelmébe ajánlja. *' Egy Üveg sziffviz (sifon - sodawasser) ára B.-Gyannaton.......................... 5 kr. Ipolyságon Sárpy János urnái . 6 kr. Egy üvegért belét............................. . 80 kr. Tisztelettel Smidl Sándor, . Rerbácsok József. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. . szikviz gyáros, 8 a „Mátyás királyihoz ezimzett sörcsarnok tulajdonosa. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00075.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_04_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-04-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 18. szám (1876. április 30.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2f19ff99966ebbd715f8a9322cce5c4e.jpg c6988872bbbc950f9df46524c406abe6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c382c38c1a659c42b71cd1ec4725141e.pdf f6651e100ee8f9426840ef18626fa62b PDF Text Text Negyedik évfolyam, 1876. 19-ik szám. B.-Gyarmat, május 7. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. B. G y a r m a t, mi). 5. A lefolyt hót lázas állapotban tartotta egész országot, a politikai discussio miniszto- ! rcinknek liécsbcn tartózkodása alkalmával a vidéken is általános volt utczán, közhelyeken ’ ás mindenütt, hol kót-három ember összejött. Készültek tüntetésre az önálló vám ■ és | nemzeti bank mellett, s kevésbbé múlt, hogy c készületek életet nem nyertek, csak ember kellett, ki élére álljon a mozgalomnak. ’ Egy bécsi'sürgöny azonban véget vetett a feszült helyzetnek, s minisztereink hazajöttek, hogy működésük eredményét a parlament­ nek mutassák be. — A „Hon44 szerint meg van minden, amit a parancsoló helyzet követelt, a Tisza Kálmán álul megkötött egyezséget a parlamentnek elfogadnia kell, mert különben megvan üzenve a nemzetgazdászati háború a lajthántúliak-s nak. Az „Egyetértés41 szerint, melyhez a „Pesti Napló4* és „Kelet népe44 is csatlakozik, az egyezséget honárulásnak nyilvánítják. A kiegyezés békéltető taktikáját azonban elvileg el kell fogadnunk; más ut nincs, mely két egymásra utalt szövetséges állam között a sanctionált viszonyt feltartsa. Az egyezség jó vagy rósz voltát a számok fogják meg­ alapítani, s igy addig afelett pálczát törni nem lehet. E kiegyezkedésre mindenesetre hatalmas befolyást gyakoroltak az európai viszonyok, melyek a „keleti kérdés*4 körül forrongásuk, s melybe Bismark politikája Osztrák Magyar­ országot igen óhajtaná beugratni. — Bármily eredményeket tüntessenek fel azonban a számok, különösen a vámtételek restitutiójánál; azok felett önálló rendelkezé­ sünktől ez egyezség szerint meg vagyunk foszt­ va. A vámtételek megalapítása nem hisszük^ hogy hazai iparunk és kereskedelmüpk. érde­ keinek előmozdítására lesznek czélozva, s ha ez igy van, úgy a feletti önállóságunk elvesz­ tése után utalva van a nemzet egy oly reactióra, mely, miként a negyvenes években, védegyletek felállítása által fog odahat­ ni, hogy zsengo s fejletlen iparunkat feltartsa a többi cultur állam nagy ipari áramlata el­ len. A mit tőlünk az osztrák szükkeblúség megtagadott, azt az általános nemzeti lelke­ sedés folytán lehetamonnyira annyi helyreütni. Idézzük elő tehát a negyvoves évek haza­ fias mozgalmain kövessünk el minden, egyedül honi gyártmányaink fogyasztására, vegyünk pél­ dát N.-Váradtól és Szegedtől, hol a védegyletek legközelebb megalakultak. Másból a fényűzés jótékonyan hat az or­ szág iparára, mert ott minden polgár felesle­ ges pénzét honi gyártmányok megvételére költi 8 honi iparosait gazdagítja; de nálunk a fény­ űzés elősegíti az általános nemzeti elszegé­ nyedést s lassú halállal sorvasztja cl nemze­ tünket. Ezen halál sokkal gyalázatosabb az erőszakosnál. mertetett követelésünk jogottaga. .4 fogyasztási adóra nézre a gabona arányában történendő uieglérilét elfo­ gadtatott. .4 bank kérdésre nézőé pedig az egyezség főbb pontjai következők: A bankjegy közös, a bankjegy erez alapja, a mely eddig Bécsben tartatott a yuola arányában megosztatik éta reánk eső rész Wudapetlre izálliltatik\ ezután mintegy 30 millió bankjegy fog magyarországban leendő értékesítés réget! kibocsájfatni t e felelt magyar országi igazgató tanácsok fognak a kormánnyal egy fiit felügyelni. .4 közöt felügyelő tanácsot őfelsége fogja kinevezni. De térjünk a politikai hirck tudósításáról át más kevésbbé csiklandós eseményekre. Jelenleg a főváros­ ban Hála Istenek csupán a magyar Múzsa teng, mert az eddigi fennállott gyapjú utczai részvényes sziházajtai bizonytalan időre kétség kívül pártolás hiányé bán izrael honfi társaink orra előtt becsukódott. A társulat kisebb bandákra feloszolva, halljuk egyes vi­ déki városokat fog látogatásával szerencséltetni, s ha valami kolomposuak kedve szottyanna a gazdátlan és elhagyott gyarmati színkörben a cultur német tnu zsát hangoztatni, alkalmasint jobb anyagi eredményt tudna felmutatni, mint a mi szegény magyar színésze­ ink eddig felmutathattak? A nemzeti sznház, mióta a népszínmű énekes daraboktól megvált, jólehet rohamosan siet a nemzet által kitűzött nagy czél felé szellemileg, de rohamosSan is fut folytonos üresség miatt a deficzit lahyrintusába mert mióta nincs Blahánéja Tamásy jó azóta csak operai előadások alkalmával tud közönséget esi nálni. Bezeg másként állnak a dolgok a nép színház­ ban, mert itt van közönség és uj darab is, s ha az a sok szép Ígéret, mit Rákosy az uj darabokat illetőleg tett, csak részben is teljesül, lehetetlen, hogy az '.uta­ zás a főid körül féle napok újólag ne ismétlődjenek. Nagyban készülnek a vizkárosultak javára ren­ dezendő régészeti múkiállitásra, s mint az előjelekből következtetjük, igen fényes eredményt fug elérni anya­ gilag, nem hisszük, hogy o körül fáradozó jeles ha­ zánkfiainak törekvései kellő méltáuylatot ne nyernének mindenfelé. .1 kiállítás a magyar akadémia földszintes tur néi ben rendeztetik, hol éjjel nappal katonai őr tartja biz­ tonságba a tárgyak hozzá férhetetlenségét Mi, midőn falusi magányunkban vagy bár hol vagyunk, fájdalmasan tapasztaljuk a nyomasztó anyagi hiányt, a pénztelen állapotot, de itt bár hová tekin­ tünk, mindenütt a nagy költekezést s nagy pénzforgal. mát lápjuk, úgy, hogy hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a bank érez alapja már itt vagyon. Költhetnek, könnyűnckik. Nyílt levél a Nógrádi lapok szerkesztőségé* hez, a b.-gyarmati polgári iskola érdekében. , ■ > ' I mellett is csak 34000 forintunk van; és igy dacaira a megtörtént árlejtésnek, komolyan kell gondoskodnunk az iskola sorsáról, mert hazánk a kétségbeesésed küzd pénzügyei miatt. A kormánytól a megajánlott összegen túl keveset, vágy semmit som várhatunk. " EJ mondom tehát még egyszer és már annyiszor jól ismert tervemet, mely szerint legföljebb 22.000 forint tál az Összes iskola épületeket föl lehetne állitni, és a mi fő dolog, az iskolák úgy lennének elhelyezve, hogy azok a czélnak teljesen megfelelnének. Az én tervem szerint nem kellene 12,000 forint kölcsön, hanem ellen­ kezőleg a 34,000 frtbői legalább 12000 forint megma­ radna iskola alapnak, e igy összesen 24000 forint volna meggazdálkodva. Ismételve indítványozom, s addig fogok trombi­ tálni, míg Jerichó falai le nem dőlnek, hogy az állam­ elemi iskolát a zsidó iskola épületbe kell áthelyezni, mert ezen épület a hosszúra terjedő város keleti fe­ lének közepén, a zsidóság és tót ajkú köznép közepette fekszik, s legföljebb 2000 írttal öt sőt hat oly, Ugas tantermet lehet abban berendezni, melyek mindentke képes lesz KO tanouezot befogadni, megmagyeurositani, mig a város nyugati felében, a nyilvánossági jelleggel fölruházott r. catti. egyház főelcmi iskolája, az úgy­ nevezett uemzeti iskola, kellő felügyelet mellett ezen városrész igényeit kielégíteni képes. Azt vetik ezen tervemnek ellene, hogy a zsidók az iskola épületet nem engednék át: de hát megkér­ dezte e őket az illető hatóság ez érdemben hivatalosan? Fejenkint meglátogattam a zsidóság hangadó férfiait Még csak meg som kisérlctték megozáfoini azon állí­ tásomat, hogy az épület átengedése a zsidók érdeké­ ben van; mert a mai igen drága és még sem czélszerú felekezeti iskolájuk helyett, úgy szólván ingyen, minta iskolát nyernének a világi tantárgyakra nézve. A mi a vallási oktatási illeti: ám kössék ki maguknak szerződésileg, hogy délelőtt t i z délután pedig négy óra után az iskola épületet saját valásos czóljaikra sza­ badon használhassák; képtelenség még csak föltenni is az okos és számító zsidó hitközségről, hogy ily föl’ tételek mellett az iskola épületet át nem engedné. főleg ha megfontolják, hogy a ön iskola miatt folyl vást adó&Rlgban vaunak elmerülve, és a felekezeti le. áuy iskola még mindig elég gondot ád a hitközségnek* mert a Laugnó asszony és az angol kisasszonyok ' főelemi iskolája nem képei az összes leány növendéke­ ket befogadni, * igy legalább al elemi leány iskolát fül kell larlauíok. . , Tudom, hogy az épületet saját költségükön be­ rendezni nem hajlandók, mert nincs is erre való alap­ juk: de hát az erre szükséges 4500—2000 forintot az építési alapból föl lehetne áldozni, ho$y azután az emeletes állami elemi iskolaépület a fiuk számára polgári iskolának engedtetnék át. Hogy pedig polgárilcánv iskola is legyen: a takaré­ kos emkernek önkényt kínálkozik a Gabonyi féle telek, melyből az állami iskola közvetlen szomszédságában, 12 öl szélességben, s egész mintegy 36 öl bosszúságban; 2000 forintért telket lehet vásárolni Ezen telek tulajdon­ kénen ingyen maradna; mert az állami iskola dél­ főfala a pinczétől kezdve a tűzfalig, szakértők véle­ ménye szerint legalább 1200 írtba kerülne, • ezt nem , kellene mászodszor fölépít ni, hanem közös fal maradna ’ a két iskola épület közt. Továbbá ezen javaslatba ho­ zott telek egy része építésre teljesen alkalma* homok; halmot képez, s a szakértők ezen helyben kiaknázani dó homokot 600 —800 frtra becsülik. A meglevő hőforrású kút és az állami iskola alatti nagyszerű pincze fakamarának s egyéb czélokra közös használatra maradna, s ezáltal ismét egy pár ezer forint volna meggazdálkodva. Ezen kettős épület 24 öl kiterjedést! homlokzata nyári napkeletnek, a netalán idővel kiépítendő sxárny; épületek ablakai délnek, a tágas udvar nyílása pedig nyugatnak feküdnék. A nálunk uralgó nyugati szelek ' az udvart folyvást üde levegővel látnák el. A telek > az országúitól csak nehány öl nyíre, de mégis csen­ des mellék utcában, s magas ponton fekszik. Közös házmester gondviselőé mindkét épületet. Jártas vállal­ kozó számítása szerint, a mai pénztelen világban, egy I 24 öl hosszú, G öl széles egyemeletes házat, a fennálló ! .iskolához ragasztva, legföljebb 18000 forintért föl le, betne épitni. Hiszem, hogy ennél jóval kevesebbe kerülne A mi a tanári lakokat illeti: állitni merem, hogy az állam jó anyagból mindig drágábban épít, mint amennyire a szálláspénzek tőkéje rúg, és a tökét egyszerre kell kiadni; azután az épület fontartása is sokba kerül, mert a közös épületet nem kímélik. Azt sem hiszem, hogy az a kaszárnyaszerú élet kedves volna a tanároknak, már csak a cselédség örökös súr­ lódása miatt is. De a város lakosságára nőivé is kii vánatnsabb, hogy a tarárok magán Házakban legyenek E lapok mártius 16-ki számában, a Karagyéna Mihály másod tanfelügyelő ur ellen megindított polé­ miában czikkiró rólam is megemlékezik, állitván, hogy a tanfelügyelő az én h a 11 y ú dalomból sajátította volna cl azon tervet, mely szerint a polgári iskolát put­ rikban kellene elhelyezni. Személyes kérdésben kérek tehát szót. Vitassuk meg a kérdést tárgyilagosan, lel­ kiismeretesen, azután adjanak önök életet a legjobb eszmének. Nem hiszem, hogy azok, kik az iskola-palota iránt oly igen lelkesednek, magának az iskola ügynek is ép oly igaz barátai legyenek. Ki egy, ki más tekintet­ ből óhajtaná, hogy a 8000 forintos 3500 frt erejéig hi­ telbe vásárolt 25ü Q öles telken, mielőbb fényes palota emelkedjék, mely az eddig igénytelen zárda utezát egyszerre megelevenítse, s a város kapós pontjává varázsolja. Nem fényes palotára, de Serény és a czélnak megfelelő iskola épületre, azután jól s pontosan fizetett tanárokra van a városnak s vidékének égető szüksége Budapest máj. 4-én Valóban megdöbbentő , hogy a letűnt kormányok fény­ űzési mániája mennyire elragadt a nemzet minden A fővárosban szélűben hosszában a kedélyeket rétegére holott egy ipar szegény, 8 igy csak az Isten egyedül a magyar kormány által megkötőit egyezség és természet kegyelméből élő nemzetnek a szükséges, felett keletkezett keserű csalódás tartja lázas izgatott­ hasznos, és a fényűzés*! kiadások fokozatosságát lelki­ ságban, úgy hogy kávébázak, kirándulási helyeken de ismeretesen meg kellene figyelnie. legfőkép egyes körökben, ez képezi most a kiapadTény, hogy B.-Gyarmatnak ez idő szerint 2000 frt. katlan beszélgetés forrását r ha az ember végig hall­ jövedelme sincs s ebből is 500 forintot évenkint h örök­ gatja ily minden áron politizáló közönség szóvivőin több­ időkre a polgári iskolának ajándékozott. Tény, hogy ször arról győződik meg, hogy volta képen azt a város lakossága mintegy 25,000 frt mlóbátrálékban sem tudják, mi fán terem az, mi élénk vita tár­ van, és a megyétől egy tó leesapolására kölcsön­ gyukat képezi? s ha netán e lapok tisztelt olvasói kö­ vett 1000 forintot s annak bátrálékos kamatait részle­ zül kiknek nincs alkalmuk és mondjukban — a po­ tesen sem képes törleszteni. Tény végre, hogy magunkat litikai események hullámzásáról közvetlen trdomást mint egyesek is, az iskola alapjára erőnk megfeszíté­ meríteni a politikai lapokból, azt hiszem, nem lesz sével megadóztattuk. felesleges röviden közölni azon egyezség főbb pontjait, Annyi tehát igaz, hogy egy szegény bár elég melyekkel kormányunk állam háztartásunkban beállott népes mezővárossal állunk szemben, és a 46555 forint Hátra volna még a drága iskola feleknek értézavarokat elhárítani vélik. 4 rám tételekre nézre egyettég jött tétre, hogy a rámresfitnciók ügyében eliz- . ba kerülendő iskola palotára a icgvérmescbb számítás ! Kesitésc. Csalódnak, a kik azt hiszik, hogy egy fénye* �iskolaépület a Szomszédos házak és telkek értékét te* temesen növelné. Az iskola v^jmi gyakran hogy alkat matlansőgára van a szomszédoknak. Ab iskolák ai egész világon nyugalmas mellékntczákban vannak cl* helyeire; mert a múzsák csöndet nercük. A utcaik becsét a kereskedelmi forgalom, a pezsgő társadalmi élet fogná omolni Sokszor cmlékoztettem ai illőtöket, hogy a mo* gye a helytartótanács rendeleté folytán végleg elbatátorta, hogy a mostani czélszcrűtlen vásártér, az ev* templomtól Szügy felé vezető ut, a régi pesti ut a Karuk féle hál felé vezető ut, és egy ezzel párbuzamos mozgó vonal kört 18 holdat meghaladó területre helyeztessék át Ezen áthelyezés valamint ax országos égheti vásároknak ai uj vásártéren tartása jeladás volna arra, hogy ax uj vásártért körülövodző terülő* tok háitelkekké alakíttassanak, s a város Szügy és Csesitro fölé elkenjen épülni. Ez okvetlenül be fog következni, mert a város egyéb pontjai alacsony fekvásüek, s több utcza immár lakbatlanná is vált. A v’sártér csen áthelyezőso után, ha a dirényi uradalom saját bosszú kertjéből a szükséges tért meg­ adni nem akarná: ax iskolaidőkből a divényi urada­ lom -kertje mellett hét öl szélességű utczát kellene a vásártérre nyitni A lábas szomszédok saját érdekükben Ortlmast folytatnák ax utezát egész a vásártérig; sőt erre ökot szükség esetén kártalanítás mellett a város érdekében kötelezni is lehetne. Ezenkívül kívánatos volna, hogy Kövy Tivadár ur a telke melletti utcait s^ját telkéből megbóvitné annyira, hogy azon két ter­ hes szekér egymás mellett kényelmesen elférhessen. Birtok-előde úgy is foglal* által sxükitette meg ax utczát. Esen utczanyitás, s ezáltal a közlekedés meg­ könnyítése, a vásártér közelsége, s a zárda ntcza kedvesö fekvése oly élénkséget idéznének elő, hogy ax iskolatelek 3 —4 báztdekro fölosztva, igen jó áron volna •leható, a melyen azután a görög egyháznak jután dó jelenlegi 18 holdas vásártért a polgári iskola szá­ mára meg kellene szerezni mint a gazdaságnak; mert ismétlem, hogy csak akkor lesz a polgári iskolának gyakorlati értéke, ha az a növendékek pályaválasztá­ sához képest gazdasági, ipar s kereskedelmi iskolát fog képezni Horn is képzelhető, hogy a görög egyház no szívesen adná el illő áron a maga kis birtokát, mi­ dőn a lelkész és kántor uraknak annak bemiveléséro mn gazdasági épületeik, sem fölszerelvén^ük nincsen. Ax egyház tagjai kereskedők lévén, árvabiztositék mel­ lett a tőkét maguknál beívelhetnék el, • ily módon az egyház szolgáinak az eddiginél hasonlitlannl több jövedelmők volna. Esen tervet ajánlottam én nem hattyúdalomban mert hála Istennek! nekem szívós életem van hanem búcsú-czikkeimben a város figyelmébe; most .pedig midőn az iskola ügye bonyolódik: a döntő kö­ röknek lelkiismeretűkre kötöm, különösen pedig föl­ kérem a Mózes vallása polgárokat, ne engedjék meg­ baktatni a polgári iskolát; o ha föl nem hívják önöket, ajánlják föl maguk az iskola épületet. Jelentkezzenek az alispán úrnál. A polémiából sajnosán tapasztalom, hogy a tan­ felügyelő ur és a vezérférfiak közt meghasonlás tör­ tént Uraim! a méh még a mérges növényről is mé­ zet ni. Ezen sajnos összeütközés szolgáljon a versengő feleknek okulásai. Nem lehet tagadni, hogy K aragyé na Mihály urban a megye szakavatott, ügybuzgó, lelkiisme­ retes • takarékos tanfelügyelőt nyert: hanem he­ vei modorát mérsékelnie kell, hogy becsületes törekvő- TÁRCZA. Velenczei epigrammák. Göthe után.*) 1. Élet volt a pogány hamv-vedrek, sírkövek éke, Faunok létnek im itt, összevegyülve baelansNők seregével; amott a pofók Pan fajjá a tülköt, 8 vad, recsegő hangon nólani kényszeríti; Czimbalom, és dob szólt; szemléljük s halljak a márványt Röpködésé madarak, nektek oly élv a gyümölcs! Nem zavar el titeket zaj, nem riad innen el Éroez, Sőt a csoport közepeit gynjtni javába sflrög. így ül a töm diadalt a halálon, s néma lakában A nyugovó por még szinleges életet él; így Tefiy° * költó sírját e tekercs körül, egykor, Melyen az életet oly gazdagon ékesítő. 8 Olyan a gondola mint bölcső, mely ringat ölében 8 rajt* a zárka miként tág üregő ravatal; Jól van ez igy; bölcső s ravatal közt hányatik éltünk Gondtalanéi, mint a Grande Cannale ölén. * 14. * Olyan az ország, mint az ülő-vas; pörölye: aki Rgjla .uralkodik; a pléh a középen: a n é p. •) Felolvasva a Kirfaludy-társaság február havi Hősében. — sóit kívánt siker koronázza. Engedje meg, hogy egy pár jó tanácsai szolgáljak. Mint ax állam közege foly­ vást általános, egye térnie* álláspontra emelkedjék. Ha nem lehet egyenesen a ti tőre túljutnia: menjen körül. A jó modor már egymagában féléikor. Fixen arany igazságot saját káromon tanultam meg. Az el­ lenfeleiét pedig az ügy nevében kérem, hogy a jó akarata tanfelügyelőnek ne mutassanak oly hirtelen ajtói. A férfiúban becsülni kell az önillóilgot, jollo met, még ha nyers alakban mutatkozik is. Ha ő a, cxél: öunök legyenek a köszörű. Meg vagyok győződve, hogy ax első összeütközésből mind a két fél tanulságot fog meritni.*) Bodnár István. Nógrádmegye felvidéke az 1875-ikévben lebészeti és közegészségi tekintetben. Dr. Pliehtn Soma, Ndgrálmagyt L főorvosától I. Lcbésxcli viszonyok. A mull éri lebésxel eredménye — évi közép arányát illetőleg — következő volt: Hőfok Celsius szerint: — 8*7.® Légnyomat: — 746*7. milliméter Párányomat: — 7*7 m. m. Ncdvességi százalék — 8*4. Csapadék — 1.3. milliméter Ejsxaki praevalens szél iránnyal. Ax évszakok szerint köxéparányok: A havonkénti időjavaslatok középirányai: Jeg7*k mAfyart&al*: 0 kM, a hó, : c*5 / Jaj a szegény népnek, ha csak önkény méri csapásit Ferdén rá; soha nem készül a katlan igy el. 15. Sok követőre talál ki rajong, g nagy a népre ha­ tása, Mig ki eszőlyt hirdet, hívei csak kevesek; A csodatevő kép rósz festmény többnyire; szellem S művészet nem a pór durva kezébe való. 18. Mily nagy a tódulás eme boltba; mi sürge­ ss rényen Mérik a portékát, ős szedik érte a pénzt! Sárga tubák ez a csikk; a nép prüsszentbet ön­ állón, Nem kell rendelet, és orvosi irka reá. 22. Kellometes daemon Jupiter Pluvius ma közöttünk, Mert axon egy peresben számos ajándoka jő: Szomja Velonczc vizet kap tőle, virúlatos a föld, És e füzeiké néhány versre tesz általa szert. 53. Aki rajong, bár a barminczat elérte, feszítsd meg, Mert ha kijózanodik, gaz leszen a csalatolt .56. Nincsen-e, mondd, igazán, ha a pórt megcsalni. törekszünk ? Nézd, mi ügyetlen, nézd: mennyire durva o had. Ezen kimutatás szerint február 7-én volt a leg­ hidegebb, midőn a biganyoszlop — 24.2.C fokot mu­ tatott. A bőfok pedig legmagasabb junius 19-én volt, midőn dőlniini 2 órakor a hév mérő f 32 2.C fokot jelzett. Ha a két szélső közötti kUlömböxelet veszszük — t. i. a f ős — fokokat — 56 és 4 — láthatjuk, hogy mily fokú bő hullámzat alatt állott vidékünk. Légsuly mérőnk legmagasabb ponton Január 28 án — 759 2. legalantabbau Octóber 13-án - 727*3. évi középsrányul Ledig — — 746*7. millimétert matatott. égkörüuk nedvesség! aráaya igen|változó volt. A csapadékok egész évi összege — 533. m. mo­ tort mutatott még pedig alakjuk szerint: 1. ködalakú — 162. m. m. 2. hó alakú — 124. m. m. 3. eső alakú —245. m. m. 4. jégeső alakú— 2. m. m. A megészíclés szerint legtöbb nedvesség, illető­ leg csapadék november bóra, a legkevesebb pedig augusztus bóra esik. -- .. A páranyomat vidékünkön legerősebb: junius 20-án — 20*1. leggyöngébb: február 17-őn — 0.6, m. m, évi középarány: — 7.7. m. m. észlelteiéit. A szelek irányukra nézve a lefolyt évben követ­ kező havi eredményt mutatták: Ax egész ér lefolyása alatt teljesen szélcsend volt — 2. nap szeles nap — 321. „ viharos nap — 40. n az évszakok és hónapok szerint: Éghajlatunk múlt évi minőségére vonatkozólag lényeges tudni még azt is, hogy milyen volt vidékünk felnézte. Teljesen derült napunk volt — 106. felbős pedig - 257. nap. Darvas ügyetlen mind, kit együgyűl létiro csal­ nak, Bánj vele jóhissemün, ■ emberi polezra jutand. 82. Mint ahogy a siető lyány, mely közelembc* ha­ ladván Lopva jelenkezik, és illeti meg karomat; Úgy az utast Helikon, te csak apró dalra sági ted, Tedd, óh, hogy hívedet nagyban is áldja kegyed. 96. Bámulván matatod, mint ég, látszólag, a tenger; Mint mozog a láng-ár, éjjel a bárka körül. En nem bámulom ezl; Aphroditét szülte a tenger, S nem tört-ő vájjon láng ki belőle, fia? 98. Kedvesem, ah elutaz; most szállá hajóra; ha­ talmas Fejdelem, Aeolas, óvd; szűnjön a vész, a vihar. Balgatag, igy szólt ő, mit félsz a ri bariul? | ijesz­ tőbb A tuvalom, mit Ámor szárnya, legyintve okoz. 104. lm ex enyelgések közepeit töltőm, egyedül, én A neptúni falak közt a mulékony időt. Mind amit élveztem fűszerezte ax ami legődesb Főszer e földön : a bű emlékezős, s ara­ mén y. Csalomjai. �A hónapok és évszakok szerint: Havonkénti időjúrali viszonyaink: J a n u á r hó teljesen bű képe volt a télnek, erős hideg és 26.6. milliméter hó alakú csapadékkal: né­ hány napját kivéve hőfoka mindig a fagyponton alúl állott csak 6 derült napja volt, a többi conglomorált felhőzet által borús, délnyugati praegnans szél iránnyal. A légnyomat legmagasabb ponton 28-án — 759 legalantabb 22-én — 731. havi közép 749 millimétert mutatott A lég hőfoka C. szerint: legmagasabb 20-án — •f 5.4. legalantabb 8-án — — 20 havi közép — — 3.5. fokon állott A parányomat: legerősebb 18 án — 5.2. lég* gyengébb 10-én — 1*4 havi közép — 3.4 milliméter tapasztal tatott Nedvesség: a legtöbb 100, lekevesebb 20-án— 71 havi közép — 95. százalék észleltetett Szélirány : K— 3. D K — 24. D — 12* D. Ny 35 — Ny — 17. E Ny — pedig 2“ tapasztaltatok. A csapadékok összege — 76.6. milliméter volt, még pedig részletesen: eső alakú — 4. hó alakú - 26.6 köd alakú — 46. m. m. Február hóban: a lefolyt hó tartós és nagy fokú hideg által jellemző magát, többnyire csekély szél erővel, de magas nedvesség: százalékkal ’s 85.5 millimeternyi csapadékkal. A légnyomat: legmagasabb ponton 19-én — 755.9. legalantabban 7-én 737.3. havi közép — 746.7. m. métert mutatott A hőmérő C. szerint: legmagasabb 28-án - f 2. 2. legalantabban 17-én — — 24. 2. havi közép — — 7.9 fokon állott A páranyomat: legerősebb 4-én — 5.0 leggyen­ gébb 17-én - 0.6. havi közép — 2.5. m. m. tapasz­ taltaiéit Nedvesség: legkevesebb 28-án — 75, havi közép — 98. százalék észleltetett. Ózon tartalom :■ legtöbb 14-én -r 8 legkevesebb 16-án — 4. havi közép — 5 fok volt Szélirány: Ny — 6 É Ny — 19. D — 27. D K. -6. D. Ny - 3 K - 14, E K - 9* tapasztaltaiéit Mareziushava szokatlanul hideg s télies jel­ legű volt, a talaj még mindig fagyolt állapotában semmiféle tengéletet sem mutatott, nedves és nyugati szél áramlatai áltel a betegülési és halálozási száma­ rányt igen fokozta. A légnyomat: legmagasabb ponton 7-én — 758.4. legalantabban 3 án — 737.8, havi közép — 747.6. m. métert mutatott A hőmérő C. szerint legmagasabb 30-án — f- 8. 3. legalantabb 6 án — — 12. 8 havi, közép — — 1. 3. fokon állott A páranyomat: legerősebb 31-én — 6. 2 leg­ gyengébb 6-án — 1.7. havi közép — 3.8. m. m. volt Nedvesség: legkevesebb|30-án — 48, havi közép 89. százalék észleltetett. Ózon tartalom legtöbb 5-én — 7. legkevesebb 6-án — 2, havi közép — 5.0* volt— Szélirány E — 2, E K — 1, K — 21, DK — 7, D — 9, DNy — 2. Ny — 47, ENy — 4* észleltetett. A csapadékok összege — 29. m. m. (Folyt köv.) Levelezés. mely nemcsak a sorok közt do azokon kívül is mulatni, nevelni akar. Es ha még hozzávesszük, hogy némely műkedvelők ezuttali akadályoztatásuk fulvián a nehéz darabot hárum nap alatt kellett betanulniuk, eljátsza­ niuk a szereplőknek, s hogy a társulat különben oly derék és ügyes súgója épen ezúttal nem egyezer a szereplők állítása szerint, tévesen súgott, referens lé­ tünkre még azt kell csodálnunk, hogy a jelzett darab úgy is ment, amint ment. Erezte őzt ösxtönszerűlcg a közönség nagyobb méltányoaabb része, s a csino­ san diixitctt színpadon gyönyörű toilcttcbcn mo^jclont Axman Olga (Valterod) régi számos alkalomból ismert Íátéka iránti régi rokunsxenvóvel fogadta, s virág koszorúkkal el halmozta, kinek játékában sőt egyes moxdnlateiban most is rálehetett ismerni a működ velő művésznőre. Lipcsoy Soma (Lancxy) urat oxútteli kissé vontatott játékát'tökélcteaon mentik az előbócsájtottek, de hossxú nehéz szerepének első fele részére nincs is szüksége mentségre, mindenki láthatta, mit ké­ pes más körülmények köxt adni. Külseje pedig, a franexia marquís-t híven mutatta be. A második színmű tréfás, könnyen megérthető, s a szereplők által igen jól betanult tartalma által még a kákán csomót keresőket is kielégítette, melyben Zalárai bárónő szerepében ezúttal először lépett fel Oyura Adolfué urbögy s mint ilyet kétszeresen van szerencsénk üdvözlcnt, L i. nemcsak mint uj tagját a a műkedvelő nőtársulatnak, hanem mint ennek eddigelé egyetlen asszony tagját: egyik nem szép előítéle­ téhez tartozván városunk szép hölgyeinek, hogy „asszony*4 létökre a miveltebb társadalmi élet legszebb és legnemesebb ágában, ebes helybeli jótékony czélra közreműködni vonakodnak. Méltán megérdemelte tehát a tisztelt urhölgy a közönség általi mclég fogadtatását mely őt első felléptével viharos tapsok és virágokkal fogadván, bátorította. Do megérdemelte azokat színpadi szép alakja, elegáns toilettje, jó játéka, gördülékeny magyaros szép kiejtése miatt is. (A fellépett ügyvédnő ha jól tudjuk Kún tisxameléki ev.superinteodes leánya) Node még volt neki ogy kedves kis Klára komornája is kinek a közéletben Vidák Írón a neve s így nem szükség, részleteznünk, hogy mennyire tetszett a közönségnek. A férfi szereplők közt azonban as eset hőse kétségtelenül Herczog Viucze úr volt, ki Aztári ügyvéd szerepében, játéka, hangja mozdulatai által folytonos derültségben tartotta azon közönséget, mely csak nem rég mint Göndör Sándort „a Falu rosszáéban egészen más jellegű szerepében látni, és ónokét hal­ lani szerette. Totovics Kálmán ur mind a kót darab­ ban ax ináéi habár kis, de szinte szükséges szereplésé­ ért szinte meglapsoltatott — Az előadás minden bal­ körülmények daczára tisztán mintegy 60 frtot jöve­ delmezett. Az előadást már bevett szokás szerint kedélyes tánczkövette, moly éjfélen túl tartott mely alatt a mű­ kedvelői nézetkülönbségek is elenyésztek s ax ellojtott táucz közös érdekében szépen eggyé olvadtak, s már ezen egyetlen körülmény is a múkedvelőség elleni oppositiót elenyesztethetné, mert világos, hogyha nem lesznek műkedvelői nini előadások, nem lesz oly fesz­ telen kedélyes drága toilettct nem igénylő úgy szólván semmibe sem kérülő táncz sem. r. L Ezen r. 1. levelezői tudósításon kívül ismeretlen kézből még a következő tudósítást kaptuk azon eset­ re közlendőt, hogy ha r. L levelezőnk nem említené fel ax egyet: Interpellatióa N. L. Ipolysági r.I.levele­ zőjéhez! Mintán Ön a f. hó 2-án a műkedvelői lőadáson válószináleg jelenvolt van-e tudomása arról, helyeseb­ ben látta-e, hogy az előadás után tartott tánaz alatt többen az urak közül felmentek a sxinpedra, a füg­ gönyt felhúzták, szivarra gyújtottak, s a megyeház ter­ mében bort hozatva, ezt ax egész tánezoló és nem tánezoló miveit közönség láttára Írogatták, • ez által saját miveit nejeik vagy leányaik miveltebb mu­ latságának korcsmái jelleget adtak ? És ha látta, vál­ jon r. 1. ur meg fogja-e róni ezen helytelenséget. Vá­ laszát elvárjuk. Többen. Ipolyság május 4, Műkedvelő társulatunk ismét szép jelét adta úgy tevékenysége, mint emberbaráti részvétének, midőn csakhamar april 8-án a hontmegyei árvízkárosultak javára tartott fényes előadása után már f. hó 2-án sikerült neki az ipolyzági lűzkárosultak javára uj előadást tartani. Annál sainosabb tehát, hogy találko­ zott ezúttal néhány különben tisztelt család, mely ré­ szint kisszerű, részint nevetséges okokbol a kétszeresen kívánatos és dicséretes czélját a fellépett műkedvelők­ nek — meghiúsítani részben óhajtották, részben töre­ kedted Különben a közönség jóval nagyobb része méltányolva úgy a nemes czélt, mint a fellépett de­ rék műkedvelők jó szándékú igyekezetét, az előadá­ son nem csak megjelent, hanem tetszés jeleivel fo­ gadta őket. Két fordított vígjáték adatott „A^utoirat Augier tői s „Ha te úgy, én is ugy“ meg nem nevezett szer­ zőtől. Amaz folytonos, úgyszólván egyetlen párbeszédből állva, felette nagy színészi gyakorlatot feltételez, s a magasabb sálon életből lévén véve, részünkről sem tartjuk alkalmasnak, kivált vidéki közönség számára •) tepuak mlodasco vílen>8oy*kn< k, malytk a polfári lakott tnocfalmaa 3<yira vonaikoanak, azíT«aen ad helyet; miodaaAlul m iaditricyt eaStoarftiaasek kait nyüv&aitamak ■ olyannak, maly mailett aeta * k3«»Sf aam aa illata rSaairől ni«iei ajegUkaritia, mert • felhaaoU adatok eaak l&U«4la(o«ak i ai aj meg aj ü<»ek inkibb • kipselttt r3ptAa»k atűfemányei, mint « valóaSgnak megfelelik US aMttlaSgft pádig kSldnbao ig^n tiaatalt veterán írónknak te |b« kaU USnte A tanfellgyelS asaaMyáro vonaikoad baráti oáartekre nem rtflaktálnnk. R o m h á n y 876. május 3. T. Szerkesztő ur. Ha ön becses lapjának rendes le­ velezői farsang idején a tánczvigalmak, hangverse­ nyek, műkedvelő előadások vagy más talán jótékonyezélú estélyek élvezeteiről s azok nemes czéljairól irt­ son tudósítják, nem veszi talán rósz néven, ha most táucz és mulatság nem létében más egyébről kívánom tudósítani, a mi ép oly érdekes fog lenni gazda kö­ zönségünk előtt, minő érdekkel olvassák női közön­ sége az elsőt Igaz, hogy a vidéken soha sem döntik el az ország sorsát, pedig valamint mindenütt, úgy itt is, sokat és sokan foglalkoznak vele. Biztosíthatom tiszt .Szerkesztő urat, hogy jelen levelemben nem foglalkozom a politikával, habár nem kis Önfeláldozásomba is kerül. Minél inkább közeledik a társas életben beállott nyári átalakulás s minél inkább uralkodik élénk ér­ dekeltség a sziveken, kezdünk mi falusiak is a csen­ des egyhangúság felett az élénk változóságnak előnyt adni, annál inkább lehangoltabb kezd lenni kedély ál­ lapotunk, minek oka reményeink kezdődő meghiúsulá­ sában rejlik. Jelenleg mi falusiak csaknem egész nap a sza­ badban való, lakás kelteméit élvezzük és szemléljük a növényeknek pompás fejlődését A múltkori kedvező esős időjárás a gazdáknak jó hangulatot szerzett, egyeseket kivéve kiknek he­ lyenként az esőzéssel a jégeső kárt okozott, mindenki örömmel végezteti a jelen időszaki munkálatokat melyek most egyszerre ugyancsak össze hal mosódtak. A tengeri, burgonya s a többi kapás növények szép fejlődésnek indultak, most történik as ügyesre xett első kapálás, szőlőkben hol nedves idővel a gat ugyancsak megvan nőve — igen megvan nebézitve a munkálat, a gyümölcs fákon pedig a hernyó sódig is nagy pusztításokat vitt véghez, bár a fák le voltak hornyaira. A birkái gazdáknak is megszaporodott a dolguk jószágaik körül. Némely gazda a gyapjú árának cse­ kélysége miatt kezd aggódni, • azon körülményt, hogy a Kvapjúkereskodők most nem jönnek bolybe előlegez alkut kötni, rósz ómennek tekintik. Rótföldcink ások havazás miatt igen jól fizetnek s ha a nyári termés is úgy fog kiütni, takarmányban nem fogunk szűkölködni. Falusi gazdákra leverőiig hat. hogy helyenkint hullanak a lábas jószágok, a múltkoriban a sertések pusztultak, mostanában pedig a lovak és marhák közt kezd kisebb mértékben valami járványos félő pusztítás terjedni. Közlekedési ntaink, daciára, hogy oly sokba kö­ rűinek, képezi érdekletünk főtárgyát és méltó boazankodásunkat, mert ha figyelembe vesszük, hogy Vácz és Gyarmattal folyton összeköttésbon vagyunk, akkor a viczinális utak jó vagy rósz karban léte bennün­ ket nagyon érdekel. A mi utunk kik a bánki utón kényszerülnek haza jönni, azon rész, mely még készületien, a lehelő legroszabb, mert itt olyan gödrök vannak, hogy a kocsin ülő, ha nem akarja magát a tengeri betegség­ nek kitenni, a folytonos hányatás és rázás miatt, kény­ telen leszálni a kocsiból. Társadalmi, s egyéb bennünket érdeklő mozza­ natokról, ha tisztelt szerkesztő ur szívesen veszi, más alkalommal fogom becses lapját felkeresni, ígérvén, hogy tudósításaimban mindig a tárgyilagos tinta va­ lóságot fogom közlőnk Nyilasai Finnes, , V e r Ő c z e máj 4-én. T. Szerkesztő úr 1 Nem szokásom azon ferde eljárá­ sokat, melyeket as igazság és közigazgatás terén ha­ zánkban naponta tapasztalunk, sajtó utján a közönség elébe hozni; do engedje meg, hogy a következők, mint helyi érdekek becses lapjában, kis helyet főpiacának a szolgabirói Önkény és a megyei szabad választás ilhátrálására; ugyanis: Folyó évi mártius hó 24-én sok és sok sötét dol­ gok miatt és a verteiéi képviselő testület törvény szabta határozata folytán a vertesei kötjegvxőség üresedésbe jött, ennek april hó 1-ig helyettesítés uüán leendő betöltése a rétsági járási szolgabiróság által elrendel­ tetett. A pályázók között volt Balás Ferenci rétsági regéd szolgabiró is, és ellenfele Mellyel Belizár nagy mérési egykori jegyző s minthogy szavazás utján lett a helyettesítés elintézve, 24 községi képviselői szava­ zatból nyert Balás Forencz 6 szavazatot, Mellyes Beli­ zár azonban 18 szavazatot — Ezen körjegyzői választás april 20-kára tűzetett ki, Korodiny Lajos járási helyettes szolgabiró úr által befoljrt o választásra 9 pályázó beadványa, s mint hogy Balás Ferene dacára a helyettesítési választásnál vallott kudarezra, sem retenve vissza, ő is pályázott és pedig úgy, hogy april 19-én Korodiny szolgabiróval együtt meg jelent Verőczén és mint kettőn elkezdettek korteskedni, még pedig először magukhoz rendelték Kis Maros község elöljáróságát és képviselő testületét, kiknek, mert ők Mellyes Belizár emberei lévén, kijelen­ tették, hogy Mellyes semmi síin alatt jegyző nem lehet, miután ő bűnvádi vizsgálat alatt áll. Erre a két szol­ gabiró minden féle fenyegetőzések között követelték, hogy Balásra szavazzanak. Ezek nem fedvén meg a pressióktól. eltávoztak. Ennek történte után felhivatták a kis oroezi köz­ ség elöljáróit és képviselőit, ezeknek azt ígérvén, hogy ha ők Balás Ferenczre szavaznak, őket Korodiny szed* gabiró úr önállosi(ja és külön jegyzőségre illetve nagy­ községgé csak hogy Bélést verőczei körjegyzőség teszi beválasszák, Balás Fcrenez ebbeli Ígéretét írásba is adta a kis oroszi elöljáróságnak (!) April 20-án Korodinyi Lajos szolgabiró megjelent, ki kortoskodése után, a verőczei község házánál, itt a pályázókat a választási teremből kiutasítván, megkez­ dette a pályázók beadványait bírálat alá venni, és mindeniket rendén találván, egyedül Mellyes Belizárt volt helyettes jegyzőt, ki bűnvádi vizsgálat alatt állt, a pályázók sorából kizárta s ennek megtörténte után megnyitotta a választást, s minthogy vértező és KisMaros képviselő testületének általános többsége Vas Sándor nevét hangoztatta s csak is egy kis töredék a Balás Ferenciét említette, moly hangok többszöri adása után a csend beállván, Üllmer György kis orosz! plé­ bános és választmányi tag és Bankó Károly verőczei gyáros és virilis a kis marosi és verőczei választók nyilvánulása mellett kérték Korodiny Lajos szolgabiró urat a szavazás befejezésére. Korodinyi Lajos ur hall­ gatva fogadta a nyilvánult kéréseket egyszerűen fel­ kelt és kijelenté, hogy tiz perez saját óráján mér­ tan, mióta ő hallgat tehát, ezennel Balás Ferenozsegéaszolgabiró a verőczei jegyző, kit rögtön dacára az ótatióknak, azonnal felesketett és jegyzőnek kinevezett Ennek megtörténte után, hogy a kisorosziénak tett szóbeli és részben Írásbeli Ígéretüket is beváltsák, Balás Fcrenez rcájok nézve a jegyzőségröl lemondott és önállóknak nyilvánítva át adta őket Korodiny La­ jos szolgabiró úrnak. Korodiny szolgabiró ur Balás Fenn őznek a kis orosziak iránti lemondását holyeslőleg elfogadván, őket választásra hívén fel és ezek egyhangúlag megválásé- �tolták MeUvcs BcliiAr volt helyettes vertesei jegvzőt; kit előbb bünöaaóg miatt kisírt a pályáink sortból, id* Ku-oreniba meg választatta és azonnal feleskette, s ©ágy szál forintban évi pénzbeli .illetményét jegyző* köayvüag mag állapíttatta. Tehát itt Korodiny szgabiró úr nem csak mint kortes járt el törvény ellenesen, de a választásnál nem ' magyarázta meg a törvényt, nem tanította ki a válasz* tókai arra, • továbbá el szakítva a körjegyzőség kie­ gészítő részét Kis-oroezit, meg sértette a törvényható­ ság hatáskörét, meg a belügyi minisztérium és törvéaybocás jogkörét és meg a köaerkölcsi jogérzületet, midőn Kisoroszinak oly egyént neves és oskettot fel, jegyzőjévé, kit egy pillanatban a veröczei jegyzőségrei pályások sorából ünnepélyesen kizár. Mindezek óvásképen] a 2348—876 számú bead­ ványai a tekintetne megyei alispáni hivatalba meg* semmisítés végett 1876. april 30-án benyújtanak, tj'Mindeteknek ellenére szomorún értésemre esett, hogy igazságot’ óvásunk az alispán ur helyettes* ne^üta) már esak úgy Bbrevi mann- el van intézve én pedig hogy as ő kegyencze Balás helyébe segéd szolgabirt lehessen, a vértezel törvénytelen jegyői válantást helyben hagyni méltóztatott*) Vas Sándor. ———————* Karagyéna Mihály Nógrádmegvo másodtanfelügyelője o lapok kiadóját az utczán f. hó 1-én aktiénál megtámadta azért, mert egy a legközelebbi számokban közlött tanügyi slatistíkai kimutatás alá, neve, mint állítólag e kimutatás szerzőjéé, nem íratott. Horn kívánunk az illetéktelen megtámadásra rcfleetálni, csak azon tűnődésünknek adunkkifejezést, hogy meny­ nyi figyelemre méltó arrogancia kell oda, miszerint va­ laki egy hivatalos statisvikai kimutatás alá annyira kívánja nevét odapingáltatul? Tudtunkkal ez adatokat Totneekó Nándor lapunk buzgó munkatársa készítette több tanító taggal E lapok kiadója azonban a mogtá“pxadásl nem Utasította ágy vissza, mint a b.-gyarmati zárda különben Igen joviális barátja, kinek a tanfelügyelő ár (szinte az utczán) azt mondta: bu qrcbcr GfrL A barát végignézte t egész phlegmával a fogadj Istent azzal viszonozta: bu grobrr D$fö. (Megjegyzendő, hogy nem, „te tua pajtások.) .nt» 1 _________ Kimutatása) . a Duna folyó kiáradása által károsultak segélyező­ mére Nógtád megye területén gyűjtött pénzösszegeknek. >'ttr * V. k losonczi járásban Hartvich Ferencz szbiró által gyűjtött 302 frt 8! kr, ehez járultak: Szilassy Ferencz 2 frt, Losoncz-Tugár városa 2 frt, Szilassy Béla 5 fit, Id. Szabados István V frt. Schenk Károly ‘egy’ firt, Nádler László egy frt, Oalgóczy Antal 10 frt, Draskóczy Soma 2 frt, Wohl Hermán 2 frt. Bukovszky ‘János egy frt Baintner Izrael 50 kr, Kochn Nátán 20 4t£‘ Neanran N. 10 kr, Vélsz Jónás 40 kr, Tcnik Jó­ zsef20 kr., Poláesek M. L. tíz kr., Veisz N. tíz kr., KóhU.'Jakab 10 kr. Tloró József 30 kr. Svarcz Lajos K> kr, Kééhon Teréz 10 kr, Thomka Pál 10 kr, Veisz Soma 10 kr,' Grohman Vilmos 20 kr, Kovácsik Sámuel 20 kr, Ni'N. 50 kr., Meso N. 10 kr., Schenk Ignácz 12 kr., Ungár Adolf 40 kr., Goldman N. 20 kr. Fischer : Jakab tíz kr.. Zeitner Sándor 40 kr, Böőm Simon tiz kr. Zaher Pál 50 kr, Larnr György 30 kr, Auszlender •! Vilmos 40 kt‘, Landgróf Ferencz 50 kr, Drottner Gá­ bor 12 kr, Bettler 15 kr., Zuzik Mihály 20 kr, Kozányi András 30 kr., Grenerczy János 50 kr., Pasztirovíes András 50 kr, Gáes városa öfrt, Veidinger Antal 2 frt' Versebeímer Manó egy frt, SÓon egy frt, Vei* ding Péter égy frt, Vázánk István egy frt., Dolezsal Gábor 2 frt, Spindler Pál 3 frt, Murgás János 2 frt, Grtf Forgách Sándor 5 frt, Gáes városi lakosság 27 frt, Doktrpnl Vilmos egy frt, Gácsfalvi tanító egy frt, Gáes 'fakun lakosok 4 frt 50 kr., Gács-Lehota 2 frt., ' ‘Ha hitelt kell adnunk e soroknak, úgy neve­ zett szolgabirt úr eljárását helytelen és törvénytelen­ nek kell nyilvánítanunk. Szerk. ■ HÍli liA.'.l..!. í • » l. ■ •) Múltkori közleményből véletlenül kimaradt Komjáthy Anzeta úr, ki 5 frttal járult a czélboz. Lupocs község 3 frt. 69 kr, Maskova község 4 írt. 60 kr, Tamasi község 2 frt, Pékár Lajos egy frt, Tamási község lakossal 9 frt. 2 kr. Vilko község 2 frt, Vilkc község lakossal 2 frt 40 kr., Tőriucs község 2 frt., Tőrincs község lakossai 2 frt 40 kr, P.-Dartez község 2 frt, P.-Darócz község lakossal 4 frt. 50 kr., Jelstez község két frt., Jclsőcz község lakossal 1 frt 50 kr., Utsaka József 50 kr, Stcmliht Gáspár 6 frt, Bell Pál 4 frt, Goldbcrger Kálmán 2 frt, Madacska község 2 frt, Sűlyo község 2 frt, Moly M. egy frt, Polichnó község ogy frt, Abelova község 2 frt, Ncdelistyo köz­ ség 2 frt., Lcntvora község 2 irt, Goldbcrger Vilmos, Géza, Gizella, Miklós és iréu egy frt, Goldbcrger kör­ jegyző 2 frt 50, Marttby egy írt, Libéresé község la koszai 4 írt, 22 kr, Parócza község 2 frt, Okolícsányi Miksa egy frt, Losoncz-Tugári körjegyző több község­ ből 20 frt, Dívény város 10 frt, Kis-Tugár 5 frt 60 kr., Budalebota 3 frt, Bőzsalchota, Fűrész, DivéuyOroszi összesen 4 frt 10 kr, Szinobányai körjegyzőség 39 frt, Tiszovnviki körjegyzőség 10 frt Szonlangh Sá­ muel egy frt F. Sztregovaí körjegyzőség 3 irt. 66 kr, Bory Sándor egy frt, Filip Károly egy frt, Sztrcgovai köz)egyxöség 19 frt, Szenna község 2 frt 40 kr, Borosznok község 3 frt, Losoncz Apátfalva I frt. 24 kr, László 5 frt, Hartvich Ferencz 2 frt VI. A filleki járásban rlachy József szbiró állal gyOitctett 260 frt 16 kr, ebhez járultak: A Galsai körjegyzőségből 6 frt, Pcrsc községéből 9 frt Lapujlöi körjegyzőségből 35 frt Fülek városából 10 frt. 36 kr, Salgó-Tarján községéből 91 frt, kisterénél körjegyző ségből 19 frt 70 kr., Poltári körjegyzőségből 70 frt., Rappi körjo9yzőségből 19 frt. 10 kr. VII. A sziráki járásban Petheő Imre szolgabirt által gyűjtőiéit 341 frt 83 kr., ebez járultak Sziták városáéból 9 frt. 30 kr, Csécse községből 5 frt 40 kr, Buják községből 8 frt, Ecscg községből 22 frt. 80 kr, Guta községből ti frt 10 kr, Szontivány és Kutassó 11 frt 39 kr, Alsó Folsö-Told községből 6 frt. 90 kr, Heréd és Kökényes községből 30 frt 90 kr., Ilerencsény körjegyzőségiül 20 frt. 39 kr, Szanda és Váralylya községből 10 frt. 3 kr., Vanyarez községből 107 frt 90 kr. Kálló községből 58 frt, 16 kr, Tcrény köz ségből 5 frt. 45 kr., Jobbágyi és Sz.-Gedc községből 12 1rt 30 kr., néhalom községből 10 frt 80 kr., Lőrinczi községből 16 frt, 1 kr. Hírek. f\ 1 ■ ’ A kisbirtokosok érdekében igen üdvös intéz­ kedés fogadtatott el ala|Mzabályilag a múlt hó *23 án tartott b-gyarmati önsegélyző egyleti (népbanki) köz­ gyűlésen; ugyanis a népbank alapszabályainak egyik §-ában az foglaltatik, hogy a kisbirtokosok a népbank hitelét 60—200 ig igénybe vehetik az esetben is, ha kötvényeik három egyetemlegesen jótálló egyén által aláírták. — Ez intézkedés szerint a hitel — bekebe­ lezés nélkül megszavaztadk. Ezáltal a kisbirtokosok a váltó szigora s a bekebelezés költségei és kellemet­ lenségei alól felmenthetőknek mondhatók, s ez intézet­ nél a legolcsóbb (9*/.) kölcsönt vehetik igénybe. Majálist rendez a b.-gyarmati ifjúság e hó 24 én a felső podlnzsányi erdőben. (A régi erdei helyiség ki van vágva.) A majális amint f. hó 3 án tartott ifjú­ sági közgyűlésen határoztatolt, 2 frtos részvények­ ből rendeztetik, melyre nézve az aláírások megnyit­ tattak, s szép eredménnyel folynak. A majális megtar­ tására 20-ka volt kitűzve, miután azonban o nap szom­ batra esik, s ekén izraelita testvéreink részt nem ve­ hetnének, — o czólból 24 ko, mely szerdára esik, fogad­ tatott el. — Társas ebédre is nyittatik egy frtos aláírás. — A rendezőség tagjaiul következők választattak: Bachár Gyula, Horváth Daró, Jeszenszky Sándor, Mákká Ignácz, Milovan János, Szúdy Zoltán és Veres József urak. A tavnMzi tnulateágokunk egész serege vár a losoncziakra ís, ugyanis mindkét állami tanintézet nö­ vendékei fognak majálist rendezni s mint halljuk a dalárda és önkéntes tűzoltó egylet sem fognak hátra­ maradni. ógrúdniegyebeli Karancskeszi község • határában özv. Bakó Inircné tulajdonát ké­ pező mintegy 120 holduyi szántóföld, rét és * legelőből álló, kellő gazdasági épületekkel felszerelt külső birtok, mely alatt azonnal kiaknázható tetemes mennyiségű barna kőszéntelep is van, szabad kézből eladatik, vágy vállalkozás esetén több évekre haszonbérbe adatik. Bővebb felvilágosítással szolgál Tersztyánszky István ügyvéd Szécsényben. A képeidéi ifjŰMág IxMonczou e Ló 13án ke­ délyes majálist rendez, melyre, mint halljuk, sokan készülnek Losuiiczon, május l-én estve a lononczt dalárda dalcslélyt rendezett, mely minden tekintetben teljes sikert aratott. Olyan szép és nap közönség régen nem volt a sörház nagy termében, • hogy c Bzép éB nagy közönség no unatkozzék, arról gondoskodott a dalárda bc gondoskodása sikerült is; mert komoly és vig da­ rabjai egyaránt szabatosan s a magyar népdaluk pe­ dig valódi magyar zamattal adatván elé, nemcsak kielégítették, hanem kellemes élvezetben is részesítet­ ték a közönséget. A közöket llácz Budi zenéje töltötte bc, melynek hangjainál a dalok elmondása után tánczra is kerekedtek 8 járták éjfél utáni 3 óráig. Ily es­ télyeket mindig szívesen meglátogat nemcsak a több mint 100 tagból álló dalárda! pártoló tag és család, hanem az ezen kivül cső közönség is. * Mintegy két hét óta Losoncion egy meglehe­ tősen jól szervezkedett szintáreaság szórakoztatja a kö­ zönséget Tóth Jenő, Baródy Károly és Zádor Géza hár­ mas igazgatásuk alatt. Sikerült bérletet is nyitniuk 12 előadásra. Válogatott színművek komoly igyekezettel s nagyobbára ennek megfelelő erővel is akadnak. nA falu rossza,*1 nA kintornás család,*1 wAz ördög párnája,*1 „Betyár kendője,- „Ripacsos Pista dolmányau stb. egy­ másután kerültek s kerülnek színre. Csak az kár, hogy a szinpűdi díszítés igen kezdetleges. A közönség nem épen megvetendő pártolással jutalmazza ez igyekvő színtársulatot. LoHoncznn c hónap közepén a tiszavidéki ár­ vízkárosultak részére a losonczi dalegylet nagy hang* versenyt fog adni a Casinó nagy termőben, mely eset­ leg, mint halljuk, táuczczal is egybe lesz kapcsolva. A humánus ezé! iránti tekintetből a lojobb sikert kí­ vánjuk az egylet fáradásának! Adnkozáw. Az ipolysági tűzkárosultak javára tar­ tott műkedvelői előadás alkalmával külön adakoztak: Egyvalaki 20 kr. Egyvalaki 20 kr. Egyvalaki 20 kr. Világi Károly 40 kr. Dr. Jclszik Lajos 4 frt 20 kr. Gyura A egy frt. Egy honvéd 50 kr. Vaskovics Mihály 1 frt Ruttkay Mór I frt összesen 8 frt 50 krL A vasúti mérnökség komolyan hozzá fogott a méréshez, b igy párnap alatt az Ipoly völgye fel lesz mérve; már most csak részvényeseket kell keresni, akik a felvett tervet elfogadják. — Azt hisszük, hogy az évek előtt alakult részvénytársaság tagjai az újak­ kal összefognak olvadni. A mérnöki vélemény szerint — egyike lenne ez a legolcsóbb vasútnak, a kedvező tér és olcsó anyagok miatt. A mérnöki tervezetet s a módozatokat közölni fogjak legközelebb. , A téli loaonczl vásárkor híre volt, hogy egy vásáros ember elveszett; a szerencsétlen bolt testét most c hét elején találták meg a Losoncz-patakban, természetesen feloszló állapotban. Mondják, hogy a holt testen ütések nyomai látszottak, gyilkosságra enged következtetni A „Magyarország és a Nagy világ41 legújabban megjelent 18-ik számának tartalma.— Szöveg: Marosvásárhely veszedelme. — Egy kép. — Taylor. költ (Hegedűs István) — Isten háta megett Beszélj a palóci népélctből. (Tóvölgyi Titusz.) Folyt. — A jégeső képződése. — Kirándulás: Vasárnap falion (Porzó.) — Színházak. (Ncmo.) — Enid. Király idyll. Tcnnysoniól. (Csukásai József.) — Különfélék, t- Sakkfeladvány. —' Szórejlvény. — Szerkesztői üzenet. — Rajzok: Marosvásárhely látképe, a vár, a Széchenyi-tér és a leégett városrész. — AbduL Aziz szultán. — a fuvolás. — Előfizetni lehet o lapra a kiadóhi­ vatalban Budapesten. Fcrencziektore Atbenacum-épUlet. Negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt — Ajánljuk c lapot a t. olvasó közönség figyelmébe. Szerkesztői üzenet* Z.tiplnl G. J. urnák. A lapok minden vialrnap déleid t a püitlra adatnak, a igy kúa^t a póftAn történik. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. •NT, " éhai Babolcsay Istvánná végrendeleti örö­ kösei részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a szécsényi piaczon a gyógytár szomszédságá­ ban lévő szilárd anyagból készült, cserépzsindelylyel fedett lakház, melyben a rendes lakás, * pincze és raktárakon kívül két vasajtókkal fel­ szerelt bolthelyiség van 4000 frt kikiáltási ár mellett 1876. évi május 26-án nyilvános árve­ rés mellett elfog adatni. Az árverezni szán­ dékozók tizszáztóh bánatpénzzel ellátva jelenje­ nek meg. — A vételár lefizetésére nézve a határ • idő az árverés alkalmával lesz megállapítandó. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00081.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_05_07.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-05-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 19. szám (1876. május 7.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fbdb208f512b071f69afab9bd6e787c5.jpg 52b8217e43d22807b1f37a303055e316 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/78f6e0085ce97309674dc0991e2aada6.pdf 16bcbca4d57dfad92f00e549793f970a PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 20-ik szám. & . B.-Gyarmat, május 14. l> NÓGRÁDI LAPOK. és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. A megyei közgy ülés ohó 22-én lesz. kor tartandó egyleti közgyűlésre ezennel tisz­ Az alispáni meghívó,, mely a bizottsági ta-. telettel meghivatnak. goknak a zárszámadások kivonatával szétkülB.-Gyarmáton, 1876. május 10. •talki tnegbisitbvl detett, következő:' nAz 1870: XL1I. t. ez. 42. Komjáthy Anzelm, §-a értelmében megtartandó tavaszi rendes közgyűlés batáridejéül Főispán ur ő méltósága f. május hó 22-ik és szükség esetén következő napjait tűzte ki; — miről a gyűlési tárgy­ B.-Gyarmat, 1876. május 12. sorozatnak és zárszámadások kivonatának köz­ A közgyűlés e hó 22-kéro hivatott egybe lése mellett azon kéréssel van szerencsém a főispán ur Ő méltósága által, kinek tapínta- ' t. ez. bizottsági tag urakat értesíteni, hogy tos közgyűlési modoráról ismét lesz szeren- j ezen közgyűlésen az elintézendő tárgyak fon­ csénk meggyőződhetni. Ezen modor bizonyára tossága tekintetéből lehető nagy számban részt képes leend kiegyenlíteni a múlt zajos köz­ venni méltóztassanak. — A fontosabb ügyek gyűlés azon reminiscontiáit, melyek az alis­ tárgyalásának előkészítésére hivatott állandó pán! választás alkalmával a bizottmány! választmány üléseinek megkezdésére pedig tagoknak majdnem ketté szakadását idézték ugyanezen hó 20-ik napjának reggeli 9 óráját elő. Az egységen ejtett sebeket az idő is tűzöm ki. — Tárgyak sorozata: 1. Alis­ begyógyítani látszik; ami akkor az izgatott pán! jelentés. 2. Múlt 1875. évi házi pénztári, közmunkaváltsági, segedelmi és magán pénz­ választás hevében preuiónak látszott, most az, az eredmények megbirálása után, szépen tári számadások vizsgálata. 3. 1874. és 1875. ■ évi főmérnöki zárszámadás. 4. Községi elő­ elsimul, mint a felvert hullámzat. Soha sem volt nagyobb szükség az egyet­ irányzatok, számadások és szabályrendeletek. értésre az egyes tör vény hatóságokban, mint 5. Nógrádi járási szbiró és segéd szbiró vá­ jelenleg, a kormány zűrzavaros állapotában. lasztása. 6. B.-Gyarmati és nógrádi járási szü­ — A dolgok úgy állanak, hogy a szabadelvű lésznők választása. 7. Miniszteri intéz­ pártban a szakadás ténnyé vált, eddig 69 vén yek: a jövedelmi adó elleni felszólamlá­ képviselő vált ki a nagy többségből, melynek sok megbirálására választandó bizottságok, támogatásában a kormány minden bizalmát — fegyvertartási engedélyek és italmérési jog­ helyezte volt. — Ezen szám ha nem is üt oly gyakorlat tárgyában. 8. Törvényhatósá­ nagy csorbát a nagy számmal rendelkezett gi körlevelek. A kamatláb megállapítása, párton, hogy töb ’ ^ígét elveszítse, de hitele önálló magyar jegybank és külön vámterü­ mégis meg van ingatva, s ama erős bizalom, let felállítása, a ez. korona feltalálása helyén mely néhány törvényhatóság.kívétel6vel majd­ épített kápolna és ahoz vezető ut fenntartása, nem mindenütt nyilatkozott aTisza kormány az iparüzletről és kézbesítőkről szóló törvé­ iránt, ezen tény által megszűntnek mondható. nyek módosítása, közigazgatási bizottság, a A törvényhatóságok egyotértűleg tartoz­ tót „Matica“ feloszlatása, árva hagyatékok tár­ nak nyilatkozni az iránt, hogy a Tisza által gyalása, és a kir. törvényszékek számának megkötött alapelveit elfogadják-o leszállítása tárgyában^ 9. Az iparágak gya­ vagy nem? egyezség Mert ezen egyezség lOóvroszól, korlatának és bitang jószágok kezelésének s mint nemzetgazdászati nagy horderejű kér­ szabályozása. 10. Küldöttség! és tisztviselői dések felett kötendő szerződés, létünknek fölté­ jelentések, folyamodások, s egyéb kisebb ér­ telét képezi. Komoly dolog ez, 'mely felett dekű tárgyak. B.-Gyarmat, 1876. május 8-án. minden törvényhatóság nyilatkozata elvárandó. Madách Károly, alispán.4 Az utasítások ideie lejárt, de vannak nagy fontosságú ügyek, melyek a választók és kép­ viselők közötti solidaritás megszilárdítása vé­ A „Nógrádi nemzeti-intézet4 tisztelt tagjai gett is megkívánják, hogy a képviselő ilyen­ B.-Gyarmaton a megyeház kistermében f. évi kor megkeresse .választóit, s azok nézeteit és május 21-én délelőtti 10 órakor tartandó köz­ kívánalmait hallgassa meg. Ezen nagy fon­ gyűlésre tisztelettel meghivatnak. — Azon tosságú ügyhöz tartozik a bécsi ut eredménye időszak, a melyre az intézeti tisztviselők a — a Tisza által megkötött egyezség is, kívána­ legutolsó vá’asztás alkalmával megbízatásukat tos, hogy képviselőink ezen ügy feletti tanyerték letelvén, a gyűlés első teendője lesz nácskozmányra kerületenként hívják Össze a tisztikar lemondását elfogadni s uj válasz­ választóikat, s mielőtt arra vagy az ellen tást véghez vinni. — A napirend további szavaznának, őket meghallgassák. tárgyai lesznek: 1. Az 1875. évi május 12-én Az általános hangulat elevenen beszél, tartott gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása s hogy a Tisza által megkötött egyezség törvény­ határozatai foganatosításának számon kérése. hatóságunkban sem talál rokonszonvro. De a 2. Kir. tan felügyelő úr azon levelének tár­ színnel ki kell jönni, s ezen hangulatnak gyalása, a mely mellett a b.-gyarmati pol­ akár a képviselők által, akár a legközelebbi gári iskola tényleges megnyitására vonatkozó közgyűlésen hozandó határozat utján, — ha­ miniszteri rendeletet közölvén, az abban ki­ tározott alakot kell adni. Mert míg a törvény­ jelölt szükséges intézkedéseknek megtételére hatóságok nem nyilatkoznak, míg ama erő különösen az alapítványi tőke kamatjainak mértéke, moly az egyezség ellen vagy mel­ utalványozására felhív. 3. Az intézeti vagyon­ lett harczol, ismeretlen ;• addig a képviselő­ ról vezetett legújabb számadás átvétele s meg­ ház habozni fog,s a kormány tehetetlen marad. vizsgálásáról való intézkedés 4. A beadott Nem közjogi kérdésről van szó, melynek folyamodványok tárgyalása, és 5. Indítvá­ jogossága vagy jogtalansága első pillanatra nyok tárgyalása. — Az alapszabályok szerint feltűnik; hanem nemzetgazdászati. kérdések az intézet elhalt tagjainak joga a legidősebb ezek, melyekhez nemcsak a tudományos elvek fiörökösre, annak nem létében a legközelebbi ködös érveivel, hanem a gyakorlati élet tiszta firokonra szál Iván, a megjelenésre ezek is tisz­ tapasztalatival hozzá kell szóllani. telettel kéretnek. Megyénk hangulata eddig a külön vám­ Kelt Vanyarczon, 1876. april 30. terület és Önálló nemzeti bank mellett nyi­ Dessewffy Ottó, latkozott. Ezen hangulaton mit sem változ­ • NófrUl elnöke. tattak a keleti kérdés bonyodalmai, s a fen­ «• > nen hiresztolt osztrák repressáliák. Ha tehát A Nógrádmegyei Kaszinó-egylet t. ez. Tisza Kálmán nem bírt annyi erővel, hogy tagjai B.-Gyarmaton f. hó 21-én d. e. Móra­ ezen kivánalmaknak megfelelt volna, a anél­ kül, hogy támogató pártjának — Összakaratát tekintetbe vette volna, — a nemzetre nézve kevésbé előnyös egyezményekre lép; — le­ hetetlen, hogy továbbra is részeaitessék ama bizalomban, melyet neki a múlt közgyűlés alkalmával megyénk bizottmánya is megsza­ vazott. — Ezen bizalmat úgy lehet megvonni, mint az előbb megszavaztatott. A kormány irányában tehát a törvény­ hatóságoknak és azok képviseletének határo­ zott állást kell foglalniok; mi végett a te­ kintetben nekünk is nyilatkoznunk kell. —Es a mely megye nincs azon szerencsés hely­ zetben mint Nógrád, hogy közgyűlése a kor­ mány ezen zűrzavaros helyzetében lesz meg­ tartva; úgy az rendkívüli közgyűlést miha­ marabb Összehívni tartozand. Ezen kérdésre alkalma lesz a közgyűlés­ nek visszatérni akkor, mikor a törvényható­ sági körlevelek között — az önálló vám és nemzeti bank érdemében irt körlevelek jön­ nek tárgyalás alá. Községi számadások o hó 9r és 10-én vétettek mcgbirálás alá a számvizsgáló bizottság által. — 280 község küldte be számadásait. A b.-gy a r m a t i j ár á s b a n csak a szügyi körjegyzőség alá tartozó köz­ ségekből nem érkeztek meg. Ezen körjegyzőség • te­ kintetben hanyagnak tűnt fel a múlt években is. —- A nógrádi járásból 7 község, aszécsényiből 10, a szirákiból 19, a füle kiből 11 község még mai napig sem terjesztette be számadásait, holott azok beterjesztésére martius 31 ke volt kitűzve. Az illető körjegyzők ellen szigorú intézkedések fognak javal­ latni a közgyűlésen. Hidvégbi Pál homokterennei kör­ jegyző ellen fegyelmi vizsgálat is elrendeltetett, mert egy B.-Gyurmatra történt utazása fejében 40 irtot zsarolt ki illetősége alá tartozó községeitől. — Álta­ lában a legrendesebb és legszabályosabbaknak tűn­ tek fel a 1 o s o ne z i (honnan mind be vannak terjesztve) és a f ti 1 e k i járásokhoz tartozó községek számadásai, ■ azon körülmény, hogy e két járás legolcsóbban kor­ mányoz, csak dicséretükre válik az illető közegeknek. B. Gyarmat, május 2. Kétségtelen dolog, hogy a hírlapirodalom egyik legfontosabb feladata a közvéleményt megteremteni, és e hivatást csak nagyobb tehetségek vannak utalva elég szellemi képességgel betölteni; mert aki e szel­ lemi erő súlyát nem összesíti egy közös czél elérésére: a közvéleménynek irányt adni, az nem tudja felfogni, mily súlyos feladat a közvéleménynek tolmácsa lenni. A hazai hírlapirodalom: különösen e lapok nem rendelkezhetnek mindazon szellemi factorok sokaságá­ val, melyek egy politikai nagy lap léteiét biztosítják, mert nélkülözni kénytelen helyzeténél fogva nemcsak azon anyagi forrásokat, melyek kiapadhatlan bánya erét képezik, hanem hiányában van azon tudományos egyének támogatásának is, kik bölcsességük által hi­ vatva vannak egy központot képezni, kik körül a gon­ dolkozni nem szeretők is összecsoportosulnak. Ily hiá­ nyokkal szemben tehát felette nenéz egy vidéki lap­ nak magát a közvélemény kifolyásául felküzdeni, ha­ nem csak — a mennyire lehet — a nézet nyilvánítá­ sok azon színvonalán lehet magát fentartani, melyek az uralkodó eszmékkel nem ellenkeznek, s melyek a közszellem tolmácsolására vezetnek. Ismervén a kedvezőtlen anyagi helyzetet, melyek egész megyénknek hírlap pártolás! hajlamára annyirt szonvedőlcgcsen hatnak, és ismervén azon keveseken melyekből lapunk fentartó közönsége alakul; lehetet­ len, hogy hazai közönségünk inaiferentismusa iránt keblünk el ne szoruljon. Mert vagy azt kell akarnunk, hogy megyénk ezen egyetlen orgánuma virágzó és nagy jelentőségű legyen, akkor olvasó közönséget kell te­ remtenünk és fogékonnyá kell tennünk a népet, a kéz­ műveseket s egyéb osztályt átérzésére bírni annak, miért kell a magyar lapokat olvasni, és a vagyono­ sabb bár iskolázott, de szellemi élvezetekre nem sokat adó osztályokat kiemelni elfogultságukból; vagy azt, hogy nem akarjuk felfogni annak előnyeit; közönyös­ ségünk által inkább veszni engedők. El kell tehát mindenek előtt a néppel hitetni, hogy viráezó nemzeti irodalom nélkül valamire való nép a szellemileg emelkedett kor színvonalán becsü­ lettel meg nem állhat, és hogy nem elég az aptagok, kazalok, barmok és teli erszények arra, hogy ezek beszerzése vagy fentartása által már egy 5® éltem- �A páraijyotuat :.-legerősebb 19 Au JMi 4cgtolt, általános aránya- a lAvdJilu4-<épest 1.8. fokkal polgár hivatásit betöltve h‘SXÍaiu Hert mindezen gyengébb 2Lén • • 8.0. havi közép - ■ 12.9. m. m. emelkedett. A szerves élet vegctatTója a múlt évhez anyait Al óíAKqtagán JoWegek'» kivételes szerencsék volt, . . , , . , viszonyítva a hő első felében kíksó hátra maradt, de • jelkmú megkötönbirttetóack- olyanok, me­ ^*’\Nedv<.<iég : legkevesebb 24 cu »* 84, havi Ikö lyeknek értékfugarait yalami véletlen i^|w^ou£se 4 hónap inÓM«dik-felétől .kezdve jóval előbbre,batodt. aép & 17 itázalék észlelteiéit. ..., { ’ A Wgnyomat; legmagasabb pontéit *24 óu 1&2 7* teljesen KWfbatjít Hánetn cg}* valódi Ailarupvtyráckó* 5 |>zé|kfif: E • 3. E K *-* 7. K — 5, D Ny IflgalapUbb iiOAli 739.?. bavi;közóp a 7-wTp ®. taioMégáhex tartavak aa te, hogy a hasai hirfWjnrol^ ^ métert mutatott. XX < -AMA Njc «Áj40, E Ny vr 33. . <, fan.íenUrUUr» anyagi tehetődnek megt^d^rAfcm Az 0 hóban ritkán mutatkozol felhőzet réteges, Á mArnéro legmagasabb 19-én 210. legalan ­ tan: vagy ha kell caen arányi túlhaladó afJbtaftalís halmos é« fürtös alakzatot mutatott. tabb ‘2-án 5.4. havi közép -• 15.5. fokon állott. nóldáí nagylelkűséggel járuljon és ckkép saját síel S o p t e m b 0 r b a v u változatos időjárala és fe­ U^á'értékét felfogáUl <*• uralkodó politikai légkör A páranyowat:• legerősebb, ‘21 én * ,15.4 leg­ lette száraz mivolta által tűnt fel, délnyugati pnieva-’ gyengébb 5-^n 2 4.5 hayi közép -v 9.6. m. jn. volt. szín vonalán foAlartha»» a. lens szél áramlattal. -NedveMég t logkeveeebb 21 -én — 18, havi közép Álért akárminö lapokat indítsunk is meg, mind­ A légnvomat: legmagasabb ponton 12-éu 1 <• . -j addig megnyugtató síkért, nem tudunk felmutatni, tűig , .•* 72- százalék észleltelek. , f. , Í55.G. Icgalántabban 29-én 730. havi köz^p^ ’ • j Ózon tartalom Y legtöbb 3l én ■ 9, legkevesebb népünk fel fogását erre elő nem készítjük, és átolvasás 74797'mlm‘meterf mnfátótl/ “'7i ‘ ------------------- 6-én *-* 4. havi közép — 6. fok volt.' ‘ ‘ ** .uUUl.xaM “W úautotjuk, mert Így meg­ A hőmérő. legmagasabb 11-én » * 22.0. leggyen­ Szélirány; E - 17. EK 24, K.-2O ÜK, fogják ítélni tudni, hogy a miveltség s tudomány sok gébb 1 lö-án- — O. 2. havi közép * . 12.7. 'fokon - ti, D -<• 3 b. Ny— 4. Ny » 9. É Ny - 9. tekintetben nagyobb hatalma mint a kard vagy l’qba állott/’... •> ‘J ‘í • ié. A csapadékok összege '• 38. m. m. ■» thte ígytl.'Axért megyénkben tpinJenUtl a városok és A páraoywnat;. tógáróecbb 23-An 12J? lcg> J u n i u a h a v a rukkenő melege és erős viharai kézségek legnemesebb feladata lenne, ha a városok gyeugébb I3 án v- 30. ;hayi középe*- 8,2^ w* m-.' által jellemezte magát, — szerencsére — vidékünkön éasköwégekbcu mindenütt kisebb nagyobb, mértékek-* volt, jégeső nélkül. 16 éa 25-éu nagy tokíi keleti szél vi­ b^v. vogyonossága ás népdala arányához képest ' Nedvesség: legkevesebb (3ón • / J6. havi kö-v har dúlt, á tengőiét gyere fejlődéit mutatott, havi kö »ra-|(*A állítana, illetőleg ha aailyköuyvzép -•■■•‘70. százalék észlelteiéit. 77 /'Á‘ . zép hőfokunk a múlt évihez viszonyítva 0.6. tokkal lását a lakosság erejébe* képest megkezr Szélirány: É •» * 2, K K «* -Mii, -K — 5,-D-K • emelkedett. f dicsérendő kezdetet folytonosan ernyo”• 10, D 4m-1|, .D’.Ny - 20, Ny *** 15, E Ijy.: . A légnyomat: .legmagasabb ponton 23 án - 753 dailteá tttergalommal folytatná, természetesen mindenek legalantabban 25 én - 742.4. havi közép 746.6 m. előtt legszükségesebb ^közgazdasági munkálatokat és A csapadékok.ÖM^ego • 5-0 «. m. .• ... ,)V, ; benőiteket annyira érdeklő hazai lapokat kellene jámétert mutatott. . # 2': í . ;• / 'Októberhava' hullámzatasau válloiékouy A hőmérő: • legmagasabb 10-ép $L2 legulanratygplu/ / volt, a lehatalmifott b leginkább nyugati szél járattal pá-“ tabb 1-én — ÍÍ.4 báVÍ közép 20/. állott. S így. lehetővé tesszük, hogy a vidéki fowllemi rosnlt hőfokot, hirtelen' enyhe légáramlat/Váltotta‘faO'J . . A plrauyomat: légerösebb1, 25-én —'-21.8 ,leg­ erők központosítás által a kór kívánalmainak megfő, s emezt ismét., —- tokozatua. átmenőt nélkül,.'*f-. anuui ; gyengébb 1-en »* 10.5, havi közép 10.0. tn. in. vélt. letöleg a lehető legtökéletesebb vidéki hírlapirodalmat — ,|6 Au esteli 8,órakor erős dlirgós, é# nagj -yilVjfnrv Nedvesség: legkevesebb 19-én:*** 53, havi közép ter^ixtjhk atój á így a közönség is befogja látni, mi­ lássa! jelentkezett vihar, annyiban bír /rdukeseéggn^. — 84. százalék észlelteiéit. . r •. • szerint a kMtOrelhdg és haladás oltárára adott Allémennyiben hasonló Időszak folyamában ily természeti Ózon tartalom: legtöbb 29-én S^Jcgkevcsebb rcilt 4uaau ka mato M , ktoUemi nyeremény ck ben vette tünetek vidékünkön nem észlcltettekv 16-án y3, háti.,közép 6. 4,* ’ tapaazialUhitt, . ’ ir-őiiifhrÓábíiM O • /•/A légnyomatr legmagasabb ponton 7-én -^-755 - ‘ Szélirány: ÉJ E K 4, K - 11. D 16 r - *__ 1 ’ »• ; ~ « rt1 3. Icgalaptabbaa J4-éu 730, havi közép 743Ü. m. ‘ 1) *- 14. D Ny u». |, Ny 27. E Ny - 8/ métert mutatott. • ;7;, .,■;>[ ]/ .l .>*? :hl<i A esapakékok' ötszöge m. m. ’ feWWéke A hőmérő: Icgmagaaabb 15-én — 17. Ö/lcgaJ n I i n z h a. v a; igen változatod időjárattal bírt, lantabb 22-én/ --— 0.2.‘.havi közép - — 8.X fokon cső, és villám viharéi napokat mutatott, magas hőfo­ az 1875-ik évben lehészeti és közegészségi tekintetben. állott: kát hirtelen Icbatalmitatt hőfok követte. ’ A. páranyomat legerősebb 13-án '*«*•' 11.2.*-lóg* A légnyomat: legmagasabb ponton 28 Au •-752 Dr. Pliohta Soma, Nó^rM®c^yc u ÍSarroaátSL gyöngébb JÜ-én 1.7. havi közép 7Í 1. ok 1 egál untabba a 9-éu »-• 739, havi' közép* 746. milli Volt.. j- -• ‘JhIs/. C -lmétert:mulatott. -.i'vr > T•> : t L Lcbészeti viszonyok. 7. Ncdvcsöég: legkevesebb, 19-én |7: havi közép ■ ... A páxanyómatlegerősebb 2-án—* 20.2 Jeggyeu* . jfotlAsJprii bh rs egészben véve ’ttté^mindig' télies 8p. százalék észlelteiéit/ ’/ / gébb 15-éu -* 10.6 havi közép —- 15.1 m. m. veit. s 9 : u .- 1 *r •? :: (Folyt kövj •; ^* 7 A . hőmérő C. szerint:".legmagasabb 3-án — 28^8, jeöegüaek MIM Jel/ többnyire borús napokat* s nme‘ / tuii’;.?-’''' <: :Novk*j7 vxlenst tyugati Fjeteké V' taráiéit, a tengélct csak kissé le^alanlabb Jő-én - - 10.0. havi közép -7? 19.7 fókob állott, j *I-M: hatedt alá, inbatatadloü hőfoka, száraz szelei, dcktllö'f •• ’/’**•;* - -•> •• .z . nöettt, faAyot bo«»lÍ Óbotei miatt.-’>’*/»;• vNedvesség: legkevesebb 31-ón *• 53, havi közép Levelezés. - - • — A -A TttgxrjriHnat:3f Jegmagmiabb ponton 14-én 84-százajék észlelteiéit. t-- ■; ._•{ »? 1: , _ t.j ,, .. .j I z .;!;?>í>7’ int ir.’.ICJí .17’* 7524 ItegaJanubb >22-én -*-738 havi közép 746.3* Ozan tartalom: legtöbb 27én 8, legkevesebb ./ .- / • ÜÁY* : l.noVysAg ínájuá .10.taetare mátáEuti. d i á.o t - 5 r ,• f : ■ ' 28-án 4. Jiavi közép • 6* vó}S A N. L. 18. 8támábau: hozzám, : mini ézoúi 'top ’ '• SzélirányÉ 4, É K W 3, K •- 5, D K - áo-.A : hőmérő/ tegmagaaabb‘Jl-én^-lS.0. legalan-* tabb’l-áte.-.* 08, havi közép -* 8.7.;fokön állott. itteni 'r. levelezőjébe! állítólag „többek? által intézett . 16, D -u ilj D Ny i—’ 10, Ny — 44, E Ny — 10/ k -la/A. pirznyoosaT: legerősebb 6An—‘10.0. IcggycnEső esett 12 nap, a csapadékok Öeszvcgo •• - 31. : „intcrpcllatióra4 íme ezeket .van szerenésém ^rövidén-' géWte25-ta*»»:8.9r havi közép •-* 6.4, m. m. volt. ' 4. milli méter. • . . • : válaszul adui. ... ;;r njrKodvesaégi lek kevesebb 27-én 34, biti közép Nem tagadhatom ugyan az interpellaíio tárcjá-^ a u g u s t u s h ő . száraz nyugati .szél áramlata »;26isíjtxaiék tazletelt. c ** te cn/nvi». v J-o nak lényegét, habár „többen* űr, vagy:urak ölt. pJak-' által tUut fél. csapadéka csak 12. milli méter/volt, -arQxon tartatom?-'-legtöbb 8-án-^'8, legkevesebb bán tuntatták fel az - idegen' közönségnek' á : dólgol/-* hőfoká n rendkivfil hullámzott’s leginkább felhőtlen 24-áh; -adatai! ktaép — 5.6. volt1’ ^' ” mely könnyen ízt vélhetné, :bögy. Üóntmcgye Btékv4<4 napokat matatott '• •*' ; rl ía/StaJteány: É-* k E K T,: K -;ii8 ‘ D. É A lég nyomat:- ‘legmagasabb ponton J7;éu »«•*:! rosában n kérdéses inuk^dvelői előadás,«lau vagyjAtóa l 12} ,a ü Ny— IV; • Ny - 2q y; Ny ~ ‘ 4“ é&zleltctctt 754.9. legalantabbau 6-án *—737,6. havi közép.-747,4.7 valamelyj^éx professo4 korhely.. kompániaj garázdái-/ kodótt,. 8 & nők fánózát' l^hellonnó, tette volnál Ex' --»A aapadákok összege — 22. m. m. m. matert mutatott , -f j:.-. , <.-< • .nitH 4 azonban7 nem való,-' mert1, a y$zinpad a .kártól ;áíai|f .‘ JjiM'Ajtisbst^á bán ' a bőmérték1’ mindinkább * ,’A hőmérő C„-Szerint: lég magasabb ^O-űn-. r; előre haladt, 19-én érte el tető lokál, midőn az ár­ legkisebb részét foglalván el a teremnek, előtteá,iAncír. 28.6; legalantabb 24 én 1L8. havi közép 19.5. fokon állott •” 7 .-i . /j .’ i' nyékban elhelyezett higanyoszlop *24. C. fokot muta hóbvrittatlanul és -kedélyesen -folyt .lé a nélkül/ bogyb •/ intim ‘ ;; tn ~ f: ‘ - ni >- -D 7! t-.-r ó zl fi -i \\ f; J. 17 mi ‘ tÁRcza. r.vteJi! atnas’ x5V><o,*u,*< Apró történetek. .í.T-ú•*i ^Zf ateba.tuvják egy szomszéd beli fiatal nőjjj^z, JtL mérgei , veti be, A beteg szobája fényes, clegaaaj^Ak orros: kikérdnzi a beteget, gyógyszert rendel^.WKKgiMÖ* az életnek. < .- J : .' . J - ‘ J Két nap . múlva egy dered fejd és deli termetű i nrjXlagatja, mag ** tnvos* éa.igy sói: íom-.Prvoa urls.Ün , megmentette azt, kit őszintén sxcrotekJfezzel eagetn is. megmentett oly lelkiiiruc- i retfardaláatólj ,mely; síromig kísért tolna. Beismerem, l fttk^xf Vfítajm A zzcgény gyermek fogatra vágyott, * én megtagadtam kérését. A boldogtalan ebből azt követkcztcu^ bogy ttoár nem szeretem, és meg akart halni, KitteLrtiégvzniiek ismertem személye se n is megköpömzi fáradságát orvos urr ós egyúttal bálámat is I lerpnu.. ( Ezzel az öreg távozott, egy.formás aranyteker- • csoJ ÍBkütva, a kandalló párkányán.:--x ^láaxi ap az cnoahoz cgy ötven.orca, piros pomgás i termetes, jugjembor ayítotl. tea Gyémánt inggombjai, gyémánt gyUrtú voltak, arany óralánexa pedig olyan ▼astarz. mint hangia. 'r’’i! ,jfsr~ Kedvei orvos nfj nagy köszönottcl 'tartozom önook,,bogy as én kis bolondomat megmentette. FAI* ték^yjfwjtaiu, a úgy látszik igazUlannl. Hirtelen ha* ragv^embar vagyok, azzal fenyegetőztem hogy olhiigyonv Soha sem hittem volna, hogy így ragaszkodjék hozzám. Fa, lett volna nram, harmadik, ki miattam.. 1 d°-hagyja le • j^F.ueJ .a gőmbölytHnr háromszáz frankot tett az orvos uúuztalárm és távozott. Csakhamar ismét csön­ gettek*. Elegáns fiatal vacs lépett be. i - Atsná"?:í- • ■ '• . zt®. rRKZ0*"/ , , Vram, előttem hogy köszönetét mondjak azon ápolásért,, mdyben egy kedves nőt részesített, ki hűt­ lenségem miatt kétség beesett Az ördögbe is, ha se- j quéatrunráU helyezem személyemet, kimegyek a fórgatombóL Mire való oly tragikus oldalról venni a dől- ’ fi íí #: : J í- < . f. t i- > *................... - got: E pillanatban nem vagyok pénznél, a landsknocht nagyon boráuiott, de lesz ti gondom. . . : i Ezzel kezet nyújtott az onosnak, fölborzolta ha­ ját és távozott. Az orvos Atsietétt a beteghez. •' — Asszonyom J, mondá — Igen sajátságos hálálkodók voltak ina ön miatt nálam.-Azon árnnyteker* eset, uiolyot egy öreg nr illadehucsen átnytytott, megérdemlvltun, és meg u fogom tartani. De a másodi­ két hein tartom meg, ez önt illeti.. A harmadik miatt i>cdlg nyugodt lehet,, ez legfölebb oak. a laudaknecht kedvéért csalja meg önt. De ügy látszik, mind á bá­ rom szerelmes önbe. ''' ' • ■ ! — Ah uram, ha ó is . úgy bolondulna ntűnam, nem estem volna kétségbe. ./ ..H<vy»n? v? Ki lu/uz ő?j,. - : ; . — Ali Orvos nr az a hálátlan, ki, elhagyott, ki, miatt mérget retteni. Egy 'tenorista az operából. Kép­ zelje csak, Nciv-Yorkba. szerződött. f..-- . zi - • ;1 ■ • • .. , ' . ’ • • »• / J . -i... ■ Egy angol lap Shakespeare műveiből a követ­ kező beszéli’t állította össze „Rikhard4 tehetős „velenczei kalmár4 volt, s az egész városban mirt ,Uthcllou-t ismeíték, kinek házában nem egyszer volt „Sok zaj semmiért*. .Jolta4 neje mindennél jobbéi szeretto, és még is minduntalan „vihar* volt a ház­ ban j míg végre a nő megsokallváu az örbkita félté­ kenykedést, elhatározta, hogy clvál férjétől, nA mint tetszik^ mondá a férj. nHcuriku borzadok tőled, zo­ kogó a nő; Etnlékszel-o még szerelmünk első szép napjaim? Az csak »,Nyáféji Alom4 volt! —' Nem, „Téli rege4, válaszoló ez mogorván. És a nő távozott, hogy soha többé vissza no. térjen. Ekkor a : férj „a makranezos hölgy4 megszdidésót határozta el, s útónná ment a szőlők házába. De ezek „CézArtM nszítptták rá, és így szólónak r-„Távozz 'szemeink elől, sohasem kapod vissza a mit nkanz4. Most kérésre lógta a dol­ got, s a nagynénikhez /folyamodott,.: hogy szóljanak mellette. Ezek megfejték a „Tévedések . vigjátéká4-t, s nÁ víg nők4 állal visszakapta feleségét, megjavult, és mindenki megnyugodva mondó: „Ha vége jó, min­ den jő“. ' ' ' • " í* • • Pária egyik elsőrangú vendéglőjében egy divato­ san öltözött fiatal, dandy ebédelte, s ulikor Jcgdrágskbb ételekkel -bőségesen ellakott, óda intő a pióc.zéf te, -' Apportéi moi' un anauas ét la. garde,( *J . ? * ■ Á német Pá.isbsn-is b-ét’mönd '■p tiétyw/kiáti: g helyett,-a a pínozér németnek: tartván M3nd6gét, ázlíí bittó, hogy ez ganlo helyett- carte t vafcyia számlát kW ; és.boíiozta neki az.ötvenkét frankra menő száoiUt.,v ‘ ' — Csalódik ön, -i- mondó a vendég hiszi, hogy német vagyok, nekem, nem carte,/lianotn 1 gardo, vagyis rendőr kell, ki börtönbe ! tlgyép, mért •* nekem ngyan egy fillérem sincs, és ingyen- ebédültem t itt önöknél. . , ; -7 .? : A niuezér lólialálban. futott a .vendéglődért,, ki a dolog mibculélérőrértcsUlvéu, nyájas udvari.össiggal 1— Szütuncéétlcnhö' nem- tebcléin ^éér tnéur5ázie-'szem önt egy ebéd miatt, do ha: már.' éhes-voltíötf uram,'miért ette cl a .többi vendég elől la lbgritkÓbb \ és legdrágább étkokpL Ez egy kis visszaélés volt voix<lég^zeretcteininel. De tudja mit. En itt a szomszédom- • mai nem a legjobb egyetértésben, élek. Menjen Ón fiqlnap oda, és tegyen étejr, ihínt nálam, költse fizetésnél-’*1 klll legritkább és legdrágább eledeleit.:/ /D íc ,— Sajnálom, viiWmzó az ifiarlovag, ;r?rtle lég-'t nap már szomazétÚánál ebédeltem, és épen ü adta. czt 7 az okos, tanácsot, hogy Önhöz jöjjek,- 'í :.í; • /. * .r-j;Í;, -.■;* >’<>’{« < Uugo Viktor 0 napokban kiköcllzíittaz-oliist kö--' vetségi tanácsos szép fiatal poiévol. A lovak, megriad-*1 tak, s.a kocsis csak nagy nehezen tudta pzáguldozásak-\ bau föltartőztatní. nz Ősz költő a kiállóit, voazély^utáp,,. tréfásan jegyié meg: * J' — Asszonyotá, ön velem kötél volt’a halálhírt. —. Noofjil mondta önf-i-i- viezonzó a szép nő. Nem a halál, hanem a halhatatlansághoz. » • -• . A mohamedán dervis.és a hitetlen török. .Egy hitetlen török következő három kérdést intézte, .egyik q; dervishez: 1. Hogy mondhatják azt, hogy az isten min­ denütt jelen van? én nem láttam soha, mulasd meg, �a színpadra Yuüult férfitársaiig mulatságán megütkö­ zését Mrki.ih ilvúuiíulu. volna. Mimi e mellett, miután lehettek ú ezentúl la le betuok olyanok, kik op- m i v ó I te b h n y i | v A • ue í női körbeu résziül a burozást, ríuinl < do hányzásl nem találják helyén levőnek, s míuláu. a régibb táblubiróí világban Hókkal többet Utak éa ÍUa tőitek, mint most a „kredcncz“bcü, miután ezen kredencz bálunk a UVzomszéd teremben van, sőt hasonló ezélokra ax átiapátú szinte szomszédos egyik holviség Wmnrt'A megnyerhető; ennél fogva meg azon méltán tigyelémbé veendő szempontból részünkről ’it jövőre mellőzendőnek véljUk és kérnűk az inkább meggun-dolatlaniű mint egyéb rósz szárijuk IxJl megtörténi töb­ be kd állal megrótt esetet :A riunthogv az ily dulguk ál­ tal ctak nj s a többi közt legerősebb indok uyujtatik azoknak, kik a megyeház teremét minden műkedvelői előadások és egyéb társas reuniók elő! bezárni óhajtják’ rj 4 ó Z ■* , ' i , • • -A / í: < * ifi *'H r.rr. bw. ’ 1' «-*' ** • '• ■»’ 1876. május 11.. • T:-Szerkesztő nr* A mnlt’alkatommal küldött ‘ tartósításaim páf sorait azzal fejeztem be, hogy jövőre a társadalmi mozzanatokról fogok cgyetmást elmon­ dani i.aajnáJum hogy ezen Ígéretet csakúgy mc^gondülallauul.teíiem, mert társadalmi umzz amurul Kouxhányban.iitu„annyit tes^, miut a vakrmk a «jn kü-j löpbfólcségeii magyarázni, mégi* azonban, hogy ígéret térinél .részben ;pcváltha$*aiu, éde* muulny;yui|kal qry*. arául érdeklő község link széliem i állapotaikról tudó­ sítóm;-—:'r‘ Vizsgáljuk csak minő lábon áll községünkben a népnevelő*’? bizony aluk, kik már mint mondani szo­ kás, ember számba jönnek, nagyrészt írástudatlanok, főleg a női rész különösen. A mostani gyermekuetuzedék számára állítottunk ugyan egy sok költségbű kerülő elemi nópu^^ Jeljj^ u szükséges taneszközökkel, de nem gondoskodtak tanító-erőről, pedig c nélkül minden ide fordított tőke, bolt vagyont képez, s ba a mostani állapot továbbra így marad, még remélni sem lehet, hogy az olvasás és írástudók szám srsTxprnridték^nir-tchüV'qr minit cntékriitelbéuje-" lód kiípZA’itiégtjfJWdtgiilmÁsi kántor tanítónk minden’ tőle telhető bnyalommal fáradozik _ajiépuoteles.clű.-_. mozdítása körül; de midőn 200 tanköteles gyermek­ nek kell a tudomány magvait elhintett^' at! népi esik tárasztó, dolehetetlenséggel is ha t árós, '' ; Ne hídje tehát községünk elöljárósága, hogy.az islwkv-^piteBáWoyaiAtai 'be fejezte-a- ritWSterér'ltehTJlt’i séf iránt tartozó kötelességeit ; hanem menjen továbbj s d/ezzeu még legalább két 4anj£ó (tflonjást a fennállt, tö’yvény értelmében, aj Így hífite®, hogy a nép szel* lemi tőkéjének érték**« nctüZeTjarár^fog gyümöl­ csözni. u A Lasjkári űré* kedvesynejo kfiiségtiuk jótevő au£ gvÁla hosszas ktiffnldTutjá^ jT sokkal johft égésül síkben mint eltávoztak Sr- Öenmc&sctxíbaza érkeztek^ *T; A jajait va&nrrp -4nncp^Uk^köwégUtrfcbcn \É tewploia--napját, JUtly ökalúiHíu! nagy tudomány» p)/bánoaunk igen^szép, alkalmi -^tedét tartoü, vigrág vpjt mindenütt, ri^áxrn£^$rszfekágőkSp4 szüluanyagú ben zetlínknél fv^ya J^iTaiáii agyinak ^’de még sem, bhínyzoU Itt ott így^kic fejbe véréig év-nagvóbb czk-‘ vttkodáf^r.— pedig egy tfrt takarékosság ncn^rtana | nttrt, úgy is végjmszjul^salLfedy-cgetiJj nép szón ré-j • zz* ; ■. >«. .-; /;* .4 j j*. I|cküldrte(l. lapunkhoz amaali^páni végx&t,znoly azúrjai h mull azáutli.m Van hun dórnaka vurőczoi jegy­ ző* ála-ui.te ellen irt s tönéuyteten uliáráanak (ehflu­ idéit tudó»i(á>a — megt ráfultnak tekinthető. A: be­ küldőit végzőt Mariul a községi törvény.8th #a:lé«» tőimében tj/ivaz.U nem kéretett, éa az óráéi.tevők • l!cgUi\ris. „A b. gyarmati nyári* sziukör rész számát a választásba balé egyezők, száma 'tídlud<dja venytársaság f. hó. 6 áu tartott évi rendes kőzgyúléM.* óz így a választás a választó községi képviselők.ídblb határozata és megbízása folytán f. h-í 23 án d. e. 4 HÚgáiiek kivánatával törvényesül teteti j < tekiDtsq to* órakor a “Balassa-1 iy termébe • rendkívüli közgy .ílés v.ilibi, hogy ezen órás semmi törvónyoa aUpnái. sem tartallk az nlapszabályuknak a törvény é.rtelinéheui bírván; nem is iudokullatott. — E szerint a választási átalakítása, választásuk eszközlésé, a a múlt évi *zá eljárás jóváhagyatott. — A fentebb érintett végzés madások tuegvizsgU.isa, * a tár*uhU jövő uvákudésérc m.'ge/.Áiölj i a tudósító u^<m álliláaát is. mintha Kis vonatkuzó intézkedések megtclelű czéjjáhől, melyre a Orosz! község öiiállősiltatotl s részére Mellyé* ,Boldi­ tisztelt rószvényeseket van szerencséin meghívni. zsár választ itott volna meg jegyzőnek. £|t' hFyapii Kelt B Gyarmaton 1876. május 10. elkövette nz éljáró wzulgabiró ur, de czqti cljárala’át . \ • i . ■ llarimK Gábor, ít. \• . < alispán-óllal tnegvtemuiHittufetL Mellyel pöld|ídte ’ i. - a H» • t, ’ ’• K ó -’J. ’ ’ ‘ !l . . Orósaiban viak mint segédjegyzó, kiért ‘h'müAálafe* tuti Báláz* Ferenrz körjegyző felelős, foghat rikaV Kimutatása \ J maztatn:. • Közzé tettük az igazság érdekébetíi”^/ Villáin ütőit hzkiabouyáti egy házba, -de oly - a Duna fqlyó kiánulása állal károsullak itcgélvczé*. ártetianu1., hogv a h u homlok tűzfalának kettérepehzsérc Nógráil megye területén gyűjtött pénzö.-iszcgelcnek. tésén cs aX ablak vasrácn falazatának kilökésén kívül nagyobb ve-zólyl ca kárt nem okozott, A bázliau híP ; Vili. A Nógrádi járásban Kofodinyi Lajos szbicp gyen voltak, de - -* mint |evotezőuk írja — egyook teínk álul gyüjtctelt | iGv frt. 3 kr^ ehet; járniuk; Nagylóriéul Uaja.hA *<zolu egyik szőgloUbea kikbltoadő1 Oroázi községiről, 33 frt,. Diós de.uó és Tolmács kuxiá-glúdlojások voltak, ezeket a villám széteterU11'* bóf.őő frk.M) kr.,, Nótinca községiről 3? frt. 11 kr.,' bálun, h helyikbe a falazatból kilökött ^kődarabokat Sjxjmlcbely és Katalin községiről 11. fru 63 kr, IteniMöburt. A lakók azt gondolták, hogy, a UyAsok Jk^yő hiújv köz>égébűl Q frt, Fqlső*l|t>duiy közegből 6 irt.,' váltak. Azouhaü ésaludíaK meri a tojások ül niizta» 30 kr, Fcteft-Pctény községből ;> Irt. !!• kr-. ; j látták a Moldbán szerte . szórva. M i. to gí o í a n. IX. A szécséuyi járásban Sxojka Emil szíriró ál­ v ói Any u] io11 lőjuaur tal gyüjteteh 11*3 frt. kr, éhez járulták: Széésény A b -rjnnuatl uinjaliM reodMöner ezennel. városából 57 frt. 24 kr,'Snráuy és-Sagylialáp község­ közte teszi, no-n’ kik (a, f. ite íí-én'tartandó;msjJK ’j ből IÖ frt. tll kr., T/udányi körjugyzötégből 4 frt. 87 ; ra meghívót véletlenül nem kaplak s árra* idényt B^r;, kr.1 .megyeri körjegyzőségből l'.> frt. 20 kr, Enflrcfíilvi tauak, o lapok utján ezennel mcghiyatriak... /, ‘,7 ' körjegyzőségből 5 frt. 50 kr., Karancsság körjegyző* .Táiiitfufco Áandor és a taaUgyí *tal^tikaL-ki<ri sógből 10 írt 84 kr. r-i . »mntatávri . vonatkozó mull számbaü közlőit hír|/pW- r •f Újabban ismét 164 írt, 10 kr. gylljtetctt mely lagos értesite* folytán oda iffazí\juk> mítizermí űzi összeghez járultak: a b.-gyannati jbeli. bu-ui é* esz- ’• igenis nevezéa űgytáríunk dolgoz^ ki,'de uáíri több,' turgályi körjegyzótégukhoi tartozó községekből 16 frt taiiitó HCgMyével, hadéin, a lanfölugyolőtegtól nyeri 93 ikrái, a Füloki jbeli ezeredi, máluapnUki és uhonz*’ aditók és utasítások szerint ugyanennek mefcbíxáiá-' kai körjegyzőségekből 32 frt. 50 kral, u atéesónyt jbeli • bol a tanfelügyelői tolluokkal/ ...... TTRnrrntp k.-kelti é* vnrtúnyi körjegyzősógokból 12 frt *Í4‘Kral, > < Az alig vari máj uh! napúk rozxnl-mutálták a nógrádi jboli - nógrádi, petényi él rétsági körjúgy ' be magokat. Egtez héten hideg volt;<az'autórat^dli!1 . 3AséKékh»?l_lV2 _ frt. .23. kr«L___________ __ _______ ídlüuycikut előszedték, e^yca hivatalokban ÍV* Az egész megyében öszszcscu 2261 frt. 48 kr. töuek is. A^ gyakori szél dvta mo^ 'r-térmtekeUft''; ? gyűjtött, * jnely tetxcg a Bclügymiuistcriumbuz azon a teryústól. ii u.ih. teh.fl óxolmád kőtelemmel küldetett fel, hogy ebből a Duna mellett iA«.Uauyaror«zág ón • Magyvilág** le^aWmtf ~7ekvő megyénkbcli Kis Oroszi és Verőcze községek vízmegjelent J’J-ik úátnáuak'• tartalma. ^ H károsult lakosai is részesitessenek. közli Ilodich taboi-uok. —- V’asutou. (Köte Maloöhbgyí.y.1*^ Isten bálamegcXL Beiaély al pa lóez d népé leibő V-Oő*-^ rnloiyvzö. völgyi Titusz) i Folyt’ • „Ctérebógiri triirgá < étera^ bogár-‘(Ctuí j,)-—.Irodalmi !levelek (k F.) wun*4|i városból 4 Titkos lóvéiéi (Pofző.) ^;8zinházak. (NeniÖiy -mii 'ú .--ii’.-«.'.j í , /-i' - • i I -•> t í-i'l ><!. .i ; YegyeseLj. I;i; — Enidi,Királyi idy|L.< TenDysontól/(CuokA*ii JőUcfÁ —• Különfélék. Kakkfclsdráuyjii—<■ Szórojtvéóy?*-^ Szerkc&ztői üzenet.;-* Raji oki Kodteb 'ttfefttáfeP álag) nrocMZíigi rirvhkőroHi^ltak jayá^a rende— ■ Képek,!-Philadelphiából t - A 'inetnZítkbzl hirifllltttyi xdsö ■ szintero nudártivlalbóki A’ peouylvárilai -egyfetdtey A7 Girurd-CulLzgiL a Uirard-Avériue hidja! ■'A’-‘fUtí'prhdv8á1 lipsra szánt.tárgyak uujg .folyton,beküldhetők, . szelek akadémiája*. A fecnaakadémiai' :A*lMiak|MBtP' I Igen, buaszúra nyúlna - sora a máris beérkezett Margithid.il—JJ.Eh'itisctni lehelj o' la|má 'a kiadóhivatali” réudkivtlli izép és érdeke*, réguégektíek, ha &»kat. bán Budapesten/ Ferenczicktorc 'AttaniteUm-tyitUte cíyetjkétit akarnók elmámHlni, itt csuk röviilen le­ gyedóvro frt! 50 kr,> félóvA) ft fit^hégőst gyen. megemlítve, hogy a Rákóety>éa Apafiy ./oíb. tör­ —t Ajanljnh c Lipota tj óhuiió kóaOnség-fIgycIüléby.' ft'd ténelmi ‘emlékek olyan mchnyiségbtiri rónunk együtt n . lienduri bír. -Darányi Józtef abVewíft'!'í0f 4iePJ □iint még eddig tánsobasem voltak, ezuiikívül márbe- ; gyöDgyütri' szártnozásd'ifiatal- ember BrGyimuktmá'SeB^7 küldetett a hir^s Lehel kútije is egy háznagy jfíluk-kö­ ján Snmnel lakatos mesternél tókobl dátogdtásKUvőhi'1 zál a már korúblun omliioUekcn khrül a bószlerczeott L ite 8-ánfellürl'iegy< fiókot, »>uut t1 ’ahb>óF blnyai és a szepes püspökök egész tárhátit' hozták frtot lopott ki, mellyol szépen-ódábbállL A If^tMPkb^1 a‘szebbnél régi egyházi készleteknek; í*' Köszönettel emlékszik' meg végro a bízuttság [ gyarmati halotti egyleté * volt'. -»-* A jó'mad áj felfogd* tása iránt a lépések mugtétotteki liiu.l t-. j.á<> zutev Bal Klassubn pesti vésnök azpn szép tettéről is, bogyja 2 --------- '1 t J- 5 x -■ J - S f í r fi ?i 1 ! ’ f * f* bhottiág pecséljéL. a jótékony czdra való tekintettel 1 szél is, az adóvégrehajtók indokolatlan tulszigoru<q<ga, kik a múltkori ovecutiu laklatúMitól niuguuMmkudtek. . N y i I a * s y Ferenc/.. J. l ~~ (t hhrid lássam’. 2. Iliért UÖntőQk^meg ag^cmbfft’a bili ní|t? hiszen nincíszzEjiátakara^.tatcmakar^jii elleól s<xumit sem tehet- 3.’’*Tl:fe a'sá’anülwgy büntethetni' a^sten pokoli turnéim kor üpga ájátrtff is tüzből IctlL bjazen a tűz tűznek b'cnbjtrüiat.-—K Éltkor a dervíM. hitelen felkapotcegy nagyZjrfy^Cl Q’teljes erejéből m. O1Ü2..XW '"Vrí hitetlennek fejéhfckvágtádaxl/s-kiRögtön panaszt toV A templomi'NzerrltmvnllontáM. Egy fiatul utas ; vét a kádinál, ez nagy szemrehányást tett a dervisnek1 ‘ Angolország egyik Templomát látogatta meg, melyben tii-indxá<K^iuin^vá^ad -fűbe fezt az ^réjfóuy^dhlwrt/, í cpuu-A-laUuux-azóuuliolU-BöUFa'padlx*- etry-o*i«<«* nő mikor kötelességed az lelt volna, hogv felelj neki! Ve mellé, kijj-uhájáról Ítélve, szinte idegen -volt -A heves, éppen ebben állott a legjobb felelctTnrntitiúTon] kéTdéin’eí" vérű férfinak csak egy pillantásba, került, hygy éj: in und «a dervis; mert azt montBa most.cz az ember, vényre, emelje a > látni. éH szeretni -'elvét. Mit (egyeh,.. h?gj . HW i Utüü£Bökni" 9ÍL k ‘ fáj-, mily módon adja tudtára- a nőnék _ műve1 értelmeit ily,; daraat, mutassa meg, hadd lássam, hadd érezzem, s szent helyen? goudulkozik^mig régtó a szerelem ta­ akkor majd én is megmutatom neki az Istent. Aztán lálékonysága segít rajta Fog c|y n)iíott bibliát, oda mm-lde mer jönni panaszra, s kívánja az én megbUnnyújtja a nőnek jyFgjelőírc sil/Jiluvs II. könyv. 5 tetésmet,-vájjon mi jogon? hiszen nincs nekem szaverset: ,És most- aUttuny, hóm pj{uatenesohttoh\ ifok 1 Im4 akat^p^ ^^{ujtói^.2l^gy ytj f^g.'T^am; *-1MÍW,UoiuMÁií,láhiH Kezdőitől vLlt/líogy fűi szereljük. Végre miután az ember Tuldbui van. alkotva, .neki a' ( egymást-.^ nőj *^pj|u|, habozik, inig ?végre‘kon tikod 41! i földgórörif£2ú|kln uj*y irfóiiiViit seifj’láHlhctóti, mikííiíf a’ Ugyah, vfiíteljá ' a könyvet, Bum. fcönyv^nek.2. izí( türifk aJ^pcjf^irih^^.^ •íU7o;\Z<. í; HO.\ i JD4 vérié® jólOKTár r>>re arczára borai, és' loliásíKó-. dilf-hozzá. Mivel éntemelterií a"'• kcfcyofiüL’b kteri 'HP.n j./iliiii’'.>;! Íutl^íí /iíj; Wrtíd' élőn,1 hogy te Hím ismersz, buba idegen vagyuk?rí .jjii/fítl fcohií'H i; irxlvlonf ,\í»/kb A; ftfj< i pröjnrirlhn í <r4pdesvé.‘ visktáitya a‘jUMhlf •'lm.' János 3. rész * 1.* és M. versére mutatvap, M^qk. fráter ott irtjl-Valóm'dhzMAtáh akaftam tollal, és tinta ' , fid f b<iz^d<funlhtyu. jBeménVlem, hogy nemtófeútó IAieg‘-‘ foglalkozik^ ácípq kiiY^nicíőlq^ /itriterf) | ^Gy-jfirukbau, ^•latiaV'ét akkor .majd beszélünk ctv-mássaL-ti kaphatók: Vánwiu a háláiistene, finoméryzből i.RicordiM'» l'HH •tTT •r-n a oémonokí fejddolttfélba^r’váltt'íz'.ékbSií; Bárhtníid a* nap' istcnp(krokpdi|usa rézből7^°, öatyü farkkal j ^wrbeerhn a gáMigság Islcne, Igén'finom munka. Kts^bh : félijtonekés<inl4g^Í< legnhgiőlíb)róluAzttkbéh! HfMlbcn * -. y SzcméJU-íl)Ir,(Megyénk 1 öztíutclctbcn álló főj ispánja, Gf.' UyUrky .Ábráim íirf‘őméltó*Agti, ’ pérftejkorr Jéhte/érkézéit lurihgyefezékI el|étó, honnan Wrárt->/| daláét tett br. Majthényi 'Lásiló Őatéltóságáláiz Le-• Menyére. Még aznap éjjel 31 ő-akor-Pestre távozott. , ’ Ama jftrvényJ»vaM>Vmcly '47 tárosnak -tör-’, vényhatósági jogát beszüntetni kiv;Vuja‘‘ a hár nsztá-‘* Ián-van. Ezen városok között vannak olyanok is, me« lyek alig, bírtak mer lakkossal, s 4UÜII frtt.vV tartották ‘‘i fenn egy egész törvényhatósági apparátust. '•■/■íy;;;:;;:-;A:köíönséktó Nyílt Iffrúl Karagpint. ikitíily X«M<lraeÍy4JWÍ,.n sodtantelflgyelűjéhrt ’. Tterágyéria1 Mihály' ValáLV-* nap L Ló J-én.a r^ kalh. plébániai coriában, tebb-igee— tisztelt, cgyhi^jcteh tzeoietjcn"^ ia •üpr«iUkéjuJ( s lölrti -ily .ezifrajLitalu^diAv íulrdbáml -ke*yce1tedctt, inkább priírdt pswsMbAt^njS alapos indokok miatt. Ezen szavak elhangzottak, ris^i; kát visszatartani nem lehet; s miként a madarat, nuftra kezeinkből meeinenokü1, megfogni nehéz, ép ülvkcvéíbé ’ l-Wwkil iWígfagUqi; b»b< Lent azt jb rnérfiuoiidá. Azéftnekem szegény, birátntíÉÍc kitf a'hiJ UihrállÁ'yéMihir'leliílrtéfeMétiínHm^ifttö pffk« geúnezca jegyeik ti lőthteojnkírd eiáéupW)tyUvád<n- • PP9 (tport^getp.frpteMjjőlőhnzbU! cHfncyUrtőt nSttío fetacnJcít papot bántalmazni ? » . » r >0 ' Azf 1d>4nflta' toááMiA,Hlog^ ó■ i-ti^Vn? lajdonitani. MegnyiigodtaAktéiba 'bd'iüf találd, hegfó ej-portálfa/iú fog, ez valamivel udvariasabb kilojczR c 'De kicsápktái i.? Ráéri filérteni v-wr Iralátenkt bizonyától azért akarja velem ércztcun, mert hogy én, mintőrt^' /og5% kcUjfiliUüV kÚHÖbíHtile. Erre azt mondom: Ik^'1 .'én az ő kegyelmére soha sem szorultam, sőt nagyon 4 'ázé/éhbíutliAE W JJrdMuus vcmbérnek kell lennem, ha) * hogy én az ő kegyelmére xtórultam volna, vagy igénybe obajtothui) yen ni. ; Vp ; A m. tanícllteyotolftf üizAjvl&Wtai uófáridp/" táníágöm Sniatl merte r.lní fx/nus'haragját? [Kell ke­ resnem az IndokoküLTTfró netn moriduatok egyebet, minthogy sajnálom; de én olyan ember iránt, ki a köz­ véleménnyel és közszcllcmmel annyiszor összeütközik, �ki, elölt kívüle mímw •*•*, *#•»» bfctAbt<it tmter, udva­ | tői rendeletét kapott, miszerint a nógrád m. városi kán­ tor tanítói állomásra pályázatot hirdessen, minek köret rinál Unni, mint egyszerű szerzetes ember, nem tudnék. keztében azt f. é. april 20-ára ki is tűzte. De mi történt? E tekintetűn tartom Ltuűifnik klotz polémiájában ama szavait: „Nt 4pő|U^Mt.i8 Jtinc ’VflidMr uuD nic^i A nógrád kerületi körjegyző Ledcrmayer Vincze, bá^üb írta, $ n«$ <«fl< nk*‘ ateb Do ho«y P*P‘ Unprunger J. veje, f. é apr. 17-én esperes plébános méltóságom megtértem minden egyszerűségem mellett távollétében ÖsszcdoboltaUa a r. kath. lakosságot az nem hagyhatom, arra elég erőt ének magamban, bár iskola épületbe kántor választásra; hogy ez illetéktelen milyeanatalmat arrogáljon magának a tanfelügyelő eljárás egy jegyző részéről, azt vitatni felesleges. Du ár. Axárt hát: „Irafuror brevis eatjanimum regeíqui lássuk tovább a bohózatot Az oskolában összegyűl egy ulti párét, imperat, huné feni*, bűne tu compesoe pár vén asszony, cgypár oekolás gyerek s holmi szom­ catena'.* Főj tik Róbert, Ferenczrcndi szerzetes pap. jas torkú sihedersott rögtön egy aláírási ivet adnak ol^jök, hogy ír iák alá, miszerint a régi kántor mellett akarnak maradni. Miután pedig az iskola terem tán Nógrád 1876. májúi 7. sötét volt, azonnal meggyujtattak a lámpások bor pá­ linka fiaskók, hogy t. i. lássanak aláírni. Azonban még­ Válási a BFüggetlen Polgárnak4 f. ó. april27*éről sem ment a dolog úgy a hogy kívántak volna, kellett kelt mában megjelent „nógrádi üzelmek4 ezimű másról gondoskodni. Egy ágról szakadt fiatal embert csikkre. Fentebbi cum alatt volt szerencsém a „Füg­ fogott a törvény túdó aláírási Ívre. A bor pálinka rábe­ getlen Polgáriban sajátságos elmefuttatást olvashatni. szélés ijesztgetés fenyegetés szülhettek aztán valami Vessek ipagamnak bátorságot arra következőleg vála­ eredményt, hogy minőt, azt most nem akartok fejte­ szolni. getni. De elég erről, csak azt óhajtanánk tudni, vájjon Az üzelmek csikk szellemdús iróia ugyanis a Nóg­ bűnhődés nélkül fog o egy körjegyző, ily önkénvile^ rád m. városi kántor tanítót, kit hivatalának teljes beavatkozhatni s lázitbatni az egyház rendeletéi elleni' elhanyagolása, botrányos magatartása, tisztével Össze nem A lapok utján hirdetett pályázatra számos conftrő indulatoasága s vallástalansága miatt mind váczi cursus jelent meg, kik közül néhányan, mellesleg le­ püspöki fői. szt szék, mind pedig a n. mélt. Cultus gyen mondva, a lázitó körmei közzé jutva, nem épen miniszter ur hivatalától elmozdított, úgy akarja bemu­ ajánlólag viselték magokat. Megkezdetvén a választás, a tatni, mint papi Önkény áldozatát körjegyző valamit az iskolaszék ellen hadarva s né­ „Szellemdús czikkirónk csikké elqjén mentegetni hány megjegyzést ejtve, tiltakozni kezd a választás el­ próbálja a nógrádi kántor tanítót, s különféle rendet­ len s Jókútby E. esp. plébánost lázilásról vádolja. lenségekről, hiányokról stb. vádolja a felekezetet, de Furcsa logica! nem teszi hozzá, hogy mindezen rendetlenségek és hi­ A jegyzőnek kellett volna azon lennie, hogy a ányoknak stb. legisleg első oka a kántor tanító törté­ miniszteri rendelet a nép által tiszteletben tartassék és nelmi páratlanságó hanyagsága és gondatlanságában zavar nélkül végrehajtassák! s épen a jegyző volt az, keresendő. Továbbá czikkiró említi magának a kántor ki kortesmódjára az elmozdított kántortanitót éljenezni tanítónak mentegetését is, mely szerint egy 60 éves kexdé. ember képtelen egy tanteremben 160 tanonezot oktatni. Meg kell jegyeznem, hogy micsoda lelkesölés volt Pedig író jól tudja, hogy a nógrádi iskola épületben két tanterem van, s hogy a felekezet már ,12 ér éta az, miről beszélt a volt kántortanitó érdekében, az ád a kántor tanítónak segédtartásra bizonyos összeget; igazság az, hogy Ursprnnger J. jól orgonái jó és csengő hangon énekel, s ezért a vén asszonyok, kiknek a többi de segédet nem tart, maga is oda nyilatkozott, hogy Uroprnnger J. anyagilag szellemileg megtörve lévén, dolgokról fogalmuk sincs, mellette kardoskodnak, no képtelen a hivataloskodásra. meg aztán azok is, kiket a múlt napokban a bor és a pálinka nedve bátorságra és kurjongatásra ösztökélt. Ima a szellemdús czikkiró privát véleménye ’. Vé­ De az is tény, hogy a b.-gyarmati törvényszéknek f. é. delmére kell most kelnünk, egy becsületben s szivjóságban megőszült 70 A aggastyánnak, kinek magas kora sem volt elegendő arra, hogy némely bohóczkodó, viczHIRDETÉSEK. kándozö fiatal uracskák által tiszteletben tartassák. Azonban hogy becses olvasóink a következőkben job­ ban tájékozhassák magokat, tudótok kell, hogy ft Jókúthy Endre esperes plébános sziybeli jósága a vidé ken úgy szólván közmondássá vált és ezen aggastyán az, kit némely éretlen iQoncz holmi aljas rágalmakkal mer illetni, sőt konokul állítani, hogy ő volt volna a kántortanitó elmozdításának indító oka. A dolog azon­ ban így áU: Körülbelül 6 éve már, hogy Ursprnnger Józaefkánt. tanító ellen a panaszok napról napra szaporodtak, melyek következtében Ursprnnger J. majd intve, m^d teddve, majd a váczi főt. szt szék elé idéz­ ve volt Ez actiók több ízben ismétlődtek, utoljára az­ tán Ursprnnger J. maga leköszönt hivataláról a főt sz. szék előtt; de mikor ezt írásban kellett volna ad­ nia. csendesen eltűnt A panaszok ez alatt mind sű­ rűbbek lettek, mire a szt szék vegyes (világi és egy­ házi) tehát nem mint czikkiró mondja, két plébános bői álló vizsgálatot rendelt ki Nógrádra. A vizsgálaton bit által kihallgatott 18 tanúnak jegyzőkönyvileg felvett vallomásait mind a szt szék, mind a Cultus miniszté­ rium oly súlyosaknak találta, miszerint Ursprnnger Jó­ zsefet kántor tanítói hivatalától egyszerűen elmozdítot­ ták. így áll a dolog, s kár nyilvánosság előtt hazug­ sághoz folyamodni, s azt állítani, hogy J. . esperes úr lett volna oka a tanító elmozdittatásának. Tehát Ursprnnger J. két törvényes fórum által mozdiltatott el, avagy nem tartja ön czikkiró, a püspöki tt szt széket s a n m. Cultus minístert törvényes fó­ rumoknak ? — Azután ft Jókútby E esp. plébános mint a nm. Cultus ministeriumtól, mind pedig a fL ezt szék- marczius 18-án hozott végzése szerint Ursprnnger J. csalási bűntény miatt három havi fogságra ítéltetett. • most csak azért hagvatik szabad lábon, mert az ítélet ellen felobbezett, s így őt megválasztani józan ésszel nem lehet. Nem tudták ezt önök fiatal barátink, hogy annyira szcmtelcnkodtek ? Avagy a szt szék s a magas ministerium ha rendeletét bocsátanak ki, váljon elég-e egy körjegyző szava, hogy a népet c rendelet ellen bünbödés nélkül fellázíthassa? váljon megválaszthatja o a nép újra azt, kit képtelensége és egyéb bűnei mi­ att a legfelsőbb helyeken elmozdítottak? A néppel könnyen lehet bánni, főleg, ha egy kis szemfényt csil­ logtatunk előtte; de a nép tettéért az felelős, ki őt e tettre vezette: tudják ezt önök, czikkiróék? Vagy azt fejtse meg czikkiró, mi féle joggal (?) tiltakozhatlk a községi jegyző a kántor választás megejtéso ellen, mi­ dőn azt két törvényes fórum rendelte el? avagy a jegyző o két fórum fölött hiszi magat lenui? Azt mondja tovább czikkiró, hogy csukott ajtónál, történt a szavazás. Én azt mondom önnek; a meddig be nem tudja bizonyítani, hogy a szavazás csukott ajtóknál történt, hogy azon pályázó, ki két szavazatot nyert, csakugyan a pap „keresztfia4, addig önt megvetés és szánalomra méltó aljas rágalmazónak nyilvánítom! Több szavam nincs. Csupán csak kedves olvasó­ inktól kell bocsánatot kérnem azon talán nem aestbe tikus kifejezésemért, melyek vádiratomban itt ott elszórvák, s mert oly egyénekkel van dolgom, kiket aestbetikával akarni meggyőzni: circulus quádratua önnek pedig, czikkiró végső nyíltan lépek fel, nevem: szavam az én Zsatkó Antal, káplán. Szerkesztői üzenetek. N. F. Qta&k. A fordított váijuk. O. L. anukk. Módod tiaok kot sorát várja. Felelős szerkesztő: Horváth. Danó. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00087.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_05_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-05-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 20. szám (1876. május 14.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8c7c0b32592a4dcf0c254edfea99a13a.jpg a5389992d3498685fe4357fc29cddf03 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bcb797cc74ea09e74da5703f855c1261.pdf 7048fccbffb3eefe894858b629b42a1f PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 21-ik szám. B.-Gyarmat, május 21. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Ma már bizonyításra nem szoruló tény az, hogy a különböző népcsaládok a mint ‘ bizonyos vidéken élnek, a vidék tuldalkata, földrajzi fekvése, termékenysége, égalji vi­ szonyai által utalva vannak és pedig hatá- ’ rozottan utalva bizonyos foglalkozásra. E fog­ lalkozásra való természetes utaltságuknál fogva is, arra kell irányozniuk gazdasági tevékeny­ ségük nagy részét, e foglalkozási ág körül j kell csoportosulnia a tőkének, a munka és ér­ telmiségnek, a melyek kellő öszhangzatbau j való működésétől várható sikeres eredmény. E foglalkozási ágnak szentelendő minden ; esetre az értelmiség működése, mely belátás- i sál kormányozza a munkát, mely képes meg- i szerezni a gazdasági czél elérésére a megki van tató tőkét s a kettő összhatását sikeres i működésre combinálja. I Megyénk fekvés, fuldalkat, égalji viszo­ nyok és még sok más tényező behatása foly­ tán kétség kívül a földművelés, állattenyész­ tés és erdőgazdaságra van utalva, erre, szó­ val a mezőgazdaságra fektetendő tehát gaz­ dasági tevékenységeinek súlypontja, e köré , csoportosítandó az értelmiség vezérlő és intéző i szerepével, e köré csoportosítandó a munka és az ezt minden irányban gyámolitani, tá­ mogatni hivatott tőkQ. Azt hiszem, hogy nem tévedek, ha azt állítom, hogy megyénk nem lehet fejlesztője, ápoló dajkája a müiparnak, a mely mint fog­ lalkozás önmagában véve, ha hason jelentő­ ségre jogosult is, de nálunk hiányzanak azon előfeltételek, a melyek mellett az első sor- i bán fontos és jelentőségteljes foglalkozási ággá válhatnak s ha felvirágzásához reményt akar­ nánk is kötni, az csakis a mezőgazdaságnak eszközöket produkáló ágazatához fűződhetnék. Mert a közlekedési eszközök tökéletesedése a szállítás biztossága, s megyénk közel szom­ szédságába helyeztetett az ország fővárosának, a mely pedig természetes központja az erős és felvirágzó ipar teremtő tényezőknek, a melynek versenye mellett megyénk műipara a rendelkezésre álló tőke és munkaerő cse­ kélysége és a mellőzhctlen szakképzettség, üzleti technika hiányánál fogva főjcíentóségteljes foglalkozási ággá nem fejlődhetik. Nem akarom ezzel legyezgetni a mező­ ipar barátait, nem akarom a műipar és ke­ reskedelem képviselőinek foglalkozását kicsi­ nyíteni, mert ez teljesen hibás intentiót téte­ lezne fel s semmivel nem igozolható törek­ vést, a melynek szolgálatába soha sem sze­ gődnék, csak a tényeket a mint azok a ta­ pasztalat által igazolva vannak, óhajtottam ecsetelni. És ha azokat figyelembe vesszük, nem fogjuk-e dicséretesnek, elismerésre mél­ tónak találni azon törekvést, mely a mező­ gazdaság felvirágzására emeltyűket teremteni iparkodott. Megtágadhatjuk-e az elismerést azon vezérférfiaktól, kik a múlt évtized ele jén éles belátással a mezőgazdaság érdekei­ nek lelkiismeretes támogatására a „Gazdasági Egyesületet14 létrehozák ? Ez egyesület a viszonyok kedvezőtlen alakulása folytán azonban megdermedt; -— azon erők, kik hivatva hinnének azt támo­ gatni, visszavonultak, s habár a B.-Gyarmaton szerkesztett F Fel vidéki közlöny- erősen buz­ góit az eszme fenntartásán; azt megdermedtségéből az életnek visszadni nem lehetett. Pedig a mezőgazdászat jelcnlcglegi kez­ detleges állapotából csak egyesült erőkkel hozható ki; első sorban pedig csak egy gaz­ dasági egyesület tehetne e tekintetben legjobb szolgálatokat. Hogy ne említsünk sokat, csak a gazda­ sági kiállításokat vizsgáljuk,* mily hatalmas rugói ezek a mezőgazdászat tökéletesedésének. Felkelti a • versenyágat, a versenypálya te­ rére csalogatja azokat, kikben az önbizalom és önbecsülés ki nem halt. Az önbecsülés és önbizalom pedig mellőzhctlen bármely fog­ lalkozási ágban. Nélküle a mezőipar kinek- i kinek a végzet által adott foglalkozása leend, melyhez ez esetben nem fűződhetik ügysze­ retet, buzgalom, el van zárva a tökéletesedés útja. * A gazdasági egyesület van hivatva az álattenyésztés fel virágózta tására is, mert a gyakorlat által igazolt és elismert thesis, hogy rendszeres és sikeres földművelést csakis meg­ felelhető állattenyésztéssel ‘ lehet kapcsolat­ ban űzni. Ezen egyesületnek magában kellene fog­ lalnia az egész jobbmódu gazdaközönséget, mint a melynek élénk részvétele saját érdeke által is parancsolt, magához kellene ölelni a tudományos apparátussal rendelkezőket, kik hivatvák meggyőződéssé érlelni a kis gaz­ dákban illetve kisbirtokosokban is a kur azon visszautasithatlun követelményét, hogy halad­ nunk, gyorsan, folytonosan haladnunk kell, mert ha stationiírek maradunk, elnyel, leigáz bennünket az, ki ésszel és erővel előre tör. Az eszme megpenditéso után elvárjuk, hogy a gazdaközönség szakértő része támo­ gatni fogja indítványunkat, s azon módoza­ tokról, melyek egy „négrádmegyei gazdasági egyesület14 újbóli megalkotására vonatkoznak, — lapunk közönségét tudósítani fogja. A kőig)ülések egész sora lepi meg a megye székvárosát. Tegnap állandó választmány és aréna részvény társulati közgyűlés, ma délig a .nemzeti in­ tézet4 és a nógrádmegyei „kaszinó4 egylet közgyűlése, szátnonkérőszék, délután ismét állandó választmány, holnap pedig megyei közgyűlés — A gyűlések hatá­ rozatait a jövő számban fogjuk közölni. Központi választmányi ülés. 1876 ik évi májas hó !G-ik napján B.-Gyarmaton Madách Károly alispán űr elnöklete alatt tanotl köz­ ponti választmányi ülésen elnök alispán urclő terjeszt­ vén, hogy az országgyűlési képviselő választók múlt 1875-ik évben készült névjegyzékei csak c. f. 1876-ik év utolsó napiaig lévén érvényesek, azoknak a válasz­ tási 1874. XXXIII. törvény értelmében évcukint szük­ séges kiigazítására nézve teendő intézkedések ideje elérkezett, s midőn az o czélból mai napra egybehívott központi választmány ülését megnyitja, ~ az idézett törvény 22-ik § ban előirt esküt kívánja letenni. Ennek megtörténte után olvastatott: a m. kir. Belügy Minisztériumnak f. é. apr. 17-én 16546. sz. a. kelt körendclotc — melyben az ország gyűlési kép-, viselő választók névjegyzékének évenként hivatalból kellő kiigazítását rendelő 1874. XXXIII. t. ez. 29. és 40 §. § ai szerint már szükségessé lett intézkedésekre azon értesítéssel figyelmeztetik a közp. választmány, hogy a név jegyzékek kiigazítása körüli eljárást illő'* tőleg fentebb idézett törvény némely intézkedésének törvényhozás utján ezélzott módosítása várható, s ezen módosított eljárás már folyó évben foganatba veendő tesz. Az országgyűlési képviselő választók név jegyzé­ kének az 1874. XXXIII. t. ez. 29. § a szerint évenként szükséges kiigazítására ugyan azon törvény 40-ik § a megbatározott idő már elérkezvén a választók ez évi összeírásának megkezdésére f. évi juuius hó 1-ső napja oly módon tűzetik ki, hogy ezen összeírások — illetve kiigazítások ugyan azon bő Iá ig mind a hat választó kerületben bevégeztcsscnek, és a tekintettel arra, hogy a felolvasott körrendeletben jelzett törvény módosítás szerint egy kerületben több összeíró küldöttség is mű­ ködhetik, összeíró küldöttség! tagoknak. A b.-gyarmati választó kerületben, jelesen pedig I. B. Gyarmat és Vadkerl nagy községekre, csitári, dejtári, sz. kovácsi és szügyi körjegyzőségekre nézve Kacskovics Lajos elnöklete alatt Ebeczky Mrincz és Vitális István. II. A busái, csztergályi, kékkői és zsélyi körjegyzőségekre nézreBlaskovics Ferencz elnöklete alatt Ivánka György és Bondc Sándor A nógrádi választó kerületben I. Nagy-oroszi nagy községre, A bodonyi, F. Sápi, rétsági romhányi és te­ reskei körjegyzőségekre nézve. Hnnzély László elnök­ lete alatt Koináromy Hódi és Sóky László. II. Kösd nagy községre, A petényi- diósjenői, nógrádi, nőtinesi, penezi, és vertesei körjegyzőségekre nézve Scitovszky János elnöklete alatt Petruvic* István és Kozguuyi Gábor. A szécsényi választó kerületben, Hzécsény nagy községre A ludányi emlrefalvi, kar. keszi, kar. sághi megyei és városi körjegyzőségekre nézve Tersztyánszkv István elnöklőié alatt Bugáth Lajos és Dnbraviczky Ad. A sziráki választó kerületben. 1. A be rezei i, bu­ ják i, ccsegi, kallói, palotád, sáuisonházi, sz ivánvi, t erényi és vanyarezi körjegyzőségekre nézve Niczay Pál elnöklete alatt Púsva Lajos és Podburqzky Pál. 11. Szirák, Csecse, bzöllös nagyközségekre, herédi, jobbá­ gyi és lőrinezi-körjegyzőségekre nézve Posztóczky Já­ nos elnöklete ^ilatt áilágby Nándor, és Schmidt József. A lusouezi választó kerületben. 1. (xmmjucx város­ ra, abclovai, dívány i, gácsi, lónya-bányai és losoncz-tugári körjegyzőségekre nézve Pokorny Gusztáv elnök­ lete alatt Alk György és Geduly Elek. II. Alső-ntrogovai, nagy-libercsei, tiszovuyiki és vilkei körjegyzősé­ gekre nézve (Jroszy József elnöklete alatt Ilalásxy Fe* rencz és Kr«sák Ferenci. A fUleki választó kerületben. 1. Fülek és 8.-Tar­ ján nagy községekre, eleredi, homokterennei, kisterénuei lapujtői, ragyolezi és zagyvái körjegyzőségekre nézve Zcmlinszky Rezső elnöklete alatt llankus Lajos és Borbás György. II. Málnapalak nagy községre, galsai, pinczi, poltári, fappi, rónyai és szinobányai körjegyzősé­ gekre nézve Mocsáry Ödön elnöklete alatt Pasúth Mi­ hály és Váczy Gábor választatván meg, a fentebb idé­ zett törvény különösen pedig auuak 3‘i. 37, 38 és 39. &j-ai szeriül kellő eljárásra, és az összeírásoknak jövő juuius hó 15-ig ezeu köfpontiválasztmány elnökéhez kellő beküldésére utasittatuak; — kijeloutctvén egyszertitnind az is, hogy ha a tárgyalt miniszteri körren­ delet szerint kilátásba helyezett új törvény ezen összeírási munka megkezdése elölt királyi sze utcai lést nem nyerne, az I. számmal jelzett küldöttségek munkaköre az egész választó kerületre kiterjedettnok lesz tekin­ tendő, s ez esetről a kiküldöttek eluökilcg lesznek értcsitcudők. Auuak meghatározása, hogy íi lentebb kitett ba­ táridőn belül (juuius 1-től 14 ig) moly községbe és mi­ kor eszközöltessék az összeírás az illető küldöttség! el­ nök jogkörébe tartozván, erre nézve az Összeíró kül­ dötUégi elnökök az idézett törvény 52. J-buz képest úgy intézkedjenek, bugy azou határnap molyén az öszszeirás - nagyközségbe!! választókra nézve magában a nagyközségben, körjegyzőségekbe osztott kis közsé­ gekben vál osztókra nézve pedig az illető körjegyzőség székhelyén — cszközlcndú lesz, a községi elöljáróság­ gal és választásra jogosult lakossággal az összeírás megkezdése előtt uyolez nappal előbb Írásbeli értesitvény által tudassák. A választók összeírásánál követendő eljárásra nézve 1874 évi ekezember hó 17-én 3. 4. és 5. tz.- a. hozott határozatok megújításával és azok kiegészítéséül rendeltetik: 1-ső Hogy amennyiben némely körjegy zőségi csőÍ toriba más választó kerület béli, és más szbirói járásioz tartozó községek vannak beosztva, ezekre nézve a 2-ik ízű hatlározattal megbízott összeíró küldöttségek tekintet nélkül arra, hogy a község mely választó kerü­ lethez vagy szulgabirósághoz tartozik — a névjegyzé­ ket elkészíteni kölelessok. 2-bZor Az összeírások megkezdése előtt minden l községre -nézve meghatározandó, s a névjegyzékre is ! (elírandó azon egyenes állam adó öszege, mely a legkevésbbó megrótt egy negyed űrbéri telek után helyben, I vagy a holyi viszonyoknál fogva hasonló (szomszéd) közsegeklten fizettetik, s amennyiben némely község­ ben úrberiség nem létezett, ezekhez a választási töri vény 107-ik §-n értelmében hasonló szomszéd közsé­ geknek tekintendők. A b.-gyanuati választó kerülőiben. Bakó közsé­ gére nézve Csesztvc község. Hibára Csesztve. K.-Kürtösre N.-Kürtös. K. és N. Kér pusztákra nézve Varbő. Petőre Sz. Kovácsi. SŐjjre Marczal község. A nógrádi választó kerületben. Felső-Redőny köz­ ségére uézve Bodony község. Pcnczro Keszeg. Ber­ kire llorpács Szántó pusztára Tolmács. A.-Szátokra F.-Szátok község. _ A szécsényi választó kerületben. Dolány pasztára nézve Endrvfulva község. Hollókő községére Lócz. Nős­ tényre Halászi. P. Teres pusztára Sz.-Tercs. Kis-IIaláp községére X -Haláp község. K. és N. P. Géczckre Megyer Község A sziráki választókerületben. Szont-Ivány közsé­ gére nézve Alsó Told község. Garáb pusztára A.-Told. Cscngcrháza községére M.-Verabély. Csonlfalu pusztára 1 Szőllős község. A losonczi választó kerületben. BalAshut* közsé­ gére nézve Felső Tiszovnik község. Bzovára Diviny-Oro! szí. Gácsra Maskova. L Tugárra Mikei község. �A íttleki választó kerületben. RomhAny pusztára nézve R*pp íöxség. Mucsiny kéltségére Rapp Kérésztúr pusztára Pinex. Somoskő községére N.-Ljtalu. 3szor. A pusztai birtokosok adózási tckiutűlbeu illetékes köuégükböz tarUzóknak tekintendők. 4- cxer. Ax állami egyenes adók befizetésének igatoláxa tekintetéből azokra néxvo kik közvetlenül vula melyik kin adóhivatalnál fizetik adójukat, e megye­ beli m. k. adóhivatalokhoz alispán ár által megkeres rény intézendő a végből, hogy az adót közvetlenül ál­ lami pénztárba fizetők adó tartozásaik kimutatását tar­ talmazandó névjegyzékét küldjék meg, és alispán ur azokat az öaaxciróknak adja ki, — a községi pénz­ táraknál fizetőkre nézve pedig, a községi elöljáróknak szórót kötelességévé tétetik, hogy ax egyenes állam­ adók községi főkönyvét (B. tabellát) úgy az adók egyéni mennyiségére mint az adók befizetésére nézve teljesen kilökvén, személyes felelősségük terhe alatt oly rendbe hozzák, begy összeírások idején az min den egyes adózóra nézve világos kimutatásál szol fáljon. 5- ször. Úgy a B. tabellákat mint a választók utóbbi névjegyzékét a községi elöljárók az összeíró küldöttség rendelkezésére bocsátani, s azokkal az őszszeirás helyén megjelenve, a szükséges felvilágosításo­ kat megadni kötelesek; — az összeírásoknál szüksé­ ges egyéb adatok és okmányok kiadatása iráut kellő intézkedések megtételével pedig elnök alispán ur bizatik meg. Végre 6- szor. Ax utóbbi összeírásnál tapasztalt tévedések elhárítása tckintcté'öl ax összeirók figyelmeztetnek arra is, hogy miután ax összeírás értelmi rovatába csak a választási törvény 9. S-ába megnevezettek vezethetők, a nem okleveles gazdatisztek és erdészek, úgy azon gyári, vasúti és bányatisztok is, kik .okle­ vél hiányából ax idézett törvényszakasz alapján ér­ telmi rovatba sem vehetők, a 7 ik § bán meghatározott jövedelem adó alapon írathatók össze. Elnök alispán ur hivatkozva a választási 1874. XXXIII. törvény 40. § nak azon rendeletére, mclystorini jövő junius hó közepén a beterjesztendő összeirárok alapján már a névjegyzékek összeállitisa is megkezdenaő, ezen központi választmány közelebbi ülésé­ nek határidejéül junius hó 16 ik és következő napjait hozta javaslatba. Tanügy. A három tagú küldöttség közül kettő, Kövy Ti­ vadar ur elnöklete alatt május 16 án reggeli 10 órakor jelent meg a nmgu közok. miniszter Trefort Ágos­ ton ur előtt. Szontagh Pál és Veres Pál képviselő urak által lettek bemutatva, kik a küldöttség megbízatását melegen ajánlották a miniszter figyelmébe. A miniszter mindent megígért elkövetni arra nézve, hogy B.*Gyarmaton a polgári iskola mihama­ rább építtessék, mondván, hogy ez ügyet legközelebb vizsgálat és tanulmány alá veszi — Maga is belátta • úgy nyilatkozott, hogy Nógrádnak egy felsőbb polgári iskolára hárithatlan szüksége van, s hogy Nóg­ rádmegye tanügyi helyzete elhagyott, — a a kormány által kevésbé dotált E szerint még sem oly sötét a láthatár, mint azt gondoltuk. A miniszter ur most veszi tanulmány targyává ax ügyet, s mi már úgy voltunk értesítve, hogy a miniszter ur határozottan nem akar nagyobb segélyt és módozatokat biztosítani, mint a mennyi megígérteiett Mint hallottuk, 7 ezer forintig kamat nélküli kölcsönt fog kieszközölni a miniszter ur, s az éplllet tervét olcsóbbra redukálja. Bodnár István urnak. A „Nógrádi Lapok" szerkesztőségéhez intézett nyílt leveledben személyes kérdésben kértél* szót; hol­ ott felszóllalásod egyedül bucsuczikked ismétlésé, czy adag megleexkéztetéssel elegyítve. Te nem hiszed, hogy azok, kik az iskola palota iránt lelkesednek, magának az iskolaügynek is ép oly igaz baráti lennének;ki egy ki más tekintetből óbujtja, hogy a 8000 frtos hitelbe vásárolt 2500 Q öles tel­ ken palota emelkedjék, mely az eddig igénytelen Zárda utezát egyszerre megelevenitené és a város központjává varázsolná. — Tehát te jogosítottnak tartod magad mindenki gyanúsítására. „Köszönöm zsidó, hogy erre megtanított ál !* Váljon az általad oly szívós kitartásra! ajánlott Gabonyi telek nem a Magtár ntezában van, a hol sa­ ját házad létezik? nem-e az általad tervezett polgári iskola ax eddig igénytelen Magtár utezát megeleveni­ tené? a város központjává nem varázsolhatná, há­ zad értékesítené, és annak bérjövedelmét fokozná ? — És ha, a kiknek az igénytelen Zárda ntezában luxok van, (nekem nincsen) az isko’a ügy iránt viseltető érdekeltségökért gyanusithatók, váljon a te, a Jerikói szilárd falaknak ledöntésére irányzott folytonos izga­ tásod, B.-Gyarmatról lett elköltözésed és búcsúd után nem-e szembeszökőleg gyanús? .Wie der Sebeim, so denket er." Azt mondod, hogy nem fényes palotára? de sze­ rény és a ezélnak megfelelő iskolára van szükség, és valóban megdöbbentő, hogy a letűnt kormányok lény­ űzési mániája mennyire elragadt a nemzet minden ré­ tegére. — Te legjobban tudod, hogy a polglri isko­ lának építkezési terve a jelen kormány műszaki osz­ tálya által készíttetett; ha tehát ez az iskolai telek ezélnak meg nem felelő fényes palota, azért nem a letűnt kormányok, a melyeknek pártkolompora voltál, > sem a Zárda utczában házzal biró igénytelen polgá­ i ajtót. - Okul.’K-id sokaknak fog örömükre szolgálni, én pedig az ügy érdekében (nem nevében) kötlek, no rok, luuein a jelen kormány felelős. legyél kanál minden lében; azok a kik ajtut mutat­ Ad vőcein fény űzési mánia. Nem lennél szives tak. — ha llgyctluu közbenjárók azt a lellubbauás per­ j emlékezetembe visszaidézni, melyik kormány példáját eiéiben nem nyitják ki, — még kieugesztelődbctuck. utánozva, döntötted halomra házadat, és a ezélnak meg Most pedig Isten veled vándorló, legyen búcsú­ felelő szerény lakás helyett építtettél magadnak oly szavunk „uoli turbaro circulos uostros;4 majdan ha i palotát, melynek kürtői télen által takaróval voltak Szirákot eldorádóvá varázsoltad, elmegyünk hozzád bepólyázva, s a melyben jelenleg a kir. adó, és illőÖnzetlen lelkesedést meríteni, és megtanítjuk unokáin­ i ték kiszabási hivatal kényelmesen clhelyczvék. kat — benned az önállóságot, jellemet, szívóm kitar­ B Gyarmat városának luk ossága mennyivel vau tást tisztelni. Reményfy József. , adóhátrálékban, nem kutatom; azonban bizton állít­ hatom, hogy egyik hitfvlekezete összes adójának mérj vén felül járult a templom fedele kijavitási költségél nck fedezéséhez; tehát egy kevés jo szándék mellett Nógrádmegye felvidéke a lakosság, háztulajdonos létedre te is, a polgári is­ kolára áldozhat. az 1875-ik évben lebészeti és közegészség! tskintetben. Indítványozod, hogy ax állami iskola a zsidó is­ kola épületébe áthelyeztessék, mely esetben a tót ajkú !>r. l'liclita Hdbí, Nó^rl.imegj« L föorvuiitól. köznép megmagyarosittatnék, a zsidók a mai igen I. Lebészcti viszonyuk. drága és még s< m czélszení felekezeti iskolájuk he­ lyett ingyen mintaiskolát nyernének. —Hogy az állam N o v c m b o r h ó egész lefolyásában sötét keiskola hova és cgyáialjáu áthelyeztessék o ? az a város délytclcu, felhős és csapadékkal gazdag volt, 26-án és iskolaszék hatósága keretén kívül esik, a közokta­ hullott alá az cső hó, melyet azonban a beállott lan­ tási minisztérium pedig aligha sajátította cl magasztos gyos idő teljesen felolvasztott, a higany oszlop folytervedet, ellenkező esetben bucsuczikked következte- j touos hullámzást szenvedett. ; ben nyakra főre sietett volna a zsidó felekezetet. ál­ A légnyomat: legmagasabb ponton 16-án 761,1, lam iskolájával megkínálni. — Arról mindazonáltal legalantabbau 2!-én 731. havi közép — 743. m. ! biztosit lak, hogy ba a zsidó felekezet iskola épülete métert mutatóit. állami iskolává converváltatuék, abban a tót ajkú népA hőmérő: legmagasabban lő én — 10.8, légi osztály nem fogná gyermekeit iskoláztatni, a feleke­ alantabb 24-én------2.8 havi közép — 2.7 fokon állott. zeti tantermek hiánya indokából felállított állami isA páranyomat: legerősebb 11-én— 8.0 leggyen­ í kóla — czéljától tivonatnék,a tanköteles gyermekek a gébb 9-én — 3.1. havi közép —4.8. m. m. tapasztanodákban épen úgy, mint ezelőtt volt, cl nem fér­ taltatott. nének; ellenben városunk leggazdagabb osztálya csak­ Nedvesség: legkevesebb 12 én 66 havi közép — 87. ugyan ingyen nyerne minta iskolát, melyre, hogy azok, százalék észlelteiéit. mint a számítás emberei, megkérdextetésük nélkül is Szélirány: É - 4, É K - 36, K - 1, D K hajlandók-c, magad tudhatod legjobban, a ki Reiser 5, D - 5, D Ny - 10, Ny - 22, É Ny - 11 Eaő Fülöp urnák n .Nógrádi Lapok- bán közzé tett felvi­ esett 10, hó 4 nap. lágosítása után éjjelt órákban, a felekezeti elöljárók­ A csapadékok összege — 54 milliméter. nál — jó vagy rósz lélek képében-o? nem fürkészem, — Decembohó csak néhány napja mutatott 0 ; kisérgettél. felüli fokot, a többi napja változkodva kisebb na­ a Gabonyi telek tárgyában elősorolt problémád gyobb mérvű hideg, és — felhő által — borús volt i cos kö'tség tervezetedhez nem lévén szakértő, annál A légnyomat: legmagasabb ponton 24-én — 755.2 kevésbé szólhatok, mivel annak kiindulási pontjául legalantabban 5 én 725.8. havi közép — 747.2. felvett nagyszerű pincz<jébcn jártas nem vagyok; millimétert mutatott. mindazonáltal laícus létemre is belátom, bogy famosus A hőmérő C. szerint: legmagasabb 26-án — f ' költségvetésedből az idővel kiépítendő szárnyépületek 3.4. legalantabb 8-án — — 13-4. havi közép -• — felépítési értékét szándékosan a vagy feledékenység2 5. fokon állott. böl ? elhallgatod, és hogy már elfelejtetted, mikép a A páranyomat: legerősebb 24-én — 5.7, leggyen­ nálunk uralgó nyugati szelek a városunkban nem rég gébb 30-án — 1.4. havi közép — 3.5. milliméter ta­ uralgott cbolera járvány alkalmával, a Magtár utezát pasztal látott. üde levegővel legkevésbé látták el, a bogy ott legtöbb ál­ Nedvesség: legkevesebb 18-án — 65. havi közép dozata lett a járványnak, valamint hogy azon téren — 93. százalék észleltetett. felállítandó iskola, alkalmatlanságára volna a szom Szélirány É — 7, ÉK — 7, K — 20, DK — 6 I szérlos megyeházában lévő hivataloknak, és habár a D - 4, D Ny - 20 Ny - 26, E Ny - 2. I Múzsák a esc idet szeretik, a polgári iskola a legza A csapadékok összege — 77 milliméter, melyből; josabb országijára szögelleuék. cső alakú — 9. Ax állam jó anyagból drágán épit-e, kedves lenköd alakú — 3H. ■< ne o a tanárokra a kaszárnyaszerú élet és a cselédek hó alakú — 29. milliméter volt I: (!) örökös súrlódása végett és a város lakosaira talán ! háztulajdonosaira? nézve kivánatosb-c, hogy a tanárok II. Közegészségi viszonyok. magáu házakban legyenek elhelyezve? aligha jöhet Nógrádmegye felvidéken a telluristicus helyi vi­ i figyelembe, uiiu'án a drága épilcs kellő felügyelet által szonyokból kifolyólag szeszélyesen változó légtünetek i ellíárilható, a tanárok kényelme miatt évenkint czerek észlelhetők, ez ok miatt egészségi állapotunk nem ki­ ' a bérfizetés 'fejében ax állam pénztárából cl nem foelégítő, mert habár egy részről a folytonosan hűl-' i csércltethetők, és r. háztulajdonosok hasznát ellensú­ lámzó erős légáramlat a fertőzési kórokat előidözbető lyozza a hivatalnokok, tisztviselők, honvédek és tanárok anyago <ut magával tova ragadja, s ez ok miatt vi­ [j érdeke, a kik bérbe lakni kénytelenittctnek. Az állam dékünk legnagyobb részét ily nemű betegségektől ' tehát többet v< sztzuc, mint a mennyit a város nyerhetne. menten is hagyja de, más részről a gyorsan változó Tanácsolod a város által megvett beltelek érté­ légtünetek, különösen pedig az őszi és tavaszi szer­ kesítése tekintetéből a vásártérnek kicserélését, a hét­ felett nedves légáramlatok, nem különben nedves ta­ féléknek utczai czélból leendő átmetszését, sőt azon lajunk ártalmas behatása folytán betegülési és ha­ : hiú reménynek nyújtasz kifejezést, hogy’ Kövy Tivalálozási számarány vidékünkön rendkívül nagy. | dar ur a birtokelődje által elfoglalt utezát s^jál tel­ A múlt évbooi megészlclés alapján 103 község­ kéből kibőritendi. — Megvallom, nem vagyok képes ben 39,238, lélekszám mellett: Született — 1658 ( magas röptű elmefuttatásod megérteni, hiszen az önbeis­ egyén, még pedig nem szerint — 793. nő és — 965 merésed szerint szegény város nem képes még egy fiuemű — 42.3, per miliő, 4.23, por centnm — 1. 25. ' ily újabb terhet is elvállalva, a görög egyháznak u— házasságon kívül — 118. Meghalt — 1885: — 48 zcnnyolcz holdra terjedő birtokának megszerzésére, a per mille, 4.8. per centnm — 1.25. — ennek alapján szerinted méregdrágán megvett beltelkének közepéből 227 egyénnel több halt meg, mennyi született. pedig utczákra nem áldozhat, ha csak egy garas árát A lakosok közül van: Római Catholicus — a vörös posztó közepéből eltékozlaui nem akar. De 18,472 Evangéligus — 19,005 Református — 779. Iz­ Kövy Tivadar úrtól észszerűen fel nem tehető, hogy raelita -- 982. — összesen 39,239. ő, ha valósulna is azon állításod, miszerint eldődo az Ezek közül meghalt felckczct szerint: utezát clfoghlta volt, (én úgy tudom, hogy az utezát R. Catholikus — 874 Evangéligus -- 962 Refor­ sajátjából létesítette} épületéből hat ölet levágasson, mátus — 29 Izraelita 20 — összesen 1. 885. azt a te szép szemeidért az utcza ki bővítésére aján­ Kor szerint: dékozza, és azután ha kedve szottyan, magát nagy­ Gyermek korban — 547. Közép korban — 584, lelkűségéért főbe lőjje. Üreg korban — 754 — összesen 1885. Hogy az iskola Ugye most bonyolittatik, teljesen Nem szerint: igazad van. A döntő körök lelkiismcrcto iránt no ag­ Nőnemben — 901 Finemben —984 összesen 1885. gódjál, azok békés nyugalommal elvárják, lészen-c Idült korban — 643 Heveny korban 1242 össze­ bátorságuk a Mózes vallása polgároknak az alispán­ sen 1885 nál (?!) jelentkezni az iránt: hogy az állam és az adó legtöbb bo’cgülés és halálozás Február, Marozitis és sok terhére minta iskolát ingyen nyerjenek. Octóber bóra esett, a legkevesebb podig Juni Juli és Sajnosán tapasztalod, bugy Kar agyon a Mihály Angnstus hóra’ szakavatott, ügybuzgó, lelkiismoreHázasságra lépett 47G pár. Halálokokként kü­ tes és takarékos t a n fe I 0 gy o IŐ és a vezér lönösen a lobos bántalmak tüdővész és a vizkór sze­ férfiak közt mcgbasonlás történt, tanácsiad nekic, ba repelnek. nem lehet egyenesen a tetőre feljutnia, menjen körül. Vidékünk uralkodó kór alakjai: — A meghasoulásnak „qitorum pxrs magua ipse l.‘ Lobos természetűek, a lég gyors változása fuisti4 magunk sem örülünk, azt szintén sajnosán ta­ és az éjsziki szelek uralkodása folytán, leginkább tü pasztaljuk; szakértelme, ügybuzgósága és lelkiismere dő és mellbártyalob alakjában. tcsségének megbirálására időm és alkalmam nem volt; 2., Hurutos jellegűek, a légző és emésztő szer­ annak megbirálására mtgxm hivatottnak nem tanom; vek bántál inni dianhuea dyssenteria minőségben. azonban takarékosságáról, nem lévén abban köszönet, 3., a csuzos bántalmak minden alakjaikban. mentsen meg az Isten, arról pedig biztositlak, hogy 4., A gtlmö kór szembetűnőleg nagy számmal. ha ax ítélet napjáig a magaslat körül megyén, annak 5., A léghullámzástól inkább elzárt vidékeken, csúcsára feljuthatni nem fog. mint Jolsőcz, Diviny, Dobrocs és Málnapatakán a fer­ Elvégre okulva n jó modor hiányából támadt tőző küteges kórok. saját károdon, az ügy nevében kérsz minket, hogy Különleges kedvezőtlen egészségi tényező befo­ a jó akaratú tanfelügyelőnek ne mutassunk hirtelen lyása alatt áll: Jclsőcz évenkénti újból beiszajiolt �talaja, rost ivóvize, építkezési rendetlensége é» lég Áramlatai korlátuxuUságáuál lógva; Galsa, nedves U Jaja s mocsarai Állal; Málnapitaka cxélszerűilen és lakók Által túltclUlt épületei Által; Lusonctou telinristicus viszonya és talaja falytán. Általános kedvezőién egészségi tényezők kurusIá*. a falukoni beteg gyermekek nem gyógyítása, a dajka&ág elhanyagoltsága, a szabályozatlan életrend­ szer, a köztisztaság hiánya, a folyamok rendezetlen állajíOta, minek folytán áradatok — mint a mocsárgórj képződésére alkalmi okok — lépnek tel, a táp­ anyagok minőségének cllcnőrzetlenségc, a lakások kicsiny, szűk és tisztátalan mivolfjuk, a pissoirok cxólszerűtlen berendezése slb. stb. mind megannyi al­ kalmi okok, melyek a közegészség hátrányára fájda­ lom ’ még mindig fcnnáilanak. — , De hála a kornak és a magas kórmáuy intcutiójának: az ország gyűlése által megszavazott közogészségi törvény alapján teljes reményünk lehet, hogy a közegészség jóllétének oly annyira ártalmas okok, habár nem is egészben, do minden esetre a legnagyobb részt elfognak távoliitatni. — Az clöad-U nama bekövetkezett, de árnyékként dákat, hanem igen is az 138 t. ez. által * előirt követte azt a fenneub érintett cliquo féle ÖMaxesxóllás .ismeretekben oktatott polgárukat, és pedig az illető ha­ is, melynek fő czélja nem volt más, mint az előad Unak tóság megelégedését kiérdemelt sikerrel. pellengérre való tétele. Hogy azonban a cliquo ezen A ini templotn napját illető leírását illeti, nőm határozatának méltó kifejezést adhasson, s határozata bírom megegyeztetni, hogy tudósitó úr egy rétiről pamég a culÍMák inogott is vitessék sikeresen keresz­ panaszolja miszerint „az ősi Bukásokból szűk anyagi tül, megbízott egy, - gyermekes tempóiról általánosan helyzetünknél fogva i^cu alá hagytunk4 más részről ismert egyéniséget, meghagyván neki, hogy ő, mint a Iieilig népünket inteni látszik, hogy „egy kis takaró* műkedvelői társulat rendes súgója, súgás közben kö­ lusság nem ártana4 először is népünk ez ősi ünnepély vessen cl mindent, mi u clique hangulatának ébren alkalmával semmi oly kihágó pazarlásnak jelét nam való tartása, cs az előadás megbuktatására anyagot adta, mely a takarékosság elvébe ütköznék; másodszor szolgáltató nd. szorgalmáról és munka szcretetéről ismert népünk, A súgó ezen megbízásnak meg is felelt, mert moly csak ez évnek első napja óta közel 9 ezer frtnyi oly impcrtiucnsül súgott, hogy súgásával nem csak a Összeget közterhekbeu lerovott, a takarékossággal ellen; szereplők, hanem a hallgató közönség komolyabb gon­ télben álló tékozlásra semuiiuémű hajlammal nem bírdolkozása része is méltán megbotráukozott. és harmadszor, legjobb, ha a gyarló ember először tá­ De daczára ennek, cl volt érve a czél és az ered­ ját ajtaja előtt seper mielőtt másokat leczkézne; de a mény, melyet a műkedvelők tisztelt rendezője s annak tudósító úr által említett búcsú alkalmával! fejbevsréqryik rendező társuéju e jótékonysági ügy elérésére sokről és nagyobb czivódásokról is csak leleményes kivinni óhajtottak, s úgy hiszem, hogy a józanabb gon­ tudósítása után értesültünk, itt semmi ilyesmiről tudo­ dolkozásaik, tekintve a jótékonysági czélt, többre be­ másunk nincsen, ha csak azon jelentéktelen összezörrecsülték az egyes szereplők önfeláldozó igyekezetét, nést érteni nem akar, mely épen a rend helyreállítása mint a szereplők azon kátrányát, mely az előadást a érdekében, mint egy csekély búborék a kedélyes mn czélzatosan hamis és rósz akaratú súgás miatt érte. latozók derült kedvét egy kis időre felzavarta, de Ezeket kívántam veled tudatni azon okból, hogy Négy éve már, hogy Nőgrádmegyében igen so­ minden súlyosabb következmények nélkül azonnal el­ kis városunkban, hol annyira szükséges az összetartás, kat megfordulok, és azóta figyelemmel kisérém a simult; végtére ha ábitatos iclkülote a templomi bú­ mennyire azt egy helyből tenni lehet Nógrádmegye ' egyeseknek no legyen újból kedvük ily • cliquo féle csúi ünnepélyt is megpendíteni jónak látta, jó lett összebeszélés által a kitűzendő jótékonysági czélok ro­ | volna a templomot is meglátogatni, és meggyőződni, közéletét, s azt tartom, hogy alig vau széles Magyar vására összejátszani, mely ömxo játszás az illetőket országon oly elhagyott megye, habár nagyságára nézve hogy ez alkalommal épen nem az isten igéjének kü­ a művelt világ előtt épen nem emeli s csak is comvezér szerepre lenne hivatva. lönben fáradhatatlan plébánosunk, hanem annak segéd­ promittálbatja. Igaz ugyan, van gazdag földbirtokos aristocratilelkésze tartotta ama alkalmi szép beszédet. A mi pedig a súgót illeti, annak csak azt jegy ája, mely születés és gazdagságánál fogva hivatva Ha at. tudósiló szerény községünkről való meg zom meg. hogy híres vitéz, ki nem rostéit férfi létére, lenne a vezéri szerepre, a mi pedig ezt pótolná, emlékezését valami oktató elme futtatással kapcsolatba női nemtől magának megbízásokat véve, azokat meg­ nincs sem testület, sem egyén, ki tekintéllyel és ké­ hozza, ha akár a történelemből, melynek egy szép dagondolatlanul teljesíteni, s ez által magáról egynéhány , rabja épen községünk határában lejátszotta magát, akár pességgel bírna, hogy összpontositlaná az elszórva az erkölcsi tanulmányok vonzó mezejéből akárazojabblétező erőket, és irányt adhatna a községek törekvései- - nő előtt diszcs — minden férfi előtt azonban dísztelen szobrot Állítani. x. y. nek. Ha vannak is egyes intelligens emberei, nines j kori politikai, nomzetgazdászati, közigazgatási, törvény­ szervezett intelligcntiája mégcsak a központban som, kezési mozzanatok tág köréből okulásunkra és tanításunk minek bizonyítványa az a sikertelenség, mellyel a ra magának iránycszmékttl szolgáló tárgyat választ, központban több egyesület sinlödik. bizonyára épülelcsséggul és tanulékony elmével olvas­ Rombány május 16. Egy ilyen megyében, hol a tespedés csaknem tuk volna értekezéseit, de csupán írói viszketegének ki­ Tekintetes Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy köz­ elégítését, vagy nem tudom miféle kéjnttifcnak ás <ühalált okoz, kétség kívül egy megyei lapnak ha fontos ségünket közelebbről érdeklő, s aunak szellemi mozza: k almai vallanak bebizonyítását, épen szerény és csöndes rendeltetését betölteni akarja, — igen sokat kell pó­ untait nem épen a legkedvezőbb színben eltüntetni akaró, községünknek pellengére állítása által érvényesíteni tolni, mert létele igen fontos — Hogy pedig biztos becses lapjának 20 tk számában megjeleni tudósításra akarni, annyit jelent, mint a fogadatlan prókátor hála* alapon haladhasson, arra nézve első feltétel, hogy hi­ feleljek, már csak azért is, mert tisztemnél fogva köte­ datlan szerepét játszani akarni Isten velünk! •) telét és tekintélyét emeljék; mi azonnal bekövetkez lességemnek jő hirét s nevét minden előforduló alka­ nék, ha hasábjait a megye elismert tekintélyei tölte­ Kis Miklós, lommal kivált a méltatlan megtámadások ellen védeni. nék meg eszméikkel, e nélkül lasabban, de így is Tudósító úr, ki a fővárosból igen* rövidre szabott bizton következik az, — ha elvei józanok, eszméi tisz­ időközökben hozzánk ellátogat, műkedvelői viszketeggel, tultak, az elv mit felállít, hogy ellenállhatatlanok. FŐVÁROSI LEVELEK. „falusira4 szeretvén magát játszani, oly annyira azo­ Figyelemmel szoktam kisérni a „Nógrádi Lapok4 nosítja magát bajainkkal s ügyeinkkel, oly annyira ag­ közleményeit és törekvéseit, melyekben közgazdasági Budapest 1876. május 17. gódik anyagi 8 szellemi sorsunk felett, mintha községi és népoktatási közleményei folytán olyan irányúnak életünk bel és külső szerkezete s állománya iránt, az Öröm és bú karöltve járnak, még ha az utóbbi tartom, minőnek én óhajtom. De hol vannak tőle a ég tudja milyen szoros benső . kapocs által érdekelve lepi meg az embert, alig számolhatunk a másikra. megye tekintélyei és szóvivői? Vagy azok nem törőd­ volna; pedig alig van szerencsénk őt csak némileg is- j Épen igy vagyunk az idei tavasszal, mely hol meleg nek a reájuk, nehezedő felelőséggel, vagy azt várják, merni, községi ügyeinkben érvényesített jogo* befolyá- : napfénnyel kedveskedik, hol kellemetlen széléé esőzé­ hogy a vidékiek ismerjék ki megyéjük virzonyait, és Síiről pedig épen nincsen tudomásunk és épen azért sekkel rontja meg kedvét azoknak, kik, a tavasz gyö­ azok mondják meg, hogy mi a teendő? reá alkalmazhatónak véljük az általa használt hason­ nyörét élvezni a szabadba mennek. — Szóval a meny­ S ha már a tekintélyes rész szellemi tevékeny­ latosságot, hogy a vak, a legélesebb szemüveg mel­ nyi bája van az idei kikeletnek, ugyanannyi b^ja van ségét megvonja is tőle, de nem lehet eléggé megróni lett sem képes a színek kfllömbségét megmagyarázni. azoknak, kik az elsőt élvezni kívánják; azért taná­ azon indoleuliáját, mellyel annak anyagi existentiáját csosnak tartom felé sem nézni a zöldnek, vagyha me­ A romhányi társadalmi mozzanatok szegénységé­ nem iparkodik istápolói előfizetők gyűjtésével, mert gyünk is, uyáriosan ne öltözködjünk, mert nem tudjuk ről telt kicsinylő megjegyzésére az az észrevételem: lehetne sajnosabb eseményt említeni, mint azt, hogy mely pillanatban változik az idő derűről borúra. miszerint igaz, hogy Rombány azon „társadalmi4 moz­ a megyében levő több intelligens lakójú, Rombány köz­ zanatok sokféleségével nem rendelkezik, melyek a nagy­ ségbe is csupán egy példányban jár, pedig a tespedés Az erzsébetién kiosk és a danaparti corsó bel­ világ társadalmi zajában kimerült fővárosiak előtt a halál, a mozgalom és tevégenység élet. seje többnyire'hemzseg a'látogatóktól, mig az előttük falusi* magányt oly kedvelné és keresette teszik, meg­ Nyilassy Ferenci. levő tér bármily kényelmes árnyékkal kínálkozik is, felel azonban mégis társadalmi emberi, s polgári kö­ csak nem egészen üres, a kávé nénikók csoportozata telességeinek, s igy minden lenézés mellett eleget tesz még nem tarja tanácsosnak a szabadba szemlét tar­ azon szerény társadalmi hivatáskörénck, melyet neki tani; félnek a mcgöntözéstől, mit az egek csatornái Levelezés. a gondviselés kimért. minden nap teljesítenek; szobákba vonulva mondják Ipolyság b, 1876. évi május hó 17-én el egymásnak apró híreiket, melyeket a mostani vi­ Népnevelési hátramaradásunkat a mily csípősen, szonyok nagy mértékben szolgáltatnak, édes, örömmel oly alaptalanul sajtó kitérését illetőleg megjegyzésem Szerkesztő barátom! A „Nógrádi Lapok4 19 ik gondolnak a jövőre, melyben gyönyörködhetnek az az: miszerint általánosan ismert életre való, élelmes, számában az Ipolysági műkedvelők által folyó hó 2-án emberek megszólásában, — különben régi dolog, tartott műkedvelői előadás sikere, illetve a malitiosns szorgalmas népünk, korántsem áll alól a műveltségnek azon színvonalán, melyet hasonló sorsú és hivatású egyéb • de minthogy most az egész világ politikával fog­ animositással üldözött szereplők működése és igyekeze­ lakozik, a kávébázakban ép úgy mint családi körben; községek lakói ez idő szeréut feltüntetnék; ennek jelét tére vonatkozólag óhajtott a helybeli r. I. levelező méltó a férfi és női politika mindinkább előtérbe lép, esak adá községünk az által is, hogy a népnevelés sikere­ kifejezést adni, s tudósítással szolgálni a tisztelt közön­ hogy a két politikai párt közül rendesen az utóbbi sebb előmozdítása tekintetéből, a legsúlyosabb idők­ ségnek; sajnosán meg kell azonban vallanom, miként, szokott győzni, mivel fegyvere erősebb: a kaczéruág. ben egy a törvény kellékeinek nem csak .tökéletesen Ösmerve kérdéses r I. loyalitását, gyöngédségét és bé megfelelő, hanem a szükséges tanszerekkel is felszerelt ke>zeretetét, értesítése, illetve az előadás megtartásának Mindnyájan ringatjuk magunkat édes álmokban, két osztályú iskola házat állíttatott, és a szükséges má­ akadályozói ellen tett kifakadása korántsem oly kime­ egyik szebb jövőről álmodik, másik boldogságról, nyu­ sodik tanítóról nem csak gondoskodott, hanem állandó rítő, som hogy az esetet szó nélkül hagyva, hallgatá­ gatomról, pénzről, slb. mily kellemetlen azután, midőn fizetéséről, lakásáról, sőt szobájának be bútorozásáról is sommal tért nyissak kis provinciális városunkban már édes álmainkból egyszerre rideg valóra ébredünk, pél­ intézkedett, a mint csak ugyan az iskola felállítása is lábra kapott egyes cliquo Összeesküvései, jobban dául ki sok pénzről áltnoda, kéjes örömben ringatja óta mindig is egy második tanító működött, és mondva Összebeszéléseiből kifolyó, társas életűnk, do magát, folébredtekor hitelezőjét látja maga előtt,— • csupán az iskolai évben, a tankötelezettek számának kivált a szegé.ly és jótékony adakozásokra szorult népre a férj, ki álmában boldognak érzi magát, hogy az megfogyatkozása, de a községet sújtott több rendbeli kártékonyán ható, gyengédtelen, s minden tekintetben esős idő miatt nem kell a zöldbe mennie feleségével, elemi csapások miatt is, a két osztálynak egy tanító kárhoztatni való rósz akaratnak. — ébredtekor a kelő napot látja ablakain bdmosolyogalatti egyesítése ideiglenesen elhatároztatott, annyival Már is tudomásod lévén arról’ miként hazafias ni, feje fölött pedig feleségét, ki alig várta felébre­ inkább, miután az iskolások között járványosán dü­ jelleméről, hangya szorgalmáról, áldozat készségéről, dését, hogy megkérdezhesse: „Édes férjem ma kime­ höngő himlő miatt az iskolába való járás két egész da kivált bunyatlani soha meg nőm szűnő igyekezeté gyünk ugy-c a zöldbe?4 Szóval minden arra mutat, hétre orvos rendőrileg beszüntetett; nincsen tehát lég' ről ismert igen tisztelt rendezője a helybeli műkedve­ hogy az álom kellemes, de annál szomorúbb az ébredés. kisebb ok sem akár a népet közönyösségről, akár az lői társulatnak, egyrészt hogy a szunvnyadozókat fel­ Legújabban is Tört Kálmán szerkesztése ás clőljásóságot kötelesség mulasztá.ról vádolni, sem pe­ vidítsa. 8 azoknak egy pár víg órát, de leginkább más­ Jókai Mór laptulajdonos firmája alatt igen nép remé­ dig a népet a tudatlanság szégyenitő vádjával sújtani; részt, hogy az ipolysagi tűzkárosuluk szegénvebbjeinek nyek mellett az „Életképek4 cximtl szépirodalmi napi lap bár csak még minden községben annyi Írástudó talál­ sorsán enyhítsen, műkedvelői előadást rendezett. Már megindult. Már itt nem (élek, hogy a nagy nevű vál­ koznék mint nálunk, a hol a községi elöljárók közűi, minden el volt rendezve, a szerepek az egyes szerep lalkozó hazafiul törekvése a magyar közönségnél kellő mind írni olvasni képesek, a többi lakosok között is löknek kiosztva, 8 midőn az előadás napja közeledett, Sártolásra no taláron; mivel hisszük, hogy e szépiroszámosán, a fiatalabbak közül pedig legtöbben az írás azért, mert egy igen kedves s köztiszteletbe . élő nő almi lap csakhamar nemzeti nyelvünk éí Irodalmunk olvasás ismeretében jártasok; de fővárosi ügyességének szintén bátorkodott a jótékony előádás alkalmából terjesztésében egyik büszkeségünk leend. is igen szánandó jelét adja tudósító úr, midőn a min­ mint szereplő részt venni, egy némely az oppositiól Junine 1-jén fog az első szám megjelenni, nfk* denesetre jeles képzettségű s szorgalmas kántor taní­ igen kedvelő nőkből rögtönözött cl que, hogy az előa­ ségtelennck tartom a tisztelt közönséget e lap pártolá­ tónknak baiáti szolgálatot vél tehetni az által, ha egy dás ne sikerüljön, pressíot gyakoroltatott az egyes sze­ sára fölhívni, mert Jókai és Törs Kálmán urak nevei részről ügyetlen bókkal megtiszteli, más részről pedig replőkre, ezek nem mervén ellenállni, a bölcs tanács mindig elég kezességet nyújtanak arra, hogy a mit a az iskolát oly szánandó siralmas állapotban feltünteti; határozatának, már elvállalt szerepeiket visszaküldték. közönségnek nyújtani fognak, nem esak kellemes de pedig ha kirándulási alkalmával az iskola iránti érde­ Az előadás azonban már közhírré lévén téve,-a szinirodalmilag is becses olvasmányok lesznek. keltségét, akár az előadások, akár a iósikerült vizsgának lapok kinyomatva, mit tegyen mihez fogjon most áz A régészeti és műtörténelmi kiállításról és A ta­ csak egyszeri meglátogatása által is tanúsította volna, amúgy is minden oldalról igénybe vett szegény rendező? vaszi lóverseny eredményéről — ha a tiszteli' szermeggyőződethetett, miszerint falusi elemi iskolánk A műkedvelői tArsulat egyik nemtője az előadás nem nevel ugyan pápaszemes jogtudorokat, világboldo előtt 2 nappal egy más csapán két személyből álló •) A Mtn roll •vUAtká todotité «M Ui/TSigMMsSreM nSvtn nen vahetl. ÖMrk. gitó állam bölcsészeket, mindenhez értő nemzetgaz­ darabnak a betanulását indítványozta. �Jke*xtő úr.bacaca lapjában ogr kit helyet enred exi- i volt, leégett. Valóban ez már hallatlan szerencsétlen­ Bomra — jövő alkalommal fogok elmélkedni, addig ség. „Epén nem, mert nőm beun égett, házam pedig biztoeitva volt.44 U l»Un ralitok. Nyilassy Ferencz. Talány. — Érdekes párbeszédet tartott két ismert egyéniség egy losonczi vendéglőben. Az egyik Vegyesek. véletlenül tanfelügyelő, a másik járásbiró volt. Régiség. Megyénk különben gaxdag levéltárában — Járásb. A kálvinista papok magyarurszágban őrfxtetik egy láuló, me«y egyike a remek kéwitméáltalában miveletlencknek mondhatók. - • Tanf. Én meg nem ismerek iárásbirót, aki nyéknek* a gazdag előállítása állal megérdemli a köz­ figyelmet. E zászlót ugyanis még 1800-ban Jóuef ná­ hivatalának megtudna felelni, s a kit nem kellene dor neje Alexandra Panlovná készítette, s küldte a nyugdíjba helyezni. honti és nógrádi egyesült felkelő seregnek a franczii — Járásb. Eu meg csak egy tanfelügyelőt isme­ háborúk alkalmával A zászló exüat lándzsáján annak rek, azt is el kellene csapni. felavatása van jelezve e latin felírással: Anno 1801. Dú 4-a Adw: Moaed: per E. S. R. J. P. Comrt Nifazzi, Hírek. Rt capL Qtutr: Se, Rv. P. JottpM Pilatini Uung. L<tBeuko Slsa lutván felobbezése leérkezett a kir. x«M>«£ry **«*»•«• Bei. paUirí Ma/re Seren, H. Sr.AU. táblától. Ez Ítélet csekély kivétellel helybenhagyta az PaultrM patatiniua H. in praetenfia Unic Noó első bírósági Ítéletet. coJkerfU J. cet. Uontitiuh el Sifrádientit. A lobogó A b.-gy«rmall kerületben megtartott evang egyik oldalán gazdag arany és ezüst hímzéssel szűz elemi iskolai vizsgák alkalmával a következő neMária képe látható magyar korona mellett következő meskebelú gyermekbarátok bizonyíték be áldozatkész­ felírással: Cwa/w per. ntp. HpiA Prar: Joa: Jankorict ségüket, úgy mint Csemiczky Eduardné ur hölgy aee. MA gcü tüOO. a másik oldalon Hont és NógrádNagy SztrAezinban az ottani igen szorgalmas tanító megyék erimere, alattok két összefogott kézzel, s ax rendelkezésére, könyvek bevásárlására tíz hot bízott. egyesülést jelző felírással: Vexll J. l Honién, et TrnovszkyLajosnr Nagy Kürtösön a gyennexek Kógrád. Conscn. his. A lobogó egyik oldala nehéz zöld közt hat forintot osztatott ki; Jeuik Imre ur pedig selyem, a másik megyaziu, a nagy ezüst szögekkel Szelcstényben a kitüuőbb gyermekeket a vizsga al­ melyek fqjén: Jowp. Pala, AU. fíntUcnd olvasható, van kalmával személyesen pénzzel megajándékozó. A vizs­ a 'nemzeti' színre festett rndhoz szögezve. Három sza­ gákat e kerületben megtartott esperességi hivatalnok lag melyek egyikén: Pro rege et patria, másikán: Jeazon örvendetes meggyőződéssel végezte be idei műkö­ MpJhu paiaftinu, harmadikén; Alexandra Pantomá van dését, miszerint a tanítók, egynek kivételével, tavai ritka'Ügj csségcl kivárva, továbbá 2 nagyobb ezüst és óta kettőzött crélylyel munkálkodtak s fokozott sikert két kisebb arany bojt, — a zászló azon ékességei, me­ bizonyítottak Kitőnőségképen, mint képességre, úgy gyék értékét emelik. — A remek munka, melyben hi* szorgalomra, megemlítendő Honéczi János szentpéten, hetöleg a nádorainak nagy része volt, méltó a meg­ Mocznay Mihály zahorai tanítók. tekintésre. ’ A megyei azOléasnőI állomásra Buglóczyné, Kedélyen. Két jó barát kik meglátták egymást, Jcsscntzkyné, Cbcrnochné, Mülleroé, és Zmcskallné vélétten találkoztak. „Nos hogy vagy? mond az egyik.44 asszonyok pályáznak. ‘„Nem épen jól pajtás, mert mióta egymást nem lát­ Tanex és itlemtanitó é.kezett B Gyarmatra tuk‘megnősültem ,u „örvendok!- Ne oly tüzesen, az 6—12 éves gyermekeket egy hóra 6 frt, 12 éves kor­ asszony borzasztóan zsarnokoskodik. Sajnállak bárétól 8 frtért tanít Felvételek Spitzer Mór könyvkeres­ tatai.' Azonban ax asszony 50,000 irtot hozott a házhoz, kedésében eszközölbetők. Nq ex szép vigasztalás. Nem oly nagy barátocskám; Ax „Apolló** elírni! zencmőfolyóirat ötödik kö mert szarvasmarhát vettem e pénzen a azokat marhate te legújabban megjelent ötödik számának tartalma: dög érte. „Istenemre mondom hallatlan baj.44 Nem ép I) Fekete dominó (Auber operája.) Egyveleg Vachtel oly nagy, a bőröket eladtam, s majd egészen kárpó­ Auréltól. 2) Boldog szerelem, polkamazur, Pejakovits tolva lettem. Ez esetben rooant szerencsés ember vagy. L.-től. 3) Dobogó szív, tipegő polka, Pejakovits L.-töl. Nem mondhatnám, mert házam melyben pénzem is 4) Dalárda!, férfi négyes, Kovács Károlytól. 5) A tá­ vozás, dal Foics Gábortól. A borítékon: A zene törté­ nelme, Kapi Gyulától — Szerdahelyi József, életrajzi vázlat stb. — Az előfizetési ár az egész évre 6 irt., félévre 3 frt. A jelen szám egy frtért külön is meg szerezhető. Az előfizetés vidéken legczélszor&ebben a postahivataloknál |MHtautalványozás utján eszközöl­ hető, Budán, uz „Apollo- kiadóhivatalában Víziváros főuteza 220. sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet leszállított áron kapható. A „Ungyarurazág és a Nagy világ4* legújabban megjelent 20-ik számának tartalma. — Szöveg: t Gr. Teleki Domokos. — Isten háta megeit. Bcszély a palócz nénólctből. (Tóvölgyi Titusz.) Folyt. — Enid. Királyi idyll. Tonnysontól. (Csukásai József.) Folyt. A növények vándorlása. (Mark.) — A fővárosból: Kin­ cses ut. (Porzó.) — Irodalmi levelek (!. F.) — Külön­ félék. — Sakkfoladvány. — Szórejtvény. — Szerk. üzenet. — Rajzok: -f Gr. Telcky Domoko. — A kókler halála. ~ Budakörnyéki svábok májusi ünnepe. - Máltai papok. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhi­ vatalban Budapesten. Fercuczicktcre Athcnaeum-épfllet. Negyedévre 2 frt 50 kr., (ó’.évro 5 frt., egész évre 10 frt. — Ajánljuk o lapot a t. olvasó közönség figyelmébe. Tudatjuk, hogv az uj mértékek és súlyokat termé­ szetes nagyságban ábrázoló színezett méter táblázatok és nem különben az átszámítási táblázatok, nem csak min­ den a mértékügyre befolyó közigazgatási közeg részére inegszereztesscnck, azon kívül minden község házánál, az iskolában, a lelkész, bíró és jegyző lakásán, hol a nép napomén! megfordul, kilU^gcsztessennek, hanem azon helyeken is, hol adásvevém ügyletek rendszerint köttetnek mindenki által könnyen hozzá férhető helyeken ki legyen függesztve, továbbá, hogy a fcntjelzctt színezett méter táblázatok drbja 60 krért, és az átszámítási táblázatok drbja 3 krért az állami központi mértékhitelesítő magyar kir. bizottság fel­ ügyelete alatt Posncr Károly Lajós budapesti papír kereskedő kiadásában megjelentek és ugyanott kész­ letben tartatnak. Szerkesztői üzenet Mdaebeo. A „«&rr..<ns.bia *U elZgiai banr U a kataiM; de a tecbnikija |«ajyoU. FcUjinh Uid^aitAiail remük. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. I . Árverési hirdetés. i ! ; i Közhírré tétetik, hogy vagyonbukott Weisx Jó­ nás csődtömegéhez tartozó ingóságok egy rész és je­ lesen ekék, cséplő és egyébb gépek, lovak, szekerek, vasabroncsos bordók, trágya készlet, tiaztabúza és ár­ pa, f. május hó 23. és a következő napokon B.-Gyarmatbon a szécsényi utczában Weisz Jónás lakásán, szénakészlet és 40 öl tűzifa pedig f. május 24-én és . esetleg a következő napokon Zaborán szinte Weisz Jónás birtokán, nyilvános árverésen készpénz fizetés mel­ let a legtöbett ígérőnek elfognak adatni, az árverés kezdete mindég reggeli 9 óra. B.-Gyannatbon lö7G. évi május 9. Felsenburg Henrik ideigl. csődtömeggondnok .L .. ■ ‘ TT b ógrádmegyebeli Karancskeszi község ‘határában özv. Bakó Imréné tulajdonát ké* pezó min tégy 120 hol dny i szántóföld, rétes legelőből álló, kellő gazdasági épületekkel felszerelt külső birtok, mely alatt azonnal kiaknázható tetemes mennyiségit barna j kőszéntelep is van, szabad kézből el adatik, vagy vállalkozás esetén több évekre haszótíbérbe adatik. Bővebb felvilágosítással szolgál Tersztyánszky István ügyvéd Szécsényben. la d- " éhai Babolcsay Istvánné végrendeleti örö­ kösei részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a szécsényi piaczon a gyógytár szomszédságá­ ban lévő szilárd anyagból készült, cserép zsin­ dellyel fedett lakház, melyben a rendes lakás, pincze és raktárakon kivül két vasajtókkal fel- < szerelt bolthelyiség van 4000 frt kikiáltási ár mellett 1876. évi május 26-án nyilvános árve­ rés mellett elfog adatni. Az árverezni szán­ dékozók tizszáztóh bánatpénzzel ellátva jelenje­ nek meg. — A vételár lefizetésére nézve a határ­ idő az árverés alkalmával lesz megállapítandó. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00091.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_05_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-05-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 21. szám (1876. május 21.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8e7dd5eb8bb33f2f744db23b8c053fec.jpg 5181b6aebd3f6f627dd91af3242a6f65 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/de8bc6fdc84040db42238ad0b955bc84.pdf 9964800a0bcc5b73a05b65af89fcbc03 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 22-ik szám. B.-Gyarmat, május 28. NÓGRÁDi laP ok és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Magyarország földmivelöihez! A magyar akadéimia, mint a nemzet tu-. dományos intézete, a keblében működő „Ré­ gészeti osztály" közbenjárásával mindent el- j követett, mit ezen legújabb időben annyira előre törekvő, a hazai történetet és annak | kedves, dicső emlékeit megóvó intézet segít­ ségével és erejéhez képest a nemzeti műemlé- ' kék kutatásában és megőrzésében tehetett. De valljuk meg igazán, ezen oktatás és útmutatás eddig leginkább csak a műveltebb, tudományos osztályhoz szőllott ; a nép, mely ezen régiségeket mindennap szántás, döntés, árok-ásás, erdő-irtás, utesinálás közt fölleli, mind ezekről igen keveset tud, pedig leg­ drágább, legérdekesb kincseinket ők födözik fel, majd mindig Ők teszik a tudomány szá­ mára hasznavehetetlenekké, ök jutaták azon kezekbe, melyek azokat sokszor szép haszon­ nal a külföldre kiviszik, a hol mi reánk néz­ ve szégyenpiritó tanúként a művelt világ előtt saját gondatlanságunkat hirdetik, vagy elhallgatva eredeti magyar leihelyüket, mái tájnak kérkedésül szolgálnak. Magához tehát a magyar földnépéhez, mely oly nemeslelkü részvéttel az akadémiai .épület alapításában -is méltó helyet foglalt, a nemzeti múzeumot oly gyakran gyarapitá és az egész nemzet tudományos emelkedésén gyönyörködik és büszkélkedik, ■ intéri most ezen egyszerű szavakban az Arch. bizottság felhívást. Olvassák a faluk vénei és ifjai, és adják át utódjainknak is; olvassák és fon­ tolják meg jól, mennyi régiséget törtek el, és hánytak eddig szét minden haszon nélkül; mennyit lehetett volna nagy áldozat nélkül, egykis türelemmel és figyelemmel a m. nem­ zeti muzeum, vagy egyéb főiskolai gyűjtemé­ nyek számára megmenti. Ennek jövőben nem szabad igy történ­ nie! Nemcsak a dicső harczi emlékek dicső­ ítik őseinket, azoknak bármily maradványai is: legyen az épület vagy eszköz, edény vagy egyéb készlet, az anyagnak tekintetbe vétele nélkül, becses és megőrzendő, mert műveltségűk fokáról, polgári és harczi viszo­ nyaikról, nemzeti életünkről és haladásunkról adhat fel világosi tást. A kegyeletet a régiségek iránt senkire sem lehet ráparancsolni, ezt senki sem képes ellenőrizni. Az magában az ember keblében fejlődik ki, czélszerű oktatás és nevelés mel­ lett. Csak mondani kell népünknek és pedig minél gyakrabban, hogy a földdel boritott régi pénz, az egyszerű kőeszköz, a régi cse­ rép hamvával és csontjaival, érdekes a tudo­ mányos ember előtt; hogy annak az akadé­ mia, a muzeum hasznát veheti, és megvagyok győződve, hogy azokat eldobni, ezeket össze törni népeink többé nem fogják! A legrégibb kő darabok a kinagyolt éles kovakövek, ilyenek még nálunk nem igen fordultak elő, mert a nép keveset figyelt rá­ juk, és ha kerültek is kezébe, elhányta. Pedig szükséges, hogy feltűnjenek; mert kivájott, kagylós törése, és rendetlen éle is tanúskodik arról, hogy az emberek müve, és első, leg­ durvább eszköze. Gyakran fordulnak elő főleg a magasabb partok alatt szenes rétegek; ezekben cserép­ töredékeket, állat csontokat, békátok nőket, szarvas szarvból készült, átfúrt szerszámokat találunk. Ezek a régi emberek tanyái, étkező helyei valának, melyekből egyedül a konyha hulladékok maradtak fel számunkra. Ezeknek, a hol léteznek, helyüket és viszonyaikat kel­ lene az Arch. Bizottságának, a hulladékokból álló mutatványokkal együtt beküldeni. Árkokban, vízmosásokban és szanaszét a földeken is találnak gyakran földmíveseink csiszolt, néha végükön vagy közepükén átfúrt kőbaltákat, csákányokat, vés üköt. Lehetetlen, hogy sajátos fekete, sötét vagy világos zöld színük vagy pöttegetett voltuk miatt, simasá­ guk és kiköszörült élül: által föl no tűnjenek. Becses maradványok ezek a rég múlt évez­ redekből. A nép ezeket lánczos vagy lapos mennykő-nek híja; a falusi bábák és banyák az embereknél torok bajokban és a mell megkeménycdésénél, és a teheneknél ha véres, vagy kevés tejet adnak, babonából kuruzslásra hasz­ nálják. Nincsen falu vagy major, melyben akár­ hány ily szerszámot nem tudnék találni. l?e keresni kell tudni. Igen nagy becsben tartják ezeket a népet ámító kuruzsló asszonyok és nem szívesen adják oda, a mivel a hiszékeny népet ámitgatják. Mit mondanak azonban em­ bereink, ha valaki ezer év múlva kaszaköinkkel csodát mivelno, köszörükövével torokbajt gyógyítana, malomkövének érintése által a marha tejét meg akarná indítani, vagy véres lététől megmenteni?! Félre ilyen mesékkel; azon ősszerszámok csak a múzeumokba valók. Ott van a nem­ zeti múzeumban egész gyűjtemény ilyesféle kő­ baltákból, vésőkből sat; pedig ha ezeket va­ lóban lehetne gyógyításra használni, a fővárosi orvosok sem hagynák ám ottan híjában he­ verni, és bámultatni, hanem szép pénzt szerez­ hetnének minél gyakrabbi használásuk által! A szántók, árkolók, irtók sokszor bukannak cserép edényekre; beleakad a szán tó vas, megérinti az ásó vagy kapa. A szemfüles jó érzelmű gazda nem áll ám ilyenkor az aka­ dálynak, hogy azt nehéz szerszámával szét­ törje és megsemmisítse: hanem lassan kikém­ lelvén az edény területét, lassan és vigyázva ássa ki a földből. De azért nem lehet azt rög­ tön a földből ki is emelni és mindjárt haza vinni. Ilyen edények többnyire ezer és ezer év óta a földben állanak; hányszor áztak át, főleg mióta talán a föld róluk letakartatott. Ha egyszeriben fölveszed barátom, többnyire leszakad feneke, a benne levő hamu, csontok és föld súlya miatt; azért ott kell hagyni egy­ két óráig a levegőn, de no a verőfényes na­ pon, mely szétrepesztheti, hogy lassan szárad­ jon, deszkát alája tolni és úgy haza vinni. Legjobb lenne, ha belsejéhez senki som nyúlna, hogy elrendezését, tartalmát és a ben­ ne levő tárgyak sorát hitelesen lehessen leír­ ni. Ezt természetesen a lelkész és jegyző urak tehetnék, — de a gazda ritkán bízik az útfé­ lében. Hát ha mégis kincs rejlik a fazékban ? — Állj tehát melléje, atyámfia! győződjél meg arról, a mi a csuportban vagy * vederben van, csak össze no zúzd, mert avval semmit som nyersz! a tudománynak pedig nagy kárt toszesz, és megfosztod magadat azon örömtől, hogy nevedet mint értelmes honfiét említsék és a haza jobbjai önmegtagadásodért neked hálát mondjanak 1 Ha pedig egészen épen nem lehet a földből az edényeket kivenni, vagy ha már összezúzva találtatnak, akkor a törő dékek, főleg ha czifrázatokkal bírnak, szintén meg tar tandók. Hányszor akadtál, kedves földim, ember­ csontokra és koponyákra? Összevissza hány­ tad és nagyobb figyelemre nem is méltattad. Pedig Európa miveit nemzeti nagy kegyelet­ tel ássák fel az évezredes temetőbőlyckot. Ott többnyire puszta földbon fekszenek a hullák. A kegyeleti ajándékok, a szeretetnek jelei, melyek mellettük találhatók, egyes bögrékből, kedves poharaikból, fésűikből, késeikből, sat. állanak; a nőknél a nyak és ezek körül a sokszínű üveggyöngyök hevernek, ezeknél egyéb mellékletet ritkán találnak. A helyett, hogy csak kíváncsiságból figyelmét ezen szo­ katlan dolgokra, kapáddal, ásóddal szót hánysz mindent, csak a gyöngyökot és réz darabokat szeded fel, azokat a gyermekeknek adod ját-~ szani, ezeket a szatócsnak viszed egy-két krajczárért, egy ital lélek- és egészségvesztőért 1 Pedig milyen szolgálatot tehettél volna a tu­ dománynak, ha feljelented a dolgot papodnak, tanítódnak, jegyződnek, ki azt szívesen leírta volna, hogy az akadémiának o jelentését felküldjo. Minden rézdarab alatt aranyt sejditesz, pedig az arany azért arany, azért oly nagy be­ csű, hogy ezer és ezer évekig a földben he­ vervén, változtatlanul fényét és színét meg­ tartja és meg no rozsdásodjék. A minek zöld ‘ vagy vörös rozsdája van, az már nem nemes érez; de azért ez is veszti becsét, ha vaka­ rod; mert igy a réz a zöld, az úgynevezett nemes rozsdáját elveszti, és kisebb értékűvé lesz. Járatlansága miatt a nép legtöbbször ma­ gát csalja, vagy rendesen az eszesebb zaibárusoktól csalattatik. Akármilyen értékű dolgot találnak gazdáink vagy napszámosaink, legjobb lenne, ha bizalommal lelkészeikhez, tanítóik­ hoz folyamodnának, kikben annyi becsületérzést teszünk fel, hogy a dolgot az akadémia­ régészeti bizottságnak vagy a nemzeti múze­ umnak följelentsék és a talált régiségnek vagy kincsnek valódi becsét és árát megtudják és legalább akkor is, ha megvenni nem lehetne, a birtokost a csalástól megóvnák. így a tárgyakat lehetne rajzolni, leírni, ismertetni, a találó pedig mindig jobban jár­ na, mintha a legelső házalónak átengedi. A későbbi római korból való pénznek, sőt a téglák, melyeken betűk vannaa, és írás­ sal ellátott kövek is nagy érdeküek. Az ilye­ neket cl kellene tenni, mig valami értelmes ember meg nem vizsgálta és a templom vagy iskolaház falában berakni. Ide tartoznak az agyag- és üveg edények, sat. Egyátalán semmit, a mi mostani szerszá­ mainktól edényeinktől formára, nagyságra né­ vé eltér, cl nem kell dobni, vagy összezúzni, hanem értelmesebbeknek vagy egyenesen az akadémiai régészeti bizottmánynak tudtára ad­ ni. így nem csak a mi nemzeti tudományunk fog gyarapodni, hanem a külföld is ebbeli működésünket fogja és kell is, hogy méltá­ nyolja. És az érdem, hogy ezek igy történnek nem lesz egyedül a tudós búváré, hanem az Összes nemzeté az első tudóstól a legutolsó földmivelőig. ügy van ez a külföldön is. A gazda, a ki valamit telkén talál, büszke: hogy nevét a világ ismerni fogja, büszke arra, hogy nemzetének szomességo által szolgálatot tesz; — ő többé ilyen találmányhoz nem nyúl, ha­ nem némi féltékenységgel, hogy más ezen ér­ demtől meg no foszsza, följelenti a azakérfiaknak, és a nemzet leietjét, ha arra való, megvá­ sárolja. Lesz-e ez minálunk is igy? — Én bízom a magyar földnép jó tapintatában és nemzeti büszkeségében Akármennyire nevetnek és csóválják fejüket, kik ezt a derék jóravaló népet, úgy mint én, nem ismerik, hogy hí­ jába irok, és szóllalok fel, hogy népünk erre még nem érett és vadabb és durvább, mintsem hogy ilyent lehetne reá bízni, én bízom: ■— sokat fordultam meg a nép között, gazdáink mindig szívesen fogadtak, sajnálatukat jelent­ vén, hogy eddig e tárgyakról nem voltak kel­ lően felvilágosítva, és hogy találmányaiknak becsét éppen nem ismertét. Rajtotok áll, kedves barátim, hogy szé­ gyent no vallják! mutassuk meg kezet fogva Európának, hogy a magyar nem csak jó katona, hanem a tudományt és művészetet is tudja méltányolni; mint ezt a valóban legigaz- �sAgosább, legdicsöbb, legtudósabb királyunkról a legkisebb gyerek i* tanulja; — és ha a ném­ áét első intézete hozzátok szól, • hogy annak van oka* miért szólal fel és hogy annak sza­ vában nemcsak lehet,, hanem kell is bíznia minden becsületes hazafinak, azt előttetek bő­ vebben tárgyalnom bizonyosan felesleges. • Mi tehát részünkről megtettünk mindent, hogy benneteket figyelmeztessünk; rajtatok a sor, hogy a mit a véletlen előttetek feltár, a mit talán a szerencse kezetekbe szolgáltat, velünk bizalmasan ismertessétek meg, bizo­ nyotok lőhettek, hogy lelt kincseknek vagy szerszámoknak illő becsületes árát is fogjuk kivánságtokra kezeitekbe szolgáltatni. (A. magyar tud. Akadémia régészeti bizott­ sága nevében RÓmer Flóris, mint a nevezett biaottaág előadója.) Megyei közgyűlés. 1 Gróf Gyírkv Ábrahám, a megyének kört intelet éa narstatben áHó főispánja dörgő éljenek közt pont 10 árakor nyitá meg a közgyűlést, melyben a bízott­ mányi tagok szokatlan számban jelentek meg. A me­ legen elmondott megnyitó beszéd után felolvastatott az alispán! jelentés, mely igen kimerítő képet adott a megye állapotéról t lefolyt eseményeiről. A jelentést Sgta tagjeaeünáben lejebb közöljük. Az alispáni jelentés és az a szerint tett alispán! intézkedések tudomásul vétettek, és miután á megyei lakosságvagyoni állapotának emelkedése vagy ha­ ladása Wrigazgatási szempontból kiváló figyelmet érde­ mel, Laka Gusztáv s Gr. Forgácb Antal urak felszólla Hsaira oda utesittetott, hogy (ami eddig szokásban nem voltj jövőben úgy az állami és magán követeié sek kielégítése végett történt végrehajtások számának mint a végrehajtás utján elárverezett birtokok eladási közép árának a megyében fekvő birtokokat zálogjogi bskabeteaásekkei terhelő adócágok összegének, é* as állapéi adók emeikodésések kimutatásait a jelentésbe fogLalja be és azt kinyomaiva, a bizottmány! tagokkal a közgyűlést megelőzőleg közölje. *’ amegyei magtárt tartozások behajtására vonat­ kozó intézkedések megtételére a tiszti ügyész közbe­ jöttével: Sándor Károly, Reményfy József és Komjáthy Anxafa urak választattak meg. \ Az 1&73. évi pénztáraoki zárszámadások jóváhagyitttak s azokra nézve a megye főpénxtárnoka fel­ mentetett —- Ezen számadásokból kitűnt, hogy a házi pénztárt! fit 73 egybatod krt, a megyéi közmunkaváltsági pénztár pedig 76^523 frt 81 krt tűntetett fel maradvány kép a mell évrők —Az útépítésekre nézve a szigorúbb ellenőrzés szempontjából határozta tolt, hogy a kiutnlványozások helyességének megbirálása czéljából jövőben a főmérnöki, számadások a számvizsgálő nakbnottságuxk adatnék át az útépítésnél élőforduló kisajátítások jövőben egy megyei biz. tag, járási szol gabirő és főmérnökből álló küldöttség álul szakértők mégha Iga Lázárai eszközöltessék. — Az útépítési mun­ kák mérnöki terv és felügyelet mellett a szolgábirák általa' felülvizsgálatok pedig egy kiküldött bizottság által* eszközöltessenek. ■ Elsztner Ferencz megyei főmérnök 1874. és 1875. óvj zárszámadását a kitűzött határidőben bo nem ad­ ván. s e szerint az megvizsgálható nem volt; Or. For­ góén Antal felkéretett, hogy a meg nern vizsgált fő­ mérnöki Zárszámadások megvizsgálását a már előbb < rőt kiküldött bizottsági tagok közbenjöttével eszközölje, a ax eredményről a jövő közgyűlésen jelentést te­ gyen. — A 4cgyvertartásra< nézve fennálló azon rend­ szabály. miszerint fegyvert csak alispáni engedély mellett lehetett tartáni, hatályon kivűl léptetett. * A’ belügyi miniszu ama felhívására, hogy a fennálló tflzrendöri szabályok életbe léptessenek és tűzol­ tó egyletek el ab Itassanak, határozatba ment, hogy ezek éleibe léptetésére a szolgábirák fai fognak hi­ vatal. A tőzrendóri szabályok elkészítésére bizottság neveztetett ki. A kamatláb megállapítása, nemzeti bank felállitáaa óa önálló vámterllotre vonatkozó törvényhatósági körlevelek tudomásul vétettek. Fr.; Forgónk Antal ama indítványára, tnelyszerint „küldessék ki egy számosabb tagból álló bizottság, mely Htmtmegyo vasúti bizottságával magát érintke zésbe ■ terén ns Ipoly völgyi Salgó-Tarjánt a Dunával öesukötő* vasat kivitekének mikéntje iránti tervezetet készítsen és merelőzőleg a megyei mérnöki hivatal közreműködésével számítana ki, hogy e megye terü­ letén a tervezett vasúti vonal által átszelendő egyes községek határaiban mily mérvű és mennyiségű kézi és mekeres munkálatok fognak szükségeItetni, hogy azoa Számítás alapján az egyes községenként nyujtandő ía állítások mérvét meghatározhassa, biztosítsa, • egyéb nyújtandó építkezési előnyökről tanácskozzék, s ha az építésre vállalkozó találkozik, ezzel az épít­ kezés és a kormánnyal az engedély kérdésében énntkezésbo bocsátkozzék, s mindezekről atmak idején véghatárosathozatal előtte megyének jelentést tegyen,— elfogadtatott, a indítványozó gr. Forgácb Antal elnök*, letet alatt gr. Gvűrky Á., Madách K., gr. Forgácb J., 8r. Xőűyai B, bt. rrőnay Dezső, Szcntiványi Ferencz, zontagh Ferencz, Pulszky Ágost, Krivácsi Antal, Felsenbarg Henrik, Baumgsrtcn Fülöp. Kac<kovics Ká­ roly, Ueaényfy József, Karmos G., Gazdik L, Szerény G., ^agy Mihály, Blaskovicz Ferencz, Gillman K., Fe­ kete uét a megyei főmérnök ezen bizottságba megválasztattak. Mindazon mostoha viszonypk móléit, qz ál'ajntól B.-Gyarmat városa a polgári iskola építésére 10 ozer forintos kölcsön felvételén) feljogosittatik; úgy . a közmuut.txjMjuzUr terhére felvett 1ÓO ezer forint köl­ csönnek f. évi január 1-én esedékes kamatját, úgy szinte B. Gyarmat városának bclsicrvexeli, cniőkezelési 25000 írtul a helybeli kir. adóbiyalalnál lo^zctvóD, szabályzatai, erdökexclési szabályzatai jóváhagyattak. a közmunka pénztár terhe 75 ezer forintra apadt. A Kürtös patakiunk szabályozása akként, hogy Ámbár a múlt években is fordultak ölő különas északnyugattól az Ipoly felé a küldöttség! jelentés­ uomú csapások, melynek ucbéz nyomását most is érez­ hez csatolt tervrajz szerint 6*64 cm. szélességben. 0*93 zük, h a tcrméázot szeszélyes játéka újabb csapást cm. mélységben illető birtokosok által érdek arány­ mért mi reánk — a vizet — a hó s eső vizái által ban ásattassék ki, — elrendeltetett. messze terjedő tájak voltak ulborilva, s ezen nyomor­ A levéltárban 1800 és 1860 évgk alxtt össxchalban megyénk dunamolléki három községe, Vcrőczo, mozottértéktelen iratok megvizsgálására egy küldött­ Kis Maros és főleg a Duna két ága között fekvő Kis­ ség választatott meg. A községek s egyesek részéről oroszi is bőven osztozott beadott folyamodványuk elintézése sok időt vett igénybe. Ezen országos csapás enyhítésére a m. k. belűgy* Végül Kemény íy József inturpcllatiójára a megyei miuuzloxium felhívása fulvián a dunamelléki árvismásodlanfelügyelő Karagyéna Mihálynak az iskolata­ kárusultak javára mcgycilcg gyűjtést rendezvén, ezen nácsban való ( „az iskola tanács* cziiuű lejebb köz­ gyűjtés eredményét 2261 írt 48 krt a m. k. belügy­ lőit cxikküukbun bővebben leirt) példátlan magatartá­ minisztériumnak felterjesztettem, ktttönösou ügyeimébe sáért, a tanács jelenlévő tagjai leköszönvén, ezen ál­ ajánlván megyei árvízkárosult községeinket, mely lapotról, s ezen állapotot előidéző okról, a kötőkL mi­ gyűjtés eredményéhez, tekintve az országos csapást, s niszterhez intézendő felirat egyhangúlag elhatároztatott. a megyei segedelmi pénztár rendeltetését, a megyei, a közgyűlés délutáni 1 órakor oszlatott fel. scgodolmi pénztárból 100 frtot utalványoztam, azon biztos reménybeu, hogy őzen tettem a mélyen tisztelt megye közönségének akaratával és jóváhagyásával Alispáni jelentés. találkozandó A felügyeletem alatt lévő pénztárat, a törvény Méltóságot gróf Főispán ur, mélyen tisztelt megyei és hatósági szervezet értelmében, a tiszti ügyész és bizottság! — Az 1870. évi 42. törvényezikk 58. §-a, főszámvevő hozzá járnlásával havon kint megvizsgál­ s a megye hatósági szervezete II. fejezetének d. pontja ván, azt mindenkor a legtökéletesebb rendben lévőnek tisztemül szabják ki, hogy intézkedéseimről, nevezete­ találtam. sebb, eseményekről, a közbiztonság és a közegészség Az adóügyet illetőleg van szerencsém jelenteni, állapotáról, a beligazgatásban fölmerült lényegesebb hogy kitclhctöleg legnagyobb erélylyel gondoskodtam, mozzanatokról, úgy a megyei pénztárak állásáról je­ hogy a B. tabellák annak idejében lezárassanak, az o lentést terjesszek elő, — mely kötelességnerű jelenté­ tekintetben hanyagsággal vádolható körjegyzőket meg­ semet, csak a fontosabb dolgok elősorolásával lehető bírságoltam, az adóhivatalok által kimutatott hátráld rövidre kívánom szorítani. kokat a járási tisztviselőkkel erélyes intézkedések vé­ A múlt 1875. évre megállapított költségvetési gett közöltem, s legfőbb törekvésem oda irányult, hogy előirányzat szerint a kiadás 84812 frtot, valóságos ki­ az állam bevételi előirányzatának valósulásál előmoz­ adás pedig 84790 frt 26 kr,’ s Így minden kiadások dítsam. fedezése után 2! frt 73 s fél krmint pénztári marad Az egyeues állam adó bálrálékokat a b. alatti vány a folyó évi számadásba át viendő leend. kimutatás tünteti elő. A folyó egész évro kivetett adó Nem mellőzhetem megemlítését annak, hogy a 830739 frt, 36 x. összeghez aránylag, a kimutatott költségvetés szigorú betartására irányult jó czélu ha 562561 írt, 27 x. bátrálék, az egész ér: adónak *I> tározótok, sok tekintetben meg nem tartathattak, de meg haladja. az egy czimen történt megtakarítások, más eximen elő­ A lefolyt fél évi idő tartam alatt az 1875. évi fordult tulkiadások fedezésére forditattak. XXI törv. ez. értelmében 1 rendű vadászati jegy ki­ A folyó évi költségvetési előirányzat,, úgy fede­ adatott 86 darab, 11 rendű 7, III rendű 29. s igy mind zetben miül kiadásban 85128 írtban állapíttatott meg. a három rendű vadászati jegyből 122 d^rab, melyek A magán pénztár jelenlegi állapota készpénzben után az állam kincstár jövedéke 1108 frt, a helybeli 4153 frt 76 kéthatod kr, kötelezőkben és értékpapí­ adó hivatalnak kézbesittetetU , rokban 7785 frtot, • >gy összesen 11888 frt r76 krt aA személy és vagyon biztonsági tlgyot . tekintve,tesz ki, s így a múlt évi állapothoz képest 1331 frt csak örömmel jelenthetem, hogy a lefolyt fél évben is, fogyatkozást tüntet ugyan ki, de élénk emlékébe nagyobb büntettek alig, kisebbek is csekélr számban lesz a megye közönségének, hogy ezen pénztár a le­ fordultak elő, s tudomásomra nem igen fordult elő na­ folyt évben, a mértékhitelesítő hivatal telállitása te­ gyobb eset, melyet közbiztonsági személyzetünk, kinem kintetéből lett előlegez befektetési költségek, úgy a hi­ derített, s a tetteseket meg fenyítés véget kézre nem vatalos helyiség részére megszerzett kétrendbeli Prónay kerített volna. féle szobáknak vételára, mint a hitelesítő helyiség át­ Az egészségi állapot a c. alatt mellékelt fő orvosi alakítására, • a hitelesítő készülékek beszerzésére tett jelentéi xzurint a megye területén általába véve ked­ tetemes Kiadások áltel nagyon igénybe vétetett, mely vezőnek mondható, egyedül a gyermekek között ural­ előlegei költségok, mint befektetések vissza fognak gott több helyen - szelíd lefolyásé kanyaró járvány, folyni, mint már is a mértékhitelesítő hivatal által, az mely még jelenleg is uralg Dengelegeu. A szarvas eszközlött hitelesítésekért járó dijakból 1589 frt 8 kr marhák állapota nem hágy semmi kívánni valót; ax folyt be a magán pénztár javára. egyéb hasznos házi állatok között a b -gyarmati járás A méter mértékeknek f. évi január t*én kötule4. községében a lovak között a rüh kór, s a nógrádi zőleg történi életbeléptetése, s az qj mértékeknek be­ járás két községében a sertések között felmerült: lép hozatala nem találkozott oly nehézségekkel, mint a fene kozdetl terjedni, mely kórok tovább terjedése, s közhiedelem szerint eleve bekövetkezendőknek vélelelfojtására a czélszerű óv intézkedések meg tétettek. mextetett A métermérték hitelesítő hivatal még a múlt A katonai, és njonezozási Ügyet illetőleg van sze­ évben idejekorán felállittetváD, alkalom nyílt arra, rencsém jelenteni, hogy a megyére a folyó 1876. óvre hogy a közönség magát az aj mértékekkel elláthassa, kivettetett — a mnlt évben szécsényi járásban hátrá* valamint arra, hogy a helybeli iparosok mérték ké­ lékba maradt 18 qjoncczal együtt, a hadsereghez beso­ szítményeiket helyben hitelesíthessék. rozandó 68 nioncz. — A póttartelékhoz, a múlt évek­ A segedelmi pénztár jelenlegi állapota készpénz­ ben hátrálékban maradt, b -gyarmati 47, szécsé , i43, ben és takarékpénztári könyvekben 16122 frt 14 kr. és a nógrádi 40 együtt 240 pót tartalékos, magán Kötelezőkben 10320 frt., Ínségeseknél kölcsönUjoncz jutalékaikat, a szécsényi járáson 1 ívül, kép 15549 frt 50 kr s igy péiateri kezelés alatt 41991 hol 38 qjoncz hátralékban maradi, a többi sort * já­ firt 64 kr vau, ezen felül a raagtári Urtozásokból még rások mind kiállították — a póttar tálé kot, csak a lo* 15382 frt 12 kr. követelése van a megyéuok, mely sonczi, sziráki éi füleki járások állították ki egészen; összegek nagy részben telekkönyvileg biztosítva, a a szécsényi 56, a gyarmati 24, a nógrádi 15 főnyi hi­ tiszti ügyészségnél behajtás alatt állanak, 8 Így a 86ánnyal volt csak képes kiállítani, ámbár ezek is, ax előbbi g edcl mi pénztár 57823 frt 76 krból áll. évekből eredő hátrálékaikból törlesztettek. A jegyzői nyugdíjalap 3412 frt 4 kr. A katonai nyilvántartást illetőleg meg kell em­ A megyei közmunka pénztárai illetőleg a pénz­ lítenem, hogy az a lehető pontossággal vezettetett, mint tárnak, a főleg a főmérnökség által beterjesztett 1874 azt a sorozó bizottságok által beadott jelentések tanú* és 1875. évi zárszámadások adnak tüzetes felvilágosítást. sikált. Az ország pénzügyi nyomasztó viszonyai, melyek - Mindezen katonai ügyekről az előirt kimutatások ugyan nem ujabn keletűek, s ón súlyként nehezülnek a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz kellő Időben fel­ azok már évek óta háztartásunkra> s a lefolyt, s a terjesztettek. folyó év kedvezőtlen közgazdasági viszonyai legkevésbé Végre nem mellőzhetem felemlitését annak, begy voltak arra alkalmasak, hogy pénzviszonyaink bármi egy két körjegyzői csoportot kivéve, a mnlt évi .köz­ csekély mérvben javuljanak. Ezen mostoha pénzviszoségi számad Isok igen kevés kivétellel annak idejében nyok eredménye, hogy a megyei közmunkává!toágból, beterjesztetvén, azok a számoltató szakbizottság tár­ mely az 187Ő. évre 87044 frt 40 krban irányoztetott gyalása alá bocsáttattak. Alig mnlt egy fél éve, hogy elő, s mely összegből jelen állásom elfoglalása alkal­ a mélyen tisztelt bizottság többsége bizalmával meg­ mával még 82697 írt bátrálékot vettem által, mégje tisztelvén, engem ezen állásra emelni s a megye ügye­ lenieg is 29680 frt 33 kr tartozásban van, dactára inek vezetését kezeimbe letenni móltóxtetott, o bizalom­ gyakori, erélyes sürgetéseim és intézkedéseimnek. nak a mennyire megfelelni képes voltam azt tiszt tár­ Itt sajnálattal kell megemlítenem, hogy ezen köz­ saim azon nemes buzgalmának köszönhetem, melyet munka hátrálókok egy tetemes része, — mely a régibb a közügyok elintézése körül tapasztaltam, mely körül­ úgy mint az 1868—1878. évekig, s igy majdnem egy ményt ez alkatommal felemlíteni el nem mulaszthat­ évtizedig visszanyúló — termékeiben le nem szolgált tam. közmunka tartozások pénzre fordított válságából ered, Midőn ezen jelentésemnek alapjául szolgáló tiszti s mely régi tartozásokból a lefolyt fél év alatt 922 jelentéseket tisztelettel beterjesztem, érzem hogy talán frt 36 kr befizettetvén, még 6209 frt 27 kr tartozásba több ügyek is lehetnek, melyekre jelentésemnek ki maradt, mely összeg legnagyobb részo a járási tiszt­ kellett volna terjeszkedni, azonban méltóságod és a viselők által megejtett vizsgálaton alapuló meggyőző­ mélyen tisztelt közönség türelmét tovább fárasztani désem szerint bebajthatlan ngyan. de nem érzettem nem akarván, azon kérésemmel zárom jelenlétemet, magamat feUogusitva ezen behajthatatluDoknak bizo­ hogy a kcz'letnchézségcit figyelembe véve, hivatalos nyult tetemes összeg leguagyobb részének loiratása kötelességeim teljesítésében nem fogom téveszteni a köz­ iránt intézkedni, de a mélyen tisztelt megyei közön­ igazgatás terén Agy eljárni, mint azt legjobb akaratom, ségnek külön véleményen jelentés mellett elhatározása s eljárásom tisztasága megköveteli. alá terjesztem. �3 ezek kyelenUao mellett & Méltóságos Gróf Fő­ ispán, • * mélyen tiaztolt megyei biiuiuág szives tá­ mogatását továbbra is kérvcr kcgyeikbo ajánlott u\ély úsitclettcl maradok. Madách Károly, alispán. Huszár László beszéde, a bécsi egyezségre nézve. Hogy fog kormányunk szomorú sejtelmeink teUesitéso őseiében, az elszegényedett utókornak beszámolni? nem tudom, — ego dili, et salvavi auimam'toeam.*) Közgyűlések. A nógrádíucgyei nemzeti Intézet közgyűlését évi máj. 21-én tartotta Dczscffy Ottó elnöklete alatt. (a t M ti Urtutt kUgyuii. alkalmiból) Jegyzőül ez alkalomra Németby Kálmán választatott meg. Első tárgy a tisztviselők megválasztása volt. — Tisztelt megyei bizotUág! — Mindenekelőtt ki* az eddigi tisztviselők egyhangúlag újból megválasz­ jelentem, hogy' a felolvasott törvényhatósági köriévé* tanak. Huszár Lászlónak 1872 okL 21-től 1876 máj. leket tudomásul veszem; tudomásul csak is azért, mert 12-ig vezetett intézeti számadásai jóváhagyattak s a öamerve a feliratok sorsát, azokkal, csak aa ország* felelősség alól felmentetett, 61 frt 1K) kr. kiadási több­ gyűlési acták számát fognánk szaporítani. — Móltól* let javára megalapittatott s azzal bízatott meg, hogy tatnak azonban megengedni, hogy tttrelmöket igénybe a még befolyó pénzeket magyar földbitclintézeti zá­ vegyem tnagára a tárgyra vonatkozó nézeteim előter­ loglevelek bevásárlására fordítsa. Ugyancsak Németby jesztésére. Kálmánnak 1869 évi dcezember őtöl 1875. máj. 12. Szerintem megyei testületünknek nem csak jogai, 3926 frt 74 kr. bevételről és 3829 frt 80 kr. kiadásról de kötelességei is vannak: — ha jogainkat fel kiván* vezetett számadása a kiküldött bizottság véleménye szerint jóváhagyatik s részére a földmentvény meg­ jak tartani, legnehezebb kötelességeinket is teljesít* ntlnk kell. **- Egy ilyen kötelességet, még pedig szo­ adatik. morú kötelességet hiszek én teljesíteni akkor, amidőn Elhatároztatott továbbá, hogy a polgári iskolának az 187*1 tanévtől számítandó fokozatos megnyitása a tisztelt megyei bizottság figyelmét kormányunk ál esetében az alapítványi tökének 1875 nov. 1-tői. járó tál Bécsben legközelebb elfogadott egyezség súlyos . sőt szerintem vészes következményeire felhívom. — s 1876 május 1-én esedékes, és további kamatszel­ vényei az iskola épület felállítását megelőzőleg is Álláspontom jelzése tekintetéből nem hagyhatom folyóvá fog téttetoi. említés nélkül, hogy én azok közé tartozom, kik is* Az alapítványi oklevelek elkészítésére a azoknak merve geographiai helyzetünket, tudva, hogy minden a közoktatási minisztériumhoz leendő küldésére Deoldalról környezve vannak nemzeti létünk megsemmi* sscwffy Ottó elnök és az intézeti jegyző bízattak meg. sitésére törekvő elemektől, át vagyok hatva azon meg­ Az időnként kisorsolandó magyar földh. záloglevelez győződéstől, mely szerint Ausztnávali szövetségünket beváltási értéke basonnemű és értékű papírok bevá­ már önfentartási ösztönünknél fogva is fel kell tarta­ sárlására fordítandó, a ez utón az alapítványi töke nunk, mert én teljesen osztom Széchényi István erre az eredeti 25000 Írt névértékre kiegészitettetvén, a vonatkozó nézeteit, a ki ezeket egy emlékezetes ok­ kisorsolt záloglevelek beváltási árának fennmaradó ré­ mányában így definiálta: széből basonnemű papírokban nj alapítványi tőke lé„Unguriné 'Bcrbiutung miL Deétcrvri$ ifi ruílticbt sitendő, s annak jövedelme a polgári iskolai tanulók cint ungtücfll^e aber Jeíbfi dac uaglüdlkbe Gíjc hun ösztöndíjára (ordítandó. frdftige SMnbcr erjragnx, mobrrab trcuncu iitfi (Botira, fo ifi Végül az elnök megbizatott, hogy a 25000 frt. félne 3nfnnft, fetne 3tacbfommeaf^afL —* Ungom mag ftefi névértékű m. földh. zleveloknek 875 nov. 1-től járó in Deílerrctdjifcfcra Slnnen gebrúdt fű^lcu, in flawifóen a 1876 máj. 1-én csekékessé vált kamatszelvényei wűrbe jebrafafiö erbrútft." ‘ beváltásából nyort 687 frt 50 kr. Nedlcs János gond­ Én tehát szövetségünkből a jelzett okoknál fogva noknak a polgári isk. tanárok fizetésének fedezetére is, egész Őszintén, minden utógoudolat nélkül, nem nyugta mellett szolgáltassa ki csak feltartani, de erősbileni óhajtanám. — Nagyon Ama bizottságba, mely az intézet tagjainak laj­ jől tudom azt is, hogy a szövetség csak áldozatok árán, stromát összeállítja a az alapszabályokat átdolgozza, feltartható, a logice egymásból folyó okoknál fogva Veres Pál leköszönése folytán Madách Károly válasz­ tehát ezekre is hajlandó vagyok, de ez áldozatoknak tatott meg. kölcsönöseknek, méltányosaknak, és odáig minden­ A róm. kath. és ág. ev. lelkészeknek a vallás ok­ esetre mérsékelteknek kell lenniök, hogy egymás lé­ tatásért ez évre 100—100 frt szavaztatott meg. teiét, gyarapodhatását . tehát a cxélt magát, amire A nógrádi esperes ama kérvényének, melyszeszövetkeztünk, sem politikai, sem morális, sem nem* rint a tólajkú tanulók számára szerzendő magyar zetgazdászati szempontból ne veszélyeztessék. könyvek és a tanítók ömtöndijazására 1000 frt klntalványoztassék, hely nem adatott. Pedig ez egyezség bitem, sőt erős meggyőződésem A közgyűlés fél tizenkettőkor feloszlott. szerint e határokon túllépett, s annak következményeit A megyei Iskolatanács, L hó 21-én tartotta megbízni nem fogjuk. — Nem érintem ennek a bankra második negyedévi rendes gyűlését, melyen csak ke­ vonatkozó részét, mert nem tartozom azon boldog ki­ vesen jelentek meg. . ttiek közé, kik art hiszik, hogy a minisztériumnak Tanfelügyelő csak szóval terjesztő elő jelentését, csak akarnia kell, s bankot talán alap nélkül is fel bemutatva a minisztériumhoz felterjesztendő stathti* lehet állítani; hogy pedig mi alappal nem bírunk, azt kai kimutatásokat, melyek azonban nem tüntetvén ki mindnyájan jól tudjuk. — Külföldről talán szeretet­ a múlt évi eredményeket összehasonlítva az előbbi nénk alapot, de ez alapon bankunk papirosait, csak évek tanügyi állapotával, a tanács ezeknek kitüntetését nehezen, vagy épen kényszer forgalommal vihetnénk látta szükségesnek, s erre nézve Harmos Gábor indít­ csak a piaczokra, minek pedig szerintem talán súlyo­ ványára felkérte a tanfelügyelőt, ki azonban a ta­ sabbak leendenének következményei, mint ez ösmernács ebbeli kívánatét, mert állítása szerint az előbbi tetett alapokon létrehozandott bank eredményei, me­ évek adataival nem rendelkezik, megtagadta, miből lyek ha nem elégítik is ki óhajtásainkat, de arányélénk vita keletkezett, miután a tanácstagok tudomása lagoe jótéteményeiben ígérvén részesitni, jelen viszo­ szerint ezen kimutatások a múlt években is elkészí­ nyunk között ezekkel megelégedhetnénk; de én attól tettek, sőt a tanács által a megyei közgyűlésben félek, hogy a kivitelnél, az ígért arany — Bécsben beterjesztett jelentében is ben foglalvák, a miután a kormányunk, s általa nekünk mutogatott fénye, nem a tanfelügyelő a múlt évre még mindeddig a megyei fog valódi arannyal beváltatok közgyűléshez be nem terjeeztett jelentésnek vázlatát A mi azonban a vámkérdés és fogyasztási adó­ a szokásos módon el nem készítő, sem az erre nézve kat Illeti, ezeknek az ismertetett alapokoni elfogadá­ szükséges adatoknak Összeállítását nem eszközölte, sőt sához én. járulni nem fogok, — Sokat lehetne e tár­ azt jövőre is megtagadta; a gyűlés nagy izgatottság gyakra vonatkozólag elmondani, de én egyenesen a közt szétoszlott, anélkül hogy az e részben tett indít­ praktikus-positiv következményekre fogok szorítkozni. ványra határozat hozatott volna, vagy a jegyzőkönyv Ha az ezekre vonatkozó egyezség, mint nem hiszem, hitelesítésére a kellő intézkedés megtörtént volna. s nem kívánom, elfogadtatnék, ennek mindnyájunkra Tanfelügyelőnek' a tanácskozás lehetlenitését kiható szomorú következése aa leendene, hogy még eszközlő példátlan magatartása .vonta maga után, Ausztria iparesikkeit drágábban kellenék megfizetnünk, hogy a megyei közgyűlésen Harmos Gábornak, a Reaz ezért cserébe nyers terményeinkre rótt nagyobb ményfy József által tett interpellatio következtében vámok miatt, azokkal á külföldre nem fognánk ver­ adott szóbeli jelentése folytán, a két említetten kí­ senyezhetni. vül még Veres Pál, Huszár László, Komjáthy Anzelm, Sréter Alfréd, iskolatanácsoeok lemondottak, a köz­ Hogy Magyarországnak adó alapja legnagyobb gyűlés pedig a közoktatási minisztert ezen abnormis részben a nyers terményekre van fektetve, ezt teájuk; állapotok orvoslására foliratilag felkérni határozta. ha az alapot, mely már is a végsőig vau megterhelve, A nógrágmegyci kaszinó egylet L hó 2i-én meggyengiljflk, a terheket pedig évről évre szaporít­ tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a tagok igen juk,, mihamarább! elmerülésünk kikerülhetetlen. gyéren vettek részt, mely körülmény azt látszik tanú­ A fogyasztási — az indirekt adók lettek volna sítani, hogy az érdeklődés e csorbult viszonyok közé hivatva fedezni a hiányokat, melyeket már tőkénket jutott egylet iránt még a helybeli tagok részéről is is megtámadott direkt adóink fedezni nem bírnak; — megszűnt. Helyettes elnök Komjáthy Anzelm nr kü­ ezekre vonatkozó jogos követeléseink a kormányelnök lönben elég hú képét adta e feloszlás felé közeledő saját vallomása szerint ez egyezségben elejtettek. —• egyletnek. — Két indítvány érdomol említést, mely a Ilyen egyezséget tehát, mely minket csak is terhei ben lét és nem lét felett sürgette a határozat kimondását részesitne, mely csirájában elszegényedésünket tartal­ — Harmos G. az egylet feloszlását sürgette, Dessewffy mazta. reánk erőszakolhatnak talán, de meg vagyok Gyula pedig a további fenállás mellett érvelgetetl — győződve, hogy Nógrádmegye közönségének hozzájá­ rulásával az szentezittet'ni soha sem fog. Megismertetvén ezekre vonatkozó nézeteinket tisz­ telt képviselőinkkel, miután utasítás adási jogunk nin­ csen, nem is indítvány, csak is kérelmünkkel járulok hozzájuk én megvagyok győződve, hogy ily nagy hord­ erejű kérdésben, mely nemzetgazdászatunk kifejlődé­ sét lehetedenitve, végenyészetünket rohamosan fogná előidézni, jelzett óhajtásunkat figyelembe részesitni, és annak érvényesítésére... közre működvén, minket hálára kötelezni nem mulasztandják. •) KŐaSIjük rfóaa ttrjelméboa • bénáiét, mely tnalef haufiai aggodalommal tekint a JJvSbe. Mi aat hiettük, hogy et aggodalom • falén korm&ny beeafiletesWgSbeo el fog nAtnntai, — ■ habár a Meti kiagyetáa kiábrándító peremeiben Írott egyik etlkkOnk határalőtt álláspontot óhajtott lótrehotnl a megyei kői vélemény éa kor­ mány kötött, at netn oppoiiliótól, <!• éyen a határoutlan helyréi­ nek titxtárá«i axándékáből eredeti. — Jogainkból faladra semmi •inca, • a ki egy érát áldáavaabb, mint a pintügyl harca, mellyel ha függetlenét tettük le volna nemtetgaxdátaatuakat, — aa mind a Wkóa unió rorátára tórUn! volna. Hi írnak tehát a jövőben, kormányunk baeaOlatM Biilntealggel megváltja, hogy keváe aa, amit jelenleg nyertünk, da ám lópjen elS, aki többet bír fenni 1 — Baark. A pénztárnoki kimutatásból 450 frt többlet mutalko* zott, mely a fennállást 149 egyleti te< mellett min-/ dcncstro biztosítaná; csakhogy e tarok alig harmada ' kívánná a további fennmaradást, • fizetné készségesen a tagsági dijat, moly nyűgként látszik nohezodni. — ; Az utolsó oxporimontatióra, mely a b.-gyarmati nNép körrel4 leendő fúsiót keresztül vigye, merválaMtott ’ egy ötös bizottságot, melynek tagjai: Komjáthy Anzcím, Ilanzély László, B<lás Jóxsef, Doniján Pál és Zámpory István urak. — Ezen bizottság 2 hó alatt tartozik jelentést tenni az alkudozás eredményéről, ad­ dig is a tisztviselők folkérettekí hogy' hivatalukban megmaradjanak. — Bármennyire óhajtandó, hogy tár í rosunkban a zilált és ketté ontott társadalmi élet te­ kintetéből a két egylet Összeolvadjon, az ezen alku-, dozások áltat nehezen fog megtörténni; de felesleges ' is az összeolvadás, mert anyagi kérdések nem forog-j nak fenn. Nézetünk szerint legjobb lenne, ha l oóírádmegvei kaszinó feloszlik, a tagok pedig beleolvadnak a Népkörbe, melynek czimét: nB.-Gyónnati Ka­ szinó és Népkör “-re változtassák át, 8 a kaszinó va­ gyonát képező kevés bútor, kis könyvtár és játéksze­ rekből álló holmikat adják át a Népkörnek minden 4 további alkudozások és teketória nólküL Elvárjuk aa ötös bizottság gyors intézkedését, hogy a május 21*t51< számítandó két hó alatt egybehívott a esetleg felosz­ lást tárgyszó közgyűlésen határozati javaslatával elő- » állhasson. ' ' ■ • • *• • ’ / - * i. 1 j I v r ,, n n • 8 f |i r A vasút ügye. A Szob-Tarjáu közt építendő vaspálya érdeké- > ben a megyei közgyülée Forgách Antal gróf inditvőnyára egy nagyobbrzámű küldöttséget küldött ki, aa ipolymenti birtokosok és érdekeltek közül, kik a gyű­ lést követőiog még az nap tanácakozmányra gyűltek egybe. 1 A jelenvoltak elnökül Forgách Antal grófot, jegy- • zőttl Harmos Gábort választék. ’ Forgách Antal gróf előadva, hogy ezen egész me-' gyénk jövőjére nagyhorderejű vasút építésének elő­ munkálatait, a nyert szabadíalom alapján nagy részt ' saját költségére már elkészítette, a a kiküldött bízott* • ság feladata leend az érdekelt közönségnél a szűkéé- * gcs támogatást kieszközölni s biztosítani a o részbeú a Hontmegye által már kiküldött bizottsággal vállvetrv működni, még a leendő vállalkozóval a szükséges mag­ állapodásokra jutni s a létesítendő vasutak érintkező vasúttársasággal a tarifakérdését tisztázni, egy azűkebb : körű bizottság feladatának tartja • ennek megválaszt tását indítványozza....................... Előadása és indítványa közhelyealéssel találkaz­ ván a szűkebb körű bizottságba : Forgách Antal gróf elnöklete alatt Oyttrky Ábrahám gr. és Pulszky Ágost választattak be. z* • ■ " f- ’ ' ' Ezután a következő megállapodások történtek r1# a két megyének a vasutmentében két mértföldre dső’ birtokosai mintegy 300,000 forint értékű segéllyel járulandnak a vasat építéséhez, nevezetesen >a na­ gyobb birtokosok előre biztosítandó, de csak a meg­ nyitás napján esedékessé való pénzösszeggel, ezenkí­ vül a szükséges fa, kő, kavics és téglaanyaggal ked-* vezményi árakon, míg a kisebb birtososok a szükséges kézi és szekeres munkával előre meghatározandó ára­ kon. — Ennek kivitelével a később kiküldendő választ­ mányi tagok bízatnak meg, s e részben az egész vonal négy működési szakaszra fog osztatni ■ «n ' Ezzel az ülés feloszlott. t Vegyesek. *■ < ' . - : > J4 ■' ■ A legfHsaebb ttjáig az, a mi nagyon érdekelheti ‘ a nőket: t i. hogy Pártéban, a divat székhelyén már száműzték a chignont tspont,'a hamis lnjúit,- ttfr lyeket leginkább meghalt fiatal lányok fejéről vágat- tak le; — szóval mind ama lósxőr, csepfl, molyette hajakból készült nem épen aestbetíkus holmikat, a mikből a nők. fejeiken tornyokatépitnek és kanatokatraknak. Pártéban mind eme toilette- szerszámokat már csak a wbárniokná! veszik a — kárpitosok étf 'ntef- < resek. Ezt az uj divatot örömmel fogadjuk s kívánjuk,J hogy minél gyorsabban terjedjen el nálunk is. /. A fényűzés ellenszereŰA B8xK.tf'egyik köze-' lobbi számában a fényűzésről elmélkedve, a többi között a következőket mondja: „Tegyen erős fogadást minden leánya és fia ezen hazának, hogy a mit a ház-* nál megszerezhet, nem megy érte a szomszédba^s hogy \ a mit a hazai iparnak adhat, nem adjn külföldnek. < Vannak nekünk igen derék gyáraink; vas- és- íamü-, vek, gépek, vászon és posztó-szövetek, lenáruk, por-, ctellán és kőedény, ezuzor ugyanazon áron és-ritkán , roszabb minőségben szerezhetők meg hazai gyáraink­ ból. Vegyük tehát úgy ezeket, mint minden itt meg­ szerezhető cikket saját magunktól Szorítsuk kevésre atükségloteinket, és e keveset adjuk házunknak és saját hazánk iparának. Ez emelni fogja marunkat és kereskedésünket s ezek jóléte vissza tog natni-mező­ gazdaságunkra. Igaz, hogy mindetek igen prozsi dol­ gok, de csakis ezektől várhatjuk hazánk föl virágzását és boldogulását Higyjék cl hazám leányai, hogy a Jbazai szövetű öltönyökben cseppet sem lesznek kevésbé sző- < pék, mint a külföldi gyártásunkban. A belügyminiszter azurlráazat megszüntetése ózdijából a kövétkező körrendeletét intézte a törvény­ hatóságokhoz: „A m. kir. igazság Ügy miniszter urnák átirata több oldalról és különösen az ügyvédi kamarák részéről panaszt tett az iránt, hogy a törvényhatóságokalsóbb rendű hivatalnokai zugirászatot Űznek. Minthogy pedig a törvény áltat eltiltott ilyetén csetekni€nv, az igazságszolgáltatás s jelesül a jogkereső feleknek, va- �kilUAt as ügyvédeknek is nagy hátrányra szolgál: en­ nélfogva felhívom a törvény hatóságot, hogy azon min* dmkabb elharapódzó visszaélés meggállása a lehető ki* irtása czéljából, (ebiutóitól ax 1874.* XXXIV. l. ex 39 8-ára, batályoxan intézkedjék; ax oxköxlöltekről pedig hozzám minél előbb jelentést tegyen.4 — A belügymi- aistor. -Hírek. A főispánt ebéd a 22-ki köxgyülés után igen élénk volt Résztvettok 92-en, köztök br. Maithéuyi László, Hontmegye tisztelt főispánja, a képviselők kö* xöl: Veres Pál, gr. Forgách Antal Sontagh Pál, Pnlsxky Ágost, gr. Dégenfeld Lajos éa Placby Tamás, — to­ vábbá Haszár László és István urak. — Gróf GyOrky Ábrahám Öméltósága őfelségére és annak családjára emelt poharat Ax ebéd 3 órakor vette kezdetét s fél ötig tartott folytonos derült kedvvel Választás éa kinevezés. A f. hó 22-én tartott közgyűlés alkalmával a nógrádi kerület azolgabirájává Korodonvi Lájos, segéd xxolgabirává Somogyi Zoltán urak választattak meg Tiszteletbeli sxolgabirákká : Ve­ res János, Tornyos Vidor éa Horváth Danó, liszt. aljegy­ zővé; Balás Ferenci urak neveztettek ki, — ugyan­ csak Gonda Bertalan a szécsényi járás csendbiztosa es állásától felfüggesztett én, helyébe ideiglenesen Hel* lebrandt Ferenci úr neveztetett ki. Hangverseny. A losonexi dalegylet tegnap Losoncion a caainó nagytermében a tiszavidéki árvizkárosultak javára nagy hangversenyt rendezett A műsorosai válogatott és változatos volt, s követ­ kező tartalommal: wDalszabadság4 férfikar Marsch nőtől. előadta: a losonexi dalegylet „Tnnnhánser át­ irat" Liszt F. től, zongorán négy kézre, előadták: ZelF. úr és Kőváréi Emil egyleti karnagy. „Bordal4 a boissy i boszorxány cximű operettéből; o) Magyar nép­ dalok" zongorakiséret mellett: Czakóné I. asszony. „Változatok4 magyar dallamok. felelt, szárnykUrlUn zongora kiséret mellett előadta: Fronyek J. úr. „Kettős4 Faust dalmű első felvonásából, zongorakiséret mellett éneklők; Serly A. és Zeller F. arak. „Dalünnepen- férfi­ kar Thern K.lől, előadta: a losonexi dalegylet „Ma gándal4 Trovatonre Verdi féle dalműből, zongorakisé­ ret mellett éneklé: Zólyomy J. úr. ;Báuk-bán4 átirat zongorára, kisebb zenekar kísérettel, előadták: Kovára E. egyleti karnagy és a zeneegylct nehány tagja. „Finals„ Ernani cximű dalmű 3-ik felvonásából, zongora kiséret mellett előadták; Czakóné L asszony, „ • „ Serly A^ F. és Zólyomy J. urak, „ó-népet csatadal4 nagykar Rcitx Gyula után ábrányi K.tól, zenekisére* tét 2 zongorára, 8 kézre rendezte Kovára E. karnagy, előadták a losonexi dalegylet és a helybeli áll. tanító* képexde összes növendékei. — A zongorakiséretet esz közlék; Prohásxka A. Serly A., Seidl K., és Zeller F. urak. A hangversenyt tinónak kellett követnie, -s hihetőleg követte is. * . Szivükön pedig június 5-én délutáni 5 órakor az ottani jól berendezett kaszinó termeiben a sziráki kis­ dedóvó intézet javára rendeznek hangversenyt, melynek élére gr. Dégenfeld Lajosáé, ki a óvoda létesítőjének és őrangyalának mondható, állt. — A hangversenyen közreműködő művészek valódi műélvezetet fognak nyúj­ tani a közönségnek, azért Szirák junins 5-én megér­ demli a közfigyelmet, s azt, hogy e jótékony hangver­ senyen a vidékről minél nagyobb számban vegyenek részt A műsorozat következő: I. Nászinduló és tün­ dérek táncra, Mendelssohn „Szentiván éji álom4 aimű müvéből Liszt Ferena által átírva, előadja Síposa Antal úr. 2. Noetnrne, Field-től, Maznrka, Chopin tői, Ma­ gyar népdalok, Reményi Edétől, előadja Plotényi Nánúr. 3. Bordal, Borgia Lucréciáből, előadja Kvassay Edéné árhölgy* t Magyar Rhapsodía, Liszt Ferenci­ től hegedűre és zongorára,, előaoják Plotényi Nándor és Síposa Antal urak. 5. Úti dal, Mendclssohn-tóh Ma­ gyar müdalók, ■ Ábrányi Kornéltól, előadja: Kvassay I lak ruhát a szegény tatárnak s jóllakatva tovább ki térték. Edéné úrbölgy. Kvassay Edéné úrhölgy, Síposa Antal és Plotényi Nándor urak a jutókony czél iránt való te* -kintctből szíveskednek közreműködni. A hangverseny zongora Fehér János zongorakészitö terméből való. Hely­ Csevegés a majálisról. árak : Körszék 2 frt. — Zártszék 1 frt. — Állóhely 50 kr. Jegyek kaphatók: Kompanck János gyógysze­ Sötét felhők tornyosultak az égen, melyek foly­ rész úrnál és a hangverseny napján délután 4 órától tonos izgatásban tartották hölgyeinket, kik a f. hó kezdve a pénztárnál. Ez élvezetes hangversenyre B.24 én rendezett majálison részt vettek. A vágy, ki a Gyarmatról ia többen készülnek. szabadba, erőt vett a mindinkább tornyosuló felhőkön, Műkedvelői előadás. Ipolyságon máj. 30-án a s fogat fogat után sebesen repült az országúton, ki az sétatér javára „Jaj nekem4 I felvonásé* színdarabot ad erdőbe. Szép hölgyek, csinos fiatal emberek, és aki­ nak elő. A szereplők közt vannak: Axmann Olga, ket legelöl kellett volna említenünk, a jó gardedamok Agaiba ée Kcller Ilka árhölgyek. — cpedvo néztek az ég felé, de mit sem használt: egy esőAa Ipolysági kerület válásitól Paczolay János cscp lehullt, és ezen eső cscp elég volt, hogy a jó képviselőjüknek f. hó 25 én nagyszerű bankettet rende­ kedv özönét elmossa. Egy perez alatt ismét kocsin lát­ zett a kaszinóban, melyen mintegy 70-en veitek részt. juk a szép közönséget, versenyezve haladva vissza a Bizalmi szavazatát adta meg a választó közönség azért, városba. — A kiürült erdő pedig mintegy gyönyörei­ mert a szabadelvű pártból kilépett, — A kaszinóba ből kiábrándulva, haragosan zúgott a sötét felhők elé. történt beléptckor Donáth Szilárd fogadta a választók No de sebaj, amit elmulasztottak az erdőben, nevében, mire P. J. meghatót tan válaszolt. busásan helyre ütötték benn a városban u „folytatás Ipolyságon f. hó 18-án tartotta esküvőjét a me­ són4, a kis megyeház termo egészen megtelt: bájos gyei zenebanda prímásának szép leánya Balog Anna hölgyeink legszebbjei majdnem mind olt voltait. Ked­ a társulat egyik tagja Balog Miklóssal, számos díszes vünk lenne uévleg felsorolni, de nem tesszük, mert nem vendégkoszorn jelenlétében. Nászasszonyok Ságby Be­ tudnék, kiket nevezzünk meg legelői, az az pardon, nőné és Berko Istvánná valának, egy sereg szép ko­ nem akarunk valótlanságot mondani s őszintén meg­ szom leány részvéte mellett, a hívatalosszcrú áldomá­ váltjuk, hogy tuduók; de minthogy utóvégre is kel­ sokat a dns lakománál Pongrácz Lajos főjegyző, és lene valakit utolsó helyre tennünk, s mert tárgyilago­ Gyura Adolf ügyvéd mondották. . . san Ítélve mindnyájan méltók valának arra, hogy a Adakosáa. Az aradi vértanuk szobrának felállí­ történet könyvében első helyen tündököljenek: tessék tásához B.-Gyarmaton a már élőbbről közlötteken kimindenkinek a ki jelen volt, saját fogalmai, illése éa vtHftfblytatólag még a következők adakoztak: polg. érzelmei szerint állapítani meg a szépek sorrendjét. A öns. egylet 5 frt., Szabó János 1 frt., Dr. Bogdán Mi­ jelen volt igen díszes társaság minden tagja jól mula* hály 1 frt, Felscnburg Henrik 1 frt., Quirinvi György tolt Bájotf hölgyek, szép zeue! Még most is vissz­ 50 kr., B.-Gyarmat városa 4 frtot, Burinsz Mihály 1 frt, hangzik lelkemben s még most - is látom azt a szép Scbulcz Lajos 1 frt.. s igy az előbbi gyűjtéssel együtt leányt, ki átszellemülve a szív legbensőbb rejlőkéit 40 frt küldetett Budapestre, Krivácsy József honvéd felkereső hangokon lejtetto körül a keringő tourjáL ezredes és szoborbizottsági pénztárnoknak. A gyűjtése­ ket mint jeleztük Opicz Károly városi tanácsos eszkö­ ..Da gab’í 40$ nn Kitten, fr$r jnnj nc$ aa Oa^cen, liif Oraxa sic tia Stbfnn tuti unt mii 5stt, zölte. Unb mlc fit Beim Coll la bie ^tlfa gtfaVtn> A nóg. ág. h. ev. egyházai egye 1876. évi köz­ Da fjal fit grUajt, bí» bír upaLa gyűlései következő sorrendben fognak megtartatni: junins 21-én délután 3—-5-ig özvegy árva intézeti szék, Az udvarlók kellemesen végezték kötelességeiket, 5—<-ig dekanalis szék ülései, 7—8 ig gyűlési confes finom társalgás váltotta fel a táuczot, a régi rósz rentia ; ■ junins 22 én délelőtt 8—9 ig gyámintézeti is­ szokások ellenére, melyek a kredena tivornyájában teni tiu'clet, 9 tői közgyűlés; junius 22-én délután találtak élvezetet Voltak hölgyek, kik ügyes ötlettel 3—4-ig gyámintézeti gyűlés, 4-től a közgyűlés folyta reposliroztak némely ügyetlen kérdést. Pl. Egy bi­ tása és befejezése. zonyos fiatal ember a nölgyválaszban kérdezte ugyan­ csak egy bizonyos de igen szép asszonytól : „Ugyan A „Magyarország és a Nagyvilág4* legújabban kedves Nagysád, minek köszönhetem a szerencsét, megjelent 21-ik számának tartalma. — Szöveg: hogy engem választott erre koringére ? A nő rövid Képek Amerikából: I. HawleyésGosborn tábornokok. vártatva azt feleli: „Lássa kérem, férjem szörnyen 11. A „achüfle board4. HL Amerika. — Isten háta meféltékeny, azért én csak olyan tánezost választok, a getU Beszóly a palóa népéletből. (Tóvölgyi Titusz.) kire ugyan semmiképen nem lehet féltékeny." — Is Vége. — A növények vándorlása. — Enid. Királyi idyll. mét egy másik: „Nagysád igen kimerültnek látszik, Tcnnysontól. (Csukássi József.) Folyt — A kolumnem szolgálhatok valami frissítővel ?4 Hölgy; „Igen, bácsijégy. — Porzsolt Ernő, a „M. A. CLU első baj­ óh igen! Hagyjon el egy negyed órára I" s több noka. — A fővárosból: Előlcges fürdői utazás. (Porzó.) o féle ió ötlet egész derültséget okozott azoknál, akik — Színházak. — A tizenkét hónap. V. Május. — Kü­ megtudták, hogy ki volt ama fiatal ember, az a szép lönfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtvény. — Szer­ asszony és ama bájos hölgy ? (Én nem mondom meg.) kesztői üzenetek. —' Rajzok: Hawley tábornok, az Egyesült államok évszázados ünnepélyeit rendező bi­ A táncz mintegy 3 órakor ért véget; — a fiatalság zottság elnöke. — Goshorn tábornok, a philadelphiai nagyon nehezen vett búcsút a pár perez előtt hangos terem­ nemzetközi kiállítás főigazgatója. — Útközben Amc től. — Egy élelmes gavallér pedig interpellálta a né nikéket, hogy mi lösz azzal a sok finom étellel, amit rika felé. - A „shufflo board4 játék a födélzeten. — az erdőbe hasztalan vittek ki ? Porzsolt Ernő. — A raűtörténelmi kiállításból: Mátyás király és Beatrix királyné. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Foreocziektere Atbonaenm-épülct. Negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt., Nyilt-tér. egész évre 10 frt. — Ajánljuk e lapot a t. olvasó közön­ ség figyelmébe. A „Wiener keringő4 Stimky Antal b.-gyannati Kendő' I hír. (Paradicsomi állapot) Egy bizonyos karmesternél jutányosán megszerezhető ; ugyanannál Schulek István nevezetű bobraveczi lintómegyei szüle­ tésű lolonczot a budapesti rendőri hivatal eladó egy kijátszott zongora. Ára 80 irt. meztelenül és betegen kisértetett B.-Gyarmatra. A fő, városi rendőrség szép példát mutat a közerkölcsiség Felelős szerkesztő: Horváth Danó. i és emberbarát! szeretet terjesztésére. B.-Gyarmaton ad- HIRDETÉSEK. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00095.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_05_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-05-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 22. szám (1876. május 28.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f670329fd308ea40d0b29f05dd6ebf39.jpg 22f0e269124e7d986706cdcccaf94ea7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2a709d6b64a753248353729bca56ba90.pdf 070599eaf2adf9d8e72a18e9198cdaea PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. • _ 23-ik szám. » B.-Gyarmat, junius 4. » NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. B.-Gyármát 1876. május 2-án Akik az országgyűlés tárgyalásait figyolemmel szokták kisérni, bizonynyal omlókoz­ ni fognak még egy pár képviselőnek azon indítványára, hogy ebbon vagy amabban a tárgyban meg kell kérdezni az „országot;* vagy amint ők magukat kifejezték, rendel­ tessék el „általános népszavazás3 s döntse el, kivQl az országyülésen, hogy akarja-e ! ezt vagy ama törvényt, vagy állapotot tovább is fentartani? Mi elhatározott hívei vagyunk a democratiának: de kijelentjük, hogy azon túlzott eszméket, a melyeket sokan e szóhoz kap­ csolnak, egyátalában nem fogadjuk el. S e szempontból, ha értjük a érdeme szerint mél­ tányoljuk is az „országra hivatkozás* nagy eszméjét; de megtekintvén másfelől azon ve­ szélyeket, amelyekkel az bizonyos előfelté­ telek hiányában jár: azt azon módokhoz va­ gyunk kénytelenek sorozni, a melyekről azt mondják, hogy medicina peior morbo. S ez előfeltételek elsői közé sorozzuk mindjárt a „népműveltség** hiányát, a mely nélkül képtelennek kell tartanunk bárkit is arra, hogy országos Ügyekben kellő belátás­ sal bírjon, a mikor, ha a tömegnek alkalom nyujtatik ily messzeható jogot gyakorolni, több kárt tesz, mint hasznot S hogy állunk mi, sőt hogy a külföld legtöbb állama is, a műveltség dolgában? Fájdalom, hogy a statistikai számok felette, szomorú adatokkal felelnek meg e kérdésre még ott is, annál a népnél is, a melyet meg­ szoktuk nem csupán Európa, hanem a világ egyik legelsőjének tartani. Laboulay így ír e tekintetben Francziaorazágról: „Az 1779 év óta mi is democrata nép vagyunk. De minő democratia ? Elannyira zaklatott, zavaros, mint a mily mértékben a békés és rendezett Anglia. Az általános szavazatjog az, a mely másodszor is decretáltaa császárságot; a a minek kellett volna megte­ remteni 1848-ban és után a szabad Francziaorazágot, ugyan az a fegyver vetette alá a császárság jármának.** „Azt modják, hogy az általános szavazatjog nem egyéb, mint a közvélemény uralma. Le­ gyen; de oly uralom más felől, a melyet a hatalom mindenkor képes, s ebben biztos is, mert vannak rá eszközei, saját tetszése sze­ rint irányozni. Ám lenne, a kormány egy­ szersmind okos és szabadelvű; de hát mikor az ellenkező az eset? „Aztán, hogyan lehet a közvéleménynek irányt adni, ha a nép buta, tanulatlan erkölcs­ telen? Jöjjön egy háború, ínség, valamely anyagi válság: a nyomor, a hamis oktatások, a vak lárma magukkal fogják ragadni az ele­ meket Mind ez meglepi a népet, föllázitja azt; s hogyan fogjuk altkor vezetni.** Az olyan emberekkel, akik gondolkoz­ nak, mindent el lehet fogadtatni, bele lehet nyugodni még a nyomorúságba is: de van-e megatalkodottabb, süketebb, erőszakosabb, mint a tudatlanság? Valóban, az általános szavazatjog tudat­ lanok kezében ép oly hatalmas erő a roszra, mint a jóra. Viharos körülmények közt egy rettenetes kitörés mindent elpusztíthat Hol van Franczia ország népműveltség tekintetében még ma is, majdnem 35 év múl­ va a népnevelési törvény meghozatala után? A számok, melyeket a hivatalos statistika nyújt, felette elszomorítók. Az 1857 évben a hadseregnél több mint egy harmad nem tudott sem olvasni, sem Írni a fiatal katonák közül. Egy ötödé a lakos­ ságnak nem járt iskolába; fele az iskolába járni köteles gyermekeknek csak a papira- j són volt iskolába iáró. A gyermekek tudat­ lanságához hozzá adjuk az apákét és anyákét: ‘ s azon eredményhez jutunk, hogy Francziaországban azon férfiak, nők és gyermekek száma, akik olvasni, Írni tanultak, nem sok­ kal haladja meg felét a lakosságnak. Es ha most még azt kérdjük, hogy ezen felerészben is hány van olyan, a ki olvasni Írni tu dását értékesíti is? okvetlenül azt kell monda­ nunk, hogy alig *|w rész; a miből az jő ki, hogy a 40 millió franczia népből alig van 4 millió, a kit csak némileg az értelmeseb­ bek közé lehet számítanunk. Hogy ezen vizsgálatok mily szomorúan igazak, nagy például említi fel Laboulay, hogy 1857-ben a bűpűgyí kimutatások sze­ rint 1000 vádlóból 770 teljesen írástudatlan volt. Avagy nem fel vagyunk-e ennek foly­ tán jogosítva, azt állitani, hogy a tudatlan­ ság bűnre vezet? Azt mondják, hogy a szenvedély az ol­ vasott embert is magával ragadhatja, sőt ra­ gadja is. Igaz, a tudás oly erő, a mely az embert egyaránt ragadhatja roszra is, nem­ csak jóra; azonban ón mégis azt hiszem, hogy midőn a slatistika nekünk *L-öt mutat a vádlottak közül az egészen tanulatlan osz­ tályból, az állítás szomorú igazságát egyátalán fogva nem lehet kétségbe hozni. . Valóban Francziaországnak nincs mivel dicsekednie, s annál roszabb rá nézve, hogy a szemfényvesztő hatalom csábításának nem tudott ellene állani, mely ujabbkori nyomo­ rúságának kutforrása tett. Tériünk vissza Magyarországba. Mit mondanak a legközelebbi statistikai adatok? A legutóbbi népszámlálás szerint Ma­ gyarország népessége kerekszámmal tesz tizennöt milliót. S hogy áll ezek közt az ál­ talános miveltség? 8 millió nem tud sem írni sem olvasni, tehát több 'mint fele az összes népességnek. Csak olvasni tud egy millió; csak ír és olvas, a nélkül, hogy magasabb miveltséggel bírna, két millió. Tehát rész (9 millió) népség a *|u ellenében. Említettük már, hogy a bünstatistika a maga contíngensét a tanulatlanok sorából toborzzá. 8 amit így tapasztaltunk Francziaországban, bizony nincsen ez külömben ná­ lunk. Hadd szólljanak . itt is a számok. Ve­ gyük pl. az 1765-iki adatokat. Magyaroszágon 1755-ben volt bűn tevők összege 12,795 s ezek közül sem írni, sem olvasni nem tu­ dott 8431, tehát *{4 rész; csak olvasni tudott 1640; csak olvasni s Írni tudott 2602. Tehát csak 112 egyén esett a magasb műveltséggel bírók osztályára. E számok hangosan szólanak, hogy ne ámítsuk magunkat, de egyszersmind arra intő példák, hogy másokat se kívánjunk ámítani s ha már Francziaországra nézve sem kétel­ kedik Laboulay kimondani, hogy az ott lé■ tező civilizatió is csak felszínes, mely csak úgy tetszik, a melyhez az ország ’|ltad ré­ szének semmi köze, mit mondjunk itthoni állapotainkról ? Bizony mig igy vagyunk, lelkiiameretlenBég volna s bűnös játék a ha­ za bóldogságával, jólétével, ha valaki a leg­ szentebb elv a democratia nevében, a szava­ zó urnához a tudatlanságot, a könnyenhivést s a megvásárolhatóságot vinné oda a nép í köntösében. Tévelygés és szenvedély csak a forradalomnak lehetnek szolgái. Ide kell a felvilágosítás. Valóban korunkra nézve, moly oly han­ gos frázisokkal beszél a nép iránt tartozó szeretőiről, nincs szentebb keresztes hadjárat mint a melyet a nyomorok legszomorúbbja • s legszentebben gyógyítható ja, a tudatlanság s ellen intézünk. E táj az, a melyet tisztítani, ez az a börtön, a melyeknek büzhödt leve­ gőjét szellőztetni kell. Minden egyesnek nem adhatunk anyagi jólétet; de arra meg lehet őket tanítani, hogy használják lelki tulajdo­ naikat, és hogy annyira becsüljék magukat, a mennyit érnek. Azt megtehetjük, hogy felköltvón bennük a szellemet, , megmentsük őket tudatlanságtól /1 . 1 Gazdászat (A y t omScM kiSIUUi Ojyíbm.) . • í .. V * • ? 11' *? A Szegeden ez év augusztus havában tar­ tandó országos ipar-, termény- és állatkiállitás alulirt végrehajtó-bizottsága tisztelettel értesíti a hazai termelő-közönséget, hogy az árvíz-csapások következtében a kiállítás megtarthatáaa iránt itt-ott fölmerült kételyek tel­ jesen eloszlatván, az előmunkálatéi: ismét egész erővel folytattatnak. A kiállítás érdé* mében szükségesnek találjuk a L ez. közönsé­ get figyelmeztetni, hogy a bejelentések ha­ tárideje május vége félé lejár. Azon rendkí­ vüli horderő, melyet a kiállítások átalában de különösen hazánkban a közgazdasági és kulturális viszonyok fejlődésére gyakorolnak, kötelességévé teszik a nagy- és a is-iparos,. a gazda közönségnek és minden termelőnek ezen nemében hazánkban első országos kiál­ lítás sikeréhez a lehetőséghez képest hozzájá­ rulni. Az utóbbi idők kétszeres köteleségévé te­ szik különösen hazánk iparos-osztályának, hogy a nemzeti ipar jelen állapotának föl­ tüntetésére alkalmat szolgáltatva, az ország fogyasztó közönségének figyelmét jelesebb iparczikkeinkre fölhívják és igy azok bel­ terjes fejlődését előmozdítsák. A mezei gaz­ dálkodás jelenlegi állapotának és ezzel kivi­ tel képességünk föltüntetése is oly na$y fontos­ ságú és erre ezen országos kiáuitás oly kedvező és talán egyhamar vissza nem térő alkalom, hogy úgy egyes nagy és kis föld­ birtokosnak, mint különösen a gazdasági egyesületeknek odahatni kellene, hogy e .ki­ állítás az ország minden vidékéről minél lá­ togató ttabb legyen. •». H ** Midőn tehát az ország kiállítás n agy fonsosságát ismételten hangsúlyozzuk, fölhívjuk a hazai ipar- s gazdasági testületeket, hogy tekintettel a bejelentési határidőnek közeUétére, hatáskörükben — a tőlük telhető módon s eszközökkel — odahatni szíveskedjenek, hogy az ország minden vidékéről minél szá­ mosabb részvevők jelentkezzenek, annál* is inkább, mert az eddig beérkezett nagyszámú bejelentések a térbeosztáa az ideigl. épületek tervezése és fölállítása tekintetben sürgős in­ tézkedéseket követelnek. A mezei termények bejelentési határideje június 30-ig, beküldési határideje pedig augusztus 10-ig halasztaiott. A kertészeti termények 5 nappal, a virágok pedig egy nappal a kiállítás megnyitását megelőzőleg küldendők be. Bejelentési ivekkel és minden az Ügyre vonatkozó fölvilágositás és útbaigazítással kész­ séggel szolgál a kiállítási iroda Szegeden (búzatér iparoskör.) Szeged, 1876. május 1-én A végrehajtó bizottság nevében: Bakay Nán­ dor elnök, Geltéri Mór, kiállítási titkár. •) Levelezés. Hontmogye májas 27. 1876. Hontmegye lakossága at alkotmányos és as ma­ rnék táláradását mérséklő kormányosainak mindig •) Esen nAfyfonloatifti kStOgyM a WatJaalf aMlaf pArtfofiába fialva, Wrjük a klUlitAd winiwk nUA asUwWMkbm ImoSO UrjaaaUUl 8mA. > f �.1 t . éld harcxos* volt • ezen szerepéért sem kívánta ő mg-jt társai (blé emeltetni. De attól nem ie épen lebet fdaie*mert a múlt kormán vök álul kogyonexek részére kiöntött bőség szarujáwl megyénknek nem vasút, vagy egyéb álltmi építményt, de egy figura* , IC jutott. — Mi mostoha gyermekei voltunk a kormányoknak; — de átért nem zúgolódtunk, — hanem tudva a kormány váláságuk káros hatását; az alkot­ mányos kórmányzatnak mindig reudithclleu oszlop­ jául szolgáltunk. — Ily körülmények között lehetetlen — elképzelhetni, mily hatást gyakorolt mi ránk an­ nak híre, hogy a törvényszék Ipolyságon megyénk­ nek szivében fog állandó&ittatni. Midőn a hir válóvá vált mintegy villanyQtésre rezgézbe iövenek a szívek, s valamint minden momontálisabb esetnél, úgy ennél is kutatott az egyén, a kinek ezen, a megyé­ nek javát a Ipolyság jövőjét méhében rejtő esemény köszönthető. — A kutatás eredményeként Paczolay Já­ nos. az Ipolysági választó kerti let népszerű képviselőj* Unt fel az előtérben. Hontmqtyo és Ipolyság lakosságának egyik erős oldalát képezi a háladatomág; annál fogva képzelni sem lehetett, hogy a Iönt, jelzett jónak szerzője Pa­ czolay János előtt a hála s elismerés adója legfeltünőbbuton le ne rovassák, s igy történt hogy, a múlt csötörtökön egy szivet emelő ünnepélynek lehettünk szemtanúi. Ugyanis csütörtökön, úgy 12 óra tájt, fényes ki •érettel robogott be Ipolyságra a képviselők, — a kocsik hosszú sora a cassinó előtti térségen állapo­ dott meg, a cassinő helyiségében éir azon kívül is számos választók várakoztak reá, — hol ó megjelen­ vén egy csinos beszéddel melyben a törvényszék meg szerzéacérti hála ki volt fejezve udvözöltetelt á a beszéd végeztével, egy az irántai ragaszkodás és bizalmat kifejező s számos választók sajátkezű alá­ írásával megerősített, nyilatkozat lett neki kézbesítve Képviselőnk igen meghatott volt, s ékes beszédé l>eu köszönte meg az iránta nyilvánult hála elismerés ily ritka szép utoni kifejezését. Beszédében különösen hangsúlyozta azt, miként lm a törvényszéknek Ipolysá­ gon maradását saját személyének tulajdonítaná, akkorszokása ellenérv, idegen toliakkal kívánna ékeskedni, mert ámbár ő valamint mindenkor, úgy ez alkalommal is megyéjének és Ipolyság városának javát akarja esz­ közölni, a minisztériumnál a törvényszék itt maradá­ sát kérelmezte, mely kérelmére a miniszter elnök úr azt válaszolta, miként az elmondott indokok, már élőbbről megjelelték benne azon határozatot, mely sze­ rint a törvényszék Ipolyságon fog úllandósittatni. Igy tehát uraim monda képviselőnk, á tvsxék itt maradá­ sáért, hála nem engem de Túsza Kálmán ő ntuságát il­ lett Erre harsány éljenek között, az Ünnepély első ré­ szebe fejeztetett A második részét egy 120 teritékü bankett képezte, melyen kedéllyé emelkedett hangulatban a volt közönség. Volt felköezöntés elég. Először is |>ol)arat emeltek az ünnepelt férfin egészségére, azután a távol levő Báró Majthényi László úr fŐisuánnnkat éltették,-Szabadhegyi Gézát, az ifiabb nemzedéknek egyik kiváló tagját. Az ünnepély végeztével képviselőnk a választók é|jcnei között kocsira ült, és egyenesen Budapestre utazott H. K. EGY GYÉMÁNT, BCSZÍLYKZ. Havre-től nem messze egy mezei jószágon a bir­ tokon laka előtti kertben három személy beszélgetett egy kellemes nyári alkonyaikor. * Mi szükségünk van nekünk kincsekre? mondá nagy hévvel Alfréd, — mit adhatna boldogságunkhoz na arany ? vagy mit vehetne cl e hitvány érez nélkülözése Srencaénkből ? Szerelmünk nem pótolna e ki mindent? és Mathild egy kunyhóban is boldogabban fogunk élni, mint aranyozott födél alatt; a kenyér, munkám gyümölcse, Mathildomnak mennyei manna leend. u Mathild egy gyöngéd pillantással felelt; Alfréd elég ékesszóllőnak találta; mert hangosan kimondó azt, amit neki a szép leány halkan már többször mondott. A harmadik egyén egy kissé félre fordult, hogy mosolyát elrejtse; ez egy hatvan éves nyájas és meg­ nyerő arczu férfi volt 'Gyermekeim, — mondá — sokat mondhatnék nektek, minek jelenleg csak annyi baszna lenne, hogy busz év múlva ti is haszon nélkül elmondhatjátok gyermekeiteknek, mert csak akkor foghatnátok (el annak értelmét Azonban jól tudjátok, hogy Matlrildemat mindenek felett szeretem. Alfréd is tapasztal’hatta már, hogy hihet barátságomnak,deMathildomat écak -akkor adom Alfrédnek, ha visszajövend azon ke­ reskedelmi útból, melylyel öt főnöke megbízta. Valóban épen ez útra vonatkozólag fejező ki Alfréd megvetését a kincsek iránt Mathild atyja kérlelhetetlen volt. , a két fiatal szerelmes kötelességének ismerő az ag­ gastyán elhatározásának hódolni, és Alfréd hajóra szállt. — Isten veled, Alfrédem, mondá Mathild, imád­ kozni fogok érted szünetlenül, nem azért, hogy gazdagon térj viasza, hanem hogy irántam állhatatosan jöjj meg. Alfréd hosszú hsjókázás alatt elgondolta mind­ azon mesés dolgokat, melyeket keletről olvasott, do mennyire meg volt lepetve, midőn a fényes Konstnntinápolyl sárosnak találta, szűk ntczákkal, s félig mez­ telen emberekkel ! Csillogó pénz helyett kapott hol­ landi és spanyol pénzdarabokat felváltott aranyaiból . vissza. Ezek látása csakhamar kijózanitá őt, s nem Önigazolás. Válaszul Rcményfy József úrnak Köszönettel tartozom könyörtelen polémiádért; mert alkalmat nyújtottál nekem az önigazolásra. Évek óta hányják szemem re barátim s ellenfe­ leim cgyiránt. hogv változékony jellemű vagyok, és soha sem volt alkalmam az Önigazolásra Megfurditott rendben felelek czikkedre, s így először is a gúnyra, hogy majd hozzám külditek unokái­ tokat, tőlem tanulni Önállóságot, jellemet és szívós ki­ tartást. Szívesen föl teszem, hogy politikai és uem erköl­ csi jellememet érted. Ida az utóbbit: akkor további nyilatkozatozatodoV. megkövetelem. Nem rég történt, hogy czeu állítólagos ingatagságoiu miatt, pálezát tört fölültem egy nemes testület. Mi kár, hogy kihallgatás nélkül is szabad valakit clÍtélni.' Te legjobban tudod, mert munkáimat gondosan átolvasod, már csak gyengeségeim kipubatolásu végett is, hogy én még 1865-ik évben rupiratot irtain e czim alatt; „kiegyenlítési javaslat a dualizmus alapján ;u azt is tudod, bugy elég erkölcsi bátorsággal bírtam más röpiratban észrevételeket tenni Kossuth Lajosnak „egyfit­ tes válasz sokakua .** czimü leveleire, mely röpiratban az 1867: 12-ik törvény nagy horderejét fejtegettem. Mély meggyőződésből voltam Deák Fereucz politiká­ jának bive, s vagyok c perecig, s leszek mindaddig, míg a personál-unió az európai események folytán hazánkra s a magyar politikai nemzetiségre nézve, hasz­ nosnak uem fug bizonyulni. Te ki figyelemmel kíséred az eseményeket, jól tudod, hogy a balközépnárt a bihari pontok megszülemlcsc óta, a kiegyezkedési törvény clleu támadólag lépett föl, s vezérlapjai kijelentették, hogy ezen tör­ vény eltörlése nélkül kormányra uem vállalkozik. Ezen politikátlan part programul eredménye az lett, hogy a szabadelvű deákpárt, — melynek a bal* közép csak meghasonlott testvére, de múltjánál fogva is rokon eleme volt, — hogy az 1867: évi 12-ik tör­ vényt, s ez ál ul a luuuarcbialis szövetséget megvédje: a euuservativckkel s ultrámon! inokkal kényszerült szö­ vetségre lépni. Maga a nagy állam férfi Deák Ferencz is kénytelen volt azon hamis tant nyilván hirdetni, hogy mindazok, kik a kiegyezkedési törvény alapján állanak, egy politikai pártot képeznek. Ezen természetellenes házasság szüleménye volt a jobboldal, melyet az igazi deák párttól szigorúan meg kell különböztetni. Tudjuk, hogy midőn az ultratnonián szövetségesek páitvezéröknck nevezték Deákot, többek hallatára kitört, hogy a z ö r d ö g az urak pártvezére s nem én. Megutálva a jobb oldal gazdálkodását, elhagy­ tam a pártot. 1871. nov. ó én tartottam a népkörben az ismeretes felolvasást: „Melyik jeirthoz csatlakozzunk,“ Nyíltan hirdettem, hogy a kiegyezkedési törvény alap­ ján állok. A deák partot a balközcppárttuli szövet ke zésre hívtam föl, mint oly rokon pártokat, melyek ugyanazon törzsnek két erőteljes ágait képezik. Fölolvasásomat a balközéppárt ropirat alakjában kinyo­ matta, az Ellenőr pedig igen hízelgő sorok kíséretében cgtsz terjedelmében átvette. E szerint első vagyok a hazában, ki a középpártok egyesülésének szükségét, s horderejét nyilvánosan hirdettem. gondolt másra, mint Matbiidjára, a visszamenőire, s ígéretére; de egyébként az Úgy is elfoglaló őt, a mely miatt Konstantinápolyim utazott Midőn ügy este a reá bizott Ügyi számadások rendezésében elmélyedve Ült szobájában, a nélkül, hogy eszébe jutott volna gyertyát gyújtani, egyszerre ajta­ ján kopognak, az ajtó bcnyilik, egy ember berohan, az ajtót belülről bezárja, s igy >zólt. — Uram, csak tíz perczUnk van, egy üzlet szól megkötésére, mely idő alatt ön szerencséjéről, s az én életemről van szó. En rabszolga vagyok a bányában alkalmazva; én egy gyémántot loptam, rosszullét Űrü­ gye alatt ide hozattam magamat. Csak valamely ki­ rály fizethetné meg azon gyémánt értékét, melyről beszélek, ez reám nézve elveszett kincs, do boldogsá­ gomat is eszközölheti. E kincsért csak annyi pénzt kérek öntől, a mennyivel megszők hetem. Ily utón sza­ bad leszek ismét, eljuthatok hazámba, megláthatom testvéreimet, nőmetMíg Alfréd ez ajánlaton álmélkodék, a rabszolga egy szép nagy gyémántot vett elő. — Íme, uram, fogadja néhány arany árán, ön milliomos lesz, én pedig szabad. Alfréd megadta a kívánt aranyokat, s azután maga is rögtön útra készült. Főnöke Ügyeit bevégezve, még azon éjjel elindult. Nem akarunk utazása részleteibe bocsájtkozni, csak annak legérdekesebb pontját emlitjük fel, melyen elbeszélésünk uj fordulatot vesz. Egy napon arab rab­ lók rohantak rá útjában. Van önnek pénze? — kérdő vezetője. Csak annyi van, a mennyi utamra szükséges, — mondá Alfréd. — Úgy hasztalan lenne ellenállanunk; ha kiku­ tattak bennttuket, annyit meghagynak, a mennyivel tovább folytathatjuk, utunkat, ha talán egy kissé szű­ kén is, az mitsern tesz. Do sokat tesz, — mondá Alfréd, s az első kö­ zeledőre rálőtt pisztolyával, A rablók kardot rántot­ tak, a vezető megöletett, Alfréd félboltau földön őszszerogyva, fogolyként clhnrczoltatott. Kikutatták őt ellenállása daczára, elvevék gyé­ mántját ; fájdalmából, melyet a gyémánt elvételekor A balközéppárt Örömmel fogadott, párt-jegyző­ jévé választott. Hittem, hogy evangéliumi kovász le­ szek, s az egyesülés eszméjét tovább fejlesztem: de a sori máski']) akarta. 1872-ik évben volt az országos ellenzéki párt­ gyűlés Pesten, siettem egy jól átgondolt ezikkben a bal középpártot arra bírni, hugy u deákpárttal szövet­ kezzék, s azt a couservativ párttól elvonni törekedjék. Csikkemet az Ellenőr ki nőin adta, s igy kénytelen valók azt a Delcjtübea közzé tenni. A pártgyülés eredményét ismerjük. A helyett hogy a balközét> a deákpárthoz kö zelcdett volna: a szélső ballal fratornisált, és üdvözlő távsürgöuyöket menesztett Konsúth Lajoshoz. ’ Ezen váratlan esemény után írásban adtam be a pártjegyzőségrőli lemondásomat Dcssovvfly Ottó párt elnök úrnak, kijelentvén, hogy az ellenzéki pártok nyilatkozváuyu után, a balközén párt érzelmeinek s nézeteinek tolmácsa többé nem lehetek: de fölkér­ tem a pártot, engedné meg, hogy a szabadelvű kér­ désekben oldalán kllzdhcssek. Ezen állásomban egy magam képeztem Nógrádhan a kicgyizkedési törvény alapján álló szabadelvű pártot, mig az idő megérlcltc az eszmét, s az ország többsége nézeteim helyessége mellett nyilatkozott. Nem sokat aduk a politikai következetességre. A folytonos haladás törvénye szükségkép előidézi a folytonos változásokat; s igy nem restelleném, ha né­ zeteimet megváltoztattam volna is, csak hogy ezen vál­ tozás a haladás törvényei szerint a tökélescdés érde­ kében történjék: azonban nekem nincs szükségem ily igazolásra sem; mert mély meggyőződéssel hiszem, hogy c kérdésben az egész hazában leg^Ávctkcsetescbb politikus voltam. Bizonyítsd be az ellenkezőjét annak, a mit évek hosszú során röpirataimban és hírlapi czikkcimbeu hirdettem. Ea most kérdezlek, uem úgy vagyok c az elitélő közönséggel, mint az egy szeri részeg emberrel, ki vál­ tig kiáltozta, hogy a város forog: pedig hát csak az 6 feje forgott s nem volt tisztában ? Vagy talán az tanúsítja ingatagságomat s jellem telenségemet, hogy Unitárius lettem? Meggondoltad-c mit tesz egy pártfogó s hatalmas egyházból kilépni, és uem választani oly egyházat, mely számánál s te­ kintélyénél fogva kárpótlást nyújthatna? Meghasonlani régi bárátaiddal, rokonaiddal s elszigetelten meggyőző­ désedül követni. Azt hiszed, hogy mind ez nem követel Önállóságot, s jellemet? C^ilódol barátom. Ez nagy megpróbáltatás. Szememre hányod, hogy uem vagyok kitartó. Csodálom, hogy a szemrehányás tőled jő. Hát nem év­ tizedek óta küzdöttem állhatatosan az egyházban és községben agyiráni, hogy a dermedtségből életre éb­ resszem? A száraz iskolaügyet kitette II. Gyarmaton a közérdeklődés tárgyává? Kikerestem az egyéneket: kik jogosan vagy jogtalanul a közvélemény vezetői, és dicsőítettem őket hírlapokban, gyűléseken; dolgoz­ tam értők s neveiket toltam előtérbe, hogy az ügy nyerjen általa, ilyen volt boldogult 11. E. másokat megnevezni nem akarok. Addig küzdöttem, még a nép szerűség hajh ászok le nem jártok. Nem én fáradtam bele a küzdelembe: lervszcrUleg kiküszöböltettom. Ne küldjétek hozzám unokáitokat erkölcsöt s jel­ lemet tanulni. Az én iskolám puritán-iskola, melyben nem taniijik a modern politikát és morált; hanem azt igen is megtanulhatják, hogy u becsületes szegénysóí• • • • tanúsított, azt gyaniták az arabok, hogy oz talizmán: egy nő gyermekének adá játékszerül. A rablófőnök barátságába fogadta, s egy napon azt mondta r.cki. hogy ha meg fog gyógyulni, szaba­ don mehet, s elviheti mindenét magával, a gyermekek anyja, ki a gyémántot szinte talizmánnak tárté, lábai­ hoz borult, kérvo őt hagyná meg azt gyermekeinek; sőt még tovább ment, annyi pénzt Ígért érte, a meny­ nyivel csak rendelkezhet, do ő visszautasított mindent; mire a nő kereken kimondotta, hogy most már ő nem adja vissza a gyémántot. Alfréd a következő éjjel a gyermektől titkon el­ vévé gyémántját s megszökött. Két nap s két éjjel egy barlangban rejtőzve éhen szottyan töltötte az időt, tűig egy karavánnal találkozván, folytató ntját, nyug­ talankodva, nem bízván senkiben, minden udvariassá­ got visszautasított, kész volt leszúrni azt minden pcrczben, ki ruhája azon részéi vizsgálni merné, hol gyé­ mántját rejtegető; a fogadóban a legroszabb szobát kérte, nehogy gazdagnak látszanék. Irt Mathild atyjának, levele igy kezdődött „Én gazdag vagy ok. n Ezen újság ily módon tudatva, mielölt oly sok más fontos dologról telt volna említést, nem tetszett Mathildnak ; azonban azt hivén, hogy Alfréd ö érte akart gazdag lenni, csak arra gondolt, hogyan fogadja cl őt, ha megérkezik. Azonban ily nagy kincs gondolata a távol lévő fiatal leáuy szépségéről sokat levont Alfréd agyában; az atya — részéről Alfréd iránt nem akart oly előzé­ keny lenni mint rendesen, nehogy tolakodónak látszassék Alfréd ellenben érző, mennyire megváltoztak a szerepek; hogy ö, ki előbb kegyelemért esdcit, most maga is oszthat kegyelmet, és hogy színlelje e keb­ lébe furnkodott érzelmet, barátságos nrezot szenvel­ gőit; do mivel minden tettetés Ügyetlenül szokott el­ sülni, s igy ez is csak inkább növelő az atya és leá­ nya tartózkodását. — E hidegség sértő Alfrédet, s ámbár ezen elbeszélés három személyének szándéka nem változott, mégis igen elégedetlenül váltak cl egy­ mástól az első találkozás után. Azonban bárom nap múlva a két fiatal szerelmes közt nyilatkozatr a kcrttlto dolog. �goi miként kell elviselni, a dicsőség helyett a tcljcai- i tett kötelesség boldogító öntudatával beérni. A mi polémiád több részét illeti: azokra röviden felelek. Valóban a polgári iskolát féUetltin, midőn an­ nak érdekében ezikkemet megittam. Bir hol legyen B-Gvannatou jeles polgári fiú s leányiskola: a város minden inga értékesebbé fog válni. Az iskola nem emeli az utcza becsét: hanem vajmi sokszor alkalmat* lanságára van annak. Ax c&ak véletlen, hogy az eme* letcs állami iskola a magtár utczában van, és lehe­ tővé teszi, hogy annak mind két oldalán öleson lehet épitni. Érdekemben áll minden esetre, hogy a lehető takarékosan építsetek; mert 750 frt. házbér után nagy községi pótlék jut rám, ha nem gazdálkodtok. ax is tévedés, hogy Kövy barátunk házából hat Ölet tervezek levágatni. Egyetlen vakolatot sem kell áldoznia, csak háza szögletétől egyenes vonalban en­ gedne által 5—6 láb szélességű tért. Ha saját háza érdekében nem teszi: arra őt kényszerítői senki sem fogja. További tévedésed, h'gy én a Karagyéuafélc viszályoknak tényezője lennék, a hírlapi polémiák előtt a nevetett úrral nemig beszéltem, a mi abból is kitetszik, mert a házvétclt nem is helyeslem. A megnyitandó úteza kedvéért az iskola telkei nem középen kellene átvágni, hanem a szélén, s igy lehetne belőle 4 háztelket csinálni, drágán eladni, a annak árán a a mai vásáriért megszerezni. Befejezésül az Úgy nevében azon kérést inté­ zem hozzád, hogy miután a sors kedvezéséből úgy a városnál valamint a megyénél döntő befolyásod van, ezen kívül két pénzintézet élén állast, a igjr a ki nem sze­ ret, félelemből is elfogadja nézetedet: no uézd^zt, valljon az eszme rokon vagy ellenszenves egyéntől származik-e, hanem használd föl egész befolyásodat az Úgy érdekében Nem kívánom háborgatni tevékenységüket. Ei» vetettem a mag, ti ápoljátok meg, tegyétek gyű mölcsözővé, s áleja meg az Isten becsületes törekvés teket. Bodnár István. A művészet természet utánzás-e? (A ,Figyelő’ utia.) Közel másfél század múlt cl. mióta Baumgarten az acsthetikának, mint a bölcsészet önálló ágának megvetette alapját, s princí­ piumai főforrása gyanánt a művészetet tűzte ki: és mégis e tudomány ápolói mai napig ; sincsenek összhangzó véleményen a művészet való czélja és hivatása felől. .Most is olvas­ i hatunk, még pedig szakemberek irataiban ilyen tételeket: „ a művészei természet után­ j zás”, pedig enyhébb kitétellel!: ,,a mű­ vészet a szép természet utánzását tartja szem előtt”. Ez a tétel: a művészet természetutánzás, eredetére nézve fúlhat az ó-korba; Aristoteles, — Én nem tudom miért, — mondá Mathild — do .0 nagy kincs engemet aggasxt, tervünk elébb oly 8 lép volt, most oda van. Szép Mathildom! — válaszolá Alfréd, mi Párisba megyünk, s a legszebb város részben egy palotában fogunk lakni. Alfréd, én sajnálom e kis lakot, a fák oly szép zöldek, körülötte a lég oly tiszta itt. Még tegnap is kimenvén egy perezro dajkámmá1 s sétám oly hosszúra nyúlt, mert nem tudtam a szép helytől meg­ válni. n itt fogunk majd élni mondám magamban, s mily boldogok leendőnk együtt’.- r.s gondolatban már fel is osztóm lakszobáinkat. Alfréd ezután Párisba ment; midőn megérkezett oda, a királyi ékszerárul nem volt hon, kihez utasítva volt gyémántja eladása végett. Kimaradása néhány napig tartott /Alfréd ez időt lak és bútor szerzésre használá fel, lovakat s kocsit próbált, meg, a mit csak szépet éa drágát látott, mindent, feljegyző magának, szőnye­ geket, porczellánt, csipkéket. Ahova ment, mindenütt Ünnepelt volna; egész sereg rokon és barát jelentke­ zett nála, kik őt azelőtt soha sem látták. Hu vala­ mely terembe lépett, hangossan mondák Q. Alfréd, s halkan*. „A ki keleten oly nagy kincset szerzett- Min­ denütt előzékenység s figyelemmel halmozták el; az anyák bemutatták neki leányaikat, a leányok igen nemes arezvonásunak találták ŐL íme Alfréd rövid idő alatt mily magas fokra ju­ tott, s szegény Matild egész elfelejtetett; pedig csak két év előtt is a mezei jószágon eOO frt fizetés mel lett a legboldogabb embernek érzé magát Alfréd, fő­ kép azon boldogító reményben, hogy egykoron Matild* jál sajátjának mondhatja. Midőn három nap múlva megjelent a királyi ékszerésznél, ez megvizsgálván jól a gyémántot, mon­ dá neki. — Valóban, kitűnő darab, de én ilyennel nem kereskedem; azonban, ba tetszik,az utánzás jelessége miatt 10 írtért megtartom. Ezen 10 frt ntravalőul szolgált Alfrédnak, hogy Havre-ba viasza mehessen. ki egyedül hagyta hátra töredékéé müveit, s ki még korunkban is tekintélyes forrás gya­ nánt szerepel, melyből kifogyhatatlan szor­ galommal merít sok, önállóságra vergődni kép­ telen uesthetikus, volt az első hirdetője ; azóta századok múltak el, do ez állítás még nap­ jainkban is talál párthivekre. Hogy a tudós világ hétezer éven át ragaszkodjék valamely véleményhez, már csak azért is fölébreszti tudvágyunkat, mivel ez nem történhetett ok nélkül. Fölveszem a művészetet tárgyilagosan, amint kívülem jelentkezik ; lényegét, külön­ félő viszonyait tárgyalva önként ki fog tűnni, vájjon e tétel „a művészet természetutánzás*’ Szembesítve magával a művészettel, bír e jo­ gosultsággal. rész hajlású ivek kapcsolók egybe. A végte­ lenség homályos sejtelme nyilatkozik ebben az építészeti stylben, mely teljes világosságra emelKcdctt a keresztény szellem elterjedésével. Az építészeti művekben általánosan nyil­ vánuló és ezektől elvont főeszme világosan mutatja, hogy azok, kik hivatva voltak ez eszmét a tömegnek némiképen fölfoghatóvá tenni, mást szándékoztak keresztül vinni, mint a természet utánzását; a remekmű, amint előt­ tünk jelentkezik, ellentmond ily föltevésnek. 11. Még inkább csalódnak, kik a szobrászat­ vagy festészetben vesznek észre ilyenféle tö­ rekvéseket. Okoskodásuk következő: a görö­ gök szobrai természeti alakokat tüntetne* föl, az ember főszerepet játszik, s úgy látszik a művész legfőbb dicsőségét abba helyezte, hogy Ha csak futólagosán vizsgáljuk a remek a testrészek kis/ímito.b arí. jóitól egy haj­ művek lényeges sajátságait, ,s azok belbecsét szálnyira sem tért cl; az ecset ügyes kezelői mérlegeljük, lehetetlen ama meggyőződésre a távlati törvények szemmel tartása mellett nem jutnunk, hogy a művészeti ágak egy kö­ a kültermészetet amint előttünk jelentkezik zös pontban, az eszmék kifejezésében talál­ vetik vászonra. A fát úgy festik mintha a koznak ; mit úgy akarok érteni, hogy min­ szellő lengetné, a szőllőfürt zavarba hozza a den művész az alkotás pillanatában egy-egy seregélyt, a gyümölcs különféle fajai oly csá­ eszmét önt érzéki alakba. Ezek az eszmék bító színben jelentkeznek, hogy szakasztani halhatatlanok, hatezer övvel ezelőtt ugyanazok akarjuk, a virágnak csak illata hiányzik, a voltak, s ha -mi mégis a művészeti ágak kü- . lepke oly élethűen van eltalálva, ho^y meg­ lön féleségeiről, s a művészet korszerinti fej- ■ pillantása a virgoncz gyermeket kísérletbe lődéséről szólunk : az alatt bizonyára nem az ' ejti s háló után szalad ; az emberre mennyi eszmék változását, hanem, azok majd tisztább gond van fordítva ; az árnyalatok tapintatos vagy homályosabb felfogását, majd a kifejő- ' alkalmazásával a sima alak is domborulatot zési képesség és eszközök kisebb vagy nagyobb nyer; a termek változatos csoportjai sürögtökélyét értjük. nek-forognak, a bók itt is u legkecscsebb moz­ Bámulnunk kell az ember elmebeli fej­ dulatok kíséretében történik: szóval, ha te­ lődését , és valódi méltóságát, lelke korlátlan kintjük e kiviteleket, csakugyan cl kell is­ erőit teljes valójukban felfogni csak akkor mernünk, hogy u czél nem lehet más, mint vagyunk képesek, ha a múltak kutatásába a kültormészet másolata. merülve felismerjük a kiindulási pontot, az , Való igaz, hogy c két művészetet a föelme első nyíl vonulatait, s megítéljük a ma- i lületes szemlélő a természetű tán zástól megkügaslatot, melyre az, az idő hosszú folyamatán lönl&ttefar alig képes és talán nem csalódom, bán a haladás milliomnyi változatai között ha amaz állítás eredetét ide vezetem vissza. emelkedett. Ezt leginkább a művészet tünteti De úgy hiszem, mindenki elismeri, hogy nincs föl, mint a mivoltség kifolyás, összpontosí­ roszabb eljárás, m ’ at a külső megjelenésből tása, lehet mondani monumentuma, s képviítéletet hozni anélkül, hogy a benső lényegbe selője a későbbi nemzedék előtt. behatnánk ; végtelen sok tévedés keletkezett • Tagadni nem lehet, hogy a művészet kezmár ily helytelen fölfogásból. így csalódhat­ detlegcs alakításaiban a természet nagy befo­ tak sokan a szobrászat- és festészetnél. Mert lyással birt, sőt túlsúlyt gyakorolt *, de puszta az állítás, hogy a művészet a természet puszta természet utánzásról még sem lehet szó. Itt utánzása és halvány sugara, csak is e két is az eszme kifejezése volt a fő, de az anyagi , ágnál bir némi alappal, miután a kifejezési burok elrejtette azt. Kelet a művészet böl­ eszközök csakugyan a kültermészet köréből csője, s enyhe éghajlata, a buja növényzet, a * vannak kölcsönözve. De az ebből vont köderült égboltozat nappal s a csillogó égites­ ’ votkeztetós szembeszökő helytelensége hihető­ tek mcgmérhetlcn sokasága éjjel oly varázs­ leg abban rejlik, hogy a kérdéses állítás védői erővel hatottak az emberek kedélyére, hogy az eszközt fclcsérélik a czéllal, a külső meg­ a természet ennyi csábjainak nem állhatták jelenést a benső tartalommal. ellent, nem is akarhattak. E külső körülmé­ nyek nem voltak alkalmasak arra, hogy az A ki a művészet lényegét és hivatását ész az érzékiek fölé emelkedve jogos uralmát legalább távolról ismeri, tévútra nem könyazok fölött kivívja; mert e kényelmes és tét­ nyon vezethető; a külső csillogás kevés ha­ len élet, a tikkasztó hőség ellen védő pálmák tással lesz rá. Nem fogom művésznek tartani hűs árnya, a myrrha kábító illata, stb. míg azt, habár képességét bámulnom kell, ki mint a testet csene vészi tették, a szellemet örök féla természet leghÜbb mását bárgyú, .púpos, szenderben ringatták. Innét van, hogy saját vagy más egyéb természeti fogyatkozásokban kezük alkotásait, a fol-fölcsillámló eszme jel­ sinlődő egyént örökít meg márványban ; * az ily mű ízlésünket kielégíteni nem fogja,~s'~ha képeit isteni hatalommal ruházták föl, s leg­ mélyebb hódolattal imádták. Az eszme fölta­ telik is benne némi kedvünk, sőt ha .feltűné­ se megállapodásra ösztönöz és kedvtelten le­ lálható itt is, do egészen és anyagiba merülve; geltetjük rajta szemeinket, ez csak az első a művészet első csirája ez, do elkorcsosodott, hatás pillanatában eshetik, s akkor is inkább a dicsőbb jövő legcsekélyebb reménye nélkül. Ez a durva és faragatlan művészet (ha igy azt az ügyességet fogjuk csodálni, mely a természetet ily híven tudta reproducálni, mint­ lehetne nevezni), a fölfogás törpeségo az idosem magát a művet; de amint a mélyen érző loratrismust és pantheismust egyetemes ura­ szív Öntudatosan akar érezni, elmúlt rá nézve lomra emelte ugyan, de még is az eszme ki­ a gyönyör, talán könytelt szemekkel fordul fejezéséül szolgált; az idomtalan szobrok fel­ el, mert az ilyen műalkotmányban, melyről sőbb lényt képviseltek, s Bábel óriási kőhal­ maza hirdetője volt az emberi nagyságnak, tudja, hogy eredetije egy hosszú életen át vi­ seli háta terhét, vagy biczegve közeledik sír­ emléke egy nagy horderejű történelmi tény­ jához, csak a nyomort látja megörökítve. Nem nek, a népek olszéledésének. fogom művésznek tartani azt, habár ügyessé­ E pillanattól kezdve két nagy epochán keresztül az építészet mint jelképes művészet gét bámulnom kell, ki az eredeti alkotó te­ folytonos tökély esülést mutat: a görög nem­ hetség minden szikrája nélkül egy romba dőlt vár elé ül, s azt oly pontossággal másolja le, zet háromféle oszlopa, a doriai, ioniaí és cohogy egyetlen követ sem helyez cl másként; rinthusi, szembetűnően jelzik a fejlődési provagy ki nagy mesterek műveit utánozva tech­ • cessus különböző fokozatait, s egy nép szellemi tökélyesbülését hirdetik. Az eszme nikája által azok mesterévé válhatnék : mivel léptenkint fölszabadul aZ anyag bilincseiből kézi ügyességet legtöbben szerezhetnek, de teremtő szellem csak ki valtságoltak tulajdona. és benső szükségletei kielégítésére szabadon Az élénk szinpompa idővel halványul, a fi­ alakítja azt. A büszke rómaiak pedig világuralmuk nom árnyalatok elmosódnak és a mű becse jellemző kifejezéséül az ég boltozatát vették napról napra fogy, ha czélja nem volt más | mintául, az erőteljes és magas oszlopokat me­ mint a természet utánzása; do nem úgy a �tan, rém. kath. 30-án zárünnepély. Losonci, 1876. oxűvfeaeű becsesei bíró festmény: az idő vb május hó 22-én. Az igazgatóság. Karai csökkenthetik ugyan a kivitel tökélyeit, Kis-Tcrcnno község róm. kath jellegű két őszde au eszme sérthotlen, elév ülhellen • örök tályú iskolájában a zárv izmiatok május 28-ik nap *;4§au a ugaraik felénk mindenkor. Obökbocaü ján tartattak meg, mint igák jó sikerrel. Máj álla. Sxécséuy ben májas 31-én a káprási erdő­ { mflyüket alkotni, csak az lehet a valódi müben kedélye* erdei tánczmulaűág rendeztetoit az ottani vérnt hivatása. intelligens családok álul, melyen igen szép közönség A,‘ De feltéve, hogy a szobrászaté* festészet össze screglctt nemcsak a városból, de a vidékről is, akkor érte el tökélye tetőpontját, ha a térkik irául a legezivélyesebb vendégszeretet nyilvánult, Társas vacsorát rendeztek n uugrádmegyei naésaet tüneményeit a műcsarnok számára uieasinó egylet tagjai IL-Gyarmaton a sétatéren, melyen 4xbóLnMg*lkotta» akkor csakugyan igazat kell mintegy 43-an vettek részt • mulattok jól a b gyarmati adnunk Hentzljnann, korunk elismert tekin­ jól szervezett zenekar mellett, mely még az tejjel uta­ télyű kritikusának, ki o thcmáról igy nyilat­ zott Sclmoczre, hol jó előre'hirdetett • válogatott prog­ kozik: „Soha a természet utánzását a művé­ rammal fog fellépni Weia Sámuel a podluxsányi fürdőt, mely eddig szetnek főczáljául nem tűzhetni, mivel a műelhanyagolva volt, f. bő 4-én azaz ma, az első zenekar véázetnek útját létesíteni vagyis teremtenie működése mellett megnyitja. faTI Ha a dolog másképen állana, úgy kö> Gróf Zichy Karoly senior f. hő 2-án 91 éves vetkezéakép a megholt ember ábrázatáról le­ korában Cziffcrcn (Pozsonymcgyc) elhalálozott. A jóvett arca, vagy egyes testrészek gipszmintá­ lelkű és neme* gondolkozásé senior emlék soká fog élni a senioratus tagjai közt Követője gr. Zichy Zsigját, vagy festett * felruházott viaszképekot, mond lesz. vagy végre a daguerro-féle képeket is a legParisból egy nyelvmester érkezett nejével, azon ’ dicsőbb, legtökéletesebb műveknek kellene czdlból, hogy itt B.jQyarmaton letelepedve, a francai*, tekintenünk; holott voltakén az ily készítmé­ nltn és spanyol nyelvekben férfiaknak és nőknok ta­ nyek előtt többnyire borzadunk, vagy tőlük nítási órákat adandnak. Jelenleg lakásuk a Balassa szállodában von; ajánljuk a t. szülők figyelmében. —, ki nem elégítve —- elfordulunk. Ki nem Fejtik Róbert a b. gyarmati angol kisasszo­ ijedett még meg életében egy véletlenül szenyok áldozárja a prímástól lolt magán vád folytán hi ; mébe ötlött, festett vagy felruházott viasz­ vatolálól folfttggosztetelt Mint halljuk, a feladók ellen" ainktól." Már ez az idézet : „a művészetnek bűnfonyilő vizsgálatot kért hamis vád alapján. újat kell létesíteni, vagyis szabadon terem- i Ama bizonyos liptőmegyei bobravcczi Schulek István nevezetű lelkész, kit a pesti rendőrség betegen teni", eleve kivár minden utánzást; és ez az és meztelen tolonezoztatott B.-Gyarmatra — a B.-Gyarállítás korántsem légből kapott, hanem a mű maton ruhával ellátatott, — üettvára került, hol máj. / vészi darabok mélyre ható tanulmányozásából 30-án meghalt Bit a detvai jegyző írja, ki Gyarmat • keletkezett, tehát szilárd alapja a tárgyilagos elöljáróságát a gyámoltalan toioncz iránt tanúsított megfigyelés; mint ilyen kétség alá nem von­ emberbarát! szeretőiéért dicsérettel említ (el ható, mivel igényeinket egyedül ez képes kiUdyre igazítás. Ezen lapok C. évi 22-ik számá bán, a Nógrádi nemzeti intézetnek május 21-én tartott elégiteni. _____ közgyűlése által a polgári iskolai vallás oktatások dí­ Hírek. A .május ti-ki közgyűlésen, Rcményfy József úr kezdeményezése folytán lemondott bét iskola ta­ nácsoshoz, legközelebb Niezky Pál, Borby Imre é* Vi• lághy Nándor arak is csatlakoztak, lemondásukat al­ ispán árnak bejelentvén. Paaválasatáa. Losoncion máj. 25-én Hollét L)á’níel ochunai leikéig választották meg az ev. egyház tagjai papjokuL , Vizsgálatok rendje a losonci: állami gymuai dúsban az 187545 ik tanév végén, janin* 16-án délatótt IV. osztály: latin nyelv. 111. osztály történelem, , , délután I. osztály: latin nyelv. II. osztály: mennyi: téglán, — líén délelőtt I. osztály: magyar'nyelv. IL osztály földrajz, délután III. osztály latin nyelv. IV. J 'osztály történolom — 19-én délelőtt III. osztály ma4 gyár nyelv IV. osztály: mennyiségtan, délután 1. oazSuj: természetrajz LL osztály: latin nyelv. — 20-án déleit L osztály; földrajz, IL osztály: magyar nyelv, ‘ .délután'UL osztály: német nyelv, IV. osztály: vegytan. — 21-én délelőtt HL osztály: földrajz, IV. osz- tály: magyar nyelv, délután 1. osztály: német nyelv, IL osztály: terméssstraia — 22-én délelőtt I. osztály: ; mennyiségűn, 11 osztály; német nyelv, délután 111 osztály:.'tanneszetun, IV. osztály: német nyelv. — 23-án délelőtt HL osztály: mennyiségtan, I. osztály: hittan rém. kath. délután IV. osztály: természettan. — Mén délelőtt L—IV. osztály: rajz, délután torna. — , dáklőtt L,—IV. osztály: magánvizsgálatok. — 26 án délelőtt L—IV. osztály: hittan reform. L—IV. /taextályf hittan ágost L—IV. osztály, hittan moz. vall i'l,-—IV tartály magán vizsgálatok, délután. II. osztály i Utta» ti kath. —• :27-án délelőtt IIL—IV. osztály: hit­ jazása tárgyában hozott határozata oly értelemben kö­ zöl te tett, mintha a megaljánlott összegek ezen tan­ évre utal vány oztot tok volna. További félre értések elhárítása tekintetéből kötelességemnek tartom, helyreigazilólag kijelenteni: miszerint a hozott határozat ér­ telmében a megszavazott segély Összeget az illető val­ lásokul urak csak a jövő 187*), tanévben élvezendik. B.-Gyarmat 1876 janin* 1-én Némethy Kálmán, intézeti hely, titkár. Gyaaxhir. Simko András bánki ev. lelkész a nógrádi egyházmegye érdeműit egykori ales perese f. hó 2 án hossza* szenvedés atán 54 éve* korában jobb létre szenderűlL — Béke hamvaira! Irodalom. A .Figyelő* janin* 15 kétől Abafi áigner Lajos szerkesztése mellett mint irodalomtörténeti szakközlöny fog megjelenni, melynek célját s feladatát a következő rovatokba foglalják össze: Értekezések a régibb és újabb magyar irodalom történetéből; érteke­ zések a philologia köréből, a mennyiben az irodalom­ történetre vonatkoznak; értekezések a külföldi irodal­ mak történetéből; irodalomtörténeti adalékok; régibb és újabb írók kiadatlan levelezései, versei síb. népköl­ tészeti közlemények és értekezések; irodalom; önálló művek ismertetése*; értekezések repertóriuma stb. Négy ive* 8rétű havi füzetekben jelenik meg; előfizetési ára: egész évre 8 frt, félévre 4 írt. Budapest, (IV. váczi utxca 18.). A „Magyarország é* a Nagyvilág** legújabban megjelent 22-ik számának tartalma. — Szöveg: t Szilágyi Ferenci. — Becsvágyból. (Vértesi Arnold.) — Nehány Írónő a mait századból (Ifj. Febérpatoky László.) — Irodalmi levelek. (L F.) — A fővárosból: Zsurnaliszta és színésznő. (Porzó.) — Enid. Királyi idyll Tennysontól. (Csukássi József.) Folyt — Szín­ házak — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejt* vény. — Szerkesztői Üzenetek. — Rajzok: f Szi­ lágyi Ferenci. — A műtörténelmi kiállításból: Szen­ telt olajtartó. (Mátyás király ajándéka.) Ereklyetártó a XV. századból. A kisebb kereszt ágának előlapja. A győri püspök pásztorbotja Mátyás király pajzsa. A ki­ rály telkenésokor használt kereszt. — Saloncbi. — Erdélyi oláh csempészek. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Ferencziektere Atbenaeum-épűlet. Negyedévre 2 frt 60 kr., félévre 6 fit., egész évre 10 frt. — Ajánljak o lapot a t. olvasó közön­ ség figyelmébe. Benedek Aladár „Vj Idők** cximú igen ked­ velné vált a gonddal szerkesztett heti lapjának ez évi 22-ik száma a következő válogatott s érdekes una­ lommal jelent meg: ÉleUanalmányok, Váry Gellért. — A csillag jegyese (eredeti költ) Imrefy Iván. — A legyező mögött (Droz Husztáv rajza.) — Ha szeret­ lek-e? .. (liarlossohn költeménye), Borsody Béla. — Két bűnös, (Scblaegel elbeszélés), B. L. -- nEgy élet­ kép-, (Cobb Sylvanus rajza). — A tárcsákéiról, Tóth Sándor. — „a túlvilág komédiája, irta Koroda Pál(bírálat) Reviczky Gyula. — „irodalmi, társadalmi és művészeti bírok.“ — A borítékon: Felhívás, Bymen, sakktolány, betúrojtvénv, szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, vegyesek, hirdetések. — Előfizetési ára ez elegáns kiállítású hetilapnak évnegyedre 2 frt. 60 kr., félévre 5 frt. Tanítóknak, kisebb ranga tisztviselőknek, és olvasó-egyleteknek 20°;„ engedmény. Kiadóhivatala. Budapest, Országút 45. szám alatt. Ajánljuk c lapot a t. olvasó közönség figyelmébe. A közönség körébői. Ipolyság 1876. májas 29. A Nógrádi Lap k 21-ik számában x. y. aláírás­ sal megjelent • minden valódi alapot nélkülöző csikk beküldője, a mull hó 2-án tortott műkedvelői előadás nem sikerültét, egyes clique össze eskűvéseinek tulaj­ donítja, Hogy ax oltó darab, melyben névtelen eziiek szerepelt nem sikerűit, oka az, hogy Ő mint a darab fő szereplője szerepét oly annyira nem tudta, • kap­ kodott idő oda (mint Bernét a ménkőböz) a súgott szavak után, hogy képes lett volna halálai ítéletét is, súgás úton elmondani, mit bizonyít azon körülmény, hogy szerepét nem tudása feletti boezankodásomat fönhangon nyilvánitottom, mit ő szinte szerepébe vágó nak hitt • szépen el is mondott; no de ezen inprovisálás nőm sikerűit neki rosszal, mert szavai a publi* cum helyes bizonyítványára találtok, tanulja meg x. y. úr névtelen czikk író barátom más alkalommal szerepét jobban, úgy nem lesz kénytelen magát szépitgetve, a darab nem sikerültét a ingóra tolni, kü­ lönben úgy látszik hogy x. y. úr úgy a színpadon mint a közéletben nagyon rá lehet a súgóra szorulva. A má’wdik darab melyben x. y. úr általi tudó­ sításban említett s általam is igen tisztelt úrnő játszott, kinek fellépése miatt történt volna x. y. úr állítása szerint az egyes clique Összeesküvése; a asószoros értelmében a legjobban sikerűit, mi szinte csak x. y. úr alaptalan állítása ellen bizonyít. Különben x. y. úr ki bennem gyermekes lempókot fedezett fel; bírálja meg először Önmagát, mely bírálat után befogja látni, hogy ő más egyén felett oly nyilatkozatot adni nem lehet iEetékes, s végre fi­ gyelmeztetem x. y. urat, hogy állásához nem illő, ko­ molyabb következmény okét maguk után vonható, könynyelmű teltet illetőleg szokásairól mondjon le, mert ha azt továbbra is folytatja akkor ö fog magának úgy a nők mint férfiak előtt dísztelen szobrot emelni. . Súgó. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Szabad kézből! eladás. Ezennel közhírré tétetik, hogy a szügyi utczában fekvő 594. számú ház 320. négyszögöl heltelekkel szabad kézből eladandó. A feltételek alulírottnál b.-gyarmaton szügyi utcza 594. sz. a. házban bármikor megtudhatók. Körner Alajos. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00099.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 23. szám (1876. június 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7040dd57ef8485d8f3658354d23e8f3e.jpg dc6b5e61633a0182ae8777147be10c31 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/354143d17c80c2e673eae01a5276fc04.pdf e916250977339fa0484468d36d471765 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 24-ik szám. B.-Gyarmat, junius 11. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI RADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A „NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Hiradó“ politikai, társadalmi és közgazdászaid hetilap 187 6-iá évi IV. évfolyamára. Előfizetési föltételek: Félévre .............................................. 3 írt. ku Évnegyedre...........................................1 „ 50 kr. Egy hónapra ................................ — „ 50 kr. Az elöőxetési pénzek egyedül a kiadóhoz esimezve, — legezélazerúbben pótfui utalvinvnyal — a nyomatandó példányok, a pontot szétküldés tekintőtéböl, mielőbb beküldendők. \ B.-G y a r m a t junius 9. Jókai Mór, ama czikkével, mely a „Hon“ 29 számában majd nem 7 hasábot foglalt el, be­ számolt választóinak, igazolván híven állás­ pontját a azt, miért tartja jelenlegi viszonya­ ink között a bécsi kiegyezést üdvösnek a nemzetre nézve, mely a bécsi úttól sokat nagyon sokat várt s épen ázért egyszere ki­ ábrándult? Aki e csikket olvasta, az lehetlen, hogy a helyzetnek leghívebb tükrét nem fedezte fel • melegen és mély politikai belátással irt sorokban. Ama névhez, melyben egy európai irodalom fűződik, újabb jellemvonás járul, mert el kell ismernünk, hogy Jókai eme manifestumot képező czikkével a politika sivár mezején tanujelét adta annak, hogy a génié­ től kitelik minden, regényíró és politikus vagy amint Chrisippus tanította: „a génié le­ het szabó és fejedelem, kereskedő és hadve­ zér, csizmadia és politikusKöleseiről is azt mondogatták, hogy nagy szónok és versfaragó; de megtagadták benne a politikust, az államférfit. Es. íme, mikor Kölesei az urbér örökös negváltásáról elmondta halhatatlan beszédét, egyszerre ama hitet kelté fel, hogy ő a legnagyobb státusférfi kinek halk szózata szent piotás^ ihletésekint zengett végig a csontvelőkön. Ö, ki a mesnierismusról világosabban értekezett, mint M e b m e r vagy K 1 u g e, ünnepelt politikus státusférfi lett. Mikor meghalt, Vesselényi kezébe rejté felleges arczát s könyezve mondta: „nem közénk való volt-. Már t i. mint ko­ rát meghaladó bölcsész és státusférfi. Világosabban, őszintébben és szebben nem szóllott senki Magyarország mostanjhelyzetéről, mint Jókai Mór; azért is elhatároztuk, hogy czikkének főbb mozzanatait lapunkban közzétesBZük. Melegen kivánjuk, hogy e so­ rok, melyek tiszta hazafiui kebelből származ­ tak, átszővődjenek azok meggyőződésébe, kik elítélik a kormány eljárását, s olyan álmok­ ban ringatják magokat, melyek ez időszerint megvalÓBulhatlanok 8 a sisiphusi munkával egy osztályba sorozhatók*1 „Igaz és tagadhatatlan, úgymond, hogy egy népképviselőre nézve legmagasabb jutalom az, ha választói bizodalmát megérdemlette. Az egyszerű cserkoszorú, mit a nép ád annak, ki általa megbízva, a haza iránti kötelességét híven teljesítette, drágább minden kitüntetés­ nél. —- S itt elmondja a képviselők állását a választókkal szemben. Fontos és nagyhorderejű kérdések, melyek jelenleg megoldásra várnak: a két monarhia kormányai közt kötött egyezkedések, a vám­ szövetség, jegybank, adóvisszatérités és fogyasz­ tási adó tárgyaiban. Mindezen tárgyakban még csak elvi megállapodások történtek; csak az alap, me- | lyen az egyezkedés megköttetett, lón elfo­ gadva, a részletek iránt csak az őszi ülésszak alatt előterjesztendő törvényjavaslatok fognak felvilágosítást nyújtani. De már maga az alap, oly szenvedélye­ sen lett megtámadva az ellenzék némely ár- j nyalati által, hírlapban, országházban, pia- i ezon, választókerületekben, pártgyülésekben, manifestumokban annyira elhiresztelvc : mi­ ként e kiegyezés valóságos hazaárulás, miként ez az országot véginségro juttatja, miként jóllétünket Örökidőre aláássa, hogy ha mind­ annak a hazaárulás! bűnnek, a mi o kiegye­ zést pártoló többség ellen szóratik csak az árnyéka is a képviselőkön ragadna, az or­ szágnak csakugyan nem volna más teendője, mint hogy a kétségbeesés utolsó eszközeihez nyúljon s fellázadjon — saját országgyűlése ellen. A ki Isten és a nép előtt igazat akar mondani, annak be kell vallani azt, hogy a pénzügyi nehéz helyzet közös mind a ket­ tőnknél, b nem egy gazdag és egy szegény állam, de két egyformán sújtott ország áll egymással egyezkedésben. Ez álokoskodás kolepczójéből aztán az­ zal akarják magukat kivágni, 'hogy mikor minden tűhegyre van állítva, mikor követe­ léseinkből köröm szakadtáig nem engedünk : akkor ítéljen közöttünk a király. Csakhogy a magyar király egyszersmind Ausztria császárja is. önmagának soha sem hadviselő ellenfele. Ha a királyt mint embert mint bírót veszszükis, fel kell tennünk, hogy ő egyik országának a panaszát ép úgy meg hallgatja, mint a másikét s bírójától pénz­ ügyekben mindenki csak igazságot, de ne rokonszenvet, ne kegyelmet várjon. De mi a koronát egy ál táljában nem akarjuk ez ügybe belekeverni. Nekünk a korona egyértelmű az ország­ gal b ezért nincs annyi kérdésben forgó (akár képzelt) millió a zöld asztalon, a miért a koronát magát ily módon koczkára tegyük. Nekünk magunknak kell ez ügyet megoldanuk saját bölcsességünk szerint, alkotmá­ nyunk keretén belől. De abból sem csinálunk titkot, hogy mi ezt a harezot, ha kikerülhető, megkezdeni nem akarjuk. Megkezdeni könnyű egy har­ ezot; de bevégezni nehéz. Nem titkoljuk, hogy mi annyi megpróbáltatáshoz még egy ilyen válságot is előidézni hazánkra nézve nem tartjuk szükségesnek. Nem ereszkedünk bele a számvetések tömkelegébe, amiből anemzotgazdászati harcz sürgetői milliókat hoznak elő. A papiros türelmes, s a hallgató füle olcsón táplálható. De ugyanazon számításból húsz szónok és vezérczikk iró húsz különböző összeget hoz ki. Valamelyiknek tehát hamisnak kell lenni. De akármennyi legyen is az a nyereség, mit Magyarország az Austriából behozott czikkekro kivetendő vámból meríthet, annyi bi­ zonyos, hogy ezt a többletet a magyar fo­ gyasztó közönség fogja megfizetni, mikor e czikkoket megveszi; azután bizonyos az is, hogy a mint Magyarország megadóztatja Ausztria behozandó czikkcit a vámvonalon, épen olyan mértékben fogja megadóztatni . Ausztria Magyarország kivitelét ugyanazon vámvonal másik sorompójánál. 8 miután I Magyarországon a kivitel szabja meg a nyers termények árát, a mint Ausztria a vámvona­ lon 10 pcrczcnt vámot ró a magyar nyers| terményekre; idebenn nem csak annak a ki[ vitt terményszállitmánynak; de az összes bú­ zának, repezének, gyapjúnak, bőrnek, igásmarhának az ára le lesz nyomva tizporczeni­ től Magyarország minden piacz&in. Védeni lehet és védeni „kell- a magyar kis iparost, o becsületes és szükséges osztályt, az elpusztulás ellen, de védeni kell nem chinai falakkal; hanem tervszerű társulás által, s az által, hogy neki olcsó és könnyen hozzá­ járulható üzleti tőke nyujtassék. Mi tehát elvileg nem. tartjuk az önálló vái^űrületot mindég bajainkat mOgorvosló inicJ^Jiúánok, de mint védelmi eszközről, ha rá kényszerittetünk, nem mondtunk le róla, a e kérdésben a ránk szórt vád, minket sebzetlenül hull le rólunk. A másik kérdés, a miért ily izgalmat költ ellenünk az ellenzék, az önálló magyar jegy­ bank Ugye. E helyen ismét őszintén kimondjuk, hogy Magyarországra - nézve fölöttébb kívánatos, hogy önálló nemzeti jegybankja legyen. Nem nemzetiségi, vagy politikai függetlenségi szem­ pontból ; hanem azért, hogy pénzpiaczunk füg­ getlen legyen minden külpénzpiacztól, s a tisztességes üzlet, munka és földbirtok olcsó kölcsönpénzre találjon. Itt nem szerepel a nemzeti büszkeség. Elégszer sürgette e jegy­ bank létrehozatalát az országgyűlés s akkor az idők kedvezőbbek is voltak rá. De e ked­ vező idők felhasználatlanul lettek elszalasztva. Arra, hogy önálló magyar jegybankunk legyen, mulhatlanul szükséges, hogy elébb a valuta­ kérdés rendeztessék, hogy a papírpénz rögtön és mindnütt ezüstre, aranyra legyen felvált­ ható; mert ha a nélkül állítanánk fel magyar jegybankot, az vagy kényszer-árfolyammal bír­ na, a midőn jegyeink kevesebbet érnének az osztrák bankjegynél, minthogy minekünk kellene azokat a teljesítendő országos fizetése­ inknél bcvásárlanunk, nem pedig az osztrák félnek a mieinket, s • ez esetben meg a magyar termelő is elsőbbséget adna az osztrák bank­ jegynek a magyar felett; vagy pedig, ha bank­ jegyeinket kész aranynyal váltanók be, hat hét alatt a spoculatio egész aranykészletünket kimentené. Tehát a valuta helyreállítása az első, a minek az önálló jegybankot okvetlen meg kell előznie. Volt erre kedvező idő: azt elszalasztottuk; lesz ismét kedvező idő: azt be kell várnunk. De a jelen évben az osztrák nemzeti bank szabadalma Ausztriára nézve letelik: az iránt tehát még ez évben kell határoznunk, hogy megujitsa-e a szabadalmat Ausztria s kiterjeszsze-e tör vény hozásilag Ma­ gyarország (tényleg most is ki volt terjesztve) vagy pedig megtagadja azt s kényszerítse az osztrák nemzeti bankot a liquidatióra. Hol van már most ez egyezményben az a nagy hazaárulás! tény, a miért Magyaror­ szág végpusztulását kell kikiáltani, országszerte néplázadást hirdetni. De hát a magyar képviselőktől függ az önálló jégybank életbeléptetése? Mi azt niszszük, hogy ez az európai pénzpiacz helyzeté­ től függ. Még azzal, ha a magyar országgyű­ lés törvényezikket alkot a felállítandó jegy* bankról, az még nincs létre hozva. Ahoz még azután pénz kell: negyven millió forint arany­ ban. A ki azt állítja, hogy ennyi öszeget mi a jelen időkben könnyen kaphatunk az euró­ pai pénzpiaczokon, az vagy maga vak, vagy a népet vakitja szándékosan; s a ki még azt is meri állítani, hogy Magyarországnak o jegy­ bank felállítására solid és pénzzel rendelkező külföldi ezégek ajánlkoztak, az hamis adatokat terjeszt s maga is tudja, hogy nemmond igazat. Teljesen magyar önálló jegybankunk ak­ kor lesz, ha magunk adjuk az alaptőkét hozzá, i ■ ha a részvények belföldiek kezében maradnak. �Hisxasük 6b biiton reméljük; hogy ennek is megjön aa idője. Kedvezd Óvók áldása, sa­ ját okszerű takarékoskodásunk el fog bennün­ ket e cxálhoi segíteni; de ma köröskörül mind aat kiáltják megtámadőink, hogy ás ország utolsó filléréből is ki van pusztítva, hogy nincs semmi pénzünk. Már vagy van pénzünk, vagy nincs pénzünk. Ha van pénzünk, akkor akarhatunk fel­ állítani Önnálló jegybankot, de akkor nem igaz hogy tönkre van juttatva az ország. Ha pedig az áll, hogy elpusztulunk hogy nincs . pénzünk, akkor nem igaz az, Önálló nemzeti qankot komolyan akarunk létrehozni. Mi az elsőbb esetet hiszazük, s a hazai takarékpénztárak évi kimutatásai azt bizonyít­ ják, hogy nálunk a hitelezők activái még min­ dig annyira mennek, mint az adósok pasaivá!. Pénz van Magyarvrszágon; de egészséges pénzforgalom nincs. A ki keresi, drágán kapja; a ki adja, koczkáztatja. Az Önálló magyar jegybank létesítésének jogát tehát a kormány se fel nem adja, se le nem kötötte, az az ország jövőjének felhagya­ tott, de jelenben se ez a kormány, se egy másik ennél az egyezkedésnél egyebet nagy pénzügyi belső válság nélkül nem létesíthet, s meg vagyunk felőle győződve, hogy ez egyez­ ményért rövid időn áldani fogja a mostani államférfiakat az egész iparkodó és gyarapo­ dó nemzet. Csodálatos nemzet vagyunk 1 Mikor ki­ lenes. év előtt Magyarország megosztotta Austria Badósságait“, tehát a terheit, akkor a kö­ zös ügy létrehozóit ki világítással, virágkoszorukkal fogadta az egész ország; most pedig, midőn arról van szó, hogy Ausztria megossza velünk a „pénzét" tehát a hasznát; most „en­ nek" a közös ügynek a létrehozóit sárral dobálja meg. A moratóriumot és az államtönköt ne­ vetségessó teszi érveivel. • > A kiegyezés megtámadó! azt be nem bi­ zonyították, hogy e két kérdésben az a mi a tervezett megoldásból ered rósz lesz, de azt *igen, hogy a. mit ők az állítólagos rósz orvoslóazaréül ajánlották^ az roszabb gyógyszer a betegségnél. • A harmadik kérdés az adó visszatérítés ügye: ebben az osztrák fél egész méltányos­ sággal egyezett ki velünk; semmi panaszunk nem lehet ellene. A negyedik kérdésben végre, a fogyasz­ tási adóban semmi egyezményre nem volt az osztrák fél rábírható. Él mondta, hogy ha mi károsodunk az által, hogy az Ausztriában gyártott, de Magyarországon elfogyasztott czikkekért az esztsák kot mány szedi az adót, v ozont a külföldről behozott fogyasztási ezikkek 80 százalékát fogyasztja el Ausztria, csak 20 százalékát Magyarország s mégis 30 szá­ zalékot kapunk a közös vámbevételből; s ha ' mind a mellett is elismerte, hogy Magyar­ országnak a fogyasztási adókon hátránya van, azt áJUitá, hogy ez előny Ausztriára nézve már be lett tudva a quota kiszámításánál, így vállalt el Ausztria 70 százalékot, mig Magyar­ ország 30-at. Elismerjük és kimondjuk, hogy mind ez ellenvetések daczára az osztrák félnek a fogyasztási kérdésben nincs igaza, hogy Ma­ gyarország e pontnál károsodik: — nem ugyan oly nagy összeggel, a minőt a milliók­ ban bővelkedő népszónokok hajigálnak ma­ guk körül, de mindenesetre oly összeggel, melyből Magyarország minden lakójára jutna fejenkint 15, 20 krajezár. — Egyes emberre nézve nem valami halalélesztő nagy összeg, de együtt véve nevezetes pénz az ország kincs­ tárára nézve. A magyar kormány követelése e pontnál tehát el nem fogadtatott. És akkor, — ha a magyar kormányfér­ fiaknak egyéb nem 'volna a szivükön, mint tisztességes ürügyet találni arra, hogy magu­ kat a nehéz helyzetből kivonják, s aztán, mint törhetlen vitézek hazajöjjenek fáklyás­ zenéket, ováziokat és koszorúkat aratni, ak­ kor az lett volna a dolguk, hogy helyeikről lelépfenék. Do a magyar kormányférfiak meggon­ dolták azt, hogy lelépésük által Magyarorszá­ gon minden alkotmányos kormány alakítás, a jelen pártviszonyok között, lehctetlensédgé vá­ lik; — meggondolták azt, hogy lelépésük által a függőben maradt kérdések megoldását csakugyan nem nyernek. A magyar kormány férfiak jobban szeret ték Magyarországot, mint magukat s helyü­ kön maradtak. A kik kárhoztatják őket azért, hogy ez egyezménynyel tértek haza, azt mondják: „ inkább veszszen oda az egész alkotmány, dőljön halomba minden nemzeti intézmé­ nyünk, térjen viszaaz absolutismus!" azt mond­ ják: „inkább dobjuk el a fegyvert, törüljük el honvédségünket; no védelmezzük ezt a , hazát!" azt mondják: „inkább kiállta uk ki, hogy a tönkre jutottunk!" azt mondják: ,, in­ kább izenjük meg a ha rezol Ausztriával, mint azt az egyezséget elfogadjuk legyen akármi vége a harcznak!" azt mondják: „in­ kább türjük el mind azt, a mit máj? egyszer végig szenvedtünk 1" De mi, kik férfi észszel éltük végig azon korszakot, a minek absolutismus a neve; mi, a kik tudjuk, hogy a mig az alkotmányos­ ság megfizettet, addig az absolutismus meg is fizettet, meg is rabol, meg is ver, s abból a mit elvesz, országunk jajára vissza nem ád semmit; — mi, kik keserű évtizedeken ke­ resztül küzdöttünk nemzetünk szabadságáért a vaskezű ellenfél ellen; — mi, kik láttuk hazánkat már egyszer darabokra törni, s az­ tán véres verítékkel hord tünk követ kő után Öszsze, hogy omladványainkat újra felépítsük mi, kik akkor, mikor baj volt, nem futottunk ki a külföldre, hanem itt maradtunk a vész közepeit s osztoztunk mind abban a szenve­ désben, a mi a nemzetet érte; — mi, kik nem voltunk „egy személyben" népnyúzók a Bach kormány alatt a. népusztitók a Tisza kormány alatt; mi, kik nem akarunk a tönk­ rejutottak gyalázatával elfutni a világ elől a pusztába, hanem élni és gyarapodni tisztessé­ ges munka után európai állapotban; — mi, kik nem tagadjuk el magunkat a közteher viselés alól, hanem törjük a fejünket, tenye­ rűnket, hogy azt leróhassak; — mi a kiknek van mit féltenünk ebben az országban; nem fogjuk az tűrni, hogy mind azt, a-' mi a nemzet drága, a könynyelműség, a vakság, és a lelkiismeretlen becsvágy koczkára vesse! Mi appellálunk a roszul értesült néptől a jobban értesült néphez! Mikor a magyar nemzet elbukott* dicső­ ségesen, megtámadott alkotmánya védelmében: az egész világ könyei hullottak fölötte; * — de ha elbuknék most: — jobbjainknak anynyi fáradságával, Istennek anyagi csoda­ tételével visszanyert alkotmányát saját keze-, ivei szakítva le saját fejére; — elvesztené még a panaszkodás szent jogát is a világ elŐtt; abba a sirba, a mit szabadsága romjai­ ból önmaga készített lesz magának; a. népek gúnykaczaja fogná kísérni. A mitől, őrizzen meg bennünket a jósá­ gos Isten!" As Idei delegatlo a jövő évi költségvetés meg­ ái lapitására csaknem rohamos gyorsasággal bevégezto munkáját A két nemzet e cxélra kiküldött bizottságai­ ban az összhangzatot nem zavarta meg semmi ezút­ tal, hanem a legjobb egyetértésben szavazták meg a közös kórmány által proponált kiadások nagy össze­ gét, s most midőn előttünk áll az eredmény, rövid Kivonatban közöljük a fő Összegeket. A rendes kiadások fő összege kitesz 69.409023 frt, a rendkívüli kiadások pedig 11.902.630 írt, s így az összes szükségletből levonva a 11 milliónyi vám jövedelmeket marad 100.311,659 frtobből 2 °jo a ma­ gyar- kincstár terhére 2,006,233 frt 18 kr. s így a maradékból fizet ausztria 70 °,o 68,813,798 frt 7 kr. 8 Magyarország 30 0,0 az az 22.491.827 frt 74’k kr. Láthatjuk tehát a delegatio tagjai habár nehéz szív­ vel, de tudatával a helyzet parancsolta kényszerből ropant áldozatot hozlak, a monarchia védelmi képes­ ségének, melyet a jelen válságos helyzetben kétség­ kívül a körülmények hangosan követelnek, habár so­ kaknál megelégedésre nem is fog találni. A mi a delagatio tárgyalásainak jellemét illeti, azok minden, esetro a súlyos nemzetközi viszonyok nyomása alatt voltak, és innen fejthető meg as, hogy csak kiválólag bárom lényeges kérdés foglalkoztatá a két delerátiót és e három kérdés fontossága nyert némi érdekeltséget a tárgyalások folyamán, melyek közül az egyik a helyettesítési alap fedezetül leendő felhasználása, a második a legénység szolgálati ki­ adásaiból oszkózlendő nagyobb megtakarítások képez ték a vita tárgyát A művelt nemzetek jelszava az ipari As ^Alföldi iparlap egyik legközelebbi számában a fenti czim alatt egy csikket hoz, mely az ipar fon­ tossága felett elmélkedik. Közöljük e czlkkból a kö­ vetkezőket. Hazánkban az iparnak roszul fölfogott kifolyása az, mely a magyar ipart önkretevésscl fenyegeti. Államgazdászatnnk éretlensége az, mely gazdászatunkát tespodésben hagyja sinlődni, melynek utóbajai nem le­ hetnek mások, mint a pusztulás és tönkre menése a n&hzetnok, mire nézve elég szomorú példát találha­ tunk a történet lapjain. Ennek oka, részünkről — sajnos, hogy nincs máskép és így be kell vallani — az, hogy a magyar nemzet döntő tényezői, a kormány em­ berei és. honatyáink, az ipar Ügyeket4enézé»sAl mel­ lőzik, mivel italán, azt hiszik, hogy ea tekintélyükön csorbát ejtene a nagy világ előtt, vagy hogy ennek gyakorlati tanulmányozásával fáradozni no kelljen, in­ kább átengedik e tért más nemzeteknek, gondolva hogy ott is beszerezhető mit szükségleteinek igényel­ nek. (itt kivételt adnak néhány Jeleseinknek, kik a magyar ipar tölvirágoztatásért küzdenek.) De fájdalom, hogy ily ferde fölfogás mindig az egész nemzetet sújtja és bénítja, ahelyett, hogy a bűnösön bőszülná meg magát Vannak emberek, kik azt hiszik, hogy ha pénzük van mindenük van és igy elég gazdagok 4s; de ezen eszme téves voltát fényesen igazolta Francziaomágban Lav János, a skót kalandor, ax uzsora megterem­ tője pénzrendszerének bukása; Smith jidám, (a világhírű államgaxdász, a skót bölcsész) bebizonyította a világ előtt, hogy bár vonj ka be egész begyeiket arany­ nyal, ezüsttel, ebben nem fogjuk föltalálni a gazdag­ ságot és jobblétct, mert ennek egyedüli kútfeje a munka, az ipar, bárminő legyen az, melyben az fize­ tik. És ezt Colbert rendszere igazolja is. Quereuay Fercnnis (XV. Lajos orvosa) ezen a téren kereste nem­ zete számára a gyógyirt; midőn a franczia nemzet azon betegségben smlődött, melyben jelenleg a magyar nemzet. 0 mondta, hogy a nemzetek számára is ép úgy van orvosság, mint az egyesek számára. A jelen inar téren a nagy átalakulások oly ro­ hamosan követik egymást, hogy amely nemzet ennek jelentőségét fölfogoi nem képes, az nyomtalanul eltű­ nik az élő nemzetek sorából, és e vészre óva int ben­ nünket Beöthy Leó nemrég megjelent „Nemzetiét* czimű művében, hol nyomós érvekkel illusztrálja elma­ radottságunk okait, élés kritikával bonozolgaQa irány­ adóink téves eszméit,és figyelmezteti a magyar nem­ zetet a mélységre, moly fölött szédeleg; iolzi, hogy a csirájában fejlődő magyar iparnak védelem nélkül tőnkre kell menni, pedig egyedüli biztos alapja a jelen nemzetnek csak is az ipar, mely a gőz feszerejónek szárnyain jária bo a földiekét, a tenger sötét méhén át röpíti gondolatait egyik világrészből a másikba, rö­ pülve áthasi(ja a léget, a napot elemeire bontja fel, távcsövével behatol a világűrbe, hogy a gyenge szem­ mel látott kbdíoltokat naprendszerekké bontsa fel, bá­ mulatos gépeket talál föl, hogy embertársát megmentse a baláltbozó. vészes munkától; majd egy-egy várost építenek a nemzetek azért, hogy az ipar terén tett ha­ ladások törekvéseit ott összpontosítva, egymásnak be­ mutassák. Mindezek a jelenkor müveit nemzeteinek jelszavai és fivéréi, melyekkel egymást törekednek elérni és túlhaladni a verseny tér mezején, mert már kezdik belátni a hatalmasok is, bogy csak ez ax egye­ düli ut, mely a nemzeteket boldoggá és nagygyá te­ hetni, nem pedig a gyilkoló fegyver hatalma, mit soha állandónak a történet nem bizonyít. ■ A haladó kor jelszava az, hogy kulturáltamnak és művelt nemzetnek csak azok tartatnak, hol a tu­ domány és a műipar kifejlődik, de sokan ezt fölfogni nem tudják, vagy nem akarják és sajos, bogy mi is inkább ezek közó tartozunk; művelt nemzetek sorábade nem ismerjük vagy nem akarjak az utat, az esz, közöket ismerni, melyek bennünket biztos ozélhoz ve­ zethetnek. Nagyjaink hazafias buzgalmat vélnek cselekedni a nemzetért, midőn ezerféle törvényeket alkotnak, melyek arra valók, hogy legyen a pörölésnek ezerféle fegyvere. Magyarország földmivelő ország, tehát a fő­ súlyt erre kell fektetni. De erre mi iparosok bátran és joggal kérdhetjük, hogy csupán a földművelés mellett akarunk-e müveit nemzettó fejlődni? Mert azt minden valódi államgazdász igen bölcsen elismeri, hogy azon nemzetek, kik egyedül földmüvelődóssel és állattenyész­ téssel foglalkoznak, azok a műveltségnek csak alsó fo­ kán fognak maradni; mig ellenben, kik a tudományt, a művészetet, műipart, kereskedelmet, tudományos köz­ gazdászától tartják szem előtt, azok igen hatalmas erős és művelt nemzettó fejlődnek,. melynek) példája áll előttünk a külnemzetekben. Több dlplomtikus úri emberrel volt már szeren­ csém e tárgyról beszélgetni, kiket igen hajlandók va­ gyunk népvezéreknek és honatyáknak megválasztani, kik komoly meggyőződéssel kérték: hogy vájjon mit használna bármiféle gyártelep fölállítása, ha a taby nem terem? És e hibás nézeten alapul iparunk, államgazdászatunk nyomorúságos talpköve. Mert ha valaki csak egy-két századdal ezelőtt mondta volna ezt, ak­ kor meglehetett volna előtte hajolni, mert akkor még elégnek tartották, ha a talaj megteremtette az önfentartási szükségleteket és akkor lehetett a kardot zörgetni; de a tizenkilenczedik század más irányt je­ lölt ki a nemzetek számára és jelszava az, hogy amit a.talaj terem, azt az iparnak kell átalakítani és neme- �siteoi, hogy értéket nyerjen, és azért az iparé az első­ ség, a műveltség tekintetében. A jelen korban ai ipar* és gyártelepnek hivatása nemcsak a Ulaj egy évi termését fölmunkálni, hanem a természet kimentbetlen kincstáriban levő ezerféle anyagok átalakítása, mely által az emberiség Jobblétél moxdi(Ják elé. hs ez képezi a jelen nemzetek valódi productiv erejét, mit ha maguknál nem is. de*a kai* földnél feltalálhatunk. De még azt is egész biztonsággal kérdhetjük, hogy nem-e azóta kezdjük magunkat müveit nemzet* ock .tartani, mióta a műipart kezdjek fejleszteni (bár fájdalom hogy kevés mértékben;) a külföld is csak azóta figyel ránk mint művelt nemzetre. így tehát az a kérdés: kié az elad tér? De erre feleljen más nem* intek példája, ahol felleljük az ipar elsőségét, mely különben a földművelés fejlesztését is föltételezi. Ipolyság, junius 8. mi ugyan a szinlapou jelezve nem volt, pedig jelezve nem volt, pedig jelezhető lelt volna szinte o két szócs­ kával, hogy „Jaj neki4, honi szólnánk ax egészről, ha referenst tisztünk nem követelné, s gyengédebben szól­ nánk ax egészről, ha nem tudnék, hogy műkedvelő társulatunk igazgatója minden szólás éa vélemény nyíl* vánitásnak feltétlen barátja, a igy zokon nem veszi rólai megemlékezésünket som. Tehát a tableau annyi bői állt? nogv a műkedvelő társulat ez időben összes tagjai, intendánsuk Pongráex Lajos ur arczképét fotographiája után egy jelenleg városunkban időző festő művész által titkon levételei, s ez alkalommal ünnejiólycsen átaladni elhatározták. A függöny várat­ lanul felgördül, s a közönség, de még inkább a mit sem sejtett társulati igazgató meglepetve látta arany keretben foglalt salját redős arczképét ugyancsak megifjitott kiadásban szép műkedvclőnő által tartatni, s azt több szép hölgyek és urak által körül állaui, majd egyik műkunelö ^Hegedűs) ur által csinos, habár ér­ demeit kissffáthaladó beszéddel üdvözöltetek Nem csoda tehát, ha a közönség körében üllő igazgatónak .szeme* annyi szépségre, és .szája* annyi érdcmctlen búkra elállóit s részéről úgynevezett „megye szája* létére sem tudott bármit is felelni, s Igy helyére viazsxa gugyorodott. Befejezte ax estélyt szokott módon egy kis ke­ délyes tánca, moly éjfélig tartott. r. I. a „Nógrádi Lapok és Honti Híradó* heti lap 23-ik számában H. K. aláírás alatt Hoatmcgyéből levél alakjában egy csikk jelent meg, mely mintán úgy szószerinti tartalmára, valamint politikai szellemére és intenciójára nézve, nem egészen kielégítő, s nem is egészen felel meg a valódiság helyzetének, amennyi* ben a csikk Írója a tényeket a maga és övéi javára kizsákmányolva, egészen elferdítve tárgyalja és in* kább csak speciális érdekeket szellőztet, — nehogy Sziták 1876. Junius 7. tehát hangoztatott privát egyéni felfogása czikkiró urnák, az Ipolysági választó kerület független szabad* Régen nyújtott városunk a helybelieknek és vi­ elvű választói nézetével és meggyőződésével azonosít* dékieknek oly kedves,, élvezetes pillanatokat mint f. tassék — avagy még inkább: nehogy e tekintetben hó 5 en pünkösd hétfőjén; ekkor tartatott ugyanis talán bizonyos titkos intés következtében, a közönség* azon — e becses lapok hasábjain is hirdetett hangver­ nek kevésbbé beavatott része, ily módon czikko által seny, a helybeli kisdedóvó javára. A hangverseny, a tévútra vezéreltetni engedtessék, kénytelen vagyok a kisdedóvó egyesület választmányának határozata foly­ jelzett ünnepélyen tettlegesen részt vett választó tár* tán lett ugyan rendezve, de mind az indítványoztabán mind a tettleges létrehozásban az oroszlán rész i saim nevében a sokszor hivatkozott czikk tartalmát a szeretve tisztelt elnököt gr. Dégenfcld Lajos Ö mól* 1' módosítva, oly értelemben mustrálni, miszerint a benne tóságát illette ; a hangverseny rendezése körül híven •i oly nagy lelkesűltséggel és szép tollal leirt ünnepély* fáradozott a minden Jóban fáradhatlan férje gr. Degen í, nek egyátalában nem a felhozott indok, vagyis a tör* féld Lajos ő méltósága is. Nekik úgy szólván egyedül vényszéknek Ipolyságom állandósításáért Paczolay Já­ nekik köszönhetjük azon élvezetet, melyben részesül- * nos nr irányába tartozó hála és elismerés adójának lerovása volt fő motívuma, hanem egészen más, L I.' tünk, az ő fáradozásaiknak köszönhető, hogy oly ki- ■ tűnő erők veitek részt a közreműködésben. A díszes i egyrészről ax: hogy Paczolay János országos képvise­ közönség a fellépőket megjelenésükkor tapssal üdvö- 1 lőnknek programmbeszédében adott Ígérete beválté zölte, szintúgy, de erősebben, tapssal fejezte ki olis- ' sáért — de különösen hazánk anyagi fejlődhető moréiét a művészeknek a nyújtott élvezetért minden sének megsemmisítésére irányzott ujabbi egyezmény darab után. Hosszas volna minden egyes darabról szólni, j tekintetében, a kormány és pártjával szemben tanúsí­ azért csak röviden és általánosan említem meg Kvastott férfias magaviseletéért, valamint á szabadelvű say Edéné űrhölgy gyönyörű énekét, ki az egész kö- ■ körből a bécsi egyezmény élném fogadása alapién történt kilépéséért — mint választói Írásba is foglalt zöuséget clragada csengő, erős a teremben el sem férő ; bangával, ezen elragadtatás tetőpontját érte cl, midőn j a röktönözve ezret meghaladó választók aláírásával a művésznő a programmon felül, magyar népdalokat ellátott bizalmi nyilatkozatunkkal a logünnepcltebb volt szives a közönség ismételt kívánságára énekelni,. | módon nyilatkozzunk; — másodszor pedig axr hogy legnagyobb tetszést aratott az utolsó. „Jaj be szenyes I esen jelenséggel kapcsolatosan, a világ színe előtt az a maga kendője* éneklésével. Sípos Antal úr tón- | ölném titkolható jelét adhassuk annak, hogy az Ön­ gora játéka sem kevésbé veit élvezetés, mint azt oly álló vámterület és független bank kérdésében, a mi­ művésztől, kiről a zongora király Liszt Ferencz is oly 1 niszterelnök nr által kötött szégyenteljes egyezmények elismerőleg nyilatkozott, előre várni Is lehetett. Sípos , folytán, sem a kormány, sem pedig pártja irányába úr különben a régibb időkből ismeretes a vidéken. ’ bizalommal nem viseltetünk; — ezek voltak a tisztelt czikkiró ur által leirt és múlt hó 25-én Paczolay Já­ /Végül Plotényi Nándor úr hegedőjátéka, különösen a programmon télül, a közönség ismételt kérelmére játszott nos úrnak Ipolyságon keresztül Budapestre történt át­ utolsó darabja — a Rákóczi induló, sokaknak Remé­ vonulása alkalmával meglepő eredménnyel röktönözöttz nyi Ede játékát juttatta eszükbe, különösön meglepett ünnepélynek előidéző rugói, mely páratlan kitüntetés, némelyeket a játékán clömlö uyugodság ét méltóság. hogy a felsőbb helyről előgörditett akadályok daczára A művészek mindhárma a közönség ismételt kívánsá­ is még nagyobb színben nem lelte létesítését, — egye* gára a program jj on felül is játszott: tapsokkal és élje­ dűl az idő rövidségének, de leginkább szeretett kép­ nekkel jelezte a közönség elismerését. A közönség ■ viselőnk tnlszerénysigének tulajdonítható. nemcsak szí rák iákból és legközelebbi vidékiekből ál­ Fogadjon felvilagoeitásképen ennyit szívesen H. lott de B.-Gyarmatról sőt Pest megyéből is láttunk ven­ K nr az igazság és legjobb tudomásom érdekében. • -W „ P. G. dégeket, s a helybeliek közül nem csak a honorátior oztálv képezte a közönséget, hanem az iparos polgári osztily is sőt láttunk a fedmivelök közűi is egyet kettŐL -x - Ipolyság, junius 6. Nem fejezhetem be o rövid tudósítást a nélkül, hogy szives köszönetét ne mondjak a közönség ne­ Mint némileg érdekelt fél nem kívántam részem­ vében és a nemes, emberbaráti ügy érdekében, egy­ ről tudósítani L szerkesztő urat a helybeli, már is részt a közreműködőknek, kik egyedül a jótékony czél szélesebb körben ismeretessé vált mükadvelő-társulatunk iránt való tekintetből szíveskedtek fellépni másrészt a által lefolyt hó 50-án az Ipolysági közsétatér javára fentebb említett nemes grófi párnak, hogy nemcsak tartott színi előadásról, de mintán látom becses lapja belefogtak a kisdedóvó alapításába, hanem folytonosan utolsó számából, hogy más tudósítói hallgatnak, agy munkálkodnak, hogy annak léteiét, éa további fennál nekem vált kötelmemmé arról rendes levelezői rövid lását mindenkép biztosíthassák. Isten áldása legyen jelentést tenni. — Előre kell boc&átanom, hogy a mű­ fáradozásaikért! 8. I). kedvelői társulat ez időbeni igazgatója, helyesebben „kész szolgája* távollétében valóságos „complot“-ot csinálva, elhatározta nélküle, bonntérte estéjén, első Levelezés. magyar népszínmű írónk Gaál „Jaj nekem* czimú vígjátékét adni. Az előadás egyátaljában sikerültnek mondható. Borsos-Borinké, május 31 Axmann Olga (Buray Eugénia) szerepében szinte oly otthonosnak érezte magát, mint bármely már adott Minden időben crő>8 bátorság kívántatik ahhoz, jobb, szerepében, s így dicséretünkre különben nem is hogy az ember rendületlenül az igazsággal tartson. szorul, mely ez alkalommal annyiból inkább megilleti E történelmileg igazolt tapasztalás legyen kulcsa jel len tudósításom első részének, melynek tengelye em­ a. Agatha nővérét, hogy ritkán van szerencsénk látni színpadunkon, pedig ezúttal is természetes játékával lítettem első részben: a tanügy s tanfelügyelők körttforog. (Amália) szerepében megmutatta, hogy nemcsak pom­ pás kenyeret tud' készíteni, hanem szellemi táplálékot Hanyagságnak róvbató fel az, hegy a tanfelügye­ is feltálalni ha akart Az eredetileg szép kis „eziezus* lők csak úgy elvétve jelentek a felekezeti iskolákban. szerepekben fellépett Keller Ilkából ezúttal egyszerre Azért is a tanfelügyelőséget úgy nézzük a hazában, vén anyóka (Kotró Sári) lett, és nem bin szerepének nript síné cura életet. igen jói felelt meg, jóllehet jóllehet nem volt képes, ■ Négy éve immár, hogy Berinkének plébánosa bármennyire-erőlködött üde arczocskáját ránezossá, vagyok, de csak ez évben volt szerencsém ahhoz, hogy tanfelflgyHót láthassak. Az első évben Ígérkezett a s karcsú derekát görnyedté tenni. próbatétre, nem jött. . , 4 férfi szereplők Vészelik (Buzay földesnr) JaJött a mású?.próbatét itteni plébánoskodásom­ ksbey, (Hábory Jenő) s ennek inasa Kádár urak nem ban, mikor már értés«^*.adták, hogy hát most már kevésbé jól feleltek meg szerepeiknek. Tapsok és évi ' csakugyan Hannibál antejRn^X^Ptííön is gondolám rágcsokrokban mindannyian részesültek. magamban, hadd lássak éíotemben^neganrirÍr-^JL~£S/ Mindez amit eddig elmondtunk a „Jaj nekemM-et én is tanfelügyelőt illeti, de még következett ezután valami tableau-féle, Jött a 3 ik év. már a mostani tanfelügyelő Ka* ragyeua Mihály idejében; a midőn a kerületi esperes úrtól nem vettük ugyan még semmi Jelzősét annak, hugy ax uj tanfelügyelő ur is eljövoud próbatételeinkre, hanem már neszét vettük, hogy az iskolát, felekezeti különbségek nélkül látogatja, magokon a próbatéte­ leken is megjelenvén, végre a 4-ik évben valabára eljött Kanutvóna Mihály ur. Elébb a horpácsi fiókegykáx iskoláját látogatta meg, aztán eljött a borinkéi tanulók próbatétjéro, me­ lyen a tanulók szorgalma, de különösen a tanító buz­ galma felett megelégedését nyilvánította, ■ ax iskola állapotáról, hiányairól tudomást szerezve, körűnkből eltávozott. Azt Jegyezvén meg csak még, hogy azon villon­ gások, melyek a székvárosban vonultak el közte s a vele harezolók között reánk nézve olyanok, melyek után bírálatot nem adhatunk som az egyik, sem a másik félnek. Exen lezajlás hozzánk nem tartozik, mert Ro­ mén yfy József ur szerint okos ember nem mártja minden lébe kanalát, nem fújja a mi nem égeti; lé­ vén minden fegadallan prókátornak ajtó megett a helye. EgyutUl nem mulaszthatom el a következők fe­ lőli tudósi itat is. Határunkban a szállók egész a meglokctedésig leforrázzák, gyengébb, mint erősebb leve­ leikben, hajtásaikban. Az egyik uraság lemetszette e megfagyott dús lombozatot Szívből óhajtjuk, mit egyébiránt kötve hiszünk: a czélnak sikerét, a gyü­ mölcs uj termését; a bab. dinnye, meg a tengeri is, elsatnyultak a pogány hideg fagy alatt; a virágok kclyhoi is alig tudnak kibontakozni összezsugorodá­ sukból. Sőt még az akáczfák is megsinlették a volt kegyetlen fagyot, még virágaikban is, a mi a méhek dús aratását nagy mértékben mogviseltette. Megpörzsölődtck a diófák is. Féltett őszi vetéseinkben azonban Istennek hála totemcsb kárt nem észleltünk eddig, mint a rozsban nehány itt-ott, szórványosan talált fagyosabb kalászt. Tavaszaink is, szebb termés reményével mosolyognak felénk. Vajha a mai napon beállott enyhébb, veröfényesb idő folytonosságával kiépülnének a növényzet sebei, nem kis megvignsztaltaunkra. Jaozkó Károly. Vegyesek. Figyelemre méltó dolog. Most, mikor arról van szó, hogy a fatenytazlés eszméjét minél szélesebb kör­ ben -terjesszük, mikor az erdöpusztilás pillanatnyi ha­ szon miatt a lelketlen haszonbérlők e Könnyelmű bir­ tokosok részéről oly mérvben űzetik, hogy a fa. neme­ sebb rendeltetése czéjátől az ipartól elvonatik; gondoskodni kellene ama intézkedésekről, melyek a fa pusztítás ellen hozott szabályok szigorú megtartására kényszerítenek Nem hisszük, hogy L olvasóink közül sokaknak fel nem tűnt volna ama rósz szokta, mely pünkösd napján hazánkban is dívik az alsóbb néposzlályuál, hogy t. i. a legszebb növésű 5—6 éves fák kivágatnak, s bizonyos szerelmi viszony feltüntetése czéljából jobbára földmi vés leányok és szolgálók ab­ lakai elé állíttatnak. — B.-Gyarmaton például legki­ sebb számitáMal 200 drb. fiatal fa fosztatik meg éle­ tétől pünkösd alkalmával; 'kérdés, mennyi fogy el eképen a megyében, e aztán az egész országban? Itt volna az ideje, hogy ezen szokta hatóságilag bctiltasaék. A b.-gyarmati ev. egyház hívei között visszás­ nak látszik azon tény, hogy azon vasárnapokon, me­ lyeken magyar isteni tisztelet is törtetik, elébb (reggel félkilencztól — tíz óráig) magyar a a magyar isteni tus­ telet után a tót — törtetik meg. Tekintve, hogy a magyar közönség az intelligentíáboz tartozik, a hogy a földmivea népre előnyösebb ha korábban végzi el az isteni tiszteletet; méltányos" lenne a sorrendet meg­ fordítani. Azt hisszük, hogy e kívánalomnak ax egy­ ház vezetői eleget teendnek, ha már épenséggel ki nem vihető ama egyházi közgyűlési határozat, melyszerint minden harmadik vasárnapon a kizárólagos magyar isteni tisztelet a magyar ajau hívek iránti méltányos­ ságból elhatároztatott — Nagy falragaszokkal hirdettetto illem és tánca szakképességét egy bizonyos SchÖnberger D. nevezeti mesterségét rúgta pesti gavallér. Kaptak is rajta né­ hányon B.-gyarmaton, 8 látogatják az illem és tincs művészet e modern tanárjának előadásait Ezen lábtyű művész azonban aligha nem valami bécsi palánta, mert annyi illemmel viseltethetnék a b.-gvarmati közönség irányában, hogy magyar nyelven hirdesse szakavatottaágát. z J Kedélyen. Egy bécsi fiatal embertől B.-Gyannaton kérdezte valaki, hol van szállva? „Brinr. Itt gap* hatok hitek és melek ételek* — lön a válasz. (Tény.) Hírek. Steiuélyl bír. Gróf Gylrky Ábnbám megyénk ügybuzgó főispánja f. hó 8-án ismét meglátogatta á megye székvárosát, hol a megyei tisztviselők s nehány helybeli bizottsági tag által ünnepélyesen fogadtatott A főispán állását nem puszta czimnek, hanem hiva­ talnak tekintvén, hivatalos teendőkkel összekötött lá­ togatásait örömmel Jelezzük. F. hő 9-én egén nap, ezámonkérö széket tartott az alispán!, árvaszéki és szolgabirósági hivatalokban. Szigorú bírálat alá vette az ügyeket, s a hol hiányok és elmaradások mutat.koztak, azoknak gyors pótlását követelte. K-Gyarmatról csak f. hó 10 én délelőtti- 10 órakor távozott Szécsénybe, hol ugyancsak szigorú ssámoukárő asáket �a tartott. A többi járási hivatalok átvizsgálására Madách Károly alispán urat kérte fal. Wc<hi\áa, Mintán a mail bó.2O-ára egybehívott rendkívüli közgyűlés a tagok csekély száma miatt nem volt megtartható: van szerencsém a b.-gyarmati színkör egylet részvényeseit újból felkérni, hogy a I. hó 17 in d. a. 4 órakor a „Balassa** termében tartandó rendkívüli köigv ülésre annálinkább megjelenni szives ködjének, minthogy a megjelenők ax alaszabálvok értelmiben tekintet nélkül a számra, minden esetben határoxandnak. Tárgyai lesznek a) a mait évi számamátok megvizsgálása b) tisztviselők választása c) az alapszabályoknak az uj törvény értclmébcni átalakítása d) a részvények iránti végintézkedés e) a szírkor bér­ beadása c) indítványok. B.-Gyarmat 1876. jun. 9-én Karmos Gábor, id. elnök iloaimegye évnegyedet közgyűlését aug. 17-én fogja tartani CaalouUal (Pajor) István megyénk érdemes főügyésze, ki bokros hivatalos teendői mellett nem fe­ ledkezik meg most sem a lantról, mely neki irodalmi nevel teremtett, leforditá Goethe: „Évszakok** czimű kői* töményeit, melyeket a legközelebb tartott Kisfaludy társasági Illés, mint bú és sikerült fordításokat dicsé­ retre méltóknak talált. Requlem. F hó 10-én a b.-gyarmati g.x n. egy­ házban a boldogalt Gr. Zichi Károly emlékére gyász­ isteni tisztelet tartatolt, melyen az uradalom tiszjei és számosán B.-Gyarmatról vettek részt azon nagy lelkttség me^találására, mellyel a nemes gróf ez egyház iránt is viseltetett. Hétfőn a r. kath. templomban tart­ ják meg a rtquiemet. ■elneveztettek B.-Gyarmatra adófclögyclőnek: Ü rummieh Géza pénzügyi fogalmazó B. Bányáról adó felügyelő helyettesnek: Kerekes István adó pénztárnok Fülekről; — Ipolyságra: adófelügyelőnek: Országh József p. tt. fogalmazó Bcsztcrczebányáról, adófelügyelő helyettesnek.' Harmos István adópénztárnok Vámos Mi kóláról .iíaragyena Mihály másod tanfel ügyelő ellen vizs­ gálat van kÍÁÜldve. A b.-gyarmati proL felekezeti iskolákban a figyermekek vizsgája f hó 13-án, a nőnövendékcké pe­ dig f. hó 14 én fog megtartatni, melyre a szülők és a tanügv barátai meg hívaInak. Tűz. Szelestyényben c hó 9 én este tűz volt. A fala korcsmája égett el. A francai* nyelv barátai és barátnői figyelmé­ be ajánljak B. Gyarmatra legközelebb érkezett s la­ punkban már egyszer jelzett Ambrois Garnlli és n ej e franczia párnak letelepedését, kik a franczia nyelvben naponta órákat óhajtanak adni. Többen je­ lentkeztek is már. Egy óráért havonta 10 frt a tandíj; ha többen szövetkeznek, úgy ez öszegből aránylag kevés esik egyre. Azt hisszük, hogy az intézetek is igénybe veendik előadásaikat Ipolyságon májas hó 25-én tartotta számos ba­ ráti körében Hederváry Antal közbecsUletben és tiszteletben álló ügyvéd e városbani letelepedésének 25 éves jubileumát Fogadja részünkről is, kik távol­ létünk miatt részt nem vehettünk házi ünnepélyén, ezennel nyilvánított őszinte fldvkivánatínkat. K kSalMaény • matt asémbdl UvaJéaMl kimjtrndl. Juntáim. A polgári és állami elemi iskola e hó 8. tartotta erdei és kirándulási tánczmulatságáf, mely ének és tornászat! előadásokkal is össze volt kötve. Ezekben a tanulók dicséretes haladást tanúsítottak. Dél­ után sok család s ezekkel sok szép hölgy vett részt még a vidékről is, úgy hogy lehetlen volt meg nem táaezoltatni a szép hölgy koszorút, mely oly különböző elemekből volt összenőve. A jókedvet nagy mérvben fokozta az, hogy nehány előbbkelő izr. család tekintet nélkül a bitfelekezetiségre, gazdagon megvendégelte az intelligensebb jelenvoltakat. A kisdedévé juniáleso fi hó 20-án leend. Mint halljak a polgári ifjúság is rendez egy erdei tánczmulatságot A „Magyarország éo a Nagyvilág0 legújabban megjelent 23-ik számának tartalma. — Szöveg: Gr. Zichy Pál Fcrenczné. — Becsvágyból. Elbeszélés (.Vértesi Arnold.) Folyt — Kisfaludy Sándor várromjai. (Evva Lajos) — A fővárosból: Egy óra a rendőrség­ nél. (Porzó.) — Színházak (Silbertciu Adolf;— Külön­ félék. — Sakkfoladvány. — Szórejtvény. — Szerk. Üzenetek. — Hajtok: Gr. Zichy Pál Fcrcnczné. — f B. John Fureucz táborszernagy. — f Palaczky Ferencz. - - Májusi kép. — Kisfaludy Sándor várromjai. Sűmcgb, Csobánca, Szigligct és Szigliget vidéke a Ba­ laton mellett. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhiva­ talban Budapesten, Ferencziektere Atbenacumépülct. Negyedévre 2 frt 50 kr., télévre 5 frt, egész évre 10 frt. Ajánljuk o lapot a L olvasó közönség figyelmébe. Benedek Aladár „l’j idők** czimű igen ked­ velné vált s gonddal szerkesztett heti lapjának ez évi 23-ik száma a kővetkező válogatott s érdekes tarta­ lommal jelent meg: Czstelár a vallás-szabadságról. — Krisztus (eredeti költemény, Kiss József.) — A ki­ világított ablak (rajz.) Madegussi dalok, Farkas An­ tal. — Kél bűnös (Scnlaegel M. elbeszélés), B. L. -Elotlai.ulmányok, Váry Gcllért. — Az én czitubórám és — ón, (amerikai humorcszk.) — „Irodalmi, társa­ dalmi és művészeti bírok.1* — A borítékon: Felhívás, divat-tárcza, Uymen, sakk talány, betű rejtvény, szik­ rák, vegyesek, hirdetések. — Előfizetési ára ez elegáns kiállítású hetilapnak évnegyedre 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. Tanítóknak, kisebb rangú tisztviselőknek, és ol­ vasóegyleteknek 2(7% engedmény. Kiadóhivatala: Buda­ pest, Országút 45. szám alatt, .ajánljuk e lapot a l. olvasó közönség figyelmébe. Rendőri hírek. Múlt hó- 30-án Lőrincz István toldi lakost Balog Antal kccskédi birtokos cselédei, mint a vizsgálatból kiderült személyes boszúból, az udvaron agyonverték, bulláját pedig saraglyán a toldi útra burciolták, hol felesége által feltaláltatott. A tette­ sek elfogatván, a kir. járásbíróságnak át adattak. — Ügy szinte f. hó. 6 dikán Bocsó András K. koszi lakos ezivakodás közbe ifj Palicza József és Magyar József által agyonveretett A tettesek bekisértettek. — A múlt hetekben jelzett négy darab juh. melyek a szklabonyai plébánostól cllopatHk, a főcsendbizlos által a tettesek­ kel egyetembe kinyomoztzltak. — F. hó óén Diós Je­ nőn tánczmulatságon támadt nagyobb zaj lecsillapítására siető csendbiztost a szilajkedvú legénység megverte, még pedig, mint értesülünk, elég súlyosan. Kívánatos lett volna, hogy a szolgabiróság ezen verekedésről ér­ tesítse a központi hatóságot, hogy a tettesek szigorú megbüntetése gyorsan eszközöltessék: mert ahol az elöljáróságot megverik, s ezáltal tekintélyét csorbítják, az több az abnormls állapotnál. A búcsú korszerűt­ lenségét és erkölcstelenségeit illustrálja a következő eset. Kováeaik Lajos b.-gyarmati jónevú polgár és báb­ árus a pünkösdi búcséjárás alkalmával Sz. Kúton mé­ zes bábukat árult sátra alatt, mely előtt 6 sohancz, köztük a maczunkai (Heves megye) bíró több eloro­ zott tárgyak felélt osztozkodtak. Kovácsik Lajos úrban e fényes nappal, nyilvánosan történt lopott tárgyak feletti szemtelen osztozkodás visszatetszést szült, s azt kérdezte a subanczoktól, hol vették a birtokukban lé­ vő tárgyakat? Erre az érdemes orgazda biró elkiáltja magát: „üssük agyon** s a legénység botokkal neki rohant s elverte, sőt ba neje nem vonszolja el, a tenger néptemeg közt agyonverik. — A rendőrség oly. csekély számban volt képviselve, hogy e súlyos megverést megakadályozni képtelen volt — Mondják, hogy c szent helyen a nyilvános lopás és erkölcstelenség a búcsújárás alkalmával már fel se tűnik.— Ma már biztos meggyőződésből monc hatjuk, hogy aki búcsúkra jár a XIX században bűnbánati szempontból, az nem becsületes ember vagy némber. A hatóságokat nagyobb ellenőrzésre hívjuk fel. MrgbeceQlhetlen eső esett f. hó 11-én 2 órá­ tól 6-ig, mely ax aj ültetésekben némileg belyreüti a május bő 20-ki fagyot. » Megjelent. Lcvélszcrinti oktatás a német nyelv Öntanulására. Irta és kiadja Bodor Adolf. 9-ik fűzet Az egész mű 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra van beosztva. Egy egy levél ára 20 kr., egy egész tanfolyamé j>edig csak 3 • frt. o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombatbelyon. E díszesen kiállított folyóirat az eléggé ismert Toussaint Langonseboidt tanmódszert vette alapul és a német nyelv alapos megtanulását a legrövidebb idő alatt biztosítja. A t. olvasókhoz azon kérelemmel fordulunk, hogy az elmaradt előfizetéseket beküldeni, a azo­ kat az uj negyedben megújítani annálls inkább szíveskedjenek, mert különben már a jövő má­ sodik számot nem fogja megküldeni a kiadó­ hivatal. A közönség köréből. T. Szerkesztő ur. — Lapjának 20-ik száma — „községi számadások** rovatában — egy nyílt vádszerú értésitést nyomatott, — miszerint Hidvégby Pál bomokterennei körjegyző azzal vádollatik, hogy illetőségéhez tartozó községeitől — egy b.-gyarmati útra 40 frtot zsarolt a’ülna. — No hogy e vád mint való szerepelÍ’cu, — kötelességszcrűnck látjuk o tekintetbe nyilat ;oza|unkat a nyilvánosság elé terjeszteni: —remélve, hogy L szerk. ur ezt a vád megczáfolása tekintetéből is, f. pjába fölveendi. Hidvégby Pál homok teronuei körjegyző 1875-ik év augusztus 22-én kelt, 95. sz. alatti alispáni megha­ gyás folytán községei részéről a községi szabályok aláírása, hitelesítése, nemkülönben más hivatalos te­ endők végett B.-Gyarmatra rendeltetett; miről a kér­ déses körjegyző ar a községi választmányt előlegesen értesítette. — A községi választmány tekintetbe véve a hosszas és igen rósz ut miatti fáradalmait, de te­ kintetbe véve azt is, hogy B.-Gyarmaton hivatalos te­ endők idgjo alatt az utczán nem szállásolhat, sem szélből nem élbet, — de tekintetbe yéve a községi törvény 65 és 66 g. szerinti jogát, ez okoknál — de már ezeket megelőzőleg, a választmány által aláirt községi szabályok értelmibon is községenként napi, élelmezési és utazási díj fejébe 2 frtot megszavazott. Hogy pedig o napi élelmezési és utazási költségek 40 frtra mentek, ennek igen könnyen felfogható oka az, hogy Homok-Terennéről B.-Gyarmatra vezető ut, esős időbe oly nyaktörő és veszélyes, miszerint a szegény utazót, előre is sajnálni lehet, hogy még B. Gyarmatra ér, addig a sáros és rósz útba — vontatók használása mellett is, — két napot tölteni kénytelen. Mi a kérdéses körjegyző ur bivataloskodását il­ leti, mi őt szorgalmas, becsületesnek ismerjük, és így ellene nem hogy panaszunk lehetne, — hanem elisme­ résünket nyilvánítjuk.*) (Következik 33 névaláírás.) Szerkesztői üzenet Ipoly* igról x. y.-OAÍ /UtuÁl a ,8á{ó* mait «aiai caikkéra nem kötülhljjk, mert «a • téren raló tollkares eléggé ki­ meri ttotett, a as érdekl&lű kűsSoaéf mirii kimondhatja LirilaUL Aa elméaen irt éa' ügyea Slletakben bfivelkedS vilaaa, mely a ,Sóg£illitéialt rig .Imáiéinak mondja ki, riaasaeehatÖ. 1 - s •) Adónk helyet eme Igaaollanak, aaon megjagyaéaüakkel, hogy a aaarollal tény olNriUaa nem aa aláírókat, hanem a (haté­ iig illetékei hiaottsiglt illette. Amint érteaültünk a 40 frtoi utaxáa a korjegyaü ur hivateloa mulatitáaa miatt történt, a ekép annak kSltaégeit a kötoég roviaira nem aaámiihatja fel, a aa Idéaett paragTufuaok arra nem adnak fel hatalmaikat Baork. Felelős szerkesztő: Horváth Dauó. HIRDETÉSEK. Italmérési jog haszonbérbe adás! Nógrádmegye Buják helységében az uradalmi ital­ mérési jog a hozzá tartozó két nagy korcsmával, me­ lyekben vágószék és bolti helyiség van, három borpinczével, tizenöt hold szántófölddel, két hold réttel 1876 évi Octóber 1-től három évre az az 1879 september 30-ig bérbe adandó. Ajánlatok intézendők a birtokosok Deutsch József és Bernát urakhoz, Budapest nándor utcza 2. sz. a. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00103.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 24. szám (1876. június 11.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0161220b74ada1d2e5dc1e3f6c53ff35.jpg b65d51532227613bab746513e210aa1a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f1993b51d2d169909ed71f6852860043.pdf b348f2f0cb395f432073f1143f789214 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. B.-Gyarmat, junius 18. 25-ik szám. _ . NÓGRÁDI LAPOK és HONTI politikai, társadalmi, s HIRADÓ közgazdászati hetilap. v B. • G ya r m a t, janim 17-én. Noha e lapnak feladatához 6a az adott prog­ raméihoz képest, politikai dolgokkal is kell fog­ lalkoznia! mégis a helyi érdekek sztlkebbkOril po Etikáján kívül alig kívánhatja valaki, hogy az országos politikát minden részletében magába felölmje. De ha már politikai lap, úgy megkövetel heti bárki is, hogy határozott politikai jelleg­ gel bírjon, — hogy bizonyos a történelmi kri­ tika színvonalán álló pártnak érdekeit képvi­ selje- Politikai lapoknak hitelét és erejét pe­ dig a határozott irány szerzi me?; de ennek az iránynak kérlelheden következetességen kell alapulnia. Mert sokaknál visszahatást szült az, hogy a bN. L“. ennekelőtte az Önnálló v á m t o r ület és a nemzeti banknak egyik leghívebb vidéki harezosa volt, s az a „N. L“. egyszerre, minden motívum nélkül, nem akar a disseáté­ rek táborához csatlakozni. Mi ebben semmi politikai sál tust nem látunk; mi akarhattuk őszintén a neheztelt kérdéseknek ránk nézve üdvös megoldását, de annak nem sikerülése esetéből még nem kö­ vetkezik, hogy mi azon párttól, mely vállve­ tett erővel, hazafiul intentióktól áthatva az ország .égető bajainak orvoslására tömörült, megváljunk, a ekép lelkiismeretünket a követzetlenség vádjával terheljük meg. Mi határocott hívei voltunk és vagyunk a szabadelvű pártnak. De az önálló vámterület, a nemzeti bank és más ez időszerint pium desíderium nincs oly összefüggésben o párttal, hogy ezen kérdések megoldásával e párt nak léte, —további jó akarata fel tételeztetctt volna; és a jóakaratnak megtörtét józan ésszel nem akarhatjuk „hazaárulásnak*1 nyílvání­ tani, mint az „Egyetértés** nagyszájú emberei. Ha a Tisza kormányt igazságosan elbírálni akarjuk, a következő kérdéseket kell tekintetbe vennünk: Volt e elég tehetsége a neheztelt nemzetgazdáazati kérdéseknek nemzetünkre nézve üdvös voltát és horderejét felfogni, és ha volt, elkövetett e mindent, hogy azokat teljes erejével és nyílt és a határozott fellé­ pés minden erélyével a lajthantuliak előtt békés utón érvényre emelje? . Mi azt találtuk, hogy volt; de a jóakara­ tot nem koronázta ama siker, melyben a nem­ zet már már elzámorodott. Nagyon sajátságos emberei lennénk a Terem tőnek, b annál fur­ csább politikusok, ha már most azon párttól, melynek zászlójára a honmentés van írva, azért pártolnánk el, mert amit erős akarattal létesíteni akart, azt ez időszerint kivinni ké­ pes nem lehetett, s csatlakoznánk azon Ítárthoz, mely semmit sem akar és soha sem esz képes valamit keresztülvinni. Eoben épen semmi következetesség sem volna. Mi is, akik az Önálló vámterület és nem­ zeti bank szerény vidéki harezosai voltunk, akkor lennénk következetlenek, ha kérdéseink­ hez melegen ragaszkodva, megcsalatott remé­ nyeinkben azon párthoz csatlakoznánk, mely­ ben épen semmi garantiát nem találunk e kérdések kivitelére. Hogy pedig a központi és némely vidéki sajtó mindent elkövetett az Önálló vámterü­ let és nemzeti bank körüli agitátiók mellett, s a kormányra sokszor intőleg sokszor buzditólag hatni törekedett, abból, ha a jelenlegi kormányt úgy mint eddig tiszteljük és hozzá bizalommal fordulunk, habár mily élesen agi­ táltunk a neheztelt nemzetgazdászati kérdé• sek mellett, sem elpártolást, sem következet­ lenséget levonni nem lehot. nemzet egészére közvetve no háromoljon A péuzvál Jól tudjuk, hogy egyes törvényhatóságok bán a kormány irányában a „vis in érti se** , ság nehéz súlya itt mutatkozik legkirivóbban. legelső sorban találta ennek villáma a kereskedőt, de találta politikája, mely a negyvenes évek sóról mi a földbirtokost is. Ez időn kezdett derülni a magas; politikájában a reform kérdések irányát sok- | kamatozás ideje, de kezdődött tönkre jutása is a föld­ szór megakasztotta s már akkor is unott üzobirtokosnak. Egy ' pillantás a telekkönyvbe, szavaim ‘ igazolvák. l^hctett-o ily állapotot továbbra is, meg­ lemmé vált, fog túlsúlyra vergődni; de bizunk hagyni? — Nem. *. Nógrádmegyo értelmiségében, hogy ez inináSegíteni e bajon, ez akar törekvése lenni az lunk aboleáltatik, s a jelenlegi becsületes tö­ uzsoratörvénynek, tehát alapja a szükségesség. Ennyi­ rekvésű és legjobb akxiatú kormányzt, mely ben helyeslem én is az nzsoratörvény behozatalát. után jobb semmi esetre sem fog szorveztetni, Fentebbi szavaimmal, hogy az uzsoratönvény liberális ■ elveknek meg nem felölő, nem jövök ellenkezésbe, ha ' odaadással fogja támogatni. Legalább a múlt mondom, hogy igenis, a szükséghelyzet parancsolhatja, ‘ hó 22-ki megyei közgyűlésen tanúsított hogy intézkedés történjék, de olyan, mely a bajon hangulatból ítélve, o megyében nem lesz he­ csakugyan segitui képes. Nézetem szerint nem képze-: lye a kormány elleni botor agitátióknak. lek magamnak a kereskedelemnek megfelelő uzsora­ Nem volt szükség, hogy lapunk politikai törvényt, mely általános maximumot szab, mert kiki tudja, ho^y egy takarékpénztár az uzsora-, programmját újra felelevenítsük, mert attól el törvény mellett Is megáll, annyival is inkább, mert* nem tértünk, de a félreértések kikerülése kis kamatozás melletti czélhil vau egybekötve üzleti szempontjából azt tenni czélszerünek találtuk. léte s mert amúgy is mindig első helyen vau bizto­ Horváth Dan ó. sítva követelése. A magánhitelezőt egy sorba állítani1 Megyei közlekedési ügyünk örvendetes fejlő­ déséről tesz — mint egyik tudósítónk Írja, — bizony­ ságot azon körülmény, hogy mig a vicinális útépítés ez évben megszüutettetett, helyébe nagyobb hatállyal a községi utcsinálás rendszere léptetfelik; ezen rend­ szer mellett pedig, mely egyszersmind a legolcsóbb, csupán a járási szolgabiró arak gondosságától és utáulátásától függ, hogy rövid idő alatt fokozatosan az összes községi utak használható karba tétetve, biztos és könnyű közlekedési ereivé váljanak* a megyei vici­ nális s ezek folytán az országntaknak, mint a közle­ kedés nagyobb lüktető ereinek ; mi által tehát nem csak a mezőgazdasági termesztők érdeke mozdittatik elő lényegesen, hanem nyer- azzal közvetve és közvet­ lenül az ipar, kereskedelem és általában minden osz­ tály, ezer szálakkal lévén összekapcsolva a társadalom minden rétege a közlekedés terén. Tudósítónknak al­ kalma volt a b.-gyarmati járásban szemlélni a községi utak ezidei clőbaladását, s mig egy részről az — ke­ vés kivétellel — dicséretére válik az egyes községek elöljáróinak, másrészről elismerést érdemel első sorban Szerémy Gábor szolgabiró ur, ki nem szűnik meg cse­ lekvésre buzdítani a községek biráit jó szóval s hol ez nem fog, erélyes parancscsal is. Hisszük, hogy o törekvés a megye többi járásaiban is észlelhető, s igy rövid időn elérhetjük, hogy Nógrádban az egybekap­ csolt községi utak folytán mindenütt könnyű, biztos s igy olcsóbb is lesz a közlekedés. Az uzsoráról szólló törvényjavaslat Midőn e törvényjavaslat a jelenkor liberális elve­ inek meg nem felelő s már halottnak vélt uzsotörvényt a nemzet állítólagos kívánalmához képest feléleszteni törekszik, azon elvből indul ki, hogy egy bajtól ment­ se meg a nemzetet, s különösen ennek földbirtokos osztályát Eltekintve azon általános vitáktól, melyekkel egy részről liberális szempontból az uzsoratörvény el­ len, más részről az adósok érdeke ellen szóllanak, sza­ badjon itt csupán csak a jelenlegi törvényjavaslatról szólnom. Mint mindenütt, úgy u törvényjavaslatnál is c kér­ déseket kell felvetni: mely alapból indul ki, mily czélnak kell megfelelnie mint törvénynek, s fog-e czéijának megfelelni? alkotmányunk visszaállításával a törvényhozás­ nak mindent meg kell tenni, a mi által magát élő nemzetnek mutathassa, mi által igazolja, hogy él nem­ zet e hazán; kellett tehát azon érnek ütését megfi­ gyelni, mely az ország életét feleleveníti, L i. a ke­ reskedési Az absolutismusnak a kereskedésre rányo­ mott vaskosét eltávolítani, a nemzet megkötött kezeit szabad mozgásra átengedni, a kereskedelem szilárd alapját, a hitelt megvetni s a kereskedelmet biztosí­ tani, ez volt törekvése az 1868. 21. L cz.-nek, moly az uzsoratörvényt megszünteti. Nyolcz év in ült el azóta, s azt, mit akkor illibarálitnak tekintettünk, 1876. viszszaállitani törekszik, igy tehát 1876 következetlen­ ségbe esett 1868-al. Mondóm, hogy a törvénynek alapból kell, hogy kiinduljon. Oly országba, hol a kereskedő érdeke anynyira összeforr a földbirtokoséval, mint hazánkban, hol a kereskedőnek szeme aratásig ég felé van irá­ nyozva, ott arra kell törekedni, hogy a földbirtokos érdeke csorbát ne ezenvedjen. Ha az 1868. 21. L ez. általában a nemzet minden osztályának kedvezett, úgy ez nem zárja ki lehetőségét annak, hogy mostoha kö­ rülmények beálltával oly intézkedések történjenek, melyek által a földbirtokos osztályra közvetlenül, a a pénztárakkal, nagy tévedés, pedig mikor a törvényja­ vaslat 10 száztóli kamatot vesz föl, a magánhitelező úgy szólván egy sorba állíttatik a takarékpénztárral. A magánhitelező nincs úgy biztosítva követelésére,' más felől nagyon primítivnak tartanám a kereskedést akkor, ha a kereskedő pénzével nem többet, mint 6—10 száztólit szerezhetne. Itt van tehát a lényeges, hiba. Helytelen az alap, helytelennek kell lenni a kö­ vetkezménynek is. Tovább megyek, s veszem a 2ik‘ kérdést vizsgálat alá: mily czólja vau a törvényja­ vaslatnak, illetve mily czélja lesz mint törvénynek ?* Az-c, hogy a földbirtokos osztály közvetlenül, az ipa­ ros és kereskedő közvetvn no legyen kitéve azon ve-‘ szélynek, hogy a kölcsön követelésekkel járó kamat-' fizetéssel vagyonilag tönkre jusson? —• Azt nem lehet kivenni e törvényjavaslatból ak­ kor, ha ott van az elv, hogy a bíró hivutalbóf a 7V4/, kamatot vegye tekintetbe a szerződéses-kamattól te­ kintsen cl, tehát a magánszerződésből eredő követe­ lések után járó kamatok törvényes 10-cs százaléka. E törvényjavaslat szerint, ha az adós bírói utón ucm fizet, mégis annyit fog fizetni, mennyit hitelezőié kö­ vetel. Pedig itt nem -az a kérdés, fizet-e az adós hi­ vatalosan vagy magánúton, nem a hogyan, hanem mit s mennyit fizessen az, ezt kellene tekintetbe venni. — Ebből kiviláglik az, hogy fog c e törvény czéljának megfelelni? Nem, mert vagy veszélyeztetve van az állam érdeke a jelenlegi helyzetben, vagy nincs. Első feltevésemnél fogva nem segíthet o törvényj., mert sem az adós segítségére, sem a hitelező tulcsigázott kamatkövetelésére korlátot nem vet Nézetem szerint o törvényj. czélját mint törvény nem fogja elérni az­ ért mert kölcsönadás és az avval járó kamat fizetés ép oly ága a kereskedésnek, mint az árukkal való adásvovés* szabályozni a kereskedés ez ágát épugy kell, mint bármely másikat, de szabályozás helyett azt megszüntetni, a kereskedéssel homlokegyenest el­ lenkezik, pedig a 10*/, kamat behozatallal nem szabály ózta tik a kamatozás, mert a tökének a földbirtoko­ sok által évek után történt vizafizetése ily kamat mellett nem cligiti a kereskedőket. Szerintem o ja­ vaslatnál s elfogadás a esetben a német közmondás íog valósulni:„És iát beim gutenWillen geblioben.u. t Ha o kérdésben a törvényjavaslat törvénynyé váltóval gyakorlati téren nézetemmel tévedek, haza­ szeretetemnél fogva nagyon örvendeni fogok; de eddigclé meggyőződésem az, hogy c törvény nem fogja orvosolni a bajt, mertehabár hazánk hatalmas ellenségekkel tudott megküzdeni, de a kor szellemét o kérdésben sem fogja lefegyveroxbctoL M. J. A Nyári azinkör közgyűlését f. hó 17-én tartot­ ta, a részvényesek kevés számmal jelentek meg ugyan, de azért a közgyűlés mint 2-szor összehívott, határozat képes volt. Felolvastattak az nj alapszabályok, megválasztatott az igazgatóság és felügyelőség. Igazgatónak: Zámpori István úr, ellenőrnek Horváth Danó úr, fel­ ügyelő tagoknak Harmos Gábor, Havas Gyula és Straizingcr Lipót urak választattak meg. — A szá­ madások átvizsgálása egy három tagú bizottságra bízatott — Felhívás. A b.-gyarmali nyári színkör igazgató­ sága részéről felhivatnak mindazon részvényes tagok, kik részvényeiket teljesen ki nem fizették, azokat má­ tól számítandó 8 nap alatt az igazgatóságnál^ annál bizonyosabban fizessék le, mert e határnap elteltével a teljesen ki nem elégített részvények a társulat tu­ lajdonává válnak. A f. hó 17-éu tartott közgyűlés ha­ tározatából közli az igazgatóság. �A nők hivatása. Ki bittó tolna valamikor, hogy egykor alig észrovehető erő oogitoógével, a keltői vagy négyei fogat mellőzésére! néhány mértföldnyi utat egy két óra alatt teszünk meg?. Ki gondolta volna néhány századdal ezelőtt, hogy utódai a levegőben fognak kocáik ázni * megmárhellen magasságból maid fittyel hánynak en­ nek a megvéuttlt világgömbnek? Vagy csak azt ii ki', merte volna állítani, hogy a napnak főidőnktől való távolságát, a csillagoknak egymásközti • a fői­ dőnktől való távolságát valaki megfogja mírni, vagy hogy épen a főidőnkről a holdba kukkantsunk! Alig­ ha akadt olyan vakmerő, a ki mindeteket jósolva va­ lakinek nemébe mondja, mert bizonyára caxelősnok vélték volna • valami sőtél zugba tárják, hogy a né­ pet na bolouditsa ■ as Jenét teljesen el ne vcsxsxc. Hát axt ki merte volna csak titokban is megsúgni hőé társának, hogy lány-ivadékának századika- vagy exerodikot orvot ügyvéd, tanító, sőt épen mérnök lesz. Kern tudom, hogy mi baja történik a komának ha ily oktondi gondolatát közöli a józan, esxén járó szom­ szédával Abban talán előbb megnyugszik, hogy a felhőket hasítsák keresztül valamikor, vagy gőzparipái Aliénak meg mitsem sejtő unokái; de hogy va­ lamelyik dédunokájának leánya'gyógyitton, perleked­ jék, földei mérjen, tanítson, azt ugyan senki se akar­ ja elhitetni vele, . mert bizony ki jár neki. Prókátort, doktort na csináljon senki a lányából s ha még anyadika is unokáinak. a jámbor ősapa duzzogásának részben igaza, részben nem igaza is lehetett Nem lehetett igaza, mert as ő felfogása sokai szőkébb volt, semhogy a jövő esztendők viszonyainak alakulását megítélhette volna s belőtök az emberekre s különösen a nőkre helyes következtetéseket vonjon. S lehetett igaza, mivel as ö egyszerű észjárása nem birta a nő alkatát s hivatását oly felmerülő tényezőkkel megegyeztetni, a melyeket összekapcsolni csakis erőszakos módon volna lehetséges. Mi, kik ezen egyszerű észjárásból ki lábbadtunk, mindent lehetségesnek tartunk. Nemcsak azt hiszszük el, hogy a nő mindenre kötelezhető, hanem azt is, hogy minden hóbortos gondolatunk teljesíthető, s ha természetes utón nem valósíthatjuk bogarunkat, talá­ lunk módot, a melylyel erőszakoljnk as elmében fel* hogyant, de valósággal merőben ellenkező terv létre hozását. De mi ezxel som érjük be. Mi valaminek a létesítését odáig csigázzuk, a meddig csak bírjuk, ha as aztán szörnyszülött, korósfsjzat is lesz. Ex a hiba már benne gyökerezik korunkban. Egyeseknek izgatottsága, nyugtalansága átszármazik mindegyikünkre. A ritkaság, az újság hajbászatának ingere oly nagy bennünk, hogy a világ rendes fo­ lyását nyugalommal nem tekinthetjük. Annyira meg­ szoktunk már mindent, hogy azt a mi észszerű, de, fel nem Ittnő, pillanatra sem méltatjuk. Nagyszerű a mi egyszersmind megrendítsen, különben nem ér dekeL A ,túlzás ezen irányának meg van a maga jó oldala; csakhogy aránylag több roszat okoz mint ióL Minden uj eszme, a melyjölvetődik számtalanokra TÁRCZA. A török katonaság. Most, midőn a török mozgalmak annyira ébren tartják Európát, érdekes lesz, ha a mozgalmak legfőbb tényezőjéről —- a török katonaságról s annak történeti fejlődéséről közlünk egy tárcsát, mdy egy utazó által íratott, ki a török stratégiát tanlmánya tárgyául tette. A török birodalom feivirágozásának egyik hat­ hatós tényezője kétségkívül a katonaság volt; de egyneremitM Törökország hanyatlását leginkább a kato­ naság okozta Mindkét állapot előidézésében nagy sze­ repe volt a janicsár hadnak, melyről Hammer igen találóan jegyzi meg, hogy felállítása ördögi gondolat volt A keresztények gyermekeiből képezni legfanati­ kusabb elleneit a kereszténységnek. A czél pompásan sikerük. A janicsár intézmény kitűnő szervezeténél fogva eeakugyan megfelelt a hozzákötött igényeknek, de mihelyt * a szervezet módosíttatott; az intézmény maga Is megbomlásnak indult. A janicsárok intézménytaek ismertetése nem lévén, feladatom, nem is időz­ hetem tovább e tárgynál; csak röviden akarom feltün­ tetni e katona-intézmény gyors hanyatlását és veszé­ lyeséé vált szereplését, midőn II. Mahmud khan a janimároa dtörlfijének bosszúra hivó szavalt idézem. E szavakkal hiyja fel birodalmának alattvalóit a jani* eaárok elleni bornnra: „Bosxui, Mohamed népei, ho­ sszt. Birodalmunk hű népei boezut, mindaddig, mig a világ állási fog. Minden rangú tisztek, vallásunk mag­ védői, eeregefjeUk körülünk. Javittak ki egyesült erő­ vel bástyáinkat szemben az fegéez világgal éa építsük fel egy legvőzhetlen sereg véafalát" Rövid idő alatt 50 ezer emberrel kiirtotta a rettegett janicsár hadat, mely ellen már elődei közül többen sikertelenflh lép­ tek síkra. A tulhatalmaaodott janicsárok helyét a „győsaddmes muhammedán hadsereg* foglalta et As uj hadsereg a janicsárokétól teljesen elütő sservezatet kapott Modern, eurőpaias intézménnyé vált s earópaias nevelést és képzést adnak neki. Mind e mellett a sseUem nagyon sokban elütő a nyugatitól. Es e tekintetben sikertelenül is tesznek kísérletet. Más nép, más föld, más érhajlat, más természet, más in­ tézményt kíván; mindent egy alakba önteni lehetetlen. A janicsárok kiirtásával Törökország elvesztette tekintélyét és bizonytalan jövőnek néz elébe. „Meg­ csút tőle egyhamar. Fedte pi férfiak yagyuq^ jrsn, de gondoljuk me^ azt is,. hogyfmás körülmények hőst nevelkedtünk, mint a paraszt s szőlőink társadalmi állása lűhctiHonné tette erőnk, termésűt) alkatunk, más minő fejlődését. Amily kölöbség van ‘tehát a külön­ böző állású, de hasonló nemű lények között, ép oly különbség van az egyes-foglalkozás között. Az ember­ nek testi szervezető határozza meg foglalkozása nemé­ nek választását. Ez az állítás azonban csupán a férfire illik, a DŐro azért nem, mert magával hozza a világra hivatásának biztosságát: hogy anya legyen. talált, a kik fölkarolják-■ mivel ezek közt van akár­ hány, kik ez eszmo lassú érlelődését meg nem vár­ hatják, sitttelik valósítását, mihez a kellő eszközök hiányzanak vagy alkalmatlanok. Vaunak azonban, kik e siettetést gátolják s a bíatos eszközök, föltételek tá­ madását, készítését mértékeit s valószínűbb módon kívánják elérni. Ezek száma azonban sajnos, az előb biekkel szemben mindig csekélyebb s míg a kísérlet hamarkodásuk fattyubajlasát létre nem hozta, addig nem is engednek s csak ezután nyúlnak szánkba vehetőbb módozathoz. Ex ás okulás.hasznot, da több­ nyire ax Ügy kárára történik. A nők hivatásának okszerű meghatározása, va­ gyis általában a nők emancipációjának kérdése szint tőn ily kuszáit állapotban sínlődik. Soxau mindenre, alkalmazhatőnak találják a nőket, mások pedig épen semmire sem a családi körön kívül. Mind a két rész ferde szempontból Indul ki s egyiknek nézete sem fogadható el. Mert azok épen úgy, mint ezek, nem ve­ szik figyelembe azt mit főleg figyolmökro kellene méltatuiok U i, a nők természeti alkatát, hajlandósá­ gát, tehetségét és képességét A világon mindennek meg van a biztos rendültetőse s mindaz,a mit a természet fótezinéro hoz, bi­ zonyos célra létesíti. Minden egyes tüneménye a ter­ mészetnek arra szolgál, hogy abban a körben, mely­ ben mozog, valaminek olőmuzditásábps járuljon. A nő az emberi társadalomnak fő alkatrésze, és pedig oly alkatrésze, mely egyéb természeti tÜnoményekuez hasonló saját.törvényei szerint fejlődik s fej­ lődése után saját természetének megfelelő cél elérő sőre törekszik. Első sorban tehát ezen fejlődés adja meg irányát a nő szereplésének az emberi társadalomban másod sorban ezen fejlődés föltételezte cél, határozza meg működését egész életén át. Hogy mauap mindenfelé azon vaunak, hogy a nőt mennél több irányban keresotképessó kívánják tenni, csak dicsérhető buzgólkodás; de hogy legtöbb esetben meg nem fontolják ezen buzgólkodás hiába való erőlködését, az s\)uálatos. Sok a foglalkozás neme, melyet a nö űzhet, de ismét még számosabb az oly fogtál hozás, mely a nő hajlamának, alkatának ellentmond. Rászorítani a nőt valaminek a végzésére nagyon könnyű a nő talán a legtöbbször képes is tesz a legsúlyosabb foglalatos&ágnak eleget tenni, de hogy mily hatással bír majd ezen foglalatosság hosszabb ideig való üzése, nem nagyon szorul magya­ rázatra. A természet hajlítható; idomiható • ennek alap­ ján találkozhatik akárhány, ki a fönnebbiek valótlan­ ságát akarná vagy tudja is bebizonyítani, mert hivetkőzhetik a póréig nőire, kik ifjúságoktól fogva a legnehezebb munkához szoknak, s mindamellett mégis jó egészségnek örvendenek • oly utódokat hagynak maguk után, kik ixmosaágukkal nem vallanak szógyenL Ez a bizonyíték megállhatna, ha nem volna fölötte ingatag a nem hozatott volna oly meszi ről. Mert kérdjük: váljon képesek volnánk mi. férfiak ama munka elvégzésére, a mit a paraszt csak­ úgy mulatságképen el végez? Aligha, vagy ha igen nem sokáig, mert nagyon is korán megéretnék a rendkívüli munka sorvasztó hatását s vennénk is bú­ Wcisz Boriját Ferenci, kir. tanácsos mint a „nem* zetgazdássati egylet" tagja a múlt hóban Budapesten tartott, híressé lett előadásában bajaink literére tapin­ tott, midőn gazdálkodásunk hiányait ecsetelte. Kimu­ tatja, hogy a takarékoMág hiánya , a*,. mdy, ,az or­ szágot Önóoy szélére juttatta a hogy ennélfogva,úgy az államnak mint a magánosoknak első torban taka­ rékosságra kell törekednie. E szellemdns előadásból, .melyet • mindenkinek ismernie kellene, közöljük az alábbiakat, melyek,helyi viszonyainkva is igen alkalmazhatók. Tekintsünk csak körül, igen tisztelt gyöfokezot, — úgymond — mily szomorú pusztításoknak, romlá­ soknak voltunk tanúi az utolsó időközben; hány csa­ lid jutott a koldusbotra, hány ősi nemest ióezág ke-, rUlt,végrehajtás utján, potom áron, idegenek birtokába? Példaképül felhozom a „Budapesti Közlöny" ból csak két hó folyamában ingatlanokra* hirdetett bírói árverések számát. — Kitettek ezek múlt év november havában a vidéken 1283 at, a fővárosban 129-et, jú­ niusban 1352, és 48; ez arány szerint a vidéken 15,810, a fővárosban, 1062 árverés ..foganatosíttatnék .egy év alatt. Másik, szomorú példáját nyújtja elszegényesodósönknok a következő adat Is, mélyét, hivatkozva Helfy Ignácx, országos képviselőre, annak as országházban f. hó 2. tartott bőszedéből idézek,»azt mondta ugyan, is: hogy Francziaországban a váltóperek,évi átlaga 2300-at tesz, holott nálunk azok száma. löuOOO^e rúg a minek oka nemcsak aszólesb körnek engedett vál<~ tóképesség eredménye, hanem főleg fizetési képtelen Bégünkben s pontatlanságunkban rejlik. • Mind o baj pedig nagy részben onnan származik, hogy fiatal korukban nem Jauullák mog honfitársaink, miként kelljen keresménnyel vagy örölwéggel okosan elbánni, vagyonuk állásával számolni, nem szoktattattak idője korán arra, hogy könnyelmű vágyaik felett uralkodjanak, nem serkentettek, munkára éa.éeziMrt s józan takarékosságra. / I As elszegényedés, következményeazután a szé­ gyen, adósságba esés, váltóhamisítás, szökés, sőt az ön­ gyilkosság is. Szomorú az, hogy magunk vrlánk .tanói számos oly'esetnek; sokszor csak néhány fonni végett történik e legborzasztóbb gyilkolás. — A pénznek,1 logyen ax bármily kevés, meg nem beesttlése,. ez azon szikra, melyen az erkölcs legtöbb, esetben hajótörést szenved. verte Allah népünket — mondá nekem egvkor egy janicsárok barátja — a kiirtott 30 ezer janicsár vére bonuért kiáltott az égre." A janicsárokat nem , kiir­ tani, hanem reformálni kellett volna; hanem ez min­ denesetre nehezebb volt a tehetetlen szultánok előtt, mint vérfürdőt-késxiteni 30 ézcr emberből. Az <y had­ sereg ma ötvenéves intézmény, azóta sok, majdnem folytonos háborúja volt it^ott a törököknek; a •győz­ hetetlen sereg* azonban a szó teljes értelmében még nem vívta ki magának e diesö nevet A katonaság kiképzésére .és a katonai szellem ébresztésére nem tagadhatni eleget áldoz újabb időben a török kormány, hiszen a hadügyminiszter rendkívüli nagy butgelje ellen szóllaltak fel leghevesebben a kül­ földön megjelenő török ellenzék^lapok. A „Hurrijet* pár év előtt rend kiy üli pazarlásnak tartotta'a had­ ügyminiszter költségvetésében előforduló 950 ezer zaeskó pénzt (keszakhese) (60 millió frt) Hanem . ez a pénzösszeg som volt és nem képes ma sem jobb lábra helyezni a török hadsereget Ma abban rejlik, hogy a török pénzkezelés ellenőrt nem Ismer és el­ számolás nem történik. A legfőbb helyről csak annyit a csatornán lefelé, mennyivel le^felebb csak némi szükségeit képesek a katonának kielégíteni. Még az a pénz is rendeltetése helyére beérkezik, nagyon sok kézen megy keresztül, s igy nem csoda, ha igen je­ lentékenyen megapad. Nem mondok nagyot ha azt állítom, hogy a kormány 8—10 hónapig, sőt némely esetekben másfél évig is adós marad a katona violá­ jával. A zsoldfizetés idejét mindig mint valamely öröm* ünnepet hallottam említeni a török katonáktól. A tisz­ tek fizetése, mint első sorban történő, osak kijár, ha­ nem a valóban harezoló katona csak ritkán jut ille­ tékéhez. Még szerencse, hogy a „taint" (ratio) ponto­ san kikapja; különben az éhséggel kellene küzködnie. Hanem erre van is gondjuk. Sokszor megtörténik, hogy a rendes adagon felül kedvezményül kétszeres adagot (iki kát tain) kapnak, csakhogy a zsold nem fizetésé­ ért kárpótolják. A török katona rendes körülmények között nem panaszkodhatik az ellátás ellen; mert a kenyér adag mellett a jobbos és piláv bőven kijár neki, sőt néha még baklavát (szörpös lepény) is jut­ tatnak neki; de annál ritkákban üti pénz a markát. Háborús időben, ha a helyi körülmények kedvezőtle­ nek, természetesen ez az állapot is megszűrik, s ilyen­ kor zsákmányra stsnil. & körülmények nem igen hatnak btzditölag a török katonára, s nőm alkalmmk arra, bjgy ót bl- borúra és erélyes harcira lelkesítsék. A .katona, ilyen körülmények között nem teljesiti kedvvelr és ponto­ san kötelességét, mikor olcsó életét ogy adag puávért kénytelen feláldozni. Békében hanyag,.potatian ésitürejmotlon; hadban , rakonczátJpn,; fogyi>|mpzaUaqu és könnyén gyájá válhatik belőle., . A lelkiismeretlen gazdálkodás, a . nélkülözés és ennek folytán beálló fegyelem hiány' és közönyöséé# legfőbb okai annak, hogy a török katona legtöbb esetben nem. képes gidait aratni ax .ellenségen. Márt rendes körülmények köpött a török,kaippá jendkivüti bátorságot tud. felmutatni, edzett'és sok nélkülözést képes elviselni.' Fanatismnaát (elköltve vakon és bá­ torsággá! rohan a harciba, mert hite szerint* annyi szolgája Jesz a más világon, a hányat az ellenségből levág, a harciban elesni pedig annyL . mint közvetle­ nül jutni az éden karijába Mqhammed paradicsomának élvei-pedig oly vonzók ** igazhívöro, hogy Wyesan feláldozza érette életét a háborúban. A vakhitet, mély a janicsárokat csodás tettükre tűzoltó, könnyű volna kizsákmányolni; de ha magára hagyják s egyedüli lelkesítő eszköznek tartják, csakhamar elhagyja vonzó erejét s szétoszlik, minj. híu ^ránd. A* török katona intézmények (egyik nagy hibája a képzett főtisztek hiányában keresendő, a mint Tö­ rökországban majd minden téren leghatalmasabb rugó a protectió, úgy a katonaságnál is ez egyike a halá­ los csapásoknak .melyek az iDtézvétyrro vannak mérve. A legtöbb érdemelten rangon és soron kívül a leg­ magasabb fokozatra felkudheti magát, ■ ' ismertem már olyan katonát is. ki rendes körülmények között két óv alatt ezredes lett, s parancsnoka annak a kolásziuak. (százados), ki atett mint főhadnagy szolgáik Ilyen esetek nem ritkán fordulnak , 014,8 a legnagyobb elkeseredést és ellenségeskodést idézikeló. Ás ármány kodás és vádaskodás, a rágalom és áakálódás napi­ renden lévő dolgok. Csak ezek az „eszközök-iáitatják diadalra a bajtársikat egymás, ellen, ezekkefi, nyerik meg a felebbvalók kegyét, , és pártfogását. Ez , bteal,matlanná és tartózkodóvá teszi a bajtársakat egymás iránt, a meglazítja az alárendeltek fegyelmi kötelékét* Még igensok hibáját tudnám felsorolni a török kato­ nai intézménynek, de ezek egy része nem igen > épü­ letes képét adná a .keleti szokásoknak éa.orkölosöknek, s azért még csak a gyakori áthelyezésekről, fo­ gunk megemlékezni, melyek szintén hátrányára vannak az intézménynek. — Politikai és' egyéb letlnleto'k mtett a török kormány az egyes hadctapsijkái taájd- Gazdálkodásunk hiányai. �Miaem.igen tartanka rámáikkal, a kik azt i családján, ex gyermekeit nem nevelheti kellőképen, kiáltották: „papsm et circenaea}* tehát előbb a kouyér, annak többnyire hitelben kell drágán vásárolnia, s igy axatáa, ax éiveaat; mi nagy részben'olőbha kenyér, lemondani a készpénzen való olcsó vásárlásról; szó­ azután az élvezet; mi nagy rétiben. előbb, vagy csu­ val: ax el van veszve. Bacon ajánlata szerint a jöve­ pán a Mcirconsesu-t kivonjuk, a kenyeret, vagyis a delemnek mindig csak felét volna szabad elkölteni, a a másik felét meg kellene takarítani. Pmiles ogy jnesen „bokenyérkeresetek későbbre . vigf egészen el is hagy jak.'VTime Is money,4 vagyis az idő pénz; de mi ' lond-nak nevezi azt, a ki józan számítás nélkül költ, az idővel'sem igen tudunk gozdllkodui. így u. üléseink, és valóban ax angol törvény a pazazlót bolondnak nyil­ hangversenyeink. a legtöbbször' fél órával későbben vánítja és vagyonát zár alá helyezi. Ha takarékosságot ajánlok, no méltóxtussauak ucxdőduok, mint hirdotvék; a pontosabbak tehát, vagyis ezt — a világért sem — a szennyes, aljas fukarság­ azot kik ép a , kijelölt órára megjelennek, idejük egy gal egy vonalba tenni; ex utóbbi semmiképon sem aján­ részét, elvesztik. Pedig a ki pénz dolgában rövidít meg landó. Ex megvonja szűkölködő felebarátjától a se­ bennünket, azt .csalinak vagy tolvajnak mondjuk, és gedelmet, nem áldoz a közjóra, dugva tartja vas lá­ az ©ég is kapj* büntetését; de időnket, bármily drága dájában a sokszor nem igen becsületes módon össze­ is úxfc mindenki könnyen megraboihalja büntetlenül. Főváráéi közgyűléseink többnyire 4«5 kor kezdődvén, 7 kapart pénzt, s nem ereszti azt ki kezéből. Távol le­ gyen tőlem, hogy az efélét ajánljam. Vannak a taka­ óra ul^nA' tehát mintegy báróin órai tartamuk után rékosság között olyanok, kik ugyan megvonnak ma­ végződnek. Ellenben együrezda városi közgyűlés, mint guktól élveztél; olyanok, a kik, mint ama párisi hölgy, annak egyik* kezeim .közt levő jegyzőkönyvéből kitű­ fukarkodnak gyufában bérkocsiban stb., de azért mindig nik, esti .7*6 órakor kezdődött, a mintán 28 tárgyai készek ott, a hová az emberiség szólít, kisebb-nagyobb, •liníéxolt, csak éjji 11 óra körül oszlott szét Ország sokszor ezrekre is rugú adományokkal megjelenni Ily gyűlési üléseink rendesen .reggeli 10 óra után kezdőd* józan, észszerű takarékosságot kívánok egész nemze­ nők. 8 2 órakor már végződnek. Még csak nem régi,* bon olvastam a berlini birodalmi ülésről egy tudósítást, . tünknek a legmelegebben apnlani. hozzávéve még a vele mindig párosán járó munkásságot. mslyazerint a február hó 3-án. délelőtt ll-kor kezdő-., dött a végződölteste %5-kor, s aztán ugyanaz nap M órtól éjí I1‘ óráig folvtaltatelt. Következő nap (február 4.) pedig kezdet* .12-kor, vége 6 órakor volt. A Budapesten tartandó őstörténelmi és em­ Az. oly emberen., ki sem pénzével sem időjével bertani nemzetközi VIII, congressus ügyében. nem tud'takarékoskodni, legynagyobb szükségében la bajos segíteni.. A mull évi bő szüret alkalmával olvas­ A Vili ik nemzetközi Őetörténslmi és embertani tuk, hogy némely szőllő tulajdonos kénytelen volt egy congressus rendező-bizottságának elnöksége a követ­ akós hordóért egy akóbort adni, a mi 300—400*;'.-ot kező köröivényt teszi közzé: tesz, és ezt valójában* .csak azért, mert annak idejé­ * Mintán már külföldről egyelőre számosán is je­ ben neip takarította meg azt A csekély Összeget sem, lentkeztek. kik a congressus alkalmával fővárosukat . mely '.most, zavarából kimenthette volna. Ezek azon felfogják keresni, csak illő, hogy ml, mint ez még min­ emberák. kik „von dér Bánd in den Mund- élnek, a denütt a ’ congressusok székhelyein volt, legnagyobb kik hiába dolgoznák, kevés gyümölcsöt aratnak a mun­ számmal legyünk képviselve. Ezt kívánja tudományos kából}, azok, a kik nem tesznek léire „nné pomme hírnevünk, ext a ’ nemes vendégszeretet, melyet más pour lez, solf/ , „egy almát a sxö©jóság esetére,4 — hasonló alkalmakkor a külföldiem nálunk tapasztalván, mint a francéin, mondj*- Az. ily szegének elvesztik az jelenleg még inkább megvárni mintegy följogolitvák. önbecsülést, a nyugodt gondolkozó tehetséget, az erőt Csak rövid öt hó van még előttünk s a világ előtt a s ha sókat szereznek is, a felesleget a korcsmában nemzetnek a congressus tárgyaiból az érettségi próbát pazarolják'el. Ezelőtt néhány héttel beszélték, hogy ki kell állania! A rendező bizottság sokféle teendői, egy napszámos egy napi mupkájáórt 6 flhoz jutván, a a főtitkár levelezései napról napra gyarapodnak, a reggelire már ftvÖO krt költött. Vau itt a fővárosban a kiállítási helyiség alkalmassá tételének már hozzá­ egy alsóbbrendű csárda, melybe csupán bérkocsis, kofa fogunk; kel! tehát, hogy U társaink mielőbb, haladék* és napszámos-nép tár, és a korcsmáros nyaranta mégis taTánul szíveskedjenek arról tudósítani: vájjon miben madnem mindennap 200 csibét ÓI le vendégel számára. áll az ígért térképek, vagy megyei lelbelyek Ügye? Nálunk,vajmi, kévéé eu követik Franklint; a ki azt megvannak-e már a pogány várak, ördög árkak, ha­ móodjs: „mi-panaszkodunk'az adók ellen? két annyi lotti halmok stb. térndzai, átmetszotei és amennyire adót tesz á henye**-'g, karám * annyit a gőg és négy lehet szakleírásai; ax' ásatások jegyzőkönyvi kivona­ annyit k pazarlás.*/Vannak ugyaü elegen, kiknél az ta ? stb, stb. Ha valamely vidék, előkelőbb intézet ezen akarat, a szándék* jó, s az ilyenek sokat le beszélnek nemzetközi versenyben képviselve nem lesz, annak az a (akart kossigróL de nem Viszik keresztül takarékosáltalános térképen meg nem jelenése nem fogja azt terveiket. Már e részben az ugynevezet| „phriaisjelezni, hogy, ott az óstörténelmi emlékekből semmi nem' használ, ftt erélyás tettre van szükség. Szeretünk sincs,.— mert ez iölteúüi merő képtelenség! — ha­ panaszkodni a sors vagy mások ellen, és nem akarjuk nem azon szégyonplritő bizonyságul fog Szolgálni: hogy észrevenni, hogy saját magunkban rejlik a hiba. A ki a gonosz által vezetteti magát arra, hogy ne rakja ott ősrégészeii és embertani .tekintetből még nem pitymállott! . . . Ilyen boeotiai szonyfolttól mentse meg félre jövedelmének egy részét legyen az kezdetben minden lelkes magyar ember hazáját, vagy vidékét, bármily* csekély is, -A*- az bűnt-követ el magán és nem félévi időközökben egy helyről a másikra szokta átbpij Rumeliából, Syriából, Bagdad vidékéről Sculariba, s~így tovább hajtják a katonaságot a nélkül, hogy az áthelyezett csapat természetét és életfeltételeit számba vennék. A hegyeikhez szokott arnótok (albá­ nok) a rónákon~ls"Arábia homokjában honvágytól és égaljl betegségekben ezerenként halnak meg, . a siva­ taghoz szokott katonák ellenben ügyetlenek és harexképkeleéák Hereáégbviná sziklái. között.' Néni keveseb­ bet árt a parancsnokok * gyakori áthelyezése. Ha vala­ mely ne^n egy, fájáyig vágy, épen ^y évig, min( ( valamely hadosztály vagy csapat parancsnoka műkö­ dött, megismerkedett, embereivel és rendet . hozott be, í a csapatba, jön1 e^i'e«ástári iHde és a ;>&*ánák DamaÜJiaMLOllliBfillifeb- V*CLMentáiból Vauba, kell­ menni, s ez úgy tart szünetlenül. A bizalmatlanság saját embereik .iránt okozza ezt* félnek,, hogy a katonaáágot megnyerik* magoknak és Mehetned Alik vagy. Al£pasák válnak, bpljlaík A hadügyi budgetnejt egyik legnagyobb összegét az ilyen áthelyezések' emésztik fel. A felsorolt hibákkal szemben a jó, mit a török kateqni-intézménvről mondhatunk, nem annyi, hogy ■ulybs vetve a fogyatkozásokká^ és hiányokkal, eyek< elfeled telhetnék. Ax* Üdvös és czélszerú intézetek, melyek a katonaság képzésére és művelésére életboléptettek, nem sok haszonnal vannak, ha a szellem nem olyan, hogy-azoknakrműködését életképessé és üdvössé tehetná. Minden í hadtest székhelyén vannak kateoU iskolák (mektebi harbije). Stambulban a Fa* rikkúf nagy katoualaktaöyában v'au a kitűnő, karban láy^Utonai főiskola, mply míg Szaftot pasa igazga­ tása alatt állott, ritkította párját A tüzéreknek Van kfllöa iskolája, K csíki szigetén vanl4 tengerei .iskola* (mektebi bakriej, mely angol mintára van berendezve és mélyben áágol rendszer szerint ’ leginkább angol tisztek tanítanak. Mint szintén katonai intézetet kell fölem|itenem a gültanei orvosi akadémiát (mektebi tebbljeb), és a melléje rendelt egészségügyi bizottmányt. A mérnökkar képzésére fenéit egy külön mérnöki is­ kola (mehendiszknanej. Esen, iskolák némelyikéi .közelebbről, másokat a tanulók^ leírása és szavai után ismertem meg. A hiányok daczára, melyek különben más nemzelnáLŰLélflfflrdnlnak, el ismerést-,érdemlő-módon fe­ lelnek meg a várakozásnak. melyen él és mozog, melyet valamint nyelvét úgy föld­ jét és annak múltját ismernie hazafias kötelossigl Újra és ismételve intézzük szaktársainkhoz' szagainkat. Itt ax idő; no csak szóval, de tettől is legyünk Hőire tiszteletre érdemes tagjai a világ müveit társabágának! Szeptember 4-tól .! l->g foga congreMüs tartanf.A tagsági dij 12 frank; őzen árért, a nem személyeeoú jelenlevők is kapják a congressus ékes illustráliokkúl szorkceztcudő munkálatait, melyek értéke a tagsági dijt jóval fölül mulandja. A pénz a főtitkárhoz kul dondő, mire a |>énztárnok a tagsági jegyet a nyugtatvánnyal együtt az illetőknek meg fogja küldord. •' ,?r‘ Nagy köszönettel vennők azt is, ha szaktársaink nem csak maguk, hanem más gytHtők — kik akaAá^ lyozvák — gyűjteményeiről is tudósítanának; a kt|* földi múzeumokba, vagy egyesek birtokába került ma­ gyarországi őskori régiségekre utalnának; agy Öj tök re kiket nem ismerünk — s kiknek e miatt o kötözványbői példányokat nem küldhettünk -*- figyelme Heiné­ nek: ogyazóval ezen, csak munkával — éá fáradság­ gal járó de az ősrégóezclot a többi mivolt országok színvonalára emelő törekvéseinket minden kltelboté módon támogatván, gyűjteményeinknek ax ország’w a világ előtt kellő becset, fáradozásuknak éllom&éM szereznének. Budapesten Pulszky Ferenci, elnök Róntef Flóris Forcnczi, főtitkár. - '' 4 . un Fővárosi levelek. ... IL Ember emlékezetet haladó idő óta pünkösd; napr ján búcsú van a svábhegyen,' ide tódul aujpfAa egész fővárosi nép, s nem ijed vissza ax ut ÜUadaV maitól, a kirándulás kellemetlenségeitől, különbség^ mcgázáslól. , , a svábhegyet igazság szerint Széchényi . hagy­ nék kellene neveznem, mert még J8Öl-ben enne^ Jto résztőlték el, de biz az nem kapott erőre( a most U csak svábhegynek hívják; azért én is a régi m elinti ma­ radok, annyival inkább, mert míg a svábhegynek törté­ neti és több százados szokással megerősített, alapja van, t. i. Buda vátosnak a török iga' alóli' fclm<te^r sekor a német hadsereg itt tanyázott, j^a sváb, lakos­ ság ide meneküli, adóig a Széchenyi .nagy algának dicsőítésére elég más tárgy szolgál, mely annak Jobpan is megfelel. Hogy miért van a sváb hegyen búcsúpünkösd napján? azt a nép maga sem tudja, ngy láts^k'M* gyományos szokás ez is, mint a axU: Gellór| >egywi husvétkor, a talán csak a tavasz üdvözletét j .a nyAtf kirándulások idényének, megnyíltát .ábrázolja. * .... Már pünkösd első napián, do'Jöleg a másod, nap reggelén egész bucsiúárást képez Budapesten , a zöld bő menők serege, nem hiányzik a házi paraplé, kulacs, eleségtáska, házi kutya, nébfi még macska ,18.,'ezek mind mennek a sváb kegyre; délután már az nnaxabb nép megy és pedig lóvasuten vagy gőzsiklón, legtöbb erre vár, de tized része sem juthat hozzá. A lóvéig állomás helyein roppant néptolongás állja el ax.. ütf czát, hogy azon végig hatolni lehetetlen ; a megérke­ zett kocsi valódi ostromnak van kitéve,; sok bő acxo 1 < várja, hogy megálljon a lóvasut, han^m rákApaazkqfdik még menés közben, úgy hogy nőm ptkán körött A katonák képzésére s a hadi tudományok mű­ kéz vagy láb e sietség eredménye. . *<• . velésére nagy gondot fordítanak, a koronként megje­ A svábbegy útját, mely meglehetős meredek és lenő katonai munkák száma már pár év előtt mintegy fárasztó, hangyaként lepi cl a tömérdek nép ; á hégyszázra ment, van azonkívül két katonai közlöny is m ász ás kellőméit fűszerezi a korábban kiment a már török nyelven (dseridei aszkeric). ax arzénul (terszano) visszatérő Bachusnak tett áldozataiban elérzékenyfllt és Topbúnébán ú fegyvergyúr aHteti éá leginkább sereg, mely folyton a hegyi ut keskenyiégéüélrtimitkülfÖldímünkásoknA ad foglalkozást. mányozásában baktat le, s lökdösi le lábairól a fel­ A török fővárosban és környékén méltán bámu­ menőket. * lat tárgyai, a nagy teijedelmú és kényelmes katonai Végre nem kip b^j ésfáradság -alán feljut ax laktanyák!(kisla). Legpompásabb és legimpozánsabb: ezer meg ezernyi ember a svábhegyre. A bátyus ccaezek között a Haidar pasai Kadi köj mellett az ázsiai parton, a Daud paaaia Sztambult környező falakon kívfll, á Medsidie kisla a szultán "palotája feletti gyö­ alakíttatott át, a családfő leszúrja a földbe pazapléját, nyörű magaslaton, a Ferikköj nevű városrészben levő árnyékába ül a család,: 8 övén táskájából^s'WAn úiálnagy laktanya. B laktanyák berendezése, az* ott ural­ ték nélkül az árpa levét, a férfiak csakhamar leiezkodó rend és tisztaság igen Jó benyomást gyakorol­ szák ©agakat; és alszanak''vágy épen kedélyesen nak a szemlélőre, a tüzér laktanya előtti téren a lármáznak. nagy mezőn és a Nyíl-téren (Okmeidan) tartani szo­ A társzekcrcs kirándulás ellenkezői pedig elmond­ kott katonai gyakorlatokat mindig kedvteléssel szem­ hatják, „enni ha nem hoztál, állhat előtted otes W,u léltem, 8 a török vezényszavak alkalmas és szép-csen­ van ugyan egy pár vendéglő, de ez a közönség izmiad gése ép úgy lekötő figyelmemet, mint a pontosan és részét som képes ellátni. . szépen végrehajtott fegyvergyakorlatok. A török ka­ Látszik azután egy maroknyi felhő az égen, erre tonák nagy csapataival pedig minden pénteken lehet neki tódul a közönség haza .fejé; mert rémlém él találkozni, midőn a dsámiba (imaházba) menő szultán emlékében az a szokásos eset, hogy hirtelen támadt kíséretét képezik, a török katonák jobbára szép, szá­ eső a szűk hegyi utakpn zubataggá nőve, embárt 8 las, derék legények, bátor, nyílt és daczos tekintette), állatot magával sodor, mint most egy éve is:'mó&t is csak jó vezérre volna szükségük, s újra a legbámnmutatkozott egy kis felhöcskc s reá kevés éaőcske, landőbb hadi tettekot vinnék végbe. de hamar eláll ott, úgy hogy a haza szaladni^ kezdett Rnbéjok sötét szinú posztóból készült rövid zu« közönség ismét visszatért. v ávka, térdig bő, azon alól bokáig szűk nadrág, félEbből áll a svábhegyi búcsú piros pünkö^Lpapcstzma, fejükön fekete bojtos veres fez; köpenyük ján, annyi az ember, hogy fák helyett csak >'cmsete­ nyakbuvető és baslikkal van ellátva. Ruhájuk sze­ ket látni a roppant nagy hegyen és zugiigeibánodé gélye vörös vagy zöld, a mi olyan ismertetője!, mint szívélyes vigságnak örömnek semmi nyoma. Egyedül a ml ezredeinknél a fehér vagy sárga gomb. Menet­ a nép alsó osztálya mulat a hogy úgy a kintorna báközben dob. és sip együttes hangja adja az Ütemet. jós hangya mellett s nem ritkán tánezra is kötekedik. Fegyvereik \ pár év óta mind hátultöltők, de nem A Ducsus nép hazatérése azonban már nadysherű; egyenlő szerkeze|őekT A tisztek ruházatú curópaias, az alagút zsúfolva van néppel, az elrobogó kocmlömja, csakhogy a nadrág bővebb szabású; a kabát.övön fe­ a gyalogolők pokoli zsivaja bly éktelen siketÜŐ jlárszül, azon alul' ránezokba szedett és bő aljú; kardju­ mát csinál, hogy ily akutommal az alagnten kérésztől kat a kabát fölé csatolják és rangjelvónyeiket karon hatolni fogalmat nyújt á'végítéletről.' — Van ^még a hordják ezüstös és aranyos sávokban. E. B. sváb hegyen egy faalkotmányból készült igén csinos kis templomocska, mely ily alkalommal egész bap nyitva áll. különösen szép benne ax.'óliárkép/, mely szt. Lászlót ábrizoya. Az is méltó a megemlítésre, hogy a svábhegyen iskola is van. r. L ■ �Hírek. A palgári iskola aj terve kérkcxctt a umgu nŰAisteriumtól, a abban kttlönböxik ai élőbbemtől, hogy a tervbe fel nem vétettek a tanári lakouUlvok, melyek ax épületnek két tarkát képeivé*), aa épületet Wamaain mogkicsioyiték. E terv sxeriut aa épület becs­ árául 38967 irt 81 kr van felvéve, a a vállalkotók ajánlatai — mint axt a f. hé 14-én tartott városi kép* vUelőUoltlet éa aa hkolaaxék vecyee ülése meghatárocta f. évi julius 12-ig b<adandók, mikor ia ax aján­ latok aa alifpáni hivatalnál nyilvánosan tárgyaltatni fognak, a cungu miniszter ezen uj tervének xöxrobocmytáaával aa általánosabb óhajt vette figyelembe, a noha eléggé. infeotálva volt nehány gyakorlatlan a ér­ dekeltségre hajló tanügybarát által, — ama már ismart fonák tervek iránt, azokat mellőzve, annak adott helyet, mi jobb, caélazertbb, és a rendelkezési pénz­ alapokban képest keresztül vihető; a mennyiben pe­ dig aa aj tervet némely részben közvetítő indítvány­ nak ia lehat tekinteni, annyiban azokra nézve, kik egyrészről aa ügy iránti axeretetből keményebb toll* harcéba ia keveredtek a „pro domo" beszélőkkel, — magayngtató és kibékítő leeod. Adja Isten, hogy ogyetértre, vállvetett erővel fogjanak hozzá az aj terv mi hamarabb való keresztülviteléhez. A helybeli állami elemi népiskolában a lefolyt tanévi vizsgák a következő rendben fognak megtar­ tatni: Jnlhu I-én a vallásiam vizsgák mind a bárom felsír evet részéről. 3-án délelőtt az L és II. osztály, délután a HL osztály vizsgája éa tornászat. 4-én dél­ előtt a IV. osztály vizsgája, és általános ének. Me­ lyekre a t ez. szülők ,és iakolabarátokat tisztelettel meghívja. B.-Gyarmat, 1876. junins 15. A i igazga­ tóság. — A rém. katfc. felekezeti iskolákban a vizsgák C hó 21. fórnak megtartatni — A b. gyarmát! ág. ev. felekezeti fi- és leány iskolákban a vizsgák L hé 13-án és 14-én tartattak meg Henriczi Ágoston sztregovai lelkész éa körnök úr felügyelete alatt, ki különösen a leány növendékek vizsgája felett, kiknek tanítását Kovxcsik József tanító úr ez évben is páratlan szorgalommal végezte, — dicsérő elismeré­ sét fejezte ki — Némethy Kálmán úr — az egyház gondnoka, — 2 irtot adományozott egy szegény sorsú tannlAnsk A* b.-gyarmati polgár! UjAság e hó 28 án tartja erdei táoczmnlataágát az alsó podlnsánvi erdő­ ben. Folytatása a kisdedóvó kertjében lesz. Sokan ké­ szülnek e kedélyesen rendeztemi szokott mulatságra. A b.-gyarmati önkéntes tűzoltó egylet alapszabályait a nm. minisztérium módosítás végett ismét visszaküldte, s hihetőleg még egyszer vagy kétszer viaasaküldi, mielőtt záradékolná; Őszintén megváltjuk, hogy a minisztériumnak ezen eljárása iehangolólag hat oly egyletek szervezkedésére, melyek egyeseknek csak áldozatával a fáradságával járnak, a nélkül, hogy azokból bizonyos haszon háramlanék. A belügyminisz­ térium a törvényhatóságokhoz Irt leiratában nem ré­ siben azon kívánalomnak adott kifejezést, vaiha min­ den városban, községben tűzoltó egyletek alakíttatná­ nak. Az egyletek alakulása be! viszonyoknál fogva is nagy vajúdással szokott járni; hátha aztán annyi buz­ galom daczára maga a minisztérium — hátráltatja a megalakulást oly kicsinyes módosítások miatt, melye­ ket egyszerre első leiratában megtehetett volna. Mindezek dácsára igen élénken folynak az előkészületek — a már nem sokára megkezdendő gyakorlatokra, a tűz oltói eszközök már nagyobbára meg vannak rendelve, a mászóház is nemsokára felépül. A tagok nagy menynyiaégben rendeltek egyenruhákat, sőt csütörtökön volt szerencsénk nehány csinos tűzoltót láthatni az utasán. A megyei központi választmány f. ho 16 án tartott ülést a választók lajstromának kiigazítása tár­ gyában. A múlt évi lajstrommal Összehasonlítva az ideit általánában — nagy változások történtek; van község, a hol a múlt években 67 választó volt, most alig van 9; mig némely községben örvendetes szapo­ rodás vehető ésxre. — A nyári ssiuidényre a b.-gyarmati színkört Ságby Mihály színtársulata bérelte ki. A társulat je­ lenleg Pápán működik, s onnan e hó 28-án érkezik B.*Gyarmatra, hol az előadásokat csak jnlius 8-án kezdi meg. — E társulat még nem fordult elő a színi évkönyvekben, tehát egészen uj társulat lehet, mely, a szűk pénzviszooyok daczára képez volt megalakulni, arra enged következtetnünk, miszerint tagjai tehetsé­ ges színészek lehetnek. A társulat népazinmú éa dráma jellegű. Kinevezések. A b.-gyarmati adófelügyelőségbez számtisztekké: Bogovits Antal adótárnok Szécsényből, Dasinszky János adótiszt Fülekről, Debreczeni István és Gregor János p. ű. számtisztek Beszterezebányáról. —* Ipolyságra Jánosffy Autal adóellenőr Ráczkevéről, éa Szitu József adótiszt Vámos Mikoláról ugyancsak számtisztekké neveztettek ki. A legtöbb itélőesék a b gyarmati ügyvédi ka­ mara ama ítéletét, melylyel Lovcsányi Géza széesényi ügyvédet háromnegyed évre az ügyvédségtől felfüg­ gesztette, helybenhagyta.. Gyáazhir. Br. Rosner József nyug. cs. k. ezre­ des f. hó 15-én varsányi birtokán jobblétre szenderült. Béke poraira. Halálosan. Fehér László, b.-gyarmati adóhiva­ tali írnok f. hó 13 án 23 éves korában elhalálozott E hó 16-án pedig Tóth Berta Ipolyságon egyike a legkedvesebb hölgyeknek, temettetett el. Nyugodjanak békében! — A suszter mint flnancxblztos. Egy b.-gyarmati czipész Kékkő környékén finanezbiztosnak adta ki mu­ rát, s ott egy közfinancczal, kivel egyetértett, több forintot zsarolta lakosoktól. — Az igazi fioanezbiztos azonban megtette ellene a vizsgálati intézkedést Ebeesk község ifjúsága szent Urbánnak, mint­ hogy lefagyasztotta a szőllőket, tiszteletére a község kútját egy kis kéve szalmával díszítettek fel. Ezen tré­ fáért meglakoltak, mert a község elöljárósága a fiatal­ ságot 8 irt bírsággal büntette, mit ők megadni vona­ kodnak. Á „Magyarország és a Nagyvilág 41 legújabban megjelent 23-ik számának tartalma. — Szöver: V. Murád zultán. — Föl magyarom! (Költ. Dalmady Győző.) — Becsvágyból. Elbeszélés (Vértesi Arnold.) Folyt — Emlékezés. (Heine költ Bélay Jenő.) — A posta története Magyarországon. (WührlJákó.) — Enid Királyi idyll. Tennysontól. (Csukássy József.) Folyta­ tás. — A tizenkét hónap. VI. Junius. —- A főváros­ ból: Akadémiai dolgok. (Porzó.) — Színházak (Nemo) — Irodalmi levelek. (I. F.) - Különfélék. — Sakk­ feladvány. —- Képreitvény. — Szerk. üzenetek. — Rajzok: V. Murád zultán. — A levélosztályozó te­ rem a budapesti főpóstaépületben. — Utczai képek Stambnlból: Kolduló ebek. Szeméthordó. Koldus. Mozgó mészárszék. — A vén fasor alatt — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Farén' cziektere Atbenaoum-épttlet. Negyedévre 2 frt 60 kr> félévre 5 frt, egész évre 10 frt Ajánljuk e lapot a t olvasó közönség figyelmébe. An „UJ Idők4* czimú közkedveltéért hetilap ez évi júliustól kezdve alábbszállitá előfizetési diját, és ezentúl egésx évre csak 8 frt, fél évre 4 frt, évne­ gyedre 2 frt 10 kr. Tanítók, olvasóegyletek, alsóbb rangú hivatalnokok, kávéházak, a tanuló ifjúság és könyvárusok részére 15*1 engedmény. A kiadóhivatal igen helyesen járt el, midőn ez elterjedésre méltó lap diját alábbszállitá, ez által bizonyára szélesebb olvasó­ kat biztosítván a lapnak, mely az eddigi elegáns ki­ állítás s válogatott tartalom mellett fog szentül is hoteukint megjelenni s melynek legutóbbi 24-ik száma ismét a következő érdekes tartalmat hozza: „k par­ tié vadász*, Borostyán! Nándortól. .Sejtés vagy álom14, (ered, költ.) Andor Emiltől. „Egy sorsüldözött törté­ nete'4, Kazaly Imrétől, „k nővérek* (Tennyson balla­ dája) B. L. „Roland asszony14 (az Ediaburg Rewiew után) F. M. „Az én ozimborám és én* (amerikai bnmoreszk). „Irodalmi, társadalmi és mfivészeti hírek.* A borítékon: Divat-tárcza, Hymén, sakk-rejtvény, kép­ talány, (hármas jutalommal,) szikrák, a szerk. nyílt válaszai, vegyesek, hirdetések. Szerkesztői és kiadói hivatala: „Pest, papnövelde utcza 3. ez. földszint. Az „Apollo*4 czimú zeneműfolyóirat ötödik kö­ tete legújabban megjelent hatodik számának tartalma: 1) Gyermekkörben I. Reggel. IL Induló. III. a kis vadászok. IV. Ne haragudjál édes enyém! V. Néniké meséje. VI. Csendes nyári este Kap! Gyulától. 2) Po­ zsonyi emlék, polka-mazurka Nagy Bélától. 3) Tinódy Sebestyén énekel 1549 bői, zongorára átírta Waebtel Aurél. 4) Tréfaságok, polka franfaiso Nagy Bélától 5) Impromptu Feigler Viktortól A borítékon: Fay Gusztáv, életrajzi vázlat. — A zene történelme Kapi Gyulától, stb. — Az Apollo négy és félévi fennállása alatt egy maga egy egész kis zongora- és dal irodal­ mat teremtett, mely igen sok becses zeneművet tar­ talmaz. Különös érdeme az, hogy számos oly hazai fiatal tehetségnek nyitott tért a működésre, kik e lap nélkül alig nyertek volna buzdítást a működésre, al­ kalmat müveik kiadására. De elismert nevű veterán zeneszerzőink is támogatták kezdet óta e vállalatot, — és ennek köszönhető, hogy a lap szerkesztője Fel­ legi Viktor a zeneművészetre nézve nem épen a leg­ kedvezőbb hazai viszoyaink között Is azon színvonalon tarthatta fel lapját, melyen ax a külföldi hason vál­ lalatokkal is képes volt versenyezni — Melegen ajánljak exrm-hésag pótló vállalatot a zene közönség figyelmébe. Az előfizetési ár egész évre 6 frt., félévre 3 frt A jelen szám 1 írtért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidéken legczélszerüebben a postahivata­ loknál postautalványozás utján eszközölhető, Budán, ax „Apollo4 kiadóhivatalában Víziváros főuteza 220. az. a. Minden eddig megjelent szám és kötet ugyanott leszállított árén kapható. A t. olvasókhoz azon kérelemmel fordulunk, hogy as elmaradt előfizetéseket beküldeni, a azo­ kat ax uj negyedben megtiltani annálls inkább szíveskedjenek, mert különben már a jövő mésodÍK számot nem fogja megküldeni a kiadó­ hivatal Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. ... A b.-gyarmati nyári színkör igazgatósága részéről közhírré tétetik, hogy mintegy 60 négyszög ölet képező gyalult deszkázat kisebb részletekben, továbbá egy kijátszott zongora f. hó 28-án a színkör helyiségében tartandó nyilvános árverés utján el fog adatni. — ZÁMPORI ISTVÁN, szinköri igazgató- A tolmicsi kOzbirtokou&g tulajdonit képezd » a váczi országút mellett fekvő lókosi'korcsma, a hoziá, tar­ tozandó 5 hold réttel és 6 hold szántófölddel, — ettől kü­ lön, Tolmács községében lévő italmérési jog, korcsmaépü­ letekkel és kerttel együtt, 1877 évi január' 1-ső napjától számítandó három évre haszonbérbe adatik. — Erre vo­ natkozó írásbeli ajánlatok közbirtokosság! megbízott Illés Ödön úrhoz küldendők folyó évi september 1-ig Tolmácsra, Szalmatercsi kőszén. Pajor István bányájából, kapható tetszés szerinti mennyiség, és osztályzati mi­ nőségben (40, 35, 30, 25, 20 krajczáijával régi mázsánként) közvetlenül a bányatelepen a b ányam est értől; és B.-Gyarmaton Kohn Móricz és Kohn Hermán bizomá­ nyosoknál. utolsó pósta Rétaág. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00107.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 25. szám (1876. június 18.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom