261 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/86c742c2e412cd5c995ee75aadd879fd.jpg 90bfc604fafef9136e489d68caa1c0bb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/01333517aa1a635ae021e1276353f161.pdf 7607c37c303e00ee6e2f2d8f227d90a1 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. szeptember 6. XIII-ik évfolyam. 36. szám. NÓGRÁDILAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. B.-Gyarmat szeptember 3-án. A vidéki hírlapírók congreaausa is meg* volt. Azt hittük, hogy találkozunk ott min* denfélo kétes exístentiákkal. Azonban kelleme­ sen csalatkoztunk. A collegák a társadalom* bán egytől egyig tekintélyes állást foglalnak el. Vannak köztök országyűlési képviselők, megyei tisztviselők, ügyvédek, tanárok, kik irodalommal foglalkoznak. A hozott határo* zatok önfentartási eszközök és módok körül forognak ugyan, de a vidéki sajtó szellemi részét is érintik. Egy dolog volna még, ami most már, a központi választmány utján a kormány figyel* mébe hozandó, s ez az, hogy a vidéki lapok eljuttassanak a szakminiszterekhez is. • Magyarország hírlapirodalma ott áll, ma, hogy a lakosság arányához mérten bármely ország hírlapirodalmával versenyez. A vidéki nagyobb lapok pedig csakis annyiban állnak a főváros lapjai megett, a mennyiben a vidék érdekeit képviselik s országos, vagy európai hiteiket többnyire a főváros lapjaiból veszik át, de a mi a szerkesztést és béltartalmat il­ leti, nem egy oly vidéki lapra tudnánk rá­ mutatni, mely a főváros lapjaival bátran ver­ senyezhet. Tekintetbe véve pedig azt, hogy az állam nem pusztán Budapestből áll,s hogy az állam érdekét a vidékek speczialis érde­ keinek összesége képezi: minden szakminisz­ ternek érdekében áll és kötelessége, hogy az ö szakmájához tartozó vidéki eseményeket és mozzanatokat ismerje; ezeket pedig csak is úgy ismerheti, ha minisztériumában a vidéki sajtó is figyelemmel kísértetik. Ez pedig nincs igy. A minisztériumok előtt a vidéki lapok ismeretlenek. A mit a miniszterek tudnak, hi­ TÁRCZA. A halál ellen. (Folyt. é« *♦<«-) A táblául szerint a nőtlenek házassági valószí­ nűsége férfiaknál legnagyobb 30 és 35 év között; azonfelül rohamosan csökken. A nőknél ellenben 20 és 35 év között legnagyobb a kilátás a férjhez mebetésre. Ez utóbbi különben külön kookáu'ot is ké­ pez Igy Angliában a legtöbb leány 20—21 éves ko­ rában megy férjhez; a németek tovább viselik a pár­ tát, mert azok 26—27 évükben a legkapósabbak. A vén lányokra nézve Né m el országban kedvezőbb a tál aj­ mert mig itt 1000 leányból 30 korában megy férjbet, addig Angliában ugyanannyiból a 30 évesek, bői csak 18 kell el, nxgyobb része azonban már ko­ rábban jutott a kikötőbe. Érdekes azon megfigyelés, hogy Angliában aszó­ kék közül minden 37 ik, a barnák közül minden 18-ik marad férj nélkül; tehát a szőkék mégtgyszer olyan kapósak mint a barnák. A biztosítási specialitások közölt fontos a balo­ sét elleni biztosítás. Ez leginkább ki van fejlődve Ang­ liában, a hol mindennemű balesetre, még a mébszurásra is kiterjed a biztosítás, mely napokra, vagy egy egész saisonra vagy évre is köthető. Különösen a sport egyes nemei, a lóverseny, vadáeut, hatásút, lovaglás, vívás, fürdés tekintélyes összegeibe kerül az ottani Elnök : Gr. Gyürky Abraká n főispán. vatalos jelentések, vagy a fővárosi sajtó utján Az Illés megnyittatván, jegyzőkönyv hitelesítőtudják, a fővárosi sajtó pedig annyit tesz, kOl -. Reményfy Jóusf és Ganzély László arak kéret­ hogy egyes lapok „Vidék- czim alatt egytek fel egy félhasábot szentelnek egész Magyaroszág Az alispán! jelentés szerint a himlő és kanyaró belügyeinek, míg egy fővárosi „péklegény-- járvány megszűnt. örvendetes eseménynek tekintheJő, gy ülésnek minden mozzanatát adják azaz: a hogy a megye 7 járásának megfelelőin*7 sorozó járás fővárost képviselik. Ez pedig nem elég az engedélyezve lön, minek folytán a községek beouttsára üdvösségre, sem arra, hogy azokból a minisz­ nézve az intézkedések folyamatban vannak — A mén­ ter a vidék állapotairól kellő tájékozást sze­ lovak telepítése is befejeztetett és Ecsegen két mén­ nel aj telep állíttatott fel. A megüresedett alispán! és rezhessen magának. Innen ered aztán, hogy árvaszéki közigazgatási gyakornoki állásokra pályázat míg egyes vidék Ügye baja, a minisztériu­ birdettetett, azonban eddig senki sem jelentkezett. mokba hivatalos utón feljut, az igényelt in­ az ülés, a tárgyak egyszerűségénél • fogva, igen tézkedések már eső után érkeznek. Valamint nyugodtan és simán folyt le. Csérje község azon kérvénye, hogy munka vált­ igen gyakran és igen sajnosán tapasztalható éig a, mely közgyűlési határozat folytán megyei útra az is, hogy érdekeink, mert nem ismertetnek, fordittatik, vicinális alja ra felbaszuáltatbaMék, eluta ergo, figyelembe se vétetnek. aittatott, mivel az általa feltüntetett utak a* vicinális Arra kérnők. tehát ő 'exellencziáját, a út hálózatba felvéve nincsenek. ' ' miniszterelnök urat, kegyeskedjék megemlíteni * Pokorny Gusztáv vic. ntbizottaági elnök terhes valamelyik miniszteri tanácsban, hogy az elfoglaltsága miatt ezen állásáról lemondván}* járási egyes szakminiszter urak a vidéki sajtót az szolgabiró utasittatotl, hogy helyébe más alkalmas eddiginél nagyobb figyelemre méltassák. Min­ egyént hozzon elnökül javaslatba. * \Miutbogy éaxlelletett. hogy a csendőrségek a va den szakminisztériumban meglehet bízni - va­ ’ inti szolgálatot nem teljesítik, a csendőrparancanokaág lakit, hogy a vidéki lapok azon ezikkeire, megkerestetett, hogy eziránt intézkedjék. hírei re vagy tudósításaira, melyek a minisz­ Málnap.*takán is fog csendörség felállitlalni, azon ter ressórtjához tartozó fontosabb ügyeket érin­ bán csak a jövő {vbon, mivel a mostani költségvetésben tenek, a miniszter figyelmét felhívják. Ez pe­ a költség felvéve nincs. Krenedics Géza, kinek szüksége volna oly bipodig nem valami nehéz dolog. Minden lapnak nyitványra. hogy ő e megye területén 3 ‘•évig. mint megvan a maga rovatja, s a szakminiszte­ körjegyző segéd működött, felebbezte a közigazgatási rek emberei könnyen rátalálhatnak az .őket bizottság megtagadó végzését. Felebbazéaa fslxerjesz'.e illetőkre. tik a belUgyminiszterinmboz. A közokt. minisztérium a b. gyarmati pojg^rijs Azt hisszük, hogy ez intézkedés a köz­ kóla több tanára ellen folyamatba tett fegyeluji ^Ügy­ ügynek nagy szolgálatára lenne. ben az iratokat lekflidte. Az iratok a vizsgálattal meg­ bízott Steller Antal tiszliíöügyésznek - Közigazgatási bizottsági ülés. (Sitpt 2 in) (Távolióvók: Kövy Tivadar és Madách arak.) Károly elintéztetett: 30,122. llátrálék csak 1001. Az árvsér- töke, az élettartamot pedig az évjáradék koczkáuiá­ nak tekinti számíthatnak. Az uralkodók és fejedelmek nagyobb* koczkáutáoak lekintvéu, 10 száulékkal nagyobb.dí­ Az összos emberiség áltagos élettartamát 33 évre, Európában 38 ra teszik. Vagyis 10.000 egy évben szü­ letett egyen közül csak 5000 lesz 33 éves. Pár száuddal ezelőtt az átlagos élettartam tokkal rövidebb volt a mainál; igy pl. a XIV. sz-ban Páriában 16 év, ma 32. A javulást a közlekedés és gyógyásut töké letesedésének, a lakás, ruházat és táplálkozás körül jat fizetnek, ha biztosítják magokat Talán érdekes megemlíteni, hogy Eugénia császárné fia sxlflctésckor 2 millió frankra biztosíttatta magát. Oszkár siód’ki­ kifejtett gondosságnak tulajdonítják. Nagyobb váro­ sokban a halandóság nagyobb, az élettartam tehát tositás tárgyát képezi. Ismeretes dolog, hogy daczára a gyakori balesetnek, az utazás veszélye ma sokkal kisebb, mint volt a régi postakocsié világban. így fran- Az átlagos élettartam igen sok körülménytől függ; .ilyen a honosság, mely megkívánja, hogy a dijazámiláa nemzeti halandósági tábláutok alapján történjék. eziaonizági adatok alapján a régi postakocsin utazók Országonként véve: az élettartam Norvégiában 51^ Angliában 36, Ausztriában 30., Erdélyben 27, nálunk halott, ma 7 millióra >< 11,123. Ebből Magyarországon nem egészen 27 évt a faji különbsé­ geket tekintve Frankfurtban észlelték, hogy mig az oltani lakosság átlagos élettartama 36 -érj ad<h’g a zsi­ kedvezőtlenebbé kezd válni, aminek okát a nagy né­ pesség, a gyári munka, a katonaság a törvénytelen gyermekek, Iszákouág és öngyilkosságok adják. 2 detét.) Árvaügy. A beadványok száma: esik egy halott. Ausztria Magyarországon saját bibá jából 9 millió utasra, a vasat hibájából mintegy 4 mil­ lióra esik I halott. Az angoloknál a baleset biztosí­ tásnál nem tekintik som a foglalkozást, sem az egyén specifikus értékét, hanem a kárpótlást az elveszett ta­ gok szerint szolgáltatják ki a köveiket^ skála alap ján: Maga a haláleset 1000 font sterling, az egyik szem elvesztése 190 frt, mindkét szem 250 font, egy kar, egy lábszár, egy láb és a koponyatörés 100—100 font, egy kéz, egy vagy kél lábujj, az alsó állkapocs lapocska, felsőkar 50—50 font stb. Valamennyi biztosítási módout közül kétségtele­ nül legfontosabb és leggyakoribb a tőke- és járadék* biztosítás. E kettő között batárvouafat vonni alig le­ het; az orvosi statisiika azonban már megkttlömböz* teti a vitalitást a mortalitástól. Az életbiztosítás még tovább megy, a mennyiben a halandóságot inkább a társaságoknak. A vaza'i baloselek koczkázala szintén külön biz közöl 355.500 emberes esik adattakkL-oly utasításul, hogy a vizsgálatot sürgősen vezesse kérészresztül. (Mintértesülünk, a vizsgálat holnap veszi kez­ dóké 48 év volt. Az élettartam függ az egyén [jzárvezettól is; biztosításra csak fogadtadk ©li;kiac^sipr vezető normális. A 25 éves nők halandósága 7&.fláulékkai nagjobb az egykorú hajadónoa vagy férfin Xénál. Általában pedig áll, hogy a nők közép lószínű élettartama a férfiakénál nagyobb.'- ' va­ ' J ? A foglalkozás is döntö befolyást gyakorol azéFetlatiamra. így általánosan el vau ismerve, hogy A szel­ lemi foglalkozás az élettartamra kedvezőiig batrjgy dr. Beard 500 nagy gondolkodót állított össze JZ gek élettartama a 20-ik évtől számítva átlag 64 .év "volt, mig más közönséges emberé csak 50 év. Dr. Gay sze­ rint a tudósok élettartama 76 év, egyátalán áz‘aka­ démiai képzettségű egyének magasabb élettartamba rály 600 koronára. Alfoozo spanyol király 500 frankra, a walesi berczcg 100 ezer fontra van biztosítva. -Az amerikai Egyesült Államok szerencsétlen elnöke ~Qar field kevéssel a merénylet előtt biztositatta magát 25 ezer dollárig; a mostani elnök, Artbar jónak láttatna gát 100 ezer dollárra biztosítani leghosszabb életnek általában a papok örven­ denek, utánok következnek a jogászok ás orvotok A vegyes foglalkozásúak közül a kertészek, kereskedők, tímárok, halászok élettartama az állagnál kedvezőbb, a pékeké megfelel az átlagnak, a többieké kedvezőtlen �NÓGRÁDI LAPOK. hát, hogy <5 is csak a megszokáaoak enged mert igy általánoságban állítván fel a tételt, midőn együtt kiabál a semmiért vonitókkal. mindenkinek joga lenne a neki nem tetsző, Tanügy. TöbbJpisségi iskola számadása elintéz Hanem nincs aztán mentsége annál az alap­ törvénvt ignorálni és madáríjesztőnek tartani. tatait Kovarcs Hasper Alvina loeonczi oór*velő ioté Ily elvek hirdetése aztán a törvény iránti nélküli állításnál, midőn a kormány érdeké* setének a kormány kért segélyt ez évre ni m tsavaxta meg. tiszteletet gyökerében rendíti- meg a mellett, ben ürömmel constalálja, hogy a közönség az Jogügy. Kis Ilona cseléd Jesxentxky Antal xaú ellenzéki bizonyitgatások dácsára sem hiszi .hogy a királyi tekintélyt is mélyen sérti, mert ayi lakos ellen ci eléd bér cximén keretűtől támasztott. el, miszerint Magyarországon nincs igazság­ a király a parlament által hozott törvények A ezolgabiró első foknlag Jeszenszkyt 134 frt cs.léd bárban a 5 frt tanudijban marasztalt*. Az ajispáni bi szolgáltatás; — mégis maga nyilatkoztatja ki, megtartására esküszik, czikkiró logikája sze­ valai faloldlaa axolga bírói határozatot. « a hézagos illetőleg elismeri, hogy igazságszolgáltatásunk rint azonban a kormány a királyt nem a tör­ tanivallomások alapján ctkais pAr»*kt letétek állal nem kifogástalan. Hát vagy igaza van az el­ vények megtartására, hanem madárijesztők kívánta eldönteni as ügyet. Ex alku Ki* Ilona felrb lenzéknek, vagy nincs. Ha igaza van, a mint felállítására esküdtetné s ebből kifolyólag a betett. Hoasxab eszmecsere, főkép pedig a főispán és czikkiró is „elismeri", akkor ne támadja meg magyar parlament nem törvényhozó, hanem Raméayfy József beszédei után a közigazgatás: bi* zottság a ezolgabiró határozatát fogadta el, mivel os- az ellenzéket: ha nincs igaza, akkor pedig ne madárijasztöket gyártó testület. Annál nagyobb klnek közigazgatási eljárásnál bolya nincs. ismerje el az ellenzéki állításuk alapos voltát, szégyen a honti kormánypártra i.ézve, hogy Adóügy, dolina havi bevétel 49,333 frt, 17,617 mert a magyar igazságszolgáltatásnak ilyetén ilyen komédia házért engedi magát a törvénybe frttal több, mint a múlt év hason havában. védelmét nem hiszem, hogy a kormány, mely­ ütköző és czikkiró szerint is lelkiismeretlen Több községben összesen 2460 frt b idmenteeaégi nek érdekében felszóllal, a czikkirónak meg­ választási botrányokra ragadhatni. díj és 1986 frt egy< bbeliajtbatkn adó törlésbe hozatott köszönné. Hogy czikkiró a honti választási üzelmekEgyse magán kérvények elintézése után Tornyos Elismeri ezikkiré ezzel egy füst alatt azt ben biiáskodott törvényszéket ellenzéki eskeGyörgy adófelügytlő előadja, hogy a „Függetlenség1* is, hogy párbaj és választási . ügyben, a mi déssel vádolja, mert ítélete indokolásában be­ csiml lap egyik legközelebbi számában egy cxikk jeczikkiró szerint detto párbaj, az ember nem igazolt botrányos tényeket el ijem hallgatott; Inat meg, melyusrint egy Újlaki nevű pataki lakos csinál magának valami nagy lelkiismeretet. ez valóban lelkiismeretlen megtámadása a bi— ellaa Igen méltatlan végrehajtás foganatosíttatott volna, amennyiben lovai paiomáron elárvemtettak volna a Én azt hiszem, a mi a párbajt illeti, becsüle­ rói függetlenségnek s olyan sértő gyanúsítása kedvezményes (marét. — ang.) időn belül. E tekintes ember éppen, mert becsülctkérdésről van az egész honti törvényszéknek, a melynek in­ bsn igazolásul annyit box fel az adófelügyelö, hogy a sző, igenis nagy lelkiismeretet csinál magának. dokolatlan odavetése czikkiró igazság és er­ csikk alaptalan, mert az a kedvezmény hogy a lovak Hogy választási ügyekben czikkiró és elvtár­ kölcsi érzetére nagyon is kétes világot vet maros, ée súg. hónapok közti időszakban el nem ár Legeredetibb azonban, hogy a honti törvény­ versahetők, csakis oly adósokra szól, kik 12 bőid földnél sai Honiban lelkiismeretlonül garázdálkodnak, szék ítéletét ellenzéki szinűnek tartja, mégis kevesebbel bírnak. Már pedig ez eset a nevezett pa­ ez a parlament előtt is bebizonyított olyan taki embernél fenn nem forog, mivel Újlakinak 12 köztudomású tény, hogy mig akkor is conceharagszik az ellenzéki lapokra, hogy az Íté­ hóidnál több birtoka van. As árverést különben is a dálom vala neki, ha ő maga el nem ismeri. letet megtámadják és ez által a legfelsőbb bí­ pataki községi elöljáróság foganatosította még pedig De azért, hogy Hontban a kormánypárt a vá­ róságra nyomást akarnak gyakorolni, hogy községi adóhátrálék miatt. lasztási dolgokból nem csinál magának lel- változtassa azt meg, mig viszont ő az ellen­ Börtönügy. Fegysocsek száma; 314. Keresményük kiis merő tét, ebből általános axiómát felállí­ zéki lapok ellenében szintén a legfőbb bíró­ 394 frt 80 ar. tani a czikkirónak valóban nincs joga. ságra akar nyomási gyakorolni, hogy hagyja ÚtÜgy. As utak jó állapotban vannak A ribai Különben a párbajt czikkiró azért hason ­ helyben a honti törvényszék ellenzéki ítéletét. kid elkészült, a pincsi híd készni. Losonca ée Fülek lította a választásokhoz, hogy elmondhassa, Tehát a mellett, hogy ez okoskodás a jó­ kfa«cy hid akkor, mikor gr, Csabrián gőxgépjét át vinni akarták, beszakadt. Ez alkalomból azon rendelet mikép a párbajnál a törvényszékek nem jár­ zan ész egyetlen «logikai szállát nélkülözi, a sürgőé közzétételé rendeltetett el, mely a molt ülésen nak el a törvény betűi értelmében, mert ha­ czikkirót ugyanazon hibába ejti, a mellyel ö hozatott, s melynél fogva a géplulajdonoeok a gép lálos kimenetelű párbajoknál 5—6 évre kel­ az ellenzéki sajtót gyanúsítja. Hogy ily körül­ átállítási vagy a szolgabÍrónak, vagy az atbiztosnak lene a párbajozókat ítélni és íme csak 5-6 mények közt aztán mi czélból irta meg csik­ bejelenteni tartoznak. Gr. Berebtold ezen rendeletet ellenzi, de sürgeti , hónapra Ítélik. Ily formán járnak el a vá­ két s megírván, mit akart vele elérni, azt ítélje meg, a ki czikkiró logikája és észjárásán el­ a megyei utak jó karba hozatalát, megjegyez lasztási visszaélések törvényes elitélésénél is. vén, hogy a Maki járásban valamennyi hid rossz. Nos a czikkiró itt is vastag tévedésben van, igazodni képes, mert — szívesen vallom be — Egészségügy kedvezőnek tekinthető A himlő jár­ a mellett, hogy a törvényt sem ismeri, mert a hozzáig leszállói sem nem tudok, sem nem vány Ssűgyben, Tiszovnikoo és Ö hatén dühöngött, azon törvény halálos kimenetelű párbajnál nem 6 akarok.*) Reménjíy József. ína -már megszűnt évig, caak.5 évig terjedhető börtönt szab ée ezt —Végíl,-mintán a» alispán bejelentő,-begy a köz- Gazdaság. ■unka pénzek behajlása folyamatban van, s bogyen­ mint maximális büntetést, a mely mellett az A Sxécsényvidéki gazdasági egyletnek 1885. év 5—6 hónap mindig a törvény betűiből kifolyó nek eredményéről as októberi ülésen fog tenni jelen aug. 16 án tartott válautmányi ülésén kisebb házi tőét, as ülés d u 1 órakor befejestetett. büntetés, mivel a megállapított maximális időn 4 ügyek elintézése mellett elhatároztatott, hogy as egy­ túl a bíró nem mehet, de azon innen a viszo­ let tcrménykiállitó tagjai felszólításainak — as orszá­ nyok szerint kötelessége határozni. Egyébiránt gos kiállításon levő terményeiknek a párisi „magyar , Nagy zaj semmiért. ha a hon ti törvényszék a választási szabad­ kölcsönösen segélyző egylet8 javára leendő átengedése Enni a ősimmel jelent meg a „Nógrádi sággal visszaélő bűnösökre 5-6 hónapi bör­ száljából. Balás Antal elnök maga részéről az erre ki­ Lapok" Augusztus 23-ki számában egy cxikk, tönt mér vala, mi teljesen meglettünk volna bocsátott okmányt nyomban alá is irta. a melynek szerzője, mint egy modem Bria- vele elégedve, de miután felmentő ítéletet ho­ Ugyanezen ülésen Baléi Antal elnök a részvét reus, a ki mind a száz kezével dolgozik, egy* zott, világos, hogy abban sincs a czikkirónak igaz és benső hangján a következő sorokban emléke­ nerre támad ellenzéket, törvényt, igazaágszol- igaza, hogy a választási botrányok azon be­ zett meg Lónyay Gábor tiszteletbeli tag haláláról: nlgeo szomorú kötelességet teljesítek, midőn Ló­ gáltatást} bíróságot, lapokat, bírákat és hirdet számítás alá esnek, mint rierinte a párbaj nyay Gábor elhuny tárói, ki egyletünk tiszteletbeli tagja olyant elveket, fölállít olyan tételeket, a me­ ügyek. volt, jelentésemet beterjeexUm. A gyászjelentés, me­ lyek a honti választási botránynak védelmeCzikkirónak mint láttuk a logika nem lyet az országos gazdasági egyesület kiadott, as elhunyt zésébén méltán sértenek minden jobb érzésű erős oldala, de úgy tetszik, hogy itt a válasz­ temetésen küldöttségileg képviseltetvén magát, követ­ embert. tási törvényeket akarja érteni. Hát ekkor ez kező: „Lónyay Gábor as országos gazdasági egyesü­ Hogy a czikk írója semminek nevezi s az alkotmány legsarkalatosb elveinek, a par- let alapítóinak, egyike, egykori elnöke ée mindvégig fiatel lelkesedéssel működő tagja, aug. 6 án, a teplicsi miHügy természetesnek tűnteti fel a honti vá- lamentarismus alapjának, ésdemokratia kiin­ fürdőben 80 éves korában elhunyt.1* laaxIAsi botrányokat, ez lehet egyónt. nézet duló pontjának nyílt arczulcsapása, mert a Mély megilietődéasel vettük agyásahirt ée bána­ dolga. A czikkiró o tekintetben ugyan nép szabad választási joga a parlamentaris tos komorság fog el, ba meggondoljuk, hogy a boldo­ még Tisza Kálmánt is túl licitálja és mint alapra fektetett első garancziája elanyira, hogy gokban azon kevesek egyikét vesztettük el, kik a hazai mondani szokták, királypártiabb a királynál, a szabad választás biztosítására s a választási mezőgazdaság ügyének hamisítatlan lelkesedéssel szol­ inért Tisza sem merte a honti dolgokat sem* visszaélések meggátlására nemcsak a válasz­ gáltak éllök utolsó hebelletéig Lónyay Gábor ée Somaiéh minek nevezni, de ha már a czikkiró csakugyan tási törvényt hozták meg, de erre vonatkozó­ Pál voltak még kik 54 évvel ezelőtt számosakkal gr. Széchényi István mellé álva, as országos gazdasági annyira semminek unja az esetet, mint a hogy lag még a büntető törvénykönyvbe is iktat­ egyletet megalapították. E nagy emberek kösül as állítja, minek foglalkozik azzal egy rgész csik­ tak megfelelő intézkedéseket És ezeket a tör­ utolsó előtti dőlt ki most, de csak azért, hogy mint ken keresztül? Hiszen okos ember szóra nem vényeket nevezi a czikkiró madárijesztőknek, hallhaUtlannak emléke és szelleme örökké közöttünk érdemes semmi igékre a szót hasábokon ke­ a melyeknek az alkalmazásától a kormány éljen. Lónyay Gábor korának politikai mozgalmaiban rmitül nem vesztegeti, hacsak a lapot, a melybe, óvakodik ? Minek hoztak tehát kétszer is tör­ jelentőségteljes szerepet játszott, de az ötvenes évek­ és a szerkesztőt, a kinek ir, szándékosan meg­ vényt, ha eleve princípiumként állítják fel, ben teljesen a mezőgazdaság felé fordult és ez időtől sérteni nem akarja, mintegy gondolván, hisz hogy annak szigorú végrehajtásától a status­ fogva mint az országos gazd. egyesület egyik leghát­ jó annak a semmiről is (mi. sóbb tagja lelkesen vett részt annak minden műkö­ nak óvakodni kell ? Egyébiránt itt menti a czikkirót az az ő Ée ha nem a választási törvényeket érti a désében. A gazdasági irodalom tarén is szenvodélylyel mű­ szinte kijelentése, hogy a közönség, már l i. cxikkiróf miért nem nevezi meg, melyek azok ködött és Papét híres mezőgazdasági munkáját fordia honti kormánypártot érti, megszokta njár a a törvények, a melyek madráijesztöül hozat­ •) Adjnk • ciikktt, kfjthuWi*. begy a csikk paprikát volta dacai ggH%bálást a semmiért, a miből megértjük to- tak, hogy tudná magát a közönség tájékozni, ra vtleialayftak ahoaUaUeniikttyirUkra atavtaea vMtoaett. 8*k . dek összege: 60A,720 frt 79 kr. Tartalék alap: 10408 frt 63 kr. �NÓGRÁDI to4a le és ddta ki 4 kötetben. Több jeles dolgoxata jelent meg a „gazdasági lapok" bán, a melynek rég! buzgó munkatársa vala. A mezőgazdasági téren kifejtett'tevékenységének elismeréséül -az országos gazdasági egyesület el^bb al elnökévé, később elnökévé választotta. Utóbbi időben a szarvsamuba tenyésztési szakosztály elnöke volt, Mint ilyennek ösztönzésére jött létre végül az országos törzskönyvezés in, mit azonban már meg nem érhetett, mert az egyesületet éa a kormány által kinevezett áliandó bizottság a kózbe jött nyári szünet miatt mag nem alakulhatott. De mint gyakorlati gazda is kitűnt, és doregnyői uradalmában az állattenyésztést már a 40 es években mintaszerűvé fejlesztése. Önretleoői nemesen gondolkozó, a közjóért lelke­ sülő éa a magyar mezőgazdaság előmenetelén fárad katlanul közreműködő vezlrférfiut vesztettünk el benne. Legyen örökké áldott emlékezete! Ezen megrendítő gyászos vesztesseg folytán inditványom következő : A szécsényvidébi gazdasági egy let a legnagyobb és legérdemesebb mezei gazdák egyi­ kének, ki szerény egyletünknek mindjárt keletkezése első idejében nsgy érdemeiért tiszteletbeli tagjává meg választatott, elhunytál mélyen gyászolja és a nagy veszteség feletti fájdalmának kifejezéséül azt jégyzőkönyvileg megörökíteni rendeli." Az indítvány mély meghatottság közt egyhangú lag elfogadtatott. Gazdászattan viszonya a népiskolához. 'Folytatta él **!•-) LAPOK. Ismeret szüli a kedvet s a kedv pedig a tanítás ered­ ményét, hol pedig mindaz hiányzik, ott reményt táp-' Ülni vakmerőség. * De van ogy másik nagy akadály is sex msgnk a föld mi vés azOlők, hogy miért, elmondom. * Minden földmives gazda azt tartja magáról, bogy ö a gazdálkodáshoz tökéletesen ért és ba azt kérdsxrők tőink, bogy ugyan hol és kitől tanulták, reá utálnának nagy és ősszüloikre. S ezen az alapon elégnek hiszik, ha gyermekeik tőink tanulják meg azt,1-sík mintegy gában létezik. Azonban annyit legalább jogosan meglehet kí­ vánni, hogy bírja az okszert gazdáazat alapelveit azon terjedelemben, melyben azt a népiskola követeli, Is­ merje a mulbatlanol szOkséges főtanokat, de süket oly alappal, mely biztos kirándulási pontul szolgálhat. A vádaskodás nem kenyerem, a igy vád nélkül tegyen mondva, hogy néptanítóink igen vagy része e tekintetben követelményeknek nem felelnek meg, és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a képezdékben ez irányban kellően képesítve nem lettek. 8 igy az­ tán nem csoda, ba a gazdászattan mielőbbi behozatala mellett nem igen buzognak. (Tisztelet a kivételeknek.) ler Jánosai szemben a hallgatás szigort kötelességem volt, de tudatok kellett azt is, hogy két év előtt tett nyilatkozatok, még ba azokban tényleg sértés foglal­ tatott volna is, ma eljárás alapjául nem szolgálhatnak, miután törvény szerint elévültök, tehát kérdésbe nem büszkén hangoztatják, bogy az se legyen külömb az apjánál. . Pedig ex nem helyes, még ksvésbbé üdvös. Ha a gazdálkodással a régi apám uram féle ke­ rékvágásban megmaradunk, földünk nem lóg többet teremni, mint termett az előtt Ennyi pedig a mai vi lágban nem elegendő; mert ax adó sokkal nagyobb, mint az előtt; az élelmi szerek, ruházat éaegyéb szük­ ségletek is drágábbak, szóval kiadásaink a legnagyobb takarékosság mellen is nagyobbak. Honnan lehessen mindért födözni, ba jövedelmünk a régi marad. Dj ba azon vagyunk, bogy jobb rendszer, több vonhatók. A mi magát az indítványt illeti, Sneff Jánosnak hiába beszélem, de azoknak a kik őt nevetséges fel­ lépésébe belebeezslték azoknak megmagyarázom, le­ gyenek vele tisztába miszerint az, bogy én iskolaszék! elnöki állásomtól elmozditassam Komjáthy Ansolm tan felügyelőtől egyáltalában nem függ, bánom függ egye­ dül B. Gyarmat városától, a moly engem ex állásra való megválasztással megtiaxtelt, már pedig B Gyarmat városával Komjáthy A n se lm tanfelügyelő és társai eddigelé nem rendelkeznek, s biztosak lehetnek /előle, bogy rendelkezni ezután sem,'fognak. ügyetlenül kigondolt, nevetségesre rond áéit ma*, munka és helyes beosztás által a földet mintegy kész­ tetjük arra, bogy többet teremjen, agy megfeleltünk mint családapák éa honpolgárok kötelességeinknek egy hinátiójukra tubát nem is reflektáltam volna, ba nem tartanám szükségesnek egyszer o mindenkorra kije­ lenteni, hogy én sem a tanfelügyelőtől se na ő Sneff aránk Szakítanunk kell tehát az ily téves észjárással és helyet engedni a józan gondolkozás sugallatának, de bogy ezt tehenük, meg kell barátkozni a jó szak* jóitól nem tartok intrigáikat és hiú erőlködéseiket pe­ dig nevetem. Még csak nem is bosszantanak vele, logfölebb ők boszankodbatnak saját tehetetlenségükön. B. Gyarmat, 1885. szeptember 8-án. Reményfy József a k rjanaiti poljArinAk hkota^lnüká. könyvek éa iratokkal, hisz tanulni nem szégyen éa: „A jó pap is boltig tanul." Munkánk után érdemiünk becsülésL Jövőre leszek bátor a faiskolakertekről' írni és álmukból azokat felébreszteni. Ha L i. megengedtünk. A főídmivelő tiz parancsolatját. Következőleg irta meg Cantoni tanár a fiumei „Bilancia" czimü lapban: 1. Ne végy földbirtokot a más vagy kölcsön vett pénzen. 2. No örülj nagyon az igen alacsony áraknak. 3. Ha kevés a pénzed, csak bérlő légy a ne földbirtokos. 4. Magad mivs'd földe­ det, ba képes vagy rá. 5. Ne építs, ba nincs rá szük­ séged. 6. Szeresd ax embereket, hanem azért dolgoz­ tass gépekkel 7. Ha teheted, válasz öntözhető földe­ ket és réteket. 8. Csak oly barmokat teoyészsz, me­ lyeknek táplálására földed alkalmas, de rossz bar­ Dacaira annak, bogy a gazdászattani már a régi rómaik mint tudományt elismerték, sót a gazdasági irodalom is ezen időből származik, a mint ext Cclu melia romai gazd. iró munkái is bizonyítják, még is nálunk oly roppant nehezen tudott méltó helyére emel kedni. Hogy ex alkalommal számos ellenséggel kelle küzdenie és legyőznie ez magátol értetődik. így a föb bök közül, hogy egyet említsek: Miután a gaxdáazat a természet és az időjár ssal szoros összefüggésben van, ráfogták, bogy a természet és ázz időjárás a gazda a eszerint „Nem kell könyvből gazdálkogni Ha a gaxdáazat jobban kedvtöltési foglalkozás mokat ne tarts. 9. Ha jól miveled és gondozod földe­ volna és a biztos termés hozamra számítanunk kellene, det, több termésed lesz mint a mennyit el tudsz adni. úgy ezen terv állítás legalább kj^ros oldalról nem 10. Terményeidet ne hamisítsd meg, hanem igyekezzél bírna; de éppen mivel nálunk a gazdáazat, mint már jót termelni. említettem is volt, égetően szükséges, nőt élet kérdés, Teréuy 1885 jnlius 9 én. azért esen foltogáa és állítás nem csak téves, 'hanem Csiffáry Sándor, • anyagi érdekünk rovására egyúttal káros is. kántor UnltA. Ex a „Nem kell könyvből gazdálkodni4 valósá­ gos bohóca ruha, mollyol a tudatlanság szeret taka-_ rődzai; mert Tegtöbbnyire' azok mondogatják,kik gaz­ dák szeretnének lenni, de éppen, a mi azokká tenné őket az avatotsággal nem bitnek, s ha egy vagy más kérdéses Ogy szőnyegre kort! könnyedén ezzel akarják a gordinsi csomót ketté végni. Ex a: „Nem könyvből kell gazdálkodni4 valóságos kibúvó lyuk a megszór!* tott tudatlanság számára. Márpedig szerintem is: „Ujjábol tudományt egy ember sem szopott, a hova mit nem tettél ne keresd ott* Mióta azonban a gazdáazattao a természettan, rogy és növénytannal szövetkezett, mióta mint tudó mány önkörében szabadon mozog, azóta nagyon is megmutatja, hogy essél is könyv után lehet helyesen és okszsrtau gazdálkodni, mely megmutatja, hogy az elmélet az alap, melyre a gyakorlat biztosan épitbst, megró utal ja végre, hogj^o kézért gazdálkodás és bi­ zonytalan tepogalódzás rokonon dolgok ugyan, de kü­ lönböző fogalmak. De menjünk tovább és nézzük a szakképzettsé­ get magánála tanítónál, hisz ki valamint tanítani akar, azt megának is alaposan tudnia kell. Valamint nem kívánhatjuk, hogy minden falusi népiskola egy egy gazd. szakiskola legyni, éppen oly kevéssé lehet azt kívánni, hogy a tanító képzett gazda ismereteivel bírjon. Hisz ő az általános mőveliség ter­ jesztője s igy igen sokkos kell értenie. Márpedig uni­ verzális szakember vagy is, a kit mind ast, amit a tanítónak a csekély 300 frlos minimális fizetés mel­ lett, <ndnia kel), hogy alapossággal bírja Bosco orszá­ nem még fegyverül akarta használni, nem csodálom mert esi vason elismerem róla, hogy nem ért hozzá, ha nem axok~a hajtők, kik az ő Sneffjükot ellenem ki­ ugratták, nem ceak jól tudhatták, bogy nékem MOl­ Nyilatkozat. A nógrád megyei tántestületnek múlt hó 26 án Verőczén megtartott közgyűlésen Sneff Ján^s losonczi képexdei tanár azt indítványozta, bogy két év előtt egy közigazgatási bizottsági Ülésen tett azon nyilat­ kozatom, mint ba a tanítói gyűlések csak mulatsági czéloknak sárga földig való ivásnak szolgálnának al­ kalmai, rosszaltessék és Komjáthy Auzelm tanfelügyelő felkéressék oda hatni, bogy én mint ez Idő szerint B. Gyarmat városának iekolaszki elnöke ezen állásom­ tól elmozditassam. Azt régóta tadom, hogy a Sneff olyan madár, a melyik az ő hosszá orrát mindenbe bele üti. Azt is tudom, hogy a Snsffet hajlókkal verik fel. Sneff Já­ nostól tehát nagyon természetesnek találom beleavathozását olyasmibe, a mihez semmi köze sincs. De be­ leavatkozott azért, mert ugratták. Ezen feltevésemet megerősi a Nógrádi Lapoknak a megyei tantestület közgyűléséről hozott tudósítása a melyben Sneff János nyíltan vádoltatik azzal, bogy indítványa által bixo nyoe áramlatnak akart szolgálatot tenni A mi a Sneff János indítványának alapjául szol* gáló esetet illeti, igaz 1883*an egy közigazgatási Üiézen csak ugyan mondottam, bogy a tantestületi gyű­ lések mulatsági czéloknak szolgálnak alkalmai, desz is igaz, bogy ezen állításom valóságát több tanítótól hallottam és ntólug még többen beösmerték volt s ba be nem Bemerték volna is állításom alapos volt, mert én meggyőződésem ellenére oknélkül bántani illetőleg támadni sem egyes egyént, sem pedig testületeket nem szoktam. Hogy MOller János nyilatkozatára nem reflek táltam ezt tán megokolnom is felesleges. Eltekintve attól, bogy tisztességemen alulinak tartottam MOller Jánossal polémiába ereszkedni főképen azért hallgat­ tam, mert nem volt szabad precedenst alkotnom arra, hogy hivatalos testületben, hivatalos minőségben tett nyila* hozatok magán disoussió illetőleg hírlapi polé­ miák tárgyává tétessenek. Hogy Sneff Jánosnak ezen eljárásom helyes vol­ táról fogalma nem volt u ezt moit két év után elle­ Hirek. Személyi hírek. Gr.Gyürky Ábrahám főispán őr őnagy méltósága szept. bő 1-én érkezett a székvárosba bol másnap 10 óráig a tisztelgéseket fogadta, 10-től 1 óráig a közigazgatási bizottságban elnökölt, ebéd* után pedig egyes hatásköréhez tartozó ügyeket intézte el. A székvárosból sxepL 2 án d. u. 5 órakor távozottBpoetre. Scitovszky János alispán ur, szabadságidőjét megszakítva, sxopt. 1-én a székvárosba jött és ő ip részt vett a közig biz. ülésen, d. n. pedig ax árvaügyi folobbezési ülésben. A ekék városból csak szept. 3 án, távozott Nőtincsre. A közig, biz. tagok közül az ülé­ sen részt vettek: Beuiczky Árpád, gr. Berthold Arthnr gr. Czebrián László, Hanzély László, Huszár tolván, gr, Pejacsevicb Artbur. Reményfy József és Sróter ÁL fréd urak. Hymen. Luohkoviob Imre úr e hó 1-éu vezette' oltárhoz a szép Bugát Margit kisasszonyt Hegyőrben Násznagyok voltak: Hanzély Márton Muolgabiró és Tersztyánszky István megyei tiszteletbeli főügyész urak. Az esküvőt fényes mulatság követte. — B. Gyarmatop; ang. hó 31 én volt esküvője Goldberger Iguácz váexi ‘ fakereekedőnek, Kohn Szidónia kisasszonnyal, Kohn Márk tiszteletben álló b. gyarmati lakos kedves leá­ nyával. -- Ivánka István na hon tmegyel ellenzék" szerkesztője e napokban jegyette el Nedeczky Gizella kisasszonyt, Nodoczky Géza csécsei birtokos kedvesén szép leányát. Zsembery István országgyűlési képviselő a fel­ vidéki ellenzékei tömörülésre bivja fel, egyik közpon­ tul Ipolyságot állitván, másik központul Nyitra váró sát ajánlván. Zoombery ur ezzel nagyot markol. A Szondi kápolna felszentelés! ünnepélyét e hó közepére tervezgetik. A herezogprimás kinek bőkezű* •égéből épült ezen román stylű kápolna, maga fogja a felszentelést végezni, s réeztvesx ax ünnepélyességeken is, melyeket ex alkalomra Honivá rmegys lelkes fiai pártkülömbeég nélkül rendeznek. A losonczi rendőrkapitány választása alkalmából vettük a következő, általunk azonban nem osztott, tu­ dósítást: Losonci rendezett tanácsú város közgyűlésén szept 2. rendőrkapitány választás ejtetett meg palyáíók többen voltak, de miután ezen hivatalra Vágner Sán­ dor ur eddigi aljegyzőnk is pályázott • ennek barátai lévén a városi tiszt urak, úgy intézték ax ügyet, hogy a pályázók visszavonták ajánlataikat s lett megvá­ lasztva rendőr kapitányunk Vágner Sándor ur „egy­ hangúlag" tekintve, bogy az aljegyző urnák biztosí­ tott hivatala volt, a mely hivatal többet jövedelmezett mint rendőr kapitányi hivatal, bol semmi mellék jöve­ delem einesen, csupán azt tekintve, hogy ezen hiva­ tal 4 év múlva ismét választás alá esik méltán cso­ dálkozni lehet azon, hogy ezen bizonytalan hivatalra és kevésbbé jövedelmezőre miért törekedett a megvá­ lasztott? Tudva azonban azt, bogy a rendőrkapitány kihágás! ügyekben Ítélő bíró is, tudva azt, hogy a pol­ gármester urnák helyettes törvény értelmében tehát jo^ gosnak kell tennie, általános azon vélemény, bogy ezen választást fölső bolyén megerősíteni nem fogják, annál kevésbé, miután szakképzett embereink vannak, kiket ezen állásra megválaszhattuk. Ex még azért is óhajtandó, meft V. 8. ur jobban beválik aljegyzőnek, mint rendőrkapitánynak. (Losonczi tudósító.) . �N Ó G RÁ D I Gyásihir Réti véltél órtssülttok, hogy ÍUintoer Araold megyei első aljcgyiö. úr nagy atyja öxv. P<r maysr Jórsefoó *xül. Ilokeoattt Nagdn'oa asunry P5 ~Fves ko’ában Tu-zta-lterkibei* axcpt. 2 An clbaHluXnt' i supi 4 én nagy ré»vét mellett eUemMteieti. Légy u áldott emléke! Borzsiito túl duhönröuA l\*dluis.'.uy I»u«xl*j iu llovszky Iguácx birtokán. Ugyani* nevei, tt birtokos napuámosai a caépléarc alkalinaro't h*com<*bilt erőien beffltötték, úgy hogy, ennek cukraitól ax aazlag Illírt kapott, • oebéoy pillanat alatt 19 kául lángba borult A b. gyarmati tu.oltók a 4 kilométer távolságra cső puutAu egynegyed óra alatt nrr.i -Vnvk a ott óriási erő leültétek mellett megmentették * k*>nak köxt lévő 500 zsák kieaépdl gabonát. A túcoltók fcIrtllramAt nap estig, tdiit 36 órátmAl, működtek a Iűzőéi. A kárt 20,000 frlra raámitja a birtokos ; megjegyzendő, bog/ • termét biitnaitva volt Az országot LIAIitás megtekintésére moxgalum indáit meg a b. gyarmati iparotok között, melynek Álén Komeroll Gyula iparegyltti buzgó elnök All. Ezen mozgalomnak az a ctóljs, hogy a b.-gyaimati iparosok tömegesen látogassák meg a kiállítást, moly »xö vétke­ zés Által az is utol fog éretni, bogy a költségek rgy egy iparorra nézve alig fognak 12 írtra lógni. műkedvelői elő dia Ritka élvezetnek volt szem tanúja éa fflltanuja aznn csekély axámu körönaég, mely azept. t én a aiiokftrhen m'-f jelent Hely boti mű­ köd velőink ugyanit Pocinak egyik nehéz vígja tékával: „Pry Pállal*1 birkóztak meg nem ctekély diadallal A ki ismeri e darab szövevényes inogjál, finom réazleteit és pzycbíkai fejlődését, az bizonnyára tudni fogja, bogy meoryi tanulmányt, igényelnek itt a a e re pék, a mennyi, próba kell abhnz, hogy az ilyen nobél darab fsoakadáa nélkül egybevágóan játezzMék el? Ezen nehézségek dicséretesen oldattak inog mú kedvelőink által, a főleg Szerémy Zoltán úr v«>lt az, ki a ezimzzcrepet játszva, a koinyclcszég láruthlmi félszegaégeit ügyesen ,éa Mereo’yp alskitással hámu latra ragádólag tükröztette vissza \agyon kiemelendő Döntők Lujza (Subtoé) Kovácsi Jolán (Marianna,) Ku­ LAPOK. linyi Margit (Ella) és Márkus Anua(Pbébe) kisaanonynk játéka is, kik szarepekeit pompásan betanulták A férfi stcrcplők, névsurint: Ticsinszky Árpád ÍÍJardy.) Dómók Gyula (Wilbrrtun.) Géczi Károly (Stanley,) dr. FVrderb r Vilmos (Harry) ifj. Rerczclly Ödön (Frank) tft. ELxlucr Ferenci (Willis,) Ferenczy Antal (Gratp,) llőppner Gynla (Donbledotj Luby Károly éa VatterGyu'a urak a dorab sikerét kifogástalan játékukká) biit*> siitulták. Kom lehet eléggé dicsérnünk Török Sándor urat, a miAedvelők eme Nestorát, kinek tapintatos közreműködőre folytán műkedvelőink a közczélok elő mozditása a társadalmi életünk fel fel ébresztése t.» kintetéből ix oly sűrűn jelennek meg a szinpsdoo. Vég tl kiemeljük még Rálb Béla úr, a műkedvelői táráulat titkárának fáradbatlan bnrgóságál, mert neki köszön holő az, bocy a színpad a szükséges díszletekkel jó formán minden előadással gazdagodik. Az előadást a Zichy fugadó nagy termében vacsora éa rögtönzött táncz követne, mely élénkséggel egész reggeli 4 óráig tartott, sajnálatunkat kell kifejeznünk a felett, bogy a közönség a társulat a*.ép törekvéseit ez estén nem eléggé méltányolta, hisszük azonban, bogy a legköze­ lebbi előadás anyagilag is sikeresebb leend. Tót lapszemle, a treocséni rSvnrnos(4 a túróc szeni-mártoni r2i véna “egyletben a tót Matica felele vjnedcaét látja, s azért a kormányköröket sürgős Ín tézkedésro hívja fel ezen pánsiláviszlikui egylettel ■lemben A „Svornosf4 nagyon sajnálja, bogy a kor­ mány a felvidéki pánszlávizmusa kiirtásánál elégtelen eszközöket basznál és kevés erélylyei jár el. A bid ráuak egész életképességét meg kellett volna semmi siteni, de a kormány nem úgy tett. A kormány a pán szlávizmus egyes féizkeit, a Maticát és a gymoásiu mókát beszüntette ugyan, de meghagyta a Matica meg­ szűntével megalakult ftivenát és meghagyta a sajtót, a páuszlávisztikns ágitálás e * hathatós eszközét. A FSroroosf( megemlékezik a ,,Tátrabank"-ról is, mely­ pénzintézet Ígérkezik ugyan lenni, de melynek a ne vezeti hazafias Isp szerint félreismerbetlenül politikai czéljai vannak. A „Svornosf* újólag felhívja az intéző körök figyelmét a pánszlávisztikue 2ivenArgés annak feloszlatását követeli. — A lem bor gi „Dzíencik Polák i'4 szín én megemlékezik a turóc szent mártoni tót 8uo*p ről, s annak pánszlávisztikus jelleget tulajdonit kltlö nősen síért, mert szerinte az irói gyűlésen T Szt • Mártonban egy „Pánszláriszt" czimú lapot is elbatá rmtak kiadni, melynek kétségtelenül pánszláv tenden ciái lennének. A „Slovenské Pohlady" boz a Dzienaik hasonlóképen bizalmatlan, mert ezen lap szerinta foly­ tatása az öreg dr Húrban által 1846-ban alapított ba •onnemú folyóiratnak, mely Stur Lajos ismert tót pán azláviazta befolyása alatt állott (N- K.) Nyilatkozat A „Nógrádi Lapok" múltbeli szá rnábin olvasom, bogy a belügyminiszter nevemnek Pogányra változtatását engedélyezte. A névmagyaro vitás iránti kérvényem még 1884. junius hóban ad­ tam be: akkor lett volna az engedélyre szükségem irodalmi okokból, de miután ezen egyszerű ügy el intézése másfél évet vett igénybe, ma már az ok, me­ lyért a névmagyarosítást kértem, rég megszűnt kökötelességem kijelenteni, bogy a belügyminiszter ur elkésett kegyes engedőimével élni nem fogok s ma­ radok ezentúl is az aki voltam: Pokorny Jenő. ' Nyilttér.*) Értesítés. A jogkereső közönségnek tisztelettel tudomására hozom, bogy lakásomat Budapestről Balassa Gyarmatra éttérén, itt ügyvédi irodámat Templom ntcza 99 ik szám alatt, a Lipták, előbb Jeszenszky féle házban meg nyitottam. B. Gyarmat, 1885. évi szeptember bó 3 én. Pokorny Jenő, •cyvád. TeBplm-olcsa 9S-ik uám. *) E r«r»tban kóilott«kirt nem vállal falai&aáfat a Felelős szerkesztő: Horváth Danó Árverési birddnhiy. ■ Mely által közzé tétetik, hogy báró Májtbényi László ur leszenyei italméréni jogit a folyó év szeptember hó 8-án meg-j ••.. <lő ár­ verésen. ez évi november I t«’l kc/dókg hasxonl*érbc lesz ű<Ui dó. Fclléiult k ; 525 írt évi bérlőt, negyedévi haszonbérnek előro való l<• fiz^té^e, végül dig, Ib'gy a ház és a járadék adó bérlőt térlielondu Les zen ye, 1885. augusztus 16-án. Fekete Béla, 3—3 tiszt artö Árverési hirdetmény. ) | I 1 Marczali közbirtokosság tulajdonát képező ital­ mérési joga hozzá tartozó épülettel 1886. évi jan. 1-től számítandó 3 évre, Vajda Miklós regálé felügyelőnél Patvarczon szeptember hó 2?-én tartandó nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik a hol is a részletes feltételek bármikor megtudhatók. Kikiáltási ár 550 frto é. Árverezni szándékozók tartoznak a szokásos 10 ’.olját bánatpénzt előleg lefizetni. ' Vajda Miklós, mint köxbirt. rsgalo felügyelő. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00748.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_09_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-09-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 36. szám (1885. szeptenber 6.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d6551decfe4a1723761212311ff91754.jpg b1f6e11cf0e8ae5734dcc282d1854b45 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/75de56ca7dc5ffc639f2fc57f7443729.pdf 59d8b9c12e6c48b3c03a24341df10405 PDF Text Text 37. szám. Balassa-Gyarmat, 1885. szeptember 13. XlII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Az állatkiállítások és mezőgazdaságunk lru T ormay Béla, miZlmoCaoa. " Ab utóbbi évek — égy véljük nem tartozzak ások közé, melyek tapasztalatai me­ zőgazdáinknál kárba fognak veszni. Esen évek bizonyították be ast, hogy azoknak, akik a mezőgazdaságban a termeltettek több oldalúvá tételét ajánlják, bt non y ára igazságuk van ; igazságuk van asoknak különösen, a kik az állattenyésztés előtérbe bel yenénél minden le­ hető eszközzel előmozdítani törekedlek; a kik aa et irányban való okszerű késelés igéjét hirdetik. As utóbbi években as ál la tt enyém tte körében találkoaott egyse ágasat, melynél időlegesen igen nagy árcsökkenés mutatko zott, de látjuk azt, hogy ezen árcsökkenés nem tartóé, hogy újból javulás mutatkozik ée hogy as állatoknak termelési költségei, különö een ha a hizlalásnál as általuk fogyasztott gab nanemQek értékét veeesük, még a nyomott árak mellett ia, agenda nagyobb veszteségtől óva van. Esen esem pontokból, de ason esem pon­ tokból is, hogy a termeiét* által a talajból olvontakat visszapótolhassuk, hogy ne merítsük ki ason forrást, melytől tételünk függ, tud­ niillik a talaj termőerejét: ssükséges, hogy as állattenyésztésre kiváló gondotforditva, an­ nak esakértalmét lehetőleg magunkévá tegyük. Ab állattanyásatásban való könnyebb ha­ ladás, a biztosabb siker egyik alapfeltétele: as állatismeret Est a tenyésztő csak ott sze resbeti meg, a hol módjában áll kellő össze hasonlításokat tehetni, a hol sok egymástól eltérő, de egyúttal sok egymáshoz hasonló, vagyis egy fajtához tartozó állat áll együtt, a mel yeket összehssoa 1 itva, követ késiét ént von hat ason teendőket illetőleg, a melyekkel sa­ ját tenyészetét előbbre viheti; végre a hol TÁRCZA. gél jegyto magi — Ónak tme*k kérem adaévnibagy ,birmkadl.* A biré M te irta a mit bediktált s mintán kikérdetts, elbocsátotta ; — Jéjjta a kbvetheaé inna Hanem aagom érdekelt m ongisáhe alak, s mi kimentünk a ángyokéi ed varára, negmélitoUam a (a Imiskat: - MiOU ember m a Miknhk JárnaT Us tvet: 8 bs lármám U BeMHMew rtlxs Ott wmátom hfJxMUi t ■tev Hcjrteah aaayl Mg , . . ( Mtbvsy U4U ta wwttmsm. Mesrve^HsSst eted b SvWw Hja, nagyon farom msntsraég* ma annak — Hát non koreehodA ? Reviczky Gyula mm Ilyen hivatal te esek Magyaroreágoa vas, Egymer valami nagyabb kihágást tgybs* mint tana vettem bttdétva a bíróság elé Völtnek vagy be sasa tanuk, talmink, vámunk n tárendnlnm legkitl Lngjebben faltüst nekem sgy tömte ember sémára bsrrtvált képpel, ravsm apró ssemskksl. bsgym állal, félig pammt, félig sri vlettetben Kástoroe littkuiil férekk volt rajta, s alul mlrpemtt nsgyar — Mi a nevel — kérdd tála a biró nadrág. - Miknléb Jáam — Hány éves? 1 1 *1VA B 01 > A jmu oj | ftg y O mgf \ é ' ag n 'I B ‘ Irt f t 1 A f M Fi * g 1 Ti g | <j r ' g 1 a (> — Hál m égy vna kérem — eaéh mást bete a lovai n vásárra vinni, vélt otthon a tövének •OteyrlvteOyi B J *<’ v sgy bi • •• MfvWWI BTT> igm jéeság, ami bm astáa bsans vas a M , mamélytei réoa- és, begy pej vagy mürka, mte vagy kanén Igy eée kL eneayi évm, m a gaadája o a tsbbé — Be actáa se etedén nem oikerüh, Mába eted a gnote • tevét, temét gj pahmott vélt — No mér most! Bősén m éeoka pohemrikst a vásár okáa Aeoooomdi a .tevék roparuMje* etesd érne. Qoedotem négy k rajéért tett egyért egyért As el nem adott lovak gnsdái mrrem adják oda, mert etem többé osSkoégük rá Mtkelik aram feteti a pák — Klbmeem, kérem, mert ilyen esek sgy vas Magyaroreágve — Astáa, begy reparálja a lovakat I — Eljár a lóvásárokra Ott vas se minden tévé­ ABBA A A sápok omk sgy érttel ezek bssaá mist s oápsr — Belezd ember! Nézek neki M I art éneke sáron a mi Dunán innen eeik — Tokát amolyan ééeeisnér félét Dob<»gy as, dehogy, zeke sem vett m egyet­ — Nézek t Hteees épen asm alap-ék a bem sete A négy kramérao pnéoMmebkal olajjá ét fsrétjé len agy lovat mai — Ni ne SrdügfH énénél akkor ott. * Hegy mit ooraál ? Lédürtg a lovak küot Is­ merkedik a váeároookkal, ■ ego le eget miodm lovat, ■ * nti as orrét misdos alkui ><áaba, S be esek tököli, magroetia a ittok kőét as alkat, bibéket talál a levon, vagy lobeeaéli a vevőt — De m> baszna vaa obbél F — kérdmtsm em- - Ni a feglalhoaám I badart* <— Art nem msedbetaám, begy asm • . . — te mivel kerekedik ? —> Lovak erkölesme reparálja kérem aláma. A lovak reparalója - rajz MIKSZÁTH KÁLMÁNTÓL ott látható ugyanakkor a mistahizJaidába* egy kísérleti csoport á*00 darabbal, melyek . versen yennek; melyik tenyészet állatai érte k cm tik i^jobban a nekik adott oleeégnt ? Vígra láthatok ott hazánk fagyubb piacán : Kőbányán szokásos érek, tudniillik aa ország különböző vidékein tenyésztett te hisiéit, fteaben pedig a kőbányai piacon hizlalt te aprót tirosott állatok - körülbelöl W.OBü darab, — melyek azt kiesetik eddig még sehol a vi­ lágon ilyen tömegesen be nem mutatott anya got fognak szolgáltatni a* tanulmányra. Föl hívjuk ezen tárlatokra hasai mezőgazdáink figyelmét. Mint enne ügy munkásai te iránta érdek­ lődök, ajánljuk enea ál leltáriatokat; kérjük gandatámaiakat : ne mulasszák el sem elkel mai, mely aem igen tor többé viasza, lése gassák meg ezen tárlatot, hámnálják fai azon tan ..Bagókat, melyeket enne terlatokm mo Hihetni; fegyverkezzenek ott, hogy mint erős küzdők álljanak belé azon versenybe, melybe forgalmi hálósalunk kifejlődése által belé ju­ tottunk, s melyben csak égy tudunk helyt állani, hn szakértelem tekintetében nem állunk mögötte azoknak, a kik nálunknál a piacok kos kuselébb ennek, vagy pedig ’a kik ná­ lunknál olcsóbban képesek termelni. Ilyen alkalma kínálkozik vásárokon, de különösen olyan kiállifásokon, a melyeken teayéss anyag ée talán már a piacra késő­ ien állatok — melyek külön böuö fajtákhoc tartósnak -• mutaltatnak be as érdeklődő kő­ só neégnek. Nagy kiállítások, melyek távol vidékek­ ről látogatta inak, molyok a jellegek külön fé Ínsége által tűnnek ki, erre leginkább alkal­ masak. Csak as aa egy baj van, hogy ilyen kiállítások, a tenyéesanyagnak ily tanulságos gyűjteményei, ritkábban rendes létnek ée igy csak asór vény osan juthat a gazda ason hely­ seibe, hogy ilyen tárlatokon ismereteit gaz dagitaa, a teayéssetébea való hiányok ele nyésztetéoére szükséges, mondjunk javító egyé nőket magának megszerezhesse A magyar gazdának jelenleg kinálkosik ily alkalma. Budapesten szeptember 1-én nyíl­ tak meg a nagy nemzetközi állattárlatok te alig hisszük, hogy ezekhez hasonlók, ilyga/ dagok, ennyire látogatottak pár évtized alatt újból rendezhetők legyenek. Megnyílt aaep tember 1-én a teayéss-szarvasmarhák kiálli tása, a kiállítási terüizbm, a városligetben. Látható IBIM) darab tenyésamarha, köztük 500-nál több a legkitűnőbb gulyákból való ját érdekükben is, de asért is, hogy te ekünk hasai marba Megkeresték esen tárlatot a kül­ — kik esen tárlatok létesítésén fáradoztak te földiek is te aa általuk hosott jeles ősapátok csak azért rendezték, hogy ások mezőgazda erős versenyzői leesnek basánk legjobb nyn- Ságunk hasznára váljanak, — sasa Önsstlae goti vérrel foglalkozó tezyésaeteiaek fáradozásaikat te buzgói kodásukat a kiáUt Kőbányán ugyanaz napon nyittatott meg tásaak tömeges látogatása áltál erkölcsileg a nemzetközi sertés kiállítás, melyben basánk meg fogják jutái masni. legjobb koódáiból versenyen a tenyészaayag ; — Kermkadai sasklam Amire mOsdn derültség láttsott * Cntesiak arsáa. Hogy ha várszz még . . . FIbC/Ub vára ntf anyagot koreabgi ki magénak, a mely anyag­ gal a netalán tóny észelében levő hiányokat kiegyenlítheti ée aleeyésrtetheti dálkoev* — Hárman is aéettsk fsloloi • ág begy minél IBbb lépskmert onsdbot ásson mL Bárom négy Adéja ma otthon Nyévjeosz. teltem lob tebmonyitvásyokksl Nagy péatt repmaeMátenh sah! — Pket* ere megy Epés e pilla ml be a ment el moMmank JBBON mzm^m BFW» »tt hrtlmmr^Ai vwvwvpvw Niknbk mver-, O’jWMl eaeskodik fisok fássá mte méytt t bomilotm embert a vármegye I Nert te m m pom itt menet11 Fődig hét mmkábái N • boooütekm — á tertsem gneoanbor I esteseRto a j<yte �NógRÁdi Nógrádmegye közigazgatási bizottságának félévi (1885. jan.-jul. jelentéséből A belügyminisztérium ügykörét illetőleg. A kóeigangatáai btnotteág kebelében gróf Fnrgéeh Antal ráta esteti bmotleági ingnak tdékácbon »ArtMi oikooyte folytán törttel réltosáa, oo veoott bolyéba Bmmüj Árpád fbldtertokoo vélem!* tertotte, otelyokoe a matt év vágóra* hétrétekben ma radl 117 igydarabbal <ytu olisléoém váré 1974. igydarab, 147 kivételével, (elnyomó rémben Iteeról ■tenro nyert ellátóéért • a biadvéayoaéa fagaaaluai iám aa mnó*n égy forgatom a őssel esem bee aa iro dai BtadyMl korlátolt tolta miatt aa eddiginél kó mdsimmobbns, do kelte poatoesággsi makösAltetelt a jaaaár havi Méaaa a íegyotew válamtmány, agy a 7-l-l-b-<-G M-tv—< A M aa BTTB V l*6#QWIb*4l, BOnOivlM* 3M), X bályéMráee megalakítanak Rendkívül (Ida tartásának L» fllÉhfli aAaO máktego Inas nem vw x Megyénknél agy hBayaati mint járási tientvmotei kivnlatos köiate**rKnok o*k n>*gi*loloi gyokmrte. a mit ésstelbeió ssm rendkivfli intósksdé*eksok sekk* cége fel aa* Borait Megyénk p dalért boa őrsöt t póasek da péaUr lékek aa alispán ti tál bavoekiat ntogvíMgáltatlak a aa orvéi teivott jegyeőköoyvek taaeságs aaoriat biáaylaAaaal koeeltekook találtattak a oovooeioooo aa Arra damühalap lerbérs bomoraott tán de béta da mootes péanmekrtey bemnétaibe vétetvén, aa árvapéaoeh da értekek elkhlöaiivo koaeiiotaek. »BíOddOA iUl A *v IBICI 90 t IG* voltak kedv méh, sort aa év otojéo fellépőit jár ványm de ragályos betegség oh, dácsára aa alkalma nőtt év éa gyógy lotónkodésohsak, több hónapos át erőlködtek Tájkórkóp meropoltek a légió saarvok bántál ■ mai, nagybk mérvboa, da kod teáé lefolyással Ragályosjellegi járványok köetl a bélyeges hm 14, vériMay blvhbomt, eookáiyobb elterjedései de elég bob asUd lefolyással jotaathmtab, mtg a kanyaró igen aa<y 'nercet öltött 0 enyhe jellegét BOB miadoa eset Geodategt állattunk kéoMt a ragályos jellegi ké­ sők kőnél a Idptoai oBarvwMPezhdkaAI ered gytréo ferdaH oM, Big a eortáMydjakboe a vyAn Bohgobb <twm MBiiia ou u»o lotMfMi }<rvMyuaaB trtHu Jhhek kdBdtt tavBeaeaai a diaié ée kértari^éo tapaaa tahaiou de afy w alább, siet foteoroh kévaUkohaAI — De da Bdf aiodig bob fogtam fai a Beáké BOBdéB balkaa — MiadjArt megoMgyartaoB rgéeoea A körayéd lob vbb léhMéhkoi, a kik egéM aa alMdro h 8ao > KJkbdAig otmoaaoh 0 bocaAk a eoebbaél esőbb ebbéhaL Kno a oBoaredéiyro alapította Kikelik Jé mb eroB aa é SaJotéi, sort agy toeaéh reoat, hogy a Ubvat jw tóra wsa • vak ▼*év wobí rtAkMna ^mawso rowiI odUal, do ha aogvaaat te vohkt, coak peéea ért vet Arim A 4B ^^OOAÁAb AA b v ••• , éj A wv Ua béB/^W^As wV»MmVi^K^ MAS hah BOg VBB roparAlra, o belBiriMQ Ba BOggoedoliak a dolgot, U lim A o 1A lv oyor érbaa Mikohk jotAayeo árban — Ke agy o ♦ A lotoirajohaak feladata o Menat Bég M te hall voh odébb komái Bikelih JAooo ara obi a aytr)ooi hébAabaa. Aa bioeayoeaa ottboa pipé AA ^ÁaoAlé^a mi I*^D SbA^^A i ^r^Amdj A •éw VB | W▼ b< A * VI V ba a^^AAg^B B Vr BOgrteagA|)a a fogait, enogveregoti maróiéitól a lapoénért .Derék Állatba vagy, oo kapálod*, oo félj oo, m^jd miodjárt f>oc®eieie« u>T*t f*rag<>d b®IA!r<i BooMgy a daoeellAnébo, ki vsam a lédAbból aa WVWt, BŐI OVtBUKW rWfiwv onriirnoTBA |»ei MBrko, dohár. fekete, aárga torokra aa okmAayod ; a milyoa kell, olyoat koreo ki, sert vsa ott miodooféle •Bob méaeoro vaU* miét a hogy osokta mosd**! — 8 miadoa pakoaoa M fonat? — Vaa ások kitat értékesebb, boooooabb la. Aooh a B ^BBo ▼ W A B b BiJbAJ^m n ■ B vOWsW W<i1 t^^Abi t* BA vw aAaih^^mmb I r^Kvl Kaséért Ma boa fenétől b elkér Kikelik orom - BalUtUa dolog eat Do hét bob sóéi obbo ^BBB A B oAe*AA>a a moefeiolé énei A bed dm b a aagyméli<mAga boMgy miatetonom áltel IMÓA érbea Jítví m alatt kiadott Bobélyrood nloi eh alapjáé fegaaaieoilatiak. A bit igdomiglgy érdekábea boeotl éltelAaoo ma I AA am^todah * •^éyua A BB *i md^*a^ ■KéBBIWKl ^ éa^^ BiBdO HI|MBdBV BJWWB raUmiat Mpaayeleraodgbao oralgé é*0Bi Aolóra jér« rAay bobot mól tatása *4ioe a kellé onatéobodáooh a •ág moll ér oyorAa tartón >arráoyb«au<taégi lléobeo megAUapitou aédee érvéByomtettek K^yénkboa kéaborbáaad, gyágytardék atasooeeh de így a* o réoabea aa előírtakra joloatéelah bi bob a A) klnigaagatám állapul / v Bhpja b aa, orom. Hím • maga ta mér berni* lapok. aa a a A legyűrni letMb edo*oke< ilte'étag A fegyolai rélaMlmaay mik Másé eeepáa a molt érbea már folyamatba telt a jeloatáseakboa tetemlitett két égy boa Borosét «M* a GaAI Lajoo t motelét beli me gym ailatorroo ás Jeoaoacahy J limai álláséi dl felfhg romlott Arvaooéki lloéh el tea folyó fegyelmi égy bee vétetett igégybe A OaAi Lajoo otteoi isgyolmi Így aorooettaok ■égd ii rgé lé iáról oyert boíojeoém A JesooMBky Joaoot silóéi fegyelmi Így boa a fo gyolmi rélamtmáoy ebé fokolag beoott batárooatáral BUVBBBKIB a U»rv*U b BB BM <MbiJrBXJBIBIM BOT boti kWaieoodgok haayag teljeoitáoo de hiralaii báaég Ki 0 biratairsmtéoro biotette. moly batáraaat el tea maraaotelt fotebboeéoooi élvéé, aa Így a oagyméhéodga xiflg v tn > o > t*toc árboc terjeeetolott fel Ksohea kivtl agyoe kftaeégi neairMelók eiteo fői merik bioabb aagyobb paaoMoh folytba tegoooloeitott naagélefi illői re legyeim i iötértodéook, fegyelmi valami artoyaok elé sem kortlvrt. kéfoateges foiemlitáet som * (IMrtetee* U ebiem ) Nógrádmegye legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke 1886. évre. . I. *Df Pstarty Ágost SaécéáBy IÍ64A írt 74 kr. >. •Placby Tamás Eeo^ I16IO frt M kr. 1 Oréí Gyn iy Ábrahám Km Töresse MM I frt 69 kr. 4. Gróf PojAcmrtcb Artbor Lodéoy A678 frt 77 kr. 5. Hofcmaa Jakab Lónocoi 364& frt 99 kr. 6. Gróf Caobnao LAmló F. tteaUtaya 9149 frt 19 ér. * 7. Wobl Hormaa Loooaes 3090 írt 96 kr. 8. Világhy Náador Erdő Tarosa 9089 irt 33 kr. 9 Gróf Deaoaíold L^os .Mirák 30ly frt 01 kr 10 •Deesewffy Otlő Vasyerm Mé frt 96 feT. II. *Dr. iteamganes Aalal Ip Kon M63 frt M hr IA Br. Firet Béla Lhóo Jooó 9796 frt 60 kr. 19 Gróf Wiloook Ede Érdé Kkrt 9799 frt 60 kr 14. •dooatiiéap Foreacs Ba. Kovóom 9708 frt 99 hr. IA Br. Podmaaterty iAesfo Bórád 9699 frt 88 hr JA Saiiarny itefe Looemrv 9646 frt 70 hr. 17. KaaoUy BAador Rád 9466 írt 10 hr. 18 •Boáiérty Gyala Torkolod 9369 frt 90 hr. 19. Gráf dorthi.Hd RiebArd N Orvom 9303 írt 69 hr. 90. Smlárdy ödba Saigó Tarjáé 9887 frt 91 hr. 91. Gróf Herebtold Artbar Félek 7939 frt 08 kr 99. •Veres Gyoia Boahal 9000 frt 96 kr 93 Br. Baratte AWjeo Feltár 1910 frt 77 kr. 73. Kobo Jósáéi Coéom 1806 írt 80 kr. 96. •Verő* FAI Vaayarc* 1668 írt 44 br. 96. *Br. Nyári Jooó Filmy 1694 frt 90 kr. 97. •Seiuivoahy Jáaos Nétiam 1660 frt 16 kr. 9b •Ssootágb FAI Korpám 1666 frt 68 kr. 99 •Oboagey Eadro Borooei 1681 frt 66 kr 30 HaMm Gyoia KioToroaao 1499 fit 61 kr. 31. Saobor VIIm Leeooc* 1499 frt 44 kr 39. Próaay Bek Sc-Kováeoi 1493 frt 61 kr. 93 Próaay Péter Usoael 1984 frt 97 hr. 34 KadAeb Aladár Fölső Nrtr^a 1319 frt 60 hr. 36 Doemwffy Ódba Kbkéaym 1966 frt 74 kr 36. tteutagb Fotobm lap ajtó 1998 frt 88 kr 97 Léaár K >r Km Kér Hit frt 74 kr. 38. •Soabó JAam Varbó 1199 frt 99 kr. 99 BoebvaJdor JóaAe SsirAk 1116 frt 08 hr 40. Halóm Kóam Erdő Torma 1109 frt 78 hr. 41. Stromtagor Ltpót B. Gyarmat 1098 frt 96 kr 47 Kaodl Láooló bteyabásya l(J93 frt 43 JAaomy Beásó SerAay 1080 frt 99 kr 44 •KadAeb Károly Ooaealvo 1063 frt 98 kr. 46 Borbély Lgjee Selgv Tarjáé 1068 frt 60 kr 46. •Frtoor Sándor Hsaoda 1067 frt 86 kr *47 Br. Aodroáaoaky Gábor Al Poióay 1067 frt 07 kr. 48 •italgyártó Sams Imoomes 1060 frt 78 hr 49 Hoeoár István Kaooog 1043 frt 16 hr. 60. Jenese Altoao SoomM^jfalu 1006 frt 69 br 61. liocaár Láeafo Tömök* KOI frt 87 kr. 69. Boke Albert < aoatereh 966 frt 79 hr. 63 Nedorsky (M«a Cbéeoo 976 frt 01 kr * 64 Roaeóly lAoofo sttgy 96* frt 61 kr. 66. Dooterb Adolf Se^eőoy 946 frt 44 kr 66. Pomtoerty Jáom Jobbágy 979 frt 08 hr. 67. •Dr BaoMback Kerti Torosáé 907 frt 80 kr . 66. Leertlry Gyei* Ifombáay 87b frt 86 hr. 69 Próaay Pál !.•«* Apátfeha 877 frt 34 kr 60. H*re«fold lámU R Gyarmat "74 frt 09 kr. 61. lilém Ódba Trtortm *63 frt 43 kr 69. Kámlyt Kikoa Pmee 460 frt 76 kr. 63. Br Bolttor Erna P. Koloroéby 896 frt 79 kr 64. •Poknmy Kde Uooaes 799 frt 90 hr. 6A Rottkay György Fdlek KelocoOny 7W» frt 46 kr 66 boka Gnottár P Jtaáalö 793 frt 99 kr 61. Bobwarm Bamo B Ggyormai 796 frt 66 hr 68. •Balé* Joaoof B. Gyarmat 769 frt 16 hr. 69 •Beiá. Aotei Mpoh 780 frt 66 br. 70. l égár Adolf Lmoam 779 frt 90 hr. 71 Beién VMbaid Beóttéo 767 frt 46 br 79. •Fbhaeoy Goesiór Liiíom 796 frt 46 Br. 73 rmobor Jéaooí Vadkert 730 frt 74. •KaeoknvMe Lene F. Bbu 689 frt 98 br 76 •Kaa Barna 8sirák 684 frt 94 kr 76 •GeBóo Eadre Limám 666 frt 60 kr. 77 f>r KacekoTim Gyafe 8-gyarmat M6 frt 69 kr 76. Gelteo U» Limám 437 frt 93 kr 79. Kdiates Zmgm«w Al .'mtaoóayU á>5 frt 70 kr 80. OadraiovMo Iteask. Hagyás frt 76 kr 81 Mcbmidl Albert Loooaoe éld frt 09 kr 89. Béreséi Ltpót H -Gyarmat 614 frt M br. MA *0mmineki Káerty Km KbrtAo 404 frt 64 kr. *4 Bornorioey Hóin Keoérd 608 frt 90 kr. Né. Kbrfy Beásó Bánm Molyod 608 frt 70 kr 66 *Dr Hogdá* Mihály B Gyarmat A68 frt 44 br. 87 l^éaár Igoári Fltek 666 frt 16 kr. 88. Womi Mmsoo Morcáéi 881 frt 97 br •BaoBieko Aalal Moóooóay 669 frt 70 kr 90 Baabó Filmes H -gyarmat 666 frt Ol br 81. Baraayai tetves Vtssiáe óaó ért 90 kr. 99 l áger üteador Lsósam óét frt 14 kr 99. Pohorny Pál Soóeoéey 671 frt 99 kr. 94. Rercsolly Jeaó Bőéi pest 861 frt 46 kr 96 •Jtaakalí Foroaes P Korooster 683 frt 06 br 98 •Hármas Gábor B Gyarmat MA frt 7l kr kr. 97 Gróf Oroay Eadre Al Poteey 630 frt 99 kr. 98 Hájé* Léoaio PMbó 66b frt 67 kr. 99 .‘tamreeeáoyi Kmil íorosk* élé frt 40 kr 100. .Smteeahy Tonbtos Al Sáp éli frt 90 kr 101. •Kayor Károly Nétioeo 603 frt 76 kr. 109. Vaacee Béla SsáeeOby 4M frt 34 kr 108 Fóld.ak Hormaa Moároeay 476 frt 46 kr. 104. •Se^yártó Pál Soakail 473 frt 99 kr. 106. •krn e*>8y Jéeoof B Gyarmat 474 frt 64 kr iOK Aoioger Laeaió B Gyarmat 474 frt 94 kr. 107 Hehe Joeaoí Loooam 468 frt 68 kr. 106 *Vida Farosé* Palotás 467 irt 64 kr 108. Suaoayi DtóaM Seágy 468 frt 36 kr. IMk Grtuaor Jáaos Lmosás 461 frt 64 kr III Hetik Klek Leeoaee 461 frt 08 kr 119 •Pooea Lajos l.^naom 460 frt 66 hr. 113 Sebm*dl samo B Gyarmat 467 frt 67 kr HA Kaka lorool Conlár 430 frt 79 kr 116. Tameeksrm* Gynta B-Gyarmat 447 frt 98 kr. 116 Sróter Alfréd Serény 447 frt 97 kr. Jl7. •Komjáthy Anoelm K gyormal 446 frt 90 kr. 118. Fáy Albert B Gyarmat 446 irt 16 kr. 119. Dr Bogdán T)radar Loooooe 436 frt 07 kr. 190. •Kóvy T '*d*r B Gyarmat 434 frt 76 hr. 131 HsKmaa Dávid Hsak 434 frt 18 kr 199. •Larbhavieh Gábor M^yw 431 frt i9 kr 133 Ivaaka Ödön h Góc* 43u frt ét' kr 194. •Horn* Gynia B. Gyarmat 430 frt 04 kr. 196 Balé* Ede Ssóeeeoyte 439 frt 79 kr. 136. •Gelka Gyötgy B Gyarmat 419 frt 46 kr. 197. Krwta JéaM Flteiéay 419 irt 34 kr. 198. Farkas Alajos N KlrUta 406 frt 69 kr. 199. Klboaiecki Fton* B Gyarmat 406 frt 38 kr. 130. seóky Léeofo Vadkert 406 frt 96 kr 191. Fsieoaberg Mór B Gyarmat 388 frt 46 hr. 139. Boobak Adom Lám se* 398 frt 93 kr. 133 •Mobary Gyota Varbu >7 frt 78 kr 134 Lék Orbán Patak 3l‘l frt *9 kr. >96. •Pajor látván B. Gyarmat 986 frt 98 kr. 196. Gábor Ooeotáv fo«oae* 983 frt 90 hr. 137. Oromy Fsroac* Ragyoie* 380 frt 87 kr. 198 •LassJy István Leeemo* 376 frt 94 kr. 198. Fáy Árpád B Gyarmat 376 frt. 140 SoUoomaai Adott N K Irtás 379 frt 66 kr. 141. Btmli Jéaooí Didó Jeaó 966 frt 36 kr 149 Veres Eraó Horpém 363 frt 06 kr. 143 •Újhelyi Bőid ooár B. Gyarmat 30 frt 86 kr 144. Knváeoi Aalal Boócoóay 343 frt 68 kr. 146 •Kovács Foreoc* Luoosmn 941 frt 99 kr 146. Kilimy Gábor Homok Toromés 941 frt 06 kr. 144 •Leby Molyé* B. Gyarmat 398 frt 46 kr 148 R mis baeh 8áador P Beámte 397 frt 79 kr. 149. Vörös Lajos Kelnem 397 frt 76 kr. 160 Hercaolly Vilmos Bervool 397 frt 74 kr. lél. Tornyos Vidor Marosai 396 frt 67 kr. 169 Bmmol Sem* Heméay 394 frt 13 kr 168 Vmeoo Károly P. Soáate 891 frt 04 kr. 164. •Borfy Antal ifj. L mos se 318 frt 46 kr. 166 Alh György Loooam 319 frt P9 át 138 Köbe Márk B. Gyarmat 308 frt 94 hr. 167 Foteoaberg Tivadar B Gyarmat 908 frt 46 hr. 168. Okolicoáayi Miksa Los KmíoIo 906 frt 43 kr 166 •Pmter sa. i r Boóooóay 306 frt H kr. 160 •Hailágy. Mér B Gyarmat 908 frt lt kr. 161. Baioteer Araoid B. Gyarmat 798 frt 19 kr. 149. VBeade Sándor N K irtte 996 frt 96 kr. 163 •Fnd.cshy Isyeo B. Gyarmat 994 frt 96 kr. 164 •Farkao Kibaly Vadkort 994 frt 66 hr. 166. Serly Antal >db Ixmoae* Wl frt 38 kr. 166 Br Boftfer Henrik Lóén 990 frt 79 bt. 167. Golf ead Péter Megyor 983 frt 69 kr * 168. Nagy Mihály K-Gyarmat 986 frt 94 kr. 169. Kacshoz ms Fortéra Sájj 9H6 frt 14 kr. 170 *Pnp Gyein Fllnk 981 frt 79 kr. 171. •Kircbner Dam Lurkóm 980 frt 90 kr. 179 •ttaomi .lóooof Iteooaee 979 frt 96 hr 178. •Páráki Jáaoo Ba Klaboeya 978 frt 78 br. 174. •Ólain Pál Ladáay 978 frt >0 bt. 176. •Farkon Ferenc’B Gyarmat 976 frt 96 kr. 176 Kobs Vilmos Nógréd 9B9 frt 74 kr 177 t'nra Ifedoif Nógréd 968 frt 60 kr. 178 Gteom Hamo Sonkái 968 frt 96 br. 179. •Btmnyavmky Géné B Gyarmat 986 Wt 60 kr. 180 "Kotemoe Gábor Bodanom 980 frt 06 br ISI. Hódi Jéneo Ragyoten 967 frt 97 hr. >88. •Ormay Antal Rtenég 966 frt 19 kr �183. |84 185. 186. |87. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 1. 2. 3. 4. 5. . . 6. 7. 8. 9. 10. Orosxy Miklós Surány 251 frt 31 kr. •óadubán Ádám Szécsény 251 írt 02 kr Hanzély Béla Fel Sáp 247 frt 97 kr. Olsswszky Gusztáv Tereske 247 frt 35. •Néymoan Károly Patak 243 frt 32 kr •Zelenka Gyula Losoncz 240 frt 08 kr Szsrémy János N Gécz 237 frt 66 kr Majtbényi Imre Szügy 235 frt 59 kr. Kozáki Dániel Pencz 233 frt 60 kr. Toldi István Vadkert 229 frt 73 kr. ’Dr. PlichU Soma Loaoi.cz 228 frt 88 kr. Bugát Lajos Megyer 227 frt'21 kr. Baintuer Ottó B. Gyarm-t 223 frt 37 kr. *PlichU Lajos Losoncz 222 frt 70 kr •Tsraztyánszky István Szécsény 218 frt 80 kr. Majtbényi Oltmár Csesztve 211 frt 62 kr. ■ Póttagok. Gazdik Lajos B. Gyarmat 21) frt 50 kr. Dubraviczkv Ádám N. Gécz 209 frt 52 kr. Szlávy Lajos Losonca 195 írt 08 kr Csomicxki Ede N. Sztraczio 193 frt 45 kr. WatUy Lajos P. Darócz 189 frt 85 kr. Baan Béla Tarnócz 186 frt 4-7 kr. - Egry Gyula Szalma Teres 164 frt 23 kr. Baross Árpád Varsány 159 frt 93 kr. Gonda Károly B. Gyarmat 150 frt 42 kr. Kalmár Béla Lócx 147 frt 54 kr. A jolonvoltek, névszerint: Hanzély László, Orosxy Mik- - lóé, Kacskovics Lajos. Homényfy József, Sréter Allréd és Szerémy Gábor urak d. u. 3 órakor a Krnmpach féle ekéket tekintették meg. A tzán’áe verseny e hó 21-én fog megtartani B. Gyarmaton. Losoncz, 1885. szept. 7. A „Nógrádi Lapok"1 í. évi 36. azámábsn a lo­ sonci i rendőrkapitány választására vonatkozó közle­ mény azon meggondolatlan és éretlen kifejezésére, hogy a tiext urak a pályázó Wagner Sándornak baráui lé­ vén, úgy intézték az ügyet, hogy a pályázók vissza­ vonták ajánlataikat,, kijelentjük, hogy abból egy qzó eemigaz*) Wagner S. .úgy is mint aljegyző, de úgy is mint helyettes kupilány, hivatásának mint rendes, pontos, értelmes tisztviselő minden tekintetben teljesen megteleltk és.igy .a választók egyetemes bi’zslmát teljesen kiérdemelte : ezen helyzetet a neUlán pályázni akarók is ismervén, be sem adták pályázati kérvúy.Jkut. A törvény korlátái kötött szabályszerűen megejtett ezen választást pedig, felsőbb helyen okvetetlen tudomásul fogják venni. Vokomy Giuz/dr, polgárai Mtsr. Tanügy Nógrádmegye közigazgatási bizottságának hat'.rozaU, Zelenka János tanitótcstűleli elnök kérvénye folyUn a tanitótesiüleli gyűlésekre utazó Unitók napi fuvardíjainak kiszolgáltatása tárgyában a következő : Tekintve azt, hogy e megyében az 1868 XXXVIII. t. ex, 147. 5-a értelmében alakult UoitótestUlel közűéleire és évi rendes közgyűlésére utazó községi nép és polgári iskolai tanítókat úgy axon felekezeti nép­ iskolák Unitóit is. kik a mondott törvény szerint ala kuli s ez idő szerint folyamodó álul képviselt tea tületnek rendes Ugjai a nagymtgu vallás és közokUt m. kir. Miuis’örium álul a polgári községek számára 1876. szeptember 2 án kiadott uUsitás 26-ik §-a s e megye törvény hatóságának ez alapon már élőbbről ho^őtt határozata szerint egy egy forint napidíj és ter­ mészetbeni fuvar s illetve fuvarbér illeti, a folyamodó tantestületi elnök erre vonatkozó kérelmének hely ada tik, a ax, ex irányban szükséges további intézkedé­ sekkel alispán ur bízatik meg. Ezen utazási köluégek terhének viselésére nézve pedig ezennel kijeleutetik hogy a bol osak egy iskola vau ezen költségek terhe ax illető polgári község álul a bol pedig egynél több iskola vau, ax iskolafenUrtók álul viselendő, s ennek könnyítése végett ax egy községbeli tanítók egy ko­ csin négyen is utezbatnak! Mi a bitfelekezeti Unitók álul szervezett külön egyletek gyűléseire uuzók napi és fuvar költségét il­ leti, erre nézve ezen közigazgatási bizottság múlt 1884 évi 777. sx határozatával kimondott azon elv, mely szerint a községektől napi és fuvardíjat csak a népokteUsi törvény fentebb idézett szakasza alapján szer vezett tanítótestület tagjai igényelhetnek, ezúttal is fenUrtatík; erről a kir. tanfelügyelő és a folyamodó tantestületi elnök jelen határozat közlésével a közsé­ gek pedig hírdetményileg rendeltetnek é tesittetni. Gazdászat. A megyei gazdasági egylet b.-gyarmati köre o hő 7 én a megyeház kistermében Hantély László nr elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen számra néxve kevesen jelentek meg ugyan, de a megjelentek értelmi eulya elég abox, hogy a fenforgő fontos tárgy kellő* lég intéxtessék el Fő'árgyát a közgyűlésnek ugyanis a nm. földm. minisztériumnak azon leirata képexte, mely felhívta ax összes hazai gazdasági egyleteket arra, hogy a készülőben levő uj mezei rendőri törvény meg* .alkotásához véleményeiket, néxeteiaet, tapasztalásból merített észrevételeiket és javaslataikat nyilvánítsák. A gazdasági egylet ezen leiratot a most jelzett czélból kiadta a köröknek, s igy jutott ez a b.-gyarmati gaz­ dasági kör gyűlése elé. A leirat felöleli mindazon kér­ déseket, melyek a gazdászat köréhez tartoznak. Ilye­ nek a termelés, állsttenyésztéa, vadászat, halászat, kár­ tékony rovarok pusztítása, szerbtövis irtása, szőllőter* - melér, legeltetés, erdészet, 'állatgyógyászat fltb Ezek legtöbbjére vonatkozólag Nógrádmegyének máris van­ nak szabályrendeletei. Némely tárgygyal a közgyűlés ' tüzetesen foglalkozott, igy az állatgyógyászattal, moly jelenleg megyénkben csakis 2 állatorvos felügyeletére van bízva. A közgyűlés kifejezést adott annak, hogy az állaiegéez-égűgy ellenőrzésére kevés a kél állator vos, s legalább is minden járásban kellene egy-egy állatorvos ötletszerű volt Keményfy József urnák axon indítványa, hogy a földm. minisztérium foliratilag meg­ kerestessék oda hatni, hogy az orvosnövendékek ax állatgyógyászatot is tanulják az egyetemen ; igy a kör - orvosoknak több^yakorlati hasznát venné a vármegye, *) Ai illttó cukknél n>i is mojjífyetlűk, hogy aanak tar­ talmát éi a válantáira vuoatkoaó Déliteket nem oastjuk. de a léayek igaztalan voltáról nem lehetett kétkednünk, mivel a ccikk oly ezyén által küldetett-te, ki Loeoncxon l^en tekintélyéé illáét foglal el. .Sajnáljuk, hojy a tok'nUlyekben lem lehet már megbiirl! Ami Wa<ner Sándor nr megválaaatatáaál illeti, annak cink őrülni lehet; mert mi le n<y írarrjtik Wagner urat, mint aki a billiómnak teljrarn meg fog feleld. Sierk. Hírek. Hymen. Kovács Géza a b.-gyarmati kir. adó­ iéi ügyel őségnél ideigl. adólisxti minőségben alkalmazott m. kir. állami adóvégrehajtó, e hó 8-án jegyezte el Tajtby Katicza kisasszonyt, özv. Tajtby Imréné kedves és szép leányát. — Ugyancsak Kapor J án o s, m kir. adófelügyelőségi iktató eljegyezte V aI e n t Ilonka kisasszonyt, Valent János helybeli polgártársunk művelt lelkületű kedves leányát. Végtárgyalás. A b. gyarmati kir. törvényszék Liftner István gömörmegyel puszta mezői lakos felje­ lentése folytán e hó 10 ón tartotta meg a véglárgya lást Golka György b gyarmati ügyvéd ellen. Az eset az, hogy Golka György ügyvéd egy IC30 frtoa köte­ lezvény behajtásával volt megbízva, s őrről nem szá molt le. n. tanács következőleg volt megalakítva: El­ nök*: Frideczky Lajos, bírák: Garam Jenő és Pirótb Károly, jegyző : Szil sas y Kálmán, közvádló: Dr. Melicher Ferencz, védő ügyvéd: Farkas Ferenci. A tár­ gyalás d u 1 óráig tartott. A vád és védbeszédek el­ mondása után, Golka György sikkasztás bűntettében bűnösnek találtatott és egy és fél évi börtönre, 3 évi hivatal vesztésre politikai jogsinak felfüggesztésére ax eljárási s rab­ tartási költségek megtérítésére Ítéltetett. A rboldogemlékü“ Katica vagyonát — mint tudva levő — örökölte a ^Felvidéki tót közművelődési egy­ let". Emez eljárás ellen panaszt emeltek a volt Katica egyes korifeusai, még pedig személyesen ő Felsége előtt. Kérvényük a kabinet irodából minden megjegy­ zés nélkül leérkezett a m. kir. belügyminiszter árhoz, ki azt ismét panaszlóknak azzal küldötte vissza, hogy — e tárgyban semmiféle újabb intézkedéseket eszkö­ zölni nem szándékozik, mert a királytól abban semmi féle rendeletet nem vett A b.-gyarmati polg. Iskola Unitói, névszerint: Ka possy István, Komjáthy Jenő és tanítónője: Beuzen* leitner Leontin elleni ügyben, a kör biz. álul hozott fegyelmi|batároxat, melyszerint nevezettek ellen fegyelmi eljárás meginditUtott, s állásaiktól felfüggesztettek, a nm. m. kir. közokt. minisztérium által helybenbagya* tolt. A vizsgálat már e bét folyamán befejezést nyert. Elmebetegek szállítása. A belügyminister körrendeletileg tudatta a törvényhatóságokkal és kórházak­ kal, hogy a magyar és osztrák vasuUk igazgatói ex év juuíus 6 án Bregenzbec tartott közös értekezletén elhatározták, hogy ax elmebetegeket és kísérőiket úgy a magyar, mim gz osztrák vasnUk a III. osztályban féláru jegygyei szállítják, a kísérők e kedvezményben akkor is részesülnek, ha elmebetegek elhozatala végett vagy azok nélkül visszautaznak. Gyászhir. B. Gyarmaton Koczaurok Károly nyu­ galmazott cs. kir százados szopt. hó Bén 60 éves ko­ rában meghalt. Temetése e hó 11 én fényesen ment végbe. Özvegyei és 3 gyermeket hagyott bátra. Nyu­ godjék békében ! Pajor István Írónk következő epigrammot irt Bauszern Guidónak : Magyarok és szászok. Senki se fejté oly beliatóu meg mint te, az eszmét, Mely a magyart és szászt egy kötelékbe fűzi. Századokon voltunk testvérek vészbe’, viharba’, Nincs dsrűben most ok bontoi a régi kötést. Eke próba. A b.-gyarmati járás gazda köre által tervbe vett s f. hó 19 re kitűzött eke próba, a Schlick Krumpacb féle többvasu ekékkel, közbejött akadá lyok miatt f. hó, 21 re hétfőn délelőtt 10 órára beleáz­ tatott el, mikor is a Sebwarcz 8. bérlő nr „Czerina" nevű b gyarmati Unyáján fog megtartatni. Midőn ezen körülményről a gazdaközönség értesitietnék, egy­ úttal tudomásul bozatik : miszerint ex alkalommal, nemcsak a könnyű talajon már megkísértett hármas ekével, hanem a különféle barázda szélességre állít­ ható, többvasu ekével is fognak próba szántások té­ tetni, még pedig kötött talajon. A földmivslés egyik, főkelléke a jó oké, s a jó szántás lévén, miért is fel bivatik a gazdaközönség, hogy ezen próba szántást minél számosabban meg tekintvén,- bemuUUndó ekék használhatóságáról személyesen győződjék meg. . A b -gyarmati tűzoltók őszi gyakorlata e bó 8 áa az esteli órákban ment végbe. A gyakorlaton 106 egy­ leti tag jelent meg. Ez alkalommal az egylet teljes felszereléssel vonult ki s mondanunk sem kell, hogy e kivonulás inposans volt, s hogy a gyakorlat Hj Balos Lajos alparancanok vezetése mellett a kaszinó épüle­ tén nagyszerűen sikerült, úgy annyira, hogy maga Jó­ zsef főbsrczeg ő fensége is gyönyörűséget talált volna benne. A másfél óráig Urtó gyakorlaton kimerült egy­ leti Ugok Tel ler Ignáczjónevü kórházában jöttek össze, bol bor és sör mellett kedélyes mulatság kslstkezett és folyt le. Megjegyzendő, hogy a gyakorlatra várták: Draskóczy Ede urat is, a losonexi tűzoltó egyletnek legközelebb megválasztott főparancsnokát és Papp Já­ nos salgó tarjáni városi jegyzőt, kik közelebb kíván­ tak megismerkedni egyletünk szervezetével és kormány­ zatával, mely bizony díszére válik a megye székváro­ sának. B.-Gyarmat várót közgyűlést tartott szept. hó 5jéo, melyen az 1886. évi költségvetés állapitatott meg. A szükséglét a 14 ezer frtot meghaladja. Zajos esz mecserére adott alkalmat a helybeli zárda főnöknő azon kérvénye, melyben sűrgettetik, hogy a b.- gyarmati ipa­ ros legényegyletnek ne engedtessék meg az, hogy a zárdával tőszomszédságban álló Berczeller féle házat a legényegylet kibérelhesse. A zárda főnöknő kérvénye kedvezően intézteiéit el, mi miatt nagy az elkeseredés az iparos legénység között, ki ennek ellenére ragasz­ kodik a jelzett lakáshoz. A megyei községi és körjegyzők ez évi közgyű­ lése D.-Jenőn szept. hó 8 án tartatott meg. Fontos és elvi jelentőségű közigazgatási bizott­ sági határosat. A közig, bizottság augusztusi ülésében a kazán és mozgony tulajdonosokra nézve következő, általunk röviden már egy Ízben ismertetett határoza­ tot boxU: „Minden kazán, vagy gőzmozgony tulajdonos, aki kazánját vagy mozgonyát az állami vagy megyei ntakon szállítani akarja, a szállítást az állami utmeeternél, il Jetőleg a járási utbiztosnál bejelenteni és axon költsé­ geket viselni tartozik, molyok a kazán vagy gőzmozgony biztos szállítása végett a műtárgyaknál teendő óvintézkedések megtételéből erednek. Továbbá egy­ szer mindenkorra kimondatik, hogy azon kazán vagy gőxmozdony tulajdonos, a ki kazánját’-vagy gőzmozgonyát előlegen bejelentés nélkül az állami és megyei uUkon szállítja és ezen szállítás alkalmával a műtárgyaknál a szállítás biztosítása végetu kellő óvintézkedéseket meg nem teszi, és ennélfogva azo­ kon károkat okoz vagy szerencsétlenül jár, az oko­ zott károkat megtéríteni Urtozik, és előforduló szeren­ csétlenségek esetén, semmiféle néven nevezendő kár­ talanítást az államtól vagy megyétől nem követelhet Végül az állam építészeti hí vauinak meghagy atik hogy a gőzkazán és gözmozgonyok ax állami és megyei nUkon történendő Beállításra vonatkozólag mielőbbegy szabályrendeletet dolgozzon ki és ide terjessze be.* Helybeli földészelnk. Sajnoson kell tapasztalnunk, hogy a ftldmivea osztály tüntetőleg tartózkodik a b.-pesti országos nagyszerű kiállítás megtekintésétől. Matlekovics államtitkár úr legközelebb felhívást inté­ zett a községi jegyzőkhöz, hogy főleg a földmives osztálynál hassanak oda, miszerint az a kiállítást tö­ megesen látogassa meg. Azt hisszük, ennek lesz va­ lami eredménye, a ezúttal is felhívjuk, felkérjük és fi­ gyelmeztetjük a jegyző urakat, hogy Matlekovics úr hazafias felbiváaát méltányolják, a bírják rá a népet, hogy látogassa meg a kiállítást, bol oly sok hasznos tanulságos és szép dolgot fognak látni. Egy két köz ség földmives lakói mégis tették ax uUt, igy a rádá/nk (Houtm ) és ha jól értesülünk, a rarádfaJt már megtekintették a kiálliUst. Mit mondjunk azonban a b. gyarmati földészekről ? Ezeknek, mint a megye szék­ városában lakóknak, e tekintetben példát kellene ma­ tatni a falusiaknak; mórt kétséget nem szenved ax, hogy ők értelmi tekintetben a falusi fedésieket felül haladják. És mégis, a b.-gyarmati földéneknek eddig őszök ágában sincs, hogy a boxzájok oly közel iévő �NÓGRÁDI LAPOK. Ha egy asszony a társaságtól elbúcsúzik, látoga nagymart) kiállítást megtek intsék, még csak m oltal­ lásának még csak fele múlt el. Francaié tőim. mit ttm indilotuk meg eziránt. Ennek okait nem • akarjuk fürkészni, de azon netáni dics vetést, hogy a As asszonyok másokat űatalabbnak tartanak, do kiállítás megtekintése nagyobb anyagi áldozatokkal éa nem szebbeknek. * Jean Paul. idő veszteséggel járna,-elfogadni nem Miét. A axeptem Nincs nehezebb, mint oly nőre vigyázni, ki ön­ bari időszak erre legalkalmasabb. Ai anyagi áldozat magára nem akar vigyázni. Propertius. nem jöhet figyelembe ily dologul); do biztosítjuk (Öldiétáinkét, hogy tömeges szövetkezés mellett, úgy Csodálom, hogy as oly nők, a kik már 30 évemlat ezt a kis iparosok teszik, 8—10 írtnál a leránsak, vagy a kik himlőben voltak, nem ugranak le a dulás költségei nem rúgnának többre. Vannak esetek, legmagasabb toronyról. * Gautisr. midőn földészeink hasion tálánál is kidobnak 8—10 Egy Írónő két bűnt követ el; szaporítja a könyvet irtot, mért ne áldozhatnának ilyen nemes czélra oly s kevesiti a nők számát. Karr. csekély összeget? Kötelességünknek tartják ezen intó • szavunkat felemelni, mert földészeink mivelődése városi A szerelmesek vakok, és ha agy csak vezeti a érdek! Figyelmeztetjük különösen a fiatal nemzedéket másig világtalant, belő esnek a-------- házasságba. hogy tömörüljenek és szövetkezzenek, szemeljenek ki * * Glásbrenner. as értelmi osztályból (pl. a tanítók közöl) oly egyént, A nőket mindig virágokhoz hasonlították, de ma, aki szívesen fogja őket kalauzolni B. pesten. Szégyen miután már festik mtgukat, csinált virághoz hasonlítés gyalázat volna, ha derék földészeink meg nem te­ hatók. • Stahl. tekintenék a kiállítást! A monyaszonyok azért ősznek keveset, (nőm mert A községi jegyzők figyelmébe. Matlekovics Sán­ szerelmesek), hogy megmutassák leendő férjüknek, mily dor államtitkár, az oroz. kiállítás elnöke, körlevelet inkönnyű egy nőt eltartani. Ede). késett a községi és körjegyzőkhöz, melyben kifejtvén • azon hazafias czélokat, melyek elérése érdekében az A nők ha már el is árultak bennünket, még min országos kiállítás létasíttett, s hivatkozva azon osztat­ dig szeretnek. • Heine. lan elismerésre, melylyel a művelt külföld, számos euró­ A világ ezt mondja a nőből: „Légy becsületes ha pai nevezetesség, sót koronás fők a magyar knlturs, akarsz, tekintélyes ha tudsz, do csinos mindenesetre/ gazdaság és ipar esen próbatételének adóztak, azon • La vie parisienne. hazafias felhívással járul a községi és körjegyzőkhöz, Vannak emberek, kik sóba so lettok yolna sze­ mint az ország népe legközvetlenebb éa legbivatottabb * relmesek, ha nem hallottak volna a szerelemről be­ tanácsadóihoz, hogy tagadhatlanul nagy befolyásukat szélni. • La Rocbefoucauld. a vezetésükre bízott honpolgárokra a kiállítás minél Ha a nő szeret, folyton szeret, a férfiúnak van sűrűbb és tömegesebb látogatása tekintetében érvénye­ közben más dolga is. • Jean Paul. sítsék s tömeges felrándolásokat rendezzenek. Felhí­ Egy férfi, ki agy nőt szerelemből megöl, bűnt t vásához mellékelte a kiállítás hivatalos kalauz egy pél­ követ el, de hibát nem. . La vie pár. dányát, moly as utazás, elszállásolás és ellátásra nézve • szflkségos utasításokat tartalmazza. Részünkről mele­ Az egész világtörténelemben csak egy asszonybé­ gen ajánljuk a jegyzői karnak, hogy a kiállítás sike­ kéről van szó. • Edéi. réhez befolyásukkal járuljanak hozzá, mert ez által Minden nő szereti ha hibáit dicsérik. Balzac. • csak hazafias kötelességüknek tesznek eleget. Bonts ég és festett asszonyok nőm soká tartanak. — • Franczia közmondás. Gondolatok. Gyémánt függőn már nem egy akasztotta fel (á sókról • a aSkaak.) erényét. D' Houdetot. A legokosabb asszony is megtalálja a legyezőjét • Ligne hg. Apróságok. Az orvosnál Tanácsosáé: „Orvos ur, önnek gyermekemhez kell eljönnie, szegényke szörnyű náthás. Képzelje, csak, ma egész délelőtt prflsMontget/ Orvos: „Az már nagy baj asszonyom! Csakhogy sajnálom, ma nincs időm eljönni/ Tanácsosáé: „Úgy, do mitévő legyek vele, ha ismét tüsszenteni fog/ Orvos: „Akkor én kedves egészségére kíván­ nám neki !u * T1 □ i t ó: Sóból a természetben üres tér nincMn, a levegő minden üres tért betölt. Tanítvány: Hát a mi pinezénkben van le vegő ? tanító ur! Tanító; Igen fiam, a ti pinezétokbon is van levegő. Tanítvány: Hebebe — nevet a nebuló. T a i t ó: Mit nevetsz. Tanítvány: Hiszen nekünk pinezénk sincsen. • Mi a külömbség a mór és a rokkant katona között ? Kevés. A mór megtette kötelességét és mehet: a rokkant katona megtette kötolleségét és nem mehet • Alkalmatlan időben. Férj és feleség a társas ebéden vannak. Férj : Noé, mi a bajod ? Föle ség: Nem jól érzem magam, hirtelen rostáiul lettem; Férj: Micsoda, rosszul lettél, most a leves után ? Hát nem tudtál 5 perccel előbb roszszul lenni ? Borzasztó, most kifizettem az egész ebédedet hiába 1 • Nyomós b i zo ny i t é k. Koldusod : Ajándé­ kozzon meg valamivel a teinsasszony, négy gyermekem van s az uram négy nappal ezelőtt meghal*. Bárónő: — Est hiszi, aki akarja; ha igaz volna, úgy ön — gyászban járna most. (Möltése szórakozottsága) köztudomá­ sú, do kevesen fogják ismerni ezt az ecetét. Egy nap a színház felé iparkodott, ekkori divat szerint kis ko­ csiban ült, a jnit két markos fickó tolt. A sir nagy, a kocsi lassan ballag. Moliére útja sietős. A nagy gon­ dolkodó boszusan leugrik és egy darabig tolja ac Bros kocsit. Csak a suhancok kacagására tért magához. Felelős szerkesztő: Horváth Danó HIRDETÉSEK. 3680-885. ix. ArverMI blrdrtméaji kivonat. A b.-gyarmati kir. tórviiék mint llkvi hatótag kóxhirré teszi, hogy Ziubricxky libán vcgivbajtatónak, é» a ciatlakozott hitelűiknek Fehér litván ve-rehijtXit szenvedő elleni 5üO írt tőksköretelés és jir. Iránti végrehajtási ügyében az árverést a b.gjannaii taxék területén levő Pencxen éi Kiizegen fekvő: 1) a kcsxegi 3a Ukvben Fehér litván nevére irt I. 1. 2. sor. 35 és 136. hnz. házra, bcitelekre és kertre 2U0 írt kikiáltási árban, 9) a penczi 343. tlkvben Fehér István nevére irt f. 2. sor 1083. hnz. alatti dézsmál szőlőre Mtí frtnyi kikiáltási árban elrenddte, olykép, hogy a csatlakozott hitelezők, ha a végrehajtató aaárrrtrést megtartani nem kivinni, és pedig Fehér András és társai 81 írt 41 •/, kr, és Golka György 35 írt 75 kr i járulé­ kainak kielégítése vegeit mf-xtirth*ijik, és hogy a fennebb megJeteit tonllaaok az 1185. évi szeptember bó 121 -ik napján d. e. 10 órakor Keszeg község hátánál, és szeptember 22-én d. e. 10 óra­ kor Pencz község hátinál ra<-xtirtin<ló nyilvános árverésen a meeállapított kikiáltási áron atal is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az Ingatlanok becsárának 10*;,-ját készpénzben vagy 1881. évi LX. 42. ( bán jelzett árfo­ lyammal számított és as IMI. évi november b4 1-én 3333. M. a. kelt igaxaágtlgymtaíaxteri rendelet & §-ában kijelölt oradékképes értékpapírban a kiküldőn kezéhez letenni, vagy aztafel LX. L ez. 170. í-a értelmében a bánatpénznek bíróságnál előlem elhe­ lyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt áüsolgáltatnl. Kelt Ik-Gyarmaton, a kir. telekkvi tizeknek 1885. julíos hó 3-in tartott Üléséből 2-2 OLEANDER! Melymerint közhírré tétetik, hogy B. Gyarmat mezőváros mint erkölcsi testület, és a 200 hold terület­ nél kisebb szántó föld, rét és legelőből Álló földbirtok tulajdonosait megillető területekre nézve a vadászati jog 1885, évi augusztus 15, napjAtól számított egy­ Idősebb Kapor Györgynél mást követő hatévre a városházánál, 1885 évi szeptember hó 26-án d. e. 10, órakor megtartandó másod árvere­ Balassa-Oyarmaton, régiposta-utoza 22. szám alatt 30 darab 4—ö éves 0LEANDER eladó- zés utján bérbeadatni fog. Baloghy Gyulán énál B.-Gyarmaton, kisebb nagyobb Cementirozott hordók saját kézből eladandók. Árverési hirdetmény. Marczali közbirtokosság tulajdonát képező ital­ mérési joga hozzá tartozó épülettel 1886. évi jan. 1-től számítandó 3 évre, Vajda Miklós regálé felügyelőnél Patvarczon szeptember hó 27-én tartandó nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik a hol is a részletes feltételek bármikor megtudhatók. Kikiáltási ár 550 frt 0 é. Árverezni szándékozók tartoznak a szokásos 10-tolját bánatpénzt előleg le­ fizetni. Vajda Miklós, mini közbirt. regale felügyelő. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00752.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_09_13.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-09-13 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 37. szám (1885. szeptember 13.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a264f2ae8cd77aa1d3f8b5360bc990aa.jpg d80d6eb286df6b1ea0c8538eca5e41ed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/19b3568f48f36ccb6a1ca7a6eb948a17.pdf 5585dd32971ac72589b7ccaf56727412 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. szeptember 20. 38. szám. XIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. FIGYELMEZTETÉS! a b gyarmati vasút ügyében. Félköréinek a B.~Gyarmat — budapesti vasút érdekeltségének tisztek tagjai, miszerint az általuk aláirt vagy közbenjárásuk mellett aláirátott kötelezd nyilatkozatokat most már haladéktalanul hozzám beküldeni szívesked­ jenek, hogy a bizottság az ügy állásáról tájé­ kozást szerezhessen és a további lépéseket meglehesse. Nem akarom ismétlések áltel a közönség türelmét fárasztani, de kétségtelen lehet min­ den gondolkodó ember előtt, hogy ha B. Gyar­ mat és Budapest közt alsó Nógrádmegyón ke­ resztül a vasúti összeköttetés a törzstőkére való aláírások elégtelensége miatt létre nem jöhetend, az érdekeltek birtokaik— üzletük. — vidékük elmaradottságát önmaguknak tulajdonilhatandják. Kelt B.-Gyarmaton. 1885. szeptember Ifi. Kövy Tivadar, » érd jostmioj*. • Budapest, szeptember 16-án. Kiállításunk fényes erkölcsi sikerei közt a legnagyobb jelentőségű 6a legörvendetcsebb bizonyára az, hogy a nyugati nemzetek köz­ véleménye, mely eddig sok tekintetben balnézelekel, sőt igazságtalan felfogást táplált La­ zánk kiílturlörekvései irányában, most orszá­ gos tárlatunk alkalmából az igazságos meg­ ítélés medrébe kezd átcsapni. A külföld saj­ tójának legtekintélyesebb közegei a tisztelet és elismerés hangján szólanak Magyarország mű­ vészeti és tudományos fejlettségéről és komoly ipari haladásáról és a mit egy évtized alatt csak el vétve tudnak elérni, annak most na­ ponta örvendhetünk : az európai sajtó kimorithetlen elismeréssel árasztja el hazánkat és osztatlan Ítéletével le]késülten sorozza nemző tünket az európai kullurnépek közé. Ez két­ ségtelenül a leghatalmasabb vívmánya orszá­ TÁRCZA. ••••'• ' j'i.'1'. » ■ é" -re---"- ■" ■ A madarak házas élete. A szerelem, ex íz egyetemes bolondság, nemcsak a termekben, a bálokban, a sétányokon születik meg, hanem a faágon, a légben, a havasok csúcsán s a ház tetőkön is. A szerelmet, e zavaros, majdnem értbelien érzést, nemcsak az emberek érzik, hanem a madarak is, o teremtései a természetnek. Az ő életűket éppen úgy megarauyozta a szere­ lem, mint a mienket. A pintyőke szivében cvakugy megszületik az ér­ zés, a szerelem, nfini Adolf ur szivében ; épen úgy kaciotrat ideálja után, épen úgy udvarol (hanem nem hazudik), éppen úgy nőül veszi ideálja tárgyát, éppen úgy megcsalja és éppen úgy -- elválik tője. E tekintetben nagyon is modern irányban mozog­ gos tárlatunknak", a melynek immár teljesítve látjuk ama hivatását, hogy kulturális fejlődé­ sünk, anyagi és szellemi állapotaink való ké­ pét tárja a külföld szemei elé E rokonszenves elismerés egy újabbik ta mijeiével találkozunk a franczia sajtó egyik legelőkelőbb közlönyé­ nek a „Tempónak legutóbbi számában, a mely beható czikkben foglalkozik hazánk mű­ vészetével és iparával. Van-c Magyarországnak nemzeti mii vé­ szelő és nemzeti ízlésen alapuló ipara ? Ezt a kérdést veti fel a „Temps“ írója, ráutalva arra, hogy vannak nemzetek, a melyok a művelő­ dés szükséges voltának tudatára ébredve, hir­ telen ráveték magukat a kultúra munkájára, de rendszertelenül, zűrzavaroson fogtak hozzá a nehéz műhöz és az eredmény* az lelt, hogy a czivilizátiónak csak töredékeit tudták elkap­ kodni, de saját nemzeti kultúrát létesíteni, nem tudtak. Magyarországnak azon­ ban van n c m z e t i m ű v é s z e t e 6 s a hagyományok által megszentelt nemzeti ízlése. A ezikkiró ismerteti ezu­ tán agyag-, porczellán- és majolika mű-iparun­ kat, a mely szerencsésen sajátitta cl a régi Pan­ nónia talajában talált ókori műkincsek stíljét és formáit. Keramikus házi iparunkról azt mondja, hogy formái feltűnő módon hasonlí­ tanak a Délfraucziaországbxn űzött ugyagipar idomaihoz 6* a dia£Íté.**ás modellirozás c ha­ sonlatossága annyira megy, hogy el sem hitte •volna, mikép e tárgyak nem Fraucziaországb'd hozattak be hazánkba, ha iparmuzeumunk tisztviselői nem biztosítják a legűnnepélyesebben róla, hogy e tárgyak hazánkban évszá­ zadok óta igy készíttetnek. Érdekes hasonla­ tosságot fedez fel a ezikkiró a magyar nópbulor stílje, díszítése és festésében is. E bú­ torok — úgymond — majdnem teljesen olyanok mint az arabsok bútorai és láttukra az ember azt vélné, hogy valamely Algirbeli falu szobájának belseje van szemei előtt. Azután fejtegeti, hogy a magyar bútorok szőnyegek, ékszerek, zománezok mennyire meg­ őrizték régi keleti jellegüket. Az érdekes czikk a német ipar befolyására utal s aztán igy vég­ ződik : „Németország kereskedelmi s ipari be­ folyása ellen legtöbb sikerrel küzdbetne itt Francziaurszág. Társadalmi tekintetben a ma­ gyar nép rokonszenvét bírjuk és a barátságos tüntetések zajossága miatt nem kell az érzel­ mek őszinteségét kétségbe vonnunk. A mezei gazdaságokban, a bányáknál ügyes mérnökök kitűnő állásokat szerezhetnének, műipari czikkeinket szívesen vennék és a nagyipar bizo­ nyos ágai, igy nevezetesen a gazdasági gép­ ipar fontos piaczot találhatnának. De Magyar­ országban épp úgy, mint sok más országban ugyanazon okok gátolják iparunk térfoglalá­ sát. Franczia ügynököt, alkuszt, kereskedő­ utazót alig látni, mig a német és angol ügy­ nökök elárasztják az országot. És ezek bámu­ latos mű vészek a rábeszélésben. Egy pesti ke­ reskedő, a ki igen- alaposan ismeri a párisi irodalmat, ezt mondá nekünk : „Olyanok vad­ gyünk, mint guillotine pár persuaison (a kit rábeszélnek szép szóval, hogy guillotiniroztasaa magát), mert ha az ajtón kilökjük őket, visszajönnek az ablakon és képesek volnának akár a kéményen. Aratás élőit a Dunapart tele van angol gazdasági gépekkel, melyek a Fe­ ketetenger kikötőiből a Dunán feljaiMk.^Asi angol ügynökök próbára kínálják, tizenkét havi fizetési határidővel és óvonkint óriási fiz­ ieteket csinálnak. így áll a dolog egyéb ijlarczíkkekkel is, melyeket a külföldiek az itteni vevők utasításai szerint gyártanak. Ezen utazó ügynökök mind beszélnek magyarul ; sok ide­ gen ciégnek állandó képviselője van Buda­ pestenaz egyik bécsi ezég nagy palotát épít­ tetett. A franczia gyarmat néhány franczia ta­ nárból és pinczórből áll. Bécsben sincs külön­ ben; előkelő ember alig van hat. s a* három­ száz más egyén hivatalnok, tolmács, komor­ nyik vagy pinezér. A németek mindenütt éz- kor a tél a tavaszi langy napokba olvad bele a tér m és zol illatos fakadásával veszi kezdetéi a madarak szerelme, a mit náluk rendszerint a házasság követ. a melyik legyőzi a többit: a varja kisasszony annak nyújtja lábait és annak adja oda szivét. Könnyű nekik. Az éléskamrájuk telve van. Hozomány semmi mást nem kívánnak, mint a dalt és szerelmet. Papjuk nincs, a ki kihirdesse; közjegyzőjük hiányzik, a ki házassági szerződést Írjon. Arról meg öntsem tudnak, hogy a papa, a mama, a nagybácsi, esetleg pedig a család is ellenezheti a házasságot. A veréb nrfi odaröppon a veréb kisasszonyhoz, megrebbeuti szárnyait, verébvallomást tesz s a — ve­ réb kisasszony fölröpül, hogy röplivcl adja meg m vá­ laszt, az édes igent s hogy röplivcl kapja meg az cl só csókot. Ám'vannak más esetek is. Példának okáért egy varjú kisasszony szebb, mint n többi, bájosabb az alakja és mélyebb a tokin teio..Heleízeszeret vagy bal varjú urfi s megkezdi a*, nak a madarak. Tudják: mi az a küzdés egy ideálért, érzik'a reménytelen szerelmet, a családi élet* boldogságát is udvarlást. keserűségét. A férj mogviv a csábítóval, az egyik udvarlö a tudja, hogy vagyoni állásuk egy cseppet sem kűlömbözik s hogy mindegyiknek szive ogyforlnán lángol másikkal, a kél ideál egymással. a szerelmi nyájaskodások, a szerelmi perpatva­ őrlő. rok nem ismeretlenek a madárvilág előtt. Egy híres figyelője a madaraknak, hj, bosszú éveken át tanulmányozta ókét, azt mondja, hogy mi a varjú kisassiony jól tndja, hogy mindnyájé n«k egyforma társadalmi és politikai állása van ; jól Nem tud, de nem is akar választant Ekkor a varjú gavallérok egymásnak ennek. Ki tépik egymás tollát, kivájjlk ogyrnU szemeit, csőrei két belevágják egymás lenébe « a melyik hős marad, Ez az egyetlen eset, a mikor az egyik varjú ki­ vájja a másik szemeli Hogy pedig az ismeretes köz­ mondás ellenére ilyet tesz, azt is a nő idézi elő. .Mikor a madár nagysám a maga módja szerint kimondja a boldogító igent, s az eljegyzési Ünnepély (anélkül, hogy újságban és templomban hirdetnék) megtörtént családi tűzhely után néznek.. Már ekkor azonban a bim az úr a háznál s a gyöngéd nő elismeri azt. A fintai -vőlegény kinéz ma­ gának egy árnyas, lombos helyet s azt mondja s „itt telepszünk le.u Ha az a hely rósz, alkalmatlan r a kis menynsstony tudja is ezt .* nem szól semmit. 0 az ur. ő áz okosabb gondolja magában és belenyugszik. Tutija mi az a házi regula. Tulájdouképon , házas életűk a lehető legboldo­ gabb Csupa dal, csupa csők, csupa boldogság. Kivéve természetesen azt, mikor a férj féltékeny, vagy mikor a búgó vadgalamb — kakukk tojást talál a fészkében. Ilyenkor csúnya nemmel néz élte párjára, csőrét fenyegetnie^ emeli, hanem aztán kibékül; különösen, bá tisztába jön a kaknkk sajátságával. A hátas életet nálunk nem igen zavarja meg a hűtlenség esete s igy nem is történik elválás — házas- ságtörés miatt. A fentebb említett madár búvár alt állítja, hogy a madaraknál a nő sohasem követ el hűt’ bőséget; a férj pedig csak legfölebb akar. �NÓGRÁD I révei találkoznak; * legkisebb magyar falu* nak is meg van a maga gyarmata, melynek boldogulása a aaoroa aolidaritáaban rejlik. Ab­ ban rejlik a mi kiviteli kereskedni műnk ha­ nyatlása, hogy mi nem megyünk külföldre, mint ax angolok és németek ; ezek bebaran­ golják as egész világot, a hol csak adni és venni lehet, s mikor a mi humoriaztikus írónk alt állítják ironikusan, hogy az angolok a Cheopa piramisán és a Jungfrau tetején hir­ detik azappanai kát, akkor nagj úicséruttel adóz­ nak aa angol nemzeti iparnak. A rómániai Irredenta és aromán kormány. A aCorreepondanoo de Peeth- a legkompetensebb forrásból nyert autsutlkus tudósításokat .Románia Irredenta* láxi lóknak Bukarestben működd törzsként falói. Esen tAruka r egy csapat egyesből áll, kik as izgatást üzletszerű >n folytatják és kikről nem lehet tndni, vájjon inkább politikai a „Uraillard“-ok e vagy pedig iparlovagok e, kik egy rendszereciletl politikai briggantaggio jövedelmeiből nyerik as eszközöket ka tilinai existsntiájuk folytatására Esen pampbletisták programijának 2 variácxiója van. Első varíácxió a mos* taroégszartl Összeesküvés a román királyság alkotmá nya és uralkodója ellen. Romániában as olvasóközönség agy réssé, mely demagógia! izgatásokra — kevés sensaczionalis mellákissal — addig hallgat, a meddig csak nagy szavak, nem pedig tettek forognak kérdésben, — időnkint túl van terhelve esen kérdéséé pampbletek, élvezetétől, melyek époly buták, mint eynicusok. Ha aztán az il­ lető csőcselék as izgatást Romániában megunja, akkor ugyanazon politikai gyujtogatók a második variaczió baa kezdenek dolgozni L i. ugyanazon felségsértési és hazaárulást, csakhogy más formában, prédikálják a magyar állam területén. Egyébként a román irredenÜsmust illetőleg azon igazsággal vigasztalhatjuk ma­ gukat, melyet Thiers mondott és mely a tapaszlalat által mindig és újra megerősítést nyer: „Qnu.d les idées ma laaines, qui ot préoccupé les esprita, touchent á lour fin, elles restenl encore dana quelques téten et sTy changent en manie et imlécillité * — „Ha egészség tetei deák, melyek a közvéleményt foglalkoztatták, lé tevésük végét elérik mégis megmaradnak néhány fejben, < hol mániává ée butasággá válnak.* A magyar kormány semmit sem fog elmulasztani, hogy a polilieai csalók ezen szektája ellenében min áea lőhető törvényes-sukkét felhasználjon és semmi kétség Mm forog fenn az iránt, bőgj a román királyi kormány a közös kOlOgymiuisterium d iraki hivatalos fsteólitáaa nélkül is o tekintetben mindazon köteles Bégeknek eleget fog tenni, melyiket a népjog határoz LAPOK. messze merő tolorenczia területén éa jósággal, járt cl, a mikép az Európa egyéb államaiban teljesen ismeret len, hol épr-i rtgy mint itt nem engedik mag, hogy egy része ax állampolgároknak, kik az alkotmány jó téteményril minden korlátozás nélkül szintén élvezik, nemcsak az állam elleni forradalmat magának prédikállaaaa, hanem még aa alkotmányos uralkpdó szemS ellenit ia Az erdélyi román irredenták e csoportjának font említeti kiáltványban ép oly szemérmetlen mint hallatlan m< dórban hirdettatik a polgárháború éa a leggyalázal- -iabb forradalom szükséges volta, mely csak a Communardok hazaáruló lázadásával baaooiithaió össze és moly utóbbi a köztársasági Francxiaország által az égé a ország teljes és egyhangú beleegyezésé vei nyomatott el. — Az irrodentisták ezen manifosz(urna a köszönet a magyar alkotmányos kormányzat enybeségoért, mely kormányzat ép annyi politikai sza badságot nyújt, mint a mennyi Francziaországban és Északamerika egyesült államaiban fellehető. A román irrodentisták bazaáruió cliquojo és a Commune gyujtogatói közt csak egy külön beég van, éa ez az, hogy az előbbiek agitatiója époly nevetaégee mint megvetendő ée otromba. A magyar államnak elég alkotmányos eszköze van arra, hogy megakadályozza, miszerint néhány az olámi tott tömeg tudatlanságából élő politikai parazita os­ toba szavalatai veszélyes alakot ne öltaenok, melyek a közrendet és békét Erdllyországban megzavarhatnák. A „Correepondance de PestbM hozzáteszi, hogy a román Irredenta ezen kiáltványának tényét főkép azért kell regiatrálni, hogy egyúttal konstatálni lehessen, mi szerint a királyi magyar kormány megragadta mind azon rendszabályokat, melyok csirájukban elfojtják ama kísérleteket, hogy lelkiismeretlen izgatók a lakosságot, bűnös cselekményekre csábítsák Azonkívül azért szükséges ezen dologról beszélni, mert a romániai Irredenta badipénztárából fizetett zsol dosok, ugyanazon szájhősök, kik a franczia-román vám viszály alkalmából a francaié kormányt ezennylexikon juk kimeríthetetlen szókincséből megvetésük kifejező seivel tisztelik meg, — más publiczistikai rejtekutakon époly hazug, mint esztelen leírásokat csempésznek be román nemzetiségű magyar állampolgárainkról a külföld egyes lapjaiba. Nógrádmegye közigazgatási bizottságának félévi (1885. jan.—jul.) jelentéséből (II. folytat Aa.) A gyámsági és gondnoksági ügyeket illetőleg az ügyforgalmi és tevékenységi kimutatást II. alatt mellékelve, a kimutatásban foglalt hálráMknk az előző időszakokban kitűntél ott eredményekhez képest az ügy­ menet kívánt gyorsaságának javulását nem igazolják, ez alkalommal is csak a múlt évi jelentésünk ben fog­ laltakra hivatkozhatunk, méltatásával annak, hogy az őrszemélyzet számának időközben történt szaporítását rég érzett szükséges és megnyugtató in’ézkodésnok je­ lezhetjük. A honvédelmi minisztérium ügykörét illetőleg. E ezakot érdeklő kimutatást VI. szám alatt mel­ lékelve tisx eleitől jelentjük, hogy a folyó évi soroxá számszerű eredménye, az erről annak időjén felterjesz­ tett elnöki jelentések szerint nem volt teljesen kielé­ gítő, minek egyik okául azonban az orvosi vizsgálat uak eddiginél szigorúbb keresztülvitelét jelezzük. A Cóldmivelés ipar és kereskedelmi minisztérium ügy­ körét illetőleg. A lefolyt félévben a földmi veién ipar és keres­ kedelmi ügyök körében omlitésre méltó mozzsnat nem merült fel. A megyénk központját az ország fővára sával összeköt totós be hozni hivatott vasút ügye az elő­ munkálatok stádiumában van. (folyt. Aa következik.) Lengyelország múltjából Most, hogy két régi lengyel város képviselői lá­ togatták meg hazánkat, érdekes lesz pár lapot felele­ veníteni Lengyelország sulijából Magyarország régóta és gyakran volt szoroe összeköttetésben Lengyelország gal; a magyar korona lengyel e a lengyel korona ma gyár főt dinilelt a középkorban a másrészt is sokszo­ rosan érintkezett a lengyel ée magyar nép egymással. A számtalan barezokon egymásnak nyújtott segély, a szabadság kölcsönös védelme erőeilette meg a rokon szanvett a lengyelek iránt a magyar nemzetben. Len­ gyelország elpusztulása mindig fajt a magyarnemzet nek s vele együtt reméli folyvást a rombadölt ország ujjáépülésél Idézzünk föl nehány gyászos lapot Lengyelország közel múltjából, mulyek erősítsék meg a szivünkben lakozó szánalmat és a .lengyelek iránti rokoosxanvet. Persze most a szabad lengyelek jöttek hozzánk, a kiktől nőm vették el nyelvüket, a kik megtartották kiváltságaikat Ausztriában, de ezeknek szive is együtt dobog ax Oroszországban nyelvéért küzdő testvérekkel. Valóban nagy tragikum van egy ilyen nagy nemzet hanyatlásában, mely oly jelentékeny szerepelt játszott egykor a történelemben. Hanem ax igaz, hogy e bukást önmaga okozta, r nagyok önzése és vissza­ vonása, mely Magyarországot is a sir szélére juttatta, csakhogy Magyarorsiágnak volt mentő angyala, moly kiragadta a biztos halálból, a lengyelnek ellenben nőm volt szabadulása. Katalin orosz czárné alatt, mikor is Lengyelor­ szág felső felontááa megtörténi, már teljesen ax orosz hatalom uralkodott Varsóban, a fővárosban, 1791-bon Szaniszló Ágost király alatt még egyszer meg kísér lot­ minek magyarázatául sxölgál, hogy Jeszenszky József tók uj alkutmánynyal életre kelteni as országot. De árvaezéki ülnöknek állásától történt felfüggesztése s ax alkotmánynak ellenségei az oroszokat hívták segít­ az árvaszék mellé rendszeresített közigazgatási gyakor­ ségül. Poroszország, melyet már megnyert Katalin, s Bányai értelmében minién czivilisAlt állam teljesíteni noki állomásnak pályázók hiányából betöltetlen volta mely maga is osztozni akart a konexon, nőm regitetto kötete a. „Correepondance de Pesth” a romániai Ír érzékeny munkaerő kevéebedést vont maga után. Szaniszló Ágost királyt a betolakodott csapatok ellen redeata kiáltványáról ezeket Írja: A magyar állam Ax árvaügy ok másodfokú elintézésére hivatott feEkkor Szaniszló népfölkelést hirdetett. Kosscziusko minden polgárának faj-, vallás és nemuliségkölönbeég lebbezéei küldöttség által a lefolyt félévben 32. ügy volt a népsoreg vezére, a ki elől hátrálni volt kény­ nélkül tökéletes jogegyenlőséget nyújt ée különösen a tárgyaltatott s 18 érdemileg nyert elintézést és pedig telen ax orosx sereg. De Katalin parancsára Szaniszló román nemzetiségi magyar polgárok irányában oly ő esetben as elsőfokú határozat helybenhagyásával, I feloszlatta a népsereget o ekképen kiszolgáltatta ax esetben részbeni módosítással, 12 esetben feloldó ha­ orsxégot a rossz hazafiaknak, ezek által pedig as oro­ szoknak. Varsót orosz katonaság szállta meg; as or­ Igen természetes, hogy a házas életből követke- tározattal. A pénzügyminisztérium ügykörét szág nem is mukkanhatott. 1793-ban bevonult a po­ zeteen folyik az elválás. illető kimutatásokból melyeket A. B. és C. alatt rosz sereg a Poroszországgal határos tartományokba s Ez is könnyen megy nálunk. mellékelünk, kitűnik, hogy daczára a még mindig igen 1793. jannár 23!án megtörtént Lengyelország másod­ Az egyik azt mondja: alászolgája; a másik pe­ súlyos közgazdásxati helyzetnek, ax egyenes adók elég szori felosztása Oroszország éa Poroszország közt, me­ dig: vége köztank mindennek. pontosan folytak be, meH ax eddigi eredmény, szem lyet hosszas tárgyalások után a kényszerítőit ország­ Azután as egyik arra, a másik erre röpíti. boa a mait év hasonló időszakával, 78.019 frt 74 kr. gyűlés sx ér szeptember 23 én szentesített. As orosz Miután azonban a madarak házas életében nem fordul elő a hűtlenség: igen természetes, hogy as el­ többletet tüntet fel. Tagadhatatlan azonban, hogy a diktálta a föltételeket Lengyelországnak, a többi köst bátrálékok megyénk területén még mindig igen tete­ azt is, hogy a cxár beleegyezése nélkül nem változtat­ válások ritkák. mesek, azonban tekintetlel azok folytonos apadására, hatja meg alkotmányát. A válást azonban a madaraknál mindig és min Az elégedetlenség uőttön nőtt S mikor Katalin dig a nőstény kezdi. Vagy beleszeret egy másikba, reménylbetni, hogy — bt különös calamitások be nem következnek, — 4 — 5 év alatt alig maradna számbaa már úgyis megfelezett lengyel sereget újra felére le vagy megunta kopaszodni kezdő férjét, vagy egyedBl vebető bátrálék. akarta szállilani, 1794. elején kitört a felkelés. Kossakar élni. As összeírás és kivetés a rendes időben ponto­ cxiuszko, a ki a külföldről haza sietett, élére állt a Van azonban egy másik ok is, a mi leginkább san eszközöltetett. * seregnek. Részint a régi lengyel csapatokból, részint a galamboknál fordul elő. Ezek között ugyanis a bá Leszámolás az elmúlt félévben 4 község területén pedig a kaszás parasztokból alakult a fölkelő sereg. raeság sokszor kényszer mellett történik. Egy galamb úrit és egy galamb kisasszonyt összecsuk a gazda e foganatosíttatott és még 4—6 körjegyzőség községei­ Raklavicxénel győzött; de a győzelem még nem volt ben sürgősön foganatoeitaodóoak mutatkozik. Ezen nagy fontosságú, mert Varsó. még nem állt talpra, ók e kényszer folytán egybekelnek. Muszájból. Mikor azután ax összeeső kánnak, vége szakad, akkor visszás állapotot résiben egyes körjegyzők mulasztásai -április 17-én kitört Varsóban is a szabadságharca. is okozzák ugyan,de előidézi azt mást részt azon ked­ Igelstrőm orosz badparancsnok megszabadult éa a po­ mindegyik vimzattr ahhoz, a melyhez szive már előbb vezőtlen körülmény, hogy némely körjegyzőség kerü roszoknál keresett seregének maradékával menedéket vonzotta, s a melytől a gazda szeszélye elválasztó. lelete oly terjedelmes, miszerint a fokozódó adóügyi Varsó tehát a lengyelek kezében volt s pár nap múlva Ilyen ecet a többi madaraknál nem igen fordul követelményekkel egyéb teendők mollon a körjegy Vilna is birtokukba került. De a nemesség gonoszul elő, mert ezek sziveik érzelme szerint kelnek össze és zők nagy része alig képes lépést tartani. magára hagyta Koescsiuekót, a kinek serege csak las­ nem is tudnak a házassági kényszerről. A vallás ée közoktatásügyi minisztérium san növekodott A madarak rajongják a házas életet sagy tekin­ ügykörét illető 1884—5 tanévi szabályos kimu^e Májusban Poroszország O:oexorazág felszólítására tetben előnyösebb helyzetük van az embereknél. tatást III. alatt mellékeljük. 60000 emUrl ieditolt Lengyelország ellen, hogy se­ Biten köztok vén leány és agglegény — legfel Aa igazságügy minisztérium ügykörét illetőleg gédkezzék a fölkelés leverésében. Ravkánál a poro jobb csak özvegy asszony és özvegy ember. Is perese as ö szerencséjük. E szakot illető Börtönügy. kimutatást IV alatt mellékelve, azok megverték a rendezetlen fölkelő sereget. De Koes» csiassko nem csüggedt. Varsóba a hol a csőcselék ra- �nógrádi gadla az uralmai kaiéba, elküldte Potocki grófot Kollantai barátjával, hogy ott rendezett kormányzatot te remtsen. A ve nő iák, mej'iallván a ravkai szerencsétlen ütközet hírét, az oroszokkal rokonszenvező lengyel nemeseket Potocki ellsuvstésc dácxlra ia folakasxtot- tik. Koszcziusxko erre megjelent Varsóban éa a gyil kosok közűi ötöt kivégextetetu De ekkor meg a nép* pért egy része elpártolt tőle. Mind a mellett a közös veszély összetartásra serkentette a lengyeleket s csak­ lapok. szánta a hir, a váczi püspökségei pedig’egy egri ka­ nonoknak. A balassa gyarmat vidéki kath. tanitóegylet szept. 17-én tartotta évi rendes közgyűlését a Nemzeti Iskola helyiségében a hivatottak nagy részvéte mellett: Főt. Farkasé Mihály kor. esperes elnöki megnyitó szép be­ széde után felolvastatott ó Eminentiája Simor János berczag-primásnak az agylat m. évi felterjesztésére adott leirata, s tárgyalás alá vették a belflgyekre vo hamar 38000 ember gyűlt össze Varsóban. A poroszok jnlins 13 én Varsó álé értek s meg­ kezdték ax ostromot De Katalin ez alatt kibékült a törökökkel s módot táléit arra, hogy a porosz sereg, melyre féltékeny volt, visszavonuljon. A porosz király natkozó kérdéseket, felülvizsgálták a pénztári állapo­ tot. A segélyalapra gyűjtőit 239 írtban Farkas Mi­ hály és Salgó János esperes urak 50—50 írttal szere­ zúgolódva vonta vissza seregeit Varsó alól. Ekkor Szuvarov Sándor gróf vette az orosz, se­ beérkezett müvek fölött a jelentést; a fónnebb emli tett karancssági derék esperes ft Salgó J. úr ugyanis négy db arany jutalmat tűzött ki ezen két nagy hord­ erejű kérdés legjobb megfejtőjének : „Mikép lehet és reg, főparancsnokságát. Mintán Sxirakovszki lengyel tábornokot Breszcznél véresen megverte, Koszcziusxko, míg Mscxiejovicze mellett szembe kerültek. 1794. ok­ tóber 10 én ütköztek meg, a lengyelek kétségbeeset­ ten küzdöttek, de hiába. Koszcziusxko súlyosan .meg ooboeBlt, ax oroszok elfogták és Kievbe vitték. Len­ gyelország sorsa ezzel el volt döntve. Még állt ugyan Varsó, a hol elszántan akarták a lengyelek a harexot folytatni, de Szuvarov november 3 án iszonyú ágyutüz után megoetromolta Prágát, Varsó erődjét. Borzasztó öldöklés következett, még az asszonyokat és gyermeke két sem kíméltek. Lengyelország meg volt törve. Varsó is megadta magát négy nap múlva. A fölkelés leverését követte Lengyelország har­ madik felosztása. Oroszország, Poroszország éa Auszt­ ria 1795. január 3 án megegyeztek a feldarabolt or­ szágon ; a végleges szerződést ez év október 24 én ír­ ták alá. A csonka Lengyelországot kitörölték az álla­ mok sorából. Szaniezló királynak évi pénzt rendeltek, melyet Pétervárott kapott 1798 ig, a mikor befejezte hányatott életét Lengyelország azonban nem balt meg. Irodalma és műveltsége hirdeti fennállását Meg) vannak törté neti emlékei, a legtöbb Krakkóban, némán hirdetve: nincs még veszve Lengyelország. K. Cs. L . ft . ; __________ Hírek. Ö felsége u fülek-kovácsi róm. katb. iskola ja vára 100 frot adományozott. ’t-j ,Tiua. Kálmán>zeretve tisztelt kormány elnökünk nz idén nemcsak különféle politikai actuson, de igen fontos családi eseményeken ment keresztül. Csak nem rég volt Paula leányának br. Radvánsxkyval Zólyom, megynTöispánjával esküvője, tegnap ismét családi Öröm volt a Tisza éaaiádőan. Ugyanis a miniszterelnök nagy­ reményű fia: Tisza István tegoapvezette oltárhoz Ti­ sza Hona kisasszonyt, Tisza László orsz. képviselő leá­ nyát E nap két fényes esküvő volt Koloavárott, Tisza László mindkét leányát lérjbez adta; másik leánya Tisza Jolán gr. Bethlen Pállal esküdt egybe. Áldás és boldogság kitérje ezen jó magyar családok fiatal sar­ jainak házassági frigyéti Kövy Tivadar ur, ab.gyarmati ügyvédi kamara Ügybuzgó és köztiszteletben álló elnöke a múlt vasár­ nap kiérdemelt ovátiókban részesült a kamara választ­ mánya részéről, azon örvendetes és hízelgő lénynél fogva, miszerint a múlt hóban Budapesten megtartott ügyvédi congressus alkalmával Kövy Tivadar lett ax egyik szakosztály alelnökévé egyhangúlag megválasztva. Mindnyájan tudjuk, hogy ezen bizalomnak Kövy Ti­ vadar ár a b gyarmati ügyvédi kamara dicsőségére és mindnyájunk örömére kitünően megfelelt. Múlt va­ sárnap nyilt alkalom arra, hogy ezen kitüntetés foly­ tán érzett öröm a kamara részéről tolmácsoltassék. A kamara titkára : Farkas Forencz ur meleg szavakban szép és kerek beszédben emlékexett meg Kövy Tiva­ dar ur eme kitüntetéséről, üdvözölvén őt, mint a b gyarmati kamara köxtisztelebon álló kitűnő elnökét, ki nők áldás dús működésé nem esek a b. gyarmati ügy­ védi kamara, de ax ország többi ügyvédi kamarája előtt is méltánylásra és elismerésre talált Kövy Tivadsr ur meleg bangón köszönte meg kartársai kitünte­ tését s ax orsz. ügyvédgyűlés elvi határozatait vázolva, kifeje»*«t adott abbeli reményének, hogy e határoza­ tok az igazaági kormányzat uj érája alatt a képviseiöbáxban is mielőbb gyakorlati érvényt fognak nyerni. A b. gyarmati ev. egyház presbyteriama elhatá­ rozta, hogy 1886-tól fogva káplánt «og tartani, Zabora fiók egyház vallási igényeinek nagyobb mérvben! ki­ elégítése és a helybeli, nem felekezeti iskolákban a hitoktatás rendszeres életbe léptetése czéljából. A hit­ oktatásról addig is Simko Frigyes lelkész ur lesz szi­ ves gondoskodni. A püspök-jelöltek Ipolyi Arnold helyére beszterczsl püspökké, Lir szerint. Márkázz Oyula pápai pre látna, u budapesti központi papnevelő intézet rektora fog kinevezletni. A nagyváradi püspökséget Ipolyinak pelnek. Msjd a bíráló bizottság részéről fi. Hottovinsxky K. plébános ur olvasta fel a kitűzött pálya kérdésekre kell a népiskolai oktatást a vallás erkölcsi neveléssel összekapcsolni?** — Továbbá: „Mi teendője a tanitóuak, hogy ne ax iskolának, de üszőiéinek tanítson ?“ a beérkezett 7 pályamű közül, mint legsikerültebbet az 1 számút ajánlott. a bizottság; melynek jeligés le­ vele felbontatván, szerzőként Bodrogby Mihály balassa­ gyarmati jeles tanítónk neve tűnt ki. Lelkes éljenzés mellett nyujtatott át neki a kiérdemelt jutalom. Ezu­ tán a jövő évi pályakérdések tűzettek ki. Nagy loyalltás. Ifj Húrban (Vajansxky) és Faj* nor István ügyvédek a legutóbbi császár találkozás al­ kalmából csak azért, hogy Forencz József ő Felségét dicsőségesen uralkodó, legalkótmányosabb érzületű, sze­ retett magyar királyunkat színről színre láthassák, da­ cára annak, hogy ax orosz czár ia ott volt, legyőzve a minden magyar hazafi kebelben, s igy ax övékben is utóbbi iránt érzett nagymérvű idegenkedést, Széniéről Kremsirbe zarándokoltak, s mint szemtanuk állítják, élénk benyomást tett rájuk az a külömbség, mely a szabad népok valóban szabad fejedelme a az elnyo­ mottak azuronyerdővol őrzött „batyuskája** között nem­ mel láthatólag észlelhető, a megfogadták, hogy jövőben óva fognak inteni mindenkit : ne terelgessék a népet oda, hol az alattvalók iránti atyai szeretet a nép meg­ felelő vonzalmát fegyveres erővel kénytelen korlátok között tartani, a csodálkoznak nagyon, hogy vannak máig is olyan bolond tótok, kik is ily szívélyes vi­ szonyok közé kívánkoznak. (N. K.) Hány ember látogatta eddig a kiállítást? A ki­ állítási igazgatóság hivatalos adatai szerint aug. bő 31 ig Összesen 1.131,012 látogatója volt a kiállításnak. Augusztus havában magában, — midőn pedig a láto­ gatottság leggyérebb volt. 297,753 egyén volt a kiál­ lítás területén. Legtöbb napi látogató volt augusztus hó 16 án, amikor ugyanis 23,734 egyén nézte meg ki­ állításunkat, valamivel több mint Szt-István napján, a midőn 23,610 látogató volt. A leggyengébb nap volt augusztus hó 4-én, ekkor csak 3579 egyén volt a te­ rületen, a ezek közt igen sok engedményes, bérlet-és szabadjegyű látogató van beszámítva. A Schlik és Krumpach féle ekékkel, a b. gyar­ mati járás gazda köre holnap, f. hó 21-en d. e. 10 órakor tart eke próbát a axsrina (cseres) nevű Svarczféle tanyán. Az ekék, mint.tudjuk többvaausk a ami homokos talajunknak megfelelők. Azért is, főleg a b. gyarmati gazda közönség figyelmét felhívjuk ezen ekepróbára. Többször hallottuk már kiemelni főleg ezen Schlick éa Krumpach féle több vasú ekéket, de azok gyakorlati alkalmaztatásáról csak holnap lesz alkalmunk meggyőződni. Azért ia tartózkodunk az elő­ legez kritikától, a helyett melegen ajánljuk ezen eke­ próbát a gazdaközönségnek éa kérjük, hogy a maga érdekében ol ne mulassza ezen ekepróbát, mely min­ denesetre igen tanulságos lsend. Beküldetett Szécsény bői vettük a következő so­ rokat : „Alulírott, Caemiczky Elek sógoromtól és eset­ leges mindennemű utódaitól, én általam nevezett sógoromon elkövetett sérelmekért, bocsánatot kérek, éa felhatalmazom ÖL hogy ezen nyilatkozatomat a „Nóg­ rádi Lapok** bán közhírré tegye. Kelt Szécsényben, 1885. évi szept. hó 14-én. Beke ístván. A „Dől hu*CZ.u Ez czime azon jó vígjátéknak, mit műkedvelőink okL 22-ón fognak előadni a színkör deszkáin. Ezen előadás az arénában ez idén már utolsó a épen azért, remélhető, hogy közönségünk tömegesen fog résztveunl Seribe eme kilünő vígjátékén. A színdarab­ ban szerepelni fognak: Györgypál Ferenozné és Ku bányl Margit nrbölgyek; Ifj. Elaztner Ferenci, Ifj. Berczelly Ödön, Dr. Ferderbcr Vilmoe, Luby Károly és Ferencti Antal urak. Az előadást táucsmulatság követi a megyeház kistermében Hivatalos hirdetmény. Nógrádmegyében a b. ryar mali szolgabirói ezolgabirói járáshoz tartozó mobora körorvoei állomás megüresedvén, ezen állomásra 500 frt évi fizetés éa megállapított orvoslási dijak mellett pályázat birdettelik s a választás határnapja 1885. évi október bó 12 kére délelőtt 10 órára Mohora községé ben kinizsiik. Miről pályázni kívánok azzal értőéit tel nek, hogy okmányolt kérvényeiket nálam í. é. október bó ti. napjáig benyújtsák. B.-Gyarmat, 1885. szept. hó 14-ikén. Szerémy, jár. főszolgabíró. Szontagh Pál országgyűlési képviselőnk, valósá­ gos bslső titkos tanácson ur a szünidőket többnyire Hor pácson tölti. Innen csak nagy ritkán tesz kirándulá­ sokat. Legközelebb Szontagh Ferenci urat, bátyját, kit igen szeret, látogatta meg Lapujtőn. A látogatás né­ hány napig tartott, s Lapnjtöről szept. 18 án Szécsényon át, ismét visszament borpácai tuskulánumába. Szé­ csényben volt alkalmunk Mikszáth szerint ax „utolsó . tekintetes úrral*, és most- már'ösxcellentiájával talál­ kozni, s részesülni oly szellemes társalgásban, mint a minő a valódi zseniális emberekkel lehetséges. Szontagb Pál ur ebédre lért be a fogadóba, hol megpil­ lantván a vendéglős csinos leányát, Hermina kisasa* szonyt, magához intő, s elmondatta az étlapot (Meg­ jegyzendő, hogy az öreg ur nagyon tiszteli a szép ne­ met, különösen pedig a szép zsidó leányokat) Hermin kisasszony természetesen ez étel készletből a legjobba­ kat ajánlá az öreg urnák, s a jó levon, szép szelet marha hús, paradicsomszóeszal. ízletes rostélyos, ezécsényi szőllö. s végül a frissen pörkölt fekete kávé, pontos kiszolgálat mellett kerültek az öreg ur aszta­ lára. Mi körülvettük a ex cél lantiás urat, a ő ebéd köz­ ben csak úgy szórta az anekdottákat és szellemes meg­ jegyzéseket Elmondta azt is, hogy Szécsény neveze­ tes város, mert itt született Haynald kardinális ur, no meg én, de ex semmi, hanem Szécsényben született Féscberné is, aki Pesten szépségével mindenkit, még Pulszky Ferenciét is meghóailoit. Persze, ez már ré­ gen volt, s Fischerné, a szép zsidó asszony, már régen meghalt Az excellontiás ur különös rokonszenvet érez Szécsény iránt, mégis jegyezte, mindnyájunk előtt, hogy még Balassa Gyarmaton sem lehet oly jóixűen ebédelni, mint a szécsényi nagy vendéglőben. Éa ex a rokon­ szén v igen természetéé, mert hisz Szontagh Szécsényben született A születési évet és hónapot kitudtak tőle, de a napot nem akarta megmondani. Született pedig ő 1820 bán szeptember havában. A szeptemberi embe­ rek úgymond mindnyájan nyugodt kedéllyel bírnak. Az igaz, hogy az öreg űr csakugyan nyugodt kedélylyel bír, kedélyét csak ax adó pontatlan kivetése hozza ki sodrából. Pontos adó fizető, még eddig késedelmi kamatot nem fizetett. Nem olyan gazdag, úgymond, hogy a késedelmi kamatokat fizethesse. Mégis megesett rajta ax, hogy ax1 ötvenes években renitens adófixstőnok bélyegezte a SteueramL — Beszélt azután a . Pulszkyakrol is, kiket egytől egyig szeret, mert mind­ nyájan okos, széles tudománya és különösen jó ezivü gyerekek. Mégis látogatta volna őket, de nem tudta kitudni, hogy a szécsényi kastélyban mikor teszi tisz­ teletét a szép Pulszky Károlyné Márkus Emília? És mégis, hogy van az jegyző meg Tóth Jenő a szomszéd asztaltól, hogy a Pulszkyakat kedves ember szereti. Hát azért, barátom, mert a Pulszkyak mindenkinél okosabbak ée tudományosabbak, igy hát velők köves ember beszélhet Az társalgás igy folyt egy óráig mikor azután beállított Gere Pista, ax öreg örjeibhasxária, s jelenti, hogy minden rendben van. Az oxoallentiás űr ekkor kiitta az utolsó korty parádi vizét. (A parádi vizet jobban szereti, mint a bort) Kifizette az 1 frt 35 krra rágó számlát, vett Hermin kisaszszonytol 10 db közművelődési sorjegyet, és bűcsét mondott a társaságnak. Mi felállottunk s elkísértük az öreg urat hintójáhox, itt azután Gere Pistára bízta magát, ki betakargatta s elszállította Horpácsra. A jóazlv hamar megtalálja jutalmát. Fényes példa erre a következő kis történet: Paris egyik legelőke­ lőbb palotájában fényes estély volt. A vidám háziasaszony ax egyik kalácsba babaiamét sütetett a egyszer csak kimondta, hogy ax lesz ax est királya vagy ki­ rálynéja, kinek a felezőiéinél a kalácsba sütött bab­ szem jut Ekkor a föltűnően komor hangulatban levő R né azon kéréssel állott elő, hogy a kalácsból rá oső részt adják a legelső koldusnak, ki véletlenül a ház kapujához jön. Az inas nemsokára egy fiúcskát hozott fel, ki a házak előtt és ax udvarokon zenélni szokott . A társaság barátságosan fogadta a szegény fiút, ki fé lénkön vett egy darab kalácsot az ezüst tálról. Miután mogotték a kalácsot, valamennyien kutatták, hogy kí­ nok jutott a babszem ée lám — a fia kalácsában lett meg. „E|jen a király**, kiáltottak a vendégek, „ügy látszik, szerencse fia vagy**, szólt az egyik, „már most válasz megadnak királynét, előre! A kis fia zavartan járt a teremben körül és sorba nézte a jelenlevő höl­ gyeket ; egyszerre megállt R né előtt és könnyező sze­ mekkel mondá: „Oh, nagyságos asszony, ön annyira hasonlít az anyámból, legyen Ön a királyné !• K né olsápadt, rászögezto szemelt a fiúra és minden izében reszketni kezdett Ezt valamennyien természetesnek te látták, mert tudták, hogy néhány é^ előtt -Olaszomé­ ban elvesztette gyermekét Útközben rablók támadták meg és amig ezek a kocsiban fosztogattak, ax alatt egy asszony, ki a bandához tartozott, megragadta az utazó nő kis fiát ée kiabálása és az anya könyörgése daczára magával vitte. A későbbi kutatások eredmény­ telennek maradtak. „Anyádra hasonlítók ?** kérdi R-ué, „hát hol van anyád ?* — „Itt van**, szólt a kis fin és rongyos kabátjából kivett egy foezladosó képet, mely női fejet ábrázolt Alig pillantotta meg R né ax arcképet, feleikoltott örömében, a gyermeket karjai közé zárta és elhalmoxte csókjaival. A kép ax Övé volt, a kis gyermekben pedig fiára ismert A pénzintézetek országos értekezlete Bpesten a kiállítás területén a hangverseny teremben f. bó28án reggeli 9 órakor fog megtartatni. Ax értekezlet ügy­ rendje a következő: l.§. A pénzintézetek országos ér­ tekezletének egyetlen tanácskozási tárgya : az alaki landő pénzintézeti egyesület megbeszélése, alapszabá­ lyainak tárgyalása, ezek elfogadása esetén az alakuló közgyűlés megtartása és a választások megejtéee. 2. fi. A pénzintézetek országos értekezletét az előkészítő bi- � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00758.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_09_20.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-09-20 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 38. szám (1885. szeptember 20.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/99e407ccbd14fe4080f8bcee6858e7b7.jpg 5fa3707f9270d442e041c9f13b210f19 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/24fb511dfd8fee995dc984da0a3264ea.pdf dcf0a9958efb4469d940d93c8886b8d1 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. szeptember 27. XIII-ik évfolyam. 39. szám. > _ NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás' Ennek példáját adta legközelebb Gömörvármegye egyik járása, a rozsnyói járás. Ezen járásban 51 község közmegegyezéssel biztosí­ totta magát tűz ellen. Gömörmegye ezáltal út­ törője lett egy oly eszmének, mely a nyugati államokban rég megvan valósítva, nálunk azonban még eddig egy két eset kivételével csak a jobbak ideális törekvését képezi. a „Nógrádi Lapok" 1885- ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: ITféaytrrs . . . . * frt. Fálávroi............................ > Évnegyedre . . . . 1 írt „ ŐO kr. A jelzett járásban a szolgabiró vett ma­ gának annyi fáradságot, s bejárt minden köz­ séget, minden községben közhatározattal tette kötelezővé az általános biztosítást, összeköt­ tetéből, mielőbb beküldendők. tetésbe tette magát a biztositó társulatokkal, Kék László, Horváth Danó,fel.szerk. s a legelőnyösebb ajánlatot tevő társulattal kiadó s laptulajdonos köttette meg egész járása lakosságára nézve a tűz-kár elleni biztosítást. Hogy ez nem kis feladat, azt tagadni nem lehet; hja, de az UtB-Gyarmat, szeptember 24-én. Még a forradalom előtt Szemere Bertalan törés munkája nehéz, sla ki a munkát dia­ és társai megpendítették az egyetemei dallal bevégzi, az maradandó emléket szerez ö n<b iztoaitás nagy gondolatát s igen tü­ magának. Hogy illustráljuk ezen biztosítás előnyeit, zetesen foglalkoztak azon fontos eszmével. Azonban erre a kor még nem volt megérve; előhozzuk, hogy Gömörmegye rozsnyói járá­ most tincs, éa igen sok önző magán kérdéssel, sának minden házzal bíró lakosa biztosította a biztosító társulatok nem csodálható kicsiny­ magát 20 évre két 10 évi cziklusban. Minden lésével kellene az egyetemes önbiztosi tás gon­ tíz évben két évi biztosítás díjtalan'; tehát húsz évben négy esztendő. A biztosítási dijak 30 — 50 dolatának megbirkóznia. Az egyetemes állami biztosítás eszméje százalékkal olcsóbbak, mint a mostani egyes szőnyegen volt a megye közgyűlése előtt is, biztosítások mellett. Azonkívül még ezen biz­ azonban nem talált pártolásra, mert a vár­ tosítási dijakból is 5*|« levonatik a földbirtok­ megyék nem szeretik, Poroszország módjára, kal nem bíró szegények épületeinek biztosítá­ sára. Igen előnyös feltétel az is, hogy az évi az intézmények minden ároni államosítását. De a mit egészben nem lehet kivinni, azt fizetés nem a kötvény kiállításakor, hanem egy legalább részben kell létesíteni. Au általános év leforgása alatt bármikor történik. Ily feltételek mellett igen csekély jóa­ biztosítás eszméjéhez az is közel áll,* ha pl. karat kell csak, hozzá, hogy a biztosítók kö­ egy megye, vagy a. megye egy járásának öszszeá lakossága bizonyos biztosítási ág iránt, zül senki se érezze tehernek ezt a csekély díj­ fizetést, mely tűzkár esetén megszászorozva pl. tűz-kár ellen biztosítja magát . Egy hónapsa 50 kr. AzeMőuSéol pénzek egyedül a kiadóhoz czlsmbh> —' JegCBélizertbbon póstautalványnyal — a nyoáhtaadó* példányok1 a pontos szétküldés tekin­ TÁRCZA. ha esetleg alkalmatlankodtam vele, — feleié Samu Samu barátom házassága ’ (Igaz tőrUnet). Pár év előtt történt A nemzeti színházban Schil­ ler „Ármány és szerelem" csíosfi ezomorujátékát adták. A nézőtér zsúfolva volt ■ Egyik földszinti páholyból egy kis köpczöe ári ember nézte végig a színház díszes közönségét, midőn aram egyszerre csak egészen kikelt Egy deli katona­ tisztre szegezte látcsövét, ki a tárni íuzéhok öled sori ben foglalt helyet s aki senki más, mint az én Samu barátom, az én kis grófom. — Mily szerenoeée véletlen — dörmögé a vizsla szemű kis köpczöe ur, — » mellette lévő szék még üres, — s egyúttal egy első ♦Assisii páholyba tekin­ tett, hol egy fiatal csinos nő egy idősebb úrral nézte az előadást barátom s kardját létévé. Egy mosolygással megköszönné a köpczöe ur Samu barátom udvariasságát. — Valóban, mondá pár percznyi szünet után, — nagyszerű ez a „Fordinand" szerepe; csakhogy mégse vall okos emberre. — Miért nem? — Igaz, hogy Miller Lujza nagyon szép meg na­ gyon kedves, de mikép lehet egy szegény leányt nőül venni I Samu barátom mosolygott — Nevet rujta? Kegyed talán nőül venne oly leányt kinek egy garas hozománya sincs? — Meggondolnám 1 — feleié Samu barátom. A szomszédok még elcsevegtek, mig a második felvonás kezdődött Midőn ez is végett ért ismét hátat fordítottak a színpadnak s qjra a közönséget szemlélgették. — Nagyon sajnálom hogy látcsövemet otthon fe A köpczöe ur olhagyá páholyát s a pénztárhoz sietett lejtettem, — mondá Samu barátom — Tessék, szolgálhatok az enyémmel, — feleié . — Megkaphatom o még az első sorban levő üres támláoszékct ? a köpczöe ur s álad á látcsövét s egyúttal köszönt az első emeleti páholyban levő hölgynek. Samu barátom véletlenül ép oda irányitá a lát­ — Igenis uram, tessék. A köpczöe ur kifizette a jegy árát s pár poroz múlva helyet foglalt as én Samu barátom melleit. Ez természetesen nem is figyelt uj szomszédjára. adás teljesen lebilincselte. jő vissza, s igen sok szegény embert nyomor­ tól és végpusztulástól ment meg. Ami pedig azt illeti, hogy mely társulat- . nál történjék ezen általános biztosítás, e te* kintetben nem ajánlható más, mint az első magyar általános biztositó társulat, mely me­ gyénkben az árvaépületek biztosítását oly lojá­ lisán eszközli; s nemis képzeljük, hogy, ver­ senyre hívás esetén, más társulat előnyösebb ajánlatot tehetne, mint az első ált. bizt. társulat. < Felhívjuk tehát megyénk közönségét ezen > fontos ügyre, felhívjuk főleg járási szolgabiráinkat, hogy e tekintetben a mozgalmat in* ditsák meg. A mely szolgabiró ezen üdvös dolgot a maga járásában keresztül viszi, az . örök hálára teszi magát érdemessé. Az elő Az első felvonásnak vége volt s az én Samu ba­ rátom a diezes közönséget vette nomügyre. — No most kezdjünk vele beszélgetni, — mondá magában a köpczöe ur s ezzel Samu barátomhoz fordult. — Kérem nem lenne oly szivéé kardját letenni, mert az nagyon alkalmatlan. — Oh kérem igen szívesen, sőt bocsánatot kérek csövet. — Kicsoda az a nő,.ha szabad kérdeznem ? —• Alvári csemegekereokedő leánya Hogy tetszik? — Nagyon szép I Épen most örökölt harminca ezer forint évi jára­ dékot. Ez csak az anyai örökség. Az öreg ur ott mel­ lette az édes atyja kérem az valóságos egy Dárius. — Harmlnczezor forint évi jövedelem, ez már aztán hozomány; — dörmögé Samu barátom, —• való­ ban gyönyörű ezjp nő ha látcsöve nem csal. — Megakar róla győződni ? A vasutak kiállítása. Országos (elállításunk — föladatával híven — ha* xáuk kulturtényezőinek egy hatásos önképét tünteti (i fel. A vasutaknak, melyek a tény szók sorában előkelő helyet foglalnak el, ehhes képest szintén előkelő hely jutott kiállításunkban Vasntaínk. kiállítása három fő­ csoportra ontható : as osztrák magyar államvasul, a déli vaspálya és magyar államvasutak kiállításaira. . As osztrák-magyar államvaspálya-társulat pavi­ lonja egyik legszebb építménye as egész kiállításnak, Parkirosott előtéren a magyarországi uradalmak ter­ ményei és gyártmányai, pyramisok kőszénből, vas- éa ácséiból vannak elhelyezve. Ugyané kitűnőén koséit uradalmaknak vannak a pavillon két belső szárnyai fentartva, úgy, hogy a bennünket első sorban érdeklő tulajdonképeni vasúti kiállításnak kissé estik tér ma­ radt fenn A de Serree-Battígféle jelen vas felépítmény már több előbbi kiállításból ismeretes; az uj szerke­ zetű óriási emelődarúk ellenben e téren haladást je­ lentenek és annál inkább érdemelnek felemlitéet, mert tudtunk szerint a társulat műhelyeiben készültök. A magyarországi vonalakon jelenleg közlekedő személy kocsik és mozdonyok néhány eredeti példányban van — Hogyan? — Bemutatom a legközelebbi felvonás után. — Nagyon szívesen veszem de hát hogyan? — Noé mint házasulandó fiatal embert Az ördögbe! Hisz ön nem is ismer, még nevemet sem tudja. — Az igaz, de se baj, — mondá a köpczöe ur, — cseréljünk névjegyet anélkül hogy észre vennék. •— Micsoda, maga még gróf is? — mondá a köpczöe ur halkan, — no meg van a harminczezer forint járadék. — Akkor rendbe hozhatnám ügyeimet — szólt Samu barátom magában. Samu barátom szoléi korán elhaltak. Magára ha­ gyatva mint sok fiatal ember kissé nagyon is vigan élt s szép összeget kitevő örökségét nemsokára elköl lőtte, azonfelül as uzsorások kezébe kerülvén, negy­ venezer forintnyi adósságot csinált Ekkor belépett a katonasághoz, honnan mint huszárhadnagy most tért vissza Budapestre. Nagyon elcsodálkozott, hogy hite­ lezői eddig látogatásukkal nem tisztelték meg. — Az ördögbe, csak nem vette meg valaki öszszee adósságaimat, hogy hitelezőim nem jelentkeznek. Az igaz hiába is jelentkeznének, mert tőlem úgy sem láthatnának most pénzt —• szólt magában. A harmadik felvonás végeztével meglátogatták az első emeleti páholyban levő alváry családot vagyis inkább a leányt. A bemutatás után Samu barátom a lányban egy igen müveit, szellemű nőt ismert meg, mig az Öreg urban valódi nyárspolgárt talált. Barátom igen kelle­ mes benyomást gyakorolt, úgy az öreg urra mint leá­ nyára. Az előadás után megengedték Samu barátom­ nak, hogy a kocsiig lekisérheti a fiatal nőt. Elindulás előtt az öreg ur meghívta másnapra Samu barátomat. �N Bak bemutatva, bár ai öenehasonlitáa okáért itt is, mint a magyar államvasutaknál, a régebben használathas volt jármüvek kiállítása is' érdekes lőtt volna. Egészben véve as ősit rák magyar állam vasat külön ben igen diaiae és nagy költséggel előállított- parii-1 Ionja inkább a társulat magyarországi uradalmainak, mint a hatalmas' forgalmi intését kiállításának tekint­ hető és asért vasúti szempontból behatóbb foglalkozásra asm ad alkalmat. A déli vasút csinos kit pavillonjával meg rövi dobtea kell végeznünk. Frenninger föépitészeti taná­ csos ácséi*felépítmény uerkesetonem magyar találmány és különben ia több más kiállításban be volt már ma­ tatva. Egyebekben meglehetős tartalmatlan ai amúgy Is apró pavillon. A társulatnak Magyarországban nin­ csenek műhelyei igy tehát nálunk nem igen volt mit kiállítani. Csinosak és eredetiek a Magyarország és Budapest, különbén Óráéiban késiül! czimerei, melyek csupa apró sinprofllbol, sinasegből és több efféléből vannak igen ügyesen összsállitva. Hogy a déli vasút legalább ennyiben vett résit kiállításunkban, az is, ez intését ismeretes forgalmi politikájánál fogva, vívmány Bak tekinthető, melynek elérése a magyarországi ttilatigezgatóság érdeme. A többi magánvasut, szinte rostáljuk kimondani, a közlekedési minissterium pavilonjának oldalasitalain eldugott egy agy egyforma disxkötésü apró tokocska által van képviselve, mely as illető vasút hosszaséivá nyél, némelyiknél még belyietrajsát is tartalmazza. Ennyi ax egész. Eieufelül csupán a magyar éjeink ke­ leti vasat s a. újhelyi főműhelye állított ki egy a mos donyok károe-moigáaának megakadályozására siogáló elmésen szerkesztett készüléket, és a hassa oderbergi vasat nehány forgalom statintikai és műszaki rajtot, többek kőit a Barnád fahíd vasaiorkcxettel való kicserél énének és a megrongált moetyi alagutgyürűnek szintén vassal való felcserélésének ábráit, melyek tech­ nikai tekintetben annyiban érdekesei:, amennyiben e műtétek a forgalom megszakítása nélkül történtek. A vasat! osztály égést súlya a magyar államrasuták kiállításán nyugszik. Es a közlekedési minist toriam tágas csarnokát majdnem égésien betölti és tartalmassága által némileg kárpótol az előbbiekben vásott hiányokért. A m. k. államvasutak gépgyára és a Gasz gyár által kiállított mozdonyok, személy és tetemáUitö kocsik szintén itt vannak elhelyezve. Ezek­ nél érdekesebb azonban és szinte történeti becseseI bi rónak nevezhető a magyar állsmvasutakon 1668. óta ma! napig használatban volt és levő különböző sze­ mélyszállító kocsik összeállítása eredetiben és rajzban. Minő haladás a régi egyszerű coupés kocsiktól a mai gyönyörű sálon és belközlekedésű (intercommnnicalio nális) rendszerű kocsikhoz. Államvasutaiok rohamos f^jlŐdéeénck igen érdekes és gyorsan átnézhető képét nyujtjílhteg azon igénytelen kis fali-térképek is, mo lyek az állam hálózatát 1868 tói 1884-ig ábrázolják. 1868 ben a kis budapest losonci salgótarjáni vonal — 1884 vágta az ország összes végpontjait felölelő háló­ A kocsi elrobogott Samu barátom s a köpezös ur még egy ideig beszélgettek a színház előcsarno­ kában. — Tisztelt uram l — kezdő Samu hárítom lel kasén — es a nő valódi angyal! Érzem, hogy önnek fogott életem boldogságát köszönhetni. Mit beszélt az öreg-ami felőlem? Egyszsrten azt mondám, hogy három hóval eze lőtt találkozóm önnel, s ön as öreg or s leányát a •étaközben meglátta a azóta halálosan szerelmes a leányba. Továbbá elárultam, hogy 6o felkért a bemu tatásra. — Uram, bámulom önt I Do hogy jutok ehhez a szives barátsághoz? — Ast majd megtudja esküvője után. Most csak annyit, hogy vegye hasznát az öreg nr meghívásának, jő éjszakát! Biztosra letet venni az uj ismerősök álmát. A gróf eztTUmodta: — Lesz nekem harmincz ezer forint évi jövedelmem I A csemege kereskedő: — Leányom grófné len! A fiatal nő. — Három hónap óta nerot! . „ A látcsöven nr; — Nagyszert Ötletet fogok csinálni I Három hó múlt azon szinelőadás óta, hogy Samu barátom esküvőjét tartotta a csemege kereskedő leá­ nyával. As ünnepélyről természetesen a látcsöven nr ne hiányzott A dteslakodatott után félre hivatta Samu bará tornai, ■ következőpen szólt hozzá: — Tisztelt barátom, emlékszik o még azon estére melyet együtt töltöttünk a nemzeti színházban, épen •Ármány ée szerelem* előadása alatt ? ÓGR Á D I LAPOK. sát; 129 kilométertől négyezerén falóiig — ez oly ra­ pid tarjadé*, milyen Amerikán kívül rövid másfél év­ tized alatt tán sehol se fordult elő ! Államvasutaiuk kiállítása egyáltalában dicséretéé buzgalommal felöleli magáién mindazon történeti adatokat, melyek e hálózatnak forgalmi, kereskedelmi, építészeti és főleg műszaki lekiutolbsu való rendkívüli növekedését ce gyarapodásit tanulságosan és világosan feltüntetik. Ha fsOmliljük végül a Banovits Kajetán szaba­ dalmazott állomási tá.vjelzőjét és uj szerkezetű kocsi­ vészjelzőjét a Sándorf rzintén szabadalmazott állomási vészjelzőiét és a Neubold, Egger, Fiseber, Weimer, Teiricb és l.eopolder ezégek, főleg jelzési távirdai szak­ mába vágó vasút felszerelési tárgyait, akkura — meny nyiben szűk terünk engedi — nagyjában felöleltük mind azt, mit kiállításunk vasúti csoportjai tartalmaznak. Nógrádmegye közigazgatási bizottságának félévi (1885.jan.-juL) jelentéséből A közműnk * ér köclekedési ministerium ügykörét il­ letőleg. A közmunka és közlekedésügyi főbb mozzanatok ró! szóló jelentésünket as V. szám alatti kimutatás csatolása mellett következőkben öszpontositjnk: A megye területén keresztül vonuló mindkét ál­ lamat állapota ezzn év első felében jónak volt mond­ ható. A május havi nagy esőzések folytán megáradott Ipoly folyó a budapest váoz kassai államutat a 74—76, 92—93, 95—96, és a 107—108. kilométer szakaszai bán, a hol annak pályája az Ipoly árvizének magas sága alatt fekszik, több helyen elöntötte, de mintán az ár az útkorona felett csak 40—60 eméter magas­ ságot ért el, a közlekedés teljesen meg nem akadtr de több napon át megnehezítve és veszélyes volt, mi­ ért is a mrgemlitelt ut helyeknek megfelelő emelése igen kívánatosnak mutatkozik. Az engedélyezett 6139 balom kavicsból jnniusbó végéig 4566 balom szállíttatott ki, és Így még csak 573 halom állítandó elő, a kőanyag azonban már ezek­ hez Is nagyrésztaz útra szállítva lévén, csupán annak megaprózása van hátrálékban. As 1885. évi költségelőirányzat terhére az ál­ lami utak műtárgyain foganatosítandó uj építési vagy javítási munkák műszaki műveleti háromnak kivételé­ vel a felsőbb engedélyezést megnyervén, ezen munkák foganatosításának, valamint a folyó övben felállítandó és engedélyezett kerék vetők és korlátfák biztosítása végett a szabályszerű árlejtések megtartattak és mi­ után az árlejtési eredmények felsőbb helyen jóváha­ gyást nyertek, a szerződések megkötvék és a munkák a vállalkozóknak átadvák. A budapest vácz kassai államat 97 kilométer sza kaszában fekvő 77. számú nagy Ipoly híd javítása vé­ gett az álfámat folyó évi junius hó végén Trázs és Pőatény községek előtt elzáratott és a közlekedés a javítási időtartam alatt a trázs-szécsény pőslényi kié- — Már hogyne emlékeznem, sohase fogom elfelej tani, ép agy öat se Hisz önnek köszönhetem hogy ma . . . — Hagyja csak kérem 1 Akkor azt mondtam ön­ nek, hogy esküvője alán megtudja, hogy mi adott arra nekem okot, hogy szolgálatára állottam. E szavak után mellény zsebébe nyúlt s egy vas kos csomagot húzott ki. — Lássa, — lolylatá, itt vannak a gróf nr önszas váltói, melyeket olcsó áron össze vásároltam, mi­ dőn hallottam, hogy vissza jön Budapestre. A váltók mind rendben vannak, annak idején óvatoltattak, s most minden peresben a legnagyobb kellemetlenségnek tehetném ki, sőt annyira is vihetném hogy önnek a katonai szolgálatból ki kellene lépnie. — Ördöngö* egy ember I — szólt Samu barátom meglepetve. — Kérem csak ne sokat csevegjünk róla. Nem vagyok én oly tulkövetolö, csak arra kérném, a remé­ lem hogy kérésemnek eleget is fog tenni, hogy összes váltóit, melyek korokszámban negyven ezer forintot tesznek ki, bárom hónap múlva tessék beváltani. Azt hiszem, hogy meg l<sz velem elégegve. 8 most engedje meg, hogy emlékül nyújthassam ezt a nevezetes látcsövet. Samu barátom szó nélkül fogadta el a látcsövet, s ha nem csalódom épen ma törlesztette le a negyven­ ezer forintnyi adósságot. Ml embert szerencsétlenné teszik, de őt boldoggá tették — az adósságai. Z. A. pilett megyei útra tarehetett, miről az érdekelt köz­ ségek kellőleg értesítve lettek, magjegyeztetvén, hogy az állatnálak fent említett elzárt szakasza legkésőbb folyó évi jnhns hó végén, a midőn remélhetőleg a nagy Ipolybid kijavítása befejeztetik, a közlekedésnek ismét átadva leend. A kiépített törvényhatósági utak állapota a folyó év első felében szintén jónak volt mondható és a köz­ lekedés azokon sehol sem akadott fel. A megyei utak fenntartására a folyó évi köz­ munka költségelőirányzat terhére engedélyezett kavícsszállitás kellő erővel teljesittetett és az egyes járások­ ban jnojus bó végéig a következő balom mennyiségek lettek az utakra kiszállítva, és pedig: B.-Gyarmati járásban 560, nógrádiban 388, Szé­ chényiben 955, eziráki 850, losonoziban 682, gócaiban 245, fülckiben 845 összesen 4425. bálrálék 1210 ka­ vics balom. Azon hidak és egyéb műtárgyak árlejtései, me­ lyek a folyó évi közmunka költségelőirányzat terhére a megyei utakon njből építendők, vagy nagyóbb javi tást igényelnek, junius hó végéig már megtartatlak és az illető vállalkozók ezeket részben már elkészítették, részben pedig munkába vették. * A ságujfaln-pálfalvai megyei utón Kis-Hártyán mellett 1800 folyó méter nj u tépi lé* házi késelés mel­ lett teljesittetett a a múlt évben elvégzettekkel egye-*, temben felül is vizsgáltatott. Ezen útvonal immár- tel­ jesen kiépítve van. A kálnó poltár zlatnói megyei nloo a folyó éri költségelőirányzat terhére 1836 folyó méter uj építés 5 darab mütárgygyal, 348 darab kerékvetövel ér 376 folyó méter bosszú töltés biztositássai a közgyűlés ál­ tal elrendeltetvén, a szóban levő mankók biztosítása végett árlejtés ta*rtatott, mely azonban csak a műtár­ gyak, kerékvetők és a töltés biztosítására vonatkozó­ lag vezetett kedvező eredményre, miért is a szóban léyö útépítési munkák, műtárgyak, kerékvetők és töl­ tés biztosítás kivételével, melyek vállalkozó által vé­ geztetnek, házilag lesznek végrehajtva, megjegyeztet­ vén, hogy ezen aj átépítésből junius hó végéig 281. folyóméter bosszü útszakasz már el is készíttetett,- a műtárgyak és töltés biztosítás pedig a legközelebbi időbeo nyerend befejezést. A jásztelek-báok-poocíi megyei ut Keszeg és Petény közötti 5840 folyó méter bosszú kiépítetlen ^út­ szakaszának kiépítése II darab mütárgygyal és 982..darab kerékvetövel a folyó évi tavassá-közgyűlés által az 1885., 1886, és 1887. ÍÜ közmunkaváiuág terhére 60.000 frt erejéig elrendeltetvén, a szóban lévő ntsta kasz kiépítésének biztosítéka végett as árlejtés msgtartatott és mialán az kedvező eredményre vezetett, vállalkozóval az építési szerződés megkötése folyamat- i A vicinális utakat illetőleg. A vicinális utak ezélszerű kezelése és a vicinális számadások egyöntetű összeállItása, valamint as elölő bafi van. évekre vonatkozó számadások megvizsgálása és Ismtámolása tekintetéből folyó éri martiné hó 30 án-M aii** pán elnöklete alatt a viczinalis nlbizottsági elnökök értekezletre meghivatván,az e tekintetben szerzett fairilágoeilások és tapasztalatok alapján • megye alis­ pánja a vicinális utak kezelésére ée az arra vonatkozó számadások vezetésére és öMzefillitására esttkségee nyomtatványokat és utasítást a vicinális bizottsági* ut elnököknek adott ki . < ' A megye területén, léleső 267 gőzkazán köitt! á folyó év első felében 26 darabon, a melynél a tnegpróbálásra kitűzött 6 éri időtartam lejárt, njbői vízpróba alá vétettek, ée ai uj használati engedélyek ki­ adatása loklntstébon a kellő intézkedések megtétellel. A kazán szemlék, mintán a megyében többnyire mozgonyok vannak, melyek csak a cséplés ideje atatt használtatnak, a folyó év második felében lesznek fogsnatoeitva. A poctaűgyeket illetőleg. A poetaűgy 1885. I. féléri állapotát illetőleg aíón örvendetes lény hangsúlyozása mellett, hogy a' forga­ lom napról-napra növekedik s ennek' folytán .mind njabb intézkedéseket tesz szükségetekké as iránt, hogy a küldemények közvetítése minél gyorsabban, minél biztosabbsn és minél jntányoasbban eszközöltethessék, as e félévben beállott változásokat következőkben tün­ tetjük ki, nevezetesen: 'Heréd községben’ április 16án, Divény mezővá­ rosában méjus 16-án, Kónya, Alsó-Bodocy és Kálló községekben pedig junius 1 én postamesterileg kszelt postahivatalok léptek életbe, valamint hogy as Idelf-, lenesen beezüotetvo volt lapujtői postahivatal martina 10-én, a megyeri postahivatal pedig junius 16 án lelt újra megnyitva. A távirdaügy körében figyelemre méltó mozzanat nem merült fel. Kelt B.-3yarmaton, 1885. éri juliushó 23-áe. előterjeszti t Harmos Gábor főjegyző • i �N ÓGRÁD I LAPOK. jezést, hogy: kötött agyagtalajon, és meredek begyol dalon is tétessék kisérlet az okékkel. Iparügy. (A b.-gyarmati ipartestületnek 1885. szepL 6-átt . Ennek folytán e hó 21-kén Podluzsánybao, Ilovsxky tartott olőüárósági üléséből.) ur birtokán egy másik ekepróba is rendeztotett, mely* Kommsrell Gyula elnök előadja, hogy több ipa­ -cek eredménye röviden e következő: ros részéről azon kérelem ínléztetelt az elöljárósághoz, A megpróbált ekék megnevezése: miaxerint ax ipariskolában a vasárnap délelőtti tanóra I. Scblick-Krumpscb féle III számú állítható hIr­ délutánra tétették át, mivel legtöbb iparoenak épen mus eke a szántás mélysége 7’’ egynegyed", szélessége vasárnap délelőtt van leginkább szüksége a tanulóra 30" egyketted, vonó ereje 362 kgr. 2. Scblick Krumpach de másrésst ex által a raliéi tanulásától e ax isteni féle III. számú állítható hármas eke a szántás mély­ tisztele'eoi megjelenésben gátóltatnak a tanulók. A sége 7”, szélessége 27" vonó oreje|35O,3. Scblik-Krumfelhozott indokok e ax ipar törvény 83. §-a alapján, ax psob félő 111. számú állítható hármas eke a szántás Ipariskola gondnoksága felkéretik, bogy a vasárnap mélysége 7", szélessége 25", vonó ereje 350. 4. Scblickdélelőtti tanórát vasárnap délutánra tegye át. 2. Ax Krumpscb féle III számú állítható hármas eke a szán­ ipartörvéoy 88. § a alapján ax ipariskola feletti felü­ tás mélysége 7", szélessége 23" egyketted^vonó ereje gyelettel Makkay Sándor b. elnök, Ireinets Jóxsef, 325 kgr. 5 Scblick I. számú 3 vasú Rucbadló a szán­ Trajbjár Jánoe elöljáróság} tagok bízattak meg o fel tás mélysége 7", szélessége 25" vonóereje 337 kgr. bivattnak, bogy jelentéseiket minden havi ülésben ler- 6. Eckeu féle hármas Rucbadló a szántás mélysége 6', jemék elő. 3. Elnök előadja, bogy ax ipartestület ülé­ szélessége 25 egyketted" 350 kgr. 7. Scblick I. számú, sei nyilvánosak s több oly tárgyak intéxtettnek azo­ bossxu kormánya hármas eke a szántás mélysége 6', kon .melyekből a nagy közönségnek tudomással bírni szélessége 24" vonó ereje 300 kgr. 8. Scblick VI szá­ ax testület érdekében áll; ennélfogva indítványozza, mú kétvasu ekéje a szántás mélysége G", széllóssége bogy minden Ülés jxknyve kivonatilag a helybeli lap­ 18" vuló ereje 235 kgr. , ban közzé tétessék. Az indítvány elfogadtatott s határoxtatott, hogy a havi ülések jzknyveinek iráabani rö­ vidségben leendő közzé tétele végett aA Nógrádi La­ pok* lka. szerkesztője leikéressék. Egyidejűleg, utasit- tatott a testületi titkár, bogy ax elöljáróság ülései jzkönyveit azonnal szerkessze meg a rövid kivonatilag a legközelebb megjelelendő Nógrádi Lapokban közzé­ tétel végett a szerkesztőségnek küldje meg. 4. Elnök jelenti, bogy a Vogl féle alapítványból ax iparos ifjú­ sági egylet részére ax országos ipar egyesülettől 100 frt küldetett Az iparos ifjúsági egylet választmánya az országos kiállítás tanulmányozása czéljábol, ax ipar­ ágakra való tekintettel 10 tagot küldött ki s pedig: Varga András, Kőczky József, Hatnia István, Kotuljak Mihály, Nostol János, Bábel József, Brenner József, Radyányi János, Urbán Mátyás, a Sxalay Jánost. Tu­ domásul vétetett 5. Pruziínszky Jánoe testületi gond­ nok, azon kérelemmel járul ax elöljárósághoz, hogy ax országos kiállítás megtekintése czéljábol némi segély­ ben részesítsék. Tekintve, bogy ax egyleti gondnok kötelezettségé­ nek pontosáén tan eleget, magát kifogástalanul viseli szorgalma elismerése jeléül a testület vagyoni viszo­ nyaihoz képest 10 frt segélyben részesíteni batároxtatott. Eke próba. i A nógrádmegyei gaxd. egylet közgazdasági szak­ osztálya folyó hó 7 én B. Gyarmaton a megyeház kis termében ülést tartván; megjelent ott Budapestről a Scblick Krumpach féle rénvénytáreulat egyik tagja, s előadta, bogy: miután a nevezett társulat gyárából ki­ kerülő vasekék az ország minden részében el vannak terjedve, a mindenütt használatban vanm&, ezen vi­ dékre pedig ax okból eddigelé kovés, hozatott, ezt egyedül annak tulajdonítják, bogy ezen vidék mező­ gazdáinak még nem volt alkalmuk azokat meg* Be­ merni. Most tehát tudomásukra jutván, miszerint a gazdasági egylet szakosztálya ülésre van össxehiva ; ezen alkalmat felhasználták ekéik bemutatására s megöemertetéeére. A nevezett gyártól lejöttek kelten, s hozlak többféle ekéket, melyekkel erőemérő alkalmazása mellett próbaszán fásokat akarnak tenni, e kéri a szak­ osztályt: tekintse meg axL A szakosztály, — szeme előtt tartva gazd. egy­ letünk programját, mely ax egylet teendői közzé so­ rozta a jó és czélszerü ga.d. eszközök terjesztését elő mozdítani, köszönettel fogadta ax ajánlatot, s a felhí­ vásnak engedve elhatározta, bogy az végeztével, d. u. 3 órakor testületileg megtekinti ex ekéket munkában. A kitűzött időben, B.-Gyarmat mellett Scbwarcz. ur birtokán megtartott ekepróba eredménye a következő. 1. Scblik Krumpach féle I számú könnyű hármas eke:homok földben, de nem ngaroll talajon, 24 hüv. szélességben 6 lüvelyk mélyen 230 kilo vonó erővel szép és egyenletes munkát tett 2. Összehasonlitás kedvűért egy Eckert télé hár­ man ekével is tétetett próbaszántás. Ez szántott hasonló szélességben s mélységben 243 kilo vonó erővel. 3. Nieholeon Hóoward féle hármas eke hasonló embernyi tömeg között a tábornok ura dandárparaaeenok a széjjel oszlandó csapatokhoz harsány hangon és lelkesítő ünnepélyes hanglejtéssel következő búcsúbe­ szédet intézett: Bxjtlrxuim h»nváó«k! A mai nappal u idei ómpoatoaitáai gyakorlatokat kofojexlQk. Alig kit napja, bogy a banvid-fóparaneraakaSfi aátAUu < iiagyottltóiaginak ajkairól ballhattitok m alimaerói te ktatest d eaóró axavaiL Ö caak kót napon ól láthatott benneteket, kegy legjobb oton vagytok, bogy hatónk it fclaógea királyunk várakotóaának megf-lelheuetek ; de én immár három hét óta ■tedtauap látom nálatok a lankadatlan ezorgalam. a aaolgálatl buzgó­ tág áa ónfeláldoaó kitárttá, a kifogástalan fegyelem te nép ka­ tonai mag a tartói annyi Jeleit, bogy e fölött haxaflaa örömemet, dicaórö efiemeréeemet éa a legfelaöbb ixolgólat nevében klaaöaotemet el nem 'titkolhatom Éa ráaaétok jól txi vetek be, bogy a honvédnek ezebb jutalma, nagyobb dieaöaégo ón méltóbb bSoko* •égé nem lehet, mint ö felsége által kinevetett paraacnokaiaak. megelégedcae. Mert minden aaó, mely a aiolgáiat érdekében ősök­ től ered, ngy tekintendő, mintha Ö felaégéaak, legkegyelmenobb urunk ót királyunk ajkairól hangaott volna! Lehet, hogy IdákStüóként a gyakorlatok fáradalma nohewtakro utak ; neonban meg kell gondolnotok, bogy a ml harexgyakoriataink a karén müváneténtk gyakorlása mellett arra la eaolgálnak, hogy aaon kitartálboa ha erőmegfeixitóibet le rdxödjetek, melyek minden hadvk átlátnék elmaradhatlan kellékei. Ma a dandár mostani köteléke feloaalík. Kik! illetéket eaapatjáhon, állómétára ás Itgtobben csa­ Látnivaló eun táblázatból, hogy a III számú ál­ ládi tóxbelyttkhöx viuxatáraek. Menjetek! — Menjetek! — éa lítható hármas eke 7 egynegyed hüvelyk mély s 30 vigyétek magatokkal a hivea teljeaitett kfitasaég lélekemelő Saegyketted hüvelyk széles szántáshoz 362 kilo, — ellen­ tudatát. Menjetek I — éa legyetek otthon oly derék polgárok, mint Itt katonák voltotok I Menjetek I — éa ápoljatok otthon a ben 7 hüv. mély, — 23 egyketted büv széles szántás­ ' haxaflaa polgári erények mellett, a magyar némáét harcaién jelithoz csak 325 kilo vonó erőt igényelt. A földet jól meg méhen illő katonai erényeket ia, a falaág** királynak éa logkafordította s megtörte. gyelmeaobb urunk iránti rigaiak odóit te törhetlen hfiaéget 1 hogy Minden tekintetben legjobbnak bizonyult a Scblick kétxen- legyenek karjaitok, hogy kénen legyenek aziveitek, ha I-számu hármas ekéje bosszú kormánnyal, mely ki­ majdan hónaink jat a legfőbb hadúr, királyunk Ö feloégének pa­ tűnő tisz'a munkát tett, a földet jól megtörte, s arány­ rancsa ; .Fegyrerre honvédek I* A fegyverre hivó parancsnak aaélea o hasában éa a ti kebleitekben csak egy vianhaagja le­ lag legkevesebb vonó erőt kívánt. Vonó erő tekinteté gyen ; aa, mely a ml nentelt lobogónkra éa jelvényeinkre vas ben előnyösebbnek bizonyult a kettős ekénél is, mert Írva, melyért élni ét halni aaex.1 eakOt tettünk: aKirályért éa mig a kettős eke egyszeri fogatása 184-6—108 köb hasáért l* Eaeantl aa 18S5. évi nyitral óaazpontoaitáat bafejeaetthüvelyk szántáshoz 235 kilo vonó erőt kívánt; a hár­ nek nyílvánítom. mas eke 244-6—144 köbhüvelyk szántáshoz 300 kilo vonó erőt igényelt; amott esik egy köbhüvelykre 2 17 ez utóbbinál pedig csak 2.08 kilo vonó erő. Ugyanazon hármas ekével próbát tettünk hegy oldalon is melynek meredeksége 35—40 fokra tehető. Itt is jó) dolgozott. A földet fel-felé is jól megfordi • tolta, lefektette, a csak a (Öld saját súlya miatt hul­ lott le ax alsó barázdába. Ez a talaj nem régi erdő­ irtás lévén, ax eddig sxántogatott földtalaj-alatt sok fa­ gyökeret talált a hármas eke. Vágta azokat, csakúgy ropogott, de se ki nem ugrott a barázdából,, se félre nem fitorodott, hanem tartás-nélkül haladt előre -ax eddigi irányban. .Egy tölgyfa tövet, melyet a szántóvas így vágott el, s ve­ tett felszínre megmértünk, a át mérője minden irány­ ban 2 hüvelyk volt Az ekének e miatt se lett sem­ mi baja. Ezeknél fogva a mi vidékünkre nem oszt a ho­ mok, hanem a kötött agyagtalajon s hegyoldalakon is jól használhatónak bizonyult a Scblick féle 1 számú, 3 vasú bossxukormányu (hegyi) eke, melynek ára 85 frt. Súrlódás elleni kerékkel 90 frt. Oroni Miklót. Hasonló értelemben búcsúzott el z tábornok *x 5 dik hadtest tüzérezred ütegével itt tartózkodó tiszti . kartól. E beszéd rendkívüli hatost idézett eM az ed­ zett férfiak szemeiből köoyeU peregtek álé, mely eket letörölni a „Vigyáxx0 miatt nem lehetett Csakis ez a „Vigyázz" fojtotta vissza a csapatok ajkaira toluló éljen kiáltást is. A beszéd ntán az egész dandár diszmenetben vonult el kedvelt dandárparancsnoka előtt tt táborba, hol azonnal megkezdődött a pakolás. A budapesti kiállítás megtekintésére iparosaink nagyban készülnek. A mozgalom élén KommerellGyula barátunk, az ipartestület derék elnöke áll, g dicsére­ tes buzgalommal oda törekszik, hogy minél többeket toborozzon össze a kiállításra. Eddig 60 iparos jelent­ kezett. Megjegyzendő, hogy a Vogl féle 10.000 írton adományból a b. gyarmati ipartestület javára e czélból 50 frt érkezett, mely összeg 10 iparosnak kiutalváuyozlátott. Iparosaink okt. bó 3-án ind altnak Budapestre. Sajnálattal kell megemlítenünk, bogy a b.-gyarmati földész osztályból még senki sem volt a kiállításon. Nem basznál ezeknek som szép szó, ssm figyelmezte­ tés. A tököt hiába szorítja as ember a vízbe ’. Es a b.-gyarmati földész szép rövid idő alatt tudatlansága miatt ki fog veszni. Hírek. Személyi hírek. Gróf Gyürky Ábrabám főispán ur őnagyméltósága, mint értesülünk e hó első napjai­ ban B.-Gyarmatra jön. — Scitovszky Jánoe alispán nr már bolnsp (szept. 28 án) érkezik a székvárosba s el­ foglalja hivatalát. Hymen. Bástby Béla gácsjárási segédszolgabiránk s tiszteletbeli segédszolgabiró szepL bó 22 én vezette oltárhoz a szép Fayl Mariska kisasszonyt Kökesziben. — Vinkler Jóxsef, bontmegyei birtokos e napokban jegyezte el Bpesten Mezey Ilonka kisasszonyt, Dr Mezey Adolf kórházi főorvos leányát. Kitüntetés. Megyénk kitűnő fia, Bercxelly Jenő igazságügy miniszteri osztálytanácsos ur, a-kir. táblá­ hoz tanácselnökké neveztetett ki. Gácson a közművelődési és hazafias czélok elő­ mozdítására f. évi okt 3 án a Stríker féle házban dal estély, szinielőadás, tombolyajáték és táncxmulatság rendextetik a losoncxi dalegylet közreműködésével.— A meghívókat Miessl Zsigmond gáesfalusi plébános ur bocsátotta ki. Razzia. A b.-gyarmati sxolgabirói hivatal részé ről Kacakovics Iván segédszolgabiró ur a b.-gyarmati kereskedésokot meglepte, s több kereskedésben vizs­ gálat alá vette a mérlegeket. Rossz hitelesitetlsn és így hamis mérlegek találtattak : Jónás Adolf lisxtkereske désében, Berczeller Vilmos bőrkereskedésében. A rónia tovább is folyik s annak idején betűrendben fogjuk kötölni axon kereskedő ezégek neveit, hol a jóhiszemű közönségnek hamis mértéken mérnök. Szökés. A b. gyarmati törvényszéki és kerületi fogházból vakmerő ügyességgel szökött meg egy vizs­ gálati fogságban levő, s a hatodik emelet egyik csalIájába internált Bordák János nevű fegyenez. Ugyanis már hosszabb idő óta a zárka fölepén nagyobb lyukat kezdett vájni, mintegy 6 db. vastag téglát szedett ki a fölepből, a téglákat ágyában tartotta, s^xapköxben a kivájt íjukat a kivett tégláktól el-eltakarta. Vak* merő munkájával szept. 22-én készült el E nap este 7 órakor a kivájt lyukon kimászott a fogház padlá­ séra, hol ismét egy lyukon kibújt, a fogház épület javításánál használt állvány oszlopokon lebocsátkozott s a megyeház hátsó kerítését átugorva, a „Magtár*utexában termetű Úgy elugrott, bogy még a nyomát aero WAjAk. Honvédjeink e bő 22 én porosán és fáradtan ér* szélesség s mélységgel 205 kilo vonó erővel szántott • késtek visssa a nyílra! gyakorlatokról Györgypál Fe renci őrnagy nr Vezetése mellein'. Nyitrán a bondvéd1 Ezek szerint'itt a könnyű homoktalajon a Scblik• Krumpach féle könnyű hármas eke legkevesebb vonó ségi barczgyakorlatok f. bó 18 án megható ünnepély* erőt kívánt. Az Eckert félénél 13, a Nicholton Hooward lyel értek .véget. Reggeli 8 egy fél órakor az egész félénél 65 kilóval kevesebbet Barázdái tiszták, a föld 73 dik honvéd gyalog dandár a 6 ik honvéd huszár égésűn meg fordítva s megtörve lévén, a tarló sehol ezred I. osztálya és egy Komáromból rendolt üteg nem láterott ki. összpontositott fölállításban két barovonalban várta Minthogy azonban megyénkben s vidékünkön szeretett dandárparaüosnokának megérkeztét. K u b i- viselő testületi határozata folytán, október lO én veszi kezdetét. nemesek egyenes fekvésű homoktalajok, hanem kötött agysgtalajok, és többé kevésbé meredek hegyoldalak nyi János tábornok, dandárparancsnok, megszem­ lélte a kivonult csapatokat és néhány kitűnő szaba­ múlt. Csak 45 éves volt, s 20 évig mint kitűnő tanár buzgólkodptt az ungvári, budai, lőcsei és végül a lo­ is vannak, melyeken a szántás sokkal neheubb; ennél fogva a szakosztály azon óhajának adott kife­ tosságai végrehajtott mozdulat után az egész dandár sonci! gymnásinmokban. Temetése esept. 15 én nagy részvéttel ment végbe. Áldás emlékére I njjjt négyszöget alakitotL.Slri csend állott be a 2—3000 A szüret Balaosn-Gyarmaton, tegnap tartott kép­ Gyászhlr. Ihnátbó György, a losoncxi áll. gymnásium egyik kitűnő ttnára, ax ismert cxigány nyelv­ tan iró, agynélhtidés következtében hirtelen halállal ki­ �NÓGRÁdi Utketetee MegyAek bartokceai bkeSi • m*aa HL h*7 Alul aa<y áretnel aitBototro tottefc: •r Barau* ctejea (PeitArL Gr Cbnrteeeky lg* tKok rabira C I Mto»< Gyek lUnba.? te Kbeeaklto Aa otoebc lati (fl* tényt A Mr CtrttbM A. áa a btr tAbiAbee • tere léte toiUMK ötttel MmHUI, begy agyág MH.I ki rkel Ktttty Ingni* gr, Mgyáek kABek Aa tort Hí ki NMM*xm MmpAor Jkaoa a pataki ráta beik <ybta kApiAapa áho H ik Béta kerAbea aeepl M Aa oJbeayi IWetAte iMMte orot rágbo Patakot AB Mai aak aotp reMoye kall rata a mrba Nyögök }*k bAbAbte* Byttrattgya boltot, aaept. •* Aa rotkkirtli kka gydiAtl tart,»eHi. fc e<6 bi tArgta a kBeiebekto at ttaáer ISM-7Ó t Mrala a Nyttea gMgtea Ab M<y (AOA u0*1 Agg 1 'S^SlrvBSIBe B l» lArj^VM bee íafearjaoataa Uwaadt aaegyet faiiratra, aatiylyoi kapaaaiatbaa ^ebta loiáahedeook tteoBBk a aaegye rA MgteAMA aulAay réteg aaavaaaa4*toMf. • ma (begy eatk akkor rátái* aló i, begy a pálya ktApMóre talál, ka bctaab* kAaJekodáci Árvitáit) vaaai aikatrlw let a PtapAk I iAkBytU aeetleg Egertől Betette Gyártó tat, laaiyakcaa, Lteke BiíaU rácéi agyők rAattetek hoteea* kide^geti^olAae eeAi^Akői, ke atArá tt, kegy a lapok. lauMlmAa^ak bikaMAt Hgatt aa irBabait atgyák tag KAeaAaaleyBocaitAa A Sebliek Kratpoek iák ki taaA oka* hol tartott, a tettebb riwiataaaa Mltete'i pe*baaaAalA« »l* almából agyár b*aviaai4)a a okgrAk ■agyai egye. Biot cok agy kMBobteA borátka M*laa»/gra álhitet* ba««a« okéi ajAekákoeráo t bekroa bataiaa oégaeaak ■ iiarw caArt a 8ebbk-f*U bakaaaatl gyár aak aa egy r Miét a őrá bt ktotAa ötöméi ayilvAaitaai KgyatarwiB I rőt aoaroeteBn aa egyeoMeii tagakkal tokaiéi a átvetett gyAr aaua igaa kadveai ajáoialát begy a gyár A tál bántott caadaaAgi eaeUttk Ara 10 aaAatóli|At etgedi laaaaa <yoetku lagaMak. akik ■ Bgratdalii kar aa agyaaBtel titkán hivatala aQAa taaedik mag A rAaaletae. illeaatrAh AryagyaAk oeaAI bői a üikí. brr.talbaa l« ■ IMetett FAy Arpkg a k^ ütbAr a |_* k^ BBár, ------------ a--- ______-I érkttaeit leteaéet^arMj^ — ^^kAMJ|Mtll a m^lk rviy ke K- ••< 1J Aaia< arakeat ■ Nm rgt Mtey peepkb WbrMAkbae éta; aM GyirgypMai AetMgyk •ytrt baWrkateerAral te aMgiepta a baertk tmtikar —• Afl elAakAtt, •tat readaate, ritka haagtteiA tAtea eetMy fafaate be a Mgyebka kia temkbtt I — J.) ■ Felelős szerkesztő: Horváth Danó Hordó eladáa. HaateAh At ui dltpMbM MeM HlMrhr Mrtt bor bordók eladók MrrMtger U^AMt letet OyeraMoe. lesaa ngjAteka, a .MAi karét*, alóadAaAtal legealAk ba e k* rtéa. vBUgaioU, de aagyM gyAr bAoBeetg eUtt, Btlyeak nagy rtoUt a eyilrai gyakorlalokoa rteet tett boával neau kar ta<l*i Mpetiék Pékig Agy a Aarab. amet aa Agyaa, öatatvAg* eiAeAAe leit bAaat ArkaaoMak ta'aa Aa eat Uaeói G^rgyykl Forwaea* Arak (Aatravoi grdfak) Aa KabAayi Margit Brbalgy (Laoea), bejae M igielooaeBk Aa eiagiM, kiakrat jAUkBkkal aa» egyaer ragaAtAk taaara a koaoeeaget Kittek tolt kr Ferkerber Viloee ar, (Moetriekard bírta tfkrkevt rtaata a MMteala AryaaaAgkt ka te akraroeca utoteAgAt. — tq F.iaataer reroeea Ar (Bet rik) ke Hj Bereaelly ökke Ar (Grigtee) actaiAe Mg Egy csinos nő valamely úri hátnál, mmt virróleány és a háztartásnál tegédbeső, alkalmazást ka* rés. A szerkesztőség adhat bővebb felvilágosítást. HIRDETÉSEK. aa ArraaM bbtitolijl Aa Mr. témeMi aiet battoM keaMrr* mní, SW1 Pwb aiot Wglm— JalU ayAMyMeak ev*f> M^tBtAAiak i*p*ri JtoaaT. Ja Na *a Hatna ti Marta . ABABHSI PariAgiit BBMetib »tteeí M in libaBIrataid ■ jaraMaieek Mibe** btok lei .baJM Agvkbe ■ tpatyaégf bk t*r«ta«P ■ *M*a IBM Hsat k.tew? határ*bl Skvá a l»-R* MA ■. Mrbaa ( aMn Mmí < atárt Jalta hhara Ba*««ji Ág»■e S Vicáét báeaa teMAatAri Mmi a I B-Ml f. I -^B, ■-4B aaraa a. «L art htk bkja ■ tmaarekra. fltotva aoaa toty*b> MtaMtokw bilit «| tortokra 1BN tortát a. * toki k, f MBA bm a tatáré Mt Art t:« : : : Kft e, a MSI M Sk C, . M8B . M> fribaa MatafÜMt MtoelBl arbee te MtMaí tkoeáalto to Mgy a tocMbk Iber )** MNMob M MA Art aoreabar bá 114* aaM*a * e/á Gtor ipa!?*- BhSfryta <Wtornába. ■rgtortacM y* ráeaa Brrrráne a arváltopiton ÍXÜocm MkiáiM áto atal to el oktoal laMecéh tartotta* ae atüeeek to*HI tortárá aak WP’JMeegvto NBoM ■■*«• 9 friífrt, 4 ta, • At a 1 htot bátoteXc. 'mdmMI IX t te Akikt >tot aHtp remi ■td^ttoto In. »rt ímeia Me Mh t el tok ytág tTEsStorktoábto tart a«a<y « iSTtTÍSTtir ■ btrAr^ —rA1 ibi sumBBnmi ® wunoimeBBmMM • • áMtatt ti tl ilj n ni eto—rMM ^M^őipáte, a hír tortoaát • I * kho^w U—I -^^-á^a-A^Xl dko batáoáta IBM ■—■ bt árt Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00761.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_09_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-09-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 39. szám (1885. szeptember 27.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/89e0907a43e819371f7c874f42063ae4.jpg 8599f1fadb73bc6b543f53d1457c15cb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0410319565496389c827a9dd5291c5a8.pdf 7ebf4486b83653e347c0fe6fb98f8da1 PDF Text Text XIII-ik évfolyam. 40. szám. Balassa-Gyarmat, 1885. október 4. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. sértéseinek ellentállva igyekezzenek a nógrádi bor jó hírnevének megfelelő méltányos árakat kivívni a vevők részéről, nehogy'a szerencsés időt és helyzetet fel nem használva megint parin alul vesztegessék el borterméseiket. Az idei bor minősége az eddigi legjobbak mellé sorozhat^, tehát joggal megvárhatja, a* az agyon szorongatott termelő, hogy fáradsá­ gának és az idő kedvező közreműködésének produktumáért méltó diját is elnyerhesse. Résen kell lennünk, nehogy a nyerészke­ dések kisértései által saját magunk természetes érdekeit feláldozzuk lelkiismeretlen haszonle­ sők kufárkodásainak. Szövetkezet nélkül, no-* hogy szövetkezet nélkül érdekeink veszélyes* csorbát szenvedjenek! Nagyon alkalomszerűnek tartjuk ezúttal nehány, figyelmeztető szót intézni bortermelőinkhes, kik egy évi fáradozás, keeervea aggo­ dalom és jelentékeny költekezés után annyiramennyire kedvező bortermelésnek örvendhet­ nek, hogy helyzetük előnyeit — amennyire a körülmények engedik — lehetőleg értéke­ síteni is [tudják. Úgy tudjuk, hogy Francain, Spanyol, Görög és Olaszországban, valamint Schweizban az idei esztendőben a. közepesen alul olyan bortermés várható, mely mind minőség, miud mennyiség tekintetében a külföld szükségle­ teinek meg néni felel, s mindezek ellenére az eddigi vételkedv és kereskedői kombinácziőkból következtetve, az ottani borok ára is meg­ lehetősen magasnak ígérkezik. Ezen jelenség legfőbb oka Franczia or­ szág nagyon is közepesnek mondható borter­ mésében leli magyarázatát. Az ottani borvi­ dékeken a fillokszéra pusztító hatása követkéz* tőben már régóta nem voltak képesek megfe­ lelni a borszükséglet igényeinek, s igy Görög, Spanyol és Olasz országban nagy mennyiségű borvásárlásokat tettek az ottani fogyasztás ki­ elégítése végett. A jelen évben pedig az említett országok­ ban is csak annyi bort képesek produkálni a mennyi az ottani szükségletet épen kielégi ti s igy kivitelre számítani nem lehet Ezekből észazerűleg következteti tehát, hogy nálunk Magyarországban — hol a jelen évben általában jó közégtermóa constatáltatott mindenütt s minőség tekintetében is a jobbak közzé sorolható, — a boráraknak alacsonyak­ nak lenni nem lehet nem szabadi Hogy kddvező árakon értékesíthessük bo­ rainkat, az főkép tőlünk függi A kereskedő természetesen jő szántából nem csigássá föl az árakat, sőt a bor minőségét is ócsárolni igyekezik. De ismerve ezen ránk nézve kedvező kö­ rülményeket — midőn nagyobb mérvű bor­ kivitelre lehet kilátásunk — meg nem bocsát­ ható bűnt követnénk el, és saját megkárosí­ tásunknak mindmagunk volnánk okai, ha ily kedvező auspicziumok mellett is borainkat az eddigi szokás szerint potom érőn elveszteget­ nénk. „Segíts magadon, s as Isten is megsegít?1 Régi magyar példaszó, melynek ezúttal reánk nézve nagy jelentősége van. Segítsenek magu­ kon önerejükből a bortermelők minden hang­ zatos „borszövetkezet" ezégének meddő sege­ delme nélkül. A bortermelők saját helyesen felfogott ér­ deke követeli, hogy a lelketlen cenzálok kí­ TÁRCZA. ban teltesik neki as özvegy számtanéreoseé, a kinek hálójából egyáltalában nincs kedve valami falusi ár­ képes ártani és tehetetlen dühében rúg, kapál, lajtár kot tar, mini a veszett eb e mint prédára leső hyóáa, .A. pletyka. tatlanságért kibontakozni. Bizony sserocsan formán kerül ki mindenki ab­ ból a híg léből, <te hát es olyan ártatlan mulatság, hogy a jó asszonyságoknak rossz néven sem lehet venni, vátj*> hogy hol okozhatna zenebonát én háborúságul. Egy-egy homns novo, egy egy kevéabbá bogvaloUl ' felül neki olykor s meghallgatja undok kobolaUsyaüs van akkor öröme s ugrálni, tánczol ni tudna épen agy mint Siva, a romboló istenség mikor gyönyörködöm hogy testvére, Visnu áldásteli munkáját széjjel zúzhatta. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre .. . . 6 Félém..................... 3 Evnagyodre .. . , í Egy hónapra.......... .... .. frt. fa , W kr. — * Aa előfizetési pénzek egyedül 60 kr. a kiadóhoz cal- nsezve, — legcséteserúbben póstantal ványnyal — a nyomatandó példányok • pontos szétküldés tekin- tétéből, mielőbb beküldendők. Kék Lászó, Horváth Danó, kiadó s laptulajdonos. fel. szerk. Bortermelőink figyelmébe. JfióCa a világot megteremtett* as isten, vagy he a mai kor mindent tagadásban eeva a genezis törté­ netét nem hisszük, as átmenve mindenféle kő, vas és arany komákon magától mogalk otódott, azóta a pletyka folyton virágzik • olyan csikk, a mely soha sem megy ki a díváiból. A távirda hasal, do még Edison telefonja som rö­ píti as emberi gondolatot oly gyorsan tova, mist ez— a valami, a mit vnlgó coepütelegrammnak szokás ne­ vezni. Htot a laboda olyan épen, mentül jobban Irt jak, annál inkább tenyéerilre boldog az, a ki más el­ érte azt a stádiumot, hogy nevot csupán felett* A^szalonok sima fénymázas padlóján,a csillárfónyes palotákban épen agy otthon van, mint a viskók földes szobáiban és a legutolsó lebujbán. Kétféle pletyka van: ártatlan éo ártalmas. Ártatlan as, a melyiket fftratou nak szokás ne­ vezni. As ArábáóbőHmporált fekete ló ott párolog a csé­ székben, ne aeitaloo kalács és sütemény van felbal- mozva éo egy csomó asszony ül körülötte. Születésük, vagyoni állásuk megengedi nekik, hogy minden munka ét fend nélkül élj sasit, idegüket pedig mégis csak kell valamivel tölteniük s mintán későiknek nincs szák* •égé a dologra, dolgot adnak — a nyelveiknek A ka­ lács igen finom, de mégis jobban esik abba a barna lébe a nép Piroskát belémártaoi, a ki olyan nagyon kacérkodik esténk! nt aszal a kifent bajusza honvédbaá*Mygynl • korzón, meg azt a kiáUbatatlan Ha- malik Pistát, a ki minden fáradozásaik daczára sem akar beléharapni a házasság édes almájába, mert job­ aztán meg némi alapja van is a dolognak, mert Pi­ roska nagysám csakugyan kaczér egy hölgyecske és Bazsalik Pista urfi nem tagadja, begy édesebb a szám­ tanácsosáé puszija, mint asa bísonyos oltár előtt sánc* tionslt paradicsomi gyümölcs. Hanem aztán a pletyka másik fajtája, as már veszedelmesebb és est rágalom­ nak szokás nevezni. Vannak kiváltságos egyének, a kik a pletyka ast a nemét egészem hivatalosan úrik. Legfőbb paesiojnk abban telik jó barátokat, házasfeleket, szerelme­ seket összevesriteni, undok koholmányokat gyártani e ha tehetségükben állana nem általlanák megfertőztetni a szentséget s a posványba gázolni a legtisztább ol­ tárképet is. As ilyen pletykák gyártója a legveszedelmesebb egyén, veszedelmesebb mint a ragályos pestis, vesze­ delmesebb mint a rabló, mert esek életünktől, vagyo­ núnktól fosztanak meg, de amas attól, a mi a világon a legdrágább: a becsülettől és a boldogságtól. Kerülik is as ilyen egyént mint a dögvészt min­ deneit. Kizárják a tisztességes társaságokból s ha eset­ leg találkoznak vele elfordulnak s aggodalmasan néz­ nek körül, ha vájjon látta-e valaki, hogy, mellettük ment ol. Legveesedolmesőbb as ilyen hazug rágalmasó pletykák gyártója akkor, ha ártani képes. Nincs előtte semmi se szent, semmi se tinta s a mint becstelen ő, olyanokká akar mást ia lealácsonyitani. Kigyó, ki azt marja meg legjobban, a ki aggodalmas gonddal és szeretettel melengette. Nevetséges azonban, ha nem Mi csinál az ellenzék? A kis Honlvármagya fclfnvoU ellenzéke ismét, megütötte a nagy dobot. — Még a maga szénájával tincs rendben, máris kiterjeszteni akarná as, agitaüót nem csak Esztergom és fisra, — hanem még Nógrád vármegyére ia Hisz itt is van ellenzék, azt senki sem tagadja, hanem hogy a nógrádi ellenzék Hontmegy^ példáját kövesse, annyi sütni valója csak van. Az a nagy hangú felhívás tehát, mit a boti ti ellenzék három vármegyébe bekiáltott, — üres ée vak lárma. A komoly gondolkozása hazafiak, még ha ellen zéklek is, kezdenek visszariadni azon nagy humbugtól melyet as ellenzéki agitátorok kifejtenek — esek előtt csak a kormányríj utás ezé!ja lebeg, — as eszközöket nem igen válogatják. Nem a hazaboFdogi-. tása, — de Tisza Kálmánnak a* megbnktatása a jelszó.' Jól ismertük Uilotics Szvetozárt és mindazokat a szerb agitátorokat, kik azóta többé kevésbé szerepei tok, de letűntek a politika színteréről. Közülük senki oo akarta beismerni, hogy ő nemzetisSgi agitátor, sőt a msllett borozott valamennyi, hogy ők a magyarkor-' mány ellen felényire sem agitálnak úgy mint a mai. Mindenki tudja, hogy Y. ur egészen a bálványo­ zásig Imádja a bűbájos X. óét. Szeme ég, homlokaki' pirul, ha csak ruhájának fodra érinti is éo mind\váa« dór bolygó a tündöklő csillagot, követi léptén, nyomán X. asszonyt is meghatja ez a meseszeré imádat; Y.jó fin, elég kellemes fin és szívesen tűri meg magi mel­ lett. Nincs is semmi baj köztük, csak Y. OlbeUóaáá is othellóiabb féltékenysége ad alkalmat néha, köutdb egy kis gyöngéd összeszólalkozásra. Olyan aa asoahaa mint a bárányfolleg. mert ha X.-né csillaglángu sze meivol rá mosolyog Y.-ra és bársony puha kezével vá. gig simítja kóczos haját, azonnal eltűnik homlokár'ó na árny és ismét ott égeti as oltárlángot bálványa lábai előtt Kapja-fogja msgát hát a hazug rágalmak nagy mestere éo megcsípi X et as utcáén, a ki egészen nyu godtan indul egy barátjához látogatóba. Hűvös ősri idő van, Y. felgombolja kabátját, le­ gyűri kalapja szélét s bodor füstöket ereszgetve esigarettájából — el mélázva az ősri bervadáeoe — csön­ desen ballag a néptolen utcain. Rikácsoló hang érinti fülét s kényszeríti megállni. — Á jó napot édes Y, jó napot, tegnap éssre se vett, láttam milyen boldogan kisérgette a szép X. nél a nagy utczán. Y. kitérŐleg akar felelni, de már a rágalmak nagy mestere galléron csípte s pad hozzá. mint a kullancs ta­ �N ÓGRÁD I ' gyér ellessék, te épeuéggel nem akarnak mist, mint a' hasa minden polgárának egyenlő jogokkal való fel­ ruházást tat. Szóval ut bizonyították, hogy ők ellen* Zókiok, semmi egyebek; de ami a magyarnak subád, azt nekik nem subád, • amit h magyarnál baufiság étimén tisztelünk, azt náluk a hazaárulás ősimével bélyegezzük meg. Azt állították Miloticsék te' azt álhtja minden nemzetiségi agitátor. Egyik se ismeri el, hogy ő a ma* gyár állameezmének ellensége, csak azt, hogy a ma* gyár kormány zsarnokságának ellensége ; a hazát senki •a imádja jobban mind ők, csak azt nem ismerik el, hogy ez a haza pusztán a magyar •jáoak hazája le­ gyen, aat. Szóval ba őket ily szempontból hallgatjuk, hát ők a legjobb hazafiak, csak épen hogy ellenzékiek, azt pedig nem veheti rósz néven senki. Azt tehát, amit most a torontáli kin földbirtoko­ sok a magyar ellenzéki sajtó aegiso alatt s helyeselő tapsai közt beszélgetnek, azt már régen halljuk beszél­ getni; az .imádott szent hazánk* frázisokat h régen halljak saagedeni, hanem azért rámérnők tenni minduűnket, hogy azok a nem magyar ajkú kisbirtoko sok, kik.ott a magyar ellenzékkel összefogva „gazda­ sági egylet* ősimen ellenzéki klubbot akarnak alkotni, testestől lelkestől nemzetiségiek, de be hagyják magu­ kat Íratni a magyar ellenzéki firmába. Hiszen ezáltal csak is egyik régi vágyuk teljesedik: nemzetiségi ezélóknak szolgálhatáaa magyar ellenzék czimen. Csakhogy Tisza Kálmán, — aki feje lágyára nem esett, te még egyszer szatócsén meg Apponyi Albert gróf, ha a Tisza eszén keresztül járni akar, — a po litizáló gazdaság, habarék egylet alapszabályait nem fogadta el, s hogy a temesl bánság közepén egy kor­ mányra éhes lovag által, bármi ősimen, nemzetiségi ellenzéki liga alakitassék, megengedni nem fogja. Mert hát kinek másnak agyában ssOletbetnék meg az Ilyen eszme, mint az Aponyi Albert gróféban ? Hány mindenféle tervével sült már ő fel, nem lévén már olyan ajtó melyen ne kopogtatott volna, mig végre a közművelődési egyletek alakulásának idejében, a kissé izgatott kedélyeset felhasználva, a nemzetiségekre ve* tette szeme világát. És hát persze, harangoz neki az ellenzéki sajtó, még a szélsőbali .Egyetértés* is, molyban Irányi Dá­ niel éppen akkor nyilatkozik, minden oly szövetség ellen, mely a függetlenségi pártot a mérsékelt ellen­ zék kengyel futójával, Apponyi Albert gróffal gyanúba keverhetné. De hát az .Egyetértés* harangoz, mert Ti­ sza ellen kell harangozni És az ellenzék nevezi .kortes politiká* unka Ti sza Kálmán politikáját! Az az ellenzék, mely most, amíg egyik kezével a közművelődési egyleteket, másik kesével a nemzetiségi klubbokat támogatja, és taná­ csolja a torontáliaknak, hogy no hátráljanak, hanem készítsenek aj alapszabályt, okosabbat, fizikusabbet, malylyel a kormány éberségét könnyebben ki lehessen játszaniuk. És mig Janus arcaik egyik felével ide kacsin­ LAPOK. gárok közt ezzel 'az adóval, mindennél sikeresebb ági láczhjt lehelne kezdeni, te hatványozva ellensúlyozni, dékeiL Mint az ihletett szobrán kezének néma — de öt minden időkön át dicsőítő müveibe — az élettelen szobrokba: mintegy életet látszik önteni: akként ad te önt valósággal életet a vallásos, erkölcsi s ember­ baráti érzelmek, a haza, fejedelem, egyházi te világi elöljárók s törvények iránti szeretet, tisztelet te enge­ delmesség becsepegtetése állal egy nemes hivatását jól felfogott lelkes tanító a fogékony gyermeki nivbe. Mai néptanítóink tisztában vannak már azzal: hogy nőm elég a gyermekeket sok esetben öntudatosan alig felfogható s elsajátítható ismeretekkel halmozni el, hanem múlhatatlanul szükséges a növendékekkel megismertetni a jót, az igazat, szépet te nemest, s ezek iránt fogékony telkeikben folkölt oni az ösztönt azoknak követésére, hogy azoknak folytonos gyakor­ lása által kifejlődjék és megerősödjék bennük a bit, is lehetne másképen.’ becsületocseg, jóakarat te jellem. Hanem az ellenzéki sajtó persze fqjja a riadót, Néptanítóink ily szellemben fogják föl ma már te tüzeli a közvéleményt, egekig dicsőíti az indítványt, nemes hivatásukat. csak azért, hogy annál jobban izgathasson a tagadó S mégis — nagyon szomorú — hogy a táraada válaszra, mely Tisza Kálmántól érkezni fog. És igy vagyunk az ellenzékkel minden ponton, lom nem adja, még mindig nem akarja megadni a azt, amit ez az adó elérni képes lenne. • Tiszteljük te becsaljak a nemes gróf bazafini buzgalmát, de be fogja ismerni, hogy ily czélu adónak kivetését a kormány nem engedélyezheti. Nemcsak jegi szempontból nem, de eszélyeeségi szempontból se Hiszen azonnal bejárna Európát a jajszó ama martyrSágról, mely nálunk a nem magyar ajkunkat éri, hogy pláne még nekik kell pénzt adni ama keresztfához, melyet a magyarok erőszakoskodó magyarítása velük a Golgotbára csípettet Minden ily közmfivelődtei egy­ let agy van lefestve a nemzetiségek előtt már is, mint valami spanyol inquiziczió, hát ba még egy általános adó vettetnék ki minden nemzetitégre, amint hogy nem így vagyunk vele minden alkalomnál, a melyből valami csetepatét csinálhat. Tisza nem engedte meg, hogy .Kisbirtokosok egylete* cxímeu egy ellenzékiukedó nemzetiségi liga alakuljon, a közművelődési egyleteket istooítŐ ellenzéki sajtó tehát üti érte Tisza Kálmánt. — Tisza nem engedheti meg, hogy .magyar közmű­ velődési* czimen, társadalmi.Ogyben, más nemzetiségek is hivatalosan megadóztathassanak, hát a torontoláli liga pártolói ütni fogják érte Tisza Kálmánt. Ám épüljön hát ezen az ellenzéki politikán aki épülni akar, de minél kevesebben épülnek már. Minél kevesebben kapnak már a nagy hangon, sőt kezdik befogni föleiket, hogy ebben a napról napra felmerülő éktelen diszharmóniában a finomabb hallóérzéket meg­ menthessék. A tanítók és azok gyűléseiAz X. pusztai subancz megfeleségesedni akarván, ebbeli .szándékát bejelentő papjának, ki egy kié erköl­ csi oktatás után a következő kérdést teszi fel neki: .Mond meg csak nekem fiam, hogy a három isteni sze mély közöl, melyik balt meg értünk a keresztfán ?* A fin áll te bámul, végre csodálkozva kérdi: .Hát meghalt valamelyik, kérem alásan ?“ „De meg ám, hát te még azt sem tudod?* volt a plébános válasza. .Jaj, kérem alásan mi tőlünk még a másik kettő is meghalhat, még mi ott a pusztán megtudjuk* lön a felelet. Ez ugyan anekdota, de bátran meg is történhetet, a régebb időben. Most már ilyesmik nőm történ­ hetnek, mert ma már minden községben, sőt a valamire való pasztán is ott áll a népiskola, mint az elemi tudo­ mányok tárháza, a hit, remény, szeretet te világosság terjesztője. A régi csizmadia te nabóléle tanítómeste­ rek is kihalófélben vannak. Évek óta a tanítóképzésre is kiváló gond fordittatik úgy annyira, hogy magyar­ tanítónak ama helyet, melyet nemes munkája, szak­ képzettsége és műveltsége folytán méltán megérdemel. Elnevezik a pályát melyen működik magasztosnak, föl díszítik czifrábbnál czifrább czimekkel, mint a meg­ boldogult magyar nadrágot a sujtással, de mégis min­ den pályák között ez az egyetlen az, melyen nem egyéni képességei, jelleme s becsülete szerint Ítélik meg az embert, hanem foglalkozás te fizette mérvé­ ben. 8 miért? mert a társadalom még mindig nem hajlandó a tanítót a régi előitélet által kovácsolt szol ganág járma alól fölszabadítani, mórt még mindig ab* bán a hiozemben van, hogy az embernevelte olyan közön séges jmuterség, mint akár a csizmiaduág, melyet egy kis száras kenyérért és sovány vigasztalásért bárki is elvégezhet Innét van, hogy még mindig találtatik olyan nagy férfiú, ki tisztességén alulinak tartja a ta nitóval szóba állaoi, hálásan elfelejtvén, hogy egykor az a szegény lenézett néptanító vette meg fundamon-' tornát az ő mai nagy»érfiui mivöltának. Hja! A nép tanító addig — minden — inig kötelességeiről, de — semmi — ba jogairól van szó. Laikusok és paedagógusok azt is roppant han­ goztatják, hogy ha a néptanító a fent körvopalozott nemes feladatát lelkiismeretesen megoldani akarja, ak kor ö maga is folytonos önképzésre van utalva. Mely önképzésnek hogy a tanitógyűlterk hathatós előmos, ditó eszközei annyi tény, eltekintve attól, hogy néme lyek azokat mulatság te a slrga földig való ivás al­ kalmául deklarálják. (Vége köv.) Vasut ügy. A Budapest illetve vács b -gyarmati vasat érdé kében emeljük fel szavunkat. A köznapiság ismét erőt veti közönségünk, nincs eezmo, nincs életrevaló terv amiért bevűlne. Csendes nyugalom fogta ol a kedélye két A földmivu egykedvűen szánt vet régi rossz fa­ ekéjén; az iparos toldoz, foldoz, reperál te kínlódik begy ezt az indítványt megvalósítani nem lehet: nem lehet pedig azért, mert társadalmi czélokra a megye nem adóztathatja meg a közönséget, másodszor nem lobét azért, mert a megyét lakó más nemzetiségé pol­ országon ma már a szélrózsa, minden irányában derék néptanítók működnek, kiknek szakképzettségüktől, buzgalmuktól te szeretettel párosait munkájuktól függ, nemcsak a szorosan vett tanítás sikere; hanem az egész iskolának az életre, a társadalomra, a hazára s a jövő nemzedékre terjedő áldásos hatása ia Mint a művészvésője a hideg márványt akként műveli, idomítja és lelkeeiti a jó tanitó, oktatása és nevelése által nővén — Hej pedig „az asszonyt állat szép do vésze­ dé mse ...*■— mondja a jó Petőfi — ezt maga kod ven Y. ur — úgy látszik — egészen figyelmen kívül hagyja, .pedig csak tudná, a mit én tudok . . .* 80 kát mondó bnnyorgalátok te arezjáték következik — Mikor is látta Ön X -nél Ernővel a külváro­ son ? Nyögi végre ki, mikor búcsúzai kezdenek. — Hát hát épen tegnap — hebegi a rágalmak főmatadorja s arezán látszik a kimondbatlan gyönyör melyet aljú lelkű emberek éreznek, ha val.ikiuek fáj­ Hátba mégis . . . Do még a gondolatért is meg­ haragudott magára, uem, u nem lehet, az ő szentség*, u ő bálványa csakugyan u a nemű szívó, angyali Jósága uszony a minőnek ő ismeri, a ki előtt a leg­ undokabb rágalom is kénytelen megszégyenültem le Y.-ban föltárnád a .zöld zsemfi szörny*, szemöl dókéit haragosan összevonja s idegesen dörzsöli ujIá­ val felső qjakát, — mégis átall kérdezősködni és szót teául megy tovább. dalmat okoztak. Y. arcú égésűn — kiderül. Megtörli zsebken­ dőjével verejtékez homlokát te sjkára visszuzökkou rakni a fegyvert. Elkezd nyugodtan átöltözni, lehozza sáros czipőit, kabátot cserél te igyekezik kiverni ezeket a rossz gon­ gatnak, másik felével a szatmármegyei .Széchenyi egyletet* bizgatják, hogy a gróf Károlyi Pisla indít.'vényét minden erejével karolja fel, tudva tudván, — Úgy bizony — folytatja a derék ur — az szép ki olyan ártatlan madonna aratokat vág ma­ gának, mintha kettőt se tudna számolni, épen a minap is a külváros utcáéin sétált Ernővel e bizony Isten még édesebben pislogott rá, mint Önre Y. Már véresre harapta ajkait, szeme majd kiug rik üregéből te. melle úgy .zihál, mint egy kováes/uj-telő, kezét belegyűri egészen kabátjá zsebébe s gór ceöeea ökölre szorítja. A jámbor férfin tudja, hogy most taplót dugult a fülébe s gyorsan átviszi a tárgyat Y. egyik jó ba­ rátjára s azt kezdi mesélni neki, hogy szidja az őt a nék a gazda; az iparos aj munkát készítene s a ke­ reskedő nagy forgalommal élénk üzlettel jó te olcsó csikkeket árulna. Pezsegne az élet mindenfelé I dolatokat fejéből. ismét a mosjly. Mindazonáltal elszalasztja inasát X. asszonyhoz; — Az lehetetlen, hiszen X. asszony akkor épen velem ée egy barátnőjével kocsikázott a ligetben, egy­ a fia nem sokára jő vissza s mosolyogva áll meg ura szerre két helyen lenni eddig pedig még csak a híres előtt A furfangos ficzkó sejti már, hogy urát ismét a búvész Philadelphia volt képes. — No hit akkor tegnapelőtt volt — feleli dfl féltékenység démonja uklatja — Hát? .... bősen az illető ur — nem akarva kiengedni kezéből ,rr Hát kérem aláaun otthon van te várja az martalékát ,- . ■’ — Akkor ihog kint som volt a lakásáról és én urfit, — csak egy kicsit oda át volt Malvin nagysá­ Dolphit legújabb novelláját olvutam fel épen neki. gánál valami ruhát próbálni. X. ué — kinek tárealgónője mindent elmondott A rágalmak nagy műtere végkép ki van hozva sodrából, szégyenűlton oldaloz el s ott hagyja ¥. a ki végre bemegy a házba. De azért az utélyét mégis el­ rontotta Látogatását végezve, sietett X. uszonyhoz, a ki véletlenül épen nem volt otthon, do egy szomszéd Y. félig büva, sápadtan a dühtől támolyog be? bán lakó barátnőjéhez ment át. Y. ur agyában min­ denféle rémlátványok csoportosultak, nyugtalanul járt a házba, a hol látogatást kell lennie e melyet sze le s fel a szobában a a tárulgónőt mulattatta a ha­ reaesteea öltetek e ngy érzi, hogy agy veleje forró ólom lottakkal 8 miután X. né még mindig késik hau égé mai vaa telő e mintha szive ketté akarna repedni a kiaiól. ezen Idegesen távozott. háta mögött családjával, a kereskedő rossz te drága csikkekkel bocs* szántja a közönséget. Lenne csak vasalunk l Akkora rossz faeke tűzre kerül te hármas vasekével dolgoz­ — mosolyogva fogadja Y. ont és kezeivel belemarkolva bajába csak annyit mond neki: — ó, ó, maga buksi.... a .buksi* podig elpirulva, szégyenkezve csak le­ hajtja fejét te csókjaival halmozva ol bálványa kezét, halkan suttogja : — Nem hittem, nem hittem én semmit, imádom I �LAPOK. NÓGRÁDI Mintha valami rom szellem vett volna erőt rajinak, úgy elhagytuk vasutügyünket a közönség egymást diskustálja, i a felvert jókedv-magától lobad le felé. Már hónapok múltak el, hogy kibocsátottak ax uj nyilatkozatok ét kötelező aláírások, éa axóla alig jótt be néhány aláírás. Mi ennek oka? Talán meg­ szűnt a bizalom, talán a kivihetőség iránt vannak ké­ telyek? Nem, csupán átkoz lethargia, ostoba köznapi- ha­ nál fogva mellőzzük; mert számításainkat biztöz ala’ bár nem is kötjük magunkat som a magyar állam, sem a magán társulatok által eszközölt építkezéseknek kö­ zépárban kimutatott költségeihez. Az előbbit- 67,000 frlban mutatja ki Dekán Mihály 1884. évbeu kiadott müvében, mig a statisztikai közleményekben 104,000 frtra van téve. A magán társulatok által cpitett va­ sutak közül legtöbbe került az osztrák—magyar pálya: pókra kívántuk fektetni. Ezek után pedig egéex batározoltaággal kijelent* közlemények VII. füzetében ismertetett adatokat, tág, gyáva tehetetlenség az, ami a kedélyeket elzsib­ 181,000 frt kilométerenként. basztotta. Beteg, megadjuk ennek ax árát! Mi arra az álláspontra helyezkedünk,hogy ava­ Alig van vesztegetni való idő! Most vagy soha I sát építések rendszere a gépek tökéletesítése miatt nem Felkérjük, figyelmeztetjük és intjük ax érdekeltséget, oly szigorú feltételeket szab ma, mint korábbi idők­ hogy terjessze be aláírásait, legalább axon összeg ere* ben. így terep nehézségeknél az emelkedés és elhaj­ jéiig, a melyet exelőtt folajáullj a tegye lehetővé azt, - lás ma sokkal nagyobb lehet, mi ax építés költségeit hogy alispánunk és megbízott férfiak ax ügyben to- . mindenesetre apasztja. Sőt az is figyelembe jöhet, hogy vábbi lépéseket tehessenek. pályánk egyetlen ponton sem fog igényelni fényűzést Épen most vesszük a hírt, hogy Nyitramegyének szept. 28 án tartott rendkívüli közgyűlése egy fontos vasúti határozattal foglalkozott, melybe mi is belefo­ gunk vonatni. (Ha magunk nem, hát mások gondos­ kodnak rólunk.) Ezen vasúti tervekről a „Nyitrai Köz­ löny* a következőket Írja: Két terv fekszik előttünk. Az egyik rövid össze­ kötő vonalok létesítését czélozxa: Nyílra és Galgócz; azután Nagysxombaih, Szénien, Göding végre Léva éa Nyitra közt. A másik egy nagy kiviteli pálya terve, mely Egerből, vagy helyesebben Pőspökladányból in­ dulva Heves-, Nógrád-, Hont, Bura- és Nyitramegyék területein át Morvaországban Gődingnél esetleg Ludenburgnál csatlakoznék az osztrák éjszaki pályával. Erén tervek közül az előbbi rövid összekötő vo­ nalaival egyátalában nem elégítene ki egyetlen köz­ gazdasági érdeket sem, mivel a sok rövid összekötő vonal szögletes elhajlásaival a vonalat felette meg­ hosszabbítja ; más részéről pedig áru szállítás gyorsa­ ságát a különböző vasúti vállalatok közt szükséges át­ vételeknek és átadásnak idő fecsérléssel járó munkája jelentő építkezést, már csak azért sem, mert a fővá­ rost közvetlenül érinteni nem fogná, mi ismét költség kímélést eredményez. Mindezeket tekintve, de másrészről tekintve azt is, hogy ax egéex vonalon 8 vixválasxtó fen sík átszé- E számok határozottan azt bizonyítják, hogy ter­ vezett pályánknak egész vonala ax Ikszág nagy tér mslő vidékeihez sorolható területbe ősik és hogy ek­ ként legalább is oly teherforgalomra számiibat teljes bizonyossággal mint a milyennel ax országnak bár­ melyik elsőrangú vasút vonala tényleg bír. A tervezett nagy vasúti határozat költségei is ki vannak hozzávetőleg számítva. A számítás eredménye az : hogy e pálya teher­ forgalma legkisebb tételben meg fogja haladni a 8 mi­ liő métermázsa súlyt, személyforgalma pedig el fogja érni az 600 ezeret. Ez lenne tehát ax a forgalom a mire biztosan le­ het számítani és a mi, — ax építésbe befektetett tő* kének okszerűen várható jövedelmét biztosan be fogja hozni. Áttérve a kivitel költségeire, itt is számításba vet­ tén igen előnyös lenne, — dn ax eemmiesetre sem zárná ki, sőt még inkább kívánatos lenne, hogy me­ gyénk székvárosa az ország fővárosával vasúti össze­ köttetésben legyen. István bácsi Lelkes ünnepet ült szeptember 20-án Esztergom városa. Társadalmi életünk egy kimagasló tagja elisme­ résének áldozott kinek magot emelkedett szelleme, minden gondolata, szivének minden dobbanása csak a közjóé volt. A tevékeny férfiú hasonló közöttünk az égbolt milliárd csillagai közt szerényen fénylő holdhoz, a mely lésére és 8 folyammedence áthidalására lenne szükség, mi megint az építésnél elég terep nehézséget, illetve költség emelést okus — számításainkat a vasút épít­ kezések közül szerzett tapasztalatok alapján következő nem csillogni született, hanem szerény sugaraival be­ hatolni az ártatlan gyermeki szivekbe éa azokkal megismertetni a szeretet Istenének képét, mint a ki a világ teremtője, gondviselője és a jóknak jutalmazója. ó volt az ki a falusi iskolázatlan nép kezébe tételekben mutatjuk ki I. Építési költség. 1. Előmunkálatok 2. 8. 4. 5. . . . . Földbeváltások .... Alépítmények .... Felépítmények .... Magas építmények . . . * 200 frt 4000 21,000 21,000 10,000 könyvet adott, mely a vallásos élet országába vezette a gondolatokat ; — imáival, erkölcsi elbeszéléseivel törekedett eloszlatni a babonát és megismertetni az emberiség Megváltóját. Ö az, ki a magyar íőclerus szellemi aristocratiá „ „ „ „ jában oly előkelő szerepet játszik, kinek czélja a kü­ összesen : 56,200 frt kilométerenként. II. Özembe helyezési költségek. 1. 2. 3. 4. Kezoles és felügyelet . Jármüvek beszerzése Pálya és műhely felszerelés Egyéb kiadások .... 1000 15,000 1500 12,000 frt „ „ „ is nagyon lassítja. De ezeken felül tény ax, hogy rö vid s drága vonalaknak építési költségeit a pénzpiacx összesen : 20,500 frt legkedvezőbb esélyei közt sem lehet beszerezni; mert kilométerenként. 'kx ily rövid, korlátozott üzemmel biró vonalakról az A pálya kiépítése, felszerelése és üzembe helye­ átviteli forgalom teljesen elmarad} kis kerületre kor­ zése tehát a legnagyobb valószínűség szerint 85,700 látozott vasúti üzem pedig elviselhető tariffák mellett frtot igényelne kilométerenként, mely az egész 342 soha sem biztosíthat annyi jövedelmet, amennyit főleg kilométer hosszá vonalon 29 309,400 frt tőkének fe­ a mi, több vízválasztók átmetszése s folyók áthidalása lel meg. következtében aránylag költségesebb vasúti vonalunk- _ ' A mi az üzleti kiadásokat illeti, ennek évi átla­ nál a befektetett építési töke gyflmölcsöztelése követel. gát pályánkra nézve azon összegekben fogadhatjuk el, Est a tervet tehát kívibetlennekk tartjuk; azért melyek a magyar állam vasutjainak kezelésénél igényin . nem is foglalkozunk vele. vétettek, ax 1882. évi statisztikai közlemények VII. Maradna tehát a másik terv, mely egy nagy ki­ füzetében foglalt B. táblázat szerint a magyar vasutak­ viteli pálya létesítésére irányul. Mi ezt a tervet olyan­ nál ax üzleti kiadások következők voltak: nak tarjuk, mely magában hordja mindazon előnyö­ 1. Igazgatási költségek ... 163 frt ket és feltételeket, melyek a vasutak létesítésének szülő . - 2. Pálya felügyelet és fentartás 1588 „ okai; amennyiben nem lehet kétségünk az iránt, hogy 3. Forgalmi és kereskedelmi szolgálat . 1169 „ ez a pálya közgazdasági érdekeink felvirágzásával az 4. Vonatmozditás és műhely szolgálat 1057 „ üzlethálózatába eső egész Felvidéknek élét erét fogná 5. Anyag kezelés .... 58 „ képezni; és mert az is kétségtelen, hogy kiépítésére 6. Nem kizárólag üzleti kiadások 212 „ bizton remélhető üzleti jövedelmezőségénél fogva, a pénzösszesen: 4247 írt piaczon uralgó kedvező áramlat folytán elhelyezésre kilométerenként. váró tőkék önként fognának jelentkezni. Ax összes üzleti kiadás ezek szerint 342 kilomé­ De tekintsük a pályának tervezett s földrajzilag ter bosszú pályánkon közép számítással 1.452,474 kiválóan előnyöe elhelyezését. frtra rúgna. * A pálya vonala Püspökladánytól Morvaország ha­ Viszonyítsuk már most a legkisebb számítással táréin 342 kilométer bosszú, s átszeli Hsjdumegyét remélhető jövedelmet a kiadásokhoz — következő eredPüspökladánytól Tiszafüredig ; Hevesmegyét egész hozzszában, Nógrád-, Hont-, Bari ée Nyitramegyéket pe­ dig derék szélességükben. Ez Gt megye területe: 22,600 kilométer. Népes­ sége 1.123,000. Termelése az 1882. évi sutistikai köz­ lemények III. füzete szerint közel 25 millió mélermáóéra van téve a mezőgazdasági termények valamennyi válfajában, melyből a leginkább kivitelre termelt gsboneműek, jelesül: a búza árpa éa repce, meghalad­ ják a 7 millió hektoliter mennyiséget. hetjük, hogy pályánk életképes és hogy létesítésének látható akadályai nem lesznek sem ax érdekeltség, sem a pénspiscx hatalmi kOrében. Kétségkívül őzen tervezet ránk Nógrádiakra sxin* ményro jutunk Fentebb 8 millió métermázsára, illetve 800,000 tonnára tettük pályánknak évi teherforgalmát. E tehermennyiség szállításából a legkisebb számitással re­ mélhetünk annyi jövedelmet, mennyit amagyaráHami vasutak teherforgalma hoz. Ax 1882. évi statisztikai közlemények VII. fejezetében foglalt G. táblázat sze­ rint pedig 1 tonna teher,- minden osztály átlagában 3 frt 19 krt jövedelmezett a már most ezt ax átlagos jövedelmet, szintén minden teberosztály után átlagban, • pályánknak 800,090 tonna teherforgalmával sokszoroz lönböző elszaggatott társadalmi kötelékeket ismét öesszefttzni. Alig van egyesület társulat Esztergom megyében hol neki a kitartó bű munkásnak szerepe ne lett volna, lépten nyomon buzdit, vigasztal, acsüggedőket oem engedi előzni, az összekötő erőt a béke szellemé vei tartja fent. Megjelenése, szellemes modora lekötelező ée felejtbetlen. / Nem csoda hogy ily nemes tulajdonok mellett munkáját hősileg kibírta. 50 év alatt sokat látott hallott olvasott tapasz­ talt tanult és hogy a talaj nemes volt, eléggé meg mutatta termőképességét önálló működésének egész sorozata. Az ö irodalmi alkotásai csakugyan mind, népünk és társadalmi életünk javítására czélozvák. Az ő 50 éves írói működése ünnepélye oly egy­ szerű volt mint a mily egyszerű ő magú, — oly em­ lékezetes mint azö emléke, moly kitörűlbetlenül lesz felróva Esztergom megye és társadalmi életünk törté­ nelmében. Mi is kérjük az egek urát, hogy adjon a jó öreg főpapnak még hosszú és boldog életet. Az ő életére és tevékenységére még szükségünk van a ki éber őrködéssel figyelmeztesse az ifjabb nemze­ déket a szontiró e nagy jelentőségű szavaira: „Elvész ax a nép, moly tudomány nélkül való*. Polya Lajos Hírek. * A prímás helyett, akit B. Gyarmaton nagy óvátiókkal vártak, Boltisár Jóssef püspök érkezett B.-Gyarmatra. Mint értesülünk, a prímás kissé rosszul érezte magát, s ex okból Dej táron maradt. Boltisár püspök ur innen Szécsénybe ment, hová Sxerémy Gá bor főszolgabíró kísérte. Szontagh Pál belső titkos tanácsos úr seb. gyar­ mati kerület képviselője^ parlamentnek ismét osztat­ lan bizalmában részesült, amennyiben a parlament al elnökéül jóformán egyhangúlag (166 szavazatból nyert 158 at) lett megválasztva. Az ő kitüntetése egyszersmind kitüntetése ama kerületnek, melynek ö a képviselője. zuk, — egészben véve pályánk teherszállítása a leg­ kiesebb számítással 2 552,000 frt jövedelmet adhat A személyforgalomból sem számítunk magasabb A közigazgatási bizottság havi ülése, holnap, okt. 5-én fog megtartatni A bizottsági ülésen elnökölni fog Gr. Gyürky Ábrahám főispán ur őnagyméltosága, kit bevételekre, mint amennyit a magyar állami vasutak személyszállítási forgalma az 1882. évi statisztikai köz ma este várnak a székvárosba. Kovács Ferencz losonczi kir közjegyző úr, s a „Losonca éa Vidéke- czimú lap tulajdonosainak érdé lemények VII füzetében közzétett adstok szerint jöve­ delmezett, jelesül: 1 frt 28 krt számítunk átlagban minden utas után, mi 600,000 személyre téve a for­ mos képviselője, szept. 30 án városunkban időzött s néhány jó órát töltött az őtet tisztelő és szerető bari­ galmat 640,000 frt jövedelmet hpzna. A személy és teherforgalom után ekként pályánk oak összes jövedelmét a legkisebb számítással 3.192,000 frtra teszszflk miből levonva az 1.402,474 frtra elő irányzott üzemköltségeket, maradna mintegy 1.729,526 tok körében. Hymen. Lővit Kálmán budapesti kereskedő e na­ frt tiszta jövedelem, mely a befektetendő tőkének kö­ törvényszék segédtelek könyvvezetője, az újonnan szerve­ zett rétsági (ideiglenesen tereskei) járásbiróaági telek­ zel 6 százalékát képezi. Mindezekben azonban még épenséggel nem me ritettünk ki minden jövg^olmi forrást, s az elsoroltatük a vasúti évkönyvekben, • ax 1882. évi statisztikai * kon kívül találhatnánk még másokat is, de ezeket an- pokban jegyezte el Herozog Fáni kisasszonyt, Herczog Izrael kedves és szép leányát, B.-Gyarmaton. Áthelyezés. Ceoffalvay István, a b.-gyarmati klr. könyvhöz segédtelekkönyvi minőségben áthelyeztetett. Érdekes per. A b gyatmati kir. törvényszék szept bő 29 ki ülésén volt előadva Huszár Béla sseghoeesa- �NÓGRÁDI LAPOK. bitott kitkorázágáuak ma<wöntetéae tárgyában. Hoatár ott felejtettek, a csak aogyodnapra temették el, mikor a hulla teljes feloszlásnak indult. Kinek kötelessége Bélának törvénjritékilag kirendelt ügygondnoka: Vaa erre felügyelni? uay Ignáci b.>gyarmaü ügyvéd által beadóit kareMt. A mozgósítási hírek mindenesetre túlzottak, de A kir. törvényszék a kiakoráoág tnegulnintése iránti egy rendelet megerősíti, hogy monarchiánk erősen ér keresetet elntasifotta, • igy Husiár Béla ár, ki jelenleg dekiődik a balkáni eszmények iránt. A törvény ható­ Hontmogyében Balogon lakik, továbbra te Huszár bt* ságokhoz ugyanis rendelői érkezett, hogy tegyenek jo len léét, mennyi átvonuló katonaságot képesek ellálai. váa ár apai halalmának gyakorlata alatt marad. — A Ez a rendelőt minden évben ismétlődik, de válaszra törvényszék legfőbb indoka az, hogy Huszár Béla űr mnes kitűzve záros határidő, míg az idén felelősség a megboasxabitolt kiskorúság alatt is tetemes adósé* terhe alatt ki van mondva, hogy a kérdésre 24 óra gokat csinált • alatt meg kell felelni. Nagy zivatar dúlt B. Gyarmaton éa vidékén, de Iparosaink mintegy 62-en tegnap este indultak Mikai vidékén is exepL 28 án. B.-Gyarmaton ekkor B. Gyarmatról as országos kiállítás megtekintésére Ví­ nagy vásár volt s a vihar, mely d u. fél kettötölegy gan indultak el, s azt hisszük, hogy habár üres zseb bel, de hasznukra válható nagy tapasztalatokkal fog­ negyed báromig dühöngött, a sátorokat mind feltör* nak visszatérni. Vezérelje őket as Isten szerencsésen I gáttá, kerítéseket kiszakított, rost fedeleket ledobott. A magyar demokrácia lapja ez idő szerint a szó A „bő tel rák* udvarán lévő nagy állás tetejét lekapta, legigazibb értelmében a „Pesti Hírlap-, mely kormány a az alatta lévő két vásáros vidéki egyént a lehulló tói éa pártoktól egyaránt függetlenül, erélyíyol és igaz­ szarufák erősön megsüketítették. — A borházakat sem sággal szolgálja a nemzeti politika, a szabadelvű ha ladás.és a magyar demokrácia érdekeit. S amellett kimébe mag az orkán, így a város birájának borbá­ iólérteeűlteég, élénkség, a tartalom gazdagsága ée váláról a tetőt az útra vetette. Mikiiben is egy nagyobb iasztékoesága tekintetében egy más lap sem múlja fő hál tetejét az ut közepére dobta. A fákban is óriási lül. Mindéhez járul már a közel betekben az a nagy pusztításokat vitt végbe az orkán, főleg pedig ai út előny, hogy a lap — uj tökéleteebitett nyomdagép be segélyző fákat ostromolta meg. A zivatar óta hideg szerzése folytán — mindennap két e^éez Íven (16 ol­ dal) fog magjelouni, a már fölvágva jut az olvasó ke­ esős napok következtek be. Egészséget község Dr Feledi Ferenci járási or­ zei közé, fölülmúlva ezzel valamennyi bécsi lapot is. vos úr jelentése szerint Agárdon a jul okt. évnegyed­ A legjelesebb publicistikai erők, a legkitűnőbb tárca­ ben egy halálozási eset som fordult elő. A lakosság írók foglalnak helyet a „Pesti Hírlap-munkatársainak díszes sorozatában, kik közül legyen elég fölemlíteni asáma: 496. Az országot kiállításon Gescbeit Ármin b. gyar­ Pulszky Ferencet, Törs Kálmánt, Bekslcs Gusztávot, Petty Frigyest, Borostyáéi Nándort, dr, Kcoedi Gé­ mati szabó iparos, jő munkáért, szintén kitüntetve lett. zát, (a felelős szerkecziótk Mikszáth Kálmánt, Bartók A felvidéki közm. egylet nógrádi fiókja Kövy Ti Lajost, Agai Adolfot, Tóth Bélát, stb. Specialitásait radar ur elnöklete alatt szept. 27-én tartotta évi köz képezik a Pesti Hírlapnak : a „Tisztelt Házból cimfi gyűléséi. országgyűlési karcolatok (Mikszáth Kálmán tollából,) A b.-gyinnati Izr. hitközség haladó része agitá- xanomelléklet minden héten egy vagy két szerzemény­ tiót inditott meg a múlt hetesben azprthodozok ellen. nyel mulattató apróbb közlemények, (karcolatok, pá­ A múlt héten nagy falragaszok hirdették, hogy „éljen risi apróságok, vegyesek, adomák,) szerkesztői Alánétek oly .számmal, mint egy más lapban sem. Se gaz Bt reze II Lipót elnökjelölt* Szept 30 án kellett volna dag tartalmú lap ára mégis csak 3 fa 60 kr negyed végbemenni a választásnak; azonban az orthodoxok évre, 1 firt 20 kr egy bóra. Előfizetés minden napon többségben vannak, s igy nem volt kilátás arra, hogy kezdhető, s az előfizetési dijak a Pesti Hirlap kiadó­ Borczell Lipót ur, Woisz Salamon urat, a hitközségjahivatalába (Budapest, nádor utcza 7. sx.) küldendők, biiárit biráját megbuktassa. Az óvatos baladópártiak honnét> levelező lapon kifejezett óhajra mutatványszá­ tehát oompromiseumra léptek, a egyik kikölményök mokat is Jűlldeuek egy hétig ingyen. as is volt, hogy a hirdetések a templomban ezentúl magyarnyelvűn tétessenek közzé. Ez is csak valami. Apróságok. A SZ. ■Biályi vásár B. Gyarmaton a remények­ nek meg nem felélt, elég népes volt ugyan, de a nagy Két vidéki atyafi megáll B Gyarmaton „Bachárkínálattal szemben alig volt Kereslet Steller bácsi mégis űr kereskedése előtt, e nézik a czégtáblál. Az egyik jegyezte rá, hogy egy tehénért kettőt adtak. Szarvas­ atyafi, visszaemlékezve a régi jó időkre, felszólal és marhából igen szép példányokat lehetett látni a vásá­ mondja társának: „Komé, nem látja kend, hogy aza ron. Birka kevés volt. A hivatalos adatok szerint be­ felírás azon a táblán rósz, mert olt „Omaextánakhajtatott: 1667 drb, ló 317 ée birka 4163 drb. A ga­ kellene felírva lenni- „Hét nem tudja kend, mond a bona ára kissé emelkedett A kirakó vásár színién né­ ' másik atyafi, hogy Omaszta Bachárra magyarosi tóttá pes volt, de kevéssé eredményes. A vásáros iparosok a novét• már délután 2 órakor szedték össze sátorfájukat. Bóbosiélő tehetségéről általánossá ismerete A szűritek korlátozására meg van a megyei sza­ sek B ée S. ügyvéd urak. Egyszer együtt utazlak Losoncáról B.-Gyarmatra B. az utón folyvást beszélt s bályrendelet, moly szerint Jiógrádmegyébou a szüretek okt. ÍOke előtt nem kezd bőtök Ásóéban ez csak írott nem engedte szóhoz jutni 3. ügyvéd urat S űr meg malminak látszik, mert községeink javában suüretol* fogadta hogy B.-vol soha sem utazik többé. S úr azon bau nem csak ily fogadást tett, de mégis bocznlta a nek mindenfelé. A k-gyarmati temető hullaházában egy halottat dolgot, és egy Jeszenszky Danó úrnál levő estély al­ <313—985. Ai Ipolysági kir. lörvuék taiat tikri Latosig közhírré Imi, bogy Hnsch András kis csalomisi lxk»s mint végrehajtatának, Korád János ottani lakna mint végrehajtást ■aenvedő elleni 25 frt 40 kr tőkekö»eteld és járulékainsk kidéritévv iránti végrrhgjtási ügyében as Ipolysági kir. torvuékmuJetén tevő. Kis-Caalomia kötwg Lataraóan fekvő a kis dalomixi 36 szikiben L 1. 10. sorsa a. Kovád I’álné •»; CzHlcng Mária, Hrich Andris, év a végrehajtást uénvedő Kovács János közös talgjdonánl felvett 34. sz. lakháx. Lel és egy egéva urb: külteleknek Kovád Jánost, végrehajtást sxrnvrdőu illető egy negyed ré­ szére ax árvertet 1179 írtban exeaoel megállapított kikiákási ár­ ban eln nddte. te bogy a fennebb megjelöli ingatlan jutalék ax inai, évi október bo 23-ik napján <] e. Itt árakor Kis-CaalomUn köanég biti hálánál mrftartandá nyilvános árrrrtecna mesalant ás kikiáltási áron alul is el adatni fog Árverezni ixáodákxók tartoznak ax ingatlan jutalék bedárának |O*.,-jat vagyis II- irtot készpénsben, vagy as inai. XL. t. ex. 42, j bán jrIzeit árfolyammal számított és ax I«n|. évi november 1 én 3333. szán alatt keit tgaxságftgyntaiszteri rcsiddrt -. f-bau ki­ jelölt ovadékkrpes értékpapitban a kiküldött kreebea letenni avagy aa IMI. LX. l. ez. ITik (a értelmében a Uánatpésxuek a biroűsnai előlege* elhdyéréséről kiá'litott szabályszerű elismer­ vényt átsxolgaltatnl Kir. törvtxék tkvi hatóság Ipolyságon 1355. évi sacpUtnter hó 7-én. 37b1—885. szám. A b.-gyannati kir törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a K-gjanváti népbank végrehajtaUnak Zóidághy Ferenc* végrehajtást szenvedő elleni frt tőkekövetelés te járutekai iránti végrehajtási ügyében ax á-verést a b.-gy armati kir, törvényszék területén levő B -Gyarmat m. sarasban fekvő a b -gyarmati 1(47 sx. tkvi f 1 sor. 26 hrsx. lt> népsom. censualis haxrn te beit lekre 1(*)ö írtban ezennel meg állapított kikiáltási árban elrendelte, és bogy a fennebb megjdö’t ingatlan ax tebő. évi okteber bA i4-ik napján d e. 10 órakor a b -gyarmati tkvi Lbatalhan megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikialteai áron aló. is eladataii lóg. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárinak 10%-Jri készpénzben vagy IMI. éri LX. 41 5-ban jelzett árftn lyaiomal számított te ax lltel. évi november bo l-éu 3333. sx. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 f-ában kijelölt óvadékié* pes értékpapírban a kiküldüti kezeket letenni, vagy ax istd. LX. L un. I7ti |-a értelmében a bánatpénznek bíróságnál eteteges elhe­ lyezéséről kiállított sxabalysxerü elismervényt áuralgaltatni. Kelt B -Gyarmaton 1685 évi julius hó 15-ik nádján tartott tildéből A b.-gy armati kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. kalmával B urat bemutatta P. aóeiaeh, aki sneg ar­ ról volt ismeretes, bogy eltartotta az embset Mával kát napig U. P néni mai tett B. ügyvéd úresakugyaa nem jutott szóhoz s emiatt mégis szökött a jó mulatságba Hirdetés 200 év eIő11. Csapa amse be­ széd, bogy most nebesabb magélai, mint régasso Hogy mennyi mindenhez keltett pákteal az iparai ás borsa kadetemmel foglalkozó embernek értem, kiitaik egy régi hirdetésből, melyet 1630 ben tett közzé agy nürn­ bergi kereskedő. — A hirdetés szóró! szóra így hang zik: Makert Izsák borbély, parékAemaáió.takotamerter, kovács és doktor; a hajat podaroma,vagypomAdéeaa* készít és foltoz csizmákat ca csípőket; eret vág; fo­ gat bax; tanít olvasni, írni ée táaaolai; árul mindem; nemű illatszereket, papirost, kitűnő subiexkot, keringet, paszulyt ruhakefét éa mindenaeml eMmegéket. Nagylelkűség. A báró egyatiee Issed fi örö­ köse egy fiatal leány, a kinek azonban még eokaegy fillért som adott — Nemrég egy be/t 'ja hgyateerziaík, hogy a leánynak szerencoéje akadna, ha a báró vaia mit akarna érte tenni. — Valamit tenni? — mondja a vén zsugori, an jól vaa: betegnek Let totem magamatt Elő vigyázó vendég Vendég; Píuczér, vaocak-e macskák a házban? Pínczér: Igééin, uram, három macskánk van. Vendég: Hozza ide! — Miller a pinezér a parancsot teljesíti, a vendég igy folytatja*. Hagyja ezeket itt, s rendeljen níewm egy nyulpo csenyét! K. úr nagy kártyás volt Egyezer minden bankó pénzét elkártyázta, s csak 50 arany maradt nála; de a szép aranyakat is elnyerték tőle, ugyanomban, bogy az aranyakat 7 fajával váltották bm K órevfoom et­ jének igy dicsekedett : „áetaony 1 az aranyakaá jól km­ váltottam 7 frlol kaptam darab; Űrt. Kérdés éa fs 1 e I e L Katbolíkua pap kapta a rabbitól. Olyan városkában él:ek, molynak- békéjét no basem zavarta valláson egyenetlenség s a ktfBaMMé fele kezetek papjai barátságban éllek egymással. Egytn voltak a rabbi ezüst maoysgzfljéa is, vígam mmteira keverve as okos ée tréfás szót A kaibólikas kápíás többi közt igy szólt a rabbihoz: „Ugyan mondja, ön, ki szabadelvű ember, képes volna e rászánni magát arra, hogy disxuóhúA egyék; példáéi sonkát? „Rdée. Különösen egy esetben „hagsott a válásé „Mily sanáboa?- sietett kérdőm a káplán. „Tiwtelaadőtéged la­ kodalmán- felölt mosolyogva a rabbi. Felelős szerkesztő: Horváth Danó 4144 -onó m árveréni blrMeUményt ki vonal. A b -gyarmati kir. termék mint tlkri haUcSf kAebirré '.eszi, hogy a b -gyarmati takarékpéamU végMhajtMóaok Placbj Láadé »tTehajta*i uesvedő dleal 130U frt iők>U*rte4é» ás jár irAnti végrehajtási Ogyébra ax árvccést a b.-gymmti kir ueéfc :rrtletéa tevő fiiba hataraban fekvő a ribai 7X aa. Ukvi L |. okm ZÖM hnz. nemesi birtokba! Plachy LáczMt Ülésé % rénbefi joutekra 472 írtban eseud aegalapttou kfkteháte árbea eWeárte és hogy a feaoebb megjelölt as ImÖl évi ohMber bá 2J-ik napján d. e. W órakor Hiba község taxában megtartandó nyilvános arwrAen a mega tanított kikiáltón ároe ateá tenlűnini fot Árverez xi azándéKocók Urtaanak aa uastimt becttiáank 10* ,-tolijál készpénzben vagy ax IbSl. LX L a. 4X (-bán tdzett árfolyammal sxámitoa év ax IttoL eov. l-4o3S3S.cs alat keit ifax»agúgyminkxteri rendébe U. f-ábaa kijoWt ovadékkápea ér­ tékpapírban a kiknldött keséhez teusni, avagy ax L ex. IÍU. | a értelmében a busaipéetae* a btróMjtati aijlagm dbeteoléséről ktállrtott sxabalytxerá •lismervécyt ám mlfáItatni Kelt Ü.-Gyannatoa a kir. törvényszéknek 188á. éri julins hó tartott (Hevéből. Hordó IIuxuAlt ée ui állapotban lérő literirozoU bor hordók eladók Mrdsilger Lifélli) B<* laua Gyarmaton. Arverdal hlrdetmtny. Néhai Szontagh Ti radar örököseit illető bunea gazdasági felszerelrónyek, uzarrasmarhák, lo­ vak, juhok éu egyéb ingóságok f. 1885. éri október hó 20-án d. e. 10 ■ órakor Dolánban (Ssécaénytíl fél óra) nyilránoe érvéréi utján elfognak árvereztetni. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00767.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 40. szám (1885. október 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f9f141a6dddd6abc79afd3f12008576b.jpg 3a5234383c4ad60a6145f4e945732323 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/44f0c5e00c58ee3b349ef806ea4c5443.pdf 71ffbfe16a0fba45c5167088689134c7 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. október 11. XlII-ik évfolyam 41. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás beni lakásától és a jegyzői földek használatától záros a batáridő alatt kizárja. Ezen felebbezés folytán a köz­ ségi határosat részben íetoldatott, s megengedtetik, hogy Balás a jegyzői lakást igénybe vobesse, a földeket „Nógrádi Lapok" 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egéaz évre . . . . 6 frt. Fél évre....................... > frt Évnegyedre .... 1 „ M kr. Egy hónapra. . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz ezimezve, — legczélszerűbbon póstautalványnyal — a nyomatandó példányok s pontos ezétküldéa tekin tétéből, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó kiadó a laptulajdonos fel. szerk. Közigazgatási bizottsági ülés. Gr. Jelen voltak a választott bizottsági tagok részéről: Czebrián László, Huszár István, Kövy Tivadar, Madách Károly, Reményfy József éaSrétor Alfréd arak. Gr. Gyürky Ábrabám főispán ur önagyméltósága pont 10 Órakor megnyitván az Ülést, beje-', lentette, hogy Beniczky Árpád, Gr. Bercbtold Aribűr, Hsnzély László és Gr. Pejacnvich Artbur el halaszthatlan dolgaik miatt az ülésen részt nem vehetnek. Felölvnetatott az aliapáni jelentés, melyet tárgyai• nak érdekessége folytán lejebb egész terjedelemben közlünk. Holener D. felebbezéso regale ügyben elntasita tolt, mert két egybehangzó határozat mellett felébbe* vésnek helye nincs. Hontmegye közli, hogy Szokolai a Nógrád több községével érintkező, vicinális ut kiépítése tárgyában Lestyánszky Sándor főjegyző küldetett ki alispánunk közbejötté mellett megtartandó vizsgálathoz. Az átirat Ju alispánnal közöltetik. Vicinális ügy. A loeonczi járásba vic. albi­ zottság! elnökökül megválasztattak: Fialka György, Zámpory István és Svebla Ede. Lemondásaikat bead­ ták: Praff Gusztáv és Kovács Sándor urak. Balás Miklós állásától felfüggesztett szécsényi jegyző felebbezést adott be azon községi határozat el­ len, mely őt előbbi megálapodáaok ellenére természet­ TÁRCZA. u- u. jll juul LíXí£.íjíXá.í Október hatodikán. e Riomorú napja ti hasiaknak, Kihull a köny, a aaiv raaaf, Ha «ty kát parcsat axantelilnk la Vértól átlép aaUkiaak. Haxáak dicaő, hóa vértanéi Ma eaókolák Arad porát, Bánnánk a saarnok óaasetörta kTlUaUtniéftnk oeslopiU fea ealppeteg nárnyakkal állt Nentónk • drága rom fölött, 8 rétivéta hó könyévtl mosta La róla a vértsapptket. A sor te rajtad most »agyar nép : Allltad föl ast aa otslopot. Független lágy, bánkén csak akkor Hordoahatod majd homlokká I LubySándor.”) azonban átadni tartozik. * Ugyancsak Balás Miklós a nm. belügyminiszte duóinál sürgeti fegyelmi ügyének végbeíojezósét Az e tárgyban hozott leirat a sürgető kérvénnyel együtt az alispánnak kiadatott. Engl Dávid sápi lakosnak tüzrendőri ügyben be fel függesztett b. gyarm. poig. iskolai tanító k legyeim ügyében a vizsgálati iratokat. A vizsgálni] iralok, u kiütöttél arra, hogy nevezettek állasd tisztviselők, vé­ leményen jelentén végett a kir. 8gy fura ágnak tiednftik Adóügy. Tornyon György adófottgyeM bejelenti, hogy a b. gyarmati adófelügyeióeégnéi rendűin adott kérvénye illetékességből az alispánhoz át léte te ti. özv. Werthcimer* Károly né aámsonházai lakosnő, a kit a férje mint adószedő által le nem számolt 330 írtban marasztaltak, kérvényt adott be a marasztalás ellen. A biztosi tási intézkedés fentartása mellett, a szol gabirói határozat féloldalik, s uj vizsgálat és haláro zat hozatalra a szóig, utasittati^ Kádas Pál volt szécsényi tanító fizetésének be­ hajlása ügyében a járási szolgabiró újabb tárgyalásra és határozat hozatalra utasítva lön. A Weiszkopf árvák ismert ügyében a miniszté­ rium az árvaszék egyes tagjai ellen folyamatba tett fegyelmi ügy elintézését sürgeti. (A fegyelmi ügy a fa gyelmi bizottságban még az nap letárgyaltatok s az árvaszék 1880 bán működő tagjai teljesen felmentetnek.) Árvaügy. A gyámoltak létszáma volt juloki. negyedben 13,060, a gondnokoltaké 212, összesen 13,292 A beadványok száma 12373. Ebből elintéztetett i 1232, hátrálék 1141. Árvapénz és érték: 632,246 frt 35kr. Tartalék alap, figyelemmel arra, hogy abból 2000 frt az n. n. „előleg sdapra" el vonatott, 8616 frt. Tanügy. á jelentésből kiemelhetjük, hogy az ipar­ iskola növendékeinek száma folyvást szaporodik, igy a b. gyarmati ipariskolába felvétetett 178 tanoecz, a loeonczi ba 233. Farkas Mihály vadkerti esperes, mint a róm. kath. felekezeti tanító egylet elnöke kérvényt adott be Melyik n bolond? — Az ismert nevű párisi tébolyda orvost, Alanohe-t kérte egykor egy idegen tu­ dós, nyújtana alkalmat egy őrülttel egy asztalnál ebé dőlni. Az orvoe készséggel teljeaité kérését s a követ­ kező napra meghívta őt ebédre. Az idegen tudót két ismeretlen vendéget talált, kik közül ni egyik fekete öltözetben, fehér nyakkendővel ée arany szemüveggel, igen tiszteletre méltóan nézett ki Haja hófehér volt; •) A sátradnak most menj alant .Tinó peretek” csimö tiaeUML mát Loeoocz is) nagymérvű adóhátráiékok msialkcs nak, miért is ezen községek elöljárói ellen a felelős­ ség kimondatott, s az adó 15 nap alatti behajtása el­ rendeltetett. - Lnczáti Sándor és Herczog örökösök k gjarmeh' lakosok adó illetve illeték ügyében, melyekben több szabálytalanság ész lel letett, Reményfy Jótsef fotoiéle lása és indítványa folytán bizottság küldetett ki. Himmler Edének Hnnulay János enzlergályi kör­ jegyző elleni hosszá bombasztikus panasza, amiért a körjegyző ellene 8 frt házadét behajtott, tekintettel arra, hogy Hanulay ellen más ügyben fegyelmi eljá­ rás van folyamatban, az alispánhoz tétetett át fflníé kés eljárás véget: (A kérvényben Haaalay piáét lávnak van kitüntetve Az nem igaz, mert Haaaiayz jó magyar hazafinak ismeri mindenki. Szara.) Reál executio most is több adóhátrálákoe ellen elrendeltetem; ellenben bebajthatlanság cziméa 509 frt adó leíratott Börtönügy. Dr. Molieher Ferenci kir. ügyész jelentése szerint a b. gyarmati törvényszéki fogház Ing közelebb vizsgáltatott meg a börtön vizsgáló bisottaág által. (A börtönvizsgáló bizottság elnöke : Madách Ká­ az iránt, hogy a tanítók úti és napi dijaira vonatkozó kedvezménye azon felekezeti tanítókra is k ítérj ont sék, kik nem a megyei tanitóegylétnek, hanem a róm. katbolikus és igy a felekezeti tanító egyletnek tagjai. Miután a bizottság a maga határozatait meg nem vál­ toztathatja, ezen kérvény felebbezésnek vétetett, s fel­ terjesztetik a nm közokL minisztériumhoz. Steller Autal főügyész beterjeszti Benzenleitner Leontin, Kapossy István és Komjáthy Jenő állásuktól roly, tagjai: Hsnzély László és Komjáthy Ászaim, va­ lamint a szakközegek. A vizsgáló bizottság mindent rendben talált. OkL 1 én találtatott a börtönben 284 férfi és II nő fegyencz Élelmezés jó, a ez iránt pasasa igen választékon kifejezésekkel beszélt és a szőnyegre hozott napi kérdésekre gyakran igen tnláló megjegy­ zéseket tett. A másik vendég az elsőnek teljéé ellen­ téte volt: fel tűnő lég hanyagul volt öltözve s tágra kö tölt nyakkendője nyakát egész meztelenül hagyta. Rend kívüli gyorsasággal beszélt a pedig mindenről: jó és rósz időről, a politikáról, a balesetről, anélkül, hogy valamely tárgynál hosszabban időzött, vagy a többje két szóhoz jutni engedte volna így csevegett szaka­ datlanul, fáradbatlanul, szellemdúaan mindenről; elássikai és romantikus iskoláról; erről és arról, és oly­ kor a legkomolyabb dolgok felett gúnyolódott. Az ebéd vége felé az idegen tudós egy oldaltekiotetet vetve be szédes szomszédjára, fülébe sugá a tébolyda orvosnak : s mint egy felbőszült tigris, a szoba köaspéa temeti; szemei szikráztak, bajszálai égnek meredtek* de < —| „Fogadja legmélyebb köszönetsmet; ez az őrült való bán igen mulattatott engem.0 — „Ön tévedésben van," válaszolt az orvos, elfojtva nevetését, —• „mert a má­ sik, az öieg az örült 1“ — „Hogyan, a másik ’ És ez az ur, a ki annyit cseveg ?* —- „Oh ’. sz Balzac, a hi rés regényíró 1“ Beöthy Ödönről, Biharmegye egykori alis­ ’ Mindenféle. rositett katastari nyilvántartó hivatalhoz Plaehy Znigmood és Ebeczki urak, iratkoalőül pedid: Pheby Já­ nos arak neveztettek ki. A napi havi adókimutatás eléggé kedvesé, ered­ ményt tüntet fel Ugyanis befolyt 113,600 frt Csak 987 írtai kevesebb mint a matt évben. Azonban az ér alatt befolyt: 693,000 írt s 116,000 írttal több, mint a mait évben, több községben (Ezek között B. Gyár pánjáról s á negyvenes évek kiváló alakjáról érdekes adomát beszélt el grófTeleky Sándor. Egy Ízben alis páni évnegyedet jelentését irta a megyeháznál s a baj dunak megparancsolta fejvesztés terhe alatt, hogy egy élő lelket se eresszen be hozzá. Azonban a hajdú va lami mnlbatlan dologba eltávozott s azalatt két ember boeubant a Beöthy dolgozó szobijába, Ödön ur észre elő nem fordult A loeonczi, sziráki és szécsényi jbi rósági fogházak ie rendben találtattak. Egészségügy. Az egészségügy szapL kává­ ban kedvező volt az emberek közt; a hasznos házi­ állatok egészségügye azonban nem moudhaió kielégi nokot azért nem hozta ki sodrából e aa azon módos folytaié: „Én vagyok azon szerencsétlen evaagotíko reformált vallása lelkén, kinek nagyreeeéayi csákóját ezen ember polturás kancája egy megnom gondolt rú­ gással örök időkre tönkre silányitotta.* Beöthy etor ditotta magát, mint egy oroszlán: „H%jda 11 lökjetek ki — engem!4 . . . • • Elmélkedések egy seprőnyél látásán, vagy a földi dolgok Hívsága. — Swift után— Azt az egyszerű pálcát, mely most asnaz elha­ gyott sugban bever, éa ismertem virágzó állapotban, mint lombos fát, tele éltető nedvvel, viretó toretekksi s ágakkal. Hiába iparkodik a halandó művészete, hogy a ter­ mészet müveivel vetélkedjék és azokat eŰrjo; itt to hiába kötötte oda a művész az idöette száraz ágak cso­ móját a nedvtelen törzshöz: mórt csak ellentéte ez annak, ami hajdan volt; egy felülről lefelé fordított fa, melynek ágai a földön vannak, gyökerei pedig a levegőben lógnak. Minden szennyes konyhaceoUdnek joga van a sarat seperni vele. A lecpiszkoeabb foglalkosáéra vau kárhoztatva, éa a sors szeszélye arra ssánta. hogy mindenféle dologról a aarat leUsztitas, éa Háttal önmagát beszennyezte, mig végre a cseléd esolgáhttában tövig elkoplatva az ajtón kilökik, vagy legjobb Hm vette^anuyjra el volt merülve munkájában. A be jöttek közül az egyik hála mögé topózik s rákezdi esetben tüzet raknak vele. Midőn én mindezt könnyezve láttam, eohajok közt nagy fenezóval, azon a keoetteljee hangon, melyet a prédikáló székből ismerünk: „Tekintetes első alispán nrl nagyérdemű hazafi I- Beöthy felugrott ülőhelyéről igy kiélték fel: „Valóban az ember e földön som egyéb mint egy Hpröayél !• A természet jóságé erősre éa odsottea bosaa^ ♦ �N ÓGR Á D I LAPOK. tőnek. így Tarnócson 230 szarvasmarha esett lépfouébe, • 27 elveszett. Uralkodóit a Ub él körömiéjás i*. JUt telek ea hm ét 2 taknyot lorat kallóit megwtnmisiteni. Tekintve, hogy Jászteleken (Gindli áradatain) már maiban fegyelmi ügykezelési hanyagság indokából, ne vtettuek 5 frt bírságban történt marasztalásával nyert befejezést, tűig az árvaügyek torén észlelt saulazítások folytán ellene, a közigazgatási bizottság folebbei<sí sokszor észlel tetett ozou baj, a annak eredetét oda ma­ gyaráznák, bog, oson kár Oindli árnak toteamegyei birtokából ál holott lovakkal inportáltatik, a bizottság m eg karosén dőuek találta Tolnamegye bizottságát, hogy Gindlinek tol cam agyéi lóállományát vizsgáltassa mog. Út (így. Ab állami és megyei utakon a közié ke küldöttsége által kívánt vizsgálat befejezte! vén, az ügy illetékességéhez áttételeit Végre Adorján Sándor ocsegi körorvoet az ellőne fogaoatosi'ntt vizsgálat folytán fölmerült telette terbe'ő adatok alapján állásától felfüggesztettem ■ az ügyira­ tokat, miután a vi/sgálal a büntető törvénykönyv ál tál tiltott cselekmény jelenségeit tüntette ki a kin ügyészséghez tettem át további intézkedés végett. Kxen adatokkal szemben örömmel jelentem, hogy a közbiztonság megnyugtató volt, sem az irányban, som egyéb rendőri tekintetből rendkívüli intézkedésnek szüksége fenn nem forgott. a községek a megyei pénztárt illető járulékokat szokatlan bazgóeággal küldik be, a a kötmunkavált sági összegek is kívánatos módon folynak be. A m. kin vuuti főfelügyelőség megkeresése foly­ tán, az ctesi kőtzénbányáról s pálfalvai állomás kö­ zeiéig építendő rakodó vágány éo köaxénrakodó közi gazgatáai bejárásánál a megye hatóság és a közigaz­ gatási bizottság képviseletére gróf Pejacuvics Artburt bizottsági tag urat és a kir. tőmérnököt hívtam fel. a nm. földmívelés ipar éo kereskedelemügyi mi­ niszter nr a kéményseprési párról, a tánaskoesi ipar ról, a uibáruskodáeró) és a cselédszerzési iparról szoló dós fennakadás nélkül folyt a múlt bóbau. Poétáiigy. Tekintettel arra, hogy Toreskén járásbíróság azarveztetatt, a b. gyarmati kin törvény szék elnökének megkereste folyán felterjesztés tété* Ük a postaigazgatósághoz az iránt, hogy Tértekén pos­ taállomást rendszeresítsen. Végű miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Re. tenyly József és Kövy Tivadar urak kérettek fel, az •lés d. u. 2 órakor fejeztetett be. Alispáni jelentés. (ás akt á*ki kasig, kis. Ü1HMI) A mull szeptember bó folyamán, a folyó ügyek mellett több fontot kérdés vette igénybe a tisztikar te vékonyságét, uevezetooen: a közmunkaöoszoirás az égte megye területén befejezést nyert, e as összeírások, a felszólamlások kapcsán a sxécsényi én nógrádi járáabeliek kivételével ’^otorjeextettak e feldolgozás alatt állanak. A ssteéayi járás több községében, megyei kikül­ dött közbejöttével leszámolások eszközöltettek, melyek eredménye alapján a szükségéé intézkedtek foganatot nyertek. A két járási orvos, az e részben kelt alispáni ntasitáe alapján a múlt bó folyamán több orvosi kör községeit látogatták a vizsgálták meg a körorvosok ..működtet s különösen a b.-gyarmati járás orvosa dr. Feledi Ferencz kiváló figyelemmel járt el ebbeli fela­ datában, mint oz a minden egyes községben felvett •.jj^pzökönyvból kitűnik, mely jegyzőkönyvek alapján az észlelt hiányok és a szükségesnek mutatkozó orvosrendőri intézkedések megtételük. A folyamatban volt fegyelmi ügyeket illetőleg: Borién kíván palotáéi körjegyző ellen, hagyatéki Mnk körül tanúsított hanyagság indokából a megyei átvessék előterjtetéeére elrendelt 2 rendbeli fegyelmi eljárás nevezettnek 20 ás 25 írt fegyelmi birságban első fokaiig történt marasztalása és bírságpénzeknek be tsrjeaxtte folytán végbetejexést nyert.. Borbán Lajos varsányi körjegyző és Szép Antal ottani bitó ellen egészségtendőri mulasztások folytán a járási szolgabíró által megindított fegyelmi a jegyző felmeutetéeévol és a bírónak 5 frt pénzbírságban másodfokulsg is helybenhagyott marasztalásával nyert be* fejeként. Tioeóaszky József b. gyarmati jegyző, a megyé* . hoz történi előterjesztések hiányos és hanyag felsicro We Miatt, a megyei közgyűlés által elrendelt fegyelmi ügyben a szolgabíró által dorgálással fényi tele ti, mely "lyttlUtttot a tiszti ügyte véleményéhez képest, tudo­ másul vettem. Vitális József lónyabányai körjegyző ellen foga Világra; virul s gyarapodit élete teljében; fején saját haját hort|ja, as embernek, ez eszes növényzetnek naj álságos lombozatát do hova tovább a mértékletlenség fejszéje zöld ágaitól megfosztja és hervadozó falörzizsé devaválja. AkSkor, oh! a művészethez fordul ö is, és parókát kezd viselői Büszkéé hajaknak e természet* ailanes bokrára, moly nem saját fején eairázott. Gondold meg oh, halandó! ha az ilyen emberi oeprönyél, a küzdtérre merne lépni, büszkén ama haj* gulyákra, molyok nem rajta csíráztak, — ha bár e dísze a legszebb hölgy boudolrjából származnék is — .nem volnának e hajlandók gúnyt űzni belőle éo hiúságát kinevetni? Igenis, halandó embertársaim ’ igy Ítéljük mi meg rterehajlóan úját előnyeinket, éo igy Ítéljük el mások fogyatkozásait! De egy seprőnyél — fogjátok mondani — jelképe egy fölülről lefelé fordított fának, fiát az ember nem M? Nem történik nála is minden villásan ? Állati ősi tőnél emberi tulajdonait tartják megzabolázva, feje a porban csúszik mászik, olt hol űrkének kellene lennie s ime! ő minden hibái dacára, mint ^jitó, mint viasza éltek javítója éo panaszok orvoslója lép föl. Úgy ko ’Imw a természet minden piszkáé zugában mint a seprő, elrejtett roczal hoz napfényre a nagy port verőit, hol előbb nem volt semmi, és jutalmul, osztályrészül ut a urat fogadja fel magába, melyről ut vélte, hogy , elsöpri. Élte utolsó napjait a férfi is a nők rabságában tölti el, mint a seprő, mig végre őt is rövid elkoptálra, . MÜkte képmását a seprőt, vagy az ajtón dobják ki, szabályrendeleteket jóváhagyván, azok végrehajtása illetve életbeléptetése iránt a kellő intézkedések meg tétettek. Az alispáni iktatóba a mull hóban 1600 Ogydarab iktattatott, moly kövéé kivétellé' elintézést nyert. Az alispáni irodában bátrálék nincs. Kelt B. Gyarmaton, 1885. október 5-én. alispán h. elnök tAvollötében Harmos Gábor, főjegyző. Vasut ügy. : Nem a váez-b.-gyarmati illetve, a B.-peatb. gyár mali vasútról, melyben a lelket csak az alispán tartja fenn, hanem egy másik vonalról, mely a minket Nóg rádiakat a morvákkal kötne össze, van szó. — EJzt sürgeti most Nyilramegye, midőn egy merész indít vány után kimondta, hogy Debreczent, Hajdó, Heves, Nógrád, Hont, Bán és Nyitva megye átölelésével — összeköti Gödinggel, Morvaorzzig egy textil iparral fog lalkozó városával. Nekünk ezen vonal lélesitése ellen nincs és nem lehet semmi kifogásunk, nemin találunk a bán semmit ba főispánunk egy és ugyanazon időben fáradozik a Vácz, illetve B.-pe<t*b-'gy,u'm*ti vasút és aDebreczen gödiógi vasul létesítése körül. — Mindkét vonal me gyénknek javára fog szolgálni, mert hisz mindkettő jóformán derék szög alatt fogja egymást érinteni. De ezt hadd csinálják a nyitraiak, nekünk gon duók csak a b. pesti összeköttetésre legyen. Nyílra vármegye nsmis tágít, már fenyegetödxik Is a kormánnyal szemben, mely egy pár vasúti ter­ vére spongyát használt. Most nyíltan hangoztatja ‘az ottani közérzület, hogy amennyiben a debrecungödingi vonal engedélyezve nem lenne, hogy ez esetben a mameluk gyártásra azon a tájon kedvezőtlen idők fognak bekövetkezni; utóbbi időben úgyis— ugymoad — nagyon kellet már olajozni. Igen érdekesen folyt le e tárgyban acupt 28 ki közgjúléa, melyről következőket írhatjuk: Gróf Gyürky főispán rokoneunvea éijeozéaektól fogadtatva, délelőtt 10 órakor nyitotta meg a közgyü lést, melynek főtárgya volt a közmunka is közleke­ dési minisztérium leirata a megyének Nagyszombat — stenici és Nyílra—galgóci vasúti összeköttette Urgyában tavaszi közgyűlésünkből kelt ésküldölto>giieg átadott kélrendfl feliratára, a mely mellett a többi 31 tárgy csak mellékes azerepet játszott. A főispán rövid megnyitó beszédében üdvözli a nagy számban megjelent, jelentékeny részben megyénk nagybirtokosaiból álló közönséget, a kiomeli a gyűlés rendkívüli fontosságát, melyet a nmélL közlekedésügyi miniszter két rendű leiratának tárgyalása által nyer, s jelzi, hogy a tanácskozás czélja azon közgazdasági, igazságszolgáltatási s kultúráim anomálián, segíteni, minélfogva a megye távol vidékei a központtal, — a mai modern közlekedés eszközével — vasúttal össze­ kötve nem lévén a közlekedés e részekkel idegen me gyéken és Országokon át történik. * Midőn — úgymond — e megye főispáni székét elfoglalta, oly fényes kitüntető fogadtatásban részesült, a milyenre még akkor érdemeket nem szerzett; de akar szerezni és a személye iránt előre — a azóta is nyilvánult bizalmat főleg az által, hogy ami a megye föérdekét s köxóhaját képezi, Lka vasúti összeköt­ tetést, amennyiben as kivihető oly konkrét alakban foglaltatik, milyet már más megyék is megnyertek, érvényesíteni fogja minden erejével és befolyásával akként, hogy e köskivánalom megvalósításához á'láaát köti. A főispán e megnyitó beszéde többször zajos él­ jenzésekkel lett megszakítva, e midőn az ülést végül megnyitottnak nyilvánilá, hosszasan tartó éljenzésbe tört ki az ünnepélyes su vak kai ée ígérettel provokált lelkesedés. Ez után felolvAStatotl a köunuoka és közieke désügyi miniszter leirata a Nyitva—galgóci és Nagy szombat—Szőnie—gödingi vasútvonalak kiépítése vé gett tett, s annak idején mlr lapunkban közölt két rendű megyei felterjesztésekre. A miniszter leiratában kiemeli, hogy a Nagy szom­ bat—gödingi vasút előmunkálataira Widdmaon Jarueláv lovag részére megszavazott 20,000 frt előmunká­ lati költség kifizetéséhez jóváhagyásával nem járulhat, mert sem az alap nincs megjelölve, melyből a fizetés tétetik, sem a vasút kiépítése még biztosítva nicea, megjegyzi továbbá, hogy az Czbég—lipótvári összeköt­ tetés kötelezettsége a vágvöigyi társulatról annak utódjaria, L i. Magyar Államra, erről az osztrák-ma* gyár államvaspálya társulatra át nem exármasott, e ennélfogva az érintett összeköttet és létesítése végett a már egyszer sikertelenül tett felszólítás után utóbb ne* vezett társulathoz felhívást intézni nem hajlandó. A Losonc—Balassa Gyarmat - Ipolyság—Léva—Nyi«ra— galgóci vasúti összeköttetésre nézve pedig értesíti a miniszter a megye közönségét, hogy a Iommcí összeköt­ tetést engedélyezni nem fogja ellenben aNógrádmegyo által Balassa Gyarmatnak a fővárossal leendő vasúti összeköttetését kezdeményező mozgalmat és Nyitva va­ lamint a többi megyéknek ehhez való csatlakozását pártfogolni kést vagy pedig arra használják, hogy lángot szítson, mely­ A megyei állandó választmány azon nézetből in­ nél mások melegednek? dulva ki, hogy a Nyitra és Szenic közötti vasúti őszIlyen az élet, ilyen a seprőnyél, ilyen az ember! szeköttetés csak úgy létesíthető, ha az érdekelt Bán, • • Bont és Nógrádmegyék közönségével egy irányú ter­ A legtöbb nőtlen és özvegy férfi vezet állapittatik meg : a kérdés bővebb tanulmányo­ Franciaországban és An;olországban van. Egy épen zása és az érdekelt többi törvényhatóságokkal u cél most megjeleni statisztikai kimutatás szerint Franciaelőmozdításának valósítása iránti érintkezés, s az elő­ országbau 7 és fél millió házas, 19 millió hajadon és munkálati intézkedtek megtétele végett 15 tagú bi­ nőtlen, éo 3 millió özvegy van. Még több nőtlen s férj zottság kiküldését hozta javaslatba. télén — különösen ax utóbbi — Angolonoágban van. Az állandó választmány javaslata fólolvastatván, Mi ax oka ennek ? Francia- és Angolorsxágban a nők, elsőben szót omol Gyürky főispán, e fölhívja a figyel­ miután gyermekkoruktól fogva sokat tanultak, magú met arra, hogy hasonló fontos ügyekben egyhangúlag kát ookoldalulag kiképerik éo üzleti ügyekben egyedül, hozandó határozat lóvén kívánatos, e célból ajánlja, önállőlag is boldogulnak, nem annyira hajlandók há-' hogy a közgyűlés 25 tagú bizottságot válasszon, moly sósságra, mint a német nők, vagy a mieink. A francia a netán eltérő nézeteket lehetőleg kíegyeztetvén, teés angol nők tízszer is meggondolják, mielőtt házas gyen javaslatot a délutánig elnapolandó közgyűlésnek. ságra lépnek. Ők sokáig megrostálják a férfit, mielőtt Az indítvány általános helyeslésre találván, a bi­ egész életökre egyesülnének vele. „Inkább leány ma­ zottság megválasztatik: radok, mintsem rosszul menjek férjhez.8 Ez a fő eleve A közgyűlés felfdggosxtése után néhány perccol a francia és angol hölgyvilág legtöbbjének. E két or­ a külön b iot!tág tanácskozmányát a főispán a megye szágban, hol szabadság uralkodik, nem is ismerik azo nagy termében megnyitván kiemeli, hogy a vicinális kát a gúnyneveket, a mikkel mi a „vénleányokat8 vasutak ai ország egyes vidékeinek közgazdasági • megjelöljük. Angol- és Franciaorszárban gyakran meg kulturális érdekeire igen üdvösek, míndazáltal eddigelé történik, hogy a leányok a leggazdagabb kérőket ki* kooorazzák, a mennyiben subádon, egyedül élnek s a nem épültek oly mérvben, mint kívánatos lett volna, házasság jármát nem óhajtják nyakukba venni. Így azért legközelebb törvényhozási intézkedések várha­ különbözik a népek jelleme. Ez országokban több öz­ tók, melyek hivatva lesznek a közlekedés e lontoo vegy van, mint másutt. Igen félnek a második férjhezmeneteltől, az első keresztet türelemmel hordozván. Do ágának nagyobb lendületet adni; mindenesetre azon bán főleg oly vasutak, kiénűlésébez lehel legtöbb re­ mint mindenütt, úgy itt is van kivétel, Itt is meghá xasodik és férjhez megy némelyik harmadszor, ne­ ményt fűzni, molyok jövedelmezősége a befektetett töke divatozó kamatj Ived el mének megfelel; oaaélgyedszer is • �NÓGRÁDI fogva felhívja a bizottság tagjait: adjanak kifejezést a megye közóbsjának s nyilványitsák nézeteiket, mi módon lehetne azt megvalósítani ? Dn Bangba Sándor megyei főügyész ajánlja a Göding, Szeme, Galgóo, Nyílra, Léva, Ipolyságit, Ba latsa Gyarmaton kereazttll vonáló vasutat a mátrai vasut végpontjából leeqdő csatlakozással. A főispán kijelentve azt, hógy ő javaslatot! nem tesz, s csakis a mátrai s egyéb vasutak létesítése kö­ rül szerzett tapasztalatait kívánja a bizottság tájéke Tatára felhozni, a kérdést úgy szabatositja, hogy Nyit* ramegye érdeke csupán a Verebély—gödingi vonal lé tesitése; de mivel ez, valamint Lévától tervezett vo nal is, azon rövidebb vasutak sorába tartoznak, me­ lyek nem eléggé jövedelmezők, a mennyiben egyéb ként a megye kifejezett célját él nem érhetné, egy LAPOK. nem csak nem lehet, de sőt az abba való belépésre még ne is édesgettessenok; ez által a bitfelekezeti köz ségl tanítóknak megadta a jogot ée jelszót, hogy sa­ ját felekezetűk szerint, nem csak alakíthatnak, de sőt alakitniok is kell tantestületeket, illetőleg Unitó egy­ leteket. Ha már most a haza s a nagy közönség min­ den nép tanítótól elvárja, hogy gyermekeiben vcaee mag az elemi tudományok, a az életbéli baaznavebető* ség alapját, vessen továbbá erkölcsi alapot a gyermeki lélek fejlődésének, hogy vallásossá, Istenben bízóvá, befolyása álul a bányaié resságtói kieszközölt Töfr frt pénzbeli segéllyel is enyhiUni kegyes volt Harmadszor Borbán György körjegyző árnak fű minden tehetségét idejét és erejét köaaégeéaek aayu<i és szellemi jólétté emelésére fordítja, ftok (lisztéla a kivételeknek) vallásnak iskolának papftk és tanítónak e«küdt ellensége, de Borbás György úr úgy a vallásnak mint az iskola és Unitóaak valódi barátja. Ö vetette meg uj iskolánk fékpitbeUeénak Mlapjét haza és emberszeretővé, becsületeséé, jellemeseé, mun­ kásáé, szorgalmassá és kitartóvá váljék, akkor miért nem mérnek a jogokból is egyenlő mértékkel minden, tanítónak, hívétől nélkül? Ha a politikai megyék taní­ tói alakíthatnak Unitó egyleteket, miért nem alakit* hatnának az egyházmegyei Unitók? 8 ezek mivel áll­ is, az által, hogy arra néhány év alatt fiOOTrtoá gyűj­ tött többnyire oly pénzekből, melyek más községe kMtal jelentékenyen hosszabb s nagyobb forgalommal ke­ csegtető vasúti vonalat kell kiszemelni, melynek kié pitéiére is, ba a megye ezen vonalat kijelölvén a kéz deméayezést maga veszi kezébe, előmunkálati enge délyt kér, melyhez azután az érdekelt törvényhatósá­ gok. mint megint tapasztalásból beszélhet, készséggel szoktak csatlakozni, s nem is jár ez a megyéro nézve nagy megterbelletéasel, mert az engedély kétféle:elő­ munkálati s építési engedély, s az első nevesebb kia nak hátrább amazoknál? — Hiszen mindkét egyletnek ség képviselő testületé tisztelgett, s mondott kéazöeetet azoknak kik díszes iakolájok fölépítését előmozdít ették, dáss«l nem jár. A vitának a megyei alispán vetett véget, ki rö-. vid szakszert! beszédben a Göding—-Nyitra—debreceni nélkül minden gyűlésre menő Unitónak fuvar és napidijait S ne tegyenek kivételt ne latolgassák, hogy ennek, vagy amannak a Unitó egyletnek tagjai-e? hi­ pálya melleit nyilatkozott, s következő indítványt tévé : „Mondja ki a tekintetes törvényhatósági bizott­ ság, hogy az annyira kiránt megyei összeköttetés ér­ dekében a Göding— verebélyi vasútvonal kiépítését szen az e czélra kiadott pénz úgyis c«ak közvetve az illető község szellemi jólétiének előmozdítására fordiÚtik. Ha azonban o költségek kivétel nélküli kiotel- tartja ugyan szükségesnek, de tekintettel az ezen va­ sútvonal kiépitését gátó körülményekre: a megyei érdekeket is kielégítő, Gödiogtől Nyílra város érintésé* vei Bari, Hont, Nógrád, Heves és Hajdumegyéken át Debrecenig kiterjedő vasútvonal kiépitését kész a tőle kitelhető minden módon előmozditaui. Hogy pedig a további eljárás, s jelesül az érde­ kelt törvényhatóságokkal való érintkezés sikeresebb legyen és a megye közönsége saját érdekeit is kel­ lően biztosítsa: hatalmaztassék fel kózgyülésilega me­ gye alispánja, hogy a Göding—debreceni, nagyobb ki­ viteli vasútvonalra nézve az előmunkálati engedélyt Nyitramegye közönsége nevében kérelmezze.* A bizottság javaslata egyhangúlag elfogadtatván, felhatalmazás adatik a megye alispánjának, hogy a megye közönsége nevében a Göding—debreceni vasút­ vonalra nézve a óméit, közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztériumnál az előmunkálati engedélyt ké relmezzo. A kérelemre leérkezendő miniszteri válasz, ba a viszonyok úgy kívánják, e célra kitűzendő rendkívüli megyének mostoha fiai? — nem e mi is a jövőeemzedék jó'éltének megálapítási czélpontja felé törekszünk? Nos uraim, ha ez igy van, adják meg akkor a felekezeti tanítóknak is mindazon jogokat, melyeket más Unitók élveznek, a’ utal vány ozUasák ki kivétel ványozésát, a különféle képen és módon törvények, elcsflrt és csavart rendeletek oezközölbetőnek nem látják, bál akkor az körök vettessék ki a felekezeti tanítók a értelmezett értelmében illető intéző nemú költ­ ségeit tisztán a hit felekezeti községre, mely az elöljá­ róság által a többi községi pótadóval beszedetvén, aka. dálytalaDul szolgáltassák ki annak idejében az illető tanítóknak. Mert a mi. jogos méltányos és igazságos egyiknek, legyen jogos méltányos és igazságos a má síknak is, igy nem fognak elkeeeriutni a kedél ye k hanem minden Unitó szent lelkesültséggel párosult munkássággal lát nemes feladatának megoldásához, s igy elfog jönni az idő midőn beteljesül e rfagy dás: „Magyarország nem volt, hanem lesz.u mon­ .Nagy József . Iskola felszentelési ünnepély. Nemti községe múlt hó 29 én szép és megható kettős ünnepélynek volt színhelye. Az nap volt egyé­ nié a község csinos temploma védésedének ünnepe s ugyan az nap szenteltetett fel a község új díszes is­ kola épülete. A kettős ünnepélyre a vidékről számce vendék érkezett s valamennyien meglepetve szemlélték a di közgyűlésben lesz tárgyalandó. A tanítók és azok gyűlései. (Folytatás* é< vége.) Világ kezdetétől igaz volt és igaz marad az, hogy több szem többől lát, több ész többet gondol. Így a tanító gyűléseken is a népneveién szent ügyét érdeklő minden dolog sok oldalról megvizagáltatik, még több oldalról roegrostállatik, s ami jó elfogadtatván zászlóján az önképzés a haza és felebaráti szeretet s a tanügy felvirágoztatásénak aranybetúi ragyognak. Miért vagyunk tehát mi felekezeti Unitók a haza s a meg tettetik és terjesztetik. A tanító gyűlések léijoga elvan ismerve, hiszen az 1868 ik évi törv. csikk világosan rendeli, miszerint a községi (nincs kimondva, hogy politikai községi, te hát hitközségi is érthető) nép és polgári iskolák taní­ tói kötelesek tantestületté tanegylotté alakulni. Mely tanító egyleti gyűlésekre menő tanítóknak ugyanazon törvény 147. §a szerint mérsékelt fuvar és napí-dij jár* e dijaknak a községek általi pontos kiszolgáltatását megyénk közigazgatási bizottsága legközelebb végzé- sileg elhatározta, még azon hitközségi tanítók részére is, kik a nógrádi tantestületnek tagjai, ellenben nem tadom mi oknál fogva, megtagadta azon községi tani lóktól kik az egyház megyei tanító-egyletek tagjai, Az összes nógrádmegyei tanítók fele, sőt több mint fele ez időszerint az egyházmegyei tantestület tagjai, s Így az utóbbi időben a nógrádi tankerületi tantestület lét­ száma szembetűnőiig megcseppent. A fenti megyei határozat tehát alkalmasint presz siló akar lenni, hogy legyen minden megyei tanító a nógrádi tantestületnek tagja, mert ha nem, akkor más egyletek gyűléseire nem kap sem fuvar sem napidijat. A szabad akarat, gondolkodás, vélemény és meggyő­ ződés ily korlátozása a 19 ik században muszkaórszágba igen, de Magyarországban épen nem való. Ilyen dol­ gokra itt a talaj nem alkalmas. A nagyméltóságú vallás és közoktatási miniszté* rium a tanítói tantestületek alakítására 1872. év szept. 2 án kiadott rendeletéhez ugyanazon év szeptember 14 én 23201, számú a királyi tanfelügyelők részére csatolt utasításban kimondta, miszerint a bitfelekozeti közsé­ gek tanítóit a közös tantestületbe lépésre kényszeríteni szes iskola épületet, mint az összeUrtás jóakarat szor­ galmi és nemes munkásság fényes Unújclél. 10 órakor ünnepélyes szent mise és körmenet Urtatott, melynek végeztével az ty iskola előtt Főt. Kovács Nándor mái­ ra noráki plébános úr gyönyörű eaönoklatoU Urtott KimuUtU a jó és rósz nevelés következményeit, va­ lódi ékesszólással ecsetelte édes üdvözítőnk áldásos földi működését s a gyermekek iránti forró szeretőiéi s apostoli hévvel buzditá a szülőket, hogy kövessék e tekintetben is Jézus példáját ki annyira szerette s oly gonddal ok'tetta a gyermekeket. Azután igen szépen emlékezett meg azokról kik ez uj iskola fölépítését előmozdították. Legnagyobb rész­ ben három nemes férfiú buzgalmának köszöni az léte­ iét u. m. Először Ftdő Deuu Károly plébános úrnak, ki itteni 18 évi lelkipásztorkodása alatt minden erejét a lelkészt teendők pontos teljesítésére a Unügy s is­ kolák felvirágzására s a közügyek istápolására forditáÖ mindenkor valódi atyai gonddal és szeretettel visel­ tetett úgy az iskola ügy mint a Unitók iránt, ó min­ denütt megjelent hol Ültre, segítségre támogatásra, pártfogásra és vigaszra volt szükség, s nem csak szóval hanem példával és Uttekkel bnzdija híveit minden szépnek jónak ée hasznosnak követésére. Az Ő nemes fáradozását maradandó emlékek hirdetik örökre KisTerenne ée Nemti községeiben. Másodszor Bence Gyula az .Éjszak magyarországi egyesitett kőszénbánya íparválalat részvény társaság" ^gondnokának, ki számos teendői daczára főbb gond­ jai közé sorozza a tanügy felkarolását, s virágzásának előmozdítását. Főgondnoksága alá Urtozó három bá­ nyatelepen u. m. Nemtibányán, Miuorfán és Baglyaealyín teljesen fölszerelt szép népiskolák léteznek e rendesen elásokUk párologni , íme e három derék és szánkás íértá hozta Mmre a nenjtii uj iskolát, nemen tettük nem szőrei dicséretre. A fent körvonalazott jeles szónoklat után a kfc- s forró köszöoeUlkböz valaaeaayien azon óhsjnnbatoa toljuk, hogy e nemes Urtgy barátokat a jó UbHál­ landó boldogság és jó egészségben sokáig, iges adtáig éltesse. E kettős szép ünnepélyt a helybeli teaitó éeaál szerény de fesztelen mulatság követte, mely a késő éjjeli órákban ért véget Hírek. Személyi hírek. Gr. Oyflrky Ábrabám főispán békő titkos tanácsos úr őnagyméltócága oki. hó 4 én este 6 órakor érkezett a székvárosba, még aznap egyes fontos ügyekben intézkedett, s másnap~a tisztoigúse két fogadu 10 éráig. Pont 10 órakor megnyitotta a közigazgatási bizottsági Ülést, melyen elnökölt. {Mi­ ntán részt vett egyes bizottsági üléseken, (igazgató, felebbezési ée fegyelmi üléseken) melyek a késő órá­ kig Urtottak A főispán csak harmad nap, vagyis, ©üt. hó 6-án reggeli 9 órakor távozott B.-Gyarmatról “Bu­ dapestre A főispánnal Budapestre utazott Bcitotáüky János alispán nr is, még pedig igen fontos ügyben t i. a vasutügyben. az alispán csütörtökön érkezett eisma a 9-ón elfoglalU hivatalát. A közigazgatási bizottsági tagok közül részt vettek az Ülésen : Gr. Czebrián Lésiftó, Huszár István, Kövy Tivadar, Madách Károly, Reményfy József ée Sréter Alfréd urak. 0 Felség ének legalkotmányosabb apostoli kirá­ lyunknak trévütmepén múlt vasárnap ünnepélyes isteni tisztelet urUtott a helybeli róm. kath. templomban, melyen a honvédségi és csendőrségi tisztikar testüle­ tileg részt vett. Az isteni tisztalett komoly magasztos­ ságát csakis az érthetetlen szövegű tinhávisa magán ének zavarta meg s bozU zavarba az ihiUios népet, hogy váljon az isten házában, vagy az operaházban van -e. Magas vendég. Múlt szombaton délután vosedt át fel lobogózott városunkon fényes kísérettel méltósigos és főtisztelendő Boltizár József ur felszentelt püspök e ő emiuentiájának a biboraok berezegprímásnak nagy­ szombati érseki belynöke, hogy Karafecsságon a bér­ málás szentségét kissolgáttassa. A zárdaiskdU alőtTDr. Melioher Fereocz kir. ügyész s róm. kath. iskelaftgki alel nők, a zárdafőnöknő s a helybeli káplán fogltMk ő méltóságát, kihez mint bérmaatyához Dr. IfeMbfeer üdvözlő beszédet intézett s fölkérte, hogy stereaeséltosse a sárdaiskolát magas látogatásával A tocMból kilépő fÖpánstori helyettest a fehér ruhába én taMpi díszbe öltözött leánykák egész serege BdvWBltOk ük­ nek nevében Kalmár Etelka halódik osztályú MAhló ő méltóságának egy ékes virágcsokrot nyitott ük’ A virágftaérekkel díszített lépceöházou át az 4gtn üdlltoe házi kápolnába ment ő méltósága, hol rövid 4mát tégezve, az intézet nagy termében a leánykák MflüM énekét bdlgatta meg, a miután töbteekbes bdrdásMut intézett és elismerését fejezte ki az ialéaetboa mttMő irgalmas nővéreknek. Dr. Melicber Fesoneb hr Irtteg szavakban köszönte meg ő méltóságénak lesteeakodö kegyességét; a magas vendég pedig az összegyűlt nép OdvkivánnUi ée harangzúgás közt folytatta bérma alját. Főispán! ebéd volt okt. őén, melyen a TBugUgatási bizottság jelenvolt tagjai ée FtUecaky Lajoe törvényszéki elnök nr vettek részi Ez alkalommal a főispánt Pajor István kTr. Unácsoe ar igen tartalmas és kerekded toaszttal köszöntötte fel A drégeH Szondi kápateát okt. 64a, az -mdi vértanuk emléknapján, szentelte fel Simor Jánea Aiboroe berczegprímás ő fő magassága. A bontmegyoi la* telligentia nagy számban jelent meg Drégelea. A felszentelés után a berezegprimás hazafias beszédet tar­ ezek Unitóinak különösen szivükre kötötte a vallás erkölcsös nevelést, s a különbféle nemzetiségű bánya munkások között a magyar nyelvnek minél szélesebb körbeül, terjesztését. A nemti községi uj Iskolának is tott, mely után Esztergomba utazott. A boutinöTlWUtások este a főispán tesdágái Teltek, s vacoora után táoct is kerekedett a megyeház nagy termében Hoalmegyében a hatvanas évek ekjén merült fel U eszme, leróni a kegyelet áldoeaUt nagy fia, Szondi Gytagy tervrajzát e költségvetését műértő kezekkelŐ készítette. Az építkezést folytonosan éber figyelemmel kísérve ellenőnste sőt a tetemes építési költségeket hathatós iránt. A vár bős védőjének a drégeli várromon nUrUk szobrot emelői A megye támdatetaak pontja akkoriban a híres bonti kasztod 'Vott/lDs’t �NÓGRÁDI lapok. Pongrácz Emma k. a. a hont megyei alispán lelkes sgyika az ország legrégibb genty-kanzinóioak. A moxralom a Szondi szobor tárgyában is onnan indalt ki leányának kezdeményexésére még Szondi zászlót is ké MÍttottok a sípolna részére Ennek költség többletét Főkszdeményexői b Majthényi László föiipán és Hé Ipolyi Arnold fedezi, ki m gazdag arany hímzéseket a dorváry Antal fiatal, jslee tebeizégü ügyvéd toltak. A társadalom minden rétege meleg érdeklődést matatott a beextercehányái zárdébzo készíttette. A ló kiállításról nagy elragadtatással beszélőt k eleinte s a töke gyorsan szaporodott, de azután ax ügy lassan kint feledésbe ment. Pongrácx Lajos alispán, nem azok, akik B.-peoten a lefolyt héten jelen voltak. Nyolcasaké válogatott ló, egy helyen összpontosítva a csüggedve ax eddigi eredménytelenségen, idő re I njra útra terelték as ügyet. Lassan sxaporodott a töke, mi­ legszebb látványok közé tartozik. Van is ezen kiállí­ tásnak látogatója elég — Örömmel jelezhetjük, hogy dőn egész uj útra terelték as ügyet A drégeli romok ugyanis a hercegprímásnak egyik birtokán állatiak. a lókiállítáai jury egyik tagjául gr. Degsnfeld Lajos ur is, mint aki megyénkben a ló nemesítés ügyének Simor János bibornok ismert nagylelkűsége és bőke­ zűsége megmenté as ügyel a bukástól. 3000 frt roll fáradhatlan és legtevékenyebb előmozdítója, megvá együtt s a nemes lelkű főpap nagylelkűen fölajánláa lasxtya lön. A szóllót gazdák egyréeza B. Gyarmaton kérvényt költség-többlet fedezését, ba Sxocd. emlékére kápol­ nyújtott be a képviselő testűiéihez, miszerint engedné nát emelnek. Úgy if lön. A kápolna felépült Lippert meg, hogy a szüret okt. 10 nél hamarabb tartatbassék lovag tervei stennt, 30,000 frt költségen, a drégeli romok aljában. Drégel vár rontjai >g®o regényes bo­ meg. Minthogy azonban a képviselő testület megkívánt lyén fekszenek. Sziklacaucs*ól bűsxkén tekintenek alá kétharmadé meg nem jelen', — a különben is alap porladoxó falaikkal a kanyargó Ipoly völgyébe, a bér­ tálán kérvény nem vétethetett tárgyalás alá A kancsukák hazájából A „sz-pétervári Vje cek oldalát sűrű erdő lepi el, és emez erdők közepette emelkedik as a kopár, meredek sxiklabérc, melynek domosti" bán ogyancssk ráront Hungáriára egy dü bős író. Ugyanis a magyarok összes létszámát legfel kietlen homlokát koronássá a várrom. A romok, bár egyes falakat as idő romboló karja a föld sxinérel jobb 4 millióra teszi. (Az ananász nem terem úgy mint tett egyenlővé, mégis liaxta képet nyújtanak a vár a krumpli,) s a magyarok össze* culturijáL Patemkin hajdani nagyságáról. As északi fal a legépebb. A Mik­ fantastikus falvaibos hasonlítja Ebből is látszik, bogy iétömb felett a falban rés van törve, mely a vár fő- a muszkák csak úgy szeretnek minket- mint mi ökot Az országos átállításon 1885. okL 15 löl megnyi kspujs volt. Itt rohant ki Szondi is a törökök ellen, és a - esiklatömb csúcsán kapta sebét; a törökök a főksput az­ tandó nemzetközi gyümölcs kiállítás a szécséoyv.déki gazdaségi egylet colleitio küldeményt óhajtván össze tán feltörték, hogy a várba benyomulhassanak. A vár rendezni, tisztelettel felbérelnek az egyletnek gyű déli fala már igen alacsony, de itt nyílik ax a esiktnölcs termelő tagjtl, valamint az egyleten kívül levő lába vájt boltozatos lépcsősét, moly valószínűleg titkos bejárat volt ée mely talán a vár tövében levő kis szik* gyümölcs termelő gazdák, hogy megnevezett kiválóbb ju éo tulajdonságú gyümölcseiket legfelebb ebó 13 ig laodoba vezetett, melyben kénes tartalmú forrás buax egylet terménytárába (Szécsénybon gazdakör és ka gyog. E begygyei szemközt van Szondi állítólag elte sxinó épület,) beküldeni szíveskedjenek, bogy a kűlde motvo, ds sírját nem lobot pontosan meghatározni A mény ideje korán rendeltetési helyére szállítható legyen. vár ormáról pompás kiálltán nyílik északkeletre, kő* rfllbolűl egy órai távolságra áll a Szoodi-kápolna. A A losonczl gőzmalom ügye egy császárvágással prímásnak palánkí pusztája mellett, alacsony dombon meg van oldva, ugyanis az egész gőzmalmot vasutas emelkedik, szerényen igénytelenül. Egyszerű falusi ká* Jói, melyen már a szerb tövis virágzott, Deutsch Bér nát vette meg 250,900 írtért. A közönségre nézve ez igen polca benyomását teszi. Belül is igen egyszerű bérén jó'intézkedés, mert végre is a gőzmalom rövid idő alatt dőlésű, é* említést csak a paszta, négyszögletesen fa ragolt oltár Üveg festménye és Kiss György Szondi megkezdi működését. Azonban a részvényesek ezen szobra érdemel. A hontiak, kik büszkén tekintenek a legujabbi losonczi válalattal ismét minden részvényei kápolnára, azt óhajtották, hogy a prímás maga szenkét elvesztették. A 250,000 írtból a passirák még nem telje föl; sőt az ügyet maga b. Majtbényi László ÍÖ telnek ki, s amennyiben a kint lévő, mintegy 300,000 ispán vette kezébe, személyesen vezetvén egy küldött­ frt követelés be nem bajtatik, a liquidálást intéző beszséget a hercegprímáshoz Ugyan-o küldöttség el foga­ terexebányai és losonczl pénzintézetek kövelolései a dása alkalmával kijelentette Simor prímás, hogy a főrészvényesek által nyújtott 200,000 frtoa biztosítéki alapból fognak fedezetet nyerni. Ezek után sajnálat hontiak által gyűjtött 3000 frlra, nem tart igényt, mart az emlék-kápolna összes költségeit maga kívánja fe* tál kell kérdenünk, hogy jövőben fogé találkozni em­ dezni. Ez qjabb nagylelkű adományozás folytán lebe ber, aki valaha loeonczi részvény vételire elszánja magát. tövé vált a 3000 frtot közművelődési célokra fordítani. A magyar c rí mer használata Baranyamegy. fő­ ispánjának azon kérdésére, bogy a községek peceétjelben basznátbaiják e a mzryar elmart, a beílgymi Disz'er elrendelte, bogy a mely közzé -ek okmányokkal igazolják jogukat, azok igenis használhatják, akiknek arra okmánnyal kiointaiható jogosítványuk ni ács azok­ nak a cimer használata megtiltatik, mert az sem köz­ ségi, hanem országa* jelvény Egy jó karban levő zongora jutányos áron eladó. Bővebbet a kiadó hivatal Himlő járvány Kié í ereonén bimlö járvány dl böng és nagyban szedi áldozatait Dr. Kacskovies Gyula , főorvosunk okt. 6 án indult. Kis Teres n éré, bogy a jár vány megszüntetése iránti intézkedéseket megtehesse Luby Sándor barátunk rTflnő peresek* cimú ven füzete • napokban hagyta el a sajtót. As ízléséé alak bán kiállított füzet 127 lapján igen csinos eredeti ás fordított költemények foglaltatnak, melyek alanyisága mélysége és szépsége leköti az ember ügyelőiét Méltó volna o fűzet arra, bogy nógrádi hölgyeink, kiket a költő, mint nógrádi fia. annyira tisztel, egytől egyig megszoroznék, s ezzel a tehetséges fiatal poétát a te vábbi költői munkálkodásra ösztönöznék. Minden családra aezve fölötte nagybecsű I Restes Magyarországban. Becses iratára szerencsém van vá leszólni, bogy a Braodt R gyógyszerész evajezi labda esait megkaptam s azokkal nagyon mag vagyok elé­ gedve. E labdacsokat már 4 éve, bogy házamban tar­ tom, s csak a legjobbat mondhatom róluk. A svájezi labdacsokat házamban mi igen nagyra becsüljük, 4 éve már, hogy segítségünkre van s úgy a gyermekek ba­ jaiban, mint a cselédek betegségeiben jó sikerrel hasz náltuk, én és a nőm is éltünk velők s mindeddig sémái súlyos betegség nem fordult elő házamnál, mit csak is a svájezi labdacsoknak köszönhetek, s ezért a Braodt R. féle svájezi labdacsokat (a gyógyszertárakbau 70 kr egy dobozzal) minden más hasonló gyógyszernél többre becsülöm Teljes tisztelettel: Heger Antal fé­ szer és terménykereskedő. Figyelni kell a dobozon levő fehér keresztre vöröemexőben s Brandt R. névaláírására. Két ittas ember sáros utezán botorkált haza felé. Végre ax egyik elesik és kéri a másikat hogy emelje fel. — Erre nem vagyok képes barátom, de ba ép akarod, melléd fekszem. Válasszon mondá a vendéglős izgága vendégé nek: mgy űzesse meg költségét, vagy pedig házi szol gém által kidobstom. — Köszönöm szépen felelte a vendég, inkább semleges maradok és önként távozom. Felelős szerkesztő: Horváth Danó HIRDETÉSEK. Hirdetmény. A balaasa-gyarmati takarékpénztárnál elzálo­ gosított s folTÓ <885. Juíbs 36-iig lejárt arany, ezüst a egyéb kézi zálog tárgyakt folyó 1885. - iktíkr 2l*ii s sxllíséf ai exl Lövető Bipukoi iélilioi 2 órakor ax iilüet hivatalos helyiséi ében tar­ tandó nyilvános árverés utján elfognak adatni. Íz eladandó ürgyik siíaii: . IV. 3, 5, 12, 16, 20, 21, 23, 25, 30, 33, 34, 37, 42, 65. 67, 79, 85, 86, 98, 108, 110, 117, 148, 167, 176, 178, 258, 262, 271, 276, 320, 376 és 383. V. 8, 9, 11, 12, 13, 18, 34, 40, 41, 48, 49, 51, 57, 58, 59 60, 65, 66, 68, 70, 71,72, 74, 75, 78, 83, 91, 96, 98, 100, 102, 103, 104, 108, Ili ,113,123, 124, 125, 127, 132, 134,137, 138, 139, 149, 154, 158, 160, 161, 162, 163, 165, 166, 171. 175, 178, 188, 189, 192, 200, 214, 219, 221, 226, 231, 234. 238, 248, 249, 265, 267, 274, 275, 278, 287, 291, 297, 314, 824, 327, 337, 339, 340, 344, 345, 252, 355, 856, 360, 363, 367, 375, 379, 382, 390, 391, 894, 404, 411, 417, 425, 428, 429, 432, 433, 484, 442, 443 és 454. B.-Gyarmat, 1885. évi octéber 4 én. A b.-gyir.nili lakarékpénilár igaigatósága. Árverési hirdetmény. Néhai Szontagh Tivadar örököseit illető összes gazdasági felszerel vények, szarvasmarhák, lo­ vak, juhok és egyéb ingóságok f. 1885. évi október Ló 20-án d. e. 10 órakor Dolánban (Szécsénytől fél óra) nyilvános árverés utján elfognak árvereztetni. Haszonbérbe adatik: -a kia-eaaloraiai korcsmái tatást és h úsmérési jog kellő épületekkel és nagykcrttol együtt 1886; évi január 1-tŐl, 200 frt évi l»6rlot fizetésért. A szerződés megköthető Kohn Ármin, kis csalomiai földbirtokosnál. Hordó elfidázs. Használt és uj állapotban lévő literirozoU bor hordók eladók Strcisinger Lipótnál Balassa- Gyarmaton, Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00771.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 41. szám (1885. október11.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3260623d3b17645fda8f36a890f95dd5.jpg f3723fb1cda4777fcf21b110b3be61bb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e7bac6caaa68605806f13d745caf4dc3.pdf 987f5f8efcd60274fdf5c1cff217cdc9 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. október 18. XIII-ik évfolyam 42. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok” 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . Fél évre....................... 3 6 frt frt Évnegyedre . . 1 Egy hónapra ..... — As előfizetési pénzek egyedül „ &O kr. „ 60 kr. a . kiadóhoz esi- mezvo, — legczélszsrúbban póstautalványuyal — a nyomatandó példányok s pontos szétküldés tokin tétéből, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, kiadó s laptalajdoooi. fel. szerk. 14 ' • * * Nógrádmegye e hó 26-án tartja meg ren­ den őszi közgyűlését, melyet azonban még egy közgyűlés, nov hó végén, követni fog. A meg­ hívó a következő: A megye jövő 1886 évi költségvetési elő­ irányzatának megállapítása és számos megye­ beli község által, utólagosan vagy viszautasitás folytán, ismételten beterjesztett számadások és költség vetések felülvizsgálata czéljából, figyelemmel az 1888- évi XV. t, ez. intézkedésére, főispán ur ö Nagyméllósága, 188&r-évi októ­ ber hó 26-ikának délelőtti 10 órájára B.-Gyarmatra rendes közgyűlés egy behívását határozta el, minek folytán van szerencsém a megye bi­ zottságának tagjait az előirányzati tervezet megküldése mellett azon figyelmeztetéssel meg­ hívni, hogy az őszi közgyűlés egyéb tárgyai a november hó végén tartandó közgyűlésen fognak előterjesztetni. B.-Gyarmaton 1885. évi október hó 10-én. Scitorszky János s. k , alispán. Egy pár alkalmi szó gazdáinkhoz. (D. E.) Magyarországot hajdan Európa élés­ tárának tartották ; sokszor fuldokolt a magyar bőtermésében, máskor meg éhen pusztult a nép aszály és egyéb csapás miatt. Ma már nem ily viszonyok közt élűnk, a közlekedési eszközök fejlettsége kitörölte a nemzetek szótárából a Kérdés azonban, hogy ez a sok csapáshoz sanyarú ínség kifejezését. Egyik ország fölös­ legét rövid nap, sőt órák alatt, a márik or­ azokott jó magyar nép, különösen a mezőgazda szág szükségletének födözésére fordíthatjuk. És fog-e bírni oly lelki erővel, hogy a kisértéaeknek ellenálljon? Aligha. ez igy jól van. Napjainkban óriási súlyok és terhek ne­ Egy oly földmivelő államban, mint ha­ hezednek a gazda vállaira, olyanok, melyeket zánk, az aratási eredmények végtelen befo­ csaknem nyögve emel, melyek alatt roskadozik, lyásol vannak a nép anyagi helyzetének mi­ kéntjére. Ha van jó termésünk, a kereskede­ sőt sokszor össze is omlik. Az életmód köve­ lem élénkül, az ipar, művészet, tudomány vi­ telményei a kisgazdáknál is fölöttébb kifej­ rágzik s az erkölcsi és anyagi gyarapodán szem­ lettek, melyeknek kielégítése pénzbe sok pénzbe mel láthatólag nő. Ha jön a fagy, aszály vagy , kerül, de a melyek nem föltétlenül szükséges, más országos csapás, pang a mesterség s min­ hogy kielégiieaaenek.* A háztartás és gyermek­ den, mert nálunk mindennek alapja a föld­ nevelés egy kis luxus, az adó, a gazdasági forgó tőke mind kielégítésre vár • mindegyik mi velős. Vessünk egy futó pillantást ez évi termé­ csak az aratás eredményére vet sóvárgó pil­ sünkre, vizsgálódjunk annak eredményén a von­ lantásokat A gazda homloka izzad, gondol­ junk következtetést a föld áldásából, a mely sa­ kozik, hogy miként elégitheti ő ki a követelőket, ját egyéni háztartásunkkal lényeges és fokuzati melyeknek első és legtántorhhatlanabb köve­ Összefüggésben van, számítást téve, hogy mily telője az adó; ezt meg kell fizetni. A háztar­ hosszan nyújtózhatunk ez uj gazdasági évben. tástól nem lehet elvonni semmit, mert már ebbe Tegyük pedig ezt annál pontosabb* Lelkiisme­ a feleség is beleszól; a gyermeknevelés is retességgel, minél inkább meg vagyunk arról sokba kerül. A névnapokat sem engedhetjük el, mert győződve, hogy a mi jó magyar népünk és ha nem csapunk óriási traktát, megszól benfőleg a föld mi velőssel foglalkozók, keveset szeretnek foglalkozni a holnap és általában , nünket az atyafiság. Ezekből semmit sem en­ gedünk l a jövő eszméjével. A jámbor férfi azutan fejet hajt, s a jöve­ A gabona termési eredményét ez évben delem nem futván ki a kiadásokat, Összehúzá­ még számokkal nem illusztrálhatjuk, de már is tudjuk, hogy jóval magasabban áll az a múlt sokat lesz a gazdaságnál, majd kölcsönt vesz évinél — csekély helyi kivételekkel. A minő­ föl, a mi pört, végre dobszót hoz az udvarra, ségi termést nem kifogásolhatjuk, a mennyi­ így pusztul, igy vész a középosztály, ha rossz ségit som, hanem az árakat. Takarmánytermés termés van, vagy ha elég gyönge a gazda, hogy sem volt ez évben valami gazdag. Hol jégeső nem számit s olyan dolgokra is vetemedik, majd hosszantartó szárazság tépte, szaggatta a melyek nélkülözhetők volnának. Vajha minél gazda reményeit még aratás alatt is, hogy a ritkábbak volnának e sötét képek. De vannak mi szűk áldást adott Isten, az se legyen teljes jó magyar családjaink között számosán, kik és tökéletes. A búza, rozs néhol kicsi rázott, az nem igy gondolkoznak. Es ez vigasztaló! Ne árpa megsárgult, megbámult úgy, hogy a ki­ adjon ki a gazda egy fillért sem addig, mig viteli árpa ez évben még kevesebb lösz, mint meg nőm fontolja, hogy azon kiadás föltétle­ azt a termés mennyisége mutatta. Tökéletesen nül szükségese vagy nem. Ezután következzék kielégítő volt a kapás növény és szőllő ter­ a hasznos kiadás, mely az előbbivel lehetőleg més, valamint a gyümölcstermelés is olt, hol egyesittessék s csak legvégül jöjjenek a ké­ nyelmi kiadások — lehető szűk határok közé a jég nem pusztított. szorítva. Ekkor leszünk boldogok és függet­ Ilyenformán állunk termésünkkel. A jö­ vedelem is szűk óbb lesz; igényeinknek is e lenek. Ekkor nem fog a gazda uzsorásra szo­ rulni, ha leikébe vési ez aranymondatokat: szerint korlátoltabbaknak kell lenniök. TÁRCZA. fordult felém, amint beléptem. „Ezer eexteodeje nem láttalak öcsém, mi bírt hozass a nagy xjlágböl ?„ kérdé vidáman, verejtéket Üstökét törölhetve keszkenőjével. Én néhány üdvözlő sxó után felöltőm mélységes xxtbé- .A. legédesebb dal.Vilma ben Iratom után kezdtem kotorászni, minek láttára egy szerre megcsappant jó kedve. Keserű rezignáozióval vakarta meg tarkóját, azután tragikus mell hangon meg­ szólalt: Hát te is fiam Bralus? — „Nem érllek- fe­ lelém — Nem-e?!... Bát te benned is úgy meg kell Alt mondják, a caalogkaynak Dalánál ninca édaatbb, * Olyan fájó, bóa gyönyörre Oarjeaitl a isiveket. 8 mágia án »s Idea dalnál Édesebbel ismerek, A poataaip vidám hangját. Ha 161 a boa levelet. Látogatás a szerkesztőnél Berontok a minap egy redaktor östnorösömhöx holmi kritikai elmefuttatásaal az oldaltsebemben. Olt eh negény sxorkesxtö Íróasztalánál, előtte, mögötte, körötte papiros garmada. Karostzéke ngy emelkedett kf a padmalyt ellopó papírosteogerból, akár az Ararat ka«r<a vizözönből (én ugyan se rizözönt, sem Arara* tói viUgéhtemben nőm láttam) örvendező mosolylyal csalatkoznom, mint többi barátaimban ? Nem elég az a millió süldő póéts, még te is rám mászol, mint tegnap Sándor és Miska, kiket pedig barátaimnak hittem1 Ne néz reám oly kérdőleg. Kívülről tudom mit tártaimax irományod, akár előre elmondom, körülbelül hogy kez­ dődik. Ilyesformán ni: „Hall az eső, az időboh szomorú — szivem bér vad, mint e tépett ko«zora.u Vagy: „Sárga b araszt zö rög lábam alatt, ez az élei keserű egy falat.* Avagy: „Zivatar lesz, veres az ég alja — szivemet a báoat körül nyalja “ Vagy pediglen: „Hull az eső nagy csöppekbeo, akár egy pogácsa — kebelemben szüntelen döng a bú kalapácsa !* Vagy igy: .... De kérlek, kíméld tüdődet! Vess előbb egy pil lantást az iratba és meglátod, hogy semmi ilye* nincs benne! — Beletekintett és homloka derengeni kezdett „Bocsát meg, babám, de annyi fájdalmas csalódáson kellett mostanában átesnem, hogy leiét gyanúm köny nyen megérthető. De hogy is ne? mikor a súldő poé­ ták sáskabadán kívül még barátim is (most már csaz voltak) megrohantak — őaxi vertekkel I M%jd magia­ tok már a sok „baogulatteljee* strófába, mert szer­ kesztői lelkiösmeretem parancsolja, hogy végig bölüz sem valamennyit I Barátom, ea idő óta oly értéssel ülök le mindig karsxékembe, minővel csak Dóssá György telepedhetett izzó trónusára. Se éjielem, se nappalom e söogeményektől, melyek szinte kosársxámra érkez­ nek as ország minden tájáról, aláírva Dallffy Boga­ raitok, Sxellöfi Adolárok éa Harmat Ildikók rémséget seregétől! . . E* ax ősz a legveszedelmesebb szaka as esztendőnek. A tavasz nyomába se hághat, a nyár ée tél kismiska hozzá képest! a legsivárabb, legkietlo nebb fantáziát is csodásán megtermékenyíti egy afélo „szomorú őszi eső*. Hidd el, csontig ástam már attól a tengernyi „csendes őszi psrmetegtől*, kedélyemre nehezedett as a rengeteg sok „méla borulni*, minden zörejre ast hiszem, hogy „bús szélzörreuti a bokrot*, éjszaka meg fekete csókák vavákolnak fülembe. .., .t Irtózatos élet ex! Ha majd időt szakilbataz magadnak, leírhatod kínszenvedéseimet akár a asjátjapom szá­ mára Ilyen czim alatt.- „Egy sserkeestő mártiromeága.* Leimám magam is, de — tönkre vagyok silány itva I* — Megígértem neki és elsiettem, egyedül hagyva őt a busongó versruinák közepette. .... �NÓ G R Á D I „Hu óhajtunk bittó* sikert, állandó jólétet • kielégítő vagyonocaágot: alkalmaztunk értel­ me* munkát, kitartó asorgalmat é* bölcs takarókoaaágot?* C*ak akkor lehetünk valóban jó gazdák, mert a ki jó gazda, egyszersmind jó hazafi is- Allamtakarékpénztár. Midőn nálunk «s utóbbi óvekben as általános el- eseményedén oly rohamosan emelkedett, s ex kalőDősen a földbirtokosokat sújtotta; — as állam mint sgyesek üdvös mosgalmat indítottak, vállvetve igyekestek a bej kQlsejót feltalálni, hogy aeon lehetőleg eegitbesssnek. E mosgalom nem is maradi eredmény nélkül, mert jobbnál jobb iáié lkod ének tétetlek, melyek egy szebb jövőnek zálogát hordják magokban. Ez okból e nagy ezé! elérésére az államtakarékpénztárak felállítása egyik hathatós eszköz lenne. Ezek minden adóhivatalba lennének felállitandők, 0 keulésökkel az adóbivatalnokok bízatnának meg, kiknek számét aránylag szaporítani kellene. Legméllányosabb volna az ügyvédi karból, mert az államtakarékpénzlárak működése által ezek keresete kétség­ telenül apadna. E takarékpénztárak feladata lenne egyedül a földbirtokosoknak gyors egyszerű, könnyen hozzáfér­ hető kölcsönt nyújtani, következőleg: Minden földbirtokos birtoka hivatalból előre meg becsül telik, mely az qj oataster alapján könnyen fog menni. Azután neki földbirtoka értékének sgybarma* dálg kölcsön nyujlathatik, mely kölcsön minden már LAPOK. nal hivatalból eszközöltetik. így megszabadni az állam * az illeték megrövidítésektől. Továbbá nomuubetifctfeg az, bogy egy birtok a 15-lk kézen fbrog és egy sem fizetett illetéket. Az ntebó birtokoson pedig 15-esörfle illetéket nem lobét megvenni, mart az kamataival együtt a birtok értékéi felülmúlja s a as utolsó bir­ tokosnak nem csak, hogy semmije asm msAsdna, de még birtokaira fizetni kellene. Mennyi kár származik ilyen esetekből as államra? Végül a mely földbirtokos a bitéi ily módon lett szabályozása mellett tönkre megy, nemzetgazdasági szempontból nem sajnálható. JL (P. d.) Nemzetiségi térkép. Az országos kiállítás anthropofogtai múzeumában igen nagybeeeü munka dr. Törtök Aurél neuaseitaégi térképe; A lemenő arányban fölállított ábrák szerint me­ gyéink lakossága így csoportosul: Minden 100 lakosra szik: Jász Kun Szolnok magyében: 99 magyar, 1 német; Hnveemegyében : 91 magyar, 2 német; Osongrád megy ében : 97 magyar, 3 német; Hajdumegyében: 96 magyar, 4 német; Győrmegyébeo: 95 magyar, 5 német; Udvarbelymegyében: 93 magyar, 2 német, 4 oláh, 1 egyéb (olasz vagy francia); Borsod megyében : 93 magyar, 1 német, 5 tót, 1 rutbén; Szabolocmegyében: 91 magyar, 6 tót, 1 német, I rulbén, 1 egyéb; Somogymegyében: 88 magyar, 6 német, 5 horvát és ezarb, 1 egyéb ; Ovikmegyében: 87 magyar, 12 oláh, 1 német; Háromszék megyében 86 magyar, 13oláh, I német; Febérmegyé tokra az állam nem ad kölcsönt, kivéve azon esetei, midőn a birtokos hitelezője beleogyeztével ez ntóbbi ben; 85 magyar, 12 német, 2 tót, 1 egyéb; Komárom* megyében: 84 magyar, 8 német, 8 tót; Veaxprémmegyében: 83 magyar, 10. német, 7 tót; Esztergommegyében: 79 magyar, 12 német, 9 tót; Ceauádmcgyé ben: 73 magyar, 13 tót, 11 oláh, 3 német; Zala me­ gy ében: 73 magyar, 20 horvát ée szerb, 7 egyéb; Pest­ járandóságát kívánja* kifizetni — Ezt az államra erre , megbízott hivatalnokaival te(je*itteti előremegzzabbott megyében 72 magyar, 20 német, 6 tót, . 2 horvát ée szerb; Békésmegyében» 2? magydr,.24 tót, 4 oláh, 2 tizszáxtoli ért sót azután kölcsönét b* a birtokos óhajtja a részére megállapított hitel erejéig kiegéeziti. A bité! illetőleg kölcsönnyújtási úgy volna eszközlendő, hogy minden birtokos, kap egy hitelköny vet, a melyben birtokának hivatalos becsűje benne van. Ennek megfelelőleg as áiiamtakarékpénztár főkönyvé­ ben szinte meg van as illetőnek lepjt, a tulajdonos német; Tolnamegyében: 67 magyar, 30 német, 3 tót; Nógrádmegyében: 66 magyar, 34 tót; Abaaj-Tornamegyében: 65 magyar, 30 tót, 5 német; Szatmármegyében: 59 magyar, 36 oláh, 4 némpt, 1 as áUamtakarékpénztárnak keletkezte előtt be nem kebhzett magán Követelést megelőz. A magán köve­ telést megelőz A magán követeléssel megterhelt bir­ kiskönyvével egy szám alatt Az illető például bemegy as állam takarék pénztárba kis könyvével kölceönért. ott megnézik hitellapját és kiadják neki a kért köl­ csönt amennyiben as nem haladja túl megállapított hitelét ö a fökönyben nyugtázza a felvett kölcsönt, as államtakarék pénztári hivatalnok pedig a kiskönyvbe írja be a felvett öszuget. Minden kölesöntői a kama­ tok negyedévenként fizettetnek, ba a negyedévi fizetés el múltúntátik, akkor a kamatok tőkoeittetook és az illető hitellapja annyival terhel telik. A kölcsön vissza­ fizetése a kölcsön vevő tetszésétől függj addig míg a tót; MarosTordamegyében: 67 magyar, 34 oláh, 4 német, 5 egyéb; Bibarmegyében: 56 magyar,42oláh, 1 német, I tót; Baranyamegyében: 54 magyar,30né­ met, 10 ezerb ée botfát, 6 egyéb; Gömörmegyébn; 52 magyar, 43 tót, 4 német, 1 egyéb. E megyékben a magyarság még mindig túlnyomó. a következőkben a magyarság száma kisebb a nemzetiségekénél; és pedig ismét minden 100 lakosra esik: Vasmegyében: 49 magyar, 35 német, 6 szerb ée horvát, 10 tót ée egyéb; Sopronmegyében; 48 ma­ gyar, 40 német, 12 szerb; Zemplén megyében: 46 ma gyár,38tót, 12 rutbén, 4 német; Honimégyébn: .az adó ha idejére be nem folyik,szinte ilyen ál* 44 magyar, 50 tót, 6 német; Beregmagyében: 44 magyar, 50 ruthén, 6 német Bácebodrogmegyében: 39 magyar, 30 szerb a horvát, 26 német, 3 tót, 1 ruthén, 1 egyéb; Pozsonymagyében: 36 magyar, 45 tót, 18 német, l nrtbénj Ugooeamegyében: 35 magyar, 48 rutbén, 12oláh,4 német, 1 lót; Szilágymegyében: 35 magyar 62 oláh, 1 német, 1 tót, 1 egyéb; Koloe- lamiakarékpéuztári kölcsönné válik ée baaoniókép ke­ zeltetik tehát adóhátralék sem lehet soha. megyében: 34 magyar, 56 oláh, 4 német, 1 egyéb; Ungmegyében: 33 magyar, 35 ruthén, 32 tót; Hars- A kamatlábat fél határozza meg. megyében: 31 magyar, 57 lót, 12 német; Braaaómegyébeu: 30 magyar, 38 oláh, 33 német, 1 egyéb; KieKüküllőmegyében : 25 magyar, oláh, 18 német, 5 egyéb; Aradmsgyében : 24 magyar, 64 oláh, 10 né­ met, I tót, l szerb ; Torda-Aranyosmegyében : 24 ma­ gyar, 72 oláh, I német, 3 egyéb; Szolnok Doboksmegyébent 17 magyar, 76 oláh, 3 német, 1 tót,8egyéb; Moeonymcgyében: 17 magyar, 72 német, 10 szerb ée kölcsön kamataival együtt annyira nem szaporodik, hogy az a meghatározott hitel nagyságát eléri, mely ecetben az államtakarékpénztár a birtokot haladékta­ lanul elámruziell. ' \ vagy évenként as országgyűlés A netán támadó nagy hitelszükségletre az állam könnyön teremthet pénzt, mart mind a bel* mind a külföldi tőke szívesen felkeresi az ilyen biztos takarék pánttá rt, melynek alapját az összes msgyarországi birtokok képezik. Még szívesebben akkor, midőn tudja, bogy u A követelése minden más követelést megelőz ée a legrövidebb utón kiolégittetik. horvát, 1 egyéb; Torontálmegyében: 16 magyar, 34 szerb ée horvát, 30 német, 16 oláh, 2 tót, 2 egyéb: Nyilramegy&ben : 13 magyar, 73 tót, 10 német, 1 tokosokra lenne áldásos, kik magukon biztos, a szűk- ‘ egyéb; Febérmegyében: 16 magyar, 78 oláh,4német, 2 egyéb: Mármaroemegyében: 12 magyar, 49 rnlhén, cégeseiében mindig felvehető kölcsönnel könnyen se 25 oláh, 14 német; Nagy Küküllómegyében: 10 ma githetnek, birtokaikat jobban felszerelhetik, végül meg­ szabadulnak a rájuk nézve veszélyes váltó adósságok gyár, 45 német, 39 rutbén, 6 egyéb; Temeemegyében m magyar 49 oláh, 35 német, 14 ezerb, 1 tót, 2 • lói mert az államtskarékpénztárbol ép oly gyorsan, egyéb; lluoysdmegyében: 6 magyar, 89 oláh, 3 tót, ép annyi időre kapnak pénzt, s nekik az nem kerül 2 egyéb; Beszterce Naszódmegyében: 5 magyar, 65 annyiba mint bármely más kis kölcsön, melynél * oláh, 26 német, 4 egyéb; Fogaraamegjében: 5 magyar, drága ügyvédi dijjzk feteméraik a várható előnyt. 90 oláb, 4 német, l egyéb; Zólyommegyébeu : 4 ma­ Hogy az államtakarékpénztárak az ellébbiekbeu érintett módon folytathassák* áldásdús működésüket, gyar, 9.' tót, 3 német. 1 egyéb; Sárosmegy ében: 4 msgyar 7! tót, 19 rutbén, 6 német; Tnrócmegyében: azok létrehozását okvetlen a blrtoktelekköoyvek hiva 3 magyar, 77 tót, 20 német; Szabenmegyében: 2 — 3 tálból! rendelésének kell megelőzni. E rendezés diját magyar, 61—65 oláh, 30 német, 3 egyéb; Sxepeame aa állam határozza meg és közegeivel végezteti. A rendesén után sem örökösödésből, nem osztályból, sem gyében: 2 magyar, 94 tót 4 német; Krasaó Szörény vételből, sem megterhelésből soha többé zavar nem tá megyében: 2 magyar, 76 oláb, 10 német, 6 ezerb és horvát, 9 tót, 4 egyéb; Trencsénymegyében: 2 ma átadhat, mert üteg kell állapítani, bogy a telekkönyvgyár, 94 tót, 4 német; Árvamegyében: 1 magyar, 96 bea változás semmi nemű ügyletből nem történhetik Aa államtakarék pénztárakn tk az előbbiekben le irt egyszerű gyors bilelnynjiása különösen a kisbir- aa államtakarék pénztár engedélye nélkül Halálesetnél, osztálynál a birtok átírása a jogos tulajdonosra azon - tót, 3 német. A 63 magyarországi ée erdélyréezi megyéből 36 olyan van, melyben a nemzetiségek száma nagyobb mint * magyar nemzeté. Csupán eecknek viaesahódi tás*, mennyi áldozatot, mily hatékony munkáMágte kíván, hát még a többinek megtisztítása ? P. N. K. ttA Szondi albumu már közkézen forog. A bő* emlíkének szentelt eme lapok nagy gonddal é* agy lát , szik nem - kevés fáradsággal állitiatiak össze Pongrácz Lajos Bontmsgyo alispánja által. Az album Simor Já­ nos esztergomi bibernok érsek berezegrimásnak, mist a Szondi emlék létesítőjének van szsuislvs. Utólag meg­ jegyezzük, bogy a műemlék milyensége ellen senki­ nek beleezólaláaa nem lehet, mivel azt a bertzegprimás őmagasaága a saját birtokán a maga pénzéből emelte. A berczegprimás mély vallásos érzületének ée minden külsőséget kerülő természetének tntejdonitható, bogy a bős Snoodi egy déárt kápolnába került, mely­ ben az év egy két napján csakis egy felekezet hívei nek szivében lesz módja és alkalma a bonszarstet már már hamvadó tűsét ísléleesteni ée lángra gyújtani. As album azonban pótolni fogja ezen eepsratismuat, mert azt megszerezheti minden bonpolgár. És ajánljuk is, bogy megszerezze, mart bizony abba igen sok szép ée becses dolog van egybefoglalva. Igaz, bogy Hootme- gyénoá több oly fiát is felhangolla és versírásra kész tette a -buzgalom, a ki soha sem pengette a lantot, de a közreműködő személyek individualitása nagyon sok érdeket kölcsönöz'a műnek. Az album első lapjáé lát­ ható a berczegrimáe igen sikerült arczképe. A tájé­ koztató beszéd után olvasha'ó a Szondi emlék 25 éves története Pongrácz Lajostól, majd a Szondi emlék ká­ polna leírása és rajza. Érdekes Tinódi Sebestyénnek régi költeménye (régi innodorra!) fittfbdl Györgyről. Ezután következik Drágul vára, Nagy frtníól. Szondi emléke, költemény, Lithvay Viktóriától Drágul Palánk, Hőké Lajostól. A Szondi emléknél, kői lemét y, Ivánka Istvántól. Szondi a magyar költészetben, Oyürky Ödön tői. Költemények: Szabó Mihály, Gáspár Imre, Pajor István éeGerhardtGyörgytől.Püyanyertec költemény: Pajor Istvántól Drégetvári séta, rajz, Hsán Ernőtől. Majd ismét költemények : Ozibulya Vilmostól, Csengén Jánostól Drégely hősies védelme 1562 ben Jankó Vfr mottói. Drégeliereklyék Pongrácz Lajostól. Drég«lvárs, Kubinyi Ferencztől. Dicséretet nyert költemény Plachy Bertalantól. Drégálről török fordítások után, Dr. Veiics Antaltól. Drégel Palánk legrégibb rajzairól, Pongrácz Lajostól. Szondi zászló, költemény Sántba Kárólytól. temet költemények: Dalmady, Csalomjai és Pongrác* Elemértől. A Szondi emlékzászló, érem és szoborról, Pongrác* Lajostól.Szondi vélelmezett sírhelye, Dr. Bracb Ferencztől. Gondolatok Drégelbegyén Placby Bertalan­ tól. Drégel ostroma 1874 ben a „Nógrádi Lapokból*. Leveleit én adatók, történeti emléksorok és apróságok. Mellékletként az albumból cealoltatott Síposé Antal: Szondi gyáetdalaj hangjegyekkel — leírva. Irodalom. VSteaai' kartMMti, vikaak ■SáitMti. rSaaaMlMUaytiA utefUe «xaklapjaí*k. da aa<yo* Mkaa talia aea tadják. Ttt egy olyat lapuk h, wrty citdasaktl a tukokat f«U et«U a aaga karatábat-. a .Magyar Háafaaaxony • E Badapwten ■egjeltaö hetilap feUleli változatú revaiaíbaa aüadaat, a *1*4 •!0<t csák árdákkd birkát KM&l ■fadántk előtt aiadaa okai­ ban a6-tár«adalmi vezárcukkvt, bal kdaleadayekat a áa haaciM Uaácaokat a konyha, a gaxdaaág, a kertáaaet, a aavvláa. u egánelgSzy, a kézi anaka, a divat kdHból, a tűket kivel aág a kBvetktad érdeket rovatai vuaak: .Gyerwekaiak.* — .TáraujáUkok * — .Laki*.* — .Házi turek.* — .Hfad tazkezdk.* — „Házi állatok.• — .MéháazeL* nb. A .Maaka ÜUa‘ cziat ingyenéi tzádirodalai atlUkht pedig árdekfaaZitd rtgáayek, MbeazáUeek, hnaoreaakell Mb. tavibbá kSHraeáayal, talányok, adoaák • egyéb apróságok kóaltoa által a család alndea tagjának, a evrdMd leánynak épagy. aint a jó. öreg nagyaaaának kalif­ áéi azórakozzáual awigál A „Magyar Háztaatuay* aldAietáei ára agy ln» € írt, félévre 3 M. ae<yad éfrt 1 írt 50 kr D4flietnl Itgezéluerübboa póaiantalváay által, cziaaav* a .Magyar Háziuauny* kiadóhlvataláádá Bndapaaten, nagy koroaa-aUaa 1* — MaUtváayazáaok lágyét ktldetaek aladuokaak. kik a kladókivatalhoa ezekért — tegcaélcaerlbben levalezólappal fordulnak. Sléplradalatak egyik ága »«a firvaad napjainkban oly virágaáaaak. aint az elbázzéU irodalom. Ezt fbleg a magyar tár­ sadalom hatalmas fejlődésének kóazdaheljtk. mely s IgytbsM nsalél&nek lépten-ayoaon s legérdekesebb tárgyakkal kínálkozik. Tolnai Lajos ás Mikcaáth Kálmán voltak azok, kik • tárugalmi aozaanatokat ai Irodalomnak meghódították t amaz saóles kézbsa bámulatos JaitvmU erével és enjfsM szatírával, ez kedvű gyényórkódtotd humorral. Nyomukban halad egéax t^abb elbaszólé költészetük. S^jaálstuakra azonban eddig aég nea v»lt lapnak, mely mind • t >rokváaeket egyaaitvo az elbeszéld irodalomnak és vzsel egyfitt aa nj Magyarország képét tárná elénk. Ástál kallsmeeebb meglepetést sgerutt nektak egy szépirodalmi vállalat, moly elérte azt, a ml mindeddig még nea zitVrtHt. regóab ás bsazély Irodalmink tükrében s múltat valamint a jelen társadalmi mozgalmakat teljasan és kivan bematatnL Ez eszmét a „Goadfizó*ben látják megvalósítva, mely derék szépirodalmi hetilapnak ép­ pen Tolnai Lijos a fómunkatársa és melyben Mikszáth Kálmás .A képviselőkéi karzatáról* czlm alatt közli uayira kedvelt raj­ zait. A .tiondAM* II. évfblyaménak elóttSnk fakvó 4 elsS néma egyaaerre három erodeti rvgénynyalladal meg: .Astrtehsó karscsvllág* történeti pgtay * kMstbsa kittied regény Írónktól A¥«uyi • �NÓGRÁDI •' hajastól, .A v4r hxtalaa*, ■«!/ «<y koraasrt proLHmit fejt»<sl, Btuicxkvn* Bajza LtakitAI ka .CairicHry Bsrtaiaa ur ónilUalga* cxbaö tiraadalni rsgtajrt Virtsxi ArnolJ Ilkák tollából. Kdllsate. nyekkel Ulilkaauak Irgjeleaebb laatoe kMtólnktól a. ta. Vajda János, Kiss József, Endrödl Sándor ás Uevicaky Gyuláiul. A ki* sebb besxály ás raja igen gazdagon la ■Intaaaenien van kápví* * “^elva Mikszáth Kiírnia enlitatt rajaaoroaata. I*. Saalmiry Ká­ roly .▲ helybenhagyott ember*. Bzana Tamil .Magyar kallók sas rs lat* Tóth József .A liba*, öaaaaromlott álét*. és Tolnai Lajos .Ax elad esxmánykép* tat. dolgoaatai állal A lap érdekes* aigit ás viltoaaloiiágit növelik Belot egy rendkívül irdekfeeaító regénye francaikból fordítva, ás ax ianeretterjeuU csikkek, mb* láttató apróságok, talányok aat. A,,Oondíiió* megjelan minden vasárnap három tömött íven. Kiadója Sxákely Aladár Bndapeiten. Elödaetiií ára negyedáyre I írt 60 kr. Legjobb lelkiiemerettel ajánlhatjuk e baxafiaa axellemü. axápirodalmnnk axinvonalán álló klttaö vállalatot mindenkinek, ki lelket emeld és kép só olvaamáayoknak Örvendeni tnd. A kiadó mindenkinek ingyen és bérmeatve eaoigál mutatványaximmal, ki a vágett levelező lapon boxxá fordul. A két Károlyi gráf. Valóban, alkalmasabb időben alig le* betett volna b« mutatni a nagy kózónség előtt Károlyi Sándor és István tfötokat," óiiiíl Boet,'midőn aa egyik (Sándor) (létre boát a • navftetkKsl gaada-kongreász-Ut, a másiknak pedig (István) viza* hangra talált kitűnő asznáje. hogy L L minden megyére pótadót keli vetni saját knlturegyesdlote Javára. As .Óraiig-Világ* meg* ragadta a kedveső alkalmat, hogy bemutassa a nagy közónségnsk aa arisstckracxla o két kiváló tagját, köali arcakápGket és rend* klvil érdekes jellemrajxukat IQ. Ábrányi Kornél tollából. A lap többi rá szia is előnyösen meglátszik as uj sxorkesxtő, Fekete Jó* esef áe sssrkesxtötáraainak: Hevesi1 Józsefnek és Benedek Elek­ nek szzkzvottság, finom áraiké közlemények és képek megváló* gatásábaa. A legújabb (október 10-lkí) ssám egy egén sorát tar* talmakaa u eaUtotten kisül a legérdekesebb kósleaányeknek. A w(HIbabák*bdl cslmmel gyönyört két költeményt olvasnak Bulla Jánostól ki nagy feltflnéat keltett verses regénye óta most szólal meg újra; ugyané utasban Gautbier Theophiitól van egy sxép költemény Bogdánfy Lajos fordításában. Legyen elég a többi kos* leményeket csak aévsxsnnt felsorolnunk : Karcaag Vilmostól .Hogy vigaaxtalódott meg Roaaegt uram?* (raja), A sraleei hercseg (arc­ képpel) gr. A. G.-tőI, .át ipekl kalugyer*. elbesxélés aa ó-uerbíaj népéletbűl Hasvifl Ármintól .A nemxetköxi gazdasági kongreasxua* licitál Fcranextól .Kurncx-vllágbeli bóesúxtató* (érde­ kes iropalmi ereklye), ismerteti Barabás Samu, .A soproni sziahájr* (Öt képpel) Latkóczy Mibálytól, .A kollektor", székely re­ gény Benedek Klektől, .A hétről" Hevesi Józseftől A képek kő* stl taégemUtJák még a .Tilosban", .Királyi rab* mfivásxi kivi­ ül!! képeket. Astáa jönnek a gazdag ás váltoxatos rovatok: Tu­ domány és irodalom, aslnhás és mövésiet, újdonságok. a kiállí­ tásról, könyvpiaca, nők világa, vidéki élet, sport, bymen gyász­ rovat, Innen-onnau, rejtvények. Aa .Orsiig*Világ* előfizetési ára: január—dscxemberre 10 forint, január—Janimra 6 frt. julius— aaepUmberre 2 frt 50 kr., jón.—decxemberre 6 frt. Ax .Egyet* áriáé"-ael együtt: 28 firt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 60 kr. As elófixetáai pénxek a Fallas Irodalmi éa nyom­ dai réssvénytársasághox küldendők, Kecskeméti-utcxa 6-ik sxám LAPOK. szüret, szép eredménynyol, amennyiben az aráoyUg kié területen több miot 60 hl. kilüoó mioőecgú bor szüretelt el. A tiszte éa tágas borbáz ez alkalommal ogyazersmiod a szóllő ée alja terméoyeioek kiállitási helyiségéül szolgáit ; ezek szerű megjelölései 2<> oemoe faj szól ló ; körte, alma ; burgonya; zab, árpa, bükköny gyöngyköles, fényes * czirok (ui takarmány; és kitmó tengeri muteltalváo be a gazda nt Simko Frigyes in vábbA a titkár Fáy Árpád urak és a szakértő vio czellér által. A szüret első napján az egyesület alelnöke Scilovszky János alisoánora szőBőkezeló bízott* sig tagjait barátságos ebéddel vendégelte meg a sző­ lőben. A nöreteiés menetét a helybeli tagok közül eo kan érdekkel kisérték. Olcsó bor. A szüretek e bét folytán jobbára az egész megyében befejeztettek. A termés mindenfelé mennyiségileg és minőségileg jó. A borára igen leszállt. Kecskén egy hektoliter bort 5—ö írtért lehet venni B. Gyarmaton egy hektoliter ára 6—7 frt. A bor ela dáaával nem kell sietni, alapos a remény, hogy a mos . tani jó termésnek lesz keletje, mert Franczis, Spanyol Olasz és Görögországban a termés nem kedvező. Filoxera. A buják i, gutái és berczeli szól lök ben filokszéra constetáltetott; miéyt is a földmivelési mi­ nisztérium ezen szőllőket zár alá vétette A jelzett szóllökben ez idén igen bő szűrei volt, aligha nem az utolsó. Minden szőllós gazdának reményen felül ter­ mett bora. A zongoramester áldozata. Egy p........... i föld­ birtokot 18 éves, egyetlen leánya szenvedélyes szere­ lemre gyuladt zongoramestere iránt Az évek óta be­ tegeskedő atyának ez nem volt kedvére, mert a zongoramestorrőí nem a legjobb dolgokat beszélték. Mint hogy azonban a leány nem tágított, végre beleegyezett a házasságba, melynek napja ki is UTetett Az atya időközben meghalt s végrendeletében összes vagyonát nsjére hagyta, mert „a zongorameeter könnyelműsége mellett* aggódott leánya jövője miatt. Midőn a teme­ tés után a végrendeletet felolvasták, a zongoramoster alig bírta visszafojtani dühét. A jegygyűrűt rögtön viszaxaadte a leánynak, e nemsokára egész csöndben és titokban egybekelt jegyeee — anyjával. A leány az as küvő napján a temetőbe ment, ősatyja sírján főbelőtte magát. Szétroncsolt fejjel, haldokolva vitték az uj há­ zaspár lakására. Szirákon a múlt héten mentek végbe á szüretek. Mint értesülünk, gr. Degenfeld L^jos ur- minlaxxölle jében okt 15 én víg szüret volt, melyen Szirák váróé Főúri eljegyzés. Gáciról vesszők a hirt, hogy ott ée a közel vidék értelmi osztálya csaknem kivétel nél­ Forgách Ilona gróf kisasszonyt, néh. gr. Forgách An­ kül gyűlt egybe, s részesült n Kegyes grófi család köz mondássá vált vendégszeretetében. tal bájos és kedvez leányát, folyó hó 7-én jegyezte el Losonczi hírek.. Heveey színigazgató Losonczob Rocty Flórie úr, cs. k. kamarás ésaltlssboni osztrák­ nem sok babért arathat. Igaz, hogy rosszul megy dolga magyar nagykövetség tanácsosa. A család gyásza mi­ a társulatnak, de azért a társulat előadásai sem nyúj­ att, as eljegyzési Ünnepélyen csak a legközelebbi ro­ tanak élvezetet a közönségnek. Azért is nagy a felbá konok vettek részt borodéi a társulat elten, mivel a bérletre .kitűzött és . ... Kinevezés. Hetek óta találgatás tárgyát képezte Ígért jobb darabok közül csak kettő adatott elő. — Ihnátko György elhunyt tanár helyébe Geréb Jó azon kérdés, ki lesz a rétsági járáahiró és albiró ? a zsef belyettesittetett az állami fögymnásiumba. — Hód « combinatiók ugyan nem ágaztak sokfelé, de azért elég lik P^l losonczi derék iparos leányát holnap okt. tarkák voltak. Végre is a kinevezések megtörténtek, 19 én vezeti oltárhoz Lammer Ferencz vasúti táv. fel a a .Budapesti biv. Közlöny11 okt 13 ki száma véget vigyázó. — A losonczi gőzmalom, melyet Deulscb Bernét 252,500 frton megvett, működését nov. vetett a tarka combinátióknak, meghozván, hogy az 1 én kezdi meg. újonnan alkotott rétsági járásba járáebiróúl: JakoboGáCfiOn, a magyar közművelődés előmozdítása vics József b. gyarmati albiró úr, és elbírón!: Szilassy ezé íjéból felépített leányiskola javára rendezett nagy Kálmán b.-gyarmati törvényszéki jegyzó úr neveztet mulatság 284 frt jövedelmet hozott. Elismerést érde­ tok ki Két fiatal edzett munkaerőre lett bízva ezen meinek: Miéül Ziigmond plébános ur, ki a leányis­ uj járásban as igazságszolgáltatás, mely ténynek Őrö­ kola iavára 100 (rtos alapítványt tett, Strikcr Ede posziógyári igazgató, Kosztka Tivadar gyógyszerész lünk és szívből üdvözöljük nevezetteket, meg lévén urak, kik évente 100—100 forintot biztosítottak az győződve, hogy mindketten híven fognak szolgálni az iskolának. Igaziág Isten asszonyának. Érdekes. Mai számunkban az id. Heckscber Sá­ Uj grófok. Majlátb György volt országbíró fiai, muel hamburgi cség nyeremény hirdetménye. Ezen cég névszerint: MaHitb György (Birsmegye főispánja, s. jó hírnevet szerzett e ballgategos eljárása és a nye gr. Zichy Nándor veje) József, István, László és Guuremény pontos kiszolgáltatása által; megfigyelését táv, továbbá Jankovich László Somogymegye föiipánja ajánljuk. részére ö felsége a grófi méltóságot adományozta. Egy zeneértö egyéniségtől vettük a következő so Közművelődési pótadó. Szatmármegye közgyűlése rókát. Tekintetes Szerkesztő úr! Engedje meg hogy Gr. Károlyi István ismert indítványára 110 szavazat­ a „Nógrádi Lapok* 41 ik számának „hírek* rovatában tel 4 ellenében a szécaényi társulat javára egy száza­ e bó 4 én 0 Felsége apostoli királyunk névüonepe léknyi póladó kivetését nagy lelkesedés közt elhatá­ alkalmából a b. gyarmati róm. kath. templomban tar­ rozta. Ami jó Szatmárban, az nem jó lehet Nógrádban. tott isteni tisztelet alatt Szladányi József mint vendég Dapty Kálmán Losoncé 22 éves óvóbácsija óllá által előadott magán énekekre vonatkozó elhamarko­ vozík Losonciról Szeghalomra Békésmegyébe, hol őt dott kritikára reflektálhassak. Ugyan is a közlő úr óvónak megválasztották. ezzel fejezi be sorait, „Az isteni tisztelet komoly ma Gyászhlr. !d Nagy Mihály úr, a gróf Zichy csa­ gasztosságát csak is az érthetetlen szövegű ezinbázias lád seniorális uradalmi nyugalmazott felügyelője, folyó magán ének zavarta meg s hozta zavarba az abitetue október bő 11-én hunyt el, életének 70 ik évében. A népet, hogy váljon az Isten házában vagy Operában megboldogult egyike volt városunk legmunkásabb kép van e Megvallom igazán megbotránkozva olvastam viselő polgárainak; gyászravatalát a nagyszámú csa­ eme — a vendég éneklőre úgy mint a karxetjtőre ládtagokon és az uradalmi tisztségen kívül számos is­ irányult méltatlan és sértő kitételeket sasért rirollőzve merős ée jóbarát állta körül. Béke lebegjen hamvai a közlő úr elősorolt téves állitassinak zenészeti szem felett I * pontboli taglalását, kötelességemnek tartom saját tiszta Losoncion f. hó 7 én töltetett be as aljegyzői ál­ msggyözödésemet követve őszintén kijelenteni, hogy lás. Pályáztak : Együd látván, Marótby Sándor és Perez Szkladányi József úr, mint vendég, már többször hal­ latta a b.-gyarmati templomban szép erős iskolázott József, kiket egyenkint több miot 10 városi képviselő bariton hangját, s mindannyiszor és most is úgy hi­ ajánlván és mindenik képesített lévén, miot jelöltekre t a szavazás elrendeltetett; az első szavazás alkalmával ttem a műének értők s kedvelők részéről méltó elismeréaben léezesttlt De a szépet s zeneművészeiért 51 szavfizat közöl általános szavazattöbbséget egyik sem nyervén, a második szavazás a két legtöbb sza­ annyira lelkesülni és áldozni tudó fővárosunkban is, hol gyakran felléptetve több hitelt érdemlő lap csak vazatot nyert Egyfid és Marólbyra történt, kik közül is kedvezöleg nyilatkozott róla. Ennyit tartoztam az általános szavazattöbbséggel Marótby Sándor válasz igazságnak! , * (Egy jelen volt) tetőit meg városi aljegyzőnek, a ki az esküt később a közgyűlés előtt le is tette, ügyvédi kamarai végtárgyalás. Balasovics Imre Ipolysági ée Koezsovics János korponai Ügyvédek ellen tegnap okt. 17 én tartatott meg a végtárgyalás. Mind­ kettő ügyvédi kötelesség mulasztásával volt vádolva* Hitte: Ott u «r6 ciépcéj, itt trtpxlg A tárgyalás hosszabb iaött vett igénybe. vilik «rtvl Vür. A gazdasági egyesület b. gyarmatl mintaszőllejéA fenséges a mérhetlen szép. Az őrükké valóság, byn október 14. 15 ée 16-ik napjain tartatott meg a végtelenség félelmes, de fenségemé válik a hit által. Hírek. Fenséges. Egy ember, egy fa nem lehet fenséges, csak MOr A fánál Digyobb a Itogy, a begynél nz égboltozat, reáaégcs azonban, a mi nagyságban,* az, a sivatagok, ren­ getegek, a tenger, vihar, menydörgés, a nap, a hold » a caillagoa ég Fenségeink az emberi létek legna­ gyobb erői, e«zméi, (bit, szabadság, tudomány, aíal kodás aat) iniuak Laibatlanok alkotását BOckert mondja: . - . Nagy rmL^fek Kivet ca-Khíat ' '' EUnőr l«wrű. l>« axtaa íóUkvI ■ raaúSljnk, Hogy volt ily aagy «r» I Arany János is mondja Daniéról : Ax «Klxr a köllv ..... Hitvány kova olaját rvvxkvtváa elajU. ÍU. gaiatlia lábait xxcntegybáaba tvaaá. Imádva borai Ív. mert ax ixteat a«Jti I S e leveró és ugyanakkor felemelő, Istent eej tető erzdem a fenséges alapérzése. — Fenséges olöeaör is az Istenség nagy eszméje Dávid Istene költői, — a Mózesé, Jóbé, kényur, — a Homér istenei dicaő szobrok, a mytboiogia Istensége kéez költemény, a legeszméoyibb s tiszte fenséggel öltéivé a keresztyén isten. Berzsenyi Dániel „Fohászkodásában,* hatalmas működésében, s müvei közepeit mutal rá, s végfii megnyugvással teszi lelkét mindenható kezeibe. UyjMtymas istendicséről a Göihe „Faust* ja, s a Ms&éb „Ember tragédiája." Dávid Istenét a hatalom s ékes­ ség minden vonásával halmosba el. A „teremtásMny vében" olvassuk: „Mondá Itten: Legyen világosság, és lön világosság Gyűljenek egybe a vizek, melyük az ég alatt vágynak, egyetlen egy helyre, ée -tfliyék ki a mi azáras főid. Éi agy lön " Ep ily fenséges,In­ teni a megváltó, az Isjon fia, a* ki kínos halált bal ta emberiségért. Erős Zeus, kinek szomöldökrf egy m<* dnlatára megrendül az ég ée föld. Jóbboz (XU, 13—3t) így szol maga az Isten: „Kicsoda illsté a ezetbal ru­ hájának felső részét ? éa kicsoda megyen hozzá zabo­ lákkal ? Az ő orczájáoak, kopoltyujái ki nyitá meg V mert a fogai mellett rettegés vagyon. A teste mintegy erős paizszsal éa sokazoroo-pecséttel bofedetett. Egyik a másikhoz oly közei vagyon, bogy még a szél is meg nem halhatja, egynAl tartják éa egy­ mástól elszakadhattatok. Az ő leválásakor, fénylik az ö világos szeme, és az ő szemeinek fénye, mint egy szövétnekek jönnek ki, és tüzes szikrák omlanak Kl Az ő orrából füst jön ki, mint a forró üstből én ed top bői. Mintha az ő lebeUésével a bolt szenet meggyiginná; és láng jönne ki az ő arájából. Az ő nyakában vagyon az erősség, és 6 előtte örül a bánat as ő tek lének részei erősek, éa egymáshoz ragadtak, erős Itemagában. és tétova, ingadoz. Az ő szive olyan erős, mint a kő, erős miét az alsó malom-kő.—> Áső nagy­ ságos erejétől félnek, még az erős emberek ia, lekben magukat megvesztegetik. Annak fegyvertM fc ki őket eléri, nem maradhat meg, azouképen s köpje, a dárda, a pánczél. ügy tartji a vasat, mint a.íolyvát; az aczélt mint a rothadt fát A nyíl oem az. őtet, és a parittyából b^jitolt kövek ő előtte perdí­ jává lesznek. A számszerintek köveit, úgy tartja, mint a pozdoiját, ée neveti a Fegyverek forgatását Miét a begycserepek, úgy vannak a kövek ő alatta a tenger­ ben, és begyet állatokat torit maga alá a sáron. Föl­ forralja a mély vizet, mint a fazekat, és a tengert olvanná teszi, mint a képírók mosása Maga után hagy világos örvényt; úgy annyira, hogy a ki látná azt vélné, bogy a tenger megőuült * (Folyt, éa Tén tftvatkaxik) ' Apróságok Gostralii <■ .pociali. fogalmat faloll.folxtm diocuseió a oörbátban. K. úr est így fejtette meg: ge­ nerális ügy az, hogy igyunk, de speciális ügy as ki fizeti meg a czebet? __ ______ * Kérdés és felelet Egy meglehetősen fiatal 4e még nem nseyon szép nő tükrébe nézve, ezt a kérdést intézte mostoha leányához: Mond csak, mit adnál ala­ komért? — Ugyanazt, mit a mama adna koromért 1 fo­ telt a fiatal leány. • Milyen imádandó kis kezei. vanaak\Mnok a nép Evelinooek* . E kis kezeknek köszönheti csak, bogy oly nagy lábon élhet. ,> u s Miért sir a fin? Mama: „Kedves fiacskám, ne sírj, no mi bajod? * „Tegnap — mondá roppant keservesen ezopegve a fiú — elestem a székről és megütöttem a térdemet* „De hát fiacskám, mért sirtz e miatt ma?* „Mert tegnap nem voltál idehaza.* . A kulyahagosi bírónak meghalt a felesége ée bogy szomorúsága mellett ne kelljen pénzt költenie, azt akarta, bogy a község költségén temessék eL A1 esküdtek cgyiko a köveikező hízelgő és udvarias sza­ vakkal felölt kívánságára; Da már azt még se kíván­ hatja a községtől bíró aram Önt a legnagyobb kész­ séggel és örömmel temetnénk el közköltségen, de bőkeiúségünk nejére nem terjeszkedbetik. Ez is iskolaszék i tag. Egy községben be állított egy mexiilábu, ingee-gatyás, pelyvái poros atyafi cséplővel jőve az iskolába, kiben a tanító egy községi iekolaszöKi tagot ismert fel, miért is elébe ment e örömének adott kifejezést, bogy az iskolaszéki tat urak közöl valabára mégis j5n valaki a tanítványok előmeneteléről meggyőződést cserzendő. Kérdezte is sut iskolaszék! tag urat: mit kivin? énekeltessen, olvas­ tasson vagy számoltasson e a tanítványokkal ? A zalyafi azonban nem kiváot egyebei a tanító űrtől, mint egy pofa bagót, amit meg ie kapott és azonnal távozott. A férj és a tojás Egy öreg asszonyság taná­ csokat osztogat leányának: Kedvesem, a fér) olyan miot a tojás, atért csak keveset civakodjál vele. A �L A P O K. NÓGRÁ D I fojém K bh—b kto ideig tartod aefog vicém, —gpőhai, de ha vakéig tartod benne. adg h—éayebb fosa A félvlaea érv se. Jé r aggéit gyér—Ama — te—dé A ervea w kedélye— bér— ■préaégvah, a hit aa —elébe iparkodtak — begy értnek aegntokal? Ate ma*aarjth aega ladiii — aoadja a Ivgnagyubb hMtéh a kinek bnliiáMae gyérek nlfognvk •• ajjntaéap— péi tt vaa a aynk kendéjében Ireijs, a m wl kis mm—ayal vMa—yt folytai. — I éráén—eooa piéiói a aanmfoa isgyaé Mf • diri - Miből hé—km*" 9 fogaté — MytninnBI aa pjaágiré. — Oaaaa, hagy ai éng éraah aég vaaaah — gyéaé ltjai. - Miéri2- kérdd na ervmeiamdélkuavs — Álért, aert a papa aii aoedé, aaéi fonat )é be ki rlk, aadée a béna egy idéhm atede—ap megkérdette léte, hogy in aagét A bt baréL Két jé báréi foltért— h As egyfo eihtbéam • fokért él a heafokérv Bt ve auedja oh tB —aha' Krn a aérnk nagy hdmeéggei pefoa Bti a m évén M— lérta. hagy barél—ai eértegeeebh I Fittéi eeerelea. Kgy joaraalula a MMhéibaa a aeUma Béé operait bnvkeenósek salat így étvg irat, toa! Napám jobb kaiéba kAltéaéU Bfoa ingyfoa a Jé le— —vél, aat elég baja fom vefo.* Mit rvedeljek éaaek. He—jav ér, pántét vagy InbdaBBeémV “• Nekem a ■ lágy orvai ar eenh o ' i b—aa ré Felelős szerkesztő: Horváth Danó Cileii irály. Bninap atedes anrtda aa mdébá* baa fogyva lel a elvár— éa ooah bninap —betol, sort a mornély rovat aea aélla ébrééeL Aa tafot paag A ivarra—arha éra óvókéval, fogyva óva—. Ha aarbéra vsa, eaBkaégo aa foiedhea ék aag róka. 0. Midéi avgaéitltaa aseytra a irat t— aéart, hagy majd iMfaMam — £a a—t I — Ób! avat béaaa, a kis < —lom isi kora—ál tatám ée búamérée. jog kelló épületekkel te aagv kerttel égy Ott 1886. évi jaauár 1-éől, 200 írt Ari bériét 6- begy akkor aag a— vtl—. Szeretetteljes Bé. Vaiaki héveikeaé asa vakkal irdalja baréliával aapAfoaak baltiét .Kid— báré i elésért. A eaeraódte megköthető Kobfi A fTr.-.r. káeeaie—ai fi II bírt ih naél Haszonbérbe adatik: .. r HIRDETÉSEK. Hirdetmény. A hala—i-gyarmati takaréknteiitAmél elaéiogmitott i fohe 1885 jbbm* SA-ttg lejért eraafr exuat • egy<A A^s* eáleg tárgyak, folyt <885. tkfoktr 76-H I sMáMg etette M tel kiteli Bt^teM defoüM t traktr ai aitiet bvaUtoi betyuteeket tar tandA nyilváaoe árverte utján elfognak adatai. KRIKIDITS fiíZi ímzat M Múl kereskeáMOte V ternoiL, tó utcaa Hearvae vendéglő meiieu ki etodnfo lérgtak tttati ÉGI M HÍZIKL HLÓ FK IV. 3, &, It, 16. >0, ti, 33, >5, 30, 33, 34, 37. 43, 66. 67, 73. 86, *6, 98, 108, 110, 117, UnulónAk ftívHatik. 143, 167, 176, 178, 258, 363, 371, 376, 320, 376 te 383. V. 8, 3, 11, 13, 13, 18, 34. 40, 41, 48, Hassonbén hirdetmény. 49, 61, 57, 58, 59 60, 65, 66, 68, 70,71,73, 74, 76, 78, 83, 91, 96, 98, 100, 101. 103, 104, Kiskorú Mrnkó Boldiaaáraak aa erdhtar 108, 111 ,113, 133, 134, 125, 127, 132, 134, 137, eeai Katarban fekvő miategy 285 holdat levő 138, 139, 149, 154, 158, 160, 161, 162, 163, birtoka gaadaaági épületekkel te a regélő jog­ 165, 166, 171. 175, 178, 188, 189, 193, 200, gal együtt 1886 évi január l ói •aámilott 214, 219, 321, 226, 231, 234 238. 348, 249, egymás után követkeao 3 évi időtartamra Ha 265, 267, 374, 275, 278, 287, 291, 297, 314, lése Móaes gyám által ErdőTarosán a falu 324. 327, 337, 339, 340, 344, 345, 252, 355, kásánál a f. évi decaatuber 1 éa megtarmadA 366, 360, 363, 367, 376, 379, 382, 390, 391, árveréses hasson bérbe adatik. .. Árverései ssándékos/k aa érveréoee 600 394, 404. 411, 417, 425 428. 429, 432. 433, 434, 442, 448 ét <54 írt báaatpéasael ellátva jeles beinek meg. B. Gyarmat, 1885. évi octóber 4-éa. Fel világosi távok at ad egyéb tekintetben ■alAas gyám Erdő Tárcsán. A b -<ytrhtii likr^kpteitér i<ai<éleu<a étten Wr Hg— m tmi re én t cs. i<M K» I V— ——i bahint mmí. ba«y s h<?«r—i Mr. taA Íg.W a. a sre Msééeb harU» fok •-grai—rv »*■ —m Mrvrea Mv— BeUgby Gy— SoreM—a Far— Fanw b fyarssn agy’*d dba .*aB M fo ar lM» t ja —h *i B Utbtmmm !•*» re iw— inas hm*" aa a— ua—wia — jh» ». im.ii. ti. iá 14. iá iá niá ti, JB. 31. < m M *. JK n. te a, te U te héM. te te te M, 3S. te M te él. te Ml. te <1. aatlk 4S ahboa a vésni asbodbbsslk smoMl aUBBBJIHBH té ve—k aag begy a teleiatt tag—— a— brvarb— aa IBM. tel LX. l a W H te—abban a fo0Bbbte igte&eeh beaaérea alal m bteapéea foaaea aadatt rlebatai fcgeak éaderva—ed* legbaa— vaeaiara aa IMI re LX t. *aavv M^taas^eaa. aaaaaaaa <s MM < £ tete te -1 te • te n. Te. m U la M. » te. n. te et.m, te te te m sí ah a. n*. st. te m m te te 7 tetet a a— emsnrt te I—rte —teb—~h. te— b—te baSh. —s te MM——Hí >> te apb—i te 1 te i—h rate< te a£BSv—te*Ml * Hérwr—a.» a U r»ar—n ktrtl)> Ur»* yw*h ar— —daU te a b eyar—u Mr. jb—tg hdald* t—— My— te*a u -si 1“** re rek­ —>aa.b teteit, * te a— aa— a havabrA m— teteUul * tea— beadva a baiyva—s vag^s B oyar^— a — s*va— la— —n—ra hnsamh S teása —sI teéteie-ste aty i BI-sMi I —pb—U ba«v —h te te—aao hite ——« Mél lé a 1— -té m tor te BMb m nAA^vemwa a^Á kMAkééék eAM gr v^reaa » B'llhe*** teoCB teaeshdT—dai*Ü—.yew Sas. —I reteim ta—h Kati B 4ya—— l«f» te—a M»ds i.rabrv bánd, Mr |b. agr—yte ^éhdhn bé Mr SSábtes a biy— 1. l—b. ir^te -»£•»***• SereS—* b* r a ea*—s é < m b—r—sí mm KV.-re kc.aeteabte v^; —I re LX <1’ f-bas >tem érte Ivaamal aateat— te aa IV-1 re ae—a— bb l-te mBB aa »-e 'TiXatHr— a kibaMSi. k—bra ke—.,, ragy aa MM l.l t US., aa Aiahn kikereat rrg—ajM u ne re i.x t « ne p te—eb— —tatai teoahirrv i—i. beey aa —Ivaagi hir (brbabt H aa *<7 ISB\ —a. 'M*— akal V^rar> ltar.4taba vtea h»«ar« i wl—a Nana te Kabca l*Sl eitae 111 fn —r aa — iáét te laeear b4 Ckte aam—I aa—éa r, haaalei te <«ane^«VHI 6^ Ire —> ar |p^v*(HV8Rn moV^F—• erv* r|g a — A- • a>.~ ip.I keaAs^te ^d^late — 'Amm g» ’v^i ’ r^r *an isa B'VBiaea vas rv»»^re^^ — wb sir r f—m vwa v— —eb ayAvbea br—te a— etaéa—k Mm ar«OT«— a neaa kikaléaa raateU vág— — tea a KHyaa—a «T* Kla 4'al—óa alpera itkIMi káté* —w i— év,—* M es n —k mieus a M efoAgA^^ÉAÉ 8ibboo vnoné MOOAMAdÉ BeW V—— ta'l'Sl re Lx"?aeSt^p te——lae^^terAbM • gVr 'féri — (UBFmI ah^. 1 Brill al^a a tevBMBlMl T tvgwéhB Aa Htnw—4 ■•« eageh v—iara u M S>L n l<B | baa aegatapSan —Matek werial I— kM abasés Keit Ipei—gna BBfr re ahtebw bb 5 te Mai—nr MM— bkr.Ma. agukat1 dpahte< * **•’ tJl 1 <*. hM Mteiáiban ——ti hssMrH te—, b— a b oa—U hu «a— Me* -< « —* bkv! rrtear, t—. jav,,. Hrap J—— te ere ▼s—t foss aBaai — fri dér • *—* IVM ** * 17-ib sémire als— g. baa— i a >éd*f — w fo. éSbteista bvfoteM aretg dr eéaB btae—re tm rTt v^—^11 terei a rerere a em e— s—se mi""*""* —arabét anteae, / i-» — aa—. gaMatgi —be— reba ZZZZbte bétaaebbel SÍM ——géb ajilvbea tova* wtjSS dSESl - tere———a -eé a klet— —re. iwi Kak Ipetyaagee. MBá ertS— bb Mh aa—a Mateceav Mihlo. kir b&. agrrhajus Maaae aa brvertet Mtl tr«M> kr— eaaeeei OMgeHag*—i M—I teái brbte ateaedeitr te begy a faaeabb a—a— lege— as lem re a—brr bb mik aap— < • *’ *—»r a hihiatate Ke—ra K—> bsaababbae afofoa—d * aydv—a te mtate a aae bllapteji — *2^^ w etadaim beaateémh lé b S«.\ aa— Be'* Statev Xwy ii Ann^ bír Bír 'arwemirmuMg — fomka—Aa Mivg á>♦BBsaM ’Wl ^dahbsavei MbWvfong bterb teás* teay a ke—vei bag— •*—« feed—a tegra—. inba ab lé Bavb I bi te eyr ítúabra wastKa atgvabta—i — —A Híre. !*■' fn tiké —a ISO jeeta. 7 dl jar« S* . kamatai te unatehai w—i i agi abtaiaai Bgvteaa a b -gyarwte ke* te— Bba«* Mi átall Mr )teédfrtebe terűi ita teve Kar—• K—i baaaag^— —v* te —■ temteg UT aaa— tlhvhte A I I ■•M ádbf^dáiB foAfotl r#< 1 • bAAmi pea— ke— — bw—ra tett aarm atotti aaelUr* agyét haateteli ktaJ—M —baiyesefo' Ibiairteayt dfoaSta— Kak X,—tea a kar >ara—Bg aai n—bbayw ttabgeál ISBj évi jebM bb AH aapjne be- ié M. Arverée tearSattebayi élv—. A b fiaraafti Mr ta— aiaa thvi be—4« h—irrt te— begy a Mdpvdaegyr etaatera itgri bajtaabteh Pav—i Ja— vegrabame* aarevrd-’ ainei é »írt M kr bBkeha—aite te jer *r—< vbgrvha)— “ te— a h -gyermek atr. te— — tte tev( l’m baa— batara— fetv • I a " ü"— fagtek I 1 *■ •** teáéira • tH. f m <yaea— Mv— —teh f I —. I— hava ééaamte altra m^Jfo Kati —. MVW hrte éaeeaea adB—r »U *^ 4 egyese— tavi | * aer 1IB1 brea laBe^na* w* I -tv a* irtbaa eeaeaei aegsMapeMbt 4SM BiiianMi rmas Am vb ’fo.^tae »•*<' bilítal—i teve aM m atedatei tag > mi a • M I— re eh—ar b- .Vi-lh te^ta^bterUat H» t m^^sé^aa —be, * F—a . A <••.*— taSBA iáit tartea.ah aa te—ttea b*—ah MF, —re br——. V— SaMareXU l te M P — re— erek—mai aate—«1 M aa !•»! re ae~mbar I te mm m— a— brk —BMgVBj—ateaeeM riabibt é | — te jteak evedbhbapw teMhgaterbes a hthetebei bamteaa taeaeei avagy aa 1*1 I.X t. te’ l5u | a — baa a baa iif aaa— a k«ir.‘«agn. HStagae aibaiy—eteal Mb*—« aaabsljraearé ahemer H"7’ gSTr^reraa— S hir tbvi baabheah I— — giiH11 bb W aapjaa tertete SMebbM Nyomatott a tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00775.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 42. szám (1885. október 18.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0d54cc8333a7c4e51ae738a338eef1a7.jpg 255a8d7d437fa3f93cf82e13c8a916b9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a4476b513d69fe467ac00f3ff0fd41e3.pdf 5606655bc967a563243df302e2f7c683 PDF Text Text XIII-ik évfolyam. 43. szám. Balassa-Gyarmat, 1885. október 25. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre < . . . 6 frt. Fél évre..........................3 frt Évnegyedre . . . . 1 „ AO kr. • Egy hónapra • •••*“» 30 kr. Ax előfizetési pénzek egyedül ,a kiadóból czlmezre, — legczélexerübben póatautalványnyal — a nyomatandó példányok s pontoa szétküldés tekín tatéból, mielőbb beküldendők. Horváth Danó, Kék László, kiadó s laptulajdonos fel. szerk. Észtévé telek a Imii e^etüll ellenzik oéfreha}tó bízótttnffánnk fel . hiváiára. A Honti Ellenzék október első napi szá­ mában,*^ honti pgyesült ellenzék végrehajtó bizottsága, fölhívja Hars, Esztergom, Hont és Nógrád megyék jobb- és baloldali ellenzékét, hogy kapcsolódjék egy testbe, álljon be egy .erkölcsi szövetségbe, egy párt fálánxba, oly egálból,; hogy egyesült * erővel támadják meg és győzzék le a kormánypártot. A honti.lelUnzók magának tulajdonítja a kezdeményezés dicsőségét is a két ellenzék egyesülése tárgyában; és az ő példájukon in­ dultak volna gróf Apponyi és Szilágyi Dezső képviselők,. az ország déli részeinek meghó­ dítására. , Minthogy én azon meggyőződésben va­ gyok, hogy, napjainkban, a szabadelvű párton kívül más kormányképes párt lehetetlen : igen óhajtanék, a javaslatba hozott egyesült ellen­ zéki párt életrevalóságáról bővebb meggyő­ ződést szerezni; s ez okból fölhívom az álta­ TÁRCZA lám igen tiszteli bizottság ! tagjait, hogy ezen nagy fontosságú kérdést a nyilvánosság itélőszéke előtt vitassuk meg. Hogy magunkat tájékozhassuk, szügségcs mindenekelőtt a pártodat, úgy a múltban vala.mint a jelenben jellemeznünk. 1848 előtt létezett egy conaervativ gúny­ néven pecsovics párt, mely az akkori kor­ mány pártját képezte, Es létezett egy szaba­ delvű párt is, melynek élén Deák, Kossuth s mindazon kitűnő férfiak állották, kik a népet sok százados szolgaságától megmenteni, s a jogegyenlőséget a haza minden polgárára ki­ terjeszteni óhajtották. Ezen párt müve az 1848-ki alkotmány. A történelemből tudjuk, hogy ezen sok honfivérbe került alkotmánytól, az absolutísmus 1849 -ben a nemzetet megfosztotta; miglen Deák Ferencz bölesesége azt 1867-ben vissza szerezte. Ezen gond viseléssszerü férfiú volt az, a kinek sikerült az uralkodó ház és a nemzet közt, a kölcsönös érdekek alapján a békét helyre állítani; és a mi csodával határos, az 1848 — 9-iki gyászos események után, a szi­ vek nemes érzelmeit a nemzetben úgy fölkölteni, hogy a világ legőszintébbon tisztelt és szeretett fejedelme, ez idő szerint a magyar király. Deák Ferencznek és pártjának nagy föl­ adatot kellett megoldaniok. A pragmatika sanctiót, mely a közös monarchia többi álla­ mait, a magyar királysággal igén lazán kö­ tötte volt Össze, meg kellett világos törvény­ nyel magyarázni. Ez az 1867. XII. törvény, a melyhöz hasonlót alkottak az osztrák csá­ szárságban is, minthogy ez nemzetközi tör­ vény a monarchia két állama közt. Szomorú nász. — Pokolravaló vagy, rósz vagy. Gonosz a lelked 'Nem törődöl as édes szülőd boldogságóval. — Do édes anyám lelkem, ha nem szeretem axt a legényt — Te kis görcs te; mit tüdsi te abba, hogy mi as a szerelem. — Nekem Is van szivem, as én szivemnek is van szava. Arra kell hallgatnom. — No fecsegj. As anyád sxavára kell hallgatnod. Én neveltelek, én adok kenyeret, én parancsolok. Szüreten. , Z*n« a tx.dők ▼!< daaAJx L« a «BdUba(jrrű!, Bxedő Uayok Sd» ajk* Zan< a ixer»l«mröl. Daloljatok nedű lányok, Daloljatok kérlek I 3ilvemben is a nerelem Emlékei kinek. — Vízbe ölöm magam, elvesztem magam, a vi­ lág csúfja leszek, do annak a legénynek mégse leszek * a felesége. — Elég legyen. Öltözz fel, feltedd a pártát az­ Én is exerettexa egykoron Jgtxán la híven A nerelem örömei Töltöttik be sxives. tán előre. — Nem, nem, nem I Ér most o niv olyan üree, Oly pnasta elhagyóit: Mint amelyben mindég rsak a 8öUt Maat lakott a szegény Erzsikének annyi erő van most a sza­ vában, olyan villám a tekintetében, olyan elszántság szép gömbölyű árosán, hogy ax édes anyja egy pil­ lanatra megbökkenve áll meg előtte, és (orkán akad Do r*re moat a b Anettel! nin siöret van máma; LAm o legény hogy mogUncsol A taposó kidbe. a szó; két-bérum poroz is beletelik, mig parancsoló szavával újra kezdheti, hanem ekkor aztán minden be­ ülje agy hangzik, mint a menydörgés. TAncxolJ legény! hagy eovTúgjon * A etölönek nedve ; Sok búsongót ax dérit majd Tnlipifee kedvre. — Neme? Te toprongyos, te semmije rossznak teremtett isten csudája te! Adj hálát az istennek, hogy egy derék legény rád vetette a szemét, és magához omol. Azt hiszed, hogy azok az urfisk, a kik körülted járnak, majd elvesznek feleségül. — a bizony; jó volnál szeretőjüknek. Csókra, Ölelésre kellőnél, de be­ csületes szándéka egynek sincs. Paraszt szülőknek pa­ * Nekem meg a exölö leve » KAbito cser Hatén, Melynek mAmora alatt a * FAjd elmet nem Örsem. Vígan tokit ssedö lányok ! Daloljatok asApen ; Elmúlt édes exerolemröl Zengjetek dalt nékem 1 —m— raszt gyermeke csak arra jó, hogy gonoszra lérritsék, elvegyék a becsületét, aztán eldobják a szemétre. Majd elhallgattalak én azzal a drágalálos nrfiakkal, a kik kedvéért elcxifrálkodlad minden keresménye­ Ezen törvény megalkotásánál tekintetbe kellett venni az európai érdekeket is; mert kelet ma is rendezetlen állapotban van. A török napról-napra tehetetlenebb, az orosz pedig nagy Péter czár óta Konstántinápolyra • a Dardanellákra les, hogy Európa első tengeri hatalmasságává a ezzel annak urává váljék. Ezen törekvés ellensúlyozására, kelet tőszom­ szédságában, Európának első rangú nagy hata­ lomra van szüksége; s így a béke megköté­ sénél, a magyar-osztrák monarchia nagy hatal­ mi állását biztosítói kellett.,A végzetesápril 14-ikí detronisatio, s a közös monarchia ketté szakítása, idegenítette el tőlünk 1849-ben An­ golországot. De szüksége van a magyar nemzetnek is arra, hogy a monarchia két államában, a fegy­ veres és békés védelem eszközei, a kül és badügy, a megkoronázott és alkotmányosan ural­ kodó király kezében legyenek öszpontositva; mert az absolutísm.is, évtizedek hosszú során szövetkezett a nemzetiségekkel a magyar al­ kotmány elnyomására ; és a nemzetiségek fölbujtásábói oly veszély keletkezett, melyet csak a királyi hatalom háríthat el rólunk. Hosszú időre i a korona folytonos támogatására van még szükségünk, mig a magyar állameszme elpusztithatlan gyökereket fog verni, és a magyar politikai nemzetiség uralma végleg biztosítva lesz. Ezen nagy czélok utólérésére, fődolog volt az nralkodó ház bizalmát fnegnyerni, a meg­ győzni arról, hogy annak érdeke a magyar nemzet érdekével úgy össze van kötve, hogy vaf?y együtt virágzunk, vagy együtt veszünk; mert a pangermanismus a HohenaoHer, a pánslavismus pedig a Romanov uralkodó há­ zaknak fogna rózsákat teremni; s igy azok det. Kiforgarták az eozed, szived ; elvakiloUak, és bi­ zony nem álallanál be botorkálni a pokolba. — Senkié se leszek, de a vőlegényemé sem. Nem szeretem. Utálom, mint a bűnömet; nem nem nézhetek a szeme közé. — Nem ! Nesze ! Nesze 1 És a szegény leány meggörnyodve, fuldokolva tűri ax ütést Sxép vöké baja szerte omlik, és anyja marékre szedi balkezével, a jobb keze öklével meg úgy üti, a hogy csak bírja. — Nem szereted I No hát majd megszerettetem én veled! — üssön agyon édes anyám, de én nem vélhe­ tek ax Isten ellen Haldokló testemmel én nem léphe­ tek as oltár elé. Ne kényszerítsenek. Naplementig meg logok én halni. Halásszák el máról azt as esküvőt. — Hallgass! Egy szó se legyen több. Majd gyógyítom a betegséget belőled. — „Nesze!* És újra kezdődik as ütés. ki- Most már könye se hull a leánynak, egy szava sincsen, egy bosxus tekintette se.. Fejét válla közzé húzza. lecsOggoszti a földre, összezsugorodik minden tagja és úgy tartja az ütéshez. A» anyának tajték képződik vicsorgó fogai között, a két szeméből mint a szikra tüze, úgy fénylik a villám, tenyeréből a mint i mony a erővel ökölbe szorítja, körmei vért karmolnak. — Nesze, nesze I Üti a hogy bírja; igyet, kettőt, százat. Melle gyorsan síhal mint a gőzgép; aztán ax iztóxatoe düh, izgatottságban kimerülve hanyatlik a karoeszékbe, egész teste idegesen rángatózik, petyhüdt ajkai alig ballba tóan mormogják még akkor is: „Nesze, nme!4 Erűiké pedig megtörve térdel előtte: — Jól van, oltár ólé megyek azzal az emberrel. — „Szereted e ezt a hajadont, tartasz V* a kit kezeden �NÓGRÁDI lapok. éle, • Habsburgház és a magyar nemzet ellen kérdéséiben, a deák-párt Nógrádban is a jézaui- kedési törvény alapján áll, melyet a szélső bal mindkét árnyalata föltétlenül viasza utánit; van irányozva. ták érdekében szavazott. Örömmel tapasztaljuk, hogy megértetlek ben Végre a bal közép megunván a meddő más tekintetben pedig a democratiának elvi nfipkot; és az uralkodó háznak régi elfogult tag­ harc zol, az 1867. XII. törvény alapjára állt, ellensége. A baloldali ellenzék még a, szaba­ jai is, őszinte bizalommal közelednek a magyar és ezzel kormány képe* párttá alakult; és szö­ delvű pártnak is elvi ellenzéke: hát hogy • nemzethez. Ha pedig a magyar nemzet a szeretett vetkezve a deák-pártul, fölvette a szabadéivá áruljon az egy gyékényen az ukramooUnok- * királylyal, nem mulékony rokonszenvből, de párt nevezetet. Nem érdekel Tis^a múlt­ , ka) a.conservativekkel, a kiknek vezére gróf kölcsönös érdekből egy akaraton van : akkor jában megrovást, hogy elvtagadást követett Apponyi Albert? Hát uraim ne pazarolják Önök szép tehet­ a nemzet biztonságban él ; mert a közös mo­ volna el; mert a deák-párt és balközép, ugyan­ narchia hatalma a közös fejedelem kezébe van azon törzsnek két erőteljes ágát képezte. A ségeiket s idejüket egy képtelen politikai-párt letéve, a ki azt nem fordithaij. a maga érdek­ bal közép, — mely a hazának a kiegyezkedési megalakítására; mert fából nem lehet vas társa, a magyar nemzet ellen. Az osztrák né törvénynél is nagyobb függetlenséget követelt, karikát csinálni. A conaervativek agyafúrt­ meteégnek van hová gravitálnia ; háta mögött de folyvást a pragmatica sanctio alapján állott sága nem fog sikerülni. A baloldali ellenzé­ van a nagy német nemzet: de a magyarnak — nem lehetett a testvér-pártnak elvi ellen­ kiek mindjobban be fogják látni, hogy őket a nagy világun e hazán kívül nincsen szá­ zéke. Hanem az már megrovást érdemel, hogy a jobboldaliak a kocsijuk rúdjához be akar­ a balközép-párt koronázás után a deák-párt­ ják fogni igavonóknak ; hogy azután az ő mára hely. A deákpárt mint az 1867. XB. törvény tal nem szövetkezett, s a helyett a personal- segitségökkel kormányra jutván, elmond­ megalkotója, napjainkban még a personal-uniót unio alapján, kormányképtelen ellenzékké ala­ hassák Petőfivel, hogy ha föl ültetsz fejed tete­ is visszautasítja, és azt kivihetlennok s a ma­ kult, a deákpártot a conservati veknek kiszol­ jére, majd kirúgom szolgafogadat. gyar nemzetiségre nézve veszélyesnek tarja, gáltatta és szabadelvű jellegétől megfosztotta. Nincs természetesebb kormány-párt mint mindaddig, mig kelet alkotmányos államokká Ámde a két testvér-párt egyesülete által a a mely a közép-pártok egyesüléséből szárma­ át nem alakul, és a kül s hadügyet egy válasz­ hiba jóvá lett téve, és Tiszának ezen ténye a zik ; mert főleg ott vannak a mérsékleten, a tott közös államfőre nem bizza, és ezzel vég­ haza hálájára érdemes. higgadt gondoíkozásu elemek ; mig a fanatiz­ A közép-párt megalakulása után a con- mus, a féktelenség a szélső pártokon gyakran legesen le nem számol az oroszszal, s azt Konstantinápolytól örökre el nem távolítja, s servativek elváltak a deák-párttól. Többször megfészkeli magát. Igen hálás szerep vár ily a panslavismus, helyesebben pánrussismus kér­ megkisérlették báró Sennyey vezérlete alatt közép párt létezésemmel lett, mindkét oldali el­ dése Európa napirendjéről le nem tűnik. Mig zászlójukat kibontani: de önálló s tekintélyes lenzékre. Ne törekedjenek a bársonyszékekre : ez megtörténnék : a magyar állam eszmét, a conservativ párttá nem alakulhattak, és ma hanem vegyék kereszt tűzbe a kormányt és magyar politikai nemzetiséget, és a hazai ipart a jobboldali ellenzéket képezik. Hogy mit pártját, ha az ő meggyőződések szerint az * nagy gonddal kell ápolnunk, hogy szent Ist­ keres e párton 'Szilágyi Dezső, azt a szabad­ egyenes útról letér. A haza válságos napjai­ ván birodalma egységes, erős és gazdag állam­ elvűek nem értik. Talán a tárcsáját keresi, ban, a keleti kérdés megoldása idején, a bujmá fejlődjék, mely a maga lábán is biztosan de nem jó helyen keresi; mert azt a szabad­ togatássa! összekötött uj pártalakulás nincs a elvű táborban vesztette el, és ott meg is ta­ maga rendén. Ha a mai közzéppárt fölbom­ megállhasson. Ez a deákpárt politikája. lik : akkor két nagy párttá, t. i. conservativ ' A bal közép-párt, az 1867. X1I. törvény, lál hatja., A balközép párt egy része a-szélső bal­ és szabadelvű párttá fogunk átalakulni, mint nyel szemben a personal-unio alapjára állt, és hét évig csépelte az üres szalmái; és ezzel párthoz csatlakozott. Ezen párt is két árnya­ ez az alkotmányos királyság mintaországában a deák-pártot megzsibbasztotta, és arra kény- latot foglal magában. A négyvennyolezas-párt Angliában van. Mindkét pártnak mélyen al­ szeritette, hogy a parlamenti többség meg a derék Irányi vezérlete alatt a personal-unio kotmányosnak s hazafiasnak kell lennie; és szerzése végett, kénytelen volt a conservativ alapján áll; a függetlenségi-pártnak pedig a nemes verseny a körül fog forogni, hogy az párttal s az ultrámontánokkai is szövetkezni. még a personal-unio sem kell, hanem szent egységes magyar nemzet folytonos és fokoza­ Ezen természet ellenes szövetség alkotásai István birodalmának teljes függetlenségéről tos haladását, melyik párt lesz képesebb bizazután, sokszor sem hús sem bal nem valá- álmodozik. Ezen párt tagjai tiszteletre méltó tositni. Az oly parlament, mely párttöredénak, és Deák szelleme az idegen elemek be- ábrándozók, de nem gyakorlati politikusok. kekból áll, nem igen irigylendő. Elég bajt vegyülése által, a pártban elmosódott. A pártok ezen jellemzése után azt kér­ okoz ez Ausztriában. A monarchia fen tartása Tudjuk, hogy midőn a conservativ párt­ dezem, miként képzeli magának a végrehajtó s biztonsága megköveteli, hogy Magyarország beliek őt vezérüknek nevezték: bizalmas bizottság, a két ellentétes ellenzéknek *közös kormánya elvi alapokon nyugvó erős pártra környezete hallatára oda nyilatkozott, hogy és kormányképes párttá alakítását? A jobb­ támaszkodhassék. Ha a tisztelt bizottság igénytelen sorai . az Ördög az önök vezére, de nem én. oldali ellenzék conservativ s részben ultramát válaszra méltatja : szívesen folytatom a Megtörtént, hogy a jezsuiták befogadása monian-párt. Közjogi tekintetben a kiegyezpolémiát, remélve, hogy az a választó polgá­ rok fblvilágositására fog vezetni. Megkezdődik a lakodalmi zaj, megzendöl a ze — Szeretem Bodnár István. Melegség, igái értés, boldogság hangzik a legény szavából. —- a8zerotee ezt a legényt a ki keledben van?4 — Szünetem . . . A vén assiooyok olt a padsorokban Összedugják fejeiket, súgnak, bognak, — hogy nini„mondott is váláséit az a leány, meg nem is. Alig lehet hallania szavát, talán nem is esküszik as ai istentelen, csak agy motyog a szájával . . . — A bit' édes komámasstony meglássa, — kn tya macaka házasság lest es. Nem adok neki egy est tendőL — Nem én agy hetet se, jegyzi meg Sára ko mámassxony; — a tinteletes nr is figyelmeztethetné, hogy hangosabban szóljon at ur színe előtt. — Tadná csak, hogy nem szeméremből testi. Bezzeg a gyárban ai nrfiak kört! ugrott nagyokat; táncéba, nótázásba ugyancsak bírta. Megindul a lakodalmas nép hazafelé. A megjegy­ zések elől kezdődnek. „De beesett a szeme.** „De sá­ padt a menyasszony.** „Egy kis piroeitó nem ártott volna1* „ügy áll rajta a ruha, mint a szénás boglya,** „a hol la, a pártáját meg mindjárt elveszíti ** /Lassan, szomorúan ballag a beesett arcén szép menyasszony a vőlegénye oldalán, a ki gyöngéden, szeretettel ásói boxeá, és .titokbán megezoriija krtél. —- Érési kém, angyalom, most már az enyén vagy! — At vagyok. — Nagyon szerettek. — Köszönöm kelmédnek. — Te ts nevetsz engem. Ceak szánét után tnd szólani • leány Honin időbe kérőit, mig kigondolta, hogy mit is kell most erre válaszolni. — Feleseége lettem, hőséget esküdtem .... rákezdik a tánezot Kora délután a menyasszony hirtelen rosszul lesz, bevezetik egy kis szobába ... a házuép igyekszik megnyugtatni a vendégséget, hogy csak mulasson to vább, nincs semmi baj Erzsiké csak elsxédfllt, mind­ dmxó, járt jobban lesz és visszatér. Sajgó Bandi egyedül marad fiatal feleségével. As még sápattabb most mint volt. Reszket min den ize, két szeme beüvegeeedik, és a mint leveti ma­ gét a kanapéra, úgy marad ott fekve, mint egy halott Az ura oda simul mellé I — Fáradt vagy. Megártott a tánca . . . ■ — Az . . . — Rosszul érzed magad, beteg vagy ? — AZ . . . — Hivassak doktort ? — Nem . . . — Kis angyalom, édes ; nézz reám, vesd reám a szemed ölelj, csókolj meg, mondd, hogy szeretsz, az enyém vagy . . . — Kelmédé . . . — De hát mi lelt? Szólj bit ne kinősz..— Nem szeretsz. Az asszony, férje felé fordítja homályos J^kintetét: — Nőm tehetek róla . . . Salgó Bandi meghökkenve hátrál. . . Mit mond ez az asszony? Láz beszél belőlle. . . Beteg? . . . vagy eszét vesztette el? . . . Erzsiké folytatja. — Mást szerettem. . . Mérget itteni. . . Meg akartam halni még az esküvő előtt; ... bűnömnek szörnyű bünbödése as, hogy tol keltett él­ nem Bocsásson meg . . o K V. A gazdakongresszus után. Ismeretes e lapok t. olvasói előtt a mozgalom, melyet a magyar gazdák orax. végrehajtó bizottsága létrehozott a czélból, hogy agrárius bajainkból egy vagy más utón kilábolni segítsen. A kongresszus,a mi a tagok számát és tekinlélyességét illeti, eikertltuek mondható, mert úgy a hasai, minta külföldi mezógaz dák számos tekintélye foglalt helyet a budapesti uj városbáxa díszes tanácskozó termében. Volt igen sok nép és tartalmas beszéd, magyar, francain és német nyelven ; elő lettek sorolva számos bajai úgy a magyar, mint a szomszéd tartományok földbirtokosainak; volt panasz a tengerentúli versenyre, mely mogeemmisitéeeel fenyegeti közép Európa termolő államait, do sőt a magunk túltermelése és egyik okául állíttatott a mostani válságnak; szóval mindsn sl lett mondva, — joggal e vagy nem, — csak a baj orvos­ lására mondatott vajmi kevés, s a mi mondatott, ab­ ban is elágazók voltak a véleményen, s a sok szép és okos beszédnbk végre is az lett a rövid ki vonata, hogy biz a mi kedvünkért sem, Francai a, sem Németország nem fog saját érdekei elten cselekedni, s igy valósaiuüleg csakis a jó Isten kegyessége o a magunk jósán sága segíthet rajtunk, ha ugyan még nem késő ? A négy napon ál tartott értekezlet végre megszülte as — egeret I . . . . mely az alábbi határozati javaslat­ ban lett összefoglalva, melyet Apponyi Albert gróf agy nagyszabású beszéd után nyújtott be. nA mezőgazdák nemzetközi értekezlete elvben he­ lyesli as előadó (dr.Oaál Jenő) javaslatait, és azok ér­ vényesítése ezé íjából: I. A m. kir. kormányhoz, melynek védnöksége alatt tartotta Üléseit, azt a kérést intézi, hogy a többi �nÓGRÁdi érdeklett államok kormányaival kollő utón érintkezésbe lépvén, azokat felkérje, hogy szakkösogoik értokezése utján a javasolt intéakedéook koresitűlvitolénok módo* tatai megvizsgáltassanak. * 2. Saját elnökségét megbízza auaU hogy hason 16 irányú társadalmi működéé folytatása végett állandó nemzetközi bizottságot alakítson, moly minden további teendő fölött határom Hfog és magát a szükséghez ké­ pest kiegészítheti.* Hogy kilátásaink a jövőre nézve-még a jelennél is aggasztóbbak, azt az előadó dr. Gaál Jenő alapo­ san matatja ki, midőn, rámatat agy az egyosölt álla­ mok, valamint Canada, Keletindia, Oroszország és a Laplat* államok megmérbetlen — de még nagy rész­ ben használatlanul beverő — gabonatermő termeteikre, melyek már a legközelebbi jövőben is sokkal inkább figyelembe veendők lesznek, mint jelenleg : a távolabb jövőben pedig Ausztrália, továbbá . az Amerikában Afrikában nem rég felfedezett ama területek, molye ken a gyarmatosítás volLaképen csak ezentúl fog meg indulni, nagyon számba veendő nyers termelésre lesz nek képesek és igy ninoe kilátás arra, bogy ezen ver­ seny már a közelebb jövőben ollensúlyoztatbaasék, ha­ ss általunk be nem látható időkig nemcsak mai ere­ jével jelentkezni, de minden valószínűség szerint foly­ ton erősbödni fog. 8 mit ajánl dr. Gaál Jenő arra nézve, bogy ezen közgazdászalunkat yégenyészottel fenyegető verseny­ nyel megküldbeesünk ? „A jövő állandó verseny kilátásaival szemben a középoorópai államok közgazdaságában létesíteni kell, vagy a mennyiben már meg van, lenn kell tartani a termelés főágai között a helyes arányokat ; a mező gazdaságot pedig oda kell fejleszteni, bogy az a ter­ melő szabad akaratának lehetőleg alávetett, iparszerü és üzleties magasbrendü foglalkozás legyen, melynél a kultúra a verseny öregbedésével lépést tartván, ezt folyton ellensúlyozhassa. A haladás eszközeit e rész­ ben a szakértelem és a munkaerők fejlesztése, a meg felelő tőkebefektetés, a helyes muukafelosztás és munkaegyesités, s minden létező termelési, társadalmi és állami tényező kellő viszonyba hozott* czéltudatos terv­ szerű felhasználása képezik. Mind szép ez, mind helyes és szívesen aláirbatja minden nemzetgazda, ámde fájdalom, ezen elvek már nem ma hangoztatnak, először a gazdák köreiben, s bár belátja minden józan gocdolkozásu gazda ezen el­ vek helyességét, szükségét, s örömmel létesítené is azokat, ha a „hadviselés0 hoz szükséges bárom kellék­ ből Mák egygyel is rendelkezhetnék! Mert mind ezen helyes elveknek megtestesítéséhez legelőször is pénz, még prdig sok pénz, lenne szükséges, mert annélkül bizony semmire sem mehetünk, s hol vegyük azt ma? hol van az olcsó kölcsön, a melynek befektetését mai keserves viszonyaink között kibírná gazdaságunk? De nemcsak a pénz hiányzik, hanem hiányzik a szakér­ telem, a kellő intelligenczia is különösen kisebb gaz­ dáink legnagyobb részénél, ezen elvek okszerű életbe léptetésére. Ennek tehát bosszú idő kell, ezt gyorsan keresztül vinni lehetetlenség, még ha pénz állna is min denkinek rendelkezésére, s igy, ha áll az, a mit dr. Gaál Jenő mond, l i. e válság vége beláthatatlan, s az még fokozódni fog a közel jövőben, akkor azon át­ alakulás alig fogna rajtunk segíteni. Hát csak működjenek a nemzetgazdák az álla mok s azok polgárai jólétén tovább is; kísértsenek meg mindén módot arra nézve, bogy a földbirtokos­ osztály képes legyen hazafiul, családi és állampolgári kötelmeinek továbbra is megfelelni, ámde mi egyszerű közgazdák, fülmüvelők no váriak be a netalán azon utakon elérendő könnvebitést hanem miután tényleg benne vagyunk a bajban, melyből ha a nemzetgazdák kisegítőnek is, ha L i. megtalálják az Ariadne fonal végét, mely e labirintusból kivezet, az nem egyhamar leend, s ha mi összetett kézzel várnak erre, nagyon könnyen ódáink adunk ki, bogy dobot ütnok kis — ta Ián őseink vére árán szerzett — birtokunk fölött, s ezen azután som nemze’gazga, sem állam nem segitendl .... Nézetem szerint két főpontban foglalható össze teendőnk e válság tartama alatt és pedig: I- Igyekezzünk gazdaságunkat lehetőségig átala­ kítani s a termelést a jószág tenyésztéssel összhang zásba hozni; földjeinket jól. művelni, okszerűen trá gyázni, bogy kisebb területről kisebb előállítási költ­ ség mellett nagyobb termést állíthassunk elő, s 2. Lépjünk egész elhatározottsággal a takarékos­ vág aljára; no kölUűnk többet, de aőt kevesebbet mint mennyi jövedelmünk van, s ezt következetesen vive keresztül kilábolandunk nagyobb bajok és veszteségek nélkül a labirintusból, s nem kerül idegen kézre az a vagyon melynek tulajdonosa, az úgynevezett közép­ osztály, hivatva van ma is mint volt a múltban, —• a m»ga erejéből fentartani, ezt a szép ezt a sok — en­ nél nagyobb — vihart is átélt — hazát ! — 0. — Felhívás Nógrádmegye gazdaközönségéhez! A m. kir. 6 ik huszárezred parancsnokság, 2483. ez a, intetett átiratával arról értesítette a nógrádme gyei gazdasági Agyműtétét, hogy as ezred számára lapok. szükséges pót lovakat, Nógiádmegye területén közvet len a tenyésztőktől óhajtja be vázáról ni. A lótenyésztés emelését kiválóan előmozdító ezen intézkedés sikerét biztosítani óhajtván, felkérvén Nóg rádmegye gazdaközönségét, miszerint megragadva a kedvező alkalmat, már is kiváló minőségű lovaik it ezen vásárr4 tömegesen behozni cl ne mulasszák, aoyny.val inkább, mert * kellő siker ecetében, a közvagyonon dást emelő ezen lóvásár, jövőben állandösittatni s tel váltva B. Gyarmat, Losonci, Szécsény és Szirákon óhaj tatnék megtartani. Ezen lóvásár folyó évben november bo 9 én B.Gyarmaton lesz megtartandó; bevásároltatni fognak ez alkalommal oly háti lovak, melyek a m. kir. honvéd ség használatára alkalmasak, tehát azok, melyek élén kebb véralkat, erős és rövid láb, széles szügy, rövid izmos btt és könnyű térfogata járással bírnak. A lovak megkívántaié magassága 155—166 cen timéter. A kor az 5 évtől a 8 évig terjedhet. A vételár *243—350 frt esetleg magasabb. A nógrádmegyei gazdasági egyesület felfogva ezen lóvásár borderejét, miért is midőn az ezúttal először lesz megyénkben megtartandó, egyszersmind külön dí­ jazásokkal is óhajtja azon tenyésztőket buzdítani a ju tál mami, kiknek a vásárra behozott lovai a bevásárló' bizottság által dicséretre érdemeseknek fognak talál latoi, mely czélból 20 darab aranyat bocsátott kikül dött bizottsága rendelkezésére. Felkérem végre különösen azon községek elöljá­ róit, hol a lótenyésztés már is virágzásnak örvend, mi szerint jelen felhívást a logterjodtebb módon közhírré tévén, egyúttal hassanak oda, bogy a kis tenyésztők ezen lóvásáron tömegesen vegyenek részt, valamint a lótenyésztő gazdaközönséget arról is értesítsék, bogy az idejében tett bejelentés esetén a lóvásár tartamára esetleg szükséges találókról a gazdasági egyesület tit kári irodája gondoskodni kész. B. Gyarmat, 1885. október hó 9 én. Fáy Árpád Cixdatagi rgyietl titkár. Hírek. Hymen. Jánoska Béla hugyagi körjegyző c hó 27-én vezeti oltárhoz Slrajberger Irén kisasszonyt Tótmarokházán. — Weisz Jónás és neje Sarolta leányuknak, Horovitz Károly budapesti kereskedővel folyó évi no-' vember bó 4 én d. u. 1 órakor saját házukban tartandó esküvőjére rokonaikat és barátaikat tisztelettel meg­ hívják. A fekete vízi híd alapmunkálatai folyamatban vannak. A bid vasszerkezetű lesz 17 méter fesztivolSággal. Mindkét hídfő betonból készül. A munkálatot megakasztotta az alapásást ellepő talaj vis, melyet néhány napig 2 szivattyú bűzött ki. A hídnak jövő évi május haváig kell elkészülnie. A jövő év húsvétjo april 25-éré esik. Hy késő búivét nem volt 1734 óta, s az ilyesmi csak 1943-ban fog ismétlődni. Az országos kiállítást folyó évi november bó 4 én fogják ünnepélyesen bezárni. AT ünnepélyen jelen lew a trónörököspár is. Matlekovics Sándor kiállítási elnök körlevelet intézett az összes kiállítókhoz, melyben fel­ szólítja őket, hogy miután a kiállítás november első nspjsiban bezáralik, a szabályzat értelmében tárgyaikat nov. 5. és 20dika közt szállitassák el és esetleges pénzbeli kötelezettségeiknek a magyar országos bank­ nál október végéig tegyenek eleget. Tisza Kálmán miniszterelnöksége tizedik évfor­ dulójának ünnepélyét a kiküldött bizottság novembarbó 29 ík napjára tűzte. A bizottság e nagy esemény em­ lékére érmeket fog veretni, ezenkívül az ünnepelt férfiú múltjának és jellemének emlékeit képekben fogja megörökíteni. A menyecskék harcza. Két csinos fiatal menyecske egy közelfalnban múlt csütörtökön azon vitatkozott, bogy melyiküknek van tüzesebb szeme, A vitának az lett a vége, bogy 23 cserépedényt vagdaltak egymás fejébe. Halálozás. Placby László Hontmegyének sok éven át volt tisztviselője élete 80 ik évében Kőváron okL bó 21 én elhunyt. Temetése e bó 23«án ment végbe, dé ke neki! Pánszláv világ. Maholnap nem Túrócz Szent Már tón, bánom Német Lipcse lesz a páuszlávok főfészke. a Zslvena gyűlése után — mint tudomásunkra esett — Írja a T. H ) — Válások Pál nyitrsi ügyvéd és muszzsrándok, Krno János, az egyetemről pánszláv üzelmei miatt kicsapott s most meg Nyitrából pofonokkal kiobrudalt ügyvédjelölt, Laeziak a hírhedi evang. papi tisztétől megfosztott königrátzi apostol, ki ez idő szerint Ciobomágban tanárkpdik és még vagy két cseh tanár Német-Lipcséu és Zseleznón Átlőtték fel a tanyásokat. Eltávozásuk után ie él „szellemük11 a német lipcsei fel­ ültetett lakosok egynémolyikében. A város „arany ifjú ságá ban“ élő „szentek**, élő Cyrilek és Metbodok van nak, a kik természet esen pánszláv apostolok, ha vilá­ gossal nem, sötétben.*A vezetők asszony! viganó mögé bújnak E szoknya megül aztán lelkes biztatást talál­ nak — nem a tót nyelv, hanem a pánszláv érzeltrek ápolására nézve. A csodálatos a dologban csak az, hogy a viganó mögé bajiakat egy bizonyos helyen hazafi vakságban szenvedők nem látják, vagy nem látják jó nak észrevenni. Elég a dologból anbyi, hogy a „tót nyelv és irodalom ápolása czéljából Túróéi Szent Már tonban összegyűlt Zsiveny közgyűléséből hozott széllemi gerjesztő kováét hatása alatt a német lipcsei evang. templom javára „Dámy a Husáry* című nőméiből fa nyaritott darabot hoztak színre Krno János és társai, minden valóazintlaég szerint ai előadás előtt páruappat eltávozott Válások Pavel — Krno János volt prinezipálisa — szellemi ujjmutatására A mulatság a múlt hó végén látott lámpavilágot éa tánezvigabmmai volt egybekapcsolva. A darabot —- úgy mondják — siker­ rel adták elő. A négyest 2d pár tánczolta. A mulatság tisztességesen is végződhetett volna, hanem hát nem ez volt a cél. TameUsnok, kellett lenni A lólább ho­ gyan maradhatott volna a köpenyeg aUtt? a széles kedvre kerekedett Krnó mihelyt alkalom kínálkörött, • különösen reggel felé, elkezdték a „Hej Slo váci** t és a „Vonónk* ismeretes kedves dalait énekelni. De szerencsére megjelent a nini előadáson egy néhányhazafi is — egyebek közt Z. G közjegyző — a kik, kiszólitva a veucaekelő arany ifjúság Köréből Pityó muzsikust és legényeit, rábazatták az „Isten áldd mag a magyart I** A hazafiadén tüntetések'különben is Liptóban megyezzerte annyira lábra kezdenek kapni, hogy a figyelmes szemlélő, kit ép látó és halló érzékkel ál­ dott meg a természet, konstatálni képtelen, miszerint a pánszlávizmus Liptóban hatalmasan terjed. A vaká­ cióra hazakerült ifjak, kik Budapesten, Cseh és Mor­ vaországban járnak iskolába, minden alkalommal tün­ tetőleg viselték magokat a magyar ellen, a hol tehették, kigúnyolták, a hol lehetett, összejöveteleket tartottak, a melyen a szlavizmusnak a magyar nemzeti szellem ellen tüntetve, ovációkat rendeztek. (F. N) Iparosok figyelmébe. Elvi jelentőségű határozatot hozott a belügyminisztérium. Az ipartörvény értelmében tudvalevőleg, ba egy iparos elhagyja iparhatóeági te­ rületét és más helyen nyit üzletet, köteles az aj üzlet nyitásánál kiszabott dijakat fizetni. E szabály alól csak a főváros területe van kivéve; -itt ugyanis uj dijak nem fizetendők, csupán bejelentés tételére van kötelezve az iparűzlettulajdonos Eddig 4 frtos bélyeg kellet az ilyen bejelentéshez, de most a belügyminiszteriem elrendelte, bogy hsak 60 kruo bélyeg használandó. Román fészkelődesek Abrudbányán a románok — mint a kolozsvári Ellenzék** egy barátja írja — egyre másra gyűléseinek. Egyes fenyegetések is ball bstóK a magyarok ellen. Az ott lakó magyarság ko moly aggodalomban él és kitöréstől tart. Szászvároson pedig Eugén Grecn kereskedésében a Kun iskolában tanuló oláh ifjúság egész oláh koníerencziákat tart és nemzeti italuk : a pálinka mellett szedik begyeikbe azokat az eszméket, melyeket a nagy szebeui és brassói oláh lapok terjesztenek, és mely lapokkal maga a ke­ reskedő is kedveskedik az oláh ifjúságnak. . Dálestely A b.-gyarmatl női dalkör és férfi dal­ egylet legközelebb tartott választmányi üléseiben elha­ tároztatott, bogy decz hó 5 én dalestély rend ez le tik a megyeház nagytermében. Mint értesülünk esen dales­ télyen Gr. Degenfeld Lajosné szül. Dessewffy Ilona orbölgy is, a női dalkör tisztelt elnöke, részt fog venni. Mennyit füstölünk el? A dohányjövedék a mait évben elárusított 877,179,660 darab szivart, 12,493,843 kilogramm pipadohányt Nem tartozik agyán a füstö­ léshez, de mint érdekes adatot felhozzak, bogy a mait évben, elfogyasztatott 106,532 kg. bornót. Feldolgoz­ tatott 11,516,322 kg. belföldi s 3,518,400 kg. külföldi dohány. Belföldön gyártatott: 799.135,845 db. szivar, 14.657,792 kg. dohány és 74,836 kg. burnót Külföld rői behozatott: 3.846,595 kg.dohány és 2.018,350 kg. szivart Minden ágnál nagyobb -volt az import és a gyártás tavaly, mtn! 1883 bán; csak a burnőx gyártása s eladása apsdt ismét és pedig a gyártás 10,000, az elárasitás 6000 kgrammal. A dohányjövedék több mint búsa millió frt tiszta jövedelmet hozott az állam­ kincstárnak. Uj posta. Felső Ludány községében uj posta lé­ pett életbe. Fenséges. (FoIjtUUm ta ) Azon lelki tulajdonságok között, melyek az em­ bert oly fenségeesé teszik, minők a természet csodás alkotásai, legkiválóbb a rottenbetlenség. Csaknem is teni vonás, dacz az ellen, a mivel szemben tehetetlen. Mily megvetendő ezzel szemben a kegyetlen s oly gyáva Nero, 111. Rikbárd sat. A hatalmas érzés apotbeozisát találjuk Horácz örök dicső ódájában. így hangzik e soha nem feledhető részlet: .lustám ac tcnaceia propotki virum Non •Hor eÍTium prava jab«nUnn. Nec váltás taatantis tyranni. Monté qnalit aolida, ueqne Austsr. Si frartus illabatnr orbli, ImpavidnB ferient ruinae • Hogy a „fenségestől* egyetlen egy lépésnyire van a nevetséges,** arról épen a nagy leik őség vonásának használása tesz tanúságot a modern irodalomban, mely nem annyira érzi, mint affectálja e hatalmas értést Hogy példákkal éljünk: nevetségesek a jólétről, na­ gyobb pénzösszegekről csaknem ok nélkül lemondó ala­ kok, Jókai Mór az „Egy az Istenben* bizonyára nem gondolta meg, mily nevetséges a bányászáévá lett bor ezognő, midőn a szükség napjaiban, visszautasít jogos négyttárete’* síorinlnyi összeget. Tóth Kálmán „Kis hó­ bortos* czimű vigiátékában a tanár, ki kétszázezer fo­ rintot dob kandallóba, csak azért, mert menyasszonya a fclbnvülés egy perezében szeretne szegény maradni. Hugó Viktor „1793.“ ez. müvében a „Convoul*-o leírásában jelöli ki a borzasztó és fenséges érzéseinek küzdelmét: „Bizonyos szent borzalom környezi mind azt, a mi nagy. Könnyű megcsodálni a középszerűié got és a dombokat; hanem a mi szerfölött kimsgasItk, legyen az egy szellem, vagy egy be$y, egy gyü­ lekezet, vagy egy remekmű, — közelről miadónik meg­ döbbent. A mi szerfölött kimagaslik, túlzottnak látszik. Feljutni oda mindig fárasztó. Az embernek elfúl lélek sete, midőn a sziklafalra kúszik, elcsúszik a meredé­ lyen, megsérül a kiálló, érdes szirtoken, melyek pedig megannyi népségek; a tajtékzó pstaVörvény közel- �NÓGRÁDI létét jslti; az ormot felbök takarják ; fölmiuni ép oly borzasztónak tataik, mint alábukni, innen van, hogy nagyobb ilyenkor u* iszony a csodálatnál 8a játságoe érzés f<«g el, irtóznak a nagyszerűtől. Látjuk az örvényt, de usm látjuk a (Öuségeet; látjuk a szőr ny|t, de nem látjuk a csodást.(faipar Imre. Apróságok. Palóca okoskodás siö» időben. Ha ma Mik, az jó; ha holnap is esik, az már baj;de ha már holnap után is esik, . . . arról se tehetőok ! Diák okoskodás. (Masi*cyuodő, hogy a diák a pamlagou alnyujlózva bovvi cs ásít.) Koromban — igy eaól — az ember aránylag milyen keveset is dolgozik. így takarítjuk mi meg a sok munkaerőt ké­ sőbbre I? Eltalálta Mindjárt sejtettem, hogy kegyed az operától való. Az az estist csengésű hang, az a ki fejezhelJen bún báj No ős mi a szakmája ? Fodrászod vagyok az udvari dalmúszioházuál — feleié szemle sütve a kérdezett személy. A leleményes tolvaj. Asszony: — Te Já­ LAPOK. nos, micsoda zörgés volt ex ? Nézz az agy alá nem valami tolvaj rejtőzött e el alatta ‘t Férj : — Tolvaj, ób te ustobi bizonyosan a Horxss. (Kutya.) A férj erre mégis az ágy alá nyal, az ott rejtőzködő lojv »j megnyalja* a kesét, mintha csakugyan a Borzas volui. A Lazáspár aztán természetesen nyugodtan alszik h* rább Másnap reggel veszik csak észre a megmagys rázbatlan oodát, hogy teljesen ki vannak rabolva. A bizony os ismertető jel. Szobalány I.ina ma láttam a káplárját. Szakácsnő : Az lehetetlen, biaz azt mondta, hogy ma őrt fog állni. Szobaleány : Már pedig na ő volt. Kék kabátban volt fehér na«l* tágban és . . Szakácsnő: És mi még? Szobalány: Hát egészen részeg volt Szakácsnő: Akkor már Li Zouyusan ő volt a gazember * Kicsit elhibázta. Udvarló: Szabad tudnom Berta nagysam kegyed idúsebb e vagy nővére: Ma riska kiaamwoy? Berta: Ér vagyok idősebb,de csak egy hónappal! A vendéglőben Vendég: De ugyan hogy hozhat már unga nekem ilyen gyalázatos ételt? Eu nél rosszabb már nem lebet a világon ! Pincér: Ób kérem alássao, ez nem olyan nagyon rossz. Ennél még sokkal roMzabat is hozhatok, ha meltóztatia parancsolni'. —■ Sértett Önérzet, Egy előkelő csalid becsisa a sMkácanóvel perlekedik : *- Ez jnár apk! Hs így folytatja, kénytelen leszek a vendéglőben őtkezai* — De kérem . . — Semmi „de*, ön olyan spárgái tálal nekem a minővel még a gazdáját sem merte velsa megkínálni! Nyilttér/) B Gyarmati lakásomról f. hó 16 én egy sárga szinti 9 hónapos vizsla kutya (kan) mely „CMár“ aővn i balgat — elveszett A megtalálót igen károm Isgvau szívm eze«sb« nekem b. gyarmati lakásomon átadói, vagy #Mtbg st bsigazitó értesítését hozzám juttatni. Az erre reflecláló feltalálónak összes költségei megtérítésén kivül 5 frt jutalmat biztosítok. B. Gyarmat 1885 október 23 áa. romyo* 0*srjj. •) E rovatban foghlUUrt vállal ZaUláaSfat a Ssark Felelős szerkesztő: Horváth Danó HIRDETÉSEK. 233-886. közgy. Pályázat Losot ex r. t. város községénél Jemnadás folytát végleg üresedésbe jött óvó tanítói állomás bátöUéőén mslvlyel évi 600 frt tiszti fizetés, szabad Jakás és s tandijak egy részének élvezete van egybekapcsolt*, pályázat nyittatik azon kijelentéssel,, begy pályától kérvényeiket képesítő bizonyítványaikkal és 10 városi képviselőnek ajánlatával ellátva folyó 1886. vévi no­ vember bő 4-én reggeli 9 órakor megnyitandó váltad közgyűlést megelőzőleg a polgármesternél beadják. Kelt Losoncion a városi képviselő taslUleXnek 1885 évi október hő 7-én tartott közgyűléséből. kiadta: Draskóczi Eds, főjegyző. 49, 51, 57, 58, 59 60, 65, 66, 68, 70,71, 72, 74, 75, 78, 83, 91, 96, 98, 100, 102, 103, 104, A balassagyarmati takarók pénztárnál elzálo­ 108, III ,113, 123, 124, 125, 127, 132, 134, 137, gosított s folyó I8HS. jnníos 30-áig lejlil arany, 138, 139, 149, 154, 158, 160, 161, 162, 163, ezüst s egyéb kézi zálog tárgyak, folyó 1885. 165, 166, 171. 175, 178, 188, 189, 192, 200, •kláfcer 26-in s síitk’ség rseléa az ért Úveli napokon 214, 219, 221, 226, 231, 234. 238. 248. 249, Miliői 2 órakor 11 intézet hivatalos helyiségekéi tar- 265, 267, 274, 275, 278, 287, 291, 297, 314, tandó nyilvános árverés utján elfognak adatni. 324,- 327, 337, 339, 340, 344, 345, 252, 355, Ab.cMmM tárgyak színi: 356, 3G0, 363, 367, 375, 379, 382, 390, 39Í, IV. 3, 5, 12, 16, 20, 21, 23, 25, 30, 33, 34, 394, 404, 411, 417, 425, 428, 429, 432, 433, 37, 42, 65. 67, 79, 85, 86, 98, 108, 110, 117, 434, 142, 443 és 454. 143, 167, 176, 178, 258, 262, 271, 276, 320, B. Gyarmat, 1885. évi octóber 4-én. 376 és 383. I b.-gytnnali liltirékpéirtír igazgatósága. V. 8, 9, 11, 12, 13, 18, 34, 40, 41, 48, Hirdetmény. Haszonbéri hirdetmény. . Kiskorú Meskó Boldizsárnak az erdótar csai határban fekvő mintegy 285 holdat tevő birtoka gazdasági épületekkel ée a regále jog­ gal együtt 1886 évi január l-ől számított egymás után kővetkező 3 évi időtartamra Ha­ lász Mózes gyám által Erdő-Tarosán a falu­ házánál a f. évi deczember 1-én megtartandó árverésen haszonbérbe adatik. Árverezni szándékozók az árverésen 500 frt bánat pénzzel ellátva jelenhetnek meg. Felvilágosításokat ad egyéb tekintetben Halász Mózes gyám Erdő-Tarosán. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B, Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00779.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 43. szám (1885. október 25.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9fd55dc29a424fd04428ae94ffa8ee9b.jpg 2a395f7512b57b68017d8293717a3ca9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c43cf9bfcbe6cc1e170f29dcd79e8542.pdf b8d4e37e257228ea1d0910822b0db4be PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. november 1. XIII-ik évfolyam. 44. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. — i r ■ ■■■■ ,i. iii - Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" . 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . ... 6 frt. Fél évre..................... 3 frt Évnegyedre .... 1 „ 50 kr. Egy hónapra. . . . — „ 50 kr. Az alőfisetési pénzek egyedül a kiadóból éti­ méivé, — . legcxélszerúbton póstautalványnyal — a nyomatandó példányok • pontos szétküldés tokin tatéból, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, kiadó ■ laptulajdonos. fel. szerk. Halottak napján. Tódul a sokaság, hullámzik a néptömeg, koszorúkkal karjaikon sietnek az emberek meg­ látogatni kedveseik hantjait Nem épit a rabsaolgascreg égbe nyúló pyramist zsarnokának, nem rak sphynxet a szerető szív elhunyt kedvesének ; egy myrtusgalyat tűz csupán keresztjére: egy forró könycsepp jobban fejezi ki fájdalmát, mint ezer rab­ szolga halálnyögése. ál ily óriási átalakulás a nép meggyőző­ désében a mindenséghez számítva oly rövid idő alatt! Két .ezred évvel ezelőtt még bitó fa volt az a jel, a mit most szent ihlettel hordunk kebleinken; két eared évvel ezelőtt a meg­ vetés tárgya volt a kereszt, melyen a gonosz­ tevők szenvedték el büntetésüket; ma nemtő, TÁRCZA. ** iw.r'Aw lüSgJeüC1,* j j JjüK '■kiéi L Altató.*) . Álom, álom, I<Im álom, SohinJ Ozi< uemplllimoa 8 rtterftve csoda-fátylad', NSpwiUd be éjtiablmaU Vessétek vneg már az ágyat • Árva szivem holtra bágyad. Hadd öleljen Jő barátom, A szelíd, a csöndes áltat. * A nap zaja, súlya, gondja Pihenésem’ elrabolja. Álam, álom, édes álom, Érkezésed mindig áldom. Te boríts be fátyoloddal, Te kábíts el mákonyoddaL Sxerelemrtl légyen álmom R rólad, eltSnt Ifjniagum. Te cxirégaai karjaidban, Födj be lágyan holtomiglan, Ama hostzu ama máaik Álomtalan éjszakáig Álom, álom, édes álom I Ssemem ima már letérőm. Áldva legyen érkezésed ; Éltem álom, álmom élet. Revioczky Gyula ------------------- 1 Halottak emlékezete. Két birodalom kórsai fel egymást e napon, egy egész bosszú esztendőnek e mindenkor legkomorabb •) Matató saerzlnek a .Magányból* ezimd verskötetéből, ■oly decsember elején fog megjelenni. Előflietéei pénzek vagy megrendelések 1 htjával a aserzó nevére, Kassára klldendők. > A azork. melyre áhítattal tekintünk, vár, hová lelkünk siet oltalmat találni az üldözés elől. A dértől csillogó sirbantok intenek felénk: parányi az emberi lót! Mikor imáinkat végeztünk a kedves sír­ ján, s elmerengünk a lobogó lángtengeren, nem jut-e eszünkbe, ha majd mi is itt alant pihenünk, eljő e hozzánk is valaki, lesz c a mi hantunkon is koszorú?... Zizegve bélintgatnak a zuzmóé akácágak, a kis kápolna csengetyűje imára cseng . . . eszmélünk s bol­ dogan, megelégedetten távozunk a szeretett sírjától, legszentebb kötelességünknek tettünk eleget, a hála adóját róttuk le. Mily magasztos az emberi szeretet nyilvánulása! A lobogó lángok közt, a hullámzó nép szivében, a csillogó könyökben, csak egy gondolat, csak egy érzelem sugárzik szét: a szeretet. Eltűnt a pogánykor, szokásaival együtt, a szeretet tana kikelt bölcsőjéből, „hol «obasem cikázik az ég“ s eljött nyugatra, meghó­ dította a vad vidékeket, „hol dörögve űz vil­ lám villámot;“ átrepült az óceán végtelenjén a mindenütt, hol ember él, áldást, boldogsá­ got osztva jár. A szirttetőn, hol előbb a holló-sereg kó­ válygott hulla után, szent zsolozsma zeng, az utasok baráti karok közó menekülnek a hideg s a fáradtság elől; a távol mesés hon vadem­ berei között is áll oltár, melynek közelében tiltott a bűn; az újvilág sürgő sokasága kö­ zött is cseng a harang, imára hi mindenhol, mindenütt, szent a hit, szent az érzelem, me­ lyet a szeretet tana illetett. Ma az egész világ gyászünnepet ül. Hány ezer és ezer hő ima száll az egek urához a megholtak nyugalmáért. S kedveseink porai ez életben többé soha sem fogják viszonozni szeretetünket. Annál szebb, annál magasztoaabb e nap hát, melyen a földi számítás, önzés ki van zárva. Szegény, gazdag, egy szívvel, lélekkel siet a holtak világába. Menjünk mi is ki a temetőbe, látogassuk meg kedveseinket, imádkozzunk a szeretett sírjánál, a mindenható meghallja imánkat, a kegyelet, a szeretet elnyeri jutalmát: kedve­ seink poraira a béke s a nyugalom angyalai vigyáznak. Nógrádmegye közgyűlése. A törvényhatóság okt. hó 26 ín közgyűlést tar lőtt, melynek tárgyát képezte az 1886-ik évre 'szóló költségelőirányzat, a több elmaradt községi számadás és költségelőirányzat felülvizsgálása A k öt gyűlésen a tisztviselőkön kivül következő bizottmányi tagok vettek részt: Madách Károly, Reménjfy József, Hanzély László, Kövy Tivadar, Sréter Alfréd/- Wiadár Viktor, Simko Frigyes, Komjáthy An sóim, Farkas Ferencz, Kacskovics Jenő, Kacskoviee Ferencz, Fáy Árpád, Pongrácz Tivadar, Placby János, br. Buttler Ervin és Veres Lajos urak. Scitovszky János alispán űr a megjelentek szívé­ lyes üdvözlése után a közgyűlést megnyitja, s előadja, hogy a törvényhatósági költség előirányzat a törvé­ nyéé 15 napon át ki volt téve, de ezen idő alatt arra semmi féle észrevétel be nem érkezett. - Az előirányzat, mely a fedezet és szükséglet fő­ összegeiben az 1‘85-ik évi költségvetéssel teljesen meg­ egyez, az állandó választmány indokolásával elfogha­ tott, s a nm. belügyi minisztériumhoz felterjentetik. Az előirányzatot főbb tételeiben következőkben vonjuk össze: I. Szükséglet. 1. A központi tisztviselők fizetése: 13.060 frt, 2. segéd és kezelő személyzet: 9100 frt, 3. járási tisztviselők : 22,890 frt, 4. szolga uemélyrsl: 7369 frt 81 kr, ó. hivatalos helyiségek bérlőiére: 600 eatején, midőn a szellemek végtelen birodalma, meg az aratorok, — az élék e véges egyénei, találkát adnak egymásnak. Két nagy tábor ez, melyben ép olyan egyenlő mindegyik, mint a milyen egyformává válik mind­ annyi, úgy hogy bízvást összefoglalhatom őket egy közös név alá : A Fent és Alant. Van c szomoiúbb találkozás mint midőn a föld fölöttiek, a földalattiak emlékét ülik ? Az élők kegyelete: a halottak Ünnepnapja ez! Ügy tolong, úgy nyüzsög a nép, mint a hangya Kezdjük az élőknél. Az élet kezdete mindennek. Az álom csak félbeszakítása a végnek közös jövőnknek a halálnak. Megnyugvás a sorsban, ez boldogít Erős bit egy jövő reményben, ez vigaszt 4. Maradjunk tehát előbb az élők között, kiket azon bán — s ha jól megfigyeled, talán messze se kell ku­ tatnod, hogy észrevedd: hánynak nincs már reménye s ez ölte meg bitét, vájjon és kérdem: lehel e ez, ezu­ tán megelégedett ba sorsában még csak megnyugvást sem Laláit? raj, némán csendben . . . mindenik legelőbb, oda, Ezért oly kevés a boldog s oly aránytalanul abhíz a kis hely falé, a hol van valakije, s aztán to­ ijesztő a boldogtalanok száma — kik között és ba vább a többi emberekkel, a halottak felett ... oh és mindig s mindenütt az alapokra vissza trenve, ezt ba kinek nincs, ha csak egy egyszerű kis fakeresztje is? elemezed, világos lesz a tétel: mindenkor és a sajnos, bizony nagyon . kevés az ki elmondhatja, nekem de e nyomornak a gazdagsággal, kell versenyezni, még nincs halottam. mig: s ez a szomorú való, ma már odáig vagyunk A sirkert az, hol megszűnik minden jó kedv, el hol az egyflgyűség az értelemmel mer küzdeni s a tűnik minden mosoly, elbalgat a játszi csapongó öröm, győző mindenha: ki szerencsés csillag alatt született. elrepül minden tréfa, halkan lép mindenik, nehogy meg­ Érdem, erény csak szerény üres szavak, szóba sem jöhet. zavarja az örök alvók nyugalmát, — kinek szellemei, Ob és hány van, a kit ez vitt a földről — a — mig a gondolatába mélyedt fő a kis balom por földbe hányó göröndjét nézi, — talán éppen fölöttük a meg Hogy meglelték-e ott aztán azt a nyugalmat, a lehet, hogy közöttünk lebegnek . . . mely az életben hozzájuk oly mostoha volt ? ne ku­ — Láttá é már közülünk valaki ? kérdhetné hí tassuk télién mosollyal a kétkedő. — De ki tudhatná köztt Ki tudná megmondani, hogy a halál boldoggá lünk, hogy nem így van l egyszerű válasz lehetne rá teszi c a boldogtalanokat, a kik bíztak : hogy csalód­ Ám ne kutassuk egyikél sem Nyugodjunk meg janak, s a kik hittek: mert szerettek és hogy még inkább abban, úgy a hogy van minden. Minden jól van, úgy a hogy van. Mert igy kell lennie. Lehetetlen dolgokat — hasztalan iparkodik bárki is, — üres szavakkal lehetővé, megfogbalóvá, elérhe tővé nem varázsolhat azért soha. Viszont a mi önma­ gában világos és egyszerű, ha bármily sötétnek, mistikosnak festik is, megértik azért mert tu^já mindeúik. remélni is mertek : osztályrészük gúnyos kaczaj lett, ördögi vád gyanánt nntalau fülűkbe csengve küzdel­ mük pályáján, mégis kitartással bt fájdalommal is, de előre törve azon . . . e miért: hogy lebukjanak ! Egyik hamarabb, mert a kevésből is megaokalta. A másik talán később, mert már nagyon is sok volt neki, abból a kevésből a mi számára jutott. Irigy kéz lökte le az egyikét: ellenségnek neve- �NÓGRÁDI frt, 6. irodai szükségletek: 6920 frt. 7. utikölis.'gtk • uapi d(jak : 300 frt, K. épületek fentartási költségei: 1856 frt 19 kr, 9. vegyes kiadások s előre nem lát­ ható költségekre: 900 frt. összesen 72.996 frt. IL Eedezet. I. Vegyesek 200 frt, 2. megyei épű* letek haszonbére : 900 Irt, 3. hivatalos értesítő dijai­ ból: 1096 fr*, 4. államkincstári javadalmazás: 70,800 írt, összesen : 72,996 frt. Közgyűlés vége 11 órakor. LAPOK. a 7000 et. Ez sem a kincstár, aem ax adózó polgárok érdo kében nem tűrhető Segiteni kell tehát a dolgon. De hogy? Sokan ezt nem képtelik máaként mint újabb birói állomások rendszeresítése által. . Ez kétségtelenül a legkönnyebb megoldási mód, de pénzügyi szempontból felette aggályos, mert hova jutunk, ha minden újabb szervezés napról napra nőve kedő költségekkel terheli államháztartásunkat ? Épen exért nem tartjuk* feleslegMoek a segítségnek más mó dozatai uláti is tekinteni. A tiszta logika eleméhez tartozik, bogy ba a p. 0. közigazgatási bírósághoz befolyó ügyek számát lehetne csökkenteni, a bárráiék is magától eltűnnék. Mi erre tudnánk modul találni, mert körülbelől ismerjük aso kai az okokat, melyekre az ügydarabok számszerű növekedése visszavezethető. Ilyen uk a pénzügyi bíráskodásnak alsóbb fokon teljes szervezetlensége Ilyen ók az, bogy a p. ü köz igazgatási biróUgboz minden lényegtelen (bagatelle) ügy felvibe ő •• A p 0. közigazgatási bíróság határoz az adöfcl szólamláai bizottságok, a közigazgatási bizottságok s a p. 0. igazgatóságok végzései felett. Az adófelsaólam lási bizottságuk ellen nem leszünk kifogást, mert azokra a polgáruk érdekeinek garanliája szempontjából a jelenleg divó kormányul keretében, szükség van s más műszer vek által bajosan helyettesíthetők. A köz igazgatási bizottságok bíráskodási jogát azonban már czélszerüség szempjntjából felette kétesnek tartom, mert a pénzügyi bíráskodás egészen apeczialis szakképzett séget feltételes, a mivel a közigazgatási bizottság tel jcsen ki vau szolgáltatva az adófelügyelőnek, ki kötő lességezsrűeo minden oly határozatul megfdebbez, mely (nagy ritkán) nem a szája ize szerint készült. A mi végre a p U. igazgatóságon bíráskodási jogát illeti, ez ellen semmi kifogásunk nincs, de felette sok kifo gázunk van a pénzügyigazgatóságok által gyakorolt bíráskodás módozatai ellen. n pénzügyigazgalóaágok munkaanyagának lógna gyobb részét ax illetékek képezik. Van igazgatóság, bol csak uccu ax egész személyzet az illetékek ügyoez tályábau dolgozik: ért vagy nem ax illetékügyekhez, legyen az titkár, fogalmazó vagy pláne fogalmazód gyakornok ? Az ily ügyosztályokban aztán a munka teljesen gyárilag készül. Az a legderekabb ember, a ki logtöbbvt felgyárt. A felülvizsgálattal legtöbb eset ben senki sincs megbízva, a az illetékügyekben dől- _ gozó titkárok, fogalmazók és fogalmazó-gyakornokok munkája minden felülvizsgálat nélkül jut a pénzügy­ igazgatósághoz vagy helyetteséhez kinek más dolga is lévén, boldognak érzi magát, ha pár óra alatt 200—300 darabra ráírja, bogy „kiadható.* Ily eljárás mellett nem csoda, ba a péozügyigazgatóaágnak majd minden végzése felebbezéa alá kerül. Mi szentül meg vagyunk győződve, bogy a pénxflgyigazgatőeágoknál ax illeték ügyosztály élére (moly nagyobb igazgatóvá goknál bélyeg és illelékoezUlyra osztható fel) egy szak­ értő titkárt helyeznek, ha ax ez által felülvizsgált da­ rabok kiadásával egy szakértő pénzügyi tanácsost biz nak meg, ha a pénzügy igazgatóságok számára, az ál táluk gyakorolt bíráskodásra nézve, eljárási szabályt (mert még ex sincs) dolgosnak ki: a felebbezések száma felére olvad le. Ekkor lehelne aztán minden aggály nélkül gon­ dolkodni ama másik ok felett, melyet felhoztunk, bogy érdemes e minden bagatelle ügyet a p. ü. közigazga­ tási bíróság fóruma elé ereszteni, s nem volna e oko- nik ax emberek, pedig szemében n legjobb barátja volt; — a másik önkexével ölte meg önmagát s bolondnak mondta a világ, a a harmadik ? Ah! Ex élve maradi -- mily szerencse, ugy-e ?! — hiszen hol­ tan jár az élők között. Sz gény! ennek a sorsa a leg­ iszonyúbb: nem tud meghalni. 9 miért? kérdi ismét közönyösen a világ, de ugyan miért is? Eb, jobb b« nem válaszolunk reá, elég ba látod mily rideg, mily szánandó az ily ember, mily hideg a gondolata, a lelke, megölve benne mind a mi jó volt, a mi szép, nemes, ob és a szive ? ba tudna dobogni még egyszer valakiért . . . ba volna szivei hiszen nem tréfának veszik e, bs még őszinte érzelem él valahol, melyet aztán víg tréfából, játszi örömmel, - mint naiv kis gyermek, a játékbábját — de talán mégsem oly Öntudatlanul — ám kaczagva összetörik, eldobják s uj szórakozást találva csakha­ mar nevetve feledik , . . nevét kérditek ? Akárhány jár naponta közietek! Neve nincs: élőhalott. Vájjon többet ér-e aztán az ilyen élet a nem lét­ nél? Bizony ba kopogtatnánk a néma hantokon, ta­ lán nem akadna egy eem^ ki felcserélné véle örök nyugalmát Exért mondják s csak ilyenekre mondhatják, bogy a halál: a megtzabadulas pillanata. Mégis mért van az, bogy minden ember — hl szén gyarlók vagyunk..mindannyian —- de kezdve a legjámborabb hívőtől, le a legvadabb éa a már szá­ nandó bitetleuig, •— a mint tudjuk bogy e(jő, el kell jönnie, ax időnek : mert születtünk, midőn megszűnik majd ránk néivo minden, mégsem igen szeretünk vagy Igazabban szólva nem igen akarunk gondolni a peresre, ba majd nem létünk megvalósulaod. Egyik talán botorságnak tartja, azon idő fölött sxomorkodni, melyben már nem leszünk, bölcseletileg igy okoskodván: mikép ez ép oly képtelenség volna „mintha azon idő fölött búslakodnánk, melyben még nem léteztünk*. Míg a második igy felel. nA lélek bennem vala­ miből lett, axért nem lesz sjmmivé, mert valamiből ered*. S ba most összekötjük ezt egy harmadik állítás­ sal, bogy L i. „ex álom és halál között nincs gyöke­ res különbség, s ax egyik ép oly kevésbé veszélyez­ teti a létet, mint a másik* — a kérdés mégis fsnmarad: bogy lehot, az, hogy oly nagyon kevés az, ki ko­ molyan megfontolva e gondolatot nem borzad meg e szótól: halál, — s viszont oly sok, ki előtt oly ked­ ves az élet, elannyira, bogy a temetőt még messziről is félve kerüli. Pedig mennél távolabb éa távolabb fut tőle ta­ lán annál közelebb ér hozzá. Elértünk tehát elmélkedésünk tulajdouképi tár­ gyához, melyről és a melynek emlékét oly kegyelettel ünnepli egy egész világ — hogy egy kevéssé gondol kozhatunk is róla. Csak egy példát hozok fel. Nem is megyek mess ne, kan a temetőben maradok ... a hol egy sötét elhagyatott helyről, melyet már halomnak sem igen nevezhetek — hiszen év év után egyenesre tapossák már azt at emberek, s nézem a pompát a fényt a a tolongó tömeget . . . Egy év előtt ugyancsak e helyen álltam, s mint ma: figyeltem ; olykor többet tanulhat itt ax ember mint a színházban: némelyik uly szépen játsza jeleneteit, hogy ha nem ismernéd, még tragikus­ nak tartanád szivükben a komikust. Láthatsz ott azután még mélabús szerelmeseket, is, nyomokban mély részvét s oly őszinte ragaszkodás mint a mennyire mérlegelt és „értékes* szerelmük tárgya. A pénzügyi közigazgatási bíráskodás. A pénzügyi biráskudáa (erén a p. fl. közigazgatási bíróság feláll! tás a aj epochát teremtett. A közönség ex aj intézményben érdekeinek garántiáját keresi. És mél tán, ha figyelembe vesszük. hogy ex a bíróság ai adó* és illetákügyi törvények éa szabályok sötétjét nem egy helyen világította be, bogy az Általa felfllbiráll hatá­ rozatoknak. ax 1884. 43 At ax -1885 ben pedig 56 <>0 -át változtatta meg. Minél jogosultabb a bixalym ex ifjú intézmény iránt, annál meglepőbb ax, bogy a p. ti. kőxigaxgaUei bíróságnak ax 1884. év végén 4057 drbban 4972 re szaporodott fel. Mindenek előtt teljes megnyugvással konstatáljak, bogy axérl aem mi, sem miiok a p. Q kőzigaz gatási bíróság (telő birAil jogosan felelősökké nem te hotjflk. A rcndolkoxésünkro bocsátott kimutatás sxe rint a p. 0. közigazgatási bíróság ítélő birAinak tévé kenysége ax Ib84 évben fejenként 68G, a folyó évben pedig ax ellő félév alatt 618 drbra terjedt, tehát a folyó egész évben a tevékenység fejenként 1036 drbra tehető. Ex elég, sőt sok. A m. királyi Curia ítélő bi rái ax 1884 ik évben 20,407 drbol intéztek cl, melyből egy bíróra 329 eaik. A hátralék szaporodása okozati összefüggésben van a beérkezett ügyek szaporodásával Az ólmait év ben a bárom évre történt adókivetés idejében, a bíró ság Öeexee befolyása 8174 flgydarabra ment, a a folyó év első felében midőn az adókivetés csakis az időköz, ben nyílt Ősietekre szoritkkozik, a beérkezett ügy. darabok száma már 6684 re szökött fel, a tekintve bogy ax ügybefolyás az év második felében rendező* rint nagyobb, az év végén bizonyosan eléri a 12,000-eL Kétségtelen, bogy a meglevő 9 bíró, kik közűi egy tanácielnöki teendőket végez, e munkaanyagot alaposan feldolgozni képtelen. 8 ma ott állunk, (ám bár a folyó érben a személyzet 3 bíróval szaporittatolt), az év végén ax ügyhátrálék, tekintettel arra is, bogy a bírákat megillető törvényes szabadidő csaknem egéezea a második félévre eaik, bizonyára tetézni fogja sabb a felebbezések korlátozása által a p 0. közig bíróság munkaanyaga és munkaerője közt az egyes súlyt helyreállítani. M, K. Vasut ügy. Vasútnak kissé megfeneklett A fejlődést azon saj­ nos körülmény gátolja, bogy a kibocsátott ujabbi kö­ telező nyilatkozatok legnagyobb része még most sem folyt be. Hátráltatja továbbá ex ügyet ax is, bogy a Zichy eenioralis uradalom még nem határozta el ma­ gát arra, bogy a már folajánlt 60.000 frtot az esetle­ ges újabb vonalra is aláírja *, . - Lassan két éve vajúdik az ügy, és alig észlelünk valami eredményt. Minden a közönség közönyösségén múlik. At intéző körök, ax alispán minden lehető dol­ got elkövetnének a vasat létesítése érdekében; de alá* Írások nélkül mozdulni nem ItbeL Tehát lessük a sült galambot szép csendben tovább is. Másait, ba vasútról van szó valóságos vasút láz fogja el ax embereket. Máskép buzdulnak pL a lévai polgárok is, mint mi Ott okt 22-én nemzeti sxinfl nagy falragaszokkal lelt elárasztva a város, s a falragaszok következő felhívást tartalmaztak : IMgárok ! A ratuf lírára tón ; de egy évi axfóakai /el kell atán/ani. Tegyetek ezt önkeu/eten., mint tu­ bád polgárokhoz mik. A U vonakodik, azt kényszeríteni fogjuk, ét mint árulókat megbélyegezzük, hogy utálattal ét átokkal forduljon el tőle minden litzfetiéget lelek ! — „Több polgár.* Léva is látott már 20 év előtt vasúti mérnökéi falai között, de ax óbsjtott mozdony füttye 20 év alatt mindenkor elkerülte. Most azonban— úgy látszik óha­ junk megvalósul — megvalósul pedig azért, mert a oyitramegyeiek erősen sürgették a Teresen—gődindi vonalat, mely ax osztrák állam vasútnak nincsen ínyére, bogy a fölpaprikázott kedélyeket zsákmezibs vezető vonalak kiépítésével akarja megnyugtatni. Ilyen zsákutezába vezető szárnyvasut lenne a Csalta—lévai vonal melynek kiépítését még a mull évben képtelenségnek mondták, ma pedig már annyira nem az, bogy okL hó 17 én Majlátb István barsi főis­ pán meghívására Léván népes gyűlés tartatott és a vonalnak ax osztrák ál lám vasút által történendő kiépí­ tése elhatároztatott, sőt miután Léva városa 26000 frt, Leidenfrosl testvérek 25000 frt a mások is nagyobb összegekkel hozzá járultak, a szerződést nevezett tár. éulattai majdnem meg is kötötték, mely szerint a vonal 1887 ben a közforgalomnak átadandó Ionná. Barsmcgye okt. 26-án tartott közgyűlése Léva érdekében ax anyagi és erkölesi támogatást elhatározta. így buzdulnak máshol! Ébredjünk mi is 1 Tanügy Seilovaiky János alispán ur okt. 26-án tanügyi enquet et tartott, melyen jelanvoltak Komjáthy Anselm kir. tanfelügyelő ur a jár si fösxulgabirák közül Sxerémy Gábor, Placby József, Veres János és Balás Fe­ Többet vehetsz itt olykor észre, miat az intrikne a ooulisxák mögött. Egy évvel ezelőtt is sötét volt e hely ma is ax maradt. Szegény halott! Boldog halott, neked már iga­ zán senkid sincs. Egy év előtt még legalább korhadt fakereazted állt — bár róla a nevet már akkor rég letörölte ax idő — s ma *. ez sincs már már meg; a porhanyó fát: keresztedet, sírod fölött játszó kis gyer­ mekek eltördelték játék gyanáut. S ba még keresne is valaki, nem találhat meg immár soha többé, téged már nem sirathat meg senki többé I Eltűntél örökre ! Vájjon megszűntél e te örökre? — Oh mily könynyen ejtik ki e szót: örökre'. szeretlek — örökké gyűlöllek. Hány szerelmes mondja egymásnak el, s hány haxudja naponta egymásnak viszont 1 De nem csoda mikor oly könnyű leírni azt, alig áll pár betű* bői s mégis mily megfoghatatlan, mily végtelen tit­ kot rejt magában. Titkot, melynek értelme oly fensé­ ges, uly szent, oly mély, oly isteni, bogy merész böl­ csészek okoskodásai olybá törpéinek, mint a porsze­ mek szélvihar ellenében, melyet tehetetlenül söpör a gondolkodó véges lény könnyező szemében a természet végtelen hatalma ! Schoppenbauer mondja: A mist a világ eltűnik az éj beáiukor, de létezni egy pillanatra sem szűnik meg; — ép úgy múlik el látszólag a halál által em­ ber és állat, s ép oly háboritlannl marad főn azért igaz lényegük, a ez ax időbeli halhatatlanság. A fa levele mely baszol elbervad s leeső félben elmúltát siratja, • nem vigasztalódik a friss zöld re­ ményével, mely tavasszal a fát újra lógja felviriUni — hasonlít a halála fölött kétségbeeső köz, a ki fél attól a gondolattól, hogy míg mások még lesznek, ö �NÓGRÁDI renex. Az enquet tárgya volt megbeszélése és megala­ pítása annak, hogy az országos tanügyi törzs könyv böz szükségelt adatok Nógrádmegyébeu miként gyüjtessenek egybe? Az országos tanügyi törzsköoyv az adatólat három irányban fogja magában foglalni, u. m a tanítók, az iskolák és a tanulók viszonyaira vo natkozó adatokat. Az enquet az alispán állal megnyit­ tatván, az alispán hangsúlyozta azt, hogy ily törzs könyv nélkül helyes tanügyi politikát kifejteni nem le­ het ; miért is felkéri a szolgabirákat, bogy a megyei adatok összegyűlésére közreműködésüket ajánlják föl. Miul>n ax összes adatgyűjtés nagyobb munkát és hosszabb időt igényel, egyelőre abban történt megái Ispodás, hogy elsősorban csakis a tanítók fognak ősze iratai, és pedig a megyében működő összes tanitókra nézve következő adatok gyűjtendők be: a tanító neve, működési helye, születési bizonylata, családi értesítője, képezdei bizonyítványa, tanítói oklevele, szolgálati bi­ zonyítványa. Ezen adatok legkésőbb docs. bó végéig besxolgáltatandók lesznek. Iparügy. A b gyarmati általános ipartestület elöljárósága folyó évi október bó 25 én rendes ülést tartott Tár* gyai: I. f. év szeptember havi ülések jegyzőkönyveinek bilsl esi lése. 2. Gelléri Mór által szerkesztett „Iparos naptár8 rai előfizetések gyűjtése, minek eszközlésével Molnár János elöljáró megbizatolL 3. a b. gyarmati szolgabirói hivatal által a testülethez intézett felhívás folytán asz erdélyi közművelődési egylet** részére adó mányok gyűjtésé, minek eszközlésével Mák kai Sándor h. elnök és Molnár Jánoe elöljáró megbizatott. 4. Ifj. Scbalcz Lajos iparbatóaági biztoa lemondása, mire néz* ve batároztatott: hogy a b. gyarmati átalános ipartostűiét elöljárósága az I aö fo<u iparhatóságot, ezen tiszt* ség haladék nélküli betöltésére kérje fel. a minthogy a bizalom Hepp I-ászló elöljáró azemélyében öszpoutosul, ezen tisztségre az I aö fokú iparbatóaágnál ajánltaasék, 5. Czulyag Gáspár özvegyének segélyezése; tekintetűt szánandó helyzetére, a befizetett belépéaidij visszaadása mellett, 10 frt pénzsegélyben részesittetik. 6 Meleg Imre bábsűlő panasza, hogy a vidéki országos vásárok alkalmával, a többi b. gyarmati bábatllőklöl elkülönítve, részére hely jelöltetik, kéri kieszközlését annak, hogy ő is a többi gyarmatiakkal együtt helyűt nyerjen; ha tároltatott, hogy a vidéki vásárok illetékes iparható­ sága ezen panasz orvoslása iránt felkéretik. , Politika. Két nagy foutoságu fairt hozott a na pókban az ellenzéki sajtó. Egyik nagy fontosságú hir az volt, hogy Tisza Kálmánt elhagyta a - szerencse, mert egy bécsi lap (mely a magyar kormánynak nem . valami nagy barátja) azt irta, hogy a Tisza kormány nem képes az állam pénzügyeit rendezni Másik nagy fontosságú birs pedig ugyanazon bécsi lap nyomán az volt, hogy a szerbek bevonultak Bulgáriába. Ámde ez a második hir oly természetű volt, mit rögtön megozá foltak, s még az napi esti számok kijelentették, hogy a szerbeknek Bulgáriába való bevonulásáról közölt hir „hazugság8 volt. már többé nem lesz — és panaszosan felkiált Nem én vagyok az többé! Hisz azok egészen más levelek! Oh együgyű levél Hova igyekszel ? honnan ke­ rüljenek elő inások ? Hol semmi helynek tátongó Öb­ létől rettegsz ? Ismerd meg csak tenuen lényedet, azt melyet a létei szóraja eltölt, — ismered föl a fának belső, tit­ kos erejében mely a levelek megannyi nemzedékén ke resztül egy és ugyanaz lévén, érintetlenül marad, le­ véstől és veszéstöl egyaránt I És ezek után talán nem lesz merész a tagadsz, ha ki egy kávésáé kételkedik s nem igen meri elhinni annak a régi görögbölcsnek e szavait, ki azt állította: Halála előtt az ember semmi és halála után is semmi. Mert lehetetlen, hogy igy legyen az, hiszen a halál csak az agyvelőt, az értelem működését, meg a vér keringését, a ezivérzolmét szűnteti meg — és csakis a fizikai testet éltető élet lámpájának olaja alszik el, de nem örökre: mert a „szellomiélet elve8 ki nem ég­ het soha I ' Legideillöbbuek tartom elmélkedésemet zárni be a legnagyobb gondolkodónak, Uamletnek e mély ér­ telmű, gyönyörű soraival: . . . Meghalni, — rlxxunyadni — aludni 'latin álmodni: tg a bfikktná. Mart, hogy ni Almok jönek a halálban Ha majd lerixxnk mind • földi bajt. Ra vixiaadöbbrnt. R maggondolAa aa Ml a nyomort oly houtaaan élteti : Mart ki rigalná a kor gdnyraapAait Zaarnok boagqját, a gógíia ámbár dslyfát . . Haeralme kínját: Ha nyugalomba kSldbatuá magát pwla térrel? . . & LAPOK. Hanem bezzeg a másik hirt, amit éppen úgy megvezéiczikkeztek mint az elsőt. Ezt nem czáfolták meg, mert az e féléket nem szokták megczáfulnl Em­ lékezhetik azonban az ellencék, hogy ezen, már lege lább is századszor költött hirt, a tények már ugyan­ annyiszor megczáfolták. Hiszen ez az ellenzéknek már valóságos mestersége. Ahányszor valami „alarmot" akar csinálni. Tiszát mindannyiszor elbagyatjz a sze­ rencsével. A hányszor meg Apponyi az országot nya­ kába vette, s a hányszor a mérsékelt ellenzék szer­ vezkedéshez fogott, (s vájjon hányszor ?) Tiszái mind­ annyiszor elhagyta a azerencie. Az ellenzék annyira neki szokott buzdulni minden ily alkalomkor, bogy se lát, se hall mást, csak saját képzelődését, és saját hangját. Pár hét múlva aztán visszatér rendes vérke­ ringése, akkor rendesen ki is van állva, mint aki so kai lumpolt, és korteskedett. Ilyenkor bágyadt és re­ kedt, amíg ki nem beveri magát újra. Az Apponyi és Szilágyi országjárása, a bácskai és torontáli szereplések, a gazda kongresszuson felhang­ zott éljenek, amint látszik ismét kivették sodrából, is­ méi álmodik rózsás álmokat, már-már látja a mint a mérsékelt ellenzék tengere nő, melybe a szabsdeivfl párt belefut; amint Tisza alkouyodik és Apponyi bajnalodik. — De oh átkos sors! Egy csattanás 1 és a valóság megfordítja az álomképet I Irodalom. Kelet. E oúmmal egy kólUi uápaágekben gazdag csikket küxól az .Orazág-Világ* legújabb (okt 17.) axáma Kaaa Jvor báró a legkitűnőbb magyar publicxiata tollából Ext kovatik' .A kü­ ldőéi*. P. Hsatmáry Károly albaaxálésc ; ,ldőaxakoh*. költemény Lauka Oaaxtávtól; .A pagyar ixioétaet lll-ik évfordulója*, Mol­ nár Györgyiül a kitűnő tragikoatól; .A Lét mennyei asent zárak*, htimoraaxk Gabányi Árpádtól; .Lánynókletáa*, ballada Sárén Imrétől a .11 ári Jánoa Iliásza*. azcrxSJHfil; aA veraenytéren", Fenyő Sándortól (.Hugó* rajtával); ,A kollektor*,, exékely re­ gény Benedek Elektől. .A hátról* Székely llnaxártól A képek kÓst figyelemre méltók a axófiai képek, melyeket Tóth Bála a belytxinén kéuittetett ai .Ország-Világ*, réaxére. E diámban ta­ láljak Vilmoa poron hercaeg amképét, továbbá* Belirxay Gyula a jubiláló xeneaxenő arexképét életrajxzal id. Ábrányi Koráéitól atb. A gazdag éa változatot rovatok: Tudomány éa Irodalom, axinháx éa művészet, njdonaágok, a kiállításról, könyvpiaca, nők vi­ lága, vidéki élet, sport, hymen, gyáxzrovat, innen-onnan. rejtvé­ nyek. Az .Ország-Világ* elöfizetéai ára : január—deczemberrs 10 forint, január—juniorra 5 írt. jnliua—aaeptemberre 2 frt 50 kr., junitia—deeiemberre 5 írt. Az aEgyetértéa*-a*l együtt: Egész évre SS írt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy bóra- 2 frt 50 kr. Ax elöfixaUai pénxek a Pallaa irodalmi éa nyomdai ráarvénytársasághoz küldendők, kecakemétl-utcxa G-ik azám. — Továbbá megjelent a .Olvasó kór* szépirodalmi képez regény-folyóirat 10 foxate Páriái vérdráma történeti regény czímmal a folyó iratot annyiból inkább ajánljuk olvasó közönségük pártfogásába meri mindig a legújabb éa legjobb Írók dolgozatait hozza. E havonként kéUxer, mindig 6—V Raa megjelenő folyó iratra előfizethetni Budapeaten, Fttlőp Györgynél Stáezió-uUxa 31. az. Egén évre S frt, félévre 3 forint A .Magyar Házlaiazsnyek Kaptára* 1886. évre már meg-jelent és bekBldetett nerkentóaégünknek. Ax ax általános elis­ merés, melylyel e naptár tavaly, első megjelenése alkalmával ta­ lálkozott és az a fényes, a magyar Irodalomban úgyszólván pá­ ratlan siker melyet miudenfelé aratott csak arra buzdította a .Magyar Háziasszony* assrkezztfiaégát, hogy naptárját, melyhez e nemben hasonló az egétx világirodalomban nem létezik, minél tökéletesebbé tegye. A .Magyar Háziasszonyok Naptárának* se­ hol sem szabad hiányozni ott (s a tavaly elért siker után bitónyos, hogy nem is fog hiányozni), hol a háxtatás a takarékosság elvei nerint vezettetik. A .Magyar Háziasszonyok Naptára* nem­ csak gondos vezető és tanácsadó a háztartás minden ágában, ha­ nem számos szépirodalmi közleményével kellemes szórakozást is fog nyújtani. E díszes kiállítású 233. oldal terjedelmű naptár. Elő­ fizetési ára fdxve 1 frt Diszkóiéiban 2 frt. Vidékre bérmentes ajánlott küldésért 20 krral Ifibb. Megrendelhető (legtxélsxerubben postautalványnyal) a .Magyar Házi asszony* kiadóhivataléban, Bu­ dapest nagy korona-nteza 19. — Ajánljuk t előfizetőink pártfo­ gásába. Hírek. Hymen. Sramkó Mihály aszódi gymuásiumi tanár okt. hó 26-áo vezette oltárból Stúr Marilka kisaMZonyt, Stűr Károly pribeli ev. leiként kedven én nép leányát. Kinevezés. Pethes Béla, a b. gyarmati kir. törvéuynték egyik aljegyzője a beszterczebányai kir. tör vénynékbet neveltetett ki jegyzőnek. A novemberi hon védnégi kinevezések minket is éidekelnek, a mennyi ben Radakovics Károly az itteni honvédzászlóalj egyik tinztbelyettene, badnagygyá léptettetek elő. A megyei közgyűlés után okb<26 án Seitovszky János alispán ur ebédre hívta meg > jeleovolt bízottnági tagokat én megyei tinztvinelökot. Az ebéden részt vett Frideczky Lajos ur, a kir. törvényszék kitűnőétneke. Ez alkalommal nemin obiigát, de szívből származó pohárkönzőntént mondott Pajor István kir. tanácson az alispánra, éltetvén őt mint nemcsak elsőrendű alispánt, mint a humánus ügyek mindig kész támogatóját e a msgyar irodalom lelkes barátját és pártfogóját. Kiállítási zárünnepély. A budapesti országos ki állításnak f. é. november hó 4-én délelőtt II órakor végbe menő Ünnepélyen berekesztése alkalmából a m kir. államvasutak összes állomásain Kivéve a zákány bátaszéki vonal és az arad<*temesvári vasút állomásait az 50oü al mérsékelt kiállítási menetléti jegyek sors éa belépti jegyek nélkül, az ezen jegyekre nézve fen álló egyéb batározmányok egészben tartása mellett f. é. október 31-től kezdve november hó 4 én déli 12 óráig fognak kiadatni. A miniszterelnök jubiliumához. A Tisza Kálmán miniszterelnök jubiliumának ünnepélyei rendező bízott rág b. Vay Miklóst kérte fel, bogy az ünnepély alkal­ mával (nov. 29 én) Tisza miniszterelnöknél az üdvözlő szónoklatot tartsa. B. Vay Miklós, ki iránt a magyar közéletben már több mint fél század óta átalános a közéleti tényezők tisztelete a ki ma, mint a magyar parlamentáris élet neaztora a a szabadelvű eszmének legbuzgóbb barezoes áll azon eszmék támogatói közt a legelső helyek egyikén, melyek szolgálatának szen­ telte egész életéi, Vizaolyi Gusztávhoz intézett levélben kijelenté, hogy a beszéd megtartására készséggel vá* laikozik. A honfi ellenzék által Hontmegye egyes tisxtvi eelői ellen emelt bűnvádi panasz tárgyában az Ipoly­ sági kir. törvényszék állal hozott Ítéletet a kir. tábla feloldotta, a utasította a törvényszéket, bogy ügyészi vád hiánya esetén is, a magánpsnaszlók panasza alap­ ján érdemlegesen intézkedjék. A Szondi emlék ünnepély ről ayt lehet megjegyezni, bogy kissé tapintatlanul lett rendezve, amenynyiben még a szomszédmegyék sem lettek meghiva az ünnepélyhez, melynek pedig országosnak kellett volna lennie. A Szondi album nagy keletnek Örvend ; már a 2-il kiadásra is tömeges aláírások történtek. A rétsági járásbíróság személyzete a legközelebbi kinevezésekkel immár ki van igazítva. Eszerint járás­ bíró : Jakobovics József, albiró: Szilaasy Kálmán, te­ lek könyvvezető: Cséflalvay István, Írnok: Perkinko Imre, végrehajtó: Gráber Károly. Gyáfizhir. Heazterényi János urat, a prímáéi ura dalom dejtári köztiszteletben álló pénztárosát, eulyoe csapás érte, október 25 én vesztvén el Károly nevű egyetlen fiát, a losonczi állami főgym. IV. oszt, tann lóját, viruló 15 ik évében. A temetésre, mely Bojtáron 27 én nagy dísz és köz rész vét mellett ment véghez, a bánatos apának balossá gyarmati ismerősei közül is számosán megjelentek. Ez általános részvét e az ég enyhítse a derék hazafi fájdalmát, kinek gyermeke egy jobb hazába költözött! 3333-ik őrség. A b -gyarmati önk. tűzoltó egy­ let 3333 ik őrsége okt. bó 28 án tartatott meg. Az első őrség volt 9 év és 33 nap előtt I87fi-bau. Azóta az egyletnek 3 főparancsnoka volt, névszerint: Kövy Ti­ vadar az egylet alapitója, Manóssy Alajos és Hanzély Márton ; két alparamcsnoka: Baintner Ottó éa Ifj. Saicz Lajos. A b.-gyarmati önk. tűzoltó egylet rend fegye­ lem és felszerelés tekintetében az elsőrendű (minta) egyletekhez tartozik. Tüx. Patvarczon okt 29 én estefelé ismét tűz volt Ezen községben igen gyakori a tűzeset. Most 3 ház hamvadt össze. A tűz vigyázatlanságból eredt. Ugyanis egy béres asszony kendert szárított a kemenezfaben. A kender nemcsak megszáradt, de mégis gyulladt Az il­ lető béresházban az összes holmik össze égtek.Tűzol­ tóink szép számban rohantak ki a helyszínére, • ott a tüzet lokalizálva, utolsó szikráig eloltották. Hány zsidó van a világon ? A Mareeillcben meg jelenő földrajzi füzetek utolsó száma statisztikailag mutatta ki, bogy hány zsidó van a világon jelenleg. E kimutatás szerint van zsidó összesen : 6.377,622 éa pedig Európában : 5 407,602, Ázsiában : 245,000, Afri­ kában : 414,(MM), Amerikában: 500,000 és Óceániában 12,000. Az európai államok közül zsidót találunk Né­ metországban: 561,612, Angolhonban: 60,000, az Oszt­ rák Magyar birodalomban: 1.642,708, Belgiumban: 3,(MM) Dániában : 3,946, Spanyolországban : 1,900, Francia országban: 70,000, Görögországban: 2,652, Svájcban: 7,373, Hollandiában: 81,694, Olaszországban: 36,289, Luxenburgbau: 600, Portugáliában: 200, Romániában: 260,000, Oroszországban : 2.552,145, Szerbiában: 3,495, Svéd és Norvégországban : 3,000, európai Törökország­ ban: 15,000, Indiában és Kínában: 29,000, Afrikában: Algírban: 35,000, Marokkóban: 100,000, Egyptomban : 8,000. Losonci! rövid hírek. Losoncion, mint hírlik, moz­ galom icdull tnug aziránt, bogy Losonci Tugár, Losonca városával egyesitessék. — A tantestület loeonczi köre okt. bó 29 én tartó körgyűléeét — A losonci d a I e g y I e t fennállása 25 ik évfordulójának ünnepé­ lyeit nov. 20 és 2l-én fogja tartani— A I osoncsi kaszinó az erdélyrészi közművelődési társulat ja­ vára 100 frtot szavazott meg, mely ténnyel a társulat alapitó tagjává lön. A 100 frtot 5 év alatt 5 részlet­ ben fizeti ki. (Ezt megtehetné a balassagyarmati ka­ szinó is. Szerk.) Fogak czimű hirdetézflukre hívjuk fel olvasó kö­ zönségünk figyelmét, a nem ajánlhatjuk eléggé e szak­ mában annyira jártas műfogász ügyességéi. Annyit mondhatunk, hogy akik fogfájásban szenvednek, nin­ csenek arra kényszerítve, hogy a sok költséggel j&ró fővárosba keressenek orvoslást, hanem keressék fel �lapok. nógRÁdi Molnár János Ötletét, • meglesznek véle úgy elégedve, mintha Bndapeet fÖviroeeAt járták volna öeeze fájdal­ mak meguflntetéee végett A franczla akadémia két nagy felfedezőétől gaz­ dagította a tudományon világul. Az egyik Marcéi One -r pm érdeme, ki booezao buvárlat után felfedezte, hogy as erő villámoeeág által átvihető. Ezen fizikai föllé* dezée egész reformokat fog véghez vinni az ipar ág nál. így pl. Salgótarján én Oravicxa köezénbányákkal Mr, melyek a főváron gyárait uénnel látják el. A fő­ várén erő telepei tehát Salgótarjánban vagy Oraviczán felállilhatók, ponti gépek pedig Salgótarjánban vagy Oraviczán fognak mozgásba hozatni, o így nem leez szükség arra, hogy a kőszén nagy költséggel B -Pestre szállittasoék. Mi is a csábrági vi«MK»oket felhasznál* hatjuk majd, vagy pedig esetleg Mezeb* András úr kürtőéi kőszén bányáját A másik felfedezés Pasteur é, a nagyhírű franczla gyógyászé, ki felfedezte a veszett­ ség elleni gyógymódot és sikeres kísérleteket is tett ezzel. Pasteur fokozatos boojtás által — egyik nyúl rol a másikra egész 60 nyulig, veszettség! mérget nyert Az igy beojtott állatuk busából néhány centiméternyi hosszúságú darabot megszánt; minél tovább tart a szárítás, annál gyengébb a méreg. A beojtások embereken a szárítás állal leggyengébbé vált méreggel történik először, azután fokozatosan erősebb és erősebb méreggel. De szflkséges, hogy végre a legrövidebb idő alatt ható méreg használtassék, még mielőtt *’ veszett­ ség kitörne. Hantok alatt. (1885. nov. 1.) . . . Kihaló természet . . . hulló, elsárgult fale­ velek . . . Dombtetőn temető, töredezett, moh fedte ke resztekkel, apró sirhalmokkal, s alattuk nyugvó, békés emberek! . . . Mind mind régi dolgok s mégis újak ! Szomorú képek, melyek e napon feleleventtlnek minden ember lelkében I Mert hát kinek ne volna azok között a békés la­ kók közt legalább is „agyje*, kit, ha lehetne, tíz kör­ mével ásna tel onnan, honnan nincs többé visszatérés ?! Van bizony mindenkinek I Ki bo mondhatná el Jókaival: van egy bánt, moly ide köt?** Anya a gyermek, gyermek a szőlő, testvér a test­ vér, barát * jó baráté szerető a kod von sírján zokog. Mind vissza szeretné követelni attól a kis keskeny g»» dórtól a magáét! Pedig bát azé az, kinek a kebelén moct nyugszik, annak volt az szánva! • • • Frissen hántolt sírra dől egy halvány férfi. Menyasszonya pihen olt! . . . Ó nem sir, nőm zokog. Mereven bámul a nagy semmiségbe, szemei könytoleuek s fájdalma mégis meny nyivel mélyebb, menynyivel fájóbb azénál, a ki köny* nyesni, zokogni tud I ó nem hozott koszorút, nem gyújt apró kis gyér Mintha a lombok között oalt^ó ssoHé o -a há polna kis harangja folyton azt mondaná: Momcuto móri! Memento móri! . . . Piacai árak B.-Gyarmaton 1885. évi október 26 án. aIt « rn Isi Tiaztabuza 6 frt 60 kr. — 6 írt 80 kr. Rozs . . 5 frt 80 kr. — 6 frt — kr. Árpa '. . 5 frt 80 kr. — 6 frt — kr. Zab . . 6 frt bO kr. — 7 frt — kr. Kukoricza 5 frt 10 kr. — AgyttlU : ösáskao L .Horváth Felelős szerkesztő: Danó tyákat! Minek ? Nem tud ő most semmire gondolni, semmit lenni t Emberi lény lélek nélkOl, kinek nincs többé akaratja, nincsenek többé vágyai ! Ez a világ oly tlreo, mintha egyedül csak ó bo­ lyongna benne s az a másik, régi kedves világ oda volna temetve, az alá a kis hant alá! Csak „óu volt o nem leez többé ooba „senki !** ... Jó, jó! csak töprenkcdjél egy eltemetett vi­ lág felett, uagyun soká nem fogsz töprengeni ! Gyarló emberi szív, rövid időn — újra fogsz szeretni! . . . • • Az égő kis gyertyák százai törnek meg! . . . A lehullt sárga faleveleket bömpölygeti a hantok között! . . Imára zendttl a kis kápolna a könnyök ezreiben az ősziszél zörögve . harangja . . . HIRDETÉSEK. —www "Uif’ii <g I I a I bl n "• " . ’i. «■ —............... ■. 1 ■ ......... B.— .tf. i-awwgn——» 265^885. árvsz. Arverést hirdetmény. Haszonbéri hirdetmény. Loson ez r. t. város árvaszéke részéről közhirré tétetik, hogy néhai Juhász György és Kiskorú Meskó Boldizsárnak az erdő tar­ Kendera Teréz örökösei tulajdonát képező s a losonczi 9-ik sz. tjkvben 1 sorsz. 10 hrzi az. osai határban fekvő mintegy 285 holdat tevő a. felvett bcltelek az azon épült 9-ik népsorszú .ház és mellék épületeiből álló ingatlanság birtoka gazdasági épületekkel és a regále jog­ hagyatéki örökösök kérelme folytán Losoncz város közházánál a folyó 1885. évi november gal együtt 1886 évi január l-ől számított hó 19-ik napjának délutáni 3 óráján megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek egymás után kővetkező 3 évi időtartamra Ha­ elfog adatni. . „ lán Mózes gyám által Erdő-Tárcsán a falu­ Kikiáltási ár 5000 frt, azonban az ingatlan 6000 írton alul élném adatik, leteendő hálánál a f. évi deczember 1-én megtartandó bánatpénz a kikiáltási ár 10 száztólia azaz 500 frt. árverésen haszonbérbe adatik. A többi feltételek a városi jegyzői hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Árverezni szándékozók az árverésen 500 Kelt Losonczon a városi árvaazéknek 1885. évi októberhó l-én tartott üléséből. firt bánatpénzzel ellátva jelenhetnek meg. Kiadta: . Felvilágosításokat ad egyéb tekintetben Keczéry István, Halász Mózes gyám Erdő-Tárcsán. árvaszéki jegyző. HIRDETMÉNY Y. A balassagyarmati Népbanknál elzálogosított mindazon arany-, ezüstnemfl nemkülönben érték papírokból álló zálog tárgyak, melyekért hó 30 lg lefizetve nem lett 1885. évi november hó 5-én esetleg következő napokon mindenkor délután 2 órakor az intézet helyiségében nyilvános árverés mellett elfognak adatni. Árverés alá kerülnek az alább jegyzett számú zálog tárgyak és pedig: a kamat 1885. évi Julim Zálog könyv -kp. Betét szám Zálog könyv lapja Betét szám Zálog könyv lapja Betét szám Zálog könyv lapja Zálog könyv lapja Betét szám Betét szám Zálog könyv lapja Betét szám Zálog könyv lapja Zálog könyv lapja Betét szám ? 7868 Hl. 7 9001 » 8 10 9781 „ 5576 B 12 12238 H 17 536 B 18 26 8273 1846 v 29 8036 „ 35 3361 n 36 9852 38 11244 b ‘53 5549 b 54 8978 b 59 1420 n 60 6372 „ 62 - 7943 n 67 6765 „ 69 631 s, 70 673 b 79 8272 b 86 3656 98 3362 « 103 3113 8764 6556 3326 4074 3608 67l>3 15 6896 10352 10606 6976 4 65 3242 3243 3360 3576 10460 9300 9273 1940 2528 2662 Betét szám ! I. „ „ „ n „ n „ n „ n „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ » 2121 I. 152 2 157 3029 7 28 10560 „ 160 *9 11674 b 161 162 50 10252 4323 „ 164 53 8871 „ 168 56 58 806 „ 170 7574 „ KI 60 8208 „ 176 64 9322 n 183 93 97 451 „ 185 2429 ., 195 98 105 11753 „ 196 9899 „ 199 HÓ 111 10623 „ 203 208 1046 "3 „ -212 11756 121 127 7120 „24, 219 131 11486 b 221 139 .-8291 „ 227 147 6909 „ 232 3 51 „ 234 H8 6542 I. 3708 n 6333 „ 1264 „ 4676 „ 9571 „ 2805 „ 10275 „ 1212 „ 6697 „ 7367 „ 11086 i, 8462 1983 „ 3994 „ 4018 „ 11915 „ 11871 „ 6186 „ 3879 ,, 743 „ 9490 „ 11872 Ib 1113 235 1897 241 243 11968 245 10659 4156 251 4926 253 3224 255 3878 259 4744 261 5545 263 2726 265 907 267 3535 270 276 *11584 903 280 <81 1194 282 4401 289 10911 914 291 6801 301 9443 302 5811 304 307 4049 7327 U. 88 I. 310 7309 b U. 21 91 26 9091 b 94 6111 b 95 i, 29 96 ,, 30 12320 n „ 32 10786 b 97 „ 35 11699 b 101 4044 b 103 b 38 „ 46 11474 >, 106 569 „ 108 b *7 „ 51 11005 B Hl „ 57 10499 b 121 7257 „ 125 „ 59 7456 b 126 v 61 4455 v 127 „ 65 6715 b 128 b 67 492 B 129 b 68 132 b 75 k 7381 B 76 ' 11788 n--35 463 b 138 b 77 2369 b 140 i P 78 7110 „ 152 b 82 „ 83 1 5185 h 154 í 9072 11095 6169 12482 35 4538 3820 2897 3745 288 9704 7971 11570 11096 742 8845 11586 6952 423 511 12513 8907 9780 n. 155 h 156 B 157 » 161 „ 162 „ 163 „ 167 ,, 169 „ 171 „ 174 b 175 1Í6 „ 182 „ 185 „ 186 „ 206 n 209 „ 215 „ 216 „ 218 h 219 B 225 .. 227 Kelt B.-Gyarmaton, 1885. október hó 21-én. 3033 11401 2390 9660 7016 8055 2895 11391 4082 939 8271 5588 52 763 3202 2775 5661 3773 10465 5405 6658 10324 9779 II. 231 „ 239 242 h 243 b 245 b 247 „ 250 „ 254 „ 255 h 257 260 „ 267 „ 269 ,, 274 „ 276 7, 278 b 283 „ 289 m 291 b 294 111. 1 B 3 B 6 Reményfi József, igazgató. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00783.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_11_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-11-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 44. szám (1885. november 1.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f568ea76b3ddc8f3ff4699e464f60bc0.jpg 830af59d57680f3396594c985c25039c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8d54dd77434158fd66f5475c474a2814.pdf d092e916d6e6e45003de6afab8d3ec2c PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. november 8. XIII-ik évfolyam. 45. szám. NÓGRÁDI LAP0K és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. A nemzetiségek harcza Ausztriában. B.-Oysne*t, sovaaber 5. Nem lehet a magyar nemzetre nézve kö­ zönyöd dolog, a monarchia másik felében lakó nemzetiségek fokozódó gyülölaége, ée a német elem vezér-uerepléeének megszűnte; mert az volna reánk nézve kívánatos, hogy az ott élő nemzetiségek egymás közt békés egyetér­ tésben, megelégedetten és azon meggyőződés­ ben éljenek, hogy az együttélés, az össze­ tartozás reájuk nézve életszükség. És igy oly módot kellene föltalálniok, mely Ausztriát a szétzülléstől megóvná. Az osztrák-magyar mo narchia európai szükségesség az orosz ellené­ ben, és ezen körülmény ád a magyar nemzet­ nek európai fontosságot. A monarchia két ál­ lamának kölcsönösen közre kell működniük, hogy egészséges szervezettel bírjanak. A magyar nemzetnek a kiegyezés után első gondja volt megalkotni az 1868. XXX. törvényt, mely a Magyar és Horvát-szlavonország közli közjogi kérdéseket szabályozza; sietett meghoz­ nia 1868. XLIV. törvényt is, mely a nemzeti­ ségek egyenjogúságára vonatkozik. A magyar politikai nemzet mind a két törvény által el­ ment egész a Rubiconig. Hogy ezen törvények mellett is akadnak túlzók, nagyzók, sőt a pánszlávizmus pangermanismus és dacoromanísmus zsoldjában álló bujtogatók is, az igaz: de azok ellenében a törvények megvédenék; és a megférhetlenekkel elbánunk kíméletesen mig lehet, és hatalommal ha kell. Az európai közvélemény, a korona s a jog mellettünk van. . «• Nem így jártuk el az osztrák németek a monarchia másik felében, szemben még azon nemzetiségekkel is, a melyeknek nagy történelmi mulejok van. A cseh s lengyel nemzetek csengve TÁRCZA. kérlek oly autonómiát, $ minőt a magyar nem­ zet adott a maga társországainak, t. i. hogy a be]igazgatást, igazságszolgáltatást, a vallási s közoktatási ügyeket, úgy a törvényhozás valamint a végrehajtás körében maguk kezel­ hessék, minden többi ájlami ügyek, közös bi­ rodalmi ügyekül maradván, melyek a közös birodalmi tanácsban intéztetrének el. A józan ész sugalmazza a cseheknek és lengyeleknek, hogy ily autonómiánál többet követelni képtelenség volna; ennyivel meg kell elégedniük, ha saját nemzetiségüket s po­ litikai egyéniségüket föl akarják tartani, és nem akarják magukat elnyeletni a pangermanismus és a pánszlávizmus, helyesebben panrusazismus áramlata áltál. Hasztalan volt min­ den kérésük, mert az osztrák-n6nnst.se nem felej­ tett, se nem tanult semmit, Nála a nemzetiségek egyenjogúságának tana germanizációt jelentett. Végre a csehek s utánuk n lengyelek fölhagy­ ván a passzivitással, bementek a birodalmi tanácsba, a ott többséget képezvén, azok keb­ léből alakult meg a mostani osztrák kormány, mely irányunkban sokkal mél lányosabb s il­ domosabb mint német elődeik valának. Nem kell hinni, hogy ezen átalakulás az osztrák császárság fölbontására vezet; mert a csehek és lengyelek — a panszlávok kivéte­ lével — sokkal biztosabb őrei Ausztriának mint a németek; mert ezek közül sokan a német császárság felé vonzódnak : mig a csehek és lengyelek számára Ausztria az egyedüli menhely, a hol az ő nyelvüket s nemzetisé­ güket fontarthatják, irodalmukat virágzóvá fejleszthetik, és élhetnek a jövőnek. Azonban az osztrák császárság érdekében az osztrák németséget vissza kell helyezni a maga természetes jogaiba. A német nyelvnek hogy boudoirjába érve, egész kényelemmel el tbeáját ós a sandvicbet. költbesso Az ügyes komorna gondoskodott, hogy úrnője jól érezze magát kedvenex szobájában. A világoskék csipkés kárpitok Össze vannak vonva! November 1. MUt u Mt, » caillagtalaa 4g Mint gyáaxlepel Ürül * fald Matt; Csak- aa a kis domb daxlk fényárban Kimagaslón alt a fala magéit. a causensa előtt van zsámoly; a kandalló oly barátsá­ gos meleget terjeszt széjjel, előtte van a kis tbeá-antai, rajta az ezüst samovár és egy csésze? De miért egy csésze? Hol van az a másik kinek társaságában oly kellemesben telik el az este. Hol a férj? ... A clubban. No igen, édes Istenem, mivel töltenék a férjek az időt, ba clubba nem mennének Csak nőm fogják mindég a nejeiket kisérgetni* vagy egy szinielőadást végig nézni? Elmennek barát* Temeti ax, 4a Is oda megyek, Ott vaa már aa egéas fala népe; Axért égnek ott a gyertyalángok. Mart most vaa a halottak estéje. Halk xokogáa, fájó sóhaj Laliik; K8ny ragyog a gy áttolók nemében; Rabat tép fal a kinió fájdalom Annyi txát meg sxáx ember sxivében. nőikkel, a „jó barát” felsegíti reá a köpenyt, le is kíséri kocsijához. esetleg Kónorámat 4n la oda teaxem, Oda teaxom arra a kia airra; A kareastjáa nincsen egyéb semmi: ,l!d feleaág* csak a két ásó ina. A szép asszony is azon tűnődik; kedvtolenül hajtja le főjét kezecskéire, díszes cardinalszin bársony pon­ gyoláját összébb vonja keblén, mintha fáznék; pedig oly kellemes, barátságos minden e kedves kis helyen; Felemelem axlremet Ictenhei, Imádkoxom bongó áhítattal; Lelkem felnáll a magas egekbe, Éa egyeattl a kedves halottal. meg van minden kényelem, jólét, fény. 5li kell egyéb? Ée mégis hiányzik egy, ő maga sem tudja talán elgon dőlni mi az, csak van egy vágya, melyet nem bir ki­ fejezni. A* mindig' ott’ honol szive mélyén a csendéi -m/ magányban vagy a bálok parqnsttejéu. Nagy uri hölgy (Rajz) Dinen, pelnebe köpenybe burkolt légiós alak ba lad fel a sugárút egyik, fényes palotájának szőnyeget lépcsőin. Bár az irigy köpenybe elrejti a Janói terme, tel, de a könnyed járás és a kacsér bájjal feltett csipkekendő, sejteni engedi, hogy a nagy világban jártas Mfygysl tan dolgunk. * Az operából jött heza^oly izgatott, alig várja, Ma este különösen hallgatag, csaknem szomorú volt. Clariese is kérdezte: mi baja? Még az a szeles Járay is boszantotta: hogy lehet ily ünnepelt szép asz azony szomorú. Hisz* boldog; az egész férfi sereg hó dől neki, fény és pompa veszi körül. Fülébe cseng ex a szó — boldog. Debát mi az a boldogság?! Most tudja már, hogy mindene van, mi csak boldogítani képes, de mégis van egy Or szivében melyet nem tud fénnyel, pompával, lébt udvarlók hí­ zelgései vei betölteni. Minibe mondaná olt valami: Te csak ámítod ma­ köteles tantárgynak kell lennie minden isko­ lában, hogy a különböző elemeknek legyen közvetítő nyel vök, a melynek segélyével meg­ értsék egymást; és minden nemzetiség képes­ séget nyerjen a birodalmi hivatalokra és saját ügyeidek a birodalmi hatóságok előtti elinté­ zésére. Az pedig magában értetődik, hogy á birodalmi tanács és a birodalmi hatóságok nyelve csak a német nyelv lehet. E nélkül az osztrák császárság Bábel-tornya lenne, és a nem­ zetiségek cél nélküli versenye romlására vál­ nék a birodalomnak. Figyelmet érdemlő a nemzetiségek uzon követelése, hogy Bécs nem csak a németeké, hanem az összes nem­ zetiségeké is. Ezzel az Összetartozás érzelme • óhaja van kifejezve. Ily módon rendet lehetne csinálni Auszt­ riában. De meg kell fékezni a mi centrifugalis­ táinkat is, hogy a monarchia biztos alapokon nyugodjék, mig a mai európai rendszer fenáll. Hogy mit hoznak a jövő századok, azt megjósolni nem lehet: de hogy a kis erők egyesülése csodákat mivel, mig az egyenetlen­ ség a nagy államok bukását is előidézi, az tapasztalati igazság. * Bodnár István Vasut ügy. Beálltak ismét •» ködös caöz és felette nnaicaaa novemberi napok. Utaink pár nap alatt sárosak és járhatlanok lesznek. Nem mozdulhatunk sehova; szobákra s legfeljebb a hol van, kaszinókra vagyunk utalva. Vi­ rágzó üzlateink pangásnak néznek elébe; az iparos akár téli álomba merülhet. Minden perc* egy óra. Egy jó oh dala van azonban ennek az időnek is; 1. i. ráértek gondolkodni a múltról és jövőről, és van időnk ábrán­ dozni. Gondolkozni arról, hogy a múltban menynyit malusitotluok és ábrándozni arról, hogy mi máskép folyna életünk, ba vasutunk lennel? gadat, de nem tudod, mi a valódi boldogság? Eh az, mi az ő fényes palotájából hiányzik. Aztán odamegy kedves zongorájához, mely annyi bús órájában volt vigasztalója, s el kezdi rajta játszani a „virág románczát*, „Faustból." E kedves, szép kis dalocska boldog időket juttat eszébe. Régen volt az már, ezelőtt 8 évvel, akkor még boldog leányka volt, most a boldogot játszó nagyvilági hölgy. — Az a sze­ gény tanár nem hozta volna ilyen palotába, csak má sodemeleti kis, szerény lakásba. Nem lett volna livraés inasa, fecbs kombruája! És mégis boldogabb lett volta Mily kellemesen teltek volna* el estéi otthon a csendes magányban, a szeretett lény körében, mig most a színházban, a bálokban, estélyeken, felolvasásokon, lóversenyeken, efféle modern mulatságokban keres uaórakozást. És mégis, midőn hazatér oly kihaltnak, si­ várnak tetszik neki minden, még sir is a boldog (!) szép asszony. Aztán eszébe jut: hány társnője van nekil ó meg­ érdemli sorsát, msrt hiú, nsgyravágyó volt. Nem várt a szegény tanárjelöltre. Egy miniszteri tanácsos fénye* parthie, méltóságod asszony, ngy pedig csak tekintetet lett volna. Azt bitté akkor, majd elfelejti első szerelmét hisz a többi barátnői is nem abbos mentek, kit szeret’ lek és mégis boldogok Boldogok I Hányán esalják e talán nem is létező szócskával a világot. Midőn az eskü szavai elhangzottak, tudta meg hogy csak ámította önmagát. Mert szereti azt a sze­ gény tanárjelöltet forrón őrtlésig, százszorta jobban, mint ezelőtt. De most már késő: már nem szabad. Vájjon ki tilljs ast msg neki? A férj?’ Hisz az itthon tincs; czakegy szokásból nősült meg; nem is törődik az ő vele Női büszkesége, erénye mégis diadalmaskodik, szenvedélye fölött. �NÓGRÁDI De hit valóban úgy volna a, bogy vasutunkból nem less semmi sem? Igenis úgy lesz, ha magunk nem nézünk alánná. Az intézőknek gyér érintkezése a közönséggel, a oonfertőtiák megszűnése ét egyéb aaás jojjoeitett knieJeaoégok az ügyel jó formán a napirendről levették. Huszár László úr, ki a vonal irányát megváltoztatts, nem tudni mi okból, visszavonult ét nagy idő óta nem mutat érdeklődést a vaaut iránt. Pedig ai ő éberségére, értelmoaségéro és szívós utánjárás! képet* oégére nagy szükség lenne. Or. Zichy Nándor úr, — mint értesülünk — e bél folytán körünkben volt, e az alkalmai elszalasztottuk, arra, hogy őt esetleg kaldőtiségileg megkérjük ax ügy támogatására. Pedig a aenioralis uradalom volna első torban hivatva jó példával elöljárói. A h-gyarmati bizottságok, kik ax aláírások eex közlésével meg lettek bízva, olt bevertetik magoknál a blankettákat. A Havas patikája, a kaszinó, a népkor megszfln tok aa ügyről beszélni. — Egykedvűen ősik a pagátot - itt la — ott is Sióval a szalmalűx hamvadóban van, Ae nincs senki, nincs ember, aki vasakarattal felrázná a közönséget a közöny mély Almából. As alispán minden jó akarat mellett nem tehet semmit, kezei meg vaoosk kötve; sőt csodáljuk, hogy egészen le nem moodolt az ügyről, tudva ée érezve azt, hogy oly csekély támogatásban részesül az érdekelt* tág részéről. Pedig a vasutat elejteni annyi volna, mint a megye székhelyét eltemetni örökre. Ennek pedig semmi kö* rülméayek között nem szabad megtörténni. Nincs egyéb bátra, mint az ügyet újra felkarolni as érdeklődést felülről felkelteni, az aláírásokat meg* tenni, te a kötelező nyilatkozatokat beküldeni. Veszte­ getni való időnk nincs ; hisz lassan 3 éve lesz, hogy a vasat ügye szőnyegen forog. LAPOK. ötvenezer frt felét Léva városa, másik felét a lévai ura* dalom vállalta msgára azon esetre, ba a vonal még |H86*>ban kiépíttetik. Ekép a garam* ölgyi vonal biztosítottnak látszott. A megái lap dáa azonban a inegye második völgyének érdekeltségénél élénk eileamondást keltett, mert attól lobot félni, hogy a garamvölgyi vonal kiépítésével a Zaitva völgte bosszú időre elesik a maga Vazuljától. A társaiét és a megye megbízottai közti előzetes egyez­ mény tárgyalása czéljából Barvmogye okt. bó 26-áo rendkivüli közgyűlésre gyűlt egybe E közgyűlési meg­ előzőleg a törvényhatóság vasúti bizottsága tartott ér­ tekezletei az Ügy megbeazétésére, Gr. Keglovicb István s többen erélyesen felszólaltak a Z«itva völgye érdi­ kében s noha mások kiemelték hogyha mindkét vonal ki nem épitbető, legalább az egyiknek kiépitéoét nem kell tovább elhalasztani; az értekezlet oly értelmű ha­ tározatot hozott, bogy az osztrák-magyar államvasutnál még egy kioérlet teendő mindkét vonal kiépítésére o csak ba e kioérlet sikertelen marad, fogadtatik el a garamvölgyi vonalat Illető megállapodás. A közgyűlés tehát kimondta, bogy a vasúti bizottság a tárgyaláso­ kat mindkét vonal kiépítése iránt újból kezdje meg. l)e ba ez újabb tárgyalás is meddő marad, ex esetre a közgyűlés már most kimondta, bogy a csatba-lévai vonal kiépítésére is belenyugszik s a kisajátítási költ­ ségeket a lévai járás közmuukaválteágáuak terhére elvállalja. Felkérem mindazon tisztelt urakat, különösen pe­ dig a b -gyarmati bizottságokat, bogy a bozzájok kul dőlt, e B. Gyarmat— Vácxig esetleg B.-Oyarmat—Buda­ pestig létesítendő vasútra vonatkozó „kötelező nyilatkozatokat- — bnzzám, vagy Scitovsxky János alispán úrhoz — beküldeni szíveskedjenea. Kell B. Gyarmaton, 1B85. évi november 8- n. KÖVY TIVADAR. joittanácMs. Figyelemmel kisérvén a barsi mozgalmakat, azt lápjuk, hogy olt nagy érdeklődést tanúéit a közönség a vasat iránt Bariban egyszerre két völgyet akarnak kiépíteni vasúttal. Már múlt év óta fáradozik helyi , vasntai, a xsitva ée garamvölgyi vonalak kiépítésén. A megye eddig mindkét völgy Vazuljának együttes kiépítését szorgalmazta s ez irányban' már 1B83. év elején kapott az osztrák magyar államvasutto) némi biztosítást. E társulatnak különben is előjoga van az említett vonalakra, miért in Majláth István főispán a .nyáron megint a társulathoz fordult azon kérdéssel ? Okt 17 én megjelent Bemard Győző főfelügyelő a az érdekeltekkel a vasú lügy ben értekezletet tartott, aki* jelenté, hogy a társulat kész a két vonal egyikét, a garamvölgyit, bizonyos feltételek mellett kiépíteni. A társulat a vonalat Verzáló táján hidalva At aOaramot, Génye ée Nagy Szecee közt vezeti be Lévára, ha as érdekeltek 60,000 irtot adnak foud pardu képen e a megye a szükségéé területet díjtalanul engedi At. Ez — Nem! Kiáll fel keserű fájdalommal. Erre még gondolnom som szabad. . Ezután feláll hangszere mellől, egy mozaik asztálkáról dósán aranyozott könyvet vesz fal Kodvencz olvasmányát képezi az Eötvös „Karthauzija.- Hány szomorú órájában volt vigasztalója e remek mű. Ha benne lapozgatott, megkönnyobülten érezte magát, as mint a bit, ima, vigasztaló balzsamot csepegtetett szivaré. Most is kinyitja s olvasni kezd: „Szeressetek, e nagy világon esek egy van mi boldogít, bonne keres sétek örömeiteket.4 — Bál mindenütt, mindenből örökös szemrehá­ nyással kell találkoznom?! óh Istenem mikor lesz en­ nek a gyötrelemnek vége?! Szomorúan tette helyére a tengernyi „bánatnak könyvét1* a kandalló előtti lám lányra. A virágkooarak pompás pálmái, kaméliái, olyan bistatólag integettek a bájos, szép asszony felé szinte mondani látszottak: „No busulj szép úrnőnk, nőm ér azt már semmit, más is van igy, nemcsak te." Majd a kandalé antik órájára tekint, mely tizenkettőt mutat, a rózsaszín függő-lámpa, ozande rózsapirt von a szó borszerű szép arczra. A nehéz portierek mögött egy blazirt férfi arca jelenik mag s gúnyos hangon mondja : „PA édesem, jő éjt IA fiatal nő kebléből mély sóbaj száll fel. lemou dólag sueogjá: „Ily késő van már?!- Csönget komor Bájának és hálótermébe vonulva, fülébe cseng Sióból elragadó, kedves dalocskája: * ■'** llslysttsa kU víri< TZfjr valloBtet, HMolJ a keüeatask. ól dali uópnek — —■ — Szegény nagy gondol?I------------------- nri hölgy! Vájjon kire (D. E) A vármegyék reformja.. BZkéraegye köataiáfe * virDtfylk r«formj» tárgyában a kö­ veikül tartalak, nisrtalokkal la lagjobban egycsó feliratot iatáxett aa onzággyüttahaa:) Mélyen tisztelt képviselőhöz! Torontál és Zőlyomvármegyóknek a megyék re­ formálása iránt a mélyen tisztelt képviselőházhoz in­ tézett o basonszolleroú feliratokkal leendő támogatás végett hozzánk is megküldött feliratait közgyűlésünk­ ben tárgyalás alá vevén, erős tudatában az önkor mányzati alapon nyugvó megyei rendszer mosszebató jelentőségének, hazafiai kötelességünknek tartjuk ezen feliratokkal szemben ellenvéleményünknek kifejezést adni, s a megyék reformálásának kérdéséből kifolyó­ lag ellenkérelemmel járulni a m. L képviselőhöz elé. A közvélemény Magyarországon jelenleg erősen foglalkozik a megyék reformálásával, s mintegy divattá vált a közigazgatás néhol hiányos ellátásának okát a közigazgatás rendszerében keresni, e ezért a megyei közigazgatás rendszerének megváltoztatását sürgetni. Mi sem farijuk épen fölöslegesnek a megyék reformá­ lását, de közel sem olyan értelemben, mint ezt a fen* nebb említett társhatóságok a választási rendszer el­ törlésével s részben az önkormányzatnak megszorításá­ val óhajtják. A választási rendszerrel annyira összefüggőnek tartjuk ugyanis az önkormányzatot, hogy • választott tisztviselők nélkül önkormányzatot, képzelni som tu­ dunk; már pedig az önkormányzatot közgazdasági ée politikai tekintetből annyira fontosnak tartjuk az or­ szágra nézve, hogy annak fenlartásáért küzdeni egyik legszentebb kötelességünknek ösmerjfik. Fontos az önkormányzat különösen, mert ez azon egyedüli közigazgatási forma, mely mellett jó helyi közigazgatás érhető el. A helyi szükségletek, melye­ ket az egész nemzet fenálláaa s fejlődésének biztosilázával s előmozdításával foglalkozó kormány fel nem ölelhet, csupán a helyi kötelékek által valósíthatók meg sikeresen. — A helyi kötelékek pedig csupán azon esetben képesek eme feladataiknak kielégítő megoldá­ sára, ha lokális s a helyi viszonyokat ösmerő elemek határozzák meg az előállott szükségleteket, a az ezek folytán teendő intézkedések köret, valamint a végre­ hajtási módokat, s a helyi viszonyokhoz idomitoltan foganatosítják a rendelkező központ általános iránya határozatait —• S ily elemek csupán a választás ál­ tal nyerhetők, azok csapán maga a megye által meg bízott annak kebeléből való tisztviselők lehelnek ; ki­ ket maga a megye tart hivatottnak és érdeniMuek közügyéi vezetésére, kik úgyis mint a helyi kötelék bői szárma, ók ösmerendik fel első sorban a helyi szűk ségleteket e jutathatják — egyéni érdekeiknek ia te­ kintvén azokat, érvényükre. Csupán a saját maga, a megye által megbízott tisztviselőktől remélheti a tör­ vényhatóság érdekeinek valódi megőrzését, kivánal mainak érvényre juttatását, továbbá a fölsőbb a olykor merev rendeletekoek kíméletes, bár teljes, végre bájté aát. Csupán a választott tisztviselők kel szemben álba1 elő a tisztviselő és megbízói közt áron bizalmon ala­ puló bizonyos közönség, mely a közügyek ellátására nézve minden békés államban felette szükségéé. 8 gon doskodva lévén legújabban a minősítési törvény állal, hogy Lellő szazértelsmmel nem bíró elemek a liszlvi solőí karba ne jussanak ; a választási rendszernek ed dig élezhető ezen hátránya is megszűnik, s a válasz tási rendszer, mely a kiválók kiválasztásán alapul, épen a törvényhatóság érdekeinek legmegfelelőbb tiszt viselői kar alkotására nyújtja a módot. — A mennyi ben pedig a választás oly egyéneket ruházna fel in­ téző hatalommal, kik államellenee törekvéseket ápol nának, s eshetősége fordulna elő annak, hogy a kor­ mányrendeletek kellő erélylyei nem hajtatnak végre az állam érdekeinek megóvására, a végrehajtás ellen­ őrzésére és teljesítésére, mindenkorin elég biztosi lé kot nyújtaná az államfelügyeleti e abból kifolyó rendel­ kezési joga úgy, hogy minden alapot nélkülöz a vá­ lasztási rendszer ellen érvül felvetni szokott azon Alii lás, mintha a választott tisztviselők mellet az állami érdekek szenvednének hátrányt Általában minden kormányzat csak úgy lehet jó, ba a kormányzottak befolyásával ée közreműködésével történik, e tekintve, hogy az önkormányzata közigaz­ gatásnak magasabb, fejlődöttob foka, a mennyiben aa a közügyéi intézésére szükséges értelmiség éa pártat­ lanság miatt csak a politikai érettséggel bíró népnél alkalmazható, a választási rendszer eltörlésével elő álló czentralizáczíót visszaesőének kell tekintenünk, mi pe­ dig a mindeoben haladással tartó szabadelvű magyar törvényhozásnak törekvésével s czéljaival nem fér­ het össze. * . Politikai tekintetekből még meaezebbbatő jelentő­ sége van a megyei önkormányzat fenntartásának. Sok­ szor hangoztatott jelszó, hogy a megyék autonómiája a szabadság véd vára! s ezen tételnek igazságát az ön kényurajom megtámadásai ellenében két ezázadon át hősi küzdelemben vívott harczaiukban a történelem igazolta. A történelem gyakran ismétli önmagát s jöhet még oly időszak, midőn ismét erős szükségünk ieend az államelleces törekvések s at erőszakos kormány ellenében védő menedékre » ez csapán a megyék fog getlensége lehet, mint volt a múltban az Ha a municzipiumokat feladjak, feladjuk azon biztos támpontot is, melyre netáni zivataron időben támaszkodbxtonk. Lehet bogy igaz a központosítási rendszer barátainak érvül gyakran felhozott azon fel tevése, hogy kinevezett tisztviselőknek a nem magyar­ nyelvű vidékekre való portálásával a magyar nemwtiség fejlesztelnék ; de viszont félő, hogy előfordulható államellenca támadások alkalmával a . törvény által biztosított fJggetleneéggel e ezen függetlenséget meg­ védem tadó tisztviselőkkel nem bíró mantczipiumok nyújtotta támpont hiányában maga a magyar nemze­ tiség s annak önállósága játszatnék el. A szabadság védvára a municzipium annyiban hogy még a kormányok mindenhatósága és netáni túl­ kapásai ellen is : védbáslyául szolgál. — Kinevezett s fügyetlenséggel sem biztositolt közigazgatási tisztvise lök mellett, kik az előléptetés mellőzésétől, vagy ás okadatolást som igénylő áttétel büntetésétől való félel­ mükben vakon teljesítik a kormánynak óhajait, s kik­ nek tekintélyét és befolyását a kórmány neki hódoló képviselők választására használhatja fel, a legteljesebb kényuralom állítható elő. Továbbá as önkormányzati szervezet ax, mely részt nyújtván a közönségnek az állami teendők vég­ zésében, éleszti a közügyek iránti érdeklődést, moly közügyek iránti érdeklődés pedig, inig egyrészről szin­ tén biztosítéka és ellenőre a közazabadeágnak, alapja a mai parlamenti rendszernek is, a mennyiben csu­ pán a szélesbb alapon elterjedi önkormányzat képez­ het a közűgyek intézési módja tekintetébei^belyee gya­ korlati felfogást a közvéleményben, s szolgáltathatja a parlamentnek ax eszméket s a gyakorlatilag kép­ zelt egyéneket, ügy, bogy a helyi intézmények való bán a szabadság elemi iskolái sas önkormányzat alapja a parlamentnek s a legjobb politikai nevelés a népre. .Mindezeknél fogva tekintettel az önkormányzat közgazdasági éa politikai megmérhetlen hasznára, te­ kintettel arra, bogy alkotmánynak évszázadok óta min­ dig az öunálló megyei rendszeren nyugodott, mely a nemzet jellemével, szabadságsxeretetével annyira őszszeforrott, bogy annak megváltoztatása a nemzet jel­ lemén és tradiczióio képezne erőszakot, e a mennyi­ ben magasabb államérdekek is azt kívánják! —* ki csíny nehézségek miatt őrizkednünk kell összezúzni a kipróbált vúlpaixsot, melyet a függetlenségére félté­ keny magyar helyes ösztönből még akkor is megőr­ zött, midőn a feudális rendszer bomlásával as egéex kontinensen az abezolilixmus került felszínre; s okulva �NÓGRÁDI a múlton inkább igyekeznünk kellene a már eddig in jogaiban megcsonkított megyét hibáiban kiegyongetni, a lényegét tekintve régi állásába visszahelyezni. A legszélesebb önkormányzati alapon fekvő me­ gyét kérjük, mindenesetre a parlamenti kormányzattal összhangba boxva a at újabb igényekhez a kívánalmak­ ból módoeitva. Ily az újabb igények indokolta módoaitáanak tart­ juk a többi között különösen a válaaxtájoknak életfogy­ tiglanivá való tételét, a feliratunkban csak erre tér jsaxksdünk ki. A mai közigazgatási feladatok .legnagyobbrészt maradandók a folytonosak, a közigazgatás czélszerü Bégé tehát megkívánja, hogy az azok elvégzésével meg­ bízott'egyének is maradandó alkalmazásban legyenek. Kétségtelen továbbá, hogy azon esélyek miatt, melyek a bizonyos időszakonként megújító választási rendszer­ rel össze vannak kötve; a tiszti állásokra, hivatottak egy része ezen állásoktól jövendőjét féltve visszahúzó dik, s hogy e miatt a közigazgatás kitOuőbb ellátása szenved hátrányt! s belátva, hogy mai - viszonyaink között, midőn a megyei hivatal többé már nem din, hanem megélhetési mód, kitQoő tisztikar csak úgy sze rexbető, ha annak jövendője biztositta tik, s tekintve, hogy az életben lévő minősitési törvény megóv attól, hogy szakértelemmel nem biró elem is jusson a tiszt* állásokra, másrészt meg a fegyelmi törvény módot nyújt az alkalmatlan s képtelenné vált tisztviselő el­ mozdítására, a mostani választási rendszert szintén módositandónak, még pedig akkép módo-itaudóuak vél­ jük, hogy az bizonyos előléptetési módozatokkal kap csolatba hozandó életfogytiglani választássá változta* sék. Ez által a választási s kinevezési rendszer nyuj tóttá előnyök egyesithetők lesznek. Misek folytán tiszteletteljes kérelmünk oda ter­ jed, miként a-megyék szervezete reformálásánál, az önkormányzat kiszélesbiiésót s a tisztviselőknek élet­ fogytiglani választatását töt vénnyé tenni kegyesen méltóztaaaék. Gazdászat összes ágazatainak való határunk például ez 1881. május Bán kötött ke reskedeinii szériádé* folytán nem maradt elzárva, • bár igaz, hogy Szerbia egy külön egyezmény által igen *zt goru egészségügyi intézkedésekre szóiittatolt, melyek­ nek magát alávetni tartozik, sőt még arra is kötelez* totett ezen egyezmény Hl. csikkével, b<»gy a Romáidé ból, Bulgáriából és Törökországból származó szarvas­ marhának Szerbiába való be és átvitelét föltétlenül el tiltsa, de bét ki kezesk< dbetik azért, hogy a *zerb kormány legjobb akarata mellett megnyugtató is lesz? Tudja éppeu így minden sertéshizlaló, hogy a magyar fajta sertések tökéletesen mentesek a fonalféregtől és borsókétól, míg ellenben a Szerbia és romániai serté­ sek igeu gyakran kerülnek honánk borítóké* állapot­ ban. Hogy tehát ez a behozatal ránk nézve határozót tan káros, akt ama tény is igazolja, bogy nem rég Németország pusztán azért tiltotta el a magyarországi sertések bevitelét, mert Szerbiából a körömbetegség hozzánk is beburczoltatott, a mint bogy áulában kül töldön e téren a legnagyobb óvatossággal járnak el, intensiv fejlődésére mindaddig nem sxámtlbalunk, ép úgy meg felelő kivitelre s.m tárhatunk mindaddig számot, míg az orosz, romániai és szerb határokat a szarvasmarba, juh és sertés behozatala elől végképon el nem zárjuk. Az 1874. évi XX. törvényezikk a keleti marha­ vész ellen foganatosítandó intézkedéseket helyesen Ál­ lapi tóttá meg s habár azok a legszigorúbban hajtattak végre, minduntalan jelentkezett a marhavész kivált Galiczia, Bukovina és az erdélyi részek egyes határ­ széli községeiben, a mi a német kormánynak ismétel­ ten szívesen megragadott alkalmat szolgáltatott arra, hogy állatbeviieldok elől határait elzárja. A törvény alapján a marhavész beburczolása ellen tett intézkedő sek elégteleneknek bizonyulván, monarbiánk mindkét kormánya az állattenyésztők folytonos sürgetése és méltányos követeléseik folytán, a bécsi mészárosok til­ takozása daczára kénytelen volt az említett törvényt az 1880. évi XXVI. törvényczikkel ki egészíteni oly érte­ lemben, hogy 1881. január 1 tői kezdve a szarvasmarha behozatala és átvitele oly országokból, melyekben a marhavész gyakrabban szokott fellépni, végkép eltilt­ ható lön. Ezen törvény alapján határaink Oroszország és Románia felől 1882. november óta tényleg elzárat tak, s kormányunk meg is tett mindent arra nézve, hogy e határozat a mennyire csak lehetséges, hatással is bírjon. A marhavésznek a határállamokban való ter­ jeszkedését ugyanis állandóan figyelemmel kisérik, s egy külön térképen előjegyzésben tartják, úgy, hogy e beburezolás szempontjából veszélyesnek mutatkozó helyekre a határőrök különös figyelmét nyomban fel­ hívhatják s őket a legnagyobb éberségre utasíthatják. Azt is helyes törekvésnek mondjuk, hogy a kormány a keleti határvidék szarvasmarha állományát a tarka nyugoti fajtákkal keresztezni kivánja a végből, hogy az orosz lapálymarbától erősen elütő jelleget teremt­ sen és ez által is megnehezithesse annak a határon ▼aló becsempésztetéaét. 9 Ezen intézkedések Üdvös hatása már is félre uem ismerhető módon nyilvánul, & mennyiben a keleti mar­ havész Auszlria*Magyaror*zág területén a legritkábban, s csak is elvétve merült fal. De sőt tovább is megyünk és tapasztalásaink alapján azt állíthatjuk, hogy az 1882 év végén volt marhalétszámnak a mai állapottal való statistikai összehasonlítása az állattenyésztés számbeli az önérzetet s a hatalmas közmivolődéai emelkedésünk jövőjébe vetett bitet költötte fel és a külföld előtt is bemutatta, mivé alakult Magyarország az utóbbi évek alatt, hogyan emelkedett fői a szellemi és művészi alkotártokouk terein, épen úgy, mint ipari és mezőgaz­ dasági tekintetekben teljes mértékben a Lultur álla­ mok sorába A Sa. István koronájához tartozó orszá­ gokra nézve e mostani kiállítás fontos szakaszát ké­ pezi ifjú erejű mivelődósi kifejlődésünknek s ebben rejlik a legjelentékenyebb siker. Reánk nézve, kik szerencsének voltunk ezen műben résztvebelni, a szefab jutalom és büszkeség azon öntudat, bogy ha­ zánknak szolgáltunk, azon hazának, melynek szent földéhez a bőség és gyermeki szeretet legszívósabb kötelékei csatolnak bennünket. — Ez ünnepélyes pil­ lanatban, midőn ezen első nagy országos kiállítást bezárjuk, bálatelten egyesítsük szarainkat ezen felkiál­ tásban, mely minden magyarnak lelkesülten lebeg aj­ kain : „Éljen ami Urunk éa királyunk ő császári és apostoli királyi Felsége — és éljen a mi imádott s például Anglia is legközelebb eltiltotta a németor­ szági juhok behozatalát, azért mivel egy oroszországi jubszáHitmányban Hamburgban két állaton a köröm­ hasán kl“ Hanzély László közigazgatási bizottsági tag ur nov. hó i-től B Gyarmatra tette át lakását, s mind­ fájás constatáltatott. Mi is bizonyára őszintén kívánjuk, bogy Szerbié val Romániával ép alighogy megkezdett kereskedelmi összeköttetéboink lehető állandók és bensők maradhas­ addig gyarmati lakos marad, mig szügyi kastélyát át sanak, mert hisz iparcxikUokbcn való kivitelünk jövő jét mi is főleg a Balkán államokban reméljük ni egállapitbatónak, de viszont még legjobb barátaink érdé kében sem áldozhatjuk fel ömzes állattenyésztésünknek hazánk anyagi boldogulása ezen alapzatának jövőjét a azzal öeszefüggöleg földjeink termőerrjének öregbitbotését és legkevésbé igényelheti vagy érdemli meg a részünkről való kíméletet Oroszország, mely a mi iparcxikkeink bevitele ellen folytonosan felemelt vámok ál­ lal törekszik védekezni. Ezért kell kívánnunk délke­ leti- határainknak végleges elzárását úgy a szarvas­ marha, valamint a juhok és sertések behozatala ellen, s csakis ettől remélhetjük állattenyésztésünk, s álta Iában mezőgazdaságunk erőteljesb fejlődését, csakis et tői várhatjuk állatkivitelünknok nagyobb növekedését. Állattenyésztésünkre pedig annál nagyobb gondot kel) (Állat ttnyiíxUi In kröl) ÁllstteuyésztésOnk LAPOK. fordítanunk, mert hisz az évenkinti ÁilalbcbozaUl ér tőke busz millió frtoál többre rúg, moly összeg állat­ tenyésztésünk megfelelő gyarapításával igeu jó jöve­ delmet szolgáltathatna saját mezőgazdaságunknak is. Ésszerű állattenyésztés sóadagolás nélkül uem képzelhető. Az állatoknak adott só előmozdítja az emész­ tést, a nehezebben emészthető takarmányfélék uagyobb mennyiségben való felhasználását és azok tökéletesebb kibaszuáltatását is lehetővé teszi, éléukiti az anyag cserét, a bőr tevékenységét előmozdítja és kivált a növendék állatok fejlődése és növekedése czéljából elougedbctlenül szükséges is. Mindezt méltányolják is — a külföldön, a például Németországban a marbasó mé­ termázsája 2 írt 25 krba kerül, nálunk Magyarország­ ban pedig II frt 90 krt kelta gazdának fizetnie! Va­ lóban idején volna, bogy hazánk valamennyi állatte­ nyésztő gazdája egyesüljön a végből, bogy állattenyész­ tésünk czéljaira a marbasó árának jelentékeny leszál­ lítását eszközöljék vagy ba kell kényszerítsék ki a kormánytól, mely a marhasónak ezen teljesen indoko­ latlan, állattenyésztésünket határozottan károsító nagy sóárak tekintetében azzal szokott érvelni, bogy a marbasót denaturálni lehetetlen dolog Hogy Németország­ ban mit lesznek denaturálás ezéljából, azt nem tudjuk, de nálunk, nagyobb uradalmakban nagy kiterjedésű állattenyésztésünk czéljaira a sót vagy olajpogácsával vagy pedig cblórmészszel keverjük a ez által emberj uem alakítják A nemzeti intézet egyes unitók jutalmazására megszavazott ösztöndíjakat még most sem juttatU az illetők kezéhez Miután a megjutalmazotUk névsorát lapunk is közölte, az illetők megkereséseiket ez ügy­ ben hozzánk intézik ; mi azonban a késedelemnek okát egyátalában nem tudjuk adni. Annyi bizonyos, bogy ily jutalmak kiosztásával nem kellene késedelmeakedni, cgyátalán pedig teketóriázni. Bis dat qui cito dat. Ágyúhoz. Fiatal emberek, kik az V gimnáziumot vagy reáliskolát már befejezték, a bécsi tüzér hadapród iskolába léphetnek. Tisztek fiai szabad helyet kapnak, államtisxtviselők fiai évenkint 60 frtol, magánosok fiai évenkint 120 irtot fizetnek teljes ellátás és ruházatért. A tanfolyam 4 évig Űrt, melynek befejezése.után az illetők mint tüzértisztek fognak a hadseregbe beosz­ tatni. Jelenleg még 30 hely van üresedésben. Női Schylock. Érdekes és megrázó esetet tárgyalt ár aradi kapitányság. A magyar utcza-egyik házában két szegény asszony lakik. Az egyik keresztény, a má­ sik zsidó. A zsidó asazony ludvágásból él. Történt vele az, hogy annak a helyiségünk, a hol a már megkopasztott ludakat tartotta, nyitva felejtette az ajtóját.’ A nyílta lévő ajtón a keresztény asszony macskája bement a helyiségbe s az egyik lúd hálából jő dara­ bot megevett, abban a bitben, bogy azt az ő számára kopasztolták meg. A zsidó asszony elfogta a szomszéd kárterfr cucskáját és annak hátából éles késsel akkora darabot vágott ki, mekkorái a macska az ő megkop pásztóit ludjából megevett. A szegény megkinozott, macska alig tudott bevánszorogui gazdasszonyához, a hol véresen összeragyolt A macska tulajdouosnője az esetet bejelentette a kapitányságnál, a mely az állat­ kínzás ügyben megfelelő szigorú Ítéletet hozott. A legújabb nagy találmány. Hitelt érdemlő ame rikai fairek-szerint Mr. Delauy — ki már több ügyes javítást eszközölt a távírón — legújabban egy oly ké­ szüléket construált, a melynek segélyével a eztmzett a távíró által a feladó kéziratának teljesen bű mását kaphatja meg. az uj Ulálmáuyoc állítólag még oly javítás is fog tétetni, melynél fogva rajzokat,, vázlato­ kat és térképeket is lehetséges lesz tolegrapbirozni. E találmány által — ba valónak bizonyul — nagy uj tér nyílnék a telegrápb számára. Gertnanlsmut. Most a midőn a német sulferein il­ letéktelen beavatkozása folytán, országszerte azon va­ élvezetre teljesen alkalmatlanná, állataink számára pe­ dig táplálóbbá és egészségesebbé tesszük. P. L. gyunk, bogy jó magyarságunkat tüntetőleg kimutas­ suk, rövid idő alatt második olyan eset níegy végbe Hírek. hazafias érzelmű Szepeaségünknek jövendőbeli főváro­ sában : Iglón, a mi lelett méltó okuna van csodálkozni. Az országos kiállítás a magyar nemzeti munka e fényes alkotása nov. bó 4 én megható ünnepélycséggel fejeztetett be. Mivelődésünk törtéhetében korszakos jelentőségű e nagy mű, s az a hat hónap, melyen át nyitva volt, felejthetlen lesz az egész hazára. A kiéli táa védnöke Rudolf trónörökös ő Fensége miután Szé csényi Pál, kereskedelmi miniszter üdvözölte, ex alkal lommal oly szép beszédet mondott, melyet minden ma­ gyar lapnak hazafiul kötelessége meg örökíteni A be­ széd a kővetkező.* „Mindenek dőlt köszöuetemet fe­ jezem ki a fóldmitelés , ipar és kereskedelem ügyi mintatér urnák üdvözlő'szavaiért, • egyúttal mind ő gyarapodását is mutatná, legalább Magyarországon, hol e téren kétségtelen fejlődés mutatkozik Bécs, melynek bússal való élőiméitől őséért olyan nagyon aggódtak, mindekkoráig exiutéu nem halt ében, de még a bús árak emelkedésére vonatkozó baljóslat sem teljesült be Mindezen előnyök daczára azonban az eddigi in­ neki, mind a két elnöknek, mind önöknek mindnyá juknak uraim, kik ezen nagy kiállitásban részt vet lek a azt kezdettől fogva odaadőhazaíhágukkal oly. szépen megvalósiták, ernyodetleu fáradozásaikért, ki tartó munkásságukért. — Mainap teljes megelégedés sel tekinthetünk ezen niüvUukro vissza, melynek er kólesi értéke mindenek előtt tartós haszonra fog szol­ tézkedések még mindig nem elégségesek. Bzerbia felé gálni: merítsen kiállítás mindnyájunk bán a bizalmat Az első csel az volt, bogy a felső magyarországi bányapol gárság német nyelven UrgyalU le gyű’ésél, mi köz mag. botránkozásl szült most meg arról kapunk értesítést, bogy az iglói műkedvelő társaság legközelebb német színda­ rabot adott elő, a műkedvelők közt olyan egyének sze­ repelnek, kik első sorban lennének hivatva, a hazai nyelvel minden kitelhető erővel terjeszteni. Derék er­ délyi szászrokonaink örvendhetnek e megfoghatatlan eljárásnak. Az ordélyrószi magyar közművelődési egylet foly vési gyarapszik. Eddig van összesen 24 örökös s 719 alapiló tagja Ezek közt 5000 frtos I, 2000 frtóe 1, 1000 frtos 12, Hl7 irtó* 1, 800 frtor I, 700 frtos 590 frtos 42, 300 frtos II. 271 frtos I, 250 frtos, 206 frtos I, 200 frtos 20, 180 frtos 2, 150 frtos I, 148 frtos I, 135 frtos l, II5 frtos I, 102 frtoe 10 kros I és 100 frtos van 643 ; a minimum 100 frtos; az őszszes aláirt alapítványi összeg 115,654 frt 10 kr. Beje­ lentetett eddig rendes tag, ki 10 frtol 6 évre előre le­ fizet 876, ki évi 2 frtol fizet 2833, különleges rendes tag ki több forintot fizet 73 irtot: eMkezerinlaz egye* �NÓGRÁDI Sülét rendet tagjai száma e pillanatban 4680; te kiütötte) azonban, hogy ai utolsó pillanatban in érben tek ivek, a beérkezett és aláírást tartalmazó 843 ivén Adag 5000 re h belő már inat egyesületnek tömhada.. ■ Pártoló tag aláiratkozott összesen 880 Fölszimilvamár LAPOK. műkön es mértékletesen kenyérrel o tejjel, ée ennek fogyatkozásában* viszel élni.Miudagyik utazó dicséri Norvégia lakosainak mér lék te'.ességét. szorgalmát és erkölcsösségét, — kiknek legnagyobb része tej, sajt száritott vagy beoésntt ha­ Öreg emberek. Töbhf.lskép megkieérUtíék az emberi élet mrg boszszabtat/.tanak mesterségét szabályok kai megállapí­ tani. Erényes ás okos életmód, kedvező éghajlati bú­ folyások bs tározót lan hozzájárulnak, az emberi életei k lakkal ée durva u -aC"yérrel táplálkozik. — Egy 1763 bán AggerbUub«n megejtett számlálás alkal­ mával kilttet, bogy százötven házaspár a városban megboesza b ld tásá boa. A táp szlaláa mutatta, bogy folytonos tevékeny­ már több mint 80 éve egybekelt; a legtöbbnek közü­ éé, sőt még a megfesziiett munkásság is, az ember lök tehát már sztlkoégképen 100 éven felülinek kel­ élotfolyauiáuak első felében a bosszú élőire kedvező lett lenni. Holvon pár volt köztük, kik 90 éren fölül Uázasiáreak voltak együtt, az egyesek kora tehát nem befolyással van, de bogy a második felében nyugalom ' lehetett 100 éven alól. Tizenkét további pár bebizoée rendszeresség cxólravezelőbb. Cornaro, egy olasz ne más Írja: „Mértékletesség tetszik az urnák, az ba­ nyilhatólag 100—105 éves házasnak találtatott, és egy tehát 3 hónap alatt biztosíttatott az egyesületnek már rátja a természetnek, leánya az észnek, nővére az épen 110 év olőtt esküdött egymásnak örök hűséget, b 183,738 írt, s ha ide vesszők a már kibocsátott 600 erénynek. Tőle ered az élet, egészség, szellemi erő és agy bogy ez emberkéknek életkora 130 évre becsülhető. Általáhan véve aa a nézet uralkodik, bogy a drb. b^rezakönyv értéket 30,000 írtban, e mintegy 2500 az önuralom. De előle falnak, mint a folbők, a nap írt adományt az első három hónap ajánlati a behajtható elöl, a rossz érzet, a panasz, a falánkság, rossz ke­ szabad, nyílt vidék lakói, a bel a friss levegő én nap­ fény szabadon működhetnek, biztosabban képesek ma­ dély, láz, lebangoltság és miden más baj,.ami a tea eredménye 216,238 irt. Befizettetett belőlük felszólítás gas kort elérni, mint a szűk, zajos, rósz kigőzölgéssel tan függ.* káráé nélkül 61,000 írt Nagy figyelmet érdemel Ahrrmrtby is, a ki a telt városi nép. Ez azonban— bármily lennéazateveek Nógrádinegye albpánjátói a kővetkező rendelet látszik is, — még ninca bebizonyítva semmivel som. következőket Írja: „Az evésnél inkábbá mennyiséget, k&róztetik : Nógrád vármegyéről eddig forgalomban Ellenben a földfelűietnak azon tájai, a bol aa évsza­ mint a minőségei vegyük tekintetbe; lassan együnk ▼olt térképek a m ii kartográfiái igényeknek távolról kok határozott légváhozást hoznak magokkal, lüanok és csak az étkezés végén igyunk : először abból az nem felelnek meg, az újabb politikai, katonai és tör­ fel a legjobb talajnak használható és tartós emberfaj ételből együnk, a mi a legjobban isiik ée egynél több vénykezési beosztás folytán pedig egyátalán haszon* vebótlsnnekké váltak. Ennek folytba szükségét, látván búst ne engedjünk az asztalra Legyünk mindig tekin­ létrehozására és fönntartására. Az egyformán mérőé most van az epyoaQletnek a* összes alapitó a örökös tagok után 115,654 írt 10 kr várandója; a 10 irtotta gok 8760 a 2833 rendet tag után évente 5666 írtja, ▼agy 6 évre 56,660 írt. A pártoló tagoktól bejön az ebó évben 888 írt, bárom esztendőre 2664 írt Lesz tehát az egyesületnek aa első évben az alapítványi be­ fizetéseket vagy ezek kamatjait kivéve 15,354 ír\ja,az egész ebö cyclusra, ugyancsak az «upiiváuyok nélkül, adományokat nem számítva, 68,084 írtja, összegezve annak, hogy hivatalos, bkolai én magán használat igé­ nyeinek megfelelő tárkép hozassák forgalomba, érint­ kezésbe léptem Komekbázi Károly m. kir. kataszteri kerületi felügyelővel, ki Arad és Temos megyék ilye­ tén térképét kéezitette s ki hajlandónak mutatkozott Nógrádmegyo színezett statistikai s kultur térképét 5— 600 példányban, darabját 2 frt 25 kr árban, a 6—8 hó lefolyása alatt elkészíteni, és pedig 1 , méter magasságban, három negyed méter szélességben. Mié* lőtt azonban e részben további lépéseket tennék, szűk* séges tudnom az bkolai és magán használat e részbeni igényeit, miért felkérem Nógrádmegyo kir. tanfelügye* lóját, hogy folyó évi deczembor hó 15 napjáig szives* kedjék arról értesíteni, hogy a megyebeli iskolák és intésetek hány példány árát biztosítják, s a megye bi* zottságának igen tisztelt tagjait felkérem, hogy az ál­ talak meg rendelni kívánt példányok mennyiségéről, engem ugyan csak decz. 15 lg értesíteni sziveekadják, a málláséit Ív beküldése mellett Tömegesebb mag* rendelés esetén a térkép árát 2 írtra reméllem le&zál lithatai. (Sdlovszky János, alispán.) Adomány. Ö felsége a bradistyei ág. ev. iskolá­ nak 150 irtot, a oemti rom. kaih. iskolának pedig 100 frtol adományozott Kérelem! Alulírott tisztelettel felkérem a felsőma gyaromági közmivelődési egyletnek Nógrádmegyo te­ rületén lakó összest pártoló tagjait, hogy a folyó 1885 éyi tagdíjaikat, aictlcg <m'g múlt évről hátrálékban levő tagdíjakkal együtt, hozzám, az egylet fiók pénz­ tárába minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Évi tag­ díj 2 frt. A befizetett tagdíjak úgy az egylet hivata­ lon közlönyében, valamint a „Nógrádi Lapok”-bán nyugtártatni fognak. H.-Gyarmaton, 1885. nov. 3 án, honfiúi üdvözlettel Uábor Sándor, a nógrádmegyei fiók pénztár kezelője. Szivattyú próba. B. Gyarmaton, a megye azékvá rónában e bó 10 én szivattyú, illetve vizlpuaka próba Igen. Mintán miden község tartozik szivattyút tartani, aa alispán — igen helyesen — tömeges megrendelést óhajt tenni oly hazai gépésznél, akinek a vízi puskája kiállja a próbát. E végből több gyár küldött B. Gyar­ matra ily vizipuskákat, melyeken a helybeli tűzoltó egylet szakközegei fogják megtenni a bó 10-án d. e. 10 órakor a próbákat az alispán jelenlétében. Ez al­ kalomra a községék bírái is be vannak rendelve. :.*A közigazgatási bizottaág havi ülése 12 én fog megtartatni. ■ennyit fogy a nap novemberben ? Nov. i én a nap 6 óra 45 percekor kelt ée 4 óra 41 percekor nyu­ godott te. Tehát a nap hossza 9 óra 55 perez votí, 30-áa a nap 7 óra 28 percekor kel ée 4 óra 32 perce­ kor nyugszik le. Tubát * J»«p hossza 8 óra 42 perez lesz E szerint a nap nov; hóban 1 óra 13 perczczel a aa éjszaka, moly I én 14 óra 5 perez volt s 3Gán 16 óra 18 peresig fog tartani, ugyan annyival oö. Facsemeték. A földmivoléoi minisleriam az idén is nagyobb mennyiségű facsemetét fog adományozni oly erdőbirtokosoknak, akik kopár, vagy falóhomok területen erdősítést szándékoznak teljesíteni. Az illetők a szükséges adatok közlése mellett Írásbeli kérelmei­ ket decz. végéig nyújthatják be a minisztériumnál a a rendelkezésre álló mennyiségből a jelentkezés sorrendje szerint fognak részesülni. A csemeték Arát és csomagolási költségeit az oroz, erdészeti alap fedezi. A kérvényezők igazolni tartoznak, bogy a kérdéses te­ rület beordőoitése közgazdasági szempontból szükséges. tetül a helyes táplálkozásra, friss levegőre, testmoz­ gásra, s a lélek és kedély nyugalmára, úgy erősíteni ée megtartani fogjuk egészségünket és meg fogjuk hosszabbítani nzpjaiekat." Hallgassuk meg az öreg embereket magokat, ak kor tapasztalni fogjuk, bogy a későbbi évek táplál­ kozási módjai általában véve ismét közeledni szokott a gyermekkorihoz; az ételeknek legtöbbnyire folyé­ konynak és könnyen eméssthetőnok kell lenni. Marba­ bus, disznó bús. tea kávé, vaj és sajt kevéssé óhajlat­ nak, ellenben burgonya, juhbus, szárnyasok és halak, jóttevő, kellemes tápszereknek bizonyulnak. Wileon John, egy angol, a ki száztizanbat évig élt, negyven éven keresztül minden este egy adag pörkölt fehérré­ pát evett Az ilyen Öreg ember igen gyakran mindenféle különös, sőt úgyszólván komikus fogalmakkal bir a felől, mi tesz neki jót. Az egyik biztosit basa Büket arról, bogy már régen nem élua, *>a évek hosszú sora óta mindennap egy frissen rakott tojást nem evett volna; - nevezetes az is, a mi Lajos bajor királylyal esett meg, a ki igen szeretett volna sokáig élni, s minden öreg embert kikérdezett életmódja fel *11; egy Ízben egy 100 éves parasztot kérdezett meg az iránt, s azt a meglepő feleletet kapta: „mi tűrés ta­ gadás benne, én bizon minden este egy kicsit leezopom magamat.” Mig mások az élet meghosszabbítására alkalmas szernek hiszik a czitronbéjat, sáfránt, ópiumot ée több e féléket, Bacon lord dicséri art a szokást: „arany olajjal kenekedui, a mely medioamontum (gyógyszer) által az egészség csodálatosáé megtartik.” Általánosan azonban a mézet mondják az élet nedvének, ée kétségei kivül áll, hogy ez igen aján­ lásra méltó szer, mint annak a fiatalító ée szépítő for­ rásnak vize, a melyet Ponoa dó Léon oly hiába ke reeett. Az ó kor bölcsészeinek egész serege, köztük Demokritoe, Pythagoras és Pliniue, bosszú élőtöket a méz belső és az olaj külső használatának tulajdoní­ tották Az újabb időkben két 108 és 119-ik életévük­ ben elhalt egyénről be lett bizonyítva az, bogy éle tűk utolsó félszázadában mind a kettes reggelire csu­ pán kevés mézzel édesített teát élveztek. Megemlítendő itt a helyen egy a gróf Aadrássy család őei birtokán a krasznakorhai várban látható kép és felirata, molya mértékletesség utján szorzott bosszú életnek egy ritka példányát állítja élőnkbe azon házaspárban, kiket e kép egymás mellett pór ru­ hában, a férfit kezében tengeri csővel, a nőt pedig a földön ülve ábrázol. A kép felirata követnező: „a magyarországi hosszas életnek ritka példája. Roviu János, Rácuemzotből, Görög hiten való, a ki 1552 ik esztendőben született, és Tömés Vármegyében a Caransebesi Districtuiban, Szadova nevű faluban lakott, élt 172 esztendeig, I. Ford mán dús, II. Maximilianua, II. Rudolphus, II. Mattbiaa, II és III. Fordinaudue, Leópoldus, Josephue és VI. Carolus, tudni illik kilencz Magyar Országi Királyok alatt; meg is az 1724. esz tendőbe, a mint ennek elölte, egészséges és friss vele. Feleségül vett magának Sára nevű Ráca Leányt, a ki 1560 esztendőben született, ki is azou 1724 esztendő bon 164 esztendős vala.-Élt ezen házas társával 147 esztendőkig, a felebb megemlített esztendőben. Szült attól számos gyermekeket, a kik között a legkisebbik fia 116, az unokájának az unokái 35—-36 esztendősek az esztendőben valánik. Az elődein volt tej, és hamv alatt sült Török buzábul való pogátsa. A ki azért bosszú életet akar élni, tanuljon ezeknek példájokkal kelt éghajlat lakói, természetesen vonzódást örököltek a semmit nem tevésre, az akarat nélküli élőodiségve, és biiaugolásra; és a restség minden romnak kez­ dete Túlságos meleg kimeríti a testet, túlságos hideg megbénítja. Légváltozás azonban tevékenységre ősz tönzi a testet és a lelket, teiterőoeé, vállalkozóvá te­ szi az embert. És csak is igy volt lehetséges, hogy a vidékek, a melyekben az évszakok éles ellentétben váltakoznak egymással, elsőben léptek a czívilizáczió útjára. Ismeretes, bogy czivilizált államok nő lakói ma­ gasabb álhgos életkort érnek el, mint a» férfiak, jól­ lehet fiatalabb éveikben nehéz gondokat és bajokat kellett kiállaniok. Jóllehet azonban testalkatuk bxi vóssága a nőknek egyidőre nagyobb tartósságot köl­ csönöz, mégis hiányzik náluk aa a testi erő, a moly lényeges kellék az igen magas kor eléréséhez, ée az az oka annak, hogy a legöregebb emberek közt min­ dig kevés nő található. 115 éves kort több nő él meg, azon kevesek azonban, kik még tovább ölnek, oesknem kivétel nélkül csupa férfiak R. H. Apróságok. Tud ön latinul? Igen — Da mibi dacéin flereaos!— Bocsánat tévedtem, latinul csak öcsém beszél, de azzal hiába bawél, mert annak úgy sincs pénz* .* Megfelelt. Ugyan H. D. uram, nőm nealroztá Bíi testének elhízása? „Nem biz engem uram, az az rgyÁ len kellemoilen van benne, bogy minden ostoba cn>Mr azt kérdezgeti tőlem. őszinte felelet. A tanfelügyelő úr kőrútjára iá dalt Egy vidéki nevelő intézetbe kikérdezi a növen­ dékeket. — Hát az étellel meg vagytok-e elégedve fi­ aira? Igen is, igazgató nr. — Igazságos e a beosztás? Nem kape néha au egyik nagyobb poxziót; a másik pedig kisebbet? — Nem igazgató úr, mindig csak kis porcsiókat kapunk Após ée vő Após „Tehát, édes vőm-eram, mondja mag nekem őszintén, hogy van .leányommal megelé­ gedve?" „Kedven ipám uram, semmi ellen sincs pana­ szom, csak az ellen, bogy ön akkor ki nem dobott, mikor leánya kezét megkértem." A bátorság oka. — Hallottad-o, hogy A. a múltkor a Dunán egy csónakázás alkalmával a Dunába esett nejéi megmentette? — Ejb, honnan e nagy bá­ torság? — No tudod, a feleségén voltak a gyémántok le. Elveszettek listája. — Kisasszony, ön az el veszettek listáját olvassa? — Hogyan, es lehetetlen, hisz moll ninoe semmiféle háborúi — Igen de az el­ jegyzési híreket olvassa, s akik ebben a listában van nak, azok az igazán elveszettek. Az állatkertbeo. Fin: Mért van annak a zsiraffoak oly hosszú nyaka? Apa: Azért, hogy igy^ovább élvezheti, a mit iszik. Fiú: Te is szeretnéd ugy-e papa, ha ilyen bosszú nyakad volna, mikor sörözöl. Álmos disznó Vendég: — Hé pinezér, ezer mii- liomadte, mikor kapok már friss májust? Hisz ma reg­ gel öltelek disznót? Pincér: — Igents, kérem alássan, de — segedelmet kérek, a disznó, amelyiket leöltünk, ma reggel kiesé — elaludt. Véletlen bók. (Ur a szomszédjánoz, kivol már többször találkozott, de még nevét nem tudja:) Most valami igazán bolondot vagyok kénytelen öntől kér­ dezni: mi is az ön neve .tulajdonképpen ? Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. Felelős szerkesztő: Horváth Danó � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00789.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_11_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-11-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 45. szám (1885. november 8.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom