208 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8af993a50a14b87a25c863c51c8587fb.jpg f5c96a82b9b7d7bbb94589697c35b5fe https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dda8a0f8cac3bc623dccd5147ff383c8.pdf 6c8c34ae45de77340e5ef37cd89f6a3e PDF Text Text Szécsény, 1910. március 25 II. évfolyam. 12. sz ám. SZÉCSÉNYI HlRLAP SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor.Negyed évre 2 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. —Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. Előfizetési pénzek, reklamációkés hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: A lap szellemi részére, vonatkozó; minden BARCZA KÁLMÁN. KÁLMÁN SÁNDOR A♦ közlemények a szerkesztőhöz küldendők. szerkesztőség telefon száma: 1. Gyermek-védelem. zett és rendez, a hol a nyári szünidők alatt a szabad természet öléf!| az egészséges le­ Néhány éve már annak, hogy német tu­ dósok látogattak el hotzánk Budapestre, hogy fővárosunk emberbaráti intézményeit tanulmányozzák. Mi sem természetesebb, vegő gyógyító balzsama* risszaadja az arcuk rózsáit és a legdrágább kincset: az egész­ mint hogy az „Országos Gyermekvédő Liga* Bulyovszky-utéai menhelyét, annak berende­ zését és az egész országra kiterjedő áldásos működését is bemutatták nekik. A látottak felett megelégedésüket nyilvánították vendé­ geink, de egyúttal azon nézetüknek is kife­ jezést adtak, hogy ily eszközökkel az ered­ mény nagyon csekély lehet. Elvitték aztán a kétkedőket a kőbányai, rákoskeresztúri és több általuk fentartott gyermekmenheiyre és nevelőintézetekbe is, de az itt látottak sem bírták eloszlatni kéte­ lyüket. Elvitték végül a hitetleneket ki a falvakba, a hol számos gyermek van elhe­ lyezve a szegényebb sorsú családoknál és „a midön.ai elhagyolLgyerinekek egészséges, vidám arcát meglátták s tátrai vmtak anrfak, hogy az idegeit gyermek anya helyett anyát, * gyar családoknál, megemelték kalapjukat a .Gyermekvédő Liga* - előtt s elismeréssel adóztak humánus*működéséért) 4 • És kell, hogy elismeréssel adózzunk a társadalom ‘ segítségére *ís ugyancsak szük­ ség volna. A felügyeletet — mint telepor­ vos 4- Dr. Baycr Miksa kedvelt gyermek a gyermekvédelmet vezetik, mert hiszen nem­ zeti Ügyet szolgálnak) 40 millió olasz ék francia, 70 millió német és több mint 100 millió szláwai, 8 millió magyar áll szembeni Egy csepp a népek nagy tengerében és bi­ zony még most> is időszerű nagy Szécsé- nyink ama sóhaja: „Qly^kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is meg kellene ke­ gyelmezni.* A midőn tehát a gyermekeket kiragadják a halál karjaiból, avagy megmeíttfk az clzülléstől, megtartják’ azokat e maroknyi nemzet számára: bizony .nemzeti ügyet szolgálnak és méltán megérdemlik tá­ mogatásunkat.' . 'Az „Országos Gyermekvédő Liga* ál­ dásos tevékenysége ma már az égész or­ szágra kiterjed. Kőbányán leány javító inté­ zetet tart fel, a hój a'züllésnek indtill gyer- nftkleányokat. nevelik, Rákoskeresztúron fiú­ nevelő ( intézete van, a hol az oktatáson kí­ vül kosárkötő- és. faiparban, kerti és gazda­ sági munkában gyakorolják magukat. Szege­ den, Sopronban, Nagysző! I ősön, Szalontán gyermekotthonokat Ijélesített Kassán a do­ hogyy kaszinónk múlt évi taglétszáma 128 volt, kik közül kilépett az év folyamán 8, meghalt I, belépett 5 s így a tagok létszáma 1910 A . havonként egy gyermek után, ruhával az ál­ lam látja el a gyermekeket, de e tekintetben első sorban ml Magyarok mindazoknak, kik előadja, január 1-én 125. Ezek között rendes 75, vidéki 5a De a, gyermekvédelem humánus mun­ . Az ügyvezető igazgató a múlt évi va­ kája még itt sem merült ki. Egy rettenetes betegség, mely ellen ai orvosi* tudomány gyoni helyzetünket ismertetvén előadja, mi­ tehetetlen, a tüdővész valósággal tizedeli né­ szerint a múlt éven kaszinónk évi bevétele pünket, a melynek csiráit a gyermek már a 2333 K. 75 f. kiadása 2238 K. 37 L s kész­ szülői házban szedi gyenge szervezetébe* pénz feleslege 95 K. 38 fillér. -• A kaszinó újabban „Országos Gyermek szanatórium vagyoni állapotánál előadja, hogy van a ka­ Egyesület** alakult; melynek célja a beteg, szinónak holt „(elszerelésén kívül alapokban családok gyermekeinek ily Szanatóriumokba B. tagdíj hátralékokban 2052 K. 05 f, vagyona s 599 K. TÓ f. terhe. — Az 1910 évi költ­ való elhelyezése által azokat megmenteni ség előirányzat 4042 K. 38 fillérben irányoza nemzetnek! ' ‘ - ■' tatván elő kaszinói rendes tagsági djui 24 A gyermekvédelem -áldásos munkájából K. vidéki tagsági díjul 12 K. állapitatott meg. községünk szegényebb Sorsú lakossága is A kögyvtáros évi jelentésénél a közgyű­ kiveszi a maga részét, a mennyiben a ri­ lés egy Di. Hoffmann Kornél elnöklete akti maszombat! menhetyből.65 gyermek van ílt Simonidrs János, ? Bolgár Miklós, Fertő Fe* egyes családoknál elhelyezve, a kik a- gon­ nnc, Dr. Szőke JedÖ, Foglár Qézaés a dozáséit 1 évesig xó.komaáL 1—2 évesig könyv tárosból’ áttör bizottságot kűkttkrotjr' 10 koronát. 2^—7 évesig 8-koronát kapnak séget. testvért -talált a jószivö ma­ testvér helyett tűnket tárgyaló jelentésében orvosunk gyakorolja. * ' Községünk nemes szivü asszonyai pe­ dig Strausz Józáefné ’ úrnő e nökleté alatt egyesületet alkottak, hogy ők is kivegyék részüket a nemzeti nagy munkából, a gyer­ mekvédelemből.. Kisérje áldás és mánus működésűket! siker hu­ megbízással, hogy az ujahb irodalom müvek kiváUótijai beszerzésére nézve indokolt javas* lafott terjesszen a kaszinó választmánya elé. Megbízva c bizottságot! azzal is,- nogy egy úrn. könyvtár szabályzatot dolgozton ki s a könyvtár megállapított s kiegészített ado­ mányával nyomatott calalogust készítsen í bocsásson rendelkezésre. Ezután dnokigazgató úgy a maga valamint »az igazgatóság* tisztikar, 4 választmányi rendes és ,3 póttag nevében megköszönve az- ezelőtt 3 evvel nyert megbízatást állásaikat a közgyűlés ren­ delkezésére bocsátják. Dis^emök clrende.ven a bizottság a/ttn A szécsényí kaszinó. jelentése alapján, hogy a jelen volt kaszúiöi tagok közűi 21 adván\ le*. ázavazatat abbjl • A legnagyobb magyar, grf. Széchényi István kezdeményezésére alakúit vidéki ka­ 21—21 szavazatot kapott az elnöktuazgatui állásra: Baross Árpád, álélnökilgat^aibi ál­ szinók egyik legrégebbike — 1838-ban alakult — szécsényí kaszinónk f. hó 17-én d. u. tartotta szokásos évi rendes közgyűlését. lásra : Szerémy Béla, jegyzői Másra: Ne mes Győző, ügyészi állásra: Dr. Gulfreund'Emil. könyvtárosi állásúi: A közgyűlést a kaszinó elnOkigazgaiója Baross Árpád — nyitotta meg konstatálván mányi rendet Ugi állásra: Pintér Sándor, Simonides.János, Sándor Mór, válaanmánj i a közgyűlés1 szabályszerűen jeti összehívását, póttagi állásra í Pópdtics János, Stenthe Kálmán, Dr. Hoffmann Koméi, 10 szavazatot kapott választmányi tagságra Vancsó Béla, nemkűlömbcn az alapszabályéra .szavazat; képességét, majd felhívja a megjelent tago­ Nemes Győző, választ­ 14 szavazatot kapott ügyvezető Igazgatói kat, hogy a gyűlés vezetésére diszelnököt választandó, korelnököt válasszanak. A' állásra: Ruszinkó Antal —■ nevezetteket mégVálasktőtfnafc jeÁMtt ki. ^A 14 ‘^aváiatot közgyűlés korelnökké kaszinónk egyik leg­ kapóit’JhlS/inkb’‘Adtat; ftgyNézefő igazgató régibb tagját Ooltstagh Lajost választja, ki­ Jekiiit^ttel,, hogy hogy valamennyien a jelen nek korelnöksége meHett a kaszinó díszei; hánygyár közvetlen közelében csecsemőott­ hőkké — országos képviselőnket grf. Majláth hont emeltetett,. a hói a munkás asszoflyok* Géza urat választja meg, ki is a megújult gyermekei találnak otthont és gondos ápo­ bizalmat megköszönve, elnöki helyét elfog­ lást; mig az- anyai mindennapi kenyér lalja s gyűlési megnyitó, beszédében hang­ után jár. A nagy városok romlott levegőjében él- súlyozza, hogy r mint eddig úgy ezután is fötörekvése leend a kaszinó, életéneic fetvi- ‘ csenevészedell gyermekek szamára pedig nyári üdülő helyeket (fürdő-konvéktusokal) rende­ rágbztatásáp munkáikpdni. •Az elnökigazgató múlt évi kaszinói éle­ levők rá nem szavaztak, a többség bizalmát megköszönve lemondott, mire a jelenlevők valamennyi szavazátáváí egy ellenében Dr. HanzéJy .László választatott ügyvezető igaz­ gatóvá; Útfele működése elé a kaszinó ősztattóti bizalommal néz s kinek mÖkÓdéiifol sokát íaremél. A közgyűlés napfán esté társas vacso- �március 25. Széésényi Hírlap 12. szám. rára gyűltek Össze a kaszinó tagjai mintegy 34-en, a szokásos Rákóczy serleg ünnepélyre. Ax ünnepi szónok Dr. Outfreund Emil volt hettek a holtakra s ekkor egyetlen egy férfi tett rétegei, nincsenek egymástól elszakitható mint-az Isten ostora felkorbácsolta a megalndt vért, vihar morajként rémületet vetett el az ellenségben s yak szenvedélyt öntött hullámai, > hullámok külön való jelentkezése múló percnek tünete csak. Ha vihar van, a hullámok egymásba gyűrűznek, egymásba ki a kővetkező beszédei tartotta: Remegve nyúlok e serieghaz, mely esz­ a kétség be esők be. A riadóra megreszketett a föld, megzen­ mét testesít, mely eszmét hirdet. gett az Ég, mint viharos förgeteg zúgott vé­ Uraim! Aki ópásra ágat nyes és korbá^ csőt fon belőle, az a természetet lopja meg. gig a Kárpátoktól az Adriáig. .Fegyverre a Aki az eszmét vallja, de telteiben nem. ' hazáért, a szabadságért. Megviradt 1 Éb­ hirdeti, a^ katakombákban dicsőíti legszen­ redjetek IÉs megviradt. A sötétség madarai, buta tebb hitelveit. . Az eszme árra való, , hogy az eltévelye- gőg eszközei vijjogva repültek vissza odúikba. dett emberrengeteget megmentsük vele, A szabadság szent napjai derűs meleget aki pedig csupán a maga hasznára ostort fon belőle, az bandita munkát mivel s nem árasztottak e sokat szenvedett Szegény ma­ gyar nemzetre. Visszatért az önbizalom a apostolit Eszmét ünnepelünk ma, ez eszme felráz bennünket a iomlia töprengésből, remények­ kel és aggodalmakkal tölti el kebleinket szivekbe. Fölzengett a tárogató. A bibliai csodák elevenedtek fel. A gyá­ vából hős lett, a fösvényből adakozó. S a/t ki mind e csudát elővarázsolta, a legtisztább hazaszeretet, a legönzetlenebb érdek vezette. Nem saját javát hajszolta, nem hiúság vezette. A mikor kezében tartotta már a koronát, akkor is kész volt lemondani róla, csak hazájánák szolgálhasson vele. Egy eszmét vallott egy eszmét'hirdetett cselekedeteiben: A reménye* egy ezredév emlékeiből hajtanak ki, hatalmas gyökereik a nemzeti történelem legd.c>< idegesebb korszakában fo­ gódznak s mégis mintha ezekben a remé­ nyekben nem volna annyi biztató, amennyi szorongató van a nyomukban tapadó aggo­ dalmakban s valljuk be őszintén, hogy ma az aggodalom, a gund nagyobb helyet foglal el szivünkben, mint az öröm és remény, mert édes anyánk, kiért élnünk, halnunk kell, be­ teg, emésztő gondban sínylődik. Hűségűnk lángja alig lobog, félben van, mint akkor. kialvó Akkor Is volt egy oltár, melyen századok óta hamvadozott az áldozat tüze s melyről töröknek, németnek, királynak, bakónak durva keze oly sokszor le akarta söpörni az utolsó szikrát is, melyet azonban apostoli égő hon­ fiszivek mindig ébren tartottak. - '• Nyögtek, véreztek, viharzottak e szivek, de a szent tüzet elaludni nem engedték. A magyar szabadság oltára volt ez! Kialvó félben vult akkor is a tűz. . Török dulását alig, hogy kihevertük még súlyosabb kereszt nehezedett ránk: a német, ügy látszott, hogy minden veszve van már, hogy e. vérrel szerzett hon a német dúlásnak nem tud elleniáliani. Magyarország oly ál­ lapotba jutott, melyben az élők irigyek le­ .A haza minden előtt.Ez eszme szolgálatában ette a szomorú számkivetés keserű kenyerét • is nagy jó Urunk, dicső Fejedelmünk, igazi Apostolunk, kinek szelleméhez Jmigy fohászkodom: Vajha nagy szellemed bevilágitaná min­ den magyar leiké?, hogy az egész nemzet agyában csak .egy gondolat forma, ajkán csak egy szó rebegne, szivének csak egy dobbanása lenne,; képzeletébe az éj csak egy álmot .varázsolna, dalaiból csak egy lelkesedés zengne lelkét csak égy vágy epesztené, vérében csak egy eszme gyújtana: Rákóczi szelleme. Vajha nagy szelemed elültetné a vihart, mely nemzeti önállóságunk sajkáját hányja veti, vajha e vihar, közepette nagy szellemed felbuzditana, egyesítene testvériség és szeretetben, vajha ledöntené a válaszfalakat, hogy egyek lennénk I Mert Uraim 1 A fenger vihara azért oly rettenetes és elléntáll hatatlan, mert a belát­ hatatlan viztömeghek nincsenek elkülöni- olvadnak, egyetemesen lázadnak, egyeteme­ sen ostromolják á reszkető partokat Ha a nemzetünket alkotó embermilliók között az ellentétek megszűnnek, a válasz­ falak letűnnek s a milliók fenséges egyetér­ tésben találkoznak akkor Apostolunk lelke a csillagok közűi lekivánkozik az édes anya földre. Rajta hát, ne csak valljuk, de tettek­ ben gyakoroljuk az áz eszmét s akkor Jönni fog ’ ‘ Mert jönni kell Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez .Százezrek ajakán. E szebb,, e jobb korra, az ezt kiépitő igaz magyar nemzeti munkára emelem a minden idők Nagyjának . nevét viselő e serleget ‘ A beszéd megérdemelt nagy tetszést keltett Az ünnepély kedélyes hangulatban a késő reggeli órákig tartott füszereztetvén az talpra esetnél talpra esettebb t©asztokkai. Nem lenne referádánk teljes, ha e he­ lyütt nem emlilenők meg, hogy e gyűlésen és ünnepségen volt szerencsénk először tisz­ telhetni körűnkben . környékünk uj földbirto­ kosát grf. Keglevich István urat ki szeretetre méltó lebilincselő, modorával egyszerre meg­ hódította a jelen voltakat s kinek itteni köz­ életi szereplésétől — városunk és kaszinón­ kat illetőleg — sokat remélhetünk. — T. szerkesztő úr! Kérem tisztelettel ezen közérdekű fel­ hívás szives közlését b. lapjának legköze­ lebbi számában. Tisztelt iparos társaim! F. hó 15-én Veisz János úr éttermeiben rendezett banketten Szécsényben megalakí­ tandó ipartestület tárgyában komoly emberek meggyőződtek arról, hogy az ipartestület lé­ tesítését okvetlenül kell, hogy megalakítsuk s ma már teljes erőmből támbgatom, és I ~--- —- A Szeuenyi Hinap eredeti tárcája. Az óbor*) Nagyon csalfa az az óbor! Miatta, feleségemnek,. Lehetetlen megtagadnom. Ámbár akár mit Ígérjek. 1 A múltkor is azt fogadtam, Korcsmában nem leszek adós, , Mégis az uf kistafbimat ,, . Ott találta meg az anyós. . LoMofia Imre. ----------------- A míg az ember egy kis városi utcán végig megy. A ki elolvassa, csalódottan fogja a ke­ zéből az újságot letenni. Ml ebben az érdekes? Persze, lehetne Is a kis emberek min­ dennapi élete érdekes ?! Ha csak az nem benne, hogy apró sze­ mernyit láttat abból a létből, á mi egy és más olvasó előtt nem Ismeretes lehál aj. !me benyitok a szülésznő lakására, a yt si-U-M Mtwmaét -- i ki déli 12 őrára jelezte, hogy rendelkezé­ semre álhat A lakás konyhából és szobából áll. A közből való ajtó nyitva. Éppen 12 óra. Kis vártatva jön a másik étkező. Az is munkás féle fiatal ember. Lakásba, szobába köszöntés nélkül lép be. Csak arra nyílik ki Az asszony, fia és anyja a konyhában ebéd­ nél. Az öreg asszony mentegetödzik, hogy a lánya e pillanatba ért haza a kórházból, a hol kora reggeltől egyfolytában el volt fog­ lalva, s ugyan oda rögtön vissza kell men­ nie. Aztán minden napnak megvan az ilyen a szája, hol a szék, a mire leülhessen. Biz az igaz: állva nem étkezhet Felugróm s bocsánatot kérések közben átadom a széket, teihe, mert hát ilyep a létök. Mi közben be­ tessékel a szobiba, át hol a le nem terített asztal egyik végén, fiatal munkás forma em­ ber étkezik. Mig az asztal másik végén tá­ nyérban kimért leves párolog. A minek a hogy egészen háttal legyen nekem. Bár nem volna vele kénytelen. gazdája még érkezik. Úgy látszik az öreg asszony is hozzá járul a háztartáshoz. De sőt itt gyűjtenek is annak az összekócolt fiúnak a számára, a kiben a família fplytatódni fog. Ha ugyan fog. Hanem a nap minden percére esik a tenni valóból. így van a boltos is. Ezért magára vessen az a boltos, a ki nem pontos. Köszöntök, mikor a szobába lépek. A fiatal ember a ki már ott van, ügyet se vet rá. Nem fogadja. Az Öreg asszony bejö utánnam és székkel kínál, percnyi türelemre kérte. Ért szabadkozom, aztán elfoglalom a széket. a melyen ültem, mert 3-ik nem is volt a szobában, a mit ő természetesnek talál s le­ telepszik az étkezéshez az asztal melé, úgy E közben a kereső asszony a fiát szó­ lítja, küldi megnevezett egyénhez, attól érte­ sítést követelva. Érdekemben. A fiú — lehet 13 éves kamasz — vissza felel, hogy ő bi­ zony nem megy. Az anya úgy látszik meg van szokva rá, mert egyszerűen további utasításokat ad neki, mit beszéljen, mire hozzon feleletet, mire e fiú sértődötten kifa­ kadva, mintha ő azt nem tudná, mit mindent kell kérdeznie, — elindul. A nagyanya még szabadkozik — bizonyára végettem, á ki idegen vagyok, — hogy a fiú részéiül miket kell eltűrniük. Mikor üdvözléssel eljöttem, a két asz- szony viszonozta, más senki. No most gyorsan a cseléd szerzőhöz, �12. szám. március 25. Szécsényi Hírlap kérem az igen tisztelt iparos társajmst is, ez eszmének kérésztől viteléhez segítséget nyúj­ vános szereplésével ra nagyközönség rokonszenvét teljesen megnyerte. A sok éljen és szűnni nety akaró tapson, — mint erkölcsi A ayári szlakritíkua és a prtautoaaa. , jutalmon —v felül azonban egy röktönzött gyűjtésből 'kifolyólag anyagi. sikere is volt, des Jespedésből. Tettre fel’! Ragadjunk-meg mert ezen gyűjtés eredménye képen I42ko-i minden eszközt hogy jó létünk, társadalmi róna adományban részesült. <■ «. . színvonalon megállhassuk a * sarai Hilálttás. özv. LŐwy Ignácné sz. Gláser Tiszte^iparós’üítak! zefin Simonytomyán, — hova fia László hogy van egy nyári színházi kritikussá, akinek most ütközik a bajusza és-a ki azért nyári kritikus mert ezidőszerint * Budapesten az öreg aulában Mariska kérdéseire szeretne felelni, ha tudna és csak fecske csicsergéskor érkezik haza, ahol a nyári színészek érkeztével felcsap nyári kritikusnak. Ámbár ez a tehetséges ifjú Tartsa mindéi iparoq (önérzetes) ke­ resztyéni és felebarát! kötelességének e ne­ mes cél érdekében agitálni TTettre fel társáll! Mariskát nem veszi elég komolyan, nyári kritikusi1 minőségében annál komolyabban veszi a Mariskákéi Iliket, Sárikái a szendé­ tani szíveskedjenek. | Tiszteltjpards társaim! f f Fel keÜ, 'hogy ébredjelek a iokjéidize- Gyula' takarékpénztár főkönyvellő látogatá­ sára utazott — folyó hó 17-én 71 éves ko-rában elhunyt ’•> ’ 1 Csak is ipartestület melleit biztosíthatjuk <r A urcstsyl kaszliá folyó hó 17-én tartolta. részbél iparos, autonómiánkat I Bókjuk félre ; Gróf Maíláth Géza díszelnök elnöklete alatt a munkát !; Jáfjunk sajkt'lábunkon 1 Tisztelt ez évi rendez közgyűléséi melynek folyamán iparos társak! Jövőben ha megalakultunk, az ügyvezető igazgató kivételével az összes kérhtíjűk az iparí megmunkáld gépeket az tisztviselők és választmányi tagok újból egy­ államtól ingyen.. Az iparos tanonc iskola uj hangúlag megválasztottak. Az ügyvezető technikai felszerelését összetartozás testvéri igazgatói állásra Ruszinkó Antal kir. tanácsos egyetértés * OnOnmagunk ' között A vidéki szótöbbséggé! választatván, meg, az ilyetén kontárok szigorú ellenőrzése s ipartörvény törtért megválasztást nem fogadte el, mire kentin beit 1 való* korlátozása. Főleg a bi >- az újabb szavazásnál Dr. Hanzély László pyit vány gyártók ellen megindítandó tirvé- szolgqbiró lett egyhangúlag ügyvezető igaznyes hajsza. Ezek a kontárok azok kik tő­ , gatóvi megválasztva, , lünk a munkálkodó méhéktöl a kész mézet Közgyűlés után Rákóczi lakoma volt, darazsak módjára kaptárainkból elszedik s melyen, a Rákóczi serleggel kezében Dr. elrabolják. Gutfreund Emit' ügyvéd gyönyörű emlékbe­ Fel tehát legyen ünnep ez a megalaku­ szédet mondott laptársunk Írja, Egyik ket, hősnőket, szubrettet és egyebeket. Hogy mily komolyan veszi a művészet egy—égy nyílt kérdését kitűnik abból, hogy mostaná­ ban ís körkérdést intézett a príma és dau donnáklioz és a kérdés, amelyet a földönjára csillagokhoz körözött nem a művészetnek valamely szubtilis ága Volt, hanem ez: — Milyen krémet basznál Nagysád? És a nyári kritikusnak már is nehány száz ily válasza van: — Természetesen Dianna — krémet., Csak a három csőrű kacsa idejében használhattak mást Mióta a luxendurgi udvar gimbeli-gombulja a bon font, — azóta. nincsen más krém, < mint a dtumia krém. Tégelye t korona 50 fillér és kapható minden gyógyszertorban, drogériában. lás, és ne legyenek közöttünk ünnepromók HAzmAg. Prágai Ernő helybeli fakeresés Judások. . kedő e hó*27-én délután 3 órakor esküszik Meg kell győzni mindenkit mint a hogy örök hűséget Schvarc Gábor és neje leányá­ engem meggyőztek arról, hogy ^.csakis az nak Jankának Salgótarjánban. I ipartestülef vezethet* a boldogulás és szebb — Űzheted fűzheted a hogy tetszik. Poháron megürese­ ( Én pedig nemJsmerek durvább inegbúmdst jövó felé. dett körjegyzői állásra, az e hó 12-én meg­ Szécsény, 1910. márc. 17. gondolkodó emberre, mintha a meggyőző ejtett választás alkajméyal Virág Dezső okle.dósét nem becsülik. Stern Dezsá. *■ 'veles jegyzőt választották meg, aki előzőleg —• Három jholnap inuiváí isi * , a helyettesítéssel volt megbízva. , yAkkor isLiS eezei á rvitát a március Táttiiki!t. DobráuszkbÖél* táncmester, 15 tetsző <és nem tetsző eseiuényei felett * >’ .. V *! . ! { i ’f ’■ 1; : > — ki is Róka Pál budapesti táncintézetében _le bazárom. A gondolkodó ember meggyőnyerte kiképezletését — Szécsényben április .ződésébe képzetei,, gondolatai tárházát viszi Lapuk nzttf btlyía megjelent cikkünkéi hó 10-én hat heti tánctanfolyamot nyíl . bele. Egész . szcHemét. Lgcsz szellemi létét kapcsolatosan készséggel adunk helyet azon melyre beiratkozni már is lehet Glatlstein M Benne van egyéniségé a maga teljességében. értesítésnek, hogy Lftrich ChtónéurnŐ Lo­ Adolf papirkeresktdőnél.' soncról és Kálmán Sáqdorné a szécsényi ,A míjád & rám.is .annyi, mint volt Szilá­ gyermektelep javára Dr. Bayer Miksa telep­ Megbokrosodott lovak. Berczelly Jenő gyi Dezsőnek a . magát A ^meggyőződésed orvos kezeihez 10—10 koronát adományoztak. nem tisztelésc annyi mintha megtagadnák, kassai kir. táblai elnök nagylóci uradalmából A szÉCSliyl dalárda. Az alig két hónapos vasárnap Szécsényben járt qgy bricska ko­ «hogy vagy. ErrőLtehát csak azért lehet he- Kávéházi beszélgetés. szécsényi 'a ki dalárda március 15-iki első nyíl- a harmadik házban lakik. Benyitok. Fiatal 16 év körüli lányka fogad, a ki a viaszos vászonnal bevont bivánon van vé­ csin Streiio ; Boldi .kocsis.:A Gyűrky-féle vendéglő* udvarán befogás 'közben a lovak megbokrosodtak és a kocsit egy istrángon vonva az utcára iramodtak. Streho a gyep­ lőt kezében tartva a lovak mellett szaladt s igyekezett őket megfékezni, ami .nem sikerüli gig 8 regényt olvas. Azzal, hogy a mert egyensúlyt vesztettéi úgy a földhöz nagyáliyja — a ;kít keresek s a kivel kelten vágódott, hogy több zuzódást Szenvedett A együtt kizárólag laknak a lakásban — még haranglábnál állt Buttkai István ugyancsak nem érkezett haza. Majd később! a lóci uradalom tejes kocsisa, ki is látván, A mint pedig kilépek a kapun, két is­ hogy gazdája lovai bokrosodtak meg — sze­ kolás lányka halad el mellettem, beszélgetve, rencsétlenségéré — a lovak elé állt, a lovak táskával kezükben. Annyit halottam, mikor * azonban nem csendesed tek meg s a kocsi a kisebb, a ki tíz évesnek satnya volna, rudja úgy fejen találta Butikait, hogy az or­ azzat fordít amazhoz: valahányszor a Rivi­ vosok állítása szerint felgyógyitása csak he­ érán voltam ...... Beszédjükből nem hallottam ttjbbd. El­ lenkező irányban haladtunk. ^Mindebbe ,i mit itt leírtam, nem telt több idő, mint iit leírtam. A' kinek pedig .tetszik, elméikedhetik, mi lesz ebből az Így felnövő nemzedékből. Meg abból a családi létből, a minek ezek ilyenekből leendő asszonyok leyznék pcjíö> tek múlva remélhető. Terít nsrt vasár tolvajok. A tegnapi heti vásár alkalmával Tornyai Lajos kitűnő esendői őrsvezetőnk ébersége egy nótárius vásári toíyajl juttatott.az igazságszolgállattás kezébe. Abban,a pillanatban ugyanis, amint Széles Antal 60 év körüli őrhalmi lakos egy 12 évesnek látszó leánykával Klein Henrik bádogos-árui közül egy zománcozott serpe­ nyőt és egy zománcozott bögrét tüntetett el, pontjai. u '**• Tornyai őrsvezető Széles Antalt ést. Ici-pici No ott, bizonyosan féle háztájak Is bűntársát lefülelte a járásbírósághoz kísérte. vannak., Csak hogy azokról nem beszélhetek, Széles Antal — lopás céljából — az összes mert nem felfant t környékbeli vásárok és hétívMrok állandó látogatója. lyén. beszél ol-hogy iskuuud, figyeli nézd a .Hasról meggyőződése műit táplált véle­ ményeiét. Hanem . egy .igazan sajnálatos tévedést még is szóyá ikell tennem. Szécsény közélete érdekében. Értve az. iparosság elkülönülését március 15-én. ^Hallottam a. mentséget is. Éppen azért jelölöm meg tévedésnek. Az iparosság foglalkozásából eredő gon­ dolkodásában a haladás hivatott munkás és tényezője. Szécsény fejlődése érdekében pé­ pig óriási a tenni való. A minél az iparos­ ságra nevezetes -szerep vár. Aztán a cselek­ vésben a kezdet Icgkezdetén vagyunk. A kiket érdekd,. a .tokrtek ez iránt'érzéke van; s mindezekért ebben cselekvésre hivatvák, még ismemi is alig ismerik egymást Hol van a ettől a tómöriMésj vállvetett munkás­ ságé? I Március 15 az eszméké. Azon mindnyájan felmelegszünk,közelebb érez­ zük magunkat egymáskor, A fehé« asztalnál pedig különben is közlékenyebbek vagyunk AUrdut <Wg),fllve egyOM. ^kme» ünneplés * hangulat hatása alatt, az érdek közösség felismerése együttes cselekvési készség megfogamzási, és a készség kipattariéM Wnie Hriaredhatlan leendett. MW mindennek kellene a jövő március 15-ig ttirtfhhnn ’És most mind ez oda van. Egész esztendőt veszítünk. �Szécsényi Hírlap 12. szám. — Egy vacsora miatt! Milyen tragikus?! Szinte me'hatót — Úi akar, ez lenni ? — u.e^éiiy Szécsény! És egyetlen va­ csora minit! — Mivel azonban a vacsora Hirdetések jutányosán közöltéinek e hírlap kiadóhivatalában. ápril 15-en is vacsora, meg bármelyik hónap nem tizenötödikén Is — ’ • — tehat legyen egy másik közös vacsora, akár mikor ugye s a közérdek meglesz mentve?! — Hanem azt feleded, hogy azon egyetlen napon a helyzetben leendett a kul­ csa, hogy összesercglenek az emberek, és minden , más napon ez a helyzet hiányzik, *a minek hifin — r •' * — Már ennyire Qgyefogyottak vagyunk! 94—910 szám. * március 25. még se < Árverési hirdetmény. .» . $ <. • . t» . . Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. |02. §-a értelmében ezennel köz* hírré teszi, hogy a Szécsényi kir. járásbíróság 1905 évi V 53/3 számú végzése következté­ ben Dr. Marton Henrik Ügyvéd által képvi­ selt Szénássy. Gyula javára 184 k. 96 f. s jár erejéig 1907 évi jan. hó T-én foganato­ sított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 698 K.-ra becsült következő ingóságok, ju. m.: szoba bútorok nyilvános árverésen ehdatnak................ • Mely árverésnek a szécsényi. kir jbiróság 1905-ik évi V. 53 3 számú végzése folytán 16 kor. 86 f. hátr. tőkekövetelés ennek ka-, niaiai eddig összesen 7 kor. 15 f.-ben blrőiby már megállapitatott és 2 árverés kiiuz » .< ir. tí0 HU. költségek erejéig Szé- csciiyiun .eeiidő eszközlesére 1910 évi márC'i.' io 30-ik tápjának délutáni 3 órája hattnuoui kiűzni* es ahhoz a venni szándé­ kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, nugy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107 es 108. §-ai értelmében kc». pénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul H elfognak adatni. Amennyiben az árverezendő Ingóságokat Raktáron tartja a legjobb minőségű hengermaimi liszteket, továbbá jó minőségű < fűszerárut és cukorkákat. Rendelmények házhoz szállíttatnak. Jutányos álak és pontos kiszolgálás. mások is le és felülfoglaitatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény, 1910 évi márc hő 16-án. JVagy, kir. bir. végrehajtó. Egy gyermek vaságy ; /•» eladó. Elvállalok mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutányosabb árakon. Cím a kiadóban. • fP’..- Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában, Szécsény 1910. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000288.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1910_03_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1910-03-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 2. évfolyam 12. szám (1910. március 25.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/16ea289cafbc98d2f14f506d2e83cc30.jpg e147daaee95a7f577959ac2ba02b9bf4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/452cb46ca7e72d91f0148ccfb54ab247.pdf 58a8831ee8659261368d16004fca3225 PDF Text Text Szécsény, 1910. április 1. II. évfolyam. 13. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor.Negyed évre 2 kor. — Egyes szám Főmunkatárs: Felelős szerkesztő: BARCZA KÁLMÁN. ára 16 fillér. —Előfizetések KÁLMÁN SÁNDOR A♦ a kiadóhivatalba küldendők. szerkesztőség telefon száma: 1. Tűz, víz, tűzoltóság. hogy minden háztulajdonos a ház udvarán hordóban állandóan vizet tartson 'készen. Előfizetési pénzek, reklamációkés hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, vonatkozó; minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. tudják, hogy hogyan kell a fecskendőt fel­ szerelni. Hogy ez Így van nem is olyan rü­ ' * A sok elemi és egyébb csapások alatt Nagyon helyes és jogos rendelét. A rende­ gyön régen bizonyosodott be. A cigánysoron roskadozó lakosságunk hála a gondviselésnek letet be is tartja mipderi háztulajdonos. Mi­ volt tűz. A fecskendőt felszerelték, de biz az tán legkevesebb kárt szenved a tűzvészedé­ vel azonban a szabályrendelet arról nem nem akart működni. Közben oda ért az aliért! által. Néha évejc múlnak el anélkül, hogy intézkedik, hogy milyen hordóban tartsák a parancsnok s jelentést tetteknek! a fecskendő Szécsényben tüzeset fordulna elő, — ami vizet, rendszerint nyílt — káposztás, fene- • engedetlenségéről. As alparpncsnok körül néz minden esetre a lakosság gondosságának - keflen boros vagy olajos — hordóban tart­ s látja, hogy nem is annyira a fecskendő a ják a vizet, ami annyit jelent, hogy csak az .hibás, mint a tűzoltók, mert fordítva, mond­ javára könyvelendő. használhatja, akinek a láza ég. Húsvét vasárnapjára fosdulő éjjel, mind­ juk hibásan szerelték fel. ■. *, Van négy fizeted tűzoltónk, de ez kevés. járt éjfél után a tűzoltók kürtjelei és a ha­ A legutóbbi tűzesetnél lépten-nyomon * rangok vészkongásai ugrasztották ki ágyaik­ Legalább nyolcra, volnaszQkség. Ha ma tuazt hangoztatták, hogy,* vizhordó kocsik-lé­ ból a pihenő embereket Kigyulladt özvegy pésben hajtottak a tüzlfoz. Hát ha vágtatva .dunk • tűzoltóságunkra .SOOQ koronát költeni Outfreund Ignácné főút 190 számú háza és mentek volna, maradt ;yólna egy csep-viz fi pince tűzoltóságunk, kölfeflnk 4000 koronát. pár pérc alatt tüzet fogott a bal és jobb h a nyitott .edény be ii ?Ha pedig csiga módra •Négyezer korona áldozásával 8—10 fizetett szomszéd házfedele is, amelyet. közül az kénytelen ballagni a kocsi a vizes edények-, .tűzoltót lehetne tartani. De aztán ez a 8—10 kel, annak a. víznek vjíjmi kevés hasznát kit.is legyen képezve. Teljes kiképzett nyolcegyik |d. Klein Henrik üvegkereskedő a má­ sik Váradi Rezső vegyeskereskedő tulajdona. láthatjuk, vész cselén, 8pen azért igen-üdvös ,.tisz. tűzoltó nagyobb szolgalatot tehet, mint Kigyulladt a 190 számú ház és leégett i két Volna, ha a szabályrendílet kimondaná; hogy , 30—40 olyan tűzoltó, amely vész esetén tu­ is.- Ez á tényállás. A három ház minden* háztulajdonos számmal! megjelölt leégésével a tüzveszedelem.is .elmúlt". Tu­ zárt hordóban köteles' vizet,tartani és vész datosan használtain e kifejezést elmúlt, mert , esőjénr semmi * más; Utáni valója nincsen, bizony azt seitr^Stécséiiyf^vlzbőségc,'. s*m jntat a••* hordót kíguritjaMházarié. Asű^hbit tűzöl t ói pk készsége, szaka valóssága lokalizálni majd el végzik a lovasgazdák. . nem let| volna képes, mert, ha yjzünk volna ’' . Ily módon.* egy pillanat alatt minden is, nincsen tűzoltóságunk vagy ha'tűzoltó­ ház előtt egy vízzel telt hordó állana ren­ ságunk volna is,* nincsen vizünk. delkezésre s a lovasgazdák a hordókat egy­ szomszéd Nyáron a tüzesetek sokkal veszedelmer sebbek, mint a hidegebb, nedvesebb, évsza>* deje, hogy gyakorlatot egyáltalában nem tarA tűzrendészei! szabályrendelet elrendeli, * tattak. Nem is csoda tehát, ha.még azt sem — - A Szécsényi Hírlap eredeti tárcája. M •' ’ Ötven százalékra. . _____ ’ :* . . ... . . Együtt vpnnak mind a tlzenketten, — •a Széchényi Hírlap belmunkatársai. Kik azok a tisenkHten? t Maradjon a homályban r— egyelőre. Aztán meg mire .való a rejtélyek záIbit látogatni !-. Vannak. Persze arról foly a 4 vita, mi Íródjék még az ujsánbá. A lelkes fiatalabb nemzedék vezetése mePett. Egy, az, ü kiből- úgy ömlik ■ humor, mint a capní'cai-forrás vize bugyog a föld alól, az ablak fának támaszkodva öllmpusi fölénnyel tekint Je a prózai lét fiaira. Ajkain .játszi mosoly. .Bizonydsan humorai nyilai hegyeződnek az agyábaih azok fedett, a miket hall és lát, de társak .iránt van - gátolják/bogy ézek a nyilak sebezzenek — •nevetve?.Akért áHhalatoun hallgat. \ / •a gyengédség, <a mivel a — Én pedig: kiimám — •folytatja p 10- zriébbikj-^ hogy fel van találva az a gépe­ zet w’a ml ak összes hajtó erőt közvetlenül í»r Küzdelem az apróbb síe^esetekkeL X-t — • • »’ >M<, •»<¥- • ■ V **♦*»—- <11 ■- írta : Sxvoktea Árpád. - ,v Mezőgazdaságunkra is ráillik a költő ssava: Századok múltának el* S le alattuk las- hogy igen sokféle leljünk még. ilyen üzemű gazdaságot a,.,: készen Hétben, hogy elő álljon a mint Szé- ’ Ért* - ’ kettőre AH kapkodnák s a ki vánt gyorsaság­ -W enyésző fénnyel jársz egyedül. gal a vész színhelyére vinnék.'r* . . Önkéntes tűzoltóink fegyelmezetlenek s Kiállotta a századok rablógazdálkodásait nincsenek kiképezve. Több mint égy eszten­ s bizony nem kellene nagyon kutatnunk,, kokban. Jön a nyár, itt as, ideje, hogy a anzmizorián segítsünk, tűzoltóságunkat pedig •munkaképessé tegyük. ‘ *. ♦ - dás,hiányában fejvesztetten id^oda kapkod. csénynek. lesz közgazdasága á miről rendes állandó rovatot. vezethet) siet belevágni, hogy ő arra patentot kér. / u — Bátran, há leírod-a gép ^zetkczetétl — -félti viss/aya másik.a* . Íme: bánya állításhoz tenger sok pénz és nagy-nagy terület szükséges, hogy távol maradjon a konkurencia. Azért, bánya vidékep áz átkutatott területeket le szokták kölni. • Persze a legegyszerűbb, na megveszi a szenet s ipegfuetnek érte. Ezt a bal^ iaráni is tudja, — hogy nükalandozzak nu'.^vbbm. Ebben nincs senimi virtus. Hanem csi­ náld után na,, a mit«a t , .. . ... j dircka mik közgazdasagi alakulásokat érintenek*I . tora lett Az már valami. A mikről eddig mélységesen halgaltunkl — Mikor a bányája megnyílt neki is az : ' A Sztk.-eiiyi Hírlap1 pedig, egyhangú unalmas. A tartalmát változatosabbá kell terini. Épen'* olyan kérdések ;fe«zege<ésével, Erösködlk «•* rovat vezető, a kinek nincsen rovatába mit vezessem u . ♦ — Akkor ’ ird meg, hogypn dűlt be az fúrja a fejét .hogyan kösse le közel és uvoj, a területeket mén a gtologuw nagyon be­ cses leletekre bukkant De hol a tengeri pénz I . , Jl/svábbk. kőszénbányájit. mielőtt hozzá I . * Fizdbég uéíkpl fogja megcsinálni I . megnyílt volna.1 Ez is közgazdasági alakulás. Elmondjam? Szólal meg a lizen^Kedik, i— . A gondolat is megért egy milliót Hát az a. bizonyos •—^a» khed4Jgr a lapokban még hj teltre vábéT ^jü / , böngéseit' s nem veit részt a vitában, -r ,o |^A lyge«ső; össyeQl; hat;fiskális, hogy Csupa merő közgazdasági alakulási olyan: szeiródés nrintátjcészilsenck, a, miben Mert például egy kősténbánya nem e minden benne K4yen^*.ml kecsegtesse az közgazdasági 'alakulás? — Rerste, ‘azt gon­ doljátok*: meg teli‘ csfhálnl, — azzal meg­ emberi kapzsiságot, s ennek a fejében :kö>sön mindenkit « kié a. föld, de a direktor van. Holott olyan kényes, akác;^valami ’nö-’f. társasága eUea annak <az alapján semmit se a levegőből nyeri. lehessen-érvétyesHtfli, , r . **A gazdasági rovat élelmes vc?etője (L i. vény,* a. mit a hideg is meg a meleg is/fea SzécséAyi HiriaprJa^-gáWasági ^rovata még'. forráz. Annyi ésihja binjá’.va.n:^ Hat* nap disputáinak, egy párszor bajta í L Már a melyiknek van; is kapoak,. úgy hogyi a rendőr leszaladt az •Aftfcs/dá rovat vezetője az már van, állandó �április 1. Szécsényi Hírlap 13. szám. Tehát századok tudatlansága s könnyel­ műsége után, az egyedek helyet irányban fejlesztésére vonatkozólag: csodálkozhatunk- e azon ha növényi és állati egyedeink dacára, hogy a formai kellékeknek megfc cinek, nem tűntetik elő azt az épséget mely termékeny életerőről tenne tanúságot Ml elvontuk azo­ kat a természet jótékony s kártékony befo­ lyása alól s’ ha a' mezőgazdaság azok szá­ mát* gyarapítói!^ is, amennyiben - ellenségéi nagy számát letörte, nem tudta az egyedeket oly formán tova fejleszteni' hogy azok élet­ erős cllentállást tudnának kölömböző megtámadtatásokkal szemben tanúsítani. Észszerű gyakorlattal élve, a legrégibb mivelési módoknál, kellene kezdenünk a gyengeségnek leginkább ellentállásra edző t eljárásokat I A legöregebb termcsztvényektől rázhatnék a legjobb eredményeket maxi­ mumát az diemállasnak bármiféle bajjal szemben. Már pedig megfordítva azt látjuk, hogy a legrégibb időtől termelt növényeink találkoznak ez idoszerint á legtöbb ellenség­ gel (a gabonák atillában a búza, a szőlő, a krumpli) Dacára ennek, ezek a növények erősbödő fejlődést láttatnak, ez kétségtelen, de parazitájuk sem pihent, és ha keletkezézök ele az emberi elme akadájokat gördített, idővel ezen akadályokhoz alkalmazkodtak, s liuia csudálatos termékenységüknek,' a szél akaratlan segélyének s szállítási módjainknak, *z éiosdi jelentékeny zónát hódíthatott ma­ gának, melyben diadalmasan szedi áldozatait mutatása ragályos nyavalyák ellen, mint a mieinké. Néhol a kihasználás bűnös módjai folytán elsatny tflnak,!'él.ősdielnknek Jcönynyebben áldozatul ^snek méf fanemeink is.* hátrányosak a baj terjedésére. Néha helyettesitjük a meszel kénsavval, mely hosszabb Ideig hatásos, de kezelése j* veszélyesebb. A réznek vegyi összetétele Igen hatásos, kü­ lönösen kénes vegyttete, de kezelése óvatos- Mindazon oltok, melyek a növény vagy állatnak gyengülését idézik elő, előkészítik azokat apróbb ellenségeik támadásaikra: A . ságot Igényel. Sok' kísérletből ellentáilási képességéket • mért anyagot kell vennünk. Figyelembe kell vennünk á növény s gondatlan művelés. Ezeknek ellentéte a termékeny talaja nedves tavasz, száraz nyár, jótékony harmat a tiszta égnek verőfényes faját-a hogy napsugara, langy niéleg szelek. A kártékony tényezők hozzájárulnák a növény penész és gomba csiráinak s az állatok baktériumainak kifejlődésére, míg a jótékonyok elnyomják. S egészséges növény ad egészséges tápláló takarmányt. * ,fr ‘ szen a betegség ismételten megjelen, uj po­ } A meteorok hullása ellen nem tehetünk semmit sem. De bőségesen elvagyunk látva tudományos adatokkal s megfigyelések ered­ ményeivel arra né^ye, hogy mennyiség és minőségre hasznos ‘ növények -S állatokat te­ melyek ellenálló képességre is a legtöbbet érŐk^ A ki a mezőgazdaságban annyi időt s pénzt fordít arra, hogy közép­ nyészthessünk, minőségű terményeket védjen, ugyancsak érdekkel kell, hogy bírjon e pénzt és Időt fáradozásai tárgyának javítására fordítani. Nagyon sok <itiőt ’ elvesztegetünk. És kis és nagy férgekkel, melyek nálunk tűz gyanánt pusztítanak, holott odahaza az álta­ csöseinknél, krumplinknál, posványos lege­ lőiknél stb. De ezicsak * mulékony hatású, luk okozott kárt felsem veszik, A t ngeren túli végtelen legelőkön élő guiyák és nyajaknak sokkal nagyobb* az ím- s csak is akkor kezd hatni, ha a levegővel élenyült. Tehát csendes száraz, meleg időt követel A mely feltételek már magukban is indul ö maga először nem is mutatkozik. utcaról, őket szétválasztani Végre megvan a szerződés tervezet — átalános megelége­ désre. Azt se tudták, van e? Megjelent a faluban valaki. Hirlelve, beszélgetve, ml is van azzal A továbbira vállalkozik a hetedik. Útjában esik P* Nagy hely. Csupa merő a kőszénnel. Nem terjeszkedve tovább, csak hogy beszéljenek a Szénről. És hogy fellob- megszívlelni való. A föld magyar népével — a mint feles példák estek — el lehet bánni mert az elhiszi, a mit neki mon­ danak. Az a Bizonyos pedig beszélt annyit, hogy m ndenkit levett a lábáról a mint a csörgő kígyó megbüvöli az áldozatát. A hol az első szóra nem álltók kötélnek vitte ma­ gával a vonakod0k.il, ki a határba, velők mindent összejárva. Kijelölte, hol fognak fúrni, f bot fognak tárnát nyitni, megmagyarázva a ll.szén rétegek vonulását mindezt olyan biz- ***W- mintha zászlóaljat vezényelne, ho­ lott soha se hallott ilyent s bár pénzt nem mutogatott, olyon meggyőzőn bőszéit, a jám­ borok azt képzelték, már cseng az arany a zsebükben, a mi úgy lesz magából, mint a hogy a bibliai manna az égből hullott. In­ gyen fogják kapni. De hát azok magyarok voltak. Hanem aOt svábok. Ezektől azt a talpanyatnl he­ lyet feugy kell elfoglalni, a melyen meg állhat. ügy tett mint a fővezér, a ki hódításra bantsa az emberek kapzsiságát Abban pedig tort-tort az a bizonyos valami, mint erjedéskor a must. Dehogy is egy! Egyik másik tele vörös hordók, vég­ telen sorozatáról álmodozott, a mi lesz magától, csak inni kell belőle, s annak az ivásnak nem lesz se vége se hossza, a másiknak kilo számra lesz a bangója. Már a ml féle a hajlandóságunk volt: Utót*|ára sem a munka nem izlet, sem a kenyér. A számítóbbak kutatták: hány millió méter­ mázsát termel a ulgő-tarjáni évenként Ahoz számitgatták a magukét Mintha már meg­ lenne. Tizenötöt, — mondja egyik. Húszat, — toldja a másik. Mit adnak ezután? Mi jut ebből ő rá a földje után. Megörtént, mi•kor kettő a primipilusok közűi összetalálko­ zott, az volt köztűk a beszéd tárgyat nem értik, miért nincsen nagyobb bankjegy, mint ezer koronás. Mi azaz ezer korona? Ha már legalább is tízezer lenne I Szóval az eredmény nagy volt. Szinte micsoda időszakban alkalmaz­ zák. A szer a beteg növényen egyenletesen hintessék szét Ha a fertőtlenített növényré­ rozás fecskendezés van helyén. Bár milyen a szer, vagy annak hatása, a növény a gyógykezelés folytán természet­ ellenes állapotba kerül Szenved. Igaz kisebb mértékben, mint a betegség folytán. Eljárá­ sunkban egyeztessünk össze mindent, ne hassunk kártékonyán a növény fejlődésére. A gyógykezelés sokba ne kerüljön. Elérjük mind ezt, ha kellő időben szakértelemmel dolgozunk. ' Ha mar legyőztük a bajt, ügyeljünk, ne­ hogy ismét vissza térjen. Égessük a tartól A ragályozott növény termett földön a gyanús hulladékot dobjuk erősen megmeszelt komposztba, öntözzük meg kénsavas oldattal padlásainkat csűr magtárainkat Legyen Jól kezelt bágyánk, mely a ragályozott anyaggal vegyülve, az erjedés folytán a trágyával ho­ mogén tömeggé fog válni. Zsenge növénye­ inket elövigyázatból permetezzük a bordeauxi lével, a szert oly mérvbe alkalmazva, a mint azt a nöyény kora s az évszakok indikáljákDe legjobb óvszere a növénynek vala­ mennyi orvosság között ajól. művelt termé­ keny föld, a hol szükséges alagcsövezetl mindig Jól felszántott, meszezett műtrágyával mérték szerint ellátott A sok légeny tartalom Is káros. Válasszuk azon vetés formát mely mellett a növényt a lég jól átjárja. (Soros vetés.) A Sok a mi réz s ég, a nedves és meleg szelek, az évszakok rendetlenségei, a késÖ'vagy túl korai vetés tesszük folyton. Ma napság a mezőgazda arra kénytelen idejét fecsérelni, miket okos­ kodjék ki terményed tartós épségének elérhe­ tése céljából. A. mésahez fontai, mely égető és szárító hatású. ^Látjuk ezt a gabona neműeknél.) Alkalmazzuk a meszezést gyümöl­ Itt nem lehet ajtóstul a házba rohanni. hogy a sovány földek, a végnélkül! esőzések, a hoszszantartó s gyakör^ ködök, a gyakori borús Igaz, ái európai mezőgazdasag nagy előrehaladásokat mutathat fel, azonban sok silánysága is van. Sok növényieteket, ha ugyanazon éghajlattal bíró más világrészre visszük, ellentáilási képességben nyernek, így van ez pl. az Amerikából ide plántált svabság. Hatóra leltet vagy hatezer hold. A geológus felette értékes területnek jelezte. kitűnt kénnek rézgálic és mésztej vegyüléke hatásos szer a növény élősdiek ellen. De a növény vetőmagot a leggondosabban vá­ lasszuk ki, gyomláljunk, tartsuk meg a ren­ des ugariás vetés forgót, arassuk a gabo­ nánkat mikor megérett és tudjuk a terményt magtárunkban gondozni. állatorvos feladata, mi csak arra szorítkozzunk, hogy azt a nyavalyákkal szemben edzett állapotba Az állat gyógykezelése az hozzuk. * Gondoskodjunk egészséges takarmány­ ról, itató vályúnk tiszta legyen, itassunk tiszta vizet, Istállónk jászlaink szőrszál halogatásig tiszták legyenek, istállónk Jól szellőztetett Szükséges a tenyészállatok gondos kiválasz-, tása, spongyával való gyakori tisztogatása; a. szőrnek valamely rovarölő szerrel dörzsö­ lése. Ha az állat sebes, sebének kezdetben tisztevizzcl kimosása s aotiszeptikus ruhával fedése, ne hogy a por be lepje. Tőgy mosás a fejés előtti Eresszük az állatot kijáróra, mozgást végezni Alagcsövezzűk az istálőt, újítsuk meg mentül gyakrabban az almot « részesítsük az állatot Jó bánásmódban. A szerszám tiszta legyen, a kefét és egy ládába composztra vakaró! verjük ki, hulladékát dobjuk a s ne engedjük a kocsisnak azt az Istállóba vonatozva kivenni. A ló tiszta­ sága elég tanúbizonyság a tisztítás mellett nagyobb, mint kívánatos lett volna. A paripa már száguldott Ember legyen, a ki a hátára Járványos hírre védanyaggal oltsuk be állat­ jainkat s.az istálőzás által izoláljuk egy időre pattan. Hál még aki megöli. . . idegen ember s állattól. Igaz hogy ezen elövigyázati rendsxabá- (Folyt, kövj �13, szám. Szécsényi Hírlap április 1. íyok dacára, melyeket az ésszerű mezőgaz­ daság elénk diktál, megeshetik a baj, de alakult át részvény társa sággá. Ez az Intézet Magyarország egyik legerősebb pénzintézete, ezek csak egyes izolált esetek lesznek, me­ lyeket némi utánjárással elháríthatunk, s az álfáink okozott kár, csak. Jelentéktelen, melyet; pedig csak alig fogunk érezni. alaptőkével dol­ gozik. Van 140 drb. 100 koronás részvénye. A részvényesek 4*'•osztaléknál soha többet nem kapnak. Az 1900 évi tiszta nyeresége 292000 korona volt Ezen óriási nyereségből HÍREK. Eljegyzés. Bárok József leányát Erzsikét március hó 27-én eljegyezte Hartmann Dezső m. á. v. mérnök, Budapestről. Minden külön értesítés helyett Házasságok. Molnár Sándor a „Szécsényi takarékpénztár* másod pénztárosa folyó hó 10-én délután 2‘/» órakor köt házasságot Breuer Lipót és neje leányával Margitul. Szenes Jakab és neje leányával Ellával e hó 12-én délután W órakor lép házas­ ságra Dr. Lampl Mór kispesti orvos. < Párt alakítás. Dr. Frank István, Ruszinkó Antal: és Sándor Mór meghívása kö­ vetkeztén f. év március 30-án az .Újvilág* szálloda nagytermében szép számban megje­ lent választók résztvevésével élénk politikai értekezlet tartatott, Ruszínkő Antal elnöklete alatt, különösen Dr. Frank István nagyhatású politikai fejtegetése következtén kimondotta az értekezlet, hogy a nemzeti munkapárt megalakulását a szécsényi választó kerület­ ben is szükségesnek tartja. a Szervezési munkálatok elkészítése^ -r a naggyüléa egybehivása — valamint az országgyűlési kép­ viselő személyének kijelölése. Dr. Szlgyártó Pál elnöklete alatt, 40 tagú bizottság válasz­ tatott Az értekezletből úgy Gróf Khuen Héderváíy Károly miniszterelnök, mint Öró/ Tisza Istvánhoz tettek. I4Ö00 korona üdvözlő táviratok menesz­ "5* • Isgy tíz SzmMjta. H usvét vasárnapján reggel fél í órakor ismeréttea'okbóf kigyul­ ladt Ozv. Gutfreund Ignácné főút 190 számú háza. A romboló elem * oly rohamosan ter­ jedt el a száraz tetőn, hogy a két szomszéd házat sem sikerült megmenteni. Leégett Vá­ rad! Rezső vegyeskereskedő és Id. Klein Henrik üvegkereskedőháza is. Várad! Re­ zsőnek igen sok gabonája égett el a padlá­ son, Klein Henriknek pedig tömérdek fa és a részvényesek összesen 560 korona oszta­ lékot kaptak. A fennmaradó nyereség többlet egy. részét a tartaléktőke gyarapítására for­ dították n többit pedig jótékony és ember­ baráti célokra adták. Bstlrft prázáálkiáása. Tegnap csütörtökre virradó éfelen' betörők jártak az izraelita templomban. A templom kórusára nyíló ab­ lakon hatoltak be a betörők: Ez alatt az ab­ lak alatt van ugyanis á földszinten egy vas­ ráccsal ellátott ablak, amelyen könnyen felhuszhattak a kórus ablakába. A kóruson — úgynevezett női templomban — feltörtek egy falon függő perzselyt és tartalmát elvitték. A kórusról a függőlámpa drótja segélyével le­ ereszkedtek a férfi templomba, ahol is négy falba épített erősen lelakatolt perzselt feszí­ tettek fd s ezék tartalmát is kiürítették. Az elrablóit összeg 100 karonára tehető. Betörök próbálkoztak ugyanez éjjelen Wmtemitz Vilmos gépraktár ajtajával is, de ugylátszik munka közben ép akkor zavartat­ tak meg, amikor az utcai vasredőt akarták lölfesziteni. A rolló alatt ugyanis egy beszo­ rult vas feszítő szerszámot találtak. . Pénzügyőrük ts ktnsktdók. Olyan moz­ galomról ad hfri a Magyar Kereskedők Lapja, amely amennyire, uj Aímaga nemében, — anyirt örvendetes kereskedőink szempontjá­ ból A mozgalom a pénzügyőrök körében van keletkezőben sárrá . irányul, hogy a lettenér^si és külön jutalékoki eltörölhessenek. Óhajuk át,*j hogy' ne legyén olyan lealázó keresetük, mint .a milyent a tettenérés! juta­ lékkal ; máknak xsiéredrti í kénytelenek de ahelyett olyan rendes javadalmazásuk legyen, mint r minden \ pá^ j állami alkalmazottnak. Hogy ezt' elérhessék, készek önként lemon­ dani a jutalékról tí azoknak eltörlését a pénzügyminisztertől kérelmezni fogják. Kemkej^k^ejmésíetesen, caa| örülhetnek a mert az ? említett jutalékok miatt sok és bbsszaotó zaklatásoknak vannak kitéve a pénzügyőrük részéről. mozgalomnak, üvegárúja lett a lángok, martaléka. A kár ■— Karytntoa. -Mióto a Rózsahegy—-Ko40000 koronára tehető ami biztosítása révén rytoicai vasút megnyílt, a gyógyulásra és megtéfül. x r| IX t ,J üdülésre s^raÍő‘kÖ0hsJtf fokozottabb mér­ Gyüjtéa. A f..hó2Í viéradó éjjeli tűzeset tékben keresi jel a ! Kdsbadot: az alkalmával nagy kárt, szenvedett Ötv. Gut­ freund Ignácné házának egyik lakója Ballá ozortdus • • levegőjű, fcyönyöife feívésö, festői Korytnicát A közlekedés kényelmével a für­ György női szabó kinek úgyszólván mindené dőközönség* kényelméről való gondoskodás odaégett. Segítségére gyűjtési; Indítottak, a SÍfeBWfeWWDr. Ormay József kir. ta­ ml szép eredménnyel jSt Asbővebb elszá­ nácsos, főorvos, fürdőtulaidonos, nem ki•éhterktftpégcf tarléradj«Afr\gési sereg molást az adakozók nevével jövő szántunk­ ban fogjuk közzétenni, ei alkalommal Bárok uj építkezéssel gyarapította á hatalmas für­ Erzsiké urteány eljegyzése alkalmával be­ dőtelepet. Tav^teépütt $ rendkívül kényelgyült összegről számolunk el. Adakoztak; jier» Hájigófria2zálló; továbbá a modem Hartmann Dezső, Báróig &tsí^, Ifarak Jp kor igényeinek w^esen megfelelő uj gyógyzsef, Lakatos Mór 10—10 kort. HoffmJnnE. vlzintézet, mélynek berendezéséhez kevés Ó. Ulrich Ottó 5—5 kor. Glück Béla 3. kölföldi fürdővel vetekedik. De nemosak a betegek, hanem a fáradtak is megtalálják. — a mit a fürdő mind fokozottab népsze­ rűsége igazol, — itt erősítő üdülésüket EF?J .n rr---r-u 'u- ni < ■■ Kávéházi beszélgetés. — Csupa merő túlzás és mindig túlzás. És soha sem a valóság képe. A nők mun­ kásságát fel magasztalod. Persze azzal: azok számára csak hódolatod van nem pedig bí­ rálatod. Holott alig ismersz egyél a felesége­ den kívül! — Az a feleségem erénye I ‘ ‘ — Hanem azon túl semmi sincsen, a mi tetszenék. És hallatlan I Még az országos gyermek védő egyesület működése ellen is kifogásaid kánnak! — Igen is vannak. Azért, mert érdekel. És mert arra való is, hogy érdekeljen. Azon­ ban: a maga módja szerint, szóval dfoguhatlanul szemlélve a dolgokat, engeddmeddcl az országos gyermekvédő egyesületről én is kalap levéve beszélek. Ilyen féle nézpontból eregnek a ki fogásaim. Elfogadom, hogy a legnemesebb a legodaadóbb emberi Idkület, a ki csak foglalkozik ezzel. Azt tartva hiva­ tásának, hogy másoknak a létét tartsa meg. A kik csak annyiban tartoznak hozzá: em­ berek. Gondolatnak is nagy. Hát még cse­ lekedetnek! — Épen ebbe van. Tüneményes jelen­ ségnek fogod fel s elsiklik, bugy a legtöbb: azt a sok elhagyatott gyermeket megmenteni a létnek. A mihez az is tartozik, hogy élje­ nek, hanem az is, hogy oly viszonyok közt nöjjenek fel,. a^jmL teend^ ^niód.ukhol egyező. Egyenesen szerencsés és tbkcldes megoldás, hogy i gyermekeket egyes helsr* ken szegény embereknél he.yezik. a kői­ nek életviszonyai közt élve később. Ik’vLilálhassak magukat a léilv. ó mit munkájuk­ kal maguknak biztositam hirii.ik.^iHig dicnben a tömegesen együu iiitezeti diaiadban részesítés mdlett, ha’ onnaii l.íltS^lloek, oly helyzetbe kürtinek, a np amnk, ajSubvn eddig voltak, nept felel még. b nem kell magya- razni, hogy^éz rájok nézve a vég, a puszluláSv • * — Meglehet Elfogadom; inmden eseune szükséges az összes körülményeket vetni, hogy hdyeserr^tTtegcíjüuk^ uéijütj^ Azonban nem bírom *el ogadni, hogy az or­ szágos gyermekvédő egyc.Müet*«41<*Adjüíbit vett egyetlen gyermeki eive<OJ — ■ — Az intézménój fcjlódö^dÚk . ~ Tehat apró áflalUp existentiák pusá^ futásán tanulják ki, hq^an kelljen azt fej- leszteni — Annak az elhagyatott gyermeknek a léte. — bár? Hanem ha ZZ országos gyermekvédő egyesület szárnyai alá került ennek a vélet­ lennek el kell tűnnie, vagy pedig mi íz i mir/>#JMt WorsxigtMliyáílWtíkvédd egye­ Bayer Béla, Dr. Bayer Miksa. Dr. Gosztonyi Ármin, Hartmann Sámuel, Dr.'kátáot Sán­ világWfdő hawhló; intézete vctckedhelik. Ta­ valy adták át a forgalomnak a Stanek Albert uj erdei sélaufab mely uj, festői tájakat tár sület! Esetet ^mondok el. Losonctól Fülekig a gyorsvonaton utasomban hallottam. Két idegen ült velem egy "kocsi szakazban. A dor 2—2 koronát Bayer Sándor és Bayer bajos 1—1 koronát, összesen 50 kom|L Júlllló puzlitiitL Hazánk tfegrégib^ fel, a Kárpátok változatos, meglepő panorá^ájábŐjMöftáíó közönség dött. Gyomor, korét Idegbetegeknek ma már igazán nem fiatalabb a másikat dpklorkámnak szAította. Már mi#*; .UsotatfAelsáálltáfii faAl be­ pénzintézete a .Brassói általános takarék­ pénztár* most ünnepli 75 évi fennállásinak Téli külföldi gyógyfürdőkre törekedniük, Korytnica ai ő elismert kitűnő/gyógyhatású Unge Péter igénytelen brassói 82 ívvel ezeljtí K<?d«tta .vizeivel, subalpiniké| levegőjével, klimatikus fekvésével, dietatilías konyhháival és főleg kényelmes szállóival ma már mindéit hasonló jubileumát. polgár az alapitó magánvállalata volt ércük később szélgettek, én Füleken leszálltam, ők utaztak tovább. Kik voltak, nem tudom. Mellékes is. Csak a» nem, a miiül1 beszéltelu volt, hogy egy anya 6 éves línyUjit beadta a lelencbe, a mint * a telepeket ttafetkj ** milyen Rimaszombatban is van. A lánykát �43. szám. Szécsényi Hírlap Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdában, Szé csény 1910. április 7. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000292.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1910_04_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1910-04-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 2. évfolyam 13. szám (1910. április 1.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e3a80b6b66b64e5508dcf31fa2706764.jpg dc23c125d81ea06870366f7a6ec8c0ea https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3e2e1b5defbd73ee1db7213facd34697.pdf 3147e1867c02e4fb1c3873b4f974c80d PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. Vasárnap, 1879. április 20. 16-ik szám. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászat i Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton.' B.-Gyarmat, április 17-én. A megyeház diszes nagyterme f. hó 17-én a szokottnál ünnepibb szint öltött magára. Amint megcsendült a gyűlést jelző régi ki* harang, a bizottmányi tagok siettek elfoglalni Szokott helyeiket * a hosszú négy zöldasztal köröskörül meglelt a megye atyáival. A főbb tisztviselők kardosán, díszruhában jelentek meg — s foglaltak helyet az állványon. A tisztviselői állvánnyal szemközt emelkedett ki ama szép csoportozattal díszített állvány, melyen ő felsége I-s ő Feró néz József életnagysága remek arczképe állíttatott fel. Néhány perez múlva érkezett a tőispán és alispán, teljes díszben; érkezésük alkalmával megéljeneztettek. A főispán megnyitá a köz­ gyűlést, — * elmondá a lejebb egész terje­ delmében közlött leleplezési beszédet. A le­ leplezési beszéd határozott és a törhetlen meg­ győződét hangján volt elmondva; — midőn a főispán beszédében azt ecseteié, hogy I-sö Ferencz József azon fejedelem, ki az összbirodalom különböző nemzetei, azok 'külön­ böző érdekei, és a sokszor éles politikai párt­ árnyalatok között azon kapocs, mely mind­ ezek mellett a birodalom fennállását és nagy hatalmi állását biztosítja, — oly emelkedett szellemben beszélt, minőt már régen hallot­ tunk a főispánt* székről lehangzani. a főispán eme beszédében a megye közérzületét tolmá­ csolta, azon igazi alattvalói húség felfogásá­ val, melyet megyénk nagy közönsége az al­ kotmányos király iránt érez. így éreznek Magyarországban mindenütt. Fejedelmünket a magyar nemzet szeretőiének legragyogóbb nymbusa övedzi körül. Az egészséges alkot­ mány bástyáiban növekedett nép a jelenleg más népek között uralkodó társadalmi kór­ eszmék által nem engedi magát megingattatok A magyar nemzet legutolsó tagjai előtt még a lég válságosabb időkken is szent volt a trón. Most pedig, midőn a trónon a habsburgi di­ nasztia legalkotmányosabb fejedelme ül, — •okkal szentebb az, mint bármely más nagy hatalomé, melyet gyilkok és golyók rendítenek meg. — Ennek adott kifejezést a főispán, jelezvén azt is, hogy — habár fejedelmünk a legviszontagságosabb időkben foglalta el a trónt: a magyar nemzet, valamint az összes monarchia népeinek boldogitását ezélzó nemes törekvése által nyerte meg a magyar nemzet imádatszerű szeretetét — De lássuk magát a beszédet, mellyel megnyittatott a: Megyei közgyűlés. „Mélyen tisztelt m. bizottsági közgyűlés ! Őszinte örömmel üdvözlöm a megye bizott­ ságának összes tagjait, s a közgyűlést meg­ nyitódnak nyilvánítom. Mélyen t. m. bizottsági közgyűlés! Mai nap Nógrádmegye a hála, az alattvalói hűség a kegyteljes hazafiui ragaszkodás napját ün­ nepli, midőn, koszorús költőnk szavait hasz­ nálva: „a legelső magyar ember,„ a haza polgárai érzelmeit tolmácsolva pedig, ez idő- Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. szerint a legnépszerűbb magyar ember: ő felsége, legk egyél tnehebb urunk királyunk arczképének leleplezését ünnepli. (Éljen a király!) T. m. bizottság! Ha visszatekintünk a történelem lapjaira, nem egy példát látunk, midőn fejedelmek a legkedvezőbb auspiciumok és népeik örömrivalgásaik között léptek trón­ jaikra; de az évek során keresztül nem vol­ tak képesek az uralkodásukhoz kötött nagy és vérmes reményeiknek megfelelni. De viszont, ismét a történelmet kutatva, azon meggyőző­ désre kell jönnünk, hogy példa alig van, mely­ ben egy uralkodó, ki oly nehéz körülmények és viszonyok között, mint ielségcs urunk királyunk foglalta el trónját, képes lett volna népeinek általános ragaszkodását oly mérvben megnyerni s magához csatolni. Mélyen t. m. közgyűlés! Ha az osztrák magyar monarchi­ ának annyi különböző nemzetiségekből össze alkotott egészét tekintjük, lehetetlen, hogy ne lássuk azt, miszerint a nemzetiségek, bár­ mennyi különböző politikai pártokra oszolnak is, de egyben mind összeállanak, és ez az egy: legfclségcsebb urunk és királyunk legmagasabb személye iránti határtalan tisztelet, szeretet, alattvalói hűség és ragaszkodás érzete; úgy, hogy méltán tekinthetjük ez idöazerint koro­ nás királyunk nemes személyét azon össze­ tartó kapocsnak, a- mely, tuidön a monarchiát a szeretet lánczaival összetartja, egyszersmind annak nagyhatalmi állását is biztosítja. Mi­ dőn tehát arczképét e megye díszes termében leleplezni jelenleg szerencsénk lehet, helyez­ zük el ez arczképét e teremben lévő dicső őseink arczképei sorába és szivből kívánjuk, hogy ő felségét, Magyarország legalkotmá­ nyosabb fejedelmét az Isten tártsa meg ne­ künk sokáig. (Harsány „Éljen® — mozsár dörgés). Ezzel kapcsolatban legyen megengedve nekem, hogy ő felsége I-ső Ferencz József és ö felsége Erzsébet királyasszony e hó 24-én tartandó 25 éves házassági jubileumuk alkal­ mára, indítványba hozhassam, miszerint e boldogító és alkotmányunkat biztosító házas­ ságnak jelzett ünnepére Nógrádmegye ő fel­ ségeikhez üdvözlő feliratot terjesszen fel.“ A beszédet szűnni nem akaró éljen kö­ veté. Ezt Komjáthy Anselm úr, megyénk főjegyzőjének következő beszéde követé: Tisztelt megyei bizottság! A főispán úr ő mltga által elmondottakat lelkünk mélyéből viszhangozva — részint ez alkalomból, midőn legkegyelmssebb arunk királyunk díszes arczképét hazafiui öröm érlelkesedésünk között leleplezve tanács­ termünkben kifüggeszthetni szerencsések vagyunk, ré szint pedig azért, mert a vélünk jó és balszerencse között együtt érző legkegyelmuebb urunk királynak és imádásig szeretett királyuszonyunk ő Felségeik házassági szent frigyének negyedszázados évfordúlóját ünnepeljük, megyénk közönsége részéről keblünk leg­ hőbb érzetéből eredő s üdvözlő feliratunkat is beiktatni kiránt óhajtásnak adok kifejezést, hogy a gondviselés ő Felségeiket dicsőségűén uralkodó házuknak és a magyar osztrák monarchia népeinek boldogitására szá­ mos éven át éltesse, és engedje, hogy országlásuk nagyságának és dicsőségének legmagasabb fokára emel­ kedve, családi boldogságukat népeik jóléte és áldása hetilap. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők között bosszú időre biztosított állandó békében élvez­ hessék. Éljenek! Főispán úrőmltgnak pedig, azon ritka erélylyel párosult Ogybuzgóságáért és áldozatkészségéért, melyet megyénk irányában minden alkalommal és különösen a mai napon bemutatott arezkép megszerzésénél is tanúsított — bálán köszöuotünkcl nyilvánítom.“ Az alispánt joleolú, miután kiuyomalva kioaztatolt, Gr. Czobruu 1-ászlú indítványa folytán, felolvasott­ nak tekintetvén tudomásul vétetett (a megyei oesményéket híven visszatüknztető jelentés jövő számunk­ ban közöllctni fog). A szakvizsgáló bizottság valamint az állandó vá­ lasztmány által is megvizsgált megyei számadások he­ lyeseknek találtatván, Detricb Zsigmond m. főpénztárnők felmentetett. E szerint: A házi pénztár 1878. évi bevétele: 65,251 frt 35 kr; kiadása: 85250 Irt 35 kr, maradvány 63 kr. A magán pénztár bevétele: >2288 frt 2C kr, kia­ dása: 6754 frt 16 kr; maradvány 5534 frt 10 kr kö­ vetelés 8745 frt. A közmunka pénztár bevétele: 75431 frt 75 kr, kiadás: 72287 frt 51 kr, pénzmaradvány: 3144 frt 26 kr. A segedelmi pénztár bevétele: 18190 frt 94 kr, kiadása: 1758 frt 74 kr, pénzmaradvány: 16432 frt 20 kr. Követelés 11285 frt; kölcsönadott tőke: 13142 frt 4 kx_ összesen 40859 frt 62 kr. A községi számadásokra lapunk jövő számában térünk vissza. A körlevelek közül a soproni körlevél, mely a fényözési adó ellen ir fel, pártolólag fogadtatván, a fegyveradó; a vadászati jegyek áránok leszámítása, va­ lamint általában az adóbehajtás körül tapasztalható visszaélések folytán kimeritő felirati javaslat készítésére az alispán elnöklete alatt: Uuszár István,' Hozó Pál, Hanzély László, Sréter Alfréd, Reményfy József Pokorny Gusztáv, Gazdik Lajos, Kacskovics Lajos, Szerémy Gá­ bor, Árvay József, Felscnburg Henrik, Hannos Gábor, Pokorny Sándor, Draskóczy Ede, Kövy Tivadar Hálás Ferencz és Wladár Viktor nrnak választattak meg. Hörcber József vállalkozó 1717 frt iránti kérvé­ nye pótfclszerolés végett az eljáró küldöttségnek ki­ adatott. N. Oroszi községnek Podhragyai Mihállyal kötött piocze szerződése jóváhagyatott. Baglyasajja községnek a zagyvaróna! körjegyző séghsz tervezett csatolása ügyében Pnlszky Ágost fel­ szólalása folytán njabb szolgabirói vizsgálat fog eszkö­ zöltetni, noha ezt Sréter Alfréd és Reményfy József el­ lenezték. Tosoncza község a divényi orvosi körbe osztatott. Weisz L. Mór kérvénye fizetési halasztás tárgyá­ ban elutasitatott. A megyei közig, bizottság által a községi és is­ kolai könyvtárak tárgyában alkotott szabályrendelete azzal hagyatott jóvá, hogy egyik szakaszából » kife­ jezés „kizárólag magyar könyvek szerzendők be“ kihagyatott. A Szoba patak és Ipoly szabályozására vonat­ kozó küldöttség! jelentés elfogadtatván, Az árterek meg­ határozása ésa költségek repartitiója czéljából az állam­ mérnök kiküldetett Ennek kapcsán az Ipoly végleges szabályozása czéljából a javaslat megtételére az alispán elnöklete alatt bizottság küldetett ki, melynek tagjai: Huszár István, Reményfy József, Benyiczky Gynla, Hanzély László, Huszár László, Topscber Győző. Egyidejűleg felirat, inléztetik, hogy az e tárgyban késlekedő Hont megye is hason eljárásra,ntasitassék. A megyeházi nagy terem födelének és födényének kijavítása tárgyában szerkesztett tervezet és költ­ ségvetés (14579 frt 65 kr) elfogadtatván, jóváhagyás végett felterjesztetik. Losonca városának katonai laktanya építésére 20000 frtnyi kölcsön felvétel engedélyeztetik, a terve- �NÓGRÁDI utat éa költség rété* megvizsgálása ti jóváhatá*a a közigazg bizottságra bízatott. A köMgaxgwUsi biz. félévi jelenté* tudomásul vételeit • Az adó telszólamlási bizottság tagjaiból Eáy Al bért és Fslsenburg Tivadar, póttagjaiból Detrich Zs. éa Dsssswffv Elek ; bányaadó fclsxólamlási bizottság tagjaihoz: Jeszenszky Danó éa Pajor latrán választat­ tak meg Gr Gyürky Ábrahám. T. m bizottságKezeim a közvetlen: 118,176 írt 65 krnyi adóból a mait évnegyedben be­ jött 117,413 frt 81 kr. Eaierint a közvetlen adófizetők pár száz forint híján összes adójukat lefizették. Ezt azért tartottam szükségesnek előhozni, mert úgy vagyok értesülve, hogy némely pénzügyin inistori hivatalnokok azon hitben vannak, miszerint közvetlen adófizetőink a legnagyobb rcxtautiákbau vannak. Egyébiránt legye­ nek meggyőződve, hogy a megyének igen derék köz­ igazgatási bizottsága, a kincstár érdekeinek azem előtt tártáéival, azon van, hogy e megy ének minden osztá­ lyt lakossága az adó végrehajtásnál lehetőleg kiméhez eék, ■ az adóvégrehajtás csak olt alkalmaztassék, hol az adó befolyása más után lebctlanné váll Általában a közigazgatási bizottság mindent elkövet, hogy a kö­ zönség érdeke c téren is a legnagyobb méltánylatban költ van azon kimutatás, amclyszerint LAPOK Felscgtckct dicsőségesen uralkodó Házuknak és a magyar osztrák inouarcbia népeinek boldogitására számos éven át — igen sokáig éltesse, és engedje, hogy országlásuk nagyságának, és dicsőségének leg­ magasabb fokára emelkedve családi boldogságukat népeik jóléte és Áldása között hosszú időre biztosított állandó békében élvezhessék. Es midőn ezen óhajtásnak jelen üdvözlő fel­ iratunkban kifejezést adnak, ezt azon legalázatosabb kéréssel tesszük, hogy hódoló mély tiszteletünk és bő ragaszkodásunk' ezen bú zálogát kegyelmesen fogad a i méiióztassanak. Kik egyébiránt magunkat legmagasabb kegyel­ mükbe ajánlva, hódoló mély tisztelettel maradunk B.-Gyarmaton, 1879 évi április bó 17-én tartott bizottsági rendes közgyűlésünkből Felségtek' jobbágyi hódolattal üdvözlő legalázatosabb szolgái: Nógrádmegye közönsége. A csongrádmegyei árvízveszély. Irta: Oroszi Miklós. (Folytatás). Nagy tévedésben vannak azok, kik azt hiszik, részesüljön. (mit Lukácsi ur is a „Népkertész'1 czimtl lapjában Kis orosxi község összes közmunkája 1880 és 1881 megjelent s a „Nógrádi Lapok“ f. évi 14. számában években a Unna áradásainak meggátlására szükséges ismertetett közlésében hinni látszik) mintha a tiszamunkálatokra fordittatni fog. szabályozás a hatvanas években készült volna, s haj­ A Kalonda és Rap közötti út javítás tárgyában tatott volna végre, s a baj okát a nép kapzsiságában a szolgabiró arnár élőbbről hozott végzés foganatositákeresik, s a szerint a bekövetkezett veszélyért mago­ ■ára utasittatotL kat a szerencsétleneket okolják. Pedig ők ezen iszonyú A hivatalaikból kimaradt útbiztosok járásonként veszélynek épen nem okai. 100-100 írttal végelégittétnck. A tiszavölgyi társulat megalakult 1846. évi jau. Sxklabouya község póstása, miután körpőstás is 26-án. Szervezkedett 1846. augusztus hóban DcbreczenUtazik ott, töröltetett ben tartott közgyűlésen. — A szerencsétlen világosi Szmrecsányi Emil csere szerződése a tereskai kokatastropba után 1850. julius 17-én az absolnt kor­ vácsmühcly tárgyában, miután a községi képv. testü­ mány egy rendeletét bocsátott ki, melyben a tiszalet határozatával felszerelve nem volt clutasittatott az­ völgyi társulat szabályait megszűntetvén, a tiszasja zal, hogy azt ekép felszerelve jóváhagyás végeit az bályozási ügyet is kezébe ragadta, egy cs. királyi alispáni hivatalhoz terjessze be. központi bizottmányt állított fel, mely egyenesen a Az 1875: HL betegápolási törvény eltörlése tár­ bécsi közmunkaügyi ministeriumnak lett alárendelve. gyában felirat intéztetik, és körlevél szerkosztetik va­ Még 1850. évi október 9 én egy más rendelőiét bocsá­ lamint a községeknek meghagyatik, hogy a beteg ápo­ tott ki, melyben a tiszaszabályozási ügy egysége meg­ lási illetéknek ezentúl nem ötödét de felét terjeszék a szüntette tvén, az akkori felosztás szerinti kerületi megyei pénztárba; a közkurházakban ápolt egyesek hatóságokra bízta nem csak a társulatokra való telköltségeivel ezentúl nem fognak terbcitclni. Ogyelést, hanem a szabályozás műszaki vezetését is. Fáy Árpád tiszteletbeli árvaszéki ülnökül nevez­ így kínlódott a tiszaszabályozási ügy egészen tetett ki. 1857-ig, a midőn a beregi, alsó és felső szabolcsi Közgyűlés vége d. e. fél 12 órakor. társulatok elnökei: Lónyay Albert, Sennyei Pál, Lónyay Menyhért és Drcvenyák Fcrencz urak kérel­ A közgyűlést megelőző állandó választmányi illés mezése' folytán megengedtetett egy társulati közgyűlés L hó 16-an teljes egy napol vett igénybe. Igen hosszan tartása, a mely Pesten 1857. február 23—26. napjain tárgyaltatott az ipolyszabályozásr kérdés, melyhez majd­ a tiszavölgyi érdekletl társulatok egy két megbízottja nem minden bizottsági tag hozzá szol lót*. Huszár Ist­ által, Gálfy György királyi biztossága alatt meg is ván társulatok alakítását véleményezett. Huszár László tartatott. Ezen közgyűlésen jelen volt összesen 27 meg bízott Azok között H. M Vásárhely, Szentes és Csoua bajok kútforrását onnan magyarázza, hogy Nógrádbán az ipolyi malmok levágatása elrendeltetett, holott grád városok kinevezett polgármestereik. Szeged vá­ es Honiban meg nem történt. S igy a viz lefolyása a rosából nem volt senki. Ezen közgyűlésre a tiszaszabályozási főmérnök hanti malmok által van megakasztva. Jeszenszky Danó Herrich Károly nr egy részletes jelentést adott be a particularis szabályozást sürgette B.-Gyarmatra nézve. A községi és ikolai népkönyvtárakra tervezett szabály­ mindazon munkálatokról, a melyek az egész tiszavonalon mind két irányban, U i. mind az átvágásokat, rendelet is kellőkép vittatott meg. Beniczky Gyula azon mind a töltésezési munkálatokat illetőleg a tiszaszabáindítványa, hogy a rendeletből azon passus, mely ki­ zárólag magyar könyveket rendel, módoeitassék, soká lyozás kezdetétől fogva 1857. elejéig végrehajtatlak. tárgyaltatott, mig végül, midőn e kérdéshez tüzetesen Fontos okirat volt az akkor is, de fontos még most is. hozzászóltak: Veres Pál, Reményfy József, Huszár Ist­ Gondolkodni szerető ember, ki az adatokból a követ­ keztetéseket helyesen tudja levonni, beláthatta azon ván és László, Jeszenszky Danó, Karmos Gábor, Srétar Alfréd és Wladár Viktor, az batároztatott, hogy o jelentésből, hogy a tiszaszabályozási munka rósz irány­ passns hagyassák ki. Tótot — tótul kell magyar szel­ ban halad, s ha azon irányt mindvégig megtartja, úgy lemre nevelni! — A beteg ápolásai 1875. 3 t. ez. eltör­ azon mű Csongrádmegyénck nem csak lapályos hatá­ rait, hanem nagy városait és népes községeit is a lése tárgyában oly éles argumentumokkal lépett fel Remény fy József, hogy a felirat és körlevél elhatáro­ legelső nagy árvíz alkalmával bullámsirba fogja te­ metni. zása további capacitátiót nem igényelt A tiszaszabályozás kezdetétől fogva az 1857-ki közgyűlésig két nagy árvize volt a tiszavidéknek, u m. 1853. és 1855 ben, s már akkor kitűnt, hogy a Nógrádmegye üdvözlő felirata ő Felségeik mily arányban baladtak elő az átvágások és töltése­ zési munkálatok, ugyanazon arányban növekedőit 25 éves nászünnepére. Csongrádmegyében a viz magassága. A mint tudjuk, Felséges Császár és apostoli Király ! a szabályozásnál alapul volt elfogadva az 1830-ki nagy Felséges Császárné és Királyné! árvíz. 1830-ban volt a tiszaviz magassága Naménynál Legkegyelmesebb Urunk és Asszonyunk! 23* 3“ 6"' — Csongrádnál 19'3" 11'" — Szegednél 19* 5" 3‘". Az 1853 ki vízmagasság Naménynál 22' 6' 0"' A magyar nemzet minden igaz fia örömtől dagadó — Csongrádnál 20* 4" 3"' — Szegednél 20*11" 4'". kebellel várta azon nagy napot, melyen Felségtek Az 1855-ki vízmagasság pedig Naménynál 23'6" 0"' — házassági szent frigyének negyedszázados évfordulóját Onneplendik; s mely Felségtek érzelmeiben jó és bal Csongrádnál 21'3" 0'"— Szegednél 21'10" 4'". Tehát szerencse között egyiránt osztozó hú népeiknek is az 1830-ki víznél nagyobb volt az 1S55 ki viz: Namény­ örömflnnepe lesz. Felséged legkegyelmesebb Urunk nál csak 2 büv. 6 vonallal, Csongrádnál már 1 láb, Királyunk arczképének tanácstermünket dlszitö Ősei 11 bűv. 1 vonallal, Szegednél pedig 2 láb 5 hűv. 1 arezképeinek sorába illesztésével megelőzőleg ünnepelve vonallal. Iszonyú nagy különbség ez, pedig még akkor hódoló mély tiszteletünk és rendithetlen hűségűnk a szabályozási munkálatoknak mintegy egy harmad érzetéből eredő azon bő óhajtással borulunk Felségtek része (249,000 folyó öl töltés és 28,000 folyó öl csa­ királyi trónjának zsámolyához: hogy a gondviselés tornázás) készült el. Ezen tünemény magyarázatát találja a jelentés többi részeiben. Mi ez úttal csak kettőt vegyünk figye­ lembe. Egyik az. hogy a főmérnök ur jelentésében pontosan elé vau számlálva miudonik folyam szakasz­ ban hány lolyó öl töltés készült, s hány köb 4>1 föld , kellett abba, továbbá hány folyó öl töltés kell még, s hány köb-öl föld fog abba kelleni. Ha ezen adott számokat szeműgyre vesszük, könnyű azokból kiszá­ mítani, hogy a tiszavidók egyik szakaszának vizszintje — niveauja - hogy viszonylik a másikéhoz. Azon számok idézésével nem akarom a lapban a helyet foglalni, s az olvasót terhelni, csak az azokból luvonbató eredményt mutalom tel. Ugyanis: az 1. vagy beregi folyamszakuszban egy folyó öl töltésbe kellett 6.4. □ — Ali. szakaszban 5.s. 0 — A 111. szakasz bán 5.1 0 — A IV. vagy hevesi szakaszban már 8.i. FI —< Az V. vagy csongrádi szakaszban pedig lO.s. Q — A VI. vagy bács torontáliban ismét csak 5.s. 0 köb tartalom föld. Eszerint Csongrádmegyében minden folyó öl gátba 10 egész és 3 tized köbtartalom föld kivántatott, vagyis csaknem kétszer annyi, mint a HL szakaszban, a hol csak 5 egész és 2 tized köb­ tartalom föld kell egy folyó öl gátba. Mit bizonyít ez? F. azt, hogy Csongrádmcgyo legalantabb fekvő területe az egész tiszavidéknek, vagyis hogy Csongrádmcgyo területén cgyremásra kétszer akkora testű töltés kíván­ tatik, hogy ugyanazon vizszinnek megfelelő legyen. A főmérnöki jelentés azon része, moly az átvá­ gásokra (szerinte csatornázásokra) vonatkozik, még fontosabb dolgukat tár fel a gondolkodni szerető ember előtt, ugyanis az 1856-ik év végéig kiáaatott a felső és közép tisza görbületeinél 17,660 folyó öl átvágás. Csongrádmegye területén csak 746 folyó öl. A bácstorontáli vonalon 9776 folyó öl, összesen 28,182 folyó öl, vagyis 7 mértföld s 182 ölnyi utat kellett már tenni azon víznek, mely az előtt a kanyargások miatt 33 és egy harmad mértfölddel hosszabb utón juthatott cl a Dunához. Mint örvendetes tényt emliti fel a főmérnöki jelentés, hogy „a felső Tiszán az átvágások gyorsan kiképeztetnek rendes mederré, a mit — úgy mond — az alsó tiszai átvágásokról nem lehet mon­ dani, mert azok nagy részt azon állapotban vannak, a mint kiásattak". És ennek okát egyedül abban találja, mivel — úgymond — a felső Tiszánál a talaj puha iszapos, az alsó Tiszánál pedig kemény agyag. De azzal igyekszik megnyugtatni a közgyűlést, hogy miután a magas kormány az átvágások készittotésére szükséges tőkét egész készséggel megajánlotta, kotró­ gépek segélyével sikerülni fog az átvágásokat kimélyiteni úgy, hogy 8 év alatt az alsó Tiszán is ki lesznek képezve az átvágások. Íme mennyi tévedést fedezhet tel ezekben a nem szakember 4s, ha a viszonyokat ismeri, s a dolgokat elfogulatlanul Ítéli meg. A tiszaszabályozás megkezdése előtt a felső Tisza esése kilométerenként 28 Cm., a közép Titzánál 16 Cm., az alsó Tiszánál pedig csak 8 Cm. volt. A felső és közép Tiszánál végrehajtott tetemes átmetszések által a kanyargó folyam vonala megrövidült, s a viz esése ugyanazon arányban nagyobb lett. Vegyük fel például, hogy egy 15 kilométernyi kanyarulat 1 és fél kilométernyi átvágással egy tized résznyire reducáltatott, akkor azon 15 kilométernyi folyamvonal összes esése az átvágásra esvén, igen megnagyobbodik annak esése. A nagyobb eséssel még nagyobb lesz sebessége is. Nagy esés és nagy sebesség együtt oly tényezők, melyek azt eredményezik, hogy ott az átvágásokat a Tisza sebessége a legelső ára­ dással kiínilyiti s kiszélesíti, és rendes folyósul el­ fogadja; a nagy kanyarulatokat pedig, mint a me­ lyekben sokkal kisebb volna esése, és az eséssel sebessége, önként odahagyja. Az átvágások kibővíté­ séből felszaggatott földet pedig, mint iszapot magával ragadja az ár mindaddig, mig oda nem ér, a hol esése sokkal kisebb lévén, folyása meglassúdik, s ott az iszap lassanként leszáll fenékre. Ez az oka annak, hogy a felső és a közép Tiszán az átvágások gyorsan kiképződnek, az alsó Tiszán ellenben nem csak hogy ki nem képződnek, sőt sok bolyt feltehetnek s beiszapoltatnak. Ezen bajt tetemesen nagyobbitja azon körülmény, hogy az átvágásokat az egész tiszavonalon mindenütt egyenlő mintára szabták, t. i. 5 öl szélesre, és az 1842 ki, mint az az előtt legkisebbnek ismert vizszin felett 5 lábra mélyítve. Ezen szélesség s ezen csekély mélység elég volt a felső és közép Tiszán, hogy a folyam irányát kijelelje, a tetemes sebességnél fogva kiássa azután magának. De nem igy van az az alsó Tiszán, hol az alig folydogáló viznek semmi kivájő ereje nincs. De a főmérnök ur az általa felmutatott számok­ ból egészen más következtetéseket vont le, s kijelen­ tette, hogy meggyőződése szerint helye* irányban halad a tiszaszabályozás ügye. S miután a közgyűlés a töl­ tésezési munkálatokra szűkséglendő pénz beszerzéséről gondoskodott, az átvágásokra szükségelt pénzt pedig a kormány már régebben felajánlotta, az arra követ- �NÓGRÁDI kezelt 1858-ki sxáraz esztendőt ugyancsak fel is hasi állták, s úgy az átvágási, mint a tö(tcsczési munka gőzerővel folyt, mint a_főmérnök ur magát kifejezte. Azután jött az 4 860 diki nagy árvíz, a midőn Csongrádnál iámét magasabb lett a víz 3 hüvelyijei, mint az 1855 ki volt, a a caongrádmcgyci balpart alsó társulat mindszent apátfalva! töltését ulszakajháu. a Lödmczővi&árbelyi határban mintegy 80,000 holdat elöntött az árvíz, « ez állal Szeged város megmenekült. Akkor gr. Károlyi György ős Unyai Menyhért urak kérelmére ismét mogengodtetett egy szabályozási társulati közgyűlés tarthatása, a mely meg is Urtatott 1860. évi július 30 és augusztus 1 én Pesten. Gálfy György ur királyi biztossága alatt Ezen közgyűlésen az egyes Ursulatok részéről 27 megbízott volt jelen, azok közölt Szentes város kinevezett polgármestere, ki azonban nem volt más, mint egyik nagyobb ártér birtokos pensionatus tisztje Hódmezővásárhely, Szeged és Csongrád városokat nem képviselte senki. (Folyt, kör.) LAPOK. könnyű — vígjáték*; „A Diplomata" mely inkább Hírek. * színműben kifejlett finom bonyodalom, mint * min O felacgc arczképe a megyeház nagytermében dcuki álul köuuycn incgértbuiA komikum ra lévén igen díszei állványon p<>n<páa virág csoportozat köze­ alapítva, mindenesetre magasabb müizlést igéuyel, miut peit volt elhelyezve. Az állvány 3 lépcaőzetből Alit, a milyen egy (a színházakat rendesen nem látogat­ miudkét oldalon exoticus uövéuyzottel meatorileg kídiható) vidéki közönség nagyobb részénél a dolog ezitve, kétoldalt gúlákba rakott fegyverekkel éa barezi természeténél lógva leltélulezbető. S igy valószínűleg jelvényekkel a kép felelt kék selyem mennyezet, közepén koszorúval pompázott; a mennyezet lelett csupán ez oka, hogy műkedvelőink általában jónak 'ott volt a magyar korona, körülvéve 9 záazlő által, mondható játékuk daczára, maga a színmű kevésbé melyek- közül a két ezélnő a magyar nemzeti aziuú tetszet a nagyobb számnak, mint tetszet volna egy volt, 6 különböző szinti régi ereklye záazlő, melyek kevésbé jeles oly színdarab, mclycu.no vetni többet, között a legrégibb 1686-ból, vagyis Budavárának viazszavótelo idejéliői való. A Gyürky caalád egyik őee s igy mulatni jobban lehetett volna. máazta meg vele a budai falakai, egyik fele az időHogy műkedvelőink minden lehetőt megtettek az viszoutagaágai folytán már öeaze ia vau tépve. A többi előadás sikerére, már fentebb is megjegyeztük. A fő öt az inaurroctió korából maradt reánk emlékül. A érdem Baiáza-Bo 1 gá r Ilona úrnőt illeti, ki ez első 9 ik zászló: az uralkodóbáz fekete sárga zászlaja volt. felléptével, mint Survillc marquise, általános tetszést Igy volt feldiszilve a király életnagyságú arczképe, nyert. Neki köszönhető, még a színpad izlestcijescu melyet Vastagh, jeles festőnk művészi kivitellel tett vászonra. A király piros buszár egyenruhában élethiven eszközlött díszítése is. Kcllor Ilka kisasszonyban van eltalálva, balkezében kardját tartja, jobb kezével (Izabella) nemcsak elegáns toilctte jét, de a kedves egy állványra támaszkodik. A kép kerete 2 >jt méter emlékben tartott régi műkedvelő társulati tagot is szí­ magas, 1 1 2 méter azéloa. Megjegyzendő, hogy feaégea vélyesen Üdvözölte a közönség, moly az urak által asszonyunk arczképe rövid idő alatt szintén elkészül, képviselt bárom főszereplők közt az elsőség pál­ a így a felséges királyi pár pompás kivitelű két képe díszére fog válni az impozáns megyei nagyteremnek. máját nem tudta senkinek odaítélni, a igy még most A két kép, 1000 frtba kerül, mely összeg adakozá­ Kiállítási ügy. is „sub judice lis est." Valinak pedig ezek: Betol sokból gyüj letett össze. — Megemlitjük még, hogy a Felhívás. Mindazok, kik a május 10 én meg Jenő (Henrik hcrczeg), Bolgár Endre (Morono nyitandó székesfehérvári országos kiállításra részvéte­ gróf) és Tolnay Géza (Cbavigui báró). Egyébiránt diszállványt és gyönyörű caoportozatot Tapolcaányi lüket bejelentették, ezennel felhivatnak, miszerint l’etbcs Béla (fejedelem), Kossatzky Emil (Sol- Ferenci várnagy úr szerkesztette össze A diszállványt kiállítási tárgyaikat o hó 25 éig annál is inkább be­ dórf báró) és Totovics Kálmán (titkár) kisebb Szkladányi Károly is fényképezte, ki az ebből befolyó küldeni szíveskedjenek, mivel a késedelmczés álul avagy másodrendű, kevésbé háládatos szerepeiket szin­ jövedelem egy részét a szegediek javára ajáulta te). ilynieit. GrÜnbaum Henrik b.-gyarmati ügyvéd a munkálatok összecsoportosulván, a ezé 1 szerű rende­ tén igen jól betöltötték. Hogy az t'sazes játszók számos zést maguk a kiállítók ez álul megnohezitik Székes taps és virágcsokorban részesültek, tán fölösleges is f. bő 12 én váltott jegyei Kosenbaum llermin kisaszszonnya), városunk egyik szépével. fehérvár, 1879. április 15-én. A székesfehérvári orsz. megemlítenünk, azonban méltó, elismeréssel kell meg kiállítási végrehajtó bizottság nevében gr. Zichy Jenő, emlékeznünk az erélyes és muértő rendező Thály A föispani ebéden 110-on vettek részt, kezde­ elnök. István úrról, a kinek kizárólagos érdeme, hogy vá­ tét fél 2 órakor vette és tartott derült hangulatban 3 A losoncziak folyó bó 17-én indítottak útnak rosunk egy társadalmi élvezőiben, az árvízi ínségesek óráig. Gr. Gyürky Abrahám Ö Felségére * Felséges mintegy 40 tárgyat, mely Losonczou több ideig köz­ pedig másfélszáz forintban részesültek, moly eredmény­ király asszonyra és fenséges családjára emelt poharat, szemlére volt kitéve. Ezeu tárgyak között érdekes egy ben mindenesetre a derék súgónak He rezeg Vinczc melyet hosszú Éljen és mozaárdörgés követett. Ezenkí­ teljesen kidolgozott borjú bőr, mely négy résrro vau úrnak is meg van a maga része. — A szinielőadást vül a főispánt, Karmos Gábor az alispánt, Szerémy felosztva, s minden rész más más szint játszik. A „ősi szokás szerint" kedélyes táncz fejezte be, moly Gábor Komjáthy Anselmct éltető, majd hosszabb kró­ loaonczi cnyripar is szép haladásról ad tanúságot nikás toasztal Imady Károly esperes úr végezte be a éjfélig tartott. r. I. B. Gyarmatról Markovích Ödön ur kitűnő b.-gyartoasztok sorát. Az ebéd végét a 101-ik mozsár dörgés mali piros és fehér bort, — Tapolcsányi Fcroncz ur jelzé mely után a vendégek a főispáni termekbe vonul­ Számadás. Az alföldi árvizkárosulUk javára, az tak, a szokásos „fekete kávéra." pompás pcnczi tebér bort küldtek a kiállításra. Az ipart B. Gyarmatról csupán Rosenbaum Ignácz ur ipolysági megyeház nagytermében, 1879. april 3-án Személyi hírek. Gr. Gyürky Ábrahám a köz­ képviseli, ki az elküldött bőreivel bizonyára reme­ tartott műkedvelői szinolőadás eredményéről. Bevétel: gyűlés után, meglátogatván a központi hivatalokat, f. 112 körszék eladásából 112 írt, 10 zártszék 7 frt, 43 kelni fog. hó I8 án d. u. 3 órakor távozott Budapestre. Képvise­ belépti jegy 21 frt, 18 gyermekjegy 3 frt 60 kr, folefizetések: Br. Majtbéuyi László 9 frt 30 kr, Szabad­ lőink közűi csupán Vulszky Ágost (Dr. Pulszky Károly öccsével, a jeles archedogusaal és Scitovszky János Egyházi ügyek. hegyi Géza 4 frt 50 kr. Több, magát megnevezni nem vettek részt a közgyűlésen. Pulszky a közgyűlés nap­ Vj bibornokok. Római lapok is félhivatalosan akaró 4 frt 5 kr, Gr. Cborinsky Igo, Berzsenyi Dénes, ján reggeli 9 órakor érkezett s a közgyűlés után rög­ megerősítik azt a hirt, hogy llaynald kalocsai Vitális Mór, Eicbcnvald Lajos 2—2 frt, Euglhart Lipót tön távozott Budapestre. Losoncz városát s polgármes­ éneket a pápa legközelebb bibornokká lógja kinevezni. 1 frt 50 kr, Verebélyi Józscfné, Schiller Antal, Des- ter : Pokornyi Sándor és a városi főjegyző: Draskóczy .Magyarországon e szerint egyszerre három bibornok sewfly Gyula, Hanzély Béla, Sartori József 1 — 1 frt, úr képviselte. lesz, a mire még nem volt eset a magyar egyház tör­ Winter Sándor 60 kr, Holzer János, Hefler Gusztáv, Halálosáftok. A. Toldon f. hó 17-én temették el Kubn Bernét. Prónay Mihály, Csejtbei Lajos, Mazek ténelmében. a „Défensc" egy római távirata megjegyzi, hogy Haynaldnak kineveztetése, ki a vaticani zsinaton Károly, Sárpy Béla, Elfér Adolf, Heldt Iguácz, Schil­ özv. Veres Lajosnét, szül. Veres Petronellát igen szép a kisebbséghez tartozott, némi feltűnést kelt, s annak ler Gábor, Bolgár János 50—50 kr, Záborszky Antal, részvét mellett B. Gyarmaton a városi iparos osztály bizonyítékául tekintetik, ho$y a pápa a régi vissza- Vaskovics József, ür. Rainer Géza 30 —30 krt. Bevé­ egyik kedvelt egyénisége: Gubányi Mihály kerékgyártó vonásra fályolt akar bontani. llaynald éneket külön­ tel ö szcsen 186 frt 45 kr: Kiadás : A színdarab má­ mester f. hó 17-én temnttetett cl. legöregebb embere ben, teszi hozzá a távirat, tudományosságáért nagyra solása és szállítása 4 frt 97 kr, 20 szinlap nyomása Nógrádmcgyénok . Bélák István nevezetű szűcs mester utánnyomással 4 frt 97 kr, Szinlapok szétküldése 1 frt temettetett el B. Gyarmaton e hó 19 én 105 éve* korá­ becsülik. (Egyts) ban. Szécaényben Labáth Gyula ev. tanító 22 éves A b. gyarmati ev. egyház e hó 14 én Némctby 52 kr, Zene 5 frt, 13 font gyertya 8 frt 06 kr, 1 *•> kilogr. petróleum 33 kr, Színpad 2-szcri összeállítása korrában jobblétré szenderült. Kálmán és Simkó Frigyes ikerelnöklcte alatt ktízgytt 4 írt 50 kr, Organtin 1 i't vég, díszítéshez 1 frt 60 kr, Hövid hirrk. A B.-Gyarmaton ma tartandó mű­ lést tartott Főtárgyát Mikulás Dániel Unitó ügye képezte, s ez abból áll, hogy nevezett Unitó ur ellen, Szolgálatért borravalók 2 frt 50 kr, A színházi nyug­ kedvelői előadásra sokan készőlnek. — Szilaasy Mik­ lós levéltárunk úr a némely orvos hamis véleménye miután hivatásának nem felel meg, az elmozdítás! díjintézet dija 5 frt. Kiadás összesen 38 frt 45 kr. Ma keresetet akarják megindiUni. Jeszenszky Danó indít­ rád tiszU jövedelem 148 frt. Ipolyság, 1879. april 4-én ellenére, szélbüdési nagy betegségéből kiépült s már gyalog sétákat is végez. — B.-Gyarmaton a főutezát ványa folytán azonban még elébb az egyezkedés ki- Thaly István, rendező. A sngedl vlzkárvsaltak jzvórz s következők adakoztak: folytatólag egész a Balassa vendéglőig, nemkülönben séreltetik meg, s e végből egy bizottság küldetett ki, B. Gyarmat városa 100 frt. a b.-zyarmat: cuiuó 60 frt. Komjáthy mely 14 nap alatt teeod jelentést az eredményről. Anxelm, Felsenbnrg Henrik re Becézettre Lipót 10—10 frt. Sze­ a Kis Tabán ntezát végig kifásitották. Ebben legnaIgaz, hogy némely felekezeti iskola hanyatlásának rény Gábor, Elfér Ede, Szabó Jáaoa, Balogh; Gyula, Kontúrok gyvhb érdeme Tapolcaányi Ferenci várnagy úrnak van, egyik főindoka az is, hogy a felekezeti iskola az állami Károly. Görögkeleti egyház, Hoeenbaaai Jakab éa fia, Wein Dá­ kire a majdan a szén fasor árnyékában hálásán em­ iskolával a versenyt kiáltani nem képes, de nagy vid, Weiax Jakab. Bodnár litván. Caianadia ipartáanlat, Polauek lékezik vissza az utókor. — Adamovszky Rezső úr Márk Streieinger Lipót, Bervteller Vilmoa éa Hereijeid Láxaló részben az egyes Unitók okai a kezelésükre bízott 6—5 frt. Stíllé r Miket 4 frt 50 kr, Ticainazky Jóxaef. Elhenicxky egyetlen kis fia, a kedves Ernő, az angyalok honába felekezeti iskola hanyatlásának Mikulás urra pedig Flória, Németh; Gyula, I’app Károly, éa Dentech Jóuef főrabbi költözött. — Róka János táuczmesler B.-Gyarmaton az reábizonyitották, hogy a szép hivatása .magyar iskola" 3—3 frt. Nedita János, Viikelnthy Ferenci, Kiss György, Pakay angolkisazszouyok növelőintézetébon a múlt kedden, ő alatta hanyatlott el. Mi azonban Mikulás urbau több Ádám, Herdy György, Golka György. Seb ml dl Sámuel Klein Lipót. kezdte meg a táucztanitábt. Báthory Margit. Jakobey Antal, Elfér Izzik, Egy vixkárosul, Weisz önérzetet és sokkal nemesebb ambitiót képzelünk, Simon, Kohn Adolf cazainóa Bnnedek Pinkára. Klein Fúlöp, Stil­ mintsem hogy ő a consistorkalis keresetnek és az ebből ler Jósáé, Özzterreicher Mór, Schleóuger Mór ügyvéd, Kutass; folyó bélyegző következményeknek kitenné magát, Miklós, Qoittner Fám özv.. Schmidl Sándor, Spiczer Jakab, Weiax Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő. azért alaposan reméljük, hogy ez ügynek békés meg­ M. Weiax Mária, Streixiager Jakab, Pap László, Homár György, ignárx éa Péter János Z—8 frt. Kákócxy Ferenci. Sleiner oldását ő is sürgősnek ismeri. Ezen közgyűlésen vá­ Teller KÖRLEVELEK. Gábor Szűcsi István, özv. Thomka Károlyué, Iluttkay Sándor, laszúton meg egyhangúlag Cserneczky Gyula volt Liptbay János, Weiax Ábrahám, Meacael György, Herbáeaek Jó­ Tudva van, hogy a gólbai Jnsztus Pcrlhes félo nyíregyházai segédlelkész — segédlelkészül. Részére zsef. Vlaaict János. Spitczer Mór, Silberer Adolf, Ldvy Emnánuel. a hiványt az egyház részéről az ikerelnökség állítja ki. Dentach Márk. Schúufeld Fiilóp, Schlesinger Fúlöp, Kiriáky György geograpbiai alapos munkálatainál fogva világhírű in­ Weinberger Mór. Lévay Sándor, 1 W., Kóhn Fulop, I’oízcsek A Mesrha András ur a lesti paprálasztás ügyében Lövi Ignácz, Gráber Károly, Ambrózy EK-onora, Weisz Ignácz. tézetében, nagy szorgalommal készült térképek és előttünk és több Unuk előtt kinyilatkoztatu, hogy ö Polaca-k Henrik, Tomis József, Gyurky Pál, Baloghy Amália, Ada- geograpbiai egyéb kiadmányuk, nem csak hogy a a pánszláv törekvéseknek határozott ellensége, s hogy movsiky Kezsóné, Dreuszkv Sándor, Molnár József, Simkovie-s mostani tudomáuyos és művészeti fokozódott kivánal­ maknak minden tekintetben megfelelnek, hanem hogy őt a lesti papválasztásnál első sorban egy morális Samu, Sxalay látván, Ocako Ignácz, Osiavzky János. Kaufman Au Jónás Jakab, Jauszlusz özvegye, Higócz Ferenci, Kóhn Mór a tökélynek azon mérvét is érték már el, mely a egyéniség, másod sorban egy kifogástalan hazafias tál fakere.akedó, Weisz Debojah. Schwarcz Mór, Doman Ferenci. Lövi földrajzi tudomány jelen állapotával teljes arányban érzületi! honpolgár megválasztásának eszméje vezérelte Samu, Schwarcz Dávid, Vannay Ignácz. Kommervl Gyula és lUth áll. A párisi és bécsi földrajzi társulatok, valamint Fánni I — I frt Rvisx Jakab éa Bcheiber Jónás 60—60 kr NemecsMi is ezen meggyőződésben vagyunk róla. a bécsi közkiállításről megjelent hivatalos értesítések, kai Elek, Gabonyi Anna. Molnár József, Pogány Ignácz, Műnk Adolf, Braidsver János, Schwarcz Henrik. Taub Hermán, Weisz jelesen Stieler-féle atlaszt, ngy ismertették, mint a Samu. BLn S„ Lchr Ferenci, Gtazer Mihály, ScLeíb-r Mór, Mar­ mely úgy a tudománynak, miut a tanításnak elévül­ ezek János, Jónás Adolf, Braisach Jakab, Kohn Adolf, Weisz L. hetetlen szolgálatot tett. Levelezés. Mór. Dentach Ármin, Brana Jónás. Trtjbjár Gusztáv, Trikói József. Most ugyancsak azon intézetben a Stieler kézi Pelhó Károlyné, Luffler Gábor. Ropper Ferenci, Kovács Ferenci. Ipolyság, április 6. Nagy Labanca, N. B-. I-üffl-r Pinkáit, Wallééi Mór Kohn Beruat atlaszának szállitmányos új kiadása jelenik meg. E Műkedvelői szinielőadásainknak, hosszabb szüne­ és Hummer Ferenez 60—50 kr, Sxtrecsko János. Lévay Pál, Gau-sl kiadás 95 kitűnő rézmotszetú színezett térképből áll, József, Schdabergcr Samu. Singer Mihály. Özv. Cinkén Ignácz. telése után szépen nyomtatott nagy szinlapok, az és Markos Samu 40—40 kr Schell Albert. Anderlik Nándor. Weisz moly 32 szállítmányban bocsáttatik közre, 32 szállít­ alföldi vizkárosulUk javára műkedvelői szinielőadást Ignácz 30—30 kr. Spkzer Ignácz. Ilinko József, Spinre Mór és mány 3, egy pedig 2 laiiot foglalván magában. Min­ N. N. 20—20 kr, N. N. 5 kr, Kóhn Ármin 2 drb. arany Az álta­ den egyes szállítmánynak ára 1 frt 10 kr. öt térkép hirdettek, mely uj rendezőség mellett s nagyobb részt lunk egyesektől beszedett összeg összesen 407 frt és két darab a czimlapon kívül az óiszaki, s a déli csillagos eget, nj tagok közreműködésével f. hó 3 án a megyeház arany Ezen fölül a b.-gyarmati .takarékpénztár* 200 frt és a a nap bolygóinak rendszerét s a telt hold látható .takarék és hitelintézet* 100 frt mely összegek az alíspáni hiva­ termében a megye főispánja, sok vidéki tag, különben talhoz azonnal elkülJettek. oldalát ábrázolja. Az általános rész 9 térképet tartal­ maz, melyek között nagy érdekű a két földgömb Kelt JL-Gyaraaton, 1S79. marczins tt-éo. is számos és elegáns közönség jelenlétében nem csak emelkedéseinek s mélyedéseinek, a száraz és a víz Karlik János, megtartatott, de kivált a tagak játékát s a kiállítás Elfer Ede. megosztásának, úgy az éjszaki s déli sarkvidéknek részleteit illetve, fényesen sikerült is, s a jótékony A fentebb kitett összeget valósággal felvettem. egész új ábrázolatai. Európa 43, Ázsia 10, Afrika 5, czélra tisztán 148 frtot jövedelmezett Adva lón pedig Buriusz Mihály, v. biró. Ausztrália és Polinézia 5, Amerika pedig 18 térkép­ Seribe és Delavigne — rendes színészeknek sem ből áll. �NÓGRÁDI LAPOK HIRDETMÉNYEK Felelős szerkesztő Horváth Danó. Az első magyar jégkárbiztositó társaság mint szövetkezet, ajánlkozik a t gazda és szőllőbirtokos uraknak mezei termények, jégkár elleni biztositásának elfogadására a legolcsóbb dijak mellett, s kár esetén pontos és gyors kártérítést nyújt. Ajánlati mintákat díj nélkül ád s minden felvilágosítással a legkészségesebben szolgál, valamint ügynökségért való ajánlatokat is elfogad az Föügynöke Kóhn Mór fakereskedö B -Gyarmaton � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00607.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_04_20.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-04-20 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 16. szám (1879. április 20.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/401b0a194b306769471ec7f611e24d10.jpg c3cdeaf15f4d0cef4b69a284b7624368 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ab89aa56b9acd507a004ac69da781759.pdf a5b15353ea5dc43c77413bb11698df2b PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 17-ik szám. Vasárnap, 1879. április 27. NÓGRÁDI LAPOK és H ONTI H IR A D Ó. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton.' Elien a királyi pár! A történelemé azon nap, melyen a ma­ gyar nemzet Kárpitoktól Adriáig egy szívvel ée lélekkel imát rebegett a magyarok Istené­ hez, hogy a felséges kiiHlyi párt, a magyar nemzet boldogitáaára a gondviselés éltesse soká! Ki hitte volna, hogy azon kapocs, mely köztünk és a monarchia számos nemzetei kö­ zött egykor oly laza, oly gyönge volt, most már teljesen megszilárdult és összeforrt? Ki hitte volna, hogy a miért háromszázados barezot vivtunk, s amiért jeleseink a trónnal meg­ hasonlásba jöttek, „a népszabadság4 és na béke11 alig néhény év alatt biztosítva lön ? „Elhulltanak legjobbjaink a hosszú harcz alatt" — de sikertelen volt törekvésük, — a drága vér csak hullott, hullott ... és a ham­ vakat fel nem ismerhető sirhant takarja már, melyre csupán a nép szabadság szent géniusza borit dicakoszorút. — Alig harminezéve böm­ böltek az ágyúk és a magyar kebel, a szent szabadság ihletétől átmelegitve, — szembe szállt az akkori zsarnok uralom rabszolga zsoldosai­ val. Hajh! nagy napok voltak azok. Szolnok, Bicske, Hatvan és Isaszeg! még él emléketek. Es jött egy hosszabb szenvedés; hosszú volt, de tanulságos. Megismertük Önmagunkat és megismert minket Trón. A közeledés igaz és őszinte volt, mert a sivár érdekeket a királyi sfctv Hegfénlité. "" Oh, hogy nem volt ez akkor, midőn Mo­ hácsot sirattuk, vagy mielőtt a Karaffák, Klobbok és Heiszterek vérfürdői párologtak volna, vagy, mielőtt Bocskay, Rákóczy, Bethlen nem tűzték ki a szabadság zászlaját; vagy ami­ dőn .. . de hagyjuk a múltat! Megedzett min­ ket a szenvedés, és habár sokat, nagyon sohat szenvedtünk, az 1841-ki pozsonyi diétán mégis „életünket és vérünket11 ajánltuk fel. Ha akkor oly nemes szivű fejedelem, oly alkotmányos érzületű király ül a trónon mint a minővel a gondviselés I-sö Ferencz József ő felségével megáldott; úgy már ma nagy lett volna a magyar; és ha ezen király mellé oly gyöngéd és nemes keblű nőt rendelt volna a gondviselés, mint ő felsége a király asszony úgy már ma nagyobb lett volna a magyar! Indokolt tehát ama kegyelet, melyet Magyarország összes népe a királyi pár ezüst menyegzőjének 25 éves évfordulóján ta­ núsított, s mellyel a napot ünnep nappá tévé. Igazolt ama imába foglalt kívánság és óhaj a palotától a kunyhóig, hogy a magyarok Is­ tene a felséges királyi párt; a magyar nemzet jólétének kifejlesztésére és dicsőségére minél tovább éltesse. Hontmegye üdvözlő felirata. Felséges Császár és apostoli Király! Felséges Császárné és Királyné! alkotmányos nemzet életében magasztosabb moz­ zanat nem létezhetik, mint midón koronás fejedelme alattvalói szeretet és bőségtől környezve, boldog ess ládi finnepet 01. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. A gondviselés ily kiválóan ritka szerencsében részesiti az osztrák magyar monarchia népeit, midőn cs. kin Felségtek boldogító egybekeléstik 25. évfordu­ lóján ezüst menyegzőjük megtartásának örömtcljes szem­ tanéi lehetnek. fis ha bár ez örvendetes esemény az összes biro­ dalom egyetemes Ünnepét képezi, még sem véljek a monarchia másik részében lakó alattvaló társaink áltel a közös húségbeni túlszárnyalás törekvésének magya ráztatni:-ha nemzetünk, moly nem csak alkotmányos újra ébredését ca^ kin Felségtek uralkodása alatti aerának köszöni; hanem jövőjét is a jelenleg dicső­ ségesen uralkodó család sorsával azonosítva: bálaérzeben e nagynap örömének élénkebb részét magáénak vallja. Emelkedett fővel mondjak ezt még azért is; mert a Király szirének választottja a Fejedelem asszonyban, nemzetünknek a Mindenható még azon időpontban, midőn hazánk alkotmányos egét egy szebb jövő iránti hazafias aggályok fátyola bontotta, védangyalt és nem­ tőt szolgáltatott, hogy ezeket eloszlathassa, s utóbb hozzá szeretet és hűséggel ragaszkodó fajunk örömét megérthesse, még anyanyelvűnket is magáévá tette. Méltán büszke lehet tehát nemzetünk cs. kir. Felségükre, mintán legdrágább kincsét a koronát oly királyi pár fején látja ragyogni, kik nemesen dobogó szivük ösztönéből vezéreire, mint a legközelebb hazán­ kat átütött árvíz alkalmából láttuk, a balsors csapásai folytán kétségbe eső alattvalóik körébe sietve, köztük a bánat és keserv könyeit enyhíteni, a jelenben segélyt, a jövőhöz reményt szolgáltatni, legszebb fejedelmi hi­ vatásuknak tekintik, mi által koronánk fényét párat­ lanul fokozták. . Cs. .kir. Felségtek eme nagylelkű eselekvénye visszaidézi. vraiékünkbe- Nagy Lap * knálytruk iuvagíu korát, és hasonló önfeláldozását, s ama köuyeseppek, melyeket ca. kir. Felségtek hazánk bölcsének ravata­ lánál s legközelebb Szeged árjának hullámaiba ejtet­ tek a legkésőbb időkig első királyunk ezredéves koro­ nájának legszebb gyöngyeit fogják képezni. Oly fejedelmi tények ezek, melyek, ha a jelen nemzedék szive a kérlelbetlen természet törvényei folytán cs. kir. Felségtekért dobogni meg is szünend; a monarcbicus eszme megszilárdítására a történelemből messze kimagasló arany belükkel fognak az utókorra átsugárzani. Ily meggyőződéstől vezérelve, közönségünk részé­ rói, mely polgári kötelességének teljesítését mindenkor a hazaszeretet és koronás Királya iránti hűségben kereste: kérjük cs. k. Fclségteket, hogy ezen ünnepé­ lyes ritka alkalomból Houtmegye közönségének hódolatteljes szerencse és üdv kivánatait, mint a törvény­ hatóság alattvalói szivében törbetlenül táplált érzelme­ ket legmagasabb trónjuk zsámolyánál kegyelmesen elfogadni méltóztaasanak. Maradván egyébiránt Cs. kir. Felségtek legmagasabb kegyelmébe aján­ lottak, jobbágyi legmélyebb hódoló tisztelettel Ipolyságon, 1879. évi april hó 2-án tartott rend­ kívüli közgyűlésünkből. Jegyzetté: Pongrácz Lajos, főjegyző.’) A csongrádmegyei árvízveszély. (Folytatás). Az 1860 ki társulati közgyűlésre beadott tőmér­ nöki jelentés szerint a tiszamentén elkészült azon ideig 374,015 folyó öl töltés (93 és fél mfd) és 49 átvágás, melyekből 18 tökéletes, 12 helyes és 19 ki nem elégítő állapotban volt. Ezen átvágások 40 mfdnyi rövidítést eredményeztek. Mint örvendetes tényt említi fel a jelentés, hogy az átvágások oly gyorsan hozzák le a vizet, hogy azon •) A megültU érdem él Ipixiig érdekében tatyen raeRjeCj-ezve, hogy esea felirat uáregtnak legnagyobb része a Pod boraik? Oyérgy megyei alispán ár álul tstt inditsányozó beszédben foglaltatott. p: L. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők évi nagy áradáskor „Naméuynál márcziu 27-én egy nap alatt 10 lábat emelkedett a viz. Namény-Tokaj között egy nap 8-10 láb emelkedés, Tokajnál 6-8 ée Szolnoknál 4 láb emelkedés megtörtént dolog, ez előtt annyi hüvely ritkaságok közé tartozott, ée ez — úgy mond — nagy eredmény, az áradás Naményból nem egészen 48 óra alatt Tokajnál megjelenik, sokszor a két pont culminatioja között csak egy nap különb­ ség van, néhány nap alatt a viz Füred ée Szólnok alatt van, mihez ez előtt több betek kívánhattak . * Továbbá felemlíti a jelentés, hogy „Csoagrádmegyében, a balparton a legjelentékenyebb vonalát vesztette el a társulat, mert a sártó-tápéi, vagy he­ lyesebben mindszent-apátfalvi töltésvonal azon évi május 6-án mintegy 60 öl hosszban megszakadt, s sa által 80,000 hold viz alá kerülvén, esen szakaszban az egész tiszamentén a legjelentékenyebb kár történt’. Ezen jelentések által oonatatáltetik, hogy a 40 mfdnyi rövidítés folytán a viz gyorsan lerohan az alsó Tiszára, ott kitör, s legnagyobb kárt okoz az egész tiszavonalon. De hogy mindezeknek mi lehet követke­ zése Csongrádmegyére nézve? hogy egy jöhető még nagyobb árvíz esetén meglehet-e aztán védeni Szegedet és a többi csongrádmsgyei városokat s községeket ? az elkerülte figyelmét a főmérnök urnák. Jöttek a gyászos emlékű száraz évek, leapadt a Tisza és mellékfolyói vizszine, megkettőztatett erővel folytatták a szabályozási munkát. Jött az 1863-iki ínséges év, az éhező alföldi népnek munkát kellett adni, hogy kenyeret vehessenek. „Tshát egy felől a társulat oly töltésvonalakat építtetett fel, melyeknek megkezdbetéséről szó se volt addig, más felöl az állam költségére eszközölt átvágási munkálatok is kettős crélylyel folytathattak, valamennyi még hiányzott át­ vágás munkába vétetett, a' meglevők részint mélyít-' tettek, részint széleeittettek, úgy hogy ezen egy év alatt a munka eredménye 1.175,000 köb ölet haladott. S igy, habár ezen száraz év szomorú emléke sokáig fent marad is, szabályozási ügyünkre annyiban ked­ vező és jótékony hatással volt, hogy a magas kormány azon munkákat, melyekre bizonyára egynéhány év kelletett volna, egyszerre megrendelte, s ez által az annyira sürgetett összhangzás az átvágás és töltés­ munkálatok között egy rövid év alatt eléretett . * Mind ezek igy olvashatók a tiszavölgyi társulat nagygyűlési j. k. 1865. 6. lapján. Ugyanis két nagy birtokos kérelmére ismét megengedte a kormány egy társulati közgyűlés tartását, mely 1865. márczins 27 és 28 ik napján Pesten Ribáry József m. k. helytartó tanácsos királyi biztossága alatt, a társulatok részéről küldött 28 megbízott által meg is tartatott. Ezen gyűlésen Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes és Ceongrád városok részéről épen senki nem volt jelen. Ezen közgyűlésre is beadta Herrieh Károly főmérnök és már akkor kir. központi felfigyelő nr a maga hivatalos jelentését, melynek főbb tételei röviden s következők­ ben vonhatók össze: „az 1865-ik évig elkészült össze­ sen 107 átvágás, melyek által a Tiszának T.-üjlaktól Titelig nyúló 160 mértföldnyi útja 60 mértfölddel lett rövidebb’, továbbá „valamennyi töltésvonal a tisza­ mentén, az egy borsodi oldal kivételével, szintén vagy végrehajtatott, vagy a végrehajtáshoz közel áll . * A 20 év alatt készített töltésvonalak hosszát 143 mért­ földben állapítja meg, melyek által — úgymond — 2.790,000 hold, vagyis 209 Q mértföldnyi, eddig árvíz járta terület szereztetett meg a mivelésnek az ország és a nemzet számára. Az addigi összes szabá­ lyozási költséget 15.148,000 forintra számiba. stb. Ezen jelentés szerint a szoros értelemben vett szabályozási munkálat be volt fejezve, s következett volna a csatornázás, vagyis a belvizek leeresztésére s száraz években az alföld öntözésére ezolgálandott csatornák és zsilipek építése. Árvizekre nézve tUabb tapasztalatokat nem említett a jelentés, mivel 1860-tól fogva 1865-ig nem volt áradás. Én is addig az ideig kisértem figyelemmeHaz általános szabályozási munkálatokat, a mi azóta történt �nógrádi azokról csak annyit ladok, hogy minden áradáskor erősíteni, kall a töíiénekoí, s nundcu áradás után az ártár i«Wi oldalt a rá eaak nem egészen elmosván, czaanem cgrácu njouaan kall cainiluL ÁrrávcazéJj’ idején (Icairól utcaira pereg a dob, "minden toreAybaa konganak a vészharangok,, kivétel • nélkül tuiadenki a tültieakra aiot s jó ré rou időben éjjel éa több belekig tartó óriás munkával tesznek lehelévé sokszor olyan dolgokat, melyek elad tekintetre lehetetlennek liaxottak. Ólét hosszú, a 4—5 . hOr. vastag karókkal, néhol valóságos czölöpökkol végtgkarórák a töltőének vizfelőji oldalit több mértföldekre terjedő bosszúságban, néhol két sorosan is, azután a karók a czölöpök mellékét kévca óiddal, gyékénynyel, “mimével, szénával, nem ritka esetben földdel töltött rákokkal megtömik, bogy a távolról nagy kínnal oda emelt földet a gat tetején a bullámceapiaekrá-aMgvédbeaoék, a vele a gátat magaaiihastik. H%jh de míg a munkások ezre a töltés tetején a tengerárral küzd, addig hátak mögött, a védett terhiét felél, a töltés tövében a földből bugyog fel a rá, é* szivárog it a töltéa alatt, 1 néhány nap alatt a fakadó ráek több rá* ölayi szélességben borítják a mentesí­ tett területet a a töltés vonal a rajta hangyaként nyüzsgő több ezernyi emberével madártávlatból nézve agy látszanék, mint egy óriási jégtáblára régignyujtott keskeny szalag, melyen régig hangyasereg nyüzsög. A töltés magoeitására a erősítésére szolgáló földet is csak itt ott lehet a töltés melléi hordani, többnyire hajókén, pontonokon távolról keli szállítani, önként értetik, hogy a töltés tetején dolgozó munkások foly­ tonosak életveszélyben forognak, s a mely peresben a töltés elszakad, vagy az ár a tetején átcsap, a mun késők uVjs el van vágva, s ha a szakadás vagy átcsapás a hosszé gátvonal több pontján történik, a mi nagy szélvész idején nem ritka eset, akkor a közbe szorult munkások csak hajókon vagy pontonokon menekttlbetnek 1 Az is többször megtörtént, főleg eleinte, midén még a töltések nem voltak megnyomakodva, hogy a lapályét helyeken, a mély iszaplerakodásokon épült töltések, az erős víznyomót következtében megcsúsz­ lapok. teszi az átvágások számát. Az országgyűlési képviselők Szegedre rándulása alkalmával a tudósító 113 átvá­ gást emlit Hihetőleg az alábbi felei mega valóságnak. Jellemző a főmérnöki jelentéseknél, hogy agy fontos körülmény egészen figyelmen kívül hagyat ik azokban, t. i. egyik jelentésében m tessen arról em­ lítést, bogy a tiszaszabályozás megkezdése óla, a vas­ utak szaporodásával fokozott mérvben halad az erdők pusztulása különösen azon vidékeken, honnan a tisza mellék fogyói erednek, s az clpusztitott erdőségek be lyei uagyobbára feltörettek, mivelés alá vétettek, s ez által lényeges vá|lozáa állott be az esővizek éa, bálevek lefolyására nézve, mert a mint tudjuk a terjedelmes éa stlrú erdőségek a halló esőnek egy tetemes részit leveleikkel s lombjaikkal felfogják, s részint absorboálják, részint pára alakban ismét a körlégnek vissza adják. A mely része pedig az esőnek a fák közt a földre lehullott, azt a bokrok s fák tövei, gyökerei sebes rohanásában feltartóztatják, s mintegy arra kény­ szerítik, hogy a földbe beszivárogván, a gyökerest által lassanként felszivárogjanak. — A télen át lehulló hó­ val ugyan az történik. Egy részüket felfogja az erdők lombozata, s onnan lassanként vagy elpárolognak, vagy lehullanak. Erdőségek közt a föld soha nem kap oly erős és vastag fagy-kérget, mint a kopár földterület, tehát a hó réteg az erdőségekben, egész télen át áléi­ ról lassanként be szivárog a földbe, s a mi be nem szivárgott, tavasszal lassabban olvad, éa egy tetemes ré­ szük szintén be szivárok a földbe Ellenben az erdő­ ségektől megkopaazitott dombokról, hegyekről a sebe sen hulló esők gyorsan leszaladnak, a hó réteg a vas­ tagon át fagyott kopasz dombokon s hegyeken míg hidegek vannak nem olvad, a ha tavaszszal az enyhe szellők megindulnak, azonnal egy kél nap alatt elol­ vadván, rohamosan futnak le a völgyekbe, onnan a patakokba, folyókba, s csakhamar a tiszamederbe ér­ keznek, bogy annak árját rövid idő alatt oly magasra fcldagasxszák, a mily magasra a szabályozás előtt a Tisza ritkán, vagy csak kivételes esetekben szokott feláradni, s ba feláradt, volt hová kitárulni, mert a 209 Q mértföldoyi területű ártérben megfért addig, mig a danán lefolyhatott a tengerbe. A Tisza melleki fáink s városok nem voltak miatta veszélyeztetve. Most ellenben a Tisza árja medréül kiszabott terület alig teazen 8 Q mértíöldet, s egy felól az erdők el­ pusztítása, másfelől a vizint hosszának >ls részével meg­ rövidítése által gyorsan belő ömlő víztömeg azon aránylag csekély területen meg nem férvén s a mind­ szenti s szegedi szondátokon a vizár egyenlő sebes­ séggel nem haladhatván, okvetlenül be kell következni azon esetnek, hogy vagy gátat szakajt, vagy a tete­ jén megyen el, mint már több ízben történt. (Folyt, köv.). Oroszi Miklós. tak,'•'i miatt többször történtek töltés szakadások. De az életrevaló ágyas munkások ez ellen is tsliltak meaÚsMrt, L 1. » bot ilyen esettél (ebet tartani, vagy a hát már ily nemű jelek mutatkoznak, erős czölöpöket vernek elébe, a mellett kevés nád és gyékényei eréóai megtömik, s azokra hordott földből erős pad­ kát emelnek, mely a tovább csúszásnak ellent áll. ■* Hogy ily nemű munka évről évre ismétlődve menyibe kerül, szt kiszámítani nem lehet. Hát az a tömérdek fa és más nemű anyag melyet veszély idején ott vesznek a hol találnak. Az a tömérdek munka mulasztás, mely csaknem minden tavaszon épen a legstrgőeebb mezei műnké idején a mezőgazdászat! mun­ Rendelet kám slvonatik, midőn a több betekig tartó gátvédelmi munka miatt a szántás-vetésnek kellő időbeni végzé­ a táviratok elfogadására, díjazására és kezelésére vo­ natkozó szabályoknak módosítása tárgyában. sért gondolni se lehet; mind olyan veszteségek közAz osztrák cs. kir. kereskedelmi ministerinmmai, gasdászati tekintetben, melyeket pontosan kiszámítani valamint a német birodalmi cs. kormánynyal létrejött nem is lehet. megállapodások értelmében, a táviratok elfogadása, dí­ -* 1865 óta az átvágások száma is szaporodott Gr. jazása és kezelése iránt fennálló szabályok 1879. évi Ldnyar M. a .Pesti Napló- 96 ik számában !08-ra április 1 töl érvényesen a következőkben változnak meg. TÁRCZA. Schiller epigranunái. Aráivá CoatenJalaah. (folytatás) «ét sresyút , utal rá*rá 4a; ki erésyköi juta: otajteex. tárva ha látod emost. nyitva találod amazt. Muakálj jó vorabaa, • tárj hév ha csapásra oapáa 4rl Boldog, a kit aiadkit útra rlu a kviyva ég! Zaatth ea aadlr. .Bárhova morálnál, fü- ha oarkpontod a Urbon Ét: az ág ■ éri b föld kdaapát Bármit Uaai akam, aaáadékod iránya a mennyet, 8 a flHd központját Űzve karéira a lett Eszményi szabadság. álerá, vágáaái kát ül nyilára tekint rád . 2 . OU oeuoányad, amitt aordoaan int I halál Vigyázz, hogy nabadon menekfllj az előbbi nyiláaoa, Éa valahogy Párkád foglya no légy emezen. Különféle rendeltetés. Jla Emberek aareisSl a nemzuporálat a rágcsál, ám alig egy-kettő raberiaágnSreU. Sok a»t életerá magot elrat as Sas, a alig egyia Éri gySmáleeldgjét, tőhbi korán elenyán. Hogyha azonban ez egy-kettő idejére kifejlett, Már egyedül kápoa fejteni eráadokat Gaál Mihály. Az Ipoly mellett Dertlt ágról a napzngar Oly bárral néz a flldre. Hogy az, tzvazzt érezve már, Hóleplét elvetette A kibúvó virágfejecakét, A rtgyezó bokort, a fát, — Vígan jelentve érkezését — Gyöngéd zzellócake lengi át A vén Ipoly medrébe tért. Virág, fé kel nyomában, Madárdal zengi át a tért Éa hímez lepke zzárnyat Vígan moaolyg egymázra minden 9 órái, hogy itt van a tarazz. Oh, ezek az én beteg ezlremben Van tél, van örököl pánin! Magam vagyok a rét ölén, Kínra aenki sem körtllom, A ki előtt ezégyenleném. Ha tán kicsordul könyem. A földre fekszem, ujjaimban Morzsolva a fűszálakat; A légben oly Mvós özön van, Szememben édes kvny fakad 1.‘ Távirati értesítések (avisok) a magyar távirda igazgatás területén többé el nem fogad tatnak és csak még a nemzetközi átmenő forgalomban kezeltetnek. • 2 A közönsége táviratok díjasáén a hasai távírda állomásoknak egymás között, valamint a monarchia másik felében, nemkülönben a Németországban létező távírdákkal való forgalmára nézve, nem történik többé egységek szerint, hanem sgy minden táviratra válto­ zatlanul megállapított alapdij és az egyes szavakra kirótt kulöndú után. Az alapdij a fenncmlitelt forgalmak mindegyikére nézve 24 kr. o. é. a forgalomban még előforduló helyi táviratokra nézve pedig, a melyek t. i. az ugyanazon községben levő kéj állami,. avagy egy állami és egy vasúti távirda közt váltatnak 12 kr. o. é. A táviratban foglalt minden egyes szóra kirótt dij: a helyi táviratoknál 1 kr. a monarchjabeli állomások köjtQlt váltandó távi­ ratoknál 2 kr. a német birodalmi állomásokkal váltandó távira­ toknál 6 kr. A két utolsó esetre megállapított szószerinti dijak, még egy-egy krajczárral növekednek, ba a táviratok oly vasúti állomásnál adatnak fel, a melynek székkelyén állami távirdaállomás is létezik. E szerint a bármely hazai távirdaállomásnál fel­ adott p. o. 12 szavú távirat után — eltekintve az ál­ lami állomással ugyanazon községben levő.vasúti távirda-állomások által felveendő szószerinti pótdijtól -■ be fog szedetni: ba az helyben lévő távírdához szól: 12 kr. alapdij -+• (12—1) kr. szószerinti díj összdij — 24 kr. ha az bármcjy más monarchiabeli távírdához szól: 24 kr. alapdij -+- (12—2) kr. szózzerinti dijösszdij — 48 kr. ha az Németországba szól: 24 kr. alapdij 4- (12—6) kr. szószerinti dij, összdij — 96 kr. 3 Távirati választ az előbbi pontban megnevezett forgalmakban ezentúl csak legfeljebb 30 szói lehet előre fizetni. Ha az eredeti távirat feladója a távirati válasz szószámát nem határozza meg, akkor a válaszért min­ dég egy 10 szavú távirat dija szedetik be. Ha a feladó 10-nél több vagy kevesebb szóból álló választ kiván, tartozik a meghatároz ott távirata szövegében kitenni s a válaszd íj t ennek, megfelelőleg lefizetek 4. Vételjelentésért a második pont alatt felsorolt forgalmakban egy 10 szavú távirat dija jár. 5. Több czhnú táviratoknál, ha azokat több czimzett számára ugyanazon helyre k«P.távitai, úgyancsaha második pontban felsorolt forgalmakban, a löbfiazörösitésért példányonkint annyiszor 24 kr. fizetendő, a hányszor az eredeti táviratban az összes czimek hozzászámi távival 100 szó vagy ennek megkezdett része foglaltatik. 6. Semapbor-táviratoknál a tengeren levő hajók­ kal való kicserélésért minden szó után 6 kr. pótdíj I szedetik. Ajkán mindig vidám dalok, A mint lepáket kerget; Kinek ege mindig derSben, Felhőtlenül moaolyg elő. Reá eaak néha-néha lobben Egy-egy szelíd bárányfelhő. Majd azt a kort tekinti át Lelkem forró eovárral. Midőn nem ismerák határt Vágyimnak zajlatában; Midőn szivem' fényes remények Varázsálomba ringalák. Midőn úgy hiti a azüzi lélek. Nem tudva még, mi a világi Oh, hányszor ültem a helyen, lövöm képét ezinesve, Hol most könyek kést néz szemem Megsemmisült jóvőmrat Oh, mennyiszer nőit itt vig ének, Hol most búsan sohajtozom : Aranyidők hogy ellőnétek I Hogy sittnél gyermekkorom! Luby Sándor. A humor szó eredete.') 9 a napsugár e könyeken Szivárványt szó legottan, A melynek ivén magjaién — Ragyogva — drága mnltam. S hallom megint a rig zairajgást, S .bárány kirüi, farkas balul*, Futói, kapós és számtalan más . Emlékemben mind felmerül. „Humor" latin itó és eredetileg nedvességet, folyadékot jelent. Atonos gyökú a „bumna" (föld)nóval, vagy talán ennek srilnnatéka, úgy értelmeivé, hogy minden nedvességnek anyja a föld; ősi értőim? tehát „földnodv- lehetett. A legtöbb idegen szól asszimiláló angol nyelv e szót is átvette, az értelem megmásitása 8 megint vidám gyerek vagyok, Ki nem ismer gyötrelmet •) Szerzőnek ,A humor aesthetlkája* czimü, készülőben levő nagyobb müvéből �nógrádi 7. Nem kézbesíthető táviratoknál a cximállomáe a nem kézbcaitéa akának rövid jelzése mellett a fel­ adási állomásnak távirati érlesitést küld, mely utóbbi a feladónak 24 kr. lefizetése után kézboeittetik. ' 8, Ha a második* pontban íolsorolt forgalmakban a feladott táviratok összes dysinak kiszámításánál a krajcárokban törtek mutatkoznak, e törtek helyett égési krajciáruk atedetnok be Minden más a fentebbiekben nem említett ese­ tekre, pl. ax egyes szavak és számcsoportok megálla pitására, ax öMxobasonlitás kötelexettscgerc és az össze hasonlítandó táviratok díjazására, valamint a feladott táviratokról adandó nyugtigra és azok díjazására nézve stb. úgy a bel- mint a kttlforgalomban továbbra is ér­ vényben maradnak a Szt Pétervárott létrejött nemzet­ közi távírda-egyezményhez csatolt szolgálati szabályzat és díjtáblák, valamint a szomszéd távírda-igazgatások­ kal fennálló külön egyezmények, illetőleg a „táviján szabályok és díjtáblák" határozatai. Budapesten, 1879. márczius 11. Levelezés. Szobh, 1879. április 17-én. Tisztelt Szerkesztő úr! Szerencsétlen szegedi ár­ vízkárosultak iránti részvét és érdeklődés nálunk is általános; abbeli részvétének községünk anyagilag is tanújelét adá, amennyiben a községi hivatalos és ma­ gányos gyűjtők a várakozásnak megfelelőkig sikert mutathatlak fel! ugyanis a magányosok és a községi elöljáróság által tett gyűjtések útján eddig összesen 225 frt gyűlt be. Mindezen adakozások daczára az itteni közön'ég áldozat készsége méglegkevésbó sincs kimerítve, minek bebizonyítására megemlitendőnek tartom, hogy ugyan csak a szegediek javára helybeli és e vidéki nemes érzésű hölgyek 200 drb. különféle kézi munkát és egyébb tárgyakat tombolajáték eszközlése végett a gyűjtő bizottsághoz jutattak, mely tárgyakra a bizott­ ság kívánathoz képest tombola jegyeket bocsájtott ki, mi oly nagy kellendőségnek örvendett, hogy alig eze­ lőtt párnappal történt kibocsájtás után már f. bő 13-án nunaelkelt, minek folytán a következő napra tehát f. hó lé ére a tombola játék megtartása kitúxetvén, és akkor meg is tartatott; eme tombola játék által ha­ nem is sokkal de mégis tetemesen növekedett a sze­ gediek részére nálnnk gyűjtött összeg. Baloghy Endre. lapok. Ádám, Korié* István, .Mikló* András, FüiBp Mihály, I^eopold János, Kutyik János, Rózsa József, Pap Já­ nos, honi Kristóf Bálint, önnek Molgája, l’ca György, Hol! Jáno»; Pali Pál, Szobony* János, Ivó Lajos, Matti* Ferenci, Krombacb látván, Svéger Jáuo*, Paál József, Hónap Rókus, Liebhart János, Paál Lajos, Makay Sán­ dor, Rntbart Ferenci 20—20 krt, Pék Ferenci 18 krt, Szmetana János 16 krt, honi Hónap József, Kuffart Károly 15— lő ktt, Macsah András, Kálmán Istvánná, Matyu* Ádámné, Matyó* Mátyás, Beronts Mihály, Bo­ ronts Mibályné, Borovit* Jánoi, Tujbel Erzsébet, Ftl löp Jánosáé, Matu* József, Lovász András, I blár Fe­ renc*, Für István, f. Paál János, Lépőid Józsofné, Bo­ rovit* István, ifj. Kristóf Üávid, Heronai István, Kál­ mán Mihály, Kálmán András, Kristóf Máté, Kálmán István, Verebes József, honi Kálmán Bálint, Sporer Ferenci, Sztrubaia György, Fülöp János, Neiprand Autal, Süli János, Künn András, Matu* Fülöp, uhlár János, Gaycr Ferenci, Scbvéger Ferenci, Gutman -Mihály, Csikóra András, Kálmán Lajos, Tömör János, Gutman Péter, honi Kálmán Bálint, Lcnárt András, Hajni* András, llénap József, Valentin József, Kristóf András, Sül János, Kalbammer János, — ogyenkint 10 krL — Valcz György, ör. Ketler János, — egyen­ ként 8 kr. — Fülöp Jáuo* 6 kr. Kristóf B. szolgáló­ ja 4 krt. Kálmán Márton 3 krL — búzáson begy Ült Vertesén : 49 frt 3 kr. Kis Maroson adakoztak: A köz­ ség szegény alapja 10 frt. Zacbinger Sándor, Hock Jószcf, — egyenként 40 kr. Viszner Antal, Flammick Ferencz, — egyenként 30 krt. Krebtz Antal, ör. Eberli János, Néder János, Néger Ádám, — egyenként 20 kr. Bauor Mihály 14 krt — ör Hein János, HoflTman Gás­ pár, Rudolf Adám, Néder Antal, Eberli Jóuef, M fillér József, Meininger Ferencz, ifj. Herth József, Smitter János, — egyenként 10 krL — Piror Ádám, Pirer F. — egyenként 7 krL Pirer József, Müilor Mátyás, Hock Jóuef, Viderman József, Liébbart Jakab, Suppaner J. Bauor Teréz, Láng Antal, Néder János, Siser János, — egyonkét 5 krL összesen begytilt Ki* Maroson: 13 frt 88 krt. Ez összegek, valamint a még befolyandó pénzek, — együttesen teendőek a gyűjtő ivekkel együtt a te­ kintetes alispáni hivatalhoz beterjeutendök. — Verteze 1879 április 7-én. tisztelettel Balázs Ferencz szbiró Tekintetes szerkesztő úr! Tisztelettel fölkérem, miszerint becses lapjában a tiszavidéki árvízkárosultak részére a 2025—879. sz. alispánt végzéssel elrendelt segély gyűjtésnek Verőcze és Kis-Maros köaségekböli eredményét közzétenni szí­ veskedjék, — ax adakozók megnyugtatása tekintetéből ^lakoztak pedig, Verőeíe községben: .. . A község szegény alapja 20 frtot, Balázs Ferencz sz.btrő & irtot, Ivó Sándor 5 frtot, Kis Sándor 2 Irtot, Verebes István, Kammerer Ferenex, Marx Endre 1—1 frtot, Mayer Jánosáé, Obelányi János, Veinberger Már­ ton, Lánghy Sámuel, Fáy Miksa, Valcz József 50-50 krt, Kovács János, Növik János 30—30 krt, Kristóf nélkül; átvitele csak a pszychologia bölcső-korában, a XVL században történt, midőn az ügyvélt négy alapnedv különböző viszonyai szerint a vérmes, epés, flegmatikus és melanehólikus véralkatot magyarázták. Majd tovább mentek s megkísérelték ezekből a jellem mibenlétére következtetni s ezt is azon egy szóval nevezték. Mit sem törődvén a szó etymológiájával, az eredetileg jelzett fogalom lassacskán elmosódott s az újabb jelentést már csak néhány hajszál köti a régi­ hez. A ködön átszűrődött angol hangulat, a dicssugaras, de mégis nyomasztó, fojtó légkör e sajátságos, beteges szülötte lett idővel általa kifejezve. Mielőtt azonban mai jelentős jelentéséig jutott volna, számos értelmezésen ment keresztül s gyakran lett a kedélyes tréfával és a hangulat csillogásával azonosítva. Egyszer a kedély, máskor megint az esprit értelmében használták, sőt használják ma is a laikusok és a tanulatlan, profán írók. Ez utóbbiak legtöbbször az élczczel veszik szvnonymnak és élczlapjaikat „humorisükus lipok“-nsk keresztelik. Nagyon sűrűn és a régi tétova jelentésben fordul elő e szó, Shaksperenél, jelesül vígjátékéiban; msly körülmény arra mutat, hogy abban az időben felkapott szó volt, divat volt vele mentül gyakrabban élni. „Jó humorban van", „nincs humora" sat. nála körülbelül annyit jelentenek, mint Jó kedvű" vagy „nincs hangulata"; de semmi­ esetre sem terjed tovább e szó fogalomköre nála a kedélyes viccxnél. Csak a múlt század közepe táján kezdtek néhány maró szellemű és gúnyosan szentimentális Írót, (Swifl, Sterne stb.) humoristának nevezgetni. Az angolok szenümentalitását maga Goethe is humorosnak és gyöngédnek mondja. A mumor elméletét először Jean Paul — maga is a legnagyobb humoristák egyike s a németek közül az egyetlen- igazi humorista — fejtette ki, „Vorschule dér Aestbetik" czimű müvében, hol már mostani megállapodott és körülírt jelentésében találjuk. Nála már nem elmosódó kedélyárnyalat, de a komikum és tragikummal cgyrangú költői alapszínezet, ebből kifolyólag a jó művészi előadási mód egy neme, tehát a patbetikns, komikai és idyllikus stíl mellett követel magának helyek Azóta sokan próbálták megmagyarázni és értelmezni a humort, egy részűk nagyon szerencsétlenül, igy például a dogmatikus nestbetikusok közül Vizobár, a ki azzal telte magát nevetségessé, hogy „das absurd komiscbe*-nak nevezte és mindenféle tekervényes gallimathiászon hurczolta végig és tette tönkre a fogalmat. Ruganyos és simulékony szó, melyet épen azért kell határozottan körülírni és meghatározni, hogy valabára elveszítse ingatag tulajdonságát Áz irodalmi felületesség kiváltképen szereti a kiiejezésoket csűrni, minthogy nincs tisztában velük. A nyelvészetnek ülta­ koznia kell ezen inkorrekt eljárás, ezen tndaüan könnyelműség ellen, mely a nyelvet játékszernek, bitang jószágnak tekinti, melyet kénve-kedve szerint mozsárba törhet, alakíthat és gyúrhat E tudatlan firkászok nem tudják, mily drága kioca a nyelv és hogy minden szó megett a körülczirkalmazott fogalom áll. Igaz, hogy a szók, különösen pedig az átvitt szók jelentmónye gyakran módosul és változik, de épen azért kell ez utóbbiakkal szemben óvatosaknak kell lennünk, hogy elvágjuk az örökös módosulás útját. az ily szóknak egyébiránt megvan a maguk termé­ szetes fejlődése, melynek különböző fokain a tekintélyek által megállapított használattól eltérni üloe. Tiltakoznia kell e ferde eljárás ellen másrészt az aestbetikának, melynek terminológiája ez által habozóvá lesz. Az idegenből kölcsönzött szók különös képesség­ gel bírnak az értelemcserére s átvitelre. Azért a puristák rendszerint hasztalanul törekednek azokat megfelelő eredeti kifejezésekkel holvettesitni. A jelzett specziális fogalöm elválaszthatatlanul összeforr a szóval, mely visszavonbatlau polgárjogot nyert. Különösen ál) ez a műszavakra nézve. Ne bolygassuk hát a régi jó idegent s ne adjuk fel a finom nüanccot a darabos szűziesség kedvéért. * Mi tehát a tulajdonképi humor? mit értsünk c szó alatt? Erre a kérdésre egy bosszú definíciót — egy vaskos könyvön keresztül vezetve — kap válaszul a szives és türelmes olvasó, ha ugyan a szerzőt munka­ kedve cserbe nem hagyja és képes lesz megoldani nehéz feladatát. Komjáthy Jenő Hírek, v A királyi pár esQstmeaye*xöje napjáa B-. Gyarmat is mint Nógrádmogye székvárosa, ünnepi szint öltött magára A főuteza házai, neháay kivételével, uemzetiszinü zászlókkal voltak megrakva. A nagy sniee kezdetét mozsárdörgéeek elölték meg. A megyei tintikar és bírósági személyzet, oamklllvubeo a Louvédüaxükar, az állami tisztviselők, tantestület és vártai elöl­ járóság jwnt 9 órakor indult a római kalholikaa temp­ lomba. A menet élén Tapolcsányi Fereaex várnagyét vitte a megye ősi zászlóját. Az isteni tiszteletet imády Károly esperes plébános úr végezte. Ax isteni tisztelet igen megható volt, s az arczokból olvashatni lehat, e peresekben mindenki a felséges királyi párra geadelt s imába fogtelá, hogy ő felségeiket a gondviselés a nemzetnek még soká tartsa meg. liymea. Berczeller József Ipolysági ksmkedő f. hó 23-án tartotta esküvőjét Klein Luiza kisasszonnyal, Klein Mózses lukanényci földbirtokos leányával A központi választmányi Madách KároJv alis­ pán úr május hó 3-kára hívta öeexe, a képvisslö vá­ lasztók lajstromának kiigazítása végett. Sxinbáx. Műkedvelőink B.-Gyannaton iaaril Játsxottek. Játszottak, mert hivatásuk úgy kosta magéval, hogy sxeronceéüen szegedi alyáakfiainak néhány köaynyét ők,is letöröljék; átjátszani fognak, midőn vala­ mely hazafias szent ügy a jótékonyság nemes támo­ gatására szorul. — A L közönség, méltányolva a-jönemes törekvést, a hideg idő dácsára sietett lerqyni kötelességét, és megtelt a hideg aréna. Mert meg kall jegyeznünk, hogy a művészet, habár mináeaki meg van győződve annak üdvös voltáról, csak útobó sor­ ban talál menedéket B.-Gyarmat városának kszöaafige művelt, a szépművéeset iránt fogékony kebellel bír ugyan, de hogy a művészetnek állandó csarnokot emel­ jen oda még idő kelLNémethy Kálmán, a műkedvelő társulat buzgó elnöke, mindent elkövetett, hogy, a megyeház nagy termét megnyerhesse a művészetnek téli szállásul. — De Istenem, azt a rozzant nagy ter­ met utoljára is nem lehet mindenre felhasználni, s így indokoltnak találjuk azt, hogy az elnök úrnak eaea óhaja az időszerűit teljeaithetö nem volt Ideje volna, hogy a város közönsége gondoskodnék egy alkalmas közteremről. — De e tárgyról máskor! — Az aréna hideg volt ugyan, de a Múzsa sokkal lángolóbb, adatsem hogy annak a hideg árthatna. Műkedvelőink.— a rövid idő alatt betanult szerepekben egytől egyik haladást tanúsítottak. A „báli köpeny“ Dejp^ow víg játéka, bármily szövevényéé volt, azt úgy kiboayo* ütötték, hogy végre is húllni kellett a virágcsokrok­ nak. Bogovich Kaszi, Felsenbug Anna, Fölkel Maris­ ka, Kohn Belén és Mezey Rózsiké kisasszonyok bájos voltuknál fogva is igéztek, hát mikor megnyitották . gyönyörűen mosolygó, kellcm&Mu őwvegy. Ajkaiké*;' bizony tavasz Isti ax arénában. A férfi ssarsplők axiate megállták a helyüket; Háger Sándor, Hajóé Je«ö, Kazinczy Gábor, Mezey László, és Milován János urak sokkal ismertebb színpadi tehetségek, minthogy őket különösen kellene megkritizálni. — A másik vtgjétók Lunn Józsefnek „Apró félreértések11 étim* twt. Sikerült pompás vígjáték. — A közönség folyvást jóizttn nevetett sz spró félreértéseken, Koan Belén, és Mezey Rózsiké jól tudták szerepeiket, és oly. szépen játszottak, hogy.a függöny húzó is megfeledkezett magá­ ról, s alig értette meg a csengetyű szavát, hogy lm már a függönynek le kel) gördülnie. Fabriczy József úr született Thalia papja, kora daczára, fiatal bármi játszott; az a hév átsugárzott a többire is.SztraayMszky Gézajfira .Jóízű Samu' szerepében jóirt dot»tést költött. — Kazinczy Gábor úr jól alakított, Destech Ármin, Felsenburg Ignácz és a comicus bAjlamű Mszey László úr még inkább emelték ax .apró félre­ értéseket." - Kedves este volt tehát a 20-ki; a4ja Isten, hogy derék műkedvelőink minél több ily estét szerezzenek! A hölgy-műkedvelőket esen előadáson Deasewffy Elekné ő nagysága gardírozta, — s a.eonlissák mögött neki is jól esett hallani a tapsokat és látni a virágcsokrokat, — melyeket afelügyelotéxo bí­ zott szép műkedvelőnők szereztek. Losoncxon f. hó 19-én Sároey M. J. úrnak, „Rózsi" czimű népszin művét játszotta az ottaaisziatáreulat Halálozás. Banké Leó b.-gyartnatí ügyvéd f. hó. 23-án déli 12 órakor elszenderült. Temetései.hő25-én nagy fénnyel tartatott meg. — Nándorban f. hó 24*án, temették el Ritter Is-vánt 25 éves korában.- Béke ham­ vaikra ! A székesfehérvári kiállításra Paczolay Imre börtönfelügyelő úr kezdeményezésére a b.-gyarmati fegyenczek egy díszes íróasztalt és virágállványt kéatiteltek s azt már el is küldték. Molnár János a fő utczán Omazta-féle házban egy minden igénynek megfelelő berendezésű fodrász termet nyitott. A t. közönség érdekében nem találom helyén kívülinek ha őt úgy a SAját, mint mások elis­ merő nyilatkozata alapján a L közönség figyelmébe e pártfogásába ajánlom. �NÓGRÁDI , *** Ipoly april 24-ea. A királyi pár adtot mcny^zóje alkalmából mai nap városunk Qnnepélycs tmnt öltüti, s a 9 órakor tartott fénye* egyházi tiszte leire Ünnepi díszbe a vonultak az össze* megyei közigaz' gáláéi központi uyiviselók, a kir. törvényszék, a városi képviselő testület, a kir. adófclttgyclőscgi é* adúhivatolnokok, al ögyvédi kar, a bolyt* társalatok éeegy­ letek, az izraelita vallása elöljárók, a polgári é* elemi iskolák nemélyMto összes növendékeivel s a. t. A tue gyei bajdaa es varáéi tűzoltók képeztek sorfalat Ax offsrtorium alatt a-helyé. dalárda a magyar bymnuxt énekelte. A mise egyes szakait a várhegyről mozsár lövések jelzek. A váró* szándékozott kivilágítása ki* rály ő felsége ismeretek nemeskeblu in'enliója folytán elmaradt. A kaik, egyházban tartott ünnepélye* isteni tisztelet végeztével a jelenvolt közönség egy része ax izraelita vallásnak imaházába ment, hol szintén tarta­ tott egyházi szolgálat, mely alkalommal a főrabbi a mai nap örvendetes alkalmából történeti gondolatok­ kal alkalomszerű ékes beszédet mondott. Az egyházi Snnepélyességek alán a központi tisztikar, melyhez még mások is csatlakozlak, Podhorszkv Györgyei ispánból járult ennek névnapji alkalmából a főjegyző tolmácsolása mellett testületileg kifejezni szerencse kí­ vánatéit s azon érzelmeket, melyek egyénenként keb­ lükben mindig élnek. Az egyszerű de szívélyes kívánatra az alispán szépen és meghatoltau válaszolt. LAPOK Hcudüri hírek Központi cscndbiztosnnk újabb jelét adá tevékeny éberségének, amenyibeu egy tizen­ egy tagból álló kiterjedt összekötetésú rabló bandát sikerült össze fognia, s az ezek által régebb idő óta Űzött lopások ée rablásuk nyomara jönni. E rablóbanda mind megauyi tagja juhász, kik legnagyobb részben már többször fcuyitve voltak, s nőm elégedtek már be a juhászok vérében lévő juh lopással, bancm rablásaik előnyére lovakat és kocsit tartottak, s nem rettentek vissza a tóhhhelyen elkövetett magtárak, éléskamrák, piuezék és tehén ólak feltörésétől, sőt a tél folytán inidőu Szkiabonya ca Zsély között fekvő, pcszerónyi pusztán az oltani béresek által Űzőbe vétettek, kocsi­ jukról a béresekre lövöldöztek, és egy dupla pisztoly­ ból melyei cseudbiztos a nagymenyiségú gabona neműek egy részével, az elégetett boros hordók Jőkcritett ab­ roncsaival * több rendbeli bUnjelvéuyel, melyek között meg arany gyűrűk és egyéb ékszerek is találtatnak, átszolgáltatult a kir. járásbíróságnak, nem lesz érdek­ telen e banda főbb tagjainak neveit i* megemlítenünk, kik egy nagy vidéknek félelmetes ellenei voltok, és pedig Bupai István, Kusnyár József, Dóla János, Golds mid János, Bacsa Márton, Cseruik György, Paxder Já­ nos Vajda Pál stb. személyében; van, mint hogy lenni is kell e bandának <gy igazgató fejének s orgazdája nak is, kinek nőve a folyamatban lévő vizsgála­ tokból majd kitűnik, bízunk erélyes kir. ügyé­ szünkben és törvényszékünkben, hogy o félelmes banda nem fogja hamar kezdeni újból merényleteit — Köz­ tudomású dolog, hogy Herencsényben, az országos vá sárok alkalmával néhány ottani jómadár által össze lopott rnjta és czisma félékre a vásár utáni napon heti vásár azok >tt tartatni, azonban c dugáruk hetivására Kujzcngor János és Gálik Mihály matadorok kézrekeritése által egy időre belesz szüntetve, miután neve­ zettek a rondellába gondolkoznak már arról: hogy e földön minden múlandó. Szerkesztői üzenet. Losoncx, A MA küldött Urgyskat ki os*totu«. f»Jmaradt Mit csináljak vels ? Loinacx. G,-nek. Köixónjük lapunk írinti flcyrbnét, de oly kixiratot, melvsek ■xmójit nem tudjuk, nem knaűlketflok. ha­ bar a színdarab előadásiról irt kritika irodalmi sxcmpontból mcfallja a helyet. 1). árnak B.-Gyarmat A xissló avatási flaoepilyrűl Irt caikktt, Urhiany miatt jövő sxámban botsak. Bocsánat. Felelős szerkesztő Horváth Danó. Van szerencsénk értesíteni a t. ez. közönséget, miszerint a helybeli takarékpénztárnál általunk árverés utján megvett mindenféle arauy- m ezűstuemü ék­ szerek s órák Üzletünkben legjntányosabb áron kap­ hatók. üiltxrer A. ét fia. H I R D E T É S E K . OOOOOOOOOOOOOOOÜOOOOOO0 Árverési hirdetmény. Árverési hirdetmény. > JiójrádmscjrsbeU Légéiül köaaá(ben a köabirtokosságot kuaösen illető jkorcamd/Zaldai jog L éri jnlms hó 1-U1 hdrom, castlsc hat érre nyitvkacs árverés utján, Le<énd kdxséirében. a híró házánál folyó éri április «?O-án d. e. 10 őrahor haszonbérbe fog átlátni. — A* irvercxni kívánók a határnapra azzal hivatnak meg, hogy magukat 100 o. ért forint bánatpénzzel lámák »L — A haaónbári feltételek pedig az árverés éléit Nógrádmcgyebeli Szentiván községben a közbir­ tokosságot közösen illető korrbiiiáitatáxi jog f. évi május 15-kétől három évre nyilvános árverés útján, Szentiván község házánál folyó évi május 12-kén d. e. 10 órakor haszonbérbe fog adatni. — Az árverezni kívánók a határnapra azzal hivatnak meg, hogy ma­ gokat 100 frt bánatpénzei lássák el. A haszonbéri fel­ tételek pedig az árverés előtt Szentiván községben a körjegyzői irodában lesznek megtekinthetők. Kelt Szentiván 1879. évi április 25. Szentiváni közbirtokosság. sál ■•rUZmlhtUZ. Bekövetkezvén a jég elleni biztosítás ideje; van szerencsém azon előnyös körülményre felbivni a t. gazdaközönség figyelmét, miszerént az „első magyar általános biztosító társaság* a kalászos vetések bizto­ sítását már május 1-től elfogadja, s a biztosító felek­ nek azon előnyt nyújtja, hogy azok biztosításait május 25 ig a termésben clöállható változások szerént sza­ bályozhatják, vagy is: mostoha idő bekövetkeztével, moly a vetést megrontoná, leszálitbafják, s akkor a befizetett összeg aránylagoaan vissza téríttetnék, vagy kedvező viszonyok esetében után biztosítás által érté­ két felemelheti. Egyszersmind van szerencsém örvendetes tudo­ mására hozni a t. gazdaközönséguek, miszerént azon biztositó feleink, kik múlt évben jég ellen biztosítottak, s folyó évben is társaságomnál biztosítanak; a múlt évben fizetett tiszta dij után 8 >|t °.o nyereményben részesülnek Gazdik Lajos, az első magyar általános biztosító társaság ügynöke. oooooooooooooooooooooQ Malom haszonbérbeadás. A kaloodai közbirtokosság tulajdonát képező 2 kerekű .Ipolyi vízimalom* a hozzá tartozandó épületek ée 10 hold szántóföld^ rét ,és legelővel egjjitt 187ÍL évi ' szeptember 29 ik napjától három egymás utáni évekre nyilvános árverés utján bérbeadandó. Ugyancsak a közbirtokosság kaloodai korcsmaltatásl joga a korcsma épületek és 2 hold szántóföld és réttel 1879. év szeptember 29-ik napjától bárom évekre bérbeadandó. Bérleni kivánók a malomra, 200 frt, o. é. korcs­ mára pedig 50 frt o. é. bánatpénzt tartoznak letenni. Az árverés úgy a malom mind korcsmára I. év május 11-én d n. 2 órakor Kalondán a helyszínén fog megtartatni, ugyanott Cbikan Gábor urnái feltételek is megtekinthetők. Eladó házLosoncion a belpiaci és Gácsi-utcza sarkán fekvő siilárd anyagból épült emeletes ház szabad kézből eladó, a kedvező feltételek Steller Antal ügyvédnélLosoncion és Havas Gyula gyógyszerésznél B.-Gyarmaton tudhatők meg. MÉRSÉKELT. ÁRSZABÁLYA az első magyar gyapjú-mosó és bizományi részvénytársulatnak BUDAPESTEN. A társaság elhatározta magát arra, hogy az qj, most kezdődő tizenegyedik évi cjtmp.tgnc-ra tarifáját jelentékenyen leszállítja,- hogy a L c. gyapjntormelő és gyapjú­ kereskedő urak gyárilag mosott gyapjúnál míg kedvezőbb eredményt érhessenek el, mint az eddigi volt — F. évi april hó l-jétöl kezdve tehát zsírban nyírt gyapjúért 5 frto , tímár gyapjúért 6 frtot, hatmosású gyapjúért 7 irtot számítunk 100 kilónként Átvesztlnk minden fajta gyapjút gyárilag mosásra és bizományi eladásra, vagy csupán csak bizományi eladásra. A gyapjúk nálunk raktárolásí- és biztosítási illeté­ kektől mentesen fekszenek; kívánatra előleget is adunk az érték két harmadáig igen mérsékelt kamatra és olcsó eladási províziót számítunk. Számos Ügynökeink és direct összeköttetéseink által a bel- és külföld legjelen­ tékenyebb gyár-piacain, azon helyzetben vagyunk, hogy a nekünk bizományba adott gyapjúk eladását az utolso kézbe gyorsan es a legmagasabb árakon eszközölhetjük, s a gyapjú árát a tulajdonosnak készpénzben küldjük meg. A hozzánk ezimzett gyapjúküldoményokot az illő pályaudvarból és hajó-rakodási állomásokról mi hozatjuk el. A küldemények sor szerint kerülnek mosásra, s az utóbbi még a legerősebb tolongás esetén is legkésőbb 3—4 hét alatt eszközöltetik. Netán! kerdezusködesekre kimeritőleg és készséggel adatik válasz. (Utánnyomat nem djjaztatik.) .Az igazgatóság. Az első magyar jég’kárbiztositó társaság mint szövetkezet, ajánlkozik a t. gazda és szöllőbirtokos uraknak mezei termények, jégkár elleni biztosításának elfogadására a legolcsóbb dijak mellett, s kár esetén pontos és gyors kártérítést nyújt. Ajánlati mintákat díj nélkül ád s minden fulvilágositáesal a legkészségcsobben szolgál, valamint ügynökségért való ajánlatokat is elfogad az „Első magyar jégkárbiztositó társaság mint szövetkezet.'' Föügynöke Kóhn Mór fakereskedö B.-Gyarmaton. Nyomatott a kiadó-talajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00611.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_04_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-04-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 17. szám (1879. április 27.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f4d2c9127a96ceb634a6bbf2b4c2dbaf.jpg abb5d148bc38470da617d63225ebb681 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c8f4f4fec4e2116ef0b36f76c7378228.pdf 0cda3615744c1cb047342359fb1b9656 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. Vasárnap, 1879. május 4. 18-ik szám. AÓfiRAIII LAPOK és ü o j\r np i Politikai, társadalmi Elő fizettet fel titelek: Egén *»r« « írt. F*l *vr« 3 írt. Étorsjtdr* I frt 50 kr. Egye* ezám ára 13 krajczár. KlóSzelni cenpin • kisdólüvzUUU leint B.-Gjr*rmaton. B.-Gyarmat, május Hm „L’otaa c'est moi!“ ezt mondta XIV. La­ jos a parlamentnek, s ezzel teljesen kifejezte az absolut monarchia fogalmát. — A íranczia nemzet, pedig már akkor ragyogott, — nyu­ godtan tűrte az absolutismus puha párnáin ezen megaláztatást, — s habár a túlzott absolutismus magában növelte a nagy foradalmat, de a nemzet móg akkor nem tudott fölébredni mámorából. — Mennyivel tovább vagyunk mi?! — Nálunk az alkotmányos monarchia következetesen fejlődött, móg pe­ dig oda, hogy a honpolgároké, és nem a fe­ jedelemé, az állam. Közjogi törvényeink egy­ től egyig biztosítják honpolgári jogainkat, — s még a legutolsó részletekben is bizonyítják hogy az állam a mienk. Ha tehát az állam mienk, az állami czél megszilárdítására mindenkinek le kell róvni honpolgári kötelezettségeit; ez az államra nézve conditió, síné qua non. De viszont az államban csak úgy örvendhetünk jólétnek, ha az állam iránt teljesítendő kötelmek nem olyanok, melyeket vállaink nem bírnak meg. Ezen kötelezettségek legkiválóbbika az a d ó. Ez alkalommal, csupán a keresetadó 111. és IV. osztályának, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának, és a tőkekamat és járadék-adónak., kivetéséről .^óhajtunk egyet-mást az érdekeltek figyelmébe ajánlani, és pedig: A kivető-bizottság áll egy elnök és négy tagból, ezeket. — az elnök és két tagot — a pénzügyminister, két tagot pedig a megye nevez ki, a megye független polgárai közül. Ezen kivetöbizottságban szavazatával dönt a többség, de az adófelügyelő, vagy helyet­ tese, ki mint előadó működik, szavazattal nem bir. A felszólamlás! bizottság, szintén a fennebbi módon alakittatik, s határozatai ellen csak azon esetben van felebbezésnek helye, akár a felek, akár a kincstári előadó részéről, midőn az kérdéses, vájjon valamely megadóz­ tatott jövedelem adótárgyat képez-e vagy nem? A fennebbiekből látható, hogy az adó­ fel ügyelőnek joga, erélyes bizottsággal szem­ ben, vajmi csekély, s csupán arra szoritkozik, hogy úgy mint a fél maga, ő is jogosított ielcb bezni. Az adókivető bizottságnak keze ugyan meg van kötve az 1875. évi XXIX. t. ez. 18., 19., 20., 21. és 22. §§-ai által, melyek az adó, illetőleg jövedelem-összegek kiszámí­ tásának módozatait szabályozzák, de mégis szép tere nyílik, különösen a fenidézett tör­ vény 19. §-ának alkalmazásánál, mig a fel­ szólamlás! bizottság — a 18. §. második be­ kezdése szerint, az ezen alapokon kivetett adó­ kat is mérsékelheti, ha teljes hitelességgel bebizonyittatik a megállapított minimumnál kisebb jövedelem. A mi adótörvényeink, a legtágabb körű független polgári beavatkozást, mondhatnék tisztán polgárok általi adó-megállapitást en­ s közgazdászat! líi r d été* ek d ij a : Üt haiáboi pctiUor 5 kr B«iy< k aiadm bciktatáiuil 30 kr. Nyllttér janocid icraíVkr. — Nagyobb ét többixűri hirdcUack jalaayoiau eaakúxúltelaek. — Bel* éx kftlfúlJi hírlapok ixáaára ' hinletBiayekrt elfogad Hay Károly hirdetmény-küivotíU ’ 1 Irodája Badapciten. 3 dob nlcaa. 14. >x. 1. ajtó. > gednek, s ha méltánytalan, vagy épen tör­ vényellenes adókivetés történik, ezért semmi szin alatt sem okozható a kincstárt képviselő adófelügyelő, hanem mindig az ott működött kivető, esetleg felszólamlási bizottság, mert egyedül ezen bizottság szava dönt, az adófclügyelö csupán felebbezhet, de nem tovább mint ismét .a független polgárokból alakított felszólamlási bizottsághoz, s ha ezek is eré­ lyesek, a törvényt jól kezelik, ennek korlátain belül számos panaszt lesznek képesek elhall­ gattatni. A törvény maga, már a jövedelem kiszá­ mításának módozatai által, s különösen a 10 °o -os adóösszeg magassága folytán, igen sújtja az értelmi foglalkozást, a kereskedelmet és ipart, de különösen terhessé lesz a kivető­ bizottságok erénytelen működése mellett. Magának a törvénynek azon rendelkezése, hogy az adókivető és felszólamlási bizottsá­ gokban, a rendesen földadót fizető elnök és 2 tag nem a kereskedő vagy iparos osztály­ ból lesz kinevezve, — sérelmes a kereskedő és iparos osztályra nézve, mert nem feltételeztetik általa, hogy ezek elég biztosítékot nyújtanának a kincstár megvédésére, holott a földbirtokosok adójának megállapításánál, a kataster készítésénél, igen helyesen, csupán földbirtokosok .becseik fúl ja .fÖldjAvedelmot, pedig ez nem lényegtelen, mert sokszor ta­ pasztaljuk, hogy a földbirtokos urak egyes iparágak jövedelemképességéről fogalommal sem bírnak, s ennek folytán valóságos arany­ bányának tekintik azon üzlettelepct, a mely ily virágzásnak harmadik, negyedik évében be is adja a kulcsot. A fennebbiek előrebocsátása után, azon kérelmet intézzük a kereset stb. adók kivető és felszólamlási bizottságainak tagjaihoz, hogy az adótörvények korlátái között, a f. évi kive­ téseknél, az amúgy is tönkre silányitott ipar és kereskedelem védelmére hatni, és a jelen évben csaknem teljesen nélkülözött jövede­ lemre tekintettel, csupán a minimumnak leg­ kisebb tételeit megszavazni szíveskedjenek.*) x. — n. A csongrádmegyei árvízveszély. (FolyUtis). A fentebbi kiütésekben elő van adva rövid ki­ vonatban az általános tiszaszabályozás története. Most lássuk igen röviden: Külünnzen Ctongrndmegge tzabalgnzáti történetét. Mint fentebb említve volt, Csougrádmegye az egész tiszavöigy legmélyebben fekvő területét]képezi. Azon megyét a Tisza hosszában hasítja végig, ngy, bogy a jobbparton kisebb, a balparton nagyobb rész fekszik. Az ős Tiszán kivltl két nagy mellék folyó érinti azon megyét, u. m. az egyesült hármas Körös a megye felső szélét érintve, Csongrád város átellenében szakad a Tiszába. A másik nagy mellékfolyó a Maros •) A bizottixc oly tagokból xlaklutott, kiknél a törvény lévén Irányadó, — nem akarjak hinni, hogy aa adókiveUanél tórrénytelenaég kúvetteaark el, aőt Uíuxuk. bogy a bixotUágok ágy ax illám, mint a honpolgárok érdekeit figyelemben tartva, a lehető méltinyoxiágol fogják gyakorolni a jelxett adók ki ve léiénél. Siork. hetilap. A lap aiclltmi ráxxáro a a ayiltUrre vonalkoxó minden köxhminyek a axerkaaxtűhds ktldenddk. KlófiieUai péntek, reclamatiók, áa hlrdoUMk a kiadóból Utáaendók. szinte a balparton, a megye alsó szélét néhány ezer ölnyi vonalon érintve, Szeged város felső széle iránt szakad a Tiszába. Ezen két nagy folyón kivltl volt még hajdan ugyancsak a balparton két kisebb mellékfolyó is, u. m. a Teker és Kórógy, melyek azonban nem a távoli hegyekből eredtek, hanem csak a szomszéd Békésmegye térés lapályain Összegyűlt bólevet és esővizeket vették fel magokba és vezették le Csongrádmegye balparti lapályain kérésztől a Tiszába. De ugyanezen erek arra is szolgáltak, bogy midőn a Tisza feláradt, ezen ereken a víz kitertllt több négyszög mértföldnyi területre, s ba a Tisza árja lement, s a mederben a viz lejebb szállott, akkor ugyanezen ereken ismét visszafolyt oda. E'szerint ezen ereken a viz néha lefelé, néha pedig ellenkező irányban kifelé folydogált. A Körösnek a Tiszába szakadásán felül mintegy ezer ölnyirc kiszakadt belőle egy másik mellékfolyó, t. i. a Kurcza, mely ugyancsak a balparton, a Tiszával csaknem párhuzamosan lefelé folyván, 3 és fél mértföldnyi pályafutása után Mindszcntnél a Tiszába sza­ kadt. A Tisza és Kurcza között elterülő mintegy 20,000 Lolduyi terület hajdanában csaknem örökös vízállás volt, s néhány ölnyi mélységben tisztán iszap­ lerakodásokból áll, s mint ilyen, igen kitűnő nádat ée gyékényt termett. Hasonló természetű terület a balpart alsó részén Hódmezővásárhelytől a Marosig elterülő mintegy 80,000 hold ártér, melynek legmélyebben fekvő területe a wllődw tava közvetlenül Vásárhely mellett, mely még az ős idők beli tengerfenék maradványa. . , Ezen sajátságos földrajzi fekvés hajdanában elő­ nyére volt azon vidék lakosságának, mert azon időben, midőn hol a tatárok, hol a törökök, hol a rácsok pusztították 'azon Vidéket, midőn a nagy költő'szerint: .Bajt ax fridoxott, < fok Kard nyalt barlangjában, Hierte náxelt a nem leié Ilonját « halában * midőn a felégetett falvak lakói a begyek s erdőségek nélküli vidéken nem találtak.menedékhelyet, a hol magokat elrejtsék, a jobbparti községek Szeged és Csongrádra, a balparti községek pedig Szentesre és Hódmezővásárhelyre vonultak, mint a mely helyek nagy terjedelmű nádas és gyékényes területek mellett feküdvén, igen alkalmasak voltak arra, bogy a szerte csatangoló rablócsordák elől biztos menedéket nyújt­ sanak. Midőn a puiztitó ellenség közeledett, a legelső vészjelro a több községek maradványaiból összeeereglett nép vagy szcmbeszállt vele, ha kilátás volt arra, hogy velő megmérkőzhet, vagy ha az ellenség túl­ súlyának ellent nem állhatott, bemenekOlt a közeli nádasok közé, hová őket a nádasok labyrintl^aival ismeretlen ellenség uem követhette a nélkül, bogy ott őket egyenként el ne verjék. Az ellenség aztán az üresen hagyott hajlékokat feldúlta s felégette. Midőn aztán vagy önként, vagy nagyobb erő által kényezeritve tovább ment, a nádasok lakói előszállongtak rejtekhelyeikből, s földből, vályogból újabb hajlékokat alkottak, s a közel levő náddal és gyékénynyel be­ fedték, bogy ismét bizonytalan ideig falvaikban társaságosau együtt lakjanak. így keletkeztek az alföldön, különösen Csongrádm .'gyében azon igen-igen nagy községek. így p. o. Szentes város hét uagy községből alakult, s hét négyszögmértföldnyi területű határában még most is lát­ hatni a bét különböző községnek maradványait, itt-ott még templomaik omladékai is fennállanak. S azon községek mind magasabb helyeken feküdtek, mint a hol maga az azokból alakult Szentes fekszik. Hód­ mezővásárhely még több községből alakult, melyeknek helyei szintén felismerhetők. Mindezek azt mutatják, hogy volt olyan idő, a mikor nem az árvízveszély volt a nagyobb veszély, s első helyen nem arra kellett gondolni. Az árvizveazély azon időben második sorba jött. A halhatatlan költő által oly szépen megénekelt zivataros századok elmúltával folderülvén a polgára- �NÓGRÁDI sodáa hajul*, csakhamar kitűnt, hogy két tekintetben hátrányos * községeknek * mostani helyeiken oly nagy mérvű összponlositesa, U L egyik * mezőgazdászat, másik a* árvízveszély tekintete. A mi az éltét illeti, *Z elhagyóit jtözségek némely rétié az összpontosított köaeégtől két-bárom mértföldnyi távolságban lévén, az onnan elköltözött lakottig az 6 otthagyott földeinek mivclbetéM végett kénytelen volt oda tanyákat épitani, ■ maga és családja állandó lakát* * községben lévén, két bárom mértföldnyi távolban lévő birtokát csak tanyai rendszer szsriut mivelbettc. így fejlődött ki'az alföld nagyközségei határaiban * mezei gaidáteát nagy hátrányára az apró birtokokon ia a tanyai gazdálkodás. A mi az árvíz veszélyt illeti, az ellen Csongrád megyében a harminczae években, ét így a* általános üszaazabályoxá* előtt már nem csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is igen helye* mQveleteket hajtot­ tak végre, a határaik nagy részét a tiaza áradásai ellen mentesítették. E tekintetben Szenten váron ment elől jó példával. Ugyanié a* 1830 diki emlékezete* nagy árvíz által határának nagy része el lévén borítva, hogy ezen csapáa ismétlődésének elejét vegyék, siettek az ő volt fbldesuraságukkal * búbért viszony mcgwüntetéséro egyen*égre lépni, • 1836-ban nem ctak össze* úrbéri tartozásaikat megváltották, hanem a földesúri jogokat é* kiesebb királyi haszonvételeket (regálékat) és né­ hány ezer hold majorsági pasztái birtokot is Örökáron magvevén, azonnal hozzá fogtak azármentcaitési mun­ kálatokhoz, még pedig igen okosan azon elvből indul­ tak ki: a ki sokat markol, keveset szorít, — * ki mindent akar, az semmit só ér el biztosan. Tehát terjedelme* határuk egy ki* részét, melyet a természet ia épen azon czélra látszott kijelelni, meghagyták ártérnek, hogy * nagyrészt annál biztosabban mente■ithesaék. így aztán a Tisza és Karcra kOzit ártérnek hagyván, a Körös partnak egy magaslatától, mindenütt a Karca* balpartján, kiválasztva * felhasználva a természete* magaslatokat, * azokra támasztva * védgátak végeit, azon lapályokon * mélyedéseken, melye­ ken a Tisza és Korcsa folyók árja ki szokott terülni jó erő* széle* és maga* töltéseket emeltek községi közmunkával Hogy pedig a Békésmegye felől jövő vadvizek aa ő lapály os földeikre ne szorittassanak, a Vekor és Kórogyon keresztül is emelt töltésekbe vizleereeztő zsilipeket építettek, úgy, hogy azok nyitva tartassanak sikkor, midőn a Tisza éa Kurcz* medrében a víz alant áll, ■ a nyitva lévő zsilipeken * Békés­ megye felől odagyült vadvizek rendesen lefolyhattak. Ha pedig a Tisza áradásától tartani lehetett, akkor a zsilipek lezáratván, az áradat kiierüléac meggátoltatott Ezen töltések olyan irányban készültek, hogy egyszer­ smind késlekedést utókul is használtatván, kettő* czél lati általak elérve. Ily módon 70,000 kát holdra terjedő határából mintegy 60,000 kát hold ánnenteaitve lett, * a Korcsa ás Tisza közti területből Szentest illető rész 9354 hold megmaradt ártérnek, mely azonban az alföldi viszonyok közt, mint árvizjárta terület is igen jövedelmező volt, mert kitűnő nád- és gyékénytermése épületek befedé­ sére a zsindelynél sokkal olcsóbb és tartósabb. Tüzelő anyagnak is igen jó. A városhoz közelebb eső terület­ ből pedig egy teteme* rész fűzfákkal beültettetvén, azon egész határban egyedüli erdőséget képezett épen ott a város mellett, a hol klíma javító tekintetben a köriég javítására is nagy befolyással volt * minden hatodik évben lebotolható lévén, sok tüzelő anyagot adott. A kevés mennyiségű szikes természetű és így erdősítésre nem alkalmsa, nád és gyékényt sem termő páston magaslatok az árvíz lemenetele után kitűnő legelőt adtak, S a baromtenyéaztéa gyámolitásár* mcIgéitek De volt még más előnye is a szabályozás azon listájának, t. L az, hogy a Kurcz* mint élő folyóvíz, közvetlenül a város mellett folyván, mint vizi at, a közlekedésre s az által a termények értékesítésére felette jótékony hatással volt. Egészségrontó állóviz sem S város körül, sem a határban sehol nem marad­ hatott, mert a vadvizek mindenünnen beszivárogtak * Vekerbe és Kórógyba, onnan a zsilipeken át a Korcsába i onnan a Tiszába folytak be. Mindezen előnyöket az új szabályozás által Szentes város elvesztette, mert bele kényszerittetett az italán o* tiszaszabályozásba, * tömérdek pénz éa munka áldozat árán teremtetett számára olyan helyzet, mely sokkal roszszabb az eddiginél. Ur'tttslk). LAPOK ' Az állami elemi iskola egyik termében feldíszítve függ az ünnepelt királyi pár arczképe q a magyar korona, két oldalt fel vau állilva a tanuló ifjúság s 8 órakor megjelennek Madách Károly alispán, Ebcczky Emil kir. tanfelügyelő, Komjáthy Anzelm az iskola­ gondnokság elnöke, a gondnokság tagjai, az egye* testületek képviselői és a tanügy barátai, — a zászlót Hágcr Sándor állami tanító tartotta. Komjáthy Anzelm gondnoksági elnök elfoglalván alelnöki székel * megnyitja a zászlóavatás ünnepélyét, mn az abban foglalt szép eszméknél fogva szóról szóra ide iktatunk: ,Tisztelt Gyülekezet! Midőn a b. gyarmati állami elemi iskolagondnokság határozatából e mai ünnepélyt az itt megjelent igen tisztelt arak és tanuló ifjúság szívélyes üdvözlésével megnyitom, azt hiszem, hogy e napon a magyar nemzet minden igaz fiának lelkét az öröm és bála szent érzete lengi át, s méltán, mert ma a legelső magyar ember, IcgkcgyolmeMbb urunk, királyunk 1. Ferenc* József éa a legdicsőbb nő Erzsébet királynénk ő Felségeik, nem csak felsé­ ges családjukra de hazánkra nézve is boldogító háza*, ságuk 26-ik évfordulójának ünnepe van; ezért min­ denek előtt azon lelkünk mélyéből eredő hazafiul óhajnak adok kifejezést, hogy az ur Isten ő Felségei­ ket dicsőségesen uralkodó Házuknak és szeretett hazánknak boldogítóéira igen sokáig éltesse ! Éljenek ! Ezen lelkes éljenzésekben nyilvánult hódoló mély tiszteletünk, bonszeretetünk szent érzelmeitől áthatva ~hozzátok tordalok kedves tanuló ifjúság! s kérve kér­ lek, hogy a hazaszeretet és ettől clválaszthatlan Felség iránti hűség érzelmeit már serdülő korotokban véssétek sziveitekbe, * e nap emléke erősítse meg kebletekben azon hitet, hogy „boldog csak az lehet, ki jó erkölcsök és polgári erények gazdagságában keresi öntudatának nyugalmat!1* azért mindenek előtt erényesek, a haza éa király iránt pedig hűségesek legyetek; s hogy a hazának hasznos polgárai lehessetek, ifjú korotokban az elemi iskolától kezdve minden tebetségieket a ta­ nulásra fordítva fejleszszétek az Isten legszebb, legromekebb adományát — értelmeiteket; mert kedvesek agy a hazának mint önmagátoknak is csak igy lehet­ tek, — * ha bár vallásra éa nemzetiségre nézve talán különbözők vagytok ia, azon hitben, hogy mindnyájan egy államnak a magyar hazának fiai, a egyenlő sza­ badságot élvező polgárai vagytok, — egyek és erősek legyetek ’. Mi a mai nemzeti nagy ünneppel egybekapcsolt zászlószentelési ünnepélyünket közvetlenül illeti, tudjak, hogy a b.-gyarmati állami elemi népiskola — mely a tudományok templomának csak előcsarnokát képezi — ő Felsége m. kir. kormányának kegyes és bölcs intéz kedése, folytán csak pár évvel ez előtt állíttatván fel, még nem túrt oly külső jelvénynyel, melyet ünnepélye* alkalmakkor használhatott volna, * tudjak azt is, hogy a tanuló ifjaság tiszteletének és szeretőiének jeleit nagyobb mérvben és fényben nem képes clőtüntetni, ezért jónak látta a gondnokság ez iskola részére egy zászlót szerezni, melyet ma, mint a magyar nemzet kiváló nagy ünnepén, ö Felségeik iránti hódolatunk jeleül, * agy e zászlóra mint a tudományokért ez alatt küzdő tanítókra és tannló ifjúságra az Istentől áldást kérve szenteljük fel araim azon imával, melyet Vörösmarty dicsőült költőnk szózatából tanultunk, s úgy hiszem, hogy ezt a tanuló ifjúság zsenge ajkairól legszívesebben fogjak hallani.- (Énekeltetik a szózat) A szózat oléneklése után az elnök felkéri a kir. tanfelügyelőt, hogy eme hódoló mély tisztelet nyilvá­ nítását az illető ministerium utján ő Felségeik királyi trónjához juttatni, valamint a vallás és közoktatásügyi ministernek közoktatási ügyünk előmozdításáért és ez intézet felállításáért hálás köszönetét nyilvánítani szíveskedjék. Mire Ebeczky Emil kir. tanfelügyelő következő­ leg válaszolt: „Végtelen örömemre szolgál, hogy tanúja lehetek azon legmélyebb hódoló tiszteletnek, melynek — a mai országszerte ünnepelt napon, midőn császár és apostoli Király, legkegyclmcsebb urunk és császárné, imádott Királyasszonyank ő Felségeik ezüst menyeg zőjüket ülik — e tanintézet, annak derék tanítói és érdemekkel bővelkedő gondnoksága, az által is kíván­ tak kifejezést adni, hogy ez intézet diszzászlóját a mai örömünnep tisztességére szentelik fel. Kötelességem­ nek fogom tartani, erről hivatalos jelentésemet meg­ tenni, valamint tehetségem parányait készséggel fel­ használtam mindig, hogy e jeles népiskola javát s vezetőinek becsületét előmozdíthassam.- Oroni .Mikiéi. Zászlóavatási ünnepély. Steiner Gábor a helybeli állami el. iskola igaz­ gatója indítványa folytán elkészült az állami elemi iskola zászlója. A felavatásra kellett-e szebb alkalom, mint április 24-ke, ő Felségeik menyegzőjének negyed Szásádon emlékünnepe . . A zászló előbozása alatt Komjáthy Anzelm elnök átnyújtja tanfelügyelőnek a kalapácsot, mi után a tanfelügyelő folytatja: „Boldognak érzem magamat, hogy szerencsém lehet I. Ferencz József császár és apostoli király, legkegyelmescbb urunk és méltó koronás párja Erzsébet császárné, szeretett király­ asszonyank ő Felségeik ezüst menyegzője örök emlé­ kére e zászló nyelébe az első szöget elhelyezni* ezzel következik a zászló leszegezése következő szavak kíséretében: „legyen e zászló a mindinkább elterjedő közművelődés és a zsenge nemzedék szivében meg­ honosítandó hazafiul erények magasan lobogtatott zászlója! És engedje a magyarok islene, hogy császár és ap. király legkegyelmescbb urunk és ragyogó szép ségú királyaaszonyuuk ő Felségeik, hazánk javára, népeik örömére * fensége* uralkodó Házuk örökké tartó dicsőségére még számos évekig éljenek. (Sokáig tartó „Éljen!-) Komjáthy Anzelm: Éljen a haza! Éljen a király! Madách Károly alispán: Nógrádmegye közönsé­ gének nevében. Havas Gyula gondnoksági tag: A tudományos haladás nevében. Papp Károly g. t: A b.-gyarmati állami elemi népiskoláért. Topscber Győző: A közművelődésért. Chikán Mihály gond. t.: Trefbrt Ágoston ő nagy­ méltóságának tiszteletére. Steiner Gábor á|l. el. iskola igazgató: A lant** tület nevében, a népnevelésért. Wágner István áll. tanító: Eötvösünk halhatatlan szelleme lebegjen feletted. Zelenka János áll. tanító: A szabadságért Háger Sándor áll. tanító. A testvériségért Szcrémy Gábor főszolgabíró: A b.-gyarmati járás nevében a szellemi kincsek megőrzéséért Opitz Károly v. rendőr tanácsos: A városi ható­ ság nevében Németby Kálmánná: A b. gyarmati hölgyek nevében. Kémetby Kálmán ev, egyházi gondnok: A b.gyarmati cv. egyház nevében, a felekezetek egyet­ értésére. Harmos Gábor katb. iskolaszék! elnök: A nemzeti iskola nevében. Kövér János: A polgári iskola nevében. Kovatsik József ev. tanító: az összes tanítók nevében. Baloghy Gyala: A tudományért. Tapolcsányi Ferencz: A b. gyarmati összes zsenge növendékek nevében. Czibnr Gusztáv: A technikai ügy terjesztése nevében. Angyal József: A b.-gyarmati önkéntes tűzoltó egylet nevében, ezen zászló alá csoportosait ifjúság lankadatlan szorgalmáért. Veres Ernő: A hazafiságért. . A növendékek közül: Polátsek Rezső: A* állami iskola növendékeinek nevében. Németby Árpád: A koronaötököa nevében. - • Ezzel a leszögező* véget érvén, Steiner Gábor következő beszédet tartott: „Ezen állami iskola tantestületének most van legelőször szerencséje nyilvánosan kifejezést adni azon bálaérzetnek, mellyel úgy a tantestület, valamint e város tartozik a magas kormánynak ezen iskola fel­ állításáért. Vau pedig szerencsije ezt tenni egy oly ünnepély alkalmával, mely ez iskola történetében kitörűlbetlen belükkel fog élni, értem a zászlófelavatáa házi ünnepét ez iskolának, mely annál magasztoaabb jelentőségű, minthogy egyesítve van egy másik, egy nemében fenségesb ünneppel, melynek dicsőitésére-ugy kedve* hazánk, valamint az összbirodalom határairól a népek öröm- és Udvszózatai egybefolynak: * felsége* uralkodó pár boldog házasságának 25 éve* jubileumán. (Zajos éljen!) Ez alkalommal lehetetlen egy rövid visszapillan­ tást nem tenni ez intézet lefolyóban levő öt évi fenn­ állására, a midőn bátran kimondhatja, hogy ez iskola feladatának, melyet halhatatlan hazánkfia dicsőült br. Eötvös József az ő népiskolai törvényével a modern iskola hivatásául kijelölt Mert örömmel jelezhetjük, hogy ez iskola elleni balvélemények vészes hullámai lesimultak és az emberi társadalomra nézve oly káros vallási elkülönítés helyett az egység és a testvéri szeretet ide plántált Odvhozó fája már is megtermelte üdítő gyümölcseit a közel nemzedékek számára. A midőn tehát az isk. ezen vívmányaiért első rendben hálás köszönetét mond a nagyméltósága vallás éa közoktatásügyi magy. kir. ministeriumnak, továbbá o nemes szándékok kivitelé­ ben buzgó megyei tunfelügyelőségnek és az iskola működése körül ügyködő gondnokságnak, a tantestület itt e mai nap felavatott zászló előtt egyszersmind azon szent meggyőződését mondhatja ki, hogy a testvéri szeretet és népművelés érdekében és nevében az iskola zászlóját mindig fennen fogja lobogtatni. A gyermekekhez, azok értelméhez és felfogásá­ hoz mérten fejtegette a zászló jelentőségét, jelezve röviden, hogy vannak hadi zászlók is, melyre a katonák esküsznek és hűséget Ígérnek a haza éa király iránt, �NÓGRÁDI LAPOK. Irodalom és zene. Hitelviszonyaink (Folytatás.) Hírek. Levelezés. �NÓGRÁDI LAPOK. Különfélék. Szerkesztői üzenet. Felelős szerkesztő Horváth Danó H I R D E T É S E K . Árverési hirdetmény � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00615.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_05_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-05-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 18. szám (1879. május 4.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ce5df436adba992de43178fc6ab342bf.jpg 2b765dfa83691b199d2a9a41321cdd9f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b2bb99b429224c17971fa486e4a3b6fa.pdf 1f1edbee62de0fd596be0252edf58349 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 19-ik szám. Vasárnap, 1879. május 11. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I H I RADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni Nyílt kérvény Nógrádinegye tekintetes közigazgatási bizottságához. N grádmegye székvárosa, B. Gyarmatnak egyik éltető ere a b.-gyarmat-kékkői útvonal, melyen nemcsak a város közlakosai, hanem maga a megye székház* is, az élet fontartásához szükségéé czikkeket magába szija; mert ezen * vonalon a legnagyobb mennyiségben szállittatik a tűzifa, kőszén, mész, liszt, gabna, és egyéb építkezési és élelmi anyag; és mé­ gis sajnosán kell tapasztalnunk, hogy ezen útvonal már vagy három évtől a legnagyobb feledésben részesül a megye által. Szerencsétlen egy vidék ez! oly szeren­ csédén, hogy erről már egyrészt maga az úristen, másrészt a megye s harmadrészben a vidék is magáról megfeledkezett! Az isten pedig úgy feledkezett meg róla, hogy min­ den féle csapások érik; a megye úgy, hogy a rósz utakkal tőnkre teszi, megöli a népét, ■ maga a vidék úgy, hogy nem gondolt ma­ gával, s nem szólalt fel addig, nem ébredt föl bárány türelméből. Azonban méltóztassék kegyesen megbocsájtani, hogy kimondhassuk, hogy a türelem­ nek is van határa. Múlt évben a zahorai hid miatt tönkre tettük marháinkat, szekerünket, s a kereset nem keresetünk volt, hanem veszteségünk! valóságos s oly nagy veszteségünk, hogy vi­ dékünk népének egy része még most is arról koldúl 1 Ha számítanék mindazon tünkrement lovakat, szekereket, mindazon életveszélyes sérüléseket, melyek az embereken ejtettek, — csak azon egy oknál fogva, hogy két vár­ megye egy nyomorult hidat nem tudót felév alatt (illetve még most sem kész) elkészíteni — ezerek, tán százezerékre menne a veszteség. Most ugyan a zahorai hidon (mindamel­ lett életveszéllyel) átmehetünk valahogy, ha t. i. Kisujfalutól Szklabonyáig s onnan ismét Peszerényig átgázolhatnánk! Ebben azonban nincs mód máskép, hacsak az üres szekerekkel is egymást nem vontatjuk! ha pedig valaki tiz mázsa terhet merészkedik felrakni szekerére, (p. a pelsőczi meszetesek) okvetlenül tiz lovat kell fogadnia a kivontatásra s szerencse még akkor is, ha lovai, szekere, s holmija nem darabokban vonatik ki a nép által már meg­ átkozott feneketlen sárból. Ezen Peszerény-Szklabonya-Kisujfalu út­ vonal minőségi állapotáról tanúskodhatnak a kerületi szolgabiró Kacskovics Iván, Siateczki Turibiusz, az ujonan kinevezett útbiztos Baloghy Lajos urak, a vidéken lakó közbirtokos megye bizottsági tagok s a vidéken lakó öszszea nép. Ezen útról fogalma csak annak lehet, a ki látja azt a küzdelmet ezt a károkat a mi itt történik. Keresetünk nincs, eladni valónk nincs, vonó marháink tönkre vannák téve! s mind ezen keserűséghez még az adófelügyelö úr a télen végrehajtót is küldött a nyakunkra, hogy utolsó falat kenyerünket is elszakítsa szájunk­ tól 1 Milesz ebből más minthogy a keserűség­ hez az elkeseredettség is hozá fog járulni. Hogy ezen keserű pohár némileg távozók tőlünk, a megye tisztelt közigazgatási bizott­ mányától függ! Kit a méltóságos Főispán úr személyében legmélyebb tisztelettel kérünk; Méltóztassék egy vizsgáló bizottságot ezen fent nevezett útvonalra sürgősen kiküldeni, s odahatni, hogy ezen útvonalra felajánlott (hallomás szerint 4000 frt) összeg nem csak azonnal folyóvá tétessék, hanem ezen útvonal a szükséges költséggel s természetes kézi és szekeres napszámmal minél előbb jó karba s használható állapotba hozassák; mert külön­ ben elveszünk! Mély tisztelettel vagyunk alázatos szolgái: Metcha András, m. bix. U*. Kernelei Sebastiáni Adolf, Mhlbirtüko. Bende Sándor, ■. bix. tag. Ceetnniczky Ká­ roly. Matulay Gyula. kék. pUb. bix tar Klein Jakab. Klein Dávid. Tbth Lipól. Blau Boldog. kék. orv**. Sikloky letván. l'utakii János, e.prrex pUb. m. bix tan Bende György. kópvíMlü. Tterctaányi Gyula. Teleky .UlKály. Laszkáry Gyula. Galgóczy Béla, nradxlnl tiulUrtó. .Voi<tA Sándor, arad. pénaUrnok. Kadnay Fe­ renci, k.éllárnok Trnovseky Lajos. Stb. A csongrádmegyei árvízveszély. (Folytatja). Csongrádmegyo területén az általános szabályozás kezdete előtt több helyen tétettek kisebb nagyobb mértekben ármoutoaitési munkálatok, de oly rendszeres ás czólszcrú töltésezési munkálatok sóból sem készül­ tek, mint a Szentes város közönsége által készített véd töltések, voltak. Midőn az általános tiszaszabályozási munkálato­ kat az absolut kormány az Ötvenes évek elején kezébe vette, ama régibb töltéseket, mint nem lévőket tekin­ tette. Legfőbb czélja oda irányult: minél tObb területet ármentesiteni, s az által az adó alapját nevelni. Ebből az elvből kifolyólag a védtöltések vonalait közel a Tiszához nem is párhuzamosan, hanem a két parton hol közelebb, hol távolabb egymástól jelölték ki. Az egész Csongrádmogyét be octroyalták hat társulatba, a balparton két, a jobbparton négy fióktársulatot alakítván. A Tisza mindkét partján, de különösen a jobb­ parton találhatók voltak olyan magaslatok, melyek az 1830 diki vízálláshoz képest az előlegez kiszámításkor nem látszottak töltést igényelni, ezeket nem számítva, a balparton 54,540, a jobbparton 50,295 folyó öl töl­ tést számítottak. Hogy ezen előlegez számítás hibás volt, megmutatta a későbbi tapasztalás, mert minél több töltés készült el, annál inkább nőtt a vizazin magassága, s ahoz képest móg azon magaslatokra is gátat kellett késziteni, a mely magaslatok az )83O-ki árvízből több lábnyira cmelkeidtek ki. összes ártérmennyiségül a csongrádmegyei tisza- vonalra mindkét parton az 1847-ik évben megejtett előleges kiszámitás szerint felvétetett 153,310, — az 1858-ik év tavaszán pedig az osztálymérnöki újabb kiszámitás szerint 165,356 magyar hold. Minthogy pedig bizonyos nrak szerint ártérül lehetett és kellett tekinteni mindazon lapályos téreket, melyek az 183Oik árvíz által borítva voltak; szerintük be kellett vonni a szabályozási költségekbe még azon területeket is, melyeket az illető községek még az általános szabá­ lyozás előtt ármentesitettek, mert — úgy mond — ha a társulati töltések elkészülnek, azután nem lesz szük­ ség az ő régibb töltéseiket javítgatni * fentartani. Ezen műveletet nevezték „ártérfqlesztésnek*. Az ártér fejlesztés czélbavett keresztülvitele által 200,000 holdat reménylettek bevonhatni a szabályozási terhek viselé­ sébe, vagyis az egész megye területének a balparton A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. felét, a jobbparton egy harmadrészét. Ha az absolut rendszer még tovább tartoU volna, hihetőleg ezt is keresztül vitték volna. Érdekes és tanúságod lenne elbeszélni minden egyes társulat történőiét, de már most is hosszabbra nyúlt ezen igénytelen közlések sora, mint egyelőre gondoltam. Tehát hogy nagyon unalmas no legyek, csak az egyes főbb mozzanatokra szoritkozomLogérdekesebb története van a balparti felső vagyis bökény mindszenti társulatnak. Ennek töltés­ vonala 15,300 folyó öl volt 1860-ban. Ártere 20,260 hold, melyből Szentes város 9354, Toés puszta köz­ birtokossága 1381, Csougrád város 996, gróf Károlyi család 5573, őrgróf Pallavicini Alfonz 1956 és Szegvár község 1000 holdat bir. Ezen árterek mind a Tisza, Kőrös és Kurcza között feküsznek. az előbbi közlésben említve volt, hogy Szentes város közönsége a maga határának azon részét, mely a Tisza, Kőrös és Kurcza közölt terül el, meghagyta ártérnek, a a Kurcza balpartján vont töltéseivel men­ tesítette nagy határának hat heted részét és magát a várost. Most pedig azon ártérnek hagyott területtől is bevonatván a szabályozási társulatba, azon szánandó helyzetbe jutott, hogy a tiszaszabályozási mérnök által a Kőrös és Tisza partján kijelölt vonalon, általában mély iszaplcrakodásokon építendő iszonyú nagy töltő* építéséhez tömérdek pénzzel és kézimunkával kellett járulnia. A Kurcza folyó mind fent a Kőrösből ki­ szakadásánál, mind lent Mindszenlnél'a Tiszába Omlá­ sén felül eltöltetvén, boti mederré alakíttatott át, hogy jövőre a büzbődő állóvizek recipiensc legyen végig a város mellett. Az új töltés, a régi töltésen belül mint­ egy 1000—1500 ölnyi távolban, amazzal csaknem párhuzamosan húzódik lefelé, s e szerint esen tér egy aránylag keskeny hosszú szalagot képez. Hogy a sza­ bályozási költséget ki lehessen vetni, mindjárt 1851-ben birtokaránylag kiosztották a mentcsitendett árteret Minthogy pedig Szentes város fent említett 9354 hold árterében benne foglaltatott a Kurczameder és aTiszameder a folyó közepéig, tehát leszámítva a Kurcza és Tiszamedert, a Tiszaparton vízfolyásul fent hagyandolt mintegy 100 ölnyi szélességű árteret, a töltés alapjául szolgáló nem csekély területet, a töltés melleit két felől kubikgödröknek szükséges 10—10 ölnyi széle* területet, közlekedési és dűlő utaknak szükséges terü­ leteket stb., csak 6340 hold lett a tulajdonképen ki­ osztható mentesített ártér, * ez lett kiosztva mintegy 2550 birtokos között, kik aztán ezen birtokok után az egész 9354 holdra .kirótt szabályzási költséget évenként a város pénztárába fizették, s onnan egy összegben vette átal a társulat pénztárnoka. Ezen társulat ügyeinek vezetése nagyon sajátsá­ gos volt. Ugyanis a két nagy birtokos és a Teé* puszta apróbb birtokosai fejenként hivattak meg a gyűlésekre, és fejenkénti szavazatot gyakoroltak. Szen­ tes és Csongrád városokból pedig, melyeknek lakosai nem csak ártérbirtokaik, hanem városuk végett is, és igy kétszeresen érdekelve voltak; csak a kormány által kinevezett polgármestereket, Mindszentről a ha­ sonló minőségű községi birót hívták a gyűlésekbe. Minthogy pedig a Szentesre kinevezett polgármester épen uz egyik nagy birtokos pensionatus tisztje volt, lehet képzelni, milyen volt Szentes városnak a társu­ latnál! képviseltetése. Szentes város ártérbirtokosai több Ízben kérel­ mezték és követelték a társulatnál, hogy ha bár, az ártérbirtokosok sokaságánál fogva nem követelhetik is azon jogot, mit a többi tagok élveznek, hogy L L ők is fejenként vehessenek részt a társulat ügyeinek vezetésében, legalább birtokaránylag választandó, kép­ viselőik által befolyást nyerjenek úgy, mint azt az 1846-ban elfogadott tiszaszabályozási társulati alap­ szabályok rendelik. Kimutatták, hogy a kormány által a közigazgatás vezetésére kinevezett polgármester nem jogosan képviseli az egyes ártérbirtokosokat a társulati ügyekben, mert az érdeklettek által arra nem nyert �NÓGRÁDI LAPOK Hitelviszonyaink. (Folytatás.) L e velezés Verőcze 1879. május 2-án, TÁRCZA. Kritika a ,,Rózsi''-ra. Losoncz, április 30. Recensio. �NÓGRÁDI Rádról adakoztak: A község szegény alapja 5 írt, Burján Benő I fri, Oszaczki Pál, Ve isi Fülöp, Szilády Mária, Kosdi Káplán, Pcrlusz Jónás 50—50 kr , Szilády Géza, Bricska P,d. .Gürkiné 40—40 kr„ Fő­ nyiét Járnia, Tányőros Mátyás, Kméty József 20—20 kr., Nagy János 10 kr., Összesen befolyt 10 frt 40 kr. Kozdról adakoztak. A köuégazegéuy alapja 2 frt, Kraszaa János káplán 50 kr.. öaaiesc^ 2 frt 50 kr., a körjegyző jelentése szerint, gyűjtés már élőbbről történt az illető Rb. és Reform billclekczcti lelkészük által. Mily eredménnyel? nem idéztetik. Nógrád ről adakoztak: A község szegény alapja és Hinkó János l—l frt, Plachi József 56 kr., Kovács György 55 kr., Korcuy Kovács József 52 kr., Kohn Gábor, Várbalmy Jósad, Kráhk Ignácz 50—50 kr., Gáblencz József 30 kr., Reviczky Imre, Strasszer Ignácz 20-20 kr., Hugyecz András 18 kr. Összesen bsfolyt 8 frt 30 kr. Berkenyéről adakoztak: Lám bek János 50 kr., Saegner János, Smidt József, Értesz Mátyás, Genzdman Fereucz, Englsdörfer Jakab, Hiriing József, Raich Mária, Haffner Fereucz, Haffner András, Szegner Ferencz, Haffner Jakab, Szegner Jakab, Scblenk Antal, Haffner János, Löfler János, "he ha esek Ferencz, Lónieh János, Fnchs György, Reiclt György, Gill Ma tyáa, Hebl Mátyás és Fnchs József 10—10 kr., Menicb Katalin, Geneelman János 8—8 kr., Grausman János, Genselman Fereucz, Stolzanberger János, Smidt János, Lonich József 5-5 kr., Darik János 4 kr. Összesen befolyt 3 frt 19 kr. K is-Oroszi bó 1 adakoztak: A község sze gény alapja 10 frt, Ulmer György, Fclbcrt József és neje 2 frt 50 kr. 2 frt 15 kr., Bellns Béla 2 frt, Csi­ kóra Zsófia, Demény András, Betű Sándor, Rács Já­ nos egyenként 1 frt 15 kr., Pintér Béni, Greff Mihály, Virágh Róza, Virágh Sándor, Vcisz József, Csikóra István B., Kiss Mária, Sagby Lajos, Zclovita Gábor, Virágb Gyula 1—1 frt, Smidt Mihály né 60 kr., GrdT József őr, Surányi József és Bognár Béni 55—55 kr., Espár György, Demény István 0 , Gál András, Csi­ kóra István k., Szűcs József, Szűcs Mária, Nődet La­ jos, Tanyhardt József, Brúder Márton, Szabó István, ifj. Greff József, Csikóra Mihály né, KaU Zsigmond, Kreiss Ferencz, Koknya József, Borissza Mihály, Ifj. Csikóra István, Greff Ferencz hajós, Szabó István sze­ gedi, Sándor István szegedi 50—50 kr., Pintér János, Sintár János, Kis Mihály, Nagy István, Borda István, ifj. Greff Mihály, Szabó Lajos, Verebes Mihály, Mák ral József 40—40 kr, iíj. Sintár István 34 kr., Greff József ör., Ságby Mihályné, Lévai József, Szobonya István, Ferbert János a., legifj. Greff János, Veixler Mór, k. Greff József, Sintár Ferencz, Szaicz Ferencz, Kálmán József 30—30 kr., Deméay József, -dl orv át Józsefné, Apfel András 25—25 kr., Jenci Márton 22 kr., Váczi Béni, Gál Sándor, Jenei Bálint, Podcr Já­ nos, Gál Sándor Ör., Pap István, Pap János, Matús József, Bognár Istvánná, Makrai János, Mikolai Ferencz, Mikolai Józsefné, Jenei Mihály, Molnár József, Ferbort Márton, Bukri Márton, Keeskés Márton, Smitala Fe­ rencz, Révai Mihály, Demény Jánosné, ifj. Sintár Já­ nos, Nagy János, M. Greff József, Magyar Mihályné, leményt sem mondhat róla. En pedig már most isme­ rem a művet és nem sajnálom, hogy éjjeli nyugalmam felébe került annak megismerése, mert új irodalmi tér mékkel ismerkedtem meg. Hogy mennyire állja meg helyét „Rózsi* mint népszínmű és általában mint közönség elé hozatott szín mű, arról részint sz is tanúskodik, hogy a hivatott ítész ur, jelentésében a valónak ellenkezőjét állítja és néhány rósz élccd simogatja azt. A műről magáról azonban bölcsen hallgat, csak egy pár Üres pbrazisban hirdető a mit jelességét. „De nem szólunk a műről; hisszük jóakaróink majd hallatják szavakat s akkor beszédtárgyává válik a mű!“ mondja referens, értsd kö zönség, ez por szemedbe. No ba ő nem szól, szólok én. „A népszínmű, mint középíaju dráma cselekvényo komoly, az összetltközés, a küzdés megrenditő erősza­ kos, de a kifejlet szerencsés. A bős, babár gyakran nagy áron, eléri czélját és általa keltett vihar lét harmóniá­ jában némul el úgy mint a vígjátékban. De valamint a küzdés nem emelkedett a tragikum magaslatáig, úgy a kifejlet sem lehet sóba nevetséges Benne, L i. a nép színműben, népi elemek játszók a főszerepet, népzene, dal és tánca mint a színi hatás eszközei jelentékeny részt kapnak.“ N’évy László. Azért citálom e definitiót, mert Uláu még valaha hasznot húzhatna belőle szerző. A népszínmű Urtalma következő: Rózsi után, kinek beteges lérje meghal, jár az egész falu. De ő nem szeret senkit csak Batta Pista paraszt legényt, kit már leány korában szeretett. De Bitó Mihály Rózsi atyja, gonosz, okmány hamisító, ellene van, és inkább szeretné ha Cserni Bodog molnár venné eL Kancsal ügyvéd is szeretné, de még Burok Gyurka molnár logény is. Ez a két alaktalan megjelenés a főcselekvő Burok Gyurka egyre elfolejti a mit mon dani akar, mire aztán eszébe jnt, és Kancsal 75 zú­ zát eszik meg. No tessék ettől meg nem csömörödéi. Megjelenik még Kukliné predicatióbol kölcsönzött női LAPOK. Tóth István 20—2(1 kr., Csikóra József, Pintér Károly és Greff Fereucz 15—15 ki., ör. Autalics Mihály és Ságby Mihály 14—14 kr., ör. Ferbert János, Döméuy Lajos, Ságby András, ifj. Gál István, Kónya Sámuel, Kovács Mihály, iíj. Greff János, ifj. Anglmayer József, Újlaki Jóuct, Kokuya Mihály, Faggyaa István, Lukács Jozsui, Vitéz Mihály, Fridncb Mihály, Antalics Mihály, Szaicz Antal, Eltör Mihály, Stefauik János, Kuustár József, Gál Dávid, Szajbel János, Jenci Audrás, Bo nifert József, Faggyaa Mihály, .Ságby Jánosáé, Ferbert Mihály, Kruppa Tamás, Czvcrko József, Ferbort Fe­ renci, Zavodszky János, Palotai István 10—10 krt, Rózsa János b krt, ör. Gál Sándor, Czikora Bálint ifj. 6—6 krt, Kis Józsefné, Adamicaka Józsefné, Eltér Já nos, Füstös István, Smidt Mátyás, Klempai István 5—5 kr., Gál Ambrus, Vendég Lajos, Ponikl Péter, Adamicaka Ferencz, Jonei Sándor, Demény István alsó 4—4 krt, végül Pap István 2 krt. Összesen befolyt 67 frt 26 kr., mely összegben a beszedett burgonya bab stb. eladásából bejött 6 frt 31 kr. is bent foglal­ tatik. Öaszcsitve tehát: Veróczéről bejött 49 frt 3 kr. Kis-Marosról 13 frt 88 kr. Rádról 10 frt 40 kr. Kosdról 6frt3kr. Berkenyéről 3 frt 19 26 kr. Összesen tehát 173 frt Peoczről 21 frt 22 kr. 2 frt 50 kr. Nőgrádról kr. Kisorosziból 67 frt 51 kr. Midőn igy az adakozók névsorát közzé tenném, nem mulaszthatom el, hogy a nyomorral küzdők nevében köszönetét no fejezzek ki. Egyszersmind jelzem, bogy ezen 173 frt 51 kr. a mai póstával küldetik fel t alispán úrhoz. kiváló tisztelettel, Balázs Ferencz szbíró. Nyilvános számadás a b.-gyarmati műkedvelő táradat által 1879. április 2Oán rendezett szinielöadás jövedelméről. Bevétel volt: a) kiadott jegyekért 142 frt 80 kr, b) folűlfizctés 4 frt 50 kr melyhez járultak Mclicher Fercnczué úrnő, és Menczel György 1 — 1 frt, Sréter Alfréd 2 frt Palkovics M 50 kr összesen 147 30 kr. Kiadás: a) Budapestről hozatott 14 db. színda­ rabért 6 frt 5 kr. b) folyó év január 20-án rendezett előadásra utólagos fizetés díszítésre, próbák és előadás alkalmával szolgálatért 2 frt, c) szerep leírásért 1 írt, d) színpadi kéllékek: vászon 2 frt 14 kr, kötél 1 frt 50 kr, deszka 3 irt 67 kr, '|? □ szegek 1 frt 28 kr, e) 10 db petróleum lámpa 7 frt, f) 25 db lámpa üveg 2 írt 50 kr, g) 20 db lámpatartó 1 frt 40 kr, h) pet­ róleum és gyertya 3 frt 48 kr, i) 350 db szinlap 5 frt j) vidékre küldött 13 db szinlapra bélyeg 26 kr, k) fodrász 3 frt. I) zene 6 frt, m) Steiner Izidornak kel­ lékek beszerzése és színkörben eszközölt javításokért 15 Trt, n) jegyszedőnek 40 kr, o) szolga 2 frt, p) pró­ bák alkalmával világítás és fűtés 10 frt Összesen 81 frt 38 kr. Tiszta jövedelem 65 frt 92 kr, mely öszzeg az alispáni hivaU) közrevctelével a kitűzött jótékonyczélra, a szegedi árviz károsultak segélyezésére fordítÚtik. Rudecz Zsigmond ellenőr. Áninger László, pénztárnok Hírek. KltüuU-lce. Király ő felsége Podboruky György Houlmegyc alispánjának, hú és buzgó szolgálata elis­ meréséért a kir. unácsosi cziuict díjmentesen adomá­ nyozta. A la.-gyarmati önkcutes tűzoltó egylet 1000 ik őrségét fényesen fogja megünnepelni. Az ünnepély progjammja a következő: l. Az lUQJ ik őrség napján, folyó 1879. évi junius 1-én este 9 órakor veendi kezdetit a diszóreég zcnctakarodó mellett, a melyet diszlakoma követend. — II. Junius 2-án 4 órakor reggel, az 1000-ik őrség az egyleti zenekar riadója közben fejeztetik be. 111. Junius 2-án délet! 10 órakor diszgyakorlat tartatik; ext IV. Junius 2 én délután a podluzsányi erdőben tánczvigalom követi; az egylet a Uuczmulalság helyire délután 2 órakor testületileg fog kivonulni; a táncz 3 órakor veendi kezdetét; kedvezőtlen idő esetén a tánczmulatság estve a „Fekete sas* vendéglő emeleti termeiben fog megtartatni. A tánczmulateágra belépti díj: Család jegy 2 frt. Személy-jegy 1 frt. Jegyek előre válthatók Auinger László egyleti pénztárnoknál. A b-gyarmati műkedvelő társulat junius bő 14 én fogja előadni Szigligeti Ede „Czigány* czimü jeles népszinmúaét. A részletekről jövő számban már referálhatunk. A tervezett dalegyleti hangverseny B.-Gyarmatou elnapollatott. Miért? Bizony őszintén kell consUtálnunk, hogy a működő tagok részvéllcnsége miatt Kár bogy sok úri ember, nélkülöz egy kis társulati ér­ zést, s közönnyel vesz olyan lekötelezőit, mellyel egy jóczélú és léleknemesitő egylet iránt kell viseltetnie. A bizottság, elnökség, karnagy mindent elkövetnek, hogy ' szép példával, buzdítással feltartsák a sokszor igen kellemes és nemes élvezetet uyqjtó dalórákat. Hja de a közöny, a részvétlcnség minden jó törekvést meg­ hiúsít'. Uraim! hát ez a becsület? A tnájus^3-ki hang, vereonyre már minden el volt kéazilve, a losonexi dalogylet igen szép jelét adá collegialitisának, hogy a hangversenyre ingyen több műdarabot leiratra elkül­ dött, az előadandó múdarabok nagy részt be is voltak tanítva. És íme, amint a májusi napok melege bekö­ szöntött, a dalártagoknak ez előtt a szép ős nemes él­ vezetekért lángoló tüze elpárolgott, i ez az oka annak, bogy a hangversenyt el kellett napolni. Az ..Apollo" zeBcmúfolyóirat legújabb (május* havi) száma következő tartalommal jelent meg: 1. Scrsnade, Wacbtel Auréltól. 2. Tipegő polka, Büky Györgytől. 3. Giroflé polka, Hölsl Lőrincztől. 4. Praoludium, Kapp Sándortól. Népdalgyöngyök a „Sárga­ csikó- czimü népszínműből: I. Nincsen annyi tenger csillag II. Szép is vagyok jó is vagyok. TII. Ha be­ megyek a templomba. -Énekre -é» zongorára -vagy zongorára külön átirte Vágvölgyi M. Béla. Az Apollo előfizetési ára félévre 3 frt, mely az Apollo kiadóhiva­ talához (Budapest, vár, Verbőczy utcza 197. szám) czimozve küldendő bo, logczélszorübben posuutelvány utján. Pályázat. A 400 frt évi Szőlőssel összekötött málnapateki körorvosi állomás választás utján leendő betöltésére f. évi junius hó 6-ik napján d. e. 9 óra tűzetik ki a málnapateki községházhoz. Felhivatnak mindazok, kik fenti állomásra pályázni óhajtanak, hogy kellően felszerelt kérvényüket f. évi junius bő 5-ig alólirtboz adják bo. Rónya, 1879. május 5. Okolicaányi Mihály, szolgabiró. Adakozás. A szelestényi iskolás gyermekek, a szegediek javára gyűjtést eszközöltek 8 1 frtot gyűj­ töttek össze a derék kis honpolgárok. Ezen összeg szerkesztőségünkhöz küldetett, honnan az alispánt hi­ vatalhoz tétetett át. Pinczei episódok. — Golka úr a b.-gyarmati Mártonbcgy alatti pinezéjét őpitteti, — ■ fedetlenül hagyja a gyalog utón kiásott 1 1|« méter mélységű mészgö Iröt. Éjjel, persze, sok jókedvű ember, a pin- alak, ki később mint Cserni Bódog felesége ismertetik meg, miután megfordított török módra többekkel élt. A falu rossza czigánya is átvándorolt, csakhogy nem szőlőt, bánom tükröt lop az árverésen, melyen férje adóssága miatt, Rózsi ellen történik a végrehajtás. Hogy a bevándorlónak triumvirátussá teljes legyen, még lezig zsidó alakja is átjön a Rózsi czimü zavaros velejú népszínműnek csúfolt drámai korcsba. Ez a cselckvény, a többi mind üres beszéd és telt poharak ürítése, hol a közönség gyönyörködhetik a részegség minden stá­ diumaiban. Üolott én szerintem a drámát jellemzi, bogy jelenben történjék a cselekvény a jövő felé irányulva, bizonjos czólt követve. Népies nyelvezetről szó som le bet, mert olyan virágos mondatok a népéletbcn álta­ czékből hazajövet, belebukik a gödörbe, s jól beme­ lában nem jönnek elő Legjobban sikerült- a czigány kölcsönzött alakja, mert úgy látszik, hogy nagyon kevés szelve magát, nagy káromlások közt kivánszorog. gondot fordított reá, és eredeti alakjában hozta át. Így történt ez legközelebb egy tisztességes polgárral Morálja megrenditő. is; nyakig beleesett a gödörbe. Ajánljuk n rendőrség Rózsi, ki az első felvonásban férjét nagyon sze­ figyelmébe. reti, már a másodikban reá sem gondol, hanem inkább Földrengés volt Kozárdon f. hó 1 én, mint tu­ Batta Pistára. A molnár, Rózsit akarja. Kancsal és Bitó ropnant csalásokat köretnek el és mindezért az dósítónk Írja, c földrengés nagyobb pusztításokat tett; nevezetesen, Viktor József úr háza ős gabnatára több a bUnhőués, hogy Rózsi Pistával, KaU a férjével össze kelnek, a két gonosztevő pedig alapítványt tesz és Ró­ helyen megrepedezett, egy — néhány holdnyi területű zsira bízza atyja a korcsmái kezelést. Egynegyed 12-ig rőt — majd 2 lábnyi mélységre lesüllyedt. Rósz jelek I tartott a sok üres szó darálása, mialatt daczára annak, Baleset Egy varbői 15 éves kocsisgyerek sebe­ hogy referens úr elhallgatja, sőt még az ellenkezőt ál­ lítja, szerző, kit a mint látszik azért hívtak ki, hogy sen futó lovait nőm bírván visszaurteni, — B.-Gyarkifütyüljék és abezugozzák, bebizonyult, hogy szerző maton a Szócsőnyi utón Nagy Pál földmivelő 4 éves annyit ért a színmű íráshoz mint a tyúk az ab c bez. kis leánykáján, ki libácskáit a sebesen futó lovak elől A darab határozottan megbukott De lévén a közönség megmenteni akaru, — keresztül hajtott A gyermek közt sok tiszteletbeli jegyes, kellett ex offo tapsnak is lenni, mi azonban a nagy abeng és fütyben elveszett. rögtön meghalt. A kis Phaeton most már vizsgálat De egyre csodálkozom, bogy Dortsák úrnak oly alatt áll. roppant phantasiája van, mert a "hol fütty és abeugot Tűi. B.-Gyarmaton f. hó 6-án a Homok utczában hallottunk, ott ő mindenütt tapsot és éljent hallott. egy ház lelt a gondatlanságból kiütött tűzvész áldo­ Losoncz, 1879. april 29. Deutch Bertalau. zata. - Derék tűzoltóinknak köszönhető, hogy a nagy szél daczára a tűz nem terjedhetett tovább e aszom- �NÓGRÁDI szódon utolsó 3 szalmaházat is nem emésztette fal. A tűzoltók önfeláldozó magaviseletét ér példányaié™ ügyességet fejtettek kiesen tűzesetnél is. A harangok Általi Vészjelzés még most is oly lassú mint melóit, . habár, mint halljak, a városi elöljáróság a legerősebb rendszabályokat szokta alkalmaiul ai álmot bakterek ellen. Mint halljuk — r. ttlinapjáu törve baktert ki csak igen későn kezdte lélreverni a harangokat, — hivatalától felfüggesztették. LAPOK. akarjak; mi egy fölötte hasznos s mindenki által fon­ tosnak elismert gazdasági ágat akarunk elterjeszteni széles e hazában. t A kitűzött czélt elérni védjük szakközlönyök, ér­ tesítők, szakkönyvek kiadása és terjesztése, méhészeti tnozeum alapítás, köz- és vándorgyűlések tartása, ki­ állítások rendezése; vándor-tanítók alkalmaztatása, termelési és fogyasztási árucsarnok állítás*, méhészeti termények és eszközök adásvételének elősegítése, méhészeti eszközök, kaptárok gyárilag való készitése, a méhészet tudományának és gyakorlatának az iskolák­ ban tantárgyul való behozatala által stb. Gazdászat Felhívás országos mébéazsti egyesület alakítására. Egyesülés korunk jelszava. Ai egyesülés üdvös voltát, Aidáidat következményeit mindenki érti. Bármely téren tapasztaljuk azt, hogy minél töb­ bes • minél szorosabban közös mánkéra, közös előbaladásra vállvetve sorakoznak, annál nagyobb az ered méay, annál biztosabb a siker, annál gyorsabban ér­ nek czált. Egyesületünk czélja a méhészetet, a gazdaság ezen aranybányáját azon polezra fölemelni, melyet ezen gazdasági ág jelentőségénél és jövedelmező voltánál fogva elfoglalni hivatva van, czélja a méhészetet fel­ virágoztatni, s okszerű méh^zeti ismertetése és terjesz­ tése által nemzetgazdasági ággá fejleszteni. Mi a virágaink kályháitól elillanó milliókat őszsssgyqjteni s hazánk javára, saját javunkra fordítani Az akarat szép, de a kivitel nehéz! A országos magyar gazdasági egyesület, a nagymélt. m. kir. Ministerium pártolását bírjuk, az alap­ szabály-tervezet ki van dolgozva, a hadi terv kész, csa­ kis az hiányzik, mi ezen nagyszerű occupatiónál a fő­ dolog a hadsereg! Kitűzött czélnnkbos képest pedig, hogy egy Is tünk as egész országra kihasson, as ország minden zugában beli hogy képviselői legyenek. Egyesületünk sikeres működése egyedül a nagy érdemű közönség becses részvételétől függ. Teljes bizalommal fordulnak tehát az ország min­ den polgárához, szíveskedjék az országos méhészeti egyesület tagjáéi jelentkezni egy-egy levelező lapon. De felkérjük különösen a lelkész, tanító, jegyző urakat, úgy a honoratiorokat általában, hogy lakhelyükön gyűjt zenek az országos méhészeti egyesületbe tagokat. a rendes tagsági djj évenként 8 forint, az alapító tagsági díj pedig egyszer mindenkorra 30 írt. Egyelőre csakis a bejelentést kérjük Krieseh János műegyetemi tanárhoz (V11L kér. naputeza 13. sz.) mint a szervező bizottság elnökéhez beküldeni. A* egyesület megalakulás napja a jelentkező tagok számához ké­ pest fog közzétételül. Azon biztos reményben, hogy az, a mi más nem­ zeteknél oly fényesen sikerült, Magyarországon is ke­ resztül vihető lsend, bátorkodik mindenkit a közös munkálkodásra felhívni az országos méhészeti egyesület szervező bizottsága: Bálintfy Pál, Borszéki Soma, Dömötör László, Krieseh János, Kűhne Ferenez, Dr. Pertsy Feróhoz. Piacai árak B.-Gyannaton. 1879. évi májú 6-én. Ily ■it*t*is*t: Tisztához* 7 frt 60 kr. — 8 frt — kr. Rozs . . 5 frt 40 kr. — 6 frt 50 kr. Árpa . . 6 frt 10 kr. — 6 írt 20 kr. Zab . . 6 frt 20 kr. — 6 frt 40 kr. Kukorieza 4 frt 60 kr. — 4 frt 80 kr. Jegyzette: Szkokas János Felelős szerkesztő Horváth Danó ; k. ■■ Az I83l-ik évben TRIESTBEN alapított cs. kir. szab, biztosi tó-társaság ASSICURAZIONI GENERÁLI melynek vezórOgynökségi irodahelyiségei Budapesten, az Intézet házában, Dorottya-utcza 10. szám alatt léteznek, és az ország minden tekintélyesebb helyisé­ geiben fő- és kerületi ügynökségek által képviselve van, a legolcsóbb dijak mellett biztosit tűz-, szállitási és jégkárok ellen, valamint az ember életére a leg­ különbözőbb kombináliókban. Árverési hirdetmény. Árverési hirdetmény. Nógrádmegyebeli Szentiván községben a közbir­ tokosságot közösen illető koresruáltatási jog f. évi májas 15-kétől három évre nyilvános árverés útján, Szentiván község házánál folyó évi május 12-kéa d. e. 10 órakor haszonbérbe fog adatni. — Az árverezni kívánók a határnapra azzal hivatnak meg, hogy ma­ gukat 100 frt bánatpénzei lássák *1. A haszonbéri fel­ tételek pedig az árverés előtt Szentiván községben a körjegyzői irodában lesznek megtekinthetők. Kelt Szentiván 1879. évi április 25. Nógrádmegyebeli Legénd községben a közbirtokosságot közösen illető korcsmáltatási Jog f. évi julius hó 1 -tői három, esetleg hat évre nyilvános árverés utján Legénd S—S Azoitiram Arózátrfoáooa;. községében, a bíró házánál folyó évi május hé 26-án d. a. 10 órakor haszonbérbe fog adatni. — Az árverezni kivánók a határ­ napra azzal hivatnak meg, hogy magokat 100 o- ért. frt bánatpénzzel lássák el. — A haszonbéri feltételek pedig az árverés előtt Legénden Szandtner Gyula közbirtokos urnái megtekinthetők. a—i Legéndi közbirtokosság. Bekövetkezvén a jég elleni biztosítás ideje;-van szerencsém azon előnyös körülményre felhívni a t. gazdaközönség figyelmét, miszerént az „első magyar általános biztositó társaság* a kalászos vetések bizto­ si tálát már májú 1 tői elfogadja, s a biztosító felek­ nek azon előnyt nyújtja, hogy azok biztosításait májú 25 ig a termésben előállható változások szerént sza­ bályozhatják, vagy is: mostoha idő bekövetkeztével, mely a vetést megrontaná, leszálithatják, s akkor a befizetett összeg aránylagosan vissza téríttetnék, vagy kedvező viszonyok esetében után biztosítás által érté­ két felemelheti. Egyszersmind van szerencsém örvendetes tudo­ mására hozni a t. gazdaközönségnek, miszerént azon biztositó feleink, kik múlt évben jég ellen biztosítottak, s folyó évben is társaságomnál biztosítanak; a műit évben fizetett tiszta dij után 8 *|t °[o nyereményben részesülnek. 3—3 "it Van szerencsénk értesíteni a L ez. közönséget, miszerint a helybeli takarékpénztárnál általunk árverés utján megvett mindenféle arany- ■ esOstnemü ék­ szerek a órák üzletünkben legjntányoaabb áron kap­ hatók. Silberer A. it fia. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmaton 1879. Gazdik Ltját, u elií majyír Utalásos biztosító Unuic IzynSks. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00619.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_05_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-05-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 19. szám (1879. május 11.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bcbda6abacfd79e35058a2f19c7757a2.jpg 7594f8ce4dd6874f9dee4e8edb27d06b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9c12300ff498ebde9db70b2f280e8d4b.pdf a968c0762834ff2178ec0cf501fafe98 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 20-ik szám. Vasárnap, 1879. május 18. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI Politikai, társadalmi Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. B.-Gyarmat, május 16. A f. hó 15-én tartott közigazgatási bizott­ sági Ülés — a felszaporodott tárgyhalmaz miatt — szokatlanul d. u. félháromig tartott, elég idő arra, hogy kiéheztessünk és mindent megszavazzunk. A bizottság tagjai közül ta­ lán először hiányzott Huszár István úr, ki egyike a legszorgalmasabb tagoknak; most is alapos oka volt az elmaradásra, mivel a főispán úr jelentése szerint beteg. Pokorny Gusztáv úr az utóállitásokon elnököl, Bozó Pál urat pedig bizonyosan a szí ráki járhatlan út akadályozta megjelenésében. Örvendetes dolognak jelezhetjük, hogy Scitovszky János úr is kibékült a közigazgatási bizottsági in­ tézménnyel, — s gr. Czibrián László úr meg­ jegyzése szerint — már ez ülésen „puskázott" a törvényekből. Ámbár most az egyszer nem a törvényekből, de a törvények ellen puskáz­ tak. így pl. a lóösszeirást és osztályozást el­ rendelő törvényt a jobbnál jobb argumentu­ mok úgy megmosták, hogy nem maradt azon egy fikarcz sem szárazon. Igen is; mert ha az ujonezot egyszer „untauglichnak" nyilvá­ nítják, sohase jön többé visitátió alá; mig ellenben a ló, akár megvakul, akár megsántul, egy iránt hadköteles marad. Hyen állapotot tűrni nem lehet! A sajtó többször felszólalt e kérdésben, már évek előtt, most'a aógrádmegyei közigazgatási bizottság próbálkozik meg e lőkérdéssel. A felirat, azon módosítás iránt, hogy ezentúl a lóösszeirást és osztályozást, ne a roppant költségekbe kerülő bizottságok esz­ közöljék, hanem a járási szolgabiró bizassék meg mindazon munkával, mit eddig szak­ bizottságok végeztek; — nem lesz czélhoz vezető. El kell ismernünk, hogy a lóösszeirásnak (kivéve a a tatisti kai szempontot) semmi praktikus haszna nincs; s ha ez áll, úgy bárki eszközölje is az összeírást és osztályozást, an­ nak munkája eredménytelenséghez fog vezetni. A szolgabirák, a mostani ügyhalmazat mellett nemis felelhetnek meg ezen kívánalomnak. Legczélazerúbb lett volna tehát Komjáthy Anselm úr indítványát elfogadni, ki egyene­ sen a törvény eltörlése iránt indítványozta a féliratot. Ha az állam háború esetén csak­ ugyan rászorul az összeírt lovakra, úgy az átvételt megelőzőleg bekövetkezik a kisajátí­ tási eljárás; — no, és ez alkalommal oly szak­ bizottságot küldhet ki az állam, mint a milylyen most szokott működni; ezen szakbizott­ ság a lóösszeirás és osztályozást egyidejűleg végezheti a kisajátitásssal. Évről évre drágán fizeti az állam ezen bizottsági eljárást. Teljes igazsága volt Komjáthy úrnak, midőn megmondá, hogy azon pénzen, mibe ily inprakticus intézmény kerül, méneseket vehetne az állam. A jó argumentumok iránt fogékony kor­ mány iparkodott mindent elkövetni, hogy megkönnyítse ezen a honpolgárokra súlyosan nehezedő s meg-meg ujuló terhet; de a tör­ vény keretén belül tovább ö sem mehetett, s H I R AD Ó. közgazdászati Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. minthogy ez ügyben kiadott több rendeletével legalább azon eljárást szüntesse be, hogy a lovakat ne centráliséivá, a törvényhatóságok székhelyein, hanem szolgabirói járásokként vizsgálják a szakbizottságok. A törvényhozás azt hisszük, befogja látni e törvény impraktikus voltát, és iparkodni fog egy nem könnyű terhet leemelni az úgy is sújtott gazdaközönség válIáiról. Lovász. Közigazgatási ülés. (Május 15-én.) Uelyettes elnök: Madách Károly, kijelentvén hogy gr. Gyürky Ábrahám főispán úr ő méltósága^ egy bottá érkezett távirat szerint közlekedési akadá­ lyok miatt csak d. u. 1 órakor jövend meg, ennélfogva ö, mint a főispán akadályoztatása esetén törvény szerint helyettes elnök, — az ülést megnyitottnak nyilvánítja. * _ Felolvastatott az alispáni jelentei, (lásd lejebb) Or. Czebrián László a jelentésben jelzett lóössxe Írásra reflektálva, — előadja, hogy a lóösszeirás és osztályozás a jelenleg alkalmazott eljárási mód szerint oly inpracticns, mely mellett a lótulajdonosok felette lerbeltetnek. Kéri tehát a bizottságot, hogy ezen eljá­ rást a közönségre nézve valami módon könnyíteni, eltttrhetővé tenni, feladatának tekintse. Komjáthy Anselm magát a rendszert támadja meg, — s annak elvetése iránt kívánja a törvényes lépéseket megtenni.; mivel a lósorozó és osztályozd bizottság költségei is annyira rúgnak az ország összes törvényhatóságaiban, hogy azokon az állam méneseket alapíthat Nézete szerint a lósorozás illetve osztályozás foganatba vétele elegendő a háborút közvetlenül meg­ előzőleg; mert gyors intézkedéssel a lovak osztályo­ zása a kisajátítással együttesen e^közölbető. Feliratot idi Irányoz. Scitovszky Jánosa bizottsági munkálatok mel­ lőzésével elegendőnek találja azt, hogy minden járás­ ban a szolgabiró, ne concentrálva, de hosszabb idő alatt (pl. a közmunka összeíráskor) eszközölje a ló­ összeirást; s szükségesnek találja, hogy a besorozott ló a passnsokban is kitüntettessék. Sréter a passnsba való beírást nem találja czélszerúnek; • felhozza még, hogy az oly lovakra nézve, melyek egyszer alkalmatlanoknak találtattak, a lótulajdonosok ne kényszeritessenek azok előállitására. Reményfy József hosszabban és tüzetesen ér­ tekezett a lóösszeirás terhes és czélszerütlen voltáról; — s kifejtette, hogy nálunk Magyarországban, hol a lovak alig vannak a tulajdonos birtokában egy két évnél tovább (mert a magyar ember szeret cserélni.) az ellenőrzés is igen nehéz. Elhatároztatott tehát, hogy e tárgyban felirat idéztetik az országgyűléshez, melyszerint a jelenlegi eljárás beszüntetassék, s a lóösszeirás és osztályozás a szolgabírákra bizassék. Az alispán elnöklete alatt elintézett ügyek laj­ stroma felolvastatván, tudomásul vétettek. Komjáthy Anselm főjegyző úr felolvassa a bel­ ügyminiszteriem intézményét Wladár Imrének a losonczi vásárbérlők elleni ügyében. Ez intézmény szerint a közigazgatási bizottság határozata helyben hagyatott Népesy Béla folyamodványa a nógrádi körjegyző választás ellen az 1876. VL t. ez. 59. Ja értelmében elutasittatott. Jósa Ferencz és Juhász Jánosné panasza Krúdy Bertalan körjegyző ellen az élőbbről befejezett sSzojka Emil főszolgabíró által keresztűlvitt fegyelmi eljá­ ráshoz képest, a panaszlókkal a szolgabirói határozat, mely nevezett körjegyzőt 10 frt birságban marasztalja, — közöltéin! rendeltetett hetilap. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. llarmos Gábor indítványa folytán, miután a Krúdy Bertalan elleni fegyelmi ügyben is nevezett körjegyző elmozdítását indítványozta, s épen ez okból a hozott szolgabírói határozat — a szolgabiró hatáskörét túl­ szárnyalta, elhatároztatott, hogy a fegyelmi határozatok úgy a tisztittgyészséggel, mint a felekkel közöltessenek. Kohn Fülöp felebbezése községi pótadójának számlabeli követeléseibe leendő betudása iránt, — elveltetctt. Győry András panasza Rozgonyi Gábor kosdi körjegyző ellen — a fegyelmi iratokhoz tétetett B.-Gyarmat város felebbezése — Berczeller Vil­ mos túzrendőri ügyében, mint elkésett elutasittatott. Zsély és Szklabonya községek kérvénye Kacskorién Gyula körorvos részére fizetendő dijaknak azon okbóli beszüntetése tárgyában, mivel nevezett körorvoe a jelzett községekben csak egyszer volt (bimlőojtáskor,) Szerómy Gábor főszolgabírónak vizsgálat végett ki­ adatott. Scitovszky János fegyelmi eljárásnak látta helyét, mivel a körorvosok minden 2 hétben tartozna^ be­ utazni köreiket. Losonca város előterjesztése a katona laktanya épitéso tárgyában elfogadtatván, a csatolt 41000 frtoe terv és költségvetés, valamint a 20000 frtos kötvény a megyei közgyűlés felhatalmazása folytán jóvá­ hagyatott. Haidinger Antal gácsi körorvoe kérvénye fizeté­ sének behajlása tárgyában, illető szolgabirónak kiadatott Árvaügy. (Jelentést lásd a jövő számban.) Bárna, Czared, Pogony és Veceeklő községeknek egy közgyámi csoporttá lett szövetkezete jóváhagyatott (A megválasztott közgyám: Rudy Alajos, fizetése 50 frt) l’Urhy Jétstí főszolgabíró azeában QUáfüatott, hogy' a választási jegyzőkönyveket csatolja s tüntesse ki, hogy a jelzett községek mily arányban járulnak a köz­ gyám fizetéséhez (A körgyámság ezen első mozgalmát üdvözöljük, s a szolgabiró ezen helyes intézkedéséről dicsérettel kell meg emlékeznünk.) Tanügy. Berta János csatári tanító fizetésének behajtása illető szolgabiróra bízatott. • A nógrádi és loeonczi járások szolgabirói állal egyes községek oskolái alapvagyonáról beterjesztett kimutatás használatul a tanfelügyelőnek adatott ki. A b.-gyarmati kir. törvényszék 61 község telek­ könyvét mutatja ki, melyekben községi iskolák részére a törvényes legelő illetmény kibasittatott. Ez is a tan­ felügyelőnek kiadatott. A szécsényi izr. hitközség tanítói és iskolaszéke közti viszályok ügyben beterjesztett vizsgálatból kifo­ lyólag, Stein Sámuel tanító (ki alaptalanul azzal vádollátott, hogy pénteken kocsin ült, szombaton szivarzott, s többször keresztény fogadóban étkezett) visezabelyeztetett. (Scitovszky J. és Melicher F. a fegyelmi bizott­ sághoz áttétetni kérték ez ügyet, de ezen indítvány, Gr. Forgách Antal, Reménfy, Pajor, de főleg Ebeczky tanfelügyelő kimerítő indokolása folytán el nem fogad­ tatott Marczal községének kérvénye folytán Molnár End­ re tanító ellen az 1876. 28 L ez. 7 §-a ért. a fegyelmi eljárás eljárás megindittatott. A vizsgálattal a szolga­ biró akkép bízatott meg, hogy a vizsgálat eredményét a marczali iskolaszékkel közölje, mely a fagyomét első fokulag fogja gyakorolni. Losonez város állami elemi iskola számadása a minist, felterjentetik. Lángb Hummer Francziska kérvénye állami se­ gély iránt egyhangúlag pártolólag felterjeeztetik. Barmot Gábor tiszti főügyész előadmányaiból: több rombányi lakos felebbezése Potoczky Sándor kör­ jegyző ellen hozott szolgabirói határozat végett az alispáni hivatalhoz áttótetett. Gr. Gyürky Ábrahám főispán megérkezvén, az elnökiszéket elfoglalja. llarmos Gábor és Szerémy Gábor kimerítő jelen­ tése a b.-gyarmati róm. kath. u. n. „nemzeti iskola,, �NÓGRÁDI álul követett 5 °o iskolai adó 1289 írt megtérítése tárgyában, az alispán elnöklete alatt cuquet küldetett ki, melynek tagjai: Komén yfy József, Meliebor Fereaoa Hannoe Gábor és a tanfelügyelő Adó ügy. Az április hóban behajtott adó 2679 írtul kevesebb, aint a mait ári bacon havié. Azon azolgatnrak kérvényé, kikre a helyettes al­ kalmazott végrehajtok végrehajtási költség kivettotett, pártolóiig felterjeeztotik. Veröcze község elöljáróinak bacon kérvénye rizsgálát végeit az adótelCgyelónek és az illetékes szolgabirónak kiadatott. Gelléu Endre felebbezéae, Új háza ideiglenes adómenteMége iránt, elfogadtatott Markó Pál 10 írt bírsága elenged letett. Báró liozuer Eleonóra adóhalasztási kórvényének belyadatoU. * Széle Jánosáé panasza az adóvégrehajtók ellen, illetékéé elintézés végett az adofolügyelőnek adatott ki. Csécse község 84 írt bebajthatlan adótartozása töröltetett. N.-Oroszt közaég 92 frtos bebajthatlan adója ha * ' aonlag töröltetett. Gazdik Józaef körjegyző kérvénye caoportjáboz tartozó községei részére adó halsütés iránt az adófel * ügyelőnek kiadatott Hirling Ferenci fegyveradója töröltetett Azon miuiszteri intézmény, mely rútság községének a szölődézsma váltaág fizetésére nézve halasztást enged, közöltetni rendeltetett, Herczfeld Áron ée fia felebbezéae tókekamat adó­ ügyben elutaaittatott Fiacber József házadója eleagedtetett. Adovégrebajtáa Lédermayor Vincié, Farkas János és több csécaei lakos ingatlanai ellen elrendeltetett, Elfér Izsák felebbezéae fényűzőéi adó ellen, az adófelügyelőnek kiadatott Baldeuvégh József és Streismger l.ipót kérvénye, fényűzőéi siló elengedése tárgyában elutasittatott. Desaewffy Elek, Szabó János, Kövy Tivadar, Keménvfy József, Kálh László, lo és kocsiadója töröltetik. (Szabó J. és Kövy Tivadar érdekében hozott határozat ellen az adófelügyelő felobbezést jelentett be.) Imády Károly cselédadója leintik, özv. Bozda Mibályné cseléd, ló és kocsi adója részben töröltetik. Doman Bernét kévényei elutasitattak. Börtönügy póstaügyi és egészségügyi jelentés tudomásul vétetett Alk György kavicsszálhtónak 3 ik keresete a Bu­ dapest, Váci Kasai állomáson kiállított kavicsért 3170 frt utalványozás végett előterjesztetik, belybenbagyatottMeecha András ée társainak a járhatatlan Pénzérény, Szklabonya, Kisujfaluzi megyei utasaknak kiépí­ tése iránti kér vénye ,a k. főmérnöknek a rendelkezése álló 1800 frt erejéig leendő mielőbbi kiépítése végett iriyfaiiig Fülek mvároe elöljáróságának 458 számú balé rozat elleni felfolyamodványa a Sikó felé vezető köz­ ségi utón Fülek mellett a Bina palakon helyreigazítandó hid iránt: a közmunka közi, minislérinmboz felterjesz­ tetni rendeltetik. A berédi malomUgyóben eljárt közig, bizottsági küldöttségnek belyee eljárása, a megyei közgyűlésnek 1870. évi 1155 sz. végzésével ellentétben állván, a közL tninistéhnm azt, a megyei közgyűlés elé leendő előterjesztése elhatároztatott. Gazdik Autal s társainak a Peszereny, uklsbonyai megyei út járhatatlan szakasza mentén a szomszéd földeken használatba vett ideiglenes áttérőiét kárta­ lanítása iránti kérvénye ; illetékes helyre alispán úrhoz tétetik át. A közm. közi, miniszt 5790 ez. a. a Budapest, Váci s kassai államét 63 sx áteresz újbóli építtetése Mareecb Albert vállalkozó számára 230 frtoyi hitelt nyit, tudomásul vétetett Lőrinczi község képviselő testületének a Zagyva folyó medrének kitisztítása, ée a halárbeli köziekén utjog javításához megyei közmunka átengedése iránti kérvénye. Tekintve azt, hogy a Zagyva folyó medre a Lő­ rinczi hídig, szabályozva lévén, Lőrinczi határban már csak keskeny meder a sápi határig azé lesitendő s tisztí­ tandó, tekintve továbbá azt, hogy a szomszéd Zagyva, és rence-aápi pusztán semmi meder nem létezik, és a Lőrinczi községi réteken a belvizek állandósitvák, és a közlekedési útjokat tönkre teszik, és tekintve, bogy a szükséges intézkedés elhaJanthatatlan, a leendő köz­ gyűlés jóváhagyásának reményében és az ez ügyekben eljárt küldöttség által tett véleményen jelentés alap­ LAPOK 2. Br. Podmauiczky László Zagyva rencs-sápi pusz­ táikon keresztül a Zagyva (olyójszámára az 1 pont alatt megállapított keresztszelvény azorinli kiásatása meg o nyár folytán vérebajtandó meder ásása elrendeltetik. 3. Lónyay Albert Lőrinczi község által régei­ ken át kiásandó levezetési árok saját birtokán még e nyáron ál lecuudú folytatólagos kiásutálára ’fci­ ki vetik. Jövő ülés junius 14 én. ülés vége fél háromkor. , Alisaim jelentés. (A májú IS-U kuij. b SUarSLj Tekintetes közigazgatási bizottság! A közelebb megtartott rendes tavaszi közgyűlés eleibe terjesztett félévi tiszti jelentésemben ágy a közigazgatás, mint a személy és vagyon biztonság álapotát a lehetőleg híven és kimeritőleg vázolván, ez alkalommal vanszerencsém tisztelettel jelenthetni, hogy a közigazgatás terén az i^ő óta sommi funioasabb megemlítésre méltó esemény őré nem fordult — ax évenként megújuló ló oixtályo — az ezt megelőzött összeiráa alapján — még folyamatba van, melynek eredménye — ha bár nem tagadható, hogy lótenyésztésünk néhány év lefolyása alatt, mióta az állami méntelepek felállítása által a mének a gazda közönségnek hozzáférhetőbbekké tétet­ tek tetemesen javéit, még is a két járásban befejezett lóosztályozásról beérkezett kimutatások elszomorító eredményt tüntetnek elő, mennyiben a sziráki járásban összeirt 3735 ló közül csak 90 hátas és 41 hámoz, összesen 131, — a fülek! járásba összeírt 3284 ló közül pedig 89 hátas és hámoz 30, összesen 119 talál tatott katonai czélokra alkalmasnak. A tiszavidéki árvízkárosultak, főleg azonban a szegedi szerencsétlen ember és polgártársaink leirhatatlau nyomorának némi enyhítésére megindított köuyöradományok gyűjtésének eddigi eredménye, moly hivatalom által a nmltgú belügyminisztériumhoz fel­ terjesztetett 4845 frt 53 krt tesz. Ezen kivül van, Losonca város adakozása 1160 frt, mely összeg a nevezett város polgár mestere által közvetlenül a fenn tisztelt belügyministcriumboz terjesztetett fel, e megye területéről e szent czélra összesen 6005 forint 53 kr. folyt be. Dr. Kőhegyi klór rétsági körorvos lemondása folytán üresedésbe jött körorvosi állomásra, az előre bocaájtott szabályszerű pályázati hirdetmény közzété­ tele után Pcréini Gábor sebész választatott meg. Dr. Singer Salamon vanyarczi körorvos eddig elfoglalt állomásáról lemondván, az üresedésben levő körorvosi állomásnak választás utján leendő betöltésére a pályázat szabályszerűen kihirdettetvén, a válaAtás határnapja jövő junius hó 9-re tűzetett ki. Az eddigi üresedésbe lévő káliói körorvosi állo­ másra a választás határnapjául újabban jövő junius bó 5-re tűzetvén ki. A személy és vagyon biztonság a legközelebb elmúlt hóban általában véve szinte kielégítőnek mond­ ható, habár a közigazgatási bizottság m. évi 1010 sx határozata folytán a járási szolgabiráktól beérkezett jelentések szerint e megye területén többrendbeli bűn­ esetek {fordultak is elő, melyek azonban Marczalban lakás és Kékkőn pincze feltörései párosult lopásokon kívül többnyire kisebb — nagyobb testiscrtéasel Járó verekedésekből állottak, melyek közül az egyik Mátranovákoa emberöléssel. Madách Károly, alispán. Interpellatió Hontmegye tisztelt közigazgatásához. Van-e tudomásuk Hontmegye' utakra és hidakra felügyelni köteles t közegeinek arról, hogy: 1., A kővári derék-hid alatt a főmederből, mely már is bolt meder alakját veszi fel, a viz sodra b.gyarmat, ribai országút felé csapott ki; erős rohammal a hid oszlopait ostromolja ? Hogy ennek következtében; ha ez mielőbb vissza nem tereltetik, a) nemcsak a minap nagyköltséggel helyre állított hid fog újra el­ romboltatni; hanem az országúton innen, és töl eső rétegek, és földterületek is, a víznek az átereszeken keresztül hatolása és ott feneklése folytán, teljes el. posványodás veszélyének vannak kitéve. Hogy b) ugyan ez okból, a Budapest felé vivő közle­ kedés, jövőben még kisebb áradások alkalmával is, melyek a bekövetkezendő ellszapodás miatt az ország­ ján rendeltetik : utat elboritandják, gyakran megakad, később pedig 1. A Lőrinczi határban a rendes irányban vezető, maga az út is, elpusztulni fog? Hogy: de keskeny Zagyva folyó medrének felül 12 alúl 10 c) ennek az állapotnak, valamint Riba községe, méternyi széles keresztszelvény szerinti szélesítése és úgy, annak közbirtokossági féltett javadalma is, meg kitisztítása, valamint a panaszos közlekedési ut hely­ fogja érezni belyrebozbatlan következményeit? reigazítása saját erejükkel való foganatosítása rcndeltiki 2. Vájjon belátják e a tisztelt közegek, hogy ezen utóbbi segélyezésének megállapítása a főmérnöknek abnonnis helyzetnek főleg a kővári szűkvölgybón el­ belátására bízatott. hatalmasodott füzes vadon egyik előidéző oka? 3., Ha ezt belátják, gondolák-e, hogy az a va­ don olyan nenyúlhozzám virág, melyet a netán enge delien magán birtokos költségére is, a közlgyérdekébea hatóságilag ki irtatni szabad nem volna. Sőt kiir­ ta lázát elrendeltetni kötelesség nem lenne? KMri. A csongrádmegyei árvízveszély. A tiszaszabályozás több tekintetben visszás hely­ zetet idézett elő Csongrádmcgye lakosaira nézve, mart p. o. Szentes város ártér birtokosai, daczára annak, hogy a bökény mindszenti társulat összes terhelnek majd felét ők viselték, s nem csak ártértrfrtokaik, de városuk földrajzi fekvése miatt is leginkább voltak érdekelve; még sem folyhattak be a társulat ügyeinek vezetésébe. Igen sok káros következése lett ennek. A többek között: a Kurcza folyó elzárása által elvesz­ tette a természet által önként nyújtott olcsó vízi útját. A Kurcza elzárása maga után vonta a Veker és Kórógy-erek zsilipjeinek is elzárását s ekként a Békés­ éé Csongrádmegyék felsőbb vidékein elterülő lapályos térségeiről összegyűlendő vadvizek szabadon lefolyhat­ tak a szentesi határ alsóbb tőreire, de a zsilipek elzárása miatt onnan többé le nem folyhatván, elborí­ tották, e baszonvebetetieuekké tették a már az elölt árvíz mentessé telt, a tagosításkor a szerint osztályozott, a calasteri munkálatok alkalmával magas jövedelmi osztályba sorozott lapályos téreket. Az igy megkárosított birtokos lakosok követelték, hogy ha a zsilipek elzáraltak, akadályoztassák meg a vadvizeknek a felsőbb nagy pusztákról betódulása. Arra a hatóság azt felelte, hogy nem lehet, mert az 1840. X. L ez. 1. §-ea azt rendéli, hogy: na vizeknek természetes lefolyását és lefolyhatását másnak kárával akármely módon és alakban gátolni s akadályozni ** tiltatik. A szentesi károsult birtokosok ehez képest követelték, hogy ugyanazon törvény szerint bocsátássanak le a vadvizek a Knrczába és onnan a Tiszába. Erre a hatóság viszont azt felelte: nem lehet, mert a tiszaszabályozási munkálat a magas kormány által kivétetett az 1840. X. L ca. alól. Többszörös kérelme­ zés után sikerűit annyi engedélyt kinyerhetni, hogy kiki a maga lapályon földjeit körül sánczoltatba^a. Ebből viszont sok kellemetlenség, sok zavar és anyagi kár következett, mert a szomszédos birtokosok között viszálkodások fejlődtek •’ ki, a mennyiben az addig legjobb viszonyban élt szomszédok is gyakran azaz helyzetbe jöttek, hogy ba a vadvizek által borított földjeiknek valami hasznát akarták venni, arra utalva látták magukat, hogy az egyedül czélra vezető módh» folyamodjanak, az éj sötétjében a szomszéd gátját elvágják, sutát nyissanak a földjeiket boritó vadvizek­ nek a szomszéd földjére. Eddig elkerülhettem, hogy igénytelen szemHy Mű­ ről szóljak. Itt azonban, begy ez előadottakat kallóé * illnstrá(jam, legyen szabad fslemliteaam egy USStat, mely velem történt, s melynek valóságáról kazaakedom. Nekem ártér birtokom nem volt, mert a mi az arányosításkor az ártérből nekem jntott, mihelyt a ezabályMási művelet frányát felismertem, egy barátom­ nak ajándékoztam 15 rémiétől ingyen, és est eiért tettem, hogy no legyen a társulattal semmi viszonyom. Ezen tettemet későbben sem volt okom megbánni. Hanem a régi töltésen kivül, tehát a már régebben mentesített területen volt birtokom egy része, 50 ma­ gyar hold, lapályos fekvésű lévén, a szomszédok 'földjei felől reá jöhető vadvizek ellen háromnegyed részbén körűi kellett vennem védtöltéeekkel. Azonkívül a távolabbi szomszédokat is segélyeztem, hogy birtokaim­ tól a vadvizek távoltarlaseaaak. Az 1870-ik év tava­ szán a téli nagy hó és tavaszi sok esőzés miatt« vadvizeknek nagy idqjek volt Védgátjaim jó karban lévén, egész tavaszon éjjel-nappal fegyveres emberrel őriztettem. Sikerült is megtartani apritiz utoljáig. Az 50 holdas tábla egyik felében az arankanélkűli gyö­ nyörű luczerna térden felül ért, a már épen ka utál látni akartam; másik felében a kövér repeze hónaljig ért, s javában virágzott, és igen nagy termést Ígért Április utolsó éjjelén egy 48 óráig tartott erős szélvész, fen­ tebb a 7-ik dűlőben egy védgátat — melynek jó karban tartására szinte kasztolt, (lobét, is járult hozzá) vetéseimet 5—6 tetemes összeggel járultam — clvzabegy az éj sötétjében emberi segítség s reggelre ax én luczerna és ropeze lábnyi vadvíz borította, mert a fenti dűlőkben mintegy 2—300 holdnyi területű Szikes legelőkön összegyűlemlett 2—3 lábnyi magas vadvizek, az erős szélvész által hajtva, amint az első nagy és erős védgáton utat nyertek, a sokkal alantabb fekvésű dűlőkben épített védgátakat néhány perez alatt át­ hágván, mind lerohantak, s reggelre amott ajubjáráa a vadvizektől megszabadult, az én és közvetlen szom­ szédom legalantabb fekvő földeink pedig vadvízzel �nógrádi lapok. Hirek. Oroszi Miklós A b.-gyarmati ipartársulat mozgalmaiból. �NÓGRÁDI léptek ax egyleti tagok soriba. Jeszenszky Dsnóné, Kövy Tivadarné, Kék Láazlóné, Nagy Mihályné, Divényi Mari, Frideczky Lajosáé, Fölkel Károlyné, Farkai Fertnczné, Uarmos Gáborné, Tupscbsr Győzőué, Dm •cwffy Elekné, Raményly Józacfné, Garam Jeaőné, Fel * senburg Tivad«raé, Gazdik Lsjoené, Jakobovics Józufné, Áningcr Kirolyné, Ncmethy Kálmánná, Szúdy Henri kné. Tomeskóné, Kubinyiné, Veret Ernőué, Tamaskovics * Gyulán , Melicher Ferenczné, Angyal Jóxsefné, Balázs Józscfné, Baintner Otíóné Klein Jánosáé, Hava * Gynliné Horváth Láazlóné, Kariik Jánosáé, Komjáthy Anzelmné, Szerémy Giborné, Zuboviu Istvánná, Rátb Láazlóné, Braidiwert Jánoané, Okolicaánj i Jánosáé, Slaixny An lalné, Újhelyi Boldixsárné, Kocxaurok Karolin, öxv. Wobeex Jinotné, Tapolcsányi Fertnczné, Kohn Markné, Elfér Búza, Elfér Edéné, Hamar Fülöpné, Slreiainger Rozália, Kóhn Fanni, Berczeller Mari, Koaenbaum Mari, Weiu Dándné Schulz Antalné, Bogovics Anulné, Weiu Salamonná, Simko Frigyessé, Cbikiu Mibilyné, Leng Fanni, Manóuy Alajoané, Baldenwegb Józaefné, Markovice Ödönné, Vannay Iguácxné, Somoskeöy Kitt Jó- xefa, Balogby Gynliné, Schléxinger Mórné, Elbenicxky Flóriáné, Silbercr Adolfaé, Némelhy Gynliné, Mikuvényi Malviné, Madách Emma, Golka Györgyéé, hrótb Kirolyné, Dómján Fii, Reményi Károly, Perlcberg Vik­ tor, Bachár Gyula, Dr. Felaenbnrg Ferenci, Dr. Qekacb, Révay Zoltán, Sztranyavuky Géxa, Ebenfbchrer, Figler József, Imády Károly, egyezer éa mindenkorra fixettek - 1 frtot; Pnbil, Kóhn Annin, Czibnr Vilmos, Simonyi Kálmán, Steiner Gábor, Milován Árkádiáé, Sintha Apol­ lónia, Zekáné, B. Bnttler Frigyetné, Felasnbnrg Anna, Mcxey Ignácxné, Sxabó-Tbomka Malvin, Pajor Istvánná, Hudocz Zsigmondné, Áninger Ferdinandné, öxv. Pong­ rác! Ádámué, öxv. Irsinecz Ferencxné, Leat Rozina, Scbultx Lajosné- Összesen tehát gyüjtetett általa 102 frt, mely összeg ax aláírási iv kapcsán az egylet buda­ pesti választmányához már elk tilde tett. Bár országszerte ismeretes, még som lesz érdektelen e jótékony czélé egylet feladatát az alábbiakban közölni, e tömeges ér­ deklődés élénk tanúbizonyságát adja, minden népért és jót pártoló hölgyeink nemes lelkűségének. Ugyanis az egylet feladata béke idején, oly beteg ápolónők fel­ keresése ée kitanitása, a kik háborúban sebuült vagy megbetegedett barczoeok ápolására alkalmasak; rok­ kantak és háborúban elesett barezosok hátramaradt családjaik segélyzése, segély ezM rendkívüli szerencsét­ lenség, úgymint árvíz, tűzvész, Ínség esetén. Sebkötő enközök, ágynemű, fehérruha gyűjtése háború esetén élelmi s üdítő szerek beszerzése sebesült harexosok ré­ szére stb. LAPOK. Nezu less háború. A novibaxári.egyezmény meg­ köttetett A oouventió szerint a porta eouverainitását Boszniára és Hercxegoviuára föotartja. Illetékügyi reformra készül a'pénztlgyministor. Az egész illetékügyben semmi sem okozott több panaszt, mint Kerkápoly azon intézkedése, hogy az illetékek után minden félévben egy százalékkal magasabb ké­ sedelmi kamatot szedtek, ugyannyirs, hogy az eredeti 6 százalék ma már igen sok esetben 18 százalékot tesz. Ez intézkedés azonban nemcsak az adózókra volt nagyon terhes, hanem egyszersmind sok nehézséggel járt és tetemM költséget okozott. A pénzügyminiszter — mint a N. U. írja — legközelebb, valószínűleg még ez ülésszak alatt, egy törvényjavaslatot fog terjeszteni a ház elé, mely a késedelmi kamatot; tekintet nélkül a késedelem tartamára, egyformán hat százalékban állapítja meg. valamint Gazdik Lajos belyb-.i gának, Özv. Hanke Leoné, szül. Deák Borbála. Felelős szerkesztő Horváth Danó. Földrengés. Szentivánon (Nógrádmegye) folyo év április 30-án d. e. 10—11 óra között erős földrengés volt, úgy, hogy a házakból kikelleti szaladni; konyha edények cörömpölve hullottak le, több helyütt a ké rnény is ledőlt, sőt egy jnhakol oldala egészen bedőlt Ezt követte ugyanakkor éjjel 10 órakor és éjfél ntán 4 órakor újabb földrengés. A lökés keletről nyugatfelé történt. Táborszky es Parsch zenemű kereskedésében megjelent ő császári ée apostoli királyijfelségeik I. Fe­ renci József és Erzsébet esküvőjének 25-ik évforduló­ jára Nászénekek (keringő) zongorára szerié iQ Fahrbach Fülöp, ára 1 frt. Wagner István a b.-gyarmati áll. elemi iskola egyik tanítója „Honunk őrangyalai11 czimmel egy fü­ zeikét adott ki, tárgyát az 1873. évi epemirigy korból marit Ve. Ára 10 kr. a tiszta jövedelem az iskola segély Biztos és solid mellékkeresetet szerezhetnek minden rangú értelmes egyé­ nek, minden kiadás nélkül. írásbeli kérdé­ sek küldendők LÁNG LIPÓT hirdetések felvételi irodájához Budapesten, Dorottya-ntcza 8 az. F. IVE. betűk alatt’. tó—> Hirdetmény. alapjára loend fordítva. ) * Nyilttér. Köszönetnyilvánítás. Férjem Hanke Leó évek előtt az 1 ső magyar ált biztositó társaságnál életét Gazdik Lajo^úr kerületi ügynöksége utján biztoaittatta. Beid, férjem f. évi aprít 23 án elbaláloxván, általam az életbiztosítási 3000 frt összegről szólló nyugta beadatott s az negyednapra a járadék kifizetése által elintéztetett Miért is nem mulaszthatom el úgy a biztosító intézet L igazgatóvá•) E rovitbu kSitölUktrt asm feleiül a kerületi ügy­ nök úrnak gyors, pontos és készséges eljárásukért há­ lás köazöuolomct nyilvánítani és ezen ritka nemes tettet a t. közönségnek tudejpására hozni B. Gyarmat, 1870. évi május 14. A b.-gyarmati takarékpénztár részéről ezennel közhíré tétetik, hogy az ő tulajdonát képező Iszákovies féle házban a következő helyiségek, úgy mint: I. földszint, két bolt, egy bolti szoba, egy konyha, egy udvari szoba és egy pincze folyó évi jnnius 1-től, II. ugyanazon ház udvarában lévő két szobából, konyha, kamra és padlásból álló lakás folyó évi jú­ lius hó 1 tői, III s végre ugyanazon ház emeletén lévő 4 szoba. 1 konyha, kamra és padlásból álló lakás folyó éri október hó I-től számítandó egy vagy esetleg több évre haszonbérbe fognak adatni. Ezen helyiségeket bérbe venni szándékozók fel­ hivatnak, hogy e részbeni ajánlataikat jelen hirdet­ mény megjelenésétől számítandó 8 nap alatt a b.-gyar­ mati takarékpénztár igazgatóságához nyújtsák be. Ssirk. Aa ifnfalieáf. HIRDETÉSEK. Az l83Hk évben TRIE8TBEN alapított cs. kir. exab. biztositó-társaság melynek vezérügynfikségi irodahelyiségei Budapesten, az intézet házában, Oorottya-utcza 10. szán alatt léteznek, és az ország minden tekintélyesebb helyisé­ geiben fő- és kerületi ügynökségek álul képviselve van, a legolcsóbb dijak mellett biztosit tűz-, szállítási és jégkárok ellen, valamint az ember életére a leg­ különbözőbb kombinátiókban. Árverési hirdetmény. Nógrádmegyebeli Legénd községben a közbirtokosságot közösen illető korcsmáltatásl jog f. évi jnlins hó 1-től három, esetleg hat évre nyilvános árverés ntján I-egénd községében, a bíró házánál folyó évi május hó 26-án d. a. 10 órakor haszonbérbe fog adatni. — Az árverezni 'kívánók a határ­ napra azzal hivatnak meg, bogy magukat 100 o. ért. frt bánatpénzzel lássák el. — A haszonbért feltételek pedig az árverés előtt Legénden Szandtner Gytrfa közbirtokos urnái megtekinthetők. >—t Legéndl közbirtokosság. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00623.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_05_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-05-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 20. szám (1879. május 18.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0f392df2b018ad2412a183a10c05d56a.jpg daed2845959ab8a5b7126c37488be896 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7d5e1d2d1cdc8fd90e3de5338a533a3f.pdf 4ce50f93309b200cb7371993364fb742 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. Vasárnap, 1879. május 25. 21-ik szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI Politikai, társadalmi Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. s HIRADÓ. közgazdászati Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. Miról fogunk mi iparosok tanácskozni a építkezések, u honvédség felszerelése teljesen, legközelebb megtartandó országos iparos­ a közös hadsereg felszerelésének megfelelő része a magyar ipar által eszközöltessék stb. gyűlésen ? Habár az ezen nagy gyűlést vezető köz­ ponti bizottság gondoskodott arról, hogy a „határozati javaslat" minden iparegylethez eljusson; de mégis, azok kedvéért, akik az iparlársulati Illéseken részt nem vesznek, avagy talán egyik társulathoz sem tartoznak : jónak láttam a fennebbi javaslatokból egyet mást közölni; s másrészt, hogy minden egyes ipa ros lássa, mely szerint milyen álláspontot kell elfoglalnia a mai társadalmi viszonyok kö­ zött ? s azok, kik annyira sem fogták fel üzlettik becsét, hogy magukat mindez ideig egyik iparegyesületbe sem Íratták be: pirul­ janak hátramaradásukon. Legelső lenne tehát: „Az ipartörvény módosítása és az iparszervezet. “ Tudjuk azt, hogy az 1872-iki ipartörvény nem kellőkép, az az mostohán gondoskodott azon osztályról, mely a társadalom középosztályát képezi és ha országunkat a végelpusztulástól megmen­ teni akarjuk, jövőben zömét képezendi. E szerint, hogy: „a létesítendő szervezet a gya­ korlati életkivánalmaihoz képest háromfokú közegből álljona; az az: legyenek kötelező ipartársulatok, .iparkamarák és központi ipar­ tanács. S az „ipartársulatok' oly testületi jogokkal s hatáskörrel látandók el, a minőt hatályos működésűk megkíván. Éhez tartoz­ nak: a tanonezok, segédmunkások és azok, kik szakukat a megái lapított rendszeres módon megtanulták, mint tanult szakiparosuk igazol­ tassanak és elismertessenek. A második' megvitatandó! tárgy lesz: „Az iparos szakoktatás szervezése''. Minden iparos beláthatja, hogy mai nap nem iskolá­ zott egyén többé nem tanulhat semmi nemű mesterséget; de nemcsak az elemi ismeretek, hanem szakoktatás szükséges ahoz, hogy az illető kellőkép szakképzett iparos lehessen. Már többé nem a kasza, kapa, avagy libák mellől vesszük fel tanonczainkat, hanem — a magyar ipar jövőjének, felvirágoztatásának okáért — szakiskolából fogjuk választani. Nem akarok bővebben behatolni az előbbi­ nek szánandó és ez utóbbinak elönyösb vol­ tának fejtegetésébe: mert az úgyis általánosan ismert dolog; csak annyit érintek, hogy tanács­ kozás alá véttetik az ipari tovább képző iskolák, középtanodák és egy műipariskola felállítása, továbbá ezek mi módon leendő felállítása és felügyelete. A harmadik lenne: „AZ egyetemlegesség elvére fektetett önsegélyes szövetkezetek ter­ jesztése", hogy a közkereseti és termelő szö­ vetkezeteknek elfogadás és terjesztés végett ajánltatnak: a kölcsönpénztárak, nyersanyag beszerzési, közösraktározási és termelő szö­ vetkezetek. A negyedik egy 1882. évben a főváros­ ban megtartandó országos iparkiállitás. Ötödik: „Az állami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezése, u. in. állami Hatodik: „A váaárllgy rendezése". Hetedik: „Az iparos ifjúsági egyletek támogatása. Sajnos, hogy e tekintetben nem­ esük nálunknál tekintélyesebb, de kisebb va­ rosok már rég megelőztek bentiünket, mert van az iparos ifjúságnak önképzó, van betegsegélyző egyleteik stb. Remélhető az iparos ifjúságtól, hogy az e tárgyban kimondott ha­ tározat folytán sietni fog megyénk városaiban is ily egyleteket alakítani, eddigi mulasztá­ saikat kipótolandó. Nyolezadik: „A házalás szabályozása". Bizony illő dolog lenne, végre valahára ezen ügy rendezése is s csak egyet elülitek c tekin­ tetben, hogy a házaló csak azon arányban rovassák meg adóval, mint a kiskereskedő, ami alól eddig ily a házalás czime alatt elosont, pedig hisszük, hogy jobb üzletet s nagyobb forgalmat csinált a házaló, mint a jó szerencséjét honlesó kiskereskedő. Kilenczcdik lesz: „A fegyenez ipar ren­ dezése". Nem akarok hosszas lenni, erről csak annyit emlitek, hogy ezen ipar eddig tévesen alkalmaztatott; mert minden fegyházban oly iparág űzetett^, amilyent az azon város .lakó mesteremberek legnagyobb része űz; s a iegyházi munkák olcsóbban árusitalhatván el, az olcsóbb -munkások miatt; s nri következett ebből? az, hogy az ottani helyi iparosokat tönkre és adófizetésre képtelenné tették ; miből úgy az ipar haladására, úgy az államra egy­ aránt kár háramlóit. Ezen szép és praktikus tárgyak megvitatása után az egybegyűltek körülbelől pünkösd másodnapján tömegesen utaznak a sz.-fehérvári kiállítás megtekinté­ sére. Óhajtandó lenne tehát, hogy mind a két helyen nem csak az ipartársulat képviselői, hanem minden iparos, aki csak szerét teheti, megjelenjen; inkább Bachus avagy Gambrinus istennek tenni szokott áldozatából vonjon le valamit ezen útiköltségre; mert ezen út ipara, családja és a társadalomra nézve csak üdvös kifolyású lehet. Menjünk tehát az or­ szágos iparos-gyűlésre és a székesfehérvári kiállításra1. . . . Egy ipartársulati tag. Pénz s tőke kicsi a nemzetgazdaságból.) (egy Abban a kezdetleges forgalmi időszakban, midőn a népek fejletlen közgazdasági viszonyaik között, elő­ ször közeledtek egymáshoz szükségleteik kielégítése vé­ gett, koránt sem voly eszköz mely szereinket közvetí­ tette volna. Nem állt a kereskedés másból, mint érték cseréből, javakat, javakért cseréltek, árukért árukkal fizettek. E natnrál gazdaság fogalma oly kicsiny volt, oly primitív, hogy azt csak rémitő akadályokkal küld­ hették le- A munka megosztásból származó közgazda­ sági viszonyok, a jószág cseréből származó kellemetlen­ ségek alatt nyöglek. A vásárlás nem volt szabad, mert annak létrejöttét javunk termelő szükséglété határozta meg. Nem köttetett csere például akkor, ha nem találkoztak egymással azok, kik épen oly termény birto­ kában nem voltak, minőre szükségük volt. Számos és hetilap. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. számos e.-yénbcz kcllaixjfordulni, inig megtalálhatták azt kinek sxUKségklc az övét éppen kiegyenlítette. Sokszor az ár volt akadály. Egy bárányért, egy lóért bizony nagy mcuyiségU szegőt vagy patkót kellett adni. Ily közvetítőért már a legrégibb időben felébredt a vágy az emberekben. Az északamcrikaiaknál hód bőr képező a pénzegységet; két mander úgyszintén 10 mabus pat­ kány egy hóddal, 4 hőd egy ezüst rókával ért fel. A barom tenyésztők, barmot, vajat, sajtot használtak; másból só, dohány, kagyló s más egyéb tárgy használ­ tatott pénzül. A fejlődés rendjében, egyik közvetítő értéknek, a pénznek szükségessége mindinkább érezhs tövé lön, s az embereket kényszerűi, hogy natural, gazdaslggaikkal felhagyva, a pénzgazdasághoz fordul­ janak így jött be lassanként a pénzgazdaság. Valóban azon tényezők s intézmények között, melyek a forgalom gyorsítását czélozzák, legfontosabb a pénz. Igaz, a pénznek nincs termesztő ereje, mellyel javakat teremthetne, de az idegen javaknak csero által való megszerzése által kiváló szerepet játszik, magába foglalja az elcserélendő javak árának ósazebasonlitásáru és meghatározására ezélzó mértéket; meg­ szűnt minden csere, a pénz életbe léptetésével, s lett belőle vétel, mert a cseréket eladásra s vételre osztá. Nem volt rászorítva többé senki, hogy ha véletlenül ti.ldbirtokosnak született, örökös mezei gazda legyen, mert a pénz használata felmenté őt ettől. A földbirto­ kos nem termelt többé összevissza minden haszontalan ságot, csak azért, hogy majd csere tárgyul használhassa. Nem kellett többé bírni gulyákkal ménesekkel, vagy Tőiddel, hogy valakit gazdag embernek nevezzenek.' Emelkedett a pénz gazdagságai az anyagi jóllét; az anyagi jólléttel karöltve a szellemi hatalom is kezdett lábra kelni A pénz a közgazdaságban csak hamar roppant szerepre jutott. Méltán mondhatta Szmis Ailám: a pénzgazdaságba való átmenetet a legnagyobb jótékonyabb haladásnak. A pénz könnyű s biztos csere eszköz, mely által a társadalmi mozgás sokkal szaba­ dabbá változott, a foglalkozások megoszlása a Icgnagyobbjmérvbeu megkönnyítetett. A termelők, fogyasztók szükségleteinek kiegyenlítése nem járt többé oly nehéz­ séggel. A tőke gyűjtés lehetségessé vált. Oly társadalom, hol a forgalom igen kicsiny, vagy épen nincs is, a tőke gyűjtési erő igen kicsiny lehet. Hol tőke gyűjtési erő sok van, ott nagy forgalomnak kell létezni. Ezen erő társulatokat eszközöl, s minden utat módot megpendít, csak hogy nagyobb hatalmat szerezzen magának a természet elleni küzdelemhez. A tőke szaporodását megszabni nem lobot, de elecuyészéuok indokai körvoualozbatók. Elenyészhetik pa­ zarlás helytelen bcloktetcsek, elemi csapások stb. miatt. A tőkék kétfélék lehetnek: álló és forgó tőkék. A forgó tőke használat után az uj anyag tőkéjébe bele olvad; inig az álló tőke, annak használatával nem enyészik cl, s értéke nem megy át az előállított tárgyba. Az álló tőke a kifejlett forgalma államokban bir tulsulylyal, a forgó töke pedig a szabad kereskedelmet llző népeknél Hogy valamely gazdaságban melyiknek túlsúlya hasznosab, erre nézve azt mondhatjuk, hogy mindkettőből elegendő arány a leghelyesebb, mert kettő közzül akár melyik túlsúlya megzavarja a forgalmat, mint megakasztotta nálunk a vasutakba fektetett rend­ kívüli sok álló tőke. A bonpolgárosodás s műveltség majd meghozza a kettő között szükséges összhangot Mi fájdalom mindkettőben szegények vagyunk. Ennek oka az eddigi oktalan gazdálkodási rendszer, mely a tőkéket nem alkalmas helyre pl. a felvidéki vasutakba befektető. Itt nem lévén forgalom, nem is jövedelmeztek. Azt gondolák pusztán vasutak által te­ remthetnek forgalmat. Forgó tőkére alig maradt valami, melynek hiányát lehetett is tapasztalni minden válla­ latunknál. Az 18(59—70-iki nagy válság tisztán annak következménye volt, hogy nem volt annyi forogható tő­ kénk, mennyivel egyeseknek mértéken túl igénybe vett hitel igényeit kielégíthettük volna. A tőkének a kereskedelemre való hatása rendki. vüli tőke alap nélkül forgalom nem létezhetik. Hiába �NÓGRÁDI LAPOK Gyámügy. Rákosi János Pajer István árvaszéki elnök Irodalom és zene. Levelezés. �NÓGRÁDI LAPOK. A „Képet* t'saladi Lapok'* 15 ik füzete követ U. Gyarmaton Láng Ilummer Francziska uónekeió tartalommal jeléül meg; Hullámok kőit. Elbeszé­ velő intézetében ma f. hó 25-én fél 8 órákor jótékonylés. Vértesi Araold töl. A'olcucze lovagja. Regény. Irta: ezélú szinielőadás tartatik, mely közben néhány kiiűuő ScblMgcl Miksa. Fordította; K. Bcniczky Irma. (Folyt.) ének is fog a uövcodckok állal előadatni. A ki engem iterot. és a kit <lu szeretek. Beazély, Va A KzekeMebérvuri kiállításra B.-Gyarmatról cano E. M -töl. Dac Angeli. Elbeszélés Kompollby Ti­ következő urak utaztak illetve utaznak cl: Karlik János, vadar töl. ötven ér előtt. Elbeszélés. öröm napjai. Papp László, Róseuhaum Zsigmond, Molnár József és Korunk két óriási hídja. Pala-halász az indus folyón. -Schőnbcrger József. A játszótársak. A myrtus. Különfélék. Apróságok. Gon­ Felhívná. A uógrádmegyei taukcrület tauitóegydolatok. Képek: O Felségeik arczképa 1854-ből. Az lete, melynek elnöke lenni szerencsém vau, idei uagy esküvő az augusztinusok templomában. (1854. aprít 24.) gyűlését az I8Ö8. évi XXXVIII t. ez. 147. § sa alap A király. A királyné. A Drooklyn híd L'jYorkbau A ján latsoncz városában e folyó évi juníusbó 4. és 5 ik Brooklyn hid Uj Yorkban. ^A sodronykötelek bebnrko napján fogja megtartani. Miről a tisztelt egylet összes íása) Pala balász az ludas folyón. Élelmes vásárlóuó, tagjait azon kéréssel értesítem, miszerint a tankerületi Medvovadáazaton. Megjelenik minden 14 nap, Mechncr tanítói testületek iránt kiadott miuiateri szabályrendelet Vilmosnál Budapesten IV. Kalap utcza 4 sx. Ára egy 8. pontját figyelembe véve, ezen uagyűléscn teljes szám­ fttzetnck 30 kr. ban megjelenni sziveskcdjcuek. Kelt B. Gyarmat, 1879. „Székesfehérvári kiállítási kalauz" ezim alatt májushó 17 én. Ebecxky Emil, tanfelügyelő s tanítóPrém József könyvet irt, moly a kiállítás megnyitása egyleti elnök. napján (május 17 én) jelent meg, s mint egyedüli kata­ Az IpolyMÓgi közsétatért a folytonos rósz idő lógus szerű mú a kiállítási pénztáraknál 50 krért lesz miatt ez évben kivételesen csak c hó 15-én lehetett kapható. E könyv az egyes kiállítási csoportok ismer formaszcrílleg zeneszó mellett megnyitni. A megnyitási tetősét, a fontosabb iparágak jelemzését s általában a ünnepélynek kiváló érdeket kölcsönzött a nem rég kiállítás figyelemre méltóbb részeinek leírását nyújtja- alakult városi dalárdának szives közreműködése. Az Mcgrendelbető a szerzőnél Székesfehérvárott, Palotai ezen alkalommali első nyilvános fellépése általános kapu 7. szám. tetszésre talált, s előadott több szép énekéből a „Magyarorszag nem volt baneu: lesz'* czimű „Marscillaiso" t ismételnie kellett. (Curiosumként legyen háromkötetes regényre nyit előfizetési felhívást Privi- megemlítve, hogy a hasonló alkalomkor tiz év óla gyey Pál m. kir. távírda-állomás főnök. A szerző kö évenként megtartatni szokott „Sétatéri megnyitási telezi magát mindazoknak, kik regényének első és tánczestély" a női közönség rész vétlenségénél fogva második kőtelét, a harmadiknak megjelenése előtt bér­ elmaradt!) mentve visszaküldik, ax előfizetést pénzt utánvét utján Iloiitnicgyc alispánja Podhorszky György folyó visszaadni. Eredeti mód. hó 19 ki megyei hitelesítő gyűlés alkalmával tartotta A bárom kötet ára 3 frt Az első kötet junius ősi szokás szerint, félszáz személyre, a megyeház ter­ hóban fog megjelenni. mében adott ebéd baráti körében, legközelebb nyert Kérem a megrendeléseket Május hó végéig meg­ „kir. tanácsos” Í rangjának installátióját. A lelkes lenni, hogy a nyomtatandó példányok száma felől ma­ áldomások sorából megemlítjük az először poharat gamat tájékozhassam. A tartalom különben igen meg emelt házi gazdáét a megye szeretve tisztelt főispán lepő. És pedig az jáért, a közigazgatás nevében és részéről Haan Kálmán, 1 köteté: A jövő ezred álma. — Rtcbárd király a törvénykezés nevében Sántha Ignáez köszöntötték ifjúsága. Richárd király álma megtestesülve, cs a visió fel alispánunkat, mit követtek még egyéb számos remete. A visió remete története. A kihívás. Kotscbild áldomások. burnót szelenczéje. A párbaj és a király ítélete. Az első A losonczi 23-ik tartalék ezredhez az eltávo­ magyar Panlbeon. A pápa Budán lakik. ’Öt ősrégi ma­ zott Tompül ezredes helyébe Pókay alezredes nevezte gyar nóta. Önmozgó kocsi, mozgó körűt, vasút lég­ tett ki Kassáról, ki helyét már is elfoglalta. A vesz nyomással. Vészes felhők a haza egén. A királyi pa­ tőség, mely a tartalék ezredet Tcmpia távozásával lota niegrohanás. érte, Pókay val ki van pótolva. II. köteté: Az őrült király menekülése a léghajón Tűs van ! tűz van 1 kiált egy vidéki atyafi B.Az oroszok Budát elfoglalják. A kiskorú királyné és Gyarmat egyik utczájában. Hol, hol? összecsődül a gyámjai. Orosz gazdálkodás Magyarországon. Mi kü nép, » keresik a tüzet. Tűz sehol. — Egy kapa kasza lömbség van a virágok és az akasztófa-virága között. kerülő aztán megfejti, hogy tulajdonképen nincs tűz, A pápzr fogd.aör és fia. "A Satvatorok. Richard király . raupán harangoznak; hja! de ez a harangozás hasonlít végrendelete. Milyet bir egy kozákló ugrani; ha meg­ a harangok félreverésébez, s nem csoda tehát, hogy szorítják ? az orosz czár mint kérő. A királyné háló­ sokszor megrémíti a’lakosságot. Lim lám! már a ha szobájában. Egyesek melyet százezernek szívesen adnak raugozásboz is szakképzett emberek szükségeltetnek. és egytől megtagadnak. A orosz czár kosarat kap. Az Halálozás Thuránszky András nyugalmazott adó orosz-czár párbaja az ördöggel. A koronázás. A királyné ellenőr I. hő 21-én Losoncion 85 éves korában jobbestélye. Három nap a sirban. Egy csók százezer bőst létre szcndcrűlt. teremt. A sír-réme. Egy árverésre hívjuk fel a közönség figyelmét, Ili. köteté: Atilla koporsója és kincsei. A ki a melyen egy szerencsétlen család bútorai B.-Gyarmaton magyarkirálynét megsérti. A párbaj folytatása Szent, c hó 29-én a Binncr-félo házban a („Népközről" szem­ péterváron az ördöggel. Az orosz czár mint fogoly. A közt) fognak cladatni. léghajók dicső karczai. Az orosz-czár békéért könyörg. Rendőri hírek. Grósz Jónás tnurczali birtoko Európa közös akcziója Magyarország ellen. Diadal az a húsvéti ünnepeket családjával B. gyarmaton töltvén egyesült hadsereg felett. Az angol, olasz, franczia ha­ mialatt marczali lakása ismeretlen tettesek által fel. jóhadak égése és futása Fiume alól. Az európai ural­ töretett, a szobáiban lévő kasznyik hasonlóul feltörve kodók hódolata a magyar királyné előtt. Általános le­ találtattak — melyekből két db 100 frt értékű brili* fegyverzés. A megtalált testvér. Az őrült király gyer­ ánt gyűrű, 5 drb ezüst evő kanál, többrendbeli fehér­ mekei. A magyar királyság ezeréves feunálasának nemű, két tárcza, az egy-többfélo iratokkal, s ezek ünnepe a Pantheonban. Kotscbild egy szippantás bor között egy 3000 írtos életbiztosítási kötvénnyel lopatnótert százmilliót fizet. A királyné férjhez megy. A tak el, a nyomozás megejtetvén, a gyanúba vett Ber­ magyar pápa. Egy akol egy pásztor, A léghajó kor­ nét Pál és Racsko Mihály elfogatván kérdőre vonat­ mányzásának titka. — Kelt Gyöngyös, 1879. tak, betörő tolvajlásuknt beismerve, a jó) elrejtett ér­ tékes tárgyakkal — azonban a tárczában lévő iromá­ nyok kivételével, melyek a tolvajlás után megejtett Hírek. testvéries osztály alkalmával Boruát Pálnál megéget­ .Személyi Mr. Gr. Gyürky Ábrahám főispán f. tek — átadattak a kir. járásbíróságnak. — Mráz Já­ bő 24-én -déli 12 órakor B.-Gyarmatra jött. -K nos kékkői lakos pinezéjo feltöretvén, onnan 4—5 Az angol hi-tasszonyok nöncvelő intézetében akó bor lopatott cl, a megejtett kutatásokból kiderült, f. bó 18-án tartatott meg a tánezprőba, melyre Róka miszerint a betörést Urbankovics János, Csornák Imre, János készité elő a kedves kis növendékeket, kik va­ lóban kedvesen és jól tánczoltak. A tinezpróba este Uolota Gábor és Wciss Dávid követték el, nevezettek bevallók miszerint Weisz Dávid által készitetclt ál fél 8 óráig tartott. A b -gyarruati tűzoltó egylet 1000 ik őrségére kulcsai szüret óta Űzik tolvajlás tikat; átadattak a tervezett tánczmulatság újabb magállapodás szerint nem kir. járásbíróságnak. Jónás János lesti molnár is meg­ a podlntzányi erdőben, de a nyíreidében fog megtar­ vámoltatott, amennyiben malmának fala ismeretlen tet tatni jun. 2 án. tes által kibontatván, onnan 5 zsák búza lopatott el a A kis Pettyko Imre, a nemzeti hegedű osztályé gyanús Ogyecza János elfogatott, s mintán vámolási nak egyik legtehetségesebb növendéke, a zenedei tan­ rendszerét biven clbeszéllé, átadatott a kir járásbíró­ folyamot a jövő hóban fejezi be, s a nyár folyamán mint ságnak. halljuk úgy B.-Gyarmaton mint Loso'nczon hangversenyt rendezend. A közönség figyelmét, a kis művészre, — Különfélék ki Liszt Ferencz előtt is, ennek határozott kívánságára Az első nmgyar Helyemgyár. A Delta Doma és játszott Budapesten nyilvánosan, a legnagyobb tet­ szés mellett már többször fellépett — nem mulaszt­ Vasváry féle első magyar szabad, sílyemgyár Szegszárhatják el, már előlegesen is felhívni. dón már javában épül és a fouoda május hóban már megkezdi működését, s végre Olaszországból 20 beta­ nult leány van már útban. A gyárba mozt érkeztek meg a legújabb szerkezetű gé|>ck Neville és Rcchsteiner hírneves gépgyárából — A gazdaközöuség figyel­ me méltán fűződik e vállalathoz. Igyekezzenek minél több selyembogarat tenyészteni, a a guiúkat jó áron értékesíthetik a gyárban. Most van a pe tv kiosztás ideje! A hernyók ellen. Ha fáinkról gondosan letisztí­ tottuk is a hernyót, a szomszédból gyakran újra tele másszák azok a fákat, ha kellő gondot nem fordítunk a felügyeletre, Legjobban meglehet azokat az ily be­ törők ellen oltalmazni, ha a fák dereka körül 3—4 ujnyi ruhát vagy papirost csavarunk, s az szorosan megkötve az úgynevezett Brumata enyvel kenjük be. De ez igen drága portéka, ennél sokkal olcsóbb és hasonló jó a következő szerekből készült, dr. Neszler által feltalált kcuőcs: 1 font fehér szarok, 350 gramm disznózsír, 330 gramm repczo-olaj. Ezen szereket össze­ kel olvasztani, s minden héten egyszer felfrissiteui a fa derekán. Hogyan bemül a meggy bor? Sokan tudjuk azt, mily kellemes izű a jól készített meggybor, azonban mégis — aránylag — kevesen vaunak a kik annak a készítés módjával egészen tisztában volnának. Épen ezért érdekesnek tartjuk c helyen röviden leinti, hogy kell a moggybort készíteni A meggyet c czélra jól öMzccsömölszöljük, ügyelvén arra, hogy a magvak öszszo ne törjenek; az igy üsszecsömöezölt meggyet fedett edényboa két napig állni hagyjuk, ekkor egy erős vá­ szon-zsákba öntjük s kipréseljük, úgy azonban, hogy a magvak össze ne zúzódjanak. Az ekként kipréselt mcggyuodvet keverjük ugyanannyi vízzel s minden 10 literre 2,5 kilo nádcsukrot adunk hozzá; ezt a folya­ dékot aztán bordóba Uutjflk s 12 egész 1G foknyi me­ legben erjedni hagyjuk: az erjedés után hat hét malva lehúzzuk, s rniuduu 10 literre adunk hozzá egy fél liter 90*.-os tiszta horazMZt. Aprilban vagy májusban végre a már teljesen megtisztult moggybort Üvegekbe húz hatjuk, s minél tovább áll, annál jobb Ízűvé válik. A ilyen meggybor igcu kellemes izű s kivált nyáron igen jó hűsítő szer. Az általános külföldi helyzetet talán, azon sza­ vakkal illusztrálhatjuk leghelyesebben, hogy szélcsend van a vihar előtt. Az az ide oda kapkodás, melyet az orosz a berlini szerződés ellenére elkövet, a bolgárok hcnczcgése és mozgalma, a szláv fajn uépek hajtoga­ tása az orosz által a török ellen, arra engednek követ­ keztem, hogy a béke galambja bajosan fogja felkeresni keletet, hogy ott tanyát üssön, legalább mostanában. Mintegy érzi Európa hogy azt a pillanatot, mely békét fog hozni a zaklatott kelet számára, még barczn>k kel) megelőzni. A nap, melyen aszerződés értelmében az orosz csapatoknak haza kellene takarodni, mindinkább közeledik, a élérkcztével meglátják; váljon van-e komoly szándéka Oroszországnak a barez mégszüntetésére, vagy sisakját levetve, kiáll-o Európa elé azon tervével, hogy ő a barezot Törökorsz. ellen a végletekig akarja foly­ tatni ? Angliából jött birszerint Limából azt jelentik, hogy a helyzet mind aggasztóbb kezd lenni s a háború Peru és Chili közt elkcrülbetlen. Egy titkos szerződés Peru és Bolívia közt Perut arra kötelezi, hogy szövet­ ségese segítségére menjen, mivel Bolívia és Chili közt az ollcuségeTkedésok már megkezdődlek. Attól tarthatni, hogy ebből egy nagy háború fog fejlődni, melyben va­ lamennyi délamerikai államok részt veendenek. Tehát ez az év sem igen lesz Európának a nyu­ galom éve! Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő. ÁRVERÉSI HIRDETÉSEK. Miksi községében Ágoston Ágoston közgyám ellen a tok. megyei árvaszék által megszabott 20 frt bírság biztosítására lefoglalt egy, egy éves üszőborju m^jns 31-én d. o. 9 órakor Miksi község birája házánál mint első, esetleg junius 13-án d. e. 9 órakor Losonca város czédulabázánál mint második árverésen eladatik. HASZONBÉRLETI HIRDETMÉNYEK. Hugyag község tulajdonát képező mintegy 60 holdnyi rét 1379. évi széna és sarjutermése juntns hő 3 ik napjának d. u. 2 órakor a helyszínén árverés utján haszonbérbe adatik. Az árverezők tartoznak a kikiál­ tási árnak 10 száz'oliját az árverést megelőzőleg bánatpénzül letenni. A haszonbérnek fele a széna, másik fele a sarjúkaszáláa előtt fizetendő le a község pénztárába. Haszonbérlők tartoznak a sarjút neptemoer 15 ig betakarittatni. A rét akár egészben, akár pedig nyitásokra osztva fog haszonbérbe adatni. PÁLYÁZAT. Nógrádmegyebeli vanyarezi körorvosi állomás Dr. Singer Salamon lomondása folytán üresedésbe jő­ vén, annak az 1871. évi XVllI-ik t. ez. értelmében �NÓGRÁDI LAPOK Gyámügy. Rákosi János. Pajer István, árvaszéki elnök. A drégelypalánki ref. egyházmegye köz­ gyűlése. Irodalom és zene. Levelezés �NÓGRÁDI LAPOK A „Képet* Családi Lapok** I5ik fUtclc kövei késő tartalommal jelent meg: Hullámul; költ Elbeeaéléé. Vértesi Arnold tói. Vclcnczo lovagja. Regény. Irta: Schlugel Miksa. 'Fordította; K. Bcuiczky'lrmu. (Folyt.) A ki engem szeret, és a kit én szüretek. Beszély, Va cano E. M -tói. Due Angeli. Elbeszélés Kompollby Ti­ vadar tói. öt ven év előtt. Elbeszélés. Az Orom napjai. Korunk két óriási hidja. Pala-halász az indus folyón. A játszótársak. A myrtus. Különfélék. Apróságok. Gon­ dolatok. Képek: 0 Felségeik arczképo 1854-ból. Az esküvé az augu»ztiuusok templomában. (1854. april 24.) A király. A királyné. A Drooklyn hid Lj-Yurkban. A Brooklyn hid Uj Yorkban. sodronykötelek beburko- V lása ) Pala-halász az indus folyón. Élelmes vásárlóén, Medvevadáaxaton. Megjelenik minden 14 nap, Mecbner Vilmosnál Budapesten IV. Kalap ulcza 4 sz. Ára egy füzetnek 30 kr. „Székesfehérvári kiállítási kalauz" ezim alatt Prém József könyvet irt, mely a kiállítás megnyitása napján (május 17 én) jelent meg, s mint egyedüli kata­ lógus uerú mű a kiállítási pénztáraknál 50 krért lesz kapható. E könyv az egyes kiállítási csoportok ismer tetését, a fontosabb iparágak jelemzését s általában a kiállítás figyelemre méltóbb részciuek leírását nyújtjaMegrendelhető a szerzőnél Székesfehérvárott, Palotai k»pu 7. szám. „Magyarorazag nem volt ha nem lesz'* czimű háromkötetes regényre nyit előfizetési felhívást Privigyey Pál m. kir. távírda-állomás főnők. A szerzó kő telezi magát mindazoknak, kik regényének első és második kötelét, a harmadiknak megjelenése előtt bér­ mentve visszaküldik, az előfizetési pénzt utánvét ntjáu visszaadni. Eredeti mód. A bárom kötet ára 3 frt. Az első kötet junius hóban fog megjelenni. Kérem a megrendeléseket Május bó végéig meg­ tenni, hogy a nyomtatandó példányok szama felöl ma gamat tájékozhassam. A tartalom különben igen meg­ lepő. És pedig az I. köteté: A jövő ezred álma. — Richárd király ifjúsága. Richárd király álma megtestesülve, és a visió remete. A visió remete története. A kihívás. Kotscbild bnrnót szelenczéjo. A párbaj és a király Ítélete. Az első magyar Pantbeon. A pápa Budán lakik. Öt ősrégi ma­ gyar nóta. Önmozgó kocsi, mozgó körút, vasút lég­ nyomással. Vészes felhők a haza egén. A királyi pa­ lota niegrohanás. II. köteté: Az őrült király menekülése a léghajón Az oroszok Budát elfoglalják. A kiskorú királyné és gyámjai. Orosz gazdálkodás Magyarországon. .Mi kü lömbseg van a virágok és az akasztófa-virága között. A pápai fogdaőr és fia. A .Salvatorok. Richárd király végrendelete. Milyet bir egy kozákló ugrani; ha meg­ szorítják ? Az orosz czár mint kérő. A királyné háló­ szobájában. Egy csók melyet százezernek szívesen adnak és egytől megtagadnak. A orosz czár kosarat kap. Az orosz-czár párbaja az ördöggel. A koronázás. A királyné estélye. Három nap a sírban. Egy csók százezer bőst teremt. A sir-rémo. HL köteté: Atilla koporsója és kincsei. A ki a magyarkirálynét megsérti. A párbaj folytatása Szent, péterváron az ördöggel. Az orosz czár mint fogoly. A léghajók dicső karczai. Az orosz-czár békéért könyörg. Európa közös akcziója Magyarország ellen. Diadal az egyesült hadsereg lelett. Az angol, olasz, fruuezia ha­ jóhadak égése és futása Fiume alól. Az európai ural kodók hódolata a magyar királyné előtt. Általános le­ fegyverzés. A megtalált testvér. Az őrült király gyer­ mekei. A magyar királyság ezeréves feunálasának ünnepe a Pantbeonban. Rotscbiiü egy szippantás búrnótert százmilliót fizet. A királyné férjhez megy. A magyar pápa. Egy akol egy pásztor, A léghajó kor­ mányzásának titka. — Kelt Gyöngyös, 1879. Hírek. Személyi hir. Gr. Gyürky Ábrahám főispán f. bó 24-én déli 12 órakor B.-Gyarmatra jött. Az angol hivaHwzonyok nönevelö intézetében f. bó 18-án tartatott meg a tánezpróba, melyre Róka János készité elő a kedves kis növendékeket, kik va­ lóban kedvesen és jól tánczoltak. A tánezpróba este fél 8 óráig tartott. A b.-gyarmati tűzoltó egylet 1000 ik őrségére tervezett tánczmulatság újabb megállapodás szerint nem a podlntzányi erdőben, de a nyírerdoben fog megtar­ tatni jun. 2 án. A kin Pettyko Imre, a nemzeti hegedű osztályé nak egyik legtehetségesebb növendéke, a zenedei tan folyamot a jövő hóban fejezi be, a a nyár folyamán mint halljuk úgy B.-Gyarmaton mint Losonczon hangversenyt rendezend. A közönség figyelmét, a kis művészre, — ki Liszt Ferencz előtt is, ennek határozott kívánságára játszott Budapesten nyilvánosan, a legnagyobb tet­ szés mellett már többször fellépett — nem mulaszt­ hatjuk el, már előlegeden is felhívni. B Gyarmaton Láng Hummer Fraucziska nőnevelő intézetében tűz f. hó 25-éu fél fi órakor jótékonyczéln sziniolőadás tartatik, mely közben noháuy kitűnő ének is fog a növendékük által előadatui. A Nzékesh-hí-riHri kiállításra B.-Gyarmatról következő urak utaztak illetve utaznak cl: Karlik János, Papp László, Róscubaum Zsigmond, Molnár József és Schőubcrgcr József Felhívás. A uógrádmegyci lankcrUlot lauitóegy lole, melynek elnöke lenni szerencsém van, idei nagy­ gyűlését az 18l>8. évi XXXVill t. ez. 147. '§ sa alap jáu Losoncz városában o folyó évi juniusbó 4. és 5 ik napján fogja megtartani. Miről a tisztelt egylet összes tagjait azon kéréssel értesítem, inÍMoriut a tankerületi tanítói testületek iránt kiadott ministeri szabályrendelet 8. pontját figyelembe véve, ezen nagyúléscu teljes szám­ ban megjelenni szíveskedjenek. Kelt B. Gyarmat, 1879. májushő 17 én. Eboczky Emil, tanfelügyelő s tanítóegyleti eluök. Ab ipolyangi közsétatért a folytonos rósz idő miatt ez évben kivételesen csak e hó ló-én lehetett formaszcrillcg zeneszó mellett megnyitni. A megnyitási ünnepélynek kiváló érdeket kölcsönzött a nem rég alakult városi dalárdának tzivos közreműködése. Az ezen alkalommal* első nyilvános fellépése általános tetszésre talált, s előadott több szép énekéből a „Marséillaiso“-l ismételnie kellett. (Curiosumként legyen megemlítve, hogy a hasonló alkalomkor tiz év óta évenként megtartatni szokott „Sétatéri megnyitási tánczestély** a női közönség részvétlonségénél fogva elmaradt!) Ilontniegyc nllspauja Podhorszky György folyó bó 19 ki megyei hitelesítő gyűlés alkalmával tartotta ősi szokás szerint, félszáz személyre, a megyeház ter­ mében adott ebéd baráti körében, legközelebb nyert „kir. tanácsos" i rangjának installátióját. A lelkes áldomások sorából megemlítjük az először poharat emelt házi gazdáét a megye szeretve tisztelt főispán jáérl, a közigazgatás nevében és részéről Hsán Kálmán, a törvénykezés nevében Sántha Igoácz köszöntötték fel alispánunkat, mit követtek még egyéb számos áldomások. A losonczi 2ö-ik tartalék ezredhez az eltávo­ zott Tompis ezredes helyébe Pókay alezredes nevezte tett ki Kassáról, ki helyét már is elfoglalta. A vesz­ teség, moly a tartalék ezredet Tcmpia távozásával érte, Pókayval ki van pótolva. Tűi van! tűz van! kiált egy vidéki atyafi B.Gyarmat egyik utczájában. Hol, hol? összecsődül a nép, s keresik a tűzet. Tűz sehol. — Egy kapa kasza kerülő aztáu megfejti, hogy tulajdonképen nincs tűz, csupán harangoznak; hja! de ez a haraugőzoS hasonlít a harangok félreveréséhez, s nem csoda tehát, hogy sokszor megrémíti a lakosságot. Lim lám! már a ha rangozáshoz is szakképzett emberek szükségeltetnek. Halálozás. Thuránszky András nyugalmazott adó ellenőr í. hó 21-én Losoncion 85 éves korában jobblétre szcnderűlt. Egy árverésre hívjuk fel a közönség figyelmét, melyen egy szerencsétlen család bútorai B.-Gyarmaton c hó 29-én a Binncr-félc házban a („Népkörrel** szem­ közt) fognak eladatni. Rendőri hírek. Grósz Jónás marczali birtoko a húsvéti ünnepeket családjával B. gyarmaton töltvén mialatt marczali lakása ismeretlen tettesek által fel. töretett, a szobáiban lévő kosznyik hasonlóul feltörve találtattak — melyekből két db 100 frt értékű hrili" ánt gyűrű, 5 drb ezüst evő kanál, többrendbeli fehér­ nemű, két tárcza, az egy-többfélo iratokkal, s ezek között egy 3000 frtos életbiztosítási kötvénnyel lopot­ tak cl, a nyomozás megejtetvén, a gyanúba vett Ber­ nét Pál és Racsko Mihály elfogatván kérdőre vonat­ tak, betörő tolvajlásnkat beismerve, a jól elrejtett ér­ tékes tárgyakkal — azonban a tárczában lévő iromá­ nyok kivételével, melyek a tolvajlás után megejtett testvéries osztály alkalmával Boruát Pálnál megéget­ tek — átadatlak a kir. járásbíróságnak. — Mráz Já­ nos kékkői lakos pinezéje feltöretvén, onnan 4—5 akó bor lopatott cl, a megejtett kutatásokból kiderült, miszerint a betörést Urbankovics János, Csernák Imre, Holota Gábor és Wciss Dávid követték el, nevezettek bevallák miszerint Weisz Dávid által készítetett ál kulcsai szüret óta Űzik főhajtásaikat; átadattak a kir. járásbíróságnak. Jónás János losti molnár is meg­ vámoltatott, amennyiben malmának fala ismeretlen tet tea által kibontatván, onnan 5 zsák búza lopatott el a gyanús Ogyecza János elfogatott, s mintán vámolási rendszeréi híven clbeszóllé, átadatott a kir járásbíró­ ságnak. Különfélék. Az első magyar sclycmgyár. A Delta Doma és Vasvárj-féle első magyar szabad, selyomgyár Szcgszárdon már javában épül és a fonoda május hóban már megkezdi működését, a végre Olaszországból 20 beta­ nult leány van már útban. A gyárba mozt érkeztek meg a legújabb szerkezetű gé|>e.k Neville és Recbsteinor birnercs gépgyárából — £ gazdaközönség figyel­ me méltán fűződik o vállalathoz. Igyekezzenek minél több selycmbogarat tenyészteni, s a gubákat jó áron értékesíthetik a gyárban. Most vau a peu kiosztás ideje! A hernyók ellen. Ha fáinkról-gondosan letiszlitoltuk is a hernyót, a szomszédból gyakran újra tele mást-zák azok a fákat, ha kellő gondot nem fordítunk a felügyeletre, Legjobban meglehet azokat az ily be­ törők ellen oltalmazni, ha a fák dereka körül 3—4 ujnyi ruhát vagy papirost csavarunk, s az szorosan megkötve az úgynevezett Brumata cnyvel kenjük be. De ez igen drága portéka, ennél sokkal olcsóbb és hasonló jó a következő szerekből készült, dr. Neszler által feltalált kcuőcar 1 font fehér szurok, 350 gramm disznózsír, 330 gramm repcze-olaj. Ezen szereket össze­ kel olvasztani, s minden héten egyszer felfrisaiteni a fa derekán. Hogyan béssül a meggy bor 2 Sokan tudjuk azt, mily kellemes izű a jói készített meggybor, azonbau mégis — aránylag — kevesen vannak a kik annak a készítés módjával egészen tisztában volnának. Épen ezért érdekesnek tartjuk c helyen röviden leinti, bogy kell a meggybori készíteni A meggyet e czélra jól öMzccsömölazöljük, ügyelvén arra, bogy a magvak öszszo no törjenek; az így öMiecsömöszölt meggyet fedett edényben két napig állni hagyjuk, ekkor egy erős vá­ szon-zsákba öntjük s kipréseljük, úgy azonban, hogy a magvak össze no zúzódjanak. Az ekként kipréselt mcggyuodvet keverjük ugyanannyi vízzel a minden 10 literre 2,5 kilo nádcsukrot adunk hozzá; ezt a folya­ dékot aztán bordóba üutjük s 12 egész IC foknyi me­ legben erjedni hagyjuk: az erjedés után hat hét malva lehúzzuk, s minden 10 literre adunk hozzá egy fél liter 90*.-os tiszta honuoszt. Aprilban vagy májusban végre a már teljesen megtisztult moggybort üvegekbe hoz­ hatjuk, s minél tovább áll, annál jobb iiüvé válik. A ilyen meggybor igcu kellemes izű s kivált nyáron igen jó bűsitő szer. Ab általános külföldi helyzetet talán, azon sza­ vakkal illusztrálhatják leghelyesebben, hogy szélcsend van u vihar előtt. Az az idő oda kapkodás, melyet az orosz a berlini szerződés ellenére elkövet, a bolgárok henczcgése és mozgalma, a szláv faja népek haloga­ tása az orosz állal a török ellen, arra engednek következteni, hogy a béke galambja bajosan fogja felkeresni keletet, bogy ott tanyát üssön, legalább mostanában. Mintegy érzi Európa hogy azt a pillanatot, mely békét -. fog jbozni a zaklatott kelet számára, még boroznak kell megelőzni. A nap, melyen uszerződós értelmében az orosz csapatoknak haza kellene takarodni, mindinkább közeledik,"h eUrkcztével meglátják, váljon van-e komoly szándéka Oroszországnak a harcz mégszflntetésére, vagy sisakját levetve, kiáll-o Európa elé azon tervével, hogy ő a barezot Törökorsz. ellen a végletekig akarja foly­ tatni ? Angliából jött birszerint Limából azt jelentik, bogy a helyzet mind aggasztóbb kozd lenni s a háború Peru és Chili közt clkcrtllbetien. Egy titkos szerződés Peru és Bolívia közt Perut arra kötelezi, bogy szövet­ ségese segítségére menjen, mivel Bolívia és Chili közt az olicnségo-kedésok már megkezdődtek. Attól tarthatni, hogy ebből egy nagy háború fog fejlődni, melyben va­ lamennyi délamerikai államok részt veendőnek. Tehát ez az év sem igen lesz Európának a nyu­ galom éve! Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő. ÁRVERÉSI HIRDETÉSEK. Miksi községében Ágoston Ágoston közgyám ellen a tok. megyei árvaszék álul megszabott 20 frt birság biztosítására lefoglalt egy, egy éves tUzőborjn m^jus 31-én d. o. 9 órakor Miksi község bírája házánál mint első, csattog junius 13-án d. e. 9 órakor Ixisoncz város czédulaházánál mint második árverésen eladatik. HASZONBÉRLETI HIRDETMÉNYEK. Hugyag község tulajdonát képező mintegy 60 boldnyi rét 1S79. évi széna és sarjutermése junius hó 3 ik napjának d. u. 2 órakor a helyszínén árverés utján haszonbérbe adatik. Az árverezők Urtoznak a kikiál­ tási árnak 10 száztoliját az árverést megelőzőleg bánatpénzül letenni. A haszonbérnek fele a széna, másik fele a sarjúkaszálás előtt fizetendő le a község pénztárába. Haszonbérlők tartoznak a sarját szeptem­ ber 15 ig beukaritutni. A rét akár egészben, akár pedig nyílásokra osztva fog haszonbérbe adatni. PÁLYÁZAT. Nőgrádmegyebeli vanyarczi körorvom állomás Dr. Singcr Salamon lemondása folytán üresedésbe jő­ vén, annak az 1871. évi XVlII-ik t. ez. értelmében �NÓGRÁDI oszkösludő választás utján: betöltésére határidőm 1978. éri )tuuoa hó 9-ik napjának d. o. órái lOwUek ki Vaayarcs községházához, iáiról a pályázni kívánók ögjslsmmol aa 1976. éri XIV. L ez 143. fi bán fog­ laltakra, azon felbiváanal ézicaittctuek, hogy kellőleg felaxerelt pályázati kérvényeiket a kitűzőtt határidőn belől a uuráki járás szolgablruságánál adják be. Ezen körből tartozó községek: Vanyarci, Bér, Ordas, Barcsai, Becske, Kövesd, Gúla és Erdökűrt, * a hozzátartozó puszták. Megyeilcg szabályozott fiié tea évenkénti 600 frton felöl kényelmes lakás, istálló, kocsisain, pincae és tágas kort használata biztoeittatik. Meghivánlatik azonban, bogy a pályáid orvostudori oklevéllel bitjén. Haifákon, 1679. május 4. Oláh József, föszolgabiró. A káliéi körorvoM állomásnak ai 1871-ikévi XVIII. L ez értelmében eaxköalendő választás utjáni betöltésére batáridőm 1879. éri junius bő 5-ik napjának d. e. órái tűzetnek ki Kökényes községházához, mint a körorvosi állomás székhelyére, miről a pályázni kívánók figyelemmel az 1876. évi XIV. t. ez. 143-ik §-ában foglaltakra, azon felbiváasal értesittetnek, hogy kellöleg félszarait kérvényeiket a kitűzött batáridőn beim a aairáki járás szolgabiróságánál adják be Esen körorvosi állomás javadalmazása 600 frt. Köréhez tartoznak: Kálié, E.-Tarc»a, Heréd, Kökényes, Lörinczi és Zagyvaszántó. KÖRHENDELETEK. Kógrádmegye főorvosoknak többrendbeli tiszti jelentéseire, nehogy a már több, nevezetesen Vadkert, Dejtár, Nógrád és Bőm hány községekben a lovak között mutatkozó oly nagy mérvben ragadós rabkór, jelenleg a lovak téli állásokból a közlegelőro való hajtás által megyénk termetén nagy mérvben elterjedjen, szüksé­ gesnek látom haladéktalanul elrendelni, bogy a fenn­ álló szabályrendeletek értelmében megyénk összes lóállománya, éa az 1874. éri XX. L ez. 28. fi. szerint pedig aa összes marha létszám most ez év tavaszán, a téli állásokból a legelőre való hajtás előtt kellőleg azámbavétossék és az egészségi állapota lehetőleg állatorvoedag megvizsgáltassak, s minden beteg, kűlönöeen pedig ragadós betegséggel lepett lé s marba (szarvasmarha, juh, kecske) a legelőből kizárandó és szabályszerű állatorvosi kezelés alá vonandó. A helyi hatóság által számba nem vett lóállományl vagy marhát a legelő nyájba kihajtani tilos. Utasillatnak a megyei állatorvosok, bogy a hi­ vatkozott törvény értelmében a marhavizsgálatot azon­ sai megkezdvén, azt szakadatlanul folytassák és mi­ előbb befejezzék és esetleg a törvény értelmében intézkedjenek, eljárásuk eredményéről pedig jelentést tegyenek. Ez alkalomból ismételve utasittatnak a köz­ ségi elöljárók, hogy a községek érdekében működő állatorvos urakat a szükséges előfogattal ellátni és nekiek mindenekben segédkezet nyújtani mulaszthatlan kötelességüknek ismerjék. Madách Károly s. k. alispán. Magyarország területén a folyó évben teljesítendő térképévé?) é> háromszög mérési munkálatok fogana­ tosítására több katonatiszt fogván kikoldctair felhrvatnak a községi elöljárók,, bogy aa említett czélra ki.küldött tiszteknek megjelenésük esetén a szükséget és árszabályozott csikkek gyors és pontos kiszolgáltatása mellett segélyezésükre legyenek Az idei tanitógyülés folyó bó 26 és 27-ik napjain Losonczon fog megtartatni, miről a községi elöljárók azon figyelmeztetéssel értesittetnek, bogy úgy ezen időben, valamint más alkalomkor is tartandó tanitógyfiléere menni köteles néptanítókat közpénztáraikból mérsékelt útiköltségekkel s a gyűlés tartama alatt naponként l forint napidjjjal ellátni kötelességüknek ismerjék. Községi elöljárók figyelmeztetnek az 1878. évi jnlins 13-án kibocsátott 16. számú „Hivatalos Értesítőd­ ben megjelent 705. szám alatti végzésben a vallás és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnak a néptanítók nyugdíjazásáról szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletre, utasittatnak annak szigora megtar­ tására és aa értelemben! intézkedésekre. LAPOK. Nógrádmcgye bizottságának 1879. évi április bó 17-éu tartott közgyűlésen 18. szám alatt hozott azon határozata, mely szerint az 1875. évi április 15-én 22. sz. a. kelt közgyűlési határozattal tett azon intézkedés, bogy a községek által költségvetéseikben segélyalap czimén előirányozlatui szokott összeg egy ötöd része a központi betegápolás! pénztárba szolgáltaasék, arra nézve, hogy a közkórbázakban ápoltakért fizetendő gyógyköltségek az 1875. évi 111. törvény a ennek alapján ugyan azon évben kiadott miniateri utasítás­ nak mcgfelelőlog elölegeztetbessenek, az évenként növekedő ápolási költségek nagy összegei miatt már nem elegendő, fent érintett 22—1875. számú közgyű­ lési határozat oda módosittatik, bogy folyó 1879-ik évtől kezdve mindazon pénzösszegeknek, melyek sze géuyalap czimén előirányoztattak, feléréssé szolgáltáé sék be a központi alapba, s ennek folytán a községek, mint ilyek, többé közkórházi költségekkel ne terooltessenek. — Miről a községi elöljárók szoros önalkal­ mazás végett értesittetnek. A lólevolck kezelése körül idáig követett eljárás mellett többször fordult elő azon eset, bogy a Iccsigá zás — különféle betegségek — vagy bármi tárgyi ok befolyása következtében elpusztult lovak lólsvclci az illető tulajdonosok kezei közt maradván, lólevelek termetleirásáboz hasonló lovak lupatlak s így az el­ hullott lovak lóloveleire lopott lovak már mint igaz tulajdon szerepeltek. Tekintettel azon körülményre, bogy ezen szabálytalanság míg egyrészt a lótoivajlásokat nagyban elősegíti, addig másrészt a törvény, hatóságoknak a tettesek kiuyomozásánál sok nehézséget okoz, sőt azt legtöbb esetben lehetetlenné is teszi, ennek folytán bármi oknál lógva immár fölöslegessé vált lólevelck, az illető községi elöljáróságoknak szigorú büntetés terhe mellett rögtön bcszolgáltattassanak; visszaélések esetén, az ügy fontosságához mért érzékeny bírságolások, esetleg fogságbOutctés fog alkalmaztatni. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi magy. kir. miuister 7297. sz. alatt következő rendeletet bocsájtott ki: Az országnak számos vidékéről jött jelentésekből értesültem arról, hogy a métely betegség a juhok közt nagy mérvű hullást idézvén elő, a gazdáknak érzékeny veszteségeket okoz. Habár a mételynek jelenleg aggasztóbb mérvben való fellépése múlt évi s az ez év folyamán tapasztalt nedves időjárás következtében vizenyőssé vált legelők nők és romlott takarmánynak következménye, s való színű, bogy e baj az időjárás szárazabbra változásával csakhamar el fog enyészni, mint ez az 1874. érben is történt, mégis tekintettel arra, bogy a betegség ma még igen sok áldozatot követel, valamint tekintettel arra, bogy e baj egyes vidékeken az ottani legeltetési helyi viszonyokból folyólag, úgy szólván, állandóvá vált, szükségesnek tartom a törvényhatóság figyelmét é tárgyra felhívni azon utasítás mellett, bogy a köz­ igazgatási közegek utján fökép a községeket szorítsa arra, hogy a közösen tartott juhnyájakuak e bajtól megóvása' érdekében eszközöljék mindazon óvrendszabályokal, melyek a bajnak ba nem is megszűntetése, de legalább kisebb mérvekre szorítására alkalmasak. Felbivandók italában a jubtartö gazdák, hogy rendes időjárás mellett a juhokat, a mennyire ez ki­ vihető, otthon tartsák, és száraz takarmányra fogják, a beteg állatokat, L i. melyek álla alatt duzzadás és a tag vagy nyák hártyákon erősebb halványaiké észre­ vehető, kimustrálják, a még egészségeseket pedig job bin tartsák, és sózáskor a só közé gyakrabban gyantás keserfl szereket (keserű só, gentiána, fenyőmag) kever­ jenek, a juhokat legelőre hajtás előtt pedig tiszta kútvizzel mogitassák. A pásztorok ez utóbbi szabály megtartásán kívül még az iránt is szigorúan utasitandók, hogy a pocsolyát, vadvizes helyeket minden körülmények közt kerüljék, s az állatokat a dombosabb, szárazabb legelőkön legeltessék. Utasítom a törvényhatóságot, bogy a fentiek értelmében lehetőleg gyorsan intézkedjék, s a lett intézkedésről ide jelentést tegyen. Br. Kemény. a nélkül, hogy ezen összeget elszámolta volna, rendel tetéeo helyéről eltűnt. Felhívom a községi elöljárókat, bogy ba a nevezett egyén községükben jelentkeznék, erről hozzám azonnal jelentést tegyenek Kir. adófelügyelőség. B Gyarmaton, 1879. április bó 20 án. Tornyos. Nyilttér.*) Losonca, 1879. május 21. Tisztelt Szerkesztő ur I *' Hogy mily kinövései lehetnek a hírlapirodalom nak, arra a városunkban megjelenő „Losoncai Híradó" czlmű botrányos zuglap élő példa. Szerkesztője, mint tudva van ön előtt, bizonyos Sárosi M. J., ugyanaz, ki pár évvel ezelőtt Rozsnyón űzte garázdálkodásait, de onnan — elítélve a közvélemény által — mene­ külve, itt Losonczon ütötte fel sátorát. Nem akarom hosszasan leinti a nevezett úri ember viselt dolgait, csak röviden pár vonást akarok a nyilvánosság elé hozni. Eltekintve a botrányos — minden alapot nél­ külöző — rágalmaktól, melyeket nyilvános pályán működő egyének, sőt egész testületek (p. o. a közigaz­ gatási bizottság) ellen szórt a „Loeonczi Híradó" szennyes hasábjain, most már nem elégszik meg azzal, hanem tisztességes polgárok magán életének apróbb bajait szaglász módra kilesvc, ezekből csinál magának tőkét, valószínűleg, bogy a zavarosban halászhasson. Legközelebb egy köztiszteletben álló ügyvédet, újab­ ban pedig egy szorgalmas kereskedői ért a szerenesetlenség, hogy rágalmazó nyelve hegyére kerüljön. Sajátságos, hogy a roszakaratú s tehetetlen élősdiek azokat, kikhez másképen nem közeledhetnek s kik éretlen, vizenyős csikkéit nem találják elég szcllemdúsnak arra, bogy elolvassák, s kikre tisztességes állásuk­ nál fogva irigy szemmel tekintenek, miután ártani nem képesek, legalább ntsxéli sárral akarják bemocskolni. De-elég legyen erről ennyi. Szomorú dolog, hogy még a vidéken létezhetik ily faja az úgy nevezett revolver zsurnalistikának. Remélve, hogy a jó Ízlésű közönség mihamarább lehetetlenné fogja tenni Sárosi M. J. nr további garázdálkodását, s kérve t. szerkesztő urat, hogy szíveskedjék c pár sornak becses lapjában helyet adni, maradtam honfiúi tisztelettel Lapuitól. Szerkesztői Üzenet. B.*Gy»o-«t K untak Oly semmire., o(y. jrV* dcl<oiat!? Kir volt ax időért, papirosirt, tintiirt! A tárgy silány voltánál fdgvnnCTa körtlhstjlk. Reméljük, nvm vraxi mai nivan, s kirják, hogy írjon barmi másról, azt örömmel fogjak köxxé tanai. Mert amit ón ír. ax csen költeménye után itilve, roax nem lehet fpoly»ág. P. árnak. Kur örömmel, kívánsága szerint taelckaxünk. Olyan helyiérdekű tárgy ax. mit nálunk (Nógrád és Honiban) mindenki szívesen és kedvvel fog olvasni. Losoncx. Düy. urnák. K isi rátát a mull héten lapaok tár­ takor véve, tekintettel nevére, anélkül, hogy becsei sorait átol­ vastuk voloás, olyféle üzenetet iutéaUnk, melyből ax is kivehető, hogy kézirata már mint e izámban közöltétől fog Megbocsát azonban, hogy kívánságának ax alaptárgy meddő voltánál fogva, nem tehetünk eleget Ax esetben, ha netalán a L. IL«bax közölni kivánja kéziratát, axt rendelkexisére bocsátjuk. Hiszem, hogy őn rövid idő alatt teljesen belenyugszik eljárásnnkba. — üdvözlet! ’) E rovatban közlőitekért nem felelős KÖRÖZVÉNYEK. Füzoséry Béta, a nagymihályi m. kir. adóhivatal­ nál volt adóvégrehajtó 50 frt előleg felvétele után és Felelős szerkesztő Horváth Danó. H I R D E T É S E K. Árverési hirdetmény. Nógrádmegyebeli Legénd községben a közbirtokosságot közösen illető korcsmáltatásl jog f. évi julius bó 1 -töl három, esetleg hat évre nyilvános árverés utján Legénd községében, a biró házánál folyó évi május hó 26-án d. e. 10 órakor haszonbérbe fog adatni. — Az árverezni kívánók a határ­ napra azzal hivatnak meg, bogy magúkat 100 o ért. frt bánatpénzzel lássák el. — A haszonbért feltételek pedig az árverés előtt Legénden Szandtner Gyula közbirtokos nruál megtekinthetők. s—3 Legénd) közbirtokosság. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B-Gyarmaton 1879. Szerk. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00627.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_05_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-05-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 21. szám (1879. május 25.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3a1f6e272be1c763baa2675668df722d.jpg 2e276d14f9c6c2ed90d8959d492cde20 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3b1a893137c7f0310624bf3fb15289e1.pdf fc0c888636814240943c6945666d70f6 PDF Text Text B.-Gyarmat. - Hetedik évfolyam. 22-ik szám. Vasárnap, 1879. június 1 NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI HIRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok“ 1879-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . . Fél évre...................... » Évnegyedre .... Egy hónapra . . . . 6 frt. frt 1 . 50 kr. — , 50 kr. Az előfizetési péntek egyedül a kiadóból < *lmezve, — Iegczélszerűbben póstautalványnyal — a nyomatandó példányok a pontos szitkaidéi tekin tatéból, mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó a Laptulajdoaos B.-Gyarmat, május 29. Újabb időben nálunk is megindult a moz­ galom az uzsorások ellen, nem volt lap, a mely e kérdéshez hozzá nem szólott volna, s ha jól emlékszünk egyik élczlapunk azon „peu * noble ötlettel lépett fel, hogy az ezüstme­ nyegzői ünnepen a faj javát akasztófán kellene bemutatni. Irtok ellenük czikket, s egyik-másik lap imertetatt is közülök egy-kettőt, elmondva kit, mikor, hol és hogyan csalt meg, vagy akart megcsalni. Ezek azonban már magán­ ügyek, s mi magán ügyekkel nem foglalkozunk; a sajtó feladata a közéletet ellenőrizni, a magán életben csakis votum consultativumot igényel­ hetvén a maga részére. Nézetünk szerint azon éktelen zajban, a melyet most többen ütnek, sok a szédelgés; a helyett, hogy állandóan ható eszközökről és azoknak folytonos rendes működéséről gondos­ kodnánk, lármát csapunk, hogy igy úgy lesz, ezt meg kell tenni, stb., ütjük a más zsidaját azt pedig s nem látjuk, hogy a mienknek már torkát szorongatják. Pedig hát:„dalicgt dér hund begraben.11 A pénzember, az uzsorás, üzletét ép oly jogosnak tartja, mint akárme­ lyik másik üzletember. Ha szabad A-nak lován, B-nek házán, telkén, C-nek valamely árúján vagy czikkén 6 százaléknál magasabb nyere­ séget bevonnia, nem látja be, miért ne szabhatná meg ö is pénzének árát? ,, Van eset, midőn a drága pénz jobb, mint a semminő , ** mondja von Kloiat Retzow, a kit bizonyára senki sem tort az uzsorások védelmezőjének. S az igazat megvallva nem is látunk rajta megütközni valót, ha valaki nagy koczkázattol járó vál­ lalatba vagy vállalkozásba helyezi el tőkéjét, s ennek fejében a rendesnél jóval magasabb kamatokat köt ki. A divatczikkel kereskedő szükségkép nagyobb nyerességgel dolgozik és üzérkedik, mint a ki élelmi czikkek elárusitásával foglalkozik, mert ennek raktára mindig talál fogyasztót, amannál egy hóbortos szeszély értéktelenné teheti a boltjában lévő czikkek felét A ki közönséges gazdálkodás folytatására vesz telket, beérheti a csekélyebb jövedelem­ mel, mert tőkéje a lehető legbiztosabban van elhelyezve, de nem gúnyolhatja uzsorásnak azt, a ki lőpormalmából, vagy más veszedelmes anyagot gyártó üzletéből, iparából 20 és ennél is nagyobb kamatot képviselő hasznot húz, mert ennek egész vagyonát egy szerencsétlen szikra egy-két perez alatt légbe röpítve sem­ mivé teheti, őt m gát koldúsbotra juttathatja. Az úgynevezett uzsora elleni agitálás tehát sok esetben több bajt okozhat, mint használ. Mert kétségtelennek látszik, hogy sokkal jobb, ha a végkép megszorult ember terhes fel tó te­ lek mellett kap pénzt, mint hogyha egyátalán nem kapna; valamint az is, hogy a meg nem szorult, de könnyelműen szükség nélkül adós­ ságot csináló túlságos védelmezése — a leg­ több adós ilyen — csak a jogérzetet támadja és rendíti meg. Ha valaki gavallért akar ját­ szani, tegye ezt gavallérhoz illő módon, s tartsa meg, a mit ígért, ha mindjárt kára van belőle. De előbb egetföldet Ígérni, s azután fizetés helyett szájaskodni, ez nem védelmezhető el­ járás. Pénz dolgában köztudomásúlag megszű­ nik a kedélyesség, a pénz emberei, akár uzso­ rások, akár egyéb üzérkedők, amúgy sem bírnak sok kedély ességgel L _s hogy az uzsorásban absoluto semmi sincsen belőlő, annak oka nagyrészben az is, hogy a legnagyobb óvatos­ sága mellett is megesik rajta, hogy tőkét ka­ matöt elveszít; s a mi az anyának a gyermeke elveszítése miatt érzett fájdalom, az az uzso­ rásnak az elveszített pénz és pénzérték miatt érzett fájdalma. Az ilyen ember érez, a mint a hiéna és tigris, a kígyó' és krokodilul is megérzi, ha egy darabot kivágsz a bőréből.; de valamint ezektől, úgy attól is hiába vársz kegveimet; a kit megkaphat, azt megmerje, vérét kiszívja vagy megmérgezi, megöli, vagy szétszaggatja. Minden vadállatnak ez a ren­ deltetése. Nem a mértéktelen kamat teszi az uzsorást veszedelmessé, hanem könyörtelensége. Végre is nem tartjuk oly óriási bajnak, h valaki egy forint kölcsön után havonként 10 krajezár kamatot kötelez fizetni, s azt fizeti is. A ki veszi az épen olyan hibás, mint a ki teszi, s ezzel quitte-ek, nincs mit egymásnak szemükre hányniok. S hozzanak akármilyen törvényt az ily uzoráskodás ellen, az mind nem fogja az uzsorát kiirtani, mert ez társadalmi és gazda­ sági viszonyainkból természetszerűen foly. Mint a gaz a szántóföldön, réten, úgy terem a tár­ sadalomban az uzsora, s azt végkép kiirtani lehetetlen. Az ilyen óriási kamat szedése in­ dokolva van azon koczkázattol, a melylyel a kölcsön jár. Kik fordulnak uzsorásokhoz ? oly megszorult adósok, a kik egyebütt már köl­ csönt nem kaptok. Kivételeket megengedünk. Hogy ezek valami nagy fizetésképességei birnának, azt nem lehet állítani, rendszerint már semmijük sincsen, s igy az uzsoráskodó sok­ szor elveszíti kölcsönadott tőkéjét. Ezt termé­ szetesen másoknak kell pótolniok, a mint ezt nemcsak az uzsorásoknál, hanem mindenütt tapasztalják, hogy t. i. a rendetlen fizetők tu­ lajdonkénen a rendesek rovására rendetlenkednoK. De o magas perccntben benne van azon szégyen kárpótlása is, a melyek az uzsorás A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. alanya a tárgya. Az erkölcsiség elvei alól magát. felszabadító emberre bizonyos mértékben ,nota^ száll, a mely öt kifogástalan körökből kizárja. Az uzsorásnál és testvéreinél ezt csak a ,pénz * képes el feledtetni, melyet mindennél többre becsül. S azért csaknem azt mondjuk úekiV legyen vele boldog. Szerencséjét irigylendőnek nem tartjuk. ; ( Az egyedüli védelem az uzsorások ellené-: ben ezek szerint abban áll, hogy ne vegyünk: tőlük kölcsönt, mert mig a kapzsiság kiirtva nem lesz, addig mindig lesznek uzsorások/ha^ akadnak adósok, ezt pedig a mint van," úgy volt, t hihetőleg úgy is lesz. Végül még megjegyezzük, hogy ittt^ák, azon uzsorásokra kívántunk tekintettel lenni, a kik pénzügyeiknél a magas kamat kikötósének kivételével egyéb megütközésre méltót nem követtek el. Mert habár deteatabüia'^ foglalkozásuk, csak azt corumpálják a¥tina-\ gát kezeikbe átszolgáltatta. A ki másokra, ha lász, másokat befon, csalogat, hitegetés gat, hogy zsírján hízzék, e keretbe nem., tar­ tozik, mert az valóságos csaló, ha mindjárt szabadon jár-kel is közöttünk. 'fl' K.‘ A b.-gyannati róm. kath. „nemzeti iskola" érdekében. A b. gyarmati, rom. katb. httfelekezotbeli lakosok hitfelekezeti jellegű nyilvános elemi -iskolájuk, as úgy nevezett .Nemzeti iskola" jelenlegi épaiete és febzerelése e század első felében megye sót' országszerte eezközlölt gyűjtés folytán léteaittetett, s ez idő óta részint egyesek nagylelkű alapítványainak jövedelmi/ részint adakozások, részint pedig különösen az utóbbi időkben a hívekre kivetett adó a nevezetesen as 1868. XXXVIII. t. ez. élein lépte óta az 6 »o iskolaadóWl’ fedezte az iskola fentartáaával együtt járó kiadásokat A gróf Zichy féle 5400, a Scitovsz^y féle 2000 és a Fiscbqr féle 1000 frtos alapítvány évi jövedelme, hozzá adva a középazámitásaal 100 írtra előirányzott tandíj bevételt is, 537 frt 68 kr. évi jövedelmet biz­ tosit ezen intézetnek, mely jövedelem ellenében azon­ ban az ugyan ezen kimutatásban részletezett 1385 frt évi szükséglet, s igy egyéb módon fedezóet kívánó 847 frt 32 kr. deficit mutatkozik. Ezen 847 frt 32 kr., illetve a biztos évi bevételt fölöző kiadási többlet a népoktatás tárgyában kelt törvény életbelépte előtti időkben egyesek, nevezete­ sen a boldogult emlékű Scítovszky János s egy pár éven át ntódja a jelenlegi herczeg prímás időnkénti nagyobb adományain kívül a hívekre vetett kisebb nagyobb járulékok, majd később pótadó által fedez­ tetett; nevezetesen a B. alatti alapítványi oklevél sze­ rint 1863. évben a bitfelekezet meghatalmazottjainak közgyűlése a felekeze t beli ekei á szít któglbt'fedezésére kötelezte a kimondta, hogy amennyiben a létező ala­ pítványok jövedelmei a szükségelt költségek fedezé­ sére elégségesek nem lennének, a hiányzó összeg pót­ adó utján lesz fedezendő, a az itt kimondott elvi ha­ tározat csakhamar gyakorlati jelentőséget is nyert, mert a m. kir. helytartótanács, bizonnyára a felekezet sürgetése folytán, a C alatti idecsatolt 1864-ik évben 58742. az. a. kelt leiratában tudatja már a megye közönségével, hogy az iskolai kiadások fedezése ezéljából, a katb. hitközség tagjaira kivetendő pótadó a városi hatóság által, a rendes adóval egyidejűleg fog behajtatni. Midőn pedig az 1868. XXXVIII. t ez. életbe lépett s a katb. bitfelekezet, hogy iskoláját a törvény �NÓGRÁDI köretelafosyéusk megfelelő módón képet legyen fen tartani, s a már élőbbről * D. eleit airt jegyzőkönyv meriai alakított népnevelési egylet önkéntes adakozáeáakivtl sjeáeii a törvény által szabályzóit 5 Ojo iskoteadót hiteire róaiaaxt a lehetőségi k be is szedte, mint e körülmény aa B. alatt mellékelt jegyzőkönyvből s aaahoa, hitelt" minőiéi ben 2 |. eleit csatol t iskola széki határozatból is kittaik. Basa alapok bői fedezte a hitközség iskolai kiadá eait 1876, érig beaimleg. 1877-ik évben neonban a véresben időközben létesített polgári iskola kisdiáéinak fedezése caéjjából a város lakóira 5 °)O iskolaadó vettetett ki, 'a katb. hitfalekaasl által hiteire mér élőbbről kirótt 5 0 o adó is es alapba folyósitUtolt a a felekezet e jövedelmi forrásától egyszerűen elültetett Mely intézkedés ellenében a katb felekezel, a jetaa tükrös alapján! szolgáló kétrendbeli kérvénynyel járult a m. klr. vallás és közoktatásügyi minietoriemboa, egyúttal az F. alatt idezárt végzésével megkereste a viroe képviselő testületét, hogy ez Úgy el­ döntéséig az intézkedéseket fttggeazue fel, a viroe tépvmeló tostllete azonban az & °,o adót 1877 és 1878K»w n katb Mtfslak evethaliak tői Ml írt 11 kr. híjéval he ia tadta, a e ősimen a mondott két évben az ide 0. alelt csatolt, s a viroe elöljárósága illái hivatalos megkeresésem folytén készített kimoUiia szerint 615 frt 77 kr. és 673 frt 50 kr. e igy ösaszeean tahit 1389 frt 97 kr. folyt be a vároepénztárába s tarta­ tott viasza. Aa Ugyillia teljes világiéiba helyezése végett m<érinl)Uk még, hogy az e részben megelőzőleg Sze rémy Gábor ezolgabiró, úgy a véres biráját, mint a polgári iskolaszék elnökét és a katb. iskolaszék gond­ nokit kihallgatván, az ezen eljárásról felvett jegyző­ könyvek az iratokhoz csatoltattak, tartalmuk azonban coÍAls a kihallgatottak elfoglalt illés pontjáról tasz tanénégot :4ui. 1A Esek folytén tekintve azt, hogy as idézett tör * Vény 11 ezt tartalmazza: „A bilfelekezatak, mindaaos. községekben, hol híveik laknak saját erejükből tarthatnak föl és állíthatnak föl nyilvinoe népoktatási f»nletfoata¥at, az ily tanintézetek felállítására és fentartására híveik anyagi besaájárnlásál a nejét képvi­ selőtök által meghatározandó módon és erényben, amiét eddig makiéban volt, ezentúl ia igénybe vehe­ tik’ etb. stb^ a 36. fi. pedig igy szól: „Azon községi tagok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt SslUtaknak megfelelő hitfelekezeti iskolát tartanak, esek annyiban kötalezteinek a községi iskola fentartáaáboa járulni, amennyiben azon összeg, amellyel aa jit hitfelekezeti iskolájuk featartáaához pénzben vagy terményekben járulnak, egyesen adóik öt százalékát M meríti ki , * nyitom pedig a törvény ezen szarai nem tennének eléggé világosak, idézzük az'b tárgyban 1869. május hó 154a kell, s az eljárást. azahályzó mininistari rendelet 13 ik § inak a) pontit, mely szerint „az egész község 5 °,o iskola adójútól leszámítandó a törvény kellékeinek megfelelő saját felekezeti iskolájukra fizetőknek a felekezeti iskolira fordított sdóperezontje *, idézzük még az ugyan e tárgy­ LAPOK bán 1869. méjus 21 én kelt ministeri rendelet 19. g-inak b) pootjéban foglalt eme szavakat: „Enuél *ogva, kik a községbon létező éa a törvényes kellé­ téve, anélkül, hogy a kipusztitott helyeken új erdőt léteaiteni valakinek eszébe jutott volna. Ezen szomorú tény következménye lón azután, keknek megfelelő sajét felekezeti iakolijnkra annyit hogy nem csupán egyes kisebb területek, de ország­ fizetnek, mennyi egyenes adójuk 5 ®o -val felér, azok részek változtak meg, úgy, hogy ahol a nép csaknem a községi iskolira semmi adót som tartoznak fizetni, munka nélkül kapta a legbővebben a természet ado­ kik pedig , . kevesebbet fizetnek felekezeti iskolé mányait az erdők kipusztitása után legmegfeszitettebb lukra, azok a még blinysó u(o-lg mogadóztathatók * 1, munkájával alig tudá életét tengetni. Ennek szomorú — vagyis a törvény és ezen alapuló ministeri rende­ következménye lön az is, hogy oly helyek, melyek ed­ lőtök idézett szavaiból kétségtelen az, hogy ha egy dig nem ismerők a v izáradáaokat, szárazságot: az erdők mis hitfelekczet felekezet híveitől a törvény kellékei­ kipusztitása után leggyakrabban sújtottak ezek által. nek megfelelő felekezeti iskolijénak költségeitől illami Be van bizonyítva, hogy Sicilia, az ókorban Kóma adójuk 5 0,0- kének megfelelő adót szed, akir pénz * éa Karthágó ezen Eris almája, a legduaabban tenyésző, ben, akir terményekben: a község nincs jogosítva legenyhébb vidék: a folytonos erdő pusztítás miatt ezen lakost iskolaadóvai terhelni, illetve az ekként jutott oly állapotba, hogy éghajlata rekkeuövé, s ezáltal közvetítésével beszedett 5 °-o iskolaadót jogosan vissza vidéke kopárrá, dúsan termő talaja pedig terméketlenné nem tarthatja, községi iskoliira nem fordíthatja, de vált; s népe, a hajdan annyira irigyelt siciliai nép köteles kinolgiltalni az illető felckozetnek és csak nyomorba sUlyedl. Tény az, hogy Francziaországban a annyiban tarthat arra igényt, amennyiben a felekezeti Rón folyó rettentő károkat okozó áradásai azon fékte iskola szOkségletei ezen beszedett adót nem emészte­ len erdőpusztitás következményei, mit a felszabadult nék fel. nép elűzött földes urainak erdeiben vitt véghez a Rón vidékén. 8 végül hazánkban a Tisza gyakori áradásai Mintiu pedig ezek szerint beigazolván: nak okául sem vehetünk mást, mint ama rendszertelen a) hogy a b gyarmati katb. hitfelekczet a tör pusztítást, mit a mármarosi erdőkben vittek véghez. vény kivinalmainak megfelelő iskolijénak szükség letelt as alapítványok jövedelmeiből fedezni nem képes, Ily szomorú intések végül figyelmessé tették a b) hogy a felekezet a törvény életbe lépte előtt tudományos világot az erdőket illetőleg, a kezdők ettől ia szokott volt hivsirs s czélból adót vetni, a törvény fogva belátni, hogy mily fontos szerepet játszanak azok életbe lépte óta pedig több éven it az °jo prrezentet a természet háztartásában. Helátták, hogy nem csupán kivetette híveire a az abból befolyt összeget fel is azért léteznek az erdők, hogy kivágatásuk által egy­ oldalú hasznot hajtsanak, de rendkívüli nagy befolyást basznilta, e) hogy a folokezet iskolai kiadásénak az ala­ gyakorolnak valamely hely éghajlati éa talajviszonyaira pítványéit jövedelmivel nem fedezett része az egész is Hol erdő létezik, ott az éghajlat szelíd, enyhe a 5 <^o iskolaadót elnyeli, mely a fentebbi számadások levegő egészséges, s a talaj üde nyirkosságánál fogva szerint a fedezendő deficit 847 írt 32 kr., a pótadó dúsan termő, mig, bol erdő nem létezik, ezen előnyök­ bői bejövő öeezeg pedig 660—700 frt közt váltakozik. kel ritkán találkozunk. Nem tckinlék többé a hegyek Kétségtelennek látszik tehát, bigy a város által beerdősitésőt a természet által egyoldalú adománynak, törvény és jogellenesen tartatott vissza az 1877. és de annak mélyebb okát is fedezték fel, mi az erdők 1878 ik évbe e czimen a katb. hitfelekezetú lakóktól azon megbecsülhetetlen tulajdonságában rejlik, hogy beszedett í ?8!) frt 27 kr., s hogy a város ezen összeg­ a begyekből eredő áradások, vízmosások ellen erős védgátat képeznek. nek záros határidő alatti kiszolgáltatására s jövőben Egy szóval az erdők basznosaágának sokoldalú ily eljárástóli tartózkodásra ntasittaasék.’) •ága s azok fentartásának szükség essége be lön bizo Harmos Gábor, nyitva, s czélszerú intézkedések tétettek az erdő tiszti főügyész kezelést illetőleg. Törvények hozattak, melyek korlátok közé szoriták a (éktelen ordőpusztitást, s határokat Az uj erdőtörvény. vontak, melyeknek keretén belül az erdöirtás minden káros utókövetkezmények nélkül űzhető. Természetes, Az erdöipart egész újabb korunkig általában se bol sem méltatták kellő figyelemre, daczára annak, hogy más államokkal együtt hazánkban is érvényre lettek emelve eme törvények, miután erdőterületeink hogy nem csupán nemzetgazdászati, de közgazdasági és egészségügyi tekintetből is igen nagy fontossággal igen jelentékenyek s mint ilyenek roppant tőkét kép­ viselnek. bir. As erdőt nem tekintik másnak, mint a természet Mind e mai napig változatlanul fennálltak e tör­ ezámbavehető adományának oly helyeken, hol egyéb vények, mintán azonban mai viszonyoknak, követel­ hasznavebető dolog már úgy sem létezhet, a melyet e ményeknek egészben nem felelnek meg, újabb nrdőügyi szerint tetszésüktől függőiig bármely idő és mennyitörvény hozatott, mely "főbb vonásaiban a következő:" Ugtmn — amint a körflt&iéuyek kívánták — hasznukra miután oly területokon, bol az erdő kiirtatik, rendesen fordíthatának. Nem ismerve az erdők fennállásának a talaj termőképessége vau veesélynek kitéve, vagy a rendkívüli szükségességét, nem gondolva azok hiányának talaj termőképessége van veszélynek kitéve, vagy a következményeivel: folytonos pusztításnak valónak ki­ kiirtás által mintegy szabad nt nyittatok a viz, kő vagy fulóbomok áramnak: ily területeken az irtás, de leg­ •) Eus jelentei — tfj enqnetaek adatott ki, mely aa több esetben még tarvágás is tiltatik; sőt, hol ily te­ elvont S oáatéU laknia adó Urzyóban hivatva tana javaalaUt a rületek léteznek, azoknak beerdősitése kimondatik, legkóaelebbi ttléiij beterjeaatenl. A legújabb magyar politikai lyra. Komjáthy .Tenö-tól. A Goethe gunyjs, sz Auerbsch-piuczebeli részeg diák szájába adott Ítélete által nem eléggé perhoreskált „garatig lied * újra megcsendült, bár egyelőre nem mutatkozik képesnek visszhangra hinti Kárpát béreseit s fölverni a kék Duna és a Szőke Tisza hullámait. Hagyján! hisz a külső siker úgyis vajmi ritkán jár együtt a belső becsesei. Minket ez nem riaszt vissza méltatásától, ha erre máskép érdemes, valamint nem vesztegetne meg az ellenkező eset. — Igaz, hogy a tendenezia költészetének föladata hatni, a buzogdnyos Árpád nemzetét fölrázni nehéz álmából; mi mind- azáltal ucm róvjuk fel neki, hogy nem teszí. Más, általánoab szempontból beszélünk róla, nem törve pálcáét meggondolatlanul és idejekorán fölötte. Berzsenyi hirea ódája óta, melyben „romlás­ nak indult ** nemzetét korholja, sokan pöngették nálunk a politikai lelkesülés lantját, a kik a szószékről mond­ tak éneket és a múzsák megtanították papolni. Eszünk ágában sincs kárhoztatni őket ezért'. Daloljon kiki a maga ideáljáról, az egyiké a haza, a másiké a respublica, a harmadiké ismét más ily formula, melybe a szabadságot és a legfőbbjét, mint valami Prokrusteeágyba véli belekényszerithetnl Az egyiké barna, a másiké szőke. Legyen mindenkinek a kedve szerint. Így óhajtja Goethe is: .Jeder kömmé, wie er ist, Das ist wohl das Beste!’ Minden hang jogosult és nagyon természetes, hogy a nyilvános élet hullámai locsolják a művészet partját. A mindenség karénekébe mért no vegyüljön a politikus hang? Már Horáczot lelkesítette Róma nagysága (még jobban Augustus ebédjei), mig Juvenalist és Martialist gúnyolódásra ösztönözték erkölcsei. A zenészek közül Haydnt (a „Gólt erbalte’ szerzőjét) a politika ihlette; bizonyos loyalis érzelem képezte nála az alaphangot és „Isten tartsa meg a császárt!’ voltak utolsó szavai. Egyet azonban joggal megkívánunk a politikai költőtől is. Törekedjék a mennyire lehet általánoeitni eszméit, érzelmeit és kifejezése módját; közelítse meg a tiszta, általános emberit és szabaduljon meg az eset­ leges, helyi és aprólékos vonatkozásoktól. Csak ba átlátja, hogy nemzet, állam és szabadság az emberi­ ségnek nem legfőbb czéljai s eszményei; hogy a költő otthonosabb az egyén, mint a társadalom küzdelmei �NÓGRÁDI mi< pedig a magánbirtoké *, vagy ba ex erre nem képe * ax állam segélyezése mellalt láreulstok alján. Az egéaz törvény elég szigora, • ezé (ja ax, hogy a már is aggaxxtólag nagy mérvei öltött erdő puxtitáaoknak véget vessen s egy állandóan biztos jövedelmet nyújtó álta­ lából erdőkezelési mód állspitaszék meg. Igái, bogy iuá» á’lAUloklial oilouaaaülog a azuruwn vett magsa erdőbirtokok mikénti kexeléaét és kibsszuálását bár szükségesnek tartaná, nem szoritjs korlátok köxé, éa ennek okát mai uyomaaxtó gazdasági birtokvimonyaink- nak tudja be. Erdőrendészeti hatóságul első fokban a törvény­ hatóságok kösigastási bizottságait, másod fokban a miaisteriumot neveli meg, ■ a törvényjavaslatban kifejőxolt intentiók okszerű és igazságos végrehajtására sxakképzett hősegeket tart ttűkségesuek felállítani. Megnevezi a kisebb erdei kihágások fórumait, s szigo­ rúan intézkedik az erdő égések eseteiben történt mu tisztásokat illetőleg, melyek meggátláaára külön intéz­ kedéseket ir körül, miket csak helyeselni leheL Végül egy országos erdei alap létesítését cxéloxza, mely az <•rdAg.nU.Ag előmozdítására forditta'nék, melyet til­ tott cselekmények elkövetői jelűn törvény javaslat alapján pénzbüntetésekben fizetnének. Tekintve megyénk erdészeti viszonyait, szivünk­ ből örvendhetünk eme törvény hozatalának, mely hi­ vatva van erdőiparunknak mint általában; úgy me­ gyénkben is oly lendületet adni, mi áltol az eg.tik jelentékeny s állandó jövedelmi knlforrása lesz, anél kttl, hogy a jövőben annak valami kárát lálnók. G S. Z. K. Segély a maga idején. „Jég, rozsda, árvíz, felhőszakadás-, slb. ez szokott közönségesen azok mentsége lenni a nem adakozásra, a kikhez mai napeág egy egy „emberbarát- valami speciálisabb magán Ínséges folsegélése végett, aláírási iwol fordulni bátorkodik. És ide a mai ciapásos időkben csakugyan bátorság kívántatik; mert hiszen a mentegotődzókuek Altaljában igazuk van; s mert a visszautasittalás kényszerű elszenvedése bizony senkire nézve sem lehet kellemes. Ritka kivételt képeznek azon bol­ dog emberek, akik azért nem adnak, mert alkalmatlan nekik a jól megtömött erszényt felnyitniok És bát ilyek is'vaunak. Annál vigasztalóbb, hogy a közönség közepette is, a jótékonyság a uemesb keblekben, nem zárkózik el áttól, hogy a még incégeab embertársak nyomorán, kivált ha ezek tehetlen, szenvedő árvák, segítői siessen. Ily nemes emberbarátot tisztel Nógrádmegye az ö szeretett országos képviselője Szontagb Pál árban, a ki egyszerű felkérésre elválalván ax adománygyűjtőé nem kellemes tisztét, nem csak, bogy maga nyitá meg az adományozók díszes sorát, hanem oly feládozó kész­ séggel is köröztető azt, rögtön az országos képviselők között, bogy a teljesen beirt iv, melynek adománytarlalma a szegény árvák égető szükségein segitni teljé­ sen elégséges, a bozzá intézett felkérést közvetlenül követő másod napon, már a b gyarmati postán vala átvehető. Ilyesmi úgymond Sz. P. úr, a küldeményhez közt éa az ö egyetlen tulajdonképi problémája az emberi csak akkor zengheti igazán a népek csatáit, a tömeg vágyait, reményeit és álmát, melynek, mint egy őriéin chórus viharszerú melódiája, dalában hangot nyerve összefolynak. Néhány akkord as mindössze, a mi bizonyítja, bogy van még egy húr, melyet kongresszus, háború, népnyomor, merénylet és keleti kérdés hoznak rezgésbe. Nagyobbrészt kulisszadöngeiések a Petőfi mennydör­ gései után. Gáspár Imre, e felületes érzelmű, kapkodó és beteges lyrikns nyitja meg az új politikai dalnokok sorát. A „Dalok az időnek- indulatos, erős hangon van­ nak Írva. A szerző korszerű eszmék szószólója és divatos állambölcseleti frázisok hígítója. Tűz és han­ gulat van verseiben, melyek egészben véve forradalmi színezetűek. De minden jóakarata mellett sem képes a kifejezés azon magaslatára jutni, a hol az érzelmek és gondolatok teljes átlátszóságot nyernek. Mint a politikai költők rendesen, ő is demagóg. A nép mellett van és lázit a királyok, a vérontás és az uralkodó törvények ellen. A törvény ellenében védi a jogot. csatolt szép levelében „csak kötelesség!- Mi pedig si­ etünk hozzá touui, bogy ez az, a minek a neve „se­ gély a maga'idején-, és a miért legyen ezennel kifejezve, a megvigasztalt árvák nevében, legbálásb köszönet úgy nagyságos Szoutzgh Pál úrnak, mint azon mélyen tisztelt országos férfiaknak, a kiknek ne­ veit s kegyes adományaikat ide feljegyezni a Nógrádi Lapok szerkesztő égő szerencséjének és büszkeségének tartja, u. m. Szontagb Pál 2 irt, V. Kovách László, Emmer Kornél, Bokros Elek, Wabrmann Mór, Gróf Bethlcu András, Máriáasy Sándor, Poor Antal, Schmausz Endre, Ernuszt Kelemen, Scitovszky János, Chorin Ferenez, Zay Adolf, Plachy Tamás, Dőry Dénes, Rács Athanáz, Dr. Knöpfler Vilmos, Szilágyi Bernéi, Gróf Bánfy Béla, Szlojkovits Péter, Rrőnay István, Ivánka Imre, B. Révay Simon, Scbaoffer Antal, Sváb Károly, Szeuiczey Ödön és Vég Károly 1 — 1 írt, Vizsolyi Gusztáv, Gróf Zichy Ágost, B. Rndics József, Frőblich Gusztáv és Gf. Csáky László 2—2 frL, Horváth Lajo', Juhász Mihály, Dániel Ernő, B. Kemény Géza. Lázár Lajos, György Endre, Nagy Gábor, Janicsáry Sándor, Szende Béla, SzögyéuyiMarieb László iíj., Id. Gróf Teleki Géza és Vécscy lámái I —t frL, Lyka Döme, B Wenkbein Béla éa Harkányi Frigyes 2—2 irt. A Nógr. lapok múlt szá­ mában itt helyben eszközölt s 15 frttal kimutatott gyűjtés további eredményéhez járultak újabban: l-ovag Imády Károly eep. pléb., Tapolcsányi Ferenez, Sztrenyavszky Géza, Kazinczy Gábor. Hanzóly Béla, Perleberg Viktor s Fáy Árpád 1—1 frL Nem mulaszthat­ juk el itt köszönettel felemlíteni Biener Ferenez kala­ pos-mester úr azon nemeskeblű tettét, mely szerint, ha bár maga is szúkes körülmények közt, a házában lakó árvák részéről 8 bora hátrálékban volt (P. I. úr által neki kifizetett) lakbér összegéből 10 azaz liz irtot ön­ kényt és egész készséggel leengedni szives volt. Ellenjegyző: Pajor István, m. k. Szerk. Nyílt kérdés. BahuKtSyarmnt, nagy kiztig t. reniiir hiealalához! A „Nógrádi Impok- f. őri 2l-ik számának, fairek rovatábán, c ezim alatt „kutya rendelet- értésemre esett, bogy az igen tisztelt rendőri hivatal a kóbor kutyák elfogatásira egy szigorú rendeletét bocsátott ki, s a helybeli sintér urak, annak még szigorúbb foganaloaitáaát, nem is mulasztják el, — mely eljárást, csak helyeselnem kell. De, nem helyeselhetem, sőt meg botránkozással vettem tudomást arról, bogy a sintér urak, annyira szigorúan ragaszkodnak o rendelethez, bogy f. hó 26-án reggeli 9 órakor, az nap reggelén, a midőn a kutyá­ kat « városban elfogván, saját szemeim'láttára, a vásár téren, a halálos Ítéletet, rajtok azonnal végre is haj­ tották. E szigorú, s pontos hivatalai ügyködés ellen, nem csak, mert, rendőr ellenes is. közvetlen a város mellett agyon verni, teszek kilogást, de mert úgy tudom, hogy ax elfogott kutyákat 24 óráig a sin tér, életbe tartani köteles (ha csak nem veszett az eb) azt tulajdonosa ax idő alatt megválthatja, meri, nem mind kóbor, -és veszett kutya ám az, a melyet a sintér úrnak eltet szik fogni, (fájván egyedül a bőrére a foga ) Vörös radikálissá lesz, midőn a királyok ellen izgat: szív: .Tórrtny u árvák xokogaaa, A gyaarák tója, nyomora, 8 ax AkkAvax, óá. koron . * * Majd: .Dónk, bitorlók. Mrtöaurúk . . . A törvény * ti pajuotok. VelSnk, ha »rytz»r harcira kottánk. Lvtyaa ax igautg a * jof!- Keserű, gúnyos fájdalommal mondja: .Nincaon sok ember • világon, Ember csupán * fejedelem.- v Majd megint bús részvéttel kérdi : .A népnek — " * Minek van álma, érxele? Kevtly paraaoxxA, e* reménye. Ex som, ex tSrUacte." LAPOK. ,Ax <5 hatalmak rrAarexéred Bátor, aídöa te Gáspár füzetének gyöngye a „Katona esküje-. A szegény harezos megadással mondja kényszer esküjét: .EakQűifink, életünknek nincs mii cxéJJ *. jondje. Mint elveszni, hogyha fejedelem mondja * Mám kérdrsftnk jelszót, elvet nem keresünk: Vad önkény a arára gyilkolnak, elástak. * Néhol fenyegetödxik is: .Több élet nem megy potom-áron, Ezentúl t vér drága lesi! * Valóban több helyütt szerencsésen eltalálja az igazi bangót és ilynemű költeményeinek nem mindig csupán viszonylagos értéke van. Összegyűjtőit vegyes versei közt is van egypár számottevő, meglehetős kordal. („Merengés-, „Kossuthoz-, „Levél képviselő barátom­ hoz- stb.) Darmai Viktor, a tavaly elhunyt tehetséges ifjú, határozottabb, lelkesebb és szilajabb Gáspárnál. Mindenekelőtt republikánus. Rsjong e kormány­ formáért és igazi szenvedéllyel mondja: • .Oytlölöm azt a azzbadaágot, Mely koronát kordon fején! * A „Rcspubliea dalai- féktelen gyűlöletet lehelnek. Véres szájú demokrata, a ki kiadta a jelszót: „Monar­ chiák pusztuljatok!- Tettvágytól, a revolueiő tűzétől ég s a tétlen elvtársakat cselekvésre sarkalja. .Halljátokt sir rexpabtlkánk. * (VA<o következik). Az igaxaág és a publikum érdekében kénytelen ' vagyok, e tekintetben, az igen tisztelt rendőri hivatal­ tól felvilágosítást kérni, s kérdeni, bogy fog-e intéz­ kedni, bogy a halálos Ítélet azonnali végrehajtását, tárgyszó g módosilassék, s bogy e szerencsétlen elítélt kutyáknak legalább fog e> annyiban etoe J kegyelme sebb lenni, hogy a 24 órai időt a siralom házban töltve, a bekövetkezendő agyon varelés drasticu mód­ járól, vagy a véletlen kegyelemről gondoskodhatnának. *) B - Gyarmat, 1879. májú 27-én. Markovics Ödön. Levelezés. Szob, 1879. májushó 25-én Tisztelt Szerkesztő úr! • A magyarosítás terjesztésének elóbaladását érintő közleményekkel szemben, úgy vélem az olvasóközön­ ség érdeklődéssel viseltetik; ennél fogva legyen szabad nyilvánosságra hoznom, bogy a túlnyomóiig tót ajkú lakosságot számláló községünk rom. kath. hitfelekezeti, két osztályból álló népiskolájának növendéket a tan­ folyam II. félévi vizsgájukat számos hallgató jelenlété beu f bő 24 én tették le, még pedig a tantárgyak mind­ egyikéből dicsérendő sikerrel magyar nyelven; ezen siker feletti örömének az ott megjelent hallgató közön­ ség élénk tetszés nyilvánítással adott kifejezést A fbnnebb jelzett népiskolai vizsga alkalmával a tót ajkú növendékeknek a magyar nyelvben tanúsított előmenetelükért, az elismerés tagadhatatlanul Holióey Gyula és Lacsnyi István tanító urakat, mint az itteni iskolai oktatást végzőket illeti; de másrészről nem le­ het kétségbe vonni, bogy e tekintetbeni kiváló érdem Poliakóvics Ignácz helybeli plébános úré, a mennyiben az ő fáradhatatlan ügy buzgalma következtében lett a * itteni népiskola tantermébe a tót nyelv száműzése ál- ■ tol a magyar, mint jelenleg egyedüli oktatási tannyelv i babosra. -tt Ha nálunk a magyar nyelvbeni oktatás évről érre ily nagy mérvű előhaladást fog tenni, az esetben Szob i lakói néhány évtized alatt,tisztán magyarok lesznek; ■ ezen reményem teljesülésének hathatós eszközlésében.» hozzá járul azon körülmény is, hogy az itteni lakosok, a helyi viszonyoknál fogva, a környékbeli magyarjakosaággal folytonosan érintkezésbe vannak. t > Vajba Kárpátoktól Adriáig a magyar nyelv ok- i tatását s evvel karöltve terjesztését ily siker koronázva;'-' akkor nincs kéteégbenne, bogy hazafias aggodalmaink nagy részben csökkennének és lehetne reményt táplálni, ) egy jobb a nemzetünknek rég megérdemelt jobb jövfije iránt. Baloghy Endre . . .. Nagy-oroexi májú 28... ... Ax e folyó évben garázdálkodó záporesőkből ne­ künk is kijutott már egy rész, ugyan is: tegnap d. u. 5 órakor délnyugatról tornyosult terhes ielbők folytonos dörgés és villámlások kíséretében közeledtek hozzánk, mire a záporcsső G-tóI 8 óráig . szakadatlanul hullott alá, s következtében a víz nem egyedül a partok éa : árkokat töltő meg, de még az útezák is járhatlanok , lettek, » a csordáról érkező marhák úszva vergődtek haza, sertés és egyéb apró marhákban van elég kár, oda vannak kertjeink, a vetés nagy része, és . a sző­ lőkből annyira lehordta a főidet, bogy ast egy év alatt sem lehet vissza hordani sxóval: iszonyú károkat okozott. £■ Rétéig és környékén, amint haljuk, még nagyobb ká- > rókát okozott az ár, mert malmot házakat döntött romba, és a házi álatokból is sokat elpusztított Ezek szerint mostoha esztendőnek nézhetünk elébe még pedig ellebetflnk reá készülve, bogy ez nem volt az utolsó csapás, mivel tudjuk, bogy egy baj a másikát követi Hogy mikép esünk át ez év csapásain, azt csak a jó Isten tndja. .ü Ments meg uram minket a további csapásoktól! Árvay József. — Hírek. Nógradmegye közsseretetben álló alispánja: Madách Károly úr és a minden körben tisztelt aliü-' *, pánné kedves neje szül. Caernns Emma f. hó 81-én tartották példányszerű házasságuk 25 éves évforduló­ ját ünnepélyes lakomával éa tánczmnlatoággal össze­ kötve. Az ünnepély részleteiről időhiány miatt a jövő számban. Jeszenszky Dáné budapesti közjegyzővé kine­ veztetvén, csakugyan itt hagyja B.-Gyannatot; azon várost, melyet nélküle képzelni sem lehet, azon várost, melyben minden szép és jó intézmény az ő nevével �NÓGRÁDl LAPOK Harmos Gábor tiszti főügyész Az uj erdőtörvény. Kazinczy Lajos A legújabb magyar politikai lyra. Komjáthy Jenő-től �NÓGRÁDI még pedig * msgánbirtokoe, vagy ba ex erre nem képe * ax állam segélyezése mellett lánulatok utján. Ax egész törvény elég szigora, a czélja ax, bőgj- a már iá sggasztólag nagy mérvei oltott erdő pusxiitásoknsk véget vemen s egy állandóan biztos jövedelmet nyújtó álta­ lános erdőkezclési mód állapitaMék meg. Igax, bogy máa államokkal ellenkezőleg a szorosan vett magán erdőbirtokok mikénti kezelését éa kihasználását bár szükségesnek tartaná, nem szorítja korlátok kOxé, éa ennek okát mai nyomaaxtó gazdasági birtokviszonyaink­ nak tudja be. Erdórendéaxeti hatóságul első fokban a törvény­ hatóságok kösigaatáai bizottságait, másod fokban a mi nisteriumot nevezi meg, a a törvényjavaslatban kifejő * zott iotentiók okaxerü ée igazságos végrebajtáaára szakképzett közegeket tart szükségesnek felállítani. Megnevezi a kisebb erdai kihágások fórumait, s szigo­ rúan intézkedik ax erdő égések eseteiben történt ma Izgatásokat illetőleg, melyek meggátláaára külön intézkedéseket ir kőről, miket csak helyeselni leheL Végül egy országos erdei alap létesítését cxéloxxa, mely ax erdőgazdaság elömoxditáaára forditta'nék, melyet til­ tott cselekmények elkövetői jelen törvény javaslat alapján pénsb In intések ben fixelnénűk. Tekintve megyénk erdészeti viszonyait, sxivtlnk * bői örvendhetünk eme törvény hozatalának, mely hi­ vatva van erdői pára oknak mint általában; úgy me­ gyénkben is oly lendületet adni, mi által ax eg'ik jelentékeny s állandó jövedelmi kutforrása less, anél kül. hogy a jövőben annak valami kárát látnék. G S. Z. K. Segély a maga idején. „Jég, rozsda, árvíz, felhőszakadás ** stb. ex szokott közönségesen azok mentsége lenni a nem-adakozásra, a kikhez mai napaág egy egy „emberbarát * 4 valami speciálisabb magán ínséges fehegéléso végett, aláírási ívvel fordulni bátorkodik, És ide a mai csapáson időkben csakugyan bátorság kívántatik; mert hiszen a mente getődxőknek Altaljában igazuk vau; a mert a visszantasittatás kényszerű elszenvedése bizony senkire nézve sem lebet kellemes. Ritka kivételt képeznek azon bol­ dog emberek, akik azért nem adnak, mert alkalmatlan nekik a jól megtOmötl erszényt felnyitniok És hát ilyek is vádnak. Annál vigasztalóbb, hogy a közönség közepette is, a jótékonyság a nemesi) keblekben, nem zárkózik el áltól, bogy a még incégesb embertársak nyomorán, kivált ha ezek tebetlen, szenvedő árvák, segitni siessen. Ily nemes emberbarátot tisztel Nógrádmegye az ö saeretett oreságoe képviselője Ati'xa Ugh Pál árban, a ki egyszerű felkérésre el tálalván az adománygyűjtés nem kellemes tisztét, nem csak, bogy maga nyitá meg az adományozók dixzcs sorát, hanem oly feládoxó kész­ séggel is köröztető azt, rOgtön ax országos képviselők között, bogy a teljesen beirt iv, melynek adománytar­ talma a szegény árvák égető szükségein segitni telje­ sen elégséges, a hozzá intézett felkérést közvetlenül kOvstő másod napon, már a b gyarmati postán vala átvehető. Ilyesmi úgymond Se. I*. őr, a küldeményhez közt éa az ő egyetlen tulajdonképi problémája ax emberi szít: csak akkor zengheti igazán a népek csatáit, a tömeg vágyait, reményeit és álmát, melynek, mint egy óriási chóras viharszerü melódiája, dalában hangot nyerve Összefolynak. Nehány akkord az mindössze, a mi bizonyítja, bogy van még egy húr, melyet kongresszus, háború, népnyomor, merénylet és keleti kérdés hoznak rezgésbe. Nagyobbrészt kulisszadOngetések a Petőfi mennydör­ gései után. Oáspár Imre, e felületes érzelmű, kapkodó és beteges lyrikus nyitja meg az új politikai dalnokok soráL A „Dalok az időnek ** indulatos, erős hangon van­ nak Írva. A szerző korszerű eszmék szószólója éa divatos állambölcseleti frázisok hígítója. Tűz és han­ gulat van verseiben, melyek egészben véve forradalmi színezetűek. De minden jóakarata mellett sem képes a kifejezés azon magaslatára jutni, a hol az érzelmek ée gondolatok teljes átlátszóságot nyernek. Mint a politikai költők rendesen, ő is demagóg. A nép mellett van és lázit a királyok, a vérontás és az uralkodó törvények ellen. A törvény ellenében védi a jogot. .Törvény xx árvák xokogta, A gyösgák bája, nyowora. S ax ékkövea, dó * * korona. Majd: „Utak, bitorlók, bArtöBórök . . . A törvény a ti pajuotok. Velünk, ka egyazer harezra. keltünk, Legyen ax igatag a a jog! * Keserű, gúnyos fájdalommal mondja: „Niacaen sok ember e világon. Ember eaopán a fejedelem * Majd megint bús részvéttel kérdi: .A népnek Minek van álma, érxeU? Kévét; pxranexsxó, ex reménye, Ex aorta, ex ISrUaeta. * \ LAPOK. csatolt szép levelében „csak kötelesség !** Mi pedig si­ etünk hozzá tenni, bogy ex az, a minek a neve „se­ gély a maga idején , ** és a miért legyen ezennel kifejezve, a megvigasztalt árvák nevében, leghálásb köszönet úgy nsgyságos Szontagb Pál úrnak, mint azon mélyen tisztelt országos férfiaknak, a kiknek ne­ veit s kegyes adományaikat ide feljegyezni a Nógrádi Lapok szerkesztő égő sxercncaéjének éa büszkeségének tartja, u. m. Szontagb Pál 2 Irt, V. Kovách László, Emmcr Kornél, Bokros Elek, Wabrmann Mór, Gróf Bethlen András, Máriássy Sándor, Poor Antal, Schmausz Endre, Ernuext Kelemen, Scitovszky János, Cborin Ferenez, Zay Adolf, Plaehy Tamás, Dőry Dénes, Rácz Atbanáz, Dr. Knöpfler Vilmos, Szilágyi Barnát, Gróf Báufy Béla, Sztojkovita Péter, Rrőnay látván, Ivánka Imre, B. Révsy Simon, Scbaeffer Antal, Sváb Károly, Szouiczoy Ödön éa Vég Károly I—1 frt, Vizsolyt Gusztáv, Gróf Zichy Ágost, B. Rndics József. Frőblich Gusztáv ős Gf. Caáky LAsiló 2—2 frL, Horváth Lajo *, Juhász Mihály, Dániel Ernő, B. Kemény Géza. Lázár Lajos, György Endre, Nagy Gábor, Janiceáry Sándor, Szende Béla, SzögyényiMarich László ifj., Id. Gróf Teleki Géza éa Vécscy Tamás l — l frt, Lyka Döme, B Wenkhein Béla ős Harkányi Frigyes 2—2 IrL A Nógr. I^pok múlt szá­ mában itt helyben eszközölt a 15 frttal kimutatott gyűjtés további eredményéhez járultak újabban: Lovag Imády Károly eep. pléb., Tapolcsányi Ferenez, Sztranyavezky Géza, Kazinczy Gábor, Hanzóly Béla, Perleberg Viktor a Fáy Árpád l—1 frL Nem mulaszthat­ juk el itt köszönetül folemlileni Biener Ferenez kala­ pos mester úr azon nemeskeblű tettét, mely szerint, ha­ bár maga ia szűkea körülmények közt, a házában lakó árvák részéről 8 bora bátrálékbsn volt (P. I. úr által neki kifizetett) lakbér összegéből 10 azaz tiz irtot ön­ kényt és egész készséggel leengedni szivéé volt. Ellenjegyző : Pajor István, m. k. Szerk. Nyílt kérdés. Balassa-Gyarmat, nagy község t. rendőr hivatalához! A „Nógrádi Lapok ** f. évi 21-ik számának, fairek rovatábán, c ezim alatt „kutya rendelet ** értésemre esett, bogy az igen tisztelt rendőri hivatal a kóbor kutyák elfogatására egy szigorú rendeletét bocsátott ki, s a helybeli sintér urak, annak még szigorúbb fo­ ganatosítását, nem is mulasztják el, — mely eljárást, csak helyeselnem kell. De, nem helyeselhetem, sőt meg botránkozással vettem tudomást arról, bogy a sintér urak, annyira szigorúan ragaszkodnak e rendelethez, bogy f. hó 26-án reggeli 9 órakor, az nap reggelén, a midőn a kutyá­ kat á városban elfogván, saját szemeim láttára, a vásár téren, a halálos Ítéletet, rajtok Azonnal végre is haj­ tották. E szigorú, s pontos hivataléi úgy ködőn elten,-nem csak, mert, rendőr ellenes is, közvetlen a város mellett agyon verni,'teszek kifogást,-de mert úgy tudom, hogy az elfogott kutyákat 24 óráig a sintér, életbe tartani köteles (ba csak nem veszett az eb) azt tulajdonosa az idő alatt megválthatja, mert, nem mind kóbor, -és veszett kutya ám az, a melyet a sintér úrnak el let szik fogni, (fájván egyedül a bőrére a foga) Vörös radikálissá lesz, midőn a királyok ellen izgat: .Az 4 hatalmak zyóBZtsáfrd Bátor, midőn te gyáva vagy! Gáspár füzetének gyöngye a „Katona esküje . ** a szegény harezos megadással mondja kényszer esküjét: , Eáküixünk, életünknek nincs máx exélj . * gondja. Mint elvenni, hogyha fejedelem mondja! Nam kérdésünk jelszót, sirat nem keresünk : Vad önkény exavára gyilkolunk, a lesünk. * Néhol fenyegetödzik is: .Több étet nem megy potom-áron, Ezentúl a vér dráffa lant * Valóban több helyütt szerencsésen eltalálja az igazi hangot és ilynemű költeményeinek nem mindig csupán viszonylagos értéke van. Összegyűjtött vegyes versei közt is van egypár számottevő, meglehetős kordát ,(„Merengés ** , ** „Kossuthoz „Levél képviselő barátom­ ** hoz stb.) Darmai Viktor, a tavaly elhunyt tehetséges ifjú, határozottabb, lelkesebb és szilajabb Gáspárnál. Mindenekelőtt republikánus. Rajong e kormányformáért és igazi szcnvedélylyel mondja: • .Gyűlölőm azt a szabadiágot, Mely koronát hordoz f^jén! * A „Respubliea dalai' féktelen gyűlöletet lehelnek. Véres szájú demokrata, a ki kiadta a jelszót: „Monar­ chiák pusztuljatok! ** Tettvágytól, a revolueió tűsétől ég s a tétlen elvtársakat cselekvésre sarkalja. .Halljátok! sir rcfpubtlkánk. * (Végo kövatktxik). Az igazság és a publikum érdekében kénytelen vagyok, e tekintetben, az igen tisztelt rendőri hivatal­ tól felvilágosítást kérni, s kérdeni, bogy fog-e intéz­ kedni, bogy a halálos ítélet azonnali végrehajtását, tárgyszó § uódositaseék, s bogy e szerencsétlen elitéit kutyáknak legalább fog e annyiban azon {kegyelme­ sebb lonni, bogy a 24 órai időt a siralom házban töltve, a bekövetkezendő agyon vereléa drasticns mód­ járól, vagy a véletlen kegyelemről gondoskodhatnának. *) B -Gyarmat, 1879. május 27-én. Markovics Ödön. Levelezés. Szob, 1879. májushó 25-én Tisztelt Szerkesztő úr! • A magyarosítás terjesztésének előbaladását érintő közleményekkel szemben, úgy vélem az olvasó közönség érdeklődéssel viseltetik; ennél fogva legyen szabad nyilvánosságra hoznom, hogy a túlnyomólag tót ajkú lakosságot számláló községünk rom. kath. bitfelekezeti, két osztályból álló népiskolájának növendékei a tan­ folyam II. félévi vizagá jókat számos hallgató jelenlété ben f hó 24 én tették le, még pedig a tantárgyak mind­ egyikéből dicsérendő sikerrel magyar nyelven; ezen siker feletti örömének az ott megjelent hallgató közön­ ség élénk tetszés nyilvánítással adott kifejezést A fönnebb jelzett népiskolai vizsga alkalmával a tót ajkú növendékeknek a magyar nyelvben tanúsított előmenetelükért, az elismerés tagadhatatlanul HollÓey Gyula és Lacsnyi István tanító arakat, mint az itteni iskolai oktatást végzőket illeti; de másrészről nem le­ het kétségbe vonni, bogy e tekintetben! kiváló érdem Poliakoviee Ignácz helybeli plébános úré, a mennyiben az ö fáradhatatlan Dgybuxgalma következtében lett az itteni népiskola tantermébe a tót nyelv száműzése ál­ tal a magyar, mint jelenleg egyedüli oktatási tannyelv behozva. Ha nálunk a magyar nyelvben! oktatás évről évre ily nagy mérvű elöhaladást fog tenni, az esetben Szob lakói néhány évtized alatt,tisztán magyarok leesnek; ezen reményem teljesülésének hathatós eszközléséhez hozzá járul azon körülmény is, bogy az itteni lakosok, a helyi viszonyoknál fogva, a környékbeli magyar la­ kossággal folytonosan érintkezésbe vannak..' .» Vajba Kárpátoktól Adriáig a magyar nyelv ok- i tatását s evvel karöltve terjesztését ily siker koronázva; ' akkor nines kétségbenne, hogy hazafias aggodalmaink nagy részben csökkennének és lehetne reményt táplálni, egy jobb a nemzetünknek rég megérdemelt jobb jövője iránt. Baloghy Endre Nagy-oroszi május 28. Az e folyó évben garázdálkodó záporesőkből ne­ künk is kijutott már egy rész, ugyan is; tegnap d. m. 5 órakor délnyugatról tornyosult terhes felhők folytonos dörgés.és villámlások kíséretében közeledtek hozzánk, mire a záporesső 6-tól 8 óráig szakadatlanul hullott alá, s következtében a víz nem egyedül a partok és t árkokat töltő meg, de még az útezák is járhatlanok , lettek, s a csordáról érkező marhák úszva vergődtek haza, sertés és egyéb apró marhákban van elég kár, oda vannak kertjeink, a vetés nagy része, ée a sző­ lőkből annyira lehordta a földet, bogy azt egy év alatt sem lehet vissza hordani szóval: iszonyú károkat okozott. Rétság és környékén, amint haljuk, még nagyobb ká­ rokat okozott az ár, mert malmot házakat döntött romba, és a házi álatokból is sokat elpusztitotL Ezek szerint mostoha esztendőnek nézhetünk elébe még pedig elle­ hetünk reá készülve, hogy ez nem volt az utolsó csapás, mirel tndjuk, bogy egy baj a másikát követi. Hogy mikép esünk át ez év csapásain, azt csak a jó Isten tudja. Ments meg uram minket a további csapásoktól I Arany Hírek. Nógradmegye közszeretetben álló alispánja': Madách Károly úr és a minden körben tisztelt alis­ pánná kedves neje szül. Csornáé Emma f. hó 31-én tartották példányszerű házasságuk 25 éves évfordulóját ünnepélyes lakomával ée tánczmulatsággal össze­ kötve. Az ünnepély részleteiről időhiány miatt a jövő számban. Jeszenszky Dáné budapesti közjegyzővé kinőveztetvéo, csakugyan itt hagyja B.-Gyarmatot; azon várost, melyet nélküle képzelni sem lehet, azon várost, melyben minden szép és jó intézmény az ő nevével •) BAralat i!l • dolog, a katjrarvadolotei tluUlotbaa kell tertaonnk, ét csak dleakrettro vilik a rvadíri kivatalaxk, ka exea rendelet exlgort vigrehaJUakt enkteü. Hiea u eaber a eok kóbor «e aeai kóbor katya alatt a ár alls mehet vóflr blrtoe asatexAa alodif tartania kell, hogy egy vagy aAa katya ka aeate harapja aag, de aa egóex atexka vóglg ugatja Tennék dvüleAH katyikat tartani vÍrna! lakoeokboa llíóent Ml csak alt az ónrevótalt ont­ ják 11. ö órnak. hogy a kátyúk a várnákon kóaal megbotránkoz­ tató módon veretnek agyon. SUlrt. �nógrádi kapcsolatban áll Sajnoson váazüuk tőit búcsút, « om lékét tísxlslstbou tartva, kívánunk mind. n jót uj pályá­ jából, malyst tebeuégei éa boxxáférbotleu becsülete által megérdemelt. A b. gyarmati klr. közjegyzői áilomáara, mely Joszanuky Danö úr távoztávaj, megüresedett, — mintegy 60 ea pályáinak. -- A közóha) azonban ax, hogy Sstranyavaxky Géza eddigi helyettes közjegyző, ki a közjegyzői intézmény életbe lépte óla kizárólag ezen téren mindenki megelégedésért működött, s ez által a közönség bizalmát megnyerte, neveztessék ki az igazságflgyminiszter által. — Mintegy 50 városi és vidéki tekintélyéé egyén e tárgyban kérvényt is inté­ zett a miniszter úrhoz. — Hoatmegy v székhazának fekete (értesítő) táb­ láján közfigyelmet éa rokonszenves örömet kelteit ki ttögezatt távirata Gróf Gyttrky Ábrahámnak, melyben értesíti a msgye alispánját, miszerint Király ő felsége e hó 31-én Báró Majthényi László főispánt, valóságos belső titkos tanácsossá kinevezni méllóztatotL A megye alispánja azonnal táviratilag a megyei tisztikar nevében üdvözölvén a főispánt: ez rögtön szívélyes köszönetét nyilvánította „barátainak. * Meder vary Antal Ügyvéd, aa Ipolyság vidéki ipartársulat létesítése körül szerzett érdemei s tett szolgálatainál fova, a társulat disz tagjává megválasz­ tatván, mull héten nyittatott át neki köldöttségilog Lamy György ipartársuli igazgató velős szónoklata mellett a tagsági diszokmány, melyet a megtisztelt férfiú élénk és nyomós szavakkal köszönve vett át. Ugyancsak ő lett kiküldve a társulatot a legközelebb tertptt iparcongressusoo Uupaposteu képviselni. *ay t»xila Caesar bontmegyei főszolgabíró legkö­ zelebb eljegyezte Fajik Mária kisasszonyt Esztergom magyéből míg Vtrezler Gyula bontmegyei földbirto­ kot jegyet váltott a porosz Horob Ármin magyar lelknletu Maliid derék leányával. Hontmcgy e részéről a székeefevérvári iparkiálli tás és ooagvsssusra ^küldettek (saját költség ökre) La evsmUehar Pál, Plaeby Berta, Pougrácz Lajos éa Vi­ lágé/ Károly ■sgyabisottsági tagok, kikhez tetszés zssrárt mások is csatlakozhatnak. Az Ipolysági templomban f. bó 24 én érdekes esküvő ment véghez. Ugyanis Kovács Mihály nógrádmegyei földbirtos és Mózsr Jozefina kisasszony esküdlek egymásnak örök bőséget számos néző jelenlétében Névre agyuk valáaak: Nagy Sándor urad, haszonbér­ lőnk és Sartóriusa József Vőfélek: Komjáthy Miklós (Nógrádból) ás Főikuaházy Sándor. Nászaaszonyok: Vas­ kavics Jóssefoé és Nagy Sándorné. Koszorú leányok: Kelisr Ilka és Jancsár Mariska úrhölgyek. Ax esküvőt gazdag villás reggeli követte a menyasszony nővére Sartórina Jóxsafnéoél, mely után a boldog vőlegény szép fogaton röpitte el szép menyaszonyát, a német typus egyik szép példányát. * Lan Humnier Franeztaka b. gyarmati leánynöveldéjében a múlt vasárnap igen szép közönség je lenlétében adták elő a növendékek „ax erény és ki­ tartás jutalma1* eximú gyermekek számára irt színda­ rabok A szereplők közöl különösön kiemelendők : Ko- lapok. czaurok Eugon (ki kedvesen szavalt is) Egri Irma óvoda megszemlélése. 10--11-ig. Tanító egyleti nagy­ Mártonfalvai Jolán, Alk Irma, és Berta, Prőuai Margit, gyűlés Ennek tárgyai: a) Emlékboszld Cservenák Újhelyi Sárika, l’lácby Aranka, Pap Margit. — A fel­ Károly néptanító felett, b) Értekezések, c) Egyleti folyó ügyek, d) Külön boleleutott indítványok. Közebéd vonások között uobáy jelesebb dallal lett meglepve a délután ’ - 4 ig. A taneszköz és kézi készítmények közönség, moly a kis növendékek előadását mindvé­ kiállításának megszemlélése, magyarázó előadással. gig figyelemmel kísérte. — 4—>ig. A liMtouczi posztógyár s egyebek meglök ntésu. A U Gyariunlb város, kóterebon mely a börtön­ tw-9 ig, Színi előadás, a nógrádmegyei néptanítók öz­ vegyei és árvái javára 9 — 10-ig. Dalárda. Juniushó rendszerek egyikének sem fclclmcg, egy 45 éves czi ifién: Reggel 7 órákkor kirándulás a Forgácb grófok gány koldus vaajetartóztatva, ki maga som tudja, Gács várának és a (jácsi posztógyárnak megszemlélésé bol született? re, 12 órakor összejövetel a loeonczi fürdőben. — Az 1000 ik tűzoltó őrség ünnepélye ma este Jegyzet. A helybeli rendező bizottmány a városházán nyit irodát, onnan történik az igazolójegy előmutatáaa 8 órakor veszi ködeiét. Holnap d e. 10 órakor disz mellett a beszállásolás s ugyanott minden szükséges gyakorlat, d. u. 2 órakor kivonulás a nyircabc, bol értesítés szives készséggel nyujtatik. Az Elnökség. már 3 órakor veszi kezdetet a táncz. A közönség törne Hulla. Kővár mellett m. bó 29 én egy 16 éves gosen készül. fiút fogtak ki az Ipolyból, s halva a b.-gyarmati kór­ Felfalván A b.-gyarmati honvéd- és polgári lövész­ házba szállították a ki fogottnál talált gyüszü és ka­ bátjába szűrőit tűkből Ítélve, — az illető szabó lehe­ egylet elnöke, folyó évi juuius hó 8 ik napjának d. u. tett 3 órájára a színkör helyiségébe egy tauácskozmáuy Rövid fairek. A b. gyarmati polgári iskola nö­ megtartását tűzte ki, kérve minél számosabb megje­ vendékei által rendezett majális május hó 26 án da lenést, hogy ez alkalommal az egylet mikénti fonállczára annak, hogy első tavaszi mulatság volt, — nem hatása tárgyalható lehessen. sikerült. — Losoncion o napokban temették cl Baleset. Kaaztovszky József varbői körjegyző 'Gelléu Endre oltani ügyvéd keuvoe és szeretett ne f. hó. 28-án éjjel méhesében elaludván, — a méhes, jét: Vattay Gizellát. Béke poraira! — A búcsujárók szent éneke megkezdődött; — a nép tömegesen eddig ismeretien lettesek által rágyujtatott, — s a vonul fóutezánkon keresztül — a áhítattal siet a szentkörjegyző, annélkbl, hogy a külömben nyílt méhesből kúthoz. — Cscrueczky Gyula b. gyarmati ev. káplány menekülést kísérlett volna, bolttá égett. — Jelen eset alig egy havi szolgálat után elhagyta az ecclézsiát. — szigorú vizsgálat alá vétetett; mivel a fáma máris úgy A „Czigány- előadása — a b gyarmati műkedve beszéli, s ezt mi is fenntartással közöljük, hogy ugyan, lók részéről jun 12 vagy 14-én fog megtartatni. — azon éjjel, mikor o borzasztó eset történt, egy szerel, mes kalandor csapta a szépet bont a szépeknek. Szerkesztői üzenet. Elemi canpaHok Május 22-én rémes felhőszaka B-Gyarmat 11. úrnak. — Cxikkit kütelesxégunkDtk tart­ dás rongálta meg Megycr község határát, mely egy­ juk knxólní bár raállal a jót jóval íoRjuk racfrootauí. E ax-iabói azonban — ktaún érkeite miatt — kimaradt. szersmind bciszapolta a csatornák mentén elterülő ősz Búd aprít. 0. J. úrnak. Vettük a cxikkrt, — • ürülünk, szes réteket, melyek már már kaszálófélbcn voltak. bujry megyénk egyik jeles fia ü ott van ax útturók küxótt. Jóvőrt *(tax « rovatot axentelQok e tonloa tárgynak. Több ház is összeomlott a lassabb részeken, néhány családot csakis a háztetőkön át lehetett kimenteni, a víz E Halta szerkesztő aaerkeaxtó felelős ár oly erővel és hirtelenséggel csapott be, hogy alig ke­ Horváth Danó Dtmó. rült fél órába, s már is félölnyi magasságban vágta keresztül a falu közepét, semmi vétevén sok vetést és holtaikét Verőcééről Írják. Borsasxtó délután volt f bó Közhírré tétetik, hogy a nógrádtnogye27-én Verőcxén és a Nasxál (Nagysxál) alatt Terhes és vésxtjősló felhők kerekedtek, s d. u. 4 és félórakor bcli káliói körorvosi állomás f. 1879. évi roppant zúgás között csaptak le. A sebesen alá hulló junius hó 5 én lesz választás utján betöltendő. jép először dióuagyságú, majd tojás nagyságú lett, vé­ Évi fizetés 600 írt, szabad lakás, istálló és gül pedig igen sűrű adagban összevert mindent. Az ú. pinczével. * n.'gimpli hídon mely 7 méter magas, majd átcsapott a Csak orvostudorok pályázhatnak. vizár, majd a hid az esős roham folytán megrepede­ zett; úgyhogy az éjjel az osztrák, államvaspálya köz­ lekedése itt megakadt s Tisza Kálmán és nr. jEdelsheim Gyula uraknak gyalog kellett átmenni a hídon. Borzasztó csapás '. A vetés a szőllök egy óra alatt mind tönkre tétettek. — Katalin melletti váczi útra a Ka­ szál hegyről mintegy 10 öl fa, — roppant nagy tőkék hulltak le, s a közlekedést megakadályozták. Á váczi elöljáróság gyors intézkedésének köszönhető, hogy az azonnal kiküldött munkások a közlekedést még az nap visszaállították. Meghívás. A nógrádmegyei tankerület tanitóegyletének Losonca városában 1879. évi juniushó 4 én és 5-ik napján tartandó harmadik nagygyűlésére. Sorrend juniushó 4-én: Reggel 7—8 ig Toroászati díszelőadás a képezde tornaterén. 8—9 ig. Gyakorlati tanítás a rom. katb. felekezeti népiskolában. 9—10-ig- A városi Hirdetmény. H I R D E T É S E K . A pl-isi 1878-ikl és egyébb 5 kiállításon I rendű érmékké' kitüntetett. LŐRINCZ ISTVÁN, lábbeli gyára Budapest, muzeumkörut 8. Van szerencsém a t ez. vidéki közönséget értesí­ teni, miszerint lábbeli gyáramat akként berendeztem Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00633.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_06_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-06-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 22. szám (1879. június 1.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c02daf02a57e58a0dcbffcb34388d76a.jpg 9dcee78038b1c229d75f372e34a79971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4cc52f8d4feadb4e8a98403fa37ac51c.pdf 4c44146e902939cb6aebdf4b45eb282c PDF Text Text B.-Gyarmat. —- Hetedik évfolyam. 23-ik szám. Vasárnap, 1879. június 8. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI Politikai, társadalmi Előfizetési feltételek: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehet B.Gyarmaton. HIRADÓ. s közgazdászati hetilap. Hirdetések díja: Öt hasábos petitsor 5 kr. Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. Nyílttér garmond sora 20 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. - Bel. és külföldi hírlapok számára hirdetményeket elfogad Háy Károly hirdetmény-közvetítő irodája Budapesten, 3 dob-utca, 14. sz. 2. ajtó. 3. Méhészeti termékeiket, e célirányos ess késeiket az árucsarnok közvetítésével eláru­ síthatják stb. Az egy let alapité tagjai lehetnek egye­ sek és egyletek, ha egyszer mindenkorra 30 irtot befizetnek. rendet tagok, kik éven­ ként 3 irtot fizetnek Nem csélom a méhészei fontosságát ecse­ telni, azt is mellőzöm, hogy a hazai a kül­ földi méhkaséi köeölt párhuzamot vonjak, mert a tények elég világossá beszélnek Hazánkban mintegy 17600 kösaég vsa. A hiányos statis tikai adatok szerint községenként 35 kast (kaptárt) szamithatunk, s okszerűtlen kezelés folytán a jövedelem igen csekély, vagy épen semmi; holott községenként csak 3tX) köp út számítva 3.500,000 képűnek csak 2 írtjával épen 1 millió irtot kellene évenként jőve•ininiMnio Ea öesnegből hány szegény ember fisét hetné ki adóját ? Bizalommal fontok hozzád kedves ba­ rátom azon kérésemmel, szíveskednél jelen tudóaitásomnak becses lapodban helyet adni, kérésem továbbá oda u irányul, kegyeskednél a mellékelt aláírási ivet a szerkesztőségnél — ha felettébb terhedre nincs — késsen tar­ tani a nagy érd00^0 közönség számára alá írás végett * Midőn ezen egészséges mozgalom anyagi de különösen szellemi ;>ártfogasát nagy rabé caült figyelmedbe a legmelegebben ajánlanám, maradok őszinte barátod Okolicsányi József. A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetési pénzek, reclamatiók és hirdetések a kiadóhoz intézendők. Nógrádmegyei tanitógyűlés Losonczon. �NÓGRÁDI Felolvastatván a köayvtárnoki jelentés, ebből sajnosán értesült a közgyűlés arról, hogy u eddig Loeoocaon és Gyarmalou elhelyezett egyleti könyvtár saindöeue 40, mosdd negyven kötet könyvből áll. Ennek alkalmiból az elnök az egylet részére Itt) kötet részint tudományon, részint szépirodalmi tartalmú könyvet ajáal íel,'mely nemen példa nem maradt követő nélkül, a mennyiben Jessenák Ráfael tagién a szegény könyvtárt 10 kötetből állő paedagogtai művekkel szintén szaporítani ígérte. A közgyűlés mind a két adakozó nagylelkű adományáért jegyzőkönyvileg köszönetét szavaz. Éne — a * idő nagyon is előre haladván — az elnök a többség óhajának magfelelőleg a gyűlést fel­ függesztette a annak folytatását délutáni 3 őrára tűzvén ki, mindenki a képezde földszinti étkezdéjébe igyeke­ zett — as asztal örömeinek áldozni. A közebéd jóízű ételek a ital mellett, kedélyéé (el köszöntések között, átalában jó hangulatban csaknem S óráig tartott, a midőn is as elnök a gyűlést újra megnyitottuk nyilvánítván, mindenek előtt a délelőtt kiküldött bizottság jelentését adu elő élő szóval az egyleti főjegyző, mely jelentés bieszas vitát idézett elő, s melynek végre Hudecz Miksa vetett véget az által, hogy felvilágosító felszólamlásában kiderítette, misze­ rint a volt felső nógrádi tanitóegylet pénztáruoka kezelése alatt álló kérdéses összeg s a Kovarcz-féle alapitó levélben foglalt 140 frt egy és ugyanaz, minek folytán a közgyűlés főleg Kovarcz Emil tagtárs azon kijelentése következtében, hogy az alapitó levelet meg­ semmisíti, a föntebb! 140 frt tőke s törvényes járulé­ kainak az egylet vagyonához való csatolását határozatílag kimondja. A közgyűlés további tárgyait a kö­ rök s egyesek által benyújtott indítványok képezték, melyek speciális érdekűknél fogva nem tartozván a nagy közönség elé, azokat közelebbről érinteni feles­ leges volna. A közgyűlés folyamában felmerült tárgyak közűi felemlitésre méltó még az, hogy Kovacsik József veterán tagtársunk, ki folyó év szeptemberhó 1-én Onnepelendi negyvenegy éves Unitói hivataloekodás.:nak évfordulóját, a b.-gyarmati kör indítványa folytán, továbbá Gyurko és Varga elaggott nógrádmegyei nép­ tanítók kitüntetés, illetve megjutalmazás végett a kir. taafelOgyelóoég utján a vallás és közoktatásügyi miniszteriumboz ajánlólag fslteijesztetni határoztattek, s végre az, hogy a jövő évi közgyűlés helyéül közfel­ kiáltás utján Salgótarján s idejéül májushó vége tűzetett ki. A ritka tapintatossággal vezetett közgyűlés 7 óra felé eloszlott, s a tagok nagyobb része sietett a napi fáradalmakat kipihenni a sörház díszes helyiségébe, hol as országos hírű dalárda — értem a losonczit — ■ annak kitűnő s nem kevésbé birneves karnagya, Kovarcz Emil, páratlan műélvezetben részesítette a szépszámú társaságot £ egyszersmind a jótékonyság legszebb erényét is gyakorolta, a mennyiben a nógrád- megyei tanitóösvegyek s árvák segélyalapját a beléptidijakból befolyt 38 frt összeggel gyarapította. A mennyire kedves emlékű marad reánk nézve a dalestély, ép oly felejthetlen lesz előttünk ama kegyteljes fogadtatás, melylyel másnap a gácsi vár asszonya, özv. gr. Forgáeh Józsefné ő méltósága TÁRCZA. A legújabb magyar politikai lyra. Komjáthy Jenő-től. (Vége.) Bartók Lajos (Don Podrő) az üléslapokban knltíválja es irányt. Tovább fejlesztője a KipfelbanserKakas Márton-féle genrenak. Igazi élczlappoézis, melyre nem érdemes sok beszédet pazarolni. Verseit * „őrtüzek czim alatt gyűjtötte össze s kötetének egy eyklua a következő arrogáns czlmet viseli: „Petőfi Szibériában irt vénéi11. — Hogy is mondja csak az idősebb Vojtina? „Hahó! Csinyán barátom, több is kell aho’!* Mindnyáját felülmúlja Ábrányi Emil, őt két­ ségtelenül a Herwegh múzsája csókolta homlokon. A jeles fordító, Byronnak részben átültetője, a szellemes zsurnaliszta és finom érzékű kritikus csak legújabb időben fordult a lyra e neméhez, melyben mint eredeti poéta ia figyelemreméltót nyújthat Haaonlithatlanul erőteljesebb és tartalmasabb, mint az előbbiek. Eszme, igazság, meggyőző páthoez, elmés poiuto, szokatlan hév, darabos erő és igazi, hamisítatlan költészet található verseiben. Már as „Internationale kantátájáéban (kö tetőben as egyetlen politikai tárgyú költemény) feltűn­ hettek e tulajdonok. Költészete helyesebben nevezhető szociálisnak, mint politikainak. Szélső tanokért lelkesül és át van hatva a szociáldemokrácia elveitől. Nagyon könnyen budai és minden alkalom énekre hangolja. LAPOK kitüntetett s ama valódi magyar vendégszeretet, melyben minket részesített. A gácsi vár és po-stógyár megszemlélése után, búcauebédre a losonczi fürdőben gyűltünk össze, bonnét négy óra felé kezdődött az apostolok oszlása, s indultunk ki erre, ki arra, ki amarra s mindenki oda, a hol mégis csak legjobb — haza'. Zelenka János. Közönség köréből Ezen lapok egyik előző számában „Jótékonyság11 czim alatt egy czikkecske jelent meg, melynek tulajdonképen értelme a sorok között keresendő és oda megy ki, bogy jaj annak 1 ki az ott emlegetett „öt anyátlan árva11 részére nyitott adakozási ivet alánom Írja, s jelenben ugyan még névkiiráa nélkül, de jövőben névkiirás mellett is, uzsorás s istentudja miféle czimmel fognak felruháztatni mindazok, kik elég vakme­ rőnk, habár elvből is ellenkező meggyőződésben lenni s az illetők részére nem adózni. E sorok Írója ismeri az érdekelt segélyzendók viszonyait a nem habozik nyilvánosságra hozni, misze rint egy legközelebb eladott birtok ára felett tartott sorrendi tárgyalásnál tapasztalta, mikép azon kiskorúak nak elhelyezett tőkepénzeik vannak. De különben is, atyjuk egy 600 frt évi fizetéssel díjazott hivatalt visel. Ha tehát mi a szerény viszonyaink között ily családot is segélyzcndőnek vél az illető kezdeményező, úgy jól teszi ha önmaga számára is gyűjtöget. E mostoha évek alatt 100—200 holdas földbir­ tokosnak nincs 600 frt évi tiszta jövedelme; és bogy soká ne foglalkozzam a felvett tárgygyal röviden az­ zal fejezem be s sorokat, hogy az említett kéregetés, de mégiukább azon törekvés, bogy a nem adakozók peleogérre hozassanak: egéazéges felfogásnak nem,de legalább is agylágyulásnak a szüleménye. *) B. lege vett körűt. A házaspár viruló egészséggel és a 25 év előtti boldog érzelemmel lépett a templom oltá­ rának zsámolyához, hogy megújítsa szent frigyét újra. A caoaztvei templom alig volt Ily szép jelenetnek szemtanúja. De adjuk a történteket. D. o 10 órakor tartatott meg az esküvő, Lűlley József plébános úr áldotta meg újra a házasságot, s Imádi Károly remek szónoki beszédben emlékezett meg a házaspár, annak családja, környezete és barátaira nézve egyiránt kegye­ leten napról. A szertartást diszebéd követte. Délután B.-Gyarmatról és a távolabb vidékről is tömegesen érkeztek a tisztelgők, s este a csasztvei druidiberek tele volt vendéggel, s a természet csendjét, a vigadók zaja és zene kellemes búrjai váltották fel. A tiz óra pompás vacsorát varázolt elő, pompás ételekkel éajózamatú borokkal megrakott asztalok díszelegtek 3 te­ remben. A toasztok sora is megkezdetett, e azon eszmét, mit Veres Ernő úr toaaztjában tapintatosan megpenditett, Meliober Ferencz, Komjáthy Anselm, Pajor István és Szerény Gábor igen szép előadással fejlesztett to­ vább, s mivel pedig ezen eszme nem volt más mint annak a meleg óhajnak a kifejezése, bogy a házaspárt az Isten soká még nagyobb boldogságban éltesse, ön­ ként következik, bogy az ezen óhaj kifejező toasztokat dörgő éljen követé. A vacsora ntán tánezra kerekedett a fiatalság, s fokozott jókedvvel folytatta azt addig, mig a kitisztult ég hajnal pírja, nem vetette augarait a jó kápoezta levesre. A bájos tánezosnők egytől egyik előzékenyek voltak, habár egy kettő a reggeli órákban annyira kifáradt, bogy képtelen volt azon tourokat végigtáuczolni, mit Somogyi Zoltán közkedvcltségú fő­ szolgabíró úr rendezett. A négyeseket 22 pár tánczolta. A vendégek reggeli 5—6 órakor oszladoztak, a kedves nap emlékét sziveikbe zárva. .Nulla maritannm plu me dllicta marito. l’luqut isis colait nulla marila vimm.- Magyarul: Hírek liontban lemét szép és kedves leány vált bol­ dog menyasszonyé ez nem más, mint a megye alispánja Podborszky György kir. tanácsosnak ifiabb bájos leánya El is, kit piros pündkösd napján jegyzett el magának Jekeifalusy József kereskedelmi miuisteri fogalmazó. ilyu tu. B.-Gyarmaton e hó 7-én volt Ticsinszky Aranka városunk egyik szépének esküvője Kerner Lajos székesfehérvári vasúti tiszttel. — Szandán pedig e hó 14 én tartatik meg a bájos Fajnor Hermin kis­ asszony esküvője Frenyo András ecscgi körorvossal. Személyi hír. Nagy Iván jelzs régészünk f. hó 5-én és 6-án B. Gyarmaton volt. Jubileum. Mint lapunk múlt számában jeleztük, Nógrádmegye általánosan tisztelt és szeretett alispánja Madách Károly úr, a közkedvdltségű alispánná, Csernuz Emma őnagysága, máj hó 31 én tátották 25 éves bol­ dog házasságuk év fordulóját A 25 éves boldog viszony ünnepe volt ez, melyet 25 éves kölcsönös szeretet me­ •) Senki sem fozji Ufidnl. hogy * kiuiégei adakozás' nemei uivre sulii s hogy az Sgyefogyott emberek segélyezése emberbarát] kéulesség. Mihelyt síréi mejgjíz..dSnk. Jogosulatlan lesz a felszólalás azok ellen, kik as emberbarát! ueretetet a iair nemesebb sagallataUl buditva. gyakorolják, a ellentétes nézetbe jönnek azokkal, kik mielőtt adakoznának, minden körülményt meglátó Inak sót megfontolnak. _ Szsrk A „Ma sok tiszt elesett . . .“ egy hírlapi tydonság szüleménye és e csekélységből egész bravúrral kerekít egy takaros verset Az „Egy lövés * megírására a Nobiling-féle merénylet adta az impulzust Haragot lihegő, hatalmasan lüktető vers, melyet — miután ráöntötte a királyokra epéjét — gúnyosan végez: „Varasén hát, a M tigni. De éljen a uamár I* A „Császári herczegu-ben szembeállítja a szegény közkatonák temetését egy másik végtisztelettol, melyet a léha, érdemetlen, de bíboros ur kap Mig a vitéz, de szegény harezosokat egy meszes gödörbe együvé hányják, együvé a nagy, jeltelen sírba, addig .Goiét kap a sacakakSlyők: A caáaziri herexer " „ő felsége a szamár!11 egy másik versének sze­ rencsésen keresztülvitt refrainja. Azon fordul meg az egész, hogy a szamarat megválasztják — királynak. Drasztikus és éles szatíra. Az „Ágyúgolyók az arzenálban * bugo-victori stílben van Írva. A förtelmes romboló eszközök epedve várják a pillanatot, mikor szolgálhatnak a bűn és gyilkosság ügyének. E borzasztó thémáról épen társal­ gást folytatnak a personifikált, vérszomjas szörnyek. A „Lánczcsörgés“ a zsarnok lelkiismeretfurdalását festi, a ki tömlöczét ártatlanokkal töltötte meg és most álmában azok bilincseinek zaját hallja. Menekülni akar ez iszonyú hangtól, mint Kain a szem elől, do ép oly kevéssé képes. „Fisa * lé<b«n. mintha niuie Befaa lávát, n<aa murai. „Süt soha nem ueretett jobban, mint engem, a térje. 8 férjit ni, mint in. agy aoha nem kegyeié." Ezen, Juvenalis által irt, s Csalomjai által eszme és alak hűn lefordított gyönyörű verspárban foglalható össze Nógrádmegye szeretett alispánja: Madách Ká­ roly és tiszteletre méltó kedves nejeszü): Csernus Emilia 25 éves boldog házasságuknak, amint mon­ dani szokás — qnintessentiája. A b.-gyaniiati állami elemi iskola által f. junius hó 11-én a nyires erdőben tartandó tavaszi mulatságra az érdeklődő n. é. közönség ezennel meghivatik. A b gyarmati műkedvelők állal, a helybeli önkéntes tűzoltók jaVára, a nyári színkörben Csütör­ tökön juoius 12-én előadatik: a „czigány. * Eredeti színmű 3 felvonásban, zenével, népdalokkal tánczczal. Irta Szigligeti Ede. Jegyek előre válthatók: Havas Gyula úr gyógyszertárában, OmazUT. és Spitzer Mór urak kémkedéseiben. Ezen előadásra felhívjuk a n. é. közönség figyelmét. , Cveg gyár felállítása terveztetik Nagy-Kürtösön. Az oda való kova talaj tökéletesnek bizonyult arra -nézve, bogy ott egy üveggyár fennállása biztositassék. A mozgalom élén Meaoha András úr áll, s reméljük, hogy a terv nem fog elejtetni. Tito bóvnl, teli jajjal. Tata banfoi, mély aohajjiL Millió lánca apró azimi Mintha nyílt kiairftae, Öuaeairna, óaraipanfat . . .t Láthatatlan' bongna, csen<ae . . .1 * .Pokolig le, fii u égig, áz kíséri végig-végig !• Ezeken kívül sokan Írnak még „az időnek * ver­ seket, ha mindjárt csupán elvétve is. Köztük Várady Antal, Szabó Endre („Atyafiak *), Szász Gerő, sat. Az öregek közül megszólaltak Komócsy József („A fehér *) sas és Szemere Miklós; az utóbbi cgyp.tr Tisza Kálmán, a „geszti vipera * ellen irt vérnél. Sűrűbben szól Hiador (Jámbor Pál), a ki úgy látszik meg­ akarja czáfolni, a mit a boldogult Erdélyi Vöröemartyból egy alkalommal fejére czitált: „Hiadornak nincs neve többéi * Sokkal élőbbről datálódik Arany László poli­ tikai szatírája: a „Hunok harcsa *, mely élesebben megvilágítja azt az ős küzdelmet a hun és góth nép­ fajok közt, melynek magvát Arany János „Buda haláláéban is megtaláljuk, hol Detro lestesili meg a góth szász jellemet. Elég legyen ennyi a politikai lyra új jelenségeiről, melyek mindenesetre figyelemreméltók. ítéletünket azonban még össze nem foglaljuk, minthogy e jelen­ ségek oly közel vannak. Be kell várnunk, mig madár­ perspektívából, lisztes távolból tekinthetők mert ezt igy kívánja a kritikai etiquette. őket; �N'Ó G R Á D I A b.-gyartuali 6uk. tűzoltó egylet ÍOOÜ ik őr•égé. Mozgalmas este roll junius l én B.-Gyarmaton. A tűzoltó egylet lOOGik óraégének ünnepéi ölte. A * 1000. aiim ma már oly fontol, hogy önkéntelen reá jön aa ember, miszerint annak elértekor mint ha meg kellene állapodni egy kissé, azután visszagondolni mind arra, ami az egységtől az ezerig megtörtént, a ebből tanulságot és erőt meríteni a jövőre. így felfogva az 1000-ik számot, annak elérkeztekor mégis kell adni annak a kellő liszteletet. Mert hát az ezredig őrségig, mivé fejlődött a tűzoltó egylet, nyert o az számban, erőben, megfelelt e a közönség várakozásának, s tár­ sadalmilag volt e annyi befolyása, hogy a társas élet fejlesztésére jótékony hatást gyakorolt volna; aztán meg hány tűzeset történt és . . . hány menyecske szidta meg az urát, amiért az őrségi órákat pontosan és lel­ kiismeretesen töltötte be? Mindezek oly kérdések, melyekre, talán a legutolsót kivéve, mindre kedvezőleg felelhetünk; mert a b. gyarmati tűzoltó egylet, ezen a vidéken (egy uehány megye területét értve) szerveze­ tére, egyclmére nézve a legelső, megfelelt annak a várakozásnak, mit általában a tűzoltó egyletektől várni lehet, várni kell. De mindezek a reflexiók nem tartoznak referensi tisztünkhöz, azért széket mellőzve, ragadjuk meg a bistoriograph .toltál és tőlünk telhe­ tőiig adjuk át B.-Oyannat város és vidéke történetének azon mozgalmas és kedves napokat, melyek az 1000 ik őrség megünneplésére kijelöltettek. Ugyanis junius 1 én este 8 órakor az egylet jól szervezett zenekara a fő utczán végig menve, néhány jeles indnlóval a város közönségéi oda gyüjté a tűzoltó laktanya elé. Szokat­ lan nép tömeg gyűlt össze. Félkilenczkor már 92 tűz­ oltó teljesen felszerelve sorakozott a városháza előtt. Ekkor nehány pércz múlva az egylet élén a 12 tagú diszőrséggel, a kis-tabán utczán végig, a „Hunyadi in­ duló' mellett az egylet fő és alparancsnokért ment. A parancsnokok, csatlakozván az egylet tagjaihoz, a me­ netet a városházához vezették, hol a diszőrség a mo nőiből kiválva, a laktanya lépcsőzetc előtt foglalt ál­ lást szemben vele a többi egyleti tag sorfalat képezett ágy, hogy a parancsnokság és a törzstisztek középen maradtak Pont 9 órakor Manóssy Alajos a diszőrség őrparancsnoka „vigyázzba * állitván a diszőraéget s tisztelgést vézényelve, jelentette a főparancsnoknak, hogy az 1000 ik diszőrség feláUittalott. Ezen jelentés után a zenekar meghatóan játszotta el Kölcsey „Hymnusát.' Az „Isten áld meg a magyart'.' felvillanyozott mindenkit, a közönség figyelme feszültebbé váll. Ek­ kor Kövy Tivadar az egyletnek igen kedvelt és nép­ szerű főparancsnoka igen talpra esett rögtönzött bő­ szeddel üdvözölte az őrséget s az ogésx egyletet, szi­ vükre kötvén, hogy az egyletnek továbbra is oly buzgó tagjai legyenek, mint eddig, s ha -a hazaszeretet na­ gyobb tényekkel nincs alkalom beigazolni; mutassák meg ez egyletben érdeknélküli buzgalommal, hogy ők a hsvssvaretet a polgári kötelmek pontos teljesítésében akarják Isróvni. A beszéd megtette a maga hatását, sajnáljuk, hogy lérhiány miatt az egészét nem közöl­ hetjük. Ezután Sebulcz Lajos vezénylete alatt az egy­ let katonai ügyességgel szakaszokra oszlott, s a szöglet vendéglő kapujától a róm. katb. templomig a diszőrség előtt bravourral depbilirozott, majd előre arcczal vissza­ jött, a kerületi főszolgabíró Szerémy Gábor és a városi elöljáróság, valamint a parancsnokság és törzstisztek a menet élén, megindultak a Népkörbe, hol a megiz­ zadt tűzoltók jóbor, zene, élénk és talpraesett toasztok mellet éjfélig mulatott. így tisztelte meg az egylet az 1000-ik őrségét. Ezzel azonban nem volt vége az ün nepélynek. Más nap pont 10 órakor teljes felszereléssel Baintnsr Oltó alparancsnok vezénylete alatt igen díszes közönség jelenlétében megtartatott a diszgyakorlat a polgári iskola telkén A tűzoltók várakozáson felüli ügyességet tanúsítottak. A vezényszó pontos be­ tartása mellet a mászók gyorsan leszerellek s néhány pillanat alatt az annyi vihart látott de jól megtámo­ gatott mászóház ostromzár alá vétetett, s megindult a víz három csőből. A diszgyakorlat 1 és fél órát vett igénybe. Délután 2 órakor az egylet tagjai zeneszó mellet kirándultak a nyitjesba, hová már 4 órakor nagyszámú közönség követte. Itt a tánez 4 órakor ve­ rte kezdetét, a kis esőcske daczára, — jókedvvel folyt 7 óráig, a mikor is pompásan terített asztalok zavar­ ták meg a rendet, s magukhoz csalogatták a fiatalságot 8 órakor már ismét tánczolt a fiatalság, s csak késő 11 órakor fejezte be, a mikor is a közönség elitje ellávoiott. A négyeseket Róka János pesti tánezmester ügyes alakzatokkal rendezte a négyeseket 100 páron fölül tánczolták. A tánezbelyiséget Nagy Gábor igen díszesen állította ki. Nyilvános számadás. A b.-gyarmati tűzoltó egy let által f. bó 2. rendezett erdei mulatságon az öszszes bevétel: 221 f. mely összegben foglaltatik a következők felfllfizetése: Ruszinkó Antal 3 frt, Landan Gusztáv 2 frt, Harmos Gábor, Imády Károly és Vajda Miklós 1—1 frt Kiadás: 161 frt Tiszta jövedelem 69 frt. LAPOK. Horváth Danó, egyl. ellenőr. Áuingcr I.ászló, egyleti pénztárunk. Ismét hullát fogtak ki az Ipolyból Riba melyeit, s a -bullában "Pányik nevű b.-gyarmati szabómester inasiára ismcslok, kit gazdája csalás miatt elvert bá zától s búbáuatában az Ipoly ha vetette magát. A fiatal öngyilkos ribaí születésű volt. A sors úgy akarta, hogy a hullámok születési helyére v igyék, édes anyjához. A losonczi magyar kir. állami főgymuasiuuioál az 1878—9. tanév végén tartandó nyilvános és ma gánvizsgálatok rendje: junius lö. d. e. 8 órakora la tin, görög és német nyelvekből a VII. osztályban, d. u. 2 ó. rcálirányú tantárgyakból a III oszt, mind a 4 féléké zelű hittanból az I —II. out. 17-én d. c. 8 órakor latin, görög és német nyelvekből az V. out. d. n. 2 ó. r ál­ irányú tantárgyakból a IV. oszt. 18. d. e. 8 ó. nyel­ vekből az I. oszt. d. u. 2 ó. reálirányu tantárgyakból a II. oszt. 19. d. o. 8 ó. nyelvekből a IV. oszt, mind a 4 felekezetű bittanból az V—VII. oszt. d. u. 2 órakor reálirányu tantárgyakból a VI. oszt. 20 d. c. 8 ó. ma­ gyarnyelv- és világtörténelemből a VII. oszt. d. u. 2 ó. rcálirányú tantárgyakból az V. oszt. 21-én d e. 7 ó. nyelvekből a 111. oszt d. n. 2 ó. magyaruyelv- és vi­ lágtörténelemből a VI. 23 án d. c. 8 ó. rcálirányú tan­ tárgyakból az I oszt, mind a 4 felekezetű hittanból a III—IV. oszt. d. u. 2 ó rcálirányú tantárgyakból a VII. 24. d. e. 8 magyarnyelv- és világtörténelemből az V. d. u. 2 ó. nyelvekből a VI. 25-én d. e. 8 ó. nyelvekből a II. oszt 26—27. d. e. 8—12 és d. u. 2—5 magánvizsgálatok az I—VII. oszt. 28 d. u. 6 ó. testgyakor latból az l — VII. oszt. 29. d. c. 9 órakor zárünuepély és a bizonyítványok kiosztása. Losonczon, 1879. május hó 30-án. Az igazgatóság. A in áj uh 27-ki viharos felhő nem elégelte meg pusztításait, Verőczén, Szendehelyen, N.-Orosziban, ha­ nem átcsapott az Karancskeszi helységére is s egy óra alatt az egész helységet viszel elborította annyira, hogy liástby Barna és Ficsor Andor urak házait is, melyek pedig szilárd anyagból épitvék, összorombolta. A vizár 2 lábnyi iszapot hagyott maga után s ekép a rétek és szántóföldek termése mind tönkre lett téve. A szőllők megmaradtak. Egy koc«is azzal állt be szerkesztőségünkhöz, hogy öt Sooky Gynla nógrádi t. segéd szolgsbiró úr azért, mivel az országúton lovai kirúgtak az estrángból büntetésül l órára letartóztatta. Fcuutártással közöljük c basáskodásnak látszó eljárást, meg vagyuuk győződve, hogy itt más ok is lehetett. Annyi bizonyos, hogy illető kocsis sokat ad a becsületére, s Ugye elintézését a nyilvánosságra bizta. .Menny íré érezhetőn takarmány azüke. Szkleoár Pál cscsztvei lakos az Ipolysági vásárról hazatértében T. F. b.-gyarmati lakos lekaszált lóheréiéből mint egy 10 rend hosszába, egy jó kocsival szedett fel, sikerűit azonban a tolvajt az erélyes közcsendbizlos úr és lel­ kiismeretes tapintatossan eljáró pandúr Naszály József utánjárásával kideríteni, s büntetés és kártérítés végeit a helybeli járásbíróságnak általadéi. Fonti tol vaj lás annyival inkább büntetést érdemlő, mert Szklcnár Pál jómódú földész, még most is van neki, vagy 5 szekérre menő legjobb takarmánya.. Molnár József b.-gyarmati asztalos s a börtön asztalos műhelyének bérlője oly ügyes, egyszerű, czélszerú és olcsó kerti székeket készit, melyeknek meg­ szerzését bárkinek is ajánlhatjuk. A börtön munkák ezen egyik kiváló terméke, valóban érdemes lett volna arra, hogy úgy mint az innen kikerült több kitűnő műmunkával együtt a székesfehérvári tárlatra is elktildessék. Rövid hírek. A losonczi tűzoltó egylet juo. 11. (kedvezőtlen idő esetén 14-én) tartja majálisát a lo­ sonczi fürdőben. — Mint halljuk Grittnor losonczi ven­ déglős úr a Losonczra f. hó 3 án screglett megyei tan. testület tagjai elé a banqvettre nézve oly feltételt sza­ bott, hogy az esetben ha számuk az 50 ct meg nem haladja, 1 frt 50 kr, ha 50-ct meghaladja 2 frt lesz egy egy couvert A tantestület ezen szokatlan feltételt el nem fogadta, s banqucttjét a tanitóképezde helyisé­ gében tartotta meg. — Cziner losonczi szobafestőnő a s.-tarjáai állomásnál a vagonok pufferei által összezűzatott. — A „szőllősi völgyben * tartott s Institorisz Ábrabám, Orczy Sarolta báróné tisztje által rendezett majálison a báróné leánya a máris feltűnő szépségű és szellemes Gyűrky Alice comtessc is jelen volt. — A losonczi állam gymn. ifjúsága által rendezett majális fényesen sikerült. 100 páron felül tánczolták (?) — A megyei tisztviselők nyugdíj alap szervezete tárgyában kiküldött bizottság o napokban fog összebivatni Madách Károly alispán úr által. — Múlt vasárnap a Deutcb-féle kávéházban B.Gyarmaton éktelen verekedés ment végbe, hol néhány gavallér, kiknek nevét még az egyszer el­ hallgatjuk, 8. L. fiatal embert és W. P. pénzügyőri fővigyázót minden ok nélkül összevert. Nógridmegyei Hivatalos Értesítő. ÁRVERÉSI HIRDETÉSEK. . Schmidl Lipót b.-gyarmati lakosnál 126 frt 66 és fél ke.'adóhátralék fejébe.i'lefoglalt és 245 frt 95 krra becsült bor, pálinka, üres hordok, szobabútorok, házi eszközök és bekebelezett kötvényekből álló ingóságok juuiusbó 25 én mint első, esetleg pedig julíus 10-én d. e. 9 órakor B. Gyarmaton a városháznál mint Il ik árverésen el fog adatni. Puszta Tótújfalun kincstári követelések fedezésére lefoglalt 85 drb vegyes birka és egy öreg sertés hat malaczczal f. év juuiusbó 13 áu a helyszínén mint első, esetleg junius 16 án Salgótarjánban a vásártéren mint második árverésen cladatik. PÁLYÁZAT. A szügyi körjegyzői állomás üresedésben lévén, midőu az állomás cluyerbotésére pályázatot hirdetek, felhívom azon körjegyzőket, kik ezt elnyerni óhajtanák, hogy okmánynyal felszerelt kérvényeiket folyó éri juniusbó 16 ig hivatalomnál adják be; egyidejűleg n választás határnapját Szügy községébe a' körjegyző székhelyén juuiusbó 17-ik napjának délelőtti 10 órájára tűzöm ki. s erről a csoporthoz tartotó községek kép viselőit választási jogaik gyakorolhatod czéljából értesitera. B.-Gyarmat, 1879. évi május 22. Szerémy Gábor, főszolgabíró. KÖRRENDELET. A közigazgatási bizottság áltol hozott határozat folytán lulüivatusk a megye összes nagyközségei s a körjegyzők utján kisközségi elöljárók, hogy egy az illető község körülményeihez mért, de mindenesetre oly kettős zárral ellátott vas szekrényt szerezzenek be, melyben a beszedett közadópéuzek mind a tűzvész, mind pedig a betörés ellen biztositottan elhelyezhetők. KÖRÖZVÉNY. Több rendbeli fojtás miatt jogérvéoycsen 2 évi börtönre Ítélt Francziszezi Pál a büntetés foganatosítása előtt eddigi tartózkodási helyéről Nógrádmegyébo kebelezett Budalebota községből ismeretlen helyre távoz án. (elhivatnak a hazai összes hatóságok és bíróságok, miszerint a nevezettet alábbi személyleirás nyomán hatósági területükön nyomoztatni, kézrekeritése esetén pedig biztos őrizet alatt az ipolysági kir. tör­ vényszéki fogházba kisértetni szíveskedjenek. Személyleirás: neve Franeziszczi Pál, kora 32 éves, vallása rom. katb., illetősége Deltva Zólyommegye, n*ÍD»'K a közép, testalkata egészséges, arcza gömbölyű, arezuiue szőke, homloka alacsony, szemöldöke szőke, szeme kék, orra és szája szabályos, fogai jók, bajusza szőke, álla gömbölyű, különös ismertető jelei nincsenok. HIRDETMÉNYEK. Május 20 án bárnai lakosok által a bárnai erdőn egy 14 markos boréit négy éves vasdercs, továbbá egy 14 markos j>cj kancza 6 éves lö és egy 1 éves, homlokán csillaggal jelzett csődör csikó bitangságban találtatván, a tulajdonos a tartisdij lefizetése s tulaj­ donjogának igazolása mellett Vecscklőn a körjegyző aégnél átveheti. A Boszniában és Hcrczcgoviuában hivatalt vál­ lalni hajlandó hivatalnokok részéről aggodalom fejez­ tetvén ki az iránt, Vájjon az ezen tartományokban két évi szabadságoltatásuk ideje alatt töltendő szolgálati idejük átolános szolgálati idejűkbe be fog-e számíttatni? s vájjon az oda és vissza költözködés költségei nekik meg fogé téríttetni? felkérem Méltóságodat, hogy a hivatalt vállalni hajlandó hivatalnokokat nyugtassa meg az iránt, miszerint ama tartományokban a kél évi szabadságoltatásuk tartama alatt töltendő azolgá lati idejük, ha az itteni hivatali kötelékbe ismét vissza térnek, nyugdijuk kiszolgálásánál be fog számíttatni, s hogy úti költségeik a boszniai országos kormány által meg fognak téríttetni, s ha igénybe veszik a szükséges útiköltség előleggel azon hivatal által fognak clláttatni, melynél most szolgálnak, ezen előleg a boszniai és berczegovinai országos kormány állal az előlegező hivatalnak megtérítendő lesz. Fogadja mél­ tóságod tiszteletem nyilvánítását, Budapesten, 1879. május 5 én. Tisza s. k. Sziták mezővárosában fotyó évi májusbő 12 én és 13 án meghiúsult országos vásár helyett a nmlsgu m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium en­ gedélye következtében folyó éri jnninshó 16 és 17-én pótvásár fog tartatni. Miután az orosz császári birodalomban uralgott pestis járvány már teljesen megszűnt, folyó évi febr. 6-ról 1361. sz. a. kibocsátott körrendeletéin, melylyel az orosz birodalomba szóló útlevelek kiadása a járvány tartamára mcgtiltatotl,ezennel hatályon kívül helyeztetik. A b.-gyarmati járásban a közvetlen adók behaj­ tásával Névory Vilmost bíztam meg s cnbeli intézke­ désem a tok. közigazgatási bizottság ülésében 687. sz. a. jóváhagyatott. Midőn ezt köztndomásra hozom, egy­ idejűleg felhívom a községek biráit, miszerint nevezett végrchsjtót hivatalos működésében támogatni köteles­ ségüknek ismerjék. B. Gyarmat, 1879. május 21. Szerémy Gábor, főszolgabíró. �NÓGRÁDI ) * Nyilttér. X Salgótarján, 1879. május 28. Tisztáit Szerkeröö u ! Nem tudom, méltóztatik-e ismerni az alsó felaőpálíalvi néptanítót, Márton Jáno * arat? Úgy hiszem, nem. Hát a „Losonczi Híradó" és „Trombita" czimű lapok szerkesztőjét, Sárost M. J-t? meg vagyok győződve, hogy igen. Tehát ezen két férná nem kettő, hanem egy, még pedig Pálfalván Márton Jánoe, Loeonczon pedig Sárosi M. J. néven. Hogy honnan nyerte esen „Sároai" predikátumot Losonczon ? némelyek szerint az a losonczi sártól ered, melyben ^jjelenkint gyakran látható térdig besározottan a nyilt és titkos helvsket meglátogatva, — mások ssennt pedig — és helyes felfogással — nevének nem Saruéinak, haucua Kukoricáé Jancsinak kellene lenni, nrort hát Kukoricán Jancsinak is llnaka volt az ideálja, úgy Sároei M. J. ia folyvást lluskával tépelődik. Azt nem tudja senki, bogy élő lény e ez vagy csak a költő dáa képzeletének szűlöUe; ha élő, okvetlen unalmas lehet neki az a népdalnak nevezett sok ÍUzfavsrs, ha •) K rsvsábaa 1 silóit, bárt ata hlaUa a LAPOK. pedig csak a költő fantáziája, úgy a „Trombita" olvasói türelmét teszi próbára a poéta. De bit nem szándékom az Ó versiről, színműírói, novelláiról, vczérczikkirói, „fővárosi levelek“-irói, humor és satyristikai működéseiről nem jó, sem balvéleméuyt nyilvániUní, én csupán a pálfalvi néptanítói működé­ séről óhajtók nehány szót szóllani. Az a kérdés merül itt fel legelőbb is, bogy aki kél lapot szerkeszt Losonczon, bogy lehet néptanító Pálfalváu? Okvetlen vagy az egy, vagy a más hivatása ellen vét. Miután pedig a lapok rendes időben meg­ jelennek, szűkségkép mulasztás történik a tanításban. Rendkívüli hanyagság az a tanűgy vezetésével meg­ bízott férfiaktól, ily egyének kezébe tenni le a nevelés szent Ügyét, mint S. Márton, *) a ki örökösen jön megy, felhasználni óhajtván szabadjegyét a gőzösön, ha bonn van is néha, akkor is csak 11 órakor jelenik meg a tanteremben, addig egy tiz éves Csillag Józsi nevű gyermekre bizatik a tanítás. Tény, bogy a pálfalvi közös népiskola elncptclenűlt s az elbont izr. iskolába adattak a keresztény gyermekek is. A vizsga most már. meg lesz tartva, de mi eredmény nyel ? Óhajtandó, bogy ez jövőre máskép *) legyen . . . Berekesztésül álljon itt a nóta; . .Ki lijaaáját * oá Különös tisztelettel */or. rí •) A aiejjei bizottmány kegye * Almásy Edmund ur záros tömegéhez tartozó nagybárkányi, zsúny almáéi és garábi mintegy 300 holdnyi részjószágok, a hozzájuk tartozó épületekkel s regein jogokkal folyó évi Szeutmihálytól kezdve esetleg 10 évre haszonbérbe adatnak; a bérleni kívánók bővebb felvilágosítást alólirt gondnoknál, vagy Tiribeeen a kaaznárnál nyerhetnek. j_| B. Oy. felelős szerkesztő Uircletinóny. Kelt Budapesten, 1879. májushó 81-én. párltogáaába ajánljuk lioMnybl. Egy „nagyíejú" sárga macska illant el e napok * úrnőtől. Igen kedve * volt. A bán egy „ b.-gyarmati „ becsületes megtaláló kéretik, bogy c macskát kalitbau elzárva post rcstante B. Oy. név alatt küldje meg s nevét levélben fedezze fel; illő jutalmát megkapja. •) Hja! barátja * UafrlűfyeU, kinek a volt roxyyii lap ■ünUjára .plkkana* lapra vas uUaáfi Kószádban. lUaaayói. 8a»rL labi Kziloglz Sándor, ügyvéd, mini Almáir Edaoad u táros Uartiaek gondnoki (Bolaprltea, IZarotljraatcu 9 uám.) Horváth Danó. Biztos és solid mellékkeresetet ■sörözhetnek minden rangú értelmű egyé­ nek, minden kiadás nélkül. írásbeli kérdé­ sek küldendők Láng Lipót hirdetések felvételi irodájához Budapesten, Dorottya ulcza 8 u. F. tv betűk alatt10—6 ajánlja mindennemű fűszer, — a legkiválóbb bel íi külföldi csemege — valódi franczia pezsgő és a francziával vetekedő — kitűnő magyar pezsgő, Bordeaux!, Rajnai, Moseli, valódi Tokaji, Cipró, Madeira, Malaga, Muscat-Lunel, Lort-á-Lort. Xeres én kitűnő magyar asztali boraikat, rum, thea, lőpor és tűzijáték áruikat, valamint minden természetes friss töltésű a legjutányosabb napi árakon. Kizárólagos főraktár Magyartanban az oly kedvelt a Gictshttblivcl vetekedő Krondorfl savanyú vizük-, nemkülönben a Szt. Lorenczl aczél Fentschl (osztrák Seltersi), Szobránczi és Erzsébetkúti gyógyforrás vizeknek, továbbá nagy és kicsinyben! eladás nz Adelheid Bártfai, Bikszádi, Bilini, Borszéki, — valameuyi Budai, keserű vizeknek, Buziási, Carisbadi, Czigelkai, Csizi, Eger-franzonbadi Előpataki, Emsi.'Fachingi, Friedricbshallí, Fűződi, Oasteini, Gieszbűbli, Glcicbenbergi, Halli, Igmándi, Ivándei, Johannisbrunni, Kissingi. Klauseni, Korytniczai, Lissiki, Luchi Luchácsoviczi, Marienbadi, Német keresztúri, Olenyorai, Parádi, Preblai, Pűllnai, Pyrmonti, Radsini, Robitschi, Saidscbitzi. Schwalbaebi, Seltersi, Spad, Suliguli, Szántói Szliácsi, Szólyvai, Szulini Tárcsái, Vichy és Wilaunfi gyógyforrás vizeknek Végre kizárólagos főraktára egész Magyarbonban az oly hamar megismert és megkedvelt s a párisi világkiállításon az egyedüli arany éremmel e nemben kitüntetett MAIZENA lisztnek legjobb tápszere. 1 csomag ára 20 kr., ebhez egy diszkötésű használati leírás díjmentesen hozzáadatik. Itt szinte naponként friss Maizena-sűtoméuy kapható, ára 1 darabnak 5 kr. Málnaszörp 1 nagy üveg I frt 10 kr. kis üveg 60 kr. Ar)rgif:ékrk kívánatra ingyen és brrinrntnrn megküld? inak. BUDAPEST, Koronaherczcg- (úri) utczn 11. sz. az ,arany oroszlánhoz.1 Nyomatott a kiadó-talajdonos Kék Lászlónál B -Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00639.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_06_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-06-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 23. szám (1879. június 8.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom