178 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9800537fc7461b0458a666047818a528.jpg 1fd5c07089641fa39accec5ed86ff8d9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3812b960ab48f0ade6a8fe618ddab9e0.pdf 20c09104ae82f2ce2f2c192402a96fb0 PDF Text Text 8. szám Salgótarján. 1909. február 24. II. évfolyam. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ér: K(«a evr* r<l ívre ,■ Negyed évr* E<yee uta m A PnlKiri KOr tagjai é* . . 10— unitók réuére: . 5.— Égést évrn . . . 6.— . . A50 Fii évre .... a— íré 20 4j|. .Negyedért# ... 1.50 Társadalmi feladatok. (Folytatás.) (FA) Lapunk mait évi 26. .várná­ ban céloztunk már azon irányokra, melyek községünk társadalmi életére vonatkoztak. Eme cikkünkben községünk társadalmi kérdésének lebonyolítását a Polgári Kör hatáskörébe utaltuk. Azóta sok minden megtörtént már, cikkeztek a lapok is s végeredményben ott tartunk, hogy le vagyunk sajnálva, mert társadalmi életünk satnya, mit a jelenlegi farsang élénken bizonyít. Ám vizsgáljuk kissé közelebbről a kérdést. Testületi életünk kevésbbé fejlett. Az egyetlen Polgári Kört kivéve nincsen községünkben még egy olyan testület, mely társadalmunk kialakulását vonhatná maga után. Néhány jótékony intézméményÜnk és egyesületünk, a jótékonyság nemes gyakorlásával van elfoglalva, ezek csak segédeszközeink lehetnek. Maradna tehát az egyetlen Polgári Kör. Ezen kör­ nek hivatásával, feladatával és céljával már sokan, nagyon sokan foglalkoztak s Így mindenki tisztában van azzal, mily sok kérdés vár megoldásra. Mindezen tervezgetések és feladatok azonban olyan természetűek, melyek községünket csak TÁRCZA. Az uj beteg. Virít a jácint . . . virágba borult az egéaz park. Az éjjel esett egy kevés eső s a nedves ágak közt vidáman feleselgetlek egy­ mással a kis dalosok. A park egy kedves zugában együtt ül az egész társaság hogy a szokott tenisz után elbeszélgessenek egy ki­ csit. Csak a kis Ilma hiányzik még a meg­ szokott körből. Az intézet esengetyfije megszólalt. Nyolc éra. Egyik kedves fiatal asszony sajnálkozott: — Ejnye de sokáig játszottunk ma, doktoraink alig pihenhetnek, máris menniök kell, A főorvos már fei is állt Nagyon pon­ tos ember, aztán meg kezdő ie, nagy pro­ tekcióval mindjárt főorvosnak tették be ide az ország első elmegyógyintézetébe, hát lás­ sák, hogy nem érdemetlenre pazarolták jó­ ságukat. . A kis Ilma fehér ruhája lkat fel a bok­ X, -•<" ruk kfleU Ssórakecottan jön, észre sem veszi, hegy a kalapját. már tapgint, elhagyta valahol, kissé sápadt • mikor észreveszi T társaságot, féléjük megy s szinte fáradtan ül le fstörzsre. Az örtg igazgató rögtön éesreveezi le­ Minden a lap aaeUaai rétiét Wetli közlemények Felelői szerkesztő: Or. CZIGLER JAKAB külsőleg viszik előbbre s lakosságunknak anyagi előnyöket biztosítanak. Ha mélyebben vizsgáljuk a dolgot és mérlegeljük a Polgári Kör programrajőt, úgy l>e kell látnunk, hogy az nem teljesiilleti a másik nagy feladatot, mely községünk erkölcsi és így társadalmi éle­ tének az irányításából áll, egyrészt ter­ jedelmes munkaköre miatt, másrészt pe­ dig a kör helyzete összeférhetetlen és ily feladatok keresztülvitelére nem vállalkozhat S most következik hazai társadal­ munknak egyik legkényesebb mozzanata, melyben az úri osztály teljesen elzárkó­ zik a komoly munkálkodás elől. Közülök nagyon sokan, sohasem saját elhatározá­ sukból kifolyólag, hanem vagy erkölcsi kényszer hatása alatt, ragy néha leereszkrdé-ből kevrirdntk a Há uknál alacso­ nyabb f»kon állók közé, fölényüket még a társaságban is éreztetik és csak ezen egy körülmény a személyeknek egymástól pénz dolgában való megkülönböztetése hozza létre a társadalmi egyenetlensége­ ket. Csak azért beteg mindenütt a tár­ sadalmi élet, mert a születés, a rang, meg a pénz beszél és nagyon kemény fába vágja a fejszét az, aki ezen álla]»otokon javítani akar, mert igaz az, hogy: „aki a mai társadalmat javítani akarja, az vagy nagyon naiv, vagy bolond.* Mindez azonban nem általánosítható és községünkre annál kevésbbé vonat­ valamint hirdetések éa eldflieVatk a .SaJgéUrjfcn ét Vidék** iterkMtlSaéfébat, vagy a Borét nyomdáké latéaendík. kozhat, mert úgy hullik, hogy mi még ott tartunk, amikor társadalmi életről nem beszélhetünk. Nálunk előbb meg kell alapítani a társadalmat, panaszkodni rá­ érünk azután. Ha azt akarjuk, hogy létesüljön községünkben társadalom, úgy ez csak azon mód mellett lehetséges, ha az „urak" veszik kezükbe az ügyet és alapítanak egy oly testületet, melyben . szívesen és örömmel látják maguk között náluknál alacsonyabb rangú embertársaikat, kiket összejövetelek, társalgás alkalmával ma­ gokkal egyenértékűnek tartanak. Az úri osztály befogadhatja éppúgy a müveit kö­ zéposztályt, mint az iparos és kereskedő osztályt és ha a fenn héjazás, nagyra vá­ gyás, úri gőg stb. nem üti föl tanyáját, ha az egész testület egy egységes egészet alkot, melyben az egyesek valamennyiért és valamennyien egyesekért dolgenak, akkor soha senkinek panaszra nem lesz oka, célunkat pedig elértük. A középosztály ellenben nem képes magához vonzani az úri osztályt, mert az úr sohasem keveredik közzé azért, begy mulasson, vagy jól érezze magát, hanem azért, hogy megjelenésével megtisztelje amazokat, kik mintegy kitüntetésnek ve­ szik, ha közöttük megjelentek. 'legyük tehát gondolkodás tárgyává a dolgot, foglalkozzunk e kérdéssel s lás­ suk, mit hoz a jövő. ánykája szomorúságát, ami nála szokatlan lesz, egy olyan leánynak, kft alig ismert •gyan de kinek az apja félisten, ndktle ta­ dolog 8 vallatóra fogja: — No kis ördögöm, hát mért sírhatnám, lán soha semmiféle szorgalommal nem jutott mintha legalább is nem te lettél volna a volna be ide. Protekció kellett. . . lekötötte szavát . . . elfeledte a gyönyört szőke fejet nyertes ? — Jaj /ipu8 arról a gyönyörű szőke le­ s most egy fiatal leányt hoztak ide a falu­ ányról gondolkoztam, akit tegnap hoztak ide. jából . . . ide . . . Milyen különös, hogy öt év óta ma ball Azt nem tudom, mi idézhette elő egy ilyen fiatal leánynál ezt a borzasztó betegséget? először hirt falujáról s milyen kínosan hat rá. Onnan hol egy kis leány lakik, ki csak­ Egyik kis doktor közbeszól: — Kis llmácaka, azt nehezen is értheti nem sírva mondta neki egyszer: — Ha valamikor elmennél is Innen, tu­ meg maga, aki oly boldog.. Szegényke sze­ relmes volt egy semmiházi' fráterbe — igy dom hogy visszajönnél, ha régen elfelednél is, én még akkor is visszavárnálak. . . mesélte az anyja. Az egyszerre csak elma­ Felment a szobájába, leölt egy sarokba radt, nem hallottak róla épen semmit, a le­ ány pedig még a régi jó időkből való kincs. s egy kis>é meg akart pihenni. Irtózatos eEnnyi az egész. Apropos kedves főorvosom lőérzete volt, nem akart bemenni as fij be­ vizsgáld meg t> is azt a leányt. A falutok­ teghez. De pihenni nem tadott, felállt, Ibi­ ból való, de biztosan nem ismered. A nevét vel te vászon köpenyét s ment. Csendesen nyi­ tóit be, a leány észre sem vette. Ott fiit a nem tndom, de ott megtalálod a szobájában Gyönyörű lehetett, sőt ha csendes még most csukott ablak mellett, szemei a virágzó park felett a messzeségbe néztek. is elég. szép. — Ugy-e kis anyám mindig mondtam, A főervos köszönt és ment napi mun­ hogy vissza fog jönni, látod most ftt Van a káját megkezdeni. S amint végigment a vi levél. Én tudtam, mert nekem magtgérte. De ruló bokrok közt s magába szívta az 0d<>, balzsamos levegőt, az ő kis falujára gondolt. eddig nem jöhetett, tanulnia kenet sokat, Arra a kis falura, hol tanult, Ores óráiban okos ember volt mindig, nem jegyző Ma körmölt erősen a jegyzőékn*!, hogy ösasekn- belőle, hanem nagy Úr, talán még orvos fa. Mindigmondiam Ugye? porgassa a magánvizagái diját, - mig rőla Az orvos megdermedve állt, mwduhri ** sab'.ói.vA acrcfiat, mhvoóa ragyogó áhu$kat szövögetett. Nem gondolta ugyan, hogy Ily * nem mert, tágjai ’ felmondták a azfHgálíM, magasan fogja kezdeni, de arra sem gondolt, állt egy helyben » várt. . A leány kis ideig merően nézett H U, hogy minden ellepvatáa nélkül vőlegénye �salgóTarján 2 Farsangi tanulságok. (Böjti hangulatok.) I. Múlik a farsang! Hangverseny, kabaré, tánc és bolond­ estély, kalikó, piknik lassankint kipárolog­ nak a fejekből s helyüket njabb adósságok, javított és bővített kiadású szabó, rőfös és fűszeres.számlák kifizetésének súlyos gondjai foglalják el. Jó kedvet, fesztelen hangulatot felváltja a szomorú valóság: a hitelezők kö­ nyörtelen sürgetése zaklatása. Csak agyon­ táncolt cipők, Összegyűrt szmokkingok fog­ nak emlékeztetni a letűnt szép napokra, kü­ lönben úgy leszünk, mintha soha >e lettünk volna jókedvüek, mintha sohase lett vo n farsang. Újabb pletykák, újonnan alakult klikkek, njabb bizonyságok társadalmi viszonyaink zűllOttségére: egy hosszú farsang eredményei és egyébb semmi! Arról, hogy némi jó érzés, emberekhez illő társadalmi élet honosodjék meg nálunk, arról szó sincs, ahoz nem egy, de ötven far­ sang is kevés. Az egész farsang c-ak arra volt jó, hogy egyesek rázhassák a rongyot, vagy ad­ hassák a bankot hitelbe, vagy a más pénzén, hogy egyiket a sárga irigység togja el, a másikat a szerencsés vagyoni helyzet, a szép ruha, elegáns toalett, még dölyfösebbé, még elbizakodottabbá tegye. Se mirajtunk nem segit tehát a farsang, se azokon, kiknek javára ráztuk a rongyot, adtuk a bankot. A szegények, a ruhátlanok, a Odőbetegek farsang után is szegények ruhátlanok és tüdőbajosok maradnak, mert nálunk csak álarc a jótékonyság, mert mi a jótékonyság­ ból is divatot, társadalmi és felekezeti kérdést csinálunk. Külön jótékonykodnak nálunk a zsidók, külön a katolikusok, külön az acél­ gyár, külön a bányakolónia és nemhogy se gitené egyik a másikat, hanem konkurálnak egymással, heccelésse), ugratással, befolyáso­ lással egymás sikerét elrontani igyekeznek, és hogv minél nagyobb legyen a siker, kétbárom jótékony estét is rendeznek egyszerre. Természetes, hogy ebből a jótékonyságra szo­ rultak húzzák a rövidebbet. Hogy mennyire ók, azt legjobban lehetne bizonyítani, ha öszazoadnók azt a tiszta hasznot, amit a farsang gyönyörű tájra, azután felállt s szembe ta­ lálta magát as orvossal. Néz, kezét egyné­ hányszor végighúzza homlokán. — Nem, nem . . . pedig azt hittem, hogy váratlanul jött meg. Nézd kis anvám, ugy-e nem olvastad még. Ugy-e látod meg­ jön nemsokára. Már igazán régen nem Iáitam, de most nemsokára ugy-e . . . Az orvos feje zúgni kezdett, el akart futni innen, de nem birt. Ez a leány az ő bánatos szenével, ha sokáig ránéz, még őt is odaviszi az ő birodalmába. A leány visszamegy előbbi helyére, egy pár percig elnéz a virágzó fák felett, azé mével, ha sokáig ránéz, még őt is odaviszi az ő birodalmába. A leány visszamegy előbbi helyére, egy pár percig elnéz a virágzó fák felett, sze­ meivel követi a madárkák játékát, azután egy perc, arca irtózatos lesz, szemei vadul forognak: — Igen ám, te viga«ztalsz. nem jön, nem jöhet ... ha nem jön . . . ha nem jö­ het akkor én ... ha nem jön . . . Az orvos felszökik helyéről, rohan szó..bájába, bot .mág„iTriodig haljj^ a leánv aza­ vail. Ez elől menekülni kell. Ráfordítja a kulcsot s kikeresi a fiókból azt" a kicsike Szerszámot, mely majd- megszabadítja ..... Fodor Etelka. és vidéke hoz a jótékonyság számára. Marén) állítani, Ihuj 150—200 forinlnál nem Ifibb ez a tiszta haszon, de 15—20-szor annyi az uj adósig. Mert hát nálunk m^g van az a jószokáa, hogy mindent hitelbe csinálunk, sót még far­ sangolunk is hitelbe. Selyem kötő, selyem szoknya, tollas kalap, boa, puff, muff, be- és kirúgott emberek, tönkrement kereskedők jellemzik az ilyen farsang utáni gazdasági viszonyokat. Nem eszünk, nem fizetünk, de iszunk, puccosan járunk. Tessék csak égj más mellé gondolni, egy vasárnap délutánt, meg a tarjáni halálozást arányszámot és csak minden kérdésre meg­ felelhet az ember. Rettentően piszkos, egész­ ségtelen lakások, botrányom egészségi viszo nyok, egészségleh-n isp'álkozás, életmód, selyem kO ő, selyem -zoknya, tollas ksl«p, boa, paff, muff kerülnek egymás mellé. Inkább nem esznek nálunk, de vasárnap az áru­ lását — selyembe megyünk sétálni. Szinte lehetetlennek látszik, de tény az, hogy 4—5 koronás napi keresetből nálunk egy egész család puccosan jár, a papa hetenkint berúg, a farsangban minden héten mu­ latnak, rázzák a rongyot, jótékonykodnak. Természetes, hogy ez másként nem lehet, minthogy kenyereket, ezzel egészségüket és becsületüket dobják oda a divatért, a nagytolásért Ezen segítsenek a nagyfejüek, a helyett, hogy nyakra-főre jótékonykodnak. Ez na­ gyobb jótékonyság lesz, mint ha 40 irdd és mondd negyven koronái juttatunk a tüdőba­ josoknak! Szép és nemes dolog segíteni szenvedő embertársainkon, de ne a kenyerünket, egész­ ségünket, becsületünket adjuk oda, hanem a selyem ruhák árát! Myop. Caliko. Ha itt Turjánban igazi életet keres va­ laki. azt csak az acélgyár jól szervezett tár­ sadalmában találja meg Megvan ott minden ami a közszükséglet és művelődés feltétele. Egy dióhéjba foglalt mintatársadalom. Ezt aláirhatja mindenki, aki az acélgyári viszo nyokrol tájékozódást szerez. E sorok Írója községbeli és igy semmi érdekkapcsolat nem fűzi az acélgyárhoz, hogy annak társadalmi előtérő! kényszerű elismeréssel nyilatkozzék. Teszi ezt tisztán a rá tett impressió unszo­ lására, amit saját meggyőződésének másoké­ val egyező ereje támaszt. A február hu-zadika nevezetes dátnm. Itt mutatta ki az acélgyár magas színvo­ nalú tisztviselő testületé, bogy mire képe*. Bámu lok, mi községbeliek, akik ha rnegfe szülünk se tudnánk ilyen pompás hunyni*'tál fű zerezett stilsz-rü táncesiélyt össze­ hozni. Már magában az a lelkesedés is mely minden fontosabb ügyet itt az acélgyár te­ rületén k^rttl vesz, olyan jelenség amit a köz­ ségben nem ta'álni. Hogy ez nem frázis, de­ monstrálják a calikoestély t megelőző láncórák, melyeken a tisztviselő család tagjai vettek részt. A boston széleskörű hóditása megkí­ vánta. hogy a tiszti kaszinó parkettje is ezektől a lépésektől legyen hangos, miért is hetenként kétszer bostontáncképzés tartatott, a már rutínirozott bostouzók vezetése mellett. De meg is lett az eredménye. Caliko alatt luajó minden ’tarts csárdást 'is -* legkifo* gástalanabb bőstonlépésekkel lejlettek a je­ lenlevő idegen nők nagy, gyönyörűségére. A ''A calikoost 8 órakor vette kezdetét. 1909. február 24. Mindenki felvette a maga előírásszerű cslíkoját, álarcát és keztyüjét és Így kikéazttve a táncterembe lépett ötven foliamerbetetlenségig megtévesztő kék lebernyeg úszkált a levegőben, miközben Ursotz zenekara ját­ szott. Mivel a nők éa férfiak calikoja között külómbség nem volt a hatás kedvéért s nők férfias, s férfiak nőies hangot utánoztak oly sikerrel, hogy inkognitójukat mindvégig meg­ őrizték. Néhány tor ntán négyesre állott fel az imbolygó kfintfixtOmeg, mely olykor áruló kacagást exalt ki a cslikok gazdájából. Né­ gyes után fdolvastattak a francia négyes szabályai, melyok humoros szembeállításai volt’ik a körülményekből származó furcsa h >'y/Heknek. E man a bálkirálynő megválasztására ■.eiült s sor, és a jelenlevők levették calicojukst. Hogy ezt milyen hangulat kizárta, felesleges külön megírni. Most már rendes báli OliAzeiben álltak a táncos párok éa vár­ ták az amomobilt Ez egy kemény papírból fabrikált gépmot r volt, mit két maazkirezott alak cipelt nagy löfögéssel. Sőt ezután Zeppelin léghajója, óriási, menyezetet érő arányai elragadták a publikumot. A léggfimb elé kutya volt fogva és a hátsó csavarszárnyat kéz forgatta. Azután következett a tnlajdonképpeni lánc, melyhez Urautz József kiváló zenekara szolgáltatta a zenét. Egymás után játszotta a szebbnél szebb darabokat, amikre kitünően ment a boston. Már a gőzkürt jelzett, mire az utolsó pár is haza igyekezett, édes és minden far­ sangok idejére megőrzött emlékével ennek a táncestélynek, amihez foghatót Tarján rég nem látott Hirek. Személyi hír. Máihi Géza Nógrádvármegye kir. tanfelügyelője, a helybeli és kör­ nyékbeli iskolák látogatása céljából egy heti tartózkodásra községünkbe érkezett Hangverseny. A bányatáreulati altiszti kör f. hó zO-án az ajkai és a resicai szeren­ csétlenek javára bangvetseunyel egybekötött láncmulatságot rendezett A gyönyörűen dí­ szített és fényesen megvilágított termet a közönség zsúfolásig megtöltötte és élvezettel hallgatta a társulati zenekar remek zeneuámait. Ritka műélvezetben rezesül az, ki a bányatársulati hangversenyeken részt vesz. A hangverseny elsőrangú volt, utána pedig reggelig tartó élénk tánc következett. Nem mulaszthatjuk el kiemelni, azt a rendkívül érdekes meglepetést, melyben derék bányá­ szaink a közönséget részesítették. Gyönyört azep utánzatban egy bányái állítottak össze oly ügyesen, hogy elragadtatták a szemlélőt. A falak kisebb, nagyobb kőszéndarabokból állották, a vendégek harang jelzéssel fo­ gadtatlak, a bánya tetején pedig festői lát­ ványt nyújtott a szép fenyvesek, a különféle növény, és állati élet, a magasból tündöklő hold fényes tányérjával pedig mosolyogva te­ kintett le a táncoló párokra. Az est minden­ képpen szépen sikerült, a jótékony célnak pedig körülbelül 500 koronát jóvedelmezett. Egy találmány. Egyik helybeli iparoKÜnk, korszak alkotó találmányáról van sió, mely ha a gyakorlatba beválik, nemcsak de­ rék iparosnak, ds a magyar névnek ia min­ denhol becsületet szerez. A találmány a vasúti összeütközéseket lehetetlenné akarja tenni s igy a vasúti balesetek legnagyobb réssé �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE. 1909. február 24. ki volna zárva. Mit jelent az, különösen a mai gyakori összeütközések korszakában, fö­ lösleges magyarázni. A találmány haszna éa horderejű óriási. Rósenberg Ignác órás találmányára, mely már egészen kész, felhív­ juk a azakkOrók figyelmét. Esküvő. Halmos* Andor szolgabiró, tb. főszolgabíró folyó hó 17-én tartotta esküvő­ jét Budapesten a belv >rosi plébánián, Simá­ nyi Dénes, szügyi földbirtokos és neje szül. Csávossy Benigma bárónő lenyával, — Valériával. általában nem szerepelt, ngy most csak 21/, hdúapon atK 2387.lT) f. latnai ezen a címen szerepelni. Mindezekből látható a jelen ve­ zetőség törekvése éa ha közönségünk ezen valóban áldásos vállalatnak hasznos célját belátva, nagyobb érdeklődést tanusitaua ezen kedvező világításra, rendeztetné be minden nagyobb és kisebb fogyasztó a villamos vi­ lágítást, a mely már úgyszólván egy lakás­ ban sem hiányozhat, saját magának egy ké.uyelmes és kellemes veszélytelen világítást nyer, a vállalatot pedig elősegitené elébe, tűzött céljának elérésére. Március 15. Szabadságunk ezen legdi­ csőbb napját ünnepelni készül Salgótarján. Mint értesülünk úgy az acélgyár, bányatár­ sulat. Ipartestülef, Polgári Kör, mint az egyes iskolák mind ünnepelnek. E< éviién márcm-1 15-ike hétfőre, hetivásárnapra esik a ennek dacára úgy az Ipartestület, mint a Polgári Kör a napján tartják meg az ünnepélyt. Részletes programmal következő számunkban szolgálunk. Mozi. Két hete már, hogy a Vadász szállodában Várad! György, no mondjuk ma<y-trán, mozija esténkinl előadásokat rendez Közönségünk érdeklődik is ezen előadások iránt, mert a mozi meglehetős látogatottság­ nak örvend. Meg is érdemli, mert valóban tanulságosak az előadások, a képek meg csi­ nosak, meg tiszták. A tnlajdonos csak e hét végéig marad nálunk. Az Evangélikus önképző Kör mulat­ sága. Dacára annak, hogy szombaton f. hó 20-án este még két nagy szabása mulatság volt az acélgyárban és a bányatársulati ka­ szinóban. ezen mulatság in minden tekintet­ ben sikerült A mulatság igen látogatott volt éa fesztelen jó kedv uralkodott, a rendezőség úgy az anyagi, mint erkölcsi sikerrel meg lehet elégedve. Szolgáljon buzdításul a jö­ vőre nézve, hogy a kör működéséről még sok szépet remélünk s várunk. Ertl Gábor. Örömmel értesítjük, Salgó­ tarján és vidéke közönségét, hogy végre van községünkben egy minden tekintetben szak­ képzett zenetanár, ki úgy a zongora, ének zeneelmélet, összhangzattan, hangszerelés, partitora olvasásban oktatást ad. Ertl Gábor konzervatóriumot végzett zenetanár, r. kath. főkántor, kit a t. szülőknek, kik gyermekeit a zenében szakszerűen képezte ni óhajtják, legmelegebben ajánlhatunk. Nyugtázás a Bányatelepi Altiszti Kör által 1909. február hó 20 áu az ajkai elszerencsétlenedett altisztek javára tartott mu­ latság alkalmából történt felülflzetésekről: Gerő Nándor 20 kn Jótti-ch Antal 10 kor., Biheller Jakab 2 kn Tisclr Gyula 3 k., Ador­ ján József 2 k., Schvarcz Lajos 2 k., Dr. Lővinger Rezső 6 k., Kovács István, bmérnök 10 k., Dr. Kovács József 3 k., Rákos Gyula 3 k., Dolejsch Antal 2 k., Skolnik Dániel 3 k., Grueber Ferenc 3 Glück Simon 2 k., Rónai Márton 1 k., Gábriel Ignác 1 korona, Berta László 3 k., Bencaik Julianna 1 kor., Herczog Herman 2 k., Majer János 1 kor., Gabriel Antal 2 k., Rozshnal Nándor 3 k., Szikszay János 3 k., Wehovszky Frigyes 2 k, Haas Ármin 2 k., Seiler Károly 1 k, Pettik Róbert 3 k., Scbala Vencel 3 korona, Duknpil Vilmos 2 kn Kiudl Vince 2 k., Fo­ dor Amdar 1 k., Lőwy ÍLidor 2 Haimussy N. 1 k., Köhler Janos 2 k., Kemény Közgyűlés. ,A Salgótarjáni Villamos­ sági részvénytársaság t hó 20-án tartotta meg Szilárdy Ödön ndv. tanácsos elnöklete mellett XIV-ik évi rendes közgyűlését, melyre az igazgatóságon kivöl az érdekeltek meglehetbs számban jelentek meg. A jelenlévő érdekeltek a mérleg és zár­ számadás átvizsgálása ntán konstatálták, hogy a telep jelenlegi correct vezetése mel­ lett elfogja érni azon törekvését, — mely a lefolyt év eredményéről már most is látható, — közeledik aboz hogy a részvényesek is részesedhessenek a vállalat jövedelmében. A lefolyt évben a bruttó bevétel korona 72594.18 volt, mely összeg az 19U7 évi K 668*3.74 f. összeget jóval felülmúlta, azonban sajnos, — tiszta nyereség csak>18W.84 fill, mutatkozik, mely összegből a tartalék alap­ hoz hozzáadva K 1382.— a fennmaradt 879. 22 f. jövő évi nyereség számlára való átvi­ tele lett elhatározva. Az már eddig is szép eredmény, hogy az 19u7. évről fennmaradt K 26079.12 f. folyószámla tartozása mostani mostani mérleg szerint K 17542.47 f.-re csökkent, tehát ezen tétel is 7536.65 f. kevesbedett és ha levonjuk a társaság kint lévő K 12680.74 f. követelését, marad a ta­ karékpénztári K 97660.— kölcaönön kívül, — mely összeg a Salgótarján nagyközség világításáért befolyt tttázeggel*törlesztetik,— K 4861.73 <L föíyó számla tartozása 1909. évre. Nagyban emelte as üzem kiadást a matt évi szárazság köfétkeztébetr beállott vízhiány, mert míg más esztendők ben'ezen tétéi egy­ lémnek és • természet minden barátjának. Helyreigazítás. Lapnak mait számiban az iparosok báljáról azó'ó tudósításban agy kónnyen félreértésre ok»t adó sajtóhiba csaH?oft be. Tudniillik (apánkban az van: a vá­ lasztmány eUg derék elnökével, holott az oredeti kéziratban igy volt: a választmány 6lén derék elnökével stb. Képviselőtestületi gyűlés. Salgótarján nagyközség képviselőtestülete f. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek elad tárgya az rlemi iskolák államosítása volt A gyűlésen Nógrád vármegye kir. tanfelü­ gyelője személyesen is megjelent Amily bizonytalanaág uralkodott ezen közgyűlés nap­ jáig, annyi lelkesedés volt tapasztalható eme gyűlésen a midőn az elnöklő Tóth Gyula biró névszerinti szavazás alá bocsájtotta a kérdést az acélgyár derék igazgatója Jónásch Antal adta le az első Bigen“-t a ugyancaak igennel szavazlak az összes jelen­ levő képviselőtestületi tagok. Ezzel az elemi iskolák államosításának ténye bizonyosai vált, a képviselőtestület pontonként elfogadta a kir. tanfelügyelő által közölt miniszteri ki­ kötéseket. az elöljáróság pedig az épitéai , munkálatok fedezésére 120000 korona kölcsön felvételére felhatalmaztatott. Helyszűke miatt nem sorolhatjuk föl mindama előnyöket, melye az államoütáa révén községünkre, kulturális intézményeink fejlődésére háramlanak, de igenis kiemeljük, hogy iskolaü­ gyünk ezzel örök időkre biztosítva van. A képviselőtestület a kir. tanfelügyelőnek fáradhatlan tevékenységéért egyhangúlag jegy­ zőkönyvi köszönetét szavazott. Ifjúsági hangverseny. '.A legutóbb le­ fojt cabaret alkalmából tapasztalhatták, mily kevés eredményt értünk el akkor, amidőn oly propagandát eszközöltünk. Az ellenkező­ jét valljuk tehát most, amidőn arról érte­ sültünk, hogy a salgótarjáni állami polgári fin- és leányiskola ifjúsági hangversenyének Satun, Groszberger Etel ,2 k., Pacsnia Antal ideje immár véglegesen a jövő hónap 6-ára 2 k., Tóth Gyula 2 k., Gttlár József 5 kor., tűzetett — A meghívók a közelben küldet­ Gtilár László 2 k., Grün József 1 k., Fried - nek azéL Nem akarunk elébe vágni ez eat ler Armin 3 k., Kobáry János 2 k., Ligeti eredményének, annyit azonban megjegyzünk, Ferenc b k., Gu.^zky Károly 2 k., Lonstyak hogy aki teheti, az menjen el a hangverJános 3 kn Laufer Gábor 3 k., Dr. Lanfer : senyre, mert a növendékek gyönyörű munkát Sámuel 2 k., Dr. Pollalsek Ármin 2 korona, produkálnak. Beczner Pal 1 k., B eákéi Andor 1 k., RnszA telefon dijak leszállítása. Végre uyak Rezső 3 kn Ruszuyák István 1 koruna, nálnnk is mozgalom indáit meg kereskedőink Bérezi Sándor 2 k, Weiuczik Pál 3 korona, Kronpa Vencel 2 k., Bitterer Márton 2 kon, körében, hogy a Budapesttel való telefon Schuudluer Jakab 2 k., Schlattner Károly 3 beszélgetés 1 kor.-ra azállitaaaék le. Kereske­ k., Jan erek József 3 k., Mihály Ágost 3 k, dőink e célból kérvényt nyújtottak be a keHuffmaun Richard 6 k., Targos György 1 k„ reskedelmügyi miniszterhez. Mint biztos for­ Mauler Antal *1 k., Zauber János 1 korona, rásból tudjuk, annak kedvező elintézése re­ mélhető, mintán kerületünk tisztviselője Dr. Drobulyak János 1 k , Prónai József 1 k. Biauar Sandor 1 k, Bemtdán János I kon, Jankovits Marcell ez ügyben is azemélyeaea Pétig János 2 k., Báláznék Károly 2 korona. eljár. A szives adakozóknak ez úton mond köszö uetet a Báuyatelepi Altiszti Kör. A tavasz előfutárjai megjelentek: a magkeresSedók széjjel küldik árjegyzékeiket, Határoznunk kell, kitől vegyünk, hol kapunk jó árut? Bizalom kérdése ez mindenek fölött, mert a mag külsejéről minőséget megitélni uem lehet, mar pedig ha ocznt vetsz, gazt aratna, — úrija a közmondás. A Mauthner Ödön budapesti udvari magkereskedő cég, mely 35 éves eredménydns fennállása óta minden tekintetben megbízhatónak bizonyait, megadja a választ a fönti kérdésre: a cég arája kitűnő, helyes művelés mellett biztos siker, mely mindenkinek örömet ezres. Ár­ jegyzéke, melyet' kívánatra ingyen éa bér mentvé küld, késikönyve a gasdánkk, kér- Szerkesztői üzenetek. Beco 2. Beküldött versét nem közölhet­ jük, mivel nagyon gyenge. Ha at Írásban gyakorolja magát — tekintetbe véve egyssersmind a helyesírási szabályokat is — úgy reméljük, hogy versei idővel közölhetők lesznek. — Amennyiben pedig jövőben kös* leményt méltóztatik küldeni, dgy. szívesked­ jék becses nevét is elárulni, mivel különben hg. még oly jó verset ir, még akkor sem kö­ zöljük. A közlemény terméssetesen Írói ál név alatt jelenhet meg, de nekünk tudnunk kell as Író nevét. �SALGÓTARJÁN ÉS VIDéKe . 4. 171/1909. az. vhtó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX L-c. 109. §-a értelmében w unel köz­ hírré teaai, bogy a szabadkai kir. járásbiró' Ságnak 1908. évi Sp. 793/3. »/. végzé­ se következtében Dr. Fiscber Jákö szabad­ kai ügyvéd Által képviselt Cellulaidárugyár Weiuhnt A és fial javéra 187 korona 40 fillér s jár. erejéig 1908. évi aug. hó b én foganatosított kielégítési végrehajtás ötjén felülfoglalt és 2120 kor.-ra becsült követ­ kező ingóságok u. m.: temetkezési eszközök) és árúk nyilvános árverésen eladat nak. • Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já-t ráabiróság 1908. évi V. 647/13 számú vég­ zése folytán 103 kor. 22 f. hátralékos tő­ kekövetelés, ennek 1908. évi április hó 25 napjától járó 5*/, kamatai, erejéig Salgótar­ jánban alperesnek 209/b. sz. a. levő üzletében leendő megtartására 1909. évi március hó 15-lk napjának d. e. 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. L-c 107. 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség ese­ tén becaáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi febr. 18 án Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. 1312/1908. sz. vhtó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. L-c. 102. § a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a balassagyarmati kir. törvény­ széknek 1908. évi 10077. száinu végzése következtében Dr. Kovács Jenő salgótarjáni ügyvéd által képviselt Kőiben Samu javára 340 kor. —f. s jár. erejéig 19U8. évi október bő 8 n. foganatosított kielégítési végrehajtás ntján lefoglalt és 942 kor.-ra bec-ült követ, kező ingóságok u. m : szobabútorok és zon­ gora nyilvános árverésen eladatnuk. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 883/3 számú végzése olytán 340 kor. tőkekövetelés, ennek 1908. évi junius hó 18 napjától járó 6*/( kamatai, ’/»*/• váltódij és eddig összesen 73 k. 50 f.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótarjánban alperesnek 726 sz. a. levő házában leendő megtartására 1909. évi már­ cius hó 3-ik napjának d. e. 10 órája ha­ táridőül kitüzelik és ahhoz a venni szitudé kózók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-e. 107. 108. §-ai értelmében kész­ pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség eáetén becaáron alul is el fognak adatni. j le- és felülfoglalt ót 680 koronára becsült következő ingóságok, u. m. szobabútorok, vendéglő berendezés nyilvános árverésen eladatnak. Msly árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 974/2 számú végzése folytán 93 k. 59 f. és 169 k 98 f. lókekö vetélés, ezeknek 19U8. szepL 24 illetve acept. 17 uapjátóljáró 5*/* kamatai és eddig össze­ sen 92 kor. 3U fillérben biróilsg mar megallapiiotl költségek erejeig tíslgóisrjanbsn alpereseknek az iskoiauicabau levő lakásán és üzletében leendő uisgtartására 1909. évi 1909. február 24. éa tM. f-a‘ értelmében hésiptarfmóta WleU < legtöbbet igéróaak, ackkaég aaatée becaáron nini ia el fognak adatai Kait Salgótarján, 1909. évi febr. 114a Krúdy Dezső, kir. bír. végrehajtó ; február hó 27-ik1 napjának d. e. 9 órája halartdóül kitüzetik es ahhoz a venni axáu, dékózők ezennel oly megjegyzéssel hivatnak ' dög, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-c. 107.'és 108. §-ai élteimében készpénzfizetés mellett, a. legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fogn k adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi február 3. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. 1549/1909. sz. vhtó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. L-c. 102. §-ai értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a bpesti VI. k. kir. törvény­ széknek 1908. évi Sp. VII. 2713/3. az. végzése következtében Dr. Gető Ernő budapesti ügyvéd által képviselt 71 korona 20 fillér s jár. erejéig 19t|N. nov. hó 23-án fouanatositotl kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 810 kor.-ra bec-ült következő ingóságok n m.:-szobabútorok nyilvános ár­ verésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 995/2 3zámu végzése folytán 35 kor. hátralékos tőkekövetelés és a felmerülendő költségek erejéig Salgótar­ jánban alperesnek a Ro<enberg-féle ház első emeletén levő lakásán leendő megtartására 1909. évi márdus hó 2-lk napjának d.e. 11 órája tü-otik és ahhoz a venni szándékozók ezenneloly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-e. 107. Sxép és divatos kifogás­ talan minisét* ssévetek- bél tébbaaM kívánatra próbává! készít éltenyiksl és téli kábáiéi. zsakett és Méltói, kftlénlegeMé- Kelt Salgótarján, 1909. évi febr. 18-án. gekei pries sas és Jovaflé Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. nadrágot, valaaaint papi 1481/1908. vhtó. szám. .. Árverési hidetmény. reverendát. ..... Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t.-e. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hirré teszi, bogy a salgótarjáni kir. járásbí­ róságnak 1908. évi Sp. 834/3. és Sp. 876/3 sz. végzése következtében Dr. Pollatsek Ar­ min ée dr. Kovács Jenő starjáni ügyvédek által képviselt Kemény Samu és Simon Jenő javára 91 kor. 59 till, és <69 kor. 98. fill. H jác- ■ erejéig 1908; • évi november'hó j6-ár foganatosított Mztoéítási végrehajtás utján i Nyomatott .a Boros nyomdában, Salgótarjánban. .. 'i ■ „■■i. ' i � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000161.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_02_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-02-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 8. szám (1909. február 24.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/357b4c652c989ce3631ac50963237e0b.jpg 8e1cf4b7875d501de08f55bf3b9ab3cd https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/58e029d8aecbf59cd0c279908efd9a52.pdf b873e673bad184916b7085b6c8e26b6f PDF Text Text II. évfolyam. 9. szám. Salgótarján. 1909. március 3. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. ElAflzatAsI ár: _ . . Kféu évre Föl évre , Ni<y«ó övro Egym isim A Polgári Kör Ugjzi öl . . 10.unitók réMére: , . 5.— Égési érr« . , . 6— . . 5.50 Fél érre .... X— éra 20 fill. Negyedévre . . . 1.50 Minden a lap iiellemi réaiöt illető köaleméayak Felelős szerkesztő: ralamint hirdetőiek ét alfifiaeUaak a »8a)gé- Dr. CZIGLER JAKAB. tarján él Víd*ke“ ucrkeutóiágíhu, vagy a nem elég az nekünk, Lugy van inftwC-1 középosztályunk, amidőn a község lakosai­ nak */« része munkás, akik életük legnagyobb részét nehéz munka mellett töltik Amidőn lapunkat megindítottuk, e- el és igy természetesen nincs alkalmuk gyik legfőbb programmpontunk az volt, arra, hogy maguk-maguktól művelődjenek hogy minden lehetőt elkövetünk arra néz­ és az ő eszközeik nem elégségesek e célra. ve, hogy a művelődésnek, az előrehala­ Mert a vasgyáriaknak és a bányakolónidásnak segítségére legyünk, vagy pedig­ aiaknak van ugyan könyvtáruk, tartanak len, mint a köz szolgálatára önzetlenül szinielőadásokat, amelyek mind a műve­ hivatott közeg, magunk is megindítunk lődést előmozditani hivatottak. Ezek azon­ tőlünk telhetőleg mozgalmakat, amelyek ban a művelődésre törekvésnek csak emb­ a művelődés érdekében állanak. riói és mint ilyenek teljesen célra nem Nézzük csak meg, hogy tőrtént-e vezethetnek. Nem vezethetnek pedig azért, ez irányban valami? Történt-e oly moz­ mert arra nem oktatja őket senki, hogy galom, amafy kizárólag minden helyi, tulajdonképen miért is olvassanak, miért minden politikai vonatkozástól mentesen , is törekedjenek legalább a műveltség alap­ tisztán a művelődést szolgálta? Valljuk elemeit megszerezni és ha akarnának is meg az igazat minden szégyenkozés nél­ valami ily irányút tenni, hogyan cseleked­ kül, hogy nem. Szégyenkeznünk sem kell jék azt. De mondom, hogy ezek még aezért, mert bizony eddig nem igen értünk ránylag jó helyzetben vannak, de hol rá, a sok herce-hurca, lokális mizériák — vannak a többiek, akik szintén munkások, amelyek most is megvannak, — és tudja de még ilyen helyzetben sincsenek, és a latén, hogy mi minden miatt, hogy elő- kiknek szintén nem vnlna szabad abszolút álljunk egy tisztán a művelődést előmoz­ tudatlanoknak lenni. dítani célzó javaslattal. De most egy kissé Az a mondás pedig, hogy legjobb a csendesebb az idő, lecsillapodtak a kedé­ munkásnak semmit sem tudni, már régen lyek, talán ebben a szélcsendben nyitott elavult. Elavult, mert ez a mondás a leg­ fülekre találunk. nagyobb hazugságot tartalmazza és mert Művelődésről beszélünk, nézzük hát egyesek ezzel a mondással nagyon is viszmeg, hogy hogyan állunk itt Tarjánban szaéltek. Ezzel ellenkezően tehát szüksé­ általános műveltség tekintetében ? Kieme­ ges a munkást nekünk felvilágosítani, ad­ lem azt, hogy általános műveltség, mert dig, amig nem késő, amig mások meg Művelődés. TARCZA. Az ideál. - Erdődi Mihály. — Pardon. — Ugyan kérem . . . — Mondom, nem akartam ezzel semmi tapintatosságot elkövetni. — De kérem . . . — Mert csak most utólag ötlött az eszembe, hogy maga tulajdonképen a nagy­ bátyja ennek a Komáinak. Sokszor csinálok ilyen baklövést. Azonban nem hiszem, hogy Olyasmit mondtam volna . . . — Csekélység flam. Kár a mentegető­ zésért Különben is én szeretem az őszinte embereket — Ami azt illeti . . . — Mert maga most őszinte volt Meg­ felejtkezett a rokoni kötelékről, mely engem Komáihoz fűz és minden tartózkodás nélkül közölte velem azt a hatást, amit magában az unokaöcsém eljegyzése keltett. Szóval maga nincs elragadtatva a menyasszonytól és fel­ tételezi, hogy Kornai gtiazlju nem lehet valami elsőrangú. Ez az egész. Ugyan mi az ördögöt lehetne ezen haragudni? ....... —, .Csak azét mondom .. . .. — Ne mondjon semmit. Amit most mopdana, az dgyia, csak jempüi/Má"* volna annak aá élnek, amit előbbi kijélWttésflvel unokaöcsém Ízlése ellen irányozott. Borét nyomdába inttaendök. nem előznek és olyan szempontból nem világosítják fel a munkásságot, amely szempont nekünk, polgári társadalomnak, kárunkra lesz, és amely szempontból! fel­ világosítás nekünk még sok bajt szerez­ het. Különben is Istennek tetsző dolgot cselekszik az, aki a tudatlannal megosztja az ő tudományát és nem hagy senkit a butaság sötétjében elveszni. Szervezzük meg e célból nálunk is, az országszerte felállított munkásakadé­ miák mintájára, a tarjáni munkásakadé­ miát. Az oktatáshoz szükséges minden eszköz meg van most már nálunk: Van­ nak tanáraink, tanítóink, papjaink, ügy­ védeink, orvosaink, mérnökeink, sőt ami eddig minden ilyen dolgot már csirájában elfojtott: a hely kérdése, az újonnan épülő állami-polgári iskolával az is m:g volna oldva, őszre felépül a polgári iskola, melynek . díszterme szinte hivatva lesz, hogy az érdeklődők esetleges tömegét ma­ gába fogadja. És azt hiszem, hogy a coltuszminisxter erre a célra, nemcsak hogy átengedi a termet, hanem még évi segélyt is fog adni, amint ezt eddig másutt is megtette. Mert az is belátja, miként min­ den gondolkozó ember, hogy erre szük­ ség van. Fel kell ezt a nagyon sok te­ kintetlen tudatlan elemet világosítani leg­ először őt legközelebbről érdeklő dolgok­ ról. Vagy nem volna-e üdvös mai napság, amidőn müveit egyetemi hallgatók 75— vés barátom, hogy ez az óriási különbség — Azt úgy értettem . . . — Ne kerteljünk fiam. Az elébb kiej­ egymásra talált. Szöget üt fejébe, hogy ezek mint férj és feleség elválaszthatatlan szövet­ tett szó soh’se győzheti le az utána követ­ kezőt. Erre a tapasztalatra, a maga 25 éves ségre léptek. Honnan ez a megalkuvás, mely kora dacára is már megjöhetett volna. Maga ezt a megtestesült férfiszépséget ahhoz a be­ húzott válla lánykához köti? Az érdek bo­ Kornai menyasszonyát egyszerűen a csúnya jelzővel látta el és kifejezést adott ama ész­ gozta tán őket össze? De hiszen a lánynak revételének, miszerint a vőlegény összeha­ hozománya sincs. Minek kellett hát itt köz­ sonlíthatatlanul szebb a Micikénél. Mert Mi­ rejátszani, hogy ez a férfi, ki a világ leg­ szebb asszonyát is megkaphatta volna, egy cike egy sápadt, vézna lány, aki magában a legnagyobb megerőltetéssel sem tudna ér­ igénytelen leányt választott mégis élettársul ? zéki impressziókat támasztani. — Sejtem már . . . — Nem éppen ezekkel a szavakkal — Semmit se sejt. Mert az a viszony, mondtam . . . moly unokaöcsémet Micikéhez kötötte, fölötte — Meg kell engednie, hogy most ón áll minden maguk által elképzelhető szerelhaszonIjak egy kicsit erősebb kifejezést. Nem meskedésnek. Maguk, örökölt ösztöneikkel mintha revanclie-ot óhajtanék venni a maga kizárólag a terhet akarják a nőkben és igy előbbi nyilatkozatáért. Eszembe sincs. De a másik nemmel való ismerkedésüket csak mórt lélektani alapon akarom bebizonyítani, a lestrevágyás ingere köti meg, inig csak miszerint unokaöcsém Ízlése nem támadható a megunás hamar kopogtató érzése azét nem meg abban, amiért a közömbös szemlélő előtt bontja. Unokaöcsém azonban felülkerült ezen menyasszonya a jelentéktelen, sőt csúf nő | az olcsó érzelmeskedéaen és a lelki megér­ benyomását kelti. tés örök életre kamatozó színvonalára emel­ — Hiszen ... kedett. ő Micikében először a lelket látta meg. Azt a művészileg finom agyizgató lelket, — Igen barátom, én psichologiailag akarom megérlelni önben azt a meggyőződést, ami csak ax életet komolyan vevő férfiaknak amit magam is táplálok unokaöcsém eljárá­ imponál. Miciko egy intelligens és önállóan sával szemben. Hát hogy is vagyunk? Micike gondolkozó leány szellemi készletével hódi­ ugy e bár egy szürke nő, akin keresztül tojna meg Komáit, akit már nem izgatott szoktunk nézni, ha a korzon véletlenül meg­ annyira a testnő, hogy Micike finom előkelő jelen. Azonban unokaöcsém, a Kornai egy lelkét nem vette volna észre. Eleinte caak Apollóba öltotf elegancia, akiben tb'ég'ftjrfl* eQudQlHt8ik»ArvrráU6k.kv Mtám luindinfU^h* szemei* gyönyörűséget tatai. ö*«s*ö<mnlt a lelkűk, hangulataik egymásba . .; — Ügy van- , a . • . I fonódtak, ugyanazon-melegség bujkált a mel — fcs nagy a csodálkozás, ugy-e ked- | lök alatt, anélkül, hogy ezt a lobogó tűzd �SALGÓTARJÁN és VIDÉKE 2 80’/.-aneini bajos, a munkásságot,' amely­ nél csak rosszabbak lehetnek-e tekintetben a viszonyok, a nemi bajokról, az n.okkal összefüggő dolgokról egy-két előailih, fel­ olvasás keretében felvilágosítani. Majd máskor ipari, technikai, irodain.i dolgok­ ról lehetne tartani népszerű felolvasást olyan egyéneknek, akik természetesen ehhez értenek, és akik hála 1-tennek bő­ ven vannak nálunk. És az a munkás be­ látná, hogy itt csak az ő javáról van szó, csak az ö érdekében történik az egé<z mozgalom, kész örömmel menne ezekre az előadásokra. De az emlitettek csak nagyon parányi részét teszik annak a ha­ talmaz anyagnak, amelyet a li'-ti, vagy esetleg két heti előadások keretében elő lehetne adni. Nem foghatná aztán reánk senki, hogy szánt-szándékkal n» :n oktat­ juk a munkásságot, hogy sokkal butábbak legyenek és azt lehessen velük lenni, ami nekünk tetszik. Kevesebben vesztenék el kártyán az egész keresményüket, kevesebb dülüngö emberben gyönyötködheljiénk az utcán és kevesebb mosdatlan beszéli miatt kellene fő-utcánkon sétálva pirulnunk. Egyszóval sok minden előnye volna •z intézménynek, nemcsak a munkásságra, hanem mindenki másra is. Hogy az öszszes előnyöket, az összes indító okokat felsoroljam, arra e kis cikk kerete nagyon szűk. De most abban a reményben teszem le a tollat, hogy ezután minden müveit, a művelődést a lelkén viselő egyén leg­ alább olyan kövecskét hoz tollával, vagy eszméivel a létesítendő intézmény alapjához, hogy csakhamar a homlokza­ ton ragyogjon a büszke felírás: SALGÓ­ TARJÁNI NÉPAKADÉ.MIA. Szí. Farsangi tanulságok. (Böjti hangulatok.) II. Tudja az ördög mi az oka, de tény hogy Tarjánban majd minden második em bernek veleszületett társadalmi baja van örökösen panaszkodnak nálunk a társadat érzékiségtől kérték volna kölcsön. Csodálko­ zik ezen? Pedig ez igy vau. A kultnrember lelki közeledése volt ez a kapocs, mely o két^ testileg oly különböző, de lelkileg rokon embert a szétválaszthatatlanság örök erejével egymáshoz fűzte. — Ez mind sz» p, amit ön mo<t elmon­ dott nekem, de hát köztük csupán lelki von­ zódás állt fönn, mért léptek a testi jogokat kivánó házasság kötelékébe? — Ezt is meg fogom magyarázni. Most téved, ha azt hiszi, hogy unokaöcsém ben a magnk értelmében vett szerelmi ösztön hi­ ányzik. Meg van benne, csakhogy uralkodni tud felette. Az emberben sohse látszik az, amin uralkodni tnd. Komái megr-ndszabályozni tndta vérét és mindig zsilipen kívül hagyta, mikor lelki közeledést óhajtott a leánnyal. Kornai a testet is értékeli Midben. Csakhogy az ő szemében ideálisabbnn tűnik fel, mint például a maga szemében, aki a leányt még nem ismeri. Nagy poéták, kik az örök ideákról zengtek jambusokat, a történelem szerint közlilök sokan csúnya nőt szerettek. Mert, tudja kedves barátom sohse az a fontos, hogy milyen külsővel rendelke­ zik az, akit mi férfink kiszemelünk, hanem a lényeges csak az, hogy az a nő belőlünk milyen impressziót képes kiváltani. Ez az én unokaöcsém esete is. Remélem ezzel tel­ jesen megváltoztattam róla alkotott vélemé- • -oyét . ... . . ... ■ ’ ' ' — Kérem, megvallom, magam is erre • 'gondoltam, csakhogy'. : ; ‘ — Most már ezekután igazán fe’eslegea kivágnia magát. Jön ma este a kaszinóba? 1909. március 3. murikra, egy nagy csomó zordon színekben dót adhatták, oda ügy mentők el, bogy „no látja a világot, a másik másik már kompakt elmegyek az iparotok báljára", a József asz- társadalmat fedez fel e hazában. taltárwaság mulatságán ellenben már nem e- Én nem kere.-<*m kinek van igaza, lehet, hogy azoknak, kik zordou szinünek látják a mert világot, kalikó*** elvégre az „acélgyári ötven No de talán akaratlannl it nagyon bo- képez társadalmat, kü­ lemá>ztam a kérdésbe, akaratlannl is talán nem még lönben is az, hogy meg a reszkedhettek le, ott már ő bozzájak kellett volna leereszkedni. testvéreivel a papájával, mamájával kompaktén áll valaki, az még nem társadalmi élet, mert az, hogy talán túlságosan vettem igénybe az olvasd közönség türelmét. Épen ezért nem folyta­ tom, pedig nagyon érdekes eredményre jntna 14000 az ember, ba azt vizsgálná, hogy milyen for­ ember lakik, azt tényleg nem társadalmi élet- galmat csináltak a farsangban a „38 korca- nyilvánulásnak tekinteni. De azért lehet, hogy márosok**, igen érdekes volna azt vizsgálni, hogy kik pez góztek és pusziszkodtak a ci­ akad néhány a kalikó* ott, ahol puszipijtás társadalomé a babér! Mondom én nem foglalkozom vele, mert egyrészt nagyon jó gyomor kell hozzá, mászrészt meg uem ér­ tek a rébuszokhoz. Már pedig, aki itt tisztán akar látni annak egy bennszülött rébusz gánnyal, kik szokták a legnagyobb lármát csap i a mulatságok utáni „ivászat** alkal­ mával, melyik „társadalmi oszlopok** maka­ óztak, ferbliztek a szezonban. No de hagyjuk ezt, hisz száz szónak is talemlnmnak kell lenni egy leleményes- élesen megfigyelő, helyesen* következtető, minden az a vége: „valami nagyon kicsiséget kellően értékelni tudó és mindenek Dániában — de Salgótarjánban! bűzlik — nem Myop. felett jó gyomrü Seriok Holmesnek kell lenni. Annak ép olyan otthonosnak kell lenni csirke­ piacon, mint a járásbíróságnál, annak ép úgy kell ismerni a pletyka mestereket a kihordokat, a zsúrozókat, a háttérben büjká- saját tenyerét. Nagyon kitanult embernek kell lenni annak, lókat, a sugdosókat, mint a aki itt tisztán akar látni, hát még annak aki segíteni akar! Kéthetes öszejövetel, táncmulatságok, ka­ barék, egyesületek nem segíthetnek ott,ahol a sársadalmat évtizedes szemet zárja el a külvilágtól, amely szcmet-lepel alól csak a csirkepiacon elcsattanó nyaklevesek, leját­ szódó összeridTeuések, sűrűn ismétlődő plety­ kák és nyelvelések, no meg néhány farsangi ricsaj jut h messziről szemlélődő elé. Ugyan mi'segíthet olyan embereknél, akiknél a tár­ sadalmi élet aszerint alakni ki, hogy kicsoda kinél vásárol, kicsoda kinek jnttat valami hasznot ? Nagyon bajos dolog ezeket igy kikurálni! Hanem férfi-estélyek, szemen sze­ dett ronda ságok már képesek összehozni a „züllött** társadalmat; egy kis disznóság már azt hiszem — biztos remedial így volt ez a héten is, nagy suzdolódzás, titkos plakát-ki­ hordás mellett szörnyű buzgósággal gyűltek a falu „férfi“-jei. -soha sem látott alakok dugták össze fejeiket, hogy a rfinom gyü­ mölcsöt" élvezzék. így farsang idején mégis emberségesebb képet vesz a mi társadalmunk, ilyenkor ta­ lán a rongyrázás, talán a jótékonyság égisze alatt mégis összejönnek a családok, ilyenkor mégis szeretik egymást, barátságosak egy­ máshoz, mintha m*m is tudnának haragudni és bizony a boldog idegeu — azért boldog, mert idegen — egy kedves társaságnak gon­ dolja ez alapon egész Tarjám. Pedig de nagyot téved, aki ezt hiszi! Hiszen a régi kenyéririgység, még ilyenkor ii meg van, csakhogy ilyenkor ünneplőbe bujtatják, mérsékelik, a: űri gőg, a „hogy jönnek ők mi hozzánk" érzés még most ise>, csakhogy ilyenkor divat a leereszkedés. Tessék csak elmélkedni egy kicsit a le­ tűnt farsang felett, csak egy kicsit és már is sokra jut az ember. Már is megfelelhet arra, hogy miért volt a farrang legsikerül­ tebb mulatsága az. iparos bál és hogr miért voltak ott az iparos bálon azok, akik a Jó­ zsef asztaltársaság mulatságán nem voltak jelen. Nem azért, mert nem .hozzánk való* t rsaság volt jelen — hiszen thind a kettőn > y vdftj' az égylíeír mégis ott' voltak r m azért, mert nem telik erre ja arra is —». ' szén nálunk minden ilyesmire telik.— bar m, mert az iparos bálon ezek • leereszke- IV. Levél. Modern leány. A modern leánytól elvárjuk, hogy mű­ velje Istentől nyert tehetségeit, hogy képezze magát körülményeihez képost, hogy mindón időt és alkalmat felhasználjon, ami módot nyújt neki ismeretek szerzésére. Az életben minden tudását érvényesít­ heti. Mentői többet tanult, annál nagyobb lesz látóköre, annál inkább megérti az élet voltaképeui célját. Aki lelkének gazdaságiban találja fel gyönyörűségét, az nem keres fék­ telen vággyal aranyat, gyémántot, selymet Az mese, hogy a tanult nő nem érti a házi munkákat! Sőt sokkal ügyesebben és főleg tudatosabban végzi azokat S ha egyik, másik gyakorlatilag — szorgos tanulmányai miatt — el nem sajátította a főzést, sütést stb. Bizonyára, ha arra kerül a sor, hamaro­ san megtanulja, hiszen elméletileg már tndja mindazt, amit a tudatlan nő, csak sok-sok évi gyakorlat után vesz észre. Mindazonáltal nagy tudás nélkül is le­ het valaki modora. Legyen csak természetes esze, józan Ítélő képessége, helyes világnézete. Értse meg a kor fejlődését, haladását. Mert a nőnek, ha nem is hivatása a fejlődés har­ cában részt venni, illő, hogy legalább távolról nézve megértse a történteket. Legtöbb leányra az örök hivatás vár, az hógy, feleség és anya legyen. A testedzésnek tehát nagy fontossága vau a leányiskolákban. Ideje, hogy utánozzuk a göiögö'.et, s erős, edzett leányokat nevel­ jünk. Amié hányszor megdönti iparkodásun­ kat, a lányok hiúsága! Csodálatos, hogy olyan nagyon rajonganak a karcsúságért! Aki már kissé molett, képes soványitó kúrát tar­ tani, a a legmodernebb kinzó eszközt, a fű­ zőt alkalmazni. Ha tudnák ezek, milyen csúnya az összepréselt nő, ha tudnák meny­ nyit ártanak maguknak, különösen a serdülő korukban, mikor egyenesen a fejlődést aka­ dályozzák meg, legalább otthon éa mnnka közben nem préselnék össze derékukaL Testedzésre igen alkalmasak munkák, séta, hosszabb gyaloglások, főleg szabadban, korcsolyázás, úszás ki tehetsége szerint válogathat. Ülő a házi éneklés stb. ki­ munkát ifiozgással váltjuk fel s nehéz munka után kellő pihenést tartsak: * ..... Da nincs károsabb testre, délekre nézve .egyaránt, a tétlenségnél. A nőnek mindig kell foglalkozást találnia. Hiú annyi mindent �kell. tanulnia, hogy *t .életben megAJIha.-sa helyet és ha valamely hivatalt, vagy munka­ kört tolt be, akkor meg éppen nem juthat ideje henyélésre. Nagyon helyes, ha a leányok olvasnak, de nem szabad ám napszámba könyvet bajniokl Ez az egészségnek is Art. Különösen gonddal kell az olvasmányokat megválogatni. Itt is az egyéniség legyen irányadó — mert hisz némelyek az elbeszéléseket, novellákat, regényeket szeretik, mások a költeményeket, vannak, akik a remekművek eszmevilágába fel tudnak emelkedni s abban elmélyedni. Jó mindenből felváltva olvasni, keveset, de azt a keveset, hogy agy mondjam, megemészteni, magunkévá tenni. Sok regényt nem ajánlok, inkább néha egy útleírást, ami ismeretkörün­ ket szélesíti. Az újabb müvek mellett hazánk halhatatlan Íróiról el ne feledkezzünk! Anynyi a remekmű, hogy sem időnk, sem ked­ vünk nem lehet pornografikus dolgok olva­ sására. Nagyon ajánlatos a leányoknak nevelési mbveket olvasni. Hisz ők — kik hivatva vannak anyákká lenni, — lesznek első ne­ velői gyermekeiknek. Igen a modern leány nem álszenteskedik s szorgalmasan tanaimé nyozza a gyermeknevelést, mert az nem a bölcsőnél kezdődik, hanem a leendő anyának már előre Önmagát kell nevelnie edzenie leendő gyermeke érdekében. Jó ha a betegápolást lehetőleg gyakor­ latilag elsajátitják. Legalkalmasabb e célból valamely kórházban Önkéntes ápolónőnék je­ lentkezni. Budapesten vannak is tanfolyamok félévenkint. — így képzelem el a modern leányt. Bár­ amit tanait, bármily munkakört toltott be, de megmaradt nőnek. Tudása nem kérkedésre okossága nem araikodásra, világnézete nem a közügyekben való feltétlen részvétre való, hanem arra, hogy mind azt amit tanult, a mellett, hogy maga is-gyönyörűségét találta benne; családjának is hasznára tudja for­ dítani. Alom. Egy önzetlen disznó. (Interju.) A minap értesültem arról, hogy Csőién Berti hazánkfia le szándékozik ölni azt a gyönyörű 150 kilós disznót, amit az őszön vett. Tekintve azt az általános közkedvelt­ séget, aminek őeminenciája örvend, tekintve továbbá azt a jelentős szerepet, amit disznó­ ink a közéletben játszanak, elhatároztam, hogy meginterjúvolom őt. A hozzáférhetéshez semmi riporteri bravuntikli sem kellett, mert csak séta kOzben kellett meglesuem és meg­ szólítanom. Így caiptem meg őt e héten. Én: Bocsánat, hogy az úton alkalmat­ lankodom, de az „S. V.“ kiküldött tudósítója vagyok. ő: Kérem, örvendek. szolgálatára ? Én: Csekélység Miben az egész. lehetnék Hallottam, hogy Disznóságod elhagyja községünket és Jobblétre szándékozik költözni, szeretném ez alkalommal lefesteni igazán érdeklődő kö­ zönségünknek azt a hangulatot, melyben Disznóságod körünkből távozik. ó: Hja úgyl Nagyon szívesenl írja meg kérem, hogy nagyon nehezemre esik a válás. Nem azt sok kolbászt,. msIoiiM.*,, zhnrk4t sajnálom, amit távozásommal itt hagyok, ha­ nem azt a'kényelmes életet, * amit'csak ittTarjánban találhat meg ilyen magamfajta magánzó disznó. 3. SALGÓTARJÁN És VIDÉKE. 1909. márcsiu 3. Ént Ebben-igaza van! ■ ' • • ’ ő: 1 >e mennyire igazam van! Tudja én már sok világot bejártam, de olyan jól, olyan otthonosan sehol sem éreztem magamat, mint az Ouök körében, annyira, hogy szinte túlzás nélkül mondhatom, hogy egész Tarján egy jó, moslékos disznóól. Éh. De kérem legyen tekintettel, bogy ez az én szülőfalumi ó: Bocsásson meg, nem akartam meg­ bántani, de érzékenység ide, érzékenység oda, nekem most is igazam van! Hál kérem, nem joggal mondom én ezt egy olyan vá­ rosra, ahol a di-znók az urakkal együtt kor­ zóznak, ahol az álcákon állandóan terített asztal, a fürdőszezonban pedig kitűnő für­ dők álluak a disznók rendelkezésére, ahol a disznók különb társadalmi életet élnek mint a gazdáik, mert kétszer naponkint társas összejöveteleket, hangversenyeket rendeznek. Éh: Fájdalom önnek mégis igaza van! ó: H’uyje meg, már mi magánk resteljük az átjárók előtt neháayuor sápjában kotorfassék. várjuk be egyes szerencsétleaaégek bekövetkezéséi, mert akkor már késő lenne. . ezeket az állapotokat! Do mi nem segíthe­ tünk a bajon! Mi nagyon szivesen átenged­ jük az iszapfürdőket, használják ók, mi na­ gyon szivesen lemondunk a „terített aszta­ lokról**, fogyasszák el ők az utca moslékját, de mi csak nem lehetünk rendesebbek a gaz­ dáinknál? Én Hogy őszinte legyek az itt a baj, hogy bár magok is elég disznók, de a tar­ jáéi polgárok még maguknál is nagyobb ... Ó: Nekem mondja? Hanem Isten vele! Sietek a közjegyzőház végrendelkezni! Én: Isten vele! (Sajnos mindjárt kezet is fogtunk, mert hiszen én tarjani polgár vagyok, ő meg tarjáni disznó.) Gr. HireK. Eljegyzés. Klein Oszkár Budapestről február hó 28-án eljegyezte Földiák Berluskát, Földiák Lipót helybeli kereskedő leányát. Esküvő. Lámer Gyula, helybeli kerék­ gyártó leányát Ilonkát február hó 21-én Herczeg Pál budapesti kerékgyártó a helybeli róm. katb. templomban oltárhoz vezette. Hangverseny. A március 6-án tartandó diák-hangverseny utolsó számában szerepvál­ tozás állott be, amennyiben Jakob szerepét nem Gálusz Ferencz III. oszt növendék, ha­ nem Cirbcsz István IV. oszt, növendék látja el. Egyébként a hangversenyre szóló jegyek nagyrészben eladatlak. Iskolai hirek. Vármegyénk derék tan­ felügyelője a mull héten községünkben idő­ zött s különösen a bányatársulati és az acél­ gyári iskolákat látogatta, mindenütt teljes megelégedését nyilvánította. Tanfelügyelőnk már több ízben tanujelét adta községünk iránti szeleteiének, mit eltekintve a szép eredményektől, melyeket működésének kö­ szönhetünk, gyakori örömteljes ittléte eléggé bizonyit. E helyütt emlitjük, hogy községünk össztantestülete múlt hó 25 én ünnepelte tan­ felügyelőnk névnapját a leitető legegyszerűb­ ben, do a legbensóbb es a legigazabbb ér­ zéssel. A községi elöljáróság szives figyelni* ébe ajánljuk, miszerint nagyon is kívánatos völnaegy kevés gondol fordítani a járdáit és az átjárók rendhentariására. A járdák ezen át­ meneti időben oly lucskosak és piszkosak, hogy az embernek az élete forog kockán, ha az utcára teszi lábát. Alkalmunk volt meg­ figyelni, hogy a Kainer korcsma és a Rakó-, patika között levő fahíd átjáróján egy órán belül négy ember esett el s szerencsére egyeb baj nem történt, mint az, hogy ruházata hasz­ navehetetlenné vált. A föld ugyanis vékony sirreleggel tan' boiTlvá, alatta jléflig a JV-’* 40 cm. vastagsága síkos jég, mit a mit sem . sejtő* járó-kelőnek e»zébe Muoe> -kikerülni. Tessék tehát árra ügyelni, hogy a jég minél előbb eltiratittassék, a sár pedig különösen Közgyűlés. A Salgótarjáni Takarék­ pénztár r.-L 1208. febr. 26-án megtartót közgyűlésén újólag meg választattak igazga­ tósági taggá: Herczog Gyula, Bankos Imre és Szalay István, felttgyelóbizoltaági taggá pedig dr. Kovács Jenő ügyvéd választatott. Rendőreink és a dzsiu-dzsicu. Hát­ döngető jelenetnek voltak tanúi farsang hét­ főjén a főutca járó-kelői. Valamelyik túlsá­ gosan befarsangolt atyafi valahogy ösazezördült a helybeli rend egyik. őrével, leazidta, vagy talán meg is ütötte Ó .szent és sértbetellenségét**, annyi azonban tény, hogy csúfosan elbántak vele, a derék bajtársak, Vlamidir mester dicső tanítványai, hárman is neki estek és alaposan megdzaiudzaicuzták. Azt hisszük, helyén való felemlíteni ez al­ kalommal, hogy rendőrlegények sohasem ala­ kulhatnak rögtön ítélő bírósággá, no meg hogy tán a humanizmus is valami. A helybeli ipartestületnek f. évi febr. hó 13-án séta hangversennyel egybekötött táncmulatsága alkalmával részint feittlfizotéseikkel, részint belépő és tisztelet jegyeik megváltása áltol testületünket a következők voltok szívesek erkölcsi és anyagi tekintetben részeltetni és pedi: Salgótarján nagyközség, mint erkölcsi testület, Jónás Antal, Gerő Nándor, Módén és Breylner .Budapest, Sonneusebetu Károly 10 kon, Dr. Kovács Jenő, Weisz M. Dávid, Dr. Lőwinger Rezső, Eck­ stein Jakab 8 kon, Friedler Ármin, Simon Miksa Budapest, Rósenberg Barna, Dr. Bellák Gyula, Weinberger Soma, Dr. Frank Dezső, Paraszty Gusztáv 6 kor, Pap János, Hanku Imre, Szalay Mór Budapest, Bodó Janos, Beer és Rósenberg Bpest, Tisinszky Antal, Rákos Gyuia, Dr. Cigier Jakab, Szalay István, Dr Pollaisek Armin, Szalay József, Róth József, Kőim Lipót szesz ti így kereskedő 5 kor., Schwarcz Lajos, Weisz es Teacher Budapest, Kohn Lipót fakereskedő, Katarinké Antal, Beucsik László és Lajos, Dr. Winter Simon, Lámer Gyula, Polk Ferenc, Schneller József, Cirbesz Samu, Messinger H. és fia Budapest, Kis Gyula 4 kon, Hoffmann Aladár, Kovács Márton, Koritkó János, Egry Gyula, Ágoston István, Kádár Péter, Simon Jenő, Kainer Mór, Tisch Gyula, Lőwy Izidor 3 kon, Benkó Pál, Fridrich Gyula, Krietbner Jakab Becs, Szikszay Janos, Buchwalder Zsigmond, ,Dokupil Vilmos, Kábn Mihály, Kohn Mór, Patay István, özv. Groszberger Barnáné, Pollatsek Vilmos, Holub József, Baumann Adolf, Ursutz József, Sípos Ferenc, Hercog Gyula, Gábriel Aulai, Auerhammer János, Grószberger József, Gruber Ferenc, Ratkovszky Pál, Hricsovszky András, Mikler Samu, Dr.Erdődy Kálmán 2 kor., Kémény Samu, Rusznyák József, Pap Sandor, Grosz Marton, Thill Jó­ zsef, Facouay Pál Losonca, Groszberger Jenő, Uj István, Keszler Berci, Gittlár József Grün Gábor, Trellay Gusztáv, Klein Márk, Kamogyay Andrásáé, Hocbauser Károly, Fehér Gyula, özv. Farkas Karolyué, Hortobágyi Karoly, Friedmann József, Pala János, Ró­ senberg Iguac órás, Keresztényi Ödön, Bicskey Miksa, Szaniszló Samu, Laufer Gábor, S mou István, Bicskey Andor, Oláh István, Weisz József, Szántó Sandor, Krátschmár József, Guttmann Mátyás, Galbaca István, Haás J. Armin, Göndör Zsigmond, Weisz Herman, Csics Antal, ifjú Kohn Mór, ifjú Scliuyer Ferenc, Souneuschein Sándor, és Borbas József 1 koronával. A salgótarjáni önkéntes tűzoltó-egylet parancsnoksága pedig 20 koronái küldött testületi mulatságunk céljaira, mivel a tűzoltó egyletet majdnem teljes egészében iparosok képezik. A nyilvá­ nosság előtt törtem jelen hírlapi nyugtázás alkalmából, mindazoknak, kik uiveaek vol­ tak testületi mulatságunkat személyes jelen­ létük által megtisztelni, azoknak pedig, kik közbejött elfoglaltságuknál fogva ugyan, de kénylelenek voltok távol maradni, azonban -aujűgr érdeklődésükkel-., tesiüleiünk iránt táplált rokouerzesükuek mégis kifejezést adni szive.ek voltak, legőszlntebb kttaóneiéi nyil­ vánítja az zpariesiülai elöljárósága nevében Kovács József jegyző, Sinágel József elnök �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKR 4. MÁRCIUS 15-EN THILL JÓZSEF RÁKÓCZI nagyvendéglőjében ünnepélyes társas vacsora. EZtla^p: Bélszín makarónival, vegyes szárnyas, pulyka, kappan, liba és malacpecsenye, hortobágyi túrós csusza, giardinetto 1|2 liter rizlingbor, 1 üveg viz. Az tstelp Hódi Rudi Első zsíieBara hf iilsai. Előjegyezhetni Thill Józsefnél a vendglőhen. Nyomatott a. Boron nyomd óban, Salgótarjánban. 1909. mírciiu I. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000165.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 9. szám (1909. március 03.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3abe773ef2f6c408d083853e2cd6b1c5.jpg 1baf3cdb810055bec886a5028cff88c2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ded2e0455369f00203d23073e414d335.pdf e2c300efa1100debe7b2b6e64ea11da5 PDF Text Text 10. szám Salgótarján, 1909. március 10. II. évfolyam. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: I(tal 4 VT* Fái én* . N*gy*d árva Eryw itám . . 10.— . . 5.— . . 3.50 ára 30 fill. A Polgári Kör tagjai 4* tanítók réixére: Égte* évre . . . 6— Fél évre .... a.— Negyedévre . . . 1.50 Március 15. (FA) Ezredéves történetünk lapjait forgatva, nemzetünk küzdelmei oly kor­ hoz érnek az 1848. évben, mely pont határvonalat képez az előtte és utána következő események között. Az események kiinduló pontja 1848. március 15. volt. Ezen napon si­ került a magyar nemzetnek megásnia a sirt, melybe millióknak örömkönnyei kisérték a régi, rossz, elavult intézmé­ nyeket. A sir keresztfáján ott ragyog az 1848. szám, mely a temetés és újjá­ születés éve. Eltemettük a rossz intéz­ ményeket,' de ekkor született meg Ma- , gyarország szabadsága. Ezredéves törté- | Hetünknek a március IB-e a legszebb napja, mert ekkor mondatott ki a Sza­ badság, Egyenlőség, Testvériség. A francia forradalom által e'ért si­ kerek tettre serkentették alvó nemzetün­ ket és eredményül ezen három magasztos eszmét vívtuk ki. Szabadság! Nemzetünk fenállása éta vágyott és ragaszkodott szabadságához. A nemzet, mely nem szabadságért küzd, hanem idejét léha semmittevéssel, mula­ tozással tölti, annak a nemzetnek nincs létjogosultsága, az — mint a világtörté­ nelem tanítja — letűnik a szereplés szin­ TÁRCZA. Bőrápolás.*) Irta: Dr. Soltész József bányaorvos. Az emberi testet fedő bőrnek, a test háztartásában oly fontos szerepe van, hogy annak ép- és sértetlen volta, tekintettel a testben végbemenő, és akaratunktól teljesen független életfolyamatok rendes lefolyására, sarkalatos feltételt képez. Közismert tény, hogy égések, vagy In­ forrázásokból eredő sebzések, melyek a bőr­ felület egybarmad részét elpusztitják, halálos kimenetelűek, ezt a tényt bizonyítja, az or­ vosi tudomány terén szerzett, évszázados tapasztalat, de hiszen nem is lehet ez máskép, ha meggondoljuk, hogy a bőr felületén nyiló millió- és millió likacsokon át képesek va­ gyunk a légzést támogatni, a mennyiben azokon át, élenyl vehetünk fel, és szénsavai választhatunk el, a verejtékkel pedig, képe­ sek vagyunk a sservek életműködése közben felhalmozott, és a testre káros anyagokat kiselejtezni, a bőr egész felület én végilitizódó finom hajszáledények, vérrel való teltségo, vagy vértelenitése által képesek vagyunk ' avérkeringéaí'viszonyokat befolyásolni, végül . pedig,e«Htem, hogy tapintási szervünk is a bőrben el van helyezve. m •) Falolvasta: Dr. Solté,s JAtitf 6Znyiorv«« latoson tartott vasárnapi tousjövotoloknai. Minden a lap siellemi réexét illeti kfirieméoyak Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamint hirdetétek ét elófixel*tak a .Salgó­ tarján ét Vidéke* taerkeutótégébes, vagy a Borét nyomdába Intétendák. teréről, annak nincs helye a világtörté­ nelem porondján. Szeretett hazánk történetét irányí­ tói ezt mindenkor* belátták és mindent elkövettek, hogy a nemzetet szabaddá tegyék. Vér és anyagi áldozatokba került a szabadság kivivása, kibékült az ural­ kodó nemzetével, mely harmóniát semmi sem zavarta, mert mindkét fél belátta, hogy csak egyetértéssel, együttes mun­ kálkodással boldogulhat. Egyenlőség! születésre nézve minden ember egyenlő, született légyen az bíbor­ ban, fényes palotában, vagy a külvárosok legnyomorultabb viskójában. Ha felküzdi magát valaki azon polcra, melyen ember­ társai hasznát mozdíthatja elő, melyen a társadalom hasznos, munkás tagja lehet, ne éreztesse vele senki a nem közénk valóságot. És itt ismételnünk kell, amit már oly sokszor hangoztattunk, hogy sajnos, a társadalmi össze forrás egyik szétbontó eleme épen az, hogy a maga­ sabb rangban születettek ahelyett, hogy igyekeznének lehajolni azokhoz, kik szí­ vesen munkálkodnának, szívesen tennék magukat érdemessé a munka által, becsü­ lés helyett az ellenkezőt tapasztalják; azok magasabbra emelkednek, csupán azért, hogy az osztályok közötti távolság minél nagyobb, feltűnőbb legyen. Ne a vagyon és születés, ne a vallás domináljon, ha­ nem az ész, a tettre valóság. A mint látjuk, a bőr egy nagyon complikált Összetételű készülék, mely működésében támogatja a szivet, a tüdőt és a veséket, sőt, ezek súlyos megbetegedésekor, hathatósan helyeltesiti azokat. Nagy felülete és ruganyossága által, leginkább máj, szív és vese megbetegedések alkalmával, a mikor ezen szervek tökéletlen működése folytán, az általuk készített, ter­ mészetes nedvek, vagy direct megbetegedésük által, túlprudukáll kóros folyadékok, melyek, ha a vérkeringésbe jutnak, a szervezetet megsemmisítenék, a bőr laza szövete kOzzé szivárognak, itt addig maradnak, mig a megbolygatott egyensúly helyreáll. Azt lát­ hatjuk a vizikórnál, és a sárgakórnál. Ennyit a bőr élettani működéséről, fon­ tol tudnivaló az, azért, mert egy testi szerv­ vel sem bánik az ember ily mostohául, mint épen a bőrrel, hozzájárul még ezen nerabánomsághoz, hogy a sarlntanizmns, akuruzslása kOrül oly bűnös, haszonleső túlbuzgóságot fejt ki, oly temérdek, haszontalan, és az esetek túlnyomó részében káros kenőcsöket, szesze­ ket, crémeket,hintőporokat stb. hoz a piacára, hogy szent kötelessége minden orvosnak, az embereket felvilágosítani, annál is inkább, .mivel a hiúság hiszékennyé teszi, leginkább a nőket, és igy nem kell csodálkoznunk, ha a szebbnél szebb elnevezéssel bíró örökös •ifjúságot, és ‘üheteUen tACTrielmi. diadalokat igérŐ, titkos szereknek felülnek. Jól véssék emlékezetokba azt az igaz­ ságos természeti türvényj, hogy, a termesze.: sohasem szorul a gyarló ember támogatására, Testvériség! Maga a kifejezés jelen­ teni akarja, hogy egymás iránt testvéri érzéssel viseltessünk. Mint a testvér test­ vérét, úgy szeresse egyik magyar a má­ sikat. Kivétel ugyan minden téren v>a. Miként testvérek között akadnak néha viszály kodások, azonkópen előfordulhatnak hasonló esetek egy nemzet gyermekei között is. Tény azonban az is, hogy nap­ jainkban ezen magasztos eszme inkább csak véráldozattal megszerzett Írott malasxt melynek valódi értelmét csak igen keve­ sen értik meg és érzik át. — Nem va­ gyunk egyféle agyagból gyúrva az bizo­ nyos, az emberek létért való küzdelme azonban ne legyen olyan, hogy emiatt egy másik háttérbe szorittassék, esetleg ereje megsemmisitessék. Érezze át minden ember, hogy egymás támogatására minden téren szüksége van, e támogatás nélkül ép úgy elpusztul, mintha a jól élők ászttett talajba elvetett mág, ha nélkülözi az élet föltételéhez szükséges nedvességet, fényt és meleget. A társadalmi életben ezen melegség: az együttérzés és testvéri szeretet melege. Most pedig midőn íme az 1848. év március hó 15-én elért eredmények nemes eszméit fejtegettük, jegyezzük jól meg magunknak, hogy a szoros értelemben vett társadalmi élet megalapításához ezen 3 nemes eszmének állandóan szem előtt való tartása szükséges, mert ezek nélkül illetve korrigálására, bölcsön teremtette latén az embert, és csak azt az egyet kívánja tőle, hogy alkotásán ne rontson, ne kísérletezzen. Az egészséges bőr nem szorul semmine­ mű mázra, és ha a természet nem törődve az emberek divat- és társadalmi mániájával, egyik-másiknak nem adott szalonképes art illetve kézbőrt, az törődjék bele az elkerül­ hetetlenbe, iparkodjék ezen emberi felfogás szerinti szépséghibát műveltséggel, lelki jó­ sággal és egyéb erényekkel pótolni, de óvva intem attól, hogy a kalendárium, vagy az újságok hirdetéseiben feldicsért dicsbymnusokkal övedzett, titkos szereknek adjon hitelt Ezt előrebocsátva, áttérek az egészséges testbőrnek ápolási tudnivalók elmondására. A bőr tisztántartása az egyedüli gyógy­ szer, mely által a bőr épségbeumaradáaát állandóan biztosíthatjuk, nem kell ahhoz semmi más, mint természetadta viz. Tekintettel arra, hogy a mindennapi foglalkozás közben, kezünk mindenféle poros, zsíros anyagokkal jön érintkezésbe, a szo­ bában, melyben tartózkodunk, az utcán fel­ vert por arcunkat is ellepi, sőt ruházatunkon keresztül is hat, és itt a verejtékkel és a faggyú mirigyek válladékával egyesülve, idő­ vel Adom, de kemény rétegei képez, mely a likacsokat betömve, a bőr rendes működését megakasztja, szükséges, hogy a mosásra hasz­ nált-víz meleg legyen, a meleg via sokkal jobban oldja a bőrt szennyező anyagokat, felpuhítja és meglapiljs, a-bőrt fedd hámot, és auu^k jBiszorusodoti, kiszácadt, és amúgy is feleslegessé váll részeit, melyek a mosásV* ‘ * * * •• * * �2 1909. március 10. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE e < r szegény kibujdosó magyarnak, most ha korcs axüleinény a társadalom. E szent napon pedig minden magyar a liiza azt kívánja, hogy ne ferlőztesd inaember fohásszal forduljon az Egek Urához! gy. r n elvünket idegen beszéd bd, most ezt az áldozatot se tűink ••• J óznia hazának Mindenható nagy Isten! A mai napon áll dicső ti ónod .zsá­ Pedig most Is énekelünk, szavalunk és molyán egy szegény mindenki által ma- ' szónokolunk, talán még hangosabban mint gára hagyott, néptórzszsé alacsony ituti akkor énekeltek, szavaltak, szónokollak, penemzet. Buzgó imával fordul Hozzád: dig mi is dühsködünk, ha nem jón valaki Olts a nemzet fiainak szivébe egymás közénk h'inda-baiidáz i. pedig mi is kei keiránti becsülést és szeretetet. hogy egv- I dunk a szabadság, egyenlőség, testvériség mással egybeforrva, egyesült erővel véd- 1 eszméjével, mi, akik aljas talpiiyalóinkká, hesse szeretett hazáját. szolgáinkká g'.eretnók lenni az egész vilá­ got, mi, akiket a leghadarabb válaszfalak választanak el egymástól, mi, akik egy ka­ nál vízbe bele tudnék fojtani egymást. Március Idusára. De nem folytatom így tovább! | napján, <!<• én higyje el Szerkesztő úr nudoi rodom a inat ünneplőktől, akiknek a vége a fő, az hogy milyen menü lesz Thtlloél vagy máshol, akiknek az égi sz közbeező komédiát > el k> Iloné hagyni és mindj rt reggel Thillnéi vagy máshol kellene kezdeni. | Myop. I , A polgári iskola , hangversenye. Én i.em fogok ünnepelni. Nekem higyje meg Szcrkesziő úr, mikor hallom es látom Honfiúi fájdalommal vegyes hazafi lel­ ezeket az Üres koinéfliázásokat, valami hideg­ kesedén fogja majd el Tarján ünneplő közön ségét néhány nap múlva. március 16-ikének ség, valami kimondhat illan undor fitt végig 61-ik évfordulóján. í'nnepr'nek majd i-jv pár a hál.intőn. Mikor hallom t>de tüdővel éne­ helyen, talán zászlódiszt ok majd a varos a kelni, hogy „a nagy világon e kívül nincs gyülekezetek áhitatosan énekelik majd n számodra hely*, nekem mindjárt az amerikai, Hymuuszt és Szózatot, szónokidnak, szaval- I magyarok jutnak az e-zruib*, én mindjárt nak.és újra majd „hogy rabok tovább nem arra gondolok, hogy ma már itthon megy ■ leszünk-, azután Thillnél vagy máshol fo y- lezros.-zahhúl a sora a magyarít ik. Higyje el tatódik az ünnep és — — — másnap mar Szerkesztő úr, hogy leikor hallóin a -szóno­ eloszlik a honfiéi fájdalommal vegyesen ha­ kokat. hogy „a haza minden előtt* vagy pe- , zafi lelkesedés, csak elrontott gyomrok c- d g .szórend a hazát es ne mondd* nekem berugott pasasok emlékeztetnek a nemzeti nini Ij irt az jut eszembe, hogy mi kiabáljak ezt. akik egy garas aia cérna gombot nem ünnepre. ni-Imik feláldozni a hízóért, int, akik üres Talán 61 évvel ezelőtt is igy volt » piperkózésből nem ve-’-zitk a hazai terméke* j nagy napon, talán akkor is voltak olyanok, i kei, mi. akiknél a legjobb torkú a legjobb | akik énekeltek, szavaltak, szónokollak azn hazafi. tán elmentek, ha nem is Thillhez, de más­ De azért volt idő, mikor én is ünnepet- I hová és ittak ettek a haza egészségére. L>- j leni, mikor én is boldogan tűztem szivem hét hogy akkor is igy rántották 1 • a hazafi j felé a három szinti szalagot, mikor én is bol- ; érzést a bor és a sör fertőjébe. <log.ni énekeltem a Hyinnii-zl és a Szózatot, De március 15 után, mikor kenyértö- I mikor boldog voltam, ha hozzáértem ahhoz résr-t került a dolog, akkor nem úgy volt, < a koszorúhoz, amelyikkel a losonciak áldoz.- ' mint most, akkor szegény és gazdag, zsidó lak elesett honvédjeik em'ékének és akár , és keresztény, úr és paraszt együtt fogtak hiszik. ak<r m in már én is sirt un ilyen je- , fegyvert a hazáárl, akkor fontolgatás nélkül ie.ietek a...almával. rohantak neki a honvédek a szuronyerdőnek |i‘ tt őst m r nem iinn-|<elek! és haldokolva is » hazát éltették, akkor Az a ha/ifiai lelkesed, s, amit tanítóim mindent kockára tudtak tenni a hazáért. most!?! Most előbb Thillhez vagy máshová oliuílok belém erzein — n.őst is él bennem, kell menni a bátorságért, moat ha a haza sói ktilícibeii viiul mint azokban, akik éneérdeke azt kivánja, hogy honi termékek* t . k< Ini. '■z .v.diii <•« szónokolni fognak a >zavásárol, hogy ezzel kenyerei adj ezer meg brid-ág. egyen ős-g és testvériség szü'ctés Verejtékez munkának az eredményét mutat a be szombaton e hó 6-án este a salgótnrjáni állatni polgári fiú- és leányiskola ifjú-aga. El nem képzelhető roppant fárad­ ságos munka hárult vezetőkre és tanulókra egyaránt * mindez azért, hogy egy esten pár s.-áz főből álló közönségnek bemutassa, hogy jó negyed év alatt mit végzett. Termés/ets/erüleg arra kell gondolnunk, vájjon érdeme- ily hosszú időt arra fordítani, hogy egy élve; les estélyt rendezzünk? E kérdésre a ii.izy közönség nem adhat feleletet, mert ói c-ik az eredmény ér lekli. Foglalkozhat e k< rdéssel az est rendezősége é- foglalkoz­ hat a szülő, ki gyermeke fáradságos rr.unk.jáliak közvetlen szemlélője. De mig az előbbi hivatásának buzgó teljesítéséhez so­ rozza az ilyen fuuktiok teljesítését is, addig a szülő határtalan megelégedéssel és boldog­ sággal, örftnim-l é» visszafojtott lélegzettel várja azon pilláimtól, midőn gyermeke nyíl­ va nosau a közönség elé lép. Nagyon sok okot sorolhatnék föl, melyek az fiiéle gyermek hang ver-euyek rendezését indokolttá teszik, de helyszűke miatt térjünk át inkább az estélyre. ó >',9 órakor a Vadász vigadó termét zsúfolásig megtöltői te a közönség. Ritkán látunk ily szép számú közönséget, a köz­ ség sziue-java együtt volt, midőn a függöny felgördült és az ifjúsági énekkar rápenditett gyönyörű szép kuruc dalokra, mit a jelenle­ vők lelkesedéssel fogadlak. A cetli búcsú előad isa igen szép és megható, kísérete pe­ dig igen kellemes volt. Paksy Aranka III. oszt, növendéket, nyugodt és biztos szavalá­ sáén dicséret illeti. Következett a „két bábu históriája* c. daljáték. E számot Schneller Anna és parthnere Czibnr Erzsébet vitte. Igen tisztelt Szerkeztő úr! nál alkalmazott dörzsölés által, a piszokkal együtt eltávolithatnak. A meleg viz ezen hatását, hathatósan támogatja a szappan használata, legjobb a közönséges fehér szappan, igaz ugyan, hogy nem éppen kellemes szaga van, de tisztítási célokra a legalkalmasabb. A finom, szagos, úgynevezett stálettszappanokat, illetőleg megjegyzem, hogy fi «• nabb alkatrészekből készülnek, kevesebb beunöc a lúgtartalom, de a bennlevő glycerin és a szagositó illő (aethericusj olaj, az egészséges bőrre nincsennek jó befolyással. Az egész test mosására használjuk a kádfürdőt, felnőttek részére szükséges körül­ belül í50 —200 Itr. gyermekek részére pedig 10—100 literig terjedő vízmennyiség. A víz­ nek teljes tisztának kell lenni, oly patak vizét, melyet vegyészeti gyárakból beömlő hulladék illetve szennyvíz tisztátalané teszi, vagy oly patak vizét, melyben timarnk a bőröket áztatják, vagy hentesek, a kolbászok­ nak szánt beleket mossák, használni tilos, mert az állati bőrökön levő korhadt anyaga kon, nemkülönben az állati belek tartalmá­ ban tanyázó parányi kórcsirák, nemcsak hogy veszedelmes, évekig tartó makacs bőr­ betegségeket idéznek elő, de a bőr likacjupn át a, testbe hatolva, vérmérgezést idéznek elő. (lépfene, pokolvar). Minden, *a fürdésre szánt vizet jól felforralunk, a fnVdőkő egydliiségélír* aiérten' 35—40 fokig lehűtjük, a fürdőző nyakig ül a viz.b-n 15 2" p»rci.’. ezen idő alatt t meleg viz behato'ást altat a fent említett oM.i-i folyamat rendesen befejeződik, mo t következik n s/aj-panh il.b il való intenaiv dur/'öés. A mim ez megtörtént, következik az eg-*z lotnek tiszta. a fürdő vizénél 2 4 fokkal alacsonyabb hőinérsekü vízzel való ' leöblitése. Nyilvános fürdőkben ezen c-dra zuhanyok állati.-k a fürlózők rendelkezésén- I azt : iO'iImu sutit othonnkban is könnyű ! szerrel rendezhetik be. A fürdőből kijörőt, temperáit lepedőim 1 burkolva h-száriijuk, nagy figyelmet fordítva azon helyekre. Imi a bőr redőket, vagy In ; lá-okal képez, mint p. <». a hónalj, a ny i. és lácvék tájék, mert ha ezen helyeket, !.-»! j bőr. bóri-el szorosan érintkezik, tüzetesen i nem szárítjuk, az itt maradt nedvesség a i fiatal hámot könnyen gyulladásba hozza, mi­ által kiterjedt bőrgyulladások keletkezhetnek. Azt leginkább a csecsemőknél láthatjuk, hol ily kicsi miilaszlá-ok, a „kipáilás- név alatt eléggé ismeret na, kiterjedt, és fájós bőrgyuUn dákokkal találkozunk. A fürdés i-Vaknriságát az illető egyéni akaratára bizsuk, a munkás embernek heteiig kint egyszeri fürdést ajánlunk, már az.értis, mert manapság nincsen ipírvállalat, mely munkásainak e jótékonyságot nem nyújtaná, én a meleg- kádfürdő használatát -lehetővé nem tenné. A máeik-vényező,' mely az egóseséges bőr ápolásánál hathatós izerepet, játszik, a gőz, iu»ly a víznek forrpontján felüli hevite-n. I fejlődik. Előnye a meleg fürdővíz, felett az, hogy i t.-:-t vegyileg tiszta víz érinti, és igy II így nub oldó tulajdonsága mellett, a fertőzés eshető-ége teljesen kizárt. De sajnos, a jótékonyan ható gőzfürdőhöz i e a imitálunk oly könnyen, mint a mind-n toló. Ii tztarlásban elkészíthető kádfürdő­ höz. aniiiinak elkészítése bonyolodottabb, és r-'tidi -en saját a célra berendezett, nagyobb vz-bi-u fürdőintézetekben lehetséges. Ily gőzfürdőben az úgynevezett gőzkam­ rát megtöltik gőzzel, a gőzkamra hátterében három, vagy négy Icpcső/etesen. egymás fölé emelkedő falécből készült nyugágy van elhe­ lyezve, azon célból, hogy a meleget fokoz­ hatjuk, a phisica törvénye szerint, a fürdőié tehát abban a gőzkamrában, tetszése és tes­ tének szervi épsége szerint, azt a nyugvó ágy fokot használja, melyen jól érzi magát, tehát az őt körülvevő gőz hőfoka, a test helséében. akaratunktól független szervek működését lényegesen nem alterálja. Tíz. tizenöt percnyi, e helyen való nyugotd hunyal, vagy oldalfekvés után a test ‘izzadása rendesen tetőpontját érte el, felke­ lünk, és n gőz kamrában levő, temperált vi­ zű zuhany alá állva, lemosakaznnk, most kö­ vetkezik az egész testnek szappannal való ledörzsölése és ismét lemosása. Ily módon a faiMAst beh-jozve,temperált, lepedőbe beólrplva, jól. leizáritjuk .testünket,' és vagy egy óra �1909. márcsiu 10. SALGOTARJÁN ÉS VIDÉKE. 3. Előbbi a nar.inc<virA_' szerepében* •kedves ií kderpdi foltétjogosít Kin.'k éreszük kalmunk v_trt ezt'a i/irV is. megcáfolni, hogy játékával nyerte meg a közönség let szenet, | magunkat, hogy bírálatunkat em* szemlélő­ dr. Jaukovich Marcell továbbra ia magma* a kis ús igazán huszár alakra termelt < zibiir | désünkre alapítva oly irányban tu I <-itsuk a rad az a mi volt, kerület* érdekében bgyErzsiké pedig kackiás és snAjdig megjelené­ nyilvánosságot, amint azt közvetlenül sr.em- buzgőn működő képviselő. Itt közöljük a hirre vonatkozólag képvi--tőnk levelét: Leg­ sével páratlan tetszést aratott. Állandóan léltük. fürge meslaruője oltotta belé a sikkes meg­ A főrendezői szerepel a polgári iskola határozottabban kijelentem, bogy teljesen jelenést. Kiváló szerep jutott Tisdi Annának, agilis tanára, Arh József vállalta. O kezde­ valótlan az a hireazteláa. hogy engemet köz­ ki a bohóc szerepében ügyes és alkalomszerű ményezte és ő vitte a megvalósulás stádiu­ jegyzővé neveznek ki. Csak ismételhetem mókáival sokszor nevettette meg a ktUönsi gei. > mába. Linkadhatatlan szorgalma kitartása egy korábbi híresztelés alkalmából (táblabiA hangversenynek legsikerültebb pontja i és buzgalmának köszönhetjük az est élvezetét rói kinevezés) tett nyilatkozatomat, L i. a „menuet de la cone* következeit. E tánc- j Figyelmessége a legapróbb részletekre kiter­ bogy semmiféle kinevezéstől függő állás ban résztvevők méltán megérdemlik, hogy I jedt, fizikailag és szellemileg a legnehezebb nekem nem kellett és nem keli. nevük e helyütt is szerepeljen, ezek a kö ; munkától som riadt vissza és bámulatos szor­ Elhalálozás. Szily János, volt bánya­ vetkezők: Bauer Margit, Bauer Mariska, B<>1- I galommal végezte feladatát. Munkájában a- társul ;• ti altiszt, f. évi március hó l-énja ner Erzsébet, Kupcsák Ilona, Ligeti Anna. zonban segítőtársakra volt szüksége és ilye- bndajr'iti klinikán tüdővészben hosszabb szenOmilyák Gabriella, Rálisch Stefánia és Tiscli uekre talált is. Különösen G* rg>*ly Stella, védés után 37 éves korában meghalt. Az Anna po|g. leányiskolái növendékek. A tán­ Musza Mária és Szántó Erzsébet polgári altisztikör, melynek egykor alelnöke volt cot a színekben gazdag változatosság látvá­ iskolai tanárnők személyében, k k fokozott temeté-én, küldöttségileg képviseltette magát. nyossá. a szereplők kecses lejtései pedig ügybuzgalomuial és páratlan lelkesedéssel A boldogult hült tetemei f. hó 2-án szülői rendkívül érdekessé tették. Bauer Docika rendkívül fárasztó munkát-végeztek. A táncok kívánságára Tatatóvárosra szállíttattak el. vezette a láncot, kire az ütemjelző nehéz betanitá-a. a daljáték, az élőkép rendezése Párbaj. Kedden f. hó 9-én reggel • ószámolás feladata hárult. A szűnni nem akaró szorga' • tevékenységük eredménye. Délu­ rakor kardpárbaj folyt a Vadász nagytermé­ zajos taps a tánc megismétlését eredményezte. tánonként a li.'iigverseLyro készítették elő ben. Vész Gyula és Hrabéczy Géza vasúti A műsor 5. száma Bischoff K. J. Szin- a gyermekeket, este, pedig a késő éjjeli órá­ lisztek voltak a párbajozó felek. A párbaj foniája Op. 20. volt. Igen sikerült száma kig a toiletlek varrásának munkájával fog­ súlyos kimenetelű volt, amennyiben Hrabéczy 15 cm. hosszú és mélyebb vágást kapott a volt ez is a hangversenynek, melynek érde­ lalkoztak. kességét a darabban előforduló számos állati A celli búcsút Aágh .lózsefné úrnő ki­ hasára hangot utánozó hangszer fokozta. sérte zongorán igen ügye ■•n, a többi zongo­ A munka jutalma. Szép a a maga ne­ A polgári iskola tehetséges hegedű mű­ ratereteket pedig Gergely Stella urhölgy mében ritka ünnepély folyt le f. hó 7-én vészei Vertig Antal és a kis Böhm Jóska lalta el, bravúros játékával igen alapos mű­ vasáru ip d. e. II órakor az acélgyári kaszi­ vezették a hegedűsöket, cellón Bander Lajos vészetét mutatta be. A hangverseny műsorát nóban. Horváth Gáspár az acélgyárban 32 év óta dolgozó munkást ünnepelték, abból taniló ur kisérte a darabot igen szépen. Vaitzik Jenő a polgári iskola rajztanára az alkalomból, hogy a magas kormány ezen A műsor utolsó száma a wJákob álma** festette, mely valóságos remek munka. Kívá­ derék munkást elismeri oklevélle tüntette c. élőkép volt. Impozáns látványosság és ha­ natos volna, hogy a nyilvánosság előtt minél ki. A kormány megbízásából és nevében Szetásos befejezése volt a hangversenynek az gyakrabban mulatná meg, mily ügyesen és szé­ csei Ernő t. b. főszolgabíró, a községi elöl­ járóság nevében Tóth Gyula községi bíróén utolsó szám. pen kezeli az ecsetet. Nemes cselekedetükért I'.ipp János főjegyző, az acélgyári tisztikara Vázlatosan ismertettük e sorokban a dicseret illeti Lőwinger Rezsőué és Mohar élen Jónásch Antal igazgatóval és munkatár­ hangverseny lefolyását s reméljük, hogy nyá­ Emii éné urhölgyeket, kik zongora és ptani- sai vettek részt, az ünnepélyen.^zecsey Ernő a kormány megbízásából üdvözölte az ünne­ jas olvasónk óhajának teszünk eleget akkor, nót voltak szívesek kölcsön adni. peltet, átadva a szép elismerő okiratot, mely­ amidőn moat a rendezőséggel is foglalkozni A hangversenyt kora reggelig tartó tánc hez a gyár inár előzőleg szép keretet csinált kívánunk. E hangverseny rendezői szerény követte. Tóth Gyula községünk elöljárósága nevében emberek — s nem akarunk elébe vágni a szép beszédben adta kifejezését, hogy a mun­ közlendőknek — már eleve is kijelentjük, kát megbecsülik, szolgáljon ez buzdításul a többieknek. Jónásch Antal beszédében meg­ hogy az esetleges dicsérést nem szivesen tű­ köszönte a kormánynak, hogy derék munká­ rik, de meg kell tennünk először is a ren­ sának kitüntetésében a gyárat is kitüntetés dezőség iránt való figyelmesség szempontjából Eljegyzés. Dr. Takács Adolf, bányatárérte, üdvözölte az ünnepeltet s úgy ő, mint és másodszor a saját megnyugvásunkra. — sulati orvos, eljegyezte \\ etzler Jeanettet a tisztikar sorba kezet szorítottak vele. Hor­ Ha pnsztán tudósilói kötelességünknek len­ Nyitra Újlakról. váth egyszerű szép és őszinte szavakkal kö­ szönte meg a tapasztalt jó indulatot. Az ün­ nők eleget, úgy röviden végezhettek, de mert Iskola látogatás. Istvántfy Gyula mimélyére láttunk a dolognak, és mert látókö­ uisteri. biztos szakfelügyelő polgári iskolánk nepély után a jubiláns tiszteletére banket volt, melynél szebnél szebb felköazöntőkben rünk a hangversenyt megelőző idők terére látogatására községünkbe érkezett. nem volt hiány, különösen kitűnt Janikovszky Névnap. Lapunk nem szokta a névna­ Dániel szép diktióival. hosszat, az ily fürdőkben a füidőzők rendel­ Baleset. Sajnálatos baleset érte pénte­ kezésére álló, úgynevezett pihenőben levő pokat közölni, hogy most kivételt teszünk, annak oka, hogy március 9-én van Franciska ken Hochhanser Károly helybeli iparost nyughelyen fekszünk. Nyilvános fürdőkben az a rossz szokás napja. E napon ünnepli egész Stlgótarján Községünk egy közveszélyes alakja: Lőrinc dívik, hogy a gőzkamrából ki jövőt, az ott dr. Lővinger Kezsőnó úrnő névnapját. Ez Ármin minden ok nélkül nekingrott és ala­ alkalmazott fürdősök veszik munkába, és pe­ évben is egész Salgótarján ünnepelte, a min­ posan ajkon harapta. Mivel az ipsét büntetni dig lócára fektetik az embert, testét beszap­ nem lehet, tekintve, hogy ezen az agylágyultpanozzák, és maszirozzák, tehát a hasznost den szép ás nemesért lelkesülő és a szegé­ ság jellegéi viseli magán, megfigyelés végett nyeket pártoló úrnő névnapját. a jóval iparkodnak összekötni, de sajnos nz ily mászásé a rendesen nem szakképzett em­ Március 15. A Polgári Kör március beszálliiották a balassagyarmati elme gyó­ ber kezében, semmi haszonnal, de sok eset­ idusának ünnepét f. hó 14 én vasárnap este gyító intézetbe. így községünk legalább egy­ ben kárral jár. tartja meg a kör helyiségében. I’rograinm: előre megszabadult egy kellemetlen és min­ Az ily gőzfürdőkben levő, hideg vízzel 1. llymnus. Érti Gábor vezetése alatt énekli denkit megbotránkoztató nevezetességétől. telt medencéknek használata nem ajánlatos, Amerikai rendszerű férfi szabóság 1 először, mert a meleg testnek, a hirtelen le­ a közönség. *2. Felolvasás. Tartja: Wabrosch hűtés megárt, másodszor, mert ily közös Béla acélgyári főmérnök. 3. Szavalat. Hose- Ligeti E»renc helybeli jónevü kereskedő a használatra szolgáló víztartályok, mint álló htz Árpád. 4. Szózat. Erii Gábor vezetése közönség igényeit és kényelmét akarván szol­ vizű medencék, pláne oly helyeken, a hol alatt énekli a közönség. — Az acélgyárban gálni üzletében amerikai rendszerű férfi sza­ vízhiány miatt a vizzel takarékoskodnak, és szombaton este, az Iparos Otthon hétfőn bóságot rendezett be. Minden egyes férfi öl­ nemcsak napokig, de sok helyen hosszabb töny 42 és 46 korona lesz. ideig sem töltik meg friss vizzel, nein felel- ünnepli március idusát. nek meg a tisztaság követelményeinek. Szállongó hir. Ugylátszik vannak ná­ Ennyit az egészséges bőrnek ápolásáról Szerkesztői üzenetek. lunk olyanok, kik kerületünk szeretett kép­ egészséges bőrről beszélek, mert akár mily Dr. S. József. Beküldött cikkét, mint kis fokú legyen is a bőrnek kóros elválto- viselőjét még miniszternek is szivesen meg­ zása, nem beszélhetünk többé ápolásról, ha­ tennék esik — képviselőnk no legyen. látni tetszik közöljük. B. ígéretében bízva nem gyógyításról, a betegség gyógyítása Megtettek egyszer táblabirőiiak, azt maga száiuMiiuk közreműködésére és hathatós tá­ azonban, kizárólag az orvosok, alkotmány os képviselőnk calblta meg. Újabban az a hir mogatására. Hírekért köszönet. Egyben pedig nagyon kérjük, hogy a közleményeket minden joga, kik szakértelemmel, az* illető beteg volt itten elterjedve, hogy dr. Jankovich alkalommal, csak oldalonkent méltóztassék egyéniségéhez mérten lelkiismeretes és ni dományos alapon nyugvó gyógyke^.elés-ol Marcell pozsonyi közjegyzőileg lea< — sót írni, mert az iv mindkét oldaláé teleirt szö­ ptane vai. —'kinevezve, örülünk, hogy hl- veg gyakori tévedéseket ok az. lesznek segítségükre. Hirek. �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4.' MARCUS 15-ÉN THILL JÓZSEF 1909. március 10. MM lelttteli a kiadóhivatalban. RÁKÓCZI nagy vendéglőjében ünnepélyes társas vacsora. Étlap : Bélszín makarónival, vegyes szárnyas, pulyka, kappan, liba és malacpecsenye, hortobágyi túrós csusza, giardinetto 1|2 liter rizlingbor, 1 üveg viz. 1 teniték 2 kor. 50 fill. Az estélyen Eddi midi első zenehara log iilszaii. Kezdete este 8 órakor. Előjegyezhetni Thill Józsefnél a vendglőhen. Nyomatott a Boron nyomaiban, Salgótarjánban. A BOROS HIOMDA MimtMMta. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000169.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 10. szám (1909. március 10.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6e04b11f520d9683b5d290ebc359f59b.jpg 7993b73dead58321c209b65fe3560346 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ef731c725702db19c933c12b411d2235.pdf 68d9d1e852393dfb43ae6b4170f83f04 PDF Text Text Salgótarján, 1909. március 17. II. évfolyam. II. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Kgéaa érre Fél érre . Negyed érre Egyes aaém . . 10.— . . 5.— . . 2.60 éra 20 fill. A Polgári Kör tagjai és tanítók részére: Égési évre . . • 0.— Fél évre . . . . 3.— Negyedévre . . . 1.60 A kaszinó kérdése. (FA) A közelmúlt napokban meg­ hívót kaptunk a „salgótarjáni kaszinó egyesület”-tői Első pillanatban nem tud­ tunk tájékozódni, a meghívó szövege azonban megmagyarázta, hogy a bánya­ társulati kaszinó által rendezett estélyről van szó. Ezzel kapcsolatban, nem különben már megkezdett cikkeink folyományaként, a nemcsak névleg létező, de a valóban megállapítandó „Salgótarjáni Kaszinó** kérdéssel szándékozunk foglalkozni. Min­ den kerülgetés nélkül kimondjuk, hogy községünk társadalmi kialakulásának leg­ első és legszükségesebb feladata a kaszinó megalapítása. Az ország legnyomoruságosabb községeiben majdnem mindenütt van kaszinó, mely ha nem is a szoros érte­ lemben vett kaszinó jellegével bir, de társas kör, mint olyan, mely a község lakosságát összetartásra birja. Hiába ke­ resünk ily egyletet 'larjánban. Nincs! Az erő megoszlik, az elemek széthúznak, ke­ vés az összetartás, mert nélkülözzük az irányításra hivatott eszközt. Csak el kell ismernünk a kaszinó megállapításának szükségességét és ha elvben valamennyien hozzájárulunk, ha az általános kérdés tár­ gyalásánál valamennyien egyet értünk, úgy hamarosan rátérhetünk a részlet kérdésekre. TÁRCZA. Március 15. Felolvastatott a Polgári Körben 1909 március 14-én. Tiszztelt ünneplő közönség! 1848. március 15-ét ünnepeljük ma. — Hiába keressük a kalendáriumban, nincs piros betűvel jelölve. — Nem is mondva csinált ünnep ez, a magyar nép millióinak szivében egy dobbanás jelzi azt, hogy az évfordulón kegyelettel boruljunk le e nagy nap emléke előtt, mely a magyar nép legszentebb jogai­ nak és legnemesebb erkölcseinek ünnepe és amelyet bátran nevezhetnénk a másodszori honfoglalás ünnepének is. Szent István, Nagy Lajos, a Hunyadiak ér Rákóczi alatt egy-egy fényes korszakot jelzünk hazánk történelmében, de e naphoz hasonló dicső esemény nincs és talán n<-m is lesz többé soha. A szabadság, testvériség és egyenlőség ünnepe volt ez a szó legigazibb értelmében. Nem véletlenül, nem ötletszerűen tűnt fel a szabad eszmék e nagy ünnepe, előzőleg egy félszázad társadalmi küzdelmei érlelték éa készítették elő e nagy eseményeket. Egy félszázaddal 1848„előtt kikezdte, romba döntötte az ósdi intézményeket a vé­ Minden a lap azeilemi rSazSt illető k&üeméajak* Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamint blrdetéaak éa előflaaWaak a .8^ tarjln éa Vidéke” laerkeaatőeégébea, va<y a Boros nyomdába inUaendők. Ki tudja, mit rejt magában a jövő titka, ki tudja azt, hogy eme látszólag egyszerű terv megvalósítása, mily roppant nagy nehézségbe ütközik. Vájjon számít­ hat unk-e előre mindazon eshetőségekkel, melyekkel nehéz munkálatunk közben megküzdenünk kell? Nem ugyebár! Ki­ tartás kell hozzá és hogy eme kitartást eléljük, szükségünk van az akaratra. Tehát csak akarnunk kell és ez oly szá­ mottevő tényező, mely minden akadályt legyőz. A kaszinó megállapítása csak is rész­ vénytársasági alapon lenne keresztülvihető. Helyesen jegyezte meg a Polgári kör ez idei március 15-én tartott ünnepélyén Wabrosch főmérnök úr, hogy Széchenyiek nincsennek. Egyes férfiakra nem támasz­ kodhatunk, a nagy közönségre vagyunk utalva. A saját kebelünkben álló össze­ ségből kell összehozni azt az összeget, melyre szükségünk van, ezt pedig csak úgy érhetjük a1, ha mindenki, kinek mód­ jában áll, erkölcsileg és anyagilag támo­ gatja törekvésünket. szükségünk volne erre még akkor is, ha akadna egy-két merész vállalkozó, aki a kaszinó céljaira szép és megfelelő helyiséget építene, a melyben első sorban a kaszinó, vendéglő, esetleges üzlethelyi­ ségek és lakások lennének. Rationális számítás és beosztás mellett a befekte­ tendő tőke búsásan meghozná a kamatot. Lássuk már most azon előnyöket, melyek a kaszinó megalapítása által reánk háramlanának. Kaszinónk községünk társadalmi és tudományos központjává válna. Hogy tár­ sadalmilag szükségünk van egy központra, azt korábbi cikkeinkben kifejtettük már. A jelenben a „Vadász** helyiségei képe­ zik e központot. De mit lát itt az ember? Gomolygó füst fellegeket és asztalok kö­ rül embercsoportokat, kik a kártyajáték­ nak rabjai, községünkben a játékszenve­ dély, oly nagyon elharapódzott, hogy kívá­ natos lenne ott a hatóságnak kissé körül­ tekinteni. A község összes vendéglőiben, kávébázaiban, korcsmáiban vehemens erő­ vel küzdenek egymással a kártyajátéko­ sok, kik egészségüket, szervezetüket és vagyonukat áldozzák föl s semmivel sem törődve, őrült módon igyekeznek egymást tönkre juttatni. Ezen kell segíteni! ki, vagy mi más tndná ezen törekvést ellen­ súlyozni, mint egy jól szervezett társa­ dalmi egység. Ha a felsőbb > néposztályok nem hatnak az alacsonyabb néposztályra, az a saját erejére támaszkodva nem látjabe, hogy végzet előtt áll és vakon rohan azon örvénybe, mely őt a teljes bukásig sodorja. Igen számos esetet hozhatnék fel, melyek ellen küzdenünk kellene, e helyett inkább a kaszinó felállításának fontossá­ gát fejtegetjük. Tudományos központ szervezésére van szükségünk. Mily gyakra olvashatjuk, hogy városok százezreket szavaznak meg kultnrházak felépítésére. Mind nagyobb res francia forradalom, melynek nyomában ismét a legzsarnokibb renctió ütötte fel ta­ nyáját - ---------de hiába — a népek millióit megcsapta már egy szabadabb szellő fuvalma, és ezen áramlatoknak előbb utóbb érvénye­ sülni kelletett Hála a mi magyar népánk tulajdonaiuak mely elnyomatásában, szerencsétlenségében mindig sokkal nagyobbnak bizonyult mint a jólétben, akkor is a reactió sötétségében tűnlek fel azon hatalmas férfiak, akik édes hazánk mulasztásait felismerve azt egy csa­ pással a nyugati civilisatió szintjére emelték. Nem ismerek felemelőbb olvasmányt mint e kor, történetének lapjait. És ha lelki szemeinket kitárjuk először nyelvünk ujjáalkotói, irodaimnak megalapitói vonalnak fel előttünk. A hazafias szellem, a hon szerelme vezeti, uralja íróink szivét. -- Politikai megújulá­ sunk valóban az irodalomra, ez pedig a nem­ zeti érzésre támaszkodott és ezekből merítette a magyarság tápláló erejét. A nagy nemzeti küzdelmekben az alkot­ mány védelmében a megyék vitték a vezér­ szerepet. Ezen időkben a megyék hazafias, alkotmányos és önzetlen érzelmektől, áthatott atntosphilTájában- • tűnt fel, ott fejlődött a. nemzet független szellemű ifjúsága, onnét küldettek fel ,a tehetségesebbek Pozsonyba*. Ax országgyűlés oly fényes neveket mutat fel mint még soha. — Ott találjuk Wesse­ lényit, Kossuthot, Densewílyt, Deákot', Eötvöst, Kölcseyt Ott volt Széchenyi István akinek jelleméről egyéniségéről igen érdekesen Írja Gyulai Pál, hogy; A magyar államférfiak és Írók közt senki sincs, akinek pályáján annyi valódi és látszólagos ellentét mutatkoznék*, mint gróf Széchenyi Istvánén. íme egy főúr, aki egész életén át' elő­ jogai ellen küzd: ime egy hidegszáfflitf*ész, aki folyvást a szív felindulásai köztJtt éh ime egy mélyen vallásos ember, akit fájdal­ mában semmi sem vigasztal s kétségbéeMbé a halálba űz; ime egy könnyű vérű huszár* tiszt, aki hazáján kivfll tölti ifjúságát, távol minden politikai küzdelemtől s egyszerre a* nemzeti újjászületés mozgalmát indítja' meg; ime egy államférfid, aki egy párthoz tarto­ zik, de mindenik párt hatása alatt All, akit felváltva mnjdnem egyszerre szeretnek éa gyűlölnek, dicsőítenek és rágalmaznak, a aki bár nyomán zsendűl fel az újabb magyar politikai és társadalmi élet, pályája végén magányosan és elhagyatva áll, a balsejtelem és önvád kínjai között; és végre ime egy Író, aki anyanyelvét tördelve besséli, minden európai nyelven jobban ir, mint'magyar*I, mégis a nemzeti műveltség bajnokaként lép fér a. bolyongó Írókat a központban egyesíti akadémiát alkolva számukra, közéjük ál. köny- , veivel elragadja a közönséget a egyszerre Ma­ gyarország legolvasottabb Írójává emelkedik. Az 1848 ik év elején az országgyűlésen indült meg nagyjaink között a versengés. Széchenyi, akinek köztekdfiési terve, unni- �2 1909. március 17. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE és nagyobb téri hódit a munkás-gimnázi­ umok felállítása. A legkisebb községben nyilvános felolvasásokat rendeznek, me­ lyek inig egyrészt tudományos célt szol­ gálnak, másrészt a népnek számos üdvös és hasznos tekintetben való felvilágosítá­ sát és kellemes szórakoztatását eredmé­ nyezik. — Községünkben az idei hosszú télen mind ennek nyoma sem volt s mind­ ez azért, mert a célnak megfelelő helyi­ séggel nem rendelkezünk. Ne alapítsunk arra, hogy majd az építendő polgári iskola helyiségeit fölhasz­ nálhatjuk. A polgári iskola helyiségeiben elsősorban a saját céljait szolgálja s tá­ volról sem bonyolítható le ott mind az, ami a kaszinó hivatásához tartozik. A kaszinó kérdéséről volt már szó községünkben, sőt azt is tudjuk, hogy egy szépen kidolgozott tervet bírunk. Az ügy azonban nem tudjuk mi okból, ela­ ludt. Föl kell tehát frissítenünk a kér­ dést s nagyon kívánatos lenne, hogy a véleményeket pro és contra szellőztessük és minél előbb tiszta képét lássuk az ügynek. ny.iklevescket nem törölte le rólam senki. Nem akarják belátni, hogy ha két jó barát Összeszólalkozik és első indulatukban nem éppen a legkellenir-ebb dolgokat mondják egymásnak, a béke helyi eál'ilá.sának nem az a módja, hogy agyonverik egymást, de sem,, hogy lőnek nagy vitézen két lyukat a le­ vegőbe. Tudhatnák már, hogy a párbajnak csak a régi, nagyon régi időben volt értelme, mikor ezzel a harcias-.igot akarták fokozni, mert a fenyegető ellenség ellen minél harciasabb fiatalságra volt szükség. De ma!? Kinek van ma szüksége harciasságra? És ha szükség volna is reá. hát ezek a párbajok azt szolgálnák? Békés és megélni akaró em­ bernek nincs szüksége harciasságra, hanem igenis szüksége van minél nagyobb békére, rendre, hogy megélhessen. Ezek a párbajok szintén olyan dolgok sok mással egyetemben, amelyet a társadalom az ő hazug törvénye­ ivel rákényszerit az emberiségre mondván, hogy ha valaki megsért és a bíróságnál — az igazán illetékes' helyen — keres elégtételt, akkor gyáva vagy, akit kirúg köréből és lenéz, megvet; de ha párbajozol és ezzel tör­ vényt sértesz, akkor már lősz egyet a leve­ gőbe, akár agyonlőnek, hősyagy, disz teme­ tést kapsz és koporsód felelt a cigány ked­ venc nótáidat huzza. Ha életben maradsz, a Óriási szenzáció, még nem létezett ese­ zsurok lovagja leszel a lányok, asszonyok mény! Az embereknek látva maradt a szájuk, szebben néznek majd reád, kedvencük leszel a kofák elfelejtettek veszekedni, a vasgyár- I é< az emberek bámulattal vegyes respektusban megállóit az üzem, a villanytelepen a sal emelik meg előtted kalapjukat, mert te nagy dinámó szörnyülködésében elromlott, sőt párbajoztál, te hős vagy, bír lovagkor nincsen. És én épen ezért párbijozó személyeket a suszter inas sem a „cipi cupi** nóta mellett verte össze a cipő talpakat, hanem szenzáci­ nem is tudnék megróni, mert ők maguk sem óról rikoltozott. És miért? Mert kérem Tur­ tehetnek arról, hogy párbajoznak, mert őket jánban párbaj volt és ez még nálunk ször­ erre reákényszeriti a társad ilmi állásuk. Nolens-volens párbajozni kell, mert ha valaki nyen nagy dolog. De tegyük félre a tréfát, ha a fenti tartalékos tiszt és nem párbajozik, akkor a csodák nem is történtek meg, de a nagy külön bec-ülettel rendelkező katonáék leté­ diskurzus után ítélve, amely nálunk minden pik az arany csillagot és az a militarizmus ilyen do og után bekövetkezik, körülbelül mai lu’tmgése mellett ez igazán nagy baj. meg is történhettek volna. Az emberek igen Nem hihető épen e miatt az a mondás, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az ilyen ma inár mindenki párbajozhat. Legalább tel­ „eseményének még ma is és nem akerják jesen nem áll igy meg it lining, mert ha pár­ belátni, hogy a hőskornak már vége van és bajozhat ik is mindenki, elsősorban a díplo- I hogy aki lovagiaskodik, az nem egyszersmind más ember párbajozik. A te yek a tapaszta­ lovag is, hogy ha engem valaki megsért, vagy > latok azt mulatják, hogy száz, párbajozó közt nyakonver és aztán azt párbajban végig szab­ véletlenül ha akad egy iparos, vagy keres­ dalom és örök emléket hagyok a képes felén, kedő. És ennek oka abban a társadalmi — azért én még mindig sértett vagyok és a eléggé balga — felfogásban rejlik, hogy dip- ■ Párbaj. inkább több és több hivet szerzett neki, lépésről-lépésre szoritotta le velélytársát Kossuthot a pályatérről — melyet ez a fiu­ mei vasút tervével foglalt el a közvéleményben. A fényes tehetségű Kossuthnak azonban az események csodásán jártak kezére — mert ekkor 1848 február végén érkezeit meg a párisi forradalom hire. — Termékenyítő villanyként hatott át Kossnth lelkén az or­ szággyűlési teendők új iránybani terelése. Megnyílt a tér ahol tiszta hazafiul ér­ zelmeinek eleget tehetett. A magyar közélet szereplői közül Kossuth lelke volt a legfogékonyabb a hirtelen vál­ tozások megértése iránt. Kcssuth tehát, kit a jövendő nagy ese­ mények előérzete nagy lelkesedéssel töltött el, március 3-án beterjesztő egy epochália nagy beszéd kíséretében nevezetes felirati javaslatát, amelybe a felelőn parlamenti kor­ mányzatot, közös teherviselést, úrbéri viszonyokbóli kibontakozást követelt. Március 12-én kitör a bécsi forradalom 14-én érkezik Bécabe a magyar ifjúság kül­ döttsége, másnap a pozsonyi országgyűlés tagjai vonulnak be diadallal a császárvárosból A bécsi nép el van ragadtatva Kossnthtól csókolja ruhái szegélyét és nem bír betelni a bűbájos csengő hanggal, mely a világszabad­ ság'diadalát hirdeti. Kossuth beszélt a tenger néphez és a lelkesülés lánghevében karjára kap egy gyerin két. — lm**! a szabad Ausztria jövendő polgára. Kossuth meghódította Bécset. Nemcsak a népet, hanem a császárt is. — Az első magyar felelős minisztérium megadatott. A bécsi forradalom hire 14-én Pestre érkezeit. Hogy mi történt Pesten azt Jókai igy mo idja el. 1848 március 15-ike volt. A nép széttörte láncait, a nemzet felszabadiiá a földet és a szellemet. Irinyi kiosztja a nép közt a szabadsajté j első termékét a 12 pontot „Mit kiván a , magyar nemzet.** Cenzúra nélkül jelentek meg a lapok, a népbizottmány vette át a közrendre a felügyeléat s a szonveráns nép óriási tömegben vonult át Budára, kiszaba­ dítani a sajtó mártírját Táncsics Mihályt. A friss szabadság uj borától mámoros volt minden lélek. A nemzeti színház is kitett e napon magáért, színre hozták a cenzúra által rég eltemetett nagyszerű Bánk bánt, s ingyen előadást nyitottak közönségnek. Megzendüit a Rákóczi induló, aztán fel­ húzták a függönyt a nwmreti színház egész személyzete teljes dinben állt a színen a lomás emberre diffamáló sértésért a függet­ len bíróságnál elégtételt keresni, de a kereak ed őre, iparosra nem. Mintha • bíróság csak bizonyos személyek, vagy bizonyos osztályok Imreinek elintézésére volna hivatva. A bün­ tető bíróság nemcsak kofák és veszekedő vénasszonyok becsületsértési pereit hivatott elintézni, amint azt nálunk hiszik, hanem az „urak" becsületsértési pereit is. De hiába minden beszéd, párbaj lesz mindaddig, amíg az emberek gondolkozása teljesen át rém alakul. Míg teljesen át nem látja minden társadalmi osztály, első sorban a katonaság, hogy a kardcsörgetésoek és a pisztoly ropogtatásnak csak háborúban van helye, de békében nem. Am g a közönséget egy párbajhir kizökkenti rendes pletykáinak medréből és napokig csak arról beszélget, addig lesz párbaj. Majd ha az a modern szellem, amely most kezd lábra kapni, teljesen meghódítja az e iib- i.ket és csak a produktív munkának fognak éini és mindenki csak kacagásra al­ kalmat adó komédiának fogja nézni a pár­ bajt, no meg majd ha a törvény nem két heti államfogházzal fogja párbaj-bősöket súj­ tani, hinem mint más bűnösökkel fog velük elbánni akkor, „valószínűleg" nem lesz pár­ baj, vagy ha lesz is, de kevesebb. Hol van a hiba? A mull számban megjelent „Társadalmi feladatok** cimü cikkel uein hagyhatom némi megjegyzés nélkül. • * Igaz, hogy a társadalmi élet irányítása csakis az úri osztályra várhat, igaz, hogy a müveit emberek nem igen keresik nálnknál alacsonyabb szellemi nivón állók társaságát de hát az úri emberek egymagukban nffégsem változtathatják meg a társadalmat! Nem akarok beszélni ezúttal azon el­ térésekről melyeket „születés**, „hivatal** és „pénz-* okoz, csak két rétegre osztom az egész közönséget: olyanokra akik müveitek, tanultak és olyanokra, akikben meg van a lelkitehetség és akarat, hogy műveljék ma­ gukat. Csak ezekből alakulhat társadalom! Azt ne kívánjuk a müveit embertől, hogy jól érezze magát abban a körben, ahol az ő életcéljával, eszmevilágával homlokegye­ nest ellenkező gondolkozása embereket talál. Az igizi müveit ember sohasem érezteti „fö- rákezd* a „Hazádnak rendületlenült** — A szabadságtól idvezült örömittas nép is v« le énekelt. Ilehogy lehetett aztán szó a Bánk bánról — nem kellett annak se Bánk bán se Petur bán. Abba hagyták, s ekkor Egressy Gábor n nagy n<p egyik hőse elszavalta a „Talpra magyart-* — Égetverő lelkesültség tört ki e szavalat nyomán amelyet Petőfi, Vasvári, Jókni csak nagy nehezen tudták lecsendeaiteni. E dicső napok mámora azonban nem tartott sokáig. A nemzet a bécsi udvari körök intrikái folytán azon vette magát észre, hogy igazát csak fegyverrel védheti meg. A nemzet önvédelmi harcra kényszerült és akkor tátink, hogy a hazaszeratet tud még a csodatételekhez. Dicső honvédőink győzelmeket arattak, névtelen hőseink csodákat miveitek. 1849-ben azonban megfordult a kocka, as Olaszország­ ban felszabadult osztrák hadsereg, az oroszszál együtt elárasztották hazánkat. 1849 augusztus 13-án a magyar sereg Világosnál letette a fegyvert — én eljött a nagyszerű halál, hol a temetkezés felett egy ország vérben áll. , Ami azntán következeit, azt elvégezte Haynrtr hóhéraival. (Folyt, köv.) �1909. március 17. • SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE.__ ényét* de kénytelen leszállani gondolatvi. agából, ha kevésbé müveitekkel tárialug ami pedig igen nagy áldozat. Hogy az úri embereknek kellene kórUkbe voozaniuk a müveit iparos és kereskedő osztályt? Szép cél. De kérem, hiszen aki müveit, az oda tartozik agy is íz ári társa­ ságba, annak életcélja szintén a „tökélete. *edés“, tehát megérthetik egymást. De mit keresnének azok müveit emberek körében, akiknek bár pénzük rengeteg van, (az is képezi összes „műveltségűket,,) akiknek tu­ dományról művészetekről sejtelmük sincsen és céljuk csak a külsőség és vagyongyűjtés? Sajnos akad az úri osztályban is olyan, aki többet ad külsőségekre mint lelkére, minek szaporítanék az ilyenek számát? A művelt osztály csak azokat fogadhatja körébe, akik igyekeznek asszimilálódni. Tehát nem az úri osztály a hibás hanem azok kiknek hizelegne, ha együtt mulathatnának müveit emberekkel, de nem akarnak felül­ emelkedni a hétköznapiságon. Csak egy mód van a tömörülésre. Egy olyan egyesület alakítása, melyben sem vallási sem pénzbeli, sem rangbeli megkülönbözte­ tés ne legyen, közös cél vezéreljen mindenkit a művelődés és tökéletesedés. A lélek nem keres aranyat, selymet, annak csak-másik megértő lélek kell! Ne mondja senki, hogy nem lehetne ilyen egyesületet alakítani. Van Tarjánban müveit ember elég és van, akinek csak al­ kalma nincs, hogy lelki tehetségeit kifejthesse Ezek mind sietni fognak a gárdába csak ki kell bontani a „Közmivelődés“ zászlaját! Atóm. Eljegyzés. Dr. Hajós Géza a budapesti törvényszéki büntető osztályának birája el­ jegyezte Clark Nellyt, Clark Simon kisterenyei gyógyszerész és ág. hitv. ev. egyház felügyelőjének és neje szül. Mattmann Irma leányát, néhai Clark Adám a budapesti lánc­ híd és alagút építőjének Dr. Székely Ferenc koronaügyész s neje született Aldásy Mária unokáját. Március 15. Március idnsát, szabadság harcunk ezen legdicsőbb napját ez évben méltón ünnepelte Salgótarján. Szombaton este ünnepély volt az acélgyári olvasóegyletben, hol a dalárda hazafias dalokat énekelt. Brann János és Janikovszky Dániel szavaltak, az ünnepi felolvasást Halász Ferenc tanitó tar­ totta. — Vasárnap este ünnepelte a Polgári Kör. A közönség Urántz József acélgyári karmester vezetése alatt énekelte a Himnuszt. Az ünnepi felolvasást Wabrosch Béla főmér­ nök tartotta. A kitűnő munkáról ügy vélünk legjobban beszámolni, hogy azt egészében közöljük. Szűnni nem akaró taps jutalmazta felolvasót, valamint az utána következő Ho aelitz Árpádot is, ki Ábrányi Emil gyönyörű költeményét „Március 15én“ hévvel és lel* keaedéaael szavalta. A szép ünnepély a szó­ zat hangjaival ért véget. — Ugyancsak szépen ünnepelle március idnsát vasárnap este a Kath. Kör. Az ünnepi felolvasást Vincze Alajos a kör elnöke tartotta. Volt ének, szavalat és hazaflni lelkesedés. — Hétfőn hivatalos isteni tisztelet volt, melyen községünk elöljárósága, az Ipartesttel és a tannló ifjúság részt vett Méltó befejezése volt e szép ünnepélyeknek a hétfőn este Thill Jóxeef vendéglőjében megtartott társas vacsora, melyen községünk polgárságának. java része, élén Szilárd! Ödön udvari taná­ csos, Szecsey Ernő, főszolgabíró és Tóth Gyula községi biró, részi vett. Hogy lelkes felköszöntőkben nem volt hiány azt fölösle­ ges jelenteni, a hangulat olyan vig, olyan kedélyes volt, hogy az ifjúság éléu Szilárdy Ödön táncra perdült és vigzeueszó, pezsgő mellett folyt kivilágos kivirádtig. A jó ma­ gyaros vacsora Thill József vendéglőst di­ cséri. A pezsgőt Szilárdy Ödön fizette. — Ugyancsak szép ünnepély volt az acélgyári kaszinóban, melyről külön számolunk be. — Az egyes iskolák mind ünnepelték március idusát. Az izr. i-kolábán vasárnap d. e. 10 órakor volt az ünnepély, a r. k. és iparostanonc iskolában, hétfőn d. u. 3 órakor, a bányatársulati iskolában, hétfőn d. e. 10 óra­ kor, az acélgyári iskolában hétfőn d. u. 5 órakor. Mindenütt volt ének, szavalat és ha­ zafias beszéd. — Igen szépen ünnepelte március idusát polgári iskolánk önképzőköre is. A leányiskolában reggel 8 órakor volt az ünnepély. Az ifjúság énekelt, Tisch Anna Jüter Klementiu és Benedek Ilona szavaltak, Bauer Mariska igen szép felolvasást tartott március idusáról. — A fiúiskola Mikes Kele­ men önképzőkörében 9 ómkor volt az ünne­ pély. Az ünnepélyt Pákózdi Endre ifjúsági elnök nyitotta meg. Öröm volt hallgatni azt a szép, lelkes megnyitó beszédet. Elfér Miksa fiatalos tűzzel elszavalta a „Talpra magyarM. Az önképzőkör énekkara énekelt. Eckstein Jenő beható tanulmányra valló beszédben méltatta a nagy napot, igen szépen szavalta Ligeti Imre, Lampert Géza „Márciusi szép napok* cimü költeményét. Az énnekkar re* mekül énekelte a Talpra; magyart. Az ünne­ pély lefolyása örömmel tölt el bennünket, mert látjuk, hogy ifjúságunk nevelése mily jó kezekben van. » Gyűlés. A József kir. főherceg sanatórium helybeli bizottságának gyűlése f. hó 28-án vasárnap d. u. 3 órakor lesz megtartva a községháza nagytermében. Napi rend: Évi jelentés. Indítványok. Kéretnek a t. tagok minél számosábban megjelenni. Épités. Mint biztos forrásból értesülünk megyénk kir. tanfelügyelője e hét folyamán községünkbe érkezik és az építendő polgári iskola telkét a vállalkozónak átadja, úgy, hogy az épités teljes erővel megindul. Pol­ gári iskolánk úgy nov. 1-vel új díszes ottho­ nába költözik. Szerencsétlenség. Dérer János, zagy­ vái cipész 18 éves Julia leánya múlt hó 27én az inaszói palahányón, palaszedés alkal­ mával az út melletti tűznél melegedni akart, miközben ruhája tüzet fogott és a leány mindkét combján súlyos égési sebeket szen­ vedett. — Baleset történi f. hó 1-én az Északmagyarországi Kőszénbánya r.-t. tulaj­ donát képező János-akna palahányóján, ott ugyanis Oravecz Lajos, pusztai béres 9 éves fia palaszedés céljából foglalatoskodott a pa­ lahányó közepén, éppen akkor a palahányó gerincén észrevették a csillések a fint és el­ kergették, mert épen egy palával telt csillét akartak kiüríteni, a fiú a süppedékes pala­ hányón futás közben megbotlott és arcán súlyosan megsérülve eszméletlenül terüli el a hányó alján. A súlyos sérültet otthon ápolják. E két eset eléggé illusztrálja a szülők nembánomságát, bűnös könnyelműségüket, mellyel a vállalatok szigorú tilalma dacára, és dacára annak, hogy a telepen levő szállásinesterek ■ palagyűjtőkkel valóságos csa­ tákat vívnak, a mikor Őket a veszedelmes helyekről elkergetni iparkodnak. Néthely szü­ lők még azt az elvetemültséget követik el, 3. hogy iskolás gyermekeiket palaszedésre hasz­ nálják feLés ’ezáltal egyrészt meghiúsítják a népnevelést célzó iparkodást, másrészt ve­ szélyeztetik gyermekeikn' k testi épségét sót életét is. Ideje volna, hogy a hatóság eré­ lyesen közbelépjen, mert sem aatilalmi szö­ veget tartalmazó tábla, mely anoyit'ér, mint a vasút pályája mentén levő átjárókon fel­ állított »Vigyázz ha jön a vonat* feliratú táblák, sem pedig a civil karhatalom nem boldogul velők. Tulajdoncsere.^Mint értesülünk, hely­ beli üveggyárunk gazdát cserélt A gyárat egy nrsztrák r. t. vette meg, ki a gyárat nagyobbitani fogja és üzemét fokozottabb mértékben folytatja. A Polgári kör választmányi gyűlése. A Polgári kör választmánya f. hó 11-én este 8 órakor tartotta Dr. Pollatsek Ármin el­ nöklete alatt rendes gyűlését Mait gyűlés jegyzőkönyve felolvastaiik és hitelesíttetik. A márciusi ünnepély sorrendje meg lesz ál­ lapítva. Az elkészült „Házszabályok-* felol­ vastatlak és a választmány azokat elfogadta Uj tagnak Stareczky István Hirsch és Frank gyár gondnoka lett felvéve. Elnök jelenti, hogy 15 acélgyári munkás a körből való kilépését jelentette be. Tudomásai vétetik. A választmány elhatározta, hogy hetenkint kedden társas összejövetelt rendez a kör he­ lyiségében, hogy ez által is társadalmi éle­ tünk fellendítéséhez hozzájáruljon. Remélni akarjak, hogy a kör ezen nemes célját el is éri. Tagjain malik. Lemondás. Mint értesülünk Lipthay B Jenő a villamos r. L műszaki igazgatója állásáról lemondott. Nem kutatják most le­ mondásának okát, csak azt a sajnálatos tényt konstatáljak, hogy épen most kellett a kitű­ nő vezetőnek lemondani, midőn végre a v. r. U az ő vezetése alatt rendezettebb viszo­ nyok közé jutott és kilátás volt rá, hogy i a részvények emelkedni fognák. Felűlfizetés. A salgótarjáni áll. polgári fin- és leányiskolának 19<>9. évi március hó 6-án tartott hangversenyén a következők fi­ zettek felül: Friedler Ármin 6 k, Csák Ödön, Gerő Nándor, Koháry Dezső 5 kor., Skultéty Kálmán, Biletter Frigyes 3 kor, dr. Pellatsek Annin 2 kor. 50 fill, Korey Károly, Egger Emma (Losoncz) Bacsó István, Gleidnra Géza, Mihály József, Vincze Alajos, Böhm Béláné, Ligeti Ferenc 2 kor. Halász Lajos 1 kor. 50 fill. Array Géza, Özv. Groszberger Barnáné, Makkay György (Lapujtő) Kutenics József, Schneller József, Gabrieli Antal, Biheller Jakab, Markovics Vilmos, Okolicsányi Lajos, N. N, Hercog Gyula 1 kor, Márton Ernő, Porázik György, dr. Malraosy Mihály 50 fill, Fischer Gyula 30 fill. E nemes adakozóknak a polgári iskola igaz­ gatója nevében is e helyütt is köszönetét mondnnk. Köszönetét mondunk továbbá a villanytársaság igazgatóságának, különösen pedig Barta művezető úrnak, mert reflekto­ rukat kölcsönözve, fáradságos munkával sok tekintetben emelték a hangverseny fényét Dicséret illa i továbbá Friedler Armin arat, ki a jegyek elárusitásával buzgó és elisme­ résre méltó munkát teljesített A mezőgazdákat érdekelni fogja, hogy az utóbbi két évbeu az impregnált répamag körűi keletkezett vita és a szaksajtóban fej­ lődött lollharc jelenleg mity fordulatot vett. Határozottan annak a pártnak győzelmével végződött, mely az impregnált répamag mel­ lett foglalt állást. Ugyanis mint értesülünk a répamag termelés hazájában Quedlinburgban (Észak-Németország) gazdák és kereskedők kívánságára *Bépamagot Impregnáló Válla­ lat* létesült Wsegener és Társa cég alatt, ahol bizonyos illeték ellenében úgy gazdák mint kereskedők impregnáltalhalják répa mag­ jaikat Ezen a mezőgazdaságra fohtos válla­ lat hónapok óta van Özemben és mint balljtfl, .rendkívül igénybe van véve. Így tehát a gyakorlat ismét rácáfolt a szürke teóriára, és az a tudomány, mely az impregpálás el­ len agitált, csődöt mondott. Hogyan is mondta boldogult Pulazky: »A kutya ugat a karaván halad.* �4.' SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 1909. március 17. LIGETI FERENC Hirdetések felvétetnek Févfl szabóság és egyenruházati műterem. Női- és fér»fi confeotió. a kiadóhivatalban. '*VI Hazai gyártmányú cipőraktár i . ....... i diiBi ameritei rendszerű UJ! UJ! il Úri szabóság mértek és próba szerint, valódi belföldi és angol szövetekből, csupán két át* 21 és 23 forint bármely szövetből választható készpénz- fizetés mellett. Ezen kedvezményt csak azérl nyújthatom a t vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzéit vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy az eddig 30 forintért készí­ 21 forintért 35 for’irl'téi’t készülteket pedig 23 forintért tett öltönyöket és az MOllill elegáns Méta mié eddig szállíthatom Egyszersmind ajánlom dtisaii felszerelt raktáramat, ári- és női divatáru Becses cikkekben. maradok II ■ • pártfogását kérve, i • r““ ,Ligeti Ferenc. A lilltres hönyvtár összes ptitimi kaphatü a BOROS nintto. Nyomatott a Boros nyomdában, Salgótarjánban. ~ i BOROS N9BHB/I � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000173.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 11. szám (1909. március 17.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b7430fe91463b6fd4466a94f0e9391e.jpg 874904dc26928e19a016e2e76c163d6a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7891d2d65bf82860b59a980da0eb7b02.pdf 6b5ecdcfe751cfbd57c98c802378870d PDF Text Text Salgótarján, 1909. március 24. II. évfolyam. 12. szám Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egétl ÍTT# Fii ívre . Negyed ívre Egyes isim . .• 10.— . . 5.— . . 2.50 ire 20 fill. A PolgAri Kör tagjai ti tanítók részére: Egész évre . . . 6— Fél évre .... X— Negyedévre . . . 1.50 Minden a lap Mellem! részét illeti ktalemSnyek Felelős szerkesztő valamint hirdetéseit és eISfizeUtsk a .SalfS- Dr. CZIGLER JAKAB. larjln és Vidéks" MerkssstfiséféhM, vagy a Boros nyomdóba intóaendók. A Polgári kör pedig mindég alkal­ mat ^<1 arra, hogy képviselőtestületi tag­ jai előzőleg is megfontolás és megbeszé­ Salgótarján képviselőtestülete folyó lés tárgyává tehessék a községi gyűlés évi március 19-én rendkivüli közgyűlést tárgysorozatát annál is inkább, mert he­ tartott, a melynek tárgysorozata már is lyesnek és helyén valónak tartja, hogy a biztató előjele annak, hogy községünk képviselőtestületi tagok előre is tiszta elöljárósága az eddigi szürkeségből és a képet nyerjenek arról, amiről a község­ tettek mezején óhajt eredményeket elérni. házán tanácskozniok kell. Hogy az meny­ A mostani tárgysorozat annyi üdvös nyire fontos, nagyon is kitűnt a 19-én és községünk fejlesztésére alkalmas pon­ tartott községi gyűlésen Annyi hiábavaló tot tartalmaz, a mennyit évek hosszú beszédet, annyi tücsköt-bogarat ritkán során talán együttvéve sem tárgyaltak; hallottunk, mint akkor ott. Látszott, hogy mert hogy csak a fontosabbakat említsük, tisztelt képviselőtestületünk tagjai nagy­ ott van a 4-ik pont — tárgya a sertés részének halvány fogalma sem volt a vágóhíd létesítése; a 6-ik pont a Pécskő- tárgysorozat tartalmáról. patak szabályozása, a 8-ik pont, a köz­ Hát ennek jövőre előfordulni nem ségi kórház és menház építése, 9-ik a szabad, hacsak nem akarjuk községi ta­ vásárcsarnok létesitése; 12-ik, a főutca nácstermünket, komédiás bódévá alacsocsatornázása; 13-ik, utcák és terek be- nyitani. fásitása. Helyénvalónak tartjuk tehát figyel­ Mind olyan dolog a minek már ré- meztetni a Polgári kör azon igen tisztelt ges régen meg kellett volna lennie és tagjait, akik egyúttal községi képviselő­ mind olyan, a mi községünk fejlesztésére testületünk is tagjai, hogy jövőre — ha és előhaladására szükséges. községünk érdekeit igazán szivükön vise­ Elöljáróságunk, amit ebből is látjuk, lik — több érdeklődést tanúsítsanak a tudatosan fog hozzá a munkához s ez a kör azon gyűlései iránt, a melyeket a csak dicséretére válik, hanem annál na­ kör azon célból tart, hogy a községi és gyobb panaszunk van, képviselőtestületünk közügyeket alaposan megtárgyalja és szak­ azon tagjai ellen, a kik egyúttal a pol­ szerűen megvitassa- A „ Polgári Körnek“ gári kör tagjai is. Salgótarjánnak amint legutóbbi — épen ezen célból összehít tudjuk, csak egy olyan helye van, a hol választmányi gyűlését a nagyfokú rész­ a községi ügyeket előzőleg alkalma van vétlenség miatt megtartani sem lehetett, minden érdekeltnek megtárgyalni — és mert nem jöttünk össze határozatképes az a Polgári kör. számban. Ha mi közűgyeink iránt igy fogunk viseltetni, akkor Salgótarján nagyon uomoru jövő elé néz. Mert nem elég ám az, hogy nekünk most erős akaratú, érdekeinket szivén viselő községi biránk van, -r- ha nincs segítő társa, a ki intentióit nemcsak megérti, hanem azokat testtel, lélekkel pártolja is. De akárhogyan is legyen, az olyan képviselőtestületi tag, a ki a tanácskozásra tűzött tárgysorozatot csak a gyűlés tar­ tama alatt ösmergeti — meggondolva és szakszerűen hozzá nem szólhat, mert le­ gyen az bármilyen egyszerű dolog is — bizonyos fokú előtanuimányozáat mégis igényel. Vegyék tehát azt fontolóra, különö­ sen polgári körünk képviselőtestületi tag­ jai és szíveljék meg amit mondunk, mert csak akkor és úgy lesznek képesek köz­ ségünk érdekeit kellően megvédeni és előre vinni, ha saját meggyőződésük is sarkalja. Beszélni — értelem nélkül — vagy szavazni csak azért, mert X. vagy Y. valamit jónak lát, helytelen, de nemcsak helytelen, hanem határozottan káros dolog. A sok magtalan beszéd káros, mert a drága időt hiába pocsékolja — a meg­ gondolás nélküli egyszerű szavazás pedig azért lehet sokszor káros, mert a legjobb akaratú ember is tévedhet és olyant jánlhat, ami bár ha elméletben szépen festhet, a gyakorlatban be nem válik. Ezért kell tehát és szükséges, hogy lega- látta többé a rémuralom véres képeit, a ke­ délyek lecsendesedtek. A königgrátzi nagy vereség után a Laj­ tán túl is észretértek a mámorból — a fe­ jedelem és a nép kibékültek — Deák Ferenc a haza bölcse kialkudla mindazt, amit 67-es alkotmánynak ismerünk. Nem tagadhatjuk, hogy e kiegyezés alap­ jában, e<<y mély bölcseféggel és nagy haza­ fiassággal megalkotott mü volt. Rajtnnk múlott, miként tudjuk azt ha­ zánk javára felhasználni. A régi vezéreszmék magukban nem vol­ tak elégségesek többé. — Nem elég érezni és meghalni tudni a hazáért; most is élni és dolgozni kell tndni. Nem elég imádni a szabadságot, most szabad embereket csinálni önmagunkból volt a feladat. És dolgoztunk, megindult a munka, fo­ kozott erővel minden téren, a közgazdaság, ipar, kereskedelem, a tudományok, a törvény hozás terén. A haladás meglepő volt és bámulatos, beléptünk a müveit nyugati népek sorába. De nem folytatom, mert azon veszem észre magamat, ha tovább megyek, messze tévedek. Állapodjunk meg az önelégültség és szóáradatnál — talán rfiégsem süthetjük a megelégedés bélyegét önámitás nélkül a mai viszonyokra. Súlyos és nehéz időket élünk ma is.)— Dolgoztunk, de nem használtuk ki a kiegye­ zés adta előnyöket, sőt könnyelműen elmu­ lasztottuk, hogy önmagunkból szabad gon­ dolkodású független polgárokat csináljunk. A mai társadalmunk nem a saját lábán halad többé. A nemzet azon része, amely a nehéz időkben a megpróbáltatás napjaiban a nem­ zet erkölcse támasza volt, a felszabaditott alkotmányos időkben asm bizonyult oly erős­ nek és legnagyobb részt könnyelműen gaz­ dálkodván, elveszté vagyonát, ma a megél­ hetés gondjaival küzködik. — A vármegye sem az alkotmányos és független szellem védbástyája többé. — A vagyon gazdát cserélt. A közgazdasági öntndat még ma is kez­ detleges s az Ausztriától való hosszú függés elszoktatta a nemzetet amaz energiától és önbizalomtól, a mely nemcsak a politikai, de a gazdasági sikernek első feltétele. Innen van az a bizalmatlanság, melyei saját nemzeti munkánk termékei iránt tanú­ sítunk^— Itt van a gyászos tulipán. •Az ipar, a kereskedelem nem fejlődik. A fiatalságot nem az ambitiói, hanem a meg­ élhetés gondjai vezetik. — A jó munkások külföldre mennek. — A kivándorlás sokkal nagyobb mérveket ölt, mintsem azt a norfeá- Kezdtet. TÁRCZA. Március 15. Felolvastatott a Polgári Körben 1909 március 14-én. Folytatás. Társadalmi, politikai életünk széthullott. — Mintha börtön lett volna az ország, oly csend, oly némaság, oly keserűség uralkodott mindenütt. A hazában megszűnt a harc, de folytat­ ták azt a külföldön a kibujdoaoitak, a me­ nekültek. Kossuth bejárta Angliát, Amerikát és ott védte nemzetünk igazát, és ügyünk igaz­ sága, meg tudta győzni a világot. Ez volt Kossuth működésének fénypontja, Kossuth ekkor volt legnagyobb. A forradalom után az ittbonmaradottaknak, hogy boldoguljanak, meg kellett tagadni hazájukat, szabadság érzetüket, nemzetisé­ güket. Nagynevű férfiak a nyomor kenyerét ették, és nekik jutott a nehéz feladat, a nemzeti önérzetet, a szabadság vágyat a ret­ tentő időkben kialudni nem engedni. És lassan lassan elvonultak a nehéz fel­ legek, megváltoztak a viszonyok, a nép nem �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 2 lább a „Polgári kör" községi képviselő­ testületi tagjai lehetőleg tájékozva legye­ nek a képviselőtestületi gyűlések tárgy­ sorozatáról. A „Polgári kör- intézősége, vala­ mint a múltban, úgy a jelenben is min­ dég idejekorán ad módot arra, hogy tag­ jai kellő készültséggel mehessenek a köz­ ségi gyűlésekre, igy tehát okul nem vet­ heti hogy nem volt alkalma a dolgot alaposan meggondolni. No és elvégre mi is — polgárok — megkövetelhetjük, sza­ bad akarattal megválasztott képviselőtes­ tületi tagjainktól — ha tisztségüket el fogadták — hogy valamivel több érdek­ lődést tanúsítsanak községünk és polgá­ rainak érdekei iránt. Úgy legyen! A Kossuth szobor. A március idusát követő hazafias han­ gulat talán eredményessé teszi a salgótarjáni Kossuth szoborral való foglalkozást. Nagyon sokat vitatott téma már ez, nagyon cikkez­ tek .már ez ügyben, de Kossuth szobor még most sincs. Ez talán kiment, ha elcsépelt érvekkel jövök elő. A nagy nemzeti felbuzdulás idején, 1902ben alakult meg nálunk a Kossuth szobor bizottság, rendeztek akkor egy nagyszabású, de annál kevesebb jövedelmű népünnepélyt lepény evéssel, zsákba futással és egyéb ilyesmivel. Hét esztendeje lesz ennek nem­ sokára, de Kossuth szobrunk még most sincs. Talán hazafiságból, vagy bölcsességből hall­ gat a közönség és a bizottság, vagy talán nem divat mostanában már a Kossuth szobor? Akaratlanéi is nagyon lealázó szegény­ ségi bizonyiiványt állított ki hazaflságáról a tarjáni közönség ezzel a félbemaradt szobor­ ral. Csak két ezer és egy néhány koronáig terjed a mi hazafias áldozatkészségünk ? Csak szavalni és szónokolni tudunk mi a múltak emlékén, de ha áldozatra van szükség, akkor nincs hazafiság, akkor nincs pénz? Hát sza­ bad nekünk még csak a szánkra venni is a nagyok nevét, nekünk, akik egy Kossn h szobrot 7 éy alatt nem tudunk összehordani, de t hazafiság cégére alatt mulatságokat tudtuk rendezni ? -.Nagyon kellemetlen kérdések ezek! iÉn csapa hazafiságból nem állítanék Kossuth szobrot itt Salgótarjánban, mert az Lis viszonyok megengednék — közgazdasá­ gunk terén nincs irány, nincs terv, nincs férfin, “gróf Szécsényi látván óta. Vannak politikusaink, szónokaink, de nincs erő, nincs határozottság, nincs vezér, aki eltospedt társadalmunkat fölrázná. A mai ambíció emberei a hivatalok falai közt sorvasztják apáikról reájuk maradt családi trad it lókat Nitárs szabad felfogás, a társadalom bé­ kába van verve. — Alkotmányos jogaink gyakorlásánál mindenféle kényszernek en­ gedve szavazunk. Az Önérzetes ember megelégelve e csúf játékot sokszor félrevonul. Hova leszünk — kitudná megmondani? Annyi azonban bizonyos, hogy jönni fog, mart jönni kell, egy jobb kornak, a mely e nemét ak absolatismnsnak, e sok hazugsá­ got megtorolja, a polgárok kebleiben alvó igazságot'és a jogot felébreszti. JöniH fognak oly erkölcsök és a komoly munka emberei, akik félretolják a hamis li­ beralizmust a népámitók élősdi hadát és fel­ kapják újból az elejtett zászlót a melyre fel vagyon irvai Éljen, a szabadság, egyenlőség és test­ vériség. ő.j>«mes ,#lakja nem való, ilyen ronda kör­ nyezetbe. Én kegyeletsértésnek tartanám,ti ilyen sáros, piszkos városban az ő fenkölt alakját megörökitei !>• ha már hozzá fogtam volna a dologhoz, olyan szennyfoltot nem tűrnék hazaflságomon, hogy 7 év alatt nem tudunk egy Kossuth szobrot felállítani. A mi haziitisácunkra akkor igazán jellemző a félbe maradt szobor és a március 15-iki uemzeti ünnepélyek. Vagy talán a szoborbizottság meggon­ dolta a dolgot, talán félti a szobrot, hogy olya sorsra jut, mint az Erzsébet liget. Azt ellopták, ezt ha nem is lopnák el, de okvet­ len akadna hazafi, aki a Kossuth diszmagyarjának bélésére volna kiváncsi Talán ők is belátták, hogy ide nem való Kossuth szobor, mert piaci legyeink menekülnének árnyékába a forrró nap elől. De ha megáll ez a feltevés, ha tényleg elfogadta volna a szobor bizottság ezt az álláspontot, akkor sem szabadna hallgatásá­ val gyanút kelteni működés iránt. Tény, hogy meg ‘van az a pénz, de 7 esztendeig hallgatni az elszámolás helyett már az gya­ nús körülmény! Különbet) is, ha végképjien nem akarnak szobrot, azt a két ezer koronát máskép is lehet Kossuth emlékének szentelni mint hogy az ő részére felállitandó szobor alapja javára szedjük a rongyos 5#/» kama­ tokat, míg a summa megqtiadruplázódik. Ismétlem, én nem akarok senkit gyanú­ sítani, nem akarok senkit hazafiságra oktatni, de felhívom a szoborbizottság figyelmét erre a körülményre és szerelném, ha tettel cáfol­ nánk meg azt a véleményt, amit hallottam a tarjániak hazaflságáról: „A ti haznfiságtok olyan, hogy mig 20 fillért adtok hazafi lelkesedésből a Kossuth szoborra, addig ugyanolyan címen 5 koronát isztok meg. Myop. V. Levél. — Modern asszony. — „Az asszonyok kezébe van letéve, az ország jövendő boldogsága.** Sokan a femi­ nisták közül úgy értelmezik ezt a mondást, hogy az asszonyoknak kell tehát a parla­ mentben tanácskoznia, avagy háború esetén kardot fognia! Nem tndom, ha cselekvésre kerülne a sor — hányán maradnának a küzdőtéren a szájhősökből? Szegény or.szég! Hová jutnál Irt a mai asszonyok is beszólnának a po­ litikába. Azok az asszonyok akik jogokért áhítoznak és kötelességeiről elfeledkeznek! Igen az asszonyoknak is kijut a küzde­ lemből. sőt a dicsőségből is, de legtöbbnyire közvetve, gyermekei révén. Nem vész kárba okossága, mert azt öröklik gyermekei, sem tudása, mert azt gyermekeinek nevelésekor felhasználhatja. D* az úri asszonyok, mondjunk keveset fiO*/«-a nem akar gyermekneveléssel küzdeni. Elfajulása ez a kornak, amit szívesen nevez­ nek modernségnek. Mi lenne az országokból, ha a nők mind kenyérkereset, mfivészet, vagy tudomány után látva, elhanyagolnák, vagy betölteni nem akarják, legszentebb hi tatásukat, az anyai méltóságot. Eltéveszti célját, aki lelki fehetségeiitek tökéletesítését, az örökös' tanulásban véli feltalálni. Bizonyos fokot fog elérni, azután beáll a visszaesés a legtöbb esetben. Épúgy* a testi erő, szépség a korral veszíteni* kezdi értékét. Ámde akinek gyermekei vannak azok- 1909. március 24. ban látja teati lelki tulajdonságait tovább­ fejlődni, töké*e»-eedni. Nem hiszem, hogy volna jobb alkalma az asszonyunk, nagyobb dicsőbb, maradandóbb művet alkotni; miül ha vallásos, becsületes, józan gyermekeket nevel. Nagyon nagy azon asszonyok száma akik a háztartáson kivül is dolgoznak, hogy mun­ kájuk dijával megélhetésüket jobban bizto­ sítsák. És találhatunk ezek között igen sokat, akik a kettős, avagy hármas feladatnak, remekül megfelelnek. Okos, szorgalmas, aazszonyok ezek, akik tudják idejüket beosztani. A nő aki egész ifjúságát munkával töltötte el, irtózik a tétlenségtől. — De mennyi baj kellemetlenség szerencsétlenség származott már oly esetekben, ahol az asszony, nem ismerve képességeit, elvállalta a kettős kö­ telességet és vagy csak egyiknek tudott megfelelni, vagy mind kettőt elhanyagolta. Lehet látni hivatalnok nőknél számtalanszor piszkos egészségtelen lakást, rakoncátlan neveletlen gyeimekeket Hát akker minek dolgozik, minek iparkolik valaki, ha leg­ drágább kincsének gyermekének testi, lelki egészsége örökös veszélynek van kitéve? Inkább ne legyen az asztalon csak egy tál étel, ne legyen sok ruha, drága bútor; csak egészséges lakás és táplálék, bőséges levegő és hogy a gyermek felügyelet alatt legyen. Többet ér a jó nevelés, minden vagyonnál. Aki leánykoriban megtanult mindent, aminek később mint asszony hasznát veheti annak sokkal könnyebb lesz munkája, mint aki hiú piperészkedéssel töltötte el leányéveit s mint asszony, azt sem tudja mihöz fogjon. Ez utóbbiak szertelenségükkel pazarlásukkal könnyen tönkrejuttathalják családjukat; mig amazok józan gondolkozásukkal, munkájuk­ kal, takarékoskodásuk kai, egyre gyarapodnak. A takarékossággal az ország jólétét ie előmozdít hatja az asszony. Sok kicsi sokra megy! Mig ellenben a pazarias volt legfőbb oka egyes virágzó országok elpusztulásának. Rettenetes a statisztika kimutatása a tönknjulott birtokosokról. Sőt amily arány­ ban terjed a fényűzés, úgy nagyobbodnak e számok. Szerény jövedelmű családok hagyják meg az aranyat, selymet, azoknak, akiknek jövedelmük is van hozzá. Keressenek szóra­ kozást, yönyörüséget: munkában, gyermek­ nevelésben. Nincs annál ragyogóbb gyémántja sz is-zonynak, mintha háza csillog a tiszta­ ságtól, gyermekei egészségesek és jól neveltek s ninoen adósságok. Azt kérdhetné valaki. ,A szegény asszonynak nincs joga szépen öltözködnie, bálban, színházban megjelennie?" Dehogy nincs, sőt kell is az asszonynak szépen öltözködnie, lehetnek ékszerei is, ha sz neki örömet szerez, részt vehet mulat­ ságban közügyekben, különösen jótékonyság gyakorlásában, de csak ügy, ha az nem családjának vagy gyermekeinek rovására tör­ ténik. Vagy talán érdemes családunk jólétét, azért a látszatért feláldozni, hogy egészen idegenek gazdagnak, előkelőknek gondolják? Hisz akik ismerik tadják mennyi a jövedel­ mük s könnyen kiszámítják: telík-e? Legszebb erénye az anyának a lemondás. Családjáért az asszony tudjon mindenről lemondani. — Mennyire nem méltó as önző anya az ember elnevezésre, ha a pelikán saját húsával, vérével képes fiait táplálni! Akinek módja és ideje van hozzá, az vegyen részt a nőegyesületek munkájában amennyire tőle telik. Használja fel eszméit tudását -a nép jólétének, közértrőlcsőknek és a tanügynek előmozdítására. Támogassa a hazai ipart! Ha as a lol- �1909. március 24. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE. kesédé*, mely még tegnap ott lángolt a szép tékony egyesületre hívta fel a jelenlevők ■.cinekben ? Vagy csak olyan divat volt a figyelmét Szecsey Eruő't b. tőszolgabiránk. „Tulipán Szövetség* niinf’ a kis. és nagy A Gyermekvédő Liga égyésületfire. Négy év előtt keletkezett ezen ember­ kalap? Hát ily hamar feledi-e a magyar asszony a haza iránt való kötelességét ? Ne, baráti egyesület, melynek célja a szegény elhagyott gyermekek nevelése, szegény csa­ < <ak szép és müveit akarjon lenni az asszony de főleg honleány, hogy ne csak hódolatot ládok segélyezése. Az egylet éveukint úgy­ nevezett Gyermeknapot reudez, rendesen do becsülést is érdemeljen. Kisérje figyelemmel a művészetek fejlő­ április I-én és 9-án. Mennyire fejlődött ezen dését Olvasson, tanuljon, képezze tovább egylet s mily nagy párto ásnak örvend mu­ lelki tehetségeit! A lélek szépségét nem viseli tatják alábbi számok: 1906 ik évben 38000 kor., 1907 ben 103000 kor. és 1908-ban még az idő! Legyen szerény gondolkozásában, tettei­ 230000 korona gyűlt össze ezen gyermek­ ben, vágyaiban, akkor nagy csalódás nem napokon. Tavaly sajnos nemcsak Salgótarján, de egész Nógrádmegye kimaradt ezen akció­ fogja érni s boldog lesz. Sok ilyen modern asszonyt a hazának, ból. Pedig ha van jótékonycél, melyet minden akkor a jövő képe derűsebb lesz a mostaninál erőnkből támogatni kötelesség, úgy bizonya Atóm. a Gyermekvédő Liga az. Az egyesület eddig is 8 intézetet tart fen országszerte, hol a szegény elhagyott gyermekekről atyailag gon­ doskodva van, kik e nélkül elpusztultak, A Vörös Kereszt Egylet alakuló közgyűlése. elzüllötii-k volna, míg így a társadalom a Háborús időket élünk, viszik gyermeke­ haza hasznos tagjaivá válnak. Ezen intéze­ inket, rokonainkat, ismerőseinket, hogy a teken kívül számos szegény családot támogat netán kitörendő háborúban, a haza védelmé­ gyermekei nevelésében, nálunk is 6 szegény ben küzdjenek. A habom borzalmainak eny­ család részesül a Liga jótéteményében. hítését tűzte ki céljául az 1863-ban Genfben E jótékony cél érdekében nálunk is t megtartott nemzetközi gyűlés, midőn meg­ b főszolgabíránk kezdeményezésére nagyobb alakította világszerte a „Vörös Kereszt** egy­ akció indul meg. E célból gyűlés lesz majd letet Nálunk Salgótarjánban már a 80-as összehíva a helybeli társulatok képviselői, években volt ezen nemes emberbaráti* egye­ lelkészei és tanítóiból, mely gyűlés a módo­ sületnek fiókja, mely kezdetben szépen fej­ zatokról gondoskodni fog. Igen helyes eszmét lődött és 4000 koronánál több tőkét gyűjtött vetett fel elnöklő főszolgabíró, midőn ezen De később részvétlenség miatt az egyesület megtartandó gyermeknapot nem április 1. feloszlott és tőkéje a központban most is és 2-ára, hanem meghatározandó későbbi külön kezeltetik. Öt-bat évvel ezelőtt dr. időre halasztotta, midőn majd ezen napot a Lővinger Rezsőné fáradozása folytán, ki Madarak és Fák napjával össze lehet kötni. egymaga 135 tagul gyűjtött, ismét életre Reméljük, hogy Salgótarján ez évben kezdett ébredni, de közbejött annyi sok más nemcsak nem marad el, de ki is tesz magáért jótékonysági egyesület, hogy ismét elaludt. A tagok azonban tagsági dijukat tovább is fizették. A mostani válságos idők arra indították a központot, hogy a nemes cél érdekében A József asztaltársaság gyűlése. A országos mozgalmat indított. szegény iskolás gyermekeket felruházó József E célból hívta össze f. hó 2l-én vasár­ Asztaltársaság f. hó 2O-An szombaton este nap délután 3 órakor Szecsey Ernő t. b. tartotta rendes évi közgyűlését Rákos Gyula főszolgabíránk az egylet tagjait. elnöklete alatt a Vadász szálloda nagytermé­ A gyűlést, melyen csak kevesen vettek ben. Fölösleges ezt már nálunk hozzátenni részt, a közsé-házn nagyterméül n Szecsey „a tagok nagy részvétlenséga mellett,* ez Ernő nyitotta meg, vázolva az egyesület nálunk még a legnemesebb célnál már igy fentjelzett nemes célját és a megjelenteket szokás. Pedig a jótékonyságot gyakorló egy­ alakulásra hívta fel. A gyűlés a megalaku­ letek közt a József Asztaltársaság nagy és lást kimondva, megválasztotta 25 tagból álló nemes célt szolgál. Lehetővé tette ez idén is választmányát, mely aztán saját kebeléből 56 szegény gyermeknek azt, hogy az iskolát a tisztikart fogja megválasztani. látogathatta. De hiába fásultak vagyunk nem A választmány tagjai: Böhm Béláné, érdekel semmi. Hogy e nemes célt szolgáló Gerő Nándoyné, Hercog Gyuláné, Holcsek társaság még fenáll, működik az első sorban Gézáné, dr. Kovács Jótsefné, Pap Jáuosné, nemesszivü elnökének Rákos Gyulának kö­ Szecsey Ernőné és Wabrosch Béláné. Gerő. szönhető, ki fáradtságot nem ismerve azon Nándor, Gleidnra Géza, Jónásch Antal, dr. van, hogy ezen egylet dacára a közömbösség­ Kovács József, Koháry János, dr. Lővinger nek évről évre fokozottabb mértékben gya­ Rezső, Pap János, Porázik György, Szilárdy korolhassa kitűzött célját, támogatja őt e cél Ödön Seftaik 0<zkár, Stareczky István, Sza­ elérésében derék tisztikara. A gyűlés tudo­ másul vette az évi jelentést és úgy az elnök­ kai Ferenc és Tóth Gyula. Elnök indítványára elhatározza a gyűlés: nek mint a tisztikarnak jegyzőkönyvi köszö­ I. Megalakni a salgótarjáni fiókegyesület. netét fejezte ki. A választásnál egyhangúlag II. Megválasztja 25 tagú választmányát. III. és lelkesedéssel elnöknek ismét Rákos Gyu­ Háború esetén a harctérről visszatérő sebe­ lát választotta. Kívánatos volna, hogy e nemes sülteket tőle telhetőleg anyagilag támogatja .egyesület iránt sokkal nagyobb érdeklődés és segélyezi. Elnök úgy a központ mint a volna, hogy minél fokozottabb mértékben maga nemében legmélyebb köszönetét fejezi teljesíthesse nemes feladatát. Hirek. ki dr. Lővinger Rezsőné úrnőnek, ki úgy a tagok gyűjtésében mint íz egyesület megala­ kulásában fáradtságot nem ismerve, oly te­ vékenyen és önzetlenül működött. Más indítvány nem lévéti elnök e gyűlést bezárta. Ugyancsak ez alkalommal egy más jó­ Leányegylet F, hó 21-én délután ala­ kult meg nagy érdeklődés mellett a „Salgó­ tarjáni Leányegylet*. Az alakulás főmozza­ nata a tisztviselő választás volt,- melynek éredményót ez alábbiakban közöljük. Elnök: Gergely. Stella urhölgy, polg. isk. tanárnő. Alelnöki Reguly Margit és Sziklai Margit 3 Pénztáros: Baner Blanka. Ellenőr: Hrkaovazky Margit. Jegyző: Schneller Olga. Titkár; Fo­ dor Aladár. Választmány: Measínger Bsriaka, Ecksteiu Rózaika, Friedmann Ilka, Takáas Anna, Keiner Irén, Koháry Irma, Kohn Ilonka Stern Sári, Weisz Ilka, Pacber Elza, Jávo­ rok Irma, Schimek Auguszta, Lőwy Gizella, Szegedyu Janka és Winter Lili. Mint a név­ sor is matatja, a leány egy let magában fog­ lalja a salgótarjáni leányokat vallási én tár­ sadalmi különbség nélkül és igy joggal re­ mélhetjük, hogy a maguk elé kitűzött szép célt el fogják érni. Közgyűlés. A József főherceg szanató­ rium salgótarjáni fiókja évi rendes közgyű­ lésének idejét f. hó 28-ára halasztotta, melyre az érdekeltek ez utón is meghivatnak. Munkássors. Molnár Ferenc bányatársulati ácsmester folyó hó 17-én a Károlyaknán egy felvonó gép megvizsgálásával volt megbízva Amint ott a mélyben a felvonó­ gépet javítgatta,' egy felülről jövő felvonó kosár maga alá temette. Súlyos sérüléseivel a bányatársulati kórházba vitték. öngyilkosság. Nehéz időket élünk, viszik a legények legjavát katonának. Bú­ sulnak is sokan, kiknek szeretője, babája berukolt. Ki tudja nem-e ezen bánat kergette a kútba a szegény Kőnig Róza 23 éves körmöczi illetőségű cselédleányt. A régi Vi­ gadó melletti kúlból húzták ki folyó hó 17-én reggel holtan. Öngyilkosságának okát nem tudni tán — a szerelem tévé. Árverés. A Polgári Kör választmánya közhírré teszi, hogy a kör lapjait, úgy napi mint heti lapokat március hó 1-én kedden este a kör helyiségében nyilvános árverés útján a legtöbbet Ígérőnek eladja. A napi­ lapok megjelenésük utáni napon, a hetilapok megjelenésük utáni héten vihetők el. Árverés alá kerülnek: Pesti Napló, Budapesti Hírlap, Az Újság napilapok, Magyar Figaró, Borszem Jankó, Uj Idők, Nógrádi és Dönti Híradó, Pásztói Hírlap, Szécsényi Hírlap, Hatvan és Vidéke és Losonczi Újság hetilapok. Baleset Szegény kiesi l‘/t éves Kasztanek Erzsébet. Folyó hó 16-án édesanyja Kasztanek Józsefné pálfalvai lakos elment hazulról, hogy szenet hozzon. A kis Erzsiké egyedül otthon maradt Mi módon került a a tűzhöz nincs kiderítve, ruhácskája kigyul­ ladt s mikorra édes anyja hazajött a kicsike olyan nehéz égési sebeket szenvedett, hogy még az nap meghalt Sorozás. Az 1909. évi fősorozások ha­ tárnapjai: 1909. évi április hó lé-én Fülek nagyközség, a fülekkelecsényi, füleknávolyi, ragyolci, lapnjlői, somoskőujfalui és kistsrenyei körjegyzőségek községeiben illetőséggel bíró s az ott tartózkodó idegen illetőségű Aliitáskötelesek. 1909. évi április hó 16-án Málraszőllőa nagyközség, a ceredi, zagyva­ rónái, homoktereuyei, kazán és málraverebélyi körjegyzőségben illetőséggel bíró had­ kötelesek. 1909. évi április hó 17-án Salgó­ tarján nagyközség és a pálfalfalval körjegy­ zőség községeiben illetőséggel biró a az ott tartózkodó állitásköteleeek. Hirdetések felvétetnek, �4. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE LIGETI FERENC Salgótarján. Féx»fi szabóság és egyenruházati műterem. 1809. március 17. Hirdetések felvétetnek ■ kiadóhivatalban. Női- és fér»fi. confeotió. Hazai gyártmányú cipőraktár. vilii rinöszm UJ! Úri szabóság mérték angol valódi és próba belföldi és UJ! szerint, szövetekből, csupán két ár 21 és 23 forint választható készpénz­ bármely szövetből fizetés mellett. Ezen kedvezményt csak azérl nyújthatom a t. vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzért vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy az eddig 30 forintért készí­ tett öltönyöket és az eddig 21 forintért 35 forintért készülteket pedig 23 forintért szállíthatom. Egyszersmind ajánlom dúsan felszerelt raktáramat, ári- és női divatáru Becses cikkekben. maradok ■ • pártfogását kérve, , • r— tiMtelettelLigeti Ferenc. Afilléres límvlár összes (élíiniii lilhlól a BOROS ngointti. Nyomatott a Boros nyomdában, Salgótarjánban. HOmmiTfszni imlil elegáns Milin Ildii A BOROS NSOMDft InrtíMlii. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000177.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 12. szám (1909. március 24.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1867e513adba8a78e45681caaf3310bf.jpg 5785b418c924520901eaa6d40cc2ec18 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/84117928b7ff127b0134fbe0b516a767.pdf 7585e9ffbf277364e8f1aebe2e4fcc5a PDF Text Text Salgótarján, I909. március 31. II. évfolyam. 13. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Elófizetési ár: Egész évre Fél évre . Negyed érre Egyes isim . . 10.— . . 6.— . . 2.60 ára 20 Slf. A Polgári Kár tagjai éa tanítók részére: Egész érre . . . 6— Fél érre .... 3.— Negyedérre . . . 1.50 A kaszinó kérdése. (Folytatás) (FA) Lapunk utolsó előtti számában : a kaszinó kérdését elevenítettük föl. A véleményeknek pro és contra való szel­ lőztetésére bivtuk fel az érdekeket. Ki­ áltásunk azonban nem talált viszhangra. Csend mindenütt. Minden ember vállait a saját gondjainak terhe nyomja. Az em­ berek legnagyobb része a saját bajával van elfoglalva, a köz érdekével nem tö­ rődhet, mivel sem ideje, sem kedve hozzá; akinek pedig módjában állana, az hallgat, mint dinnye a fűben. De nem* hagyjuk elaludni a tüzet. Nem cselekszünk úgy, hogy olajba dob­ juk az égő gyújtót, hogy azután futás­ nak induljunk, hanem igenis eldobjuk s gyenge voltunk dacára is igyekezni fo­ gunk, hogy az eszmét a megvalósuláshoz közelebb Vigyük. Nem tudjuk, hogy jelenleg ki, meny­ nyiben foglalkozott a kérdéssel, érdemes­ nek tarjuk azonban a .Nógrádi és Honti Hiradó1* f. hó 24-én megjelent számában levő következő hírre nyájas olvasónk fi­ gyelmét felhívni. „A salgótarjáni kaszinó alakulása érdekében Salgótarján és Vidéke c. laptársunk egy vezércikket közöl. A cikk tartalmát mindenben aláírjuk, de ismerve az ottani viszonyokat, nem sok eredményt várunk tőle“. — Eddig a hirecske, mellyel illusztrálni kívántuk, TÁRCZA. Minden a lap szellemi részét illető kBalezeáayek Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamiét hirdetések és e!6 fizetések • ,8slgétarjáa és Vidéke* szerkesztőségéhez, vagy a Boros nyomdába intézendfik. — hogy a vidéken igenis foglalkoznak ve­ lünk. A vidéki lap már jósolt. Ismeri köz­ ségünk viszonyait s sajnos be kell valla­ nunk, hogy laptársunk véleménye megbíz­ ható alapon nyugszik. Már többször han­ goztattuk, hogy Salgótarjánnak mindenütt igen rossz hire .van. Rorsz hirünk terjesz­ téséhez pedig a legtöbbször önmagunk járulunk hozzá. Mindenki csak azon nyar­ gal, hogy ilyen, meg olyan piszkos az utca, hogy nincsenek lakások, hogy.nin­ csen rendes helyiségünk*, hová járjunk és még egész halmaza a bajoknak, de vajmi kevés azoknak a száma, kik a bajok or­ voslására vállalkoznak. írott malaszt mind­ ez, harcolunk, agitálunk, de nagyon sok üdvös eszme csak papiroson marad. Ami pedig már eddig is sikerült, azt csak egyes, igen lelkes, derék embereknek kö­ szönhetjük, kik valóban szivükön viselik községünk fejlődésének és előrehaladásá­ nak fontosságát. Hogy pedig ezen egye­ sek annyira egybeolvasztani tudták volna községünk lakosságának minden egyes ré­ tegét, hogy azok teljesen egybehangzóan, kedvvel és kitartással működhettek volna a saját javunk előmozdítása érdekében, arra sem volt még eset soha. Nem óhajtunk tárgyunktól eltérni s újból megkezdett témánkhoz a kaszinó szükségességének kérdéséhez térünk vissza. Szinte bizonyosak vagyunk abban, hogy igen sokan azon véleményen lesznek, kik azt hangoztatják, miszerint kár minden szóért, melyet e célnak szentelünk. Köz­ A megtért anyós. ségünk lakosságának, sőt talán intelligentiájának legnagyobb részét hidegen hagyja az ügy. Nem kell; és pont. Du hogy mi­ ért nem kell és miért kellene, árra ok­ szerűiig senki sem felel. Akik pedig már régebben foglalkoztak a kérdéssel, ismérve a nemtörődömséget, nem emelik fel sza­ kát. Bámulatos a közönyösség. Azt mond­ ják Salgótarjánnak nem kell kaszinó, mert a helyi viszonyok annak alapítására nem alkalmas. De nem számolnak, azzal, mily előnnyel járna községünkre, ha tár­ sadalmi életünk megalapozásának munká­ ját egészséges, egységes kezekbe tennők, mint olyanok kezébe, kik ismerve hiva­ tásukat fontosságát teljes ügybuzgalom­ mal és lankadhatatlan kitartással véges­ nők feladatukat. Megtettük tehát azt, hogy feleleve­ nítettük a kérdést, mély hazafiul fájda­ lommal kell beváltanunk, hogy a terv meg­ valósulásához — ily határtalan közönyös­ ség mellett — egyelőre nekünk ia kevés bizalmunk van, de nyugodni nem fogunk, tőlünk telhetőleg pártolni fogjuk az ügyet és harcolunk mindaddig, mig a legpará­ nyibb készülődést nem látjuk, mely az utat egyengeti. Ti pedig megalázkodásnak, lekicsiny­ lésnek és antisemitaságának falra festett rémei takarodjatok! ,. t Nyugodtan tűrünk balul megítélést^ bátran szembeszállánk nemcsak az önként jelentkező, de a szándékosan elénk gör­ dített akadályokkal is, de mentül nagyoba munkától s azt s annyit fogok dolgozni, amihez értek, de nem adom el magam a szivem választottját oltárhoz vezetém. Tőled csak annyit kérek k. anyám, csak íxt tí egyet engedd meg, hogy láthassalak. Am legyen. Elvégre nő és aúyá vagyok attól el nem tiltlak, hogy meglátogass, do’ nőd ide be ne tegye lábát. Nem, azt a leányt nem szabad elvenned soha napján! Tiltja rangom, másodszor pedig Lemondás. tudom, hogy nem leszesz vele Örökre buldog! Az ilyen szegény leányok a szendeség I. álarca alatt behálózzák a férfit, s szerelmet Nem átkozlak, áldást mondok helyette. Keszthelyi Zoltán Önérzetesen s boldog­ hazadnak. Miért ne hízelegjen egy Keszthe­ Szerető stiv máskéj hogy is lehetne! ságtól áradó kebellel sietett a' jegyeséhez, lyi név s nagybirtok Örökösének. Elmegyek hát ha kívánod, Engedje meg k. anyám, mindenhez van kivel közölte, hogy iramát' mi sem gátolj^ Boldogságot keresni. joga, elveheti vagyonomat, száműzhet innen egybekelésüket. De a legfőbbet nem hallgat-* Csak már egyszer el tudnálak feledni. sőt módjában van a modern eszközökhöz hatom el! Lemondtam érted vagy on ómról, A szivemnek parancsolni nem tudok! mert anyám kitagadott s úri passziómról, Lépten nyomon, mindig le rád gondolok. nyúlni azaz bolondnak nyilvánítani, de nekem hogy egyedül tied legyek s néked éljaig. a társaságnnkbeli kényes kisaszonykák nem Hogy ölelget, hogy csókolgat, kellenek én csak Balogh Edithtel lehetek Napszámos módjára akarok dolgozni, s ha Feleséged, hogy szeret! boldog. Mi kifogása lehet anyámnak ellene. szerényen bár, de boldogok lehetünk. Miért Ha meglátnám elvenné az eszemet. Szülei derék egyszerű emberek, leányukat halgatsz? Talán kételkedői, hogy karjaim n. kellő műveltségben részesítik s vagyona, megszerzik a szükségest Vagy szegényen nem szeretsz? Nem vagyok adósod, mégis az vigasztal, kincse az elragadó szépsége. Hallgattam, mert régi ábrándom valóra' Ahány csókot adtál, Nem csukatlak szanatóriumba, hanem Mind, mind visszaadtam lásd, hogy a magad emberségéből miként vált. Ilyen férfi volt ideálom, ki értem áldo­ Forró ölelésed' mindig viszonoztam. boldogulsz majd leendő feleséged kincseket zatot bír és mer hozni És ha gondoltál rám, csak egyetlen egyszer, érő szépségével. Nemcsak áldásomat nem adom Nésy hét múlva Keszthelyi Zoltán* a Almodtam^én rólad százszor, százezerszer! frigyetekre, hanem a vagyonból is kizárlak •Balogh Edith férj s feleség valánsk* s ntaut Hogyha egy soti iriál, élek az általad említett jogomtnal. Pedig helyett levonultak szerény egy szobán laká­ Küldtem érte százai, boldognak szeretnélek látni, a az is lehettél sokba, mert Keszthelyi napldijaa fiaatáaátoffi Szemem könnyel lelt meg, volna az előkelő BAnfpdy AlicevaJ. ennyire a alig tellett. De nem is volt nekik' Kezem is elfáradt .... Igaz! szemrehányást tehetnék, amennyi­ sókra szükségük. A bühájes szépségű amootty Szivemből léptem ki minden gondolatot; ben kényezteti bábmódjára neveltek, hogy minden úri kényelmet elfeledtetett maga is Cgy-e nem mondhatod, hogy adósod vagyok? csak űri módon és annyiból éljek, amennyit szerényen dolgozott s leckeadással gyarapí­ jószágigazgatóm elém ád, de én nem félek totta férje jövedelmét. ....................... JUNIUS. �2 SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE bak tz akadályok, annál fokozottabb lesz | Virágzott is az egyesület nagyon szépen, budapesti, Vidéki'csapatok látogattak el hoz­ a mi tetterőnk. Bekövetkezik majd az idő, midőn zánk, idegen forgalmat csináltak, hírünket azt mondhatjuk: „íme látom, látom, meg­ messzire elvitték. E'mondták, köztudomásúvá nyílt a jövendő" Salgótarján erős, egy­ telték, hogy vau itt a hegyek között van egy kis város, ahol a munkásoknak sok min­ séges társadalmának biztató jövője. den jó intézményük mellett saját sport egye­ sületük is van és az egyesületi csapatnak legnagyobb részt munkások a tagjai. És'mind ezek dacára az egylet 3 esztendeje egyálta­ Sport. lán semmi életjelt nem ad magáról, sínylődik, Liebig szerint a cultnra fokmérője a meg van és még nincsen meg, mert senkinek nemzetek szappanfogyasztása. Ez a tétel kö. sincs belőle semmi haszna és az egyletet rülbelül elavult, mert manapság a sziu-indi- legfölebb régi sportlapok hasábjain lehet ánok is belátják a tisztaság előnyeit. Ki felfedezni. Ha ennek az okát keressük, hát merem mondani, hogy ma az államok művelt­ azt ismét csak a közönyben, a nemtörődöm­ ségének fokmérője: a sport szeretet, mert ségben találjuk meg. Eleinte tetszett min­ épen a művelt, illetve a legműveltebb álla­ denkinek, aztán a sok csúfolódás elkeserítette mok azok, amelyekben a sport a legmagasabb a játékosokat és felhagytak vele. Mert kérem fokon áll. Anglia, Németország, Amerika már ezzel nálunk caufolódtak is. Ha lerándult rég belátták a „mens sana, in corpore sano**, Pestről valami szocialista vándorapostol, első az „ép testbe, ép lélek" elvét és lassanként dobra volt, hogy a sáros csizmáját a sport kezdik már belátni hazánkban is. egyletbe törülte bele és jobb téma híján Fővárosunkban már a sport szeretete — ezért támadta a vasgyárat, a sport egylet nem értve sport alatt a hazárdjátéknak ne­ elnökét és mindenkit, aki ek csak valami vezhető lóversenyt, mindenkit, szegényt, gaz­ köze is volt hozzá. Az ilyen ostoba és mél­ dagot, Öreget, fiatalt meghódított és én már tánytalan támadások természetesen elkeserí­ láttam Öreg, kopasz bácsikat a „Nemzeti tették az illetőket és felhagytak az egész Torna Egylet" tornacsarnokában estéről-es- dologgal. Azóta a sport mértföldes csizmák­ tére fiatalos hévvel és fiatalokat megszégye- kal haladt előre, talán már a tarjániak és nitő tudással tornázni. Köztük nem kisebb a szocialisták is belátták azóta, hogy erre embereke', mint Bernálh Béla orsz. képvi­ szükség van inkább, mint a casinókra, ahol selőt, Kun Gyula városi tanácsnokot, Bárczy inni meg kártyázni nagyon jól lehet, de István polgármestert és sok magas előkelő ebből nem igen sok hasznuk van az embe­ állású úriembert. Sajnos azonban, hogy ná­ reknek. lunk, — mint azt valaki e lap hasábjain igen Kérem tehát magam és társaim nevében helyesen kifejtette — minden Budapesten Wabrosch főmérnök urat, vegye ismét kezébe Osszepontosnl. Ipar, kereskedelem, tudomány ezt az elárvult ügyet és legyen rajta, hogy művészet, természetesen a sport is. Vidéken legyen már ebből a dologból valami. Itt a azonban nagyon lassan gyűjti a sport híveit tavasz, már nagyban lehetne ma holnap a táborába, de azért biztatóan folyik az or­ sportolni. Hiszen az egész dolog nem áll sok­ szág legnagyobb részében a sport egyletek ból. Egy gyűlés összehívása, gyüjtőivek kibo­ alakítása. csátása, és a pálya rendbehozatala. A diák­ Ha a fent említett tétel igaz, akkor ság már felnőtt, haza hozza a fővárosból a Salgótarján néhány esztendővel ez előtt mű­ sport szeretet, a sport tudását és ezt nágyon veltebbnek és intelligensebbnek mondhatta is lehetne értékesíteni, ha volna hol. Tessék magát, mint ma, holott épen megfordítva el hinni nekünk, hogy sokkal többet ér majd kellene a dolognak lennie. Mindenki tudja a salgótarjáni sport egyesület, ha rendbe hogy volt nálunk, egy igazán jó hírnévnek hozólik, valamennyi más egyesületnél, és örvendő sport egyesület, amelynek alapját hálásabb lesz az azzal való foglalkozás, min­ Wabrosch Béla vasgyári főmérnök ur vetette den más úgynevezett társadalmi actiónál. meg és amelyet nagy energiával, buzgalommal sz. s. ugyancsak ő fejlesztett és tartott felszínen Keszthelyi meglátogatta néha napján édes anyját is, ki fia határtalan boldogságát látva némileg megbékült a sors ezen csapé sával, de büszkesége nem engedé, hogy fia valamit is sejtsen belőle. Egy napon midőn Zoltán ismét anyjához ment, halálaápadtan egy székbe rogyott. Ezen már az anya gőgje is megtört. Mi lelt fiam rosszul vagy? Nem, hanem a fele............ Mi történt? Megcsalt? Tudtam, hogy hűtlen lesz hozzád. Még annál is nagyobb a baji Hát elhagyott? Dehogy, mert akkor még vissza is térhetne hozzám, hanem szegény haldoklik. Jöjjön az Isten szerelméért, magát kívánja látni, s bocsánatot kérni amiért ma­ gának keserűséget okozott. Keszthelyiné fia mérhetetlen fájdalmát látva engedett kívánságának. Amint belépett az egyszerű hajlékba, mennye ágyához ment, ki ajkához emelé kezét s mintán épen a krízisen is túl volt állapota jobbra fordult Keszthelyiné ezentnl naponta meglátogatta, intézkedett Edith s piciny unokája ápolását illetőleg. S minthogy a fiatal anya szépsége s kedvessége őt is meggyőzte, előbbi szigorú elhatározását visszavonta, az ősi kastélyba ’ ' költöztette fiát családjával s az őt megillető vagyonát ráruházta. Schönberg Gina. Eljegyzés. Következő eljegyzési hirt vettünk: Ruttkay Sándor ev. lelkész, ki több év óta özvegy, jegyet váltott özv. Boros Kálmánná szül. Medvecky Paulina úrnővel, Boros Kálmán volt szarvasi gyógyszerész özvegyével. A József kir. herceg szanatórium közgyűlése. A József kir. herceg szanatóri­ um helyi bizottsága f. hó 28 An tartotta köz­ gyűlését a községháza nagytermében. A gyű­ lésen dr. Lőwinger Rezsőné elnökölt. A gyű­ lést Lőwinger Rezsőné igen szép szavakkal nyitotta meg, kérve Aágh József titkárt az évi jelentés felolvasására. Az évi jelentésből vesszük alábbiakat: a József kir. harc, sza­ natórium egyesület salgótarjáni köre fenAIIAsának 6 évébe lépett, bizottsággá alakulásá­ nak, alapszabály szerinti szervezkedésének első évéről van szerencsém a t. közgyűlésnek beszámolni. A szanatórium egyesület céljai javára a taggyüjtés már 1901 —1902-ben megkezdődött, mikor is Jónásch Antalné és 1909. március 31. Tinioazky Antalné úrnők igyekeztek neve­ zett intézet humánus céljait nálunk is meg­ ismertetni. Fentnevezett úrnők fáradságát tényleg siker koronázta, úgy annyira, bogy az Egyesületnek már ez években 40 — 46 tagja van, miért is fentnevezett úrnők ez alkalommal is fogadják az egyesület nevében hálás köszönetemet. 1900. január havában Tiniszky Antalné úrnő más oldalú elfoglalt­ sága miatt az Egyesület további vezetésétől kénytelen lemondani s ngy még az év febr. 22-én dr. Lőwinger Rezsőné úrasszony ké­ retett fel az elnöki tisztségre, Ó az, akinek nevéhez fűződik a Sanatónum egyesület sal­ gótarjáni bizottságának megalakulása s fel­ virágoztatása. Elnöki tisztségében eddig el­ töltött 4 éve a lankadatlan munka, az agitálá« fárasztó s sikeres évei voltak. Vezetése alatt a tagok száma már 1907-ben 100, az 1908. évben pedig 167 Végre is 190H. év Apr. havában Verner IXszló központi főtitkár szernél)elnöklete alatt megalakul a „Sza­ natórium egyesület" salgótarjáni bizottsága. A salgótarjáni bizottság múlt évi munkálko­ dásáról a következőkben van szerencsém a t. közgyűlésnek beszámolni: az egyesületnek 1908. dec. 31-ig volt összesen 167 tagja, még pedig 155 rendes és 12 rendkívüli tagja. A szanatórium egyesület céljai javára az elmúlt évben 1272 kor. 83 fill, folyt be, mely bevétel a következőleg oszlik meg. Tagsági dij címén 274 kor. junius 6-iki koncert be­ vétele 642 kor. Nov. 9-én mindenszent! gyűj­ tés 295*97 kor., dec. 5-én izrl. templomban rendezett gyűjtés 28 86 kor., dec. 8-án 8 új tag tagsági dija 32 kor. Ezen bevétellel szemben a bizottságnak kiadása nem volt (Persze az összes kiadásokat nemes szivü elnöknő viselte. Szerk.) A. központ méltá­ nyolva a helyi bizottság munkálkodását két szegény tüdőbetegünket részesítette ápolásban, nevezetesen Szily Jánost 90 napig és Guttfreund Lászlót 104 napig. 8 bizony L köz­ gyűlés, ha meggondoljuk, hogy egy beteg napi ellátása 6 koronába kerül, úgy a köz­ pont betegeinkre 1164 koronát költött, ak­ kor látjuk csak, hogy az általunk beküldött 1273 83 kor. még édes kevés, s hogy akkor, mikor a magyaror-zági tüdőbetegek ezreinek megmentéséről van szó, mi még mindig ke­ veset tettünk s ép ezért kérve kérem Salgó­ tarján intelligens hölgy közönségét, ne hagy­ janak bennünket magunkra, folytassák az egyesület céljai javAra az agitálást saját kö­ rükben is, toborozzanak minél több tagot az egyesületnek. A közgyűlés a jelentést helyes­ lőig tudomásul vette. Sajnálattal vette tu­ domásul, Tóth Gyula pénztárnok leköszöné­ sét, ki bírói teendőinek elfoglaltsága miatt tisztségéről lemondott. Munkásságáért neki jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Pénztárnoknak egyhangúlag Tioinszky Antal lett megválasztva. Aágh József indítványára a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy tag­ sági dijak szedője a beszedett összeg 5*/« kapja, miről a központ értesítendő. Közgyűlés. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egylete 79. fiók Salgó­ tarján bányatelep e hó 21-én tartotta 6-ik évi rendes közgyűlését, melyen a tisztujitás a következőképen oszlott meg: Elnök Schundtner Jakab, II. elnök Vilezsál Antal, jegyző Peróczi Nándor, II. jegyző Zsiday Ferenc, Iw4>énztáros Kastanek Ferenc, ÍI. pénztáros Skrára Emil, I. ellenőr Tóth János, II. ellenőr Skolnik Dániel, III. ellenőr Bergfeazt Artnr, • bizottsági tagok lettek a következők- Caasilava Tamás, Juhász András, Lonetyák János, Lúgért Leó, Sala Vencel, Ráírnák József, �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 1909. március 31. üiiH'sko Mátyás, Gurszky Károly, Sinelkó S n'dor, Groden Audrás, Gábriel József,-Hrosko ...Iráa, Miesan SanuuFerenc, Bordáz Dániel Bene János. Scbundtner Jakab elnök ’ uditja * salgótarjáni iparosokat, ho.y naóbb tevékenységet fejtsenek ki a belépésre egyletbe, mintán sok iparos van, aki ba rszámja kiesik kezéből vagyis munkakép­ en, rászorulna ezen egylet rokkául segé­ dre. Taglétszám 1909. január 1-én 176. Kinevezés. A m. kir. pénzügy minisz•r Galló György helybeli m. kir. adóhivatali lenőrt a IX. fizetési osztályba elsőosztályú lenőrré, Reif Simon m. k. adótisztet a X. .zetési osztályba főtisztté nevezte ki. Búcsú. Nagy Miklós járásbirónk f. hó >0-án végleg távozott községünkből. Az áldános tiszteletnek és szeretetnek örvendő arásbiró tiszteletére kartársai és tisztelői hucsu lakomát akartak tartani, de Nagy Miklós szerénységében a szeretet nyilvánuláaát nem fogadta el, kitért minden óvátió elől. Ugyancsak f. hó 30-án távozott közsé­ günkből Borsodi Arthur postatiszt is. Üdvös intézkedés. Mint értesülünk községünk agilis bírája felszólítást intéz a Helybeli tantestülethez, hogy a községi fa­ iskolában minden egyes iskola számára a gyermekeknek ügy a gyümölcsfa ojtásában mint a kerti munka gyakorlása céljából bi­ zonyos területet enged át. A cél elérésében a tanítókat a községi kertés fogja támogatni. Örömmel üdvözöljük bírónknak eme intéz­ kedését, tantestületünktől füg, hogy minél áldásosabb eredményt érjünk el. Rossz vendég. Kellemetlen vendége rolt-a Hungária szállodának f. hó 24-én éj­ jel. Az eddig ismeretlen vendég zárás után látogatott el a vendéglőbe s pincérek nem létében önmaga szolgálta ki magát. Elvitt 9 kgr. kávét, több finom szivart és cigaret­ tát, a pincértől egy teljes öltöző ruhát s hozzá egy ott lakó utazónak cipőjét. Hogy minderre szüksége lehete t érthető, de elvitt még 3 billiárd golyót is, mit mit csinál ezekkel billiárd év dákó nélkül nem tudjuk, legközelebb tJán majd azt hozzá lopja. A A kedélyes betörőt nyomozzák. Ellesett párbeszéd. Füllanui voltunk következő párbeszédnek. A. Mégis csak van különbség, a mostani és volt elöljáróságunk között. B. Ugyan mi? A. Látod most, hogy össze van gyűjtve a sár az utcákon. B. Nos ’avaly is volt. A. De tavaly ott hagyták és ;>or lett belőle, ez idén meg elviszik. Ehhez ..ommentár sem kell. Nyilttér*) Budapestre történt áthelyezésem tolytán, >i állásom sürgős elfoglalása válván időköz- 690/1909. az. lk. Válasz. Árverési hirdetmény. Igen tisztelt Szerkesztő úri Soha életemben nem foglalkoztam hirlapi vitatkozásukkal, mert azt teljesen hiábavaló és felesleges dolognak tartottam, de most kényszerítve vagyok, nem vitatkozni ugyan, hanem indirekt hozzánk intézett támadásra saját álláspontunkat megvédelmezni. A .Salgótarjáni Hírlap* március 28-iki száma Dimi a „Salgótarjáni lányok* cim alatt leckézteti a „robbuntókat* kávéházi füstben születeti hasonlatoknak, cinikus óbégatásnak, nyers ötleteknek nevezvén azt a törekvést, mely minden eszközzel — hirlapi cikkekkel is — társadalmi életünk megte­ remtésére irányul. Talán jó volna nekem is a karaván módjára tovább haladni és nem foglalkozni az egész dologgel, de kötelessé­ gemnek tartom Dimi urat egy kissé ki­ ábrándítani. • A társadalmi érintkezés alapján az, hogy az ellen véleményt tiszteletben tartsa az em­ ber, ezért nem is foglalkozom Dimi fenti vélekedésével, mert véleményét mindenki sza­ badon nyilváníthatja és én Istenemre nem tehetek róla, hogy Dimi az én és társaim cikkéről ilyen rossz véleményt formál magá­ nak, de az ellen tiltakozom, hogy Dimi mint társadalmi szakértő emelje fel szavát mi ellenünk, akik 10—20 esztendeje élünk itt, itt nevelkedtünk és igy jobban ismerjük a helyi viszonyokat, mint ő poétasága, aki talán egy esztendeje került ide valami sze­ rencsés vagy szerencsétlen véletlen folytán és aki végig táncolt ugyan néhány mulatsá­ got és kalikó estélyt, de társadalmi életünkbe mélyebb betekintést nem szerzett. Tiltakozom az ellen is, hogy ő minket jóizlésre oktasson, cikkeinkre a kávéházi hasonlatok, cinikus óbégatások bélyegét ö süsse rá, ő a költő, a frázisok nagy mestere, az Ízléses fiú, aki az ellenvéleményt csak „cinikus óbégatásnak* becsüli. Lehet, hogy kissé nyers, ami táma­ dásunk, de azt hiszem megbocsátható, ha előadjuk, hogy mi még kezdők vagyunk, mi még pem dicsekedhetünk irodalmi múlttal, nekünk még nem jelentek meg összegyűjtött verseink és egyéb szörnyszülőtteink, mi gyenge tehetségtelen pasasok vagyunk Dimihez képest, akik nem értjük úgy ki kennifcnni termékeinket, mint ő, a dicső, a költői Neki tehát a dologba beleszólása nincs, mert mint a cinikus óbégatás is mutatja elég Ízléses fiú, az hogy egy esztendeje itt időzik, az még nem jogosít fel arra hogy minket 10—20 esztende tarjáni lakosokat oktasson, az 5 esztendős múlt nem az övé, de azt hiszem ezzel a múlttal különben is jobb lesz hallgatni, kávéházi füstös hasonla­ tokra, frázisokra vonatkozó megjegyzésére mindenki formálhat véleményt magának a „salgótarjáni pasztellek* és egyébb termékei alapján. Egyébként az ügyet befejezettnek te­ kintjük. i n szükségessé, az idő rövidség miatt jó- Myop. ■rátaimtól, ismerősemtől, polgártársaimtól .■< úton veszek búcsút és kérem tartsanak m*g szives jő emlékezetökben. Nagy Miklós kir. járásbiró. E rovatban kMltoUrt nam vállal Szerkesztői üzenet. A salgótarjáni kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Márton József végrehajtatónak Sarkadi Gáborné végrehajtást szenvedő elleni 2100 ko­ rona tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyébeu Márton József utó ajánlata folytán a bgy irmsti kir. törvényszék a salgótarjáni kir. jbiróaág területén lévő, Fülek község határában fekvő a füleki 144 az. tjkvben A. I. I —3 sorsz. alatt Sarkadi Gáborod Kö­ vér Agnes nevén álló ingatlanra a rajta épült házzal 3254 koronában, — az n. o. 443 sz. tjkönyvben. A. 1 soroz, alatt ugyan­ annak nevén álló ingatlanra 239 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban ujabbi árverést elrendelte, és bogy a fentebb meg­ jelölt ingatlanok az 1909. évi április hó 26 n. d. e. 10 órakor Fülek község házá­ nál megtartandó nyilvános árverésen eladat­ ni fognak, de nem az utóajánlatban mega­ jánlott 4970 korona, illetve 70 koronán aluL Az árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10*/.-át vagyis 325 korona 40 fillért és 23 korona 90 fillért kész­ pénzben vagy az 1881: LX. t-cz. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 évi november bó 1-én 3333 sz. a. kelt igaságügyiministeri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadéképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 LX. t. ez. 160 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye­ zéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgaltatniSalgótarján 1909 márcsius 7 a kir. Jbiróság mint tkvi hát óság. kir. aljárásbiró. 94/19U8 vhtó. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bíró?Ági végrehajtó az 1881. LX. L-c. 105. §-a értelmében ezennel közhirré teszi hogy a bgyarmatí kir. törvényszéknek 1908 évi 1163 számú végzése következtében Dr. Czigler Jakab Salgótárjani ügyvéd által képviselt özv. Breda Jánosné javára 40 K. jár. erejéig 1908. évi jnnins hó 17 n. fogana­ tosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 600 koronára becsült következő ingóságok, u. m. lovak, kocsik nyilvános árverésen el­ adatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 34/4 számú végzése folytán 40 kor, tőkekövetelés, ennek 1907. évi okt. bó 6 napjától játó 6*/« kamatai, és eddig összesen 38 kor. 17 fill.-ben biróilig már megállapított költségek erejéig Füleken, végrehajtást szenvedettnek a templom-téren levő házában leendő megtartására 1909. évi április hó 5-lk napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­ dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi márt. 16 n. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. Junius. Csinos versét köszönjük és mai Salgótarján, 1909. március hó 30. Siart. 8 a számunkban közöljük. Nagyon kérjük azon­ ban, hogy jövőben becses nevét is közölni raéltóztassék, mivel különben sajnálatunkra kénytelenek lennénk közleményeit mellőzni. A cikk álnév alatt jelenik meg, de a szer­ kesztőségnek tudnia kell, Isitől származik a cikk. Hirdetések felvétetnek! �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4- 1909. március 31. 839/19U9. vhtó. szám. Árverési hirdetmény. LIGETI FERENC Aluliio I bírósági végreh»itó az 1881. LX. t.-c. H»2 J-* élőimében ezennel köz­ hírré teszí, hogy u aaLótaiiáni kir. járáabi róságnak 1909. évi V 166 számú végzése következtében dr. Juhos Heller wieoi ügyvéd által képviselt Dignus Uhticb javára Ligeti Ferenc ellen 50 kor. a jár. erejéig 1909. évi febr. hó 13 n. foganatosított kielégítési vég­ rehajtás utján le- és felttlfogIáit és 9270 k.ra becsült következő ingóságok, n. na. arak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 156/2 száma végzése folytán 5ü kor. tőkekövetelés, ennek 1909. évi január hó I napjától járó 6*/« kamatai, és eddig összesen 30 kor. 05 fill-ben biróilag már n.egállapitott költségek erejéig, Sal­ gótarjánban alperes 209, b az. levő üzletében leendő megtartására 1909 évi április hó 14-ik napjának d. u. 6 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók •zennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. U-C. 107. és 108. §-ái értelmében készpénzfizetés mellett, s legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi márc 18 n. Krúdy Dezsó, kir. bin végrehajtó. Férfi szabóság és egyenruházati műterem. NI* Női- és féi?fl confectió. Hazai gyártmányú oipőraktár. -------------------------------------------------- ---------------------------------------------- J- ffltíiíii aism UJ! Úri szabóság mérték valódi és angol UJI és próba szerint, belföldi szövetekből, csupán két Ár* 21 és 23 forint bármely szövetből fizetés mellett. 328/1909. sz. vhtó. Ezen kedvezményt csak azért nyújthatom a t. vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzért vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy 30 forintért készí­ tett öltönyöket 21 forintért és az eddig 35 forintért készülteket pedig 23 forintért az eddig szállíthatom Egyszersmind ajánlom dúsan felszerelt raktáramat, ári- és női divatáru cikkekben. maradok Becses ■ • Árverési hirdetmény. választható készpénz­ pártfogását kérve, Alulírott birósági végrehajtó az 1881. LX. L-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbii róságnak 1909. évi 159. számú végzése kö­ vetkeztében Helena Ka'mus javára Ili kor. 84 f. s jár. erejéig 1909. évi febr. hó 15 n. fogauaiositott kielégítési végrehajtás Htján le- és felülfoglall és 2263 kor.-ra becsült kö­ vetkező ingóságok, a. m: áruk nyilvános ár­ verésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 15Ó/2 számú végzése folytán 111 kor. 84 fill, tőkekövetelés, ennek 1908. évi decz. hó 4 napjától járd jaró 6*/» kamatai, és eddig összesen 20 kor. 35 fill.ben biróilag már megállapít ott költségek erejéig. Salgótarjánban alperesnek 209,0, sz. a levő üzletében leendő megtartására 1909. i • liKlele,telLigeti Ferenc. évi április hó 9-ik napjának d. e. 11 órája határidőül kitüzelik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok 1881. évi LX. t.-c. 107, és 108. §-ai értelmében készpénz­ fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron slul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. márc. 18. Krúdy kir. bír. végrehajtó. 288/1909. sz. vhtó. Sxép ás divatos kifogás­ talan minőségű ssövatok* hói kívánatra többszöri próbával kásáit öltönyöket ás téli kabátot, zsakett ás felöltőt, különlegessé­ geket priosssx ás lovagló nadrágot, valamint papi —— reverendát.-------- LŰRIHCZEISTUAN tutiiiuii. I IlilKIllZiL SZÜtltl Nyomatott a. Boros nyomdában, Salgótarjánban. Árverési hirdetmény. Alnlirott birósági végrehajtó az 1881: LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírre teszi, hogy a bgyarmati kir. törvény­ széknek 1909. évi 808. számú végzése kö­ vetkeztében Dr. Oppenheimer Ferenc losonci ügyvéd által képviselt Lőwy Lipót javára 260 kor s jár. erejéig 1909. évi február hó 8 n. foganatosított kielégitési végrehajtás utján lefoglalt és 970 kor.-ra becsült követ­ kező ingóságok, u. m.: szarvasmarhák és ko­ csik a Frank Dezsó felfilfoglaltatő követe­ lése erejéig is nyilvános árverésen eladatnak, Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 102/2 számú végzése folytán 2ft0 kor. tőkekövetelés, ennek 1908. évi szept hó I napjától járó 6*/, kamatai, és eddig 91 kor. 41 fill.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Psrsén. vég­ rehajtást szenvedett lakásán leendő megtar­ tására 1909. évi április hó 13-ík naojának délutáni 3 órája határidőül kitüsetik ée ahhoz a venni szániékozók exeunel oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ^■ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsé ron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. <vi márc. 18 u. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000181.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_31.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-31 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 13. szám (1909. március 31.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cfbdbddf64b5bf63f1938dfb73ff91ff.jpg 6e4183c9abae06f6d92526701d83ff06 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/789408a45f4ed7ec36e42af2dbb3c8be.pdf 0c08905fe8d85e723b4bfcfc2d639fda PDF Text Text Salgótarján 1909. április 7. II. évfolyam. 14. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: .*••» érre ). erre . ,X.„’.-«d évre t es szAm . . 10.— . . 5.— . . 2.50 Ara 20 fill. A PölgAri Kör tagjai é« tanítók részire: Egész évre . . . 6.— Fél érre .... 3.— Negyedévre . . . 1.50 Nagy hét. Ez évben a hét az összes viillásfelekezetek nagy hete. — Az üzletek zárva, némaság és csend honol mindenfelé, a hívük ünneplő ruhában sietnek az Úr templomába, izraelita, református és ke­ resztény egyaránt. Különösen a kath. egyház ölt e napokban’ mély gyászt s a hivök sokasága áhítattal borul az ur ko­ porsója elé; szivükben még egyrészről bánatos érzelmeket kelt, mindnyájunk vé­ gzete a halál; — másrészről édes re­ ménységgel tölti el a boldog feltámadás. Én tiszteletben tartom minden ember vallásos meggyőződését, ép ezért mint a kath. egyház szerény tagjának szabad legyen e szent napokban az alábbiakat elmondani. A kereszténység új eszméi között legfontosabb és legmeglepőbb a halál és feltámadás eszméje, melynek diadalmas megoldása a menyei Üdvözítőnek jutott feladatul. A kereszt szent jelének feltünte előtt még a mélyen kutató bölcsek, mint Sokrates, Aristoteles és Plátó sem sejtet­ ték az ember végcéljára vonatkozó esz­ méket, melytől tulvilági üdvünk elnye­ rése függ. A keresztről sugárzó fény azéttépte a vak tudatlanság sürü fátyolét: az új vallás, mely az isteni ős kinyilatkoztatás TÁRCZA. Tavasz van. (Diaintk egy kiadatlan .vsrss**.) Tavast van, látod. Látod, síinek égnek S meleg verőfények Csókolják a földet — Látod? Egy éve is igy volt. Tavast volt, igy volt, Szelíd szelek szálltak Édes muzsikája szólt Akkor most egy éve. Mikor redd leltem És asszonyos számmal Ajkadat kerestem • Sóhajtásod lestem. És az akkor más volt Más volt mégis akkor Mikor ott a parkban Csöndes alkonyaikor Kezem kezedhez ért És csak a szemem kért Sóvárgó kéL szemem. Mát volt az a mámor Mely akkor járt velem. Akkor egy éve. Minden a lap SMlleni részét iUetó könleaéaynk Felelős szerkesztő: valamint hirdetések ée aiéfisetóeek •- .8*1(0- Dr. CZIGLER JAKAB tarjAn ée Vidéke* azarkeeatóeégéhee, vagy a Boros nyomdába inténaadfik. betetőzése gyanánt tekinthető, egész gló­ riájában új tanokat hirdetett, minőkhöz az'anyagelviség rabszolgáivá görnyedt kor­ társak szokva nem voltak. A halál és feltámadás eszmélje az; melyben szent hitünk igazsága rejlik. A halál feletti diadal képezi az isteni mester legmeggyőzőbb bizonyítékát összes tanításainak. A athenei és római iskolák közül többen, kiket többé kevésbé meg­ győző sisztémáik szerint követtek tanít­ ványaik, szívesen ették a száműzetés ke­ serű kenyerét, sőt eltűrték a szenvedések egyébb nemei mellett a halált is, de tanaikhoz a belső meggyőződés melegsé­ gével ragaszkodtak: — árra azonban a világ tengelyének forgása óta példát nem tudunk, hogy valaha bölcsész avagy bár­ mily próféta, vagy mester — az Isten egyetlen hát kivéve — a halál diadalmas legyőzésével, melyet előre megjövendel vala — pecsételte volna meg összes ta­ nainak igazságát. Krisztus halálával, mely megváltói nagy munkájának zárköve, az emberiség élete adatott vissza, melyet első szülőink oly könnyelműen elvesztettek: emez esemény az eszmék országában is megváltó fordulatot eredményezett. Áz anyagelviségnek hódoló eszmék helyébe fenkölt mennyei varázstól ragyogó misz­ tériumok léptek — a szűk látkörhöz tapadt emberi szemet varázshatalmat rejtő égi remények gyönyörködtetik s azóta úgy van, hogy a halál végvonaglásaiban az új élet öröme mosolyog belé: a zord végzet gyanánt rettegett vendég jótékony baráttá dicsőült. A halai okozta könyeket felszántja a viszontlátás reménye a a feltámadás angyala mert: „Hit, remény — s szeretetünk zálogát A feltámadásban bírjuk mi; Az élet bármi szenvedéseit Csak ezek tudják leküzdeni. Van élet túl a sírokon S mi bár virágként elharvadtunk: Isten ki az égben vár reánk — szólít És egykor dicsőn feltámadunk* Még pár napi gyász — a aztán a k eresztény hivők millióinak ajkain fel. hangzik a fónséges a diadalmas ének: „Alleluja! Alleluja! Hálá legyen az Istennek f* Krisztus feltámadásával pedig a mi jövő boldogságunk zálogát nyertük mely közremunkálásunk mellett többet igér e léha föld örömeinél. A világtörténet sarkpontját képező Még ki nem halt Ideák El nem égeti vágyak Részeg epedének Mohó keresések nyújtották a vérem S izgatott a kétség, Jaj ha el nem érem S akkor végem, végem, Nagy József. Élet. Kóstolatlan csókod Képzelt édes ize Vad, forró fejembe Szédiiletet vitt be Tudod akkor este Mikor a szemem kért . . . Hidd el az az este Az a csendes este Mindennél többel ért Ami bennünket ért Azóta máig. Tavasz van s én unlak Lázra lásd nem gyujinak Csókjaid ... És karom Hiába tárom , . . Mert én most a régi Szédületét várom. Tavasz van látod. , Látod síinek égnek Meleg verőfények Csókolják a földeiEl kell mennem tőled. D1MI. Nagyon, nagyon szomorú őszi dél a tán volt. Szomorú kihalt A gyönyörű árnyékos kert száraz, kopár mindenütt. Csak ketten Qltek a verandán. A szo­ morú fiatal aszzony és Bessi. Ez a hd, okos állat ott bevert asszonya lábánál s gyönyörű nagy-szemeit le nem vette róla. Mintha mon­ daná. — Ne félj szépséges asszonyom, min­ dig veled maradok, mindig szeretni foglak. Az asszony elértette nézését, s odanyujtotta kezét, hogy megnyalogassa. A legna­ gyobb kitüntetés mit bessi kaphatott . . . Csak kevesen jártak az utón. A nyara­ lók már bementek a városba, ők a legutolsók közé tartoznak, s leghamarább kijönnek. A veranda előtt egy óriási gessteayefa áll, sűrűn hullanak levelei, egész csomó esett az asszony ölébe. Bessi felugrik, hogy lesö­ pörje, de ő nem engedi. — Hagyd öreg, hagy maradjanak, hiszen alig néhány hónapja, milyen nehezen vártak, hogy kibújjanak, s most mert nem oly szépek többé, most le akarod dobni innét? Hát te is olyan akarsz lenni, mint az emberek? A kutya .szégyenkezve feküd vissza he­ lyére, szomorúan' nézte hol az asszony arcát, hol a száraz leveleket Azntán kis idő múlva feje elhanyatlik, néha, néha még elkap m elkésett csintalan legyet, azután elszunnyad egy kicsit Most nincs rá szükség. Az asszony pedig nézi a gyönyört tájat, érzi a gyenge napsugár csókját a gondolko- �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 2 Feltámadás. heccekei szeretnek inscenirozni. A kaszinó kérdéshez. A biztató hivogatásra, hogy a kaszinó kérdéshez pro avagy contra hozzászóljak, igazán nem reagáltam volna, ha a vasárnapi lapban egy hirt nem olvasok. Megszokott sablonos hir, de épen kapóra jött, hogy hoz­ zászóljak a kaszinó kérdéshez. Egy vagyonos, magas állású postahivatalunk lopott, hogy a kártya adóságait rendezhesse. Előzőleg ter­ mészetesen ezen szenvedélye miatt elvesztette mintegy 10V.0U0 koronát kitevő vagyonát is. Ez igy első látszatra nem tartoznék a kaszinó kérdéshez, és mégis odatartozik, mert az óriási összegeket kaszinókban adta le Pesten és nem Monte-Carlóban, vagy más nemzetközi kártyabarlangban. Hogy áttérjek a mi speciális kaszinó kérdésünkre, amelyet olyan nagy fontosságú­ nak szeretnének feltüntetni, kijelentem, hogy az nekünk nem kell, arra nekünk egyáltalán semmi szükségünk nincs. A tisztelt kaszii.ó kérdéssel foglalkozó cikkiró ur különben sem jelöli meg tüzetesen, hogy mit is csinálnánk mi abban a kaszinóban, amelyre szerinte olyan nagyon nagy szükségünk van? Általá­ ban eldob egy néhány tetszetős mondatot, nem akarom frázisnak nevezni, társadalmi egyesítésről, válaszfalak ledöntéséről, előíté­ letek elkergetéséről és több ilyen jó dolog­ ról, amelyek bekövetkezésük esetén igazán nagyon jó dolgok volnának. Pedig hát a dolog épen megfordítva lenne. Sem nem dró­ tozná össze jobban a társadalmunkat, sem nem ragasztana össze syndetikon módjára Az előitéletek nem távoznának el, hanem ebben a kasztrendszerü fészekben csak azt mozdítaná elő, hogy egy klikkel több lenne: lenne egy kaszinó klikk, ahonnan kiindulná­ nak az összes politikai, társadalmi és fele­ kezeti heccek. Nekünk pedig az ilyen áldásos valamire semmi szükségünk nincs, mintán amúgy is bővében vagyunk sajnos az olyan helyeknek, az olyan egyéneknek, akik ilyen .... Semmit, semmit sem váltott be nála ez a nyomorult élet. Eléje jött megra­ kott kézzel, kínálta neki a gyönyörűsége et bőven, ő pedig csak állt helyben, tétlenül. Nem tndta, hogy a boldogságot nem kapta meg senki fáradság nélkül. Hiszen vannak akik fáradnak, küzdenek érte, egész életen át csak azt űzik, hiszen még azoknak is csak nagy ritkán jnt belőle egy-egy szemer­ nyi. Vagy talán csak épen azoknak?! .. . 0 tehát állt és várta, mig az élet eléje hozza szépen, leteszi eléje: itt hoztam, tnegérdemled, vigyázz reá ... . Vigyázz reá! Hát nem vigyázott volna reá igazán? Hát nem betöltötte minden gon­ dolatát? Mert megkapta. Meg anélkül, hogy fáradt volna érte. Semmit sem tett érte . . . Az utón egy szép barna lány ment le­ felé, soklevelü virág szirmait tépi egyenkint. Kiváncsi valamire. Istenem, hisz oly szép, és oly fiatal. 6 mindezt látja és tovább gon­ dolkozik. Gyönyörű tavasz volt. Az ő kertjükben canpa almafa volt, s azok mind virágzottak. Ilyenféle lehet a menyország. Ilyen csoda szép, ilyen rózsaszínű. Es csak ott lehet va­ laki még olyan boldog, mint ő volt. Senki sem tudta, hogy szeret, hiszen azt nem szok­ ták megvallani. Egyszerre csak megsúgták neki, hogy megkérte a kezét s nemsokára menyasszony lesz. Istenem, hogy ölelte az anyját, hogy szeretett volna minden kis almavirágot végig csókolni. Hát ezután hem kell neki titokban tartani. Hát szereti ő is és menyasszonya lesz . . t Azután menyasszony lett. Az almavirá- 1909. április 7. Nevezzék oktalan kultúra állításnak, ci­ nikus óbégatásnak jelen soraimat, szerintem a kaszinónak csak kulturális szempontból volna helye és csak is ez esetben érdemes a dologról vitatkozni. Az olyan casinóra, ahol isznak, politizálnának és ami a fő kártyáz­ nak, nincs kívánságunk. Inni a korcsmában, kártyázni pedig az otthonon kivül a kávé házban is nagyon jól lehet, csak természete­ sen nem olyan kényelmesen, mint a kaszi­ nóban, ahol a tagokon kivül senkinek semmi keresnivalója nincsen, itt a hazárdjáték ké­ nyelmesebben űzhető, nem Ügyelik meg az embereket annyira, mint a kávéházban és nem tudják másnap az egész városban, hogy kinek nyerték el az utolsó hatosát, avagy a kocsiját lovastul. Ez azt hiszem nem indok kaszinó felállítására. Tessék olyan alapszabálya kaszinót fel­ állítani és amellett agitálni teljes erővel, amely kizárólag a művelődést szolgálja. In­ gyenek hatalmas olvasótermei, nagy könyv­ tára, rendezzen népszerű felolvasásokat a tudomány minden ágából, de ne legyen ben­ ne se kártya sem ivó szoba. Nálunk minden második ember kártyázik, aki nem kártyázik az legalább is kibícel és igy a kávéházakban inár lassanként el sem férnek és igy nem látok mást az egész kaszinó kérdés felveté­ sében, minthogy a kávéházban szűkén férő kártyásoknak akarunk szerezni egy kényel­ mes helyet, ahol zavartalanul Űzhessék kis­ ded játékaikat. Müveit és modern embereknek, műve­ lődni akaró városoknak nem ivó, kártyázó konpániákra, hanem uépakadémiákra és sjairt egyesületekre van szükségük, mint amelyek első sorban vannak hivatva az emberi mű­ velődést és egészséget előmozdítani. Angliát a clubbok tették naggyá, de azokban sem nem ittak, sem nem kártyáztak. sz. s. A kereszténység legszebb ünnepére ké­ szülünk a Feltámadás ünnepére. A Nagy­ pénteken keresztre feszített Üdvözítő elhagyja sirját 8 feltámad halottaiból, megyeien tanít­ ványainak, kik aztán hirdetik az 0 tanát, a szeretet tanát. A természet újjá ébredése is ezen ünnep, bosszú tél után ujolt erővel munkába fog az ember, hogy a tavasz, nyár s ősz időszakában gyűjtse a télre valót. De arra is tanít minket a Feltámadás ünnepe, hogy az Eszme, bármily akadályok álljanak is útjában végre is győz — feltámad. A Haladás eszméje fellartóztatliatlannl tör célja felé, előzze bár a Uolgothán való ke­ resztre feszítés elhagyja sirját, feltámad s egekre tört. Óh hányszor hallik mostanában is i .Fesziad me',** mily sok s nagy akadállyal kell megküzdenie annak, ki az emberiség boldogulása, a tudomány fejlődése sok sok vértanúba került, hiába a Feltámadást meg­ előzi a Nagypéntek. Nálunk Stlgótarjánban is nagy, sok s nehéz akadályokkal küzd a Haladás eszmélje, küzd de lassan bár mégis előre tör halad célja felé. A legnagyobb akadálya minden haladás­ luk nálunk épen a széthúzás, az egyet nem értés. Alig van széles e hazában község, mely annyi pártra s annyi részre volna osztva mint a mi községünk. Külön község az acél­ gyár, külön a • bányakolónia 8 a maroknyi Tarján annyi csoportra oszlik a hány ven­ déglő csak itt van. Olyan helyiség, hol a különböző elemek mind találkoznának — nincs. Igaz ngyan, hogy e célból alakult meg a Polgári Kör, de sajnos saját tagjai azok, kik azt kiáltják: .Feszítsd mer." Az volt előbb a panasz, hogy a Körnek nincsenek alkalmas helyiségei, nincs hol összejöjjenek, ez a kifogás már nem lehet, hiszen vau a körnek helyisége, de konganak az ürességtől. Még a választmányi gyűlések sem szok­ tak határozatképes k lenni, holott ezekben gok még egv ideig örültek vele, azután le­ tárgyalják a község ügyeit s ezen összejö­ hullottak. Vége a szépségnek, nem tarthat sokáig. De ő erre nem ért rá gondolni. Assz- veteleknek célja volna a község ügyeit a szony lett, boldog, szeretett, szép asszony. Kör intentióinak megfelelően intézni. Mikor újra hazaértek, mar késő ősz volt. De nemcsak a Polgári Körben van ez A fák csupasz ágai összeverődtek, a szél le­ igy. Ott van az Iparosok Otthona, ritka tördelte s a gyengébbeket ide oda, dobálta. közgyűlés az, mely első alkalommal határo­ Qsszeborzoiigott mikor ezt látta. zatképes volna, iparosaink még saját ügye­ Nem igaz, hogy megkapta a boldogságot az élettől. Nem igaz! Csak megcsillogtatta ikkel sem igen törődnek. előtte ragyogó színeit, játszott vele, talán A tapasztalat azt mutatja, hogy igy egy kis ideig neki akarta adni, aztán meg­ gondolta magát, odébb állt. Nem adom neki, boldogulni nem lehel, ha a község elöljáró­ sága meg is teszi a tőle telhetőt s iparkodik, minek ? Sokáig, nagyon sokáig beteg volt Mi­ hogy a régi bűnöket jóvá tegye, megtörik kor először kimeheletl a verandára már is­ a nembánomságon a nem törődömségen. Nem­ mét ősz volt, csöndes, gyönyörű ősz. Olyanféle csak, hogy nem támogatjuk, de akárhányszor mint most. Akkor is ketten ültek a veranhallik .Fesziad roeg.“ din, ő, meg Bessi. Az ura meg pnffogtatla De félre a sötét go .dolattal nézzünk a puskáját a közeli erdőben. Be sem jött, pedig tudta, hogy ma megy ki először. Hát bizalommal a jövő elébe, a Nagy pénteket igaz is, minek? Neki csak a gyönyörű, vidám követi a — Feltámadás. leány tetszett, ő csak a szép, mosolygó aszszonyt szerette . . . Azután nem történi semmi. Az almafák újra virágba borultak, a harmat talán ép úgy csillogott a fűszálon. 3 azóta nem történt, nem változott semmi. Kitüntetés. A király Pirtz József bá­ Szép álom volt, felébredt . . . nyamestert a salgótarjáni kőazénbánya részv. Hűvös szél kerekedett, az ura hozta a kendőjét, megkérdezte, hogy érzi magát s társulatnál 40 éven át a bányászati téren ment a puskájával. Ó is felállt, lesöpörte a <«aqrzett érdemeit a koronás érdem ezüst leveleket s felrázta Bessit. kereszttel tüntette ki. — Ejnye, de magamra hagytál ma. Ne Személyi hir. Szatmári Pál és Sarkadi lustálkodj anyit, menjünk egy kicsit jár­ Károly posta és távirda segédtisztek posta­ kálni .... Fodor Etelka. hivatalunkhoz lettek helyezve. Hirek. �_ salgótarjAn 1909. április 7. 3 és vidéke__ Lakás mizéria. Annyit olvasunk nap­ Sport egyesület atakitána, illMv* a 1 Válasz. nap. után a fővárosi lapokban a lakás bí-.l r*xi sport egyesület4elé!*“’,,1.M» céljából 4# Igen tisztelt Szerkesztő Url te'.: let lesz folyó hó 8-án csütörtökön este áuyról, lakás uzsoráról, hogy szinte elfelejtjük Halaszthatatlan kötelességemnek tartom, 8 rikor a „Vadász" szállodában. Az össze­ a mi bajainkat. Mert bizony nálunk ép olyan . hív .* ezúttal is tiszteleti el meghívják mind nagy a lakáshiány és drágaság mint akár hogy ezúton kérjek bocsánatot a Salgótarjáni az, . it, akik ezen ügy, illetve ezen igazán Budapesten. Aktuális is most ez a baj mint Hirlip olvasó közönségtől Dimi „Vádak jön­ nt* ■•* cél iránt érdeklődnek. Lapunk szer­ értesülünk Elorek Endre kir. járásbiró Besz­ nek" cimö elegikus költeményéért Kertelés ki- őségé, amely a apóit egyesület eszmé­ tercebányára a kir. törvényszékhez lett át­ nélkül bevallom a költemény elkövetésére én iéi, mint az lapunk legutóbbi számából is helyezve, lakása persze már ki van adva, adtam alkalmat. — Szánom-bánom bűnömet kii.uák, csak helyeselheti, épen ezért tőle Nagy Miklós kir. járásbiró utódának is la­ és lehorgasztott fővel járulok a jóizlésü kö­ te’s-iőleg mindenképen támogatni fogja a kásra lesz szüksége, ugyan hol kapnak itt zönség itélőszéke elé, de Isten látja telkemet, megfelelő lakást ? Legfőbb ideje, hogy e ba­ ha én azt tudom, hogy Dimi ilyen elégiára ni > g ilinat. jokon segiteni kellene s a segítség csak' egy vetemedik, akkor el sem kezdem az ügyet Vakáció. Itt a húsvéti vakáció, meg­ módon lehetséges: Ember segits magadon s Némi vigaszt nyújt azonban az a körül­ ér. ztek az ország minden részén tanuló megsegít az isten. A községtől nem várhatunk mény, hogy már nálunk mindenki kellően di..<’aink és hangos tőlük az utca; mozgat­ segítséget, annak elég a maga baja itt tudja értékelni a Dimi agyrémeit, nálunk ni ibb a városnak nélkülök túlságosan is magunknak kell magunkon segítenünk. — már mindenki tudja, hogy az ilyen falusi kiuilt képe. Előkerült az első napon a foot- Aunyi itt a hivatalnok, tisztviselő, hogy „versek" nem esnek r*ndes beszámítás alá, ba i és a magasan szálló labda hirdette, csak a jóakaraton múlik, ha össze nem áll­ mert a Múzsa, a rímek és egyebek egészen h».yha más nem, de a d'ákság lelkesedik a nak és egy tisztviselői telep építése által kiforgatják őket mivoltukból. sa;.»i egészségéért, illetve ami ezzel tökéle- nem segítenek nyomorúságos viszonyaikon. Ilyen valójából kiforgatott, valamenyi tesen egyenlő, a sportért. Minden kezdet nehéz, de legyőzhetlen aka­ lábára sántikáló „versike" a Dimi elégiája is. A legnagyobb badarság ugyan ilyen dály nincs. Várjuk hát a kezdeményezést. Rendőri hirek. A helybeli munkáslaká„költemény" bogaraival foglalkozni, mert ma Uj élclap. nA Pikkoló" címmel színesen sokra igazán jellemző, hogy Tóth Gábor már a költői szabadság — az a bizonyos munkást rendőrségünknél feljelentették, hogy illusztrált ej élclap indult meg. Az első licencia poetarum — a bölényeket is életre szám mely huszonnégy oldal terjedelemben konyhájában 8 embernek ad szállást. Szó jelent meg. úgy az olvasói mint irodalmi kelti, az Ízléses fiukkal is „csorda" és ilyes­ sincs róla csak dicsérendő rendőrségünk bűz körökben méltó feltűnést keltett. A Pikkoló fajta szavakat használtat, feljogosít „lényekgalina, ha tényleg komolyan veszi az ilyen merészeu szakit az eddigi élclapok irányával, bölények, sorba-csorba-csorda rímekre, mert dolgokat, de ha csak úgy véletlenül fedezte amennyiben programmjából úgy. a politika ma már ezek a költők nagyon ördöngős gye­ fel ezt a helyet, akkor annál égbekiáltóbb mint pikantéria teljesen hiányzik — igy a rekek, ezeket már nem csak a Múzsa csókol­ Pikkoló méltán számot tarthat arra, hogy rendőreink nemtörődömsége. Mert sok ilyen minden magyar család asztalán helyet ta­ gatja homlokon, hanem szemrehányás csorda helyet lehetne felfedezni nálunk egy kis láljon — amit annál is inkább megérdemel, legeli a lelkűket, sőt a korcs világnézetek utánjárással. — Hölcz Lajos Jánoskái illető­ mert amint első száma is bizonyitja, a lap egyenesen szemen köpdösik őket. Azt hiszem ségű 18 éves foglalkozás nélküli polgártár­ a legszellemesebb, legvidámább irodalmi hangú még is meg fogja nekem bocsájlani az olvasó sunknak ügylátszik nagyon körgott a gyomra élclap. Színes illustrációit a legkiválóbb ma­ ezt a badarságot, ha közlöm vele, hogy vizs­ gyar karikaturisták rajzolják, szöveg része múlt hó 30-án. Legalább is ezt bizonyítja, is szokatlanul gazdag. Előfizetőit könyvaján­ gálódásaim közepette szépséget is fedeztem hogy nem átallotta társainak tarisznyájával dékban részesíti, valamint rejtvénymegfejtőit fel Dimi versében. T. i. Az inkriminált elé­ odébb állani. Persze azt már nem is kell is. A Pikkoló előfizetési ára negyedévenkint gia utolsó sora „Befogom a számat" párját mondani, hogy rendőreink nyakon csípték és 2 kor. 50 fill, egyes szám ára 20 fillér, rilkiló költői szépség! megrendelhető a kiádóhiva albm Budapest a hűvösre vitték. — Sison József 42 éves Tessék csak elképzelni! VII. Rákóczi-üt 16, de példányonként kapható nős, gyári munkást mint közveszélyes elme­ minden dohánytőzsdében, hírlap elárusítónál, Egy eleven költő, akit egyebek között beteget a bgyarmati Mária Valéria kórházba pályaudvaron. A legtöbb kávéház tartja. a korcs világnézetek szemen köpdöstek, aki­ szállították. nek lelkét szemrehányás csorda legeli — ha ugyan nem tévedés, vagy sajtó hiba ez, mert ha még a lelke helyett fejét legelné, annak volna valami teteje, mert a költők begyepe­ sedett fején tényleg akad legelni való — aki hetet havat, tücsköt bogarat összehordott egy versben, azután hirtelen fordulattal, lelkének egész költői tartalmát belevive, Jupitert fölénnyel befogja a száját! Hát nem megható ez!? Sőt ha verse elején fogná be a száját és az egész vers folyamán fogva tartaná, akkor egyenesen könyeket facsarna ki a mi „cinikusan óbégató, 'prűd és maradi lé­ nyünkből". Egyébként mihez tartás végett tudatom Dimivel, hogyha teljesen tönkre akar silányitani, akkor még egy elégiát fog írni hozzánk. Myop. Műkedvelői előadás. A sa'gótarjáni róni, kath olvasókör saját házalap javára 1909. évi április hó 12 én husvét másodnapján a Vadász szálloda dísztermében tánccal egybekötött műkedvelői szinielő.<dást rendez. Színre kerül a Kilencedik. Helyárak: oldalszék 2 kor., körszék 1 kor. 60 fill., zártszék 1 kor. 20 fill., állóhely 80 fill. Jegyek előre válthatók Langár György egyleti pénztárunk urn ii és a kör helyiségében. Pénztárnyitás est- 6 órakor. Kezdete pont 8 órakor. Elmaradt közgyűlés. Szörnyen érdek­ lői: - tnek iparosaink saját ügyeik iránt, hiszen m.i. másodszor volt határozatképtelen köz gy;. -sük f. hó 4-én Az elnökség boldog reis-nykedéssel f. hó 18-ára próbálja összevei - iválni agilis iparosainkat. Irodalmi szenzáció. Ritka meglepetést sz>- *tt a magyar irodalomnak Dimi a Salgőt <jáni Hírlap április hó 4-iki számában „Vi : <k jönnek" c. elegikus szörnyszülöttével At. .,ániösszes középületeken kitűzték a fekete lob ót az örömhír hallatára, sőt a nap is tuegiJlolt szokott kőrútján és megelégedetten olvH-ta a legnagyobb tarjáni elegikus rimes kiszóiásaiL Mi is ajánljuk a „verset" olva­ sóink szives figyelmébe. Követendő példa. Ipolypásztó nógrádmegyei községben egy HU taA*u lovasitott énekkar működik. A mostani márciusi ütme-' pen is ők énekeltek lóhátról magyar nótákat gstyával, fokossal árvalányhajas kalappal. Igazán szenzációs sikert érhettek el. □THILL JÓZSEF Rákóczi nagyvendéglős ajánlja a közelgő húsvéti ünnepekre kitünő borait leszállított árakban. Szekszárdi siller literenként házhoz Kiskunhalasi fehér „ „ Tolcsvai „ „ „ Egri veres - „ „ „ — — — — — — — — 28 kr. 32 „ 56 „ 76 . Szerdán és pénteken halászlé, halpaprlkfis és rántott hal kapható. Csütörtökön malac pecsenye. Naponta Minóri Amália kisasszony cimbalom művésznő Bpestről játszik aj müzorral. �4. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 1909. április 7. 466/1009. vhtó. szám. LIGETI FERENC Saljj <^tax*Jan. Férfi Hzabóaág és egyenruházati műterem. Női- és férfi confeotió. Hazai gyártmányú oipőraktár. —— i R|H . ' 'r ’7^3 UJJ reotetrö wh Úri szabóság mérték valódi angol és és próba belföldi , UJJ szerint, szövetekből, csupán két áv 21 és 23 forint bármely szövetből fizetés azérl mellett. készpénz­ választható Árverési hirdetmény. Ezen kedvezményt csak nyújthatom a t. vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzért vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy 30 forintért készí­ tett öltönyöket 21 forintért és az eddig 35 forintért készülteket pedig 23 forintért az eddig szállíthatom. Egyszersmind ajánlom dúsan felszerelt faktúrámat, úri- és női divatáru cikkekben. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó as 1881. LX. t. c. 102 § a élteimében ezennel köz­ hírre teszi, hogy a kassai kir. járásbíróság­ nak 1908. évi Sp. HI 1232/4 számú végzése kOvetkéziében dr. Teplánszky Káioly k »wi ügyvéd által képviselt Sípos A. Gyula javára 165 k. 71 f. s jár. erejéig 1909. évi jan. hó 1 n. foganatosított kielégítési vég­ rehajtás utján le és felülfoglalt és 2100 k.ra becsült következő ingóságok, n. m. áruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 209/6 száma végzése folytán 165 k. 71 f. tőkekor, ennek 1908. évi ápr hő 13 napjától járó 5*/, kamatai, és eddig összesen 74 kor. 79 fill -ben bíró­ iig már megállapiiott költségek erejéig, Sal­ gótarjánban alperes 209 b sz. levő üzletében leendő megtartására 1909 évi április hó 16-ik napjának d. e. 11 órája batáridőül kitüzelik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-C 107. és 108. §-ai értelmében kész pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség eseten becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarjm, 1909. évi márc 29 n Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó 45//I909. sz. vhtó. Becses pártfogását' maradok ■ ■ tisztelettell—iti kérve, rcrenc. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. l.-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírre teszi, ho^y a szabadkai kir. járásbí­ róságnak 1908. éviSp 7u3/3. sz. vévzése kö­ veik, dr. Fischer .lakó szabadkai ügyvéd által képviselt CePuloid árugyár Weinbnt A. és ha javára 187 kor. 40 f. a jár. erejéig 1908. évi aug. hó 5 n. foganaiositott kielégítési vég­ rehajtás utján felülfoglalt és 2120 kor.-ra bécsüll kővetkező ingóságok, n. m: tem. eazk. esáruk nyilvános árverésen eladatnak. M< ly árverésnek a salgótarjáni kir iárasbnó-ág 1908. évi V. 647/15 számn végzése folytán lo3 kor. 22 fill. bátr. tőkeköv., ennek 1908. évi ápr. hó 25 napjától járó járó 5». kamatai, és eddig összesen 20 kor. 62 fillben biróilag már megállapiiott költségek erejéi.'. Salgótarjánban alperesnek 2O9,b. az. a. levő üzletében leendő megtartására 1909 évi április hó 16-ik napjának d. u. 5 órája határidőül kituzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg hogy az érintett ingóságok 1881. évi LX* ’ "C. 107. és 108. §-ai értelmében késxpénznzetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükaég esetén bec<áron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. márc. 19. Krúdy kir. bir. végrehajtó. I32,l9o9. sz. vhtó Árverési hirdetmény. Alulirotl bírósági végrehajtó az 1881: LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a budapesti kor. éa vtókir törvényeknek 1909. évi 166356. az. végzése következtében dr. Czigler Jakab aalgótarjani ügy ved által képviseli Grossmann és Goldst< in javára 145’k. 56 f. s jár. erejéig 1909. évi márc. hó 2 n. foganatositott kielégítési végre­ hajtás utján lef. és 2307 kor 20 f.-re becsült következő ingóságok, n. m.: árak nyilvános árverésen elndntnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. járá-biró-ág 1908. évi V. 1170/2 számn végzése folytán 145 kor. 5n f tőkeköv. ennek 1908 évi nov. hő 30 napjától járó 6»/e kamatai, és eddig 61 koronában biróilag már meg­ állapított költségek erejéig Kisterenyén, alperes üzletében leendő megtartására 1909. évi április hó 9-ik naojának délu­ táni 4 órája határidőül ’ kitfizelik és ahhoz a venni szániékotók. ezennel oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg. hogy as érintett ingóságok az 1881. évi IX t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség eseténQbectá ron alul Is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi márc. 16 n. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. Nyomatott a Boros nyomdában,“Salgótarjánban. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000185.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_04_07.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-04-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 14. szám (1909. április 07.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9181ba75251cc9168b2634b002fa68ec.jpg 5fcba232329cec09baef3e295958fe20 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/51255f22251db71da31ed30b800279ef.pdf ebfe3d5161260829de939d2b185d3928 PDF Text Text Salgótarján, 1909. április 14. II. évfolyam. 15. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: K(«u im . . 10.Fél évre ... 5Nagyad évre . . 2.50 Egyse étim éra 20 fill. A Polgári Kör tagjai és unitók résiére: Égési évre . . . *.— Fél évre .... 1— Negyedévre . . . 1.50 Uj feltámadás. • Harangok zúgása és ajialoi hívek diadalmas éneke hirdeti az emberszeretet, az igazság, a jóságnak feltámadását, mely reményt, bizalmat és megnyugvást van hivatva önteni a megkinzottak az elha­ gyottak és lesújtottak szivébe. Kétezer éve hiszi naiv hittel az emberiség a feltámadást. A nép, amelynek sorából az emberi igazságok isteni hirdetője kikerült, nem tudott belenyugodni az igazság elfojtásába. Népmeséiben, regéiben mindig megtaláljuk a költői igazságszolgáltatást, az Eszme győzelmét. A csalódott és lesújtott emberek milliói erős bizalommal várják kétezer éve a szimbólumban rejlő Ígéret beteljesedését. De. a hosszú idő gzotnqru tanulságai megváltMtatták as emberiség felfogását a jó­ ról, a boldogságról. A mennybeli boldog­ ság, az üdvözülésbe -vetett hit kezd cső­ döt mondani, az emberek a földön és nem az égben akarnak boldogulni, hazug esz­ mék naiv hite helyett reális igazságokat, a verejtékes munka méltó jutalmát az anyagi jólétet keresi. De farizeusok mindig akadnak, a inig az emberiség nagy ügyének mártír­ TÁRCZA. A csomag. A felvidéken egy a várostól távol e»ő falucskában történt, hogy egy jó módú gaz­ dálkodó azzal ébresztő egy reggelen gyerme­ keit, „keljetek fel leányok, már a postaki­ hordó is megjött s valami pakkról hozott ér­ tesítést." - Fákról? a eszel úgy kiugrottak ágyuk­ ból a gyermekek, mintha benn sem lettek volna;soha,'magokra kapták a legszüksége­ sebb ruhadarabjaikat, miközben tanakodtak: Istenkém, kiküldte? Vajon mi is van benne? Margit hamarabb elkészülvén, átoson édes atyja szobájába, kit ott talált, s kéré, mutatná meg a szállítólevelet. De abból sem lehetett a csomagra vonatkozólag teljes in­ formációt szerezni, mert azon más nem volt olvasható, mint: Nagy és szépre ményü Keresztúry Margitkáuak Nyék. (Borsod-in.) Hiányzott a feladó neve, a csomag ér­ tékének bomendáse, csak a bélyegzésről lát­ szott, hogy Budapesten van feladva s súlya meglévőn határozva, mely szerint 20 dkg.-mot nyomott. „Ez nem lehet naás, mint valami ékszer a.számomra," kiáltott Margit boldogan. Az Isten áldja meg Aladár bácsit, biz­ Minden a lap iiellemi résiét illet* kttsleaiéaysk Felelős szerkesztő: / valamint hirdetések ée eléflseVaak a .Salgó­ Dr. CZIGLEh JAKAB tarján ée Vidéke* uerkeeetéeégéhes, vagy a Bores nyoadéAa iatéseadék. jai vannak, a haladás antikrisztusainak Magyarország elérkezett a társadal­ mindig sikerült egy időre a feltörekvő mi és gazdasági átalakulás utján azon igazság érvényesülését saját érdekükben fokhoz, amelyen a társadalom politikai megakadályozni. kérdések ellenállhatatlan erővel tódulnak Az emberiség anyagi és erkölcsi bol­ felszínre és válnak uralkodóvá az egész dogulásáért küzdők elbukása és martir államéleten. ▲ szociális reformok szükségességé­ halála nem tudta kioltani az emberiség­ nek az igazság .győzelmébe és egy jobb nek érzete és tudata a nép, a proletárság reális gondolkozása és öntudatra ébredése kor elkövetkezésébe vetett hitét. folytán már annyira amennyire keresztül Jobb kor? . . . tört az eléje tömörült gátakon s most a Nem gúnyként hangzik-e nálunk ez felszínen jár-kel. Nolens-volens bemutat­ most, mikor az osztályellentétek elkese­ kozik mindenkinek és nem lehet ajtót redett harca napról-napra a szociális nyo­ mutatva elfordulni tőle, mert homlokára morúság ezer példáját veti fel? van tűzve a meghívója, melyet valóban A társadalom egyes osztályai közti a legilletékesebb helyről, a tömegek ré­ különbség talán még soha nem volt oly széről kapott. nagy, mint ma. Mig a kiváltságosak, a Csak a rövidlátó nem veszi áúffw, nem dolgozók pompában és kényelemben hogy a kultúra terjedésének, a téCfarikai úsznak, addig a dolgozók, a javak igazi vívmányok és találmányok, a reália tudo­ előteremtőinek a nyomor, a jutalmazatlan mányok intenzív művelésének nagy szá­ küzdés jut osztályré’zül. zada, a huszadik század uagy átalakulá­ Jobb kor.? .... sokat hord mébében. Emelkedő kivándorlás, fogyó szüle­ Modern szellőktől duzzasztott hajó­ tés, hóditó halál, az élet virágában tü­ vitorlája biztatóan integet a kéklő tá­ dővész, nyomor, a megélhetésnek majd­ volból. nem lehetetlensége. Terpeszkedő reakció Nálunk is kezd virradni . . . • A szociálpolitika homloktérbe jutáaa ás ósdi konservativismus. Ezek az óriási ellentétek, megoldásra hangos hírhozója az uj Magyarország váró problémákat vetnek felszínre, min­ győzelmes közeledtének az emberi méltó­ denek előtt azt, miként lehetne a társa­ ság és általános jólét majdani boldog or­ dalmat, annak minden rétegét, minden szágának és a régi Magyarország távo­ zásának. Az uj társadalom politikai moosztályát részessé tenni. tosan ő lepett meg vele. „Drága a puskám tessék elküldeni a postára, hadd lássam, mit kaptam !„ „Nem lehet fiam, most van dandárja a munkának, csak nem kívánod, hogy a vető­ gépből kifogjam a lovat, majd meglátod reg­ gel. Betesszük az aláirt vevőnyt a postatás­ kába s a kihordó elhozza. Jaj! jaj! nem birom ki holnap reggelig. A fenn ette volna meg ezt a falul, minek épitették oly messze a várostól, ha már kap is az ember valamit, még hozzá Pestről, nem juthat hozzá. Leányának eme kitörése, ki városban nevelődött s amúgy is mindig zúgolódott a falusi élet egyhangúságán, meghatotta az apát s nehéz szívvel, bár elvonta a mezei munkától a lovakat, s a kocsist lóháton el­ küldő a l‘/» órai távolságra eső postaállo­ másra. A házbelieknek mindazonáltal még tel­ jes 3 órájuk maradt a csomag megérkezé­ séig, mely azzal telt el, miszerint találgatták ki lehet a rejtélyes adakozó. Végre megszólal Rózsi: „Margókám én tudom, honnan jött a nagylelkű adomány, Lovasa Ernő küldi ngy biz a 8 meglásd eltaláltam. Ki az a Lovasa Ernő? kérdik a szülők meglepetve. - . ... Óhl milyen navy gondot csinálnak anyuskáék belőle. A gépészünknek, az öccse,, jogász, a karácsonyi szünidőt Nyéken töltő nagybátyjánál s korcsolyázni tanitott, hisz különben édes apa látta, mert be ia műtéti kozott. Azt hiszem, Rózsi álmodik, az nagyon szegény fin, csak rokonai támogatásával ta­ nulhat, a semmivel sem jogosítottam arra, hogy nekem bármivel is kedveskedjék, És mindannyian jót nevettek a 10 éves leányka ötletén. Lódobogás hallatszott Miklós eléje futott s visszakiáltá: „Várhat*!. azért is én fogom előbb megtudni mi van benne." Incselkedni akarván húgával. Valahára megérkezett a nehezen várt küldemény. Körül is állotta az egész család, s nagy Oggyel-bajjal kibontották. Hát mi az ördög ez? Egy kis üveg parfüm, Írott papír­ ral körülcsavarva, melynek következő tartal­ ma volt: Drága aranyos Márgitkám! Engedelmet kérek találkozásomért, do fogadja el ezt a c ekélyaéget ngy, mintha már kész ügyvéd volnék, mert minden törek­ vésem oda irányú1, hogy szorgalommal s ki­ tartással a társadalom azon fokára emelked­ jem, hogy magát megérdemeljem. Kezeit csókolja Lovas Emő. Kézről-kézre került e papirszelet ■ a csaffid. egyhangúan alávaló szemtelenségnek nyilvánító a tolakodást, s a csomag viaasaküldésre lön Ítélve. Legjobban a családfő nehezielt, mert lova hiányában nem vetett eleget. Margitot pedig ha'testvérei bosszan­ tani akarják, csomag meglepetéssel gúnyolják. Schönberg Gina. �1909. ápriiia 14. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 2 dern Magyarország dübörögve közeledik a régi, a közjogi Magyarország hangta­ lanul tűnik el. A történelmi és uralkodó mágnás osztály a természetes evóluciónak még egy ideig útját állja. De a jövő csak oly társadalmi irányá lehet, amely nem a múltba való visszatérést, vagy a jelenbe való megállapodást tartja céljának, hanem amelynek érdekei kapcsolatosak a folyto­ nos és minnél gyorsabb haladás érdekei­ vel. A társadalom fejlődésének törvényei kétségtelenül ezt a tendenciát mutatják. A fejlődés tendenciája pedig egy kultur-emberiség kifejlesztése, minden em­ ber egyenlő gazdasági lét föltételei ( egyenlő jogai utján. Hiszünk az uj feltámadásban, hogy' ami ma csak ige, az testté váljon, hogy ami ma még harc az emberek között, az békét, kultúrát és anyagi jólétet hoz az egész emberiségnek. X. Hazárdia. Lapunk múlt heti számában a kaszinó kérdéssel kapcsolatban előadtam, hogy főleg a kártyajáték, de különösen a hazárd játék az, ami miatt nem szabad a kaszinót felállí­ tani. A cikk szűk keretei nem engedték meg akkor, hogy ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozzam és az igazat megvallva, nem akartam a hazárdjátékosek darázsfészkébe nyúlni De napról-napra olyan kártyahecc k jutnak az ember fülébe, hogy kénytelen ezzel a kellemetlen és csúnya kérdéssel foglalkozni. Szegény emberek vagyunk, de jól élünk. A nagy uraknak való játékok makaó, ferbli, baccarat, ramsli — ezek nem arab* szavak — már nálunk is régen polgárjogot nyertek. Az olyan játék, amely csak szórakoztat, az nem elég már, ez a ma-holnap megtébolyodott szenvedélyű embereket már ki nem elé­ gíti. Fel tudom fogni, ha gazdag emberek, akik nem tudnak, lustaságukban és enervál ságnkban gondolkodni sem, olyan játékot játszanak, amelyhez nem kell ész, mint a hazárd játéknál is és akiknek egészen közö­ nyös, hogy nyernek-e valamit vagy sem és akiknek foglalkozás híján az e fajta nemte­ len izgalomra szükségük van. De hogy sze gény emberek, akiknek kenyérkereső foglal­ kozásuk van és akiknek azzal kellene törődni, hogy lesz-e holnap mit enniök, üljenek le egymástól utolsó garasukat elnyerni, nz ab­ szurdum és erkölcstelenség. Egyik szegény ember tönkre teszi a másikat, idegen pénzzel játszanak esetleg, elvesztik és készen van a szerencsétlenség. Egy másik kép. Nagyon is szomorú kép. Fizetés van, a mun ás amint megkapja a pénzét első dolga, hogy elmegy kártyázni, haza sem megy, amig vagy ki nem fosztják őt, vagy ő ki nem foszt valakit. A verejték még csorog róla, a fáradtságtól még remeg mindene és már is hozzáül egy másik reme­ géshez, a kártyázáshoz. Hátha elnyerik min­ denét és egész hónapban nem lesz miből élni? Remegve lesi a kártyát, tönkre teszi idegzetét, ezzel a jövendő nemzedéket is. Végül elveszti pénzét, amellyel a nyerő se lesz gazdagabb, mert a könnyen szerzett pénz, 'még könnyebben el is megy. Mennyivel na­ gyobb haszna volna az emberiségnek, hogy ha azt a sok időt, amit az emberek a kártya­ asztal mellett töltenek el, valami hasznos munkával töltenék el. A gyönyörű tavaszi napokat, amidőn a napfény szinte csalogatja az embert, füstös, büdös helyiségekben töltik el és tönkre teszik vele az egészségüket az erkölcsüket, és ami a fő, előmozdítják a bünl Az a kérdés, hogy hogyan lehetne ezen a mind nagyobb mérvet öltő bajon segíteni? Mert, mi itt napról-napra történik ezen a téren, az egyenesen felháborító. Nyilvános helyiségekben éjjel rőt-éjjelre kártyáznak és ha nem is fordulnak elő olyan veszteségek, mint az országos kaszinóban, ami viszonya­ inkhoz képest nagyon is nagy összegeket vesztenek el. Nincs egy hónapja sem, hogy valaki egy este 1400 koronái adott le úgy csendesen, pedig az a valaki még csak gaz­ dag ember sem volt. A télen hallottam 2000 koronás veszteségekről és így tovább, ha keresünk, hát könnyen találunk eketeket. Meg is Ígérem, hogy legközelebb, a hazárd­ játék tanyáit, a nyerőket, vésztőkét név sze­ rint fogom megnevezni .kellő bizonyítékokkal természetesen. előadást azzal a szándékkal, hogy abban ki­ fogásokat, M-bem hogy elfogadhatót ta)ál;t>». És ezt -talált ra bőven-. Az előadást a szokásos tánc követte — *•. — Egyről—másról. Az utóbbi napokban egy nagyon is Tur­ jánba illő fogat szokott keresztül-kasul hajtani a városban. A bakon egy cigányasszony, a rúd mellett két gebe, a kocsi körűi két cigánygyereö ügyeskedik. Nagyon könnyű kita­ lálni. hogy kik ezek. Talán közgazdasági vagy közbiztonsági funkciót teljesítenek mint városi alkalmazottak az által, hogy a száj­ kosár nélküli kutyákat összefogdossák és slajto-an megkinozva a fenti fogaton elhur­ colják. De ez mind csak mellékes körülmény! A fontos az, hogy az „eljárásnak** nagyon sok báiuulója akad különösen a gyerekek közül, akik bizony semmi jót sem tanulhatnak belőle. Bent az iskolában szép szóval, madár és fa ünneppel próbálnak lelki finomságot, jobb érzést csepegtetni a gyerekekbe, kint valósággal hajlóikká lesznek a gyerekek a hurkos sintereknek. így bizony az elöljáró­ ság jóvoltából csak falra hányt borsó a ta­ nítók szava. Mert ha már tényleg szükség van erre az embertelenségre, intézzék el úgy, hogy ne asszisztálhassanak a gyerekek ilyen embertelen miveletekuél. • Locsolás . . . Locsolás. . , Nem a hús­ véti locsolásról van szó, hanem arról, hogy Tarjánba kidobolták, hogy minden házi úr vagy lakó köteles reggeleqkint háza előtt felöniözni és elsöpörni, különben maga az elöljáróság végezteti ezt el a lakók is házi­ Szinielőadás. urak költségén. És tényleg a szót tett kö­ Zsúfolt ház, a nézőtéren derültség és vette. Pénteken reggel egy rocskás csavargó fel-fel harsanó taps jellemzik a róm. kath. (városi köztisztasági alkalmazott) járta végig Olvasó Kör április 12-iki estélyét. S ennél a főutcát és loooll a háziurak és lakók többet nem akartak sem a szereplők, sem helyett ... De azért az elöljáróság is a pedig a közönség. Célját mindkettő tökéle­ más {tortáján locsol, a magáén söpör ugyan, tesen el is érte, aminek jele az állandó de­ de nincs benne köszönet. Ugyanis — nem rültség, amely egész estén át uralkodott. tudom ismerik-e a larjáni szokást, — reg­ Nem akarok nagyképiisködni, s ezért nem gelenként csomókba szokták söpörni a sze­ is mérhetjük az előadási azzal a mértékkel, metet az út szélére, de egyebet nem csinál­ amit hivatásos színészekre alkalmazni szok­ nak, a szemet ott marad míg a szél szét tak. Mint műkedvelők pedig tökéletesen meg­ nem hordja. Azt hiszem minden esetre érde­ állották helyüket az est szereplői. kes je enség volna, ha egyszer az összesöpört Igaz ugyan, hogy a rendezés sok kívánni szemetet el is hordatná az elöljáróság. Vagy Valót hagy még fenn, de ezt megbocsáthatjuk talán azt várja, hogy ezt majd a lakók vé­ a rendezőnek, aki ebbeli fogyatékosságait geztetik el a város pénzén, hogy a kölcsönt színészi qualitásaival ellensúlyozza. Ó vezette vissza is adhassák ? a darabot elejetői végig s hálás szerepét e sikerült is teljesen kiaknázn'a. Meglátszik Nem régen egy bizottság alakult a tar­ rajta, hogy sokat forgalódott már a színpadon. jáin gyermeknap rendezésére, amelyik — úgy Ruzsonyi Gábor egy epizód szerepben látszik — a gyermeknap eltemetésére válalnyill szinen is hatalmas tipsot kapott. Azt kozoit, mert működéséről még egy szót se hiszem, hogy nagyobb szerepekben is meg­ hallott senki. Pedig a Gyermekvédő Liga állná a helyét. számára való adakozásban Salgótarjánnak Bzduch Ilonka egy nagyvilági hölgyei elől kellene járnia, mert sehol annyi züllött személyesített meglepő ügyességgel. gyermek, mint épen itt. Az a sok csavargó, Csizy Erzsiké egy szobaleany szerepében egész napon gondozás, felügyelet nélküli alakított igen kedvesen. gyermek bizony eredményes munkára buz­ A többi szereplők is kissebb-nagyobb díthatná a bizottságot, hogy legalább egyezer szerepekben igyekeztek jól-rosszul megfelelni egy esztendőben fordíthatná feléjök áldozat­ kész társadalmunk tekintetét, és szeretettel, a beléjük helyezett bizalomnak. A darabválasztás határozottan szeren­ jó szívvel pótolná azt, amit megélhetés, az csés volt, mert nemcsak víg bonyodalmak élet gondjai elvont tőlük A bizottság emberfélreértésén alapuló humoros jelenetek vál­ szeretetére, jó szivére kell hivatkoznunk, takoznak benne, hanem a szereplők szájába '"'’midőn azt kívánjuk, hogy vajha minél előbb adott kiszólások is állandóan felszínen tar­ felviradna a gyermeknap. tották a derültséget. És ezzel, mint említet­ tem, úgy a közönség, mint a szereplők elér­ ték céljukat,' * mert senki sem nézte tneg az Szigorú büntetéssel lehetne a bajon se­ gíteni és ez a bíróságnak módjában is állana, mert a kihágási . büntető törvény könyv 80. §-a szerint két hónapig terjedő elzárással és 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ipar­ engedélyének megvonásával büntetendő az a vendéglős, kávéház-tulajdnnos stb., stb., .aki bármely helyiséget szerencse-játék üzésére átenged. Tessék a kávéházakat szigorúan ellenőrizni a közigazg. hatóságnak, az észlelt eseteket nem eltussolni, hanem azonnal fel­ jelenteni, a törvényt pedig szigorúan és mindenkivel egyenlően alkalmazni, akkor az epiberek a hazárdjáték helyett valami tisz­ tességesebb foglalkozást is fognak majd találni. Nobody. �1909. április 14. HireK. Személyi hir. Kraicz Ernő gyöngyösi >ir. jbirót a VII. fizetési osztályba való ki­ nevezés mellett a helybeli kir járásbíróság vezetőjévé rendelte ki az igazságügyi kor­ mány. Értekezlet Általános érdeklődés mellett rendezte előkészítő értekezletét a Salgótar­ jáni Sport Egyesület ojjá szervezése iránt érdeklődő ifjúságunk f. hó 18 An a Vadász zállodában. Az értekezlet vezetésére a je­ lenlevők Janikovszky Dánielt kérték fel, aki mint a Sport egyesület régi, oszlopos tagja röviden ismertette az egyesület viszonyait, rámutattak arra, hogy az egyesület mostoha pártolása volt az oka a működés beszünte­ tésének, végül reményét fejezte ki az iránt, .iogy a közönség érdeklődése, támogatása, a mit jelenlevők nagy száma is bizonyít, viszszaszerzi jó hírnevünket, a sport terén. Azu­ tán a teendők elvégzésére három tagú bi­ zottságot küldött ki az értekezlet, akik Wabrosch Béla főmérnök urnái fognak el­ járni és a sport egyesület régi tagjaival együtt az újjászervezés módját és eszközeit. Mi a magunk részéről a legodaadóbban tá­ mogatjuk az eszmét, mert ismerjük a spor< minden agának óriási jelentőséget és hisszük hogy közönségünk is támogatásával lehetővé fogja tenni az egylet felvirágoztatását. Halálozás. Böhm Béla Salgótarján egyike a legrégibb s legtiszteltebb polgárai­ nak, f. hó ll-én hajnalban 63 éves korában meghalt. Ó volt az, ki a mostani Hirsch és Frank gyárat alapitotta. A nép máig is Böhm gyárnak nevezi. Fiatalabb éveiben élénk részt vett a község ügyeiben, egyike volt képviselőtestületünk legrégibb tagjainak. A jótékonyságát sokan ismerték, üti ember volt a szó legnemesebb értelmében. Halálát feleségén kivül, kivel 36 évig a legnagyobb boldogságban a legpéldásabo családi életet élte, egyetlen leánya Hercog Gyuláné, veje Hercog Gyuláné, veje Hercog Gyula, sógora Gerő Nándor bányatársolati igazgató, unokái s nagyszámú rokonság gyászolja. Temetése f. hó 12-én d . u. 4 órakor volt óriási rész­ vét mellett. Ott volt a községi képviselőtes­ tület Tóth Gyula községi bíróval élén, az izrl. nőegylet és egész községünk. A gyász beszédet, miután ünnep volt a Deutsch Mó­ zes rabbi netn beszélhetett, Takács Mór izrl. tanító tartotta. Ápr. 11. 48-iki térvényeink szentesté­ dének napja hivatalos ünnep. Ez évben hmvét vasárnapjára esett, az iskolák nem ün­ nepelhettek. A hivatalos épületeken nemzeti zászló volt kitűzve. A polgári iskola az ün­ nepélyt f. hó 14-én tartotta. Közgyűlés. Salgótarján képviselőte-lüiete f. hó 8-án d. u. 3 órakor tartotta rend, kivüli közgyűlését a községháza tanácster­ mében Tóth Gyula községi bíró elnöklete alatt, A közgyűlés napirendjét leginkább községi határozatok jóváhagyása és megyei határozatok kihirdetése volt. Egyebek közt >;ma határozat is, hogy községünkben egy második községi orvosi állás lesz szervezve, melynek költségeit is az állam fedezi. Újabb orvosi állás la lesz szervezve, a salgótarjáni kör orvosi állása Salgótarján székhellyel s p Ily ázat lesz hirdetve a lapnjtői kör orvosi állására la (Ha akad majd pályázó? Ballhiiuser látván acélgyári főmérnök a község kötelékébe felvétetett SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE ____________________________________ 3 • A Polgári Kör réfs-rrtmlnya f. hó 7.-én .Kovács Károly t kor, K. N. 1 kor, N. N. * kor., Somogyi Károly 80 t, id. Tlmirfrwky áanuor 8o f, szabó' Lajos 60 f, SMófek tartott gyűlésében elhatározta, hogy a kör heljíaégébeu népies felolvasásokat rendez. A felolvasások idejét esetről-esetre tudatni fog­ juk. A legközelebbi ilyen felolvasás még e hó folyamán lesz. Úgyszintén figyelmébe ajánljuk a keddi összejöveteleket, ideje volna, hogy a körben a társadalmi élet megmoz­ duljon. A kör vezetősége minden lehetőt meg­ tesz e célból csak tagjain múlik, hogy a kör hivatását kifejtse. Tűz. Bertha János Kistarjánban levő házának teteje f. hó 10-én szombat délután 4 órakor kigyulladt. Csak a gyorsan kivonult tűzoltóságnak köszönhető, hogy nagyobb baj nem történt, mert az ottani épitési viszonyok és az uralkodó szél mellett könnyen nagy mérveket ölhetett volna a tűz. A tűz kelet­ kezésének oka eddig megállapítható nem volt Feltámadás. A Feltámadás ünnepét ez évben i« a azokásus fénnyel ünnepelte a r. k. egyház. A szombati körmenetet maga Gleidura Géza apát-plebános vezette, résztvetl az acélgyári és bányatársulati zenekar, tűzoltóság és sok száz ember. Impozáns volt a vasárnapi körmenet is, melyet Vince Alajos s. lelké-z vezetett. János 40 f, és Hlavnyay Alajos, N. N, Ka­ les Árpád, Scbuyer József, Ifj. Tiaalovuky Sándor, ifj. Sebnyer Ferenc, Hegyi JáeMf, N. N.. N. K. 20-20 fillérrel Dicséretes rendeletek. Itt a tavasz, sajua még hideg van ugyan, de már kezdő­ dik a por. Az elöljáróság idején gondoskodott a baj aanáláaóról, mert kötelezővé tette a háztulajdonosoknak, hogy reggel éa délután a járdát öntözzék. Csak aztán rendőreikben malik, ha a tulajdonosok ezen üdvön intéz­ kedést be nem tartják. Ép ély célszerű in­ tézkedés rendőrtanácsosunk ama rendélete, hogy a mészárosok húst vivő kocsijaikat zöldre fessék éa a hűt csak tiszta gyéké­ nyen vihetik a nem mint gyakran zizegő szalma közt. Megkezdődött utcáink fásítása is, ugylátszik jobb jövőnek nézünk ölébe. Köszönetnyilvánitás. A bennünket ért mély gyászosét alkal­ megnyilatkozott mából őszinte részvételért ezúton mondunk hálás köszönetét Salgótarján örvendetes hir. Mint biztos forrásból értesülünk, népiskoláink államosítása végre kedvező megoldást nyert. Hála kerületünk képviselője és a kir. tanfelügyelő fáradozá­ sának a miniszter a községi képviselőtestület erre vonatkozó propositióját elfogadta a végre az új tanév kezdetével rég óta vajúdó nép­ iskola ügyünk is rendezve lesz. nagyközség érdemes elöljáróságának, a tűz­ Meglőtt asszony. Szombaton, f. hó 10én éjjel részeg legények duhajkodtak egyik éjjeli tanya körül. Duhajkodás közben elő­ került a revolver is. Ko:ák Ferenc pálfalvai lakos volt a lövöldöző A rendőrök felszólí­ tották a részeg legényeket, hogy csendben legyenek, de ők inkább ellenszegültek éscsak nehezen bírták Kozáktól a revolvert 5 éles töltéssel elvenni. A lövöldözés nlán je­ lentkezett özv. Mocsoda Mihályné Mornncsek Katalin, kinek lábát találta az egyik golyó. Sebével a községi kórházba vitték, hol ápo­ lás alatt vau. 367/1909. vhtó. szám. Vurstli a káposztatéren. Van élet most a tarjáui vurtsliban: hajóhinta, ringispll, cir­ kusz, gyors fény képész és egyéb mindenféle látható a káposztatéren s bizony a tarjáni antialkoholisták is jaj de kevesen vannak — találhatnak szórakozást a húsvéti ünnepek folyamán. Félingyenes helyek tüdőbetegeknek. A lát ráhúzni tüdőbeteg sanatoriumban május hó l-én három ágyalapitványi félingyenes hely lesz betöltendő, amelyre vármegyei, városi vagy magántisztviselők, kereskedők, lannlók, illetőleg ezek családtagjai pályáz­ hatnak. A pályázati feltételekért legkésőbb e hó 16-ig a sanatorium igazgatóságához TAtraházára kell fordulni. Nyugtázás. A Salgótarjáni Róm. Kath. Olvasó Kör által f. hó 12-én rendezett jótékonycélu szinielőadásou a következők voltak szívesek felülfizetni: Wabrosch Béla 20 kor, főt. Gleidura Géza 5 kor., Vincze Alajos 5 kor., Korítkó János 5 kor., Dr. Czigler Ja­ kab 5 kor., özv. Majernik Józsefné 3 kor., Mihály József 3 kor.,' N. N. 3 kor., Tóth Gynla 2 kor., Berta lAazló 2 kor., Németh Antal 2 kor., Sifter János 2 kor, Elstner Bertalan 2 kor., Wagner József 2 korona, Varró Pál 1 kor, Krompaszky János 1 kor, Fábián János I kor., Mihalik József t kor., oltó testületnek, valamint összes jóakaróink­ nak és ismerőseinknek. Salgótarján, 1909 április bó. özv. Bőhtn Béiáné, Herczog Gyula és neje. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t.-c. 102. §-a érteimében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a beezterczebáayai ‘‘bír. törvényszéknek 1909. évi 177 és .178 számú végzése következtében dr. Weiner József zólyomi ügyvéd által képviselt Tóápeloőczi Takarékpénztár javára 195 éa 281 k. s -jár. erejéig 1909. évi febr, hó 26-én foganato­ sított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1433 k.-ra becsült következő ingóságuk, n. m: szobabútorok éa könyvek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 60/4 számú végzőse folytán 195 és 981 K. tőkekövetelések szék­ nek 1908. évi oki hó 31 napjától járó 6*/, kamatai, *•,•/• váltódij és eddig összesen 171 kor. 62 fill.-ben biróilag már taegáüapitott költségek erejéig, Somoskőujtalubán, vhtást szenvedetteknek a vasúti áRomásbn levő lakásán leendő megtartására 1009 évi április hó 17-lk napjának d. u. »/, TórWja határidőül kitüzetik és ahhoz a vertei szán­ dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnák meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. éa 108. §-ai értelmében kész­ pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek; szük­ ség eseten becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi márc 27 n. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. - Házvezetőnőnek ajánlkozik magányos úrhoz vagy plébániára intelligens nő. Jó bizonyítványokkal rendel­ kezem. Cím Leskó József .Salgótarján, Acélgyár 36. �4 SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE Ujabb árv. hirdetmény és feltételek. A kir. kincstár végrehajtstónak Tóth Miklós végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a losonci takirék és hitel­ bán kérelme következtében a végrehajtási árverés a kir. kincstár javára 429 korona 35 fillér tőkekövetelés és ennek 1VO4. évi augusztus hó 18-tól járó 5'/( k tualai 11 ko róna 30 fillér perbeli 27 korona 3(t fillér végrehajtási már megállapított csatlakozott salgótarjáni takarépénztár javára 264 korona tőke s jár. csatlakozott Kovács József javára 106 korona s jár. csatlakozott rozsnyói szé­ kes káptalan alap pénztár javára 1000 ko­ rona tőke és jár. — Völgyi Antal javára 88 korona s jár. — Schvartz Tóbiás javára 100 korona és jár. — A losonci takarék és hi­ telbank javára 2200 korona és járulékai úgy az utóbbi javára már megállapított 22 korona és a jelenleg 22 koronában megállapított valamint a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett az 1881. LX. t.-cz. 144 §-a alapján és a 146 §. értelmében a bgyarmati kir. törvényszék a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság területén lévő Csákávyháza köz­ ségben fekvő a csákányházai 213 sztjkvben A. L 1—4. 24. 26. sorszám alatti ingatlan­ ból Tóth Miklósnak B. 6. alatti illetőségére 942 koronában az n. o. 242 szu. tjkvben. A. L 1—2. sorsz. a. ingatlanból Tóth Miklós B. 6. alatti illetőségére 248 koronában már megállapított kikiál ási árban azonban a fenti tjkben C. 1. a. Fodor Mária özv. Tóth Józsefné javára bekebelezett özvegyi jog érintése nélkül elrendeltetik azzal, hogy az ingatlanok az 1908. XL1. t.-c. ;6 §-ában megállapított korlátozással a kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Az árverés megtartására 1909. évi ápr. hó 30-ik napjának délelőtt 10 órája Csá­ kányháza község házához tfizetik ki. Az árverezni szándékozók tartoznak ki­ , véve az 1908. XLI. t.-c. 21. §-ában megne­ vezettek tartoznak az ingatlanok becsárának " 10 */»-át, vagyis 94 korona 20 fillért, 24 korona 80 fillért készpénzben, vagyis az 1881 LX t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­ mított és az 1881. évi november hó i-én 3333. az. a. kelt m. kir. igazságügyi minisz­ teri'rendelet 8. §-ában kijelölFóya<lékképes értekpapirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az IK8I. LX. t.-c. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegez elhe­ lyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Vevő köteles a bánatpénzt az 1908. LX1. t.-c. 25. §. értelmében kiegészíteni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés nap­ jától számítandó 30 nap alatt, a másodikét ugyanazon naptól számitandó 60 nap alatt, u<.bl5fnitd.ikát ugyanazon naptól számítandó ÍJjJ fláp*/alatt minden egyes vélelári részlet uhUiliá árverés napjától számítandó 5 */• kamatokkal együtt az 1881. évi december hó 6-án 394; 5. I. M. szám alatt kelt rende­ letben előirt módon a salgótarjáni kir. adó­ hivatalnál mint bírói letét pénztárnál lefi­ zetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog be­ számíttatni. Vevő köteles az ingatlanokat terhelő és az árverés napját kövelőleg esedékes adókat és átruházási illetéket viselni Vevő i megvett ingatlanok birtokába az árverés jogerőre emelkedésekor lép és azoknak haszna attól fogva őt illeti. A vevőnek a vételi bizonyítvány az 1881. LX. t.-c. intézkedései értelmében csak az esetben fog kiadatni, ha az árverés napjától számitott 15 nap alatt az idézett törvény­ cikk 187 §-a intézkedésének megfelelő utó­ ajánlat nem tétetik. A tulajdonjognak vevő javára bekebe­ lezése csak a vételár és kamatainak teljes lefizetése után fog hivatalból elrendeltetni. Amennyiben a vevő az árverési feltéte­ lek bármelyikének a kitűzött időben eleget i nem tenne, az általa megvett ingatlanokra az érdekelt felek bármelyikének kérelme kö- < vetkeztében az 1881. LX. t.-c. 185. §. szerint | vevő veszélyére és jcöllségére, bánatpénzének elvesztése mellett újabb árverés fog elren­ deltetni. , Salgótarján 1909. márc. 12 a kir, jbiróság, mint tkvi hatóság. 1902. április 14. ’Globin’ I a bőrt puhán é«l ; egészen tartja* bHMdii ÉS IMMi Hitt elegáns Mta ttiM Bakos Ádám kir. aljbiró. BOROS ttiim. Szép és divatos kifogás­ talan minőségű szövetekbői kívánatra többszöri próbával készít öltönyöket és czipötisztitószer legszebb téli kabátot, zsakett és felöltőt, különlegessé­ geket priosesz és lovagló nadrágot, valamint papi ........ reverendát. —---- LÖRIHCZE mi SitíiltlM I MKIiZZU SZIKIÉI Nyomatott a Boroe nyomdában, Salgótarjánban. £ Globus Fémtísztitókivonat Fémtisztitószerek. S in � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000189.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_04_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-04-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 15. szám (1909. április 14.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b8a4f82ce021377c3ed81bc7bff0748.jpg d0379ede086ab6bbeeaf51daebde0e52 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/85ee143efd32c3d5f482fddd9ed80a96.pdf 4974e659f9268f62a61b52caa3966a2b PDF Text Text 11. évfolyam. Salgótarján. 1909. április 21. 16. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Sftes évr* . . Fii ívre . . . vm 10.5.— ÍTT» . . 150 uácn ára 20 fill. Minden a lap asellemi rétiéi illeti kieleaéayak A Polgári Kör tagjai át tanítók részére: Egén évre . . . Fél évre .... 1— Negyedévre . . . 1.50 A kaszinóról. (Folytatta.) (FA) A Kaszinó kérdést figyelemmel kisérő t. olvasóink lapunk 14. számában ' „a kaszinó kérdéséhez* c. alatt egy contra cikket olvastak, mely végeredményben azon következtetésre jut, hogy igenis kell kaszinó. A cikk bevezető soraiban heves az ellenállás, törekvésünket nem nézi egyébnek, mint egy kártyabarlangot terem­ teni kívánó törekvésnek és a leghatáro­ zottabban kijelenti, hogy nem keli nekünk kaszinó. A legtávolabbról sem Nzándékozun khirlapi polémiákba bocsájtkozni s ezért nem is fogunk a cikk minden részére kiterjeszkedni. Midőn az eszmét felelevenítettük, felhívtuk a közönség figyelmét, hogy a nézeteket pro és kontra szellőztessük. Ez alatt természetesen csak azt értettük, hogy a tárgyhoz érdemben hozzászóljon az, a ki­ nek az ügy mellett, vagy ellene érvei van­ nak. Hogy azonban b irki is bírálatot gya­ koroljon az elmondottak fölött nem tárgyi értelemben, az ellen tiltakoznunk kell. Ezéit kijelentjük, hogy a jövőben-e tárgyhoz csak oly cikkeket fogadunk el közlésre, melyek tárgyilagosan szólnak az ügyhöz. Örömmel látunk mi ellenvéleménye­ ket ia és meghajolunk az olyan fejtege­ tések előtt, melyek az általunk elfogadott nézet ellenkezőjéről győznek meg bennün­ ket. De ha akarki, az előzmények isme­ Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamint hirdetések áe oliftaetóeek a .Saigátarjáa ét Vidéke* aaerkoaaUeágéhea, vagy a Borét nyomdába intéandik. rése nélkül nem a legválogatottabb kife­ jezésekkel, hamis adatok bevonásával oly formán harcol ellenünk, hogy előbb százszoros nemet, majd utóbb elismerve tötekvésünk fontosságát, a legszelídebb igent mond, az olyan vélemény nem eshelik beszámítás alá, ha még azt is hozzávesszük, hogy egyetlen gondolat nincs a cikkben olyan, amit korábbi fejtegeté­ seinkben ne adtunk volna le. Nem folytatjuk igy tovább, több oknál fogva: Elsősorban azért n«m, mert az emlitett cikk, nyomtatásban már meg­ jeleni; másodszor mindenkivel szemben illő hangon óhajtunk beszélni még akkor is, ha alapos dorgálást érdemel s igy megállunk akkor, midőn a heves tónus kezdetéi vette; s végül harmadszor nem akarunk tápot adni áldatlan hírlapi harc­ nak mely fölösleges időfecsérlésből áll anélkül, hogy bármit is eredményezne. Térjünk e helyett inkább át témánkra s folytassuk ott, ahol utóbb elhagytuk. A Kaszinó megalapitásának fontos­ sága elismert dolog. Azon igen jelenték­ • telen ellenhang melleit, amely megszólalt ' — és amely végeredményben az általunk ! óhajtott s már kifejezésre is juttatott mó­ don kívánja a kaszinó megalapítását, — sokkal jelentékenyebb ama buzdítás, melyet községünknek nehány számottevő tagjától kaptunk. -— '■* Igenis szükségünk van kaszinóra, nem azért, hogy otthont adjunk a kár­ tyázó tömegnek, azért sem, hogy azzal TARCZA. A reklám. Irta: Gróf Vilmos, besztercebányai felső kertesk. its. tanár. Az egyszeri góbé, mikor azt kérdezték tőle, hogy tud-e furulyázni, igy felelt: meg­ lehet instáiom, de még nem próbáltam! Jómzgam is olyanformán vagyok most vele: a reklámozás művészetéről szeretnék egyet-mást elmondani, pedig hát tán stilszerü :ttt volna, ha előbb én is egy kis reklámot < apok a saját felolvasásomnak és mentői nagyobb száma közönséget iparkodom síppal, <; >bbal ösazetoborzani, akik híremet vigyék szerte-széjjel, hogy milyen ügyesen értek én is a vásári lárma, a hóhó előidézéséhez. £< neg lehet, hogy csakugyan értek is kicsit hozzá, de hát — instáiom — még én sem próbáltam zajt csapni, publikumot összecsőditeni. Mert címe után ítélve en ől lesz szó, úgy vélik Önök ia bizonyára: ugy-e? Mi is volna egyéb ennél, a reklám? •’ . Reklámot csinál X.-vagy Y. polgártár­ sunk magamagának, amikor napokon keresz­ tül közszemlére teszi kirakatába a műhelyé­ ben készült Empir-kabátot, vagy kézi ügyes­ ségének egyéb remekét, és még hangzatosabb reklámot csináltat magának Z. barátunk az­ zal a jó emmberrel, akivel teszem azt, hír­ lapi köszönetét szavaztat magának azért, hogy a felesége, Unagysága tyúkszemét sze­ rencsésen megoperálta. Reklám biz ez mind a kettő, üzleti fogás. Míg azonban előbbit természetesnek, jogosnak találjuk, utóbbiból annyiból inkább kirí az a bizonyos vásári bódéiz, melyei a magyar ember gyomra — hiába — sehogysem akut bevenni, akármilyen alakban próbáljuk is neki beadni, s amelytől én is azért fáztam kisé, amikor szavaim elején megrótt mulasztásomat elkövettem. Ahogy tán még sem ezt kell csupán a „reklám* szón értenünk? Reklámnak mondja Mikszáth pl. Az új­ ságnak meg a Pester Loydnak is most a legutóbbi karácsonyi számában, „Az ördög kertje* című tárcája folytatásaként megjelent bájos elbeszélésében. A vételkedő nábobokbau, meg pedig kitűnő reklámnak azt a nevezetes esetet, amikor a Szepesság két hírhedt kis­ királyának, név.szerint t^uendel nek és Biom­ nak szépséges lányai anno 1702 beu egyszerre kerültek Klöster Mária, előkelő lőcsei venkisasszony nagyhirü nevelő- (értsd: házasságközvetitő-) intézetébe, vagy mint ő mondja; az- oltárhoz vezető pitvarba. . • No lm Mikszáth mondja, hát minden bi­ zonnyal az is reklám^ aminthogy reklám sok­ sok minden, amit első tekintetre is felisme­ rünk annak, épugy mint aminek a lólábát alig vagyunk képesek meglátni, oly ügyesen a klikkek számát s szülőhelyét szaporít­ suk, hanem azért, hogy a község társa­ dalmi életének irányítására, vezető és útmutató központot nyerjünk. Esen köz­ pontnak hatáskörébe keli hogy tartozzék majd az előbb emlitett két ellenakció fékezése. Természetesen mi sem könnyebb, mint eszméket, célokat s programmokat papírra vetni anélkül, hogy minden eshe­ tőségre kiterjeszkednők. De ha minden .visszatartana bennünket attól, hogy a tervet a megvalósuláshoz közelebb vigyük, úgy legkevésbé sem tart vissza bennün­ ket a helyi viszonyok kedvezőtlen kiala­ kulása, annyival inkább sem, mert hiszen nem évszázadok, sőt nem is évtizedek ideje alatt szülemlettek meg azon gyen­ geségek, amelyek a fejlődést ferde irány­ ba terelték. — Előbbi cikkeinkben már rámutattunk arra, hógy a kaszinó csakis részvény­ társasági alapon volna keresztülvihető. Egyes pénzes urak nem bocsájtkoznak nálunk építkezésekbe. Számításunk szerint a befektetendő tőke csak nehezen adná ki a kamatot. Az építkezés eme nehéz­ ségeit most nem kutatjuk. Annyit azonban teljes bizonyossággal állítunk, hogy egy létesítendő középület építése, melyben a kaszinó, vigadó stb. volna elhelyezendő, szépen jövedelmező vállalkozás lenne. Majd alkalmilag számokkal is kimutatjuk. Addig is gondolkodjanak a dolog fölött azok, kiket az ügy érdekel. van eltakarva. És tessék elhinni, évezredek előtt is már igen jól ismerték eleink, miut ahogy mai napság találkozunk vele léptennyomon, Írásban és képben, felebarátaink szavaiban és cselekedeteiben, akár bevallot­ tan, a hatás-keltéa a céljuk, akár nem, rá­ bukkanunk a reklámra mindenütt, a prima­ donna vidám környezetében épugy, mint az akademkius komor hajlékában. Változik az alak, más-más a köntöse, de a lényege meg­ marad, ami volt: hir, póz, eszköz, szereplés, szóval nagy dob, melyet azért hozunk moz­ gásba, mivel hasznot várunk tőle. Es mert ez igy volt, amióta a világ áll, — mert még Éva anyánk is tán reklámot akart csinálni a kígyónak, — hát nem is fog a reklám megszűnni soha. Ellenkezőleg ma valósággal az, aminek legelején neveztem művészet, tudomány, melyet sajat külön iro­ dalma támogat s melynek igazi apeciáliatái ia vannak, akik leleményességükkel, de még inkább az e nek nyomában járó óiiáai sike­ reikkel méltán bámulatba ejthetik e művé­ szethez kevésbbé értő embertársaikat. . A reklámozásnak természetszerűleg ki­ váltképen a kereskedelem és ipar szolgála­ tában van helye. Itt igazi missziót teljesít: a tömhg-szuggesstióit. Elhiteti vele, hogy er­ re, meg arra a tárgyra feltétlenül szüksége 'van, ezt, meg azt a doldot múlhatatlanul meg kell néznie, tapasstalnia. Eszközei is ebhez képest igen- sokfélék és változatosak. Már a legrégibb népeknek is megvoltak a �2 SALGÓTARJÁN ÉS ViDéke 1909. április 21. mog egy sportoló fiatal embertől, hogy mit écer. ety saját rekonf ásónál,* r«ry egy sikerült gyakorlat elvégzése után? Bi­ zonyára nem úgy érez, mint az a kártyás, aki déltől—eatig minden fillérét otthagyja a kártyaasztalnál és zúgó fejjel kel fel amellől, megfogadva, hegy soha többé kártyát nem nem vesz a kezébe. Természetesen a legkö­ zelebbi alkalommal ismét a festett lapokat forgatja, ahelyett, hogy kinn a mezőn lapdázna, vagy más testgyakorlatot űzne. Egy­ szer ízlelne belé ebbe az élvezetbe, sohsem kívánná a másikat. Félek, hogy már nagyon is hosszúra nyújtom fejtegetésemet, azért be is fejezem i azt. Hiszen, aki okulni akar, ebből is okulhat, | a hitetlennek pedig úgyis hiába beszélek. classikus világ eme hagypmápya arra, hogy | íeuulartasaék és fejicaztowé*. igazolása ez elvnek az, hogy a legna­ A Salgótarjáni Sport Egyesület reacti- gyobb világhatalmasság, Anglia amely ország­ válásával kapcsolatban, nem különben az ez nak gazdasági és szellemi fölénye a többieké iránt támadt lelkesedés fokozására és az felett kétségbevonhatlau, épen az az ország, eszme szélesebb körben való megkedvelteté- amely legmelegebb szeretettel karolja fel a séce, nem mulaszthatom el, hogy ha talán sportnak minden ágát, az alsóbbak és fel­ kissé részletesebben is egyetmást elmondjak sőbbek egyaránt, államférfiak, nagy gondol­ a sport jelentőségéről. kozók foglalkoznak vele, sőt még a törvény­ A szó angál eredetű. Annyit jelent, hogy hozásnak is gondolkodása tárgyát képezi időtöltés, mulatság. De nem haszontalan Ott megtörténik, hogy egy football mérkőzést időtöltés, mint a sport leha ellenzői nevezik, ItoOOO ember néz végig! Az angol hadsereg hanem hatására nézve a munkával egyjelen- legkitűnőbb tisztjei a sporttól edzett férfiak­ tőségü időtöltés. ból kerülnek ki. Ha magasabb szempontból vizsgáljuk De nálunk sem idegen és valami újszerű hatását, a történelem tanúsága szerint a intézmény ez. Csak maga a szó idegen. Az népek fejlődésére befolyással biró okok közt annak tartalmát képező vadászatot, agará alig találunk egyet is, mely a népek sülye- szatot, solymászatot a régi magyarok is j désével vagy emelkedésével szorosabb kap­ nagy kedvteléssel űzték. Bizonyos az, hogy minden egyes ember I csolatban állana, mint azon időtöltések nemei, melyek az egyes népeknél bizonyos korsza­ nek, foglalkozzék az bár szellemi v. testi kokban divatoztak. Amig a római nép szabad munkával, szórakozásra, mulatságra szüksége idejét nemes harcijátékokbau, szekérverse­ van. Az utóbbi ép oly nélkülözhetetlen, mint nyekben, diszkoszvetésben és más hasonló az előbbi. Következőleg nem lehet senki előtt foglalkozásban töltötte, a római birodalom sem közömbös e fontos szükségletének nem hatalma emelkedőben volt, ellenben a hanyatló lehet senki előtt sem közömbös e fontos római birodalom polgárai az érzéki tobzódá­ szükségletének kielégítési módja. Nem hiszem sokba, tivornyázásokba merülnek s pusztul­ hogy bárki is szórakozásra szánt idejét job­ ban és célszerűbben használhatja ki, mint a nak el. Az ókor görögjeinek az olympiai, isthmosi, nemes sporttal. Vagy talán a füstös levegőjű koronthosi versenyek nemzeti ünnepei voltak, kávéházban, kártya v. más szerencsejáték ahol a versenyek győzteseit egy egész nem­ melleit eltölteni az időt ésszerűbb? Akik zet lelkesedése ünnepelte, nevét a költők ezt tartják, azoknak halvány sejtelmük sincs erról a jóleső fáradtságról, amely egy erősebb vették lantjukra. És csodálatos, hogy a testnek ez a nagy athletikai verseny után előfogja a verseny­ kultusza, oz a némelyek szerint céltalan idő­ zőket, arról az örömmámorról, amelyet egytöltés, nem akadályozta meg őket olyan tu­ egy jól megérdemelt győzelem jut, arról a dományos, do főleg művészi alkotások léte­ férfias büszkeségről, amely ilyen alkalommal sítésében, amelyek iránt ma is bámulattal eltölti a győző lelkét. De ha valaki a sport adóz a müveit emberiség. De sőt a sporttól terén csak egy-egy lépéssel jnl előre, ha edzett katonák verték meg Salamisnál és idővel rövidebb és rövidebb idő alatt faija Marathonnál a perzsák túlnyomó seregét és meg a kijelölt távot, nagyobb és nagyobb távolságra dobja el a vasgolyót és diszkoszt, mentették meg a nemzet szabadságát. • a korcsolyázó újabb és újabb gyakorlatok A mai korban, midőn a pozitivista lágfelfogás mindinkább utat tör magának elvégzésére képes, már ez is magában mennyi és háttérbe szorítja a classikusok irántii örömet, mennyi reményt szerez a jövőre nézve. rajongást és tiszteletet, sem szabad megfeled­ A kezdő v. haladó athleta jelölt sohsem azon keznünk a classikus világ ama becses örö­ töpreng, hogy mily nagy nehézségek vannak kéről, mely a test edzése és nemesítése iránti még előtte, hanem annak örül, amit a ne­ törekvésben nyer megvalósulást. Méltó a hézségekből már legyőzött. Kérdezzük csak A sport jelentőségéről. kikiáltóik, akik akárcsak a vásárosbódé meg a hajóhinta hivogatói napjainkban, maguk köré csődítették a bámész közönséget. Az imént mondottam, hogy a reklám uem ama gyermeke. A mythologiabeli Venus Mereurt használta föl ily célra, hotry a megszökött Psychét, illő jutalom Ígéretével valamiképen kinyomozza. Meg is került bizonyosan. Idők múltával azután következett a cégér. Szintén nem uj dolog. Herculannmban pl. ásatás köz­ ben egy pajzsot találtak többek között, a melyen Ámor egy pár cipőt tart a magasba, akár az a mai suszterbolt cégéreinek inasa. És a hirdetés sem lehetett éppen ismeretlen előttük, mert Pompeiben meg ilyen feliratú tábla került napfényre: Vándor menj innen a tizenkettedik toronyig, ott van Sarinus borpincéje. Nézz be. Isten veled 1“ Róma már a plakátreklámot is ismerte, az Albumnak nevezett hirdető táblát. Előbb a középületek falait, majd később a templomok ajtaját hasz­ nálták fel, utóbb külön hirdető oszlopokat is alkalmaztak. De sőt még az újsághirdetés sem mai keletű. A legelső hírlap a XV. szá­ zad szüleménye; hirdetést azonban legelőször csak 1633-ban hozott egy párisi lap. Jóval fiatalabb eszköze mindenesetre a reklámozásnak a kirakat Úgyszólván a teg­ nap és ma alkotása^ mely most éli igazán kedves, napról-napra virulóbb, szinte szemet­ jeiket gyönyörködtető hajadonkorát a mely­ nek felöltöztetésén, csinosításán oly sok ügyes kéz, mondhatni annyi szeretettel és lelemé- Hirek. A Polgári Kör választmányának gyű­ lése. Igen fontos közgyűlés volt f. hó 90-án, melyről technikai okoknál fogva csak jövő számunkban referálhatunk. Miután a közgyű­ lés napirendje előzőleg a Polgári Körben meg lesz vitatva ez alkalommal a f. hő 19én megtartott választmányi gyűlés látogatott volt. Dr. Pollatsek Ármin ügyvezető elnök a gyűlést megnyitván üdvözli a megjelent ta­ gokat. Mull gyűlés jegyzőkönyve felolvastatik s hitelesíttetik. A Pécskő patak szabá­ lyozásának Ugye. Tóth Gyula községi biró előadja, hogy a tervek és költségvetés már készek a képviselőtestület elvben elfogadta és igy a jövő közgyűlés névszerinti szavazás­ ban végleg dönt, remélhető, hogy még a f. évben megkezdődnek a munkálatok. A költ­ ségek 80000 k.-ra rúgnak, melyek a közmunka alapból fedezendők. Rákos Gyula kérdi, hogy a födött csaturna ut mily magasságot foglal el, nehogy esetleg a lefolyó viz a járdát el­ öntse. A járdát emelni nem lehet, mert az­ által a cigányutcai lakások értéktelenné vál­ nának, kérdi ki tériére megyen majd az egyes házak csatornázása? Lipthay B. Jenő mérnök szerint a csatorna 3 m. széles 18 m. magas lesz, az ntszéllel egyirányú. Az egyes házakból a csatornákat a háztulajdonosok kötelesek megcsináltatni. A Pécskő árok két nyességgel fáradozik. Csak végig kell mennünk kivált ngy karácsony és újév körül akárcsak ezen a mi kis városkánkon. Laikus ember azt vélné, hogy túlságo­ san nagy fontosságot tulaidonilunk tán a kirakatnak; hiába való erőlködés a vevőt evvel is csábítgatni akarni. De ezt csaku­ gyan csak laikus mondhatja Kérdezze meg magát az üzletemberét, aki pedig valamelyest mégis csak jobban ért hozzá, és a hirdetés, plakátozás és egyéb reklámozási formák ren­ geteg költségei is az ő bőrére mennek, miért költ hát mégis ezreket, meg ezreket egy dí­ szes portaiéra és fizet nagy saláriumokat I -j-1 ügyes kirakatrendezőnek? No de tán elég is lesz most egyelőre ennyi a kirakatokról. Pillantsunk inkább e tárgynál kissé vissza a múltba, és azokba a „régi időkbe**, amikor még kereskedőnek lenni aligha lehetett valami nagy élvezet, mivel a kelet fűszereit, selymét, gyöngyét, balzsamos illatszereit és gyógyító füvei ha­ zaszállító karavánoknak nemcsak a sivatag vadállataival, a gyilkos számummal, útonálló beduinokkal és lézengő rit terek kel kellett megküzdeniök, de ak r minálunk a sötét előítéletek korszakában, annyira, lenézte a büszke öijtnagyar a kalmár-foglaikoz ist, hogy legföljebb csak megtűrte, de ahol lehetett, Isten-igazában meg is sarcolta minden lelki­ furdalás nélkül, akár az örmény, akár.a tö­ rök. görög, vagy zsidó csiszárt egyaránt, úgy hogy p. o. az époly emberséges, mint vitéz Hunyady János, országk ormány zó, egyenesen kénytelen volt Bánffy Hányad büszke várurának erélyesen megtiltani, begy az országúton elvonulókat ki ne fosztogassa. Bezzeg akkor nemhogy kirakatba nem helyezték a kereskedők értékes portékáikat, de ha t hetik vala, még bőrük alá is elrejtegitik, a csak a legmesszebb menő óvatos­ ság szeimneltartásával mutogatták meg oly­ kor kincseiket egyes kiváltságosabbnak. Út­ közben kettős hármas fenekű, meg oldalú ládákba csomagolták holmijukat. Pihenő ál­ lomásaikon csakis a kisebb értékű dolgokat szedték elő, ekkor is csak furfanggal véde­ kezve a durva tömeg ellen, orvosnak, bűvész­ nek, jövendőmondónak advan ki magukat, s ha még ez sem használt, bizony fegyveres kézzel hessegették el őket, ha ngyan mindig hatásos „bakais** eszközéhez nem nyúltak in­ kább, melynek árán némi oltalomhoz, biztos szálláshoz juthattak. Ehhez képest már kétségtelenül jókora haladás- jelenteti, amikor állandó bolthelyi­ séget mertek tartani. De persze, hogy milyen épületek voltak, arról legkönnyebben tán mi jlkothatunkjtt magunknak fogalmat, a Fuggereknek ebben az egykori hires bányavá­ rosában. Nem ismerték ngyan még az u. n. páncél szobákat, de annál vastagabb falak és vasas ajtók mögött húzódott meg a ke­ reskedő, és valóságos vallatás alá fogta elő­ zőleg a jövevényt, mielőtt legsilányabb por �1909. április 21. kőfal mederrel lesz ellátva. Lsufer Gábor elhívja az ^elöljáróság Ügycl’uól,. hogy <a. .•pilóauib kalló éTttttlöággil’járjou b«, uchuxy u hibás legyen és esetleg rövid idő múlva javításokra szoruljon, úgy mint az a Tarjáin pataknál már is szükséges. Rákos Gyula azon íi Itétel alatt járul hozzá a Pécskő patak xabályozásához, ha az által a cigány-utcai akók érdeke hátrányt nem szenved. A kör t ilasztmánya ily értelemben határoz. Hosz.ibb vitára adott alkalmat a vásárcsarnok ütésének ügye. Tóth Gyula községi bíró '.óadja, hogy a jelenlegi piaci állapotok tartHatatlanok. A kofák az élelmi szereket ré--.int ládákon, gyékényen, sőt puszta földön árulják, a sár ott nagy s azonkívül ott áll­ tnak kocsik s képződnek a trágyadombok. V képviselőtestület elvben elfogadta a vásár­ csarnok épitését és ntasitotta az elöljárósá­ got, hogy a terveket és költségvetést készít­ tesse el. A költségvetés és tervek készek. A vásárcsarnok a vasúti testtel egyenközüen a Hankus-féle háztól a Böhm házig volna építendő, 12 kisebb és 4 nagyobb elárusító számára, a költsége 22Ü00 kor. Elvben a választmány minden egyes tagja helyesli a vásárcsarnok épitését, de egy része addig akarna várni, mig a megállóhely felépítése után a piactér végleg rendezve lesz. Tóth Gyula községi biró előadja, hogy a megálló­ hely kérdése független a vásárcsarnok épí­ tésétől. A vásárcsarnok építése a közrégnek uem képezi njabb terhét sőt állandó jövedel­ mi forrását 8 annak létesítése már közegész­ ségügyi okokból is mielőbb szükséges. Rákos Gyula óvva inti az elöljáróságot, hogy egy­ szerre, hirtelen nagy vállalkozásokba fogjon, nehogy a község a nagy teher alatt összeroskadjon. Mire a községi biró ismételten megjegyzi, hogy ezen épités nem ró terhet a községre, sőt jövedelmi alapot fog képezni. A választmány többsége a községi biró indilványát fogadja el. Elnök előadja, hogy a megállóhely kérdése végleg elhatározott tény és 1910 — il-ben lesz megoldva. (Adj Isten). A harmadik körzetben építendő állami elemi népiskola számára ngy a kir. tanfelügyelő, mint az elöljáróság legalkalmasabbnak tartja a Poloska melletti 400 m‘ teret, melynek ára: m’ 6 kor. Rákos Gyula kérdő ére kije­ lenti a községi biró, hogy az 5’/, pótadó fedezi az állami népiskolákra fordítandó őszszes szükségletet Tárgyalva lesz a közgyütékáit is előszedegetni merte volna, hát még mielőtt a rejtettebb kincseit is kitárta. Mekkora ugrás volt még ettől a mai fényes kirakatokig, az üzleteknek eme Ki­ sebb kiadása tükörképéig, melyeken át nem­ esik a bent kapható árucikkeket ismerjük meg, de még . . . magának a tulajdonosnak az ízlését, úgyszólván egyéniségét is. Mert e< az a bizonyos cégér, amelyre igenis, a közmondás ellenére is bizony szüksége van a i-'gjobb bornak is! Reklám igaz, a fényes kirakat, nem is titkolja mivoltát. Jól teszi. Csak aztán hűm­ be *. sarlatáneria, vásári hűhó ne legyen még se. s amit Ígér,- meg is tartsa becsülettel és ti . tességea, megbízható kiszolgálás támog-v -a mindenkor! De hát reklám nélkül semmiféle vallalat öl óm lehet; a milliárdosok trösztje époly k' • ssé nélkülözheti, mint az utolsó szatócs. borsa ez neki, vagy mint Macanly, a hues történetiró, mondja: az üzlet szempont­ ját >1 ugyanaz, ami a gépeknek motónkus ereje. De a reklám művészet is legyen egyút­ tal. mondja egyik okos német író, énekeljen & ne . .. ordítson mint valami falusi rí paca! A reklámozásnak felsorolt fajain kívül ttánios egyéb módjával ér formájával talál­ kozónk -ma már. Első helyen említem a pia? SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 8 lés előtt községünknek egy igen Tégi baja, | épület, flá, a. báoy#tár»ul*ti zeaekar kiaére* ffliUrn pgyik oblftla iárpáü|r>,»k om*lév°iáa | <ébenr ÍRt a. UbváazdtR ht játszotta. á mmfalton c-a tornával’ való ••llatába, kezdve a kar, mely idő alatt a bányászzáazlót lehoz­ Friedmnit'-féle háztól, a r. k. paroklyáig ták az emeletről, a zászló alatt hely volt kévolna építendő a csatorna, mig a járda a szilve a kitüntetett részére, majd a tiaztvíHungáriától a Kainer-féle házig emelendő selőikar torából előlépett Stempl Gyula bá­ volna. A maximális emelés 40 cin. A költség nyakapitány és szép beszéde kíséretében át­ 11000 kor. Rákos Gyula éri az elöljárósá­ nyújtotta Pirtz József bányameaternek az got, hogy a terveket előbb ismertesse meg, érdem ezüst keresztet, melyért nevezett meg­ nehogy egyes háztulajdonosok kárt szenved­ hatva mondott köszönetét; majd Gerő Nán­ jen k. dor bányaigazgató megköszönte a bányaka­ pitánynak fáradozását Annak megtörténte Felolvasás. Lipthay B Jenő acélgyári mérnök jövő szombaton, május hó t-én este után a csoport lefényképeztetetL Onnét tör­ 8 órakor a Polgári körben felolvasást tart a tént az indulás a casinóhoz, hol egy 120 Torpedó hajókról Kívánatos volna, hogy úgy terítékű társas ebéd. A salgótarjáni hatóság a kör tagjai, mint vendégek minél nagyobb is volt képviselve, Papp János főjegyző, Tóth Gyula községi biró. Szecsey Ernő főbíró és számban megjelenjenek. A leányegyesüIet A salgótarjáni leány­ Bodó János jegyző és Gleidnra Géza eap. egyesület f. hó 18 án vasárnap d. u. tartotta plébános voltak jelen. A második fogás után első közgyűlését a Vadász szálloda nagyter­ Stempl Gyula bányakapitány szóra emelke­ mében Gergely Stella urhölgy polg. isk. ta­ dett és szép beszédében éltette a királyt. nárnő elnöklete alatt. A közgyűlés tárgya: Majd Gerő Nándor beszédeit mondott a bá­ az alapszabályok ismertetése és elfogadása nyakapitányra és a munkásokra. Szép és volt. A Fodor Aladár, titkár által bemutatott megható beszédet mondott még Gleidnra Géza alapszabályokat a közgyűlés elfogadta, mire esp. plébános, mely nagy tetszést aratott azok a belügyminisz eriumhoz jóváhagyás Beszélt még Müller központi tisztviselő, Tóth végett fel lesznek terjesztve Jegyzőnek, az Gyula községi biró, Koháry János tanító­ időközben leköszönt Schneller Olga helyébe, igazgató, Kamas Rezső és Stöhr Jenő bá­ Simegi Guszti k. a. lett megválasztva. nyamérnökök, és Gruber Arthnr főaknász. S a vendégek 5 óra után elmentek, az ünne­ Sorozás. Hangos volt az utca f. hó 15, 16 és 17-én. Kurjongattak a sorozásra bei­ pélynek vége csak késő este lett dézett legények, mig a katonaságra alkal­ masnak találtak hozzátartozói bánkódtak. Ez évben az alkalmasnak találtak száma több 300, Salgótarján és környékéről 82-őt vettek be katonának. Kellemetlen vendégek. F. hó 13-án érkezett községünkbe két bpesti vendég névszerint Szintéi Jenő és Hervold Ferenc. Egri Gyula rendőrtanácsosnak gyanús volt mind­ kettő és az állomásnál mindkettőt előzetesen letartóztatta, egyúttal kérdést intézett felő­ lük a bpesti főkapitánysághoz. Qtt ngy lát­ szik jól ismerhették mind a kettőt Mindkét vendég visszatoloncoltatott Budapestre, ne­ hogy mi közelebbi ismeretségre jöjjünk velük. Mindkettő ismert betörő. Kitüntetés. Verőfényes nap szórta fé­ nyes sugarait, mintha csak a menny is tudta volna, hogy valami különös dulog fog tör­ ténni a bányatelepen. A nemzeti zászló leng az igazgatósági épületen, matatva a helyet, hol fog az ünnepély végbemenni. Hiszen ün­ nepélynek nevezhetjük a nem mindennapi Triesti Általános Biztositó Társulat eseményt, midőn Ő felsége a király Pirtz (Assicurazioni Generali) Budapest, V„ DoJózsef bányamesterl 40 éven át a bányászat­ rottya-utca 10. Lapunk mai számának „Köz­ nál szerzett érdemeiért, az érdem ezüstke­ gazdaság- című rovatában, közöljük a Triesti reszttel tüntette ki, mely a mai napon nagy általános biztositó társulat a legnagyobb, ünnepély keretében átadva lett a kitűnlett- leggazdagabb és legrégibb biztositó intése­ nek. Már jól lu óra előtt lehetet látni tünk mérlegének főbb számadatait. Teljes egyenruhás bányászokat, 11 órakor történt mérleggel a társaság mindenkinek, aki e cél­ a csoportosulás és gyülekezés a casinó előtt, ból hozzáfordul a legnagyobb készséggel szol­ ahonnan az indulás történt az igazgatósági gál. Az intézet elfogad: élet-, tűz-, szállít­ mány-, és betöréses lopás elleni biztosításo­ ká ot és a sokszorosító ipar többi termékeit. kat. Közvetít továbbá: jégbiztositásokat a Micsoda óriási halud.ts e téren csak az u- Magyar jég- és viszontbiztosító r. L valamint tóbbi pár év alatt is! Rs milyen kifogyhatat­ baleset elleni biztosításokat az Első o. álta­ lan leleményességet fejt ki szolgálatában iró, festő és szobrász egymással karöltve és egy­ lános baleset ellen biztositó társaság számára. mással vetekedve! Bizonyára untatnám Önö­ A társulat helybeli főügyuökscge: Kohn Liket. ha részletekre is kiterjeszkedni akarnék. pót és Hercog Gyula. Elég lesz röviden rámutatnom azokra a szebb­ nél szebb képekre és rajzokra, melyekkel Elemi népiskoláink államosítása. Úgy ufón, útfélen találkozunk s melyekkel külö­ a községhez, mint az egyes hit felekezetekhez nösen a külföldi képeslapokban a különféle valamint a palackgyárhoz érkezett miniszteri zsebórákat, hús- és egyt-b kivonatokat, száj­ vizeket. krémeket, csokoládékat, hajnövesz­ átirat szerint népiskoláink államosítása be­ tőket, pezsgő- és más szeszes italféléket ki- fejezett tény. A m. k. vallás- és közoktatás­ nálgntják. sokszor oly ötletes, mondhatnám ügyi miniszter jóváhagyja égy a nagyközség, szellemes ajánlás kíséretében, hogy lehetetlen mint az egyes felekezetek által felajánlott észre nem vennünk. Szinte nem Allhatok egé­ hozzájárulást. A fentemlitett határozat ér­ szen ellent a kisértésnek, hogy legalább egy pátra itt röviden rá ne mutassak abból, amit telmében köteles Salgótarján község az elemi csak a legutóbbi hetekben is megfigyeltem. népiskola mindenkori elhelyezését biztosítani, A Waltbam-zsebórát pl. Szt. Péter tartja ebből a kötelezettségből kifolyólag az 1909. a kezében s azt mondja. „Nem jutsz el ide­ évi augusztus hó végéig a felek esetek tői jében a menyországba, ha ilyet nem veszel.Máskor meg a nap sxétfószló sugarai esnek átveendő épületeket a miniszter által jóvá­ az óralapra s e szavak állnak alatta: „Pon­ hagyóik tarvek alapján átalakíttatni és tel­ tosabb a napnál.- Vagy ugyancsak egy remek jeseit jó * karba hozni. Beleegyezését adja rajz alatt, mely a földnek a nap körüli pá­ továbbá a község, hogy az általa a palack­ lyafutását ábrázolja. „Szabatosabb a járása, gyár környékén fe'épitendő nj iskolai épüle­ mint az égitestek keringése “ tet és telek tulajdonjoga a kir. kincstárra. • lelekkönyvlleg bekebeleztessék. Köteles az �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4 ösaaes .»vk/>lahelyi»égeket. azok melléképüle­ teit, kiteket, "kerítéseket stb. joknrban tar­ tani, a nagy szünidei takarításról (meszelés­ ről) gondoskodni és épületeket tűzkár ellen biztosítani. Köteles a község az áll. iskola fejlesztése esetén a szükséges uj tantermeket is előállítani s azok rendes bebútorozásáról gondoskodni, az összes állami adók 5‘/0 mint iskolai járulékot minden levonás nélkül elő­ legen negyedévi részletekben, továbbá minden tanitói állás után az orsz. tanítói nyugdíj­ alap javára á 24 kor. nyngdijjárnlékot az áll. pénztárba befizetni, továbbá a r. k. egy ház évi 20 koronát s az ág. ev. egyháznak tulajdonjog elismerése címén 10 koronát fizetni. Az iskolaépités és átalakitás költségének fedezésére visszaengedi a miniszter a község­ nek az 5*/« iskolai pótadót, valamint a pa­ lackgyár által fizetendő évi 800 koronát addig mig az építésre felvett kölcsön törlesz­ tése tart, az iskolaépületékben levő tanítói lakások után évi 300 koronát. A salgótar­ jáni palackgyár köteles az 6‘/» iskolai adón és évi 94 kor. nyugdijjárulékon kivül évi 800 kor. iskolai járulékot fizetni s az áll iskolaépítőéi költségekhez 4000 koronával akként hozzájárulni, hogy a szóban forgó iskolaépitésre Salgótarján község által fel­ veendő törlesztéses kölcsön 4000 koronányi része amortizátiós részleteinek fizetését ma gára vállalja. A felekezetek átadják iskolá­ ikat a hozzátartozó telkekkel tulajdonjogilag a kincstárnak. Fölemlíti az miniszteri leirat hogy az eddigi tanítókat átveszi és a tanitói állások kinevezésénél az egyes felekezeti viszonyokra tekintettel lesz. Úgyszintén te­ kintetbe veszi az ág. ev. egyház ama kikö­ tését, hogy az egyik kinevezett tanító ág. ev. kántori képességgel bírjon, de nem fogadja el ama kikötést, hogy az illető kántortanlló egyszersmind németül s tótul is tudjon. A tantermek fűtéséről az állam gondoskodik. Intézkedik a miniszteri leirat az amortizá­ tiós kölcsön fölvételéről, az építési árlejtés­ ről és az áll iskola gondnokságáról is. Reméljük, hogy tanügyünk végleges rende­ zésével községünk szebb jövőnek néz elébe. Köszönet érte a vall, és közoktatá-ügyi mi­ niszter nrnak, kir. tanfelügyelő urnák, kerü­ letünk képviselőjének és községünk elöljáró­ ságának. Mint értesülünk a szükséges épít­ kezések miatt a felekezeti iskolákban a tanév május 15-ével végződik. 'ragnak, különösen kiemelsndök az alapezabályzzo' rinti nyerdkégtatulátú nfrjf a* idei átutalással együtt 13,017,104 korona 53 fiiért rúg továbbá felemlítendő a 160,000 koronára rúgó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutálassál 1.418, 602 korona 74 filértt tesz ki réssvényeokint 600 arany frank osztalék korul kifizetésre. A társaság ösasios tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékek­ ben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 323.629,347 korona 57 fillérről 346.151,371 koruna 42 fi lérre emelkedtek, molyok következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jeltálug követelések 68. 422,455 korona 68 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 29.099,8*9 korona 33 flll*r. Értékpa­ pírok 219.102,504 korona 80 fillér. 5. Követelések álés tartományoknál 5.613,421 korona Sófillér. AM'áraeá'taHók 786, 489 koronm 29 fillér. 7. A réas▼? iy*í»k *biztesitott adóslevelei 8.820,000 korona. 8 Éésspéuz és aa intézet követelései, a hitelesók köve­ teléseinek levonásával 11.182.099 korona 57 fillér Összeaen il46.151.371 korona 42 fillér. Ezen értekek­ ből 68.8 millió korona magyar értékekre esik. 470/1909. vhtó. szám.- Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a dunavecsei kir. tör­ vényszéknek 1909. évi Sp. 3/3. sz, végzése következtében Hercegh Imre dunavecsi ügy­ véd Által képviselt Kovács testvérek javára 31 kor. 20 fill, s jár. erejéig 1909. évi mára hó 10 n. foganatosított kielégítési végrehaj­ tás utján lefoglalt és 632 kor.-ra becsült kö­ vetkező ingóságok, u. m.: italok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 213/2. számú végzése folytán 1 kor. 20 till. hátr. tőkekövetelés ennek 1909. évi jan. hó l n.ipjatól járó kamatai, és , ddig összesen 54 kor 35 fill.ben biróilag -már megállapított, költségek erejéig Kazáron, alperes kor<-<ninhelyi->é.-élien leendő megtartására 1909. évi május hó 4-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kilüz tik és ahhoz a venni szándékozók ezen­ nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érinteti ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. Io7. és lOM. § ai értelmében készpénzfizetés mel­ let n legtöbbet igérfiuek, szükség eseten becs­ áron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi apr. 17 n. 1909. április 21. 504/1909. sz. vbtó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c. 108. § a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a budapesti kereik, ói vtó kir. törvényszéknek az 1908. évi 149895. számú végzése következtében dr. Nemvirth Ernő bpestj ügyvéd által képviselt Gross­ mann és Ooldsteim javára 150 kor. 28 f s jár. erejéig 1908. évi november hó 28 n. fo­ ganatosított kielégítési végrehajtás utján leés felülfoglalt és 2520 kor.-ra becsült követ­ kező ingóságok, u. m. áruk és temetkezési eszközök nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 249/5. számú végzése folytán 85 kor. 60 fill, tőkekövetelés, ennek 1908. évi október hó 1 napjtól járó 6*/» ka­ matúi, és eddig összesen 28 kor.-ban biróilag már megállapított költségek erejéig Salgó­ tarjánban vhtást szenvedett 209/b. sz. a. levő üzletében leendő megtartására 1909. évi ápr. hó 30-ik napjának d. e. 9 órája ba­ táridőül kifizetik és ahhoz a venni szándé­ kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés melleit a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi ápr. 16 i*. Krúdy Dezső kir. bir. végrehajtó. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. Sxép és divatos kifogás- Közgazdaság. tálán minőségű sxövetek- A Trleitt Általánsa Biztosító Társulat. (Asilearazioni Generáli) f. í. márcsius hó 18-ín tartott 77-1 k közgyűlésén terjesztettek he az 19o8. évi mérlegek. Az elöttüik fikrő jelentésből Htjuk, hogy az 1908. december 31-én érvényben volt életbiztosiUsi tőkeösszegek 972.108,481 korona és 17 fil­ lért tettek ki, és as év folyamán bevett dijak 42,331, 825 korona és 78 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály díjtartaléké 19.088,145 korona 05 fillérrel 283. 242,702 korona 29 fillérre emelkedett. A tűzbiztosí­ tás! ágban, beleértve a betöréses- és tOktrOve"biztositást a díjbevétel 17.670,409,609 korona biztosítási összeg után 28.868.290 korona 38 fillér volt, miből 10.652,982 korona 55 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 18.213,347 kor. 83 fillérre rúgott, és ez összegből 13.079,112 korona 80 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten Jörl érre vitetett át A jövő években esedékessé váló dijkötolezvények összege 122.098,054 korona 94 fillér A szállismánybistositáaí ágbsn a díjbevétel kitett 3. 577.231 korona 84 fillért mely a viszontbetoeitáaok levonása után 1 655,086 korona 52 fillérre rúgott. Ká­ rokért a társaság 1908-ban 39.751,656 korona 71 fil­ lért én alapítása éta 938.794591 korona és 91 fillért fizetett ki E kártérítési összegből basánkra 184 687,933 korona 48 fillér esik. A nyersoég tartalékok közűi, melyek özasesen 20,890.707 korona 37 fillérre bő! kivánatra többsxöri próbával késxit öltönyöket és téli kabátot, xsakofi és felöltőt, különlegessé­ geket pxiosess és lovagló nadrágot, valamint papi —"1 "1 reverandát. 1 1 ■■■ LOBIZE ISIOÍN miiiuiii i oiiKiizai szaiia. Nyomatott a Boroe nyomdában, Salgótarjánban. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000193.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_04_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-04-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 16. szám (1909. április 21.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d62d828da069ca27c1b35346a4bd3f8b.jpg 82a4a67996dabd9780a40c097db9c376 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6d9989a5d412187fa0256fe87d085517.pdf bd519c1006a0809715e04f79c43ea413 PDF Text Text 17. szám. Salgótarján, 1909. április 28. II. évfolyam. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. ElAHzatési ár: I<m« árr * . . 10.— F». 4vr * . . . 6.— N«ry«4 * trr . • 1M <í*m Mfen éra 20 fill. Minden a lap isaUanü réaaét illatf kSalaatayak A Polgéri K *r Ufj»l 4* unitók réutrn: Egíu ívr * . .’ . Fél évrt .... X— * Negyedén . . . 1.50 Tisztviselőtelep. (FA) Harcolunk eszmékért. Lelkeliihii tudunk minden jó és hasznosért, de a legtöbbször csak írásban. Minden bét újabb és újabb ideákat szül. Hatal­ mas erő a gondolkodó erő, de még nagyobb az. anely megvalósít. Érdekes jelenség, hogy hetenként, egy, sőt két olyan kí­ vánság kerül nyilvánosságra, melynek teljesítését községünk vezető férfiéitól várjuk. Oly nagy chaos előtt állunk, hogy ember legyen az, aki eligazodni tud, Szép és nemes tervek egytöl-egyig, hasznosak is, olyanok, melyek községünk fejlődését egyengetik, de lehetetleneket kívánunk és a nagy tömkelegben majd azt sem tudjuk, hogy mihez fogjunk. Mi qem vetünk fel ezúttal sem újabb eszmét, mert mig a régi és legszüksége­ sebb kívánalmak nem teljesítettek, addig hiába fogunk újabbakhoz. A tarjáni igen nyomorúságos lakás­ viszonyokról kívánunk megemlékezni. 8ok szó esett már erről, meghallgatá’ra azon­ ban nem talált. Ha községünkbe egy csa­ ládos úri ember kíván letelepedni, kinek 3—4 szobás lakásra volna szüksége, úgy 1- 2 heti állandó barangolás után eléri, hogy a régebbi lakó „kistájgerolásával * igényeinek meg nem felelő lakáshoz jut. Rendes körülmények között nem kaphat lakást, mert nincs. Ami pedig van, az vagy méreg drága, vagy hasznavehetet­ len. Mert tudnunk kell ám azt is, hogy Felelős szerkesztő : Dr. CZI6LER JAKAB ha Salgótarjánban a község belterületén, végig járjuk az összes lakásokat, úgy azt hisszük nem találnók 20-nál több olyan házat, amely félig meddig beszá­ mítás alá eshetik és hol u ázobák a prak­ tikus e.-> egészségügyi követelményeknek megfelelők volnának. Mindehhez pedig még azt is hozzá kell vennünk, hogy ha már vagy véletlenségből, vagy erőszakkal sikerült a bol­ dog halandónak egy szerény kis hajlékot kipuhatolni, úgy le kell adnia még a csontokat is, mert a háziurak természet­ szerűleg az elképzelhető legmagasabb fokig srófolják a házbéreket. 8 mindezt a tisztviselő érzi a leg­ jobban. A lakbérbeosztásnál távolról sem ismerték a helybeli lakásviszonyokat olyan­ nak, mint azok a valóságnak megfelelnek, mert akkor nem történt volna meg, hogy az a tisztviselő, ki 540 korona évi lak­ bért kap, kétszer annyit kénytelen fizetni, ha ugyan lakást kap. S vájjon miből tudja az a szegény tisztviselő eme külön­ bözeiét fedezni, amikor az uralkodó terhes drágaság mellett csak igen szűkös viszo­ nyok között tengetheti életét. Azt hisszük, hogy a lakásoknak a drágasága első sorban a tisztviselőket érinti. A gyáros, kereskedő, iparos s bármily más foglalkozást űző ember vé­ delmezheti magát az őt váratlanul ért kiadások ellen, az egyes cikkek árának felemelésével, ami ugyancsak a tisztvi­ selőt érinti. Bányászok. TÁRCZA VONATON. Mig a mécses pislogó világa szép arcodra halvány fényt vetett: Ébredező tavast napsugara érinti a vágyó lelkeket. Édes percek oly hamar elmúltait... 'ke vonat csak robogott tova. Szemeimből fájó könyek hulltak. Nem látlak meg többé, nem, soha. OTTHON. Csak álom volt — én azt hiszem, ssép, csalfa tűnő álom. Már újra látnám arcodat! Az alkonyúlást várom ... Leszáll a nap. homály borul kicsiny fehér szobámra ... Csak visszjönne, visszatérne éltemnek legszebb álma! Az esti szel halkan beszél:. ■„Ns várd,- ne várd hiába 1“......... Sziriusz. Mikor odafönnt megkonditották a haran­ got, csapatostul szállingóztak fel a munkások a nyomorúságos szűk liften. Nagyot lélegzett valamennyi, erősen kifújta agyonsanyargatott tüdejét, aztán letelepedtek sorba, egymás mellé. Ebédeltek. Most mar legalább itt fönt lehetnek, megjött a szép idő, legalább ezt a rövid órácskát lev gőn tölthetik. Kendőjüket leteritik a földre, szelnek egy darabot a nagy karéjból, némelyiknek szalonna mi egymás is kerül hozzá. A többség meg csak úgy gyűri le szárazon. Hisz utóvégre mindegy, csak a gyomra megteljen. Nem lehet máskép, hoszszu volt a tél, sok kelleti fűtésre, aztán meg nemsokára itt a vásár, mégis veszünk a kis szöszke Zsuzsikának selyemhajű alvó babát, a kacagó Jankónak ropogós kis csizmát. Sar­ kantyúval .... Ha aztán erre gondolnak, mintha nem is csúszna olyan nehezen az a barna Isten áldása. No éa estére még is főz az anyjuk krumplit, héjába. Meleg krumplit megzsirozva. Még egy darabot szel a karéjból ... ízlik ... Az utolsók közt jött az öreg Andris bácsi. Nem siet, engedi a fiatalokat előre. Hej! hiszen 50 egynéhány esztendővel ezelőtt ő is mindig az első fordulóval jött fel. Most? Hát csak fi is íeljthr, * mert megszokta Avmert együtt tart a-többiekkel. valaaial kiréatfaak és * lM fiik larjia és Vidék ** *r* B a ,lklg0- ■aarkaaatfaéféhas, vagy a nyoméiba iaUaaaéék. Ezen tehát segíteni kell még pedig a legrövidebb idő alatt. Elsősorban ma­ gának a községnek állana érdekében, hogy tisztviselőinek bizonyos előnyöket bizto­ sítson. Mozgassanak meg a tiszt vise tők füt, fát s ha a legvégső esetben azt lát­ ják, hogy önön magukra vannak utalva, akkor egyetértőleg, álljanak össze azon elvnél fogva, hogy: .segíts magadon és az isten is megsegít . ** Áttérve a tulajdonképeni tárgyra, ** létesítését tartjuk a .Tisztviselőtelep elodázhatatlanul fontosnak és szükséges­ nek. Figyelemmel kísérve a napilapokat igen gyakran találkozunk hírekkel, me­ lyek az ország minden részében tisztvi­ selő telepek építéséről számolnak be. Csak a napokban olvastuk, hogy a közeli Lo­ soncon ugyancsak ily célból mozgalom indult meg. De hivatkozhatunk-e pregnánsabb példára, mint Budapest székes­ főváros derék polgármesterére dr. Bárezy Istvánra, aki alapos tanulmonyozás után, belátva a kérdés fontosságát, programmjául tűzte ki — tisztviselői sorsán könnyí­ tendő — ugyanezen intézmény fokozott keresztülvitelét. Ha fontos e kérdés bárhol is, úgy az előbb kifejtettek alapján sokkal fon­ tosabb az nálunk. Rendezni kell tehát nálunk is a lakásviszonyokat és ez csak akkor lehetséges, ha a tisztviselők szer­ vezkednek és tisztviselőtelepet létesítenek. Ezzel felszabadulna jó nehány lakás, melynek lakbére alaposan csökkenne. A Letelepszik egy kőre, kiteríti a nagy kockás zsebbelit, kinyitja a bicskát éa vár. A többieket nézi. Ki majszol még, ki megsznnyókál egy keveset. Beszélni nem igen beszélnek. A vásárfiát, a télT kiadást már elmondták, a mérnök nr a mostani jó em­ ber, hát egyebet mit mondjanak . . . Andris bácsit mégis megszólítja a szom­ szédja. Csak úgy hogy épen mondjon valamit. — Soká gyün a lányi Megint hallgattak egy darabig, most meg az öreg törte meg a csöndet Talán csak ő is beszélni akart, talán bántotta, hogy ez a fiatal suhanc csak ilyen nyugodtan beszél a lányról. Soká gyűn a lányi No már nem is jön nemsokára egyáltalán. Sok dolga lesz. Nem­ sokára menyasszony sorba kerül. Nem hagyom aztán kijárni, ilyen messze. Arany az a lány, hallod Miau, arany. Ilyen gondját viselői öreg apjának, ilyen türelmesen viselni ezt a nehéz sort. No de nem sokáig mán. Megkérte a legény, pedig én nem gondoltam. Módos, hetyke, egymásba gabalyodtak. Én nem is tudtam mind tegnapig, mikor csak elém All a lány s nyakamba akasztja magát éa el­ mondja, lipgy feleségül veszi a Pribil Fente. Szeretik egymist, s hogy most élőmunkái lett, hohó ez már nagy sor. Nagy sor, dünynyögte még egy párszor az öreg. Messziről már jött a lány. Kosár a ke­ sében,- • a kendőjét meg a vállára terítette. Meleg az már ilyenkor, mikor úgy süt a nap. �2 SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE tisztviselő pedig kényelmes otthont, kapna. I a fertályok ilkabnáVól item kelhtur retteg­ nie holmi stájgerolásoktól, végeredmény­ ben pedig ugyanazon pénzen, amit leg­ följebb 15 évig lakbér címen fizetne, kifizette a saját házát. A tisztvieselőtelep létesítésének kez­ deményezését a községnek mint olyannak kellene magára vállalni. A község gon­ doskodjék elsősorban tisztviselőiről, még pádig nemcsak a közvetlen alatta állók­ ról, hanem az összes tisztviselőkről, kik valamennyien a község érdekeit szolgálják. A községnek magának kellene a tisztviselők meghallgatásával egy a cél­ nak megfelelő telket vásárolni, azt kissebb-nagyobb területekre parcellázni s — miután a község nem üzleti érdekből venné azt — ugyanazon árért egyes tisztviselőknek átengedni. Az első lépés tehát a telekvásárlás lenne, ennek meg­ történte után pedig az építkezés terveivel majd maguk a tisztviselők foglalkoznának. Községünk derék és ügybuzgó bírája kitünően ért számolási műveletekhez és építkezési ügyekben is jártas, kiszámit- 1 hatja, hogy ezen eszme megvalósítása csak igen jelentéktelen megterhel telessel járna , a községre, de kiszámit hat lan az a hála, mellyel a helybeli összes tisztviselők adóz­ nának neki s mindazoknak, kik segítse- i gére vannak, ha ez eszmét minél előbb nyélbe üti és megvalósítja. Éretlen csíny. Ismeretlen tettes f. hó szombaton éjjel levette a bányatársa-, lat előtti pályatest hidfájának karfáját és azt a vasúti ainekmi keresztül fektette. Az éjféli személyvouat gőzgépé szerencsére ös'.szetörte a karfát s igy nagyobb baj nem történt, de igen könnyen lehetett volna vonatkisiklás, melynek emberélet is áldozatul eshetett volna s ez csak egy éretlen tréfá­ nak (másnak nem is tudjuk minősíteni) ki­ folyása lett volna. Rendőrségünk keresi a tettest. Halálozás. Kamaufalvy Jenő somoskőujfalui jegyző f. hó 20 án hosszabb szenve­ dés után élete 32-ik évében elhunyt. A bol­ dogultál özvegye, kis leánya 3 nagyszámú rokonság gyászolja. Temetése f. hó 22-én 1. u. 4 órakor Fülekkelecsényen volt, kariársai nagy részvéte mellett. Felolvasás. Ismételve felhívjuk olvasó­ ink ügyeimét, a szombaton május hó l-én a Polgári körben tartandó felolvasásra. Lipthay B. Jenő acélgyári mérnök ismerteti a torpedó hajókat. Kérelem községünk elöljáróságához. Hirek. Tejvizsgálat volt vasárnap f. hó 25-én reg­ gel. A lejvizsgálat szükséges, jogos és a közönségre üdvös, de talán még som Jielyes azt reggel 9 órakor kezdeni és addig a reg­ geli tejre várakozó közönséget tej nélkül hagyni, eltekintve attól, hogy pláne meleg időben a tej is összefut. Jogos ama tej elá­ rusítok kérelme, kik arra kérik az elöljáró­ ságot, hogy a tejvizsgálatot jóval korábban kezdjék meg hogy kilenc órára már vége is volna. Közgyűlés. Salgótarján nagy község képviselőtestülete f. hó 2'i-ít tartotta ren­ des köz-gyülését, a községi iza tanácstermé­ ben, Tóth Gynla községi 6 elnöklete alatt. A közgyűlés fontosabb tárgyaival már előző számunkban foglalkoztunk, midőn a Polgári kör választmányi üléséről beszámoltunk. A Pécskő patak szabályozásának terveit és költségvetését 25 szavazattal 6 ellenében el­ fogadta, valamint az aj áll. iskola telek vé­ telét is. A főutcai járda felemelése és beton­ csatornával való ellátásának ügye, valamint az épitendő vázárcsarnok ügye a napirendről levétetett. Kutyahistória. F. hó 24 én Inaszót és Salgótarjánt dobszó lármázta föl. A hirdetés ekként szólt: .Tegnap Inaszó és Salgótarján területén egy fein.i, * k^te foltokkal tarkázott foxteriére kutya, mely Aura névre hallgat, elveszett. A becsületes megtaláló a község­ házán illő jutalomban részesül * — G. család fűt-fát megmozgatott, hogy kedvelt kutyá­ jukat előteremtsék, de mind hiába, szomba­ ton délután feladták már a reményt, a kutya nem lesz többé az övék. Ekkor a véletlen úgy intézte a dolgot, hogy a kutya 2 sétifikáló úri emberhez csatlakozott, kiket hűen követett addig, amig felismerték. Ku- Sietett, kipirult az arca. Nem olyan leány, akire mindjárt rá fogjuk, hogy szép. Magas erős, fiatal. Hanem a szeme az mindig neve­ tett és ha valaki sokat nézett beléjük, az vagy nagyon boldog lehet, — vagy elveszti az eszét. A legény be sem várta, mig ideér. Fölcihelődött s lement a dologba. Senki sem figyelt rá, az öreg meg éppen nem. Gulyás I napja volt s azt szerette. Ez a lány meg olyan a szájize után tudja megcsinálni. Nem is igen szóltak egymáshoz. A leány ( nézte, hogy merre repül a kis Katica a kar- I járó), az apja meg jót evett. Mire elfogyott, már kongattak is. Megtörött* a bicskát, meg­ nézte még egyszer a lányt s ballagot a lift-felé. Odalent már megkezdték a munkát. Megint csak egymás mellé kerültek. A legény kezében remegett a csákány, sehogysem tu­ dott oda vágni ahová kellett volna. A felü­ gyelő észrevette. — Ejnye Misi, de kutya bőrbe vagy hallod. Eredj haza, ha beteg vagy, hisz alig állsz 4 lábadon. >Eredj haza * — ezt mondták neki? Fölcaillant a szeme. De ezt nem vették észre a homályban. Megemelte a sapkáját, felhúzta a kabátját és támolygott kifelé. Jobb lesz ezt most elvégezni legalább hamarább túl lesz rajta, ügy éreste, mintha az * szorítás bal oldalt már gyengébb' lenne, mint az clébb . . . Aztán befordult a kis kapun. A lány éppen kin ült egy kis pádon, valami fehéren babrált. Csodálkozott, mikor a legényt meg­ látta, de aztán leültette maga mellé. Csak nem vagy beteg Misi — kérdezte, mikor a legény sietett leülni. 1909. április 28. tyánk a feli<rneré,8 színhelyén, hol ma mér emléktábla jelzi a helyet, rögtön ünnepi lakomát evett, röviddel azután megszólalt a telefon a jel zte, hogy a megboldogult kutya megkerült. Mondanunk sem kell, hogy a ku­ tyáért diszküldöttoéget menesztetlek, ünne­ pélyes és örömteljes fogadtatás közepette pedig bevonult régi gazdájához. A becsületes megtalálók pedig egy szép májusi napon kiszállanak majd Inaszón, hogy jutalmukat átvegyék. Baleset. Könnyen végzetessé válható baleset érte f, hó 20-án kedden d. u Florek Endre kir. járásidról, ki, Fehér Gyula, Nékán István és Csintalan Lajos társaságában Czelo Tamás helybeli bérkocsitulajdoooa kocsiján Mátranovakra utazott boncolás megejté»' céljából. Amint a lámpanélküli bérkocsi este­ felé Mátronavák közelében egy kis halomé feljutott, a sötétben a kocsi leesett az árokba s összetört. Valóban csuda, hogy a bentülőknek kts<l>b horzsolásokon kivül bajok nem történt. A rendőröket kérnők arra ügyelni, hogy a bérkocsikon mindig lámpás legyen. Választás. Községünk ipartestülate f. hó 25-én vasárnap tartotta évi közgyűlését, Sinágel József elnöklete alatt. £ gyűlésben ejtették meg a választást is. Elnök újból egyhangúlag ‘•sinágel József, pénztárnok Ko­ vács Márton, választatott azon kivül egy 20 lagn választmány, mely aztán kebeléből választja a többi tisztviselőket. Számvizsgá­ lók lettek: Lőwy Izidor, Benko József és Szalay József. A gyűlés után Kádár Pétét alelnök megismertette az uj ipar-törvényt. Majd egy óra hosszat tartott az igen éidekés előadás s iparosaink valóban csak a leg­ nagyobb elismeréssel adózhatnak az előadó­ nak. szép s tanulságos munkájáért. Megérde­ melte volna, hogy sokkal többen hallgassák. Népitélet. Cirkus Bauer tartja előadá­ sait községünkben s hogy minél vonzóbbá tegye az előadásokat, dijbirkozásokat rende­ zett. Vasárnap este is volt dijbirkozással összekötött díszelőadás. A közönség azonban sehogysem volt megelégedve az előadással, sőt ennek, mint értesülünk, heves kifejezést is adott. Tört, zúzott mindent a mi a kezeögyébe akadt. A rombolásnak a rendőrség közbelépte vetett végett. A felzúdulás oka a hátam mögött Talán az apád is segített neki. Az apád is inkább neki segített... Kiabált, fehér volt, mint a vászon a leány kezében. — Menj haza, beteg vagy. Most már aztán indult. Hanem még egy­ szer megnézte a leány szemét Erre aztán egészen elment az esze. Sietett kifelé, koszált sokáig, hal órára már megint ott állt a töb­ biek közt, kik az éjjeli munkára mentek. — Hagyd el Verőn, beszélni akarok veled. Az apád mondta ma délben . . Igaz? A leány megijedt a hogy kérdezte — Hát te nem örülsz neki? Köztük volt már az a másik is. .Piros volt Az meg tnftjd hogy fel nem ordított. az arca, a sapkája mellett meg egy szál roz­ Hogy ő nem örül-e? Mikor ő meg kell, hogy maring. öljön valakit, még hogy ő nem örül-e? Csön­ Misu bemondta, hogy csak néhány órára desen lehajtotta buta kis fejét, aztán beszélni megy le, már jobban van, kipótolja a délu­ kezdett. Csöndesen, fáradtan. táni mulasztást. Odalenn elfogta egy kicsit — Nem örülök Verőn és ezt neked meg a gyávaság, de mikor hallotta, hogy hogy kell tudni. Akarom, hogy megtudd. Azért nem örülök, mert én szeretlek, nem az a fütyül a másik s milyen hetykén szól bele, másik. Mért akarsz hát az asszonya lenni? • akkor kivette a zsebéből a mit hozott a egy i jó csomó gyújtót tett melléje. Azután letérMost már kiabált. A leány megijedt, o- ’ deli és elmondta az utolsó miatyánkot.... débb húzódott tőle. Da neki legalább volt ideje hozzá, de az a — Beteg vagy Misi, mondtam már, eredj másik, meg a többiek, kik a közelében dol­ haza. goztak, úgy halltak meg anélkül ... Az e— Hagyd — folytatta megint csöndesen. ^gyiknek mégis volt annyi ideje, hogy árosAkartam várni én is, inig élőmunkán leszek, nfaringot az ajkára emelje . . . Talán az aztán elvettelek volna. Régen láttam, hogy imádság helyett . . . idejár, de nem gondoltam, hogy azért. Meg­ Fodor ElMa. ígérték, a tavaszra, hogy rám kerül a SAI, megint nem lett belőle semmi. Az a másik került előbbrí. Éti helyettem. Megcsaltatok �1909. április 18. az volt, hogy a cirkusz igazgató azt birdatte, hogy, mólt. Szilárdy Ödön ur 4 ökröt ad uu(>«k, ki a birkózó atlétát legyőzi Birkózás vegtirnerülésig. Erro a hírre zsúfolásig meg­ teli a cirkusz, persze a négy ökör uem jött, a mi már felzúdulást okozott. Hát mikor a bu sózást félbeszakítva, az atléta állítólagos set ülése miatt a verseny is elmaradt, akkor akkor a nép düh már nem ismert határt, tört, zúzott. Uj adótörvényeink. Uj és érdekes könyv jelenik meg most a könyvpiacon. Tá­ ji-oztató és tanácsadó kézi könyve az uj adótörvényekről, irta: Szilágyi Gyula kir. t.>»Hcsos ‘pénzügy igazgató helyettes Nagy­ lucskunkén. Uj adótörvényeink oly bonyo lu’ ak, hogy ember legyen, a ki kiismeri m igát bennük. Adóval pedi’ kinek nem volna dinga? Saját érdekében cselekszik, ki fenti munkát megrendeli, mely a bonyolult adóü­ gyek minden nemében felvilágosítást ad. A tnu szerzőnél kapható lesz. Ári: 5 kor. Aláí­ rások a helybeli kir. adóhivatalnál fogadtat­ nak el. Sztrájk. Alig kezdtek bele a polg. isk. építésébe, már is felütötte fejét a sztrájk. Hétfőn f. hó 26-án a kőmivesek és napszá­ mosok abban hagyták a munkát, nagyobb bért követeltek. A vállalkozó, mint értesü­ lünk. más kőmiveseket és munkásokat hozat. Lósorozás. Az ember sorozás után volt pénteken d. e. a piactéren a lósorozás. Sok­ kal gyorsabban ment, mint a kalonasorozás. Anyag volt itt is elég, 360 ló, de abból csak vajmi kevés lett tauglich, alig 80 drb. Mikor hívják majd be ezeket a tauglich lo­ vakat, nem tudni. A helybeli m. kir. adóhivatal hiva­ talos órái. Tájékoztatásul a nagy közönség áldomására hozzak, hogy a in. kir. a lóhiva­ talnál f. év május 1-től be- és kifizetéseket hétköznapokon reggeli 8 órától, dé'i 12 óráig vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 9 órától 11 óráig lehet eszközölni. Délután sem befizetések, sem kifizetések nem teljesit­ tet nek. Magyar virtus. Antal József mátranováki bányász f. hó I 7-én szombaton este több társával mulatott a korcsmában. Ivás közben jó kedve kerekedett s elkezdett éne­ kelni. Egy ott mulató olasz bányásznak nem tetszett a magyar nóta, s szidni kezdte a' magyarokat. Erre felébredt Antal Józsefben a magyar vér, megvárta míg az olasz az utcára kilépett, ott úgy vágta halántékon egy csákánnyal, hogy az ott nyomban össze­ esett s meghall. Antal Józsefet elfogtak. 122 éves vőlegény. Érdekes misztifi­ káción ik estek áldozatni a fővárosi lapok. Egy jó kedvű tréfálkozó egy 122 éves vő­ legényről szóló hirt csempészett be a lapokba. Aon ' furcsább a lapok felültetése, mert hisz nyilvánvaló a hir képtelensége. Az egészből igaz csak annyi, hogy a Pikkoló cimü élclap az egyetlen családi élclap, mely szellemes hámorival képes arra, hogy olvasóját állan­ dóan derültségben tartsa s ezáltal meghosztzabbitsa életét. A Pikkoló a legolcsóbb ma­ gyar • ‘clap, mely színes művészi illusztráci­ óival, szokatlanul bő tartalmávval s vidám hámori folytán rövid fennállása óta is pá­ ratlan sikereket ért el. Egyetlen magyar élclap, mely családok részére készült s hi­ vatva van arra, hogy a német élclapokat kiszorít<a s igy támogatása hazafias kötelesis. Minden előfizetője, valamint minden rejtvény megfejtő humoros könyv ajándékban i 3 SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE részesül, úgy hogy előfizetői csinos könyv­ tárhoz jutnak. Előfizetési ára.2-JcoriUM 50üllér egy negyedévre. Mutatványszámot szí­ vesen küld a l’ikkolo kiadóhivatala, Buda­ pest, Vll. Rákócy ut 16. sz. Műkedvelői előadás. A Salgótarjáni Iparos ltjuk 19u9. évi május hó 2-án (va­ sárnap) a Vadász szálloda nagytermében a József királyi főherceg szanatórium egyesü­ let alapja javára lánccal egybekötött műked­ velői előadási rendeznek. Színre kerül: I. Virágfakadás. Vígjáték 1 felvonásban. LL A vén koldus. Magaujeienet. 111. A 80-as szám. Dráma 1 felvoua»bau. 1Y. A száraz kenyér. * Drámai monológ. Helyárak: Oldalazok 1 kor. GO fill., számozottszék 1 kor. 20 till., zárt­ szék I kor., állóhely 80 Üli. Kezdete 8 órakor. 528/1909. vhtó szám. Árverési hirdetmény. Aiiiiirolt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy v salgótarjáni kir. já­ rásbíróságnak 1909. évi V. 159. számú vég­ zése következtében Helene Kálmán javára 111 kor. 84 f. s jár. erejéig 1909. évi febr. hó 15-én foganatosított kielégítési végrehaj­ tás utján le- és felülfoglalt és 2263 kor.-ra becsült következő ingóságok, u. m: áruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 159,3 számú végzése folyiáu 111 kor. 84 fill, tőkekövetelés ennek 1908. évi december hó 4. napjától járó *6/» kamatúi és eddig összesen 41 kor. 17 fillér­ ben biróilag már megállapított költségek ere­ jéig, Salgótarjánban, alperesnek 209 b. sz. a. levő üzletében leendő megtartására 1909. évi május hó 11-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitllzelik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­ sel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1581. évi LX. t.-c. 107 és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­ gokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értel­ mében ezek javara is elrendeltetik. Kelt Salgótarján. 1909. évi ápr. hó 21. Krúdy, kir. bir. végrehajtó. 478/1909. vhtó sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti V. kér. kir. járásbíróságnak 1908. évi 8p. XVI. 2006/3. számú végzése következtében dr. Elek Mór bpesti ügyvéd által képviselt Elek és tsa javára 71 K l«» f. s jár. erejéig 1909. évi márr. hó 27-én foganatosított kielégítési vég­ rehajtás utján felülfoglalt <ís 706 kor ra be­ csült következő ingóságok, u. m: szobabúto­ rok nyilvános árverésen elidatnak. Mely árverésnek a starjáni kir. járás­ bíróság 1909. évi V 277 2 számú végzése folytán 71 kor. 10 fill, tőkekövetelés ennek 1908. évi juliui hó 1 napjától járó ő*/« ka­ matai, és eddig összesesen 37 kor. 45 fillér­ ben kiróilag már megállapított költségek erejéig, Salgótarjánban, alperes lakásán le­ endő megtartására 1909. évi május hó 10-lk napjának délelőtti 11 órája határidőül kitthetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénz- ' fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becaáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltatták és azok­ ra kielégitési jogot nyertek volna, ezen ár­ verés az 18 *1. évi LX. L-c. 120 §. értelmében ezek javára Is elrendeltetik. Kelt Starján, 1909. évi április hó 1*. Krúdy, kir. bir. végrehajtó. 57/1909. vhtó sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. L-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. já­ rásbíróságnak 1906. évi V. 900. száma vég­ zése következtében J. Trebits & Brúder javára 74 K 73 L s jár. erejéig 190 *. évi október hó 22-én foganatosított kielégitési végrehajtás utján le- és felülfoglalt ée 2280 kor.-ra becsült következő ingóságok, u. m: áruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a starjáni kir. járás­ bíróság 1908. évi V. 900/3 számú végzése folytán 74 kor. 73 fill, tőkekövetelés ennek 1908. évi június hó 12. napjától járó * •/• kamatai és eddig összesen 47 kér. 87 fillér­ ben biróilag már megállapított költségek erejéig, Starjánban, vhtást szenvedett 209/b. sz. a. levő üzletében leendő megtartására 1909. évi május hó 7-ik napjának dél­ utáni 4 órája határidőül kitüzelik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegy­ zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ ságok az 1881. évi LX. L-c. 101. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felfllfoglaltatták és azokra kielégitési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. L-c. 107. és 106. §-ai értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Starján, 1909. évi április hó 1*. Krúdy, kir. bir. végrehajtó. 517/1909. vhtó. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. já­ rásbíróságnak 1909. évi V. 280. az. végzése következtében dr. Julius Heller wieni ügy­ véd által képviselt Dignus Uhlich javán 150 korona s jár. erejéig 1909. évi márt, hó 29 n. foganatosított kielégitési végrehaj­ tás utján lefoglalt és 2652 k.-ra becsült kö­ vetkező ingóságok, u. m.: áruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 280/9. számú vég­ zése folytán 150 korona tőkekövetelés ennek 1909. évi márc. hó 1 napjától járó 6*/ kamatai, és eddig összesen 75 kor. 74 fill.ben biróilag már megállapított, költségek erejéig'Salgótarjánban vh. sz. 209/h. sz. lakásán leendő megtartáaára 1909. évi május hó 13-ik napjának d.e. 10 órája határidőül ki­ tűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­ nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-c. 107. és 108. <§-ai értelmében készpénzfizetés mel­ let a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becs­ áron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi apr." 21 n. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. �1909. április 28. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4 EO rendes. n^oliD Hu pincér MN i „iiiwir aiíiii ititM. .s^> ’’-Skl Szép is divatos kifogás­ talan minőségű szövetek­ ből olcsón eladó. J Használt de teljesen jóíirdiin len 0 Cim ■ kiadóhivatalban. léckerítés inlaws árban eladó.. ' ó 8pn Cim a Boros nyomdában. kívánatra többszöri próbával készít öltönyöket is téli kabátot, zsakett > és felöltőt, különlegessé * geket priosesz és lovagló nadrágot, valamint papi URIHCZE isim MMUtUtt. 1 MlSHiZZK SZHIU. HirúétÉsek felvétetnek. 91 Könyvnyomdái és könyvkötészeti M 9 2 B H 0 o r 'l műn kák BOROS elegáns kivitelben készülnek a nyomdában. Nyomatott a Boros nyomdában, Salgótarjánban. í � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000197.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_04_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-04-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 17. szám (1909. április 28.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján