177 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/00abda14f573fbf5d32867bd959f3cc3.jpg ca70b15d91258bc998c483301cee78d0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f33683fce86cf9d135e07b9e4ba358dc.pdf e4f478b98d2f88bab436c9e920c829f2 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. szeptember 29. 39. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. ElöllKcléai árt Előfizetési péazek, recUmitiök te hirdetések a kiadó * Egéax éereS frt. Fél érre 2 frt 5Ökr. Negjed évre 1 írt 25 kr. I hivatalhoz intézcadók. io ksaJeaAx. A lap szellemi részére a a Nyílt-térre vonatkozó minden Hirdetések Áraubily szériát számittatnsk. — Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatásnál ktllön 30 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. Előfizetni csapán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton. közlemények a szerkesztőhöz küldendők. B.-Gyarmat, szeptember 29. szerint — az emberiség azon rétegéből kerül ki, mely a jogbiztonság fogalmával valami rendkívüli barátságos viszonyban nem él, a közbiztonság szolgálatában álló erőt már eleitől kezdve uly mértékben kellett volna alkalmazni, hogy az a megbizhatlan elemok aknamunkáit mindenkor megelőzni s meg­ akadályozni képes legyen. Ott van intő példának a S.-Tarjánban le­ zajlott munkás-zavargás s jóllehet annak indítói, rugói a felhozottól teljesen elütő okokra vezetendők vissza, mindamellett azon elfaju­ lásában, midőn a személy- és vagyonbizton­ ságot kezdi nemcsak veszélyeztetni, hanem támadni is, a közbiztonság megóvásának szem­ pontjából az utóbbival egy azon tekintet alá esik. Egyébként ma, — midőn még a táma­ dás felderítve nincsen — azzal szemben a föltevések egész lánczolata engedhető meg. Ma még nem tudjuk, hogy a vakmerő táma­ dás elkövetőit pusztán a rablás vágya ösztönözte-b, avagy az más okokra vezethető vissza, — sőt nincsen kizárva az sem, hogy a vizsgálat más, felette meglepő dolgokat fog kideríteni. A birvágy sok mindenfélére vitte s csábította már az embereket, de az inaszói támadásban, úgy amint az inscenirozva volt s lefolyt, vannak oly vonások is, melyek arra engednek következtetni, hogy annál nem csupán a birvágy puszta kielégítéséről van szó s abba más elemek is játszanak be. A vizsgálat van hivatva arra, hogy az egész eseményről lerántsa az azt takaró homályt — s mi bízunk is, hogy ez meg fog történni. E bizalmunkhoz csupán azon óhajunkat csa­ toljuk: történjék az meg mielőbb és gyorsan, mert igy követeli azt meg nemcsak a meg­ sértett jogrend, hanem a békés s a jogren­ det tisztelő elemek megzavart nyugalma is. Nagy feladat vár különösen a jövő érde­ kében — e téren a károsult s az ott települt egyéb társulatokra is. A jogrendet sértő s időközönként kitörő tünete ellensúlyozását és leszorítását ne várják egyedül a közbiztonság megóvására rendelt közegek eljárásától és a megtorló intézkedésektől, hanem aggódó gond­ dal igyekezzenek e tünetek mélyére hatolni s ha olyasmit találnak ott, ami orvoslásra vár, orvosolják azt meg társadalmi utón s tevékenységük bizonyára azt fogja eredmé­ nyezni, hogy a megtörténthez hasonló ese­ tekkel a saját kárukkal leszámolni nem fog kelleni. (A—d.) Azonban ugyancsak elment illúziónk, midőn a kikötő előtti legelső utczát meglátva, annak rendetlenségéről és. piszkosságáról — mint a miről már hallomás után is tudomásom volt — meggyőződtünk. No meg az a temérdek kutya, a mely a rendes járás-kelést az utcza járdá­ ján hátráltatja, nagyon furcsának és szokat­ lannak tűnt fel. Legtöbbet lehetett látni a mé­ szárosok ulczájában — mert vannak egyes utczák, a melyben mind egyféle iparos dolgo­ zik s egyféle kereskedő lakik — a hol csopor­ tosan várják az ajtón át kidobott rosszabb húsfalatokat. Ezen kutyák a rend és tisztaság őrei, mert lehetőleg minden hulladékot felfalnak s éjjel-nappal kint tartózkodnak; bántani, vagy megölni őket nem szabad, ezt a török vallása tiltja. Konstantinápoly bővebb leírásába nem bocsát­ kozom, csak röviden, mintegy dióhéjba szorítva, saját tapasztalataimat, észrevételeimet jegyze­ teim után fogom lehetőleg ismertetni. A földgömbön alig van 4—5 város, melynek neve ismertebb volna, mint Konstantinápoly, pedig népessége a valószínt! számítás szerint alig haladja meg a félmilliót. Konstantinápoly maga három részből áll ti. m.; 1. Stambnl a régi Byzancz, 2. Galata és 3. I’era, Galatát Perával két hid, egy régi és egy új köti össze. A régi hid (Köprüj, nagyon pri­ mitívnek látszik, de azért erős, szilárd alkot­ mány ; közepe a kocsi-közlekedésnek fentartva; kétfclől pedig több helyen hidacskával átjárat van ugyancsak a hid oldalával parallel, avval összefüggőleg különféle faalkotmánybóí épült kereskedésekbe, — mindkét felin a hid mellett. A közlekedés s forgalom e hídon óriási. Lát­ hatni itt három világrészből népeket; európait, ázsiait, afrikait, különféle viseletű katonát, polgárt, fehér és fekete bőrüeket, láthatni touristát, zarándokot stb. úgy, hogy ezen tarka tömeg szemlélése is már elég mulattató és szó­ rakoztató. Külvárosa csupa fából épült házakból áll, piszkos s rossz kövezetű utczákkal. A zsidók külön városrészt népesítenek be. A gyakori tüzek óta a belvárosnak vannak szép ulczái is elég csinos palotákkal. Galatából Perába fogas­ kerekű vasút visz, van ióvasútja is, a lovak előtt egy török szalad s folytonos trombitá­ lással figyelmezteti a járó-kelőket, annak ki­ térésére. Lehel lovagolni is, t. i. e czélra van­ nak kis török lovak, a miknek gazdája pár piaszterért megengedi, hogy e kis lóra felülve, gyorsabban s könnyebben érjen czélhoz. A ló igen ügyesen s vigyázva megy fel a legrosszabb kövezetű utczán is, a nélkül, hogy csak egyszer; is megbotlana; a ló gazdája hátul követi a lovast. Meglátogattuk a bazárokat, a mik elég külön­ legesek s magával hordják a keleti jelleget: igy a «Jeni—dsámi * egyptomi fűszeres bazárt, a moly egy igen hosszú széles helyiség, telve a A Salgő-Tarján és Inaszó között elköve­ tett utonállás s rablás mindenkit megdöb­ bentett a vármegyében. A vakmerőségnek határtalan foka kell ahhoz, hogy nyílt utón melyet sűrűn használnak, rablótámadás intéztessék s az minden megzavarás nélkül végre is hajtassék. A régi rablóvilág mármár feledésbe ment eseményeire vall az egész — az inscenirozásból még az álarcz sem hiányzik. Bármily megdöbbentő érdeket keltsen is a támadás vakmerő és váratlan volta, az indító ok arra nézve, hogy arról e helyütt is meg­ emlékezni szükségesnek találtuk, még sem ez, hanem ama tanulság, melyet az egészből levonhatunk. Tagadhatlan tény, hogy közbiztonsági álla­ potaink a csendőrség behozatala óta a multihoz képest összehasonlitlanul javultak. Az intéz­ mény hatalmasan bevált, s annak előnyeiről mindenki, de különösen azok nyilatkozhatnak kedvezően, a kik az esetlenül s felette hiá­ nyosan szervezett pandúr-világ rendeltetését tagadó és czáfoló eseményeit túlélték. Az intézmény azonban minden életrevalósága mellett is még sok tekintetben kiegészítésre és javításra vár. Az inaszói eset arra, vall, hogy a csendőr­ ség elhelyezésénél nem veszik mindig kellő figyelembe a helyi viszonyokat. Egy olyan óriási telepen, mint a milyen Salgó-Tarján és környéke, a hol a nagyarányú vállalatok mindenféle elemek csoportosulását segítik elő s ezen elemek nagyrésze — köztudomás TÁRCZA. Athéntől Konstantinápolyig. Saját jegyzetei után közli: HORVÁTH GÁBOR. (Folytatás ) Ugyanezen napon vagyis április 1-én d.-u. 5 órakor pillantottuk meg Konstantinápolyi, a keleti világvárost, fiajónk az aranyszarv (eorne d'or) kikötőbe állapodott meg, a honnan gyö­ nyörű panoráma tárolt elénk s innen szemlél­ tük az impozáns török fővárost, a mi nagy­ szerű természeti fekvésénél fogva elragadó volt. A város ki volt világitva, mert a törökök épp a ramazán ünnepüket tartották, a midőn is ők egész nap imádkoznak s csak este van élet, mozgás és mulatós. Aznap este nem volt sza­ bad a haj<»tikat elhagyni, még a török orvos, ki hajónkra jött, vizsgálatot tartván, zár alól fel nem oldott; s így aznap este a hajóról gyö­ nyörködtünk és szemléltük a csillogó Moschtpieekat, mecseteket s dzsámikat s hallgattuk a mOesinek kiáltozásait, a mint a mínarettekról az utolsó imaórát hirdették s épp akkor tört meg a rninarettek félholdján a nap utolsó su­ gara. E látványossággal nem bírtam eléggé eltelni s bizonyos bűvölet kötötte le lábamat, a mely késő estig tartott. Másnap reggel inár korán kiszálltunk, hogy a mohamedán fővárost alaposan megszemlélhessük. Törvényhatósági közgyűlés. Varmegyénknek úgynevezett költségvetési közgyűlését szept. hó 26-én tartották meg. A kölLségvetés mellett azonban, legalább száz egyéb tárgy (kérvény, felebbezés) lett egy óra alatt elintézve, minden felszólalás nélkül. Az Agliardi-ügyből kifolyólag br. BáníTy Dezső kormányclnökünknek szóló s több vármegye által is elfogadott üdvözlő-felirathoz, melyet erélyes kormányelnökünk méltán megérdemelt, az ellenzékiek is egyhangúlag hozzájárultak. A.bizottsági tagok, akik szokatlan nagy szám­ ban jelentek meg, a búcsú érzelmeinek hatása alatt állottak; meri hisz' ez a közgyűlés volt az, a melyen gr. Degenfeld Lajos, mint főispán, — utoljára elnökölt. — Kormánypárti és el­ lenzéki férfiúink egyaránt sajnálják a derék férfiú távozását, — akinek alkalmazkodó egyé- �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó nisége, humánus eljárása és bánásmódja min­ denkinek osztatlan szendéiét megnyerte, llegenfeld gróf a főispani hatalomnak olyan bi­ zományosa volt, aki ezt a hatalmat mindenkor csak a jóra érvényesítette. Hossz akarat soha sem volt benne. Innen az általános tisztelet és szeretet, mely őt 6 évi kormányzásának ideje alatt környezte s innen a fájó érzelem, mely kebleinket távozásakor, oly mélyen áthatja. — Mikor a főispán a díszterembe lépett s utoljára foglalta el főispáni székét, soha őszintébb és szívből jövőbb «eljen» nem hangzott el N’ógrádvármegye tanácstermének falai között. Ez történt távozásakor is. Mindenki várta, hogy a főispán búcsúbeszédet mond. De nem mondott, mert a válás fájó érzelmei az ő szivét is inegrezegtették. Jóságos, szelíd ajkáról, — melyet a meginduitsag némává tett, — szavak nélkül is visszatükrözött a búcsú szózata. Gr. Degenfeld nyugodt lelkiismerettel és a vármegye közönségének szeretőiével vonul viszsza a magánéletbe. A közgyűlés lefolyásáról röviden a követke­ zőkben számolunk le: Gr. Degenfeld főispán a gyűlést d.-e. 10 órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesíté­ sére Pajor István, Aninger László és Gazdik Lajos bizottsági tagokat kérte fel. Ezután fájdalommal hozza tudomására a köz­ gyűlésnek, a miről már egyébként a bizottsági tagoknak tudomása van. hogy a felséges ural­ kodó házat és József főherczeg fenséges csa­ ládját, László főherczeg ő fenségének végzetes halála által nagy és súlyos csapás érte, mely gyászeset az egész országot gyászba borító. Indítványozza, hogy a vármegye jegyzőköny­ vileg örökítse meg László főherczeg emlékét s József főherczeg fenséges családja előtt részvét­ irattal fejezze ki fájdalmát. A bizottsági tagok felállva hallgatták meg a főispán eme szavait s az indítványt helyeslés^ sel fogadták eb Majd áttért a főispán az előző napon meg­ tartott tiszti számonkérő-szék eredményeire s dicsérőleg kiemelte, hogy a tisztikar működé­ sével, valamint a múltban, úgy most is, telje­ sen meg van elégedve. Ezek után Tihanyi Ferencz, jeles főjegyzőnk, mutatta be szellemi művészetnek mondható tehetségét, melynél fogva majdnem 100 ügyel referált el egy óra alatt Igaz, hogy Tihanyi úr oly világosan, oly szépen referál, hogy min­ den szava tisztán megérthető; de ember le­ gyen az, aki ebből a gyors referádából hírlapi tudósítást képes legyen csinálni. Mindazáltal megkíséreljük a tárgyak rövid ismertetését. Első sorban is bemutattatott a vármegyei közigazgatási és gyámügyi szükségleteknek 1896. évi előirányzata, melyet lapunk mull számá­ ban közöltünk. Az előirányzat elfogadtatott s jóváhagyás végett felterjesztetik a nm. belügy­ miniszterhez. Az évi szükséglet: 97,188 frt 31 kr. A közgyűlés tudomásul vette a közigazgatási bizottságnak azt a jelentését, mely a várme­ gyének anyakönyvi beosztásáról szól. A közúti alapnak 1893. és 1891. évi száma­ dásai, melyek közszemlén * voltak kitéve, jóvá­ hagyattak s a keresk. miniszterhez felterjesz­ tetnek. A közig, bizottság 1895. első felévi jelentése tudomásul vétetett. Az alispán bejelentette, hogy a lókos-völgyi vasul előmunkálatainak megtételére Zlinszky Mihály vállalkozóval kötötte meg a szerződési A szerződés az előző megbízó határozat alap­ ján jóváhagyatott. A Maria Valéria közkórház lelekrendezcsi ügyében a miniszter nov. 30-káig halasztást engedélyezett. A b.-gyarmati kir. törvényszékkel létesített s a vármegyeház helyiségeinek használatára vonatkozó szerződés f. év végével lejárván, alispán újabb szerződés kötésére felhatalmaztatotL A már csak úgynevezett családi szobák 1896. évi június hó 30-káig a vármegye által vétet­ nek igénybe. A budalehotai tűzkárosultak iránt minden­ felől nagy részvétet tanúsított a magyar tár­ sadalom. Budalehotán 20 ház és 36 mellék­ épület égett le. A házak csak 1600 írtig voltak biztosítva. A károsultak javára a vármegye azonnal 200 frtot utalványozott, Bischitz Dávidné a Hirsch-alapból 100 frtot küldött, gr. Degenfeld főispán 600 frtot eszközölt ki a «Jó szív’-egylettől, ezenkívül a belügyminiszter 400 frtot utalványozott, végül a vármegye e közgyűlésből gyűjtést rendezett, hajlék nélkül maradt tót atyánkfiainak. Elhatározta a vármegye, hogy a Nagy Iván által megirt vármegyei Monográfiát önálló dísz­ kiadásban adja ki s megbízza tudósunkat, hogy e tekintetben akár az Athenaeum, akár a Frank­ lin könyvnyomdatársasággal tegye magát érint­ kezésbe. (Figyelmébe ajánljuk N. I. urnák a B.-gyarmati könyvnyomda részvény társaságot, mert tudomásunk van arról, hogy ez a nyomda minden igénynek megfelelőien állítaná ki a Monográfiát.) Budapesten alakult egy vállalat, a mely a vármegyék Monográfiáit kollektív kiadásban gyüjtené egybe. Ily illusztrált ki­ adósa Nógrádvármegye történetének 35,100 fo­ rintba, a nem illusztrált pedig 19 ezer frlba kerülne. Ezt az ajánlatot, mint afféle millenniumi termékei, a vármegye — a monográfiái bizott­ ság szakvéleménye alapján, — elutasította. A társhatóságok átiratai közül kiemelhetjük az abauj-tornamegyeit, mely a nyugdíj-törvény revízióját sürgeti, tekintettel főleg a szolgálati évek számára; — felemlíthetjük továbbá a zemplénmegyeit, mely a millenniumra megyei bandériumokat tervez; Kolosvárinegye körle­ velét, mely az újság-hirdetmények utáni hir­ detményi illetékek eltörlését sürgeti; a Treij- különfélébbnél különfélébb déli és keleti gyü­ mölcsökkel, mindkét végén, a ki- és bejárat­ nál nagy kapuval ellátva. Ennek mintegy foly­ tatását képezi az «Uztincsarzin • hosszú bazár, a mely már több szélesebb, keskenyebb folyo­ sókra ágazik szél; itt árulják a különféle aranyés ezüsthimzésfl kelméket, a melyek többnyire a háremhölgyek kézimunkái; lehet itt vásárolni ékszereket, török zsebórákat s még számos e fajta tárgyakat, a melyek aránylag elég olcsók; itt már görög kereskedők is vannak, kik az idegeneket itt is zsaroljak, ha lehet. Még fel­ említhetem a .Bczestanon * ósz.er-bazári, a mi szintén elég látnivalót nyújt. Levezettek egy földalatti «Ezero->zlop> nevű roppant terjedelmű vastag oszlopokkal ellátott sötét helyiségbe, a mely — mint hallomás után tudom — éjjeli tanácskozási helyül szolgált valamikor. A maga nemében nagyon különleges a - Mah­ mud pasa-fürdő , * a hol éjfél után fürödtünk meg; miután a török éjjel fürdik, tehát éjjel nyitvák a gőzfürdők. A sok fülkéi, czellái na­ gyon érdekessé teszik az egész helyiséget, a melyeken mind keresztül kellett jutni: s emellett nagyon praktikus az a módszer, a hogy a török fürdik. Mindezen hirdetési módozaton én is keresztül mentem, a mi eltart tovább 2 órá­ nál Fürdés után fekete kávét, vagy lemonádét hoznak fel, a minek elfogyasztása után elszenderedtem s már egész reggelre ébredtem fel. A nevezetesebb mecsetekről megemlékezve: első sorban jön «Aja—Sophia * (Szt. Bölcsesség temploma).235 láb széles 350 láb hosszú, nagy kupolájú épület l minarettel. Ezen mecset 16 évig épült Konstantin császár alatt 325. évben Kr. ii. — 404-ben leégett, ekkor II. Theodosius újra felépítette 115-ben. — Justinian alatt másodszor égett le 532-ben; ő újra felépítette 538-ik évben. Már kívül láthatni a kútnál mosakodó törö­ köket, az üvöltő derviseket, kik egy szőnyeg körül ülve imádkoznak, illetve üvöltőnek s a vagyonosabb törökök szoktak nekik dobni I -2 piasztert. A mecsetbe lépve, a török leveti saruját; mi csak papucsot huztunk csípőnkre, úgy léptünk a mecset belsejébe. z\ belseje óriási terjedelmű 170 oszloppal; 8 porphyrból, 8 zöld jaspysból készült, a mennyezet félholddal megrakva; az alja perzsa szőnyegekkel megtérítve s külön egy páholyszer II emelvény van fenntartva a sullánnak a mostani Abdiil-Hamidnak. Láthat­ tunk itt imádkozó törököket, keresztbe tett lá­ bakkal és karral a földön ülve. Minden me­ cset és mosquee kétfelé van osztva, külön a férfiak s külön a nők számára. (Folyt, következik.) 1895. szeptember 29. esénvfinnegyeét, mely br. Bán ff y kormányelnökünknek az Agliardi-ügyben kifejtett erélyességeért üdvözlő feliratot indítványoz, ugyancsak a trencsénvarmegyeét, mely ti közoktatást in­ gyenesnek kívánja kimondatni. Ezek a kör­ levelek pártolókig fogadtattak s hasonszellemű feliratok megtételére gerjesztették a vármegyéi. Wohl Hermann losonczi lakos 10 ezer frlos alapítványáról szóló alapiló-levél jóváhagyatott. Losoncz eladási ügyletei (llnehler- és Hollósi-íélék) jóváhagyattak. Papp János s.-tarjáni jegyző arczképe, mely a tarjani városházán van elhelyezve, nem 400, hanem 600 frlba került. A tollhibából hozott határozatot a vármegye reklifikálta. Tekintettel a S.-Tarjánban többször előfor­ duló zavargásokra, az ottani rendőrök száma kettővel szaporittatott. Széesény utczáinak és járdáinak rendezési ügyében Vancsó Béla által beadott felebbezés folytán az iratok felszerelése rendeltetett el. Széesény város ama határozatát, hogy kisded­ óvót állít s erre a kisdedóvási törvény állal megszabott 3%-tóli pótadót kiveti, a vár­ megye jóváhagyta. Vadkert és Sipek iskolaépitési ügyei jóvá­ hagyattak. Bzova község, miniszteri engedélyivel pusz­ tává alakíttatván, a járási fbiró a felosztás teljesítésére utasittatott. Pösténynek pusztává tétele s Halászi község­ hez leendő csatolása iránt gr. Pejaesevich Arthur adott be kérvényt, mely egyelőre vizs­ gálat tárgyává tétetett. Br. Uut'tler Ervinnek, az állandó választ­ mányban tett felszólalása folytán, az alispán közbejötté mellett, megkeresés fog öltöztetni az aszód—b.-gyarmal—losonczi vasúti válla­ lathoz. hogy It.-Múlyadon megállóhely létesittessék. Fülek községnek egy posta-szolgai és egy éjjeli-őri állomás szervezésére vonatkozó ha­ tározata jóváhagyatott. A lilkei körjegyző-választás ellen beadott felebbezés elutasittatolt s a választás jóvá­ hagyatott. A berczeli róm. kath. iskola érdekében jóvá­ hagyatott a község ama határozata, mely a jelzett iskola czéljaira 10 éven át évi 300 frlnyi hozzájárulást megszavazta, mindazáltal kimondta a vármegye, hogy a róm. kath. is­ kolába bármely vallási! gyermekek egyenlő tandíj mellett bevétessenek. Jobbágyi község azon határozata, mely egyházi deputatumokal szavazott meg. Posztóczky Iván felebbezése folytán feloldalott s a község újabb határozathozatalra utasittatott. A belügyminiszter, Itákóezy István szbirónak 100 frtnyi áthelyezési költséget szavazott meg, a miért a b.-gyarmati járásból a nógrádiba helyeztetett át. Ezekután részben jóváhagyólag, ‘részben el­ utasítókig határozott a vármegye több köz­ ségnek belszervezeti szabályrendelete, pótkölt­ ségvetése és mezőrendőri ügyében s miután még több tisztviselőnek, több heti szabadság­ idő adatott s Ország Ignáez állatorvos oklevele kihirdetletett, a közgyűlés 11 órakor véget ért s a főispán állal befejezletett. A főispánt, tá­ vozásakor lelkesen megéljenezték. Kérelem vármegyénk országgyűlési ) * képviselőihez. Bizonyára nálunk is jobban tudják tisztelt kép­ viselőink, hogy Nógrádvármegyének a törvényha­ tóságok székhelyei s egyéb omporiális vidéki városok emelése ezéljából a múlt év őszi köz­ gyűlésén hozott s pártolás végett az ország vala­ mennyi törvényhatóságához megküldött az a ha­ tározata, melynek értelmében a képviselőház és a kormányhoz feliratot intézett, hogy az említett városok területén ömölendő uj házak után az adó­ mentesség 10 évről 15-re emuit *ssék fel, ép úgy miként azt kezdettől (1868) fogva Budapest él­ vezi, — nem hangzott el üres szóként, de számos vármegye érdekesnél érdekesebb felirattal csatla­ kozott Nógráditól, rámutatván ama tarthatatlan állapotra, mely az egyenlőtlen törvényintézkedés folytán a provinciális városokban, hol pedig szin•) A szomszéd Ilont-, (tömör- is Zőlyomvárinogyék orsz. képviselői szintén megszívlelhetnék <- kérést, mert u ö városaikat ép úgy érinti a dolog, minta micinket. �1895. szeptember 29. teu uj hivatalok nyertek elhelyezést 8 vontak körükbe falusi és kisebb községi polgárságot, mindenütt lakás-misériat idézett elő, ugyanakkor, midón Budapest uj hátai és palotái a 15— 25 éves adómentesség folytán Valóban gombainódra szaporodtak, tulteugést és a munkásnép oda-tó* dulls folytán social is bajokat is okozván. E fontos kérdés tehát az országgyűlés előtt fekszik immár, s csak pillanatnyi higgadt gon­ dolkodás és némi jóakarat kívántatik hozzá, hogy egyeb fontos parlamenti feladatok közepeit is haladéktalanul megoldassák a kérdés ; mert csupán azt kell legfeljebb két paragrafusban kimondani, hogy az 1868-ik évi XXII. törvény 23. §. oda módosittatik, hogy az újonnan épített házak után az említett városokban 10 évről 15-re terjed ki az adómentesség. ; * Ax ilykép látszólag elmaradt közvetlen adó­ veszteség helyett a kincstár bizonyos, hogy hason­ líthatatlanul sokszorosan többet nyer mindjárt kezdetben a közvetett adóbevétel-szaporodás által; később pedig a szintén emelkedő házosztály- és bázbér-adó folytán; nem is említve, amit pedig első helyen kellett volna említenünk, hogy a lendületes építkezés polgárosodottabb külsőt fog adni városainknak, s az ipar általán gyara­ podni fog. Kérésünk tehát oda terjed, hogy Nógrádvármegye országgyűlési képviselői most ragadják meg az alkalmat s lelkes felszólalás által teste­ sítsék meg a törvényhatóság igéit. Elismeréssel lesz ezért irányukban nemcsak Nógrádvánnegye, de az egész ország, mert a kérdéses hajt ország­ szerte érzik, gyógyítása is tehát országszerte fog méltattatni. Az a netáni ellenvetés, hogy az adóreformok különben is tervbe vétettek, az említett kérdés elodázására indokul nem szolgálhat; mert azzal várni tovább nagy veszteség nélkül lehetetlen. A nógrádvármegyei anyakönyvvezetők. A kinevezéseket a 'Hivatalos Közlöny * szept hó 20-iki száma hozta. E szerint kineveztettek : A balassa-gyarrnati kerületbe Reményi Károly bíró, h. Hummer Ferencz aljegyző. A vadker­ tibe Schneider György jegyző. A turopolyaiba Bory Károly jegyző. A lestibe Szurdusz Ferencz jegyző. A kosdiba Perényi István jegyző. A nagy-orosziiba Hayden Gergely jegyző. A romhányiba Zacskó Rezső jegyző. A diós-jenőibe Szabó Károly Jegyző. A szécsényibe Foglár Géza jegyző. A karancs-kesziibe Horváth Edmnnd jegyző. A lucziniba SeíTarovszky Samu ág. ev. tanító. A málnapatakiba Básthy Dezső jegyző. A csécseibe Kocsis Pál jegyző. A vanyarcziba Osztroska Lajos ág. ev. tanító. A salgó-larjániba Papp János jegyző, h. Kovács Antal aljegyző. A mátra-szőllősibe Navara János jegyző. A zagyva-rónaiba Szabó Imre körjegyző. Az alsóesztergáiyiba Hanulay János körjegyző. A hngyagiba Zímányi István körjegyző. A marczaliba Pass Gyula körjegyző. A dejtáriba Kasztovszky József körjegyző. A kékkőibe Kapor János kör­ jegyző. A zsélyibe Raák Rezső körjegyző. A varbóiba Géczy Károly hely, körjegyző. A szü­ gyibe Balás Dezső körjegyző. A Burányiba Zirnányi Jenő körjegyző. Á rétságiba Kovács Ferencz körjegyző. Az alsó-bodonyiba Potoczky Sándor körjegyző, h. Kaczián Gyula ág. ev, tanító. A felső-sápiba Ursprunger Pál körjegyző. A nógrádiba Kiss Sándor körjegyző. A nőtincsibe Mosonyi Gyula körjegyző. A penczibe Szájbert János körjegyző. A tereskeibe Lénárd Béla körjegyző. A verőczeibe Droppa Mihály kör­ jegyző. A borsos-berínkeibe Boncz Béla kör­ jegyző. Az endrefalvaiba Balás László körjegyző. A íitkeibe Schmied Károly. A karanesságiba Csíky Sándor bérlő. A nógrád-ludányiba Rosznáky István körjegyző. A szakaliba Gyiirky Gyula körjegyző. A megyeribe Snnyál Rezső körjegyző. A varsányiba Baross Imre ügyvéd. A lóeziba Mojzsik Péter körjegyző. A csalánba Wilwer József körjegyző. A rnppiba Radeczky Pál körjegyző. A vilkeíbe Krúdy Bertalan kör­ •) Hiit'xan tndjnk, hn/y Wrkerle Hrlntlor, mlniaztrr korában <• kérdéssel — »i adóreformok kere­ tében s/íntón foglalkozott i térré volt a vidéki vá­ rosok új házai ólén aa adómenteis^grt lo évről 20 évre terjeszteni ki. Vajha tehát az 4 tervezése fogadtatnék el, a mi míg jobb volna Nógrád vármegye szerény hatá­ rozatánál is. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. jegyző. A pincsibe Háger Lajos körjegyző. A poltariba Grimm Imre körjegyző. Az uhorszkuiba Mikula Pál körjegyző. A szinobányaiba Szabó Lajos körjegyző. A lónyabanyaiba Kossaczky Oszkár körjegyző. A gácsiba Hindulják Lajos körjegyző. Az abelov&iba Müller Károly kör­ jegyző. Az alsó-sztregovaiba Dudevszky Béla körjegyző. A diviiiyibc Pósa István körjegyző. A szennaiba Bankó Lajos körjegyző. A felsőtiszovnyikibe Dudev.-zky István körjegyző. A divény-orosziiba Králik Gusztáv körjegyző. A a tainasii kerületbe Semetke Bálint körjegyző. A rziráki kerületbe Kuzmányi György ág. ev. tanító. A palotásiba Burján István körjegyző. A lőrineziibe Schmidt Gyula körjző, li. Schmidt József nyug, körjegyző. A jobbágyiibu Kutalek Arthur körjegyző. Az ecsegibe Jenes Zoltán körjegyző. A bujákiba Honéczy Gyula körjegyző. A szenl-ivániba Horváthy Zoltán körjegyző, h. ifj. Szilassy István bíró. A berczelibe Géczy Béla körjegyző. A herédibe Tamaskovies Dezső körjegyző. A kálióiba Kuthy Gyula helyettes jegyző. A szandaiba Haban Gyula körjegyző. A fülekibe Szlovák István jegyző, h. Fodor Miklós pénztárnok. A czeredibe Czecza Imre körjegyző. A galsaiba Kovács Kálmán körjegyző. A hoinok-terenneibe Szerémy Károly körjegyző. Az. alsó-pálfalvaiba és felső-pálfalvaiba Okolicsányi István biró. A kis-terenneibe Borbás György körjegyző. A lapujlőibe Pethő Géza körjegyző. A ragyoleziba Faragó József h. körjegyző. A somosujfalusiba Maszarovits József közs. isk. tanító. A losoncziba Draskóczy Ede városi főjegyző, h. Wágner Sándor városi rendőr­ kapitány. A nándoriba Budaházy Zoltán kör­ jegyző. Az alsó-petényibe Czibor Ferencz kör­ jegyző. A nagybárkányiba Ivitz Mihály okleveles körjegyző. A látkapusztaiba Kramoliny Ferencz oki. gazdász. Czeglédi faiskola. Nehány napi Budapesten való tartózkodásunk után indultunk az alföldi hires gyümölcsvárosokba. Majdnem Czegléd határáig halmos, dombos a vidék. Czegléd fölött tárul fel szemeink előtt a valódi jelleg, — a végtelennek látszó rónaság,— szétszórva rajta fehérlő tanyák, — mint égen a csillagok. Habár Czegléd ez idő szerint — noha itt is van néhány tzer holdra terjedő homoki szőlő és gyümölcsös, — még nem állhat egy sorban Nagy-Kőrös és Kecskeméttel, —de van e híres Kossu'h-városnak egy másik nevezetessége, mely a két előbbi város méltó irigységet s Czegléd városának ez idő szerint határozottan a legnagyobb nevezetességét képezi: Unghváry László faiskolája. Nem egyszer tűnnek az újságolvasó közönség szemébe azok a nagy almák és körték, melyeken Unghváry László faiskoláját hirdetni szokta. Annyira megszoktuk már azonban a nagy dobot, a reklámot, hogy noha érthető kíváncsisággal, de másrészt kétely - és bizalmatlansággal is eltelve vágytunk látni e faiskolát Amint megláttuk azonban Unghváry Lászlónak e valóban nagyméretű telepét, kétségeinket nyom­ ban a csodálat, a legnagyobb mérvű meglepetés érzete váltotta fel. A kitartó szorgalom, vasakarat és szakértelem oly müvét láttuk itt, mely előtt ezennel hazafias készséggel emelek kalapot Minthogy pedig e faiskola megtekintése^ és az ott látottak utazásunknak egyik legkimagaslóbb pontját képezik, a közérdeknek vélek szolgálatot tenni, ha e tárgynál kissé hosszasabban időzöm. Tartozom ezzel az igazságnak, lelkiismeretemnek s a közgazdaság hazafias érdekeinek is, mikor Ungh­ váry László faiskoláját minden túlzás és nagyítás nélkül bemutatni szerencsém van. De vegyük a dolgot sorrendben. Mindenekelőtt az állomástól bejutva a főtérre, ott kocsisunk a népbank háza, ez ideig Czegléd egyetlen nagyobbszabású és palotaszerü épülete előtt állott meg, melyben mint mondta — van Unghváry irodája. Az épület sarkán egy valóban Ízléses és komoly elegantiával bútorozott irodába léptünk, hol egy megnyerő, rokonszenves külsejű fiatal úri ember, Unghváry testvéröcscse, — Unghváry Sándor fo­ gadott bennünket, ki az iroda vezetője s bátyjá­ nak igazán jobbkese. Az irodában 4 kisasszonyt láttunk szorgalmasan dolgozni, kik az iroda állandó személyzetét képezik. Ez irodában végzik a nagy­ szabású levelezést, itt készül a leltár, statisztika stb., mely a faiskola működésének alapja. A fa­ lakat a legnevesebb pomologusok, mint; Bereczky 8 Máté, Villási Pál. Gábor József, Entz Ferenci, Molnár István, Angyal Dezső olajba festett képei di-zitik. Ugyancsak a’, egyik falon egy sokatmondó jelige va i felírva: „Erős akaratnak mi sem áll útjában “ Utóbb meggyőződtünk, hogy e jelige Unghvárynál nem üres szólam, hanem a meg­ testesült komoly valóság. Még csak fokozódott kellemes meglepetésünk, mikor a fiatal Unghváry kjtélepbonozott a telepre az „öregnek , * hogy 2 vendég van itt Vasvármegyéböl, kik mindjárt in­ dulni is fognak a telepre. Lám a jelenkor o cso­ dás találmánya itt egészen otthonosan érzi már magat I A f.iDkolatelep a várostól mintegy */ t órányira lehet gyalogsorral. Kiérve a telepre, mindjárt fel­ tűnt egy torony magasságú s szálfákból összerótt állvány, melyről legközelebb az egész telep le lesz fényképezve ax uj és díszesen kiállítandó árjegyzék ózdijaira. Belépve a telepre, egy zömök s mintegy 40 éves egyszerű úriember fogadott bennünket, keresetlen magyar szívességgel. Csak­ hamar tisztában voltunk vele, hogy egy lázas te­ vékenységű, merész s magasröptű ambiciózus emberrel van dolgunk, ki egyedül a gyümöcsfa kultuszának él. Egyszerű nádfödeles házba vezetett bennünket, amilyen a telepen több is van a fa­ iskola ózdijaira. Nyugtot nem találva,« nagysze­ rűnek ígérkező látványtól, nyomban nyakunkba vettük az óriási telepet, melyhex foghatót még nem láttunk. Az egész faiskola, beleértve a 9 holdas régi telepet, 121 hold, mely terület igen czélszerü és díszes léczkeritéssel van körülvéve. A messze távolba vessző-táblák tömkelegét, labyrinthusát .láttuk azután magunk előtt a leg­ gyönyörűbb magonezok és oltványok millióitól el­ lepve. Szinte megdöbbenve álltunk a tömeg e szokatlan méretei előtt! Csak aki a dologhoz ért, az tudja némileg felfogni, hogy az erkölcsi és anyagi erőnek mily mértéke kellett e telep létre­ hozásához. — Hogy helyes fogalmat, nyújtsak e faiskola nagyságáról, tartalmáról és intensiv mű­ veléséről: beszéljenek az alábbi hiteles számok. Az egész faiskola áüO táblára van osztva, me­ lyekben jelenleg 15 millió magoncz, 800.000 oltvány van, most pedig 1,200.000 alvószemzés készül. 150— 000 munkás nyer itt állandó alkal­ mazást csoportfelügyelők vezetése mellett. A szem­ zés ideje alatt 80—100-an szemeznek, jobbára leányok. Jellemző, hogy a kényesebb munkákat mind leányok végzik. E faiskolában minden gyü­ mölcsnem jelesebb fajtái képviselve vannak. Egyes keresettebb gyömölcsnemek - és fajokból 6 —30.000 dib készlet is van, sőt a besztcrczei muskotály szilva, magyar kajszi baraczk, spanyol meggy a jövőben 50 — 100.000 drbig fog szaporittatni évenkint. E telepen tömérdek trágyát, dohánylevet és bordói keveréket használnak fel. — Saját sze­ meimmel láttam mint főzik nagy katlanokban a dohánygyárakból hozatott dohányhulladékota levéltetvek ellen való permetezéshez. Thanatbont a dohánygyárak nem termelhetnek annyit, hogy a szükségletet kielégíthetné, tehát ez utón állít elő ilyent Unghváry igen olcsón. A múlt évben 40.000 árjegyzék lett kibocsátva s 2400 rendelőt elégí­ tettek ki. A legközelebbi idényre Unghváry László •1000 megrendelőre számit s 3—400.000 oltványt remél eladhatni. Ha tudjuk, hogy a kontinensen legnagyobb s méltán európai hírű faiskolák köxül Angersben André Leroy faiskolája 52 hektár; — Metzmel­ lett a Simon Louis fréres-féle 47 hektár; — Berlin mellett a Spfith-féle 75 hektár s ha még megemlítjük, hogy e területek nem kizárólag gyümölcsfák nevelésére szolgálnak: úgy méltán elmondhatjuk, hogy Unghváry faiskolája már is nemcsak hazánkban, hanem egész Európában egyike a legnagyobbaknak. De Unghváry itt még nem áll meg, hanem a meglevőhöz még akkora terü­ letet bérelt, hogy faiskolája 233 hold terjedelmű legyen. Ekkor az óriási faiskola egészen a Czegléd— kecskeméti vasntig fog érni r tán rövid idő alatt e vasúttal külön vágány által lesz összeköttetésbe hozva. Ezenkívül Unghváry egész faiskoláját saját rendszerű tramvay-vasuttal, vízvezetékkel stb. sze­ retné ellátni. Az egész felfogott terület talaja mezőhomok, mely alatt, mint állítják, agyagos réteg van. E homoktalaj nagymennyiségű vizet képes befogadni s azt a hajcsövesség elméleténél fogva úgy látszik jól meg is tartja. Tekintve, hogy e homokföld, mely alul mégis elég kemény, — meg losx rigolirozva, azután pedig megázva — gyors növést eredményez ugysnannyira, hogy Unghváry László­ nál a 2 éves fa akkora, mint másutt a 3—4 éves. A homokbuezkók egyengetóse, tömérdek más �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 4 munka és sok ezer szekér trágya kellett ahhoz, míg ea a (Öld oly kiválóan alkalmassá tétetett a fa nevelésére. A kilünó ée szakszerű goudoiás mellett a fák nemcsak gyönyörű növésüek, hanem a peroaospórának, levéltetúnek csak csekély nyoma van. Nagy is a kereslet e gyümölcsfák után s épen e körül­ mény folytán e faiskolában 2—3 évesuél idősebb fa alig van. Mint Unghváry állítja, a kikerült csemeték bárhol is egytöl-egyig megerednek. Ezen kiváló eredmény ugylátszik a homoktalaj saját­ ságából ered. Az egész faiskola mértani pontossággal van felosztva s a sorok végig az egész telepen a pedánsságig egyenes vonali képeznek, a mire a tu­ lajdonos büszke is, lévén ő maga a megtestesült pedáns lelkiismeretesség minden dolgában. Tisztá­ ig tekintetében e mintaszerű faiskoláról el lehet mondani, hogy a faiskolában található összes gazt egy ember könnyen elviheti a hátán. A faiskola munkáltatása, a befektetés évenkint mintegy 36—40.000 irtot igényel s már e szem­ pontból is fontos és áldásos sociális missiót telje­ sít Czegléd vidékén e telep fenntartása, melyet első sorban Czegléd városának kellene tudomásul venni s e körülményt méltányolni. Daczára azonban, hogy o faiskola már közel félmillió frt értéket képvisel, Unghváry László szegény ember, ki minden jövedelmét faiskolájába fekteti. A semmiből, hitel utján, — bérelt földön hosszas küzdelmek után hozta létre nagy művét Az ő munkás élete valódi lánczolata a sorvasztó, idegromboló küszködésnek, — válságos pillanatok­ nak. Az ő élete valódi tusija volt a szellemnek az anyaggal, az eszmének a pénzzel, — hol egyik, hol a másik kerekedve felül. — Mert ne gondol­ juk, hogy Unghváry ünnepelt fia, dédelgetett szemefénye Czegléd pénzvilágának, kik tán a legna­ gyobb mértékben támogatták volna anyagi küz­ delmeiben! Nem, a kislelküség, rövidlátás — utóbb talán az irigység is, — nem egyszer állí­ tották ez embert krízis elé. Tekintve pedig, hogy a gyümölcs adja e vidé­ ken nemcsak a kenyeret hanem a közvagyonosodásnak is kinpadhatlan forrása: — Unghváry László faiskolája egy fontos nemzetgazdasági tea­ lep, — különösen az alföldi vidéknek valóságos közkincse. — így állván a dolog, még a kormány közegeinek is a legmesszebb menő támogatásban kellett volna a vállalatot részesíteni, ahelyett, hogy arról tudomást sem vettek. Unghváry azonban nem csüggedt nem esett el, sőt e vasakaratú ember az élet harczában mint­ egy megaczélozva törhetlen lelkét — csak újabb meg újabb dolgok létrehozásán fáradozik. A fiiikola-kultura terén egy phenomenális jelen­ ség ő, ki élő bizonysága annak, mire képes egy ember. Szinte nehéz szavakat találni Unghváry László rendkívüli akaraterejének, élelmességének s szinte fanatikus lelkesedésének kellő jellemzésére. Büszkeséggel s dagadó önérzettel tekinthetünk e tősgyökeres magyar emberre, kiben én a magyar faj őserejét — életrevalóságát látom kifejezve. Most pedig, mielőtt egyelőre búcsút vennék utazásunk legérdekesebb emlékétől, szivemből kívá­ nom : az Isten Unghváry Lászlót hosszú élettel, tartós egészséggel áldja meg, bogy ő, ki a ma­ gyar közgazdaság érdekében annyit tett és oly hervadhaUan érdemeket szerzett eddig, még több hasznot és dicső-égét szerezhessen hazájának, — anyagi jólétet hálát és elismerést önönmagá­ nak 1 Kondor Ferenc , * mintha lejárták volna magukat, senkinek sem kellenek. De ez nem is lehet másképen. Azok a világboldogitó eszmék, melyek a franczia forra­ dalmat megelőzték, nem váltak be, a gyakorlati élet meghazudtolta azokat s Madách Ádámja sivár, kétségbeesett lélekkel tekint le a vérpadról a szabadság ton népére. A lezajlott forradalmak után az ötvenes években fellép a reaktio. A népek s egyesek euthusiasiniuát kiértsék, közöny, kétely s az élvezetek hajhászása váltotta fel. Mondják, hogy Pária népe soha sem élt oly vig napokat, mint a forradalmak után. Ily viszonyok között a legsajátságosabb eszmék s világnézetek vetődnek a felszínre. Schopenhauer pessimismusa. mely szerint az élet nem egyéb, mint fájdalmak és szenvedések végnélküli lánczolata, a művelt körök legkedvesebb csemegéjévé lön. Comte Á. materialismusa a kételgő s a tudomány újabb kutatásai következtében megzavart elmék álfáig mint való igazság hirdettetett S ezen világnézetek az irodalom s művészet terén is elnyerték vezérszerepüket. Byron s Tolstoi megragadó közvetlenséggel tárták fel az emberi lét hiábavalóságát s a megsemmisülés boldogsá­ gát Zola materialismusa a legdurvább s legalja­ sabb oldalról mutatja be nekünk az emberállatot. S ezen eszmék, világnézetek, a mily hamar fel­ tűnnek s megjárják diadalmas kőrútjukat a müveit világban, oly hamar el is felejtetnek. Az emberek figyelmét ismét más dolgok kötik le, melyek érdekeseobeknek, vagy a komoly szemlélődő előtt a ku­ tatott igazságnak megfelelőbbnek látszik minden előbbi világnézetnél. S Madách embere, habár az elébb még keservesen csalódott, ismét remél s a leikébe vésett isteni szavak .küzdj és bízva bízzál,** új eszmék megvalósítására késztetik őt Ma már a pestimistikus világnézet lassanként lejárja magát, az emberek szivébe visszatér a remény s futnak egy fantom után, hogy később annál inkább csalódjanak. Értem a socialismust A mai társadalomnak sok égető kérdése van, mely megoldásra vár, sok hiánya, melyet többé takargatni nem lehet, de nem is tanácsos. Ennek a beteg társadalomnak a szétrobbantására törekszenek e socialisták, melyet ők romlottnak s javíthatatlannak tekintenek. S milyen lesz a socialismus új állama, új társadalma ? Fel akarja használni az ezredéves kultúrának minden esz­ közeit, de azt, a mi a kultúrát megteremtette, a vallást, mint haszontalan szerszámot ■ eldobja s legszentebb érzelmeit kitépi az emberek szivéből. Létezhet-e ily társadalom ? Erre a történelem még nem adott példát! Irtózat a vallástól, ez a mai modern világnézeteknek, társadalmi elméle­ teknek a közös nyavalyája. Nem kell az a világ­ boldogítóknak, mert agyrémeik megvalósításának útjában áll. De bár miként is áll a dolog, a felmerült társadalmi problémákat, philosophiai elméleteket komolyan kell vennünk. Nem egy ember találmányai azok, hanem milliók lelkében él a vágy: az emberiség sorsán enyhíteni. S e milliók örömmel vetik magukat a vallástalan socialismus karjai közé s mint a futó tűz terjed az új tan a vén Európa minden népei körében. Ma már lehet mondani, csak a socialistáknak van hitük. Fanatikus hitük a létesítendő uj társa­ dalomban. Maga a társadalom, de különösen vezérférfiai vannak hivatva arra, hogy a felmerülő társadalmi nézeteket tisztázzák, eszméit nemesít­ sék a igy a munkálkodást és gondolkozást a józan útra tereljék. Zs. P. áll. tanitó. Társadalmi eszmék. Csodálatos időket élünk. Az általános, rohamos előrehaladás nem engedi, hogy egy dolog felett csak rövid ideig is elmélkedjünk. Mindig újabb és meglepőbb találmányok és eszmék kötik le figyelmünket. Még apáink a gőz és szén korsza­ kában éltek, ma már azokat lassanként kiszorítja a villamosság. Még a múlt század végén e jelszó alatt: .Szabadság, testvériség s egyenlőig" Enrópa miveit népei fegyvert ragadtak, hogy az államot, a társadalmat reformálják, ma ugyanazon jelszó alatt annak felforgatásán törekednek. A sok ta­ lálmány, aj eszmék, melyek egymást rohamosan váltják fel, blazirttá, jó lakottá tették a század gyermekét; nincs semmi, a mi nemesebb fellán­ golásra buzdítsa az egyest és az egész társadal­ mat; azok a nemes ideálok, melyek . évezredeken keresztül világító oszlopai voltak az emberiségnek, Losonczi hirek. Lononcz, 1995. szeptember 29. Vidékünk leendő anyakönyvvezetői a múlt hét elején be lettek híva, hogy a szükséges magyará­ zatokat, utasításokat meghallgassák. Hisszük ennél­ fogva, hogy pontosan kezdik meg ebbeli műkö­ désüket s úgy vidékünk közönsége, mint a köz­ igazgatás intézői meg lesznek nyugodva ezen újabb foglalkozásukkal is. Minthogy a jövő csütörtökön, vagyis okL 3-án tartja városunkban a Felső-Magyarországi Közmű­ velődési Egyesület évi közgyűlését, ennek méltó fogadtatása czéljából dr. Plihta Soma, tb. megyei főorvos elnöklete alatt egy rendező bizottság ült össze, a melyen mindenekelőtt jelentést tett rendőr­ kapitányunk abbeli eljárásáról, a mely szerint ezen egyesület központján Nyitván megjelenvén, ott az igazgató bizottság körében azt az értesítést vette, miszerint az egyesület elnöke gr. Károlyi 1895. szeptember 29. István családi gyásza miatt nem jelenhot meg, a mi fájdalmas tudomásul vétetett; továbbá bemu­ tatta azon tagok névsorát, akik a gyűlésen leendő megjelenésüket az elnökséggel már is tudatták. Ezen közlés folytán szálásoló bizottság lett min­ denekelőtt kiküldte. Ezenfelül meghívók nyomtatása is lett elhatározva, mely meghívók ország­ * szert fognak szétküldetui. Végül ősszeirattak azon férfiak nevei, akik számára a közebédhez és színi előadáshoz szóló tiszteletbeli jegyek tartatnak fenn. A közebéd-jegy különben 4 frt. Az uj színház meg­ nyitása ez alkalommal fog megtörténni, jelezhetem, hogy a „Prologot” Várnái Antal felkérés folytán irta s az ünnepélyen ő is jelen lesz. Ez alkalomból a Felső-nógrádi közművelődési egyesület is tartotta bizottsági ülését. Tárgyai voltak: az országos gyűlés üdvözlése, melylyel Török Zoltán polgármesterünk bízatott meg. Szóba került, hogy egyesületünk ne olvadjon-e be az országos egyesületbe. A megállapodás az, hogy mi jobban ismerjük vidékünk szükségeit, sem mint azt egy távoli központ férfiai tehetnék, ez indokoknál fogva czélszerűbbnek látják a be nem olvadást. Szóba került, hogy a pánszláv-lapok kiküszöbölése czéljából inditványoztatni fog a nagy gyűlésen, miszerint minden községbe hazafias tót lapok nehány példányának küldése eszközöltessék. E héten különben szüreteket is tartottunk. A néhány év óta telepitett szőlőhegy meghozta az idén első termését A mennyiség, természetes, hogy holdanként legfeljebb egy-egy puttonyszámra tehető, a termelő tulajdonosok azonban már ez eredménynek is annyira örültek, hogy a szüreti meghívott vendégekben és a kellő mulatságban nem volt hiány. E tekintetben különösen Pokorny Lajos nyaralója tűnt ki, a hol kedélyes társaság mutatta meg, hogy mily élet lesz szőlőhegyünkön a jövőben, ha a lilloxera bele nem üt. A mely szerencsétlenség, Irogy távol maradjon tőlünk, — a toasztokban is elfohászkodtuk. Hirek és különfélék. Vármegyénk főispánja e hó 26-én larlotta meg a számonkérő széket a vármegyeház kis­ termében s a legnagyobb megelégedését fejezte ki a látottak s a tapasztaltak fölött. A hivata­ los teendők elvégzése után egy minden izében megkapó jelenet következett. A főispán felemel­ kedett elnöki székéről s a tisztikarhoz közvet­ len és meleg hangon beszédet intézett. Kije­ lentette, hogy a mai számonkérő szék az utolsó, melyet tart. Ez ünnepélyes pillanat behatása alatt kedves kötelességének ismeri, hogy őszinte köszönetét nyilvánítsa azon, valóban odaadó ragaszkodásért és szerétéiért, melyet több mint hal éves működése alatt a tisztikar részéről mindenkor tapasztalt. E benső jő viszonyt a maga részéről nem tekinti a hivatalos állástól való megválással megszűntnek és bizton hiszi, hogy azzal a tisztikar részéről, mint magán­ ember is találkozni fog A főispán búcsúszavai mély benyomást tettek a tisztikarra, mert annak minden egyes tagja őszinte tisztelője és hive volt a távozó főispánnak A mit minden­ kinek szeméből ki lehetett olvasni, annak adott közvetlen kifejezést ékes szavakba fűzve a vár­ megye főjegyzője: Tihanyi Ferencz. Melegebb s őszintébb hangon még nem hallottuk őt beszélni, minden szavából kiérzett, hogy nem a tisztvi­ selő, hanem a szív embere beszél. Szavait gya­ kori helyeslés szakította meg; mely viharossá vált, midőn azon meggyőződésének adott ki­ fejezést. hogy Nógrádvármegyének olyan főis­ pánja, mint gr. Degenfeld Lajos volt, a ki oly kiváló tapintattal, szívélyes modorral tudott a törvényben biztosított jogaival élni, nem lesz többé. A tisztikar sohasem fogja feledni a fő­ ispán kormányzatának idejét s azon Őszinte ragaszkodást és szeretetet, melynek léptennyomon kifejezést adni igyekezett, meg fogja őrizni a távozó részére is. «Isten tartsa meg Méltóságodat családja körében számunkra to­ vábbra is!» — fejezte be emelt hangon beszé­ dét a h. alispán és bizony utána mondta azt a jelenlevők közül mindenki őszintén, híven és igazán. A főispán moghatoltan szorított ke­ zet a szónokkal s a tisztikar lelkes éljenzései között távozott cl a teremből. Baltik Frigyes püspök, pár nap előtt, mint a b.-gyarmati ág. hitv. ovang. egyház lelkésze, látogatást tévén az itteni kir. törvényszék és kér. fogházban, az őt kalauzoló kir. ügyész dr. �1895. szeptember 29. Megyery István előtt kijelentette, hogy a rabok vallási érzületének ébrentartása és erkölcseik javítása ezéljából, épületes, jó könyveket aján­ dékoz a fogháznak. Utánzásra méltó példa. Esperest meghívó. N't. Svehla János nógrádi ev. főesperes. a következő meghívót küldte e napokban az ev. egyhazakhoz: <Van szerencséin a Nt. egyházközségnek tudomására hozni, hogy a nógrádi ág. ev. egyházmegye folyó évi októ­ ber hava 1-én d.-e. ti órakor Losonczon, a szokott helyen rendkívüli egyházmegyei köz­ gyűlést fog tartani. Tárgyai: 1. Jelentés az egyházmegyei elnökségre beérkezett s felbon­ tott szavazatok eredményéről. 2. Ngos Bcniczky Árpád ujonan megválasztott egyházmegyei fel­ ügyelő úrnak beiktatása. 3. Az egyhm. elnök­ ségnek, illetve tisztikarnak megválasztása czéljából netán szükségeseknek mutatkozó intéz­ kedések megtétele. A Ni egyházközségnek kül­ dötteit ezen egyhm. közgyűlésbe ezennel tisz­ telettel meghívom > Az iktatási díszközgyűlésre Alsó-Nógrádból is számosán mennek Losonezra. Esküvő. Budai Plichta Kornél fülek-járási szolgabiró, tegnap, szept. 28-án vezette oltár­ hoz Újhelyi Szilárdka kisasszonyt, Újhelyi Boldizsár b.-gyarmati kir. törvényszéki biró szeretetre méltó kedves leányát s városunk egyik kiváló szépségét Az esketést a b.-gyar­ mati ág. ev. templomban Baltik Frigyes püspök úr ő méltósága végezte, lendületteljes megható szép beszédet intézvén a fiatal párhoz. Tanuk voltak: Pongrácz György és br. Bultlcr Frigyes. Zavartalan boldogságot kívánunk a kedves, fiatal házaspárnak! Izraelita polgártársaink tegnap ünnepelték a legnagyobb vallási ünnepüket, — az engesztelés napját E napon a zsidók étlen-szoinjan 24 órán át böjtölnek a csillagok fpltűnéseig és kora reggeltől fogva naplementéig a templom­ ban töltik idejüket áhitatos könyörgések között Az idei ünnep alkalmával kellemes meglepe­ tésben is részesült a templomlátogató közön­ ség, amennyiben Schönfeld Miksa, helyb. bútor­ kereskedő és asztalos, egy általa készített igen szép kivitelű és értékes papi ülőhelyet ajándé­ kozott egyházának, mely egyik díszét fogja ké­ pezni a szép zsinagógának. A hitközség tagjai — természetesen — örömmel vették tudomásul hitsorsosuknak ezen követésre méltó kegyeleti tényét és a szép ajándékért jegyzőkönyvileg fognak köszönetét mondani az adományozónak. Egy jóizlésú kanonok. Koszival István esz­ tergomi kanonok a «.Magyar Állam * czimű klerikális lapot, a herczeg-primás ellen követ­ kezetesen folytatott nemtelen támadásai miatt visszaküldte, s annak olvasásától a vezetése alatti papnövelde növendékeit is eltiltotta. Akadt végre egy jeles férfiú, aki bátor lélekkel sze­ mébe mer nézni annak a gonosz áramlatnak, mely eddig terrorismusa alatt tartotta a róm. kath. papságot. Renitens ág. ev. egyházmegye. A liptómegyei ág. ev. esperesség — mint a ,M-g“ Írja,— e hó 23-án, Lipté-Szent-Miklóson megtartott gyű­ lésén a liptói pánszlávok újra kitettek magukért. Az egyházmegyei gyűlésnek két tárgya volt. Az egyik a Balassa-Gyarmatra távozott Baltik püspök búcsúzó levele, a másik a tiszai egyházkerületnek a f. hó 26-án Miskolcion tartandó közgyűlésre küldendő képviselők megválasztása. A pánszláv többség kimondotta, hogy Baltik püspök búcsúzó levelét egyszerűen tudomásul veszi, azt jegyző­ könyvbe nem igtatja, rá válaszolni nem fog, az uj kerületi beosztás ellen pedig akként tiltakozik, hogy a kerületi közgyűlésre képviselőket sem küld. Ezeket a határozatokat azonban mégsem egyhan­ gúlag, hanem 24 szóval 14 ellen alkották, persze a tőlük már megszokott szenvedélyes és főleg az .áruló" Baltik pflspökellen való kíméletlen kitörések után. Csobrda lelkészt, ki kijelentette, hogy inkább baptisztává, vagy nazarénussá lesz, semhogy az uj kerületi beosztásba belenyugodjék — szenvedélyeskedéeeért még az elnöklő, szintén túlzó es­ peres is rendreutasitotta. A kisebbség a határo­ zatok ellen fellebbezett Vasúti ügyek. Az IpolyvöigyésSelmcczbánya közt s ezen át Garumberzenczéig vezettetni tervezett vasúti vonal közigazgatási bejárása Rndnay Béla hontvárrnegyei főispán elnöklete alatt e hó közepén beterjesztetett. A bejárás­ nál resztvettek: Vértesy Kálmán miniszteri titkár, Spónyi Kálmán miniszteri tanácsos, Tiszai Kálmán vasúti felügyelő, Götlinnn János főellenőr, l’odhaíszki Alajos főliadnagy, Kuttner Kálmán kultúrmérnök, Czibulya László várme­ NógrádiLapok és Honti Hiradó. gyei főjegyző, br. Nyáry Alfonz h. főszolgabíró, Pinka Sándor és Skrovina Mátyás főszolgabirák, Szitnyai József seltneezi főpolgármester és Kinyovszki Sándor vállalkozó mérnök. E vasút felelte érdekli Nógrádvármegye közönségéi is. Fényes elégtétel Széesény város bírójának I A legritkább események közé tartozik a szept. 17-iki képv. testületi gyűlés egyik tárgyát képe­ zett, Pintér Sándor ügyvéd által Buszinkó Antal városbiró ellen egy évig folytatott bünfeuyitöQgyben felolvasott harmadfokú (kúriai) felmentő határozata. A képviselőtestület Kuszinkó Antal városi bírónak a város érdekeinek megóvásánál tanúsított ernyedetlen buzgalmáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg. Ki lesz a FMKE titkára? Eddig Lőrinczy Györgyről, a <Gömör-Kishont> szerkesztőjé­ ről volt szó, most azonban több vidéki lap, különösen a beszterczebányai «Felvidék * hoszszabb czikket közöl Meskó Pál, a nyitrai gaz­ dasági egyesület derék titkáriinak megválaszta­ tása érdekében, hangsúlyozván, hogy az egylet anyagi helyzete egy különálló titkári állást meg nem bir, s a titkárnak az ügyvezetőség mellett kell lennie. Igen nyomós érvek ezek, melyek a losonczi október 3-iki közgyűlésen méltán megszívlelendők lesznek, annyival inkább, mert Mesko igen ügybuzgó tehetséges férfiú, aki díszére válnék az egyletnek. Gymnasium! hírek. Nemcsak Magyarországon állítanak fel, — igen helyesen — uj és uj gymnasiumokat, mint e hó közepén is Műkőn, Gsanád vármegye székvárosában Dessewffy Sándor püspök bőkezűsége folytán átadtak az ifjúság nevelésére egyet, Pápán pedig a ref. kis gymnasiumot változtatták át, illetve bővi- . tették ki főgymnasiummá; de még a jámbor muzulmánok fővárosában Konstantinápolyban is szaporodnak e legjobb tanmódú középisko­ lák; igy olvassuk, hogy az osztrák lazaristarend Galatában, Konstantinápolynak a kis-ázsiai oldalon fekvő elővárosában, hol már eddigelé is létezett a lazaristák által fentartott fiú- és leányiskola; továbbá osztrák- és magyar árva­ ház; most e rend gymnasiumot is létesített. A tanterv ugyan az, mint nálunk; a tannyelv azonban német, mert osztrák lazaristák más intézetet nem is állítanának fel. Számolnak azonban a helyzettel, tanítván az intézetben a franczia- és török nyelvet is. A francziák-és olaszoknak régen van már Konstantinápolyban gymnasiumjok. A lazaristák kétségkívül nagy érdemeket szereztek maguknak a jelzett uj is­ kola létesilése által, mert az hathatósan elő fogja mozdítani a konstantinápolyi osztrák és magyar gyarmat érdekeit. Honvédeink ünneplése. Múlt vasárnap, mint röviden már jeleztük, az Őszi hadgyakorlatokból — Nyitráról — hazaérkezett honvédőinket, a haza és trón védelmére irányuló munkában fáradt hadfiakat, Balassa-Gyarmat polgársága a vasútnál lelkes fogadtatásban részesítette. Több mint ezerre tehető a vasúti indóházban megjelent közönség száma, köztük sok szép nő, a tiszt urak és vitézek rokonai, ismerősei, stb. Midőn d.-u. 4 óra 40 perczkor berobogott a szokatlan hosszú, külön katonai vonat, a szép nyári délután levegője betelt a harsogó éljenek­ kel ; majd Reményi Károly, városbiró lépett a zászlóalj parancsnoka Szkaliczky százados elé, s alkalmas rövid szavakban kifejezést adott a polgárság méltányló gondolkozásának és me­ leg érzületének; mire a parancsnok úr vála­ szolt köszönőleg, katonásan, szépen; s megkez­ dődött a napbarnitotta 600 főnyi lionvédzászlóalj bevonulása a közeli laktanyába, hol a legénység részére a város közönsége frissítőről is gondos­ kodott. Csak elismeréssel vesszük tudomásul a polgárság ily szép egyetértést tanúsító eljárását. Ellenőrzési szemlék. A közös hadsereg kö­ telékébe tartozó szabadságolt állományú kato­ nák ellenőrzési szemléje Balassa-Gyarmalon f. október hó 14. és 15-ik napjain fog a város­ házán megtartatni. Az utószemle november 20-án Losonczon lesz. A honvédség állományába tartozókra nézve pedig október hó 8-án fog az ellenőrzési szemle ugyancsak B.-Gyannaton a városházán, — mig az utószemle Beszterczebányán november hó 22- én megtartatni. Az anyakönyvvezetők ostrom alatt állnak, még ugyan nem a házasulandók, de az ország rnegszámlálbatlan váltakozói részéről, akik mind­ annyian ajánlgatják nékik alkalmi munkáikat. Ö Felsége a király arczképét; n törvény és rendeletik tárát; bélyegzőket, atillát, magyar 5 csizmát; hivatal-feliratot; a házasuló felekhez intézendő beszédeket s még Isten tudja mi mindent. Hát hiszen egy és mást azokból czélszerü is megrendelni; de sok oly dolgot kinálgatnak, például Budapestről, mit az iparos provinciális városokban ép oly jól s olcsóbban elkészítenek, mint Bpesten. Például láttuk, hogy Márkus Samu balassa-gyarmati festőmester az itteni anyakönyvvezető hivatal részére, az ország czimerével ellátott igen díszes ércztáblát festett, melyen nemcsak a hivatal megjelölése, de a hivatalos órák is szembetünőleg olvashatók. Az anyakönyvek és a sok jegyzőkönyv, nyom­ tatvány és iratjegyzék részére pedig — miután azokat semmiféle más hivatalos irattal együtt kezelni nem szabad, alkalmas iratszekrényeket bármelyik ügyesebb asztalosunk készít, atillát pedig szabóink varrnak; csizma elő sem lévén irvá, bátran elmaradhat. Betörés. S.-Tarjánban szept. 24-ére virradó éjjelen ismeretlen tettesek betörtek a vasgyári kolónia pénztári szobijába, azonban alaposan felsültek, mert nehány értéktelen irományon kívül egyéb érték nem állt szolgálatukra. A tetteseket erélyesen nyomozzák. Érdekei esemény fog a fővárosban néhány hét múlva végbemenni. Ugyanit október 16-ától 194g tartják meg a „Magyar oaztálysonjáték * első húzását. A húzás a kormány felügyelete és egy királyi közjegyző Jelenléte mellett a fővárosi Vigadó termében nyilvánosan fog megtörténni. ÉrtesQlésUnk szerint a húzás menete a következő lesz: Két szerencsekereket állítanak fÖUAz egyik az úgynevezett szám-kerék, a másik pedig a nyeremény-kerék. A számok mind össze vannak so­ dorva és egyenkint külön hüvelybe rakva. E számok pontos felülvizsgálása után a 100.000 egymást kővető számot beteszik a számkerékbe, mert 100.000 sorsjegy van kibocsátva. A nyereménykerékbe pedig 10.000 ezédulát tesznek, melyeknek mindenikére egy-egy nye­ remény van főlirva Ezután mindenlk szerencse-kerék­ hez két-két árvafiut állítanak és a kerekeket alaposan megforgatják, hogy a belerakott számok jól összeke­ veredjenek Erre az egyik árva fiú a számkerékből ki­ húz egy számot és átadja a mellette álló árvafiunak. Ez viszont kinyitja a hüvelyt és a benne lévő számot ki­ véve, hangos kikiáltás végett átnyújtja egy hivatalos személynek. Az igy kikiáltott szám a nyerő sorsjegy száma. De hogy mennyi nyeremény esik erre a számra, azt csak közvetetlenül utána tudjuk meg- Most ugyanis a nyeremény-keréknél álló árva fia húz ki egy számot és átadja azt a mellette álló másik árvafiunak, ki a hüvelyt kinyitja és átnyu|tja egy másik tisztviselőnek, ez a czédulán álló összeget kikiáltja- Ez az a nyeremény, mely az előbb kihúzott sorsjegy számra esik. Az ily mó­ don összetartozó két számot egymáshoz fűzik és azonnal Jegyzőkönyvbe veszik. így folytatják az eljárást mind­ addig, a mig a nyeremény-kerékben lévő 10.000 számot mind kihúzták. Ekkor ngyanls be van lejezve az első sorshúzás. A számkerékben visszamaradó 90.000 ssámot pedig hivatalosan lezárják és lepecsételik, mert ebből fogják ez évi dcczember 6-ától 14-ig az „Osztály­ sorsjáték1' második húzását megtartani, mely alkalommal 21.499 nyereményt húznak ki, összesen 4.832.000 korona értékben. Ez az „Osztály-sorsjáték ** búzásainak meneté. A húzások iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, a mint az első magyar „Osztálysorsjáték" sorsjegyei is nagy népszerűségnek örvendenek. Az irántuk nyilvá­ nuló nagy érdeklődés következtében — s miután esak 100.000 darab sorsjegyet bocsátanak ki — előrelátható, hogy még az első húzás előtt az összes sorsjegyek el­ kelnek. * Oastályaorejáték. Az 1896. ezredéves kiállítás alkalmából kibocsátott, első, államilag eagedélyezett ma­ gyar osztálysorsjáték jegyei B.-Gyarmaton, az „Adrim! blaloalló társulat1* féflgynökségéeél le kaphatók. Fogorvosi rendelés B.-Gyarmaton. Med. dr. Stein Ármin orvos-sebész-tudor a Kossuth-utezában lévő lakásén ezentúl fogbetegek részére is rendel. Foghúzás kívánatra előze­ tes érzéstelenítés mellett. Fogtömés (cement-, amalgam-, arany plomba) a foggyógyászai je­ lenlegi tudományos nívóján, a modem fog­ technika eszközeivel. Mindennemű fogbetétek. Irodalom és művészet Millenniumi történet As Athenaeum r.-lársaság ki­ adásában megjelenő „A magyar nemzet története ** esimfi tiz kötetes nagy munkának (millenniumi kiadás) har­ madik kötetéből, mely az Anjouk-korának leírását tar­ talmazza Pór Antal kitűnő történetírónk tollából, most kerültek könyvpiacára az imént megjelent 88„ 89. és 40-lk számú füzeteket, melyek bizonyára nagy figyel- �Nógrádi Lapok éa Honti Hiradó, 6 mt fognak haitni pxxxr kivitelű müiueltekleteikkcl é» ’ pompás Movegképeikkel. melyek m élénk tollal éa bá- aalatoa UqnUmerettel megírt txüvejvt illnxxtríliák. Mint aómvllékivtek vannak a AUethaa caatoiva: .Ura * watKM Ttsturettu világhírt! foatméajra után, uielynek anéatüe Vtlcncxébea, a tlogek * l»bu> ip ot öriitetik, továbbá a .Uber de téptem tignú * cxiroQ kéziratból „Borbála királyné, mint Veatu-; ezen kivOl Matejkooak képd után „Nagy Lajta király' * éa .UJ.. Kár mér lengywl király , * valamint .Hedvig lengyel királyné * arcakápái; aa aaabeaai kjUjteménybói JV. Rudolf oaztrák * herring anzképa éa a Saent-Oyiirgy vitézek rendjének nzabályai 1396-ból — rendkivtii «zép kivitelé baaonmáa a magyar nanoeti múzeumban örxött eredeti után. A aaámot aaévrgkép felsorolása hosszadalmas lenae, de a apóvegképek kézéi mégia ki kell emelnünk Székely Árpád eredeti rajzait; az egyik .Nápoly, a Caatel Nouvo éa Caatel Sant'Elmo , * a másik .A capuai kapu Ná; * peiyfom .Bologna-, .A vároabáza hadovában-, tonagyon sikerültek .Canoaa * éa Salerno- tájké­ pet :ax .A^uüejai síkság ; * .Szent-Sunon koporsója * Zárában éa .Nagy Lajos fogadalmi képe * a minaczelli templom kitteáte róhat >tb A 39-ik füzetben megkezdő­ dik aa .Anjeak-korinak * negredik könyve, mely ,MaglMgWÜig fénykorának- leírása. Ea a koraiak reánk nézve annyiban ts érdekes, mert a renaisaance-korazak, mniv a következő száladban egész Európát megújította, itt indul meg Magyarországon. Ugyancsak akkor jelen­ nek meg a hódító törökök al&aziir az aldunai vidéke­ ken, a boanét aztán a kővetkező századokban lángba borítják Európa keletét. A díszes füzetek ára 30 kr. Elötaetáe negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr., félévre (M ftUst) 7 frt 20 kr. Ax előfizetők minden szombaton egy-egy füzetet kapnak. Gyászrovat. Pick Antal bányagróf, Selmeczbányán e hó 17-én munkás életének 73-ik évében jobblélre szenderűlL Péch Antal a magyar bányászati irodalom megteremtője volt s több jeles mun­ kával gazdagitá a magyar bányászati irodalmat | A boldogultban az országos magyar bányászat és kohászati egyesület alapítóját, Selmeezbánya pedig egykori országgyűlési képviselőjét és dísz­ polgárát gyászolja. I , ! i . j I , Gazdászat. Sőrárpa-kiállítás. Az országos magyar gazdasági egyesület által rendezett sörárpakiállitás bíráló bizottsága az állami arany-érmet mint első dijat dr. Ofnor Oszkár leszenyei birtokosnak Ítélte oda chevalier árpájáért. Állami ezüst-éremmel lelt kitüntetve Ivánka Oszkár i (Kis-Túr) hasonló árpája; bronz-éremmel Kubinyi Márton (Erdő-Tarcsa), dr. Suhajda István (Kis-Ecset), gróf Chorinszky Igó (Hontinegye, Patak-puszta) és Bartakovits Ágost szintén (Hontmegye, Egyház-Maróth) chevalier árpája. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vöröslóhere e héten is kevés forgott, mert a je­ lenlegi árak mellett a termelőknek nem igen van kedvök az eladáshoz. Mihelyt az erdélyi termés piaczra fog kerülni, ennek hihetőleg szilárd irány­ zat és áremelkedés lesz a következménye. Luczerna e héten nem igen lett ajánlva és ez a kevés is csak kisebb tételekből állott, őszi vetésre való magvaknak, bükkönynek, borsónak, mustárnak stb. jó kelendősége van. Jegyzések nyersáruért 100 kilonkint Budapesten: őszi borsó 6 frt 50 kr. őszi bükköny 8—850 fit Homok-bükköny 14—1450 frt Bibor-here 18—20 frt 2880—1896. tk. szám. Árverési hirdetményi kivonat A rétsági kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Schik Bernét váczi lakos végrehajtatónak Eckstein Lipót és Deutsch Janka végre­ hajtást szenvedők elleni 198 forint tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék (a rétsági kir. járásbíróság) területén levő, Nógrád község határában fekvő, a nógrádi 781-dik számú telekjkönyvben foglalt, Eekstein Lipót és neje Deutsch Janka nevén álló A. I. 1—2. sorszám alatti ingat­ lanokra aa árverést 462 frt ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fenoebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi deczember hó 12-ik napján délelőtt 10 órakor Nógrád község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 /,* át, vagyis 46 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyam­ mal számított és az 1881. évi * november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügymioterteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t-cz. Í70. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróság­ nál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tereskén, 1895. évi augusztus hó 20-ik napján. A rétsági kir. járás­ bíróság, mint tkvi hatóságnál. FRANK, kir. járásbiró. 236. 1 — 1. 1895. szeptember 29. A rimumurány-salgő-tarjáni vasmű r.társasúgnak e hó 26-án tartott igazgatósági ülésén a lefolyt 1894—95. üzleti év mérlege előterjesztetett és jóváhagyatott, a zárszámadás az alapszabályszerű és rendkívüli leírások le­ vonása után a múlt évről előterjesztett 220.454 forint 23 krajczárral együtt 1.842,047 forint 34 kr nyereséget mutat fel. Az igazgatóság el­ határozta a közgyűlésnek javaslatba hozni, hogy ezen nyereményből az alapszabályszerű juta­ lékok s a tartalék szaporítására fordítandó összegek levonása, valamint a tiszti nyugdíj­ alap és a társládák javadalmazása után 2 szá­ zalék, azaz minden 100 forint névértékű rész­ vény után 12 forint osztalékként fizettessék ki, továbbá úgy, mint a megelőző évben, a külön tartalék-alaphoz 200.000 forint hozzá csatoltassék s a fenmaradó 239,888 forint 3 krajezár uj számlára elővezettessék. Piaczi gabonaárak. 1895. szeptember 23. Búza ... 5 60 550 Kukoricza ... 650 Rozs ... 5-10 Árpa ... 6 - 5— Bab 5-50 Lencse ... 7— 510 Lednek __ 5-— Zab ... 5 20 ... ... 6 - Széna __... 2 - Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. A helyb. vasúti állomás mellett lévő "Vasut"-hoz czimzett vendéglő a hozzá tartozó mel­ lékhelyiségekkel 1896. január 1-től bér­ be adandó. Bővebbet: Schvarcz Mór tulajdo­ nosnál helyben. awi-s ürü vagy anyajuhot kitelelésre el­ vállal egy földbirtokos, kinek czime 243. 1-2. megtudható a kiadóhivatalban. 200 db. �Nógrádi Lapok én Honti Hiradó. 1895- szeptember 29. 7 Hirdetmény. A b&l&ssa-gyarmati takarékpénztár igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a balassa-gyannati takarékpénztárnál zálogba tett, s 1895. évi október hó 1-ig lejárt s ezen időn túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezflst és egyéb értéktárgyak részint a folyó 1895. évi november hó 11-én délután 2 órákor az intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen fognak eladatni, részint ez időn túl tőzsdoszerüleg beváltatnak. Megjegyeztetik, hogy a folyó 1895. évi október hó 15-ig a meghosszabbítások árverési költség szedése nek, ezentúl azonban az árverés napjáig a kölcsönösszeg 2°u-a fog árverési költség cziinén szedetni. nélkül eszközöltet­ Az eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: 118. 218. 309. 223. 200. IV. 167. 301. 333. 356. 398. V. 20. H. 134. 137. 181. 200. 218. 249. 262. 298. 314. 348. 3Ő2. 426. 453. VL 3. 12. 14. 16. 17. 18. 22. 26. 29. 30. 31. 32.41. 44. 52. 54. 55. 56. 57. 60. 66. 67. 70. 71. 72. 73. 74. 79. 86. 94. 96.109.114. 119. 120. 126. 128. 133. 138. 140. 148. 152. 155. 161. 163. 172. 175. 177. 187. 188. 189. 191. 198. 203. 204. 208. 209. 211. 216. 217. 219. 224. 225. 228. 230. 234. 237. 239. 240. 242. 243. 218. 252. 261. 265. 266. 268. 269. 273. 275. 280. 281. 287. 288. 292. 295. 804. 312. 313. 315. 317. 318. 328. 229. 331. 338. 344. 349. 350 352. 356. 358. 362. 371. 372. 378. 380. 392. 393. 391. 395. VII. 6. 28. 35. III. 41. 63. 65. 110. 119. 125. 127. 129. 131. 161. 168. 172. 182. 192. 193. 194. 196. 199. 200. 201. 203. 204. 206. 209. 219. 220. 242. 250. 270. 272. 287. 288. 291. 291. 298. 300. 307. 309. 311. 312. 319. 320. 321. 322. 327. 330. 332. 333 . 337. 356. 358. 378. 8 1 drb. sx. abooyi takarékpénztári részvény. B.-Gyarmat, 1895. szeptember 26-án. B.-GYARMATI TAKARÉKPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA. 244. 1-5. Hirdetmény. 1910—895. szám. Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ vénytársaság kérelmére, ö nagyméltősága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 60162. számú intézvényével, Eáy Józsefné, Szilassy Béla és Sacher Vilmos losonczi, Simonyi Dénes, Végh János és kk. Nádory Gizella szügyi birtokosok ellen, a losonczi, illetőleg a szügyi határban fekvő, s a nógrádvármegyei h. é. vasút kiépítéséhez szükségelt földterületeikre nézve, az 1881. évi XLI. t.-cz. értelmében elrendelt kisajátítás határidejéül, a losonczi polgármesteri hivatal, illetőleg Szügy község házába ki­ tűzött összejöveteli helylyel f.évi október hó 4-ik napjának reggeli lOóráját állapította meg; egyúttal értesíti az érdekelt feleket arról is, hogy a kisajátítási tervrajzot és összeírást, a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül, Losoncz r. L város polgármesteri hivatalánál és Szügy község házánál közszem­ lére kitenni rendelte, s hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett — a hivat­ kozott törvény 34. §-a értelmében, — akkor is határoz, ha a tárgyaláson az érdekeltek közül senki sem jelen meg. B.-Gyarmaton, 1895. szeptember hó 8-án. Bizottsági elnök helyett: Tihanyi 223 2—3 djx r • • főjegyző. hegszebb magyar divatlap. Párisi -------------- m Divat || ------------------- nr Gyönyörű fény-nyomatu színes képek. Szabásrajzok, illusztrált regények. Legújabb Báli, menyasszo­ nyi öltözetek párisi Ízléssel. l^ézímunl^áH. Angol costume-ök. Takarékosság ízlés mellett. Kimerítő * magyarázat. Előfizetési árak: Előfizetési árak: Egyszerű öltözeteK párisi Ízléssel. cmmUM Párisi Divat PárisiDivat.PestiHirlap^i egy évre .... 8 frt, fél évre............................ 4 frt, ujjad évre ... 2 frt egy évre . . . . 18 frt, fél évre.................... 9 fit, negyed évre . . . 4.60. —— ' C lliilalványszámokkal szolgál a „Pesti Hírlap1* és „Párisi Divat ** kiadóhivatala váci-körnt 78. �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Bewésóréls részletfizetésre eszközölhető 1 1895. szeptember 29. Szálloda- és kávéház-megnyitás. Tisztelettel alólirotük bátorkodunk a t.-cz. kölönuóg szives tudomására hozni, hogy a legna­ gyobb kényelemmel és legfényesebben berendezett ■Ú V szállodát és kávéházat a "Nádor"-hoz Budapest, IV. kér., Yámbáx-körol 2. sz., SCHÖNFELD MIKSA, hn, azt. és exztertályos bátorraktára B.-Gyarmat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilán! anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelt!, tetszetős fali, Uy- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. * ■K VHéU megreadslessk pratoau is lehetőleg gyér Egy jé MzM vaM fa asztalos Uaoacnl azoaaal felvétetik. 52—19 131. .szeptember hó 21-én megnyitottuk. Ezen szálloda a lehető legjobb fekvéssel bir, gyönyörű kilátással a Dunára és a budai begyekre, a vámház, vásárcsar­ nok, vámháztéri hid közvetlen közelében; hajó-, lóvasut- és omnibusz állomás a szálloda mellett. Valamennyi szállodai he­ lyiség villanyos világítással van ellátva. Főtörekvésünk lesz olcsó szobaárak és figyel­ mes kiszolgálás által t. vendégeinket minden irányban kielégíteni. — A szállodához tartozó kávűliáxbun mérsékelt árak mellett a lehető leg­ jobb kiszolgálás előre is biztosítva van és esténkint jóhirü czigáuyprimás, Bogdán Bertus ve­ zetése alatt hangversenyek lesznek. Több évi tapasztalatainkra e téren támasz­ kodva, továbbra is kikérjük jóakaróink támoga­ tását és vagyunk minél számosabb látogatásért esdve kiváló tisztelettel Holstein Testvérek, 238 1—4 szállodatulajdonosok. 375 az. Árverési hirdetmény. 2371-1 Alulirr bir. végrehajtó az 1881. évi LX. L-cz. 102. S-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti kir. keresked. és váltótörvényszék 1895. évi 40396. és az egri kir. tszék 5809 95. számú végzései következtében Keiser Béla és Kiss Endre ügyvédek által képviselt <Váczi ipar- és keresk. * hitelintézet m «lIstván-vidéki takarékpénztár * végrehajtatok javára, Berzeviezy Béla és neje ellen 8 Ű) frl és 1081 frt s jár. erejéig foganatositott kielég, végrehajtás utján lefoglalt és 1512 írtra becsült csikók, tégla, hordók, borok, bárá­ nyok és takarmányból álló ingóságok nyilvános árverésen (dadáinak. Mely árverésünk a sziráki kir. jbiróság 209511895. sz. végzése folytán 810 trt töke, ennek 1895. évi tuárcz. hó 31. napjától járó 6“0 kamatai; 1081 frt töke, ennek 1895 évi január 2-ilt napjától járó ö3,, kamatai és mindkét ügyben eddig összesen 148 frt 93 krhan biróilng már megállapított költségek erejéig Kozárdoo, alperes lakásán leendő eszközlé­ sére 1895. évi okt. I. napjának d.-e 11 órája ha­ táridőül oly megjegyzéssel tűzetik Li, hogy az árve­ rés az Ecsegen levő ingókra is folytattatik. Ezen ár­ veréshez a venni szándékozók' oly megjegyzéssel hivatnak meg, hoiry az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénztizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kdt Szirákou, 1895. évi szeptember hó 16-án. Simonyi S. Gyula, kir. jbir. végrehajtó. & & ugyan nagyon olcsók ép, rosszak és igy még a legkisebb összeget sem érik meg. értéktelen utánzatok könnyén felismerhetők, mert 1) nem az egyedüli és csakis Tokajban létező ntánzott „TOKAJI COGNAC/ Ezek de oly — Eme I Első Tokaji COGNACGYÁRBÓL sza— sí ma Tokaj város czimerével aiacssaask & ellátva. védjegye cognak-gyárnak Bejegyzett Az első tokaji <3 TOKAJBAN. $ 184. 8—10 1 TOKAJI COGNAC TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL & az ELSŐ TOKAJI COGNACGYÁRBÓL, TOKAJBAN, a mely 1893,94. évben, mint hítelee közjegyzői okirat bizonyltja A fenti aria- e * czelli . 725130 liter bort használt fel. eredeti Tokaji Cognac kapható: Hummer Mihály úrnál B.-Gyannaton, Bolner Pál „ Ipolyaáy, Dombit Károly „ „ Ilekxch Adolf „ „ továbbá yyóyyszertárak fa tekinti! yenéit kávé házakban. $ & 11 i I nagyszerben halnak gyomor bajoknál, nélküldzhetetlsn és általánosán Ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyomorgyengtság, bOzOs lehelet, leltujtság, savanyú, lelbonogés. hasmenés, gyomorégés, felesleges, nválksklvátaiztás, sárgaság, undor és hányás, gyomorabres szOkDIás. Hathatós gyógyszernek bizonyult fijtájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortvlterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámorrboldáknál. Említett bajoknál a nárlaezelll KJoniorrSenprk évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít Egy kis nveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy Oveir ára 70 kr. ’ Magyarországi főraktár: TSrűk Jtszssef gyógyszertára Budapest, Király uteza IS sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket lessék elfogadni, melyeknek burkolatára róld szalag van ragasztva a keszitü aláírásával (C. Hrády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyltom *. A Márlaczelll gyomorcsoppok valodian kaphatók. B.-Gya rm at on . Cservényük Gy és Kanitz. 0. gyógytárában. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél, I �1895. szeptember 29. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 9 MK" Állami, Ytlamiot varmelyei közterhek kivetéséhez, beszedéséhez több Y&nnegye Jegyzői kara által ciélszennek, könnyen kezelhetőnek talált Adókönyvecskék, nemkülönben mindennemű községi és körjegyzői nyomtatványok nagy raktára. -* 0 „BALASSA GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG" (Ezelőtt: Kék László-féle nyomda. Alapíttatott 1855-ben.) <i n.-érd. közönségnek n modern kor igényeinek minden nemekkel, körzetekkel gazdagon fölszerelt ___ g>e> ___ MINDENNEMŰ YOMT A TV A NVAK • 1 V/1VL 1 A 1 V ALN 4, M'XX.v ___== (J kWetekre terjedő müvek, füzetek, belenként vagy havonként megjelenő szépirodalmi, politikai és vegyestartalmú közlönyök, röpiratok, üzleti kimu­ tatások, ár- és árujegyzékek, üzleti könyvek, számlák, táblázatok bármily nagy­ ságban, színes vagy fekete vonalzással, étlapok, körlevelek, falragaszok, me­ nyegzői és báli meghívók, gyászjelentések és részvétiratok, egyházi, katonai és törvénykezési nyomtatványok, üzleti levélpapír és borítékok, név- és üzleti jegyek, palaczk-czimkék stb., gyors, pontos, hibátlan és jutányos áron való elkészítésére. A társaságot képviseli: DARYAI ÁRMIN, könyv- és papirkereskedö Balassa-Gyarmaton. Jó kályha a házban fődolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utezában, Radványi házánál a inai kor kívánalmainak teljesen megfelelő CSERÉP-KÁLYHA-MŰHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily izlésíí kályhákat és kandallókat a legkiválóbb azinekés alakokban, avagy bármi más e szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takaréktílzhely-burkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan tcljesittetnek. B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz. Penes Ferencz, kályhásmeater. Árverési hirdetmény. nóyrMinryyel nayy-ktri határban frkrő, Okollcxáii yi Mikon-jóle yl 148 hold tanyai birtok *1 120 □ jó karban lévő yazdaxáyi ópiilctekZv7. 27 hold kitűnő minőségi! rétM, 1*0 □ és 65 hold — vasuti xchfippcrekrt alkalmas — lábos tóty ye rdárrl 1895. évi szeptember hó 30-án flólrlótt fk órakor a b.-yyarmati Mrkkbo yri hatóxáynát bírói árve­ résen eladatik. 225 3 -3 Hirdetmény. A »Balassa-Gyarmati Népbankénál elzálogosított, s folyó 1895. évi julius hó 1-je előtt lejárt, ez időn tul sem meg nein hosszabbított, sem ki nem váltott arany, ezüst zálogtárgyak és értékpapírok részint a folyó 1895. évi október hó 24-én tartandó nyilvános árverésen fog­ nak eladatni, részint ez időn tul tőzsdeszerüleg bevállalnak. Az árverés a kitűzött napon dél­ után 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tnrtatik meg. Az árverés alá kerülő zálogtárgyak, 1895. évi október hó 10-ig költség nélkül hoszszabbithatók meg; ezentúl az árverés napjáig a kölcsönösszeg után 2’/a árverési költség fog számíttatni. Árverés alá kerülnek a következő számú zálogtárgyak: I. könyv: 28, 58, 218, 203. 270. lap. II. könyv: 38, 58, 72, 97, 100, 109, 111, 127, 136, 137, 156, 165, 176, 179, 185, 186 191, 222, 225,250, 261. 205, 267, 276, 278, 281, 283, 293. lap. III. könyv: 1, 4, 7, 9, 15, 36, 40, 50, 57, 58, 61, 67, 77, 84, 86, 87, 90, 95, 97, 102 105, 107, 110, 115, 118, 119, 120, 122, 123, 126, 129, 130, 136, 138, 140, 144, 145, 147 IBS * 159, 161, 165, 166, 167, 172, 175, 177, 183, 184, 188. 191, 193, 191, 205, 208, 211, 212 217 * 217, 219, 278,282, 300, 307, 309, 311, 315, .350, 378, 380, 382, 394, 395, 396, 400, 404’ 405 * 107, 108, 411, 412, 113, 414, 118, 419, 421, 423, 425, 427, 430, 431, 437, 439, 448’ 451’ 469. lap. Kelt Balassa-Gyarmaton, 1895. évi szeptember hó 11-én. , 227 3—3 A tubijdonoHok. A „Balassa-Gyarmati Népbank. * 4 Elfor Ede, helyettes igazgató. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 29, Hirdetmény! Köztudomásra adjuk, hogy az államilag engedélyezett MAGYAR OSZTÁLYSORSJÁTÉK slső húzása 1895. évi október 16-ikától 19-ikéig fog Budapesten királyi közjegyzó jelenlétében és a magyar kir. kor­ mány ellenőrzése mellett nyilvánosan megtartatni. Ezen első búzáson az egész sorsjáték 31,499 nyereménye közöl, melyeknek összege 10,000 nyeremény fog kihúzatni egy millió 268,000 korona összegben. A második osztály húzása deczember 6-ikától 14-ikéig fog megtartatni. Az első húzásra szóló osztálysorejegyek, valamint mindkét húzásra érvényes teljes sorsjegyek még mindig kaphatók a külön táblákkal vagy plakátokkal megjelölt helyeken az eredeti árak mellett Oly sorsjegyekért, melyeket az első búzás Budapest, után vásárolnak, az első osztály diját szintén meg kell fizetni. 1895. szeptember hó. Magyar osztálysorsjáték-igazgatóság. runau^on^ látón haraatík wrtien nyer- ? Minden harmadik £ soryen nyer. Első húzás már 1895. október 16—19-ig. magyar osztálysorsjáték ■I. OHBtályu nyeremények. 1. MBtalyM ■yereaaéMyelc. Húzás 1895. október 16—19-ig, 31,400 périzi ívére i i fény h 5 MILLIÓ 1 nyeremény 2 8 10 13 100 860 9000 10000 80000 60000 40000 30000 20000 15000 10000 8000 4000 2000 1000 400 200 80 összesen nyeremény —. — — — — — — — — — — — 80000 60000 40000 30000 20000 15000 10000 16000 32000 20000 13000 40000 172000 720000 1208000 4895. Húzás 1 jutalom OO<F,OOO korona / l = 3 összértékben. 1 1 1 1 \ 2 ) 2 ' I 4 r A legnagyobb nyeremény a leg­ kedvezőbb esetben EGY MILLIÓ KORONA ai £; 4} .3 H ti e n I 10 27 100 200 1150 20000 21499 n n n decz. 6—14-ig. 600000 100000 200000 100000 50000 20000 15000 10000 8000 6000 2000 1000 200 100 = — — = = — = =. — — 600000 400000 200000 100000 50000 4000J 30000 40000 80000 162000 2UOOOO — 200000 230000 — 2000000 nyerem. és 1 jut. 4332000 Eredeti sorsjegyek az I. osztály reszere: Egy egész 4ö egy fél—5/,. egy tized £ Ajánl én utánvéttel nzétküld egy huszad -------- 20 2 korona. fö-eláriiNltó IBinliipCNt, Szervita-tér 3. mziíih iSEarJFJSU«ar«» Vidéki megrendelők kérdnek postadijért 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért és a sor- Miitea larmaíik * soláei tudósításért 20 fillért küldeni. wnjeiy nyer. * Sür^öny-czim: lottoheintze Budapest. 239 1-3 <5 X» *" X M -•».« * Minden harmadik * sorsjegy nyer. NYOMATOTT AXlADŰTURAJDONOa B.-GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSULAT OYOR8SAJTÓLN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00937.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_09_29.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-09-29 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 39. szám (1895. szeptember 29.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/81355d527ecc32513cf10bc6eaf69316.jpg e2e6b31249859873787c63d3815b53a0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/059b321b2c9f557c34639f39e2860121.pdf da80165e6cba8e8842a26776fcf8fc06 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. október 6. 40. szám. XXIII. évfolyam.’. NÓGRÁDI LAPOK H ésONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Eliilttisl pillék, reclemitiók ét hirdetések a kiadd-z ári ««ixa <x»: XO IcxaJcaAx. ElöfiMtai csapén a UaááhivaUibaa lehel B.-Uyuuatun. Losoncz Ünnepe. (A—d.) Nem pusztán véletlenül, hanem teljesen öntudatosan vettük fel az „ünnep“ sxót a czimfeliratba, mert valóban ünnep­ számba megy az a nap, melyen a felső ma­ gyarországi közművelődési egyesületet vendé­ gül látta falai között Losoncz városa, ezúttal már másodízben. Az öröm azon megkapó nyilvánulásában, melylyel a nemes város polgársága az egyesü­ let tagjait fogadta, a hagyományos vendég­ szeretetnek ama megnyilatkozásában, melylyel a magyar kultúrának illustris bajnokai a vá­ ros falai között találkoztak, van valami, a mi a lezajlott napot valódi s oly ünneppé avatja, mely nem csupán a városé, hanem az egész magyar nemzeté ; e nemzeté, mely majdnem ezredéves álom után most kezd ön­ tudatára ébredni ama nagy igazságnak, hogy a magyar hazafiság nagy és magasztos gon­ dolatát a többi nemzetiség fiainak leikébe oltania, e gondolatot velők megszerettetnie s megcselekednie azt, hogy e nemzetiségek va­ lóban és igazán a magyar nemzet fisinak is vallják magokat, sikerrel és elsősorban — a poltika elkerülésével — társadalmi utón kell és lehet Ezt eselekszi a felsőmagyarországi közmű­ velődési egyesület Szívósan s tántorithatlan kitartással halad magasztos czélja felé a ma­ gyar hazafiság szolgálatában tisztán társadalmi eszközökkel s működésének éppen e körül­ mény adja meg amaz erőt, mely előtt, mert annak szálai egy öntudatra ébredt nemzet TÁRCZA. A lap sxelletui részire a a Nyílt-térre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. szivében gyökeredznek, meg kell hajolnia majd mindenkinek önkényt s ez biztosítja számára ama súlyt, mely nélkül czélját soha­ sem érhetné el. Valamely nemzet állami életének alapjaiba ilyen intézményeket helyez: azé a győzelem, mert mellette van nemcsak a jog, hanem az igazság is, az igazság pedig a győzelemhez vezet el mulhatlanul. Ez a győzelem ma a millennium küszöbén nem egyéb, mint a ma­ gyar nemzetnek valódi s igazi újjászületése egy uj honfoglalás, egy újabb honalapitás, mely annyival inkább leend szilárd és tartós, mert nem történik fegyverrel, hanem békésen s a békének életerős társával, a szeretettel. A győzelmet biztositó siker kedvező jelei már is mutatkoznak. A ki figyelemmel kiséri a magyar állam területén lakó nemzetiségek magatartását még a közelmúltban is s azt a maival hasonlitja össze, be kell ismernie, hogy a mesterségesen felszított ellenszenv és — mondjuk ki — gyűlölet apadó és oszló­ félben van. Ma már- eljutottunk * legalább odáig, hogy megszületett a közeledésre való hajlam s ez már oly alap, melyre építeni nemcsak lehet, de kell is, mert egészséges s a tovább fejlesztésre, az őszinteség hitének felkeltésére, a kölcsönös bizalom megteremté­ sére teljesen-alkalmas. A nemzetiségek jobb­ jai immár belátni kezdik, sőt erről kemé­ nyebb s makacsabb fejű társaikat is meg­ győzni igyekeznek, hogy a magyar nemzet mindnyájokat nem elnyomni, hanem magához emelni akarja, magához emelni oda, ama magas­ latra, melyen csupán egy hazafiság lakozik, — a magyar. — Olyasmit óhajt velők megcsele­ kedni, — hogy hasonlattal éljünk, — mint a mit a nemesség tett meg a jobbágyokkal s az ország többi nem nemes lakosaival, a nemesség összes jogait kiterjesztette regjük. Kiterjesztő munka folyik ezúttal is, kiter­ jesztő munka abban, hogy az államot meg­ alkotott nemzettel érezzenek egyaránt a többi nemzetiségek is, s a honnak szeretőiében és a hazafiságban azzal egygyé forrjanak, egygyek legyenek. Sokáig és sokat küzdöttünk egymás ellen, keserű 8 gyűlöletes harezot vívtunk meg egy­ mással. Hiba történt, hiba követhetett el itt is, amott is. A gyűlölet gonosz tanácsadó s ellensége a józanságnak; de a szeretettel, a nyílt őszinteséggel megküzdeni nem képes, azelőtt meghajolni kénytelen. íme, a magyar nemzet, a hatalom fegyvereit elejtve, — nyíl­ tan és őszintén nyújtja oda a békülő jobbot, — fogadják el, ragadják meg, hasonló őszin­ teséggel és nyíltsággal, a megtévelyedettek is s meg fogják látni, hogy e kézszoritásnak éltető melege nem fog kihűlni soha. A ke­ serűségekkel teljes múltra virradjon fel im­ már a kölcsönös megértéssel koronázott jö­ vendő. E szebb korszaknak amúgy is szükségszerüleg be keli következnie. Afféle hazafiatlan törekvésekre valló jelenetek, minőket ma még — p. o. a felvidéken — itt-ott fel­ tűnni látunk, a józan felfogás terjedtével s az igazság meggyőző erejének hatása alatt, mindinkább gyérülni fognak, mig egyszer visszaesnek majd véglegesen, a gyűlölet sötét Athéntől Konstantinápolyíg. mely részint az aranyszarv, részint a Bosporusra néz ki, gyönyörű kilátással. Ezen palota számos tornyával, kioszkjával s kertjével egy kis várost képez; még a termek beosztása a bútorok mind lathatók, úgy a háremhölgyek termei, a fürdőszobák kinyúló üveg-terassaival. E palotához közel van a pénzügyminisztérium s e mellett a sultán kincstára, benne a sultán drágaságai s kincsei felhalmozva. E kincsek felsorolásába nem bocsátkozom, mert annak több időt kellett volna szentelnem, hogy azokat emlékezet után is leírjam, csak röviden jelzem a sultán valamennyi elődjének díszruháját, kü­ lön üvegszekrénybe zárva, a drágakövekkel ki­ rakott karddal, nagy gyémánt-forgókkal s ék­ szereivel együtt. A lapokból olvasva, úgy tudom, a sultán megengedte, hogy a kincsének egy része nz 1896-ik évi országos kiállításra meg­ szemlélés végett fővárosunkba szállitlassék s igy ott is látható leend. Sultán-validéba felmenet, láttuk azt a vastag odvns fát is, a hol né összeesküvő janicsárok voltak elbújva, hogy nz nrrn haladó sullánt megöljék ; nzonbnn mint a históriából is tudjuk, ezen összeesküvés felfedeztetett s valamennyi összeesküvő janicsárnak feje vétetett. Innen kocsin eljutottunk Dohnn Bugtchóba, a jelen­ legi sultán elődjének Abdul-Asisnnk palotájába, ki ezelőtt úgy 20 évvel lakott itt, mert n most uralkodó sultán már a Jildis Kioskot válasz­ totta palotájául. Dolma Bagtché már sokkal nagyobb szabású Stjit Vigyázz, vigyázz kis menyecske, Mit játszol szivemmel? Tüzet ne gyújts, szikrát se szárj Kökény-szemeiddel / Szikrából lesz nz égd tűz A tűz, ha ég: lángol 8 a láng megkapja szivedet Rejtőzzél el bárhol. Meg is keres, meg is talál Akárhol vagy mindég, Befészkeli magát és lesz Kiüzhetlen vendég. Ima, erény rósz tűzoltó A szivek lángjánál Hídban leeressz oltalmat Akárki másnál. Hídban adod majd neki Hű szerető szived Követelőbb, — egészben kell Jfeki kedves lényed. aUa kíHI I HORVÁTH GÁBOR. (Folytatás és vége.) M. . . hoz. . . ’ Ulrdelcaek irszabil v szerint számíttatnak. — Nagyobb ét többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatásnál külön 30 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. hivatalból Intézendök. Eféu «rr« 5 frt Fel évre 3 frt 50 kr. Negyed évre 1 írt 25 kr. Azonkívül megnéztük még a nevezetesebb mecseteket Achmed sultán mosqueet, ez már 6 minarettel, előtte egy téren piramis-alakú Achmed-obelisque áll, tele török írási jegyek­ kel. Van még Bajszot mosquee, Dortakeni mosquee, Pasa mosquoe, Souleimanie mosquee, mint nagyobb szabású mecsetek, a melyek többé-kevésbbé egyforma berendezésüek. Lehet még vagy 30 mecset, a melyek már mind kisebbek. Igen szép kilátás nyílik Seraskierat torony­ ból, a mely majd a város közepén épült s innen az egész török főváros jól látható. Mint reánk nézve magyarokra, igen fontos s történeti nevezetességű egyénnek II. Rákóczy Ferencznek síremlékét néztük meg. II. RákóczyFerencz 1735-ben halt meg s ideiglenesen Rodostóban a Márvány-tengerhez közel temették el s csak később hozták ide a török fővárosba, a honnan Thaly Kálmán kezdeményezésére vissza akarják hozni hozzánk Magyarországba. Jelen­ leg egy szerzetes-rend gondjaira van bízva, a magyarokra nézve eme fontos ereklye. Ugyanitt vannak édes anyjának Zrínyi Ilonának hamvai is, ki 1703-ban halt meg. Most a kiválóbb épületeket sorolom fel, a hol szintén személyesen fordultam meg; igy: Sultan-valldo, a régi sultánnak palotája, a �2 éjszakájába, hogy a magyar hazafiság, a ma­ gyar kultúra s u abból táplálkozó intéz­ mények világossága, e bonnak minden zu­ gába zavartalanul elhathasson. Ilyen világító s fényt sugárzó helylyé avatta közgyűlésével Losonczot is az egyesület. A hely igen jól volt megválasztva. A felvidék közvetlen közelében, a hol még oly sok a tenni, feledni s megbocsátani való, sukkal üdébben, erőteljesebben hangzik és morajlik végig az a hang, mely tudtára adja a hegyek megtévedt lakóinak, hogy a magyar nemzetnek dermesztő álma véget ért s hogy a magyar hazafi ság ébren van. 17426—1896. szám. Ezen czélból felkérjük mindazon nógrádmegyei párttagokat, a kik velünk együtt a szabadelvű párt elveit osztják, szíves­ kedjenek október hó IG-án, délelőtt '/, 11 órakor Balassa-Gyarmaton, a vármegye­ ház nagytermében, az ott tartandó pártgyűlésen megjelenni s részt venni. Kelt B.-Gyormaton, 1895. okt. 5-én. Szontagh Pál Gr. Degenfeld Lajos Pulszky Ágost Balás Antal Laszkdry Gyula Gr. Forgách János Bölönyi Ödön Sréter Alfréd Szakall Barna Török Zoltán Vannay Ignácz Kovács Ferencz Wohl Hermann ö császári és apostoli kir. Felsége folyó évi szeptember hó 20-án kelt legfelső elhatározá­ sával, a magyar kir. belügyminister úr előter­ jesztésére. gróf Degenfeld Lajos Nógrádvármegye főispánját ezen állásától, hü és buzgó .szolgálatai elismerése mellett, saját kérelmére felmenteni s helyébe Rudnay Béla Hontvánnegye, valamint Selmecz- és Bélabánya város főispánját ideig­ lenes minőségben Nógrádvármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése Losonczon. A szabadelvű párt országos nagy alko­ tásai a nemzet minden rétegeiben azon meggyőződésre vezettek, hogy e párt fentartása hazánk érdekével a legszorosabb kapcsolatban áll. Időszerűnek látjuk teliát, hogy Nógrádmegyében is szilárd szervezetet nyer­ jen a szabadelvű párt. Lélekemelő nagy napok folytak le a múlt héten vármegyénk nagy haladási! városában Losonczon, melyek soká emlékezetesek - fog­ nak maradni. Kedden Beniczky Árpádnak, az ág. hitv. ev. egyházmegyei uj felügyelőnek ünnepélyes beigtatása, — szerdán a FMKE tagjainak fogadtatása, ugyanaznap a losonczi állandó színháznak ünnepélyes megnyitása, utána ismerkedési estély; csütörtökön a FMKE közgyűlése a városháza díszes nagytermében. Az ünnepélyes aktusokat fényes bankettek követték. Minderről lapunkban alább számolunk le s itt csak általában megjegyezzük, hogy ezek az ünnepélyek nagy gondossággal, figyeloiniliel és tapintatossággal voltak rendezve. Mindenki egy kulturváros erős bástyái között találta magát, ahol nemcsak meg van védelmezve a magyar hazafiság, hanem a honnan a magyar szellem igen távolra veti fénysugarait. Intéz­ ményei, alkotásai magasan tündöklőnek s fennen hirdetik a törekvő magyar nemzet akaraterejét és kultur-missióját. Ezt mindazok, akik messzeföldről odazarándokoltak, — aki­ ket, mint a magyar kultúra munkásait a haza­ szeretet odavezérelt, készséggel és örömmel ismerik el. Dicséret mindezért Losoncz városának, mert hisz’ ezen fényes fellépésével vármegyénk sokkal csinosabb s modernebb stylben s igen csinos parkkal környezve; a ter­ legdrágább bútorokkal, nagy fénynyel keleti kényelemmel rendezvék he; a számtalan szobákon s folyosókon keresztül el­ jutottunk egy óriási nagy terembe, a siiltán elfogadó termébe, a hol a ramazán után szokta kihallgatáson fogadni a törökök előkelőségeit * főurait A terem közepén, a mely kupola­ alakú, függ egy roppant nagy csillár, a terem négy sarkán pedig két ölnél jóval nagyobb üveg kandeláberek állnak. Ugyancsak látható volt itt is a háremhölgyeknek már sokkal nagyobb fénynyel s kényelemmel berendezett lakosztályai alabastrom-fürdőszobákkai. Megszemléltük e Ealotában a képtárt is, a hová egy nagyon os8zú, folyosószert! helyiség vezetett, a mely szinte tele képekkel, többnyire a magyaroknak a törökökkel vivott csatáit jelképezi, azon kivül több háremhölgyet ábrá/oló olajfestményt! kép. Ezen helyiségeket Széchenyi pasa közben­ járásával néztük meg, ki szives volt kieszközölni a sultánnál, hogy nekünk magyaroknak meg­ nyíltak a fent említett termek ajfai. Széchenyi Ka, kivel személyesen érintkezhettünk s vele zélhettünk, nagyon örvendett, hogy földiéit láthatta. Az ő tiszteletére «Pest» hótelbe — az egyedüli magyar szálló a török fővárosban — banqnettet rendeztünk s vele koczczintgattunk, éltetve a magyarokat. Hozzá igen szívélyes volt, » elutazásunk előtt, a hajónkra még egyszer eljött tőlünk elbúcsúzni. A tenger túlsó részén van Skutari, Kadikői s inás ázsiai falu (kői), a hol egy sereg nyári­ lak emelkedik. Skutari nevezetes a nagyterje­ delmű cyprus-tcmetőjéről, azon hely, a hová a konstantinápolyi törökök temetkeznek, azt.hí­ vén, hogy itt csendesebben s nyugodlabban pihenhetnek. A törökök magas, erőteljes testalkattal bír­ nak s arezuk elég barátságos. A régi török turbánt visel s kaftánban jár, azon kivül • llokate> nevű bundát. A turbánnak olyan hosszúnak kell lenni, a milyen maga az illető török, inert vallásuk szerint, ha meghal ez szolgál szem­ fedélül. Nadrágjuk bő, s hegyes orrú czipőbe járnak. Az ujabb, czivilizáltabb török már fekete szalón-formájú s szabású ruhát ölt magára s fezt hord fején. Vallásukhoz tartozik, hogy napjában háromszor mosakodnak s 5-ször imádkoznak, mindannyiszor keletfelé fordulva, az imaórát a müezinek hirdetik a minaretlekről. Köszöntése a töröknek abból áll, hogy a kezét előbb lebocsátja, azután felemelvén, előbb a homlokát, azután ajkát s mellét, illetve szivét érinti meg. A nők teljes rabszolgaságban élnek s a munka nagy részét reájuk bízzák, különösen az alsóbb osztályban. Ha kimennek, arezukat fehér ken­ dővel takarják el, úgy, hogy csak szemeik lát­ hatók. Fejüket zsák-alakú köpenynyel borítják be, a mely különféle szint! szokott lenni, az ékszerek s drágakövek most már csak a múlt emlékei közé tartoznak, kivéve a főrangúnknál. tisztelt tagjait f. évi és hó 8-ik napjának d.-e. 10 óráján a székház kistermében tartandó rendkimUi közgyűlésre meghívni. A közgyűlés egyedüli tárgya a főispáni be­ iktatás napjának és a beiktatással kapcsolatos intézkedéseknek megállapítása leend. B.-Gyarmat, 1895. október hó 1-én. Az alispán helyett: Tihanyi, _________ í5i«*y<5. Nógrádmegye szabadelvű közönsé­ géhez. épület, épülve, mek a s igazi 1895. október 6. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó jóhimevének és dicsőségének emeléséhez is sokban hozzájárult. ♦* A FMKE losonczi ünnepségei valóban inpozánsak és nagyszabásúak voltak. Már szerdán a sűrűn jövő-menő vonatok reggeltől estig hozták a vendégeket. A gyarmatiak és közelvidékiek kocsikon érkeztek be. Vármegyénkből az ünnepségek részesei voltak: gr. Degenfeld I^ijos volt főispán, aki Szilassy Béla vendége volt. Mindenki dicsérettel halmozta el gr. Degenfeldet, aki daczára a kocsikiugrás folytán szenvedett fejbajának, — mégis megjelent Lo­ sonczon. Mikor a városháza dísztermébe érke­ zett a közgyűlésre, dörgő éljennel fogadták. Scitovszky János alispán gr. Czebrián László vendége volt. Laszkáry Gyula Margócsy Jó­ zsefnél, Pongrác * György, Szontagh Pál dr. Plichta Sománál voltak szállva, Vannay Ignácz Alk Ferencinél, Horváth Danó Rachler Ferencznél, Beniczky Árpád Csonka Zsigmondnál, dr. Jankovich György Zajzon Dénesnél, Hanzély Márton Török Zoltánnál, Baintner Ottó Havas Gyulánál. Ott láttuk a nógrádiak közül továbbá : Sréler Alfréd, Balás Antal, Posztóczky Iván, Szakai! Ferencz, Ruszinkó Antal, Szontagh Antal, Szakai) Antal, Plachy József. Rosenfeld József urakat s Losoncz város színét-javát. A közóhajnak tett volna eleget gróf Károlyi István, az. egyesület elnöke, ha a közgyűlésen megjelenik. A főispánok közül csupán nemes­ kéri Kiss Pál zólyomi főispán vett részt; az alispánok közül Scitovszky János nógrádi alis­ pánon kivül Crausz István nyitrai, Csipkay Ká­ roly zólyomi, Baross Jusztin trencséni, Andaházy Géza liptói és Beniczky Kálmán túróczi álispán. . A többi 11 vármegyéből megjelentek: Mé­ száros Károly, Lakits Attila, Csernyánszky La­ jos, Fekete Miklós, Mezey Gyula, Mesko Pál, Bán Elemér, lleydin Imre, Janovszky László, Thali István, Müller Villibald, Árpássy Imre, Mercader Ede, idősb és ifj. Dióssy Imre, Turcsányi Ödön, Szalavszky Pál, br. Ainbrózy István, Boldis Ignác#, Meczgér Ede, Páter Jarícsár Ede, Meszlényi Zoltán, Lőrinczy György, Klobusiczky Jván, Einődy József, Ranchelti József, Lavotta János, Matyasovszky Gyula, Kubinyi Hugó. Bachó János, Grill Gyula, Králl János, dr. Panlocsek József, Csippék János, Libertinyi Gusztáv, Jánosi Gyula, Cseh Lajos, Nikkel Jó­ zsef, Körmendi Károly, Ordódy István, Raksányi Gyula, Nádossy Gyula, Zorkóczy Tivadar, Gyürky Géza, Sinkovics Károly, Ocskay László, Schlachta János, Zalka Armin, Simonovánszky György, Tihanyi Dénes, Soóky Ödön, Modrányi Iván, Hulyák Antal, Czoker Kálmán, Thomka Pál, Janits Endre, Majthényi Géza, Steífek Ferencz, dr. Kostyál Miklós, Fehér János, Szaniszló Vilmos, Szinerlich Iván, Schober Ernő, Gsemniczky Géza, dr. Csősz József, Boleman Lajos, Prager Nagyszámú feleséget a török már csak a költ­ ség miatt sem tarthat; rabszolganők csak a cselédséghez tartoznak. A török, a főrangúakat kivéve, igen egysze­ rűen, sőt csaknem szegényesen él. A nők szá­ mára külön szoba, vagy elkülönített helyiség van fentartva, a mely egyszerű berendezésű, természetesen a főrangúakat ismét kivéve, — a hol a hárem külön lakosztályt képez s a hölgyeknek külön cselédsége is van. A dohányt és kávét mindenütt szerfelett szeretik s folyvást élvezik; a vagyonosabbak 2—3 dohánykezelőt ícsíbukcsi) tartanak. A nők legnagyobb élvezetét az képezi, ha a fürdőkbe órákig ülve s dohányozva pletykálhatnak. A színházak helyét az orpheumok pótolják, de csak a görögváros-negyedekbe; egy ily orphcuinban beszéltünk két magyar énekesnő­ vel, kik Smyrnából jöttek s akkor épp itt sze­ repellek. Még felemlíthetem, hogy a török nagyon be­ csületes, kevés beszédű s alkudozni nem szeret. Április 5-én a török fővárost elhagyva, Bosportison s épp akkor a legidcgcsebb .Fekete­ tengeren át, eljutottunk Sulinába az Al-Duna torkolatához, hogy onnan Románián át, eljus­ sunk édes hazánkba. % �1895. október 6. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, Lajos, Jeszenszky Danó, mindinegannyi hívei tovszky János alispánunk állt fel s szép beszéddel és lelkesült tagjai az egyesületnek. Szüllő Géza, üdvözölte a vendégeket Nógrúdvármegye tör­ túióczmegyei tanfelügyelő súlyos betegsége miatt vényhatósága nevében. nem jöhetett Losoncira. A vendégek elszálláso­ Ezek után Crausz István ügyvezető alelnök lásáról és ellátásáról példaszerűig gondoskodva mondta el megnyitó beszédjét elsősorban is szive mélyéből megköszönvén Losoncz városá­ volt. Az üanefwégek a Kovács derék fiatal építész nak és Nográdvármegyének szives fogadtatását, által épített sxinház megnyitásával kezdődlek. mely nem magyarázható másnak, mint a haza­ Szerdán este 7 órakor az uj városi szálló min­ fias érzelem őszinte é» igazi megnyilatkozásá­ den tenne megtelt. A színházi teremben 500-nál nak. Azután bejelenti, hogy gr. Károlyi István többen vettek részt. az egyesület elnöke családi gyásza miatt nem A díszelőadást Bokody Antal jól szervezett vehet részt a közgyűlésem Majd a kegyelet me­ színtársulata tartotta a 25. gyalogezred zeneka­ leg hangján emlékezik meg a korán elhalt rának támogatásával Az előadást a zenekar László főherczegről s a megrendítő gyászosét nyitotta meg a Rákóczy-indulóval, melynek alkalmából részvétiratot kér küldeni József főhatalmas intonácziói azonnal lelkesüllséget berczeg ő Fenségéhez és családjához. Megemlé­ keltettek. Ezt követte Váradi Antal ismert köl­ kezett továbbá a legközelebb elhunyt lierczog tőnk <Győzelem * czimü prológja, melynek alap­ Odescalchy Gyuláról, akit Szolcsányban te­ eszméje az, hogy a színész és költő, a Rossz­ mettek el. A herczegi család már évtizedeken akarat, a Közöny, a Rágalom, a Balitélet és át küzdött a magyarság terjesztése érdekében, Rész vétlenség működése daczára a hazaliság minden tagja, igy az elhunyt is, aki az egye­ és lelkesültség támogatásával tud magának uj sületnek hosszabb időn át elnöke volt, kima­ tanyát szerezni. A prológ után nagy hatást kel­ gasló hazafiéi erényeinél fogva disze volt az tett a Kölcsey Hymnusának az egész társulat egyletnek. Indítványozta, hogy herczeg Odes­ általi elzengése, mely alatt a színpad görögi őz­ calchy Gyula emléke jegyzőkönyvileg megörözel volt megvilágitva s a liáttérben Vörösmarty, kitlcssék. Végül részvéttel megemlékezik KosKölcsey, Arany és- Petőfi alakjai jelentek meg. tenszky Gézáról, az egylet kitűnő titkáráról, A színtársulat igen helyes érzékéről ad tanú­ akit fiatal korában a munkás élet legteljesebb ságot, hogy a színházat egy tőről metszett szakában ragadott el a halál körünkből. Kosmagyar vígjátékkal, a <Tündérlak Magyar­ tenszky nagy előkészültséggel, széles látkörrel honban » cziművel nyitotta meg, melyben fő­ szolgálta az egyletet s minden hazafias ügyben leg Ligethy L tűnt fel kellemes hangjával. rajongó szeretettel járt el. Emlékéi jegyzőkönyvi­ A színelőadást ismerkedési estély, majd leg megörökíteni kéri. Köszönetét kér szavaz­ táncz követte, mely utóbbiban 96 pár tánczolta tatni a nyitrai vármegyei tisztikarnak, mely az a jó magyar tánczoL Az ismerkedési estélyen egylet ügyeit ingyen szolgálta. a társaság egy némely része éjfélig, másrésze A közgyűlés az elnök inditványait egyhangú­ 5 óráig s egy vigahb része reggeli 7 óráig tar­ lag elfogadván, az elnök, miután röviden kör­ tott együtt Rudi megiljodott pompás zenekará­ vonalazta az egylet föladatát, fölvetette azt a nak bűvös-bájos hangjai mellett kérdést: hogy vájjon az egylet megfelelt-e hiva­ Másnap, vagyis okt. hó 3-án csütörtökön az tásának? Ez a kérdés most, mikor a nemzeti­ egyesület igazgató-választmánya már reggel 8 ségi agitátorok a nemzeti egység megbontására órakor gyűlt egybe a városháza egyik termé­ törekednek, aktuális. Szerinte végzetes hiba ben, ahol két és fél óra alatt készítette elő a lenne most nyugalomra hajtani a fejünket, a közgyűlés tárgyait A tanácskozást Crausz István nemzetiségi kongresszus kudarcza sem lehet nyitrai alispán nagy tapintattal vezette. Az ebben határozó. Majd a nemzetiségi népekről igazgató-választmány ban a nógrádiak elég nagy emlékezik meg, amelyek voltaképp derék és számban voltak képviselve. jámbor emberekből állanak, de amelyeket elAz egyesület Xíll-ik rendes közgyűlése fél bolonditottak az agitátorok, akik közgazdasági 11 órakor vette kezdetét A diszterem zsúfolá­ és társadalmi téren is mindinkább terjeszkedni sig megtelt, a karzatok is tele voltak, ez utóbbiak fognak. Ily körülmények közt az a néhány szép hölgyekkel. Fél 11-kor megjelent diszma- óvoda és a könyvek nem elégségesek arra, gyarban Crausz István, s az emelvényen foglalt hogy a magyar nyelv hódítása sikerrel járjon. helyet Ekkor felemelkedett Török Zoltán losonczi A felvidéki magyar közművelődési egyletre polgármester s lelkes szavakban üdvözölte az ily helyzetben fontos föladatok várnak. A fel­ egyesületnek megjelent tagjait és pedig Losoncz vidéki tót nép súlyos viszonyok közölt él. Uj városa és a Felső Nógrádi Közművelődési Egy­ közlekedési eszközökről kell tehát gondoskodni, let érdekében. Losoncinak — úgymond — a hivatalok és iskolák felállítása által kell a ma­ magyarság határán kettős feladata van, első, gyarosodást előmozdítani. Uj iparos, uj polgári hogy gátat vessen az államfelforgató törekvé­ osztály megteremtésére van szükség, uj kereset­ seknek, második, hogy a magyar faj és nyelv forrásokhoz kell juttatni a szegény népet, hogy diadalmas előrenyomulását vezesse. Majd Sci- végre-valahára véget is vessünk az amerikai és Kát Kray Jakab. TMWI WlmHIÍ. VITÁLIS NÓffTét Elfogadom a maga ajánlatát, de ha hazudik, nyársra húzaiom. Es Heiszler felszedte sátor­ fáját, 1709. deczember 8-án már Kézsmárk előtt táborozott Kézsmárk város kapui zárva voltak, a vezér követelte a város kapuinak felnyitását kemé­ nyen meghagyva, hogy a magistrátus nála je­ lentkezzék. A hazafias város Kray és társai határozott fellépése folytán tagadókig válaszolt, miért is Heiszler a várost deczember 11-én lövetni kezdé. De nézzük csak, hol késik a Récéből kül­ dött futár. Midőn a kapitány Récéből eltávozott * és Pozsonyban értesült hogy Heiszler a trencséni csata után Bars és Nógrád felé vette útját, ugyanazért a kapitány is ezen irányt követte, de a sereget sohasem tudta elérni, úgy látszik, nem tartotta érdemesnek a rebellisekért magát agyonfárasztani, nem is sietett tehát; igy jött Nógrádba, ott hallotta, hogy Heiszler már Liptón keresztül a Szepességbe vonul, kérdezősködés után megtudta azt is, hogy a Szepességbe Rozsnyón keresztül vezet a legrövidebb út, ha ezen úton fog haladni, bizonynyal vagy meg­ előzi, vagy ott találja a generálist Rozsnyón, a templom melletti főutczában volt egy csapszék, a korcsmámé magyar em­ ber volt, magyarságát a korcsma czége is jellemzé, mert az a «kuruczhoz» volt czimezve, a korcsmáros typikus magyar alak volt. Mikor a csapszékbe lépünk, nem volt ott csak egy vendég, az egyik asztalnál ült egy szőke lőcslábú fiatal ember, vele szemben egy bársonysipkás kipedrelt bajúszú öreges ember. Háborúról beszélgettek, a fiatal ember újsá­ golta, hogy vett hírei után a németek már Lőcsénél vannak, azt oly örömmel beszélé, hogy a bársonysipkás megbotránkozott rajta. — Hát magyar létére nem szégyenli magát annak örülni, hogy itt az ellenség. — Miért ellenség? hisz’ koronás uralkodónk serege nekünk nem ellenségünk. — De nem is barátunk, mint a dicsőséges II. Rákóczy Ferencz armádiája, no hallja! ha a szepesiek mind olyan jó hazafiak, mint maga, akkor azon nem csodálkozom, hogy önöknél a született gyermek hét napig vakoskodik, hisz' maguk öregségségükben sem látnak tovább az orruknál; — szégyelje magát!* Ep mikor úgy dünösködött a korcsmáros, magas szárú csizmában, hosszú oldal-karddal lépett be egy német vasas tiszt. Csinos alak volt, sötét ritka bajsza a zúztól egész vastag­ nak látszott. A belépő tiszt német nyelven szólilá a korcsmárost, a korcsmáros bár tudta, hogy a megszó­ lítás őt illeti, helyéből sem mozdult és csakis a tiszt káromkodásán tápászkodott fel helyé­ ről, a fiatal ember biztatására a tiszt elé lépett. A tiszt szobát és lova részére teljes ellátást 3 a romániai kivándorlásoknak. Természetes, hogy mindenhez a kormány közreműködése is szük­ séges. Nem volna szabad megtörténni annak, hogy ne lehessen például létesíteni egy ipar­ vállalatot, mert a kormány nem ad ebhez szubvencziót. A magyar állam sok polgárt nyer­ het meg magának magyar pénz adásával. Fel­ hozza a tátrai tót bank és az Albina román bank izgató szereplését Majd fölszólítja az Al­ földet, hagy fölöslegeiből áldozzon a szegény népnek. — Apellál a hölgyekhez — egy rongyos ru­ hát, egy felesleges czipőt, valamit adjanak a szegény, elhagyatott népnek. Az alispán ezután megnyitoltnak jelentette ki a közgyűlést Ezúttal beszédéért hosszasan és lelkesen megtapsolták. Scitovszky alispán indítványára a valóban remek beszéd teljes szövegében jegyzőkönyvbe vétetni s kinyomattatik. Most Gyürky Géza dr, a nyitrai választmány elnöke adta elő határozati javaslatait Ezek elseje a pánszláv agitácziók megféke­ zésére vonatkozik. E szerint az egylet nagyobb memorandumban fogja a kormány tudomására hozni a pánszláv-üzelmeket és fölkérik a kor­ mányt, hogy ennek alapján fordítsa figyelmét a pánszlávizmus megakadályozására. •• Már az igazgató választmányban tüzetesen fog­ lalkoztak a titkári állás önállósításával — s a titkári fizetés megállapitásával. A teendők ugyanis annyira szaporodtak, hogy azokat ingyen munká­ val végezni lehetetlen. Crausz, Libertinyi, Laszkáry, br. Ambrózy s többeknek felszólalása után elha. tároltatott, hogy a titkári állás önállósittatik s a fizetés az 1896-ik évben 1500 írtban állapíttatott meg, kilátásba helyeztetvén, hogy 1897-töl kezdve a fizetés 2000 írtra emeltetik. Titkárul Lőrinczy György, a ,Gömör-Kishont“ érdemes derék szer­ kesztőjét s a magyarosodás ügyének egyik fáradhatlan bajnokát választották meg. A tagdijbálrálékok az utóbbi időben igen meg­ szaporodtak, úgy, hogy azok erélyes behajtása vált szükségessé. E czélból ügyészszé dr. Mészá­ ros Károly nyitrai ügyvéd választatott meg. Schimó Mária, volt körmöczbányai derék hon­ leány összes vagyonát az egyesületnek hagyomá­ nyozta. A hagyatékot, melynek mostani értéke körülbelül 80 ezer frt, 48 ezer írt adósság terheli. Az egyesület elhatározta, hogy miután a hagya­ tékhoz tartozó 4 ház, köztök különösen a Vadász czimü nagy vendéglő, 4600 frt évi jövedelmet biztosit, s kilátásba helyezhető, hogy a hagyaték kellő befektetések mellett rövid idő alatt százezer írton felül értékesíthető, a nagy kamatú adósságok lehajlitására saját vagyonából 30 ezer frtos köl­ csönt fektet be, a többi 20 ezer frtos adósságra amortisationalis kölcsönt szerez, a javításokra 8700 frtot fordít, s a hagyaték kezelésével egy bizottságot biz meg. Ennek a bizottságnak tagjai: követelt; — német beszédjét a fiatal ember tolmácsolta «no, ezt is az ördög czipelte ide», morogva kiment a szobából. A tiszt bosszúsan járt fel s le, szidta a hitvány magyarokat és miután észre vette, hogy a fiatal ember bírja a német nyelvet, inegszólitá: — Mégis csak gyalázat, József császárunk biro­ dalmában oly emberek is vannak, a kik a csá­ szárjuk nyelvét nem értik, nem is tudom, miért kiméli a császár e hitvány népet, ki kellene azt irtani, hisz' itt már születésénél fogva min­ denki rebellis. A fiatal ember a tiszt beszédét helyeselte, sőt még biztatta is a gonosz magyarok ellen. — Dizony uram 1 nem volna itt rebellis, ha a magyarok tisztelnék a kegyes császárunkat, szülővárosom Kézsmárk a példa, ott is minden bajt a magyar rebelliseknek köszönhetjük; magistrátusunk csupa magyar emberből áll, pedig ezek a főrebellisek, a jó érzésű polgárok zaklatásnak vannak kitéve. — Hol van az a maga városa ? — A Szepességben. — Nemsokára ott lesz már Heiszler ő excellentiája, majd végez az a gazemberekkel. — Bizony jó lesz, ha végez, mert csakis igy fogunk a rebellisektől megszabadulni. — Hallja maga, maga nekem tetszik, Álljon ide s mutassa be magát. — En Scholcz Péter kézsmárki patríciusnak a fia vagyok, mink is sokat szenvedtünk, mert «gut gesinntek * vagyunk. �4 Craun Litvin, Csipkay Károly, Bán Elemér, Amon Ede és Gyürky Géza. Megbízta továbbá u egylet ezt a bizottságot, hogy ax egyik Schiiuóháxban található Mária királyné konukbeli mű­ emlékeket akár Körmöczbánya városának, akár pedig as országos iparmuzeumnak adja el. Köszö­ netét szavazott továbbá as egylet Bán Elemér körmöczbáayai kir. közjegyző úrnak, aki ezt a hagyatékot nemcsak megszerezte, hanem annak fentartása körül is nagy gondosságot fejt ki. Elhatározta as egyesület, hogy tekintettel a Müleuninmra, a jövő évi XIV-ik közgyűlést Bpesten tartja meg. E mellett as igazgató választmányban Scitovszky és Vannay alapos indokokkal szólaltak fel a kisebbségi véleménynyel szemben. Ezután a kulturális ügyekre került a sor, me­ lyek közé méltán számítható az az elhatározás is. hogy a FMKE történetének megírásával Lörinczy György uj titkárt bízták meg. Azt hisszük, hogy a titkár úr ennek a megbízatásnak méltóan fog megfelelni. A kisdedóvodai ügyekben igen fontos határoza­ tot hozott az egyesület, ugyanis 1890. évi XV. kisdedóvási törvény alapján megkeresést fog intézni a törvényhatóságokhoz, hogy azok elrendeljék, miszerint a kisdedóvudai alapok megteremtése végett utasítsák a községeket, hogy a jelzett czélra, minden évben 30 Irtot vegyenek be költ­ ségvetéseikbe, úgy a mint ez Nyitravármegyében már tényleg foganatba is vétetett. Ezen alapok­ ból elsősorban a menedékházak lesznek megalko­ tandó!. Minket nógrádiakat különösen érdekelvén. az általunk épített málnapatakai kisdedóvó, a melynek helyzete máris tűrhetetlen lett nemcsak azért, mert az épület vizenyős fekvésénél fogva nedvessé lett a ártalmas gombákkal van inpregnálva, hanem azért is, mert ax óvónő fizetésé rendetlenül szolgálatik ki, úgy hogy az eddigi óvónő, Zurkó kisasszony, állásáról már le is mondott. Vannay Iguácz erélyes fellépése folytán sikerült az egylet vezetőségét arra bimi, hogy a málnapatakai óvoda ügyét fel fogja karolni s el­ határoztatott, hogy az épület kijavítására 2 éven át 700 frt s az óvónő fizetésére évenként 200 frt segélyt fog kiszolgáltatni. A népiskolák segélyezési ügyét a FMKE egészen elejtette és pedig azért, mivel az 1893-ik évi lyabb tantörvény értelmében az államnak kötelessége a népiskolákat segélyezni. E helyett elhatározta az egylet, hogy jutalmazni fog oly tanítókat, a kik az iskolákban magyar dalköröket és magyar olvasó egyleteket alakítanak. E czélokra 1000-1000 frt vétetett fel a költségvetésbe. Hogy pedig a magyar olvasó egyletek különösen a fel­ nőtt ifjak magyarosítása érdekében létesittessenek, a népkönyvtárakra 1000 frt szavaztatott meg. Az egyesület beszüntette azt az intézkedését, mely szerint a 11 vármegye 2 ssinügyiletttetet alkotott. Állítólag ez igen sok inkonvenieneziára adott alkalmat, s a rabfeniált szinigazgaz — Nem tudná megmondani, hogy a generális Szepességben van-e már? — Biztos vagyok benne, hogy ott van, egy kereskedővel beszéltem, ki azt újságolta, hogy Heiszler Lőcsét ostromolja. — Ismeri itt maga az utakat? — Hogy ne ismerném I _ Tudja mit, akkor maga lesz a vezetőm, mert nekem azt mondották, Hogy Rozsnyóról Szepességbe nagy hegyeken kell mennem és az utak járatlanok. — Szívesen mennék és el is vezetném az esetre, ha meg fogja engedni, hogy előbb a magam dolgait elvégezhessem. — Iholni'gut gesinnt* ember és ha egy csá­ szári tiszt szívességre kéri, mely szívesség kö­ telességéért, mindjárt keres egy kibúvó lyukat, úgy látszik, mind egyformák vagytok az akasztó­ fára mind valamennyien megértetek. __ Hisz én nem vonakodom, Mívesen fogom vezetni, csakis dolgaimra hivatkoztam, — e közben’bejött a korcsmáros, Scholcz Guidó.kit már úgy is ismerünk, bort rendelt, és meg­ kínálta az átfázotl lisztet. A tiszt már ismerte a magyar bor jóságát, wirxvn látott az iváshoz. Goidó nem fukarkodott, mindég több és több bort hozatott, szerette volna kitudni, hogy tulajdonképen mit is akar ez Heiszlerrol? A Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. tők nem igen becsülték meg magukat Ex aa iotézkedós már azért is helyes, mert a felvidékei mindexideig jóformán a legrosszabb színtársulatok monopolizálták. A közgyűlés köszönetét szavazott gr. Csáky Albinnak, gr. Zichy Jenőnek, Scbóber Ernőnek, Várady Antalok és Rösnernó urhölgynek, a kik az egylet javára gr. Csáky Albinná védnöksége alatt a nagy jövedelmű művészestélyt rendezték. Megható jelenet volt az is, midőn Schober Ernő országgyűlési képviselő felállott s meleg sza­ vakkal indítványozta, hogy Szontagh Pál v. b. t. tanácsos ő nagyméltósága, főrendiházi tag a ma­ gyar kultúra terén szerzett elévülhetetlen érdemei miatt tiszteletbeli elnökké választassuk meg. Az indítványt nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogad­ ták. Erre a kegyelmes ur meghalva, sőt szerinte megdöbbenve válaszolt és köszönetét mondott a nem várt megtiszteltetésért; megdöbbenve— úgy­ mond — azért, mert magas koránál fogva nem felelhet meg a tőle várt tevékenységnek, de Ígéri, hogy amennyire testi ereje engedi, kötelességének meg fog felelni. Ezt a kegyelmes úr mindjárt azzal dokumentálta, hogy belépett 100 frtos alapitó ugnak. (Mikor aztán azért gratuláltak neki, — mosolygva felelt a kegyelmes úr: „Jól van öcsém, csakhogy 100 frt ennek ára! *) A kiadott vaskos jelentést és abban foglalt zárszámadásokat és költségvetést szó nélkül elfo­ gadták s örömmel vették ezekből tudomásul, hogy az egylet 40 ezer frtot fordit kulturális czélokra. A jövő évben segélyben fognak részesülni a következő lapok: a „Nyitrai Közlöny *, a turóczszentmártoni „Felvidéki Híradó *,abesztercze-bányai „Felvidék”, a zsolnai „Felv. Újság * és az a.-kubini „Liptó-Szenlmiktós és Arvamegyei Hírlap *. Végül, miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Scitovszky János alispánunk és Janits Imre or­ szággyűlési képviselő kérettek fel, a közgyűlést Crausz elnök megható szép zárszóval fél 12-kor befejezte. • • A programmban fel volt véve a város neveze­ tességeinek megtekintése, azonba i ez az eső miatt elmaradt De nem mossa el az eső azt a 220 terítékű diszebédet, amelyet az uj városi szállóban rendeztek, s a melyet Klamarik Dauó a felvidék leghíresebb vendéglőse igazi bravúrra) Állított ki. A toasztok áradata már a 3-ik fogásnál indult *r. m Az elsőt, melyet felállva halgattak végig Crau z alispán mondotta az uralkodóra és az uralkodó családra, névleg befoglalván Károly-Lajos ő Fenségét is. Valóságos király-toaszt volt ez válogatott klaszszikus szavakkal és loyalis meg­ nyilatkozásokkal, messze eltérne a sablonos király­ torotoktól. Dörgő éljen követte a szép toasztot. Majd Török Zoltán, a város érdemes derék pol­ gármestere, akinek neve a losonczi nagy alkotá­ sokkal összefüggésben áll, — kelt fel ülőhelyéből és éltette Krausx Istvánt a FMKE ügybuzgó ügyvivő első alelnökél Toasztot mondtak továbbá: Draskóczy Zsigmond, a FMKE érdemes tisztika­ rára; Farkas Károly klaszszikus hangon a hazafias vidéki választmányokra s azok elnökei, alelnökei, tisztikarára, Gresite Miksa a vendégekre; Lörinczy György uj titkár Libertinyi Gusztáv kir. tanfel­ ügyelőre, aki az egylet megalakításában hervadha­ tatlan érdemeket szerzett; Szontagh Pál magasan szárnyaló toasztot mondott Scbóber Ernő ország­ gyűlési képviselőre; Draskóczy Ede Szontagh Pálra; Hrk János ev. lelkész gr. Gyürky Ábra­ hámra, gróf Degenfeld Lajosra és Scitovszky Jánosra, mint a málnapatakai óvoda létesítőire (gr. Gyürky nevének megemlítésekor kedvezőtlen nyilatkozatok támadtak), Janits Imre Nógrádvármegye közönségére, Scitovszy János Nemeskéri Kiss Pál zólyomi főispánra, Vannay Ignácz Törők Zoltán, losonczi polgármesterre, Zajzon Dénes Jankovics György kir. tanfelügyelőre, Cramz István Losoncz város lelkes közönségére, mely a sxlávság tengerében fényes missiót teljesít; Kujnis Gyula a vármegyék képviselőire, Horváth Danó Wágner Sándorra, Valihora Jánor losonczi róm. katli. esperes-plebános az ünnepély rendezőire, dr. Mészáros Károly a hazafi is sajtóra. As ételrend (menu) következő volt: Barna leves, fogas tartár-mártással, fogoly rizszsel, rostbeuf körözve, őz, crém piskótával, pulyka, gyümölcs, sajt, torta, fagylalt, kávé, cognac, fehér bor, vörös bor, szomorodni, párádi, luhi és mohai vizek. öt óra volt, mikor a vendégek oszladozni kezd­ tek a a vidékiek a legszebb emlékekkel búcsúztak el a szélrózsa minden irányiba a derék Losoncz vendégszerető közönségétől. 1895. október 6. Végül nem végezhetjük be 'tudósításunkat a nélkül, hogy elismerést és köszönetét ne szavaz­ nánk Wagner Sándor losonczi főkapitánynak, a kinek tapintatossága, ezer szeme és kiváló egyéni képessége és ügyessége lehetővé tette, hogy a losonczi ünnepélyek nemcsak kifogástalan, hanem páratlanul álló példás rendben folytak le s ezúttal Losonca város jó hírnevét még inkább megszilár­ dították. Beniczky Árpád beigtatása. Losonca, 1895. október 6. Október i-je Losoncznu jelentékeny számba menő nappá változott Ugyanis e napon tartotta városunkban a nógrádi ev. esperesség rendkívüli közgyűlését. Máskor az ily esemény nem szokott különösebb mozgalmat idézni elő, most azonban mindenki érdeklődni látszott a gy űlés tárgya iránt. Már kora reggel hire járt, hogy a dunáninneni egyházkerület püspöke Baltik Frigyes is megér­ kezett B.-Gyarmatról e gyűlésre. Kilencz órakor meglátogatta a helybeli lelkész kíséretében az egyház felügyelőjét Búsbak ÁdJmot és polgár­ mesterünket, megköszönve nekik azt a megtisztelő kitüntetést, hogy úgy az egyház, mint a város képviseletileg megjelentek volt szept. 1-ején B.-Gyarmaton történt beigtatása alkalmával. Meg­ látogatta Kovács Ferenci kir. tanácsost is, a kivel a múlt évben Stubnyán ismerkedtek meg. Végül Illyés Lajos ref. lelkészt, a kivel több ízben leve­ lezésben állott Mire a papiakra tértek, már ott várt reá úgy az egyház, mint az esperesség tisz­ telgő nagy sokasága. Az egyház nevében lelkes szavakban Búsbak Ádám üdvözölte, majd az arra nyert s éljenzéssel fogadott válasz után, Lrokáry Gyulát, mint a dunáninneni kerület felügyelőjét is, aki diszinagyurha öltözötten, ruhájának meg­ felelő értékes viszonválaszt adott, biztosítván az egyháza^ hogy ismerve küzdelmes helyzetét, gondoskodni fognak annak jóvátétele iránt, Svehla föesperes is az ovác.ió tárgya volt; akit föképen arra kértek, fogadja el továbbra is főesperessé lett megválasztatását az egyházmegye üdvére. Az üdvözletek elhangzása utón, megszólalt a torony templomba intő nagy harangja, a hová a gyűlés vala kitűzve. Csakhamar megtelt az egy­ házi s világi rendű közönséggel. A gyűlést Svehla János tőesperes imával nyitotta meg. Annak be­ fejeztével előadta a jelen gyűlés első tárgyát, az eg házmegyei főtisztviselökre beadott szavazatok felbontására kiküldött bizottság jelentését, melyet felolvasásul a jegyzőnek adott át, egyúttal felkérte Búsbak Ádám losonczi egyházfel ügyelőt, -mint a felügyelők legidősebbjét, az üresen álló esperesség világi elnöki székének elfoglalására. A szabály­ szerűségnek igy e tekintetben is megfelelve lévén, a jegyző felolvasta a jelentést, a melyből kitűnt, hogy a föesperesi hivatalra Svehla János eddigi föesperes határozott lemondása daczára újból nagy szavazattöbbséget (26) kapott, Vladár Viktor 15, hárman egy-egy szavazatot, az esperesség felügyelői hivatalára pedig Beniczky Árpád 26 szavazatot s igy konstatáltatok, miszerint n főbb hivatalokra Svehla János és Beniczky Árpád lettek méltatva. Feladata lett volna a szavazatbontó bizottságnak, a többi hivatalok betöltésére is el­ rendelni a választást, azonban nem tartotta magát illetékesnek, mii(tán a föesperes a szavazatbontás alkalmára oly levelet küldött be, a melyben nyil­ vánítja, miszerint újbóli megválasztatása esetén is megmarad lemondási szándékánál. A bizottság nem lévén fel hatói mazva a lemondás elfogadására, ezen beállott körülmény tette szükségessé a többi választások megejtése előtt a jelen gyűlést Az elnöklő esperes mielőtt saját magáról szól­ hatna, véghez viendönek tartja, ax egyházmegyei felügyelőnek beigtótását, mely czélból egy kü'döttséget nevezett ki, a mely a megválasztott férfiul a gyűlés színhelyén leendő megjelenésre kérje. A mig a küldöttség megbízatásában eljárt, megszólalt Thnisz Lajos képezdei tanár újjai alatt az orgona, nem sokáre a vegyes énekkar is rá­ zendíti az „Erős várunk * diadalmi éneket Annak sikerült elmondása alatt érkezett meg az uj fel­ ügyelő Beniczky Árpád fényes diszmagyarban, aki a közönség általi éljenzés kőiben a már akkor segédletével az oltárhoz vonult föesperes elébe. Ekkor nyilt meg a lutheránus aranyszáju János ajka a szólásra s hallhattuk, élvezhettük mi is a „Nógrádi Lapokban * a Ballik püspök igtatása alkalmából B.-Gyarmaton tartott szónoklatáért méltán magasztalt Svehla föesperes beszédjét. Igazán, irigylésre méltó szónok. S úgy látszik, �1895. október 6. hogy ex alkalommal * még különben omlott anno ?iajAu e sió, mert a b.-gy..riuati szerepléséről sem olvastam, sem. egyházi szónokról soha nem hallottam, hogy tucgcljeneztet * tt volna. Már pedig az itten ennek a tünemény szerű szónoknak beszédje kézben megtörtént. Meg is érdemelte. Vajha tud­ nám beszédjét visszaadni! Elére is érzem e mun­ kára való tehetetlenségemet, azért hát csak váz­ latosan próbálom papírra vetni. Mimiének elölt egy latin költő mondását idézte, a melynek az volt az értelme, hogy jaj be sokan ütnek el őse­ iktől, kincseket vesztegetve sth! s előbb a bazara vonatkozólag hangsúlyozta ezt, majd rátért, hogy a protestáns családokra nézve is fájdalmasan esik ért kimondani vallási tekintetben konstatálnia. Azonban — úgymond — a megválasztottal -zeni­ ben megnyugtatja lelkét egy a múltból felidéződö jelenet, a mely az volt, hogy ezek előtt számos évekkel a Beniczkyek családi körében megfordul * ván, ott a felügyelővé választott férfiú egy kincs­ nek nevezett bibliát mutatott fel. melyet ősöktől örökölve, mint hagyományos ereklyét kegyelettel őriz. Íme ily szív, ily lélek, mely a hit könyvéről igy beszél, azt ily becsben tartja; oly férfiúról, ki egybázszerető buzgó apáknak tia, — lehetetlen vigasztaló megnyugvást nem merítenie arra nézve, hogy ezen egyházmegye sorsa jó kezekben leend letéve. S midőn rátért az egyházi reform törvé­ nyek érintésére s ezekkel szemben az elótörö aggodalmak festésére, majd az aggodalmakkal szemben a protestáns önérzet emelésére — hát bizony, mi r. katholikusok is éljeneztük a szó­ nokot Beszédjét végezve, felhívta a megválasztottak, ha kész-e elfogadni o megválasztatást s kész-e az esküt letenni? Midőn e kérdésekre az igent elmondá. az egyházmegye főjegyzője Simonidesz szécsényi ev. lelkész eíőolvasta az esküt, melyet a közönség helyéből felállva ünnepélyes csendben hallgatott meg. Ezt követte az áldás, mely után az esperes segédletével elhagyá az oltárt s az uj felügyelő is helyét elfoglalva a következő be­ széddel igen jó benyomást tett az egész gyüle­ kezetre : «Méllóságos és Eőtisztelendő egyházmegyei, közgyűlés! Élelem ezen legszebb, legünnepélyesebb órá­ jában. mélyen meghatva az imént elhangzott szívhez szóló, fenkölt szellemű beszéd által, alig találok szavakat, melyekkel a szivem- éslelkem mélyéből előtörő érzelmeket méltóan kifejezni tudnám. A mély és hálás köszönet érzelmei ezek, azon kiválóan megtisztelő biza­ lomért, melylyel engem, egyházunknak egyik szerény munkását elhalmozni s egyházmegyénk felügyelői székébe emelni méltóztaltak; de a hálás köszönet érzelmei azért is, mert tért és alkalmat nyújtottak nekem arra, hogy mint hithíl és buzgó protestáns, leróvliassam egyhá­ zam iránti tartozó kötelességeimet, szeretet egy­ házamnak szentelhessem odaadó munkásságo­ mat, ott és azon a helyen, a hová engem állí­ tani méltóztaltak. Megvallom, mély megilletődéssel s bizonyos aggodalommal foglalom el e helyet, melyet előttem nemcsak hazánk törté­ netének oly kiváló alakjai, de különösen a mi ág. hitv. evang. egyházunknak oly kitűnőségei és kimagasló támaszai és oszlopai töltöttek be s önkénytelenül felmerül lelkemben a kérdés: váljon különösen közvetlen nagyérdemű elődöm fényes tehetségei, ernyedetlen munkássága és igazi protestáns túlbuzgósággal t« *lt működése után, méltóan fogom-e betölthetni helyét!? de legyőztem kételyeimet, csillapítottam aggályai­ mat és bátorságot érzek magamban, mert egy­ házam iránti odaadó szeretőiemből meritek lelkesülést, mert őseink és dicső elődeink pél­ dája önt belém erőt és világiló fáklyaként mutatja ki azon utat, a melyen haladnom kell s a melytől eltérnem nem szabad és mert hi­ szem és remélem, sőt meg vagyok győződve, hogy egyházmegyénk minden hű tagjának támo­ gatására. szives jó indulatára, holes tanácsaira számíthatok azon munkásságomban és műkmlésemben, melynek egyedüli ezélja szeretett egy­ házmegyénk érdekeinek megóvása, tekintélyének emelése, belső ügyeinek pontos és lelkiismeretes vezetése. Hála dicső őseinknek, kik nem kíméltek sem fáradságot, sem munkásságot, de -őt vagyonu­ kat, éltökot áldozták a hosszú hnrczokban és küzdelmekben, ma mar a mi ág. hitv. evang. egyházunk consolidálían szilárd alapokon áll, jogaink törvények által biztosítottak, önkormány­ zatunk respektálva van. 1 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Nekünk a mi dicső elődeink nagy örökségét féltékenyen kell megőriznünk, ápolnunk és fej­ lesztenünk. a szilárd alapokon-nyugvó épületet s egyhazunk iránti odaadó szeretettel, igazi protestáns hilhűseg és buzgalommal munkál­ kodnunk annak felvirágzásán, hogy én ily ér­ telemben hű munkása óhajtok lenni szeretett egyhazunknak, erre csak az imént teltem le szent fogadásomat, ismétlem cs teszem ezt le újból, szivem és lelkem egész erejével a nagy­ tiszteletű egyházmegyei közgyűlés színe előtt. Nagytisztclelü esperességi közgyűlés! Csak az ügyek teljes és alapos ismerete képesít bennünket arra és nyújt biztosítékot az iránt, hogy az ügyeket jól intézhessük és helyesen ítélhessünk, ezélotu tehát, hogy egyházmegyénk minden egyes egyházközségének belső szerve­ zetét és ügyeit alaposan megismerhessem, a inennyire csak időm és elfoglaltságom engedik, lehetőleg rövid idő alatt személyesen felkeresni, hogy igy a helyszínén szerzett tapasztalataimat •javukra fordíthassam, jogos kívánalmaikat, czéljaikat és érdekeiket sikeresen előmozdíthassam, nelaláni sérelmeiket orvosolhassam, e tekintet­ ben bizalommal fordulok úgy a mélyen tisztelt ielkészi kar minden tagjához, mint tisztelt vi­ lági egyhazfelügyelő társaimhoz, kérve szives támogatásukat, felvilágosításaikat és szives jó indulatukat ebbéli működésem sikeres keresz­ tülvitele érdekében. A nemzetek kulturális fejlődésének alapja a népnevelés. Kiváló gondoskodásom tárgyát kcpezendik s különös figyelemmel fogom kisérni egyházmegyénk iskoláinak s derék tanítóinak ügyét és helyzetét; tagadhatatlan tény, hogy e téren örvendetes haladás tapasztalható, hogy, a legutóbbi évek alatt, a fokozott szorgalom és munkásság sok évek mulasztásait igyekezeti pótolni és itt örömmel és büszke önérzettel jelezhetem, hogy éppen ág. hitv. evangélikus felekezetűnk derék tanító kara felismerve ma­ gasztos hivatását, odaadó buzgalommal nemes lelkesültséggel törekedett kötelességeiknek; nagy feladatuknak híven megfelelni, de sok, igen sok még e téren a tenni' való, teljes ügybuzga­ lommal és soha nem lankadó munkássággal kell iskoláink fejlesztésén s derék tanítóink helyzetének javításán munkálkodnunk, szigorúan őrködni fogok, hogy tanítóink kötelességeiket híven teljesítsék és nemes feladatuknak meg­ feleljenek, hogy tanításuk igazi vallás-erkölcsi alapun nyugodjék s mint jó és hü hazafiak mindenütt és szüntelenül tanítsák és terjeszszék a hazafias irányt és szellemet s teljes oda­ adással és hűséggel mozdítsák elő a magyaro­ sodás szent ügyét. Évek hosszú során keresztül bizonyos elő­ szeretettel működtem jótékony intézeteink egyes bizottságaival, örömmel tapasztaltam, hogy úgy papi, mint tanítói özvegy-árva gyámoldánk, va­ lamint többi jótékony nemes alapítványaink ügye a legjobb kezekbe van letéve is megnyug­ vást ád azon tudat, hogy igazi ügyszeretet és önfeláldozó munkásság ezen legnemesebb tény­ kedésre hivatott jótékony intézményeinket is emelni és fejleszteni fogja, hogy mind nagyobb és nagyobb mérvvel felelhessen meg nemes hi­ vatásának és feladatának, melynek magasztos ezélja az özvegyek és árvák testvéri szeretet­ tel való pyámolitása, segélyezése, lerheiknek, hogy ne mondjam gyakran a nyomornak eny­ hítése. Ünnepélyesen fogadom, hogy egyházmegyénk vezetésében és tanácskozásainkban soha sem rokon-,sem ellenszenv által magam befolyásoltatni vagy vezéreltetni nem engedem, az ügyek tisztán tárgyilagos megvizsgálásából és megbirálásából szerzett nézeteim és meggyőződésein zsinati törvényeink és egyházi szabályaink fog­ nak irányadóul szolgálni: igazságszolgáltatá­ sunk és Ítélkezéseinkben igyekezni fogok a gyak­ ran tulszigoni merev igazságot az annyira jól­ eső méltányossággal párosultál! gyakorolni, szi­ vem egész melegével istápolni fogom a felekeze­ tek közötti jó viszony és békés egyetértés fentarlását. Alig egy eve, nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés, hogy egyházmegyénk a bányai ke­ rületből. a melynek kebelében oly hosszú ideig és oly sikeresen működött, hazánk és egyhá­ zunk nagy érdekeinek előmozdításán, a dnnáninnenj kerülethez csatoltatott. Nem tagadom, fájdalmasan esett az elválás a szerető anya kebeléről, fájdalmasan esett az elszakadás sze­ rető testvéreinktől, de enyhítő fájdalmunkat 5 azon szeretetteljes fogadtatás, melylyel uj anyánk a dunáninnei kerület, bennünket kebelére vont, enyhité fájdalmunkat azon tudat, hogy régi testvéreinket nem vesztettük el s új szerető testvérekkel erősíthettük testvéri lánczunkat, de enyhité különösen azon körülmény, hogy egy szent és magasztos ezél, az igaz magyar hazafias szellem és irány megszilárditására fordíthatjuk legjobb erőinket és szentelhetjük buzgó törekvéseinket, hiszem és reményiem, hogy egyházmegyénk, az ő hagyományos hit­ hűsége és buzgalmával, tevékeny munkásságá­ val, igazi vallásos és magyar hazafias iránya és szellemével ki fogja érdemelni új testvére­ ink szereletét, bizalmát és tiszteletét és kivivandja a dunáninneni kerületben is azon méltó helyet, mely bennünket, mint a magyar­ országi ág. hitv. evangélikus egyházmegyék egyik legnagyobbikát, méltán és joggal megillet. Nagytiszteletű esperességi közgyűlés 1 a mai nap, az 1895. évi október hó l-ső napja, ne­ vezetes betűkkel lesz beírva, úgy hazánk, mint egyházunk történetébe, a mai nappal lépnek életbe az immár szentesitelt liberális egyház­ politikai törvények, — a házasságkötés és anyakönyvek vezetése immár az egyházjog és hatásköréből, melybe eddig kizárólag tartoztak, kivonatván, az állam jog- és hatáskörébe té­ tetlek át, állami funkeziót képeznek, az állam felügyelete alatt állanak. Maga a mi egyházunk nagy megalapítója a liberális, igazi szabadelvű eszmékre alapította és építette az ő egyházát, nyíltan és teljes őszinteséggel ki kell jelen­ tenem. hogy tekintve az immár tarthatatlanná váll állapotokat és az egyes felekezetek kö­ zötti mindinkább élesebbé és élesebbé váló súrlódásokat megszüntetni óhajtván, őszinte örömmel üdvözöltem e liberális javaslatokat s úgy is mint a magyar törvényhozás egyik sze­ rény tagja, szemben a reakezionárius áramlat törekvésével, teljes odaadással és buzgalommal működtem a liberális eszmék győzelmét elő­ segíteni s e javaslatokat törvénynyé emelni. Nem tagadom, voltak és vannak még ma is e törvénynyel szemben aggályaim, melyeknek fejtegetésébe bocsátkoznom itt és e mai napon azonban sem időszerűnek, som az immár szen­ tesített törvénynyel szemben helyesnek sem tar­ tanék és csak egész általánosságban jegyzem meg. hogy le kellett küzdenünk aggályainkat és áldozatul hozni azokat egy magasabb és különösen magyar állami és hazafias érdek szempontjából, le kellett küzdenünk a liberálizinus nagy £8 dicső elvének, győzelemre jut­ tatása czéljából és különösen azért, mert erős meggyőződésem, hogy e törvények életbe lép­ tetése után, majdan a netalán mutatkozó hiá­ nyok pótlására és esetleges sérelmek orvos­ lására, a magyar törvényhozás bölcsessége, a szerzett tapasztalatok alapján fog alkalmat és módot találni; én hiszem, hogy egyházmegyénk kitűnő, hazafias Ielkészi kara, a szabadelvű eszmék szolgálatában nem fog e törvények sikeres keresztülvitelének u(jába akadályokat gördíteni, sőt inkább igaz hazafias szelleineés irányánál fogva azt meg fogja könnyíteni. Határozottan Ígérem és ünnepélyesen foga­ dom, hogy egyházunk kormányzatának és al­ kotmányának hű őre leszek, autonomikus jo­ gainkat hűen megvédelmezendein, azt soha és semmi körülmények között sem megszorítani, sem megcsorbitani nem engedem, sőt inkább teljes igyekezettel, lankadatlan buzgősággal oda fogok törekedni, hogy az minél inkább telje­ sedve, mind szélesebb és szélesebb alapokra fcktetlcssék, minden izében megerősödjék és megizmosodjék. őszinte örömmel konstatálhatom, hogy egy­ házmegyei ügyeink vezetéséből és tanácskozatainkból a politika mindig ki volt zárva; soha pártszenvedély, lett légyen az a profán életben a legélesebb, lettek légyen a nézetek az elvi meggyőződés a lehető legellentétesebbek és legeltérőbb, nem háborította egyházunk békés fejlődésére irányított törekvéseinket, munkál­ kodásainkat, én hiszem és reményiem és kérve kérem egyházmegyénk minden tagját, tartsuk meg ezenlúlra is egyházunk közjava érdekében ezen követendő üdvös gyakorlatot. De igenis, nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés, egy po­ litikát még is szakadatlanul ápolnunk, követ­ nünk, hirdetnünk kell, ápolva és hirdetve a a pórnak kunyhójában, n gazdagnak palotájá­ ban, a szerelő családapának, zsenge gyermekei körében, házi tűzhelyénél, a lelkésznek temp- �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. lumában, a tanítónak az iskolában u lángoló swetetel, hőséget és odaadást szeretett ma­ gyar hazánk és annak edes nyelve iránt is, hirdetnünk és terjesztenünk kell mindég és mindenhol, az igaz magyar hazafias irányt és szellemet és teljes buzgosággal előmozdítani a magyarosodás szent ügyét Most pedig Imzzád fordulok, nagytiszteletü főesperes ár, mélyen tisztelt elnöktársam és barátom és kérve kérlek, ki zsenge ifjú korom óta. elárasztottál szives jó indulataiddal és nagyrabecsült barátságoddal, tartsd meg azo­ kat ezentúl is számomra, légy vezérem és bölcs tanácsadóm uj pályámon, közöld velem bölcs tapasztalataidat, ajándékozz meg bizal­ maddal s én viszont Ígérem és fogadom, hogy szeretetedet szeretettel, bizalmadat bizalommal viszonozandom, bölcs tanácsaidat megfogadom, hogy JiO munkatársad leszek az Úrnak azon nagy munkájában, melyet fokozottan és egye­ sült erűvel kell kifejtenünk, drága hazánk és szerezetett egyházunk érdekében és javára. Mély tisztelettel ajánlom magam u nagylisztelelű egyházmegye szives jóindulatába és ke­ gyes barátságába. * E beszéd számtalan helye meg lön éljeuezve. Üdvözlé őt a jelenlevő püspök is, valamint az egyházkerület felügyelője Laszkáry Gyula is. Ekkor tért az érdemdús főesperes maga személyes ügyére. Felolvastatta a szavazatbontó bizottsághoz küldött lemondását s kinyilatkoztatta, hogy ebbeli elhatározásával változatlanul megmarad. Látni s hallani kellett azt a riadó marasztalást, a mely e •tavak kísérője lön! Mikor egyesek is a közönség nevében elhatározása megváltoztatásán hasztalanul kérték, a püspök állott fel s énekkel, kérelmekkel valóságos lelki ostromot fejtve ki, sikerült végre hivatala tovább folytatására bírni. Lett erre nagy éljenzés, olyan, hogy bárki is megirigyelhette. Ez után inditvány tétetett, hogy mivel az alesperes és másodfelügyelö választására a zsinati törvények egyházanként való szavazásról említést nem tesznek, választassanak azok mindjárt mo4 e gyűlés által. A püspöknek felvilágosító szavú folytán az egyházanként való szavazás rrndeltetett el • a választás további intézése a szavazatbontó bizottságra bizatott. Ezzel a zöld asztal körüli gyűlést a városi uj szálló nagytermében a f-hér asztalok melletti letelepedés váltotta fel. Az uj felügyelő 120 terítékű fényes ebéddel vendégelte meg az esperesség egyházi és világi férfiait, akik tiszteletére megjelentek. . . Az ebédet hangulatteljessé tette az ott elmon­ dott remek toasztok, melynek sorát Beniczky Árpád nyitotta meg. éltetvén ö Felségéta királyt, ő Felségét a királyasszouyt, s az uralkodóbáz tagjait Simonidesz egyházi főjegyző Beniczky Árpád, Svehla János ikerelnököket, Búsbak Ádám Boltik Frigyes püspököt Hrk János Laszkáry Gyulát, Illyés Lajos rét lelkész az ág. hitv. egyházi és világi vezetőket, Wladár Miksa a református egyházat Bíszkup Béla a róm. katb. egyházat s ennek képviseletében Török Zoltánt (Valichora János losonczi esp. plébános nem vett részt az ebéden) Zelenka Gyula az izr. egyházat s annak képviselőjét Spira Salamont Laszkáry Gyula Losoncz ráros polgármesterét Törők Zoltánt, Horváth Danó Simonidesz János egyházmegyei főjegyzőt Török Zoltán, Spira Salamon főrabbi, Farkas Károly, Srétar Alfréd, Kovács Ferencz, Wladár Viktor, Szkalos Sámuel mindannyian Beniczkyt lelkesen felköczöntötték, Zelenka János pedig Pékár La­ jos és Bartholomaidert Gyula kiérdemölt espere­ sekről emlékezett meg. A Klsmsrik Danó vendég­ lőst fennen dicsérő diszebéd e»te 5 óra f« *lé ért véget ________ Szécsény, szept. 30. Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapjának ez év szeptember 29-iki, tehát . legutóbb megjelent számának „Hírek és külön­ * félék ezirefl rovatában ily íölirás alatt: .Fényes eléfftótei Szécsény város tórájának * elmondatik körülmény, hogy a közöttem s Kuszinkó Antal város tórája között egy évig folyt bünfenritó flinben kelt harmadfokú felre, ntó határozat Tnínt a legritkább események közé tartozó * a kénviselő testületnek 17-án tartott ülésében felíl Jutatott s a képviselő testület Ruszinkó Antii várisi bírónak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott m7Lses lapjának .újdondásza * vagy talán ma'„L.bban.hirt mondója * nem mondott egészen gSTmlrt M alkalommal a kúria Ítéletének fel­ olvasása után Busrinkó Antal város bírójának csakis dr. Pulszky Ágoston ur uyilvánitotta elis­ merését ; ón pedig, ki szintén jelen voltain az üléebcu, nyugodt lélekkel vártam, hogy az egy más utón természetes törvénye szerint, a képviselő testület valamelyik jelenlevő tagja most már a képv. testület tagjai sorából az én nevem ki­ törlését fogja nyomban indítványozni, ez azonban nem történt meg, pedig aligha nem ez lett volna „a legritkább események közétartozandó! * A kú­ ria mint legfőbb biróság felmentő határozatát annak nevezni talán azért sem lehetne, mert in­ dokolási eonclusiójs szószerint igy hangzik: .Ily körülmények között vádlott eljárásában a gonosz szándék felismerhető nem lévén, cselek­ ménye bűnvádi beszámítás alá nem vonható. * A .fényes elégtétel * elmondást e tisztelt lap hir-rovatában oly egyének is olvashatják, kik engemet oem ismernek és azok joggal föl is tehe­ tik rólam, hogy ily .legritkább eseményben * engemet valamelyes nyers haszonvágy — minden bizonynyal pedig Szécsény város megkárosítása vezérelt. Azok fölvilágositására láttam szükségét annak, hogy a legfőbb bíróságnak 3395/895. bff. számú ítéletéből a fentebb irt szó szerinti conklusiót közöljem, s mert a .Nógrádi Lapok és Houti * Híradó hasábjain mindig a tudomány és közjó érdekében jelent meg szerény dolgozatom, egyéui érdekből vagy mások önérzetének, erkölcsi érzüle­ tének s jellemének sértésére azonban tollat nem fogtam kezembe soha, szót nem hangoztattam sehol: föltétlenül hinnem kell, hogy tekintetes Szerkesztő ur e soraimat becses lapjának legkö­ zelebb megjelenő számában a lap szellemi mun­ katársát megillető helyen közölni fogja. Fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását, a mi­ dőn vagyok készségese Pintér Sándor. ) * Az első három nap. Október elsején országszerte életbe lép­ vén az úgynevezett egyházpolitikai törvények, méltó kíváncsisággal várhattuk, miként fog Balassa-Gyarmaton, e 8000 lelket számláló nagyközségben, az uj születés, házasság és ha­ lotti esetek bejelentése és anyakönyvvezetése nyilvánulni. A városházán, hol a balassa-gyarmati kerü­ let anyakönyvvezetőjének hivatala az emeleti tanácsteremben lett, mint ez időszerint legal­ kalmasabb helyiségben, berendezve, reggel már a hivatalos 9 óra elölt élénk mozgalom volt észlelhető; a kinevezett anyakönyvvezető és helyettes anyakönyvvezető: Reményi Károly és ifj. Hummer Ferencz szorgoskodtak, hogy az elsőkül jövő bejelentőket, a korszakos nap­ nak megfelelő ünnepélyességgel fogadják. A biró, mint anyakönyvvezető, ámbár házassági functió bejelentve nein volt, atillájára felvevő az ország czimerével díszített nemzeti színű, széles selyem vállszalagot is. A tanácsterem, mely két év előtt eléggé dí­ szes állapotba tón hozva, valóban alkalmas is az új törvények értelmében való functiónálásra, mert ha nein is fényűzéssel, de tisztességesen van berendezve, hol 30—40 egyén kényelmesen elfér. A terem külső ajtajának balszárnyán, az ország aranyos czimere alatt, világos hetükkel olvasható: Magy. kir. nnyakönyvvezető. Hiva­ talos órák: délelőtt 9 órától, déli 12 óráig. S a kath. templom toronyórája alig verte el a kilenczet, midőn elsőül belépett Debreczeni Márton polgári iskolai tanító s bejelentette és anyakönyvvezleté szeptember hó 20-án szü­ letett. de a törvény éleibe léptéig az evnngelikus-református hitfelekezet anyakönyvébe még be nem iktathatott, Kálmán nevű ujszülött fiát. Másodikul jött Streisingor Albert földbir­ tokos, ugyancsak fiú-szülöttjét: Lajost, ki szep­ tember 28-án született, anyakönyvveztelvén. Az igen körülményes bejegyzést, összes mel­ lékágaival még el sem végezték anyakönyv­ vezetőink, midőn ismét feltárult az ajtó s im­ már házasság-kötés czéljából jelent meg dr. Révész Dezső, balassa-gyarmati lakos, ügyvéd, ki. — mint lapunk korábbi számában már kö­ zöltük is, —^eljegyezte özv. Kohn Árminná, *1 Kétziéggsl közöljük Pintér Sándor ügyvéd nr lorait, de megjei-yeiiük. tioay a Karla' Itrletn indokolása mutatja, hogy Htuilnkó Antal küztégi bíró ur valóban nem követett «l büntetendő cselekményt. Stork. 1895. október 6 szül. Klein Julia házbirlokosnőt. Kérte tehát a kihirdetési eljárás foganatba vételét. Az. özvegy lörvénykivánta okmányai teljesen rendben találtattuk; mivel azonban a vőlegény keresztelési bizonyítványa nem volt kéznél, őt annak beadására utasította az anyakönyvvezelő, ki egyszersmind jegyzőkönyvet vett fel a jelentkezésről. E három aktus, a nyomban kitöltött statisz­ tikai űrlapok s a hiteles másolatok és indikálással együtt, teljes másfél órai munkát vett igénybe, bár az anyakönyv vezetők nein ha­ boztuk s feladatukat szabatosan végezték, miért is a hallgatóság, köztük Sztranyavszky Géza kin, közjegyző, dr. Bogdán Mihály ny. ez red orvos, Feledi Henrik bankigazgató s még töb­ ben gratuláltak nékik. Október 2-án házassági hirdetést is fogana­ tosítottak, a zsélyi anyakönyvvezető megkere­ sése folytán és igy a kapu alatt, — nyílt he­ lyen kifüggesztett: >Házasulok hirdetési szek­ * rénye már szintén nem üres. Ugyancsak október 2-án, a városi elöljáró­ ság jelentett be halálesetet, mely az itteni kór­ házban fordult elő, hol ugyanis előtte való nap, d.-u. 7 órakor, bizonyos Ubrankovics Já­ nos, kékkői születésű és illetőségű, 38 éves nőtlen ember, lőtt-seb következtében elhalt. A bejegyzés hiteles másolatát az anyakönyv­ vezető, nyilvántartás czéljából, megküldé a kékkői róm. kath. lelkészi hivatalnak. Október 3-án is volt születés s halálozási bejelentés. Kovács János kocsisnak született előtte való napon törvényes lia, Gyula utóne­ vet kapott s a tanusitványnyal saját hitfelekezete papjához utalta őt Hummer Ferencz, h. anyakönyvvezelő. A jóravaló fiatal munkás­ ember igen örült, hogy — mint mondá — • polgári lia» van. — Elhalt okt. 2-án s kö­ vetkező napon nagybátyja által szabályszerűen bejelentetett Hrubecz János, ág. evang. vallású, 35 éves nős emberi Hivatalzárás után más bejelentésekkel is jöttek. Itne, a három első nap az új rend szerint Figyelemmel fogjuk azt kisérni és az érdeke­ sebb jelenségekről e lapok utján adunk, nem kíváncsiság gerjesztése, de okulás végett tudó­ si lás t. Születések és halálozások bejelentése október 1-je után. A polgári házasságra és állami anyakönyv.vezetésre vonatkozó törvények október í-sején történő életbelépésére vonatkozólag egymás­ után bocsáttatnak a különböző miniszteri ren­ deletek, melyek azt czélozzák, hogy az uj tör­ vények és az. azok által előidézett változások lehetőleg minden nagyobb zökkenés nélkül men­ jenek ál a közéletbe. Ezek egyike, hogy a születések és halálozá­ sok bejelentésére vonatkozó kötelességéről min­ denki idejekorán tudomást vegyen, elrendeli, hogy az egyidejűleg kibocsátott hirdetmény az összes községekben a község házán^ továbbá az állami anyakönyvvezetők helyiségeiben kifüggesztessék és ezen kivül az október 1-sejét megelőző öt vasárnapon élőszóval is kihirdettessék és megmagyaráztassék. A hirdetmény, melyet olvasóink figyelmébe ajánlunk, a következő: «A születéseket és haláleseteket folyó évi október hó 1-től kezdve az állami anyakönyv­ vezetőnél kell bejelenteni. Minden születés és haláleset azon állami anyakönyvvezetőnél jelentendő be, kinek kerü­ letében előfordult. Vastiton, hajón történt szü­ letés és halálozás a kiszállás, illetőleg a kiszál­ lítás helyén illetékes nnyakönyvvezetőnél jelen­ tendő be. Minden születés legkésőbb a születéstől szá­ mított egy hét alatt jelentendő be. Halva szü­ löttek vagy szülésközben elhaltak legkésőbb a születést, illetőleg elhalálozást követő legköze­ lebbi hétköznapon jelenlendők be. Minden haláleset legkésőbb a legközelebbi hétköznapon jelentendő be. A születés bejelentésére fokozatosan az alábbi sorrend szerint kötelesek: a) a törvényes atya; b) a szülésnél közremű­ ködött bába, c) a szülésnél segédkezeti orvos; d) mindazok, a kik a szülésnél jelen voltak; ej a kinek lakásában a születés történt. Ezeken kivül a bejelentésre kötelezett; f) az anya, mi­ helyt erre már képes. �1895. október 6. A haláleset hejeleutéseru fukuzatosau köte­ lesek: t. a családfő. 2. a családtagok, 3. a kinek lakásában a haláleset történt, a háztulaj­ donos, ha a házban lakik. A bejelentéskor a halottként által kiállított halottvizsgalati bizonyítvány felmutatandó. ügy a születés, mint a haláleset bejelentésére a sorrendben utóbb nevezettek csak akkor kötelesek, ha megelőzd kötelezett vagy nincs, vagy pedig a bejelentés megtételében akadá­ lyozva van. A bejelentés szóbeli és a bejelen­ tésre kötelezett vagy annak megbízásából más oly egyén által teljesítendő, ki a születésről, illetőleg halálesetről közvetlen tudomással bír. Szülházakban, kórházakban, letartóztatási in­ tézetekben, dologházakban, laktanyákban vagy egyéb polgári vagy katonai közintézetekben történt születések, illetőleg halálesetek bejelen­ tése az intézet elöljáróságának kizárólagos kö­ telességét képezi. Az állami anyakönyvvezetőnél azokat a szü­ letéseket és haláleseteket is be kell jelenteni, melyek f. évi október hó 1. napja előtt tör­ téntek ugyan, azonban október hó 1-ig a fele­ kezeti anyakönyvbe be nem jegyeztettek. A ki újszülött gyermeket talál, köteles erről lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő napon a községi elöljáróságnál jelentést tenni. A bejelentésre kötelezett, ki a bejelentést a megszabott határidőben nem teljesiti, vagya ki tudva valótlan bejelentést tesz, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 600 koronáig ter­ jedhető pénzbüntetéssel büntettetik.» Hontvármegye anyakönyvvezetöi. Baumerth Ottó Korpona, Herczeg Vincze Ipolyság, Paksi Péter Palást, Thuránszky Béla Tompa, Bérczy Kálmán Teszér, Králik Andor Kemencze, Bankó János Apát-Marólb, Tóth János Gyügy, Pápay Géza Deménd, Maszarovits György Visk, Piszkup Tamás Hidvég, BoryTivadar Szokolya, Hollody Nándor Nagy-Maros, Bruckmaye? Márton Mária-Nosztra, Székely Zsigmond Garamkövesd, Reiszmayer Gyula Szalka, Eggenhofer Ferencz Váinos-Mikola, Badinszky Pál Ipoly-Szakálos, Mészáros Kálmán Ipolypásztó, CsifTáry István Tergenye, Fuchs Endre Garam-Kis-Salló, Sántha Kamii KisGyarmat, Frecska Soma Közép-Palojta, Bartók Iván Csáb, Tornyos József Bátorfalu, Popellár Bertalan Kőkeszi, Csajkovszky János Terbegecz, Lantos Gyula Nagy-Csalornia, Mátyus János Alsó-Ipoly-Nyék, Clementis Kálmán Ipolyszécsénke, Cziglan Gyula Bakabánya, Kiszely Já­ nos Bát, Binder Lajos Dalmad. Konkoly István Alsó-Almás, Horváth István Felsöfegyvernek, Longauer Mihály Hegybánya, Burcz Márton Varsány, Goldberger Miklós Szent-Antal, Schiller János Berencsfalu, Laczkó Géza Németi, Dianovszky János Ledény, Tordi János Bozók, Sosskó Kálmán Csábrág Varbók, Csellág Lajos Litva. Pokoray Pál Szénavár, Meskó Lajos Szuhány. Hirek és különfélék. Ö Felsége királyunk névünnepét október 4-én ez évben is országszerte hőséggel meg­ ülte a magyar nemzet. A vármegye székhelyén a polgári és katonai tisztséggel élén a róm. katholikus templomban jelentek meg a hű alatt­ valók, hogy imát rebegjenek az ég urához a jó és nagy király hosszú életéért. Nógrád-Vadkerten ő Felsége névnapja. Min­ den szegény községben okL 4-én iparkodtak az elöljárók részt venni az isteni tiszteleten, hogy egy rövid fohászt küldjenek az ég lírához, bő áldásért apostoli királyunkra. Vadkerten e szép szokás már két éve nem dívik, mert sem jegyző, sern biró, sem m. kir. póstás, sem pedig esküdt ember n<-rn jelenik meg ezen nagy napon az apostoli Felségért mondott nagy misén, mintha •'>. kötelességük sem volna. Szép dolog, hogy híréért sem látni egy hivatalban levőt is a templomban; minden hivatalnok távollétével tündöklik e magasztos napon, s igy rójja le kötelességét Felséges ura iránt! (P.) Gróf Degenfeld Lajos balesete. Stirákí kü­ lön tudósítónk értesítése szerint szeretett volt főispánunkat Degonféld Lnjus grófot múlt pén­ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. teken csaknem végzetes baleset érte. Alig tért ugyanis haza Balussa-Gyarmatról, a 26-án itt személyesen vezetett vármegyei kő gyűlésről a búcsúzó főispán Szivükön tartott állandó lakására, midőn másnap t. i. szeptember 27-én délután munkaszeretete, tevékenysége a mondott városka ban telepitett takarékpénztár ülésének vezetésére késztette őt. Jelen volt az ülésen Laszkáry Gyula is, mint a ba’assa-gyurmati takarékpénztár igaz­ gatósági tagja. Ülés után vidám hangulatban szállott a két úr az elnöklő gróf négyes fogatú oda rendelt kocsijára, hogy elhajtassoii a város túlsó végén fekvő grófi kastélyba. Alig haladtak azonban ÖO lépésnyire a takarékpénztári hivatal­ tól, midőn béresek ostorpattogása megriasztotta a gróf hintájába fogott négy csikót, úgyhogy azok elragadni kezdtek s a kocsisnak nem volt ereje megfékezni őket. E veszélyes helyzetben Laszkáry felugrott és segitett a lovuk megfékezésében; a gróf pedig — bizva önmagában, a kocsiból ugrott ki, de ezúttal oly szerencsétlenül, hogy bezúzta fejét, s ájulton feküdve maradt a földön, mígnem a megfékezett lovakkal visszatértek az ominózus helyre, s a legközelebbi boltba vitték az arezán megsérült grófot. A grófi család értesülvén a bal­ esetről, sietve-sietett Wiener boltjába s két orvos­ sal együtt ott adták meg a grófnak az első gyó­ gyító-segélyt A baj szerencsére nem járt komo­ lyabb következményekkel, s pár nap múlva szeretett volt főispánunk, bekötözgetett fejjel ugyan, de már járt-kelt kastélyában. Átalános volt a részvét e baleset után Snrák lakossága közt, de tzámos távoli helyről is a legrokonszenvesebben kérdezős­ ködtek levél- és táviratokban, a gróf úr hogy mintléte felöl és gratuláltak a nagyobb bajtól való szerencsés megmeneküléséhez. Rudnay Béla Szitákon. Rudnay Béla, Nógrádmegye felügyeletével is megbízott honti főis­ pán ma reggel városunkba jött és gr. Degenfeld Lajos, volt főispán úrhoz, szállt. Itt fogadta a helybeli főszolgabirói és járásbirói hivatal tisztviselőinek, valamint a városi elöljáróság és az állami anyakönyvvezető tisztelgését. Innen a főispán még ma este a fővárosba utazott. Kozma Sándor kir. főügyész a múlt hét folyamán teljes öt napot töltött Balassa-Gyarmalon, beható vizsgálat tárgyává tévén az ügyészség s ezzel kapcsolatban a kir. törvény­ széki és kerületi fogház ügyeit. Ö méltósága a tapasztaltakkal teljesen megelégedve távozott városunkból október 2-án Ipolyságra. A fölspánváltozás és a nógrádvármegyei szabadelvű-párt gyűléséről lapunk elsőczikkeire hívjuk fel olvasóink szíves figyelmét Tornyos György pénziigylgazgatósági he­ lyettest, ki a nyolezvanas évek elején, mint kir. adófelügyelő, Balassa-Gyarmaton igen nép­ szerű alak volt, a király szeptember 28-án pénzügyi tanácsossá és rimaszombati in. kir. pénzügyigazgalóvá kinevezte. Gratulálunk! Hymen. Vajda Pál, gömöri földbirtokos el­ jegyezte Török Herinin kisasszonyt, Török Zoltán losonczi polgármesterünk nagymiveltségű bájos leányát. Esküvő. Jeszenszky János, sziráki kereskedő, mull hó 28-án vezette oltárhoz Schleicher Juliska kisasszonyt Stubnya-fürdőn. Adomány. Streisinger Albert földbirtokos, újszülött fiának, polgári anyakönyvvezetése al­ kalmából, a városi szegények közt leendő ki­ osztás végett 5 frtot adott át az anyakönyv­ vezetőnek. Hasonló ókból és czélra, Alt Adolf is letett 1 frtot a biró kezéhez. Végletes eset. Kottasz János, gróf Degenfeld Lajos úr arató gazdája néhány nap előtt cséplés közben oly szerencsétlenül esett le a cséplőgépről, hogy egy heti kínlódás után az élete delén lévő munkás férfiú múlt hó 28-án meghalt. Özvegyén kívül négy árvát hagyott maga utan. A községek uj beosztásának foganatosí­ tása. Azokat a változtatásokat, melyeket az anya­ könyvi kerületek helyes kikerckitése végett a balassa-gyarmati járás egyes körjegyzőségeiben a vármegye határozata szerint a minister jóvá­ hagyott, szeptember 23. és következő napjain hajtotta végre ifj. Fáy Albert jár, szolgabiró. Így az alsó-esztergályi körből Nngy-Larnol és Száraz-Brezót, — minekutána a pénztári vizs­ gálat is megejtetett, — átadta a gáesi járás szintén jelen volt főszolgabírójának, a szennai körjegyzőséghez; a varból körből Zobor köz­ séget átadta a bussai körbe, Szécsény főszolga­ bírójának. A kékkői körből nagyközséggé ala­ kított Lest község iratait szétválasztván, átadta 7 az ujouan választott jegyzőnek Szurdusz Ferencznek; Kapor Jánost pedig a kékkői körjegyzői állásba visszahelyezte. Hugyag, Trázs egyrész­ ről s Marczal, Gsitúr és lliny másrészről most szintén uj alakulásban képeznek külön kör­ jegyzőségeket, ezekbe tehát szintén bevezette, az elsőbe az ujonan választolt körjegyzőt Zimányi Istvánt s az utóbbiba Pass Gyula korábbi körjegyzőt, hogy október 1-jétŐl szabályszerűleg működhessenek. Figyelmeztetjük olvasóinkat lapunk más helyén közölt azon legfőbb tudnivalókra, miket az október 1-je óta életbelépeti uj törvények folytan a születési és halálesetek alkalmából mindenkinek, káros következmények elkerü­ lése végett, megjegyezni hasznos és szükséges. Balassagyarmat képviselőtestülete mai na­ pon d.-c. 10 és fél órakor rendkívüli közgyű­ lést tart, melynek tárgyait a fölspánváltozás be­ jelentése s az aszód—b.-gyarmat—losonczi vasutat linancirozó r.- társaság meghívója, a Budapestre egybehívott alakuló közgyűlés fogja képezni. A hetek óta várva várt eső elvégre csütörtö­ kön szép csendesen beköszöntött s naplemen­ téig vigasztalta gazdaközönségünket, sőt mind­ nyájunkat. Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a budalehotai leégett házak számát tollhibából 20-ra tettük. Ezt oda igazítjuk ki, hogy nem 20, hanem 80 volt a leégett épületek száma, a melléképületeké pedig 36, s igy összesen 116. Hontvármegye törvényhatósági bizottsága Rudnay Béla főispán elnöklete alatt közgyűlést tartott Miután a törvényhatósági bizottság meg­ emlékezett László főherczeg haláláról, a főispán jelentette, hogy a kormánytól felhatalmazást ka­ pott annak a kijelentésére, hogy a megyék rende­ zésekor Hontmegye felosztása nem fog szóba kerülni; továbbá, hogy a közel jövőben pénzügy­ igazgatóságot létesít a, megye területén. Majd a korponai föszolgabirói állást töltötték be, báró Nyáry Alfonz III-ik aljegyzőt választván meg; helyébe Somogyi Géza közigazgatási gyakornokot választották. Az általános tisztujitás megtartását a közgyűlés 1895. évi deczember hó 15-ére tűzte ki. A népfelkelők Időszaki Jelentkezése. La­ punk utján is figyelmeztetni kívánjuk az öszszes népfelkelőket a következőkre: Az 1893. évi XXXVII. t.-cz. alapján, mindazon katonai­ lag kiképzett, népfelkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a .hadtengerészetben, a honvédségben, ezek póltartalékában vagy a csendőrségnél szolgáltai:, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfölkolési (rózsaszínű) ajánlati lappal cl vannak látva, 1895. évi ok­ tóber 26-dik napján B.-Gyarmaton, az ottani község házánál személyesen megjelenni, vagy iráshan jelentkezni tartoznak. Az írásbeli je­ lentkezéshez minden községi elöljáróságnál in­ gyen <Jelentkező-lap> kapható, melynek kitöl­ tésére és egyéb kezelésére nézve a községi elöljáróság és a jelentkező lapra nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást. A személyes jelentkezéshez, az utolsó katonai okmány (vég­ elbocsátó levél, kilépti bizonyítvány, ajánlati lap) elhozandó, az Írásbeli jelentkezéshez pe­ dig csatolandó. Az itt tartózkodó, de a biro­ dalmi tanácsban képviselt tartományokban és királyságokban honos népfölkelők, hasonló mi­ nőségben és módozatok között tartoznak je­ lentkezni, mint a magyar honosok. A jelent­ kezés igazolatlan elmulasztása 2—6 egész 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg meg­ felelő szabadságvesztéssé! büntetletik. Unghváry László ezeglídi hírneve * 121 holdas gyümölcs­ fa-iskolájának név- és árjegyzéke megjelent, mely leg­ szerényebben szólva is a continens elsőrendű gyümölcsfa­ iskola árjegyzéke közt mondhatni a legelső helyet fog­ lalja el. A mi 4* alakban 80 oldalra terjed * a benne levó szakezikkek, nyilatkozatok, de legföként a kimerítő fallelrások valóságos gyümOlcsészeti leilconná teatik azt. A miiben kitüntetett igen nagy késsiet * mérsékelt Arak reményt nyújtanak, hogy a világ legelsöbb helyre sorozható gyümőosfalskoláival egy színvonalon álló eme hirneves hazai ezég eléri axt, amitai állam el nein ért, vagyis a külföldről történt csemetebehozatalnak, a tapasztalt kitűnő minőség és olcsó árak mellett nem­ csak véget vet, hanem — amiről eddig is Örömmel győződtünk meg — már külföldre is teljes megelége­ dés mellett tömegesen szállít gyümölcsfacsemetét. Unphváry László fenti árjegyzékét kívánalomra bárkinek is megküldi. Az építő Iparosok téli tanfolyama a budapesti állami Ipariskolában (Budapest, Vili. kor. Népszlnház-u. 8. aa.) ebben az évben is november 3-án nyílik meg. A tan­ folyam négy téli évre terjed a évenként november �8 3-AM) bUtc*K4 * veget un TxiMÚáknl fahvtctAck * li éiMc-vet betűlt&tt. írni. ol» *» ü «• (linvini <u *li kík *<>«», k«hue *s> «• Ao»eg«d»k. u»oac«uk ♦» (jakornuk k, a luk Iqjalibb «<y e»»t túllőttek war sjakurlalUau. A karrkaöl aiteutauWá irwtaaayuk 1 aa UU'Ukva k<M iga jattal haiaMf kitel kUilitoU crkülcai buonyittáay. X a v« *a>4t Uk. •etUJyokrvU ** uia i»V Ía»«a_viu4uy«»k, X aaakakbayv. »><y *a ilkteke * ebúfakn ipailu»'«tet * •ital taaleutelt ■<iakabiu>tiy<lvkay. A bewati»..»í.l ber ** A>áa kcaUa&k. A betrateu ly 1 Irt. a laadi> l<» frt Nógrádi Lapok és Honti Hiradó aranytnlanságok mindez ideig rontották a díj­ szabás logikáját. A harmadik kocsiosztály menetárai egyátalan nem változnak. A másod osztálynak, szin­ tén csak a mondott vonalszakaszokban. De emelkedik az első kocsiosztály menetdija, mivel azok az utasuk, kik ezeket a kocsikat használ­ lak. a magasabb díjszabást minden baj nélkül megbirják és teljes kárpótlást kapnak az első osztályú kocsik fokozott, s az egész kontinensen parat lan kényelmében. Egészén uj dologról azonban a helyi árudijszabás várható felemelésének bejelentésével. A teherdijszabas leszállítása Baross idejében nyomon követte a zónatarifa behozatalát. Ma­ gyarországnak mindakél alkotás óriás hasznára vált, tehát el sem képzelhető, hogy a kereske­ delmi ininisteriniu azt a rendszert akarná meg­ bolygatni, mely ezekben az alkotásokban letükröződölt. A kereskedelmi ministeriumnak ez nem szándéka Mégis könnyű megérteni, hogy egy oly reform, nn-ly generalizál és mindent fölölel, bizonyos áruneineket kelleténél jobban ériül, másokat meg túlságosan megkímél. A reform tehát, melyet a kereskdelini luiuisterium konlemplál, melynek részletei még nincsenek megállapitva, és amelyben bizonyára komoly megfontolás lesz a tanácsadó, azokra az árukra fog kiterjedni, mely a gazdasági és forgalmi érdekék minden kockáztatása nélkül inegbirják a díjtétel némi emelését. A kereskedelmi ininisteriutn körében erre nézve mélyreható stú­ diumokat tesznek és körülbelül két millió az a jövedelem-szaporodás, melyei a helyi díjsza­ básnak bizonyos csikkekre való fölemeléséből várnak. Piaczi gabonaárad. 1895. szeptember 30. Búza ... 5 60 5 65 - Kukorieza Rozs ... 5'10 520 Bab Árpa ... 5*— 6'50 Lencse ... 6'60 Zab ... 5'20 560 Lednek ... 4'80 4'90 ... ... 4 70 ... 6 40 6-50 Széna............. 2 — MENETREND az (Esztergom-) P.-Náua—B.-Gyarmati vasat fonalon. Érv ínyei 1895. évi október hő l-tdl. H l-I A a «tí ÁilomnNok H l- l * '• andrási báró Andreáijszky Gábor orsz-gyűlési képviselő s gyermekeik Pista s Gabor; és Rudnay Margit; úgymint a megboldogultnak egyetlen nővére: Sarolta. férjezett e-emiezei és micsmyei Gsemiczky Edené és az összes ! rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a legjobb önfeláldozó édesanya, :.nyos, nagyanya, dédanya, uőver és rokonnak, özvegy fáradt Veres l’álne szül, bvniczei, micsinyei es Fogorvosi rendelés EL-Gyarmaion. Med. imboczi Beniczky I lentimnek, a koronás aranydr. Steio Ármin urvos-sebész-tutior a Kosérdernkereszt tulajdonosának az 'Országos Nősuth-utczábca lévő lakásán ezentúl fogbe legek képző-egyesülel elnökének, a «Központi Orszá­ resjtore ts rendel Foghúzás kívánatra elöze- gon Fröbei-Nóegylet • s több nőegyesülel és a nógrádi tanítótestület disxtagjánuk, Váez-llarlos erxesteicniles mellett. Fogtoaics o ement-, lyanbau folyó évi szeptember hó 28-an, dél­ amalgam-, arany plomba) a foggyogywaat je­ után l‘/g órakor aldásdus, tevékeny, példás élő­ lenlegi tudományos nívóján, a modern fog­ lenek 80-ik evében, hos.-z.i-, fájdalmas szenve­ technika eszközeivel. Mindennemű fogbetétek«. ditek után bekövetkezett gyászos elhunytat. A Ixüdogullnak hült tetemei Vacz-Hartyánban szer­ dán, október hó 2-án, délután fél 3 órákor fognak az ág<<st evang. egyház szertartása sze­ Gyászrovat. rint inegáldatni es Vanyarezun a családi sír­ boltban szeretett férjének hamvai mellé örök | Ferev Páliad. | FarAdy Veres Pálné, szü­ pihenőre clhelyeztetni. Vácz-llartyánban, 1895. letett bemotei és micsinyei Beniczky Hermin szeptember 28-án. Áldás és béke lengjen drága néhai Veres Pál Nógrád varmegye volt alis­ porai fölött! * Az elhunyt jeles úrnő tetemei pánja és a bu-gyarmatí kerület szabadelvüpárti beszentelése, mint a fennebbickből is kitűnik, országgyűlési képviselőjének neje, kit megyénk­ Vácz-Harlyánbun ment véghez nagyszámú — ben mindenki ismert és tisztelt. — hosszú főleg Budapestről jött gyászoló közönség részvéte munkás elet, déri sikerek után Vacz-Hartyan- mellett, — onnan aztán N.-Vanyarezra hozták ban, múlt szombaton szeptember 28-an meg­ es itt férje Veres Pál mellett temették őt el. hall Hosszú időkre példával fog szolgálni hon­ Azok az érdemek, melyeket <5 a nőnevelés leányainknak. terén szerzett, örökre szólok. Előkelő gen try-család gyermeke volt, a tudás vagyát, láng eszét anyjától Beniczky i’alné, született Sturman Karolinától örökölte, kinek Gazdászat. mull században irt levelei a kor tanulmányo­ zóinak megbecsülhétlen anyagul szolgálhatnak Felhívás a közgazdasági Írókhoz és kiadókhoz, Energiája. mnnkavágya pedig családja tradi- Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás V. (ke­ cziozus jellege volt. Fiatal lelke mohon itta a reskedelem , pénz- és hitelügyi) csoportjának egyik tudás forrását részletéül a csoportügyi intéző bizottsága szak­ Fraocziáui és németül épp olyan perfektül irt, mint magyarul, de Veres Páloe mégis min­ könyvtár rendezését vette tervbe. E könyvtár ki denek felett magyar nő volt s ideálja is az fog teijedui a közgazdasági és pénzügyi ismeretek volt, bogy magyar nőket neveljen a nemzetnek. összes ágaira s föl lesznek abba véve mindazok rérjhezmenetelekor csak tápot nyert férjé­ az idevágó irodalmi munkák, a melyek 1. hazai ben Veres Pálban eszméi erősbüléséhez s tá­ szerzőktől erednek, 2. ba külföldi szerzőktől valók maszt azok keresztülviteléhez. is, magyarra le vannak fordítva és 3 habár kül­ De csak mikor leányát Veres Szilárdat Rudnay József .uógrtd megyei nagybirtokoshoz adta nőül, földi -zerzók termékei és lefordítva nincsenek, de akkor lépett a nyilvánosság elé kész tervével a hazai viszonyainkra vonatkozásokat tartalmaznak. nőképző egyesület megalakításával. A koronázás evében, mikor a nemzet éledő Hogy e könyvtárt megfelelőiig rendezhessük és reménye lélegzett fel, a magyar családok a tár­ a c-oport kiállításában felállíthassuk, az első sor­ sas összejöveteleket kultiválták erősen Tó-Györ- ban érdekeltek közreműködésére van szüksé­ kön. Sándor Zsigmond kastélyában történt egy günk Felkérjük ennélfogva mindazokat a szer­ ily összejövetel alkalmával a szintén vendégül zőket és kiadókat, a kik ide vonatkozó mun­ látott Veresné azt az eszmét pendítette meg, hogy az alkotmány első évét úgy lehetne meg­ kákat, Írtak illetve közreadtak: szíveskedjenek ezek­ örökítem, ha jó hazafiak és honleányok oda ből egy példányt az említett czélra átengedni. törekednének, hogy a magyar nőnevelésnek Szintúgy fölkérjük a kiállítás és különösen a egy önálló országos csarnokot emelnének. S kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoport minJeu azóta Veresné éjjelét-nappalát egygyé téve, gróf barátját, hogy e könyvtár felállításához járuljanak Teleki Sándomé, született Teleki Jozefin grófnő segélyével aránylag rövid idő alatt gyönyör­ és pedig főképpen régibb szakmunkákkal, a melyek­ ködhetett nagyszert müvében, melylyel többet nek szerzőihez vagy kiadóihoz e gyűjtemény ér­ használt nemzetének, mint tuczat-államferfiak dekében immár nem fordulhatunk. A könyvek be­ tucatjai. küldését f. é. okL hó végéig , >z 1896-ik Ezred­ Veresnél a 80 év terhe, a súlyos betegség * ére om. kiállítás igazgatóságának * czimére kér­ nem tette szellemileg bénává, tőrhetlen akarat­ ereje még a kórágyon is nyilvánult és itt fe­ jük, Budapest (városliget), „az V. csoport számára”. Budapest, 1896. szeptember bó 28-án. Az Ezred­ jezte be múlt nyáron a felnőttebb leányok számára irt <Lélektan * czimü munkáját, melyet évre om. kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitel­ annak idején a kritika méltatott Élete gazdag ügyi csoportjának elnöksége: Fáik Miksa orsz. volt tevékenységben és megérdemelt külső sike­ képviselő. Lukács Antal, főrendiházi tag, Mende rekben is és családi élete is boldog volt Bódog, a csoport előadója. Csak kétszer borult rá gyász. Mikor néhány év előtt szeretett férjét temette el s mikor nagy­ reményű unokáját Rudnay Józsefet 20 éves ko­ A magyar tarifák reformja. A kereskedel­ rában vitte el a halál. mi mínisteriurn tényleg elhatározta a Magyar 3 ezt sohsem tudta teljesen kiheverni. Emlékét nagyidőkre élővé tette holta után Allamvaeutakon fennálló vonalszakasz-dijszabás az, a mit két keze, nagy szelleme munkájával részleges módositását. — de a reform magának emelt 8 a vanyarczi kastélyból csak portandó a tarifának rendszerét és gondolatát teljesség­ hulláit temetik el, a mely megérett a nyugalomra, gel nem érinti. mert sokat dolgozott. A módosított díjszabás 1896. január 1-én Veres f’álné elhunytéról a család a következő gyászjelentést adta ki: • Rudnay Józsefné szül, lép életbe. A vonalszakaszok beosztását és fartőt Veres Szilárdé a saját és férje, rtidnói számát semmi tekintetben nem változtatja és és divéknjfaltwi Rudnay József, gyermekei ■ a szomszédos forgalmat meghagyja mostani Rudnay Hona és férje Altengottern báró .Mar­ állapotában. Változások általában csak a két schall Gyula m. kit. honvédhuszár százados gyermekeik: Margit Hona, Anna és Gyula; — utolsóelőtti vonal-<z4ikn'izban,a tizenkettedikben továbbá Rudnay Lenke és férje liptó-.vzent- és a tizenharmadikban történtek, ahol bizonyos 1895. október 6. yoo'4oo ind. Párk.-Nána crk. 8"" 1212 748 017'417 „ KÖhid-Gyannat 744 1155 732j 1)32432 „ Kéménd . . w 73111142 7M» 911'411 „ Bény 7-ójl 131 70s . . . 9^4f»r, érk.) ind. 707,1118 655 4 ' érk. ftt»2 1108 645 1 (Ml'5»»2 ind í Csattt • iO22;óif» „ Zalaba . . . 6'0 1055 633 10»2 3:11 „ Ipoly-Pásztó . n 6‘21 1038 617| 61-’ 1022 603 1052 510 „ Bél . . . 602 ion 552 1 P>9 55'- „ Szakálos . . H<’H H24 611 „ Vhk . . . n 513 952 531 8 tol (51 63- „ Ipohság . 522 931 510 . |50 9<)5 4to| 901 12I2;6M „ Drégely-Palánk 5 44 1 850 433 915 12'21,7or. „ Ipoly-Vecze . 427 831 417Í 931 1215.727 „ Dejtár . . . 958 t«»'“5l érk. B.-Gyarinnt ind. 400 8io'35ó| 5 ír. 602 617 629 641 6ö3 ?o« 725 734 751 Megjegyzés: Az esti 6 őrótól reggeli óra 59 perczig terjedő éjjeli idő a perczek aláhúzásával van megjelölve. — Bel és Ipoly-Vecze feltételes megállóhely. Felelih szerkeszti!: Vannay Ignácz. �Nógrádi Lapok 1895. október 6. Honti Hiradó. és 9 HAZAI IPAR! layton & Shuttleworth merf&uduáfl gepgyarosok q) BudapOSt V4^t'4Jrat Hazai ipar Balassa-Gyannaton. állal a legjuláayoaabb árak mcllcU ajánltatnak: Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglói, havasi és gyepvászon, siffon, úgyszintén valódi szepességi ezérnadamaszt asztalterítők s ágyneműek gyári áron kaphatók. Ugyanott legnagyobb választék: érczkoporsók- és temetkezési kellékekben Egjateinas aczil-eUk áa ntodao egyéb 170. 20—7. 2 is 3 vasú ekék > 5\ X ■i 4% vzKmz gazdasági gfytk. HAZAI IPAR! K A helyb. vasúti állomás mellett lévő '-hoz * „Vasul czimzett vendéglő a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel 1896. január 1-től bérbe adandó. Bővebbet: Schvarcz Mór tulajdonosnál helyben. ati 2-s g| S g g sEwsHMSHgrawA 332/895. szám. Árverési hirdetmény. *" ME Tessék árjegyzéket kérni! 294/1895. szám. Árverési hirdetmény. Alulirl birósAgi végrehajtó az 1881. évi LX. L-cz. 102. §-a értel­ mében ezennel közhírré teszi, hogy a czeglédi kir. járásbíróság 1879. évi 4009. számú végzése következtében hivatalból ügyvéd által képviselt Talassy Árpád ügyvéd javára gVeres Lajos kutassói lakos ellen 478 frt s jár. erejéig 1881. évi okt. hó 15-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1120 frt becsült ökrök, szekerekből álló ingóságok nyil­ vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a sziráki kir. jbiróság 2090. számú végzése foly­ tán 101 frt 77 kr. tőkekövetelés és 801 frt 77 kr. után 1881. évi nóv. hó 23. napjától járó 6% kamatai eddigi és a még felmerülendő költségek erejéig Kutassón, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi október hó 18. napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzotik, és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvényezikk 107. és 108. §-a értelmében készpénzfize­ tés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kell Szirákon, 1895. évi október hó 2-ik napján. Simonyi S. Gyula, 240 1—1 kir. bírósági végrehajtó. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az egri kir. törvényszéknek 1892. évi 70. sz. végzésével Csépány Géza ügyvéd által képviselt hatvan-vidéki takarékpénctár felperes részére Siposs Imre alperes ellen 350 frt tőkekövetelés és jár. erejéig elrendelt kielé­ gítési végrehajtás folytán alperesnél le- és felülfoglalt és 1800 frtra be­ csült két hordó 1876. évi termésű szomorodni rizliug borra (9 hektoli­ ter) a szécsényi kir. járásbíróság 1895. évi 2419. sz. végzésével az ár­ verés elrendeltetvén, annak a Igtvan-vidéki takarékpénztárnak 350 frt töke követelés, ennek 1891. évi szeptember hó 3. napjától 6*/# kamatai ‘/s*/ 0 váltódij — és az eddig felmerült s még felmerülendő költségek erejéig, — továbbá Szilágyi Mór ügyvéd által képviselt b.-gyarmati népbank 750 frt tőkekövetelés és járulékai, dr. Görtaer Samu budapesti ügyvéd által képviselt Körös Márton 130 frt tőkekövetelése és járulékai, Tersztyánszky István szécsényi ügyvéd által képviselt Ruszinkó Antal 300 frt tőkekö­ vetelése és jánilékai, Farkas Istvánná b.-gyarmati lakos 1200 frt tőke­ követelése és járulékai és dr. Kuncz Rezső pozsonyi ügyvéd által kép­ viselt Menzel K. C. ezég 46 frt 41 kr. tőkekövetelés és járulékai erejéig mint felülfoglaltatók javára is, a mennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek, alperes lakásán Varsányhoz tartozó salgói pusztán leendő meg­ tartására ujabbi határidőül 1895. évi október hó 21-ik napjának dél­ utáni fél három órája tűzetik ki, a mikor a biróilag lefoglalt két hordó szomorodni bor a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség ese­ tén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik az elárverezendő borok vétel­ árából a végrehajtató követelést megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirott' kiküldöttnél vagy Írásban beadni vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő jelen hirdetménynek a bíróság táblájára tör­ tént kifüggesztést követő naptól számittatik. Kelt Szécsényben, 1895. évi szeptember hó 23-ik napján. 246 1—1 DonÁnstky Béla, kir. bir. végrehajtó. OíWl § zJIa ti ürtl va?)’ wiJAjubot kitelelésre elvAllal egy földbirtokos, kinek czime megtudható a kiadóhivatalban. 248. 2—2. �10 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. október 6. Hirdetmény. A halam-gyarmati takarékpéoiter igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a balassa-gyarmati takarékpénztárnál zálogba tett, s 1895. évi október hó 1-ig lejárt s ezen időn túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezüst áa egyéb értéktárgyak részint a folyó 1895. évi november hó il-én délután 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen fognak eladatni, részint ez időn túl tőzsdesxenileg beváltatnak. Megjegyeztetik, hogy a folyó 1895. évi október hó 15-ig * meghosszabbítások árverési költség szedése nélkül eszközöltet­ nek, ezentúl azonban az árverés napjáig a kölcsönösszeg 2°u-a fog árverési költség czimén szedetni. Az eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: 118. 119. 218. 219. 309. 312. IV. 167. 301. 333. 356. 398. V. 20. 41. 134. 137. 181. 200. 218. 249. 262. 298. 314. 348. 352. 426. 453. VI 1 12. 14 16. 17. 18. 22. 26. 29. 30. 31. 32.41. 44. 52. 54. 55. 56. 57. 60. 66. 67. 70 71. 72. 73. 74. 79. 86. 94. 96.109.114. 120. 126. 128. 133. 138. 140. 148. 152. 155. 161. t63. 172. 175. 177. 187. 188. 189. 191. 198. 203. 204. 208. 209. 211. 210. 217. 224. 225. 228. 230. 234. 237. 239. 2U) 242. 243. 248. 252. 264. 265. 266. 268. 269. 273. 275. 280. 281. 287. 288. 292. 295. 304. 313. 315 317. 318. 328. 229. 331. 338. 344. 349. 350 352. 356. 358. 362. 371. 372. 378. 380. 392. 393. 394. 395. VU. 6 28. 35. HL 41. 63. 65. 110. 119. 125. 127. 129. 131. 161. 168. 172. 181 192. 193. 194. 196. 199. 209. 201. 203. 204. 206. 209. 219. 220. 250. 270. 272. 287. 288. 291. 294. 298. 300. 307. 309. 311. 312 319. 320. 321. 322. 327. 330. 332. 333. 337. 356. 358. 378. s 1 drb. 223 242. 200. zz. aboeyi takarékpesitári részvény. B.-Gyarmat, 1895. szeptember 26-in. 244. 2-5. , B.-GYARMATI TAKARÉKPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA. NYOMTATVÁNYOK A w A . A. A. -rx . Y a5, A. vix, kB»®tel*re müvek, füzetek, hetenként vagy havonként megjelenő szépirodalmi, politikai és vegyestartalmú közlönyök, röpiratok, üzleti kimu­ tatások, ár- és árujegyzékek, üzleti könyvek, számlák, táblázatok bármily n&£yságbas, színes itfj fekete vonalzással, étlapok, körlevelek, falragaszok, me* nyegzői és báli meghívók, gyászjelentések és részvétiratok, egyházi, katonai ts törvénykezési nyomtatványok, üzleti levélpapír és borítékok, név- és üzleti jegyek, palaczk-czímkék stb., gyors, pontos, hibátlan és jutányos áron való elkészítésére. 1 társaságot képviseli: DARYAI ÁRUI, könyv- és pipírkereskedö BilassaGyarmiton ! Jó kályha a házban fódolog! £ Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi ~ a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő posta-utczában, * Radványi házánál CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily izlésíí kályhákat és kandallókat a legkiválóbb színek­ én alakokban, avagy bármi más e szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni, Takaréktflzhely-burkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák át.akását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz. Pence Ferencz, kályhásmester, i * BdP Egy jó házból való fiú tanonczul felvétetik. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. október 6. Bevósáráls részletfizetésre is eszközölhető I 11 Szálloda- és kávéház-megnyitás. Tisztelettel alőlirottak bátorkodunk a U-cz. kö­ zönség szives tudomására hozni, bogy a legna­ gyobb kényelemmel és legfényesebben berendezett szállodát És kávéházat a "Nádoe"-hoz Budapest, IV. kér., Yámbú-kőnit 2. sz., szeptember hó 21-én megnyitottuk. SCHÖNFELD MIKSA, kin., ászt, és esztertályos kilgrraktira B-Gyarmat, *** M a KOSSUTH-utczában. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. Vidéki ■ eg rendelések pontosan és lehetőleg gyor san tőljeslttetnek. VI Ezen szálloda a lehető legjobb fekvéssel bir, gyönyörű kilátással a Dunára ás a budai hegyekre, a vámház, vásárcsar­ nok, vámháztéri hid közvetlen közelében; hajó-, lóvasat- ás omnibusz állomás a szálloda mellett. Valamennyi szállodai he­ lyiség villanyos világítással van ellátva. Főtörekvésűnk lesz olcsó szobaárak és figyel­ mes kiszolgálás által t. vendégeinket minden irányban kielégíteni. — A szállodához tartozó kávéházban mérsékelt árak mellett a lehető leg­ jobb kiszolgálás előre is biztosítva van, minden este jóhiiü czigányzene. Több évi tapasztalatainkra e téren támasz­ kodva, továbbra is kikérjük jóakaróink támoga­ tását és vagyunk minél számosabb látogatásért esdve kiváló tisztelettel Egy jé hősből való fiú asztalos tanonczul azonnal felvétetik. 52—20 131. Holstein Testvérek, 238 2—4 szállodatulajdonosok. 0 i utánzóit „TOKAJI COGNAC.“ Ezek ugyan nagyon olcsók ép, ' rosszak és így még a legkisebb összeget sem érik meg. értéktelen utánzatok könnyen felismerhetők, mert I 1) nem az egyedüli és csakis Tokajban létező de oly — Eme Első Tokaji COGNACGYÁRBÓL f 2) ezen Tokaj város czimerével nlucsennel ellátva. 11 Bejegyzett Az első tokaji védjegye cognak-gyárnak TOKAJBAN. 184. 9—10 1I TOKAJI COGNAC TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL az ELSŐ TOKAJI COGNACGYÁRBÓL, TOKAJBAN, a mely 1893|94. évben, mint hiteles közjegyzői okirat bizonyltja 9 725130 liter bort használt fel. eredeti Tokaji Cognac kapható: Hummer Mihály árnál B.-Gyarmaton, Bolner Pál „ Ipolyság, Dombó Károly Heksch Adolf ■ továbbá gyógyszertárak és tekintélyeseb kávéházakban^ l nagyszerűen hatnak gyomor bajokaál. nélkíUézhototlM ót íltolasosan Ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta lantig, gyomorgyengeség, büzBs Ukefet, lelfu)űág, savanyú, IsIMffégés. hasmenés, rjyomorégés, Itlesleges, nyálkakiviUiztái, sárgaság, undor és hányas, gyomorgOrcs szCkQlés. Hathatós gyógyszernek bizonyult Iejlájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortulterholésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hlmorrhoWákaál. Említett bajoknál a MárlMexelll íyonioreneppek évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyilvény tanúsít Egy kis üveg éra használati utasítással együtt 40 kr., nagy üres éra 70 kr. Magyarországi főraktár: T*r*U Joznef gyógyszertára BnrfapeM, Király ulcza 12 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen lessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keazito aláírásával iC. Hrády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom*. A Máriaczolli gyomorcseppok valodian . kaphatók. B.-Gyarmaton. Cservenyák Gy. és Kanitz ö. gyógytárában. Ipolyságon: Berkó István gyógyszerésznél, A fenti 11 Gyomorcseppek ö �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 12 1895. október 6. | Hirdetmény! K ói tudó másra adjuk, hogy az államilag engedélyezett MAGYAR OSZTÁLYSORSJÁTÉK eted húzása 1895. évi október 16-ikától 19-ikóig fog Budapesten királyi közjegyző jelenlétében és a magyar kin kormany ellenőrzése mellett nyilvánosan megtartatni. Ezen elad hozáson ax egész sorsjáték 31,499 nyereménye közül, melyeknek összege SS K* 5 MILLIÓ 600,000 KORONA -W i 10,000 nyeremény fog kihúzatni egy millió 268,000 korona összegben. A második osztály húzása deczember 6-ikától 14-ikéig fog megtartatni. Ax első húzásra szóló osztálysorsjegyek, valamint mindkét húzásra érvényes teljes sorsjegyek a kálón táblákkal vagy plakátokkal megjelölt helyeken az eredeti árak mellett. Oly sorsjegyekért, melyeket az első húzás után ÜSSüSft.1895' SM,,"!‘"b,'r még mindig kaphatók vásárolnak, az első osztály diját szintén meg kell fizetni. Magyar osztálysorsjáték-igazgatóság. 1 ■BaaBfluaaHSHnmBBBnsfflHBBUUBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBflBB aBBBBaBanttas»9SEi£ii9BBBn»jaioi»ia«ifiaM»nBiaij69!saiaiaa3»Gi%H»sinHHH S liita tanító * Minden harmadik El«ö húzás már 1895. október 16—19-ig. B aram ‘ sorsjegy nyer. engedélyezett Az államilag magyar osztálysorsjáték I i. oestálym nyeremények. II. osstályn nyeremények,, Húzás 1895. október 16—19-ig, Húzás 1895. decz. 6—14-ig. á soooo n 60000 40000 30000 20000 15000 10000 8000 4000 2000 1000 400 200 80 1 nyeremény 1 1 1 1 1 2 8 10 13 100 860 9000 10000 nyeremény — — ~ — — — — — — — — összesen 80000 60000 40000 3000) 20000 15000 10000 16000 32000 20000 13000 40000 172000 720000 1208000 5 MILLIÓ 000.000 korona 1 jutalom 1 1 l 1 2- s ® 3 í összértékben. legnagyobb nyeremény a leg­ kedvezőbb esetben EGY MILLIÓ KORONA a - 4 1 10 27 100 200 1150 20000 c 600000 -= 600000 100000 400000 200000 = 200000 100000 = 100000 50000 — 50000 a 20000 =. 4000) 30000 15000 40000 10000 — 8000 — 80000 162000 6000 = n 2000 2U0000 1000 — 200000 200 »= 230000 100 — 2000000 n 21499 nyerem, és 1 jut. 4332000 Eredeti sorsjegyek az I. osztály részére: Egy egész 40 egy fél .-8,jn egy tized 2ó 4 239 2-3 egy huszad 2 korona. Ajánl és utánvéttel szétküld fo-eláriiNÍíó lludHpcNÍ, Sxcrilta-tér 3. Mxám I líiia barasiik anitiT utr. • * Vidéki megrendelők köretnek pontadijört 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért és n sor- V’ Minden barnáit soryen nyer. BasumaoBBBBBBsiBiiBBBBaBannBiaíaasinnBBiaaaflBai Molási tudósításért 20 fillért küldeni. S.irKöny-vzl.n: LOTTOHEINTZE BUDAPEST. NYOMATOTT A KIADÚTULAJDOMOS &4JYAlUÍATf KÖNYVNYOMDA ttfcSZVÉNYTÁttSŰLAT 0Y0IWSAJTÓ1N. j ' I I � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00949.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_10_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-10-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 40. szám (1895. október 6.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/92c715431d8373c69333b99a97371eae.jpg c127546d0391cd9b07b504d8717c7cbe https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b4b8ddf565ce6c2ee7aac1718d121bbe.pdf 52796989176b16980d7092cb3153d753 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. október 13. 41. szám XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAP0K és H0NTIHIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. KlöQaetcai ári Egész évre 5 frt. Fél évre 2 írt 50 kr. Negyed érre 1 frt 25 kr. XcT»« aaAam 1O kis.'cxii. Előfizetni csapén a kiadóhivatalba! lehet B.-Oyannaton. A szabadelvű párt szervezése. (A— d.) kz a meghívó, melyben vármegyénk szabadelvű közönsége a párt szervezése érde­ kében e hó 16-án a vármegyeház nagytermé­ ben tartandó pártgyűlésre hivatik meg, nehány sorból áll, de e nehány sor egész programmot rejt magában. Arról van szó, hogy Nógrádvármegyében is szilárd szervezetet nyerjen a szabadelvű párt. Egy régen érzett szükségnek és óhaj­ nak lesz ezzel elég téve, de egyúttal egy mu­ lasztás is üttetik majd helyre, mert e szer­ vezkedés létesítésére már korábban is meg volt a mód, meg volt az alkalom; hiba, hogy eddig meg nem történt. Ma már minden elfogulatlanul ítélő előtt tisztán áll az, hogy állami életünk' nagy alkotásaiban, annak előre vitelében hervadatlan érdemei vannak a szabadelvű pártnak, e pártnak, melytől már megalakulása idején s attól kezdve mind e mai napig, még a czim viselhetésének jogosultságát is megtagadni igyekeztek. Ámde sikertdenői. Mert elvégre is, ha talán doctrinár-szempontból a czimet kifogásolni is lehet, a pártnak mindenkori szereplése és magatartása, melyet nehéz és válságos időkben elveihez hiven tanúsított, a vezetése mellett létesített alkotások s nemzeti intézmények kétségtelenül beigazolták nem­ csak azt, hogy e párt fentartása hazánk ér­ dekével a legszorosabb kapcsolatban áll, ha­ TÁRCZA. Hivő dal. A Uvxxxkor hullott mór le Kit ráMAfód levele. Nemet eiived fájdalommal, Búbánattal lett tele. < A tavaszkor röpült már el Kalitkámból a madár. Aa én ültem tavasa óta Vigaaataláit nem talál. Nincsen virág a mexókOn, Letarolva a határ. Térj hát vissza sxép madárkám, Ax erdő is néma már. Ha vissxa jöxx, a kis róxsa Talán újra kivirul. S ax én kedves sxép madárkám Benned keblemre borul. Hogy te többé cl ne sxállhasa Kis galambom, édesem, A kalitkád kebelemben Egy sxerctö sxiv legyen. Luby Károly. Búbánatos. (Besxély.) A bükkösi hegyek egyik kies völgyét bő vizű patak futja ót. A patak völgye tág, sok falu benne s mindnyájának nagy és termékeny a hirdetések a kiaddhivatalhoz IntézendAk. A lap xullemi rézzéro a a Nyilt-tírre vonatkozó minden közlemények a cxcrkexxtóhöx küldendők. ■Irdelések árazabálr szerint szAmittainak. — Nagyobb és többször hirdetések jutányosán eazkfizőltatnak. Bélyeg minden egyes beigutésnél ktttón 80 kr. Nyilttár petit sora: SO kr. nem azt is, hogy államiságunkat a nemzeti és valóban szabadelvű irány következetes fen­ tartása mellett tovább fejleszteni e párt képes. A politikai élet nem fektet súlyt a doctrinárszólamokra, hanem a sikerre néz s az után indul. Már pedig ez a siker elvitázhatlanul meg van, ez a siker el nem tagadható, bár­ mit mondottak legyen, bármit hangoztattanak is az ellenzéki pártok. A sikereket egyenként felsorolni nem szán­ dékozunk, de erre — lapunk szőkébb kere­ tében — terünk sincsen. Egyre azonban mégis reá kell utalnunk, e párt legújabb alkotására: a házasságra vonatkozó törvényekre, melyeket valódi szabadelvű szellem leng át s melyek e jellegök mellett a nemzeti eszmének erősbödéséhez, megszilárdulásához — a mire oly annyira szükségünk van — vezetnek el s annak diadalát jelentik az egész vonalon. Annak a pártnak életgyökerei, mely ily alko­ tásokat teremt, a nemzet sziveréből táplál­ koznak s ép azért el sem fonyadhatnak. állami életünkre üdvösnek és hasznosnak bi­ zonyait, elterelni, leszorítani nem engedi, 8 aggódó szemmel őrködik azon üdvös alkotá­ sok fentartása fűlött, melyeket elvhű tevé­ kenysége a nemzet életébe beillesztett. A párt tisztában van azzal, hogy ébersé­ gére, ha valaha, úgy épen most van szükség, most, midőn az ellenzék áldatlan harezba, sikertelen s meddő küzdelembe akarja bele­ hajtani a nemzetet. De tisztában van azzal is, hogy a nemzet itélőszéke elé úgy állhat oda bátran s önérzettel mindenkor, ha a reá nehezedő felelősség parancsainak engedve, szi­ lárdan kitart, s az általa vallott s hirdetett elveket a nemzet minden rétegeibe elhinti s annak fiait zászlaja köré gyűjti. A zászlóbontás s ennek folyományaként a szervezkedés nagyon helyén való várme­ gyénkben is. Örömmel üdvözöljük azt s csak elismeréssel adózunk azoknak, a kik a kez­ deményező lépést megtették. Van itt is sok,, a mi lappang a hamu alatt s lángba kicsapni kész. A vármegyét nyugtalanítani kezdő dések egészséges megoldása függ attól, hogy a szabadelvű párt szilárd szervezetet nyerjen. ■ És mi hiszszük s reméljük, hogy a hivó szót■ megérti majd mindenki, a ki a párt tagjának vallja magát s tömegesen fog megjelenni á párt-gyűlésen, hogy a párt nevéhez fűződő eszméknek, elveknek fentartását, diadalra jn- tását támogatásával elősegiteni igyekezzék. Ott lesz bizonyára az uj főispán is. Ö, Elöflxetixl péaztk, recUniUók Mély politikai bölcsességre vall, hogy a sikerek által” elaltatirt Tiem 'engedi magát, sőt e sikerek még elevenebb, még erőtelesebb tevékenységre sarkalják, actióra, szervezkedésre ösztönzik ott is, a hol eddig ennek hiányá­ ban volt S ez nagyon jól van igy. Szóval, tettel kell megmutatni, igazolni mindenkor és mindenütt,- hogy e párt nem szunnyad, hanem ébren van s magát arról az ösvény­ ről, melyet kezdettől fogva vallott, s mely határa. A patak mentében malom, nem csoda hát, ha egész éven át őrölhet, kivéve a nagy ünnepeket, a mikor Isten dicsőségére pihenőt tart az őrlető és őrlő. A malom jó karban van. Kezdetleges, az igaz, de erős. A malomtól nem messze a mol­ nár jó módra valló háza. Lelkes uram gondos, takarékos és szerencsés; felesége ügyes gazdasszony, gyermekük csak egy van: a Böske leány. Az emberek tisztelik, ő meg az embereket. Malmi, gazdasági cselédei között, mindig akad­ hatni olyanokra, kiknek se apjuk, se anyjuk, kiknek gyámolitóra és kenyérre van szükségük. Meg is látszik szive munkája. Áldja is az Isten érte. Mostanság legjobb cselédje Szombat András. Apró gyerek korában az úton találta szombat napján, szent András havában, hát csak lett a gyerekből Szombat András. Sugár a termete, egyenes az eszejárása, az orczája meg olyan kifejezési!, mintha nem is holmi szedte-vetle paraszt, hanem úrinép vére volna. A szeme, mint a parázs, úgy villog. Belevillanthatott már Böske szivébe, luy nem egyszer ... Csinos leánynak mért ne lehetne a szeretője helyre legény? Lelkes uram, még a hogy úgy, eltűri ezt az állapotot, de Lelkesné asszonyom nem. Nagyon hiú ő kegyelme, azt tartja: «Jöltment legyen háládatos, de Böskénket nem neki tartogatjuk; gazdag emberé lesz az, Bogyó * Ferkéé. De ki tehet róla, hogy Bogyó Ferkét a gond­ viselés nem áldotta meg azokkal a külső- és belső tulajdonságokkal, a mikkel Szombat And­ rást — mondhatni — agyontetézte. Meg ki te- hét róla, hogy a leányok két vagy több legény közül csak egyet szeretnek igazán s a többit csak amúgy. Kitűnt nem egyszer, hogy Böske Andrást szereti igazán és Ferkét amúgy. András szerette Böskét nagyon, de nehogy felbőszítse hiú anyját, sokszor nem hederitett Böskére. Ez pedig aunál rosszabb vagy jobb volt reá nézve, a hogy vesszük. Mert ha az iránt közönyködik az ember, ki szereti, az még lángolóbban szereti, ha csak a mások gyülölsége nem oltja ezt a lángoL Böske szive lángolt Andrásért, oltották azt Lelkes uram, Lelkesné asszonyom, no meg Bogyó is, a ki ugyan nem volt valami ügyes legény, de a csavart utakhoz értett. Szegény Andrási szegény András! mi lesz belőled ? sóhajtott fel Szombat nem egyszer, mikor egyedül volt a malomban. Besoroztak, messzire visznek, ki tudja, visszatérek-e. Sokáig ott leszek, ezt a jó Böske teremtést egészen elpártoltatják tőlem. Rossz csillagzat alatt születtem. Árvának teremtett az Isten, olyan­ nak, kinek sem apja, sem anyja, sem mátkája nincsen. Mennél inkább közeledett az ősz, a katonák bevonulási ideje, Böskén annál inkább látszott a lelki felindulás. Ha András nem kereste fel, felkereste ő Andrást, ilyen meg olyan ürügy alatt — András! búcsúra csak haza vetődik abban a katona-ruhában? — Haza én! és te léssz az, a kit a legtöbbet tánczoltatok. — Jól teszi. Máskép én mennék el kelmed után. �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó ki hivatásának magaslatán áll s küldetiWt teljeaea áleru, >nnan nem is hiAupihatik, s csak kiváló tapintatra s egészséges politi­ kai ércekre vall, ha saékfoglalása után a varmegye élsteben veaérszerepre hivatott pari sxarvaxkodéeában axounal résit vési, s ennek gjúiekexetében a elfoglalja ax őt megillető helyet. RUDNAY BÉLA. Vármegyénk okt 8-án rendkívüli közgyű­ lést tartott, melynek egyedüli tárgyát aa uj föiapáa; Kudnay Béla nr ünnepélyes beiktatására vonatkozó intézkedések képez­ ték. Elhatározta a vármegye, hogy a béig tatása ünnepély t holnapután, vagyis f. é. október 15-én tartja meg, erre a szomszéd várme­ gyéket is meghívja. Közgyűlés után SciUvszky alispán értekezletet tartott, mely alkalommal meggyőződtünk arról, hogy vármegyénk a tradicziókhox híven: fényesen fogja fogadni aj főispánját A magyar tradicziők ellenkez­ nek a római tndicziókkal. Nálunk előlegezik ai ünnepélyeket és bizalomnyilvánitásokat. míg a rómaiaknál csak a bevégzett nagy ese­ mények juttatták a római nagy államférfiakat és hősöket a triumfokhoz. Hogy a magyar vagy római szokás jobb-, helyesebb és meghatóbb-et azt most kritika tárgyává nem kí­ vánjuk tenni; nem pedig főleg azért, mert a magyar kormány csak érdemes és oly kipró­ bált derék férfiakat szokott helyezni valamely intézmény élére, akik a bizalmat már előle­ gem in megérdemlik. Nógrádmegye közön­ sége nagy ünnepélyt rendez nj főispánjának hejgfaHi alkalmából, mert Rndnayt oly fér­ finak ismeri, aki fiatal korától fogva a köz­ ügyeknek önzetlen bajnoka, aki alaposan is­ meri a vármegyei közigazgatást, s aki tiszta én megalkotást nem ismerő szabadelvüségénél fogva a szabadelvű törekvéseknek hű őre ée végrehajtója lesz. A vármegyei közigazgatás fája lassan-las­ san hervadónk már. nj rügyeket nem hejt s ax államosítás nagy fejszéje alatt a majdnem 9 százados hatalmas alkotás rövid idő alatt földre terül. De hogy annak a kilenrzszázados intézménynek végvouaglasa és halála lisztes és impozáns legyen, szükség van oly férfiakra, kik ennek a hosszú és példás életű intéz­ ménynek megfelelő átmenetet biztosítsanak. Ilyen férfiakhoz méltán sorozhatjuk Rudnayt is, aki tisztában van összes institurzióinkkal és a modern Magyarország követelményeivel. Örömmel üdvözöljük tehát az uj főispánt, mert meg vagyunk arról is győződve, hogy gr. Degen féld I^jos volt főispán távozása által kebleinkben okozott fájdalom Rudnay űj főispánunk jeles tulajdonai által enyhittetni és csillapulni fog. Isten hozta őt körűnkbe! ** Rudnay Béla főispán úr ö Mél­ tóságának 1895. évi október hó 15-én megtartandó ünnepélyes bevonulásaiét . beiktatása alkalmára az alispán által a következő Tájékoztató bocsáttatott ki: 1. Főispán úr s az őt kisérő küldött­ ségek október hó 15-ikén reggel Ipolyság­ ról az ott rendelkezésűkre álló külön vo­ nattal 7 óra 30 perczkor indu'.nak. 2. Dejtár vasúti állomáson főispán urat a vármegyei küldöttség élén Baintner Ar­ nold járási főszolgabíró üdvözli s a szék­ helyre kiséri. 3. Balassa-Gyannaton megérkezve, az induló háznál a székhely község képviselő testületé üdvözli a főispán urat, honnét a vármegye székházába vonul a menet. A menetet járási főszolgabíró fogata nyitja meg, utána következnek a vármegye lobo­ góit vivő huszárok, majd a főispán úr fogata s végül a küldöttségek fogatai. 4. A vármegye székhazának előcsarno­ kában főispán urat a vármegye közönsége, élén alispánjával, fogadja s üdvözli. 5. Reggeli 9 órakor ünnepélyes Veni Sancte, melyen a főispán úr a vármegye bizottsági tagjai által környezve részt vesz. 6. Az ünnepélyes beigtató közgyűlés kezdete 10 7, órakor, melyen a főispánt üdvözlő szónoklatot a vármegye főjegyzője tartandja. 7. Tisztelgő küldöttségek főispán úr által a közgyűlést követőleg fogadtatnak. 1895. október 13. 8. Délutáni 2 órakor ioispáni disz-ebéd. Azon uraknak, kik a diszmagyart letenni óhajtják, a székházban fog átöltözhetéshez helyiség rendelkezésre bocsáttatni. A fő­ ispán! ebédre szóló meghívók várnagytól a közgyűlésre belépéskor átvehetők. 9. Azon vendégek részére, kik még 15-ikén-óhajtanak Ipolyságra visszatérni, egy B.-Gyarmatról délután 5 órakor induló külön vonat fog rendelkezésre állani. A beigtatási ünnepélyre a következő meghívó bocsáttatott ki: Vármegyénk törvényhatósági bizottsága rudnói Rudnai Béla Hontvármegye, vala­ miül Seliuecz- és Bólabánya városok fő­ ispánjának Nógrádvármegye főispánjává való ünnepélyes beiktatását f. évi és hó 15. napjá­ nak d.-e. 10'/, (tiz és fél) órájára tűzvén ki, van szerencsém a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjait a fentirt napon és órában vármegyénk szék háza nagytermében tar­ tandó rendkívüli, ünnepélyes beiktató köz­ gyűlésre meghívni. Kelt B.-Gyarmaton, 1895. október 8. A b.-gyarmati önk. tűzoltó-egyletről. Tudom, hogy czikkirással nem lehet nyélbe sütni oly egyletet, melyről vezérférfiaik is évek óta állítják, hogy tagjainak megfogyatkozása és a háztulajdonosok közönye miatt hatásos műkö­ désre képtelen; mindazáltal a szerkesztő felhívá­ sára készséggel elmondom véleményemet az egy­ let bajairól, hogy azokon lehetőleg segíthessünk. Akik keletkezése óta figyelemmel kísértük az ép oly szép, mint hasznos egylet működését, tudjuk, hogy fénykorát addig élte az egylet, mígnem Schultz Lajos volt parancsnok indítvá­ nya folytán fogat-kezelésre adta magát. Pedig magában véve -a fogat-tartás eszméje igen egészséges volt s máig is csaknem nélkülözhetlennek tekinthető. Mert igaz ugyan, hogy közveszély, tűz stb. esetén, a községi törvény értelmében: az összes gyalog- és szekeres-erőt a veszélyelhárítására, betudás nélkül felhasználhatja az elöljáróság, — ily nagyobb városban azonban, amilyen lélekszáma-és kiterjedésénél fogva B.-Gyarmal is, — nem lehet megnyugtató a törvény még oly hasznos intézkedése sem, ha azt minden eset­ ben czélra fordítani nem lehet. Pedig hát tagadhatlan, hogy főleg nyáron, a — Azt nem teheti Lelkes uram egyetlen leánya. sorsának kegyetlen ostora szivét csattantotta én nemes házamban? Nein hordja ki magát Kitagadnának. Hogy gondolhatsz cseléd után meg. Lelkes uram visszafogadta szolgálatába, innen, szedte-vette népe? menni. Van lesz neked, ki után jámi-kelni de nem vehette hasznát. — Ne bántson engem senki, én sem bántok fogsz. Ott a Bogyó Ferke. Engem elfeledsz te — Majd dolgozom én gazduratn, nem va­ mást. Elmegyek, nevemet sem hallják, de verje s mire hazatérek három év múlva, nem lesz gyok még elszokva a katonáéktól. meg az Isten kelmédét mind a két kezével, ennek a tájéknak virága. Ősz lesz az idő, őszi lelkes uram szerette még most is Andrást, meg ott azt a hotelen pityergőt! .. . lesz a táj és ősx lesz az én szivemben nem szólott hát ellene. — Te mersz átkozódni saját házamban ? — Ha kelmed nem feled el. én sem feledem. Kettőn lehete a malomban hervadást tapasz­ Gyertek csak be Gyuri, Miska vessétek ki innét Úgy fogom szeretni akkor, mint most. Fogadjuk talni : Andráson és Böskén. Böske kerülte azt, ezt a csendháborítót I — fis nyakánál fogva meg egymásnak, bogy hotelének nem leszünk. a kit szeretett, de búsult miatta és szerette kifelé hurczolta Szombatot. Ez egyet fordul, ki­ — Megfogadnám galambom, de tudd meg, azt, a kit gyűlölt. Nem is lett a dolognak jó ragadja Bogyó kezéből a fokost s tulajdon hogy téged, mint egyetlen leányt nagyon őriz­ vége. szerszámával akkorát sújt fején, hogy elterül. nek. féltenek. Neked vagyonúd van, téged gaz­ Bőske egyszer egymagában búsongott a ház­ Böske jajveszékelve kifut és fut szülőit keresni. daghoz adnak. Édesanyád, magád is tudod, hiú ban. kiki távol volt onnét, hazulról. Ezt kileste Szombat is eltűnt, se hire se hamva. Hiába asszony, az nem tűri, hogy sehonnai legyen a András és beállított hozzá, kérdőre vonni a kutatnak át zeget-zúgot. Eltűnt, nyoma veszett... •♦ veje. Cselédnek, elszivefnek. arra sok vagyok; hútelent, a szószátyárt. fiuknak nem kellek, annak kevés vagyok. — így tartottad meg ígéretedet? volt az Csak elvétve beszéltek a jó falusiak a bosszú­ — En megvárom g ha ősszel iparnak is, a adj Isten .. . Azért lettél-e Bogyó Ferkéé, hogy álló Szombat Andrásról. Ilyen sehonnainak tar­ kelmédé leszek. Itt hagyom szülőimet, a földet, ne kelljen megtartanod, a mit szegény Szom­ tóit emberrel a nép könnyen végez. S nincs is házat, malmot, pénzt és elmek kelméddel a bat Andrásnak ígértél a malomban. Ha van rosszabb sorsa senkinek, mint az ilyen sehonnagyvilágba és úgy járok napszámba, mint szíved, jer velem! Nekem hamarább ígértél nainak. A inig az emberek között van, megtűrt kelmed. csakhogy együvé kerüljünk. örök hűséget, mint Bogyónak. Tudod-e, mit alak, hajlékot, kenyeret kap, aztán vége. Andráson erőt vett a szerelem, átkarolta I! mondtál ? Azt. ha ősszetipornak, sem to^nx mást Hát még mikor ott bolyong a bükkös-erdők Bőskét s amúgy csattanósan meg-rnegcsókol- . szeretni, hogy megvársz engem és eljösz velem mélyében és nem csap fel szegény legénynek! gáttá, fc * így maradtak volna, ha uj rtrfdteM a nagyvilágba. Jer hát, hagyj itt mindent! Kékre derült nz ég boltja. Utolsó mosolyai nem jő és n< *m lármázza tele a malmot. Böske csuk annyit tudott mondani: Azt hiresz- egyikét veié a nap a völgyre s a bükkös szik­ telték a faluban, hogy kelmed a háborúban láim. Szombat elkomorult lélekkel nézte a Az idő már őszre járt A ködők ránehezed­ esett el, hogyha fellábad sebeiből, úgyis mást természet nyájaskodását. Böske emléke zaklatta hoz feleségnek. Engem kényszeriteltek. Gyűlö­ szivét Annak képét vázolta elébe megbetegült tek a tájra. A madarak ekzalioftak uj hazá­ jukba. Az ntak pocsékolokka váltak. Ezzel nem löm az uram, kelmédet szeretem most is. de lelke. Látta és szirtről-szirtre követte. Addigsokat törődik, kinek kijár a szabadságolás, kit már késő. addig kereste, egyszer csak megtalálta, de nem András majdnem sóbúlványnyá meredt, Úgy őt, hanem a halált. Űzte Böske képzelt képét, a három éven ápolt édes remény haza siettet. Dal annak az élete. De nem hiába mondják; szánta ezt a zokogó fiatal asszonyt, meg önma­ űzte a malommal átellenes szikláig, onnan le­ végén csattan az ostor Szombatnál így volt ez gát. Észre wm vette, hogy Bogyó a házba lépett. zuhant . . . Szörnyet halt. Szemfödelet a ködök ató szerint, még rosszabbul, mert az 6 rossz — Hát kend mit keres itt, sehonnaí — az vontak föléje, eltemette a lombozat hulló levele. ( �mezei nagy munkák idején, — mikor pedig a tüzek gyakoriabbak, mint egyébkor, a gazdák lovaik- és egyéb igavonó marháikat rendszerint csak esténként tartják odahaza; nappal pedig messze künn a mezükön, rétek- és szántóföl­ deken tartózkodnak, illetve dolgoznak: mig te­ hát őket esetleg gazdáikkal együtt onnan be­ hozhatjuk, sokszor a pusztító elem már telje­ sen befejezte romboló munkáját. Ez indokból a fogat eszméjének felvetésekor a város képviselőtestülete, mely elé a kérdés beterjesztve lön, azt lelkesedéssel magáévá tette aunálinkább, mert a város köztisztasági ügyét is üdvös összeköttetésbe lehetett hozni a fogat­ tartással. Ily czimen a fogatok szabad idejük­ ben 3—400 frt biztos és könnyű keresetre szá­ míthattak ; azonkívül pedig a nagy közönség is, aránylag mérsékelt dijak mellett, igénybe ve­ hetvén e fogatokat, azok mintegy önmagukat fenntarthatták. A város képviselete azonban nem állott meg e ponton, de tovább is ment, hogy a jelzett üdvös czél biztosittassék. Tudjuk ugyanis, hogy midőn ruganyos kocsik beszerzése, értékesebb lovak vétele s az emellett csaknem kikerülhetlen veszteségek fedezése végett az Ö. T. E. parancsnoksága és nehány ügybuzgó választ­ mányi tag jótállására ezer és nehány száz frt. váltó-adósságot csinált az egylet, ez adósság gyorsabb törlesztése végett.. — körülbelül 6 év előtt, 300 frt évi segély lön a városi költség­ vetés alapján kiutalványozva; sőt a szerek ja­ vítását is 8—10 év óta a város viseli. Mindez egészen rendén van ;, de nem bizo­ nyult be gyakorlatinak az a módszer, hogy a fogatok oekonomiai kezelésével is a tűzoltó­ egylet parancsnoksága lön megbízva. E kezelés ugyanis, hogy az minden izében rendes legyen, tömérdek munkával jár, úgy hogy amiatt az ügyvivő parancsnok, —. egyéb hivatásos polgári teendői mellett, úgyszólván fizikailag képtelen az egylet tulajdonképi feladatainak is kellőkép megfelelni. így történt aztán, hogy a különben igen tisz­ telt s helyre-termett ügyvivő parancsnok ked­ vét vesztve, évek óta ismételten lemondott állásáról,"— a közgyűlés azonban a helyes megoldást élodázó pótintézkedésekkel ideigle­ nesen maradásra bírta a parancsnok urat. A pótintézkedések között említést érdemel az a törekvés, melyet . az egyesület, a városi képviselőtestület jogerős határozatára támasz­ kodva, az úgynevezett kötelező tűzoltóság életbeléptetésével elérni remél; — bízni csakis ebben lehet; mert nagyon szép az Ö. T. E. jeligéjeSegélyt becsületből! s e jeligét a jobbak mindvégig mocsoktalanul meg is őrizték; Erdei sírját megtalálták a harasztszedő koldu­ sok, kiemelték belőle, hazavitték és eltemették a szerencsédén!. Ügy borult a földbe, a hogy a faluba csöppent. Fehér nyárfából csináltak számára fejfát, igazi sírja, a gyilkos szikla tetejébe. ♦ * .'. fiúbánatossá vált a malom s környéke. Ööske régóta bánatos, régen bús és a halottak csendes országába vágyakozó. Szüleit egyetlen gyermekük fonnyasztó beteg­ ségé, mély búbánaltal tölté el. Ott hagyták a malmot, nehogy a bú és bánat időnek előtte kergesse őket a halálba. Még tán a mádárak sem szilli\ak'a romladozó maloihra. Csak az elemek é« hz utazók törőd­ nek vele. '. , Rajta száradt'a neve .., Bűbánatos igy hívják. Druga József. ’ Két Kray Jakab. > TítUmII u<Ui * •lb 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. október 13. VITÁLIS MÓRTÓL (Folytadé) A tiszt mindig beszédesebb lön, elmondotta, hogy ki ő, mi járatban van, épen Kézsmárkot érdeklőleg megy Hoiszlerhez, mert több ottani polgár, mint rebellis lett feljelentve, azonban a jószivfl császár ez egyszer még kegyelmez ne­ kik, a kegyelmi levelet viszi. — Igaz, ha én lennék a császár, én ugyan egy magyarnak sem kegyelmeznék meg, mégha oly gut-gesinnt volna is mint maga.. de számos oly oknál fogva, miket itt részletezni szükségleien, a múlt évtizedekben még hatásos önkéntesség, a közönség többségére ma már vonzerőt nem gyakorol; kell tehát, hogy az más, hatásos eszközökkel, intézménynyel pó­ toltassák; miután bizonyos az is, hogy szer­ vezett tűzoltóság nélkül valamire való város ma mar nem képzelhető. Megnyugtatja e részben az érdeklődő közön­ séget, hogy a jelzett irányú tárgyalások leg­ közelebb befejezést nyernek és akkor a czél — a közteherviselés igazságos elve alapján, könnyen elérhető lesz. R. K. házassági jogról szóló, az 1894. évi XXXI-ik tőrvényczikk rövid ismer- • tetése. A Eddig tudvalevőleg a házasságok az egyház közbejöttével, a lelkészek előtt köttettek. A lelkész előtt jelentkező jegyespár kihirdettetett, s amennyiben akadály fenn nem forgott, a jegyesek a lelkész és tanuk előtt házasságra lépési szándékukat kijelentették, a fogadalmat letették (megesküdtek) és megáldattak. Ekként jött létre a házasság, amely egyik felekezet hitelvei szerint szentség és felbontha­ tatlan, a másik szerint nem az. Maga az eljegyzés az egyik egyház tanai szerint tulajdonképen mi jelentőséggel sem bir a másik szerint a korábbi fennálló eljegyzés az újabb eljegyzésre és házasságkötésre tiltó, sőt bontó akadály. A házassági jogról szóló törvény az eljegy­ zésre kimondja, hogy abból még a jegyeseknek egymás irányában semmi joguk, illetve köte­ lezettségük nem származik; kivéve, hogy az el­ jegyzés által czélbavett házasság czéljából tett kiadások megtérítése, az ajándékok visszaadása követelhető az alapos ok nélkül visszalépő je­ gyestől. A házasság megkötését — mint eddig — úgy ezután is kihirdetésnek kell megelőznie. A házasulandók kihirdetése tudvalevőleg oly czélból történik, hogy. (ia ^valakinek a tervezett házasság létrejöveteiét gátló akadályról volna tudomása, azt ideje korán jelentse be. Ilyen akadályok az uj törvény szerint, ha a házasulandók valamelyike cselekvőképtelen, (12. évét még be nem töltötte, elmebeteg, gondnok­ ság alatt van stb.); továbbá, ha még fejletlen korú, (ha a férfi 18-ik, nő 16-ik évét be nem töltötte). Akadály a közeli vérrokonság fenn­ álló korábbi házasság, stb. A kihirdetés, nem mint eddig, a templomban élőszóval, — hanem a házasságkötésre feljo- A bor egyre fogyott és Guidó gondolá ma­ gában, mily szerencsés e találkozás, minden igyekezetét oda kell fordítania, hogy a futár Kézsinárkra elkésve jöjjön, de hát ha még az nmneslirozó levelet is elcsípném, elszöknék vele, ihisz a tiszt már úgy is félig-meddig ittas; — ^próbáljuk meg. A bor Ízlik neki, úgy issza mint egy csuka’,' ‘ igy gondolkozva, még több bort hozatott, az ivás egész késő estig tartott, a tiszt már nem birt a maga lábán állani, kardját leoldva, az asztalra fektető, nagyot ütött az asztalra: — No te gut-gesinnter jöjj ide, hadd csípjem meg a füleidet, — és az oda lépő Guidó fü­ leit jól össze-visszaczibálta <he hé! milyen nyulékony füled van • ; — a fiatal embernek nagy tervei voltak, ezt is eltűrte; — «te kutya, gyere ide, megengedem, hogy velem koczinthass, mert lásd, én fenegyerek vagyok, mindenkit megölök, no, ne félj szamár, téged nem öllek meg, te jó fiú vagy, nézd meg a lovamat, annak is vigyél bort, hadd igyék az is,» — ezzel a pohárba öntött, vagyis öntött volna, azonban keze megtagadta a szolgálatot, több bort öntött az asztalra, mint a pohárba; — szamár, a bort miért öntöd ki az asztalra, — ordított Guidóra. — Hisz nem én öntöm szét, hanem a tiszt úr! — Halgass szamár, még azt hiszed, hogy részeg vagyok, mindjárt lefülellek. Ilyen állapotban volt inár a gyors futár, nem­ sokára feje is lekonyult és szundikálni kezdett, még egyszer felébredt a elkezdő nemzeti dalát énekelni: „Samer alts boisammen geveien, lat dér Vater kommen, gositult házassági anyakönyvvezelő által kifüg­ gesztett hirdetmények utján történik. A közsé­ gekben ezenkívül a község házánál élőszóval is kihirdettetnek a házasulandók. A kihirdetést, — mely alól kivételes esetek­ ben a törvényhatóság első tisztviselője felmentést adhat, — vagy a házasulók személyesem vagy törvényes képviselőik, vagy e czélra különösen meghatalmazott megbízottak kérhetik. Egyide­ jűleg bemutatandók a házasulandók születési bizonyítványai is, és igazolandó — kiskorúak­ nál — a szülei, vagy gyámi beleegyezés, avagy ezek hiányában a gyámhatóság beleegyezése. Az utóbbit szükség esetén az anyakönyvvezető szerzi meg. Ha a kihirdetés ellen akadály fenn nem forog, az anyakönyvvezető a kihirdetést elrendeli, vagyis a hirdetményt megfelelő példányban kiállítja, azokat saját hivatalos helyiségében és a községházánál (illetve város házánál) egy • Házasulandók kihirdetése * feliratú külön táb­ lára kifüggeszti, illetve kifüggesztett’ és amennyi­ ben a házasulók egyike más anyakönyvvezető kerületében lakik, kellő számú hirdetményt küld annak az anyakönyvvezetőnek is a kihirdetés foganatosítása czéljából. A hirdetménynek teljes tizennégy napon át kell kifüggesztve maradnia. Törvényhatósági joggal felruházott, vagy ren­ dezett tanácsú városokban a kihirdetés csupán ilyen hirdetmények utján történik, — kis- és nagyközségekben — a kifüggesztésen kívül a kihirdetés a kifüggesztés ideje alatt közbeeső két vasárnapon élőszóval is teljesítendő a köz­ ség házánál, egyik elöljáróság! tag által. Ezen élőszóvali hirdetéseknél — a profanizálás el­ kerülése czéljából — szokásos dobszó alkal­ mazása tilos. A kihirdetés után, amennyiben az egybeke­ lés ellen akadályok nem jelentetnének be, tör­ ténhetik meg a házasság megkötése, még pedig legkorábban a hirdetés kifüggesztésére szabott 14 napi határidő eltelte után 3 nap múlva. A házasságot az e czélra kirendelt polgári tisztviselő előtt kell megkötni Ez a szabály, a melytől a «polgári házasság * elnevezés is származott És mert ezen szabály alól kivétel nincs, vagyis mert október 1-seje után bármi más módon kötött házasság érvény­ telen, semmis, — innen ered a <kötelező pol­ gári házasság * fogalma és elnevezése. Mint polgári tisztviselő, a házasság megkö­ tésénél közreműködni első sorban a házassági anyakönyvvezetéssel megbízott anyakönyvvezelő van feljogosítva. Ez is általános szabály. Tehát nemcsak úgy általában, mint a hogy beszélik, a városban a polgármester, a községekben pedig a jegyző, vagy az alispán, vagy főszolgabirák, hanem az Hat a prigel knotnmen. Hat un a allé durchgepleacht * 1 Halts maul! ne ordits! és nem adott többé éleseit magáról. A szobában levő korcsmáros Scholcznak oda intett < no ugyan ennek befütött a magyar bor, legjobb lesz, ha szobájába czipeljük. * Bizony czipelni is kellett az atyafit, czipelés közben fel-felébredt, nagyot káromkodott, az­ után újból dúdolta : lat dér Vater kommen. Hat a prímet knotnmen, de nemzeti dalát már nem bírta befejezni. A szobába czipelve levetkőztették. — No most már maga is menjen aludni, maga is részeg, erre a németre rázárom az ajtót, nehogy valaki kirabolja, még engem ‘ gyanúsítanának. — Nem vagyok én olyan részeg korcsmáros úr, vele maradok, majd őrzöm én. — No hát csak maradjon, úgy is egyforma bőrűek, — és a korcsmáros elhagyta a szobát Midőn Scholcz a szobába egymaga maradt azon töprenkedetl, hogy lehetne derekáról le­ fejteni az oda kötött depest, ezt gondolva, a részeg tisztet forgatni kezdé, a tiszt azonban . egyet mordult: 1st dér Vater kommen, Hat a prigel knotnmen. » ; a véletlenül fei emelt öklével Guidó ural úw főbe ütötte, ho gy az elszédült bele. Az ütéstől Guidó annyira megyedt, hogy az ellopási szándóktól elállóit, mint vezető ké �4 zuyaköaywawtők, és pedig ezek közül is csak .vsuk. akik a házassági anyakönyvvezetéssel meg vannak bura. Mert mint később rátérünk, nem minden anyakönywezetö fogja vezetni a házassági anyakönyveket ia Természetesen a házassági anyaköuyvek vezetésével megbizliaiok a községi jegyzdk, polgármesterek is, ( ha ugyan ezt aa épen nem kis faradsággal és felelősséggel járó tisztséget elfogadjak ), de ebben az esetben is nem mini jegyxő, vagy polgármester szerepeinénak a házasáig megkötésénél, hanem mint házassági anyakönyvvezető. A házasságkötésnél való közreműködésre azon anyakönywezetö illetékes, kinek kerületében a házasulandóknak, vagy azok egyikének rendes lakhelye, vagy állandó tartózkodási helye van akkor, midőn a házasság megkötése cséljából előtte a házasulandók jelentkeznek. Több egy­ formán illetékes anyakönywezetö közül a házasulók tetszésük szerint választhatnak. Ha a házaaulók más anyakönyv vezető előtt akarnak házasságot kötni, akkor erre a reájuk illetékes anyaköoywezetőtői külön felhatalma­ zási kell kieszközölniük. Kivételesen azonban a főispán (Budapesten főpolgármester) a házasulok indokolt kérelmére megengedheti, hogy a házasságot az alispán (Bndapevten és törvényhatósági joggal felruhá­ zott városokban a polgármester i, vagy a fősaolgabiró, vagy a rendezett tanacsu város polgármestere előtt kössék meg. Ez tehát szin­ tén csak kivétel, s a kihirdetést ilyen esetek­ ben is a házassági anyakönywezetö teljesíti. Érdekes, hogy sem az anyakönyvvezetők, sem az itt említett tisztviselők a gyermekeik, szülőik éa zaját házasságuknál közre nem működhetnek. Ezek házassága a helyettes, vagy a belügymi­ niszter által e óéira kirendelt szomszédos anya­ könyvvezető előtt köthető meg. , A szabályszerű kihirdetés utolsó napja után három nap elteltével (például ha az utolsó nap keddre esett, a következő szombaton) köthető 3; maga a házasság Ha a házasulok valayike közeli halállal fenyegető betegségben szenved, abban az esetben bizonyos feltételek mellett a törvény megengedi, bogy kihirdetés és felmenté * nélkül is megköttessék a házasság. A házasság megkötése nyilvánosan és az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. (Kivételesen, a nyilvánosság kizárásával, avagy a hivatalos helyiségen kívül, például a háza­ saink valamelyikének lakásán is végbe mehet a háza miig megkötése, — azonban, ezek is csak kivételek, a melyek csak fontos okból vehetők igénybe. A házasságkötésre rendelt helyiség rendsze­ rint a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselők hivatalos helyisége, avagy külön e Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. czélra kijelölt más hivatalos helyiség (tanács^ terem stb.) leend. Ezen hivatalos helyiségek rendben és tisztán tartására természetesen különös gond fordítandó; valamint arra is, hogy a házasságkötés alatt sem ott, sem a közelben semmi olyan ne tör­ ténjék, a mi a házasság megkötésének ünne­ pélyességét legkevésbbó is zavarná. (FolyUtáM kdvetkeiik.} A horpácsi örökmozgony, meg a csővári Icarus. Bocsánatot kérek a .kegyes olvasótól, hogy ezt a félszáz év előtt, tényleg megtörtént curiosumot, a millenniumnak úgyszólván záró-perezében, illetve egy villámmá! dolgozó, uj év­ ezred hajnalán, már csak az ellentétnek fel­ tüntetése végett is, feleleveníteni bátorkodom; s bocsánatra van szükségem különösen az első esetre nézve annyival inkább, mert hiszen az, a magában véve, jelentéktelen kis község, a véletlen kedvezéséből, oly szellemi kettős nagy­ ságnak képezi a szükebb hazáját, a kikre nem egy csekélyke kis falu, de egy országos me­ tropolisz is méltán büszke lehetne. De lássuk magát az egyszerű tényállást. Az ötvenes években és pedig azon alkalom­ ból történt az elbeszélendő eset, hogy Nógradmegye főnöki hivatala értesítést nyert, mi­ szerint az országot legmagasb személyében be­ utazni induló listai uralkodó, Ipolyságtól jövel, B.-Gyarmat székvárosát is szerencséltetni fogja látogatásával; s minthogy a kóvár—gyarmati útszakasz, oly miserabilis állajiolban leledzelt, hogy ennek lehető legsürgősebb kijavítása nél­ külözhetetlen szükséggé vált; s tekintettel arra, hogy ezen útvonal Kővártól az Ipoly balparlján, egy darabon a honti területbe is benyúlt, kemény parancs ment mindakét megye közel­ fekvő községeinek birtokosaihoz (a kik közé mint akkori kiscsalumjai lakos és birtokos, a magam szerénysége is számitlaték), hogy min­ den gazda, összes igavonó állatával, kő- és kavicshordás végett a kitűzött vonalon, hala­ déktalanul megjelenni el ne mtilaszsza; s mi-' után nekem, mint gyakorló ügyvédnek, a b.gyarmati bíróságok előtt csaknem naponta te­ en lóim valónak, szokott kocsi-fogatom azonban, a mondott körülménynél vogva. nem állott rendelkezésemre, a dolgon úgy segítettem, hogy felülvén egyik kavicshordó szekeremre, eképpen a juridikumot a politikummal plansibiliter egyesítenem sikerült Egy ilyen alkalommal volt az, hogy midőn én Gyarmatra érve, a tárgyalást megelőzőleg, szokásom szerint, Kasszay Zsiga törvényszéki- saaBa^&&^^^^^==s============ Másnap reggel felébredt a kapitány, feje, teste fájt, mintha össze lett volna verve. A bestiák valami kutya bort itattak meg ve­ lem, mert életemben már többször voltam jó­ kedvű, de így soha sem áztam még el. Hé! oda szól az ágyánál szundikáló Guidóhoz, adj egy pohár vizet, furcsa, mennyire szomjazom és csak vizet kivánok, milyen más az, sertől el­ ázni, u ember kijózanodik, újra iszik, de csak sört, — az oda nyújtott vizet mohón itta meg, feltápáazkodott, mindenekelőtt megnézte az ok­ iratot, mely érintetlenül derekához volt csatolva, már azt hittem, hogy elloptad, mert tik hires zsiványok vagytok Kém szoktunk mi lopni, mi némábból élünk. Egy szót se, hallgass! mert az, amit én mon­ dok, az szent, nem tűröm az ellenmondás!, te » űtak' addig fogsz velem lenni, mig engedelmeskedel Goídó látta, hogy a kapitány dühös, össze­ húzta magát, hát még mikor az istállóból vissza­ tért, hogy sacramentirozott, a lova nem volt ellátva, az istállóban éhen, atomján pipázott, mire a koromáros kisompolygott« nem mutatta fT^ h»vt * teljesen ki volt éhezve, még egy nap éa egy éjjel Rozsnyón kellett maradnia, de az ivást már nem folytatta, egész nap rossz kedvű volt és nem igen beszélgetett. Másnap elindultak, de nem a rendes és rövidebb űton, mert az éjjeli havazás elfedte az utakat, kerülő úton kellett menniük, a késedelmeskndésért a kapitány sem tett magának szemrehányást. gondolva magában : egy-két nappal ha később jön, nem olyan baj, csak egy pár emberrel fog több függeni az akasztó­ fán, a rebellisekért nem kár, e gondolatát Gtiidóval is közié, ki azt természetesnek találta. — Bizony nagy bestiák vagytok ti magyarok, ha hatalmamban lenne, mind kiirtanálak benne­ teket — Engem is, a ki gút-gesinnt vagyok ? — Gut-gesinnt vagy az akasztófára, te sem vagy jobb a többinél A járhatlan utakon lassan haladtak, a hó el­ lepte az utakat, láthatlannk voltak azok, egy­ szer egy sziklafalnál kellett elhaladniok, a tiszt lova nem akart előre menni. — Fogd meg a kantár szárát és vezesd; látszik, bogy rossz terveid vannak, azért vezetsz ily járatlan utakon — nem csoda, hisz’ te is a bestiák társa vagy. — Nyugodt lehetsz uram, ha a hegytetőre fel fogunk érni, onnét meglátod már a Kárpá­ tokat, a hegyről lebocsátkozva, Szepesmegyében leszünk. — Hát ez az óriási hegy nem tartozik a Kárpátokhoz ? — Nem uram, ez a telgárti magas Király' hegy, tetején van egy kőlap, azt mondják : Mátyás király vadászat alkalmával ott ebédelt. — Hazudsz barátom, mert Mathiász sohasem járt ezen a vidéken. — De igen járt, hisz magyar ember volt. — Magyar fene, olyan német volt az, mint én és a most uralkodó József császárunk. (Folyt. kör.) 1895. október 13. biró barátom hivatalos helyiségébe köszönte­ nék be, alig nehány perez múltán nagy csörejjel nyitja az ajtót és hangos örömmel tör ránk a joviális gróf DessewfTy megyefőnök, felszólítva Zsigát, hogy olvassa el a helytartó úr ő excja sajátkezével aláirt ivet, melynek tartalma értelmében a megyefőnök úr utasittatik, hogy miután a horpáesi asztalos által örökinozgonynak nevezett alkotásról a kikül­ dött hadinérnökségi szakértő annyiban kedvező véleményt adott, hogy a morva majszler-uram fejtöréseiből, a ki mint vándorló legény, már a külföldet is bejárta, ha nem is épen per­ petuum mobile, de esetleg más hasznos talál­ mány nőheti ki magát; ennek alapján a megye­ főnök úr kézbesítsen az ezermesternek elisme­ résül ötven forintot és dicsérje meg őt némi ünnepiességgel. Hogyne lelt volna tehát boldog az a halandó, a ki ily nagy-horderejű ügynek végrehajtására volt szerencsés Budavár ma­ gaslatáról megbízást nyerhetni! tíz az egész, inkább komikus, mint fontos affaire pedig onnan keletkezett, hogy a Horpácshoz közel fekvő Nagyorosziban lakó gr. B—Id nagybirtokos alkalmilag megtekintvén a Matinék uram által (ha jól emlékszem : igy hív­ ták a hires találmány auclorát) < műmalom» alakjában elkészített minialur-modellt, azt egy­ szer, mint falusi curjosumot, fekete-kávé mel­ lett elbeszélte gr. Pálffy Móricz helytartónak, ez pedig egy mérnökkari szakértőt küldött a helyszínére, a ki aztán a fennebb említett je­ lentési tette; megjegyeztetvén itt, hogy a inegyefőnöfc—utasittatott arra is, szólítsa fel a mű szerzőjét találmányának gyakorlatilag használ­ ható nagyobb alakban leendő elkészítésére, biztosítván őt felmerülendő kiadásainak és munkadijának leendő megtérítése iránt; s ezen pontosan teljesített eljárásnak eredménye volt az, hogy a horpáesi nagy felfedező elégtelen­ nek találván saját erejét a nagy feladattal szemben, szövetségre lépett hontmegyei Hont helységben lakó, szintén asztalos mesterséget űző sógorával s igy viribus unitis, a termetes machinát talpra álliták. Természetes azonban, hogy miután ennek a trójai fa-lóhoz hasonló alkotmánynak hifé a vidéken is elterjedt, egyszer magam is eirándultam Ipoly-Szécsénkéről Jankovich Antal bariltommal a helyszínére, habár sajnos, hogy — a mint ez faluhelyeken szénagyüjtés alkal­ mával lenni szokott, — nemcsak hogy az asz­ talosék portáján, de az egész faluban sem ta­ láltunk egyetlen Jelkel se otthon; mindemellett a félig nyitott sövénykapun behatolván, a lak­ ház végén levő padlástalan fészer alatt azon­ nal szemünkbe ötlött a másfélölnyi magasságban felállított csodamü s igy azt szegrül-végre ké­ nyelmesét! átvizsgálhattuk, sőt nevezett bará­ tom ugyanazt a magával hozott papírlapra pontosan le is rajzolá; valamint könnyen rá­ jöttünk arra is, hogy a szerkezet lényege azon sarkallott, miszerint a mozgató-elemet ne a víz vagy gőz, de a mindenütt található és soha el nem fogyó levegő képezze. Hogy pedig ez ne csak mindig készletben legyen, de a gépet önmüködőleg folyvást mozgásban tartsa, a gép közepére egy közönséges kovács-fúvó volt alkalmazva, oly rendeltetéssel, Iráfcy ;a fúvó először emberi erő hozzájárultával lévögfc vei megtöltetvén, ez a levegő a két oldalról párhuzamosan felállított s a tetején keresztben Összeérő üres oszlopban végig járjon akképen, hogy mire a jobboldali oszlopból a baloldali zárt-oszlop közepére jut, itt egy rögtön fel­ nyíló fergentyű által támadt és a' fúvónak ezzel összeköttetésben álló egyik karja lenyo­ módván, a másik pedig felemelkedvén, ez ál­ tal épen oly művelet eszközöltessék, a minőt egy fúvónak szokott megtöltése alkalmával végbemenni látunk. Es igy az elméleti rész tűrhetően meg lett volna oldva, annál kevésbbé a különben is lehetetlenségbe ütköző gyakor­ lati oldal, s kivált a gép előállítására használt gyarló deszkaanyag melleit; mert hiszen akkor még csak a kanosuknak alkalmazása sem volt közhasználatban, a mely az illusiót legalább egy kis ideig fenlartotta volna. Később hallot­ tam azután, hogy gr. Pálffy a perpetuum im­ mobilét a két vállalkozó társnak 600 írttal lett kielégítése melleit, a községből elvitetle. Miután a czimben már a csővári curjosumot is megemlítettem, erre nézve, habár csak traditio utján, azon tudomást nyertem, hogy egy a nevezett, Nógráddal határos, pestmegyei �1895. október 13. községben lakú, agyafúrt parasztember ' 'az őskori Icarus dicsőségére vágyván, magúra aggatott, öncsinálta szárnyukkal a torony te­ tejéről a repülés mesterségét akarta bemutatni, azonban természetesen, hogy szerencsétlen ki­ menetellel, a miért aztán a községbeli tótajkú néptől a <Ljetaj> (< repülj ) * gúnynevet kápta, mely késő utódain is rajtaszárudt, habár ő tenger helyett csak egy, az esővizek állal meggyülemlett tócsába esett, de mert vesztét itt találta, egy kis auxesissel rá is alkalmazható az ókori jeles költő ismert mondása: <Icarus icarias nomine fecit aquas. * P. I. 236—1893. a), kgy. sz. Szabályrendelet Nőgrádvármegye mezőgazdasági bizottságának szer­ vezete tárgyában. 1. §• Nógrádvármegye törvényhatósága az önkórmányzatuak mezőgazdasági ügyekben való szervezése, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről alkotott 1894. évi XII. L-cz. végrehajtása s a vármegye gazda­ közönsége mezőgazdasági érdekeinek előmozdítása és képviselete érdekében, vármegyei mezőgazda­ sági bizottságot szervez, melynek feladatát zépezi: 1. Az 1894. évi XII. a mezőgazdaság és mező­ rendőrségről szóló törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 48000—1894. sz. földművelésügyi m. kir. minister! rendelet 118. §-a értelmében a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, illetőleg a vármegye alispánja hatáskörébe utalt teendőkről való vélemény adás és ez irányban való közreműködés. 2. A mezőgazdaságiérdekek előmozdítása czéljá­ ból szükséges hatósági intézkedések javaslatba hozatala a mezőgazdaságot érdeklő szabályrende­ letek tervezése, vagy a hatóság által kiadott ter­ vezetek szakszerű megbirálása. 3. A vármegyei gazdasági egyesületet közhasznú tevékenységében támogatja s ezen czélból azt nemcsak az 1888. évi VII. t.-cz. 156. §-a alapján egy begy űlö alapból segélyezi, de közbenjár az iránt is, hogy a törvény hatósági bizottság rendelkezése alatt álló s esetleg mezőgazdasági czélokra is felhasználható jövedelmekből részére segély nyujtassék; és ily segélyek folyósítását a földművelés­ ügyi m. kir. ministeriumnál javaslatba hozza. 4. Az előző pont értelmében nyújtandó vagy kieszközölt segélyek a vármegyei gazdasági egye­ sület által, mindenkor csakis eleve meghatározott czélra lévén fordíthatók, azok miként történt fel­ használását s kellő elszámolását ellenőrzi, mely czélból a közvetlen nyújtott vagy közvetített segélyösszegek, rendeltetésüknek megjelölésével mindenkor egy, ezen czélból nyitandó ellenőrző könyvben nyilvántartandók. 5. Mindezen czélok elérése érdekében kifej­ tendő munkásságának sikeresebbé tételére alapot létesít, ezeket és a létezőket gyarapítani igyekszik. 6. A rendelkezése alatt álló pénzalapokról évenkint költségelőirányzatot és zárszámadást készít és azt jóváhagyás, illetve felülvizsgálás végett a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé ter­ jeszti oly időben, hogy a költségvetés a törvény­ hatósági bizottság előző évi őszi rendes köz­ gyűlésén, a zárszámadás pedig a számadási évet kö­ vető tavaszi közgyűlésén tárgyalható legyen. 2. §. A vármegye mezőgazdasági bizottsága áll: a) A törvényhatósági bizottság által saját ke­ beléből 3 évre szavazó lapokkal akként meg­ választandó mezőgazdasággal foglalkozó 16 ren­ des és 4 póttagból hogy a vármegye minden já­ rása 8 Losonca r. L város lehetőleg 2—2 taggal képviselve legyen. b) A bizottságnak hivatalból való tagjaiból. Hivatalból tagjai a bizottságnak: A culturmérnöki hivatal képviseletében az építészeti hivatal tőnöke, a közgazdasági előadó, az erdögondnok, ax állami, kerületi és központi járási állatorvos, a szőlészeti és borászati felügyelő, továbbá a vár­ megyei gazdasági egyesület ügyvezető elnöke s titkára, a gazdasági egyesület á'ltal igazgató-vá­ lasztmánya sorából kiküldött 12 tag. M A mezőgazdasági bizottság elnöke: A vár­ megye főispánja, helyettese a vármegye alispánja, akadályoztatásuk esetén a vármegye főjegyzője. 4. 8. A mezőgazdasági bizottság jegyzője a közgaz­ dasági előadó, rendes előadója, azon vármegyei 5 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. aljegyző, kinek ügykörébe a mezőgazdasági ügyek beosztvák, de előadóul a vármegye alispánja által esetről-e-etre bármely aljegyző is kirendelhető; mig a saját ügykörüket érintő Ogyek-ben mint szakelőadók, a bizottságban részt vevő állami hi­ vatalnokok, illetve alkalmazottak, ' az elnök vagy helyettesének megbízására közreműködni kötelesek. §• Javaslatok kidolgozására a bizottság minden egyes vagy a szükséghez képest több tagját is felhívhatja s tagjait esetleg a helyszínén szerzendő adatgyűjtéssel is megbízhatja. 6. g. A mezőgazdasági bizottság pénzt nem kezel, összes alapjai s jövedelmei a vármegyei pénztár­ ban kezeltetnek. Utalványozás iránt a bizottság a vármegye alispánját tartozik megkeresni, ki a megkeresés elintézéséül utalvány végzését küldi meg. 7. . A mezőgazdasági bizottság minden hónapban legalább egy rendes ülést tart, rendkívüli ülést az elnökség bármikor is egybehívhat, 10 tag Írás­ beli kérelmére pedig egybehívni köteles. 8- § ’ Érvényes határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább 4 tag jelenléte szükséges. 9. g. Jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyekben a vár­ megyei tiszti főügyész véleménye mindenkor ki­ kérendő. 10. g. Azon kérdésben, vájjon az 1888. évi Vll. L-cz. alapján létesült alapból a gazdasági egyesületnek adassék-e mikor és mily segély, a bizottságnak hivatalból tagjai szavazattal nem bírnak. 11. §- . A mezőgazdasági bizottsági tagság a választott tagokat érdeklöleg megszűnik: a) a lemondás, b) elhalálozás, c) a tagsági idő választási tartam lejárta és d) a törvényhatósági bizottság tartama folytán, ha az illető tag a m. g. bizottsági ülésekről 5 egymásután következő esetben igazo­ latlanul távol marad. 12. §. - A mezőgazdasági bizottság elnöke; az ekként megüresedett tagsági hely betöltése végett, a vármegyei törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé jelentést tenni tartozik. 13. §. Azok, kik a bizottságnak köztisztviselői minőség­ ben tagjai, ha mint ezen bizottság tagjai kikül­ detésben járnak el, szabályszerű illetményeiket élvezik. A többi tagjai a bizottságnak egyenként 8 ko­ rona napidijat és kettesével egy kocsiban utazva 40 fillér kilométerpénzt számíthatnak fel. Ezen illetmények azon esetben, ha a kiküldetés közérdekből történt a bizottság elnöke által láttamozott nyugtára az alispán utalványa alapján a vármegye házipénztára által fizettetnek ki, ellen­ kező esetben ha L i. a kiküldetés magánosok ké­ relmére, magánérdekből történt, úgy a felmerülő költségek az érdekelt felek terhére állapitandók meg. 14. §. Az irodai és kezelői teendők ellátásáról a vár­ megye alispánja, a házi pénztári fedezet keretén belül gondoskodik. 15. §. A mezőgazdasági bizottság ügyrendjét ezen sza­ bályrendelet keretében s a főídmivelésügyi m. kir. ministerium jóváhagyása mellett önmaga ál­ lapítja meg. Kelt B.-Gyarmaton, Nógrádvármegye törvény­ hatósági bizottságának 1894. évi Szent András hava 30-ik napján tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: Tihanyi, főjegyző. kodó magyarok előtt — Ellenkezőleg, ezentúl a harcz még sokkal határozottabb alakot fog ölteni s a magyarországi nemzetiségek, a mint ezt saj­ tójuk magatartásából is látható, addig fognak el­ szántan küzdeni, a mig ki nem vívják maguknak a teljes egyenjogúságot első sorban: egyenlő vá­ lasztási czenunst, iskola authonómiát, stb. Mert az mégis csak fura dolog, hogy a magyar parla­ mentben majdnem csupa magyarok ülnek, holott Magyarországon határozott kisebbségben van a magyar elem. ... A magyar kormánypolitika igazságosabbnak nem ígérkezvén, nagyon valószínű, hogy a románoknak megint lesz egy nagy politi­ kai perük, hogy mint hősök szerepeljenek benne. Losonczi hirek. IxHwnez, 1835. okt 11. Ünnepi mozgalmaink után szélcsend állott be — és mi nyugszunk babérjainkon. Ámde nyugalmunk nem teljes, mindamellett hogy e becses lapok magasztalukig emlékeztek meg a rendezés kifogástalan voltáról. Mi azonban magunk legjobban érezzük, hogy a tökéletesség­ től messze maradtunk, mert p. nyomára jöttünk annak, hogy a szinielőadás előtt a helyek iránt nagy zavar uralkodott. Ez azonban a színész­ társulat megbocsáthatatlan hibája. Többek helyén másuk ültek, s midőn igazolásra szóllitották fel, kitűnt hogy azok is hasonló számn jegygyei voltak ellátva. Hát ez bizony nem járja. A színtársulat tisztességesnek mutatkozó jövede­ lemre volt kilátása, s ennek biztos reményében nem volt szükség ily műveletre. Megérdemlené, ha a közönség a színház teljes elmaradásával viszonozná a tapasztalt eljárást De a losonczi közönség sokkal elnézőbb, semhogy ily meg­ torlásra gondolna s a színházat minden este betölti. E napokban tette látogatásait nálunk a szék­ helyére közénk érkezett anyakönyvi felügyelő: Horváth Lajos ur. Természetes, hogy a szokott szívességgel lett fogadva. Hanem hát jó is, hogy megérkezett, mert legalább be fogja látni, hogy mely helyeken nem lesznek képesek jegyzőink az eddigi dol­ gaik mellett megfelelni az ujabbi megbízatásuk­ nak Ami főjegyzőnkről általánosan tudva van hogy szakértő és munkaképes férfiú. Eddig a közigazg. ügyek mellett az ipartestülel jegyzóségét s az azzal járó nyilvántartásokat vitte. Ezzel teljesen el volt foglalva. Már most, hogy az anyakönyv vitelésének is megfeleljen és pedig oly írásbeliség mellett, az lehetetlen. De ha, oly egyszerű maradt volna az anya­ könyvvitel, mint volt a lelkészek kezében, igy igen, nem lelt volna felakadás; de igy be fog bizonyodéi, hogy két-három ügynek megfelelni te’jes lehetetlenség. A polgári házasság már éleibe lépett és polgárságunk ez iránt annál inkább tisztába van, mert lelkészeink felvilágositólag beszéltek a szószékről. Igaz, hogy akadt itt-ott komikus is, amennyiben a szegényebb osztályúak között el volt hí resz­ telve, hogy az első polgári házasságra kelendő pár 100 arany jutalomban részesül. Egyik falun — mint halljuk — a kisbirü következőkép hirdette az uj törvények életbe­ léptetését: a ki ezentúl születik, házasodik vagy meghal, az először jelentse magát a jegyző urnái, mert különben minden dolga érvénytelen. Az anyakönyvvezetők máris tartottak a múlt szombaton gyűlést városunkban, felterjesztést intéznek az iránt, hogy segédjegyzők adassanak melléjük. Lapszemle. Hirek ős különfélék. A szentpétervári „Grazsdanin * 255. szám.) „I. Ferencz József s a magyarországi románok“ czimmel a következőket hja: I. Ferencz József most az őszi hadgyakorlatok alkalmával Magyarorszá­ gon tartózkodik s mindenütt a legnagyobb hó­ dolattal fogadják. De leginkább a románok igye­ keznek határtalan ragaszkodásukat demonstruáíni, a mivel meg akarják hálálni a királynak azt a nagylelkűséget, atnelylyel kegyelmet nyitott az üldözött román mártíroknak. De azért tévedés volna elhinni, hogy immáron az elnyomott román nemzetiség le fogja rakni fegyvereit a zsarnokos­ Br. Rosner Ervin mármarosvármegyei főispánt Selmeci- és Bélabánya szab. kir. városok díszpol­ gárává választották ineg. A díszpolgári oklevelet egy küldöttség adta át a kitűnő főispánnak. Nógrád vármegyei h. é. vasút A budapesti bankegyesület részvénytársaságnak mint alapí­ tónak kezdeményezése folytán f. okL hó 7-én tartotta meg a nőgrádvármegyei helyi érdekű vasút részvénytárs, alakuló közgyűlését Ihilszky Ágost elnöklete alatt. A társaság alaptőkéje 9,064.600 korona, a miből 2,826.200 korona törzsrészvényekben helyeztetett el, 6,338.300 �6 kurtnra itevertékbea pedig eisóbtwégi résxvéayek bocsánattal ki A társaság vonala 110 lukuodter bussxiMágban Losoncitól kiindulva B.-Gyarmaton ál Aszúdig terjed és u engedély­ idd egész tartamira a m kir. allamvasutak keaattoébe fog átadatni. A h. é. vasul luépttélévai l’ollaesek Mihály vállalkozó van megbuva. Ag igazgatóságba megválasztottak: 1‘ulszky Agost. Scttovaxky János, Gerhardt Gusztáv, l'groa Gábor, Tolnay Gedeon, dr. itolugyay Monet, Pollacsek Mihály, dr. Pollacsek Károly, Törik Zoltán. Vámra y Igtraez, l«5rincxi Hoffmann Jakab, továbbá a na. kir. föidmivelésügyi mioistarium által as igazgatóságba tagul kiküldött Solti Gyula ministeri tanácsos, két további hely pedig a kereskedelemügyi m. kir rainistenumnak és Pest-Pilis-Solt-Kiskuomegyének tartatott fenn. A fettgyelő-bizoUságba tagokul dr. Mezei Sándort, Sasse Károlyt és Baintner Ottót, póttagul Sxigyartó Pált választották mag. As újonnan megválasztott igazgatóság nyomban a közgyűlés után szervezkedő ülést tartott, melyben elnökéül Puísxky Ágostont, aleloökefll Scitovssky Jánost választotta meg. Jegyzőkönyvi hitelesítés. A nógrádi ev. ovperesnég jegyzőkönyvi hitelesítő bizottság, a mait kedden Láziban. Beniczky Árpád esperesaégi felügyelő vendégfogadó úri házánál gyűlt össze, a bői szokott kedélyességgel lett végezve a rövid gyűlésről szóló jegyzőkönyv hitelesitése. A nógrádi ev. esperességnek föesperesi és felügyelői tisztségei immár betöltve lévén, most már a többi állások foguk betöltetai és pedig ax alMpcrad, másodfelügyelői, pénxtárnoki, ügyészi, jegyzői és aljegyzői állások. Egy Losonciról kwttk Etta szerint alesperesaek ki van jelölve : Stmoaidea János, másodfelttgyelőnek br. Battler Ervin, pénztárosuk: Frenyó Gyula, ügyésznek : Zabolta Gyula, főjegyzőknek és pedig as egyházi rémről Hrk János, a világi részről Horváth Dáné, aljegyzőknek u egyházi részről: Biszkup Béla és Marótby Emil, a világi részről: Veres Imre és Druköczy Zrigmond. — Ax ales perem tisztséget Illetőleg, — mint értesülünk — Wladár Miksa és Wladár Viktor arak is koabioáczióban vannak. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Nérváltót tatások. Dr. Schneller László, losooczi illetőségű • jelenleg selmeczbányzi lakos, valamint kk. Alice, Lao és Aaaa gyermekei vezetéknevének, .Szél“-re. Mayor Vilmos Ede, losoncit illetőségű, jelenleg termeti lakos, valamint kk. Ede, Géza devű gyer­ mekei vezetéknevének ,Kemény *-re, végül Gyu­ rik János, vuyuezi illetőségű, Királymezőn állonaHorrf hl kir. eaaMr vezetéknevének .Győrfi'-re kért át változtatását a bel ügy minister megengedte. — Pályásatok. A b.-gyarmati kir. tvszék elnöke a vezetése alatt álló kir. fenéknél betöltendő irno ki állásn hirdet pályázatot Kérvények f. évi novem­ ber hő 2-íkáig a nevezett fessék einökéhezintézendők. A budapesti posta- és távirdaigazgatóság 111. oszt, postamesteri állásra hirdet pályázatot tiszti sünödéi mellett Alsó-Sxtregován Nógrádvármegyébea. Kérvények 3 hét alatt a feljebb említeti gazgató tághoz nyújtandók be. — Gondnokság. A h.-gyamsii kir. festék közhírré teszi, hogy Stifka Vtaeténé, losooczi lakos (a 3257/95. sz. ítélettel) gondnokság alá helyeztetett. A közigazgatás! bizottság havi ülését okt hó 16-án tartja meg. Az ülés már 9 órakor veszi kezdetét *Gyarmat B. képviselőtestülete október 6-iki közgyűlésén az efnöklő bíró jelentést tett a ténynyé vált s topánkban bőven ismertetett fiíátpánj változásról A közgyűlés a volt főispán távozását sajnálattal vette tudomásul, s elha­ tározta, miszerint ő méltóságának a város anyagi és szellemi fejlődésére irányzott jó índnlata-és pártfogásáért a közőtség hálaérzete jegyzőkönyvileg őrőkittessék meg s egyszersmind u kfildöttségileg is kifejeztessék. Az uj főispán beiktatási ünnepélye tárgyában pedig rendező bizottság küldetett ki, mely a vármegye felsőbb intézkedéseihez alkalmazkodva, a székhely kö­ zönségének tiszteletnyilvánitásáról gondoskodjék. (Mint értesülünk, október 15-én a város lobogó * díszt fog ölteni; a képviselő testület reggeli 8 és fél órakor a külön vonaton érkező főispánt ás kíséretét a vasúti indóháznál fogja fogadni s bírája által üdvözölni; résztvesz a templomi ünnepben, a törvényhatóság székbeiktató ünne­ pélyes közgyűlése titán pedig az összes kebel­ béli egyletekkel együtt tiszteleg 6 méltósága etóttj Érdekes tárgyát képezte még az október 6-iki közgyűlésnek a «Nögrádvármegyei helyi * érdekű vasat részvénytársaság, meghívója a Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, másnap Budapesten tartandó alakuló közgyű­ lést illetőleg. B.-Gyannat község, mint egyik főrészvényes ax alakuló közgyűlésen való kép­ viselettel Vannay Ighácz kir. tanácsos, városi képv. testületi tagot bízta meg, határuzatilag azon óhajnak adván még kifejezést, hogy a részvény-társaság igazgatóságában B.-Gyarniat a tervezetbe felveti urakon kívül még egy képv. test, tag által legyen képviselve. lapunk más helyén közöljük a részvény-társaság alakuló közgyűléséről szóló tudósításunkat, melyből ki­ tűnik, hogy a város kívánságát Baintner Ottó úrnak felügy. bizottsági taggá lett megválasz­ tása által teljesítette az érdekelt «Budapesti Bank egyesület.» Esküvő. Bende Mihály, a gróf Zicby-fólo seniorális uradalom egyik derék erdésze, okt 8-án lépett házassági frigyre Kőkesxiben Hodossy Maris­ kával, Hodossy Imre földbirtokos és volt csalomjai járási főszolgabíró ritka szépségű leányával. A házassági frigy Bolgár Endre alispán előtt történt. Eljegyzés. Koch Gyula cs. és kir. közös-had­ seregbeli főhadnagy eljegyezte Csonka Gizella kisasszonyt. Csonka Zsigtnond, Losoucz-járási derék szolgabiránk kedves leányát — Tmeger Lajos kultur-mérnök Selmecbányán jegyet váltott Geller Jolán kisasszonynyal, néh i Gellér Rezső, Selmec­ bányái, majd korpouai ügyvéd leányával. A * Skarabeusz>, asztaltársaság mely a jó­ tétemények gyakorlásában kiváló helyet foglal el városunkban, legutóbbi összejövetele alkal­ mával is valóban követésre méltó példát mu­ tatott a helyben székelő jótékonyczélú egyle­ teknek Okulva a múlt tapasztalatain, az asztal­ társaság a gyermekek felruházását nem halasztja a tél közepére, a mikor már a szegény gyer­ mekek a hidegtől annyit szenvedtek s többnyire ennek következtében betegedtek meg, hanem intézkedési telt, hogy az általa évenként fel­ ruházandó 7 gyermek még a hideg napok be­ állta előtt kapja meg nihájút. Tudomására jutott továbbá, hogy a difleritis, a szülők e réme ismét felütötte rémes fejét, habár csak szórványosan is, sietett tehát úgy mint a tavaszszal, most is két üveg gyógyserumot bocsájtani a városi orvos rendelkezésére a czélból, hogy a vagyontalan betegeknél ezt felhasználhassa. A tovaszszal adományozott gyógyserum két gyermek életét mentette meg, ezek: Bélák János cserepezó legény gyermekei voltak. Az aszód—balassagyarmat —losonczl vasút vérkeresztsége. Mint korábban jeleztük, az említett vasútvonal számos pontján erősen dol­ goznak. Patvarcz közelében azonban ember­ áldozatba is került már a munka. Polyóka János, ribai illetőségű kubikos, október 10-én d.-u. a patvarczi földmunkálatoknál egy leomlott földréteg által elülve, lábát törte s felső testében is annyira megsérült, hogy ámbár eszméletét el nem veszté, a b.-gynrmati városi kórházba lett beszállittatása után, az alkalmazott orvosi se­ gély daczára, még ugyanaz nap esti 8 órakor meghalt Értesülésünk szerint a végzetes bal­ eset áldozata önmaga volt szerencsétlenségének okozója, mert társai figyelmeztetése daczára, nem távozott el a veszedelmesnek látszó helyről. Tűzvész. Nagy tűz volt, mint lapunknak Írják, október 10-én reggel Vámos-Mikolán; elhamvadt 13 lakóház, számos melléképület és a róm. kath. templom. A nagy szélvihar köze­ pette az ijedelem a nép közölt oly nagy fokra emelkedett hogy képtelen volt védekezni; a tűz lokalizálása csakis a szomszéd községbeliek segélyének köszönhető; az épületek majdnem mind biztosítva vannak. Dal- és zeneestély. Az élelmes dalárdák felhasználják élhetetlenségünket. B.-Gyannaton és Losoiczon szünetelnek a dalárdák, úgy, bogy már évek óta nem rendeltek dalversenyeket A szomszéd gömönnegyei rimaszombati dalárda a legközelebbi országom dalversenyen ezüst koszorú­ val lett kitüntetve, s mint megkoszorúzott dalegylet vonult vármegyénkbe és 9,-Tarjánban, tegnap, okt. 12-éns.-tarjáni műkedvelők közreműködése mellett dal- és zenewtélyt rendezett A nyugdíjasok nyugtái. F. hó 1-sejével a nyugdíjasok nyugtáinak láttamozása körül ax í'jíyházpolitikai törvények életbelépése következ­ tében változás állott be. Eldig az életbonlételt a lelkész! hivatalok bizonyították, ezentúl pedig a köziégi elöljárók. KI fizet a szökött cselédek visezakisértéseért. A m. kir. belügyministerium valamennyi törvényha­ tóságot értesítette, hogy a 'szerződési idő letelte előtt a helyűket elhagyó cselédek és munkásokr 1895. október 13. visszakisértésével felmerülő esendőn kísérési költ­ ségeket a kincstárral szemben, ha nz a munkaadó s a gazda kívánságára s annak érdekében történik, a gazda és munkaadó köteles viselni, illetve a kincstárnak megtéríteni. A kisérési költségek csak akkor nem hajthatók be a munkaadótól, ha a cseléd, vagy munkás oly bűncselekményt követett volna el, amely hivatalból üldözendő s egyébként is a csendőrség szolgálati teendői közé tartozik. Csendélet és köztisztaság Ipolynyéken. A különféle állati betegségek és kivált a eertésvész falunkban is kivette a maga részét, sajnos, hogy sok gazda kárára, de nem kevésbé sajnos, hogy a közrend és a köztisztaság hátrányára is amenynyiben nincs gondoskodva az elhullott állatok rendes helyen történendő elfödeléséről is, ezen lényeges főteendő szabályszerű foganatosításáról, minélfogva az úgyszólván uton-utfélen beverő hullák az oly hosszú, tropicus hőségú szárazság mellett nagyon is alkalmasak a levegőt megfertóztetni, a mihez még azon épen nem kellemes tapasztalás járul, hogy garázda kezek az ily ocsmány hulladékokat éjnek idején a kútba dobják, s az egészséges vizet, mint ez e sorok Írójának a kútjával is történt, melyből egy már felosz­ lásnak induló jó nagy süldő-sertést vettek ki, meg­ mételyezik ; s jóllehet az ily elvetemültség, mely a közegészség ellen magában is súlyos bűntényt képez, csakis ritkábban fordulhat elő, de egyátaljában a közrend és vagyonbiztonság elleni kihágá­ sok, úgyszólván napirenden vaunak, aminek ax oka az egyetlen falusi őr által hiányosan kép­ viselt intézkedésben található fel, aki megtévdn a meghatározott időben stereotyp éji őrjáratát, egyéb­ bel aztán nem igen törődik, de egyébre egy ily gyarló közeg tulajdonképen nem is képes. Bátor vagyok ezt a nem vigasztaló állapotot az illeté­ kes hatóságnak egész tisztelettel becses figyel­ mébe ajánlani. (N. L. közbirtokos.) Játék esélyekkel és esélyek nélkül. A közelmúlt né­ mely eseményei — s játék démonának újabb áldozatai — bírhatták rá a pénzügyminisztert, bogy a kis lottót njabb megszorító intézkedések alá fogja. Pénzügyi kor­ mányzatokban caakugyan megérlelődött a kis lottó gaz­ dasági társadalmi káros voltának felismerése. Az em­ beri természetből kiirthatatlan, ott gyökeredzik a szerencae provokálásának szenvedélye: ki merész börzespekulácziőkba bocsátkozik, ki lovakra fogad, ki meg a rulletten teszi próbára végzetét Mindezeknél veszedel­ mesebb a kis lottó, a mely betéteinek kicsinységével s húzásainak gyakoriságával a vak játék szenvedélyt táp­ lálja. Ehhez járni még nyerés esélyeinek teljes hiánya. A nyerésvaló szinüségo */ M. öt szám húzásánál a nye­ rőre csupán egy eset, a lottópénztárra ellenben 17 eset kedvező Nyerés esetén a lottópénztár a tét kilcnczvenszeresét tartoznék fizetni és mégis' egyszerű extráiénál czak It-szerest, megjelölt hívásnál csak 57-szercst fizet. Nagy összegek a lottón egyáltalán nem nyerhetők; s erre vezethető vissza, hogy a kis lottó évenkint átlag 2 millió forintnyi tiszta jövedelmet mntat fel E meggyőző ér­ vek elől a kórmány sem zárkózhatott el s Így a lottó terén megragadta a kis lutrieltörlésének dicséretes kez­ deményezését. Emlékeztünk Lukács pénzügyminiszter exy gyújtó hatású parlamenti beszédére, a melyben a kis lottónak fokonkint való eltöriéaét helyezte kilátásba' A fentebb jelzett rendszabály nem az első ezen a tér­ ten. Az első lépést a kórmány ax osztály.eorsjáték behozatalával kezdte meg, a mely a játékszenvedélyt ésaszerübb és reálisabb irányokba is tereli. Ax osztály-aonjáték nagy előnyei a kis lutri felett kézzel foghatóak. Mőkkora külöiubség van egy sorsjegy és egy risk ontó közötti S aztán, kivált a magyar osztály-sorsjáték-olyan nyerő esélyeket nyújt, a melyekkel a kis lutri '.esélyei össze sem hasonlíthatók. A lutrinál a vak véletlen, min­ den esely és minden észszerüség nélkül, — itt ellenben a bizonyosság, hogy nyernie kell minden hartnafiik sor­ jegynek. A kis lutrinál a koczkázatta) semmi arányban nem álló kis nyeremények, holott az osztály-sorsjáték­ nál 5,000,00) korona fizettetik minden levonás nélkül a közönségnek. A pénzügyminiszter politikája társa­ dalmi, erkölcsi és nemzetgazdasági szempontból' lelkeven helyeslendő, mert as as államférfi, a ki Magyarorsá|p>n a kis lutrit eltörli, sohasem múló érdemeket szeréi?as ország föllendülése körül. Hogy Unghváry László ezeglédi gyümölcsfa-iskolája manapság már milyen érdeklődés, illetve kíváncsiság tárgya: igazolja azon körülmény, hogy nap-nap után nemeiak magánosak, de testületek is igen nagy szánt­ ban keresik fel a nagyszabású telepei. Többek közt a napokban a „Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület ** egy tekintélyes küldöttsége Horváth Döme nyugalmazott curlai tanácselnök vezetése mellett, nemítlllönben a budapesti „felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam ** szépszámú hallgatói keresték fel Angyal és Győri ta­ nárok vezetése mellett. Mondani sem kell, hogy a te­ lepen levő nemes- és vadoncz-csemeték milliót, a pe-_ dana rend, a különösen olcsó anyagok nagytömege anynyira megnyerte tetszésüket, miszerint önként megígér­ ték, hogy a telepet ezentúl nemcsak gyakran felkeresik, hanem legnagyobb erkölcsi támogatásban Is fogják ré­ szesíteni. Tényleg a kecskemétiek nagy megrendelése­ ket tettek. Fojrorrosi rendelés B.-Gyarmaton. Med. dr. Stein Ármin orvos-sebész-tudor a Kossutfi-utczában lövő laktaán ezentúl fogbetegek észére is rendel. FoghiiiAs kívánatra elöze * �1895. október 13.______________ tes érzéstelenítés mellett. Fogtöiués (cement-, amalgam-, arany plomba) a foggyógyászat je­ lenlegi tudományos nívójún, a modern fog­ technika eszközeivel. Mindennemű fogbetétek. Gyászrovat. 1895. október 7. 5 60 Kukoricza__ 4'50 Rozs __ 5'20 5'20 Bab Árpa ... 5'50 6 50 Lenése __ 5 50 •— •— Lednek __ 5'— Zab __ Széna__ ................ 640 __ 2'— MENETREND az (Eszterzom-) P.-Mána—B'.-Gyanaati TantFíiM Érvényű 1895. évi nktóber M l-tft. •— Állomások , j 5W 9<X)'4O" ind. PArk.-Nána érk. ■ 6<« 9171417 . Kőhid-Gyarmat , | Bír 932432 • . Kéménd . . , I 6*> 9**4“ , Bény ... , ‘ 6*1 956:456 érk.) „ (ind. (érk. | 653 10<« 5W ind.J Csata • 706,10221516 ’ i ' 725 10*2,531 734 1052 540 751;11W566 8^1112*16*1 8*o'1151j63i 9O3,12*2|65S 915 ,122*j7y« Í93*; 12*6 727 1958 1 Piaczi gabonaárak. Búza __ 6'50 ; . * A A Szalay—Baróti nagy munkája „A Magyar Nemzet Története* gyorsan halad előre. Immár a 21. füzet je­ lent meg belőle, a melyben Szalay József II. Zsigtnoud korából szól, azzal a világos, szép előadással a azzal a mintaszerű alapossággal, mely a korán elhunyt történetiró minden munkáját jelképezte. Különösen ki­ emeljük a Velencse és Magyarország között folyt háború elbeszélését, mely valóban példaképe a jó történeti rtilwnsk. Ugyanígy érdekes részlete a füzetnek az a Mfeány oldal, melyeken a szerző Húsz János föllépését és máglya-halálát említi s a melyeket egy szerfölött érdekes ra}s illusztrál. Húsz máglyára hurczolása, egy a prágai köayvtárbaii őrzött egykorú rajz rcprodukeztója. Nagyon szép Zsigmond király arczképe is, mely Dürer Albertnck a nürnbergi városházán őrzött fest­ ményét reprodukálja, ugyanaz Zsigmond császárt mu­ tatja be a sicnai székesegyház mozaik-képének hű má­ solata, mely magyar történeti! munkában most jelent meg először. Zsigmond király pénzének, aláírásának, pecsétjének másolatai és emelik a füzet értékét. A kiadó-ezég, mint eddig minden füzethez, ebhez is csa-. tolt külön műmeliéklctet, l’iluty Károly hires képét, _a szent korona elrablását* reprodukálva. így a Sza­ lay—Baróti-féle munka valóban méltó lesz arra, hogy minden magyar család könyvtárában helyet foglaljon, csak négy kötetre teijedvén, a kovésbbé tehetősek is könnyen meg fogják szerezhetni a millennium ez emlék­ Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vöröslóhere. Az üzlet vagy jobban mondva: az úzlettelenség oly keretben mozgott, mint a múlt héten, de hogy ez a helyzet akár csak rövid időre is stabilis jellegű lesz, alig hisszük. Feltevések után a forgalomhoz természetesen szólni nem le­ het, de tapasztalat igazolta tény, hogy a piaci helyzete rohamosan megváltozik, a midőn az egyik vagy másik czikk megfelelő minőségben és menynyiségben kínálatra kerül. Már pedig a kiváló minőség és a termelt nagyobb mennyiség által igen is szerepet játszó lóherékből ex ideig alig került valami piaczra, csakis nagyszemü, sötétszínű áru az, mely iránt a külföld érdeklődik, ezzel áll versenyképességünk első helyen, mig az aprószemü, inkább sárgás bánsági mag, tekintve más országok ez idei jó termését, érdeket nem kelthet Az ár minőség szerint e héten is 38—52 forint közt variált Luczerna eddigelé vajmi kevés kínál tátik és igy valamire való forgalom még nem fejlődhetett. Őszi vetésre vuló magvaknak még mindig meglehetős kelendősége van. Jegyzések nyersáruért 100 kilonkint Budapesten: őszi borsó 6 frt 50 kr. Őszi bükköny 8 —850 frt. Homok­ bükköny 14—14'50 frt Bibor-here 18—20 frt Hl—1 Irodalom és művészet müvét, mely már a jlivii évben teljes lesz. Egy füzet A szerkesztő Üzenete. ára 80 kr. és megrendelhető a kiadóknál, I-ampe! K W<KÍianrr F. és Fiai könyvkereskedésében, Budapest, • lyOMincz. H. F. Megérkezett az őrült tót fordítása. Nevettünk és kaczagiunk ! Andrássy-út 21. H.gyarmat. M. I. E. „A férfi szív* caissű ven drámai-költemény akarna lenni, csakhogy hiányzik benne a morális alap s kidolgozása a kezdetlegesség Gazdászat mértékét is alig üti meg. Nem közölhető. ••II—I •a VB Sánthó Ágoston, nemrég nyugalmazott romhányi plébános okt bó 3-án élte 68-ik évében, áldozó papsága 45-ik évében Miskolczon elha­ lálozott.— Ifj. Széky Gyula, id. Széky Gyula közalapitványi erdészeti gondnoksági pénztáros s megyebizottsági tagunk fia, a 16-ik huszár­ ezred önkéntese oki hó 9-én Veröczén — állí­ tólag pénzzavarok miatt revolverrel halántékon lőtte magát s rögtön szörnyet halt. 7 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. ■il 7*J 8oo 1212 7*4 1155 732 731 11*2 7»§ 720 1131 7o«; 7<»7 11*8 652 1108, , Zalaba . . . , 6<o 1055 633 , Ipoly-Pásató . , 62* 1038 6*7j , Bél .... 6*2 1022 a Szakáios . . a 602 10** 552 . Visk ... , 5*3 952 53* , Ipolyság . . , 522 931 bio, Drégely-Palánk , *>’ 906 446 , Ipoly-Vecze . „ 4*3 850 433 , Dejtár .... 427 83* 417 érk. B.-Gyarm&t ind. 40Öj 8*0 350 Megjegyzés: Az esti 6 órától reggeli ón 59 perczig terjedő éjjeli idő a peresek aláhúzásával van megjelölve. — Bél és Ipoly-Vecze feltételes megállóhely. .— Felelős szerkesztő: Vaunay IgnáOZ. �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. október 13 2148 895. szám.' Árverési hirdetményi kivonat. A szécsényi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Groszberger Miksa végrehajtatnak Lusztig Henrik végrehajtást szenvedő elleni 1061 frt 23 kr tőkekövetelés s jár. iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarinati kir. törvényszék a szécsényi kir. jbiróság területén lévő Etes község határában fekvő, az etesi 114. sz, tjkvben A. I. 1—16. sorszám alatti Lusztig Henrik nevén álló ingallanságra a B. ő. sorsz. alatt a salgó-larjáni kőszénbánya részvénytársaság javára be­ kebelezett kőszéuturási és kiaknázási szolgalmi jog érintetlen hagyásával 601 írtban ezennel megállapitott kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi november hó 28-ik napjának d.-e. 10 órakor Etes község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapitott kikiál­ tási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10r/ll-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó ' 1-én 3333. sz. a. kelt igaz­ ságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékké­ pes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. L-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­ szerű elismervényt átszolgáltatni. , • . <■ Kelt Szécsényben, 1895. évi augusztus hó 20-án. A szécsényi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ha­ tóságnál. Szerémy, kir. aljárásbir'ó. 251 1—t A helyb. vasúti állomás mellett lévő „Vasút “-hoz czimzett vendéglő a hozzá tartozó mel­ lékhelyiségekkel 1896. január 1-től bér­ be adandó. Bővebbet: Schvarcz Mór tulajdo­ nosnál helyben. ak, 3_3 375—1895. sz. ,.>• Árverési hirdetmény. Tessék árjegyzéket kérni! Alulirt bírósági. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a-• értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti kir. keresk. és váltótörvszék 1895. évi 40390. és az egri. kir. törvszék 5869/95. számú végzéséi következtében Reiser Béla és Kiss Endre ügyvédek által képviselt váczi ipar- és kereskedelmi hitelintézet és Hatvanvidéki takarékpénztár végrehajtatók javára Berzeviczy Béla és nejé ellen 840 frt és 1081 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1512 frtra becsült csikók, tégla, hordók, borok} bá­ rányok és takarmányból álló ingóságok nyilvános árverései) el­ adatnak. .-jU. Mely árverésnek a sziráki kir. jbiróság 2695/95. számú végzése folytán 840 frt tőke, ennek 1895. évi márczius 31. napjától járó'6% kamatai, 1084 forint tőke, ennek 1895. évi január 2-ik napjától járó 6°/0 kamatai és mindkét ügyben eddig összesen 148 frt 93 krban biróilag már megállapító'! költségek erejéig Kozárdoíi,-alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi október 17-ik napjának d.-e. 11 órája határidőül kitűzetik oly megjegyzéssel, hogy ay. érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-cz. 107. és 108. § a értelmében kész­ pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is él fognak adatni. Kelt Szirákon, 1895. évi október 4. 253 1—1 Simányi S. Gyula., kir. bír. végrehajtó. Jó kályha a házban fódologi Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utezában, Radványi házánál " a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő CSERÉP-KÁLYH A-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily izlésíí kályhákat és kandallókat a legkiválóbb színek-, és alakokban, avagy bármi más e szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takaréktilzhely-burkolatok fehér, szürke és kék szintien a legolcsóbb áron kaphatók’. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan feljedttetnck. B.-Gyarmat, régi posta-utczn 26. sz. Pence Ferencz, kályhásmester. Egy jó házból való fiú tanonczul felvétetik. �1895. október 13. I | utáuzott „TOKAJI COGNAC/ Ezek rosszak és igy még a ugyan nagyon legkisebb összeget sem olcsók ép, de oly érik értéktelen utánzatok könnyen felismerhetők, mert i meg. — Eme , 1) nem az egyedüli és csakis Tokajban létező I I i 9 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Első Tokaji COGNACGYÁRBÓL 2) ezen Tokaj város czimerével ellátva. I I Bejegyzett Az első tokaji I védjegye cognak-gyárnak ' I I I I TOKAJBAN. Cl 184. 10—10 TOKAJI COGNAC TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL az ELSŐ TOKAJI COGNACGYÁRBÓL, TOKAJBAN, a mely 1893(94. évben, mint hiteles közjegyzői okirat bizonyltja 725130 liter bort használt fel. A fenti eredeti Tokaji Cognac Hummer Mihály Bolner Pál Dombó Károly Hekseh Adolf továbbá gyógyszertárak és kapható: úrnál B.-G yarmaton, „ Ipolyság, „ „ „ „ tekintélyeseb kávéházakban. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető ! Szálloda- és kávéház-megnyitás. Tisztelettel alőlirottak bátorkodunk a t.-cz. kösőnsóg szives tudomására hozni, bogy a legna­ gyobb kényelemmel és legfényesebben berendezett szállói és ittál a .Nádor“-hoz Budapest, IY. kér., Yámbái-körnt 2. sz., SCHÖNFELD MIKSA, tárt, ászt, és csztcriílyis Mrrattára B.-Gyarmat, Mt” a KOSSUTH-ntcxában. "Mi Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve, Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raklára. * DC Vidéki megrendelések pontosan él lehetőleg gyor aan feljealttetnek. "ÜS Egy jé házból való fin asztalos tanonczul -azonnal felvétetik. 52—21 131. szeptember hó 21-én megnyitottuk. Ezen szálloda a lehető legjobb fekvéssel bír, "yŐnyőrJ kilátással a Dunára és a budai hegyekre, a vámház, vásárcsar­ nok, vámháztéri hid közvetlen közelében; hajó-, lóvasut- és omnibusz állomás a szálloda mellett. Valamennyi szállodai he­ lyiség villanyos világítással van ellátva. Főtörekvésünk lesz olcsó szobaárak és figyel­ mes kiszolgálás által t. vendégeinket minden irányban kielégíteni. — A szállodához tartozó kávóházban mérsékelt árak mellett a lehető leg­ jobb kiszolgálás előre is biztosítva van, minden este jóhírii czigAnytene. Több évi tapasztalatainkra e téren támasz­ kodva, továbbra is kikérjük jóakaróink támoga­ tását és vagyunk minél számosabb látogatásért esdve kiváló tisztelettel Holstein Testvérek, 236 3—4 ssállodatulajdonosuk. Gyomor■*: cseppek nagpxerOen halnak gyomor tajokaál, nílkül&theUUea 4i ánoliaoaan i*a>«r»te» házi és népszer. A gyomorbetegteg tünetei: éMgytatenság. gyomorgy»ng«4g, UU6» tetetet, lettujteág, tavam, lelMdögéi. teaawte*. gyomorrét, ftfotege*, inálUkiviteirtái, lírguáj. uteor h hÍBjii, gyMWrgSrtí uauM*. Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól szinnazott. gyorcortilterhslésnél ételekkel « Halókkal, giliszták. májtejok és hámorriteMíhiíl Említett bajoknál a náriaezelli pomoreaeppek évek óla kitű­ nőknek bizonyultak, a mit aziz meg száz bizonyítvány tanusiL Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr, nagy Over ára 70 kr. Magyarországi főraktárt T*r4lt Joraef gyógyszertára Budapest, Király utcza 11 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak olr cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keszito aláírásával (C. Brády) és ezen szárakkal: .Valódiságát bizonyítom'. A atáriaczslli gyomorcseppok valodian kaphatók. B.-Gyarmaton. Cservenyák Gy. és Kanitz ö. gyógytárában. Ipolyságon llerkó István gyógyszerésznél, : �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 10 1895. október 13. Hirdetmény! Köztudomá&ra adjuk, hogy az államilag engedélyezett ge- MAGYAR OSZTÁLYSORSJÁTÉK első htryAea 1895. évi október 16-ikától l'J-ikéig fog Budapesten many ellenőrzése mellett nyilvánosan megtartatni. I királyi közjegyző jelenlétében és a magyar kir. kor- 8 -dl 8 I Ezen első húzáson az egész sorsjáték 31,499 nyereménye közül, melyeknek összege 5 MILLIÓ 600,000 KORONA * W 10,000 nyeremény fog kihúzatni egy millió 268,000 korona összegből. A második osztály búzása deczember 6-ikától 14-ikéig fog megtartatni. Ax első húzásra szóló osztálysorsjegyek, valamint mindkét húzásra érvényes teljes sorsjegyek a kálón táblákkal vagy plakátokkal megjelölt helyeken az eredeti árak mellett. mindig kaphatók még Oly sorsjegyekért, melyeket az első húzás után vásárolnak, az első osztály diját szintén meg kell fizetni. Magyar osztálysorsjáték-igazgatóság. szeptember hó. fflifl&nBiwaaimeaasíQaafiafiiBíga£i»ffi8QQQs^i8 33 a omiBsaaacuaaflaauDanBBnaaaBHsaEiaHanaiaaBminaaaKncra^annaiiiaiQi lília Unitit 3 aw utr- El»ő hu«ó» már 1895. október 16—19-ig. J ' * S sow wr. 3 .. * ... m Minit! Imiit Az államilag yy engedélyezett SS •&. M ,-<8i j magyar osztálysorsjáték | ■I. oa.tályu nyeremények. Húzás 1895. október 16—19-ig, k.NU 31,-4ÍK) pénznyeremény korou 1 nyeremény 1 » 1 1 1 1 1 2 . 8 „ 10 „ 13 n 100 860 9000 á 80000 — 10000 nyeremény összesen 60000 40000 30000 20000 15000 10000 8000 4000 2000 1000 400 200 80 — — — — — — — — — — 80000 60000 40000 3000) 20000 15000 10000 16000 32000 20000 13000 40000 172000 720000 126 000 * Húzás 5 MILLIÓ 1 jutalom összértékben. legnagyobb nyeremény a leg­ kedvezőbb esetben EGY MILLIÓ KORONA decz. 6—14-ig. koros. 000.000 korona ?------------ ---------A 1895. H! 600000 400000 200000 100000 50000 a 20000 15000 n 10000 8000 n 6000 n 2000 1000 200 100 n =« M — — 600000 400000 200000 100000 50000 4000 J 30000 40000 80000 162000 2U0000 200000 230000 2000000 nyerem, és 1 jut 4332000 1 l 1 2 4 l 10 27 100 200 1150 20000 * 21499 — M -» = = — — = Eredeti sorsjegyek az I. osztály részére: Egy egész 40 egy fél 20 egy tized egy huszad “~4 239 3-3 2 korona. Ajánl én utánvéttel nzétküld fó-eláruMiíó Budapest, Szervita-tér 3. Nzáni. M. a:-« xrsb^ Hitei lunatt * UTIjíO Ifff. * Vidéki megrendelők kéretnek prwladijért 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért é« a sor- áf'Wr’W’WM-3K M .M soiá»i tudósításért 20 miért küldeni. * Sürgői iy-czirn: LOTTOHEINTZE BUDAPEST. £ rrOMATOTT A MIAÜÓTULAJOONoa B GYARMATI KjÖNYVNYÓMHA HMZVENYTAiHULAT UYOR8HAJTÓ1N. Minden harmadik SOl^jfiíI flyer. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00961.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_10_13.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-10-13 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 41. szám (1895. október 13.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/722d2f42e64c133f4d44bafad4232542.jpg fb424b85dd0274b681a9505a500af7a3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7d2a5a3f89f410bba71cce7dce005f62.pdf f4fe43ea16fcdac5213973f3a16da497 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. október 20. 42. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. El&flaetéal árt Egézz ivre 6 frt FAI érre 2 frt 60 kr. Negyed ívre 1 frt 26 kr. Előfizetni ciupín a kiadóhivatalban lehet B.-Oyaraaton. Rudnay Béla főispán beigtatása. A vármegyék, ezen ősi intézmények iránti meleg érdeklődést, sem a közel kilátásba helyezett államosítás, sem a centralisatió felé hajló merev ‘theoriák nem csökkentik meg. Sőt minél inkább közelebb állunk az álla­ mosításhoz, az autonom-elemek csoportosulása annál erősebb és annál szivósabb. Ezt tapasztaltuk Rudnay főispánunk beigtatásánál. A vármegye hű fiai rang-, oszlályés pártkülömbség nélkül a közel és legtá­ volabb vidékről sereglettek össze a vármegye székhelyén, hogy megismerjék, hogy szemtől szembe láthassák azt a férfiút, akit ő Fel­ ségének kegye ennek a szép, nagy és a szabadelvűség zászlaját fennen lobogtató vármegyének élére emelt És Rudnay, az uj főispán, a nagy imperatorral bízvást elmondhatja: „Veni, vidi, vici!“ — Jatt, mint csak kevesek által is­ mert férfiú, — csakhamar meglátta az itteni viszonyokat és megismerte azt, hogy egész pantheonja van itt a jeleseknek és győzött; mert nemcsak kitűnő székfoglalójával (amit alább egész terjedelmében közlünk), hanem a tisztelgések alatt adott talpraesett válaszai­ val 8 egyes kérdésekben való megnyilatkozá­ saival meghódította a kedélyeket, megnyerte a sziveket és lebilincselte az ellenvéleménye­ ket, úgy, hogy a lefolyt ünnepségek után mindenki azzal a megnyugtató tudattal távo­ zott, hogy vármegyénk vezetése jó kezekbe van letéve. A tisztelet- és ragaszkodásnak igen szép jelét tanúsította Hontvármegye is, amelynek Rudnay alig egy esztendeje a főispánja, s ezen esztendő elég volt arra, hogy Rndnay Montban a legnagyobb tiszteletet vívja ki magának. Valóban inposans volt az a küldött­ ség, mely Rudnayt Hontból Nógrádba kísérte. Az ünnepély keretéhez tartozott az * a ováczié is, melyben gróf Degenfeld Lajos, volt főispán részesült. Mindazon alkalommal, midőn nevét a székfoglalóban az uj főispán felemlítette, harsány éljenzés tört ki. Gr. Degenfeld a közönség szeretete által övezve hagyta el a hatalmat, de meg vagyunk győ­ ződve, hogy ősei jelmondatát: „Quo fata vocant!* híven követve, mind azt a helyet, mo­ lyét neki a közbizalom kijelöl, a közügy érdé kében híven és lelkiismeretesen fogja betölteni. Sorainkat azzal a hő óhajtással fejezzük be, hogy Rudnay Béla föispánságát áldás és siker koronázza! • # A boigtntási ünnepélyről részletes tudósit Asunkat a következőkben hozzuk: Rudnay főispán fogadtatása Dejtáron Nóg­ rádvármegye határán. Folyó hó 15-én a dejtári vasúti indóház ormi­ ról lengő nemzeti színű zászlók s az egész állo­ mást felölelő fcnyőgalyból elővarázsolt, a megye Elit! Zitád piizik, reclanitiOk l» hirdetések • kiadó­ hivatalhoz intézendók. A lap azeUeml részére t a Nyilt-térre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. czimerével és zászlódiázszel ékített decorátiók, valamint az indóház előtti szokatlan élénkség, az úri fogatokból kiszálló magyar díszruháé urak megérke­ zése, a vasárnapi ruhába öltözött föld népének és fehérbe öltözött leányoknak várakozó csoportja már a korai reggeli órákban messziről hirdette, hogy itt oly utast várnak, a ki kiváló érdeklődés tárgya s a kit megkülönböztetett tisztelettel és tűntető szívélyességgel üdvözölni kívánnak. Rövid várakozásra megérkezett Ipolyság felől a külön vonat, elhozva Rudnay Béla főispán urat fényes kíséretével. A főispán ur ő méltósága az egybegyült közönség harsány éljenzése között ki­ szállván, Balás Antal orsz. képviselő, Pajor István kir. tanácsos, Balás József és Fáy Árpád urakból álló fogadó küldöttség élén előre lépett Baintner Arnold központi főszolgabíró s a következő be­ széddel üdvözölte az ünnepélyes beiktatásra jövő főispánt: Méltóságos Főispán úr! Midőn méltóságod 0 császári és apostoli királyi Felségének legkegyelmesebb kinevezése folytán a kormányzatára bízott Nógrádvármegye főispánságába leendő ünnepélyes beigtatása al­ kalmából megyénket szerencsélteti, megjelentünk a vármegye határán, hogy méltóságos főispán urat, mély tisztelettel 8 a^on őszinte szívélyesség­ gel üdvözöljük, mely csupán a magyar ember sajátja. Nekem jutott a szerencse, hogy törvényha­ tóságunk b.-gyarmati járásából méltóságod fo­ gadására megjelent küldöttség, e vidék lakossága 8 v. egész járás nevében méltóságodat Nógrádvármegye területén elsőnek üdvözölhessem. Méltóságod személye iránt táplált kiváló tiszteletűnk- és szívélyes érzelmeinknek külsőleg is óhajtottunk kifejezést adni. Tartoztunk pedig ezzel vármegyénk traditióinak, — melyek sze­ rint a föispáni méltóság viselőjét mindenkor kitüntető tiszteletben részesítette, — tartozunk méltóságod, a közügyek terén elismert országos érdemei- és hírnevének, de tartozunk a szom­ szédos s velünk baráti viszonyban lévő Hontvármegye közönségének is, melynek főispánjá­ ban immár ami főispánunkat is tiszteljük. Kisérje vármegyénkben méltóságodnak kor­ mányzati tevékenységét az Isten áldása! Legyen működésének eredménye vármegyénk felvirág­ zása, közönségünk szeretete és elismerése! Isten hozta méltóságodat vármegyénkbe! Isten vezérelje és tartsa meg! Éljen! Ezen üdvözlő beszédet hoszszan tartó lel­ kes éljenzés követte, melynek lecsillnpültával ő méltósága lekötelező nyájassággal következő­ leg válaszolt: Tisztelt uraim! Örömömre szolgál, hogy a kórmányzatomra bízott Nógrádvánnegyébe vezető utamon az első üdvözlet régi jó barátomtól hangzik fe­ lém, amit kedvező jelnek tekintek e megyében való fogadtatásomra nézve. Igen köszönöm önök­ nek a szónokuk által szép szavakban kifejezett szívélyes baráti érzelmeiket, melyek keblem­ ben is élénk viszbangra találnak s fogadják hálás kőszönetemet ezen reáin nézve megtisz­ telő szép és meleg fogadtatásért. Legyenek meggyőződve, hogy küldetésem feladatául tekin­ tem e vármoeye s annak minden vidéke érdekeit előmozdítani s a törvények igazságos végrehaj­ tásával a lakosság boldogulását és békéjét biz­ tosítani. Ezen vidék lakosságát pedig biztosí­ tom, hogy ügyes-biyos dolgaikban indokolt pa­ naszaik vagy jogos kérelmeik nálam mindig meghallgatásra fognak találni. Ismételve kö­ szönöm a szívélyes fogadtatást. c * ■Ir4etéae Árszabály ixerint •xámitutiuk. — Nagyobb éa ttibbaaör birdetéaek Jntinyoaan ezzközőltetnek. Bélyeg minden egyen beigtatÁankl kQfön 80 kr. Nyilttár petit tora: 20 kr. Ezután a járási főszolgabíró bemutatta a küldöttség tagjait s a környékbeli urakat, kik­ kel ő méltósága kezet fogva, barátságosan tár­ salgóit s magának a jelenlévő Dejtár, Patakés Vadkert községek elöljáróit is bemutattatta. E közben berobogott az állomásra a B.-Gyarmatról jövő vonat s főispánunk az üdvözlésére megjelent küldöttséggel a külön vonatra feL száliva, tovább folytatta útját székvárosunk felé. A főispán B-Gyarmaton. A ragyogó, verőfényes őszi nap már eleve ünnepi hangulatot, vidám örömet kelteti a sok százra menő, s diszmagyar-ruhás urakkal s bájos nőkkel is tarkított közönségben, mely reggeli 8 órától kezdve B.-Gyarmat vasúti állo­ másán várakozott az uj főispán Rudnay Béla ur ő mlgára. Városunk gondoskodott arról, hogy folytatá­ sául a vármegye nagyszabású díszítéseinek, a vasúti állomás is kellő pompába legyen öltöz­ tetve. Virág-füzérlombok, zászlók és czimerek képezték a megfelelő decorátióL A város képviselőtestülete élén, diszmagyarba öltözött bírája Reményi Károlylyal, 8 és fél órakor teljes számban megjelent a perronon, hol a közellakó hontvidéki urak is gyülekeztek, hogy tanúi legyenek nagyrabecsült főispánjuk itteni fogadtatásának' és növeljék kíséretét a bevonulásnál. A csábi járás főszolgabírója Laszkáry Pál ur szintén díszmagyarban jelent meg itt. Mozsárdurrogások jelezték a vármegye által uj főispánjáért küldött külön vasúti vonat megér­ kezését 8 óra 40 perczkor; s midőn a pálya­ ház előtt megállt a vonat és a megyei — járási küldöttség, továbbá Hont és SelmeczBélabánya törvény hatóság küldöttségei és nagy­ számú diszkiséret közepett, urias egyszerűség­ ben előlép vala a főispán, — az éljenzés lecsillapulása után városbiránk messzire hallható kö­ vetkező beszéddel üdvözölte ő méltóságát: „Méltóságos Főispán úr! Midőn 0 Felsége, szeretett királyunk s a ma­ gas kormány egyesült bizalmából Méltóságod a gondozására bízott vármegye székhelyére lép, ime, nekünk, B.-Gyarmat képviselőtestületének jutott a szerencse, hogy Méltóságodat üdvözöl­ hessük; tesszük ezt mély tisztelet- és öröm­ mel, ámbár nem tagadjuk 8 hálátlanság vádja nélkül nőm is tagadhatnék, hogy volt főispá­ nunk távozása fölött a fájdalom még élénken sajog kebleinkben. Örömmel üdvözöljük Méltóságodat, mert nem­ csak országos kitűnő hire hatott el eddig hoz­ zánk, de ha subád magunkat akkép kifejezni: Méltóságod nekünk, balassa-gyannatiaknak, már régi jó ismerősünk, még abból az időből, mi­ dőn ezelőtt kilencz évvel a F. M. K. E. itteni közgyűlése alkalmával, ugyancsak nekünk ju­ tott a szerencse, üdvözölni városunk nevében, a magyar nemzeti közművelődés hozzánk érkezett apostolai között Méltóságodat, mint ez apos­ tolok legfiatalabb, de tevékenységben öregér­ demű tagját. Úgy a jövőbe vetett remény, mint a múltak tapasztalásából merített bizalom alapján tehát okunk"van felkiáltani: Isten hozta Méltóságodat szerencsésen falaink közé, éljen !* Hogy a bíró városunk igax érzelmeit jól tol­ mácsoló, ennek igazolását találjuk a közönség hosszan tartó éljenzésében, mi e beszédet kö­ vette. A főispán pedig a legnyugodtabb hangon, igen szépen felelt a bíró üdvözlő szavaira. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 3 Előre bocaálvao köeaúmrtet, nagy megelégcdé.^re sjolgai, — agymoud — hogy a városbiró úr, főispáni utódje, grof Degenfeid Lajos nagy érdemeit baiígBulyuxt . * Kellemesen érülteitek ^xvoban ut itteni első luegjek-nesén * vonatkozó szarai is, mert RGyannaluti való ebő idötesteeM sxép emléke míg elevenen él szivében. valamint élnek a kiraiylatogatás alkalmából múlt évben itt nyert emlékek m, lévőn azoknak szin­ tén szemtanúja. Ezután még egyszer megköszönve a város közönségének suvélye * fogadását, bírunk a pályahkzun At, a főkijAratnal várakozó, saját úri fogatához vezető a főispánt, aki megtisztelte városunkat arai, midőn a bírót maga mellé, kocsijába meghívta. fontán a megye hazáig, az egesz hosszú vo­ nalon, a közönség ezer es ezer szambán ké­ pezett sorfalat a lobog«w árboczok mentén s mindenütt lelkesen éljenezte a főispánt, kinek kocsija előtt a járási főszolgabíró úr, ennek kocsija előtt pedig, a inegye ősi lobogóival, két huszár vágtatott A magyeház-tér rasut-utexai torkolatánál fel­ állított, igen ízléses és «Isten hozott > felírással ellátott diadalkapunál, egész a székház kapu­ jáig a közönség még nagyobb tömegekben ké­ pezte a sorfalat és lelkesen üdvőzié a főispint. A rendet itt is, mint mindenütt, noha az önk. tűzoltó-egylet dísz-egyenruhás tagjai s a hi­ vatásos rendőrség is olt volt, 3 közönség ön­ maga tartotta fenn. így érkezett meg 40 úri fogat által kísérve a várva-várt férfiú és robogott be, gazdag fé­ nyes ruhás huszárjával a bakon, uj megyéje székházába, melynek földszinti kolonnádja alatt a varmegye főjegyzője Tihanyi Ferencz üdvö­ zölte őt röviden és vereté fel a várakozó kísé­ rettel az emeleti fényes előcsarnokba, hol Scitovszky János alispán több százra menő, nagyobbéra diszmagyarba öltözött törvényhatósági bóottsági tag és a tisztikar élén következőleg üdvözölte a főispánt: Mfitóságos Főispán tűt! Nékem jutott a kiváló szerencse, hogy tnéltóségsdst zzm piltanaiban, midőn disxes állása elfoglalása alkalmából első ízben érintkezik e vármegye közönségével, a közönség megbízásá­ ból < annak tisztikara nevében is a legszivélyesebbea Údvőiőtjem • egy őszintén áténett írtai hozottat mondjak. Nem idegenből jó Méltóságod « nem idege­ nek közé, mert bin' mi Houtvároegye közön­ ségével a szomszédos rtyafiságos viszonyt min­ dig híven ápoltuk s méltóságodat mír több ízben vendégeink körében Qdvözölhettök. mely «1M érintkezés benyomásait megőrizvén, min­ denkor Örömmel szemléltük a politikai pál van porajéptelrkel előre törő szellem győzelmes A haladás e fényes utján jutott Méltóságod TÁRCZA. Óhajtás. ffinét mii vámom, rúna mii kémem, álkonyám hajlik éltem, Als tanyám bár hézagot lát, Jfem irigylem tenkl dolgát. Kényelem, fény — 'n ismeretlen Kísérletbe nem hoz engem, ál rolormneno ét baráttág Jfem iáéit né, hogy beváltsák. 8 roses nyelveknek nuirdnsása, Jftnee ok rá. hogy lelkem' bántsa, Nyugalommal cárom, míg n Halál éltem’ mrgnnkitjn. Kan még le egy áhnjtrioom . Hasznos len tán — mát világon: Síromba, n egyet kérem: Senki átka ne kitérjen / Herkules a válaszúton Irta: Hevessi Jenő. Néhány nappal karácsony előtt történt. A wnemMm rám meresztette zavaros színű nemeit és kiadta a szigorú parancsot — Borongó úr, írjon tározót! En b, habár akkor még nem voltam «zerkestttó, ijedten meresztettem ki a nemeimet. vármegyénk körébe, hogy 3 Forgáchok, Keglerichek, üyúrkyek és Degenfeldek diszkörnyezte főispáni székét elfoglalja s mi bizalommal te­ kinthetünk a jövőbe, mert a méltóságodat kör­ nyező a már kormányzatára bízott két törvény­ hatóság közönsége jeleseinek nagy csoportja annak bizonysága, hogy méltóságod felelősségtel­ jes állásában igaz hivatottsággal képes nem­ csak a varmegye kormányzatát biztos kezekkel vezetni, de az antooomiájok utján fejlődésre hivatott törvényhatóságok közérdekeit felismer­ ve s azokat hathatós befolyásával ápolva a köz­ bizalom legszebb s legdíszesebb dicskörében tündöklik. Vármegyém közönségének kifejezett 0 bizal­ mával szemben bizalmat várunk mi Méltósá­ god részéről is, hogy ekként egymást kölcsö­ nösen megértve, az együttműködés garantiáival felvértezve szolgálhassuk a közérdek elő­ mozdítását; mely érdekben egy kötelességtudó tisztikar buzgó közreműködéséről biztosíthatni méltóságodat kedves kötelességem. Midőn végül kívánnám, hogy Méltóságodnak mai nappal megkezdendő főispáni működése Méltóságodra örömteljes s e vármegyére áldást hozó legyen, felkérem Méltóságodat, hogy ősi szokáshoz képest velünk az ünnepélyes Veni Sancten részt venni méltóztassék. Isten hozta, L-ten tartsa Főispánunkat Éljen! Erre a főispán meghatva mondott köszönetét, kifejezvén, hogy .az előlegezett tüntető óvácziók nem őt, aki még ezidőszerint ismeretlen e vár­ megyében, hanem állását illetik; de biztosítja a vármegye közönségét, hogy a közügynek hive, a törvényeknek lelkiismeretes, de egy­ szersmind méltányos végrehajtója lesz, programinját röviden jelezve, még egyszer azzal a kijelentéssel fejezte be többszörös éljenzésekkel megszakított beszédjét, hogy nézeteit és tevé­ kenységi programmját lesz alkalma a mai napon bővebben is kifejteni. 1895. október 20 számú közönség sorfala közölt vonult a megyeházába. vissza A beigtatási diszközgyűlés. A beigtatúsi díszközgyűlést 10 és fél órakor Scitovszky alispán a nagyszámban megjelent megyebizotlsági tagok és a honti küldöttség szívélyes üdvözlése után nyitotta meg, a jegyző­ könyv hitelesítésére Pajor István, Balás József és Fáy Árpád urakat kérvén fel. Majd a fő­ jegyző felolvassa a folyó évi szeptember 20-án kelt kinevezési levelet, mely szerint gr. Degenfeld laijos főispán ezen állásától hű és buzgó szolgálatainak elismerése mellett saját kérel­ mére felmentetett s helyébe Budnay Béla Hontvármegye,. valamint Selmecz- és Bélabánya város főispánja ideiglenes minőségben Nógrádvármegye főispánjává kineveztetett. Ö Felségének eme kinevezési oklevele hódolatteljesen tudomásul vétetvén, elhatározta a közgyűlés, hogy Bulás Antal elnöklete alatt az uj főispán küldöttségileg hivassék be. A küldöttség tagjaiul felkérettek: gr. Pejacsevich Arthur, Sréter Alfréd, br. Andreánszky Gábor és Fáy Árpád urak. Rövid várakozás után Rudnay Béla főispán magyar díszruhában megjelenvén, Tihanyi Fe­ rencz főjegyző előolvasása mellett kifejezés­ teljes határozott hangon az előirt főispáni esküt leteszi. Az esküt a közönség felállva hallgatta végig s annak elmondása után lelkes éljenzés hangzott fel. Az éljenzés lecsillapultával Rudnay Béla elfoglalja főispáni székét és a következő főis­ páni székfoglaló-beszédet mondta cl: A Veni Sancte. Fél 10-kor a főispán festői képet nyújtó kí­ sérettel vonult be a róm. kath. templomba. A honti küldöttség Bolgár Endre alispán veze­ tése mellett, a nógrádi tisztikar és megyebi­ zottsági tagok élén Scitovszky János alispánnal fényes diszmagyar-öltözelben követték a fő­ ispánt. A diszmenetet a bíróságok, hatóságok és a huuvédtisztikar egészítették ki s telték való­ ban imposanssá. A Veni Sancte-t Hottovinszky Károly esperes-plebános celebrálta fényes segéd­ lettel A mise alatt polgári iskolai fiatal leá­ nyokból szervezett énekkar gyönyörű énekeket zengett a kóruson. Szép és megható volt Szkladányí Anna kisasszony szóló-éneke is, aki Cherubininak «Ave Mária • czimü remek énekét művészi felfogás- és érzéssel adta elő. A <Veni * •Sancte után a diszmenel a Fő-utczún nagy- Tekintetes köztörvényhatósági bizottság! Legyen az első szó a köszönet szava, mely ajkaimról ezen főispáni szék elfoglalása alkal­ mával elhangzik, a köszönet Nógrádvármegye tekintetes közönségét illeti, mely nagyérdemű közönség a rokonszenv jól eső nyilvánulásai között fogad és iktat be a főispáni székbe; ezen szives fogadtatást annyival többre kell be­ csülnöm, mert hiszen hosszú időkre visszatekintőleg a vármegye legkitűnőbb, legelőkelőbb fiai ültek mindenkor a ma általam elfoglalt díszes helyen, kik nemcsak a vármegye közön­ ségének voltak — tőlem elütőleg — kimagasló tagjai, de érdemekben is messze fölöttem ál­ lottak. Azonban idegen voltomat, az érdemek hiányát és képességeim gyarlóságát pótolja a tekintetes közönség szemében is a királyi akarat, mely az országos törvények legfőbb őre és végre­ hajtója és mely legmagasabb akarat kegyelmes rendelkezéssel engem ide rendelt, hogy itt a kitűnő elődök példáját követve, a királyi szán­ dék szellemében és a kormány által vallott iránynak megfelelően vezessem ezen köztörvény­ hatóságnak a trón és a haza dicsőségére, a — Tárczát írjak? — hebegtem. — Igen. Még pedig egy fél óra alatt A metőr várja már a kéziratot — Tárczát egy fél óra alatt? — kérdém újból, elhülve ezen a szokatlanul szigorú parancson. — Nos és talán ön nem is volna képes arra? Ön, egy Borongó?! — De kérem, vetém ellen, mi az istennyilá­ ról írjak én egy jó tárczát, mikor nincs egy egészséges gondolat sem az agyamban? — Hát írjon rosszat. Csak írjon. Felsóhajtottam! Eszembe jutott egy szörnyű gondolat — Bántja valami a síivét ? — kérdezte rész­ véttel a szerkesztőm. — Igen, egy bús elégia. — Menjen a pokolba az ön bús elégiáival. Kell is nekem az ön verse! Nekemtárcza kell, nem limonádé. Tekintetem e perezben véletlenül lapunk főmunkatársára, az <ollóra» tévedt. A szerkesztő észrevette. — Csupán eredeti dolgozatokat veszek fel a karácsonyi számra. No de lásson hozzá, Borongó úr. a kitűzött határidő veszedelmesen közelit. — Hát miről írjak, mikor nem tudok semmi érdekeset? Vagy arról Írjak talán, ln>gy már két hónap óta nem kaptam fizetést! — Borong? * úr, ön egy nagyon prózai férfin. Önnek mindig olyan megvnlósulhatlan tervei vannak! írjon a szerelemről, ha másról nem tud . . , — Nem vagyok szerelmes. Dühös vagyok 1 — Annál jobb. A dühös újságíró mindig jobb tárczát tud Írni, mint a szelíd újságíró. — De én a lehető legdühösebb vagyok! — Még jobb. A dühös újságíró feldühödt pillanatában mindenfélét összeír: vezérczikket, tárczát, apróságot, újdonságot, kritikát. Ön kezdje a tárczán. — Uram, legyen kegyelmes irántam I Tekintse leendő gyermekeimet és ne kivánja, hogy ebben a félig berúgott állapotban még tárczát is Írjak! — Mit? — kláltá a szerkesztőm — ön be van rúgva ?l — Sajnos, igen. A szerkesztő szinte magánkívül borult a nya­ kamba. — Oh hisz ez pompás, kitűnő, remek! Egy dühös iró, aki még hozzá be is van rúgva! Nagyszerű' Barátom, ön egy szerencsés fickó. — De kérem ... — A magyar újságolvasó közönség két hétig csupán az ön tárczájáról fog beszélni. Egekig fogják önt magasztalni I Meg lesz alapítva a jövője I Ez az utolsó érv hatott. Megtprten hebegtem: — Legyen meg az úr akarata . .. Egy fél óra mulva meg lesz ... Elküldhetnek érte .. . — Tudtam, tudtam . .. dörzsölte örömében a kezeit az én szigorú szerkesztőm. Es én hozzáfogtam a tárczairáshoz. Egyik betűt a másik után vetettem a hoszaú <kutya. * nyelvekre �1895. október 20. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. vármegye és a köz javára, valamint a törvények végrehajtására irányuló alkotmányos működé­ sét és munkálkodását. A fényes nevű elődük után én nem a hata­ lom szavával kivánom a fényt pótolni és nem kicsinyes ügyeskedéssel igyekezem majd a sike­ reket magam részére biztosítani; — a várme­ gye közönségének énelmei azok, melyeknek megnyerésére törekedni fogok és vágyam, hogy egymás jő czélzatairól kölcsönösen meggyőződve, egyetértve, intézzük ezen vármegye sorsát, hala­ dását és népének boldogulását. Hogy kölcsönös jó szándékainkat felismerjük, ehhez első sorban szükséges egymás megisme­ rése és különösen nézeteink és czéljaink meg­ értése, a megismerésből és megértésből szár­ mazik a jó viszony, melyet létesíteni és tőlem telhetőleg ápolni melegen óhajtok. Ámde már eleve legyünk meggyőződve kölcsönös jó szán­ dékainkról; mert csak mások énelmeit és né­ zeteit tisztelve, ellentétes énelmeket lehetőleg féken tartva és a tiszteletre méltó ellentétes nézetekhez a lehetőségig közeledve, lehet a közpályán sikerrel működni, valóban nem csak parlamentáris alkotmányos élet nem képzelhe­ tő mások énelmeinek és nézeteinek tiszteletben tartása nélkül, hanem az ember társadalomban is alig találja meg a helyét az, ki csak gán­ csolni tud, ki mások nézetei iránt mindég tü­ relmetlen és azt hiszi, hogy csak a saját állás­ pontja a helyes, az üdvös. A most mondottak kapcsán, bár nem szán­ dékozom a mai alkalmat politikai irányú fej­ tegetésekre felhasználni, legyen szabad mégis arra kiterjeszkednem, hogy sajnos, újabban, főleg az egyházpolitikai reformok benyomása alatt vannak, kik nagyon is hangoztatják a közállapotokkal való elégületlenségüket és ezek azt vélik, hogy csak a létező minden, vagy leg­ alább is legtöbb állami intézménynek, valamint a magyar állam által követett józan szabadelvű iránynak teljes megsemmisítésével lehetne oly viszonyokat teremteni, melyek mellett elégedet­ tekké válhatnának, ezek azon józan, hazufi is, kipróbált értelmi osztály kezéből, mely száza­ dokon keresztül vezette és uj derék elemekkel folyton erősödve bölcsen és mérsékelten ma is vezeti az ország közügyéit, a vezérszerepet ki óhajtanák ragadni és készek czéljaikért az ál­ lamot alkotó és fentartó legbecsesebb intézmé­ nyeket a közbékét, sőt a nemzeti egységet is koczkáztatni czéljaikért; ámde olyanoktól, kik csak az állam fennmaradását és a köz- és egyéni szabadságot biztositó legbecsesebb intéz­ mények megsemmisítésével vélik a közboldo­ gulást biztosíthatni, ne várjunk mi az államra, a közre nézve hasznos működést, óvjuk ezektől a népet, mert azok, kik minden létezővel elé­ gedetlenek, rendszerint maguk sem tudják, hogy mit állítanának a létező helyéne és ha tudják, úgy aligha képesek kiszámítani az általuk óhajtott intézmények és viszonyok következmé­ nyeit és a közbékére való hatását. Nagy jelentőségű állami alkotások, az egy­ házpolitikai törvények életbe léptetésének ide­ jével esik össze itteni működésem megkezdése és őrömmel kell kiemelnem, hogy a törvények minden legkisebb rázkódtatás előidézése nél­ kül mentiek át a gyakorlati életbe, mindez állami intézményeink szilárdságát, a nép józan értelmességét és érettségét, valamint az állami törvények iránti tiszteletet bizonyítja, de elis­ meréssel látjuk azt is, hogy az egyházpolitikai törvények által magát leginkább sértettnek vélt római katholikus egyház főpapsága, valamint a többi országos egyházak főhatóságai is tiszte­ letre méltó hazaszeretet és mérséklet példáját mujtják híveiknek. Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! A vármegye ügyeinek vezetését illetőleg folytatni kivánom azon irányt, melyet nagyér­ demű, köztiszteletben és szeretetben állott elő­ döm gróf Degenfeld Lajos űr követett, értem ez alatt azt, hogy a vármegyei köztörvényha­ tóságnak és szerveinek önkormányzati és egyéb jogait tiszteletben fogom tartani, hogy a kö­ zönség közigazgatási, kulturális és közgazdasági érdekeit tőlem telhetőleg fogom szolgálni és kész vagyok a közjóba nem ütköző törvényes egyéni érdekeket is lehetőleg támogatni. A közigazgatási szervek közül leginkább a községi igazgatás ellen hangzik országszerte panasz, mely panaszok Róka az, hogy nem tudjuk eléggé a községi közegek eljárását ellen­ őrizni, ezen ellenőrzést fejleszteni és hatályo sabbá tenni egyik Rfeladatom leend. A törvények pontos végrehajtására kiváló súlyt kívánok helyezni, de amennyire megkö­ vetelem másoktól a törvények megtartását, épen úgy-magam sem fogom azokat megszegni. Talán fölösleges is hangoztatnom, hogy azok­ kal tartok, kik a közigazgatás állami rendezé­ sét mielőbb megvalósítani kívánják, az uj rendezkedés azonban csakis az elméleti tudomány és a gyakorlati élet, az állami és a helyi igé­ nyek alapos ismerete, valamint anyagi és szel­ lemi képességünk kellő figyelembe vétele mel­ lett lesz sikerrel megvalósítható és ha akár a tudomány által elfogadott elveket, akár pedig a tényleges viszonyokat vagy a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőket figyelmen kívül hagyjuk, akkor a törvényhozási alkotás sem jó, sem hosszú életű nem lesz. Kell továbbá, hog.v az uj rendszer is szabadelvű alapon jogfosztás nélkül épüljön föl, mert tévednek azok, kik azt hiszik, hogy a jogokat egyszerűen meg le­ het szüntetni, azokat el lehet kobozni és egy mesterségesen kigondolt szervezettel lehet pó­ tolni a létezőt, az uj szervezetnek, a mostani­ ból folyónak, a jogokat tiszteletben tartónak egyszerűnek és nem mesterkéltnek kell majd lennie, mert a közigazgatásban épen úgy, mint írtam gyorsan, lélckszakadva. Az izzadtsúg csak úgy csurgóit homlokomról. Egyszerre beállított az újságírók réme, a szedőinas. ■*- Kirek készirat. A mettőr úr nem tudsz összeállítani a lapot. — Jól van Hanzi, mindjárt meglesz. Addig ülj oda a sarokba és balgass. Hanzi a sarokba ült, én gyorsan irtom tovább. Epén midőn hősömet utólérték üldözői a válaszúton, toppant be a szerkesztőm, vígan fütyörészve a Tarara-bumm-dijeil. — No, készül-e a tárcza? — Mindjárt készen is lesz. —- Helyes. Gyújtson rá. — Mire? - -— Furcsa. Hát a szivarjára. — Sajnálom, de a fizetésemből nem lelik szivarra. — Már megint a régi nótát fújja? Borongó úr, ön egy jnvithatlan fiezkó. Gyújtson rá az enyémből. — Köszönöm. — Mi lesz a tárcza czimo? — «Herkules a válaszúton . * — A czim igen érdekes. Csak a tartalma ne legyen komisz. — Ennél a szivarnál semmiesetre sem lesz komisznbb. — Ajándékesikónak nem nézik a fogát. Különben irhát vezérczikkel is, ha akar a rossz szivarokról. — Hogyis ne? Talán azt is a karácsonyi számra ? — Miért ne? A czikk alá odairja a nevét. Bizton hiszem, hogy az ön kedvéért a minister rögtön jobb Wekerléket hoz a forgalomba. — Hívőké a mennyek országa. Én nem hiszem. — No de írjon. Valami tragikus módon fe­ jezze be a tárczál. — Golyót röpítsek Herkules agyába! — Nem. Az nagyon közönséges halál. — Vízbe ugrassam ? — Az sem helyes megoldás. Egy bibliai hőst máskép kell kivégezni. — Mérget itassak meg vele? — Ne tegye. Az orvosok mindjárt gondos­ kodnak ellenszerről. — Hát akkor mi az Isten csudáját csinál­ jak vele? A szerkesztőm néhány pillanatig gondolko­ zott. Aztán hirtelen elém állott. — Meg van. Itasson meg vele két liter va­ lódi spirituszt és gyújtsa meg. — Herkulest? — Ejh, dehogy. A spirituszt! — De hisz’ akkor összeégetem n torkát! — Nem tesz semmit. — Herkules jajgatni fog fájdalmában. — Undd jajgasson. Mit törődik ön az Ő orditozásnival? — De kérem, a közönség figyelmessé lesz reá. — Vezesse ki a pusztára. Ott nem fogja senki hallani jajveszékelését. 3 egyáltalán a közéletben mindlen téren a mesterkéletlenség utján lehet cs ak sikereket elérni és a jó állami igazgatás eW5 sorban hasonlitható egy jó géphez, mely• minél egyszerűbb, minél áttekinthetőbb, annál inkább felel meg czéljának, annál könnyebben kezelhető. Köszönettel kezdettem, köszönettel végzem, melegen köszönöm Hontvármegye- és SelmeczBélabánya sz. kir. város köztörvényhatósagsinak, hogy küldöttségeik utján ezen reám nézve ünnepéi vés alkalommal engemet felette meg­ tisztelő "módon itt megjelenni szívesek voltak. És most, midőn még a tekintetes vármegyei közönség, valamint a mélyen tisztelt alispán ur vezetése alatt működő tisztikar szives támo­ gatását kikérem, elfoglalva immár a főispáni széket, felkérem, hangoztassák velem együtt: Éljen a király Éljen a haza Éljen Nógrádvármegye közönsége. A főispáni beszéd, mely valóban remeke a tömör eszmék- és gondolatoknak, többszörösen megéljeneztetelf. Ezt követte Tihanyi főjegyzőnk klaszszikus üdvözlő beszéde, mely is szóról-szóra a kö­ vetkező : Méltóságos Főispán ur! Fogadja Méltóságod, mintő császári és apostoli királyi Felsége által legkegyelmesebben kmeve­ zett főispánunk, Nógrádvármegye közönségének tiszteletteljes üdvözletét, melylyel egyidejűleg Méltóságodnak egy szívből jövő „Isten hozott * -at mondunk. Méltóságod vármegyénkbe nem mint idegen jött; mert nemcsak személyőrén volt már Méltóságodhoz több ízben szerencsénk, de a szomszéd- most már a kellemes personal és unió folytán testvér-Hontvármegyéből hozzánk is átszállóit a kitűnő főispán híre; tudjak azt Hontvármegyéböl is, hogy vármegyénk kor­ mányzata erős, de igazságos kezekre bízatott; tudjuk, hogy Méltóságod szigorú őre hazánk szentesített törvényeinek s azért Méltóságod nemcsak a magas állását megillető tisztelet-, hanem kiváló egyéni tulajdonainál fogva ennek a közönségnek bizalmától is környezetten foglalta el a föispáni széket Vármegyénk culturalis történetének talán leg­ fontosabb szakában vette át Méltóságod ennek a vármegyének kormányzatát; évtizedek törekvése mostanában fog megvalósulni, évtizedek remé­ nye most közeledik a teljesülés felé, óriási áldo­ zatok most fognak gyümölcsöt teremni, most derül vármegyénk közvagyonosodásának hajnala. Helyi érdekű vasutaink most vannak építés alatt a millennium alkalmából tervbe vett alkotásaink most létesittetnek. Mi azonban .teljes bizalommal tekintünk e reánk nézve annyira fontos korszakban Méltóságod kormány­ zata elé, mert tudjuk, hogy kiváló jeles férfiak — Jól van, legyen szerkesztő úr akarata szerint írtam gyorsan tovább és dühösen szidtam magamban a szelelni nem akaró szivaromat Egyszerre elém áll a szerkesztő: — Hol van most Herkules ? — Kint a mezőn. — Mit csinál ? — Bqjdosik üldözői elől — Megtalálják az éhenkórászok? — Azt még nem tudom. — Ne engedje. Bujtassa el egy sürfl bokorba. — Elbújtattam. — Nem látja őt senki? — Senki. — Jól van. Vegye elő a spirituszt. — Majd később. — Miért e halogatás? — Hadd tépélődjék előbb a legyőzött hős az öngyilkosság eszméje felett. — No csak röviden. — Meg van. Már nem tépelődik. Határozott már sorsa felett. — Derék Herkules ... Issza már a spirituszt. — Igen. Fanyar pofával — Nem tesz semmit. A fő az, hogy megigya az egészet. — Megittn. — Jól esik neki? — Nem mondhatnám. Szörnyen forgatja a szemeit tőle. — Csak hadd forgassa. Most pedig gyorsan elő a gyufával. �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. egyik asgy tulijiiiMuág * u, hogy tnükddéM Wrbk kiuq«rté>e Alul muuktereják is hitvinyoiádik, <m bogy kel víraregyei é« * ej városi tónáiytotósto korauayxaUaak nagy muokija Bem súlyosod! * méltóságod voltaira oly aeheien. hogy gondottóga etek aiademWro egyaránt ki M Un«dtedjek. tadja ut Nógrádi árai egy# ktataaége, bogy méltóságod mind a három tör­ vényhatóságuk megértre szive dobogását, egy­ órást fogja órai, méltányolni és érvényre jut­ tatni jogos kívánalmait & tintíkir Méltóságod Mles kórmánnata alatt uon biztos tudatban, utal a megnyug­ tató meggyótódéMel fog szolgálni, bogy míg Méltóságod egyrészt tgsxságos bírlak és mél­ tányos föoőktok less, ügy másrészt i?mene a vármegyei tisztviselők nehéz hely letét — ke­ gyet támogatását tóitok sem fölfelé, sem le­ felé megvon n nem fogja, * hogy ezt, valamint Méltóságod magas megelégedését ernyedetleu ágybugzlom- és hakadatlao szorgalommal kiérdeeaeljak, miadayajunk fötórekvését képerendi. Isten tartan. Isten éltesse Méltóságodat! éljen a föispáaü Majd dr. Puiszky Ágost állott fel s a var­ megye közönsége nevében, eszmedus beszéddel üdvözölvén na uj főispánt, indítványozta, hogy a főispán remek beszéde, valamint a főjegyző üdvözítse, egész terjedelműkben jegyzőkönyvbe vétessenek. A közgyűlés végén a főispán, dr. Kossaczky Arnold, vármegyei alügyészt s lapunk kitűnő munkatársát, tiszteletbeli főügyészszé nevezte ki, aki is a hivatalos esküt Nagy Mihály, tb. főjegyző és első aljegyző előolvasása után, a közgyűlés színe előtt nyomban letette. Ezzel a díszközgyűlés déli 12 óra felé vé­ get ért s a lelkesen megéljenezett főispán ál­ tal befejeztetett Tisztelgő küldöttségek Lapunk szűk kerete nem engedi meg, hogy a főispán előtt tisztelgő küldöttségek vezetőinek üdvözlő beszédeit, valamint az azokra adott főispáni válaszokat szó szerint közölhessük, csakis a küldöttségek sorrendszeru megjelené­ sére szorítkozhatunk » kiemeljük, hogy a fő­ ispán állal rögtönzött válaszok s az azokban történt megnyilatkozások, a legnagyobb rokonszenvet és bizalmat keltették az uj főispán iránt A tisztelgő küldöttségek sorát Bolgár Endre alispán vezetése melleit a fényes hontvármegy« deputáezió nyitotta meg. Bolgár igen szép és talpraesett beszéddel üdvözölte a főispánt kérvén őt, hogy habár az uj főispánsággai te­ endői három törvényhatóságban fognak meg­ osztani, tartsa továbbra is oly figyelemben és abban a szeretetben Hontvármegyét, mint eddig tartotta. Rudnay hosszabb, szép beszédben válaszolt a honfiaknak s biztosította őket to­ — Igen ám, ha volna nála. — Muszáj lenni. Tegyen a köntösébe nehány szálat ... Benne van már ? — Igen. — No most gyújtsa meg. — Nem lehet, nagyon fúj a szél. — Egy hrónak minden lehetséges. Állítsa meg. — Megállítottam. — ElOlt a szél? — Tökéletesen. — Szélcsend van ? — Igen. Gyönyört idő van. A pacsirta vígan ‘'•nekel a bokrok közt. — Helyes. Most a legjobb alkalom. Gyújtsa meg hamar a gyufát és nyelje le — En? — Dehogy * Herkules. — De hiszen az már lenyelte’ —• Nagyon jó. Eg-e már a gyomrában — Még nem. — Kár. Miért késik ? — N m * volt valódi a spiritusz. — Atkozott szeszmonopoiium * De talán rnégta meg fog benne nyuladni? — Meg. — No hála Istennek * Mit csinál most Her­ kules? — A gyomrát fogja és szidja a regálbérlőt. — Csak hadd szíddja. Annak úgy sem árt meg semmi Gyorsan írtam tovább. A szerkesztő pedig dödolgatta magában kedvencz nótáit 1895. október 20. vábbi odaadó munkásságáról, melyet Honi­ vármegye érdekében továbbra is kifejteni kö­ telességének ismerend. A nógradmegyei tisztikart Scitovszky János alispán mutatta be, melynek minden tagjával a főispán kezet szorított Ezt követte a római kath. klérus tisztelgése, ennek szónoka Holtoviuszky Károly b.-gyarmati esperes-plebaiios. aki rövid, de velős beszéd­ ben biztosította a főispánt arról, hogy a róni, kaik klérust hazatisag dolgában utolérhetik ugyan, de felül nem múlja senki sem. A fő­ ispán kifejezte azt. hogy ő mindenkor vallásos ember volt és hőn szereli vallását, mély tisz­ telettel viseltetik a rom. kath. klérus iránt, de különösen hangsúlyozta és kérte a klérust, hogy a magyar alkotmány iránti tiszteletet to­ vábbra is ápolják kebleikben és hassanak oda, hogy a nép az uj törvényeket tiszteletben tartsa s azok ellen ne lázittassék. Majd a kétrendü protestáns egyházi és vi­ lági tagok fényes küldőtlsége jelent meg és Haitik Frigyes püspök vezetése mellett tisztel­ gett a főispán előtt. A pü.-pök rokonszenves és a magyar hazafiság által áthatott beszéddel üdvözölte a főispánt, aki válaszában, rém. kathoiikus lőttére, dicsérő, majdnem magasztaló hangon emelte ki a protestánsokat, akik öszszes kultur-intézményeiket maguk erejéből meg­ teremtve, azokat jóformán minden segély nél­ kül tartják fenn s autonómiájuk körében a haza iránti szent szere tetet nemcsak híven ápolják kebleikben, hanem nemzetiségi híveik izgató elemeit a legerőteljesebb intézkedéseik­ kel nemcsak féken tartják, de azok megtorlá­ sáról sem feledkeznek meg. .Az izraeliták küldöttsége Deutsch József b.-gyarmati főrabbi vezetése mellett jelent meg a főispán előtt. A főrabbi gondolatteljes, szép beszédet mondott el, igaz, nem a legjobb ma­ gyarsággal, de annál hazafiasabb érzelmekkel. Rudnay főispán az izraelita küldöttség előtt kijelentette, hogy iparkodni fog, miszerint az izraelitáknak a törvény előtti egyenlősége min­ den irányban biztosíttassák, kérte őket, hogy a magyar hazafiságot ápolják és terjeszszék, különösen liangsulyozta azt, hogy a magyar nyelv megtanulására és terjesztésére nagy gon­ dot fordítsanak, mert ezáltal is bizonyitékát fogják adni annak, hogy a hazának hű fiai akarnak lenni. A kir. törvényszéket, járásbíróságot, ügyész­ séget s Kovács Ferenez kir. tanácsos, losonczi és öztranyavszky Géza, b.-gyarmati kir. köz­ jegyzőket, Kray István, kir. törvényszéki elnök mutatta be, tisztelgő beszéddel. Az ügyvédi kamarát Balás József, aki arra is kérte a főispánt, hogy a békét állítsa helyre. A tanügy férliait, az iskolaszékek elnökeit, a tantestületek tagjait Jankovich György, kir. tanfelügyelő mutatta be, szép üdvözlő beszéd- del. A főispán, mint aki egész életében beha­ tóan foglalkozott a kultúrával, hosszabb be­ szédben köszönte meg a tisztelgést. A honvéd tisztikart Turczer Imre, mostani zászlóalj-parancsnok vezette a főispán elé és katonásan üdvözölte. A főispán melegen kö­ szönte meg az üdvözlést. Tisztelegtek továbbá a m. kir. posta- és távírda részéről ennek főnöke Fertsek Gyula. Az állami anyakönyvvezetők szintén külön tisztelegtek Horváth Lajos kér. felügyelő veze­ tése alatt. A felügyelő úr jól átgondolt üdvözlő beszédében kiemelvén, hogy a közigazgatás keretébe csak imént beillesztett ez új intéz­ ményt, erős életerővel táplálja a liberális szel­ lem és hazafias törekvést, mely azt életre kelté ; az anyakönyvvezetők pedig a kötelesség telje­ sítésére irányult, szilárd elhatározással vállal­ koztak arra, hogy a korszakalkotó vívmánynak életképességét, a gyakorlatban bebizonyítsák. Ámde, hogy a nagy figyelmet és tőrhellen erélyl követelő feladatot sikeresen megoldhassák, számitaniok kell a vármegye lelkes közönségének hazafias támogatására és a vármegye élén álló, széles látköríi, vezető-szellem védpajzsára. A főispán úr válaszában hangsúlyozta s az anyakönyvvezetőknek különösen is lelkűkre Rőté a legnagyobb figyelmet és tapintatot, me'yel az állami szempontból oly fontos új in­ tézmény gyakorlatánál, a nép irányában kö­ vetniük kell. ‘Szeressük — úgymond — a né­ pet, miként az minden jó közigazgatási tiszt­ viselőnek első kötelessége; a nép aztán tapasz­ talva a szeretetteljes, jó bánásmódot, csakha­ mar könnyen meg fog barátkozni a most még szokatlan intézménynyel.» Különben pedig kész­ séges támogatásáról eleve is biztositolta a felügyelő urat és munkás osztályosait; kikkel a bemutatásnál a főispán egyenként kezet szo­ rított. Kiváló figyelmet keltettek Losonez r.-tanácsú város, B.-Gyarmat, Szécsény és S.-Tarján nagy­ községek üdvözlései. Losonez városának kül­ döttségét Török Zoltán polgármester vezette; igen ékesen és okosan beszélt, netn kegyeket kért, de igazságot és méltányosságot s kifejezte, hogy Losonez a magyar kultúra végvárosa a ezért erre nagy súlyt kell fektetni s minden oldalról támogatni, hogy hazafias misszióját teljesíthesse. Rudnay főispán megfelelő, hoszszabb szép beszéddel emelte ki a városok kultur-misszióját s biztositotta Losonez város kö­ zönségét, hogy a haladó város érdekeit min­ denkor szivén fogja viselni. B.-Gyarmat nagy küldöttsége nevében Re­ ményi Károly, városbiró üdvözölte a főispánt igen szép beszéddel. A főispán hosszabb be­ szédre méltatta a városi küldöttséget, különö­ sen kiemelte azt, hogy főgondját fogja ké­ pezni a székvárosnak minden irányú fejlesz­ tése és mivel tudja azt, hogy B.-Gyarinaton — No éle-e még Herkules? — Vonaglik. Hosszú körmeivel a földet vájja. — Pompás helyzet. Sokáig fog a haldoklása tartani,? — Öt első perez és kilencz másodperczig. Már alig tud mozogni. — Helyes. Minden jóravaló öngyilkos gyorsan hal meg. Mit csinál most az amicze? — Most még egyet rúg. — Az utolsót? — Azt hiszem, igen. — Akkor béke poraira. ... Többet ne törőd­ jék vele. Azzal odafordult a szundikáló Hanzihoz : — Nesze, kölyök, vidd a — kéziratot! Szent-András volt az első falu, a hová értek, miután egész nap küzdöttek a rossz utakkal, nemcsak a ló, de ők maguk is ki voltak me­ rülve, éjjelre ott kellett maradniok, egy paraszt­ viskóba kaptak szállást, Guidóra rápamncsolt a kapitány, hogy a ló ellátásáról gondoskodjék, mert ha baj lesz, Ő vele is úgy fog elbánni, mint azt minden rebellis megérdemli. — Pihenjen a futár, úgy látszik, hogy a gyor­ saságnak nem volt nagy híve, keressük fel Heiszlert Heiszler Lőcsén nem boldogult, Kézsrnárk alá sietett, Scholcz Péterrel 1709. deczember 8-án már Kézsrnárk előtt táborozott. Felhívta az elöljáróságot, hogy a város kapuit nyissák meg, mint már tudjuk, azok ezt megtagadták, erre Heiszler nagy dühbe jött, azonnal kezdte a várost lövetni és gyujtó-kanóczokat dobatott a városba. " Kray Jakab társaival a védők élére állt, a polgárság utasításuk szerint cselekedett, de nérn volt kellő felszerelésük, mint a lőcseicknek, apró puskákkal, hosszú vaságyúkkal tettek ugyan kárt az ellenségben, de végre mégis csak ők húzták a rövidebbet, az ellenség betörte a város kapuit és bevonult. Kray és társai a várost otthagyva, a várba húzódtak vissza, sok asszony és gyerek állal követve. A sok síró asszony és gyerek nyivákolása leverőleg hatott a polgárságra; most Heiszler legnagyobb ágyúit szögezte a kapunak, úgy a Két Kray Jakab. *tl T4rtO elbnrtm VTTÁUS MÓRTÓL (Folytatás ) Gtrídó megint hallgatott; végre felértek a hegy csúcsára, előttük állottak az égbe kapasz­ kodó Kárpátok, mintha bizonyos méltósággal üdvözölték volna a jöttékét, megragadó látvány volt az, még a kapitánynak is tetszett. A Kárpátok előtt nagy füstgomoly volt lát­ ható, — micsoda füst az őrt ? kérdé a kapitány. — Ha szemem nem csal, Kézsrnárk úgy lát­ szik, lángban van. — Akkor Heiszler ott lesz., oda kell sietnünk é* a hegyről, bár itt in terhes volt az út, mégis sebesebben haladhattak. �1895. október 20. egy nagyobb kultur-intézménynek létesítése (ezalatt a főispán a főgymnasiumol értette) máris elodázhatlan kérdés, minden erejéből oda fog hatni, hogy ez nz intézmény mihama­ rább megalkoltassék. Széciény küldöttségét Ruszinkó Antal városbiró, S.-Tarján küldöttségét pedig Szilárdy Ödön vezette a főispán elé. Ezzel a tisztelgések d.-u. 1 óra felé befejeztettek. A diszebéd. A küldöttségek fogadtatása után 250 terítékű díszebéd következett, melynél a legkedélyesebb hangulat uralkodott. A harmadik fogásnál felemelkedett helyéről s utána mindenki, a főispán s lelkes szavakban üritett ő Felségéért a király­ ért s a királynéért pohárt. Majd a vármegye főjegyzője kelt fel s viharos éljenzések között éltette a főispánt, aki nyomban Núgrádvármegye közönségéért emelt poharat. Scitovszky János alispán br. Jeszenszky Sándorhoz intézve szavait Hontvármegye s Selmecz- és Bélabánya városok küldöttségét, Huszár László Scitovszky János alispánt, (nagy éljenzés), Bolgár Endre Honlvármegye alispánja Nógrádvármegye közönségét, Sréter Alfréd gr. Degenfeld Lajost, (még na­ gyobb éljezés), Szitnyai József Selmecz pol­ gármestere a főispánt, Jakobovics József törv.széki bitó Nógrádvártn. tisztikarát, dr. Kossaczky Arnold Szontagh Pál v. b. t. tanácsost, Laszkáry Gyula főrendiházi tag az összetartást, Pajor István kir. tanácsos dr. Pulszkyt, Horváth Danó Sréter Alfrédet, Szontagh Pál a főispánt, Valiimra főesperes a főispánt, dr. Kossaczky Arnold a hazafias kath. klérust stb. éltették. A szabadelvű párt megalakulása. A mit múlt számunkban jeleztünk s a mivel szemben örömünket fejeztük ki: immár ténynyé vált. A szabadelvű párt megalakult vármegyénkben. A rteghivás teljes sikert aratott. A vár­ megyének nagytermét a fényes nevet viselők mellett ott láttuk a vármegyének mindazon fiát, aki nem kapkodva üres velleitások után, nem rohanva fényes, de a reactió mezébe burkolt jelszavak után, a szabadelvű irányt valja egyedül vezetőjéül s azon párt mellé sorakozik, mely ez iránynak tántoritlanul szolgálva állami életünk fejlődésének előbbre vitelére döntő tényezőként hatott s annak megerősödését, megszilárdulását hozta létre s teremtette meg. Lehetővé kellett tenni azt, hogy a szabad­ elvű párt elvei, — a megindult reactionárius mozgalom megakadályozásával — győzelemre Scholcz által megjelölt gyenge falnak, a fal omlott, a kapu recsegett, 1709. deczember 12-én éjjel a vár is el lett foglalva, Heiszler még azon éjjel a város elöljáróságát több polgárral együtt elfogatta s vasra verette és tömlöczbe vettető, miután pedig a város még most is lángban volt, azt katonáival és a szabadon levő polgárokkal oltotta. 1709. deczember 13-án katholikusokból uj inagistrátust nevezett ki, a tOz eloltása után a katonaság elszállásoltatott. Deczember 15-én este a leégett városháza tanácstermében tanácskozott az uj magistrátussal, kik már élőbbről a hű­ ségre megeskettettek. Az igy kinevezett magistrátushoz azon kérdést intézte, mondják meg őszintén, a városban kik a javithatlan rebellisek ? Scholcz Péter, mint a magistrátus feje szólalt fel, hivatkozván tiszttársaira, kik állítását bizo­ nyítani fogják. Kézsmárk, mint német város, mindig Ő Felsége a német császár hive volt. Hűségében mind­ addig tántorithatlan, mig Kray Jakab, Topcrczer Sebestyén a külföldről haza nem jöttek és ide­ gen tanokkal meg nem mételyezték a polgárok szivét; a lakosság meggyőződésében igy meg inétclyezvo, megfeledkezett a császári hűségről, a bujtogatókhoz Irányi Márton, Roxer Pál, Matyasovszky Dániel, Szaktnáry András és Cornides Pál csatlakoztak. Ezentúl ezen rebellisek kór­ mányozták r. várost, hatalmaskodtak és zsar­ nokoskodtak a császár hű emberei felett, ugyan­ azért ha >Excellentiád a kézsmárki polgárokat Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 5 A pártgyűlés lefolyásáról a következő ludósitásl közölhetjük szives olvasóinkkal. Már 10 óra felé csoportosan lepték el a vár­ megyeház környékét a pártnak tagjai s türel­ metlenül várták a kitűzött időt, melyben a pártgyülés megnyitandó volt. Féltizenegykor a vármegyeház nagytermét sűrű sorokban foglalta el a közönség s az annak sorait betöltő élénk zsibongást hirtelen csend váltotta fel, midőn gróf Degenfeld Lajos szólalt meg s a pártgyülés megalakulása érdekében korelnökül Szakai! Ferenczct s körjegyzőkul gróf Forgách Antalt és dr. Kossaczky Anioldot ajánlotta. Szakai! Ferencz elfoglalván korelnöki székét, rövid beszédben üdvözölte a megjelenteket s felhívta a gyűlést, hogy megalakuljon, mire Balás Antal országos képviselő ajánlatára a pártgyülés elnökéül osztatlan tetszésnyilatko­ zatok között s nagy lelkesedéssel Szontagh Pál val. bel. titk. tanácsost kiáltotta ki s oldala mellé jegyzőkul Vannay Ignácz kir. tanácsost és dr. Kossaczky Arnoldot választotta meg. Alkotmányos életünk e nagyérdemű s törté­ neti névvel biró bajnoka viharos éljenzés között foglalta el az elnöki széket. Megnyitó beszédé­ ben kijelentette, hogy a pártgyűlés vezetésére szívesen és örömmel vállalkozik, mert elérke­ zettnek látja az időt, hogy Nógrádvármegyében a szabadelvű párt szilárd szervezetet nyeljen s ezzel lehetővé legye azt, hogy a szabadelvű párt elvei — a megindult reactionarius mozga­ lom megakadályozásával győzelemre juttassa­ nak. Szükségesnek látja e czélból, hogy a sza­ badelvű párt magát — tisztán elvi alapon — megalakulnak kimondja, s egy központi végre­ hajtó bizottságot válaszszon s járási bizottsá­ gokat szervezzen. Ide vonatkozólag felolvastatja az előkészítő bizottságnak javaslatát s annak elfogadására s határozattá emelésére a gyűlést felhívja. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után elsőnek gróf Pejacsevich Arthúr szólalt fel, kit az előkészítő bizottság a közp. végrehajtó bizottság egyik tagjául jelölt ki. Mindenekelőtt annak adott kifejezést, hogy a szabadelvű párt elveinek hive, a mit a házassági törvényja vasiatok mellett a főrendiházban adott szavazatával igazol. A központi bizottságba a maga részéről szívesen belép, ha a mai gyűlés azon czélból hivatott össze, hogy a vármegyé­ ben a szabadelvű párt megerősödjék és szilárd szervezetet nyerjen, — de a személyi kérdések bolygatásába nem bocsátkozik s e térre nem lép. A felszólalt főrendnek dr. Pulszky Ágoston felelt meg, a nála megszokott vervevel s éles logikával Kijelentette, hogy a szabadelvű párt­ nak szervezkedése csupán elvi alapon történ­ hetik, nem pedig különös személyes czélok el­ érése, megvalósítása érdekében. Az elvi szer­ vezkedés folyományaként azonban feltétlenül szükséges, hogy a párttagok solidaritást vállal­ janak el minden kérdésben, különben a szer­ vezkedés eredményre nem fog vezetni s üres szó marad. Óva inti tehát a párt tagjait attól, hogy határozatokat külön conventiculumokban hozzanak s a párt határozatai ellenébe külön is lekötelezzék magúkat Kéri a pártgyűlést, hogy a személyes kérdések előtérbe tolását a császár iránti hűségben meg akarja tartani, mindenekelőtt e veszedelmes emberektől kell a várost megszabadítani.! Scholcz Péter e haza­ fiadon beszédét a jelenlevő magistrátus társai nemcsak hogy helyeselték, de bizonyítók is. Miután pedig Heiszler a Bécsbe tett jelentősére eddig semminemű utasítást nem kapott, régi hatalmánál fogva az elfogottakat maga elő ve­ zettető, tudatta velők, hogy ő Felsége a császár­ tól nyert felhatalmazásnál fogva, pallos által fognak kivőgeztetni. Az Ítéletet az elitéltek férfias nyugodtsággal hallgatták, sokkal büszkébbek voltak, mintsem hogy könyörögtek volna, csakis egy kérésük volt, az, hogy családjaiktól elbúcsúzhassanak, mi azon feltétel alatt meg is engedtetett, hogy a családtagok a prófusz jelenlétében lesznek bcbocsátva s azokkal egy negyed óránál tovább nem beszélhetnek. Miután ezen engedély a csa­ lád tagjaival közölve lett, legelőször is két fiával Floriska jelent meg. Testben és lélekben meg volt törve a szegény asszony, eljött, hogy búcsút vegyen a legjobb férjtől, a legjobb apától, — a búcsú kínos volt, reá borult az őt mindig boldogitó férjére s keservesen sirt, az alatt pedig a két fiú csókolta az apa kezeit — Ne sirj kedves feleségem, eddigi együtt élésünk annyi boldogságot nyújtott, hogy az Isten ezen megpróbáltatását is türelemmel kell elviselnünk, ncin válók én el tőled örökké, csak egy hosszú út áll előttem, azon megyek, hová le is követni fogsz, az ismeretlen úton meg foglak én várni és akkor cselekedeteinkről együtt megyünk számolni a legfőbb birői szék elé. Kérlek tehát, ne sirj, ne sajnálj! addig is mig itt maradsz, fiaidat erényben és bölcsességben neveld, neveld őket a szerencsétlen haza szere­ tőiében, mindig kegyelettel emlékezzenek meg apjokról, ki e haza és a szabadság szereidéért holnap meg fog halni; ezután pedig fiaihoz for­ dult s szólt: Ti pedig kedves fiaim tiszteljétek és szeressétek jó anyátokat, mert most, halálom előtti utolsó peretekben is mondhatom, boldog voltam, de boldogságomat csakis anyátok szeretetének köszönhetem, ő volt az én védangyalom, az én nemtőm, őt igazán szeretve, halálom után is engem fogtok szeretni és most Isten veletek, jertek, hadd áldjalak meg, áldásom veletek! E szomorú búcsúnál némán állt a megtört és még mindig szép asszony, nem sirt ő már, nem voltak könnyei, szive összeszorult és mikor belépett a porkoláb, hogy elválasztassanak, szive megszűnt dobogni, összeesett, a fiúk djultan vitték ki a börtönből s megtörtén vezették haza, a megszomorodott anyát, otthon az ágyánál virrasztották, ki mindig magánkívül volt. Végre reggel felé visszatért szabad gondolkozása, könynyei megeredtek, fajdalma némileg enyhült, ily állapotában kellett még egy kínos pereset át­ érezni©, a vár tornyán meghúzták a halotti csengetyűt. Keservesen sirl az asszony, sirtak a fiúk, velők sirl a csengelyfl is, mintha ő is velők érezte volna a fájdalmat, ágyából kikelt ax juttassanak e vármegyében is, az egész vo­ nalon. Ezt mondotta a pártgyülés nagynevű elnöke: Szontagh Pál. Valóban bölcs s nagy jelentőségű szavak, melyekben benn van minden, amit a gyűlés akar s amit czélul maga elé tűzött. A politikai élet küzdelmei­ ben megedzett államférfi ajkairól elhangzott eme szavakban több van ama — természetes — kívánalomnál, hogy a szabadelvű párt elvei diadalhoz eljuttassanak, van azokban hadüze­ net, de van mély intelem is. óvakodjunk a hamis prófétáktól, a hamis jelszavaktól, melyek ma a politikai élet terén mindenütt felburjánoznak s az álliberalizmus köpenye alatt párttá tömörülve a szabadelvű párt által elért sikereket elég könnyelműen koczkára vetni igyekeznek Álljunk ki, szegüljünk ellen ez áramlatnak, mely egyenesen a reactió karjaiba kergetne bele s haladásunkat, küz­ delmek árán elért sikereinket évtizedekre vetné vissza. Sorakozzunk a tiszta szabadelvűség zász­ laja közé, csatlakozzunk ama párthoz, mely e nagy elv szolgálatában áll s maga mellett — húsz esztendő alatt is — már annyi mindenféle elnevezésű pártot elbukni, széttöre­ dezni, feloszolni látott, s egy maga maradt meg épen és sértetlenül. A nemzet életével összeforrt párt ellen indult meg nálunk is a küzdelem s hogy ez áldatlan harcz vezetőinek keze mily messzire nyúlt már, s hogy amaz intelemre mennyire szükség volt, mutatja a gyűlésen tapasztalt ama jelenség, hogy az valóban hú, valóban kipróbált szabadelvű férfiak meggyőződésére is — a pártfegyelem rovásával — hatni igyekezett. Ezt a múló dissonantiát azonban, melynek alapokára s a pártfegyelem s az egyéni meggyőződés kölcsönös visszonyának tárgyalására legközelebb vissza fogunk térni helyes tapintattal sikerült eloszlatni s elébe vágni annak, hogy a gyűlés sikere, az abban hozott határozatok ereje bármily tekintetben is meggyöngitUssék. �6 maUőavo, mondja ki a saabadeivű part megalakuixsat. alapítsa meg mily iuagatartáat kell követnie ax egyes part-tagnak a pártgyülés halAroxalaival szmubéu $ úgy metyeu at a résx1etekbe. [talks Jóasef. kit ax előkészítő munkálat a h-gyarmaü járásban pártelnöknek jelűi, utalt ana, bogy <5 mindenkor a szabadelvű partnak volt taatanlian híve, most ia ax s ax is marad De nem tartja a párt érdekével megegyezőnek axt bogy kötelező határozatok hozassanak s a párttagok áldatlan harvzba keresessenek Srtter Alfréd keit fel ezután s beszédében hangsúlyozta, hogy őt a partgyűlésre nem sze­ mélyes tekintetek hozták, hanem az. hogy a szabadelvű párt elvi alapon megalakittassek s annak oly szervezet ada»sek, mely mellett az egyéni nézetnek a párthatározatokkal szemben mindég meghajolnia kell s legalább is a párt­ határozat ellen ne működjék Az előkészítő bizottság javaslatát a magáévá teszi. A gyűlés szavazást kívánt, de névszerinti szavazásra nem került a sor. mert a gyűlés őrtást többséggé! a javaslat mellett nyilatkozott a ehhez képest határozatilag a következőt mon­ dotta ki: As országos szabadelvű párt nagy alkotásai a nemzet minden rétegében arra a meggyőző­ désre vezetvén, hogy e párt fentartasa hazánk vitális érd ekei vei a legszorosabb kapcsolatban áll Nógrádvármegye szabadelvű pártja magát — tisztán elvi alapon megalakulttiak mondja ki. A párt elnökévé: Szontagh Pál v. b. titkos tanácsost, a központi végreh. bizottság elnökéül segyszersmind a párt helyettes elnökéül: gróf Degenfeld Lajost, tagjaiul a járási és városi bizottságok elnökein és másodelnökein kívül: Pejacsevich Arthur gróf, Török Zoltán, Szilassy Bela, dr. Sxigyártó Pál, Vannay Ignácz, Posz­ tósak? Iván, Sehossberger Rudolf, Madách Ala­ dár, a vármegye főjegyzője és árvaszéki elnöke s a Nógrád varmegyében lakó szabadelvű párti országos képviselőket, mint tagokat, jegyzőjéül Vannay Ignáczot s másodjegyzőúi dr. Kossaczky Araoldot választja meg. A Losonca városi szabadelvű párt elnökéül: Kovács Fereocz tor. tanácsost, másodelnökéül: Wohl Hermannt. a Losoncz járási szabadelvű párt elnökéül: Szakai! Ferenczet, másodelnökéül: br. Baratta Alajost, a st járásban elnökül: id. Szakáll Barnát, máaodeinökdl Wellibii Károlyt, a fuleki járásban elnökül: Kotossy Gábort, másodelnökül: Gerber Frigyest, a nógrádi járásban elnökül: Laszkáry Gyula főrendiházi tagot, másodelnökül: Illés Ödönt, a sziráki járásban elnökül: gróf Degenfeld Lajost, másodelnökül Plachy Gyulát, a b.-gyarmat: járásban elnökül: Vannay Ignáczot, másodelnökül Bende Gyulát, Nógrádi Lapok és Honti Hiradó a Széchényi járásban elnökül: Balá-s Antall, másodelnökül Kandó Aladárt választja meg. Hogy a megalakulás után arról nyomban életjelt is adjon a párt, gróf hegen féld Lajos indítványára a megalakulásról az orsz. szabad­ elvű párt elnökét a következő szövegezéssel: «Nagymeltósagú baro Podmaniczky Frigyes pártelnök úrnak Budapesten. Ma a nógrádvármegyei szabadelvű párt megalakult. A midőn erről értesíteni szerencsénk van. egyúttal tör­ hetlek bizalmunkról s támogatásunkról bizto­ sítjuk az országos szabadelvű pártot,Szontagh Pál elnök, gr. Degenfeld Lajos másodelnök.** A kormány elnökét pedig a következő szö­ vegezéssel: «Nagy méltóságú br. BáníTy Dezső tninisterelnök úrnak Budapestsn. Örömmel je­ lentem, hogy ma a nógrádvármegyei szabadelvű párt megalakult A vezetése alatt működő kor­ mánynak gróf Degenfeld Lajos indítványára törhetlen bizalmat s ragaszkodást határozatilag jelentett ki, biztosítván kegyelmes urat feltétlen támogatásáról. Szontagh Pál elnök • —távirati utón értesítette. Ezek megtörténtével egy fontos határozatot hozott a párt, kimondotta ugyanis, hogy min­ den határozat az egyes tagokra kötelező. Sze­ mélyi kérdésekben is elválja a párt tagjaitól, hogy párthatározat ellen actiót kifejteni nein fognak. Az elnök és az előkészítő-bizottság javaslata alapján a gyűlés a <Losoncz és Vidéke , * vala­ mint lapunkat pártközlönynyé jelentette ki. A pártgyülés a vármegye actualis kérdéseire tért át további tanácskozásában. A legaetualisabb ezek között bizonyára a választások küszöbén a szőnyegen forgó alispáni szék kér­ dése, mely elől természetesen a gyűlés sem térhetett ki. A párt Pongrácz György árvaszéki elnököt jelölte az alispáni állásra. Pongrácz György azonban megköszönte a benne helye­ zett bizalmat s minthogy jelölése által nem akar bizonyos — terjesztett — vallási kérdés­ nek tápot adni, a jelölést nein fogadta el, mire a pártgyülés Szontagh Pál elnöknek a jelölt érdemeit meleg s közvetlen hangon előadott méltató beszéde után elismerését és köszönetét fejezte ki Pongrácz Györgynek ezen önzetlen liazatias elhatározásáért. Balás Antal orsz. képviselő zajos helyeslés között Török Zoltánt, Losoncz város érdemek­ ben gazdag polgármesterét hozta jelöltként javaslatba. Nagy Iván kijelentette, hogy a szabadelvű, illetve kormánypárt megalakulásában szívesen vesz részt, azt támogatni mindig kész, de a személyes kérdések terére nem lép s ligába nem megy bele. Laszkáry Gyula nyomban felelt, s feleletében annak hangsúlyozása mellett, hogy mihelyt határozatilag ki lett mondva az, hogy az egyes tagokra minden határozat kötelező, e határozat anya, letérdepelt, lelke mélyéből imádkozott, hogy mentői előbb érkezzék Heiszler elé, a kérte az Istent, mire? azt ő maga sem tudta tömeg szabad utat nyitott neki, látszik, hogy a volna megmondani. futár igen sietett, lova csupa hab volt, a nép Mint mondottuk, megkondult a szomorú csen- is vele ordított: «Amnesztia! Amnesztia! mire getyú, megszólalt a tompa dobpergés, a kato­ Heiszler figyelmessé lön, a lováról leszállt futár naság a vár udvarán sorakozott, a börtönből átadta a bécsi rendeletet. Heiszler a rendelet kíjötteket körülfogták, igy vezették az elítélte­ elolvasása után a további végrehajtást beszün­ ket, elől ment Kray, arezán meglátszott ugyan tette, igy szabadultak meg a többi elitéltek és a börtönben való szenvedése, áronban áron, ha a gyors futár csak egy negyed órával előbb bizonyos nyugodtság ömlőit el, — őt követték érkezik, a már kivégzettek is megmenekültek a többi foglyok, mindegyikük egy-egy hős vala, volna a haláltól. • foglyok után megint jött egy csapat katona, Midőn a végrehajtás igy beszüntetletett, Heisz­ végre lóháton Heúrzler tisztjeitől követve. ler elé egy fiatal ember lépett, arra kérvén, A polgárság nem igen mutatkozott, azok is, engedtessék meg apja tetetnének elszállítása, a kik megjelentek, nem kíváncsiságból jöttek mi a megérkezett Amnesztia folytán meg is ide, hanem a végtisztelet, a fájdalom vezette engedtetett. ide őket, szomorúbb arczuk volt a kikisérőknek, A fiatal ember Kray Jakab hullájához letér­ mint az elítélteknek. Rendes hóhérja volt a delt, a hulla felett először is imádkozott, az­ városnak, a vérpadon megjelenve, nekie először után kezébe vette a véres, sápadt fejet, azt. is Kray adatott át, mielőtt az a tőkére lehaj­ úgy a behunyt szemeket és félig nyílt ajkat totta volna fejét, az általa mindig kedves pol­ •i“szee-«ókolá, mondván: Apám! apám! esküszöm gársághoz fordult, s fenhangon szólott hozzájuk : neked, rneg foglak boszsznlni. £s ujra leborult — • Polgárok! Isten veletek ! családomat reá­ a tetemre és sirt keservesen, de sirt .vele a lok bízom'» beszélt volna még tovább, de a mindig ott álló polgárság is. dob pergé»e abban megakadáiyozá. a bakó telE megható jelenet titán a fiatal Kray Jakab jesité kötelességét, egy másod perez és a leg­ a hulla elszállításáról intézkedett, a templom nemesebb fej földön gurult tovább Krayt kö­ tornáczába vitték, egész város lakossága járt vette Lányt Márton. Topcrczcr Sebestyén és oda, mindenki könyek közölt búcsúzott el midőn Toperczer feje a testtől elválva a földön Kézsmárk legnagyobb emberétől, csakis a sze­ ugrált, a tömegben nagy lárma támadt, mert a rencsétlen feleség nem láthatta kedves egyetvérpad felé feltár kendőt lobogtatva jött meg a i lenjét, ágyához kötötte a betegség. Másnap kilovas fatár, kiabálva: «Amnesztiát hozok!* I vitték a halottat a temetőbe; megható volt a 1895. október 20.“ előtt immár mindenkinek meg kell hajolni és a consequentiát abból le is kell vonni. Felhívta a gyűlést, hogy az indítványt fogadja el. Dr. Pulszky Ágoston hasonló értelemben nyi­ latkozott és szükségesnek tartja a felvetett személyes kérdésnek határozatilag leendő meg­ oldását annyival inkább, mert a párt minden tagjának tisztában kell lennie azzal, hogy e kérdést a megalkuvás terére vinni nem lehel. A pártgyülés ezekután nagy lelkesedéssel Török Zoltánt jelölte az alispáni állásra s megválasztatását a legközelebbi tisztujitáskor minden erejéből támogatni határozatilag ki­ mondta. Kebeléből Balás Antal vezetése mellett gróf Degenfeld Lajos. Laszkáry Gyula és Sehoss­ berger Rudolf tagokból álló küldöttséget kül dött, ki az alispán-jelölt meghívására, ki is gyűlésben megjelenve, rövid, de fölötte magvna és ügyes beszédben megköszönte a párt bizals mát s kijelentette, hogy elveihez híven a pár­ akarata előtt meghajol s a jelölést elfogadja! Taps és éljen zúgott fel a beszédre s a gyűlés tagjai Sréter Alfréd orsz. képviselő fel-, lóvására nagy kedvvel s egymást előzve Írták alá az iveket, hogy a párthoz való csatlakozá­ sukat nyíltan is kifejezzék. Az aláírások befejeztével a párttagok osz­ tatlan nézetének adott kifejezést Vannay Ignácz, midőn indítványozta, hogy a gyűlés Szontagh Pál val. belső titkos tanácsosnak a gyűlés vezetéséért jegyzőkönyvileg fejezze ki köszöne­ tét. Az indítványra fölcsendült éljenzésben volt valami több is a köszönetnél, hódolat volt az elnöki székben ülő nagynevű férfiú előtt, aki hazunk történetének lapjaira a szabadelvüség törhetlen harezosaként jegyezte fel nevét. Mi a teendőnk a zágrábi komédiák után? Világéit sem ülni fel az éretlen pökhendiséguek, hanem követelni a rendbontásnak drákói megfenyitését és aztán napirendre térni a Sxtarcsevits-féle tóggetlenkcdési demonstratiók felett, a mint ez 10 év előtt is történt, midőn éppen Szt.-István napján tetszett a horvát szájhazafiaknők az éretlen diáksággal és az utexai csőcselék­ kel szövetkezve, hasonló domonstratiókat produ­ kálni és a magyar zászlót a sárba megburczolni. Ekkor az egész magyar nemzet felindulásában csakis megtorlásra gondolt s jól emlékezem, hogy egyik tóvárosi lapunk azt inditványozá: küldjön a magyar állam egy ezred olyan’ Máriássy-féle huszárezredet Zágrábba és söpörhesse ki az egész bagázsiáL Tisza Kálmán akkori miniszterelnök azonban más nézeten volt, melyet később az egész ország közvéleménye magáévá tett, t. i. hogy: ne üljünk fel a hálátlan kakukfiaknak és ne tulajdo­ nítsunk az ö nevetséges berzenkedésüknek fontos­ temetés és most is ott nyugszik csendesen és zavartalanul az, kinek minden vágya és törek­ vése oda irányult, hogy városa jólétét előmoz­ dítsa. Egy kőoszlopot állítottak fejéhez, azon n megholt neve és kivégeztetése napja volt fel­ írva, hogy az utókor is tudhassa, Kézstnárknak legnagyobb embere hol nyugszik. A többi foglyok néhány napi elzárás után, szabadon bocsáttattak. Heiszler az általános Amnesztiát kihirdette, az uj magisztrátusra ujra ráparancsolt, hogy a császárhoz hűk legyenek, mert elleneseiben úgy fognak járni, mint az elődök. Ezen szomorú aktus után hadseregéi összeszedte s újból Lőcse felé távozott'. Scholcz Péter nem sokáig élvezé a reá bízott nagy hivatalt, inert öt is elérte a nemezis. Guidó fia elbizakodottságában, egy esapszékben mu­ latozó részeg courazierral veszett össze, ki Gtiidót haragjában karddal összekonczolta, tehát az első is oly gonoszul pusztult el, a mily go­ noszul élt. Scholcz Péter ez egyetlen fiának ily tragikus elpusztulása után nagyon elszoinorodott, 6 benne épített jövőbeni reményei összezúzódtak, szeszes italok élvezetébe kereste a vigasztalást, nem sokára szélhfldés érte, mint tehetetlen, hivata­ lától elmozdiltntott, senki által nem sajnálva, a legnagyobb nyomorban halt cl; tehát őt is úgy, mint fiát, elérte ti nemezis. (Vígé következik.) �1895. október 20. “ágot, mert nekik (t. i. a rendbontóknál) csakis az a czéljok, hogy a dolog tettlegességre kerül­ vén, ebből zűrzavar támadjon, mig a békés elem, a mely a csőcselék terrorizálásától visszariad, — s mely a józan horvát hazafiak nagy többségéből áll, épen ilyen felforgatás által látja megóva a saját érdekeit. Ez az eset forog fenn jelenleg is és ugyanez lehet annak correctivuma most is, mint akkor. Pajor István. 7 N6grádi Lapok és Honti Hiradó. azt is tárgyalják — természetesen a nők — hogy minő toilletteben menjenek majd a meny­ asszonyok a polgári tisztviselő elé s a nézetek többsége a mellett foglal állast, hogy oda egy­ szerű utczai öltözék a megfelelő — a hagyo­ mányos fehér menyasszonyi ruhák aztán az egyházi szertartáshoz valók. A házassági anyakönyvvezetőnek jogában áll a helyi viszonyokhoz képest hetenként legalább egy, esetleg azonban több napot meghatározni, amelyben házasság megkötésénél közreműkö­ dik. De természetesen szabadságában áll ezen A házassági jogról szóló, az 1894. évi najiokon kívül is tisztében eljárni. De már ezen napok kitűzésénél különös gondol kell fordí­ XXXI-ik t-cz. rövid ismertetése. tania arra is, hogy a házasuló feleknek mód­ (Folytatás.) jukban álljon még házasságuk megkötésének A legérdekesebb mozzanat maga a házasság napján, amennyiben óhajtják, az egyházi szer­ tartást is igénybe venni. megkötése. 3. A megkötött házasság. — tekintet nélkül Ez a következőképen történik meg: 1. A házasulok két tanúval együtt inegje-, arra, hogy az egyházi áldást igénybe vették-e lennek az illető polgári tisztviselő előtt. A a felek, vagy sem, mert hiszen maga a házasság polgári tisztviselő a következő kérdési intézi a polgári tisztviselő előtt történt megkötéssel — és pedig magyarul — előbb a vőlegényhez, jön létre, — fölbontható ugyan, azonban csak aztán a menyasszonyhoz: «Kijelenti-e ön (itt bírói ítélettel és csak a törvényben szorosan megnevezi a kérdezettet), hogy az itt jelenlévő meghatározott okokból. A törvény ezen okok kijelölésénél mig egy­ N. N.-nel (megnevezi a másikat) házasságot köt ? • Ha mindkettőjük igenlő választ adott, akkor részt abból az elvből indul ki, hogy a házassági a tisztviselő szintén magyarul azt mondja : «Én viszony úgy természeténél, mint a felek akara­ tehát önöket ezen egybehangzó kijelentésük tánál fogva az egész életre köttetik, addig más­ alapján a törvény értelmében házastársaknak részt számol azzal is, hogy a körülmények nyilvánítom l» olyan változási idézhetnek elő, melyek mellett Ezután, ha a házasság a házassági anya- a házassági együttélés egyik, vagy’ mindkét könnyvvezető előtt köttetett meg, az anyakönyv­ félre nézve lehetetlenné válik. vezető a házasság megkötését azonnal bejegyzi Az ilyen állapotokon segíteni, a teljesen fel­ a házassági anyakönyvbe, amelyet az immár dúlt családi békét helyreállítani az államnak, uj házasok, a tanuk és az anyakönyvvezelő vagy bármiféle földi hatalomnak, nem áll te­ aláírnak (illetve kézjegyükkel ellátják.) Ha pe­ hetségében. A házastársi viszonyt tehát ilyen dig nem a házassági anyakönyvvezető, hanem körülmények között kényszeritőleg fenntartani más erre feljogosított tisztviselő (alispán, polgár­ még akkor is, mikor a házastársak ^egymás mester, vagy főszolgabíró) előtt köttetett meg iránti vonzalma, becsülése teljesen megszűnt, a házasság, akkor az illető tisztviselő jegyző­ midőn azok helyett gyűlölet, megvetés, abéke könyvet vesz fel kél példányban, amire szintén helyett egyenetlenség fészkelte be magát a kész blanquetták lesznek) és azt Írják alá az házastársak éleiébe, annyi volna, mint pusztán uj házasok, a tanúk és a házasságkötésnél az eszményi felfogásból merített elv kedvéért közreműködött tisztviselő. (Az egyik példány feláldozni a gyakorlati élet parancsoló érdekeit. az illető tisztviselőnél marad, a másikat pedig Mindenképen czél- és okszerű volt tehát a az illetékes anyakönyvvezetőhöz küldi el az házasság felbontbatásának megengedése, viszont anyakönyvben teljesítendő bejegyzés végett azonban a lehető legszűkebb korlátok közé A házasságkötésnél eljárt tisztviselő ezenkívül kellett szorítani a felbontás feltételeit, hogy a azonnal egy tanúsítványt is Aliit ki és ad át könnyelmű, meggondolatlan elválások lehetet­ a házasfeleknek a házasság megkötéséről. lenné tétessenek. És tényleg a törvény olyan szigorú feltétele­ A házasság kihirdetésére és a házasságkötés­ nél való közreműködés — mint egyátaláu az ket állapított meg, hogy ezután az elválás összes anyakönyvi bejegyzések és reájuk vonat­ sokkal ritkább esetekben történhetik meg, mint kozó tárgyalások — teljesen díjmentesek; vagyis eddig például a protestánsoknál, (avagy az el­ ezen cselekményekért a felektől sem az anya­ válás czéljábol áttért katolikusoknál) és izrae­ litáknál. És ezenfelül a házasság felbontására könyvvezetők, sem a többi tisztviselők semmi dijat nem igényelhetnek. okot szolgáltató házastársra még súlyos jogi A házasság megkötésénél szükséges két tanú következmények is várnak. (sem több, sem kevesebb) lehet bárki (férfi Ezen feltételekre vonatkozólag leghelyesebb, vagy nő, idegen, sógor, rokon), aki tizenhatodik ha szószerint ide igtatjuk a törvény azon sza­ életévét betöltötte és a házaságkötés cselekmé­ kaszait, amelyek a házasság felbontására szol­ nyét megérteni képes. Csupán az anyakönyvi gáló okokat texative felsorolják. hivatalban alkalmazott személyek, p. o. Írnokok Ezek a következők: nem alkalmazhatók tanukul, rokonaik házassá­ 76. A házasság felbontását kérheti az a gát kivéve. házasfél, kinek házastársa házasságtörési vagy A házasságkötésnél közreműködő tisztviselő, természetelleni fajtalanságot követ el, avagy — mint kiemeltük — magyarul intézi a kér­ tudva, hogy házassága még fennáll, uj házas­ déseket és magyarul teszi meg kijelentését. Ez ságot köt. kötelező szabály. Ha azonban a felek, vagy 77. A házasság felbontását kérheti az a az azok valamelyike magyarul nein tudna és házasfél, kit házastársa szándékosan és jogos az illető tisztviselő sem értené meg azok nyel­ ok nélkül elhagyott: vét, akkor tolmácsot kell alkalmaznia. De még a) hn a házassági életközösséget megbontó ha ő érti is a házasulók anyanyelvét, az eset­ házasfél a házaslársának elhagyásától számí­ ben is magyarul kell a kérdéseket feltennie és tott hat hó elteltével, bírói határozattal az élet­ kijelentését megtennie s azokat figyelmeztetni, közösség visszaállítására lett kötelezve és e hogy az egyház előtti fogadalmat is letegyék, határozatnak a biróilag megszabott határidő «megesküdjenek». S ezt bizonyára meg is teszi alatt igazolatlanul elegei nem tesz; az uj házasok legnagyobb része, Magyarorszá­ b) ha a házassági életközösséget megbontó gon épúgy, mint megteszik azt a németorszá­ házasfél, kinek tartózkodási helye legalább egy gink, ahol 100 pár közül átlag csak 4 nem év óta ismeretlen, az életközösségnek egy év veszi igénybe az egyház áldását. alatt leendő visszaállítására, bírói hirdetmény Csakhogy az egyházi szertartás már inkább utján felhivatott és e felhívásnak igazolatlanul csak formaság-számba megy s csak vallásos eleget nem tesz. tekintetben, a lelkiekre nézve marad jelentősége. 78. §. A házasság felbontását kérheti az a A házasság megkötésének lényege, a polgári házasfél, kinek házastársa élete ellen tört, vagy tisztviselő előtti házasságkötés, amely nélkül az kit házastársa testi épségét avagy egészségét egyházi szertartás nem csak hogy meg nőin veszélyeztető módon, szándékosan, súlyosan tartható, de ha mégis valami ulon-módon meg­ bántalmazott. tartanák, abból házasság nem származik. 79. §. A házasság felbontását kérheti ak a Az egyházi szertartás természetesen megejt­ házasfél, kinek házastársát a házasság megkö­ hető közvetlen a polgári házasságkötés meg­ tése után halálra, vagy legalább öt évi fegytörténte után, avagy később, másnap, vagy több házra vagy börtönre ítélték. nap múlva. Csak előtte nem. Es érdekes, hogy A házasság felbontásának nincs helye, ha a a divat- és másféle női-lapok tanúságaként már házasfél a bűntettet a házasság megkötése előtt követte el és erről házastársának, a há­ zasság megkötésekor tudomása volt 80. £. A házasság az egyik házasfél kérel­ mére felbontható, ha a másik házasfél: a) a házastársi kötelességeket a 76—78. g-ok esetein kívül, szándékos magaviseleté ál­ lal súlyosan megsérti; b) a házastársak családjához tartozó gyer­ meket bűncselekmény elkövetésére, vagy er­ kölcstelen életre reábirja, vagy reábirni tö­ rekszik ; c) erkölcstelen életet megátalkodottan folytat; d) a házasság megkötése után öt évnél rövidebb tartamú fegyházra vagy börtönre, avagy nyereség vágyból elkövetett vétség miatt fog­ házra Ítéltetett. Ezen esetekben a házasság csak akkor bont­ ható fel, ha a biró a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével meggyőződött arról, hogy a felsorolt okok va­ lamelyike következtében, a házassági viszony annyira fel vau dúlva, hogy a felbontást kérőre nézve, a további életközösség elviselhetetlenné vált. Ezen és csupán ezen okokból bontható fel a már érvényesen megkötött házasság. (Folyt, köv.) A N. V. Muzeum gyarapodása. A múzeumok, hogy rendeltetésűknek megfelel­ jenek, szükséges, hogy tárgyaik kellőleg rendezve és lajstromozva legyenek. A mi intézetünknek is ez a feladata és kitűzött törekvése. Hogy a múlt­ ban — pár év előtt — némi elmaradás történt, az, az akkori sajátlages viszonyainknak róvható fel. A munka és értelem nélküli kérkedés a ha­ ladást sehol elő nem mozdítja és a fogyatékos­ ságot mindvégig el nem takarhatja. Ez okozta, hogy adomány utján nyert múzeumi tárgyaink többször kellő részletezés nélkül darab számra juttatván a nyilvánosság elé, az érdeklődő közönség a begyült tárgyak tudományos becse és minősége felől tájé­ koztató tudomást nem nyerhetett. Most már e tekintetben is Múzeumunk igazgatójának lelki-is­ meretes pontossága és önzetlen munkássága által a legjobbat remélhetjük, a mi mindenesetre életre valóságának színvonalát van hivatva emelni. A mondottak igazolását tanúsítják a kővetkezők is. Néhai Dr. Skvorovszky Károly Siécsény városi orvos Özvegye Skvorovszky Zsuzsanna aszszony férjének hagyatékából még 1893. nov. 6-án annak könyvtára egy részét és régi pénz- és ásvány-gyűjteményét volt szives egy fa- rekesz­ ben intézetünknek ajándékozni, a mint ez annak idejében röviden — és igy kellő tájékoztatás nélkül — e lapokban röviden meg volt már em­ lítve. Most tehát addig is, mig jelentősen meg­ gyarapodott ásvány-gyűjteményünk szigorú szak­ szerűséggel elerendeztetnék, a mit öt szobás helyiségünk szűk is halasztásra késztet, csupán az adományozott érmeknek némileg részletesebb ismertetését kell előadnunk. A Skvorovszky-féle éremgyüjtemény állott össze­ sen 70 darabból, ebből római broncz 28 darab külföldi 23 db. Magyar és ausztriai réz és ezüst 28 darab. A római pénzek a következők: t. Octavianus. - IMP. AVGVST. PONT. MAX. TH. fej. FLORIVS. AGRIPPA, közepén 8; C. 2. Domitianus. — CAES. DOMIT. AVG. COS. XVI. fej. — olvashattam Pallas S. C. 3. Domitianus. CAES. DOMIT. AVG. GERM. COS. XV. CENS. P. P. fej. —= kivehetetlem 4. Antoninus. ANTONINVS. AVG. PIVS. fej. — TR. PÓT................. álló alak. S. C. 5. M. Aurél Anton................ fej ............. ülő alak. 6. Constantius. DIV. CÖNSTANT1VS. P. C. AVG. fej. — MVNVS (V) MARTI. Mars és levert vitéz M. 7. Constantius. Mint az előbbi. 8. Constantius. DN. CONSTANTIVS. fej. —* ..............T10.................. Mars. 9. Constantius. DN. CONSTANTIVS. fej. — VICTORIA. D. I). AVG. két alak. SALS. 10 Aurelianus. IMP. AVRELIANÜS. AVG. fej. — IOV1. CON (servatoriP) két vitéz szem­ közt (patinás). 11. Aurelianus. IMP. AVRELIANVS. AVG. fej. - V1RTVS. M1LITVM két alak szemközt 12. Aurelianus. IMP. AVRELIANVS. AVG. fej.- OR1ENS, AVG............. .. Jupiter-sassával. �8 IX Áurelianus. IMP. AVRELIANVS. A VG ftj. * • ....... .. me uh * T. XXV 14. Maximiano * IMP. C. MAXIMIANV8. P. F A VG. foj. 3AC. M.......... A VG (oha * ballaa.) 1& Constantinus. CONSTANTINV8. A VG fej. - DN. CONSTANTIN A. X. A VG. ko.xoruban VÖT XX. 16. Ouuttuíaazu. CONSTANTINVS. 1VN. NOB. C. ftj. GLORIA. KXKRC1TV3. Degy Álló vitás. 3MTC. 17. JoZiaaax DN. FL CL IVLIANVS. P. F. A VG. fáj. SKCVRITAS. RK1PVB. Bika, föfölU .-Iliiig, a S. A. 3. c. 18. Valentinianus. DM. VALKNT1NIANVS. P F. A VG fej. - GLORIA. ROMaNORVM. tér­ deplő m álló ntez (a diadal jelképe D. 0.) 19. Valentinianus. Klólapja, mint ax előbbi. ”■ SKCVRITAS. RK1PVBL1CAK. koszorút tartó aemtó TESA. Licinias. IMP. LIC. LICIN1VS. S. P. F. AVG. fi - IOVL OONSERVATOBl. Jupiter a smmI, 3. I. 8. 21. Rónia. VRBS. ROMA. fej. A két fiút szop­ tató fark . ** A3IS. 22—28. kopottsáfil: miatt medejtbetetlenek. A magyar -s osztrák éa külföldi pénzek a kö­ vetkezők: 1. IV. Béla királytól R«r Béla, Rex Sta. két király képe. = Sanda Maria. Maria képe. réz. Í 2 Lipót királytól 1670. éri Vl-ea, Máha képével ezüst X Ugyanattól 1679. éri XV-ee, ezüst 4. Ugyanattól 1693. éri magyar országi ezüst 46. Tőrök oaiági *ki exű»L 47. Iimeret kopott 48. Sud*U d kopott Exen sorozat mutatja, mennyi fajjal szaporodott úgy római, valamint külföldi pénigyüjteuióuyűnk, mély hová tovább tanulságos kincstárrá növi ki magát Nagy Iván. Lapszemle. A laibacbi „Slorensky Narod * (226. az.) meg­ emlékezvén az okt 1-én életbelépett polgári há­ zasság intézményéről, azt mondja, hogy sokan azt hitték Magyarországon, bogy jó sokáig fog tartani, a míg a kormány a megszavazott s szen­ tesített törvényeket tényleg életbe is lépteti. De sajnos, Hánffy báró erélyesen halad a kezdemé­ nyezett utón » a törvények máris életbe léptek. Abból is lehetett látni, bogy a lakosság épenséggél nem rokonszenvezik a reformtörvénynyel, hogy az utolsó időben tömérdek sok (egyházi) házas­ ság köttetett, de azért még setn lehet azt hinni, hogy a nép elégedetlensége nyiltan ellene szegül­ jön a törvényerőre emelkedett reformintézménynek. A turóez-szentm ártani „Národnie Noviny (118) folytatólag ismerteti m. heti sajtóperének lefolyását A közleményben idéz Beksics Gusztáv legújabb röpíratából, melyet a nemzetiségi kérdésben magyar­ éit francria nyelven kiadott s azt mondja, hogy a nemzetiségi kérdésben épen úgy gondolkozik a budapesti esküdt is, de az államügyész, meg a bíró is s ez okból nehéznek találja a N. N. a nemzetiségi vádlott helyzetét A közlemény Írója 5. Ugyanattól 1696. évi osztrák 3-ása. Ezüst kifogástalannak mondja Kenedics Gyula jegyző magatartását ax inkriminált czikk felolvasásánál 6. Ugyanattól 1699. évi osztrák 3-ása. Ezüst. és dicséretekkel halmozva el Zsitvay elnök tapin­ 7. Ugyanattól 1699. évi Duariua. Ezüst X Ugyanattól 1703. évi magyar országi 3-ása. tatos eljárását és szigorú semlegességét Ugyané lap vetérczikkében elpanaszolja, hogy Ezüst borzasztó dolgok történnek az ev. egyházban, de 9. Rákóczy Ferenci: Pro Libertate rét nevezetesen a renitens tót esperességekben. Azt X-ee * . 170 évből. 10. Ugyanattól Pro Libertate rét X-se Írja, hogy e hó 5-én megjelent 3 turóczmegyei alispán .mint helyettes esperességi felügyelő * 1706. évből. 1L Magyar rtimerea és máriás Poltarn 1706. Mudrony Pálnál, Turócz-Szentmártonban s csend­ őri fedezet alatt .erőszakkal * elvitette ettől az évMl. esperességi levéltárat A czikkiró olyan Színekkel 12. L Leopold kori: korona alatt L = G. festi az lg. bitv. ev. egyház viszonyait mintha (- C. 3.) 1702. évből 11 Jt Terézia király asszony 1765. évi minden autonómiai tervezet bukófélben volna s e viszonyokért a .világfi politikust * teszi felelőssé,, wsttii krgjezárja a .mindenható dalajlánát czigány nadrágjában *, 14. Ugyanattól 1764-MI Erdély részére G résehl. 15. Ugyanattól 1780. évből •/, kreuzer. Osztrák mert az egyházban minden rossz felülről lesz inspirálva. 16. Ugyanattól 1781. évből magyar országi kit pénz 17. 1L József császártól: 1782. évi Ein kreauaer 2 példány. 18. Ugyanattól 1781. évből 7« kreozer. 19. Ugyanattól 1781 évből kreuzer. 3 példány. 20. Ferencz r. bír. Császár */ 4 kreuzer. 21. 2 Ferencz király 1800. évi 6 kreuzer. 22. Ferenci Józseftől 1860. évi * /,. kreuzer. 23. Báthori Stephanos Rex Poloniae, ezü»t ^24. Lengyel országi X VI1L századbeli kopott 26. HL György Britannia kir. 1822. évből réz Shilling. 20. Ugyanattól egy kopott réz. 27. XVI. Lajos tnncúi király 2 Sonja. 28. Z Napoleon 1808. évi olasz Soldoja. 29. HL Napoleon 1864. évi 5 Centime. 30. Velencaei kúttársaságtól: Sanetu * Mareaa. Wpo " K. G. L A u oroszláa, alatta P. 0. C. St. Victor Ámede Sardiniai kir. 1796. évi 20 3oMoia. 32. IL Isabella Spanyol királyné 1868. évi 27, Cffltimoja. .33. Canton Tecino 1 garaa. 34. 178S. évbeli Soldo .36. XIV. Benedek Pápa M Soldója. .36. XVL Gergely Pápa 1837. évi föl baiocco. 37. Ugyanattól 1840. éri fal baiocco. 38. Max Emanne! 1721. évi bajor omági Landgnxch. 39. TL Fridrik hurkos 17W. <hi I I I I. Pfemring. 40. Német országi */ IJ0 márka. 41. Orosz birodalom 1818. éri egy kopek. 42. Orosz lengyel ország 1839. évi I grost. 43. Badeni nagyherezegségi 1866. Scheide Münte 1 knmer. 44. Defens. Nostra felírató. 45. Amerikai egyezőit államok 1861. évi One Cent. 1895. október 20 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Losonczi hirek. Losonca, 1695. okt. 18. kora indulása és a már sűrűn mutatkozó filloxera sxomoritó pusztítása zavarta meg. Ma egy hete az iparos tanoncziskola gondnok­ sága is tartotta gyűlését Intézkedett a tanonczok pontos iskoláztatásáról, a tanerők és a tanulók beosztásáról. Mindössze 230 tanoucz lett összeírva. Párbajra is volt kilátásunk. A iosonczi hírlap­ nak egyik munkatársa a napi hírek utolján .szokta ottan-ottan tréfás megjegyzésekkel kísérni a heti események némelyikét. Az egyik dandi magára vette a czélzást, holott nem a neve, hanem csakis a tarka kabátja volt a csíny mellett felemlítve. A zivatar úgy látszik, elmúlt; mert az én tiszttár­ sam bátran mulatott a salgó-tarjáni Weiszenbakkernak kutassói szűretjén. Ma tartja a helybeli állami fögymnásium 2ó éves fennállásának évfordulóját F. hó !6-a estéjén halt meg városunk szorgal­ mas szakértő iparosa Steinhőbel Danó, hosszas gyengélkedés után 50 éves korában. Temotéso 18-án d. u. 3 órakor tartatott nagy számú rokon­ sága, barátja és tisztelői részvéte mellett Tekin­ télyes házat építtetett éppen ez évben ; bele azon­ ban nem költözhetett Megakadályozó abban a csendes halál. Béke lengjen nyugalma felett! Sámsonháza, okt. 14. Lélekemelő ünnepélynek színhelye volt f. évi I október hó 13-ón a Nógrádmegyei sámson­ háza i község. A tisztán ágostai hitvallású hívekből álló evangélikus egyház azon alkalomból, hogy di| szes helyen felállított, a magasba nyúló tor­ nyos templomának, a község büszke sionjának, 25 éves fennállását ünnepelte, ugyanekkor lep­ lezte le a templom belső részében elhelyezett <Kossuth Lajos emléktáblát * Az országnak ujjú teremtője, szabadsága megteremtőjének szellem-óriása ugyanis a ne­ vezett egyháznak 1871. évi február hó 17-től haláláig, csaknem 24 éven át főfelügyelője, hosszas, önkéntes számkivetése alatt, tehát Magyarországon egyedül, ezen egyetlen s ön­ ként elvállalt tiszti állásnak, betöltője volt. A hitközség tagjai, kivétel nélkül megjelen­ tek az ünnepélyes isteni-tiszteleten, a vidék számos intelligens tagjának élénk érdeklődésé­ vel kezdődött meg a magasztos ünnepély. A templom ünnepi díszt öltött, gyönyörű cserfa­ koszorúival. fényes kivilágositásával s a temp­ lom oszlopos részén elhelyezett s fehér lepel­ lel betakart, díszesen felkoszoruzott emlék­ táblájával. Kiss István, evangélikus lelkész, hazafias érzelmektől duzzadó, mindvégig fennkölt han­ gulatban tartott, — az ünnepély fényéhez méltó — nagyszabású szónoklata után, Okolicsinyi Gyula, helybeli egyház-felügyelő, az egyházi szónoklat közben leleplezett emlék­ táblát, az egyház fenntartó gondjaiba vette át, a jelen és jövő nemzedéket buzdítva, hogy a nagy megdicsőüllnek cselekedeteit, életét, pél­ dáját, lángoló hazaszeretetét vegye mintaképéül, ihletszerűen végezvén azon kijelentéssel beszé­ dét, hogy mig az igaz, vallásos érzületen ala­ puló meggyőződésben és az imádásig szeretett Magyar hazának bálványozásában, a haza népe Kossuth Lajost tekinti mintaképül, — mind­ addig az egyház virágozni fog, — hazánk pe­ dig nagygyá leend. A fekete disz-ernléktábla fölirata a következő; Városunk képviseleti gyűléseinek megtartása e bó első szerdájára van állandóan kitűzve. Mint­ hogy azonban e bó első szerdája azon napra esett a mikor itt a Felső Magyarországi Közművelődési Egyesület tartotta évi gyűlését, ez oknál fogva képviselő testületünk jelen havi gyűlése e hó 12-én tartatott meg. Az egész gyűlés a tanács jegyzőkönyveinek felolvasásából állott, a melynél alig volt kiemelkedőbb tárgy. A jelentékenyebb előterjesztés, mely különösebb intézkedést köve­ telt az volt, hogy dr. Layer Antal itteni állami fögymnásiumunk zenekedvelő tanára jelenté, mi­ szerint szerencsés volt Hubay Jenő hires zenemű­ vész Ígéretét megnyerni, a melynél fogva egy jótékony ezélu hangverseny adásra ajánlkozott — E hangverseny rendezésére, a nevezett művésznél KOSSUTH LAJOS való érintkezésre megbizattak Kovács Ferencz, dr. MAGYARORSZÁG VOLT KORMÁNYZÓJA, Plichta Soma és dr. Layer Antal urak. Van te­ A 8ÁMSONHÁZAI ÁG. HITV. EVANG. EGYHÁZNAK hát egy magasabb zeneestélyre kilátásunk, a mely 1871'. ÉVI FEBRUÁR HÓ 17-TÓL, nemcsak élvezetesnek, de fényesnek is Ígérkezik, 1894. ÉVI MÁRCZ1US HÓ 20-IG még pedig azért, mivel Hubay gr Cebrián urnák FŐFELÜGYELŐJE VOLT I lévén veje, e család révén a magasabb körök meg­ Ezen leleplezési ünnepély után Vladár Vidor, jelenését is reményijük. E hangversenyen kivűl hihetőleg egy más hangversenyünk is len, ameny- I szügyi lelkész és kiérdemült alesperes és Kosnyiben városunk szülötte Serly Lajos ninházi saczky, szomszéd községi lelkész, segédkeztek zenekarnagy édes atyja látogatására kénül, a mely az ünnepély emelésében, lelkesült egyházi be­ alkalomból, szintén hangversenyt adni ígérkezett. szédeikkel. Csak az egyházi áldás kiosztása volt hátra, Ugyancsak a fent jelzett napon volt más neve­ zetességünk is, Miksa névnap és nűreti idő lévén, hogy a szent-egyházból lelkel emelő hangulat­ e napra Grezits Miksa fögymnásiutni igazgató ban távozzék, a templomot zsúfolásig megtöl­ szünetet adott a tanuló ifjúságnak. De aki némi tött közönség midőn «a falu ég- vészkiáltás­ viszonyban volt eddig a Füleken szőlővel biró lo- sal eszét vesztett rendetlenségben tódult ki n soneziakkal, az mind az e napon tartott szüretre nép, hogy a tüzet oltsa, mi, daczára az óriási iparkodott. Kovács Ferencz, Lawzly István, Klama- szélnek, sikerült. Áldozatul 3 ház és egy csűr rik Danó, Plichta Samu, Zelenka Gyula szőlőbir­ eseti Egy alkalommal beszámol az egyház elnök­ tokosok borházai zajos rigságtól hangzottak. Volt *1, •1 iáncz is. A teljes jó kedvet a vas 11 ti vonat sége a befolyt adakozásokról is. �1895. október 20. A «Kossuth-emléktábla» felállításának költ­ ségeihez járultak: Szontagh Pál főrendiházi tag 2 frt, Vladár Ágost (Bécs) 5 frt, Veress Imre 2 frt, Okolicsányi Lajos, Irén, Erzsiké 1 — 1 frt, Hering Samu 1 frt, Lax János, Liftner István, Beél, Bankó 50—50 kr., Hozner, P. Sacho Edéné, Brodszky Gyula, Hechts I., Erőssy Belén 1—1 frt. Erőssy Lajos, Erőssy Ella, Lux Mihály 50—50 kr., Antalik József 30 kr., Gál Pál 50 kr., Suha Edéné 10 kr., Schmeez 1 frt, Kraesty 50 kr., Galothy 1 frt, Remenyik 50 kr., Antony János, Bartsch Aurél, Eineriezy Jenő, Schlaehta Adolfné, Osztroluczky Pál. dr. Alföldy Antal, Martiny Dezső 1 — 1.frt, Egyptomi Náthán -20 kr., Nagy Lajos, Tiszovszky Lajos 50—50 kr., dr. Plathy Adorján 2 frt, Snapp Sándor, Szilvay Gyula, Reiner Dániel, Ruga Márton 1—1 frt, Vetécz János 50 kr, dr. Lax József 50 kr., Patzek Amália, Ivánka István (Palást) 2—2 frt, Ivánka Pál (Monor) 2 frt, Priviczky Ede (Körmöcz) 10 frt, Fodor Janka 20 kr., Steiner Lujza 10 kr., X. Y. 1 frt 50 kr., Szelényi Gi­ zella 3 frt, Okolicsányi Gyula 10 frt, Okolicsányi Gyuláné 1 frt, Okolicsányi Marása és Ilona 1 frt, dr. Szalay 1 frt, M. I. H. 5 frt, T. 1. 30 kr., Herczogh 20 kr., Kasenczky 1 frt, Füredi 40 kr., Márkus 1 frt, Barkav 1 frt, G. M. D. 50 kr., 0. B. 1 frt, F. B. 5Ó kr., X. Y. 20 kr. U. Z. 20 kr., Sch. 20 kr., U. R. 30 kr., B. G. 30 kr., S. 1. 50 kr., dr. Papp Gyula 1 frt, Ma­ estro 50 kr., Horváth, F. A., Feiiner, Mátyássy 50—50 kr., Vladár Ilona 1 frt. Összesen 1)4 frt. Ezen adományokból és a sámsonházai evang. egyh. templomi javadalmazásából emeltetett a kegyeletnek, ezen a sámsonházai ev. egyháznak örök dicsőségét képező emléktábla s az oltani iskolában állíttatott egy alap, melynek évi jö­ vedelméből a legszegényebb, de legjelesebb tanuló az évi záró-vizsgákon javadalmaztatni fog, mely alapnak gyarapitására az alulirt egyház elnökségéhez küldendő további adó mányok szívesen elfogadtatnak. Kelt Sámsonházán, 1895. évi okL hó 14-én. A sámsonházai ágostai hitv. evang. egyház elnöksége. Tanügy. Felhívás. A II. Országos és Egyetemes Tan­ ügyi Kongresszus megtartásának idejétől már csak néhány hónap választ el. A rendező bizottság a magyarországi tanárok, tanítók s nevelök e nagy fontosságú mozgalma érdekében szükségesnek tartja, hogy a kongresszuson résztvenni kívánó tagok számáról már most tájékozódjék. Felhívja az ország tanárait, tanítóit, kisdedóvóit, bogy a kongresszusra mielőbb jelentkezzenek. Különösen kéri a bizottság az egyesületeket, tanítói és tanári testületeket, hogy tagjaikat jelentkezésre bírni és közöttük tagsági gyűjtéseket rendezni szíveskedjenek. A tagsági dijak és jelentkezések Mauritz Rezső (^reáliskolai igazgató úrhoz, a rendező bizottság pénztárosához (Budapest, VI. Lovag-utcza 18.) küldendők. A jelentkezés csak a 2 frt tagsági dij lefizetése esetén érvényes. Budapest, 1895. október. 9. Az elnökség. Hirek és különfélék. ÚJ főrendiházi tagok. Azon főrendek közül, akiknek a királyi meghívót már kézbesítették, s akiknek a főrendiház jegyzékébe való iktatását a legközelebbi ülésen (okt. 21.) fogják javasolni, bennünket közelről érdekel: Laszkáry Gyula ev. egyházkerületi felügyelő, Sárkány Sámuel evang. püspök és Forgácb János gróf szentpétervári nagy kővetségi titkár. Sokáig működhessenek a haza közjaván! Rudnay Béla főispán tegnap utazott el B.-Gyarmatról Budapestre, honnan azonban szerdán ismét a székvárosba érkezik. Templom-szentelés. Bellik Frigyes püspök ma szenteli fel a málnapatakai templomot. A felszentelési ünnepélyen Beniczky Árpád esperes­ sági felügyelő is részt vesz. Körlevél. Losonczról több ev. egyházi fel­ ügyelő és lelkész aláírásával körlevél küldetett az egyes nógrádi ev. egyházakhoz, melyben az egyházmegye másodfelügyelőjéül: br. Buttler Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Ervin s alesperesül Wludúr Miksa melegen ajánllatnak. Áthelyezés. Az igazságügjrmíuiszter Sobár István devt-cseri kir. járásbirósági írnokot a vátnosmikolai, Gaál Lijos ipolysági kir. törvényszéki Írnokot pedig a devecaeri kir. járásbiróságbo' helyezte át. Vadászat A szakaii vadásztársaság okt. 13-án a lítkei erdőségben vaddisznókra hajtő-vadászatot tartott, melyen 11-en vettek részt. Hat hajtás volt, az első hajtáskor 1 kant és egy koczát te­ rítettek le. A kant br. Jeszenszky Sándor lőtte le; a kan kizsigerelés után 104 kiló súlyú volt, a br. Buttler Ervin által leteritetl kocza pedig 54 kilo. A vadász urak a vadászlakomát Veres Imre vendégszerető házában költötték el. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Névvál­ toztatás. Ábrahám József erdő-tarc.-ai illetőségű és ugyanottani lakos, valamint Herman, Jolán, Dezső, Leonora, Gizella és Szeréna nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének ,Gerö -re * kért átvál­ toztatása (f. évi 78.281. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Pályázat. A b.-gyarmati kir. törvényszék elnöke a felügyelete alatt álló sziráki kir. járásbíróságnál betöltendő irnoki állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények, melyekben igazolandó, hogy kérvényező a telekköny.i vizsgálatot sikerrel letette, f. évi november hó 6-ikáig a fentnevezett törvényszék elnökénél nyujtiud<k be. Jubiláló papok. Lancsik Mihály a.-palojtai r. kath. plébános okt. 10-én tartotta életkora 80-ik évfordulóját a legjobb egészségben. KözépPalojlán pedig okt. 15-én ünnepelték Szabó Gyula ottani ev. lelkésznek 25-ik évi lelkészkedési jubileumát. A balassagyarmati kerületi állami anyakönyvvezetők működését Horváth Lajos felügyelő múlt hétfőn okt. 14-én beható vizsgálat alá vette ; felü­ gyelő ur a tapasztaltakkal teljesen meg volt elé­ gedve. Az első polgári házasság Losoncion. Mint losonczi tudósitónk írja, Losonczon ma, d.-u. 3 órakor köttetik meg az első polgári házasság. Willner Zsigmond jbirósági vhajió és Fischer Karola izr. vallása egyének kelnek ma egybe a városháza dísztermében. Az esketés az izr. temp­ lomban nyer folytatást. A húsvágás és kimérés ellenőrzése. Lapunk­ ban közölve volt egész terjedelmében azon sza­ bályrendelet, mely a Balassa-Gyarmaton gyakoro­ landó husvágás és kimérése-tárgyában a vármegye által alkotva, s a ministerium által jóváhagyva, ez évi augusztus 1-én életbe lépett B.-Gyarmat képviselőtestülete f. okt 17-ik napján tartott köz­ gyűlésében megválasztotta azon bizottsági tagokat kik a szabályrendelet értelmében hivatva lesznek ellenőrizni a rendelet szoros betartását; e szerint a bizottság Horváth Danó elnöklete alatt Baintner Ottó, Feledi Henrik és Tomeskó Nándor képv. test, tagokból áll; ezeken kívül' a rendőrtanácsos a városi orvos és állatorvos hivatalból tagjai ,t bizottságnak; mely igy szervezve kétségkívül gon­ dot fog arra fordítani, hogy a közönség jó húst kapjon s a nyomtaték 15 száztólinál többre ne rúgjon, stb. Á kérdéses szabályrendelet minden fórumon, beható tárgyalás s kö'zbevetett felebbezések után lett megalapítva, kétségtelen tehát, hogy abban úgy a husíogyasztó közönség érdekei, mint nemkülönben a húsvágók jogai is megóva lettek; s ez valóban kölcsönös; mert ha a mészáros iparosok szo­ rosan betartják a különben szigorú rendeletet, akkor mindakét czél el lesz érve: a közönség folytonos panasza megszűnik, a mészárosok pedig majd több marhát fognak kimérni; mert a mostani sokszor hiányos kiszolgálás mellett nem csoda, ha a közönség jó nagy része tartózkodott a marha és borju-hús élvezetétől, s a sertés és a naromü fogyasztás emelkedett. A Balassagyarmat—zólyomi út legjártabb pontja, mely B.-Gyarmat nagyhid-uteza derekától kezdve bárom hídon át a szőlők aljáig, tehát az ártérben vezet, s mely utrész a meg-megujuló árvizek folytán csaknem minden évben erős ron­ gálásoknak volt kitéve, olykor-olykor a közlekedés fennakadásával, — immár, s ezt örömmel jelezzük, törvényhatóságunk gondoskodása folytán erősen és szépen megcsinálva, s az út f. október 18-án — tehát az esős évad előtt, csaknem 5 hónapi ernyederleu munkálkodás után, a közforgalomnak is átadatott. A véghezvitt technikai munkálatok­ ról lapunkban ismételten tettünk említést; most elmondhatjuk még, hogy az itt épült két új hid egyike három nyílású 10—10 m. fesztávolsággal, két boltíves közép pillérrel van szerkesztve, a 9 másik pedig két nyilassal és egy közép szintén boltíves pillérrel. A hídfők falazata, valamint a pilléreké is, beton-alapra vannak építve. A falak és pillérek a legjobb rombányi homokkőből, mig a pillérek felső végén alkalmazott jégtörők sittéi kőből vaunak. » az egészhez a legfinomabb beocsini element használtatott. A felső szerkezet 10.70 méter bosszú és 0.35 m. magas hengerelt vasgerendákból és jó száraz tölgyfából áll. A vasgerendák a salgótarjáni vasgyárban készültek. A hidak igen csinosan Krausz kir. mérnök terve­ zete szerint és vezetése alatt és Feigelstock kir. főmérnök főfelügyelete mellett készültek és a nevezett urakat napokig néha egész este 9 óráig, sőt betonirozás alkalmával éjfélig is az építési helyen lehetett látni. A 800 méter bosszú úttest belyenkint majd két méter magasan töltetett fel. Az útpálya kövezése ugyancsak 4 m. széles, de azon részen, hol a nagybid-utezán keresztül vezet egészen a 2-ik számú kishidig az építésvezetőség által 5 m. szélesre redeltetett és vitetett keresz­ tül (Nem ártott volna ezt végig ily szélességben építeni, de jó, hogy megvan !) Hontvármeg-ye küldöttségében Nógrádvármegye főispáoi beiktató közgyűlésén következők jelentek meg. Vezető: Bolgár Endre alispán, to­ vábbá : Bakó István, Bedross Péter, Bende Miklós, Berko István, Bolgár János, Bőssányi Rudolf, Eichenvald Lajos, Engelhardt Mihály, Foltin János, Forster Frigyes, Gonda Béla, Halmay László, Helmbacher Nándor, Herczeg Vincié, Hodossy Imre, Ivánka Oszkár, dr. Jankovics Béla, dr. Jekkelfalussy József, Juhász Lajos, Kallós János, Kaucsár Márton, Kleinkauf Károly, Kondor József, dr. Kovách Sebestyén Endre, Laszkáry Pál, Marek Károly, Matuska Adolf, Méhes József, Nyáry Béla báró, Nyáry Alfonz báró, Sántha Béla, Schiller Antal, Somogyi Béla, Somogyi László, Stúr Károly, Szabó Gyula, Tersztyánszky Aurél, Tóth Lajos, Totovics Kálmán, Würczler Gyula, Eisenman Oszkár. Selmecziek: Bernhardt Adolf, Csiba István, Heincz Hugó, Glükstal Gyula, Farbaky István, Krausz Kelemen, Krausz Vilmos, Nyitray László, Szitnyay József, Vankovics Lajos, Gregus Antal. Hideg Fürdő. A losonczi tóban bárom hajadon egy ifjúval csolnakba szállt s vígan csevegtek. De a csevegésből sikoltás lett, mert mindannyian a tó hideg vizébe estek. Egészségökre váljék a fürdés ! A főispán-fogadás jelenetét fényképekben örökítette meg Szkladányi Károly műkedvelő-fény­ képész. A sikerült kép nála megtekinthető s ol­ csón megszerezhető. Az időjárás igen változó volt a héten, szerda délig enyhe és verőfényes; azután beborult éa esett, csütörtökön csaknem havas hideg szél borzon­ gatott, mely még pénteken is éreztette hatását; tegnap pedig már ismét esőre állt. A kései mezei munkák mindazáltal szünetlenül folytak. Midőn * nagyközönség szives figyelmét Uaghváry László hírneves 121 holdas czeglédi gyümölcsfaiskolájá­ nak mai számunkban is megjelent hirdetésére felhívjuk : egyúttal jelezzük azt is, hogy biztos tudomásunk sze­ rint Unghváry László-féle gyümölcsfaiskola telep egyike a legmegbízhatóbb grümöícsfacsemete beszerzési hely­ nek. honnét hiteles fajú, szép növést!, rendkívül gaz­ dag gyökérzctU életerős csemetét és radonezot, kitü­ nően csomagolva. Igen nagy mennyiségben s a legolcsóbb áron kaphatni. Igen nagy előny a faiskolának ax is, hogy homokos talajon létesült, már pedik általánosan tudva van. hogy a homok talajból kikerüld csemete mindig jobban fogatunk, mint a nehéz, iszapos vagy agyagfdldben nevelt. Nagy előnye ezen iskolának to­ vábbá még az is, hogy tájainak leguagyobbrészét a leg­ hitelesebb forrásból: Bereczky Mátétól szerezte be Unghváry László kimentő nagy árjegyzékét kívánalomra bárkinek is készséggel megküldi. Fogorvosi rendelés B.-Gyarmaton. Med. dr. Stein Ármin orvos-sebész-tudor a Kossuth-utezában lévő lakásán ezentúl fogbetegek részére is rendel. Foghúzás kívánatra előze­ tes érzéstelenítés mellett. Fogtömés (cement-, amalgam-, arany plomba) a foggyőgyászat je­ lenlegi tudományos nívóján, a modern fog­ technika eszközeivel Mindennemű fogbetétek. Irodalom és művészet. .Házassági kátá.“ A fővárosban és a vidéken az ■nyskönywezelés igen lassan megy, az anyakönyvi hivatalok sok nehézséggel küzdenek, a minek nagyrészt ss az oka. hogy a közönség nincs kellőképen tájékozva az uj egyházpolitikai törvény több intézkedéseiről és arról, hogy miként kell az anyakönyvi hivatalban el­ járni. E bajokon kiván segíteni az a kis ssebkönvv, mely .Házassági káté * eztmmel dr. Kovács l>énes fő­ városi hírlapíró szerkesztésében mo|t jelent meg a �10 *ya«M«í to4 A touta * * toutoose *» Weg * tutp ■tatars ktaMi . * Kértesrtobca C * í«)«lel<-tot n * rflsgus 4s ítaja crttafc * astaoiKaa r a * ** Ura *<irts. oM h<<> ott k«a MU1 *4 « kikitaeissnéi. a Uiu rtgfcaiétfcnt, winds * * rocibe * utayr xtaitatiűtoi keli * ujőiep>«Mtós«li l«l«utatai, fotrysa kell *Íjtorai a a ? |«ai. * tatai 'Ubaifaittosi „yqjt * hsxarulükujik isitata t»M»iÍá) *T t aravti £m too aj »l tan ia<taha M * bc m is. tata uut kell írtai b * ojotohMt. <a<y tafou va» * tua&al Hoeys * toril <>« at aaial<>D)t»e nttlssl brjelostrai • inuyen iratokkal k»il aala u»rgsírom A barstalok ro a tain koros »<X kooben. a«av *yara kop»o less «a tart. aJy kiaiütaaban 1 *•■>[ —1 Bobért (Wo4m<* F IK *dtan < k-snytkr CV<ÍléiW< MxWJfcwixfl r» ára » kr. A »d ItfkáMbH a Mtfevarimsrter timgrtiaávjti aéae . * ruaxaa ♦» WH ayaitrn >» atagjeitmk „Mgtlkia a MfyvUnc Úrit" caima páratlanul urpirrix >aiUUi a 14-ik luart »e<j»lenget«l iutair be Mta« * tk)e koretoAik. Ijrn tcrtneaaetea&rk találjak sít a as<y bódítást. mehet e* a tenyképsuroaai auír aa ebó fksst ae<jrta««M«i a káeötaéx minden rétejtebeu tart. Itat a „RÖETJUtoX A JUttYVILAí. KÖK 11.' nradtrn ukiMetbea oly iok«selro mú. metróéi. a© a bemntatta tank felette érdekes tóttá, mint a kivitel mly a maiéaaet nMeácM remeke — taf a ^egnagyebb kritika * ebsurerr-et is keli bogi kirirjs. tanén van aa. hogy a .* © wilág legérdekesebb p-oljjuaaJS bu sMouiatbta isié repnűiukcaioja mimi bb M tóbb — ank ezer — embert hódított meg már t* eenpán a w taxtak lakói luxul * (.<■ < fold berak * egrn eddigele nem kevesebb. mint tireabal millió példányban totag IfaMIttam A most megjelent tizennégy e-hk tüzet tarra Inra tag mintegy foMhouiai falazik a többit. V sió­ boa nem tndjnk. melyik pompás képen pihentessük meg nrtaiktt xum-e. mely a londoni ..Szent lJ** aaekMegy* hfaar tataija. a releaiexoi Marka, templom" gy-rnyoru rnmataaaca ep&tan. xs ..Alexaadnas kikotoa' . a „tlcytatom etastart palócán-. a .Japxai. kiotói uáxsxrks . ** UMgMmon a .Mexikx * txékesc© isAsoa ** vagy mely iken a mk kdsfll ? Ex a füzet is, mmt a többi, ndekre kahhe JS torért rendel kelő meg ál F<yetertéa kiadóhiratalábaa Btaameatea. maljr Mótartaket m elfogad az egész mtai IS tkaetrv 5 írt 60 krral. 8 füzetre 2 frt "*» torral. 4 ftattr 1 trt 40 torral. Az egész müböz díszes bekötési táblák készülték, I fried kaphat .k * ugyancsak a kiataóentalhan. A ..Sólyom radAaznó" caiáó jutaiomtoépet tatamik, kik a !•» ttoaétet megromdeiik. teljeseit díjtalan ni Koppáy tanárnak e gyMyórn festtuéaje ax ál meg nem ktohtabtant'betü. hnen ran szinnyomaibaa repr-xinkálra. minden szalonnak díszét képezheti. A képbra gyári áron megrendelhető keretek kaphatok, mnfyeket egyik efnsrangn hazai krretgyár állít dó. — Yaiöségw gyónydrrel vettük kextonkbe • népszerű discniii most h»h ldöli * tizemíjtódik füzetét, mely ép oly válto­ zaton «• stata képek sorozata, mint az elsők Santa Lmeta. Sípoivaak « regényes részét tnntatja be ax él­ té fénykép, tag a kó<stáció Itália derült egs alól egyzzerrs a zordan monakvábs m«t és a Petrortzky palota nagy szerű pompái * ban gy<rt>yórk *idbetsak Moat a vmtmdUssi harezűrsoi egyik remek festménye a rivolii ttkflMC majd Sevilla látképé következik, axatán tarka MTtal a kalknttzi kormány-zóaági palota, Sasiéit. India egyik legszentebb városa, a C.live ttrvst lalkntiában. egy sihta kéjcs»nak, a kariói ezitadella. Jesoi férfiak fényképe. JataabAI. a római kapivdinm. Arhmed szul­ tán zssésrtjn konstaatúiápslyban. I-a Uaayra Venezuelá­ ban. Gnanaisato Mexikóban, a Bnekiogárm palota trtaterme L>mdtmban és a PensyIrama Avenue Wastóngtonban. VaJóban ily kevés pénzért ily sokat és ilv remek kíritelot még sohasem nyújtottak a közönségnek a így sem roods, bogy már a magyar kiadásból is 15JU»» teljes példány, tehát majd egy negyed millió ftta elfogyott. Ez a tftzet la, tant a Ubbí, vidékre kMtas 35 torta rvsdeltoeta meg az Egyetértés ktadóbivnczUbaa Budapesten, mely Hóázetéseket is elfogad as egéaz máre lg fizatre 5 frt 6t» torral, 8 füzetre 1 frt *> krral; 4 ftaetro I írt 40 krral AM • mutatta rotaynkaek barátja ét tzereti a Jó rajzoltat, bntnoreaxket és költeményetat, valamta érdeklődik a divat változásai, ax orvosi én isnservtterjevztó -aaalaágns rzikkek iránt, ax rendelje meg a .Képes Családi Ijpok * ezimfi széprrodalta és taevotterjeeta képes heti lapot. E lapba fennállása éta folyton, már kóréi 18 éve. a legjobb és legnevesebb hók te kéltők írják müveiket, a .Képes (.aaládi I.a* prk egy évf fohrsma annyi olvasni valót tanaimat, hogy a kanta tal estéken más regény vagy lap teljesem fitl^nleges, A Családi Lapek * elödzrtési ára Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. október 20. •x4m Svrs d frt fél ávrs 3 írt Mgyedévrv l frt 5Ó kr. Mutatván! Mániákat ingyen * bénneutv * küld a .Képes ■ saládí lujtai * . * kiadóhivatal Budapest, V. kér. Va­ dász ntc» * 14. sa. saját házéban. Gazdászat Piaczi gabonaárak. IttÜŐ. október 21. Búza ... 5(>0 5 50 Kukoricza ... 450 Rozs ... 530 5 20 Bab ............... 640 •— 1 Árpa ... 6‘— 550 Lenese ... 5 50 A ut^nynr gaxdatisitvk tís erdütisxtek onoágus egyesii/ote október hó 3-án tartotta Zab ... •— •— Lednek ... 5’ — .— meg rendez bari válasiüninji ülését Bujanovics Széna............... 2 — Sándor elnöklete alatt Klnök indítványára a vá- i laaztmáay mindének előtt ji'gyxókönyri kifejezőit ad as egyesület védnökét Jót»ef föherczeg ur ő cs. és tar. fenségét ért szomorú csapás feletti hódolatteljes részvétének. Ezután helyeslé tudo­ másul veszi ügyvezető azon bejelentését, hogy boldogult László PSherezeg gyász-szertartásán az egyesület küldöttségileg képviselte magát, vala­ (Azérovatban köztöltékért a felelősség a beküldőt illeti.) mint helyeslő tudomásul veszi az elnökség előző intézkedését, melynek folytán József föherczeg ur Az „Ipolyvölgyi Hírlap" czimú újság 37-ik ö Feuségebez hódolatteljes részvétfeliratol intézett számában, mely számhoz csak ma véletlenségből Ez után ügyvezető felolvassa a múlt ülés jegyző­ jutottam „Egy ambicziós ember" czim alatt egy könyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetett. tárcza jelent meg, a melynek bősében, a helyi Bejelenti az újonnan belépett tagokat, u. m. Firka viszonyokkal ismerős ember édes atyámra ismer György, Kabos Miklós, Pallos Sylveszter és Nagy Alajos urakat kiknek belépését a választmány rá; a mit én nyilvánosságra hozni nem is áttallok. örömmel vette tudomásul, s felvételüket 1896. Mind igaz, a mit a tárcza mond; atyám mint évtől kezdődő kötelezettséggel elrendelte. Kilépé­ iparos tisztességes és becsületes munkával szerény süket bejelentették ketten, kik még hátralevő vagyont szerzett; az is igaz, hogy jelenleg több kötelezettségük után a tagok sorából töröltetni fognak. A segély- és neveltetési pótlék iránt be­ olyan fizetéssel nem járó tiszteletbeli állást tölt érkezett kérvéayek-elintézése azonban a jövő no­ be, melyre polgártársai bizalma emelte őt, főleg vemberi ülésre halasztatott, a midőn a választ­ pedig igaz, hogy igenis fögondnoka az ipolysági mány azon módozatokról és eszközökről is fog iskolának, el is végzi az ezzel járó kötelességeket tanácskozni, a melyek az egyesület fejlesztésének az illetékes emberek legnagyobb megelégedésére, előmozdítására szükségesnek mutatkoznak. csak a vele járó fizetést nem fogadta el. Ezt követóleg a 9 Mezőgazdasággal és er­ dészettel foglalkozók nyugdíjintézete11 igaz­ De hogy egy ilyen becsületben megőszült pol­ gatósága tartotta ülését. — Vagyonkimutatása 825 W kor. 90 fii., mely legnagyobb részt regale- gáremberen, ki mindég a tisztesség utján haladt, v altsági kötvényekbe van befektetve. Uj tagokul és önzés és hiúság nélkül, szerény tehetségéhez jelentkeztek Rbédey Lajos és Balls Kálmán, gróf képest hiven szolgálta a közügyét; hogy mondom Dessewfiy Aurél büd-szentmihályi uradalmának az ilyen emberen mi gúnyolni való van, azt nem tisztjei, kik az alapszabályokban előirt követel­ tudom, de azt hiszem, hogy az ilyen sületlen ményeknek megfelelvén, a tagok sorába felvétet­ gúny, egy szellemeskedni akaró embernek sze­ tek. Egyéb kisebb jelentőségű folyó ügyek elin­ tézése után elnök az ülést berekesztette. génységi bizonyítványa lehet csak, mert nem té­ Nyilatkozat. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vő.ős lóhere. A múlt héten észlelt és tndósilastinkban is felemlített visszamenő irányzat folytán fart és úgy a termelők, mint az exportezégek némileg feltűnő várakozó állása oly hely­ zetet teremtett, mely egyelőre élénkebb üzletre nem enged következtetni. Külföldről nehány ke­ reskedő járt itt nálunk az utóbbi időben, né­ mileg tájékozás, némileg vásárlás czéljából, de ez utóbbi szándékukat még eddig netn valósisitották rneg, mert oly minőségek, melyeket ki­ viteli czélra keresnek, az idei bő termés da­ czára eddig még nem kerültek piaczra. Luczema külföldről igen szép minőségben lesz ajánlva, de a jelenlegi üzlettelenséggel arányban nem álló inkább magas követelések folytán, forgalom nem fejlődhetett. Jegyzések nyers­ áruért 100 kilonkint Budapesten: vörös lóhere 35—50 frt, luezema 40—46 frt. telezem fel, hogy a revolver zsurnalisztika már ilyen kis városban mint Ipolyság, s ilyen fiatal újság szerkesztésében mint az „Ipolyvölgyi Hírlap" gyökeret vert volna. Igaz, hogy a tárczában sértés nincs, mert kü-., lönben találtam volna módot annak megtorlására, de igy is kijelentem, hogy édes apámmal min­ denkor közösséget vállalok és érte mint időssebb emberért, mind úgy ez ügyben is közösséget és tetteiért felelősséget vállalok. Az eljárás megítélését tehát a város közönsé­ gére bízom. Székes-Fehérvár, 1895. október hó 15-én. 256. 1—1. Engelhardt Dezső n&lTittin KoMuth-ulcxa I. Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. SIR-GYERTYÁK Icitt'inó minŐHé$5ben ós jt itflnyos rtron kaphatók: 1 csomagban 12, 16, 30 és 36 darab 1 csomag ára 36 kr. 1 » 24 darab 1 » » 40 » kivilágítására és diszitésére igen alkalmasak, Éjjeli mécs, sirok sokkal czélszerübbek és olcsóbbak mind az eddig olajjal avagy fagygyúval telt pohárkák. Kgő képesség 12 óráig tart. 1 csomagban van 10 darab mécs ára........................... 50 kr. Kitűnő szalón-petróleurn 1 liter ..................................... 18 • Kitűnő császár-olaj 1 liter................................................ 28 » Egyszersmind bátorkodom — cznkor-, kávé-, tlipa-, nini-, fűszer-, fes­ ték-, liínrt-, esemeRC-. bor- éa hüvelyes-véleményekből raktáramat a nagy­ érdemű közönségnek becses figyelmébe ajánlani. B-íjyartnal. 1895. évi október havában. Tisztelettel: “ 1-2 Hummer Mihály. �Nógrádi Lapok ésHonti Hiradó, 1895. október 20. 11 Hirdetmény. A balassa-gyurmati takarékpénztár igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a balassa-gyannati takarékpénztárnál zálogba tett, 8 1895. évi október hó i-ig lejárt 8 ezen időn túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezüst és egyéb értéktárgyak részint a folyó 1895. évi november hó 11-én délután 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen fognak eladatni, részint ez időn túl tőzsdeszerüleg beváltainak. Megjegyeztetik, hogy a folyó 1895. évi október hó 15-ig a meghosszabbítások árverési költség szedése nélkül eszközöltet­ nek, ezentúl azonban az árverés napjáig a kölcsönösszeg 2"(>-a fog árverési költség czimén szedetni. Az eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: 118. 218. 309. 223. 200. 244 3—5 IV. 167. 301. 333. 356. 398. V. 20. 41. 134. 137. 181. 200. 218. 249. 262. 29H. 314. 318. 352. 426. 453. VI. 3. 12. 14. 16. 17. 18. 22. 26. 29. 30. 31. 32. 41. 44. 52. 51. 55. 56. 57. 60. 66. 67. 70. 71. 72. 73. 74. 79. 86. 94. 96.109.114. 119. 120. 126. 128. 133. 138. 140. 148. 152. 155. 161. 163. 172. 175. 177. 187. 188. 189. 191. 198. 203. 204. 208. 209. 211. 216. 217. 219. 224. 225. 228. 230. 234. 237. 239. 240. 242. 243. 218. 252. 261. 265. 266. 268. 269. 273. 275. 280. 281. 287. 288. 292. 295. 304. 312. 313. 315. 317. 318. 328. 229. 334. 338. 344. 349. 350 352. 356 358. 362. 371. 372. 378. 380. 392. 393. 394 . 395. VII. 6. 28. 35. III. 41. 63. 65. 110. 119. 125. 127. 129. 131. 161. 168. 172 182. 192 193. 191 196. 199 203. 201. 203. 204. 206. 209 219. 220. 242/250. 270. 272. 287. 288. 291. 294. 298. 30 J. 307. 309. 311. 312 319. 320. 321. 322. 327 330. 332. 333 . 337. 356. 358. 378. s 1 drb. sz. abonyi takarékpénztári részvény. , , , , . B.-Gyannat, 1895. szeptember 26-áa B.-GYARMATI TAKARÉK PÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA. Mt' Állami, valamint vármegyei köiterhek kivetéséhez, beszedéséhez több vármegye jegytől kan által czélszerünek, könnyen kezelhetőnek talált Adókönyvecskék, nemkülönben miDdeonema községi és körjegyzői nyomtatványok sagy raktára. -Tfcc „BALASSA GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG * 1 (Ezelőtt: Kék László-féle nyomda. Alapíttatott 1855-ben.) ajánlja a n.-érd. Közönségnek a modern kor igényeinek minden tekintetben megfelelő, gyorsgépekkel ellátott, a legdi-vatosabb betű/~\ nemekkel, körzetekkel gazdagon fölszerelt V NYOMTA TV AN VÖK 1.^ 1 WlYl X X Y X ’^n,lnt: kBtctckre <®n®dő művek, tűzetek, hetenként vagy hámként megjelenő szépirodalmi, politikai és. vegyestartalmú közlönyök, röpiratok, üzleti kimu- y tatások, ár- és árujegyzékek, üzleti könyvek, számlák, táblázatok bármily nagy­ ságban, színes vagy fekete vonalzással, étlapok, körlevelek, falragaszok, me­ nyegzői és báli meghívók, gyászjelentések és részvétiratok, egyházi, katonai és törvénykezési nyomtatványok, üzleti levélpapír és borítékok, név- és üzleti jegyek, palaczk-czimkék stb., gyors, pontos, hibátlan és jutányos áron faló elkészítésére. A társaságot képviseli: DARYAI ÁRMIN, könyv- és papirkereskedö Balassa-Gyarmaton. Jó kalyhá a házban fódolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő posta-utezában, Radványi házánál CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily izlésii kályhákat és kandallókat a legkiválóbb sztnekés alakokban, avagy bármi más c szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takaréktllzhely-burkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz. Pence Ferencz, kályhásmester. <>oo i-i! Egy jó házból való fiú tanonczul felvétetik. �12 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. október 20. Alt Adolf vaskereskedése B.-Gyarmaton. ALT ADOLF vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuth-utcza), mindenkor kaphatók: gőzeséplőgépekhez való consistent elsőrendű Tovot-féle kenőcs, klgr. I. o. 48 kr., II. o. 35 kr *, III. o. 26 kr., továbbá ezen kenőcshöz czélszerüen, takarékossági szempontból is alkalmazható legújabb találmányi! légnyomá­ som az egyes csapágyon könnyen elhelyezhető kenő készülékek (Schmir- wasen) darabonként 4. sz. 2 írt 20 kr., 5. sz. 2 frt 80 krért, nemkülönben kátrányfedőlemezpapirok tekercsenként (15 méter) 3. számú 1 forint 60 krajezár, 4. számú 1 frt 80 krajczáijával. 17.7 5 — 26 $2-22 131. 4 » p a s ^ ia rk a M M s k a d lé a s á ^ ra . rendelhetők meg, ahol a társaság nyomtatványraktárát tartja DARVAI ÁRMIN, i frtért) továbbá s(állodatnla|donosok. MYOMATOTT A KIADÓIULAJDOMOS ^-GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉaZVENYTÁttóUL AT OYOR88AJTÓ1N. k ő s a y -v r- 0' Holstein Testvérek, 238 <—4 Pontos is gyors expeditióirt nevezett őzig jó hírneve kezeskedik ttaesenl arsssal fvMtvtik adoxálogolási jkönyvek (100 lv [200 drb.] Több évi tapasztalatainkra e téren támasz­ kodva, továbbra is kikéri Ok jóakaróink támoga­ tását és vagyunk minél számosabb látogatásért esdve kiváló tisztelettel legújabb m inta sxerinti adokönyvecskélt (100 drb. 2 frtért), ■gC* VWátí ■igrwáattufc rsVum H f«MKey gyár SfáMMaá. 'W fgf jk MMM vaH ás sntaM est* jóhirfl czigányzene. ” a KOSSCTH-utezábaa. Ajánlja dósán fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modem ízlést), különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint azalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús’választék olajnyoraatú fai üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik. nemkülönben mindennemű és mérető koporaók nagyválasztékú raktára. és a most leginkább szükséges azt. él azWija Hfanitára R-Gyarmat, ^^ndo™ ütl Ezen szálloda a lehető legjobb fekvéssel bír, gyönyörű kilátással a Dunára és a budai hegyekre, a vámház, vásárcsar­ nok, vám háztéri hid közvetlen közelében; hajó-, lóvasut- és omnibusz állomás a szálloda mellett. Valamennyi szállodai he­ lyiség villanyos világítással van ellátva. Fötörekvésönk lesz olcsó szobaárak és figyel­ mes kiszolgálás által t. vendégeinket minden irányban kielégíteni. — A szállodához tartozó kávéházban mérsékelt árak mellett a lehető leg­ jobb kiszolgálás előre is biztosítva van, minden hivatalos most elkészült SCHÖNFELD MIKSA, ZH-npuww/otn/oázrJnr/oA?, nemkülönben a Budapest, IY. kér., Yámhíi-kömt 2. sí., szeptember hó 21-én megnyitottuk. K örjegyző urai és köxségi olöljirósáéok fl& yeim ébö. szállodát és kilétet a ,Nádor‘ -hoz A réxncnytlrss&ág kiadásában megjelenó összes Tisztelettel alólirottak bátorkodunk a L-cz. kö­ zönség szives tudomására hozni, hogy a legna­ gyobb kényelemmel és legfényesebben berendezett és Szálloda- és kávébáz-megnyitás. nyomtatványok Alt Adolf vaskereskedése B.-Gyarmaton. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00971.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_10_20.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-10-20 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 42. szám (1895. október 20.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cbcab9a89d3e76ccd67d27dab7a4774c.jpg 9846a04771899f60d0f5f65ba219245e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9102db665cc86717720c2b07f091dc90.pdf 7eb95a7ded08e1b4e82ff8fa1bfba5a5 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. október 27. 43. szám. XXI1I. évfolyam. NÓGRÁDILAPOK és HONTIHIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. eléai * El£n ári Egí»x ítt* 5 frt. Fél írre 2 frt 60 kr. Vrgjti tm 1 frt 25 kr. XfyH e £xxx * XO kx 3c»As. * Elölhetni cenpin a kladiklvatalbM lehet B.-Oyamaton. A vármegyei szabadelvű pártnak október hó 16-án törtónt megalakulása alkalmából az országos szabadelvű párt elnökéhez br. Podmaniczky Frigyeshez, valamint br. Bánffy Dezső miniszterelnökhöz meleg hangú távira­ tok menesztettek. Br. Podmaniczky Frigyes a táviratot mind­ járt másnap, okL 17-én reggeli 8 óra 35 pereskor szintén távirati utón válaszolt 8 Szontagh Pálhoz, mint a vármegyei szabadelvű párt elnökéhez következő táviratot intézte: „A szabadelvű párt nevében köszönjük az értesítést, meg va­ gy unk győződve, hogy Nógrád­ vármegye mindenkor fennen fogja lobogtatni a szabadelvüségnek nekünk an/nyira szere­ tett zászlóját. PODMANICZKY. B.-Gyarmat, okt. 24. Nehány nap mnlva egy hónapja lesz, hogy az anyakönyvvezetői fontos intézmény életbe lépett,minden rázkpdtatás nélkül. És a nél­ kül, hogy akár testben, akár lélekben vala­ melyes kár esett volna. Hallottuk ugyan, hogy Árvamegye egyik falujából az anyakönyv­ vezetőt fanatikus emberek kikergették, — s TÁRCZA. Halottak napján. Halottak napja van ... I Kegyelet-adónkat Ne kénünk leróva! ezen az Ünnepen, Mélyben ök porladnak a caendea, Jó holtak; Zarindokhelytlnk ma a temető legyen. Benne mindnyájunknak ismerős egy-egy hant;^ Itt egy bú barátunk, ott meg a jó rokon. A kikre sötét sir éje bora) alant: Azoknak világot gyújtsunk ma tlrjokon. Túléli halálát, kinek sírja mellé A kegyelet híven könyét ontani Jár. Kedvesünk emléke élő mindörökké, Szemeink előtt öt rég sir takarja bár. Legyen hideg köbe a neve bevésve; Enyészazen a porban balottnnk nem lehet: Kinek sírján ott ég: olthatlan fény mécse; Ott vlrraszt felett örök láng: szeretet! Mihalik Jánot. Florencz. (Irtai Hamzély- MAJLÁTH Etelka.) Florencz ... olaszul Firenze, összpontosítja magában, éppen úgy mint Velonczo, Hóma és Nápoly, a természet bűbáját, az emberi ész- és erűvel. Akármilyen hidegszivű, mogorva s min­ den szépet gyűlölő ember, megismeri a Firen­ zében összehalmozott mflérték- és kincset, le- Eliftzstásl pénzek, redamátiók éa hirdetések a kiadó­ hivatalhoz Intézendök. A lap szellemi részére s a Nyílt-térre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. hogy valahol Trencsénvármegyében egy hir­ detési táblát elloptak. Tudjuk azt is, hogy egy-két hegjmegi pap hatalmasan agitált az intézmény ellen; de azért az Isten őrködik az anyakönyvvezetők felett is s még csak a hajuk szála sem fog njeggörbülni. Ma már napirendre tértünk és majdnem egy hónapi tapasztalás után azt mondhatjuk, hogy a törvény bevált. Álig van anyakönyvezett, kinek ne lett Hirdetések inxxbiJy xxerint ixiroíttitnik — Nagyobb éa tőbbazőr hirdetések jnUayoeaa exxköxöl Cetnek. Bélyeg minden egyet beigutásnúl külön 80 kr. Nyllttér petit tora: 20 kr. volna alkalma egy újszülöttet, halottat vagy házasságra jelentkezőt bejegyezni. És daczára a kezdet * nehézségeinek Nógrádvármegyében teljes Rendben megy minden, baj vagy panasz még |#hol sem történt, mi részint az anyakönyvveáettk, részben pedig a közönség érdeme. Az anyakönyv vezetők ugyanis át lévén batv| hivatásuk fontossá­ gának és komolyságának érzetétől, gondos figyelemmel végzik az anyakönyvvezetést ; a nép pedig megértvén azt, hogy az uj intéz­ mény koránt se veszélyezteti se erkölcsi, se vallási állapotát, miként azt némely részről elhitetni szeretnék vaty, -nyugodtan fogadja annak életbeléptetését s készségesen meg­ felel a törvény követelményeinek. Tekintve pedig azt, hogy az anyakönyvvezetés igen szigorú és gondos ellenőrzés és felülvizsgá­ lat alatt áll, annyira, hogy bármely véletlen vagy szándékos hiba nagyon gyorsan kiiga­ zítható, valószinüleg kárba fognak veszni azok a jövendölések, hogy majd a jövőben fognak a .-Jók mutatkozni, melyek most már majdnem egyedüli, bár nagyon ártatlan fegy­ verei azoknak, kik az uj intézménybe bele­ nyugodni nem tudnak. Nagyobb városokban, mint B.-Gyarmat, Losoncz, S.-Tarján is kétségkívül hiba az, hogy az anyakönyvezett közegek száma cse­ kély, ezekben 2 helyett bátran 4 is lehetne, baj az is, hogy az anyakönyvvezetést más módon is nagyobb munkával terhelt községi hivatalnokokra bízták; mert az anyakönyvekbe való bevezetéssel járó munka, főkép ameddig az anyakönyvvezetők nagyobb gyakorlatot bem szereznek, aránylag sok időt vesz igénybe. Tekintettel azonban arra, hogy az anyakönyv­ vezetés megalapított s alkalmazásba vett módja igen czélszerü, annak egyszerűsítése kárára lenne az anyakönyvek teljes hitelének, s annak is, hogy az anyakönyvek a bejegyzet­ tek minden képzelhető viszonyairól, melyek­ ből jogok származhatnak, bőséges és kifogás­ talan tájékozást és fontos adatokat nyújtsa­ nak. Nem volna helyes az anyakönyvreMtést kényelmesebbé tenni, hanem inkább az anya­ könyvvezetőket kell szaporítani. Igaz, hogy ez az állam kiadásait szaporítja; de egy czél­ szerü, sőt nélkülözhetlen .intézményt költség­ kímélésből elhagyni, vagy annak teljes sike­ rét és- használhatóságát koczkiztatni nem szabad. Abban a reményben élünk, hogy az ész­ lelt bajokon mihamarabb ily módon is fog betetlen, hogy mindezek láttára és csupán pu­ ritán megszemlélése után, ne támadjon sziveés lelkében egy olyan érzelem, mely hasonlít a csodálathoz s megtanuljuk az embereket osztályozni, értékük szerint. Ilyen Firenze! Kibékíti a meghasonlottakat sorsukkal... ki sohasem szeretett... megtanul szeretni s a ki nem becsülte meg embertársait, egyszerre belátja: hogy vannak oly emberek, kinek bölcsőjüket a Géniuszok ringatták. Benn az Árno-folyó mindkét oldalán, a szá­ mos műkincscsel telt paloták s körülötte egy üde, zöld hullámos természet; minden oly egy­ szerű, oly otthonos. Nincs pálma-, sem narancs­ liget, a bűvös Riviéra ezt mind magának tar­ totta meg, de a sötét-zöld dombok s a messze Appeninnek, kedvessé teszik e vidéket. A szé­ les völgyben az Arno hömpölyög tova, mint egy ezüst pikkelyű gyik, kanyarogva minden irányban, képezve berkek- és ligeteket. Firenze! A Medici-család fészke ... mesélj, regélj ... az elmúlt időkről! Sok küzdelem és harcz folyt le évszázado­ kon keresztül, sok rossz, gonosz, de olykor szép vonású, nemes cselekedet is van felje­ gyezve Firenze statisztikai adataiba; — sokat tudnának beszélni a város veteran épületei ... a Palazzo Signorie s a vén Ponte Vecchio. Firenze 170,000 lakossal bir s az olaszoktól «de belle Firenzének * neveztetik. Lakásunk a «Hötel Bonciani , * via Panzani volt s első pillanattól otthonosan éreztük ma­ gunkat. 1864—1870-ig fővárosa volt az olasz biro­ dalomnak s ebben az időben épültek legszebb palotái, melyek anyagát a közel eső kőbányák, az úgynevezett Pietra Serena, Fiesole és Monte Ripoldi adják. A Mediciek idejéből sok stylszerü ódon pa­ lota maradt fel a legjobb karban. Az oldal­ falakon vas karikák hirdetik az elmúlt idők dicsőségét, mikor még ott diszlettek a családi ősi czimeres zászlók. Az városrész a Cascinak felé vonul s a Porta-San-Gállón kívül, észak-keleti irányban húzódik tovább. Különö­ sen kedves látványt nyújtanak a szebbnél szebb nyaralók, melyek a Viale dei Colli alatt épül­ tek, elszórva árnyas ligetek és kertek között s a ki erre járt, annak emlékében marad. Ki ne tekintene teljes csodálattal a páratlan szépségű Domra, a remek Santa Maria del Fiore, mely a Péter-templom s a milánói Dóm után, legnagyobb az egész világon! Kívülről igen impozáns és fényes, mig belseje egy óriás teremre emlékeztet, melyet az oszlopzat há­ rom részre oszt fel s melyet fenn, egy, a consolokon nyugvó galleria diszit Mellette a 84 mtr. magas Campanile, egyike Olaszhon leg­ szebb tornyainak. Atellenben a Dóm homlok­ zatával áll a Battistero, hasonló a pisaihoz, szintén köralakkal, de sokkal díszesebb. Leg­ nagyobb nevezetességei a régi érczkapuk, me­ lyeken a bibliából mentett történeti episode-ok, többnyire keresztelő Szent János életéből s néhány költőiesen létrehozott allegória, az erény, hősiesség, szabadság és rabszolgaságról szóló reliefek. A fő-ajtón ábrázolják Sába királynőt Salamon elölt, Dávid és Goliátb harczát, Mózest Sina hegyén, Josua utazását Jerichoba s több érdekes bibliai jelenetet, me­ lyekről azt mondá Michel Angeló, hogy ezek oly művészileg vannak készítve, hogy méltó �2 a kunwtay. aki, miül tudjuk, a lag * Mfjobb ftgjakmmal kíséri ax országnak • aj * • betilt in.éxményót A b.-gyannati járási szabadéira párt Vaunay Ignácx elnöklete mellett f. évi október 22-én tartott Illésen megala­ kult a a pártgyülés határozatait magáévá tévén, a további teendők tekintetében határozott. A járási pártgytliés kiváló súlyt fektetett azon kijelentésére, hogy szervez­ kedése csupán elvi alapon történt s óvást emelt aa ellen, mintha e szervezkedés sze­ mélyes érdekek istápolásával lenne kap­ csolatos. Ilyesmi ki van zárva * teljesen s ha lehet erről ásó, as csakis as ellenpárt terhére esik, mert az általa kibocsátott körözvény nyíltan és kifejezetten ily állás­ pontot foglal el. Ez az állítás bizonyításra nem is szorul, mert olvassa el bárki az ellenpárt körűzvényét, annak tartalma olv nyílt és határozott, hogy mindenki nekünk fog igazat adni. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Nyugdijintézeti bizottság jelentése. bizottság tagjait, a tárgysorozat és a segé­ 6. Átiratok, levelezések: Kolosvár sz. kir. déi mi magán-pénztá" 1896. évi költség­ város átirata a Vágó Pál-félemillennáris disztnevetésének közlése mellett meghívni. net létesítése tárgyában. — Torontálvármegye Egyben értesítem az állandó választ­ alispánjának levele belügyminister 66348. sz. mány tisztelt tagjait, hogy a közgyűlési rendeletének megváltoztatása Iránt, a csendőr­ tárgyak f. évi noveml>er hó 4-ik nap­ ségi költségeknek visszakisért cseléd után — jának. délelőtti 9 órájával kezdődő állandó az állami javadalmazás terhére átvállalása választmányi ülésen fognak előkészítő ta- iránt — A rozsnyó-egyházmegyei rk. tanító­ egyesület köszönő levele. nácskozmány tárgyává tétetni. 7. Kérvényeké A kis-terenne—szécsényi helyi Kelt B.-üyarmaton, 1895. évi október érdekű vasút engedélyeseinek kérvénye törzs­ részvények jegyzése iránt Málnapataka és vidéke hó 24. Rudnay Béla, főispán. Tárgysorozat 1. Alispáni időközi jelentés. 2. József cs. és kir. főherczeg 6 Fenségének köszönő levele. 3. Miniszteri leiratok: Belügyminister leirata a megejtendő tisztujitás, — a központi választ­ mány megalakítása, a kaposvári siketnéma-inlzetnek segélyezése s kereskedelmi minister le­ irata a málnapatakai állami iskola telkének kisajátítása tárgyában. 4. Alispáni előterjesztések: Az útalap ter­ hére felveendő nagy vasúti kölcsön s a házi pénztár terhére biztositandó beruházási köl­ csön felvétele, — a közkórház építéséhez szük­ séges tégla- és kőanyag szállítása iránt kö­ A fővárosi testes politikai lapok szerint tött szerződések jóváhagyása, — a nyomdai a belügyminiszter Scitorszky JÚHO8 szükségletek szerződésszerű biztosítása, — a alispán és Tihanyi Ferenc főjegyző ellen központi főszolgabírói hivatal kibővítése és ujrafedése, úgy az első czélra igénybe veendő főa fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot el­ rendelte és a virilis bizottsági tagokról ősz- számvevői lakás kártalanitása iránt, — Tildy László alispáni igtatónak rendkívüli segélyben sseálUtott névjegyzéket megsemmisítette. Ezen részesítése, — az igazságügyi kincstárnak el­ intézkedést Holló Lajos képviselő interpella- adott istálló-épület átadásának elhalasztása, — tiójára alapított vizsgálat idézte elő. Azon az Otthon-alap javára vásárolt telek vételárának lörexxtslés, mintha a belügyminiszter az kamatelszámolása, — a vármegye házi és gyám­ alispán járását mindenben helyesnek is­ pénztárában kezelt pénzeknek elhelyezése, — községi és körjegyzői lakok építésére vonatkozó merné el, eklatáns cáfolatot nyert ezút­ községi határozatok jóváhagyására vonatkozó tal is. felhatalmazás, — a kir. építészeti hivatal sze­ mélyzetének kiegészítése^ — szalmafedelek en­ gedélyezése tárgyában. 39911895. 5. Különféle előterjesztések: A bíráló vá­ lasztmány jelentése az 1896. évre érvényes leg­ Nógrádvármegye főispánjától. több adót fizetők névjegyzéke tárgyában s ezzel A törvény hatósági bizottság novemberi kapcsolatban az ez év végével kilépő bizottsági helyének betöltése iránti intézkedés. rendes közgyűlésének határnapját f. évi tagok Arvaszék véleményesjelentése Piry János volt november hó 5-ik napjának délelőtti 10 árvaszéki ülnök támasztott igénye tárgyában. órájára, a vármegye székhazába kitűzvén, Arvaszék elnökének előterjesztése az évrőlvan szerencsém -erre a törvényhatósági évre engedélyezett napidijasok tárgyában. helyük egyedül a paradicsom kapuján lenne. — A via Calzajuoli a Piazza della Signoria-ra veaet, mely az egykori köztársaság fonimja volt s mai napság is meglepő büszkén áll ott a Palazzo Vecchio, a Medi< *i-család palotaja, a 94 mtr magas toronynyal. A bemenet arány­ in szűk és a vestibule kevéssé imponál, ép­ pen úgy az udvar, melynek egyetlen dísze, a porpfyrból készült szökőkút, melyen egy félig harezoió, félig játszó fiacska bronzból, térdel. Az első emeleten van a tanács-terem s egy időben itt gyűlt egybe az olasz parlament; a falakat mesés értékű gobelinek takarják. A má­ sodik emelet néhány termében, régi freskók vannak, Dante szobra és ritka zászló-gyűjte­ mény. E téren áll Cosimo nagyherezeg lovasszobn, kissé tovább a szép Neptun-knt, szá­ * nra tengeri szörny, triton, nymphák és Satyrokkai díszítve. De legkedvesebb látványt nyújt mindenek fölött a Loggia dei Lanzi, egy nyi­ tott coridorszerő, hosszas Galleria, honnan a régi BigDoriák, azaz a város tanács- és tör­ vény-alkotó nagyjai nézték a nyilvános pará­ dékat. A homlokzat három merész szabású, óriási árkádból áll, melyek azután oszlopaik­ kal vannak díszítve Az Archivtraid egy console-párkánynyal van koronázva, míg benn a falakon medaillon-szerdleg vannak a reliefek elhelyezve Több szobor van bronzból az árkádok alatt, művészileg csoportosítva, legjobban emlékezem Judith és Holofernes s Perseus érezszohraira. Jobbra, ax Arno felé, egy óriási Renniseancestyfben épfiit palota vonzza magára a figyel­ met, lenn nyitott gallérjával, hol Toscana nagy embereinek szobrai állanak ... ez a Palazzo 1895. október 27.' Vegli Uffizi. Benn 126 lépcsőn felhaladya, egy széles és rengeteg hosszú coridorba lépünk, melyet egy kisebb vestibule előz meg, hol bronzból egy antik ló, vadkan és két kutya állanak őrt Ebből nyílik azután számtalan coridor és terem, felosztva Sculpturák, rézmet­ szetek, szobrok, táj-, genre-, arczkép és a föld összes művészete remekeivel. Egy igazi művész a menynyországban képzeli itt magát, szive ... lelke ... egyaránt eltelhet boldogsággal, tehet­ sége, ábrándja itt visszhangra talál, szelleme röpkedhet minden irányban, érzéke kifejlődhet szabadon, önkényt, mert itt a Géniuszok hazá­ jában vagyunk ... az ő szellemük uralkodik e falak között, s alkotásaik bűvösen tekintenek le reánk! Rafael, Sebastiano del Piombo, Tizian, MichelAngelo, Correggio, Fra Bartolomeus, Andrea del Sarto, Bazzi, Lionardo de Vinci, Fra AnIjelico da Fiesole, Lorenzo Lotto, Giovanni I Jellini, Raffael Meugs, Sacoppo Sansovino, Paolo Veronese, Palma Vecchio, Tintoretto, Filippo Lippi, Van Dyek, Jan Steen, Hans Holbein, Dürrer, Rubens, Lukas Cranach, Claude Lorrain, mindmegannyi halhatatlan emléket hagy­ tak a világnak. (Vise követkeiik.) A zágrábi komédia. DUMnjf a uebrikhad Magyaromig elten; Nem tetteik neki, hogyö ,pars annexa * k; * c« Már pedig ai agy van; elöbbvaló aa ár; S etak aaután jönnek hátrább aa agarak. Xem a derék őtl horvát-népet értem, A ki u oly gálád eelneket megveti, lakosságainak kérvénye a zelene—málnapatakai vie. útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba felvétele iránt — Szklabonyai tQzkárosultak segély- és kölcsön iránti kérvénye. — A torontálmegyei jegyzői szaktanfolyam igazgatóságá­ nak kérvénye anyagi támogatás iránt. j 8. Községi ügyek: A czeredi körjegyzői lak építése. — A Szirákon felállítandó állami elemi iskola javadalmazása. — Nemti község * Halom >-i föld- és legelő-bérlete. — Losoncz r. t. város szabályrendelete az uj színház köz­ biztonsági és tüzrendőri szabályai tárgyában; 9. Fellebbezett ügyek: Csécse község jegyző­ jének fellebbezése a jegyzői föld használata tárgyában. — Pólyák Károly útfelügyelő fellebbe­ zése a terhére hozott határozat megváltozta­ tása iránt 10. A segedelmi magánpénztár 1896. évi elő­ irányzata. 11. Községi pótköltségvetések. Törvényhatósági és járási mezőgazdasági bi­ zottságok megalakítása. A b.-gyarmat-járási szegényügyi bizottság társelnöki állásának betöltése. 12. Végre mindazon ügyek és önálló indít­ ványok, melyek a közgyűlést megelőzőleg 24 órával beérkezvén, az alispáni irodában köz­ szemlére kilétettek. A házassági jogról szóló, az 1894. évi XXXI-lk t.-cz. rövid ismertetése. (Folytatás) De még ezen okok valamelyikének fenforgása esetén sem mindig bontható fel az, mert például aki házastársának vétkes cselekményébe bele­ egyezett, vagy abban részes is volt, a házasság felbontását nem kérheti. — Ezenkívül a kere­ setet a 76., 78. és 79. és 80-ik §-ok esetében attól a naptól számított hat hó alatt lehet megindítani csak, amelyen a vétkes cselekmény De az antlánbörbe bujt tacikó-aereget, Melynek mozdulatit titkot kéz vezeti. Ezt a titkos kezet kell levágni töblll; Ott rejtőzik az a zágrábi cellákban; Aztán becsukni a hires alma materi, Míg jobb erkülcoöket nem ápol magában.' P. I. Két Kray Jakab. TárUMtl elteuálés VnAUS MÓRTÓL (Vége-) A szomorú események alatt Mariska egészsége megrendült, mi nem csoda, elment az, kit ő oly nagyon szeretett, azon percztől fogva többnyire ágyban fekvő beteg volt, beteg ágyától gyermekei nem távozlak. Nagybátyjuk Pali is többnyire velük volt, Mariskának Palinak e figyelme jól esett. Egy­ szer mintha megerősödött volna, ágyában felemelkedett, Roxert szólitá magához, elsoványodott kezével megkapta testvére kezét, azt szo­ rosan tartva, szakadozottan szólt: — Az igaz, te Pali mindig igaz testvérem voltál, nagy részed van abban, hogy oly sok boldog napjaim voltak, jóságodért áldjon meg az Isten, ha Jakab után el fogok menni, — mert tudom, hogy nem sokára követem őt, hisz’ álmomban mindig itt ül lábaimnál, látom a véres nyakát, szegény, hogy titkolja, hogy ta­ kargatja előttem, mert tudja, hogy az nekem nagy fájdalmat okoz, de hiába takargatja, mert piros vére átszivárog a kendőn, mondom, itt áll a lábamnát^simogal, biztat és bátorít, ne �1895. október 27. N6grádi Lapok és Honti Hiradó. n házasság felbontását kivánó házustúrs tudo­ mására jutott; később nem. A felbontó, vagyis az elválasztást kimondó iléletbenaza házasfél, akinek hibájából a házasság felbontatott, «vétkesnek » nyilvánitlatik. (Ha mindketten szolgáltattak okot, a másik fél ké­ relme folytán mindkettő vétkesnek mondható ki) Ennek aztán az a következése, hogy ha pél­ dául a felbontás házasságlörés okából történt, a vétkesnek nyilvánított nem léphet házasságra azzal, akivel a házasságtörést elkövette. Ezenkívül a vétkesnek nyilvánított házastárs­ tól a másik házaslárs mindazon ajándékokat visszakövetelheti, a melyeket az a házasság fennállása alatt, vagy a házasság megkötése reményében azt megelőzőleg is kapott. A nem vétkes nőt vétkesnek nyilvánított férje vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően eltartani köteles, amennyiben ily tartásra a nő­ nek jövedelme elégtelen. A vétkesnek nyilvání­ tott nő férje nevét nem viselheti tovább, — a nem vétkes nő azonban férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezen aka­ ratát a válóperben kijelentette. A végleges elválasztást rendszerint az ágytól és asztaltól való különélés előzi meg, amely a házasfelek bármelyikének kérelmére elrende­ lendő. A különélés tartama hat hónaptól egy évig terjedhet s ha ezen idő alatt a házasfelek ki nem béküllek, az esetben mondatik ki a vég­ leges elválasztás, a házasság felbontása. A különéléstől különbözik az ágytól és asz­ taltól való elválasztás. Amannak helye van a felbontás iránt indított per folyama alatt, — emez önálló fogalom, amennyiben a házasfe­ lek egyike jogosítva van a házasság felbontá­ sára szolgáló okok valamelyikének fenforgása esetén a felbontás helyett csupán ágytól és asztaltól való elválasztást kérni. Ezen elválasz­ tásnak a vagyoni kérdésekre ugyanazon hatálya van, mint a felbontásnak, csupán együtt élni nem kötelesek; csakhogy az ágytól és asztal­ tól elválasztott házasfelek a házassági életkö­ zösséget bármikor visszaállíthatják. Ha ezen elválasztás már 2 évig tartott, bár­ melyik házasfél kérheti, hogy az ágytól és asz­ taltól elválasztó Ítélet véglegesen elválasztó, felbontó Ítéletté változtassék át. • Felbontani * természetesen csak érvényesen • megkötött * házasságot lehet. Van — illetve lehet — azonban olyan, csak látszólag érvé­ nyesen megkötött házasság is, amely eredeti­ leg semmis, olyan, mintha meg sem kötötték volna, miután tényleg nem is köttetett meg. így önmagában véve semmis a házasság, ha az nem a törvényben előirt szabályoknak megfelclőleg köttetett meg (pl. habár polgári tisztvi­ selő előtt, de nem annak saját kerületében köt­ tetett meg; vagy a tanuk hiányoztak, vagy a házasulok nem együttes jelenlétükben nyilvánitollúk ki bázasságkötési akaratukat a pol­ gári tisztviselő előtt slb. Az ilyen házasságot a bíróság semmisnek nyilvánítja, ha ezt a házasfelek valamelyike, vagy a királyi ügyész, vagy bármely más harmadik személy, aki kimulatja, hogy a házasság sem­ missé nyilvánításától valamely jogi érdeke függ, semmiségi keresetben kérelmezi. Ezenkívül mint érvénytelen, egy éven belül megtámadható a házasság, ha alapos kényszer, vagy tévedés forog fenn stb. Ha a házasság érvénytelennek mondatik ki, úgy tekintetik, mintha meg sem köttetett volna. Igen érdekes kérdés végül a házassági tör­ vénynél, hogy milyen tekintet alá esnek ezután (illetve október 1-seje után) a már megkötött fennálló házasságok? Ide vonatkozólag a törvény kimondja, hogy az októker 1-seje előtt kötött házasságok érvé­ nyessége a korábbi jogszabályok szerint itélendők meg. Vagyis az addig érvényesen lét­ rejött házasságok továbbra is érvényesek, — ami nagyon természetes is. A felbontás azonban október 1-seje után az eddig kötött házasságoknál is csak az uj tör­ vényben foglalt bontó okok valamelyikének fenforgása esetén és alapján eszközölhető, ami szintén nagyon természetes. Ezekben ismertettük főbb vonásokban a kö­ telező polgári házasságról szóló törvényt és a reá vonatkozó kormányrendeleteket. Hátra vannak még a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvekről szóló törvények és rendeletek, melyekkel jövő számunkban foglalkozunk. félj Mariskám, nem sokára velem léssz, és én nem is félek tőle, úgy szeretnék az ágyamból kiugrani, őt össze-vissza csókolni, de lehetetlen, testem olyan, mintha ólomból lenne, én egészen lehetetlen vagyok; óh Palikám, ha már nem leszek, szeresd gyermekeimet, tudod, szövetsé­ gesem vol . . . vol ... a szót már nem tudta kimondani, párnái közé visszahanyatlott; a fér­ jének igaza volt,.hogy nem sokára követni fogja őtet, egy mély lélegzés. Jakab!... Jakab!.,., megyek .; . ez volt utolsó szava, megszűnt lenni. Ott sírtak a íiúk Roxerrel, csendesen elnyugvó anyjánál, halála után is oly szép volt ő, inig beteg volt, az arczán a fájdalmak nyomai lát­ hatók voltak, most azok is elsimultak, a kedves ajkakon boldog mosoly ült, mintha az élőkhöz szólana <apátokat utóíérlem már, kit mindenek felett szerettem. * Egész Kézsmárk polgársága ott volt a teme­ tésen, mindenki sirt, midőn a pap prédikácziójában nemes tulajdonait elsorolta, midőn fiaitól, rokonaitól, az összes városi polgároktól elbúcsúztatla, elmondotta, hogy az elhunyt Kézsmárknak kiváló angyala volt, mily boldog lehet, hogy a város szabadságáért elvérzett férjét követheti, a polgárság a pappal zokogásban tört ki, egész szívfájdalommal kisérte ki a temetőbe. Olt nyug­ szik ő a kedves halottja melleit, a fiúknak van egy szomorú helyük, hová elzarándokolhatnak, s hol lélekből elzokoghatnak. A temetés után szomorú volt a ház, a két fiú a nagybátyjával tanácskozott, mit levők le­ gyenek ; Jakab határozottan kimondó, hogy ő itt nein maradhat, megy a világba, — te maradj itt, én vissza fogok jönni, öcsénk is visszajön s akkor tanácskozunk a jövőről. Jakab még egyszer kiment az uj sírhoz, le­ borult a felhanlolt sírra, s keservesen sirl, fáj­ dalmas volt e búcsúzás, a szeretet könyei hulltak a sírra, a sírról felemelkedve, mintegy megerősödött, gyalog indult neki a világnak. Igazán világnak ment, hetekig vándorolt czél nélkül, ment, ment, mintha egy titkos kéz ve­ zetné, igy ért el Pozsonyba, de ott sem volt maradása, Pécsnek indult. Hetek múltak, mire Bécsbe érkezeit, az akkori Bécs még nem volt oly terjedelmes, a mostani külvárosok akkor még egyes apró községek voltak, az épületek közönséges viskókból állot­ tak, maga a belváros erős fallal volt védve, a városon kívül több csapszék volt, e csapszékek között barangolt Kray Jakab, a császári palota kapujától, nem messze, szintén volt egy csap­ szék, az előtt meg is állott, önmagába tanako­ dott, bemenjen-e vagy se, és midőn már a csap­ székbe be akart lépni, mintha valami idegen kéz rántotta volna vissza, kilépett s helyette az átclleni csapszékbe ment be, gondolva, hogy talán ott fog pihenni. A csapszékbe belépve, ott több katonatiszt sörözött, megjelenését figyelembe sem vették, egy magános asztalnál foglalt helyet, kevés ételt és sört hozatott, a hosszú vándorlás után jól esett megpihennie, mert bizony sokat kelleti nélkülöznie, sok helyen még pénzért sem kapott ételt. A tisztek úgy látszik, már többet öntöttek a garatra, mert igen beszédesek voltak ; mindenik elmesélte egyes katonai hravourjait, a bravourok többnyire Magyarországon hajtatlak végre. Volt a tisztek között egy ritka fekete bajszú fiatal kapitány, ő is mesélt Magyarországról. 3 ság haladéktalanul tartozik erről az elsőfokú tiatóságot értesíteni, ki is a vármegyei állator­ vost a betegség megvizsgálása, megállapítása s a gyógykezelés és óvrendszabályok iránti szakjavaslattétel végett, a helyszínére kiküldeni, a község összes baromfi-állományát zár alá he­ lyezni és gondoskodni arról, hogy sem élő, sem levágott, de tisztátlan állapotban levő baromfiak más községekbe, vásárokra, vagy piaczokra ne vitethessenek mindaddig, a míg a zár fel nem oldatik. 3. §. A járvány megszűntnek akkor tekint­ hető s a zár akkor oldható fel, ha az utolsó elhullás, illetve * betegedé után már 8 nap el­ telt A zár feloldását megelőzőleg minden fer­ tőzött udvar, ól és ketrecz kitisztítandó és fertőtlenitendő. Az elhullott baromfiak hullái és az ürülékek pedig legalább fél méter mélyen elásandóL Az elhullott baromfiak a trágyadombra, ud­ varra, vagy bárhová való kivetése tehát szigo­ rúan tilos. 4. §. A szabályrendelet be nem tartása ki­ hágást képez és az 1879. évi XL. L-cz. 16. §-a alapján 15 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajtbatlanság esetén 2 napig terjedhető elzá­ rással büntethető. 5. §. A befolyt pénzbüntetések a vármegyei állattenyésztési alap javára fordítandók. A kihágások elbírálása és a pénzbüntetések elszámolása körül a rendőri kihágásokra fenn­ álló eljárási szabályok követendők. Kelt B.-Gyarmaton, Nógrád vármegye törvény­ hatósági bizottságának 1895. évi Szent Mihály hava 26-ik napján tartott rendes közgyűlésé­ ből. (Vége következik) Losonczi hirek. Losonci, 1895. okt 25. Vármegyei szabályrendelet a barom­ Tegnap egy hete városi közönségünk számos tagja járt a nap reggelén Kubinyi-térünköa, látni fiak fertőző betegségei ellen való óhajtva B.-Gyarmat püspöke fi méltóságát Balták Frigyest, a kinek a hir szerint ez idötájt erre védekezésről. •t kellett vonulnia a málnapataki templomszentelés 1. §. Minden gazda köteles, ha udvarában ünnepére irányzott útjában. De hasztalan volt a 2—3 nap alatt több baromfi betegedett meg, várakozás, mert a galsa-pinczi völgyön kitértek a vagy hullott el, ezt a község elöljáróságának e miatt történt, hogy a kálnói üdvözlő-küldöttség is, a mely fit az országúton várta, kénytelen volt azonnal bejenteni. Az elöljáróság a betegedések vagy elhullások haza térni, a hol fi Méltósága egészen meglepte okát megállapítva, fertőző betegség esetén a a papiak előtt az országút felöl jelzést váré kö­ zönséget Ám csakhamar jóvá lett téve minden baromfi-állományt zár alá helyezi. 2. §. Ha valamely községnek különböző ré­ fi Méltóságának leereszkedő szívélyessége által. Egy órányi idözés után a kiséret a kálnöiakkal szeiben és több egymástól távol fekvő udvará­ megnövekedve, haladt Poltár felé, a hol az or­ ban lép fel ugyanazon időben fertőző beteg­ ség, az járványnak tekintendő és az előljáró- szágúinál várakozó s üdvözlő küldöttség szives — Hej! brúderek, az semmi a mit ti itt be­ széltek, én is voltam Magyarországban, mint gyors futár mentem oda, egy amnesztiáié le­ velet vittem Heiszlerhez, útközben Rozsnyón találkoztam egy lumppal, hogy is hívják csak! mert német nevű volt ... jaj! emlékszem már a gazember .nevére, Scholcz vagy Schulcznak hitták, miután nagyon fáradt voltam, a nekem kínált borból többet ittam mint kellett volna, a bestia lerészegitett és az amnesztiával el­ késtem, Kézsmárkra csak akkor érkeztem Heiszler ő Excellentií^jához, mikor az már három rebel­ lisnek fejét levétette. Jakab e beszédre igen figyelmes lön, szintén felemelkedve hallgatta a további beszélgetést — No! és nem volt érte bajod ? — Hát volt annyi eszem, hogy Heiszlernek az elkésés valódi okát nem mondottam meg, de különben is egy faluban meg kellett hálnom, mi még a gyors futárnak is meg van engedve, ott hajnalban felébredtem, már akkor egész józan voltam, eszembe jutott a szent kötelesség, vágtatva mentem Kézsmárk felé, csupa hab volt a lovam, oda érve fehér kendőt lobogtat­ tam, de bizony elkéstem egy kicsit, mert Heisz­ ler már hármat lenyakaztatott, a többi rab azon­ ban megszabadult, megszabadulásukat az én gyorsaságomnak köszönhetik. — No és nem teszel magadnak szemrehányást, hogy három ember a te hanyagságod végett lenyakaztatott, ezt kérdé egy öregebb tiszt — Miért tennék magamnak szemrehányást, hisz' rebellisek voltak, megérdemlették a halált E beszédre a fiatal ember felemelkedett, a tisztek asztalához lépett, a már egyszer meg­ szólalt öregebb tiszthez intézte szavait; �4 kérdőre folytan egv Anu időre* ettöllárere «iatea benőit, aregtekiatawre a jó rendben levő kőuégnek e» egyháznak. lnnél Uhomkára ntt u uü terr, a bőm délbe drkeive, a Respere * Sicbla János üdvőite egyházképe elén. Oly nagy lelki őröm töltötte u uhorszk<u hiteket, hogy a pús*k 5 w öeai tudott elIentálKoi annak, mbterint a közönséggel a templomba menve, azokhoz ott a steal oltár előtt kénedet ne ta/teon. Másnap remi 9 érakor Mzlnapztakira erkerett kiséreUtd. ahol mindenféle üdvőtöltetósek után 10 Ara­ kor megkezdődött a templomszentelési ünnep. A sorrend szerint a templom ajtaja előtt megjelen­ ve a taoltar írtnak eme szavát idéző: .Nyissatok meg nekem a kapukai, hogy bem ear én, dieseljein aa ural! * Erre az egyház felügyelőié Vitális Józeaf átnyújtván a templomkulcsái, majd kinyitráa az ajtót, a nagy közönség a püspök élén bevonult az uj templomba, a hol u a uertartást Béla ozdúu lelkén az oltár elől kezdett nyitotta meg. Az ének bevégzése után a püspök tartotta feluentelési beszédét tót és ma­ gyar nyelven, a melylyel teljesen meghatotta az egén ktataMget. Utána Svehla Ede sunobányai lelkén lépett a szószékbe, a honnan egy népies magyar beszédet intézett a hívekhez, a kik azt figyelemmel és áhítattal halgattak meg. Ezután a templom építés története lett felolvasva az ada­ kozók névsorával. Ezt követte egy keresztelési szertartás, majd pedig az úrvacsorának kiszolgál­ tatása a, Resperes áltat Az aj orgonát ez alka­ lommal művésziesen kezelte Thaisz Lajos, a losonczi tanítóképző intézet tanára, aki egyszers­ mind a mú megbiráláaára volt felkérve. Az isteni tisztelet után következett az ebéd, a mulatozás, a melynek alig volt vége. A püspök ő Méltósá­ gát másnap Ozdin, Torieska felé kísérte a közön*ég. a hol mindenütt egy-egy órára kiszállva, délre Sartobányán érkezett, a hol barangkongás, mozsárdnrrógtatáa által lett a községbe való érke­ zése jelezve. Az üdvözlő fogadtatás itt szívélyes s a vendégszeretet kimeríthetetlen volt Innen Ttanúiba ment a püspök kíséretével, a hol a 86 éves lelkész és tanító magyar nyelven, egy presbiter pedig tót nyelvű beszéddel üdvözölte. Kgy órai időzés után, az esi beálltára! a menet wie hozzánk vette útját, a hol is a püspök az •v. lelkészhez szállva, vidám vendégek körében töl­ tötte az estét, mely után haza B.-Gyannatra tért, őszinte vallomása szerint örvendetes emlé­ keket vire magárai. Amint előre jeleztem: nálunk a múlt vasárnap tartatott az első polgári házasság. Délután 3 órakor 20 hintó robogott a városháza elé. valamennyi násznépet hozott, kik a gyűlés dísztermibe vonul­ tak. Ott már a kiváncsiak nagy tömege volt egybegyűtve. mindenki látni, hallani akarta a szer­ ________ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. tartás lefolyását Mind az egybekeleudő pár, mind az eskető anyakönyvvezetó Draskóezy, jóllehet ez utóbbi tiegyvannyoh zss honvéd is volt, az új tény­ kedéssel szemben nem maradt minden elfogultság nélkül. A nemzeti vállszalag különben jól illett az óta honvédhez. Nagyot nézhetett legkivaltkép akkor, midőn a napokban egy fábiánkai keresztanya a pusztai tudatlan bába kiseretében egy újszülött gyerme­ ket hoztak hozzá, hogy keresztelje meg! Lett azonban az uj törvények életbeléptetésének egyéb következménye is. A hirdetési táblán a hirdetések egyik reggelen, Untával leöntve voltak láthatók, a sodrony rácsou belül talált papirszeleten ezen felirattal: gazember, aki javaslatba hozta es szentesítette! Természetes, hogy a rendőrség rajta vau, hogy nyomara jöjjön a gaztett elkövető­ jének. Íme ez a heczuujszterek szónoklatainak eredménye! Volt egy különös halálesetünk is. Ugyanis egy Greisgruber nevű öreg kisasszony e napokban temettetvén. kitűnt, hogy semmiféle rokonai nincse­ nek és hogy végrendeletet 30,000 frtra menő vagyonáról nem tett Az állam lesz tehát örököse. Állami főgymnasiumunk csakugyan megtartotta ma egy hete 25 évi fennállásának jubileumát. A Rterembeu a tanulókon kívül szülők, ügybarátok nagy serege is volt egybegiülve. Az ünnepély a bymnus eléneklésével vette kezdetét, a melynek elhangzása után az igazgató Gresits Miksa lépett az emelvényre ama kijelentéssel, hogy mielőtt tulajdunképeni előadásra térne, szükségesnek ta­ lálja az ünnep jelentőségének kiemelése végett előre bocsátani, miszerint fontos táviratok érkez­ tek és pedig Wlassits ministertől, Zsilinszky állam-: titkártól, Klánunk osztálytanácsostól. Ezek fel­ olvasása után jelenté, hogy a szomszéd rimaszomb ti gymnxsium igazgatója egy kiküldött társával személyesen jelentek meg tanodájuk képviseleté­ ben a fenálló testvéries szép viszony betauusitásául. Mindezeknek köszönetét nyilvánítva, rátért ünnepi szónoklata előadA-ára, a melyben e gym­ nasium báromszázados múltját vázlatosan előso­ rolván, megragadó tanulságokat vont le abból. Utána Litkóczy tanár szavalta el ez alkalomra irt ódáját, mely költői eszmékkel és ihlettel lévén teljes, ő is az igazgatóhoz hasonló óvácziókban részesült. A sorrend többi részét a tanulók ének­ és zenekara töltötte be. Múlt csütörtökön pedig a nógrádmegyei tanító­ testület losonczi tanitó-köre tartotta félévi gyülé*1 a polgári leányiskola termében. A gyűlést megelőzőleg Varady Szidónia, polgári iskolai taní­ tónő tartott az iskola második osztályával előadást a földrajzból, a j.ipűni császárság ismertetésével. Az előadás után a leánykák kivonulván, kezdetét vette maga a gyűlés, melyet Zajzon Dénes, állami — [.'ram * ne haragudjék, hogy beszélgetésükre eldobta a neki adott kardot, a hullához térdelt, • apám szelleme, köszönöm, hogy karomat ve­ figyelmes lettem, most önnek és társainak el­ mondom azt. a miről nincs tudomásuk: Ezen zetted, erőt öntél abba, telkembe bátorságot és megengedted, hogy gyilkosodat megbosszul­ tiszt úr elmondotta önöknek, hogy az ő mulasz­ tása folytán Kézsmárkon több jmlgár lenyaknz- hassam, most már nyugodj békében, mert az tatoti, pedig a jószivtl uralkodó 6 Felsége nemcsak Isten megengedő fiadnak, hogy te igazságosan az életben maradiaknak, hanem a meggyilkol­ légy megbosszulva.’ A fiatal ember felemelkedett, az elterült társuk taknak is kegyelmet adott, a meggyilkoltak egyikének Kray Jakabnak én vagyok a fia, hullájával foglalkozó tiszteknek szívességüket ugyanazért nem csodálkozhatnak azon, hogy megköszönve, távozott. Őt senki sem követé. ily véletlenül megismerhettem apám tulajdonMiután a párbajról az egész város beszélt, képeni gyilkosát. — a tisztét nem teljesítő úrra Kray attól lélt. hogy cselekményeiért előbbkimondom az ítéletemet, az nem érdemes a tiszti porte-petoujának viselésére, mert ő köte­ utóbb elfogják es szigorú megbüntetésnek néz lességét a legnyomorultabban szegte meg. ártat­ etebe, de jme, itt is az Isten keze őrködött lanok vérét ontMtla. nem méltó, hogy önök fetette; mint tudjuk, a városban egészen isme­ retlen volt, csakis a párbajnál levő tisztek által közt helyt foglaljon, önök mint becsületes em­ berek őt nem pártfogolhatják, én őt hitvány lett volna megismerhető, ezek azonban elmene­ embernek nyilvánítom és kihívom, hogy ő ve­ telét figyelembe sem vették, többet nem is lem éfetre-hálálra megverekedjék. találkozott velük, mert a jtárbaj színhelyéről A fiatal ember beszédjére a tisztek bdugrál- a vftros má-ik részébe ment át, ott szabadon •ak. beszédjének hatása volt, mert bizonyos bolyongott, e bolyongás alatt egy épület előtt nagy néjK oiportosulásf látott, az. összefutott nép nregvetéssei nézték ily nyilvánosan megbélyeg­ egy falragasz olvasásával volt elfoglalva, Kray zett társukat. — Igaza van fiatal ember, önnek joga van először megijedt, hátha az ő körőztetése, félre követelni, hogy Riedrnfilfor Augtmzt önnel meg­ ♦ompolygoft a nép között; a felhívás nem köverekedjék, miután raját bevallása szánni tiszti , rózteté-e, de a néjdiez volt intézve: <Béc« la­ köteleeségét nem teljesítő, meg nem érdemli, kosai. különösen az ifjúság a császár által fel­ hogy /H védelmünkbe fogadjuk, *- ezt mondotta hivattak, hogy mintán a pogány tőrök Magyarpu-ztif, e közös ellenség leveré­ a legöregebb ü»zt. beszédjét tóbhi társai is or-zágha tört sére katona'ágra van szükség, minden arra helyeselték. Azonnal intézkedtek a helyről és időről, égy alkalmas felhívatik. hogy a placzkoinmandónál a császár seregével együttesen <ws múlva a parbsj megtörtént, Kray Jakab jehmfkezzefc Ríedmöller Augn»zt frjét ketté hanta, az a a pogány ellenség legyőzésére fegyvert fogjanak. Kray m m sokáig gondolkozott, hisz' hazáját küzdő téren halva térült el Midőn az elk-n«ég halva rogyott Össze, Kray' pusztítja az ellenség, a haza szeretető Ős kötő- 1895. október 27. kópéidéi igazgató, mint a kör elnöke nyitott meg, bejelentésével az időközben érkezett és elintézett ügyeknek. Majd felhívta a gyűlés tagjait u hallott előadás megbirálására. A számos felszólaló mind azt a nézetet fejezte ki, hogy az előadás sikerült s éppeu azért elismerés illeti a tanitőuót. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után, maga az elnök egy értekezést olvasott fel az iskolában való illemtauitásról, mely kitűnőnek találtatván, szóbeli és jegyzőkönyvi köszönet lön a jutalma. Majd dr. Layer gymuásiumi tanár lepett az előadási asz­ talhoz. megtartotta szóbeli értekezését e tárgy fe­ lett: , Miként lehet az elemi és a gymnasium között észlelhető űrt áthidalni ?" Vagyis, mivel az elemi iskola negyedik osztályából a gymnasiumba oly hiány os előkészülettel lépnek a tanulók, hogy ezekkel a gymnasium I. osztálya számára kitűzött tantárgyak taníttatását nem lehet megkezdeni, mi lenne a teendő ? A tudós tanár a gymnasium első osztályából nyelvtani és számtani feladványok hiányosan kidolgozott példák idézésével mutatta ki a hézagos ismeretekre valló s éppen azért űrt képező készültséget. Az élénk és alapos előadás után e tekintetben abban pontosult össze e nézet, hogy e ezélból az elemi tanítók és a gymnásiumi tanárok egy körbe, egy egyesületbe lennének tereleudők s kölcsönösen megbeszélve az ügyet, keresnének módot az ür áthidalására, az igy létre jött eredmény közlendő lenne a közokt ministeriummal is. Á tudós tanár úr valóban megérdemli mindnyájunk báláját, mely oly tagok részéről is nyilvánult, mint Kovács Ferenci, Margócsy Jó­ zsef, Besse Dávid stb. stb. Csendélet és köztisztaság. * „Ipolynyéken czitnű czikkre vettük a követ­ kező czáfolatot: - „E czimen közelebbről egy rövid hir jelent meg, mely az ipolynyéki köztisztasági és közbiz­ tonsági állapotot úgy tűnteti fel, mint a melynél rosszabb már nem is képzelhető. Azonban a köz­ tisztaság és közbiztonság szerencséjére egyoldalulag és nagyítással van megírva e czikk. Az egészből az az eléggé nem büntethető tény az igaz, hogy az illető N. L. közbirtokos úr kútjába egy suhancz elhullott állatot dobott be. Köztudomású, hogy az illető czikkező úrral az egész falu suhancz gyereke szeret iugerkedni, boszszantására apróbb és súlyosabb csínyeket követ el, de azt hisszük, egy éretlen eszű suhaneznak meggondolatlan tetté­ ért a köz feltétlenül nem ítélendő el, annyival inkább, mert a hatóság mihelyt e körülmény tu­ domására jutott, azonnal megtette intézkedéseit; az illető tettest a csendőrség egy 14—15 éves gyerek személyében kinyomozta s már méltó büu- Icsségc hívja őt, ő menni fog, a placzkoinmandónál jelentkezett, hol egy lovas ezredbe fel is vétetett. Kray Jakab végig küzdötte a háborút, 1717-ben Belgrád vívásánál hősiességével különösen ki­ tűnt; a fővezér Savojay Etigén a vár elfoglalása után nemcsak hogy megdicsérő, de őt a császár­ nál is tiszti kineveztetése végett különösen ajánlá. minek folytán tisztnek ki is neveztetett. Most már mint tiszt harezolt uj ős uj babérokért. Kézsmárkra'csakis 1745-ben a drezdai béke­ kötés után jött vissza, a városba érve, fiúi szeretető a közös sirhoz vezette, oda zarándo­ kolt, feleltük imádkozott: 'Szüleim megvagytok-e velem elégedve? * A sírban nyugvók hallgatag bizonyiták meg­ elégedésüket. Az 1751. évi országgyűlésre Kézsmárk polgár­ sága őt egyhangúlag választó meg követté, ho) a história szerint nagy szerepet játszott. Ily viszontagságon ment keresztül a Kraycsalád, nem halt az ki, most is diszlik bárói és nemesi ágban, Nógrádmegye is ismer és tisztel egyet. (Szives olvasóm' ne gondolja, hogy a véletlen találkozás, Riedmüller Ágostonnak jiárbajbani megöletése csak mese, ez valóságos történet, Kray a nélkül, hogy kereste, vagy tudta volna az apja meggyilkolásának okozóját, Bécsben ily véletlenül jött vele össze; ezen eset Fessler-, Melezer-, Müller- és Nagy Ivánnál olvasható.) A megbosszulás isten műve volt! �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. október 27. telesére 'ár. At, hogy az elhullott állatok utoiiútfélen napokig hevernek, egyszerűen nem áll, annyi megesett, hogy 30-40 Ihullolt állatot egyszerre és rögtön nem voltak képesek eltakarí­ tani, de 4 —5 óránál tovább sehol nem hevertek, hanem a hatóság által meghatározott helyre vitettek és elásattak. A közrend és vagyonbiztonság elleni panasza czikkiró úrnak szintén az ingerkedésben találja magyarázatát, ez a vagyonrongálás egy pár virág leszakitásában áll. Téved abban is czikkiró úr, hogy egyetlen éjjeli ör ügyel fel a közrendre, mert az úgynevezett „strázsák" minden éjjel ki vannak rendelve s hogy kötelességüknek megfelel­ nek, arról úgy az elöljáróság, mint a csendöraég meggyőződött. Mátyus János, Dr. Szabó Dávid, körjegyző. kürorvoa. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Főispánunk Rudnay JJéla csütörtök óta székvárosunkban időzik. Többeket, köztük Sztranyavszky Géza kir. közjegyzőtlátogatásával megtisztelte. Pénteken gróf Pejacsevich Artburhoz Ludányba hinduit ki. Tegnap VámosMikolára utazott — Tihanyi Ferencz, vármegyei főjegyző, mint örömmel értesülünk, rövid ideig tartott betegségéből teljesen felgyógyult Karmos Gábor kitüntetése. Az igazságügyminister a kir. kur'.áu felszaporodott hátrálékok feldolgozására a vidéki kir. tábláktól több bírót rendelt be Bpestre. E kitüntetés érte lapunk volt jeles munkatársát s vármegyénk egykori fő­ jegyzőjét Karmos Gábor urat is, a kassai kir. tábla jeles túráját. Az uj kisegítő bírák már leg­ közelebb elfoglalják hivatilukat a kir. kúrián. Az első polgári házasság Balassagyarma­ ton. — Mint értesülünk : dr. Révész Dezső ügyvéd ma délben fog özv. Kobn Árminná sz. Klein Júlia asszonynyal polgári frigyet kötni. A házasság megkötésénél, a vőlegény kérésére alispán úr fog közreműködni, és így az eljárás a megyeház kis­ termében lesz. Polgári kötés után a felek az egy­ házi áldást is kikérik. Kinevezés. Dr. Schulcz Ágost perlaki kir. járásbirósági albiró az ipolysági kir. ügyészséghez alfigyészszé neveztetett ki. Hymen. Ullrich Ottó, a losonczi gőzmalom vezetője ma d.-u. tartja a szécsényi anyakönyv­ vezetői hivatalban esküvőjét Lemberger Hcrmin kisasszonynyal, Lemberger Ignácz regale-bérlő nővérével. Balassagyarmat képviselőtestülete október 25-én délután 3 ómkor Reményi Károly bíró elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely­ nek főtárgyai voltak: A köztisztaság — továbbá a vágóhíd-kezelési, — végül a vágómarha és sertéstartásra vonatkozó szabályrendeletek; mind e három, a városra nézve oly fontos statú­ tum tervezete előző bizottsági üléseken beható tárgyalás alá lön vonva; a köztisztasági szabály­ rendelet már a törvényhatóság közgyűlésén is tárgyaltatott és némi módosítással elfogadtatott. Most a képviselőtestület e módosításokat m igáévá tette, 8 a másik két szabályrendeletet csekély változtatással a bizottság szövegezése szerint egy­ hangúlag elfogadta minélfogva azok, — 30 napi közszemlére kitétel után, a vármegye törvényha­ tósági bizottságához fel fognak terjesztetni. E szabályrendeleteket közérdekű voltuknál fogva lapunkban egymásután közöljük, hogy ilykép esetleg a vármegye más nagy közvége szintén felhasználhassa azokat. Városbiró jelentést tett a honvédlnktanyában a királylátogatás alkalmából eszközölt pótépitkezések utófelfilvizsgálása ered­ ményéről. Az első felülvizsgálat ugyanis, mint az lapunkban is jelezve volt, még in. év október 3-án az államépitészeti hivatal mérnöke, továbbá n honvédlaktanya parancsnoksága, a város képv. test, küldöttei és az elöljáróság közbenjöttével fo­ ganatosíttatott. Lejárván pedig az egyévi jótállási időszak is, most az utófelülvizsgálat ejtetett meg. A szakértők véleménye szerint úgy az anyag, mint a munka szerződésszerű- és megfelelőnek állapíttatván inog, véleményükhöz képest, vállal­ kozóknak bánatpénzét a képviselőtestület kradandónnk határozta el. Több apró ügy elintézése után a közgyűlés d.-u. 5 órakor véget ért. A nógrádvármegyei szabadelvű párt szécsényi köre ma fog megalakulni. A vámos-mlkolai tüzkArosultak részére a b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága segélyké­ pen 50 irtot adományozott. A főispánt installácziós ünnepekről, melyek­ ről lapunk a legrészletesebb tudósítást hozta, a fővárosi lapokon kívül más vidéki lapok is igen szépen emlékeztek meg. Ezek közé a lapok közé sorozzuk különösen a „Losonci és Vidékét, ** a mely babár nem is volt részletes tudósítás, de az események quintessentiáját kellő történeti egy­ másutánban állította egybe. A tudósitó. mint macát nevezi is, valami régi (kipróbált) sz-badelvű férfiú volt Szépen, emlékezett meg a „Lo­ sonczi Hírlap" is a b.-gyarmati nagy eseményről, mindazáltal nem állhatta meg, hogy a „menüt" meg ne szólja.. Pedig a legtősgyökeresebb losoncziak is, akik pedig roppant nagy igényeket táp­ lálnak a bankettek iránt, úgy a hogy meg voltak elégedve Bárth ignácz menüjével. A „Selmeczbányai Híradó- „B.-Gyarmati ünnepek" cziiu alatt elég terjedelmesen méltatja a nagy napokat, ki­ emelve a fényes és szívélyes fogadtatást. A selmeczbányai küldöttséget Szitnyai József polgár­ mester vezette ide, aki szép toasztot mondott a tőispáni banketten. Ezt a szép tox«ztot valóban érdemes iiásban is megolvasni. Hangzik pedig ez a szép toaszt a következőképen: 5 október hó 2í-én leendő tárgyalásán a községi kórházat képviseltesse. Minthogy azonban a b.gyarmati kir. közjegyző utján arról értesült B.Gyarmat elöljárósága, hogy néhai. Bernát János a b.-gyarmati, szügyi és még tíz más ág. hitr. ev. egyházat is hazafias és hitbuzgóságra valló hagyo­ mányokban részesítette, a város képviseletével Írásbeli meghatalmazással az egyházak képviselőjét bízta meg. Az egyházaknak egyenként háromszáz forintot hagyományozott, a közelebbről nem ismert emberbarát és ugyan 100 frtot templomi, 100 frtot iskolai czélra. az utóbbit akként, hogy annak kamatja minden éviién a legjobb erkölcsű és ma­ gát a magyar nyelvben leginkább kitüntetett ta­ nulónak adassék ki; végül harmadik 100 frtot akkép, hogy annak kamatja évenként Pünkösd napján a város szegényei között kiosztassanak. Ezeken kívül 10—10 frtot az egyházak lelkészei és tanítóinak is hagyományozott Bernit János. Utána fogunk járni, hogy e nemes emberbarát ki­ létét bővebben is megtudhassák olvasóink. Nógrád a parlamentben. Néhány hét előtt Holló Lajos országgyűlési képviselő, mint aki úgy látszik érdeklődik Nógrádvármegye dolgai iránt, interpellácziót intézett Perczel Dezső belügy­ miniszterhez a nógrádvármegyei törvényhatósági bizottság helytelen összeállitása miatt. Perczel belügyminiszter a múlt csütörtökön, október hó 24-én válaszolt az interpelláczióra s azt adta elő, hogy az interpelláezió következtében meggyőződött arról, hogy a nógrádvármegyei törvényhatósági bizottság fsszeállitása tényleg évek óta szabály­ talanul történik. Meg is tette — úgy mond — az intézkedéseket a további abuzus megakadályo­ zására és az eddigi szabálytalanságoknak fegyelmi utón való megtorlására. A Ház egyhangúlag tu­ domásul vette a választ. Gymnasium mindenfelé. Kunfélegyházán di- * szes fogymnasiumot fognak építeni 1896. év elején Alpir Ignácz tervei alapján. Hát a b.-gyarmati gymnasium ügye hol vesztegel? Zsilinszky Mihály államtitkár kilátásba helyezte, hogy t hó folyamán miniszteri biztost fog küldeni B.-Gyarm itra a tárgyalások megejtene végett A hónap lassan el­ múlik 4.a biztos még eddig nem jött el. Tisztelt Uraim ! Hazánk ős bányavárosának Selmecz-Bélabányáuak arany-ezüst érczei, valamint Nógrádmegye fekete gyémántjai, az ország közgazda­ ságának oly kincsei, melyekre minden hazafi büszkeséggel tekinthet. Mi, az ősbányaváros küldöttei, ma kétszeresen' büszkék vagyunk azon rokonságra, mely a nemes fémek és a fekete gyémántok ezen két vidékének lakói közt fennáll, s mely őket a foglalkozás rokonter­ mészeténél fogva már eddig is sűrű érintkezésbe hozta. Azért vagyunk ezen visszonyra kétszere­ sen büszkék, mert mi az alkotmányos élet mezején is kapcsolatba léptünk azon testvér­ törvényhatóság lelkes közönségével, mely a múltban oly fényes pályát futott be, és melynek nagyra kifejlődött bányaipara a legszebb remé­ nyekre jogosító jövővel kecsegtet. Másodsorban pedig azért vagyunk ez érintkezésre büszkék, mert a most áldomással betetőző beiktatás ős­ bányavárosunk egyik régi jó szokásának meg­ Hangverseny Satgé-Tarjánban. F»lvó hó 12-én, mint újulására kedves alkalmit) szolgál. E régi jó szokás ugyanis abból állott, hogy a város kül­ lapunkat értesítik, a rimaszombati dalards Salgó-Tarjánbati fényes sikerű hangversenyt rendezett, melyen döttei egykoron a beneventálás után első sorban Waujura Frieda k a. és a tarjáni touós négyes társaa magukkal hozott arany- és ezüst-ajándékokat ság is részt vett. A közreműködők mindnyájan fényes tárták föl s nyújtották át. Ma ugyan, fájdalom, sikert arattak. A bangseraeuvt tánczmulatság körette, melyen S.ilgú-latján szép hölgyei hajnalig mulattak. nem vagyunk azon szerencsés helyzetben, hogy A dalestek rendezése körűi llncskó Dániel gyári fia testvér törvényhatóságnak nemes fémekben számvevő szerzett k-gtöbb.érdumet Nyilvános számadás gazdag ajándékokkal kedveskedhetnénk. S mégis A dalestélynek bevétele: ill frt. kiadása pedig 313 frt 8 frt 25 kr, megújult a mi elődeink jelzett szokása az által, 75 kr volt. A tiszta jövedelem tehát ** hogy Nógrádvármegye törvényhatósága föispáui uieljnek Vj-mad része a a.-tarjáni kisdedóvó javára fordittátott. FelaiCzettek . Borbély! Lajos 17, Boczkö Dániel székébe ma azt iktatta be, ki a nemes fémekre 10, Gerber Frigyes ír, Szilanty Ödön 8, S -Tarján n büszke Hont vármegye és Selmecz-Bélabánya község W, Bauer Miksa 5 irtot. Weiszbacher. Figura város úgy közhatósági, mint társadalmi éle­ György í — 1 frtot. Deutschbcrcer, Vályi Kálmán. Kovács, tének tündöklő éke s drága kincse. Hiszen tudva Dr. kovács, Gevcsar. sjoóe Barna. Jónás. Salgói igazgató. Pap János, Szalay 2 —2 Irtot. Barella, Mártonfalvi Gy.. lévő, hogy rudnói s divéknjfalusi Rudnay Béla Bölcsek, lltitzár Sándor. Ltuxtig 1.. Kamui. Komlóssy. azon lelkes küzdőknek egyike, kik életüket a Matyó Imre. Kilrádi. Sárffy Kálmán. Foszt. Severlay Z., Gerö mérnök. Fischer, Vabroa, Huszár Ignáez. Marton, hazának s a közügynek szentelik és kiket más eszme nem vezet, mint használni az általános­ Farkas Gy.. l’lreieh, Unger. Lázár. Hcrcxog. Mráz l—l forintot, összesen l.Ml torint. Fogadják az áldozatkész nak s előmozdítani a kormányzatára bízottak felftltizetók a rendezőség legszívesebb köszönetét. jólétét. Igazolja ezt azon lankadatlan munkás­ Nagy sajtóper. A bpesti kerületi sajtóbiróság ság, melyet kitűzött czóljai s elvállalt feladatai előtt nagy sajtóper fog lefolyni a jövő hó éltjén. közül már eddig is kifejtett és melynek sikerei . Az esküdtszék! tárgyalás nov. 7-én fogja venni minket nemcsak igaz tiszteletre, de a legben- kezdetét A pernek vármegyénkben emberek lesz­ sőbb hálára is leköteleztek. Ezen tiszteletünk s nek szereplői. Ugyanis 1893-ban Kovácsi Kálmán hálánk érzetében szívesen fogadva Nógrádme- volt n.-kürtö.-i ev. lelkész ellen egy pamflett gye szívélyes meghívóját, örömtelt szívvel jelen­ jelent meg, melyben mintegy 40 nagy-kürtösi lakos tünk meg az ünneplő közönség körében. Es igen sok és erkölcsbe vágó dologgal érintette ugyanezen érzelm k ** hatása alatt első sorban a Kovácsi Kálmánt. Kovácsi még 1893-ban tisz­ szélesebb körnek betöltésére hivatott ünnepel­ tázta ügyét egy még abban az évben Sárkány tet ezúttal is üdvözölve, kívánjuk, hogy ujabbi Sámuel püspök által Nagy-Kürtösön megtartott fontos hivatásának sikeres megoldása által Nóg­ kanonika-vizitáczió alkalmával. Most Kovácsi rádinegyét székhelyének ősi neve „Nagygyar­ Kálmán Kapor János körjegyző és Messa András, mat" szerint a valódi nagyság színvonalára mint a pamflett állítólagos szerzői és teljesítői emelje. Másodsorban pedig afyatiságos szívből ellen megindította a sajtópert s nov. 7-ére 43 kívánjuk, hogy Nógrádinegye közös főispánunk tanú van- beidéivé Budapestre. kórmányzata alatt végiglen boldognak érezze Az egyéves önkéntesek kedvezménye. A magát s m igasztos múltjához híven mindenha körös hadsereg rendeleti lapja utóbbi számában fényt s dicsőséget, üdvöt és áldást áraszszon az egyéves önkéntesek második szolgálati évére a Hazára !" vonatkozó oly értelmű rendeletét tesz közzé, mely szerint azon önkénteseknek, kik az első szolgálati Nemesszivü ember. E napokban Bal issagyarmat város elöljárósága Sárkány Sámuel bánya­ év leforgása után a tartalékos tiszti vizsgálatot le kerületi ág. hitv. ev. püspök s főrendiházi tagtól nem tették ugyan, de a tényleges szolgálat folya­ október 22-én Pilisen kelt levélben értesítést mán kifogástalan magaviseletét, buzgóságoi és a nyert, hogy néhai llernát János, volt szarvasi katonai szolgálat iránt kiváló érdeklődést tanú­ lakos a b iíassagyarmati községi kórháznak 50 frtot sítottak, kivételesen megadható az idő előtti tar­ hagyományozott. Egyben nevezett püspök úr ft tós szab.ulságoltatás kedvezménye.. — Annak a mlga, mint Bernát János végrendeletének végre­ megállapítása hogy kiket illet meg ex a ked­ hajtója felhívta az elöljáróságot, hogy a hagyaték­ vezmény. a vizsgáló bizottságra tartozik, melynek nak Szarvason az ottani kir. közjegyző előtt f. a rendelet erre nézve megadja a szükséges uta- �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó MttMkat — Az így tsrtosaa snbsdságolt Zsatoseksc. » m> tejjsMH m eddigi szabályul . * KrSewtsé Az tltalaw Oviéisa egyik ElegUja i>4taditására 1OO koronával kiűzött pályázat f.űytín a *. T- Akadémiába * beérkezett pályaművek biráUiát trndi lnnék 3 legel to raagn kisssuktü matadora mlgus Ml ástál agyié mist az tktmédia pkilolociai eaztályasak sótoké. továbbá Páson Tkcvrrwk Emil, a bedapesti Tadeesáayegyetem bdlcaésarU karának jobiláas rectori dákásja to Cieo|iri lássa. fővárosi Unárképezdvi Utaagato arak valásak kegyesek elvállalni. A * ered-wtoyt annak idején leu ueresczrm közzétenni. B.-Gyarmat, 1890. október bó át. Pajor István. Mai wównnkbsn is b»mk hzxánk * bóbb t>r»e tih rjrtartterfaúktos-trtep tulajdonos *: Qsfkvsry László hir­ detését. KaArtrf László 121 holdas owrlédi hírneves * Cy'faB'&Uhisfcoláj • kUlíSMi felsőbb hdyr« sorozható toháay Sfyaaily irlnyá riílzlsttsl vzerab'n mir tuost is «0yee heiyro Ul: »rre nézve sznlsáljoa tájrkvsuUvto Molnár István . Bőd s pesti «. k. pomtooírtai tsnfatéreti" *tó. :<ax< kir. toeáese *. gy tatok tóstMi biztos alább követkraé levele . V-matkozással folyó hő 1b-áa költ kérdésé­ re értótototn. atzzertet ha fatvk'dáta 130 hold kitérj * 1éeo to sat n Trm-xtm tirr darab ojtvasy, l.Jttl.toál alváiwnto és 15 sriHiö vadoné * csem-te fosial abban btoyet akkor L'rsaágnd fSMkoláía oundeneaetre s nartobb ktflfBldi fsfvkolákkal fmílyvn pl. I^rr-y Andr» é, SvMto ' n»«rt 4pátb-» itb-1 *gy sorompóba állítható. M<dsar fsttta. * t'srhváry lAaaló w> -.Idalra terjedő s kimerítő svjegyzéket '4rkln *k is rMekHldi Foforrosl rendelés B.-Cyarmaton. Med. dr. Steio Amin orv<«-srbéa«-t!idnr 3 Kos- rath-üírzában lévő lakásán ezentúl foghrtegek részére w rendel. Foghnzárt kívánatra előzntea érzéstelenítés mellett. Fogtómé * (cement-, stnalgam-, arany plombaj a foggvógyáezal je­ lenlegi todntnánma nívóján, a modern fog­ technika ewkózetvel. Mindennemű fogbetétek. Feletöt szerkesztő: Vannay Ignácz. Kőszén! 5^ Kőszén! Szauer Izidor bizományi és szállítási üzletében valódi és legfinomabb fűtő po­ rosz Szén métermázsája házhoz szállítva I frt 30 krért kapható. Megrendelések a vasútnál levő irodában elfogadtatnak és gyorsan, pontosan eszközöltetnek. 263. 1-3. rendelhetik meg, ahol a társaiig nyomtatványraktárát tartja DARVAI ÁRMIN ) a 3 u .y v * < • y * p i» k a * * » * M o 4 L 4 « 4 b « a x P o n to s és g y o rs e x p e d itió é r t n e v e z e tt e z é g jó h ír n e v e k e z e s k e d ik tásaik. Értelemzavaró sajtóhiba csúszott be lapunk moll számában Pajor István jeles munkatár­ sunk által közzétett «Mi a teendőnk a zágrábi komódiak alán ?• aurai) közleményébe. Ugvanis a 7. oldalon az utolsó előtti 4. sorban «épen ilyen felforgatta * helyett <épen ilyen felfogás• olvasandó. Puffok alkonya. Gyász borul a puffokra, a ■ói ruhák • hatalmas oldalhajtásaira. Berlin felől fojdogál a szomorú szél, mely arra készülődik, hogy elsöpörje a fold színéről a puffokat A ber­ lini divatlapok megkezdték a harctól ellene és ha a hölgyek ellenakcziót indítanak is, a férfiak bizonyára a divatlapok mellett foglalnak állást. Hogyne, hiszen ez zz újítás órási raövetmegtakaiTtázt jelent a mi a férjekre és azokra a többi urakra nézve, a kik a hölgyek számláit rendezni szokták — nem egészen jelentéktelen dolog. Sőt még azok ts hálásak lesznek, a kiknek a szöve­ tek nem kerülnek pénzükbe. Ugyanis azok a fia­ tal arak, a kik a paffok miatt eddigelé sohasem hihettek óhajtott közelségben az imádott hölgyek mellett — és azok a kis öreg urak, a kik eddig ha két hölgy kötött öltek — férfiasságuknak meg nem felelő módon dtörpöltek, elvesztek a puffok kötött. Szóval sokan fogják hozsannáraI fogadni a puffok alkonyát, esak a sovány hölgyek­ nek nem igen fog tetszeni s divat ez újabb nenSye. (F. H ) ----- továbbá ... 8 - ... 2 — írtért) Lednek Széna__ 1 ’— [200 drb.j ... _A Zab •__ ii ... 4 80 adózilogolási Jkönyvek (100 ... 7 50 Lencse legújabb m inta szerinti adókönyvecskék (100 drb. 2 írtért), Bab 6— .. 5 50 ö sszes h iv a ta lo s e lk é s z ü lt Árpa réaxvénytóraaság kiadóiban megjelenő nemkülönben a m o st Kukuricza ... 6-20 n ia g á n n y o m ta tv d n y o k , 6 580 Kuzs ... 5 40 K örjegyző urak és községi elöljáróságok figyelm ébe. Búza éa a most leginkább szükséges - 1H9& skiubsr 21. irtáséra nyomtatványok Piacú gabonaárak. e» (Mewl Utatomk. * táayfegas lilomatn belé Wunu aem tehet. Az említett kedvezmáay e ho végétől fogra zz erre érdemes ét jelenleg már második szolgálati evőkben lévő önUatraekuok w megadható, de nem terjesztheti k> azokra, kik tényleges szolgálatukat a katona eletmezeu ne hasooló ácsinál teljesítettek és i tartalékos katonai hivatalnoki vizsgál nem tet­ ték le. * Cximara xáazlo u 1848. éri XXI. L-cz. 2 j-a kőtelezőiig elrendeli, hogy minden középftleteknel » löuaUielekael. minden nyilvános in ne pék alkalmával nemzeti lobogó és ország cximere haevaáltisaek. Tapaotaltatváa, hogy a toneny eme határuaott rendelkezése nincs kellően foga­ natosítva. a mennyiben a nyilvános Ünnepélyek alkalmaral használni szokott nemzeti színű lobo­ gók nátoMttnek mindenütt az országos czimerral ellátva, a minek a nemzeti lobogók használása pedig agy a törvény szavai és intencuói szerint mint egyáltalán közjogilag is a magyar államiság­ nak leghatározottabb külső kifejezését képezi: a beiágynumszter felhívta a törvény hatóságokat, hogy {ooduvkodjuak megfelelően arról, hogy a törvény • róobeu rendelkezése jövőre pontosan végrehaj­ 1895. október 27. �7 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. október 27. Hirdetmény. A balaasa-gyarmati takarékpénztár igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a balassa-gyannati takarékpénztárnál zálogba tett, s 1895. évi október hó í-ig lejárt s ezen idén túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany,. ezüst és egyéb értéktárgyak részint a folyó 1895. évi november hó 11-én délután 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen fognak eladatni, részint ez időn túl tózsdeszerúleg beváltatnak. Megjegyeztetik, hogy a folyó 1895. évi október hó 15-ig a meghosszabbítások árverési költség szedése nélkúl eszközöltet­ nek, ezentúl azonban az árverés napjáig a kölcsönösszeg 2°u-a fog árverési költség czimén szedetni. Az eladandó tárgyak könyv- s lapszámai: 118. 218. 309. 223. 200. 244 4—5 IV. 167. 301. 333. 356. 398. V. 20. 41. 134. 137. 181. 200. 218. 249. 262. 298. 314. 348. 352. 426. 453. VI. 3. 12. 14. 16. 17. 18. 22. 26. 29. 30. 31. 32.41. 44. 52. 54. 55. 56. 57. 60. 66. 67. 70. 71. 72. 73. 74. 79. 86. 94. 96.109.114. 119. 120. 126. 128. 133. 138. 140. 148. 152. 155. 161. 163. 172. 175. 177. 187. 188. 189. 191. 198. 203. 204. 208. 209. 211. 216. 217. 219. 224. 225. 228. 230. 234. 237. 239. 240. 242. 243. 248. 252. 264. 265. 266. 268. 269. 273. 275. 280. 281. 287. 288. 292. 295. 304. 312. 313. 315.317. 318. 328. 229. 334. 338. 344. 349. 350- 352. 356. 358. 362. 371. 372. 378. 380. 392. 393. 394. 395. VII. 6. 28. 35. III. 41. 63. 65. 110. 119. 125. 127. 129. 131. 161. 168. 172. 182. 192. 193. 194. 196. 199. 200. 201. 203. 204. 206. 209. 219. 220. 242. 250. 270. 272. 287. 288. 291. 294. 298. 300. 307. 309. 311. 312. 319. 320. 321. 322. 327. 330. 332. 333. 337. 356. 358. 378. a 1 drb. sí. abonyi takarékpénztári részvény. , , , , . B.-Gyarmat, 1895. szeptember 26-án. *" B.-GYARMATI TAKARÉKPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA. W NYOMTATVÁNYOK ÉgyffiÍDt k8tetekre terjedő művek, A VAY1 A. -TK A Y A V » főzetek, belenként vagy havonként megjelenő szépirodalmi, politikai és vegyestartalmú közlönyök, röpiratok, üzleti kimu­ tatások, ár- és árújegyzékek, üzleti könyvek, számlák, táblázatok bármily nigySágban, színes vagy fekete vonalzással, étlapok, körlevelek, falragaszok, me­ nyegzői és báli meghívók, gyászjelentések és részvétiratok, egyházi, katonai és törvénykezési nyomtatványok, üzleti levélpapír és borítékok, név- és üzleti jegyek, palaczk-czimkék stb., gyors, pontos, hibátlan és jutányos áron való elkészítésére. X A 0L — 1 társaságot képviseli: DARYAI ÁRMIN, könyv- és paplrkereskedö Balassa-Gyannaton. gjjjj • —1 Jó kályha a házban fődolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő posta-utezában, Radványl házánál CSEREP-KALYHA-MUHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily ízlésű kályhákat és kandallókat a legkiválóbb szinekés alakokban, avagy bármi mils e szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takaréktüzhely-biirkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. Penes Ferencz, kályhásmester. B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26, 000 2 �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. A fbiJumeleaúgyi iu. kir. miumUrtucu kiállítási irud^jáMk ertesittóse fátylán van wervucwtii a gat * dakMásaég suvn tuduausára hatni, hogy at éliiálU!-kiálliütenk egy restinek bejei, határideje és pedig: az <daó (hassuálaü) lokiaihUsé 1890. évi József fihercxeg <7 czdjtx. Zz A ir. fensége udvari szállítója. FBIÓp uíii Csburg-Gothal hercxeg <7 kir. fensége szállMja. február hó Telefon »>_««. Y *T\CWiífi iea> rum és c°9nac$Mtojíboa1,|!S’' CJXnagykereskedő 31-éíg, végre a leuyésx- és hízott sertés, valamint a tanyása szarvasmarha- és btvalykiálliUsé 1896. évi április hó l-«ig uejhowubbittalütt. ügy—rszk tudaton, hogy az élöállatkiállitáaok sorrendje kiveti exoleg állapíttatott meg: Hízott szarvasmarha- éa juhkiallitás (teayész- és hízott juhok) Központi iroda: IV., Váczi-utoza 4. szám. 5—11-ig, RAKTÁRAK: május 15—20-ig, IV. Váczl-utcza 6. szám „a Mandarinhoz * 4 Teoyész-szarvaMnarhakiAllitás május 24—31-ig, Második (tényén) lókiallitás díjlo­ vaglás, hajtás és fogatok bemu­ tatása __ __ ... ... június 5—12-ig, Itóüóállitás ... ... ... ... aug. Baromfi- ás ebkiállitás ... __ ... a Városháztér mellett. VI., Andrássy-út 23. ,,Hong-Cong városához ** a kir. opera átcllenében. IV. KIVITELI PtNCZÉK: 1— 8-ig, X., Kőbánya, Füzár-utcza 9. szám. azepL 14—22-ig. Bizományi raktár: Ebből kifolyólag a második (tenyész) lók iáilitásra vonatkozó bejelentések utolsó határnapja 1896. évi márezius hó 31-ére tűzetett ki Fáy Árpád, 1-10 Balassa-Gyarmaton: Szoinnier Károly úrnál. K.ixrellen behoutala valódi china! is oroax karavin-teik, Jamaica-, Brazíliai éa Cnbammok, francai a cognacok, likőrük a legfinomabb minőségben, eredeti csomagok és palacikokban, eredeti árak mellen. f/tT Árjegyzék ingyen és bérmentve. B.-Gyarmaton, 1895. október 25-én. mO 1—3 Egyetem-tér, Egyetem-utcxa sirkán 1 „Japín nőhíi." 20—31-ig, Tenyész- és hízott sertések kiállítása szept. |KS p&l Sargönyctim' fcollachliK BudapvM. 15-éig, a második < tanyása) lókiállitásé 1896. évi jmíbm hó 1-éig, a hisott szarvasmarha ér juh, rálá­ tom! a tanyésuuuh-ktiUilásé folyó évi deexember hó Ebtf (használati) lákiái&tás ______ május 1896. okt óber 27 * "WB sk., kőxgud. előadó 000 Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető ! SCHONFELD MIKSA, isrj, ásít, és esiteriéljos Mlomitóra B.-Gyannat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modem Ízlést), különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. *E Vidéki aegreadelóatk poatma it lehetíleg gytr estttetaek. * 4 B Egy Ji kízból való fiú aaitalot tanoaczil utaaal fwlvótetlk. 131. 52-22 SIR-GYERTYAK kitűnő minőségben és Jutányos táron kaphatók: 1 csomagban 12, 16, 30 és 36 darab l csomag ára 36 kr. 1 » 24 darab 1 » » 40 » mnCTl Bírok kivilágítására és díszítésére igen alkalmasak, ■ ItvvSÓy sokkal czélszerflbbek és olcsóbbak mind az eddig olajjal avagy fagygyúval telt pohárkúk. Égő képesség 12 óráig tart. 1 csomagban van 10 darab mécs ára . ... . . 50 kr. Kitűnő szalón-petróleum 1 liter ...................................... 18 » Kitűnő császár-olaj 1 liter................................................. 28 » Egyszersmind bátorkodóm — cinkor-, kávé-, then-, rum-, fűszer-, fes­ ték-, liszt-, CHemege-. bor- és hllvelves véleményekből raktáramat a nagy­ érdemű közönségnek becses figyelmébe ajánlani, B.-Gyannat, 1895. évi október havában. Tisztelettel: ET a |«a|| 266 2-’ mroMáTorr a k Hummer Mihály. zjapótülajdoxos b.-gtammati kOntwyomda h£bzvknytáb.sulat oyohhsajtóin. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00983.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_10_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-10-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 43. szám (1895. október 27.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/36d085691824557d966de93efa6d62de.jpg 5ad9edf752494a073699880eeb30ce52 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/890bc95d3a1325b8357dbd0b3ae23d8d.pdf cc4579e5cff7f77dfa64a64d389c3865 PDF Text Text II. évfolyam_______________ Salgótarján. 1909. január 20._________________ 3. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizet**! ár: Kg*a évre 1*1 tm . Nagy** *rr« Kgy* uAm . . 10.. . 5.— . . J.5O ira 30 fill. A jótékonyság A Polgári Kör tagjai *• taaiUk réuóro: Eg*ai érre . . fél óvva .... 1— Negyedévre . . . 1.50 gyakorlásáról. (F A.) Lapank múlt számában ol­ vasom, hogy a nőegyleti bálra szóló je­ gyek nagy részben elkeltek már. Nem szándékozom senki fiának a kárára a leg­ parányibb sérelmet elkövetni, miért is cikkünket csak most tartjuk időszerűnek — midőn egyelője semmiféle mulatság sincs hirdetve — kérve nyájas olvasóink közül azokat, akik még báli jegyeiket nem váltották meg, hogy e cikk miatt ezúttal a legtávolabbról se engedjék ma­ gukat befolyásoltatui. ▲ báli jegyeknek mikénti elárusitásáról szándékozunk szólani és pedig ez­ úttal kizárólag azokhoz, akik mulatságo­ kat rendeznek. Községünkben nagyon divatos és úgy látszik bevett szokás, hogy a báli jegye­ ket mulatságok előtt elárusitás céljából egyeseknek, sőt családoknak osztogatják ki. Amennyiben csakugyan bevett szokás­ ról van szó, úgy csak kérni fogjuk en­ nek megváltoztatását és fejtegetéseink után a közönség bölcs belátására bizzuk annak eldöntését, vájjon ezen gyakorlat a jegyek kiadójához, eladójához és vevő­ jéhez méltó-e? Beszéljünk elsősorban a jegyek ki­ adójáról, vagy jobban mondva a mulat­ ságot rendező egyesületről. — Mulatsá­ gainkat manapság többnyire valamely jótékony cél éidekebeu rendezzük. Nincs mágasztosabb, nemesebb eszme, mint a jótékonyság gyakorlása. De valamint min- TARCZA. Vonaton. — Méltóztassék gyorsan beszállani, mert azonnal indulunk. E kiáltás a keleti pályaudvaron hang­ zott el, a keleti futárvonat indulása előtt és a.kalauz által egy elegánsan, legújabb angol divat szerint öltözött fiatal emberhez lett intézve, kinek egész ntikészleta egy kis sárga bórUakából állott. Könnyedén ugrott fel egy első osztályú kocsi lépcsőin, s következő pil­ lanatban egy éles fütty és a vonat prüsz­ kölve indult ki az állomásról. A kocsi oldalfo yosóján volt kénytelen megállanl, mert az összes kocslszakaszok tömve voltak fürdőbe utazókkal. Egyik szakaazban azonban, mely hat ülőhelyre volt berendezve, egy éltesebb urínó foglal helyet, mellette pedig egy fiatalabb hölgy, csaknem háttal a folyosónak és így az első pillanat­ ban. nem igen leheteti volna megmondani, hogy férjnél van-e már, vagy pedig leány még. Egykedvűen, jnelanchalikn»ao nézett.ki az ablakon, nézte az elvonnló tájat. A kocaiszakaax felett s feliráa: befoglalva" és így fiiul emberünk nem vehetett magának me• észséget hógy a kocsiba belépjen. Minden * lap anUlaiai rtaxól illető kSaloaóayair Felelős szerkesztő és kiadó : valamint hirdetések it elMaeVSá a Dr. CZIGLER JAKAB J_____________________________ tarjAa da Vidéke* iierkeutőedgdhas, Agy a v-2» Bores ayomdíha intaoeadSk. den dolognak a túl hajtása mindig az a- természetes, mert mindenki ki afittrfk lapeszme lényeges elferditését vonja maga vívni a győzelem végső eredméíiytt: at után; azonképpen bizonyos kereten belül összes jegyek eladását. Szinte tartozunk mozogni akkor is, amikor a az a határtalan buzgalom, a helybeli öezjótékonyság gyakorlásáról van szó. A jó­ szes hölgyek részétől, mily fáradsággal tékony cél gyakorlásának pedig számos járó munkát teljesítenek ebbek ténykedé­ más módja van mint az, hogy egy mu­ sükben. Fáradságos munkájokkal nagy latság kedvéért bizonyos adót vessünk ki szolgálatot teljesítenek a jótékonyság ér­ egyesekre, melynek megfizetésére erköl­ dekében, de mily rosszul esik nekik, a* csileg kötelezve van. Tessék más gyakor­ midőn egy fél napig hasztalanul járkálnak. latot folytatni olyant, mellyel sem a má­ Mert vagy megelőzték, vagy nincs elitooa sodik, sem a harmadik személyt nem a fél, vagy kosarat kapnak és még evonjuk munkakörbe, a harmadik személy, gyéb oly eseteknek vaunak kitéve, amikor a vevő saját maga határoz a fölött, meny­ üres kezzel kell távozniok és míg réasben nyiben szorul a jótékony cél támogatásra egyéni törekvésük megsértését látják^ és amikor nem érzi magát kényszer ha­ másrészt legyünk őszinték olykor eNMartása alatt. dul az is, hogy nem azért váltjuk aw* Elvégre nemcsak az lehet célunk, * jegy®1! mcrt jótékonyságot akarunk hogy minél számosabb jegyet adjunk el, gyakorolni, vagy mulatni vagyunk, h» hanem az, hogy a rendezendő mulatság nem azért, mert röstelkedünk és nem erkölcsileg is sikerüljön. Csak a fele írt akarjuk magunkat lealacsonyítani. A vé* teszünk a sebre, midőn az erkölcsileg vők jó részére valóságos adót jelent gyengén sikerült mulatság után azzal ke­ gyeknek ilyen utódon való ti áruért áms csegtetjük magunkat, hogy nagy volt a Mert legyünk itt is őszinték. Az eterféfc bevételünk. Törekednünk kell arra is, nem kereshetik Csupán a kiftjttiettM hogy a mulatságok látogatottak legyenek, vagyonos osztályt fül, mert ilyenekkel mert ha kívánatos, hogy minél számosabb hamarosan végeznének. Fel kell tehát ke­ jegy adassék el, annál inkább kívánatos, hogy a közönség tekintélyes számmal le­ resniük a középosztályhoz tartozókat iá, akik nem mindig fogadják előszeretettel gyen képviselve. A jegyek eladóiról és vevőiről e- az ilyen látogatókét, de akarva, nem gyüttesen beszélünk. Két tábor áll egy­ karva a jegyet megveszik. mással szemben; az eladók és vevők S mily sokszor fordul elő, hogy tanóra. A győzelem az eladók részéről : olyanok koresleinok fel, attic meg meg­ hívói aeui Kapnak es akik euaeK dacara biztos, mert ki tud nemet mondani egy szép leány vagy asszony kérésének. I is kénytelenek jegyei vásárolni, nehogy i Az eladók versenyeznek egymással, ami esetleges szóbeszednek legyenek kiteve. — Szomorú kiküldetésben járok aaaseMár negyed órája haladt a vonat óriási sebességgel midőn a kalauz megjelent és be­ nyoiu. Egyik barátom — nevei nem esetitek^ ment a hölgyekhez, Merte őket, engednék mert hisz úgy sem méltózlalik ismerni —meg, hogy egy utas, kinek hosszú útja van, Kinek szülei Külföldön töltik a nyarat, azok­ helyei foglalhasson a lefoglalt 8Zakaszban Ua hoz utazom. De élőiről kezdem a dolgot. Regi história, amely mindig uj maradi az ember útban és idegenek köz°l van min­ den kórülmeuyok közöl udvariasabb, mint Barátom egy vidéki nagy birtokos fik, egy rendeseu szokott lenni és igy megougedteieil eve, hogy a fővárosban tartózkodik, aóegiea fiatal embernek, hogy a lefoglalt szakaszba merkedeii egy angyallal, miként ő OmlinM beléphessen. Udvariasan megköszönte a höl­ szokta. A leány rokonait látogatta t főVá* gyeknek a belépésre adott szives engedet- rosbau. Ismerem barátom ízlését ér ha ő műket, kezet csókolt nekik és bemutatkozott. angyalnak nevezi, úgy annak Heti Itatrtt. A A hölgyek megtudták, hogy Kerekes Róbert leány atyja neve báró Havas Imre kir. tó* az ifjú neve es törvényszéki főügyész; a fi­ inaras. A leauy pedig Bianka bateftMaé. atal embernek azonban nem sikerült a höl­ Barátom, ki naponta a legnagyobb IblHMÓM gyek kilétét, nevét megtudni. A bemutatko­ hangján szóllutt a hölgyről és aki á bkPo zások ma már bizony ilyenek. Néhány ért­ nesse-el a leány rokonaiba! gyákrábbta tó* hetetlen szó iemorzsolása után egy „örven- lálkozöic, nyugodt lehetett, fiögy ft IbMf dek* ós a bemutatkozás megtörtént (Társa­ részétől viszont szeretteiik. ságban keveset forgó ember .könnyen azt A mull héten barátom elhatározik, hkfj hihetné, bogy „örveudek" a hölgy neve, ki­ néhány hét múlva leutázik a bárókisat&sodj nek bemutat kozott. szüleihez és a helyzetet olőtifik fttlhtVa, A leánykának — mert közelebbről meg­ inegkyri tőlük leányukét. A napokbad egy nézve sziute babaarca gyermekleánynak lát­ nagyobb társasággal Nagymarosra ráhdülszott —■ tara igen lehetett ínyére, hegy . Ultik, hol a iebqig iegkelietaesebhon éreztük mamája az idegent beengedte, könyvet vett luagUukat és víg poharazás kózboh' klóba' elő és olvasáshoz kezdett. A mama pedig került baráté*' u&hleae is is az, hogy rövid élénk beszélgetésbe fogott az ifjnvgl és tní- Idő múlva nőül veszi Havas Blaht< oóyőBB* dón utazása célja felől tudakozódott, az ifjú asszonyt. Ekkor törtéin, hőgy a jeiru flft fiatal emberek egyike, ki valamikor, nem iá azt is elmondotta. �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE Resummáljuk az itt elmondottakat, ekként: mulatságok előtt belépti jegyeket elárusitás céljából nem kivonatol kiadni, mert fölöslege* munkával terheljük azo­ kat, akik az eladással foglalkoznak és terhes adót rovunk embertársaink közül sok olyanra, ki bár nélkülözheti azt a csekélységet, mellyel adózik é* nemes szive a jótékonyság gyakorlása felé haj­ lik, de másnap méltán és jogosan mond­ hatja, hogy ez öueget megtakaríthattam volna. Kísérletezzünk! Törekedjünk egy kis időre az eddigi formáktól keressünk egy jobb, az eddiginél megfelelőbb módot és lássuk mit tudunk akkor ha egv nagy tervszerű apparátus nem működik közre a mulatság sikere érdekeben. Tarjáni specialitás. A bonszülött, tózsgyökeres tarjáni pol­ gár, ha néha napján közügygyei foglalkozik, véleményét mindig oda nyilvánítja, hogy min­ den rossz, minden kényelmetlenség, nagy pótadó, stb. itb. az csak a mi nyakunkon van, az csak a mi áldásunk. Egy másik hasonló helyzetben levő város polgárai szó rél-szóra ugyanezt tartják, de szintén termé­ szetesen az 6 pátriájukkal kapcsolatban Az embernek már olyan a természete, hogy szeret minden bút, bajt, olyannak tartani, mint amely egyenesen az ő viharedzett vál­ lait terheli. Pedig hát ez óriási tévedés. Tar­ ján sem a legutolsó fészek, ha mindjárt nem is a legelső, mert nemcsak Turjánban van sár, nemcsak Tarjánban rossz és drága a világítás és nem éppen Tarjánon keresztül folyik a Duna hóolvadáskor. Ezek nem éppen speciálisan tarjáni mizériák, mert ezek kisebb nagyobb mértékben előfordulnak minden fej­ lődő vidéki városban. Ép ezért nem osztom azok véleményét, akik jóakaratból bár, de mindent gáncsolnak, lehúznak a sárga földig, csak azért, mert az tarjáni. A jogos kriti­ kának van helye, de a folyton egy hurt pengetésnek, a rosszmájú kritikának, a csip­ kedésnek, amely elkeseredést és a legtöbb esetben „csak azért sem**-et szül, szerintem nincs helye. Ne rágódjunk már örökké, el­ csépelt dolgokon, és ne akarjunk minden érdekeltet ülni, annak a hangoztatása mellett, hogy ez, vagy amaz a hiba csak nálunk vau 1909. január 20. meg. Fogla.'tbzíuilk csak xfMM-iáli><axi tarjáni jelenségekkel, olyan jelenségekkel, melyek m.isütt már a körülmények más alakulása miatt sem fordullrifn.il elő. S azt hiszem, hogyha jó körülnézünk, v.u okunkban akadunk egy néhány ilyen specialitásra. Hogy ne menjünk messzire, itt vannak a zagyvái rakodónál laitózkodó szénszodő, vagy ha jobban tetszik, széntolvaj csemeték. Ugy e kérem ez nincs másütt? Arról még nem igen hallottunk, hogy egy város kellő közepén tanköteles 6 -14 éves fiúk és leá­ nyok abból éljenek és azzal foglalkozzanak, hogy- kocsi után szaladva, felszedik a lehulló szeuot, vagy ha éppen . alkalom jön, hát le is lopják. Mikor ezek aztáu felnőnek, előt­ tünk állanak a kitanult, kész tolvajok, pros­ tituáltak, bicskások, egyszóval, a büntető tdrvénykönyv paragrafusaival minél gyak­ rabban összeütköző egyének. Hogy ezekkel a csemetékkel az iskolába menő és az isko­ lából hazajövő diákoknak egész harcokat kell vivniok, és hogy ilyen ütközetek alkal­ mával a bevert fej a szülők legnagyobb örö­ mére, nem éppen a legritkább, azt mondanom sem kell. Nem hiszem, hogy akadna még egy város, mely ilyen állapotot megtűrne, mert hiszen ez igazán nevetséges is és ha meg­ érdemeljük az ázsiai elnevezést, azt nem holmi lokális mizériákért érdemeljük meg, hanem épe* az e fajta szomorú illetve el szomoritó specialitásokért. Gondolkodtam én már ezen nagyon sokszor sokféle irányban. Hogy lehetne ezen változtatni, mi ennek az oka és főleg kit terhel emiatt a felelősség? De bizony az igazat megvallva, ezt én eldön­ teni nem tudtam, mert annyit látok, hogy néha egy-egy rendőr, ha éppen arra a tájra kerül, mint közbiztonsági közeg, pillanatnyira bár, de megakadályozza lopást. De mást nem tesz és mást nem tehet. Mert nem a rendőr­ nek, meg a csendőrnek vau itt tenni valója, tekintettel arra, hogy kiskorúakról van szó. Erkö'csi prédikációt sem lehet itt tartani bombasztikus frázisokkal u társadalom hiva­ tásáról ezekkel a gyerekekkel szemben. Pe­ dig hát ha szigouuan vesszük, csak a tár­ sadalomnak volna a hivatása segitem a dol­ gon, mert ezek kesébb, ha csak mostani helyzetükből ki nem kerülnek, csak a társa­ dalom, az emberiség testéu fognak rágódni és csak annak fognak kárt okozni, annak fognak mindeukepen ártani. Es a társadalom I ezt minden oly esetben, amidőn nem követ aL mindent a bűn megelőzésére, ezt mag is érdemli. Dohát, mondom, erről nem lehet ná­ lunk beszélni, mert nálunk, bocsánat, de tár sadalom az nincs, mert itt ax emberek nem­ társas lények. Ez ugyan eltérés a tárgytól, de ha vesszük, hál es is tarjáni specialitás. Hátra volna még, hogy kit terhel a felelősség a miatt, hogy ezek a gyerekek iskola helyett csavarognak és szenet szednek? Azt hiszem, hogy az iskolaszék kételesaége számon tartani a tanköteleseket ée a szülőket mindenképen kényszeríteni arra, hogy gyer­ mekeiket iskolába járassák. Hogy mi jaz oka annak, hogy olyan sok az iskolát kerülő gyerek, azt bisasük, egy­ részt az iskolák elégtelensége, másrészt a szülők vétkes mulasztása, kik kényszeritik apró csemetéiket arra, hogy iskol helyett szenet lopni menjenek. Az az hát szerintük a szegény embernek élni kell. Az iskolaszék tt nem tehet semmit. Reméljük azonban, hogy az elemi isko­ lák államosítása után, mire sürgős és égető szükségünk van, s amit holmi apró knfárkodások miatt hozni halasztani nem lehet, ezen állapotok változni fognak. Nem lesz akkor ama kifogás, hogy helyszűke miatt iskolakö­ teles gyerek fel nem vehető Azonkívül e tekintetben a társsdalomra is nagy feladat hárul e téren. Ezen viszonyok szanálásával kellene foglalkozni. (Szerk.) Mert vegyük csak, hogy ezek nem züllenek el annyira, hogy valamikor a társada­ lomnak kimondottan kárára legyenek; de viszont iskolába nem járnak, a legelemibb fogalmak el nem sajátítják, embertársaik iránti kíméletre senki sem oktatja őket, te­ hát emberi érzésük, már a szó nemesebb értelemben, semmi esetre sem lesz, és igy bizony a társadalomnak hasznára szintén nem lesznek és mint állandó rossz elem csak a toloncháznak, meg a börtönnek lesz lakója. Úgyis mindig azon panaszkodunk, hogy az utcán este felé a trágár szavak miatt nem lehet nőnek, de jóizlésü férfinek sem végig menni. Dehát ez az után a nagyszerű neve­ lés után, amelyben ezek a csemeték a zagy­ vái rakodón részesülnek, illetve részesítik egymást igazán nem is csoda. Cucaj. az ég, hogy erős szervezete kepes legyen elöli ni a set>esule.->t. Eddig a törl-uet. A vonat egy eleset tutiyeuleil es a kalauz beszól. — .Meltósagos asszony a legközelebbi állomáson le tetszik szailaui. Az idős hölgy felemelkedett, leányát szóllitolla. A Üaial ember most ügyelt a leánykára, ki sap.idtau, reszketve indult a kocsi ajtaja fele. Észrevette a gyönyörű le­ ányka sapadsagal, rosszulletet, uieg is kér­ dezte a inamat, uiucs-o óuagysagáuak va­ lami baja. E közben a vonat egy pillanatra meg állt. A lépcsőn elbúcsúztak a hölgyek a fia­ tal embertől, ki őket odáig kísérte és lesegitelte. A tároolygó, reszkető leány amint leszállt visszafordult. — Mondja csak Monneur Kerekes, nem Imreh Béla törvényszéki albiró az ön barátja, kiről az előbb beszelt? — De igen,.*. . — Köszönöm. Én Havas Blanka baronesse vagyok. Ismét egy fütty és mialatt Kerekes' a csodálkozástól, és bámulattól, magához fart, a ,rimát' tétje*gőzzel robogott a szántóföl­ deken keresztül Becses lapjában olvastam, hogy a lá­ nyok csak küldötlségileg jelentek meg a Juzsef-Aszlaltársaság mulatságán. Ugyan mi ennek az oka, mikor gyüléseztek a lányok, mikor választották a küldöttséget? llyképen elmélkedik a tisztelt cikkíró úri Eugedje meg, hogy ezekre a kérdésekre megfeleljek. Talán kedves társnőim sem aeiiezlelnek meg, ha az én gondolataimat általáiKHilum. Igaz, nem gyüléseztüuk, de azt hiszem a legtöbben osztani fogják vélemé­ nyemet. A társaság és zene vonzanak a bálba. Zeneszó mellett főlólénkfll az elme, szikrázik a szellem — aki pedig szerel láocxolni, abban talál szórakozást. lsen ám, de mikor az ifjúságot — tisztelet a kivételnek — sem a társalgás sem a • Varázxkenngő. nem tudja anyjra lekötni mint a »kaláber« és a pohárcsengésl A leányok meg zene melleit üldögélnek > .a mamák azzal vigasztalják, őket hogy hajdanában szebb élet volt] Legközelebbi alkalommal pedig otthon marad a kis leány Tisztelt Szerkesztő úr ! olyan régen, eredmény nélkül udvarolt a hölgynek, egy megjegyzést kockáztatott meg, mely sértő volt a hölgyre. ismeri asszonyom a szerelmes embertorraészetét, azon szerelmes emberét, ki imá­ dójáért tűzön, vizen megy keresztül? Baratuui magából kikelve ugrott fel helyerői, arcul verte az illető halai urat, megleckézlelve őt, hogy illik-e hölygyekről ilyen hangon, ily geureban beszélni. Ostoba társadalmi szokásaink, amikor valakinek megsértéséről van szó, nem a bí­ róságok előtt intézik el az ily ügyeket, hol a tényállás tisztába hozása után hozzák az igazságos Ítéletet, hol a bűnösnek, bűnhődnie kell, az igazság diadalt arat és igazságot szolgáltatnak a sértettnek, hanem párbaj alján, hol nem <z igaaság, hanem a vaksze­ rencse és véletlen játszák a főszerepet. Így történt azután, hogy barátom ma reggel kardpárbajt vívott egy oly emberrel, ki jellemileg meg se közelíti szeretett barátomat. A párbaj — miként azt sejteni méltóztatik — azzal végződött, hogy barátom sú­ lyos sebesülést szenvedeti és habár fején levő sebesülése nem halálos, vagy életveszé-»lye*> -de minden ecetre igen súlyos. Barátom szüleit kíméletesen értesítem, hogy fiukat a kórházban haladéktalanul keresték fel. Adná Fodor. �1909. január 20. a ha. zenét akar hallani, ott van a zongora vagy cimbalom. Az kellemesebb szórakozás mint bálban „Ölni*. Azt talán mindenki tudja, milyen sokba kerül a legegyszerűbb öltözék is. Mégis ha kétszer jelenik meg, a takarékos mama leá­ nya egy azon toilette-ben, van mit beszélni az éles nyelveknek. Pedig meggondolhatnák, hogy nincs min­ denkinek egyenlő jövedelme. Egyiknek az évi jövedelme akkora, mint a másiknak havi fizetése Azután nemcsak a drága aelyeinruha szép. Lehet az egyszerű batiszt ruha is Ízlé­ ses. Mégis egy régebbi tarjám mulatságon én magam hallottam, egy nagyon csinos batisztruhára ezt a megjegyzést, egy úri aszszony ajkairól; „Akinek csak ilyen ruhája van, minek jón idei' — Hiszen nem a ru­ háinkat, ékszereinket, csillogtatni, ragyogtalni, megyünk a bálba! Hiszen abban a fehér ba­ tiszt ruhában is lakbatik vig kedély, nemes szív, müveit lélek, akinek hál épen úgy van jussa megjelenni a bálban, mint a selyem­ ruhásoknak. Kísértsék meg az ifjú urak — táncol­ tassák meg a-lányokat, gazdag asszonyaink ne szólják meg az egyszerű ruhácskákat; majd több leány fog bálba járni! Szívesen üdvözli Szerkesztő urat Egy leány. Hirek. Kinevezés. Hajék Árpád a palackgyári igazgató-tanító aj pályára lépett. Kinevezték a mozi államosított mértékhitelesítői hivatal­ hoz. Távozását müélvező közönségünk mélyen érezheti, mivel benne a vonósnégyes társaság nagykvalitása primását veszti el. Hajék Ár­ pád ezekntán megszűnt tarjáni polgár és ta­ nító lenni. Még vasárnap Iglóra átázott, hol állását haladéktalanul elfoglalta. Kereskedők sérelme. A múlt hét nap­ jaiban egy miskolci fehérneinücég utazója megrendelések gyűjtése végett községünk egyes családjainál látogatásokat eszközölt. Helybeli kereskedőinknek tudomására jutott, hogy az utazó nemcsak fehérnemű cikkeivel árasztja el a közönséget, hanem más oly divatcikkekkel, a melyeknek árusítására az idegen cég megbízottja följogosítva nincsen. Az ügy följelentés folytán a salgótarjáni főszolgabiróság elé került, hol befejezett tár­ gyalás után a kereskedő miutugyujiamenyenek elkobozására és száz Korona pénzbírság megfizetésére maraszlaltatotl. — ifinket az ügy jogi oldala nem érdekel, hanem ha az utazó valóban szabálytalanságot követeit el, úgy méltán megérdemli a büntetést, mert semmi szükség arra, hogy idegenből ideve­ tődött utazók, kereskedőink kárára nyakrafőre kinálják cikkeiket, melyeket helybeli cégektől éppen úgy megvásárolhatunk. Nagyvásár. Forgalom mán nem ige volt nevezhető a f. hó 19-én megtartott or­ szágos vásár nagy vásárnak, amennyiben agy kínálat, mint kereslet tekintetében csak a heti vásárok forgalmát közelítette meg. Fel­ hajtatott 411 drb. ló, 352 drb. szarvasmarba, 223 drb. sertés. Eladatott 26 ló, 149 marha 44 sertés. Cabaré. Falragaszok hirdetik, Sürgöny Nagy cabaré f. hó 30 án a Vadász szálloda nagytermében. Nagy atraktió, grand készü­ lődés, óriási programra. Tarjádban nocli nie dagowesen. rendezőség kitesz magáért, olyatfpfogrammof‘áliitott Csszé, mely Inih-' dón várakozást fOlulmni. A keszmoursekiil' Ítélve o> lesz a farsang slagerjo. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE Farsang. Vigan folyik nálunk, az élet, benne vág uuk javában a farsangban. Nincs bét mulatság nélkül. Szombaton f. hó 16-áu 3 helyen is volt mulatság. Az acélgyárban tűzoltó bál, a bányalársulati casinóban al­ tiszti mulatság és a Vadászban a Róm. Kath. Olvasókor bálja. Mind a három jól sikerűit, fesztelen jó kedv uralkodott mindenütt. Szom­ baton f. hó 23-án lesz az Izr. nőegylet bálja az elfogyott jegyekből Ítélve a farsang leg­ látogatottabb mulatságainak egyike. — Mint értesülünk, nagyon érdekesnek ígérkezik a fobr. 6-án tartandó Iparosok bálja is. Uj tanítónő. A bányatársulat igazga­ tósága a pálfalvai elemi népiskolánál uj tanitói állást szervezett és ezen állásra Márer Ilonka oki. tanitónőt nevezte ki. Kitüntetés. A in. kir. vallás és közok­ tatásügyi min szter Máthé Gézát megyénk kir. tanfelügyelőjét a VII.-fizetési osztályba nevezte ki. Megszakadt türelem. Nagyon is sokan vagyunk itt Tarjáéban, kik bizony sokszor bosszankodnak azon, 'hogy a Vadász előtt a leeeresztett sorompónál sokáig várnunk kell. De bosszaukodunk és — várunk. Nem úgy lelt Szojka István 18 éves legény vasárnap f. hó 16-án. Ó feltette részeg fővel magában,' hogy ő bizony nem vár és felnyitotta a so­ rompót, hogy átmenjeu. Ep akkor jött egy mozdouy és Szojka bujában neki ment és csak a mozdonyvezető éberségének köszön­ hető, hogy a gép el nem gázolta. A pécskői patakszabályozás terve. F. hó 18 au végre beérkeztek a községházá­ hoz a kultur mérnökségtől a Pécskő patak szabályozásának és burkolásának tervei. Végre, valahára kilátás van rá, hogy a ci­ gány utcai mizéria rendezve lesz. ötven év! Ennyi idő telt el „Az An­ ker' élet- és jaradéKbiztositó társaság alapí­ tása óta. A félszázad alatt elért kiváló ered­ ményeken kívül bizonyara a közönség leg­ szélesebb rétegeit érdekli a társaság lapunk mai szamában megjelent hirdetésének azon publikációja, hogy uj biztosítási módozatot alkotott, melynek hivatása az élet- és nyug­ díjbiztosítás előnyeit egyesileni. Ezzel a tár­ saság régóta erzett hiányt pótol. Népgyülés. A Budapesten Hódy Gyula országgyuieai képviselő főszerkeszte*e alatt me£jeieuü „Nemzeti A.iam' című pontinál tHllaP azeraesZiOse^e EuieatJb t. Hu 31-eu vasárnap deieiüit IV oraaor népies szabad eióaűasi, rietve nepgymest tart. Az előadás tárgyal loszueK: a nocialisuius tevtauai, szerleleusegoi es karos kOvelkezmeuyei. Eióadoskent a lap Tnaly hereuc Lajos feteios szer­ kesztőt, Liptófalvi isivau és Magyar Gyula belső munkatársakat küldötte ki. Halálozás. Súlyos csapas érte Brezauyi István helybeli postatisztet. Felesege, kivel a legboldogabb családi ellet élte, alig egy eve, hogy a lakodalom meg volt, f. hó 14-en Zuióváralján meghalt. A csapás annál na­ gyobb, miután kis árva is maradt. A férj gyaszabau a postahivatalunkon kívül, kinek a boldogult is tisztviselője volt, ismerősei is osztoznak. Közgyűlés. A Salgótarjánt Róm. Kath. Olvasó Kör 1909. január hó 24-én d. u. 3 órakor a kör helyiségben közgyűlést tart. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. Múlt közgyű­ lés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Jegyző ieleirtéae -az egyesütti 'működéséről. 4. Az i" gocgató válcMlmáay aogváhsz&a. 4aditványok. . 3. Szerkesztői üzenet. Myop. Küldött cikkét köszönettel vet­ tem, de mint látni tetszik czikkének első részével foglalkozik lapunk mai száma. A mi cikkének utólsé részét, a felnőttek okta­ tását illeti, nagyon szeretném, ha ezt boszszabb cikkoen a jOvő számba meg Írná. Ez okból most küldött cikkét nem közölhetjük. Üdvözlet Egy leány. Szíveskedjék kedves levelei­ vel bennünket többször fölkeresni. •r»267/l9O8. tk. szám. Árverési hirdetmény. A salgótarjáni kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Budapest Erzsébetvárosi Bank r. L re csat­ lakozott végrehajtótoknak Huszár Pál, úgy Huszár Pál és neje Szarvas Erzsébet végre­ hajtást szenvedő elleni 1056 korona tőkekö­ vetelés, 3081 korona, 228 korona 72 fillér, 1600 és 3000 korona tőke és jár. iránti vég­ rehajtási ügyében a bgyarmati kir. törvény­ szék, a salgótarjáni kir. járásbíróság terüle­ tén lévő Pálfalva község határában fekvő a pálfalvai 38 szu. tjkvben. felvett következő ingatlanokból Huszár Pál B. 26 sorsz. alatti illetőségére n. m. az A. I. 3 sor. 178 hrsz. ingatlan illetőségre 63 koronában, az A. II. 1—4 sor. 85/b. 167. 17u. 181. hrsz. ingat­ lan illetősége 622 koronában, az A. HL 1—3 sor. 83, c. 166. és 171. hrsz. ingatlan illető­ ségre 1204 koronában, az n. o. 140 számú tjkvben. A. I. 1 sor. 169 hrsz. ingatlanból Huszár Pál B. 1 alatti illetőségére 404 ko­ ronában. Az n. o. 177. szu. tjkvben. Huszár Pál és neje Szarvas Erzsébet nevén felvett következő ingatlanokra u. m. az A. 1. 2. sor. 64. 95 hrsz. ingatlanra 134 koronában. Az A. I. 1 — 3 sor. 93/a. 136. 156/a. 3 hrsz. in­ gatlanra 179 koronában. Az A. 1 sor. 188 hrsz. ingatlanra 283 koronában,‘végül az u. o. 178 szu. tjkvben. Huszár Pál és neje Szarvas Erzsébet nevén felvett A. I. 1 sor. 90 hrsz. ingatlanra 319 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt in­ gái lanok az 1909. évi február hó 16-án d. e. 10 órakor Pálfalva község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megálla­ pított kikiáltási áron alul is, de nem annak •/,-án alul eladatni fog. Árverezni szándékozók kivéve az 1908. évi XLI. t-c. 21 §-a 3-ik bekezdésében meg­ nevezetteket tartoznak az ingatlanok becsá­ rának 15 */»-át vagyis 9 k. 46 f. 93 k. 30 f., 180 k. 60 L, 60 k. 60 L, 20 k. 10 L, 26 k. 86 f., 28 k. 95 f., 42 k. 95 t, és 47 k. 8 > fiit készpénzben, vagy az 1881. XL. Lc 42 §-*ban jelzett árfolyammal számított, es hz 188t. évi uoveiuber hő 1 én 3333 sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 g-ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kikül­ dött keiéhez leteuui, avagy az 1881. XL. Lc. 170 §-a érteimében a bánatpénznek a bí­ róságnál előleges elhelyezéséről kiállított el­ ismervényt átszolgáltatni. A vevők kivéve az 1908. évi XLI. L-c 25 §-áh<>z képest kiegészíteni. Salgótarján 1908. november 18 n. a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Vidor, kir. aljblró. Nyllttér. Hirtelen jött kineveztetésem, és áj állá­ séin haladéktalan betöltése nem engedte mez, hogy minden ismerősömtől elbúcsúz­ zam, miért is ezúton teszek eleget jóbaráti kötelességemnek- Hajék Árpád, állami mértékhitelesítő. tudom 44-47 Nem ■ semmit; levél másolatait kÖzlik a hetilapok. �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 1901. január M. ALAPITTATOTT 1858. ÉVBEN. Z „ANKER" KÖNYVKÖTÉSZETI élet- és járadékbiztosító társaság. munkák Magyarországi igazgatóság: BUDAPEST az Anker-palota építésének befejeztéig V., ERZSÉBEl-TÉR 13. SZÁM. elegáns kivitelben Vagyon 174 millió korona. — Kifizetések 338 millió korona. — Biztosítási állomány o38 millió korona. — Magyarországon vagyonából 30 millió kor. van elhelyezve. Az összes szokásos tőkebiztositásokat halál és elérés esetére eszközli a társasig jutányos dijak mellett. Legújabban pedig uj biztosítási módozatot alkotott, melynek hivatása készülnek A boros nyomda az élet- és nyugdíjbiztosítás előnyeit egyesiteei. Betegség vagy baleset folytáni rokkantság esetén a díj­ fizetés megszűnik, azonkívül a biztositott tőke 5 vagy 10°.-át járadékkép élvezi a rokkant a biztosítási tartam leteltéiig, lejáratkor (halál- vagy el­ könyvkötészetében érés esetén) pedig a teljes biztositott tőke fizettetik ki. Felvilágosítást nyújt az Anker magyarországi Igazgatósága vagy TÓTH GYULA úr salgótarjáni kApviselője. a nagy ,,Vigadó“-val szemben levő erdőtiszti lakás április hó 1-től bérbeadó, esetleg üzlethelyiségnek is. Hat szoba, előszoba, mellékhelyiségek, istálló stb. Ajánlatok „Erdőgondnokság Fülek" címre küldendők. Szép és divatos kifogás- SZA BÓ . geket priosesz és lovagló nadrágot, valamint papi -------- reverendát. Lőrincze István A N G O IL . és felöltőt, különlegessé- SING ÍR varrógépek varrógépül a leK)obba kn.ik valóságban bizonyultak alsóbba k a leg­ varrágáp részvánz-társaság. SZA BO . AKGOXLi kivánatra többszöri és téli kabátot, zsakett SINGER SINGER Co talan minőségű szövetek- próbával készít öltönyöket * VARRÓGÉPEK A fúlöp Szász-Coönnj-fiötai hercei Ö kit fensége, ből SINGER Salgótarján,főutca 506. Globin Salgótarján Inni • o legjobb es hql Hi'jindhli CZipőhszhlos/ct A városházzal SZEMBen K Nyomatott a Boroa nyomdában, Salgótarjánban. I ... . � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000141.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_01_20.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-01-20 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 3. szám (1909. január 20.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c932e1cd813a1d6684f6cf7dfc1c06ad.jpg df782b8c00a1964dfa995afae4f7b358 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8903aca936a3a327ba62dba3e8b6395d.pdf ec78167ed5df7e60000ea10019c0e31f PDF Text Text II. évfolyam. ______ # ' ' * * ‘ Salgótarján, 1909. január 27. V , I « a.» . ■ — I.. — . a. ». .s- ^, - II I II « ■ >1 — -•* •■•’• ' 4. szám. - Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ér: KgéM írre tói 4vn . Nsgysd Srrs Kgj«« txkm . . 10.— . . 5.— . . 1.50 Ara 20 fill. A Polgári Kör tagjai él tanítók rétiére: Egén évre . . . fi— Fél érre .... &— Negyedévre .' . . 1.50 Tovább Az 1908. december havi községi választások által felzavart kedélyek a „Polgári Kör“ 1909. évi január 20-án megtartott választmányi ülésében történ­ tek folytán remélhetőleg lecsillapodtak.Azok, a kik a Polgári Kört annak idején oly kellemellen helyzetbe hoztak és kevés híja hogy szét nem robbantot­ ták — vagy kileptek a kör kötelekéből, vagy helytelen viselkedésükért a körtől bocsánatot kértek. Ez az incidens tehát el van intézve. Most már nincs egyébb hátra, mint hogy a Polgári Kör megválassza uj tiszt­ viselő karát és választmányát és ujult erővel fogjon hozzá program injának meg­ valósításához. Hogy azonban a közel múltakhoz hasonló és a körre nézve cseppet sem di­ cséretes meglepetéseknek jövőre kitéve ne legyen, — mi részünkről legjobban aján­ lanám, lia a Polgári Kör újonnan válasz­ tott intézősége egy programútól dolgozna ki és azt kinyomai va, minden egyes tag­ jának megküldené azért, hogy ebből lassa mindenki, mit akar és óhajt a Polgári Kör létesíteni. így aztán nem volna egyetlen tagja sem, a ki a kör céljait nem ösmerve, a saját esze után indul. Miután a Polgári Kör nem csak tisztán társadalmi célokat szolgái, hanem fötevekenysége a község jóvoltának elő­ mozdításában öszpontosul, természetes hogy ilyen programmjának lenni kell. Mert hiszen megállapított közgazdaság! program nélkül azon célját, hogy Salgó­ tarjánt fejlessze, el nem ei heti. És kell hogy ezen program a kör — de nem csak a kör, h.iitvin a község összes lakosságát is ainassá.1 Ha mi Salgótarjánt fejleszteni akar­ juk, akkor oda kell hamunk, hogy minél több kulturális inlezetüuk, minél több közhivatalunk és minél több oly intézmé­ nyünk legyen, a mely nem csak a köz­ ség, de vidékének is .előnyét* váljék. A mai kultur ember igényéi nagyok s ha ni idegen letelepedést ouajiunk, akkor köte­ lességünk gondoskodni ártól is hogy itt a kultur ember igényei lehetőleg kielégí­ tést nyerjenek. Gondoskodnunk keli tehát elsősorban arról, hogy a lakás viszonyok megvál­ toztassanak, utcáink, tereink tiszták le­ gyenek, egy pár artézi kút fal a vízhiány megszűnjön; legyen mindenfele közhivatalunk-részben azért,- hogy Mijál lakossá* güfA helyben találja meg minden' bajáuak orvoslását, részben pedig,., hogy a hoz­ zánk csatolt vidéket a ini körünkbe vonzuk. Gondoskodnunk kell kellő szórakozó Minden a lap aaellemi részét illeti köilemények Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB. .í^i-Hala mint hirdetések éa előfizet tek a .SaJgéf^'kjgrv-wjkn *• ViJ*ks“ tairkeaxtiaégéhei, vagy a yJtAHfcy Boroa nyomdába intéaendők. és pihenő helyekről, állandó színpaddal biró vendégfogadóról. Gondoskodnunk kell a vasúti átjáróki ól és sok minden egyéb­ ről. Ezek, és még sok másra van szük­ ségünk. ha községünket fejleszteni akarjuk. De ezeket az eszméket különösen pedig meg valósi tásuk módját és máskéntjet egyszerre csak úgy odavetőleg azon­ nal a községházán megtárgyalni nem le­ het. Olt nincs arra sem mód, sem idő. Ezeknek az előkészítésére tisztán a Pol­ gári Kör hivatott. Nagy és szép hivatás vár tehát a Polgári Körre, ha kitűzött céljának meg akar feleim. És mi részünkről leghelye­ sebbnek tartanám, ha a Polgári Kör mi­ helyest átesik a liszt újításon, azonnal programjának kidolgozásához fogna, még pedig olyan tormán, hogy bele foglalná munka körebe a község rendezésének ter­ vét is. Van elég mérnök emberünk és olyan tagunk, a kinek izleseben és tapasztalatában megbízhatunk, kérjük fel ezeket dolgozzanak ki, számolva a jelenlegi helyzettel es vagyoni viszonya­ inkkal, mert hiszen reánk nézve, a kik nemcsak magunk Vagyunk a szegények, hanem községünk sem mr valami nagy vagyonnal ez nagyon fontos, — egy va­ ros rendezési leivel és csináljanak egy javaslatul, mit es nogyan kenene létesí­ tenünk arra, hogy községünk további fej­ lődése es boldogulása biztosítva legyen s ezt ha kész, terjesszek, be a Polgári Kör választmány a ele, nugy ott az megvitat­ ható irgyen e» ennek alapján a kot prog­ ramja tisztán és világosan tuegszövegezlessek, es minden taggal kozollessek. Ha igy minden tag ösmeri a prugrammot es tudja ímerl küzd, nem log előfordulni loin.e az esel, hogy sajal tag­ jaink a közzel szembe helyezkednek. Eiore leiial, vegyük ki mindnyájan részün­ két a muiiKauul, mert mar nem keit attól lattanunk, liugy naiarozataink es oiiajainK a községi elöljáróság induienliajan Hajó­ törést szenved, olyan bnuiia van a kinek muilja es személye garanlia arra hogy ilyen dolguk a jövőben elő nem fordulnak. Csak akarat és összetartás legyen és biztosítva van szereteti koz-egünk jö­ vője. Ne ijesszen üteg senkit az, hogy az alkotásuk pénzbe kerülitek, mert a mire nekünk szükségünk van, az nagyobbara mind gyümölcsöző es jövedelmet hozó dolog; lehal olyan, a mi maga-ma­ gái Űzeti ki. A—ni at hitelviszonyok pedig olyanok, hogy Salgótarján- iiagyop könynyen kaphat 4*/t pénzt. Hatrair le­ hel tehat olyanba befektetni, a mi isméi a községnek ti esetleg a'A-ot hoz. Hol lennének ma Budapest vagy az ország akármely fejlődő váiosa — ha nem mertek volna ilyen műveletekbe vágni. Vegyünk ezekről példát és merjünk. Mert csak az nyer, a ki mer. Községi ügyek. Építő és közegészségügyi bizottságunk jsuuar 8-iki ülése újabb megoldandó kérdé­ seket vetett felszínre. Tekintve a kérdések­ nek szociális és kulturális tekintetben való fontosságát és közelségét a megvalósuláshoz — ha ugyan a bizottsági tárgyalás nem hosszabb ideig tarló szübalasztást jelent, — engedtessék meg nekem, hogy a kérdésekhez minden személyeskedést, bálsó gondolatot mellőzve hozzászólhassak. Minden kerülgetés nélkül őszintén ki­ mondom, hogy községünk lakosságát és je­ lenleg fennálló kórházainkat tekintve, újabb községi kórház ipitécét teljesen feleslegesnek tarlóin. Feleslegesnek tartom azért, mert községünk lakosainak nagy részé bánya, vagy acélgyári munkás, akik saját kórhaza­ ikban ingyen gyógy kezelésben részesülnek, a másik nem munkás rész legtöbbje nem is adna beteget a községi kórházba, meg ha vuiua is, azért a 6-b betegen pedig, akik a ueiu munkás lesz azon tagjaiból ke­ rülnek ki, kik oetegeike. részint anyagi lieiyzt-ius, résziül inas oauk miau koruazba úelyezuek el, azokért — mondom — őü— ouwu koronás kuiuazat epiieui annak lele­ in es leuuiartasi kOiLsegett leúszni uetu ér­ demes. rlzeael a uetegcaei az elöljáróság söreimére, meg.t.iapiiuit ae^eiesi díj nzeiese meneti jeiemvg teuuaiiő koriiazaiuk is befo­ gadna , mert a kuruazakra ez újabb temet uem je>eut, u községié pedig nagy könnyítés vuiua, na iiyeu nagy irauyu építkezéstől es kiadásiul megazauadulua. A bauyatarsuial es aceigyai vezetusege, azt uiszem, a község eiúeseucu aziveseu teljesítene e kérést, Ulas uem kivaUjUa ingyen, a kiadásukat mi feúezzUa. ^Aliui uiVasiiatia, az nem Isuet. Ózerk.J At így megiuaiudi puuzeu inkább kellene epiteudua egy egesZsoges, Vagy modem jartauy aoiuasat, uuoi ou — tuu ueteg is kőuuyeu eiueiyusoeiu tegyen, mert meg közegészségügyi «iszonyaink uem változnak, a szemelHea uazaja lesz, addig nagyon kell Óvakod­ nunk a jai « any us uetegsegeatut. Nem Vagyok százéi «u e leien, de azt Hiszem, lielll levetlek, ua azt mutiúuiu, uugy a tavalyi vorhéuyjaiVauytiuz llasuu,u iwllanyós állapotuk meg eio lúgnak lurduiui községünkben, Ua csak u.oyixyazu gopdössaggai elejei uetü veasztik. . az hjeu iituiaujruanak. JacvatrykOruazUok vau.hjzetk.J Miudsüeseire nagy korüiiokiuieasel kell határozni e kérdésben képviselőtestületünknek- �1909. január 27. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE felderült- arc, fiatalos hév, bájos mosoly és szebbnél szebb toiletlek öveznek körül ben­ nünket. A kasztrendszer megszűnt, az egész társaság egy család volt, ami jobb mulatságok alkalmából szintén ritkaság. A feszes társal­ gásnak még csak az árnyéka sem vetődött közelünkbe és nem hisszik, hogy egyetlenegy lélek lett volna ott, aki nem jól érezte ma­ gát. A tánc 9 órakor kezdődött és szakadat­ lanul folyt reggeli (I óráig. Lapunk legutóbbi számából „Egy leány- tollából származó kü­ lönben nagyon jól megirt cikk pedig ugyan­ csak elmaradt volna alapul, mert a táncból alaposan kivették részüket az urak. Egyeseknek, kik valóban nem táncolnak, nem szabad azt royásukra felhozni, de akik tudnak táncolni és má.-kor talán félre vonul­ nak, azok most táncra kerekedtek és szem­ mel láthatólag nagyon jól esett nekik. Nem dicsérjük őket, mert hiszen csele­ kedetükkel kötelességüket teljesítették. Di­ csérnünk csak akkor kellene, ha kötelessé­ gük teljesítése nem lenne kedves. Hogy tu­ dósítónk véletlenül belecsöppent itt e szó, hogy „kötelesség- ám hagyjuk. Helyreigazítjuk azonban, hogy mi egyál­ talán nem ismerünk kötelesség táncot, hanem igenis ismerjük a fiatalság hivatásának egyik pontját és ez a tánc. Ha valaki csak azért megy mulatságba, hogy kötelességből táncol­ jon. az maradjon otthon. Táncolni csak az menjen, aki a tánc ideje alatt élvez, aki átérzi, hogy a tánc mily kellemesen, pezsditően hat az ember lelkű­ idére. Csak azért szúrtuk be az utóbbi részt, mert örömünkre szolgált tapasztalni, hogy a szombati mulatságon a kötelességtáncnak még csak a látszata sem volt. Amily ügybuzgalommal készítette elő a bált a nőegylet vezetősége, olyan ügyesen oldotta azt meg és fejezte be a bál rendező­ sége, élén Gergely Izsóval, ki fáradságot nem imerve, igen sokat dolgozott, hogy a mulat­ ság minél fényesebben sikerüljön. Példás rend uralkodott mindvégig, és ez is hozzájárult az est sikeréhez. Csak azt nem értjük, hogy a szünóra után, miért nem kezdette a cigány egy ropogós csárdással, amikor a divat, meg a szokás mondja, hogy ekkor csárdást dukál játszani. A négyesek remekül sikerültek, ami ezúttal is Böiim Iguácz ur érdeme. Különösen a második négyesbe ekeit igen ügyes figurák alatt annyira felhúzta a résztvevők kedélyét, hugy mindenki ujjongott örömében, aminek Nőegyleti mulatság. kilejezest is adott, amidőn egyszerre mintegy au hang énekelte, hugy: „károg a varjú a F. hó 23 án tartotta a salgótarjáni izr. jegeuyeuy* stü. oiy.iu gyönyörű betoldásukat qőegylet a „Vadász- összes termeiben idei jalazuit az a tUsiös sepü bauds, hogy magá­ bálját. Örömmel vesszük a tollat a kezünkbe, val ragadta a közönségét. hogy tndósitói kötelességünknek eleget te-* Az est miudenképpeu nagyon sikerüli gyünk, merl_e fényesnél szebben sikerüli est es nem muuduuk nagyot, iniduu Kijelentjük, valóban megérdemli, hogy azzal foglalkozzunk. uugy sulia szebu muiaisagbau nem kívánunk Nagy volt a bál iram az érdeklődés, és ez reszt veuui. nem is csoda, ha tudjuk, hogy a nőegylet A jelenlevők uéysutál a következőkben vezetősége mennyire szivén viselte az ügyei és mily faradbalallau munkai teljesített, hogy sikerűit lOiJegyeznUuk: As.-x.uuy ok: Budu Jauusue, dr. Beiaa mennél szeob eredményt tudjou íeimuialui. A mulatság iránt való fokozott érdeklődés Gyuiaue, oercsi öanUurne, Brener Fuiopne, testet öltött és 9 órakor, midőn az összes DoUtsch Nandumé, Ecksteiu Jakauue, Fuides jelenlevők már együtt voltak, teljes biztosí­ Beunkue, Földiák L putue, Gádor Lajusue, tékot láttunk, hugy egy kellemes estnek le­ Gerő Naudorue, Heksch Iguacue, Herczog szünk élvezői. Ritkaságszámba megy és ép­ Gyuláue, Huruvilz Gezáué, Kovács Józsetue, pen ezért emlitjük föl, hogy e mulatságban Luwiuger Rezsóue, Luwy Mérne, Lusztig résztvevők mintegy vezényszóra egyszerre Hennanué (Etes), Itakos Gyuiaue, Szántó jelentek meg, ami ugyancsak .kellemes hau- Aruuuné-(Iuaszó)r Bingsr Lajosné, SJhwarcz -.guíatot idéz elé-éa lelkesít^,hatást gyakQ’roI Lajóspé, Cinégéi Józsefué, Szegedin Józsefué, ' a.jelenlevőkre. .......... Szenes Adolfod (Bzécsény),' Schwarcz Elékné, „ . Konstatáljuk elsősorbán, begy- nagyon Scwartz Herioanbé^Tiuinszky Antal né, Takács •zép és'kedves társaságban vagyunk, csnpa Mórod, Weisz Hermannó Az aggok menhelyének népkonyhával, és melegedő szobával kapcsolatos felállítását igazán helyeslem ás tőlem telhetőleg párto­ lom ia. Míg azonban itt az elöljáróság dicső­ ségére váló szociális érzéket tanúsít, addig meglehetős ügyetlenséget követ el akkor, midőn a .jó szivü hölgyek- vállaira szeretné az intézmény fenntartásának terheit, vagy le'alább egy részét — tolni Az a néhány száz ember, aki nálunk adakozhat jó ékony célra, úgy is túl van terhelve, annyira, hogy njabb terhek már az adakozókat is oda jut­ tatják, hogy adományra szorulnak. Ezekre tehát nem lehet számítani, mert tessék csak elgondolni, mit kell csinálni egy jószivü, gyenge keresetű tarjáni polgárnak: tizet tag­ dijat a legényegyletbe, olvasókörbe, nőegy­ letbe, Józsefszanatóriumba és asztaltársaságba, jár jólékonycéiú hangversenyre, táncmulat­ ságra, műkedvelői előadásra, adakozik a rokkantaknak, munkanélkülieknek, ruhátlan, anyátlan, apátián árváknak, vakoknak, si­ ketnémáknak, messzinaiaknak és tudja Isten kiknek még. Ezek tehát kimerültek. Külön­ ben is az ilyen nagy fontosságú intézményt koldulással, tea-estélyekkel, zsaroló ünnepé­ lyekkel fenntartani, vagy talán felállítani nem lehet. Ha csinálunk valamit, csakis saját pénzünkön csinálhatjuk. Már pedig csinálni kell, ha a föld alul is kéri j k a pénzt, mert a szegénységet, meg a nyomort ngy nem szüntethetjük meg. hogy egy ko­ ronát osztogatunk ki, vagy ha eltiltjuk a pén­ teki koldulást. Szintén aktuális és fontos a harmadik kérdés: a vágóhíd is. Pénz előteremtése a község nagyobb megterhelése nélkül, alkalmas, közegészségügyi, városrendezési szempontból a megfelelő hely keresése és a középitkezésnél divatos „panama- kerülése legyen a jelszó, lía ezt tartjuk szem előtt, akkor nem dobtuk ki a pénzt az ablakon, különben ezzel is úgy járunk, mint eddigi középüle­ teinkkel. Eddig nem az olcsó, a megfelelő helyen, hanem a nagyobb befolyással rendel­ kező tulajdonos telkén, nem az olcsó, leg megfelelőbb tervet nyújtó, hanem a protekciós épitésszel építtettünk. Jól vigyázzunk mindezekre, mert a leg­ kisebb hiba is kirántja az erkölcsi alapot az elöljáróság alól, amit pedig közügyben munkálkodók nem nélkülözhetnek. Myop. Ijeányuk, Bukódy Margitka, Breuer Elza, Fodor Etelka (Budátok). Földiák Berta, Kész ler Erzsi (Pásztó), Lőwy Gizella, Luzztig Irma, Márer Hooka, Messinger Boriik s, SzikIsy Margitka, Schwartz Jolán, Szenes Ella (Nagy Szécsény), Szegedin Janka, Szenes Erzsiké, Weisz Irén, ifj. Weisz Irén (Széesény) Weisz Lina — A felülfizetők névsora a kö­ vetkező: 10—10 koronával: Győri Szeszgyár, Scbvarcz Bertalan, Haggenmacher Sörgyár, Első Magyar Részvénysörfőzde, Leipziger Vilm a, Salgótarján nagyközség, Wobl Her­ man; 6—-6 koronával Dr. Frank Dezső, Böhm Béláné, Gerő Nándor, 5—5 koronával Dr. Lóvinger Rezső, Takarékpénztár Salgótarján, Buchwalder Zsigmond; 4—4 koronával Bo­ rovicska r.-t„ Trencsén, Wagner Rezső, Stőhr Jenő, Glück Simon, Scbönfeld Jakab, M k. sójövedék Elnöksége, Dr. Soltész József, Szilvónumgyár, Triest, Élesztőgyár, Krausz elesztőgyár, Dr. Kovács Jenő, Vidor Ferenc, Weisz Manó, Rimaszombat, 3—9 koronával Lővy H. Károly, Herczog Gyula, Eckstein Jakab, Horovicz Géza, Scbvarcz Hermanné, Scbvarcz Lajos, Weinberger Soma, Tóth Gyula, Groszberger Barnáné, Földiák Lipót Stklódy Lőrinc, Dimi; Gieidura Géza, Gönczöl Jáno-né, Ligeti Miklós, László Gyula, Rotb József, Dokupil Vilmos, 1—1 koronával Szenes Adolf, Hochbanser Károly, Mészáros, Kohn Lipót faker., Böhm D. Ignác, Dr. Pollatsek Armin, Weisz Herm .n, Lusztigné Etes, Sinágel József, Heksch Ignác, Biheller Jakab, id. Kohn Mór, Veiczig Jenő, Kovács mérnök, Lőwy Mór, Vész Gyula, Sugár, Poiatsek Vilmos, özv. Fischer Bertholdné, Schvarcz Elek. Hirek. Eljegyzés. Földes Andor Munkácsról el­ jegyezte Ktvovics Berta kisasszonyt Helyben. A Polgári Kör választmányi gyűlése. A Pulgan Kör választmánya t hó 81-én csütörtökön este tartotta választmányi gyű­ lését A gyűlésén behatóan foglalkoztak a f. évi január hó 23-iki képviselőtestületi gyű es targysorozaiaval. A lefolyt községi választásukból kifolyólag a választmány tu­ domásul vette Hncsovszky Andras és Telmáuyi Istvánnak a körből való kilépését. Band­ iét Emil és Patay István fel leltek szólítva, hogy eljárásukat igazoljak. Ügyekkel a kö­ vetkező választmányt gyűlés foglalkozni fog. A kor közgyűlésé február ho 7-eu lesz, melyue& legiuutusabb tárgya az eiuOk es tisztikar Választass. A salgótarjáni izr. hitközség évi je­ lentése az Iimő-HMS. évről. Megkaptak a saiguiarjasl 1X1. UuaOzseg Ittuk—V. ÖVI jcieuteael. A jeieutesbOl latjuk azt, hogy a uuaezseg elöljárósága wükodsaeuek ideje alatt VkiUbau deres mUuaai vegzetu <-91z5 k. larlosasuui au/4k Kur.-uat turiussleil, a mi csak uej ívd louotseges, uugy a uagy kUHUsadó uiuiiou tvauuas, bis sou aui.evi suitnazadOl Uaetues), teue Oieg lasarasoaau baul a kiaüasuaaai. isaUiaja leutaluasaüuz OVI 1ÖUO k.val jatu.v, űacara, Uugy az ailata az iskolát évi IZvUaur.-Vat sas nagy kOaasg 9VU kon­ yái segeiyezi. A tandíjmentesek' szama 23, Összes iskuiks gyermekek szama 133. A nagy rtíuer arra ludiuilla a hitközség kepvmelőtsstuleieu, hogy az 'államosítási kérje, mely cél­ ból átengedi iskolaépületéi és rituális fürdő.jébék lóikét. Jótékony célra 983 84 koronát adott ki az simult tvbea.' Ösases bovélelo I Z4V14-B2 kon, kiadása 24389 85 kor. volt M �1909. február 27. 1908. évben. A jelentésnek van egy igen furcsa passusa is t. i. azt mondja egyebek közt: A volt elöljáróság viselt pereiből a f. évben. 1803 kor. Ügyvédi költséget fizettünk ki. Ez bizony sok. F. hó 27-én választja az izr. hit­ község 40 tagból álló képviselőtestületét, mely aztán kebeléből a 11 tagú elöljáróságot vá­ lasztja. Lakbérpótlék. A hivatalos lap szombati számában meghozta vgre az á lami alkal­ mazottaknak a régen várt lakbérpótlékot. Csak az a kellemetlen a dologban, hogy da­ cára a nálunk uralkodó nagy lakásdrágaság­ nak, Salgótarjánt mégis az V. osztályba osz­ tották be, mig például Balassagyarmatot. a hol a lakások sokkul olcsóbbak, a 1V. Osz­ tályba osztották. Azt hisszük, hogy egy me morandum segítene a dolgon. Közgyűlés és hangverseny. Az acél­ gyári tisztviselők folyó hó 24-én délután 4 órakor tartották meg rendes közgyűlésüket, a melynek leglényegesebb pontja ngys. Gletdura Géza esp plébános tiszteletbeli taggá való választása volt. Közgyűlés után hangverseny következett, oly programmal, amit csak nagy művészi zenekarok szoktak produkálni. Oly elragadó tökéletességgel játszották a számo­ kat, hogy meglepett minden zeneértőt. Ursutz József óriási zseni lehet, hogy ily rohamos fejlődést tud felmutatni. Hangverseny után tánc következett, mely a legfesztelenebb han­ gulatban eltartott reggelig. A végtelenül ked­ ves asszonyok és aranyos leánykák, emléke­ zetében ez a táncestély valószínűleg kelleme­ sen fog mar dni a kalikóig, amely február 20-án tartatik meg ugyancsak a tiszti casinó nagytermében. salgotarjÁn ÉS VIDÉKE. lám az összes felekezeti tanerőket átvegye s úgy ezeket, valamint a még alkalmazandó tanerőket az állam fizesse. Az építéshez szűk* séges kölcsön törlesztésére a község meg­ kapja az 5*/*-os iskolai adót, valamint a tanítói lakások egyenértéke fejében évi 360 — 360 koronát,-a Palackgyár által fizetendő évi 800 korona hozzájárulást. Fenti célokra felveendő törlesztésea kölcsön évi törlesztési részlete nem haladhatja meg a községnek visszabocsátott nagyságát. A község egyszersmindenkorra ez elemi iskolák szervezése alul fel van mentve. A szükséges kölcsön ki­ eszközlésére a kin Tanfelügyelő urat bízta meg a község. Megölte az apját. Baris János Jani karancs-áui lakos folytonos viszalykodásban élt családjával, különösen feleségével, akit gyakran és tettleg ia. bántalmazott, igy leg­ utóbb f. hó 19-én is, amikor részeg állapo­ tában ismét bántalmazta feleségét, 17 éves József nevű fia sietett a védelmére, amint az apa fiát egy kalapácscsal leakarta ütni, a fin azonban ebben megelőzte és késével nyakon szúrta, minek következtében Barta János azonnal meghalt. A tettes azonnal jelentke­ zett az ottani csendőrségnél. öngyilkosság. A farsangban mindenki mulat, csak épen Farsang István 20 éves acélgyári munkásnak igen szomorú farsangja lehetett. Bujában kiment a temetőbe, s ott búcsút mondva a farsangnak, nagyvilágnak agyonlőtte magát. így lett szomorú vége a farsangnak. Tanfelügyelői hírek. A „Nógrádi és Honti Híradódban olvassuk, hogy a nógrádvármegyei lutheránusok ellenszenvvel visel­ öngyilkosság. Andó Mátyás nagybár- tetnek vármegyénk tanfelügyelője ellen azért, kányi gazdalegény afölötti bánatában, hogy mert egyes tanítók ellen kényszernyugdijazszeretője őt elhagyta és más legényhez akart látási eljárást lelt folyamatba és emiatt pa­ nőül menni, f. hó 16-án revolverrel szíven nasszal éltek. Igen csekélyek vagyunk mi arra, hogy tanfelügyelőnk védelmére kekünk, lőtte magát s rögtön meghalt. nincs is szüksége reá, legjobb védelmi fóruma Pálfordulás. F. hó 2ő-én volt Pál napja, a fölöttes hatósága, mely majd minden tekin­ népiesen Pálfordulás. A néphit azt tartja, tetben jogosnak és igazságosnak fogja találni hogy e napon jön ki a téli álmát alvó mackó eljárását. De nézzük, miért is neheztelnek a a barlangjából. Ha zord, szigorú a téli nap, lutheránusok? Tanfelügyelőnk azt telte, hogy úgy a medve kint marad, ha ellenben szép, nehány tanítót csendesen elvonni szándéko­ meleg, derűit nap van, visszafordul barlangjába zik működésétől, mivel hivatásuknak nem fe­ s alszik még nagyot. Úgy okoskodik a medve, lelnek meg. Nem rendelkeznek azon képesí­ hogy ha ilyenkor zord, szigorú a tél nem téssel, mellyel egy tanítónak rendelkezni ken tarthat már sokáig s nem érdemes újra a- és másodszor hazaüas elleni cselekedetükkel ludni, ha ellenben meleg, derült a nap, akkor a magyarság ártalmára működnek. Oly kei még hosszú télre van kilátás s lefekszik újra. mdok ez, melyek mellett egy pillanatig sem Ha jó prófétának bizonynl a medve, úgy ez tűrhető, hogy ilyenek állásukban maradjanak. évben kint marad, mert bizony zord, szigorú Nem elünk mar azon időben, amikor bárki a tél s vágyva vágyunk már a tavasz után. odaallbatoil a gyermekek ele, hogy ferde es Nagyon is hosszn és zord már e tél s pró­ minden ismeretet nélkülöző badarságokat bára teszi a szegény ember türelmét. Jó an­ gyömöszöljön a gyermekek fejebe. Az ilyenek nak, kinek ilyenkor teli a kamrája, pincéje nem kaihedrara valók. Aki tanító, annak le­ s a meleg szobában mondhatja Petőfivel; gyen meg a kepe.sitese. De ha ezekhez hoz­ Hol a boldogság mostanában ? Barátságos závesszük meg, hogy olyan egyének ellen meleg szobában. lepett fel tanfelügyelőnk, kik magyar vére­ Képviselőtestületi gyűlés. Salgótarján inkbe hazánk elleni gyűlöletet oltanak es a nagyközség kepviselő'esiuieie f. ho 2J-en d. nemzetiségek allal különben is táplált pánsz­ u. 2 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését lávizmus tüzel meg szítják, u^y derek tan­ Tóth Gyula bíró elnöklete alatt. Emök a felügyelőnk működései igaz elismeréssel kigyűlést megnyitván üdvözli a megjelent ta­ seruetjük es csak örömünknek adhatunk kigokat. Több miniszteri és közigazgatási ren­ tejezest, midőu áldasdús munkásságát szem­ lélhetjük. delet tudomásul vétetik. Az elemi iskolák ál­ Cabaré. A „Salgótarjáni Polgári Kör“ lamosítása ügyében a képviselőtestület kö­ vetkező határozatot hozta: Képviselőtestület 19U9. januar 3U-áu a nVadáa-.“ szálloda ösz2387—008. sz. tanfelügyelői értesítésben fag- szes termeiben nagy cabaret estélyt rendes, (alt 109331—9U8, sz. vall.- w közóktmin. PalfTy iima énekesnő, Bodó Jánosáé araszleiratban felállított követelmények elfogadá­ szunyok, Bokody Margit, Brener Eltaf Kess­ sával — kivéve a tantermek fűtését — az ler Erzsi, Lőwy Gizella és Takács Anna nrelemi iskolák államosításához hozzájárul. Ez- leánybk; továbbá Erii Gábor, Hoselttz Arpad, Ml siemben feltételként kiköti,- hogy az ái- Márkus Rezső, Nádasdy Mátyás, Comelio 3. Scuíttó I)' Arrígo, Szegady Barna arak szí­ ves közreműködésével. Külön meghívók nin­ csenek. Belépti dij: személy jegy 3 kor., csa­ ládjegy; (3 személyre) ó kor. Jegyek előre válthstók; Boros, Bóth, Friedler és Róth urak üzleteiben. Szerkesztői üzenetek. Dimi. Tárcáját köszönjük, legközelebb közölni fogjuk. Cucaj. Helyszűke miatt cikkét cask jövő számunkban közölhetjük. Meghívás ! A Salgótarjáni Népbank Részv.-társ.. 1909. február hó 9-én d. e. 11 órakor I. évi rendes közgyűlését saját helyiségében tartja, melyre a t részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Igazgatósági jetentés előterjesztése. 2. Felügy .-bizottsági jelentés előterjesztése. 3. A zárszámadások előterjesztése és a felmentvény megadása. 4. Az évi nyereség felosztása. 5. 3 felügyelő bizottsági tag és 2 felügyelő­ bizottsági póttag választása. 6. Alapszabályszerüleg benyújtott indítvá­ nyok tárgyalása. Salgótarján, 1909. jannár hó 23-án. A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság igazgatósága. Az eredeti zárszámadások a társaság hivatalos helyiségében naponta megtekinthe­ tők a délelőtti órákban. A közgyűlésen részt venni kivánók tar­ toznak részvényeiket a közgyűlést megelő­ zőleg 3 nappal a társaság pénztáránál leléteményezni. 2303/908. szám. Árlejtési hirdetmény. Csered község képviselőtestületének 23/908. kgy. számú határozata folytán a Csered községben egy tanterem, két szoba, egy előszoba, egy konyha és egy kamaráitól álló Iskola és tanítói lakóé felépítésére árlejtést hirdetek. Az épület kőalap, vályog fal és cse­ réptetővel lesz építendő. Az építési költ­ ségekre 1OOOO korona van engedélyesre. Közelebbi feltételek és az építési tervent Czereden a körjegyzői irodábaha hivatalos órák alatt bármikor megtekinthető. Felhívom a vállalkozni óhajtókat, hogy ajánlataikat folyó év fabrtsór hó 25-ig afulirulthoz írásban adják be. * kelt Csereden, 19< >9. január 20-án. CZECZE IMRE, körjegyző. �[SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 1909. jannár 17. Hirdetmény. ■■■■■MaBHiMHMBaaBaaaMaMHBBBaaaaMkMaa A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság ALAPITTAT0TT 1858. ÉVBEN. ezennel közhírré teszi, hogy takarék-betéteit 1909. február hó 1-tól kezdödóleg 4’i2°o-al élet- és járadékbiztosító társaság. kamatoztatja. A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság igazgatósága. 56 1909. az. vhtó. •• . Magyarországi igazgatóság: BUDAPEST az Anker-palota építésének befejeztéig V., ERZSÉBET-TÉR 13. SZÁM. -i -! Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági vé.-r- -Iri tó az 1881. LX. t.-c. I<»2. a ói leln.t l i'ti f/fiitirl köz­ hírré tf»zi. hogy a l>-m>-v.iii kir. áráíbiróságnak évi Sp V. végzése kövctkc. t«-b«-n 1 »r. Ski:i.r/ky Miksa te­ mesvári ügyvéd által k-;pv.--lt í.uiricz Fe­ renci javara 43 kor. 2" í. s j .i. p-ig évi december hó 15 n. i uai»> lolt kielé­ gítési végrehajtás utján le es feiulíuglalt es 2249 kor.-ra becsült következő inuó-ágok u m.: áruk és temetkezési eszközök nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 199*. évi V. I"l»» 2 számú vég­ zése folytán 43 kor 2" f. tőkekövetelés, ennek 199*. évi oki. hó 2" napjától járó 5 n kamatai, és eddig öas/e-en o kor. tat fillér­ ben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótarjánban alpen-nok <’. sz. alatt levő üzleteben lee dó m-jtoltására j 1909. évi február hó 8-ik napjának d. u. 6 órája határidőül kit<i/.--;ik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­ ei hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1**1 évi LX t.-c l'»7. I'»s. íjai értel­ mében készpéiiztizelés mellett a legtöbbel ígérőnek, szükség eset.-n becsatolt alul is el fognbk adatni. K»-lt Salgótarján, 1909. évi ,an. 18 án Krúdy Dezső, kir. bír. végrehajtó. Vagyon 1 Z4 millió korona. — Kifizetések 3 38 millió korona. — Biztosítási állomány 38 millió korona. — Magyarországon vagyonából 30 millió kor. van elhelyezve. Az Csszes <'okásos tükebizt<»'itásokat halál ós elérés esetére eszközli a tii'.i-ig jutányos dijak mellett. Legújabban pedig uj biztosítási módozatot alkotott, melynek hivatása az élet- és nyugdijbiztositás előnyeit egye-iie-i. |}-teg«ég vagv baleset fojytáni rokkantság esetén a díj­ fizetés megszűnik, azonkívül a biztosított tőke 5 vagy 10*,.-át járzdékkép élvezi a rokkant a biztosítási tártain leteltéiig, lejáratkor (balál- vagy el­ érés esetén) pedig a lelje* biztosított tőke fizettetik ki. Felvilágosítást nyújt az Anker magyarországi Igazgatósága, vagy TÓTH GYULA űr salgótarjáni képvirelöje. FÜLEKEN a nagy „Vigadóival szemben levő erdötiszti lakás április hó 1-töl bérbeadó, esetleg üzlethelyiségnek is. Hat szoba, előszoba, mellékhelyiségek, istálló stb. - Ajánlatok „Erdögondnokság Fülek** címre küldendők. fflj Szász-Co&urHólai nercei Ő kir ftnsése, 40 1909. sz. vhtó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az. 1881 LX. t.-c. 102. § a értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a bgyannali kit törvény széknek 199*. évi 1111*6 számú ve^zé-e kö­ vetkeztében Dr. Weinberger Ib iink bpesti ügyvéd áltál képviselt Weinlicn Adolf javara 2'jo kor. s jár. erejéig i9os. evt nov. b<> 7 U. foganatosított biztosítási végrehajtás Útjait le- és felüifogiait es 26*6 kor.-ra bec.-ita következő ingóságok u. m ; aiuk, temetke­ zést eszközök nyilvanott árverésen eladaluak. Mely árverésnek a salgolatjáni kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 9í't I szatnu Vegze.se folytán 209 kor. tőkekoveieles, ennek 1908. évi okt. hó 15 napjától jáió ti*, , kamatai, és eddig összesen /I kor.-ban biróilag már megállapított költségek eiejeig Salgótarján­ ban alperes 299/b. sz. a. üzletében leendő megtartású!a 1909. évi február hó 11-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­ nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. 108. §-ai értelmében készpénzfizetés rqcllcM, r legtöbbet'ígérőnek, szükség esetén becsáron aluj is el fognak adatni. •• Kelt Salgótarján, 1909. évi jau. ló-án. Krúdy Dezső, kir.- brr. végrehajtó. Szép és divatos ki’ogás- talan minőségű szövetek­ ből kívánatra többsröri próbával készít öltönyöket M í és téli kabátot, zsakett és felöltőt, különlegessé­ geket pricsesz és lovagló 0) N tíK nadrágot, valamint papi —..... reverendát, ••• M © LÖRINCZE István Salgótarján, - 4 Kitölt HEMKI. ' .j-flt—iuU. Nyomatott a Boros nyomában, Salgótarjánban. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000145.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_01_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-01-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 4. szám (1909. január 27.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7af12c601cd25735ea756ee8809f0b1e.jpg 0dd98dee6d4649b5bdb24e9a7b64d98f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d0a651220512d2126459beaf70df32b4.pdf da74e078eb73bba60031042a8735cd98 PDF Text Text II. évfolyam. Salgótarján, 1909. február 3. 5. szám Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Elöilzotesl ár: Kgéu évre Fél évre . Negyed érre Egyes uam A PolgSri Kör tagjai é» . • 10.— Unitók réarére: . . 5.— Égést évr« . . . 6— . . 2.60 Fél évre .... 3.— ára 20 fill. Negyedévre . . . 1.50 Tarján és a testedzés. Minden a lap eaaUeai réazé* illető UaÍ4aitar*k Felelős szerkesztő: amint hirdetések 4a eMÓMtéeek *> J&C*és Vidéke" •MrkoaatMgShMU.wr * Dr. CZIGLER JAKAB. y vissza abba a régi állapotba, amelyben 2—3 évvel ezelőtt volt, amikor minden salgótarjáni büszke volt sport egyesüle­ tünkre és annak jelentős sikereire, amiket a sport, különösen a foot-ball terén elért. Emberanyag az van bőven: a régi gárdából még egy néhány, a fiatalabb az úgynevezett „mezitlál is“ nemzedékből pedig szorgalmas és é-szerű traininggel nem egy kiváló athletác vagy footballistát lehetne kiképezni. Sport működésűnk­ kel tehát szégyent sem ni esetre, legfel­ jebb dicsőséget szerezhetünk' községünk­ nek. .•'zervezkedjünk tehát most, hogy a tavaszi sportszezonban intenzív működés­ hez láthassunk! Minden kultur város intelligenciájá­ nak egyik fokmérője az a gondosság, a mit a város lakossága a testedzésre, az embersportra fordít. Ha ilyen szemüvegen nézzük a dolgot, túlzás nélkül mondhat­ juk, hogy Salgótarján testedzés dolgában még a ungu-négereknél is alacsonyabb fokon till. Tény, hogy akad nálunk is sok olyan ember, aki felismerte és belátta a kérdés óriási fontosságát, hiszen van egy félig halott Salgótarjáni Sport Egyesüle­ tünk, sőt nyáron még sport-élet is lát­ ható nálunk, diákjaink footballoznak, az Minden intelligens, sportbarát, eatlétikát is mivdik, de sokan meg min- ' g«-sz>egei szíven viselő embernek be kell dig annyira elmaradottak, hogy az ilyrs- i lépni a ..Salgótarjáni Sport Egyesület “-be! mit bolondságnak, felesleges idő töltésnek i tartják, sokan még mindig a bolondra i meg a naplopóra mondják azt. hogy sportsmann. Kezembe veszem valamelyik tarjáni új­ E téren iskoláink is elmaradtak, mert a helyett, hogy az ifjúsági testne­ ságot, nem is valami régi ez az újság, talán velés felkarolásával, ami előirt kötelessé­ szeptemberből való. Azt sem tudom, hogy a günk, egészségügyi viszonyaink javulásá­ két lap közül melyik volt az. De ez egészen nak tennének szolgálatot, ahelyett, hogy mellékes. A fő dolog az, hogy a lap hasáb­ a lakosság nagy részét a sport kultivá­ jain egy cikkíró per loogum et latum tár­ lása útján megmentenék a korai kocsmá- gyalja a Tarjánban létesitendő kaszárnyát zástól, kávéházba járástól, az alkoholfo­ és a sok kívánság közül leginkább kiemeli gyasztástól, ahelyett absolnt semmittevé­ azt, hogy milyen nagy szükségünk volna sükkel csak öregbítik azt a rossz szokást. nekünk a katonaságra éa hogy milyen nagy Kétségtelen tény ugyanis az, hogy a hasznára volna a városnak & katonaság. Én sport üzésének nevelő, csiszoló hatása már akkor megütköztem azon, hogy hogyan van, tény hogy, aki komolyan és kedvvel kívánhatja egy lap, amely azt tartja magá­ foglalkozik vele, az nem lehet alkoholista, ról, hogy a varos érdekeit a szivén hordozza, amely szereti elhitetni magáról, hogy törő­ az nem lehet erős dohányos. Rendőri statisztikánk is nagy mér­ dik a város fejlődésével, hogy hozzánk ka­ tékben javulna, ha a nálunk még kocsmái ! tonaságot hozzanak, De akkor ez a sok más verekedésekben, utcai botrányokban nyil- | előtérbe nyomuló kérdés miatt nem volt ak­ vánuló magyar virtusnak, a sport, a test- I tuális és igy nem tehettem meg rá edzés terén való versengésben nyitnának megjegyzéseimet. Most azonban helyénvaló­ nak tartom kifejteni, hogy viszont én miért uj teret. A polgárság egyesítésére irányuló ellenzem azt, hogy nálunk katonaság legyen törekvés is nagyot nyerne, ha a Salgó­ és hogy mién tartok haszontalan időpazar­ tarjáni Sport Egyesületbe, eddigi kereteit lásnak minden oly lépést, amely ennek ér­ tágítva, minden polgár születésre, vagyonra, dekében történik. Minek nekünk ez a gyerekeknek való társadalmi állásra való tekintet nélkül belépne, mert igy tisztán a Sport iránti játékszer? Talán az erkölcs nemesilő egye­ érdeklődés, a sportszeretet tartana össze, sület pályázatát akarjuk megnyerni azzal, amikor is politika, társadalmi kérdések hogy katonaságot kérünk, vagy óhajiunk Turjánnak? Mi hasznunk lehet nekünk eb­ szerepet nem játszhatnak. A Polgári Kör vezetőségéhez, köz­ ből? Hogy több lesz a fogyasztó a varosban ; ségünk minden polgárához, különösebben és minden drágább lesz, mint eddig von, l pedig a mi sport mecénásunkhoz Wab- erre igazán első sorban nagy szükségünk rosch Béla főmérnök úrhoz fordulunk te­ van, tekintettel a városunkban dühöngő nagy hát, hogy minden gyűlölködést mellőzve olcsóságra. Vagy talán szivrepe.sve várjuk a most is. fennálló Salgótarjáni Sport E- már, hogy a nyalka, kivattázott, kardesörgyesületet írj tagok gyűjtésével, intenzív gető kreké^rek végig csörtessenek utcáinkon spórtmüködés kifejtésével helyezzük ismét szemtelenül flkszirozva minden embert. Italán Árnyképek. Boros nyomóiba iatóaeaádk. kevés verekedés történik hétrébfeétr* *88 tarjáni korcsma valamelyikáben^Jiegyhmifan nagy szükségét érezte a tisztelUmbkiMr az izgága és „cibil“-lel megaem íérőydftnaUklen paraszt bakáknak? Nem. Ez egyik sem ok arra,.*, hogy a katonaságot tartsuk olyannak, ainttemaigre első sorban szükségünk van. A .cikkíró^•alészinüleg a nagyon is egységen éa^taaaaterté tarjáni társadalmat akarja katoaáókkattmég egységesebbé, még összetartóbbá .tanná? Mert hát a mi pénzünkön tartott katonaság Atal udomás szerint a polgársággal mindenütt és mindenben együtt érez, minden törekztaei*ak arra irányul, hogy velünk békés egyetért énben éljen és a békés polgárokat ok-. néiküLmpha össze ne kaszabolja, amint azt & legatóbbi székesfehérvári eset oly kiifinően igaznija! pedig nekünk az ilyen egy»ége»itő,untadéi mi tényezőre nagy szükségünk van, mert gálánk az emberek amúgy is Lágyon szeraUknciMést és ami a fő, szörnyen összetartanak,.jaiaden alkalmat felhasználnak arra, hogy^azU a szeretetet, ezt az összetartást minél szembe­ tűnőbbé tegyék, mindenki előtt feltüntessék. Itt van például a farsang - amikor, el kellene simulnia minden • ellentétnek éa mint az másütt szokás, zajos jókedvnek'kel­ lene uralkodni mindenfelé, minden veszekedés félretevéssél.Ehelyett nálunk nég a-farsang­ ból is csak egy csúnya tarjáni knlturképet lehet rajzolni, no meg bosszankodni is'lehet amúgy Isten igazában. Hiába mondja ‘nekem a felületes és a doldg mélyére nem látó szem­ lélő, hogy hiszen mulatunk, vigadunk mi is van nálunk is mulatság, talán több is mint kellene. Ez igy igaz. De vegyük csak szigo­ rúan a dolgot és akor a sok mulatságból is csak a mi társadalmi süllötségünk ordít ki teljes erővel: jótékony, tehát a legnemesebb czelra rendeznek mulatságot, ■< d».|HaJező személyek vagy egyesületek félretesznek<minden társaságbeliembert kötelező.udvariasságot és rendeznek egy napon három^MMtoony mulatságot,rúgva ezel ax ígazáaaiaifemégfrlen versennyel természetesen a. legnagyobbat a szegéuy, agyon nyaggalott jóuttony...«Mom. Ilyenkor külön-külön nem igen sokjol)*. jó­ tékony célra éa ekkor mint a Petőfi, eaamáron ülő juhásza, nagyot ütünk azagyonpumpolt közönség fején, a helyett bogy .magánkon ütnénk egy nagyot a saját hibánk,.miatt. De vegyük azt az eaetet, núd&a-egy mulatság van. amidőn tehát nem kell -a-tár­ saságnak többfelé megosztania} mit* láttunk ekkor ? Polgártársaink legnagyobb.-jászé ismét csak távoltartja magát azzal a'bolyét indokolással, hogy nem megy olyan helyre ahol a társaság nagy naze társadalmi állás de vallás szerrat -szeparálja magát. Mert-ogé- * szén biztos dolog, hogy ha Tarjánbae’meftSr- �salgÓtaRjÁn és vidéke 2. ténne amint t*Un már meg is történt, az Istenek az a nyolcadik csodája hogy valamely alkalommal megjelennének a tarjául t. rsaaág Összes faktorai, nem együtt töltenék el kedé­ lyesen az időt, hanem ha sok ti em volna, az egyikben ülnének a „hódosok* amint ezt a kifejezést egy tarjáni ifjú bi;> lyo* leki­ csinylő hangon használta, a másik b n a bánya kolóni ti, a harmadikban az állo.iás és igy tovább. Külön üluének végre egyes szemé­ lyek is, mert nálunk olyan hatalmas egyé­ niségek vannak, hogy azok külön-külön is felérnek egy társadalmi osztállyal? így, ho.'y nincsen valami nagyon sok termi! helyiségül \. mert amennyi ebből a szempontból nálunk kellene, annyi a pesti Vigadóban -incs csak kölön asztaloktól néznek egymássá! farkas szemet, mintha nem is polgártársak, egymás boldogulását elősegíteni hivatott emberek, hanem vad idegenek, hogy ne mondjam, ha­ lálos ellenségek lennének. Ilyen társadalmi viszonyok mell it ka­ tonaság, amely a széthúzást ok vet lenül elő­ segítené, nekünk nem kell; amidón nálunk a vigság ideje is igy fest. Mindéi üti harag mindenütt kölcsönös apprehensió. Érthető, ha a zöld asztalnál, ügyes bajos dolgainkban nem férünk meg egymással, mert a létért való nagy és nehéz küzdelemben nem is­ mernek az emberek kíméletet egymás iránt. De a midőn a fehér abrosz, pohárcsengés, zene, parkett sem képes az emberek között a társadalmi állás és vallás okozta különb­ ségeket eloszlatni, ez már olyan elszomorító jelenség, hogy ennek láttára, legjobb, ha az ember magába zárkózik és kerüli a társa­ ságot. Pedig a visszavonultsághoz meg a társadalmi szeparációhoz embernek sem kell lenni, arra az állat is képes. Cucaj. I | | I | [ E cikk tartalma nem fedi mindenben a mi nézetünket, amennyiben egyebek közt katonaságra is volna szükségünk A kato­ naságra is volna szükségüuk. A katonaság és polgárság közötti viszony sem oly fekete, mint cikkíró úr rajzolja. A katonák a mi gyerekeink és legtöbb helyen a legbarátsá­ gosabb viszon uralkodik katona és cibil közt. Szerit. I. levél. Modern nő. Korunknak sokszor emlegetett, néha megcsodált, legtöbbször megrágalmazott alak­ ja: a modern nő. Ez a fogalom ezerféle képnek fel I meg Némelyek nagyon karcsú, törékeny, tetőtől alpig selyembe öltözött, földön b begő tün­ dérnek gondolják; mások jókedvű hölgyecskének aki csak molattatásra, szórakoztatásra termett. Vannak akik csak a cigarettázó, sportoló nőt tartják modernnek, vagy azt aki társaságban olyanokat beszel: amitől a szobaleány elpirul. Ismét mások csakis az egyetemet végzett nőket, vagy épen azokat tartják moderneknek, akik a szavazati jogot követelik! Innen ered azután, hogy valahányan va­ gyunk, annyi a véleményünk s a gondos szülő borzad, ha arra gondol, hogy leányából modem nőt kellene nevelnie. . „Én nem t.anittatQjn lenyomat — Isten ments! Azért költsék rája százakat, hogy a konyhaazagtól, házi munkától irtózzék, hogy ‘égért rfáp'n’gtfnyékét ulvi-iits j.Es j5.3 *r* egy jóravaló iparos, kikosarazza. . . . Nem, nem kell a lánynak tanulni!1* így beszél az atya. . „Nem veszek el tanult leáuyt, az csak elméletileg tud, a-nu Ind! 1.‘égeti a rántást mig színházra, irodalomra gondol! A könyve­ ket bújja, Világ felforgató eszméket hirdet, gyülésezik, irkái s végül nem világ, h inem a ház és a házi béke fordul feli* — így vélekednek általában a modern nő felől! Pedig igazi modern nő manapság alig van. Fehérhollóként tűnik fel itt ott egy példának, vagy hogy ügy mondjam mutat­ ványnak. milyen lesz a jövő kornak leánya. Mert hiszen példákat csak akkor köve­ tünk, ha az nekünk kellemes, nem nehéz s talán külsőleg is nagyon keoes. Mily hamar máno/zak a szal<g<--okiokat, esi pkr fodrokat s a divat ezernyi változá-ái. 8 il>esnnre c->o dálatos — akármelyik falu-i libuskának van hajlandósága. (Igaz ilyen utánzásokból ren geteg ízléstelenség származik.) Ha elemezzük, milyen is az a modern nő a szónak ideális értelmében, akkor belát­ hatjuk. hogy nem olyan könnyű azt utánozni sőt nt in is igen lehet, mert arra tulajdon­ képpen születni kell. A modern nő tisztult gondolkozásu. Ta­ nul valamit amiből meg is lehet élni. Legyen orvos, ügyvéd, tanító, könyvelő, postamesternő, varrónő vagy bármi; egyénisége, tehetsége, vagy hajlama szerint, csak túdja kenyerét megkeresni, ha arra kerül a sor. így már felszabadult, önállóan intézheti ügyeit s kü­ lönösen a házasságnál — nem kénytelen hozzámenni bárkihöz, aki megélhetését bizto­ sítsa! De bármilyen foglalkozást vagy hiva­ talt vállal, az „örök hivatást1* szem elől nem téveszti. Oklevele mellett a főzést, sütést, varrást, mosást, vasalást súrolást stb. érti s nem szégyenli. Hiszen a magasabb nőnevelő intézetekben mindenütt nagy súlyt fektetnek a házt irtástan minél gyakorlatiasabb elsa­ játítására. A modern nő éppen olyan kiváló gazdasszony, amilyen szellem-s társalgó, akinek látóköre messzire terjed — de mégis az egész világa az otthon, amit kedvessé, kelle­ messé varázsol, ahová mindenünnen vissza­ vágyik a család minden tagja. Aki gyerme­ keinek — (hangsúlyozom a többesszámot — nevelését előbbre helyezi a feminista gyűlé­ seknél s aki nem hangos vitákkal akarja a csodáltatást kivívni; hanem elvégezvén min­ dent amit — és amilyen iól csak lehet, a családban teszi magát nélkülözhetetlenné s mások dicséretére nem számit. Az ilyen modern nő, díszére válik úgy a családnak, mint a társadalomnak s ha ez a típus elszaporodnék, nem kellene az embe­ riség vég romlásától rettegnünk. A tő ni A nagy kabaré. Az utóbbi időben mulatságaink referádái egyrészt uj anyagot szolgáltatlak a pletykára amúgy is inklínált községünknek, másrészt azt a súlyos feladatot rótták a „kiszerkesztődniu vágyakozókra, hogy vagy mindenkire mosolyogttiok, szende szemeket mereszteniük kell, — ami nálunk az irigység hazájában nagyon nehéz dolog, — vagy pedig ügyes tapintattal kell kifürkészniük a sok tarjáni volontér újságíró és kritikus közül a „kikül­ döttet1*, hogy mosolyukkal, szemeikkel a ki­ tüntető kiszerkesztést megérdemeljék. Szó BtnCV ’■*'!• •.ilnliwl«in-«»mml ,eo»«» vines— már tudniillik abban, ha az emberre moso­ 1909. február 3. lyognak a szép szemű hölgyek, én mégsem követem módért,. mert egyesek rovására nem akarok másoknak kegyeibe jutni, mások­ nak reklámot csinálni és mert elvégre a báli referáda nem bőskölteinény, hogy henye — sőt túlságosan henye — jelzőket halmozzunk benne rakásra. Az egész dologban csak szegény Home rost sajnálom. Hogy visszaélnek szegény bol­ dogultunk sok jeles tulajdonságaival a mai „Írók1*? Ami magát a mulatságo illeti, bizony megint csak „ parturinnt monies et uascitur ridicules mu “, vajúdtak a hegyek és egy ne­ vetséges kis egérke született. Annak a nagy lármának, reklámnak, bizony kevés eredménye lett, mert úgy látszik kevesen lármáztak, de tngy lármát csaptak. É i őszintén szólva, valóságos ostromra, h (borúra gondoltam az előző készülődések után. Istenemre, azt hittem, hogy csatákat kell vív: i egy jegyért, ’ agy egy jó ülőhelyért! De hát nem igy volt, ostrom, csata és a várt publikum nagy ré-ze elmaradt, aminek részben a rossz üzleti «lv (kis forgalom, óri­ ási haszon), részben a pesti és tarjáni házbér módjára felstajgerolt b< lépő dijak és — ismét a régi nóta — társadalmi viszonyaink züllöttségei az okai. A klikkek megint kimutatták foguk fe­ hérét; a városi elem szépen volt képviselve, de az iparos o-ztályon kivül — ngy látszik ők eljövendő báljukra tartogatják erejüket és pénzüket, — az állomás egyáltalán senkit, az acél yár és bánya-kolónia csak nagyon gyér számú, mondjuk egy-egy képviselőt küldött be. Szomorú kép ez a „Polgári Kör** néhány esztendei egyesitési működéséről, de sajnos igaz. Még szomorúbb a dolog, ha meggondol­ juk, hogy maguk a kör tagjai tehát az egye­ sítés önkéntes harcosai is abszolút érzéket’••őséggel viseltettek a saját maguk rendezte Caban* iránt. Hanem a jelenlevők, akiknek volt 3—5 koronájuk és nem volt társadalmi bajuk, azok nagyon jól találták magukat Kedélyes han­ gulat, jó kedv, honolt mindvégig közöttük, és ez nem csoda, ha tekintetbe vesszük, hogy Hoseiitz kezében összepontosul a rendezés nehéz munkája. Ó maga ügyes conferálásával. kacagtató mókázásával, vég és szünet nélküli kupiéival, egyrészt gondoskodott a jó kcd. fenntartásáról, másrészt kárpótolt az egyes fogyatkozásokért. A többi szereplők is megé pőt produkáltak. Még Pálffy és Bodóné urhö'gyek énekszámaiban igaz műélvezetben addig a Bokody nővérek szellemes dialógjuk­ kal, Breuer Elza precíz zongora játékával, Szene* E la és Nádasdy ügyesen előadott mo­ nológjaikkal méltán érdemelték ki a közön­ ség igaz elismeréseit és tapsait. A mtgánszámok -zereplői között nek»m legjobban tetszett Keszl r Erzsi szavalata, aki Endrődy „A celli buc-u“ cimü költeményét szavalta, Érti zon­ gora kísérete mellett oly szépen, mondhatnám művészettel, hogy nem hiszem, hogy Turján­ ban valaha dilettáns ily szépen szavalt volna. Külön kell megemlékeznem, az egy fel­ vonásom szereplőiről. Itt njra Hoseiitz, továbbá Lőwy Giza és Takács Anna produkáltak hi­ vatásosaknak is díszére.való alaki ást, Már­ kus és Nádasdy kisebb szerepeket töltöttek be közmegelégedésre. Ijálátlan szerep jutott jóhangn nj kántorunk. nakj aki ngy látszik méltó Kalmár örökére; igazi krisztusi türelemmel kellett neki végig szenvedni egy énekkiséret betanulásának ret­ tenetes kínjait Étért in. r»eg j*Ie* ánekuáI maiért ia őszinte köszönetét érdemet �1909. február 8. A hosszún nyúlt előadást sajnos c&k 4 óráig tartó táncz követte, .mert hja „ná­ lunk ex így szokás*. Hogy a táncban kik vettek részt, azt a bevezetésben elmondottak miatt nem jegyeztem fel. Cucyop. Hirek. Személyi hírek. Január hó 3<)-An este búcsúztatták el ismerősei, barátai Vidor Fe­ renc, albínót, ki 31 én d. u. utazott el köz­ ségünkből uj állomás helyére Kaposvárra. El­ távozásával nehezen betölthető űrt hagyott maga után, melyet mindnyájan őszinte szív­ vel sajnálunk. Búcsú estélyén nagyszámban vettek részt tisztelői, mely alkalommal B<«dó közs. jegyző rövid szavak kinézetében adt> át az elöljáróság régi, mauyarO' modorban szerkesztett elismerő oklevelét, mely minden miniszteri elismerésnél hatalmasabban bi/.o nyitja távozó barátunk hatalmas egyéni ér­ tékét. Habár távozása nagy veszteség nekünk, azért mégis Örvendünk, hogy régi vágya beteljesedi tt. Legyen boldog és szeressék úgy,* amint mi szerettük. (Js) Kinevezés. A király Bakos Adám ka­ locsai kir. törvényszéki jegyzőt a salgótar­ jáni kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Áthelyezés. A király megengedte Nagy Miklós salgótarjáni kir. járásbirónak a budapesti kir. törvényszékhez bírói minőségben saját költségére leendő áthe­ lyezését. Iparos bál. F. hó 13-án megtartandó Iparos bálra nagy előkészületek folynak. A rendezőség mindent elkövet a siker érdeké­ ben. A mulatságon a losonczi katona zenekar is kOzremükOdik. Mint értesülünk a vidék i> képviselve lesz a mulatságon. A mi iparo­ saink kOzül többen részt vettek a f. hó 2 a . Füleken megtartott iparosok bálján. Szép am az Összetartás, de első sorban otthon. A nagy kabarén felQlfizettek: Boros Ignác 2 korona, Dr.Czigler Jakab t korona, Dr. Lóv inger Rezső 3 korona, Pick Ernő 2 2 kor., Szalay István 5 korona, Majernik Józsefné 1 kor., Egry Gyula 3 kor., Hoff­ mann Emil 1 kor., Kohn Jakab 1 kor., Dr. Bélák Gyula 1 kor., Kohn Lipót f <k. 1 kor.. Nagy Gyula 1 kor., Dr. Pollatsek Annin 3 kor., Lőwy Sándor 1 kor., Roth József I k., Lőwy Izidor I kor., Laufer Gábor, Laufer József 1 — 1 kor., Tóth Gyula 5 kor., Föl­ diák Lipót 2 kor., Kainer Mór 2 kor., ozv Bodó Károlyné 3 korona. Közgyűlés. A „Polgári Kör“ e hó 7-én tartja a körhelyis'gben rendes évi közgyű­ lését, melyen a tisztnjitást is megejti. Leg­ fontosabb — a minthogy természetes is, — hogy ki legyen a kör nj elnöke, mert mmt tudjnk Tóth Gyula községi biráuk ezen tiszt­ séget vállalni nem akarja. Mint halljuk, a kOr tagjai jak úgyszólván egyhangú óhaja Rákos Gyula személyében Oszpontosul. Ezt tartanánk mink is a legszerencsésebb meg­ oldásnak. Rákos Gyulának úgy egyéni tulaj­ donai mint pedig múltja a legbiztosabb garantia lenne arra, hogy a kor jövője és programmja továbbra is biztositva volna. Gratulálunk tehát úgy a körnek, mint tag­ jainak ezen szerencsés jelöléshez és mi is szív­ ből kiáltjuk: Éjien Rákos Gjula! a polgári kOr uj elnöke. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyző jelentése az 1908. évről. 3. Az 1908. évi számadások előterjesztése es a 'választmány . . * . -* < . SALGÓTARJÁN és vidéke 3. részére a felmentvény maradása 4.Az IWJ I 1908. évi Sp. 451/4. számú végzése követ­ évi költségvetés megállapisása. 6. Elnök, 2 keztében Dr. Gittek Jakab bpeatl ügyvéd ál­ aleluök, tisztviselők, választmányi rendes e- tal képviselt Gerő Gergely javára 207 kor. s jár. erejéig 1908. évi nov. hó 7 n. fogana­ póttag választás . 6. Indítványok. tosított kielégítési végrehajtás utján le- és h-lülfoglslt és 810 kor.-ra becsült következő Választás. A Salgótarjáni Izr. Hitkö' aég képviselőiestülete január hó 31-éu tar­ ingóságok u. ■.: szobabútorok nyilvános ár­ verésen eladatnak. tott sl ikuló gyűlésében megválasztotta ke Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ beléből a hitközség elöljáróságát. A bizalom; a megválasztottak iránt egyhangú lelkese­ rásbíróság 1908. évi V. 895/3 számú végzése désben nyilvánult. Megvdnsztattak: elnök:'. folyt .n 207 kor. tőkekövetelés, ennek 1907. Frank Dezső, alelnOk: Lőwy Izidor, pénztár­ évi aug. hó I ohpjától járó 5*/, kamatai, és nők: Rauchwerger Mór, elle »őr: Kohn Lipót eddig összesen 59 kor. 34 fillérben biróilag sz. k., iskolaszék! elnök Eckstein, Jakab, már megállapított költségek erejéig Salgótar­ templogondnokok: Blau Márkus, Gescheidl jánban alperesnek a Rósenberg-féle ház első József, válasz', nátiyi tarok: Kainer Mór, emeleten lévő lakásán 1909. évi február bó L infer Lőrinc, Rőlimer H-nnann, Fi iedmann 12-ík napjának délelőtti 11 órája határi­ József, iskolaszék i tagok I/tvinger Rezső. dőül kitűzőnk és ahhoz a venni szándékozók Dr. Winter Simon, Bih< hr Jakab. Grosz ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy Grosz Márton. Földiák I, pót. Kemény Samu, az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. éi 108. §-ai értelmében készpénzfizetés B'ihoi D. Ignác, Spitzer Ignác. Haladunk. A „Széchényi Hírlap" ból mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is sl fognak adatni. vesszük a következő hirdetést: „Itt az alka Kelt Salgótarján, 1909. évi jan. hó 22 n. 'orn rajta hát szécsényi szépek! Jó állású, Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. vagyonos, nőtlen 32 éves ember vagyok. Nőül 94/1909. sz. vhtó. vennék ety háziasán nevelt, szép barna szemű, eleven leányt, ki nagyobb hozomány­ nyal r ndelkezik. Nyugodt, kellemes otthon Alulírott bírósági végrehajtó -az 1881: biztősitva. A nagy kínálatra való tekintettel LX. te. 102. §-a értelmében ezennel köz­ használják ki idejekorán i zen kedvező alkal­ hírré teszi, hogy a bgyarmati kir. törvény­ mat hölgyeim! Ajánlatok „Biztos jövő* cím széknek 1908. évi 1163. számú végzése kö­ vetkeztében Dr Czigler Jakab salgótarjáni alatt a kiadóhivatalba kérek. Azért közöljük ügyvéd által képviselt Ozv. Breda Jánoané ehirdetést; hátha a mi szép helybeli hölgye javára 4<> kor. s jár. erejéig 1907. évi junius ink közül akadna pályázó és Tarján legyőzné hó 17 n. foganatosított kielégítési végrehaj­ tás ntján le- és felülfoglalt és 660 kor.-ra Szécsényt. becsült következő ingóságok, u. m.: lovak Az epilepszia (nyavalyatörés) gyó­ kocsik nyilvános árverésen eladatnak. gyítása. A világ legkiválóbb orvosai szünte­ Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ lenül fáradoznak és kutatnak újabb és újabb rásbíróság 1909. évi V. 311/4. számú végzése gyógymódok után az emberiségre súlyos átok­ folytán 40 kor. tőkekövetelés, ennek 1907. ként nehezedő be egségek ellen. E betegsé­ gek talán legborzalmasabbika az Epilepszia. évi okt. bó 6 napjától járó 6*/« kamatai, éa E bajban szenvedőknek vigaszul szolgálhat eddig összesen 38 kor. 17 fill.-ben biróilag azon értesülésünk, mely szerint egy magyar már megállapított költségek erejéig Füleken orvos e betegség ellen nj és hatékony mód­ alperesnek a róm. kath. templommal szemben szert, - amely már külföldön is méltó elis­ levő lakásán leendő megtartására 1909. évi merésben részesült. — alkalma7 gyógys'ker- február hó 6-ik napjának délutáni 3 órája hiiardőúi kt ü<e.m es ahhoz .« venni r E orvos .. Bud p -ter N ■. i koron ■ u c 18 sz. alatt lakó d**. 8<sbó B Sándor, ki szándékozók ezzenuel oly megjegyzéssel hi­ keszségg.-. nyújt felvilágosítást mindazoknak, vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az kik gyógyító módszere segélyével e súlyos 1881. évi LX. L-c. 107. és 108. §-ai értel­ mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet bajtól szabadulni óhajtanak. Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el Gyilkos cigány. O'áh József 35 éves fognak adatni. vályogvető cigány múlt hó 15-én este 8 óra Kelt Salgótarján, 1909. jan. 18 napján. kor a vele vad'iázasságban élő Oláh Terézt Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. egy konyhakéssel jobb vállperece alatt meg­ szórta, mely sérül. • az asszonynak azonnali 57/1909. sz. vhtó. ’ halálát okozta. A magát részegségével men­ tegető gyilkos cigányt a cse- dőrök elfogták Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. és átadták a bgyarmati kir. ügyészségnek. LX t-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ Az apátfalva) posztógyár kibővítése. Az apátfalva! posztógyár üzemét jelentéke­ hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbí­ nyen ki fogja bővíteni és katonaposztón kí­ róságnak 1908. évi V. 900. számú végzése vül más posztókat is fog gyártani. A szük­ következtében J. Trebits A Brúder javára 74 kor. 73 fill, s jár. erejéig 1908. évi okt séges szövőszékek már megérkeztek. hó 22 n. foganatosított kielégítési végrehaj­ tás utján le- és felülfoglalt és 2280 kor.-ra becsült következő ingóságok u. m. temetke­ Salgótarjánból való távozásomkor el­ zési eszközök, áruk nyilvános árverésen el­ foglaltságom nem engedte, hogy jó bará­ adatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ taimtól és ismerőseimtől személyesen elbú­ csúzzam. Engedjék meg, hogy ez utón rásbíróság 1908. évi V. 90073. számú vég­ zése felytán 74 kor. 73 fill, tőkekövetelés, lehessem. Mindig örömmel fogok vissza­ ennek I9ü8. évi junius hó 12 napjától járó emlékezni aTarjánban töltött szép napokra, «•/, kamatai, éa eddig összesen 33 kor. 77 f.tartsanak meg jó emlékezetükben. ben büóilag már megállapitotl költségek ere­ •salgótai ján, 1909. január hó 31-én. jéig Salgótarjánban alperes 2u9/b. sz. alatt levő üzletében leendő megtartására 1909. évi Árverési hirdetmény. Árverési hirdetmény. Nyilttér. Vidor Ferenc, február hó 17-ik napjának d. u. 6 órája kir. aljhiró. határidőül kitüzelik éa ahhoz a venni szán­ dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX^ t e 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. ♦ Kelt Salgótarján, 1909. jan. 22 napján. 60/1909. az. végrehajtó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az IH8I: LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel kő­ in rrd'teszt; űdgy a-paksi kik; járásbirtihá^uaa Krúdy Dettő, kit bit. végrehajt*.' �1909. január 17. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4. Hirdetmény. A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság ezennel közhírré teszi, hogy takarék-betéteit 1909. február hó 1-től kezciödöleg ■4L'|2° o-a-1 > .. •* ALAPITTAT0TT 1858. ÉVBEN. kamatoztatja. Z „OKER“ élet- és járadékbiztosító társaság. A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság Igazgatósága. 1200/1909. sz. vhtó. • Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajt" az 1881. LX. L-c. 102. §-a értelmében e unel köz­ hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbíró­ ságnak 19U8. évi V 3yo. »^ámu vég­ zése következtében l'r Henmh l'ritsch wieni ügyvéd által képvi»t*li Valentin Aus­ terlitz javára 62 kor. 92 f. s jár. ei jéig 19U8. évi május hó 25 n. foganatos: ott kielé­ gítési végrehajtás utján le és f< Elfoglalt és 3208 kor.-ra becsült köv< kezű ingóságok u m.: butornemüek nyilváios árverésen ela­ datnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 390*6 számú vég­ zése folytán 46 kor '1 f. hátr. tőkekövetelés, ennek 1907. évi nov. hó 10 napjától járó 6’/» kamatai, és eddig összesen *> kor. 20 fillér­ ben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótarjánban alperesnek üzle­ tében leei dő megtartására 1909. évi február hó 15-ik napjának d. u. 6 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­ sel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t,-c 107. 1U8. § ai értel­ mében készpénzfizetés melleit a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi jan. 22 én Krúdy Dezső, kir. bír. végrehajtó. Magyarországi igazgatóság: BUDAPEST az Anker-palota építésének befejeztéig V., ERZSÉBET-TÉR 13. SZÁM. Vagyon 174 millió korona. — Kifizetések 338 millió korona. — Biztosítási állomány 38 millió korona. — Magyarországon vagyonából 30 mll'ió kor. van elhelyezve. Az összes szokásos tőkebiztositásokat halál ás elérés esetére e-zközl.i a társaság jutányos dijak mellett. Legújabban pedig uj biztosítási módozatot alkotott, melynek hivatása az élet- és nyugdíjbiztosítás előnyeit egyesitéei. Betegség vagy baleset folytáni rokkantaiig esetén a díj­ fizetés megszűnik, azonkívül a biztosított töke 5 vagy 10%-át járadékkép élvezi a rokkant a biztosítási tartam leteltétig, lejáratkor (halál- vagy el­ érés esetén) pedig a teljes biztosított tőke fizettetik ki. Felvilágosítást nyújt az Anker magyarországi Igazgatóságot vagy TÓTH GYULA űr salgótarjáni képviselője. FÜLEKEN a nagy „Vigadóival szemben levő erdötiszti lakás április hó 1-től bérbeadó, esetleg üzlethelyiségnek is. Hat szoba, előszoba, mellékhelyiségek, istálló stb. Ajánlatok „Erdőgondnokság Fülek0 címre küldendők. filiiptoW 128/1909. sz. vhtó. Endőgondnoksága, Fülek. Árverési hirdetmény. Szép és divatos kifogás* falsa xntuöségü s évelők­ kívánatra többszöri próbára! készít öltön ’őket és téli kabátot, zsakett és felöltőt, különlegessé­ és lovagló nadrágot, valanxtnt papi .... . reverendát. LÖRIHCZE ISIUftN I lillíliZZH JZINIU Nyomatott a Boros nyomóban, 8algóiaijanban. ... - geket price A K -T G O E SZA BO . ből SZA BO . Alnlirott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t.-c. 102. §-aértelmében ezennel közhitéé teszi, hogy a bpestí k. és vtó kir. törvény­ széknek 1908 évi 124962számu végzése kö­ vetkeztében Dr. Vermes Károly budapesti ügyvéd által képviselt Gnttmann L'pót javára 100 kor. s jár. erejéig 1908. évi okt. hó 7 n. foganatositott biztositási végreli.ijtá« utján le- és felülfoglalt és 2480 kor.-ra becsült következő ingóságok n. in : áruk, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgóta: já ii kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 872/4 szái:,u végzése folytán 100 kor. tőkeköwtelés, ennek 1908. évi szept. hó 16 napjától járó 6'/, kamatai, és eddig összesen 60 k. 89 f.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótarján­ ban alperes 209/b. sz. a. üzletében leendő megtartására 1909. évi február hó 15-ik napjának délutáni 6 órája határidőül ki­ tüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­ nel oly megjegyzéssel hivatnak meg,- hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján,-1909: évi jan. 30-án. Krúdy Dezső, ktr. bír. végrehajtó. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000149.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_02_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-02-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 5. szám (1909. február 03.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9b6fdd9d49dda1c9eaad4935bb8ec8c8.jpg c445ff31f9ae88e49b49ce32929d9737 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cfde5abd0e98809d7ab60b69c6c0aeff.pdf f5786564b08356babb58bde1460a51b6 PDF Text Text Salgótarján, 1909., február 10. II. évfolyam. 6. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. ElöiiAitési ár: _ Lffóu évre Fél évre . Negyed évre Egyet ttAm A Polgári Kör Ugjai ót . . 10.^itók réuére. . . 5.— Egész évre . . . 6.— . . 2.50 Fél évre .... 3.— Are 20 fill. Negyedévre . . . 1.50 Minden a lap ttellemi rétiét illeti k&aleaénye^ - Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB. Boros nyomdába intétenddk. Azelőtt nálunk a község ügyeibe a polgárságnak vajmi kevés beleszólása volt, határozlak a községházain felőlünk — nél­ külünk. A polgárságnak nem volt alkalma meg csak nézeteit is nyilvánítani, nem­ Régi bűne a magyarnak a széthú­ hogy akaratát érvényesíteni, nem volt zás, az egyetnemértés. Megadta ennek tömörülés, nem volt összetartás s nem volt sokszor az árát, de azért nem okult. Ná­ haladas. Ezt belátták községünk jobbjai lunk épen a közelmúltban lezajlott köz­ s ez indította őket arra, hogy a Polgári ségi választásokból kifolyólag, mikor épen Kört létesítsek. Olyan kört, hol a pol­ a széthúzás ördöge felütötte fejet, félő gárság maga megtanulj a ismerni erejét, volt, nogy a Polgári Körben is kitör a megtanulja érvenyesiteiii akaratát s meg­ viszály és egyenetlenség, a mi a kör tanul önállóan határozni saját ügyeiben. A gondviselés ujjmutatasa volt az, ezétoszlására vezetett volna. A vezetőség tapintatának és a komoly higgadt gon­ , tiugy a kor eiere a polgárság azt « ter­ dolkodásának köszönhető, hogy ez nem hűt állította, ki lelke egesz melegével a történt, bőt a legnagyobb örömmel con- í kor céljának szentelte életét, ki munkát statálhatjuk azt, bogy a kör működésé s fáradságot nem ismerve a cél elérésén elé a legnagyobb bizalommal tekintünk. dolgozott. Hogy a kör fényes eredményt A Polgári Kör f. hó 7-én megtartott köz­ ért el, hogy büszkén tekinthet vissza há­ gyűlés lefolyása mutatja azt, hogy a kör­ rom eves múltjára, az annak a férfinak, ben az egyenetlenség megszűnt, békés a kör volt elnökének, Tóth Gyulának ér­ egyetértés uralkodik ismét, s ez garantia deme. Az ő neve maga egy programra, a jövőre, hogy a kör kitűzött célját el­ melynek jelszava a munka. Elismerést érdemelnek munkatársai, a választmány érni igyekszik s elérni fogja. Hogy a kör feladata nem lehet más minden egyes tagja élen agilis jegyzőjé­ mint Salgótarján község felvirágzása és vel Dr. Pollatsek Árminnal. De számol­ polgárai jólétének emelése az magától ér­ junk be a közgyűlésről és az azt meg­ előző és előkészítő választmányi gyűlésről. tetődik. A választmányi gyűlést Tóth Gyula Hogy a kör eddigi működését kel­ lőleg méltányolhassuk, vessünk egy rövid d, u. 3'/i órakor nyitotta meg. A vá­ visszapillantást a múltba a* kör alapítását lasztmány a kör egyik tagjának bocsánat­ kérését tudomásul vette, ellenben egyik megelőző időkre. A Polgári Kör közgyülése. TARCZA. Az amerikai négerek. DIMI. Móric bácsi. Böske. Pista. Polgári kényelemmel rendezett szoba. Jelen Böske. Könyvet olvas. Móric kisztihand. Böske Ab Móric bácsi? Minek köszön­ hetjük a szerencsét? Móric (kalapját a fogasra teszi.) Az édes apjával szerelnék beszélni édes lányom. Megírtam legújabb pályamüvemet az ameri­ kai négerekről. At akarom neki adni. Ő, a titkára a bíráló bizottságnak. Korszakalkotó munka ez édes leányom. Olyan oldalról vi­ lágítom meg a fekete fajnak sajátságait, amilyen oldalról etnográfus még soha nem férkőzött hozzá. Ugyanis pszichológiai meg­ nyilvánulásait, ideg-életük azon európai ide­ gektől megkülönböztetett refllexmozgásait veszem boncolás alá . . . Böske Jaj, Móric bácsi,- éti ezt úgy se értem. És az amerikai négerek nagyon ketésaé érdekeinek. A papa* pedig nincs itt. Félórája, hogy elment. Valami dolga akadt' az ^gyeattleibou. . ‘ Móric Hát nem baj. Itt fogom hagyni « munkál'éa ' maga édes lányom majd al valamint hirdetések ét előfizetőiek a .Self** tarján ét Vidéke'* exerkeaitdeégéhet, vagy a tagját, ki a kör alapszabályaival ellenke­ zésbe jutott, kizárta. Földiák Lipól pénztárnok beszámol a kör vagyoni állapotáról és előterjeszti a költség előirányzatot. A választmány Tóth Gyula elnök­ nek működéséért jegyzőkönyvi elismerést s köszönetét fejezi ki. A tisztujitást illetőleg a választmáriy a közgyűlésnek következő előterjesztését teszi: elnök azalay István, alelnökök Dr. Pollatsek Armin, Lipthay B. Jenő, I. jegyző Katona János, II. jegyző Ja* nikov'Z.ky Dániel, ügyész Dr Oigler Ja­ kab, pénztárunk Földiák Lipot, ellenőrök* Czirbesz Samu és Sinágel József, háznagy Kádár Péter, könyvtárnok Nemessányf’ Gyula. Azonkívül újra választva lett 11választmányi tag s 6 póttag. A közgyűlést Tóth Gyula elnök len­ dületes, szép beszéddel nyitotta meg, rib** mutatva a kör három évi működésére Ötf az elért eredményekre. Már a tavaszszal épül az uj díszes állami polgári iskola, államosítva lesznek a népiskolák s jövő * évben meglesz az oly régóta óhajtott megállóhely. Meg van a körnek az oly régóta óhajtott otthona, hol a polgárok nézeteiket kifejthetik s akaratuknak ér­ vényt szerezhetnek. Kéri a polgárságot, hogy jövőben tartson össze, ő uj állásá-ban mint községi biró is mindenben azon lesz, hogy a polgárság akarata érvénye- fogja neki adni. Az azonban valóban szo­ de hát majd lesmirglizzük ugy-e édes lányom? Böske Tessék ? morú, hogy magát edes lányom az amerikai Móric Azt mondom, hogy már kiestem uegereK uetu izgatják. Manapság, midőn a ueger-kuitura úgyszólván beleolvadt az euró­ a gyakorlatból, mert hát már nem vagyok pai kutturaba, kell, bogy az általános mű­ tudja egészen fiatal. De azért csak meg­ veltség fófeltetelét kepezze a negerfaj ala­ próbálom. Böske Sok szerencsét hozzá. pos ismerete. Az 19U6. évi népfaj statiszti­ Móric Azt is rosszul mondtam, hogy ki­ kai kimutatás szentit 13 millió néger tölti be Amenta földjét, uem is szólva azokról, estem a gyakorlatból, Őszintén megvallva, még egyszer se voltam benne gyakorlatban. akik . . . Böske Csak tessék ideadni én majd kéz­ De itt az ideje, hogy belemenjek. Böske Móric bácsi én csak ízt mondom besítem. Móric (átadja a magával hozott irat­ magának, nem ért a maga élete egy fabatkát se. így roegkopaszodni, és még nem tudni, csomót. Iskolai füzet formája vau.) De vigyázzon rá edes lányom, valahogy mi a szerelem? Móric Magácska tán már ismer? el ne vesszen. Be csinos maga máma. Böske Gondolom, nem olyan különös, Böske Úgy találja? Móric Pardon rosszul fejeztem ki ma­ hogy én már ismerem, minthogy maga még* gam. Az hogy én csinosnak látom magat — nem ismeri. már okozat. Az ok az, hogy diszponálva v« ' Móric Tökéletesen igaza van. gyök. Általában én utálom a nőket, mert a Böske De olyan különös hangsúllyal velők való foglalkozás elvonja a munkasmi- adta fel a kérdést, mintha értesült volna vet, de ilyenkor, valahányszor befejezem egy már valamiről. müvemet, mindig kitOr belőlem a termeszen Móric Na féljen édes lányom. Hogy a ember. Pisla olykor randevúzik magával — arról Böske Érdekes. En pedig szeutül meg nekem nincsen semmi tudomásom. voltain győződve, hogy Móric bácsi nőgyülOlő. Böske Hát még is tudja? Móric Az egész közvélemény e melleit AfoHe*MondOm, hogy áemrait ne tudok. van. És ez manapság tudja, legalább la gya­ * nús. Hát hogy megmentsem a jó hiremet, Még azt se tudom, hogy a Pista úgy ide­ isten neki egyszer úgy alaposan bele fogok toppan egy negyedóra múlva, mint annak a rendje éa, hogy én kitépem a fülét. Én est gabalyodni valakibe.......................... se tudom. Én diskrét vagyok. Bösko Jaj, be érdekes lesz. • J/Ösir Ái-istenért Móric bácsi . . . Muiic Bizony. Egy kicsit nehezen fog (Folytatjuk.) menni, uzy érzem, be vagyok rozsdásodva, �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 2. 1909. február 10. Az, hogy a hangulat milyen tetőfokon Ámde a férfi ezt'meg tatodig késik be­ látni. Szívesen elismerik a nőről, hogy szép, állt, legjobban bizonyítja a zenekar hajnali kedves, ügyes a női munkában; de, hogy négy óráig való szereplése, amire bizony rég­ okos, életrevaló es. inéi v írnak, hogy vélük óta nem emlékszünk. Zseniális karmesterük egyenlő munkát köpés tegezni, az ellen Gábiiel Antal fülbemászó, uj szerzemények­ kel lepte meg ez alkalommal az őt tisztelő protestáluak. A nők modernizálásának e kor, fejlődés és bimuló publikumot. A zenekar külön kö­ átalakulás ideje. Remélhetőleg a férfi is át­ szönetét érdemel, amién dacára a meleg pá­ alakul olyauuá, aki a nőnek tehetségeit meg­ rás levegőnek oly szolgálatkészen állt a ke­ ringő párok rendelkezésére Sőt a hölgyvá­ becsüli, érdemeit elismeri. Mert elvilázbatatlan. hogy a nő, aki lasz alatt, mely majd másfél óra hosszat magának akár ludasa akar munkája által tartott szinte fáradhatatlanul telt eeget a bizonyos társadalmi po-tliól vívott ki, be- Kívánságnak, mely untalan kitörő ujrazásban Csillést érdemel. Ha az ilyen nő ferjhöz megy, uyilvauuit meg. Nem hiányzott azonban a hangulat az azontúl is ne csak férjenek állása, rangja, étkező termekben sem amit csalhatatlanul bi­ vagyona szerint osztályozzuk, hanem egyé nisége szerint. Ha pedig ven leánynak ma­ zonyít az a téuyá lás, hogy Arvainé, dacára rad a tanult uő, akkor sem képezheti gúny­ a uagy előkészületnek és készletbeszerzésnek vagy nevetség tárgyát, hiszen hasznos tagja reggelre már nem tudta csillapítani vendé­ a társadalomnak, aki hivatást tölt be és geinek éhségét, lévén a konyhája teljesen mint ilyen, a véle egyidős vagy nála fiata­ üres. A lánc rendezése körül a soha ki nem labb asszonyok részéről is elvárhatja, az őt merülő és mindig kedves Böhm Ignác vette megillető tisztelet. Okos uő nem kívánja a természet és a ki az oroszlánrészt. Elismerés illeti Schundtvilág rendjét felforgatni. Megmarad nőnek uer Jakabot is, aki szinte sokat fáradott a a szó teljes értelmében. Ha kell lesz jó fe­ siker érdekében. Utólag jegyzük meg, hogy leség, gondos anya, de arnig elér a családi a táncterem diszitése igen stilszerü volt és tűzhely kedves melegségébe addig megállja a papirkalapelárnsitás is pompás gondolat helyét az élet forgatagjában is és megküzd volt a rendezőségtől, kik különösen ki kell a viszontagságokkal úgy. akárcsak egy férfi. emelnünk Rozehnal Nándornál, mint elnök­ A tóm. nőt, Szlacsányi Bertalannál, Pospischill Lipótnét, Schundtner Jakabnét és Kind! Vin­ cénél. A lányok közül legkivált Pacher Elza, Kríítschmer Micike, Weisz Ilonka Nyolctól nyolcig. Rozehnal Malvinka, Bzdnh Ilonka, Hüller Ilyen cim alatt számolunk be arról a Nelli, valamint a Rimaszombatból ez estére kedélyes mulatságról, mely február hó 2 An ideutazó Kis Vilma és Ilonka tettek ki ma­ esti 8 órakor vette kezdetét és reggel nyolc gukért. — Összes bevétel ez estén 425 ko­ óráig tartott.. E tánczestélyen tapasztalt ele­ rona 51) fillér. Kiadás z79 korona 3 fii.ér. A ven hangulat, mintha csak rácáfolni akart lue-siuamk reszere a „Friss Újság" szervolna a már szinte közvéleményé vált ama keszlősege utján kiutalváuyozlatott 40 kor. nézet ellen, mely a tarjául bálok ezidei si­ kertelenségét prognostikálta. Mert tessék elhinni, nem a jóhangzás Ajka. kedvéért adtuk a fenti címet. Valójában nyolctól nyolcig tartott a temetkezési nőegy­ (A Vadászban. Szombat délután. A he­ let folyó hó 2-ára kitűzött táncestélye, a lyiségekben meglehetős csend, csak néha hangzik egy-egy kalaberező centra-rekontra bányakolóniai kaszinó nagytermében. Milyen jogot kivánhat Amit a mulatságon kifogásolhatunk, az c?aiakiáltasa. Egy sarokban félrehuzódva cse­ a mai modern nö? csak a jelen volt nők és féltlak egyenlőtlen rélgetik eszméiket az aktuális témákról Hirharaug es Közömbös urak.) A munka nemesit, megedzi a testet s számaránya lehet. Ez úgy értendő, mint Hirharaug: Hallotta, hogy mi az újság? felkölti az akaratot. A nő — ki már nem ahogy ezt önök sejlik is, mert valahányszor Közömbe.; Nem. Nem vágyókén a falu az a tehetetlen játékbAb, kinek leány korában ilyen aránytalanság tapasztalható, mindig a füle, hogy mindent halljak és nem vagyok a atyja, anyja, azontúl férje paranc <»l — gon­ fiatalembereket illeti a vád. Ezek a fiatal­ vaio> szája, hogy mindenről beszéljek. Hirbarang: De ezert ezt éppen meghall­ dolkozik és akar Némelyik még nincsen emberek ugyanis megjeleLttek a mulatságon, hat! i volna, mert az egyenesen szenzációt tisztába véle, hogy nut akar. E« k könnyen de a tánctól borsódzik s hátuk. Vagy ott villáiul, es erről teremtuccse még a világla­ eltévesztik a célt. Mert nevetséges olyan üldögélnek pohár mellett a szepareban, pok is hasábos cikkeket fognak közölml? jogokat kivAuni, amelyek a nő h.vatásával vagy az ajtó előtt csoportosan a c-eudes Közömbös; De az Istenért, ne tegyen oly össze nem egyeztethetők. Minek pl. a válasz­ szemlélődés élvezetére vetemednek a helyü­ Kiváncsivá, ujögje mar ki! H.r.i iratig: Tnill ma este táncmulatsággal tójog a nőnek? Én megvagyok róla győződve, kön türelmetlenkedő hölgyek nagy bosszúsá­ e.s louiLutajaiekkai egjbekötött tea estetyt hogy ha megadnák is a nőnek a szavazati gára. Ugyancsak groteszk az a látvány, tűi­ rendez, 2 korona belepi! díj mellett az ajkai jogot, ezredik sem élne ezzel Az azonban kor egy szmokttigos urti valamelyik garde- szer.-ncseileuek hairaun radonjai javára. már igen helyes eszme vo’t. I."gy a nők dánja mellett unatkozó lánykát tlxiruz törhe­ Közömbös: Ez az egesz? Ez maga nem előtt megnyitották a tudomány k int. Hiszen tetlen kitartással és mig a lányka azon szegjenh magát, hogy ilyesmiért felcsigázza az a nő kit az Isten szellemi tehetségekkel tűnőd k: miért nem kér fel egy toúrra eng -n az eu nem éppen uagy e nóciókra berendezett bőven megáldott; valósággal rab volt, sin- ez az ember, addig a szmoking blazirt tulajdo­ fantáziáinál ? 11 irha rang: Én szégyeljem magam? Szélődött, ki nem elégíthetvén a tudomány iránt nosa igy elmélkedik: hogy lehetne ezzel a gyelje ön maga , hogy az ilyen hírre nem érzett vágyát. De hiszen lassan, lassan, amint kis szöszkével megismerkednem, anélkül, hogy táncol mindjárt kaukan , hogy kalapját nem kifejlődik az igazán modern nő, kialakulnak táncolnom kéne vele? Mert táncolni az nagy tűzi mindjárt a botja végére és légióként, a jogok is, amit meg is fog kapni mindenki jzamArsAg. És végre is nem táncolni jön az hogy nem rohan egy jegyet váltani legalább is nz korona felülUzetéssel, ami a jótékony érdem szerint. ember a táncmulatságra. célra való tekintettel hirlapilag nyugtáztatok. Ez az ő véleménye, meg a többi hozzá Óh nem cultur ember, nem müveit ember, Emberi jogok azok amit a modern nő kiván. Becsüljük őt munkája után épúgy hasonló „mafla sziget**-belinek. Szerencsére ah még ex sem nyitja meg a-tárcáját, ha a mint a férfit. Ugyanolyan munkáért férfi és azonban voltak akik kivágták a rezet és jótékonyságnak ez a fajtája sem hatja meg. s Óh nem tudja mi a humanizmus. Maga . . . nő egyenlő fizetést kapjon. Mert hiszen a három he'yetl is ropták a táncot. maga egy közömbös alak. hő bármely -hivatalban/bármily -munkifián * • " Mielőtt azonban amulatság megkezdődött i Közömbös; Edee uraw, hagyjon maga —. mely tehetségének erejének megfelel — volna, Rozehnálué és Szlacsányiné Üdvözölték nekem békét a jótékonykodó frázisaival. Maga bátran versenyre kél a férfivel, sőt hol az az egylet dtszelnökél mélts. Luby Gézánál nagyorf jól tudja, hogy én Turjánban ás ö*k • erfs iíri a nő türelme, valamint Gerő Nándorné őnagyságát és két sxes mulatságokra megváltottam a belépő jegyemet, amit talán még Darius sem tett gyönyörű csokrot nyújtotta! át nekik. kitartása segélyével elhoz jut. nyesüljön. A közgyűlés lelkes - éljenzéssel (•■gadta a szép megnyitó beszédet s Lauí r Gábor indítványára úgy az elnöknek, mint a választmánynak működéséért jegy­ zi könyvi elismerését és könzöneiél fejezte ki. Dr. Pollatsek Armin terjesztette elő . uán a kör évi jelentését, me'yiiek ki,agasió pontja a legutóbb lefoiy i községi sztujitás, Tóth Gyulának bitót á történt megválasztása fordulópont községünk tör­ ténetében. Sajnálni való csak‘az. hogy a képviselőtestületből kimaradt községünk általános tiszteletnek örvendő ápátplebano-a Gleidura Géza. A körnek jelenleg 214 tagja van, kilépett a múlt évben 27 tag, belépett 41. '1 udomásul veszi a közgyűlés a pénztári jelentést, mely szerint a kör va­ gyona készpénzben 2141 6‘J koiona hát­ ralékban 554 5u korona. Előirányzat be­ vétel 1200 korona, kiadás | gitt) korona. A közgyűlés úgy a választmánynak, mint a pénztárnoknak a felmentvényt megadja. A tisztujitásra nézve a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a választmány elő­ terjesztését. A választáshoz a közgyűlésnek csak gratulálhatunk. Szalay István községünk egyik legmegbecsültebb, tiszteletreméltó tagja, ki mindenkor tevékeny részt vett községünk életében, polgáraink önmagu­ kat becsülték tneg. midőn a Polgári Kör élére a becsületes és tisztességes munka ezen ősz bajnokát állították Hogy a munka terhe ne nyomja, arról gondoskodni fog a kör két fiatal tehetséges derék alelnöke dr. Pollatsek Armin és Liptbay B. Jenő. Ilyen vezető-éggel a kor élén és Tóth Gyulával a bírói székben c-ak a polgá­ rok összetai tásától függ, hogy Salgótar­ ján egy szebb jövőnek nézzen elébe. Munkára fel! II. Levél. �1909. február 10. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE. 3. helyén is foglalkozunk.) 13-án leaz u ipa­ volna meg, be véletlenül ara.yifju lett volna; rosok báljai mefy a készülődésekből ítélve sőt most* ív megfogom válthni. fényesen fog sikerülni. Ugyancsak 13-án lesz Hirharang: -Hát akkor-mit kiabál és mit az acélgyári olvasó egyleibm nagy bolond mondja as őszinte és átérzell szavaimra, hogy Felh i ás! estély, hogy ez a kacagó* estélye lesz, arról azok frázisok? Lapunk igen tisztelt vidéki előfizetőit, kik kezeskedik a rendezőség és Papanek Dani. Közömbös: Érdekes! Hogy miért mon­ dom? Mert tényleg azok. Mert minálunk mint sem a múlt évre sem a jelen évre az előfi­ 20-án a bányatánmlati altiszti körben hang­ minden, a jótékonyság is csak frázis, és smit zetési di/akat ez ideig móg nem küldötték be. verseny. Március fi án a polgári iskola hang­ most kedves Hirhirang ur Ön elszsvalt ne­ nagyon kérjük, szíveskedjék azt kiadóhivatalunk vei senye, mely még szebbnek Ígérkezik a kem, azt hallottam ép z imént a többi maga címére minél előbb megküldeni, mivel a külön tavaly oly fényesen sikerült mulatságnál. felhívások költséggel járnak, a nyilvántartás fajta hirharauglól is. Közgyűlés. A Salgótarjáni Bánya Al Hirharang:De talán nem tetszik Önnek pedig nehézségbe ütközik. tiszti Kör f. évi január hó 24-én tartotta ez az eszme? Talán nem szép és megható A Kiadóhivatal. 12-ik évi rendes közgyűlését, mely alkalom­ azokon az apátián, anyátlan árvákon, ferjetNagy Miklós kir. járásbiró áthelye- mal a kör új tisztikarát választotta meg. len, támasz nélküli özvegyen valamivel se­ zéséhez. Lopunk mull szitumban umr közöl- Elnök egyhangúlag Kovács István lett Algíteni ? tus, uogy a kiraiy megengedte Nagy Miklós elnök Szkladányi József, jegyző Braun Jenő, Közömbös: De. tetszik. kir. jarasbiróuak, a salgóturjani kir. jarásbi- pénztáros Sala Vencel, gazda Zsiday Ferenc, Hirharang:Hat akkor mit mesél itt nekem könyvtáros Kapás Zoltán. Választmány: Bofrázisról, meg dariu»ról, meg tudom is mi min­ ró-ag vezetőjének a budapesti kir. törvény­ ziikov György, Dolejsch Antal, Gabriel Ig­ székhez törvényszéki bírói minőségben leendő denről ? nác, Gitlár József, Grueber Arthur, HagyaKözömbös: Mert mint nálunk mindennel, áthelyezései. Ézt a hírt csak röviden közöl­ rossy Lajos, Lukács József, Lágert Leó, hetjük azon oknál fogva, mert a hirt már úgy ezzel is elkéstünk egy „kissé". Loustyák Jáuos, Pero.zi Nándor, Baranyák Hirharang: No most megcsíptem. Uxy későit kopiuk. De isunrve Nagy Miklós kir. István és Spebár József. jarasbiro állasat és egyenlegei, ezúttal is ­ látszik maga meg nem tudja, hogy a jóiéit inél kötelességünknek tartjuk e hírrel fog­ Vizsláson 14.0(A) korona költséggel sohasem késő. Közömbös: Itt van. Ismét egy hatalmas lalkozni. Őszintén sajnáljuk, hogy a kir. já- új állami elemi iskolai épületet építenek, a rasbiró, akinek páratlan i.'azság szereteténél, munkálatokat tavaszai kezdik és a folyó frázis. Hogyne volna késő egy tea estélyt rendezni akkor, midőn az összes úgynevezett rendkívül pontossága és végtelen szorgalmá­ tanévben még átadják rendeltetésének. nál fogva úgy a felek, ónul a hatóságok a elit bál lezajlott, es a közönség alaposan ki­ Felülfizettek a február 1-én megtartott merült; amikor első sorban is beleunt a sok legnagyobb elismeréssel tartoznak, körünkből nőegyleií mulatság alkalmával: Özv. Luby mulatságba, másodsorban és ez a fő, nincsen utvozik, aiui'i nem változtat az a körülmény Gezáué 18 k., Gerő Nándor 10 k., Kandó pénze. Szép kis összeg jut most mar Tarjáé­ sem, hogy ezen áthelyezéssel a kir. járásbiró Alaear 8 k., Rusznyák Rezső 6 L, Sefcsik ból Ajkara. Pedig szigorúan véve a dolgot, regi óhaja teljesedik be. Meg vagyunk győ­ Oszkár 4 k., Gruber Ferenc 3 k, Győry N, tőlünk nagyon sok pénznek kellet volna jut­ ződve, hogy a kir. járásbiió ujabbi állomásán is ugyanazt a közszeretet es ugyanazt a köz­ Helbert Dezső, Gregor Jáuos, Perényi Ven­ nia a szerencsétleneknek. Hirharang: Miért éppen innen? Épen tiszteletet fogja kivivői, amelyben körünkben cel, Laufer Mór, Moskovics N„ Klein N\ Jelinek Manó 2—2 k„ Busznák József, 8onrészesült. nekünk van olyan sok pénzünk ? uenschein Károly, Krátsmer József, Boncaik Közömbös: Úgy látszik az Ön feje csak Személyi hir. Örömmel jelentjük, hogy Lajos, Pirlz József, Hagyarossy Lsjosné, Vetsz a friss hírek beszerzéséig és továbbadásáig Pap János főjegyzőnk egészségi állapota Ilonka, Targos György, Maczkó József, Uraterjed, de ilyen dolgot már nem képes fel­ annyira javult, hogy hivatalát f. hő 1-én is­ bits Jakab, Beliczay Zoltán, Kovács Litván, fogni? mét átvette. Gruden András, Knastel András, Lőwy La­ Hirharang: Lehet, hogy igaza van, de Kiss Gyula, Bőhm Ignác, Zigler N. 1—1 Hangverseny. A Salgótarjáni Bánya jos, én valóban nem értem. k., >zv Farkas Karolyue 3u L, Grubenfelsi Közömbös: Hát majd elmondom. Nyissa Altiszti Koré 19u9. évi február 20-an az aj­ Grnber Artur 2U f. Összesen 8> k. &U f. ki jól a füleit és felhatalmazom, hogy amit kai mentő munka köbben szerencsetleuül járt most hall, azt rögtön tovább is adhassa. aliKziek csaladjai javan nagyságos G-rő Sikerült hangversenyt rendezett a m Nézze keretű, Tatján bányaváros, e* h< jót Nandui bauyui^azgatu ur Veu.<o*-<fce <-i«ui uu 3u au az luaszui HJIUA& az utcául tuzlí tudom, a bányához bányamunkás is kell. a bauyaieiepi kasiuo Összes termeibe-. lát'C kaszinóban a szegény iskoias gyermekek fel­ Amint azokat a szerencsétleneket elérte a cal egybraölölt hangversenyt rendez, óelepli ruházása javára. A hangversenyei, melyet baj, ngy elérhet minket is. Ma nekem, holnap, ülj: szetuelyjegy 2 kor., csaladjegy 3 korona. Beuder Karoly és Liszka János tanítók dineked. S mégsem jutott senkinek sem eszebe Műsor: Templomszentelés. Nyitány. Kéler cseretreméitó buzgalommal rendeztek — eddig, hogy a nagy farsangolásban csak egy Béla. Részletek az „Aida" című operából. Glück Margit, Lenke és Irénk, valamint Hervasat is juttasson a báuyaszerencsétleuekuek. Verdi. Sváb házasság. Egyveleg. Cibnlka. ezog Holta fényes sikerrel működtek közre. Pedig mulatság ez eddig is volt éppen elég. Bányász dalo . Egyveleg. Kiudl. A sikerült hangversenyt reggelig tartó tánc Hirharang: De hiszen azok is jótékonykövette. Táncvlgalom. Az inaszói Polgári Ol ­ céluak voltak. vasó Kör i9U9. évi február hó 13-án jótéA Népbank közgyűlése. A Salgótar­ Közömbös: Nem mondaná meg, hogy mi kouycéln táucvigalmat rendez. Belepti díj: jáni Népbank Részveuytársaság 1902. feb­ volt az a jótékony cél? személy jegy 1 kor., család jegy: 2 kor. ruár hó 9-en tartotta saját helyiségében évi Hirharang: Nem, mert nem tudom. rendes közgyűlését. Az igazgatóság a régi Közömbös: No látja! Én sem tudom. Uj bank Balassagyarmaton. Balassa­ maradt. Az üzleti év igen jó volt, amennyi­ Mert az nem jótékony cél, midőn az egyesü­ gyarmaton mint halljuk új pénzintézet léte­ letek saját alapjnk javára rendeznek mulat­ sül 20O.UUO kor. alaptőkével, melynek célja ben 10 hónapi üzlet után részvényenkint 10 ságokat s eszükbe sem jnt, hogy az országos főképpen a Balassagyarmat és vidéki keres­ korona osztalék jut. Mérleg számla Tartozik: pénztár számlának 2V873.04, köteleeő kölszerencsétlenség alkalmával juttatni is kel­ kedők és iparosok Intelét kielégíteni. csönszámlának 232258.—, váítókölcsön szám­ lene valamit a szerencsétleneknek. Szerencsétlenség. Az etesi kőszénbá­ lának 302361.—, ingatlan számlának. 63484. Hirharang: Ez igaz! Közömbös: Persze, hogy igaz. Sőt az is, nyában moll hó 29en szerencsétlenség történt. leltár számlának 973.50, összeg 62Ov49.54. hogy akinek erre a célra legjobban illet Egy szénnel megtöltött csille vigyázatlanság Követel: alaptőke számlától 1UU000.—, tar­ volna jótékonykodni, a báiiyátarsulainak, meg folytán helyéből kimozdult, a pályán nagy talék alap számlától 26.—, forgatmány szám­ még az sem rendezeti erre a célra egy fia sebességgel lefelé szaladt és épen ült dolgozó lától 94UUU.—, kölcsön számlától 281U0.40, Bleudovszky János bányászt teljesen össze­ betét számlától 385658.69, átmeneti kamat mulatságot sem. számlától 3917.65, veszteség-nyereség szám­ Hirharang: Majd rendez még nem késő. zúzta. A vizsgáiét folyamatban van. lától 8347.8U, összeg 620U49.Ó4. VcstUsigKözömbös: Már késő. Az erdekeliek előtt Tea estély. Kevés számmal ugyan, de uyercstg itamia Tartozik: forgatmány-kamat már ezen a téren is kiállítottunk magunkról, pompás naitguiaiial folyt le derek Thiil Jó­ illetve egy jókora szegénységi bizonyítványt. zsef vendéglősünk jótekouycelú teaestelye, szaiuiauak 8246.08, kölceön-kamat számlának Es ha megtörténne, — amitől Isten mentsen mely tombola játékkal és lánccal volt egy­ 843.16, betéti kamat számlának 13038.18, meg — nálunk is valami baj, akkor mi per­ bekötve. A vendéglő gazdája ez alkalommal töke-kamat adó számlának 1303.82, adó- és sze szaladoznánk fühöz-fához, és igyekeznénk nagy rntinságaról és szakavatottsagaról adott illeték számlának 0606.44, TiratitLzetéai országos koldulást rendezni, mert természe­ bizonyságot, mivel az egeaz esteiy peidaa számlának 3308.Su, kezelési költség számlá­ tesen ilyen esetben a magunk erejéből sem­ reudez.es mellett folyt le. Felüittzeiiek: Er- nak 2363.99, hazfeutartási költség számlának mire sem mennénk. Akkor aztán csak arra dődy Mihály, Hozdik N., Kiss Eruő, Szikszay 54U.59, mérleg számlának 8347.80, összeg 43598.36. Követel: Kamat számlától 41599.2U vagyok kiváncsi, hogy ki segit rajtunk. Jáuos, Radies Jauosue, ifj 8cbuyer Jereuc, Hirharang: Hát az ország társadalma, Majeruik J-ué, Bolovaiy Janos, id. Bcuuyer házber számlától 1999.16, összeg 43598.36. A részvények iránt a közönség koreben a az emberiség. Ferenc. Draskuvszky Jenő, Purubszky JeuO, kedvező üzletév után igen nagy az érdeklő­ Közömbös: Hát a mienk miért nem se­ Bóth Béla, Welczig Jenő, Hegedűs Géza, dés és igy a részvények ára folyton emelke­ gített? Ratkóczky Pal 1—1 kor. Bodó János, Egry dőben van. Hirharang: No bölcs uram, most ön nem Gyula, Kurcainka Antal 2—2 kor. Luwy Községűgyl kihágás. Juhász István né gondolkozik. Hiszen épen a múltkor mondta, Izidor és társai 4 kor. Bálint Ferenc «»ui. bányatelep! lakós gyermeke vörhenyben meghogy Tarjánban nincsen társadalom. Farsang. Mulatunk s mindig csak v Közömbös: No látja, most az egyszer gadunk. Nincs hét, hol egy két mulatság »• ■' betegedett. As orvos rendeletére a házra ki­ magárak van igaza. Erről el is feledkeztem. Vdiüitr CtuTvan hozzá «Teg. K Hú Ö-<ui »u.t tűzték a vöiós cednlát, az uszony azonban Mindketten a balfenéken* elkibicTelni. Cirtíds-e ha á járvány terjed. a Tbill-fele vendéglőben a resical es -»js«i lidrtncire A beszélgetés tanúja; szerencsétlenül járt bányamunkások javam 1 A szívtelen anya a hatóságnál fel lett je-_ . ' Cueaj. laucmuiuiság* Ezzel klíiouűeu lakunk más i leütve. . .. Hirek. �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4. . . Hirdetmény. A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság ezennel közhírré teszi, hogy takarék-betéteit 1909. február hó 1-töl kezdődöleg 4l|2°o-al kamatoztatja. A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság igazgatósága. I5-4/19O9. az. vb tó. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbíró­ ságnak 1908. évi V. 1156. száma vég­ zése következtében Dr. Laugstein Gusztáv wieni ügyvéd által képviselt Aufhauser A Lie­ bmann javára 93 kor. 21 f. s jár. erejéig 1909. évi január hó 9 n. foganatosít olt kielé­ gítési végrehajtás ntjáu le és felulfoglalt és 2780 kor.-ra becsült kövei ke ző ingóságok u. m. : üzletberendezés és áruk nyilvános árve­ résen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 1156/2 számú vég­ zése folytán 93 kor. 21 f. tőkekövetelés, ennek 1908. évi nov. hó 16 napjától járó 6’/, kamatai, és eddig összesen 36 kor. 6 fillér­ ben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótarjánban alperesnek 209/b. sz. a. lévő üzletében leendő megtartására 1909. évi március hó 8-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzelik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­ sel hivatnak meg, hogy az ériutett ingóságok az 1881 évi LX. t,-c. 107. 108. § ai értel­ mében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909, évi febr. 6-án Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. 155/1909. sz. vbtó. Árverési hirdetmény. .Alulírott birósági végrehajtó az 1881. LX. t.-c. 1U2. §-aérteimében ezennel közhitre teszi, hogy a bpestí ív. kér. kir. jarasbtróságdak 1908. évi 8p. Hl. 2281/5. számú vég­ zésé következtében Dr. Keich Ferenc bpesli ügyvéd által képviselt Katzburg Fülep javára 385 kor. 54 f. s jár. erejéig 1909. évi jan. hó 10 n. foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2638 kor.-ra becsült következő ingóságok u. m.: áruk, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a Salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 1157/2 számú végzése folytán 385 kor. 54 f. tőkekövetelés, ennek 19U8. évi okL hó 29 napjától járó ő*/» kamatai, és eddig összesen 77 k. 25 f.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótarján­ ban- alperes 209/b. sz. a. üzletében leendő megtartására 1909. évi március hó 9-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül ki­ tűzetik és ahhoz a venni szaudékózók ezen­ nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-c. 107. 108. §-ai értelmében készpénzfizetés . mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén uflcaáron Miül ínéi rogfibk adatni. *'■’ Kelt Salgótarján, 1909. évi febr. 6-án. 1909. február 10. MWy IrVWÓáoók a w»r«*jeii k*. já* rásbiréság 1*08. 44'V. 88Ó/4 adta« végttol folytán 67 kor. 10 f. tőkekövetelés, ennek Alulírott biró-igi végrehajtó az 1881. 1906 évi juliua hó 18 napjától járó 6*/, ka­ LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ mata*, és eddig ösazMen 46 kor. 18 fill.-ben hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbí­ biróilag már megái lapított költségek erejéig róságnak 1908. évi V. 1168. számú végzése Salgótarjában al piacnak 209/b. sz. alatt következtében Dr. Feles Márk budapesti levő üzletében 1909. évi március hó 10-ik ügyvéd által képviselt Creditinstitnt Zentral- napjának d. e. 10 órája határidőéi kitüverkauf javára 363 kor. 75 till, s jár. ere­ zetik és ahhoz a vonni szándékozók ezennel jéig 1909. évi január lió 9-én foganatosított oly megjegyzéssel hivatnák meg, hogy ax 4biztosítási végrehajtás utján le- és felülfog- rinlett ingóságok az 1881. évi LX. t.-e. 107. lalt^'és >2155 koronára becsült következő in­ és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mel­ góságok, u. m. ruhaárucikkek nyilvános ár­ lett a legtöbbet ígérőnek, szükség sántán verésen eladatnak. becsáron nini is el fognak adatni. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ Kelt Salgótarján, 1909. évi febr. 6-án rásbíróság 1908. évi V. 1168/2 számú végzése Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó folytán 363 kor. 75 fill, tőkekövetelés, ennek 1908. évi december hó 16. napjától járó 6*/* 63/1909 sz. vhtó. kamatai, ’/,.V váltódij és eddig összesen 40 kor. 66 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótarjánban, alperesnek Alu’írott birósági végrehajtó as 1881. a Salgótariáni Népbank házában levő üzle­ évi LX. L-c. 102 $-a értelmében ezennel tében leendő megtartására 1909. évi feb­ közhírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. já>ruár hó 26-ik napjának d. e. ’/,12 órája rásbil óság 1908. évi 8p 322/8 számú végzése határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­ következtében Dr. Pollatsek Amin ügyvéd dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak által képviselt Eévay Sándor javára 80 kor. meg, hogy az érintett ingóságok az-1881. s jár. erejéig 1908. évi julius hó 23 n. foga­ évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében natosított kielégítési végrehajtás utján lefog­ készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, lalt és 1517 kor.-ra becsült kivetkező Ingó­ szükség esetén becsáron alul is el fo;n k hágok. n. m.: 1 varrógép, bútorok, 1 cimbalom adatni. és l serté* nyilvános árverésen eladóinak. Kelt Salgótarján, 1909. évi február 9. Mely árverésnek a széoényi kir. járás­ Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. bíróság 1908-ikévi V. 403/4 számú végzése folytán 85 kor. 54 fillér hitr. tőkekövetelés, ennek 1908. évi május hó 12-ik napjától járó 181/1909. sz. vhtó. 5*/, kamatai eddig összesen 6 kor. 75 Hit­ ben biróilag már megállapított és árverés Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. kitűzés 4 kor. költségek erejéig Lndányban LX. L-c. 102. §-ai értelmében ezennel köz­ leendő eszközlésére 1909; M fébruár hó hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbí­ 15-ik napjának délutáni 3 órája határi­ róságnak 1908. évi V. 839/1 számú végzése dőül kitüzetik és ahhos a vénái szándékozók következtében Dr. Bix Eduárd wieni ügyvéd ezeonrl oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy állal képviselt Zwicker József javára 67 k. az érintett ingósagek as 1881. évi LX. t.Jc. 10 f. s jár. erejéig 1908. okt hó 1 n. foga­ 107. és 108. §-ái értelmében készpénzfizetés natosított kielégítési végrehajtás utján felül­ mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén foglalt és 21:0 kor.-ra becsült következő becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szécsény, 1909 évi* január 27 n ingóságok n. m.: temetkezési eszközök és Nagy kir. bir. végrehajtó áruk nyilvános árverésen eladatnak. 15^1909. vhtó. szám. Árverési hldetmény. Árverési hirdetmény, Árverési hirdetmény. Szép is divatos kifogás­ talan ainósigü szavaink­ ból kívánatra tftbbsztrt próbával ki szil ÖHónyóktt is till kabátot, zsákolt is ínUItói, küldnlngassá- (tkot priosesz is lovagló nadrágot, valamint papi ..... rnvnraadát. 11 *" LŰRIHCZEIM síuimiii. Krúdy Det«ó, 'kir/ bir. végrehajtó. Nyomatúit a Boro? nyuiudvben. HalgóiarDuban. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000153.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_02_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-02-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 6. szám (1909. február 10.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c6154d97293894b3b0ddd820a6d2876e.jpg 791829559703841b37e2d89792ae7e06 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4f9ea60401a0c4b17dfab83f3a37c41f.pdf c50f776d2e73a54a58b85da695e959f2 PDF Text Text II. évfolyam._ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Salgótarján, 1909. február 17. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: kgfaz óvr* Fii im N«<y*i érre Effyes teám . . 10.— . . 5.— . . 3.50 ára 20 fill. A Polgári Kör Ugj.i ét Unitók rétiére: Egóu írre . . . Fél ívre ....«.— Negyedévre . 1.50 Járási székház. Nincs valami szomorúbb, nincs valami lehangolóbb annál, mint mikor egy fej­ lődni akaró és fejlődésre képes községnek épen az elöljárósága az, a ki vagy gyen­ geségből vagy egyéb okoknál fogva nem tudja a helyes fejlődés irányát megszabni és azon a községet vezetni. Úgy látjuk, a mi községünk e tekintetben ma a sze­ rencsésebb jk közé tartozik, mert a mire azelőtt sok éven még gondolni sem mer­ Mintha tünk, — ma tény és valóság. végre nekünk is tavaszodnál Elöljáróságunk nem esik a régi,— határozatba ment, de elfelejtett és keresz­ tül nem vitt ügyeket veszi elő és azok st foganatosítja, hanem uj és uj eszméket vet fel, a melyek községünk fejlődését hivatva lesznek előmozdítani. Ilyen uj és valóban nem csak szük­ séges, de a község fejlődésének előmoz­ dítója lenne egy járási székház megépí­ tése is; nem csak azért mert egy szép épületet nyernénk, hanem különösen az­ ért, — mert az lenne leginkább hivatva ayra, hogy községünk és a hozzá kötött járás között az érintkezést bensőbbé tegye. De hogy ez tényleg a hozzá fűzött várakozásnak megfelelhessen, feltételez­ zük, agy kell azt megalkotni, hogy az, — épen agy mint például a vármegyé­ nek a vármegyeháza, — a járásnak bi­ TARCZA. Az amerikai négerek. DIMI. — Folytatás. — Móric No azért nem kell megijedni. Pistának nem lesz semmi baja. Pistának én a nagybátyja vagyok és ő nekem az unoka­ öcsém. Szépen meg fogom mondani neki, hogy: hátra arc sipircl — és azt a szerepet amit ő játszott volna itt magával édes lá­ nyom — majd én vállalom. Böske Majd, ha fagy. Móric Vagy úgy? Már annyira volná­ nak, kis erkölcstelenek? Szép. Böske De Móric bácsi? Mire gondol? Móric Nem kell mindjárt megijedni. Kü­ lönben is hagyjuk most a Pistát. Hol is hagytuk el az elébb? Hja igen . . . Hogy is mondjam ... ez a Pista egészen kihozott a svungből. Bőske Beszéljen Móric lácd valami ér­ dekeset a négerekről? Móric Látja ez már tetszik nékem. Ezt már szeretem. Tehát a négerekről. Jól van, elmondok, magának egy /rdekfeszitő esetet, amit magam láttam'. Mindenekelőtt is ki kell* fejtenem á'jénkl és néger közti viszony feszültségét, mely úgy magán, mint közéleti £ Felelős szerkesztő: é Dr. CZIGLER JAKAB. Minden a lap ecellemi rétiét illető köaiemónyek hlrJetótek fa eMflittótek a .SalfA- éarjln ét Vidéke* tierkeutfaégébei, vagy a Botot nyomdába ín tótan dók. zonyos tekintetben gyülhelye, otthona is lehessen. Ott kellene elhelyezve lennie nem csak a járási főszolgabiró hivatalának és magánlakás unak, hanem olyan helyisé­ geknek is, a melyekre magának a járás­ nak is szüksége van. Ilyen lenne a többi között egy tanácsterem, továbbá egy-két vendég szoba slb. ügy, hogy abból eset­ leg még haszna is leness m a járásnak. Mert hiszen gondoljuk meg csak, — nem csak, Salgótarján — a melyre pedig a költségeknek igen nagy százaléka fog esni, hanem maga a járás sem oly gazdag és jómódú, hogy 150 — 200 ezer koronát csak úgy minden iiaszja nélkül legfeljebb 1 —2 százalékot jövedelmező épületbe beleiljön; de ha az úgy épittetik fel, hogy annak egyúttal jóvedelmeztetnetö helyiségei is lesznek és kéltségeit legalabo részben felezheti, csak órdiuetüiik — ha meglesz. Nem utolsó dolog azouoau az sem, különösen Tarján fejlődési es szépicési szempoiitjábót, usgy nova építtessék. Él­ ni oázott dolognak tartanók, ha az eddigi gyakorlathoz képest ez is valahová az alvégbe és nem lehetőleg a központba kerülne. Sajnos, hogy Salgótarjánnak a bel­ városban telke nincsen s igy a helyes megoldás e tekintetben még sok nehéz­ ségbe fog ütközni, mert valószínű, hogy magántelket kell majd venni a hol ismét felüti fejét városunk fejlődésének legna­ érintkezésükben annyira szembeötlő, hogy te­ kintve politikai egyenjogúságokat, ami a rabszolgaság eltörlése óta a négereket is polgári jogokkal ruházta fel . . . Bősbe: Szóval Móric bácsi tavaszt érez. Móric: Kérem ? Bősbe: Virágosán fejeztem ki magam. Móric: De ép a mondatom közepén ? Mi/yeu Összefüggést talál a négerek politikai egyeujogusagu es az én tavaszi vágyam kö­ zön? De igaza vau, mit is dikciózom éu most a négerekről, ilyen fehér lányt, mint maga, nem is érdekelhetik a fekete négerek. Bősbe: Ez bök volt, ugy-e? Móric: Úgy van. Ez egy bök volt. De mondhatok szebbet is. Bősbe: Szóval Móric bácsi disponálva van. Munc: TOkeletesen. ügy erzem, nagyon szerelmes tudnék lenni valakibe. Csak a vi­ szonzás felől nem vagyok egészen tisztában. Böske: Oh, Móric bácsit ne szeretnék? Móric: Tudja nem vagyok már egészen fiatal. Böske: Az semmi. A férfi úgyis csak a szellemevei hódit. És Mórit bácsi szellemes. Móric: Ez igaz. Boske: Mond egy pár aforizmát és- a lány rögtön a karjába szédül-Mondjon egy pár aforizmát, Móric bácsi? Móric: Óhajt a karomba szédülni talán? .< Böske: Isten -őrizz tőle. Móric: Miért Isten őrizz? Hál h. én is úgy akarnám? gyobb átka — a telekspeknlátijj tulhajtása. Hiszen ha ez nem volna, nézhetne e ki Tarján főutcája agy a hogyan ma kinéz? Szabad lenne-e olyan házaknak, mint a milyenek ma a mi főutcáinkat rondítják, létezni? Ki képes azt a horri­ bilis árat megfizetni, a mit ma itt a tu­ lajdonos egy ilyen rongy viskóért kér? Mert hogy eddig Salgótarján nem szé­ pülhetett, nem fejlődhetett, — abban igen nagy részök van magoknak a telektulaj­ donosoknak. .Tehát épen azoknak, a kik­ nek legnagyobb érdeke lenne az, hogy Salgótarján épüljön és fejlődjön. És ez által a telek és a ház értéke állandósitt aszók. Nagyon rosszal spekulálnak ám a mi telektulajdonosaink, ha oly horribilis magas árakat kérnek telkeikért. Rosszul pedig azért, mert az által megakasztják nagyon az építkezési kedvet s igy ter­ vet s igy természetesen megakasztják a város fejlődését is. Tessék már most el­ képzelni, ha minket — a mint hogy en­ nek egy-két év alatt ki ragyánk téve — a kőszénbánya társalat ilyen fejlődött ál- * lapotban itt hágy, vagy esetleg a vasgyár nagyobb tömegben épitéeit mankáslakásokat, — mi lesz velünk? Az, hogy telkeink értéke a mini­ mumra esik. Hiába fogunk aztán jajgatni — minden későn lesz. Ma még van időnk annak elejét venni, ha telkeinket nem budapesti ér­ tékre tartják, hanem adjak azokat tisz Böske: Ugyan Móric bácsi . . . Móric: Hogy egészen őszinte legyek édes Böske nagysád, hogy kifejezzem azt a nagy melegséget, ami most itt a mellem alatt bujkál . . . Böske: Mondja Móric bácsi, mi is történt a rabszolgaság eltörlése után? Móric: Tessék ? Böske: Azt akarom mondani, hogy Mó­ ric bácsinak érdekes fejtegetései vannak. Nagyon szórakoztató lehet ez a pályamű is. Szabad belenézni? Móric: Előbb azonban egy kis útbaiga­ zítással kell szolgálnom. Tudja az ilyen szak­ dolgok alapismeretek nélkül teljesen elveshetetlenek. Hogy dolgozatomat némiképen is megérthesse, ki kell terjeszkednem a négerfaj ama feltűnőbb sajátságéira, melyek nem a kaukázusi, sem a mongol, sem a malaji, sem az amerikai faj sajátságaival össze nem 0gyeztethrlők, mivel két oldalon nyomott koponyaszerkezetük . . . Böske: Jaj elég! Inkább aforizmát Móric: De bamar beleunt édes lányom? Pedig ez a munkám az etnográfia mesgyéjének egyjtj határkövét fogja jelenteni. Ezzel a pályamüvVel lefőzőm Kovácsot . . . Bősbe: A Pista osztály-főnökét Móric: Azt. Értesültem, hogy ő is részt vesz a pályázaton, Bzó sincs rúia, ügyes em­ ber, és nem egyszer elnyerte a pályadijat, do ezen' a versenyen bukni fog. Nekem szemé­ lyes impresszióim vannak a néger élet inti* �2 tességes polgári áron.'* mi-által’dlérjiik azt, hogy az építkezési kedv megjön köz­ ségünk pedig szépül és fejlődik. Akkor aztán nem kell félni a fen­ tebb említett két eshetőségtől >cm, mert meg lesz az erőnk hozzá, hogy még na­ gyobb csapásnak is ellentállhi-sunk anélkül, hogy vagyonilag tönkre menjünk. Kissé messze eltértünk ugyan eredeti tárgyunktól, de szükségesnek tartottuk ezeket felemlíteni azért is - mert egy ilyen nagyobb szabású és a község fej­ lődését nagyon is előmozdító építkezésnél nagyon is fontos a hely kérdése. Iga', ugyan, hogy a kinek a főszolgabiróaágnál dolga van, az azt bárhol is lesz elhe­ lyezve, kénytelen azt felkeresni, ámde ha az valahol kint lesz, mi hasznunk lesz nekünk városi polgároknak, különösen pedig kereskedőinknek és iparo-ainknak abból? Úgy leszünk mint a járásbíróság­ gal. Mennyi ember fordul meg ott. a ki községünket nem is látja: holott ha az bent van, kénytelen-kelletlen be kell jön­ nie és ha már be jön akaratlanul is kö­ rülnéz. Látja a kirakatokat é< esetleg jut eszébe, hogy ez is kéne az is kéne, kedvet kap és vásárol egyel-mást. így­ növekszik a község forgalma, igy gazda­ godhat meg polgárságunk. Ezekből láthatjuk tehát, hogy egy ilyen épület mint a járási székház hely­ kérdése reánk mily fontossággal bir. Oda kell tehát minden ■ erőnkkel hatni, hogy az ha felépítése határozatba megy, feltétlenül a község belterületén épittessék fel mert csak igy fogja meg­ érni azt az anyagi áldozatot, amit érte hozunk. A Polgári Kör választmányi gyülése. F. bó 15 én, hétfőn este tartotta a Pol­ gári Kör újonnan alakult választmánya első gyűlését Dr. Pollatsek Annin elnöklete alatt. Elnök üdvözli a megjelent tagokat s sajnálatának ad kifejezést, hogy a tagok alig mitásairól, melynek egyszerű közlése is kész szenzáció. Azért is hoztam magammal sze­ mélyesen. Böske: Kár volt fáradnia. Móric. Igen. Elküldhettem volna a Pis­ tával is. Ugy-e jobban örült volna neki? Böske: Az az én dolgom. Móric. Mondja édes lányom, aztán mi szeretni való van azon a tacskón? Böske: Semmi köze hozzá. Móric: Legalább tudná az etnográfiát. Aztán nagyon udvarolgat magának? Mondja? Böske: Hogy is vannak azok a ueg trek ? Móric: Márt megint ? Ná jó, Hát itt van a dolgozatom. Kezdje el. De ha nem olvassa végig, ha megint aforizmákat akar tőlem, mely nem egyéb, mint a degeneiáliák bete­ ges agyideg csiklandoztatása s mely sajnos az egész modern irodalmat inüciálta . . . Böske: (Ez alatt idegesen felnyitja a füzetet és durcásan iskolai hangon. Móric bácsi nagy meglepetésére kezdi:) „Mikes Kelemen törökországi leveleinek irodalmi méltatása** . . .Móric bácsi? Mikes Kelemen néger volt? Móric: (nagy izgatottsággal). Szentséges Isten! Megőrülök. Hát ez van ott? Hát nem a Pista iskolai dolgozatát hoztam? Böske: Csakugyan a Pista Írása! Móric: Atkozott szórakozottság! Kicserél­ tük a füzetet. Én hoztam az övét és ő adta be Kovácsnak az én pályamüvemet. Es éppen neki. .Böske: diát az oly- nagy baj? • Móric: Hát nem érti? Hiszen ezzel tel­ jesen tönkre vagyok téve. Jaj, mért is van SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE ~J< t'drozatképea számban jöttek össze. Jelenti, hu.-v a kör elnöke Sralay István gyengél­ kedése folytán akadályozta van a megjele­ nésben Megnyitó űződében rámutat arra, hogy a kör eddigi udeiudús elnöke községi bíró lett és így u kör ellenőrző feladata könnyebb lett, a cél megvan továbbra is, sok a dolgozni való a közttgyek terén, a közü­ gyek a kezdetlegesig stádiumában vannak. Sok a tenni való a társadalmi téren s itt a község vezetőségére nagy feladat vár, sajnos itt e téren a bizalom nem nagy. Kéri a vá­ lasztmányt, hogy a tiszti kart nehéz felada­ tában támogassa. A közgyűlés jegyzőkönyv felolvasott­ nak tekintetik. A f. hó 16-án tartandó közgyűlés fon­ tosabb tárgyaihoz a kör következő álláspon­ tot foglal el. A kazali dűlő ut dolgában az alispán Tóth Gyula és társai fellebbezését elutasította. A közgyűlésen a kör tagjai inditványozni fogják ezen ügynek a közigazga­ tási bizottsághoz való feljebbezését. A népiskolák államosítása ügyében a kir. tanfelügyelő újabb precisebb átiratot kér. Elnök jelenti,, hogy tudtával a népis­ kolák államosítása szej t elsejére perfekt dolog. Az újonnan épített járványkórházat a megyei főorvos nem találja megfelelőnek s újra építését rendelte el. A választmány ezen utasítást megfeljabbezeudőnek véli, mintán a kórház a célnak megfelel. Megyénk alispánja átiratilag felhívta a járások székhelyéi, hogy alkalmas helyi­ ségekről gondoskodjanak. A dolog úgy lett megoldva, hogy minden járás székhelyen e y alkalmas, megfelelő járási székház épitessék a járás költségén. Miuálunk e célra buouu kor. van tervbe véve, mely összegből Salgó­ tarjánra 2btiOÜ kor. esik. Ezenkívül kíván­ nak tőlünk alkalmas leiket is. A számvizs­ gáló bizottság foglalkozott ez ügygyei és igazságtal.innak találta, hogy mi jóval többel járuljunk a székházhoz, mint a többi közsé­ gek. holott mi úgy is többel mini egy har­ maddal jáiuluuk az építéshez. De miután Tarján sz<-p monumentális épületet nyer, haj­ landó a község a telek megvételéhez még őu.ái nekem unokaöcsém? Jaj, egészen oda vagyuk De rohanok, egyenesen Kovácshoz rohanok es visszaveszem a dolgozatomat. Nem bánom, ha meg is buktatja az unukaöcsémet. Bőske: Jaj Móric bac.-»i csak botrányt ue csináljon. Móric: Csinálok én ha kell! Hogy is ne ? Hogy az eu ueger intimiuuaim a Kovács ke zube kerüljenek? Hogy feldolgozza a sajat munkájában es elszedje eió.eiu a babéit. Jaj csak meg idején érkeznek. (Indul. Mas kalapjai veszi.) Boske: De bácsi. Ne vigye az apa ka­ lapját. Bácsi! M>ric: (az ajtóban) Vége a karrieremnek! (Pista, ahogy bejön összeütközik Móric bácsival.) Pisla: Ah! A bácsi itt? Mmc: Nyomorult kölyök . . . Pista: Bocsánat . . én . . . azaz . . . Móric: Ne nyögj. Hol a tűzetem ? Pisla: Elcseréltük bácsi. A tanáromnak adtam vetetlenül. Móric: Szerencsétlen. Pista: Már vissza ií kaptam bácsi. Ott­ hon van. Móric: Oh, hát veszve vagyok. Minden­ nek vége. Átolvasta. í-ls most felhasználja értesüléseimet. Te vittel a sírba, le kölyök. Aztán mit mondott a tanár? Pista: Hogy ne Írjak máskor’olyan ba­ darságot. •---* ' ‘Mor\c: Megyek, és felpofozom azt a ta­ nárt! (Dühösen.el.) , -..»••# v Bösjte Hál< Istennek, csakhogy elméül! 1909. február 17. koronával hozzájárulni, ha az épület szépítő bizottság 4(tgl kiszemelt falkén építtetnék. ‘ (Részünkről e célra legalkalmasabbnak tart juk a volt Jungmann féle telket, esetleg a Rnbint-felét.) A választmány ehhez hozzájárni A kórház éa menbáz és menbáz építé­ sére a kiküldött bizottság a legalkalmasabb­ nak találja a kórház részére a járványkórház melletti telket, a menház részére a Ti maróczki ház melletti Kistarjánba lévő sarok telket. Különösen a menbázra igen nagy szükségünk van. E héten is hoztak be egy félig megfagyott asszonyt a városházára. Az építés megtf-rheltetéssel nem jár, merte célra van külön alap. A közjegyzőig mielőbbi felállítása iránt mozgalom indítandó meg. A vasúti átjáró ügye másfél év óta al­ szik. megsürgetendő. A mi a temető vétel ügyet illeti a kép­ viselőtestület által kiküldött bizottság nem talált mis alkalmas helyet, mint a zagyva! rakodó fölöttit. A kisajátítás iránt a törvé­ nyes lépések megteendők. Gruber Ferenc, Lan fér Mór, Földi János nj tagokul fölvétettek. Tóth Gyula indítványára a választmány elhatározza egy házszabály kidolgozását és e célból szükebb bizottságot küld ki. A vendéglős tekintettel arra, hogy a kör gyöngén volt látogatva a fűtés és vilá­ gításért kap |OO koronát. Elnök kéri a tagokat hassanak oda, hogy a kör minél látogatottabb legyen. Új­ ságokról gondoskodva lesz. Laufer Gábor indítványára a kör vá­ lasztmánya egy szükebb bizottságot küld ki, hogy a március 15-ének ünneplési módoza­ tát dolgozza ki. Több tárgy nem lévén elnök a gyűlést bezárja. III. Levél. Modern leány. Nincs annal kedvesebb, bájosabb jelen­ ség, mint ha a leány: egyszerű, keresetlen, természetes, beszédben, tetteiben, ruházatában egyaránt! Ha vigkedélyü, ne erőszakoljon magára komolyságot; ha molett ne kívánjon silphidnek Iái zani; ha arcbőre barna, ne vágyvyék hófehér lenni, mert minden a maga tern..szelességében a legszebb. Tnlajdonképen csúnya nő nincs is. A Teremtő mindenkinek adott valami kiváló teUi, vagy lelki tehetséget, szépséget, amit kifejlesztve, ápolva elfeled telheti esetleges hibáit in. Soks.or megtörténik, hogy az a leány, kit társnőt legcsunyábbnak tartanak, társa­ ságban leginkább leköti a jelenlévők figyel­ mét szellemességével s olyankor az okos ki­ fejezési szemek uralkodván, háttérbe szorít­ ják az arcnak egy s más szabálytalanságát és egyhangúlag elismeri mindenki, hogy az a leány szép. Némelyek csinosságukkal, ügyességűkkel, a háztartásban való jártasságukkal tűnne < ki. Szóval, ha nem több, de egy jó tulajdon­ ság, vagy tehetség mindenkinek jutott. Ezt az egy, vagy több tehetséget pedig ki kell fejleszteni! Nem a többi rovására, mert nevetséges volna az, ha valakinek zene iránt hajlama, vagy határozott tehetsége volna s azért csak zenével foglalkoznék és az jlap. ismereteket el'tíem sajátítaná.’ Különben is nem gyerroekleányról beszé­ lek, hanem lo évesnél idősebbekről, akik tnár maguk is nevelhetik önmagukat s építhetnek �1909. február 17. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE. 3. valahol jól meguzaonáztaasák, menjen olyan a megvetett a|apra. Nem túlzók, ha. ezt- ic- nya1* gyűjtött volna. Tehát mindent azzal a gondolattal kezd­ helyre, ahol cselédválság van éa jelentse ki, névelést tartóin az irányadónak, amely úgy­ hogy maga nagy mozgalmat indít hogy itt szólván, egész életen el fogja kísérni az il­ jünk: megfelel-e egyéniségünknek,én-ünknek? katonaság legyen. Majd meg látja, bogy mi­ letőt. E korbaa kezdenek határozottabb ala­ No azért tanuljunk zongorázni, mert barát­ csoda lakomát csap az értelmes háziasszony kot ölteni a lelki tulajdonságok, s lerázva nőnk is tanul. Ne azért vegyünk zöld ruhát, a maga tiszteletére. A: Ez egész jó eszme. Mindjárt meg is az iskolák sablónját — mely még napjaink­ mert az divat. Ne vegyünk át másoktól el­ ban inkább útját állja az egyéniség megnyil­ més mondásokat, kopott szójátékokat, mert valósíthatjuk. Menjünk X.-ékboz, ép délben hallottam, hogy ott válság van. En pedig vánulásának, semhogy az kifejten#— kezd azt éppen most felkapták. éhes vagyok, tehát a dolog egyezik. Ne akarjunk másnak lá’szani, mint amik fejlődni, nyílni a virág, mely már el nem (Mennek lecsatolni, illetve uzsonnázni. titkolhatja: színét, illatát, faját. Tudom nem vagyunk, különö-en ha az erszényünk rová­ Közben azonban B odasugja A.-nak; De örülne senki, ha kertjében violaszáron rózsát séi a történnék! 8 akkor ha nagyou igényte­ azért hogy a szó köztünk maradjon, én in- ~ kább lemondok az uzsonnákról, de katonaság v látna nyílni. Pedig az a leány, kinek neve­ leneknek is fogunk látszani s talán fitymálni még sem kell, mert akkor mi kinek udva­ lés egyéniségének nem felel meg, ilyen csoda fogják minden feltűnést kerülő megjelenésün­ rolunk). virág, ami inkább meglep semhogy gyönyör­ ket, magukban legtöbben irigyelni fogják Jegyezte: Cucaj. elégedettségünket s kifizetett számláinkat. ködtetne. Atóm. Legelterjedtebb a kis leányok részéről az a tudat, hogy ha kijárta a négy polgárit, szedett magába annyi tudományt, hogy hol­ „Létfeltételünk?" Eljegyzés. Lőwy Géza újpesti kereskedő táig elég lesz. Álljunk meg csak egy kicsikét (Hideg, téli, zuzmaros idő. Az emberek eljegyezte Gádor Esztikét Groszberger Miksa s vegyük fontolóra, hogy bár a polgári iskola — különösen a készülő uj tantervvel — a sietve igyekeznek a meleg szobába. Annál helybeli kereskedő kedves leányát élénkébb az élet a jégpályán. Kél ár akiket Gazdasági tudósitó. A földmívelésügyi legideálisabb leánynevelő azoknak is, akik rövidség okából A. és B. nek szándékozom miniszter, Nógrád varmegye füleki járására tanulmányaikat nem akarják folytatni, hiszen nevezni, beszélget jegelés közben:) Holcsek Ferenc, salgótarjáni lakost, gazda­ mindenből kerekded egészet iparkodik adni, A: Olvasta: sági tudósítói tiszttel bizta meg. B: Egyelőre nem tud >m, hogy mit kel ­ de azért nem elég arra, hogy valaki abba Iparosok bálja. A farsang egyik leg­ lett volna olvasnom. hagyjon utána minden tanulást. A: Hogy a mi „létfeltételünk* a kato­ fényesebb és leglátogatottabb mulatságainak Alapismeretek azok, melyekre vagy a naság, hogyha katonaság m m lesz Tarjáéban, egyike volt f. hó 13-án a Vadászban meg­ felsőbbjnőnevelő intézetekben építenek tovább, akkor mi tönkremegyünk, akkor még a tartott iparosok bálja. Az Iparos Otthon vá­ vagy ki-ki saját szorgalmából otthon képezi krumpli is drágább lesz, pedig az igy is lasztmánya elég derék, agilis elnökével 8inágel Józseffel, nem kiméit sem költséget, magát, megszivelve az idősebbek, okosabbak elég drága. B: Es ha meg nem sérteném, h.l olvasta sem fáradságot, hogy a mulatságot úgy er­ tanácsait. maga ezeket a szörnyen érdekes, vagy ér­ kölcsileg,'mint anyagilag minnél sikerültebbé Megnyugtatásul azoknak a leányoknak, legye. Fáradságukat siker koronázta. A be­ dekesen szörnyű dolgokat? akik nem voltak oly szerencsés helyzetben, A: A „Salgótarjáni Hírlapban*. Es mond­ vétel több ,volt 800 koronánál, ami nálunk hogy polgári iskolát végezzenek, mondhatom hatom, hogy ha semmi sem hatott is meg fényes eredmény, a Vadász zsúfolva volt, ne essenek kétségbe. Az elemi iskola 6 osz­ benne, de már maga az a körülmény, hogy melynek csinosan díszét élt nagy termében a losonci katouazeue és Rudink zenéje mel­ tálya is nagyon jó alap. Aki az elemi isme­ töiténe mi materializmussal akarja elvezetni lett kivilágos kivirad ig mujatot , táncolt a azt, hogy nekünk katonaság kell, örömkönyreteket elsajátította s lelke vágyódik maga­ közönség. Az eredmény andál szebb, mert nyeket csal ki a szememből. sabb ismeretek után, ha vau benne törekvés B: No es- mindössze csak ezzel okolja ugyancsak akkor volt az acélgyároan nagy Bolond estély is, iparosaink, kereskedőink és kitartás, de főleg nem álszemérmas, aki meg ezt az „életbevágó* kérdési? A: Dehogy. Még ez a jobbik esett volna. összetartottak, az összetartás sikerrel járt. restellene útbaigazítást, tanácsot kérni; ké­ Munkássors. F. hó 6-án az éjjeli munka pezheti önmagát tovább is. Igaz, ennek sok­ De gazdasági érdekről beszél és képzelje hosszú fejtegetés, akarom mondani következ­ közben Celder Kálmán 20 éves acélgyári kal nehezebb a munkája, de mily édes a tetés után, „még azt is* kihozza, hogy a tudat, hogy magam neveltem magamat! katona is ember és mint ilyen eszik, tehát munkás balkarját a gép elkapta és összetörte. Gondoljunk csak nagyanyáinkra, mikor fogyasztó is. Fogyasztóra pedig nekünk nagy A szerencsétlen munkás balkarját amputálni még magasabb nőnevelő intézetnek hire sem szükségünk van? kellett. B: De még milyen két tojás egy hatos, volt! Mégis voltak akkor is kiváló és nagyFarsang. F. hó 204n a bányatársulati mikor ennyien vagyunk. Mi lesz hogyha azo­ mnveltségü asszonyaink! Ezek kizárólag e- kat a kitűnő gyomot vitézeket is idehozzák Altiszti Kör az ajkai és resicai szerencsét­ lenül járt bányászok javára mulatságét ren­ szüknek, illetve a velük született lelki tehet­ a nyakunkra? ségnek saját szorgalmukból való kiképzésének A: Úgy látszik magával mindet csak a dez. A hangversennyel egybekötött táncmu­ latságnak maga Gerő Nándor bányatársulati köszönhették tudásukat és sokan h Ihatatlan- gyomra diktáltál. De van ám ott még más igazgató a védnöke. Salgótarján a kőszénnek is. Pl. hogy Tarjanban mindjárt nagyobb lesz ságukat. köszöni létét, az telte Salgótarjánt azzá, a az idegen forgalom. Azért minden leánynak kötelessége egyé­ B: Igazán? Mondja csak tovább. Ez kezd mi. Mikor most arról van szó, hogy szeren­ csétlenül járt kőszénbánya munkások részére niségét kifejleszteni. Hisz azt nem olyan érdekes lenni. Hogyan? nehéz eltalálni, mi felel meg a léleknek, gon­ A: Hogyan? Hat úgy, hogy ezentúl aki rendeznek nálunk mulatságot, úgy szólván, kötelességünk oda törekedni, hogy ezen mu­ dolkozásnak, ügyességnek, vagy testi erőnek be akarja a fejét veretni, az uem marad a latság, úgy anyagilag, mint erkölcsileg fé­ pátriájában, hauern eljön hozzánk, és . . . legjobban ? nyesen sikerüljön. Ki az akinek nem első B: Kitűnő! Hadd mondjam én tovább., sorban kötelessége a bányászokon segíteni, Ha zene, festés, szobrászat, irodalom otthon meg azt fogja mondani, hogy őt ott ha Salgótarján polgárainak nem?—Ugyan­ iránt érez hajlamot, kisértse meg, esetleg vágták kupán, ahol azok a híres vasművek tehetségeit kifejteni — s ha nem sikerül és szénbányák vannak és ahol azon a tiszta csak f. hó zO-án lesz a Szlgóiarjáni ev. önképző-egyesúlet zártkörű mulatsága a Vadász művésznek lennie, legalább a művészetekben A: De hagyjon kérem beszélni! Az is nagytermében. Az erre szóló meghívó igen való elmélyedés gyönyörűségére tehet szert. benne vau még, hogy ha sztrájk lesz, majd csinos, de furcsa az, hogy Trencsénben van Ha a kézimunkák ezernyi fajának vala­ lesz, aki a polgárságot a sztrájkolóklói nyomatva. Nincs-e nálunk elég nyomda, hogy megvédi. egy meghívót is Trencsénben kell nyomatni. melyikét jobban kedveli, igyekezzék ezen B: Nem is rossz. Először is a sztrájko­ ágban művésziességre, tökéletességre s vigye lok uem bántanak senkit, legkevésbé pedig Vagy az a híres iparpártolás a Tulipán je­ gyében? Azt hiszem, a hazai iparpártolás bele a saját egyéni Ízlését. Egy kis horgolt a polgárságot, mert anuuk a jóindulatára első sorban a helyi iparpártolásra vonatkozik. csipke is lehet művészies, tökéletes és sze­ van elsősorban szükségük. Hanem egy okot Lopás. Könnyű szerrel akart egy kis nem említett a t. cikkíró ur, pedig ez az egy rezhet készítőjének nagy, nagy örömet. pénzmagra szert teuni, Berky nevű cigány, helyes volna, meg igaz is. Ha a háztartás a kedveltje abban meg A: Ki vele. Halljak már egyszer magá­ ki felhasználva Kossuth Jánosné sütemény kihordó részegségét, ellopta a sütemény ki­ éppen érvényesülhet minden tudása, minden tól is valami okosat. tehetsége. Mert akár kicsiny, akár nagy ház­ B: De uo nevessen! Nem lenne többel hordó 24 kor.-ját. Az enyves kezű cigányt azonban Zagyván elfogták és becsukták. tartást úgy elrendezni, hogy mindenre teljék Tarjánban cselédmizéria!! A: Hogy, hogy? Revolver. Ligeti Ferenc divatáru üzle­ s mégis a „bevétel* arányban legyen a „kia­ B: Nagyon szépén. Vagy mit gondol mag i, tében vasárnap f. hó 14-én délben könnyen dással “sőt még valamicskét félre is tegyünk, hogyha Turjánban katonaság volna, a Palinak, végzetessé válható baleset történt. A cseléd van-e ennél nagyobb művészet ? meg a Jutkák nem szívesebben jönnének jd * -b^m^t- a axabújsegddalt ázöbdjába-Ukaritaoi, ' azolgiUni -Hogy miért, sít rfgy olyan okos amint az egyik'széken levő ruhát le akarta Aki ön nagából indul ki, es Jeikéj,,gon­ dolatát leheli valamely munkájába, azt már embernek, miül ifisga, uém iá kell magya­ venni, az egyik szabó legény olt felejtett rázni. ............. . .. » • revolvere elsült és közvetlen a leány mellett a magáénak is mondhatja. Ekkor már kincse Ai. Ha magjpndoljnk, hát<-ebben magá­ a fHlba' füiödolt. Képzelhető a házbeliek ije­ vau, melyet el nem vehetnek tőle h e'tudat' nak igaza is vau. delme, kik a lövés hallatára a szobába B: De mennyire. És ha azt akarja, hogy siettek. . . talán inkább fogja boldogitani, mintha ara- Hirek. �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4. 205'1909. vhtó. szám. Hirdetmény. 1909. február 16. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ száma végzésa • rásbíróság 1909. évi V. 43/2 Árverési hidetmény. A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság folytán a fenti tőkekövetelések ás a biróilag már megállapított költségek erejéig 8algótarjában alperesnek a Schvarcz Herman-félo házban levő üzletében 1909. évi március hó 3-ik napjának d. u. 2 órája határidőül kitű­ zőik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107 és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mel­ lett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becséron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi febr. 11-én. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. LX. L-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbí­ róságnak 1908. évi Sp. 1024/2. sz. végzőié következtében Dr. Pol la Lsek Armin starjáni 1909. február hó 1-től kezdődöleg ügyvéd által képviselt Kltíhr Sándor javára 41l2°'o-al kamatoztatja. 450 kor. — HU. s jár. erejéig 1908. évi november hó 9-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1152 koronára becsült következő ingóságok, u. m. szobabuIgazgatósága. torpk,l]ll£bberendezés, szódakészitőgép nyil­ Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. vános árinegésen eladatnak. ■. Mely- árverésnek a salgótarjáni kir. já121/1909. ez. vhtó. rásbirőáág 1908. évi V. 969/4 számú végzése 5760/1908. tk. sz. folytán 450 kor. tőkekövetelés, ennek és pedig 75 k.-nak 1908. jan. 1-től, 75 k.-nak 1908. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. ápril. 1-től, 75 .k.-nak 1908. július hó 1-től A salgótarjáni kir. jbiróság mint tkvi LX. L-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ és 150 knak 1908. évi okt. hó 1 napjától hatóság közhírré teszi, hogy Kobn Fülöp és járó 5% kamatai és eddig összesen 122 Schlésinger és Rét cég végrehajtatónak Sol­ hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbíró­ kor. 36 fillérben biróilag már megállapított ságnak 1907. évi Sp. 1260,10. sz. vég­ költségek erejéig Somoskőújfaluban, vhtást tész János végrehajtást szenvedő elleni 355 k. 97 f. és 264 k. 33 f. tőkekövetelés és zése következtében Dr. Mikler Gusztáv szenvedettnek a végrehajtató házában levő jár. iránii végrehajtási ügyében a bgyannati zólyomi ügyvéd által képviselt Kubiss Miklós lakásánleendő megtartására 1909. évi már­ kir. törvényszék a starjáni kir. jbiróság te­ javára 55 korona 98 fillér s jár. erejéig cius hó 2-ik napjának d. u. 3 órája rületén levő Fülek község határában fekvő határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­ a füleki 59 sz. tjkvben A. I. 1. 2. sorsz. 1909. évi jaunárbóS n. foganatosított bizto­ dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak alatti zsellérségtől Soltész János B. 14. alatti sítási végrehajtás utján lefoglalt és 825 meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. illetőségére 2000 K.-ban ezennel megállapított kor.-ra becsült következő ingóságok u. m.: évi LX. L-c. 107. és 108. §-ai értelmében kikiáltási árban az árverést elrendelte és, bútorok, üzletberendezés nyilvános árve­ készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek,' hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1909. szükség esetén becsáron alul'is el fogn k résen eladatnak. évi febrruár hó 24-ik napján d. e. 10 adatni. órakor Fülek község házánál megtartandó Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ Kelt Salgótarján, 1909. évi február 9. nyilvános árverésen a megállapított kikiál­ rásbíróság 1908. évi V. 443/4 számú vég­ Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. tási áron alnl is de nem annak */,-án alnl zése folytán 55 kor. 08 f. tőkekövetelés, eladatni fog. ennek 1908. évi máj. hó 20 napjától járó 5*/« Árverezni szándékozók^kivéve az 1908. kamatai, és eddig összesen 14 kor. 85 fillér­ 204/1909. sz. vhtó. évi XLI. te. 21. §-a 3-ik pontjában megne­ vezetteket tartoznak az ingatlan becsárának ben biróilag már megállapított költségek 10’/,-át vagyis 200 kort készpénzben, vagy erejéig Salgótarjánban alperesnek 726. sz. az 1881: LX. te. 42. §-ában jelzett árfolyam­ a. lévőlakásán leendő megtartására 1909. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. mal számított és az 1881. nov. hó Lén évi március hó 3-ik napjának d. e. LX. L-c. 102. §-ai értelmében ezennel köz­ 3333. sz. a. kelt igazságügyminíszteri ren­ 8 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a hírré teszi, hogy a silgórarjáni kir. járásbí­ delet 8. § ában kijelölt óvadékképes érték­ venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­ róságnak 1908. évi V. 43 azámu végzése papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy sel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok következtében Dr. Vermes Károly és Goid- az 1881. LX te. 170. §-a értelmében a bá­ schmied Mór bpssti ügyvéd által képviselt natpénznek a biróságnál előlegez elhelyezé­ az 1881 évi LX t,-c. 107. 108. § ai értel­ Guttmann Lipót és Seliger és Rnhdftrfer, séről • kiállított szabályszerű elismervényt mében készpénzfizetés mellett a legtöbbet valamint St áttér Leó és Husserl Adolf felül- átszolgáltatni. Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is foglaltatók javára 334 k. és 142 k. 65 f. s Vevő kivéve az 1908. évi XLL te. 21. jár. erejéig 1909. január hó 25 n. foga­ §-a 3-ik pontjában megnevezetteket köteles el fognak adatni. a bánatpénznek az 1908. évi XLI. te. 25. Kelt Salgótarjáu, 1909. évi febr. 11 én natosított kielégítési végrehajtás ntján le- és felülfoglalt és 2035 kor.-ra becsült következő §-áboz képest kiegészíteni. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. ingóságok u. m.: üzleti rőfös és rövidáruk Kelt Salgótarján, 1*08. dec. 4-én a tkvi és üzletberendezés nyilvános árverésen el­ ható ág. Vidor, kir. albiró. adatnak. 153/1909. sz. vhtó. ezennel közhírré teszi, hogy takarék-betéteit A Salgótarjáni Népbank Részvénytársaság Árverési hirdetmény. Árverési hirdetményi kivonat. Árverési hirdetmény. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. L-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy salgótarjáni kir. járásbíróság­ nak 1908. évi V. 1133. száinu végzése következtében Kanzthar és Róth javára 78 kor. —f. s jár. erejéig 1909. évijan. hó 7 n. foganatosított kielégítési végrehajtás ntján le- és felQlfoglalt és 2460 kor.-ra becsült következő ingóságok n. m : áruk, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1908. évi V. 1163/2 száinu végzése folytán 78 kor. tőkekövetelés, ennek 1908. évi szepL hó 22 napjától járó 6*/e kamatai, és eddig összesen 13 k. 15 f.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótarján­ ban alperes 209/b. sz. a. üzletében leendő megtartására 1909. évi március hó 6-ik napjának délutáni 6 órája határidőül ki­ tűzetik és ahhoz a venni szándékózók ezen­ nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-c. 107. 108. §-ai értelmében készpénzfizetés , mellett, a legtöbbet ígérőnek, nzökség esetén . becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi febr. 5-én. Krúdy Dezső/kín bi'r. ’régrehij'tó. Ssóp is divatos kiiogástalan minóságö sxövotok- bál kívánatra többssöri próbával kásáit öltönyákot ás táli kabátot, xsakott ás felöltőt, küláalogossá» gokot priososs ás lovagló nadrágot, valamint papi ........ rovorondát....... — Nyomatott a Boros nyomdában, Salgótarjánban. - - - � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000157.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_02_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-02-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 7. szám (1909. február 17.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján