176 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d1e95e6e9e763c8184a08ef8a2aee027.jpg 6e6d7582474f31e7943f26da3c8916d8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a292ca7dcfd3e6a223d307e56a21edb7.pdf 5c19a1ac67b2b75865f903657f319eb0 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. Julius 21. 29. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. árt Eliflibtiil póazik, roclamitiók é« hirdettak a kiadó* E<é»i ém 5 frt. Fél évre 2 frt 60 kr. Negyod évre 1 frt 25 kr. ires 1O hivatalból InMxendők. A lap Kelletni résiére s a Nyílt-térre vonatkozó minden ElőAxetni ciupán a kiadóhivatalba! lehet B.-Gyann>ton. közlemények a azerkesitőhöi küldendők. ■irdtetéselc árszabály aierint aiAmitUtnak. — Nagyobb éa többszöri hirdettak JuUnyoaan M&kösöltótnak. Bélyeg minden egyet beigUUaxűU kill ön 30 kr. Nyíl ttér petit tori: 20 kr. Bge=J m ■.....IX, I , _ j Előfizetési felhívás. Néhány hete, hogy & .N. L. és H. H.u a nB.-Gy. ny.-r.-k® intézkedései következté­ ben uj szerkesztőséget nyertek s határozott szabadelvű irány követése mellett megifjodtak. Ez alapon most, az első félév leteltével, a mikor a közönségnek már módjában, van lapunk felfogásával, program injával s meg­ valósításának modorával némileg megismer­ kedni, bocsátjuk ki előfizetési felhívásunkat Meggyőződésűnk, hogy a szabadelvű néze­ tlek Nógrádvármegyében szükségesnek látják, hogy a publicistika terén erélyes, határozott orgánummá! rendelkezhessenek. Közönségünk túlnyomó része mindig azon meggyőződést vallotta, hogy hazánk és me­ gyénk érdeke egyaránt a higgadt és nyugodt, de tántorinthatlanul haladó szellem érvénye­ sülését megköveteli, mely úgy az országos szabadelvű pártot, valamint a hivatott vár­ megyei tényezők nagy többségét átlengi. Elválaszthatlanoknak tudjuk egymástól az általános politikai, a szőkébb területi viszo­ nyok fejlődését Ugyanezért lapunkban heten­ ként az első czikket a politikai események kinézetének s kritikájának tartjuk fenn. A társadalmi élet jelenségeit híven fel­ jegyezzük, el nem hanyagolva bármit is, a mi jogosan érdeket kelthet, de tartózkodva minden sensatiótól s a magánélet illetéktelen érintésétől. TÁRCZA. Bár rövid, az élet . . . Bár rövid az élet, De oh derűs nékem, Ha a mennynek kékjét Szemedben szemlélem. Bár rövid az élet, . Mégis olyan édes, Ha közel az ajkam Ajkad eperéhez. Bár rövid az élet, Odve is van néki: Mikor te tanítasz Szeretni, remélni. Bár rövid az élet, Rövid a szerelmünk, De azért mi mégis Örökké szeretünk. Kubányi Béla. Kerkapoly és Kautz. Jogászkori emlék«k. E napokban a -Budapesti Szemlébenolvastam ama gyönyörű emlékbeszédet, mely­ ikei Kautz Gyula, az osztrúk-mngyar bank je­ lenlegi kormányzója - volt egyetemi tanérUrsftnak Kerkapoly Kérolynak emlékezetéi méltatta ti az Akadémia ünnepélyes ülésén Kerkapoly érdemeiről beszámolt. !,!.„■ .1 L L ggggHWWaW Macaulay, a nagy angol történetírónak ama mondása: «Az a nép lesz nagy és boldog, melynek történelme a kellő időben életbe lép­ tetett reformok sorozatából áll,» szőkébb foga­ lomban a városokra is alkalmazható. A városoknak — lévén bennök az értelmiség összpontosulva, — a korral kell haladniok, és mindama alkotásokat s reformokat életbe lép­ tetni, melyek lakóinak boldogitását s jólétét minden irányban előmozdítják. S a mily bizo­ nyos, hogy az ily városok virágzanak s fejlőd­ nek, ép oly bizonyos, hogy az a város, mely a korral nem halad, előbb-utóbb önmaga adja meg ennek az árát. B.-Gyarmat város értelmiségénél megvan az erős akarat, hogy e város a korral haladva és fejlődve, mindama alkotásokat életbe léptesse, melyek e város fölvirágzása érdekében szük­ ségesnek mutatkoznak. Azonban sajnos dologként kell megemlítenünk azt, miszerint városunk mint erkölcsi testület nem rendelkezik ama bizonyos Montecuccoliféle 3-szoros dologgal (értsd a pénzt) hogy mind­ ama szükséglendő alkotásokat egymaga, avagy e város lakóinak súlyos megterheltetése nélkül keresztülvihesse. Városunk p. o. nem volt ama szerencsés helyzetben, mint más városok, hogy regálekártalanításért százezreket kapott volna, mert a városunkban levő italmérési jogok megváltásáért járó összegek ’/io része a Zichy szeníorátus uradalomnak jutott s ugyancsak őket illeti városunkban még most is a városi vámjövedelem, bár miként Nagy Iván B.-Gyar­ mat történetében fölemlíti, a vámjövedelem B.-Gyarmaton a múlt században még a város tulajdona volt és ettől nem éppen jogosan elvétetett. Bár tehát — sajnos — városunk nem rendel­ kezik ama anyagi eszközökkel, melyek minden dolgok létesítéséhez szükségeltetnek, mégis vá­ rosunk értelmesebb polgárai, ernyedetlenül óhajtják városunkban létesíteni mindama alko­ tásokat s intézményeket, melyeket a kultúra, a polgárosodás határozottan megkíván. Két régibb keletű kérdés az, mely e város közönségét még most is foglalkoztatja. Ezek: Ismertem mindkettőt, hallgattam őket a buda­ pesti egyetemen, vizsgáztam mindkettő előtt Ezért, de meg azért is, mert tudtam, hogy a tudomány terén nézeteik sokban elágaztak, figyelmem az olvasásnál fokról-fokra emelkedett Egyszerre a következő jellemző szavakat olvasom: «Lelkűidre nézve inkább magába zárkózó és hideg tartózkodásé (már mint Kerkápoly, czikkiró) érintkezésben ritkán fölmele­ gedő, sohasem közlékeny, gyakran szögletes és modortalan ...» Tehát Kautznak is feltűnt ez gondolám, és eszembe jutott egy-két jogász­ adoma, mely akkoron közszájon forgott, mely egyrészt Kerkapoly ridegségét, másrészt Kautz Gyula finom udvariasságát legjobban jellemezte. Megjegyzem már itt, hogy rosszakarat nincs bennem, midőn ezeket nyilvánosságra hozom s hogy mindkét jeles nemzetgazdásznak Őszinte bámulója voltam és vagyok; de hiszen egyetlen tanár sem menekülhet meg attól, hogy hallga­ tói jó vagy rossz élezeket ne faragjanak reája. Es most már egyik sincs az egyetemen, az egyiket a sirhant födi, a másik azóta kegyelmes úr lett, bank-kormányzó és még nem tudom mi minden . . . csakhogy most is tevékeny és szolgálja a hazát. Áttérek tehát tárgyamra. Vizsga folyik a nemzetgazdaságtanból és pénzügytanból vagy talán a politikából; az egyik teremben Kerkapoly kérdezi a jelölt urat, a másikban Kautz. Első számú terem: Kerkapoly kérdez: Mondja el nekem, kik voltak hazánkban a legjelesebb nemzetgazdasági irók a jelen században? A jelölt elmondja Őket, természetesen felemlít­ vén Kerkapolyit is, de kihagyta Kautzol «Hát még, hát még»? kérdi Kerkapoly. A jelölt hallgat «No hát még egyet kiha­ gyott* erősködik Kerkapoly. Ajelölt consequenter hallgat. Végre Kerkapoly megsokallja a dolgot 8 kimondja maga, <hát Kautz mi a fene»? A jelöltnek kő esik le a szivéről, Ő nem merte Kautzot említeni Kerkapoly előtt. A második számú teremben ugyan e kérdést adja fel Kautz emigy: Mondja meg nekem, <kérem, jelölt ur,» kik voltak stb. ... A jelölt elősorolja a nemzetgazdasági írókat, «többek között Kautz Ő méltósága» (akkor még csak méltóságos ur volt) — de természetesen itt Kerkapolyt mellőzi. Még egy jeles férfiút elfe­ lejtett jelölt ur felemlíteni — mondja Kautz. Semmi válasz . . . Szünet . . . Hát kérem — folytatja Kautz Gyula — Kerkapoly ő excellentiája az én kedves tanártársam egyike hazánk legjelesebb nemzetgazdaságtani íróinak. A jelölt megkönnyebbülten vesz lélekzetet. Tehát ebben megegyeztek ketten, hogy egyik a másiktől nem vitatta el, hogy jeles nemzetgazdaságtani iró. De már a definitióknál volt köztük különbség. Ugyancsak vizsgánál ülnek az előbbi elhe­ lyezés szerint Kautz kérdez a jelölttől egy definíciót, ez véletlenül Kerkapoly jegyzeteit tanulta, s ezek szerint kezd felelni, — midőn félig elmondta, közbevág Kautz: <Igen, igen jelölt ur, az én kedves collegám Kerkapoly ő excellentiája ezt így mondja — hanem téved. A másik teremben Kerkapoly kezei közé ke­ rült egy olyan vizsgázó, a ki viszont Kautznak a könyvéből mondja a definitiót — mire Ker­ kapoly végig hallgatván az egészet, röviden így szólt: «lgen, Kautz ezt igy mondja, de ez nem áll.» Hanem azért, ha a jelöltek egyik Nagy súlyt kívánunk helyezni vidékünk közgazdasági életének ecsetelésére, s az ide­ vágó mozzanatok részletes, pontos és igazságos feljegyzésére. Megyénk fbldmivelési, iparos és közlekedési viszonyainak fejlesztése egyaránt jelentőséggel bír; ügyet vetünk arra, hogy minden egyoldalúság elkerülésével a közönsé­ get az e tekintetben felmerülő tevékenység iránt minél hívőbben tájékoztassuk. Egyébiránt lapunk tartalma legbiztosabb Útmutatóul szolgál arra, mit várhat tőlünk a közönség, a melynek részvéte mértékében gazdagíthatjuk részint szellemi anyagunkat Az előfizetési feltételek példányonként egy évre öt forint, félévre két forint ötven krajczár, húsz példány után egy évre nyolczvan forint. Kelt B.-Gyannaton, 1895. julius 1-én. A L. 88erk68*tÖ8ége, Balassa-Gyarmat fejlődése érdekében. �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. a vasúti és oktatásügyi kérdések. Foglalkozzunk itt eme két nagy horderejű kérdéssel. ■ * Városunk vaiuti története tudvalevőleg meg onnét datálódik, midőn a budai) est—északi xÜurajfel &sáekötteté3 szüksége legelőször föllé* patti melyí vasút azután a budapest— hatvan— ruttkai vonallal lett megoldva. Tudjuk, hogy ez utóbbi vonal helyett, eredetileg, a B.-Gyarmaton keresztül vezető irány volt kontemplálva, amint hogy eme vasút tracirozási munkálatokra városunk és vidékéről sokan — bízván e vonal kiépítésében, — előlegezett pénzüket is vesz­ tették. Hosszú idő múlt el azóta, míg végre a helyett, hogy elsőrangú, a fővárossal egyenes összeköttetésű vasutat kaptunk volna, egy reánk nézve nagy kerülő utat megtevő viczinális vonalat kaptunk. Építés alatt van most már az aszód—b.-gyurmati és folytatólagosan a b.-gyarmat—losonczi vasút Ez a vasút reánk nézve sokkalta elő­ nyösebb, mint a jelenlegi párkány-nánai vasút részben, mert rövidebb összeköttetés létesit B.-Gyarmat s a főváros közt (bár e vasút sem egészen egyenes irányú B.-Gyarmat s Budapest közölt) másrészt e vasút megyénket ketté hasiba, melynek ily módon is vasúti középpontja B.-Gyarmat leend. Igaz, hogy e vasul létesítése áldozatokat ró B.-Gyarmatra és e nagy pénz­ ügyi áldozatok iránt tudvalevőleg aggodalmas hangokat hallottunk. De lehetetlen, hogy eme pénzügyi áldozatok egyúttal üdvös és messze­ menő hatással ne volnának összekapcsolva városunkra nézve akkor, midőn városunkra nézve ily fontos vasútvonal kiépül s ha, mit bizton hiszünk, ez évszázad nem fog elmúlni anélkül, hogy a b.-gyarmat—verőczei vonal is kiépül, úgy B.-Gyormatra nézve a minden irányban kisugárzó vasutak által, a jövőnek oly perspektívája nyílik, melyet lehetetlen — minden chauvinisztikus nézettől menten — fé­ nyesnek nem nevezni Sőt meg vagyunk győződve arról, miszerint ha a b.-gyarmat—verőczei vonal is kiépül, — és ki kell épülnie — ágy B.-Gyarmaton keresz­ tül fővonalnak kell létesülni; mert egyszerű pillantás a térképre, mutatja, hogy e verőcze— b.-gyarmat—losonczi vonal jóval rövidebb lesz, mint a jelenlegi vasútvonal Budapest—Losoncz (legalább 30 kilom.) és különben máris szük­ ségesnek mutatkozik a nagyforgalmú bpest— ruttkai vonalnak megoszlása más irány felé s igy mégis csak létesülni fog a már — mint e sorok elején említettük — legelőször és régen tervezett budapest—b.-gyarmat—losoncz—rutt­ kai fővonali vasutösszeköttetés. Már most összegezve az itt elősoroltak®!, 1805. julius 21. azon konklúzióra jutunk, miszerint városunknak főakadály. De csak tőlünk függ, hogy eme vasúti góczponttá létesítése által, városunk s nagy akadályt legyőzzük vagy sem. . vidéke, ~ mezőgazdaság, **kereskedeiem s ~ipur, --- "KvZdjÜk 1 vitai Vi a gjüjtéot.----- ; r—;------- Ö felségétől kaptuk e czélra az első ado­ terén az eddiginél lényegesebb s fokozotabb kiterjeszkedési venni fog, mely utóbbi ténye­ mányt A helybeli 8 pénzintézet, mint tudjuk, első zőknek jótékony hatását, a közvagyonosodás terén bővebben kimutatni nem e sorok föladata, pillanatra hajlandó lesz nagyobb összegekkel de mely elsőrangú nemzetgazdasági tényezők a gimnázium létesítését elősegiteni. S. polgár­ javaslását határozottan várhatjuk, főkép lia társunk is e napokban 1000 Irtot adományozott még tekintetbe vesszük, hogy városunk s vidéke És remélni akarjuk, hogy megyénk gazdag, oly előnyökkel is rendelkezik, a mely másutt nagy uraitól kezdve, városunk tehetősb polgá­ együttesen nem nagyon lelhető, mint többek rai e czélra adakozni fognak. Városunk pol­ között p. o. a főváros közelsége, a nálunk gárainál ez ügy különben nemcsak közérdekű föllelhető tömeges munkáskéz, a kőszénvidék kérdés, de egyúttal magánügyi kérdés is. Vár­ megyénktől pedig bizton hisszük, hogy bár az s. t b. először kontempláll 140,000 frtot elejtette, Bízvást nézhetük tehát egy jobb jövő elé! mégis csak nagyobb összeggel támogatni fogja Áttérünk most már városunk másik megol­ a megyei székhelyen létesítendő főgimnáziumot. dandó nagy kérdésére, értjük a gimnáziumi Hiszen e főgimnázium a megye tisztviselőinek kérdést az élőbbén tárgyalt anyagi kérdéssel is fog szolgálni. ellentétben, — városunk szellemi kérdésének Bízunk a jelszóban: *Nógráda közügyért !» is nevezhetünk. A legtöbbet persze a kormánytól kell vár­ Már a hetvenes évek elején keletkezett ná­ nunk. — A kormánynak álláspontja tudvalevő­ lunk a gimnáziumi kérdés, midőn arról volt leg az, hogy csak akkor alakiba át polgári is­ szó, gimnázium, vagy polgári iskola létesit- kolánkat gimnáziummá, ha erre kellő támoga­ tessék-e városunkban ? Tudvalevőleg, azok ma­ tást tőlünk nyerni fog. Nem tudjuk még, hogy radtak fölül, kik a polgári iskola létesítése mily nagy anyagi áldozatokat kér tőlünk e mellett harczoltak. Ma már belátjuk, hogy vá­ czélra a magas kormány, de a kormánynak, rosunk lakóinak elsőrangú s főszükségletét ké­ tekintetbe kellene venni, és azt nekünk 0 pezi a főgimnázium létesítése. Az okok, melyek kellene fejteni, hogy ezen főgimnázium nem­ e gimnázium létesítése mellett szólnak, már csak B.-Gyarmat érdekeinek, de egyúttal 3 több év óta eléggé gyakran és alaposan lett város, még p. B.-Gyarmat, Ipolyság és Szécsény kifejtve és azokat itt ismételten fölhozni szük­ érdekeinek is fog szolgálni. Ipolyság alig 1 ségtelennek tartjuk. A közszükségletből kelet­ . órai fekvéssel van tőlünk kényelmes vasúti kezett eszmék s dolgok,önmaguktól vetődnek összeköttetéssel, Szécsény pedig jövő évben fel és kémek megoldást, s azokat mestersége­ alig ’/< órai vasúti távolságra lesz tőlünk. sen előidézni úgy sem lehet. Azonban ama Hogy 3 város körülbelül 15000 lakossal jő nézetben vagyunk, ha elérni akarjuk azt, hogy részben intelligencziával, mely 3 város közt, a főgimnázium ne valamikor hosszú évtizedek kettő megyei székhelylyel is bir, nem bir teljes múlva, létesüljön, de létesüljön még ebben az középoskolúval, ehhez kommentár nem szüksé­ évtizedben, úgy e czél elérésére, az eddiginél gelletik. fokozotlab tevékenység szükségeltetik. Hogy Bezárjuk e sorokat azon óhajtással, vajha sikert érhessünk, cselekednünk kell. Kérdjük:' városunk jó géniusza a fentiekben vázolt anyagi hol a gimnáziumi bizottság, melynek már rég és szellemi felvirágzására irányuló aspirácziókat meg kellett volna alakulni? Mert: amit tenni mielőbb megvalósítaná. akarunk, jobb előbb ‘mint később megtenni. S. A Föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a gim­ náziumi bizottság erre hivatott egyénekből mielőbb megalakitlassék s ezt az ügyet erélyeA bronz-korról az Ipoly vidékén. lycscn kezébe vegye. Tekintsünk Zala-Egerszcg- vagy Szegszárdra. Irta éa felolvasta a július 7-ilci muscnm-tiranlati kötgyűlés alkalmával Pintér Sándor. Ezen városok is máig gimnázium nélkül voltak, (Folytatás.) de erőteljes akcziót fejtettek ki e téren s mű­ ködésüket siker koronázta; mert ez idén mind­ A Major-hegyen tudtommal ép urnát még senki két városban a gimnázium megnyílik. Jól tud­ sem talált, nem is valószínű, hogy találtatni fog, juk, hogy ismét csak a pénzkérdés itt is a mert ezen begynek alkalmasabb oldalrésze régebb LBEjaajTJ! u vagy másik könyve vagy jegyzetei szerint jól elkészültek, a hallgatókat nem buktatta meg a két jeles férfin. Ezen utóbbi mondat valóság, a többi inkább adoma, de jellemző és mond­ hatom, sok igaz van benne. Dr. Sz A. Jeruzsálemi út. A Mjk. firtUI /•fyMW •/•mát kWit Jw, III.. De ők még sem indítanak pert az égiek ellen. Ha kérded Őt, miért halad őrületeden, gyorsan, a gyönge, törékeny ember, s miért mozdulatlan a nagy, a végtelen Messiás ? Ha a kertész siet­ teti a fának a virágzását, a fa el vész« , ezzel a csöpp poczíssel fog neked-, s a jogait köve­ telő életnek felelni. Mert rosszul mondtam, ha azt mondtam, hogy Jeruzsálemben nincs költé­ szet, ott is sejtik a poezist. A borutlan, csilla­ gokkal hímes ég, megtanítja őket szép dalokat pengetni, egy oly lanton, melynek egyes húrjai már rég elpattantak. A titokzatos hold Őket is vonzza, — reszketőssel vonzza ismeretlen sej­ telmek felé. Mennyi áhitat, mennyi mélység van egy jeruzsáleminek a pillantásában, ha azt az ég felé emeli ’ Mily sokat is vár Ő az égtől! Azok a csillagok neki aranybetüs költemények, jóslatok, a szabadságról, a Messiásról. A végte­ lenség nostalgiája seholsem oly mély, a messzi világok utáni vágy seholsem oly fájó, mint Jeruzsálem szent ég kárpitja alatt. Hogy moso­ lyog le a kék felhő Jeruzsálem szomorú ormaira, puszta kertjeire; Jeruzsálem olyan hervadt, olyan Öreg s a felhő olyan viruló, olyan fiatal, szinte naiv-boldogságból. Sok magasztos fáj­ dalmat látlak már ezek a felhők, de sok, sok meghaló, fönséges idillt is. Ott ül a romok mellett egy hófehér aggastyán, szemeiben szelid tűz lobog, vonásain komoly nyugodtság tükröződik. Boldogságról ezek a vonások nem tudnak beszélni, azok csak árva­ ságot, árulást, száműzetést s nyomort ismertek — ezekről rettenetes dalokat tudnának zengeni. De azok a vonások némák, el nem árulnak semmit. Szivének viharzó indulatait elaltatta Jeruzsálem; hiszen nemcsak őt hagyták el, — elhagyták, száműzték Isteni is! S ha Isten pusztult hajléka körül béke van, az ő szivének se szabad indulatoskodni. S azóta le vannak az ajkak zárva, ha egy szomorú emlék tolja fel magái, de (oly belőlük, ha kell, a vigasz, — dúsan, miként méhek lépes sejtjeiből a méz. Térdein egy eleven szemű pajzán kis gyerme­ ket lovagoltál: unokája. A gyermek oly gond­ talanul mosolyog; Jeruzsálem romjainál csak egy gyermek, csak az ártatlanság tud mosolyogni. Kié ez a fal? kérdi a gyermek, — a romra tekintve. Az Istené. S miért nem építi fel? Az öreg szemeibe könyek tolulnak; hányszor kérdezte már ő s vele együtt ezer lángész, ezer szent és bölcs ugyanezt; — « nem kaptak rá annyi feleletet sem, hogy e kicsiny gyermeket kielégíthessék. S hányszor fogja még e gyermek ugyanezt kérdezni, talán addig, a meddig 6 is nagyapa lesz s lesz egy olyan kis unokája, mint Ő most, a ki ismét csak ugyan azt fogja kérdezni. S ki tudja fog-e Ő világosabb feleletet adhatni? Az öreg mig igy átengedi magát gondolatai­ nak, fájdalmasan sóhajt fel s szemei önfeledté­ ben, könyekkel telnek ineg. Apa miért sírsz? szól a gyermek, karjait az öreg nyaka köré fonva, mert a jó Isten nem akarja a falat fölépíteni? — majd fölépítem én s a gyermek kicsiny kezeivel összerak kövek­ ből egy apró pyramisl, s boldogan mutogatja nagyapjának, — hogyha a jó Isten nem épit, majd épit 6! S Isten ezt látja s — nem segíthet. Amott egy fiatal nő karjaiban egy kicsiny leányka dalolja azt a hires, sziklát lágyító, igény­ telen, egyszerű dalocskát, — s az esti szellő együtt dudolász vele halk muzsikát: Siói a kakas már, Majd megvirrad már: „Zöld erdőben — tik meiőben Sétál egy madár.“ Micsoda madár? Ah! micsoda madár? . Sárga lába, gyöngy n atája, Engem oda vár. Várj madár, várj, Mikor lest ax már, Ha ax Isten neked rendel, Tied leszek már I . S az oly lágy volt, mint a hajnali kék égen ringó felhő s oly mély, mint nz éjszakai erdőzugás. Mennyi íyra, mennyi érzelem, mennyi dallam volt e hangokban, elárulva a szív min­ den sejtelmét, minden litkál. $ Isten ezt hallja s — nem segíthet. Sok ilyen idillt látott a romokat bearanyozó hold, s lolkemre mondom, nem közönséges idillek ezek. �1895. július 21. idő óta náutatik, meredekebb oldala pedig köves, filígran-készitmények valónak, sunyira töredékok, padmalos ős csuszamlós lóvén, emlékezetet meg­ hogy alkalmazásukat csakis sejteni lehet haladó idők óta birkalegelö, inelyckhex ha a szél Egy leletben hegyesre csucsorodé 0 drb füles és ráporesőnek romboló működését is hozzávesszük, gomb is találtatott s etek formája olyan, hogy előliünk Hiúnak mindamaz okok, a melyek már feltűnés nélkül hordhatnék ma is ruhánkon. Elő­ különben is felszínre jutott cserép-edényeket da­ fordult egy bróni-öv is, valószínűleg éppen úgy rabokra törték. viselte a derékén egy bronzkori őstermetű és A földfelületen ezer szájúra heverő cserepek darázsderekú nő, a mint mauap is viselik a bronzegyöntetű készítési módra és anyagra vallanak s öveket. A sodronyból hajlított közönséges lánczalighanem az itteni temetkezési szent-helynek darabok sem ritkák. ogyedárúságát képezték, föltenni lehet ezt abból, Igen gyakori a vitéikötés formán vékony sod­ hogy a durvább készitményú bronztárgyak mellett ronyból hajlított karika-gyóngy is, vájjon a ruhá­ éppen oly anyagú s ék ítmény ü cserepek fordulnak nak vagy a bajfonadéknak roltak-e ezek díszít­ efö, mint a légidén sebben készült tárgyak mellett, ményei? sejteni sem lehet. Találtatott durva holott ez más bronzkori urna-temetőkben nem készítésű aranyozott üveg-gyöngyszem i«, de nagyon xigy van s ha szegényebb is a bronztárgy, d«» ritkán s ha más nem, even üreg-gyöngyök igazolják, változatos az agyag-edény anyaga is, formája is. hogy a Dolányban temetkezett bronzkori népek Azon tárgyakat, melyek a Major-hegyen oly kereskedelmi összeköttetésben voltak a fenikiaikkal, bőven találtattak, használati szempontból három kik az időben világkereskedelmet űztek a tenge­ osztályba lebet sorozni és pedig : ren úgy, mint ma eselekszi azt az angol. 1. Ékszerekre. Az ékszerek között kell fölemlítenem a puha 2. Gazdasági eszközökre. aranyból készült vitézi ötésű zárt gyűrűket, kari­ 3. Fegyverekre. kákat, melyeknek egy része reezés, a többi része pedig sima, a durván öntött vastag gyűrűket s Az ékszertárgyak között leggyakoribb és leg­ boglár töredékeket. változatosabb a bronztű, ezek n.'gysága a 10 Több arany sodronyból mesterileg ö? szeli aj litott cmtöl a 60 cm. között váltakozik. Ékítményük,* helyesebben mondva értékes voltuk a tű fejének, karika volt már e helyről kezemben s azokat gombjának milyenségében nyer kifejezést. Vannak pontos súlymérés alá vettem és azt tapasztaltam, egyszerű lapos karikafejű, három tagozatra osztott hogy a nagyobbak 22 grammot, a kisebbek pedig hordó-idomú, kalap-idomú fejes tűk. A kalap­ 12 gramm súlynak feleltek meg. Számtanilag idomú fejes tűk kis füllel vannak ellátva, melylyel arányos súlyokat tekintve, azt kellene föltennünk, valószínűleg az öltönyhöz voltak kötve, láttákra hogy ezek ékszerek is, karikapénzek is lehettek azon gondolat ébredhet fel bennünk, hogy e füles egy időben. Az egyiptomi képírás, helyesebben papi írások között van egy kép, hol egy férfi két tűk speciális tájviselet bizonyságai. Végül vannak bengerkúp-idomú tűk, ezek azon­ tinót tart fékénél, a másik pedig egy ily arany ban a legritkábban fordnlnak elő s czifrázatuk karikát nyújt át a hivatalosan kirendelt mérlegelő­ fenikiaí jellegre vall. Ritkán ugyan, de előfordul­ nek, minden bizonynyal oly étéiből, hogy a karika nak oly nagy tűk is, melyeknek használata szembe- súlya megállapittassék. A bronzkori ember talán még a mai embernél szököleg alkalmatlannak tűnik fel. Úgy látszik, mintha a bronz-korban élt embereknél is lett is hiúbb volt, mert mig a mai ember pénzzel volna s ez átcsapott az Ízléstelen szélsőségbe tárczájában elrejtve tartja, addig a bronzkor em­ éppen úgy, mint ma — avagy ki ne látott volna bere értékét, illetve pénzét mint ékszert magán már oly férfiút, kinek kézellő — manzsetta —I viselte s mutogatta, hogy mások is lássák a gombja csaknem egy egész lópatkót, futó-lovat, gazdagságát. Ha már akkor is lett volna jöve­ kerékpárt tüntet fel, avagy nem kell-e sokszor delmi és tőkekamatadó, bizony aligha mutogatták félve kikerülnünk oly nőt. kinek haj fonadékában volna magnkon aranyaikat. Azon arany tárgyak, melyeket én mint a Major­ valóságos dárdák s hun scitha nyilak vannak. Hát hegyen találtukat már láttam, súlyban jóval meg­ bizony a feltűnni vágyás és hiúság, no meg a haladnák a kilogrammot is. - • gigerliskedés ha nem a kőkorszakból, akkor mínVan gyűjteményemben a Major-begyről egy * den bizonynyal a bronzkorból szállott reánk. A tűk után legnagyobb számban a nyitott és borsónagyságú arany golyócska is. Vájjon a Mátrazárt karikák következnek, semmi ékítmény nincs hegység ősbányáibóí nem-e ily gömb-alakban rajtuk s igen egyszerűek, aligha nem kézi gyűrűk jutott az arany Dolányba, s itt dolgoztatott fel sodronynyá, ékszerré, avagy karikapénzzé ? Föl­ és fülbevalók vitának. tennünk lehet is, szabad is, de tudni nem. Van igen sok sallangszerű apró tárgy, vékony * (Folyt, kör.) sodronyból boglár-töredék s mert ezen tárgyak Vagy nem volna megható, midőn meggör­ nyedt hajótörött aggastyán remélni tanítja, a soha még nem csalatkozol! csecsemőt? Ha költő volnék, elnevezném Jeruzsálemet az Istenség foszlányokra tépett, golyófurta zászlajá­ nak, bíborának szakadásait a remény, a hit arany paszománya tartja össze. A selyemmini rongy is selyem, csakhogy a rongyokközött, a legtragicusabb, legtiszteletreméltóbb rongy. . Igen, Jeruzsálem az Istenség rongyokra tépett zászlaja, s jönnek a kis s a nagy haiczosok meg­ hajolni a magasztos zászló előtt, s a fáradt küzdők az emlékezet forrásából töltik meg kis h nagy korsóikat. De nemcsak a hivő ember szív erőtt ott a romoknál, fejedelmi sasok is olt próbálgatják hatalmas röppentyűiket/) talán ők is sejtik, hogy valaha Isten ott lakott a moh fedte fa­ lak között? Vagy kiszenvedelt társaikat jönnek meglátogatni, kik ott nyugosznak a kemény mész-sziklák alatt? Lehet, mert sok merész sas aluszsza örök álmát, ott a romok közelében, a míg éltek Őrült sebességgel szelték a felhő­ ket, de mérges gyíloktól találva, még sebeseb­ ben zuhantak alá. 8 most tevék tapossák szen­ telt hamvaikat! A szerény madárdal, költészet, — fejedelmi sasok mérkőzése, a költészet egyik elragadó formája. S ha igaza van a költőnek, hogy a költészet olyan, mint az álom, hát akkor ignz az is, hogyha Jeruzsálem szép álmát Títus tig­ ris üvöltése, s saját gyermekeinek végsóhaja föl is zavarta, majd ha megifjnl Isten szerel*) Tömegraon rajxanak a fehér n«(nlc a Mrtifflt ormok felett, — valamikor fekete hollók kArngtak ottan — a ««*ok dözték ők«L Jx^yonek Áldva. 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. mese: a bájos Zion. s ismét álmodni fog, lesz akkor gyönyörű szivárványos költészete is. (Folyt, köveik.) Két Kray Jakab. Történeti elbeszélés VITÁLIS MÓRTÓL. (Folyt) PODOLIN. Podolin Kézsmárklól északnak egy és fél órányira a Poprád partján fekszik, a város árkokkal volt körülvéve, melyek vízzel voltak megtölthetők, az árok felett emelkedett ki a kőfal, mely a városi körülzárta, az árkok felelt felvonó hidak voltak, a falakon belől a törések magasában járni lehetett. A falakból bástyák és tornyok emelkedtek ki. A város Őrcsapatot is tartott, az Őrcsapatot Wybranczen név alatt ismerték, ez elnevezés a lengyelektől maradt vissza. Megemlitendőnek tartjuk, hogy 1701-ben II. Ilákóczy Ferenc* fejedelem a bécsújhelyi börtön­ ből kiszökvén, november 11-én a podolini klast­ romba rejtőzött el, nehány napig itt időzött, onnét folytatta útját Lengyelország felé, ott, a hol tartózkodott, a tornyot most is Rákóczy tornyának nevezik. Történetünk idejében a lakosság vászonnal kereskedett, onnan kerültek ki a legszebb len­ vásznak, s midőn pedig még a lengyel koroná­ nak elzálogosított városa volt, itt tartattak a nagy húsvásárok (volnicza) minden szombaton; e vásárok Szent Mihályiéi egész a nagy hétig tartattak. Jelen korban elmúltak már a vásárok, a falak részben romba dűltek, azoknak romjai is csak imitt-amott láthatók. Vélemény és kérdés try ictulú ojryben. A helybeli héber hitű lakosok folyamodtak az iránt: engedtessék meg nekik, rég fenálló szer­ tartásos szokás alapján, nehány kijelölt aktának sodrony-zsinórral továbbra is leendő elkülönítése?) A minap megtartott város-tanácsi gyűlésben megjelent keresztény képviselő tagok közül senki sem akarhatott azon, senki jogát nem sértő indít­ ványból pártkérdést csinálni, s igy általános bele­ egyezéssel el is fogadtatott a város bírája által formulázott, a felterjesztést elrendelő végzés, s előttem csakis az a kérdés maradt megfejtetlen, a melyet itt a nyilvánosság utján is bátor vagyok feltenni: vájjon most, mikor a hazának héber vallású polgárai és a többi összes honpolgárok közt addig századok óta fenállott válaszfalak mintegy varázsütésre végkép lebutítanak, érdeké­ ben ál Ihat-e magának a tisztelt zsidófelekezetnek, hogy a mindent nivelürozott igazán liberális alkotmányos aera első hajnalán, még oly, a nagy Kossuth által 9avas obscuritásn&k* nevezett ósdi traditio emléke, egy zsinórok által megkötött elkülönözködés alakjában továbbra is fentartassék? Mert hiszen lehetnek és igenis vannak a nemietek életében oly kimagaslóan dicső mozzanatok, melyek­ nek megörökítése a legkésőbb unokáknak is kell, hogy kegyelet tárgyát képezzék, de vájjon fenforog-e itt ebhez csak messziről is hasonlítható esemény? Nem. Sőt ennek az ellenkezője forog fen; mert, a mint tudjuk, a zsidófelekezetüek nemcsak Olasz­ ország nagyobb városaiban, in speczie Rómában, Velenczében, Milanóban stb. voltak a középkor egész tartama alatt a keresztény vallásunktól Ghéttők által elkülönítve, de más országokban és különösen hazánkban is akkép korlátolva, hogy bizonyos községekben a kijelölt zsinórokon túl terjeszkedni, vagy lakházat épiteniök, illetőleg a Ghetto-vonalon túl lakniok is tiltva volt, habár ez p magyar nemzetnek vele született, türelmességénél fogva nem vétetett oly brutalitással gya­ korlatba, mint más, a mienknél miveltebbeknek nevezett népeknél; de hogy a tilalom>mégis fen­ állott, s adott esetben érvényesíttetett is, arra szolgálhatok a többi közt egy esettel Nógrádvármegye Osécse községéből, a mely esetnek a rövid története az volt, hogy: az ötvenes évek közepén -Baumel Sámuel, csécsei tekintélyes lakos nagy­ bérlő megvette a Malatinszky-családtól ennek ottani •) Nem engedély végett folyamodott a hitköuég elöl­ járósága, mert ilyet a helyhatóság nem Is adhat, do csupán nyilatkozatra kérte fel, v^non nincs-e kifogása a város közönségének a zsinórok ellen? Surk.**) ••) Nem mondtam, hogy a városbatósághos folya­ modott engedélyért, hanem csak, hogy folyamodott (már élőbbről). P. L A Roxer-gyerekek nagy nehezen várták a szombatot; szombat reggelén Mariska és Pál korán keltek, midőn a kocsi előállott, boldog­ ságuknak nem volt határa, búcsúzás közben a mama oda szólt Mariskának: Müllerékel meg­ látogasd, mert jól tudod, hogy a stubnyai fürdő­ ben megigértem nekik, hogy alkalom adtán meg fogom Őket látogatni. — Meglátogatom őket jó anyám. Juczi néni Margarelha leányával igen szívesen fogadta az érkező gyerekeket, a néni nem volt ugyan olyan vagyonos, mint Roxerék;de azért minden kényelemmel el voltak látva; Margaretha kis termetű, barna leányka volt, egészen ártat­ lan arczczal, különben igen víg kedélyű, Okos leányka volt, Mariskát végtelenül szerette, meg­ érkezésüknél örömében tapsolt, egész nap kér­ désekből és feleletekből állott; Pál olt hagyta a nőket, a városba ment pajtásokat keresni. Másnap Podolinba egy fiatal ember érkezett, de csak gyalogosan, Oborceánékhoz elállt; ott is nagy volt az öröm, a keresztapa már hét év óta nem látta kercszlfiát; a fiatal embert folytonos kérdésekkel ostromolta, Jakab minden kérdésre az Ő higgadtságával meg tudott felelni, kedélyes modoránál fogva a keresztmamával sokszor tréfálódzott, mi által többször "meg­ neveltette a két Öreget. Midőn már a kérdésekből kifogytak, Kray a helyi viszonyokra vitte át a társalgást s örült annak, hogy Podolinban nincsenek vallási viták s igen jó viszonyban élnek a pápisták a luthe­ ránusokkal. , — Keresztapám, hát Kloinókkal hogy vannak ? — Nagyon jó viszonyba vagyunk, kötelünkbe laknak, azokhoz is vendégek érkeztek, Kleinnéval találkoztam, mondotta, hogy a Roxor -------------- �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. derék lakóházit, ki ia tixette a után oarjődés mind annak árát; megszabott • mellett a ház lett nem sót még illetéket is • Miért? övé. at — mert Vajda-Veret Lidia csecsei birtokain ő, Azért, a kinek lakháxra volt szüksége, énre revén, a Baumel ott it kifesxitve volt s mintán sxiráki zsinór korlátján túl fekszik, Baumel ast c*. kir. átengedni jószerével fifikus akarta; a oúmzett hogy Malatinsxky-féle hát at által megvett úrnő Baumel a .ex /űcapa- előtt járásbíróság nem ellen c/taée possidendi* pert indított, a mely évek hosszán keresztül az époly vagyonos, mint az elv megmentéséért (a nécsényi, sxiráki ét b.-gyarmati tolidáritan zsidósággal) Baumelnek ét tártainak mert hiszen került, áldozatra minden nehány néhai ezer István, Bodnár kész forintjokba mint a lás tartatik B.-Gyarmaton, 1895. évi aug. hó 13-án a 16. honvéd-gyalogezred kezelő bizott­ ságánál. A b.-gyarmati állomás számára a 16. honvéd-gyalogezred 2. zászlóalja részére 1895. okt 1-től 1896. szept. végéig terjedő időtartamra szükségeltetik naponként: 4500 grammos széna 7, 1700 gr. alomszalma 7; ágyszalma négy havonként 30 méterm.; kemény tűzifa havon­ ként télen 22, nyáron 7 köbméter; a szállítandó élelmi ezikkek évi szükséglete körülbelül áll: szénában 115, alomszalmában 44 mm.; leteendő bánatpénz szénára 20 frt, szalmára 15 frt, tűzifára 30 frt» coliigáit elvtársak ügyvéde, maga emlité előttem, hogy Baumel ót kirándulásáért a hely­ minden színre, a illetőleg a bíróság elé, 100 törvényszék elé került tán végre a bécsi legfőbb vége mégis az lett, pernek naponkint! a lépcsőzetes felebbezée foly­ forinttal honorálja, hogy eme legfelsőbb forum a felperesi keresetnek helytadó első bíróság ítéletét végső is megerősítette s Baumelre fokban és tárnáira nézve a pénz is, a posztó is odaveszett. No, és önök az megőrőtiteni? ily zsinórokat akarják maguknak Végre bátor vagyok azt a kérdést tenni, önöknek Összes nem lakosai elég ax, megelégszenek? Ők minden zsinórok, az a mivel ország azzal t minden függelékek képesek a liberális alkotmány i. hogy többi hogy nélkül is gazdag adományait élvezni ? Hiszen az Önök kívánsága kicsiben csak­ nem ahhoz hasonló, mintha a francziák a Bastille-t, a spanyol mórok ivadékai az autodofés akarnák visszaállítani és az 0 dicsőséges zetüknek vagyis az egykori nokságnak pedig ilyet örökké tartó se Isten, se .Pás trop de zéle* az máglyát emléke­ szolgaság- és zsar­ Ünnepet szentelni. Már ember nem kívánhat. mondja a francxia. A szándék indítványozók részéről, kétségkívül, jó volt, de éppen az izraeliták önérzete szempontjából, a kik iránt én mindenkor elfogulatlan, illő megbecsülés* sel viseltettem, nézetem szerint, nem felel meg a jobbra fordult idők kívánalmainak. Pajor István. A pozsonyi kir. IV. honvédkor, parancs­ nokságtól vettük a következő pályázati hirdet­ ményt: <3742. g. o. szám. Hirdetmény az alább megnevezett állomáson elhelyezett m. kir. hon­ védcsapat élelmi és anyagjárandósági szükség­ letének biztosítása iránt A biztosítási tárgyahl Losonczi hírek. Losonca, 1895. Júlia* 18. Ma egy hete tartotta itteni ref. egyházunk a Sxigyártó Sámuel kir. tanácsos halálával megüre­ sedett gondnoki állásának betöltése és egyház­ tanácsának kiegészítése czéljából az egyházi tör­ vények által előirt módon választó közgyűlését A kitűnő állásra osztatlan egyhangú bizalommal Szilassy Béla ő nagysága, ref. egyházunknak ed­ digi egyszerű állásában is híven buzgólkodó tagja lett érdemileg méltatva. Megválasztatása kitörő éljenzés kíséretében történt Az Ő tanácsnoki helye Bankóé Gedeon miveit iparos polgártársunk meg­ választatásával töltetett be. Igazi ünnepszámba vehető tehát a múlt vasárnap és annyival inkább, minthogy ax uj gondnok által adott fényes diszebéd is követte, mely délután 2 órakor a Vigadó nagytermében Klamarik Danó páratlan vendég­ lősünk kiállítása szerint ment véghez. Ex ebédre hivatalosak voltak a helybeli többi egyházak elnö­ kei, a városban levő főbb hivatalok főnökei, az egész ref. egybáztanács és ezeken kívül ez egy­ házunk főbb emberei. A negyedik fogásnál az ünnepelt ö Felségére emelt poharat, Farkas Ká­ roly az aranyszájú egyháztanácsnok a megválasz­ tott új gondnokra; «m^jd Illyés Lajos az egyik lelkész a többi vallásfelekezetek megjelent elnö­ keire, úgymint: Török Zoltánra a rk. egyház­ tanács világi elnökére, Margócsy József ev. lelkész, Búsbak Ádám felügyelő, Sternlicht Vilmos izraelita hitközség elnökeire. E hivatalos toasztokon túl, Illyefalvi lelkész Szilassy Aladárra, mások a jelen­ levő gr. Czebriánra, a távollevő, de sürgönyeik­ kel képviselt Degenfeld grófokra; majd követ­ keztek a viszonzások, a melyek alig akartak véget érni. Hogyis? mikor a jó borok mellett még a pezsgő is csaknem .folyt s 60 kros szivarok árasz­ tottak illatos füstöt, Rudi bandája pedig húzta a 1895. július 21. kitűnő régi és új nótákat Nem csoda, ha ily kedvező körülmények között ax ebód esti 7 óra­ kor ért véget. ------------. _ Említettem Rudi bandáját is. Ennek most a fürdői évad alatti honléte csodaszámba vehető. Nem utazott el egy fürdőbe sem. Tapasztalata az, hogy a fürdői kereset felül nem múlja az itthonit •s azon felül a fürdőben való lakás teljesen kényel­ metlen. 8 jó is, hogy így határozott, mert most mily zene hanginál mulattunk volna és mily zene hanginál mulattak volna kisdedóvóbelí ki­ csinyeink mindjárt másnap a hétfői napon, a me­ lyen az ő nyári kirándulásuk, vagyis az ö úgy­ nevezett majálisuk tartatott Esti 6 óráig tipegtek mindnyájunk örömére. Ez időtájt' váltotta fel őket az ifjúság, mely nagyobb erővel és friss kedvvel látott hozzá a táncznak s folytatta az öreg est beálltáig. Az ifjúság mulatsága annál lelkesebb volt, mivel ez alkalommal messze távolból ide nyaralni jött, vagy erre átutazó ékes hajadonok vendégkép voltak jelen e mulatságon. Tolname­ gyéből Sár-Sz.-Lőrinczről itt voltak láthatók az ottani lelkész Sántha Károlynak bájos leányai, egyik szőke, a másik barna; ott volt látható Eperjesről a szép Korcsek Aranka, Pozsonyból a szellemdús Trsztyénszky Jolán, Orosházáról Sassék stb. ltjaink meg is mutatták, hogy méltányolni tudják a szerencsét, a melyben minket e vendé­ geink megjelenésűkkel részesítettek s ugyancsak megforgatták, ez által emlékezetessé téve itteni idézésüket Rudi is, mintha sejtette volna, hogy a hölgyek egynémelyike zongora-művésznő, élénk lelkesedéssel húzta csárdásainkat. Pedig e ban­ dának ez idő szerint kettős gyásza is vám Épen a múlt napokban kísérte jelenlegi, Hanel Ferencz nevű karmesterét a csendes partra. S ugyancsak e napokban temettük Prohászka Alajost, aki a mellett hogy háztulajdonos volt ezermesternek is volt mondható, aki a kertészeten kívül a zene minden eszközén tudott nemcsak játszani, de ta­ nítani is s aki mint ilyen nemcsak Rudi zene­ karának volt több ízben tanítója, de dalárdánkat is nem egyszer oktatta, ünnepélyekre vezette, szóval benne a losonczi zeneakadémia volt össz­ pontosítva kicsiben. Kár érte l 68 év daczára, még jól nézett ki s szélbüdés vetett véget életének, ö jóllehet Csehországból származott; fiai és leá-. nyai mind magyarok lettek s most édes anyjuk vezetéknevét a „Pacséri* nevet vették fel. S nem fejezhetem be soraimat azzal a hírrel, hogy a sertés-vész már kidühöngte volna magát Napról napra 15—20 darab pusztul el. Már ar esetek száma a 800-at meghaladja. • Hirek és különfélék gyerekei hosszabb időre náluk lesznek, te talán ismered is őket? — Palit ismerem, jó barátom és ha megen­ gedik, meg is fogom őket látogatni — Látogasd is meg, két szép leánynyal is fogsz ott találkozni Podolinra annál kedveseb­ ben fogsz visszaemlékezni. Ebéd után Jakab összeszedte magát, Kleinékhoz ment át, már oda menőben találkozott Pállal ki a legszívesebben vezette el nénjéhez, az otthon levőknek bemutatta őt, mint legjobb barátját; az egész háznép örömmel fogadta, a látogatásnak azonban Mariska örült legjobban; miután a további látogatás jövőre is megen­ gedtetett, Kray minden idejét a családnál töl­ tötte, ezen a keresztszülők nem is csodálkoz­ tak, sőt természetesnek találták, hogy kereszt­ ünk Kleinéknál tölti az idejét, tudva, hogy a lányos háznál több élvezetet talál, mint az öreg kereszt szül ők körében. Kraynak eddig nem igen volt alkalma Maris­ kával egyedül találkozni ott léte alatt azonban a véletlen kiszámításnak nevezhető, többnyire egymás mellé Ültek, egyes beszédből észre le­ hetett venni, hogy a két fiatal egymás iránt érdeklődik, az együttlét mindkettőjükre boldog­ ság volt A hét egy délutánján jött oda Kray, Mariska épen Müllerékhez volt készülőben. — Jó, hogy jön öcsém uram! szólt n néni, Mariska Müllerékhez akar menni, lássa, mi egész várossal jó viszonyban vagyunk, csak épen etekkel nem, no, tudja, egy kis városi pletyka az egész, épen most tanakodunk azon, hogy mehetne oda Mariska, mert bizony azok a városon kívül a majorban laknak, először messze is laknak, másodszor pedig ily feszült viszonyok között nincs nagy kedvem oda ki- ballagni; Margarethát pedig épen nem bocsát­ hatóm, mert a pletyka is ő körülötte forog. Pál, tudja ég, hol kószál, — már pedig Mariska szándékát nem tagadhatom meg azért sem, mert az anyja ráparancsolt, hogy tegye meg a látogatást. — Mondok én -valamit néném asszony, ha reám bízza Mariskát, én szívesen fogom Őt oda kisérni s haza is hozom. — Hogy ne bíznám önre, édes öcsém uram, sőt örülök neki s megment a hosszú úttól. — Már most csak az a kérdés, nem lesz-o Mariskának ellenvetése ? — Miért volna, hisz’ önnel mindig öröm lenni. A fiatalok elmentek, ez volt az első eset, hogy egymagukban lehettek. Míg a városban mentek, közömbös dolgokról ment a társalgás, midőn azonban elhagyták a várost és átmentek a keleti kapun, már messzi­ ről meglátták a lomniczi úton egymagában álló majort, Kray nem tudta magát visszatartani, megállt és Mariskának egész Őszintén szerelmét bevallotta; Mariska boldog volt, komolyan hall­ gatta a fiatal ember vallomását, a felelettel azonban adós maradt, csak egy gyenge kéz­ szorítás volt a felelet. Müllerék házához érve, azokat hon nem ta­ lálták, minek mindketten örültek. Visszamenő­ ben Kray újra előhozta érzelmeit, most már Mariska is bátrabb volt, bevallotta, hogy őt viszontszoreti. Az útnak egy hajlásún történt e két vallomás, Kray körülnézett, magokban vannak-e, nincsenek-e tanúk, s midőn meg­ győződött, hogy sem bámuló, sem hallgató nincs közelükben, Mariskához hajolt, őt megcsókoló, csókja viszonozva lett. (Folyt, kör.) Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főis­ pán e hét végefelé a székvárosba érkezik, hol a központi hivatalokban a vizsgálatokat fogja megtartani. — Br. Roszner Ervin Máramarosvármegye főispánja tegnap B.-Gyannnton volt, honnan Szécsénybe utazott A nógrádi ev. egyházmegye tisztikara a 6 évi megbízatás lejártával lemondván, a vá­ lasztások megejtendők lesznek. A szavazás elő­ ször a főesperesi és felügyelői állásokra fog megtörténni. Ezen állásokra az egyházak sza­ vazatai augusztus hó 31-ig Pékár Lajos kiérdemült főespereshez, mint a szavazatbontó bi­ zottság elnökéhez Tamasiba küldendők be. Nógrádvármegye th. közutalnak, építési, kezelési és fenlarlási kiadásairól, másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevéte­ lekről szerkesztett 1893/4. évi zárszámadása, a közigazgatási bizottság 1252. számú határozata értelmében lotárgyaltalván és megállapítást nyervén, erről a vármegye közönségét oly figyelmeztetéssel értesíti az alispán, hogy az em­ lített zárszámadás, az 1890. L-cz. 22. §-a értelmé­ ben, f. évi julius 15-étől, julius 30-áig, hivatala iktató helyiségében, közszemlére kitéve leend, a mely időtartam alatt, egyesek a zárszámadás ellen felszólalhatnak, s felszólalásukat Írásban, a kitételi idő tartamának lejárása napjáig hozzá benyújthatják. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Sxilárdy Ödönnek a Síécsénytöl Endrefalva, Szalmateros, Karancs-Ság, Ság-Ujfalu és Kis-Hartyán irányá­ ban a magyar királyi államvasutak Pálfalva állo­ másáig, esetleg Kis-Hártyán tói Kökényes puszta és Kaparó-telep érintésével a magyar királyi állam­ vasutak Kís-Terenno állomásáig vetetendő helyi­ érdekű gőtmozdonyú vasútvonalra megadott elö- �1895. július 14. munkálati engedély érvényét a lejárattól siáiuitandó további egy évre megadta. A b.-gyarmatl főgymnasium. Épen négy hónapja, hogy a vármegye küldöttsége gróf Degenfeld Lajos főispán ur vezetése alatt a b.-gyarmati főgymnásium létesítése érdekében tisztelget dr. Ív lassies Gyula, közoktatásügyi miniszter úrnál, ki a nyert előterjesztések alap­ ján készséggel megígérte a törvényhatósági székhelyen szükségesnek elismert középiskola felállítását, ha viszont az érdekeltség is hoz az ügynek némi áldozatot. Hogy tehát az ige el­ végre megvalósuljon, kívánatos, hogy várme­ gyénk intéző körei a miniszter ur ügyeimét újból felhivatják az ügy tovább fejlesztésére. A modus procedendi most már az lenne, hogy a miniszter ur megbízottat küldjön B.-Gyarmatra, aki itt a vármegye és város közbenjöttével szakszerű megállapodásokat létesítsen. Mozognunk kell és szótanunk, mert néma gyer­ meknek anyja sem érti szavát. Lám a zala­ egerszegiek alig egy évvel kezdtek előbb mozogni, mint mi balassa-gyarmatiak, s főispánjuk és a többi mérvadó férfiú buzgó utánjárása foly­ tán már odáig fejlesztették, az ugyancsak pol­ gári iskolájuk beolvasztásával kért főgymnasiumjuk ügyét, miszerint annak I. és Il-od osz­ tálya most szeptember 1-én már megnyílik. Zalaegerszeg a telken kívül 40 ezer forintot ád az állami építkezéshez és évi ötezer frtot a fenntartási költségekhez; Zalavármegye ha­ sonlóképen évi ötezer forintot; úgy, hogy ilykép az államnak 15 ezer forintnál többet alig fog kelleni évenként ez intézetre kiadni, teljes befejeztével A helyzet e tekintetben B.-Gyarmaton kedvezőbb, mert itt a polgáriiskola telke kíválólag alkalmas pótépitkezésre és minden szükséges intézmény beállítására. A továbbra is fenntartandó polgári leányiskola számára pedig a város talál majd máshol kellő elhelyezést Megjegyzendő, hogy Zalamegye szék­ városával Égerszöggel szemben a kormány na­ gyobb mérvű követelést hihetőleg azért támasz­ tott, mert nevezett vármegyében már van két főgymnasium, t i’ Kanizsán, Keszthelyen, s ezeken kívül egy alreáliskola Sümegen. A b.-gyarmati főgymnasium könnyebb felállítását illetőleg hallottuk azt is, liogy a kormány sze­ retné kimódolni, hogy n Selmeczbányán lévő két gymnasium közül az egyik beszüntettessék, s ennek erői átvitessenek. Balássa-Gyarmatra. Eljegyzés. Komlóé Ignácz, b.-gyarmati szár­ mazású, özv. Kohn Adolfné fia, bécsi kereskedő e bó 16-án jegyezte el Bellatinczon (Zalam.) dr. Messer Samu orvos kedves, művelt leányát: Téréit. Balassa-Gyarmat képviselőtestülete julius 17-én városbiró elnöklete alatt rendkívüli köz­ gyűlést tartott melynek érdekes tárgyát képezte a m. kír. állam vasút-társaság, mint a szab, osztr. magy. államvasutak jogengedményesének az Ipolyság—b.-gyarmati vasút subventiója tár­ gyában B.-Gyarmat város közönsége ellen foly­ tatott peres eljárás, illetve — mert az ügy jelenleg a kír. Curia előtt * van, a két alsóbb bírósági marasztaló ítélet alapján fenyegető végrehajtás lehető kikerülése. A képviselő tes­ tület utasította a város biraját, hogy ez irányban a fenforgó számos méltányossági ok lalbu-vetésével az állarnvasuti képviselőséget a város­ sal szemben bizalmas várakozásra, hogy ne­ mondjuk kulans eljárásra iparkodjék bírni. z\. folyó ügyek letárgyalása után városbiró egész­ ségi tekintetekből négyheti szabadságidőt kért, mit a képviselőtestület annál inkább kész volt megadni, mert a bíró múlt évben a királyié • fogatán nagy munkája miatt semmi szünetet sem élvezhetett. • Az • An Inger Testvérek- ezégje. Nehány héttel ezelőtt hire járt, sőt a lapokban is fel volt említve, hogy B.-Gyarmat legrégibb keres­ kedése az Aninger-féle vaskereskedés magán kézből eladatik; sőt megnevezték az új firmát is, mely annak helyébe lép. Örömmel értesü­ lünk, hogy ez a kombináczió a tervezgess stádiumján túl nem ment, s a tekintélyes ezég, — tovább is feltartatik. A losonczi főgymnasium Értesítője. Vár­ megyénk ez időszerínt egyetlen főgymnasiumjának a múlt tanévről kiadott értesítője műve lődéstörténet szempontjából kiválólag érdekes egy munka; mert abban az immár huszonöt­ évé állami gymnasiumnak — o nagy folyam­ hoz hasonlítható intézetnek tulajdonképí erede­ tét is feltárva látjuk. Ez eredet mint tisztavizű Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 5 csermely vissz a csörgedez háromszáz évre. férfiaknak a száma, kik előtt a gyalog nagy Tény ugyanis, hogy a Losonczun 1590 körül | távolság szó elvesztette régi értelmét; mert na megalakult ev. ref. egyház csakhamar megal­ eszükbe jut, teketória nélkül fölpattannak vas­ kotó iskoláját is, melyet fokonként a lyceális paripáikra s rövid nehány óranegyed alatt főiskola niveaujúig — emelt, s melynek biztos Szécsényben, Ipolyságon, Losoncz vagy Váczalapjaira az állam könnyen emelhette fel 1870- városában teremnek; sőt tudunk rá esetet, ben — a nevezett ev. református, valamint az hogy két-három nap alatt (közben pihenőket is ugyanoltani ágostai ev. egyházzal és Losoncz tartva) a Szepesség ózondús fenyves fürdőit s városával kötött szerződések értelmében a ta- egyéb hírneves tájait is, mint például a Csorba­ nitóképezdén kívül, a gymnasiumot is, kezdet­ tót felkeresték már kerékpáron járó sporlsmanben ugyancsak mint kis gymnasiumot, de 10 jeink. Nem számítottuk össze, de látásból kö­ évvel később már teljes nyolez osztályúvá fej­ vetkeztetve, azt hisszük, a b.-gyarmati kész lesztve és uj díszes palotába helyezve el azt. bicziklisták számát bátran tehetjük tizenkettőre; Az értesítőben 70, nagy alakú nyomtatott lapon vájjon nem vélnék-e tehát az illető urak elér­ felettéb érdekesen írja meg e gymnasiumnak kezettnek az időt, hogy valamely megfelelő a fentiek szerint mondhatni háromszázados czim alatt egyletté alakuljanak, s ilykép azok történetét a főgymnasium érdemes tanára: számára is, kik egymagukra hagyva nehezen Ambrus Mór> ki ez által szolgálatot tőn a tudnak boldogulni a testedzés e kitűnő terén, hazai tan ügyirodalomnak és szolgálatot várme­ lehetővé tennék annak használatát: sőt követve gyénk és különösen Losoncz városának. Lehe­ a classikus görög nemzet jó példáját, verse­ tetlen itt csak dióhéjba szorított vázlatát is nyeket is rendezhetnének. Hogy egyébként a adni e történetnek; de régiség-búváraink vagy társulás e terén sem fölösleges, azt számtalan paedagógusaink közül, remélők, akad mqjd, város példája mutatja. aki nehány tárczaczikkben méltatni fogja e tör­ A Komjáthy Jenőnek emelendő síremlék ügyé­ ténetet, melyet mi ezúttal csupán jelezni kí­ ben Kirchner Béla elnök és Palágyi Lajos jegyző vántunk. A G resits Miksa főgymn. igazgató mint néhai Komjáthy Jenő síremlékét létesítő ur állal nagy gonddal szerkesztett Értesítő tar­ bizottság vezetői a következő szövegű adakozásra talmának többi része is az intézet humanitárius való felhívást, illetőleg gyűjtő ivet bocsátotta működése és berendezéseiről ad számot; ismer­ szerkesztőségünk rendelkezésére: teti ugyanis a kebelében 18 év óta jótékonyan .Síremléket Komjithy Jenőnek!* Csaknea két évtlműködő -Ifjúsági segélyző egyesület—et, az xedeu kereszti!!, távol a nyilvános élettől, költői ma­ «Ifj. dal és zenekör»-t, a tornaoktatást az állami gányában alkotta Komjáthy Jenő fönuárnyalő poétái ' müveit, melyekbe napfényei lelkének páratlan nevét, intézet létrejöttétől napjainkig; kimutatást ad rajongását öntötte a tOneményes ideálizmuzát örökítette a főgymnasium tanulóiról a lefolyt 25 iskolai meg. Csaknem két évtizeden kereaxtGl áldozott a ma­ évben; végre 17. szakasz alatt, ismerteti az gyar költészet oltárán, de soha tapsot, babért, Jutalmat intézet utolsó esztendejét a tanügy minden nem várt, nem kért éa nem is nyert kortárzaitőL Halála gyűjtötte össze először müveit • midőn nagy szen­ vonatkozásában s a szülők és gyámoknak felvilá- ! előtt vedéseiből végre megváltást talált, a magyar közönsé­ goiitással szolgál. A 144 nagy ocL oldalra ter­ get és irodalmat egyszerre érte az a lesújtó hír. hogy jedő füzet tehát joggal a losonczi fő-, illetve egy kiváló költőjét elvesztette és az a fölemelő hír. középiskola monográfiájának mondható. Volt hogy e költő müvei először megjelentek. — Csak a halál előérzete bírhatta Komjáthyt arra, hogy először nyil­ pedig az intézetnek a lefolyt isk. évben 316 vánosságra lépjen s el kellett öt veszítenünk, hogy mü­ tanulója, kik közül 150 volt losonczi, 116 Nóg- veit megismerhessük. — 8a költőt, ki életéből mit rádm. egyéb részeiből, a többi pedig máshonnan. sem kért kanizsaitól, halála után megilleti az, hegy síremlék ékesítse hantjait 0 megragadó Az I. osztályba járt 86, a Il-dikba 58 tanuló, közköltségen szép müveket ajándékozott nekünk, i ni — mással miért is azokat párhuzamos osztályokká kellett nem fejezhetvén ki hálánkat — állítsunk neki sirkövet. alakítani. Hogy egyebet ne mondjunk, ez az Jeltelen sírban poriad a költő. Állítsunk emléket fölébe egyetlen adat is amellett szól, hogy várme­ híjánk, kegyeletünk egyetlen jeléül 1 — Kérjük a kögyénkben és pedig Balassa-Gyarmaton a má­ xVnséget, adakozzék a nemes czélra i kérjük különösen a boldogult költő Író- és tanártársait s a különböző sodik főgymnasium felállítása nemcsak indokolt, tantestületeket, tegyék szerény adakozásaikkal s gyűj­ de sőt égető kérdés. tésekkel a síremlék felállítását lehetővé I — Kelt BudaKözlekedési akadály. Lapunk tárgyalta már peten, 1895. április 9-én. — Adományok Kirehnor Béla röviden azt a hídépítési és utfelemelési mun­ tanár caimére Budapestre, a fővárosi kir. tanfelügyelőséghes (VUL Pál utcza 4. as.) küldendők. Adományok kálatokat, melyek a b.-gyarmat—zólyomi tör­ | nyilvánosan nyugtáztatnak. vényhatósági ut kezdetén, Balassa-Gyarmat ha­ Ax eddigi {gyűjtés eredménye 16 firt 50 kr. tárában, az Ipoly árterén foganatosíttatnak, s Ezen összeghez hozzájárult a b.-gyarmati Takarék­ melyek egész a Nagyhidulczáig benyúlnak. E pénztár 10 írttal, Vannay Ignáez 1, Aninger több mint egy kilometer hosszúsága vonalon László 1, Cservenyák György 1, dr. Feledi Ferenci a vállalkozók egyszerre indították meg a mun­ 1, Bende Gyula 1 úttal, Berczeller József 50 kát, egyszerre szedték fel a régi ut fedanyagát, krral. Felhívjuk lapunk olvasóit: hogy megyénk és szedtek szét két vagy három hidat s az szülöttjének síremlékére adakozni s ez által ke­ itteni roppant nagy forgalmú gyalog- és kocsi­ gyeletét az elhunyt költő iránt kifej esni méltózközlekedést afféle ideiglenes átkelőkre terelték tassék. A beküldendő összeget nyilvánosan nyug­ le. Hát, hiszen, száraz nyári időben ez még tázzak. Lapunkhoz a Budapesten létesült .Nógrádi nem volna nagy baj, de a junius hava máso­ Kör* 3 frtot küldött. dik s junius hava első felében uralgott nagy­ A Jul. 6-lkl „Skarabeusz44 tánczmulatság si­ mérvű esőzések annyira feneketlen sárossá és keréhez felülfitetősekkel a következő urak járultak, gödrössé tették ez átkelőt, hogy azt tengelytö­ kiknek nemes cselekedetéért az asztaltársaság há­ rés, elrekedés s -tengeri betegség» nélkül hasz­ lás köszönetét ez utón fejezi ki: Baintner Arnold, nálni alig lehet. Ugyanazért, a kényszerű hely­ Heks József dr.f Pollacsek Rezső, Feledi Henrik, zet méltánylása mellett is, a nagy közönség Démusz János, Feledi Ferencz drM Bárt Mór érdekében komolyan figyelmeztetni kell a (Budapestről), Kieszig Endre (Tordáról), Darvai munka felügyeletével megbízott vármegyei m. Armin, Vezély Pál, Kanitz Ödön, Meisxner József kír. építészeti hivatalt, hogy e türhetlen álla­ és Bárok Jakab 1—1 írtjával, Pecze Károly poton segítsen, mert különben itt a közlekedés (Budapestről) 51 krt, Gerö Mór dn, Grosz Mór, még 3—4 hónapig lenne tűrhetlenül akadá­ Petrovics László, Fodor Ferencz, Kozma Béla, lyozva. Bárth József, Balás Ferenci, Horváth Danó, Van* Névnap. Csesztve-puszta-Galibán Frőlich Fri­ kay Géza, Wolf Ede, N. N., Tóth István. N. N., gyes földbirtokos névnapja alkalmából f. hó Szegedin Bernát, Révész Dezső dr„ Gansel József, 14-én vendégszerető házánál díszes társaság Gonda Károly, Machleid Jenő, Torbicza János, gyűlt össze, leginkább a vármegye előkelőbb Kis Jakab, Quittner Sándor, Nágel Dávid, Kohn Ferencz, Ligeti N., PethŐ Gyula, Paudler József, fiatal uraiból. Olt voltak: Forgách Antal gróf, Buttler Ervin és László bárók, Von dér Becke Himmler Bertalan, Szendrő Ferencz, Vida Kál­ báró, Madách Uiszló belügyminiszteri titkár, mán, Tátrai Győző, Ludovics Lajos, Rigócz Mór, Madách Pál és Imre, Simonyi Dénes, dr. Ybl Gansel Náthán, N. N. postatiszt 1—1 koronával. Felix, Hanzély Márton, Béke Béla és ifj. dr. Községi és körjegyzői szaktanfolyam. Fáy Albert szolgabirák, — Pongrátz Abris, Szolgabirói hivatalunk beküldte hozzánk a toronHanzély Gyula s. a. L földbirtokosok. A fényes tálvármegyei községi és körjegyzői szaktanfo­ terítékű ebéd alatt tósztok mondattak a házi lyam szabályzatát. Ezt a tanfolyamot a kormány, urra, mint ki egyházának és iskolának áldozat­ továbbá Torontálvármegye és az ottani közsé­ kész buzgó derék jótevője. Volt czigányzene, gek segélyezik. Lapunk szűk tere nem engedi, paraszltáncz is, mely nagyon . tetszett az úri hogy a szabályzatot a megkereséshez képest társaságnak, midőn a főurak rakták a ropogós egész terjedelmében közölhessük, mindazáltal a csárdást a pórleányokkal. főbb részeket kivonatilag a következőkben Biozllcli-sport. Tavasz óta városunkban is tesszük közzé, figyelmébe ajánlva azokat az mindegyre szaporodik azoknak az előre törő érdekelteknek. A tanfolyam Nagy-Becskerek �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 6 rendezett tanácsú városában, a megye székbe* lyén van elhelyezve. A tanfolyam egy osztály­ búi áll, kezdődik minden év szeptember hó 1-én a tart a reá következő év junius hó végéig, megnyitásához mindenkor legalább 22 hallgató felvétele szükséges. A tanfolyamon a következő tantárgyak adatnak elő, u. ni.: Az első téli félévben: 1. A magyar közjog (különös és főtekinttettel az ország alkotmányára, a képviselő­ választási eljárásra, az állampolgárságra, az állampolgárok közjogi viszonyaira, az egyházak jogállására. Magyarországnak a társországokhoz és Ausztriához való viszonyára). 2. Tiszti irály­ tan. 3. Pénzügytan. A neinzetgazdaságlan álta­ lános elvei Az államszámvitellan. 4. Közegész­ ségügyi igazgatás. 5. Magyar magánjog az osztrák polgári törvénykönyvvel 6. A törvény­ hatósági és községi önkormányzat 7. Vallás­ ügyi igazgatás. Különösen a magyar egyházjog aiapelvei, egyházi szolgáltatások, kegyúri jog, adók s párbér, házassági ügyek. 8. Magyar köz­ igazgatási jog általános része, különös tekin­ tettel az ország közigazgatási, bírói, katonai, egyházi hatóságainak szervezetére. A második nyári félévben: 1. Politikai közigazgatás. Nép­ számlálás, statisztika, be- és kivándorlás, ille­ tőségi ügy, bejelentés, utlevélügy. 2. Kihágási törvény. 3. Pénzügyi jog. Egyenes adók, had­ mentességi dij, közadók kezelése. Közvetett adók, bélyeg és illetékek, egyedáruság, italmé­ rési jog, az útadó s az e körüli eljárás. 4. Katonai közigazgatás. Véderő, honvédség, nép­ felkelésre vonatkozó törvény s védtörvényi uta­ sítás, különösen a sorozás, felmentés, nősülés s nyilvántartás. Katonai Beszállásolás, beszállá­ solás! pótadó, lószükséglet fedezése, előfogat és élelmezés. Mozgósítás. 5. Közgazdasági igazga­ tás. A birtokviszonyok rendezésére vonatkozó törvények ismertetése, kisajátítás, vízügy, mező­ rendőrség, vadászat, halászat, selyemtenyésztés, méhészet, borászat (filoxeraügy), erdőtörvény (faiskolaügy). AUategészség s állattenyésztés, 6. ipar- és kereskedelmi s közlekedésügyi köz­ igazgatás. Igarügy, házaló kereseskedés, vásár­ rendtartás mértékek és sulyok, közutak és vámok az utrendészettel, posta, távírda, telefon. 7. Magyar magánjog különös része. Csőd-, váltó-, és kereskedelmi jog általános ismertetése, telekkönyvi rendtartás, községi bíráskodás, végre­ hatási törvény, kézbesítés. 8. Közoktatásügyi igazgatás. Népiskolai, óvodai, közép- és felső iskolai rendtartás, iskolai számadásügy. 9. Tör­ vényhatósági és községi háztartás, számvitel és és pénztárkezelés az utadóÜgygyeL 10. Köz­ igazgatási eljárás. Különös és főtekintettel a községi közigazgatási eljárásra (ügyvitelre). A tanfolyamra felvétetik, a ki az 1883. I. L-cz. 6. g-ában előirt elméleti képzettséget igazolja, továbbá az is, ki ezt igazolni nem tudja, de azt, hogy az 1883. évi 1 t-cz. életbe lépte előtt és azóta is megszakítás nélkül mint jegyző vagy segédjegyző működött A felvétel iránt * akár szóbelileg, akár irásbelileg lehet jelent­ kezni minden év augusztus hó 15-ig. A felvé­ teli kérvényhez az okmányok eredetiben vagy hiteles másolatban csatolandók. A felvétel iránti kérvény a tanfolyam igazgatójához adandó be. (Nagy-Becskerek, megyeház, I. etn. 12. ajtó.) A tanfolyamhallgatók évi tandija 30 frt, mely egy összegben fizetendő. Szinészet Csak egy vendégre» még pedig nem éppen kellemes vendégre: a forró időszakra vol­ tank elkészülve és íme a múlt hét egy kellemes meglepetésben részesített, amennyiben egy nem várt másik — még pedig kedves vendéget is hozott közénk, L i. Török Inna kisasszonyt, a budapesti nemzeti színház egyik szeretetreméltó fiatal tagját E vendég megjelenése uj élénk­ séget hozott színkörünkbe, néhány telt házat csinált és kellemes élvezetet nyújtott a mflbarátoknak, mely annál jobban esett, mivel arra az idén már nem is számítottak. • A fiatal vendégmfivésznő az uj iskolának hive, melynek a nagy Duse — ha nem is megteremtője, de bizonyára legkiválóbb képviselője. A verizmus hatalmas elve a színészet terén is utat tör magának, érvényre kívánja juttatni a játék természetességét és sutba dobja az álpátoszt, a lehetetlen pózokat és mesterkélt arczjátékot. Legyen a színpad mindenben hű tükre az élet­ nek, ez főéivé ezen iránynak. Onnan van az, hogy amely közönség az ezen elveken alapuló színjátékhoz hozzá szokva nincs, sok mindent hatástalannak, színtelennek fog találni es azt a .színész tökéletlenségének tudja be. A fiatal vendégmfivésznő, kinek fejlődésében tavalyi vendégszereplése óta nagy haladás mutatkozik, eddig 3-szor lépett fel, t. i. a •Prole­ tárok*, a «Dolovai nábob leánya* és a •Vas­ ember* czimfi színmüvekben; mind a három színdarabban szép eredménynyel játszott, s valamennyiben voltak hatásos jelenetek, ott l. i. ahol az érzés, a szenvedély erősebb kifejezést igényelnek, melyekért a közönség zajosan meg­ tapsolta és több ízben maga elé hívta. Mindenesetre nehéz a vendégművésznek ilyen helyi viszonyok között teljesen érvényre jutni, miként ezt már Náday vendégszereplésénél is észleltük, hol annyiféle külömböző körülmény,különösen a színésztársaknak — gyakran hibá­ jukon kívüli — készületlensége zavarólag hat reá. Épen ez okból nem eléggé róhatok meg azon színészek, kik ilyen alkamakkor nem készülnek megkettőzött szorgalommal szerepeikre, mert ezáltal magát a társulatot komprommittálják és rontják annak renoméját. Mindjárt e helyütt dicsérőleg megemlítjük Nagyfalussy Júliát, ki nemcsak szerepe szöve­ gének alapos megtanulása által teljesítette jól kötelességét, hanem a «Dolovai nábob leánya* czimfi szinmfiben Szentirmayné szerepét meg is játszotta bravúrosan. A hét műsora a következő volt: Vasárnap délután a «Suhancz», este pedig a • Kis alamuszi > ismételve, kedden a «Nagymama* vígjáték Csikytől, szerdán a <Proletárok* színmű Csikytől, csütörtökön a «Dolovai nábob leánya*, pénteken a «Primadonna* és szombaton «A vasember* szinmfi Csikytől. Kizárólag a társulat tagjai által előadott színdarabok közül legjobban tetszettek: a<Kis Alamuszi és a <Nagymama*. Az elsőben Hegyi Janka és Lővey tettek ki magukért, azonkívül Bérezi Marinak is igen hálás szerepe volt; az utóbbiban ugyancsak Bérezi Mari, a czimszerep­ ben, továbbá Nagyöilussy és Lővey emelendők ki. Külömböző szerepekben megemlitendők még Gyurmán Aliz, Vertán Anna (mint Lángó Sze­ rűim), Vámay Zseni és Bessenyei (mint Tarján főhadnagy). Végül nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy a «Proletárokban »-ban egy második • vendégmfivésznő* t. i. a kis Székely Margitka is lépett fel, aki meglepő bátorsággal és ügyes­ séggel adta elő Senki Gáspárnak jól betanult szerepét D. Zs. Losonci—Blaha—Dobó. Ezt a három nevet gyakran emlegették együtt utóbbi időben; adott pedig okot erre azon körülmény, hogy Blaha Dobó társulatánál háromszor vendégszerepelt és vala az első estén igen csekély, a másodikon közepes számú közönség, a harmadikon pedig zsúfolt ház. Ennek okát sokféleképen magyarázgatták és sokan zokon vették Dobótól, hogy drágára szabta a helyárakat, sőt azért a mi losonczi levelezőnk is erősen rátámadt. Nohát legyünk igazságosak! Azóta megtudtuk, hogy Dobóék a nemzet csalogányának három estére körülbelül 900 frtot fizettek, a napi költséget átlag 30 frlba számítva, a három este csaknem 1000 forint kiadás volt; hogy ezt bevehessék, a helyárakat jelentékenyen fel kellett emelni, amit különben Dobó Losonczon két év alatt — bár sokan vendégszerepeltek nála — soha sem lett. Azért tehát szent a béke és kívánjuk, hogy Dobóék az uj losonczi színházban kellő erkölcsi és anyagi eredménynyol működjenek, Gyászrovat. Ismét egy öreg polgár: idősb GaAl Lajos hagyta itt örökre e földi hazát, hogy átköltöz* zön n jobbikba; mert bizony nevezett polgár­ társunk, aki hosszabb időn át Balassa-Gyannat város állatorvosi tisztségét töltötte be köz­ megelégedésre, ax utóbbi időben már felettébb kínos volt az élet. Július 16-án éjjel vált meg attól 72 éves korában, özvegye, férjes Öt leánya s mester-fla s ezek hozzátartozói gyászolják elhunytét. Koporsóját a ravatalról városi elöl­ járók emelték a gyftszkoesira, s átalában rész- 1895. július 21. véttcljes volt a temetése, e korábbi időkben vidám kedélyű és senkinek nem vétő polgárnak. Nyugodjék békével. Fekete Béla, házas-nényei birtokos Petrozsényban (Hunyadvm.) júl. 15-én, élete 57-ik í évében, hosszas betegség után elhunyt. Hült tetemeit Házas-Nényére szállították s olt e hó 18-án helyezték a családi sírboltba. Prohaszka Alajos, a losonczi ezermester, aki külföldről származott oda, s meglehetős ! vagyonra lelt szert. Losonczon 68 éves korában elhalálozott. Közgazdaság. A trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generali) f. é. május hó 11-ón tartott 63. közgyűlésén terjesztettek be az 1894. évi mér­ legek. A zárszámadási jelentéséből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási dijtartaléka 1894-ik évi deczember hó 31-én 43.200.401 frt 59 krra emel­ kedett, míg kár és nyeremény részesülés! tartalékok cziméu 1.083.976 frt 46 kr. vezettetett uj szám­ lára elő 1894. deczember 31-én az érvényben volt életbiztosítási töke összegek 169.929.625 frt 03 krra emekedtek; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijak 7.074.156 frt 18 krt tettek. A tűz és szállítmány-biztosítási ágakban a dij és illeték bevétel 9.819.270 frt 01 kr. volt, a miből 2.778.822 frt 46 kr. mint díjtartalék és 602.905 frt 69 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve. Az 1894. deczember hó 81-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 30.541.700 frt 64 krra emelkedett Károkért az 1894-ik évben 9.737.614 frt 48 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 272.139.320 frt 99 krnyi igen te­ kintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 51.009.119 frt 80 kr. esik, melyet a társaság 158.254 káresetben fizetett Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1.190.544 frt 33 krról 1.091.467 frt 11 krral gyarapittatott úgy, hogy az 1894. deczember 31-én 2.282.011 frt .44 krt tett ki, daczára annak, hogy a kisorolás alá eső és a névértékükön beváltható értékpapírok csakis név­ értékükön vétettek fel a mérlegbe, míg a nyere­ ség tartalék alapszabályszerü mérvében, a részv.töke fele összegében, vagyis 2.625.000 frtban, a kétes követelések tartaléka 80.000 írttal változat­ lanul fentartatott. A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások folytán 54.990.003 frt 34 krról 58.071.673 frt 84 krra emelkedtek és következőképen vannak el­ helyezve: 1. Ingatlanok és jelzálogi követelések 7.886.069 frt 48 kr. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 4.388.122 frt 25 kr. 3. Letéteményezett állampapírokra adott kölcsönök 52.314 frt 51 kr. 4. Értékpapírok 39.020.240 frt 59 kr. 5. Tárcza váltók 284.735 frt 02 kr. 6. Folyó­ számlák (Adósok a hitelezők követeléseinek levo­ násával 1.244.297 frt 40 kr. 7. Készpénz az in­ tézet pénztáraiban és u bankoknál 1.520.894 frt 59 kr. 8. A részvényesek biztosított adóslevelei 3.675.000 frt — kr. 0. é. 58.071.673 frt 48 kr. Ezekből több mint 15 millió magyar értékekre esik. Az elért 818.536 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvényenkint 120 frtot aranyban vagyis 300 frankot fizet A közgyűlés az eszközölt uj választásoknál az jgazgató-tanács magyar tagjait Hegedűs Sándort és dr/Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta. Szerkesztői Üzenet. *«. M. úrnak B.-Gyarmat. Alkalmi csikké terje­ delme miatt mai számunkból kimaradt, utolsó pontját azonban itt közöljük : . . . Ezen cső) lebegett előttünk, gyarmatiak szeme előtt, midőn tevékeny részt vettünk a Budapesten léte­ sült -Nógrádtncgyei kör“ megalkotásában és áldásos működést vélünk teljesíteni annak felvirágoztatása által, mert ez akkor, midón a távolban lánczszemenként összetartó egységgé fűz, mely tagjait egyenként erköl­ csileg, esetleg anyagilag is támogatja, az összesúg, különösen a nógrádi tanuló ifjúság érdekeit meg­ védi ; — itt szülőföldünkön körünk eszméit terjeszteni és ezen, főleg városunkban fennálló kasztszerü társa­ dalmi rendszert vagyunk hivatva megszüntetni és a tár­ sadalmi teljes egyenlőség elvét keresztül vinni . . . Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. .július 14. 7 Körjegyző arak és községi elöljáróságok figyelmébe. A fősz vény táráxaig kiadásában megjelenő összes hivatalos «* niayiínnyomtatirdnyok, nemkülönben a most elkészült Legbidotabbax tlő szer poloskák, balkik, koavhaférgek, molyok m a háziálla­ tok parazitái elles »tb. atb. mezörendöri nyomtatványok és a jelenleg uralkodó SERTÉSVÉSZ-KIMUTATÁSOK DARVAI ÁRMIN nndihnib'k meg, ahol u Unuoag nyomtatványraktárát tartja Pontos & yyors cxpcditióM nevezett ezéy Jó hírneve kczeekceiik. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető I SCHÖNFELD MIKSA Iám, ®t. és esiteuályos MlomtlSra B.-BTámat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa* és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljés berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. Zacherlin a legbiztosabban hat! Öl, pusztít, mint semminemű^ más egyéb szer mindennemű rovarokat és ezért van az egész, világon annyira elterjedve éb használatba réve. Ismertető jele : lepecsételt üveg és a név •Zacherl.4 . Vidéki megrendelőiek pontosan és lehetőleg gyor- B.-Gyartuaton ; Bayer Károly, Ben kő József. Cservenyák György. Elwnfuhrcr Lajos. Felcenhurg Tivadar. Hummer Mihály, Kanitz Ödön. Szommer Károly; Vilim Gyula. Winter Armin; Ipolyságon: Dombó Károly, Trautwcin Dániel, Salgo-Tzrjánban: Both Béla, Eri^dmann József, Grossberger Mikna, Grossmann; Ignícz, HolAczy Guazláv, Korév Dániel. Majernik József. Mundt Gábor, Okulicsányi Lajos, Schleicher Pál, Hlieglifx Jakab uraknál. s‘J 10—5 Egy jó házból való fiú xiztaloi tanonczul azonnal felvétetik. 52 — 9 131. Mmntnauin»KmgauaninBnamainantM 00111 IPl/'féle vasöntöde és gépgyár- ** *«*yák«. irodák* * * - VI. kér. külső vúcxiút 29 -35. < : -------- Im I; * részvénytársaság k VÁROSI IRUDA és BAK TAB : - IBLIIAPESTEW. * Podmtinicxky-ntczn 14. 9 Gőz- és Járgány csóplókészülctek, számos első díjjal kitüntetett Schllck-félc szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő eyetemex aczélekék ) MP* Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talajmívelő eszközök, <"tR?* IIA D A l> Á H sorbavetö-gépek. valamint Schlick-féle szab. Takarmány készítő gépek, darálók, őrlő-malmok és mindennemű *r gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és maroknkó aratógépek és fiiknszáló-géprk, szállítható mezei vazntak sth. — ElőItyOf fizetési feltételek. Legjutányozabb árak. > ~ «* * * **%:•. tcRí^- ? 2180—1895. hz. Árverési hirdetmény kivonata. 17L 1—1 A b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága végrehajtatónak Hopper Fcrencz úgyis mint kiskorú gyermekeinek Győző és Péternek t. s. t. gyámja, valamint Ihidccz Zsigmond ügyvéd mint néhai Hopper Eerenczné Szabó Amália ismeretlen örököseinek ügygondnoka b.-gyarmati la­ kosok végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében az ntóajúnlat következtében, a végrehajtási árverés 200 frtnyi tőkekövetelés és já­ rulékai kielégítése végett az 1881. évi 60. t.-ez, 187. Jj. alapján a b.-gyarmati kir. törvényszék területén lévő H.-Gyarmaton fekvő, a b.«gyannati 98-ik tjkvben Hopper Eerencz és Szabó Amália neveikre irt I. 115. hrzi 109. térképi és 92. népsz. házra és belteíekro, a csatolt adóbizonylat szerint 1694 frtnyi kikiáltási árban elrendeltetik. Az ingatlanok 410 frhm alól le nem üthetők. Az árverés megtartására határidőül 1895. évi nug. hó 23-ík napjának d.-e, 10 órája B.-Gyarmaton a kir. törvszék telekkönyvi pertárába tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­ árának 10%-át, vagyis 169 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t,-cz. 42. g-ában jelzett árfolyammal számítottéi az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt k»4t igazságügy miniszteri rendelet 8. g-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-ci. 170. §-a ér­ telmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés napjától számítva 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítva 80 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítva 90 nap alatt, mindenegyes vételári részlet után az árverés napjától számítva (P/o kamatokkal együtt az 1881. évi decz. hó O-án 39415. I. M. az. a. kelt rendeletben előirt módon a í).“gyarmati kir. adóhivatalnál, mint bírói leteti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. A kir. törvényszék mint tkvi hatóság B.-Gyann dón, 1895. juliüs ft-én. Okoltesti nyi János, kir. tszóki biré. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 8 . BIKSZÁDER ZESÍ | SAllEHWASSEB O} savanya L • Borral s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes üdítő Italt szolgáltat. __ BIKSZAO GYÓGYFÜRDŐ. Szatmármegye keleti izé­ ién, szelektől maga* he­ gyek álul védett erdei fensikon fekszik; 8zinérV áralj a állomástól (szat- már-—nagybányai vasút) 2, Téeaó állomástól (magy. északkeleti vasút) 4 óra járásnyira. Égvéayes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a kővet­ kező kórnemeknél bizo­ nyult be; Mtilt tfidóhamt, tildéié adag é* a kezdődő gimókéraál ideit gyomor■BHltBál a naponkénti hány­ ingert, fejrájáaokst, fej­ szédüléseket szünteti. az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli • Így az emésztést és a jé étvágyat teljetea helyre benn. Az epe-elválasztást a májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja; ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész bélcsator­ nát tisztán tartja. Ez ok­ nál fogva kitűnő az arany­ ér, táraiéig, máj- ée lépdaganit ellen. 1895. július 21. Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kútkezelöség'e. Ajánlja e vidéken még nem ismert, az ál­ földön már legnagyobb kelendőségnek Ör- vendŐ, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak: B.-Gyarmaton: Viliül Gyula, Szécsénybcn: PopoviCH János, Losonczon: Blllyl János, Füleken: Bilchler Pál, S.-Tarjdnban: Mandl ALT ADOLF Gábor araknál. 15—11. CURORT BIKSZÁD an dér übtllclieu Grenxe de* Sxatmárcr Comitates, auf cincr waldigen, vor; Windrn durch hohe Gebirge gescliütztcn Hoch-, ebene gelrgen; von Szinér-, Váralja (Szatrnár-N’agybá* j nyner Bahn) 2, von Tccaíi i (Űng. Nordostbabn'f 4 Stun-| • den entfernt. Die alkalitfch-niuriathche { Heihpielle Bikszád int von. ausgezcichnctrr Wirkung 1 bei: chronischen Lungenca- ( tarrh, Emphysem und In- i ginnender Tu bércül őse. Das i Wasser stilltbci ohron. Magencatarrh den haufigen Brcchrciz, Kopfschmerz und Schwindel, ist von. wolthátigem Einfltiss auf die allgemcin? Blutcirculation und fördrrt somit den Appetit und die Verdauung, und tragt in Eolgc seiner löicnden Wirkung zűr Ilcinhaltung dór (Jal-j lenwege und de* gesatumtou Verdatinngskanels bei Da­ her unübertrvftlicli bei Hesmorrhelden (goldenc Ader), Gelbsucht, bowie bei Leber- und Mllzanschwel-1 lung. vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuthutcza), mindenkor kaphatók: WMaria- * ■•"sczelli nagyszerűen hatnak gyomor baj ok sál, nélkÜHUheteUtn és áttolóié tan ismaretas háti és népner. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyom orgysnots ég, büxOs lehalat, IsltuJUáa, savanya, tolbMögés, hasmenés, gyomorégés, fölösleges, nválkaktválasziás, sárgaság, undor és hányás, gyomorgércs nOkQlés. Hathatta gyógyszernek bizonyult találásnál, a menynyiben ex a gyomortól származott, gyomortulterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámor* rboldáknál. Említett bajoknál a Vlárlaexelll gyomoreseppek évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. M agyarországi főraktár: Tőrök Joxmcf gyógyszertára Budapest. Király utcza 19 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket lessék elfogadni, melyeknek Burkolatára zöld szalag van ragasztva a keazito aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom*, A Máriaczelll gyomoroseppek valódién kaphatók. gőzcséplögópekhez való consis­ tent elsőrendű Tovot-féle kenőcs, klgr. I. o. 48 kr., II. o. 35 kr., III. o. 26 kr., továbbá ezen kenőcshöz ozélszerüen, takaré­ kossági szempontból is alkalmazható legújabb találmánya légnyo­ másos, az egyes csapágyon könnyen elhelyezhető kenő készülékek (Sohmirwasen) garabonként 4. sz. 2 frt 20 kr., 5. sz. 2 frt 80 krB.-Gyarmaton. Cservény ók Gy és Kánitzö. győgytárában. Ipolyságon: ért, nemkülönben kátrány-fedőlemezpaplrok tekercsenként (15 mé­ Berkó István gyógyszerésznél, ter) 3. sz. 1 frt 60 kr., 4. sz. 1 frt 80 krjával. 171.2—2. 0^* Aranyérmekkel ki Csín le Ive. "WQ Klwő r». c» klr. kianr. msahnslalm. DAT* Aranyérmekkel kitüntetve. OMLOK ZAT-FESTÉK-GYÁR— Kronsteiner Károly Wien, III. Hauplslr. 120. sz., saját házában. Főherezcgi és herczcgi uradalmak, cs, és kir, katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és húmortársulatok, építke­ zési vállalatok. VÁLLALKOZÓK ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen hmnlokzatfestékok, melyek inészben oldhatók, száraz, porított állapotban 10 különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tPzfQítfigát illetőleg teljesen hasonló az olrymázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- óh bér­ mentve küldetnek. t 100. 20-10. ** �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. július 21 9 Az 1896-lkí ezredéves országos kiállítási igazgatóság pártfogása alatt*) lévő Elszállásolás: saját uj azállóhelyciuken jfcjkczés E pártfogást dJkiel erkö Budapest, Kerepest-ut 22. fixám. magy. kir. krreak. min. ur ö nagymélt. 4512.95. sz. u vxrrdévc* orsUgoa kiillitáxt látogatók itáiuára kibocsijt 13 írt értékben l Irt heti, vagy í írt 20 kr. havi be­ a főváros és a kiállításleiratában biztosította. előkelőbb éttermeiben. fizetés mellett „Ellátási könyvecskéket szoba-, étkezés-, közlekedés-, kiállítás és szórakoztatási szelvényeket, I. kiállítási tombolajegyet, végül egy 2000 koronás baleset biztosítási bárczát tartalmaznak. . Ekv ilv könyvecskét (2 személy Is használhat, 4—4 napra, ha <• írt fM» krral pótolva lesz*. — Előfizetéseket csakis korlátolt számban (az első részlet beküldése mellett) már most elfogadnak, valamint bővebb felvilágosításai szolgálnak ; ------- A Budapesl-ErzsébetvárOHi Bank — A „Mentor*1 Ellátási vállalat. --------- Dr. Morzsányi Károly, ors*.-fy-képv. mint l elnök Ehrlich Gusztáv. tör. biz. tar, <rin>», mint elnök Rózsa Lajos, ijaífstó Hegedűs Dániel, titkár Takács Zsignwnd, ax El»ő niagy. ált. biti. tár*, kóxp, fófclOzy. £ Elismert legjobb szerkezetű jöt. r4sí«s 2 CSÉPLŐGÉPEKET, gyűrű- és sima- t kézi-, lárgány- és zőzliajlásra. HENGEREKET, 8.3 g“-2 _3a“S különféle lánczboronákat, „Austria" sorvető gépeket, Blnnt'-féle ensilage 1—0 lófogatn zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és főzolékaszaló készülékeket, Legújabb <x> 11s ' 3B 5 NtU<ókal. 3 *<83 készülékkel vagy a nélkül Ki MAYFARTH PH. és TÁRSA csász. és kir. kiz. szabad. _ gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor rltu te.£tl t’tü mint J. j arany, e.u’t o enz éremmel 4e el?ó’. íÍjakkal = 3 a lejyobb minöflrgbcn gyártanak «’s szállítanak Alapitlatott ww 1872. —> • * te •2«5 • «, gabnarostákat, triőröket és kukoricza-|g morzsolókat, szőlő zúzákat és bogyánwrzsolákat, önműködő ,,SYP1ION1AU növény- és szőlő­ kézi erőre, szállító vessző permetezőket 132. 3 2 ' ?ő3..“ hárító ekéket, bor- és gyüinöics-Ni^l lókat, Stadler Károly, bú. tag hAx- «« axil].. tnl»jd 10—8 600 munkás BgE* Árjegyzékek é» számon elismerő levelek bérwentve küldetnek — Képviselők és vüzontárusiták felvétetnek. *TBC layton & Shuttleworth © C j ■etitudum 0Mriro»t e) Budapest v*«s.“'’B‘ Valódi vörös-kereszt Egyedüli biztos hatású gyógyszer a most por uralkodó sertés-vész ellen, de fényes eredménynyel alkalmazható bármely más házi állat­ által a legjutányosabb árak mellett ajánlatnak: nál is. Kajiható a készítőnél: Cservényük György gyógyszertárában Balassa-üyarmaton. A nagy ■o locoaubll te gizcsíplőgép-kiszletek ra*p*p • k.* U»ctlM^romkjkon. kat/Mak. kMcáto- la oralógépok, boronáit. aaénagytUtdk. t> Z tábor-utezábnn ikb 5—4 41G-ik szám alatt 2 nagy, száraz, jó állapotban lévő magtár augusztus 1-től haszonbérbe kiadó. c o N Q O cn O . Bővebb értesítés ugyanott a tulajdonosnál 175. i—i. nyerhető. A ii na-hói! Van szerencsén a nagyérdemű közönséget az 1895. évi július hó 29-én, a zsélyi sósár-fürdöbon tartandó , ’ ANNA-BALRA AM IIUDI1U lacjnbb aorvoMg4pek. eaoeakavá*«k, r4pn»á<ólr, ItnkortM*. iyUvi.U"OIA mora»ot4k, dartlfllr, 0rl9-tnalmok. 2 is 3 v»u ekék Egjttints acrtl-ikék h adadra egyéb íflfffüht gatdaUgl gépek/ * tisztelettel meghívni. Minden igyekezetem oda irányul, hogy t. vendégeim igényeinek, a mi az ízletes ételek és valódi italok gyors és pontos kiszolgáltatását illeti, eleget tehessek. Mennél tömegesebb megjelenésüket tisztelettel kéri: Bertán /• 170. l—l. ÍUrdőbérlő. �10 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS B-GYAHMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÜNYTAhSULAT 0Y0RS8AJTÓ1N, 1895. július 21. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00845.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_07_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-07-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 29. szám (1895. július 21.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/058aabfa97f8173dc227655e8043b5f0.jpg 22a6602479bb4e6117c820ab8e0c6d58 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7e9a7e08956ec102dd0cd693388a795a.pdf 0957dffe60cd691e3f3467d87b600d82 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. Julius 28. 30. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. EIőUkcIcbí árt Ec»x 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. N^ryed cvru 1 írt 25 kr. saéksa Axm XO kia!c«Ax. Rluflietni csapán a kiadóhivatalban lehet B.-(«yarmat<>n. Stambulov. (A—-d) Mint a szabadságért lelkesedő költő kezdette pályafutását, mint érett, nemzete füg­ getlenségét szolgáló államférfin folytatta s mint áldozat fejezte be. Azok közé a kimagasló ala­ kok közé . tartozott, a kik a fajukat, nemzetü­ ket lelkesítő eszméket mintegy önmagokban összpontosítva, eitörülhetlen belükkel vésik fel nevüket a történet lapjaira s a kik bukásuk s letűnésük után is tovább élnek, mert az ál­ tatok képviselt s hirdetett eszmék nem pillanat­ nyi életűek, hanem örökké valók. A meg rázó an tragikus véget ért áldozat fölött fölhantolták immár a sirt, de az a sirhant nem jelent nyugalmat, nem különösen annak az országnak, melyet 485 éves szolgaság után a gyilkos merénylet áldozata tett önállóvá és függetlenné. Az oroszbarát-elemek, melyeknek aknamunkáját oly annyiszor tudta sikertelenné tenni vaskézzel Stambulov, — miként az előre látható volt — már a temetés alkalmával kez­ dették meg a zavargásokat. A tüntetések éle nemcsak azon bukott j)árt ellen irányul, mely Stambulov vezérlete mellett Bulgária független­ ségéért harczolt s melyet most az orosz ármány leszorított a kormányrudról, hanem mindazon hatalmak ellen, melyeknek magatartása és mű­ ködése a keleten az orosz áramlatnak és poli­ tikának annyira kényelmetlen. S ez az épen, a mi ex erőszakos zavargásoknak nagy s messzire kiható jelentőséget kölcsönöz s melyekkel szem­ ben mi sem maradhatunk közönyösek, mert félő, hogy a lezajlott tragödia már nem csupán a bolgár nemzetet érdeklő erőszakos események­ nek válik majd szülőanyjává. Bármiként ala­ kuljanak is a viszonyok s bármit rejtsen is ölében a jövendő, annyi kétségtelen, hogy a színtérre dobott kérdések megoldásánál nem a Gankovokkal a Sztoj lövök kai, nem a Karavelovokknl kell leszámolni, hanem azzal a hata­ lommal, melynek illetéktelen beavatkozásával TÁRCZA. A kikötő felé. Az élet tengere Bősz habot habra hány; Ijtssarskán evezek, Sóhaj a vitorlám. S ki is kötne immár A hajó, bús szivem, Egy zugolyt ha lelne Temető végiben. Kubányi Béla. Jeruzsálemi út. Will i Devt»cti Itni. A VI. Jeruzsálem szomorú bérczein most szél nem zúg, folyam nem zeng, örökkétartó egyetemes némasúg lengi át a romokat, nagyon is érthető némasúg. És e némaság átragad a szemlélőre is, ki a saját szívdobogását is meghallani ret­ teg. Aki a roskadó falak mellett elhalad, úgy érzi, mintha most az Isten az egész minden-ég és az Ő saját kriptájában lépdelne. A repedé­ sekből zöld virágok kandikálnak ki, az ahitattelt zarándok azt hiszi, hogy Isten saját maga fonta azokat koszorúul korán elhunyt, viruló szerelmese, a szép Zion sírjára. Előfizetési péntek, reelanáliók és hirdetések a kiadó* hiva’alhot intése aduk. A lap Mellem! n'sxére s a Nyílt-térre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Uirdetéaek árszabály szerint számíttatnak. — Nagyobb és tübbskbri hirdetések jutányosán eaxkőzöl tétnek. Bélyeg minden egyes bcigtatásnál külön 30 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. miként a függetlenségi és szabadsági eszméket fejlődésükben végleg fentartani, megakasztani, elnyomni tehessen. Az efféle eszmékkel saturáll nemzet tudja s meg is fogja ismételni szep­ tember 6-ikát I Ezek az orosz zsoldba szegődött emberek úgy látszik: nem tudják, vagy a hatalomban bízva, tudni nem akarják azt, hogy nemzeteket erőszakos utón vértanukkal ajándékozni meg, mindig veszedelmes s ez a véres eszköz nem a hatalom megszilárdulásához, hanem a nemzeti érzetem tömörüléséhez vezet. Az a sirhant, mely Stambulov porladó teste fölé borul, a nemzeti kegyelet hivó szavára ismét felnyílhat, hogy mély üregébe temesse el épen azokat, a kik a nagy hazafinak vesztét okozták. Abból a sírból csak az ország függetlensége kelhet ki. s rendszerint ármánynyal párosult özeiméivel szembeszállni a meggyilkolt államférfin éveken keresztül oly annyira tudott. Érzi ezt nálunk mindenki s valljuk meg Őszintén: sokan s te­ kintélyes számban vannak olyanok, a kik a leszámolás időpontjának beálltát, ha rajtok állana; még siettetnék is. Valljon ezeknek van-e igazuk, avagy azoknak, a kik az előtérbe nyo­ mult kérdéseket, s azoknak további fejlemé­ nyeit a megoldás érdekében a többször meg­ kísértett, eddig mindannyiszor hiúnak bizonyult diplomácziai útra terelni kívánják, erre c pilla­ natban felelni nem kivárniuk, de annyit inúfhallanúl ki kell emelnünk, hogy az események tovább fejlődésében Bulgária politikai józan érzékének lényeges szerep fog jutni. • z\ fiatal ország rövid, de viharos múltjában politikai érettségének már is több Ízben adta jelét, de talán egy Ízben 'sem oly fényesen, mint 1881-ben, midőn Battenberg Sándor le­ mondása után az orosz politika diadalmámorát a szeptember 4-én egybegyüll sobranje Grekov vezetése mellett az orosz beavatkozás sérelmes voltának hangoztatásával zavarta meg, s ui hazaliui érzelmekben egygyé lett pártok — le­ mondva versengéseikről, két nap múlva ki­ mondották, hogy «az ország teljes függetlensége ismét ludyrc állútasövk.* Az az öröm, melyet a beállt uj politikai fordulat fölött az orosz barát­ párt érez és hangoztat, a mull után Ítélve, legalább is korai s úgy vagyunk meggyőződve, hogy a bolgár nemzet politikai józanságán csakhamar meg fog törni. Ne felejtkezzék meg a russolil-párt arról, hogy a mely nemzet nemcsak mcgizlclte már a szabadság óhajait és szenvedélyeit, hanem azokat átélte s útérézte, azt arról az ösvényről, melyre lépett, semmiféle reactionalis, plane nemzetellenes eszközökkel, véres erőszakkal, gyalázatos gyilkossággal elte­ relni nem lehel s nem sikerül. Túl vagyunk már — istennek hála — azon, hogy elhigyjük, * Már rég hallyoik oly igazi őszinte hangot, — mint a mil^Va L. és V. czimu derék lap­ társunk tolmác^r B.-Gyarmat jövője érdekében. Ugyanis legutóbbi számában érdekes és alapos jogtörténeten bevezetéssel melegen ajánlja B.Gyarmatnak rendezett tanácsú várossá leendő át­ alakulását. Csak köszönettel tartozunk ezen jó­ akaratért, mert hisz városainknak emelkedése és önállósítása tisztán hazafias czél. Minthogy ebben az ügyben B.-Gyarmat egy tágabb körű bizottsá­ got küldött ki, a mely bizottság az átalakulás részleteire javaslatot van hivatva készíteni, ennek a bizottságnak is melegen ajánljuk a czikkben el­ mondottakat s épen azért kivonjuk abból a kővet­ kezőket: <Balassa-Gyarmatnak — írja a „Losoncz és Vidéke" — a hazai történelemben tényleg számot tevő múltja van; több százados feljegyzések ta- Minden egyes kőnek van története, regéje, titka. Ki tudja, talán bokrétába vannak kötve valahol e titkok; talán valamelyik merészen ki­ nyúló sziklában? Oh, aki olvasni tudna ebben a könyvben! aki értené ezt a nyelvet, e belült a rcjtfflmes istenirásnak I Beszélne az a kő két­ féle Istenről; egy szerelő, kegyes, jó Istenről, aki emel, és egy irgalmatlan, haragos Istenről, aki sújt. És talán még hozzátenne: A“nftffíforull féregnek, ha tapossák, szabad haragra lob­ bannia és Istennek, a hatalmasunk fenséges lé­ nye iip lobogjon vad tűzben, ha bántják, sértik, elárulják ? Béke mindenhol, szomorú siri béke. Titus egetverő ágyúzaját s a pusztulok fájdnloinkitörését a viszhang nem őrizte meg; de nem őrizte meg a kis leviták (temploménekesek) szemle énekét sem. Mimién múló, hiszen az Isten a llóreb hegyén saját maga hallatta dör­ gedelmes hangját, s az Echó gyönge volt azt befogadni, azt megőrizni. Bedig n szent temp­ lom sziklafalait lyukasztó golyóáradat, mint a Niagara hiillámcsattogúsn, a zuhatagok összes hnnglépcsőit végigjátszotta. Milyen egy zenei A/zy egász nemzet búcsúzik n világtörténelemtol! Látott már valaki egy ilyen búcsúvételt? S ezt a bucsuvéíell Tilus embertelen poroszlóinak itélctnapi zaja tulkiáltottaI Jegytelenül tűnt el az ártatlan milliók könyökben megtört végpillantása. Nyomtalanul vesztek el a nemes kiszenvedlik hnlálhörgései. S jól tet­ ték, hogy elnéikitotlák e hangokat. Az agónia, a halál tusa a jövendő ködleplét álhasitja; a hnlúllal vergődők talán rémes profécziákat mon­ dottak volna Kóma közelgő pusztulásáról, s Izrael késő, nagyon is késő felszabadulásáról. S tizennyolc* évszázad keserűségeit mi édesí­ tette volna meg, ha a fölszabadulásnak a hajnali hasadása oly messzire határoztatok volna meg? Istenem, milyen egy nép! mintha a végzet különös kedvtelést talált volna benne — fogyó éleiét álmokkal táplálni. Népeket pusztított el, ha léterejük kifogyott; a zsidóknak még fel­ oszlásuk után, sírjukban is élni kell. Ezt min­ den logica s természeti törvény ellenére, igy parancsolja a végzet. Gondviselés, oh milyen szeszélyeid vannak. Nem tudnám elgondolni Jeruzsálemet zsidói nélkül, s zsidóit nem, őnélküle. Együtt aluszszák hosszú álmukat, —- a világ legnagyobb háló­ termében, hol maga az Istenség reszketve várja ébredéséi. S milyen csodálatos barátságot kötöttek ők ebben a közös alvásban, a közös feledtetésben. Hogy szeretkeznek! szinte kiegé­ szítik egymást, — ha Jeruzsálem maga nem fejthet ki elég pompát, a nyomornak kifejezé­ sében — hát a hiányzó részt pótolják a zsidók ! Jeruzsálem s a zsidók a történelem két — bolygózsidójn. Úgy csüngnek egymáson, mint csak kél nyomorultnál lehel, kikét a világ ki­ tagadott, -- s kik szerelik egymást, — s da­ czára a világnak. S hosszú csendes éjszakákon Jeruzsálem mesél nekik ifjúkori szépségéről n deli Mnkkabftusok hőstetteiről, Dávid király dalairól, Salamon böleseségéről, mikor még ün­ nepelték s Isten az ö keblén nyugodott • míg Losonczi Jóakarat B.-Gyarmat Jövője ércekében. �2 1895. július 28. Nógrádi Lapok és Hont! Híradó. núskoduak arról, hogy mint erődített város, oppidum piaeaidiarium, hajdan szebb és jobb napokat ólt, aemmint a legutóbbi században. Tény to­ vábbá, hogy midőn ax itteni várat a tőrök le­ rombolta s a várost elpusztította, Balassa-Gyarmat ily kóp néptelenné vált területén új és pedig jobbágyi megtelepítést, ax úri jogait kizárólagossá tenni törekvő Baíaioia-neinzeteéglétesített, illetve a Balassák jogán gróf Koháry latrán. Fülek vára hőse. utóbb országbíró és versköltő, kinek anyja Balassa Judit volt, rendelte el és szabályozta B.« Gyarmat jobbágyi megtelepítését, továbbá Jaku­ nk Kata özv. Bévay Lászlóné, ki az egyik Ba­ lassa-ág birtokrészét zálogban bírta. áz előbb tisztán magyar népességű, de a törö­ kök áltál, mint már fennebb jeleztük, teljesen el­ pusztított Gyarmat városát nevezett földes uruk Túróét, Liptó s egyéb még külföldi szláv vidé­ kekről is ideédcsgetett tótajkú jobbágyokkal szál­ látták meg; mint azt a volt jobbágyok nevei igazolják. Érdekes továbbá tudni, hogy kezdetben móg mint jobbágyi községnek is több joga volt BalxssaGyarmainak, mint van manapság; legalább erre mutat a Koháry-féle 1716-iki összeírásban szóról-szóra foglalt következő megismerés: .Ezen városban (L L B.-Gyarmaton) egy esz­ tendő fordulása alatt öt vásár esik ... Ezen vá­ sároknak jövedelme egy korcsmával, serfözŐ házzal s az Ipoly-vizén két kerekre forgó malommal és a mészárszéknek hasznával együtt mlgos uraság consensusából egész esztendő által a városi lako­ soknak a (községnek) engedtetett.* -Hovájuttatták aztán agrófZichy«féle főtisztek és ügyvédeik, mint nemkülönben az ezeket kö­ vető Balassa-tisztek és ügyészek kétségkívül saját gyámoltalansága, hanyagsága, hogy ne mondjuk elöljáróinak lelkiismeretlcnsége folytán a mező­ várost? azt most látjuk ugyan, de okait haszta­ lan fürkésxszük; tény, hogy félszázada vagy talán már régebb kelte is. van, mióta a fennebbi czimeken semmi jogot nem élvet^ semmijövedelme nincs Balassa-Gyarmatnak. * 3 ez állapoton az ősiség és a tagosítás befe­ jezése után változtatni nem is igen lehet; de a helyzeten javítani mindezek daczára elengedhetet­ len feladata az újabb nemzedéknek annálinkább, mert szerencsés fekvés s azon körülmény folytán, hogy a rendek 1790-ben a vármegye székhelyét (mely előbb váltakozva sok helytt volt : Szécsényben, Füleken, Gácson, többször Losoncion is, s legutóbb Szűgyben) a mondott évtől Balassa­ gyarmatra tették át s a székházét is ott dereka­ san fölépítették, az ezzel járó forgalom tehát oda­ fejlesztette a dolgot, hogy B.-Gyarmatnak immár jókora 8 ezer lelket számláló népessége és számot tevő, tekintélyes intelligenliája van, miért is mint­ egy anachronismusnak látszik, hogy mégsem ön­ joga, nem rendezett tanácsú város, de csak nagy­ község. aztán Zebaolh hatalmas ura valahogyan meg­ haragudott, elhagyta Őt, s irigyel darabokra szakgatták. Akkor ájultan rogyott össze, — azóta nem tud arról, mi körülötte történik, — s a hosszú lethargia egyre tart A zsidók még elmondják neki, hogyan került római kézből, görögbe, attól kereszténybe, s végül mohame­ dánba, 8 most kebelében ötféle módon is imád­ ják az Istent. S aztán beszélnek neki jegyesé­ ről a lángszavú Messiásról, ki epekedve várja a légyottot, — de egy magasabb parancs kor­ látot szab vágyának, s aztán elmondják, hogy vannak olyanok a kik hisznek, hogy ő jönni fog; olyanok, a kik szerint már megjött, s olya­ nok, a kik szerint se nem jött, se nem fog jönni. S a bánatos Jeruzsálem komoran bóbis­ kol a fejével, hogy Ő megjött volna már? — hát akkor ő miért nem tud felőle? — hogy jönni fog? — hát akkor miért nem mondják meg neki, hogy mikor? Készülne szegény, leg­ szebb ruháit venné fel, karjait ölelésre gyako­ rolná, rég leszoktak már azok a tűzről, — hiszen eddig csak az enyészetet ölelték! S a zsidók, bánatának ezek a hűséges részesein csak vigasztalják őt, vigasztalják! . . . (Folyt, kör.) Szülőföldem. Ott, hol a Vá< sebet Írj* OntAxI a zöld mezőt, Ei a TAtra köniklija Zergékook Ad legetót. A helyzet magyarázatát valószínűleg ott kell tehát keresnünk, s tényleg abban találhatjuk, hogy Balassagyarmat hiányával van a vagyonnak, a nagrvnb *óüyögr kéjröwvgnrk, iiiit vgjrrctiu. taüávnü város magisztrátusa igényel; vagyis hogy a köz­ igazgatás kiadási többletének fedezése a községi amúgy is tetemes pótadó emelése nélkül el nem érhető. Ez azonban, szerintünk, jelentékeny alig lehet; mert — mint tudjuk — Balassagyarmat elöljáró­ sága most is tekintélyes számból áll, s minthogy a vármegye árvaszóko fölöslegessé tenné a városi külön gyámhatóság berendezését, legfeljebb két uj stallum beállítása válnék egészben szükségessé; a mi pedig, az elérendő önállósági vivmánynyal szemben elenyészőleg csekély áldozattal járna. S a költségtöbblet mellett, rövid idő múltán jövedelemtöbbletre is számíthat a város a törvény által jelzett közvetett államadók után. Igazi polgári haladás, önálló fejlődés, polgári Önérzet, városi jelleg városi hatóság nélkül nem is képzelhető. És most Balassa-Gyarmat szelle­ mileg már elérte azt a stádiumot, midőn nagykorusithatja magát, alig hisszük, hogy a kínálkozó alkalmat a hozandó csekély áldozat miatt magá­ tól elutasítsa. Balassa-Gyarmat a Millenniumot legméltóbban az által tenné önmagára nézve emlékezetessé, ha r. t várossá tudna alakulni. Ez a mi őszinte véleményünk*. A nógrádvármegyei ev. esperesség köz­ gyűléséből, mely Losonczon jun. 27-én tartatott meg, szükségesnek tartjuk még a következő közérdekű dolgokat nyilvánosságra hozni: «A főesperesi évi jelentés után mindenek­ előtt az espercsségtől búcsúzó felügyelőnek érde­ mei határoztattak jegyzőkönyvileg is nicgörökittetni, melyeket buzgó működése s igazi felügyelői tevékeny eljárása által szerzett; úgyszintén megörökittelelt Dessewífy Oltó, volt kerületi felügyelő áldott emléke, melyet kivált a paten­ téiig korszakban tanúsított rettenlhellen bátor vállalkozásával az akkori törvénytelen kormány hatalmi nyomásával szemben kifejtett fellépé­ sével elévülhetetlenné tett. A főesperes lemondó szavaira reflektálva, a főjegyző Szimonidesz János úgy a maga, mint az összes tisztikar nevében szintén köszönetét nyilvánító az egyházmegye részéről élvezett bizalomért; s mivel a megbízatási idő lejárt, a tisztikar többi tagjainak megválasztását az esperesség figyelmébe ajánlja. Ez általános le­ mondás után mindenekelőtt a főesperes és az esperességi felügyelő választása rendeltetett el, és pedig akként, hogy az egyházak szavazatai aug. 31-ig küldendők be a szavazalbontó bizott­ ság elnökéhez: Pékár Lajos lamasii lelkészhez, Hol a fényű koszonizvA Ékefdti a tájat, És a juhász furulyáivá Legelteti a nyAjít. Hol a kőszirt oldalában Virít havasi gyopár, S az ós erdő magAnyAban Két njedve-lxíta LAnczot jAr aki mihelyt jelentését a már csak ideiglenesen működő esp. elnökséghez beküldi, a másod­ esperes és esperességi másodfelügyelő meg—A Tttirtr-miamz sál •*<>•« r**ö^ Z’iv tat Vimon/lnl vAn * vv*** váry*- ~ úttal, hogy miután az esp. gyámintézet elnöksége már a mull évben visszavonhatlanul lemondott, ezentúl a másodesperes és másodfelügyelő lesz­ nek egyszersmind a gyámintézcl elnökei is. A tanügy tárgyalásánál kimondatott, hogy ezentúl ez ügyet a másodesperes kezeli; igy u munkaíeloszlás elve alapján megkönnyittetvén a főesperesi hivatal terhe, reményi látszanak sokan táplálni arra nézve, hogy az eddigi fő­ esperes újabb megválasztatása esetén hajlandó lesz tovább viselni hivatalát. A bányakerületlel fenállott viszonyra nézve kimondatott, hogy azt felbontottnak mindaddig nem tekintheti, inig az anyagi ügyek nem lisz­ táztatnak. Ugyanis az esperesség bele nem nyugodhat ez ügyek olyatén megoldásába, hogy a mő^ élő lelkészek halálukig tagjai lehetnek volt kerületeik segélyintézeteinek; és pedig azért nem, mivel az özvegyárva-segélyző gyámolda az egyes lelkészek hozzájárulásával alapiltatolt, ez tehát magántermészetű^ intézet lévén, ennek vagyonához az aránylagos jog a tagok befolyása nélkül csak úgy röviden meg nem semmisíthető. De az alapítványok is megvizsgálandók, ha azok a kerülethez vannak-e kötve? így pl. a Pohl-, Székács-féle alapok közludomás szerint a ki­ közösített lelkészeket ezentúl is megilletik. Nem csekély mozgalmat idézett elő az egy­ házak osztályozása, mely a lelkész bevallott jövedelme alapján történt. E szerint 5 osztály állapíttatott meg. Az elsőhöz tartoznak azok, a melyeknek lelkészi jövedelme az 1600 frlol meghaladja. Ezek: Abelova, Dobrocs, Esztergál}’,* Kálnó, Tamási, Felső-Tiszovnyik, Uhorszka. A másodosztályú egyházak sorába azok vétettek fel, melyekben a lelkész jövedelme 1600—1200. A harmadik osztályt képezik az 1200 — 1000 frtos papi jövedelemmel rendelkezők. A negye­ dik osztályba azok Boroztatlak, melyekben a lelkészek jövedelme 100—800. Az ötödik osz­ tályba tartoznak a 800 frlon aluli papi jöve­ delemmel biró egyházak. Ezen arányban mon­ datott ki, hogy a lelkészek az özv.-árvaintézethez 1, 2, 3 stb. frttal fognak évenkint hozzá­ járulni az alap növeléséhez. Egy életkérdést is tárgyalt a gyűlés, mely abból állott, hogy a kerület közigazgatási költ­ ségeihez az egyházak elfogadják-e a kerület által megszavazni kért l1/, kr. hozzájárulási minden lélek után. Mivel a kerület jkönyvének erre, vonatkozó pontját sokan akként kérel­ mezték, hogy ezen l‘/t kr. az eddig fizetett 2 kron felül kívántatik, ezért a kerület ezen igénye nem szavaztatott meg. így aztán azok, akik a nógrádi esperességre azt akarták fogni, hogy szerepvivő kíván lenni az uj kerületben, Ketembc' a vándorbottal Ide-oda bolyongok, Szivemben nehéz bAnatt. 1, . Mindig reAd gondolok. Szülőföldem kies völgye I Képed előttem lebeg, Poraimnak kebeledbe Ádsx-c csendes nyughelyét ? Matyi bácsi. Hol tutajos bátran evez Folyam kékes habjain, 8 a beteg üdülést szerez Korytnicza halmain. Hol a KrivAn havas feje Hainalfrnyben Aradoz, 8 fent a I*ityo hegedűje Csorba taván viszhangoz. Hol a tengerszem tükrében fürdik a nap sugara, Ez a fenyves sőríilében Szól a vadAsz puskája. Hol a csermely hfis vizében Fürgén úszkál a pisztráng, És a Irány kék szemében Lobog a szerelmi láng. Ott születtem, ott folytának Ifjú* Ago ni napjai, Olt nyíltak fel virágomnak: Százszorszépnek bájai. Irigy sorsom kegyetlenül Parancsolja; menj odAbb, Kiveri az ősi fóazkrmhCI, Itt nines helyed, lópjtovább. Két Kray Jakab. TBrUMtl »lb«tríin VITÁLIS MÓRTÓL (Folyt.) Beszélgetlek még azután, de már nem más­ ról, csakis kölcsönös szerelmükről, igy tértek vissza a városba; midőn a kapuba érlek, Kray még egyszer kéfdé Mariskát, hűségében bizhat-c ? Bizhat, nyugodt lehet, ezentúl csakis kegyel­ medért élek; és boldog volt a hazatérés, mert mindkettő tudta egymás szereiméi Boldogságuk azonban meg lelt zavarva, az öreg Boxer egy délután a gyermekekért beállí­ tott, midőn megérkezett, Kray akkor is ott volt, Kray-val való beszélgetés jó benyomást tett az apára, de azért meglátszott rajta, hogy a dolgot még sem szereti, mit sógornőjének meg is mon­ dott, szemrehányást tett neki, miért engedte meg, hogy a lutheránus fiú a házához járjon. — Hej sógor úr! nagyon becsületes ember az, hátha még közelebbről ismerné, tudom, nem tenne külömhséget a pápista és lutheránus mivolta fölött. �1895. július 28. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 3 kielégítő ellátása szakképzett és kifogástalan munka­ A rég letűnt klasaikuskor remekeinek átül te tője erők megválasztása által biztosíttassák, azon re- s ax ifjabb kor szellemének művelője Pajor. •^1., . .. or.. .vurmvgyc t_, ... av* ~ Liüija - avgjclrtfv ébfrSlt, a rég Jelűül faögr---uittnvnnívz cvrvrc u:r arr—jvcwc, invjyy" zönsége a tisztújító szék alkalmijával a személyi idők s az ünnepelt nagyok iránt, majd szerelmi vagy családi érdekeken alapuló jogtalan igények dalt penget lantján. Kényekre fakaszt, majd felfigyelmen kívül hagyásával, csakis uly egyéneket vidámit. Fényt áraszt a sötét űrbe s időt szentel fog bizalmára érdemesíteni, kik megnyugtató ke­ a Múzsán kívül az iskolai nevelésnek is, lévén zességet szolgáltatnak arra, hogy nagy felelősség­ másfél tizeden át a b.-gyarmati áll. ell. iskola A vármegyei tisztujitás. gel járó megbízatásuknak a köz- és államérdeket gondnokságának lelkes elnöke. Jeles honfiak, kitűnő tudósok rokonszenvét bírja A in. kir. belügymioisiter az ez évi decxeiuber minden irányban kielégítő mértékben lesznek ké­ s ezek baráti ölelő karja kiséri e földi vándor­ hó folyamán végbe menendő általános tisztujitúsra pesek megfelelni. Ezek után felhívom a vármegye közönségét, újában. vonatkozólag a kővetkező, igazán megszívlelendő hogy titztújitó közgyűlésnek összehívása iránt, Nincs kiválóbb ünnepély, melyen a kebel iro­ reudeletet bocsátotta ki: „Az 1889. év dvczeinber havában megejtett ál­ tekintettel az 1886. évi XXI. t.-cz. 83. §-ában dalmi műveitől fel ne lelkesülne, nincs kiválóbb talános tisztujitás alkalmával bat évre megválasz­ foglalt rendelkezésre, akként intézkedjék, hogy az alkotás ezen s a szomszéd' vármegyék területén, tott vármegyei tisztviselők megbízatása a f. év uj tisztikar, a jövö év január l-ével megkezd­ melynél Pajor lantja ne zengett volna. Tudománya, nemes lelke rövid életrajzi alakban deczember hó 3l-ik napján lejárván, — felhívom hesse működését E helyütt, tekintettel arra, hogy az imént idé­ a Nógrádi Lapok hasábjain 2-szer buzdított tettekre a vármegye közönségét, hogy az általános tiszt1892-ben félszázados jubileumát tartották e vár­ ujitásnak az 1886. évi XXI. L-cx. 79. §-a értel­ zett 83. § szerint tisztűjitáskor azon törvényha­ megyei szépre, jóra bevülő leányai, fiai. A vár­ tósági bizottsági tagok bírnak szavazattal, kik a mében az év vége előtt leendő megtartása iránt következő, tudniillik az 1896 ik évre vétettek tel megye közönsége a hivatalnoki pályáról lelépő kellően intézkedjék. Nem kétlem ugyan, hogy a törvényhatóság teljes a legtöbb adót fizető és választott bizottsági ta­ szorgos munkást, tekintettel a hosszú időre, mit tudatával bír ama felelősség súlyának, mely a tiszt­ gok névjegyzékébe, hivatkozással a folyó évi junius az Ipoly-csúcatól a Dunáig s az Ipoly tői a fekete viselők választása tekintetében részére biztosított hó 10-én 50916. sz. alatt kibocsátott körrende- gyémántok hízójáig terjedő föld fiai közügyének jognak gyakorlásából reá háramlik, mindamellett letemben előadottakra, ügye’meztetem a vármegye szentelt jegyzőkönyvileg örökítette meg s ö Felsége kötelességemben adónak tartom a vármegye kö­ közönségét, hogy a bizottsági tagok választása, ap. királyunk a közügyek s irodalom terén kifej­ zönségét tájékoztatni azon szempontokról, amelyek-, valamint az esetleges pótválasztások megejtése tett sikeres munkálkodásáért Pajort kir. tanácsosi nek jóakarata megfigyelése fogja legtöbb biztosí­ iránt, a kellő időben és akként intézkedjék, hogy rangra emelte; az állami iák. gondnoki elnöki ténykedéséért pedig a kultusministerium elismerő tékát szolgáltatni annak, hogy a törvényhatósági az 1896-ik évre megbízatással biró bizottság; köszönetét kétszer is tolmácsolta. tagok a tisztújító közgyűlésre meghivhatók legyenek. közigazgatás valódi szakértelmet, igaz kötelesség­ Nem telt le perez, nem telik le óra, melyen A tisztújító szék határnapjáról és a tisztujitás érzetet s ezzel párosult hivatali buzgóságot igénylő sokoldalú teendőinek ellátásáról megnyugtató mó­ eredményéről annak idején külön külön jelentést Pajor nevét munkásságával, tollával ne örökítette volna, vagy nem örökítené meg; a mellett még várok. • Perezei s. k. don gondoskodva leend. egyéb jótékonyságot is gyakorol: anyagi áldoza­ Föltétlenül ragaszkodnom kell ahhoz, hogy a tokat hozván r. tudománynak. Minek egyik tanúja megválasztott egyének a tisztviselők minősítéséről az imént felolvasott s költői ihlettől sugallt leve­ szóló 1883. évi I. t-czikkben az egyes hivatali lének végső pontja is, melyben e testület czéljaiPajor István.*) állásokra előirt elméleti minősítésnek birtokában nak előmozdítására 40 K. alapítványt tesz. legyenek. Amennyiben pedig valamely tiszti ál­ A kiváló nyelvészt és Írót, s tanügybarátot az A munkás élet, a valódi mivelődés előmozdí­ lásra törvényszerű elméleti minősítéssel nem biró elősorolt s egyéb jó tulajdonainál fogva alig hi­ egyén a törvény 34. §-ában foglalt kedvezmény al­ hető, hogy e vármegye tanitói között ne ismerné tását ezélzó törekvés, szellemvilágát feltáró erő fényes eredményének megörökítése nekünk e vár­ kalmazásával fogna megválasztatni, elvárom a vár­ mindenki. megye tanítóinak is egyik feladatunk s így a ta­ megye közönségétől, hogy a törvény szóban levő Az (dők<dö származás, a gondos nevelés, kiváló kedvezményét az előfordulható esetekben csak a szellemi tulajdonok o vármegye, sőt a messze nítótestület minden egyes tagjának Őszinte óhaját legszigorúbb értelmezés mellett alkalmazandja s fold jelesei sorába avatták, nemes szivével pedig tolmácsolom akkor, midőn Pajor István érdemei­ nek közgyűlési jegyzőkönyvünkben való megörö­ ezen kedvezményben csak oly egyéneket fog ré­ utat tört kebleinkbe. kítését indítványozom s azon reményünknek adok szesíteni, kik' a tényleges szolgálat terén teljes A klassikus és egyéb nyelvek kitűnő ismereténél, hasznavehetőségüknek, gyakori, képesítettségüknek csak tolla kitünőbb, melylyel a magasba ragadja kifejezést, hogy Pajort a fentebb vázolt érdemei­ megbízható jeleit szolgáltatták. De amellett, hogy a lényt 8 amazok kincses bányáját nyelvünkön nél fogva a királyi kegy még magasb elismerésre is méltónak találandja. Éljen Pajor István! a törvényhatósági tiszti állásokra eszközlendŐ vá­ tárja fel. lasztásoknál a törvénynek szorosan megfelelő mi­ Tudományos ismeretei révén felveszi a keztyűt nősítést elengedhetien feltételnek tekintem, — bárkivel szemben is, ki történelmi tények, nyelvi ezenfelül elvárom, hogy a választások eszközlésé­ hasonlítások terén a valódiság útjáról lelép; a A bronz-korról az Ipoly vidékén. nél a minősítettség legmagasabb foka, a physikai kezdőnek pedig könnyedén utat nyit az ismeretek, Irta és felolvasta a július 7-iki museum-társulati közmunkaképesség, a fedhetlenség és megbízhatóság a költészet kincsestárának felnyitásához. gyűlés alkalmával Pintér Sándor. is részrehajlás nélküli megérdemelt figyelemben (Folytatás.) részesittessenek. •) Wagner István a nógrádvármegyei tanítótestület t A sok változatú ékszerek társaságában elő­ Minthogy pedig a tiszti állások betöltésének főjegyzőjének a f. évi jnlins 4. és folytatólagos napjain kerülő gazdasági eszközök még inkább felcsi­ nem az alkalmazást keresők megélhetési érdeke­ Salgó-Tarjánban megtartott közgyűléshez beterjesztett gázzák érdeklődésünket. Hogy is ne! Hiszen az indítványát egész terjedelmében azzal közöljük, hogy a keinek kielégítése, h:mem egyedül és kizárólag tanítótestület ezt egyhangnlng és lelkesedéssel elfogadta. ember életének, míveltségének milyenségét csakis az képezi a czélját, hogy a közigazgatási teendők Szerk. azokból állapíthatjuk meg leghelyesebben. A gunymosoiyiyal nézhetnek. Azonban nem a szerepvitel védelmére, hanem a dolog lényegére _ annyit ~ mondhatok, hegy ha a kerület ezen pontja felöl felvilágositiist nyernek az egyházak, az l‘/t kr. sem lesz megtagadva.* Roxerék haza mentek, Kraynak sem volt Podolinban maradása, 6 is teljes boldogsággal indult haza felé; midőn haza jött, szüleinek elmondó, hogy ő Roxer Mariskába szerelmes, a leánytól viszont szeretve van, mihelyt állást fog szerezni, azonnal nőül is veendi. Az apa felvilágosodott ember volt, Ő nem, csakis a mámi tett ellene kifogást, de később ez is bele­ nyugodott, hisz* fia boldogságáról volt szó, ki­ békült az anya, bár nem volt egészen Ínyére, hogy pápista menye leend. Roxeréknál nem így gondolkoztak, Roxer Podolinból kedvetlenül jött haza*, házastársávnl közölte, hogy Kray fia Mariska körül lábntlankodott, és ép ezért nem szabad a dolgot húzni, halasztani, még mai napon fogok Scholczczal beszélni, hogy az eljegyzés mielőbb meglörlénjein te pedig kedves feleségem beszélj a leánynyal és készítsd őt elő. Roxer a városba ment, az anya pedig fel­ kereste a leányt, közölte vele, hogy a napokban kérő jön a házhoz. — És ki lesz az a kérő ? — Scholcz Gusztáv, fia részére fog megkérni. A leány anyjának ezen kijelentésére, bár erről már Pál által is figyelmeztetve volt, el­ sápadt, bizonyos reszketős vette őt elő, melle szorult, könynvel telt meg a szeme, remegve felelt : — Édes anyám tudja jól, hogy én mindig engedelmes gyermeke voltam, örültem, ha kedve szerint cselekedtem; de engedje meg, szivem felett csakis én rendelkezem, miután én mást szerelek, sohasem leszek Péter felesége, kit eddig is csak önökért tűrtem, de e perezlő! fogva már gyűlölöm, és hiszem, hogy anyai szive nem fogja megtűrni, hogy leúnya kény­ szerük állal szerencsétlen legyen. — Hát máért lennél szerencsétlen? Péter vagyonos fiatal ember, előkelő családból való, minden kényelmed meg lesz, téged szeret, teljes boldogságot ád. mit kívánhatsz még? — Azt kedves anyám, mit Péter nem adhat, az az én szerelmej^ezt ő nem bírja, az másé, és ez sohasem foj^bgváltozni. — Másé ? és ha szabad kérdeznem, ki az a más? — Nincs titkom, nincs okom hazudni, hisz’ anyámmal állok szemben, megmondom most, de azt minden kérdése nélkül is megmondottam volna, Kray Jakabba vagyok szerelmes, szeretem őt teljes szivemből, telkemből és általa is szeretve vagyok. — Jézus Mária! Szent József! Kray Jakabot szereled ? Azl a pogány hittagadó lutheránust ? Te szerencsétlen leány! Szerelmedet verd ki fejedből és szivedből, mert ennek neje sohasem fogsz lenni. Jézus! Jézíisl házunk legnagyobb ellensége fiával szerelmeskedni, nem féled az Istent, hogy mindjárt agyon csap, no hiszen, tudja csak ezt meg apád, inkább a temetőbe fog kísérni, minthogy beleegyezését adná e vad házasságba. — Elfogadom azt is, hogy eltemessenek, ha nem lehetek Krayé, leszek a temetőé, de Péteré sohasem leszek. , — Oh! te rossz gyerek, most tudom csak miért mentél Podolinba, ott találkoztál azzal a semmiházi lutheránussal. — Ott találkoztam, és sohasem . sajnálom, hogy találkoztam vele, mert legalább meggyő­ ződ lem a felől, hogy viszontszerelve vagyok. — Tudom, tudom, hogy Pál keze is játszott a dologba, mert annak a fejét már élőbbről egészen elbolonditották a lutheránusok. — Palinak nincs benne része, ő ártatlan, és nem tudja szerelmemet, azt ne bántsák. — Istenem! Istenem! mi lesz ezzel a rossz gyerekkel? így sopánkodott az öreg asszony és ment a házi dolgai után. Alig hogy eltávozott az anya, Pali lépett be a szobába, Mariska a nyakába borult és keser­ vesen sirl. — Ne sírj Mariska! a mellékszobában voltam, hallottam mit beszélgettél a mamával, ne félj, majd gondolunk valami okosat tudod, hogy szövetségesek vagyunk. — Jó is vagy te, kedves testvér, csakis benned bizom, szomorúságomban el ne hagyj. — Ne félj, mindig veled és melletted leszek, bármi történjék, rcám mindig számolhatsz. Midőn Roxer haza jött, a felesége elébe sie­ tett és a Mariskával történt beszélgetést el­ mondotta. Roxerl annyira elfutotta a méreg, hogy a kezében lévő nádpálezát forgatva, oda szólt az anyjának: «no e nádpálczával fogom majd rossz leányodat knpnczitálni.* — Oh! alyus, ne haragudjék oly nagyon . �4 Nógrádi Lapok és Honfi Híradó. Csendes Óceán szigetein emberhúson élő va­ daknál már lehel Európában készült üveggyöngy, tükördarab stb. ilyeneket a tenger hulláma is kidobhatott hozzájuk, azonban kasza, kapa, ásó aligha van. A kis gyermek örül a fényes csecsebecsének, játszani is tud vele, de a kasza, sarló, kapa, ásó megsértené gyönge testét, sőt életéi is kocxkáztalná vele. A Dolányban s igy minden bizunynyal az . egész Ipoly mentén lakott bronz-kon népek már sem vadak, sem gyermekek nem voltak, mert a Major-hegyen általuk ott hagyott tár­ gyak között igen gyakori a füllel ellátott tokos balta és a sarló is. E két tárgy s a velük együtt járó őrlőkő bizonyságot tesznek arról, hogy az itt temetkezettek favágással, faragással, aratással és Őrléssel már foglalkoztak, tehát sem vadak, sem gyermekek nem lehettek, hanem ellenke­ zőleg: a műveltség elég magas fokán élve, jo­ gosan eziezomázhatták magukat ékszerekkel és aranynyal is üzérkedhettek. Mint jellemző adatot itt kell fölemlítenem, hogy egyik leletben a csiszolt kő-baltát utánzó két egyforma bronz-fejsze is előfordult, mely szintén gyűjteményem kiegészítő részét képezi s igazolja azon kiindulási pontomat, hogy a dolányi Major-hegyre oly telepről is hoztak emberi hamvakat eltemetni, a hol még a czélszerübb és ügyesebb eszközök nem voltak használatban. No de az sincs kizárva, hogy azon primitív bronz-fejsze az elhunytnak ősi klenodiumál képezte s utódai, talán gyermekei mint ilyet votizálták emlékének. Az ékszerek közé sorozható sok apró csengőbüngő tárgyak, csatok, karikák, gombok és lánczok arra utalnak, hogy a bronz-korszakiak ruhaneműi nem leheltek durva szövetből ké­ szültek, sőt ha egyik-másik tárgy filigrán mi­ voltát tekintjük, bátran kimondhatjuk, hogy ruhaneműiknek nagyon is vékony s ügyes kézre valló szövetből kellett lenni s ha ez igy volt, akkor a kézi ipar szintén magas fejlett­ ségen állhatott Mint hazánkban több helyen, úgy Dolányban a Major-hegyen is találtatott már öntő minta. Ebből azonban még nem lehet arra következ­ tetni, mintha ugyan itt bronz-öntő műhelyek is lettek volna; lehet, hogy a közelben lehetett, de a Major-hegyen s annak közvetlen közelé­ ben aligha volt, azért merem ezt állítani, mert kemencze-helyekre még eddig sehol sem akad­ tam. Azon nehány darab öntő-mintatöredék talán az öntőmestemek csak hamvát kisérte a Major-hegyre éppen úgy, mint az őrlő-kő stb. •• Az Ipoly völgyén élt bronz-kori népek kirá­ lyának vagy fejedelmének önálló hadserege még aligha volt, talán inkább az általános hadkötelezettség állott fenn, onnan és abból veréssel nem fog győzni, mert a leánynyal bármit is cselekszik, az makacskodni fog; jobb lesz várnunk, reábeszéiéssel többre fogunk menni, mert a mint ismerem Mariskát, az képes lesz az öngyilkosságra és még sem fog meg­ hajolni. — Hát ölje meg magát, inkább fogom őt a koporsójánál megsiratni, mint vőlegénye karján; de az egész gonoszságnak főmestere az a munka­ kerülő Pál, ez hozta Őket össze, már ennek ugyan nem fogok kegyelmezni. Felesége felele­ tét be sem várva a cselédre kiállton, hívják elő Pált. Pál elé került, látta, hogy apja fel van indulva, várta tehát a zivatart. — Hej! te gézengúz, már megint mit cseleked­ tél, Összebarátkoztál azzal a gaz lutheránussal és most a családunkba is be akarod csempészni, beszéli, majd megtanitlak én mindkettőtöket. — Kedves apám * én senkit sem csempész­ tem be a családba, hogy Mariska találkozott Kray Jakabbal, arról van tudomásom, és nem is akadályoztam meg összejövetelüket, mert Kray Jakab kitűnő fiatal ember. — Kitűnő gazember, mint tenmagad, mondom neked, beszélj azzal a gézengúz lutheránussal, hogy hagyja abba a leányom mali szerelmeskedést, mert az egész famíliáját össze fogom zúzni, téged pedig figyelmeztetlek, hogy a lutheránusokkali bitrálkozásl hagyd abba, mert a nyakadat kicsavarom, és az utczára dobatlak ki, azután le is út, fel is út, mehetsz. — De édes atyám, hisz’ azt mondja, beszéljek 1895. július 28. sejtem ezt; mert a dolányi Major-hegyen a ben a következőket írja: Már hét hónapja, nyil, lándzsa és tőr, a sarló, fejsze és ékszer hogy a Zichy-féle, magyar tudományos ekszkíséretében együttesen fordul elő, már pedig pediczió beutazta 0Oroszországot, mindenütt a ez% inkább köztársaságot, sem mint egyeduralmat I iegszrvéiyesebb föguüáubuu részesülvén. A ható­ tükröz vissza; de bármilyen lett legyen is ságok rokonszenvvel s tanácsosai látják el a társadalmi vagy állami szervezetük, az bizo­ magyar tudósokat. Zichy Jenő gróf czélja rninányos, hogy az örök béke fogalmát ők talán luuk az ősmagyarok nyomait kutatni s anya­ éppen úgy utópiának tarthatták, a miként got gyűjteni arra vonatkozólag, hogy a magyar egészséges észszel tartjuk mi — igazolják ezt elődök mily utón vándoroltak ki Közép-Azsiából azon csekély számú ugyan, de teljes épségben a jelenlegi hazájukba, a melyben már ezer év óta tartózkodnak s jövő évben meg is ünnepük reánk hagyományozott fegyvereik. A dolányi Major-hegyen a fegyver-, nyil-, az ezredéves jubileumot. A magyar tudósok komo­ rövid tőr-és lándzsa-alakjában jelentkezik. lyan folytatják munkájukat s nagy buzgalommal Van* gyűjteményemben egy, több vércsator­ hozzáfogtak az ebbeli kutatásokhoz. nával Ízléses alakban készült oly lándzsa is, (Tótok a prágai néprajzi kiállításon.) E hó mely a mai technikának sem válnék szégye­ nére, s ha nem saját kezemmel vettem volna 2-án este 10 órakor érkeztek Prágába azon ki nemes rozsdájával a földből, magam is ha­ tót kirándulók, kik túrócz-sz.-mártoni vezetés alatt a <cseh néprajzi kiállítást akarták meg­ misítványnak nevezném. A nyilvégek szintén bírják mindama jellegeket, tekinteni.* A prágai cseh lapok jelentése sze­ melyek az ember sebzésére nagyon is alkal­ rint (Illas Národa 181. VII. 3.) a vendégeket, masak és veszélyesek. A bronz-korból reánk de különösen Húrban Szvetozárt nagy lelkese­ maradt fegyverek technikai fejlődése azt látszik déssel fogadta a közönség a pályaudvaron. Ez utóbbihoz állítólag folytonosan ilyen kérdéseket igazolni, hogy már akkor is voltak Ukaciusok Wrendelek és Mannlicherek de, hogy volt-e ki­ intéztek: «Hogy érezte magát Szegeden?* a zárólagos szabadalmuk s az ember öldöklésére mire a kérdezett alig győzte adni a <mosolygós irányitolt tudományukért nyertek-e milliókat ? feleleteket.* Este a polgári beszedában estély Azt nem jegyezték föl s igy mi sein tud­ volt tiszteletűkre. Hogy kik és hányán vannak hatjuk. a kiránduló társaságban, arról nem szólnak a — Tudomásom szerint a Major-hegyen eddigelé jelentések. bronz-kard nem találtatott, de kétélű kard A macedóniai viszonyokról czikkezve a buda­ erőszakos töredékei igen is fordultak elő, pesti Slovenskó Noviny (77. VII. 2.) nagyon azonban e darabok oly kicsinyek, hogy azokból válságosaknak találja azokat s nem tartja le­ hetetlennek, hogy a bolgárok által elvetett a bronz-kard jellegét megállapítani nem lehet. Talán némi tájékozást fog nyújtani tisztelt üszők lobbot vethet s egy oly háborút ered­ hallgatóimnak, ha fölemlítem, hogy sok bronz­ ményezhet, a mely a nagyhatalmak beavatko­ korszaki urnalemelőben az elhamvasztott ék­ zását tenné szükségessé. Azon óhajának ad szerei és eszközei a legtöbb esetben össze kifejezést, hogy bárcsak a macedóniai ügy sima vannak hajlítva s erővel tördelve. A Major­ lefolyást nyerne. hegyi temetőben ily erőszak alkalmazása nem látszik, itt az elföldelt kegyeleti tárgyak, ha azok eredeti helyükön vannak, mind teljesen Losonczi hírek. Losoncz, 1895. julitu 5. épek, úgy szólván sértetlenek, azok azonban, melyek az idő közvetlen behatása alá jutottak, Az anyakönyvvezetési felügyelői hivatal a kórmár szintén girbe-gurbák és töredezettek is. mány által kinevezés utján betöltetett- Ide hozzánk A közönségesebb bronz-kori urnasirokat az Horváth Lajos, a pápai járás főszolgabirája nevez­ is jellemzi, hogy ha az elhamvasztott ékszerei tetett ki. Sok remény, számítás, melyet e hivatal a hamvasztás alkalmával a tűzben kellő sérü­ betöltéséhez csatoltunk, dugába dűlt. lieméltük lést nem szenved, hál akkor összehajlitotlák, ugyanis, hogy ha már nem losonczi, de legalább sok esetben eltörték főképen talán azért, hogy megyénkbeli férfiú fog ez állásra kiszemeltetni. a hamuvederbe beleférjen; de másrészt azért A történt kinevezés mindnyájunknak zokon eske­ is, hogy az elhúnyl hamvait az akkor bizony- tik ; mert mig más megyék ily állást, ugyanazon nyára nagyértékkel bíró tárgyakért a sirrablók csoportbeli megyék férfi a által töltetett be, miért meg ne háborítsák. No, de leheteti az egyes történt csupán nálunk e tekintetben kivétel ? vallási felekezelnek szokása isi Avagy nincs-e a megyénk folyamodói közül arra való képességgel bíró egyén?! Enagy hibát és e mind­ nyájunkra érzékeny mellőzést legfeljeb azon eshe­ Tót lapszemle. Bitka orosz hang! A szent- tőség enyhítheti, ha az illető kinevezett férfiú péteri Novoje Vremja (6934. sz.) «Magyar tudó­ társadalmilag is beválik közénk. De azért oda se neki! Nem búsulunk! zászlósok Oroszországban* cziinfl rövid közleményészentelési Ünnepet rendezünk.. Iparosaink egyesü­ lete intéző férfiai által múlt pénteken máris Kray-val, hát hogy beszéljek vele, ha a talál­ felszólította a zászlóanyaságra az egyesület elnö­ kének Búsbak Ádám polgártársunknak kedves kozást vele meg nem engedi. — Mig az ügy nem tisztázódik, addig beszél­ nejét, Farkas Károlyt, városunk arányszájú szóno­ hetsz vele, de azután «kuss.> / kát az ünnepély megnyitására és vezetésére, a Pál kiment a szobából, most már Mariskán polgármestert és Búsbak elnököt beszédek tartá­ volt a sor, a haragos apa ahhoz is bement, sára. Az ünnep napjául szept. 15-ike tűzetett ki. Az iparos ifjúság múlt vasárnap tartott egy midőn szobájába jött, Mariska az ablak mellett nyári mulatságot, ezúttal a tugári fürdőben, a ült, egy hímzéssel volt elfoglalva. — Mit lézengsz olt annál az ablaknál, talán mely igen népes, kedélyes, az idő kedvező voltánál .titkos beszédet folytatsz Kray kölykévcl, haljad fogva sikerült volt Tegnap városi rendkívüli közgyűlés tartatott. apai akaratomat: Scholcz Péterhez fogsz nőül menni, nem kérdlek, tetszik vagy nem tetszik, Szükségessé tette azt a kórmánytól pótlás végett beérkezett kövezet-vámügyi iratok kiegészítése. ezen nem lehet már változtatni, punktum. — Édes apáin, mindenben tisztelem apai Ezzel egyidejűleg tárgyaltatott a tőzeggyár tár­ akaratát, mindenben engedelmes leánya vagyok gyában a tanács által készített javaslatok egész és leszek, de szív dolgában csakis szivemre csoportja. Ezen javaslatok elfogadtatván, ezek hallgatok. szerint a gyár városunknak, P.-Darócz felé eső — Mit? te feleselsz? apáddal igy mersz határ részén az országúitól 300 méternyi távol­ beszélni! azzal nádpálczájál leányára emelve, ságban fog emeltetni. A város ehhez 10 hold földet feléje közeledett. Szerencsére ép e peresben ád, holdját 250 frtnyi árban, mely területet a lépett be az anya, a felemelt kezet megfogá, társulat a szerződés megszűntével ugyanazon árban visszatartotta őt a tettlegességtől. tartozik visszaadni. Ezen felül kiveszi o társulat — Ne úgy édes szerelmetes férjem, majd az ezen területtel szemben fekvő pap-haraszti beszélek én Mariskával, csak bízza reám, mink korcsma épületét is, az e mellett levő 3 hold asszonyok ahhoz jobban értünk, mint a férfiak. földdel együtt haszonbérbe. Az épületet átalakít­ Boxer végig nézte feleségét, mintha dühe hatja a beterjesztendő tervek szerint, de 30 év enyhüli volna, de még egész indulatosan oda múltával tartozik az épületeket minden dij nélkül szólt: visszaadni. — No jól van, süsd meg a leányodat, és Ez ügyeken kívül az ryonan alakult utczák ha nem jó sütöd meg őt, majd én foglak mind­ elnevezésére vonatkozó tanácsjavAslut olvastatván, kettőtöket megsülni, hadd pusztuljatok; ezzel c szerint lesz: Damjanics-, Madách- és Könyökutczánk. a szobából távozott. 9 (Folyt, követk.) �1895. július 28. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 5 Ivezte őt a miniszter a mi pályázóinknak, akik A selmeczi polgármester. Ocsovszky Vilmos elhuny tavai üresedésbe jött selmectlányai »<jlgÁL- lú’dig egytől egyig-jcta* férfid. H-fj k'A nyertünk Horvúthban, azt egyelőre nem tudjuk, Szemelj! hírek. Ma jöii el vármegyénk fő­ - mesteri aHomást július hó 20-án töltötték be. A majd megválik rövid idő alatt, annyit woohan ispánja gróf Degeufeld Lajos s körünkben több választást Rudnay Béla főispán, vezette. Polgár­ tudunk, hogy a kincstár sokat nyert, mert 2400 napot tölt, úgy tudjuk, hogy ittléte alkalmából mesterül egyhangúlag Szunyái József, a sz. kir. pályázati kérvénynek és mellékleteinek bélyegei vármegyénk jövőjét érdeklő igen fontos kérdése­ város eddigi derék főjegyzője választatott meg. után egy pár ezer forint befolyt az államkasszába. Szécsény mezővárosban Ruszinkó Antal ket fog megbeszélni ős elintézni. Múlt kedden A Komjáthy Jenőnek emelendő 8Íre®]®* Pulszky Gusztáv, nyug, államtitkár székvárosunk­ városbiró kezdeményezése folytan mozgalom i költségeinek fedezéséhez a szerkesztőségünknél lévő ban volt s többeket lútogatá-ával megtisztelt. indult meg, s a képviselőtestületnek f. hő 18-án . aláírási iwu folytatólag adakoztak: Freytag Hugó Ugyancsak szerdán is székvárosunkban le.sz. elnö­ tartott rendkívüli közgyűlésen egyhangúlag ki­ 2 frt; Durvái Ármin, Veres Imre. ifj. Fáy Albert, kölni fog a nyomda részvénytársulat igazgatósági mondatott, hogy a város kel nagy szülöttjének Salgó Izrael l -l frt; Farkas Albert, dr. Domán nevezetesen: néhai dr. Haynald Lajos bibornokülésén. érsek és jelenleg is friss egészségnek örvendő I Zsigmoud, Jablánciy Miklós, Vágássy Gábor, Roszner Ervin br. főispán és neje e napok­ Szontagh Pál űr, valóságos belső titkos tanácsos, Dessevvlly Elek, Rosenfeld Sándor, Vilim Gyula, ban rándultak ki az akna-szlalinai sóbányába. I főrendiházi tagnak szülőházat emléktáblával Vankay Géza, Tomis József 50—50 kr. Velők volt özv. Eorgách Antal grófné. Rosty- jelölik meg. Az emléktáblák költségei önkéntes Halálozás. Ozv. Meleg Jőxsefné szül. SzőEorgách Kelén grófnő s nagy kíséret. A házak, a I adakozásból — gyűjtés útján — Ingnak fedez- I lőssy Mária aozony, julius hó 24-én 66 éves korá­ szlatinai Tisza-hid, Falu-Szlatina és Ak la-Szlatina : totni, s ezen határozat keresztül vitelére Ru- ban elhunyt B.-Gyarmaton. házai lobogódiszben voltak virágokkal díszítve. A 1 szinkő Antal városbirő elnöklete alatt dr. I Jótékony ezélú nyári estély B.-Gyarmaton. 153 méter mélységű aknában Gscbwandtaer A. Pulszky Ágost, Terszlyánszky István, Pokorny Néhány év óta városunk értelmisége és polgársága fÖbányatanácsos a bányahivatalnokok élén üdvö­ Pál és Foglár Géza képviselőtestületi tagokból egyaránt nemes pártfogásban részesíti a helvbeli zölte a főispánt és nejét A szép sóbánya villamos álló bizottság teljhatalmukig bízatott meg. Boldog I általános ipartestületet abbeli törekvésében, hogy fénynyel ki volt világítva; a sóvágó zenekar ját­ emlékű Haynald Lajos szülőházában jelenleg is I egyleti saját házat szerezvén, terheit apaszthassa, szott és a sóesarnokok bótestjei mint óriási gyé­ testvére özv. Velies Antalné úrnő lakik, Szon­ I s igen fontos hivatását minél könnyebben és job­ mántdarabok fénylettek. Különösen megkapó volt tagh Pál úr ő e.vellentiájának szülőhazát I ban betölthesse. E czél előmozdítására fog szol­ a nagy piramis kivilágítást és az „F. K.“ ragyo­ Hármas Gáborné, szül. Balás IrénjirnÖ ő nagy­ gálni az a zártkörű nyári tánczestély is, melyet gása (a főispán neje, Eorgách Klotild nevének sága bírja. mához egy hétre, augusztus 4-én (vasárnap) ren­ kezdőbetűi). A fóispánnénA virágbokrétát nyúj­ Bérmálás a vidéken. Jung János fölszentelt deznek Bártb fürdökerti helyiségeiben. Hisszük, tottak át, a a főispánná a nap emlékére minden püspök szept. 3-án bérmautra indul, s a követ­ hogy társadalmunk minden illetékes tényezője sómunkásnak egy koronát ajándékozott. Azután kező községekben fog bérmálni: szept. 4-én Ve­ I jelen lesz a tisztes mulatságon; s lesznek fólül-megtekintették a főispánék a Brunner kisasszony rődén (ugyanott a szendehelyi híveket), szept. fizetések, akik pedig talán a megjelenésben gátolva vezetése alatt álló óvodát, hol 200 gyermek voít 5-én Nógrádon (u. o. a berkenyéi és nőtiocsi h.), I volnának, ezért adományaikkal (obulus=l korona) együtt, többen versszvalással énekkel produkál­ szept. 6-án Rétságou (u. o. a b.-berinkei h.), I bizonyára nem fognak megfeledkezni a jótékony ták magukat . szept. 7-éu Romháuyban, szept. 8-án felszenteli a czél előmozdításáról. Olvasóinkhoz. Látszólag a lap meiíett, de> szécsénkei uj templomot és bérmál (u. o.,a becskei A balassa-gyarmati önk. tűzoltó-egylet valójában mégis csak a közönség érdekébeni és berczeli h.), szept. 9-én Kállóu, szept. 15-én I volt főtárgya a városi képviselőtestület július hó óhajtunk pár szót szólani. Senki sem tagad­ Nézsán (u. o. az akó-sápi h.), szept. 16-án Kosdon. 23-iki közgyűlésének. Szomorú kép az, amit az B.-gyarmati sajtgyár. Mint megbízható for­ egylet intéző parancsnoka jelentett a képviselő­ hatja, hogy a vége felé siető 19-ik század minden téren való óriási haladásának nemcsak rásból értesülünk, a B.-Gyarmaton létesítendő testületiek, hogv élni az egylet m&r nem tud; a múltban, de jelenleg is főtényezője a hírlapi sajtgyár ügye annyira előrehaladt, hogy annak tehát akkor hulljon meg, s helyébe lépjen majd sajtó; ennek közvetítése nélkül még a leghasz­ f. évi október hó 1-én üzembe való hozatala az uj,'életrevalóbb egylet. Ennek adtak kifejezést nosabb találmányok is csak csigalépésekkel csak az épület megválasztása-;, illetőleg átala­ I a város atyái, kik őszintén és komolyan akarják, hódíthatnának tért maguknak; de ezer más kításától van függővé téve. Ügy tudjuk, hogy I hogy a tűzvész esélyei ne találják védtelenül nagy haszna van a mindenki által könnyen a f. hó 11-én városunkban időzött fuldmíve- I városunkat. Minderről azonban külön fogunk Írni; hozzáférhető hírlapi sajtónak, amit egyébként lésügyi min. biztos a gyár helyiségéül a Jónász- I itt csupán jelezni akartuk a mai helyzetet. nyílt eszíl, okos ember előtt bizonyítgatni ép féie gőzmalmot avagy a szécsényi-úlczai volt A balassa-gyarmati fogház a Millenniumon. oly fölösleges, mint a nap áldásos hatását de­ szeszgyár épületét — miután azokat személyesen Miután a vármegyénk háza külső udvarán felépí­ monstrálni ; hiszen azt mindenki érzi. A fennebb is megtekintette — fogja ajánlatba hozni. tett úgynevezett philadelfiai — magánzárka-rendKivonat a „Budapesti Közlönyéből. Ügyvédi I szerű fogház nemcsak a negyvenes években, midőn érintett körülményben leli magyarázatát a hír­ lapoknak óriási nagy elterjedése is; újság nél­ iroda áthelyezése. A balassa-gyarmati ügyvédi | azt kisórletkép állították fel, hirt országos hírrel, kül ma már csak a vadak élhetnek. Gzáfolhat- kamara közhírré teszi, hogy dr. Schneller László de mai nap is párját ritkítja, e szempontból azlanul fokmérője egy vidéknek, hogy mily mérvben losonczi ügyvéd irodáját a kamara területén belül igazságügyminiszter rendeletéből e fogház gipsz­ pártolja a lapirodalmat, helyesebben szólva: Selmeczbányára helyezte át A m. kir. belügy­ mintáját az ezredéves orsz. kiállítás igazságügyi 'czikk 150. palotájában szintén bemutatják. A minta elkészí­ mily mértékben él annak előnyeivel? S a mi miniszter — az 1886. évi XX lí ', Karancs- I tése végett Marchenke szobrász legközelebb B.áll országos szempontból a fővárosok lapjait §-a alapján — megengedte,. hogy keszi és Turopolya kis községek nagyközségekké Gyarmatra érkezik. illetőleg, ugyanaz áll megyei vagy városi szem­ pontból a vidéki lapokról. A vármegyék, vidé­ alakuljanak. Egyszersmind jóváhagyta Nógrádvár­ Esküvő. Ifj. Zorkdóczy Samu, a s.-tarjáni kek és városok haladásának fokmérője tehát, megye közönségének azon határozatait, melyekkel vasgyár mérnöke oltárhoz vezette Selmeczbányán hogy mily pártolásban részesíti a saját hírlap­ kimondatott, hogy Lónyabánya, Vámosfalva, Udor- Tóth Matild kisasszonyt, Tóth Gáspár, selmeczjait, mennyire él annak tagadhatlanul sok relatív nya, Dobrocs, Kotman-Lehota és Ráros-Múlyad bányai városi ügyész kedves leányát — Vecsey hasznával ? E szempontból ítélve meg a dolgot, községek a gácsi járásból, és pedig az utolsó Dezső, fülekjárási utibiztos jul. 17-én kelt egybe bizony-bizony Nógrádvármegye és itt nemcsak helyen említett község a szécsényi, a többiek a Lyukva-Pusztán Vajda Ilona urhölgygyel, Vajda B.-Gyarmat és vidékét, de az egész megyét losonczi járásba, Zobor, Száraz-Brézó és Nagy-Lam Nándor földbirtokos leányával. értjük, felettébb hátra maradt, pedig — számos községek s balassa-gyarmati járásból és pedig az | Eljegyzés. Kuzsnyiarszki János cs. és kir. épen hírlapi adat van rá, hogy 50 — 60 év előtt első a szécsényi, az utóbbiak a losonczi járásba, százados, Losonczon eljegyezte Márky Ida urez máskép állott. Itt az ideje, hogy felébred­ végül Tarnócz község a losonczi járásból a szé­ hölgyet jünk. Ha pedig valaki talán azt mondaná, csényi járásba kebeleztessenek át. Nyári mulatságok. Szirákon —- mint levele­ hogy nemcsak a közönség, de a lapok és Író­ 48-as honvédeink figyelmébe. A m. kir. zőnk írja — sikerült tánczmulatságot rendeztek iktól is függ a társadalmi pezsgőbb élet, a belügyminiszter úr által a törvényhatóságokhoz júl. 14-én a fenyvesbon. A rendezőség elnöke a hirhipok föllendülése! Hát mi neki igazat intézett 51471 V—13. sz. rendeletc szerint az Varos János főszolgabíró volt. A tánczmulatságot adunk, s részünkről iparkodunk és kiváló gon­ 1848,49-iki tényleges honvédszolgálat igazolására színi előadás előzte meg, Beke és Lászlóffy Szirá­ dot fordítunk arra, hogy lapunk mindinkább 1895. évi október l-ig terjedő záros határidőt kon időző színtársulata „Az elátkozott kastély“ megfeleljen lehetőleg minden méltányos, kívá­ tűzött ki, azon kijelentéssel, hogy ezen határidőn czimű bohózatot játszották el. A négyeseket 36 nalomnak. Szerénytelenség nélkül magunkat túl beadott nyugdíjazási és segélyezési kérvények pár tánczolta. A mulatságon résztvettek: Asszonyok: nem dicsérhetjük, de törekvésünket a fennebbi figyelembe nem vétetnek, midőn a m. kir. belügy­ Bamberger Mihályné, Beniczky Imréné, Csernyus irányban olvasóink bizonyára elismerik. Ta­ miniszter úrnak ezen intézkedését az érdekeltek Jánosné, Csorvenák Károlynó, Daczó Ferenczué, pasztalásból tudjuk, hogy bár mindenki szája figyelmébe ajánljuk, figyelmeztetjük n segélyezési Fein Lászlónó, Fényes Lajosnó, özv. Gáldy Gyuize szerint lehetetlen egy lapot szerkeszteni, és nyugdíjazási jogosultsággal bíró 1818|49-iki láné. Karmos Gyuláné, Hasenfold Benjáminná, mégis kapnak a mi lapunkon; legalább itt a honvédőinket, hogy igényeik érvényesítése rzéljá- Hasenfold Gyuláné, özv. Kirsch Fcrenczné, Horváth székhelyen vasárnap reggel, és bizonyára a ból felszerelt kérvényeiket, legczéíszerűbben tar­ Miklósnó, Igaz Antalné, Lőtt Istvánné, Lu nini ezer vidéken is a rendes időben már türelmetlenül tózkodási helyük hatóságának közvetítésével, a in. Mihályné, Mérhoy Jánosné, Molnár Józsefné, Pavárják megjelenéséi. De szabadjon Őszintén ki­ kir. miniszterelnökséghez küldjék föl. czolay Antalné, Simonyi Gyuláné, Újhelyi Istvánné, mondani, hogy a közönség, a közügyek igazi Az anyakönyvi felügyelők kinevezése már Vnllentinyi Samuné, özv. Wladár Mihályné. Leá­ barátja, nem rója le még az állal önmaga és megtörtént. A kinevezések nem csekély gondot nyok : Ambrus Anna, Fényes Ilonka, Gáldy Mariska, a hirlapiro<la)om iránti kötelességét, ha Gasi- adtak Perczel miniszternek, mert tudnivaló, hogy Géczy Etelka, Karmos Cseszi, Hasenfeld Ilonka, nóbnn, ezukrászda, vendéglő vagy kávéháziján a 2400 pályázó közül legalább is 700 személyesen Hascnfeld Linka, Kirsch Giziké, Kirsch Irma, rövidesen belé tekint a lapba; nem volna sza­ adta át a kérvényt. Perczel tehát ilyen formán Honóczy Eminiko, Honéczy Sárika, Horváth Jobad sajnálni és nem helyes, luxus-kiadásnak valóságos embarras de rirhesse-ben volt a sok lánka, Igaz Mariska, Kubányi Ilonka, Lovas Anna, tekinteni például azt az 5 frtot, amibe lapunk nagytehetségű, alapos képzettségű és különösen Lőrinczy Izabella, Mérhoy Emmike, Mérhoy Ilonka, egész évi előfizetése kerül. Úgy kellene tekin­ jól beprot<’gált pályázó közül kiválogatni a leg- Rudnay Erzsiké, Schön Páni, Unghváry Ilonka, teni az ily lapot, mint házunk rendes vendégét, derékabb 23 legényt. A kiválogatás megtörtént. VVallentinyi Klotnmiko, Weisz Malvin, Wladár figyelmesen foglalkozni vele. Hogy aztán ebből Nekünk, azaz Hont-, Nógrád* ét Gömőrvárme- Margit, Wladár Vilma, Zaturoczky Mariska. nemesak a lapkiadó-vállalatnak, de az olvasó gyónek bizonyos Horváth Lajos jutott, aki a Vakmerő betörés történt B.-Gyarmaton PonhazafijHjlgároknak is meg volna sokszoros hasz- ’ pápai járás lőszolgabirájn volt. Már csak kitűnő gráez György árvaszéki elnök lakásán július nuk, az iránt nincs semmi kétségünk. | férfiú lehet Horváth, mert hisz’ főlibo he- I hó 27-ére virradó éjjelen. A betörő valószínűséggel Hirek és különfélék. �6 1895. júliua 28. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. ** elteli órákban jutott be a szobákba, hol axutáo u m‘kor dstik el * hA*iúr. Mikor észre’ “°Sy a háiiúr elaludt, ax éjjeli szekrényről .V1 | e8Y irány óraláucxot három értékes gyűrel és mintegy 9 frt exüstpénzzel. Az órát Arxu.* *wciAt otthagyta ; sajátságos, hogy a maga j raját is ott feledte. Aztán a szomszéd-szobába valósxioüleg a Wertheim-kaszszát is próbálgatta, ott azonban hiányt nem észleltek. A humoros tolvaj aztán magára zárta azt az ajtót, mely a hálószobát a szomszéd-szobától elválasztja 8 gyönyörű rondirá&aal németül egy papírlapra azt irta fel: „Nur die Kette hab’ ich mitgenommen, sonst nichts I* A betörőt, aki úgy látszik, a nemzetközi betörök egyik kiérdemült tagja, nyomozzák. — Mint értesülünk — az illető körútját Szügy ben is folytatta s látogatást tett Simonyi Dénes úrnál is, hol szintén több tárgyat lopott el. Harmadik gyógyszertár B.-Gyanuaton. Mint értesülünk — Örményi Lajos okleveles gyógyszerész lépéseket tesz a belügyminisztériumnál, hogy B.-Gyarmaton egy harmadik patika létesíttessék. Természetes, hogy ennek sok tortúrája és akadálya szokott lenni. Szigorú rendelet a bábáknak. A vall.- és közokt. m. kir. miniszter szigorú rendeletet bocsá­ tott ki a küldött a hatóságokhoz, melyben szigorú büntetés, esetleg ax oklevél elvonásának terhe alatt megtiltja a bábáknak, hogy ezután halottak körül mosás, öltöztetés stb.-féle foglalkozást tel­ jesítsenek, avagy bármiféle hentes-üzletbe vágó munkát végezzenek. E rendelet kibocsátására az ily esetekből kifolyó egészségügyi káros következ­ mények indították a minisztert Aranylakadalom. Utólagosan közük velünk Korponáról, hogy ott m. hó 25-én ülték meg házasságuk ötvenedik évfordulóját Kohn Lipót és neje, gyermekeik, unokáik, továbbá a városi ható­ ság s az összes hitfelekezetek papjainak élénk részvétele, óvácziója mellett, mely megtisztelő réavét úgy az imaházban, mint az istentiszteletet követé társas vacsoránál is nyilvánult A jubiláns házaspár egyik fia Kardos Ignácz Kaposvárott iák. igazgató, a másik pedig: dr. Kardos Sándor Szécsény városi és körorvos. Milyenek lesznek az uj bankjegyek? Az ezer koronás nagysága olyan lesz, a milyen a mai ezer forintosoké. Az ezer koronások mind a két oldalán ülő női alakok lesznek, az egyik Magyar­ országot, másik Ausztriát jelképezi. — Lesznek ötszáz koronás jegyek is, melyeknek két szélén egy-egy medaillonba foglalva szép női fej látható, egy a magyar, egy az osztrák koronához hasonló diódámmal. A száz koronás jegyeken ugyan ilyen fejek lesznek. Az Ötven koronás bankjegyek mind­ két oldalán ülő női alakok lesznek, e jegyek vala­ mivel keskenyebbek, de hosszabbak lesznek a mostani tíz forintosoknál. A kék réznyomást, könyvnyomdái felülnyomással megtartják, mivel igy még a fényképészet segítségével sem utánoz­ hatok. A párbaj. Blumenthal Dávid jeles érettségivel Bpesten jogán. 8 mert tudja, hogy ily hangzású névvel a fővárosban nem sokra megy, megmagyarositja nevét és a Blumenthal Dávid neve helyett most Boros Dénes neve díszeleg az X-utcza 15. sz. ház I. emeletének 5. ajtaján (a ki nem hiszi: kérdene meg tőlem). Boros Dénes különben igen jó tánezos, kitünően udvarol, pompás szivarokat szív, feltűnően csinos, fess gyerek, sőt esze is van elegendő, csakis pénz­ ben szenved óriási szükséget. De találékony esze most sem hagyja Őt cserben és egy szép naj>on a B. H.-ban a kővetkező apró hirdetés olvasható: „Egy 111-ad éves jogász a fővárosban a leg­ szerényebb teltételek mellett fogad el nevelői állomást. Bővebbet a kiadóhivatalban.1* S. úr neje, különös erőszeretettel viseltetvén a szép hangzású nevek iránt Dénes urat acceptálja, a ki ismét elegánsan jár, tinóm szivarokat szív és feltűnően udvarol a szép és kedves princzipálisnénak és rövid idő lefolytéval a változatosság kedvéért a máskülönben boldog családi életet élő S. úr díszes homlokára szép szarvakat illesztenek. • Miután pedig a titkot a tyúk is kikaparja: a férj észreveszi a dolgot és az elegáns nevelőt ki­ kergeti. Csakhogy Dénes úr elküldi segédeit S. úrhoz, a ki bosszút lihegve, az utczára rohan és Dénes úrral — annak szerencsétlenségére — ta­ lálkozik. 8. úr ugyanis nem ismervén a párba­ jozás szabályait, de bosszújának mégis eleget akar tenni, a kezo ügyében levő bottal Dénes úr hátán olyat cselekedett, a mit csak a vizes vá­ szonnal szokás tenni.• Dénes úr ágyban fekszik; S. úr pedig úton-útfélen azt mondogatja el, hogy Boros urnák, az Ő nevelőjének, párbaja van. Kivel ? hogyan ? kérdi egyik szomszédja ? Hogyan? kivel? nem tudja? hát én megvertem őt az egy baj, aztán meg elkergettem Őt a háztól és nincs kenyere, az már — azt hiszem — egy párbaj. melyei a vendég játszott meg és élt is bőven az alkalommal, hogy kimutassa képességeit. Annyi természetesség voll játékában, anynyi erő és' megrendítő igazság a lelki fájdal­ mak ábrázolásában, hogy a jelenlevő közönség egészen meg voll hatva és a legzajosabban adott kifejezési elragadtatásának. Ugyancsak nagy sikereket aratott a vendég művésznő Pailleron >Az egér* czimfl vigjátékában, melyben a czimszerepel adta. Mennyi élvezetet nyújtott az a diszkrét játék, az a linóm jellemzés, mennyi báj ömlött el azon a zárkózott, félénk leánykán, a senki által észre nem vett kis hamupipőkén, ki lassanként ébred sejtett szerelmének tudatára! Mily megkapóan, mennyi érzéssel volt megjátszva az a jelenet, a melyben a szende leányka megtudja, hogy ideálja viszont szereli őt és nagy lelki örömé­ től majdnem összeroskad! Amilyen jól esik ily alakítást végig élvezni, ép oly mértékben rosszul esik belenyugodni abba, hogy az ilyen élvezetekről hoszabb időre bizony le kell mondanunk. Egyéb iránt úgy vagyunk értesülve, hogy Török Irma kisasszony vidékünket megszerette és igy van reményünk, hogy adandó alkalommal szívesen fog hozzánk ellátogatni és lesz módunkban művészetében ismét gyönyörködhetni. A heti műsor a következő volt: vasárnap: Liliomfi; kedden: Egér; szerdán: Huszárszere­ lem: szombaton: Szellő Judit, F. Hegyi Janka jutalomjátéka. Ezenkívül még csak 2 előadás, lesz, azután pedig a társulat »szebb hazába* vándorol. D. Zs Piaczi gabonaárak Irodalom és művészet. Kévét művelt ember él Magyarországban, sót külföl­ dön is, ki a „Képes Családi Lapoku-at ne ismerné. A „Képei Családi Unpoku népszerű szépirodalmi ét ismeretterjesztő képes lap, de népszerűségét meg is érdemli, mert tizenhét évi pályafutása alatt folytun arra törekedett, hogy regényei, elbeszélései, költeményei, valamint orvosi és ismeretterjesztő csikkéivé! általános érdeklődést keltsen. Most a fürdő és utazó saison alatt „turista- előfizetést nyit. Ugyanis az előfizetők még akkor is, ha több Ízben változtatják tartózkodási he­ lyüket, a lappéldányokat pontosan megkapják. A tar­ tózkodási hely megváltozását azonban a kiadóhivatalnál idejekorán kell bejelenteni. A „Képes Családi Lapok" előfizetési ára mindezek daczára marad egész évre (’» frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Mutatvány­ számokat ingyen és bénneotve küld a kiadóhivatal. Budapest, V. Vadász-utcza 1L sz. saját házában. Szinészet. A mull heti színi szemle idő rövidsége miatt nem tartalmazta a megelőző hét utolsó estéjén megtartott előadásnak méltatását; pedig ezen előadás érdemelt is, talált is kellő méltánylást, mert abban Török Irma vendégmüvésznő teljes fényben mulatta be művészi tudását. Csiky Gergelynek a »Vasember* czimQ színmüve — mert arról van szó — gyönge alkotás, valósá­ gos rémdráma, telve valószínűtlenségekkel, túl­ zásokkal és felületes psyehologiai jellemfesléssel; de van egy nagy előnye ezen színda­ rabnak t. i. vannak benne úgynevezett hálás szerepek, melyek a jó színész birtokában va­ lóságos kincses bányát képeznek, a melyeket csak ki kell tudni aknázni. Ilyen szerep a többi között Edith szerepe is, 1895. julius 22. Búza Bozs Árpa Zab ... 6*20 ... 5*20 ... 6.10 ... 6.80 6*— Kukorieza__ 7*— 5 — Lencse.......... 7 — 6*— Bab... ... ... 7.— 6*60 Szerkesztői üzenet L. J. urunk B.-Gyarmaton. Levita igen érdekes czáfoló ezikket killdőtt be Pajor István kir. tanácsos úrnak lapunk utolsó számában közzétett „Véleményé**re; nevezetesen kimutatta a tévedést, mit Pajor 1. a .Ghcttok“ és az „Eruv“, vagyis n szombati zsinórok közötti összefüggésben feltalálni vélt és hittörténeti adatokkal demonstrálta, hogy jámbor izraeliták által lakott városokban nélkillözbetlsn ez ax intézmény, melynek keletkezése visszanyúl egész az egy p to mi na­ pokig s mely nélkül ók szombatjukon és ünnepeiken alig mozoghatnának, avagy csak nagy nélkülözéssel. Ilogy czikkét egész terjedelmiben mégsem közöljük, annak oka abban keresendő, mert nem lehet czélnnk lapunkat ily ügyben tollharcz terévé tenni, legkivált azon eredmény után, a melylyel — mint értesülünk — a balassagyarmati izr- hitközség küldöttsége a múlt héten e tárgyban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrnál — a főispán gróf vezetése alatt eljárt. Sz. L. úrnak Szécsényben. Tudósítását köszönettel vettük, de lapunk szűk terjedelme miatt csakis kirónatilag közölhettük. Székely Miksa urnák B.-Gyarmaton. Tárcza-czikke noha ezerszer megírt szerelmi történetkét tárgyaz, de könnved, mnlattató irmodoráná) fogva megérdemli, hogy mihelyt terünk lesz rá, közöljük. Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. Jó kályha a házban fődolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utezában, Radványi házánál a inai kor kívánalmainak teljesen megfelelő CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képen vagyok bármily ízlésű kályhákat én kandallókat a legkiválóbb szinekés alakokban, avagy bánni mán c szakba vágó ezikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takarékttlzhely-burkolatok fehér, szürke én kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Oyannat, régi posta-uteza 26. sz. Penta Ferencz, kályhásmester. íi>ií» aítfatii.íír n. ■,7,. it..-t.í/.i wig—fu.-w «i ■i.tf ««■■*■■■ �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. július 28. 7 „,\c inn.iroljiink koa Aránál warnrl!** Ezt mondja egy régi közmondás. — tíjn-nnvr’-n taintú kbzmnnnasc vnnarknxtainatam és pedig JoROMtn az én telepemre is. amennyiben csakis egy oly nxgvsz.ibású, készpénzzel fizetett óriási árúmcnnyiséggcl fölszerelt raktár képes üzletfeleiuek axt ax előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál min­ denkor jó eredményeket érhet el. Bevásárlás részletfizetésre eszközölhető! Gyönyörű minták magánvásárlóknak Ingyen es bérmentve, tiazdagtartalmú mintakönyvek, milyenek még eddig nem léteztek szabók részire bérmentetlenfll. Szövetek öltönyöliöz. Pezuvlen és Dosking a uuzai klérus sxámára. Klóírás szerinti szüretek a rs. és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadastyánok, tűzoltók, tor­ nászok. beröltóxctek részére; kelmék teke- és játék­ asztalokra. kocsik bevonásához. A legnagyobb raktár stájer, ka rintiai. tárol stb SCHÖNFELD MIKSA lodcnckbeu úri és női használatra eredeti gyári árakon és uly nagy választékban, milyennel goo versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis finom és tartós női kendőkben a legdivatosabb színekben. Mosd szőve- lírp., ásít, és cszleriíljos bútorraktára B.-Gyarmat, MT* a KOSSPTH-utctábnn. ***8 Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak-' • tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kiviteli), tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyvála^ztékú raktára. ftg .ÜlX szabó-kellékek <Ö: gombok, tűk. ezé mik. stb.) ■B** Méltányos árú, becsületes, tartós, tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek n sza­ bók kereset t csonkítják, ajánl: Síi karó faky •Jiísion, 65. BRÚNN (osztr. Matíncli outer). Legnagyobb gyári .. Dtr Vidéki megrendelőiek-pontosan és lehetőleg gyor. san teljesittetaek. “Mi ~ 52 — 10 ügynökök és házalók rendesen rStikarofsky árúja4* rximkével ellátott szöve­ teket, kelméket hoznak nagy mennyiségben árúba. Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat semmincmú föltételek mellett el nem adom- . alkallsch-nuriatitches z _____ Szatmármegye keleti szé­ lén, szelektől magns hcj gyek által védett erdei fensikon fekszik; Szinér( Váralja állomástól (szatmár—nagybányai vasút) 2, Téesó állomástól (megy, északkeleti vasat) 4 óra járásnyira. Égvényes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a kővet­ kező kórnemekuél bizo­ nyult be; Idült tűdöhurut, tüdőié adag és a kezdődő güMÖkórnál (dalt gyomor­ hű rutaál a naponkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fejszédílléseket szünteti, az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli s igy az emésztést és a jó étvágyat teljesen helyre hozza. Ax epe-elvílaastáat a májban i ■ Antóny Béla, kir. törvényszéki jegyző. l,Éa ■«’WESÍ ; savasvov.,. ________ Borral s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes' üdítő Italt szolgáltat ; bikszAo gyógyfürdő. 1 Hirdetmény. A b.-gyannati kir. tvtzék ezennel közhírré teszi, hogy a losonezi illetősé­ gű kk. Battik Sándor (Aladár) kiskorú­ sága a 2703 89ö. száma első bírósági jog­ erős ítélettel mcghossxabbittatutt. B.-Gyarmaton, a kir. törvényszék­ nek 1995. juntas 19-én tartott eléséből. Ániy, 179 1—3 kir. tnéki elnök. \\ égrénye, konyhasó, gÖ) i 3238 1895. P. az. (Of)] y 8—'^m^ ASSEI{ ' -3BC nWÁQf U w “O • ISI. BIKSZÁDER raktár kelmékben •/, millió frt értékben. Szétküldés csakis utánvétellel. Egy jó házból való fiú asztalos tanonczul azonnal felvétetik. 20—16 sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja: ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész bél ess tor­ nát tisztán tartja. Ez oknál fogva kitűnő az arany- CURORT BIKSZÁD Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kútkezelösége. Ajánlja c vidéken niég nem ismert, az al­ földön már legnagyobb kelendőségnek ör­ vendő, az ásványvizek. között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak: ,B.-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben : Popovlcs János, Losonczon: Bulyl János, Füleken: Bílchler Pál, S.-Tarjánban: Miindl ér, társaság, mái* ée lépdagaaat elfen. A] T A fim F ■ MUUL.r Gábor uraknál. 15—12. vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuthutcza), mindenkor kaphatók: an der üstlíchcn Grenzo des Szatmúrer Comitates, auf eincr waldigen, ror Wtadcu durch hoho (»e-' birgo goHchützten Ilochebene gelegen; von SzinérVárnlja (Szatmár-Nagybányaer Bálin) 2, von Tccső (Űng. Nordostbahn) 4 Stan­ dén entfernt. Die alkaliich-muriatische Heilquelíe Bikszád ist von ansgezcichnetcr Wirkung . bei: chronischen Lungenca- * tarrh, Emphyeem und be-1 ginnender Tuberoulose. Bas Wasser stillt bei ohron. Magencatarrh dón haufigcn Brechrciz, Kopfechmerz [ und Schwindcl, ist von. woltbdtigem Einílusi auf die nllgemeine Blutclrcnlation und fördert somit den Appetit und die Verdauung. und trágt in Eolge | seiner lösepden Wirkung zűr Roinhaltiing der Gallenwege und des gesainmtcn ! Verdauungskanels bei. Da­ her nnobertreftlich bei Heemorrhelden (goldcno Ador), Gelbsucht, sowie bei Leber- und Mllzanechwel- tang. Gyomor5: cseppek nagyszerben hatnak gyomor bajoksái. flélkOIBzhstetlsn ás általánossá ismerotas házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyomorgyonaeság, bOzbs tolralst, feltajűáp, savanyú, talMfágás, hasmonás, gyomorégés, felvsIogM. nyáJkatdválasztás, sárgáiig, undor 4s hányás, gyoasorgörcs ttOUMa. Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortaltorhstásnár ételekkel és Italokkal, giliszták, májbajek és hlmorrfieldáknáL Említett bajoknál a Márlaexelll gyomoreseppek érák óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr. nagy oven ára 70 kr. Magyarországi főraktár: TMrálk József gyógyszertára Budapest, Király utcza 11 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára teld szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom*. » - A MánacnIU gyomorossppok valódién gözcséplőgópekhez való consis­ tent elsőrendű Tovot-féle kenőcs, klgr. I. o. 48 kr., II. o. 36 kr. , III. o. 26 kr. , továbbá ezen kenőcshöz czólszerűen, takaré­ kossági szempontból is alkalmazható legújabb találmányú légnyo­ másos, az egyes csapágyon könnyen elhelyezhető kenő készülékek (Schmirwasen) garabonként 4. sz. 2 frt 20 kr., 6. sz. 2 frt 80 krB.-Gynrninton. Csorvonyúk Gy és ért, nemkülönben kátrány-fedőlemezpaplrok tekercsenként (15 mé­ KAnitzö, gyógylArftban. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél, ’ ter) 3. sz. 1 frt 60 kr. , 4. sz. 1 frt 80 krjával^ 177 1—-26 �8 1895. julius 28. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. f.lnó cb. cb Idr. IU*ár. a»*aba<lalm. ■^Aranyérmekkel Itllűnlelvc. "WC DT Aranyérmekkel kitűntél*e. ‘TBC OMLOK ZAT-FESTÉK-G Y AR Kronsteiner Károly Wien, III. Hauplstr. 120. sz., saját házában. Főhcrczegi és hcrczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipái*-, bánya- és háiuortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapotbanlO különféle színmintában kilónkinl 16 krlól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékeinek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az oliymázoláshoz —Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ mentve küldetnek. iog. 20—11. Elismert legjobb szerkezetű JCNEPEÖGÉPEIiET, || - gyűrű- és sima-' HENGEREKET sózbaitásra- gg 142»..‘* hántó ekéket, különféle lánczboronákat, „Austria" sorvetö gépeket, Blunt-féle ensilage 1—6 ló fogat 11 zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és fózclékaszaló készülékeket, Legújabb gabnarostákat, triőröket és kukoriczamorzsolókat, , bor- és gyümölcs-M^j lókat, idilli zuzókat 6s bogy^morzsolókat, " MKjiókaí, H önműködő „SYl’HONIA" növény- és szóló­ kézi erőre, szállító készülékkel vagy a nélkül {Ék vessző permetezőket a legjobb minőségben gyártanak és sxállitanak MAYFART PH. és TÁRSA. csász. és kir. kix. szabad. 132. gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzhámor Alaniftafnff 1872 BéCS, H* Tahoratrawe Nr. 76. MldpiUdlUll 10/4. hiiünieietLiöbb mint 370 arany. e_üdt b.-o ■ 11.—■ n i , 1 i I,,--, BÉÉ* Árjegyzékek , 10—9 600 munkás.^ éremmel éa eleó'. dijakkal aximtts elismerő levelek bérnientve küldetnek — Képviselők*és vfazontántsilők felvétel pilayton & Shuttleworth a gépöárosofe) Budapest Vác3;kB^rut állal a legjutányosabb árak mellett ajánlatnak: * Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. . I " ■ " ■■«■■■■ .— —I. I I II Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglói, havasi és gyepvászon, slflbn, úgyszintén valódi szepességi ezérnadamaszt asztalterítők s ágynemüek gyári áron kaphatók. ♦ <■ * <• ■> .x> .<■ •> ». ❖„ •ac :«x-JítóBí Ugyanott legnagyobb választék: érczkoporsók- és temetkezési kellékekben. r*part|ók, knkori** monwilólr, daHUAfr, BrlA-maJmolT Efptam acril-tttk 2 it 3 vasú ekik gazdasági gápafc Valódi vörös-kereszt JllJjjrT Egyedüli biztos hatású gyógyszer a most * uralkodó sertés-vész ellen, de fényes erodmévynyol alkalmazható bármely mils házi állat­ nál is. Kapható a készítőnél: Ctervenydk György gyógyszertárában Balassa-Gyannaton. 153 5-5 NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS &-GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTARSULAT GYORSSAJTÓIN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00855.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_07_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-07-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 30. szám (1895. július 28.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7a511edd909f539b9e0db6386946cafb.jpg fa8ec2eed2b6a72c9f08d3874571efa3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59e68f77ae17a45153ce121753131a63.pdf b5fcc7f3c7b34b3b0c3ae94f6cda2461 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 4. 31. szám XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. £l«n** eléai árt Eg&x évre 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. Negyed évre 1 frt 25 kr. í ElMiitéal piiuek, redamátíók hinletéick a kiadó * hivatalból Intéxendök. « * x<y aauknx át * : 1O j a lap nellrmi réaxére a a Nyilt-térre vonatkozó minden Előfizetni csapán a klacHhlvatalbaa lehet II.-Gyarmaton. közlemények a azerkeiztóhöi küldendők. Hirdetések Araxabálv szerint számíttatnak. — Nagyobb éa többszöri hirdetések Jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatásnál külön 80 kr. Nyllttér petit sora: 20 kr. a rendelet az anyagkészités szempontjából, hogy az államosítás keretei annak idején betöllhetők legyenek. Mert valljuk meg őszintén, ezidőszerint még elégséges és megfelelő anyag nincs, és attól tartunk, hogy azok a kívánal­ mak, amelyeket a belügyminiszter legközelebb kiadott rendeletében a deczemberi tisztujilásokhoz fűz, s azok a remények, melyeket a belügyminiszter hazafias intenczióktól áthatva, már a legközelebbi jövőre táplál, nem fognak egyszerre teljesedni s a rendeletek tára egy Írott malaszttal szaporodni fog. De felette szükséges a közigazgatási anyag­ nak készítése más szempontból is. Ugyanis tudjuk, hogy a politikai és társadalmi élettel teljes inkompatibilitásba helyezkedett bírói kar oly értelmi erőt vont el a fejledező magyar társadalomból, hogy a magyar társadalom ve­ zetése, fejlesztése, kölLséges reprezentácziója egyenesen és csaknem kivétel nélkül a várme­ gyei tisztikar vállaira nehezedett A vármegye tisztikarát még ezidőszerint nem nélkülözhetik: az egyház, az iskola, a község, a kulturális és humanitárius egyletek, a bankok,. zászlószeritelések, jubileumok, sőt még a valamirevaló bankettek sem. A vármegyei tisztikar, különö­ sen az exponált nemzetiségi helyeken, valósá­ gos Őre a magyar szellem- 3b magyar házas­ ságnak. Ha a vármegyei tisztikart — az in­ kompatibilitás folytán egyszerre kiragadjuk a magyar társadalomból, — ki fogja ennek a teljesen megbízható magyar hazafias elemnek helyét méltóan betölteni, hol van erre a kellő és megfelelő anyag? Épen ezért már jó előre kell gondoskodni a kellő anyagról, hogy a • mundus se expediet * elv itt is minden rázkódlatás nélkül érvényesüljön. A belügyminisz­ ter providens rendelete is erre irányul, épen ezért nagyon is megszívlelendő és figyelembe veendő. Az adminiszlrácziónak * valódi szakérte * lemmel, igaz kőtelességérzettel és híva * tali buzgósúggal * biró hivatalnokokra van szüksége; mondja a rendelet; ennélfogva fontos állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy az uj és remélhetőleg utolsó vármegyei restauráczió olyan elemeket vegyen fel a vármegyei tisztikar kebelébe, kik * az államosítás létrejötte alkal­ mával a magasabb állami követelményeknek meg tudjanak felelni. Nagyon helyes intézke­ dés ez, csakhogy erre szükséges anyag még nincs teljes készletben, ezt az anyagot meg kell teremteni, aminthogy hisszük, hogy az államosítás iránti biztos kilátások mellett né­ hány év múlva meg is lesz az teremtve. A miniszteri rendelet erős szavakban ad ki­ fejezést annak, hogy elvárja a törvényhatósá­ goktól, miszerint a választások eszközlésénél a minősítés magasabb foka mellett, a fizikai munkaképesség, a feddhetlenség és megbízha­ tóság megérdemlőit figyelemben részesittessenek, végül ostorozza a vármegyékben dívó nepo­ tizmust is, mely már eddig is sok tehetséges embert visszariasztott a közigazgatási pályától Hisszük és reméljük, hogy ezen kemény sza­ vakkal kimondott igazságokat minden vármegye méltatni fogja, s az utolsó restauráczió oly tisztikart állít elő, mely a modern jogállam követelményeinek lehetőleg megfelelni fog. módik, hol a táj isteni hatását, a legdurvább kedély is megérzi s minden ajak zsolozsmára nyílik, miért hallgatnak épen a madarak, ezek a nemes, ártatlan «igazi énekesek . * A lány-szív. ügy látszik, ha a végzet tragédiákat rendez, nem akarja, hogy tapsoljanak neki. A lány-szív, a lány-szív Mikor a hires franczia iró Gauthier a keletre Mit tenne egyebet? készült Hugó Vidor azt mondta neki: «De én Vagy gyűlöl, Istenem, hogy tudsz majd Írni keletről, ha meg­ Vagy szeret. * nézed? De ezt nem Jeruzsálemre mondotta. A ki magával viszi a vallás milienjét, annak Je­ Oh, a kit megszeret, ruzsálem több mint motívum, annak Jeruzsá­ Megszeret a leány: lem hajdani eseményeinek — egész summája, kikel a feledés sírjából, annak a lialavány sej­ Szereti telmek látományokká válnak, az még most is Igazán. folyni látja a nemes szabadsághősök forró vé­ rét, az még Jeruzsálem agonizáló leikéből is De a kit meggyűlöl, nagy eszméket olvas. Csak nézze meg mindenki Meg van az gyűlölve, Jeruzsálemet, s ha mindent nem is fog érteni, Hej! nagyon — ha Jeruzsálem nyelvén csak a kiválasztottak Örökre. tudnak is beszélni, azt mindenki meg fogja ér­ Kubányi Béla. teni, hogy a történelemnek nincs igaza, ha azt mondja, hogy Jeruzsálemet Titus Vespasianus győzte le — legyőzte azt az a hatalmas lény, Jeruzsálem! út. a kiről csak a nagy alkotásai hirdetik, hogy A Wyfc. főnbM nyomta kMli DmIkA Jo*ő. «van», de a kit soha nem lát senki. V. S ennek tudatáért egy pár heti nélkülözés Hol a világnak minden nyelvén ordították a — nincs drágán fizetve. halál fájdalmát, most már csönd uralkodik, S • Die Bulié liisst mir am wenigsten Buhe * mond­ ez a csönd kiterjed az égre is. Madárdnl riení ja a legnagyobb német költő a genie-ről s mintha zavarja a gyásznak komor harmóniáját. Csalo­ e szép ige Jeruzsálem leikéből szólalna meg. gány nem vesztegeti csábos énekét a puszta A végzet Jeruzsálemet a legkíméletlenebbül sírok felett Sokszor kérdezőm magamban: e sújtotta azáltal, hogy eseményeivel most már szent földön, hol minden a mennyországról ál­ kíméli. A sensáliók színpada elköltözött Jeru- zsálemből. Az események hátat fordítottak neki. A világiéleknek a pulzusa Jeruzsálemben meg­ szűnt verni, a világmozgató erők szívdobogása ott megáll. A sors, ez a nagy drámaszerző, nem rendez benne többé előadásokat Dúsan teleirt lapját kiszakították a végzet könyvéből, ráírták <fiut> s most ott sárgul valamely katakombá­ ban holmi történetíróknak játékszerül. Sic transit gloria mundi! Az orientalizmus genre-je az irodalomban halálához van közel. Az emberre nem lehet benyomással maga az összesség s az ős igaz­ ság sem, mikor az embert sohsem látja actióban s szenvedélyt, mozgást nem tapasztalva, csak decorációkkal maturálják. Ezt megunjuk, miután egy uj szikra érzelmet, uj gondolatot nem éb­ reszt, ennek megérdemelt sorsa a közöny. Minden mozgásban keressük mint központot az <embert* és ha nem találjuk, elkedvteledünk. De mi ehhez képest az a benyomás, mikor az • Istent* keressük s nem találjuk? mikor min­ den szikla beszél, hirdet, emlékeztet s csak az • Isten* nincsen actióban? B.-Gyarmat, aug. 1. A milyen mérvben emelkedik és szilárdul a magyar kórmány hatalma és befolyása s a mióta megmutatta Bánfly külügyminiszter-buk­ tató erejét, azóta mindinkább nagyobb bizal­ munk lehet a közigazgatás államosítása iránt. Mert, hogy a Ballplatznak centralizáljuk orszá­ gunkat, amely a védbástyák — a vármegyék — lerombolásával esetleg egy bizonytalan kézbe adná a kormányzás gyeplőjét, a mely kéz esetleg magyar nemzeti vívmányainkat, tradiczióinkat és hegemóniánkat egyszerre tönkre tehetné, ’azt még azok sem kívánhatják, akik a közigazgatás államosításáért rajonganak. Most már lassan-lassan be fog következni az idő, hogy a 2 paragrafusra lezsugorodolt Lex Szapariana teljes kereteiben kitöltessék s a közigazgatás államosiltassék. Üdvözölnünk kell tehát Perczel Dezső belügy­ miniszterünknek a törvényhatóságokhoz intézett s lapunk múlt számában is egész terjedelmében közölt rendeletét, mely egyrészt emlékeztet a Szent István roskadozó bástyáinak memento mórijára és másrészt hidat készít a XIX. század végvonaglásával egyidejűleg elenyésző régi vár­ megyének átalakításához. Nem mérlegeljük most a derék és providenlialis belügyminiszter elha­ tározásának azon indokait, a melyek őt e rende­ letnek a vármegyei tisztujitásokat majdnem egy félévvel megelőzőleg történt kibocsátására késztették, de annyit mégis meg kell jegyez­ nünk, hogy mindenesetre már most is nagy befolyási fog az gyakorolni pályaválasztás te­ kintetében ifjúságunkra, amely eddig méltán kerülte a közigazgatás fontos pályáját, mely pálya eddig sem megélhetést, sem jövőt egy­ általában nem biztosított, s a legtöbb várme­ gyében remediuma volt a pályatévesztett nagyságoknak és genialitásoknak. Fontos tehát TÁRCZA. Lapszemle. A nemzetiségi kongresszusra való felhívást, a melyet a sajtó egész terjedelmében közölte már a Tribuna után, a túrócz-szent-mártoni • Národnie Noviny« (85. sz.) a lap élén közölte de minden bevezetés vagy megjegyzés nélkül. A következő számban se érinti a kongresszust s egyátalában a tót nemzetiségiek orgánumá- Hidegen, egész hidegen hagyja Jeruzsálemet, hogy külvárosa oly szépen s nagy stílben épül. Az építők közt a legnagyobb épitőt, az Istent nem találja s ez lehangolja. A kiváló nagy büszke lelkek nem elégednek meg a boldogság koldus-filléreivel — aul Caesar aul nihil ez a királyi Jeruzsálem jelszava. Ez az igazi nagy szivek módja — szeretnék minden boldogságu­ kat ideáljuknak köszönni — s mely napsugár �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 2 ban a nemzetiségi kongresszusról eddig egy telt ministerek Bulgáriában. A vizsgálat már szól se Írtak, sem a felhívást nem magyaráz* meg volt indítva, miért nem állítottak SztambuÜk. A »Nar. Nov.» utolsó számában (86. sz. lovot rendes bíróság elé? Ezzel a bestiális ¥11 25.) azonban van egy czik, a mely némi­ gyílkciRHAggnl csakis ártottak .maguknak a kor­ leg betekintést enged a tót nemzetiségiek mánykörök s Ferdinánd. Hiszen Sztambulov, gondolatvilágába s e czikk lényegében a követ­ mindamellett, hogy sok rosszat tett Bulgáriá­ nak, mégis csak többet nyomott s nagyobb ér­ kező: Reánk tótokra háromféle baj nehezedve: tékkel bírt hazájára nézve, mint a Ferdinándelőször a speciális tót, másodszor a nem ma­ félék. Mi azt hisszük, hogy a Koburgiáda tarlgyar nemzetiségekkel közös s végül harmadszor hatlanná vált Bulgáriában s sok véres áldozat az a nyomor, a melyben közösen részesülnek után Ferdinánd csak be fogja látni, hogy e »bérbe adott ország összes lakói.* Bérbe van Bulgáriában hiába keres valamit — hiúsága szá­ adva, de milyen bérlőknek! A 3. sz. alatti Bajok mára ottan nincsen biztos hely. magukban véve is eléggé nagyok. Kiszipolyoz­ Sztambulov halála alkalmából igy Írnak a nak bennünket: magyarokat, tótokat, románo­ kat, szerbeket, németeket, — csak a czigány lengyel lapok: A galicziai lengyel lapok egy­ szabad, a zsidó pedig nem hagyja magát. A hangúlag elismerik, hogy Bulgária Sztainbulovlelkiismeretlen adórendszer már majdnem lehe­ ban egyik legnagyobb és legképesebb fiát vesz­ tetlenné teszi a racionális gazdaságot — svindli tette el, e sorok közt azt engedik olvasni, hogy nélkül A megromlott közigazgatás elrontja a meggyilkolásában része van Oroszországnak. A krakkói »Czaz« ezt mondja: Sztambulov egy rend lehetőségébe vetett, utolsó hitet stb. ocsmány politikai ármánynak esett áldozatul. A szófiai »Szvoboda< (Sztambulov lapja) Az Ő halála korszakalkotó Bulgária történeté­ vezérczikkben nagyon meleg hangon ir Sztam­ ben : halála befejezi azon korszakot, a mely bulov érdemeiről melyek alapján épült fel nagy jövőt ígért az országnak s megkezdi a Bulgária s átokkal illeti az orgyilkosokat, kik bizonytalan sötét jövő korszakát. E korszakot Bulgáriát legnagyobb egyéniségétől megfosz­ áthatja majd azon mártír vére, a ki Bulgária totta. Heves támadást intéz a kormánykörök függetlenségéért küzdött és a ki megtudta sze­ rezni részére Európa becsülését. A cseh lapok ellen, melyeket gyilkosoknak nevez. tagadják, hogy Sztambulov jó bolgár hazafi lett A bolgár kormánylap »Mir< (120. sz.) neki volna, benne egy erőszakoskodó hatalombitor­ megy az európai sajtó ama részének, mely lót látnak, a ki saját czéljai érdekében nem Sztambulov meggyilkolásából kifolyólag az egész rettent vissza a gyilkosságoktól se s ez okból, felelősséget a bolgár kormánykörökre hárítják, úgy találják, hogy halálát megérdemelte. amiben csak rosszakaratot lát a bolgár kor­ A lembergi Djilo Sztambulov meggyilkolásá­ mánylap. ról írván, azt mondja, hogy ha Sztambulovot A szent-pétervári »Növeszti* Sztambulov uralkodása alatt meggyilkolták volna, hát azt meggyilkoltatásával ezeket Írja: Íme a neme- lehetett volna mondani: a nép szabadulni zis utólérte a zsarnok diktátort is. Ez a tör­ akart zsarnok diktátorjától, de igy csakis a ténelem logikája! Sztambulov nem is képzel­ bolgár nép brutális erkölcsei mellett tesz ta­ hette, hogy tulájdonképen elszigetelve van az nulságot Sztambulov meggyilkolása keserű országban. De mikor lemondott, alkalma volt visszhangot kell, hogy keltsen Ferdinánd lelki­ meggyőződni erről s azonkívül Oroszország ismeretében, mert Sztambulov minden könyör­ ellenségei is láthatták, hogy az oroszellenes gése : hadd utazhassák külföldre, rideg elleni­ politika nem felel meg a bolgár nép érzületé­ állásra talált az intéző körök részéről. Biróság nek. Sztambulov 8 éven át folytatta oroszelle­ elé állítani nem merték őt külföldre utazni nes politikáját A mostani kormányférfiak szin­ szintén nem engedték, pedig Sztambulov ez tén csak tettetik magukat ha oroszbarátoknak idő szerint semmi másra ügyet nem vetett, akarják feltüntetni magukat, ők is ausztrophi- mint épen személyes biztonságára, melyet meg­ lek, csak enyhébb kiadásban. A mostani kor­ óvni nem sikerült neki. mányférfiak ép ez okból nem mertek útlevelet Az újvidéki Zaszlava (105. 100. sz.) vezéradni Sztambulovnak, mert attól tartottak, hogy Ő le fogja leplezni . viselt dolgaikat. Ezért czikkében foglalkozik Sztambulov meggyilkol­ kellett úgy látszik, az intéző köröknek eg)' holt tatásával s azt mondja, hogy c merénylet er­ Sztambulov, aki aztán soha sem állhat elő kölcsi szerzője maga a bolgár kormány volt kompromittáló leleplezésekkel. Ha Sztambulov mert félt tőle. S csakugyan, Sztambulov, aki ilyetén megsemmisítésével Oroszországnak akar­ kétségtelen nagy bolgár hazafi s kitűnő állam­ tak kedveskedni, ez esetben csalódnak a tisz­ férfiú volt, sok hibája mellett fényes oldalokkal nem eszményük tárgyától ered — az nem melegíti Őket Az apró viskó, mit a Messiás építene, mosolyra fakasztaná, de a más kezek alkotta legfényesebb panorámán — nem gyö­ nyörködik. Minden a Messiás után sóhajtozik, ő tőle egy morzsa kedvesebb, mint más kezéből a paradicsom. Jeruzsálembe kellett mennem, hogy megért­ sem a zsidó anlhológia ama virágát, — mely a Messiást nem az égben, hanem a földön járatja. Szenved Ő is, küzd 6 is — s felszabadító kürtje elsősorban saját magának fogja az isteni szabad­ ságot hirdetni. A nyomorult oly nehezen tudja a boldogot szeretni, ha az égi üdvösségben, a paradicsom virághullató, gyümölcskinálgató tündérkertjében tudná Messiását a zsidó, nem ragaszkodna hozzá oly csodálatos szerelemmel, — de így, hogy vele sír. vele véres, az, a ki vá­ gyainak a koronája, — elfelejteti vele a saját személyes búbánatát, s a sympathia ezer lánczával érzi magát hozzáfűzve. S ezek a lánczok, kedves lánczok, csak ezek enyhítették ama sokkal keserűbb lánczokat, me­ lyeket a barbár zsarnokság kovácsolt. (Folyt. köt,) Kőt Kray Jakab. Történeti elbeszélés VTTÁLIS MÓRTÓL (Folyt.) Az ott maradt anya leányához lépett, könyörgött neki, mindent ígért, csak mondjon le Kray- ról, a leány azonban állhatatos maradi, ezt látva az anya, végre is ő engedett: — No jól vau édes leányom, ne menj hát Scholczhoz férjhez, bár azt ki kosarazva nagy haragot szerzünk magunknak, de ígérd meg, hogy Kray-hoz sem fogsz menni. — Édes anyám, az elsőt köszönöm, de a másodikat meg nem Ígérhetem, e részben azon­ ban ígérem azt, hogy Kray-hoz csak az esetben fogok férjhez menni, ha abba szüleim is bele­ egyeznek, s éppen azért azt, hogy hozzá nem fogok menni, meg nem ígérhetem, mert bár lelkem mélyéből szeretem, nőül hozzá csakis a fenti esetben fogok menni. — Jól van leányom, én nem foglak kény­ szeríteni, — beszélek majd apáddal is, — és a jó asszony mindent feledve, megölelte, meg­ csókolta elbúsult leányát. — No, ne sírj édes leányom, jó az Isten, bajunkban is majd megsegít. Midőn a bosszús apa a városból haza jött, szobájában találta feleségét, annak ludtul adta, hogy este vendégek lesznek, Scholcz Gusztáv a fia részére Mariska kezét ünnepélyesen meg fogja kérni. — Tartok tőle szerelmetes férjem, hogy Maris­ kát nem bírjuk rá, annyira makacskodik, hogy készebb lesz meghalni, mint Scholczhoz nőül menni, de megnyugtatásául mondhatom, hogy sok rábeszélésemre megígérte, hogy csak az esetben fog férjhez menni Kray-hoz, ha abba kegyelmed is beleegyezik, miután ígéretét bírom, azt hiszem, legjobb, lenne az egész dolgot abba hagyni. 1895. augusztus 4. is rendelkezett s a bolgároknak nagy szolgá­ latot tett, mert Ő volt az, akinek sikerült Bul­ gáriából erős államot faragni. Mi minden gyil­ kosságot elítélünk, ezt isr s csak azt mondjuk, hogy a bolgárok még meg fogják siratni nagy államférfinkat. A budapesti egyetem viszonyairól kedvezőt­ lenül nyilatkozott egynémely magyar lap, azt állítva, hogy az egyetem összes ügyei személyi érdekek szempontjából Ítéltetnek meg. A túróczszenl-mártoni Národnie Noviny (76. VII. 2.) kapva-kapott az alkalmon, feltálalta azokat az állításokat a saját publikumának s a mikor jól elverte a port a «magyarositó rendszeren*, igy fejezi be ezikkét: <Ime a magyarizmus el­ rontotta és megrontja a legfőbb iskolát! De az ő lelki ismeretét nyomja a többi iskola sorsa is, p. o. a sehneczbányai, az óvári akadémiák sorsa! Ez okból humbug és «komisz* hazugság az. hogy a magyarosítás egyenlő a művelődés­ sel és haladással! Legyen meg a magyarságnak a maga joga, mi örvendenénk látva haladását, de a magyarosítás azonos egész emberöltők el butítására), barbarizálásával, elsülyesztésével. A magas civilizáczió tekintetében úgy haladunk mint a rák: egyetem helyett van politikai aré­ nánk, üzleti irodánk; középiskoláink — kinzó és butiló helyek.* A bronz-korról az Ipoly vidékén. Irta és felolvasta a július 7-iki muscum-t&roulati köz­ gyűlés alkalmával Pintér Sándor. (Folj tatás és vége.) Még három oly tárgyról kell említést tennem, mely a fent említett osztályok egyikébe sem sorolható. Ezek egyike a csaknem minden urnamaradvány között előforduló azon bronz-eszköz, mely­ nek egyik vége lühegyesre vékonyodik, másik vége pedig kis véső-formába vastagodik. E tárgy­ nak használati czélja a régészek előtt még eddig ismeretlen. Pulszky Ferencz Európa-szerte ismert tudó­ sunk alkalomadtán látogatásával tisztelt meg s akkor a gyűjteményemben lévő ezen apró tár­ gyakra azt jegyezte meg. hogy azok hasonlók a római sirleletekben előforduló úgynevezett «stylus»-hoz. Tudjuk pedig, hogy a római stylus nem egyéb, mint a mi mai pennánk ős elődje. A bronz-korszaki ember életéből vajmi kevés irástöredék maradt reánk, hacsak a sziklákra vetett némely urnákat azon korból eredőnek nem mondjuk, pedig: ha komoly meggondolás alá vesszük azon mathematikai pontosságú czifrázatokat, melyek a bronz-korszakból reánk maradi tárgyakon láthatók, ha szemügyre vesz— Hiába okoskodol, Scholczczal beszéltem, igenlő választ adtam, már pedig azért a fattyú­ ért egy Boxer szavát vissza nem fogja venni, — eredj a konyhába és készilsetek jó vacsorát Az asszony kiment Boxer — ki különben igen jó ember volt, gondolkozóba esett arczán látható volt, hogy korai Ígéretét féligmeddig már megbánta, azonban ő is makacs ember lévén, szavát ily körülmények között sein fogja visszavenni. A vendégek úgy 8 óra tájban jöttek össze, ott volt Scholcz Gusztáv, Kedves Juczi élete párjával és Péter fiával, Genersich, Mauks, Kaufman és Fröhlich Stefi szintén élete pár­ jával. Mig a vendégek gyülekeztek, az alatt a jó házi asszony a konyhában forgolódott, Mariska is ott volt, de nem nagy hasznára, mert szóra­ kozott volt, folyton sirt, és ha anyja sót kért, bizonynyal borsot nyújtott neki. . ~ Ugyan édes lányom, legyen már eszed, hisz’ nem muszáj azt szeretnünk, kihez nőül megyünk, apádat én se szerettem, és mégis hozzá mentem, lássd, nem bántam meg, mert jobb férjet sohasem kaptam volna, hát légy okos, hisz’ minden jóra fog fordulni. — Igen ám jó anyám, de maga nem volt másba szerelmes, hát nem is fájt a szive. — Szerelmes? miért lettem volna szerelmes? az ért* leánykoromban az még divat nem volt, csak azóta vált divattá, mióta fiataljaink a németekhez járnak tanulni, azok hozták be nzt a szerencsétlen divatot. — A szerelem édes anyám nem divat, magú­ �1895. augusztus 4. szűk azon szépen vésett mintákat, melyekbe tárgyaikat öntötték: akkor lehetetlen azon föl­ tevéshez nem jutnunk, hogy igenis a bronz- 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Szontagh Tivadar 1870-ben földet hordalotl, s ugyan akkor a földhordással megbízott cselédjei a halom középső részén emberi csontvázra Jít>r8Z«»koi Ól** íi-ójXrli ímgyFe-SHvíiri «H ifnciiiuáS— j ittcnnrificán. Néhai" SZvírrBghr— x xVHíiwr iiiiígíi iír nak, az Írás általi gondolatkicserélésnek éppen oly mindennapiadnak kellett lenni, mint a mily mindennapias közszükséglet az ma nálunk. Lehet, hogy az írásra használt tárgy éppen oly könnyen enyésző anyag volt, mint a mi mai papírunk s úgy enyészett el az ő Írásuk is, mint el fog enyészni ezer év múlva a mienk is. A mivellségnek ma a legmagasabb fokán álló nemzetek könyvtárait, levéltárait a tűz és viz éppen úgy nyom nélkül eltörülheti, mint talán az Ipoly völgyében élt gazdag és miveit bronz-korszaki nép s nemzet könyvtárait, levéltárait eltörölte nyom nélkül. De mégis e bronz-kori népek, ha írást nem is, legalább itt hagyták a föld elemei­ vel is daczoló eszközeiket — és mi mit hagyunk itt? Semmit — ekénket, kapánkat, gépeinket, lévén az vasból, megeszi a föld, könyveink, papírjaink, semmivé válnak, a természet egy lehelete alatt. Fösvények, önzők vagyunk s drága halottjainkkal mi lsem Írunk be a föld kebelébe, avagy azok a drága érczkoporsók- s a szél szárnyára eresztett közönséges koszorúk, melyekkel Klio istenasszonynak szemébe port hintünk, talán igazolni fogják a mi műveltségűn­ ket? Nem. El fog múlni egynéhány ezer esztendő s ha az akkori régész csontjaink maradványait véletlenül föltalálja, mint néma emberi nemze­ déket fog igazolni s az akkori tudomány lap­ jaira azt fogja rólunk feljegyezni, hogy mi a műveltség legalacsonyabb fokán élt emberek valánk, noha éppen a feltalált csontmaradvány oly emberé volt, kit az <Entreprise des pompes funébres«-társulat sok ezer forintért helyezett aranyos pléh koporsóban a föld kebelébe s ki után négylovas szekér vitte a szebbnél-szebb s drúgábbnál-drágább koszorúk sokaságát — Igen I igen ! még csak egy cserépedény sem fogja igazolni műveltségűnk fokát, mert a drága érczkoporsó kulcsa is, melyet a Wertheim-szekrénybe Őrizgettek a késő unokák, már pár század múltán az ócska vasak közé került A másik tárgy, melyet hangsúlyozva kell ki­ emelnem, egy csontfésfltöredék, — a harmadik egy ovál-alakű kétélű borotva. Talán nem csalódom, ha ezen tárgyakat a valódi és magasabb műveltség eszközei közé sorolom, mert a hol fésű és borotva használ­ tatott, ott bizonyára a szappannak is jelen kel­ lett lenni. A dolányi Major-hegyen temetkezett hajdani népek tehát Írtak is, fésülködtek is, és borotválkoztak is, éppen úgy, mint mi teszszűk azt ma. A már előbb említettem Kun—Darvas-féle kastélylyal szemben délnek, a parton átvezető út mellett volt egy halom, ezen halomból néhai érdeklődő lévén a régiségek iránt, abban ha­ gyatta a föld hordását és a csontváz kitakará­ sára engemet kért fel. Meg is jelentem.a hely színén s kevés sérüléssel kibontottam a sírt, melyben arczczal nyugatnak nyujtózlatolt hely­ zetben egy fiatal nő csontváza feküdi teljes ék­ szereivel. A váz az állkapcsok és ujjesontok kivételével már teljesen porló volt. Fejénél egy hajszoritó, ép, nemes rozsdája bronz-abroncs, nyakszirtjénél zárt bronz-karika, nyakán egy kalczinúlódotl s átlyukasztott tengeri kagyló, lágyéka mellett vékony sodronyból vitézkötés formán csavart négy karika göngy, kis ujjcsontjiin egy nyitott végű gyűrű, ballábszár csontmarcdványán a bokán felül szintén nyitott végű lábperecz. s oldala mellett rövid tőrpenge találtatott. Azért említettem föl külön e leletet, hogy a Major-hegyi urnatemetkezéssel ellentétbe ál­ lítsam, mintegy igazolásául annak, hogy Dohány­ ban már oly bronz-kori népek is laktak, kik­ nek vallásszerű sírtemetkezési rendszerük volt. Az ezen csontvázon lelt bronz-tárgyak, hason­ lítva az urna-temetkezés tárgyaival, bizonyos mértékben hanyatló ízlés és ipar mutatkozik s mintha azt igazolnák, hogy az Ipoly-völgyén élt bronz-korszaki népek társadalmi életében is a vallási institutiók átalakulásával némi miveltségi hanyatlás állott volna be, és talán ezen gyengülés is okul szolgálhatott reá, hogy az erősebb, bár durvább vaskor vegye át fölöttük az uralmat. 4 Tisztelt uraim! Eddigi felolvasásom czélja az volt, hogy Nógrádmegyében az Ipoly-völgy egyik pontján reá mutassak a régen múlt időben itt lakott nép életének milyenségére. Nemde, az első pillanatban úgy rémlik előt­ tünk, mintha mai lelki erőnkkel azon messze múltba beletekinteni képesek nem is volnánk, csak ha tüzetesebb vizsgálódás alá vesszük az általuk reánk hagyományozott tárgyakat s ha összehasonlítjuk azokat a mai kor fejlett ipara által használatunkra bocsátott eszközök- és ékszerekkel: akkor ébred fel bennünk a ludat, hogy hiszen ezen nép nem is oly régen élt, ékszereik, csecsebecséik, gazdasági eszközük, fegyverük a mieinktől csakis anyagának összeté­ telében s némi alakváltozásban külömböztek. Egyben mégis lényegesen eltérnek tőlünk s ez a temetkezés; ők hamvasztották kedveseik, sze­ reltjeik, hőseik és jeleseik tetemét; mi még nem hamvasztjuk; az ő temetkezési rendszerük bizonyára ünnepiesebb is, kegyelelesebb is és költségesebb is volt, mint a mienk. tói jön az, nem lehet azt úgy előállítani és idomítani mint a rózsaszoknyát, én sem voltam az előtt szerelmes, senki sem kényszerítőit reá, szivemben az magától fogainzolt, a jó Isten mérte reám. • Tálalhatsz már asszony I szólalt meg a házi gazda, itt vannak a kedves vendégeink. Mariska szive mindig jobban és jobban szo­ rult, lélegzete el-elállt, szive mégis oly hangosan dobogott, hogy a mellette állók is meghallhatták volna. No, no édes leányom, add ide azt a tálat, aztán legyen eszed, ne komédiázz, tudod, hogy apád labancz, mégis kuruez szokásokkal van megáldva, ellentmondást nem tűr, — és Mariska mit sem szólt, követte az ebédlőbe menő anyát. Együtt voltak már a vendégek, a házi aszszonyl s Mariskát üdvözölték, — no lám! milyen szép, piros a mi Mariskánk, de nem csoda, látszik, hogy ő is a tűz körül forgolódott, arcza ki te lett pirosítva, — mondotta az öreg Scholcz. Forgott bizony, csakhogy őt nem a konyhai tűz, hanem egészen más tűz hevité. Sok helykinálgatás után a vendégek az asztalhoz üllek, és az akkori szokás szerint az ételekben nagy volt a bőség. Igen derült volt a társaság, csupa víg arezok, Scholcz Péter Mariska mellett szót­ lanul ült, szomszédnéja szomorúságát nem is vette észre, mert a jó étel és itallal sokkal jobban volt elfoglalva, mintsem hogy Mariska szomorúságára gondolt volna, azután biztosnak vélte a dolgot, hisz’ általa szeretve van, mást pedig nem is szerelhet. Mikor rnár az utolsó fogasnál' voltak, Scholcz Gusztáv a házi úrhoz oda szólt: — hát kedves házi gazdám, miért is vagyunk mi itt? csalá­ dom és a háziak tudjuk az okát, de többi barátjaink még nem tudhatják, miután pedig; az itt megjelentek részint rokonaink, részint barátaink, illő, hogy tőlünk tudják meg az új­ ságot s nem mástól, hogy a Roxer és Scholczház rokoni kötelékkel akarja megkötni eddigi viszonyát, ennek folytán Mariska hajadon kezét egyetlen fiam Péter részére ezennel megkérem, hiszem, nem lesz kifogások sem magoknak, sem a leányzóknak, mert flam ép, egészséges, csinos fiú, igaz-e Juczi feleségein? a feleség fejével igenlőleg bólintott. Most Boxer felelt neki: • leányomat szívesen adom oda, mert a gyerekek meg lehetnek győ­ ződve, hogy mink mindkettőjük boldogságát * óhajtjuk. É nyilvánításra az egész társaság nagy «hoch»-ot kiáltott, de a «hoch» kiállás egy véletlen állal meg lett zavarva, Mariska feje szédült, végtelen fájdalom fogta el szivét, mikor apja kezét Péternek oda Ígérte, a szoba forogni kezdett vele, mintha a széket kirántották volna alóla, a padlón végig terült s ott heveri elájulta!), e nem várt zuhanásra a vendégek fehigráltak, az asszonyok segítségére siettek, Juczi asszony tördelte kezét: ’Istenem? Istenein a boldogság megöli ezt a leányt, segítség segítség’ azonban a segítség kiállás már nem kellett, mert akkor már Mariskát az anyja és Frőhlichné a földről felemelték s a mellék­ szobába átvitték. (Folyt, köreik.) De ha ezen messze múltban élt nép életéről ennyi pcsitiv tudásunk van, lehet-e reménysé­ günk arra is, hogy saját nemzetünknek ezer érőt íüar jvvár tnvgnnraruó azun éleiéi is meg­ ismerhessük, a melyet a történetírók feljegyezni elmulasztottak? Igen is lehet. Nógrádvármegye területén még számos sir­ halom emelkedik, sűrű erdőségeinkben, magas bérczeinken sok várrom daczol még az idővel Ki merné kétségbe vonni, hogy egyik vagy másik sírdomb kebelében nem valamelyik ős elődünk csontjai nyugosznak ? Ki merné tagadni, hogy azon büszke várakban nem halandó vi­ tézek laktak? Halandók valának azok éppen úgy, mint a kő- és bronz-kor emberei. Azok­ nak is voltak halottjaik, megsiratott kedveseik és hőseik, kikkel kegyeleti tárgyaikat eltemet­ hették. Lehetnek sokan, kik szívtelenségnek tartják az ily sírhelyek megbolygatását; magam is sokszor félve nyúltam az ily nyugvóbely megháboritásához, pedig ez nem bűn, hanem az emberi tudvágy kiegészítő része, mondhatnám: a tudás erénye. Bármily édesdeden aludjék is az édes anya: a mellette nyughalatlankodó gyermekének szom- ját enyhítendő, örömmel szakítja meg boldogító álmát, csakhogy szeretett gyermekének kíván­ ságát teljesíthesse. A tudomány is ezt cselekszi akkor, a midőn az Ősöket felkölti édes álmukból, hogy általuk a történelem hézagait — lettek légyen azok szomorú, vagy dicső, események — elmon­ dassa. Hézagos a mi történetünk is, költsük fel Őseinket s mondassuk el velük azt, a mit nem tudunk; mert szomjúhozzuk ezredéves történetünk igazságát. Vajha e pillanatban mindnyájunk szive, nem­ zeti érzésünk melegétől egyszerre dobbanna meg s azon szigorú elhatározás fogamzanék meg lelkűnkben, hogy szeretett vármegyénk minden talpalatnyi földjén az eke, ásó és kapa vágására tapad figyelő tekintetünk, ha váljon az anyaföld kebeléből nem fordul-e ki oly tárgy, mely történetet beszél ? De nem folytatom tovább, hanem lelkem egész melegével hálás köszönetét mondok mé­ lyen tisztelt hallgatóimnak azért, a miért türel­ mükkel megajándékozni kegyesek valának. Losonczi hirek. Losoncz, 1896. augusztus 1. Múlt évben ilyen időtájban Hermann Ottó kiváló hirű tudósunk járt nálunk, hogy itt a kormány megbízásából s a millennium alkal­ mára a juhászától tanulmányozza és e szak­ mára vonatkozó eredetiségeket gyűjtsön a leendő kiállítás czéljából. E napokban pedig Molnár Árpád festő-művész volt itt, bejárta a vidéket is, hogy a népviseletet megfigyelje, arra vo­ natkozó rajzokat készítsen s egész fényképe­ ket vegyen fel. Látogatása egy időre esett azon alkalommal, a mikor a losoncz—gyarmati vasút előmunkálatai nálunk tényleg megkez­ dődlek azzal, hogy az e czélból szükséges szerszámtár helyiségéül az első barrak összeállillatotl. Mind az ezen munkálatot eszközlő mérnököt, mind pedig a kiállitás bizottságának ama küldöttjét vendégszerető közönségünk szí­ vesen fogadta s * Vigadó -nkban * szokásunk sze­ rint emlékezetesen megvendégelte. Látogató művészünk csak ez után indult nagy útjára Gács felé s onnan Polichnő- és Abelovára, valamennyi községben válogatott csoportokat fényképezvén le. Kísérőül adtuk mellé Keczéry aljegyzőnket, hogy útja kellemes, eljárása biztos lehessen. Abelován a lelkész-lakon egy szépen faragott nyelű juhászballát pillantott meg. Erre oly művészi sóvár tekintetet vetett, hogy a lel­ kész kiolvasta abból a kérelmet s szívesen aján­ dékozó meg azzal. E hét elején vásárunk volt; az úgynevezett sarlósi vásár. Éppen azért, mert az aratás ide­ jére cselt, népiden volt. Csak egy negyede a szokott vásároknak, annál is inkább, hogy a már ismeri baj: n sertés-vész más falvainkban is dúl s o miatt a sertés-piacz teljesen üres volt. Az aratásra jó idő volna, ha a szárazság más egyébre nem volna máris ártalmas. Az árpa­ csomók sűrűn állanak a földeken, a búza­ keresztek azonban megfizetik még a munkát, annál kevésbbé váltják be gazdáink reményét. �4 Nógrádi Lapok és Honfi Híradó. Varosunk élénksége megszűnt. Sokun mentek nyaralni, fürdőim. Kovács Ferencz közjegyzőék, Búsbakék, Ambrusék, Stubnyán vannak. Öz.v. Szigyártó Samuelné, La szív íleién, Sleinliőbel PUnAnA law<kKVr»A 1 ■■■—■iVTíi^i| m .i« im—< j £U2** ''**** vwTVflJ Draskóczy Samnné leányával Vihnyén; özvegy Krislóffyné Csízen; Thaisz lanar Barlang-liget­ ben hOsöl s oda várja Belúghot. Romúnszky barútjait. A Raehler-, Draskóczy-, Búlyi-rsaládok erdei fürdőnkben épített nyaralóikban lak­ nak, a Sántha-féle villában felváltva időznek a tulajdonos szívességéből egyes családok. Ö maga Kartebadból most tért haza. Adja Isten, hogy a szívességnek e megtestesült példánya oly egész­ ségnek örvendjen tartósan, mint a milyenben visszatért. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispán még a mull vasárnap, jul. 28-án jött B.-Gyarmatra. Innen zug. 1-én egy enesen Bpestre utazott fontos hivatali ügyekben. Á múlt héten B.-Gyarmaton voltak: Szontagh Pál, Laszkáry Gyula, Pulszky Ágost és Törők Zoltán Losonci vá­ ros érdemes polgármestere. Hivatal-vizsgál átok. Gr. Degenfeld Lajos fő­ ispán Szontagh Antal titkárja kíséretében a múlt héten beható vizsgálat alá vette az alispáni, ár­ vaszéki, tiszti ügy eszi, számvevői, pénztári és levél­ tári hivatalokat, melyeket egytől-egyig a legna­ gyobb rendben talált s teljes megelégedését fejezte ki a látottak és tapasztaltak felett. Főispáni ebédek. Gr. Degenfeld Lajos főis­ pánunk itt tartózkodása alatt háromszor gyűjtő maga kóré fényes ebédre a központi tisztikar tag­ jait, a bíróságok és hatóságok főnökeit, valamint a város jelesebb tagjait A föispáni ebédek a leg­ kellemesebben folytak le s talpraesett toasztokkal voltak fűszerezve. A vármegyei tisztikar estélye. A vármegye főispánja gr. Degenfeld Lajos ö méltósága, mint előzőleg már jeleztük, julius 29., 30. és 31-én tartotta meg a vármegye központi hivatalai fölött a hivatal-vizsgálatot, melynél, mint értesültünk, a tapasztalt rend és pontosság fölött teljes meg­ elégedését fejezte ki. — Ö méltósága itteni idézése alatt ős magyar vendégszeretettel hívta meg dú­ san terített asztalához a tisztikart, mely a szives látást azzal igyekezett viszonozni, hogy julius 31-én a főispán úr tiszteletére bankettre ült Össze. A fürdő nyári kertjében terített asztal körül a lehető legvidámabb hangulat uralkodott, melyre csupán azon körülmény hatott zavarólag, hogy a vármegye alispánja fiának komoly rosszulléte miatt meg nem jelenhetett A társas vacsorán ö méltó­ ságát Tihanyi Ferenci vármegyei főjegyző köszön­ tötte fel a nála már megszokott ékesszólással, míg a tisztikar részvétének az alispán családjában beállható komoly fordulat fölött Pongrácz György árvaszéki elnök adott megkapó hangon kifejezést. Ezenkívül még két hivatalos toasztot hallottunk, melyekkel a vármegye főjegyzőjét Tihanyi Feren­ ciét és az árvaszéki elnököt Pongrácz Györgyöt éltették és pedig előbbit dr. Kossaczky Arnold, az utóbbit Nagy Mihály tb. főjegyző lendületes fel­ köszöntője után, melegen és őszintén. A lelkes hangulat viharos éljenzésbe tört ki, midőn ő mél­ tósága a főispán hosszabb s közvetlen hangon tartott beszédben a vármegye tisztikaráért — melynek körében mindig wivesen és örömmel je­ lenik meg, — ürített pohárt. A vacsoránál Laszkáry Gyula, Török Zoltán, Muzslay Gyula és Budnyánszky László vármegyei bizottsági tagok is megjelentek. A kellemes estélynek a késő éjei vetett véget * • Reményi Károly városbiránk július 31-én utazott gyógyulás és üdülés végett három hétre Karfsbadba; ígéretét bírjuk, hogy e most fokozott mértékben világhírű fürdőből néhány levelet fog 1 lapunk számára imi. A közigazgatási bizottság aug. hó 1-én tartotta rendes havi ülését Scitovszky .János alispán elnöklete alatt, mivel a főispán még aznap Budapestre utazott hivatalos ügyben. A bizottsági tagok közöl csekély számban vettek részt. Fon­ tosabb Ügyek elő nem fordultak s a havi jelen­ tések egyszerűen tudomásul vétettek. Esperes-választás. A nógrádi ág. Ii. ev. egy­ házmegye több tekintélyes egyházának irány­ adó férfiúitól vett értesülés szerint, az egyház­ megye egyházainak túlnyomó többsége a mod folyó föesperes-vála^ztúi alkalmából az eddigi főesperesre, nL b'vehla János uhor.-jzkai fel­ készre fog szavazni. Vezérli az egyházakat nem­ csak i. hálaérzet, hogy a férfiút, ki 15 évig páratlan bölcseséggel, tapintattal s tekintélylyel igazán közmegelégedésre vezette az egy~hí»2>«»cgye.. a btnűlGtuttün- Újból való j«y«!va.rr— tusával megtiszteljék; hanem vezérli őket a meggyőződés is, hogy nálánál méltóbbat s min­ den előhaladott kora daczára is alkalmasabbat, olyat, a kiben az egyházmegye közönsége inkább megnyugodnék, ez idő szerint nem választhat­ nak ; sót kecsegteti az egyházakat az édes re­ mény is, hogy nagyérdemű főesperesüket — jó­ lehet végleges elbocsáttatását oly sürgetve kérte is ő egyházmegyéjétől, — tekintettel ama kö­ rülményre, hogy az uj. nemsokára életbelépő szabályrendeletek hivatva lesznek a főesperes munkaterhén tetemesen könnyíteni: sikerülni fog helyén, az egyház javára, még néhány évig megtartani. Előléptetés. Kovács Béla Ipolysági kir. törvény­ széki irodaigazgató a X-ik fizetési osztály má­ sodik fokozatába léptettetett elő. Áthelyezés. Suska Gábor, alsó-lendvai kir. jbirósági aljegyző a vámos-mikolai jbirósághoz hasonminőségben áthelyeztetett. < Balassa-Gyarmat r. t. város. Nemcsak a törvényhatóság kebelében vau már felvetve meg­ oldás végett o kérdés, mely elöl a székhelyi nagyközség többé ki nem tér, de ő Felsége sze­ retett apóst, királyunk kabinet-irodájában — úgy látszik — már is az a vélemény uralkodik, hogy B.-Gyarmat rend, tanácsú város; mert, ime, a a múlt héten érkezett közvetlenül a b.-gyarmati Polgármesteri Hivatalra czimezve Ő Felsége kabinet-irodájából egy legfelsőbb intézvén)', melyet persze az elöljáróság a nem kompetens czim da­ czára, mint különben hatáskörébe eső ügyet, gyorsan és kellőkép elintézett. Balassa-Gyarmat cslnosodik. Szerettük volna ez újdonságot akkép czimezni, hogy B.-Gyarmat épül-szépül; de hát ezt — sajnos! — nagyítás nélkül nem mondhatjuk el; azonban, hogy csiuosodik, az már igaz; kezdettünk ehhez erősen hozzászokni tavaly: a királylátogatás alkalmából s az ilyesmivel úgy van városunk polgársága is, mint müveit ember a csínnal, tisztasággal; egy­ szer megszokva, nem lehet el anélkül, második természetté válik. Ily reflexiókat ébreszt bennünk, amit kikelet óta városunkban lépten-nyomon ta­ pasztalunk; új, nagy és comfortszerü bér-, avagy magánházakat alig emellek ugyan, — de jobbí­ tanak, tataroznak igen sok helyen; ezek közül ime a nevezetesebbek: Sztranyavszky Géza 1 kir. közjegyző a Kövy-hagyatékból megvett szép beltelken két házat alakított át, melyek egyike villaszerű bérház; Janics Endre kir. adótárnok és neje a Deák-Ferencz- és a szügyi-uteza sarkán jókora, urias házat emeltettek, ugyancsak a DeákFerencz utasában a AWA-félo ház nyert csinos átalakítást; a város bírái: Reményi Károly és Fábry János szintén szebbé, nagyobbá tették régi házaikat; valamint (brassói) Weisz Jakab a Szécsényi-utczában fekvő házát. Tőből újonnan épült a Zichy- és Óváros-utcza sarkán az izraelita rituális fürdőhöz. Barth fürdőkertbeli uj szín­ köréről már tettünk o lap hasábjain említést. De ha Bárth épít, akkor Burok sem maradhat el: ő tehát a „ Zrínyihez “ czimzott sörbáz régi helyi­ ségeihez építtetett úgynevezett „polgári szobát“, hol a kisebb polgárok jönnek majd össze, munka után, egy kvaterre. Kiss Jakab a tabán-utezai volt Baintner-féle házat divatositotta. Klein Adolf pedig a Fő- és Ipoly utcza sarkán terjengő Stillerféle háznak adott modern külsőt. A b.-gyarmati Takarékpénztár udvar-kertjében uj nagy ülés­ termet építtetett; az izr. hitközség a zsinagóga monumentális homlokzata rózsájánál lévő magas tanácstermét változtatta emeletesre. Mint évenként, az idén is, szépen kitatorozták a vármegye szék­ lábát; s reméljük: legközelebb a város érdemes elöljárósága követi majd a jó példát, és megszaiadit bennünket attól a nem-szép színtől, melybe tavaly öltöztették a tanácsházat. A balassa-gyarmati Ipolyár terén munkába vett Ilid- és útépítés serényen halad; a lebontott négy Kisebb fahíd helyett létesítendő két uj jókora nagy és kitünően szerkesztett hid közül az egyik, mely 20 méteres, középen pillérrel, valamint az útnak is egy része már elkészült; a második 30 méteres hid építésénél azonban váratlan akadáyok merültek fel; a hidoszlopok alapozása ugyanis a fakadó vizek miatt akadályokba ütközik; az eddig igénybevett szivattyúk helyett tehát gőz­ szivattyút fog kelleni itt alkalmazni, s a gőzszivattyu már meg van rendelve. Nem kételkedünk 1895. augusztus 4. abban, hogy a felügyeletet gyakorló főmérnökség mindent el fog követni, hogy a felettébb nagy forgalmú utón őszig az akadálytalan közlekedés hehreálhttassék. — Áz aszód ~-b--gy«rmaL--losoncit vasútvo­ nal kiépítése felett nagy az öröm mindenfelé, mert a budapest—hatvani vasútnak túlságos, sőt lehetetlen forgalma van, melyet megosztani szük­ séges. A vasút kiépítésére szükséges összeg biz­ tosítva vau, a mérnöki teendők, a kimérést ille­ tőleg már majdnem befejeződtek. A vasúti és bányamunkások csapatai a kies Galga-völgyön egymásután tűnnek az utasok szemei elé, kik muukájok terhét az ének akkordjaival igyekeznek enyhíteni. A mindenhol látható téglaégetők ké­ ményein magasba törő füst hirdeti a jövő nagy müvét; majd a nyitott kavicsbányák tűnnek fel, melyeket a nap arany sugarai tündöklőkké, a pázsit zölden elterülő leple közelében szinte va­ rázs-erejűvé tesznek. A góczpontok környékbeli lakói szebb jövőt jósolnak. A Galga-vőlgy falvai évek múltán a főváros nyaralóinak az üde levegő és festői tájék miatt kedves helyei lesznek. A mily erővel folyik a munka, kilátásba helyezhető, hogy a jövő óv szeptember havában már fütyül a vasút. Anna-bál táncz nélkül. A zsélyi Só sár-für­ dőben a múlt vasárnapra volt hirdetve az Annabál, amelyre a vidékről számos intelligens család rándult ki. Tánczmuhitságról azonban szó sem volt, pedig sok szép tánezosnő várta a tánezot. A nyári estélyre, mely Bárth fürdőhelyiségében matartatik meg az Ipartestület házalapja javára, városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Kedvező idő esetén nem is kétkedünk, hogy úgy szelle­ mileg, mint anyagilag sikerülni fog a mulatság. Tűzesetek. B.-Gyarmaton a múlt héteu két tűzeset fordult elő. Az egyik jul. 29-én, a másik jul. 31-én. Az első alkalommal d.-u. 1 órakor Schmidl Sámuel földbirtokos és gőzmalmosnak két kazla, juhakla és cselédlakja lett a tűz áldozata. Az egyik kazalban mintegy 1300 csomó rozs, a másikban körülbelül 500 csomó árpa volt össze­ halmozva. A tűzoltók és fogatok a vész helyén pontosan jelentek meg az összes felszerelésekkel, mentésről szó sem lehetett, azonban a tűz loka­ lizálásában nagy erőt fejtettek ki. Az oltást egy ideig gr. Forgách főparancsnok, majd Hábor alparancsnok a késői órákig (éjféli 12 óráig) Fábry János szakaszparancsnok vezényelték. A tűzoltók egytől-egyig dicséretes buzgalommal működtek közre. A nagy munka közben a főparancsnok volt szives üdítő italokról is gondoskodni, a mi ter­ mészetesen igen jól esett az izzasztó munkában. A tűz keletkezése körül gyanuokok merültek fel. Ugyanis az egyik kazal tövében ott találták a Schmidl Sámuel ispánjának Rubint Jakabnak a gyufatartóját. Hogy mit fognak ebből kisütni, azt még nem tudjuk, csak azt konstatáljuk, hogy az ispánt a csendőrök azonnal letartóztatták. A juhakolból a juhász hűséges kutyája kitereltc az egész juhállományt, a kutya azonban már ki nem szabadulhatott; a szegény állat hivatásának lett áldozata. — A másik tűz jelentéktelenebb volt, Őszterreicher szécsónyi-utazai házában a fészerben lévő szalma lobbant fel s néhány perez alatt elhamvadt. Húsvágás és kimérés! szabályrendelet B.Gyarmaton. Az immár miniszteri jóváhagyással is ellátott húsvágás és kimérés! szabályrendelet most augusztus 1-én lépett életbe városunkban. Oly közérdekű a tárgy, hogy azt lapunkban is egész terjedelmében közölni fogjuk. Szegénynek a dobszó, uraknak az ojságlap. B.-Gyarmat elöljárósága, mint évenként, az idén is dobszó utján kiadta a rendeletét, hogy a háztulajdonosok, illetve . a ház- és lakásbérlők, a közegészség és köztisztaság szempontjából a házak előtti gyalogjárókat tartoznak úgy reggel, mint este 7 órakor „becsületesen megöntöznitartoz­ nak azonban továbbá az érintett járdákon és víz­ folyókák mellett folburjánzó füvet rendesen ki­ gyomlálni, — mindezt büntetés terhe alatt És mégis kénytelenek vagyunk lépten-nyomon tapasz­ talni, hogy ez üdvös rendelet legkevesebb respektusban rószesübaz úgynevezett úri publikumnál, s midőn kérdést intézünk az illetőkhöz: miért nem teljesitik azt, mit a helyhatóság elrendel, a stereotip válasz az, hogy: nem hallottuk, mit do­ boltak !* Az elöljáróság tehát lapunk utján is felhívja a lakosságot a locsolás- és gyom látásra. A fő szolgai) Írói hivatal pedig - mint rendőrha­ tóság — bizonyára példásan bírságolni fogja a mulasztókat. Persze, ha rendezett tanácsú város volnánk, ilyesmikkel nem kellene bajlakodnia a teendőkkel amúgy is tulhalmozott jár. föszolga- �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. augusztus 4. 5 saját hatás- eszközlcndők; az előadások pedig szeptember 9-ikéu veszik kezdetüket. Azok az egyéves önkénPajor htviu í tesek. a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi álló, tárgyára | szeptember h»L végén fejezik br-,—virtúner t—8. nerve * francit a (tar,nngy nem magyar’) történelemből [ napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok szeptem­ »ett drámai müvét, melynek .1 év óta műgondjai na* ber 1-töl 15-ig tartatnak. gyobrvzret izeutélé; 8 minélfogva az moat — mint Gróf Lippe-Biesterfeld Ernő úr ó magassága egyik megbízható zzakértönek állítja, — akár a kifo­ gástalan. még legnagyobb íróink által ia sokszor elha­ (Posen melletti Neudorf kastélyból) rheumatikus lt vágóit technikai (jambuaokh akár a gyönyörű nyelvezet, fájdalmainak gyógyítása végett, neje és cselédség akár végre a cselekmény <uabatoMágára nézve a maga kíséretében, ma Pöstyénbe érkezett és a Ferencznemében méltán a nagyobb írók alkotásai mellett kér­ villában vett szállást. Ugyancsak PÖstyénben het magának hglyet. A* mil crime és jeligéje azért nem hozhatók még kőztudomásra, mert a szerző azzal az időzik Hőbe Mária bárónő, dandárparancsnok uejs országos pályázatra kiírandó drámai müvek sorában ver­ Posenből. bíró úrnak, de elintézhetnek azokat körünkben. Egy beveszett mi. — Mint értesülünk, befejezte ót felvvim* é* egy elő.uinből senyre kelni, s egyszersmind a millcnnáris alkalomból, emez, általa szerényen ^kísérleti dolgozatnak nevezett' tennék bemutatását al megyéje iránti hódolatának is kifejezést adui szándékozik. A papiros-forintok. Múlt hét folyamán több lap azt hiresztelte, hogy a papiros-forintokat julius hó 1-jétöl a magánforgalomban nem fogadják el. Ezek a hírek annyiban tévesek, amennyiben a pa­ piros-forintok f. év deczember 3l-ig maradhat­ nak még magánforgalomban, azontúl 1896. évi jun. 30-káig a nyilvános pénztáraknál lesznek csak beválthatók s igy ezen pénznemek még 11 hónapig maradnak érvényben. Megjegyezzük, hogy a beváltást 1896. év végéig lehet kérelmezni. Értesítés. A tiszai ág. ev. egyházkerület eper­ jesi Collegiumának jogakadémiáján az 1895—96. tanévre a berratások f. évi szeptember 1-től 8-ig •) Egy magyar tárgyú készülőben. P. I. Gazdászat Gyászrovat. Az öreg Pletrich János bácsi múlt hétfőn, julius 29-én éjfélkor, élete 83-ik évében itt B.Gyarmaton többlétre szenderült. Valamikor gazda­ tiszt volt, s mióta magát nyugalomba helyeztető, mintegy tizenöt óv óta takarékoskodva magányo­ san ólt közöttünk : hagyott is ily kép unokaöcscse Pletrich Bélára nehány ezer forint értékű ingat- Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. GYÁR és IRODÁK ; • VI. kér. külső vácxl-űt 29—35. « J ----- < V VÁROSI IRODA és RAKTÁR: ■> ' Podmunicxkv-utcza 14. A v Gőz- és járgány cséplökészületek, számos első díjjal kitüntetett Scblick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemen acxélekék ME" Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talaj mívelö eszközök, valamint Schlick-féle szab. HALADÁS sorbavető-gépek. Cü rakarrnánykészítő gépek, darálók, őrlő-ina Írunk és mindenn<*mii gazdaaági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marnkraleó arató­ gépek ta fiikaxxAló-gépek, szállítható mezei vasutak stb. — Elő­ nyön fizetési feltételek. Lcgjutányosabb árak. Elismert legjobb szerkezetű gyűrű- és sima- HENGEREKET, CSÉPLŐGÉPEKET, téli-, lárffány- és fel gözhajtásra- hántó ekéket, '■’/„L" különféle lánczboronákat, „Austria" sorvetff gépeket, Blunt'-féle ensilage zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és főzolékaszaló készülékeket, • Legújabb bor- és gyümölcs-H*\j lókat, gabnarostákat, trlóröket ós kukorlcza morzsolókat, m szőlő zuzőkat h bnfjuőmorzsolőkatt Önműködő „SYPJION1.V* növény- és szőlőmU’ wiUtóhat, 5 vessző permetezőket kézi erőre, szállító készülékkel vagy a nélkül a legjobb minőségben gyártanak »« átállítanak MAYFARTH PH. és TÁRSA l'^« cmAsz. Alapitlatoll 1872. . ... . Ke.xj és kin kii, Hzabnd. - jaxdasájii fftpffyárnk. vasöntöde ás fíőzhámor BÓCS, II. Taborstrasse Nr. 76. ’ ’ i'.d.'mi..’. 375 - any, bro . ..................... bemmel •> ol?ő', ;l;Qk?.al. Árjegyzékek’ r Árpavásár NyUrán. A f. évi szeptember hó 2-án Nyitrán megtartandó árpavásárra bejelentési ivek a nyitramegyei gazdasági egyesület titkári hivatalánál Nyitván már kaphatók. Az árpavásárra vonatkozó bejelentési ivek augusztus 15-ig kül­ dendők az nárpavásár rendező bizottság* czimére Nyitráru. A legjelentékenyebb hazai és külföldi kereskedők érdeklődnek a vásár iránt s bejelen­ tették megjelenésüket, nem lehet tehát semmi kétség az iránt, hogy a vásárnak igen nagy for­ galma lesz. Ismételve figyelmeztetjük a keresett sör- és maláta-árpatermő vidékek gazdáit, hogy árpamintáikat a nyitrai árpavásáron okvetlenül be­ mutassák. Az eladás lepecsételt minták alapján tör­ ténik. Minta gyanánt 10 kg. küldendő két 5—5 kilogrammot tartalmazó erős vászon-zacskóban. A minták papiros tányérokba öntve lesznek közszem­ lére téve. Kruti*tt*in<'r Károly bécsi (IIatipt>*tra*s6 120.) gyáros számos arany ereimnél kitüntetett houilokzatfestékei haiáukbau >•> mindinkább tért hódítanak, miután telje* «en hasonlók as olajmázolástól és festZ*kszinllk tintá­ iig* miatt vállalkozók és építőmesterek nagpm ked­ velik. Mintalapok 40 különböző színárnyalatban és használati utasítások kívánatra ingjen küldetnek. QPUI IPIf ‘^e vasöntöde és gépgyár v U II Ll U II részvénytársaság BUDAPESTED. 3 i lanságot, stb. Temetése a róm. kath. egyház ; szertartásai szerint július 31-én ment végbe & I távolból megjelent rokonok és a szomszédok ’ részvéte nieiictt. Nyugodjék DőKőVéi I 10—10 600 munkás. úr-Ti Tiiimiiií wzárnoa elismerő levelek Hrrncntve .küldetnek Képviselők és v ---- -----------------..................... ..... . — oV|— „,'fozoiitiírtiidtók felvétetnek. cc �STAHEL és LENNER BUDAPEST tnrar- és lemezlyukasztó gyár. " Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű: Trieurök a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Trieurök a zabnak vagy árpának a búza közüli és a gömbölyű magvak kiválasztására, Lencsctisztitó és ositályozó-trieurök az árpa kiválasztására és a lencse osztályozására. Osztályozó-trie űrök. . Szabadalmazott trieurök és osztályozó gépek minden gabo­ nafaj tisztitAsára és tetszés szerinti osztályozására. — Elvállalunk Qutjahr és Müller, illetve Mayer rendszerű trieurök csekély költ­ séggel a trieur beküldése mellett ezen szabadalmazott trieurökké átalakítását , . ’ . .. alom-trieurhengerek vagy burkolatai, lyukasztott vagy hasított lemezek tetszés szerinti anyagban ipari vagy gazdasági okra. Kitüntetve ont. kiállításon 1885. Budapest ♦ Árjegyzékek vagy mintakönyvek ingyen és bérmentve küldetnek. Relay és Benedek orsz. Kólpar-klál- előbb Budapest. Kitüntetve litáson 1881. KRISZTA és Társa cn Egyházi felszerelések miseruhák, és xásxlók gyára. Budapest, IV., Lipót-utcza 21. sz. Ajánlja a t ez. társulatok, testületek, egyletek s körüknek külön zászlókészitési osztályokat, mely saját mllhimzll intézettel és műhelyekkel ran egybekapcsolva, melyekben arany vagy ezüsttel művésziesen hímzett vagy festett egyházi, iskolai, kath. legényegyleti, ifjiuági, ipartestületi dMeti, tűzoltó, hányán, hadastyán, lövész, temetkezési stb zászlók h lobogók az egyszerűtől kezdve a legdíszesebb kivitelben készülnek. Itajzokat, mintákat és részletes költségelőirányzatokat készséggel küldünk. 4 8 </> </> Egyházi ruhák fs félszereltekről külön árjegyzékkel szolgálunk. MUFOGAK. Kényelmesen berendezett műtermemben egyes és egész fogsorok, a foggyökorek eltávolitása nélkül, elsó fogak pedig aranyfoglalattal kezesség mellett a szájba ügy tétetnek be. hogy a felismerés lehetetlen. — Fogak és foggyökerek Ö£) a legnagyobb figyelemmel, óvatossággal Hölgyeknek Milön műterem, befárat a kapun. ——— Molnár János, J20 •—2 ® és fájdalom nélkül huzatnak ki. Witr— g, fodrász és műfogász Balassa-Gyarmaton. •<*** Egy Jó házból származó Ifjú ugyanott tanoneznak felvétetik. dfc 2^ zi-z -ett �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. augusztus 4. „Xe tatarozunk kos Aránál tincnri: ** Ezt mondja egy régi közmondás. Ugyanezen találó közmondást I vonatkoztathatom | éír én~ wrcppmro”ü~ Amennyiben csakis egy oly nagyszabású, készpénzzel űzetett óriási árúmennyiséggel fölszerelt raktár képes Aaletfclciuek azt az előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál min­ denkor jó eredményeket érhet cl. eszközölhető! Gyönyörű minták magánvásárlóknak ingyen és bér­ mentve. Gazdagtartalmú mlntakönyvek, milyenek még eddig nem léteztek szabók részere bérmentetlenűl. 2 Szövetek öltönyöhöz. lám., ásít, és esiterjáiyos bútorrattára B.-Gyarmat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. BRŰNN (osztr. Manncheater). 65. Legnagyobb gyári san tdjesiitetnek. * ■ " •SS Ss Egy jé házból való flu asztalos tanonczul azonnal felvétetik. raktár kelmékben ‘/« millió frt értékben. nVÁQ! ügynökök és házalók rendesen „StikaUteket, • “kelméket O • rofsky * árúja 4 czimkével ellátott szöve­ hoznak nagy mennyiségbon árúba. 131. ü Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat sem­ minemű föltételek mellett cl nem adom. § £ * 3238 1895. P. az. Hirdetmény. 20—17 Szétküldés csakis utánvétellel. 52-11 E szabó-kellékek Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor­ * □C 0) 4—-Hfrtig továbbá bélései, gombok, tök, ezérnák, stb.) K* Méltányos árú, becsületes, tartós, tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek a sza­ bók keresetét csonkítják, ajánl: Síi karó fwky ■János, Q E Peauvien és Dosking a magas klérus számára. Elő­ írás szerinti szövetek a cs. és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadnstyánok, tűzoltók, tor­ nászok,'” béröltözetek részére; kelmék teke- és játék­ asztalokra. kocsik bevonásához. A legnagyobb raktár stájer, ka rintiai, tirol stb. lodenekbcn úri és női használatra eredeti gyári árakon és olr nagy választékban, milyennel 2OÓ versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis finom és tartós női kendőkben a legdivatosabb szinekben. Mosó szőve- SCHÖNFELD MIKSA, »E ac A b.-gyarmati kir. tvszék ezennel közhírré teszi, hogy a losonczi illetősé­ gű kk. Battik Sándor (Aladár) kiskorú­ sága a 2703 895. száma első bírósági jog­ erős Ítélettel meghosszabbittatott. B.-Gyarmaton, a kir. törvényszék­ nek 1895. junius 19-én tartott üléséből. Kray, 179 2-3 kir. tszéki elnök. An tény Béla, kir. törvényszéki jegyző. BIKSZADER alkallsch-moriatlsches SAUERWASSEK égvétiyes konyhasós BF'CS t^wigx a L . C Borral s gyümölcMzörpökkel vegyítve kellemes üdítő italt szolgáltat. BRC SSEL 1RM ■ BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ. CURORT BIKSZÁD Szatmármegye keleti szé- an dér östllchcn Grenzo * de Szatmárer Comitates, auf cincr waldigen, vor Winden dnrch hohe Gebirge geschützten Hochebene gclegen; von SzinérVáralja (Szatmár-Nagybányaer Bahn) 2, von T'écsÜ (Ung. Nordostbahn) I Stunden entfernt. lén, szelektől magas he- ; i ; gyek által védett erdei fensikon fekszik; SzinérVáralja állomástól (szál- • már—nagybányai vasút) 2, Fécső állomástól (magy. északkeleti I vasút) 4 óra Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kntkezelősége. Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al­ Járásnyira. földön már legnagyobb Egvényes konyhasós vize kitflnü hatásúnak a kővet­ kező kórnemekuél bizo­ nyait be; Idült tüdőharat, tüdőié gdig és a kezdődő gümőkórnál idült gyomorharutaái anapunkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fej­ szédüléseket szünteti, az *gé«z vérkeringést jóté­ konyan emeli s így emésztést és a Jó étvágyat teljesen helyre hozza. Az epe-elválasztást a májban sietteti, ax epeelválasztó utakat jó karban tartja; agyancsak oldó hatásánál fogva az egész bélcsatornat tisztán tartja. Ez ok­ nál fogva kitűnő az arany­ ér, Sérgatág, mái- és lép daganat elfen. kelendőségnek Ör­ vendő, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak B.-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben: PopOVlCH János, Losonczon: Biilyl János, Füleken : Bllcliler Pál, S.-Tarjánban: Mandi Gábor uraknál. 15-13. Popovics János vas- és fűszer-üzletében Szécsénybe egy jó házból való fin tanulóul felvétetik. 1 *3. 1—4 Die alkalisch-muriatische Heilquelle Bikszád Ízt von ausgezeichneter Wlrkung bel: ohronlschen Lungenoatarrh, Emphysem und beginnender Tubercnlose. Das Wasser sülitbei chron. Magencatarrh den hJínfigcn Brechreiz, Kopfschmcrz und Schwindel, iát von wolthatigem Einfluss auf die allgemeine Blutcirculation und fördert somit den Appetit und die Verdauung, und triigt in Folge seiner lösenden Wirkung zűr llcinhaltung der Gállenwege unddes gesammten Vcrdauungskaneh bei. Da­ her unübcrtrefllich bei Hesmorrhelden (goldcnc Adcr), Gelbsucht, sowie bei Leber- und Mllzanichwellung. !O Bátorfalu (Honim.) kőznég határában 33 m. hold kiterjedésű szántó- és rét sza­ bad kézből azonnal eladó. Részletes felvilá­ gosítást nyújt: özv. dr. Vargha Ferenczné B.-Gyarmaton. iga. i-i 'aiu’ F V4<J»S7- ~ ária-* * czelli M nagyszerűen halnak gyomor bajoknál, I nélkülözhetetlen és általánosan Ismeretes ■ házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvégyta- I lantig, gyomorgysngeség, bűzös lehelet, I talfu|taáo, savanyú, fslböffögés, hasmenés, I gyomorégés, felesleget, nyélkaklválasztát, I lárguág, undor és hányás, gyomorgörct I szűkülés. Hathatós gyógyszernek bizonyult I fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól I srármazott, gyomortulterhelésnél ételekkel Iés italokkal, giliszták, májbajok és hlmor- I rholdáknái. Említett bajoknál a Márlaexelll I syomoreaeppek évek óta Htü- I nőknek bixonyultak, a mit száz meg száz I bizonyítvány tanúsít. Egy kis Üveg ára I használati utaltassa] együtt 40 kr., nagy E üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Törélk I Jorwf gyógyszertára Bndmpewt, I Király uteza 1i sz. A védjegyet én aláírást tüzetesen ■ tessék megtekinteni! Csak olv cseppeket ■ tessék elfogadni, melyeknek .burkolatára ■ zöld szalag van ragasztva a kenzitu I aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: ■ .Valódiságát bizonyltom *. v ■ * A Márlsczelll gyomoreteppek valódién 1 kaphatók. P B.-uynmmton; CservonyAk Gy. és Kanitz0. gyógytArAban. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél. �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. BFAruyérmckkcl kltűaletvc* "VB 1895. augusztus 4. Első cb. cb kir. kimar. BBabadalm. BP Aranyérmekkel kitüntetve. OMLOK ZAT-FESTEK-G Y AR z^ Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya * és hóiuortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint-gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított úllapotbanlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz —Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ loc. 20—12. mentve küldetnek. layton & Shuttleworth © a) Budapest C 354/895. szára. Árverési hirdetmény. álul • bgjutányoMbb árak mailett tjánlutaak: fi na s N o mwrvMlók. <Ur*ldfc. Etfttam söü-rtik 2 is 3 ma akik Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. L-cx. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a buda­ pesti V. kér. kir. jbíróság 1895. évi 12459. számú végzése következtében dr. ifj. Draskóczy Miklós Ügyvéd által kép­ viselt Krzovan Antal javára Kossaczky Karolin és dr. Kossaczky Arnold ellen 2280 frt s jár. erejéig foganato­ sított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 761 frtra becsült szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árveré­ sen eladatnak. Mely árverésnek a b.-gyarmati kir. jbiróság 2754/95. számú végzése folytán 2280 frt tőkekövetelés, ennek 1891. évi május hó 31. napjától járó 6°|0 kamatai és eddig össze­ sen 56 frt 86 krban biróilag már megállapított költségek erejéig B.-Oyarmaten alperesek lakásán leendő eszközlésére 1895. évi augusztus hó 13. napjának d.-e. 10 órája határ­ időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. L-cz. 107. és 108. §. értelmében készpénzfize­ tés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fog­ nak adatni. Kelt B.-Gyarraaton, 1895. julius 24. 185 1—1 Tomis, kir. jbirósági végrehajtó. NYOMATOTT AKIADÓTULAJDONOS ö> GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSULAT OYORSSAJTÓIN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00863.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 31. szám (1895. augusztus 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e675977f3eb307757cc25a5c57dcb6db.jpg 6d688448d0161cadf23e4108a4fec78d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/eda7820b60a1e76193ca3ae5caa32482.pdf ef9bfe42aba7c606a64a200cbd092251 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 11. XXIII. évfolyam. 32. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. KlőUartérni ári £gn>z évre 5 írt. Fél ívre 2 írt 50 kr. Negyed évre 1 írt 25 kr. X<y«e ékX»2 XO icx«k2caá.x. Klufiietni csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton. A német nyelv s az elemi iskola.• (A—d.) Wlassics Gyula, vallás- és köz­ oktatásügyi miniszternők amaz intézkedése, mely mellett a főváros elemi iskoláinak tan­ tervéből a német Írás és olvasás tanítását kihagyatni rendelte, a német sajtóban általános elégületlenséget keltett Ez az elégíiletlenség érthető ugyan, de se’ nem jogos, se’ nem indokolt. Bármily nagy fontosságú legyen is a mi speczialis viszonyaink között a német nyelv ismerete műveltségi életünkben, bármennyire igaz az, hogy e nyelvnek ismeretét államjogi viszonyaink is szükségessé teszik, nemkevésbbé igaz az is, hogy o nyelv cultiválása csupán addig mehet, míg az a nemzeti jelleg rová­ sára nem esik. Ha valahol, úgy nálunk van e zhatár megvonására különösen szükség 8 e szükséget a múltnak amaz immár nagy nehe­ zen pótolható — mulasztása teremtette meg, mely a gyakorlati engedmények folytonos han­ goztatása mellett azzal, hogy az idegen nem­ zetiségű és ajkú fiatalságot a magyar nyelv elsajátítására buzdítani, a nemzetiségi jelleg elnyomása nélkül szorítani nem akarta, avagy elfeledte, a magyar nemzeti jelleg tömörülését hosszú időre visszavetette. Ez az elnéző po­ litika eredményezte azt, hogy ime ugyanakkor, midőn az állam a saját nyelvét közvetett intézkedéssel is az őt megillető polezra emelni, TÁRCZA. A 'Választott nép-hez. Esengtél Messiásért Választott nép, s ime Itt van, megjött; örömmel Nézhetsz a szemibe. Ő az, valóságosan, A kit te úgy hivál; Kezében a törvény s egy Nemzet védpajzsa áll. És megszólal hangosan: Népem ösmerj reám: Én voltam, aki évezrek Során panaszkodám. De most hallgasson el a Sirámos kürt szava; Megmentett az örökös Rabságtól Hunnia. Igen, magyar ajkakról Hangzottak a szavak: Legyen Izrael népe Mint a magyar, szabad! S így nagy küldetésemet Én már bevégezéin, A szeretet vallása Int békítőn felém: És áldva néz egéből Le a nagy Jehova, Eliflietétl pemtk, reclamátiók í* hMutótek * kiadóhiva’alboz Intfzcndök. A lap axcllcmi n’aiém * a Nyilt-tcrre vonatkozó minden közlemények a azcrktailöliAz küldendők. annak már az elemi oktatásnál is — az ide­ gen nyelv háttérbe szorításával — érvényt szerezni kíván és akar, ama jól ismert, bi­ zonyos körök az államhatalomnak eme két­ ségbe nem vonható, úgyszólván elemi igazság erejével biró és ható jogával szemben nem­ csak érzékenykednek, hanem — mint már megszoktuk — elnyomatásról, erőszakosság­ ról panaszkodnak s a rideg chauvinismus vád­ jával állanak elő. A rendelet egészen kapóra jött nekik, mert abban bíznak, hogy a jajkiáltást meg fogják hallani az interparlamentáris congressuson is. Mi nem tartunk s nem félünk ettől, mert azok, a kik e congressuson összejönnek, na­ gyon jól tudják: mennyit ér ez a lárma, s nagyon jól tudják, hogy ha a magyar állam a magyar nyelv suprematiáját kívánja bizto­ sítani a culturális téren is, ahhoz ennek az államnak feltétlen joga van s ha ezt nem tenné, tűnnék fel olyannak, mint a mely fel­ adatát, rendeltetését nem ismeri, öntudattal nem bir. A chauvinismus vádja tehát üres és alap­ talan vád. Mert miről is van sző e rendelet­ ben? Arról, hogy a német nyelv oktatása a főváros elemi iskoláinak tantervéből kimarad­ jon. Ez intézkedés ellen pedig — nézetünk szerint, — még elvi szempontból sem emel­ hető panasz. Nem szorul hosszas bizonyításra, mindenki tisztában van azzal, hogy az elemi Mondván: ne légyen köztelek Viszálkodás soha! Légy hive rendületlenül E honnak Izrael, S tudd meg, hogy Árpád népével. Élned vagy halnod kell. S ha jön még, — a mint jönni fog, — Népirtó fergeteg. Elpusztulhat Jeruzsálem Harmadszor is, de tégedet Megvéd a szent honszerelem. Amen. P. I. Jeruzsálemi út. A Wyb. főrabbi jrgprlri «y<xnl« Hifii Dtitidi Jeni. VI. A végzet a nagy eseményeket nem szokta gyermekekre bízni s Jeruzsálem pusztulását mégis egy gyehnek határozta el. Midőn Vespasianus akkori római.hadvezér Jeruzsálem ostromlására gondolt — a véletlen egy zsidó gyermeket hozott útjába. Megállította. Mit tanultál ina? Kérdé tőle. Azt, «hogy megbosszulom magam Edoinon • Izrael népem *által (Ezcchiel próf. 25.)«Tehát mégis, mondá sajnálkozva a jószivü imperátor, • de nekem nem szabad Isten bosszújától fél­ nem. Azonban úgy látszik, Izrael romlását ott fönn is elhatározták. * S ha a babonás Vespasinnusnak ostroma sikerében kételyei vannak, azokat az öntudat­ lan gyenneksznvnk eloszlatják, K gyermekszó vetette tehát el a koezkát Jeruzsálem sorsa felett. Igen, a milyen végtelen llirdetcaek Árszabály izerint azAmittatnak. — Nagyobb é * tUbbazUri birdotósck jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatisnAl külön 80 kr. Nyllttír petit sora: 20 kr. oktatás feladata nem az, hogy a serdülő gyer­ meket nyelvekre tanitea. Az a serdülő gyer­ mek nem azért jár az elemi iskolába, hogy ott németül megtanuljon, — hiszen ennek ismeretéhez még a középiskolában sem jut — hanem azért, hogy a közművelődés általános érdekében a legszükségesebb ismeretekre te­ gyen szert. Már pedig senki sem fogja nekünk bebizonyítani, hogy a német nyelv Írása és olvasása ez ismeret keretébe tartoznék, hogy az az általános műveltség oly kritériumát ké­ pezné, melynek kényszere alól már az elemi oktatás sem mentesülhetne. Sőt mi még tovább megyünk. Őszintén saj- • náljuk, hogy a kérdéses rendelet csupán a fővárosi elemi iskolákat öleli fel s nagy öröm­ mel vettük volna, ha az általános s az összes elemi iskolákra kiterjedő érvényre emeltetnék. De ha ez azon iskolákban, a hol a német nyelv elemi oktatását a német ajkú lakosságra való tekintettel még e kényszerhelyzet miatt fentartani kell, ez időszerűit még meg nem va­ lósítható, azon felekezeti iskoláknál, a hol a felokezet nyelve nem német, okvetlenül meg­ valósítandó. Ezek a felekezeti iskolák nem a német nyelv iránt érzett nagy szeretőiből s nem is a műveltség iránt lángoló lelkesedés­ ből veszik fel tantervűkbe a német Írást és olvasást, hanem azért, hogy azt eszközül használhassák fel egyenesen a magyar áUameszme ellen. Az efféle állapotoknak megtúa 'teremtés * eszméje, a rettenetes mindenségig, olyan végtelen lefelé a «pusztítás, a képtelen semmiségig. Az Isten szereteténck vagy gyűlö­ letének, egy virágzó nemzet létének vagy nem­ létének a mérhetetlen kérdése, egy gyermek­ ajak rebegésétől függ. Az a végtelenség, mely előtt leroskadunk, tehát egy kicsiny gyermek körül forog? A chaosból egy világot teremt­ hetni, az Isten mesterkeze tudott csak — de a habzó életnek ezer millió alakulatát a chaosba visszarántani, elég hatalmas az a kis kéz is, — melyet inég vezetni kell? A világok története tehát nem az öröklét, csak egy óra, egy perez, olyan, mint az ephemer rovaré. De te Jeruzsálem vigasztalódj — a ki a halálitéletedet elrebegte, tiszta volt, ártatlan, egy gyermek. Bűneidben is kíméltek. Csnk hó­ héraid voltak ocsmányok: birád egy bűntelen gyermek. Hát Titus nagy hős volt. Tudott mosolygó arczokból siró arezokat csinálni. S ez nagy diadal. A történelem is szobrot emelt neki. Kortársai pedig azért a triumphokért elnevezik öt az <emberiség örömének, szereteténck. * Milyen jó, hogy nincsenek ajkai annak a szent frigyládának, melyet,villogó tőre féktelen őrjön­ gésében áthasitolt. Borzasztóconcertvolna,ha azok az ajkak beszédre nyílnának. Dühében neki ment az Istennek! A nyomorult féreg a világinesternck! A szent függönyből kifrecscsent vérről a szerencsétlen azt hitte, hogy az Isten vére. S keble a kielégített bosszú érzésében dagadt. Hát ez is öröm. De milyen szemér­ metlenség az olyantól, n kinek ilyen örömei vannak, azt mondani: «Non diem perdidil» A ki a szentek szentében, hol a szent főpap mint �3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. augusztus 11. A Bpestre hirdetett nemzetiségi congressusról jóformán minden nemzetiségi lap megemlé­ kezett ; de ezek között a lapok között egy sem úgy, mint a <Národnie Noviny * czimfl tót és a «Zásztava» czimű szerb lapok, melyeknek nagyzásait megmosolyogjuk ugyan, de izgató hatásukat nem vonhatjuk kétségbe. A két hírhedt újság czikkeit, melyek bizo­ nyára érdeklik közönségünket, hü fordításban következőkben közöljük: A „NÁrodnie Noviny * • A magyarországi nem magyar nemzetiségek solidaritásának az eszméje megérett s megvavalósuL • Az 1861. évi jun. 7-én kelt tót memoran­ dum 4. pontja igy szól: Végül kijelentjük, hogy a tót nemzet érdekei a polgári szabadság te­ kintetében azonosak a többi magyarországi nemzetek érdekeivel, a nemzeti szabadság te­ kintetében pedig a jelenleg törvények által el­ nyomott, nevezetesen nithén, román, szerb és horvát nemzetek érdekeivel; úgy, hogy azon területen, a hol a tót nemzet lakik, ugyanazt kívánja a maga részére (t i. a nemzetiség és szabadság tekintetében), a mivel a testvér ma­ gyúrok tényleg bírnak s azon okból a tót nem­ zet szolidaritást vállal a kezesség és küzdelem dolgában. Ezen szolidaritási, melyet a szabad magyarországi nemzetek szemei előtt a szabad­ ság es nemzetiség érdekében hirdettünk, a nem magyar nemzetiségek elnyomása erőszakolta ki. «34 év előtt apáink oly világosan és ponto­ san formulázták azt, a mi csak ma nyer lát­ ható alakot. Az idézett sorokban rejlő igazság nem halt meg, csak aludt. Ez igazság ébredez, kel teljes szépségében, teljes realitásában s ezt kiáltja hozzánk: itt az idő, sursuin corda! • Közös hazánk politikai és közigazgatási központjába összehivatott a három nein-magyar nemzetiség képviselője: a congressus, a melyen loyálisau és törvényesen megbeszéltetik a kö­ zös eljárás programmja, mely szükséges elodázhatatlanuL Életünkről, létünkről, becsületünkről és méltóságunkról van szó. Összehiván a congresszust alkotmányos, alaptörvények állal biztosituti jogunkkal élünk; nyíltan, becsülete­ sen szándékszunk eljárni, meg .akarjuk a haza színe előtt mondani, mi a mi hitünk, mik a panaszaink, kívánságaink. • Egyszerű felhívásunkra is már vezérczikkekben szólaltak meg az összes • *pesti hírlapok, ez azt bizonyítja, hogy van nemzetiségi kérdés és hogy az mélyen belevág Magyarország éle­ tébe. Igaz, hogy sok lapból kirí a gőg és a nemzeti zsarnokság, de találkoznak józan és szolid gondolkozású fők is. Egy szóval a mi uj akciónk már időszerű a tizenkettedik órá­ ban felébredtünk, mert ha továbbra is hallgat­ nánk, könnyen azon helyzetbe juthatnánk, a melyben a magyarországi ruthének leledzenek, a kiket egyenesen kivisznek a mészárszékre a nélkül, hogy valaki merne vagy tudna egy szó­ val is protestálni. Önmaguk haldokló nemzet­ nek nevezik magukat I Nem, sem nekik, sem nekünk nem szabad meghalnunk a saját tét­ lenségünk és gyávaságunk folytán. «A koczka el van vetve, rajtunk áll, hogy testvéreinkkel együtt a világ elé állítsuk férfias, öntudatos eljárásunk képét nemzeteink érdeké­ ben I Rendületlenül, erősen álljunk meg az erős törvényes alapon, mély öntudattal, tudva azt, hogy Isten és emberek iránti szent kötelessé­ get végezünk. Isten minket úgy segéljen! A • Zásztavm * • Éppen úgy, mint valamikor a törökök, most a magyarok félnek attól, hogy a jogtalan rabszolgák valamiképpen ne egyesüljenek, mert tudják, hogy túlsúlyúk, mindenhatóságuk csak ez időpontig basáskodhatik. A magyar kisebb­ ség uralma csak addig fog tartani, mig a nem magyar többség nem lép közös hareztérre, hogy vállvetve neki menjen igazságtalan ura ellen. A magyarok csakis u ’divide el imperal * elv alapján voltak képesek eddigelé uralmukat fenlarlanírEddig az <uraikodó faj» nérkedhstett méltán, mert sikerült a nemzetiségeket tá­ vol tartania egymástól, ami persze támassza volt a magyarok hegemóniájának. Természetes tehál, hogy abban a pillanatban, midőn az el­ nyomott nemzetiségek felébrednek majd mély álmukból, a magyar zsarnokság önmagától fog véget érni. Szerencsélleségünkre, eddigelé a nem­ zetiségek vállvetett ellentállását nem lehetett szervezni. Mindig csak egyenként léplek fel a nemzetiségek a persze eredményesen nem végződ­ hetett. Ezt mindenki belátja, még a magyarok is. Itt van például a < Magyarország * mely nyíltan bevallja, hogy «a magyarok szerencséjére * eddig nem létezett közös nemzetiségi akczió. A szolidaritás eszméjét a magyarok csak úgy tudták megfojtani, hogy az oláhokat rábír-' ták arra, hogy egyházilag válljanak külön u szerbektől, «akik vesztükre törekszenek *, hogy, a «szláv tenger * az oláhokat is fogja majd felfalni stb. E taktikázás sikerült mindeddig s még jelenleg is azon vannak a magyarok, hogy az oláhokat megfélemlítsék, hogy meggyőzzék, miszerint az oláhoknak egyátalán nincsen közös érdekeik a szlávokkal stb. amint azt legújabban a magyar ’Hazánk * is hangoztatja fenhangon. S csakugyan egy pár oláh lap ráment a lépre pl. a termesvári román lapok. De ez szerencsére kivételt képez, a románok túlnyomó többsége lelkesedik a szlá­ vokkal való szövetségért s a «Tribuna * kere­ ken kimondja, hogy román-magyar érdekközös­ ségről még beszélni is kába dolog. Szerb rész­ ről is folyt az agitáczió az oláhok ellen, akik a • szerb elem kárára iparkodnak gyarapodni érvényesülni slb.» s sajnos, vannak olyanok is, akik ezt tudatlanságból most is hangoztatják, de aztán olyanok is akadnak, akiket jól megfizet­ nek Bpestről ilyen magatartásukért. Mindezek­ ből látni való tehát, hogy a magyarok komolyan félnek egyesülésünktől A «Pester Lloyd * háládatlan vendégeknek nevezi a szerbeket, romá­ nokat, siótokat pedig némileg simogatja. ’Szerbek! Nem látjátok-e, hogy abba rendszer lakozik, hogy a magyar-zsidó sajtó erőfeszitéssel dolgozik azon, hogy félreértéseket, egyenetlenséget támasszon?! A szlávok s románok közt létrejött szövetség elkábitotta a magyarokat, elárulják magukat, elárulják, hogy mitől félnek, rettegnek. Dobjuk félre az ámitókat, tartsuk ki ez utón, melyre szerencsés perezben léptünk, mert fordulópont­ hoz értünk immár életünkben. Ne térjünk le egy imádkozó seráf, az örök dicsőség pálma­ ágával a megnyílt mennybe légajkakkal emel­ kedik fel, — az is csak egyszer- egy évben a nagyböjt napján, — hol minden szenvedély térdre roskad, s minden indulat kristálylyá jegesül, a ki ott orgiákat, förtelmes bakkanálokat rendez, szennybe rántja az érinthetlent, a szentet, hát azt nevezzék csak nemesnek, heroicusnak! Nem a homlokára illett az arany­ füzér, egy pár arasznyival lejjebb, a nyakára, a hová a sultánok szokták kegyvesztett udvaronczaiknak az aranyzsineget függeszteni. S aki ezen az ábéczén ért, annak azt mond­ ja: *kÖsd fel magad rá, legyen kimúlásod fényes.» Mikor meghalt, azt mondják, úgy rendelkezett, hogy testét elporlasztva, hamvait szórják szerte­ szét az Óczeánokba, hogy a rettenetes biró ott a magasban, ne találjon rá. Milyen cinizmus! Az Isten • szeretető * számon tartja a parányi férget s az Isten boBsttya ne találná meg maradványait az Istentelennek? Higyjék el: rátalált biz ő s rettenetes egy viszontlátás lehetett köztük. Milyen egy látvány, mikor az, ki tőrével az elérhetlenig merész­ kedik, annak fönsége előtt nyomorultan össze­ róttad. Kinek egy számadása van a végtelen­ ség Urával! A hatalmas tríiimphator felelt milyen magasan állott akkor az ázalék féreg! Ha föltánilna előttem a végtelenség, a túl­ világ kapuja, én nem a paradicsomot keresném föl. Titus szánalmas vergődésének látásától megittasnlnék s ezzel beérném. Bámulna a világ, ha elszámolnék annak az élősdinek a kínjaival, a ki azt hitte, hogy az Isten vérét szívja. S ha olvasnák, Dante poklára azt mon­ danák : hiszen ehhez képest, az a paradicsom! Emlékek. Mikor még Jeruzsálem mezőin szólt a pitypalaty s a levegőben csattogott a pacsirta, egy magányos házikóban élt egy kis család. Egy anya hét gyermekével. A szeretetnek egy kis lángbaborull világa. Az apa szabadságharezos volt, hősi halált halt. Meghalt, mert nem akart a zsarnokság bálványa előtt leborulni. De le­ borult halála előtt szerelmes hitvese lábai elé: •Szerelmünkre esketlek meg drága védangyalom, hogy gyermekeinket utánam küldöd. Kövessenek oda, a hol nincsenek szolgai lánczok.* 8 meg­ esküdött. Fölösleges volt ez az eskü, a vulká­ nikus tűz mely a bét gyermek szemében szik­ ráit szétlövi, elég érthetően mondja: «Az aczél leikeinkben van, kezeinken vasat nem tűrünk.* S nem is tűrték. A szabadsághősök gyermekeit a zsarnokság gondviselésébe szokta venni s a keserű válót nem váratott magám. Vitték az elsőt: • Borulj le! vagy pokoli halállal múlsz ki. • Meghalni könnyebb mint leborulni > —s te­ kintetét anyjára emelve, egy jajszó nélkül halt meg. Hozzák a másodikat. Tagadd meg Istenedet, nemzetedet! Hazudni nem tudok. S meghall 6 is. A har­ madik, a negyedik, mind. A hetedik nagyon kis fin volt még. Csábítani akarták, kis királyságot Ígértek neki. Nem kell nekem a te királyságod, hiszen úgy stjm volna szivem kis gyerekeket ölni, mint te a nagy király. De engedd megcsókolni még egyszer az anyámat, a csillagoktól a mi kis házunkig nagyon messze s én most fáradt va­ gyok a köteleidtől. A gyermek követte testvé­ reit. S a holttestek, kiürített magzatjai felett ott állt az anya. Anyagisága gyermekei életé­ vel távozni látozolt. Kialudtak benne a földi érzések s meggyűltük az égi lángok. Némán tekintett fel a csillagokra. Neki már van ott nyolez. A férje s a hét gyermeke. De visszatért még egy perezre öntudata, de már akkor nem volt emberi lény. Látnoki elragadtatással, ma­ gasztos őrültségben kiáltá : ’kicsinyeim szép utat oda az irdatlan magasba! * Ha fölértek menjetek atyátokhoz s mondjátok meg neki, hogy híven betartottam 'eskümet, s aztán men­ jetek oda jó ősatyátokhoz Abraháinhoz is, s meséljetek neki, hogy van egy gyönge unokája, a ki hét oltárt emelt az Istennek, ő csak egyetemeit.» S most az utolsó szál is szétpattant; A gyönge fonál, mely nz éleihez köté, megszakadt. Gyermekeivel együtt egy sírba temették. S ő rája énekelte nzsolláros: «A gyermekek anyja idvezült * (Folyt. köv.) rése pedig tovább csakis a vétkes mulasztás rovására maradhat meg. Nem igen tudjuk el­ képzelni, mit gondolna hirtelen felőlünk az luki <amcui»r<ir kápviíido otVa v-vngretnS* * sxuson, ha elmondanék neki, hogy nálunk még ily állapotok is léteznek s fenállanak; annyit azonban bátran elhihetünk, hogy nem­ zeti érzületünket, államalkotó erőnket nem illetné valami nagy dicsérő szóval. A rendelettel szemben emelt riadalom ne zavarja meg azt a munkát, mely a magyar állam tömörülésén s azon épit, hogy az ide­ gen nemzetiségű és ajkú serdülő gyermekek az idegen s külföldi nyelv helyett a magyar nyelvet tanulják meg szeretni és ismerni. Reá fognak jönni majd, hogy itt nálunk nemzeti féltékenykedésnek helye nincs, mert a magyar állam megköveteli ugyan, hugy az állam ma­ gyar jellege mindenütt s mindenben praegnans kifejezésre jusson, de a hatalmi köre alatt élő nemzetiségeket arra, hogy nemzetiségi jellegüket feladják, nem kényszeríti. A nemzetiségi congressus. Két Kray Jakab. TJrUiwll tllwuiUi VITÁLIS MÓRTÓL. (Folyt.) E véletlen eset miatt a mulatság meg lett zavarva, a vendégek egymásra néztek, talál­ gatták, hogy tulnjdonképen mi is a valódi ok, csakis Juczi néni Péter fiával volt tisztába, azok Mariska clájulását természetesnek vették, a végtelen öröm vett rajta erőt; csakis hárman tudták nzt, mi a valódi baj, a bosszankodó apa, a szívből sajnáló anya és a jó testvér. A leány nem jött többé ki, a háziasszony is bocsánatot kért, hogy leányánál maradhasson: a vendégeken bizonyos nyomasztó érzés volt látható, a málkaságot nem feszegették, Péter is ott gubbaszkodott az asztal végén, nagyokat hörpenlvc a pohárból. Péter közelében Pál ült �1895. augusztus 11. ez útról, használjuk fel a kínálkozó kecsegtető alkalmat Fel tehát, szerb hazafiak ! Fel a congresszusra, mely egyszersmindbelső viszályain­ kat is ki fogja irtani. Ilyképpen tömör ellenzé­ ki párttá fogunk válni, inelv imponálni fog. A ki hazafi tehát, az jöjjön ' Mindent félre, gazdasa­ got, fürdőzési, utazást, aki szerb luizali, annak kötelessége megjelenni a cogresszuson, mert elérkezett immáron, hogy lássuk: kiben lehet bízni s kiben nem. A ki fél. aki áruló, az ma­ radjon otthon............... Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. mesi pénztáritok: Tornyos József; pertúruok : Hamar Miklós; érseki tizet!beszedő: Jankovivs Istvan ; selyemtenyésztő biztos: Nagy József; építményi biztos és rabdolgozlatóintézeti pénz­ táritok: Garba Istvan. Ezek közül életben vannak még: Frideczky Lajos, Szontagh Pál, br. Majthényi László, Farkas Károly és Piry János, kik azt reméljük, jóval túl fogják érni az utolsó reslaurácziót. Levél Karlsbadból. Nógrádmegyei restauráczió 1842-ben. Anguxxtu.s 5. Érdekesnek tartjuk az 1842-ik évben Nógrádmegyében megválasztott tisztviselőknek név­ sorát az akkori évben megjelent Kossuth Lajos állal szerkesztett Pesti Hírlap után közölni. Az akkor alakult tisztviselőkor névjegyzéke itt következik: Első alispán; Fráter Pál; másod­ alispán: Károlyi János; főjegyző: Dessewffy Oltó; tiszti, főjegyző: Muzslay Sándor; első aljegyző: Fridcczky Lajos; inésodaljegyzó: Veres Pál; tiszti aljegyzők: Hálás Mark, br. Majthényi László, Török Sándor, br. Balassa Antal, Madách Imre. br. Ilarkóczy Mihály, Lisznyai Kálmán. Hadi főadószedő: Szeréiny Antal; házi: Dörnők János; aladószedők: Harmos Lajos és Bene Károly; főügyészek. Farkas Károly, Plachy Zsigmond egyenlő ranggal; alügyész: Soóky Andor; főbiztos: Sréler I^ászló; úti főigazgató: Szontagh Sámuel; számvevő: Dubraviczky Zsigmond. B.-Gyarmati járásban főszolgabiró: Horváth Elek; aisz, bírák: Szécsényi Miklós, Veres István, Somoskőy János; tiszti, szolgabiró: Plachy Ferenci; esküdtek: Lieszkovszky József, Pongrácz Tivadar; élés­ tárt biztos: Szabó Lajos. Széchényi járásban, főszolgabiró: Jankovich László; aisz, bírák: Básthy Miklós, főszolgabírói czimmel Horváth István, Benyovszky Móricz, Szontagh Pál; es­ küdtek: Mátyássy István, Malatinszky József, éléstárt biztos: Szecsődy János. Füleki járás­ ban, főszolgabiró: Repeczky Ferencz; aisz, birák: Okolicsányi Miksa, főszolgabirói czimmel, Zmeskál Sándor, Ottlik Ákos; esküdtek: Sza­ káll Antal, szolgabirói czimmel, Vattay Alajos, éléstárt biztos: Ambrózy Gábor. Losonczi járás­ ban, főszolgabiró: Gellén József; alszolgabirák: Ebeczky Ferencz: Okolicsányi József; esküdtek: Baross Péter szolgabirói czimmel, Piry János; éléstárt biztos: Guót Lajos. Továbbá csendbiz­ tos: Bornemisza István szolgabirói czimmel, tiszti, csendbiztos: Dobák Mihály; Várnagy: Krúdy János; levéltárnok: Nagy Ferencz; ne­ Ne vegye szives olvasóm zokon, ha nem kezdem mindjárt a világhírű cseh fürdő rajzá­ val, mert mielőtt ide értem, kiszálltam Bécs és Eger városokban, s másnak is, kit az orvos netán Karlsbad, Marienbad vagy Franzensbadba küld, ajánlhatom, hogy ne törje magát az egy folytában való hosszú utazással, de körúti jegyet váltva, itt-ott szálljon ki; sok szép ta­ pasztalásra tehetvén szert ily móddal. *) Bécsről szükségtelen, hogy levelem szűk kö­ rében beszéljek ; hiszen alig van — politikával is foglalkozó magyar, ki ne iparkodnék a társ székes fővárost megismerni. Tanulhatnak olt igen sokat. E metropolist a Ferencz-József vaspályán hagyván el, s végig szelvén Alsó-Ausztria és Csehország délnyugoti művelt, különösen gaz­ dag fenyves vidékeit; érintve Budweíszt és Pilsent, hol ép aznap egy újonnan épült óriási nagy malátagyár égett le, — (persze, hogy ma­ radt még elég!) Égerlandhoz értünk. Így nevezi a változott politikai beosztás daczára mai napig a nép, sőt az intelligent^ is azt a terjedelmére bár nem nagy, de törté­ nelmi szempontból annál nevezetesebb vidéket, melyet körül zár az Erez- és Fenyves-hegység s az úgynevezett Cseh- és Császár-erdő (Böhmer u. Kaiserwald), s melynek központját képezi a hasonló folyam mellett fekvő Éger városa. Aki világtörténetet tanult vagy olvasott, jól tudja, hogy a históriai fontos epizód: Wal­ lenstein legyilkoltatása (1634.) e városban ment véghez; és bár ez egymagában is oly érdekes, összeránczolt homlokkal, szerette volna a kezé­ ben forgató kést Péter mellébe döfni, kit eddig sem sziveit, e percztől fogva pedig gyűlölte. Nemsokáig volt együtt a társaság, ki-ki saját gondolataival terhelten távozott, végre Scholcz Péter is eszmélni kezdett, hátha az anyjának nincs igaza, n leány mást és nem őt szereti; hozzágondolta, hogy az esetben az a más ugyan pórul fog járni, mert a leányzó még sem lesz azé, de az övé. A vendégek távozása után az apa leányához sietett, ott feküdi az ágyában, aranyszőke haja hullámokban folyt alá, szemei beesettek, arczá­ rói eltűnt a rózsapír, ajkai megfehéredtek, oly halványan feküdt ott, hogy a koporsóba bátran betehették volna, az ágynál könyes szemekkel ült a szomorú anya, leverten nézeti belépő fér­ jére, szokása ellen kifakadt: «kegyelmetek öl­ ték meg e szegény leányt, én a legszerencsét­ lenebb anya. — Miért öltük volna meg, hisz' szándékunk a legnemesebb volt, csakis boldogságát akaróm, — jó lesz azonban a zsidó doktort elhivatni, az a baján majd segit. Egy negyed óra múlva olt volt már a doktor, ki igen értelmes emberke volt, megvizsgálta a beteget, ilcze számra rendelte a decoctumot, ököl nagyságú pilulákat; másnap azonban ki­ mondotta, lelki baj van itt, nem pedig testi, ezen baj pedig mcdiearnenlumokkal nem gyó­ gyítható. mindenekelőtt légváltozás, lelki nyu­ godtság, minden izgalomtól meg kell őt védni, mert ha ezt nem respektálják, leányuk ad animam el fog pusztulni. Az orvos e határozott nyilatkozata után össze­ tilt az apa az anyával, tanácskoztak s elhatá­ rozták, hogy a leányt egy rokonukhoz Dobsi- nára fogják küldeni, de az oly titok legyen, hogy erről még Pali se vegyen tudomást. Úgy is történt, egy hét múlva, midőn a beteg némileg megerősödött, az orvos beleegyezésével elvitték a sápadt leányt; Kézsmárkon senki sem tudta hova lett, hová vitték, de még az Állítólagos vőlegény sem. Hetek múltak, a szülőktől Pali sem kérdezé, hová vitték Mariskát; egy délután, midőn csak a mama volt otthon, a mamához sompolygott a fiú és hízelgőit, mi a szegény asszonynak igen jól esett, kis idő múlva oda szólt az anyjá­ hoz: «tudja-e szerelmetes mutterkám, hogy jövő hétfőn Mariskának születés-napja lesz, lássa mi nagyon jó testvérek vagyunk, úgy szeretjük egymást, neki az nagyon fog fájni, ha születés­ napjára nem gratulálok, mondja meg édes jó mamám, hová írjak neki a magam és a maga nevében ? — Édes fiam, azt nem mondhatom meg, mert apád eltiltotta. — Hisz’ nem fogom én azt senkinek sem el­ árulni, írnék neki egy szép levelet a szerclmetes mutterkával, az neki olyan jól esnék, tudja, hogy magát úgy is kiválókig szerette és szereti, akkor is, midőn hazulról el kellett távoznia, előttem sirl s azt mondotta, hogy nagyon fáj az elmenetel, mert az ő egyetlen mamájával nem lehel együtt. Az anya elérzékenyiilt, no jó, de ki ne fecsegd, mert apád ezt nekem sohasem bocsátaná meg, Dobsinán van, Steinhauseréknál. —■ De jó is kedves anyám, hogy azt nekem megmondotta, azonnal Írni fogok és a levelet magának is el fogom olvasni. Úgy is lön. Maris­ kának Pál igen szép levelet irt s azzal a mama is nagyon meg volt elégedve, pár sort még ő •) A körűtazia cgyizerúiítéte védett, hogy ne legyen ba­ junk 3—4 különböző vaanttiraulat mindenféle csínjiraJblnjival, czéltzerü a világhíré Coofc-féle utazási irodához fordulnunk ; van ilyen nemcsak Becsben, de Budapesten és a kontinens minden nagy városában; és ez iroda ügyes hivatalnokai jelentéktelen díjért egybeállitják az utijegyeket; s ha az ó „Tourist Thicketu-jük zsebünk­ ben van, baj nélkül mehetünk a kijelölt utón mindenfelé, ■ kiszállunk ott, ahol tetszik. R. K. 3 hogy ennek részletesebb tanulmányozása ked­ véért a németek nagy költője Schiller 1791-ben egész évig lakott itt, hogy aztán megírhassa a Wallenslein-trilogiát; sőt éveken át (1821 —1823) időzött itt Gőthe is; angolok, franczj£k, svájczíak; 'németek~a~ egyéb * nemZétBétfek^pédig ezrével jönnek ide folyton-folyvást; mindazáltal ez csak az utolsó nevezetes történeti esemé­ nye Egernek, s igen sok még az, amit itt látni és tapasztalni lehet. Már a kelti bojerek, a germán markománok és a szláv vendek laktak, épitkeztek, sőt erő­ döt emeltek itt, — ennek femnaradl monu­ mentális részei azonban n Hohenstaufen dynasztiától erednek. A tizenkettedik század másod­ felében I. Frigyes császár (Barbarossa) a négyszögü nagy fekete (állítólag) láva-kövekből épitett, igen magas Őrtorony mellé fényes csá­ szári palotát és kettős kápolnát emelt s 1179 évtől kezdve birodalmi gyűlések, családi ünne­ pély és összejövetelek egymást váltották itt fel. Habsburg Rudolf szintén többször időzött Egerben s mert a cseh királyoknak mindig fájt a foguk e kultivált német birodalmi külön kis tartományra, s az utolsó Hohenstaufen halála után II. Ottokár tényleg hatalmába keritette azt a magyar király szövetségese Rudolf volt, ki Ottokártól visszahódító Egerlandot. Negyven évvel később (1322) azonban bajor Lajos húsz­ ezer ezüst márkáért luxemburgi János cseh királynak zálogosítván el s többé ki nem vál­ tatván, igy került Éger és környéke és kebeleztetett Csehországba ; de autonoin állását még később is sokáig megtartó, mit legjobban bi­ zonyít az a körülmény, hogy a Pragmatica Sanctiót külön fogadta el. Aki tehát ide jön, 24 óra alatt módjában áll megismerni a több mint ezer éves várost, annak nagyrészt épen megőrzött ódon templo­ mait, milyenek a kathedrális, a keresztvitézek, dominikánusok, minoriták és a francziskánusok, többnyire gótidomu egyházai; mely utóbbi templom felszentelésén Habsburg Rudolf a vejévcl együtt jelen volt Megszemlélheti továbbá itt a már fennebb emlitett <Kaiserburg>-ot, melynek kettős kápol­ nájában maga az építtető Barbarossa Frigyes vezette oltárhoz (ha igaz] *) nejét: Vohburg grófnőt. Látta-e vájjon a mi néhai Rdmer Flórisunk a román és keletkező gól építészet találkozási •) Ezt azért mondom feltételesen, mert a vár kul­ csárja magyarázatában ugyan igy beszélte nekem, de hogy valóban úgy volt-e ? azt már nem tudom. Többi adataim azonban biztos történeti forrásból meritém. R. X.' is bediktált s azzal biztatta őt: <egészségére vigyázzon, bízzék a jó Istenben, minden jóra fog fordulni>, ez utóiratra oda nyomta a kereszt­ vonását. Pál azután azon szándékkal ment el hazul­ ról, hogy a levelet el fogja küldeni, a helyett azonban, hogy a városba ment volna, Jakabhoz sietett, elmondotta neki Mariska hollétét, a le­ velet meg is mutatta. Jakab igen megörült, arra kérte Palit, engedje meg, hogy születése napján ő is megemlékezzék s a levélbe pár sort írhasson. Pál szívesen beleegyezett. Jakab nem sokat irt, csakis ismétlé, mennyire szereti, kérte, legyen erős, bízzék benne s szerelmében, mihelyt al­ kalma lesz, Thököli táborába fog menni, hiszi, hogy ott kitünteti magát, de azért ne féltse, nem lesz haja, vigyázni fog magára, miután pedig hallja, hogy Thököli Gömörbe is fog menni, igy még hamarább fogja láthatni. A levelet egy felfogadott emberrel küldötték Dobsinára. Visszajött a küldöncz, Mariska anyjá­ nak és Palinak szives figyelmüket megköszönő, a levélhez egy kis lap is volt csatolva, mely Jakabnak szólt: — •Kiviére csak egy szóban felelek: ‘sze­ * retem. ’I Eleinte küzdöttem, vergődtem, ma már nem állok ellent’kcgyelmed szerelmének, mert biztos alapm támaszkodom és meg vagyok győződve, hogy kegyelmed arra egyedüli igaz, ki bennem hisz, remél és szeret, mit hisz? bennem hisz? Mit remél? semmit és mindent; szeressen hát, kegyelmedé vagyok, szerelme mennél égetőbb, annál jobban zár az magához. Ha pedig Thököly uram táborába megy, vigyázzon magára, gon­ dolja meg, hogy élete már az én életem is, (Folyt, köveik.) �4 pontján épített e remek kápolnát ? Azt nem tudom; de tudom, hogy említett régészünk nékem a hatvanas évek olejen mutatott a ma­ gyar bencxések altul megőrzött egy-két alfélé román ízlésű kapiUlt 8 órákig beszelt olntgadtalással és. irt róluk _________ Kettősnek nevezik a «Kaiserburg» udvarén lévő — még egészben nwgőrzött e kápolnát azért, mert úgy a földszintjén, mint az emele­ tén. tehat egy födél alatt két boltozatos, világos, egész kápolna van. kulön-külöu szentélylyel; nyilván azért építettek így. hogy mig az eme­ leten. talán a regenshurgi hervzeg-érsek, kinek egyházi fenhatósaga alá tartozott Egerlaud, mondhatta a misét az * udvarnak; * az alatt lent külön, a kisebb rangnak, s kezdetben — míg a többi templom fölépült, bizonyára a nép is itt hallgathassa az istentiszteletet. Külső falai, de különösen román slilü hat­ hat oszlopos két ablaka még egészen ép a Kaiserburg dísztermének, hol Gordon — a várparancsnok — lakomára hívta meg Wallen­ stein híveit és ölette meg őket ily módon, orozva. Wallenstein is meg volt ide híva, de ő élt a gyanúval s így nem ment el: hanem szállásán maradt a városban: Pachelbel Sándor patrícius özvegye jól elzárható palotaszert! emeletes házában; és még sem kerülhette ki sorsát, mert Buttler, Geraldin és Deere ux rejtett módon be tudtak hozzá jutni s az álmából felébredt és ágyából kiugrott hatalmas Gene­ ralissimus Wallensteint, helyesebben írva Waldsleint, — az utóluevezett franczia származású kapitány, a máig is itt őrzött, akkor dívó czifra lándsával átszurta. Itt Őrzik, mondom, mert a történet véletlen játéka úgy akarta, hogy a Pachelbel-család a 30 éves háború alatt kihalván, a város atyái elég okosak voltak e patrícius polgári házat * •városházául megszerezni, hol aztán a hiva­ talok kényelmes elhelyezésén kívül öt termet • Muzeum>-má alakították át; egy a termek közül és pedig az első nagyrészt Wallenstein emlékének szolgál. E Muzeum gazdag kincsei külön is megér­ demlik az Egerbe utazást, értem az oly művel­ tebb elemeket, kik a történet és népisme iránt kellő érzékkel bírnak. Van itt Zsigmond császár — és magyar ki­ rálytól is aranypecsélű diploma, (efféle van összesen három: a mi szerencsétlen 11-dik Lajosunknak 1526-ban készült nagy ezüst ér­ mét szintén itt láttam. A számtalan Wallenstein-képből legérdeke­ sebb az Ő, állítólag Van Dyck által festett életnagysága jellegzetes arczképe, s egy másik — mely őt a friedlandi herczeget, mint hat éves gyermeket egész alakban álhtja elő (spa­ nyol festőtől). De mosolyra indított az a két nagy festmény, melynek egyikén ily aláírás olvasható:« Wahre Abbildung dér Execution, so zu Eger den 25. Febr. 1634. für obergegangen. * Tudniillik, hogy ez volna hű képe annak, mikép végezték ki Wallensteint. A másik kép pedig a pondantja, hogy Wallenstein hű tábornokait mikép gyil­ kolták le a várteremben Gordon uram lako­ máján. Ezt a két képet a város érdemes tanácsa a történeti tény után száz év múlva, nyilván abból a dicséretes czélból festette le helybeli művész által, hogy meg legyen örökítve a tör­ téneti esemény; de szerény véleményem szerint : kár volt a festékért, az ily nagyszabású ese­ ményt nem kontár, de afféle művész, mint Piloty, ecsetjére bízni. A Muzeum egyik terme, úgynevezett Bürgerstube, egyebek közt a volt összes czéhek lá­ dáit, jelvényeit, pecsétjeit, emlékpénzeil elénk tárja, valamint a drága, filigrán aranyhímzésű főkötőket, kopogós czipőket, áttöri fnűvű — művészies fősüket, czipŐcsattoknr^nA.), melye­ ket Éger polgárasszonyai és leányai viseltek. (Az öregek még ma is híven megőrizték az ő ódon, de festői viseletűket.) Külön szoba tárja elénk az égerhindi paraszt berendezést és ala­ kokat: külön szoba az egyházi és egyéb mű­ vészi megmentett, részben megszerzett tár­ gyakat. De végzem, mert egy levélbe elég ennyi is, ámbár még igen.sok az, mit Égerről elmond­ hatnék I L’gy lehet, jegyzeteim alapján otthon, ha rá fogok érni, majd leírom még a többit is Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. augusztus 11. tanulság kedvéért és mert hiszem, hogy érdekli ! Tátra-Füredre utazott, hol családjával együtt e hó az olvasót. végéig marad. — Zichy Ferncz főtárnokmester senior gróf aug 7-én u délutáni vonattal zsélyi Tehát a viszontlátá-ig Karlsbadban ' Reményi Kiirvly. : uradalmába jött. — Gróf Pejucsevich Arthur Metánból gyógyulva tért vissza. — Pulszky AC4Í h/tluü i _ megyei vasul fővállalkozóit mutatta be a vármegye Losonczi hírek. intézőinek. Losoncz, augusztus 7. Az orvosok köréből. Dr. Gerő Mór b.-gyannati E napokban szomorú történetek emlékei orvos, néhány hétre üdülés végeit Tátra-Füredre rándull. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy idéződnek fel lelkűnkben. Most 46 éve annak, hogy az orosz tábor Miskolczról megindult, dr. Heksch József Radcgundból, ahol öt hetet városunkon bosszút állandó, a miért itt ague- ■ töltött, a mull héten érkezeti vissza B.-Gyarnlla-oapal egy orosz utócsapatot megtámadott ■ malra. és megsemmisített. Egy egész város ártatlan ■ Jótékony adomány. A vármegye alispánja lakosságának kellett bűnhődnie azon helytelen I a családjuk- ért súlyos gyász alkalmából a b.értesülés miatt, mintha e város polgársága vitte 1 gyarmali szegények között leendő kiosztás vé­ volna véghez falai között az orosz utócsapat gett a váró? bírójához 25 irtot küldött. A sze­ felkonczolását. gényeknek őszinte szívből fakadó imája az égig Máskülönben is gyászos események voltak száll s onnan könyörgi ki azt a vigaszt, melyre megszoinorilói e napokban városunk társadal­ e szomorú pillanatok között a nemes adako­ mának. Hétfőn reggel hirtelen terjedt el annak zónak oly annyira szüksége van. hire, hogy Szlolár György csehbrezói lelkész Hymen. Ifj. Richter Ferencz földmivelésügyi a megelőző nap estéjén kiszenvedett. Városunk miniszteri tisztviselő, id. Richter Ferencz, a szülöttje volt, mint segédlelkész itt működött, budai adóhivatal ellenőrének fia, eljegyezte Horváth Erzsiké kisasszonyt, Horváth László, s a csehbrezói papi hivatalt mindnyájunk büsz­ keségére hazafias lelkesedéssel töltötte be. A vármegyénk közbecsülésben álló alszámvevőcsehbrezói tanitót buzdította, támogatta úgy, jének szeretőire méltó kedves leányát. — hogy az évek óla minden tantárgyat kizárólag Jancsik Gyula, helybeli szabó-iparos f. hó 4-én magyar nyelven kiváló sikerrel ád elő, s a vi­ jegyezte el Pállá Orzsikét, Pállá Pál polgár­ dék tanitóil is hasonló hazafias tevékenységre társunk kedves leányát. buzdította. Ily (iánakhalálhírére hogyne borulna Névmagyarosítás. Klein Jakab kk. kékkői gyászba a város?! hogyne siratná benne érdé- I lakos vezetéknevét • Kis--re, Berger Gerzson messé váll (iának gyászos vesztét?! Sokan ' széesényi illetőségű bpesti lakos, valamint Irén, *-ru mentek temetésére, mely kedden d.-u. 3 órakor j és László gyermekei vezetéknevüket • Bodor ment véghez. Ott volt látható Heniczky Árpád : Sehőnberg Abraháin széesényi lakos vezeték­ országgyűlési képviselő is, mint a csehbrezói * nevét * Sebő -re változtatták át belügyministeri egyháznak felügyelője. Maga a temetési szer­ engedélyiyel. tartás részben méltatlan volt mind az elhunyt­ Egy ezredes öngyilkossága. Zayakovszky hoz, mind pedig a vidékről egybegyült közön­ Károly, a losonczi 25-ik ezred kötelékében séghez. Iszonyú soká tartott. Vagy hat hosszú állott ezredes aug. hó 5-én a budai XVlI-ik ének lett énekelve, két hosszú beszéd elmondva katonai kprhúz emeleti ablakából kiugrott s 2 és mind ez, a megbotránkozásig tót nye’von. órai haláltusa után meghalt. Elmebajos volt, Megengedjük, hogy a protestáns temetési szer­ mely búskomorságból származott, búskomorsága tartás a közönség végeit van; ám a halott pedig kél ízben történt mellőzése okozta. A iránt nem tartozunk c.kegyelettel s a családot, < Krigsschule * tanítványa nagy ambiczióval lé­ a rokonságot, a felügyelőt, a vidéki közönséget, pett pályájára, — sokat tanult s a katonai aki mind magyar, nem kellett volna annyi tudományokban egész otthonos volt. De mit ér figyelemben részesíteni, hogy legalább az egyik . a tudomány szerencse nélkül. Neki sem volt beszéd és egy ének lett volna magyar? Halljuk, szerencséje. A mull év elején helyezték Losonczra hogy maga a csehbrezói ifjú nemzedék óhajtva ' s nála a rangban és korban sokkal fiatalabb várta a magyar nyelven hozzá intézendő szót. I Pacot ezredes alá helyezték. Mikor pedig Pacod Bizony jól esett volna, ha arról értesíthetem májusban tábornokká nevezték ki, a szintén Nógrádtnegye közönségét, hogy már e kiváló fiatalabb Blazsck alá helyezték. Búskomorsága alkalommal az első lépés megtörtént és a ma­ egyre nagyobb mértékben jelentkezett s őrültsége gyar érzelmű lelkész felett halotti magyar a legutóbbi törzstiszti gyakorlaton nyilatkozott szertartás is lön tartva. meg, amikor a kassai tábornok megdorgálta. Hanem jó lesz vigyázni, hogy a mit egy Ekkor dühöngeni kezdett, bevitték a losonczi lelkész jót kezdeményezett, azt az utód el ne kórházba, onnan erős fedezel mellett Budára rontsa. A temetés alkalmával arról értesültek . szállitolták, a hol őrültségi rohamában követte többen, miszerint a múlt vasárnap, akkor, a el az öngyikosságot, mely Őt a boldogok honába mikor a lelkész haldoklott, a pongyeloki pán- avanzsiroztatla. szlávnak ismert pap tartotta ott az isteni tisz­ A b.-gyarmati iparlestület f. hó 4-én tar­ teletet, — holott ez egy másik püspöki egy­ totta meg — saját, háza javára rendezett, — szo­ házmegyének papja. Sokan megütköztek e hir kásos nyári tánczmulatságát. Ezen mulatság min­ felett s attól tartanak, hogy ezen atyai! zava­ den tekintetben sikerültnek mondhitó, mert nem­ rokat fog előidézni a bekövetkező papválasztás csak a nagyszámú, szép közönség mulatott kedé­ alatt. Szeretjük hinni, hogy a felügyelő Heniczky lyesen, de a jótékony czél is el lett érve, a meny­ Árpád, kiválólag ez alkalommal fogja gyako­ nyiben a házalap 244 korona 36 fillérrel gyara­ rolni felügyelői tisztét s nem hagyja e fel­ podott. A mulatók esti 8 és fél órakor már ügyelete alatt álló egyházába becsempészni a javában táuczoltak; a nemsokára rendezett négyest szlavizmust. 40 pár tánczolta. Mig a tánezoló fiatalság a tánczItt városunkban most özvegy Keller Sáinueltié téren, — a nem nagyon talp alá húzott nótákra, halt meg, ki 78 évet élt s azon nőkhöz tarto­ járta a csárdást, addig Valent László úr, a buda­ zott, a kik múltjuknál fogva a köztiszteletben pesti fértiruha-szabászati iskolának végzett és első állottak, férje aranyműves létére, a város pénz­ dijat nyert növendéke s jelenleg szülei látogatá­ tárnoka, a forradalom idején annak lelkes pol­ sára haza jött derék iparos-segéd, az étkező téren gára, annak elmúlta után Losonci egyik hang­ sürgött-forgott a „Világ posta * berendezése czéladó tanácsnoka volt. Nyílt házat vitt, a melynek jából. E nálunk még szokatlan játék sok élvezetet asztalánál a város előkelő tagjai megjelenve, nyújtott a közönségnek. A forgalomba hozott le­ sok üdvös dolgot beszéltek meg. Gyermekeik velező-lapok még a komolyabb természetű egyé­ nem voltak, de azért nem egy gyermeket ne­ neket is felvillanyozták; a tréfa és humor nydntveltek fel rokonságuk köréből. kozott ezeken, mit mindnyájan szívesen fogadtunk, Nagyhírű látogatónk volt a mull napokkan. mert láttuk, hogy alig van a nagy közönségnek . , Módi Kovács a gyarmattáji hős jelent meg az oly tagja, kinek valamelyikből rész ne jutott volna. itteni ezred feletti szemlelarfúsra. Szilassy Béla Tanúbizonyságot tehet erről K............ úr, ki fogadta úri lakába. Itt időzése ünnepszámba maga annyi ilusztrált és szellemesen irt levelező­ ment s nagyban örültünk megyénk e hősének. lapot kapott, hogy abból egy kis albumot állitReméljük, hogy jó emlékkel távozott körünkből. i hatna össze. A játék sikerében igen nagy része i volt Glizer Mariska kisasszonynak. Ily kedves és Ügyes Icvélhordót még nem látott közönségünk. Szünóra után ismételten kezdetét vette a táncz Hirek és különfélék. s tartott mindaddig, mig az ég borulni nem kez­ Személyi hírek, főispánunk gr. Dngenfoki dő' t. A közönség tartva a csakugyan nem sokára Lajos aug. 6-án B.-Gyarmaton időzött. Másnap beállott esőtől, éjfél után 2 óra tájban oszlani kéz- �1895. augusztus 11. 5 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. dett A fent kimutatott ti-zta jövedelem neinoak 141 819 frt 33 kr van előirányozva, ennek fe­ a belépti jegyekből, a „ Vilig-pvaU" forgalmiból dezéséül szolgái 126.715 írt 78 kr. Fedezetlen folyt be, hanem hox újárultuk .ditiox a felullizelők I hiány 15,073 frt 55 kr. Ez összeg azonban a i*. Felülfizettek: Barth Ignáci 4 korona, Bátori pénztár.maradványával sa cselekvő követeléssel .Jenő 2 korona, Bélák Livin 40 tiller, Brenner n szben fedezve lévén, a mutatkozó s póladóJózsef i korona, hr. fruitier László I korona, ’ val fedezendő hiány ténvleg < -ak 9205 Irt 26 Cservényük György 2 korona, Darvai Annin 3 kr. (L. H.) , korona. Erdélyi István 1 korona, gr. Eorgá'li Változás községekben. A belügyminiszter Antal 9 korona. Fazekas l)ei>ö 2 korona, Foa- i megengedte, hogy Lest. Karancskeszi és TurotAnyi László. Fontányi Ferenci, Fodor Ferenc/, polya nagyközségekké alakuljanak. Megengedte 1 — 1 korona, Gescíieit Samu 2 korona, Gonda i továbbá, hogy Lónyabánya, Vámosfalvn,' UdorKároly 1 korona, Horváth Danó, Hummer Mihály, nya, Dobrocs. KoUman Lehota és Rárós-Mulytul, Hiros Sándor 1—1 korona, lludecz Zsigmond 2 i községek a gácsi járásból és pedig az utolsó korona. Kis János, Kis Jakab, Králik István 1—1 helyen említett község a széc.-lényi, a többiek korona. Kánicz Odón, Kohn Izidor 2—2 korona, ; a losonczi járásba. Zobor. Száraz-Brezó és Nagy-Lam községek a balassa-gyarmati járásból Löffler Ede 60 fillér, Molnár Gyula, Machlenl Jenő, Meisner József. Handler József, 1‘etrovics ' és pétiig az első a szécsényi, az utóbbiak a Mátyás Pethő Gyula 1 — 1 korona, Pollatsek Rezső losonczi janisba, végül Tarnócz község ti losonczi 2 korona, Révész Ferenczné 10 fillér. Both Károly, járásból a szécsényi járásija kebelezlessenek ál. Szabó Sándor, Szü-.si István, Stefka János, SztanMagyarok diadala. A Bordeuxban ülésező kovies István 1 — 1 korona, Szalay István, Selmeczy nemzetközi mentő kongressus a nagy díszokle­ Sándor, 2—2 korona, Ticsénszky József, Ujcsek velet a budapesti menlőegyesülelnek iiéllp oda Tudvalévő, hogy ennek a minta-mentőegyesülel Pal. Vanek János, Vankay Géza, Vida Kálmán, szervezetének tanulmányozására a török kor­ Varga András 1—1 korona. mány gr. Széchenyi pasát küldi el Budapestre. A losonczi ipartestület tízévi fennállásának A pöstényi fürdőt több budapesti lap erősen alkalmából egy testületi zászlót szerzett be, melyet szeptember hó 15-én ünnepélyesen fel­ Megtámadta drágasága és ehhez még — nőavatni fogja. A zászlóavalási ünnepély sorrendje: metsége miatt is. Mii tuoud ehhez Winter Sán­ 1. Gyülekezés a városházán reggel 9 órakor. dor, a fobérlő? mit a F. M. K. E., mely ezt a 2. Diszfelvonulás a bevont zászlóval 9 és fél fürdőt protekezió alá vette? Ily világhírű fürdő megsértett renoméja tnindeuesetre megérdemelné órakor a Kubinyi-téren e czélra emelt állvány­ hoz. zenekiséret mellett. 3. A <Hymnus» el- az igazolást. * Millennium * név alatt az államvasutak fenn­ éneklése a losonczi dalegylet által 4. Az ünne­ pély megnyitása Farkas Károly iparhatósági hatósága és annak budapesti városi menetjegy­ biztos ur által. 5. Az ünnepi beszéd, melyei irodája vezetése alatt egy oly vállalat alakult, Búsbak Adám testületi elnök ur tart. 6. A zászló mely a jövő évben Budapesten tartandó Ezred­ felavatása Török Zoltán polgármester ur állal. éves Országos Kiállítást meglátogatók részére 7. A meghívott vendégek részére készített módot nyújt kedvezményes vasúti utazásra és feliratos zászlószegek ünnepélyes be verése a mérsékelt áru. már most biztosított elszálláso­ lásra és ellátásra és pedig ez utóbbit az összes megállapított sorrend szerint 8. A «Szózat» eléneklése a losonczi dalegylel által. 9. A fel­ előkelő vendéglőkben és kávéházakban úgy a avatott zászlóval a zászlóanyához felvonulás. főváros, mint a kiállítás területén. Összköltsé­ 10. Az ünnepély végeztével kivonulás a losonczi gek a vasúti menettérti jegygyei és 2, 3, 4, 5 fürdőbe; itt közebéd déli egy órakor. 11. A napi ellátással 12 írttól felfelé. A másik figye­ tánezrn ulatság kezdete délután 3 órakor ugyanott, lemre méltó előnye a vállalatnak az, hogy a kibocsátandó füzetek kiegyenlítésére részletfize­ kedvezőtlen idő esetén pedig a «*Vigadó helyitést köt ki, illetve enged meg. ségeib en. Gyászmlseénekek czim alatt Méder Mihály Szerencsés kiesés. Egy bpesti ministeriumbeli tisztviselőnek Veres Árpádnak Ernő nevű tanító s a szatmári dalegylet karnagya egy ének­ 4 éves fiacskája, aki édes anyjával B.-Gyarmatra füzetet bocsátott közre, mely Bogisich budavári prépost által is jónak találtatott. A mű ára 1 frt utazott, — a veczei vasúti állomás közelében Balassa-Gyarmat csinosodlk. E czim alatt kibukott a vasúti kupéból, melynek ajtaja nem lapunk múlt számának a hirek és különfélék ro­ volt kellő gondossággal bezárva. — A fiúcská­ vatában emlités tétetett arról is, hogy Burok sem nak, egy kis fejhorzsoláson kívül egyéb baja maradt el az építkezéstől, a mennyiben a „Zrínyi­ nem esett. A Komjáthy Jenőnek emelendő síremlék hez' czimzett sörház udvarán egy „polgári szo­ * jönnek költségeinek fedezéséhez a szerkesztőségünknél bát" építtetett, hol „kisebb polgárok levő aláírási ivén folytatólag adakoztak: Gróf össze munka után egy kráterre. Ezen „kisebb Forgách Antal 5 frt, lí.-gyarmati Népbank 5 írt, polgárok * kifejezést lapunk olvasói közül többen B.-gyarmati Takarék- és Hitelintézet 3 frt, Feledi félreértőleg vették tudomásul, holott ebben az Ignácz, dr. Révész Dezső, Streisinger Albert, illető rovatvezetőnek a legcsekélyebb rosszakarata Pollatsek Bezső, Balás József, Majthényi Otmár, sem nyilvánult, értvén a „kis polgárok" jelzés Laszkáry Gyula, Kondor József, Baintner Ottó alatt az iparos-osztálynak azon polgárait, a kik külön-külön szoktak egy-cgy kvatterkára összejönni. 1—1 irtot, Beke Béla, Fölkel Károly, ifj. Farkas Ferenci 50—50 krt. Eddigi gyűjtésünk eredmé­ nye: 49 frt SO kr. Honvédőink 3 heti fárasztó gyakorlat után Gyászrovat. ma féltizenkettőkor érkeznek vissza Beszlerczebányáról. A városi képviselőtestület elhatározta, Legyen meg a Te akaratod! hogy derék fiainkat a város határán testületi­ leg üdvözölni fogja. Isten hozta őket! — Úgy van, úgy! — Ne úgy legyen, uram, A nógrrádmegryel kör, mely Budapesten a amint azt mi kívánjuk, mi óhajtjuk, hanem úgy, múlt év október havában megalakult, beküldte a mint azt Te akarod! A halálnak borzalmas szerkesztőségünkhöz tagsági gyűjtő-ivét. Őrömmel képe, örökké megfejthetlen jelenete előtt nem értesülünk, hogy e kör rövid fennállása daczára, ' marad számunkra egyéb, mint az az cvangyemáris közel 150 tagot gyűjtött és megyénk, de ■' linmi lemondás, mint a fájdalomtól összetört kiváltkép Losoncz városának igen tekintélyes eleme I szívnek az a? elhiló m?gnyugovása: Uram! részint alapító, részint pártoló tagja a körnek. i Legyen meg a Te akaratul! Pedig mennyi Mi szintén készséggel karoljuk fel ezt az egyesü­ I lélekemésztő bánat, mennyi szivet tépő fájdalést és helyeseljük ifjainknak a távolban való cso­ I lom rezeg keresztül e mondat betűin, — és portosulását. A kör alapszabályaiból a belépésre mégis mennyi vigasztalás. Ott van az apának szóló szakaszok a kővetkezők: A kör alapitó tag­ ! néma, s mégis oly sokat mondó bánata, a mint jaivá lesznek azok, kik a kör tőkéjének gyarapí­ korán, életének tavaszain letört fiának koportására egyszer s mindenkorra legalább húsz koro­ 1 sója fölött a kérlelhctlen végzet rideg törvé­ nával hozzájárulnak. Rendes tagok lehetnek azon nyeivel megküzdeni igyekszik, — ott van az Budapesten tartózkodó és az értelmi pályán mű­ I anyának csukló zokogása, a kinek a mély ködő egyének, kik Nógrádmegye területén szület­ fájdalomtól megtört arczán elömlő könyein tek vagy nógrádmegyei illetőségűek vagy a megye i keresztül e vigasztalan pillanatban is a szivterületén fennálló bármely kőzépisko’át látogatták. ' nek, az anyai szívnek egyedüli s örök törvéA kör pártoló tagjaivá lesznek azok, a kik a kört i nye csillog át: a mindeneket megszentelő sze­ anyagilag támogatják. R-ndes tagsági díj egy retett. N< * zavarjuk, ne háborgassuk őt c szo­ évre 3 frt, pártoló tagsági díj egy évre 2 frt morú perezben, midőn a fia bűit testét övező Losoncz költségvetési előirányzata. Losoncz i koporsóra borulva, megtörtön zokogja: Legyen rend, tanácsú város az 1896. évre vonatkozó meg a Te akaratod! — Ö tudja, ő érzi egyedül: költségvetési előirányzata szükséglet czimén | hogy az a korán letört, szegény szív mennyit i ! i | ; i i | i i j I I ' 1 szenvedeti, ő látja, ő ismeri a legjobban, hogy mennyi kint és korai gyötrelmet takart el az a halovuny homlok, melyen az evangyeliuini türelem vidám s nyugodt derűje honolt. l'rarn! Legyen nu»o a T» akaratod A csütörtök éjjel megcsendült lélekharang egy fiatal, az élet küszöbén kialudt életnek megszűntét adta mindnyájunk tudtára, A vár­ megye alispánjának serdülő fia hunyt el hosszas. szenvedés után — betöllhetctlen űrt s vigasztalatlan fájdalmat hagyva örökül a szülők szivében — a kik egy jó szerető gyermeket, törekvő fiút vesztettek cl benne. A kalksburgi collugiumnak volt a növendéke s ez évben fejezte volna be a 6-ik gytnnasiális osztályt — onnan hozták súlyos betegen haza, a hol az aggódó szülők mindent elkövettek, hogy beteg gyermeküket megmenthessék. A baj azon­ ban egyre súlyosodon s csütörtök éjjelen elvégre bekövetkezett az, a mitől annyira rettegtek, — a beteg megszabadult kinos gyötrel­ meitől s lelke elköltözött oda, a honnan nincs többé visszatérés. A részvét osztatlan és álta­ lános, melyből a vármegye tisztikara veszi ki részét elsősorban, s annak őszinte jeléül a koporsóra koszorút helyez, adjon a Mindenható, a ki a legjobban intéz mindeneket, a bánattól lesújtott szülőknek vigaszt és megnyugovásL A család a következő gyászjelentést adta ki: »Scitovszky János és neje Szitányi Jenny a maguk, úgy gyermekeik: János, Tibor, Lolla, Béla és Aladár, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelentik forrón sze­ retett fiuknak, a legjobb testvér- és rokonnak nagy-kéri Scitovszky Mártonnak, kalksburgi collegium növendéke, Vl-ik gymnasiális osztály­ beli tanulónak Balassa-Gyarmaton, 1895. évi augusztus hó 8-ikán esti 10l/t órakor, élete 16-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele s hosszas szenvedés után, bekövetke­ zett korai elhunytét. Az Úrban elhunytnak földi maradványai e hó 10-ikén délután 4 óra­ kor fognak a róm. kath. szertartás szerint be­ szenteltetni s Nőtincsre szállíttatván, ott 11-ikén délután 4 órakor a családi sírboltba örök nyu­ galomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise­ áldozat Balassa-Gyarmaton és Nőtincsen folyó hó 12-én reggeli 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutatlntni. B.-Gyannat, 1895. évi augusztus hó 8. Legyen meg a Te akaratod l< Tamasll gyászeset. A nógrádi ev. esperős­ ség lelkészeinek nesztorát Pékár Lajos, tamasii lelkészt váratlan gyászeset érte. Neje Geduly Ottilia, a kivel 55 éven át boldog házasságban élt, csütörtök esti 8 órakor fürdésközben, szivszélhüdésben meghall. 71 évet élt, mindig vi­ ruló egészségnek örvendett, magas életkora daczára, ifjan nézett ki s mindig lelki s testi szépség jellemezte. A férj 87-ik évében van, sok csapás érte, ez utolsó megviselésére is adjon neki erőt az Isten. özv. Kubányi Tlvadarné szül. Meiszner Julia néhai Kubányi Tivadar nyugalmazott cs. és kir. kapitány és szügyi volt birtokos neje, Gyöngyösön, Tivadar nevű százados fiánál, aki' édes anyját végnapjaiban a legpéldásabb gyer­ meki szeretettel ápolta, 71 éves korában el­ hunyt. Béke hamvaira! Irodalom és művészet Szalal-Bárót! „A Magyar Nemzet Története' * czlmll munkából most kaptuk az első kötetet befejező 18-ík főzetet Hton főzethez három mümclléklet van csatolva, a halotti beszéd, eredeti fényképfelvétel; Habsburg! Rudolf és Knn László találkozása a morvamezei csata­ téren, Than Mórnak, a Nemzeti Múzeumban lévő fest­ ménye után, Magyarország a XIII. század derekán, tér­ kép, tervezte dr. Baróti Lajos, rajzolta Hatnék J. Szilvcgtartalma e füzetnek: czimlap éa elősző; az Árpád­ család ncinzedók-rendje; az I. kötet tartalma és a képek jegyzéke. Hogy a Szalui—Bárót! „Magyar Nemzet 'tör­ ténete" mily nagybecsű és kiváló munka, ml aem bizo­ nyltja jobban mint az, hogy a nmélt. vallás- és közokt. ni. kir mlnlstérium minta hazai történet tannlmányozására és a nemzeti érzület ápolására alkalmas mOvet az öezszea középiskoláknak, tanltókéuezdékr.ek, kereskedelmi, polgári és felsőbb leányiskoláknak, valamint népisko­ láknak 17,795—1890. sz. a. rendelettel beszerezni. El a tény kiváló bizonyítéka annak, hogy a becses munka megérdemli alt, hogy mint a magyar nerniot bibliája, egy családban som hiányozzék. Afánljnk a magyar olvasó-közönség ligyelmébs. Elöfltetések Latnpel Róbert könyvkereskedésébe Budapest, küldendők évre l frt 80 kr., évre 12 főzet 3 frt <10 kr. sth. Az I. kötet díszes bekötésben havi l frtos részletfizetésre is kapható a nevezett elégnél. �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, A Knorr Alujox' által uerkexxtrtt in it] Nagel Ottó kiadásában megjelenő <-• Durvái Ármin b.-gyar­ mati kúnyvkerexkedáxóbvn i» kapható „Általános LavelcH áa Haxl Tltítár* Ill-ik javított *• bővített kiadásának elad ftixrtát kaptuk meg. melynek tartalma tekinteté­ ben iájékuxásaal xxolgálhat a boríték iv belsején olrgwkwtw *,■»)"km A X2. homwAifc kiadás* 1fUaetlteU. háromheti idóuakokban fog megielennú Exen kóxhaaxnií mSvet, már aa előbbi kiadások nyomán tapasxtaltak ólán ia ajánljuk lapunk l olvasóinak b. ügyeimébe. GazdászaL Sertésorbánc*. Fülek és Szente községek területére néxre a sortósorbánci járványos fellépte alűpáai határozattal megalapittatott Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Változás a múlt hét óta csak annyiban történt, hogy oly magvak, melyekből az uj termés már be lett takarítva, mint biborhere, őszi bükköny és őszi borsó nagyobb mennyiségben kínáltainak, de a termelők még oly árt követelnek, mely nem 2565)895. u. A U-gyarmati kir. Uxéktöl Hirdetmény. A b.-gyarmati kir. taxrk rétiéről ezennel köahirr* tétetik, uüuerint őzt. Medvégy Mihály, IQ. Kukás András, Benyo Mihály és Becsjáns'zki János szügyi lakosok részérói a volt úrbéres telkes gaz­ dák rászán közösen kiadott s a szügyi 256. sz. tjkvbea A- I. 1. s. sr. a. Jegyzett legelúilletössgnek egyénenkénti felosztása tárgyában. 1695. évi május 19-én 2665)895. az. a. beadott kérvény folytán, az eljárás megindítása slrendeltetvén, az 1890. évi janiim 2-áa 20326. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 5. f-ához képest a felosztás megengedhetósérét tárgyszó kérdés eldöntésén szükséges nyo­ mozás megtétele végett Újhelyi Boldizsár kir. Uzéki bíró küldetett s egyúttal, annak foganatosítása vé­ gett! határnapul 1895. évi szeptember 2-ík napjának i-e. 9 órája Szügybe a községházába kitüzetett, a melyre a fent Jelzett közös legelőre nézve jogosul­ tak ezen hirdetmény által oly hozzáadással idéztet­ nek, hogy az eljárás folyamán személyenkinti idézés vagy érdesítés elvárása nélkül, érdekeik képviselőléről gondoskodjanak. R-Oyannat, 1895. Julius 17190. 1—1 Kray, k. tn»u •inak. .•íntcíny, áll arányban a 1x5 terméssel és ez állta útját u forgalomnak. Mustár-magnak, tarlórépa-magnak stb. továbbá is jó kereslete van. Jegyzések nyers­ áruért 100 kilonkint Budapesten*. Luczerna 48-52 írt, vörös lóhere 60 -65 írt, biborhere 21 frt, pvhánkü 0- frt 50 »«, uiüStár 10- frt, tuúbehur 10 frt. 1895. augusztus 11. _ Árpa ... 5.— Zab ... 6.10 6*80 660 Bab................ 5,_ 7. Szerkesztői Üzenet - A budapesti gyxpjuaukcciók ex idei második sorozata szeptember 11. ét 12-én fog megtartatni. Ezen aukezióra eddig már 6tt)0 uák jelentetett be. A bejelentések augusztus hó 25-én, vagy ha a bejelentések összege a S«X) zsákot eléri, már előbb is lezáratnak, felvilágositásokkal szolgál Heller M. s Társai exég Budapesten, Erxsébet-tér 13. m. S«. M. B.-Gyarmat. A beküldött karczolatot gyenge kísérletnek találjuk, köznapi tárgyánál fogva is átkaimattan a közlésre. A másik közleményből sajnosán vesszük tudomásul, hogy Litaván (Hontvárinegyébcn) egy szót sem tudnak magyarul, bár az ottani jó tót nép szeretné tudni a magyar nyelvet. Ennek állítólag a ta­ nító az oka. Majd utána nézünk. ÍJ. Uy. Budapest Czikkét kezeinkhez vettük, annak Piaczi gabonaárak közlését azonban — tér szűke miatt — jövöre kellett hagynunk. B. Zs Körön-Turján. A beküldött tárczaczikket, mi­ helyt rákerül a sor, közülni fogjuk. 1895. augusztus 5. ... 5 60 6— ... 450 5*— Búza Kozs Kukoricza ... 7'20 7*60 Lencse............ 6 — 7*— Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglói, havasi gyepvászon, siffon, úgyszintén valódi szepességi ezérnadamaszt asztalterítők s ágynemüek gyári áron kaphatók. Ugyanott legnagyobb választék: érczkoporsók- és temetkezési kellékekben. 170. 26-3. Aláírási felhívás. A salgó-tarjáni kölcsönös segélyző egylet igazga­ tósága állal alakítandó III-ik évtársulat betéteire, melynek heti befizetései 1895. évi szeptember hó 1-én veszik kezdetüket. Betétek bárki által tetszés szerinti számban je­ gyezhetők. Minden betét után hetenk. 50 fii. fizetendő. A hat év eltelte után az évtársulat feloszlik és a befizetett töke az összes haszonnal együtt a betétesek között feloaztatik, illetőleg készpénzben fizettetik vissza. Kölcsönt csak tag kaphat. Minden egyes betét után 120 korona kölcsön sza­ vazatik meg. ! á A kölcsönt nem kell visszafizetni. A hatodik év végével az adós járulékába tudatik be a kölcsön összeg. Az uj évtársulat betéteire már most lehet elő­ jegyezni. A szeptember hó L titán belépők kötelesek az elmulasztóit heti befizetóseket késedelmi illetékeikkel együtt egyszerre megfizetni. Felvilágosítás nyerhető és az előjegyzések eszközölhelők naponta az egylet he­ lyiségében. S-Tarján, 1895 augusztus hó 5-én. pm. i-t. Az iyuzyatósáy. Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. �1895. augusztus 11 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. EEkJ ..Air sa«ar«>kjunk kusAcauál •laeiiclt” Ezt mondja egy régi közmondás. Ugyanezen találó közmondást vonatkoztathatom bedig jogosan ax én telepemre is. amennyiben ikia egy oly nagyszabású, készpénzzel Űzetett óriási amrnnyiaéggel fól.xerelt raktár kéne, ózlntfi-leiuek azt az előnyt nyújtani, hogy vásárlásainál min­ denkor jó er< dményeket érhet el. Bevásárlás részletfizetésre i eszközölhető! ■ SCHÖNFELD MIKSA, Un., ásít, és esiteriáljos Mtmllira B--Gyarmat, Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivilein, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben', fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. * BC Vidéki megrendelések poatosaa is lehetőleg gyor. Egy jó hóiból való fia asztalos taaoauul azonnal felvétetik. 13!. 52-12 Gyönyörű minták magánvásárlóknak Ingyen és bér­ mentve. Gazdagtartalmú mlntakönyvek. milyenek még eddig nem léteitek szabók rész-re bénnentellrnűl. Szövetek öltönyökhöz. PeJavlen és Oosking a magas klérus számára Elő­ írás szerinti szövetek a c*. és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadastyánok. tűzoltók. tor­ nászok, béröltözetek részére; kelmék teke- én játék­ asztalokra, kocsik bevonásához. A legnsgyobb raktár stájer, ka rintiai, tirol stb. lodenekben úri és női használatra eredeti gyári árakon és olv nagy választékban, milyennel 200 versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis linóm és tartós női kendőkben a legdivatosabb színekben. Mosó szöve- szabó-kellékek 4—léfrtig továbbá bélései, gombok, tök, ezérnák, stb.) •W Méltányos árú, becsületes, tartós. tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek a sza­ bók keresetet csonkítják, ajánl: Síi karó fwky János, 65. BRÖNN (osztr. Manncliester). 20—18 Legnagyobb gyári raktár kelmékben •/, millió frt értékben. IMF" Szétküldés csakis utánvétellel. * 90 n\/ÁQI Ügynökök és házalók rendesen „StikaW v «>O • rofsky árúja4 czimkével ellátott szöve­ teket, kelméket hoznak nagy mennyiségben árúba. Ezen visszaéléssel szemben kijelentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat sem­ minemű föltételek mellett el nem adom. 3230,1895. P. sz. Jlirdetniény. A b.-gyarmati kir. tvszék ezennel közhírré teszi, hogy a losonczl illetősé­ gű kk. Battik Sándor (Aladár; kiskorú­ sága a 2703 895. száma első bírósági jog­ erős Ítélettel meghosszabbittatott. II.-Gyarmaton, a kir. törvényszék­ nek 18 *.5. junius 19-én tartott illéséből. Kray, 179 3 —3 kir. tszéki elnök. Antóny Béla, kir. törvényszéki jegyző. BIKSZADER alkalizeh-muriatlsches SAUERWA8SER SAVAN YL VIZ BRCSSEL Borra) s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes üdítő Italt szolgáltat IBM bikszAo gyógyfürdő. Seat m ármegyo keleti szé­ lén, szelektől magas he­ gyek által védett erdei fensikon fekszik; SzinérV áralj a állomástól (szal­ máé—nagybányai rastit) 2, Téeső állomástól fmagy. északkeleti vasút) 4 óra járásnyira. Kgvényes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a követ­ kező kómemekuél bizo­ nyult be; Idült tüdóhsrut, tildéié adag és a kezdődő gümikóraál idült gyomorhuntaál a naponkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fejszédllléseket szűnteti, az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli • Így az emésztést és a jó étvágyat teljesen helyre hezza. Az epe-r|választást a májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja: ugyancsak oldó hatásánál fogva az egész Wlcsatynát tisztán tartja Ez ok­ nál fogva kitűnő az araay- Bikszádi gyógyforrások Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al­ földön már legnagyobb kelendőségnek ör­ vendő, az ásványvizek között legkellemesebb ízil s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktárak B.-Gyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben : Popovlcs János, Ix>sonczon: Biilyl János, Eliteken: Bílehler Pál, S.-Tarjánl >nn: Mundl Gábor uraknál. 15—11 CURORT bikszAo an der östlichcn Orenze. dcs Szatmárer Comitates, i auf ciner waldigen, vor Wlndeu dnrch holté Ge- j birge geschützten Hoch-. ebene gelegen; von Szinér-1 Váralja (Szatmár-Nagybá-• nyaer Bann) 2, von Téeső (Űng. Nordostbahn' 4 Stunden entfernt. Die alkalisch-muriatisehe; ilsilqtielle Bikszád ist von I aasgrzeichnetcr Wirkung bei: chronlschen Lungencatarrh, Emphysem und beginnender Tuberculose. Das Wasser stillt bei chron. Magencatarrh den hiiufigen Hreelireiz, Kopfsehmerz und Schwinde), 1st von woitliátigcm Einfhtss auf die nllgemeinc Blutcirculation und frtrdcrt somit den Appetit und dír Verdaunng, und trágt in Folge seiner lösenden Wirkung zűr Ilcinhaltung der Gallenwege iinddcsgesaintnten Verdaiiungskancls bei. Daher unnbertrefllich bel Hesmorrhelden (goldene Ader), Gelbsuoht, sowie bei Leber- und Mllzantchwellung. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXJ Popovics János vas- és fűszer-üzletében Szécsényben egy jó házból való fiú tanulóul felvétetik. OOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOO Méltóságos gróf Mailáth Géza úr ég Molnár János örökösök tulajdonát képező patvarczi ipolyi-malom f. bó 20-án hat egymásután következő évre nyil­ vános árverés utján haszonbérbe fog átlátni. Az árverés reggel 9 órakor Patvarezon fog megtartatni. 51 cseppek nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál. nélkOlözhetsUsa és áltoláaosaa ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta lanság, gyomorgy»»ga«4g, bOrös IshslsL 1»lfu|tsán, savanyú, Islböffögé *. hasmenés, gyomorégés, feleslege *. ayálkaklválaiztáz, sárgaság, nádor és hányás, gyomorgörci *. szOkőlé Hathatós gyógyszernek bizonyult fejlájáznál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortultertislésaél ételekkel H italokkal, giliszták, mé|b *|ok és hlmorrholdáknál. Említett bajoknál * Márlmeaelll gyomorcsiepprk évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr, nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: TBrBk Jazsef gyógyszertára Budapest, Király utcza 11 sz A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keazitö aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom . * — 4 Mártaczslll gyomoroMppsk valódion kaphatók. I B.-Gynrninton. Cservényük Gy. és Knnitzö. gyógylArábnn. Ipolyságon: Borkő István gyógyszerésznél, �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. MF Aranyérmek kel kitüntetne. 'Xl Kl»ó cn. én klr. klaár. nnabadalm. 1895. augusztus 11. DC" Aranyérmekkel kitüntetve. *90 OMLOK Z AT-FESTÉK-G Y AR^=- Kronsteiner Károly Wien, 111. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és hámoríársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és Ei’ITOMESTEKEK, valamint gyártulajdonosok szállitója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapolban4ü különféle színmintában kilónkinl Ki krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ mentve küldetnek. 106. ao-13. FffoWttWMWWWW' 1312/895. szám. Árverési hirdetmény. A sziráki kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Számpor Zsuzsanna végrehajtóiénak Számpor Pál és érdektársai végrehajtást szenvedők elleni 232 frt 91 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehaj­ tási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék a sziráki kir. járásbíróság területén lévő, Erdő-Kürt községében fekvő, a 28. tjkvben ’s ré-zben Számpor PA1, János és Éva, *| s részben pedig Szánipor Zsuzsanna nevére irt fekvöségekre az árverést 301 frt 66 krban ezennel megállapított kikiál­ tási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt, ingat­ lanok az 1895 évi szept, hó 5-ik napján d.-o. 9 órakor Erdő-Kürt község hivatalos helyiségében megtartandó nyil­ vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­ árának 10%-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapír­ ban a kiküldött kezéhez bánatpénzül letenni. Kelt Szirákon, a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1895. évi május hó 29-én. 191. 1—1. NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS B.-OYARMATI KÖNYVNYOMDA HÉSZVÉNYTÁliSULAT OYORS8AJTÓ1N. Kun, kir. járásbiró. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00871.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 32. szám (1895. augusztus 11.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/82b9f55653101669d8190e4f94f798ac.jpg 3523141396342c370c351162f8edea45 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4e3d46cc460f60d3f2f9cb5e16fa7e8f.pdf 6868ff8ec2182ca05a7f4ebc01fe15e6 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 18. 33. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. EléHsrtéai árt I Ejcéw rrre 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. Negyeit évre 1 frt 25 kr. Előfizetési póaiak, rcclimitlók és hirdetések a kiadó- hivatalból intéiendók. Xf-ye# •asékxxx áxa: 1O Jcxm.] ca»«LX- ElüAxrtni csupán a kiadóhivatalba * ! A lap szellemi részére s u Nyílt-térre vonatkozó minden lehel B.-Gyarmaton. ]_________ közlemények * szerkesztőhöz küldendők. Augusztus 18. (A—d.) Alkotmányos monarchiáknak léte s egész szervezete két hatalmas eszmén nyugoszik: a honszereteten s a király iránti hűségen. Ezredéves állami létünk, mind a kettőt kitö­ rölhet len betűkkel irta fel a történet lapjaira, melyekre mindenkor büszkék lehetünk. Az elmúlt viharos századoknak nehéz napjaiban e kél tényező volt nemzetünk ételében ama lüktető erő, mely azt a komoly és létét veszélyeztelő időszakokban fe tartani, a súlyos megpróbál­ tatások idején az elbukástól megóvni India és pedig olyformán, hogy állami és nemzeti jelle­ gének sérelme nélkül s integritásának teljes fentartásával megifjodva s új erőre kapva ke­ rtit ki a bajból. A hűséget, a lörhetlen ragaszkodást felkent királya iránt a magyar nemzet nem tanulta, nem vette idegentől és idegenből, úgy szállott át az szent és drága hagyományként apáról hóra s ment át az vérünkbe eltörölhetlenül. Bátran és büszkén elmondhatjuk, hangos szóval hirdethetjük, hogy ez egyben méltó unokái vagyunk őseinknek. Abban az örömben, melyet a mai napon, midőn Felséges Király Urunk hatvanötödik születése napját ünnepeljük, mindnyájan osz­ tatlanul érezünk, abban az imában, mely a hazának összes templomaiban ma elhangzik s az Egek urához száll, az az alattvalói hűség és ragaszkodás nyilatkozik meg a maga érintetlen s ifjan maradt erejével, melyet apáink éreztek TÁRCZA. Ha szárnyam van. Jött a levél, Anyám irta, Nem is írta, Tele sírta. Azt irta, hogy: • Apád beteg » S én kiáltám: • Megyek ... megyek. - ... •Száguldj vonat, Bepülj gyorsan — Egész úton Ezt zokogtam. S hiába volt Esdeklésem ... Ha szárnyam van: El nem késem. Kubányi Béla. A feledés. Ki hőn szeret, az nem feledhet többé, Ki elfeled, — az nem szerethetett. Ki szeretett, és mégis elfeledhet, Feledte, hogy szeretni is lehel. így engem is, te szintén elfeledhetsz, Feledni, hajh! azt én is jól tudok, Feledtem azt, hogy elfeledtél' — oh, de Téged feledni képes nem vagyok. Lurhkonleit Imre. egykoron -s melyet ő tőlük kaptunk s vettünk át örökül, hogy azt ép oly illetetlenül és sértet­ lenül adjuk át a mi utódainknak. A mi örömünk nem reánk parancsolt hiva­ talos öröm, hanem az őszintén átérzett, s va­ lódi hódolattal párosult szeretetnek a megnyi­ latkozása. Mert a mi fölként Királyunk az alattvalói hűségen és ragaszkodáson felül meg­ szerezte a legmagasabb trónnak azt, a mi annak legszebb ékességét, csiszolatlan díszét képezi, a mi annak maradandó fényt kölcsönöz: a magyar nemzet szeretetét. Szent István koro­ nája azon pillanatban nyerte vissza régi fényét s ragyogását, midőn annak fölkent viselője, a mi Urunk és Királyunk annak gyöngyei közé oda illesztette a legszebb gyöngyöt: a mi sze­ relőiünket. Es a kit a magyar megszeret, megvan az szeretve nagyon! Mint fényes, korán tovatűnt álom él bennünk ama szép napoknak emléke, melyeken Király Urunkat városunk falai között üdvözölhettük. Az Uralkodónak királyi méltósága, leereszkedő nyájassága, lebilincselő megjelenése eltörölhet­ lenül él mindnyájunk emlékezetében. Egy-egy kimagasló alaknak fénytől övezett megjelenése örömre gyullasztja, valóságos mámorba ejti a népet, eltűnése lelohasztja az örömöt s kioltja a mámort. Velünk ez nincsen úgy; mi Király urunkra tekintve, az elmúlt napok erejével érez­ zük ezt az örömöt ma is, hűségünk és ragasz­ kodásunk oly élénk és őszinte ma is, mint ama napokon és annak marad meg azután is, mert Jeruzsálem! üt. A h»ljb. löfibbí j«(yret *l ajromln Hifi i Dnttdi Jmö. VII. S ha jön még — a mint jönni fog — Népirtó fergeteg Elpusztulhat Jeruzsálem tfannadszur is, de tégedet Megvéd a szent honszerelem ) * Kedves olvasóim! Bemutattam önöknek Je­ ruzsálemet. Hosszú bemutatás volt. A sok fától nem látták az erdőt, maga Jeruzsálem inég nem juthatott szóhoz. Szegény, fáradt volt hosszú útjától. Milyen hosszú egy kirándulás, a holt tengertől, a feledés honától, az önök leikéig! De most már hadd jusson lélegzethez. Úgy hiszem, már fölléptethetem őt magát is. Szerény toliam igyekezett számára részvétet kelteni, reményiem: sympathiákkal köveztem az útját. Most már vannak barátjai. A subjectivitás, az irói «én» tehát már hallgathat. De hallgatni fog Jeruzsálem jelenlegi «én»-je is. Az a másik «én», mely most már sajnos: csak «ő», a cselekvő, élő, tomboló hajdani «én» fog önök előtt megnyilatkozni. Legyenek kérem elnézés­ sel irányában, ha egy kis lámpalázzal fog küz­ deni. De mártsák sziveiket az emlékezés, az idealizmus lágy habjaiba, Ipi meg akarják őt érteni. Legyen az idealizmus közöttük a tolmács. •) Pajor htvin kir. tan. ur tninUiy keretül igényte­ len Mrczactikluaornhoz e lapok m. heti számiban „A választott néphezu czim alatt gyflnyörll költeményt irt, melynek szivreszóló kedves akkordjai még most la fülemben csengenek. Ez legszebb elégtételein, hogy az * érdeme költőt — bár közvetve — egy ilyen szép munkára inipiráltam I-elkem legszebb virágaiból kötnék koszorút <5 nsgának, de hozzája méltót csak ágy fonha­ tok, ha inját szavait czitálva, az ősz kapáinak az Ur mezejében azt kiránotn, hegy az a szép ördög, mit úgv hlnak „pocii ** Ihlesse meg fiatalos kedélyét még sok ilren bájos szárnyalásra én kiapadhatlan fantáziája ittasitin meg szomjas keblünket még sok ilyen édes kortytyal. Deutsch Jenő. ; Ulrdeléaek ÁraiabAlv aierint aUwitutnak. - Nagyobb «. tBbb.iör hirdetések jo tiny osan essköxöltetnek. Bélyeg minden egye * belgtaUanil külön 30 kr MylIHÓr petit sora : 20 kr. annak rugója, élesztő s megtartó ereje több valami az alattvalói hódolatnál, mert annak éltető eleme: a szeretet, ez pedig örök és vál­ tozatlan. Annak sziveinkben gyökeredző parancs-szava hiv minket is össze a templomba, hogy ott a szent áhitat ünnepélyes perczei közepette buzgó fohászszal könyörögjünk áldást az Egek urától arra a fölkent főre, melyen szent István koro­ nája ragyog, arra a fejedelemre, a kit a hálás és emlékezni tudó nemzet már most is a •leg­ alkotmányosabb királynak- hív és nevez. Az a czim pedig, melyet nemzet királyának hálából és szeretetből ad, nem üres s puszta czim, hanem igaz, maradandó s olyan, melyet átvesz s megőriz a történd A b.-gyarmati ág. ev. egyház már megtette a szükséges intézkedéseket, hogy Baltik Frigyes püspök beigtatását mennél ünnepélyesebbé tegye. A meghívókat az ünnepélyhez már szétküldötte s abból mi is kaptunk egyet, mely a következő: .Üdvözlet az Úrban! A balassa-gyarmati ev. egyházközség méltóságos Baltik Frigyes püspök unit, lelkészévé megválasztván, beiktatását f. évi szeptember hő 1-én fogja megtartani. Egyház­ községünk éleiében e nap nemcsak nagyfontosságú, hanem valóságos örömünnep. Azon körülmény, hogy a dunáninneni egyházkerület egyházi kórmányzatának központja ide, közénk helyeztetik át e napon, kiin.tgasló jelleget kölcsönöz annak mi­ alatt azon tény, hogy őszintén tisztelt püspökün- Hiszen máskülönben, hogy is értenék meg, mi­ kor oly távolság van közöttük, időben, érzésben, s gondolkozásban? Nem közönséges dolog az, kétezer évi alvás után, egyszerre, egy minden izében idegen világ előtt megszólalni! Ha újak az eszmék, újak az indulatok, újak a fogalmak, legyen az idealizmus a régi. S ne mosolyogja­ nak kérem, a mankókon járó, öreg Jeruzsálem, még mindig idealista. «Hát aztán csak otthagyták, a hol hallgat­ hatja a méhek döngését, a mig a föld az Isten planétája marad A méh előbb élt, mint az ember. S tovább fog élni mint az ember...» S Jeruzsálem tovább fog élni, mint a méh. így kellett volna folytatni. Angyalok nem csó­ kolják már többé arczoinat, mint hajdan, — s a halál angyala is kerül. Pedig milyen könnyen adják a halált, annak a ki ól. De én holt vagyok, aki minden reggel fölébred s még sem élek. Hát hiszen van Isten s van halál angyala. De nincsen az Istennek halálangyala, aki eljöjjön akkor, mikor nagyon hívják. Nevemet hasztalan keresed az «Elet» nagy indexkönyvé­ ben — de a halottak anyakönyvében se találsz meg. Nincs semmim s nem vagyok senkié. Nem vagyok se birtokos, se birtok. Engem nem száinitanak seholsem. Valamikor réges-régen, ha az Isten egy eszme sugárfényét szikrázta a népek közé, én tartottam kezemben a bflvlámpát. Az események nagy gépezetét, a hatal­ mas világ-mechanizmust én fűtöttem. Hja mindez. <voll». Borzonglam, mikor-a «lonni» igének a múlt idejét ragoztalták velem •vol­ tam!- — A saját nevem volt, a mitől úgy irtóztam, mert most én vagyok az a — .voltam! * Mikor még rám nézve is létezett az «onyém» fogalma, volt nekem egy külön világtörténetem, melynek lapjait lángelmék, islenszülött lelkek töltötték meg. Falaim között fejlődött Salamon- �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. kei, kinek mély vallásosságát, kiváló tudományos ismereteit, lebilincseld síivjóságát csupán a ke * rentyénsiereiet terén kifejtett tevékenysége múlja felül, beiktatott lelkénünkként fogjuk üdvöxűlhctsi. agyMiVfrttfe&ak minden tagja előtt ün­ neppé avatja axt Szeretnék, ba ez ürömünk ne csupán egyházközségünk tagjaira szorítkoznék, sze­ retnék, ha abban osztoznék s a beigtatás ünnepélyes&égét megjelenésével s képviseltetésével emelné, a mi hisszük, bízunk is, hogy e meghívó levelünk, melynek szétküldésében minket az őszin­ tén átértett tisztelet vezet, meghallgatásra fog találni * e napon Üdvözölnie egyházközségünknek módjában illand. Midén még szives tudomásul venni kérnék, hogy a beiktatás szeptember 1-én d.-e. 10 órákor veszi kezdetét templomunkban, hogy annak megtörténte után a küldöttségek foga­ dása s a tisztelgés következik a papiakon, hazafias üdvözlettel maradtunk B.-Gyarmat, 1895. augusz­ tus hó 10-én A b.-gyarmati ev. egyház nevében: Sztxanyavszky Géza, felügyelő. Dr. Kossaczky Arnold, jegyző. A tisztelgéseket követő lakomára jegyek Selmeczy Sándor pénztáros urnái válthatók. * A meghívóval kapcsolatban azon kérelmet is terjeszti elő az egyház, hogy mindazok, a kik esetleg meghívót nem kaptak s az ünnepélyen részt venni óhajtanak, ez iránt Sztranyavszky Géza felügyelőhöz vagy dr. Kossaczky Arnold jegyzőhöz fordulni szíveskedjenek, a kik a kifejezett óhajnak a legnagyobb készséggel teendőek eleget. Esperességi tisztikarválasztás. A nógrádi esperességi tisztikar általános válasz­ tására nézve, a mint arról értesítenek, a kővetkező felhívás intéztetett az egyházakhoz: .Mélyen tisztelt Egyház! Nagyságos és Nagytiszteletű Elnökség! Nógrádi esperességünk — a választások előtt áll. Solon mondják, hogy a tájékozatlanság zava­ rában úsznak egyházaink. Szomorú helyzet volna, ha való volna. Nem hihetjük! Mindazonáltal a tájékozatlanság eloszlatására, mi a sósári fürdőben történetesen összeverődött világi és egyházi rendű esperességi tagok, szom­ szédos egyházaink elöljáróinak nézetét is egybe­ vetve, jónak találjuk e tájékoztató sorainkkal — ott, a hol erre szükség mutatkozik — felvilágo­ sítással szolgálni. nak daetnoni lángesze, mely bevilágított a chaosba, mely eltalálta az emberi indulatot s szenvedélyek rugóit. Ki játszott a madarakkal s értette dalaikat, s behatolt minden szivbe, s rátalálva azok érzékeny pontjaira, ott megra­ gadta őket, s vitte oda, a hova akarta. Ki szelle­ mének futó tüzére! előtte járt a gondolatoknak s a végzet nagy szövő gépének egy fonalát megkapva, arról vigyázva legombolyította a többit — szárnyas lelke albumába vázolta mindazt, a mi láthatlan. De a < nagyok > tragi­ kuma elérte őt is — szemei mindenbe láttak — csak önleikébe nem. Eltévedt a saját laká­ sában, bujdósdit játszott saját magával. Addig foglalkozott a szenvedélyek ördögeivel, míg azok ő vele kezdtek foglalkozni. — Hát hiszen nem mindennapi préda a Salamon kifürkészhetlen nagy lelke. Ahhoz képest Faust s Manfréd közönséges tuczat lelket Azon a szírien szenvedett hajótörést, a hol utána oly sok me­ rész hajó kapott léket. Szeretett. A több népi•ég az Ő hatalmas röppentyűit is elzsibbasz­ totta. S ő szakított az ő nagyszerű világával, becsapta maga után az ajtókat, melyek a kitalálhatlant tárják föl. Megraboita saját magát. Annak a colossális léleknek a kulcsát csak Ő bírta. S eldobta magától. S a templom — mely isteni gyertyák fényétől ragyogott — most Asmódi vad tflztengerében lobogott Sez a tűz nemcsak a bölcset emésztette el. Elemésztette a királyt is. Mert Salamon Jeruzsálem királya volt Elfelejtette, hogy van egy világ, melynek a rnysterirnnait csak Ő látja. Hát ez még a kisebb bflh. — De elfelejtette, hogy van egy nemzet, melynek sorsát ő tartja kezeiben — s az ilyen bűnöket a végzet már megszokta bowzulni. Elvesztette trónját. A koszorúkkal kényezte­ tett fönséges homlokra hulló hajfodroknt, ke­ gyetlenül csapkodta a szél. Egyedül vándorol a vészterhes sötét éjszakában. Egyedül — a 1895. auguaxtus 18. kivitte. De valljon nem voltak-e mások Főesperesre, kire lehetne másra szavazni, mint az eddigi Svehla János főesperesre, aki 25 évi is, akik már előtte vagy vele egyidejűleg ezt tiszti működése után megérdemli, hogy szavaza­ szóba hozták. Például Thébusz, Geduly Elek, tainkkal bizalmunkat újból nyilvánítsuk iránta. És Zelenka és saját esperességi képviselőink. Pulszky, ezt nem minden remény nélkül tehetjük. Ö volt I tudjuk, nem igy akarta; esperességünk kettéosz­ az, aki évi jelentésében javasolta, hogy a főespe- tását hozván javaslatba, az ö terve egészen más resi teendők osztassanak meg, akként, hogy a volt. De ha rossznak bizonyul; nem-e Ő lehet az tanügy kezelése egészen az alesperesre bizassék. a hatalmas, aki változást eszközölhet javunkra. így a munka megosztatváu, a főesperesi teendő Épen azért, akik a kikerekitést nem helyeslik, feíényire apad, melyet föesperésünk végezni képes épen ezeknek van okuk, hogy reá szavazva, ta­ leend. Szavazataink azért újból Svehla Jánost pasztalatilag engedjék őt meggyőződni a helyzet tarthatatlanságáról. helyezzék vissza a főesperesi hivatalra. 2. Politikri irányával sincsennek többen kibé­ Az alesperesi hivatalra is több jelesünk van. De a viszonyok egybevetésével tanácsosnak látjuk külve. De valljon nem annak a pártnak tagja-e, amely az egyházi reformok életbeléptetésével az Vladár Miksa sziráki lelkészt hozni javaslatba, aki azon kívül, hogy mint főjegyző éveken át hűsége­ állam és a felekezetek közölt a békét eszközölni, azokat — sok másokkal — * mi egyházunk ja­ sen vitte a hivatalt, otthon, egyházában folytonos tevékenységéről tanúskodó alkotásokat teremtett vára megoldani óhajtotta? Hogy ez óhajtásunk szerint még nem sikerült, annak nem ő az oka. Kisdedóvodát hozott össze. Két tanítói állomást szervezett Népe javára takarékpénztárat létesített! S ha függetlenpárti az, aki Pulszky politikai irá­ nyával nincs kibékülve, idézze leikébe, hogy miért Temploma pedig kivül-belül díszük. kellett Pulszkynak — hisszük csak rövid időre — Az esperességi felügyelői hivatalra, Laszkáry Gyulának kerületi felügyelőségre történt megvá­ visszavonulni az államtitkárságtól, nem-e azért, mert Kossuth könyvtárát s ereklyéit akarta a lasztatásával csak egy név volt, a mely önkénte­ lenül felhangzott s ez Pulszky Ágoston neve. Igen nemzet számára megszerezni? Hisz azért minden természetes! Mert hisz Pulszky Ágost, a mellett 48-as hazafinak Pulszky kitüntetésén kell gondol­ kodni, hogy minden téren elvegye jutalmát s el­ hogy mint egyetemi tanár, országgyűlési képviselő s volt államtitkár elismert kapaczitás, egyházunk vesztett állása helyett újabb állásokba jusson. Épen ezért emeljük szavazataink által az esperes­ terén egyháznagyjaink közé tartozik. A szécsényi egyházat, melynek alapítását édes atyja kezdte, ő ségi felügyelői hivatalra is, hadd díszítse s vigye azt, ez idő szerint párját ritkító áldozattal, meg­ azt mindnyájunk büszkeségére s esperességünk I tekintélyének megtartására. alkotta, jövőjét biztosította. Esperességi gyűlése­ A másodfelügyelőséget, mely előbbivel egyen­ inken ugyan ritkábban vett részt, tanári, ország­ gyűlési képviselői tiszténél fogva a fővároshoz rangú, tartsuk fel Beniczky Árpád számára, akit • lévén kötve, de az egyházkerületi és egyházegye­ egyesek már most az első felügyelőségre is kezdtek tem ügyeinek intézésére hatalmas felszólalásaival emlegetni, kiről azonban hisszük, hogy most az irányadólag befolyt s mint zsinati tag, az egyházi egyenrangú másodfelügyelőséggel is beéri 8 szíve­ törvények megalkotásánál tevékeny részt vett sen ad előnyt Pulszkynak, annálinkább, minthogy Mint Uyen, ismeri tehát egyházaink minden ügyét- képviselői állása tartotta távol esperességünk I ügyeitől; de a kiről hisszük, hogy ezentúl a kebaját, lelkész! és világi rendű tagjait, a bizottsá­ I rületi 8 egyetemes egyházunk kórmányzatában is gok működését. Szóval sokoldalúlag kipróbált részt veend, s minden ponton Pulszkyval karöltve férfiú, aki képes 1 fogja ismert egyházszeretetét, hitbuzgóságát espe­ a) lelkészeink ügyét az állam által tervezett rességünk díszére érvényesíteni. stólaváltság idején befolyásával előnyösen eszkö­ Sósár, 1895. évi augusztus havában. zölni; Esperességbeli több világi s lelkészi tag. ' * b) szegényebb sorsú egyházaink kérvényeit az állami segély, a Baldácsy-alapnál, a gyámintéze­ teknél sikerre juttatni stb. Vannak, akik mindezt elismerik, de nem tudnak Gyáriparunk érdekében. megnyugodni. 1. hogy ő volt, aki a kerületek kikerekitését Becses lapja f. é. 31-iki számában volt sze­ szóba hozta s igy kikebeleztetésünket a bányake- rencsém ‘Hitek és különfélék * rovatában olvasni, szenvedélyei már elhagyták. Meg van izenve ellene a harcz attól az érczkezíl hatalomtól, mely győzni szokott — még Salalamonok felelt is. Keresi régi barfttjait — a természetet hívja segítségül. Hiszen valamikor csak neki szóltak az ő dobogásai. S Ő hangjait még mindig érti. Bár ne értené. De az a nagy monarcha ott a ködös sphérákban nem fegyverkezik törpék el­ len. A ki bűnében nagy volt, annak bünhődésében is nagynak kell lenni. S ő mostan tudja, hogy mi az, egy szárnyalással, a végtelenségen átsétálni, mikor az egész végtelenség tőrét kö­ szörüli ellene s ő érti azt a millió hangválto­ zatot, melyek rettentő zúgással azt dörgik fü­ lébe: «ki vagy tagadva!, Az elszállásolás után jöttek a küldöttségek, jelentkeztek a kérvényezők, a kérvényezők kö­ zött ott volt Kray Jakab is, elmondotta, bogy tanulmányait • Vittenbergában végezte, minek Thököly igen megörült, mert Kray-ban tudomá­ nyos emberre tett szert; a ki bírja az írást, és ba kell, a néphez tud is beszélni, a hűségi eskü letétele után azonnal kapott egy megbízást, ő lett Szalay Pállal Liptóba kiküldve, hogy mi­ előtt Thököly e megyébe bevonuland, jövetelé­ ről és nemes czéljairól a lakosság fel legyen világosítva, ‘igyekezzenek mentői több önkéntest számba hozni. * (Müller.) Kray szerencsésen oldó meg feladatát, Liptómegye fiatalsága az ő buzdítására mind a táborba (Folyt, köv.) sietett. Thököly Kray-val meg volt elégedve, a had­ sereg Liptóból Zólyom felé húzódott, minden erőmegfeszités nélkül el lelt foglalva Lipcse, Két Kray Jakab. I Saskő, Revistye, Breznóbánya, Korpona, Divény, TírtUtlI elb *u4Ut VITÁLIS MÓRTÓL. Kékkő és Gács, igy telt el az 1678. és a ráI következő 1679. év. (Folyt.) Kray ezen idő alatt majd kiküldetésekben, III. HADJÁRAT. I majd kisebb-nagyobb csatákban vett részt, mint A levél átvétele után elvált a két barát, I literatus ember, megyékhez és városokhoz ő Pali anyjához sietett, elolvasta a levelet, az szerkesztette a proklainácziókat, s intézett fel­ hívásokat, Thököly végtelenül megszerette. anyja különösen annak örült, hogy leánya oly Miután pedig a hadjáratot november 1-én szeretettel irt felőle. . Jakab még azon a héten, 1678. szeptember be kellett végeznie, mielőtt téli szállásukra 16-án Iglón termelt, hova Thököly 17-én egész visszatértek volna, Krayt Gácsból Gömörbe egyármádiájával bevonult, az iglóiak Thököly Imrét I magába küldé, hogy ott is gyűjtsön önkéntesenagy pompával fogadtak, kis és nagy leányok I kot, hadserege hadd szaporodjék. fehérbe öltözve mentek eléje s egy nagy bok­ Kray ez ujabbi kiküldetésnek igen megörült, rétát nyújtottak ót neki. A lutheránus pap pedig mert teljes reménye volt, Mariskával Dobsinán nagy dikeziót mondott, melyre Thököly bizto­ I találkozhatni. sította a város polgárságát • szere teléről,» azt Kray a reá bízott feladatnak is tökéletesen is megmondotta, hogy ő nemcsak a lutheránu­ megfelelt, éjjel-nappal ment és buzgólkodolt, sok jogaiért fogott fegyvert, de fegyvert fogott I már 1679. október 26-án Dobsinin volt, köte­ lessége szerint először is az elöljáróságnál je­ a pápisták jogaiért is, mert azt akarja, hogy Magyarországnak minden polgára szabad legyen lentkezett, s midőn ezekkel végzett, Mariska és a szabadságban mindenki egyformán része­ tartózkodását tudta, mi természetesebb, hogy I oda sietett. süljön. (Müller.) �1895. augusztus 18. 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. ruiszeriut ax aszod —b.-gyarmat—losonczi vasút­ vonal építési ut mentén *A mindenhol látható tégla-égetók kéményein magasba törő füst hir­ deti a jövő nagy müvét. > Bizonyára tény az. a midőn a rohamosan haladó technika. Itasonlókép a gyárt kémények megfelelő magasságra való emeléstől állapítja a jelentékeny gyári iparra, hogy ama völgyben, a melyben minél tömörültebben és magasabbra nyúlnak ezen füstölgő gyári kémények, misze­ rint ugyanott annál intensivebb a gyári ipar és viszont annál jobban észrevehető a közjólet. S eme nagyobb gyári ipar és közjóiét cultiválasa érdekében, sajnosán azt kell tapasztalni, hogy a Kürtös- és Ipoly-völgy terjedelmes szénmedenezéjének fekvése a létesülő vasúti össze­ köttetéseink a legkedvezőbb fektetése daczára, a legcompelensebb tényezőink, teljesen indilferensek. A * Nógrádi Lapok-, a mely lap évek óta egész hasábokat irt, ajánlt a gyári ipar érde­ kében, annyi sokat harczolt, úgy látszik, süket fülekre talált; de a b.-gyarmati takarékpénztár állal f. évben ipari czélokra bár nem sokat, de kezdeményesen és példaadásként eleget szánt 42.000 frtnvi pénzösszegből a még fölmaradt 27.000 írtnak ily ipari czélokra való értékesí­ tése sem vétetett a kellő figyelembe, miután a már hangoztatott maláta-gyár a b.-gyarmati takarékpénztár által hozzájárulásként szánt 15 ezer írtjával, sem |*edig legújabban találóan proponált tégla-égető kő-kemencze, vagy ezek­ hez hasonló észszerű iparvállalat sem létesittetett, — szóval és röviden mondva: a jelenleg oly nagy szerepet vivő gyári ipar érdekében mi sem történt. A kellő czélhoz való jutáshoz nem elegendő a merev tervezgetés és folytonos ülésezés, ámde a tervek tényleges realisálása. Vármegyénk pénzintézetei, továbbá több notabilitásainknál nemcsak magas állásuk, de va­ gyoni állapotuk is elegendő garantiát nyújt arra, hogy teljes energiájuk latba vételével ily nagyobb és több gyári ipart kezdeményezve, azok léte­ sítése élére álljanak s kétséget nem szenved, sőt teljes positivitással állítható, hogy ha ezen factorok hiányozni nem fognak, miszerint sikerülend a közönséget megszokott lethargiából fölébresztve, a kellő hozzájárulásra nyerni. A küszöbön lévő millennium felé azután ön­ érzetesen nézünk elé, a midőn kész magasra emelt gyári kéményeinkből törő füst által fogna egyrészint a milleniumi év méltóan megörökíteni, másrészt a nagy jövő müvét gyáraink messze elhallatszó kürtölései — fényesen hirdetni. Legyünk tehát a közjóért közerővel prakti­ kusak, az idővel gyorsan száinitóak, hogy a nagy unnepéry víiiJékér® és magunk jó­ létére emelt alkotásainkra büszkék, morális te­ kintetből pedig méltó utódaivá válljunk az ezer éves Magyarországnak. Úgy legyen, szerencse föl! Nagy-Kürtös, 1895. aug. 12-én. Messa András. Mariskával már egy éve nem találkozott, mind­ kettőjükre nézve képzelhetjük, mily öröm volt a találkozás. Mariska a legszívesebben fogadta, egy egész órát töltöttek együtt, mindkettőjüknek szüksége volt e találkozásra, mert szerelmük uj tápot nyert. Mariska most már jobban nézett ki, arczárói eltűntek a betegség nyomai, vissza­ nyerte rózsa-pirosságáL — Milyen jó, hogy itt van kegyelmed, oly boldoggá tesz az ittléte, csak itt maradhatna. — Itt maradnék én szívesen, hiszen csak maga mellett vagyok teljesen boldog, de köte­ lességem hf, mennem kell, csak arra kérem, bízzék bennem és szerelmemben, mint én bízok a magáéban. — Óh! bennem bízhat és nyugodt lehet. A kötelesség hívta, még egyszer megölelték egymást, egy hosszú búcsú-csók után. Mariska fájdalmára eltávozott és november 1-én már a táborban volt, megtette a jelentést. Eddig csak kisebb csatározásokban vett részt, most már egy komolyabb csatában kellett részt vennie, de Kray ott is megállta helyét, sőt ki is tüntette magát, mert midőn november 3-án Szikszónál La Borde sáros-pataki parancsnok, ki Thököly közeledtéről nem volt kellőleg érte­ sítve, megtámadtatott, a német hadsereg szét­ veretett, számos főtiszt fogságba került, az egész német sereg, mint akkor hívták «plundrások» Hernádba szoriltatott, Kray látta, hogy a futók­ kal egy főtiszt is a Hernádba ugrat, ott a habok­ kal küzd, a vergődő tisztet a habokból kimenté ugyan, de azt mint foglyot Thököly elébe ve­ zette, a fogoly nem volt más, mint tíerstorf ezredes. Szép fogás, nagyon szép fogás, meg vagyok kegyelmeddel elégedve és bízva eddigi tapasztalt ügyességébe, ez ríj diadalunkat megírtam jegye­ semnek, azzal Munkácsra fog sietni s azt özv. Kákóczy fejcdelernnének Zrínyi Ilonának át fogja szolgáltatni, siessen, hogy a választ Debreczen- ben megkaphassam; kegyességemre számolhat! Kray tehát már szerelmes levelek kézbesíté­ sével is meg volt bízva. Munkácsra érve, a fejedelemnő kegyesen fo­ gadta, a levél elolvasása után szólt: <mivel hálálom meg kegyelmed gyorsaságat? * — Ha szabad kérnem felséges asszonyom, ajánljon az uramnál, tegye lehetővé, hogy szerelmetesemet nőül vehessem. — Melegen fogom ajánlani. Munkácsról Kray szerencsésen megérkezett Debreczenbe, Zrínyi Hona levelét Thökölynek kézbesité. Midőn Thököly Zrínyi Ilona levelét elolvasó, oda fordult a még mindig előtte álló ifjúhoz: — Mondja csak fiatal barátom, eddig még semmi kérését sem hallottam, nem volna valami kérni valója, már azért is, mert a fejedelemnő az ön szívbaja miatt nagyon érdeklődik. — Volna bizony fenséges uram, de kérésem most nem teljesíthető. — Hátha! mondja csak el. — Szerelem dolga fenséges uram, — én egy kézsmárki pápista leányba vagyok szerelmes, a leány nagyon szeret, de az apja ellenzi, mert lutheránus vagyok. — Es ki az, hogy hívják? — Hoxemek hívják. — Személyesen ismerem, ha Isten megsegít, a jövő évben Kézsmárkra megyünk, akkor fi­ gyelmeztessen, bár nem hiszem, hogy figyelmez­ tetni szükség lesz, mert Thököly nem feledékeny. A fiatal ember ily remények között lett el­ bocsátva. Nem követjük a hadjáratot, 1680. júniusban egy kisebb kuruez csapat Budatin-, Trencsén- és Árvában fosztogatott; Thököly l’etróczy István­ nak meghagyta, hogy kószáló csapatjait vonja össze, és Kézsmárkra jöjjön. Honti képek. Arendatorialis közgyűlés Ipolyságon. Ennek a gyűlésnek az 1848/9-iki törvény meg­ hozataláig alapját az esztergomi főkáptalannak az a törvényes kiváltsága képeié, mely szerint joga volt a megye területén fekvő községek allodialis birtokosaitól évenkint, a megye segédkezése mel­ lett, a decimának sedecimáját, vagyis a dézsmának tizenhatod részét, valláskülönbség nélkül, kész­ pénzben megváltva beszedni; — a mi, — tekintve a behajtandó összeg olyannyira csekély voltát, hogy például egy-egy nagyobb községre csak mintegy 2—3 forintnyi quota esett, rende­ sen hiány nélkül be is folyt; s nem is lett volna a megye és a káptalan között soha felakadás, ha a 30-as években a váltópénz az országgyűlés által el nem töröltetik és helyette a pengő ezüst pénz nem mondatik ki az ennek utána egyedüli törvé­ nyes pénznemül, a mihez a káptalan ragaszkodott; a vármegye ellenben, a százados szokásra hivat­ kozván, az árendát csak váltóczédulában volt haj­ landó fizetni. Ezen káptalani javadalomra vonatkozó intézke­ dés megtétele végett a megye évenkint, augusztus hóban közgyűlést irt ki, a melyre mindig nagy közönség gyűlt be, részint azért, hogy a pénzmi­ nőség tekintetében protestálási jogát gyakorolja, részint pedig hogy a káptalan által adni szokott bőséges és kedélyes ingyen-ebédben részesüljön, miután az esztergomi gazdag főkáptalan az e czim alatt befolyt, összesen mintegy nyolezszáz forintot arra szánta, hogy a vármegye nagy’, kisebb és legkisebb nemes lakosait egy-egy ebéddel meg­ vendégelje. Elérkezvén tehát a sokak által várvavárt nap, a személyesen megjelent főispán, illetve administrator, a gyűlés egyetlen tárgyát, L i. a (Folyt, köveik.) bejött összegnek mily pénznemben kellő fizetését rövid szavakkal előadván, erre rögtön felkelt a káptalani javak kanonok-praefectusa, (az én időm­ ben, azaz a 40-nes években) évről-évre a tisztes arczú és általános rokonszenvnek örvendő galambősz 1 őth Imre, r-rélj■tjelvu.Sate, hvgy ■ up * ~ tálán az árendát jövőre pengő pénzben követeli s jogát a törvény életbeléptétől ugyané pénznemre nézve fentartja. Ennek ellenében aztán nyomban a vármegye fő-fiskálisa (Vajda István) kelt fel s a megye nevében a káptalani követelés ellen, az ő, minden szót duplán repetáié s a hebegés pa­ lástolására szolgáló dialectikájával, erős hangon protestált, mire a protestatiót a káptalani meg­ bízottak reprotestatiőja, ezt pedig nehogy az utolsó szó a káptalané legyen, a vármegyének rereprotestatifya követte s az eredménynyel úgy látszik, mind a két fél meg volt elégedve. S miután ezzel a gyűlés déli 1 óratájban befeje­ zést nyert, az egész publicum az udvarban készí­ tett lombsátor alatt a fejér asztaloknál foglalt helyet, természetesen a főispán, illetve helyettese és a káptalan képviselőjének kettős elnöklete alatt, mit azután hivatali sorrendben a magas és kevésbbé magas tisztikar és vidéki notabilitáaok foglaltak el; az alsóbb, már itt abroszmentes deszkaasztalok körül pedig a közönség legszeré­ nyebb sorsú osztályai csoportosultak. Ez a lakoma eleinte szép csend- és rendben folydogált, hanem ez nem tartott soká, mert amint a pakfonkanalak és a húsfélék aprítására szükséges bicsakok a ki­ sebbek csizmaszáraiból kihúzattak és a boros üve­ gek ürülni kezdőnek, a jókedv is azonnal hangos összevisszabeszédben s itt-ott vivátoxó szilaj rikkantásokban nyilatkozók; sőt miután a gyomrok már kielégítve voltak, a felmaradt zsemledarabok­ ból golyózápor improvisaltatott, mely egészen az elnökség tájékáig elhatott s ezt végre az ebédnek szépszeréveli befejezésére ösztönző; magától értet­ vén, hogy a távozó elnökök még egyszer ünnepé­ lyesen fel lettek köszöntve, és pedig a vármegye régi főnótáriusa, a korban eléggé előhaladott, de ennek daczára feszes és büszke tartású Bakay Ferdinand által, a kiről azon gonosz adom * (vagy talán nemis egészen adoma) terjedt el megyeszerte, hogy midőn egy ilyen alkalommal épen a kegyesen elnöklők érdemeinek egész a meny bolt magasságáig kiemelt jöltöi kiszinezésében ára­ doznék, ekkor egy hiányosan bedugaszolt e meg­ takaríthatni vélt pezsgés üveg a frakkja hátulsó zsebéből oly nruptióban tört 'ki, hogy ez még a komoly elnökséget is mosolyra inditá, — a publicumnak pedig minden fűszernél kellemesebb cse­ megéül szolgált P. L Levél Karlsbadból. Augusztus 12. Nem lehet szándékom néhány levélben rajzát adni e világfürdőnek, melyről ifjú lelkű barátom Vitális Mór e lapok hasábjain az utóbbi években amúgy is sokat és jól irt; azokat tehát ismétel­ getni fölösleges lenne, aunálinkább, mert aki or­ vosa rendeletéből jövőre ide jön, az tájékoztatóul úgy sem a mi rajzaink után indul, de megszerez vagy egyet a számtalan kisebb-nagyobb munka közül, melyek Karlsbad fürdővárost ismertetik .♦) Éu tehát inkább csak szórakoztatni óhajtom a szives olvasót s némi közérdekű tanulságot vonni le a látottakból. Fejedelmi fürdő ex a Karlsbad, de nem azért, mert fejedelem, herczeg s más igazi főrangú család és nábob évenként jön ide talán annyi, mint a mennyi egy-egy hírnevesebb hazai fürdőnkben az összes látogatók száma; — fejedelmi fürdő Karls­ bad azért, mert ámbár e fürdőhely tulajdonkép egy jókora nagy város 14—16 ezer rendes lakos­ sal és közel ezer házzal, — mégis ez az egész Karlsbad minden izében oly tiszta, akárcsak Schön­ brunn, vagy más fejedelmi mulató hely. Állításom valósága tekintetében klasszikus tanúim lehetnek, hogy nehány itt talált ismerősre hivat­ kozzam : Piry Sándor, ifj. Kubányi Lajos, Felsonburg Tivadar és Geschett A. íme, okos munkássággal mit tudtak elérni az életrevaló karlsbádiak s részemről főleg a nagy tisztaságban, továbbá lakóinak véghetlen szorgalma és előzékénységében, a hatóság mindenre kiterjedő •)E részben ajánlhatom dr. Ludvig Friedenthalnak: .Dér Kurort Karlsbad in RAhmen" cilmfl 189T>ben meg­ jelent s 1 írtért minden könyvkereskedésben kapható tömör munkáiét. Sajnos, hogy a dr. Rertika Imre által Karisbidról évek előtt magyarul kiadott mA kellő szol­ gálatot már nem tehet. �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó reggelem!. Előző években a fejedelem bizalmasab­ gondosságiban találom Karlsbad föilt)ndülé. *éuek ban járt-kelt a közönség között, de az idén — nyitját; ámbár nem vonható kétségbe rendkívül gazdag forráa-viuinek hatása sem, párosulva az igen természetes, hogy ez megváltozott; — a forrás körül is sok detektív Őrködött reá, s a orvoeok magas fokú gyógykezelésével. Ügyde igen jeles forrásai Magyarországnak is polgármester sem távozott tőle messzire. *n hév T»nnák a >1 egy Mehádiát (a IJerkulesKarlsbail nolgárniesL're ez időszerűit Schaeff­ fürdót) kivéve, a többi zöld ágra vergődni alig tud. ler Lajos, az évad alatt valóságos potentát; reg­ Dy fényes fürdőhelyre, gondolja szives olvasóm, gelenként 9—11 óra közt fogad a palotaszert! uj nem is mehet ám a szegény ember. Ellenkezőleg; városház első emeletén; előszobájában ilyenkor 30—40 külömböző rangú és nemű egyén várakozik, mert igaz ugyan, hogy van itt 3—400 oly palota * szerű ház és villa, melyek szobáiért hetenként a kik az előjegyzés sorrendje szerint bocsáttatnak be hóul 20—25 *frttól egész 100 írtig is fizetnek bért; de van Balassa-Qyarmaton én néha azt hivém, hogy &—600 kissé igénytelenebb, de azért szintén egé­ szen tiszta épület, hol 20 írton alól, sőt 5 írtért minden községi elöljáró közt nékem van a legtöbb is lehet hetenként szobát kapni. Van nagy szám­ ügyes-bajos emberrel dolgom; de mint most ta­ ban oly szálloda s fényűzéssel berendezett étkezde, pasztalom, a karlsbadi polgármesternek még több hol egyszerű jó ebéd 5—10 írtba kerül, és van a baja. Egyébként — s ez ezélzás nélkül legyen viszont számtalan oly hely, hol a szerényebb kö- mondva, ő valamivel nagyobb jutalmát is veszi fáradozásainak; mert évi rendes fizetése 5.000 frt rűlményű fürdő-vendég 70—80 krért jól lakhatik; sőt elláthatja magát még olcsóbban is. Az igazolt és hogy van még egyéb tisztességes jövedelme is, kitűnik abból, hogy az idén építtetett magának teljesen szegényt pedig a városi hatóság veszi egy várszerü villát, fönn az egyik magaslat tetején, védő szárnyai alá. Mint jellemző dolgot beszélhetek el e részben a szintén most épülő nagy arányú és fényességű orosz templom mellett egy igaz történetet: _ E villa Uhát s általában az itteni villák nem Biharmegyéből vetődött ide egyik szegény atyánk­ fia, miután otthon már minden vagyonát ráköltötte afféle egyszerű svájezi házak, de afféle, sőt még hasztalanul a betegségére. Szomorúan húzta itt nagyobbszerű villaggiaturák, mint a milyeket az Andrássy-uton látunk; Karlsbad szállodái és egész meg magát őkeme az úgynevezett ,Mühlbrunu“ uj ház-sorai szintén élénken emlékeztetnek ben­ — 80 monolit által tartott nagyszerű ivócsarnok egyik oszlopánál Nagykarimás, gömbölyded ka­ nünket Budapest kőrútjai- s Bécs Ringstrassé-jára. Ez óriási föllendülés azonban főleg csak 2 -3 lapja, csizmája és dolmánya elárulták származá­ sát, úgy, hogy egy zilahi úri ember, kitől ez el­ évtized óta észlelhető itt amiből ismét következ­ beszélést hallottam, megszánta az atyafit s 2 frt tetni lehet és kell, hogy ámbár Karlsbad századok segélyt nyújtott neki. Másnap azonban mi történt? óta hírnévnek örvend, de csakis az tykor gyors A mi szegény bihari magyarunkat az egyik rendőr közlekedése óta s minden megengedhető reklám felszólította, hogy kövesse Öt a policziára. Szé- okos felhasználásával, továbbá a városi hatóság és gyelte magát az atyafi, s nem tudta: okvetlenül lakói elől említett előnyös tulajdonainál fogva kell-e engedelmeskednie? Meglátja öt ismét a érhette el ilymérvű emelkedését; úgy, hogy mig 1869-ig a fürdővendégek száma soha a tizezeret jószívű zilahi úr s oda szól hozzá: meg nem üté, azóta e szám annyira emelkedett, — Hát maga, barátom, mit müveit? — Hiszen, ha én azt tudnám, felelt ő vissza ; hogy a múlt év végén kimutatva volt 28.731 fél de kérem az urat, segítsen még rajtam valahogy, (partéi) 39.095 személylyel; ax időn pedig — noha a fösaison augusztus 18, királyunk születés mert én a némettel nem tudok beszélni. A zilahi or pedig biztatta, hogy csak engedel­ napjáig tart, augusztus 12-én 26.787 fél 36.176 meskedjék s majd ő is követi. A rendőrségnél személylyel volt kitüntetve. Honi fürdőink nagy része az „Anna-báltu tartja kitűnt, hogy tiltott kéregetés gyanúja miatt ve­ zették be az atyafit, mert valamelyik gazdag a fő-évad zárópontjának, — miért nem inkább jó fürdővendég megint adott neki 5 forintot, s ezt magyarosan szt István napját? És vájjon csak ép a magyar fürdótulajdonosok és bérlők nem látta meg a szemfüles rendőr. tudnak-e élni azokkal az eszközökkel, mik Karls— Dehogy koldulnék én, moudá a biharmegyei budut és igen sok más külföldi fürdő- s üdülő­ magyar, inkább meghalnék. éhen; de hát ha jó­ szántából ád valaki, miután amúgy is kevés a költ­ helyet híressé, jövedelmezővé tettek; — mert óriási jövedelemnek is kell ott lenni, hol, (mint ségem, úgy gondolám, elfogadhatom. Karlsbadban) nagyobb befektetésekre a község A rendőrtiszt meggyőződvén arról, hogy a be­ vitt egyén valódi szegény, elhelyeztette őt az eddig jónak látta circa 14 millió forint kölcsön.idegen szegény fürdővendégek Hospitálj'ába ;■ pénzűsszeget fordítani. Ily jövedelmét képezi e fürdővárosnak — hogy — volt tehát azután ingyen jó lakása, élelmezése ■ fürdője is; a nála lévő 34 frtot pedig a hatóság fölemlitsek vagy kettőt, csupán a forrásvizek kül­ Írás mellett átvette, hogy a visszautazásra meg­ földre szállítása jogáért fizetett évi 240 ezer forint bérösszeg; — a Stadtpark és kert évi bérlete maradjon. Nem akarok rámutatni ez eljárás ellenkezőjére 36 ezer, stb. hazánkban, hol — sajnos — teljes érvényű az a De elég lesz mára; a szerkesztő szives enged el­ mondás, hogy: ,a szegénynek nincs becsülete . * méből majd még folytatom. A vendégek kinyomatott névjegyzékéből olva­ Reményi Károly. som, hogy Károlyi Istvánná és Sándorné grófnők; Dániel Ernő m. kir. keresk. minisz­ terünk, dr. PaJásthy Pál püspök is megérkeztek ide e hó folytán, s kivülök még számos hírneves Lapszemle. vagy gazdag magyar, hogy ne beszéljek a szár­ A nemzetiségi kongresszusra vonatkozó sajtó­ szórta több és sokkalta gazdagabb külföldiekről. *) De csak azt ne hiddje senki, hogy e nagy ura- véleményeket megismertetve a tur.-szentmártoni * a következőket Írja vezérczikságok itt feltűnnek I Ha nem olvasnék megjöttüket „Národnie Noviny a Karlistában, bizony nem tudnék, hogy itt vannak. kében: .Figyelemmel elolvastuk hazai összes lap­ Honi fürdőinkben pedig már egy-két mágnás-csa­ jaink nyilatkozatait a Budapestre összehívott kong­ lád és gazdag ember nemcsak, hogy roppantul resszusról s örömmel konstatáljuk: A támadások feltűnik, de — a ez nagy hiba! — rögtön fi-szé- oly gyengék, hogy nem szorult komoly apológiára, Hem az 1895. évi jul. 23-án kelt felhívás, sem lyeasé is teszi az egész fürdő-társaságot Itt még Ferdinánd, a bolgár fejedelem, pedig a bizalmi férfiak tette. Csak a férfiaink el­ sem csinált volna sensátiót, ha Sztambulov miatt len intézett némely kifakadások erősek s az itt-ott baja nem akad az egész világgal; igy aztán jobban megnyilatkozott gyűlölet erős. A szitkok a becsü­ figyelmessé lettek reá a fürdővendégek, midőn a letes embert nem alacsonyitják le; a gyűlölet herczeg reggelenként 7—8 óra közt bérelt villá­ pedig rossz tanácsadó a komoly ügyekben. El­ jából lesietett a Teréza-forráshoz iddogálni, s 9 óra vesztette a harezot, a ki haragszik az igazságra. A mi ügyünk meztelenül áll, nincs elfedve, be­ után a .Posthof * czimü nyilvános kerthelyiségbe fátyolozva polgártársaink előtt. Minden vakolat nélkül állanak a mi argumentumaink négyzetkövei. *) bogy említsek néhány Amerikából ide jött Kate* embert: *l(r pár nap előtt távozott el innen E négyzetkövekbe ütköző teoremák visszaverődnek flip Armor, a chicagói hMcirdty, kit asért na­ akár a szél. Mi tótok, románok, szerbek existávernek Uy, mert a hftavágatáa é« izálhtáa a főmester­ sége, — naponként )evá<at és feldolgoztat 25 ezer db. lunk e magyar hazában nyelvünkkel, erkölcseink­ kel, nemzeti jogainkkal s nemzetiségünkkel együtt marhát; de árért a szive h helyén van ; mert fl az, aki CMeagóbea a szegény tanulók részére kálón egyetemet Ki negálhatja ez alapigazságot? Megerősíti azt a emeltetett és tart fenn havonként 17 ezer dollárral hivatalos statisztika s 1868 évi pozitív közjogi 34 ezer Jő forint. <Mt volt továbbá Mr. Minamoker, törvény... 8 ha nem is léteznék a nemzetiségi szintén többször szálmilliomos, aki itt, — az amerikai egyenjogúságról szóló törvény, faktum az, hogy telepen — ÍSvő évre egymaga akar bonfial számára templomot építtetni. milliókra megy számunk... Az alkotmány alap­ 1895. augusztus 18. elvei (bevezetés a XLIV. törv.-czikkhez) megadják nekünk, mint Magyarország egyenjogú polgárainak, az összes alkotmányos jogokat: a személy- és va­ gyon biztonságát, az eszmék sajtó utján való ter­ jesztését (1847/48-iki törvény), a gyülekezési jo­ got, a nyelv szabad használatát (XLIV. t.-cz. 3. §.) De ha mind ez oly világosan nem is lett volna a törvénybe iktatva, ba nem is volna alkotmá­ nyunk és .alkotmányos elveink * törvénybe iktatva, azon jogok, a melyekre mi aktiónknál támaszko­ dunk, oly kardinálisak, természetesek s szükségképeniek a humánus emberek között, hogy azokat respektussal nézi még a zsarnok is, még a dalaj-, láma teokraciója is a sötét Tibetben. Ezen jogot,' melyek papiroson s államférfiak beszédében elis­ mertettek s melyekkel mint liberális jogokkal a világ előtt ax összes magyarországi kormányok dicsekedtek, — a valóságban soha se léteztek teljes épségükben s hova-tovább, mindinkább el­ tünedeznek, úgy, hogy most bátran állíthatjuk, hogy közeledünk az abszolút nemzeti jognélküliség végzetes pontjához, azon állásponthoz, a melyen a szellemi rajah áll nemzetiségi tekintetben. Mi tehát utolsó jogainkkal, az utolsó törvényes fegy­ verünkkel kelünk védelmünkre, mert nem tudjuk, hogy milyen hosszú időre hagyják meg nekünk e jogoknak és fegyvereknek ezen foszlányait Törvé­ nyes alapon kelünk védelmünkre, nyugodtak, de erősek, szerények, de kérlelhetlenek a halálig. Isten minket úgy segéljen!“ Losonczi hírek. Losonca, 1895. augusztus 15. A tamasii lelkészné temetése is mozgalomba hozta városunk közönségét, nagyon sokan men­ tek ki. Általános részvét nyilvánult ez alka­ lommal is. Pékár Lajos, a jelenlegi tamasii lel­ kész és neje, a forradalmi időben a losonczi lelkészi állomáson voltak csaknem 15 éven át. Ez idő alatt sok jó emberre tettek szert. Ama mozgalmas időkben a viszontagságos viszonyok gyors ismerkedést teremtettek. De különben is mint lelkész és gyakorló homeopatha-orvos és mint a város elöljáróságának az átvonult orosz tábornokok előtti képviselője, nagy tekintély­ ben állott. Ezért volt, hogy Csonka Zsigmond a losonczi járás főszolgabirája, mint városunk képviselőtestületének tagja az egész Losoncz nevében nyilvánított részvétet az élete 87-ik évében megözvegyült agg férfiú iránt. Ez alka­ lommal a gyászszertartás a legkifogástalanabb volt, amennyiben egy ének elzengése után az öreghez lót beszéd, majd egy vers eléneklése után, a közönség többi részéhez magyar gyász­ beszéd lett tartva. Ez utóbbit, mivel népszerű volt, mindenki figyelemmel hallgatta s megér­ tette. Az ily eljárással tejesen meg vagyunk elégedve. E rendet, e szokást továbbra is fentartandónak javalljuk; mert ez felel meg a kö­ zönség érzelmi és értelmi állapotának. Az élemedett s most már özvegy férfiú iránt a szóbeli részvét-nyilatkozatokon kívül, sokan táviratilag is fejezték ki részvétüket, többi közt Zelenka püspök is. Vasárnap délután Netusil tábornok érkezett városunkba katonai szemletartásra, mely 3 napon át tartott. Az érkezőt a tisztikar a'Ma­ gyar király szálloda * előtt várta és fogadta. A fáradságos gyakorlatok után esténként a tábori zenekar zeneestélyeket adott a >Vigadó * ter­ meiben s ezenkívül a csónakázó tónál. A gya­ korlatok alatt a katonák egyike dűlt ki a ki­ merülés folytán. Holt idényünket több esküvő is tette moz­ galmassá. Háger, n pinczi kör jegyzője jegyesé­ vel Landgraf Jolánnal esküdött meg. Az eskető lelkész a vőlegény bátyja, biharmegyei reformá­ tus lelkész volt. Lónyabányán pedig Vitális József földbirtokos leányát egy katona-tiszt vette nőül. Itt az eskető lelkész a menyasszony­ nak bátyja Vitális Gyula, zólyom-lipcsei lelkész volt. Tőlünk e lakodalmon a Kunszt-család vett részt, a menyasszonynak kercsztatyja Kunszt János volt az egyik násznagy. Ez esketéseken kívül csupa nyoszolyó-leányi szerepléssel van telve városunk. Azt hiholné az ember, hogy a polgári házasságot akarják sokan megelőzni s az eddigi szokásos módon házasságra lépni. Pedig dehogy’ A nemsokára bekövetkezendő nagy változás senkit semozdit ki nyugalmából. �1895. augusztus 18. Hírek és különfélék. Baltik Frigyes püspök, a jövő vasárnap fogja tartani búcsú-besxédét Liptó-Szentmiklóson, hon­ nan 26-án indul B.-Gyarmatra s az esti 8 órai vonattal érkezik ide. A. püspök úr könyvtárát mely sok és értékes könyveket tartalmaz, a múlt héten küldte uj otthonába. Kinevezés. Rudnay Béla, Hontvármegye fő­ ispánja — Thébusz Aladárt, (Tliébusz János zólyomi ev. lelkész tiát) vármegyei közigazga­ tási gyakornokká nevezte ki. Honvédzászlóaljunk, (S1 16-ik honvéd gyalog­ ezred 2-ik zászlóalja) mint lapunk múlt számában is közöltük, e hó U-én, d.-u. fél egykor érkezett vissza B.-öyannatra. A zászlóaljat Csath őrnagy vezényelte. Csath ideiglenesen lett ide kirendelve, mivel Péchy őrnagynak még a beszterczebányai gyakorlatok megkezdésekor Pozsonyba kellett be­ vonulnia. Honvédőinket a város nevében Ticsénszky József városi jegyző üdvözölte. A legénység igen ki volt merülve, pedig a nyitrai gyakorlatok még hátra vannak. Mint értesülünk, Csath őrnagy úr a honvédtisztikar nevében a városházán személye­ sen köszönte meg a városi képviselő-testület ré­ széről tanúsított figyelmet Egyházi hírek. Strizs József nógrádi’káplán hasonló minőségben Kállórn helyeztetett át. Hymen. Czimmermann Jenő abauj-szántói bor­ nagykereskedő eljegyezte Weinberger Jolán kis­ asszonyt, özv. Weinberger Adolfné lukanényei birtokosnő leányát. Malatinszky Lászlót a budapesti állami ipar­ iskola építészeti szakosztályának ez évben is jeles osztályzattal végzett növendékét, városunk szü­ löttét — kit Nógrádvármegye 3 éven át az ösz­ töndíj-alapból évenként 200 írttal segélyezett, mint halljuk, a bács-tiszai ármentesitő társulat f. évi szeptember hó l-töl távirat utján állandó alkalmaztatás czéljából meghívta. Meghívás. Rózsa Károly, m. á. v. keresk. előadót, lapunk munkatársát, titkárául hívta meg a helyi-érdekű vasutak financirozásával és létesí­ tésével foglalkozó legrégibb hazai pénzintézetünk: a .Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság". Bírjuk munkatársunk Ígéretét, hogy uj állásában a közlekedési viszonyokra gyakorolható practikus befolyásánál, vármegyénk közlekedési érdekeit ki­ váló figyelmében fogja részesíteni. A losoncz—poltár—szinobányai vasút köz­ igazgatási bejárása a kormány által felülvizsgált tervek alapján e hó 22. és 23-án lesz. Ez alka­ lommal az érdekeltek óhajtásaikat még mindig érvényesíthetik, bár a tervezők tudtunkkal eddig is minden jogos kívánságot lehetőleg teljesíteni siettek. A losonczl ipartestület zászlóavatási ünne­ pélyét folyó 1895. év szeptember hó 15-dikén délelőtt 10 órakor tartja. A zászlóanyai tisztséget Búsbak Adámné úrnő volt szives elvállalni. A fogyasztási adók kezelése. B.-Gyarmat városa a fogyasztási adókat (bor, sör, szesz, hus és czukor után) 1896 évi január hó 1-sejélől kezdődőleg 3 évre a kincstártól 31547 frt 84 krért váltotta meg. A bgyarmati csoporthoz tartoznak Hiba, Szügy és Patvarcz községek is. A kezelés tekintetében a város, aug. 16. tartott közgyűlésében intézkedett, s a kezeléssel a kellő biztosítékok letétele mellett Rosenfeld József és Sándor czéget bízta meg. Mint érte­ sülünk, S.-Tarján 86 ezer frtért, Losoncz 51 ezer frtért váltotta meg a fogyasztási adókat. A vármegyei hivatalos Hlrlelöből. Salgótar­ jánban városi imoki állásra a pályázati kérvények aug. 25-kéig beadandók. Az újonnan létesített diviny-oroszii körjegyzői állásra; (400 frt fizetés, 100 frt lakbér, 135 frt összátalány) a pályázati kérvények aug. 28-káig, az újonnan létesített tamaaii körjegyző állásra (fizetés 400 frt, lakbér, 100 frt, összátalány 180 frt,) a kérvények aug. 28-káig; az iibelovai körjegyzőségben egy segédjegyzői állomásra (fizetés 300 frt, lakbér 60 frt,) a kérvények aug. 21-kéig; a felső-tiazovniki körjegyzőségben egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 50 frt) a kérvények aug. 22-kéig; a szennai körjegyzőségben egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 60 frt,) a kérvé­ nyek aug. 23-káig; az a.-sztregoval körjegyző­ ségben egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 60 frt,) a kérvények aug. 25-kéig; a divényi körjegyzőségben egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 60 frt,) a kérvények szopt. 2-káíg; a lónyahtnyai körjegyzőségbe egy se­ gédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 50 írt, a kérvények szept 3-káig: a gácsikörjegyzőségben Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. egy segédjegyzői állásra (fizetés 300 frt, lakbér 1 ; 50 frt,) a kérvények szept. hó 4-kéig adandók be. i Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a Re- i ményi Károly tollából közölt úti leírásba értelem­ zavaró sajtóhiba csúszott, a hol tudniillik Írva ' vas, hogy kar volt Égerváros tanácsának ác vitaion múzeumban elhelyezett s Wallenstein és tábornokai I I legyilkoltalására vonatkozó két nagy festményre a ‘ festéket pazarolni, úgy tűnik ki, mintha a kontár i ; házi művész Piloty lett volna; holott Reményi ' , azt irta, hogy: az ily nagyszabású eseményt nem I kontár, de afféle művész, mint Piloty ecsetjére kell bízni. Ez a szó: kell, kimaradt, s azért hibás az értelem. Ha a gazdag Égerváros magistrátma várt volna még százesztendeig, a hisztéri­ kus esemény festményben való megörökítésével, akkor most oly művészi tehetségekben válogatha­ tott volna, mint az itt közelben alkotó Piloty, a müncheni festészeti Akadémia igazgatója. Megszökött menyasszony. A b.-gyarmati kir. törvényszék aug. 16-án érdekes végtárgyalást tar■ tett. Ugyanis P. Melánia kisasszony feljelentést , tett Mattolay Elek somoskői lakos ellen, azért, ' mert utóbbi Somoskő községében a község több házára szinlapi alakban „megszökött menyasszony" czim alatt gunyiratokat függesztett ki. P. Melánia ' kisasszony jegyben járt Csinagl Istvánnal, s csak azért távozott (és nem szökött) Budapestre, hogy • ott jegyesével találkozhassak. A végtárgyaláson ' P. Melánia kisasszonyt Zelenka Gyula ügyvéd, Matholay Eleket pedig Farkas Ferenci ügyvéd képviselte. A törvényszék több pikáns kérdés fenforgása miatt zárt ülést is rendelt el. Atbizonyi1 tási eljárás s a vád- és védbeszédek befejeztével i d.-u, 3 órakor hirdette ki a törvényszék az ité1 letet, mely szerint Matholay Elek gunyirat szer[ kesztése és teljesítése miat egy havi fogházra, : 90 frt pénzbírságra, ennek ki nem fizetése esei tében 9 napi fogházra és a perköltségek kifizeté­ sére ítéltetett Az ügyész és védőügyvéd felebbe■ zést jelentettek be. — mivel Ipolynyéken luteránus templom nincs, — a temetés alatt a katholikus templom harang­ jai szóltak és az egész nagyszámú és díszes kö­ zönség a halottat a családtagokkal együtt gyalog kisérte ki a temetőbe. A sírnál a pap imája után Ctibulyts László főjegyző a kővetkező beszédet — mondta: „A vándorbot kihullott erős kezedből a hullá­ sában fájó sebet ütött vármegyénk szivén, Mert nesztorok bölcseségével a tél havát, a tavasz ked­ ves derűjét nemes harmóniában egyesitéd magad­ ban. Szövétnek valál az élet göröngyös utain, az igazság tiszta fényét árasztva felénk. És mi hí­ ven követtük bölcs tanácsaidat, mert jelszavad vala: mérsékelni az egyetértést terjesztő hangulatokat; mert igaz, hogy sikerrel munkálkodni csak egye­ sült erővel — vállvetve lehet Szerettünk jó szi­ vedért, fenkölt nemes gondolkozásodért, becsültünk nagy önzetlenségedért és a mint egyesitettél min­ ket a közügy hasznos szolgálatában: példád, intő szavaid által, azonképpen egyek vagyunk most a fájdalomban, az egyetlen szomorúságban, mit távo­ zásod által nekünk okoztál. Hontvármegye hálás közönségének osztatlan bánata — hosszúra nyúlt köztevékenységed jutalma — kisér örök nyugvó *. — Isten veled!" helyedy Utána Balás József, a balassa-gyarmati ügy­ védi kamara helyettes elnöke a következő beszéd­ del búcsúzott tőle: „Megdicsőült Lélek! Eljöttünk mi is, ügyédtársaid a balassa-gyarmati ügyvédi kamara részé­ ről, hogy ravatalodra koszorút tegyünk s Neked végső Istenhozzádot mondjunk. Néked, aki díszünk — s két cycluson át kamaránknak elnöke is va­ lál. Midőn az ügyvédi kamarák szervezésekor Té­ ged az elnöki székre hívtunk, az ifjabb nemzedék . csak hirből és hallomásból tudta, hogy Ipoly-Nyék hegyei között, Te benned nemes drágakő van el­ rejtve. De midőn közöttüuk megjelentél, akkor láttuk, tapasztaltuk, hogy e drágakő az igazi gyé­ mánt; akkor láttuk és tapasztaltuk, mikép a lán­ goló hazaszeretetnek, a tudásnak, az átható mély itélőtehetségnek s e mellett a szigorú kötelesség­ érzetnek, a tiszta ragyogó jellemnek s a puritán Tanügy. egyszerűségnek oly nagy mértéke, oly igazi minta­ képe lakozik benned, hogy nemcsak a mi szerény A b.-gyarmati polgári fiú- és leányiskolában kamaránk elnöki székét betölteni, de az ország a jövő tanév következőleg nyiHátik meg: aug. kormányzói között helyet foglalni valál Te hiva­ 28-án lesz a fiuk és 29-én a leányok javitótott. Mikor kéréseink daczára az elnöki újbóli vizsgája; 30 és 31-én lesz a helybeli megválasztatásodat visszautasítottad, akkor is nemes tanulók beiratása és pedig délelőtt a fiúk s indokból s a közjó iránti szempontból kívántál délután a leányoké. Szeptember í-én a vidé- eljárni s csak azért tetted azt, mert szerinted, kick beiratása és a netaláni fölvételi vizsga; egy Balassa-Gyarmaton ülésező testületet távol 2-án a fiúk magánvizsgája és 4-én a leányok faluról, az akkor még fennállott nehezebb közle­ magánvizsgája. A tanítás kezdete a fiúiskolá­ kedési viszonyok között, kellőleg vezetni nem ban szeptember 4-én, a leányiskolában 5-én. lehetett Elköltözött Lélek! Könyező szemekkel A helybeli szülők figyelmeztetnek, hogy a ,beállunk nyitott sirgödröd fölött és siratunk nem iratási időt ne mulaszszák el, mert az alsóbb csak Téged, ki bennünket s hazádat itt hagyád, osztályokba csakis a törvényes szám nagysá­ de siratjuk önmagunkat s közállapotainkat is, óh gáig vétetnek föl a tanulók s később jelentke­ mert hazánkban mindinkább ritkulnak s mindin­ zők egyedül felsőbb engedélyivel, a mennyiben kább kifogynak az oly antik római jellemek, az a túlzsúfolás elkerülhető. oly igazi nagyságok, aminő Kalmár Lajos volt Isten veled 1 Isten veled!■ Itt közöljük még azt a résztvevő levelet, me­ lyet a balassa-gyarmati ügyvédi kamara az öz­ Gyászrovat. vegynek küldött: Kalmár Lajost augusztus 13-án, délután fél „Nagyságos asszony! Ama megrendítő csapás, 5 órakor temették Ipoly nyéken az ág. ev. vallás mely nagyságodat hőn szeretett férjének elvesztése szertartása szerint A Kalmár, Rákosi és Laszkáry által sújtotta, a balassa-gyarmati ügyvédi kamara család gyászbaborult tagjai, Hontvármegye vezér­ tagjait is mély gyászszal töltötte el. Nagyságodnak emberei, a balassa-gyarmati ügyvédi kamara, a ő volt főgyámola, — egy hosszú, boldog házasélet megyei ág. ev. hitv. egyház küldöttsége, a meg­ folyamán át hű élettársa, kísérője, szeretett csa­ boldogult tiszttársai, számos jóbarát, és a falu ládjának gondviselője és boldogítója. Ax ügyvédi népe mind egybegyült, hogy a jeles férfiúnak meg­ kamara viszont megalakulása idejében egyhangú­ adja a végső tisztességet. A ki el nem jöhetett, lag megválasztotta helyettes elnökét, azontúl több levélben, telegramban tudatta részvétét a család­ éven át fáradhatlan odaadással működött elnökét, dal. Már kora délután megtelt az uriház tágas nagy szellemi tulajdonokkal megáldott s a mel­ lett munkásságban, köztisztelet és becsülésben udvara nagyszámú közönséggel. Koszorút küldtek; Hontvármegye közönsége, megőszült tagját, az ügyvédi karnak igazi minta­ Hontvármegye tisztikara, a hontvármegyei szabad­ képét veszti el bonne örökre és visszavonhatlanul. elvű párt, az Ivánka-család, a balassa-gyarmati A Gondviselés határozatában meg kell nyugod­ ügyvédi kamara, Pósch Gyula és neje, Pongrácz nunk. Az emberi kor határait ö szabja meg s a György és neje, Rákosi Béla dr. és neje, a hely­ ki közel nyolez évtizeden át oly életet élt, a ki beli jóbarátok és többen. Pontban fél ötkor vitték a haza, saját hivatali állása és a családja iránti ki a koporsót a tágas udvarra, u koporsó el volt kötelmeit úgy töltötte be, mint a megboldogult, halmozva a halott kedves virágaival. Gyöngéd ro­ az Ég különös kegyelmével dicsekedhetik. Helye koni kéz válogatta ki valamennyit a házi kertből, hosszú ideig pótolhatlan, emléke pedig mindvégig melyet a megboldogult majdnem negyven eszten­ áldott leend. Ugyanaz a Gondviselés enyhítse dőn át maga ápolt és gondozott. A temetésii Nagyságod mély fájdalmát és tegye elviselhetővé szertartást Sefarovszky János kis-csalomiai lelkész a pótolhatlan veszteséget, melynek mi is részesei végezte. Megható gyászbeszéde után megindult ai vagyunk! Fogadja Nagyságod a közös veszteség gyászos menet a temető felé. A koporsót az ut-— feletti fájdalmunk és részvétünk őszinte kifejezését. czáig megyobizottsági tagok vitték, onnan a te­ metőig hat díszruháé megyei huszár. A megbol­ dogult iránt a tisztelet oly általános volt, hogy �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 6 Szabályrendelet 1895. augusztus 18. [ utján, mint tcrinalis fürdőhely neveztetett meg. í Szerzőt a füzet közrebocsátásában ez idő sze­ rint az az ideális gondolat vezette, hogy — a mint őt mondja — a nemzetünk büszkesége, a magunk-magunk tündéri székes fővárosa nemcsak belső, dft külső szína tehát neveiben ja magyarkép mulattatnék be milleniumunk ünne­ pén a nagy világnak.' —A munka — alakja után Ítélve nincs a könyvpiacznak átadva, a mit őszintén sajnálunk, mert szerettük s óhaj­ tottuk volna, ha azt nemcsak az a szükehb kör olvasná, melynek a szerző szánta, hanem a nagy közönség is. A méltányló bírálatot bizony­ ára senki sem vonná meg attól. Szandtner Ernő nagybérlő, Rovara Frigyes uradalmi igazgató, Rudnyúnszky György föld­ birtokos. Ezen bíróság fog dönteni a fqlek közt kimerít tárgyában.. esetleg felmerülő vitás kérdésekben. Az árpa­ Élttbv 1 eprit Ib95. aug 1-én. vásár megnyitása előtt a város polgármestere futna üdvözölni a vásárra érkezett gazdákat és 1. jj. MáósáfssjparoAok tarlcxnsk a küzüusé.kereskedőket • ezután a gazdasági egyesület get szakadatlanul, elegendő, jó friss marhahús­ elnöke megnyitja a kiállítást Bejelentési ivek sal ellátni és a húst rendes súlyban kimérni. a nyitramegyei gazdasági egyesület titkári hiva­ 2. §. Csakis a két évet betöltött szarvasmar­ talában Nyitrán kaphatók. Bejelentési határidő hák vághatok, míg a borjuknak legalább négy augusztus 18. A minták augusztus hó 27 és heteseknek kell lenniük, hogy levágattathussanak. 30-ika közt küldendők be. Az árpavásár szep­ 3. §. A vágóhídi vágatások, hacsuk kivételes tember hó 2-án lartatik meg. engedély másként nem intézkedik, mindig csak Tárgyalta továbbá az igazgatóválasztmány nappal és pedig téli hónapokban t—5 óráig, Turcsányi Ödön egyesületi tagnak azon indít­ nyári hónapokban délután 4—8 óráig eszközöl­ Millennium) történelem. Az Atlienaeutn r.-társasig kiványát, hogy kéressék fel u törvényhozás olyan hetek, az álhtok csakis kipihent állapotban, I ?iliiibau megjelenő A magyar nemzet törtónele cximli törvény alakítására, mely az arató munkásokat illetőleg 24 órai helybeli islalózás után vág­ í ti« kötetei nagy munkának (millenniumi kiadás) barmais kötelezné cselédkönyvck váltására, miáltal i dik kötetéből (Anjouk kora) megjelentek egymás után a hatok le. 4. §. A hatósági állatorvos, ennek nem lété­ I 31., 34., 35. számokkal jelzett tüxetck sxebbnél uzebb -elejét lehel venni a cselédek azon rossz szoká­ ben magán állatorvos, ilyennek hiányában orvos azövegképekkel és míimelléklctokkcL Mindjárt a 33. sának, hogy tavaszszal, midőn a napszám magas, • fUxethex pompás mümellékletek vannak csatolva: „Conminden levágandó szarvasmarhát és közfogyasz­ I tarlni András visszatérését Vclenczébe a cliioggiai dia­ vagy jiratás idején, midőn többet kereshetnek, elhagyják gazdáikat, vagy rósz magaviseletük­ tásra vágandó juhot, kecskét, vagy sertést élő dal után-, H Albert osztrák berczeg arexképe ax ambkel kényszerítik ezeket arra, hogy őket elcsap­ rasi gyűjteményből. Ugyanebben a főzetben öt szép állapotban és levágás után pontosan megszem­ tájképet találunk eredeti felvételek után n. m. Dörre ják. Indítványozó nézete szerint, ha az évi szelélni köteles. Tivadartól: „Déva vára-; „Lublő"; „A roxgonyi csata­ gődményeseknek, az aratóknak s más mezőgaz­ Ha a vágatási biztos az élő állaton oly be­ tér-: Cserna Károlyiéi: „Sáros vára- és „Szepes vára , * dasági munkásoknak egyenlő szolgálati könyvük tegséget, vagy erre gyanút talált, a mely miatt mind megannyi történelmi nevezetességé helyek. A 31. lesz, a cselédek fent említett visszaélése meg­ a hús fogyasztásra nem bocsátható, a levágást í füzethez múmelléklctlll van csatolva „Ozorai l‘ipo“ ' arezképe Andrea Del Castagno fircnczci festménye után szüntethető, mert a szolgálati könyvből minden­ nem engedi meg. i és „Anion Károly, Martell Károly és neje Klementina kor ki fog tűnni a cselédnek egész évi foglal­ Ha ily betegséget, vagy gyanút a már levá­ ' síremlékének1* fotográfiája, Nápolyban, a Szent-Januágott állaton állapitolt meg, az állat további fel­ | rins templom főbejárata feletti birkáról véve. Ugyancsak kozása. Az igazgató-választmány egy bizottsá­ got küldött ki ezen javaslat és a sok tekintet­ I ebből a templomból „Emire nápolyi király síremlékéhasználására nem ád engedélyt. ' nck * fényképe; valamint „IV. Károly, neje Valois ben elavult cselédtörvény módosításra szoruló Mindkét esetben, valamint akkor, ha a be­ 1 Blanka éa fia Vencxel arczképei, a karlstcini vár Máriategség ragályos, de a hús értékesítését nem ‘ kápolnájának falfestményéről levéve, vannak 35. főzet­ intézkedéseinek tanulmányozása végett. Dr. Pereszlényi Henrik indítványára elhatározta az zárja ki, jelentést tesz a községi elöljáróságnak hez mfimelléklettU csatolva. Ennek a két utóbbi füzetés általában azon határozmányokhoz tartja I uek remek szövegképeiből ki kell még külön emelnünk igazgató-választmány a földmiveíésügyi minisszép tájképet, u. m. Cserna Károly eredeti teriumhoz sürgős felterjesztést intézni s felvi­ magát, a melyek a földmiveíésügyi ni. kir. mi­ :: nehány ra.zai után: „Sólynudtű- és „Pécs látképét-; Dörre Tilágosítást kérni az iránt, hogy miért tilos a nisztérium által 1890. évi szeptember hó 3-án | radar rajzában: „Trencsén vára-; Székely Árpád.eredeti 37485. sz. a. a törvény hatóságokhoz megküldött | rajza után: „Visegrád-; „Sebemen-; „A kőnigsfeldeui nyitramegyei szarvasmarhának a bécsi piaczra való felhajtása, miután a vármegyében semmi­ * látképeit. A 35. füzetben a kitűnő húsvágási szabály rendeleti minta 13. és 14. §-ai , apáczakolostor tollú korrajz- és történetíró Poór Antal megkezdi az féle, a kiviteli tilalmat indokoló betegség jelen­ ban foglaltatnak. „Aujouk-korának- második könyvét, melynek czime leg nem uralkodik. A mennyiben a talált betegség az lb88. VII. a B.-Gyarm<iton gyakorin n<l<i húuxigdt „Károly Róbert külpolitikája-. Az első fejezetben Zára L-cx. 24-ik §-ban elősorolt betegségek vala­ és Veléncze, valamint a horvát-dalmátországi zavarok-, melyike, a további eljárás ezen törvény és ról; a második fejezetben pedig a Szerbiával való össze­ és a havas alföldi hadjáratról; a harmadik ennek végrehajtására 1888. évi október hó 15-éu köttetésről fejezetben aztán a nyugati politikáról; végül a negye­ 40000. sz. a. kiadott rendelet vonatkozó halá- dik fejezetben Károly király esaládi viszonyairól és utolsó éveiről szól a tudós szerző rendkívüli alaposság­ rozmányai szabják meg. gal, vonzó és világos történelmi stilusban Egyes füzet 5. §. A kimérendő marhahúsra nézve megállapittatik, hogy a levágandó marhának vágó I ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (1? füzet) 3 forint 110 krajezár. Félévre (24 füzet) 7 forint 20 krajezár. súlya után számított *5/» faggyúval kell bírnia, j Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Az előfi­ 6. §. A vágatási biztos lialásköre csakis az zet.'’; minden- szombaton kapnak egy-egy füzetet. állatok levágásának ellenőrzésére, az említett állatoknak élő és levágott állapotban megvizs­ gálására terjed ki, ellenben mészárszékek és hentes-üzletek ellenőrzése az ezzel megbízott Gazdászat emberorvos ügykörébe tartozik. 7. §. A marhahús két osztályba soroztatik, A földmiveíésügyi m. kir. minister Jurenák az I-sőbe tartoznak: a vesepecsenye, rostélyos, Sándor gácsi lakost és bérlőt Nógrádvármegye felsál és fehérpecsenye. gácsi járására nézve az állandó gazdasági tudó­ A II-ik osztályba pedig: a leveshúsok, czipósítói tisztséggel bizta meg. pecsenye, fartő, hátszín, tar, szügy és lapoczka. Hús gyanánt csak húsrészek és a hústól Sertésorbáncz. Lticzin, Rimócz és Losonczelválaszthatom csontok árusitliatók. Apátfalva községekben a sertésorbáncz járvá­ A nyomtaték az elválaszthallan csontokon nyos fellépte alispáni határozattal megállapittakívül 15 /«-nál * többet semmi szin alatt sem tott. nyomhat Nyomtaték gyanánt kisebb mértékben adható Tenyészkanok kiosztása. A földmiveíésügyi a szügyön alul a LérJizfiletig s a csonkig ter­ minister az egyes községekben a járványok jedő lábrész, a fej arczizmai s a lép. folytán megfosztott sertéskan-állomány pótlá­ Nyomtatókul nem adható az állkapcza, a tüdő, sára módot kivánván nyújtani, a folyamodó légcső és a paczal. községek részére a mező-hegyesi állami ménes 8. §. B.-Gyarmaton a fogyasztó közönség által uradalom állományából darnbonkint 60 frt vagy megrendelésükre és kizárólag saját hasz­ rendes becsár helyett 36 frt (három féléves nálatukra vidékről is hozható be hús. részletben törleszthető) kedvezményes áron A vidékről behozott hús egészségi állapota bocsát rendelkezésre. hatósági bizonyitványnyal igazolandó és az állat­ orvos által használatba vétel előtt egészségügyi Az idei árpa minősége. Egész Európában szempontból megvizsgálandó. nincs olyan nagyobb vidék, hol általában szép (Vége kör.) fehér árpának örvendhetnének a termelők. Magyarországban csak itt-ott, egyes helyeken látni szép fehér árpát. Éppen ezért szükséges­ nek tartjuk a termelőket arra figyelmeztetni, Irodalom és művészet hogy a sárga árpa iránt is — mely különben Baloghy Dezső, vármegyénk levéltárosa 'Buda­ egészséges — igen nagy lesz a kereslet mert * pest czim alatt egy füzetet tett közzé, mely­ az árpánál nem a fehér szin a fődolog, hanem ben »Buda» és »I’est« etimonja fölött érteke­ az, hogy gyorsan és egyenlően csírázzék és zik, s a/on eredményre jut, hogy mindkét nevet hogy lisztes legyen. magyar szónak kell tartanunk. Az általa felál­ lított teret egészen nj s bármennyire elüt is A nyitrai árpavásár vásár-bizottsága a nyit­ az az eddig elfogadott divatos névmagyarázókramegyei gazdasági egyesület igazgató-választ­ tól, annyi bizonyos, hogy szerző nagy szorga- . mányának augusztus hó 6-án tartott ülésében lommal, tudással s Ügyességgel védelmezi s a következőleg alakíttatott meg: elnök Emődy bizonyltja tételét. Szerinte mindkét név alapjá­ József egyesületi alelnök, tagok: Engl József a ban neptumi fogalmat hír s közöttük különö­ Ferencz József-rend lovagja, Klein Lajos ter­ sen Buda a legtöbb valószínűséggel a hővizek ménykereskedők, Roche B. malátagyár igazgató, Piaczi gabonaárak 1895. augusztus 12. Búza Rozs Árpa ... 680 650 ... 5Í0 5-— ... 650 6 20 Zab ... 6-40 6 20 Kukoricza __ 7'50 7’— Lencse__ ___ 6'50 T— Bab... ... ... 8.— 7 80 A közönség köréből. Ipolyság, augusztus hó 14-én. Tekintetes szerkesztőség! Becses lapja f. hó 11-iki számában nyílt fel­ hívás intézteiéit ezégünk egyik beltagjához az általunk bérelt «Pőstyén» fürdőre vonatkozólag a fővárosi lapokban megjelent panaszokból ki­ folyóan a fürdő drágasága és németsége tár­ gyában. Illendő tisztelettel és készséggel adjuk meg a választ, kérve annak szives közlését. A mi általánosságban a fővárosi lapokban megjelent vádakat illeti, azok valótlan koholt voltáról úgy a tekintetes szerkesztőség, mint a t. közönség ugyanazon lapok hasábjain .meg­ jelent közleményekből meggyőződhetett,c helyütt tehát csakis a feltett két kérdésre szorítkoz­ hatunk. A drágaságra, — a kérdés általánosságban tétetvén fel, mi is általánosságban válaszolunk. Fürdőnk úgy van berendezve — épen a kor igényeinek megfelelően — hogy abban úgy a legszegényebb, mint a leggazdagabb, úgy a sze­ rény, mint a legmagasabb igényű társadalmi osztály, — igényeinek megfelelően élhessen. Természetes azonban, hogy akadnak olyanok is, a kik bár viszonyaik nem engedik, a legna­ gyobb igényeket táplálják és élni is úgy szeret­ nének, mint azt azok teszik, kik megfelelő anyagi erővol is rendelkeznek. A majmolás, a jogosulatlan ambiczió aztán a mesebeli béka sorsára juttatja őket és igy keletkeznek az clégületlenség irigy jajjai. Ily forrásokból eredtek a fővárosi lapokban megjelent közlemények is. A ki fürdőnket megIdtogat'a, vagy meglátogatja, az meggyőződhe­ tik arról, hogy a legegyszerűbb polgár ép úgy megfelelő ellátást nyerhet, mint ha herczeg és herczegi módon kíván élni. �1895. augusztus 18. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. A németesítés vadja gálád rágalom. I’őslyén vilagíürdö, tehát maga után vonja, hogy ott minden müveit nyelvit alkalmazottak legyenek de az sosem történik a magyarság rovására. De hat nevetséges is egy magyar emberrel szemben ilyen vádat felhozni. Hát képzelhető-e hogy czégünk, melynek minden tagja tehát Winter Sándor is e haza szülöttje, magyar honpolgár, tetőtől talpig magyar ember, ide­ gen nemzeti ezélok szolgálatába szegődjék. Nem. Ily vádak ellen a védekezést hazaíiui önérze­ tünk egyenesen megtiltja, de bárhonnan jöj­ jön is, megbotránkozással visszautasítja. A F. M. K. E. ítéletétől nem félünk, mert azok intézői sokkal jobban ismerik a • Pőstyéni fürdő főbérlet» tagjait, semhogy ily rágalmak­ nak hitelt adhatnának. Erre vonatkozólag engedtessék meg csak S : annyit megjegyeznünk, hogy Winter Sándor a j is elég tőkével rendelkezik, b) Az .Első Tokaji Cognacgyár- csakis Tokajban létezik, mert különben gyárt­ F. M K. E.-nek örökös alapilő tagja. mánya nem lenne .Tokaji Cognac- és kívüle Tokajban Magunkat a tekintetes szerkesztőség szives I más cognacgyár nem létezik, c) Csakis az .Első Tokaji jóindulatába ajánlva, vagyunk kiváló tisztelettel: , Coguzcgyárnak * Tokajban áll jogában Tokaj város ezimerét, mint bejegyzett védjegyet használni, a mely Bín/er Sándor fa fiai. védjegy a. falazatot cximtéjézz, düg-ez éa kupxkjás U I ' . i I \ alkalmazva vau, mint a valódi .Tokaji Cognac * biztos ismertető jele v» arra szolgál, hogy a közönséget érték­ telen utánzatoktól megóvja, d) Az „Első Tokaji UognacBeküldetett. Tekinteten nzcrkesxtóvég! Tisztelt olvasói * gyár Tokajban * a magas kereskedelmi ministerium ellen­ nsk érdekében kérjük, következő sorainknak beeső őrzése folytán államkcdvczménynyel van kitüntetve és lapjukban helyt adni. Utóbbi időben gyakran kérdezközjegyzőileg hitelesilctt kény vki vonata szerint 1893' 1894. tettünk meg az iránt, vajion igaz é, hogy vállalatunk évben 72S.13O liter bort dolgozott fel és a Pária, egy .réizvénytdraaiAggA- alakult út és hogy azt TokajBordeaux, llaag, Nizza, London, ürüssel, Chicago és ban felhagyva, székhelyünket egy szomszédos várossal I bécsi kiállításokon aranyéremmel és a legmagasabb cseréltük te!. Mi ezen tudakozódásokat csakis czélzadijakkal lett kitüntetve. Kérjük a t. ez. közönséget tosau tévútra vezető híresztelések kifolyásának tekint­ ezeu nyilatkozatunkat tudomásul vénül. Kitűnő tiszte­ hetvén, gyanítjuk, hogy czégüukkel a kereskedő világ lettel .Első Tokaji Cognacgyár Tokajban. * rovására visszaélések kiivettetnek el és igy kötelessé­ günknek tartjuk a következő nyilatkozatot közzétenni: a) Az „Első Tokaji Cognacgyárnak Tokaj ban- nincs Felelik szerkeszti): szüksége, hogy részvénytársaságot alakítson, mert maga Vannay Ignácz. A túlhaladt nyári idény miatt % 31 7 raktáromon lévő, összes nyári czikkeket beszerzési áron alul is elárusítom u. m.: Valódi cosmanosi mosó krettouok, toilok, atl. cöperek, batisztok és atl. bámulatos oksó áron. Ezenkívül ajánlom dúsan felszerelt raktáramat: satinok, továbbá nyári szór- és franczia voil de laine-kelméket valódi rumburgi, creas-, len- és pamutvásznakat; valódi Benedikt Schroll-féle cbiífonokat; valódi ezérna kanavászokat; valódi szepesi damasztokat és asztalteritékeket, pique és atlasz barchetteket, ágyteritöket, paplanokat, butorkelméket, szőnyegeket, csipke- és chenilje-fQggöuyöket, férfi-, posztó- és gyapjúszöveteket, női- és férfi fehér­ neműket, nap- és esőernyőket, bőröndöket, rövidárúk és diszczikkeket, valódi pottendorfi- és Hausscbild-féle kötő-pamutokat és mind ezen szakmába vágó czikkeket. — Temetkezési czikkekben: Erczkoporsók, szemfödelek, sirkoszorúk, gyász-rubakelmék és fátyolok, nagy választékban és a legjutáuyosabb árak mellett, Himmler Mór, 2*»1. B.-Gyarmaton, fő-uteza. (Benkő József úr üzlete mellett) 1—3. Körjfi^yiö arak és községi elöljáróságok figyelmébe. Legblztoaabbaa ölő szer poloskák, bal­ hék, koayhaférgek, molyok es a háziálla­ tok parazitái ellen stb. »tb. i A részvénytársaság kiadásában megjelenő összes hivatalos és niagdnnyonitatványok, nemkülönben a most elkfazült nyomtatványok nemkülönben a jelenleg uralkodó s SERTÉSVÉSZ-KIMUTATÁSOK DARVAI ÁRMIN • >aSxx^v> <• * ai)Bod.4 pmpivki»K 4 n b . rendclcndók meg, ahol a társaság nyomtatványraktárát tartja Pontos fa gyors expeditiófat nevezett ozégjó hírneve kezeskedik 5G73 — 1895. szám. Pályázati hirdetmény. '■rTjlfTf, i a maítíil Zacherlin a legbiztosabban hat! ÖL pusztít, mint seiiinilneiiiit más egyéb szer mindennemű rovarokat é» ezért van az ejézz világon annyira elterjedve használatba véve. Ismertető jele , lepecsételt üveg Aa a név * * „Zacherl. I B.-Gyarmaton i Bayer K . HenkőJ., Caervenyák flv,. Eben führer L , Felaenbnrg f- Huni­ mer M, Kanitz ö., Szonjmer K., Vilim Gy, Winter A., Stern S. Ipolyságon : liombó K., Traut wein D. M.-Tnrjúnlmn: Both B., Friedmann J„ Groobergrr M.. Gro««mann I, lloléczy (>., Körcy I)., Maji-rnik J., Mandl <»., Okolicsányi L. Schleicher I* , Stieglifz J., urak Hüérsénybcn: brutich Sándor. * Popovic János. Engri I. urak nál. Nógrádvármegye tekintetes alispáni hivatalának 12553/1895. számú végzése értelmében a füleki járáshoz tartozó kis-terennei, lapujtői, ragyolezi, homok-terennei, czercdi és a galsai, illetőleg fülck-kclccsényi körjegyzői körökben egy újonnan szervezendő segédjegyzői (al­ jegyzői) állomások évi 300 írt fizetés és 50 frt lakbér­ illetmény mellett választás útján lévén betöltendők és a megválasztottak f. évi október hó 1-én működésüket megkezdendők. ezennel pályázatot nyitok és felhívom a pályázni óhajtókat, hogy kérvényüket az 1883. évi I. t.-cz. G-ik §-ban előirt képesítésük, valamint az eddigi alkalmazásukat igazoló hatósági bizonyítványok kapcsán felszerelten az alább jelezve kitűzött választásokat meg­ előzőleg 48 órával ide c hivatalhoz beterjeszteni no késsenek. A választások következő sorrendben és időben a kör székhelyein fognak megtartatni: 1. Lapujtő községben 1895. aug. 28-án d.-e. 10 órakor „ h u 29-én ,, ,, 2. Ragyolcz ,, ,, 31 -én ,, ,, 3. Homok-Terennc „ szept. 2-án „ „ „ 4. Czercd n n 4-én „ tl 5. Fülek-Kclecsény G. Kis-Tercnne „ w h 5-én ,, ,, Salgó-Tarján, 1895. évi augusztus 8. Mártonfalvay, 89 10-9 1(M. 1 — 1. nolgabiró. �8 Nógrádi Lapok 2310896. s*. 1895. augnsttua 18. Honti Hiradó. és Viszárverési hirdetményi kivonat. A b.-gyarmati népbank, mint 10.000 frt s jár. erejéig érdekelt csat- I Iskoiott végrehajtatnak fenti nárnú viszárverési kérvénye folytán a b.-gyar- t maii kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a ma- i gyár földhitelintézet 18,000 frtos köícsönügyében mint végrehajtóiénak, a b.-gyarmati népbank, a rácai takarékpénztár, Velzcr Lajos és a b.-gyarmati takarékpénztár csatlakozott korábbi végrehajtóiknak, dr. Bosenbach Emil végrehajtást szenvedő elleni 1885. o. é. frt 18—21 félévi járadék és járu­ lékai iránti végrehajtása ügyében a budapesti kir. kereskedelmi és váltó­ törvénynek 49.273/894. számú végzésével a vadkerti 939. ,tjkvben dr. Bosenbach Emil tulajdonául irt I. 1. 2. sorszámú 2324. és 2323. hrszú rétekre elrendelt és a 3752,'894. szám alatt foganatosított árverés folytán a csatolt értékbizonylat szerint 450 frtos kikiáltási árban Paczolay Gusztáv újpesti lakos vevő s késedelmes űzető ellen a b.-gyarmati népbank 10.000 frtos követelése s járulékai kielégítése végett a 3752/894. szám alábbi feltételek szerint foganatosítandó viszárrerés megtartása elrendeltetik és alább a határnap kitüzetik, egyszersmind a magyar földhitelintézet fenti követelése s járulekai a váczi takarékpénztár 8500 frtos, Velzer Lajos 2450 fitos és a b.-gyarmati takarékpénztár 6000 frtos követeléseik s járuléka­ inak kielégítése végett, mint korábbi végrehajtatóknak kívánatéra a viszárverés, ba a b.-gyarmati népbank meg nem tartaná, megtartandó. A fentebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi szeptember hó 5-ik napján, délelőtti 10 órakor Vadkert mezőváros házánál megtartandó nyilvános árverésen a meg­ állapított kikiáltási áron alól is cladatni fognak. Árverezni szándékozók tar­ toznak az ingatlanok becsárának tiz %-át, vagyis 45 frt o. é. készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. g-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rende­ let 8. §-ában kijelölt óvádékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez le­ tenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­ szolgáltatni. A bánatpénzül letett értékpapírokat tartozik a vevő az árverés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt az ingatlan becsárának 10 *70-át tévő készpénzzel kicserélni, ha ezt elmulasztaná, vagy ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben és módon eleget nem tenne, bánat­ pénzét elveszti és bármelyik érdekelt kérelmére a jelenlegi feltételek mellett, a vevő kárára és veszélyére újabb árverés fog elrendeltetni. A bánatpénz lefizetésének kötelezettsége alól a magyar földhitelintézet, ha az árverezők sorába akar lépni, felmentetik. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. B.-Gyarmaton, 1895. évi julius 18-án. 197. 1—1. Okolics&nyi János, kir. tszki biró. STAHEL és LENNER BUDAPEST trieur- és lemezlyukasztó gyár. ” Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű: Triearök a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Triearök a zabnak vagy árpának a búza közüli és a gömbölyű magvak kiválasztására. Lencsetisztitó és osztályoxó-tricurök az árpa kiválasztására és a lencse osztályozására. Osztályoió-tricurök. Szabadni mázott triearök és osztályozó gépek minden gabo­ nafaj tisztítására és tetszés szerinti osztályozására. — Elvállalunk Gutjahr és Müller, illetve Mayer rendszerű trieurök csekély költ­ ségnél a trieur beküldése mellett ezen szabadalmazott trieurökké átalakítását. Malom-trieurhengerek vagy burkolatai, lyukasztott vagy hasított lemezek tetszés szerinti anyagban ipari vagy gazdasági czélokra. Árjegyzékek vagy mintakuuyvek ingyen és bérmentve küldetnek. 83 10—9 00111 lOlf -féle Xl HI II K UUIILIUIX vasöntöde és gépgyár- J gyári, irodák, s ... XVI. krr. kul,nvA.,l.üí23-ar>.’ részvénytársaság í vAli0S1 iródaí. raktak,* BUDAPESTEK. l’odmnniczky-utczn 14. - ."•C XK. 2OC » Gőz- és járgány cséplőkészületek, számos első díjjal kitüntetett Schllek-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő & egyeteme# acxélekék. * Mlb Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talajmívelö eszközök, valamint Schlick-féle szab. HALADÁS sorbavető-gépek. Takannánykéudtö gépek, darálók, őriö-tnaluiok és mindennemű gaxdtuági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek é» mkaazálö-gépek, szállítható mezei vasútak »tb — Előnyöa fizetési feltételek. Legjutányosabb árak. kényelmesen berendezett míitermomben egyes és egész fogsorok, a foggyökorek eltávo­ lítása nélkül, első fogak pedig aranyfoglalattal kezesség mellett a szájba úgy tétetnek be. hogy 5L © a felismerés lehetetlen. — Fogak és foggyökerek a legnagyobb figyelemmel, fájdalom nélkül ti.-,., . óvatossággal huzatnak ki. Hölgyeknek külön műterem, bejárat a kapun. Molnár János, 120 *—8 Mb fodrász és műfogász Balassa-Gyarmaton. jó házból származó Ifjú ugyanott tanoneznak felvétetik. és 50 �1895 augusztus 18. Nógrádi Lapuk és Honti Hiradó. e * .. taoaruyiiHk knuriual maestri: ** Kzt mondja egy régi kösuauiKtá *. Vgyauezen tál a Iá közmondást vonatkoztathatom és pedig jugosan az éu telepemru is, aineunyiben csakis egy oly nagyszabású. kc-zpeusuel illetett óriási iriuneuuyiseggel folsxerrlt raktár képes úxktö'li'ittt k sít 11 előnyt nyújtani. hogy vásárlásainál min­ denkor jó eredményeket érhet el. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető! Gyönyörű minták magánvásárlóknak ingyen él bér­ mentve. tiaxdagUrialmu mintakönyvek, milyenek meg eddig nem leteltek szabok rész re bénuentetlennl. Szövetek öltönyökhöz. Pejuvien é« Dosking a magas klérus .sántára Elő­ írás szerinti szövetek a cs és kir. hivatalnokok egyenruháihoz, valamint hadaalyánok, tiUultúk. tor­ nászok, béröltöcetek részere, kelmék teke- én játék asztalokra, kocsik bevonásáhoxA legnagyobb raktár stájer, ka rintiai, timl stb lodenekben uri és női használatra eredeti gyári árakon és olv nagy válaszukban, milyennel 2IMI versenyző sem képes rendelkezni. A legnagyobb választék csakis finom és tartós női kendőkben a legdivatosabb színekben. Mosó szőve- szabó-kellékek ( 4—14frlig továbbá béíések. gombok, tűk. ezrrnák, stb.i * gV Méltányos árú, becsületes, tartós, tiszta gyapjú kelme-árúkat és nem olcsó rongyokat, melyek a sza­ bók keresetet csonkitják, ajánl: Stikarofsky János, 65. BRÖNN (os/tr. Mannclie.br). Legnagyobb gyári raktár kelmékben értékben. 20-19 millió frt Szétküldés csakis utánvétellel. TBC tárp., ászt, és esztergályos tmtorraktára B.-Gyarmat, BT a KOSSPTH-ntezában. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. □C“ Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor­ san teljeaittefnek. "B * Egy jó házból való fiú aaztalos tanoncrul azonnal felvétetik. nUÁQf Ügynökök és házalók rendesen „StikaUsftv. roftky árúja ** czimkével ellátott szöve­ teket, kelméket hoznak nagy mennyiségben árúba. Ezen visszaéléssel szemben kiielentem a t. vásárlók­ nak, hogy én az előbb említetteknek árúimat sem­ minemű föltételek mellett el nem adom. 52—13 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Popovics János vas- és fűszer-üzletében Szécsényben egy jó házból való fiú tanulóul felvétetik• 182. 3— 1 131. Méltóságos gróf Mailáth Géza iír és Molnár János örökösök tulajdonát képező patvarczi ipolyi-malom f. hó 20-án hat egymásután következő évre nyil­ vános árverés utján haszonbérbe fog adatni. Az árverés reggel 9 órakor Patvarezon fog megtartatni. 168 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXX) r BIKSZÁDER OS) 1 SAU ERII A SS EK in imcssEL 1 ' ; i 1 ! : . urns égvényes konyhasós décsw»w.kií ' * dK Borral s gyümölcsszörpökkel vegyítve kellemes üdJt6 Jtalt SZ01gráItat BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ. CURORT BIKSZÁD Szatrnármegye keleti szé­ lén, szelektől magas he­ gyek által védett erdei fensikon fekszik; SzinérVáralja állomástól (vsatmár—nagybányai vasút) 2, Técsó állomástól őrnagy. északkeleti vasút) 4 óra járásnyira. an dér östlichen Grcnzc des Sz.itmárer Comitates, atif eíner waldigen, vor Winden dtirch hoTic Go-; liirgo geschntzten Itoch-i ebene gelegen; von SzinérVáralja (Szatmár-Nagvliányacr Bahn) 2, von Tecsö (üng. Nordostbnhn) 4 Stun-1 den entferat. Égvényes konyhasós vize kitűnő hatásúnak a kővetkezű kórneniekirél bizon' ült be : Idült tOdőhurut, tüdőié gdag és a kezdődő gümőkórnaf Idolt gyomorhurutnál a naponkénti hány­ ingert, fejfájásokat, fejszédlliéseket szünteti, az egész vérkeringést jóté­ konyan emeli s így az emésztést és a jó étvágyat teljesen helyre horza. Az epe-elválasztást a májban sietteti, az epeelválasztó utakat jó karban tartja; ugyancsak ol'Jó hatásánál fogva az egész béfoatornát tisztán tartja Ez ok­ nál fogta kitűnő r.z aranyér, sárgaság mái- és lépdaganat elten. Bikszádi gyógyforrások ásványvizeinek kútkezelősége. - Ajánlja c vidéken még nem ismert, az al­ földön már legnagyobb kelendőségnek ör­ vendő, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. ’ Főraktárak: B.-Oyarmaton: Vilim Gyula, Szécsényben: I’opovlCN JÚIIOS, LmwMiezon : Blllyi JállOS, Fiileken: Bilülller Pál, S.-Tarjánhan : Mnntll Gábor uraknál. 15—15. I>ie nlkalisch-mnriatische; Heitquelle Dikszád ist von nnsgczcichneter Wirkung , bei: chronlschen Lungenca-' tsrrh, Emphysem und be- J ginnender Tuberculose. has Wasser stilltlici chron. Ms gencstarrh den hüufigen Itrechreiz, Kopfóchmerz und Schwindet, 1st von • wolthátigem Einfluss auf dlo allgemcine lllutcirculation und fördert somit den Appotlt und die Verdaiinng, und trágt in Eotgoj seiner lösenden Wirkung; zűr Keinhnltnng dér Gat- ‘ Icnwcge unddes gesainmtcn Vcrdaintnmkanels bei. Paher undbertrefflich bei Hesmorrhelden (goldenn. Ader), Oelbsuoht, sowie bei Leber- und Mllzansohwellung. ■ cseppek nagyszerűen halnak nyomor bajoknál, nélkblózhstetlon ás áltofánsssn Ismorstss házi és népsxer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyomorgyengoság, btUBi Ishslet, felfujtság, savanyú, tsIbtJMgás, hasmenés, gyomorégés, ftlssloget. ayálkakhráUsztái, sárgaság, undor és hányás, gyomorpórcs slOktMs. Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól sriirmuzott, gyomortultarheléan<r ételekkel és. italokkal, giliszták, májbajok és kimerrboldáknál. Említett bajoknál a Iflárlmeaelll cyomorenesspek évek óta kltonOknrk bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis Oveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi faraktár: TMráfk Jnr.nef gyógyszertára Budapest, Király utcza 12 sz. A védjegyet és aláírást touteseu lessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára sóid szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Ilrikdy) és ezen szavakkal; .Valódiságát bizonyltom . * * A Márlsuelll gyomoressppok valodian kaphatók. B.-Gyarmaton. Cservényük Gy. és Kanitz Ö. gyógytArübnn. I pólya Ágon : Borkő István gyógyszerésznél, �1895. augusztus 18. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 10 Kinn ca. éa kir. kitin •■abndalm. ■^Aranyérmekkel kitüntetve. '•ti ÜK Arán?érmekkel kitüntetve. ** 9C HOMLOK ZAT-FESTÉK-GY A R= Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Fóherczegi és herezegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipái -, * bánya- és hámortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. - Ezen homlokzatfestékek, melyek uiészben oldhatók, száraz, porított állapotbanlO különféle színmintában kilónkint 10 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszinek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- es bér­ mentve küldetnek. 106 20—14. vl\ ztvjXÍK Elismert legjobb szerkezetű gyűrű- és simaCSÉPLŐGÉPEKET, || kézi-£|iárgány- és|| í'^W>§apí3 gözbajtásra- || HENGEREKET, ' hanté ekéket. különféle lánczboronákat, „Austria14 sorvetö gépeket, Blnnt’-féle ensilage 1—6 lófogatu zöldtakarmány sajtókat, JÁRGÁNYOKAT, gyümölcs- és fózolékaszalő készülékeket, Legújabb bor- és gyümölcs-Mt\| lókat, gabnarostákat, triőröket ós kukoricza morzsolókat, szőlő zúzákat és bogyémorzsolákat, önműködő „SYPHONI.V* növény- és szóló­ vessző permetezőket kézi erőre, szállító készülékkel vagy a nélkül NiUtékal, tzálliucak a trgjobb mluüaégben gyűrtan.ik MAYFARTH PH. és TÁRSA esést, és kir. kit. szabad. ^gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőz hámor 10—10 Bécs. II. Taborstrasse Nr. 70. ROA miinkác llün-.eutt ább mint 370 arany, ezüet bronz DUU ”lUHKdb. éremmel ée elaő. aljakkal. ------------------- í----------c..i DC* Árjejyjékek éa niam eíitmerü levelek bérwentvc küldetnek — Képviselők és viazontánuitók felvétetnek. TBC 1727 1895. sz. 1662/1895. sz. A szécsényi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Deutsch Sándor végreluijlatónak Vanya Pál végrehajtást szenvedő elleni 39 frt 82 kr tőkekövetelés s járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyannati kir. törvényszék a szécsényi kir. járásbíróság terü­ letén lévő Szécsény nagyközségben fekvő, a szécsényi 127. sz. tjkvben A f 1. sor 194. hrsz. alatti ház, udvar és kertre, az 1881. 60. t.-cz. 156. §-a értelmében 495 írtban és ugyanazon tjkvben A f 2. sor 945. hrsz. alatti ingatlanra, a végrehajtási törvény 156. §-a értelmében 44 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi szept. hó 28. napján d.-e. 10 ómkor a kir. jbiróság hivatalos helyi­ ségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elndatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok beevárának 10’%-át készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. 8-ában jelzett árfolyammal számí­ tott és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. alatt kelt ígnzságügyminiszteri rendelet 8. §-ában ki­ jelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. G0. t.-cz. 170. J-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltntni. Kelt Szécsényben, a kir. jbíróság min tkví hatóságnál 1895. évi julius 8 án. iw j_j. StUassy, kir. járásbiró. / Árverési hirdetményi kivonat. Árverési hirdetményi kivonat. Eladó. Varbóra vezető út mellett, összesen 2568 j j-ól szőlő sza­ badkézből eladó, a szólóaljban van egy Szelestyónyi határban borház, mely egy nagy és egy kis szobából, konyhából áll, a borház széles tornáczczal épült, ablakók vas táblákkal ellátva, a bor­ házból nyílik egy kőbe vájt pincze, elöl tégla­ boltozattal, felül van még egy másik azon pincze, az udvaron kút jó egy része termő, ivóvízzel, a szőlő a szőlőbe több száz leg­ nemesebb gyümölcsfa, melyek egy része már termelő, a kádak, hordók, uj keményfa prés szintén úgy a méhes a szőlővel együtt lesz eladva, a vétel iránt az alulírottal értekez­ hetni Ipolyságon. Vitáiig Mór. A szécsényi kir. jbiróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy a szécsényi takarékpénztár vegrehajtatónak Luchkovicz Imre végrehajtást szen­ vedő elleni 92 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvszék a szécsényi kir. jbiróság területén lévő, Megyer köz­ ség határában fekvő, a megyeri 521. sz. tjkvben A. I. 1. sorsz. 131. hrsz. alatti Luchkovicz Imre nevén álló ház és beltelekre 1008 frtban, — ugyanezen tjkvben nevezett nevén álló A. I. 4. sorsz. 1534. hrsz. a. szülőre 264 frtban, — a megyeri 107. sz. tjkvben A. f. 1. sorsz. 111. hrsz. a. ingatlanból Luchkovicz Imre birtokjutalékára 17 frtban, — és ugyanezen tjkvben A. f. 2. sor 455. hrsz. a. ingatlanból nevezett birtokjutalékára 17 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megje­ lölt ingatlanok az 1895. évi szeptember hó 24-ik napján délelőtt 10 órakor Megyer község búzánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatui fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsártyiak 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. g-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. J-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bá­ natpénzünk a bíróságnál előleget elhelyezéséről ki­ állított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szécsényben a kir. jbiróság mint tlkvi hatóságnál 1895. julius hó 19-én. 194. 1 — 1. Szilassy, kir. jbiró. NYOMATOTT A KIADÓTlíl .AJD0N08 B. GYARMÁTI KÖNYVNYOMDA HÉ8ZVÉNYTÁRSULAT GYOltóSAJTÓlN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00879.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 33. szám (1895. augusztus 18.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/be3cb9448e196b003b5576828ef56e8d.jpg beca295e61c857afad297a5572d652cc https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/57d58a0a17d764e48b92198cd9808582.pdf 73b25c0821cdfbf62743609634c1700f PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. augusztus 25. 34. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. El«Q*eté«l ári • Előfizetési pénzek, reclamátiók és hirdetések a kiadó- XeT-M ..a-xxx u»: xo kxajcatx. Előfizetni csapán * kiadóhivatalban lehet B.-Oyarmaton. , a lap nellemi részén- s a Nyílt-térre vonatkozó minden Állategészségügyünk. A gazdálkodó közönséget újabb csapás érte, Nógrádvórmegye területén ugyanis már hónapok óta tart a sertés-zár, most pedig a szájfájás lépett fel a szarvasmarhák között s ennek kö­ vetkeztében betiltották a vásárokat. A vásárok betiltása nagy csapás a vármegye összes la­ kosságára nézve. Ez a helyzet valóban mostoha. A gazdálkodó népnek volt ugyan közepes aratása, de a ter­ mény felettébb olcsó. A gazda arra van utalva ilyen viszonyok között, hogy termését jószág által való felételesben értékesítse s kijavított, vagy növendékállatailtol csináljon pénzt. Ekkor fellép a sertésvész, az orbáncz és más betegségek, melyeknek miatta zár alá ve­ szik a vármegyét hetekig tartó időre. Az állategészségügy megóvása kiváló figyel­ met érdemel, mert íia az állati ragály ilyen mindennapos lesz, kiszámíthat lan lesz azon kár, mely ebből a vármegye közönségére származik s ezt a mostoha körülményi a gazdák, iparo­ sok, kereskedők már soká nem birhatják. Midőn azt látják, hogy az állati ragály évrőlévre fellép s ennek következtében most itt, majd amott, esetleg mindenütt bezárják a köz­ ségeket, vásártartó városokat a vármegyében, lehetetlen a legnagyobb aggodalommal nem vi­ seltetnünk eme csapás iránt. A hatóságokat nem vádolhatjuk, mert a vármegye megteszi azt,’ amit megtennie kell, de annál több a hiba, a mulasztás a jártatokat kiállító falusi elöl­ járóknál. Figyelemmel kisértük annak okát, hogy miért fordul elő annyi állati betegség és azon meg­ győződésre jutottunk, hogy az állati betegsége­ TÁRCZA. Jeruzaáleml út. A klyb. főrabbi jtgyiitti »jromí» Mílli D«ut»d< Jenő. VIII. EnUchlaíen bind nun wilde Triobe Mit ibretn ungeitümen Thun, Es reget íich die Menscheolicbe Die Liebe Gottes regt etch nun. Göthe: Faust. Megkezdődött ellene a hadjárat. De Salamon nem lesz gyáva, mikor bátorsága felől kérde­ zősködnek. Kimegy a csatatérre, körülte forra­ dalomban ég s föld. Pusztító vész, egy láthatlan világ dúló háborúja. A szél pokoli hangon dudol s a hullámhányás szédítő kábulata, kínjá­ ban megrendíti a földet. Medreikből kiszorul­ nak a tavak, a szél üvöltő száját százados tölgyeknek feszíti. Kilépett sarkaiból a világ­ rend. Az elemek jönnek boszut állani az ‘em­ ber. felett. Mindenki siet hajlékába ilyenkor, a koldus szegényes kunyhójába, a gazdag meleg szobájába. J)e Salamon előtt ezek nem nyílnak meg. Ö ott áll a rebellis elemek közepette, nyugodtan, méltőságosan mint egy szobor. A csillagok is oly szóró szemeket meresztenek rá, az ég fekete kárpitja fenyegetően néz le a vé«zbe borult világra. Ha nem volna Salamon, jobban félne a néma csillagoktól odafenn, mint az alvilági fellegek morajlásától, a boszuálló föld zúgásától olt alant. Azok a néma csillagok ott a pokol magas birodalma .... Nem ő az úr többé itten .... Milyen megrendítő jelenet, a bukott nagy közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Hirdetések . Bélyeg minden egyes beiguU.mil külön 30 kr. Nyilttér petit sora: 20 kr. két a környékbeli falvak és kisebb városok legtöbbjéből hurczolják ide. A falusi jegyző, hiró kiállítja a járlatot, melylyel igazolja az állat egészségét. A jegyző, biró nem lévén szakember, nem tudhatja, hogy mely állat minő betegségben szenved. így történik meg aztán, hogy a ragályban szenvedő állatot falvakon keresztül hajtják a vásárra, piaczra, útközben itatják, mely által az átmeneti s a vásártartó községben terjesztik a ragályt. Ez olyan állapot, mely a legéberebh hatósági intézkedést is próbára teszi, esetleg meghiúsítja. Ezen segíteni kell, mert az állategészség meg­ óvása elsőrendű kötelesség és pedig olyan in­ tézkedés teendő, hogy az eddigi mostoha, pri­ mitív állapot gyökeres orvoslás által javíttassák, hogy a folyton meg-megujiiló állati betegségek terjedésének eleje vétessék. Arra nézve, hogy a különféle állati ragály megszüntethető, vagy legalább mérsékelhető le­ gyen, sokat tehetnek a hatóságok, elöljárók és maguk az állattulajdonosok, akiknek maguk és gazdálkodó társaik iránt való kötelességük, hogy az állati ragály megszüntetésénél közreműköd­ jenek. Az állategészségügyi törvény elég szigorú, a hatóságokat mulasztással vádolni nem lehet, sőt a járlatokat kiállító jegyzőt, vagy bírót sem, da annál hünösehh ai.on nép, mely ragályban szenvedő jószágát be nem jelenti, nem orvosoltatja, sőt azt vásárra vinni merészli, mely által veszélyezteli mindazon községek jószágai­ nak egészségét, ahol ragályos? betegségben szen­ vedő állatjával megjelenik. Az állategészség ellenőrzésére kívánatos volna, hogy az állatorvosok jobban legyenek javadal­ mazva, hogy számuk annyira szaporittassék, miszerint legalább minden 10 napban, minden község állatállománya, különösen pedig a gulya, csorda, nyájak megvizsgálhatok legyenek. Ezzel nemcsak az éretnék el, hogy a jószágok gyakori vizsgálatnak volnának alávetve, hanem az is, hogy az állatgyógyászat terén működő kuruzslók is kizáratnának az állategészségügy bitor­ lásából. Felhozhatnánk, hogy az állategészségügy ro­ vására van azon körülmény, miszerint a vásár­ terek. az állategészségügy kívánalmainak meg­ felelőkig, berendezve nincsenek. Ez a kérdés az egész országban lassan halad. Ilyen viszonyok mellett nem csoda aztán, hogy egy 4—5 frtos ló százezreket érő lóállomány egészségét ve­ szélyezteti, mely annálinkább ügy van, mivel a jártatok nem kellő óvatossággal adatnak ki, az állatorvosok száma csekély és kuruzslók dol­ goznak az állategészségügy hátrányára. Tekintve azt, hogy az állategészségügy jelen­ legi mostoha helyzete, kiszámithatlan kárral van nemcsak a gazdálkodó, iparos és kereskedő osz­ tályra. hanem szülőoka az általános pénztelen­ ségnek, ideje arról gondoskodni, hogy az állati ragályok terjedésének gát vettessék. E türhetlen állapot végromlásba dönti a íoldmivelő Magyar­ országot. Ezt megengedni nem lehet, nem szabad, mert ha most a sertésvész, majd orbáncz, ké­ sőbb száj fáj ás és a még igen sok betegség miatt állalvásárokat tartani nem lehet, olyan szegény­ ség áll be, mely nagyon is megboszulja magát ember daczolása a baragvó végtelenséggel! Karjában egy galváni rángást érez. A szobor körülnéz. Egy viláin csapolt le mellette. A hall­ gatva is parancsoló száj mosolyra nyílik. «Nem nekem szólt* mondja. <Csak a költők adják a halált hősüknek, ha nagy bajban van. A végzet nem olyan kegyes. De látom, hogy élsz ott, kinek szavára a hant megelevenül s az élet végsőt leheli! Hatalmas újaddal keresztül­ mutattál nagyratörő merész utamon s én el­ buktam ez újnak árnyékában. Szórd csak vil­ lámaidat saját alkotásaidra, omoljon bár ro­ pogva szét a világ, én rendületlenül állok az omladék felett. Amíg erőt látok, nem vagyok elhagyatott. S ha nem lesz világ, nem lesznek elemek — leszek én. Lelkem zajogni fog ak­ kor is, mikor az összes erők elhallgatnak s mikor az óceánok elcsendesülnek. S ha aczélos lelkem is elfárad, leszel te, a legyőzhetlen — s én nem leszek egyedül ... Bár ne mondta volna. Ha elhallgatnak az elemek, nem lesz egye­ dül, ha elsötétül a nap, nem lesz elhagyatva — de mily árva lesz ő, ha elhallgat az a picziny száj, mely fáradt lelkét fölrázta, az a picziny, gyönge száj, mely neki hő szerelmet lehelt; milyen elhagyatott lesz ő, ha elsötétül az a szempár, melynek sugarai a nagy embert villanyozták. Sulamith a szép pásztorleány, Salamon da­ lainak királynője, eltűnt hívét kereste. Nem láttatok őt? kérdi a rohanó fellegektől. Azok rettentő dörgéssel felelnek valamit az ő nyel­ vükön. Nem igy felelnek a virágnak. Salamon ! Salamon' kiáltja a megrémült angyal — s a rettentő choruson áthangzik a virág gyönge szava. S Salamon ért a virágok nyelvén. A nagy szobor megmozdul, a szél felkapja — nagyon sietős az uljok mindkettőjüknek. Sala­ monnak még jobban, mint a szélnek. A szél rohan virágokat tépni, ő egy virágot rohan megmenteni. A nagy üldözött megtalálja a kis üldözöttet. ‘Sulamith!> kiált s keblére rohan — a szobor mégis meghajlik. ‘Salamon !> felel ő valami rettenetes hangon, a fájdalom s öröm tébolyitó keveréke ez s a szél olyan szép nó­ tát fütyült hozzá. Ajkaik összeforrtak, a villám lecsapott mellet­ tük, s a mennydörgés elhangzott s a csóknak még sem volt vége ... Ezek a kék szemek voltak az ő vezércsillagai, titkok, talányok, miket a kék ég nem fejlett meg, megfejtett ez a kék szempár. Azokban ittasuk meg. Belenézett abba a két csillagba, 8 úgy indult a magasabb csillagok felé. S ő most is belenéz... ~ Ott, a hol Sulamith feküdt, egy néma halovány lény fekszik most, a kit nem neveznek többé halandónak, hanem halottnak. Salamon önkivüliségében, boldog mámorában nem hallotta az angyal jajkiáltását, — a villám, mely Sala­ monnak csak karját érinté, a gyönge virág szivébe sújtott s megölte ... Az átok ördögkarmai kegyetlenül markoltak a nagy ember leikébe. Az erők még mindig tomboltak, a nap nem sötétült el, az óceánok som csendesültck s a nagy ember mégis egye­ dül volt, árva, elhagyatott .. . E perezek alatt annyi kin nyargalt keblén keresztül, mit elviselni a kis existcncziáknak egy élet kell. S milyen nagy volt az ő tragicumal A közönséges lény a nagy fájdalmak A dunáninneni ev. egyházkerület köz­ gyűlése. A czimleg régi, de tényleg új kerületnek múlt deczemberben tartott alakuló első gyűlésének ha­ tározata szerint Pozsony volt a gyűlés színhelye. �2 1895. augusztus 25. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, Hétfőn ét kedden számos bizottsági tanácskozmáay készítette elő a nehezebb és fontosabb tár­ gyakat Így többi közt ama utasításokat a me­ lyek az egyházpolitikai törvények folytán szüksé­ gesed váltak a lelkészek számára. Á protestáns püspöki kar ugyan készített egy ilyet, melyet swybca axgy&i > cxi » lejtésieknek megküldeni, az október elején tartandó egyetemes gyűlés lesz hivatva. De hogy a lelkészek addig is tudják magokat mihez tartani, jónak látta a kerület a püspöki kar által készíteti utasításokat ezen ke­ rület specziális viszonyainak megfelelő módosítá­ sokkal adni ki. Ezenkívül úgy a zsinat, mint az annak határo­ zatai folytán szervezett új kerület szabályrendele­ tei, pénzügyi, előzetesen úgy beszéltetvén s illetve megvizsgáltatván; kedd esti 6 órakor az általános előértekezlet tartatott meg, a mely a tárgyalási sorrend megállapításán kívül a remittens jegyzők lemondási helyére gj jegyzőket hozott javaslatba s a remittens egyházmegyék tisztviselőinek perbe fogatása iránt állapodván meg, ezzel f. évi 21-én megnyílt kerületi közgyűlés előkészíttetett. A gyűlés napjára virradván, mindenekelőtt a német templomban magyar isteni tisztelet tarta­ tott, a mely alkalommal a pozsonyinegyei föesperea, Hitter Károly somorjai lelkész, alkalmi beszédet és imát mondván, maga a gyűlés n ki­ sebb s as úgynevezett magyar templomban a püspök rövid fohásza után, Laszkáry Gyula, kerü­ leti felügyelő által számos világi és egyházi rendű eeperességi képviselő jelenlétében a következő rövid beszéddel nyittatott meg: Tiszteit kerületi gyűlés! Alig volt egyházunk történetében idő, midőn az események, a törvényalkotások és a reformok egy rövid év alatt ennyi és ily életbe vágó hely­ zetet teremtettek egyházunk életében, mint a mos­ tani, a zsinati törvények életbeléptetése, a kerü­ letek arányosítása s annak alapján uj beosztása, valamint az anyakönyvvezetés államosítása s a polgári házasság behozatala — mind — mind­ annyi reformot vontak maguk után, annyira át­ alakították egyházunk közigazgatását minden irány­ ban éa minden téren, hogy a reformok ezen töm­ kelegében alig tudunk eligazodni s nem csoda, ha néha tájékozatlanul talál egy-egy esemény, vagy elintézésre váró Ogydarab. Az egyedüli Ariadne-fonal, mely ebből a töm­ kelegből kivezet, mely kell, hogy vezérfonalul szolgáljon nekünk: a törvényes alap, a törvények­ nek szoros megtartása és mások által is megtartatása. Valamint soha sem lenne jó, ha a tör­ vényes tért túllépnénk, így nem lenne teljes, ha azokra, kik törvényeinket nem tisztelik, kik a mi egyházunk összessége, tehát saját magunk által hozott s ő Felsége, koronás királyunk által szente­ alatt összeroskad, egyensúlyát veszti, kétségbe­ esésében nem mérheti meg kínjának dimenzióit, de Salamon hatalmas lelkében az összes lé­ nyek szenvedéseinek súlya alatt, maradt még egy fehér lap, egy szabad orgánum a fájdalom arányának, nagyságának a följegyzésére. 0 tudta, hogy mennyit szenved. S feje szomorúan ko­ nyáit le bánatában. De az óriás felébredt, görnyedt alakja hőssé magasult fel Kintépte arcza lelkesedésben ra­ gyogott ügy áll szemközt a végtelenséggel, mint egy sebzett oroszlán, a kit fölvernek fek­ téből a ki fölemeli fejét szabad berkeinek ol­ talmazására. •Elég! kiáltó az ég felé. Most már csönde­ süljetek el. Halottal kell temetnem. Megkaptá­ tok az áldozatot, a miért- felzudultatokl> aitett törvények előtt meg nem hajolnak, nem alkalmaznánk azoknak teljes szigorát Vezérelve az álpróféták által félrevezetettek iránt, a testvéri szeretet s a keresztyéni türelem által, elmegyünk mi azon határig, a hol a törvény­ szegés kezdődik, de itt aztán kell, hogy annak terjes súlyát arirarmazzuk azokkal szemben, kik az engedékenységet úgy látszik, gyengeségnek veszik. Sajnálattal látjuk, hogy testvéreink néhány esperességben még mindég távol tartják magukat a azon a téren maradnak, mely meggátolja őket abban, hogy evangyélmi egyházunk építésén velünk együtt működjenek s ez által még egyrészről megakadályoznak minket is abban, hogy a kerület jótéteményeiben őket is részesítsük, másrészt igy az egyházi közigazgatást lehetetlenné téve, azon térre kényszerítenek, hogy velők s főleg félreve­ zetőikkel szemben a törvények teljes szigorát érez­ tessük. Valódi lelki gyönyörrel olvastam én azon püs­ pöki körlevelet, melyet összes protestáns püspöke* ink értekezletéből fötisztelendő Kun Bertalan püspök aláírásával terjesztett az egyetemes gyűlés elé s mely utasításul szolgáland a polgári házasság behozatala után követendő eljárásukban lelkésze­ inknek, ebben a tiszta keresztyéni és a szabad­ elvű protestáns szellem nyilatkozik, mely meg­ hajol hazánk törvényei előtt, bárha azok nem is előnyösek felekezetűnkre, s elvállalja a lelkész nemes működését még ott is, ahol hivatása taga­ dásba vétetett, ezáltal bebizonyítva, hogy a ma­ gyarhoni protestántizmus magát a haza ügyével, a haza javával teljesen azonosítja. Örömmel jelentem a t. kerületi gyűlésnek, hogy püspökünk megválasztatván Balassa-Gyarmatra lelkészül, ő ez állást elfogadta, ezáltal megszűnik a liptó-sz.-miklósi egyház papja lenni, miáltal a kerületek arányosításáról szóló törvény életbelép­ tetésének egyetlen akadálya megszűnvén, az most már a maga egészében ténynyé vált s igy a liptói esperesség átmegy a tiszai kerület kötelékébe. Még egy súlyos veszteségről kell megemlékez­ nem, mely kerületűnket érte az által, hogy egy­ házunk egyik oszlopos tagja o* nagyhonti espe­ resség másod felügyelője Kalmár Lajos elköltö­ zött az élők sorából. Több mint 50 éven át vett ő tevékeny részt egyházi életünkben, több egyház felügyelője, a honti esperesség képviselője a zsina­ ton s utóbb az esperesség másod felügyelője volt, indítványozom, hogy e veszteség feletti fájdal­ munknak adjunk kifejezést jegyzőkönyvünkben s az elhunyt családját értesítsük erről a kerület nevében. Ezek után a gyűlést megnyitom. (Folyt, köv.) Hogy' megóvta s hányszor a drága gyermeket, Ha a szív szerelme hullatott kifnyeket, Kelvén a bús panasz a lányka ajakán: .Soha sem szeretett, soha sem igazán.** Én édes Istenem! milyen ez ax élet, Milyen nagy változás, mire újra éled, Újra a szép tavasz e kertben, házban itt; Szellő súgja halkan: temetnek valakit Temetnek valakit temetnek és sírnak; A rózsa megtépve, virágok nem nyitnak. Mind ott van, mind ott van koszorúba kötve; Szép leány, szép virág elhervadt örökre. Kubányi Béla. Kát Kray Jakab. Tírtéeetl tltatéli' VTTÁUS MÓRTÓL Sulamith arcza mosolygott így mosolyog az üdv. Mosolyog körülötte minden. A természet megbékült. A nagy ember megadta magát, a fegyvereket lerakták. Csönd van. Csak egy magányos pacsirta búcsúztatja a szép pásztor­ leányt. (V*ge kör.) Szép leány, szép virág. Tele virA<i<yry*l édes anyám kertje, Mlndefl tzAl vfriffAt jó lánya nevelte. Bówtbokor itten, ott égó »tere|rm, ^yöngyrtrá*, liliom; harmat a leveleit Illattól balraamoa a tinta, lé<, A bánkódó átírnék enyhadó menedék Föntebb két fa között etönÓM Inna árura,' A zaklatott lelket hojfy megóvja; várja, (Folyt.) Junius hó második fölében Kézsmárkon nagy iótás-futás volt, a régen látott'földes urukat Thököly Imrét fogják tisztelhetni. A inagistratus mindent elkövetett, hogy fogad­ tatása fényes legyen. Szalay Pál, kihez Kray Jakab volt beosztva, Kézsmárkon megjelent, az elszállásolásokról gondoskodott. Mily öröm volt, midőn az öreg apa és anya fiát ép egészségben Ölelhették, s alig hogy szüleihez jött, Roxer Pali ott termett, a két barát összcölelkezetl, természetes, Jakab Mariska után tudakozódott: haza jött-o, egészséges-e? — Ide haza van, egészséges, — gondold csak, atyám eddig mit sem beszélt Scholezékról, pedig azok naponta ott lábatlankodnak, de a zsidó doktor apámnak megmondotta, hogy kímélje Emlékezés Jankovich Vínczéröl.1) Oaldbocs, augusztus 1805. Az országos nevű s nagy kiterjedésű Jan­ kó vieh-csaIád nógrádinegyei ágának egyik, e század néhány évtizedében galábocsi majdnem az egész várinegye úri családjai által látogatott kastélyában székelt derék tagjáról óhajtok c becses lapokban röviden megemlékezni, — mi­ után c sorok igénytelen Írójának véletlenül alkalma nyílt a nevezett férfiúnak 50 éven út sajátkezűleg vezetett mindennapi feljegyzéseibe tekinteni. Mellőzni kívánom azonban Jankovich Vineze érdekesnél érdekesebb naplóinak családjára, ro­ konságára, barátai- s ismerőseire, nemkülönben német- és francziaországi utazására, majd kü­ lönféle helyi és megyei viszonyokra, továbbá élet-bölcsészeti, gazdászati, meteorologiai és sok egyéb tárgyaira az életnek vonatkozó tanul­ ságos jegyzeteit, s igy feltüntetni csupán saját személyének politikái érzületét, melyei szoros aristokratai, vallási s dinasztikus nézetei mel­ lett — magyar létére, a legválságosabb időben is ápolni meg nem Szűnt. Meg kell még jegyeznem, hogy Jankovich Vineze kérdéses naplóinak oroszlán-része ön­ álló értekezésekben már nyomtatásban világot látott.*) Ezen, nein eléggé ismert könyvnek — némely részében a nagy Széchenyi Blick cziinű munkájára emlékeztető — tartalma a Bachkorszakra vonatkozó irodalom egyik méltó anya­ gául szolgálhat! És most álljanak itt, fentebb jelzett értelem­ ben visszaadott jegyzései Jankovich Vineze eredeti naplóinak. • * Oalábooa, november 22. 1850. Elmentem reggel B.-Gyarmatra, ott közönsé­ gesen beszéltették, hogy egy pesti utas azon hirt terjesztette el, miszerint Nógrád vgyében én vagyok kinevezve kormány biztosnak, mit csak nevetnem kell, mert én ezen hivatalra, sőt másra sem folyamodtam; engemet Andrednszky (kerületi főispán volt) nem propo') Ezen Jankpvich Vineze, Nagy Iván „Magyar­ omig caalidjai** ezinul ismeretes könyve szerint szül. 1789-ben. Volt két fia: Vineze, ki a harminczaa évek­ ben egy, Erancziaorszigban. még a múlt században le­ ülepedett. báró Jankovies Altai adopt Altatott, a balAla után czimének a javainak örököse lón; míg másik fia György itthon hivataioakodvAn, 1849 végén a jAazkunok főkapitányának lett kinevezve s a Lipót-renddel felruházva. Ennek fia szintén György, jelenleg Nógrádmegye ilgybuzgó tanfelügyelője. P. L. ’) Korrajzok és Eszmék I860—1867-dik évszakból, Jankovich Vineze naplói után. B.-tiyarmaton, Kék László­ nál, 1871. Mariskát, mert az első felhevülés halált idézend elő. — Mond meg neki kedves Pali, hogy szerencsé­ sen megérkeztem, nincs más kívánságom, mint őt minél előbb láthatni, azt is megsúghatod, hogy most már teljes reménye tehet, mert Thököly fog közbelépni, ő beszél majd apátokkal, pedig az nagy úr, tudom apád engedni fog. — Az nagyon jó lesz, apám úgy is fél Thökölylől, a városban ijesztgetik is öt vele, mert mi tagadás benne, apám titkon a császárhoz húz. — Ne félj, nem tesz bántódása. A fiatalok elváltak, Mariska nagy örömmel hallgatta a Páltól hallottakat, megint csak olyan boldog volt, mint a podolini napok alatt. Másnap volt a bevonulás. Thököly egy szép deres lovon lovagolt, főemberei által követve, a kézsmárkiak nagyon csodálkoztak azon, hogy a főemberck közt Kray Jakab is ott lovagolt. — No lám! nézd csak, hisz’ az ott Kray Jakab! és milyen szépen néz ki, bár egy kicsit megfogyott Hej! most már Boxer is szívesen oda adná leányát, de kérdés, úgy gondolkozik-e még Jakab? — Te Péter! most már biztos lehetsz, hogy Mariskát megkaphatod, mert Jakab már nagy úr, ő nem igen szorult már egy polgár leányára; — igaz, egyszer azt mondottad, hogy megölöd őt, nem próbálnád meg, szaladj csak utána ? — Le fog ő még a lováról szállani, — felelt Péter a csípős megjegyzésre. — Csakhogy önmagától fog leszállani, nem várja be segítségedet; — ez észrevételt Lányi Márton tévé, kit az állók között Jakab is észre vett, őt barátilag üdvözlő. A bevonulók az úgynevezett Thököly-féle lö- �Nóífridi Jjapok és Honti Hiradó. 1895. augusztus 25. nAlt, nekem a mostani kormány mellett tudtomra I semmi ismerőseim, semmi barátom nincsen. •• . becxcmbcr It. 1850. Ma Bory Pal a most kinevezett kormány­ biztos egy conferentiát tartott a megye felosz­ tana tárgyúban, abban részt vettem.1) •• .... Január 12. 1850. A Figyelniező hírlapot, állítólag szabadabb és izgató szelleme miatt eltiltották. (J. V. úgy ezen mint élőbbről fenállotl lapokban czikkeket irt.) ♦♦ .... Január 17. 1H5O. Ma vártuk Bán* Nyúcy Antalt, ki a Nagy­ szombati kerületi törvényszéknek elnöke, és mint olyan, a nógrádi törvényes hivatalokat rendezni és betölteni fogja. Tegnap nevezte ki Jankovich Lászlót nógrúdmegyei országos tszéki elnöknek, magam is meglátogattam ölet, mint régi jó is­ merősömet, megígérte, hogy minden folyamodás nélkül ki fog nevezni engemet tszéki ülnöknek. (Megtörtént.) *• .... Április 29. i860. Délig ülésben voltam, 12 órakor mentem Bory Pál kórmánybizto-'hoz, hol mint a rögtön Ítélő törvényszék elnöke a hitet leteltem Ezen bíró­ ság fog Ítélni a gyújtogatok, rablók és gyilkosok felett, semmi politikai vétségekbe nem avatko­ zik, különben semmi esetre ezen kinevezést el nem fogadtam volna, — igy is lemondottam Bory előtt, de el nem fogadta. ♦* .... Június 12. IdóO. .... November 9. 1850- Ma délelőtt hat rendbeli Ítéleteket hirdettem ki, és mivel a felpere eknek többrendbeli hely­ telen liipiidátióit elvetettem, gr. Vécsey Ödön dúlt-fúlt s nem i» szólott hozzám, én pedig fumigáltam őtet, s ennek utána is igazságosan a próbáknak mindkét résxrőli megfontolása mel­ lett ; a legrészrehajlatlunabbul kívánok és fogok Ítélni. Et «i fractus illabatur orbis — én mint biró csak meggyőződésemet fogom követni min­ dég és mindenben. * • .... heczetnber 31. 1850. Befejeztük az 1850-ik évet, nem mondhatom szerencsésen, inert édes hazánk, melynek szabad állapotával a világnak egy tartománya sem dicsekedhetett, a szolgaságnak legalsóbb lép­ csőire sülycsztelctt s aljaszlatott le; folyvást ostrom állapot alatt sinlődünk, az aristokratiának, mely eddig fentartolta hazánk dicsőségét és Austriúnak trónját, többé hire sincsen. Az adónak mindenféle nemei állal, melyek ördögi mesterséggel a népnek kínzására mindig ujjak és ujjak gondoltatnak s találtatnak ki, egész bőrünk lenyúzásaig nyomatunk, holott semmi kereskedésünk nincsen, mely a többi austriai tartományokat felettünk kitünteti. A kormány­ nak irániunk gyakorlott politikája vajha Austriának vesztét ne okozza, mert nemzetiségünk elnyomása, s hazánk szétdarabolása nem szüli azon lelkesedést és szeretetet, melyre egy kor­ mánynak szüksége van, s mely nélkül állandó­ ságra soha sem számolhat, jöhetnek közbe kö­ rülmények, melyek a késő bánatot idézendik elő; de hagyjuk ezen meglehet közel, meglehet távol, de bizonyosan eljövendő igazságokat! *« .... Január 7. 1851. A tszéki tisztviselőknek az egész országban fel van függesztve a fizetésük, ez nem méltányos dolog, mi folyvást munkálódunk és már három hónapja, hogy nem kapjuk fizetésünket, pedig sokan ebből élnek! •« .... Augusztus 20. 1850. Hazánk országos ünnepe! Szent-István párt­ fogónk kérünk, ne engedd hazánkat elnyomatni, hiúsítsd meg iparkodását a fondorkodóknak, világosítsd fel — ifjú, nagy reménységei királyun­ kat, láthassa maga szemeivel, hogy hazánk el­ nyomása által trónjának vesznie kell okvetetlenül! Egész éjfélig extraháltam folyamodásokat, s azokra végzéseket tettem fel. Felsőbb rendeletnél fogva most már még Nótáriusoknak is kell tennünk. Mindennapi ülések mellett a pereket extrahálni teljes lehetetlen! « * .. ..Mártim 31. 1851. Azon hírrel lepeltem meg, hogy a hírlapok szerint Bory Pál kormánybiztos helyeit Koreska József nevtl van kinevezve Nógrádba. Koreska, Kotaszék, Kosztelnyik, Szmozsénka, Muskaty, Szvrcsina, — szép aristokratikus nevek I azonban Gyuri fiam megmaradott Jász-Kún fő­ kapitánynak a zett kórmánybiztos gr. Pongrác* Arnold. Este összejővén Tróján nevű zólyommegyei hely, kormánybiztossal, egy malitiosus tót fráterrel; midőn magyarul megszólitottam, azt válaszolta: ieh sprechc nicht ungarisch. — l^enumerálUHü egy német Ahnanachra ex offició, Pozsonbtll küldték ezt le. Furcsa időket élünk! .... Juiu 18. 1842. Ma kaptam Gosztonyi Miklós Pozsonkerületi főtszéki elnöknek hivatalos levelét, melyben jelenti, hogy uz említett főtszékhez ülnöknek vagyok kinevezve és hogy minél előbb foglal­ jam el hivatalomat Pozsonban. Csodálkozom miként juthattam ezen kitüntetéshez, holott nem folyamodtam semmi iránt, csak gondolatomban sem szólítottam fel soha senkit Ez rám nézve nagy csapás, mert el kell hagynom ezen hiva­ talt, melyben megelégedésemet találtam fel, mert Nógrádból elmenni soha sem szándékoz­ tam és csak azon reménységgel megyek el, hogy nemsokára ismét Nógrádba visszajöhetek kedves feleségemhez közel halhatok meg. •• .... Auguutua 6. 852. Mintegy tiz hónap óta itt van a hadi tör­ vényszék investigatója és elitélése alatt Lipovniczky István komáromi plébános és prépost, azonkívül Majthényi Adolf esperes és udvardi plébános, ők szabadlábon védelmezték magu­ kat Ma jött meg Ítéletük BécsbőL Majthényi ártatlannak találtatott, Lipovniczky halálra Ítél­ tetett, de kegyelem utján két évi várfogságot kapott. •• .... Docxember 23. 852. Tizenkét gyertyánál ültünk az ülésben egész két óráig, pedig gyertya nélkül is láttunk volna; a szemeim majd kifutnak, mikor éjjelt csiná­ lunk a nappalból is. Gosztonyi elnökünk meg akart ölni bennünket; a gályaraboknak sorsa áldottabb mienkéhez képest! ♦ ♦ .... Joliul 8. 853. Ülésbe mentem, ott publikáltatott egy ren­ delet, melyben két sziléziai német egyén, az itteni főszékhez ülnöknek kineveztetik, ezeket Gosztonyi kérte ide; azonban szeretném tudni, hogy micsoda pereket fognak referálni és mi­ ként ítélni a magyar törvények szerint •• .... Juliul 12. 853. • • •) Bory Pál volt kormánybiztos, a nyolczvanas évek­ ben mint Hontmegyei közig. írnok nagy saegényaégben halt meg. P. L. utczán a vár felé mentek, a házak ablakai tele voltak asszonyokkal és leányokkal, bámulták a bevonulást Midőn Boxer háza mellett lovagoltak, két élő szív nagyon doboghatott, az emeleten a Mariskáé, a lovasok között pedig Jakabé. Jakab felnézett, meglátta szíve választottját, őt a leg­ szívesebben üdvözlé. Mariska láttára majdnem elsikoltá magát, fehér kendőjét lobogtatva viszonzá az üdvözlést. —Leányom kit látsz, kendőddel kinek integetsz? nini, hisz' az Jakab! bizony Isten szép fiú, jaj-jaj! csak ne volna lutheránus, szólalt meg az anya. Thököly családi fészkébe szállott az akkori krónikások szerint. »Szép, helyes termelő urasig vagyon, gyö­ nyört! véres és fehér orczájú, egy kevéssé ritka bajszú és barna hajú, kiálló és kövér szemű,* már fiatal korában a sok táborozás következ­ tében csúz is jelentkezett nála, de ifjú rugékonyságát sohasem veszté el, szégyelte volna a heverést, az folyton fentartolta. Gyöngyösi István irta „volt: .Tér ii sokat fóképen metőben. rimáját a* metsző izéi halogatja, Annak gyrngeiégét nyár i. itzoígatja, Szerette a kOldöttiégeket fogadni, nagy bőséggel szónokolt és ékes páthoszszal beszélt Kézsmárkon is alig hogy leszállóit lováról, jött a magisfrálus, a papság, a város nevében Buchőcz György lutheránus pap volt a szónok s midőn elmondotta mondókáját, Thököly felelt neki, a szónok-papot, ki Danzigból most jött vissza, kérdező: .... Májút 6. 1851. Ma délután érkezett meg az ujonan kineveMondja csak lelkipásztor úr, beszélnek-e a poroszok a magyar dolgokról? — Beszélnek! válaszolá, sőt nagyon sajnál­ ják a szorongatott és üldözött magyarságot, kívánják, hogy az ország régi helyzetét vissza­ nyerje s védfala legyen a kereszténységnek. — Elhisszük, mondá Thököly, meg is Írták ezt már onnan.*) Miután ismerte Kézsmárk előkelő polgárait, azt vette észre, hogy azok közül többen hiány­ zanak ; oda fordult Lányi Istvánhoz: hát Roxer hol van, nem látjuk, vagy ő ellenségeinkhez sora­ kozott, intézkedjenek, hogy Ő is jöjjön, szeretjük őt híveink közt látni. A küldöttség tagjai közül egy polgár mindjárt vállalkozott és lóhalálában szaladt Roxerhez. Roxer hiú ember lévén, a meghívás hizelgett neki, bár nem volt benne bizonyos, hogy e meg­ hívás reá nézve kitüntetés, vagy netáni megszégyenités-e, ugyanazért nem volt tisztában önmagával, hogy e meghívásnak örüljön, vagy a felett szomorkodjék, mert tudta, hogy a város polgársága által azzal van gyanúsítva, a mi sok tekintetben igaz is volt, hogy ő a császárhoz húz; de még sem mondhatott ellen, mert félt, hogy nagyobb bajba esnék, ha a fejedelmi meg­ hívást nem respectálná. Felvette tehát legdísze­ sebb ruháját és a városba ment, a mint oda ért, már a folyosón elébe sietett Mótz, akkori város kapitánya, — csak jöjjön, mert Thököly újból kérdezé, nem jött-e még meg? •) BuehoU Gyilrgy. (Folyt kör.) Kihirdettetett a mai ülésben Gosztonyi Miklós főtszéki elnöknek nyugalomba tétele és helyébe ümlauf János Károly urnák kineve­ zése. Felesküdött második német collegánk Hubert, nem tudom mi hasznát lehet venni, midőn csak németül tud. ümlaaf elnök be­ hozta a főtszékhez a német protokollumot s általánosan a német nyelvet •♦ . . . . November 8. 853. Referáltam három tárgyat és még holnap hetet vagy nyolezat fogok referálni, mind pe­ rek lesznek; káptalannak kel! lenni az ember eszének, hogy annyi perben minden körülmé­ nyekre egyformán emlékezzék. ♦♦ .... Jaauár L 854. Adjon az úr Isten minden tekintetben jobb esztendőt mint tavaly volt Oltalmazza jó fe­ jedelmünket minden bajoktól, de szálba meg a szent Lélek malawija, hogy belássa és meg­ győződjék, miszerint nemzetiségünk csak a dynaszlia nagy kárával ásatathatik alá. • • .... Julius 1 854. Ma voltam az úgynevezett keresztes barátokfélo templomban, egy Capuczinus jött ki né­ metül prédikálni; érthetetlen volt Nevezetes az, hogy egész l’ozson városában nem prédi­ kálnak magyarul. Éhez nem kell comentár. • • .... Julim 23. 854. Ma hirdettetett a Bécsi Újságban a pozsoni főtörvényszék ülnökeinek névsora, az eddig itteni hivatalnokok közül nyolezan nem foglaltatnak benne, nevezetesen Androánszky, én, sat En örülök, hogy innen valahára szabadul­ �Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4 hatok, nem is folyamodtam ide, liánom a pesti főtórvényszékhex • • . . • • Auguaxtut 15. 854. Délután olvastam a pesti főiszékhez deílniÜTtj kinevezett tagok névsorát, közöttük nem vagyok, ekként számomra nincsen többé az országban illendő hivatal, mert messzebbi fő­ törvényszéknél hivatalt nem vállalok el, sem Sopron, sem Debreczen, sem Eperjesen, megyei tazékhez pedig mennem derogálna. .... Juuár 1. 855. Csak hozzád fohászkodhatunk Uram Istenem! Te vagy egyedül képes zaklatott szegény ha­ zánkon segíteni! Kérünk, vezéreld jobb útra szeretett jó Fejedelmünk tanácsadóit, hogy legalább nemzetiségünket aláásni kíméljék meg s ne keserítsenek el minden magyar embert, mert fejedelmünk csak ügy lehet erős, ha a magyaroknak birtoka leglelkesebb népeinek szereletét bírja s irántai lelkesedésre számol­ hat Adja Isten, hogy a magas kórmány ed­ digi intézkedéseinek véget vetvén, irányában más szellem ébredését idézze fel, — ez sisyphusi munka, mely a czéltól mindig messzebb vezet I Költi: P. L. Honti képek. Caicamaacuv Jóxief i Herkópiter. Majd azt mondtam, hogy egy második Suska. Pedig vissza kell ezt vonnom, mert Csicsmanczay, habár kesztyütlen kezd, de goromba soha sem volt; sőt mert nyerses modora da­ czára, szive az emberiség, s különösen a szen­ vedő emberiség iránti legmelegebb érzelmektől hevült, őt méltán a nemes és önzetlen jóakarat prototypjének lehet tekinteni. Hibája azonban, legalább a főtisztelendő Clerus szemeiben, az volt, hogy ő r. kath. pap létére, az akkor (L i. a negyvenes években) Hontmegyében is lángra lobbant politikai szabadelvű mozgalom egyik legbuzgóbb hívéül viselkedék, a miért aztán plébánost állásától elmozdittatván, be kellett érnie a szerény congruabeli kegyjutalékkal; a mi ellen egyébaránt ő sohasem panaszkodott. Mintha most is látnám őt, az ő lángrörös parókája és gondosan borotvált arczával, erő­ sen kopni indult, s vastag cingulummal átkö­ tött reverendájában, a melyhez egy husángnak is beillő vaskos kézi bot, a derék férfiúnak úgynevezett gyalog-forsppntja, adta meg az egyszerű toilette befejező kellékét Meg kell jegyeznem, hogy Csicsmanczay nem­ csak mint jóakaró emberbarát, de mint egy második Nostradamus orvos és önkénytes be­ tegápoló is a legnagyobb odaadással szerepelt, s a humanismus valódi fényében mutatja Őt be többi közt azon feláldozó készsége, mely szerint a szellemdús, de gyógyithatlan köszvénykórban sinlő Tersztyánszky Bertalanná úrnőt ezen bajából, az Ő ártalmatlanúl enyhítő gyógy­ módjával megorvosolni (sajnos, hogy eredmény nélkül) törekedett. Ugyanő volt az, a ki jó barátainak anyagi boldogulása iránt is a legélénkebb rokonszenvvel viseltetvén, a mint észrevette, hogy itt vagy ott hasznos szolgálatot tehetne, nem restelte szolgálatait minden díj nélkül bizalmasan fel­ ajánlani, vagy — a mint ő tréfásan megjegyezni szokta, — egyik-másik barátjának gazdasági állapotait rangirozni, a mi aztán többnyire jó eredménynyel sikerült. így jutott egy időben a derék, s hamisítatlan liberális szellemű Horváth Miklós felső-túri nagybirtokos is azon •szeren­ cséhez', — hogy többfelé fekvő birtokainak nehezebb kezelhetésére való tekintettel, Csics­ manczay neki az ő jószolgálatait felajánlá, a mit ez szives készséggel elfogadott. No és a hová aztán Csicsmanczay mint rnngirmajszter a lábát betette, ott egyidejűleg be kellett a legszigorúbb rendnek is következni, mert ő e részben nem értette a tréfát, hanem jó példá­ val maga menvén előre, a nyári hónapokban hajnali 3 órakor már talpon volt, s bejárván a birtoknak minden pontjait, midőn egy-két óra múltán visszaérkezett, aztán sorra vizsgálta az istálókat és cseléd In kokat s a hol csak a legkisebb rendetlenséget vagy hanyagságot ta­ pasztalta is, azonnal rövid szóbeli processust tartott, és a «röndnek» a szükséghez képest a furkósbot interventiójával is, megköllött lenni akképen, hogy mire a házigazda Morpheus 1895. augusztus 25. karjaiból kibontakozott s a reggeli felszolgálva hatóságnak haladéktalanul bejelenteni köteles. lett, Herkópáter már azon helyzetben volt, hogy Ha pedig a tárgyalás eredményre nem vezetne, a mai nap eddigi eseményeiről pontosan be­ a másodfokú iparhatóság próbavágatást rendel számolhatott Egy ilyen reggelinél találkoztam el, és pedig annak költségére, ki a húsár meg­ én is egyszer vele Horváth Miklós barátom úri változtatását kérelmezte, kötelesek lévén azon­ házánál, a alkalmam volt tapasztalni,'hogy ban a mészárosok ily esetekben a. próbavágaCsics nemcsak a rendhez és pontossághoz értett táshoz megvett marhákat a beszerzési áron, jól, hanem arról kellemes humorral disserálni levonva ebből a haszonbiztositék fejébe min­ is tudott. den darab marha után 3 forintot, átvenni. Nevezetes adalékot képezhet Manczay élet­ A próbavágatások után a húsár az elért rajzához azon körülmény, hogy miután Luka eredményhez képest a másodfokú iparhatóság Sándor administrator úr Mártonffy Dénesnek által állapittatik meg. * középtúri mintegy 600 holdas birtokát megvette, 10. §. A marhahúson kívül kötelesek mészá­ de annak kezelésére alkalmatos gazdatisztet rosok másnemű húsról is u. m. borjú-, bárány nem talált, mindenképen ügyekezett erre az és birkahúsról a szokott időben gondoskodni állásra Csiesmanczayt, korlátlan rendelkezési s azt jó minőségben s megfelelő árakon kimérni. szabadság Ígéretével megnyerni, de mindenkor 11. §. A községi képviselőtestület ezen sza­ visszautasitó választ kapott, mert ő bizony, bályrendelet betartásának ellenőrzése czéljából mondá a már felbosszantott tulőszinte Herkó­ kebeléből egy elnököt és háromtagú bizottságot páter, nem fog egy pecsovits administrator, küld ki, melynek ezeken kivül a rendőrtaná­ illetve akkor már bécsi udvari tanácsosnak a csos, városi orvos és állatorvos hivatalból tagjai. boldogulására közreműködni. 12. A község elöljárósága tartozik arról De Luka Sándor se volt az az ember, a ki gondoskodni, hogy az emberi élvezetre alkal­ az ő horgára kiszemelt halat csak úgy könnyű matlanoknak talált hús és szervek alkalmas szerrel kisiklani engedte volna, megírta tehát módon élvezhetetlenné tétessenek, illetőleg Manczaynak, hogy hisz a birtokot nem ma­ csakis ipari czélokra használtathassanak fel. gának, de zsenge korú fia számára vette, a Ha pedig a mészárosok oly marhát vágná­ kinek politikai elvei még nem is lehetnek Es nak le, mely egészségügyi szempontból nem ez az argumentum bevált. Csics a birtok keze­ kifogásolható ugyan, de húsa az 5-ik pontban lését elvállalni késznek nyilatkozók, oly szigorú meghatározottnál silányabb minőségű, ezen kikötés mellett azonban, hogy Luka a birtokot hús a hatóságilag megállapított húsárnál 25%az ő (Csics) beleegyezése nélkül eladni nem kai olcsóbban kimérhető, de csakis a mészár­ fogja. Pedig ez az esély bekövetkezett. Luka széken kivül eső s a rendőrhatóság által erre Sándor ugyanis megunván a birtoknak Bécsből kijelölt helyeken. való kormányoztatását, s nem is tartván egé­ 13. §. A ki a jelen szabályrendeletben fog­ szen komolynak a Herkopáternek tett Ígéretét, lalt határozmányok ellen vét, kihágást követ cl megegyezett báró Bors, bajorhoni osztrák nagy­ és amennyiben cselekménye vagy mulasztása követtel, s már a birtok ára is meg volt álla­ fennáló törvények vagy minister! rendeletek pítva, azon esetre ha Bors a Luka által neki által más módon büntettetni nem rendeltetik, előadottakat a valóságnak is megfelőnek talá- 2—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, a bün­ landja, s e végből személyesen leutazván, mint­ tetéspénz behajthatlansága esetén pedig meg­ hogy a látottakkal teljesen meg volt elégedve, felelő elzárással büntetendő. kijelenté Manczay előtt, hogy tehát a birtoknak 14. §. A jelen szabályrendeletbe ütköző ki­ általa leendő megvételében semmi akadály hágások elbírálásánál amennyiben fennálló fenn nem forog. Mennyire elcsodálkozott azon­ törvények másként nem intézkednek a kihágási ban, midőn Csics erre azt adá válaszul, hogy ügyeknél alkalmazandó általános eljárási sza­ ő az eladásba bele nem egyez; mondja ezt bályok a mérvadók. meg a mlgos úrnak Bécsben, a ki bizonynyal I 15. §. Az ezen szabályrendelet áthágása foly­ fogja tudni min sarkallik az ő bele nem cgyezési tán kiszabott büntetéspénzek amennyiben fenn­ joga, a mit aztán Luka Sándor is mint valódi álló törvények azoknak más czélra fordítása gentleman kifogás nélkül elismert, s a minek iránt nem intézkednek: Balassa-Gyannat nagy­ következtében az adásvételi szerződés meghiú­ község ipariskolai alapja javára fordittatnak. sulván, ennek helyébe b. Bors a középtúrinál Kelt B.-Gyarmat, Nógrádvármegye törvény­ lizszertc nagyobb vagyis 6000 holdból álló hatósági bizottságának 1895. évi Böjtmás hava birtokot vett, a melynek kormányzásárá a 26-ik napján tartott rendkivüli közgyűlésében. rendkívüli jellemű Herkópátert hívta fel, a mit azonban ez elutasított, oly hozzáadással, hogy ajánl ő maga helyett egy nálánál sokkal küLosonczi hirek. lömb embert, P—ez L—jós felső-túri birtokos Losoncz, 1895. augusztus 22. jóbarátját, a kit ha megnyerhet, szerencséjének fogja tarthatni. S dictum-factum. Az ajánlott Királyunk születésnapját a megelőző este a úri ember, a kinek tevékenysége a politikai katonai tiszti lakok kivilágítása és a fáklyás-zene veileitások folytán a negyvenes években külön­ melletti katonai körmenet jelezte. A nap hajna­ ben is szünetelt, — a báró úr nagy örömére lát szintén harsogó tábori zenekar üdvözölte. A az uj birtok kormányzatára késznek nyilatkoz­ katonai gyakorló-téren ünnepélyes isteni tisztelet ván, ez tényleg életbe is lépett; s úgy ezen, tartatott, melyen a szokásos katholikus szertartást mint később a megyénél elfoglalt pályáján, a helybeli plébános végezte. melyet az alispáni széknek fényes sikerrel lett E napon Ilona névnap is lévén, a szomszéd betöltésével fejezett be, — magának a köz­ Gácson ez alkalomból a grófi családhoz városunk­ ügyek hű szolgálatában maradandó érdemeket ból is többen voltak hivatalosak. szerzett. Ugyanott búcsú- vagyis templom-ünnop lett ______ P. 1. megtartva, melyre Losonczról szintén számosán mentek ki a gácsiak vendégszeretetét élvezni. Különösen a plébánia volt látogatott. Szabályrendelet Ugyan o nap délutánján az általam múltkor a B.-Gyarmaton gyakorlandó hűsuágÓJi fa említett s a katonai gyakorlaton napszúrás foly­ kimárfa tárgyában. tán kidőlt s időközben elhalt közvitéz temettetett Életbe lépett 1895. aug. 1-én. nálunk tábori zene kíséretében, helybeli plébáno­ sunk által. (Vígé.) Ez ünnepnapot a Sz.-István-ünnep váltotta fel, 9. §. A 7. pontban osztályozott húsnemek mely nemzeti ünnepen kivül, a helybeli róm. árai mindenkor 6 havi időtartamra állapitan- katholikus vallásunknál búcsú is szokott tartatni, dók meg. mely is a vidékről beözönlött nagyszámú látogató A húsárak módosítása szükségességének kér­ által, fényében emelve ment véghez. Délután vá­ désében a községi képviselőtestület határoz, rosunk erdei fürdőjében élénk mulatság tette so­ illetőleg a mészáros iparosok jogositvák a kép­ kakra emlékezetessé ez ünnepet. viselőtestületnél azt kérelmezni. Az ily határo­ zat meghozatala, vagy kérvény beadása esetén a hússzemle-bizottság s a mészárosiparosok Tanügy. között azonnal tárgyalás tartandó, mely ha egyezségre vezet, az eredmény a község kép­ Iskolai jelentés. A helybeli állami elemi viselőtestületének bejelentendő, mely azt tár­ fiú- és leányiskolában nz 189ő]6-iki tanév ideje gyalni s annak elfogadása esetén a hús árát szeptember 2-án kezdődik. A beiratások nug. határozatikig kimondani, kihirdetni s a határo­ 29-étől szeptember 12-ig tartanak. Felvétetnek zatjogerőre emelkedése esetén az elsőfokú ipar­ 6—12. évkorban levő fiú- és leánygyermekek. �1895. augusztus 18. Nógrádi Lapok és Monti Hiradó, Tandíj egész évre 3 Irt, beiralási díj 15 kr. Előmunkálati engedély meghosszabbítása, (Leszámítva az országos gyámíntézeli járulékot.) i A kereskedelmi m. kir. minister báró Baratta Szegénységüket hatósági bizonyitványnyal ki­ Dnigono Alajosnak és Török Zoltán Losonca mutató tanulok a tandíjfizetés alól lel vannak r. t. város polgármesterének, a m. kir. állam­ mentve. A kezdő és 10 éven fqhili tanulók vasutak Losuuex áüemásáni! Rimaszombatig, himiooiiáM, illetve másodoltási bizonyítványt BerzenezétŐl elágazással egy felől Szinobányáig, tartoznak bemutatni A késón beiratkozó sze­ illetve a vashámorig, másfelől Farkasvölgy gény tanulók sem ingyen taneszközökben, sem üveggyár-telepig vezetendő helyi érdekű vasút­ a segélyalap felruházásában nem részesülnek. A vonalakra az annak idején megadott előmungondnokság meghagyásából. az igazgatóság. j kálati engedély érvényét a lejárattól számitolt ! további egy évre meghosszabbította. Helyreigazítás. A helybeli púig, leányisko­ Párbaj. Aug. 21-én a b.-gyarmati honvédlában a magánvizsgálatok nem szeptember 1-én, : laktanyában reggeli fél hatkor kardpárbaj ment hanem augusztus 30-an tartatnak. I végbe Szarvasi Sándor honvéd százados és I Szabó Lajos főhadnagy urak között Szarvasi A b.-gyarmati r. kath. elemi fiu-iskolában ! segédei voltak: Szkaliezky Lajos százados és (nemzeti iskola) az 1895,tí. tanévre a beiratá­ l Rumf János főhadnagy, Szabó Lajosé: Polónyi sok 18‘,<ő. szeptember hó 1-től 8-ig tartanak, I János és Kiss István főhadnagyok. Orvosok: az előadások pedig 9-én kezdődnek. Az iparos I dr. Elheniezky Emil ezredorvos és dr. Szendrő tanoncz-iskolában pedig a beirat ások ugyancsak Jenő főorvos. A párbajban Szarvasi Sándor szeptember hó 1-én és 8-án délután 2—4 óráig, az arczán jelentéktelen vágást kapott. Párbaj szeptember 2—7-én este 7—9 óráig teljesittet- után a felek baráti kezet nyújtottak egymásnak. neks az előadások 10-én kezdődnek. B.-Gyarmat, Egyházi hírek. Sárgay Ferencz káliói róin. 1895. aug. 23. Vilim, igazg.-tanitó. kath. káplán hasonló minőségben Nógrádra helyeztetett áL kitüntetett iparos. A beszterczebányai ke­ reskedelmi és ipar-kamara Molnár József derék Hirek és különfélék. iparos-társunk hasonnevű fiát a balassa-gyannati ő felsége születésnapját, valamint Szent ipartestület ajánlatára a kamara területén, mely István napját ez évben is kegyelettel ünnepel­ 4 vármegyét foglal magában, az egyetlen 300 ték a székvárosban, melynek köz- és magán­ frtos ösztöndíj odaítélésével tüntette ki. Az ösz­ épületei lobogódiszt öltöttek. Szeretett királyunk töndíj a külföldi ipar tanulmányozására van szánva. születésnapján a hatóságok Tihanyi Ferencz Különben ifj. Molnár József városunk szülöttének alispánhelyettes főjegyző vezetése alatt vonul­ I nem ex az első jutalma, mit tehetségével és szor­ tak be a rom. kálit templomba. A honvédség galmával kivívott magának: ugyanis nehány év­ mindkét napon teljes díszben vonult ki. Szent- vel az orsz. ipartestület a bécsi iparltilllitás tanulmá­ István napján Hottovinszky Károly esperes- nyozására küldötte, a losonczi termény-és ipar-kiál­ plebános hazafias szellemtől áthatott, szép beszé­ lításon pedig arany éremmel és oklevéllel lett det tartott, mely méltó volt a nemzeti ünnep kitüntetve kitűnő munkáiért. Molnár ez alkalom­ mal Münchenben, Drezda-, Páris- ói Londonban kegyeletéhez. Baltik Frigyes püspök, a b.-gyarmati ev. egy­ fogja tanulmányozni az asztalos-ipart. Sok sze­ ház választott lelkésze e hö 28-án érkezik váro­ rencsét kívánunk neki hozzá mi ia. Honvédzászlóajjunkra vonatkozólag múlt szá­ sunkba az esti vonattal. Az ev. egyház presbyteriuma fogadja az érkező püspököt, kit Sztra- munkban közölt hírünkre vonatkozólag készséggel nyavszky Géza felügyelő üdvözöl. A beiktatásig, kijelentjük: hogy a zászlóalj nem kimerültén, mely szepL 1-én lesz, az egyház mi ünnepélyt de porosán érkezett haza. Kérjük szives olvasó­ inkat e helyreigazításunk figyelembe vételére. sem rendez, azt a beiktatásra tartja fel, melyen A szentistváni placzi vásár B.-Gyarmalon a beérkezett értesítések szerint, a beiktatandó aug. 21. és 22. napjain tartatott meg. Ez a vá­ lelkész püspöktársai is megfognik jelenni. Lajos napja. Gr. Degenfeld Lajos főispánunkat sár a rendes körülmények közöli a legforgal­ mai névnapja alkalmából a vármegyei tiszti­ masabb szokott lenni. Sajnos, hogy mosl alig kar és számosán tisztelői közül távirati utón nevezhető közepes vásárnak is. A kiadott tila­ üdvözlik. A főispán és családja, amint annak lom miatt sertés nem volt felhajtva, szarvas­ idején közöltük, Tátrafüreden időzik s csak e marha csekély, s igen drága. Akirakodó vásár j sikere mindig az állatvásártól függ s miután az hó végével jön haza. A b.-gyarmati ev. egyház aug. 18-án tar­ , állatvásár gyenge volt, az üzletek is néptelenek tott közgyűlésében az egyházmegyei felügyelő­ maradtak. Hisszük, hogy mindezt ki fogja pótolni séget illetőlegegyhangulag dr. Pnlszky Ágostra,, a szentmihályi vásár Különös az is, hogy a — a főesperességi tisztséget illetőleg pedig szó­ gyümölcspiaczon szőlő nem volt, pedig a szent­ többséggel Wladár Viktor szügyi lelkészre adta istváni vásárok még eddig soha sem múltak el szőlő nélkül. szavazatát. A b.-gyarmati fogyasztási adót, mint lapunk Hymen. Horváth Mihály dr. tegnap aug. 21-én vezette oltárhoz a katalinhutai kápol­ inult számában jeleztük, a város a kincstártól nában Eleőd Judit kisasszonyt, Eleőd Jósa I évi 31517 frt 84 krérl váltotta meg. Azonban ügyvéd a <Kossuch János-család» ezég főnö­ i akkor egy férfiú, bizonyos Műnk Ignácz, aki kének vármegyénkben is ismert kedves szép ez ellen felülajánlatot tett s 343$ írttal többet leányát. — B.-Gyarmat város egyik kedves i ígért a fogyasztási adók bérlétéért. Az eset alakjának, Berczell Antónia kisasszonynak, I városszerte megütközést keltett, mert már a Bérezel Lipót, b.-gyarmati nagykereskedő leá­ kincstár állal kirótt összeg is oly magas, hogy nyának, ma d.-e. 11 órakor esküszik örök hűsé­ azt a polgárok túlerős zaklatása nélkül alig get Fleischman Antal a bnesti dohány-utezai lehet beszedni. IJtóvégrc a kincstárnak sem izr. templomban. — Weisz Kornél, a b.-gyarmati lehet az a czélja, hogy a községek lakóit az takarékpénztár egyik hivatalnoka jegyet váltott amúgy is terhes egyéb adózási viszonyok Rozsnyón Alexy Anna kisasszonynyal, Alexy mellett, a bizonyosra vehető zaklatások és zsaAlbert rozsnyói kereskedő leányával. — Dausz 1 rolásoknak tegye ki s a község mellőzésével Ferencz székes fővárosi osztálytanító e napok­ | akárkire bízza a fogyasztási adó kezelését. A ban jegyezte el Vadas Rózsikát, Ipolysági köz­ város irányadó férfiúi elhatározták, hogy minszeretetben álló óvónői s városunk szülöttjét. 1 dent el fognak követni a község védelmére Jegyzői szigorlatok. H.-Gyannatvn a vár­ A Komjáthy Jenőnek emelendő síremlék kőlt-égeinek fedezéséhez a szerkesztőségünknél megyeház kistermében szept. hó 10. és 11-ik levő aláírási íren folytatólag adakoztak: Huszár napjain községi és körjegyzői szigorlatok fognak Béla, Sztranyavszky Géza, Kánicz Ödön, Elfér tartatni. Az érdekelteknek az 1H83. I. t.-cz. 6. Ede, Szilágyi Mór, Streisinger Ignácz, Weisz Her­ S-a értelmében felszerelendő kérvényeiket, 22-ik mann, Scheiber Jónás, Berczell Lipót, HefTter életévök betöltését igazoló anyakönyvi kivonaRikárd, Kehenburg Tivadar, Gansel József és ; taikat szept. hó 8-áig kell beadni az alispánt Testvére, Huszár Károly, Tersztyánszky Endre, ' hivatalhoz. A nógrádvármegyel „Hivatalos Értesítő" dr. Heksch József I — 1 frtot, Lőwinger József, í Benedek Soma, Gescheit Samu, Hedry Miklós, j augusztus 20-iki számú a pályázatok egész so­ Ticvinszky József. Fischer József, Grósz Mór, rozatát közli a községi és körjegyzői, valamint Dudás Samu, Groszmann Samu, Negro Adolf, ! segédjegyzői állásokra, melyek e hó végéig és Bonusz Gyula, Feledi Henrik' Fábry János, llo- részben szeptember hó 16-éig betöltendők lesz­ senstein Ignácz, Gansel Sándor, Himmler Berta­ nek, — úgy, hogy október 1-ig az anyakönyvlan, Kis Jakab. Mátrai Ignácz, Weisz Márk, Klein I vezetőségnek megfelelően újjá szervezett jegyzői Pál 50—M) krt. Eddigi gyűjtésünk eredménye: ■ állások teljesen be lesznek töltve. Az anya74 írt IJO kr. i könyvvezetők kinevezése, mint értesülünk, szept. 5 I hó l-ső napjaiban fog megtörténni. A pályái zalokra lapunk utján is felhívjuk az érdekelteket. Anyakönyvvezetők hivatalos órái. A belügy! minister — értesülésünk szerint — valamennyi ; -vármegye közigazgatási bizottságához a követ­ kező körrendeletét intézte: Az állami anyaköny­ vek vezetése tárgyában ez évi junius hó 29-én 60000. szám alatt kibocsátott utasításom 9. §-ának első bekezdése szerint az anyakönyv­ vezető minden nap — vasár- és ünnepnapokat sem véve ki — meghatározott hivatalos órákat kötetes tartani. Az utasítás ugyanazon §-ának második bekezdése szerint a hivatalos órákat a fen forgó szükségre és a helyi viszonyokra tekintettel a törvényhatóság közigazgatási bizott­ sága állapítja meg. Felhívom a közigazgatási bizottsigot, hogy az utasítás ezen rendelkezé­ seihez képest az anyakönyvvezetők hivatalos óráit a törvényhatóság területére a helyi vi­ szonyoknak megfelelőleg legközelebbi ülésben állapítsa meg. Meg kivánom jegyezni ez alka­ lomnál; ’hogy oly anyakönyvi kerületekben, melyekben a körjegyző az anyakönyvvezető,' helyettes pedig nincs, a végből, hogy minden­ nap legyenek hivatalos órák tarthatók, esetleg czélszerfl lesz egyes napokon délutánra tenni az anyakönyvvezetői hivatalos órákat, amikor is az előző nap reggeli órái és a szóban forgó napok délutáni órái közé eső időközben a körjegyző a székhelyén kívül fekvő községek­ ben a körjegyző teendőivel járó hivatalos uta­ zásokat elvégezheti és az anyakönyvvezetéssel járó feladatai teljesitése végett a meghatározott hivatalos órákra székhelyére visszatérhet Buda­ pesten, 1895. évi aug. hó 5-én. Perczel s. k. A krajczárok és hatosok bevonása. A 1 pénzügyministeriumban most dolgozzák ki a ' tizkrajezáros ezüst pénz és egy krajezáros ! rézpénz bevonására vonatkozó szabályokat és módozatokat A bevonandó váltópénzek együttes értéke mindössze negyedfél millió forintot tesz ki. A bevonásnál azonban egyéb költségek is vannak. így a bevonandó tiszta ezüst egyszerű kiválasztása közel 30,000 frtba fog kerülni. A í pénzügyministerium a bevont váltópénznek meg­ felelő ujértékü váltópénzt fog veretni s fontos­ ságot tulajdonit a tizfilléres pénznek, amely eddig csak csekély mértékben került forgalomba. Gyászrovat. Kovács Bertalan, vanyarczi körjegyző aug. 22-én, 51 éves korában elhunyt Kovács egyike volt a legjobb és legbizhatóbb körjegyzőknek s igy halála méltán nagy részvétet keltett Gazdászat Az idei árpa minősége. Egész Európában nincs az idén olyan nagyobb vidék, hol általában szép fehér árpának örvendhetnének a termelők. Magyar­ országban csak itt-ott, egyes helyeken látni szép fehér árpát. Éppen azért szükségesnek tartjuk a termelőket arra figyelmeztetni, hogy a sárga árpa iránt is, — mely különben egészséges — igen nagy lesz a kereslet, mert az árpánál nem a fe­ hér szin a fődolog, hanem az, hogy gyorsan és egyenlően csírázzék és hogy lisztes legyen. A huszonharmadik nemzetközi gabona- és mag­ vásár augusztus hó 26-ikán és 27-ikén a világ­ kiállítás épületében (Rotunda cs. k. Práter) fog megtartatni. A magvásár tárgysorozata értelmé­ ben augusztus hó 26-ika Ausztria-Magyarornág, Poroszország, Szászország, Bajorország, Württem­ berg, Baden, Fráncziaország, Olaszország, Angol­ ország, Románország, Szerbia, Oroszország, India, Észak-Amerika egyesült államai és Canada ara­ tási jelentéseinek, augusztus hó 27-iko pediglen üzleteknek van szánva. Jelentkezések a tőzsde mezőgazdasági terményei osztálya számára Bécsben a titkársági irodában (II., Taborstrasse 10.) fogadtatnak el. A világ búzatermése. Beerhoben hírneves szak­ lapja az egész világ ezidei búzatermését a követ­ kezőképen becsüli: Ausztria és Magyarország 24,000.000 kvarter, Francziaország 38,500.000 kvarter, Németország 13,000.000 kvarter, Románia 7,000.000 kvarter, Oroszország 47,000.000 kvar­ ter, Amerika 55,000.000 kvarter, Argentina 7,200.000 kvarter, Ausztrália 4,100.000 kvarter, India 29,300.000 kvarter, Anglia 6,000.000 kvar­ ter, összesen 231,100.000 kvarter. A múlt évi �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 6 öaszM búzatermés kitett a jelzett szaklap szerint 259,200.000 kvartért; tehát ax idői termést 28 millió és 100 ezer kvarterrel kevesebbre becsüli a tavalyinál. Megjegyezzük, hogy 1 kvarter 2'9 Ütmek felel meg. Sertésorbánez. Mátra-Szölős és Buják községek­ ben a sertésorbánez hivatalosan megái lapíthatott. Ellenben Felső-Sápon és Szentén megszűnt e baj. Eladás a nyitni vásáron. Az árpavásár rendező bizottság* ez' utón is figyelmezteti a gazdákat, hogy aa árpavásáron Nyitrán szeptember hó 2-án személyesen jelenjenek meg, mert igy sokkal jobban és biztosabban eladhatják árpájukat, mint sürgönyváltás, vagy levelezés utján. A vevőnek az eladóval való személyes érintkezése csak előnyös lehet Sürgönyök vagy levelek utján a felek nehezen tudják egymást megérteni. Vetőmagvak, (Mauthher Ödön tudósítása.) Vörös lóhere: Múlt hó 27-iki tudósításunkra vo­ natkozva, mindinkább tért hódit annak valószí­ nűsége, hogy Csehország és Szilézia nemcsak hogy nagyon gyönge terméssel fognak birni, ha­ nem a legközelebbi évad alatt, sőt importra lesz­ nek e csikkben szorulva. Belföldi gazdáinktól pe­ dig sok oldalról s igen számosán érkeznek a pa­ naszok a felette nagy károk miatt, melyeket az apion-trifoli nevű rovar okoz. Luczerua tekinteté­ ben szintén már nem oly kedvezőleg hangzanak a tudósítások és különösen Olaszországból hallat­ szik a panasz, hogy az idei termés nagyon is mögötte fog maradni a tavalyinak. Nálunk — mint hirlik — a növények túlbuja fejlődése a magképződésre gátlólag hat. Minden egyéb most forgó magfélékből, u. m. téli bükköny, téli borsó, homokbükköny stbből meglehetősen jelentékeny 1895. augusztus, 25. mennyiségek adattak el helyi szükségletre, jólle­ het csökkent árak mellett. Jegyzések nyersáruért 100 kilónként Budapesten: Őszi borsó 6*1,—7 írt, őszi bükköny 8 írt, homokbükköuy 16 írt, biborhere 18—20 írt. . Piaczi gabonaárak 1895. augusztus 21. Búza Rozs Árpa Zab ... ... ... ... 6 80 5-40 650 610 65U 5'— 6'20 620 Kukoricza ... 7'50 Lencse... __6'50 Bab... ... ... 8.— Felelős szerkesztő: 7— 7— 780 Vannay Ignácz. A túlhaladt nyári idény miatt raktáromon lévő, összes nyári csikkeket beszerzési áron alul is elárusítom u. m.: Valódi* cosmanosi mosó krettonok, toilok, atl. cöperek, batisztok és atl. satinok, továbbá nyári szőr-és franczia voil de laine-kelméket bámulatos olcsó áron. Ezenkívül ajánlom dúsan felszerelt raktáramat: valódi rumburgi, creas-, len- és pamutvásznakat; valódi Benedikt Schroll-féle chiffonokat; valódi ezérna kanavászokat; valódi szepesi damasztokat és asztalteritékekct, pique és atlasz barchetteket, ágyteritőket, paplanokat, butorkelméket, szőnyegeket, csipke- és chenilje-függönyöket, férfi-, posztó- és gyapjúszöveteket, női- és férfi fehér­ neműeket, nap- és esőernyőket, bőröndöket, rövidárúk és diszczikkoket, valódi pottendorfi- és Hausscbild-féle kötő-pamutokat és mind ezen szakmába vágó czikkeket. — Temetkezési czikkekben: Érczkoporsók, szemfödelek, sirkoazorúk, gyász-ruh akelmék és fátyolok, nagy választékban és a legjutányosabb árak mellett. Himmler Mór, B.-Gyarmaton, fö-uteza. (Benkő József úr üzlete mellett) 1 STAHEL és LENNER BUDAPEST trieur- és lemezlyukasztó gyár. “ Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű : Trieurök a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Trieurök a zabnak vagy árpának a búza közüli és a gömbölyű rak kiválasztására. etisztitó és osxtályozó-trieurök az árpa kiválasztására a lencse osztályozására. OsztAlvosó-trieurök. Szabadalmazott trieurök és osztályozó gépek minden gabo­ ss 10—9 nafaj tisztítására és tetszés szerinti osztályozására. — Elvállalunk Gutjahr és Müller, illetve Mayer rendszerű trieurök csekély költ­ séggel a trieur beküldése mellett ezen szabadalmazott trieurökkó átalakítását Malom-trieurhengerek vagy burkolatai, lyukasztott vagy hasított lemezek tetszés szerinti anyagban ipari vagy gazdasági czélokra. Árjegyzékek vagy mintakönyvek ingyen és bérmentve küldetnek. A b.-gyarmati járás föszolgabirájától. 3888/1895. szám. Pályázati hirdetmény. 200. 2-2. Az alsó-esztergályi és zsélyi körjsgyzőségekben egy-egy segéd-jegyző rendszeresítése rendeltetvén el ezen évi 300 frt fizetés és 50 frt lakbérrel javadalmazott állásokra pályázatot nyitok. A választások határ­ idejéül f évi szeptember 12-ikének reggeli 9 óráját Zsélybe és d.-u. 3 óráját AIsó-Esztergályba az iskola­ helyiségbe azzal tűzöm ki, hogy a megválasztott segédjegyzők állásukat október 1-én elfoglalni tartoznak. A tót nyelvnek ismerete szükséges. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy az 1886. évi XXII. L-cz. 74 8 illetve 1883. évi I. L-cz. 6. §-ban körülirt, továbbá gyakorlati és erkölcsi minősítésüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket hivatalomhoz bezárólag f. évi szeptember 11-ig benyújtsák. Balam-Gyarmaton, 1895. augusztus 10-én. Baintner/főszolgabíró. Haszonbérbe adatik! Alulírott közbirtokossági felügyelő által köz­ hírré tétetik, hogy Petőn, a petői közbirtokosság tulajdonát képező úgynevezett Rongyos csárda­ épület, a hozzá tartozó rét- és földel az 1896. évi január hó 1-ső napjától három egymás után következő évekre haszonbérbe adatik A fenti fekvőségekre a nyilvános árverés az 1895. évi szeptember hó 25-én fog megtartatni Petőn a bíró házánál. Bővebb felvilágosítással szolgál alulírott közbirtokossági felügyelő. Pető, 1895. aug. 19. Hj. Sárközy István, 2Q5 i__ o közbirtokossági felügyelő. Gyomorcseppek nagyszerűen halnak maw balokat!, nálkOlüzhetatlea 4a áitoUaosaa limsretn házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: átvágytalanUg, gyomorgyenoeság, bDl»« lehelet, tstfujtiáa, savaays, lilMHögái, hatmsnái. syomorígá*, foÍMloges. nálkaklválasrtás, Sárgáiig, nádor 4> hányás, gyonorgSrci uüktJláa. Hathatós gyógyszernek bizonyult fojtájáinál, a menynyiben ez a gyomortól arármazott, gyomortultsrholásnál ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámorrho Idáknál. Említett bajoknál a nárlaaeaelli Cyonaoreaeppek évek óta kitű­ nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyitvány tanúéit Egy kis Öreg ára használati otaittásaal együtt 40 kn, nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Ttrftk Jor.aef gyógyszertára Budapest, Király utcza 11 az. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyitom*. A Máriaczslll gyomertssppek valodian kaphatók. B.-Gynrmnton. Cservenyák Gy. és Kanitzö. gyógytárában. Ipolyságon: Borkó István gyógyszerésznél, �37&h <15 B.-Gyarmati járás fÓBxolgabirája. Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. Pályázati hirdetmény. í7nst naK>’k"tségbtn rendszeresített . <>lZ- , 1 . folytán BegOn-sedett éri 1OO frt tlzetrsse! Iir JJÓ**!*’.*. 500 frt vágatáéi díj, 23irltavaszi ál­ zári m írt ™u*> szeinledíj és 1«O frt vá <>rvn.”* » C'1^ *’*eMetév.-l egybekötött községi áílat*' allomáara pályázatot nyitok. a pályáani kívánókat, hogy az 1683. f 1- S-aban kívánt kellékeken kívül pályá_ . “‘■rvenyeíket a szükséges állatorvosi oklevéllel, nvoVL*11? eJ“*'krni mükó<lé*tiket igazoló bizonyitvá» “ f*'»»erelve hozzám f. évi szeptember 15-ig “jitjtaak be. . ^-‘Gyarmat, iP'.tS. augusztus 15-én. éri 1—3 Gansel József és testvére czégnél szepes-iglói, havasi én gyepvászon, siffbn, úgyszintén valódi szepességi ezérnadamaszt asztalterítők s ágynemüek gyári áron kaphatók. ezentúl Ugyanott legnagyobb választék: Bnintncr, főszolgabíró. érczkoporsók- és temetkezési kellékekben 170. 2(5—L ,c x-xjk £ Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető! % ■« t I í SCHÖNFELD MIKSA, í H kárp., ászt, és esztergályos bútorraktára B.-Gyannat, I 0 “ Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú raktúrát szilárd anyagból készített, modern ízlést), különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyenként, mint szaténok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús választék olnjnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. - DC- Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyár- MT- a KOSSUTH-utciában. ' ,*í « [ti j M ” £ H d 3 J W M 1*Í san teljesittetaek. * * Egy |ó hátból való flu asttalos tanonciul atonnal felvétetik. 131. M 52-14 M.MK. •v.-jK.aac.'W.r^E.'v: -jk »: m msk KMXXXXXXXMXXKMK �1895. augusztus 25. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 8 ■VAranyérmekkel kitüntetve. "WC Klán <■•. re kir. kitár. utabndaltn. DC Aranyérmekkel kitüntetve. *9C ff OMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR=LJ L Kronsteiner Károly Wien, 111. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és híimortára illatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porilott állapotbanlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ mentve küldetnek. ioc. 2159/1895. sz. 173895. szám., Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881-ik évi LX-ik törvényezikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti V. kerületi királyi járásbíróság 1895. évi 38841. számú végzése következtében a magyar királyi kincstár jogügyek igazgatósága által kép­ viselt magyar királyi honvédelmi kincstár javára Veres Lajos ellen 94 frt 63 kr s járulékai erejéig 1895. évi április hó 23-án foganatosított kielégítési végrehaj­ tás utján felülfoglalt és 380 frtra becsült szobabúto­ rok és egy üsző borjúból álló ingóságok nyilvános ár­ verésen eladatnak. Mely árverésnek a sziráki királyi járásbíróság 1349—1895. számú végzése folytán 94 forint 63 krajezár tőkekövetelés, ennek 1894. évi november hó 22-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 25 frt 29 krajezárban biróilag már megállapított költségek erejéig Kutassón, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi augusztus hó 28-ik napjának délelőtt 11 órája határidőül kilüzetik és ahhoz a venni szándéko­ zók uly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvényezikk 107. és 10»-ik $-a értelmében készpénzfizetés melleit, a leg­ többet ígérőnek betyáron alul is el fognak adatni. Kelt Szirákon, 1896. évi augusztus hó 13-ik napján. 204 1-1 20—15. Simonyi S. Gyula, királyi bírósági végrehajtó. Tanuló felvétetik (0 c (3 3 <71 (0 0 3 Tanuló felvétetik xxxxxxxxx Árverési hirdetményi kivonat. A balassa-gyarmati királyi törvényszék mint telekköny­ vi hatóság közhírré teszi, hogy a balassa-gyarmati takarék és hitelintézet igazgatósága mint végrehajtatónak Baneth Regina Rübner Manóné, Baneth Hani Rothstein Lipótné, özv. Héber Sáinuelné mint kiskorú Héber Jolánnak, úgy is mint kiskorú Héber Nina ismert örökösének és L gyám­ anyja, és Farkas Ferenci ügyvéd mint kiskorú Héber Nina ismeretlen örököseinek ügygondnoka végrehajtást szenvedők elleni 327 frt és 200 frt o. é. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a balassa-gyarmati királyi törvényszék területén lévő Balassa-Gyarmaton fek­ vő ingatlanokra az árverést és pedig a balassa-gyarmati 150-ik telekjegyzőkönyvben Baneth Regina, Héber Nina, Héber Jolán és Baneth Johanna férj. Rothstein Lipótné neveikre irt 1. 171. helyrajzi 147-ik népsorszámu házra s heltelekre a csatolt adóbizonyitvány szerint 1214 frtnyi kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi szeptember hó 17-ik napján délelőtti 9 órakor a balassa-gyarmati királyi törvényszék telekkönyvi pertárában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­ árának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. 00. törvény­ ezikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazság­ ügyminiszteri rendelet 8. tf-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ ságnál előlege* elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­ mervényt átszolgáltatni. Kelt B.-Gyarinaton, a királyi járásbíróság mint telek­ könyvi hatóságnál 1895. évi július 2-án. 203 1 — 1 Okolicnányl JAnon, kir. (széki bíró. NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS B.-UYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉ8ZVÉNYTÁILSULAT UYORSSAJTÖ1N. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00889.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_08_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-08-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 34. szám (1895. augusztus 25.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3e7f575a43c26ca5f31e9e390a3d25cb.jpg 5e9b5968a4e2521223dd7b109e2381c6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/01e2f5ef4eefbea55b84cdae4be5ba12.pdf ccd30752b1a22f41440d14f34a559464 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. szeptember 1. 35. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDILAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. cté»i * Előíl árt El&flzetésl pénzek, reclamátiók hirdetések a kiadó­ Kftu érre 5 írt. Fél évre 2 írt 50 kr. N«tQ'ed évre 1 írt 25 kr. ■ hivat alhoa Intózcndűk. X<y.« aaSutzx áta: 1O kzajca&x. A lap szellemi részére s a Nyilt-térro vonatkozó minden Előfizetni *n cup a kiadóhivatalba * lehet B.-Uyannaton. j közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Ulrdetéaek árszabály szerint számitUtnak. — Nagyobb és többszöri hirdetések Jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatáinál külön 80 kr. módra uj híveid között is; még el sem jöttél, még itt sem valál, már is megszerettek. Mert ha nem is ismernék fenkölt jelle­ medet, mély bölcsességedet, kiváló tapintato­ dat a múltból ha nem tudnák is azt, hogy egyházad üdvére, méltón töltöd be püspöki széked; egyéniséged méltósága, hivatottságod, ihlettséged felől zálogul azokat a könyüket választanák, melyeket eddigi egyházad utánad ejtett. Mert nem siratjuk meg a távozót, hacsak nem szeretjük. Hirdesd uj híveid között is vallásod szent igéit, isteni parancsait hasonló szeretettel, — egyeztesd össze annak elveit a kor haladó eszméivel bölcsességgel, tedd és cselekedd meg azt, hogy vallásod tanai lerázva magok­ ról a mozdulatlanság lenyűgöző lánczait, a cselekvés terén a felvilágosodottsággal, a fenkölten szabad s eszményi bölcsészetiéi fogjanak kezet; tedd és cselekedd meg ezt, tapintattal és erélylyel, hogy a tiszta vallás­ nak meghódítása felé haladjon egyházad „lé­ lekben és igazságban.“ Munkálj azon, hogy a mit a protestantismus a múltban elhanyagolt, elmulasztott, püspöki kerületednek minden hive magyarnak ismerje és tudja magát, világosítsd fel őket és papjaidét, hogy a protestantismusnak jö- vője a négy folyam határai között csak úgy van és csak úgy lolrety-ytanaival, elveivel csak úgy érvényesülhet, ha intézményeit az őszintén vallott hazaszeretet, önérzettel hir­ detett magyaí hazafiság lüktető ereje hatja át, — hirdesd, mint eddig tevéd, hogy vallá­ sod tova fejlődésében a nemzeti alapon kí­ vül más idegen alapot nem választhat, hass és alkoss oda, hogy kerületed kicsinye, nagyja, minden izében magyarrá legyen. Fenséges s magasztos feladat mind a kettő, s bölcsességedhez, méltóságodhoz, fenkölt gon­ dolkozásodhoz, nemes szivedhez valóban méltó! óh, bár e nemzet ezredéves ünnepén már úgy számolhatnák be annak, hogy e felada­ todat megoldottad. Haladj azért nemes erélylyel s a jó ügy­ höz méltó kitartással előre ama kiváló fel­ adatok megoldásában, melyek te reád várnak s veled leend az Úr, a nemzet áldása és híveidnek szeretete. Udvöz légy püspök, üdvöz légy pap, ki ma híveidnek templomába lépsz! Ecce sacerdos magnus !... (A—d) údvöz légy püspök, üdvöz légy pap, ki ma híveidnek templomába lépsz! Híveidnek egész serege hozsannát kiált feléd, midőn soraik között végig haladsz, hogy oda állj az oltár elé, s bemutasd — itt — első áldozatodat az urnák. Az üdv­ kiáltás érczes hangja kitör a templom falai közül, végigmorajlik a városon, a vármegyén, s hullámainak rezgését megérzi az egész püspöki kerület, az egész magyar protestantismus! És ez nem is lehet másképen. Lelkészi pályád eddig befutott ösvényén a szeretetet vallotta lelked, élő szóval hirdette ajkad, az Úrnak igéjét prédikálta beszéded, mialatt áldást osztó kezed ott nyugodott mindig azon a könyvön, mely vallásod pa­ rancsait rejti s melynek isteni szeretetet le­ helő sorai már annyi szivet vigasztaltak meg s annyi könyüt szárítottak fel. Szeretettel küzdöttél, szeretettel harczoltál, 8 megkaptad érte a legszebb jutalmat, azt a jutalmat, melynek koszorúba font levelei sohasem hervadnak el, mert fakasztó, éltető, fentartó elemét az emberi szív örök törvénye képezi, — a szeretetet. Ezt szerezted meg, ezt biztosítottad szá- TÁRCZA. Ipolymellőki dal. Keixket a falevél, hogyha axellő járja, Nyugtalan a lány is, ha a legény várja. Falevél, falevél leválik az ágról, A leány, a leány megválik a háztól. Kinyílik a kelyhe a sok szép virágnak, Nem tud ellenállni csábos napsugárnak. A leány is hallgat bűvös, bájos szóra . . . — Bimbóból, bimbóból lesz a piros rózsa. Luby Károly. Levél egy idős hölgyhöz. Mélyen tiszteit Asszonyom! Ismeret«égünk még oly ifjú, — a korkülömbség köztünk oly nagy, — és határozottan kemény magyar, — Ón asszonyom nemes és igaz érzelmű német, kik a bizalmasabb megszóllitással nem sietnek oly vehemensen, — hogy alig — de nem i< merek az ön által adott kitüntető joggal élni, mely szerint néni, — német divat szerint mamá­ nak szólítsam. Fogadja bát engem megtisztelő barátságáért szeretetem jeléül jelen soraimat Örömmel teszek eleget, asszonyom azon felszólításának, hogy rövid utazásunkról Írjak, de azt kitüntetésnek is veszem a viszont Ígért levél kedves reményében. Mit mondjak azon rövid időről, melyet a vas­ úton tölténk ? A vonaton, melyre vígan szálltunk, feljegyzendó esemény nem történt. Tömve volt az leginkább fürdőkből Budapest felé hazautazó kö­ zönséggel. Nekem úgy rémlett, hogy sok olyan utas volt köztük, ki legközelebb, vagy teljesen, vagy félig, vagy sohogysem gyógyult ki görvély- Nyllttór petit sora: 20 kr. Üdvözlet Baltiknak. Mint ahogy őszszel a levél hull a fáról, Úgy hullott a könyü, bánatos orczánkról, Mert gyász hatott által: hogy hü lelki őrünk, Váratlanul, korán elköltözött tétünk. Éhesek voltunk. A kis gazdasszony jó ozsonnáböl. Jól esett szememnek köztük nehány piros, tagbaszakadt vagy soványabb aczélos, izmos' egyé­ val kínált azután vigan elmondtuk egymásnak a niséget felfedezni. . . . Sokat ér a jó vér, ha sok mondani valót. Kis lányom nem igen sokat beszélt. Ő kisietett a baromfiudvarba. Ott röviden nem is éppen kék vér. Apczon kiszálltunk. Egész fogaterdő várt a pá­ bamutatta magát pinezén, vályún, gödrön átszalyaudvarban. Az én kocsisom vigan közelitett a ladozva, ugiálva. Ilyen módon a legrövidebb idő névre, piros muskátli volt a kalapja mellett. Jól alatt mindenféle állattal a legőszintélíb barátságot esett a szájából a felföldi népnél oly ritka tiszta kötve. A fáradtság miatt korán akartunk lefeküdni, magyar szót hallani. Még az a betűt is meg tudta külömböztetni az zí-tól . . . Menjünk, hajtsunk do biz abból késő lett, annyit diskuráltunk. Ott­ hon, asszonyom kettőnkön szokott az megtörténni, hát Cziframajor felé. Ugy-e asszonyom, különös név ez? De még különösebb volt az öröm, melyet hogy midőn együtt vágjunk, a perczek, órák mú­ azon kedves reményben éreztünk, hogy az odavaló lását észre nem vesszük. Legkedvesebb lesz önnek, amit most vagvok rokonok körébe érünk. Olyan igaz magyar roko­ nok körébe, kik hamisságot nem ismernek. Hány­ mondandó. A múlt vasárnap reggel Istenházába szor, asszonyom, hallottam szájából, hogy: „Fal- mentünk a közeli városkába. Azért nevezem Isten­ sche Menschen mag ich nicht.“ És ön azt hiszi, házának, mert úgy tapasztaltam, hogy ön a vallást hogy a német igazabb, őszintébb a magyarnál ?! teljesen az eredeti, igazi krisztusi értelemben érti, Nem volt az magyar soha, aki igaz és őszinte érzi és gyakorolja. Önnek tehát nem mondom, nem volt. Abból csak a magyar köpenybe bujta­ hogy a katholikus-, vagy protenstáns-templom, tott tót vagy rontott német macskaszeme kandi­ vagy más felekezetű, de leghelyesebben Istenházá­ nak nevezem. Valami gyenge, mindenekfelett unal­ kált. ------- Ej, ej, politika és asszony, de bolond pár együtt. Hallgattasson el asszonyom, vegye el mas beszédre számítottam. De meg voltam lepetve, toliamat, hogy ilyen dolgok írásával ne rontsam hogy oly velős, szép és hathatós szónoklatot hal­ lok, mely a tisztes öreg urat a hatalmas, jó Isten a papirt. . . . Mialatt minden elért utbaeső falut örömmel igazi szolgájának minősítette. Szerény felfogásom üdvözöltünk, a kocsishoz száz kérdést intéztünk, szerint az öreg urnák ezzel a legnagyobb rangok egymást a kocsin többször megöleltük s több egyikét adom meg. Ugy-e ön ért, Asszonyom? effélével foglalkoztunk, az égen gyönyörű tarka Többek közt jó királyunk ő Felsége születése nap­ szalagból készült diadalív pompázott. Mintha azt jának alkalmából oly helyes felfogással és oly beszélte volna nekünk: „Jó idő lesz: „örvendjetek nemes intencziót tartalmazó bosszú imát mondott, hogy szivemnek jól esett azt hallani. Ennek örül mindenha, s újból mondom örvendjetek! * Egy darabon két fogattal jöttünk: sógorom ön asszonyom, azt tudom. De e pontban talán elénk jött üdvözlésünkre. Megérkeztünk. Hugó­ nem egészen értjük egymást ön azt gondolja, mat, ki még alig koptatta el a gyermek-czipöket, hogy én az osztrák császár Odvoért mondott imá­ az ajtóban állva találtuk. Szerényen és jóságos *an nak örvendek. Pedig én annak, a legmagasabb üdvözölt szokása, jobban mondva természete sze­ polezon álló nagyhatalmú embernek szánom azt rint. Eszembe jutott, hogy anyai jó barátnőm öt el, ki gyermekkora óta egyebet nem hallott, mint bennünket, szegény magyarokat ügyesen rágalmazni, szépnek is tnondU. . . , �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Kétkedő reménynyel néztúnk jobbra-balra, ■Ki lesz, ki a nyugvót méltán pótolhatja ? Kinek bátoritón lelkesült szavára, Vidám hajnal derűl a zord éjszakára ? Oh ne csüggedjetek, mert im észak felől Fényes csillag ragyog, mely szebb jövőt jelöl ; Onnan nyeri írját a megsebzett lélek. Tetézve áldással a hűn bizó népet. Igen, ő költünk van; s eloszlik a felleg; Neki van szentelve a mai nagy ünnep, Vigan hirdetve a háromszin a légben; , A hazafi-püspök Baltik soká éljen. P. I. A dunánlnneni ev. egyházkerület közgyűlése. (Folytatás.) Az éljenzéssel fogadott felügyelői megnyitó után, mindenekelőtt atisztikar kiegészítése vált szükségessé, amennyiben a jegyzők része a kerület új beosztása miatt más kerületben esvén — azok e miatt — más részük pedig kigondolt ürügyüket hozván fel, Írásban mondtak le. Ennek folytán a deczemberi gyűlés alkalmával megválasztott egyházi főjegyző megmaradt Melléje az egyházi rendből Hering János fehér­ komáromi esperes választatott meg; a világi rendből pedig Sziklay Ottó ügyvéd és Korcsek Zsigmond a pozsonyi elemi iskolák igazgatója. Kerületi ügyészszé lkodé Gyula b.-gyannati ügyvéd ; pénztárnokká Güntei * stb. A tisztikarnak felesketés általi megalakulása után, a kerület püspöke évi jelentését olvasta fel, melyből több kitűnt, hogy a püspük a b.-gyarmati lelkészszé lett megválasztatását elfogadta; továbbá, hogy a nyitrai, trencséni és liptói esperességek az engedelmességet fel­ mondották. A kerület, a püspöknek B.-Gyarmatra leendő átköitözési hírét örömmel vette tudomásul több oknál fogva legkivált azért, hogy e ténynyel be valósul a zsinatnak azon rendelkezése, . a mely szerint, ha a jelenlegi püspök megszűnik a liptói esperesség papja lenni, ez esperesség azonnal a tiszai egyházkerületnek leend tarto­ zéka. Az engedelmességet felmondó esperessé!;ek közül a nyitrai és trenesénire a perbe ogatás határoztatott el; a liptói megszűnvén e kerülethez tartozni, az a tiszai kerület jog­ etette a legnagyobb fokban gyűlöltekké lenni ... És az ő éles szeme átlátott e sűrű szitán, és az ö nemes szive tud bennünket szeretni, iparkodik jó atyánk lenni, bennünket boldogítani. Ebben én igazi királyi nagyságot látok s tisztelettel borulok la előtte. Erről asszonyom, irhatok <n Önnek, ez nem politika. Nem is sok időt adok annak, hogy On is fogja e magasztos példát követni, ön is fogja az én nemes, lovagias nemzetemet szeretni, * nem fogja azt félreismerni ama talmi-magyarok miatt, kiket a véletlen Önnek útjába vetett. A nevezett egyházi beszédben a lelkész a bib­ liai talentumokról is szólott Mélyen hatott rám. Mondta, hogy az Úr különböző testi- és lelki ajándékokkal áld meg bennünket s hogy ezen képességeket szorgalommal művelni, fejleszteni, gyarapítani szent kötelességünk. Hogy azokról va­ laha számolnunk kell. Hogy ezen szép és hasznos képességünkkel az Ur akarata szerint egymást segíteni és boldogítani tartozunk. Felemlitette azon komoly és szent kötelességeket melyeket e téren a szülők és idősebbek a gyermekekkel szemben teljesíteni tartoznak. Eszembe jutott, hogy ön, asszonyom, növendék-leánykámnál ezt oly kedve­ sen teszi, hogy éppen a lentieket neki szeretettel és behatóan magyarázta. Minő ragyogó szemekkel nézett a kicsi akkor Önre asszonyom! Megfigyel­ tem a templomban: Az ön szájából jobban meg­ értette a kiesi a kegyes, nemes szavakat, mint a tisztes öreg ár nyilván”* szónoklatából. De rám nézett és intett, nekem csak annyit súgva: „Az öreg néni!" Meg kell vallanom, hogy kissé lustának bizo­ nyulok. Egy hete, hogy itt szórakozom, üdülök s még csak most jut eszembe, Önn *k, — kit oly nagyon szeretek és tisztelek, — Írni. Hiszí-e, hogy csak most jut eszembe?- — ügy-e nem? Járunk, kelünk, sétálunk és koesikázunk, látoga­ tásokat adunk és fogadunk. Esszük a sok jó fa- hatósága alá adatik Ezenfelül a midőn az állam által e kerület számúra adott (>000 frt elosztására került a sor, a nyitrai é« trencséni esperességek számára jutó osztályrész mind­ addig a kerületi pénztárba letétkép helyeztetni rendeltetett, mig ez egyházmegyék az engedel­ messég terére vissza nem térnek, a liptói egy­ házmegyére eső rész a tiszai kerület elnöksé­ gének küldetik meg további intézkedés végett. Segélyezésre jelölteitek ezután a többi espe­ rességek szűkölködő egyházai, lelkészei és papözvegyei. Ilyenek leltek Nógrádból: Bánk. F.-Petény, Legénd, A.-Bodony, Polichno. Mivel pedig az egyházegyetem 50.000 forintot kap szabad rendelkezésre, a melyből egy részt az alkotandó közalaphoz csatol, a másik részt pedig belátása szerint eloszt, ez elosztandó részből a fenti egyházakon kívül a nógrádi esperességből a losonczi és b.-gyannati vallás­ tanárok ajánltattak segélyeztetni és pedig mivel a losonczi vallás-tanár az elemi és polgári iskolákon kívül a főgymnasiumban és a tanító­ képzőben tanít, 400 frtra, a b.-gyarmati 200 frtra. Ajánltatott még a dolányi vallástanitó. Olvastatott Vlassics vallás- és közoktatási mi­ nistemek e ministerségre lett kinevezési beje­ lentése, mely örvendetes tudomásul vétetett. A kerületi törvényszék tagjai Sirnkó Frigyesnek elhalálozása miatt egygycl megfogyván, annak helyébe Hrk János múlnapatakai lelkész válasz­ tatott meg, aki az esküt a gyűlés szine előtt azonnal le is tette. Következvén a tanügyi jelentés, ezt Raáb Károly főesperes terjesztette elő, melynek folytán határozatba ment, misze­ rint a népiskolák állapotáról jövőben Korcsok Zsigmond jegyző, a tanítóképzőkről pedig Raáb főesperes kéretnek fel a jelentéstételre. A ke­ rület polgári leányiskola felállításáról is gon­ doskodott s annak helyéül Modort szemelte ki, 3000 frtol ajánlván fel arra. Kerületi tanító­ képző intézetet is kivan feltartani s erre nézve az eddigi selmeczit óhajtván fejleszteni s e czélra az egyetemtől 3000 frtnyi évi segélyt kér. Mivel pedig a vérrokonság alóli felment­ vények ezentúl megszűnnek s ezekkel a püspök e ez.imen járó jövedelmi ága megszűnik, az 400 frt évi készpénzzel határozlatoll kárpótol­ tatni. Majd a gyámintézet működésének ered­ ménye jelentetett be, az kifogás nélkül tudo­ másul vétetett Ezzel kapcsolatosan olvastatott az egyetemes gyámintézet évi közgyűlésére vonatkozó ineghivó, a mely szerint az szeptem­ ber 14-én Pozsonyban fog megtartatni. Tudo­ másra hozatott, hogy az egyetemes gyűlés latot, melyet a legtöbb esetben unokahugom főz. A vendégnénik és bácsik azt meg is szokták dicsérni. Én is kontárkodom mindenfélében s te­ lik az idő. ** Akarom hinni Asszonyom, hogy önnek is ked­ vesen telik ideje; hogy mintaháztartását magas korának dácsára, mint szokta, rendbeszedi s azu­ tán az őrnagy úrral sétákat tesz. Közbe a gonosz Pickkel játszik, hímez és varr. Néha az ablak előtt haladó ezred tisztjeinek köszöntését, — utána azoknak és családjaiknak tiszteletteljes látogatá­ sait fogadja kitűnő egészséggel és vidám nyájas­ sággal. Isten önnel, Asszonyom! Fogadja szívesen e sorokat, melyek önnek kis leányom kézcsókja mellett, jó rokonaimtól üdvözletét visznek. — Kedves sorainak örömmel néz elébe az önt mély tisztelettel szerető . Cziframajor, 1895. aug. 25. Tollforgatója. Szeretlek . . . Szeretlek téged, miként szereti A galamb pelylicdző fiát, 8 a nap hevétől hervadó virág A regg Uditö harmatát. Szeretlek, miként zsongó méhecske Az ébredő kikeletet, Mint a dalos ajkú kis csalogány Az illatos zöld ligetet. Szivembe' Istenem s hazám után Első helyt foglalja képed, Nincs földnek s tengernek annyi kincse A ml pótolhatna téged. Szeretlek, ■ mert a szent szerétéire Te általad tanittatám, Azért tudlak oly forrón szeretni Én édes, drága, jó anyám. Zala Margit. 1895. sxeptember 1. október elején Budapesten fog megtartatni, a melyre esperesség részéről meghívó-levéllel 9 világi és 9 lelkészi tag küldetett ki, jegyző­ könyvileg pedig számosán Nógrádból: Szontagh Pál, Pulszky Ágost, Pongrácz György, br. Buttler Ervin stb. Végül olvastatlak a püspöki karúnk kerületünk viszonyaihoz idomított utasításai, melyek még a jövő hét folytáu küldetnek szét, hogy miheztartásul szolgáljanak a lelkészeknek addig is, mint az egyházegyetein adhat ki e tárgyban hasonlókat. Baltik Frigyes fogadtatása. Nagyszámú közönség lepte el szerdán este­ felé már 7 órakor a vasúti indóházat, hogy megvárja a püspököt s családját hozó vonatot, — mialatt a városban a parochián az egyház­ gondnok Fábry János tette meg az utolsó intéz­ kedéseket a nála megszokott gondossággal. Az állomásfőnök előzékenysége folytán az egyház küldöttsége s a közönség szabadon foglal­ hatott helyet a perronon, a hol díszbe öltözött városi hajdúk tartották fel a rendet, s szorí­ tottak az egymás után Sztranyavszky Géza felügyelővel élükön fogatokon érkező küldöltségi tagoknak helyet. A perronon nyüzsgő közönség sorai között igen sok nő, pompás képet mutatott Végre megcsendült a jelző harang s a vonat berobogott, magával hozva családjával együtt a püspököt, a kinek elébe egy kisebb küldött­ ség ment Jeszenszky József vezetése mellett Dejtárig. A kilépő püspököt lelkes éljenekkel fogadták; az éljenzés lecsillapulta után Sztranyavszky Géza felügyelő a következő meleg szavakkal fogadta a püspököt?- MéHóságos püspök úr, Szeretve tisztelt főpásztorunk 1 íme elérkezett a várva-várt pillanat, a melyben először szállsz ki új otthonodba. Bizonyos elfogultság rezeg át most lelkűn­ kön, a minek oka az, hogy az emberi bizony­ talan sors érzete sokkal közvetlenebb ilyen­ kor, a midőn életünkre oly felette kiható elhatározásunk valósul meg. Azért helyén van az, ha már itt is élő­ szavakban kifejezést adunk annak, a mit bizonyára sejtelmed neked is súg, hogy mi tiszta lelkünk legbensőbb melegével jövünk elébed és karjaink előtted önként tárulnak ki, hasonlóan a gyermekéhez, a kinek szive . emeli kis kezét ölelésre akkor, a midőn tudatára ébred annak, hogy az áll előtte, aki szivéhez legközelebb van. S bár nincsenek védfalaink, de azért mi érezzük, tudjuk azt, hogy most midőn sze­ rény városunk falai közé beléptél, várba léptél be, erős várba, a melynek védbástyája ellenállóbb minden sziklafalnál, mert az híveidnek őszintén igaz vonzalma te hozzád. Igen, tudjuk mi azt, hogy midőn általáno­ san ismert magas érdemeidért és azért, hogy hivó szózatunkat meghallgatva bennünket híveidül fogadtál, mély tiszteletünkkel párosult önzetlen szeretőiünket, mint legdrágább kin­ csünket ajánljuk föl neked zálogul, már itt az első találkozás alkalmával is, akkor te azt a maga teljes értékében fogadod el, mert a te nemes telkedben is az a meggyő­ ződés él, hogy akit a magyar ember egyszer megszeret, az igazán meg van szeretve. Ebben a hitben tedd meg itt apáink föld­ jén első lépésedet, adja az Isten, hogy ezt megbánni soha okod ne tegyen s hogy be­ teljesedjenek rajtad az irás szavai: «Áldott légy te, ki jösz az úrnak nevében! * Isten hozott I A szép beszédet nyomon követte az éljenzés mire a püspök szólalt meg s őszinte közvetlen hangon köszönte meg a fogadtatást s jelentette ki, hogy az egyház hivó szavának őszinte örömmel tett eleget, egész készséggel jött hívei körébe, a kikkel szeretőiben akar és fog élni. Kitörő éljenzés közben szállt fel az előállt négyes fogatra a püspök balján a felügyelővel s úgy haladt tova egész a parochiáig, melynek kapujánál Zsámbor Pál helyett, lelkész, bent pedig Fábry János cgyházgondnok fogadták ünnepélyesen. A papiak udvara s ablakai ki voltak vilá- �1895. szeptember 1. gilva, a mit egyébként az utazóban levő többi maganepületekcn is láttunk. Magat a jKtplukot nagyszámú közönség lepte el, mely szívélyes éljenzéssel fogadta a megérkező püspököt és családját. t'gy tudjuk, hogy a fogadtatás közvetlensége s az abban nyilvánult szívélyesség és őszinte­ ség igen kellemesen lepte meg a püspököt. Hisszük és reméljük, hogy itt nemcsak uj parochial, hanem valóban uj otthont is fog találni. A N. V. Muzeum gyarapodása. A közművelődési intézetek állapota mindég leghívebb hőmérője a helybeli és környéki társadalom műveltségi fokának, érzékének és a közügy iránti önzetlen érdeklődésének is. Ilyen hőmérő (thermometer) a mi múzeumunk is, kivált pedig annak az ajándéktárgyakról vezeteti vastag Napló-könyve, mely megörökíti azok neveit, a kik a Múzeumnak bármi cse­ kélységet adtak és adnak időnként. Érdekes slatistikai kimutatást lehelne abból a nagy könyvből összeállítani társadalmunk jellemrajzának megírásához. Kimutatható abból, kik és mily fokban érdeklődnek és járulnak nagyobb és kisebb mérvben emeléséhez azon szellemi épületnek, mely fajunk — sőt mond­ hatjuk — államunk életrevalóságának művelt­ ségi szín-vonalát van hivatva okodatolni; és melynek szent hivatása ébreszteni, ápolni a történelmi alap, tudni illik a múltnak iránti érzéket, kegyeletei: terjeszteni e hazának meg­ ismertetését és tanúságot tenni, hogy nemze­ tünk öntudatosan igyekszik lépést tartani a művelt nemzetek haladásával. E vastag könyv még földrajzilag is tanul­ ságosan kimutatja a határ kört: meddig terjed e nemes ezélú intézmény vonzó hatása. Sőt még genealogico-statistikai, vagy magyarul szólva — családtani szempontból is érdekes és tanulságos észleletek feltüntetésére is hálás anyagot nyújthatna a társadalmi viszonyok tanulmányozójának. És bizonyára mindezen említett kimutatá­ soknak részletes megírása nem csak egy darab műveltség-történeti kép lenne, hanem alkalma­ sint társulatunk jogosult méltatásának is elő­ nyére szolgálna. Sajnos, — hogy én időm szűke miatt azt nem tehetem. Épen a napokban az •Országos Muzeum- és könyvtár bizottság * felhívta társulatunkat, hogy Múzeumunk úllapotját s rövid ismertetését közöljük. A felhívásnak viszonyainkhoz mérten a titkári hivatal eleget tett. A magunk érdeké­ ben pedig a társulat Igazgató választmányának tavaszi gyűlésében kelt határozata alapján a felhívások és gyűjtési ivek a nyomdában elké­ szülvén, az illető helyre elküldettek azon ke­ csegtető reménynyel, hogy szintén Múzeumunk follenditését fogják emelni. A hátralékok iránt az Igazgató választmány határozatai első foko­ zatban szintén teljesítve vannak, és táplál a remény, hogy további eljárásra szükség nem leszen. Most pedig álljanak itt azon tisztelt Uraknak nevei, kik Múzeumunkat becses és részben igen érdekes adományaikkal gyarapítani szí­ veskedtek : 1. Baintner Sándor ur egy ezüst, és két rézből való régi pénzzel; 2. Ballon József ur 70 katonai fő- és törzs­ tisztnek autographiájából álló gyűjteményével; 3. Darula Arnold ur Decsi Sámuelnek 1796. évi magyar • Almának »-jáva|; 4. Fáy ifj. Albert ur a Királylátogatás ide­ jében tavaly készíttetett banderialis m. disz öltözetével és m. csizmájával; 5. Kálnay Nándor ur 1729—1739 és 1789. évbeli okmánynyal és Csesztve községnek ál­ tala irt Monographiajával; 6. Özvegy Kék Lászlóné úrnő I. Ferencz királynak 1818-ban Molnár József rozsnyóí nyomdász részére pergamenre irt eredeti nyom­ dászai kiváltság levelével; két darab fa met­ szettel (duez) és 1855-ben felállított b.-gyarmnti nyomda első hirdetményével; 7. Madách Imre ur 38 kötetből álló gazda­ sági munkákkal; 8. Okolicsányi Manó ur a M. Tud. Akadé­ mia Értesítőjének 52. (Dzetével; 9. Selmeczy Sándor ur az 1849-iki hív. Közlöny 52-ik számával; 3 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 10. Skarnbeusz asztaltársaság .Kossuth Lajos alapítvány, cziinű nyomtatvány egy pél­ dányával ; 11. Vehcs László ur S. I. <Az egyházi Művészetekről' szülő müve füzetének három példányával. A nemes cselekedet maga diesőili elkövető­ jét, a társulat nevében pedig a lelkes adomá­ nyozóknak mély köszönetét mond Nagy Iván. Levél Karlsbadból. Augu«itu« 26. Itteni orvosom, egy igen képzett fiatal magyar ember: dr. Hofmeister Hichárd, azt monda ugyan, hogy a sok irás és olvasás nem igen egyez a kúrával, s én ezt neki elhiszem, mert érzem is; mindazállal bajos dolog egy hosszú élet megszokásait teljesen abban hagyni. Eddigelé átolvastam már vagy tiz könyvel és füzetkét, melyek Karlsbadol ismertetik, s tapasztalom, hogy amit mull levelemben magasztalólag irtain e fürdővárosról, azt vallja Angol, franczia, német s minden nemzetbeli fürdővendég, orvos és író egyaránt így csak imént jelent meg Zürichben az «Europiiische * Wanderbilder 186—188. füzeteinek külön ki­ adásaként: <Karlsbad, cziin alatt 57 sikerült képpel, egy munka, melynek Írója J. Hardmeyer pláne földi paradicsomnak nevezi e fürdőhelyet Az eléggé nem hangoztatható tanulság pedig mindebből reánk, magyarokra nézve csupán egy s ez az: törekedjünk mi is oda, hogy hazánk nagy számú, jeles forrásokkal bővelkedő fürdői szintén fölemelkedjenek a gyógyulni és üdülni vágyó közönség megelégedésére s a fürdővidékek vagyonossá tételére; mert e kettő együtt jár. Ha el volt az érhető itt, kétségkívül elérhető másutt is, különösen nálunk, hol az illetékes közönség századrésze sem látogatja még a fürdőket. Sétáim közben sokszor eszembe jut városunk nehány tiszteletreméltó alakja, kik egészségük megóvása végett, szabad idejükben, naponként pár óráig elsétálgatnak kegyetlenül kövezett járdáinkon, vasutmenti vagy szőlők alatti poros, gödrös kocsi-útjainkon. No, itt lehetne dúskál­ niuk a tizennégy rendbeli erdős parlhiákban. melyek összeszámítva kilcnczvenhat kilométerre terjednek el, mindenfelé csendes emelkedéssel, pihenőkkel, kioszkokkal, emlékoszlopok, messzelátók-és kápolnákkal, a fenyő-, tölgy-, bükk- és egyéb lombfaboritott erdőségekben. E tours-ok egyes végpontja hatodfélszáz méter magasságra is fölemelkedik; de azért eltévedni nem lehel sehol, mert mindenütt sűrűn találjuk az útmagyarázó felírásokat. Am szerencsések, akik idejük nagy részét a természet eme zöld ligeteiben, utjain és kioszk­ jaiban tölthetik; de hát én Karlsbadban is főleg a város intézményei megismerésére fektettem, a szoros kúrán kívül, a fősulyt, s mondhatom, hogy érdekes és tanulságos ez is. így ellátogattam felekezeti külörnbség nélkül az Istenházába. A kalholikus templomok közül említést érde­ mel a knthedrális, mely a fürdő hírneves fő­ forrása: a Sprudel közelében, a város köz­ pontján, lejtős hegyen emelkedik. Még a múlt században, barok-stylbcn épült; kupolája és kettős tornya barátságosan intenek le a Tépi szűk, de annál becsesebb völgyére. Nagy parádé volt e kathedrálisban királyunk születése napján, aug. 18-án; a sok hivatalos egyén (itt mindannyi uniformisban, épülettel,) s a tömérdek disz egyenruhába öltözött katona­ tiszt, a tágas templomnak csaknem felét elfog­ lalta, úgyhogy elegáns nők is, — köztük Zichy Lívia grófnő, férje gr. Zichy Nándor oldala mellett, állani volt kénytelen. Érdekes adat, hogy e solennis misén — a fürdővendégek sorából igen jeles zenész- és énekesnőkkel gyarapitotl khoruson éppen néhai tehetséges zeneszerző hazánkfia Belicznynak egyik miseszerzeményét adták elő, miként azt előzetesen az itteni egyik helyi lapból olvastam. Nagyszerű solo-belétct énekeit franczia szöveg­ gel egy franczia művész. De mellőznöm kell a részleteket, s csak rö­ viden még, hogy mise alatt az üdv-lövéseket az itteni polgárság által fonlartott, mintegy kétszáz főből álló -kais. kön. priv. Schützencorps. adta szabatosan. Az ünnep előestéjén pedig Karlsbad magisz­ trátusa az egész várost, s ebben a Tepl-tolyó 19 hidját, továbbá az erdős hegyek fent már jelzett kioszkjait (stb.) mind igen gazdagon kivihígillalta ; különösen nagyszerű volt az a biro­ dalmi kettős sas-czimcr, melyet az egyik hegy­ oldalon, 20 méter óriási nagyságban, ezer és ezer mécs által megvilágítva varázsolt elénk a rendező helyhatóság, mintha csak a levegőben függött volna a művészi precisióval -megrajzolt, kettős sas, felettébb hatásos háttérül szolgálván e ragyogó czimoruek a zöld erdő. Az évenként ilyetén módon ismétlődni szokott kivilágítás Karlsbád környékéről több kilométer távolságból kocsikon és gyalog bevonza a vidék népségét is, úgy hogy estefelé az utczákon és téreken s főleg az úgynevezett alté és neue Wiesen ilyenkor alig lehet mozogni az óriási tömegek között, pedig a Sprudel-kolonnád is, hol ez este kettős zenekar mulattatta a közön­ séget, zsúfolva volt, stb. Ugyancsak a király születése napján elmentem még az ág. ev. templomba, hol szerencsémre d.-e. 11 órakor tartatott az istentisztelet. S mond­ hatom, felettébb érdemes volt ide fáradni. Szép helyen, a Tepl-völgy mélyében épült e külsőleg egyszerű, de belülről 12 színes, festett magas ablak által ) * hangulatteljesen megvilá­ gított, igen tiszta templom, melynek padsorait mindkét nemből művelt hivő közönség, — mint értesültem, számos b^jor, szász, porosz egye­ temi tanár (stb) foglalta el. Az énekeket, három részletben, de összesen is csak 8 strófát, orgonakiséretlel húza-vona nélkül szép hanglejtéssel adták elő. Feltűnt továbbá, hogy az itteni -Ordnung des Gottesdienstcs. megtartotta rövid fővonásokban a .. rom. kath. Ordo ministrandit; igy a bevezető ének után a lelkész a Kyrie eleison-t intonálla, s a hívek rendesen feleltek reá; majd követ­ kezett a Gloria, azután a Salutatio, Collecte, Lectio és Do.xologia, a Credo, Sanctus; ezután a főének és a predikáczió. Feller Camillonak hívják a karlsbadi evan­ gélikus német lelkészt, egyike ő az Isten leg­ jobb szolgáinak, kitűnő szónok, derék pap, — miként erről, a vele való érintkezés által ké­ sőbb személyesen meggyőződtem. A hatást pedig, melyet sz. beszédével előidézett, legjob­ ban jellemzi, hogy midőn bevégezte szavát, az egész hallgatóság részéről önkénytelen felsó­ hajtás hullámzott végig a templomon, mintegy jelezve a tetszés ihletét Beszéde szövegét Pál apostolnak Timotheuszhoz intézett leveléből (II. 1.2.) vette, mely sze­ rint a nagy apostol, ámbár levele írása idején a felsőbbség őt fogságban tartotta, mégis szük­ séges és jónak látta igy inteni kedves tanit.ványát: -Intelek tehát, hogy minden dolgok előtt először is imádkozzál, könyörögj, kérj és adj hálát minden emberért, a királyokért s min­ den elöljáróért, hogy békés és csendes életet vezethessünk.» Prédikáczió után következett az általános gyónás és absolutio; majd a közönséges egy­ házi ima, hála-adás, könyörgés; a Miatyánk, — ének és az áldásszózat, melyet a pap ke­ reszt kézmozdulattal mondott hívei felé, kik aztán Ament énekeltek rá. Az anglikánusok temploma, a leginkább angol fürdővendégek által lakott egyik hegy­ tetőn, gothikus, festői (pittoreszk) alakjával szintén kedvesen hat a szemlélőre. No, itt már a nagyszakállu angol papot sehogy sem bírtam megérteni; különben harmonikus volt ez egy-.. házban is az ének és minden. És szóról-szóra ezt kell mondanom az izrae­ liták új zsinagógájáról is, mely a Parkstrassén tiszta mór-stylben épült, valamivel kisebb a b.-gyarmatinál, de sokkal szebb; noha min­ denki beismerheti, hogy ez sem csúnya. S ha még elmondom, hogy e fényes izr. templomban hatalmas ’ orgonakiséret mellett kitűnő férfi- és női énekkar működik; a kán­ tornak pedig oly nagyszerű hangja van, hogy egy drezdai (keresztény) hallgató-kollegám azt mondd, miszerint az ő színházukban szívesen szerződtetnék 20 ezer márka évi fizetéssel az ily énekest; végre ha jelzem, hogy a karlsbadi rabbi árvamegyei származású szép magyar ember, dr. Ziegler Ignácz, kit 7 év előtt *) A négy kűzópső Ablak remek négy apóitól alakját tünteti föl. llvcgfeitésiete a �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. egyenesen a bpesti rabbiképző semináriumból kilépve, hívtak meg papnak a karlsbadiak, ezzel röviden eleget mondtam. Az oroszok régi imaháza helyett, 110 ezer forint költségvetés mellett, most épül itt ugyan­ csak magasban, jó közel az éghez az új orosz templom, mely már kész aranyos kupolájával élénken emlékeztet a moszkvai hires templo­ mokra. Iskola-tekintetben Karlsbad szintén gazdag és szerencsésnek mondható — Gymnásiumját a király 25 éves uralkodásának jubileumja (1873.) emlékére emeltette és ajándékozta az itteni Ta­ karékpénztár a varosnak, miként ez az isteni tisz­ telet helyiségéül is szolgáló Aulában márvány­ táblára fel van jegyezve. ) * Van azonkívül polg. 1. és fiúiskola s több (palotaszerül) elemi iskola, ezek egyikében a városi Muzeum; s valamenynyiben kitünően berendezett rajz-, iparoktatás! és tornaterein. A városi nagy sófőzdét, (hol L i. a világ minden patikája, részére a hires Sprudelsalzot s több efélét gyárilag főzik, továbbá a vízve­ zeték, vágóhíd, gaz és elektromos világítás elő­ állítási gyártelepeit, helyszűke miatt csak egy­ szerűen fölemlítem. A fürdővendégek száma tegnap 39117 volt, 3797-tel több, mint a múlt év hasonló idősza­ kában, pedig még naponként folyvást nagy számmal érkeznek uj vendégek, s az idény csak szeptember 30-án végződik hivatalosan, a mely időn túl szabad lesz az uj építkezés, a jövő évi — öntudatosan és bizton remélt még nagyobb vendég-látásra. Szép összeg folyhat tehát be a pénztárba gyógydij czimén, noha sok ezer ember reklamál a polgármesternél, kihez ez ügy tartozik, a ki­ rótt dijak leszállítása- vagy elengedéséért Mulattató, mit a polgármester nehány ily reclamáns magyar emberről, ki Gutsbesitzernek irta be magát a bejelentő ivre, nekünk elbe­ szélt, maga is jóízűen nevetvén hozzá. A dolog igy történt: A gyógydij mérséklése végett nála jelentkező egyik magyarhoz azt a praktikus kérdést in­ tézte a polgármester: Wie viel Joch Felder habén Sie doch, lieber Herr; habén Sie etwa 500? (Mennyi hold földje van az urnák, van-e talán 500?) Was 500! Fünftausend, az ebadta ;••) aber die Weiber habén mich hinaufge chickt * ! (Mit 600; van ötezer is, az ebadta! dehát az asszo­ nyok küldtek fel!) És az ablakon keresztül mutatott a lent várakozó asszonyokra, kik azért akartak vagy 25 frtol megspórolni, hogy azon majd jól elmulatnak a Karlsbadhoz közel eső Giesshüble-ben, hová kirándulandók voltak. Persze, a gyógydijleengedésből nem lett sem­ mi ; hiszen Csehországban akinek 500 hold földje van is, jóformán nagybirtokos* számba megy; az ilyen már képes gazdasági gyárakat felállítani birtokán; az ötezer holdas latifundiumokkal pedig csak herezegek dicse­ kedhetnek. De elég; lm ráérek (?) talán még otthon irok néhány jellemző dolgot e világfürdőről. Reményi Károly. A budalehotai tűzvész. Budalehota községe földig égett Ezer lélek maradt hajlék és kenyér nélkül, 116 épület hamvadt el, a nyomor leírhatatlan. Segitség! Segitség! kiáltok Budalehotán mindenfelé, de segítség nem érkezett mert a családfő messze vidéken izzadva keresi kenyerét, nem hatoltak füleibe övéinek jajkiáltásai. Szorgalmasan dolgozik a távolban, hogy éhező családjának télire annál több legyen, nem tudja, nem sejti, hogy a ka­ sza nyele kezében immár koldusbottá változott. •) A karlibádi taksrékpénstAr ax ötv-nex évek véfSn alakult » nagy forgalma folytán felettébb meg. gazdagodott; da text la ám igon aok Jót a várói érde­ kében. Egyik kíidedóvodát la ö épftetta; a általában fó Jótévóje e arép fflrdóhelynek Oizintén kívánom, hogy a b -gyarmati három pénzintézet is felgyarapodjék és ogy kulturális, mint közgazdasági uempontból áldoz­ hasson a város és a vármegyéért. •♦) Ezt a nem nagyon aesthetíkus szót e derék polgármester Is .<fcAoej/7er Lajoi nr) magyarul mondotta; ennyit tehát tanult az évenként itt megfor­ duló 3—I ezer magyar embertől. Különben fdrdAizerte megbecsülnek bennünket, s minden nyilvános helyen tömérdek magyar hírlapét Járatnak. A tűz f. évi augusztus 22-én d.-e. 11 órakor ütött ki, a csendőrök valamennyien szolgálat­ ban voltak, a község elöljárósága pedig mint­ egy 10,000 frtnyi maradványföld-váltság hátrálék erejéig messze künn az irtványokon foga­ natosították a végrehajtásokat, a munkabíró nép még az aratásból nem érkezett meg, a község néptelen volt, a nagy szárazság és víz­ hiány következtében a tűz gyorsan terjedt, akkor, a midőn már Divényből mintegy 30 emberrel Hudalehotára felértem, éppen a torony gyuladt ki s szórta magasról a még megma­ radt szalmás épületekre a szikrákat, de a tüzet itt mégis sikerült lokalizálni, úgy, hogy többé egy épület sem gyulladt ki. A rémület borzasztó volt, az oltásra senki sem gondolt, csak szaladozlak ész nélkül;akár hány asszonyt lehetett látni egy tyúk, bárány, köpülő, meszelő vagy más értéktelen tárgygyal kezében, menekültek a tűz elől, nem gondolván, hogy értékesebb tárgyat is menthettek volna meg, az eszlelenséget bőven ecseteli, hogy a tűzfecskendőt a tűz kiütése után — hogy meg ne égjen — kihúzták a tarlókra, ez csak akkor vétetett használatba, a midőn már a község­ ben megjelentem. Az épületek fából épüllek, igy természetes: földig égtek, a nép takarmányát s gabona­ termését már mind behordotta, az aratásokon megkeresett szemes gabonaneinüeket is haza­ fuvarozták s gondosan elhelyezték kamrájuk­ ban, szóval ezen időpont volt az, a mikor a tűz legjobban pusztíthatott s tönkre tehette az amúgy is szegény lakosságot Az épületek helyén pusztaság lelt, 1000 lélek tanyázik a lomboktól megfosztott fák .mellett, némi megmentett holmicskájuk egy rakásra rakva, búsan tekintenek a reménytelen jövőbe, a gazda fel-felkel helyéről, körüljárja épületei­ nek helyét, miritlia új építési tervvel foglal­ koznék. de lemondással, sóhajtva ül le ismét csonka körtefájának tövébe, könyes szemekkel búcsúzik azon reménytől, hogy Ő még valaha saját kis házikójában élvezhesse családi bol­ dogságát, nincsen egy krajezárja sem, odaégeti utolsó betevő falatja is, mihez fogjon tehát az ilyen szegény ember? Az aratásból vasúttal hazaérkező lakosok velőt rázó sikoltás és jajgatások között vonul­ nak Hudalehotára. többen elkeseredésükben a vonat alá akartak feküdni, egy szegény özvegy asszony felakasztotta magát, de idejében le­ vágták. Hivatalosan megállapittatott, hogy a meg­ égett épületek száma 116, a kár 64,000 frt, ebből biztosítva volt három 1800 frt erejéig. Ezer koldus nevében fordulok a könyörületes emberbarátokhoz segítségért. Ezer koldus nevében kérek az igazi koldus Őszinte szavával: Adjatok — adjatok, a mit az Isten adott, az Űr megfizeti ezerszeresen. Divény, 1895. augusztus 27. jPósa István, körjegyző. Lapszemle. A „Nemzeti Újság * azon czikkével foglalkozik a tur.-szentmártoni „Národnie Noviny * (9. 8; VII. 22.), mely a nemzetiségi sajtó vétségeit a rendes bírósághoz óhajtja utasittatni. A N. N. azt jegyzi meg erre, hogy „ezzel aztán törvénye­ sítve volna a nemzetiségek kivételes helyzete * s úgy véli, hogy a nemzetiségi sajtóügyeket azért óhajtaná a N. N. elvonni a nyilvános tárgyalá­ soktól, „hogy a sérelem annál könnyebben le­ gyen eltusolható *. — Bánffy miniszterelnök nyilatkozatát a nemze­ tiségi kérdésben a tót lapok terjedelmesen ismer­ tették. A budapesti „Slovenské Noviny * (99. sz. VIII: 22.) kiemeli, hogy a miniszterelnök állás­ pontja teljesen megfelel a szabadelvű párt által inaugurált politikai iránynak, a melynek ő Fel­ sége beleegyezésével minden szabadelvű kormány * hódolt s aztán igy folytatja: „Tudjuk, hogy a szabadelvű politikát némelyek nem jó szemmel nézik, de ki törődik azzal. Tény az, hogy az or­ szág a liberális politikának köszönheti, hogy Ma­ gyarországból imponáló, haladó állam lett és a liberális a párt nemzetiségi politikája, a melyet Bánffy báró miniszterelnök legutóbbi nyilatkoza­ tában felfrissített, nem csekély részben járult ahhoz, hogy ma az állam egységes és erős *. 1895. szeptember 1. A Nár. Nov. azt írja, hogy alkalmilag visszatér a Bánffy báró nyilatkozataira s apróra szedi a nyilatkozatokban rejlő „igaztalanságokat *. Losonczi hirek. Losonca, 1895. augusztus 28. Villanyvilágításunk is lesz. Ez ügy lassan ér­ lelődik, többféle okoknál fogva. Egyike az okok­ nak az, hogy a befolyásos, a döntő körök fértiai közül sokan csak most vannak haza térőben a fürdőzésből. Addig pedig a nagy közönség míg ezeket az ügy élén nem látja, nehézkesen hatá­ rozza el magát, hogy a részvénytársulás által elő­ állítandó ügybe belemenjen, annál is inkább, mint­ hogy nálunk úgy a rég-, valamint a legközelebb múltban több egyesület ment semmire.- Nemrég a Kármán-féle társulat halt a végelgyengülésbe, s azok is, akik uj életre ébresztésére vállalkoztak, a csalódás bináijába ejtettek. Most ez idő szerint a méhészeti egyesületek epyike vonaglik, s ez el is pusztul, hacsak az illetékes ministnrium ide át nem helyezi a méhészeti vándortanitók valamelyikét. A köztisztasági ügyben pedig éppen becsapva érzi magát a t. puklikum. Ily visszariasztó példák után nem csoda, ha közönségünk minden uj vállalat iránt bizalmatlan. A villanyvilágítás 50 frtos rész­ vények utján van eszközlésbe véve. A legelső gáz­ csőnek a szobába vezetése 5 írtba, s minden láng órai világítása 2 krba kerülne. A téli estéken egy szoba kivilágítása tehát 10 krba jönne. Ez alapon könnyen kiszámítható, hogy e világítás nem lesz éppen olcsó. S ha lesz e vállalkozásunkból valami; bár már lenne, hogy mire világhírűvé vállandó „városi * szállónk a legközelebbi hetekben megnyílik, az már a villanyvilágítás által is teljes nagyszerűsé­ gében tündöklenék. Augusztus 1-ével lett volna a vállalkozó építész által átadandó; azonban némi változtatások válván időközben szükségessé, az át­ adást azért kellett elnapoltatok Az eszközlött változtatások sem lesznek képesek teljesen érvényre juttatni az óhajtott tökélyt Hibák, hiányok utólag már is észlelhetők. Impozáns nagytermünk nagy­ szerűsége az alkalmazott uj karzat által sokat vesztett; habár egy ily kis városnak most is meg­ felelő leend s egyszerűségében is remek festése dísze leend épületeinkben. A földszinti kávéháznak pedig a belpiacira kellett volna jönni, hogy egyik oldala a Kossuth Lajos-utczára, a másik a Kubinyitérre esett volna. Hiba az is, hogy az étkezéssel összekötött hangversenyek számára nem lesz alkal­ mas helyiség, hogy ilyenek tartására is a fttermet kell majd használni. No, de a fényes bútorozás sok minden hiányt pótol; ezt pedig pazar módon eszközli Klamarik. A megjött bútordarabok már is erre hagynak következtetni. A szeptember köze­ pén tartandó vásár-alkalomkor, a 15-én kitűzött zász’óavatási ünnepélyen s az okt 2-án véghez menendő „Felsőmagyarországi Közművelődési Egye­ sületinek gyűlésekor ki-ki meggyőződhetik. A zászlóavatási előkészületek már is nagyban folynak. Ma egyhete hívta egybe a zászlóanya: Búsbak Ádámné a koszorúleáayokat, hogy azokkal határozzon a toalett iránt A vőfélyek külön tart­ ják erre nézve összejövetelüket, virágcsokrok és stb. végett Akkorára már mindenki megtér a nyaralókról. A tanárok már is láthatók. Közelről, távolról pe­ dig sok vendég ígérkezett Reményijük, B.-Gyarmat is képviselve lesz, legalább ipar-egyletei. A nemes versenyre határozzák el magokat kölcsönö­ sen ily alkalomkor c megye városai, illetve ipar­ egyesületei. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Gróf Degenfeld Lajos főispán, Láng Lajos és Pulszky Ágost nyu­ galmazott államtitkárok, Zelonka Pál, Sár­ kány Sámuel püspökök és Laszkáry Gyula ke­ rületi felügyelő, tegnap délután székvárosunkba érkeztek, hogy Baltik Frigyes püspökünk székfoglaló ünnepélyét magas megjelenésükkel emeljék. — Schusztor Constantin váczi megyés püspök szeptember 8-án Szécsénykén, az újonnan épült templomot szenteli fel s ugyanakkor a bérmálás szentségét is ki fogja szolgáltatni. — Reményi Károly városbiró, kinek tollából la­ punk mai száma is közöl érdekes csikket Karlsbadból, aug. 30-án hazaérkezett, s hivatalos működését még aznap megkezdte., Br. Bánffy Dezső miniszterelnökünk szept. 28-án Beszterczebányán volt, az erdészi con- �1895. szeptember I. gressuson, a hűl igen fényes fogadtatásban ré­ szesült. Az egész város fel volt lobogózva és este kivilágítva. Dr. Jankovlch György közszeretetben álló kir. tanfelügyelőnket, szeretetve méltó neje Szontvgyi Margit Úrnő, egy egészséges leánygyermek­ kel ajándékozta meg. Á keresztiig szentségét I. hó 24-én, d.-ti. fűL Hottovinszky Károly esperesplebános úr adta tel az újszülöttre, ki a keresztséglen Margit, Anna és Ilona nevet nyert. A jó szülök teljes életükön át leljék örömüket gyer­ mekükben. A közigazgatási bizottság havi üléséi a főispán elnöklete alatt kedden, szept 8-án fogja tartani. A F. M. K. E. titkári állása, mely dr. Kostenszky Géza halálával üresedett meg, Lo­ soncion fog belőhetni. Erre az állásra, mint értesülünk. Lőrinczy György, a «Gömör-Kis* Hont czimü vidéki lap érdemes szerkesztője van kiszemelve. Lőrinczy, mint a pánszlávok réme, Gömörben “léggé ismert névvel bir, tett­ erős fiatal ember s remélhető, hogy az egye­ sületnek nagy szolgalatot fog tenni. Alispánjelöltek Barsvármegyében. Hars­ vármegyében erős mozgalom indult m<;g az alispáni széknek a deczemberi tisztujitáskor leendő betöltésére. A jelöltek: Dombay Vinios jelenlegi alispán, dr. Huffy Pál mostani főjegyző és br. Ambrőzy István. Kinevezések. Zuphiri István kir. alügyész, a nyitrai kir törvényszékhez bíróvá neveztetett ki A keresk. ügyi miniszter Borbély Kálmán kir. mérnököt B.-Gyarmatról, Turócz-SzentMártonba helyezte át az ottani állami építé­ szeti hivatal főnökéül. — Pribil Sándor, Pribil Antal b.-gyarmati törvényszéki közsze­ retetben részesülő orvos lia, a IG-ik honvéd­ gyalogezred b.-gyarmati zászlóaljához tiszthe­ lyettessé neveztetett ki. — Katona János segéd-telekkönyvvezető, a vámos-mikolai kir. já­ rásbírósághoz lelekkönyvvezelővé léptetletelt elő. — Szkladányi József szécsényi községi végrehajtó az újbányái kir. járásbírósághoz végrehajtóvá neveztetett ki. Hymen-hlrek. Dr. Etter Dezső b.-gyarma'i kir. törvényszéki albiró, mint értesülünk, szept. hó 28-án vezeti oltárhoz szép áruját, Kruplanicz Aranka kisasszonyt, Kniplanicz Kálmán kir. tanácsos és esztergomvármegyei főispán kedves leányát. — Algőver Lajos vasúti mozdonyvetető aug. 27-én tartá esküvőjét Báfael Zsófia kisasszonynyal, özv. Kőnig Adolfné fogadott leányával. Választás. Az Ipolysági ovodához óvónőül Köles Ilka kisasszony választatott meg. VAcz-egyházmegyei hírek. Takács Mihály romhányi káplán Félegyházára, Gerzsány Já­ nos káplán pedig Verőczéről Romhányba he­ lyeztettek át. Jótékonyság. Berczell Lipót b.-gyarmati la­ kos, aug. 25-én kedves leánya esküvője alkal­ mából, igen szép jelét tanusitá nemesszivftségének. Ugyanis 40 keresztény és 40 izraelita szegény gyermeknek nagy ebédet adott és pe­ dig a keresztény gyermekeknek a Thuróczyféle-, az izraelitáknak pedig a Kohn-féle ét­ kezdében. Névváltoztatás. Kohn Izidor losonczi ille­ tőségű, ugyanottani lakos, vezetéknevét belügyministeri engedélylyel < Kemény »-re változ tatta át. A béke olajága. Az «Esztergomi Közlöny,, mely Vaszary Kolos bibomok-herczegprimás békés intenczióit követi, e czim alatt igen meg­ szívlelhető vezérczikket szentel a klérus intransigens elemeihez, óva inti őket a békére, mert ki az. aki szembe mer szállani a király által szentesített törvényekkel? ki az, aki a magyar inteliigem zia lenyügözésével akar ebben a ha­ zában kormányozni? A sötét elvakultság emberei! Fáradozzanak a papok lelkészi ha­ táskörükben a ka th. összetartás létrehozására, fejlesszék, — mint Samassa érsek körlevelé­ ben írja, — a kihunyni készülő hitéletet, gon­ dozzák híveiknek erkölcseit, hagyjanak fel a féktelen agitáczióval. Nem kell tartani — úgymond — a kath. egyh. romlásától. A katholikus egyház örök s azok is hű fiai, akik nem n néppárti tanokban látják egyházuk üd­ vösségét. — Nem ajánlhatjuk eléggé ezen czikk rövid ismertetése után a t. klérus figyel­ mébe dr. Bagossy Bertalan székesegyházi hit­ szónok és a szatmári tanitóképezde egyik ki­ tűnő tanárának: 'Föladatunk n polgári házas­ 5 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. sággal szemben * czimü 275 oldalra terjedő munkáját, mely az állam és az egyház közti békét oly melegen ajánlja a klérusnak, meg­ győző, tudományos és történeti érvekkel bizonyitváu, hogy nem Lesz si inmil a j>ap &etn a vallás, sem az. erkölcsiseg ellen, ha engedel­ meskedik az. uj törvénynek I Nagy tűz volt Budalehotán, mely a község háromnegyed részét pusztította el. A tűznek keletkezését libasülésnek tulajdonítják. Ugyanis egy siihanez libát lopott s azt sütni kezdte, a íibapecsenye illata kellemesen hatotta meg egy arra járó községi lakos orrát, aki aztán a libasülés színhelyéhez vezette útját. Mikor a tolvaj suhancz. ezt észrevette, kiragadta a parázsból a libát és egy kazalba rejtette. A libán azonban parazsak is voltak, a melyektől a kazal tüzet fogott. Az égő kazal tüzes per­ nyéit a szél széthordta a községben s az egész, falu lángba borult. A lakosság közt nagy a nyomor, mert mindene odaveszett — Kis­ maros községet is aug. 27-én nagy ve­ szély fenyegette; éjszakának idején tűz ütött ki ott is, a mely két házat elhamvasztott s mint írják, csak Zubovics Fodor kapitány, Walcz és Wilesek tanítók buzgalmának kö­ szönhető, hogy a tűz tovább nem harapózott. Zubovics gátolta meg, hogy egy szomszédos ház, melynek teteje lobbot vetett, — le nem égett A kis-marosiak meleg hangú köszönő levelei intéztek Zubovicshoz a Migazzi kastélyba. A német nyelv. A b.-gyarmati községi iskolaszék aug. 26-án Horváth Danó elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal a folyó ügyok elintézése után fontos határozatot hozott, ugyanis a polgári iskola első és második osztályában be­ szüntette a német nyelv tanítását. A német nyelv Lh szüntetése mellett főleg Vannay Ignácz kir. tanácsos tartott érdekes és indokolt beszédet, felhozván azt is, hogy a paritás elvénél fogva mért nem tanítják Lajthán túl is a magyar nyel­ vet. De indokolttá tette a beszüntetést az is, mert a tanulóknak úgy is a magyar és latinnyelv alakzatainak elemi nehézségeivel kell megküzde­ niük, úgy hogy a németnyelvi harmadik alakzat már valóban terhes a zsenge tanulókra nézve, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a polgári is­ kolák tananyaga felette sok. A németnyelv beszüntetése mellett Sztranyavszky Géza kir. közjegyző is hatásoson szólalt fel. Azt hiszszük, hogy Wlassits vallás- és közoktatási mi­ nisterünk nem fog megapprebcndálni ezért a b.gyarmati iskolaszékre. Egy concrét eset alkalmá­ ból feliratot intéz az iskolaszék a vallás- és közokt. ministerhez, hogy azokra a leánynövendókekre nézve, akik a polgári leányiskolák 4-ik osztályából az állami tanitónőképezdékbe kívánnak bejutni, — a felvételi vizsga eltöröltessék, vagy legalább azon tantárgyakból kívánják az írásbeli és szóbeli fel­ vételi vizsgákat, amely tantárgyakat az illetők tanulták, mert nagyon viszás helyzet az, hogy mig a fiuktól felvételi vizsgákat nem kívánnak, addig a leányuövendékeket mindenféle vizsgákkal agyonkinoznak s a szülőknek tetemes költségeket okoznak. Mért ne lehetne ebben is egyöntetűség?! A leirat egyébként közöltetni fog pártolás és hasonleirat végett az összes hazai polgári leány­ iskolákkal. A losonczi vlllamvilágitás létrehozatala ér­ dekében részvény társaság van alakulóban, mely e czélból 100,000 frt részvénytőkét kíván biz­ tosítani, 50 frtos részvényekkel. Az alapiló bi­ zottság már eddig 40 ezer frlot jegyzett Az aszód—balassa-gyarmatl vasút föld­ munkáinál, a mint halljuk, Pollacsek Mihály fő­ mérnök építési vállalkozó vezetése mellett gyor­ san haladnak előre, úgy, hogy e vasul meg­ nyitása a jövő év derekán okvetlenül várható. A vonal a rnngyar-állainvasulak budapest— hatvani fővonalát az ipolvölgyi vasúttal köti majd össze és körülbelül 120 khntr hosszú lesz. Anyakönyvi kerületek. A belügymin. már az összes vármegyei és városi főhatóságokat beosztotta anyakönyvi kerületekre. I. A várme­ gyei trv hatóságok a következőképen vannak anya­ könyvi kerületekre beosztva : Abauj-Toma 67 AlsóFehér 8.3, Arad 103 Árva .36, Bács-Bodrog 124 aianya 105, Hars 77, Békés 28. Bereg 50 esztercze-Naszód 45, Bihar 217, Borsod 94, Brassó 2 4, Csanád 28, Csik 45, Csongrád 16 Esztergom 32. Fejér 80, Fogam 34, Gömör és Kishont 81 Győr 3.3, Hajdú 19, Háromszék 55, Heves 88, Hont 51, Hnnyad Hl, Jász-Nagy-KunSzohok 51, Kis-Küküllő 52, Kolozs 75, Komárom 67, Krassó-Szörény 148, Liptó 37, Marmaros 85, Maros-Torda 65, Mosony 43, Nagy-Küküllő 88, Nőgnld 84, Nyitva 130, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun 187, Pozsony 114, Sáros 63, Somogy Í13, Sopron 87, Szabolcs Ml, Szatmár 117, Szeben 77, Szepes 76, Szilágy 78, Szoinok-Doboka 89, Temes 146, Tolna 91, Torda-Arauyos 51, Torontói 185, Trencsén 85, Turócz 18, Udvarhely 66, Ugocsa 27, Ung 43, Vas 107, Veszprém 76, Zala 121, Zemplén 120, Zólyom 42 kerületre. — A vár­ megyei törvényhatóságok anyakönyvi kerületeinek összes száma 4911. II. A városi törvényhatóságok a következőképen vannak anyakönyvi kerületekre beosztva: Budapest székesfőváros 3, Arad sí. kir. város 2, Baja th. város 1, Debreczen sí. kir. város 1, Győr sz. kir. város 1, Hódmezővásárhely th. város 1, Kassa sz. k. város 1, Kecskemét th. város 1, Kolozsvár sz. k. város I, Komárom sz. k. város 1, Maros-Vásárhely sz. k. város 1, Nagyvárad th. város 1, Pancsova th. város 1, Pécs sz. k. város 2, Pozsony sz. k. város 1, Selmecz és Bélabáuya sz. k. város 4, Sopron sz. k. város 1, Szabadka sz. k. város 2, Szatmár-Némöti sz. k. város 2, Székes-Fej érvár sz. k. város 1, Temesvár sz. k. város 1, Újvidék sz. k. város 1, Versecz th. város 1, Zombor sz. k. város 1, Sze­ ged sz. k. város 3 kerületre. — A városi törvény­ hatóságok anyakönyvi kerületeinek összes száma 36. — III. Fiume: egy anyakönyvi kerület. Az anyakönyvi kerületek össze.i száma 4948. A Komjáthy Jenőnek emelendő siremlék költségeinek fedezéséhez a szerkesztőségünknél levő aláírási ivén folytatólag adakoztak: nmltg. Szontagh Pál, v. b. L L, főrendiházi tag 5 Irtot, Balás Barna, Jeszenszky Sándor, dr. Bogdán Mi­ hály, Kondor József Ipolykeszi 1—1 frtot, Csellágh Gyula, Strausz Miksa, Ivánka Ödönné 50—50 krt, Eddigi gyűjtésűnk 8S frt. Primiczia. Baross János vácz-egyházmegyei pap, tópió-györgyei káplán, Nagy-Boldogasszony napján mondta első miséjét Nógrádon. Manuduktora és az ünnepi szónok, Uwira Rudolf nógrádi' plébános volt, a ceremonárius tisztét Kammerer Ferencz vcrőczei espercs-plebános töltette be. Az ünnepi mise után áldását adta paptársaira, szüleire és a messze falukból odasereglctt hívekre. A templomi ünnepségek utAn fényes ebéd következett, melyen a kerületi papságon kívül, a környék intelligencziája vett részt. Délután az uj misés szülő-falujában D.-Jenőn tartotta a litániát és osztotta első áldását, mely alkalommal a hívők a templomot virágokkal és zöld gályákká! díszítették fel és uj díszes gyertyalartókat csináltattak, emlékül a templom számára, másolata. A szerkesztő üzenete. A „Jeruuilcmi út ** cilmö Urcxaköxlemény befejexó részét — térszdke miatt — lapunk jövő azáma fogja hozni. Piaczi gabonaárak 1895. anguaztui 26. Búza Rozs Árpa Zab ... 560 — 4.90 ... 5 80 ...525 6 50 480 5 50 5 20 Kukoricza__ 7’50 Lencse............620 Bab.................. 6 50 Felelős szerkesztő: 7*— 6-— 6 20 Vannay Ignácz. Birtokeladás. Losoncz r. t. város határában, a város­ tól alig 10 pereznyi távolságra egy tejgaz­ daságra kiválóan alkalmas, mintegy 60 hold elsőrendű szántóföld- és rétből álló kisebb birtok eladó. A szilárdan épült un lakházon kívül, van cselédház, mintegy 30 marhára való istáló, pajta és két holdnyi gyümölcsös kert A birtok megvételéhez 8000 frt kész­ pénz kívántatik. Czim: Kimer József. Losoncz. 217 t-i �6i Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1895. szeptember 1, Hirdetmény. A csődválasztmány határozatának következtében aíúiirolt tömeggöndnok közhírré teszi, hogy a vagyunbukott Féldtsatin Károiy ipoiysági kereskedő csődtömegéhez tartozó összes ingóságok, a melyek a csődleltárban 1—78. 94 — 381. t. sz. alatt összeírták, a leg­ többet ígérő ajánlattérőnek eladatnak; az eladandó ingóságok, faüzlethez tartozó áruczikkek és bútorokból állanak, melyek értéke a leltárban 13339 frtban van megállapítva. A venni szándékozók felhivatnak, hogy írásbeli zárt ajánlataikat, melyhez a becsérték 10 °|©-ja készpénzben vagy óvadékképes * értékpapírban melléklendő, f. évi szept. hó 15-ik napjának délelőtti 11 óráig a tömeggondnok Folkusházy Sándor kezeihez nyújtsák be. A csődválasztmány szeptember hó 15-ik napján délelőtti 11 órakor fogja a zárt ajánlatokat felbontani és határozand a fölött, hogy mely ajánlatot fogadja el. Fentartván magának, hogy esetleg az ajánlattevők körében szóbeli utóajánlatokat, vagyis árverést tarthasson és elfogadjon. Azon vevő, kinek ajánlata elfogadtatik, tartozik a vételárt 30 nap alatt az elfogadástól számítva kifizetni, mely kifizetés után a megvett ingóságok tulajdonába mennek át és neki átadatnak. A lOVtóli összeg, melyet az ajánlattevő befizet, bánatpénzül tekintetik, a melyet az ajánlattevő, kinek ajánlata elfogadtatik, a tömeg javára elveszít, ha a feltételeknek pontosan eleget nem tesz. Kelt Ipolyságon, 1895. évi augusztus hó 29-én. Folkusházy Sándor, tömeggondnok. 216 1—1 Ajánlati hirdetmény. Hercz Adolf Ipolysági lakos csődválaszt­ mánya elhatározta, hogy a csődtömeghez tartozó, leltárilag 4149 frt 79 krra becsült üveg, czipő, porczellán, nórinbergi áruk és szobabútorok ajánlati verseny utján együtte­ sen eladassanak; felhívom ennélfogva a venni szándékozókat, hogy tárt ajánlataikat 430 frt bánatpénzzel ellátva f. 1895. évi szept. 10. napjának d. e. 10 óráig alulirt tömeg­ gondnoknak Ipolyságon adják át, vagy pósta utján küldjék el. A benyújtott ajánlatok esetleg nyílt aján­ lati verseny felett a csődválasztmány 1895. év szeptember 10-én d. e. 11 órakor fog határozni. Azon ajánlattevő, kinek ajánlatát a csőd­ választmány elfogadja, tartozik a vételárt bánatpénzének elvesztése terhe inellett f. 1895. évi szeptember 18-ig lefizetni, a vétel­ árnak teljes lefizetése után vevő a megvett tárgyakat, melyek addig is, a tömeggondnok közbenjöttével megtekinthetők — azonnal birtokba veszi, a többieknek bánatpénzük Őszi s téli idényre fiúgyermek-öltönyök 3 írttól feljebb , felöltők 5 , , Női gallérok 2 frt 50 krtól félj. , kabátok 5 „ — „ , a legnagyobb választékban b feltűnő olcsó áron kaphatók, valamint „Adria" Singer-rendszerű varógépekj melyek nemcsak szoba­ dísznek, hanem úgy családi, mint ipari használatra, a legjobban ajánlhatók, s azok 40 írttól feljebb, vásárolhatók jótállás mellett GniiNel Sándor, visszaadatik. Ipolyságon, 1895. év augusztus 29-én. Gyura Adolf, tömeggondnok. 215 1-3 női s gyermek-confectió b kézimunka-üzletében B.-Gyarmaton főuteza, a Balassa-szálloda mellett 21S 1—1 Községi és körjegyzői nyomtatványok gazdagon fölszerelt raktára Bevásárlás részletfizetésre is s/vvvv/vvvvvvv eszközölhető I SCHÖNFELD MIKSA, kán., ászt, és eszteriályos bútorraltára B.-Gyamat, * MT n KOSSUTH-ntczAban. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. * MC Vidéki megrendelések pontosan és lehetóleg gyor­ • Zvr\z\z\z\z\zxz\/v^zxzx san teljeslttetnek. '* Községi és körjegyzői nyomtatványok gazdagon felszerelt raktára Egy ló házból való flu asztalos tanoneiol áronnál felvétetik. 52-15 131. �Hölgyeknek kíilön műterem, bejárat a kapun. fodrász és műfogász Balassa-Gyarmaton. Molnár János, Ajánlja a t. ez. társulatok, testületek, egyletek s köröknek külön zászlókészitési osztályokat, moly saját mühimzU intézettel és műhelyekkel van egybekapcsolva, melyekben arany vagy ezüsttel művésziesen hímzett vagy festett egyházi, iskolai, kath. legényegyleti, ifjúsági, ipartestületi 'Megyleti, tűzoltó, bányász, hadastyán, lövész, temetkezési stb. zászlók és lobogók az egyszerűtől kezdve a legdíszesebb kivitelben készülnek. Rajzokat, mintákat és részletes költségelőirányzatokat készséggel küldünk. uo Egyházi ruhák és /elszerelésekről külön árjegyzékkel szolgálunk. Műfogak! Kényelmesen berendezett műtermemben egyes és egész fogsorok, a foggyökorek eltávo­ lítása nélkül, első fogak pedig aranyfoglalattal kezesség mellett a szájba úgy tétetnek be. hogy a felismerés lehetetlen. — Fogak és foggyökerek a legnagyobb figyelemmel, óvatossággal és fájdalom nélkül huzatnak ki.' BlIIAPILSTEV. Gőz- és járgány cséplókészületek, számos első díjjal kitüntetett Schlick-fóle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemes aczéleklk. egyvasú ekék, talajmívelö eszközök Eredeti Schlick és Vidats-féle HALADÁS sorbavetö-gépek. valamint Schlick-féle szab. Takirtninykéfzkíi gépek, darálók, őrlő-malmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrikó arató­ gépek éa ffikaiiiló-gépek, szállítható mezei vasutak stb. — Elő­ nyős fizetési feltételek. Legjutányoaabb árak. Árjegysékek insyen b é r m e n I v e. MŰFOGAK. Egy jó házból származó ifjú ugyanott tanoneznak felvétetik. Relay és Benedek KRISZTA és Társa előbb Egyháxl felszerelések miseruhák, én xásxlók gyára. Budapest, IV., Lipót-utcza 21. sz. .208 1— 1 rehajtás folytán alperesektől lefoglalt és 1368 frt 20 krra becsült ingóságokra, melyek a szécsényi kir. járásbíróság 1895. évi 1828. számú kielégítési végrehajtási jegyzőkönyvének 1— 5. 7 — 39. 41— 52. 54— 57. 64. 56. 75 — 79. 81. és 82. tételei alatt foglaltatnak a szécsényi kir. járásbíróság 1895. évi 2781. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak báró Nyáry Jenő 1550 frt tőkekövetelése, ennek 1895. évi April hó 1. napjától járó 6°|0 kama­ tai 72 frt 50 krban megállapított, valamint a még felmerülendő költségek erejéig, továbbá dr. Kemény Simon bpesti ügyvéd által képviselt Reich és Lázár ezég 3500 frt tőkekövetelés és járulékai, Tersztyánszíy István ügyvéd által képviselt Bayer Sándor 877 frt 50 kr tőkekövetelése és jár. dr. Klein Rezső bpesti Ügyvéd által képv. Steiner Károly 500 frt tőkekövetelése és jár., dr. Rosenberg Teofil eperjesi ügyvéd által képv. Bárkány Emil és fia ezég 800 frt tőke­ követelése és jár. Dr. Hajós József püspök-ladányi ügyvéd által képv. Püspök-ladányi takarékpénztár 1967 frt tőkekövetelése és jár. erejéig és dr. Beck Soma ügyvéd által képviselt Fleischl Samu 982 frt tőkekövetelése és járulékai erejéig mint felülfoglaltatók javára is, a mennyiben azok törvényes zálog­ jogot nyertek volna, alperesek lakásán Piliny községben leendő megtartására határidőül az 1895. évi szeptember hó 4-ik napjának d.-e. 9 órája határ­ időül tűzetik ki, a mikor a biróilag lefoglalt szobabútorok, fegyverek, képek, ágynemüek, tükrök, tehenek, lovak, lószerszámok, egy sorvetőgép, kocsik, egy hintó, két szénagyüjtő, egy szecskavágó, egy tizedes mérleg, egy triőr, és egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni — Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez tartanak jogot, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulírott kiküldöttnél vagy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. — A törvényes határidő ezen hirdetménynek a bíróság táblájára történt kifüggesztést követő naptól számittatik. Kelt Szécsényben, 1895. évi augusztus hó 22-én. D o n á n s s k y B é la , bír. végrehajtó. végzésével Lövész; György budapesti, illetv e Tersztyánszky István szécsényi ügyvéd által képviselt báró Nyáry Jenő felperes részére Figdor Dezsöné szül. Mezey Ilona és férje Figdor Dezső alperesek ellen 1550 írt tőkekövetelés és járulékai erejéig elrendelt kielégítési vég­ Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti ív? kér. kir. járásbíróságnak 1895. évi 18389. polgári számú Á rv e ré s i h ird e tm é n y . SCHLICK -féle vasöntöde és gépgyár­ részvénytársaság 373. szhoz. 1895. Műfogak! > n fehér és piros pecsenyeborok, tojás és tokaji gyógyeognakok, likőrök stb. jutányos áron és pontos kiszolgálat mellett. Koro­ na- és dupla márcziusi sör üvegje 22 kr. Továbbá : valódi szegedi szappan, kilója 32 kr. Kitűnő HolTmann-féle rizskeményitő kilója 4 4 kr. Kitűnő fiúméi rizs­ keményítő kilója 36 kr. Kitűnő Crystal buzakeményitö kilója 28 kr. Kitűnő kárpáti vajas túró és különféle sajtok. Kitűnő fehér asztali bor literje 4 4 kr. Pecsételt üvegbe (üveg 10 kr.) Kitűnő siller asztali bor literje 32 kr. Pecsételt üvegbe (üveg 10 kr.) Pezsgők, spanyol és tokaji aszú gyógyborok, Klaksbrunn-féle ezüst-fehérnemű-fény. 1 csomag hasz­ nálati utasítással 20 kr. Klaksbrunn ezüst-fcliéniemüfény felülmúlja az öszszes eddigsfeltalúlt fchérnemQfénycsitőkeL Az ország összes mosó és tisztitó intézetei, kizárólag ezen ezöstfehérnemfifényt hasz­ nálják Icgkivált inggalérok és kézelők, függönyök stb. mivel ezzel a fényesités igen egyszerű és oly tükörfényt- ád a fehér­ neműnek, mely fény más fényesitővel elérni teljesen lehe­ tetlen. itt kapható ezenkívül Klaksbrunn-féle mosópor íh, mely a ruhára semmi tekintetben sem ártalmas. 1 csomag használati utasítással ellátva csak 12 kr. Ezen mosóporral sok időt, szappant és munkát lehet megtakaritani. íh íjj— ÚJDONSÁG! K aphatók : fűszer- és csemege-árukereskedésében B.-GYARMAT, Kossuth-tér. HUMMER MIHÁLY 1895. szeptember 1. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 7 �8 amu-.- —.sn Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. -.--^--z..zr..--rr.r~z-;-~r;— 1 j.1, , „u.-AiyTr'itr ti;,i .i. — *-• ..ni rrm , ■ ■, 1895. szeptember 1. •■= .r ■ jr;-a■■■»&■■■-,,“,r,T .. .=g.^TZS7Z~ .~=------- ssssasss A túlhaladt nyári idény miatt raktáromon lévő, őssies nyári czikkeket beszerzési áron alul is elárusítani u. in.: ' * Valódi cusmanosi mosó krettanok, toilolc, a ti. cóperek, batisztok és atl. satiuok, továbbá nyári szőr- és franczia voil de laine-kelméket ki aS bámulata *bámulatos olcsó áron. Ezenkívül ajánlom dúsan felszerelt raktáramat: jo’ s valódi rumburgi, creas-, len- és pamutvásznakat; valódi Benedikt Schroll-félo chiflbnokat; valódi czérna kantvászokat; valódi szepesi da niasz tokát és •u.ztalteritókeket, pique és atlasz barchetteket, úgy terítéket, paplanokat, Vj I utarkehueket, szőnyegeket, csipke- és cbenilje-fúggönyűket, férfi-, posztó- és gyapjúszöveteket, női- és férfi fehér- txj i nemű' két, nap- és esőernyóket, bőröndöket, rövidárúk és diszczikkeket, valódi pottendorfi- és Hausscliild-féle kötő-pamutokat és mind ezen szakmába vágó czikkeket. — Temetkezési czikkekben: Érczkoporsók, szemfödelek, 5^ sirkoszorúk, gíász-ruhakelinék és fatyolok, nagy választékban és a legjutáuyosabb árak mellett. I Himmler Mór, 20L 3—3. B.-Gyarmaton, f3-utcza. (BenkÓ József úr üzlete mellett.) .3 Haszonbérbe adatik! B.-Gyarmati járás fŐBZulgabirúju. Alulírott közbtrtokossagi felügyelő által köz- ! 3754 95. kvirré tétetik, hogy Petőn, a petöi közbirtokosság Pályázati hirdetmény. tulajdonai képező úgynevezett Rongyos csárda- ' II.-Gyarmat nagyközségben renduzercsitett a elhalálozás épület, a hozzá tartózó rét- és főiddel az. 1896. folytán megüresedett évi 100 frt fizetéssel és hozzávetőleg 500 írt vágalási díj, 25 Irt tavaszi állatazeiuledij, 10 frt vaBUliizcmévi január hú 1-ső napjától három egymásután ledij és 100 frt vásári szemlcdij élvezetével egybekötött községi következő évekre haszonbérbe adatik. állatorvost állomásra pályázatot nyitok. A fenti íekvóségekre a nyilvános árverés Felhívom a pályázni kívánókat, hogy az 1833.évi I. t.-cz. az 1895. évi szeptember hő 25-én fog megtartatni 1. j-ibau kiránt kellékeken kívül pályázati kérvényeiket a szük­ séges állatorvosi ukluvóllei, valamint döbbeni működésüket iga­ Petőn a bíró házánál. Bővebb felvilágosítással zoló bizonyítványukkal felszerelve hozzám f.évi szeptember 15-ig szolgái alulírott közbirtokosság! felügyelő. nyújtsák be. Pető, 1895. aug. 19. i B.-Gyarmat, 1895. augusztus 15-én. Baintner, főszolgabíró. Ifj. Sárközy István, 20f> 2—3 205. 2—3. közbirtokossági felügyelő. Csak rövid ideig lesz látható B.-Gyarmaton, a szerb-utezában, a Zrinyi-sörcsarnok áteilenében 210 1—1 Scheer múzeuma. Rendkívüli íkiihj kiállítás mechanikai, történelmi életnagysága viasz­ alakokban, a leghíresebb mesterektől. U j <1 o n s á g! Éppen, most érkezett meg Angolországból! 1. szakasz. Koasath Lajos a halottas ágyon és temetése Budapesten. Il.ik szakasz. Xni-ik Leó pápa az arany trónsréken áldást osztva. (Mechanikai ton Jung műterméből Londonban ) Judit Holefemes fejével, mechanikai mii Út amorett, mechanikai mű Kaulbach után mintázva Zeller tanártól. Rudolf tnmörtkös, szül. I.uzrnburgban 1858- augusztus 1. nősült 1F81. május 10. Stefánia föherczegnóvrl, II. Leo­ pold bdga király leányával, meghalt 1849. január 31. Maycrliagben Baden közeliben. Egy mechanikai madarab, az anyai szeretet. Egy páduai leány a szcgyen-oszlopon. a spanyol in<iui»iHóból. MLsr Lola az e»Ü»t_ golyón balanzirozva. i I Koch tanár a melíbetegeég elleni gyógyszer feltalálója. Kossuth Lajos a legújabb fölvétel szerint. Legújabban itt először látható a megboldogult német császár ő felsége III. Frigyesen Brachman tanár által esz­ közölt gégefő kivágásának operátiója, (trucheotomia.) III. szakasz. Eredeti történelmi kiállítás bel- és külföldi ragadozó ál­ latok, kagylók, bogarak gyűjteményéből. IV. szakasz. Slcreoskopia-tsrcm a legújabb látványokkal, operák, opetettek, balettek, párisi színésznők, tájképek és életképekből Eredeti nagyságú mechanikus viaszalakokban látható 1. Ferenez József ö Felsége, Erzsébet magyar királyné ö Fel­ sége, Stefánia özv. trónörökösné, I. Vilmos német császár ö Felsége. Bismarck hg,. Lajos, bajor király, Vili. Leó pápa. Liszt Ferenez. Egy a csatatéren elesett franczia tiszt haldoklása. A muzeum reggel 9 órától este 10 óráig van nyitva. Belépti díj nappal, valamint este fényes kivilágittsnál személyenként 15kr. Minden látogató egy ajándékot hp. Minthogy ezen tanulságos s tudományos kíállitá. a legújabbal rs megtekintésre méltót nyújt és nagy utazásom alatt bd- és külföldön a legnagyobb megelégedésben részesültem, reményiem, hogy a n. é. közönséget itt is kielégíthetem. A a. é. közönség b. látogatását kérve, maradok tisztelettel Nehecr Károly, muzcum-tnlajdono . * Gyomorcseppek nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nélkülözhetetlM is áltolínoran ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­ lanság, gyomorgyengeség, bűzös lehelet, . fellujtság, savanyú, felbönOgés, hasmenés. <,yomorígé«, felesleges, nválkaklváUsztái, lárguíg, undor és hányás, cyomorgOrcs *. izlltiOlé Hathatós gyógyszernek bizonyult fejlájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortulterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hlmorrholdáknál. Etnhtell bajoknál a Nárlaczelll Igyomoreaeppek évek óta kitű­ nőknek bizonyullak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít Egy kis üveg ára használati utasítással együtt <0 kr., nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: TOHJk József gyógyszertára Budapest, Király uteza 12 zz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek buikolatára zöld szalag van ragasztva a készítő aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: (.Valódiságát bizonyítom . * A Máriaenlll gyomoroseppsk valódién kaphatók. B.-Gynrninton. Cservenyák Gy. és Kanitzö. gyógytárában. Ipolyságon: Berkó István gyógyszerésznél, Jó kályha a házban fődolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utezában, Radványl házánál a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily ízlésű kályhákat és kandallókat a legkiválóbb szineké* alakokban, avagy bármi más e szakba vágó ezikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Taknréktílzhcly-lnirkolatok fehér, szílrke és kék sziliben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Gyarmnt, régi posta-uteza 26. sz. Penes Ferenez, kályhdsmcstcr. �1895, szeptember 1. Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút*, ipar-, bánva* és húiuortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok száílitója. — Ezen hornlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapotbanlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olgjmázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- éa bér­ kapható: 725130 liter bort használt fel. e re d e ti T o k fy i C o g n a c A fenti E L S ŐT O K A JI C O G N A C G Y Á R B O L , T O K A JB A N , a m ely 1893|94. évben, m in t hiteles közjegyzői o k irat bizonyltja * ’ ' az' ' * TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL TOKAJI COGNAC é r t e k e z h e t n i a h á z t u la jd o n o s n á l u g y a n o t t . A vevés iránt minden 207 1 __ 1 illő á r o n , s z a b a d k é z b ő l, H irdetm ény. házhoz közel; a központon van : órában örök áron eladó. ház, SImonyl S. Gyula, királyi birósági végrehajtó. Balassa-Gyannaton, a templom-utczában 8 1 . n é p s o r s z á m alatti mely eléggé tágas b e lt e le k k e l, a város kellő közepén, a megye­ ellátva. létező Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881-ik évi LX-ilr törvényezikk 102. g-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a balassa-gyarmati királyi törvényszék 1892. évi 7124. számú végzése következtében Szilágyi Mór ügyvéd által képviselt Veisz Móricz javára Veres Lajos ellen 150 frt s járulékai erejéig 1894. évi szetember hó 28-án foganatosított folyt, kielégítési végrehajtás utj. lefoglalt és 340 frtra becsült szobabútorok, fegyve­ rek, szarvas-agancsokból álló ingóságok nyilvános ár­ verésen ■ eladatnak. Mely árverésnek a sziráki királyi járásbíróság 21 11 —1895. számú végzése folytán 150 forint tőke­ követelés, ennek 1892. évi augusztus hó 1-ső napjától járó 6 0 * kamatai és eddig összesen 71 forint 78 krajezárban biróílag már megállapított költségek erejéig Kutassón, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi szeptember hó 6-ik napjának délután 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett in­ góságok az 1881. évi LX. törvényezikk 107. és lOM-ik §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a leg­ többet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Keit Szirákon, 1895. évi augusztus hó 22-ik napján. Hummer Mihály úrnál B.-Gyarmaton, Bolner Pál „Ipolyság, Dombó Káro] „ „ Heksch Adolf ,, „ továbbá gyógy szer tárak és tekintélyeseb kávvé házakban. 20—17 , im. Első Tokaji COGNACGYÁRBOL S2áMk 2) .zen Tokaj váro s czim erével nagyon T o k a jb a n és csakis e g y e d ü li az nem 1) r o s s z a k és igy még a legkisebb é r t é k t e le n u t á n z a t o k könnyen utánzóit „TOKAJI COGNAC/ Ezek ugyan összeget s e m é r i k felismerhetők, mert o lc s ó k é p , m eg. de o ly mentve küldetnek. 304 895. szám. 211 1_ l 9 OMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR — Eme H Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 305—1895. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX-ik törvényezikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a balassa-gyarmati kir. törvényszék 1892. évi 5422. számú végzése következtében Szilágyi Mór ügyvéd által képviselt Schönfeld H. ezég javára Plachy Zsigmond és társai ellen 200 forint s járulékai ere­ jéig 1892. évi aug. hó 10-én foganatosított kielégí­ tési végrehajtás utján lefoglalt és 560 forint 60 knyczárra becsült szobabútorok, két ló, kocsi és lószer­ számból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a sziráki királyi járásbíróság 2112—1895. számú végzése folytán 200 forint tőke­ követelés, ennek 1892. évi julius hó 5-ik napjától járó 6°/o kamatai és eddig összesen 45 forint 35 knyczárban biróílag már megállapított költségek erejéig Bágyonban, I. és Il-odrendü alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi szeptember hó 6-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvényezikk 107. és 108. g-a értelmében készpénzfizetés mellett, a leg­ többet Ígérőnek bocsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szirákon, 1895. évi augusztus hó 22-ik napján. 212 1—1 SImonyl S. Gyula, kir. birósági végrehajtó. �10 1895. szeptember 1. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Első államilag engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték az 1896-dik ezredéves kiállítás alkalmából. _ Kibocsátás 100.000 sorsjegy. — 31.499 nyereménynyel és * MF A lytrenéiyek niidei levőié * _ jutalomdijjal. “WK léikül fizettetlek ki. A hutások állanfetögyelet és kir. közjegyző elleaőrzé»e Mellett törtéinek. 1,000.000 1= o x © n a- As L osztály busása után vásárolt sorsjegyekért as L osztály dija után fizetendő. 11. oulalyú nyeremények. *MK Busás 1885. október hó 16 - 19-ig. 4M * koron MN" Húzás 1895. december hó 6 14-ig. * 1M * koron * koron * koron 1 jutalom 600000 = 600000 1 nyerem, á 80000 = 80000 400000 = 400000 60000 = 60000 99 200000 = 200000 40000 = 40000 = _ 99 1OOOOO = 1OOOOO 30000 = 30000 99 50000 50000 = 20000 = 20000 .S -S .S 15000^10 ú 40000 20000 = 15000 = 2 99 99 30000 15000 = 2 lOOOOggO lOOOO = 16000^22 1OOOO = 40000 8000 = 99 8 8000 = 1O 80000 4000 = 82000 = —99 99 1O 2000 = OOOO = 162000 20000 99 <0 27 99 18 1OO 2QOO = 200000 lOOO = 18000 99 99 1OO 400 = 40000 200 99 1OOO = 200000 99 800 200 — 172000 1150 99 200 = 230000 99 99 9000 80 = 720000 20000 99 „ 1OO =2000000 _ 99 99 1OOOO nyeiemény összesen ’1268000' 21490 nyerem, és 1 jutalom 4382000 * 1 OSZTÁLYÚ SORSJEGYEK ÁRAI: A AAX: | A TELJES (mindkét osztályra érvényei) SORSJEGYEK ÁRAZ _ sorsjegy korona. 40. I. ________7, ________________________________ __________ 7ie_ _ _ _ _ _ 7W_ _ _ _ _ tejjes sorsjegy | 80.— 8.— 4.— korona. ■•7 Valamennyi sorsjegyek a falragaszok által megjelölt eladási helyeken kaphatók. * WI 8odt%róMíiAT^hób“- Magyar Osztálysorsjáték Igazgatósági Sorsjegyek eladásra való átvétele iránti megkeresések hozzánk intézendők. t Magyar Osztálysorsjáték B az ezredéves kiállítás alkalmából Budapesten, 100,009 sorsjegy, 31499 két osztályba beosztott pénznyereményekkel és egy jutalommal. JS niillló <£00,000 * oi-on; összértékten aslaSon Ing . * 1 ** .01 kénipéniben flaetendd. — Legnagyobb nyeremény * legiaereneoéiebb esetbe * egy millió korona. Első húzás 1895. október hó 16—19-ig BUDAPESTEN. Eszerint ajánlom és utánvét mellett küldők szét eredeti sorsjegyeit az 1-sö osztály részére -si— eredeti teljes sorsjegyek, amelyek mind a 2 húzásban írvínycsek aorr-xotír- 8ÍT^-k0r0nl. Tetjie aonjagyek, * melyek az elad omtályban nyereménynyel kihúzatnak, egyszersmind a nyereménynyel a * elölegesen a második osztályra vonatkozó Mát fiMUatft vfanti. — Megrendelések pontn.UUvány etjén lebetOleg 8 cím Igen ponton metjelölénévri kél élnek. Heintze Károly Mottó, Cbeek-Contó: Magyar paatatataar«kp«n r g * * O. S — SOrgflny-eim: LOTTOIIKISTZK BUDAPEST. — Vidéki megrendelők porto fejében 10 fillért, ajánlott liveiekért 30 fillért, továbbá minden egyea nyereményjegyiékért tO fillért szíveskedjenek k álla mellékeink Mg- Lottógyüjtődék, vissontelárusitók és ügynökök mindenhol felállittatnak. •NYGMAIorr A- KtAÍKiTIJüAJb-HU Miit VH Mt.SVVXYul->KCs/.Vrt'ir l AUSUI.AT UY01U8AJTÓ1N. “ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00897.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_09_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-09-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 35. szám (1895. szeptember 1.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/736b5cd725a7a9226e351d4761ebec37.jpg 0d3125e1d60168793f4ae6de4eaa1fdb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0100eb3d5ef5c122c3f503cd0cd10e3f.pdf cd1c27a4bfe3f5a66bd8e9e0bc0b8b29 PDF Text Text Balassagyarmat, 1895. szeptember 8. 36. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDILAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. ári Eliflietésl péaztk, redamátiók ía hirdetések a kiadó * E<mx érre 5 frL Fél érre 2 frt 50 kr. NncyeJ ívre 1 frt 25 kr. ' X<yM a *4usx 1O Miajcaiur. El&ftMtai csapán * kladékivatalbaa lehet B.-Gvannaton. László főherczeg. (A—d.) Fiatalon kellett meghalnia. Egy egész élet, ragyogó dicsőséget, fényt, pompát rejtő élet állott előtte; s e dicsőségnek, fénynek, pompának minden ragyogását kiol­ totta egy hideg golyó, a véletlennek ama szörnyű játéka, mely épen mert váratlan, mindnyájunkra oly megdöbbeutöleg hat. A végzetnek legigazságtalanabb eszköze — a jóknál, a nemeseknél, azoknál, a kik egy nemzet életével forrtak össze, s azt előbbre vinni vannak hivatva — a halál. A kutató, bonezoló ész hiába kérdezi, hiába kutatja: miért kell a jónak, miért kell a nemesnek, miért kell annak, a kire népek milliója néz, futása közben s annak küszöbén hirtelen, váratlanul letűnnie — nem kap reá kielégítő feleletet. Némán, nem kérdezve, nem kutatva Alijuk körül azt a ravatalt, melyen a fiatalon elhúnjt főherczeg kihűlt teste nyugoszik. Pedig kérdezni, kutatni, a végzetet felhívni lenne jogunk, mert az a halott, mely fölé e pilla­ natban a gyásznak ünnepélyes és megrázó pompája borúi, nem egy fenséges családnak a halottja csupán, hanem a mienk is, a magyar nemzeté; azé a nemzeté, mely a TÁRCZA. Jeruzsálemi út. A jegynlel »jramio lírlii Dtutidi Jwö. IX. (Vége.) A lemiixet kérlelbetlen, nem vonja el virágait, zenéjét, illatát a a világouágot az embertelenlégek izinhelyétól nem. Az itteni eiépiég s a társada­ lom rútságainak ellentétére figyelmezteti az embert- Nem áldoz fel érte sem egy lepkeazárnyat, sem egy madárdalt, a legnagyobb gyilkolás, botaxn a kegyet­ lenség közepette la tűrnie kell az em­ bernek maga körül eme szent dolgokat. Örökké kell éreznie a világegyetem 6sszhang|át a az azúrkék égbolt Ünne­ pélyes nyugalmának néma vádját. A mindenéig bája között egészen kirínak az emberi törvények ferueaégei. Az em­ ber tör, zúz, az ember Ot a dl, a nyár azonban nyár, a liliom liliom, a csillag eaillag marad. Hugo Viktor. A virágzó, illatozó, kedves szép természet azine, látta a napot, a mint sugarait a pusztu­ lás siralmas müvére hinti s azt mondta: «Nézd mi az én művem, s mi a tiéd *. A nap erre szokta világosságát használni . . . A végzés könyve le van pecsételve, a jövendő fátylát még nem lebbentette fel halandó. De azért Herodes halála titán tudta mindenki, hogy Jeruzsálem szive utolsó dobogásait veri, hogy feltartózhatlanui rohan végromlása felé. Testvér a testvér vérére szomjazik. Az ilyen szomjat nem lehet csillapítani. Kain kilép sír­ Ulrtfctéaek hivatalból intéxcndók. éraubilv ixerint aiimitutnak. — Nagyobb éa tübbaxöri hirdetések ja tény osan esxköxöltctnek. A lap nellemi rrazíre i a Nyilt-térre vunatkotó minden k&tlemínyek a ixerketxióhöx küldendők. Bélyeg minden egyes belgtaUanál külön 80 kr. Nyllttir petit sora: 20 kr. milyen mélyen tud szeretni, úgy feledni sem tud soha. Azt a szeretotet, melylyel e nemzet a nagyapát, az apát vette körül, átruházta az unokára, a fiúra is, a nagyapának örök ér­ demeit feledni nem tudó emlékezet gyöngéd kegyelettel vette körül az unokát. Á nagy nádornak, aki alapját vetette meg zeten, mely a megrázó eseményeknek ily megrendítő pillanatait már egyszer átélte a kózel múltban s mely immár a nemzet gyász­ templomának falait takaró koszorúk közé igaz s mélyen átérzett fájdalmának tropbeumaként egy újabb koszorút helyezhet el. E koszorú szalagján a szeretet s a hála felirata ragyog. A mindeneknek Ura, aki bölcsen intéz mindeneket, nyújtson vigasztalást e megrázó perczekben a fenséges családnak, melynek fájdalmában egy egész nemzet osztozik. annak, hogy fővárosunk világvárossá emel­ kedett, a kit a Muzeum, a Ludovika-akadémia, a Margitsziget, a városliget, a vakok intézete, a jótékony nőegyesület, az Akadémia, a Kisfaludy-társaság, a Természettudományi társulat, a kisdedóvókat terjesztő egyesület, a művészetek, a gazdasági egylet alapítójá­ nak, felkarolójának, támogatójának tisztel, a fenséges apának, aki szervezte, megterem­ tette a honvédséget, aki a nemzet örömében, bánatában tántoritlanul részt vett és részt vesz, aki egygyé forr a magyarral, e fenséges szülőknek unokáját és fiát — szeretni, tisz­ telni tudta e nemzet őszintén és igazán. Megtörve, lesújtva áll oda a ravatal mellé, hogy együtt sírjon a fenséges családdal s együtt hullasson vele igaz f^jdalom-könyeket arra a koporsóra, mely annyi magasztos, annyi fenséges reményt, ragyogó jövendőt zár magába. Az a fájdalom, mely megtöri, térdre borulni kényszeríti a ravatal előtt a fenséges szülő­ ket, végig rezeg az egész nemzeten, e nem- jából, hogy helyét egy nagyrahivatott virágzó nemzet foglalja el Kain .feltámadása mindig rettenetes. A rokon­ vér ha elszakítja kötelékeit, természetfölötti vadállattá válik. Ha testvérek viaskodnak, az többé netn ember, az ember ellen, a hyéna a hyéna ellen. Mikor ugyanazon fatörzs két ága egymásba kap, megretneg az egész erdő, ki az, ki megállítaná a fiút, midőn mérges tőrével anyjára sújt? A vihar lenyugszik, a szélvész elcsendesül, a tüzet el lehet oltani, a tigrist is megrémítheted, de az anyagyilkos szörnyeteg ellen meghiúsul minden. A kinek az ördögök kezébe adják az iránytűt, az nem törődik a viharral. Ez a bűn irtózatos mindenhatósága. Ne álljon senki a ragadó folyam elé, — mely visszafelé rohan s forrásút fullasztja ineg. A messze égbolton lobogtak a csillagok, hiva­ tom nem lengett, az ég peremére hangtalan csönd borult. Minden pihent, szeretetet lehellL A hold kiárasztotta a teremtés művére karjait, a sugarakat, annyi szeretet lengett át a végtelen­ ségen. A mezei füvek illatos lehe s a halkan csevegő madarak az örök békét hirdették. A két férfi, ki ott halad a homályban, az örökháborut hirdeti. Az örökháborút igen, mert a háború, mely a családban kezdődik, annak nincs vége. Elázúr és Simon, — talán jobban értik, ha azt mondom, — az oroszlán, s a hydra, szótlanul haladnak egymás mellett. Apa és fiú, a testvérháboru két főalakja, halálos ellenségek, s csak kegyetlenségben egymáshoz hasonlók. Szörnyű féltékenység lehet azok között, kik vetélytársai egymásnak az embertelenségben. Talán Robespierre s Karat tudnának erről beszélni. Baltik Frigyes beiktatása. Egy hét választ el ugyan amaz ünnepélyek­ től, melyek a b.-gyarmati ág. ev. egyház körében az ujonan megválasztott lelkész Baltik Frigyes püspök beiktatása alkalmából lefolytak; mind­ amellett mulasztást s helyrehozhatlan hibát követnénk1 el, ha az ünnepélyt lapunkban nem ismertetnék. Az ünnepély egyházi része a templomban folyt le s d.-e. 10 órakor vette kezdetét. Az ünnepi köntösbe öltöztetett, virágokkal 8 koszo­ rúkkal ízlésesen feldiszitelt templomot (a díszítés Kondor Vilmos kir. főerdész mesteri kezére vallott) már 8 órakor nagyszámú közönség lepte el, mialatt a papság.— élén Svehla János fth esperessel — s a helybeli ev. egyház presbyteriuma a papiakon gyülekezett, hogy pont 10 órakor a templomba kisérje a püspököt. A templom már ekkor zsúfolásig megtelt. Az első padokat a küldöttségek foglalták el, kik közül Elúzár az idősebb vérengző szörny, a ki — ábrándozik. Ábrándozik gyilkosságról Nincs ennél rettenetesebb I A vér, moly a képzelet rónáin átfolyik, illatos, édes nedvvé lesz, amely szomjat gerjeszt. S ha a kegyetlenség útja ne­ talán sötét, az ábrándozás hallucinátiói meggyiytják a szövétneket. A kegyetlenség legalább számoknak tekinti a lényeket, az ábrándozás még annak sem. Vannak ábrándok, melyek az égbe s olyanok, melyek a pokolba vezetnek. Most is ábrándozik, szemeit a világűrben egy láthatlan pontra szegzi. Föleszmél s meg­ szólal. Simon, láttad elmerülni ott, azt a csilla­ got a tengerben ? Mintha az a csillag Jeruzsá­ lem, a tenger meg Hóma volna ... Nem az egész tenger nyelte el azt a csilla­ got, csak egy hab s ez azt hiszem, te vagy Elázár ... A babot meg elnyelte a tenger — én Róma torkában fogok megfutni ? Ertlek ... Nem értesz, mert Róma még nem a tenger, ő épúgy csak egy habtorlat, moly a Jövő nagy tengerében fog elveszni. Győző s legyőzött kö­ zött a különbség csak egy pár nap. Ha «teg­ * nap fél a «iná»-tól, féljen «ma» a •holnap­ . * tól Do Jeruzsálemé a • holnapután * a vég­ telen jövő. A számlát én csinálom — ti fizetni fogtok. Számládat a gazda nélkül csináltad — a jövő mögött ott van az Isten, Moloch nem győzi le a Teremtőt. • Legyőzi I* ordilá s szemei villámlottak. Az ördögnek is vannak villámai... A ki ezt hallotta, azt hivé a Vesuv s az Aetna folytatnak párbeszédet. Do azért hősök voltak ők, igazán «nagyok * a szellem s az erő titánjai, do a történelem nem örökíti inog azok �> Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 8. A N. V. Muzeum gyarapodása. a vármegyei küldöttséget Tihanyi Ferenc* fő­ jegyző vezette; a többi padokat díszes női közön­ ség foglalta el, a melynek megjelenése nagyban emelte az ünnepély díszét A püspök az oltár baloldalán foglalt helyet a megjelent papságtól környezve; vele szemben gróf Degenfeld Lajos, vármegyénk főispánja, Szontagh Pál v. b. t tanácsos, Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelő, Láng Lajos egyetemi tanár stb. helyezkedtek el. Az ének elhangzása után Svehla János fő­ esperes lépett ax oltár elé s egy minden ízében fenkölt s hazafias beszédet intézett a püspökhöz s a közönséghez. A remek beszéd élénk benyomást tett mindenkire s bizonyára nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy azt a megjelentek közül nem egyhamar fogja elfeledni valaki. Lendület, valóságos szárnyalat vonult azon végig különösen azon részében, a hol a főpap a protestáns papra váró hazafiul kötelességeket fejtegette ékesen szóló ajkakkal Az ünnepélyes beiktató kérdések igenlő vá­ lasza után, a templom kulcsát, a kelyhet vette át a püspök, hogy azután a szószékre lépjen s onnan tartsa meg meleg s közvetlen hangon híveit üdvözlő beszédét Az isteni tisztelet befejeztével a tisztelgések következtek a papiakon. Elsőnek a küldöttségek közül a vármegye jelent meg Tihanyi Ferencz főjegyző vezetése mellett, a ki a tőle megszokott ékes szólással üdvözölte a püspököt s biztosí­ totta őt, hogy a hivatalos érintkezés s a haza­ fias működés terén a vármegye részéről min­ denkor a legnagyobb készséggel s előzékeny­ séggel fog találkozni. A vármegye után a róm. kath. hívek követ­ keztek élükön Hottovinszky Károly főesperessel, utánok Nagy Gedeon és Zeke Kálmán vezetése mellett a reformátusok, majd a helybeli fő­ rabbival az izr. hitközség léptek a püspök elé. A város tiszteletét Reményi Károly városbiró tolmácsolta, meleg hangon adva kifejezést azon örömének, hogy a püspököt a város polgáraként üdvözölheti A kir. bíróságokat Kray István tszéki elnök vezette s reámutatva a vallás s a jogrokon ere­ detére, nagy eloquentiával szólott a püspökhöz. A honvédtisztikar Csatt őmagygyal élén je­ lent meg,-míg a pénzügyigazgatóság részéről Jablánczy pénzügyigazgató, a kir. tanfelügyelő­ ség részéről dr. Jankovich György kir. tanfel­ ügyelő, a m. kir. posta- és távirdai hivatal ne­ vében Fertsek Gyula főnök, a b.-gyarmati városi iskolaszék és a polgári iskola tantestülete ré­ széről Horváth Danó iskolaszéki elnök, az állami elemi iskola részéről Pajor István kir. tanácsos, az ipartestület részéről Kommerell Gyula elnök, a tűzoltó-egylet részéről Hábor Sándor alparancsnok fejezték ki emelkedett hangon tisztele­ tüket, mire Hiiudel Vilmos főesperes vezetése mellett a szomszédos honti esperesség lépett a püspök elé. Utoljára, mint házigazda a nógrádi esperesség maradt, melyet az egyházmegyei közgyűlés meg­ bízásából Szontagh Pál v. b. t. tanácsos veze­ tett be. ö nagy méltósága beszéde classicailag remek volt. A püspök eljövetelét s lelkészi be­ iktatását a presbyteri synodalis elv diadalaként tüntette fel, melyet az a consistorio-episcopalis rendszer felelt aratott. Hitét s reményét fejezte ki, hogy a püspök lelkészi működése valóban áldásos lesz, különösen abban az irányban, a hol e nagy bibliai intelem nyer alkalmazást: «A ki bűnt követ el, szolgája a bűnnek. * A püspök valamennyi küldöttségnek szívélyes hangon s előzékenyen külön válaszolt, s meleg köszönetének adva kifejezést, biztosította a kül­ döttségeket, hogy benne mindenkor híveit sze­ rető lelkipásztort, kötelességeit hűen teljesítő munkást fognak találni s csak örülni fog, ha mindnyájok támogatását kinyerve, a hazafias működés terén karöltve haladhat velők. Fél kettőre járt már az idő, mire a tisztelgések sora befejeződött. Azok befejeztével a vármegyeház nagytermébe sietett mindenki, a hol 250 terítékű lakomához ült le a közönség. A lakoma diszét nagyban emelte az, hogy azon gróf Degenfeld Lajosné, Laszkáry Gyuláné ő méltóságaikon kívül több hölgy is vett részt, közöttük a püspök ő méltó­ sága családjának női tagjai. Az első pohárköszöntőt, melyet felállva hall­ gattak meg, a püspök mondotta ő Felségére a királyra s a királyi családra. Sztranyavszky Géza a püspökért s családjáért, Pongrácz György a nőkért, Hündel Vilmos a főispánért s a vár­ megyéért, dr. Kossaczky Arnold a megjelent róm. kalholikusokért, Pajor István a protestáns s református papságért s hívekért, Laszkáry Gyulá­ ért, Nagy Iván jeles történészünk — a magyarok Istenének cultuszához tartozván — a püspököt is mint ezen cultusz hívét üdvözölte, Tihanyi Ferencz Láng Lajosért, Láng Lajos Szontagh Pálért, Wladár Miksa a honvédségért, Hündel Vilmos az izraelitákért, Laszkáry Pál honti fő­ szolgabíró B.-Gyarmat város elöljáróságáért, Balás József Svehla János főesperesért, stb. ürítettek pohár!. A lakomáiéi hat felé ért véget. Este a főispán termeiben tánczmulatság volt, mely a hajnali órákig tartott. Minden legkisebb adomány, mely a N. V. Mú­ zeumnak adatik, egy homokszem a nemzet 'történ rí Hívhez, melynek ismerete a hazaszeretet ápo­ lására ösztönöz. — Nem szabad megvetnünk sem­ mit, bármi csekélységnek látszassák is az, a mi a tudomány, művészet, közmű-ipar akármely ágá­ ból az emberi ész és erő közvetítésével hazánk földjén lett megalkotva; vagy hazánkat és nem­ zetünket bármily vonatkozásban érdekli és érinti. A kastélyok uraitól a kunyhók lakójáig minden­ kinek gyakran akad oly tárgy a kezébe, mely magában talán értéktelen; de a Muzeum tárlatá­ ban egy kulcsot képezhet megfejtéséhez olyan történelmi kétes adatoknak, melyek a nélkül rej­ télyek és kétséges föltevések maradnának. Azért szüntelen eszünkben legyen a Múzeumok szent ezélú feladata, valahányszor véletlenül is könyv, iromány, kép; használatból kifordult érez-, kö vagy egyéb eféle tárgy és lelet jut kezünkbe. Bizonyosan ily magasztos gondolkozás vezette ed­ dig is mindazon derék adományozókat, kik eddig is hazafias készséggel küldözték be Múzeumunkba a lelt, vagy rég-óta tartogatott régi és újabb tárgyaikat. És most is hasonló gondolkozásnak kell köszönnünk azon tárgyakat, melyekkel a kö­ vetkezők szíveskedtek gyarapítani intézetünket. így 1. Igen érdekes tárgy lesz a természet tanul­ mányozója előtt és bizonyára érdekkel fogja vizs­ gálni azon óriás darázsfészket, melyet Beke Lajos úr küldött be Múzeumunkba. 2. A történet-irónak és nyelvésznek fog adatúl szolgálni azon 1663-iki levél, melyet Berczeller József ur szíveskedett beadni. 3. Hasonlóan érdekes tárgy az 1848-ki Kossuthféle bankjegy, melyből Ebeczky Sándor ur ajándékozott két darabot gyűjteményünknek. 4. Korszakjelző közlekedési viszonyaink törté­ netében azon vasúti személyjegy, mely a b.-gyar­ mati vasúti, állomáson legelsobbszőr adatott ki, s melylyel a hazafias lelkületű Sehneczy Sán­ dor ur ajándékozta meg Múzeumunkat 5. A tudományos műveltség terjesztésének tett szolgálatot Steiner Jakab ur azzal, hogy két könyvvel szaporító könyvtárunkat. 6. A numismaticai tudomány előmozdításához járultak Kondor József ur, ki egy régi ezüst pénzzel, és 7. Sonibsköy János ur, ki szintén egy régi pénzzel járult éremgyüjteményüukhöz. Köszönet szivességökért a társulat részéről és buzduljanak derék példájukon mások isi neveit, kik hazájuk ellen harczolnak. A nagy események közt gyakran lappangnak ilyen rettenetes névtelenek. ök szakították ki Jeruzsálem könyvéből az első lapot, a többi már aztán magától hullott ki A történelem sötét lapján, ők az első fekete pont Róma csak töltötte a lövegeket, de Kain sütötte el azokat De ne ítéljünk, nekünk az igazságot kell ke­ resnünk, mely elnémithatlan. A felhő mögött mely ránk árnyékot vet, ott van a fénylő csillag. Nem vonhatjuk vissza magunkat sem a fénytől, sem az árnyéktól. A katastrófának be kelleti következnie. Ök csak részletek voltak, számok, nem felelősek az összegért. A minek meg kell történni, megtörténik, a minek át kell viharzani, átviharzik. Az örök nyugalmat nem zavarják a forgószelek. Az igazság ott trónol rendületlenül, mint a csillagos ég a szélvészek fölött... porszemekre zúzva. E homlokban nem fognak többé nagy eszmék születni. A szentek szentélyében az égi tűz állomásá­ ban, kiütött a földi tűz. A szél segít a nagy­ szerű tűzijátékhoz. Egykor Istené volt, most Vulkán itt az úr! Rettenetes pusztító a tűzvész! Romboló elem, melynek lelke van, lobogó, tajtékzó lelke. Vak elem, melynek villámló szeme van. Öldöklő daemon Chernb-szárnyakkal. Vad szörny, mely tükröt visz magával, félelmetes alakját ♦fénye­ * sen megvilágítva. Sötét halál, mely fáklyát tart kezében, Ormuzd s Ariman egyszerre. Pusz­ tulás illumináczió mellett! Felszáll az elhamvadt milliók füstje! A pusztulás üdvözlete a pusztítónak! A kísér­ teties csöndben ez volt a rombolás hurrákiál­ tása. Semmi zaj. Mikor Vulkán beszél, nem szoktak közbeszóltam, csak a — hollók. A csönd olyankor nagy szenvedélyeket fejez ki! A forró düh el szokta zárni az ajkakat. Egyetemes némaság. A halottak békéje min­ denütt, mintha az egész világegyetem csak a vad elem pattogását hallgatná, az egész csillag­ boltozatos világ visszafojtá lélekzetét, hogy ne háborgassa, őt, s nem képzelhető nagyobb gúny, mint a természet e nagyszerű tiszteletnyilváuitása — a természetellenesség iránt. Az egész angyalsereg meghajlik, egy ördög előtt! A védtelen nyomor könyekért esd! az angya­ lok is könyeznek. Szivettépő képtelenség, mikor a nagy pusztító, a tűz vizet kér! A nagy korszakok egybefolynak. Nemzedékek léptei megállónak. Jeremiás a romokon járkál s kesereg .., s elrebegí Jeruzsálem magasztos apotheozisát... A hold s a csillagok elhalványodnak a füst- fellegektől. Egy felhő azt kérdezi a csillagoktól: *elég-e már?. a csillagok felelik: <nem!» Egy nagy iró mondja: Nincs valami barátsá­ gosabb s nincs valami iszonyúbb a füstnél. A füst, mely a fák közül a magasba hat, jelent­ heti azt, umi a világon a legkedvesebb: a csa­ ládi tűzhelyet s azt is, ami a legborzasztóbb: a tűzvészt S az ember minden boldogsága s boldogtalansága benne van néha a füstben. De a füst, mely a mellre nehezedik s künyeket csal, az nem a béke, az nem a boldogság füstje. Az a Gyehenna. Négyszeres pir önté el ekkor Jeruzsálemet. A felcsapó lángszalagok pírja, bajnokai nemes vérének pírja, s a saját arczának szégyenpirja. Ott keleten pedig a hajnalhasadás pírja . . . Melyik szebb? ... A ki semmit se tud, azt fe­ leli rá; «nem tudom., s a ki mindent tud, az se felelhet egyebet. A ki abban a pillanatban Jeruzsálemet rózsaszínekkel festi, nem hazudt volna. De nem akadt ecset ez észrontó látvá­ nyok megörökítésére. A tragédiának nem ma­ radtak nézői. Kiszáradtak a virágok. Nem maradi annyi se, a mennyi kitelt volna Jeruzsálemnek halotti koszorúra. Elpusztultak a madarak is. A dühöngő elemet nem volt, aki meglágyítsa. Az ének veszedelmes tolvajkulcs az ellenség szivéhez. Kinyijja a keblet s ahová bejut, annak kezeit imára kul­ csolni kényszeríti. De csak az éneklőmadarak pusztultak. Az ő titokzatos szakadozott, mély­ értelmű hymnusaikra most nem volt szükség. De a hollókra volt szükség ... A Gondviselés nem maradt tétlenül, Őrködött a hollók felelt... Elpusztultak a koldusok kunyhói is. S ha van valami, ami a szívnek jobban fáj a palota A PUSZTULÁS. Vannak talányok, melyeket jobb meg nem fejteni... Egy sziklahegy volt Jeruzsálem körül. Ezt a természet adta neki mellvédül. Összeomlott A hegy olyan mint a fellegvár, a szem tágul, a magas hely, emelkedettebb gondolatokat ád. A hegy, a szabadság, az emberi elme fölsza­ badulása az Egyístenség, a Hóreb hegyén nyilatkozott meg. Ez rossz előjel volt. Azt mondják, hogy a mi szenvedély volt a teremtésben, azt a hegyormok, a sziklatömbök, kőzelformácziók fejezik ki S jön a •pusztulás * a maga szenvedélyével s a sziklaóríáaok porra mállanak. A pusztítás szen­ vedélye megmerje a teremtés szenvedélyét. Salamon templomának fönséges homlokzata Nagy Iván. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 8. Losonczi hirek. Losoncz, 1895. ucpteiubvr 0. Utczáiuk meguépesedtek. A tanuló ifjúság meg * jött. Sok szülő kisérte hozzánk síire gyermekét A beiratások egyre folyuak. Jövő alkalommal axon helyzetben leszek, hogy szám szerint is jelezhe­ tem tanulóink számát. * Múlt vasárnap az iparos műkedvelő-társulat tartotta nyári mulatságát „ebbe fene melegbe * 1, így kell neki, miért odázta a kellemes május helyett a kánikulára. Hétfőn a Kriván-folyamvidék érdekeltsége tar­ totta gyűlését városházánk tanácstermében Szilassy Béla elnőkősködése alatt. A tanácskozás tár­ gya a kulturmérnökség által a kormánynak be­ adott s az által beküldött költségterv elleni fel­ folyamodás volt. Hogy ezt a kormány tekintetbe vegye, egy okleveles mérnök fogja a folyamkot­ rási tervet és költségvetést az érdekeltség ré­ szére elkészíteni. Héttőn temettetett el Serly Antal neje, számos résztvevő kísérete mellett. — Úgyszintén Tatár Lajos, bádogos-iparos, a ki kis-korú családot ha­ gyott bátra. Most pedig Bau r Miksa lakatos­ segéd halt meg, aki agyvelőgyuladással tért haza a tegyvergyakorlatokról. S éppen mikor a halállal vivődött, neje akkor küzdött a gyermekszülés fáj­ dalmaival Fogyasztási szövetkezetekről is kezdenek ná­ lunk beszélni. (Gratulálunk!) S a mi mar nézet­ csere tárgyául vetődik fel nálunk, nem szokott minden nyom nélkül elhangzani. Ugyanis már rég ideje annak, hogy olcsó a búza, olcsó a liszt és mégis oly drága a kenyér, oly kicsiny a pék­ sütemény, mint a szűk termés idején. Vagy min­ denki tudja, hogy a marhának ára egy évtized óta oly csekély és a hús ára nem hogy alászállna, sőt hallatlan mérvben emelkedett, úgy a szegény ember, a szegény módú család húst nem is képes venni táplálkozására. Az előtt, a szabadságharcz előtti időben, tudják, akik emlékezni tudnak, hogy a vármegye az egyes szolgabiró; járásokban úgy­ nevezett huslimitácziót tartott s úgyszólván ő ha­ tározta meg a hús árát Most ez ügygyei senki sem törődik. Pedig a szoczializmuj keletkezése, nagy­ mérvű fejlődése épen annak tulajdonítható, hogy a szegény ember napszámjából a magas kenyér- és husárakmellettmegélni képtelen. A kormány-,amegyékésa városoknak ezt már régen be kellett volna látoiok, hogy 60 kr. napszámból egy családfentartó 50 krt egy kiló húsért, 40 krt kenyérért, 20 krt zsiradékért nem adhat 3 hol van még a többi szükséglet Most meg már a czipészek is előállónak s szö­ vetkezet megalakítása czéljából hirdetést is hoz­ tak házainkhoz. Midőn a marha olcsósága mellett nemcsak a égésénél, úgy az: mikor egy kunyhó ég. Siral­ mas látvány a kunyhó, mely lángbaborult, a pusztulás, mely a nyomort támadja meg, a saskeselyű, mely a földi féregre csap le, oly képtelenség, mely összeszoritja az ember szivét. Ha a végzet a hangya ellen mennyköveket, a Pygmaeus ellen villámokat küld, az már nem komoly csata, nem arányos mérkőzés, az már absurdum, fékétvesztett düh, őrjöngő forra­ dalom. S megölte a tűz az apró gyermekeket, az anyaemlőt szívó csecsemőket is. Ennél nagyobb kegyetlenség nem képzelhető. Az élet első lap­ jára, közvetlen annak utolsó lapja. A rózsás hajnal, mely minden átmenet nélkül a fekete éjbe merül. A kikelet, mely hervad, a bölcső, mely a sírba hajlik. Kezdet s vég tőszomszéd­ ságban. Az egész lét egy tegnap s egy holnap, melyből a «ma» hiányzik. Iszonyú, még orosz­ lánokból is könyeket sajtol. Igv néz ki a pusztulás, mikor ünnepi ruhá­ ban’ van. S elpusztult Istennek hajléka is. Ha a tavaszihirdető fecske fészke összehull, összesereglenek a feesketársak s néhány óra alatt közős erővel fölépítik a lerombolt lakást. De Istennek nincsenek I.-tentár<ai, a kik porra bamvadl lakását fölépítsék . . . S mindez oly csendben, oly zajtalanul folyt le'... Az Isten megijedt a saját győzelmétől! Darabokra zúzták Jeruzsálem testén az aczélt, nem maradt egy tőr, mely sírját ásta volna meg. Itt maradt ellemetetlenül, egy kísértet a habzó élet közepette, egy kopár halom a virá­ nyos rónán, egy kialudt fáklya a sugártenger közepén, egy kis sivatag a világ nagy oázisában. Valamelyik filozóf írja: A némaság saját.sá- 3 húsár, a 48 év előtti 8 váltókrajczárból 52 krra emelkedett de ugyancsak a marha olcsósága mel­ lett a bőr is hallatlan árakou csigáxtatik: itt már nemcsak a napsiámosnóp, de ez iparos, a tiszt­ viselő, a földbirtokos ekxisztencziája is meg van támadva. Itt a fogyasztási szövetkezetek felállítása teljesen indokolt, vagy lesz általános bomlás­ romlás és ki tudja még mi nem. vatva előmozdítani a legközelebb kiküldendő ministeri biztosnak Balassagyarmaton megtar­ tandó tárgyalása is. Kiküldöttjeink tehát jó hí­ rekkel tértek haza Budapestről. Esperessé?! tisztviselők választása. A nóg­ rádi ev. egyházmegyében a íőesperes és esperességi felügyelő és az egész tisztikar hat évre szóló megbízatási ideje lejárván, ez állások be­ töltésére nézve az egyházanként való szavazás e napokban ejtetett meg. A szavazatbnntás L.-Tamasiban, az ottani lelkész, mint szavazatbontó Hirek és különfélék. bizottsági elnöknél megtörtént Az eredmény, A balassa-gyarmati úgynevezett fogyasz­ hogy a föesperesi hivatalra újból Svehla János, tási adó tárgyában, melynek a város által uhorszkai lelkész, a b.-gyarmati lelkósziktatási való biztosítását illetőleg a képviselőtestület és ünnepély alkalmából örökké emlékezetes kitűnő az elöljáróság legjobb ezélzatu törekvéseiről szónok választatott meg; esperességi felügyelővé lapunkban ismételten volt szó, — közbejött pedig Beniczky Árpád, megyei bizottsági tag, váratlan akadályok elhárítása végett szept. 4-én országgyűlési képviselő, gyámintézeti elnök. küldöttség tisztelgett városunkból a nm. pénzA vármegye központi választmánya szept. ügyininisteriumnál, hol a panaszkérelem mél­ 2-án Tihanyi Ferencz alispánhelyettes főjegyző tányló meghallgatásra talált: miért is reméljük, elnöklete alatt a megyeház kistermében ülést hogy ez ügy a nehéz küzdelmek közt élő váro­ tartott, melyben a nagy számmal megjelent sunk javára fog eldöntetni. Főispánunk gróf választmányi tagok élénk érdeklődés mellett há­ Degenfeld Lajos úr, ismervén az ügy igazsá­ rom óra alatt letárgyalták az. 1896-ik évre ér­ gos voltát, a küldöttséget, a hozzá intézett vényes választók kiigazított névjegyzékét illető bizodalomteljes felkérés folytán, kész volt szemé­ összes reclainátiókat. Sok felszólamlást egyéb­ lyesen a minisztériumhoz vezetni, mely kegyessé­ iránt összesen sem adtak be, jeléül annak, gét a küldöttség az eljárás befejezése után hogy vármegyénkben a polgárok alkotmányos Öméltóságának a város nevében legot ttisztelet- jogát oly közelről érintő névjegyzék-egybeállitás szigorúan a törvény intézkedései szerint lett teljesen megköszönte. v Küldöttség a b.-gyarmati gymnasium ügyé­ eszközölve. A felszólamlások elbírálásánál is a ben. Ugyanazon városi küldöttség, mely szept. választmány a törvényt alkalmazta részrehaj4-én a fogyasztási adó biztosítása tárgyában a latlanul; liberális volt, amennyire azt éppen a főispán úr vezetése alatt a pénzügyministerium- törvény szellémo megengedő. Ha netán mégis nál eljárt, megragadta az alkalmat, hogy a nm. némelyek a választmány határozatában nem közoktatásügyi ministeriumban városunknak egy tudnának megnyugodni, ügyüket még felvihe­ másik életbe vágó kérdését:agyiúnasium ügyét tik a kir. Curiára, honnan aztán a döntvények szintén előmozdítsa. Ez immár négy év óta minden törvénytisztelőt megnyugtathatnak. vajúdó kérdés utolsó mozzanatairól a törvény­ Baleset a vadászaton. Budnay József, pest­ hatóság tavaszi rendes közgyűlése (máj. 31.) megyei földbirtokost szept 3-án szerencsétlenség számolt be, előterjesztetvén a jelentés, mely- érte, mely könnyen végzetessé válhatott volna szcrint a vármegye küldöttségét a főispán gróf rá nézve. A földbirtokos, mint Írják, vejével, br. ur vezetése alatt február 22-én fogadta a mi­ Andreánszky Gábor országgyűlési képviselővel a nister ur, aki a kérdés felől már tájékozottal!, vácz-hartyáni mezőkön foglyokra vadászott Buda b.-gyarmati gymnasium .létjogosultságát elis­ n.y a völgyben állott, midőn a domboldalból egy merte. Hogy tehát az ügy égy lépéssel a meg­ csapat fogoly felszállt. Andreánszky ki kissé ma­ valósulás felé haladjon, e végből városi kül­ gasabban állott, a foglyok közé durran lőtt, de döttségünk a biró vezetése alatt tisztelgett a oly szerencsétlenül, hogy több serét Budnay -nevezett ministerium államtitkárja Zsilinszky arczába és balkezébe fúródott — Ne lőjj! — Mihály és ministeri tanácsosa dr. Klam&rik kiáltott Budnay Andreánsxkynak. Ez rémülten János uraknál; mindkét helyen a legnagyobb bocsátotta le a fegyverét és apósa segítségére előzékenységgel fogadtatlak és meggyőződtek sietett, ki kezén, arczán, több helyen vérzett Jó arról, hogy közoktatásügyi kórmányunk foglal­ szerencse, hogy Budnay kiáltott, mert veje éppen kozik a Balassagyarmaton létesítendő főgymna- másodszor akart lőni a foglyokra és ebből még sium tervével s hogy az valószínűleg 1897-ben nagy szerencsétlenség támadhatott volna. Budnay már létesittetni fog. E magasztos czéll lesz hi­ sebesülései különben jelentéktelenek. gos menedéket nyújt az egyszerű léleknek, ki ganczia tudna imi. Szenvelgő, sentimentális mély fájdalmakon ment át s ki nem kívánja voltam, de hát hiszen nem is inspirál másra megérteni a dolgok összefüggését. Jeruzsálem a mozdulatlanság átka alatt görnyedő Jeruzsá­ néma azóta, hiszen 6 szegény, már csak egy­ lem. Nem declamálhattam ott, a hol szent némaság honol, nem brutalizálhattam kiabálás­ szerű lélek ... A Lotus betakarja magát leveleivel, hogy sal a csöndnek megmerevedett géniusát A zavartalan ahidhassék, a hit adott Jeruzsálem­ fantázia csak akkor hű szeme a léleknek, ha nek egy bűbájos leplet, Messiás a neve s ő tisztán lát s híven fest, én Jeruzsálem kihűlt betakarja magát e remény selycmszálaival s szive alatt, egyetlen érverést sem tudtam föl­ fedezni s a gördülékenység kedvéért, nem álmodik, egyre álmodik . . . Hosszú álom. Vannak perczek, melyek oly akartam feláldozni az igazságot S most bezárom magam után az tytóL A hossznak, mint az évezredek, de nincsenek évezredek, melyek oly rövidek volnának, mint kulcsát megőrzőin ama hivatottabb számára, a perczek. De azért lesz az ő számára is egy ki Jeruzsálem nagyszerű vonásait, több tehet­ reggel, a holtak számára is létezik <holnap>. séggel s több lendülettel fogja megrajzolni. Amikor föltámadnaic a holtak, akkor az £n megelégedéssel teszem le a tollat, ha Jeru­ alvók is föltámadnak, akkor te is ébredsz. ... zsálem nagy szobrához csak egy pár gondolat­ Ha voltak lángok lenyugvásodnál, lesznek törmelékkel a nagy symphoniához, csak néhány gyönyörű szivárványos lángok ébredésednél is. akkorddal járultam hozzá, ezzel eléggé meg­ Lelkidnek égberöppent sugarai tisztulva jönnek jutalmazva érzem magam. A nagy dicsfény majdan vissza, s szép rózsáidat, miket a halál sugarai közt, a nagy koszorú virágai közt meg hideg keze lelépett, epedő kedvesed, a Messiás fogom találni az én sugaramat, az én virágo­ fogja kebledre tűzni. S ha álmod még soká mat s büszkén fogom mutatni: ez az enyém! Balassn-Gyarmat, 1895. szeptember 6. tartana, ne bántsa fájdalom álmodat, gyerme­ A kedves olvasóközönség kész szolgája: keid számára föl-föltűnik már a szabadság dicső csillaga, s ha piisztulástok közős volt, Deutsch Jenő, rabbi-jelölt. foltámadástok is közös' lesz, a zsidók fölszabadulására következik a te hajnalhasadásod is. ... VPlLOO. Virágaidnak illata fejembe szállt oh Jeru­ zsálem ! A szomorú illat, lelkemet bánattal tölté meg. Bocsássák meg kedves olvasóim, Jeruzsálemről másképen nem Írhattam, mint a hogy írtam. Az iró csak mosolygó szemnek fog vidám arezot tükrözni vissza, a sötét pil­ lantásra csak sötéttel felelhet. Derültcbb, élénkebb színekkel csak a szívtelenség, az arro- Kőt Kray Jakab. TMImII flbMrtlfe VITÁLIS MÓRTÓL. (Folyt) Az arczából kikelt polgár a terembe lépett, várta a szemrehányást és tán még többet is, mily jól cselt azonban csalódása, mert Thököly a helyett, hogy elmaradásáért megdorgálta volna, kezet nyújtott neki, mondván: �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 8. BaluM-Gyarmat képviselőtestülete szept. 10-én d.-e. 10 órakor rendes közgyűlést tart, melyen egyéb közérdekű ügyön kívül a község jövő évi költségvetése fog tárgyaltaim. Adakozás. Pongrác* György árvaszéki elnök ur a budalehotai tűzkarosuitak részére 10 irtot adományozott. A baíassa-gyarmati pósta- és távirdahivatal forgalmának óriási mérvben való növek­ vése folytán a jelenlegi hivatali helyiségek mindinkább elégtelenek lévén, a felügyelőség kezdeményezésére megfelelőbb lokalitás végett a tárgyalások már folyamatba tétettek. Mint­ hogy pedig a hely, t t a fekvés, hol a mon­ dott hivatal van, a czélnak különben teljesen megfelel, mert úgyszólván a város közepén minden oldalról lehető legyorsabban elérhető és csupán az volna kívánatos, hogy a háztu­ lajdonos a szükségessé vált pótépitkezésre szánja el magát; — e végből szeptember3-án a polgárság kebeléből nagyobb számú küldöttség tisztelgett városbiránk vezetése alatt Vannay Ignácz kir. tanácsos, mint a háztulajdonos Takarékpénztár igazgatójánál, indokoltan kérve őt, szíveskednék oda hatni, hogy az intézeti igazgatóság, mely a múltak tanúsága szerint a város fejlődésére mindenkor készséggel, sőt áldozatokkal is közrehatott, venné a közérdek kívánalmát e tekintetben szintén méltatására s építtesse emeletessé a kérdéses házat, remél­ vén, hogy a kincstár viszont a saját jól fel­ fogott érdekéből, az ilykép alkalmassá lett helyiségekért a bérösszeg maximumát megadni kész leend. A b.-gyartnati Takarékpénztár igaz­ gatója a polgárságnak az intézet irányában ki­ fejezett megtisztelő bizodalmát megköszönve, késznek nyilatkozott, hogy az ügyet tanulmá­ nyozni s még a f. szeptember havi igazgató-ta­ nács elé terjeszteni fogja. Szemben a felvetett másik alternatívával, t. L, hogy nem lenne-e czélszerübb a főuteza valamely házát adaptálni posta- és lávirdahivatali helyiségül, a küldöttség tagjai meggyőző érvekkel igazolták, hogy a jelenlegi hely nemcsak a kereskedelmi forgalom, de a város fejlődése szempontjából is a leg­ előnyösebb. Tortúra. Kubányi Lajos festőművész barátunk, olajfestésben örökítette meg azt a kulturális ada­ tot, helyesebben emberkinzást, a mely szerint Balassa-Gyarmat és vidéke, míg vasúthoz nem jutott, az ország fővárosával Vácion át közlekedni kénytelen vala; értjük a Bakkeren való utazást Pompás genre-képe ez idény alatt Karlsbadban, az egyik műárus kirakatában Tortúra név alatt méltó feltűnést keltvén, nép áron vevője is akadt Sajnáltuk, hogy nem állott módunkban Muzeu- műnk számára szeretni inog e valódi .korrajzot *, mert ha valaki, agy mi tudtuk volna azt valóban appreciálni. Nem kevesebb, mint nyolez egyén ül a fiakkeruek csúfolt bárkában és pedig a hátsó ülésen jobbról egy testes szóke asszonyság divatos kalapban, balról pedig egy dsentri-szerü úr; de mert, — úgy látszik, — a tisztelt asszonyság 8—10 éves fiát is fel akarta vinni Hu lapestre, a gyereknek szintén helyet kellett szorítani kö­ zöttük, lévén az elő (kisülés), valamint a bak is szintén teljesen „besetzt *. Egy pajeczes lengyel zsidó s egy fehér kendövei az állón felkötött férfiú ültek a kis ülésen, az utóbbi nyilván azért, hogy operáczió végett Budapestre menjen, mivel akkor­ tájt Balassa-Gyarmatou még nem volt oly ügyes fogtechnikus, mint jelenleg. A bakon a széles hátú, lajbnis kocsis mellett egy fiatal, szőke .honi leányzó *, (nem paraszt szobalány,) szélül pedig kaczkiásan bekötött piros kendős paraszt menyecske ült; e két utóbbi valószínűleg szol­ gálatot keresni ment le a székes-fővárosba. A csigázott szegény lovak tomporáira száradva lát­ ható a nagy hőség okozta izzadság és por; egyéb­ ként a legyek csípése ellen zöld gályákká! némi­ leg még is védte őket a gazdájuk; az egyiknek pedig, mert rugós volt, az istránghoz kötő a farkát. Maga a lovas bárka, szinte fénykép-hű­ séggel van megörökítve. Hymen. Csató Zsigmond, nagyváradi tvszéki albiró e hó 3-án tattá esküvőjét B.-tíyarmaton özv. Rónai Zsiginondné, szül. Strcisinger Emma urhölgygyel, özvegy Strcisinger Lipótné leá­ nyával. A házaspár esküvő után Salzkatnmergutba utazott. — Bagotai Eerencz nyug, honvéd százados Bpesten eljegyezte Schindler Róza kisasszonyt, néhai Schindler János nyilvántar­ tási biztos leányát. A balassa-gyarmati ügyvédi kamara közzé teszi, hogy Tóth Gáspár, volt selmeczbányai ügyvédet, aki lakását a kamara területén kívül Bpestre helyezte át, ügyvédi lajstromából ki­ törölte. Ven! sancte. A róm. kath. templomban ma tartatik az iskolás gyermekek jelenlétében,a SzentLélek segítségül hívása, holnap pedig már vala­ mennyi iskolában megkezdik a rendes tanítást. A borsos-berinkei körjegyző-választás, — mint nekünk Írják — lázitással végződött Ugyanis Hanzély Márton főszolgabiró megjelent a szabályszerűen kitűzött választási határnapon, a miután csak egy pályázó volt, — a pályázót megválasztott körjegyzőnek jelentette ki. Ekkor előállott a község érdemes bírája, s kijelentette, hogy a pályázót csak abban az esetben vá­ lasztják meg, ha a pályázó a néppárt hive lesz, s ha nem vállal anyakönyvvezetőséget, mert ez az isteni törvényekkel ellenkezik. A lázitó be­ szédre u nép hangos szavakban tört ki s ost­ rom alá vette a község házát. Hanzély a leg­ erélyesebben lépett fel, de sikertelenül, mert assistencziája nem volt. A zaj még inkább erő­ sebb lelt Srenker Andor ottani plébános lázitó felszólalásai után. Mint értesülünk, a dolognak folytatása is lesz a kir. tvszéknél, mert Sren­ ker plébános úr ellen a lázitás miatt panaszt emel a főszolgabiró. Jellemző, hogy épen a nógrádi járásban zúdul a nép, az ország tör­ vényei ellen. A vadkerti gyógyszertár, melynek tulaj­ donosa Hatser Gyula, aug. 31-én vizsgáltatott meg s adatott át a forgalomnak. A vizsgálatot ifj. Fáy Albert szolgabiró közbejötté mellett dr. Kacskovics Gyula vmegyei főorvos és dr. Weisz Sándor körorvos teljesítette. Az önálló uj gyógyszertár a «Megváltó>-hoz van czimezve. Tűz a seniorátusl uradalomban. Mint la­ punknak Írják, a szalatnyai tiszt kezeléséhez tar­ tozó tóthartyáni pusztán szeptember 1-én, esti 7 órakor jelentékeny tűzvész ütött ki, mely elpusz­ tította az ott begyűjtött ezóvi összes búza-, rozs-, árpa- és zabkészletet, összesen 1903, 13 kévés, keresztszalmás gabonát. A tűz eredete ismeretlen; valószínűleg kellő felügyelet hiányában játszó gyermekek által okoztatott. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egye­ sület 1895. évi október hó 3-án, délelőtt Lo­ soncion tartja XIII. rendes közgyűlését, melynek tárgyai a következők: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az igazgató-választmány évi jelentése és az abból kifolyó javaslatok. 3. Az egyesület pénz­ tárának 1894. évi zárszámadása. 4. Az 1896. évi költségvetési előirányzat, és az 1896. évi működési tervezet megállapítása. 5. Indítványok és javaslatok. 6. Igazgató-választmány kiegészí­ tése. 7. A titkári állásnak választás utján való betöltése. 8. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. A közgyűlést megelőzőleg október hó 2-án, délután 5 órakor az igazgató-választ­ mány tart ülést. A közgyűlésen részt venni szándékozóknak szeptember hó 16-éig az egye­ sület ügyvezetőjénél Nyitrán kell jelentkezniük. A vasúti menetterv- és időbeosztásról a tagtársak hírlapok ú(ján lesznek értesítve. Időjárásunk két hét óta állandóan száraz és meleg, különösen delenként oly forró, mint a legnagyobb kánikulában szokott lenni. A filloxera beütése előtt az ily időjárásnak nagyon is örültünk, mert tudtuk, hogy ezukorédes lesz a szőlő, jó a bor; manapság azonban szívesen el is engednők az ily forró nyárutót. Szállítások a honvédség részére. A BalassaGyarmaton állomásozó 10. honvéd-gyalogezred 2. ‘— Ejnye kedves Roxer, rosszul esett hogy a kézsmárki patríciusok között kegyelmedet nem láthattuk, felteszszük magáról, hogy e mellőzés nem volt szándékos. — Nem fenség! de miután a magistratus tagjai közé nem tartozom, azt hittem, nincs itt helyem. — Lehetetlen, hát kegyelmedet mellőzték, és talán csak azért, mert pápista, hisz’ azért a legjobb honpolgár lehet, és tudtommal az is, táboromba is végtelen sok a pápista és legjobb barátaim, mert mindenki tudja, hogy a szabad­ ságért küzdünk, és ép azért nem helyeslem, hogy ily értelmes ember mellőztetik, azonban intéz­ kedni fogunk, hogy kegyelmed a magistratus tagjai közé azonnal felvétessék, és hogy a mai napot az utókor is megemlegesse: az általános kibékülésre egy kis társas mulatságot rendeztetünk, melyre kegyelmedet családostul együtt ezennel meghívjuk. A szegény ember ezen kitüntetésre nem tudott felelni, majdnem földig hajolt, és csak a vett intésre távozott, haza sietett, oda érve, már a kapu alatt kiabálta: asszony, leány öltözködjetek, vegyétek elő a legszebb ruhátokat, — hát az a gaz kölyök merre van ? az is öltözködjék, nem is gondoljátok, a fejedelem ő fensége meny­ nyire megtisztelt, személyesen hitt meg, ma este a fejedelemmel fogunk vacsoráin!. — Hová gondol szerelmetes férjem, mink sze­ gények vagyunk arra, hogy ott megjelenhessünk. — Se szó, se beszéd, mennünk kell, ily nagy kitüntetést nem szabad megvetni. A család engedelmeskedett, készült az estélyre. Kézsmárk polgársága valláskülömbség nélkül vett részt az esteli mulatságon, sőt még Scholcz a kedves fiával is ott mulatott, ott volt az öreg Kray Pál feleségével, Thököly igen kitüntette e két öreget, a fiukat dicsérve, elmondá, mily boldogok lehetnek, hogy az Isten ily fiúval áldotta meg. — Mondja csak öregem, fiuk szerelmét nem ellenzik? — Nem fenség, ő választotta, okos fiú, a választottja bizonyosan hozzá érdemes, hisz’ azért, hogy pápista, legjobb asszony lehet belőle. — Igaza van öregem, hisz’ én is pápista nőt fogok elvenni, de ime ott jön Roxer, ugy-e, az a matróna a felesége, amaz pedig a leánya, szép leány, látszik, hogy a Jakab fiúnak is jó ízlése van, s ezzel elválva a Kray-családtól, Roxer feleségével, gyermekeivel nagy reverentiák között feléje közeledett. — No lássa, milyen kár lett volna itt meg nem jelenni, nem lett volna alkalmunk Kéz.srnárk legszebb leányát megismerhetni, hogy is hívják a leányzót? — Mária Immaculata et Borbálának. — Nevezze őt Marcsa- vagy Borókának, az szebben hangzik. — Hisz’ odahaza Mariskának hívjuk, de azt gondoltam, hogy ilyen nagy ünnepélyen nem illő őt köznapi nevén nevezni. — Tudja-e Roxer, nekünk egy ötletünk van, mi a maga leányát férjhez fogjuk adni, s olyan férjet választunk neki, kivel nemcsak a szülők, a leányzó, de az egész polgárság meg lesz elé­ gedve. — Ezek meg nem érdemlett kegyességek, hajlongott Roxer, Mariska pedig a hallottakra mélyen elpirult, — no, édes leányom, csak no piruljon oly nagyon, mondottuk, hogy maga is meg lesz elégedve vele. No, Roxer, városunk elöljárója, igaz, most jut eszembe önnel tudatni, hogy a városnál intézkedtem, és holnap már a magistratus tagjai közé fel lesz véve, ott le fogja tenni a hűség esküjét, gondolom, szívesen fogja tenni. — Oh! mily kegyesség! a szegény ember oly zavarban volt, hogy nem tudott mást felelni. — De hát a másik Ígéretet is be kell váltanunk — Szalay I hozza csak elé azt a fiatal embert, a kit Roxer leányzójának szántunk. — Parancsa szerint fenséged, magát meg­ hajtva a fejedelem előtt; úgy látszik, hogy sze­ repére már előbb ki volt tanítva, nemsokára visszajött, karján vezető Kray Jakabot. Az öreg Roxer csak most kezdett hüledezni, most vette észre, hogy tőrbe csalták, de mini mondottuk hiú ember lévőn, hiúságának a feje­ delem leereszkedő szívessége hízelgőit, bele­ nyugodott, jól tudván azt, ha a fejedelem ezen akaratának ellenszegül, annak veszélyes követ­ kezményei lehetnek; várta tehát, mi fog történni. A mulatságon résztvevők összecsoportosullak a fejedelem körül, a fejedelem az olt levőkhöz fordult és következőleg szólt: • Kedves híveim! Ezennel bemutatom önök­ nek egyik kedves hívemet Kray Jakabot, kinek hűségéről, józanságáról, becsületességéről nem egy alkalommal volt szerencsénk meggyőződ­ hetni, bemutatjuk őt, mint kedves hivünk Roxer tanácsos leányának vőlegényét. És miután még holnap kedvelt városunkban mulatunk, az eskü­ vőnél is jelen akarunk lenni*, azzal Jakabot Mariskához, vezető, mindketten az alig 20 éves fejedelemnek kezét mcgcsókolák, most már gondolhatjuk, hogy teljes volt a boldogság. (Folyt kör.) �1895. szeptember 8. ú&tlóalja lésiére 1896. éti j.,uuár bő 1-töl de­ ciember hó végéig terjedő idötxakra szükséges kenyér- és zabnak elfuviroiással együtt való biz­ tosítása ezéljából í. évi október hó 7-én BalassaÜyarmaioü a It>. honvéd gyalogezred 2. zászló­ aljánál írásbeli ajánlatok utján nyilvános árlejtési tárgyalás fog tartatni, melyhez az 50 kros bélyeg és az esedékes bánatpénzzel ellátott és kellően lepecsételt ajánlatok a kitűzött napon d.-e. 10 óráig benyújtandók. A közelebbi adatok a honvéd­ kerületi parancsnokságnál Pozsonyban, valamint B.-Gyarmaton az elhelyezett honvédzászlóaljnál megtudhatók. 5 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Gyászrovat. Irodalom és művészet. Mesko István, volt ecsegi körjegyző, aki nem A Millenium! történet. Az .Athenaeum * 1 r. társulat kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története * régien nyugdijaitatott, aug. 27-én!L-Gysrsstós czímíl tízkötetes uagy muukáuak (millenítiuil kiadás) harmadik köteléből megjelent a Ks M -'17. tüzet, melyek­ 65 éves koriban elhunyt. ben Pór Antal folytatja ,At Anjoti-k kora * nagyszabású monográfiáját. Károly Köbért király családi viszonyainak Lörincsik János, csali ev. lelkész s a hontés utolsó éveinek, valamint az akkori belső állapotok vármegyei egyházmegye kiérdemült alesperese, ismertetését befejezvén, áttér „A nápolyi hadjáratok korára-* (.harmadik könyv). Ez a korszak a legfényeseb­ Csalón, szept. 2-án 81 éves korában jobblétre szenderült. A derék férfiú slept. 4-éu nagy rész­ bek egyike hazánk és nemzetünk történetében. Ebben a korszakban. Nagy Lajos uralkodása alatt, volt legna­ vét mellett temettetett el. A ravatal felett Hángyobb és leghatalmasabb a magyar birodalom, mely del Vilmos, mostani bontegyházmegyei főesperes akkora Középtengertől egész az Északi- és Balti-tengerig terjedt ki. A magyar dicsőség fénykorának ezt a neve­ megható gyászbeszédet tartott — Áldott legyen zetes korszakát a kitűnő tollú szerző a következő feje­ a derék férfiú emléke ! zetekre osztja fel: I. Lajos király uralkodása első évei. II. Endre meggvilkollatáaa. Zára veszedelme. 111. Az A magyar osztálysorsjáték. első nápolyi hadjárat. Erre a korszakra vonatkozólag a Olvasóink kétségkívül gyakran találkoztak ezzel a legbőségesebb történeti adatok vannak ezekben a fü­ Gazdászat. cziiamel az utóbbi időben, mert ismert dolog, bogy az zetekben, melyeket erre a korszakra vonatkozó számos országgyűlés íclhataJiuazáza és a . király áltál jóvá­ képes ábrázolat diszit. Mint díszes uiúmcllékletek van­ Mint halljuk, a „Magyar Országos Kőzp. Ta­ hagyott törvény alapján a millenniumi kiállítás alkal­ nak a füzetekhez csatolva: „A nápolyi Szcnt-Januáriuamából rendezik az első magyar osztálysorsjátékot és templom főkapujának * sikerült fénynyomata; a „biber karékpénztár" azon ügy osztályának képviseletével, ennek a sorsjátéknak hasznából egy millió forintot a de septern signi»u czimú kéziratból „Zsigmond császár a mely engedélyez törlesztéséé jelzálogkölcsönöket kiállítás czéljair * fordítanak. A hírlapokban naprólmint nap * czimü allegória; továbbá „Mária királyné földbirtokokra a kimutatott földadó vagy becslés napra lehet olvasni az osztálvsorjátékra vonatkozó hí­ ettös pecsétjének * hasonmása aranyozott színben és alapján 50 éves törlesztésre évenként 100 frt reket, de a közönség nagy része még mindig nem tudja, „Az aacheni székesegyház * sikerült távlati képe diszes hogy tulajdonképen ini is ez az osztálysorsjáték ? fametszetben. A számos szövegkép közül ki kell emel­ kölcsön után 5 frt 35 kr., kisebb kölcsönöknél Az osztálysorsjáték nem egyéb, mint több sorshúzás­ nünk a következőket: „Köbért király síremléke ** 3 ná­ 5 frt 45 kr. és a mely évi részletekben a kamat nak egyberőnása. Több sorshúzás tehát egybevonva, polyi Santa-Chiara templomban ; „Kóma középkori képe * és tőketörlesztés is bennfoglaltatik, Nógrádvárképezi az osztálysorsjátékot, mig ennek keretében min­ Benozzo Gozzoli falfestménye után ; „Johanna királyné * megyében Fáy Árpád, Nögrádvármegye közgazd. den egyes sorshúzásnak os tály s neve. Giotto falfestménye után; „Az udienei városháza * stb. Tulajdonképen mindegyik osztály önmagában is egy Az egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 előadóját bízta meg, a ki bárminemű, ezen ügyre önálló sorsjáték, úgy hogy bárki tetszése szerint akár füzet) 3 frt t>0 kr. félévre (24 füzet) 7 írt 20 kr. Kap­ vonatkozó kérdésekre szives felvilágosítást azon­ az egész sorsjátékban, akár pedig csak egy-egy osz­ ható minden hazai könyvkereskedésben. Az előfizetők nal nyújt. tályban vehet részt. minden szombaton egy-egy füzetet kapnak. Természetesen shány osztályban résztvesz, annyi osz­ Rövid negyed v múltán a „Képes Családi Lapok * tályra kell fizetnie, mert minden újabb osztályban pá­ immár a Id. évfolyamába lép. Nagy idő ez, különösen A vármegyei gazdasági egyesület által B.-Gyarlyázik az ő sorsjegye a nyereményekre. Ezek a nye­ a mostani nehéz irodalmi viszonyok között, hogy egy matra szopL 3-ikára hirdetett ssántásverseny remények pedig oly nagyok, amilyenek Magyarországon, szépirodalmi és ismeretterjesztő heti lap ily szép időt a közöny miatt megtartható nem volt A versenyre de még a külföldön i , még soha sem voltak. Síért érjen meg. Ezt a szép időt a művelt magyar közönség csakis a mohorai Zichy-uradalom jelentkezett ne­ hát a szerencsés esetben 1 millió koronát lehet nyerni érdeklődése által érte el a „Képes Családi Lapok * és a magyar osztály sorsjáték on. hány ekével. azért igazi büszkeséggel és megelégedéssel tekinthet A dolog ngy áll. hogy a kiállítás alkalmából rende­ múltjára és e múltról bizonyára a jövőre újabb és erős zendő első magyar osztálysorsjáték két osztályból áll, ambicziót nyerve, emelt zászlóval halad tovább. Az Lépfene. Miksi község területére nézve a lép­ vagyis két húzása van. Mindenki vehet sorsjegyeket és okb—deczembcri évnegyedben egy egész sereg uj és fene járvány megszűntnek mondatott ki. pedig tetszése szerint csupán az első osztályra, vagy jeles irő munkái várnak közlésre, még pedig két eredeti pedig mindekét osztályra. és egy angol regény, számtalan jeles elbeszélés, rajz, Csupán az első osztályra egy sorsjegy ára 20 forint, humoreszk és költemény. L'gy mint eddig, ezentúl injói Száj- is körömfájás. A ragadós száj- és s ezt úgy hívják: osztálysorsjegy; mindkét osztályra sikerült képek fogják díszíteni a „Képes Családi Lapo­ körömfájás föllépte Iliny, Vadkert, Gácsfalu, Gerpedig W forint, ezt teljes sorsjegynek nevezik. kat4, melynek előtizctési ára egész évre ü írt, félévre gelyfalva és Tamasi községekre nézve alispáni Az egész sorsjáték következőképpen fog történni. 3 frt. negyedérre 1 frt 50 kr. Kiadóhivatal Budapest, határozattal megállapittatott. Összesen van 100,00j darab sorsjegy. V. Vadász-utcza 1l szám, saját házában. Ezek közöl az első osztályban, tehát az első sors­ Szalay—Baróti „A Magyar Nemzet Története * ezhúzás alkalmával 10.000 darab nyereményt húznak ki, füzetes vállalatból most Jelent meg a 20-lk füzet, mely­ Sertésorbáncz. Dejtár és Karancsberény köz­ a melyeknek legkisebbje is 4o forint, tehát kétszerben dr. Baróti Lajos az Anjouk korát — Köbért Ká­ ségekben a sertésorbáncz hivatalosan konstatálhatott. annyi, aint az osztálysorsjegy ára, mig a legnagyobb roly uralkodását tárgyalja, melyet befejezve, Nagy Lajos nyeremény 80,000 korona. A nyereményeket minden király dicső uralkodása leírásába fog bele. A füzethez levonás nélkül fizetik ki. egy igen szép múmelléklet — „Dezső vitéz föláldozza Az első búzást október hónapban tartják meg és magát királyáért * — (Molnár J. festménye) vau csa­ ezen a sorshúzáson résztvesz mindenki, a ki akár 20 tolva. A szöveg közé nyomott képek a következők: Piaczi gabonaárak forintos osztálysorsjegyet vett, akár pedig 40 forintos Károly király pecsétjének előlapja (az orsz. levéltárban teljes sorsjegyet. őrzött eredetiről, mely a király egyik 13.'t3-ki oklevelén 1895. steptember 2. A mikor az első húzás megtörtént és kifizették a függ. Róbert Károly pecsétjének hátlapja, fiorenczi nyereségeket, akkor be van fejezve az első osztály és Búza ... 5 60 650 Kukoricza ... fr— 6 — arany. Károly Kóbert-féle arany forint. Károly Köbért megkezdődik a második osztály, mely még sokkal elő­ ezüst garasa, XIV. századi magyar lovas főúr (Dörre Bozs ... 4.90 4-80 Lencse... ... 3 — 8 — nyösebb, mint az első. De a másodikban csakis azok Tivadar rajza a Képes Krónika nyomán, Bajor Lajos vehetnek részt, a kik mindjárt kezdetben egy 40 forintos Bab.......... (Münchenben levő síremlékéről). János cseh király Árpa .1. 6.— 550 ... 6-30 620 teljes sorsjegyet vásároltak, vagy pedig azok, a kik első mellszobra, Kázmer lengyel király mellszobra, V. Ká­ Zab __5-20 520 osztálybeli 20 frtos sorsjegyükre még 20 forintot ráfizet­ roly császár mellszobra, kezdő „L * betű N. Lajos nek. És nagyon ajánlatos is, hogy * minden ember vagy 1365 ki oklevelén. (Az oroz, levéltárban őrzött oklevél vásároljon mindjárt W fontos sorsjegyet vagy pedig másolata: Megjelent továbbá a 21-ik füzet is, mely az ha csak 20 forintos sorsjegyet vett, fizesse azután rá a Anjoti-k korát tárgyalja. Ezen füzetben folytatódik Nagy Felelős szerkesztő: N&nn&y IgnáCZ. második 20 forintot is. Mert a második osztályban már Lajos királyunk dicső uralkodásának története leirása. csak 90//J0 sorsjegy van és ezek közül 21.499 sorsjegyre A füzet képei a következők. Nagy Lajos legyőzi a tö­ jut nyereség, úgy hogy tehát a két osztályban minden rököket, s felajánlja a mária-czclli képet. Relief- kép a harmadik sorsjegy kap nyereményt És hozzá milyen me­ mária-czelli templom portáléja fölött. Endre airtáblája. sés nagyságú nyereségeké 'ioné koronás, HOoo koronás, Johanna királyné ezüst pénze. Nagy Lajos tornaőltözete. 10,000 koronás, 15,(M koronás és 20,<XX) koronás nyere­ István herczeg pecsétje. Zára ostroma. Nagy Lajos mény van egy egész csomó, de vannak aztán 60,000 arany pénze. Nagy Lajos király első nagy pecsétjének koronás, lüo,<XJO koronás, 200.000 koronás és 400,000 előlapja. Nagy Lajos király második pecsétjének hát­ B.-Gyamiaton a flíutcziíban f. évi koronás nyeremények Is, sőt a legszerencsésebb sorslapja Nagy l^jos bevonul Zárába. Olasz gálya a XlV-ik jegytulajdonos egy millió koronát Is nyerhet. Együttvéve századból. Szt. Million ezüst koporsója. október hó 1-tó'l kiadó 3 lakás és pe­ 19 főnyeremény rsn, de még azonfelül e 19 főnyeremény Egy darab világtörténet az, a mi elénk tárni, mikor közül az, a melyiket utoljára húzzák ki, GOO.OOO korona a „Röptében a nagyvilág körül * czimü diszmtl Il ik dig kát utczai (áll: két-két utczai szo­ külön díjban is részesül. Egyszeriben milliomos lehet füzetét felnyitjuk, melynek első képe a Ixiuvre épületét tehát az emberitől. ba-, konyha- és éléskamrából), egy matatja be, a franczla királyok évszázados székhelyét. Látható tehát, hagy az osztálysorsjáték alig képzel­ Ezt követi a londoni Trafalgar square Nelson admirális udvari (áll: két szoba-, konyhából.) Fel­ hető óriás előnyöket nyújt. Az' első húzást október fönségcs szobrával; a dublini vámpalota, mely egyike lő-lkán, 17-ik^n, 18-ikán és 19-ikén tartják meg, mert a legimpozánsabb középületeknek, majd a német biro­ tételek megtudhatók dr. Révész Dezső bizony teljes négr napig tart, a mig a 10,000 nyere­ dalmi kanczellár palotája, melynek egyszerűségét látva, ményt kisorsolják. A húzást a pénzügyminisztérium bizony kevés ember bírja elképzelni, hogy ebben az (Ígyvéd irodájában. 219 1 — 1 ellenőrzi, egy kir. közjegyző jelenlétében. De mindekl, épületben mily világfelforgató tervek születtek. A kő­ a kinek van egy sorsjegye, maga is ott lehet a sors­ vetkező kép a krakkói Maria-templom remek oltárát húzásnál és megfigyelheti azt, mert a húzás nyilvános mutatja be, melyet a nápolyi öltőinek és a velenezei lesz. A nyereményeket jtedíg, még az esetleg milliós piazzettának fényképei követnek Most Palennonak nyereséget is rögtön kifizetik a hozás után, még pedig remek látképe tárol elénk a Monte Pellegrlnóval, mig egy krajezár levonás nélkül, eltérűleg a többi sorsje­ szemközt Madrid egyik szép közterében gyönyörködhe­ Alulírott közbirtokossági felügyelő által gyektől, a hol mindenféle, gyakran 2*1 százalékos levőtünk. A következő fénykép Oportot, Portugália c regé­ közhírré tétetik, hogy Petőn, a petői közbirto­ náaok történnek. Az országgyűlés teljes adó- és illeték­ nyes fekvésű városát mutatja be. Utána az orosz czákosság tulajdonát képező úgynevezett Rongyos mentességet adott az osztálysorsjátéknak s így akár­ rok rezideneziája, a hires téli palota és az athenei csárda-épület, n hozzá tartozó rét- és földdel mennyit nyer is valaki, a nyereséget az utolsó krajezáParthenon remiainak fényképe következik s a sorozatot rítt rögtön kifizetik nz 189(1. évi január hó 1-sŐ napjától három a Cap Bnartci Tangerben, betlehem látképe PaleatináOlyan előnyei vannak tehát ennek az első magyar ban, a Bunker-liilli (Mavsachnsets) 07 méter magas egymásután következő évekre haszonbérbe osztálrsorvjátéknak, a milyennel semmiféle sorsjáték emlékoszlop és Atlantic City tengerpartja a maga nyüzvgó adatik. sem die'.ekedhetik. És ezért gondoskodva van arról is, életjével fejezi be. Mindegyik kép egy darab élet, mely A fonti fekvőségekre a nyilvános árverés hogy minden ember kivehesse a maga részét belőle, mintegy megeleveníti szemeink előtt ez ősmert és ösíxbet kapni tlzedrész és huszadrész sorsjegyeket, úgy az 1895. évi szeptember hó 25-én fog megtar­ incrrtlen tálakat. Ez a füzet Is, mint « többi, vidékre hogy bárki két forinttal vagy egy forinttal az első küldve JA krért rendelhető meg az Egyetértés kiadó­ tatni Petőn a bíró házánál. Bővebb felvilágo­ osztályban, — négy forinttal vagy akár két forinttal hivatalában Budapesten, mely előfizetéseket Is elfogad sítással szolgál alulírott közbirtokosság! fel­ pedig minőikét osztályban játszhat s részt vehet e cse­ az egén miire (l'í füzet) A frt <X) krral; H füzetre 2 ügyelő. kély Összegért a milliós nyereségben is. Olyan kecssg frt <*) krral; 4 füzetre 1 írt 40 krral. tető előnyök ezek, a melyek megérdemlik, hogy minPelő, 1895. aug. 19. pstt egyes ember pár forinttal hozzájáruljon. Kiadó lakások. Haszonbérbe adatik! Iffj. SárkBzy István, 205. 3—3. közbirtokossági felügyelő. �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Kl»ü cm. é. kir. ki*ár. ■■nbndalm. Ar»»y«rmekkel kitüntetve. "W 1895. szeptember 8. DC* Aranyérmekkel kitüntetve. omlokzat-festék-gyár^- Főherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és hámortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfeatékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapotbunlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az olí\jmázoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ kapható: Hummer Mihály árnál B.-Gyarmaton, Bolner Pál „ Ipolyság, , Dombó Káról „ „ Heksch Adolf \ „ „ továbbá gyógyszertárak és tekintélyeseb kávé házakban. 725130 liter bort használt fel. ered eti T o k a ji Cognac E L SŐT O K A JI C O G N A C G Y A R B O L ,T O K A JB A N , . a m e ly 1 8 9 3 :9 4 . é v b e n , m in t h it e le s k ö z je g y z ő i o k ir a t b iz o n y lt j a az T O K A JI COGNAC TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL níncsennak • Tokaj város czimerével 2) <«en ellátva. Első Tokaji COGNACGYÁRBŐL sz4 m axMk, Eme oly de ugyan nagyon olcsók ép* rosszak és igy még a legkisebb összeget sem é rik meg. értéktelen utánzatok könnyen felismerhetők, mert 1) nem az egyedüli és csakis Tokajban létező 20—18. A fenti ioo mentve küldetnek. utánzóit „TOKAJI COGNAC.“ Ezek H Kronsteiner Károly Wien, III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. �1895. szeptember 8. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Tiszta búza eladó! Őszi s téli idényre Halai m Antal országos képviseli) nógrád-sipeki gazdaságában 200 mm. 82 kilogrmmos vetni való tiszta baza eladó. •-•is 2-3 Pécsük, gazd. intéző. fiúgyermek-öltönyök 3 írttól feljebb felöltök 5 , Női gallérok 2 frt 50 krtól félj. , kabátok 5 „ — „ , a legnagyobb választékban k feltűnő olcsó áron kaphatók, valamint „Adria" Singer-rendszerű Simmentali bika-eladás! varrógépek, melyek nemcsak szoba­ Tehenek hiánya miatt eladó egy drb, J a bábolnai m. kir. állami ménesbirtok tenyé« szeléből származó tisztavérű törzskönyvezett simmentali I éves, 9 hónapos bika. — Szine sárga-tarka. Igen kiváló példány. Tudakozódhatni a Nógrádmegyei Gazdasági Egyesületnél BalassaGyarmaton. 220 1—t M6k 3758 ‘.»5. Gansel Sándor, női s gycrmek-confcctió s kézimunka-üzletében B.-Gyarmaton főuteza, a Balassa-szálloda mellett. 215 2-3 Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. H.-Gyarmati járni fósxolgabirája. Pályázati hirdetmény. B.-Gyannat nngykox.í'gben rendszeresített » elhalá­ lozás folytán megüresedett éri 10Ó frt fizetéssel és hoz­ závetőleg 500 frt vágatán díj, 25 írt tavaszi állatsieiniedíj, 40 frt vasutiszrmledij és 100 frt vásári szemledij élvezetével egybekötött községi állatorvosi állomásra pályázatot nyitok. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy az 1883.évi I. t.-cz. 1. j-ban kiránt kellékeken kivill pályázati kérvé­ nyeiket a szllkségea állatorvosi oklevéllel, valamint döb­ beni mtlkMétQket igazoló bizonyítványukkal felszerel­ ve hozzám f. évi szeptember 15-ig nyújtsák bo. U.-Gyarmat, 181 *5. augusztus 15-én. -JO0 3—3 Baintner, főszolgabiró. dísznek, hanem úgy családi, mint ipari használatra, a legjobban ajánlhatók, s azok 40 írttól feljebb, vásárolhatók jótállás mellett Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglói, havasi és gyepvászon, siífon, úgyszintén valódi szepességi ezérna- damaszt asztalterítők s ágynemüek gyári áron kaphatók. Ugyanott legnagyobb választék: WWW9WO érczkoporsók- és temetkezési kellékekben 170. 20—5. :«♦. & $ >. «. ♦ ■» «> 4 jükz Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető ! SCHÖNFELD MIKSA, j kárp., ászt, és esztergályos bntorraktára B.-Gyarmat, >' a KüSSlTII-utcxúbnn. *• * *» « 4 * “** 1 Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú raktárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyenként, mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús választék olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. £ • M & I‘ 0C“ Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor. ‘ san teljesítietnek. 'W j Egy jó hátból való fin asztalos tanoncrul aionnal felvétetik. ’ 52-l« 131. g * $ t>. * .♦ ■& f3K. �8 Nógrádi Lapok éa Honti Hiradó. Első államilag 1896. szeptember 8. engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték az 1396-dlk ezredéves kiállítás alkalmából. * |6 Kibocsátás 100.000 sorsjegy. — 31.499 nyereménynyel és jutalomdijjal. “T9 A ayeremények nlades levonás nélkül fizettetnek ki. A bázisok állanfelOgyelet és kir. közjegyző ellenőrzése mellett történnek. LepiiyeH a^eremésy a legked 1,000.000 0.0 * — Az L osztály hozása után vásárolt sorsjegyekért az L osztály dija után fizetendő. II. osztályú nyeremények. M" Húzás 1885. december hó 6 14-ig. korona korona korona korona 1 nyerem, á 30000 = 30000 1 jutalom 600000 = 600000 „60000 = 1 400000 = 400000 60000 ~ 99 „40000 = 1 200000 = 200000 40000 = 99 „30000 = 1 lOOOOO = 1OOOOO 30000 -s. = 20000 ~ 1 „20000 = 50000 = 50000 99 15000 Oo 15000 = 2 20000 = 40000 Ú 99 15000 = 80000 lOOOO = 1OOOO esO 2 99 16000 i « 2 2 3000 = lOOOO = 40000 99 S 3000 = 30000 4000 = 1O 99 82000 99 99 1O 2000 = 6000 = 162000 20000 99 <0 27 99 18 13000 1OOO = 1OO 2000 = 200000 99 99 1OO 1OOO — 200000 400 = 200 40000 99 99 @60 200 = 200 = 230000 172000 1150 99 99 9000 20000 „ 80 = 1OO =2000000 720000 99 ______________ 99 lOOOO nyetemény összesen 21499 nyerem, és I jutalom 4332000 1263OOO| All OSZTÁLYÚ SORSJEGYEK ÁRAI: sorsjegy 40. korona. A TELJES (mindkét osztályra érvényes) BORS JEGYEK ÁRAS ‘ 7,________ 7w_______ 7W 80.— 8.— 4.— teljes sorsjegy korona. Valanannyl sorsjegyek a falragaszok által megjelölt eladási helyeken kaphatók. B^^béD&Y-'»Aa5"B8ZÁltÓb*n’ Magyar Osztálysorsjáték Igazgatóság. Sorsjegyek eladásra való átvétele iránti megkeresések hozzánk intézendők. Magyar Osztálysorsjáték az ezredévet kiállítás alkalmából Budapesten, 100,008 sorsjegy, 31499 két osztályba beosztott pénznyereményekkel és egy jutalommal ® inlllió 000,000 Sí <»■■<»■■.su összértékben mlnSen levente uélkSI kéeapteaben fizetendő. — Legnagyobb nyeremény a leg.zereneaéaebb esetben Első húzás 1895. október hó 16—19-ig BUDAPESTEK. Eszerint ajánlom és utánvét mellett küldők szét eredeti sorsjegyek az Isö osztály részére eredeti teljes sorsjegyek, aiwljfk mi a 2 hozásban ínényestk 8o‘~^--lei sÍí-^efísí. Teljen sorsjegyek, a melyek az első osztályban nyereménynyel kihúzatnak, egyszersmind n nyereménynyel az elrtleuesen a második osztályra vonatkozó beUt fizettetik vissza. — Megrendelések ptetawfalvúny ötjén lehetőleg a cím Igen ponton mcrJelölésével kéietnek. Heintze Károly fő-elárusitó IlunArEST. Cheek-Contó: Magyar postatakarékpénztár UMO. — SörgOny-dtn: LOTTOIIE1NTZE IIUDAI’ENT. — Vidéki megrendelők porto tejében 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért, továbbá minden egye * nyereményjegysékért 10 fillért szíveskedjenek kfllán mellékelni. *** M Lottógyfljtődék, viszontelárusitók és ügynökök mindenhol felállittatnak. <36 MYOMATOTT A KiAüOTULAJlW.SOS B. GYARMAT1 KÖNYVNYOMDA HESZVÉNYTAItóUbAT UYOltóBAJTOlN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00907.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_09_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-09-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 36. szám (1895. szeptember 8.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/31e493d3cb2049fb0595df90df3ace2e.jpg 450bf9a73b90aeb8937743966769acae https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/050046f05d128e0c64bf476dc9e2fe5a.pdf 9a8447d2c6920167e6120f760e98633e PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. szeptember 15. 37. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. ' Hirdetések j <r»«abály swilit utaittatuk. — Nwobb és löbbsiörí hirdetések Jutányosán essküsöltetnek. xrx— <»> xo kx^eaAs. | a hp sxelkmi részére s a Nyílt-térre vonatkozó minden Bélyeg minden egyes beigUtásnál külön 80 kr. Előfizetni csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyannaton. j közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Nvllttér petit sora: 20 kr eté«i * E14a ári Egei érts 5 frt Fél évre 2 frt 50 kr. Neg/ed ívre 1 frt 25 kr. A királylátogatás évfordulója. Szeptember 17-ikét, mint ő Felsége, sze­ retett királyunk balassa-gyarmati idézésének évforduló napját, hallgatással mellőzni megbocsáthatlan hibának tartanék. Igen, mert jogos büszkeséggel hivatkoz­ hatunk arra, hogy a jövő kedden reánk virradó évforduló Balaasa-Gyarmat újabb történetének korszakot alkotó fényes lapját képezi, melyet a lakosság, — ha már máskép nem, hálás emlékkel szivében üljön meg. Büszke lehet városunk polgársága arra, hogy alattvalói hűsége- és buzgalmával, — s elismerjük egyszersmind a vármegye segítsé­ gével, — sikerült a nagy király részére oly fogadtatást rendeznie, mely minden izében méltó volt a királyhoz, ki ép ez oknál fogva legmagasabb elismerését többszörösen kifejezte a székváros irányában — aminthogy ki­ fejezték azt az itt nagyszámmal szintén meg­ jelent külföldi vendégek s kormányunk tagjai is. Midőn azonban a megemlékezésnek bár egyszerű szavainkkal fényes fáklyát gyújtunk, nem vezérel és nem is vezérelhet bennünket a hiúság üres gondolata; de mélyen érezzük, hogy a történeti múlt elengedhetlen köteles­ séget is hárít reánk. Kötelességünk oda törekedni, hogy arra a nagy megtiszteltetésre, mi városunkat azáltal TÁRCZA. Jéagy Bunyódnak is volt két szép virágszdla; Az egyik kinyílott, a más sírba szállá; Baké kézétál folyt ifjú piros vére, Gonosz Czillei-had gyönyörűségére. Palatínus-háznak két szép leventéjét Úgy őrzé a magyar, mini szemefényét, Készebb ezerszer is éltét adni értté, Hogysem e csillagpárt veszedelem érje. De hajh, könyörtelen a Végzet. — öl, rabol; Szegény szülői szív, mely igy kifosztatol / Szegény magyar, ki míg teruelsz nagy ünnepeb Szomorú orezádról könyút kell történed. De (m százat haitik: Oh gyönge, emberek, Letört virág fölött szűnjön keservetek; Csak a test, póriast, a hú emlék él s virúl A szívek sejtekén, elmúlhatatlanul. Pajor István. Athéntől Konstantinápolyig. SíjH ftgyrríö ein Wrll i HORVÁTH GÁBOR. Egy lapban olvasfom egy ízben ezen Bo­ rokat : Az útleírásban nincs köszönet, nemcsak há­ látlan, de nehéz mesterség is. Az útleírásnak Előfizetési péiztk, rrclimitiók éi hirdetések • khdóhirs’slho * intísendők. érte, hogy a koronás király és udvara öt egész napot töltött körünkben, jövő tényke­ déseink által is érdemeket szerezzünk, méltóak legyünk. Az ország, hogy ne mondjuk: az egész művelt világ figyelme lett szerény városunk felé for­ dulva; úgy tekintsük tehát ezt, mint a jó szerencse nagy tőkéjét, melyet kellőleg kamatoz­ tatni kötelességünk. immár, midőn a miniszteri biztos a helyszínén fogja mérlegelni erőinket, áldozatkészségünket Önmaguknak állítanak tehát emléket mind­ azok, a kik 1894. szeptember 17-ike alkal­ mából követik a legmagasabb fejedelmi példát. De ismételjük: van a cselekvésnek, a nemes tetteknek még számos más tere is; lépjünk azokra bátor szív- és lélekkel; jusson eszünkbe mindannyiszor a múlt év elvitathatlan ténye, hogy közerővel, erős akarattal rövid pár hó alatt is királylátó-képessé tudtuk tenni BalassaGyarmatot R. K. Hogy mikép? Az jórészt saját magunktól függ. A haladás útja előttünk ép úgy nincs elzárva, mint hazánk más hasonló városától. Legyünk a kultúra minden mezején: a szel­ lemiek és anyagiak terén egyaránt éberek. Tettekkel bizonyítsuk be életrevalóságunkat; a város szakadatlanul lüktető élete mindun­ talan nyújt nekünk erre alkalmat; azokat tehát ne mulaszszuk el soha, ne szalaszszuk el egyszer sem. Erős akarat, összetartás a kezdetben legyőzhetlennek látszó akadályokon is diadal­ maskodni képes. Egyike legyen maradandó alkotásainknak a balassa-gyarmati főgymnasium, melynek léte­ sítésére — mint tudjuk, — ő Felsége, sze­ retett királyunk ittlétekor adományával maga szolgáltatott példát. Városunk és vidékének e közérdekű ügye legközelebb gyakorlatilag is napirendre kerül Az iskolák megnyíltával az egész tanügyi világ foglalkozik az iskola-felügyelet reformjával. A kir. tanfelügyelők egyenesen meg vannak bizva e tárgyban teendő javaslattétellel. Nézetünk szerint ilyen fontes kérdésben meg kellene hallgatni nemcsak a kir. tanfelügyelőket, hanem ax ország összes tanügyi fértiait, akik a tanügygyel, hiva­ tással, és nem hivatalból (mint a tanfelügyelők) foglalkoznak, aztán ezeket a munkálatokat a tel­ jes nyilvánosság előtt kell végezni. Mert elvégre is az ország lakosságát nagyon is érdeklik ezek az ujitások. A nagy közönség, mely az iskola­ ügyi igényeket közvetlenül nem tanulmányozhatja, először is arra kiváncsi, hogy tnlajdonkópen szük­ séges- e ez a reform, a mit Wlassics kultusminister keresztülvinni óhajt, s ha igen, miért? nagy része csak azért nem bosszantó, mert nincs kiket bosszantaniok, senki sem olvassa őket. Útleírást csak az írjon, ki mert nagyon alaposan nézte meg a dolgokat; vagy mert nagyon sajátos eredeti benyomásai vannak, érdeklődésüket saját egyénisége iránt a ezen át a látott dolgok iránt is fel tudja kelteni. Én bár nem vagyok hivatva egy útleírásba belekapni és nem érzem magamat erre elég gyakorlottnak s bár hálátlan s nehéz mester­ ség, mert lehet, hogy senki sem olvassa, de azért megpróbálom tapasztalataimat röviden megírni, a keleti utamból egy részletet ismertetni. Erős hullámzások között érkeztünk meg márczius 26-án l’yreusba, az Athén előkikötőjébe, miután a görög félszigetet Cap. Matapánnál, Európa legdélibb csúcsánál megkerültük. Pyreus Athénhez alig félórányira van, a hová minden félórában induló vonat közlekedik. Pyreus kisebb, de csinos és élénk kereske­ delmi görög város, a melyről, mint egyszerűbb városról kevesebbet lehetne Írni, inkább men­ jünk át Athénbe, a több istenek s az ókori műemlékek e városába. A történeti emlékek s némileg kedvező fek­ vése következtében az ország fővárosává Athént tették meg, azt a helyet, a melyhez nemcsak kiváló emlékek fűződnek, de a hol az Akropolison s környékén egész napjainkig fennállott műemlékek hirdették a régi kor dicsőségét. Athénnek legnevezetesebb része az Akropolis, e hely már csak rom, de még mindég fefttnaradó emlékű. Hajdanában a perzsák állal agyonbornbáztatott s leromboltatott. Fenn az uj fővárostól távolabb, Je roppant terjedelmű, E helytől valamivel távolabb van Schlíeman által felállított museum, a műemlékek egy ré­ sze ide hozva, de van benn a városban is Schliemannak háza, szintén tele az Akropolis- ból ásott gyüjtcménynyel. Schlíeman óriási összegeket — milliókat áldozott e hely fel­ kutatására s rendkívüli eredménynyel. Én mint laycus, e gyüj'emények felsorolásába nem is bocsátkozhatom, de annyit, hogy rendkívüli nagy összegeket képvisel s tudósok jönnek majd minden évben e városba, az össze­ halmozott kincsek tanulmányozására. Az ország újabb haladását csaknem kizáró­ lag a fővárosban lehet látni, közelében már kopár a vidék s puszták a falvak. Az uj Athén már civilizáltabb városok közé tartozik, benne több igen csinos görög-stylü magán- és középülettel, többnyire lapos tető­ zet-, oszlopokkal. Különösen csinos egy főutezájn, a hol mind nyilvános épületek; mind múzeu­ mok, könyvtárak stb. igen Ízléssel épülvék Maga a király palotája már egyszerűbb a város szélén csinos park szomszédságában. A városon kívül van egy kiállítási helyiség, a mely egyedüli épület maradt még meg a kiállítás után. Ugyancsak közel van ide a Schlieman-emlék. A külváros már piszkos, alacsony, primitív épületekkel, a melyei mind megannyi keres­ kedők lakják; különösen a piaczaik . kellemet­ lenül néznek ki. A várost környező romok mind nevezetes emlékek, szóval az egész város mind­ mind romokkal s műemlékekkel környezvék. A régiségek között még nagy fontosságú a Theseus temploma s Hadrian templomának oszlöpai. A tenger felől, honnan az idegen e nagy nevezetességű várost pillantja meg; elől a romok s az uj város képe, hátul a hófedte Parnnssussal s oldalt a dombok s kisebb he­ gyek összhangzatos csoportja valóban festői. Említésre méltó még a szelek istenének tornya, ennek tiszteletére emelve, benn a templomban a szélirányú kőbe vésve s ezáltal megjelölve, B.-Gyarmat, szeptember 12. �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Ennek tisztába hozatala után ismét az a kérdés következik, hogy: az iskola-felügyelet terén micsoda uj czélokat akarunk elérni. Ha mindezt tisztába hoz­ tuk a magrar társadalom előtt, a közönség csuk akkor fogadhatja teljes' megnyugvással a bekövet­ kező concrét tyitást s csak igy remélhetik az uj intézmények, az egész közvélemény hathatós tá­ mogatását. Hogy szükséges as iskolai felügyelet reformá­ lása, ax kétséget nem szenved. Hisz’ tudjuk azt, hogy a Uaitóság munkája egész nemzedékek szellemi, erkölcsi, sőt gazdasági életére is kiha­ tással bír. Ilyen nagyfontosságú munkakör mun­ kásait a legközvetlenebb és legszigorúbb szakfel­ ügyelet nélkül hagyni tovább nem szabad, nem lehet! Intézményes biztosíték kell arra, hogy a tanítók mindegyike az ismert leghelyesebb módon s a legnagyobb lelkiismerettel végezze kötelessé­ gét. Ez a biztosíték most teljesen hiányzik. A közigazgatási és egyházi helyi hatóságok épen úgy, mint az iskolaszékek és gondnokságok az iskolának csak külső öconomiai ügyeire felügyel­ nek. A kir. tanfelügyelők, még ha minden idejü­ ket is ráfordítják, megyéjük nagy teijedelménél fogva az iskolai tökéletlenségeknek a megváltoz­ tatására fizikai lehetőséggel nem rendelkezhetnek. Ám tessék megnézni bájmelyik kir. tanfelügyelői hivatalt, reggeltől késő estig intézik halomszámra az ttgydarabokat, úgy, hogy magára a közvetlen felügyeletre idő egyátalában nincs. Kérdés már most, miként kellene az iskolai felügyeletet reformálni? Az iskolai felügyelet reformálásánál a követ­ kezőket kell figyelembe venni. Először is közvet­ len és ami fő, gyakori ellenőrzés által biztosíté­ kot kell nyerni az iránt, hogy minden iskola minden tanítója a nevelés-tudomány színvonalán álló becsületes kötelességet teljesítsen. Másodszor, hogy a laikus tény<zők az iskolát és tanítót ne zavarják. Harmadszor, hogy az ország összes nép­ iskoláiban a magyar nemzeti érdekek lelkiismere­ tes ápolásra találjanak. Hogy exek a czélok elérhetők legyenek, szük­ séges, miszerint nem nagy, de lehetőleg apró területek képezzenek iskolafelügyelői kört, hogy a kör felügyelője úgy szólván mindennapossá tehesse az iskolalátogatásokat Az iskolafelügyelök hosszabb ideig szolgált érdemes tanítókból nevez­ tessenek ki, akiknek a tanítóság körében ismert nevük van arra nézve, hogy szavuk, véleményük, utasításuk az elismert szaktekintély súlyával bír­ jon. Az ilyen felügyelő a helyi hatóságoktól tel­ jesen független helyzetű legyen, sőt állása fölé helyeztessék mindezeknek, akiktől az iskolák belső sxakügyeire való rendelkezési jog megvo­ nandó s a szakfelügyelőkre ruházandó át. A nem­ zeti érdekek szempontjából viszont clengedhetlen, hogy az összes iskolák: államiak, községiek, fele­ kezetiek és magániskolák, ugyanazon felügyeleti kör területén, ugyanazon egy felügyelő rendelke­ zése alatt álljanak. E végből legezéiszerúbbnek mutatkozik az összes iskolákra az állam költségén nevezni ki állami iskolafelügyelőket. Ha már az iskolák államosítását ez idő szeri t kivihetetlennek tartják tinanczialis kérdések miatt, annyit meg kell tenni az államnak, hogy legalább az iskolai felügyelet szerveztessék államköltségen, az állami érdekek szigorú megóvása tekintetéből. Ennyit megtenni kötelessége az államnak; de joga is van 'ahhoz, hogy e haza földjén bárki tartson is fenn népiskolát, az az állam felügyelő közegeinek közvetlen rendelkezése alatt álljon a nevelésokta­ tás irányára nézve. Csak röviden vázoltuk ezekben az irányelveket. Tettük ezt nemcsak a közönség tájékozása végett, de különösen azért is, hogy felhivjuk reá a tan­ felügyelői s a közoktatási kormánynak becses figyelmét * Eljutottunk a kévéházakba is s érdekkel szemléltük a mint az ópiumot szívják a görögök s észrevettük, hogy az nekik nagy élvezetet nyujL Ugyancsak megnéztünk egy pár caffe chantantet, a melyek többnyire földalatti helyiségek, de elég csinosan berendezve, több lokalitással. Meg kell jegyeznem, hogy az énekes nők között egy sem volt még csak csinos sem. ' A görög rendkívül önző s könnyelmű nép­ ség. a hol lehet csal és rabol. Nagyon vigyázni kell különösen az idegeneknek, mert azokat nagyon zsarolják; igy egy caffe chantanteban fizettettek velünk egy üveg sörért 7 drachmát (1 drachma a mi pénzünk szerint 33 kr.l. Kfff ismert keleti közmondás igy szól: Egy európai megcsal 2 törököt, egy zsidó 3 euró­ pait, egy örmény két zsidót s egy görög 3 örményt E közmondás leginkább a görög élel­ mességéről tesz tanú bizonyságot, pedig az élelmesség nem mindig jár együtt a jóakarattal, mint inkább a kapzsisággal Különben a görög tudni vágyó, szeret utazni, olvasgatni s még a parasztok is kíváncsisággal állják körül az idegent A régi görög szépség nyomai már csak el­ vétve találhatók, igy szén szál legényeket, classikus metszetű arczvonalakkal s csinos nő­ ket, szoborszert! termettel alig láthattam. Jellemző nemzeti öltöny a férfiaknál az úgy­ nevezett fustanella, térgyig érő sokránczú szok­ nya. Ezenkivül színes hímzett mellényt, hegyes orrú papucsot s fezt, vagy kecskebőr sipkát viselnek, a fegyverek számára pedig széles övét. Ezen jellemző viseletét Patrasba láthattam, a hová a görögök a húsvéti ünnepekre jöttek össze a falvakból A nők öltözete már az egyes vidékek szerint különböző; van színes selyem aranynyal kihimzett ujjasuk, csipkével beszegve s bő fekete szoknyájuk, lábukon papucsot, de­ rékon barna, széles övét viselnek, fejükön arany­ bojtos kendő s homlokukon ezüst- és arany­ pénzből hajék, de némelyek fezt is viselnek. Görögország mint a geográfiából is tudjuk, többnyire félszigetből s szigetcsoportokból áll; a sziklatetőkre sok helyen zárdákat építenek a hívők. Ott, hol élénkebb kereskedés nincsen, a nép földmiveléssel és pásztorkodással foglalkcyzik s patriarchális viszonyaik között már a régi görög mythologiúnak csak foszlányait őrizte meg. 28-án délben ebéd volt az osztrák követ és neje tiszteletére hajónkon, a melyen még a consulok is rész.tvettek, úgyszintén valami Fodor nevű magyar ember, ki jelenleg gyár­ igazgató Athénben. Aznap délután horgonyt felvéve, útnak in­ dultunk a pyreusi kikötőből, hogy az Egei tengeren, Dardanellákon s Márványtengeren át eljussunk Konstantinápolyba. Alig hagytuk el a kikötőt s alig haladtunk 10—16 tengeri mértföldre, a hajónk egyszer csak megállt Kérdeztük kapitányunkat, de ő csak türelemre kért bennünket s 1 órai késés után jelentve, hogy már nincs semmi baj, tovább haladtunk. De ezen eset nemsokára újból ismét­ lődött s ekkor sem árult el semmit kapitá­ nyunk, a mi szinte egy rövid órát vett igénybe. • Bősz ómen», mondottuk egymás között; csak a később kiszivárgott hírből tudtuk és sejtettük, hogy a hajó gépezetén történt valami baj. Honti képek. Lipthay Lajos kamarás, cs. kir. nyugalm. dsidás kapitány; még akkor is daliásán szép alak volt, mikor én a 40-es évek első felében (ismeretségébe jutottam, s a mikor ő már életkorának hetvenedik évét hátratette volt. Termetre ölmagas, aristokratikus arczát a sasorr alatt egypár tömött, hófehér bajuszszárny árnyékoló; szemeiből meghflvölően nyájas tűz sugárzott, ajkait még társalgás közben is csak gyéren nyitá meg, de a melyekből a férfias hangszinezet mindig behízelgő acccntusú mon­ datokba vegyült; s ő ennek az édeskés modor­ nak, melyet bizonyos fokig még a belső házi cseléd irányában is megtartott, annyira felfogta a becsét, hogy ezen puszta fegyvert magában is elégségesnek ismerte az ellene torlódható életbajok legyőzésére, a mi neki aztán több­ nyire valóban is sikerült. Nekem a negyvenes évek elején, midőn az ügyvédi censurát letettem s az egy évi patváriai cursust is elvégezém, az által nyilt alkal­ mam az Ő legbensőbb körébe juthatni, hogy jogi ügyeinek ellátásával bízott meg, a mit én Szécsénkéhez alig egy órányi távolban lakásom mellett s kezdő ügyvéd létemre az igen sze­ (Folyt. köv.) Két Kray Jakab. tlbMrtlfe VTTÁUS MÓRTÓL TM4m(I (Folyt.) Boxer eleinte sóbálványként állott, de később úgy tüntető a dolgot, mintha ez az ő akaratjánál 1895. szeptember 15. rény évi tiszteletdij daczára is, készséggel el­ fogadtam, annyival., inkább, mert a vele való sűrűbb érintkezés nekem számos kellemes órát és tanulságot szerzett Szabadjon itt azok ked­ véért, a kik az (igynéVcZvlj, patvaria szónak valódi értelmével talán nincsenek egészen tisz­ tában, megjegyeznem, hogy ez a magyarítva egygyé Vünl kút szó: * páti-varia- annyit jelent mint: sokat szenvedői, a mi azonban már az én időmben is határozottan kedvezőbbre változott s egy loyális főnök mellett a patvarista-élet csak épen oly jucundus-állapot volt, mint a hires jurátusi arany korszak. A széesénykei egyemeletes kastély, melyet Lipthay Lajosnak a nagyapja építtetett, egészen a XIV. XV-ik Lajos-féie Ízlés bélyegét viselé magán, s az emeleti nagy terem, mely egyszer­ smind a billard-helyiséget is magában foglaló, a padozattól a plafonig csupa 17—18. század­ beli parókás és sapúdlis franczia sport-jelene­ teket ábrázolt, inig a földszinti nagy ebédlő­ ben Lipthay Lajos atyjának L. Sándornak és nejének olajba festett művészi mellképei gyönyörködleték a szemet. Ezzel kapcsolatban eszembe jut egy az ipolyszécsénkei kastélyban régebb időben megtör­ tént esemény, mely az akkori szokások galanteriája, sőt a társadalmi élet fejlettségi színvo­ nalára is élénk világot vet, s melynek alapját az képezé, hogy midőn néhai Lipthay Sándor, kir. udvari tanácsos, Hontvármegye első alis­ pánjává újólag megválasztva lön, a ház úrnője az alispáni installalio megtartása alkalmából igen szép és épen oly drága edénykészletet hozatott Bécsből, mely akkori időkben egy-egy előkelő úrasszonynak irigységet keltő büszke­ ségtárgyát képezé; a mi pedig ezzel az edény­ nyel akkor történt, ezt néhai atyám, ki mint actuális megyei tisztviselő a lakomára szintén hivatalos volt, és olt megjelent, következőleg adta elő: A mint az ebéd javában folyna, egyszerre nagy csörömpölés támad, a init egy porczellántányérnak a felszolgáló inas ügyetlensége s ta­ lán az étkező vendég hirtelen mozdulata foly­ tán is darabokra tört, s a min az asztalién ülő házi úrnő annyira felindult, hogy az inas ellen hangos korholásra fakadt; minek az in­ stallált alispán azzal vetett véget, hogy megsúgta a felháborodott női elnöktársnak, miszerint Ő maga akarja ezt az affaire-t'elintézni. S úgy is történt. Az alispán t. i. udvariasan engedelmet kérve a megdöbbenéstől csaknem kővé vált vendégektől, csendesen felkelt székéről s lábujjhegyen sietve a kredenczig közeledvén, fogva történt volna, büszkeségében kinyujtózott, egy araszszal magasabb lett, a még mindig mellet­ te álló megzavarodott feleségének oda súgott: — • örülj neki, gyermekűnk boldogsága teljesedésbe megy, de különben is a fejedelem akarata előtt meg kell hajolnunk, mert Isten így akará.» — Jaj! csak lutheránus ne lenne, súgott oda férjének. — Hallgass, ne fecsegj ily bolondokat, hisz’ hallottad, a fejedelem is Zrínyi Ilonát veszi nőül, pedig az özvegy fejedelemnő is pápista, hát miért ne menne férjhez a mi Mariskánk is egy lutheránushoz, tudod, hogy én ezt határo­ zottan sohasem elleneztem, most a fejedelem és Isten akarata az én akaratommal találkozott, bele kell nyugodnunk. — Igen ám, de mit mond ehhez Scholcz, miután szerelmetes férjem Péter fiával Mariskát már eljegyezlcté. — Hogy mit mond Scholcz, azzal én nem törődöm, a fejedelem Scholcznál nagyobb úr, ha­ ragja rám nézve nem veszedelmes, azután gondold meg édes feleségem, Scholcz fiának löcslába van, úgy is csúfolják, ebből is láthatod, hogy nem leányunkhoz való, mert bizony mondom neked, csúnya unokáink lennének. A teremben általános volt az öröm, mert a Kray-családot mindenki szerette, csak két ember volt, aki dühösködött, Scholcz é; a fia. Lányi Márton látta a busuló apát és fiút, Péterhez odaszólt: no Péter, mit szólsz mind­ ezekhez, lássd Jakab már leszállt szép lováról, de csak azért, hogy Mariskát magának elje­ gyezhesse. — Nem sokat törődöm vele, ma nekem, holnap neked; és az igy csalódott apa a fiával távozott, távozásukat senki észre nem- vette. Másnap Toperczer Sebestyén, az első luthe­ ránus pap összeadta az uj házaspárt, a kis �1895. szeptember 15. ax olt egymásra halmozott mintegy 20 darab * pumpa porczellán-tauyért minden azó nélkül felemelvén, azt a padozatra esni engedő, a mi természetesen megtette a várt hatást, de egy­ szersmind be is fejezte a kitörni készült na­ gyobb katasztrófát, minek jóvátétele végett aztán maga sz alispánná mutatott oly kibékült arezot, mintha a véletlenül történt baleset szót sem érdemelne. Minthogy pedig a consiliarius urnák felnőtt szép leányai és tánezra termett derék fiai is valának, az Ipolysági zenebanda pedig már is húzta a pompás nagymazúrt, az angol menüettet a franczia négyest és a nélnet keringőt (sajnos, hogy a magasb körökben ekkor még semmiféle magyar nemzeti táncz nem dívott,) az emeleti nagyteremben késő reggelig folyt a mulatság, melyet már számosb ilyen vigalom előzött volt meg, s a miknek talán az a kedvező eredmény is volt köszönhető, hogy a gyönyörű leányok (egyik férjezett gróf Forgáchné, a másik Gyurcsányi septemvirné, da­ czára annak, hogy valami nagy hozomány részü­ kül nem jutott, — mindannyian fényes «par­ tiakat’ csináltak, a négy fitestvér: Lajos, Sándor, György és Antal (esztergomi kanonok és czimzetes püspök) pedig szintén magas állásokra emelkedőnek. Lipthay Lajos azonban életkorának előhaladtával, s elkedvetlenedve a forradalmi idők folytán előállott uj viszonyok miatt, az ipolyszécsénkei birtokot a hozzá tartozó nagyfalusi és födémesi részekkel együtt, melyekből őt tulajdonul 6|12-ed rész, a többi testvéreket pedig összesen 712-ed rész illette, közös meg­ egyezéssel az ötvenes években eladta a inosonmegyei Csúny községből odaköltözött Jankovits Antal mosoni volt alispán, s emberszerető és magas miveltségű családjának, kiktől az összesen mintegy 2400 magyar holdat tevő birtok ismét más kezekre került s mostani bir­ tokosa a mindenki által nagyra becsült nemes jellemű Králik István, budapesti kitűnő egykori ügyvéd és nagybirtokos; Lipthay Lajos kama­ rás volt dzsidás kapitány ur pedig, mint nőtlen ember, Vácz városába tévé át állandó lakását s ugyanitt csendes magányban végzé be válto­ zatosan lefolyt életpályáját Végre Jankovits Antal a remek latin-ódaköltő, régi barátom, s most fővárosi lakos a mai napig is jó egész­ ségnek örvend, miről a közelebbi napokban tőle vettem szellemes levél is eléggé tanús­ kodik. P- 1- templom megtelt hívekkel, a szertartásnál Thököly is jelen volt, ki úgy a menyasszonyt, mint a vőlegényt gazdagon megajándékozó. A templom egyik szögletében Scholcz Gusz­ táváé ült Péter fiával, az apa odaszólt fiához: no Péter, ezt a szégyent meg fogjuk boszulnl Az esküvő után Kray házához ment a nász­ nép, mindenki boldog volt, de legboldogabb Jakab és Mariska. ív. aa tv után. Megint csak Kézsmárkon vagyunk, régi is­ merőseink nagyobbára kihaltak, az akkori fia­ talok pedig megöregedtek, az öreg Hoxer, ki vejét csakis a lakodalom után ismeré meg kö­ zelebbről, nagyon megszerette és mindig áldotta a végzetet, hogy egyetlen leánya, e férfiú ne­ messége és kitűnősége mellett, valódi boldog lett. Scholczczal sohasem békűlt ki, de nem is törődött vele, szívesebben nézte leánya szeren­ cséjét, ölelgette unokáit, mintsem észrevette volna annak haragját,de ő is kimúlt, már pihen. Scholcz G. is kidőlt Juczi nénivel, Juczi néni egész haláláig azon hitben volt, hogy Mariska csak az ő fiát szerette, csak is az a vad Thököly kényszerítő Jakabhoz férjhez menni. Kray Pál is elhalt anyjostól, és az elhaltak a sírban sem lettek egyenlők, — az egyiknek sírját kereszt, a másikét sima kő jelző. Kray Jakab is rnár öreg ember lett, Mariska valóságos matróna, a régi szépségből csak is a finom metszésű orr és szép szeme maradt meg, egykori szépségét ez mindig bizonyitá, — szép szőke lmja is megderesedett, nem büsz­ kélkedik már vele, de mégis van büszkesége, a három fia, az öregebb Jakab, ez 168Ű. nov. 27-én-zíiletett, most már 23 éves, Pali a fia­ talabb, 21 éves, e két fiú már tudományát bevégzé, mig a harmadik, Sándor, Wittenbergában osko lázik. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Lapszemle. A laibachi Slovenski Narod (301. sz.) .Magyar püspökök konferenciiája1* czimmel elmondja, hogy egy latin nyelvű, meg egy magyar nyelven szer­ kesztett pásztorlevelet óhajt kiadni a magyar püs­ pöki kar s azt mondja, hogy a magyar viszonyokra nézve igen jellemző, hogy a pásztorlevelet csakis magyarul, a többi nemzetiségi nyelvek teljes mel­ lőzésével, fogják megszerkeszteni és kiadni A magyarországi egyházfők is úgy látszik, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Magyarországon mindenkinek okvetlenül kell tudnia magyarul. Véleményünk szerint a püspökök aligha tesznek szert ilyképpen népszerűségre a nemzetiségeknél. Mi azt hisszük ugyanis, hogy olyan fontos pásztor­ levelet az országban dívó összes nyelveken kellene kibocsátani! Mi nem is csodálkozunk nagyon ezen eljárásukon, mert a történelemből azt a meggyő­ ződést merítettük, hogy a magyar püspökök nem­ zeti kérdésekben majdnem teljesen ugyanazt az álláspontot foglalják el, mint a magyar kórmány... Losonczi hirek. Losonca, 1895. szeptember 12. László főherczeg tragikus halála minket is fájdalmasan érintett, líalálhirének olvasásakor családtagjaink arczát a részvét igaz könyei áztatták Ily mély bánatot jeleznek a tornyain­ kon s minden középületeinken lengő gyász­ lobogók is. -------------Erről tanúskodhat B.-Gyarmatnak, dr. Jankovich György, vármegyénk tan felügyelője is, aki a tanév megnyílta alkalmából hűségesen meg­ jelent, hogy városunkban ős vidékén az isko­ lákban körültekintsen. Polgári leányiskolánkban épen ma egy hete tartatott meg d.-e. lí órától a tanév ünnepé­ lyes megnyitása a városi iskolaszék és a szü­ lők jelenlétében. Ez alkalommal a leánykák elsőbben egy karéneket zengtek el, úgy követ­ kezett az iskolaszék elnökének, majd az igaz­ gatónőnek alkalmi beszéde és a törvények fel­ olvasása s magyarázata. Az iskolákba özönlött tanulóság által moz­ galmassá vált életünket a most gyülekező szep­ temberi vásár növeli, mely a marha- és sertés­ vész miatt milyen lesz, jövőre majd megírom. Annyi bizonyos, hogy a most egész diszében kiépült városi szállónk teljesen készen van. Klamarik Danó vendéglősünk a múlt hétfőn tartotta abba való bevonulását. Kedden eddigi Kray Jakab évek óta a város tanácsosa és bírája, a polgárság kegyeneze volt, bánásmódjával mindenkit meg tudott hóditani, régi vidámsága még most is megmaradt, de hogy is ne, családi élete csupa boldogság, a városban mindenki állal szeretve, miért ne lenne vidám ? A magistrátus többi tagjai is mind jó isme­ rőseink, Lányi Márton, Toperczer Sebestyén; csak Hoxer Pál nem vállalt hivatalt, neki egy szövődéje van, vászonnal kereskedik. Hoxer Pali most is oly bensőséggel ragaszkodik só­ gorához, mint ez előtt, s ha együtt 'vannak, sokszor emlegetik a régi jó időket, a megtör­ téntek felelt kedélyeskednek is, Pál most is emlegeti Podolint, nagyot nevetnek azon, hogy Jakab és Mariska mint csalták meg őt, de még a nénit is. A lőcslábú Scholcz. Péter is vén házas ember már, Guidó fia szakasztott mása, még a lába is olyan lőcsszerü, a fin azonban apjánál is fur­ fangosabb, e két ember örökös haragosa a Krayés Hoxer-családnak, minden alkalmat felhasznál, hogyKraynak és Hoxernck kellemetlenséget sze­ rezhessen, mi módjában is van, hisz’ nemcsak kuruez, de labancz is megfordul Kézsmárkon, ha az utóbbi jön, Scliolczék alattomos árulkodássál boszaniják a Kray-családot, és ha el­ mennek a labanezok, jönnek a kuruezok, Kray nem törődik haragosaival, de birói kötelessé­ gét híven és pontosan teljesili. Thököly Imre elbukott, helyébe II. Hákóczy Fercncz jött. Magyarország felső vidéke a tiszai részek, újból lázongtak. Ma labancz, holnap a kuruez pörkölte fel a falukat. A nép szétfutott, erdőkbe húzta meg magát, oda hajtotta marháját, hogy ezen egyetlenegy jószágát az ellenségtől megmenthesse. (Folyt, kOvetk.) 3 vendégserege is követte. Ámde nem minden baj nélkül. Ekkor látta be úgy a vendéglős, mind pedig a közönség, hogy az ebédlőhelyi­ ségek kényelmetlenek. Klamarik teljesen nyug­ talan, elégedetlen, vigasztalhatatlan. Szánja, bánja, vállalkozását. Nem találja otthonát. Kétségeskedik. Az épület ily beosztással nem is nyújthatja a kellő, a szükséges kényelmet. Azonban csillapodjék nyughatatlansága. Emlé­ kezzék a német közmondásra, . a mely azt mondja: «Komint Zeit, kommt Hath.» Az el­ bontott szalélli visszaállítandó. Ezt mindenki belátja. S ezzel a jelenlegi kávéházi helyiség, vagyis a kerekasztal terme teljesen pótolva lesz. A jelenlegi kávéház termébe a közönséges ivó mehet át. Az igy üresen megmaradt terem a mostani sarok-ebédlővel és az átjáró ebédlővel egygyé téve, fogja azt a hatalmas termet adni, a melyben a vacsorával egybekötött hangver­ senyek is a megszokott kényelemmel tarthatók lesznek. Csak a közfulakat kell kibontani. Ez ugyan első tekintetre nagy feladatnak látszik; de nem ütközik lehetetlenségbe. Lehet ily át­ alakításokat a nagy városokban is, látni. Meg­ felelő oszlopok alkalmazása, pótolni fogják a közfalakat s meglesz mind Klamarikra, mind pedig a közönségre nézve a kívánt kényelmes otthon, a nyugodtság, a megelégedés. Igaz, hogy jobb lett volna belátni e hiányt előbb; de már ha bánod is, megvan már az! Most már csak a hiba helyrehozásán kell gondoskodni. És ekkor örökre szent lesz a béke; mert a többi, t. i. a vendég­ szobák mi kívánni valót sem hagynak hátra, sőt azt lehet mondani, hogy a túlságos eleganczia és a kényelem igazán túl van hajtva. A valóságos nászágyak helyébe, ezeknek időn­ kénti eladása állal, helyesebb leend egyszerű vaságyakról gondoskodni, a melyek nem fog­ lalnak cl annyi tért stb. A tánezterom mellett a színésznők öltöző szobái is feleslegesek; egyrészt mert távol vannak a szinpadtól, más­ részt, mert az üveg folyosón való átjárás tél­ nek idején mégis csak hideg lesz s a szüksé­ ges szintér megett annyira hely van, hol az öltöző szobák teljesen elférnek. Ezek mind oly megjegyzések, melynek szükségét csak mi lát­ juk be; vidékiek, idegenek, e tulságokat észre sem veszik. Itt az alkalom erről meggyőződni, a most gyülekező vásár és az okt. 3-án itt tartandó felső-magyarországi közművelődési egyesület évi közgyűlése I Legyen szerencsénk I A ma, vagyis 15-én véghez menendő zászlószentelési ünnep próba-napja lesz, mind a Kla­ marik utódjának, mind pedig az uj tánezteremnek. Ugyanis Klamarik a vásári sok foglal­ kozással jövő két nap miatt, a mai közebéd adására nem vállalkozhatván, az az eddigi Vigadóban fog megtartatni. Már eddig is 250 vendég iratkozott alá. Ennyi vendéget elöljá­ rójában Klamarik szokott pontossága után ki­ elégíteni, próbafeladat. Adja Isten I sikerüljön I A.-Esxtergály, sxept. 10. Megjött a vetés ideje. A földmivelö kezébe veszi az eke szarvát, eké­ jével felszántja a kemény, rögös földet s azután a földbe beleveti a tiszta magot, abban a remény­ ben, hogy a bevetett magnak gyümölcsét idővel élvezni fogja. Ugyanezt teszi most a tanító is. ő is kezébe veszi a maga ekeszarvát, tankönyvét, ő is miveli földjét, a gyermekek szivét s ö is ebbe a földbe, a szívbe beleveti a tiszta magot, a hazafiéig tinta magját, abban a reményben, hogy e bevetett mag­ nak gyümölcsét idővel a haza, az egyház s 6 maga is élvezni fogja. Tiszta magot vet tehát mind a kettő; a földmivelö és a tanító Is. S mégis mily különböző e vetés után az aratás, legalább minálunk! A földmivelö, ha tinta ma­ got vetett, akkor tiszta magot arat is; de a ta­ nító, a pap, nálunk nem mindig, ók hazafiságot vetnek s mégis sokszor hazaflatlanságot aratnak. Igen, hazafiatlanságot, mert éjjel, titokban eljön az ördög és a hazafiatlan „Národnie Novini , * „Národnie Hlásnik" lapokkal, a Unta mag közé elveti a konkolyt. S ez a konkoly, minthogy fej­ lődésében senki sem gátolja, minthogy az ördög szabadon vetheti, azután a pap, a tanító által elvetett tiszta magot elfojtja. Igen, elfojtja, mert a szegény pap s tanító nem képesek kiirtani a konkolyt bár mennyire is fáradozzanak annak ki­ irtásán, hanem kell nekik segítség. Ezt pedig nem kapják. Példa erre magam vagyok. Én ugyanis, �4 Nógrádi Lapok éa Hont! Híradó. minthogy u itt elvetett konkolyt teljesen ki akar­ tam irtani, mindjárt idejövetelem után, tehát már egy ive, segítséget kértem és pedig minthogy gondoltam, hogy ha a mi népünk ingyen kap hazafias lapot, akkor nem fog előfizetni hazafiatlan lapra, mert szegény, kértem, hogy eszközöl­ jenek számunkra egy pár ingyen példányt a ha­ zafias .Vizit a avef-ből. Kérésem azonban el­ hangzó szó volt a pusztában ; levelemre sem vá­ laszt, sem segítséget nem kaptam. Pedig ha azt akarják, hogy mi papok, tanítók kiirtsuk a hazafiatlanságot, ha azt akarják, hogy iskoláinkban vetett tiszta mag tiszta magot hozzon, akkor ad­ janak nekünk segítséget Erre kérem különösen azokat a kik azt mondják, hogy ök már rég ki­ irtották volna ott meg ott a hazafiatlanságot, ha ök ott működnének. Igen, ezek adjanak segít­ séget mert minden Demoathenesnél szebben beszél a tett. Szlancsik Bogyoszló, ev. a-lelkésx. Hirek és különfélék. Papszentelés. Baltik Frigyes püspök e hó 9-én avatta fel pappá Stúr Károly, fehérkúti lelkész­ nek fiát A templomba a felavatandónak rokonain és ismerősein kívül igen sokan gyűltek össze, már az ünnepély ujdonszerúsége miatt is, mert ily ceremonis első ízben folyt le a b.-gyarmati ev. templom falai között A püspöknek az ordinandua atyja és Lanstyák legéndi lelkész assistáltak, mialatt a csali káplán: Gregues Gyula, a püspöknek fia és Zsámbor Pál segédkeztek. Az ima és az allocutio után a püspök fenkölt beszé­ det intézett az ordinandushoz, a ki a beszédet kővető ima és a canonicus kérdések feltevése után, letette az esküt Ezt követte az ünnepélyes felavatás kézfeltevéssel s a vota assistentum, majd as összes papság az ordinandus fejére tették kezeiket a fölhanant ajkaikról a .Confirms Deus hoc opus, quod operatus es in nobis in monte tno sancto Jerusalem !" hatalmas és meg­ rázó dallama; mely után az ordinált lelkész az úrvacsorát vette magához, mire a püspök az el­ bocsátó szavakat intézte hozzá, a ki az ároni ál­ dás után testvéresókot váltott paptársaival. Kir. alügyész. Dr. Megyery István kir. alügyésznek kir. Ogyészszé történt előléptetésével, megürült balassa-gyarmati kir. alügyészi állásra dr. Petróczy Zoltán b.-gyarmati kir. törvényszéki albiró neveztetett ki. Az ügyészséget most már két fiatal szakerő képviseli, a kik a bűnügyi igazságszolgáltatás terén sok bizonyságát adták tudományos képzettségöltnek. Gratulálunk nekik és kívánjuk, hogy minél kevesebb dolguk legyen. Kinevezés. A bpesti kir. Ítélőtábla elnöke Kovács Zoltán végzett joghallgatót (Kovács Fe­ renci losonci! kir. közjegyző és kir. tanácsos egyik derék fiát) a bpesti kir. ítélőtábla kerüle­ tébe dija joggyakornokká nevezte ki. Adomány a szegényeknek a királylátoga­ tás emlékére. Mint annak idején lapunkban is megírtuk és érdeme szerint méltattuk: berczeli Be rezeily Vilmos úr, teljes elismeréssel azon buzgóság iránt, mit Balassagyarmat város közön­ sége múlt évben a király fogadtatása érdekében kifejtett, a a felejthetlen szép napok emlékéül, a város birájának kijelenté, hogy ő egymásután kö­ vetkező öt éven át, mindig szeptember 17-éo, t. i. ő Felsége apostoli királyunk Balassagyarmatra bevonulása napjának évfordulóján, 60 forintot tea le kezeibe, hogy ez összeg balassagyarmati szegények között valláskülönbség nélkül a mon­ dott napon szétontassék. A nemes adakozó a második 50 frtot már kezéhez szolgáltatta a bíró úrnak, ki art lapunk utján is megköszönvén, jövő kedden fogja az elöljáróság kőzbenjöttével a sze­ gények között kiontani. Az állami anyakönyvvezetés B.-Gyarmaton. Az első aktus: a születések és haláleseteknek az állami anyakönyvvezetőnél miként való bejelentése tárgyában kelt miniszteri hirdetmény, mnlt vasár­ nap lett városunkban ünnepélyesen közzétéve. A vároebiró, — a többi elöljárók élén, — az isten­ tiszteletek bevégzése után a városházára egybegyfljWtt közönség előtt kétszer is nyomatékosan felolvasta és megmagyarázta a belügyi m. kir. miniszter úrnak fennebb érintett rendeletét, s ez eljárást folytatni fogja szeptember hó többi va­ sárnapján is, hogy a bejelentésre kötelezettek súlyoz pénzbüntetéssel járó mulasztást ne kövesHnek el. 1895. szeptember 16. A salgó-tarjáni önkéntes tűzoltó-testület Hogyan olvassák vidéken a Nógrádi La­ pokat? E napokban egyik vidéki barátunkkal az egylet zászlójának beszerzési alapja javára találkoztunk Balnssa-Gyarmaton » beszélgeté­ október hó 5-én Salgó-Tarjánban a •Vadász­ sünk oly tárgyra irányult, mely u Nógr. Lapok szálloda' dísztermeiben zártkörű tánczestélyt 4 nap előtt megjelent számában érintve volt rendez. s bár tudtuk azt is, hogy barátunk előfizetője . Tüzesetek. Mint tudósítónk irja, f. hó 9-én a a lapnak, észrevettük, hogy ő mégsem bírt tu­ szomszédos hontmegyei Újfalu községgel össze­ domással a dologról. Kérdésünkre: vájjon a épített Apáti községben Klein Bernét apáti lakos lapban ez kikerülte figyelmét? Elmondó, hogy házában este 8 és 9 óra közölt még eddig ki ő gondosan átolvasgatja ugyan a lapot, de nem deríthetett okból — tűz ütött ki, mely mert nemcsak lakó-falujából, hanem még a alkalommal Fiala J. földbirtokosnak 20 szekérre szomszéd-falvakból is barátai és ismerősei el való szénája, Klein Bernátnak pedig 14 szekérnyi szokták átnézés végett kérni a lapot s ezúttal sarjuja, több darabra menő gazdasági eszköze a kérő posta már ott várt nála, midőn Balassa- és 4 magán-lakóház lelt a bősz elem áldo­ Gyarmatról megérkezett a lap, hál biz ő rá, zatává. Hogy a tűz tovább terjedése meggátol­ a tulajdonosra, talán majd csak a jövő héten tatott: elismeréssel és hálával adózik az ottani kerül a sor, hogy átolvashassa a lapot. Jel­ lakosság nt. Gonda Béla, luka-nénjei esperes­ lemző dolog ez mindenesetre. Tapasztalásból plébánosnak, ki a községbeli tűzoltó-eszközökkel tudjuk, hogy lapunkat, mely buzgó munkatár­ többedmagával a vész helyén megjelent és a sak által egybeállitva, jelen meg hetenként, vi­ tűz tovább lerjedhetését lokalizálván: sikerült déken ép úgy, mint helyben, szeretik olvasni több vagyont a pusztulástól megmenteni. Ember­ s ép azért vasárnaponként türelmetlenül várják élet is esett volna áldozatul, ha Plathy Lajos, ujfalusi birtokos észre nem veszi azt, hogy már, de előfizetni érte nem szeretnek, még azok sem, a kiktől pedig telnék; inkább ki- egy, az izzó gerendák között sertéseit meg­ kölcsönözgetik, — mint fennebb láttuk, — a menteni igyekvő idős asszony ruházata már a harmadik határból is, avagy órákig várnak lángok martalékává vált és ha az illetőt a ka­ ezukrászdában, casinóban (stb.), inig elvégre tasztrófától azonnal meg nem menti. Jellemző kezükbe kaphatják az ingyen újságot, a he­ és megrovandó, hogy Hont-Ujfaluban is amolyan lyett, hogy mint szívesen látott vendéget, ott­ nembánomsággal vették tudomásul a belügy­ hon fogadnák a lapot idejekorán. Midőn pedig in inisternek a tűzrendészetre vonatkozó szabály­ ezt igyíolemliljük,korántsem tesszük egyoldalú rendeletét, mivel ez a község is teljesen hiá­ érdek szempontjából; de inert tudjuk, hogy a nyában van az ily eshetőségek alkalmával szükvármegyei és a helyi sajtó elhanyagolása, az séglendő mentő eszközöknek. — B.-Gyarmat illető közönség szellemi és anyagi kárával jár: határában a régi malom melletti kazlak szept. 10-én este 8 órakor ismeretlen körülmények mert sokszor hijjával marad oly értesülések­ nek, miket másképp megszerezni nem képes. között kigyulladtak. Összesen 14 kazal hamvadt Bizonyos az is, hogy a hírlapirodalom felkaro­ el, melyek közül keltő a tűzoltó-egyleté volt, a lásával lépést tart a szellemi és anyagi téren többi egyes földmives gazdáké. A kazlak még való haladás is; ne kicsinyelje tehát e dolgot a harmadik napon is églek, a tűzoltó-egylet saját jól felfogott érdekében a haladni vágyó tagjainak csekély számánál fogva, alig volt közönség. Angliában felettébb megbotránkoznak képes megbirkózni a lassú tűzzel Szomorú kö­ azon, ha valaki magán felektől könyvel vagy rülmény, hogy ezen tűztengerhez a tűzoltó­ újságot kér kölcsön, ilyesmi, az ő helyes fel­ egyesületnek Hábor S. h. parancsnok és Elfér fogásuk szerint, nem képezhet kölcsöntárgyat; Ede, Molnár János, Kcdvessy Lajos és Bélák lássa el azzal magát mindenki, még ha kez­ István vezetése alatt mintegy 10—12 önkéntese, detben talán áldozatába kerül is, előbb-utóbb — kik rendesen mindig meg is jelennek a vész­ azonban jó használ veszi. Tanuljunk a prak­ nél, — vonult csak ki s a gazdák és az in­ tikus angoloktól s akkor majd mi is vagyono­ gyen látványosságban gyönyörködő nagy kö­ sabb nemzet leszünk. zönség részéről tapasztalt közöny daezára. sze­ Hymen. Dr. Révész Dezső, balassa-gyarmati rencsésen helyhez kötötték-a tüzei. Tanácsol­ ügyvéd, szept. 10-én jegyezte el özv. Kohn juk a hatósági közegeknek, ‘ hogy a segélyt nyújtani vonakodók közül csak egy-kettőt je­ Hermanné, sz. Klein Julia úrhölgyet. Esküvők. Dr. Klein János kecskeméti kir. tör­ gyezzenek fel s nevűket adják át megbüntetés vényszéki aljző, szept. hó 10-én kelt egybo Schle­ végett az illetékes hatóságnak, akkor bizonyára singer Blanka kisasszonynyal, Schlesinger Károly több lesz a munkaerő, mint eddig. b.-gyarmati mészáros-iparos bájos leányával. Az Szegedi csárda a millenniumi kiállításon. A millenniumi kiállításon Juránovics Ferencz, esküvőt fényes ebéd követte. — Koricsánszky János m. á v. mozdonyvezető e hó 24-én vezeti szegedi szállodatulajdonos, magyar csárdát oltárhoz a közép-palojtai ev. templomban Ferjancz épittet. Ennek a csárdának tervezésével és Mariska kisasszonyt, Ferjancz Pál leányát. építésével Juránovics, Robelly Aladár, szegedi Névmagyarosítás. Deutsch Gyula szécsényi műépítészt, Balassa-Gyarmat szülöttjét bízta illetőségű ugyanottani lakos nevét belügyminisz­ meg. Szeretnők, ha a L műépítész úr talán a teri engedélylyel .Német‘-re magyaritá. szülői ház felépítésével, Balassa-Gyarmatot is Balassa-Gyarmat képviselőtestülete a la­ szépítené. A részegség áldozata. Szklabonyán e hó 5-én punkban eleve jelzett rendes közgyűlését szep­ tember 10-én megtartotta s kél órán át tör­ Sztrelnik János (Kabacs), jómódú gazda részeg­ tént letárgyalás után úgy általánosságban, mint fővel jött haza, a padlásra menvén, felakasztotta részleteiben változatlanul elfogadó a község magát 1896-ik évre előterjesztett költségvetését. Esze­ A „Nógrádmegyel kör" tudatja velünk, hogy rint a megállapított bevétel 11700 frl 28 kr., a körbe való belépés iránt Darvai Ármin, hely­ a kiadás 38665 frt 61 kr., a mutatkozó beli könyvkereskedőnél lehet jelentkezni. 26805 frt 33 kr. hiánynak fedezésére mintegy A F. M. K. E. hirdetménye. Kies fekvése, gyö­ 75% községi pótlék igénybe vétele lesz szük­ nyörű vidéke és kitűnő levegője, valamint környé­ séges. A honvédelmi m. kir. minisztérium le­ kező fenyvesei miatt, nyaralók által sűrűn felke­ iratára vonatkozólag, mely szerint a m. évi resni szokott, Körmöczbánya szab. kir. városában hadgyakorlatok alkalmából a honvéd-laktanyán lévő és a Felvidéki Magyar Közművelődési Egye­ sürgősen eszközölt építkezések és átalakítások' sület tulajdonát képező nagyvendéglö 1895. évi költségének csupán 2O‘’/o-ját viseli a katonai november hó 1-töl bérbe adandó. A teljesen ujokincstár, a képviselőtestület méltányossági szem­ nan épült és a kor legmodernebb igényeinek meg­ felelő szálloda 20 vendégszobával, több szobából pontból előterjesztéssel él. Városbiró az anya­ könyvvezetési rendeletek, vasárnaponként álló casino-helyiséggel, szétszedhető színpaddal, d.-e. 11 órakor a város tanácstermében esz- nagy díszteremmel, három étteremmel, kávéházzal, közlendő ünnepélyes kihirdetéséhez a képvi­ fürdőszobákkal, kényelmes vendéglős lakással, is­ selőtestület tagjait is meghívta, a népnek adandó tállók és kocsiszínekkel bir és hozzá nagy mulató kert is tartozik. A tudakozódók és ajánlattevők jó példa végett. szíveskedjenek a Felvidéki Magyar Közművelődési Jegyzői vizsga. E hó 10-én Tihanyi Ferencz Egyesület Nyitrán székelő ügy vezetőségéhez for­ h. alispán és főjegyző elnöklete mellett jegyzői szigorlat tartatott a vármegyeház kistermében. dulni, a hol a bérleti időtartamra és a bérleti fel­ Három jelölt jelentkezett, s mind a három: Ber­ tételekre nézve bármikor tájékoztatást nyerhetnek. zsenyi Béla, Sedivi Kálmán és Kareczky István A gőzkazánfütők tanfolyama az állami ipar­ iskolában (Budapest, VIII. kér. Népszinház-ntcza megkapták a képesítést. Választás. Lest nagyközségben jegyzőül Szur- 8. sz.) f. évi október hó 1. napján fog megnyit­ tatni s november hó közepéig tart. E tanfolyam dusz Ferencz választatott meg. Dr. Gerö Mór üdülő helyéről: Tátra-Füredről tantárgyát a különböző szerkezetű locomobil- és stabil-gőzkazánok szerkezete és kezelése képezi, * visszaérkezett. �1895. szeptember 15. Tauulvkul felvéletűek a 18. életerőket betöltött. olva.'ui tudó öuálló lakatosok, kovácsok t* ezek segédei, a fémek feldolgozásával foglalkozó gyárak munkásai, továbbá olyan napszámosok, a kik mar foglalkozták a kazánok körüli teendőkkel. A be­ iratkozáshoz szükséges: 1) az illetékes hatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány, 2) munkakönyv, vagy a munkaadó bizonyítványa. A taudij 3 írt, mit a beiratkozás alkalmával előzetesen kell lefizetni. A beiratások szeptember lő. napján kezdődnek, a szeptember 25-ik napjáig tartanak. Vidékiek a taudij beküldése mellett levélben is jelentkezhetnek. A helyhez kötött (stabil) gőzgépek kezelői­ nek tanfolyama a budapesti állami ipariskolá­ ban (Budapest, Vili. kér. Népszinbáz-utcza 8. sz.) f. évi október 1-ső napján nyílik meg s deczember hó végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 18. évöket betöltött ónálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, a kik a gőz­ kazánfűtők, valamint a locomobil- és cséplőgép­ kezelők tanfolyamát már elvégezték. A felvételhez erkölcsi bizonyítvány s a munkaköny v, vagy muukabizonyitvány szükséges. Vidékiek levélben is jelent­ kezhetnek. A tandíj 5 frt. A beiratás október hó 26-án kezdődik s október hó 30. napjáig tart. * OaaiAlyworwJaték. Az 1896. ezredéves kiállítás alkalmából k.bocsátott, első, államilag engedélyezett ma­ gyar osztálysorsjáték jegyei B. Gyarmaton, az , Idriai bialoMtú taron Int’ főügynöks généi is kaphstók. * Lapunk mai számában a ..Magyar leszámítoló es penzbeváltobank- ajánlja bizományképeui szolgálatait a gazdasági gabonakereskedő kuiimségnek. Mi már ismer­ tettük e bank áruosztályának üdvös intézményét és jó szolgálatot vélünk tenni megyénk gazda- és kereskedő közönségének, ha figyelmét e banknak mai számunkban foglalt hirdetményére is felhivjuk. Irodalom és művészet -RSptébeo a nagyvilág kSrül4. E diszmű most bekül­ dött 12-ik füzete túlnyomó részben a képzőművészet remekei beniutatáaácak van szentelve. A majna-frankfurti Gutenberg-szobor nyitja meg a sorozatot, melyet Rafael síztusi Madonnájának fényképmásolata követ. A drezdai képtár koronája után a firenzei Palazzo Veechio és egy burgundi bizarr-alaku norvég templom, majd az IbdO-diki júliusi forradalomban elesettek em­ lékére emelt nagyszerű, bronzból épült júliusi szobor fényképe, Velának nagyszerű szoborművé: .Napóleon utolsó napjai SzL-IIeiéua szigetén4 és Napoleon sírja a Hotel det Invalides aranyos kupolája alatt követ­ keznek. Ez a sir. mely százada legnagyobb lángelméjé­ nek maradványait őrzi, hatalmas benyomást tesz a szemlélőre. A világ legkülönösebb épülete a moszkvai SzvBasUins templom fényképe következik ezután az ő bámulatra méltó architektúrájával. E templomot Iván czár építtette, a ki az építés befejeztekor azt kérdezte az építésztől, hogy tudna-e még egy ilyent építeni ? — .Igen' — fejeié a kérdezett. .Istenemre, ezt nem fogod tenni ** kiáltá Iván és azonnal lefejeztette. A hála borzasztó volt, ds azért nem kevésbbé hízelgő. — A kővetkező kép egy kis tündérvilágot mutat be: a pá­ risi nagy opera belsejét, melyhez aranyozott szobraival, oszlopaival, óriási tükreivel, festményeivel és pompá­ jával a világ egyetlen helyiségét sem lehet hasonlítani. Most egymást ismét három műalkotás bemutatása kö­ veti, a Rapbael-íéle tranfiguráezió, Dávid szobra Michel Angelótól és Murillo szeplőtlen fogantatás czimű re­ meke, melynek eredetijét a Louvre-salon carréjában őrzik A következő fénykép a Jeruzsálem! szent sir templomot mutatja be, majd Colorado egyik vadregé­ nyes tája, az úgynevezett szent kereszt-hegy, a párisi Vendome-oszlop, melyet 1200 osztrák és orosz ágyúból készítettek s mely reliefjein a nagy Natmleon tetteit örökíti meg. A füzet utolsó képe a Niagara-vlzesés fényképe, ezé a fónséges természeti játéké, mely megigéző hatalommal ej>i bámulatba a lelket. Ez a füzet is, mint a többi, vidékre küldve 35 krért rendelhető meg az Egyetértés kiadóhivatalában Budapesten, mely előfizetéseket is elfogad az egész miire (1<> tllzet) 5 frt 60 krral; 8 füzetre 2 frt 80 krral: 4 füzetre 1 frt ío krral. I ben alig akad egy-kidtö, ki az iparos-tanoncz-iskola fontos-agát, unnak hivatását felfogni képes lenne. A tantestület az ipáios-iskolai bizottsággal válvetre működik azon, hogj ezen .szomorú állapotokon némileg is javíthasson. Megragadunk minden al­ kalmat arra nézve, hogy a tanonezok no csak az , iparos-osztálynak szükséges ismereteket sajátítsák . el, hanem hogy Lilőlük erkölcsi tekintetben is a j mai kor követelményeinek megfelelő polgárokat, iparosokat, hazafiakat neveljünk. Ilyen alkalmat nyujtott folyó hó 10-én az iparostanoncz-iskola ez évi megnyitása is. A tantestület Kommerell Gyula iparos-iskolai elnököt kérte fel a tanév ünnepélyes megnyitására. Az elnök be­ látva a tantestület czélját, engedett a kérésnek s megjelent a körülbelül már eddig beiratkozott 160 tanonez között és hozzájuk a tantestület üd­ vözlése után a következő lelkesítő beszédet intézte: „Iparos-tanonezok! A múlt évek tapasztalatai nyomán szomorúan kellett konstatálnunk, hogy az iparos-tanonezok erkölcsi magaviseleté nagyon ha­ nyatlott; hanyatlott pedig oly.annyira, hogy a közei múltban több Ízben kellett igénybe venni a rendőrség közbejöttét. Az iparos-iskolai igazgató úr évi jelentéséből tapasztaltuk, hogy a mulasz­ tások aggasztóan szaporodtak. Ezen szomorú kö­ rülmények meggátlása czéljából az iparos-iskolai bizottság a térvény legnagyobb szigorát fogja a taoonczukra alkalmazni. Iparos tanonezok ! Én mint az iparos-iskolt elnöke, a ki évek óta szivemen hordom és szolgálom az iparügyeket, telkemből kérlek benneteket, hogy a múlttal szakítva, ígér­ jétek meg, hogy ez évben a legpéldásabban fog­ játok magatokat viselni; tisztelni, szeretni fogjá­ tok tanítóitokat s velők szemben mindig engedel­ mesek lesztek. Meg lehettek győződve, hogy ők mindent elkövetnek arra nézve, hogy belőletek tisztességes iparost neveljenek. Mi is meggyőződ­ tünk arról, hogy nem a tantestületet terheli a mulasztás, hanem a tanouezokat, kik jövőjükkel nem sokat törődnek. Kétszeresen kérlek bennete­ ket, hogy különösen ez évben mulassátok meg, hogy a magyar iparos névre érdemesek vagytok. Kérésem fontosságát annak tulajdonítsátok, hogy ezen tanévben fogja magyar nemzetünk ezredéves fenállásának ünnepét megülni; ezen év a magyar történelemben, de különösen az ipar terén nagy fontossággal fog bírni. Ebből kifolyólag már most előre is tudatom veletek, hogy a jövő iskolai tanévet nagyobb sza­ bású tanonezinunka-kiállitással fogjuk megünne­ pelni és bezárni. Már mától fogva arra legyen gondotok, hogy ezen kiállításon, a melyben min­ den iparos-tanoneznak részt kell venni, — egy­ mással versenyezve, a legszebb eredményeket ér­ jük el. Hiszem, hogy el is fogjuk érni, mert nem lehet Balassa-Gyarmaton oly tanonóz, ki ezen ki­ állításból elmaradna. Adja Isten, hogy úgy legyen! Mielőtt beszédemet befejezném: Isten áldását kérem az iparos-iskolára és a tantestületre !“ Az iparos-tanonezok láthatólag szivükre vették az elnök intő, buzdító * lelkesítő szavait; miből a tantestület reményt merit arra nézve, hogy azok nem válnak a sziklára vetett maghoz hasonlókká. Ezen reményünk azonban csak akkor fog telje­ sülni, ha a munkaadók is szivükre veszik a fentebb elmondottakat s ők is igazi munkások lesznek a jövő értelmes, szakavatott iparos nemzedék meg­ teremtésében. B.-Gyarmat, 1895. szeptember 12. Debreczeni Márton, ip. isk. tanító. Gyászrovat. Iparügyek. <A b.-gyannati iparos-iskola ünnepélyes megnyitása.) Az iskolák ünnepélyes megnyitásáról e becses lap minden évben meg szokott emlékezni, ennek tudatában, — az iparos-iskolai tantestület nevében — kérem a nagyérdemű Szerkesztő urat, bogy az alábbi soroknak, melyekben az iparostanoncziskola megnyitásáról lesz szó, becses lapjában helyet adni kegyeskedjék. Az iparos-tanulók rásottsága, rakonciátlaneága, könnye Imű“ége köztudomású dolog. A tanonezok imént említett tulajdonságaik kimutatására neinrrak az utczát, a műhelyt, hanem az iskolát is felhasználják. A 200-at meghaladó tanoncz-sereg- 5 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Idb. fájj Fáy Albertnó, sz. belhü és kissztankóczi Szilvái Hertnin, idb. Fáy Albert, szügyi földbirtokos neje Imit ineg 68 éves ko­ rában e hó 9-én. Temetésén, mely e hó 12-én történt, a nagyszámú rokonokon kívül igen sokan jelentek meg s a templom, a hol a Hi­ vatal állott, zsúfolásig megtelt. Ott láttuk Ti­ hanyi Ferenczef, DessewíTy Eleket, Nagy Mi­ hályt, gr. Vileekel. Veres Ernőt, Sztranyavszky Gézát, .lakobovics Józsefet, Balás Barnát, Gaz­ dik Lajost, dr. Jankovieh Györgyöt, dr. Her­ mann Károlyt. Veres hnrét, Hanzély Mártont, Horváth Lászlót, Simonyi Dénest, Laszkáry Pált stb. stb. A halotti beszédet Vladár Viktor, szügyi lelkész tartotta. . A család a következő gyászjelentést adta ki: • Idb. Fáy Albert mint férj, Fáy Árpád és neje: Sréter Motellá, özv. Hanzély LászlónéFáy Eleonóra, Fúy Sándor és neje: Farkas Lilla, Szilvay Istvánné-Fáy Hermin és férje: Szilvay István, mint gyermekek és vő, ifj. Fúy Albert, Szilvay Giisztávné-Fúy Irén és férje: Szilvay Gusztáv, Fáy Margit, Fúy Helén, István és Borbála, Hanzély Gyula és Ferencz, Fáy Loló, Szilvay János, Karola, András és Hermin mint unokák, mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a hőn szeretett hitvestárs-, az áldott jóságú anya-, a legjobb nagyanya- és anyósnak: idb. táji Fúy Albertné, sz. bellai és kis-sztankóczi Szilvay Hermin asszonynak élte 68-ik, boldog házasságának 52-ik évében, f. évi szepL hó 9-én, esti 9 órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos kimúltál A boldogultunk hült tetemei f. hó 12-én, délután 3 órakor fognak Szíigyben, az ág. ev. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Szügy, 1895. évi szept. hó 10-én. Áldott legyen emléke!» Dr. Rottmana Sándornó, szül. Bogenglűck Katalin, Szügyben 28 éves korában, hosszas szenvedés után, jobblétre szcnderüll. Horthy Pál, Szécsény város h. bírája szept. 13-án, hosszas szenvedés után, 40 éves korá­ ban elhunyt. A megboldogultat ina d.-u. 5 óra­ kor temetik. Gazdászat Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vöröslőhűre. Külföldi tudósítások szerint Ameri­ kában a kedvező időjárás következtében az árak hanyatlóban vannak, de ez, úgy látszik, inkább csak az üzlet befolyásolása végett gyártott hir és óvatosan kell fogadni, mert nálunk a termés nem oly jó, hogy csökkenő áraktól kellene tartani, sőt ha a tényleges forgalom megkezdődik, inkább emelkedő irányzat várható. Luczema. Az eddig csak néhány helyről beérkezett minták szerint jobbadán aprószemű mag, de az átlagos terméshez minőség tekintetében még nem lehet hozzászólni, mennyiségileg, mint már említettük, kevesebb luezománk lesz mint tavaly volt. Téli bükkönyön, téli borsón és hpmokbükkönyön kívül e héten biborherének és mustármagnak is jó kelendősége volt. Jegyzések nyersáruért 100 kilónként Buda­ pesten: Őszi borsó 6 frt 50 kr, őszi bükköny 8 frt, Homok bükköny 14 — 15 frt, Biborhere 18-20 frt. Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. Meghívás! A „Salgó-tarjáni kölcsönös segélyző egylet" folyó 1895. év szeptember hó 2C-án déluUn 8 órakor a városháza nagytermében II-ik rendes évi közgyűlését tartja, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghlvatnak. Közgyűlési tárgysorozat: ), Igazgatósági Jelentés. 2. Felügyelő bizottsági jelentés, az 1891-95-lk üzlet, évi számadások és vagyonmérleg felülvizsgálásáról és ennek alapján az igazgatóság részére a felmentvén v megadása. 4 3. Nyugdíj-alap szervezése. k II. igazgató, öt Igazgató tanácsi tag. három igaz­ gató tanácsi póttag, három felügyelő bizottsági pót tar választása. r • 5. Netáni indítványok tárgyalása. Miheztartásul szolgáló szabályok. a) Az egyes tagok által netalán teendő Indítványok a közgyűlést megelőzőleg legalább hal nappal az Igaz’ gató tanácsnál írásban nyújtandók be. I>) A közgyűlésen meg nem jelenők, úgy az egvleti nőtagok magukat egy általuk meghatalmazott s szabály, .zeni meghatalmosással ellátott egyleti tag éltal képA. se telhetik, áronban minden tag esak egy megbízást Vál­ lalhat magára, melyet a közgyűlést megelőzőleg az e nőknek átadni tartozik. B * . .r? k’xfe"“dl1*’ "‘ián vagy általános szótöbbjei hozatnak ; szavazategyenlőség esetén as elnök •’?"‘;.A választást kivéve, nyilvános, Ua tag kbánatára azonban a titkos szavazás as elnök által rlrrntlelcndő. * ' Kelt Salgó-Tarján, 1895. év szeptember 8-án. 3M. i-i. Az igazgatóság. �6 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 15. MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ- ÉS PÉNZVÁLTÓ-BANK, BUDAPEST. ALAPTŐKE 25 MILLIÓ KORONA. Kell Budapesten, 1895. szeptember havában T. ez, Az aratási és eséplési munkálatok befejeztével immár folyamatban lévő uj idény alkalmából hát ak vagyunk terményei­ nek bizományképen! eladását illetőleg legkészségesebb szolgálatainkat felajánlani. Hogy mennyire fontos tényező úgy a termelő gazdaközönségre, valamint a kereskedőre nézve az, hogy mily úrban adja el és értékesíti terményeit, azt e helyütt bizonyítanunk sem kell. De kétszeresen fontossá válik ezen kültenueiéssel folytatott nehéz verseny, mezőgazdaságunk és kereskedelmünk sajnálatos árviszonyok parancsolólag szükségessé kérdés ina, hol a hatalmas kedvezőtlen helyzete meg a nehány év óta tartó teszik, hogy azon piaczok kerestessenek fel és azon időpont várassák be, a hol és a mikor a termény legelőnyösebben értékesíthető. Ezen a termelő gazdaközözönség és a gabonaüzlettel foglalkozó, kereskedők érdekeinek előmozdítására irányuló czéll tűzte ki magának intézetünk áruosztálya életbeléptetése óta és hogy kitűnő összeköttetései folytán sikerült is azt elérnie, bizonyítja azon tény, hogy hazánk termelő gazdaközönsége, nagy- és kisbirtokosok és gazdasági szövetkezetek, valamint a gabonakereskedők egyaránt sűrűn és évről-évre híven veszik igénybe szolgálatainkat. Számon tartva azon manapság múr általánosan elismert tényt, hogy úgy a kereskedelem, mint a földmivelés nem nélkülözbe'i az olcsó hitelt, és megfelelve az ebbeli követelményeknek, az általuk bizományképen eladandó terményekre előlegekkel is szolgálunk jutányos kamatláb mellett, mely kedvezmény ugyancsak évről-évre növekvő arányban vétetik igénybe. A midőn bátrak vagyunk becses megbízásait tisztelettel kikérni, teszszük azt azon meggyőződésben, hogy a kötendő üzleti viszonyból származó' eredmény ki fogja érdemelni teljes megelégedését. Ha szolgálatainkat igénybe méltóztatik venni, arra kérnők, szíveskednék az eladandó szemes terményből nagyobb mustrát küldeni, mert az eladást «ab rakodó állomás * vagy pedig <ab Budapest * eszközöljük, a szerint a mint azt az előnyösebb érté­ kesítés kívánja. Szolgálunk az árú elszállításához szükséges üres zsákokkal tetszés szerinti mennyiségben mérsékelt kölcsöndij mellett. Oly esetekben, midőn a felszállitott gabona nem azonnali eladásra, hanem beraktározásra van szánva, rendelkezésére állanak fővárosi közraktáraink jutányos díjszabás mellett. Foglalkozunk továbbá határidő-gabona és termények vételére és eladására szóló megbízások keresztülvitelével mérsékelt jutalék felszámítása mellett. Minden megkívánható szó- vagy írásbeli felvilágosítással mindig teljes készséggel szolgálunk. Tisztelettel: Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-bank áruosztálya. Az áruk küldésénél a következő czímek használandók: •) oly Árúknál, melyek azonnali eladásra vannak szánva: A magyar leszámítoló- és pénzváltóbank-nak BUDAPEST, Dunnpart. b) oly áruknál, melyeknek eladása későbbi Időnek larlvn, illetve beraktározásra vannak szánva: legyen fen- Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank közraktárai Budapest, Magyar kir. államTasot danaparti teherpályaudvar kirendeltsége. Magyar kir. államvasutak. 220. l-l. �1895. szeptember 15. Nógrádi Lapok és Honfi Híradó. A BALASSA-GYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZV.-TÁRSASÁG (Ezelőtt: Kék László-féle nyomda. Alapít látott 1855-ben.) kor igényeinek minden nemekkel, körzetekkel gazdagon fölszerelt Hirdetmény. Árverési hirdetmény. A nógrádmegyei nagy-kéri határban fekvő, Okolleséin yl Miksa-jéle 148 hold tanyai birtok 1200 □ jó karban lévő gazdasági épületek­ kel, 27 hold kitUnő minőségű réttel, 1200 □ és 65 hold — vasúti schl ippe vekre 1200 C alkalmas — lábos tőigyerdővel 1895. évi szeptember hó 30-án délidőtt 9 órakor a b.-gyarmati telekkönyvi hatóságnál bírói árve­ résen eladatik. 225 1—3 A .Balassa-Gyarmati Népbankénál elzálogosított, s folyó 1895. évi julius hó 1-je elölt lejárt, ez időn tol sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott arany, ezüst zálogtárgyak és értékpapírok részint a folyó 1895. évi október hó 24-én tartandó nyilvános árverésen fog­ nak eladatni, részint ez időn túl tőzsdeszerüleg bevállalnak. Az árverés a kitűzött napon dél­ után 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartatik meg. Az árverés alá kerülő zálogtárgyak, 1895. évi október hó 10-ig költség nélkül hoszszabbithatók meg; ezentúl az árverés napjáig a kölcsönösszeg után 2% árverési költség fog számíttatni. Árverés alá kerülnek a kővetkező számú zálogtárgyak: I. könyv: 28, 68, 248, 263, 270. lap. II. könyv: 38, 58. 72, 97, 106, 109, 111, 127, 136, 137, 156, 165, 176, 179, 185, 186, 191, 222,225, 250, 264, 265, 267, 276, 278, 281, 283, 293. lap. III. könyv: 1, 4, 7, 9, 15, 36, 40, 50, 57, 58, 61, 67, 77, 84, 86, 87, 90, 95, 97, 102, 105, 107, 110, 115, 118, 119, 120, 122, 123, 126, 129, 130, 136, 138, 140, 144, 145, 147, 153, 159, 161, 165, 166, 167, 172, 175, 177, 183, 184, 188, 191, 193, 194, 205, 208, 211, 212, 217 247, 249, 278, 282, 300, 307, 309, 311, 315, 359, 378, 380, 382, 394, 395, 396, 400, 404, 405 407. -408, 411, 412, 413, 414, 418, 419, 421, 423, 425, 427, 430, 431, 437, 439, -448, 451 469. lap. Kelt Balassa-Gyarmaton, 1895. évi szeptember hó 11-én. 227 1—3 A tulajdonosok. 1 jó - A „Balassa-Gyarmati Népbank. * 4 Elfér Ede, helyettes igazgató. Jó kályha a házban fódologi Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utezában, Radványi házánál a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily ízlésű kályhákat és kandallókat a legkiválóbb sziliek­ én alakokban, avagy bánni más e szakba vágó csikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takarékttlzhely-burkolatok fehér, szllrkc és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz. Penes Ferencz, kályhásmester. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 8 1895. szeptember 15. Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető ! SCHÖNFELD MIKSA, tán., isit, is csiUrtályos tólomitíra B.-Gyarmat, ** Nt a KOSSUTH-utczában. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern Ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. * DC Vidéki megrendelések pontosan és lehetőleg gyor san teljealttetnek. ~ || * Egy jó hóiból való fiú asztalos tanonczul azonnal felvétetik. 131. 52 — 17 SCHLICK -féle vasöntöde és gépgyár­ részvénytársaság BUDAPESTED. wmossesK y.aC’JK j fi GYÁR és IRODÁK : m ’ VI. kér. külső vAczi-út 29-35. ’I N V VÁROSI IRODA és RAKTÁR: 0 Podmaniczky-utcza 14. 'j GÖz- és járgány cséplőkészületek, számos első díjjal kitüntetett Schlick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemen aczélekék. * MC Eredeti Schlick és Vidats-féle egyvasú ekék, talaj mívelő eszközök valamint Schlick-féle szab. HALADÁS sorbavető-gépek. Takarmány készítő gépek, darálók, őrlő-malmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató­ gépek és rakattál ó-gépek, szállítható mezei vaidtak stb. — Elő­ nyős fizetési feltételek. I-egjutinyosabb Arak. Árjegyzékek isgyes é. bérmentie, MÜFOGAK. -W Gyomor Kényelmesen berendezett műtermemben egyes és egész fogsorok, a foggyökorek eltávo­ lítása nélkül, első fogak pedig aranyfoglalattal kezesség mellett a szájba úgy tétetnek be, hogy a felismerés lehetetlen. — Fogak és foggyökerek a legnagyobb figyelemmel, óvatossággal és fájdalom nélkül huzatnak ki. — Hölgyeknek külön miiterem, bejárat a kapun. Molnár János, 120 *—5 fodrász és műfogász Balassa-Gyarmaton. Egy Jó házból származó Ifjú ugyanott tanonoznak felvétetik. 1910—895. szám. lantig, gyomorgysitgesig, íclhijtság, " * gyomorig bőzOt Ishslet, T, hatmmUt, kakhllasrtis nomorg^o. . gyógyszernek bltonyult leptjunaJ, a menynyiben ei a gyomortól származott, gyomortultarhotisatr ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámor- rholdiknií. Említett bajoknál a N.rl.caelll bizonyítvány tanuiiL Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr nagy Hirdetmény. Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ vénytársaság kérelmére, ő nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 001(12. számú intézvényével, Fáy Józsefné, Szilassy Béla és Sacher Vilmos losonczi, Simonyi Dénes, Végh János és kk. Nádory Gizella szügyi birtokosok ellen, a losonczi, illetőleg a szügyi határban fekvő, s a nógrádvármegyei h. é. vasút kiépítéséhez szükségelt földterületeikre nézve, az 1881. évi XLI. l.-cz. értelmében elrendelt kisajátítás határidejéül, a losonczi polgármesteri hivatal, illetőleg Szügy község házába ki­ tűzött összejövetel! helyiyd f. évi október hó 4-ik napjának reggeli lOőráját állapította meg; egyúttal értesíti az érdekelt feleket arról is, hogy a kisajátítási tervrajzot és összeírást, a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül, Losonci r. t. város polgármesteri hivatalánál és Szügy község házánál közszem­ lére kitenni rendelte, s hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett —- a hivat­ kozott törvény 31. ft-a értelmében, — akkor is határoz, ha a tárgyaláson az érdekeltek közül senki sem jelen meg. B.-Gyarmaton, 1895. szeptember hó 8-án. Bizottsági elnök helyett: 223 1—3 nagyszerűen hatnak gyomor balokat!, nilkOldzhotetlM h ÍHolhoun házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: ihrigyta- Tihanyi főjegyző. Öreg ára 70 kr. ' Magyarországi főraktár: Török Joiaef gyógyszertára Dssdmpe.t, király utexa 14 sz A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni I Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld (tálig van ragasztva a készítő “vÍi^L'LíC Jr4,ty ** ezevekkal: .Valódiságát bizonyítom *. . t ITOmorcirppik vsiodian B.-Gyarmaton. Csorvenyák Gy. < Kanitz 0. gyógytárában. Ipolyságon: Berkó István gyógyszerésznél. �9 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 15. Elwi c*. é» kir. kiúr. X*Arai>rérmrkkfi kitüntetve. '•C DflC* Aranyérmekkel kitüntette. ** Homlokzat-festék-gyárié- Kronsteiner Károly Wien, 111. Hauplstr. 120. sz., saját házában. Főherczegi és lierczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánva- és liámortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szúflitója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított állapotbanlO különféle színmintában kilónkint 16 krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az oli\jimüoláshoz — Mintalapok és használati-utasitások ingyen- és bér­ > 725130 liter bort használt fel. eredeti Tokaji Cognac kapható: Hammer Mihály úrnál B.•Gyarmaton, Bolner Pál *„ Ipolyság, Dombó Káról „ „ Heksch Adolf „ továbbá gyógyszertárak és tekintélyeseb kávé házakban. A fenti E L S ŐT O K A J IC O G N A C G Y A R B O L , T O K A JB A N , az TOKAJI COGNAC ellátva. TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL m BiDesenI Tokaj város czim erével e ..n 2> Első Tokaji COGNACGYÁRBÓL o ly — Eme de ugyan n a g y o n o lc s ó k é p , r o s s z a k és igy még a legkisebb összeget s e m é r i k m e g . é r t é k t e le n u t á n z a t o k könnyen felismerhetők, mert 1) n e m az e g y e d ü li és csakis T o k a jb a n létező utánzóit „TOKAJI COGNAC/ Ezek a mely 1893|94. évben, m int hiteles közjegyzői okirat bizonyltja ioe. 20-ií». mentve küldetnek. Önzí s téli idényre XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Tiszta búza eladó! Őszi s téli idényre Hala* Antal országos képviselő nógrád-sipeki gazdaságában 200 mm. 82 kilogrmmos vetni óval tiszta búza, eladó. 215 3—3 Pécsék, gazd. intéző. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX fiúgyermek-öltönyök 3 frttól feljebb „ felöltük 5 , „ Női gallérok 2 frt 50 krtól félj. , kabátok 5 „ — „ „ a legnagyobb választékban s feltűnő olcsó áron kaphatók, valamint 1920—1895 kb. szám. „Adria" Singer- rendszerű Pályázati hirdetmény Belügyi m. kir. minister urnák 70973 — 895. száma rendelete alapján a mátra-verebélyi önálló anyakönyvi állomásra évi 400 frt fizetés és 100 frtnyi lakbérilletménynyel, pályázat hirdettetik. Fel­ hívatnak az arra pályázni kívánók, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-cz. H 3-ában meghatározott minősítésüket igazoló okmányokkal íolszerelt kérvényeiket ehhez a közigazgatási bizottsághoz f. évi szept. hó 20'ík napjáig adják be. Kelt B.-Gyarmaton, 1895. évi szeptember hó 8-ik napján. Alispán h. elnök helyett: • 222. 1—1. varrógépek, melyek nemcsak szoba­ dísznek, hanem ugy családi, mint ipari használatra, a legjobban ajánlhatók, s azok 40 írttól feljebb, vásárolhatók jótállás mellett GniíMCl Sándor, 215 3 — 3 női s gycrmck-confectió s kézimunka-üzletében B.-Gyarmaton főuteza, a Balassa-szálloda mellett Tihanyi főjegyző. Ömzí h téli Idényre �10 1895. szeptember 15. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Első államilag engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték az 1996-<JIk ezredéven kiállítás alkalmából. ■flT Kibocsátás 100.000 sorsjegy. — 31.499 nyereménynyel és e^y jutalomdijjal. “WS A ayereméeyek niadea leveaáa nélkiil fizettetnek ki. A hazátok állaBfelügyelet é» kin közjegyző ellenőrzi *# 1,000.000 mellett történnek. © x © xx a. Az L osztály húzása után vásárolt sorsjegyekért az L osztály dija után fizetendő. ** gat MT Húzás 1895. október hó 16-19-i * koron 1 nyerem, á 90000 „60000 99 „40000 99 „80000 „ 20000 99 15000 99 1OÖOO 9000 2 99 4000 8 99 2000 1O 99 1OOO 18 99 400 1OO 99 200 960 99 99 9000 90 99 iOOOO nyeiemény összesen ■/,. 4^ ■/„ í= * koron * koron 1 jutalom 600000 = 600000 90000' = 400000 = 400000 60000 = 200000 = 200000 = 40000 lOOOOO = 1OOOOO 80000 ___ = 50000 = 50000 80000 ,'s -S « = 20000 = 40000 15OOOXgO 2 ú = = 15000 = 30000 2 1OOOO és O 13000 = 40000 16000 £ = ** 99 9000 = 90000 1O 82000= = 6000 = 162000 27 99 = 20000 2 2000 = 200000 1OO 99 = 13000 1OQO — 200000 200 = 40000 200 = 230000 1150 = 172000 1OO =2000000 20000 = 720000 1269000 21400 nyerem, és I jutalom 4332000 n« X. OSZTÁLYÚ SORSJEGYEK ÁRAZ: ■/, --------- 40. Húzás 1895. december hó 6 14-ig. 4M .or.j.gy . * koron | A TELJES (mindkét onxtilyr * érvényei) SORSJEGYEK ÁRAZ */. 80“ I | ________ ■/» 8.-. 4.- telje. .or.J.gy koron *. gM" Valamennyi sorsjegyek a falragaszok által megjelölt eladási helyeken kaphatók. ** ( Y'' * ^%.tX Magyar Osztálysorsjáték Igazgatóság. urra * “h*,L Sorsjegyek eladásra való átvétele iránti megkeresések hozzánk intézendők. Első államilag engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték az ezredéves kiállítás alkalmából Budapesten, 100,009 sorsjegy, 31499 két osztályba beosztott pénznyereményekkel is egy Jutalommal. ■■■IIIKa <S009000 liorons * összértékben ■alaSea ImUa .élktl kéaspéaBben flaeteadS. — Legnagyobb nyeremény • leg.BereneBé.ebb esetbe. egy millió korona. Első húzás 1895. október hó 16—19-ig BUDAPESTEN. Eszerint ajánlom és utánvét mellett küldők szét eredeti sorslegyek az 1-sö osztály rtezére-^— eredeti teljes sorsjegyek, amelyek Éi a 2 hozásban h,„nn- *Telje aornjegyek, a melyek u első oevtályban nyereménynyel kihutalnek, egyexeremind a nyererpénynyd ax elffleveeeii a tnüodik osxtélyra vonatkozó fltetietík vfMca. — Megrendeléaek * Ivy W«U>Bt a alja, lehetőleg a dm Ige. poatoa mrijrlöléné.rl kéretnek. Heintze Károly fő-elárusitó=™t«,=?T: ^j^Xootó: r «y * H aa SMt«tak.rShr « * r SS«O. — SOrgany-dm; LOTTOHKINTZK HVIkAl'KAT. — Vidéki megrendelők potto fejében 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért, további ml.dea egye, .yereaaf.yjrgyaékért *0 fillért »«ive *kedjenek It SIS. mellékeld. Lottógyüjtődék, viszontelárusitók és ügynökök mindenhol felállittatnak. .vkrgönyraimt rMagy«r lottó mi«tnpri>t.u MYOMATOTT A XlAOÚTUhAJÜQNOS B-UYARMATI KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTAHSULAT 0Y0RS8AJTÖ1N. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00915.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_09_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-09-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 37. szám (1895. szeptember 15.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fd88e257fb8748177c456be2b11ceaa4.jpg e1a20e5dfb9197bdeb59ccf423df5bd5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a95e98ac7f4792b04a60b39f1bfaa651.pdf bcc46f251f58e7a503c8ca23dff4a982 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. szeptember 22. 38. szám. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAP0K és H0NTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. fcládaeical ári Egíax érre 5 írt. Fél ívre 2 frt 50 kr. N.gyed évre 1 írt 25 kr. 3B<xm • •ám Ax*: 1O kxa'caAz. Klőftxetni csapén a kiadóhivatalba* lehet B.-Gyarmaton. Elifli«tt(l piszék, reclamitiók és hirdetések a kiadó* hivatalhoz intézendók. A lap szellemi részére s a Nyílt-térre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Hirdetések érzzabil v szerint szímitutnak. — Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtaUsnil külön 80 kr. Nyllttír petit sora: 20 kr. és skrupuiositással intézze felügyeleti jogait gyában, a pénzügyminiszter elé vezetni, — és kötelességeit, — úgy hogy elődjei kiseb­ teljes eredménynyel. A sok mende-monda és suttogás végre bítése nélkül bátran elmondhatjuk: soha még A közkórház sem valósulhatott volna meg megszűnt s előttünk áll a bevégzett tény : főispán a székhelyen annyit nem időzött, nélküle, mert csak is az ő tekintélyének kö­ gróf Degenfeld Lajos, szeretett főispánunk, mint gróf Degenfeld Lajos. szönhető, hogy a millennáris alap pótadó ut­ állásától megválik. A közigazgatás gondozásán kívül azonban ján megszavazva s abból a közkórház javára Bárki legyen az utódja, nehéz feladat vá­ a nemzeti kultúrát is mindenkor szivén vi­ 60000 frt kihasítva leTTT rakozik reá; mert feledtetni nem fogja azon selte mélyen tisztelt távozó főispánunk; — Joggal elmondhatjuk róla, hogy a várme­ lovagias és páratlan jószivü főurat, ki közel igy az ő nevétől elválaszthatni a Nágrád- gyének egyetlen városa, egyetlen vidéke sem hetedfél évig vármegyénk kormányzatában, a vármegyei Muzeum megalapítása, — kez­ volt, a melynek ő alkalomadtán, igazi atyja liberális irányt mindig követve, maradandó dettől fogva viselvén annak elnöki tisztét és nem lett volna. érdemeket szerzett s el nem törölhető nyo­ szivén viselvén felgyarapitását. Ilyen főispánt vesztett a vármegye; ne­ mokat hagy maga után. Hasonlót mondhatunk a Kelvidéki Magyar künk valóban óriási veszteséget okozott le­ Lapunk, mint a közvélemény régi munkása, Közművelődési egylet nógrádvármegyei expo- mondása. Az ő jóakarata támogatása nélkül, időnként tárgyilagosan, hiven feljegyezgette siturájáról és számos más intézményről. a nógrádi helyi érdekű vasút sem létesült mindazokat a tényeket, amelyek búcsúzó fő­ Sokat köszönhet továbbá gróf Degenfeld volna, mert oly kicsinyes akadályok lettek ispánunk kezdeményezése mellett nemcsak e Lajosnak különösen Balassa-Gyarmat polgár­ mindig eléje gördítve, a melyek létesülését vármegyére kiható, de országosan méltatott sága, mert, hogy egyebet ne említsünk, ő lehetetlenitették. U azonban a legalkalmasabb eszméket valósítottak meg. méltósága az itt felállítandó főgyinnasium időpontban vette az ügyet kezébe s azt Ugyanazért szükségtelen, hogy a sok üdvös kérdésében, az eszme felvetésétől kezdve többé elsülyedni nem engedte. intézkedés felsorolásával foglalkozzunk akkor, mindig buzgón tevékenykedett; több izbeni Az ő 'főispánsága nekünk nógrádiaknak, midőn a megválás közel pillanata amúgy is eljáráson kivül legutóbb is, ez év tavaszán emlékében soká fog élni és mi azon hitünk­ méltó bánattal tölt el. vezette a közoktatásügyi miniszter elé a vár­ nek adunk kifejezést és egyszersmind abban Csupán rámutatunk tehát néhány markáns megye tekintélyes küldöttségét, midőn is be­ találunk vigasztaló megnyugvást: hogy ö fé­ vonáíaira; mint ilyen — szerintünk, —leg­ ható szavakkal köté a miniszter szivére a nyes tulajdonaival, habár más téren is, de a szembeötlőbb az a gondosság, mit ő méltó­ székváros és nagy környékének e vitális ügye hazát 8 annak szabadelvű politikáját szol­ sága főispánságának egész ideje alatt tanú­ mielőbbi megoldását. gálni fogja ép oly sikerrel, mint szolgálta sított azáltal, hogy nem múlt el egyetlen­ S csak e hónapban volt, midőn B.-Gyar- fényes főispánt pályafutásával. egy hónap sem, melynek több napját ne mat képviselőtestületének felkérése folytán, (V- 1) szentelte volna arra, hogy a vármegye köz­ fáradságot nem ismerve, kész volt a városi pontján megjelenvén, lelkiismeretes' pontosság- küldöttséget a fogyasztási adó bérlete tár­ Gróf Degenfeld Lajos. TÁRCZA. Egy pillangó élete. Röpülj te könynyü szárnyakon, Pihenj meg a rózsa ölén. Rövid élted legyen édes, Ne gondteli, mint az enyém. Ha az orvkéz szivén talál A szerelmes virág fölött, Osztályrészed gyönyör leszen, Ha kimúlsz a rózsák között. De ha gondtelt élet után Majd nekem int a végóra, Elhagyottan hol hajtsam le Fejem én a nyugovóra. Luby Károly. Athéntől Konstantinápolyig. Saját jfgyz*t»l ntla Mill i HORVÁTH GÁBOR. A setét és komor égboltról gyanitottnk, hogy az éjjel alighanem erős hullámzás, avagy kisebb vihar leend, a mitegy fejbólintással kapitányunk is megerősített. A gyengébb nem sietett cajutebe nyugalomra térni. De én még akartam látni a tengert az éjjeli homályban, s az apró szige­ teken meg-megvillanó parányi világosságot. Amint kijöttünk a sziget-csoportok közül, már nagyon is észrevehető volt a hajó mozgása, a szél és a hullám erősebb csapkodása. Egypáran a társaság közül még éjfél előtt 11 órakor is fenn voltunk s gyönyörködve néztük amint a hullámok fel-felcsapkodtak a hajó párkányára. Végre koromsetét lett s miután a hajó ingása által állásunk bizonytalanná s mondhatni kelle­ metlenné vált, végre éjfélkor — mondogatván egymás között < mégis csak Istcnkisértés ilyen setét és viharos időben útnak indulni*, nyuga­ lomra tértünk. Már a cajutomba a levelkőzés is nagy ügygyel-bajjal s csak fogódzva sikerült, egyszer bele is vágtam fejemet ágyam alacsony támlájába, amit a hajó egy erős lökése idézett elő. Alig szenderedtern el — miután kiskorom óta elszoktam a riogatástól — egy erős lökésre felébredtem: s alig hogy szemem lehunytam, újból csörömpölés zajára eszméltem fel, a mi a szomszédom cajutjébe holmi edény és üvpg összetörését jelentette. Ekkor láttam, hogy a tenger egész komolyan kezd idegeskedni. Az alvásból semmi sem lett. Szerettem volna fel­ kelni, de beláttam, hogy a felöltözés nagy bajjal, veszedelemmel s tán a koponyám beütésével járna, felhagytam ez ideával. Tehát nyugodtan vártam a törlénendőket. Végre 5 óra körül alig hogy egy kissé vilá­ gosodott, a vihar egész erejével tört ki. *No lám, megvan a kívánságod* — gondolám magamban, ♦ vé^re teljesülésbe mentek vágyaid,* láthatnia bőszült tengert. De én nem képzeltem ilyen borzasztií szépnek a tengeri vihart, hisz' ennek fele sem tréfa! Olykor-olykor olyan erős lökést kriptám, hogy majd kifordultam ágyamból s ugyancsak meg kellett fogódzani, hogy az meg ne történjék. Evvel egyidejűleg hallottam kia­ bálásokat, nyöszörgéseket s holmi köhögéseket <•* fuldoklásokal, ami tengeri betegség meg­ történtét jelentette, a szomszéd cajutekbe. Ez még inkább elvette kedvemet, mert gondolám, hogy most rajtam leend a sor. De még csak szédülést sem éreztem, pedig ezen sympthoma szokott előjele lenni e veszedelmes betegségnek. Unni kezdtem már a fekvést — hisz’ ez eltart­ hat még egy napig, vagy tovább is, még a Dardanellákot elérjük; — felhasználva egypár pereznyi gyengébb mozgást, csakúgy könnyedén felöltöttem ruhámat s nagy ügygyel-bajjal fel­ vánszorogtam a társalgó-szalonba. Egy lelket sem láttam. Innen az ablakon át egész jól lehetett látni, amint a hitlllámok fel-felcsapkodnak a fedélzetre s a gyakrabban felcsapott hullám a szél állal is segítve a hajó kéményé­ nek oldalát is rnog-meglocsolta. Alig töltöttem a társalgó szalonba egy órát, észrevehető volt, amint a hajó ingása mér­ sékeltebbé vált. No lám, szűnni kezd a vihar, ezen gondolatnak nagyon megörültem. Ugyan­ csak hallottam a kapitányom erős szilárd hang­ ját, amint a parancsot osztogatta, természete­ sen olasz: «fér ina* • a van te* stb. ilyféle ve­ zénylő szóval. Ekkor tnár több bátorságot véve' magamnak, felemelkedtem s az ablakhoz közel jutva, mintha partot láttam volna, de még jó távolból. Mi ez? hiszen a nyílt tengeren kép­ zeltem magamat, vagy tán valami nagyobb szigetcsoport a tenger közepén ? I Csalódtam, a Negroponte — azelőtt Neubea — sziget vala, amit deák-koromban a mythologiából tanultam s innen emlékezem reá. Végre láttam elötünedezni egy pár férfialakot, akik bátorságot véve ma­ guknak, mint a denevérek kibújlak odrokból. Hl találkoztam mindnyájukkal a szalonban s itt mesélték egymásnak a kiállott félelmet s a többeket meggyötört tongeri betegséget, amit sokaknak halovány arczárói s beesett szemeiről le lehetett olvasni. Csak később tudtuk meg. �2 A vármegye költségvetési közgyűlésére a főispán a kővetkező meghívót bocsátotta ki: 336. 1895. sz. A szeptember havi közgyűlés határnapját f. évi szeptember hó 26-ik napjá­ nak délelőtti 10 órájára tűzvén ki, van szeren­ csém arra a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjait, a tárgysorozat és a házi pénztár 1896. évi költségelőirányzatának közlése mellett meg­ hívni. Egyben értesítem az állandó választmány tagjait, hogy a közgyűlési tárgyak f. hó 25-ik napján d.-e. 9 órakor fognak előzetes lanácskozmány tárgyává tétetni. Kelt Szítakon, 1895. évi szeptember hó 10-én. Gróf Degenfeld, Lajos, A közgyűlés tárgysorozata: 1. Néhai László főherczeg úr ő csász. és kir. Fensége gyászos elhunytának bejelentése. 2. A vármegye közigaz­ gatási szükségletének 1896. évi költségelőirány­ zata. 3. A törvényhatósági útalap 1893/4. évi számadása. 4. Ministeri leiratok: az állami anyakönywezetés behozatala folytán szükségessé vált községi csoport ősi lások; Bzova község ön­ álló községi jellegének megszüntetése és szabály­ rendeletek tárgyában. 5. Alispáni jelentések: a buda-lebotai tűzvész; a Monographia tárgyában; úgy egyes folyó intézkedések bejelentése. 6. Társhatóság! átiratok: a népoktatás államosítása; a Margit-szigelnek megvétele; a betegápolási ügynek államosítása; a m. kir. miniszterelnök úr üdvözlése; a hírlapi hirdetések bélyeg­ illetékének eltörlése; a választási törvény mó­ dosítása; a millennáris bandérium; a nyugdíj­ törvény módosítása tárgyában. 7. Községi ügyek: a vadkerti és sipeki iskolák építése; Pőstény köz­ ség önállóságának megszüntetése; úgy egyes községeknek ingatlan-átalakitása és pótszabály­ rendeletei tárgyában. 8. Községi pótelőirányza­ tok. 9. Kérvények. Végül mindazok az ügyek, melyek a közgyűlést 24 órával megelőzőleg be­ érkezvén, az alispáni hivatalban közszemlére tétetnek. Nógrádvármegye 1896. évi közigazgatási szükségletének kimutatása. A) Szükséglet. Tiszviselők, segéd- és kezelőszemélyzet fizetése és lakpénze 71220 frt, szolgaszemélyzet bére és lakpénze 6260 frt, szolgaszemélyzet ruházata és lótartási átalánya 1548 fn 60 kr, hivatalos helyiség és fogházak bére 1010 frt, irodai szük­ ségletek 8037 frt, napidijak és útiköltségek 4750 frt, épületek fentartása 1250 frt 82 kr, egyéb rendszeresített kiadások 402 frt 76 kr, rabtar­ tási költségek — frt — kr, előre nem látható költségek 1500 frt, székházépitési, esetleg házi hogy kapitányunk látván a veszedelmet s iiogy a vihar a tetőpontra hágott, nem akarván fe­ lelősséget vállalni, hajóját visszafordítva a Karistosi öbölbe, mint biztos menedékhelyre vezényelte. Már 9 óra délelőtt lehetett, midőn ezen öblöt elértük, itt a hullámzás nagyon mérsékelt volt s kapitányunk egy alkalmas helyen horgonyt vettetett; a horgony óriási erővel jutott le ezen öböl fenekére. Ezt már kínt a hajó fedélzetéről láttuk: úgyszintén a hajó valamennyi legénységét s a kapitányokat, kik mind fenn voltak és egész éjjen át a kor­ mányos s kapitányuk körül csoportosultak. Ezen öbölben voltunk kénytelenek vesztegelni s nyu­ galommal várni a vihar csillapodtál Kapitányunk még ngy biztatott: «lehet, hogy egy hétig sem szűnik a vihar s egy hétig kell itt várni, mert ő már egy ízben 7 napot töltött ezen öbölben*. Mi ezen időt mulatsággal s ezen kényelmetlen helyzetet a hajó fenekén rendezett tánczczal iparkodtunk kellemessé tenni, volt zene, kártya és társas-játék; szóval feledni iparkodtunk az elmúlt veszedelmet s örültünk a szerencsés megmenekedésnek. Azt sohasem gondoltam volna, hogy az emlitettem öbölben, amit még névleg is alig ismer­ tem a földrajzból, kényteleniltetve legyek 3 napig vesztegleni s egy nagyobb szabású vihart kiáltani. Ugyanezen öbölbe kívülünk még 11 hajó jött be s volt kénytelen ugyancsak 3 napot itt töl­ teni; köztük egy frnnezia hadihajó is, melyet Pyreosi kikötőben láttunk. A vihar rnftsodnapján a franczia hadihajó tovább akarta folytatni útját s el is indult, de kénytelen volt újból vissza­ térni. A másodszori visszatérésnek szemtanúja voltam s ezen massiv hajónak a hullámokkal Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. pénzt. tart-alapra 1509 frt 13 kr. A) Összesen 97188 frt 31 kr. B) Fedezet. Állami javadalmazás 88530 frt, cselekvő kamatok — frt — kr, ingatlanok jö­ vedelme 800 frt, alapok járuléka 5630 frt, kü­ lönféle bevételek 114-1 frt, térilmények — frt — kr, pótadó — frt — kr. B) Összesen 96101 frt. C) Összehasonlítás. A szükséglet 97488 frt 31 kr, a fedezet 96101 frt. Mutatkozik hiány 1384 frt 31 kr, mely állami pótjavadalmazás kikérése alapján fogja fedezetét nyerni. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület titkári állása, mint hitelt érdemlő forrásból ér­ tesülünk, az egyesület fordulópontot jelző átala­ kulás előtt áll. Az egyesület központi vezetősége ugyanis egyetértőleg a vidék irányadó vezéregyé­ niségeivel elhatározta, hogy dr. Kostenszky Géza elhalálozásával megüresedett titkári állást önállóvá fogja rendszeresiteni s annak élére oly férfiút fog állítani, ki a magyar hírlapirodalom egyik kiváló munkása s a nemzetiségi kérdés alapos ismerője. — A központi vezetőség ezen elhatározása élénk viszhangra talált a tiz vármegyére kiterjedt egye­ sület vezető köreiben s általános a vélemény, hogy a titkári állás önállósítása minden nehézség nélkül fog keresztülmenni a Losoncion tartandó közgyűlésen. Ezt mi is hisszük, annyival inkább, mert az önállósítandó titkári állásra oly férfiú van kiszemelve, ki avatott tollú iró, e téren elsőrangú kapaczitás hírében áll s a nemzetiségi kérdés megoldása tekintetében már is helyes utón halad. E kiváló férfiú, kinek eredményekben gazdag ed­ digi működése nagy reményekre jogosít fel, ki Gömörmegyében a magyarság igaz érdekeiért bá­ mulatos kitartással folytatja a barezot, ki a ma­ gyar nyelvhatár fokozatos kiterjesztése által akarja hazánk idegen ajkú polgárait a magyar államesz­ mének megnyerni — Lőrinczy György hírlapíró, a wGömör-Kishontu czimű lap érdemes szerkesz­ tője, a kiről lapunkban már egyszer megemlékez­ tünk. Lőrinczy megválasztása nagy nyereség ’.lesz az egyesületre nézve. — Ismerrjük őt mi is igen jól, megválasztását azért-az ügy’'érdekében mele­ gen óhajtjuk. — Mindazok, u kik a titkári állás önállósítását továbbra is elodázni akarják, gon­ dolják meg jól a dolgot, mielőtt ellene állást foglalnának. Jusson eszükbe, hogy a stagnálás a csendet kimúlás felé vezet s hogy az Emkének, midőn évekkel ezelőtt hasonló körülméuyek közé jutott, első dolga volt a titkári állást önállósítani. Azóti rohamosan gyarapodik úgy anyagilag, mint erkölcsileg. Végezetül még ki kell jelentenünk, hogy a titkári állás önállósítása a legkevésbbé való küzködését igazán félelmes volt nézni. Márczius 29. 30. és 31-ikét töltöttük Karystosi öbölben, még végre 31-ikén délben a vihar csillapodtával a horgonyt kapitányunk felhuzatta s másodszor indultunk útnak a török főváros felé. Április 1-én reggel 6 órakor értük el a Dar­ danellákul, ezen látványos török-szorost, jobbrólbalról megrakva csupa erődítményekkel, ahova a bejuthatás és átkelés csak a törökhatóság engedelmével történhetik. Dardanellákon keresz­ tül hajózva, kijutottunk a márványtengerre ezen tenger volt egyedüli, utazásunk alatt, a mely egész csendesen viselte magát, tiszta s tükörsima volt, itt lehetett látni a delphinek ezreit, a melyek hajónk által megzavarva ki-kivetették magukat a tenger vizéből. Márványtenger a közepén ki­ emelkedő szigettől veszi nevét, amely sziget nagy terjedelmű ugyan, de sziklás, kopasz és sivár. Két Kray Jakab. TMU.U tlbMOlh VITÁLIS MÓRTÓL 1709-iki év Rákóezyra nézve szerencsétlenül kezdődött. Fénylő csillaga mindjobban homá­ lyosul!. A császáriak fővezére Heiszler lett, ki kegyetlensége és szigorúsága által tűnt ki, hol mint győzelmes jelent meg, a lakosságot nem hogy megnyerte volna, de elkeserité; a leg­ kisebb gyanúra vagy vádaskodásra elfogatta a szerencsétleneket, minden hosszas vizsgálat nél­ kül felakasztotta. A nemesi és polgári osztály iránt csak annyiban volt előzékeny, hogy a nemes embert és a városi polgárt nem akasz­ tófán, de bárd által végezleté ki. Kegyetlenkedése még a temetőkre is kiterjedt 1895. szeptember 22. sem fogja az egyesülőt pénzügyi egyensúlyát meg­ zavarni, mert hiszen köztudomású tény, hogy az egyesület eddigi titkárainak, kik hivatali elfog­ laltságuknál fogva az ügyek vezetésével csakis szabad óráikban foglalkoztak, évi javadalma az állandóan felmerülő mellékköltségekkel együtt te­ temes összeggel terhelte meg az évi költségvetést. A b.-gyarmati önk. tűzoltó testület*) Városunknak addig tiszta egét nehány év óta, mintha valami fekete szellem tartaná megszállva. A polyglot-elemeket a dalos-kör, korcsolya-, torna-egyesület, a műkedvelő-társulat s a tűzoltó­ testület hozta össze annyira, hogy az elsőben való közreműködésünkkel s annak támogatásával legalább életjelét adtuk a műdal iránti érzékünknek, a torna­ egyesületbe olvadt korcsolyázók köre, a tél egyéb­ ként unalmas óráit űzte el s egyszersmind figyesitette, edzette testünket, a műkedvelő-társulat nemcsak kellemes szórakozást nyújtott nekünk, hanem jótékony ezélú adományaival sok szeren­ csétlen polgártársunk könyét törülte le a kime­ rültség szántotta barázdát arczárói s ennek mind, mind vége, vagy legfeljebb egyik, másik egyesü­ letünk még a rideg statistika rovataiban létezik. S a derék tűzoltó-testület? Most haldoklik szegény. Ma holnap 20 éve, hogy született erős alapokon, hisz' atyja a lelkesedés, az áldozatkészség; anyja e város férfiközönségének ifjú ereje volt S e nagy reményekre jogosított csemete, 20 évi élete alatt meg is felelt a hozzá fűzött remé­ nyeknek, többször mentvén meg e város meglehe­ tős nagy részét a túz-vész rombolásától, (honvéd­ kórház, stb.) többször az árvizveszedelemtől (Malom-utcza stb.) s most vonaglik s nincs orvos, ki régi erejét visszaállítaná. Az atya megbénult, az anya letargiába esett, a visszavonás és közöny bacillusai sorvasztják a jobb sorsra érdemes egyesületet. A testület vezetőségében, bármint kutatunk is, hibát nem fedezhetünk fel, a város anyagi ereje *) Készséggel közöljük o hozzánk beküldött czikket, mert jó intentiója kétségbevonhatlan ; de megjegyezzük: arra nézve, hogy hatása is legyen egy irányezikknek, első kellék, hogy a kritika mellett útmutatással is szol­ gáljon, mit e czikk teljesen nélkülöz; továbbá, hogy a kritika legyen érthető is, mert sehogy sem bitjük meg­ érteni czikkirónak azt az állítását, mely szerint midőn az önk. tűzoltó-egylet haldoklásáról beszél, Így ir: rEgy veszedelmes baczillus szedi áldozatait e város falai kö­ zött, a ez az úgynevezett érdek* Miféle érdek? Hogy a szóban forgó egylet vezetésében hibáknak kell lenni, azt az eredmény, illetőleg az eredménytelenség fényesen igazolja. Erről azonban és« további teendőkről lapunk közelebbi számában külön fogunk szólani. Szcrk. a katholikusok részére visszaadott temetőkből, az időközben oda temetett protestánsok tete­ meit kidobatta.*) Heiszler e gonosz hire Kézsmárkra is eljutott, közeledésére senki sem örült jobban, mint a Scholcz familia, és mielőtt még Heiszler a Szepességbe jött volna, az apa Guidó fiával tanács­ kozott: — Tudod fiam, mindig hive voltam a császár­ nak, téged is annak hűségében neveltelek, te is hallottad a híreket, hogy a császár győzelmes serege közeleg és mindenütt bünteti a rebelli­ seket; azt is tudod, hogy e városnak egyedül} megrontója Kray Jakab, a mostani biró, törvé­ nyes uralkodója ellen ez lázitja fel a polgárságot, ugyanazért addig, inig ez a familia nem lesz kiirtva, a polgárság nem fog boldogulni, közötte mindig lesznek rebellis elemek, mi ketten va­ gyunk arra hivatva, hogy e bajtól megmentsük a várost, még nem tudom, melyik oldalról közéig a császári sereg, elébe kell mennünk, s a vitéz generálist felvilágosítani, őt figyel­ meztetni, kik a lázongó férfiak. Én kétfelé nem mehetek, abban állapodtam meg, hogy ép Zólyom felé fogok menni, és ha a generálissal találkozom, fel fogom jelenteni a lázongót, te pedig Gömörnek fogsz menni, hasonlóan cse­ lekszel, mindig ügyes és engedelmes fiú voltál, most is bízom benned, itt a névsor, add át azt a generálisnak, az végezzen velük, úti költsé­ gedre itt a pénz, ezzel hosszú utat tehetsz. — Bizhat bennem kedves apám, akaratja szerint cselekszem. Másnap kétfelé ment az apa és a fiú; az apa Zólyom-, a fiú pedig Gömörmegye felé. •) Feazler. • �1895. szeptember 22. is inkább gyarapodott eddig, mint csökkent, tehát hol van a tulajdonképeui baj? Húsa évi tapasztalat után állíthatom, hogy a többi kötőit még egy veszedelmes bacillus szedi áldozatait e város falai kötött s ez az úgynevezett érdek. 3 e lelketlen élósdi beveszi magát a leg* egészségesebb testbe is. Ha már most ezen féreg egy-két egyénnél azonos, előáll a status in statu, vagyis a klikk, mellette a másik stb. s egy szép reggelen széthull az egész, szét, mintha soha sem létezett volna. Kérdezem: szabad-e egy érett s már szellemileg is férfikort elért közönségnél ilyennek előfordulnia, szabad-e engednünk, hogy a hol egy egész kis­ falut képviselő széna-boglyák halmaza ég, 10—12 bajtársat vetni oda áldozatul: hogy szakadjanak meg a munkában, mert hisz’ mi apprebendálunk, vagy esetleg itt-ott másként történt, mint a hogy akartuk. A tűzoltó-testület subádon választja vezetősé­ gét, tiszti karát, az alapszabályok keretén belül megszorítás nélkül adhat jogokat, előnyöket egye­ seknek, de vissza is vonhatja azokat, éljen tehát jogával, a mikor arra alkalma és szüksége van, de cserben hagyni a még lelkesedni tudó tagjait, elszomorító valami s mondható visszaélés azon reményekkel, a melyeket ezen testület minden egyes tagjához e város józanul gondolkodó közön­ sége fűz. Nyilvánítsa ki e testület, hogy tovább mint éljen, élni nem óhajt s akkor bizonyára találnak módot az arra hivatottak, hogy a korhadt alkot­ mány helyét egy uj, frissebb intézmény váltsa fel, mert ne hitesse el a testület magával, hogy még mindig a bizalom letéteményese, mikor egy oly tűz-vészbez is, mint a legutóbbi kaul-túz volt, 10—12 tagját dobja oda áldozatul emberbaráti érzelmeiknek s a kritikának, vagy lépjen újból fel azzal az erővel, melylyel 20 éven át szolgálta a közügyet, s kalaplevéve fogja áldani a közön­ ség, mint addig annak minden egyes tagját W. 1 Losonczi hírek. Losonca, 1895. szeptember 22. Ma egy hete arra ébredtünk fel, hogy városunk Qnnepies díszt öltött Főbb épületeink fel voltak lobogózva. Városházunkon a nemzeti sziuü zászló mellett, a város piros-sárga lobogója is ott len­ gett^ A r. k. templom és a városi szálló közötti Knbmyi-téren, a polgári leányiskola díszes épülete előtt 1000 ember által elfoglalható emelvény je­ lezte, hogy rajta s körűié ünnepély fog véghez menni. 9 óra tájon hintók robogása hallatszott Scholcz Péter ■ hosszú vándorlást tett, egész Trencsénig hatolt, épen akkor érkezett oda, midőn Heiszler Kákóczy seaegét szétugrasztotta, — e csatában homályosodon el II. Rákóczy fénylő csillaga. Scholcz Hciszlcrnél mint Kézsmárk város polgárainak küldöttje jelentke­ zett, átadta az összeállított névsort, kérve kérte a generálist a polgárság nevében, hogy tegyen igazságot és szabadítsa meg a várost a rebel­ lisektől. Heiszler átvette a névsort, de Bécsből vett legutóbbi utasítás folytán azt előbb Bécsbc kellett küldenie, onnan várván parancsot. Bécsben Heiszler kegyetlenségeit már megsokalták, különösen a nádor és Széchényi Pál érsek fájdalmasan jelenték a királynak, hogy 1704. május 24-én Veszprémben azért, mert Babocsaynak egy napi szállást adtak, a várost kiraboltatta, a székesegyházat feldulatta, régi kincseit elraboltatta, az oltár előtt miséző nagy prépostot megsebezték, egy papot megöltek, a várost felgyújtották, — ugyanazért a névsor átvétele után egy gyors futár küldetett Lublóra Lubomirszky Konstantin herczeghez, őt felhív­ ták, hogy a névsorban megnevezettek jellemé­ ről nyújtson felvilágosítást. Lubomirszkytől a gyors futár visszaérkezett, miután a névsorban jelzetteket személyesen ismerő, mint fedhetlen becsületes embereket pártfogásába vette, azok megkegyelmezését hozta javaslatba, de a Bécsben tartózkodó főurak is mindent elkövettek, hogy Kézsmárk patríciusai megkegyelmeztessenek. Közbenjárásuknál fogva József császárnál kieszközölték, Heiszler utasittassék, hogy ne kegyetlenkedjék, a vádlottak csak is törvényes bíróság ólján ítélhetők el, végre az esetre, ha Kray Jakab, Lányi Márton, Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. A rástlóanya, a kosxoruleáuyok és a vőfélyek összegyülckezésóuek ideje volt ez. A városháza és könhéke beláthatta!) sokaság által lön ellepve. Pont 10 órakor megindult a menet a tűzoltó­ csapat vezérkedése » rendtartása mellett. — A Kubinyi-térre jutva, az emelvény közepén elhe­ lyezett zöld asztal köré a helyettes polgármester Farkas Károly és az iparegylet elnöke Búsbak Ádám mellett helyet foglaltak a város és az egy­ let főbb tisztviselői, az ez alkalomra megérkezett főbb vendégekkel. — Ezek közt ott volt látható Szilárdy Ödön, Hath Károly. E csoport képezte a központot, a melyen túl félkörben, élükön a zászló-anyával a koszorú-leá­ nyok vőfélyeikkel festői látványt képeztek. Az el­ helyezkedés után a városi dalárda Belágh Lajos igazgató és Thaisz Lajos karnagy vezénylete mel­ lett a „Hymnust* kezdte el, a melynek elhang­ zása után Búsbak Ádám, az ipartestület elnöke, a tőle megszokott lelkesedéssel szónokolva, az ünnepély czélját rövid vonásokban jelezve, áttért a hazai ipar változatos múltjának ecsetelésére s majd a losonczi iparosság öntudatos és önérzetes érdeklődését, szorgalmát, miveltségét kiemelve, buzditólag szólott a jövőre. Az ivekre terjedő beszédet Farkas Károly helyettes polgármester szónoklata váltotta fel, a mely a következő volt: „Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Ha ez ünnepélyes napon, ezen általános hala­ dásra (halljuk!) ezen, lázas tevékenységre tekin­ tünk, melyet jelenleg közéletünk felmutat; ön­ kéntelenül szemünk elébe ütlik azon különbség, mely korunkat az előző korszaktól elválasztja. És a különbség okául tekinthetjük azon befo­ lyást, melyet a hazai ipar három válfaja: a házi ipar, a kézműipar és a gyári ipar köz­ életünkre gyakorol. Kétségtelen az, hogy hazai közéletünknek voltak olyan időszakai, melyek­ ben a műipar terén a mostaniaknál remekebb müvek alkottattak, mint azt a nehány évvel ezelőtt megtartott országos ötvös-kiállitás fé­ nyesen be is igazolta; de oly korszakot, mely­ ben az ipar oly általános, oly mindenre kiter­ jedő hatást gyakorolt volna, mint jelenleg, nem találunk elődeink múltjában. Ennek főoka az, hogy korunkban a műképzettség, a müizlés színvonala emelkedett, s hogy azoknak száma nagyobbodott, kik az ipar mezején, munkájuk, kutatásaik és felfedezéseik által kiváló ered­ ményekre jutottak. A színvonal emelkedését és a tényező személyek számának növekedését azon törvényes intézmények-, módok- és eszközökön kivül, melyeket ezen czélból az állam, a köz­ élet és a társadalom felhasznált, legsikeresebben mozdította elő az, hogy az országszerte elter­ jedt, a kor követelményeinek megfelelően beren- Toperczer és társai a hüségi esküt leteszik, megkegyelmeztessenek. Ezen szigorú parancs átadásával egy fiatal kapitány lett megbízva, kinek az utasítás szó­ val is elmondatott, azzal bocsáttatott útnak, hogy keresse fel Heiszlert, és a megkegyelmezési okmányt neki kézbesítse. Mig ezek Bécsben történtek, hosszabb idő folyt le, Heiszler 1709. november 10-én már Szepességben volt, a merre elvonult, természe­ ténél fogva akasztatott és nyakaztatott. Scholcz Kézsmárk álküldüncze a táborban maradt. Heiszler először is Lőcsét vette ostrom alá. de miután az ottani szabadságért küzdő pol­ gárság, báró Andrássy István Rákóczy vezéré­ hez csatlakozott, ennek ármádiája ezúttal meg­ erősödött, a támadásnak ellent állt, Heiszler kénytelen volt az ostrommal felhagyni. Az ostrom felhagyásánál Scholcz újból jelentkezett, Kézsmárkra vonla figyelmét. Igen ám, de a névjegyzéket Bécsbe küldöttem, onnét várok utasítást, így nóvszerint már nem is tudom, kik a rebellisek. Azok nevét el tudom én újból mondani, és higyje meg excellentiád, hogy a polgárság zöme hü a császárhoz, azonban csakis az esetben tarthatja meg hűségben, ha Kray Jakab, Lányi Márton, Toperczcr Sebestyén, Matyasovszky Dávid, Goldberger, Sponner, Cornides, Boxer, Bucholez és Pfeifer a legszigorúbban megfenyittetnek; ezektől kell a várost megszabadí­ tani, és miután én Kézsmárk minden zugát ismerem, megjelölöm a helyet, honnét legczélszertlbb lövöldöztetni, moly része legkönnyebben bevehető, (Folyt, köv.) 3 dezett, kitűnő tanerőkkel ellátott ipari és ke­ reskedelmi iskolák és a központi műegyete­ münkön előadott elméleti és gyakorlati isme­ retekkel, valamint a technológiai iparmuzeumban a közvetlen szemlélet utján megfelelő elő­ adás, útmutatás és helyes magyarázat kíséreté­ ben nyert technikai tapasztalatokkal bevonatott az ipar körébe, a természettudományok nagy része; bevonatott az ipar mintegy egészen annak mechanikai s vegytani ágazataival. Ennek lett következménye azon átalakulás, mely mellett hazai iparunk eddigi, csak a gyakorlati szak­ képzettségre szorított, a tudományos müképzettség színvonalára emelkedett Ennek követ­ kezménye lett azon haladás, mely koronként újabb találmányokat s újabb technikai javítá­ sokat hoz a felszínre, melyek az ipar által fel­ használva, ugyancsak az ipar által feldolgozva váltak közhasznúvá. De uraim! ennek köszön­ hetjük azon erkölcsi vívmányt is, hogy korunk­ ban már a munka elismert jog, elismert hata­ lom, mely az emberiségnek azért adatott hogy megismerje a természet törvényeit, titkainak urává legyen, hogy megismerve a közélet, a társadalom, a müizlés követelményeit, ssyát szellemi és anyagi jólétének nevelésére töre­ kedhessék. E törekvés előzáloga és jelvénye e zászló, melylyel a mai ünnepélyre megjelent mélyen tisztelt közönség, nagybecsű és Köszö­ nettel fogadott részvéte és rokonszenve ünne­ pélyesen felavatott, melyre én Losonca város közönségének nevében az isteni gondviselés, az isteni kegyelem kifogyhatatlan áldását kérem. Legyen ezen zászló általunk is megáldva, legyen ez örök forrása a hazaszeretetnek, legyen ez fáklyája a szabadság és rendszeretétet felölelő tisztes hazafiságnak; legyen ez éltetője, mele­ gítője az egyetértésnek, a munkásságnak; a hala­ dásnak és az egyesült erők szilárd egységének (Éljenzés). És most uraim, köszönettel vettem át ezen zászlót a mélyen tisztelt és széplelkü zászló-anya kezéből s örömmel adom át (Éljen­ zés) a lobogót a losonczi ipartestület szeretett elnökének kezeibe: őrizze meg, lobogtassa a hon igaz felvirágoztatására, folytonos sikerrel városunk dicsőségére, a losonczi ipartestület díszére, hazafias szellemű polgárai javára és jólétére, melyhez azon szívből fakadó kivánatomat csatolom még, hogy az ezen ünnepen megjelent mélyen tisztelt közönség minden egyes tagját, s hogy az ünnep díszére szolgáló zászlóátadással megbízott széplelkü s ipartes­ tületünk ügyei iránt rokonszenvvel viselkedő zászlóanyát, az őt környékező lelkes, előre tö­ rekvő vőfélyekkel és a tavasz szinpompáját gazdagon visszatükröző koszorú-leányaival az Úr Isten sokáig éltesse. (Éljen.)* A megnyitó ünnepi és a felavatási beszéd el­ mondása után az egyes zászslószegek, melyeket a testület saját költségén már előzetesen beszerzett, a következő jeligék mondása mellett a zászlónyélbe beültettek, és pedig: t. Losonca r. t. városa nevében és részéről Farkas Károly, mint helyettes polgármester. „Alkotmányos szabadság, rendezett pénzügy, kifejlett mezőgazdaság s okos ipar és kereskedelmi politika teremt virágzó hazai ipart.* 2. Búsbak Ádámné. mint zászlóanya. „Lobog) I a ma­ gyar iparért, édes hazánk Javára és dicsőségére.** 3. Farkas Károly, iparhatóság! biztos. „Hazaszeretet, hazafiság és hazai ipar egymás mellett nemcsak megálianak, de egymást kiegészítik.* 4. Búsbak Ádám testületi elnök. „Tudományos mű­ veltség, munka és szorgalom legyen jelszavunk; áldva emelkedjék Iparunk e lobogó alatt.1* 6. Draskóczy Ede, testületi jegyző. „Maradj a törhetlen hazaszeretet jelvénye.* G. A koszortleányok képviseletében Dianovszky Vilma.. „Az örök szeretet s békesség honoljon követőid között.* 7. A vőfélyek képviseletében Breznay József. „Elmé­ leti és gyakorlati múképzettség alapja as iparos előhaladásának.* 8. A római kath. egyház képviseletében főt. dr. Valihora János. „Imádkozzál és dolgozzál.** 9. Az ág. hitv. evang. egyház képviseletében nt Margócsy József. „A szent hajdanban iparos volt mind az apostol, — lelkesedésük volt az igazi lobogó. — Mostan apostolnak kell lenni az Iparosnak, czélt csak Így érhet lobogója alatt.** 10. Az ev. ref. egyház képviseletében nt Illyés Lajos lelkész. „A munka az erény útla.** 11. Az izraelita hitközség képviseletében Sternlleht Vilmos, hitközségi elnök. „Mit egyesült erő lm alkota; e zászló soká lengjen és munkára serkentsen ** 12. A cs. és kin 25-ik gyalogezred tisztikara képvi­ seletében Molnár Zsigmond őrnagy, „összetartás és nemes verseny emeli az Ipart.* 13. A losonczi kir. Járásbíróság képviseletében Bogya János járásblró. „Munkában az élet.* 14. A losonczi járási főszolgabírói hivatal képvisele­ tében Csonka Zslgmod Járási főszolgabíró. „A haladás alapja az iparfejlődésének.'* lő. A magyar államvaautak losonczi forgalmi főnök- �4 képriteleUben Bach Jóikí, forgal mi tónök. „L«cy*tek értsek a haiaiaigbaa, kitartók a munkában tó <!«■€• k esynttó irtat." IC Ál állami fócymnáxium képviseleteken Greaito Mika* ignagató. ,Jóc a jól! ebben áll a na<jr titok.* 17. Ál állami tanítóképp intéxct kípviieletében Zgjaoa Dénes iga»*»tó „Munktaxig aa élet tója.* 18. A Társai polgári leáayUkola Íípriaeletébeu Wink­ ler Anna igaagatóaű. „Sasilemi baladáa anyagi jólét »41k(U ábráaóosáa! Küajjauk a jólétért • aáaíló alatt* 19. A keretkedtlni éa iparkamara képviseletében <lr. Holies latrán titkár. .Egyesült erővel * legnehezebb Maáatót is megoldani könnvd. Egyesítve e lobogó a nemes város tórekrt iparosait, L>gy vállvetett munkáiét, * kasa jólétét moaditeák eló.* 90. A budapesti orsaágoa ipartanaiét és ipartestdletek utóveteége és központi bixottsága nevében Rátb Károly aiaök. .Hirdesse e lobogó a hármas Jelszót: a Hsáért got, testvériséget és haladó szellemet* 11. A lotaacxl iparos ifjútíg önképzó egyesülete képviseletében ifi. Oseesetka János „Iparra fel.* 99. A lotenexi önkéntes tűzoltó egyesálet képviaeletében Wagner Sándor. „Jótékonyság oltárára hozott áldosat a nemes szív jellemvonása* 23L A losonezi dalegyesfllet részéről Belágh Lajos igazgató. .Munkátok, tostllletotek erénye, társadalmunk Mtuttége, édes hatánk üdve*94. a) A losonezi Caainó-egyesület képviseletében Farkas Károly igazgató. ,Mdképx< ttség, műizléa és leleteéaresség alkothat esak remek müveket* jib) Az önálló iparosok műkedvelő egyesülete képvi­ selőkében Sstolár Adolf titkár. .Ipar a közjóért* 9&. A kerekasztal-társaság képviseletében Draskóczy Zsigmood titkár- .A munka és jótékonyság egyesült trdval tnfivtl.* 96. A losonezi kugUzó-egyiet képviseletében Kolcner József titkár. .Fejlődjék és virágozzék az ipar.* 97. A Looones és Vidéke társadalmi hetilap sserkesztónégv nevében Jeazenák Ráfael tanár. „A jól elrendelt munka minden gyarapodás talpköve.* 38. A Losoncai Hírlap szerkesztősége nevében Draskócsy Zsigmond főszerkesztő. .A munka éa a sajtó ikertestvérek és feladatok a kölcsönös támogatás.* 21 A losonezi kereskedelmi társulat képv. Szlávi la­ tos elnök. .Mindig tanulni, soha nem lankadni a édes hazánk független és boldog lesz.* 30. n lossnezi takarék- és hitelbank képv. Kovács Fnmcz kir. tan., felügyelö-bi ottaági tag. „A takaré­ kosság álezzti, a hitel élteti aa ipart.* 31. A Nógrádmegyei Népbank Loaonczon ezégfl pénz­ intézet képv. Bólyí János aligazgató. .Munka a legszebb erény.* — 39. A losonezi kerületi betegsegélyző pénztár képv. Ssflárdy ödóa elnök. .Legyenek híveid álhatatosan a BMMt vertes/ jgas bajnokit*4 S3. A b.-gyarmati iparteetlilet képv. Fábry János elnök, .isten áldja a losonezi ipart.* 34. A fUleki ipartestület képv. Lóska Károly elnök. aA Hí ipxr >4Arf * 33. A salgó-tarjáni ipartesteiét képv. Eisenkelb Iván jegyző. „Valamint a katonának szent kötelessége szászló|át védeni, úgy e zászló alatt álló minden egyes tagnak is kötél ességé bes álljon a testület érdekeit előmozdítani 3& A sziráki ipartestület képv. Sántha Zsigmond mint megbízott. . Követóid féljék az urat, hogy Így örtkáleta légy.* 37. A gácai ipartestület képv. Lotharideu Antal elnök. .Iparunk szebb jövőjéért* M A kékkői ipartestület képv. Kóser Antal elnök. .Legremekebb szerszám a tiszta jellem.** 39. A rimaszombati ipartestület képv. Krister Szabó János elnök. .Munka, szorgalom, becsület az élet *4<4a*k 40. A beszterczebsnyai ipartestület képv. Emtnler Vilmos elnök. „Aa erkölcs, szorgalom éa munka a férfisik ditxt.* ÓL A pásztói ipartestület képv. Járdek János elnök. 42. A divéayi IpsrtestQlet képv. Pósa Iztváa jegyző. .Lengjen magasan, dicsérje zászlóalját.** 43. Aa aradi ipartrztalet képv. Búabak Ádám, mint megbízott. .Isten áldása legyen a hazai iparon.* A. A kézsmárki Ipartestület képv. szintén Búsbak Ádám. mint megbízott .Egyesüljünk szeretetben, iparSg/tsk gyöttlsérs.4 46. A nagy becs kerek! ipartestület képv. Kujnis Gyula, mint megbízott. .Az iparos legszebb éke a kitartó ^áíT'A^iosonezi és hatvani gőzmalmok képv. AndreJeaik Román pénztársa. .Mert méltó a munkás ss ő jutalmára.** 47. A péeai ipartestület képv. Bósbak Ádám, mint megtótott -Veletek ünnepelünk lélekben, lakozzék egyetértés falaitok között* 48. 8temliebt 8. ée társai zománcz-gyáruk képvlseletébsu 8ternlieht Soma. .Munka és erény a társadalom legszebb éke.* 49. Rakottyay György és társai zománezgyáruk képv. Rakottyay György. .A hazai ipar fokozatos fejleszté­ sére.* 60. Begeahardt és társa posztógyáruk képv. Kimer József, mist megbízott. „A munka nemesit* A zánlószegek beverése után a dalárdának ntóuia fejezte be a zánlófatást. Az egész ünnep lefolyása alatt fényképészeink felvételeket tettek, s jgy az ünnepély képekben is megörökítve leend. Aa ünneplő közönség szétonlásával, a zászló­ anya, n udvarát képező ifjúsággal úri házába rónáit, a bol gazdag délelőtti fogáé elköltése mel­ lett bevárták a délutáni 2 órai kőzebédet, mely közben élénk toaaztok mondattak elsőben a ha­ zánk felséges királyán, azután az elnökökre éa igy tovább. Este 9 órakor vette kezdetét a tánczmulataág n uj teremben, a mely nagyobb közönség befo­ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, gadására már is nőknek bizonyult, de a mely­ ben a lelkesítő zene hanginál és Klamarik fényes éa élvezetes ételei mellett a mulatság egész reg­ gelig tartott. Tanügy. A B.-Gyannat-vidéki r. k. népnovolők egye­ sületének közgyűlése. A B.-Gyarmat-vidéki rk. népnevelők egyesülete f. hó 19-én tartotta évi rendes közgyűlését B.Gyarmaton. A közgyűlés szent misével vette kez­ detét, melyet a testület érdemdús elnöke fi. Hottovinszky Károly esp.-plebános úr celebrált. Ennek végeztével a szép számban egybegyűlt tagok: dr. Jankó rich György kir. tanfelügyelő, Hottovinszky Károly, Boda Gábor, Gonda Béla esperesek, Ba­ kosa János, Gonda Pál, Erhardt Viktor, Nyizsnyánszky János, Polák István és Klacsánszky J. lelkészekkel, mint a tanügy fejlesztésének előmoz­ dítóival, a r. katli. úgynevezett .Nemzeti iskola* egyik termébe a közgyűlés megtartására vonultak, hol Hottovinszky Károly egyesületi elnök, rövid, de szivböl jövő ima s a jelenlevők őszinte üdvöz­ lése után a közgyűlést megnyitotta. Az elnöki magvas s Hottovinszkynál már rég megszokott, szép, megnyitó beszéd után következett a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása s dr. Jankovich György kir. tanfelügyelőnek az egyesület tisztelet­ beli tagjává nagy lelkesedéssel való megválaszta­ tása. Az egyesület minden közgyűlésére pálya­ tételeket tűz ki s a pályázat soha sem marad meddő. Jelen alkalommal a 20 frtnyi pályadijat két jól kidolgozott művével Vilim József b.-gyarmati r. katli. fiúiskolái igazgató-tanító nyerte el, kinek mindkét műve a bíráló bizottság elnöke: Klacsánszky József beható s hozzá értő ismerte­ tése után köztetszés mellett fel is olvastatott Újabb pályatételül: .Milyen legyen a tanító szelleme az iskolában és azon kívül* és „Elválaszszuk-e az olvasást — az Írástól, vagy együttesen taníttassák? Mi haszna van az irva-olvasásnak* czimük lettek kitűzve. A pályadijak kitűzésénél Kálnay Nándor budapesti nyug, igazgató-tanitó s csesztvei földbirtokos a nála szintén megszokott szép jelét adta a tanügy iránti szeretetének, ugyanis a pályadijakat sajátjából 5 írttal szapo­ rítván meg. Nagy József endrefalvai tanító, az egyesület pénztárnoka, ki maholnap 50-ik szol­ gálati évét tölti a népnevelés mezején s ki 1848/9ben vitéz kardjával is szolgálta a hazát, olvasta fel a pénztári jelentést; majd Vilim József a segély-pénztár számadását; kiknek a közgyűlés a felmentvény megadásával működésükért köszöne­ tét szavazott Végül, midőn az elnök a tagoknak s érdeklődőknek megjelenésükért, majd a tagok az elnöknek a a tisztviselőknek az egyesület ér­ dekében kifejtett fáradozásaikért köszönetét sza­ vaztak, a pápai hymnusnak eléneklése után mint­ egy 11*1, órakor feloszlott A közgyűlést félegykor Teller sörcsarnokában társas-ebéd követte, melyen nemcsak a fent fel­ sorolt egyházi férfiak s tanítók, hanem városunk­ nak a tanügy iránt érdeklődő több férfia is részt vett A harmadik fogásnál Hottovinszky Károly elnök, ő Felségét a királyt és királyasszonyt, majd kis szünet után ő Eminentiáját a herczegprimást éltette. A herczegprimáshoz menesztett üdvözlő sürgönyre a kővetkező válasz érkezett: ő Eminentiája kegyesen fogadta, biztosítja jó akaratjáról és föpásztori áldását átküldi. Kegyes meghagyásból: Hetyey." E távirat szövege az egyesület jegyzőkönyveiben is meg lesz Örökítve. Tósztokat mondottak még: Horváth Danó: Hottovinszky elnökre, Boda Gábor: Dr. Komlóssy egyházmegyei fötanfelügyelőre, kihez üdvözlő sür­ göny is menesztetett, Gonda Béla: Horváth Danóra, Kavecz Gyula a.-palojtai tanító a elérusra, Wag­ ner István: az esperesekre, Hottovinszky: Dr. Jankovich kir. tanfelügyelőre, Wagner István: a pályadijakat nyert Vilim Józsefre, Kálnay Nándor: a tanítókra, Tokay Lajos: Kálnay Nándorra, Horváth Danó: a veterán Nagy Józsefre stb. Végül Fölkel Károly árvaszéki ülnök a szegény tanulók felruházására sorsjátékot rögtönzött, mely a jótékony czélra mintegy 5 frtot jövedelmezett. A tanítók komoly s az ügy magasztos voltához mért viselkedése, városunkban úgy az intéző kö­ röknél, valamint a közönségnél a legjobb benyomást keltette. Éljenek I 1895. szeptember 22. Hirek és különfélék. UJ főrendiházi tag. Gr. Forgéch János, vár­ megyénk jeles fia, aki most a bukaresti követ­ ségnél mint attaché tesz szolgálatot, — adója alapján meghívó levelet fog kapni a főrendiházba. Vármegyénket a főrendiházban ezután 8-an fogják képviselni, névszerint: Baltik Frigyes, gr. Berchtold Arthur, gr. Berchtold Richard, gr. Czebrián László, gr. Degenfeld Lajos, gr. Forgách János, gr. Pejacsevich Arthur és Szontagh Pál. A név­ sort Laszkáry Gyula is, mint a duuáninneni ev. egyház-kerület felügyelője, díszíteni fogja. Baltik püspök a b.-gyarmati fögymnaslumérL Örömmel vesszük tudomásul, hogy ö mlga Baltik püspök egy társaságban, hol a balassa-gyarmaü (őgymuasium létesítéséről volt szó, lelkes szavakban oda nyilatkozott, hogy e kultu­ rális intézmény felállítását egy ily nagy várme­ gyei központban, mint B.-Gyarmat, hol annyi az intelligens család, akár csak Pápán, Makón vagy Jászberényben, íőgymnasium léte úgy állami, mint minden egyéb szempontból nélkülözhetlen; ugyanazért ö is, mint most már e város .örökös lakója* hazafias kötelességének ismeri, csekély tehetségéhez képest, közrehatni a tervezett fŐgymnasium mielőbbi létrehozásán. A püspök e szerény nyilatkozata nem kicsinylendő zálogát ké­ pezi előttünk az ige megvalósulásának; mert bi­ zonyos az, hogy az ö szavának nemcsak püspöki kerületében, de kormányunknál is megérdemlőit kellő súlya van. A hivatalos közlönyből. Ö Felsége, Péchy Gyula, beszterczebányai 16. honvédgyalogezredbeli őrnagynak, az itteni 2-ik zászlóalj parancsnokának, mint Jelenleg szolgálatképtelennek* fél év tar­ tamára várakozási illetékkel való szabadságoltatását elrendelte. Kozmaieleki Csatth Lajos őrnagy, a pozsonyi IV. honvédkerületi parancsnokság se­ gédtisztje, a beszterczebányai 16-ik honvédgyalog­ ezred 2-ik zászlóaljához B.-Gyarmatra helyezte­ tett át Anyakönvvezetési előadás. Horváth Lajos, vármegyénk anyakönyvvezetői felügyelője teg­ nap, szepL 21-én előadást tartott B.-Gyarmaton a vármegyeház kistermében az anyakönyv­ vezetésről. E őzéiből be voltak rendelve a b.gyarmati, nógrádi és szécsényi jegyzők, kik, habár mindeddig nincsenek anyakönyvvezetőkül kinevezve, mindazáltal elég szép számmal jelen­ tek meg. Az előadás igen érdekes és tanulsá­ gos volt. Horváth felügyelő úr Losoncion a losonezi és gácsjárási, — Salgótarjánban a fülekjárási és Ssirikon a szirákjárási községi és körjegyzőknek is fog tartani előadásokat. Hymen. Jeszenszky János pásztói kereskedő, e hó 28-án tartja esküvőjét Schleicher Ju­ liska kisasszonynyal, Schleicher Emil stubnyai fürdő-bérlő, salgó-tarjáni lakos, kedves leányával. Eljegyzések. Fischer Jakab, lukanényei ke­ reskedő a napokban,]egyezte el B.-Gyarmaton Beck Berta kisasszonyt — Fillo Pál, helybeli, jelen­ leg a fővárosban időző férfi-szabó iparos f. hó 19-én váltott jegyet Pruzsinszky Erzsébet kisasszoaynyal, Pruzsinszky János, helybeli ipa­ ros leányával. Köszönet Kedves feleségem elhalálozása foly­ tán oly számos rokonom és jó barátom részvét­ nyilatkozatát kaptam, hogy ez utón kívánom mind ezeknek, úgyszintén, kik temetésén szívesek való­ nak megjelenni, hálás kőszönetemet kifejezni. Szügy, 1895. szept 18. FÁy Albert. Á köztisztaságot tartsuk fel közös erővel. Gyakran hallani jogos panaszokat a miatt bogv piszkosak az utczák s különösen, hogy a járdák melletti folyókák nemcsak a tiszta vizek leveze­ tésére szolgálnak rendeltetésük szerint de a sza­ kácsnő asszonyságok s a mindenes kisasszonyok kényelem szempontjából a szennyes vizeket is ott eresztik le. így tapasztaljuk a város legszembe­ ötlőbb pontjain, hogy virít a levesés zöldség, to­ jás-héj, stb. Persze, hogy ezt rendőreinknek is meg kellene látni s intézkedni, hogy a nevezett tisztelt hölgyek máskép járjanak el. De legyünk igazságosak: 8 rendőr elégtelen arra, hogy negy­ ven utczában 700 házra s 8000 emberre ügyel­ jen ; azonkívül mindennek eleget tegyen, végre­ hajtókkal járjon, kézbesítsen, vásárrendet tartson, tolvajokat elcsípjen, a vasútnál, a vágóhidon pontosan megjelenjen ; a biró, jegyző s a többi elöljáró soknemü, hivatalos parancsának eleget tegyen, stb. A közönségnek s első sorban az in­ telligens polgárság, tehát a háztulajdonosok- és művelt lakosoknak áll saját jól felfogott érdé-kükben tehát, hogy ügyeljenek a köztisztaság �1895. szeptember 22 fentartására; otthon mindenki ráér erre, háznépere! könnyen parancsolhat, hogy például a szennyvitet a saját telken fogja fel és enyésites.-e el alkalmas gödörben, a szemetet rendes tartályba helyezzék; a gyalogjárót nyáron, lesöprés után felöntötték, télén a hótól feltisztitsák, a síkosság ellen behintsék, stb. Segítsük tehát a hatóságot intézkedéseiben; a jobbak járjanak elöl jó példá­ val s tapasztalni fogjuk rövid idő alatt, mih tisz­ taságot érhetünk el, aránylag csekély pénzerővel is. Hogy a példa vonz, ezt at igazságot elég­ szer halljuk, foganatosítsuk is tehát! Védjük a népet a pénzbírságoktól. Aki olvasta, tudja, mily nagy, egé^t 600 koronáig emelkedhető birsággal bünteti a törvényes minisiteri rendelet aiokat. a kik már f. é. ’ október 1-tól keidre ax újszülöttek és halottakat, a meg­ szabott határidőn belől at állami anyakönyvveze­ tőnél bejelenteni mulasztják. Miután pedig min­ den intelligens, jó ember nemes feladata a tu­ datlanokat, a törvényben kevésbé jártas iparos és (Öldmives osztálybeli polgártársakat, amennyire csak módjában áll, felvilágosítani; ha valaha, úgy most, az egyházpolitikai törvények életbe­ léptetése alkalmával nyílik erre jó alkalom. Mond­ juk el tehát azoknak, akik nem tudják, hogy október 1-tól kezdve minden születési és halál­ eset az állami anyakönyvvezetó hivatalos he­ lyiségében bejelentendő és ugyan az élve szü­ löttek a születéstől számított egy hét alatt, a halva szülöttek p dig 21 óra alatt. A bejelen­ tést első sorban a törvényes atya, másodsorban (t i. akadály esetén) a szülésnél közreműködő bába, az ott segédkezett orvos, továbbá mindazok, kik a szülésnél jelen voltak, illetőleg kinek la­ kásában a születés történt; végül az anya, mi­ helyt erre már képes. A haláleset bejelentésére fokozatosan kötelesek: 1. a családfő, 2. a család­ tagok, 3. az, kinek lakásában a haláleset történt, végül 4. a háztulajdonos, ha a házban lakik. Be kell továbbá jelenteni azokat a szüle­ tési és haláleseteket is, melyek f é. ok­ tóber hó l-ső napja előtt történtek ugyan, de október 1-ig a felekezeti anyakönyvbe be nem jegyeztettek. Reméljük, az egyházak főpásztorai mindezek iránt, saját híveik jól fel­ fogott érdekében, szintén utasítani fogják a lelkészkedő papságot, hogy a szükséges tudnivaló­ kat a hívekkel való érintkezés alkalmával, esetleg a szószékről is közzé tegyék. Vakmerő rablótámadás. S.-Tarján környé­ kén a múlt vasárnap szeptember hó 15-én vak­ merő rablótámadás történt. Mint Írják — álarczos rablók fényes nappal megtámadták a salgó-tarjáni kőszénbányák pénztárosát és elra­ bolták tőle a huszonháromezer forintot kitevő összeget, melyet magával vitt, hogy azzal az inaszói bányatelep munkásait kifizesse. A pénz­ táros nem ment egyedül, még két férfi volt vele, de a váratlan támadás annyira megrémítette őket, hogy nem is gondoltak a védekezésre. A rablók a pénz legnagyobb részét magukkal vitték és eddig nem tudják, merre vették utjokaL A csendőrség, mely széleskörű nyomozást indított a rablók elfogatására, bizonyára kézrekeriti a vakmerő támadókat, mert vannak egyes nyo­ mok, a melyek jó útmutatással szolgálhatnak a nyomozásra. A rablótámadásról a »N—t»-nek a következőket írják: Vasárnap reggel 9 órakor az a hír terjedt el. hogy Kendrey Gyulát, a salgó-tarjáni bányák pénztárosát kirabolták és a rablók mintegy 18,000 forintot vittek ma­ gukkal. A hír érthető izgatottságot keltett és eleinte nem is akarta elhinni senki sem, de később kiderült, hogy a hír csakugyan igazat mond. A kőszénbányák középpontja Salgó-Tarjánban van. Innen igazgatnak mindent és a bányamunkások heti béreit is az ott levő bá­ nyapénztárból szállítják szét. Hégi szokás sze­ rint Kendrey Gyula pénztáros ma hajnalban magához vette az inaszói tárnákban dolgozó munkások heti bérét: 23.000 frtot. Inaszóra akart átmenni, a hol a bérfizetés mindig va­ sárnap délelőtt történik. Heggel 8 órakor befo­ gatott kocsijába és elindult Inaszó felé. Hárman ültek a kocsin: Kendrey pénztáros, Vilessal és a kocsis. Máskor elővigyázatból egy csendőr is kísérni szokta a pénztárost, ha kifizetés vé­ gett nagyobb összeget vitt magával, de ma vé­ letlenül elmaradt a csendőrkiséret. A pénztáros nem hitte, hogy épen ma érje őt valami baj, a mikor eddig mindig szerencsésen tért haza küldetéséből, meg aztán nyugodt volt azért is, mert harmadmagával indult útnak. t\ kocsi elindult. A lovak vígan ügettek Inaszó felé és Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. a kocsin nagyokat zökkent olyankor a láda, melyben a bányamunkások hetibére volt el­ rejtve. A 23,<MM> írtból 17.850 forint bankókban volt, inig 5150 frt ezüstben. A kocsin ülők éppenséggel nem gondoltak arra, hogy valami­ féle támadás érheti őket. A két bányatársasági hivatalnok víg beszélgetéssel töltötte az időt mindaddig, inig el nem értek a Salgó-Tarján és Inaszó között elterülő Csernik-hegy aljáig. Itt árkok húzódnak végig az ut mentében és az utittel is kanyarodik. A minta kocsi a ka­ nyarodóhoz ért, emberek ugrottak ki az árok­ ból. Körülbelül 4-en lehettek. Álarcz födte arczaikat és fegyverek voltak kezeikben. A fegy­ veres rablók mindjárt lövéssel kezdték a dolgot. Egy jól irányzott lövéssel a kocsi elé fogott lovak egyikét szeme fölött megsebesítették s aztán még többször lőttek a kocsi felé. A hi­ vatalnokok nagyon megijedtek a lövésektől és hogy életüket megmenthessék, leugrottak a ko­ csiról és mindenik más-más irányban futásnak indult. A támadók erre odaugrottak a kocsihoz és a fegyvert a kocsisnak irányozva, őt is megszaladásra kényszeriték. A kocsis ugyanis a nagy rémülettől eleinte mozdulni sem tudott. I Ive maradt a bakon és még a lovak közé sem vágott, a melyek pedig már-tnár elragadni akarták a kocsit. Miután a kocsis is megszaladt, a rablók leemelték a kocsiról a pénzesládát ezt feltörték és kivették belőle a 17jB5O forint­ nyi papírpénzt Az ezüstpénzt, mely zacskókban volt, nem tudták magukkal vinni és így a fel­ tört láda körül elszórva ott hagyták az ország­ úton. Munkájuk végeztével a lovak közé csap­ tak, melyek vad futásnak eredtek és bedöntötték a kocsit az árokba. Az a ló, melyet meg­ lőttek, semmit sem veszített erejéből, pedig a golyó homlokába fúródott. A lovak is, a kocsi is ott maradt fekve az árokban. A megtámadott hivatalnokok és a kocsis az országúton vissza­ felé futottak egészen az úgynevezett vizfordulóig s onnan telefonáltak be S.-Tarjánba. Ez időben egy vidéki korcsmáros jött az országúton SalgóTarjánba. A lövések zaját nem halottá, de látta, amint három parasztruhába öltözött ember fut föl a Gsernik-hegynek. Ügyet sem vetett erre és csak akkor kezdett a dolog felett gondol­ kozni, mikor meglátta az árokban a meglőtt lovat és később az országúton a feltört ládát és körülötte a szétszórt pénzt. A pénzt össze­ szedte, a lovak által elragadott és az árokba bedőlt kocsit felállította és a lovakat behajtotta S.-Tarjánba. A pénzt átadta a társulat pénztá­ rának, valamint az álarezot is, a melyet a rablók az országúton feledtek. Ekkor már egész S.-T. tudta, mi történt az országúton. A csendőrséget is értesítették már a dologról, mely megkezdte a nyomozást. Annyit már is kiderítettek, hogy nehány nappal ezelőtt egy s.-tarjáni kereskedőnél egy magas, barna, munkásruhába öltözött ember három álarezot vásárolt. Kevéssel utána ugyan­ abban a boltba beállított egy czigány és szin­ tén vásárolt egy álarezot. A kereskedőnek fel­ tűnt a dolog és megkérdezte a czigánytól, mire való neki az álarcz. mire ez azt felelte, hogy ll.-Terennére viszi az ottani törvénybirónak, a kinek az arezán Antal-tüz van és így álarezot kell hordani. A néphit ugyanis azt tartja, hogy az álarcz viselése a legjobb gyógyszer az Antaltüz ellen. Egyéb nyom még nincsen. A csend­ őrség munkáját megnehezíti az a körülmény, hogy a megtámadottak maguk sem tudják há­ nyán voltak a támadók, annyira megijedtek. Kendrey pénztáros a kiállóit izgalomtól betegen fekszik. Az esetet még aznap megtáviratozták B.-Gyannatra, honnan másnap korán reggel a kir. ügyészség képviselője és Molnár csendőr­ főhadnagy a helyszínre utazott. Hányán beszélnek tótul Balassa-Gyarmaton? E kérdésre nem a népszámlálás vacilláló adataival, de inás, biztosabb adalékkal kívánunk felelni. Múlt vasárnap, midőn a templomokból kijött 8 a városházán egybegyült nép előtt az október 1-ével életbelépő állami anyakön vvezetési törvények tekintetében a tudnivalókat újból kihirdette és megmagyarázta a bíró, szavait azzal végzé, hogy azok részére, kik a magyar nyelvet talán nem bírják annyira, hogy a fontos hirdet­ ményt kellőkép megértették volna, tótul fogja azt a város jegyzője megértelmezni; — e kije­ lentéin) a nép által betöltött terem csakhamar kiürült; csupán két öreg, volt zsellér maradt benn maghallgatni a tót szót. Quod erat demon­ strandum. Ez az arány: 1 és fél száztóli. Legyünk elövigyázók a gabona eladásá- 5 nál. Fölötte sok panaszt hallunk heti vásáros na­ pokon vidéki együgyű, jámbor földmivelőktöl, akik keservesen produkált gabnaterméseiket értékesítés végett a városi piacira hozván, itt egyes lelketlen sxenxálok által elfogva, s kereskedőhöz vetetve, látszólag jó áron adják ugyan el a terményt, de utóbb mértéknél inegröviditve a minden elővigyáxatról megfeledkezve, jóval többet veszítenek, mint ha kisebb árat kaptak volna. Ilyesmi persxe a tisztességes kereskedő részéről nem fordul elő; de hát védje magát a földmives a rosszhiszemű kufároktól is; védheti pedig olykép, ha termékeit eladás előtt a városi hiteles mérlegeken megmé­ reti Czélsxerú volna, ha a községi elöljárók a piaczra menő lakosoknak ezt nyomatékosan figyel­ mébe ajánlanák. Ha a jegyzők és bírák ilyesmire is gondolnak, bizony csak áldani fogja érte, őket a nép. Honvédőink ma d.-u. 4 órakor, külön katonai vonaton érkeznek haza a nyitni gyakorlatokról. Mint értesülünk, a derék honvédeket a polgárság élén a városi elöljáróság ünnepélyesen fogja fo­ gadni. Gondnokság alá helyezés. A b.-gyarmati kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Ileitzer Gyuláné, szül. Hasenfeld Gizella, 23 éves selypi la­ kos 3256/95. számú Ítélettel gondnokság alá he­ lyeztetett. Diflorltisz-betegek behozatala. Méltó meg­ ütközéssel értesülünk városi elöljáróságunk utján, hogy f. szept. 17-én Kis Gyula nagycsalomiai lakos roncsoló toroklobban szenvedő 2 gyer­ mekét gyógykezelés végett Balassagyarmatra egy itteni rokonához hozta be, — s miután a városi orvos a már egyszer ide beszállított ra­ gályos betegek visszaszállittatását nem,enged­ hette meg, a gyermekek a városi kórházba’helyez­ tettek el. Bizonyos azonban, hogy nemcsak a szülő követett el ily betegek behozatala által mi­ nister! rendeletbe ütköző s kihágást képező, tehát a rendőrség által fel is jelentett cselekményt, de — csodáljuk, hogy ilyesmi Nagycsalomia község elöljáróinak tudtán kívül (vagy ami rosszabb volna! tudtával) megtörténhetett. Föl­ említettük pedig az esetet főleg avégett, hogy jövőben hasonló eljárástól mindenki óvakodjék. Gyászrovat. özv. Horváth Józsefné, szül. Básthy Antónia homok-terennei birtokosnő, Homok-Terennén 59 éves korában elhunyt. Mátraverebélyen megrendítő eset történt. Pap Gyula körjegyzőnek 16 éves viruló szép Margit leánya szept. 15-én tréfálkozva vette le a falról atyja revolverét. Előbb testvéreire ezélzott vele, akik ijedten futottak szét. Erre a leány, hogy testvérkéinek bizonyítsa, hogy a revolver nincs megtöltve, a fejéhez ülesztette a revolvert s ka­ kasát le is csapta. A revolver mégis meg volt töltve s elsült. A kedves kis leány azonnal szörnyet halt A végzetes halállal élte virágában kimúlt leányt a Mátraverebélyhez tartozó szent­ kúti temetőben e hó 17-én, nagy részvét mellett hántolták el. Irodalom és művészet „Röptéken a Nagyvilág körül." Most kaldték be nektek e népszerű dlsztnü 13-lk fQzetét, mely úgy a képek szépségére, mint változatosságára nézve még, felQlmulja az előbbieket. Az első kép a füzetben a londoni parla­ ment tiszta góth-stylben épOlt 280 méter hosszá palo­ tája, mely egyike a világ legszebb építészeti alkotásaiaak. Ezt követi a régi Fontainebieau kaaUly fényképe és ennek egyik pazar fényi! terme: It. Henrik műcsar­ noka, melyet a londoni Albert berezeg emlékszobor és a brandenburgi kapu Berlinben követnek az érdekes történeti multi! quadrigával a tetején. Ezt a négy bronz ló által hozott kocsit a győzelem istennőjének szobrával Napóleon császár 1806-ban levétette a kapuról és Párisba vitette, hogy ott vele a diadalkaput felaiezitsék. Napo­ leon bukása ntán a poroszok ujongva vitték vissza és visszatették előbbi helyére. A következő kép Scheveningen tengerpartját mutatja be, majd egyszerre BrUsazel legelőkelőbb Boufevardján találjuk magunkat az ő Pá­ riára emlékeztető remek épületeivel. A kővetkező fény­ kép a bécsi Hoffburgtheatert mutatja be, melyet Róma egyik legszebb pontjának bemutatása követ. A San Angelo kastélyt látjuk magunk előtt, Hadrian császár­ nak ezt az 1760 éves sírhelyét, a háttérben Sít. Péter fenséges székesegyházának' kupolája látszik. Most a teljesen márványból épalt Rlaltó híd fényképe követ­ kezik, majd a pompás nápolyi öbölben találja magát a szemlélő, a regényes fekvési! Sorrentőhan, Tasso szillétűzhelyén A következő kén Turinnak, Kossuth második otthonának főtérét mutatja be Carlo Alberto király �féle kár vagy hátrány nem háramlik. Felkérem ennélfogva a hazai gazdaközönsóget, hogy ha ne­ talán itt-ott olyan balvélemények támadnának, hogy ez az összeírás adóztatási czélból történik, világosítsák fel a tévelygőket és félrevezetőiteket s magyarázzák meg, hogy ezek az adatok kizá­ rólag a mezőgazdaság és a földmivelő-nép érde­ kében gyüjtetnek; adóhivatalok, vagy más pénz­ ügyi hatóságok még csak látni sem fogják ezeket; szóval a mezőgazdasági statisztikai összeírás nincs összekötve semmiféle adóztatási czéllal. De felkérem gazdaközönségünket, ügyeljen arra is, nehogy egyesek tréfából vagy hiúságból vall­ janak be hamis adatokat s az ily kicsinyes, ne­ vetséges emberi gyarlóságok meghiúsítsák a nagy, országos mű sikerét. A mezőgazdasági statisztikai összeírás az egész, nagy gazdaközönség buzgó, tevékeny közreműkö­ dése nélkül eredményes nem lehet Az ország és saját érdekük egyaránt kívánja, hogy tegyenek meg minden lehetőt a munkálat érdekében. Min­ den gazdálkodó már jó előre tekintsen körül figyelmesen gazdaságában, Jegyezgesse fel, hogy mennyi földön gazdálkodik, mennyi és milyen gazdasági eszköze, házi állata, stb. van, hogy an­ nak idején egész pontosan jelenthesse be az ada­ tokat az összeíró ügynöknek. Az egész összeirási munkálatban legfontosabb Gazdászat személy az összeíró ügynök. Kívánatos, hogy erre Vetőmagvak (Mauthner Ödön tudósítása.) az igen fontos állásra a legintelligensebb gazdák, Vöröslóhere. A forgalom eddigelé csak néhány birtokosok vállalkozzanak. Nem alázza ezzel meg tétel aprónemü magra szorítkozik, mely a Bánát­ magát senki, legyen bármily nagy úr, vagy elő­ ban úgyszólván kézről-kézre megy; a kínálat jelen­ kelő személyiség. Sőt dicsőséget szerez vele, mert leg már élénkebb, de ép aprószemdség és világos polgári kötelességet híven teljesíteni s osztály­ szín miatt vételkedv nem igen mutatkozik. Erdély- érdeket tisztes munkával szolgálni: csak emelhet részről kínálat még vajmi gyéren érkezik, mert a mindenkit a közbecsülésben. Ne engedjék gazdá­ termelők, agy látszik, bevárják, míg a külföld a ink, hogy összeíró ügynökökül olyanok alkalmaz­ vásárlásokhoz fog, minek aztán áremelkedés lesz tassanak, kik a ftldmiveléshez csak alig értenek, a következménye. Luczerna szintén kevés került vagy ha értenek is, nincsenek közvetlenül össze­ forgalomba, úgy látszik, ennél is a termelők vára­ forrva a mezőgazdaság érdekével. Az öntevékeny­ kozó álláspontra helyezkednek. Téli bükkönynek, téli ségre a legszebb alkalom kínálkozik, mutassák borsónak, homokbüŰönynek, biborherének és mus­ meg gazdáink, hogy abban a nagy és fontos tár­ ténak az idei felette olcsó ár következtében még sadalmi osztályban, melyet ők képviselnek, van mindig jó kereslete van. Jegyzések nyersáruért 100 elég közszellem, van elég értelmiség, van elég kilonkint Budapesten: őszi borsó 6 frt 50 kr. Őszi buzgóság s mikor saját javuk, boldogulásuk forog bükköny 8 frt Homok-bükköDii 14—15 frt Bibor- szóban, nem állanak félre összedugott kézzel. here 18-20 frt — A magyar gazdaközönségnek nemcsak hazafisáFelhívás Magyarország gazdakőzőnségé- gára, hanem saját jól felfogott érdekére hivatko­ hea Az 1895. évi VII. t.-cz. a f. évi november zom s gazdáinkat a legelsőtől a legutolsóig teljes hó 20- és 30-ika közt Magyarország területén bizalommal kérem fel, hogy a mezőgazdasági általános mezőgazdasági statisztikai összeírást ren­ stati.-ztikai összeírás nagy munkáját minden ki­ delt el. Nemcsak a kormány óhajtása volt ez, telhető módon támogatni és előmozdítani szíves­ hanem hazánk gazdaközönségének is évek óta kedjenek. hangoztatott kívánsága. Budapest, 1895. julius hó 19-én. A tengerentúli nagy gabonatermesztő országok Qr. Festetits Andor s. k., versenye s a termények árának rendkívüli ha­ fölilmivelésösvi m. kir. minister. nyatlása Európaazerte, évről-évre nehezebbé teszi a mezőgazdaság helyzetét Súlyosan érezzük mi Felelős szerkeszti!: Vannay Ignácz. is ezt a válságot s a kormány és a társadalom vállvetett erőfeszítésére van szükség, hogy megállhaasnnk a mostani viszonyok között s megvet­ Köszönet. hessük a mezőgazdaság újabb virágzásának alapját. De arra, hogy helyesen tűzzük ki a czélt s jól Kellemes kötelességünknek tartjuk az válaszszák meg az utakat és módokat a helyzet javítására, szükségünk van a hazai viszonyok és Adriul biztositó társulat magyarországi állapotok beható, alapos megismerésére, a mit osztályának, valamint b.-gyarmati foügy­ azonban nem érhetünk el máskép, mint egy lelki­ nökségének őszinte köszönetét mondani ismeretes, pontos, részletes statisztikai összeírás azon előzékeny és méltányos eljárásáért, segítségé vei. Belátta mindezt a mezőgazdasági érdekek min­ hogy búr n múlt héten elégett den igaz barátja és illetékes képviselője; belátták szénánk csak ’/< értékben colt legkiválóbb gazdáink, belátták a gazdasági egye­ biztosítva, mégis a teljes biztosított sületek, belátta a kormány. A törvényhozás pedig összeget kifizette minden levonás nélkül. áldozatot nem kiméivé, pártkülönbség nélkül, Kelt B.-Gyarmat, 1895. szept. 21. ritka egyértelműséggel szavazta meg a nagy ter­ jedelmű adatgyűjtés és feldolgozás költségeit. 1 B.-GYARMATI ÖNK. Leea-a haszna az áldozatnak? Lesz-e sikere a 234. i-i. tűzoltó-egylet parancsnoksága. fáradozásoknak? Az egyedül a gazdaközönségtől függ! Ha a valóságnak teljesen megfelelő adato­ kat nyerünk, megvethetjük azt a biztos alapot, melyre nyugodtan építhetünk, de ha a valóságtól eltérő, hamis adatok folynak be, nemcsak a sok Med. dr. Steln Ármin orvos-sebészköltség, munka, fáradozás vesz kárba, hanem a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásán fáradó ha­ tudor a Kosnuth-utczában lévő lakásán tóságok és szakkörök annak a veszélynek is ki ezentúl fogbetegek részére is rendel. lesznek téve, hogy a valótlan adatoktól félreve­ zettetve, hasznos helyett káros intézkedéseket tesznek. kívánatra előzetes érzéstelenítés mellett. Az adatok bevallásánál tehát legelső feltétel a teljes őszinteség. A titkolózással gazdaközönségünk csak magának ártana; olyanforma volna ez, mintha a beteg azon igyekeznék, hogy az orvos valahogy (cement-, amalgam-, arany plomba) a fog­ el ne találja baját, hanem egészen más beUgség gyógyászat jelenlegi tudományos nívóján, ellen gyógyítsa. > a modern fogtechnica eszközeivel. Minden­ A tiszta valóságnak bevallásából senkire semmi- nemű fogbetétek. Fogorvosi rendelés B.-Gyarmaton. FogliuzáN Fogtöméa Hirdetmény. loviMtobrávri, m*jd m Athén torlletti Piraeus kikötőben, Melyet Homer útin biionylr* minden müveit ember iaasar, sytluvoritödbeiauk. A rnnml folytatását Cairo vároaáaak látképe kápesi • cutadelliral, mely után a budapesti MarpUu<et fUrdűháaárdl felvett fénykép kö­ vethetik. Vígul a Salt Lake Cityban ipaló uj mormon templom ftaykáne fejeit be a fdxetet, mely 1853. óta ápu’.t át már eddig la milliókba került. Ea a fosét is, mlát a többi, vidékre küldve 35 krért rendelhető meg aa Rgjetérié* kiadóhivatalában Budapesten, mely előHűtéseket is elfogad aa egén miire 16 töretre 5 frt 60 krral: 8 fosetre i frt SO krral; 4 füxetre 1 frt 40 krral. Aa égés* móböa diaiét bekötési táblák késaültek, me­ lyek 1 írtért kaphatok. A .Sólyomvadáaanó* jutalouikrp rátáéra pedig egvtk legnagyobb hasai keretgyárban pompát keretek kitaülnek. melyek gyári áron lettnek megrendelhetek. A Saaiai—Baráti „ Magyar Nemiét Tírténete" cxlmii műből most jelent meg a 22-ik fosét. mely aa Anjouk korából Mária ét II. vagy kit Károly király uralkodó­ iéról áttérve, Zaigmond király uralkodóra történeti elbm élésbe fog bele a hires történettudót a munka ere­ deti ssersóje. dr. Saalay Jóssef. A fosét képein követ­ hetők: Mária és Erzsébet királynők Nagy Lajos altjá­ nál. Erzsébet királyné felajánlja Sat Simon koporsóját Hedvig királyné, Mária királynő pecsétjének előlapja, Mária királynő pecsétjének hátlapja. Mária királynő aranypénze. Mária királynő karpereccé. Kit Károly pecsétjének előlapja. Kit Károly pecsétjének hátlapja Mária királyné koronája, Zaigmond király aranypénze. Törökök. János burgundi hercseg és neverti gróf pecsétje, Xikápoly Venctel római és cseh király pénze. Núgrádvánnegye közigazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ vénytársaság kérelmére, ö nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 60162. számú in­ tézményével, Fáy Józsefné, Szilassy Béla és Sacher Vilmos losonczi, Simonyi Dénes, Végh János és kk. Nádory Gizella szügyi birtokosok ellen, a losonczi, illetőleg a szügyi határban, fekvő, sa nógrádvármegyéi h. é. vasút kiépítéséhez szükségelt földterületeikre nézve, az 1881. évi XLI. t.-cz. értelmében elrendelt kisajátítás határidejéül, a losonczi polgármesteri hivatal, illetőleg Szügy község házába ki­ tűzött összejöveteli helylyel f. évi október hó 4-ik napjának reggeli lOóráját állapította meg; egyúttal értesíti az érdekelt feleket arról is, hogy a kisajátítási tervrajzot és összeírást, a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül, Losoncz r. t. város polgármesteri hivatalánál és Szügy község házánál közszem­ lére kitenni rendelte, s hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett — a hivat­ kozott törvény 34. §-a értelmében, — akkor is határoz, ha a tárgyaláson az érdekeltek közül senki sem jelen meg. B.-Gyarmaton, 1895. szeptember hó 8-án. Bizottsági elnök helyett: 223 2 — 3 T ih a n y i főjegyző. 1895. szeptember 22. Nógrádi Lapok és Hontí Hiradó 1910—895. szám. 6 �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. szeptember 22. 335 —1895. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881-ik évi LX-ik törvényczikk 102-ik §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szécsényi királyi járásbíróság 1894-ik évi 4191-ik számú végzése következtében Donner Henrik javára Tóth Jenő ellen 70 forint 59 krajczár s járulékai erejéig foganatosított kielé­ gítési végrehajtás utján felülfoglalt és 421 forintra becsült lencse, rozs, két veres-tarka ökörből álló ingóságok nyilvános árveréseu eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi királyi járásbíróságnak 2443 lö95-ik számú végzése folytán 70 forint 59 krajczár tőkekövetelés, ennek 1894-ik évi november hó 14-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 23 forint 91 krajczúrbau biróilag már megállapított költségek erejéig alperes lakásán Lőcz községben leendő eszközlésére 1895-ik évi szeptember hó 25-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881-ik évi LX-ik törvényczikk 107. és 108-ik §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a leg­ többet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szécsényben, 1895-ik évi szeptember hó 8-ik napján. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" | által rendezett idei ötödik ŐSZI LUXUS LÓ-VÁSÁR ' október hő fi, 7, 8-án tartatik meg Buda­ pesten a lótenyésztési-társaság „Tattersal"telepén. __ __ Jól behajtott négyes és kettes fogatok, valamint belovagolt hátas lovak a legjobb ménesekből. _ Az állami lovak árverése ugyanott októ­ ber 1, .» és 0, 10-én. 23i 1—1 Részletes katalógusok az O. M. G-. E. (Budapest, „Köztelek'*) vagy a lóte­ nyésztési-társaság (Budapest „Tattersal“ kerepesi-út titkárságánál. Donánszky, kir. jbírósági végrehajtó. Hirdetések, nyilt terek a legjutányosabb föltételek mellett közzétesz a Mógrádi La­ pok és Hont! Híradó kiadóhivatala* Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglól, havasi és gyepvászon, siffon, úgyszintén valódi szepességl ezérna- damaszt asztalterítők s ágynemüek gyári áron kaphatók. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modern ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, -mint szalonok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali, tAj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. 7 �8 1895. szeptember 22. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Hirdetmény* Árverési hirdetmény. .4 nógrádinegyei nayy-kéri határban fék ró, Okoltesti n yi Miksa-jéte 148 hold tanyai birtok TiüőTr jó karban lévő yaxtlasági épületek­ kel, 27 hold kitűnő minőségi! réttel, 1200 □ és 65 hold — vasúti schllpperekre ŰWC alkalmas — lábos tóig yerdővel 1895. évi szeptember hó 30-án délelőtt 9 órakor a b.-gyarmatl telekkönyvi hatóságnál bírói árve­ résen eladatik. 225 2—3 A >Balussa-Gyurmati Népbankénál elzálogosított, s folyó 1895. évi julius hó 1-je előtt lejárt, ez időn túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott arany, ezüst zálogtárgyak és értékpapírok részint a folyó 189ő. évi október hó 24-én tartandó nyilvános árverésen fog­ nak eladulni, részint ez időn túl tőzsdeszerüleg beváltatnak. Kz árverés a kitűzött napon dél­ után 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartatik meg. Az árverés alá kerülő zálogtárgyak, 1895. évi október hó 10-ig költség nélkül hoszszabbilhatók meg; ezentúl az árverés napjáig a kölcsönösszeg után 2% árverési költség fog számíttatni. Árverés alá kerülnek a következő számú zálogtárgyak: I. könyv: 28, 58, 248, 263, 270. lap. ‘ 1L könyv: 38, 58, 72, 97, 106, 109, 111, 127, 136, 137, 156, 165, 176, 179, 185, 186, 191, 222, 225, 250,264, 265, 267, 276, 278, 281, 283, 293. lap. HL könyv: 1, 4, 7, 9, 15, 36, 40, 50, 57, 58, 61, 67, 77, 84, 86, 87, 90, 95, 97, 102, 105, 107, 110, 115, 118, 119, 120, 122, 123, 126, 129, 130. 136, 138, 140, 144, 145, 147, 153. 159, 161, 165, 166, 167, 172, 175, 177, 183, 184, 188, 191, 193, 194, 205, 208, 211, 212, 217 247, 249, 278, 282,300, 307, 309, 311, 315, 359, 378, 380, 382, 394, 395, 396. 400, 404, 405 W7, 408, 411, 412, 413, 414, 418, 419, 421, 423, 425, 427, 430, 431, 437, 439, 448, 451 469. lap. Kelt Balassa-Gyarmaton, 1895. évi szeptember hó 11-én. 227 2—3 A tulajdonosok. A „Balassa-Gyarmatl Népbank.4* Elfér Ede, helyettes igazgató. Mutatványszámokkal szolgál a „Pesti Hirlap“ és „Párisi Divat" kiadóhivatala váci-körűt 78. Jó kályha a házban fódolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt n régi a mai kor (kívánalmainak teljesen megfelelő posta-utczában, Radványl házánál CSERÉP-KÁLYHA-MÚHELYT rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily ízlésű kályhákat és kandallókat a legkiválóbb szinekés alakokban, avagy bármi más c szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. TakaréktUzhely-bnrkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. B.-Gyarmat, régi posüv-uteza 26. sz. Penc» Ferencz, kályhásmester. �nem az e g y e d ü li és csakis T o k a jb a n könnyen felismerhetők, mert létező 725130 liter bort használt fel. mentve küldetnek. eredeti Tokaji Cognac kapható: Hummer Mihály úrnál B.-Gyarmaton, Bolner Pál „ Ipolyság, Dombé) Káról „ „ f-] továbbá gyógyszertárak és tekintélyeseb kávé házakban. Kronsteiner Károly Wien, A fenti é» kir. kisár. ninbadalm. E L S ŐT O K A JI C O G N A C G Y A R B O L , T O K A JB A N , cm. TOKAJ VÁROS CZIMERÉVEL KImó TOKAJI COGNAC v é d je g y e c o g n a k -g y á rn a k Tokaj város czimerével n iiu m a B e je g y z e t t A z e ls ő t o k a ji o ly — Eme de Aranyérmekkel kitüntetve. a mely 1893Í94. évben, m int hiteles közjegyzői okirat bizonyltja ellátva. 2) «zen Első Tokaji COGNACGYÁRBÓL 1) é r t é k t e le n u t á n z a t o k o lc s ó k é p , é r ik m e g . H utánzott „ TOKAJI COGNAC.** Ezek ugyan n a g y o n r o s s z a k és igy még a legkisebb összeget s e m 1895. szeptember 22. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 9 Aranyérmekkel kitüntetve. OMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR Föherczegi és herczegi uradalmak, cs. és kir. katonai raktárak, vasút-, ipar-, bánya- és hámortársulatok, építke­ zési vállalatok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mészben oldhatók, száraz, porított álIapotbantO különféle színmintában kilónkinl lü krtól feljebb szállíttatnak és a fes­ tékszínek tisztaságát illetőleg teljesen hasonló az oli\jmíizoláshoz — Mintalapok és használati-utasítások ingyen- és bér­ III. Hauptstr. 120. sz., saját házában. 106. 20—20. �10 Nógrádi Lapok Első államilag ór 1895. szeptember 22. Ilouti Híradó engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték az 1896-dlk ezredéven kiállítás alkalmából. Kibocsátás 100.000 sorsjegy. — 31.499 nyereménynyel és egy jutalomdijjal. A aytraakaytk Blade* Itvoait Nélkül fliettataek ki. A baritok állaafelüflyelet ét kir. körjejyrö ellenfirzéte Bellett türténnek. ed^MMeSe/ legked 1,000.000 Az L osztály hozása után vásárolt sorsjegyekért az L osztály dija után fizetendő. I. •aauklyé nyeremények. II. oaalAlyú nyeremények. Húzás 1895. december hó 6-14-ig. Búzás 1895. október hó 16-19-ig. koron. koroni knrnna kfitnná erx®redél3rezett Magyar Osztálysorsjáték az ezredéves kiállítás alkalmából Budapesten, 100,009 sorsjegy, 31499 kit osztályba beosztott pénznyereményekkel is egy Jutalommal. ® jusulBIIO 000*000 l^oroiBsi összértékben mladea InvnaAs nélkSI kéaspénaben flaelendé. — Legnagyobb nyeremény a leg.aereneséaebb esetben egy millió korona. Első húzás 1895. október hó 16—19-ig BUDAPESTEN. Eszerint ajánlom és utánvét mellett küldök szét NYOMATOTT A K.IADÓTUl.AJLKMOd Ö-UYAUM.Vri KONYVNYÖMOÁ RÉSZVÉSYTARSULAT (JYORSSAJTÓIN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00927.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_09_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-09-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 38. szám (1895. szeptember 22.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom