129 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bfa88a6a190873e6122a32e7a6cc2560.jpg b4e87ec2e57d4f4aabd5cc8131de4fd7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/01779f0129ae8fdabb9110e677759498.pdf 8c16ab57c29d809f6fc78085ba024f7a PDF Text Text I. évfolyam. Szécsény, 1909. február 26. 9. szám. Szécsényi Hirlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A SZÉCSÉNYI VÁLASZTÓKERÜLET 48-as ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési ár: Megjelenik minden pénteken. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. — Dr. Szőke Jenő. Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. A szerkesztőség felefon száma: 6. Felelős szerkesztő: Előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. A lap szellemi részére, s a nyilttérre vonat­ kozó *minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. nyúló üzemről a modem, növénytermelő, ’ zálódásának, mint ráterelése minden eszköz­ állatnevelő özemre. Az O. M. G. E. szakosz­ zel a kisgazdák seregének a fejlettekb, jöve­ tályai behatóan foglalkoztak ezzel a kérdéssel delmezőbb belterjes gazdálkodásra. . Az elemi népoktatással nekünk, függet­ ' és megjelölték az eszközöket és módokat, Az elveket, sőt a gyakorlati útmutatáso­ lenségre törekvő nemzetnek nemcsak riéphogy miként lehetne ezeket az igazán nemkat, melyeket az alföldi gazdasági moderni­ müvelődési, hanem igen fontos és aktuális zelföntartó reformokat megvalósítani. Ez esz­ zálására kidolgoztak, sőt helyenkint ki is természetű nemzeti föladatokat is kell meg­ közök közül kétségtelenül a legfontosabb, az próbálták, gyakorlatilag is teljesen megfele­ oldanunk. 1 alapvető: a népnek, a kisgazdáknak modem lőknek találták. Vándortanitók járják be idő­ Túlnyomóan agráqellegü államunk földfödmivelőkké nevelése* ről-időre a vidéket és hirdetik az igét. Mert mivelését a nyugati szomszéd földmivelése Azok az eredmények, a melyeket a nyu­ ' van az tehát, hogy minden egyebet tesz és túlszárnyalta úgy termelőképesség, vagyis a gati vármegyékben a racionálisabb, a növény­ 1 minden egyébre vállalkozik az alföldi kishozam nagysága, mint a modem, belterjes termelésre irányuló vetésforgók alkalmazásával ! gazda, csak arra nem, a mi neki a legállanföldmivelő üzemekre való áttérés könnyűsége elértek, vagy azok a nevezetes sikerek a 1 dóbb és legradikálisabb segítség volna s a tekintetében. melyeket a kisgazdák Kecskemét, Nagykörös mit uton-utfélen ajánlanak neki: tudniillik Gondoljunk csak arra, hogy mily súllyal és más vidékeken a gyümölcs- és szőlőmi- * saját gazdaságának belterjesebb mivelésére, bírna a magyarság, milyennel az egész or­ velés fölkarolásával elértek, világos bizonyí­ az átmenetre az egyoldalú szemtermelésrŐI a szág, a dinasztiával, Ausztriával és a külfölddel tékai népünk fogékonyságának a haladó motakarmánytermelésre és állattenyésztésre irá­ szemben, ha az alföldi gazdák értékben annyit í dem üzemek megértésére és gazdaságukba nyuló modem váltógazdaság ágaira? termelnének, mint a német, cseh és osztrák Igen előkelő gazdasági írók és az O. meződazdák, vagyis ha annak a. kétszeresét való befogadására. M. G. E. választmányai folytonosan foglal­ Csak arra legyen gondunk, hogy a ne­ és többszörösét termelnék és keresnék, mint koznak ezzel a kérdéssel. Sokan az alföldi velő ekezió, a melyetnép gazdasági üze­ a mennyit ma keresnek. mének átváltoztatására indítunk meg, oly mezőgazda-népesség nagy része óriási 'kés­ E sorok Írója már régóta küzd irodalmi és társadalmi téren annak az eszmének a gyakorlatias irányú és minden fölösleges te- zségekben tömörül. A gazdák többségének háza van a községben, a hol az év nagy győzelme érdekében, hogy az elemi oktatás oretizálást elkerülő legyen, mint a milyen részét töltik s csak szántás-vetés, aratás ide­ és a felnőttek oktatása a földmivelő magyar gyakorlatias irányú volt aunak idején « nyitra-pozsonyvidéki és legutóbb a Kecske­ jén élnek kint a tanyákon. Pedig belterjesebb Alföldön egyenesen hivatásos földmivelő mét vidéki nép üzemének fejlesztésére iráüzem addig nem folytatható, míg a kisgazda neveléssé változtassák át. nem lakik állandóan a birtokán. Cserháti Sándor tanár a Budapesti Hír­ ' nyúló akczió. A gazgasági irók javaslatokat tesznek, Közoktatási kórmányunk kétségtelenül lap bán ismertette azt a nagy országos ve­ hogy miként volna elérhető az, hogy a mező­ belátta, hogy a legnagyobb kultúrái és poliszedelmet, *a mely az alföldi meződazdaság gazdasági népesség legjelentősebb része: a csökkdnő terméseredményei miatt menthetet­ • tikai czélt szolgálja, ha a törvényalkotással gazdák maguk lemondjanak az úgynevezett ' rátér az alföldi földmivelő népesség hivatás ­ lenül reánk zudul, hacsak a legrövidebb idő városi életről és állandóan a tanyákon élje­ beli fölnevelésének útjára. Belátta, hogy egye­ alatt nem gondoskodok arról, hogy az alföldi nek. De ezek a nemzetgazdák is mind elis­ nesebb, biztosabb útja nincs erősebb akadágazdák földjeiken több marhát tartsanak és merik, hogy nem csak a letelepedési és a áttérjenek a túlnyomóan szcmtermelésre ira- ■ lya az alföldi nemzetföntartó elem pro!etári- A nép gazdasági oktatása, i. Ettünk, ittunk, —■ a jó égre Buzgó imánk szálljon értei TÁRCZA. Bergomaszka' Irta: Révay Sándor. (Sxini félénél — Melód rima) Személyek: öreg bányász. Jankó bányászlegény, Zsuzsi, Egy leány, Másik leány. Hegyi törpék királya, Királyné. Bányásznép, ifjak, leányok, hegyi törpék. „ Kezdet. (Erdős hegyoldalba vágott tér, melynek mélyén két támanyilás van; egypár asztal italokkal, székek stb.) öryg bányász (nyitányszerü rövid élén- ! kebb zene bevégeztével, mi ácselekményhez al­ kalmazott recitativ halk kísérő zenévé váltó- i zik az egész jeleneten végig, csak énckkisé- | rétnél és táncznál* élénkülvén alkalmas dal- Iámmá.) • TAnctnév Sh»kespeare-nál. (Sttntivin^jl álom V. f m Z) Félre is az asztalokkal, Jó tárház lesz a hegyoldal Csemegének, boriak, sernek, Lankadók itt enyhét nyernek . . . Mi öregek, ehhez állunk, Rég letűnvén vig világunk. Mikor mink is fürge lábbal Lejténk fényes termen által — 'S hő érzési bennünk éltek Szerelemnek, vágy, reménynek — És szebb jövő rózsás álma Kebleinket koronázta ... Vége ennek; örökünkbe Uj nemzedék férkőzött be — S örömükben bár van részünk, Emlék mondja csak, hogy éltünk... Talpra tehát ifjak, lányok, Vidám kedvvel aprózzátok I Tárnánk előtt nem nagy a tér, De rajta sok jó szív elfér. . > (Az öregebbek a tér széléu gyeppadra leülnek.) Többen. Hátra hát az asztalokkal, Jó tárház lesz a hegyoldal. (Az asztalokat és székeket elhordják.) öreg bányász. Most meg kiki párt válasszon, Perdüljön lány, .ifjú, asszony. (Tánczra sorakoznak.) Jankó. (Fürkészve.) Könnyű nektek; hiszen kiki, Csak körülnéz — s párját leli, De én árva minthiába’ Lesek, várok fürge társra . . . Zsuzsikámat nem találom, Pedig csak ő lesz a párom . . . Leány. Minden bokor szállást ad ma, Másfelé van tán kalandja, Mit óbégatsz, mit jajgatol, Ha ő téged cserben hagyojt? Jankó. Cserben hagyott? — Az Forgandó a lányszeretet, meglehet, �február 26. Szécsényi Hírlap 9. szám. gyen minden szécsényi földmives, iparos és mai tanyai gazdálkodó rendszerben van a. farsangi tánczmulatságnak van egy-egy ilyen munkás asztalán. Hozzáértve, hogy á szécsé­ szenz4cziója. baj, hanem főleg abban, hogy a nép gazda­ nyi határnál pedig nincsen vége a világnak, Küzdünk minden vonalon a pornográfia sasi aivatásabelí ismeretei sem elegendők Kérem, nem mondtam nagyot I Senkit se arra, hogy a modernebb gazdasági őzemre ellen, kell tehát itt is ellene küzdenünk. Van megyei szabályrendeletünk, a mely a akarok meghódítani vagy megtéríteni; még átmei. essen. csak rá beszélni se. Hanem ez az újság — gyermekek és serdülő Ifjúság korcsmái láto­ A gazdaság modernizálásának legnagyobb nem taksálom nagyra — a gyertyaszál, ami és legelső akadálya tehát, hogy a mi népünk gatását szigorúan tiltja. Ez a szabályrende­ világosságot terjeszt a mint nekünk szüksé­ let tiltja a szülőknek, hogy gyermekeiket a ne .1 is ismeri a modem gazdasági eljáráso­ günk van minél nagyobb világosságra az korcsmába eresszék, de szigorúan tiltja a kat. A vándortanitói intézmény elégtelen arra, élethez, azonképen minden felebarátunkkorcsmárosnak is, hogy a gyermekeket a hagy a népet uj pályára terelje. A tanitő' nak is. korcsmahelyiségben megtűrjön. Ezen szabály­ nyumoruság nagy akadálya annak, hogy a No ez nem sok. Bevallom. Mert attól, rendeletnek minden korcsmában kifüggesztve tani tó a nép földmivelő mesterévé emelkedjék. , hogy ezt hangoztatom, nem szaporodnak kellene lenni. Ugyan hány helyen találjuk? (Folyt köv.) meg az előfizetői. Hanem majd csak abból, Pedig erre az elöljáróságnak is szigorúan ha ezek a jövendőbeli előfizetők is érezni kellene ügyelni. fogják a szükségét. Felhívjuk tehát erre az elöljáróságok és a A most folyó farsang, de különösen az Ezt a szükség érzetet fel kell kelteni. szülők figyelmét; ne legyen szavunk a pusz­ „utolsó farsangi három napok* alkalmából A gyermekek és a korcsma. nem mulaszthatjuk el, hogy úgy a szülők, mint az elöljáróságok figyelmét fel ne hívjuk arra, a mit már e czikkünk czime is kifejez. Naponta láthatjuk úgy városban, mint fa­ lun, hogy a serdűltebb, sőt még csak isko­ lás gyermekek is vasár- és ünnepnapokon s különösen most a téli estéken a felnőttek­ kel együtt ott ténferegnek a korcsmák rom­ lott, büzhödt levegőjében, ami testük fejlő­ désének javára nem válik, de még jobban árt lelkűknek, erkölcsüknek. Mit lát, mit hall, mit tapasztal az a még minden iránt fogé­ kony gyermeki lélek? Bizony semmi, de semmi jót; s fogékony lelke ezt ragadja meg, ez tesz maradandó benyomást reája, ez hagy lelkében soha ki nem törülhető nyomokat. Kevés falu, ahol most az utolsó farsang­ ban nem lesz 2—3 napig tánczmulatság a korcsmában. Ott lesz a falu apraja-nagyja; iskolás fia, lánytól kezdve, legény, hajadon, férfi, asszony, sőt még az öregek is kíván­ csiságból, vagy talán a régi emlékek hatása alatt be-be néznek oda. Ott czigarettázik az a hitvány, gyenge testű iskolás gyerek, ott lökdósik őt egyik sarukból a másikba, *. ott hallja az a kis fiú, kis leány a pálinka gőz­ től felhevűlt idősebbek szájából romboló lá­ vaként folyó trágár beszédeket; ott leskelödik a korcsma sarkában, az udvaron, az utczán s bizony amit ott lát, ott tapasztal csak egy nap is, azt lerombolta a pap, a tanitó 6 évi vallásos, elkölcsös tanítását és iszá­ kossá, duhajjá teszi őt s kora virágjában az erkölcstelenség útjára vezeti. Falun minden Szebbet látott derekabbat, — S a lány szive könnyen olvad, Elfeledte hű csillagát, Mely követné életin át! . . . Ki barátom; Jöjjön velem, Valahol tán csak meglelem, Megtalálom, megölelem, Nyugodjék még a szivemen, Hallja hangos dobogását, Érte égő vágyódását, Fájdalmamat, szerelmemet, Ml, nélküle sírba temet. (El a hegyre.) TÖÖóen. Menjünk pajtás — kötelesség, Bajban nekünk is jól esnék. (Nehány fiatalember követi.) Lányok, (Dal.) Szegény Jankónak Hej, nagy a buja, De bolond, hogy még Nagyobbra fújja. Bokornak lombja Csak addig zöldül, tában elhangzó Vagy talán oktalan dolog? Tanulok, okulok az újságjából. Lépten-nyomon érezve tudá­ szó, mert a jövő nemzedék erkölcsi, lelki-testi nevelésről van szó s itt első sorban maguknak a szülőknek kell el­ járni, ők elsősorban itt az elöljárók s csak azután jönnek a községi elöljárók. De kell erre ügyelni intelligens gazgaközönségünknek is, a lelkészeknek is, a tanítóknak is, som fogyatékosságát. Holott tudni annyi mint élni. És az eszmék a képzetek végtelen biro­ dalmában nincsenek korlátok. A mit hallok, a miről tudomást veszek, hanem uj képze­ tet, uj gondolatot kelt, életem, foglalkozásom javára. Egyik nagyszerű és nagy angol tudós óriási búvárkodással és készültséggel Írott művelődés történetében az emberiség minden javát, a mit elért, minden haladást a tudásnak tud be, ezzel szemben kicsinynek, tö­ kéletlennek állítva oda mindent, a mi a tu­ dáson kívül esik. Rámutat az elme óriási I vívmányaira; kimutatja, hogy a mi életünk­ mert ők vannak elsősorban hivatva arra, hogy a nép erkölcsi nevelését irányítsák és egy erőteljes, egészséges, erkölcsös, tisztesség­ tudó nemzedéket neveljenek. Küzdjenek tehát a pornográfia ellen s bizony háládatos . és I nemes cselekedetet visznek véghez. ____ L. Levél a szerkesztőhöz. T. Szerkesztő ,ur! Megbocsáson, ha a legsajátabb területén kalandozok. Elkövettem azt a merényletet: elkértem a kiadójától az újságja előfizetői ben jó, a tudás által értük el, ez által lett minden egyikünkké: holott erkölcsi fogal­ maink évezredek óta nem fejlődtek. Mikor elmondtam a papomnak, megbotránkozott rajta. Holott — csak magamat veszem — ha nem olvastam volna ezeket abban a mű­ velődés történetben, ki tudja, gondolkodtam tanultam meg — a minek a magyar fordí­ volna e felette tisztán állana e előttem, hogy tása úgy hangzik: minden kezdet nehéz. De — ép emberi agyvelöt feltételezve — képze­ ez csak átfutóban. Azt azonban meg lehet teim bősége, tisztaságával, mondjuk tudásom állapítani a névsorból'és is szabad mondani, mértékével, lépést tart erkölcsi fogalmaim né­ hogy az újságja helyi lap. Nem is ez érde­ zeteim fejlődése, ereje, tisztasága. Aki nem kelt pedig, hanem az: kik az újságjának az tette, próbálja meg, figyelje meg a gondololvasói, például iparosok, földmivesek és munkások. Aztán rájöttem, iparos van néhány, * kodását, figyelje meg magán s rájön, meny­ nyire úgy van. Akik e sorokat eltalálják ol­ de földmives és munkás nincs egyetlen egy vasni, többen lesznek, kik a tudásban az a. sem. De minek ezt kikürtölni ennek a szé­ b. c. első betűjének ismerik, mint a kik új­ csényi nagyvilágnak! Igen ám, hanem mi­ nak fogják találni. Még mint gyerek úgy takor azt akarom, hogy ez az újság ott le­ névsorát és átvizsgáltam. Az a latin közmon­ dás jutott eszembe ráf — én legalább latinul Míg életet nyer A naptól, földtől. Más leány. Tekints bele, — hátha talán Más kedvessel itt lesz a lány. Lenyugszik a napja, Föld fagyban dermed . . . Csak hű szerelem Oszlat keservet. Jankó. Be is megyek, megtekintem, Úgyis Jtt van minden kincsem. (Az egyik támanyiláson el.) Ne busulj, ifjú, Viduljon szived, Fogsz még találni Szerelmest, hivet. Egy csillag hunytát Nagyon ne fájlald, Nyomában ezer Tündöklőbb támad! Jankó. (Lihegve jő a hegyről.) Itt kell lenni, haliám dalát, Ti rejtitek, adjátok át . . . Leány. Bolond Jankó, nem rejtjük mi, Ha csak nem ez üreg itt ni. (A tárnanyüásra mutat,) Leányok. (Dal.) Bohó fajankó, Munkára mily jó, De szerelmesnek? . . . Isten mentsen meg! \ Szegény fajankó, Bohó fajankó! Jankó. (A másik támanyiláson kilép, I vezeti a hegyi törpék nagyszakálu és a királynét.) kezén királyát Megvan, megvan, —nyakon csíptem.Mind. Ijedten visszahúzódva, Jankó is visz- ” szaretten. Zavaros zene.) ' Erős várunk legyen Isten! . . . (Vége következik.) �Szécsényi Hírlap 9. szám. nultam: a gondolkodás székhelye az agy, az pedig pénzügyőri főbiztossá Balassagyarmatra érzési a szív; holott úgy e valóság az, az kinevezte. Mindkét kinevezést a kinevezettek érzést a gondolattól elválasztani sem lehet, ismerősei körében élénk örömet keltett s ah­ s ugyan azon agyam által érzek, a mi által hoz mi is melegen gratulálunk. gondolkodom, de sőt legkisebb mozduláso­ Esküvő. Halmosy Andor salgótarjáni tb. mat is agyam iráuyílja, szivem pedig csak főszolgabíró folyó hó 17-én tartotta esküvővérkeringésem központja. Ma az egyszerű ) jét Budapesten a belvárosi plébánián Simonyi Dénes szügyi földbirtokos és neje szül. Csámunkásháza lakásnak jobb, mint a milyen a földesuraké volt kétszáz év előtt A tudás vossy Bcnigna báróné leányával — Valé­ riával. által van. Vagy talán merénylet, hogy ezt Ezüstlakodalom. Kasza Pál, kir. jbirósátudjuk, vagy hogy megmondhatjuk? Meny­ gi irodatiszt és neje szül. Rezucha Teréz f. nyire nagy fontosságú például, ha feltalálnák azt a szerkezetet, a mi a vasúti kocsikat ’ hó 25-én ünnepelték házasságuk 25 éves fordulóját, őszintén gratulálunk. automatia kapcsolná és kikapcsolná. De hogy A ml ivóvizünk. Szécsény város egész­ közelebbit említsek, ma még az ekeforditás ségügyi viszonyai érdekelnek minket. Ennek is másforma, mint volt csak harmincz évvel r ezelőtt 'l udas nélkül ki bima létezni ma? következtében városunk takarékpénztárának ■ érdemes igazgatója egyik kutjából és a csur­ és ki bima élni emberhez való életet? Ha hát ott járnak a gondalataim, hogy góból 2—2 liter vizet küldött a m. kir. vegya t. Szerkesztő ur újságját minden földmi- kisérleti állomáshoz. Sajnos, a mi ivóvizünk az egészségre nem egészséges. íme a vegyves, vagy iparos vagy munkás asztalára kí­ • vánom, olyan haszontalan, kivetni való, vagy elemzés eredménye. A minta tartalmaz 1 literben: elérhetlen lenne e? De sőt az lenne a feladata ennek az 1 Kút f Csurgó újságnak, hogy ott legyen. Szilárd maradékot 2* 105 gr. 1*350 gr. Persze kettőn áll a vásár, és ez nem I Izzaztási maradékot 1*620 gr. 0*720 gr. lesz egy nap alatt. Régen volt az, mikor a Meszet (CaO) . 0*375 gr. 0*305 gr. hegyek egy nap alatt lettek. Ma mindennapi I Magneziát (MgO) O*l2Ogr.OO92gr. prózai világ van. Hanem épen ezért. Meg ! Chlort (Cl) 0 354 gr. 0.1345g. kell keresni az utat a telkekhez. Azért, hogy Salétromsavat (N O ) 0 nyomok Salétromossavat (NO1) 0 0 gondolkozzanak. Azért, hogy felismerjék a Ammóniát (NH) 0 0 szükségét annak, hogy gondolkozzanak. Sa­ ; Szervesanyag Chamaját magukért. Eredve ebből nemcsak a lelbi eleon fogyasztásul 0 0422g. 0 0066g. világnak is egy kis derűje — a mi mindnyá­ Keménység német fokok-1 ; ; bán. 54*2 ' 43 3‘ | junknak kívánatos, — valamint csekélyke útmutató arra, hogyan is kaphatnánk egy Sem a kút, sem a csurgó minta nem kis jobb létre ami nem kevésbbé ilyen. Mert ajánlható jelen Alapodban ivásra. Nem lehe­ ebben is, abban is több az okosságnál, hogy tetlen azonban, hogy a Csurgó jelzésű viz ha kiki maga az első személy magának. A néhány heti kihúzás vagy folyatás után lénye­ famíliáról ennél nem szólva. A mi máslapra gesen javulni fog, miéri is akkor újabb elem­ tartozik. Hanem felvilágosult ember lelkében zést ajánlanánk végeztetni. Közelebbit termé­ a famíliáról is több és másként van Írva. szetesen csak a helyszínén lehet szakértőiig Érdemes próbálkozni t. Szerkesztő url nyilvánitani. garcza Kálmán. Dr. Szeli, HÍREK. A Sztcunyl Népbank Részvény társaság f. hó 21-én tartotta III. évi közgyűlését. Az igaz­ gatóság által előterjesztett évi jelentés és a nyereség felosztás iránti javaslat egész terje­ delmében elfogadtatott. Ezen ifjú intézet egész szép eredmény nyel teljesiti a maga elé tű­ zött czélt, mutatja azon körülmény is, hogy 3 évi működés utón tartaléktőkéje 16000 koronára növekedett. Az alapítókból alakult első igazgazgatóságnak megbízatása a háróm év után lejárván, az egész igazgatóság és felügyelő-bizottság újból választatott. A szép számban megjelent részvényesek egyhangú­ lag névszerinti szavazással megválasztották igazgatóvá: Fertő Ferenczct, ki eddig he­ lyettes igazgatói minőségben teljesített mű­ ködésével ezen bizalmat teljesen kiérdemelte, helyettes igazgatóvá: Bolgár Miklóst, igaz­ gatósági tagokká: Bertha István, DrflxlerJá­ nos, Foglár Géza, dr. Gutfreund Emil, Herezog Izidor, dr. Hoffmann Kornél, Popovics János, Schűck Ferencz, Strausz József, Sze­ nes Jakab, dr. Szőke Jenő és Varga Jánost, Ogyészszé: dr. Kertész Amoldot, felügyelő­ bizottság elnökévé: Nemes Győzőt, felügyelő­ bizottsági tagokká: Fejér Lipót, Konrád Ödön, Singer Emil és Szvoboda Árpádot Klotvizés. A m. kir. pénzügyminiszter Rei- ner Salamon pénzügyőri főbisztost pénzügyőri felügyelővé, Opitz László pénzügyőri biztost • vcarUWrletl áH*»niá« vezetője. v Köztudomású, hogy városunk lejtős fek­ vésű és felettünk a temető. Minden csepp ivóvíz kerezztül szűrődik a temető koporsóin, eltemetett kedveseink csontjain. Azt is tudjuk, február 26. fainak nagy táborát A halotti szertartást Sárospatak állomásán az indóház előtt Gruskó A. apátplébános pápai kamarás végezte fé­ nye^ segédlettel. A szertartás végeztével a hűlttetem azonnal vaggonba tétetett és a legközelebb induló személyvonattal Magyar­ bélre (Pozsonymegye) szállitatott ahol is 18án reggel 9 órakor helyeztetett örök nyuga­ lomra a családi sírboltba. A szertartásnál jelen voltak: a • sárospataki jogakadémiateológia és főgimnázium .tanári kara, — a sátoraljaújhelyi és több szomszéd állomások küldöttjei, számos tisztelői és . barátai, na­ gyobb részt családjaikkal. Ravatalát a koszo­ rúk teljesen elborították. Mi ez utón rójjuk le kegyeletünk adóját Isten veled te jó ba- . rát, Isten veled te igazi jó emberi A balassagyarmati takarékpénztár Vannai Ignác kir. tanácsos vezérigazgató elnök­ lete mellet f. évi február hó 18-án ülést tar­ tott melyen ügyvivő könyvelőnek Ott Ödönt választotta meg. Fehér holló. Manapság, a midőn úgyszól­ ván annyi az ügyvéd mint a per, igazán rit­ kaság számba vehető Pintér Sándor ügyvéd eljáróvá, ugyanis a sorrend szerint neki ju­ tott Kálmán Joel elleni csődtömeggondnoksá­ got nem fogadta el, holott tudvalevő, hogy az ily megbízatás az ügyvédnek a legjobban fizetett foglalkozása; helyére a kir. törvény­ szék Tersztyánszky Istvánt nevezte ki csődtömeggondnokul. Csalárd bukás. Csalárd bukás bűntettével vádolt Eisler Tivadar elleni bűnügyben a fő­ tárgyalás e hó 12-én tartatott meg a balas­ sagyarmati kir. törvényszék előtt. Az itélőtanács tagjai: dr. Kubinyi Lajos kir. törvény­ széki elnök;- Kletzár Lajos és.dr. Csengey Kálmán kir. törvényszéki bírák; jegyző Frecska János kir. törvényszéki jegyző. Az Ítélet e hó 2O-án hirdettetek ki. A kir. törvényszék Eisler Tivadart bűnösnek mondta ki a csa­ lárd bukás bűntettében és ezért őt a Btkv. 92. §-a alkalmazásával egy évi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítélte. Az ítélet ellen a kir. ügyész a 92. §. alkalmazása miatt és sulyositás végett, a vádlott pedig felmentés végett felebbezett. A miítra 830 tanítót államsegélyt'c. A vall, és közokt. miniszter urnák f. évi 10436 sz. hogy a temető és a város talaja alatt egy rendelete szerint fizetés kiegészítő és korpótszilárd kőréteg (apoka) húzódik végig s míg I lék államsegélyek 1908. illetőleg 1907. évre artézi kutat furathatunk, ezt a szerencsés kö­ visszamenőleg csakis azon kérvények alapján rülményt kihasználhatnánk. Egyszerűen ke­ lesznek engedélyezhető, a melyek teljesen és resztül kell ütni kútásáskor c régeteget s a hiány nélkül felszerelve a közig, bizottság kő alatt minden szerves anyagtól ment egész­ utján legkésőbb f. évi márius 15-ikéig ter­ séges ivóvizet fogunk* találni. Városunkban jesztetnek a vall, közokt miniszter úrhoz. már van egy ily kút at u. n. kőkút, melyet KlTB’J tsltly. A szécsényi iparos és ke­ a nép is a legjobb vizű kútnak tart. Csak reskedő ifjak önképző köre f. hó 21-én si­ hogy ez sem egészséges, mert belefut a ré­ került mulatságot rendezett az „Oroszlány" teg feletti talajvíz. Ezen lehetne segíteni ha, czimű vendéglőben. Az estélyen résztvett le­ az apoka-rétegtől kezdve felcementfalazányok névsora a következő: Molnár Margit, nánk a kutat. Ennek a Jcölségét, tekintve az üdvös célt soknak, terhesnek sem lehetne Tőkei Mariska, Trajter Málika, Lavrencsik Ilonka, Sándor Juliska, Fekete Ilonka, Parditka mondanunk. . • Paulinka, Géczi Ilonka kapta a legyezőt, SleHalálozás. Mindnyájunk emlékében él van Juliska, Slevan Mariska. A felűlfizetőkmég Fillér József volt szécsényi állomásfő­ nek köszönetűnket fejezzük ki, s azok név­ nök, ki kötelességtudásával hivatalbeli elöl­ sora a következő: Szerémy Béla 3 kor., Bató járóit és a nagyközönséget, kedves modorá­ Ferencz. Somló Károly, Sztancsik Lajos, Koval pedig Szécsény és vidéke úri társadalmát menka Ferencz, Róth Lajos, Hrivnyák János, 10 évi ittléte alatt maga részére hódította. Gyebnár Lajos, Ivicz Ferencz, Velenczei Mi-, Ez a köztiszteletben és szereidben állott em­ hály 1—1 kor., Kovács Antal 40 fiit Tiszta ber Sárospatakon, hol ellenőri rangban állo­ más főnök volt f. hó 15-én örökre lehunyta szemeit. Hosszú kínos betegség előzte meg ezen aránylag fiatal 43 éves jó ember halá­ lát, gyászba borítva szerető hitvesét Malatinszky Ilonát, a nagy rokonságot és báré­ bevéte! 98 korona. A BWintközI automobil vtrsnyn nagyban folynak az előkészületek. Mint már jeleztük háromszáznál töbs gépkocs ivesz részt e ver­ senyen és f. év június 12-én déltájában fog- �9. szám. Szécsényi Hírlap nak Nögrádvármegyén .átszáguldani. A ren­ dezőség védnöke Henrik porosz királyi her­ 4_4 —4 _/Sí­ igen finom, zab és érpamentes ceg a német birodalom tengeri haderejének főparacsnoka, a rendező bizottságban 3—3 flW* TAVASZ BÚZA taggal szerepelnek a berlini császári automobil dubb, a bécsi osztrák automobil clubb, a budapesti magyar automobil clubb és a münheni bajor automobil clubb. A 4 tagból és kapható BAYER SÁNDOR-nál • Jl • —- Baéciénvbea.-— egy elnökből álló döntő bíróságban a ma­ gyarok 2 taggal vannak képviselve és pedig gróf Károlyi Imrével és gróf Séchényi Gyu­ lával. A kirándulás egyébbként inkább a február 26. GránitzDávid könyvkötészete Balassagyarmaton Kossúth Lajos-utca 6. Elvállal mindennemű könyvkötői, valamint e szakmába vágó összes munkákat, a legegy­ szerűbbtől a legdíszesebb kivitelig. Díszdoboz munka, ifyszsrí és díszdoboz készítés. túrakocsik nemzetközi mérkőzése tartósság szempontjából, mint verseny, mert gyorsasági verseny csak két rövid távolságon lesz tartva és pedig először Berlin és Breslau között, Hirdetések a legjutányosabb árak mellett vétetnek fel — másodszor pedig Münchenben a Forstenrieder Parkban. A társutazás 1909. junius 10-től 18-áig tart és pedig 10-én BerlinBreslau között gyorsasági versenynyel, 11-én Breslau—Tátrafüred között, — 12-én Tátrafüred—Budapest között, — 13-án Budapes­ ten pihenő és kiállítás, — 14-én Budapest— Wien között, 15-én Wienben pihenő és kiállítás, 16-án Wien—Salzburg között, 17-én Salzburg—München között, befejezésül a „Szécsényi Hírlap" • Münchenben gyorsasági verseny nyel és 18-án Münchenben a dijak kiosztása. Amint látjuk elég kényelmesen utaznak. Nezezési dij 500 kiadóhivatalában. márka vagyis 600 korona, mely összegben a biztosítási dij is benne foglaltatik és pedig személyi kárnál 600000 márkáig, vagyoni kárnál pedig 10000 márkáig. Jelentkezési ha­ táridő 1909. április 1-ig délután 6 óra. Nógrádvármegye alispánja a verseny napjára a legmesszebb menő intézkedéseket tette meg, hogy az előkelő utasok a vármegyén akadály­ talanul futhassanak keresztül. AZ 1908. ftbti az „Omge* által rendezett országos műtrágyázás! versenyben; mint azt a „Köztelek* szaklap is hozta; Nógrád és a környékbeli vármegyék csak egy díjat kaptatc. Ezen harmadiknak nevezett 100 koronás di­ GLATTSTE1N jat Tisza Gyula Lajos alsósztregovai oki gaz­ dasági intéző nyerte el. Hirdetések. Vető-árpa. Hanna vidéki Kwassici 1-ső után termelés Berlinben !-ső, Budapesten ll-ik díjjal kitüntetve. Tenyéaz kocák ée kanok. Mangalica faj 1 évesek 60P °-al átvészeltek többszörösen kitüntetve, eladó. Cím: Ernőd! —jftönyvnyomdája, =====— üönyv- és papiríieresSedése, 3JI. fiir. dofiány és szivar árudája, a Szécsényi JCiriap iaadóAivataia Szécsényben. Vilmos és Testvére Intézőségnol Szécsényben. Vessek bármily mennyiségű és bármily faj burgonyát v. állomáshoz szállítva. Egy­ ben felkérem a földbirtokos urakat, saját ér­ dekükben, tisztafajú Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutá? nyosabb árak mellett. rózsa-burgonya terme­ lésére, melyhez megfelelő vetőmagot jutányos árban számítok meg. Fóliák L., Konyhád (Tolna megye). Lakáson Jelenleg: Balassagyarnat, ..Magyar Király** Nagy választék helyi és más képes levelezőlapokban. ’ -L Nagy raktár: Irodai papír, levélpapír valamint dobozpapirokban. Szálloda. Két szoba, konyha és hozzátartozókból álló i - f > lakás április hó 1-től kiadó. o o ADOLF Értekezhetni lehet Gláser Bjrtalan o o f tulajdonosnál Szécséoybw, Kossuth-utcza. t ... — ■' ■■■ —' -- — ■ ■■-■—— . i—• -... •. __ Nyomatott Olattstein Adofl könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000037.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_02_26.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-02-26 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 9. szám (1909. február 26.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/357b4c652c989ce3631ac50963237e0b.jpg 8e1cf4b7875d501de08f55bf3b9ab3cd https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/58e029d8aecbf59cd0c279908efd9a52.pdf b873e673bad184916b7085b6c8e26b6f PDF Text Text II. évfolyam. 9. szám. Salgótarján. 1909. március 3. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. ElAflzatAsI ár: _ . . Kféu évre Föl évre , Ni<y«ó övro Egym isim A Polgári Kör Ugjzi öl . . 10.unitók réMére: , . 5.— Égési érr« . , . 6— . . 5.50 Fél érre .... X— éra 20 fill. Negyedévre . . . 1.50 Minden a lap iiellemi réaiöt illető köaleméayak Felelős szerkesztő: ralamint hirdetőiek ét alfifiaeUaak a »8a)gé- Dr. CZIGLER JAKAB. tarján él Víd*ke“ ucrkeutóiágíhu, vagy a nem elég az nekünk, Lugy van inftwC-1 középosztályunk, amidőn a község lakosai­ nak */« része munkás, akik életük legnagyobb részét nehéz munka mellett töltik Amidőn lapunkat megindítottuk, e- el és igy természetesen nincs alkalmuk gyik legfőbb programmpontunk az volt, arra, hogy maguk-maguktól művelődjenek hogy minden lehetőt elkövetünk arra néz­ és az ő eszközeik nem elégségesek e célra. ve, hogy a művelődésnek, az előrehala­ Mert a vasgyáriaknak és a bányakolónidásnak segítségére legyünk, vagy pedig­ aiaknak van ugyan könyvtáruk, tartanak len, mint a köz szolgálatára önzetlenül szinielőadásokat, amelyek mind a műve­ hivatott közeg, magunk is megindítunk lődést előmozditani hivatottak. Ezek azon­ tőlünk telhetőleg mozgalmakat, amelyek ban a művelődésre törekvésnek csak emb­ a művelődés érdekében állanak. riói és mint ilyenek teljesen célra nem Nézzük csak meg, hogy tőrtént-e vezethetnek. Nem vezethetnek pedig azért, ez irányban valami? Történt-e oly moz­ mert arra nem oktatja őket senki, hogy galom, amafy kizárólag minden helyi, tulajdonképen miért is olvassanak, miért minden politikai vonatkozástól mentesen , is törekedjenek legalább a műveltség alap­ tisztán a művelődést szolgálta? Valljuk elemeit megszerezni és ha akarnának is meg az igazat minden szégyenkozés nél­ valami ily irányút tenni, hogyan cseleked­ kül, hogy nem. Szégyenkeznünk sem kell jék azt. De mondom, hogy ezek még aezért, mert bizony eddig nem igen értünk ránylag jó helyzetben vannak, de hol rá, a sok herce-hurca, lokális mizériák — vannak a többiek, akik szintén munkások, amelyek most is megvannak, — és tudja de még ilyen helyzetben sincsenek, és a latén, hogy mi minden miatt, hogy elő- kiknek szintén nem vnlna szabad abszolút álljunk egy tisztán a művelődést előmoz­ tudatlanoknak lenni. dítani célzó javaslattal. De most egy kissé Az a mondás pedig, hogy legjobb a csendesebb az idő, lecsillapodtak a kedé­ munkásnak semmit sem tudni, már régen lyek, talán ebben a szélcsendben nyitott elavult. Elavult, mert ez a mondás a leg­ fülekre találunk. nagyobb hazugságot tartalmazza és mert Művelődésről beszélünk, nézzük hát egyesek ezzel a mondással nagyon is viszmeg, hogy hogyan állunk itt Tarjánban szaéltek. Ezzel ellenkezően tehát szüksé­ általános műveltség tekintetében ? Kieme­ ges a munkást nekünk felvilágosítani, ad­ lem azt, hogy általános műveltség, mert dig, amig nem késő, amig mások meg Művelődés. TARCZA. Az ideál. - Erdődi Mihály. — Pardon. — Ugyan kérem . . . — Mondom, nem akartam ezzel semmi tapintatosságot elkövetni. — De kérem . . . — Mert csak most utólag ötlött az eszembe, hogy maga tulajdonképen a nagy­ bátyja ennek a Komáinak. Sokszor csinálok ilyen baklövést. Azonban nem hiszem, hogy Olyasmit mondtam volna . . . — Csekélység flam. Kár a mentegető­ zésért Különben is én szeretem az őszinte embereket — Ami azt illeti . . . — Mert maga most őszinte volt Meg­ felejtkezett a rokoni kötelékről, mely engem Komáihoz fűz és minden tartózkodás nélkül közölte velem azt a hatást, amit magában az unokaöcsém eljegyzése keltett. Szóval maga nincs elragadtatva a menyasszonytól és fel­ tételezi, hogy Kornai gtiazlju nem lehet valami elsőrangú. Ez az egész. Ugyan mi az ördögöt lehetne ezen haragudni? ....... —, .Csak azét mondom .. . .. — Ne mondjon semmit. Amit most mopdana, az dgyia, csak jempüi/Má"* volna annak aá élnek, amit előbbi kijélWttésflvel unokaöcsém Ízlése ellen irányozott. Borét nyomdába inttaendök. nem előznek és olyan szempontból nem világosítják fel a munkásságot, amely szempont nekünk, polgári társadalomnak, kárunkra lesz, és amely szempontból! fel­ világosítás nekünk még sok bajt szerez­ het. Különben is Istennek tetsző dolgot cselekszik az, aki a tudatlannal megosztja az ő tudományát és nem hagy senkit a butaság sötétjében elveszni. Szervezzük meg e célból nálunk is, az országszerte felállított munkásakadé­ miák mintájára, a tarjáni munkásakadé­ miát. Az oktatáshoz szükséges minden eszköz meg van most már nálunk: Van­ nak tanáraink, tanítóink, papjaink, ügy­ védeink, orvosaink, mérnökeink, sőt ami eddig minden ilyen dolgot már csirájában elfojtott: a hely kérdése, az újonnan épülő állami-polgári iskolával az is m:g volna oldva, őszre felépül a polgári iskola, melynek . díszterme szinte hivatva lesz, hogy az érdeklődők esetleges tömegét ma­ gába fogadja. És azt hiszem, hogy a coltuszminisxter erre a célra, nemcsak hogy átengedi a termet, hanem még évi segélyt is fog adni, amint ezt eddig másutt is megtette. Mert az is belátja, miként min­ den gondolkozó ember, hogy erre szük­ ség van. Fel kell ezt a nagyon sok te­ kintetlen tudatlan elemet világosítani leg­ először őt legközelebbről érdeklő dolgok­ ról. Vagy nem volna-e üdvös mai napság, amidőn müveit egyetemi hallgatók 75— vés barátom, hogy ez az óriási különbség — Azt úgy értettem . . . — Ne kerteljünk fiam. Az elébb kiej­ egymásra talált. Szöget üt fejébe, hogy ezek mint férj és feleség elválaszthatatlan szövet­ tett szó soh’se győzheti le az utána követ­ kezőt. Erre a tapasztalatra, a maga 25 éves ségre léptek. Honnan ez a megalkuvás, mely kora dacára is már megjöhetett volna. Maga ezt a megtestesült férfiszépséget ahhoz a be­ húzott válla lánykához köti? Az érdek bo­ Kornai menyasszonyát egyszerűen a csúnya jelzővel látta el és kifejezést adott ama ész­ gozta tán őket össze? De hiszen a lánynak revételének, miszerint a vőlegény összeha­ hozománya sincs. Minek kellett hát itt köz­ sonlíthatatlanul szebb a Micikénél. Mert Mi­ rejátszani, hogy ez a férfi, ki a világ leg­ szebb asszonyát is megkaphatta volna, egy cike egy sápadt, vézna lány, aki magában a legnagyobb megerőltetéssel sem tudna ér­ igénytelen leányt választott mégis élettársul ? zéki impressziókat támasztani. — Sejtem már . . . — Nem éppen ezekkel a szavakkal — Semmit se sejt. Mert az a viszony, mondtam . . . moly unokaöcsémet Micikéhez kötötte, fölötte — Meg kell engednie, hogy most ón áll minden maguk által elképzelhető szerelhaszonIjak egy kicsit erősebb kifejezést. Nem meskedésnek. Maguk, örökölt ösztöneikkel mintha revanclie-ot óhajtanék venni a maga kizárólag a terhet akarják a nőkben és igy előbbi nyilatkozatáért. Eszembe sincs. De a másik nemmel való ismerkedésüket csak mórt lélektani alapon akarom bebizonyítani, a lestrevágyás ingere köti meg, inig csak miszerint unokaöcsém Ízlése nem támadható a megunás hamar kopogtató érzése azét nem meg abban, amiért a közömbös szemlélő előtt bontja. Unokaöcsém azonban felülkerült ezen menyasszonya a jelentéktelen, sőt csúf nő | az olcsó érzelmeskedéaen és a lelki megér­ benyomását kelti. tés örök életre kamatozó színvonalára emel­ — Hiszen ... kedett. ő Micikében először a lelket látta meg. Azt a művészileg finom agyizgató lelket, — Igen barátom, én psichologiailag akarom megérlelni önben azt a meggyőződést, ami csak ax életet komolyan vevő férfiaknak amit magam is táplálok unokaöcsém eljárá­ imponál. Miciko egy intelligens és önállóan sával szemben. Hát hogy is vagyunk? Micike gondolkozó leány szellemi készletével hódi­ ugy e bár egy szürke nő, akin keresztül tojna meg Komáit, akit már nem izgatott szoktunk nézni, ha a korzon véletlenül meg­ annyira a testnő, hogy Micike finom előkelő jelen. Azonban unokaöcsém, a Kornai egy lelkét nem vette volna észre. Eleinte caak Apollóba öltotf elegancia, akiben tb'ég'ftjrfl* eQudQlHt8ik»ArvrráU6k.kv Mtám luindinfU^h* szemei* gyönyörűséget tatai. ö*«s*ö<mnlt a lelkűk, hangulataik egymásba . .; — Ügy van- , a . • . I fonódtak, ugyanazon-melegség bujkált a mel — fcs nagy a csodálkozás, ugy-e ked- | lök alatt, anélkül, hogy ezt a lobogó tűzd �SALGÓTARJÁN és VIDÉKE 2 80’/.-aneini bajos, a munkásságot,' amely­ nél csak rosszabbak lehetnek-e tekintetben a viszonyok, a nemi bajokról, az n.okkal összefüggő dolgokról egy-két előailih, fel­ olvasás keretében felvilágosítani. Majd máskor ipari, technikai, irodain.i dolgok­ ról lehetne tartani népszerű felolvasást olyan egyéneknek, akik természetesen ehhez értenek, és akik hála 1-tennek bő­ ven vannak nálunk. És az a munkás be­ látná, hogy itt csak az ő javáról van szó, csak az ö érdekében történik az egé<z mozgalom, kész örömmel menne ezekre az előadásokra. De az emlitettek csak nagyon parányi részét teszik annak a ha­ talmaz anyagnak, amelyet a li'-ti, vagy esetleg két heti előadások keretében elő lehetne adni. Nem foghatná aztán reánk senki, hogy szánt-szándékkal n» :n oktat­ juk a munkásságot, hogy sokkal butábbak legyenek és azt lehessen velük lenni, ami nekünk tetszik. Kevesebben vesztenék el kártyán az egész keresményüket, kevesebb dülüngö emberben gyönyötködheljiénk az utcán és kevesebb mosdatlan beszéli miatt kellene fő-utcánkon sétálva pirulnunk. Egyszóval sok minden előnye volna •z intézménynek, nemcsak a munkásságra, hanem mindenki másra is. Hogy az öszszes előnyöket, az összes indító okokat felsoroljam, arra e kis cikk kerete nagyon szűk. De most abban a reményben teszem le a tollat, hogy ezután minden müveit, a művelődést a lelkén viselő egyén leg­ alább olyan kövecskét hoz tollával, vagy eszméivel a létesítendő intézmény alapjához, hogy csakhamar a homlokza­ ton ragyogjon a büszke felírás: SALGÓ­ TARJÁNI NÉPAKADÉ.MIA. Szí. Farsangi tanulságok. (Böjti hangulatok.) II. Tudja az ördög mi az oka, de tény hogy Tarjánban majd minden második em bernek veleszületett társadalmi baja van örökösen panaszkodnak nálunk a társadat érzékiségtől kérték volna kölcsön. Csodálko­ zik ezen? Pedig ez igy vau. A kultnrember lelki közeledése volt ez a kapocs, mely o két^ testileg oly különböző, de lelkileg rokon embert a szétválaszthatatlanság örök erejével egymáshoz fűzte. — Ez mind sz» p, amit ön mo<t elmon­ dott nekem, de hát köztük csupán lelki von­ zódás állt fönn, mért léptek a testi jogokat kivánó házasság kötelékébe? — Ezt is meg fogom magyarázni. Most téved, ha azt hiszi, hogy unokaöcsém ben a magnk értelmében vett szerelmi ösztön hi­ ányzik. Meg van benne, csakhogy uralkodni tud felette. Az emberben sohse látszik az, amin uralkodni tnd. Komái megr-ndszabályozni tndta vérét és mindig zsilipen kívül hagyta, mikor lelki közeledést óhajtott a leánnyal. Kornai a testet is értékeli Midben. Csakhogy az ő szemében ideálisabbnn tűnik fel, mint például a maga szemében, aki a leányt még nem ismeri. Nagy poéták, kik az örök ideákról zengtek jambusokat, a történelem szerint közlilök sokan csúnya nőt szerettek. Mert, tudja kedves barátom sohse az a fontos, hogy milyen külsővel rendelke­ zik az, akit mi férfink kiszemelünk, hanem a lényeges csak az, hogy az a nő belőlünk milyen impressziót képes kiváltani. Ez az én unokaöcsém esete is. Remélem ezzel tel­ jesen megváltoztattam róla alkotott vélemé- • -oyét . ... . . ... ■ ’ ' ' — Kérem, megvallom, magam is erre • 'gondoltam, csakhogy'. : ; ‘ — Most már ezekután igazán fe’eslegea kivágnia magát. Jön ma este a kaszinóba? 1909. március 3. murikra, egy nagy csomó zordon színekben dót adhatták, oda ügy mentők el, bogy „no látja a világot, a másik másik már kompakt elmegyek az iparotok báljára", a József asz- társadalmat fedez fel e hazában. taltárwaság mulatságán ellenben már nem e- Én nem kere.-<*m kinek van igaza, lehet, hogy azoknak, kik zordou szinünek látják a mert világot, kalikó*** elvégre az „acélgyári ötven No de talán akaratlannl it nagyon bo- képez társadalmat, kü­ lemá>ztam a kérdésbe, akaratlannl is talán nem még lönben is az, hogy meg a reszkedhettek le, ott már ő bozzájak kellett volna leereszkedni. testvéreivel a papájával, mamájával kompaktén áll valaki, az még nem társadalmi élet, mert az, hogy talán túlságosan vettem igénybe az olvasd közönség türelmét. Épen ezért nem folyta­ tom, pedig nagyon érdekes eredményre jntna 14000 az ember, ba azt vizsgálná, hogy milyen for­ ember lakik, azt tényleg nem társadalmi élet- galmat csináltak a farsangban a „38 korca- nyilvánulásnak tekinteni. De azért lehet, hogy márosok**, igen érdekes volna azt vizsgálni, hogy kik pez góztek és pusziszkodtak a ci­ akad néhány a kalikó* ott, ahol puszipijtás társadalomé a babér! Mondom én nem foglalkozom vele, mert egyrészt nagyon jó gyomor kell hozzá, mászrészt meg uem ér­ tek a rébuszokhoz. Már pedig, aki itt tisztán akar látni annak egy bennszülött rébusz gánnyal, kik szokták a legnagyobb lármát csap i a mulatságok utáni „ivászat** alkal­ mával, melyik „társadalmi oszlopok** maka­ óztak, ferbliztek a szezonban. No de hagyjuk ezt, hisz száz szónak is talemlnmnak kell lenni egy leleményes- élesen megfigyelő, helyesen* következtető, minden az a vége: „valami nagyon kicsiséget kellően értékelni tudó és mindenek Dániában — de Salgótarjánban! bűzlik — nem Myop. felett jó gyomrü Seriok Holmesnek kell lenni. Annak ép olyan otthonosnak kell lenni csirke­ piacon, mint a járásbíróságnál, annak ép úgy kell ismerni a pletyka mestereket a kihordokat, a zsúrozókat, a háttérben büjká- saját tenyerét. Nagyon kitanult embernek kell lenni annak, lókat, a sugdosókat, mint a aki itt tisztán akar látni, hát még annak aki segíteni akar! Kéthetes öszejövetel, táncmulatságok, ka­ barék, egyesületek nem segíthetnek ott,ahol a sársadalmat évtizedes szemet zárja el a külvilágtól, amely szcmet-lepel alól csak a csirkepiacon elcsattanó nyaklevesek, leját­ szódó összeridTeuések, sűrűn ismétlődő plety­ kák és nyelvelések, no meg néhány farsangi ricsaj jut h messziről szemlélődő elé. Ugyan mi'segíthet olyan embereknél, akiknél a tár­ sadalmi élet aszerint alakni ki, hogy kicsoda kinél vásárol, kicsoda kinek jnttat valami hasznot ? Nagyon bajos dolog ezeket igy kikurálni! Hanem férfi-estélyek, szemen sze­ dett ronda ságok már képesek összehozni a „züllött** társadalmat; egy kis disznóság már azt hiszem — biztos remedial így volt ez a héten is, nagy suzdolódzás, titkos plakát-ki­ hordás mellett szörnyű buzgósággal gyűltek a falu „férfi“-jei. -soha sem látott alakok dugták össze fejeiket, hogy a rfinom gyü­ mölcsöt" élvezzék. így farsang idején mégis emberségesebb képet vesz a mi társadalmunk, ilyenkor ta­ lán a rongyrázás, talán a jótékonyság égisze alatt mégis összejönnek a családok, ilyenkor mégis szeretik egymást, barátságosak egy­ máshoz, mintha m*m is tudnának haragudni és bizony a boldog idegeu — azért boldog, mert idegen — egy kedves társaságnak gon­ dolja ez alapon egész Tarjám. Pedig de nagyot téved, aki ezt hiszi! Hiszen a régi kenyéririgység, még ilyenkor ii meg van, csakhogy ilyenkor ünneplőbe bujtatják, mérsékelik, a: űri gőg, a „hogy jönnek ők mi hozzánk" érzés még most ise>, csakhogy ilyenkor divat a leereszkedés. Tessék csak elmélkedni egy kicsit a le­ tűnt farsang felett, csak egy kicsit és már is sokra jut az ember. Már is megfelelhet arra, hogy miért volt a farrang legsikerül­ tebb mulatsága az. iparos bál és hogr miért voltak ott az iparos bálon azok, akik a Jó­ zsef asztaltársaság mulatságán nem voltak jelen. Nem azért, mert nem .hozzánk való* t rsaság volt jelen — hiszen thind a kettőn > y vdftj' az égylíeír mégis ott' voltak r m azért, mert nem telik erre ja arra is —». ' szén nálunk minden ilyesmire telik.— bar m, mert az iparos bálon ezek • leereszke- IV. Levél. Modern leány. A modern leánytól elvárjuk, hogy mű­ velje Istentől nyert tehetségeit, hogy képezze magát körülményeihez képost, hogy mindón időt és alkalmat felhasználjon, ami módot nyújt neki ismeretek szerzésére. Az életben minden tudását érvényesít­ heti. Mentői többet tanult, annál nagyobb lesz látóköre, annál inkább megérti az élet voltaképeui célját. Aki lelkének gazdaságiban találja fel gyönyörűségét, az nem keres fék­ telen vággyal aranyat, gyémántot, selymet Az mese, hogy a tanult nő nem érti a házi munkákat! Sőt sokkal ügyesebben és főleg tudatosabban végzi azokat S ha egyik, másik gyakorlatilag — szorgos tanulmányai miatt — el nem sajátította a főzést, sütést stb. Bizonyára, ha arra kerül a sor, hamaro­ san megtanulja, hiszen elméletileg már tndja mindazt, amit a tudatlan nő, csak sok-sok évi gyakorlat után vesz észre. Mindazonáltal nagy tudás nélkül is le­ het valaki modora. Legyen csak természetes esze, józan Ítélő képessége, helyes világnézete. Értse meg a kor fejlődését, haladását. Mert a nőnek, ha nem is hivatása a fejlődés har­ cában részt venni, illő, hogy legalább távolról nézve megértse a történteket. Legtöbb leányra az örök hivatás vár, az hógy, feleség és anya legyen. A testedzésnek tehát nagy fontossága vau a leányiskolákban. Ideje, hogy utánozzuk a göiögö'.et, s erős, edzett leányokat nevel­ jünk. Amié hányszor megdönti iparkodásun­ kat, a lányok hiúsága! Csodálatos, hogy olyan nagyon rajonganak a karcsúságért! Aki már kissé molett, képes soványitó kúrát tar­ tani, a a legmodernebb kinzó eszközt, a fű­ zőt alkalmazni. Ha tudnák ezek, milyen csúnya az összepréselt nő, ha tudnák meny­ nyit ártanak maguknak, különösen a serdülő korukban, mikor egyenesen a fejlődést aka­ dályozzák meg, legalább otthon éa mnnka közben nem préselnék össze derékukaL Testedzésre igen alkalmasak munkák, séta, hosszabb gyaloglások, főleg szabadban, korcsolyázás, úszás ki tehetsége szerint válogathat. Ülő a házi éneklés stb. ki­ munkát ifiozgással váltjuk fel s nehéz munka után kellő pihenést tartsak: * ..... Da nincs károsabb testre, délekre nézve .egyaránt, a tétlenségnél. A nőnek mindig kell foglalkozást találnia. Hiú annyi mindent �kell. tanulnia, hogy *t .életben megAJIha.-sa helyet és ha valamely hivatalt, vagy munka­ kört tolt be, akkor meg éppen nem juthat ideje henyélésre. Nagyon helyes, ha a leányok olvasnak, de nem szabad ám napszámba könyvet bajniokl Ez az egészségnek is Art. Különösen gonddal kell az olvasmányokat megválogatni. Itt is az egyéniség legyen irányadó — mert hisz némelyek az elbeszéléseket, novellákat, regényeket szeretik, mások a költeményeket, vannak, akik a remekművek eszmevilágába fel tudnak emelkedni s abban elmélyedni. Jó mindenből felváltva olvasni, keveset, de azt a keveset, hogy agy mondjam, megemészteni, magunkévá tenni. Sok regényt nem ajánlok, inkább néha egy útleírást, ami ismeretkörün­ ket szélesíti. Az újabb müvek mellett hazánk halhatatlan Íróiról el ne feledkezzünk! Anynyi a remekmű, hogy sem időnk, sem ked­ vünk nem lehet pornografikus dolgok olva­ sására. Nagyon ajánlatos a leányoknak nevelési mbveket olvasni. Hisz ők — kik hivatva vannak anyákká lenni, — lesznek első ne­ velői gyermekeiknek. Igen a modern leány nem álszenteskedik s szorgalmasan tanaimé nyozza a gyermeknevelést, mert az nem a bölcsőnél kezdődik, hanem a leendő anyának már előre Önmagát kell nevelnie edzenie leendő gyermeke érdekében. Jó ha a betegápolást lehetőleg gyakor­ latilag elsajátitják. Legalkalmasabb e célból valamely kórházban Önkéntes ápolónőnék je­ lentkezni. Budapesten vannak is tanfolyamok félévenkint. — így képzelem el a modern leányt. Bár­ amit tanait, bármily munkakört toltott be, de megmaradt nőnek. Tudása nem kérkedésre okossága nem araikodásra, világnézete nem a közügyekben való feltétlen részvétre való, hanem arra, hogy mind azt amit tanult, a mellett, hogy maga is-gyönyörűségét találta benne; családjának is hasznára tudja for­ dítani. Alom. Egy önzetlen disznó. (Interju.) A minap értesültem arról, hogy Csőién Berti hazánkfia le szándékozik ölni azt a gyönyörű 150 kilós disznót, amit az őszön vett. Tekintve azt az általános közkedvelt­ séget, aminek őeminenciája örvend, tekintve továbbá azt a jelentős szerepet, amit disznó­ ink a közéletben játszanak, elhatároztam, hogy meginterjúvolom őt. A hozzáférhetéshez semmi riporteri bravuntikli sem kellett, mert csak séta kOzben kellett meglesuem és meg­ szólítanom. Így caiptem meg őt e héten. Én: Bocsánat, hogy az úton alkalmat­ lankodom, de az „S. V.“ kiküldött tudósítója vagyok. ő: Kérem, örvendek. szolgálatára ? Én: Csekélység Miben az egész. lehetnék Hallottam, hogy Disznóságod elhagyja községünket és Jobblétre szándékozik költözni, szeretném ez alkalommal lefesteni igazán érdeklődő kö­ zönségünknek azt a hangulatot, melyben Disznóságod körünkből távozik. ó: Hja úgyl Nagyon szívesenl írja meg kérem, hogy nagyon nehezemre esik a válás. Nem azt sok kolbászt,. msIoiiM.*,, zhnrk4t sajnálom, amit távozásommal itt hagyok, ha­ nem azt a'kényelmes életet, * amit'csak ittTarjánban találhat meg ilyen magamfajta magánzó disznó. 3. SALGÓTARJÁN És VIDÉKE. 1909. márcsiu 3. Ént Ebben-igaza van! ■ ' • • ’ ő: 1 >e mennyire igazam van! Tudja én már sok világot bejártam, de olyan jól, olyan otthonosan sehol sem éreztem magamat, mint az Ouök körében, annyira, hogy szinte túlzás nélkül mondhatom, hogy egész Tarján egy jó, moslékos disznóól. Éh. De kérem legyen tekintettel, bogy ez az én szülőfalumi ó: Bocsásson meg, nem akartam meg­ bántani, de érzékenység ide, érzékenység oda, nekem most is igazam van! Hál kérem, nem joggal mondom én ezt egy olyan vá­ rosra, ahol a di-znók az urakkal együtt kor­ zóznak, ahol az álcákon állandóan terített asztal, a fürdőszezonban pedig kitűnő für­ dők álluak a disznók rendelkezésére, ahol a disznók különb társadalmi életet élnek mint a gazdáik, mert kétszer naponkint társas összejöveteleket, hangversenyeket rendeznek. Éh: Fájdalom önnek mégis igaza van! ó: H’uyje meg, már mi magánk resteljük az átjárók előtt neháayuor sápjában kotorfassék. várjuk be egyes szerencsétleaaégek bekövetkezéséi, mert akkor már késő lenne. . ezeket az állapotokat! Do mi nem segíthe­ tünk a bajon! Mi nagyon szivesen átenged­ jük az iszapfürdőket, használják ók, mi na­ gyon szivesen lemondunk a „terített aszta­ lokról**, fogyasszák el ők az utca moslékját, de mi csak nem lehetünk rendesebbek a gaz­ dáinknál? Én Hogy őszinte legyek az itt a baj, hogy bár magok is elég disznók, de a tar­ jáéi polgárok még maguknál is nagyobb ... Ó: Nekem mondja? Hanem Isten vele! Sietek a közjegyzőház végrendelkezni! Én: Isten vele! (Sajnos mindjárt kezet is fogtunk, mert hiszen én tarjani polgár vagyok, ő meg tarjáni disznó.) Gr. HireK. Eljegyzés. Klein Oszkár Budapestről február hó 28-án eljegyezte Földiák Berluskát, Földiák Lipót helybeli kereskedő leányát. Esküvő. Lámer Gyula, helybeli kerék­ gyártó leányát Ilonkát február hó 21-én Herczeg Pál budapesti kerékgyártó a helybeli róm. katb. templomban oltárhoz vezette. Hangverseny. A március 6-án tartandó diák-hangverseny utolsó számában szerepvál­ tozás állott be, amennyiben Jakob szerepét nem Gálusz Ferencz III. oszt növendék, ha­ nem Cirbcsz István IV. oszt, növendék látja el. Egyébként a hangversenyre szóló jegyek nagyrészben eladatlak. Iskolai hirek. Vármegyénk derék tan­ felügyelője a mull héten községünkben idő­ zött s különösen a bányatársulati és az acél­ gyári iskolákat látogatta, mindenütt teljes megelégedését nyilvánította. Tanfelügyelőnk már több ízben tanujelét adta községünk iránti szeleteiének, mit eltekintve a szép eredményektől, melyeket működésének kö­ szönhetünk, gyakori örömteljes ittléte eléggé bizonyit. E helyütt emlitjük, hogy községünk össztantestülete múlt hó 25 én ünnepelte tan­ felügyelőnk névnapját a leitető legegyszerűb­ ben, do a legbensóbb es a legigazabbb ér­ zéssel. A községi elöljáróság szives figyelni* ébe ajánljuk, miszerint nagyon is kívánatos völnaegy kevés gondol fordítani a járdáit és az átjárók rendhentariására. A járdák ezen át­ meneti időben oly lucskosak és piszkosak, hogy az embernek az élete forog kockán, ha az utcára teszi lábát. Alkalmunk volt meg­ figyelni, hogy a Kainer korcsma és a Rakó-, patika között levő fahíd átjáróján egy órán belül négy ember esett el s szerencsére egyeb baj nem történt, mint az, hogy ruházata hasz­ navehetetlenné vált. A föld ugyanis vékony sirreleggel tan' boiTlvá, alatta jléflig a JV-’* 40 cm. vastagsága síkos jég, mit a mit sem . sejtő* járó-kelőnek e»zébe Muoe> -kikerülni. Tessék tehát árra ügyelni, hogy a jég minél előbb eltiratittassék, a sár pedig különösen Közgyűlés. A Salgótarjáni Takarék­ pénztár r.-L 1208. febr. 26-án megtartót közgyűlésén újólag meg választattak igazga­ tósági taggá: Herczog Gyula, Bankos Imre és Szalay István, felttgyelóbizoltaági taggá pedig dr. Kovács Jenő ügyvéd választatott. Rendőreink és a dzsiu-dzsicu. Hát­ döngető jelenetnek voltak tanúi farsang hét­ főjén a főutca járó-kelői. Valamelyik túlsá­ gosan befarsangolt atyafi valahogy ösazezördült a helybeli rend egyik. őrével, leazidta, vagy talán meg is ütötte Ó .szent és sértbetellenségét**, annyi azonban tény, hogy csúfosan elbántak vele, a derék bajtársak, Vlamidir mester dicső tanítványai, hárman is neki estek és alaposan megdzaiudzaicuzták. Azt hisszük, helyén való felemlíteni ez al­ kalommal, hogy rendőrlegények sohasem ala­ kulhatnak rögtön ítélő bírósággá, no meg hogy tán a humanizmus is valami. A helybeli ipartestületnek f. évi febr. hó 13-án séta hangversennyel egybekötött táncmulatsága alkalmával részint feittlfizotéseikkel, részint belépő és tisztelet jegyeik megváltása áltol testületünket a következők voltok szívesek erkölcsi és anyagi tekintetben részeltetni és pedi: Salgótarján nagyközség, mint erkölcsi testület, Jónás Antal, Gerő Nándor, Módén és Breylner .Budapest, Sonneusebetu Károly 10 kon, Dr. Kovács Jenő, Weisz M. Dávid, Dr. Lőwinger Rezső, Eck­ stein Jakab 8 kon, Friedler Ármin, Simon Miksa Budapest, Rósenberg Barna, Dr. Bellák Gyula, Weinberger Soma, Dr. Frank Dezső, Paraszty Gusztáv 6 kor, Pap János, Hanku Imre, Szalay Mór Budapest, Bodó Janos, Beer és Rósenberg Bpest, Tisinszky Antal, Rákos Gyuia, Dr. Cigier Jakab, Szalay István, Dr Pollaisek Armin, Szalay József, Róth József, Kőim Lipót szesz ti így kereskedő 5 kor., Schwarcz Lajos, Weisz es Teacher Budapest, Kohn Lipót fakereskedő, Katarinké Antal, Beucsik László és Lajos, Dr. Winter Simon, Lámer Gyula, Polk Ferenc, Schneller József, Cirbesz Samu, Messinger H. és fia Budapest, Kis Gyula 4 kon, Hoffmann Aladár, Kovács Márton, Koritkó János, Egry Gyula, Ágoston István, Kádár Péter, Simon Jenő, Kainer Mór, Tisch Gyula, Lőwy Izidor 3 kon, Benkó Pál, Fridrich Gyula, Krietbner Jakab Becs, Szikszay Janos, Buchwalder Zsigmond, ,Dokupil Vilmos, Kábn Mihály, Kohn Mór, Patay István, özv. Groszberger Barnáné, Pollatsek Vilmos, Holub József, Baumann Adolf, Ursutz József, Sípos Ferenc, Hercog Gyula, Gábriel Aulai, Auerhammer János, Grószberger József, Gruber Ferenc, Ratkovszky Pál, Hricsovszky András, Mikler Samu, Dr.Erdődy Kálmán 2 kor., Kémény Samu, Rusznyák József, Pap Sandor, Grosz Marton, Thill Jó­ zsef, Facouay Pál Losonca, Groszberger Jenő, Uj István, Keszler Berci, Gittlár József Grün Gábor, Trellay Gusztáv, Klein Márk, Kamogyay Andrásáé, Hocbauser Károly, Fehér Gyula, özv. Farkas Karolyué, Hortobágyi Karoly, Friedmann József, Pala János, Ró­ senberg Iguac órás, Keresztényi Ödön, Bicskey Miksa, Szaniszló Samu, Laufer Gábor, S mou István, Bicskey Andor, Oláh István, Weisz József, Szántó Sandor, Krátschmár József, Guttmann Mátyás, Galbaca István, Haás J. Armin, Göndör Zsigmond, Weisz Herman, Csics Antal, ifjú Kohn Mór, ifjú Scliuyer Ferenc, Souneuschein Sándor, és Borbas József 1 koronával. A salgótarjáni önkéntes tűzoltó-egylet parancsnoksága pedig 20 koronái küldött testületi mulatságunk céljaira, mivel a tűzoltó egyletet majdnem teljes egészében iparosok képezik. A nyilvá­ nosság előtt törtem jelen hírlapi nyugtázás alkalmából, mindazoknak, kik uiveaek vol­ tak testületi mulatságunkat személyes jelen­ létük által megtisztelni, azoknak pedig, kik közbejött elfoglaltságuknál fogva ugyan, de kénylelenek voltok távol maradni, azonban -aujűgr érdeklődésükkel-., tesiüleiünk iránt táplált rokouerzesükuek mégis kifejezést adni szive.ek voltak, legőszlntebb kttaóneiéi nyil­ vánítja az zpariesiülai elöljárósága nevében Kovács József jegyző, Sinágel József elnök �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKR 4. MÁRCIUS 15-EN THILL JÓZSEF RÁKÓCZI nagyvendéglőjében ünnepélyes társas vacsora. EZtla^p: Bélszín makarónival, vegyes szárnyas, pulyka, kappan, liba és malacpecsenye, hortobágyi túrós csusza, giardinetto 1|2 liter rizlingbor, 1 üveg viz. Az tstelp Hódi Rudi Első zsíieBara hf iilsai. Előjegyezhetni Thill Józsefnél a vendglőhen. Nyomatott a. Boron nyomd óban, Salgótarjánban. 1909. mírciiu I. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000165.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 9. szám (1909. március 03.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9fd3724eec6d17c0aed729aa350a7901.jpg d0ab7ad72bbb9be29a769100249224c3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/52e247c5e263b6b40880e2c07a8b8a65.pdf cd18e02cb8e36a27da1da333e8c35338 PDF Text Text I. évfolyam. Szécsény, 1909. március 5. 10. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A SZÉCSÉNYI VÁLASZTÓKERÜLET 48-as ÉS FÜGGETLENSÉGI PARTJÁNAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési ár: Megjelenik minden pénteken. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. — Dr. Szőke Jenő. Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. A szerkesztőség telefon száma: 6. A nép gazdasági oktatása. " ll. Az első lépésnek a rendszeres gazdasági iskoláztatásnak kell lenni, ideértve a felnőttek oktatását is. Csak ha valamit alaposan tud és be is gyakorolt a nép fia, csak akkor fog le­ szokni a henye parasztvárosi életről és fog kihurcolkodni egész évi tartózkodásra a tanyára. Analfabétáink száma országos átlagban 39 százalék, 960.000 iskolaköteles közül 261.000 ifjú egyáltalán nem is látogatja az ismétlő iskolát, mert körülbelül ugyanilyen a száma azoknak, a kik nem tanultak meg becsületesen se imi, se olvasni. Oka ennek a kevés és alkalmatlan iskola; valamint a létezők túlzsúfoltsága. ’A helyzet 1908-ban az volt, hogy csak ott, a hol a község lakosságában önmagától megvolt az ének a nép tudásának és mun­ kaképességének fejlesztése iránt, volt ismétlő gadasági tanfolyam vagy szakiskola, A hol ez. nein volt, ott nem volt gazdasági iskoláz­ tatás. Az eredmény, a mit elértek, oly szép, hogy már szinte bűnös mulasztás számba ment volna, ha a kötelessége tudatában lévő kultuszkormány továbbra is' halogatta volna a már az 1868. évi törvény által előirt lépé­ seket megtenni. Apponyi javaslata a korábbi rendeletek­ ben foglaltakat törvénnyé akarj) emelni, az államsegitséget kötelezőleg akarja biztosítani. Az államsegitséget első sorban a gazdasági ismétlő oktatással foglalkozó elemi iskolai tanítók kapják. Eötvös báró kora óla mai napig, vagyis TÁRCZA. Bergomaszka. Irta: ftévay Sándor. (SxJnl jelenet — Melodrlma) (Folytatás és vége.) Király. Jó bányászok, ne féljetek, Hogy köztelek megjelenek. Úgyis hegyi munkátokban Védő népem mindig ott van; Hogy ne ártson gonosz szellem, Küzdünk vétő karja ellen, Csákányotok gazdag éren Jó sikerrel én vezérlem. Vizfakadást, földbeomlást Hegyi törpék mind felfogják. Életoltó pára ellen, Mit rátok fú a rossz szellem, ók védenek — s a munkában, Ok eszközük, hogy áldás van. Azért tehát ne féljetek, | Hogy köttetek megjelenek: KI osztott) a munkátokat, Látni vágytam vigságtokat . . . Rejtekünknől ez a ficzkó Ha már kivont, legyen így jó . . , Felelős szerkesztő: Előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, s a nyilttérre vonat­ kozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. _ A miniszter teljes joggal mondhatta Apponyi miniszterkedéséig vezető köreink azt i tehát a megokolás 26. lapján: hogy a reform hitték, hogy az ország boldogulására elég, az ál lám kincs tárra tulajdonképpen »emmi ha a paraszt egy kicsit imi-olvasni megtanul. Mi, á kik láttuk, hogy más országokban mily ; jelentős meghatározott terhet nem ró... < Jellegzetes ez a mi törekvésünk kütónteA intenzive mesterkednek az iskolában és az minden gazdasági természetű nagyob^szaháéletben azon, hogy a földmivelők ismerete su reformakció megindításánál, hogy nem a és munkaképessége emelkedjék és hogy mily sikert aratnak ott a földmivelö nép rendszeres reform által elérendő nagy hasznot, hanem azt a körülményt igyekezünk a reform indító kiképzésével, mi évtizedek óta hiába lármáz­ tunk és hívtuk föl a figyelmet népünk hátra- okául előtérbe telni, hogy különösebb áldo­ zat nélkül, • kvázi ingyen, minden nagyobb maradottságára. kockázat nélkül, bírjuk megcsinálni. Most azonban kisül, hogy a pénzügy­ Míg széles e világon minden nép hoz­ miniszter sem nem tud adósróf erősebb zászokott a rideg valóságnak megfelelő föl­ megszorítással a földmivelö népből több fogásához, tudniillik, hogy semmi nagyot és adót, annyit ki préselni, mint a mennyire a elhatározót nem lehet apró eszközökkel, ki­ kulturország szükségleteivel.föllépő, de Auszt­ várással, alkudozgatással elérni, hanem hogy ria gazdasági rabigája alatt sínylődő ország­ a nemzetnek a haladás és fejlődés bizfositának szüks ge volna. Már Lukács pénzügy­ I sáért százszor és ezerszer meg kell és meg miniszter kcnyJelenségből belátta azt, hogy tudniillik, immár halaszthatatlanná vált az ; is lehet mindent kockáztatni, addig nálunk i mindinkább lábra kap 'a nemzetéletről bírt állam pénzügyei szempontjából is a földmi­ ama hamis fölfogás, hogy mindent a nemzeti velö nép ^azdcísági munkaképességének eme­ lése, ma ug»aiic<ak «i pénzOgyeV"Yehdjének állam attribútumaitól: á - nemzeti íüggettetf-' ségtől kezdve le a gazdasági iskoláztatásig, föntartása érdekében hozzálátnak Wekerle és épp oly jól, ha lassú tempóban is, meg tehet Apponyi a reformhoz. csinálni szép <smdes viselkedéssel és az • Hogy minő keretben akar a miniszter időnek semmibe vevésével. reformja mozogni, mutatja az a számítás, mely szerint a» esetre, ha az állam valamenynyi 4800 kisebb tipusu iskolai tanfolyam tanítójának a fizetését pótolná és ha a fölállí­ tani kontemplált összes önálló szakiskolákat önmaga állítaná föl és eltartaná, még ebben az esetben sem fog a budget az uj tanító­ képzők fölállitási és föntartási költségén felül évi másfél ni illiónál több kiadást okozni. öreg bányász. Üdvözöllek, tündér lélek, Ám, megbocsáss, kissé félek . . . Húsból, vérből van a lényünk, Hússal, vérrel együtt érzünk, Létünk’ bár a lélek adja, Jutván testtel szép összhangba, i)e a puszta lélek olyan, Mint repülés mély álomban: Érzése jó, de — idegen S vágyunk lenni csak ide-lenn . . . Király. Tévedsz öreg, — az én lényem, Mint a tied, olyan éppen, Sok ezer év válasz-falát, Ha erőd vón’ — s lerontanád, . ős apád’ is köztünk lelnéd S tisztándátna véges elméd: ; Az ős ember ős tanyáját Földgyomrában megtalálnád, Honnét csendes, holdas éjiéi, Mint a méhraj ősziünk széjjel, A föld színén — eledelre — Magvat, gyökért, bogyót szedve, És vadászva nyestre, hódra, Mi testünket fedje, óvja Jó nekünk így; földi ember, Hova Jutni nem tud, nem mer, A t. Szerkesztő ur szives en­ gedőmével . . . . . . nem tartom helyesnek, hogy lap­ jában az egyes közlemények írói nevükön szerepeljenek. Lapja a közérdeket szolgálja. Ami benne van, nem az egyes írók mondják, hanem a lap. Ha a közlemény alatt olvas­ Ott vagyunk mi hasznotokra, Látatlanul zsongva, bongva. öreg bányász. Szépen szóltál, értelmesen. Szavad’ talán cl is hiszem, De, hogy igaz ez a beszéd, Lépj közelebb, adjad jelét **. . . Király. (Előbbre lépve.) Bort hát ide, hadd élvezem, Öreg ficzkó, koczints vetem. (Sorba bort töltögetnek.) Jó nép, a jóvoltotokra! (Iszik.) . öreg bányász. Legyen szívből viszonozva. (Isznak.) * Királyné. Apjok, hát én. hol maradok . . . .Király. Tyhfl igaz a' • * (Kancsót ád a kezébe,) Huzz egy nagyol . . i Királyné. így már helyes. (Iszik.) Széket idei �márczius 5. Szécsényi Hírlap 10. szám. ható ki irta, ellenszenv és kicsinylés a mi az olvasni akarón erőt vesz; hanem ha senki se tudja, ki irta a közleményt, akkor Irat. Versre, tárczára nem értem. Sem a Bécs város 1462 évi pecsétjéről megjelent közle­ ményre és hasonlókra; ott a név emeli az‘ér­ dekességet. Hanem ezt csak elöljáróba. A helyi köz­ ügyekről akarok imi. Ami a toliamra akad. igy tart évről-évre, —- nemzedékröl-nemzedékre . . . ' Hanem ezek semminek, a mi tudás, hí­ élnek másik évhosszat nélkülözésben szegény­ ségben, tervezgetésben. A nisninovgorodikövetkező vásárig. A mikor megint be­ avatkozik a pálinka a számításaikba. És ez Leány. Akár kettőt, —- egyszeribe .... (Két kis-széket hoznak elő a királyné leül, — ölébe veszi a kancsót s a következő fdnez közben koronkint hörpint egyet, később viszszaadja üresen.) Leány. (Másik kancsót kínál neki.) Királyné. (Homlokára mutat s zavart jelez, hogy már fejébe szállt, elég volt.) Leány. (Meghajtva sza lép.) magát, a korsóval visz- Király., Láttalak hát benneteket, Isten tartsa Jókedvtek’, Ámde most már ti lássatok Sok mulató kis alakot, Mert a mi kisvilágunkban Jókedv, öröm szintén megvan, Hallják hangom' (füttyén!) és jöjenek, Tánczot ropva üdüljenek! (Leül; törpék több oldalról érkeznek tánczolva; bókolnak a királynak és népnek, majd poha­ rakat ragadva, menüettszerü társas tánczot lejtenek, — azután ballet tetszés szerint, — minek végeztével a törpék hirtelen eltűnnek.) Király. (Feláll, a Királyné is.) Mi végeztünk, — a sor mostan, a katholikus körbe, társakat rét se hallották . . . Hát mi is ott tartanánk ? I . . .’ v rbuválna s rendesen ellátogatna velők s é intkjznék a Fiatalokkal, a mint kivántatnék hanem — azt fognák majd rá, hogy egyéni czélokat hajhász, vagy hogy szét akarja a Létező és létezett közoktatásügyi kormá­ nyok I Tanügyi politika, a mi ilyen állapo­ kört robbantani. Nem mondhattam tokat tenyészt! De mikor a vezetők se emel­ kedtek odáig, hogy az- állam egyik első kö­ telessége gondoskodni, hogy az az ember­ nek való létben éléshez szükséges ismereteket megszerezze! Azonban nem okoskodom. Hanem mit lehessen ilyen lét mellett a szülőkkel elérni? ben van. Megmondom: az én gondolataim nem ilyen segédeszközök alkalmazásán járnak, a mely segédeszközök hatnak ideig-óráig, mint Bacsics gvárdián esete láttatja, hanem a gon­ Tehát beszélgettünk a serdülök időtöl­ téséről. Hárman. Az egyik azt mondta: a szülőkön áll minden. Mikor én a pálinkát emlegettem, mint minden rossznak éltető kutforrását, a minek élvezése elöli a serdü­ lők kedélyét, megtudtam, hogy például nyá- 1 Mikor ez a megcsökönyösődött elfogultság namcsak a pálinkát érintő dolgokban van meg I ron, mikor a. feleség kiviszi az ebédet az Ha kivezető, mentő gondolatom lett volna I urának a mezőre, — természetesen a 4-5-6 éves fiát se hagyja otthon — ebédnél a mun- : Kalapot emeleti, a ki ilyennel előáll I A hely­ kás, az apa pálinkával először a gyermekeit zet vigasztalansága szemléletén magamnak kínálja meg. És hogy ez általános. Meg azt ' is mentőhorgonynak tűnt fel, mikora másik is megtudtam, hogy jóemlékü Bacsics gvár- ' tanakodó társam úgy nyilatkozott: magukat a fiukat kell elővenni; ki nem forrott lelkü­ dián felolvasásokat tartott az embereknek, letűket meglehet nyerni a jónak. Aztán ismét igy akarta a pálinka ivástól eltéríteni, hanem lezugták és olyanokat mondtak oda neki, ■ emlékeztünk Bacsics gvárdiánról, a ki felke­ hogy nekik nem kerül baraczk pálinkára, 1 reste a fiatalokat s jóakarattal, szelídséggel, mint neki, tehát nekik jó a bunda is. türelemmel tanította, ^figyelmeztette,’ intette rossz szokásaik elhagyására, jó magaviseletre, Művelődéstörténeti adatok. Hanem elszo­ morítók. A huszadik századbeli magyar mun­ illemre. Még pedig sikerrel. Hanem a mióta elment, vissza állt a régi állapot. Sőt roszkás apai, szeretete abban nyilatkozik meg, szabbodott. Hányi-vetiség, durvaság újból el­ hogy a serdületlen korú gyermekeit rászok­ tatja a pálinka ivásra. öt hibáztassam-e? A hatalmasodtak. Megnyilatkozva a fiatalok lelkületének minden megnyilvánulásában. A mi pálinkát a legnagyobb jónak tartja, amit él­ vez, azért adja a fiának. a közre is tartozik: elkezdve onnét, hogy Eszembe jutott Brehm, aki leér egy szi­ mulatságaikban szájukban égő szivarral tánbériai néptörzset, egyikét azoknak, kik azo­ czolnak, kipörköléssel fenyegetve a párjuk kat az állatokat vadászszák, mik a prémeket ruháját, arczát, szemét — odáig, hogy elszolgáltatják, melyektől a százhatvanezer ko­ piszkitják, elállják az asphattot s éltes em­ ronás bundák1 készülnek. Azok az emberek bereket, intelligens nőket kényszerítenek, hogy mennyire jóindulatnak, családiasak, jámborok, utjokban őket kikerülje a sáron gázoljanak mennyire kevéssel beérők. Évhosszat tervez­ keresztül. getik, hogy a gyűjtött bőrök árából milyen bőséget fognak az egész családra árasztani. Aztán elmennek Nisninovgorodba a vásárra. Minden évben egyszer. A vásár rende­ sen jól üt be. Hanem mcgizlelik a pálin­ kát. Aztán nem mennek el addig, a míg a pálinka élném ragadja minden pénzüket. És beiratkoznék Tehát a fiatalokat kellene megnevelni. De kinek és hogyan? Mit tehet egy ember? Ki az, a kire hallgatnak? Vállalkozik-e? Ha valami lehetne, csak az összes értelmiségi elemek együttes közös működésbe állása mellett gondoltam. Köztiszteletbe álló neve­ ket említettek. A kikre legtöbbet adnak Szécsényben. Megkell próbálni Felkerestem, a kit első helyre helyeztek s elmondtam neki, mit ké­ rek tőle. Azt felelte, kész lenne mindenre, ló bányászok, rajtatok van. vigadjatok, mulassatok, Ránk áldással,gondoljatok. (A tárna két nyílásán külön el.) öreg bányász. Áldás szálljon mindenkire, Ki jó szívvel tért be ide! .. . Leány. (Jankónak.) Ugyan Jankó, te megcsípted | Zárd kebledre ékes híved’ . . . Más léány. Bizony akár zsebre tegye, Tán kettő is férne bele . . . Leány. Tüskét, bokrqt kutatott át — S megtalálta á nagyanyját. Többen. \ Kell-e szép pár, édes Jankó, Ha válogatsz, Igy van ez jó’ . . . Jankó. Hagyjatok már békét nekem, . Elég bánat a szerelem, Mely szivemet tépi, dúlja S nem vezérel igaz útra . . . rá, hogy tévedés­ dolkodást, a szokásokat, az emberek lelki világát akarnám átformálni úgy, hogy ezek a durva kinövések, a mik kóros kinövések, el­ tűnjenek. Megakarván menteni a kedélyt ezekben a fiatal lelkekben. A kedélyt, a mi a léleknek az, a mi a rózsának az illata. Egészséges, edző, lélekderitő kedvteléseket. Felvilágosított értelmet. És értelem világánál a lelkűiét épségének az emberiség jellegében megnyilvánulásait. Fejleszteni a lélek épsé­ gét s megszólaltatni és megnevelni benne az emberiséget. Mi fog tovább történni? Az ellentétek szinte áthidalhatlanok. És határozottan . úgy állunk, ebből a bajból nem kifelé haladunk, hanem beljebb. A helyzet pedig annyira ké­ nyes : elejtett szavakra, nyilatkozatokra is vi­ gyázni kell, nehogy félreértessék az ember. Balul Ítélnék meg s akaratlanul inkább ártana. Mindenek felet azonban lehetetlen, hogy a kiket a gondviselés megáldott belátással, tartózkodásukból ki ne lépjenek, fel ne fedjék az utat, a melyen az ellentéteket kiegyez * tetni, a korlátokat elhárítani s a sikert meg­ valósítani lehet. Nem úgy mondom pedig mint a ki ezt búcsú üdvözlettel szánta. A hélyzet az: le­ het tenni. Mindnyájunk Ugye, mindnyájunk érdeke. Folytatása lesz. Kell, hogy az legyen. (Folyt, köv.) HÍREK. Az elöljáróság figyelmébe. (Távollétemben valaki a következő Írást hagyta asztalomon, nyilván a lapban leendő közlés végett): Nyújtsunk át feliratot az államépitészeti hivatalnak az iránt, vágassa ki a jeget a Zsuzsó, Zsuzsó, ha elhagytál, Jelenj meg majd sirhalmomnál. Mind. (Ujjaikkal fügét mutatva.) Kiálthatod százszor Zsuzsót, Nem érti búd’ bár hallja szód’ Itt lappang s bár veszted lássa, Nem ont könnyet a fejfádra!. . . Zsuzsó. (A jobboldali támanyilás szögletéből előlép, hol nagykehdővel letakarva volt) Most én mondom, hagyjátok őt, Az igazi hű szeretőt, Kinek nincs a földön párja Mély érzésre, szivjóságra . . . Bolond, aki azt félti már, Kit sajátként keblére zár, Kit. becsület és tiszta hit Boldogságos igába vitt, Kit ábránd nem éltet többé — S clrebegte: mindörökké! Ámde, kinek hő érzése Vágyáson túl alig éré, Ki még eped, ki még óhajt, Méltán hallatt kétes sóhajt, Méltán őrzi, félti kincsét, Mely szivéhez fűzve nincs még — S olyan, álljon bár mellette, Mintha lenne száz mértföldre, Melynek vidul látására — �10. szám. Szécsényi Hírlap Rákóczi utón végig a törvényhatósági köz ut árkában a viz lefolyás lehetővé tétele vé­ gett. A mi által a Rákóczi útba torkoló nagy és kis kert utcák torkolatait járhatóvá lehes­ sen tenni mert ma már arra járni és átjárni csak az egészség és testi épség veszélyez­ tetésével lehet. Valamint ekként az Erzsébet sétány mellett levő átjáró is használhatóvá válik. ügy látszik a városházán se tudják, hogy az iskolás lányok olvadáskor délutánként bokán felül érő vízben lubickolnak a zárda utca alsó részén, az Erzsébet tér végén levő átjárónál pedig testépségöket veszélyeztetik. Vagy lábtörések szükségesek e arra is, hogy a viz lefolyásának lehetővé tétele irát tör­ ténjék valami? Halálozás. Blumenthál Márton szécsényhalászi lakos f. hó 2-án Halásziban elhunyt. Az elhunyt 86 évet élt puritán egyszerűség­ ben s becsületessége és jellemtisztasága szinte közmondásszerü volt. Halálát Blumenthál Gábor polgártársunk több testvérével együtt gyászolja. Vizsgálóiétól. Kirpcrger István polgártár­ sunk f. hóbau Beszterczibányán a megtar­ tott vizsgálatok alkalmával az ácsmesteri vizsgát kitűnő sikerrel letelte. A törekvő fi­ atalembert elért sikerében mi is üdvözöljük. Kávdüzl botrány volt a farsangi ünnepek alkalmából városunkban. Ugyanis Seres Ferencz helybeli asztalos mester, képviselő-tes­ tületi tagot Bögözi Antal helybeli fodrász arczul ütötte. Igazán csak sajnálni lehet, hogy iparosaink között ily egyetlenség uralkodik. A hóoivad is időszakának beálltával a járó­ kelők lépten-nyomon ki vannak téve annak, hogy a hóié az ereszeiről a nyakukba csu­ rog. Judtunkkal szabály rendelet van arra, hogy az asphalt-járda tulajdonosok kötelesek házukat csatornával ellátni. Miért nem gon­ doskodik az elöljáróság ezen rendelet sür­ gős végrehajtásáról ? Ha a blztosltó-tarsasag a biztosítási szerződőst jogosulatlanul szűntette meg, a lejárt dijat akkor sem követelheti, ha a díj oly időre vonatkozik, melyre biztositő a ve­ szélyt viselte. így döntött a Kúria 1908 évi 410-—107. szám alatt, mindkét elsőbiróság ítéletét megváltoztatván akként, hogy ha a felperes volt igazgatója F. K. által leteszi a S mély tünékeny, mint a pára: Egy gondolat — s más boldogabb Halandó im elébe csap, Elröpiti kis madarát Hagyva búnak képét, nyomát. Édes Jankóm, kis madarad Ezentúl már nálad marad, Kezes is lesz, szódra figyel, Amig dobban ez a kebel, Tied vagyok már egészen, Isten engem úgy segéljen! Kipróbáltam szerelmedet: Aki igy félt, híven szét. (Megöleli.) Jankó. Jól van jól, —• de többször Zsuzsó, Nem leszek ily kengyelfutó. (Átkarolja.) öreg bányász. Zsák a foltját megtalálja, Lányok, ifjak fel a tánczral Leány. Előkerült Zsuzsika, Zendűljön a muzsikai (A zene tánczra élénkül, — a párok kezdenek, — mi közben:) (A függöny legördül.) lejteni márczius 5. főesküt arra, hogy az alperessel nem állapo­ dott meg abban, hogy alperes a biztosítási kötvény szerint mindenik év márczius 27-én esedékes djjrészlctek közűi a harmadik és következő évek díjrészleteit mindenik évre márczius hó helyett jogosítva fesz kamat­ mentesen deczembcr hóban kifizetni, arra az esetre alperest kötelezni, hogy 4J76 korona 72 fillér tökét stb. * megfizessen. A petróleum-kartel. Az utóbbi napokban hirelték, hogy a petroleum-kartel megújítása érdekében, hosszú idők óta folytatott tárgya­ lások végre eredményt Ígérnek és a kartel létrehozása küszöbön áll. Mint beavatott for­ rásból értesülünk, ezeknek a híreszteléseknek semmi tényleges alapjuk nincs és a kartel még ma is olyan távol áll a megalakulástól, mint hónapok előtt. Igaz az, hogy a nagyfínomitók egy oly czélu konvenczió létesítését kezdeményezték, mely szerint az idén a ha­ táridő-kínálatok idő előtti megkezdése mellőztessék. Egy újabb értekezlet azonban el­ vetette ezt az eszmét, miután konstatálva lett, hogy a finomítók nem gondolnak az idő előtti határidő-kínálatokra, minélfogva az ezt meggátlő konvenczió létrehozása szükségte­ len. Ez világos jele annak, hogy az általános petroleum-kartel behozására nem lehet szá­ mítani és ha mégis valamely kartelszerű egyezmény létrehozatnék, ebben csak a bécsi és a budapesti nagy bankok érdekslférájába tartozó finomítók vennének részt. Uj ezüstpen.ek és tizkoronasok. Az oszt­ rák kormány uj törvény javaslatot terjesztett a Reichsrath elé, melyhez hasonlókat a ma­ gyar kormány is rövidesen be fog nyújtani a'magyar parlamentnek. A törvényjavaslatok uj.jézűst kurrenspénzek kivetéséről és a tiz- j i ‘ * i i ; ; ■ ( ! koronás bankjegyek forgalmának emeléséről szólanak. Nevezetesen 100 millió kor. értékű ezüst egykoronás és 50 kor. értékű kétkoronás fog kiveretni, utóbbiak az ezüst egyfo­ rintosok helyének betöltése végett. Ebből a 150 millió kor. ezüstpénzből Ausztriára 105, Magyarországra 45 millió esik. A tizkoronás bankjegyek kiadása jelenleg 160 millió koro­ nában van kontingentálva; jövőre a kontingentálás megszűnik és az Osztrák-Magyar Bank, ép úgy mint a huszkoronást, tetszés szerinti mennyiségű tizkoronást hozhat forga­ lomba. Kitüntetés. A pozsonyi nemzetközi mű­ főző-, népélelmezési és háztartási kiállítás által 1908 deczember hóban rendezett sor­ versenyen a Herculessör egyhangúlag az első díjjal: az „oklevéllel az aranyéremkereszthez a koronával és a kiállítási zomáczéremmel * lett kitüntetve. Ezen kiváló gyártmány váro­ sunkban Bárok József czégnél kapható. Kitüntetés. Jablánczy Miklós királyi tan. pénzűgyigazgatót ő Felsége a király minisz­ teri tanácsossá léptetté elő. A kinevezéshez őszintén gratulálunk. Fellegek. A puskaporos hordó, a minek Bismarck a Balkánt elnevezte, csakugyan fel­ robban! készül. A diplomácia bogozza a kér­ dést s most már a játékos hevűlők felleng­ zőse mámorában a dunai monitorok néhány ágyú dördűlése talán nem is segíthetne. De nem mártjuk bele magunkat a nagy politikába. Innen-onnan úgyis minden poli­ tikai kérdés átalakul gazdasági kérdéssé. S mi lenne elsőbbrangu gazdasági kérdés, mint a háború? Arról, hogy az európai börzék érzékenyebben mint a higany reagálunk, ha György, a maga nácziójának e pregnáns kép­ viselője, — harczi floskulust kiereszt, már nem is beszélünk. Az meg éppen nem vi­ gasztaló, a mi nehány zabliferanst boldoggá tesz, hogy a zab ára mind nagyobb, mert minden bizonytalanná válik nálunk talán jó­ időre. Még egy győzelmi háborút se áhitnak J , ; ; ; i az emberek, a mióta a technika oly félelme­ tessé tette a háborút s mióta a nemzetek és uralkodók belátták, hogy egy belső fejlődés­ ben boldog ország békéje többet ér minden terűletszerződésnél, ha az a pacifikáció tö­ mérdek költségét igényli és érzésben övé soha sem lesz. Az bizonyos, hogy a tornyosuló fellegek sötétek. Mindenképpen óhajtjuk, hogy a diplomáczia közbelépése vessen véget ennek a bizonytalanságnak. Mert akármilyen felszínesen nézzük is a kérdést, egy kétségtelen, hogy belső bajaink közben soha rosszabbkor nem jön a háború híre mint most. Már évek óta pangó gazdasági vrszonyok vannak. Semmi fellendülés • és a tőkének avatos tétlensége. Ez aztán ipart, kereskedelmet sorvaszt. Pang minden. Égy uj gazdasági lendűlés a munkáskezek ezreinek adna foglalkozást és tisztes keresetét A vái megyék közgazdasági bizottságain az alispánok riasztó hirek. *t közölnek arról, hogy rtoha Amerikában még mindig pang az iphr és kereskedelem s túlontúl sok a munkátalan kéz: itthon csoportok kelnek tengeri uira.s mennek — elpusztulni Ame­ rikába. a helyett, hogy egy gazdasági lendűlés vissza hívná a messze idegenben sze­ rencsét próbáló honfitársaink millióra menő számát, a vérveszteség mindég nagyobb és nagyobb lesz. A gazdasági okok mellett kétségkívül a háború fellege is riaszt sokat. Bizonynyal győzni fogunk! Hiszen ez nem is kérdés! De váljon győzelmünk, még a legfényesebb is, felér e azzal a gazdasági rázkódtatástal, bizonytalansággal a mit a há­ ború okozott, sőt mar csak a háborús elő­ készület is? Ekként mérlegelve a kérdést, csak a sopánkodás és a legőszintébb sajnálat jut a vidéki sajtó részére, mikor szóváteszi a há­ borús híreket. Mert csakugyan túl vagyunk azon az Ízléstelenségen és olimpusí nagyké­ pűségen, hogy hivatottnak érezzük magunkat Acrenthalnak tanácsokat osztogatni. A béke minden barátja állandóan konservál: erejét, anyagi Ős erkölcsi tőkéjét. És á konserválásnak ezt a módját nem minden siker nélkül gyakoroltuk, a polgári munka handabandázást nem tűrő nyugodt élet tiszta örömeivel. Fellég borult a közelet egére. A nemzeti erő­ gyűjtés nyugodt munkaterületéről átsiklottunk talán arra a térre, a hol a történelemnek több mondani valója lasz. Adja Isten, hogy az oknyomoző történelem utódainknak azt derítse föl, hogy a fellegjárás nemzetünknek hasznára volt I Legjobban szeretnők azonban, ha a történelem a harci zaj regisztrálásánál maradhatna I Ellesett párbeszéd. — Borzasztói — Mi borzasztó ? — Az, hogy ezreket fizetünk az aszfaltért, a csatornázásért és azért az ember nem ké­ pes a járdán végig menni, hogy sárba, vagy vízbe ne kelljen lépnie I — És rettenetes! — Mi rettenetes? —- Az, hogy az aszfalt éppen ott a leg­ piszkosabb, ahol a tisztántartás a nemes vá­ rosi elöljáróság feladata lenne. De ezt nem bánnám, csak már megjönne a hajó. — Milyen hajó? — Expess rendeltem egy személyszállító hajót, hogy az Engel trafiktól a kávéházba átmehessek. Engedélyt váltok iparra is, — Sok szerencsét hozzá I — Szervusz I Maláta-tápsör különlegesség Jfer cules-sSr Faraktár: Bárok József Ssáoaény. 4-444-4-44 4 4 4 » 1 —5 A 4 4 4 . 4 4 4 . 4 4 4, 4 JL tyyFyy F Fry W t tT TT Htál» wmt �Szécsényi Hirlap 10. szám. DEZSÖKÉM! Vasárnap 12 és 1 óra között várjál, együtt ebédelünk.' Addig is csókol Anyuskád. —fi . & márczius 5. á GtÁNIT^ÖÁVID Igen finom, zab és arpamentes MISKOLCZI MARGITKA I Levelet ne várj tőlem mert félek, hogy a Szúnyog megszűr' W TAVASZ BÚZA érte. Rövidesen meglátogatlak. Csókol Floda. 1 kapható BAYER SÁNDOR-nál ' —- Széplányban.—- ' Hanna után termelés vidéki Berlinben Kwassici l-ső, Balassagyarmaton Kossúth Lajos-utca 6. Elvállal mindennemű könyvkötői, valamint e JOLANKAMI Leveled várja. „Titkos imádód. * Vetö-árpa. könyvkötésieké szakmába vágó összes munkákat, a legegy­ szerűbbtől a legdiszesebb kivitelig. l-ső Díszdoboz munka, egyszerű és díszdoboz készítés. Budapesten : ll-ik díjjal kitüntetve. Tény áss kocák és kanok. Mangalica átvészeltek többszörösen faj 1 évesek 60 *'-al kitüntetve, * eladó. Cim: Ernőd! Vilmos és • Testvere IntazősógnJ Szeciányben. 4 ♦ ■ Hirdetések a legjutanyosabb árak . Vessek bármily mennyiségű és bármily faj burgonyát v. állomáshoz szállítva. Egy­ mellett vétetnek fel ben felkérem a földbirtokos urakat, saját ér­ dekükben, tisztafajú rózsa-burgonya terme­ lésére, melyhez megfelelő vetőmagot jutányos ! árban számitok meg. a „Szécsényi Hírlap" Fóliák L.t Bonyhád (Tolna megye). Lakásom jelleg: Balassagyarmat, ..Magyar Király ** Szálloda. • Hirdetmény. 1 kiadóhivatalában. A losonczi 16-ik mezei ágyús ezred részére = szükséges ezer metermazsa szalma ajánlatai­ kat az eladni akarók f. évi márczius hó 20-ig nyújtsák be ‘ A cs. és kir. 16. tüzér-ezred ,i élelmezési osztályához. 79 1909 szám. Árverési hirdetmény. Alulírott évi LX. t.-c. bírósági végrehajtó az 1881. > 102. §-a értelmében ezennel GLATTSTEIN ADOLF közhírré teszi, hogy a Beszterczebányai kir. ( járásbíróság 1908. évi Sp. 1054 3 számú • végzése következtében dr. Wertheimer Árpád ügyvéd által képviselt Mayer Jakab javára 69 kor. 85 fill. s jár. erejéig 1909. évi jan. hó 22-én foganatosított kielégítési végrehaj­ tás útján felül lefoglalt és 723 korona 16 f.-re becsült következő ingóságok, u. m. korcsmái i berendezés, bútorok, 1 varrógép, ágynemflek, ' * borok és szeszes italok, nyilvános.árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás- ' bíróság 1908-ik évi V. 620 2 számú végzése folytán 69 kor. 85 fill. tőkekövetelés ennek í 1908. év augusztus hó 18-ik napjától —könyvnyomdája, • ^e==— \ könyv- és papirkereskedése, 3TI. kir. dofiány és szivar árudája, járó 5,/rt kamatai eddig összesen 50 kor. 14 fillér­ ben biróilag már megállapított és árverés ki­ tűzés 2 kor. 80 fill. költségek erejéig Csitár- ban leendő eszközlésére 1909. évi március hó HHk napjának délelőtti II óraja határidőül kítű- zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett, j a Szécsényi Sffiriap kiadófiivataia Szécsényben. Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutá- a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becs­ áron alul is elfognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felfllfoglaItatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1909. évi március hó 1 napján. JVafiry, kir. bír. végrehajtó. nyosabb árak mellett. Nagy választék helyi és más képes levelezőlapokban. Nagy raktár: Irodai papír, levélpapír valamint dobozpapirokban. Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000041.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_03_05.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-05 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 10. szám (1909. március 5.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3abe773ef2f6c408d083853e2cd6b1c5.jpg 1baf3cdb810055bec886a5028cff88c2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ded2e0455369f00203d23073e414d335.pdf e2c300efa1100debe7b2b6e64ea11da5 PDF Text Text 10. szám Salgótarján, 1909. március 10. II. évfolyam. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: I(tal 4 VT* Fái én* . N*gy*d árva Eryw itám . . 10.— . . 5.— . . 3.50 ára 30 fill. A Polgári Kör tagjai 4* tanítók réixére: Égte* évre . . . 6— Fél évre .... a.— Negyedévre . . . 1.50 Március 15. (FA) Ezredéves történetünk lapjait forgatva, nemzetünk küzdelmei oly kor­ hoz érnek az 1848. évben, mely pont határvonalat képez az előtte és utána következő események között. Az események kiinduló pontja 1848. március 15. volt. Ezen napon si­ került a magyar nemzetnek megásnia a sirt, melybe millióknak örömkönnyei kisérték a régi, rossz, elavult intézmé­ nyeket. A sir keresztfáján ott ragyog az 1848. szám, mely a temetés és újjá­ születés éve. Eltemettük a rossz intéz­ ményeket,' de ekkor született meg Ma- , gyarország szabadsága. Ezredéves törté- | Hetünknek a március IB-e a legszebb napja, mert ekkor mondatott ki a Sza­ badság, Egyenlőség, Testvériség. A francia forradalom által e'ért si­ kerek tettre serkentették alvó nemzetün­ ket és eredményül ezen három magasztos eszmét vívtuk ki. Szabadság! Nemzetünk fenállása éta vágyott és ragaszkodott szabadságához. A nemzet, mely nem szabadságért küzd, hanem idejét léha semmittevéssel, mula­ tozással tölti, annak a nemzetnek nincs létjogosultsága, az — mint a világtörté­ nelem tanítja — letűnik a szereplés szin­ TÁRCZA. Bőrápolás.*) Irta: Dr. Soltész József bányaorvos. Az emberi testet fedő bőrnek, a test háztartásában oly fontos szerepe van, hogy annak ép- és sértetlen volta, tekintettel a testben végbemenő, és akaratunktól teljesen független életfolyamatok rendes lefolyására, sarkalatos feltételt képez. Közismert tény, hogy égések, vagy In­ forrázásokból eredő sebzések, melyek a bőr­ felület egybarmad részét elpusztitják, halálos kimenetelűek, ezt a tényt bizonyítja, az or­ vosi tudomány terén szerzett, évszázados tapasztalat, de hiszen nem is lehet ez máskép, ha meggondoljuk, hogy a bőr felületén nyiló millió- és millió likacsokon át képesek va­ gyunk a légzést támogatni, a mennyiben azokon át, élenyl vehetünk fel, és szénsavai választhatunk el, a verejtékkel pedig, képe­ sek vagyunk a sservek életműködése közben felhalmozott, és a testre káros anyagokat kiselejtezni, a bőr egész felület én végilitizódó finom hajszáledények, vérrel való teltségo, vagy vértelenitése által képesek vagyunk ' avérkeringéaí'viszonyokat befolyásolni, végül . pedig,e«Htem, hogy tapintási szervünk is a bőrben el van helyezve. m •) Falolvasta: Dr. Solté,s JAtitf 6Znyiorv«« latoson tartott vasárnapi tousjövotoloknai. Minden a lap siellemi réexét illeti kfirieméoyak Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamint hirdetétek ét elófixel*tak a .Salgó­ tarján ét Vidéke* taerkeutótégébes, vagy a Borét nyomdába Intétendák. teréről, annak nincs helye a világtörté­ nelem porondján. Szeretett hazánk történetét irányí­ tói ezt mindenkor* belátták és mindent elkövettek, hogy a nemzetet szabaddá tegyék. Vér és anyagi áldozatokba került a szabadság kivivása, kibékült az ural­ kodó nemzetével, mely harmóniát semmi sem zavarta, mert mindkét fél belátta, hogy csak egyetértéssel, együttes mun­ kálkodással boldogulhat. Egyenlőség! születésre nézve minden ember egyenlő, született légyen az bíbor­ ban, fényes palotában, vagy a külvárosok legnyomorultabb viskójában. Ha felküzdi magát valaki azon polcra, melyen ember­ társai hasznát mozdíthatja elő, melyen a társadalom hasznos, munkás tagja lehet, ne éreztesse vele senki a nem közénk valóságot. És itt ismételnünk kell, amit már oly sokszor hangoztattunk, hogy sajnos, a társadalmi össze forrás egyik szétbontó eleme épen az, hogy a maga­ sabb rangban születettek ahelyett, hogy igyekeznének lehajolni azokhoz, kik szí­ vesen munkálkodnának, szívesen tennék magukat érdemessé a munka által, becsü­ lés helyett az ellenkezőt tapasztalják; azok magasabbra emelkednek, csupán azért, hogy az osztályok közötti távolság minél nagyobb, feltűnőbb legyen. Ne a vagyon és születés, ne a vallás domináljon, ha­ nem az ész, a tettre valóság. A mint látjuk, a bőr egy nagyon complikált Összetételű készülék, mely működésében támogatja a szivet, a tüdőt és a veséket, sőt, ezek súlyos megbetegedésekor, hathatósan helyeltesiti azokat. Nagy felülete és ruganyossága által, leginkább máj, szív és vese megbetegedések alkalmával, a mikor ezen szervek tökéletlen működése folytán, az általuk készített, ter­ mészetes nedvek, vagy direct megbetegedésük által, túlprudukáll kóros folyadékok, melyek, ha a vérkeringésbe jutnak, a szervezetet megsemmisítenék, a bőr laza szövete kOzzé szivárognak, itt addig maradnak, mig a megbolygatott egyensúly helyreáll. Azt lát­ hatjuk a vizikórnál, és a sárgakórnál. Ennyit a bőr élettani működéséről, fon­ tol tudnivaló az, azért, mert egy testi szerv­ vel sem bánik az ember ily mostohául, mint épen a bőrrel, hozzájárul még ezen nerabánomsághoz, hogy a sarlntanizmns, akuruzslása kOrül oly bűnös, haszonleső túlbuzgóságot fejt ki, oly temérdek, haszontalan, és az esetek túlnyomó részében káros kenőcsöket, szesze­ ket, crémeket,hintőporokat stb. hoz a piacára, hogy szent kötelessége minden orvosnak, az embereket felvilágosítani, annál is inkább, .mivel a hiúság hiszékennyé teszi, leginkább a nőket, és igy nem kell csodálkoznunk, ha a szebbnél szebb elnevezéssel bíró örökös •ifjúságot, és ‘üheteUen tACTrielmi. diadalokat igérŐ, titkos szereknek felülnek. Jól véssék emlékezetokba azt az igaz­ ságos természeti türvényj, hogy, a termesze.: sohasem szorul a gyarló ember támogatására, Testvériség! Maga a kifejezés jelen­ teni akarja, hogy egymás iránt testvéri érzéssel viseltessünk. Mint a testvér test­ vérét, úgy szeresse egyik magyar a má­ sikat. Kivétel ugyan minden téren v>a. Miként testvérek között akadnak néha viszály kodások, azonkópen előfordulhatnak hasonló esetek egy nemzet gyermekei között is. Tény azonban az is, hogy nap­ jainkban ezen magasztos eszme inkább csak véráldozattal megszerzett Írott malasxt melynek valódi értelmét csak igen keve­ sen értik meg és érzik át. — Nem va­ gyunk egyféle agyagból gyúrva az bizo­ nyos, az emberek létért való küzdelme azonban ne legyen olyan, hogy emiatt egy másik háttérbe szorittassék, esetleg ereje megsemmisitessék. Érezze át minden ember, hogy egymás támogatására minden téren szüksége van, e támogatás nélkül ép úgy elpusztul, mintha a jól élők ászttett talajba elvetett mág, ha nélkülözi az élet föltételéhez szükséges nedvességet, fényt és meleget. A társadalmi életben ezen melegség: az együttérzés és testvéri szeretet melege. Most pedig midőn íme az 1848. év március hó 15-én elért eredmények nemes eszméit fejtegettük, jegyezzük jól meg magunknak, hogy a szoros értelemben vett társadalmi élet megalapításához ezen 3 nemes eszmének állandóan szem előtt való tartása szükséges, mert ezek nélkül illetve korrigálására, bölcsön teremtette latén az embert, és csak azt az egyet kívánja tőle, hogy alkotásán ne rontson, ne kísérletezzen. Az egészséges bőr nem szorul semmine­ mű mázra, és ha a természet nem törődve az emberek divat- és társadalmi mániájával, egyik-másiknak nem adott szalonképes art illetve kézbőrt, az törődjék bele az elkerül­ hetetlenbe, iparkodjék ezen emberi felfogás szerinti szépséghibát műveltséggel, lelki jó­ sággal és egyéb erényekkel pótolni, de óvva intem attól, hogy a kalendárium, vagy az újságok hirdetéseiben feldicsért dicsbymnusokkal övedzett, titkos szereknek adjon hitelt Ezt előrebocsátva, áttérek az egészséges testbőrnek ápolási tudnivalók elmondására. A bőr tisztántartása az egyedüli gyógy­ szer, mely által a bőr épségbeumaradáaát állandóan biztosíthatjuk, nem kell ahhoz semmi más, mint természetadta viz. Tekintettel arra, hogy a mindennapi foglalkozás közben, kezünk mindenféle poros, zsíros anyagokkal jön érintkezésbe, a szo­ bában, melyben tartózkodunk, az utcán fel­ vert por arcunkat is ellepi, sőt ruházatunkon keresztül is hat, és itt a verejtékkel és a faggyú mirigyek válladékával egyesülve, idő­ vel Adom, de kemény rétegei képez, mely a likacsokat betömve, a bőr rendes működését megakasztja, szükséges, hogy a mosásra hasz­ nált-víz meleg legyen, a meleg via sokkal jobban oldja a bőrt szennyező anyagokat, felpuhítja és meglapiljs, a-bőrt fedd hámot, és auu^k jBiszorusodoti, kiszácadt, és amúgy is feleslegessé váll részeit, melyek a mosásV* ‘ * * * •• * * �2 1909. március 10. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE e < r szegény kibujdosó magyarnak, most ha korcs axüleinény a társadalom. E szent napon pedig minden magyar a liiza azt kívánja, hogy ne ferlőztesd inaember fohásszal forduljon az Egek Urához! gy. r n elvünket idegen beszéd bd, most ezt az áldozatot se tűink ••• J óznia hazának Mindenható nagy Isten! A mai napon áll dicső ti ónod .zsá­ Pedig most Is énekelünk, szavalunk és molyán egy szegény mindenki által ma- ' szónokolunk, talán még hangosabban mint gára hagyott, néptórzszsé alacsony ituti akkor énekeltek, szavaltak, szónokollak, penemzet. Buzgó imával fordul Hozzád: dig mi is dühsködünk, ha nem jón valaki Olts a nemzet fiainak szivébe egymás közénk h'inda-baiidáz i. pedig mi is kei keiránti becsülést és szeretetet. hogy egv- I dunk a szabadság, egyenlőség, testvériség mással egybeforrva, egyesült erővel véd- 1 eszméjével, mi, akik aljas talpiiyalóinkká, hesse szeretett hazáját. szolgáinkká g'.eretnók lenni az egész vilá­ got, mi, akiket a leghadarabb válaszfalak választanak el egymástól, mi, akik egy ka­ nál vízbe bele tudnék fojtani egymást. Március Idusára. De nem folytatom így tovább! | napján, <!<• én higyje el Szerkesztő úr nudoi rodom a inat ünneplőktől, akiknek a vége a fő, az hogy milyen menü lesz Thtlloél vagy máshol, akiknek az égi sz közbeező komédiát > el k> Iloné hagyni és mindj rt reggel Thillnéi vagy máshol kellene kezdeni. | Myop. I , A polgári iskola , hangversenye. Én i.em fogok ünnepelni. Nekem higyje meg Szcrkesziő úr, mikor hallom es látom Honfiúi fájdalommal vegyes hazafi lel­ ezeket az Üres koinéfliázásokat, valami hideg­ kesedén fogja majd el Tarján ünneplő közön ségét néhány nap múlva. március 16-ikének ség, valami kimondhat illan undor fitt végig 61-ik évfordulóján. í'nnepr'nek majd i-jv pár a hál.intőn. Mikor hallom t>de tüdővel éne­ helyen, talán zászlódiszt ok majd a varos a kelni, hogy „a nagy világon e kívül nincs gyülekezetek áhitatosan énekelik majd n számodra hely*, nekem mindjárt az amerikai, Hymuuszt és Szózatot, szónokidnak, szaval- I magyarok jutnak az e-zruib*, én mindjárt nak.és újra majd „hogy rabok tovább nem arra gondolok, hogy ma már itthon megy ■ leszünk-, azután Thillnél vagy máshol fo y- lezros.-zahhúl a sora a magyarít ik. Higyje el tatódik az ünnep és — — — másnap mar Szerkesztő úr, hogy leikor hallóin a -szóno­ eloszlik a honfiéi fájdalommal vegyesen ha­ kokat. hogy „a haza minden előtt* vagy pe- , zafi lelkesedés, csak elrontott gyomrok c- d g .szórend a hazát es ne mondd* nekem berugott pasasok emlékeztetnek a nemzeti nini Ij irt az jut eszembe, hogy mi kiabáljak ezt. akik egy garas aia cérna gombot nem ünnepre. ni-Imik feláldozni a hízóért, int, akik üres Talán 61 évvel ezelőtt is igy volt » piperkózésből nem ve-’-zitk a hazai terméke* j nagy napon, talán akkor is voltak olyanok, i kei, mi. akiknél a legjobb torkú a legjobb | akik énekeltek, szavaltak, szónokollak azn hazafi. tán elmentek, ha nem is Thillhez, de más­ De azért volt idő, mikor én is ünnepet- I hová és ittak ettek a haza egészségére. L>- j leni, mikor én is boldogan tűztem szivem hét hogy akkor is igy rántották 1 • a hazafi j felé a három szinti szalagot, mikor én is bol- ; érzést a bor és a sör fertőjébe. <log.ni énekeltem a Hyinnii-zl és a Szózatot, De március 15 után, mikor kenyértö- I mikor boldog voltam, ha hozzáértem ahhoz résr-t került a dolog, akkor nem úgy volt, < a koszorúhoz, amelyikkel a losonciak áldoz.- ' mint most, akkor szegény és gazdag, zsidó lak elesett honvédjeik em'ékének és akár , és keresztény, úr és paraszt együtt fogtak hiszik. ak<r m in már én is sirt un ilyen je- , fegyvert a hazáárl, akkor fontolgatás nélkül ie.ietek a...almával. rohantak neki a honvédek a szuronyerdőnek |i‘ tt őst m r nem iinn-|<elek! és haldokolva is » hazát éltették, akkor Az a ha/ifiai lelkesed, s, amit tanítóim mindent kockára tudtak tenni a hazáért. most!?! Most előbb Thillhez vagy máshová oliuílok belém erzein — n.őst is él bennem, kell menni a bátorságért, moat ha a haza sói ktilícibeii viiul mint azokban, akik éneérdeke azt kivánja, hogy honi termékek* t . k< Ini. '■z .v.diii <•« szónokolni fognak a >zavásárol, hogy ezzel kenyerei adj ezer meg brid-ág. egyen ős-g és testvériség szü'ctés Verejtékez munkának az eredményét mutat a be szombaton e hó 6-án este a salgótnrjáni állatni polgári fiú- és leányiskola ifjú-aga. El nem képzelhető roppant fárad­ ságos munka hárult vezetőkre és tanulókra egyaránt * mindez azért, hogy egy esten pár s.-áz főből álló közönségnek bemutassa, hogy jó negyed év alatt mit végzett. Termés/ets/erüleg arra kell gondolnunk, vájjon érdeme- ily hosszú időt arra fordítani, hogy egy élve; les estélyt rendezzünk? E kérdésre a ii.izy közönség nem adhat feleletet, mert ói c-ik az eredmény ér lekli. Foglalkozhat e k< rdéssel az est rendezősége é- foglalkoz­ hat a szülő, ki gyermeke fáradságos rr.unk.jáliak közvetlen szemlélője. De mig az előbbi hivatásának buzgó teljesítéséhez so­ rozza az ilyen fuuktiok teljesítését is, addig a szülő határtalan megelégedéssel és boldog­ sággal, örftnim-l é» visszafojtott lélegzettel várja azon pilláimtól, midőn gyermeke nyíl­ va nosau a közönség elé lép. Nagyon sok okot sorolhatnék föl, melyek az fiiéle gyermek hang ver-euyek rendezését indokolttá teszik, de helyszűke miatt térjünk át inkább az estélyre. ó >',9 órakor a Vadász vigadó termét zsúfolásig megtöltői te a közönség. Ritkán látunk ily szép számú közönséget, a köz­ ség sziue-java együtt volt, midőn a függöny felgördült és az ifjúsági énekkar rápenditett gyönyörű szép kuruc dalokra, mit a jelenle­ vők lelkesedéssel fogadlak. A cetli búcsú előad isa igen szép és megható, kísérete pe­ dig igen kellemes volt. Paksy Aranka III. oszt, növendéket, nyugodt és biztos szavalá­ sáén dicséret illeti. Következett a „két bábu históriája* c. daljáték. E számot Schneller Anna és parthnere Czibnr Erzsébet vitte. Igen tisztelt Szerkeztő úr! nál alkalmazott dörzsölés által, a piszokkal együtt eltávolithatnak. A meleg viz ezen hatását, hathatósan támogatja a szappan használata, legjobb a közönséges fehér szappan, igaz ugyan, hogy nem éppen kellemes szaga van, de tisztítási célokra a legalkalmasabb. A finom, szagos, úgynevezett stálettszappanokat, illetőleg megjegyzem, hogy fi «• nabb alkatrészekből készülnek, kevesebb beunöc a lúgtartalom, de a bennlevő glycerin és a szagositó illő (aethericusj olaj, az egészséges bőrre nincsennek jó befolyással. Az egész test mosására használjuk a kádfürdőt, felnőttek részére szükséges körül­ belül í50 —200 Itr. gyermekek részére pedig 10—100 literig terjedő vízmennyiség. A víz­ nek teljes tisztának kell lenni, oly patak vizét, melyet vegyészeti gyárakból beömlő hulladék illetve szennyvíz tisztátalané teszi, vagy oly patak vizét, melyben timarnk a bőröket áztatják, vagy hentesek, a kolbászok­ nak szánt beleket mossák, használni tilos, mert az állati bőrökön levő korhadt anyaga kon, nemkülönben az állati belek tartalmá­ ban tanyázó parányi kórcsirák, nemcsak hogy veszedelmes, évekig tartó makacs bőr­ betegségeket idéznek elő, de a bőr likacjupn át a, testbe hatolva, vérmérgezést idéznek elő. (lépfene, pokolvar). Minden, *a fürdésre szánt vizet jól felforralunk, a fnVdőkő egydliiségélír* aiérten' 35—40 fokig lehűtjük, a fürdőző nyakig ül a viz.b-n 15 2" p»rci.’. ezen idő alatt t meleg viz behato'ást altat a fent említett oM.i-i folyamat rendesen befejeződik, mo t következik n s/aj-panh il.b il való intenaiv dur/'öés. A mim ez megtörtént, következik az eg-*z lotnek tiszta. a fürdő vizénél 2 4 fokkal alacsonyabb hőinérsekü vízzel való ' leöblitése. Nyilvános fürdőkben ezen c-dra zuhanyok állati.-k a fürlózők rendelkezésén- I azt : iO'iImu sutit othonnkban is könnyű ! szerrel rendezhetik be. A fürdőből kijörőt, temperáit lepedőim 1 burkolva h-száriijuk, nagy figyelmet fordítva azon helyekre. Imi a bőr redőket, vagy In ; lá-okal képez, mint p. <». a hónalj, a ny i. és lácvék tájék, mert ha ezen helyeket, !.-»! j bőr. bóri-el szorosan érintkezik, tüzetesen i nem szárítjuk, az itt maradt nedvesség a i fiatal hámot könnyen gyulladásba hozza, mi­ által kiterjedt bőrgyulladások keletkezhetnek. Azt leginkább a csecsemőknél láthatjuk, hol ily kicsi miilaszlá-ok, a „kipáilás- név alatt eléggé ismeret na, kiterjedt, és fájós bőrgyuUn dákokkal találkozunk. A fürdés i-Vaknriságát az illető egyéni akaratára bizsuk, a munkás embernek heteiig kint egyszeri fürdést ajánlunk, már az.értis, mert manapság nincsen ipírvállalat, mely munkásainak e jótékonyságot nem nyújtaná, én a meleg- kádfürdő használatát -lehetővé nem tenné. A máeik-vényező,' mely az egóseséges bőr ápolásánál hathatós izerepet, játszik, a gőz, iu»ly a víznek forrpontján felüli hevite-n. I fejlődik. Előnye a meleg fürdővíz, felett az, hogy i t.-:-t vegyileg tiszta víz érinti, és igy II így nub oldó tulajdonsága mellett, a fertőzés eshető-ége teljesen kizárt. De sajnos, a jótékonyan ható gőzfürdőhöz i e a imitálunk oly könnyen, mint a mind-n toló. Ii tztarlásban elkészíthető kádfürdő­ höz. aniiiinak elkészítése bonyolodottabb, és r-'tidi -en saját a célra berendezett, nagyobb vz-bi-u fürdőintézetekben lehetséges. Ily gőzfürdőben az úgynevezett gőzkam­ rát megtöltik gőzzel, a gőzkamra hátterében három, vagy négy Icpcső/etesen. egymás fölé emelkedő falécből készült nyugágy van elhe­ lyezve, azon célból, hogy a meleget fokoz­ hatjuk, a phisica törvénye szerint, a fürdőié tehát abban a gőzkamrában, tetszése és tes­ tének szervi épsége szerint, azt a nyugvó ágy fokot használja, melyen jól érzi magát, tehát az őt körülvevő gőz hőfoka, a test helséében. akaratunktól független szervek működését lényegesen nem alterálja. Tíz. tizenöt percnyi, e helyen való nyugotd hunyal, vagy oldalfekvés után a test ‘izzadása rendesen tetőpontját érte el, felke­ lünk, és n gőz kamrában levő, temperált vi­ zű zuhany alá állva, lemosakaznnk, most kö­ vetkezik az egész testnek szappannal való ledörzsölése és ismét lemosása. Ily módon a faiMAst beh-jozve,temperált, lepedőbe beólrplva, jól. leizáritjuk .testünket,' és vagy egy óra �1909. márcsiu 10. SALGOTARJÁN ÉS VIDÉKE. 3. Előbbi a nar.inc<virA_' szerepében* •kedves ií kderpdi foltétjogosít Kin.'k éreszük kalmunk v_trt ezt'a i/irV is. megcáfolni, hogy játékával nyerte meg a közönség let szenet, | magunkat, hogy bírálatunkat em* szemlélő­ dr. Jaukovich Marcell továbbra ia magma* a kis ús igazán huszár alakra termelt < zibiir | désünkre alapítva oly irányban tu I <-itsuk a rad az a mi volt, kerület* érdekében bgyErzsiké pedig kackiás és snAjdig megjelené­ nyilvánosságot, amint azt közvetlenül sr.em- buzgőn működő képviselő. Itt közöljük a hirre vonatkozólag képvi--tőnk levelét: Leg­ sével páratlan tetszést aratott. Állandóan léltük. fürge meslaruője oltotta belé a sikkes meg­ A főrendezői szerepel a polgári iskola határozottabban kijelentem, bogy teljesen jelenést. Kiváló szerep jutott Tisdi Annának, agilis tanára, Arh József vállalta. O kezde­ valótlan az a hireazteláa. hogy engemet köz­ ki a bohóc szerepében ügyes és alkalomszerű ményezte és ő vitte a megvalósulás stádiu­ jegyzővé neveznek ki. Csak ismételhetem mókáival sokszor nevettette meg a ktUönsi gei. > mába. Linkadhatatlan szorgalma kitartása egy korábbi híresztelés alkalmából (táblabiA hangversenynek legsikerültebb pontja i és buzgalmának köszönhetjük az est élvezetét rói kinevezés) tett nyilatkozatomat, L i. a „menuet de la cone* következeit. E tánc- j Figyelmessége a legapróbb részletekre kiter­ bogy semmiféle kinevezéstől függő állás ban résztvevők méltán megérdemlik, hogy I jedt, fizikailag és szellemileg a legnehezebb nekem nem kellett és nem keli. nevük e helyütt is szerepeljen, ezek a kö ; munkától som riadt vissza és bámulatos szor­ Elhalálozás. Szily János, volt bánya­ vetkezők: Bauer Margit, Bauer Mariska, B<>1- I galommal végezte feladatát. Munkájában a- társul ;• ti altiszt, f. évi március hó l-énja ner Erzsébet, Kupcsák Ilona, Ligeti Anna. zonban segítőtársakra volt szüksége és ilye- bndajr'iti klinikán tüdővészben hosszabb szenOmilyák Gabriella, Rálisch Stefánia és Tiscli uekre talált is. Különösen G* rg>*ly Stella, védés után 37 éves korában meghalt. Az Anna po|g. leányiskolái növendékek. A tán­ Musza Mária és Szántó Erzsébet polgári altisztikör, melynek egykor alelnöke volt cot a színekben gazdag változatosság látvá­ iskolai tanárnők személyében, k k fokozott temeté-én, küldöttségileg képviseltette magát. nyossá. a szereplők kecses lejtései pedig ügybuzgalomuial és páratlan lelkesedéssel A boldogult hült tetemei f. hó 2-án szülői rendkívül érdekessé tették. Bauer Docika rendkívül fárasztó munkát-végeztek. A táncok kívánságára Tatatóvárosra szállíttattak el. vezette a láncot, kire az ütemjelző nehéz betanitá-a. a daljáték, az élőkép rendezése Párbaj. Kedden f. hó 9-én reggel • ószámolás feladata hárult. A szűnni nem akaró szorga' • tevékenységük eredménye. Délu­ rakor kardpárbaj folyt a Vadász nagytermé­ zajos taps a tánc megismétlését eredményezte. tánonként a li.'iigverseLyro készítették elő ben. Vész Gyula és Hrabéczy Géza vasúti A műsor 5. száma Bischoff K. J. Szin- a gyermekeket, este, pedig a késő éjjeli órá­ lisztek voltak a párbajozó felek. A párbaj foniája Op. 20. volt. Igen sikerült száma kig a toiletlek varrásának munkájával fog­ súlyos kimenetelű volt, amennyiben Hrabéczy 15 cm. hosszú és mélyebb vágást kapott a volt ez is a hangversenynek, melynek érde­ lalkoztak. kességét a darabban előforduló számos állati A celli búcsút Aágh .lózsefné úrnő ki­ hasára hangot utánozó hangszer fokozta. sérte zongorán igen ügye ■•n, a többi zongo­ A munka jutalma. Szép a a maga ne­ A polgári iskola tehetséges hegedű mű­ ratereteket pedig Gergely Stella urhölgy mében ritka ünnepély folyt le f. hó 7-én vészei Vertig Antal és a kis Böhm Jóska lalta el, bravúros játékával igen alapos mű­ vasáru ip d. e. II órakor az acélgyári kaszi­ vezették a hegedűsöket, cellón Bander Lajos vészetét mutatta be. A hangverseny műsorát nóban. Horváth Gáspár az acélgyárban 32 év óta dolgozó munkást ünnepelték, abból taniló ur kisérte a darabot igen szépen. Vaitzik Jenő a polgári iskola rajztanára az alkalomból, hogy a magas kormány ezen A műsor utolsó száma a wJákob álma** festette, mely valóságos remek munka. Kívá­ derék munkást elismeri oklevélle tüntette c. élőkép volt. Impozáns látványosság és ha­ natos volna, hogy a nyilvánosság előtt minél ki. A kormány megbízásából és nevében Szetásos befejezése volt a hangversenynek az gyakrabban mulatná meg, mily ügyesen és szé­ csei Ernő t. b. főszolgabíró, a községi elöl­ járóság nevében Tóth Gyula községi bíróén utolsó szám. pen kezeli az ecsetet. Nemes cselekedetükért I'.ipp János főjegyző, az acélgyári tisztikara Vázlatosan ismertettük e sorokban a dicseret illeti Lőwinger Rezsőué és Mohar élen Jónásch Antal igazgatóval és munkatár­ hangverseny lefolyását s reméljük, hogy nyá­ Emii éné urhölgyeket, kik zongora és ptani- sai vettek részt, az ünnepélyen.^zecsey Ernő a kormány megbízásából üdvözölte az ünne­ jas olvasónk óhajának teszünk eleget akkor, nót voltak szívesek kölcsön adni. peltet, átadva a szép elismerő okiratot, mely­ amidőn moat a rendezőséggel is foglalkozni A hangversenyt kora reggelig tartó tánc hez a gyár inár előzőleg szép keretet csinált kívánunk. E hangverseny rendezői szerény követte. Tóth Gyula községünk elöljárósága nevében emberek — s nem akarunk elébe vágni a szép beszédben adta kifejezését, hogy a mun­ közlendőknek — már eleve is kijelentjük, kát megbecsülik, szolgáljon ez buzdításul a többieknek. Jónásch Antal beszédében meg­ hogy az esetleges dicsérést nem szivesen tű­ köszönte a kormánynak, hogy derék munká­ rik, de meg kell tennünk először is a ren­ sának kitüntetésében a gyárat is kitüntetés dezőség iránt való figyelmesség szempontjából Eljegyzés. Dr. Takács Adolf, bányatárérte, üdvözölte az ünnepeltet s úgy ő, mint és másodszor a saját megnyugvásunkra. — sulati orvos, eljegyezte \\ etzler Jeanettet a tisztikar sorba kezet szorítottak vele. Hor­ Ha pnsztán tudósilói kötelességünknek len­ Nyitra Újlakról. váth egyszerű szép és őszinte szavakkal kö­ szönte meg a tapasztalt jó indulatot. Az ün­ nők eleget, úgy röviden végezhettek, de mert Iskola látogatás. Istvántfy Gyula mimélyére láttunk a dolognak, és mert látókö­ uisteri. biztos szakfelügyelő polgári iskolánk nepély után a jubiláns tiszteletére banket volt, melynél szebnél szebb felköazöntőkben rünk a hangversenyt megelőző idők terére látogatására községünkbe érkezett. nem volt hiány, különösen kitűnt Janikovszky Névnap. Lapunk nem szokta a névna­ Dániel szép diktióival. hosszat, az ily fürdőkben a füidőzők rendel­ Baleset. Sajnálatos baleset érte pénte­ kezésére álló, úgynevezett pihenőben levő pokat közölni, hogy most kivételt teszünk, annak oka, hogy március 9-én van Franciska ken Hochhanser Károly helybeli iparost nyughelyen fekszünk. Nyilvános fürdőkben az a rossz szokás napja. E napon ünnepli egész Stlgótarján Községünk egy közveszélyes alakja: Lőrinc dívik, hogy a gőzkamrából ki jövőt, az ott dr. Lővinger Kezsőnó úrnő névnapját. Ez Ármin minden ok nélkül nekingrott és ala­ alkalmazott fürdősök veszik munkába, és pe­ évben is egész Salgótarján ünnepelte, a min­ posan ajkon harapta. Mivel az ipsét büntetni dig lócára fektetik az embert, testét beszap­ nem lehet, tekintve, hogy ezen az agylágyultpanozzák, és maszirozzák, tehát a hasznost den szép ás nemesért lelkesülő és a szegé­ ság jellegéi viseli magán, megfigyelés végett nyeket pártoló úrnő névnapját. a jóval iparkodnak összekötni, de sajnos nz ily mászásé a rendesen nem szakképzett em­ Március 15. A Polgári Kör március beszálliiották a balassagyarmati elme gyó­ ber kezében, semmi haszonnal, de sok eset­ idusának ünnepét f. hó 14 én vasárnap este gyító intézetbe. így községünk legalább egy­ ben kárral jár. tartja meg a kör helyiségében. I’rograinm: előre megszabadult egy kellemetlen és min­ Az ily gőzfürdőkben levő, hideg vízzel 1. llymnus. Érti Gábor vezetése alatt énekli denkit megbotránkoztató nevezetességétől. telt medencéknek használata nem ajánlatos, Amerikai rendszerű férfi szabóság 1 először, mert a meleg testnek, a hirtelen le­ a közönség. *2. Felolvasás. Tartja: Wabrosch hűtés megárt, másodszor, mert ily közös Béla acélgyári főmérnök. 3. Szavalat. Hose- Ligeti E»renc helybeli jónevü kereskedő a használatra szolgáló víztartályok, mint álló htz Árpád. 4. Szózat. Erii Gábor vezetése közönség igényeit és kényelmét akarván szol­ vizű medencék, pláne oly helyeken, a hol alatt énekli a közönség. — Az acélgyárban gálni üzletében amerikai rendszerű férfi sza­ vízhiány miatt a vizzel takarékoskodnak, és szombaton este, az Iparos Otthon hétfőn bóságot rendezett be. Minden egyes férfi öl­ nemcsak napokig, de sok helyen hosszabb töny 42 és 46 korona lesz. ideig sem töltik meg friss vizzel, nein felel- ünnepli március idusát. nek meg a tisztaság követelményeinek. Szállongó hir. Ugylátszik vannak ná­ Ennyit az egészséges bőrnek ápolásáról Szerkesztői üzenetek. lunk olyanok, kik kerületünk szeretett kép­ egészséges bőrről beszélek, mert akár mily Dr. S. József. Beküldött cikkét, mint kis fokú legyen is a bőrnek kóros elválto- viselőjét még miniszternek is szivesen meg­ zása, nem beszélhetünk többé ápolásról, ha­ tennék esik — képviselőnk no legyen. látni tetszik közöljük. B. ígéretében bízva nem gyógyításról, a betegség gyógyítása Megtettek egyszer táblabirőiiak, azt maga száiuMiiuk közreműködésére és hathatós tá­ azonban, kizárólag az orvosok, alkotmány os képviselőnk calblta meg. Újabban az a hir mogatására. Hírekért köszönet. Egyben pedig nagyon kérjük, hogy a közleményeket minden joga, kik szakértelemmel, az* illető beteg volt itten elterjedve, hogy dr. Jankovich alkalommal, csak oldalonkent méltóztassék egyéniségéhez mérten lelkiismeretes és ni dományos alapon nyugvó gyógyke^.elés-ol Marcell pozsonyi közjegyzőileg lea< — sót írni, mert az iv mindkét oldaláé teleirt szö­ ptane vai. —'kinevezve, örülünk, hogy hl- veg gyakori tévedéseket ok az. lesznek segítségükre. Hirek. �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4.' MARCUS 15-ÉN THILL JÓZSEF 1909. március 10. MM lelttteli a kiadóhivatalban. RÁKÓCZI nagy vendéglőjében ünnepélyes társas vacsora. Étlap : Bélszín makarónival, vegyes szárnyas, pulyka, kappan, liba és malacpecsenye, hortobágyi túrós csusza, giardinetto 1|2 liter rizlingbor, 1 üveg viz. 1 teniték 2 kor. 50 fill. Az estélyen Eddi midi első zenehara log iilszaii. Kezdete este 8 órakor. Előjegyezhetni Thill Józsefnél a vendglőhen. Nyomatott a Boron nyomaiban, Salgótarjánban. A BOROS HIOMDA MimtMMta. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000169.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 10. szám (1909. március 10.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ef2ec0c089624f9b5c3aec73fff2a5db.jpg 9a74038fa80e2f709dcf7c5712105333 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5471fa038a7cdda9731bb3dbbafada17.pdf e8b3125c20053f27b9171fb89284caee PDF Text Text I. évfolyam. Szécsény, 1909. március 12. 11. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. . A SZÉCSÉNYI VÁLASZTÓKERÜLET 48-as ÉS FÜGGETLENSÉGI PARTJÁNAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési Ár: Megjelenít minden pénteken. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. — Egyes szám ára. 16 fillér. — Felelős szerkesztő: Előfizetési pdnjeeJfe reklamációk és hirdetések á ; hoz intézendők. Dr. Szőke Jenő. A lap szellemi részére, * t .lyilttérre vonat­ kozó minden közleményeké szerkesztőhöz Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. A szerkesztőség telefon száma: 6. küldendők nításról, hánem reális eredményeknek bizto­ sításáról volna szó, ikkor a fősulyt nem a gyötri, hogy hogyan* lehetne oly kevés fáratsággal és oly kevés állami segítséggel, a mint csak lehet, a reformokat tessék-lássék módra megcsinálni Holott például a szőnye­ gen lévő kérdés másként, és pedig akként teendő föl: Hogyan keltene az eredményes reform gyümölcseként az államkincstárba vissakerülő költségek előlegezésével, a peda­ gógiai követelményeket is kielőgitő módon az agrár népesség kicsi nyét-rtagyját. felölelő gazdasági oktatást megcsinálni. Régi tapasztalás, hogy mihelyt nem szá­ nunk valamely uj beruházásra annyi fáradt­ ságot és pénzt, mint a mennyivel azt az uj müvet a leggyorsebban abba a helyzetbe hozzuk, hogy magát kifizesse, úgy az a beruházás vagy egyáltalán nem fog beválni, vagy csak gyenge eredményeket fog produ­ kálni. Mire való itt, ahol a cél tiszta és világos, a hol az eredmények szinte csalhatatlanul be fognak következni, ez az félénkség! Neki x A nép gazdasági oktatása. , III. ' - A csigagyorsaságot is nálunk elegendő­ nek tartó bürokratáinknak a velünk versenyző népek gazdasági és kulturális haladásának szédületes gyorsasága semmit se jelent. Ki­ mére szerintük az a nyilvánvaló tapasztalás, hogy a legutolsó évtizedben a minket gazda­ sági függésben tartó szomszéd velünk szem­ ben elfoglalt pozíciója minden téren, még a politikáin is, különösen gazbasági viszonyaink hátramaradottsága miatt vált föltétlenül erő­ sebbé. Mi akadálya van annak, hogy a gazda­ sági érdekeinket érintő reformokat gyorsab­ ban, a rendelkezésünkre álló összes tényezők igénybe vételével vigyük keresztül? Ebből a szempontból bírálva a gazdasági népoktatási törvényjavaslatot, a reform hibá­ jának tartjuk, ho^y túlságosan a didaktikai szempontokra helyezkedett, ügy tesz, mintha csak valami tudomány betölcsérezéséről volna szd. -Pedig itt mbről, egy "szoctftts nBHP zetgazdasági, égetően szükséges reformról van sző ; a magyar földmíveW nép termelé­ sének és termelőképességének a lehető leg­ nagyobb, úgyszólván amerikai gyorsasággal kereszlűlviendő emeléséről. Az iskola csak egyik, ha legfontosabb eszköze is a nagy nemzeti vállalkozásnak, a melynek célja, a népet • ázsiai nyugalmasságából kiragadni és európai rnosgalmassá tenni Egyszóval, erkölcsileg is reakcióképesebbé, tenni a nemzet antropológiailag legbecsesebb, legegészségesebb elemét, az Alföld földmivelő Osztályát. Ez legyen ennek a reformnak a célja és reális eredménye. Ha ezeket a szempontokat venhök irány­ adóknak, és nemcsak a valahogyan való ta­ ____ TÁRCZA. ___ Mert hiszen csak a 15 éven felüli gyerek kezd valamit számító tényező lenni a gazda­ ságban. Csak ebben á korban bir az ifjú a megfelelő fizikai erővel, és ekkor bir segéd­ kezni a gazdaságban előforduló minden mű­ veletnél, és ekkor tudja azt, a mit tanult, gyakorlatilag is érvényesíteni. Az az egy, vagy másfél év, a melyet a )5—16 éves ifjú a modem gazdálkodás meg­ tanulására fordít, többet használ, mint a gyermekévekben az Ismétlő iskolákban eltöl­ tött idő. , Ez a gazdasági kiképzés nem hasonlít­ ható >semmiben sem didaktikai természeti! tanításhoz és iskola-rendhez. 'Kelléke például, hogy a gyerekek azt tanulják meg, természetesen gyakorlatilag is, g,miit az illető vidéknek szüksége van, hogy a vttfék lUHltlőWpfcW^*'^ Igttf nagy munka az, minden vidék adott viszo­ nyaihoz képest megtervezni az előrehaladás menetét; gyakorlatilag megszervezni és. a siker biztosítékaival körülvenni a gazdasági előrehaladás menetétegy széles, nagy ország minden vidéken elhárítani azt a számtalan akadályt, -á melyet a természeti viszonyok a reform barátai és ellenségei az ilyen munka sikere ellen nyíltan és titokban görbítenek. Képesek-e arra a munkára, kérdem, az Akta elintézéséhez szbkott emberek, a kik lelket ölő foglalkozásuk folytán minden nagyobb szabású ínicíativának'természetes és esküdt ellenségei ? Ezeket, a mikor, bármely reform szőnyere kerül, mindenek fölött az a kicsinyes gondolat Idegen országnak kenyerét, ha eszem, Otthonra gondolva, könybe lábad szemem; Idegen országnak italát, ha iszom, Honvágy. .Szép Magyarországba mindig visszavágyom. Bármerre bolyongok, bármely földet járom. Messze idegenből sir, zokog a lelkem . . . Sir, zokog a lelkem, szemem könybe 14 éven aluli, hanem a idősebb, a 15 éven felüli ifjúság kiképzésére kellene helyezni. lábad, Mikor látom újra in édes hazámat, Mikor látom, hegyit, bérrzét, völgyit újra, Mikor látlak ismit szép alföldi róna. Hortobágy környikit, büszke délibábod, Mélázó szemeim újra mikor látod? Karikás ostornak hangos pattogását, Ete ménesének büszke dobogását. Mikor hallom újra ? Bolyongok szüntelen messze idegenbe, Vándor madár vagyok, has dal kél szivembe, Legyen sorsom otthon, bármilyen mostoha. Magyarország! téged kincs nem pótol soha. Keserves könyemmel, hazám vissza sírom. mindig ott wm nálad, Mindén gondolatom, Visszajövök Ismét, hü fiadat várjad! Singer Ödön. ■ Ml l.ll ' Altruizmus. Olyan a közéletünk, hogy erről érdemes beszélni. íme tehát egy pár beszédes példa: A vasúti állomásnál állok. Két vonat ér­ kezik. Egyik menne Szegednek, a másik Bu­ modem, müveit földmívelőt, igazi gazdát csinálni a tudatlanság tehetetfenségében ver­ gődő parasztból, az a legsflrgősebb teendője a magyar államnak. Ha ez a reform alaposan meg lesz kezdve és menete biztosítva, akkor majd másként beszélünk a fejlődésünket za­ varni akaró bel- és kül-el fenségek kel. • A t Szerkesztő ur szives en­ gedőimével ... Mily sóvár ez a mi helyi közéletünk! •. A tettek mindenéi meggyőzőbben be* szélnek. Nincs két éve, hogy egyik képviselő-tes­ tületi közgyűlésen határozatba ment: Sze- Szegedre megy, —• hanem ebbe a sínpáron állóban. Akkor én ugyancsak rossz májú ember lennék. Mert egy két szóval megakadályi zhaltam Volpa, hogy kára ne legyen a feleba­ rátomnak és az idejét haszontalanul ne töltse. De sokféleképen lehetek rossz májú. Ha a sertésótban beteg a jószág és nem tudatom az elöljárósággal, hanem titkolom, így aztán más ember jószága is elpusztul, ha tudva^ tudom, hogy a jószágomnak olyan hibája van, amely embertársamnak nagy csalódása lesz és kára és mégis piacra hajtom s ezt a hibáját a jószágomnak a vevőnek éttitkolom. Rossz májú thgyok, ha a gyümöfeifámről dapestnek. Együtt váltottam a jegyet egy csíkos tarisznyáé magyarral. Világosan, tisz­ tán hallottam/ hogy a jegyet Budapestre vál­ totta mégis, a maga nagy tájékozatlanságá­ ban, váltig a Szegedre Induló vonatra akar, egészen. Ha a csirkémet, tyúkomat engedem felülni. Ha azt nem mondanám: — Atyafi, ne oda lépjen be. Az a kocsi tilosba és nem kondul meg a lelkiismerrt harangja szivemben, hogy most emberiét- idejében le nem szedtem a ^ernyőt és ha a szomszédomat nem figyelmeztétiém, hogy ez vagy amaz a fája még tiém tisztult meg �pessy József tiszteletére a község jubileumot ül, több mint 40 évi tanítói működés után nyugalomba lépése alkalmából. Megválasz­ tották a dísz-szónokot Szepessy József meP lett Szécsény legtiszteletre méltób férfia Pin­ tér Sándor személyében. Elhatározták, folya­ modni fognak legfelsőbb kitüntetésért az Qnnepelt részére. Valaki azután figyelmeztetett, hogy nem csak Szepessy József, hanem áz izraelita felekezeti iskola egyik érdemes taní­ tója majd nem 40 évi működés után szinte nyugalomba lép. * nnepeljük öt is. Ünnepel­ jünk együttesen. márczius 12.' Széchényi Hírlap • 11. szám. Neki is fogunk legfelsőbb kitüntetést kérni. Azok közé tartozom,,^leik a nagyke­ resztekre s belső titkos tanácsosságokra nem sokat adnak. De itt úgy tűnt, fel, a király, a nemzet képviselője a kitüntetésben a nem­ i zet elismerésit nyújtja. . Feltűnhetett e másként, mint hogy ez mind fenékig tejföl? Ujjongtam. Valahára ■ egy ügy, egy eszme, a miben valamennyien egyetértünk. Ünnepelni fogunk, olyan ünne­ ‘ pet, hogy valamikor az unokáink szive na­ gyot fog . dobbanni s szeme ragyogni fog hallatára. Felfogjuk lobogózni, házainkat, az • lesz leányaink fejdisze. Túláradó érzéssel I fogjuk látogatni templomainkat, elfelejtünk | haragos gyülöltséget, elejtünk visszavonást, a készülő felséges ünnepben testvériesülünk. Hanem hogy így lett, herosztratesí cse­ lekedet voltl Azonban t Szerkesztő úr, nem .azért újítom fel én ezt, hogy magam is, mások is kifakadjunk felette; ném azért hangoztatom, Csakhogy szomorú — dsxocnoritó — nyi!vaníliásai vannak, ehnek a félreértésnek. hogy ebben Is, mint sok egyébben is gyen­ milyen tanítója! A kinek e foglalkozása a leikéhez nőtt A kötelesség teljesítés, a tisz­ gék ^voltunk szolgálni az igazságnak, hogy a mi ezen gyengeségünket pelengére állítsam. Jogom nincs hozzá;’tóvatottságot se érzek • Ismét Szepessy József esetére hivatkozom. KI ez a Szepessy József? Tanítója volt az Öregeknek, ezek fialnak és e fiák fialnak. És tesség mintaképe.. Eltöltött életfoglalkozásá­ nál, múltjánál, érintetlen, tiszta, nemes egyé­ rá magamban. El se'fudom képzelni, hogy niségénél fogva hasonlithatlanul a legtisztetetszhetiiéK valakinek^ és ennek, hogy igv 1 létre méltóbb polgára, férfia Szécsénynek. történt. Hanem úgy gondolom, nincsen meg­ | Eza Szepessy József 1909-ben egy köz­ írva a sors könyvébe!!, hogy Szécsényben ségi tisztviselői állásra pályázott s volt tanitennek az álldatlan állapotnak kell mindörökre . ványai zöme leszavazta, önálló véleményük maradni s a ki ez el lén feláll, az kiközösí­ alapján? Nem* És miért szavaztak ellene? teni való. Gondolkodjatok mindnyájan. Akarni Azért, mert úgymond — elhagyta a hitét nem akarja, nem akarhatja senki. S a ki fel­ Mondva pedig ezt azért, mert a; negyven­ eszmél láttára annak a mi van, tenni fog, nyolcas kör tagja — én azt mondom ünne­ kell hogy tegyen megszüntetésére. pelt elnöke — és mert nem tagja a kathoHogy helyi közállapotaink elmérgesedve likus körnek. feldúlva vannak, legnagyobb részt félre értésA kik tették Illik rájuk. „Bocsásd meg nek tudom be.. De az j igazság érdekében le­ nekik uram, mert nem tudják, hogy mit csegyen megjegyezve: ez a félreértés nem ami lekesznek". Azonban de Igazán:kinek telhet részén kön leledzik. c abban kedve, hogy ilyenek történnek? Tekintsünk vissza: mi hozta létre, mi Kímélni akarom mindenkinek az érzé­ tömöri tette a negyvenyyolczas pártot ? Annak a törekvésnek a megtapasztalása, hogy lekenységét. Felemlegetem mindezeket, hogy 1 tegye ki ki szemlélődése tárgyává, cselekvésére igázzák a szabad vél^piényt. Szerencsétlenségre azoknak az embereknek jó része, a • a következtetéseket És a bajt ismerni kel), hogy gyógyítani lehessen. Semmi se áll pe­ vannak a, közügyek intézésére; ‘ gyengék arra, hogy qpállő véleményt alkos- dig tőlem távolabb, minthogy megbántsak, Valóban készültünk is az ünnepre. Min­ vagy megbántani akarjak valakit i sanak maguknak és pogy helyt is álljanak denkit meghívunk, mindenki ott lesz. Min­ A miket pedig előadtam, a.mellett, hogy érte. Ezen álldatlan |ielyzet meg-megnyilvádenki lerója szeretete, becsüiése adóját Olyan jellemzői a közállapotoknak Szécsényben, nuló következményeivel szemben a negyvennap lesz, látni, eszmélni, tanulni fogúnk, lé­ nyolczas párt a független szabad vélemény- mai napig öregbítői annak, hogy minél is lekben olyan tökét gyűjtünk mind-mind, ami nagyobb legyen a válaszfal, a mi elválaszt. i nek, e vélemény szabad kimondásának képnem enged lefelé szállani többé. Ugyan kérdem, lehet-e ebben a szeren­ I viselője. Abban lévén legnagyobb ereje, hogy *' 1 De ez nagyon is szép lett volna, mert csétlen helyzetben még csak gondolni is tagjai között senki sincsen, a ki valami féle igazán emberi és mi nem lehettünk emberek. egyéni czélokat követve s aki a többét ilyenre arra, hogy szerencsétlen koriátolságukből ki­ Mi lett? Szepessy Józsefet a volt.tanít­ felhasználni akarná, űzi lépve alakítsunk polgári kört,* melynek ványai Igaz, hogy üdvözölték Balassagyar­ Nevezik pedig Szécsényben ezt a negy­ tagja lenne a lakosság zöme s a tagfelvétel­ maton. A királyi kitüntetést Is megkapta, s vennyolcas pártot zsidó-pártnak. nél sem a tenyere kérgességét, sem azt nem átnyújtották neki — Balassagyarmaton. Hogy . Egy, kettő kezdte, a harmadik terjesz- , néznék, micsoda jel alatt imádkozik, hanem a másik jubilánst üdvözölték-e legalább volt tette s ma a párthoz nem tartozók zöme egyedül azt, becsületes ember-e? tanítványai, szinte legalább a vidéken, nem vallja Szécsényben,.^Magyarország közepén Hogy pedig a kép teljes legyen, vizs­ hallottam. Hanem a királyi kitüntetést ö is a szép magyar faj lakosságú Szécsényben. gáljuk ennek az áldatlan helyzetnek kihatáÉs túlnyomóan , az unokái azoknak, a kiket I sát közállapotaink legféltettebb részére, közmegkapta. Feladták neki —- postán. Hanem a község jubileuma elmaradt ügy 1848. a nemzet szabad polgáraivá avatott. ’ művelődési állapotainkra. látszik, még se akart mindenki belenyugodni, Ez csak nem lehet égyéb mini félreértés? A mi szellem a közéletünkben itt! mert a képviselő-testületben a jubileum meg­ Mert ha félreértés nem volna, olyan rossz ugyanaz az iskoláinkban is. Különben talán akarat vagy akkora elfogultság és tudatlanság még megtörténhetnék, hogy gyermekeink meg­ tartása iránt a határozatot felújították. Papiro­ son maradt Az elöljáróság nem hajtotta végre. volna, amekkorát széksényi emberben féltéismernék egymást embernek is, mint embe­ 1 telezni szinte képtelenség. Miért is rítt volna ki eljárása a keretből? rek vennék fel egymást Véges elmével ugyan nem lehet elgondolni, mi ártalom származ­ hatnék ebből, de mikor azok is a kik vélik, sarcnak kárt okoztam. De szintén rossz májú Méltán példaképül választhatjuk a nagy vagyok, ha meghallom, hogy munkásfeleba­ ember emberszeretétét, Igazlelkflségét hogy irányítók, öntudatlan eszközü felsőbb rátom beteg s . nem keresem meg, nem segí­ Téli este haza Igyekezett Egy kapu aljhatalmaknak. Mi pedig itt vakok vagyunk. tek rajta, a kolduson, ha valóban ügyefo- ] bán leány gyereket talált. A nép leányát A S ennek a szerencsétlen létnek milyen gyott és nyomorék nem segítek, ha útköz­ fáradság nyomta el. Elaludt Deák Ferencz, nyilvánulásaí vannak, csak a polgári leány­ ben nem figyelmeztetem az embertársamat, miközben haza iparkbpott meglátta a leányt iskola ügyét kell szemügyre vennünk. hogy nehány kátyú következik, melyeket el és megsajnálta. Láttd nyomorúságát, megeset I Nem tudom, ki pendítette meg és mi lehet kerülni. Rossz májú vagyok akkor is, a szive rajta. A köré, • helyen a leány feje alkalomból. Elég az hozzá, mozgalom indult pihent — egy ezüsté forintot tett Aztán ha­ ha elöljárói tisztemet, képviselő tagságomat ! meg Szécsényben négy osztályú polgári le­ immel-ámmal közönynyel tÓítöm be és a zament. Lefeküdt Éé fektében eszébe jutott ányiskola felállítása iránt A mikor a tanítást közjó előmozdítására nem törekszem. Mily rossz májú vagyok, ha a munkásnak jó ta­ nácsot nem adok, ha népjóléti intézményeire, melyeket magának és családjának Javára ki használhat, föl nem hívom figyelmét . kik hivatva az utca kövén szendttgő gyermek. Mily bol­ dog lesz az, ha fölébredve egy forintot talál. De hát ha nem talál? Ha ellopják? Fölkelt Ezzel izemben áll az altruista. A nem rossz májú ember. A ki még egy férget se tudna eltaposni, mert szánó szivében rész­ vét fakad, a Idt a lelke nem vinne rá, hogy az állatot kínozza. a haza bölcse, lement a leányhoz, a ki még aludt s a pénz is ölt volt a kövön. Felemelte a forintot szép lassan s felteltette a leányt. — Nézd gyermekem, valaki itt hagyott neked a kövön egy forintot. Vigyázz rá, el ne lopják tőled. r Ezt a jó tettet csak az Isten látta. De leikéről Deák Ferenc, a haza bölcse tett fényes tanúságot. Előttem, sze­ memben ö a legnagyobb altruista. az meg is látta I > Emberek, ne legyetek Szeressétek egymást. Jó, igaz rossz májúato • ' ugyanazon apáca rend látta volna el, a ki ellátja a tanítást a róm. kath. elemi leány­ iskolában. Természetesen az emelni kellet iskola épület is a zárda kiegészítő része lett volna. Neveket emlegettek jelentékeny pénz­ beli adományokkal. Valakiről hirlelve volt hogy impozáns mennyiségű építési anyagot kész adni ingyen. Tervbe volt önkéntes ado­ mányok gyűjtése s csak a készségről lehetett hallant részt venni az adakozásban. A zárda főuöknő ambitíonálta, hogy az iskola felállí­ tás ügyét dűlőre viszi s nagy ügyszeretettel biztatott, összeszedi a pénzt is az építkezésre �11. szám. Szécsényi Hírlap ét egyébre s meglesznek a tanerők is. Arról volt sző: két három év alatt az iskolát fel lehet állítani. , ±\£ Csak az kellett: nyilatkozzék meg maga márczius 12. , Folyó évi' február 25-én tartotta meg a képviselő-testület évi rendes közgyűlését törvény hatóság a község, hogy az iskolára szükség van, hogy szép érdeklődés maga is akarja és lépjen az ügy' harcosai közé a község maga is. A helyzet az vott: az anyagi eszközök részéről a számvizsgáló gyűlés elnökéül .ki­ nevezett dr. Frank István betegsége miatt a teljes híjával nem állapíthattunk meg tervszerű eljárást arra;tiézve, hogy először ezt az iskolát, azután amazt állítsuk fel. A köz­ ség kezelése alatt mindössze 6000 korona körüli összeg van,’ ógyncvezétt reál iskolai alap. A rpi évek óta már ésak a kamataival szaporodik. Ebből ugyan száz év múlva. se lehet iskölát feláliitanl" A körülmények sze­ rencsés találkozása1 Vott.’hogy négypsztalyu polgári leányiskola felál H fásáról á sfcef ki­ látásával tervezni lehetett. . ’S mi minden forgott szóban ettél? Emelkedtek hangok, hogy még is a fiuk kép­ zéséről kellete" először gondoskodni közép iskolának fiuk .számára felállítása áltat. De nem kisebb okok szóltak á polgári leányis­ kola mellett Fel keltet s fel lehetett tételezni, mellett A hírek.' .| Közügyéink. gyűlésen megnem jelenhetvén, a számadások tárgyalásán is Bölöny ödtyi városbiró elnökölt. • •• MEŰ11TÍ. £ A „szécsényi választó kerületi fttggeflenaégi 48-as kör- 1909. március hó 15-»k oapján délután 4 órakor Széesényben a kör bdyteé- gében megtartandó éyí közgyűlésére. A kizgyiUs tárgyul ? 1. Ügyvezető. ateMkantozgyiUést megnyitja. Az előterjeszteti 1908 évi összes száma­ dások egész terjedelmükben elfogadtattak a mint azt az elöljáróság előterjesztette. * X Az 1908-ik évi ntaMdjhök megvizsgálá­ sáról! jelentés beterjesztése, elfogadása s hogy egye­ seknél 5882 kor. 75 fiiI. pótadó van hátra­ lékban; kiír között sok olyan is, akik nagyon 4. A kör Sajnosán kell értesülnünk, verik a mellüket, hogy: nélkülök elveszne a város. .•/. i , ■ Bíz ezt jó tenne •mielőbb behajtani. •• Helytelen ’ azonban* a képviselő-testület ama határozata, hogy a mezőőri pénztárt be­ szüntette’ és a háztartási pénztárhoz csatolta, különösen helytelen annak indokolása, hogy annak kiadásai .úgyis a háztartási alapból fedeztetnek, mert á mefőőrdk fizetésére első . a felmentvény megadása. 3. Egyéb netalán! Indítványok tárgyalása. tisztviselőinek s választmányának .újbóli megválasztása, 5. A közgyűlés berekesztése. Szécsény, 1909 március hó 10. . .. r A zzécsényi választó ktrüld függetlenségi 4B<tt tiJr alelnöksége. Mterrl nttás Szilágyi Mór balassa­ gyarmati ügyvéd fiát, Szilágyi Dezsőt* bu­ dapesti egyetemen a múlt héten avatták fel a jogtudományok tudorává. Gratulálunk. hogy a Széchényi földmívesek, iparosok, mun­ kások lányai csak úgy fogják látogatni azt az iskolát, mint például kereskedők s bonoratiorok leányai. Igaz, megcsóntosödott né­ sorban* vadászati ha&bónbér szolgál földadó arányában mezőőri fizetés elmén kOlörtJdvtMtol fedezendő, ehhez sem a nagy­ ŰBfy U t máf«t A folyó héten két szécsényi lakos dobta el magától az életet és pedig mind a kerten ugyanazon módon: önakasztás utján. Azegyik Velencei Ferenc, helybeli kitbirtokos, a másik Csonka Jónás helybeli ci­ zeteket kellett e tekintetbén leküzdeni. Aki minek szükségét életviszonyaiban nem'érti, birtokosok, sem a kereskedők, orvosok, Ügy­ védek nem tartoznak járuiui. 2. tárgy egymásodik községi szülésznői gány. KifMttéa. A pozsonyi nertttétközi mAfőző-, népéteüneaési 4 háztartási kiállítás uehezeu adja rá a fejét, hogy művelje. Ha­ nem az iskola itt' leendett Es az a szívélyes szeretetteljes viszony, a mi a.létező, leány­ iskola növendékeit a tanító apáczákkal nem mától-holnapra összeköti, igazán alkalmas móá leendett, hogy a lányok abba az Isko­ lába kívánkozzanak. A többit ét végétté volna a szeretet otthon a családban. S következett volna pedig ebből mi?A hiányok kifejlett ér­ telmisége, fejlettebb erkölcsi érzülete .'éhXU nyesfllt volna, mikor feleségekké, anyákká leejtettek; állandó h^tásíal az uraikra s ezen ktfqjte|xéri^lmiÍégkelfeí fejlettebb &kölcsi érzülettel úevdve-fer gyermekeket kis mennyiben s a ézep öwteg nem elegendő, a állás szervezése volt, a képviselő-testületrneg- áltepitotta, azonban egyelőre nem ír ki pá­ lyázatott, mert kérvényezni kívánják* hogy ezen szabályrendelet csak akkor lépjen életbe, ha a község lakossága az 5000 telkei éteri, tp A póttárgysorozat alapján a kővetkező ügyek nyertek} elintézést I. Ari aés a hajdúk kérelme lí százalék drága sági pótlék megadása iránt; a képviselőztestület méltányolva a kérelmet 10 százalék drágaság! pótlékot állapított meg. (’ ; i tárgyÁbf alá véteted Kereteid'ijsta- • koruktól‘kezdve. A mi felett ma tűnődnünk , lín ás Czeglédi Gábor illetőségi ügye, mind­ kettőnek illetősége elutasirtatott kell, váljon tehetünk-e érte egyáltalán,’vala­ 3. Az útjai? világi tás és a városházai he­ mit, ilyen nevelés mellett unokáinkban, va­ lyiség vtítf&árá szükséges petróleum be­ lósággá vált volna. Gondolkodásban, érte­ szerzése tárgyában utalhatott az elöljáróság lemben, a lélek nemes irányú kiművelésé­ ben. Magában bírva., ez által mindegyik az versenytárgyalás megtartására. embe- 4. Ismét előkerült a már tengeri kígyó­ ’^^Hditváhy tőrtéííü hoA a képvisd^tes- ként kisértő vasúti gyalogjáró ügye, ebben bizottság küldetett ki, hogy, javaslatot tegyen az iránt, hogy c^kugfan ódkségi-e. ai erőt, hogy létét jobbá, boldogabbá, tálét 4dj» Atai.-|-fc|öb8 Jiatósági jóvihai gyás mehel -»■ ítté»OIÓ polgári leáiiyiikol Iára a kezelése alatt álló reál iskolai alapot Kapcsolata tett voTiía ennek,* hogy a képvi­ selő-testület határozza eltart elöljáróság által működésbe lépést u polgári leányiskola fel­ állítása mellett A képviselő-testület többsége az indítványt leszívAta. igaz az ügy többek kérelmére újból a képviselő-testület elé ka" rült s másod ízben a többség áz‘Indítvány mellett nyilatkozott- A* ügy ezzel {elkerült a vármegyéhez. Azóta elvárt, temetve, Szeren*csétlen közállapotaink pecsétje rjjta, aizal van eltemetve. Tengődünk, top közállapo­ tainkban az • elöljáróság 1 seri felet mát »a példa szerint minthogy tengődünk. * Ugyan mikor fogúnk felébredni. Vágón azok, a kikre tartozik, mert djárásuk, vezet­ het az ellentétek tyegyenlitésépe, mikor fog­ ják kinyújtani 4b k jobbot, a1 mellek a kéz a kézben működni tehet, hogy áldás fakad a nyomában? Mindnyájunkra tartozik. Isten velűnkl :í q » f, 5. A szécsény—varsány—sipek—rimóci vicinális útvonal bizottságba Ruszinkó Antal, Vancsó Béta H Kottád Ödön választattak meg. ’* 6. Elöljáróság bejelenti, hogy néhai Orosz Zsigmond 900 koronát hagyott a községi szegények között való kiosztás végett, amely intézkedésnek az elhaláloaás évfordulóján, vagyis február 6-án.elép tétetett. Ezen .be­ jelentés tudomásul vétele mellett a hagyomá­ nyozó örököseinek dr. I Orosz Jenő' ur utján jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánít. Úgyszin­ tén jegyzőkönyvi köszönetét fejezi ki Pintér Elenórj, urtiölgy őnagyságának, a ki a köz­ ségi szegény alap javára 30 mányozott koronát ado­ ir.j'i I # 7. A képviselő-testület egy régi határo­ zata alapján ismételten kijelentette, hogy a március 115-ikét »ez évben is megűnnepli, a részletes programm megállapításával s ♦ az ünnepély sikeritésével az elöljáróságot meg­ bízta. _______ által 1906 deczember hóban repdezutt ?Őrr versenyen a Herculessör egyhangúlag az első díjjal: az .oklevéllel az aranyéremkereszthez a koronával és a kiállítási zomáczéremmellett kitüntetve. Eóél tóváló^gvártrtány váro­ sunkban Bárok József czégriS kapható. KáTtaári Istrlay. E cím alatt előző száj munkten közölt hitecskére vo«attúaótag‘Bfr gözi Antal Úrtól levelet toptunk, amelyben botrányt meg nem történtnek mondja, kije­ lentvén, hogy az egész csak a szokásos ba­ ráti enyelgés volt, kér, hogy azt mi is rectificáijuk. Készséggel teszünk e kérésnek ele­ get, s csupán egy megjegyzést füzünk hozzá, anélkül hogy ez a felszólalón vocaíkoztatnánk. T.' i. iparosaink egyike másika — tisztelet a kivételnek! — a kávéházban, korcsmában, ahol többen is jelen vannak úgy viselkedik, mindha ő az ő félltter borá­ ért kibérelte volna az egész kávéháut Lár­ máz, kiabál, pofozkodni kiván, széket ragad stb. Eltekintve attól hogy ezr nagy tisztelet­ lenség a többi vendég iránt, de még nagy brutalitás és neveietienség is és Csak örülni tudunk, hogy egy meg.nem történt kávéházi botrány kapcsán a megtörtént kávéházi bot­ rányokat szóvá tehettük. A tevttZ klrtiriíltt a szerelmesek. a. hó­ virág vagy ibolya fatodásáhM. a gazdák a mogyorófa virágzásáról, sétakedvelők afecskc megjelenéséről seiditöt mefci Vajda János a költő pedig arról, isperte fel, ha a galandos zsidó sípja felhangzót a faluban: nálunk az idén hatalmasabb előhírnöke volt, amerinyie hő 5-Ődikén ette 10 Órakor dörgés rázkódtátta meg a még szürke feihőpiaívbe burkolt levegőt �«ám. _________________________ ___ 11. szám. Szécsényi Hírlap márczius 12. 1 ftlyé évi telit 13-ái megtartott szana­ tóriumi mulatság • jövedelmének szaporításá­ hoz még utólag Járultak: t>’Elseaux Albert 5 kor., Mezey Ákos 3 koronával s Így a tiszta jövedelem 208 korona. winii.iHii ni Iliin. . I H ui.p yilli ■ ■■ *i| ■mpjHfl. kő n yvkő tés a ate f 0 Balassagyarmaton Kossúth Lajos-utca 6. ‘‘ Elvállal mindennemű könyvkötői, valamint e szakmába vágó összes munkákat, a legegy­ szerűbbtől a legdíszesebb kivitelig.' Dlszáttez raU gytttif 'tt ítszdiHz - ktszttto. o A ■! 9 1909 szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy á Szécsényi kin . járás­ bíróság 19Q8. évi Sp. 439 3 számú végzése következtében dr. Essősy Béla ügyvéd által képviselt Ipolysági Takarékpénztár javára 350 kor. — fii!, s jár. erejéig 1909. évi julius hó 14-én foganatosított kielégítési végrehajtás útján lefoglalt és 1620 korona — f.-re be­ csült következő ingóságok, u. m. 1 kazal széna, I rövid és egy hosszú kocsi,. 1 cséplő járgány, 1 szecska vágó, I borjú, 1 tehén, 40 csomó béza,-25 csomó rozs és 65 csomó árpa nyilvános árverésen eladatnak. ..Mely áryerésnek a, szécsényi kir. járás­ bíróság 1908-ik évi ^£9*7 számú végzése folytán 250 kor;/ hátr.; tőkekövetelés ennek 1908. év április hó U napjától járó 8l/ ka­ matai eddig összesen 124 kor. 40 fillérben blróflag már megállapított é& árverés kifűzés 7 kor. 20 fül. költségek erejéig Pusztatercsen leendő eszközlésére 1909. •vi márcta hé 15. sápjának dstaUai 3 oraja határidőül latű­ zetik ésahhuz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi IX t-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becs­ áron alul is elfognak adatni. * Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi IX t-c.: 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1909. évi február hó 26 napján. ♦. a kir. bír. végrehajtó. Nincs akadály! Szükség esetén bollhajtások eltávolításával hajlandó vagyok a kornak megfelelő szobát és hozzá véve ftztethstytsaget alakítani. Kie­ sebb és nagyobb lakások bérbeadók. Egy jókarban levő régi szerkezetű mángorló, író­ asztal, spárgacstrtpsk és aortás válók eladók a Novoitny udvarban. „FLODA*. A Szúnyog szúrás Javamra szolKmert a vért keringésbe hozná, de még most nem is csíp. Jere minél előbb / ______________________ Margitodboz. ANYUSKÁMI Elnehagyd jnagad csábítani et­ től a H. H. kópétól, mert minél Jobbat vársz, annál romabb jön helyébe, „öreged*. „KÓPÉ* I Igaz, hogy a Macska nincs ide­ haza, még sem fogadhatom._______________ R. MARISKA! Levelet ne várjon. „Szécsény.* .AtTSTEIN ADOLF . . - * ... —~ könyvnyomdája, „ könyv- és papirkereskedése, 3K. kir. dofiány és szivar árudája, a Szécsényi Jfiriap kiadófiivataia ^Szécsényben. Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutányosabb árak mellett" Nagy választék helyi és más képes levelezőlapokban. : • Nagy raktár: Irodai papír, levélpapír valamint dobozpapirokban. Nyomatott Olattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000045.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_03_12.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-12 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 11. szám (1909. március 12.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6e04b11f520d9683b5d290ebc359f59b.jpg 7993b73dead58321c209b65fe3560346 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ef731c725702db19c933c12b411d2235.pdf 68d9d1e852393dfb43ae6b4170f83f04 PDF Text Text Salgótarján, 1909. március 17. II. évfolyam. II. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Kgéaa érre Fél érre . Negyed érre Egyes aaém . . 10.— . . 5.— . . 2.60 éra 20 fill. A Polgári Kör tagjai és tanítók részére: Égési évre . . • 0.— Fél évre . . . . 3.— Negyedévre . . . 1.60 A kaszinó kérdése. (FA) A közelmúlt napokban meg­ hívót kaptunk a „salgótarjáni kaszinó egyesület”-tői Első pillanatban nem tud­ tunk tájékozódni, a meghívó szövege azonban megmagyarázta, hogy a bánya­ társulati kaszinó által rendezett estélyről van szó. Ezzel kapcsolatban, nem különben már megkezdett cikkeink folyományaként, a nemcsak névleg létező, de a valóban megállapítandó „Salgótarjáni Kaszinó** kérdéssel szándékozunk foglalkozni. Min­ den kerülgetés nélkül kimondjuk, hogy községünk társadalmi kialakulásának leg­ első és legszükségesebb feladata a kaszinó megalapítása. Az ország legnyomoruságosabb községeiben majdnem mindenütt van kaszinó, mely ha nem is a szoros érte­ lemben vett kaszinó jellegével bir, de társas kör, mint olyan, mely a község lakosságát összetartásra birja. Hiába ke­ resünk ily egyletet 'larjánban. Nincs! Az erő megoszlik, az elemek széthúznak, ke­ vés az összetartás, mert nélkülözzük az irányításra hivatott eszközt. Csak el kell ismernünk a kaszinó megállapításának szükségességét és ha elvben valamennyien hozzájárulunk, ha az általános kérdés tár­ gyalásánál valamennyien egyet értünk, úgy hamarosan rátérhetünk a részlet kérdésekre. TÁRCZA. Március 15. Felolvastatott a Polgári Körben 1909 március 14-én. Tiszztelt ünneplő közönség! 1848. március 15-ét ünnepeljük ma. — Hiába keressük a kalendáriumban, nincs piros betűvel jelölve. — Nem is mondva csinált ünnep ez, a magyar nép millióinak szivében egy dobbanás jelzi azt, hogy az évfordulón kegyelettel boruljunk le e nagy nap emléke előtt, mely a magyar nép legszentebb jogai­ nak és legnemesebb erkölcseinek ünnepe és amelyet bátran nevezhetnénk a másodszori honfoglalás ünnepének is. Szent István, Nagy Lajos, a Hunyadiak ér Rákóczi alatt egy-egy fényes korszakot jelzünk hazánk történelmében, de e naphoz hasonló dicső esemény nincs és talán n<-m is lesz többé soha. A szabadság, testvériség és egyenlőség ünnepe volt ez a szó legigazibb értelmében. Nem véletlenül, nem ötletszerűen tűnt fel a szabad eszmék e nagy ünnepe, előzőleg egy félszázad társadalmi küzdelmei érlelték éa készítették elő e nagy eseményeket. Egy félszázaddal 1848„előtt kikezdte, romba döntötte az ósdi intézményeket a vé­ Minden a lap azeilemi rSazSt illető k&üeméajak* Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamint blrdetéaak éa előflaaWaak a .8^ tarjln éa Vidéke” laerkeaatőeégébea, va<y a Boros nyomdába inUaendők. Ki tudja, mit rejt magában a jövő titka, ki tudja azt, hogy eme látszólag egyszerű terv megvalósítása, mily roppant nagy nehézségbe ütközik. Vájjon számít­ hat unk-e előre mindazon eshetőségekkel, melyekkel nehéz munkálatunk közben megküzdenünk kell? Nem ugyebár! Ki­ tartás kell hozzá és hogy eme kitartást eléljük, szükségünk van az akaratra. Tehát csak akarnunk kell és ez oly szá­ mottevő tényező, mely minden akadályt legyőz. A kaszinó megállapítása csak is rész­ vénytársasági alapon lenne keresztülvihető. Helyesen jegyezte meg a Polgári kör ez idei március 15-én tartott ünnepélyén Wabrosch főmérnök úr, hogy Széchenyiek nincsennek. Egyes férfiakra nem támasz­ kodhatunk, a nagy közönségre vagyunk utalva. A saját kebelünkben álló össze­ ségből kell összehozni azt az összeget, melyre szükségünk van, ezt pedig csak úgy érhetjük a1, ha mindenki, kinek mód­ jában áll, erkölcsileg és anyagilag támo­ gatja törekvésünket. szükségünk volne erre még akkor is, ha akadna egy-két merész vállalkozó, aki a kaszinó céljaira szép és megfelelő helyiséget építene, a melyben első sorban a kaszinó, vendéglő, esetleges üzlethelyi­ ségek és lakások lennének. Rationális számítás és beosztás mellett a befekte­ tendő tőke búsásan meghozná a kamatot. Lássuk már most azon előnyöket, melyek a kaszinó megalapítása által reánk háramlanának. Kaszinónk községünk társadalmi és tudományos központjává válna. Hogy tár­ sadalmilag szükségünk van egy központra, azt korábbi cikkeinkben kifejtettük már. A jelenben a „Vadász** helyiségei képe­ zik e központot. De mit lát itt az ember? Gomolygó füst fellegeket és asztalok kö­ rül embercsoportokat, kik a kártyajáték­ nak rabjai, községünkben a játékszenve­ dély, oly nagyon elharapódzott, hogy kívá­ natos lenne ott a hatóságnak kissé körül­ tekinteni. A község összes vendéglőiben, kávébázaiban, korcsmáiban vehemens erő­ vel küzdenek egymással a kártyajátéko­ sok, kik egészségüket, szervezetüket és vagyonukat áldozzák föl s semmivel sem törődve, őrült módon igyekeznek egymást tönkre juttatni. Ezen kell segíteni! ki, vagy mi más tndná ezen törekvést ellen­ súlyozni, mint egy jól szervezett társa­ dalmi egység. Ha a felsőbb > néposztályok nem hatnak az alacsonyabb néposztályra, az a saját erejére támaszkodva nem látjabe, hogy végzet előtt áll és vakon rohan azon örvénybe, mely őt a teljes bukásig sodorja. Igen számos esetet hozhatnék fel, melyek ellen küzdenünk kellene, e helyett inkább a kaszinó felállításának fontossá­ gát fejtegetjük. Tudományos központ szervezésére van szükségünk. Mily gyakra olvashatjuk, hogy városok százezreket szavaznak meg kultnrházak felépítésére. Mind nagyobb res francia forradalom, melynek nyomában ismét a legzsarnokibb renctió ütötte fel ta­ nyáját - ---------de hiába — a népek millióit megcsapta már egy szabadabb szellő fuvalma, és ezen áramlatoknak előbb utóbb érvénye­ sülni kelletett Hála a mi magyar népánk tulajdonaiuak mely elnyomatásában, szerencsétlenségében mindig sokkal nagyobbnak bizonyult mint a jólétben, akkor is a reactió sötétségében tűnlek fel azon hatalmas férfiak, akik édes hazánk mulasztásait felismerve azt egy csa­ pással a nyugati civilisatió szintjére emelték. Nem ismerek felemelőbb olvasmányt mint e kor, történetének lapjait. És ha lelki szemeinket kitárjuk először nyelvünk ujjáalkotói, irodaimnak megalapitói vonalnak fel előttünk. A hazafias szellem, a hon szerelme vezeti, uralja íróink szivét. -- Politikai megújulá­ sunk valóban az irodalomra, ez pedig a nem­ zeti érzésre támaszkodott és ezekből merítette a magyarság tápláló erejét. A nagy nemzeti küzdelmekben az alkot­ mány védelmében a megyék vitték a vezér­ szerepet. Ezen időkben a megyék hazafias, alkotmányos és önzetlen érzelmektől, áthatott atntosphilTájában- • tűnt fel, ott fejlődött a. nemzet független szellemű ifjúsága, onnét küldettek fel ,a tehetségesebbek Pozsonyba*. Ax országgyűlés oly fényes neveket mutat fel mint még soha. — Ott találjuk Wesse­ lényit, Kossuthot, Densewílyt, Deákot', Eötvöst, Kölcseyt Ott volt Széchenyi István akinek jelleméről egyéniségéről igen érdekesen Írja Gyulai Pál, hogy; A magyar államférfiak és Írók közt senki sincs, akinek pályáján annyi valódi és látszólagos ellentét mutatkoznék*, mint gróf Széchenyi Istvánén. íme egy főúr, aki egész életén át' elő­ jogai ellen küzd: ime egy hidegszáfflitf*ész, aki folyvást a szív felindulásai köztJtt éh ime egy mélyen vallásos ember, akit fájdal­ mában semmi sem vigasztal s kétségbéeMbé a halálba űz; ime egy könnyű vérű huszár* tiszt, aki hazáján kivfll tölti ifjúságát, távol minden politikai küzdelemtől s egyszerre a* nemzeti újjászületés mozgalmát indítja' meg; ime egy államférfid, aki egy párthoz tarto­ zik, de mindenik párt hatása alatt All, akit felváltva mnjdnem egyszerre szeretnek éa gyűlölnek, dicsőítenek és rágalmaznak, a aki bár nyomán zsendűl fel az újabb magyar politikai és társadalmi élet, pályája végén magányosan és elhagyatva áll, a balsejtelem és önvád kínjai között; és végre ime egy Író, aki anyanyelvét tördelve besséli, minden európai nyelven jobban ir, mint'magyar*I, mégis a nemzeti műveltség bajnokaként lép fér a. bolyongó Írókat a központban egyesíti akadémiát alkolva számukra, közéjük ál. köny- , veivel elragadja a közönséget a egyszerre Ma­ gyarország legolvasottabb Írójává emelkedik. Az 1848 ik év elején az országgyűlésen indült meg nagyjaink között a versengés. Széchenyi, akinek köztekdfiési terve, unni- �2 1909. március 17. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE és nagyobb téri hódit a munkás-gimnázi­ umok felállítása. A legkisebb községben nyilvános felolvasásokat rendeznek, me­ lyek inig egyrészt tudományos célt szol­ gálnak, másrészt a népnek számos üdvös és hasznos tekintetben való felvilágosítá­ sát és kellemes szórakoztatását eredmé­ nyezik. — Községünkben az idei hosszú télen mind ennek nyoma sem volt s mind­ ez azért, mert a célnak megfelelő helyi­ séggel nem rendelkezünk. Ne alapítsunk arra, hogy majd az építendő polgári iskola helyiségeit fölhasz­ nálhatjuk. A polgári iskola helyiségeiben elsősorban a saját céljait szolgálja s tá­ volról sem bonyolítható le ott mind az, ami a kaszinó hivatásához tartozik. A kaszinó kérdéséről volt már szó községünkben, sőt azt is tudjuk, hogy egy szépen kidolgozott tervet bírunk. Az ügy azonban nem tudjuk mi okból, ela­ ludt. Föl kell tehát frissítenünk a kér­ dést s nagyon kívánatos lenne, hogy a véleményeket pro és contra szellőztessük és minél előbb tiszta képét lássuk az ügynek. ny.iklevescket nem törölte le rólam senki. Nem akarják belátni, hogy ha két jó barát Összeszólalkozik és első indulatukban nem éppen a legkellenir-ebb dolgokat mondják egymásnak, a béke helyi eál'ilá.sának nem az a módja, hogy agyonverik egymást, de sem,, hogy lőnek nagy vitézen két lyukat a le­ vegőbe. Tudhatnák már, hogy a párbajnak csak a régi, nagyon régi időben volt értelme, mikor ezzel a harcias-.igot akarták fokozni, mert a fenyegető ellenség ellen minél harciasabb fiatalságra volt szükség. De ma!? Kinek van ma szüksége harciasságra? És ha szükség volna is reá. hát ezek a párbajok azt szolgálnák? Békés és megélni akaró em­ bernek nincs szüksége harciasságra, hanem igenis szüksége van minél nagyobb békére, rendre, hogy megélhessen. Ezek a párbajok szintén olyan dolgok sok mással egyetemben, amelyet a társadalom az ő hazug törvénye­ ivel rákényszerit az emberiségre mondván, hogy ha valaki megsért és a bíróságnál — az igazán illetékes' helyen — keres elégtételt, akkor gyáva vagy, akit kirúg köréből és lenéz, megvet; de ha párbajozol és ezzel tör­ vényt sértesz, akkor már lősz egyet a leve­ gőbe, akár agyonlőnek, hősyagy, disz teme­ tést kapsz és koporsód felelt a cigány ked­ venc nótáidat huzza. Ha életben maradsz, a Óriási szenzáció, még nem létezett ese­ zsurok lovagja leszel a lányok, asszonyok mény! Az embereknek látva maradt a szájuk, szebben néznek majd reád, kedvencük leszel a kofák elfelejtettek veszekedni, a vasgyár- I é< az emberek bámulattal vegyes respektusban megállóit az üzem, a villanytelepen a sal emelik meg előtted kalapjukat, mert te nagy dinámó szörnyülködésében elromlott, sőt párbajoztál, te hős vagy, bír lovagkor nincsen. És én épen ezért párbijozó személyeket a suszter inas sem a „cipi cupi** nóta mellett verte össze a cipő talpakat, hanem szenzáci­ nem is tudnék megróni, mert ők maguk sem óról rikoltozott. És miért? Mert kérem Tur­ tehetnek arról, hogy párbajoznak, mert őket jánban párbaj volt és ez még nálunk ször­ erre reákényszeriti a társad ilmi állásuk. Nolens-volens párbajozni kell, mert ha valaki nyen nagy dolog. De tegyük félre a tréfát, ha a fenti tartalékos tiszt és nem párbajozik, akkor a csodák nem is történtek meg, de a nagy külön bec-ülettel rendelkező katonáék leté­ diskurzus után ítélve, amely nálunk minden pik az arany csillagot és az a militarizmus ilyen do og után bekövetkezik, körülbelül mai lu’tmgése mellett ez igazán nagy baj. meg is történhettek volna. Az emberek igen Nem hihető épen e miatt az a mondás, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az ilyen ma inár mindenki párbajozhat. Legalább tel­ „eseményének még ma is és nem akerják jesen nem áll igy meg it lining, mert ha pár­ belátni, hogy a hőskornak már vége van és bajozhat ik is mindenki, elsősorban a díplo- I hogy aki lovagiaskodik, az nem egyszersmind más ember párbajozik. A te yek a tapaszta­ lovag is, hogy ha engem valaki megsért, vagy > latok azt mulatják, hogy száz, párbajozó közt nyakonver és aztán azt párbajban végig szab­ véletlenül ha akad egy iparos, vagy keres­ dalom és örök emléket hagyok a képes felén, kedő. És ennek oka abban a társadalmi — azért én még mindig sértett vagyok és a eléggé balga — felfogásban rejlik, hogy dip- ■ Párbaj. inkább több és több hivet szerzett neki, lépésről-lépésre szoritotta le velélytársát Kossuthot a pályatérről — melyet ez a fiu­ mei vasút tervével foglalt el a közvéleményben. A fényes tehetségű Kossuthnak azonban az események csodásán jártak kezére — mert ekkor 1848 február végén érkezeit meg a párisi forradalom hire. — Termékenyítő villanyként hatott át Kossnth lelkén az or­ szággyűlési teendők új iránybani terelése. Megnyílt a tér ahol tiszta hazafiul ér­ zelmeinek eleget tehetett. A magyar közélet szereplői közül Kossuth lelke volt a legfogékonyabb a hirtelen vál­ tozások megértése iránt. Kcssuth tehát, kit a jövendő nagy ese­ mények előérzete nagy lelkesedéssel töltött el, március 3-án beterjesztő egy epochália nagy beszéd kíséretében nevezetes felirati javaslatát, amelybe a felelőn parlamenti kor­ mányzatot, közös teherviselést, úrbéri viszonyokbóli kibontakozást követelt. Március 12-én kitör a bécsi forradalom 14-én érkezik Bécabe a magyar ifjúság kül­ döttsége, másnap a pozsonyi országgyűlés tagjai vonulnak be diadallal a császárvárosból A bécsi nép el van ragadtatva Kossnthtól csókolja ruhái szegélyét és nem bír betelni a bűbájos csengő hanggal, mely a világszabad­ ság'diadalát hirdeti. Kossuth beszélt a tenger néphez és a lelkesülés lánghevében karjára kap egy gyerin két. — lm**! a szabad Ausztria jövendő polgára. Kossuth meghódította Bécset. Nemcsak a népet, hanem a császárt is. — Az első magyar felelős minisztérium megadatott. A bécsi forradalom hire 14-én Pestre érkezeit. Hogy mi történt Pesten azt Jókai igy mo idja el. 1848 március 15-ike volt. A nép széttörte láncait, a nemzet felszabadiiá a földet és a szellemet. Irinyi kiosztja a nép közt a szabadsajté j első termékét a 12 pontot „Mit kiván a , magyar nemzet.** Cenzúra nélkül jelentek meg a lapok, a népbizottmány vette át a közrendre a felügyeléat s a szonveráns nép óriási tömegben vonult át Budára, kiszaba­ dítani a sajtó mártírját Táncsics Mihályt. A friss szabadság uj borától mámoros volt minden lélek. A nemzeti színház is kitett e napon magáért, színre hozták a cenzúra által rég eltemetett nagyszerű Bánk bánt, s ingyen előadást nyitottak közönségnek. Megzendüit a Rákóczi induló, aztán fel­ húzták a függönyt a nwmreti színház egész személyzete teljes dinben állt a színen a lomás emberre diffamáló sértésért a függet­ len bíróságnál elégtételt keresni, de a kereak ed őre, iparosra nem. Mintha • bíróság csak bizonyos személyek, vagy bizonyos osztályok Imreinek elintézésére volna hivatva. A bün­ tető bíróság nemcsak kofák és veszekedő vénasszonyok becsületsértési pereit hivatott elintézni, amint azt nálunk hiszik, hanem az „urak" becsületsértési pereit is. De hiába minden beszéd, párbaj lesz mindaddig, amíg az emberek gondolkozása teljesen át rém alakul. Míg teljesen át nem látja minden társadalmi osztály, első sorban a katonaság, hogy a kardcsörgetésoek és a pisztoly ropogtatásnak csak háborúban van helye, de békében nem. Am g a közönséget egy párbajhir kizökkenti rendes pletykáinak medréből és napokig csak arról beszélget, addig lesz párbaj. Majd ha az a modern szellem, amely most kezd lábra kapni, teljesen meghódítja az e iib- i.ket és csak a produktív munkának fognak éini és mindenki csak kacagásra al­ kalmat adó komédiának fogja nézni a pár­ bajt, no meg majd ha a törvény nem két heti államfogházzal fogja párbaj-bősöket súj­ tani, hinem mint más bűnösökkel fog velük elbánni akkor, „valószínűleg" nem lesz pár­ baj, vagy ha lesz is, de kevesebb. Hol van a hiba? A mull számban megjelent „Társadalmi feladatok** cimü cikkel uein hagyhatom némi megjegyzés nélkül. • * Igaz, hogy a társadalmi élet irányítása csakis az úri osztályra várhat, igaz, hogy a müveit emberek nem igen keresik nálnknál alacsonyabb szellemi nivón állók társaságát de hát az úri emberek egymagukban nffégsem változtathatják meg a társadalmat! Nem akarok beszélni ezúttal azon el­ térésekről melyeket „születés**, „hivatal** és „pénz-* okoz, csak két rétegre osztom az egész közönséget: olyanokra akik müveitek, tanultak és olyanokra, akikben meg van a lelkitehetség és akarat, hogy műveljék ma­ gukat. Csak ezekből alakulhat társadalom! Azt ne kívánjuk a müveit embertől, hogy jól érezze magát abban a körben, ahol az ő életcéljával, eszmevilágával homlokegye­ nest ellenkező gondolkozása embereket talál. Az igizi müveit ember sohasem érezteti „fö- rákezd* a „Hazádnak rendületlenült** — A szabadságtól idvezült örömittas nép is v« le énekelt. Ilehogy lehetett aztán szó a Bánk bánról — nem kellett annak se Bánk bán se Petur bán. Abba hagyták, s ekkor Egressy Gábor n nagy n<p egyik hőse elszavalta a „Talpra magyart-* — Égetverő lelkesültség tört ki e szavalat nyomán amelyet Petőfi, Vasvári, Jókni csak nagy nehezen tudták lecsendeaiteni. E dicső napok mámora azonban nem tartott sokáig. A nemzet a bécsi udvari körök intrikái folytán azon vette magát észre, hogy igazát csak fegyverrel védheti meg. A nemzet önvédelmi harcra kényszerült és akkor tátink, hogy a hazaszeratet tud még a csodatételekhez. Dicső honvédőink győzelmeket arattak, névtelen hőseink csodákat miveitek. 1849-ben azonban megfordult a kocka, as Olaszország­ ban felszabadult osztrák hadsereg, az oroszszál együtt elárasztották hazánkat. 1849 augusztus 13-án a magyar sereg Világosnál letette a fegyvert — én eljött a nagyszerű halál, hol a temetkezés felett egy ország vérben áll. , Ami azntán következeit, azt elvégezte Haynrtr hóhéraival. (Folyt, köv.) �1909. március 17. • SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE.__ ényét* de kénytelen leszállani gondolatvi. agából, ha kevésbé müveitekkel tárialug ami pedig igen nagy áldozat. Hogy az úri embereknek kellene kórUkbe voozaniuk a müveit iparos és kereskedő osztályt? Szép cél. De kérem, hiszen aki müveit, az oda tartozik agy is íz ári társa­ ságba, annak életcélja szintén a „tökélete. *edés“, tehát megérthetik egymást. De mit keresnének azok müveit emberek körében, akiknek bár pénzük rengeteg van, (az is képezi összes „műveltségűket,,) akiknek tu­ dományról művészetekről sejtelmük sincsen és céljuk csak a külsőség és vagyongyűjtés? Sajnos akad az úri osztályban is olyan, aki többet ad külsőségekre mint lelkére, minek szaporítanék az ilyenek számát? A művelt osztály csak azokat fogadhatja körébe, akik igyekeznek asszimilálódni. Tehát nem az úri osztály a hibás hanem azok kiknek hizelegne, ha együtt mulathatnának müveit emberekkel, de nem akarnak felül­ emelkedni a hétköznapiságon. Csak egy mód van a tömörülésre. Egy olyan egyesület alakítása, melyben sem vallási sem pénzbeli, sem rangbeli megkülönbözte­ tés ne legyen, közös cél vezéreljen mindenkit a művelődés és tökéletesedés. A lélek nem keres aranyat, selymet, annak csak-másik megértő lélek kell! Ne mondja senki, hogy nem lehetne ilyen egyesületet alakítani. Van Tarjánban müveit ember elég és van, akinek csak al­ kalma nincs, hogy lelki tehetségeit kifejthesse Ezek mind sietni fognak a gárdába csak ki kell bontani a „Közmivelődés“ zászlaját! Atóm. Eljegyzés. Dr. Hajós Géza a budapesti törvényszéki büntető osztályának birája el­ jegyezte Clark Nellyt, Clark Simon kisterenyei gyógyszerész és ág. hitv. ev. egyház felügyelőjének és neje szül. Mattmann Irma leányát, néhai Clark Adám a budapesti lánc­ híd és alagút építőjének Dr. Székely Ferenc koronaügyész s neje született Aldásy Mária unokáját. Március 15. Március idnsát, szabadság harcunk ezen legdicsőbb napját ez évben méltón ünnepelte Salgótarján. Szombaton este ünnepély volt az acélgyári olvasóegyletben, hol a dalárda hazafias dalokat énekelt. Brann János és Janikovszky Dániel szavaltak, az ünnepi felolvasást Halász Ferenc tanitó tar­ totta. — Vasárnap este ünnepelte a Polgári Kör. A közönség Urántz József acélgyári karmester vezetése alatt énekelte a Himnuszt. Az ünnepi felolvasást Wabrosch Béla főmér­ nök tartotta. A kitűnő munkáról ügy vélünk legjobban beszámolni, hogy azt egészében közöljük. Szűnni nem akaró taps jutalmazta felolvasót, valamint az utána következő Ho aelitz Árpádot is, ki Ábrányi Emil gyönyörű költeményét „Március 15én“ hévvel és lel* keaedéaael szavalta. A szép ünnepély a szó­ zat hangjaival ért véget. — Ugyancsak szépen ünnepelle március idnsát vasárnap este a Kath. Kör. Az ünnepi felolvasást Vincze Alajos a kör elnöke tartotta. Volt ének, szavalat és hazaflni lelkesedés. — Hétfőn hivatalos isteni tisztelet volt, melyen községünk elöljárósága, az Ipartesttel és a tannló ifjúság részt vett Méltó befejezése volt e szép ünnepélyeknek a hétfőn este Thill Jóxeef vendéglőjében megtartott társas vacsora, melyen községünk polgárságának. java része, élén Szilárd! Ödön udvari taná­ csos, Szecsey Ernő, főszolgabíró és Tóth Gyula községi biró, részi vett. Hogy lelkes felköszöntőkben nem volt hiány azt fölösle­ ges jelenteni, a hangulat olyan vig, olyan kedélyes volt, hogy az ifjúság éléu Szilárdy Ödön táncra perdült és vigzeueszó, pezsgő mellett folyt kivilágos kivirádtig. A jó ma­ gyaros vacsora Thill József vendéglőst di­ cséri. A pezsgőt Szilárdy Ödön fizette. — Ugyancsak szép ünnepély volt az acélgyári kaszinóban, melyről külön számolunk be. — Az egyes iskolák mind ünnepelték március idusát. Az izr. i-kolábán vasárnap d. e. 10 órakor volt az ünnepély, a r. k. és iparostanonc iskolában, hétfőn d. u. 3 órakor, a bányatársulati iskolában, hétfőn d. e. 10 óra­ kor, az acélgyári iskolában hétfőn d. u. 5 órakor. Mindenütt volt ének, szavalat és ha­ zafias beszéd. — Igen szépen ünnepelte március idusát polgári iskolánk önképzőköre is. A leányiskolában reggel 8 órakor volt az ünnepély. Az ifjúság énekelt, Tisch Anna Jüter Klementiu és Benedek Ilona szavaltak, Bauer Mariska igen szép felolvasást tartott március idusáról. — A fiúiskola Mikes Kele­ men önképzőkörében 9 ómkor volt az ünne­ pély. Az ünnepélyt Pákózdi Endre ifjúsági elnök nyitotta meg. Öröm volt hallgatni azt a szép, lelkes megnyitó beszédet. Elfér Miksa fiatalos tűzzel elszavalta a „Talpra magyarM. Az önképzőkör énekkara énekelt. Eckstein Jenő beható tanulmányra valló beszédben méltatta a nagy napot, igen szépen szavalta Ligeti Imre, Lampert Géza „Márciusi szép napok* cimü költeményét. Az énnekkar re* mekül énekelte a Talpra; magyart. Az ünne­ pély lefolyása örömmel tölt el bennünket, mert látjuk, hogy ifjúságunk nevelése mily jó kezekben van. » Gyűlés. A József kir. főherceg sanatórium helybeli bizottságának gyűlése f. hó 28-án vasárnap d. u. 3 órakor lesz megtartva a községháza nagytermében. Napi rend: Évi jelentés. Indítványok. Kéretnek a t. tagok minél számosábban megjelenni. Épités. Mint biztos forrásból értesülünk megyénk kir. tanfelügyelője e hét folyamán községünkbe érkezik és az építendő polgári iskola telkét a vállalkozónak átadja, úgy, hogy az épités teljes erővel megindul. Pol­ gári iskolánk úgy nov. 1-vel új díszes ottho­ nába költözik. Szerencsétlenség. Dérer János, zagy­ vái cipész 18 éves Julia leánya múlt hó 27én az inaszói palahányón, palaszedés alkal­ mával az út melletti tűznél melegedni akart, miközben ruhája tüzet fogott és a leány mindkét combján súlyos égési sebeket szen­ vedett. — Baleset történi f. hó 1-én az Északmagyarországi Kőszénbánya r.-t. tulaj­ donát képező János-akna palahányóján, ott ugyanis Oravecz Lajos, pusztai béres 9 éves fia palaszedés céljából foglalatoskodott a pa­ lahányó közepén, éppen akkor a palahányó gerincén észrevették a csillések a fint és el­ kergették, mert épen egy palával telt csillét akartak kiüríteni, a fiú a süppedékes pala­ hányón futás közben megbotlott és arcán súlyosan megsérülve eszméletlenül terüli el a hányó alján. A súlyos sérültet otthon ápolják. E két eset eléggé illusztrálja a szülők nembánomságát, bűnös könnyelműségüket, mellyel a vállalatok szigorú tilalma dacára, és dacára annak, hogy a telepen levő szállásinesterek ■ palagyűjtőkkel valóságos csa­ tákat vívnak, a mikor Őket a veszedelmes helyekről elkergetni iparkodnak. Néthely szü­ lők még azt az elvetemültséget követik el, 3. hogy iskolás gyermekeiket palaszedésre hasz­ nálják feLés ’ezáltal egyrészt meghiúsítják a népnevelést célzó iparkodást, másrészt ve­ szélyeztetik gyermekeikn' k testi épségét sót életét is. Ideje volna, hogy a hatóság eré­ lyesen közbelépjen, mert sem aatilalmi szö­ veget tartalmazó tábla, mely anoyit'ér, mint a vasút pályája mentén levő átjárókon fel­ állított »Vigyázz ha jön a vonat* feliratú táblák, sem pedig a civil karhatalom nem boldogul velők. Tulajdoncsere.^Mint értesülünk, hely­ beli üveggyárunk gazdát cserélt A gyárat egy nrsztrák r. t. vette meg, ki a gyárat nagyobbitani fogja és üzemét fokozottabb mértékben folytatja. A Polgári kör választmányi gyűlése. A Polgári kör választmánya f. hó 11-én este 8 órakor tartotta Dr. Pollatsek Ármin el­ nöklete alatt rendes gyűlését Mait gyűlés jegyzőkönyve felolvastaiik és hitelesíttetik. A márciusi ünnepély sorrendje meg lesz ál­ lapítva. Az elkészült „Házszabályok-* felol­ vastatlak és a választmány azokat elfogadta Uj tagnak Stareczky István Hirsch és Frank gyár gondnoka lett felvéve. Elnök jelenti, hogy 15 acélgyári munkás a körből való kilépését jelentette be. Tudomásai vétetik. A választmány elhatározta, hogy hetenkint kedden társas összejövetelt rendez a kör he­ lyiségében, hogy ez által is társadalmi éle­ tünk fellendítéséhez hozzájáruljon. Remélni akarjak, hogy a kör ezen nemes célját el is éri. Tagjain malik. Lemondás. Mint értesülünk Lipthay B Jenő a villamos r. L műszaki igazgatója állásáról lemondott. Nem kutatják most le­ mondásának okát, csak azt a sajnálatos tényt konstatáljak, hogy épen most kellett a kitű­ nő vezetőnek lemondani, midőn végre a v. r. U az ő vezetése alatt rendezettebb viszo­ nyok közé jutott és kilátás volt rá, hogy i a részvények emelkedni fognák. Felűlfizetés. A salgótarjáni áll. polgári fin- és leányiskolának 19<>9. évi március hó 6-án tartott hangversenyén a következők fi­ zettek felül: Friedler Ármin 6 k, Csák Ödön, Gerő Nándor, Koháry Dezső 5 kor., Skultéty Kálmán, Biletter Frigyes 3 kor, dr. Pellatsek Annin 2 kor. 50 fill, Korey Károly, Egger Emma (Losoncz) Bacsó István, Gleidnra Géza, Mihály József, Vincze Alajos, Böhm Béláné, Ligeti Ferenc 2 kor. Halász Lajos 1 kor. 50 fill. Array Géza, Özv. Groszberger Barnáné, Makkay György (Lapujtő) Kutenics József, Schneller József, Gabrieli Antal, Biheller Jakab, Markovics Vilmos, Okolicsányi Lajos, N. N, Hercog Gyula 1 kor, Márton Ernő, Porázik György, dr. Malraosy Mihály 50 fill, Fischer Gyula 30 fill. E nemes adakozóknak a polgári iskola igaz­ gatója nevében is e helyütt is köszönetét mondnnk. Köszönetét mondunk továbbá a villanytársaság igazgatóságának, különösen pedig Barta művezető úrnak, mert reflekto­ rukat kölcsönözve, fáradságos munkával sok tekintetben emelték a hangverseny fényét Dicséret illa i továbbá Friedler Armin arat, ki a jegyek elárusitásával buzgó és elisme­ résre méltó munkát teljesített A mezőgazdákat érdekelni fogja, hogy az utóbbi két évbeu az impregnált répamag körűi keletkezett vita és a szaksajtóban fej­ lődött lollharc jelenleg mity fordulatot vett. Határozottan annak a pártnak győzelmével végződött, mely az impregnált répamag mel­ lett foglalt állást. Ugyanis mint értesülünk a répamag termelés hazájában Quedlinburgban (Észak-Németország) gazdák és kereskedők kívánságára *Bépamagot Impregnáló Válla­ lat* létesült Wsegener és Társa cég alatt, ahol bizonyos illeték ellenében úgy gazdák mint kereskedők impregnáltalhalják répa mag­ jaikat Ezen a mezőgazdaságra fohtos válla­ lat hónapok óta van Özemben és mint balljtfl, .rendkívül igénybe van véve. Így tehát a gyakorlat ismét rácáfolt a szürke teóriára, és az a tudomány, mely az impregpálás el­ len agitált, csődöt mondott. Hogyan is mondta boldogult Pulazky: »A kutya ugat a karaván halad.* �4.' SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 1909. március 17. LIGETI FERENC Hirdetések felvétetnek Févfl szabóság és egyenruházati műterem. Női- és fér»fi confeotió. a kiadóhivatalban. '*VI Hazai gyártmányú cipőraktár i . ....... i diiBi ameritei rendszerű UJ! UJ! il Úri szabóság mértek és próba szerint, valódi belföldi és angol szövetekből, csupán két át* 21 és 23 forint bármely szövetből választható készpénz- fizetés mellett. Ezen kedvezményt csak azérl nyújthatom a t vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzéit vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy az eddig 30 forintért készí­ 21 forintért 35 for’irl'téi’t készülteket pedig 23 forintért tett öltönyöket és az MOllill elegáns Méta mié eddig szállíthatom Egyszersmind ajánlom dtisaii felszerelt raktáramat, ári- és női divatáru Becses cikkekben. maradok II ■ • pártfogását kérve, i • r““ ,Ligeti Ferenc. A lilltres hönyvtár összes ptitimi kaphatü a BOROS nintto. Nyomatott a Boros nyomdában, Salgótarjánban. ~ i BOROS N9BHB/I � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000173.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 11. szám (1909. március 17.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2cb06cc236f025b8c9e94d623c47c6e7.jpg ec1a88c901836bea91dbe76f2df9e1fa https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f1aba9379745678bc6c791b4562178c8.pdf a16bda88c66bf9da8cc5bcac33077468 PDF Text Text Ul« jbsAql * 8sécsényr 1909. márehis 19. L árfolyam.. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A SZÉCSÉNYI YÁLASZTÓKERÜLET48-as ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. —Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. • . •■ • Korszakos reform. Felelős szerkesztő: Dr. Szőke Jenő. A szerkesztőség telefon száma: 6. hanem égyszeróefl ép brutálisán a lengyel birtokok kisajátítását. arra tekintünk, hogy Nagyon messze időre kellene visszaír-. az állam egy hat millió koráné tőkével Apakjntenflnk, hogy jelentőségében, fontosságá­ tinban, Bállcon, Fácsfcten, Mosnlcán, Sztancsófalván, Rékasori, karán, Detrehehen, Fe­ ban és bátran mondhatjuk: korszakos voltá­ ban, oly mélyen, a nemzet gyökereit erin|0 héregyházán, Nagyáéribáson, Vicén á fejlődés törvényhozási alkotást találjunk, mint az, melyet Darányi földmivelésügyi miniszter a napokban a ház asztalára tett Szociális kintetben hozzá méltó alkotás aligha volt még. Jóformán a rendiség eltörlése, a job­ sok szép jelenségeivé! bíró telepet létesített és az akciót még níost is folytatja, mily gyönyörű perspektívája Ígérkezik a jövő fej­ lődésnek, arra gondolva, hogy tíz éven beIdl hatalmas, 120 millió koronára felduzzadó bágyság megszüntetése emelkedik ' telepítési alap fog rendelkezésre állani. « - * Am nemcsak átért nevezzük korszakos­ jelentőségében. Szól a kopzakos reform a, telepítésről, az ingatlan feldarabolásró) és nak az uj törvényjavaslatot. A telepítés nem tisztán anyagi erő kérdése. Maga az, hogy egyéb birtok politikai ín dés tehát nem uj. Újabb állami r {létünkén akár a népességben felduzzadt falvakból, vá­ rosokból kitelepítünk *'igy-<gy rajt, akár pe­ a tőrvéqyhozás már rendezte ti kérdést; dig idegenből vissuttalepitjok a hazakiván- 1894-ik évi V-ik törvénycikk már foglalko­ dj törvény számos zott a telepeitéssel és fundált is egy kicsiny. kozókat, (a melyre 6 millió korona telepítési alapot, a melyből kedvezményt ígér,) -"♦» még nem megoldás. Azzal' hogy a kitetépmíeknek megmutatjuk a Délvidéken egy-kettő és Erdélyben ién néhány telepes közaég létesfllt... Ámde ar/igéret- földjél és oitMmhas**nyagL;kötel4%; zettséget rakunk rá/'hngy ^kébeti még vé­ micsoda kicsinyes eszközökkel ’ vélte megol­ dani még csak 14 év eíőtt is * törvényho­ szesebb elkeseredést támasztunk, — olyan bal fogás, mintha a tüzet olajjal oltanék. Az Mily nagyot, mily egészen mást mutat a mps- 1 uj törvényjavaslat anyagi és gazdasági fetté­ tani 'javaslat I Tizenkét év alatt -120 millió telekhez fűzi a telepítést A kit az uj törvény korona telepítési alap létesül adómentes jár szerint letelepítenek, attól bizonyos anyagi radék-kötvényekben. A porosz állami telepír garanciákat kívánnak és ezenfelül számba veszik gazdasági készültségét, munkaképes lésekhez viszonyítva, igaz, hogy amannak csak tíz százaléka; ámde Poroszországban családtagjainak számát és csak azt juttatják jóformán nem is telepítést végez az állam, be az ingatlanba, a ki megfelelőleg invesz­ zó ezt a súlyos és rendezésre váró . TÁRCZA. ? , Megcsendül még . .. Irta: Szaboteska HhaJy. Megcsendül még egy dal szieembea, Mikor njd gondolok. » ......... S sxenlmém mint az eltíprott zsarútnak. Még egyszer-egyszer ftilobog. . . f Henem utána még sOtétebb * L^zz szivem éjjele, É^ ez az éj nem ábrándozni htv már. . . . Kísértetekkel van telel hogy a kísértet meg sohsem hal, • Te Is majd megtudod. Azt a mosolyt, azt a hideg nyugalmat, Nekem hiába hazudod!1 ■ ■ Nem hallad-e még, csöndes éjen. Szived sóhajtani? Mig nagy, nevezMetlen fájdalommal, . öskMb'-szfgdja. valami. S dallam,zokog, sir, messze-messze, Mjnt egy, nehéz jmpasz. . . — Nem hallod-e? az én megölt szerelmem, Bús, visszajáró lelke az! t ■sWi rMSiíWfi l i 'i Előfizetési pénzek, reklamációkés hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, s a nyilttérre vonat­ kozó minden közlemények a szerkesztőhözküldendők. tálni tud, a vételárnak fiz százalékát lefizetni képes és a ki a modern gazdasági haladás útjára lép. Hogy ;4z íjj.fetepttyéiiy'óen gazda­ sági virágzás fejlődés lesz: arra féltékeny gonddáí vigyázott i tbráénytervezö. Azért a javaslat Szerint Minden nagyobb telepítésnél legalább egy középbirtok is létesül, amely azonban a kellő töke és invesztáló* költsé­ gein félül még áhhoz a fettételhez is van kötve, hogy az illető gazdasági iskolát siker­ rel végezzen. Nyilván való, tw^y a közép­ birtokos predesztinálva van a szellemi irá­ nyításra és kifejezetten a törvényjavaslat ezt tőle el Is várja. Azért mielőbb bevezétikbirto- kába, a telepítési felügyelőség meggyőződik arról, vájjon egyénisége aUcklrttaá-e iljfái irá­ nyító feladatra? Jelentékeny pillére a kérdés rendezésé­ nek a magán telepítés tételes kodifikálása. A .nép földébe* s igy .reéfr Na elfogadha­ tatlan árakod, dB föődtet fcétmfe peki, — jó- kész az alkn. Aztán pedig sir és áfkozódik. Akárhogy * iCrihilflíiittt* fehöadfrfhiJ.a'pMiT.ná zás szörnyű költségeit nem bírja, szidja. u urat, romlása okozóját és itt-otf imádságba foglalja a hép, hogy a pareettázástól mentse meg az Isten. Válóban a tizenkettedik órája érkezett el, hogy a szédeigésszerü magán parcellázásnak vessenek véget. És e tekin­ tetben az uj javaslat oly radikális intézkedé­ seket foglal magában, hogy á jövőben — A japáni nők. Az art többi részei az illető egyéniség társadalmi állása szerint különféle Öqézéd’ Alig hiszem, hogy európai ember — ha felületesen Ítél és nem igyekszik valóban mutatnak. A köznépnél az ajkak vastagok, az; orr-rövid ;ési||pofe-míg; a nemességnél a tárgyilagos lenni,' — a japán! nőkről helyes és igazságos véleményt mondhatna. Ezt — száj szélei vékonyabbak, az or. hosszabb, é» szebb,, sőt gyakran hajlott sasorrféléket is látunk. az ellentéték dacára ^cstids khinai ember, tehetné. Mindamellett inkább felületes akarok maradni, . nehogy a jelért rrÖvid íantHtnánydm az idegen befolyás által Jétrájött részrehkjláS nyomai meglássanak. A szegény kis japán! nők nagyon-csú­ nyád Ezt a kissá durva állítást csak azért bo­ csátom előre, hogy utóbb a gyönyört kis kezeket, a rizsporral, arannyal és egyéb mes­ terséges szerekkel elcsúfított, de mindamellett mégis bájoló arcvonásokat annál jobban el- dicsérhessem. A szemek oly picinyek, hogy az ember alig látja? Két szűk vágás és ezekben mesés bája, fényes, kacér szemgolyók. Hát' még azok a szemöldökök I Mintha valami nagy művész a legfino­ mabb ecsettel rajzolta volna oda. Nem ismerek népet a földön, melynél különféle társadalmi rétegekben a női typosok oly határozott külömbségel mutatnának, au*ht Japánban. A japánl óiraSttáísZony/ arcbőre sárgás; termete eritl kOnök, mi^ a városi nő arca fehér, testalkata vékony, mint valami beteges európai nöőzTéstük'k>faj <eiaalnyulására mutat; mintha nagyori, de nagyon ré­ gi lenne' s ennélfogva magát túlélte volnai A főrangú nemesség között a bizonyos örök­ kévaló semmittevés és folytonosan . apró töredékeny tárgyakkal való múlat# utoljára évezredek folytlh <vy Inkább jáfekMMáfe; mirn/emterak^ tmfotett, melynek ’ sremeibőtta fiatalsággal együtt már. a > halál 'tómolyiága i (s>iktfelfető.' EráőjtáfoM azt htójk, hogy Japánban a nők küföpfélé Virágót Madarakat vagy egyéb meseszeri állatokat Wíólő tarka’ issek­ kel telt rut^f ViráBk?’ ■ �12. szám. márczius 19. Szécsényi Hírlap, ámbár a magán parcellázás meg van engedve — adt a szédelgések egyszcrsmindenkorra megszánnék. Nem fog^bekövd&ezni az ér- tokosok kapcsoltuk őket össz vagy legalább nem éppen esek mi. Mi szükségünk tehát nekünk arra* hogy téktulbecsülés, mert a magán parcellázás alá kerülő ingatlanokat^Mepitésí hatóság be­ az ipari és kereskedelmi érdekek hathatós érvényesülését azzal bonyolítsuk, hogy uj pártalakulás utján szembeállítsuk azokat az összes létező pártokkal ? Méltóztassék csak végig nézni az agrár táboron. Ezek előtt itt* te felhangzott a kíván­ csüli és osztályozza. Az a törvényjavaslat, a* melyről szólunk, terjedelemben hatalmas, 368 szakaszból áll és nagy látóíti^rel tekipti át a kérdést A javaslat hazai talajból fakad, hazai elmének szülöttje. Nem szolgai máslata a külföld hasonló törvényeinek. A helyzet, a viszonyok, a magyar népjellem és megmara­ dásunk a társadalmi fejlődés komoly mérle­ gelésén épült föl és szilárd tagozatán gazda­ sági erősödés és a nemzeti boldogulás orna­ mentikája gyönyörködtet Adassák dicséret a kinek népszeretete Idő alá hozta. Választási liga. Irta; Kelemen Samu orz*, kepvlwlö. Szükség van-e a kereskedelmi és ipari érdekeknek hathatós képviseletére a törvény- ság, hogy külön agrár-pártot kell alakítani. A tervet elejtették és az eredmények mutatják, hogy éppenséggel nem kárára az agrárizmns- ‘ • Ugyanezt a taktikát kell követnünk ne­ künk is. Az ipar és kereskedelmt érdekek támogatása megfér minden becsületes politi­ kai törekvéssel. Külön pártra tehát nincs szükség. De a liga megalakulásának hatását nemcsak ebben látom. Amint egy ilyen választási liga céltuda­ tos akciót fejt ki és felrázza közönyükből a vidéki városokat, — a helyzet képe egysze­ riben meg fog változni. Egyik képviselő sem nak. hozásdan? Erre a kérdésre az összes érdekelt kö­ rök igennel felelnek. De az érdekelt körökön szeret feszült viszonyt fenntartani választóinak ilyen szerváéit és intelligenciájánál fogva túl — egyetemes közgazdasági érdekek szem­ pontjából is igenlő kell hogy legyen a Válási. «... -J...... •..*' Tessék csak számon kérni a képviselő uraktól a kereskedelmi és ipari érdekek hat­ hatós képviseletét minden olyan esetben, amikor ezek megtámadva vannak. Am a vá­ Az ipari én kereskedelmi érdekeknek hathatós érvényesítését elképzelni, sem lehel a törvényhozásban való érvényesülés, nélkül Legkevésbbé nálunk, ahol minden érvénye­ sülésnek forrása és végső állomása: a poli­ tika. Ha már most szükségesnek találjuk ezeknek a érdekeknek képviseletét a törvény­ hozásban, úgy az egyeben hathatós eszköz: egy közös agitációs szervezet ■. Minden aggodalmaskodás, mely az eddig fennáló ipari és kereskedelmi köröknek auto­ nómiáját félti: széthúzást jelent és az akció sikerének megbénítása;*.Az aggodalmak le-, hetnek tiszteletreméltók, de nem helytállók. Egy részük bátortalanságnak a jele. Akik külön pártalakulást akarnak, arra utalnak, hogy a pártfegyelem megbénítja a képviselők szabad akcióját Akik Így gondol­ koznak, sulyosbbá teszik a megoldandó problémát, semmint szükséges volna, mert a közgazdasági kérdések nálunk közjogi kérdé­ sekkel kapcsolatosak. Nem mi magyar poli* Ez nem áll Ilyesmi csak a színházak­ ban látható, vagy pedig egy bizonyos osztályú nők különlegessége, kikről itt nem akarok beszélni. A japán! nők mindannyian sötélszinfl ruhákat viselnek. Többnyire gyapot vagy hasonló szövetű úgynevezett tengerész(Marine) kék kelméket lehet látni. A bő njjakból kilátszanak a világos-barna gömbölyű karok melyek rendesen finom és szép kezek­ ben’végződnek. ■ . ’ *.' Otthonukban sohasem zsémbelnek, és nem ismertem Japáni embert, ki önrészben felesége ellen panaszkodott volna. Gyerme­ keiket valóságos majom-szeretettel dédelge­ tik és még a legszegényebb {okkri napszámos is ritkán jön haza, hogy gyermekeiknek ha egyebet nem, legalább egy két szál virágot ne hőzna. japánban a szegény emberek há­ zánál csakis ügyes és csinos apró tárgyakat lehet látni. A nélkülözhetlen thea-edény tiszta és a háztartás többi eszközeivel kifogástalan rendben tartatik. A japáni párnő még az or­ szág legtávolabbi részéiben is sokkal fino­ mabb és műveltebb, mint halunk. -- x -- — --- nagy erőt képviselő csoportjával. rosok közömbössége, a tataiizmus, melylyel a romboló munkát eddigelé nézték, egyenes felbátoritás volt a legaggresszivebb kereske­ delmi és iparellenes irányzatoknak. Ezeket a koncentrált támadásokat, csak koncentrikus erővel, lehet visszavetni.. Iparnak, kereskedelemnek és szabadfog­ lalkozásoknak tömörülniük kell és az egysé­ ges cél érdekében . egy szervezetben egyesülni. Az űnnepLjbeszéd elhangzása után Baskay Gyula lépett az emelvényre s jtjuságá- nak egész hevével, költői póthosszal szavalta el Ábrányi Emilnek ,Mi a haza" dmü szép költeményét; ezután Török József szavalta szép érzéssel Petőfi Sándor Nemzeti dalát. Mindhárom* közreműködőnek városbiró indít­ ványa folytán a díszközgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítót Ezek után elnöklő városbiró elnöki zár­ szóban tolmácsolta azt az érzést mely ily ün­ nepélyes alkalommal minden magyar ember­ ben fellobog, a hazaszeretet s a testvériség ápolására hiva fel a jelenlévőket a díszköz­ gyűlést berekeszté. Este az Újvilág szállodában közvacsora volt melyen 80 Qfyén vett részt hol a már­ ciusi eszméknek megfelelőig szép egyetér­ tésben megfért a magasabb rangú tisztviselő és ügyvéd társaságában a kereskedő, iparos és a kisgazda s kedélyes beszélgetés áltál egymásra kellemessé tették az estét s kiemel­ kedtek a hétköznap megszokott egyhangúsá­ gából. Felköszöntőkben sem volt hiány, a első toasztot Bölöny Ödön városbiró mondta az igazi egyetértés ápolására, ezután Barcza Kálmán Bölöny Ödönre majd később dr. Outfreund Emilre a mai nap ünnepi szóno­ kára, Meleg Menyhért az összetartásért, dr. Outfreund Emil Szerémy Bélára,, Szerémy Béla Barcza Kálmán és Kálmán Sándorra majd később a városbiró és jegyzőre s kü­ lön Varga János helyettes bíróra, Kálmán Sándor a népért, Holló Oyula a polgárságra mondottak szép köszöntőket. A mulatságnak >bizony csak a órák vetettek végett. > kell . - « hajnali “^hirek. wyrs—rT.. é • ÁOalíUazás. A nógrádvármegyei gazdasági egyesület által a m. kir. földmivelésflgyi mi­ niszter támogatásával rendezett tenyészállatMárcius 15-ikét éz évben is általános . kiállitás f. hó 13-án tartatott meg városunk­ érdeklődés mellett ünnepelte meg Szécsény ban. Ezen kiállítás erkölcsi sikere teljesen mezőváros közönsége, az indítvány a képvi­ megfelelt e hozzá füzütt várakozásnak, amenynyiben a felhajtott állatok úgy minőség, mint selő-testület kebeléből indult meg s az elöl­ járóság a függetlenségi és 48-as kör, vala­ mennyiség tekintetében elsőrendűknek mond­ mint az iparos- és kereskedői ifjúság ön- , hatók. Felhajtatott összesen 42 drb. tehén és képző körének vezetőségével karöltve igen 41 drb. üsző. Dijakat nyertek: teheneknél, Márczius 15. sor- : állami dijat: 40 koronát • rajter Ferencz.(Szé­ | csény), 30 koronát Lászfó Mátyás (Ludány), Az ünnepély a képviselő-testület dísz­ 20 koronát Berki Pál (Megyer). Miután azon­ közgyűlésével vette kezdetét, melyen neib ban ezen utóbbi, a nyertes állatot a buda­ pesti országos kiállításra nem volt hajlandó csak a képviselő-testület, hanem a köz­ ség minden rendű és rangú tagja is részt átadni, a dij Ocsovai János szécsényi lakos­ vehettek. A díszközgyűlést háromnegyed 9 nak adatott ki. Egyesületi dijat: 40 koronát órakor nyitotta meg Bölöny. Ödön városbiró Bertók ignácz (őrhalom), 30 koronát Berta szépen állapította meg az rendjét. . ünnepség \ aki gyönyörű es; mikkel és gondolatokkal telt lendületes beszédben 'emlékezett meg az István (tudány), 10 koronát Józsa Ferencz (Ludány). Őszöknél állami dijat: 40 koronát immár 61-ikí' nemzeti ünnepről, beszédjének Trajter ferencz (Szécsény), 25 koronái Mé­ befejezése után felhívta a jelenlevő ünneplő száros József (Ludány), 15 koronát' Brunda közönségei, hogy az ünnepély további pont-.* József (Ludány). Egyesületi dijat: 40 koronát jainak érvényesítése előtt lestületileg vonul­ Nagy Ferencz (Ludány), 20 koronát Trajter janak a Szentferenc-rendü barátok templo­ Mihály (Szécsény), 10 koronát Nagy András mában tartandó szent mise hallgatására s (Halászi). A’biráló bizottság tagjai voltak: addig a díszközgyűlést felfüggesztette. Ruszínkő Antal kir. tanácsos elnök, továbbá Oláh Dezső gazdasági felügyelő, Emődi Vil­ A templomból visszajőve! d. e, 10 óra­ kor újra megnyitván a díszközgyűlést, faóhívta dr. Outfreund Emil kijelölt szónokot mos, Vancsó Béla, dr. Hanzély László és a ünnepi beszéd elmondására. Décsi Alfréd. . . üyászhlr. özv. gróf Pejacsevich Arthurné Dr. Outfreund Emii a tőle megszokott meleg érzéssel mondotta szépen összeállított szül, gróf v ikó Anna a ludányi uradalom tulajdonosnője f. hó 17-én reggel 7 órakor beszédét, nem a megszokott s agyoncsépelt március 15-iki beszéd volt, Orremmel és lel­ kesedéssel halgatta mindenki s általános meg­ elégedés sugárzott a hallgatóság arculatán. Budapesten a Grünvald szanatóriumban meg­ halt ; temetése e hó 20-án Kolozsváron lesz, mely gyászszertartáson Ludány község nagyobb küldöttséggel vesz részt. �12. szám. * Széchényi Hírlap márczius 19. ’ ÜBtiIzte. Tcmtyánszky István végzet) joghallgatót- a budapesti kir. ítélőtábla elnöke díjas joggyakomokká a besztercebányai kir. Törvényszékhez kinevezte. Gratulálunk I Előlépte. A pénzügyminiszter Bán Richárdot a balassagyarmati pénzügyigazgatósághoz beosztott állami végrehajtót a X. fizetési osztályba hasonló minőségben kinevezte. Szanatórium egyesületnek 100 koránál kir. ? küldött. * Az izr. hitközségből Hoffman Lajos sze­ rencsi rabbi szombaton f. hó 20-án a temp­ lomban próbaszónoklatot tart. A hitközség a vármegyei szanatórium rendes tagjai közé beiratkozott. 7 Ösztöndíj pályázatok. A besztercebányai sított kiadata, melyek csak Írott malasztként szerepeltek, de végrehajtva nem éoliaks&dl ellenkezőjéről az igazgató választmány a le­ vél által meg nem győzetett, azért tehát meg­ marad eiőbbétti áttáspőntja mellett a ezen szabály rendeletet sziveién fogadja. Egy-két kisebb beldgy elintézése után az ülés véget ért. Kitüntetés. A pozsonyi nemzetközi mflfőző-, népélelmezési és háztartási kiállítás által 1906 deczember hóbari rendezett' sör­ kereskedelmi és iparkamara a kereskedelem­ ügyi m. kir. miniszter által adományozandó következő ösztöndíjra, pályázatot irt ki: I). versenyen a Herculessör egyhangúlag az első ' díjjal: az .oklevéllel az aranyéremkereszthez 600 koronás, külföldi utazási ösztöndíjra ipa­ a koronával és a kiállítási zocriáczéremtad" rosok részére. Pályázati határidő folyóévi lett kitüntetve. Ezen kiváló gyártmány váro­ áfril hó 30. 2); KéL ^gyenkint 1082— 1062 IlMVSZéS. A király Jaskovics Ferenciét, sunkban Bárok József czégnél kapható koronás ösziöndijrá ipafosuk részére, továbba balassagyarmati álfami- főgimnázium igaz­ ’ képzést, — műhelyt Öer^rdízés, Illetve annak Mazögaatteagl tamenyak kiviteli tilalma gatóját mostani állomás helyén hagyása mel­ . tökéletesbitése céljáGÓj, vagy forgótőke gyár SzerálábftL Míg5.egyfelől békfcr;hitbk ér­ lett a fizetési osztályba sorozott igazga­ í nánt. Pályázati határidő folyó évi április hó keznek Szerbiából, tnásfelőf é hírekre rácá­ tóvá nevezte kL* • • -• » •; \:‘ r * ■ ‘elseje. . >• fol a szerb mezőgaziíasági termények e hó Otm ftn snssi júilrai Dr Pfichta Soma 5-én életbeléptetett tilalma. Belgádból távi­ Ösztöndíjak Hatol Iparnak stdadra. A keres­ királyi tanácsos az országos közegészség! kedelmiügyi miniszter megküldte a Vogtiln- ratozzék ugyanjai, hogy a minisztertanács ha­ tanács tagja nódrádvármegyei stb. fő orvos tározata fcpytán a Jjszt/buza tengeri, bab, der Frigyes-féle alapítvány ezidef ösztöndí­ és losonci járási' orvosnak Nógrádvármegye rozs és* árpa, zab, szalma és lóhere kivitelét jairól szóló értesítést. Az alapítvány kamatai­ orvosszövetsége, folyó évi április hó 4-én megtiltották. A kiviteli [italomnak majd nem ból két ösztöndíjra hirdet ’a miniszter pályá­ nyújtja át a budapesti tudomány egyetem az összes mezőgiádisági 'terményekre való zatott, egyenként 106?^*- 1062 kor. összegben. által,' az 50 év előtt orvossá történt felavatá­ kiterjesztése a legritkábban előforduló ese­ .Pályázhatnak képesítéshez kötött ipart űző, sának emlékére kiállított díszoklevelet. Ez. mények közé tartozik s csak nagymérvű dé szegénysorsu. szakmájukban kiváló olyan alkalommal ünnepeli 'meg, Nógrádvármegye általános ínség esetén szokták alkalmazásba kezdő fiatal magyar honos iparosmesterek, tiszti kara nevezett tiszttársának 40 éves * vagy idősebb segédek, akik atyjuk iparát vem^. Szerbiában azonban ez ar eset nem városi tanácsosságát Az ünnepelt férfin egy folytatják, tőle az iparflzíetet átvették, vagy forog fenn; az ország,tavalyi vásárlása kifél századon át buzgólkodott Losonc városá­ átvenni akarják. A folyamodványt április hó elégitö volt, alnihez jánjl, hogy §zerbja nem ban és környékén, de mindenütt ott volt lát­ képes termésfeleslegejt a külföldön értékesí­ 15-ig.kell beadni a kereskedelmi és iparka­ ható a hol a társadalomnak és közügynek teni s inkább pénzre, mint mezőgazdasági marához. A pályázat részletes feltételei ugyan­ áldozatkész és munkás emberekre volt szük­ terményeinek visszatartására vólha szükségei ott megtudhatók. ,1' , ségé. — Alig van Losonc városnak és vidé­ A minisztertanács rendelkezése tehát csakis . ' Xe.ahaat az állvfnyrét A'ScIypl épitkekének oly jótékony egylete, a melynek tagja a háborús készülődésekre vezethető vissza,* ne lenne és abban tevékeny részt .né venné" zééékhél HÍCk Járfos'mésgyirta^ ilteftfaégű mert más szempontjából annak" semmi ér­ Bizonyára jól eshet-az \ha aí ily.'hosszis ácásegéét' Oly 'steré’né&éflenol esett fejtetőre jj, . 4'- fcéterf ftáföftól, f l$gy áronnal szörnyet telme nincs. működés és fáradozásnál! eredménye, —--‘a’ Válság a perntfatazetek országss szövet­ kartársak, tiszttársak, [ó barátok és polgár­ halt Felelősség senkit 'sem terhel. Folyó hó ségében. A magjWorázégf pénzintézetek or­ 10-én temették. társak kitüntető ^ismerése.. : szágos szövetsége legutolsó ülésének lefolyá­ Tlizte’gáS. A oógrádvármegyei korcsmárá. 8azd sági egyesületi gyűlés. A Nógrád- sából ismét. olyan jefenséttf 3MtapitMWt sok és ibhuérőki egyesületének központi el­ vármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-vá­ meg, amelyekből nyíltan arra lehet következ­ lasztmánya március 13-án d. L! ülést tartott nöksége Rosenfeld Sándor elnök vezetése tetni, liogy a szöyets4^ nteA airrá.Válő veze­ mellett küldottségileg kereste fel március Hanzély Gyula elnöklete alatt Az igazg. vál. tés alatt áll, köztük Láriyi Mór' orsz. képvi-» egyhangúlag elhatározta, hogy sürgős felira ­ 13-án Jabláncy Miklós miniszteri tanácsos selő is, kifakadtak az elnök, Mándy Lajos pénzügyigazgatót, majd Reiner felügyelőt és tot intéz a földmivelésügyi miniszter úrhoz ellen, mert tényként állapították, meg, hogy a Romániának adandó gazdasági kedvezmé­ Opitz László főbiztost, hogy kinevezésük al­ a sajtóban elhangzó támadások nem a szö­ kalmából üdvözölje. A küldöttség szívélyes nyek redukálása és a szerb kereskedelmi vetség intézménye, hanem kizárólag az el­ szerződés végleges elejtése végeit. Románi­ fogadtatásra talált nök személye ellen szólnak úgy, hogy főké^ ából csupán levágott állatok húsa szállítható pen ennek tulajdonítható az is, hogy a szö­ ' , Mlalsrtari kiszoaat A .vallás [és közokt. be s az'is korlátolt mennyiségben^ mfth élő vetség működése ,41ig muUtt fel olyan ered­ miniszter Hegedűs János bassaí plébánoshoz állatok behozatala általfallattgészség ügyünk a következő levelet‘intézte:Nógrádvárkiegye vah veszélyeztetve s a> beturapltt.állafcfcg- ményt, mint a milyeh- etttH’a nagy erkölcsi anyagi eszközökkel rendelkező szervezet­ kir. tanfeí ügyelőjénelT jelentéséből örömmel ségekkel Románia milliókra menő. károkat ül elvárható lenné.' Úgy értesülünk, hogy a értesültem, hogy főtisztelendőséged a csatári okozott gazdaközönségünknek. A szerb szer­ szövetség tagjalriak egy igen tekintélyes ré­ rám. kát. iskola építési költségéihez 1000, a ződés végleges kiejtésére pedig Szerbia ihfésze ennek az etnökefienes % magatartásnak, bussai í. k. iskola fejlesztési költségeihez 400 viselkedése szolgáltatja az okot. ’ legkőielebb egy renítktoOli AözgáWnXad koronát adomáriyolotU Kedves kötelességet A gazdásági egyesület a tOdőyész ellen erőteljes kifejezést, amikor részletesen fogják teljesítek, midőn főtiáztelendőségednek ezen * védekező .Mária Valéria* egyesületbe 100 bírálat alá venni azokat az esetekeh amelyt nagylelkű hazafias áldozatkészségéért Őszinte korona díjjal' alapító tagként belép. lyekből az elnöknek^ W^etoégWlteft 4b elismerésemet és köszönetemet nyilvánítom. Tárgyalás alá vétetett a hontvármegyei célját sértő ténykedése megállapítható és hogy Bníkinll klrfjlltt. Nógrádvármegye tör­ ntely módok' mellett várható a szövetség si­ gazdasági egyesület elnöke Ivánka Istvánnak vényhatósági bizottsága március 23-án rend­ keresebb működésé a jövőben. lapunkban már ismertetett s a nógrádmegyei kívüli közgyűlést tart. A főispánt meghívót gazdasági egyesület igazgató választmányá­ Iilflttás. Köröm László, kir. törvény széki bírót családjával együtt mély gyász érte. Fia: Elemér f. évi március hó 13-án 25 éves * korában elhunyt Temetése 14-én délután 4 órakor volt Nyugodjék békével. • a tárgysorozattal most küldik szét Snrtssztl változás. hoz hasvizsgálati szabályrendelet tárgyában A .Losonci újság" ’ intézett levele is. lapbizottsága mull, héten tartott ülésében-a lap felelős szerkesztőjének Gellén Endrét, fő­ munkatársnak pedig Kristóf Sándort válasz- • Mivel azonban az igazgató választmány ezen husvizsgáiati szabályrendeletet a közfo­ gyasztás szempontjából igen üdvösnek és szükségesnek tartja s mivel ez szérihte a Adoaáajezás. Vellcs Lajos osztrák-magyar ' magán fogyasztást egyáltalában nem érinti s követ, meghatalmazott miniszter városunk a községekre el viselhetlen terheket nem ró s mivel ezen szabályrendelet tulajdonképen nagynevű fia. újabban is tanujelét adta ne­ mes lelkófeégének, amennyibén Münchenből ' nem más, mint a már érvénybenwolt és kü­ Baross Arpádné Öméltósága utján a József lönböző időkben kiadott rendeletek csoporto­ �márczius 19. Szécsényi Hírlap 12. szám. MnyvköUiaeU Balassagyarmaton Kossüth Lajos-utca ő. Elvállal mindennemű könyvkötői, valamint e szakmába vágó összes munkákat, a legegy­ szerűbbtől a legdíszesebb kivitelig. DlttMti auH qyaztrt M díszdoboz kttzltto. • • WJHHWWWIWWffWW Föld bérlet kerestetik! 85O—4OO holdig, meg’' felelő rét és legelővel Szécsénytöl is—20 kip. '*■ ’ ■ *. ':t’ távolságban lehet. Czim a KIADÓBAN. Hirdetések, a legiutányosabb árak mellett vétetnek tel i-r Eladó! Egy gyermek vaságy, "91 " * .;•> . Bővebbet a r-. - a „Szécsényi Hírlap" • kiadóhivatalában. kiadóban. SHWWf ffWVW WffV fWfV ffWfc GLATTSTEIN ADOLF EGY használt —könyvnyomdája, ---ZONGORA 100 Könyv- és papirfieresfiedése, koronáért Ml. Kir. dofiány és szivar árudája, T A r*x ELADÓ. a Szécsényi fffiriap fiiadófíivatala Ugyanott 1 darab Szécsényben. használt házi Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutáárak melléit ftiangorló. Bővebb Nagy választék nyosabb helyi és más képeslevelezőlapokban ’.-f *ií. 4 •?»>>?’ .4Wh(i'^4 tyfri'Wi} > felvilágosítást ad Sohlesinger A. fia. Nagyraktár: Irodai papír, levélpapír valamint dobozpapirokban. ...... . --------- -- v Nyomatott Glittsteln Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. ........................ .............. ...........■ ------- -- — --- � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000049.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_03_19.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-19 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 12. szám (1909. március 19.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b7430fe91463b6fd4466a94f0e9391e.jpg 874904dc26928e19a016e2e76c163d6a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7891d2d65bf82860b59a980da0eb7b02.pdf 6b5ecdcfe751cfbd57c98c802378870d PDF Text Text Salgótarján, 1909. március 24. II. évfolyam. 12. szám Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egétl ÍTT# Fii ívre . Negyed ívre Egyes isim . .• 10.— . . 5.— . . 2.50 ire 20 fill. A PolgAri Kör tagjai ti tanítók részére: Egész évre . . . 6— Fél évre .... X— Negyedévre . . . 1.50 Minden a lap Mellem! részét illeti ktalemSnyek Felelős szerkesztő valamint hirdetéseit és eISfizeUtsk a .SalfS- Dr. CZIGLER JAKAB. larjln és Vidéks" MerkssstfiséféhM, vagy a Boros nyomdóba intóaendók. A Polgári kör pedig mindég alkal­ mat ^<1 arra, hogy képviselőtestületi tag­ jai előzőleg is megfontolás és megbeszé­ Salgótarján képviselőtestülete folyó lés tárgyává tehessék a községi gyűlés évi március 19-én rendkivüli közgyűlést tárgysorozatát annál is inkább, mert he­ tartott, a melynek tárgysorozata már is lyesnek és helyén valónak tartja, hogy a biztató előjele annak, hogy községünk képviselőtestületi tagok előre is tiszta elöljárósága az eddigi szürkeségből és a képet nyerjenek arról, amiről a község­ tettek mezején óhajt eredményeket elérni. házán tanácskozniok kell. Hogy az meny­ A mostani tárgysorozat annyi üdvös nyire fontos, nagyon is kitűnt a 19-én és községünk fejlesztésére alkalmas pon­ tartott községi gyűlésen Annyi hiábavaló tot tartalmaz, a mennyit évek hosszú beszédet, annyi tücsköt-bogarat ritkán során talán együttvéve sem tárgyaltak; hallottunk, mint akkor ott. Látszott, hogy mert hogy csak a fontosabbakat említsük, tisztelt képviselőtestületünk tagjai nagy­ ott van a 4-ik pont — tárgya a sertés részének halvány fogalma sem volt a vágóhíd létesítése; a 6-ik pont a Pécskő- tárgysorozat tartalmáról. patak szabályozása, a 8-ik pont, a köz­ Hát ennek jövőre előfordulni nem ségi kórház és menház építése, 9-ik a szabad, hacsak nem akarjuk községi ta­ vásárcsarnok létesitése; 12-ik, a főutca nácstermünket, komédiás bódévá alacsocsatornázása; 13-ik, utcák és terek be- nyitani. fásitása. Helyénvalónak tartjuk tehát figyel­ Mind olyan dolog a minek már ré- meztetni a Polgári kör azon igen tisztelt ges régen meg kellett volna lennie és tagjait, akik egyúttal községi képviselő­ mind olyan, a mi községünk fejlesztésére testületünk is tagjai, hogy jövőre — ha és előhaladására szükséges. községünk érdekeit igazán szivükön vise­ Elöljáróságunk, amit ebből is látjuk, lik — több érdeklődést tanúsítsanak a tudatosan fog hozzá a munkához s ez a kör azon gyűlései iránt, a melyeket a csak dicséretére válik, hanem annál na­ kör azon célból tart, hogy a községi és gyobb panaszunk van, képviselőtestületünk közügyeket alaposan megtárgyalja és szak­ azon tagjai ellen, a kik egyúttal a pol­ szerűen megvitassa- A „ Polgári Körnek“ gári kör tagjai is. Salgótarjánnak amint legutóbbi — épen ezen célból összehít tudjuk, csak egy olyan helye van, a hol választmányi gyűlését a nagyfokú rész­ a községi ügyeket előzőleg alkalma van vétlenség miatt megtartani sem lehetett, minden érdekeltnek megtárgyalni — és mert nem jöttünk össze határozatképes az a Polgári kör. számban. Ha mi közűgyeink iránt igy fogunk viseltetni, akkor Salgótarján nagyon uomoru jövő elé néz. Mert nem elég ám az, hogy nekünk most erős akaratú, érdekeinket szivén viselő községi biránk van, -r- ha nincs segítő társa, a ki intentióit nemcsak megérti, hanem azokat testtel, lélekkel pártolja is. De akárhogyan is legyen, az olyan képviselőtestületi tag, a ki a tanácskozásra tűzött tárgysorozatot csak a gyűlés tar­ tama alatt ösmergeti — meggondolva és szakszerűen hozzá nem szólhat, mert le­ gyen az bármilyen egyszerű dolog is — bizonyos fokú előtanuimányozáat mégis igényel. Vegyék tehát azt fontolóra, különö­ sen polgári körünk képviselőtestületi tag­ jai és szíveljék meg amit mondunk, mert csak akkor és úgy lesznek képesek köz­ ségünk érdekeit kellően megvédeni és előre vinni, ha saját meggyőződésük is sarkalja. Beszélni — értelem nélkül — vagy szavazni csak azért, mert X. vagy Y. valamit jónak lát, helytelen, de nemcsak helytelen, hanem határozottan káros dolog. A sok magtalan beszéd káros, mert a drága időt hiába pocsékolja — a meg­ gondolás nélküli egyszerű szavazás pedig azért lehet sokszor káros, mert a legjobb akaratú ember is tévedhet és olyant jánlhat, ami bár ha elméletben szépen festhet, a gyakorlatban be nem válik. Ezért kell tehát és szükséges, hogy lega- látta többé a rémuralom véres képeit, a ke­ délyek lecsendesedtek. A königgrátzi nagy vereség után a Laj­ tán túl is észretértek a mámorból — a fe­ jedelem és a nép kibékültek — Deák Ferenc a haza bölcse kialkudla mindazt, amit 67-es alkotmánynak ismerünk. Nem tagadhatjuk, hogy e kiegyezés alap­ jában, e<<y mély bölcseféggel és nagy haza­ fiassággal megalkotott mü volt. Rajtnnk múlott, miként tudjuk azt ha­ zánk javára felhasználni. A régi vezéreszmék magukban nem vol­ tak elégségesek többé. — Nem elég érezni és meghalni tudni a hazáért; most is élni és dolgozni kell tndni. Nem elég imádni a szabadságot, most szabad embereket csinálni önmagunkból volt a feladat. És dolgoztunk, megindult a munka, fo­ kozott erővel minden téren, a közgazdaság, ipar, kereskedelem, a tudományok, a törvény hozás terén. A haladás meglepő volt és bámulatos, beléptünk a müveit nyugati népek sorába. De nem folytatom, mert azon veszem észre magamat, ha tovább megyek, messze tévedek. Állapodjunk meg az önelégültség és szóáradatnál — talán rfiégsem süthetjük a megelégedés bélyegét önámitás nélkül a mai viszonyokra. Súlyos és nehéz időket élünk ma is.)— Dolgoztunk, de nem használtuk ki a kiegye­ zés adta előnyöket, sőt könnyelműen elmu­ lasztottuk, hogy önmagunkból szabad gon­ dolkodású független polgárokat csináljunk. A mai társadalmunk nem a saját lábán halad többé. A nemzet azon része, amely a nehéz időkben a megpróbáltatás napjaiban a nem­ zet erkölcse támasza volt, a felszabaditott alkotmányos időkben asm bizonyult oly erős­ nek és legnagyobb részt könnyelműen gaz­ dálkodván, elveszté vagyonát, ma a megél­ hetés gondjaival küzködik. — A vármegye sem az alkotmányos és független szellem védbástyája többé. — A vagyon gazdát cserélt. A közgazdasági öntndat még ma is kez­ detleges s az Ausztriától való hosszú függés elszoktatta a nemzetet amaz energiától és önbizalomtól, a mely nemcsak a politikai, de a gazdasági sikernek első feltétele. Innen van az a bizalmatlanság, melyei saját nemzeti munkánk termékei iránt tanú­ sítunk^— Itt van a gyászos tulipán. •Az ipar, a kereskedelem nem fejlődik. A fiatalságot nem az ambitiói, hanem a meg­ élhetés gondjai vezetik. — A jó munkások külföldre mennek. — A kivándorlás sokkal nagyobb mérveket ölt, mintsem azt a norfeá- Kezdtet. TÁRCZA. Március 15. Felolvastatott a Polgári Körben 1909 március 14-én. Folytatás. Társadalmi, politikai életünk széthullott. — Mintha börtön lett volna az ország, oly csend, oly némaság, oly keserűség uralkodott mindenütt. A hazában megszűnt a harc, de folytat­ ták azt a külföldön a kibujdoaoitak, a me­ nekültek. Kossuth bejárta Angliát, Amerikát és ott védte nemzetünk igazát, és ügyünk igaz­ sága, meg tudta győzni a világot. Ez volt Kossuth működésének fénypontja, Kossuth ekkor volt legnagyobb. A forradalom után az ittbonmaradottaknak, hogy boldoguljanak, meg kellett tagadni hazájukat, szabadság érzetüket, nemzetisé­ güket. Nagynevű férfiak a nyomor kenyerét ették, és nekik jutott a nehéz feladat, a nemzeti önérzetet, a szabadság vágyat a ret­ tentő időkben kialudni nem engedni. És lassan lassan elvonultak a nehéz fel­ legek, megváltoztak a viszonyok, a nép nem �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 2 lább a „Polgári kör" községi képviselő­ testületi tagjai lehetőleg tájékozva legye­ nek a képviselőtestületi gyűlések tárgy­ sorozatáról. A „Polgári kör- intézősége, vala­ mint a múltban, úgy a jelenben is min­ dég idejekorán ad módot arra, hogy tag­ jai kellő készültséggel mehessenek a köz­ ségi gyűlésekre, igy tehát okul nem vet­ heti hogy nem volt alkalma a dolgot alaposan meggondolni. No és elvégre mi is — polgárok — megkövetelhetjük, sza­ bad akarattal megválasztott képviselőtes­ tületi tagjainktól — ha tisztségüket el fogadták — hogy valamivel több érdek­ lődést tanúsítsanak községünk és polgá­ rainak érdekei iránt. Úgy legyen! A Kossuth szobor. A március idusát követő hazafias han­ gulat talán eredményessé teszi a salgótarjáni Kossuth szoborral való foglalkozást. Nagyon sokat vitatott téma már ez, nagyon cikkez­ tek .már ez ügyben, de Kossuth szobor még most sincs. Ez talán kiment, ha elcsépelt érvekkel jövök elő. A nagy nemzeti felbuzdulás idején, 1902ben alakult meg nálunk a Kossuth szobor bizottság, rendeztek akkor egy nagyszabású, de annál kevesebb jövedelmű népünnepélyt lepény evéssel, zsákba futással és egyéb ilyesmivel. Hét esztendeje lesz ennek nem­ sokára, de Kossuth szobrunk még most sincs. Talán hazafiságból, vagy bölcsességből hall­ gat a közönség és a bizottság, vagy talán nem divat mostanában már a Kossuth szobor? Akaratlanéi is nagyon lealázó szegény­ ségi bizonyiiványt állított ki hazaflságáról a tarjáni közönség ezzel a félbemaradt szobor­ ral. Csak két ezer és egy néhány koronáig terjed a mi hazafias áldozatkészségünk ? Csak szavalni és szónokolni tudunk mi a múltak emlékén, de ha áldozatra van szükség, akkor nincs hazafiság, akkor nincs pénz? Hát sza­ bad nekünk még csak a szánkra venni is a nagyok nevét, nekünk, akik egy Kossn h szobrot 7 éy alatt nem tudunk összehordani, de t hazafiság cégére alatt mulatságokat tudtuk rendezni ? -.Nagyon kellemetlen kérdések ezek! iÉn csapa hazafiságból nem állítanék Kossuth szobrot itt Salgótarjánban, mert az Lis viszonyok megengednék — közgazdasá­ gunk terén nincs irány, nincs terv, nincs férfin, “gróf Szécsényi látván óta. Vannak politikusaink, szónokaink, de nincs erő, nincs határozottság, nincs vezér, aki eltospedt társadalmunkat fölrázná. A mai ambíció emberei a hivatalok falai közt sorvasztják apáikról reájuk maradt családi trad it lókat Nitárs szabad felfogás, a társadalom bé­ kába van verve. — Alkotmányos jogaink gyakorlásánál mindenféle kényszernek en­ gedve szavazunk. Az Önérzetes ember megelégelve e csúf játékot sokszor félrevonul. Hova leszünk — kitudná megmondani? Annyi azonban bizonyos, hogy jönni fog, mart jönni kell, egy jobb kornak, a mely e nemét ak absolatismnsnak, e sok hazugsá­ got megtorolja, a polgárok kebleiben alvó igazságot'és a jogot felébreszti. JöniH fognak oly erkölcsök és a komoly munka emberei, akik félretolják a hamis li­ beralizmust a népámitók élősdi hadát és fel­ kapják újból az elejtett zászlót a melyre fel vagyon irvai Éljen, a szabadság, egyenlőség és test­ vériség. ő.j>«mes ,#lakja nem való, ilyen ronda kör­ nyezetbe. Én kegyeletsértésnek tartanám,ti ilyen sáros, piszkos városban az ő fenkölt alakját megörökitei !>• ha már hozzá fogtam volna a dologhoz, olyan szennyfoltot nem tűrnék hazaflságomon, hogy 7 év alatt nem tudunk egy Kossuth szobrot felállítani. A mi haziitisácunkra akkor igazán jellemző a félbe maradt szobor és a március 15-iki uemzeti ünnepélyek. Vagy talán a szoborbizottság meggon­ dolta a dolgot, talán félti a szobrot, hogy olya sorsra jut, mint az Erzsébet liget. Azt ellopták, ezt ha nem is lopnák el, de okvet­ len akadna hazafi, aki a Kossuth diszmagyarjának bélésére volna kiváncsi Talán ők is belátták, hogy ide nem való Kossuth szobor, mert piaci legyeink menekülnének árnyékába a forrró nap elől. De ha megáll ez a feltevés, ha tényleg elfogadta volna a szobor bizottság ezt az álláspontot, akkor sem szabadna hallgatásá­ val gyanút kelteni működés iránt. Tény, hogy meg ‘van az a pénz, de 7 esztendeig hallgatni az elszámolás helyett már az gya­ nús körülmény! Különbet) is, ha végképjien nem akarnak szobrot, azt a két ezer koronát máskép is lehet Kossuth emlékének szentelni mint hogy az ő részére felállitandó szobor alapja javára szedjük a rongyos 5#/» kama­ tokat, míg a summa megqtiadruplázódik. Ismétlem, én nem akarok senkit gyanú­ sítani, nem akarok senkit hazafiságra oktatni, de felhívom a szoborbizottság figyelmét erre a körülményre és szerelném, ha tettel cáfol­ nánk meg azt a véleményt, amit hallottam a tarjániak hazaflságáról: „A ti haznfiságtok olyan, hogy mig 20 fillért adtok hazafi lelkesedésből a Kossuth szoborra, addig ugyanolyan címen 5 koronát isztok meg. Myop. V. Levél. — Modern asszony. — „Az asszonyok kezébe van letéve, az ország jövendő boldogsága.** Sokan a femi­ nisták közül úgy értelmezik ezt a mondást, hogy az asszonyoknak kell tehát a parla­ mentben tanácskoznia, avagy háború esetén kardot fognia! Nem tndom, ha cselekvésre kerülne a sor — hányán maradnának a küzdőtéren a szájhősökből? Szegény or.szég! Hová jutnál Irt a mai asszonyok is beszólnának a po­ litikába. Azok az asszonyok akik jogokért áhítoznak és kötelességeiről elfeledkeznek! Igen az asszonyoknak is kijut a küzde­ lemből. sőt a dicsőségből is, de legtöbbnyire közvetve, gyermekei révén. Nem vész kárba okossága, mert azt öröklik gyermekei, sem tudása, mert azt gyermekeinek nevelésekor felhasználhatja. D* az úri asszonyok, mondjunk keveset fiO*/«-a nem akar gyermekneveléssel küzdeni. Elfajulása ez a kornak, amit szívesen nevez­ nek modernségnek. Mi lenne az országokból, ha a nők mind kenyérkereset, mfivészet, vagy tudomány után látva, elhanyagolnák, vagy betölteni nem akarják, legszentebb hi tatásukat, az anyai méltóságot. Eltéveszti célját, aki lelki fehetségeiitek tökéletesítését, az örökös' tanulásban véli feltalálni. Bizonyos fokot fog elérni, azután beáll a visszaesés a legtöbb esetben. Épúgy* a testi erő, szépség a korral veszíteni* kezdi értékét. Ámde akinek gyermekei vannak azok- 1909. március 24. ban látja teati lelki tulajdonságait tovább­ fejlődni, töké*e»-eedni. Nem hiszem, hogy volna jobb alkalma az asszonyunk, nagyobb dicsőbb, maradandóbb művet alkotni; miül ha vallásos, becsületes, józan gyermekeket nevel. Nagyon nagy azon asszonyok száma akik a háztartáson kivül is dolgoznak, hogy mun­ kájuk dijával megélhetésüket jobban bizto­ sítsák. És találhatunk ezek között igen sokat, akik a kettős, avagy hármas feladatnak, remekül megfelelnek. Okos, szorgalmas, aazszonyok ezek, akik tudják idejüket beosztani. A nő aki egész ifjúságát munkával töltötte el, irtózik a tétlenségtől. — De mennyi baj kellemetlenség szerencsétlenség származott már oly esetekben, ahol az asszony, nem ismerve képességeit, elvállalta a kettős kö­ telességet és vagy csak egyiknek tudott megfelelni, vagy mind kettőt elhanyagolta. Lehet látni hivatalnok nőknél számtalanszor piszkos egészségtelen lakást, rakoncátlan neveletlen gyeimekeket Hát akker minek dolgozik, minek iparkolik valaki, ha leg­ drágább kincsének gyermekének testi, lelki egészsége örökös veszélynek van kitéve? Inkább ne legyen az asztalon csak egy tál étel, ne legyen sok ruha, drága bútor; csak egészséges lakás és táplálék, bőséges levegő és hogy a gyermek felügyelet alatt legyen. Többet ér a jó nevelés, minden vagyonnál. Aki leánykoriban megtanult mindent, aminek később mint asszony hasznát veheti annak sokkal könnyebb lesz munkája, mint aki hiú piperészkedéssel töltötte el leányéveit s mint asszony, azt sem tudja mihöz fogjon. Ez utóbbiak szertelenségükkel pazarlásukkal könnyen tönkrejuttathalják családjukat; mig amazok józan gondolkozásukkal, munkájuk­ kal, takarékoskodásuk kai, egyre gyarapodnak. A takarékossággal az ország jólétét ie előmozdít hatja az asszony. Sok kicsi sokra megy! Mig ellenben a pazarias volt legfőbb oka egyes virágzó országok elpusztulásának. Rettenetes a statisztika kimutatása a tönknjulott birtokosokról. Sőt amily arány­ ban terjed a fényűzés, úgy nagyobbodnak e számok. Szerény jövedelmű családok hagyják meg az aranyat, selymet, azoknak, akiknek jövedelmük is van hozzá. Keressenek szóra­ kozást, yönyörüséget: munkában, gyermek­ nevelésben. Nincs annál ragyogóbb gyémántja sz is-zonynak, mintha háza csillog a tiszta­ ságtól, gyermekei egészségesek és jól neveltek s ninoen adósságok. Azt kérdhetné valaki. ,A szegény asszonynak nincs joga szépen öltözködnie, bálban, színházban megjelennie?" Dehogy nincs, sőt kell is az asszonynak szépen öltözködnie, lehetnek ékszerei is, ha sz neki örömet szerez, részt vehet mulat­ ságban közügyekben, különösen jótékonyság gyakorlásában, de csak ügy, ha az nem családjának vagy gyermekeinek rovására tör­ ténik. Vagy talán érdemes családunk jólétét, azért a látszatért feláldozni, hogy egészen idegenek gazdagnak, előkelőknek gondolják? Hisz akik ismerik tadják mennyi a jövedel­ mük s könnyen kiszámítják: telík-e? Legszebb erénye az anyának a lemondás. Családjáért az asszony tudjon mindenről lemondani. — Mennyire nem méltó as önző anya az ember elnevezésre, ha a pelikán saját húsával, vérével képes fiait táplálni! Akinek módja és ideje van hozzá, az vegyen részt a nőegyesületek munkájában amennyire tőle telik. Használja fel eszméit tudását -a nép jólétének, közértrőlcsőknek és a tanügynek előmozdítására. Támogassa a hazai ipart! Ha as a lol- �1909. március 24. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE. kesédé*, mely még tegnap ott lángolt a szép tékony egyesületre hívta fel a jelenlevők ■.cinekben ? Vagy csak olyan divat volt a figyelmét Szecsey Eruő't b. tőszolgabiránk. „Tulipán Szövetség* niinf’ a kis. és nagy A Gyermekvédő Liga égyésületfire. Négy év előtt keletkezett ezen ember­ kalap? Hát ily hamar feledi-e a magyar asszony a haza iránt való kötelességét ? Ne, baráti egyesület, melynek célja a szegény elhagyott gyermekek nevelése, szegény csa­ < <ak szép és müveit akarjon lenni az asszony de főleg honleány, hogy ne csak hódolatot ládok segélyezése. Az egylet éveukint úgy­ nevezett Gyermeknapot reudez, rendesen do becsülést is érdemeljen. Kisérje figyelemmel a művészetek fejlő­ április I-én és 9-án. Mennyire fejlődött ezen dését Olvasson, tanuljon, képezze tovább egylet s mily nagy párto ásnak örvend mu­ lelki tehetségeit! A lélek szépségét nem viseli tatják alábbi számok: 1906 ik évben 38000 kor., 1907 ben 103000 kor. és 1908-ban még az idő! Legyen szerény gondolkozásában, tettei­ 230000 korona gyűlt össze ezen gyermek­ ben, vágyaiban, akkor nagy csalódás nem napokon. Tavaly sajnos nemcsak Salgótarján, de egész Nógrádmegye kimaradt ezen akció­ fogja érni s boldog lesz. Sok ilyen modern asszonyt a hazának, ból. Pedig ha van jótékonycél, melyet minden akkor a jövő képe derűsebb lesz a mostaninál erőnkből támogatni kötelesség, úgy bizonya Atóm. a Gyermekvédő Liga az. Az egyesület eddig is 8 intézetet tart fen országszerte, hol a szegény elhagyott gyermekekről atyailag gon­ doskodva van, kik e nélkül elpusztultak, A Vörös Kereszt Egylet alakuló közgyűlése. elzüllötii-k volna, míg így a társadalom a Háborús időket élünk, viszik gyermeke­ haza hasznos tagjaivá válnak. Ezen intéze­ inket, rokonainkat, ismerőseinket, hogy a teken kívül számos szegény családot támogat netán kitörendő háborúban, a haza védelmé­ gyermekei nevelésében, nálunk is 6 szegény ben küzdjenek. A habom borzalmainak eny­ család részesül a Liga jótéteményében. hítését tűzte ki céljául az 1863-ban Genfben E jótékony cél érdekében nálunk is t megtartott nemzetközi gyűlés, midőn meg­ b főszolgabíránk kezdeményezésére nagyobb alakította világszerte a „Vörös Kereszt** egy­ akció indul meg. E célból gyűlés lesz majd letet Nálunk Salgótarjánban már a 80-as összehíva a helybeli társulatok képviselői, években volt ezen nemes emberbaráti* egye­ lelkészei és tanítóiból, mely gyűlés a módo­ sületnek fiókja, mely kezdetben szépen fej­ zatokról gondoskodni fog. Igen helyes eszmét lődött és 4000 koronánál több tőkét gyűjtött vetett fel elnöklő főszolgabíró, midőn ezen De később részvétlenség miatt az egyesület megtartandó gyermeknapot nem április 1. feloszlott és tőkéje a központban most is és 2-ára, hanem meghatározandó későbbi külön kezeltetik. Öt-bat évvel ezelőtt dr. időre halasztotta, midőn majd ezen napot a Lővinger Rezsőné fáradozása folytán, ki Madarak és Fák napjával össze lehet kötni. egymaga 135 tagul gyűjtött, ismét életre Reméljük, hogy Salgótarján ez évben kezdett ébredni, de közbejött annyi sok más nemcsak nem marad el, de ki is tesz magáért jótékonysági egyesület, hogy ismét elaludt. A tagok azonban tagsági dijukat tovább is fizették. A mostani válságos idők arra indították a központot, hogy a nemes cél érdekében A József asztaltársaság gyűlése. A országos mozgalmat indított. szegény iskolás gyermekeket felruházó József E célból hívta össze f. hó 2l-én vasár­ Asztaltársaság f. hó 2O-An szombaton este nap délután 3 órakor Szecsey Ernő t. b. tartotta rendes évi közgyűlését Rákos Gyula főszolgabíránk az egylet tagjait. elnöklete alatt a Vadász szálloda nagytermé­ A gyűlést, melyen csak kevesen vettek ben. Fölösleges ezt már nálunk hozzátenni részt, a közsé-házn nagyterméül n Szecsey „a tagok nagy részvétlenséga mellett,* ez Ernő nyitotta meg, vázolva az egyesület nálunk még a legnemesebb célnál már igy fentjelzett nemes célját és a megjelenteket szokás. Pedig a jótékonyságot gyakorló egy­ alakulásra hívta fel. A gyűlés a megalaku­ letek közt a József Asztaltársaság nagy és lást kimondva, megválasztotta 25 tagból álló nemes célt szolgál. Lehetővé tette ez idén is választmányát, mely aztán saját kebeléből 56 szegény gyermeknek azt, hogy az iskolát a tisztikart fogja megválasztani. látogathatta. De hiába fásultak vagyunk nem A választmány tagjai: Böhm Béláné, érdekel semmi. Hogy e nemes célt szolgáló Gerő Nándoyné, Hercog Gyuláné, Holcsek társaság még fenáll, működik az első sorban Gézáné, dr. Kovács Jótsefné, Pap Jáuosné, nemesszivü elnökének Rákos Gyulának kö­ Szecsey Ernőné és Wabrosch Béláné. Gerő. szönhető, ki fáradtságot nem ismerve azon Nándor, Gleidnra Géza, Jónásch Antal, dr. van, hogy ezen egylet dacára a közömbösség­ Kovács József, Koháry János, dr. Lővinger nek évről évre fokozottabb mértékben gya­ Rezső, Pap János, Porázik György, Szilárdy korolhassa kitűzött célját, támogatja őt e cél Ödön Seftaik 0<zkár, Stareczky István, Sza­ elérésében derék tisztikara. A gyűlés tudo­ másul vette az évi jelentést és úgy az elnök­ kai Ferenc és Tóth Gyula. Elnök indítványára elhatározza a gyűlés: nek mint a tisztikarnak jegyzőkönyvi köszö­ I. Megalakni a salgótarjáni fiókegyesület. netét fejezte ki. A választásnál egyhangúlag II. Megválasztja 25 tagú választmányát. III. és lelkesedéssel elnöknek ismét Rákos Gyu­ Háború esetén a harctérről visszatérő sebe­ lát választotta. Kívánatos volna, hogy e nemes sülteket tőle telhetőleg anyagilag támogatja .egyesület iránt sokkal nagyobb érdeklődés és segélyezi. Elnök úgy a központ mint a volna, hogy minél fokozottabb mértékben maga nemében legmélyebb köszönetét fejezi teljesíthesse nemes feladatát. Hirek. ki dr. Lővinger Rezsőné úrnőnek, ki úgy a tagok gyűjtésében mint íz egyesület megala­ kulásában fáradtságot nem ismerve, oly te­ vékenyen és önzetlenül működött. Más indítvány nem lévéti elnök e gyűlést bezárta. Ugyancsak ez alkalommal egy más jó­ Leányegylet F, hó 21-én délután ala­ kult meg nagy érdeklődés mellett a „Salgó­ tarjáni Leányegylet*. Az alakulás főmozza­ nata a tisztviselő választás volt,- melynek éredményót ez alábbiakban közöljük. Elnök: Gergely. Stella urhölgy, polg. isk. tanárnő. Alelnöki Reguly Margit és Sziklai Margit 3 Pénztáros: Baner Blanka. Ellenőr: Hrkaovazky Margit. Jegyző: Schneller Olga. Titkár; Fo­ dor Aladár. Választmány: Measínger Bsriaka, Ecksteiu Rózaika, Friedmann Ilka, Takáas Anna, Keiner Irén, Koháry Irma, Kohn Ilonka Stern Sári, Weisz Ilka, Pacber Elza, Jávo­ rok Irma, Schimek Auguszta, Lőwy Gizella, Szegedyu Janka és Winter Lili. Mint a név­ sor is matatja, a leány egy let magában fog­ lalja a salgótarjáni leányokat vallási én tár­ sadalmi különbség nélkül és igy joggal re­ mélhetjük, hogy a maguk elé kitűzött szép célt el fogják érni. Közgyűlés. A József főherceg szanató­ rium salgótarjáni fiókja évi rendes közgyű­ lésének idejét f. hó 28-ára halasztotta, melyre az érdekeltek ez utón is meghivatnak. Munkássors. Molnár Ferenc bányatársulati ácsmester folyó hó 17-én a Károlyaknán egy felvonó gép megvizsgálásával volt megbízva Amint ott a mélyben a felvonó­ gépet javítgatta,' egy felülről jövő felvonó kosár maga alá temette. Súlyos sérüléseivel a bányatársulati kórházba vitték. öngyilkosság. Nehéz időket élünk, viszik a legények legjavát katonának. Bú­ sulnak is sokan, kiknek szeretője, babája berukolt. Ki tudja nem-e ezen bánat kergette a kútba a szegény Kőnig Róza 23 éves körmöczi illetőségű cselédleányt. A régi Vi­ gadó melletti kúlból húzták ki folyó hó 17-én reggel holtan. Öngyilkosságának okát nem tudni tán — a szerelem tévé. Árverés. A Polgári Kör választmánya közhírré teszi, hogy a kör lapjait, úgy napi mint heti lapokat március hó 1-én kedden este a kör helyiségében nyilvános árverés útján a legtöbbet Ígérőnek eladja. A napi­ lapok megjelenésük utáni napon, a hetilapok megjelenésük utáni héten vihetők el. Árverés alá kerülnek: Pesti Napló, Budapesti Hírlap, Az Újság napilapok, Magyar Figaró, Borszem Jankó, Uj Idők, Nógrádi és Dönti Híradó, Pásztói Hírlap, Szécsényi Hírlap, Hatvan és Vidéke és Losonczi Újság hetilapok. Baleset Szegény kiesi l‘/t éves Kasztanek Erzsébet. Folyó hó 16-án édesanyja Kasztanek Józsefné pálfalvai lakos elment hazulról, hogy szenet hozzon. A kis Erzsiké egyedül otthon maradt Mi módon került a a tűzhöz nincs kiderítve, ruhácskája kigyul­ ladt s mikorra édes anyja hazajött a kicsike olyan nehéz égési sebeket szenvedett, hogy még az nap meghalt Sorozás. Az 1909. évi fősorozások ha­ tárnapjai: 1909. évi április hó lé-én Fülek nagyközség, a fülekkelecsényi, füleknávolyi, ragyolci, lapnjlői, somoskőujfalui és kistsrenyei körjegyzőségek községeiben illetőséggel bíró s az ott tartózkodó idegen illetőségű Aliitáskötelesek. 1909. évi április hó 16-án Málraszőllőa nagyközség, a ceredi, zagyva­ rónái, homoktereuyei, kazán és málraverebélyi körjegyzőségben illetőséggel bíró had­ kötelesek. 1909. évi április hó 17-án Salgó­ tarján nagyközség és a pálfalfalval körjegy­ zőség községeiben illetőséggel biró a az ott tartózkodó állitásköteleeek. Hirdetések felvétetnek, �4. SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE LIGETI FERENC Salgótarján. Féx»fi szabóság és egyenruházati műterem. 1809. március 17. Hirdetések felvétetnek ■ kiadóhivatalban. Női- és fér»fi. confeotió. Hazai gyártmányú cipőraktár. vilii rinöszm UJ! Úri szabóság mérték angol valódi és próba belföldi és UJ! szerint, szövetekből, csupán két ár 21 és 23 forint választható készpénz­ bármely szövetből fizetés mellett. Ezen kedvezményt csak azérl nyújthatom a t. vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzért vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy az eddig 30 forintért készí­ tett öltönyöket és az eddig 21 forintért 35 forintért készülteket pedig 23 forintért szállíthatom. Egyszersmind ajánlom dúsan felszerelt raktáramat, ári- és női divatáru Becses cikkekben. maradok ■ • pártfogását kérve, , • r— tiMtelettelLigeti Ferenc. Afilléres límvlár összes (élíiniii lilhlól a BOROS ngointti. Nyomatott a Boros nyomdában, Salgótarjánban. HOmmiTfszni imlil elegáns Milin Ildii A BOROS NSOMDft InrtíMlii. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000177.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 12. szám (1909. március 24.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3a0f216bad0dfface97534a6889792c3.jpg 707d9d0123c4c89618b9bce7b57e2732 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c1203b755ce3fe34fe23f1e2e60b61cb.pdf a5827cc53097123afa93a6a849a5bc01 PDF Text Text 13. szám. Szécsény, 1909. mácius 26. évfolyam. SZÉCSÉNYI HIRLAP SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A SZÉCSÉNYI VÁLASZTÓKERÜLET 48-as ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési ár: Egész évre Megjelenik minden 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. —Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. Lelkek a mocsárban. Lapunk számára irta: Tibori Kornél. A fővárosban sokáig beszéltek „és írtak mostanában a lakás uzsoráról és egyéb nyo­ morúságokról. Fürge újságírók akik éjszakai razziákon barangoltak és ővatós szociológu­ sod, akik hlleíés statisztikát böngésztek egy­ aránt konstatálták, hogy borzalmasan növek­ szik az ínség meg a bún. Legkivált a gydr-í metariUgbMiL : *i Mm ,, ir t ; Si A De hát miért jnem esik szó a vidékről, az egész országról is ?. Csak Budapesten pusztít a nyorux.j és; rajta tavjl, hogy úgy mondjuk — minden fenékig tejföl? , . Bizony nemcsak Budapestre szabad gon­ dolnunk, amikor az életnek ilyen borzalmairól Előfizetési pénzek, reklamációkés hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, s a nyilttérre vonat ­ pénteken. Felelős Dr. Szőke szerkesztő: A szerkesztőség telefon száma: 6. Jenő. kozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. és végzetes ölelésü karjaival löki, hajtja a kicsinyeket a bajba, á züllésbe. A gonoszte­ vők túlnyomó nagy része már a gyermekkor rában az vplt, amivé a sora kiszemeik. Már a gyermekkorban .járta*.a iskoláját későbbi, pályájának, a büplevésnek é^amikor fejletlen testében alig pi^cáRpli még az öntudatlan lélek már ia börtön (^em$téje vplt. Elhagyott gyermek nemcsak az. akinek nincsen aPÍS; anyja, vagy akit kilőttek fU utcára, hogy,ott pusztuljon, főképp a munkásnak a gyermeke is. És ha meggondoljuk, hogy az egész nép munkában görnyedd tyü|ők (közül hányán hagyják, gondozatlanul, az utca nevelésére két létesített Rákoskeresztúron, Szakmcán, ■' Sopronban, Szegeden, Nagyszőlősön^ I fiúk számára.! Kőbányán pedig leáhyok részéne. Alaposait megvizsgált hajlandóságuk szerinr képezteti a védettjeit. Van például olyan Ásc akiben zenetaléntumot fedezett föl s a leányka ma hites zongoraművésznő. A Liga képeztettó ki. • Megalkotta a gyermekbiróságot, amely január elseje óta az ország összes nagyobb járást íróságain és törvényszékeim működik. A Liga‘emberei kikutatják a gyermekbünösök családi körülményeit, a bűnleit elkövetésének részleteit és okait, gondoskodnak . védőügy­ védről s jelentést tesznek, a bíróságnak amely kicsinyeik^ nem, fognak többé csodálkozni rajt£, ha az ujságbáií olvasunk egy-egy Áetetj amikor apr^igonosztevőket a legundokabb ennek alapján ítél. Január elseje óta íeltürtöen legmélyebb pókjában, ahová müveit ember csökkent az elítélések száma s a javulással biztató . gyermekeket a 14gfl; veszt,áti külön bűnök ej követésén'1 kapnak rajta. intézeteiben. Az igauágűgyi \minibzter~pedig jdiéko^y, egy^O’eíek, amelyek a hünt és élrendelte,. hogy • apátia mi javító; ipté^lqk nyomort átóják cpriíifeni országszerte gyűj­ : igazgatói; is csak Agyi lwly«zl^t»ek kt gyertenek és’ ip^elan^eh javítják is a hely­ j u^ket. nevetó szülő^höz,),b‘T;/a fejwJÉte?® pillantást jóformán sohaseni vetődik, csak a statisztika száraz számaiból sejt valamit a létezéséről. És a legiszonyúbb lakója ennek zetet -T( ’Budapesten. Hárőm 'évvé! ezelőtt alakult végre egy • nagyszabású intézményi amely ^vidékiek*. pépzén 4 vidéken is segít. ér az védnökről gondoskodik. L4 pöptosán megemlékezünk. Amikqr arról beszélünk, pogy bűn és nyomor születnek csak igazán egy. anyaméhben, a társadalomnak abbéit <i a pokolnak a gyermekiélek. A foglalkozás­ szerű betörök, a tolvajok, szélhámosok, orgazdák, titonállők seregét -— miét valamikor a szultán híres janicsárjait—már a fejletlen gyermekkorban sorozzák. Amikor a lélek még ölyán hajlékony, mint a vékony fűzfavessző s épp1 úgy hajlik* a jóra, mint a rosszra: akkor jelenik meg a modem, káprázatos gaz­ dasági fejlődés ijesztő némi*; a tömegnyomor irányíthatják a nevelését; <(r_ ?1 Az országos gyfnpekvédö liga ei, amely í * A beteg gyermekeket különös gondot tavaly nyár tizenkétezer gyermekei ipenféft meg fordil a Liga.1 Ingyen ád gyógyitószert, orvosi a pusztulástól s köztük nyolcezérktíencszáz kezelést,, az * epileptiku )kat Bbifra küld*, a vidékit Most is országos akciót folytat a skrefulásokat Oörgénysőaknára; a tudóbajó­ gyermeknapra. — amely április elejéit lesz sokat külön szanatóriumba, másokat, pedig — aktuális tehát az érdekes intézmény is­ siketnémák, vakok és nyomorékok intézeteibe. mertetése. ' 1 Nyáron százszámra viszik a vézna apróságo­ Mit is csinált ez á Liga? Elhagyott és züllésnek indult gyermekek számára intézete** **: TÁRCZA. i Tavasz . ■ . Irta: Váradl Antal.' Csodálatos tavasz! Évente Letépi díszét a halál, A beteg ősz s kaszás levente Osztoznak rajta — sírba száll. ‘ ' f»f» I: • t . ' L> ' ■ < •I i} / j 1 \x 1 • 1 < •’ '' !’ , 4 Annyi mag van a szívben, földben, S virágokat nyit végtelen, ’' Hogy azt télfagyban, őszi ködben S ezer csalódás ölje, bántsa: Így olvasom a virágnyelvet (Az ég a földdel igy beszél:) 1 ■■ Akként teremte a tavaszt: ‘ f !.• ; . • ,•»» Jí’.r < ’HU •> Az Isá’.i jobbja sohsem téved: A szív s föld tán ásítjá‘ azí "" Kihimezl a zord világot S fötfejti egy nagy éj alatt. Metylye! be van írva egészen , A virághlm a föld felett. i‘. -.f ■»! ;< b ’ . ! I Amint megalkotó a szivet, Halál letépni képtelen. S a tftint a csoda-tavaszt nézem, Fölismerem a szent jelet, t .. ,/lz Un frízeimát énekeljed, r? ,. Ki mindig alkot, mindig él.... Hiába mankói s nyit virágot: Penelopo mankója csak: Úristent mennyi magyart hiteti,, E föld keblébe úr-kezed. . , Hogy milljószor kilépik mindet, S a tavasz el még sem veszett! jelentéseket tesz a Ligának és igy-Állandóan gyári és szőkefalvi fürdA-konviklusokba. Á Liga védenceit gondozzák, a kassai csecse^ mö-otthonbah, a temesvári gyöngeelméjüek intézetében és a szegetlf, nagyváradi, kolozs­ vári tanoncotthonukhan is. Tengeri szölgáta d. létesítőt főképp ólpríi rrúk”Számára, akik nagyobb szubordinációl érdemelnek. A hajó­ kon alkalmazott tegénykék első csoportjairól nagyon kedvező jelentések érkeztek. » ; •* K! Érdekes és; föotós lésed a Lljá prog­ ram injánák a külföítfP illetőségű gyerMekiác itthor*artása. Azelőtt' ha külföldi iifatösé' ü emhér hfcghált, árváját vitték ki idégenl’é. hogy a községe gondoskodjék róla bár apja, anyja, évtizedekig élt >itt » a gyermek ói in ma­ •. v A szent gyökér újból kihqjt. / Óh légy csodálattal ininta,t S nézd nemesen a földi bajt! kat a féíső-elcfánti, szilágy csehi;* remetevas­ , A föld s a szív nyarát, tavaszát, Virágát és kalászait^ , , . . Évente, ncmiőránkint osztják, Fogyasztják, tépik — ez tanít. gyarnak született. A rideg törvény sok szegény özvegyet megfosztott a: gyermekétől. Az állam nem segíthet, jöfl-'hát a Liga és magára vál­ lalja a neveléstí.ökkolr Itt maradhat* gyerniek? Már cretkétszto gy ermeket megíreitek tekí'ffcy az orsságrwlw Hl vándorlók gyerme­ ke h pedig még Amerikából is hazahazatju A mull;évben'14227 gyermeket men­ téit meg a pusztulástól/ A szív és tavasz szent tanám, ‘ h’‘* Mely igy hangzik cl: .Ember no félj Nem tél az, nem halálnak átka, í 4 tavasz, mi örökkön élF , Természetes, hogy, az ilyen nagyszabású mQkiklés Óriási Összegeket emészt föl. És sok-sok ezer kis apróság vár még a meg­ mentésre. Különösen a gyermekbíróságok re- �,-r Z& márczius 26. Szécsényi Hírlap 13. szám. EX levegőWleg -hatásának lesznek kitéve. ío.nija ró* hatalmas terheket a Ligára. Rop­ pant szüksége van tehát a nagyközönség tá­ ' A talaj jó mély átszántása különösen akkor ha a talajt kapásnövények éa ke­ mogatására. AuMagyac, társadalom teremtette meg a Ligát s csak tőle függ i fcnnmprá^ reskedelmi növények vagy lóhere termeszté­ sié készítjük ebi. r ' dósa, a virágzásé. És a nemescélu és haza­ meg a hitközség részéről elsőnk bfűiujatkozás végett. Ezen nem mindennapi esemény­ nek regisztrálóig alkalmával fotonig örömmel konstatálhatjuk, bog? a templombanmegjelent tdljesaBáfflu hívek előtt megtaj^jjf zamatos fias intéziiiőny’amelyer az állam.is teljes Szántás után a talajnak mindig elegen­ dő időt kell hagyrii arra, hogy az felszántott erejével, szoka tan melegséggel propagál mint a híva idős szervezete^ Ifgi^gypbb, tárifövényj anyjuk, iipm a tarló, ^gaz. t égya sadtnii kiegészítőjét —"intinden tékínteibeui ' lilikén őleg felbontjtiassanak. Ékózben szén­ magyarságé é^ magas ntyója hitszónoklatával rászolgált az országos támogatásra. A dern szociológia törvénye, hogy a gyermek­ mentéi nem jótékonyság, hanem kötelesség és elsősorban a vidéki közönségre számíta­ nak, a mikpr a legnemesebb kötelesség tél­ ié itéséről csík szó. * Jíf; ■ ■ • ; ■ l." . ■ . 4 A szántás mélysége. Hogy milyen mélyen szántsunk, az ncnw csak attól a céltól függ, amelyet elérni aka­ runk, hanem a talaj crőbeli állapotától is; Sok vidéken az a szokás hogy alig 10—12 cm. mélyre szántanak; 'míg más vidékeken 20—25 cm. mélyre szántanak. Ha már. cse­ kélyebb mélységben terméketlen, holt talajra akadunk, akkor persze nem ajánlatos, hogy a termőréteget hirtelen* lemélyitsük. Ezzel azonban egyáltalában nem akarunk a sekély szántás mellett állást foglalni. Némely gazda i bán a nézetben van, hogy a mély szán­ tással csak a dolgozó állatokat hiábávaló módra kinozzuk és hogy ezzel. továbbá a t .la|t terméketlenné, tesszük. . . , • sav; fejlődik, am^ly jár talaj felnyitására igen kedvevő hatást gyakorol. Három-öt hét múlva a talaj érejt éi^p lw. Eet m álla­ potot jelzi az apró göröngyök póHíanyőssá válása, valamint azj hogy azegyes görön­ gyök zqtyn njqhaszprü Jtöy&jyi ké,yödményckkel'vonód 6e. Ha áibálácTűnir a föl­ dön, lábunk könnyénó besüpped, htejrl A talaj rujanyossi vált a kezelés folytát. Lan tala­ jokét1! Mániás után rögtön megboronátonk, hogy " a nedvességet jobban • visszatartsuk.’ Nehezebb talajoknál bevárjuk a gyom faka­ rfását és ezt egyidejűleg elpusztítjuk a borouálássaí vagy h ingerléssel. . < ’ ‘ -*'! Szabályul kell azonban tekinteni, hogy az ilyen előkészített talajt nem szabad meg­ szántani. Jobb ha eggyel többször/boroni* lünk, mintsem hogy többszöri tort mással az előkészített talajt megbolygassuk.}^" hírek. .. A taafi’.üfljélőnk a tanlUÜaz. Vármegyénk tanfelügyelője \ a közoktatásügyi miniszter A termőrétegnek észszerű mélyítése azon­ í rendeletére támaszkodva, gyönyörű felhívást ban mindig gazdaságunk megjavítását és a intézett a megyebeli tanítókhoz. E rendelet-i talajban rejtő tőke megszaporitását jelenti. A ben a többek között ezeket mondja: Küldök termőréteg mM/itését természeX*se;i mindig egy fekete tarsolyt. Ennek nyijása^a.»néipa, dús trágyázással keM’tgybekapcxolni,. hogy száj0, rettenetes pusztító népbetegségre irá-.. a talaj mélyebb rétegei is elegendő tápanya­ nyozza a figyelmet, a lűcő/észre 80.000 em­ gokat nyújtsanak a nbvéhyzctnek. A . termő­ ber hal meg hazánkba évente tqdŐvészbch. rétegnek 20—25 centlmélemyire való elmélyí­ Négy mohácsi csatával mérkőzik a tüdőbe­ tése, a gyökérzet kiterjesztése, a víz gyorsabb tegségnek nemzeti pusztítása minden évben. elosztása és hosszabb ideig való vissatartása, És a mi leginkább elkeserítő; az az, hogy tehát i a nedvesség és szárazság elle való a tüdőbetegeknek legtöbbjét rneg1éhetii£ men­ védelem szempontjából is sokkal előnyösebb, teni, csak idejekorán gyógyitóházban (szana­ j..iut a 10 cm-es. A termőréteg mélyítéséhez tóriumban) helyezhetnek el őket. Aő^r^ll egy a'.ónban erősebb talaj, erősebb fogat és jó intézetünk: a lugoserdei József Szápaíóriuin. tKC szükséges./ f.• . ./ A termőréteg mélyítését legjobb a tél bealta előtt elvégezni, hogy a talajt azután a téli fagy kellően meglazitkassa. Tavasszal Négyszáz halódó • felebarátunkat ragadjuk visszá évente a halálból az életnek. Némi azután még erős islállólrágyázást alkalmazunk és ha kapásnövényt, lóherét vagy takarmány­ növényt termesztünk, még thomas-salakot is alkalmazunk (6—8 p-át, hektáronként). nyujtásunkat az intézet másfél éves fennálása óta 59 tanító, tanítónő, illetőleg ezek családja vette igénybe. Méltó, hogy mi • is* fogadjuk Az altalaj puszta, meglazitása • sokkal könnyebben végezhető, mint a nagy földtö­ meg emelése és forgatása. A barázda talpnak nagyobb mélységre meglazitását azzal érjük el, ha a kétbarázdás eke elülső eketestét dicsekvéssel hirdetők, hogy ingyenes ségély- jó szívvel,, mikor az egyesület jön hozzánk kérő szóval. A húsvéti öntözködések során majd minden gyermek nehány ajándék-fillér­ hez jut. Fölkérem Tanító ural: ébresszék föl a zsenge gyermeklélekben a könyörületesség szánó, érzetét.. Mutassák föl, tarsolyainkat. I Mondják meg a gaermekeknek, hogy" ennek, altalajekevassal helyettesítjük. Ez esetben a | „néma, szája- Irány ezer meg ezer, a halál barázda talpa nem lesz, betaposva, hanem pitvarából életéért sóvárgó emberért könyö­ rögtön a hátsó eketest által befedve. rög. Gyűjtsenek a gyermekek körében. A Nyár folyamán sekélyen szántunk pl. gyűjtés sikeréről jelentést kérek. akkor, amikor arról van szó, hogy sok talajt A lelkes felhívás alapján vármegyénk isa legrövidebb idő alatt megforgassunk, a tarló gyors korhadását előmozdítsuk és a kihullott [ kóláiban gyűjtés lesz a szegénysorsu tűdőgazmagvakat földel befedjük, hogy gyorsan : betegek embermentő alapjára. Bízunk várme­ gyénk tanítóságában, hogy az országos gyűj­ kicsi ráz hasson. A trágyát sem szabad, oly tésben előljámak s nem egy halódó ember­ mélyen alászántaniJ hogyha levegőtől teljesen elzárva legyen, mert akkpr fel nem bomolhat. Ásványi trágyák alkalmazása esetén a mélyebb alászántás természetesen e tekintetben nem hátrányos. . j A mélyebb szántás folytán fokozatosan az összes talajrétegek felkerülnek és a fény, nek éleiét éppen az ő emberszeretetük lelkesedésük menti meg. és A htlytoll Izr. hitközségnél betöltendő rabbi állás tárgyában a múlt számunkban közölt értesítésünkre visszatérve jelentjük, hogy Hoffman Dávid úr szerencsi rabbi hivatott tanulságot tett arról, hogy a mai magyar ér­ telmű zsidóságnak nftgfeklő szellemben ál- laná míg helyét felelőség teljes tisztében. S csak a templomban jáenvolt hitközségi tagok jóleső érzésének és megelégedésének adunk kifejezést akkor, míndőn e fiatal és tehetségesrabbi urnák sikerült és magvas hitszónokla­ tához szivünkből gratulálunk. n , > Eljegyzés, Szemere Béla cs; és kir. ka­ marás eljegyezte Hekler Gizellát Simonsits Andomé 'sr. Csávössy Melanienak, néhai Hekler Károlyal kötött házasságából született­ leányát. Sok, szerencsét I boldogságot. t KiaavaztV Zsgárdy Aladár adóhivatali ellenőrt a pénzügyminiszter első osztályú el­ lenőrré nevezte ki. Gratulálunk. • • Halálozás. A losonci állomás főnöke Zsivkovics Antal f. hó 16-án 43 éves korában elhunyt. A boldogultál f. hó 18-án szentelték be a losonciak nagy részvéte mellett és f. hó 19-én helyezték el a miskolci családi sírboltba. A jegyzői ét Unitéi Internálás tárgyában f. hó 13-án a losonci városháza tanácstermé­ ben értekezlet volt melyen Nagy Mihály alis­ pán és Máthé Géza kir. tanfelügyelő is részt vett. Az értekezlet egy emeletes épület eme­ lését határozta el, 'melynek tervezésére az államépitészeti hivatal kéretett fel. ( f , Halálozás. Szurdusz Ferenc, a Mária Va­ léria közkórház gondnoka, ki, legutóbb a Fehérkereszt kórházban viselt hasonló.állást, f. hó március 17-én meghalt Budapesten 36 éves korában. Temetése március 19-én ment végbe. Általános részvét kisérte sirba az el­ hunytat, ki nagy családot hagyott árván maga után. Nyugodjék békében! Nógradvarmegyo rendkívüli közgyűlését Pnonay Mihály főispán elnöklete alatt f. hó 23^án tartotta? A közgyűlés összehívásának * fő oka* avkörorvosi körök megállapításának szüksége volt, mely a múlt alkalommal. oly nagy vitát provokált Most csaknem szó nél­ kül ment keresztül a tervezet, mely alig tar­ talmazott változást, mintegy igazolásául annak, hogy a múltkori vitára sem volt szükség. Mint a * községi tisztujitások után rend­ szerint, most is egy egész sereg felebbezés feküdt a törvényhatósági bizottság előtt, me­ lyek azonban a nógrádsipeki, sóshartyáni, rimóci és dolányiak kivételével mind elutasittattak. Ezeknél a főszolgabíró maga beis­ merte a panaszolt csekély szabálytalanságokat és így a tisztujitás megsemmesitésével egy­ idejűleg uj választás megejtése rendeltet! el. Az orvosi körök beosztásának tárgyalását Dr. .Vocsáry Sándor azon indítvány megté­ telére használta fel, hogy a törvényhatósági közgyűlés az , alispán által képviselve, Dr. Plichta Soma kir. tanácsos 50 éves orvosi jubileuma alkalmával tiszteletének szereteté- nek és ragaszkodásának adjon kifejezést. A lelkes hangú indítvány egyhangúlag elfogad­ tatott. A főbíró haragosai pityókos * állapotban Két évvel ezelőtt Kiszel Pál gazgaember arculütötte Szakáll Ferenc főzsolgabiról, azután a főbiró ellen lázítztta a népet. Kiszel felesége pedig a rendőrblztost is inzultálta. A balassa- �13. szám. Szécsényi Hírlap márczius 26. •• . gyarmati törvényszék elítélte á férjefegy‘tíó-* napi fogház és száz korona, az asszonyt pe­ ' dig nyolc napi fogház és húsz körömi pénz< büntetésre, ügy a tádla, mint a Kúria a férj büntetését hat hónapra, az asszonyét pedig ' i egy hónapi fogházbüntetésre emelte fel. 'Cegváltozás. A lód ^atak^meHett’fekvó ( ' régebbi Obrofta-féle téglatelepet ezentúl Vigh Gyula ugyancsak helybeli birtokos saját maga licvén fogja vezetni a telepet. A változásról ‘ miniszter kezdeményezése folytán a külügyi hivatal lépéseket tett, hogy Ausztria-Magyarország is;hasonló kedvezményben részcsito- sék. A nemrég megérkezett váhsz szerint azonban az Egyesült-államok .kormánya — departement véleménye alapján — az előtér- jesztélnek ^ntm adott helyet s ezt azzal okolta meg.’hogy a levélportónak 5 centről 2 centre váló leszállítása csak azokkal az országokkal való postai forgalomban engedé- lapunk, külön hirdetméhyt hoz, amelyet c ' lyezhetőr melyekbe a levelek Amerikából helyről is ajánlunk a t. köíönség figyelmébe. 1 közvetlenül, az egy harmadik ország terüle­ tén való átvitel nélkül szálliflíátók. ‘."® Mint örvendesen tudjuk a Donner-féle tég­ latelep alig képes kielégíteni az épitető kö­ zönség szükségletét, tehát a felújított telep héiiagot látszik pótolni. Anyagja pedig közis •mert jó minőségű. \ J í török kajkot megszűnt. Az osztrák-magyar áruk ’ törökországi bojkotjának megszűnése március 1-tŐl kezdve datálható. Március 2-án 'lőrökbrszág miqden részéből érkezett egy behangzó jelentések szerint Törökország 'min­ den -kikötőjébe a>-böjkot egyszerre megszűnt. Az első osztrák hajó, mely március 1-én a konstantinápolyi kikötőbe befutott, az osztrák Lloyd .Bukovina- nevű^liajója volt, melyet a kikötő munkások éljenzéssel fogadtak. Egy­ főző-, népélelmezési es háztartási gyébe érkezett 30 gyüjtőivbőUösszesen be­ érkezett 10%^ofqpa 05 fillér, m^y;®zeg a Pesti magyar kereskedelmi banknak kül­ detett, meg, míg a gyüjtőivek, postai JeMó vevények és elszámolás, a kereskedelmi mi­ nisztériumban .alakult országos bizottsághoz lett felterjesztve.^ A gyűjtést vezető Négrádvármegye főispánja .ezúton fejezi ki köszön netét » kegyes adakozóknak 4s gyűjtőknek. n|>| *Z 7 F . ’ ' K becserélés nem. természetben fog esz­ közöltetni,-hanem a nemes himbarornfit a KeVlA^Fereiic kir. tanácsos, egyhihi főgondI nők táviratilag üdvözölte Szilassy Aladárt, a felkarólja (•?,, filkoli«»l elkni küzdelem ügyét. ■ Most rendelhet intézett az összes törvényhatóságokrfílz,‘ónnak kiderítésé'céljából, hogy Franczia, Olaszországba, valamint Belgiurnhá| i W?JSi ,<íszeföggés a hazai alkoholfogyasztás és Hollapcjöty^ irányított egyszerű- levelek mérve és a büntetek és kihágások {között, portóját 5 centről 2‘cédtre szállította le. En­ részletes étalisztikát késHlefi a Icfarlózlalöttak alkoholfogyasztásáról. - \ ‘ - > 7 . • y 1 Ami házunk nem a legszebb Ott az utczasorban; *• .»! Mégis nagyon megszerettem ; i Még gyermekkoromban. J p .Édes apám,* édes anyám f Itt neveltek engem; 14j j, ( Itt sarjadod fék az élet ; ' m ; l . , Gyermeki szivemben. ,.. ri . s .... ; rl >•'■ '■ . • ♦ ! Bejöv 3>. A más ember palotája, r Bár az égig érjen, Én a magam otthonával Mindenkor beérem. ■ : • v • égy ’dfb? 1 koronás bélyeg kell reá, nem pedi^minden aláíró^ írtán. kit a királyi kil&n^tés oly díszes állás belölfáért szívesen fizetnek. Hántolt fjt 190-195 koronáért, fűrészelt fájj |9^0Qj kbroná ért, té$ére^met|. V aI G \J J J. O jegyeznek, ’ < Belügyminiszter és az idkohp’. A belügyA' Űevóipobtjí lelíallilfcv i1 Ausztriává- ímínístífeH ez ílifóhbi időbíii igen ürmein kereskedelemügyi •• A mi húzunk. ] BecseréJtetaf fognak pedig: orpington és október fíó !5^ig tart’ Egy-cgy ilyen, félin­ Különösen rA községi elöljáróságok figyenes inly napi összes költsége 6 korona, 1 gyeimét hívjuk feKe baromficserércT * mely- az intézetbe való belépéskor havonta ! Mar a baromfitunyesztéi terén. Atgöelőre fizytmdö.^ E^ kedvezőié nyes helyeket döllőrm. kir. jbtfomfitcnyésztő-telep^Vartnay csakis ^vámügyei'Hiszti főorvos által meg­ Komélné. balassagyarmati orpongton tenyé­ vizsgált és-^szanatóriumi kezelésre alkalmas­ szetéből a tyúkokat darabonként 20 korogta nak táláll tüdőbetegek tölthetik be. Jelent­ árban vette meg. Örömmel közöljük e hírt kezni kell mielőbb a járási főszolgabírói liibaromfitenyésztőinkkel, mert midőn hazánk JU tOí.fJplífc-á. QJutóéi 1-2 hetiéi. váj 11/ első'rarigli bípmíTflényészlö telepe, fly árt ad egj-egy tyúkért, ezen elért siker legfiláratlanjl yajg(^il)iáqy/álk^tW, minek jpiyiáii >gÓsabb jele/ a (fajtiszta ténj^srh^ncfc Jfs a a legtöbbe lomás alig volt képes még a kö­ helyes tenyész iránynak. telezett szállításokat is teljesütHÍ. Ennek folytán a tüzifakinátót Mrá’y dr. Szilagy Aladár ' közigazgatási bírósági tanácselnököt a kpziinkább nagyobb kereslet mutatkozik, különö­ sen a prompt szálliŰTató.hk <ránVA fogyóban ifAzg^ási bíróság másol)..clndM^é kinevezte. levő késÁetek is 1if)zíá|ahiTtak rtélfiile'g a" vJ\'tosöf£i AÍorínátus egybjJH kerület nevében osztrák 'i.'Ü -1 dák és bronz pulykák. ( Vérrel is megváltom. fog csere utján kiosztani a kisebb tenyésztők •j 3 Akár n^e^ tárók-kelek, ,. , ; Oda visszavágyom,' * És ha a sors úgy kívánja, ~ BároaJ csere. A baromfitenyésztés, o íté­ lésé és fejlesztése végett a fölbmiv. miniszter á folyó évben is miként az előző években is — a folyó* Ík őszén nemes himbaromfiflkat ez évben is fentart a'm.1 kir. bífilgyminiszter gazdasági felügyelőségnél Balassagyarmaton. Ackérvényben részletezni1 kell. hogy'há­ vármegyénk tisztviselőig és azok./családja ir I vagy ha ilyenek'nem volnának, á közönség nyán étmöy hfmbítrohifit óhjntanak^becseköréből felentkétöhK részére három féliiigye- réí'ndWegjegyezzüic, Hogy y kérvény rövid az N< )í I a koronával és a kiállítási zomáczéremmeT lett kitüntetve. Ezen kiváló gyártmány váro­ sunkban Bárok József czégnél kapható^ Felngyejés htl/pk a HFrahá'ál .’01őbe-‘ ‘éftnteffHTV koronás bélyeggel ellátott kéhréteg-szanateriumban;' MIM Kei hí ft" évtót?ügyi inyÓkél li^teöWMájünj-ig adják be A kir. nek folytán _ Szülőföldem. ' J-kidőlt'íz'éJ jsiálőfóldem. * tani a hojkot okozta károkért és hogy a (el­ Közönségesnek piaci árát kell majd akkor merült incidens miatt az osztrák- és magyar befizetni. - V - * i *- * kereskedelem; éppenónenTMcseÜi/ dl djtvhnfek HŐAkft Hf^M/n^^fdmbawHiifit becse­ rélne létejtsMk, i • föld mi v. i^iníszter *brra piacait. tUo október ben aiz 'Xitfefttábor Angol, 'Német, - CSA.RNQK.. , által 1908 deczember. hóban rendezett sör­ versenyen a Herculessör egyhangúlag az első díjjal: az „oklevéllel az aranyéremkereszthez plymópt kakasok, pekingi kacsák, emdeni In­ gyarország es Amerika közöH Afcamerikai Egye^ültj^hniokrnostaiMzgatósága ( 1907., • r : megkeresést intézett ’gyüjfcs iránt. A várme­ kiállítás a szállítási vállalatiknak e szolgálat pontos teljesítése gondot fog adni. A|l hiszik, hogy az osztrák-magyar kereskedelemnek a meg­ rendelések nagy tömege kárpótlást fog nyup I80 koronát azonnal szállítható bükkhm^b- «7. / ; • • -■•■’e:?. -'■■■ között. kereslet ftlegnövekc8éséh&^ ug/fipgy mosP . I irq r * ’ « A síoiUal földrengés menekültjeinek segélyezésére atakull országos végrehaLó bír zbljsíg /brógf?d\fcrme^yq liörOnstóhj:^ i| Kitünteti*. A pozsonyi nemzetközi mű-i idejűleg megindultak & kereskedők áiumeg-. rendelései is; és,pedig oly tömegekben, hogy nes helyet a tátraházai tüdőbetegszanátőriumban£E helyek lefogfitUsa május hó 15-től í .. ;’i> ! d _)P> ? . ’ ......... * ■ *' i- >• Homágy. £: Az élet utjain , ., A világot járom. Palócz kis falumba .yissza- visszavágyom. t\ , ' . , n ? r.. n- A csobogó „Csurgót. Sohasem felejtem, ŐrkOdijc felette , Az ér> honszerelmem. A mező virága, - . „Várkert- csalogánya A hanyatló vándort Vissza- visszavárja. TJ> t i 5 > , rvF.vi ' v ------- Visszaszáír aléficém-----------------------------Édes dzehetien’ I “1 Gyem^kkóriljlmS I -J Várjatok meg engem. �márczius 26. Szécsény i Hírlap 13. szám. MARISKÁM I Levelet ne várjon. P. Lajos. ’ ». /:,} ’ ■ -• <’ • ■ Ú jelelt- értesítés! • ' ’ ■ • ,;'£!••*< f. h ' < " ' • • ’ 1 ' ’’ Ezennel van szerencsém tudomására hozni, a nagyérdemű közönségnek, hogy a Kerekdomb mellett lévő ' tefllatelBpem üzemét Földbérlet kerestetik 1 85O-4(?O hóidig szántó, hozznVafő rét es, lege­ lővel Szécsénytól 15-20 kip. uiVolságbnn lehet. Gzim a.,KIADÓBAN. J • ,>. •1 ■ E « . ' •• < saját nevem alatt folytatodw ; • Midőn készített; első ririitöségü tégla anyagomat mint az építőmester urak fái vés, pártfogásába ajánlom, cnd, hogy a vevő közönségnek állandóan kifogástalan gálással álljak rendelkezésért.’ \ Megbízottam vincelléréit IdL"Takács Mátyás, közvetíti és a pénz fölvételére egyedül jogosult \ Szécsény, 1909. március 19. 1-3 úgy a tisztelt közönség, egyúttal főtörekvésem leanyaggal s pontos kiszol­ a ki a telepen az eladást i : ‘Vigh Gyula. t 182 1909 szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102." §-a értelmében ezennel közhírré teízL hogy a Szegedi kir.> törvény­ széknek 1908r‘évi 18729. számú végzése kö­ vetkeztében fór; fingéi Mór é& dr. Engel Sán­ dor ügyvéd áltain képviselt Erszényes József és Wmkler József javára 48 kor. 85 fill. s jár. erejéig 190& 'évi szeptember hó 14-én foganatosított kielégítési végrehajtás útján felülfoglalt és 758‘ korona becsült következő ingóságok; 'U.'mi F varrógép, és szoba bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésiek a szécSényi kír. járás­ bíróság 1908-ik évi V? 481*4 Számú végzése folytán 43 kor. fillér tőkekövetelés ennek 1908. évi január hó 17. napjától járó 64/' ka­ matai eddig összesen 38 kor. 18 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Ludányhan leendő tótkóziésérc 1909. évi ápril. hó 2 na. jának délutáni 3 orájá HatdHdöül kitű­ zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnák'iárég, :hogy az érintett ingóságok az 1891. évi LX.' t.-c. 1Ö7. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérődét; szükség' esetén becs­ áron alul is elfognak'adatni. 1. Amennyiben az árvéroendŐ Ihgóságokat mások is le és ^eftlffbgfáhátlíák/s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 'ftö' §-a értelmében ezek javára is elréndctteŰtc Szécsény, 19O9.n$j március 17 napján. TV’aglF/icír. bír. végrehajtó. Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutányosabb árak mellett. Nagy választék helyi és. más képeslevelezőlapokban 1 Nagyraktár: Irodai papír, levélpapír valamint dobozpapirokban. Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000055.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_03_26.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-26 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 13. szám (1909. március 26.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1867e513adba8a78e45681caaf3310bf.jpg 5785b418c924520901eaa6d40cc2ec18 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/84117928b7ff127b0134fbe0b516a767.pdf 7585e9ffbf277364e8f1aebe2e4fcc5a PDF Text Text Salgótarján, I909. március 31. II. évfolyam. 13. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. — A Polgári Kör hivatalos lapja. Elófizetési ár: Egész évre Fél évre . Negyed érre Egyes isim . . 10.— . . 6.— . . 2.60 ára 20 Slf. A Polgári Kár tagjai éa tanítók részére: Egész érre . . . 6— Fél érre .... 3.— Negyedérre . . . 1.50 A kaszinó kérdése. (Folytatás) (FA) Lapunk utolsó előtti számában : a kaszinó kérdését elevenítettük föl. A véleményeknek pro és contra való szel­ lőztetésére bivtuk fel az érdekeket. Ki­ áltásunk azonban nem talált viszhangra. Csend mindenütt. Minden ember vállait a saját gondjainak terhe nyomja. Az em­ berek legnagyobb része a saját bajával van elfoglalva, a köz érdekével nem tö­ rődhet, mivel sem ideje, sem kedve hozzá; akinek pedig módjában állana, az hallgat, mint dinnye a fűben. De nem* hagyjuk elaludni a tüzet. Nem cselekszünk úgy, hogy olajba dob­ juk az égő gyújtót, hogy azután futás­ nak induljunk, hanem igenis eldobjuk s gyenge voltunk dacára is igyekezni fo­ gunk, hogy az eszmét a megvalósuláshoz közelebb Vigyük. Nem tudjuk, hogy jelenleg ki, meny­ nyiben foglalkozott a kérdéssel, érdemes­ nek tarjuk azonban a .Nógrádi és Honti Hiradó1* f. hó 24-én megjelent számában levő következő hírre nyájas olvasónk fi­ gyelmét felhívni. „A salgótarjáni kaszinó alakulása érdekében Salgótarján és Vidéke c. laptársunk egy vezércikket közöl. A cikk tartalmát mindenben aláírjuk, de ismerve az ottani viszonyokat, nem sok eredményt várunk tőle“. — Eddig a hirecske, mellyel illusztrálni kívántuk, TÁRCZA. Minden a lap szellemi részét illető kBalezeáayek Felelős szerkesztő: Dr. CZIGLER JAKAB valamiét hirdetések és e!6 fizetések • ,8slgétarjáa és Vidéke* szerkesztőségéhez, vagy a Boros nyomdába intézendfik. — hogy a vidéken igenis foglalkoznak ve­ lünk. A vidéki lap már jósolt. Ismeri köz­ ségünk viszonyait s sajnos be kell valla­ nunk, hogy laptársunk véleménye megbíz­ ható alapon nyugszik. Már többször han­ goztattuk, hogy Salgótarjánnak mindenütt igen rossz hire .van. Rorsz hirünk terjesz­ téséhez pedig a legtöbbször önmagunk járulunk hozzá. Mindenki csak azon nyar­ gal, hogy ilyen, meg olyan piszkos az utca, hogy nincsenek lakások, hogy.nin­ csen rendes helyiségünk*, hová járjunk és még egész halmaza a bajoknak, de vajmi kevés azoknak a száma, kik a bajok or­ voslására vállalkoznak. írott malaszt mind­ ez, harcolunk, agitálunk, de nagyon sok üdvös eszme csak papiroson marad. Ami pedig már eddig is sikerült, azt csak egyes, igen lelkes, derék embereknek kö­ szönhetjük, kik valóban szivükön viselik községünk fejlődésének és előrehaladásá­ nak fontosságát. Hogy pedig ezen egye­ sek annyira egybeolvasztani tudták volna községünk lakosságának minden egyes ré­ tegét, hogy azok teljesen egybehangzóan, kedvvel és kitartással működhettek volna a saját javunk előmozdítása érdekében, arra sem volt még eset soha. Nem óhajtunk tárgyunktól eltérni s újból megkezdett témánkhoz a kaszinó szükségességének kérdéséhez térünk vissza. Szinte bizonyosak vagyunk abban, hogy igen sokan azon véleményen lesznek, kik azt hangoztatják, miszerint kár minden szóért, melyet e célnak szentelünk. Köz­ A megtért anyós. ségünk lakosságának, sőt talán intelligentiájának legnagyobb részét hidegen hagyja az ügy. Nem kell; és pont. Du hogy mi­ ért nem kell és miért kellene, árra ok­ szerűiig senki sem felel. Akik pedig már régebben foglalkoztak a kérdéssel, ismérve a nemtörődömséget, nem emelik fel sza­ kát. Bámulatos a közönyösség. Azt mond­ ják Salgótarjánnak nem kell kaszinó, mert a helyi viszonyok annak alapítására nem alkalmas. De nem számolnak, azzal, mily előnnyel járna községünkre, ha tár­ sadalmi életünk megalapozásának munká­ ját egészséges, egységes kezekbe tennők, mint olyanok kezébe, kik ismerve hiva­ tásukat fontosságát teljes ügybuzgalom­ mal és lankadhatatlan kitartással véges­ nők feladatukat. Megtettük tehát azt, hogy feleleve­ nítettük a kérdést, mély hazafiul fájda­ lommal kell beváltanunk, hogy a terv meg­ valósulásához — ily határtalan közönyös­ ség mellett — egyelőre nekünk ia kevés bizalmunk van, de nyugodni nem fogunk, tőlünk telhetőleg pártolni fogjuk az ügyet és harcolunk mindaddig, mig a legpará­ nyibb készülődést nem látjuk, mely az utat egyengeti. Ti pedig megalázkodásnak, lekicsiny­ lésnek és antisemitaságának falra festett rémei takarodjatok! ,. t Nyugodtan tűrünk balul megítélést^ bátran szembeszállánk nemcsak az önként jelentkező, de a szándékosan elénk gör­ dített akadályokkal is, de mentül nagyoba munkától s azt s annyit fogok dolgozni, amihez értek, de nem adom el magam a szivem választottját oltárhoz vezetém. Tőled csak annyit kérek k. anyám, csak íxt tí egyet engedd meg, hogy láthassalak. Am legyen. Elvégre nő és aúyá vagyok attól el nem tiltlak, hogy meglátogass, do’ nőd ide be ne tegye lábát. Nem, azt a leányt nem szabad elvenned soha napján! Tiltja rangom, másodszor pedig Lemondás. tudom, hogy nem leszesz vele Örökre buldog! Az ilyen szegény leányok a szendeség I. álarca alatt behálózzák a férfit, s szerelmet Nem átkozlak, áldást mondok helyette. Keszthelyi Zoltán Önérzetesen s boldog­ hazadnak. Miért ne hízelegjen egy Keszthe­ Szerető stiv máskéj hogy is lehetne! ságtól áradó kebellel sietett a' jegyeséhez, lyi név s nagybirtok Örökösének. Elmegyek hát ha kívánod, Engedje meg k. anyám, mindenhez van kivel közölte, hogy iramát' mi sem gátolj^ Boldogságot keresni. joga, elveheti vagyonomat, száműzhet innen egybekelésüket. De a legfőbbet nem hallgat-* Csak már egyszer el tudnálak feledni. sőt módjában van a modern eszközökhöz hatom el! Lemondtam érted vagy on ómról, A szivemnek parancsolni nem tudok! mert anyám kitagadott s úri passziómról, Lépten nyomon, mindig le rád gondolok. nyúlni azaz bolondnak nyilvánítani, de nekem hogy egyedül tied legyek s néked éljaig. a társaságnnkbeli kényes kisaszonykák nem Hogy ölelget, hogy csókolgat, kellenek én csak Balogh Edithtel lehetek Napszámos módjára akarok dolgozni, s ha Feleséged, hogy szeret! boldog. Mi kifogása lehet anyámnak ellene. szerényen bár, de boldogok lehetünk. Miért Ha meglátnám elvenné az eszemet. Szülei derék egyszerű emberek, leányukat halgatsz? Talán kételkedői, hogy karjaim n. kellő műveltségben részesítik s vagyona, megszerzik a szükségest Vagy szegényen nem szeretsz? Nem vagyok adósod, mégis az vigasztal, kincse az elragadó szépsége. Hallgattam, mert régi ábrándom valóra' Ahány csókot adtál, Nem csukatlak szanatóriumba, hanem Mind, mind visszaadtam lásd, hogy a magad emberségéből miként vált. Ilyen férfi volt ideálom, ki értem áldo­ Forró ölelésed' mindig viszonoztam. boldogulsz majd leendő feleséged kincseket zatot bír és mer hozni És ha gondoltál rám, csak egyetlen egyszer, érő szépségével. Nemcsak áldásomat nem adom Nésy hét múlva Keszthelyi Zoltán* a Almodtam^én rólad százszor, százezerszer! frigyetekre, hanem a vagyonból is kizárlak •Balogh Edith férj s feleség valánsk* s ntaut Hogyha egy soti iriál, élek az általad említett jogomtnal. Pedig helyett levonultak szerény egy szobán laká­ Küldtem érte százai, boldognak szeretnélek látni, a az is lehettél sokba, mert Keszthelyi napldijaa fiaatáaátoffi Szemem könnyel lelt meg, volna az előkelő BAnfpdy AlicevaJ. ennyire a alig tellett. De nem is volt nekik' Kezem is elfáradt .... Igaz! szemrehányást tehetnék, amennyi­ sókra szükségük. A bühájes szépségű amootty Szivemből léptem ki minden gondolatot; ben kényezteti bábmódjára neveltek, hogy minden úri kényelmet elfeledtetett maga is Cgy-e nem mondhatod, hogy adósod vagyok? csak űri módon és annyiból éljek, amennyit szerényen dolgozott s leckeadással gyarapí­ jószágigazgatóm elém ád, de én nem félek totta férje jövedelmét. ....................... JUNIUS. �2 SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE bak tz akadályok, annál fokozottabb lesz | Virágzott is az egyesület nagyon szépen, budapesti, Vidéki'csapatok látogattak el hoz­ a mi tetterőnk. Bekövetkezik majd az idő, midőn zánk, idegen forgalmat csináltak, hírünket azt mondhatjuk: „íme látom, látom, meg­ messzire elvitték. E'mondták, köztudomásúvá nyílt a jövendő" Salgótarján erős, egy­ telték, hogy vau itt a hegyek között van egy kis város, ahol a munkásoknak sok min­ séges társadalmának biztató jövője. den jó intézményük mellett saját sport egye­ sületük is van és az egyesületi csapatnak legnagyobb részt munkások a tagjai. És'mind ezek dacára az egylet 3 esztendeje egyálta­ Sport. lán semmi életjelt nem ad magáról, sínylődik, Liebig szerint a cultnra fokmérője a meg van és még nincsen meg, mert senkinek nemzetek szappanfogyasztása. Ez a tétel kö. sincs belőle semmi haszna és az egyletet rülbelül elavult, mert manapság a sziu-indi- legfölebb régi sportlapok hasábjain lehet ánok is belátják a tisztaság előnyeit. Ki felfedezni. Ha ennek az okát keressük, hát merem mondani, hogy ma az államok művelt­ azt ismét csak a közönyben, a nemtörődöm­ ségének fokmérője: a sport szeretet, mert ségben találjuk meg. Eleinte tetszett min­ épen a művelt, illetve a legműveltebb álla­ denkinek, aztán a sok csúfolódás elkeserítette mok azok, amelyekben a sport a legmagasabb a játékosokat és felhagytak vele. Mert kérem fokon áll. Anglia, Németország, Amerika már ezzel nálunk caufolódtak is. Ha lerándult rég belátták a „mens sana, in corpore sano**, Pestről valami szocialista vándorapostol, első az „ép testbe, ép lélek" elvét és lassanként dobra volt, hogy a sáros csizmáját a sport kezdik már belátni hazánkban is. egyletbe törülte bele és jobb téma híján Fővárosunkban már a sport szeretete — ezért támadta a vasgyárat, a sport egylet nem értve sport alatt a hazárdjátéknak ne­ elnökét és mindenkit, aki ek csak valami vezhető lóversenyt, mindenkit, szegényt, gaz­ köze is volt hozzá. Az ilyen ostoba és mél­ dagot, Öreget, fiatalt meghódított és én már tánytalan támadások természetesen elkeserí­ láttam Öreg, kopasz bácsikat a „Nemzeti tették az illetőket és felhagytak az egész Torna Egylet" tornacsarnokában estéről-es- dologgal. Azóta a sport mértföldes csizmák­ tére fiatalos hévvel és fiatalokat megszégye- kal haladt előre, talán már a tarjániak és nitő tudással tornázni. Köztük nem kisebb a szocialisták is belátták azóta, hogy erre embereke', mint Bernálh Béla orsz. képvi­ szükség van inkább, mint a casinókra, ahol selőt, Kun Gyula városi tanácsnokot, Bárczy inni meg kártyázni nagyon jól lehet, de István polgármestert és sok magas előkelő ebből nem igen sok hasznuk van az embe­ állású úriembert. Sajnos azonban, hogy ná­ reknek. lunk, — mint azt valaki e lap hasábjain igen Kérem tehát magam és társaim nevében helyesen kifejtette — minden Budapesten Wabrosch főmérnök urat, vegye ismét kezébe Osszepontosnl. Ipar, kereskedelem, tudomány ezt az elárvult ügyet és legyen rajta, hogy művészet, természetesen a sport is. Vidéken legyen már ebből a dologból valami. Itt a azonban nagyon lassan gyűjti a sport híveit tavasz, már nagyban lehetne ma holnap a táborába, de azért biztatóan folyik az or­ sportolni. Hiszen az egész dolog nem áll sok­ szág legnagyobb részében a sport egyletek ból. Egy gyűlés összehívása, gyüjtőivek kibo­ alakítása. csátása, és a pálya rendbehozatala. A diák­ Ha a fent említett tétel igaz, akkor ság már felnőtt, haza hozza a fővárosból a Salgótarján néhány esztendővel ez előtt mű­ sport szeretet, a sport tudását és ezt nágyon veltebbnek és intelligensebbnek mondhatta is lehetne értékesíteni, ha volna hol. Tessék magát, mint ma, holott épen megfordítva el hinni nekünk, hogy sokkal többet ér majd kellene a dolognak lennie. Mindenki tudja a salgótarjáni sport egyesület, ha rendbe hogy volt nálunk, egy igazán jó hírnévnek hozólik, valamennyi más egyesületnél, és örvendő sport egyesület, amelynek alapját hálásabb lesz az azzal való foglalkozás, min­ Wabrosch Béla vasgyári főmérnök ur vetette den más úgynevezett társadalmi actiónál. meg és amelyet nagy energiával, buzgalommal sz. s. ugyancsak ő fejlesztett és tartott felszínen Keszthelyi meglátogatta néha napján édes anyját is, ki fia határtalan boldogságát látva némileg megbékült a sors ezen csapé sával, de büszkesége nem engedé, hogy fia valamit is sejtsen belőle. Egy napon midőn Zoltán ismét anyjához ment, halálaápadtan egy székbe rogyott. Ezen már az anya gőgje is megtört. Mi lelt fiam rosszul vagy? Nem, hanem a fele............ Mi történt? Megcsalt? Tudtam, hogy hűtlen lesz hozzád. Még annál is nagyobb a baji Hát elhagyott? Dehogy, mert akkor még vissza is térhetne hozzám, hanem szegény haldoklik. Jöjjön az Isten szerelméért, magát kívánja látni, s bocsánatot kérni amiért ma­ gának keserűséget okozott. Keszthelyiné fia mérhetetlen fájdalmát látva engedett kívánságának. Amint belépett az egyszerű hajlékba, mennye ágyához ment, ki ajkához emelé kezét s mintán épen a krízisen is túl volt állapota jobbra fordult Keszthelyiné ezentnl naponta meglátogatta, intézkedett Edith s piciny unokája ápolását illetőleg. S minthogy a fiatal anya szépsége s kedvessége őt is meggyőzte, előbbi szigorú elhatározását visszavonta, az ősi kastélyba ’ ' költöztette fiát családjával s az őt megillető vagyonát ráruházta. Schönberg Gina. Eljegyzés. Következő eljegyzési hirt vettünk: Ruttkay Sándor ev. lelkész, ki több év óta özvegy, jegyet váltott özv. Boros Kálmánná szül. Medvecky Paulina úrnővel, Boros Kálmán volt szarvasi gyógyszerész özvegyével. A József kir. herceg szanatórium közgyűlése. A József kir. herceg szanatóri­ um helyi bizottsága f. hó 28 An tartotta köz­ gyűlését a községháza nagytermében. A gyű­ lésen dr. Lőwinger Rezsőné elnökölt. A gyű­ lést Lőwinger Rezsőné igen szép szavakkal nyitotta meg, kérve Aágh József titkárt az évi jelentés felolvasására. Az évi jelentésből vesszük alábbiakat: a József kir. harc, sza­ natórium egyesület salgótarjáni köre fenAIIAsának 6 évébe lépett, bizottsággá alakulásá­ nak, alapszabály szerinti szervezkedésének első évéről van szerencsém a t. közgyűlésnek beszámolni. A szanatórium egyesület céljai javára a taggyüjtés már 1901 —1902-ben megkezdődött, mikor is Jónásch Antalné és 1909. március 31. Tinioazky Antalné úrnők igyekeztek neve­ zett intézet humánus céljait nálunk is meg­ ismertetni. Fentnevezett úrnők fáradságát tényleg siker koronázta, úgy annyira, bogy az Egyesületnek már ez években 40 — 46 tagja van, miért is fentnevezett úrnők ez alkalommal is fogadják az egyesület nevében hálás köszönetemet. 1900. január havában Tiniszky Antalné úrnő más oldalú elfoglalt­ sága miatt az Egyesület további vezetésétől kénytelen lemondani s ngy még az év febr. 22-én dr. Lőwinger Rezsőné úrasszony ké­ retett fel az elnöki tisztségre, Ó az, akinek nevéhez fűződik a Sanatónum egyesület sal­ gótarjáni bizottságának megalakulása s fel­ virágoztatása. Elnöki tisztségében eddig el­ töltött 4 éve a lankadatlan munka, az agitálá« fárasztó s sikeres évei voltak. Vezetése alatt a tagok száma már 1907-ben 100, az 1908. évben pedig 167 Végre is 190H. év Apr. havában Verner IXszló központi főtitkár szernél)elnöklete alatt megalakul a „Sza­ natórium egyesület" salgótarjáni bizottsága. A salgótarjáni bizottság múlt évi munkálko­ dásáról a következőkben van szerencsém a t. közgyűlésnek beszámolni: az egyesületnek 1908. dec. 31-ig volt összesen 167 tagja, még pedig 155 rendes és 12 rendkívüli tagja. A szanatórium egyesület céljai javára az elmúlt évben 1272 kor. 83 fill, folyt be, mely bevétel a következőleg oszlik meg. Tagsági dij címén 274 kor. junius 6-iki koncert be­ vétele 642 kor. Nov. 9-én mindenszent! gyűj­ tés 295*97 kor., dec. 5-én izrl. templomban rendezett gyűjtés 28 86 kor., dec. 8-án 8 új tag tagsági dija 32 kor. Ezen bevétellel szemben a bizottságnak kiadása nem volt (Persze az összes kiadásokat nemes szivü elnöknő viselte. Szerk.) A. központ méltá­ nyolva a helyi bizottság munkálkodását két szegény tüdőbetegünket részesítette ápolásban, nevezetesen Szily Jánost 90 napig és Guttfreund Lászlót 104 napig. 8 bizony L köz­ gyűlés, ha meggondoljuk, hogy egy beteg napi ellátása 6 koronába kerül, úgy a köz­ pont betegeinkre 1164 koronát költött, ak­ kor látjuk csak, hogy az általunk beküldött 1273 83 kor. még édes kevés, s hogy akkor, mikor a magyaror-zági tüdőbetegek ezreinek megmentéséről van szó, mi még mindig ke­ veset tettünk s ép ezért kérve kérem Salgó­ tarján intelligens hölgy közönségét, ne hagy­ janak bennünket magunkra, folytassák az egyesület céljai javAra az agitálást saját kö­ rükben is, toborozzanak minél több tagot az egyesületnek. A közgyűlés a jelentést helyes­ lőig tudomásul vette. Sajnálattal vette tu­ domásul, Tóth Gyula pénztárnok leköszöné­ sét, ki bírói teendőinek elfoglaltsága miatt tisztségéről lemondott. Munkásságáért neki jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Pénztárnoknak egyhangúlag Tioinszky Antal lett megválasztva. Aágh József indítványára a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy tag­ sági dijak szedője a beszedett összeg 5*/« kapja, miről a központ értesítendő. Közgyűlés. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egylete 79. fiók Salgó­ tarján bányatelep e hó 21-én tartotta 6-ik évi rendes közgyűlését, melyen a tisztujitás a következőképen oszlott meg: Elnök Schundtner Jakab, II. elnök Vilezsál Antal, jegyző Peróczi Nándor, II. jegyző Zsiday Ferenc, Iw4>énztáros Kastanek Ferenc, ÍI. pénztáros Skrára Emil, I. ellenőr Tóth János, II. ellenőr Skolnik Dániel, III. ellenőr Bergfeazt Artnr, • bizottsági tagok lettek a következők- Caasilava Tamás, Juhász András, Lonetyák János, Lúgért Leó, Sala Vencel, Ráírnák József, �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 1909. március 31. üiiH'sko Mátyás, Gurszky Károly, Sinelkó S n'dor, Groden Audrás, Gábriel József,-Hrosko ...Iráa, Miesan SanuuFerenc, Bordáz Dániel Bene János. Scbundtner Jakab elnök ’ uditja * salgótarjáni iparosokat, ho.y naóbb tevékenységet fejtsenek ki a belépésre egyletbe, mintán sok iparos van, aki ba rszámja kiesik kezéből vagyis munkakép­ en, rászorulna ezen egylet rokkául segé­ dre. Taglétszám 1909. január 1-én 176. Kinevezés. A m. kir. pénzügy minisz•r Galló György helybeli m. kir. adóhivatali lenőrt a IX. fizetési osztályba elsőosztályú lenőrré, Reif Simon m. k. adótisztet a X. .zetési osztályba főtisztté nevezte ki. Búcsú. Nagy Miklós járásbirónk f. hó >0-án végleg távozott községünkből. Az áldános tiszteletnek és szeretetnek örvendő arásbiró tiszteletére kartársai és tisztelői hucsu lakomát akartak tartani, de Nagy Miklós szerénységében a szeretet nyilvánuláaát nem fogadta el, kitért minden óvátió elől. Ugyancsak f. hó 30-án távozott közsé­ günkből Borsodi Arthur postatiszt is. Üdvös intézkedés. Mint értesülünk községünk agilis bírája felszólítást intéz a Helybeli tantestülethez, hogy a községi fa­ iskolában minden egyes iskola számára a gyermekeknek ügy a gyümölcsfa ojtásában mint a kerti munka gyakorlása céljából bi­ zonyos területet enged át. A cél elérésében a tanítókat a községi kertés fogja támogatni. Örömmel üdvözöljük bírónknak eme intéz­ kedését, tantestületünktől füg, hogy minél áldásosabb eredményt érjünk el. Rossz vendég. Kellemetlen vendége rolt-a Hungária szállodának f. hó 24-én éj­ jel. Az eddig ismeretlen vendég zárás után látogatott el a vendéglőbe s pincérek nem létében önmaga szolgálta ki magát. Elvitt 9 kgr. kávét, több finom szivart és cigaret­ tát, a pincértől egy teljes öltöző ruhát s hozzá egy ott lakó utazónak cipőjét. Hogy minderre szüksége lehete t érthető, de elvitt még 3 billiárd golyót is, mit mit csinál ezekkel billiárd év dákó nélkül nem tudjuk, legközelebb tJán majd azt hozzá lopja. A A kedélyes betörőt nyomozzák. Ellesett párbeszéd. Füllanui voltunk következő párbeszédnek. A. Mégis csak van különbség, a mostani és volt elöljáróságunk között. B. Ugyan mi? A. Látod most, hogy össze van gyűjtve a sár az utcákon. B. Nos ’avaly is volt. A. De tavaly ott hagyták és ;>or lett belőle, ez idén meg elviszik. Ehhez ..ommentár sem kell. Nyilttér*) Budapestre történt áthelyezésem tolytán, >i állásom sürgős elfoglalása válván időköz- 690/1909. az. lk. Válasz. Árverési hirdetmény. Igen tisztelt Szerkesztő úri Soha életemben nem foglalkoztam hirlapi vitatkozásukkal, mert azt teljesen hiábavaló és felesleges dolognak tartottam, de most kényszerítve vagyok, nem vitatkozni ugyan, hanem indirekt hozzánk intézett támadásra saját álláspontunkat megvédelmezni. A .Salgótarjáni Hírlap* március 28-iki száma Dimi a „Salgótarjáni lányok* cim alatt leckézteti a „robbuntókat* kávéházi füstben születeti hasonlatoknak, cinikus óbégatásnak, nyers ötleteknek nevezvén azt a törekvést, mely minden eszközzel — hirlapi cikkekkel is — társadalmi életünk megte­ remtésére irányul. Talán jó volna nekem is a karaván módjára tovább haladni és nem foglalkozni az egész dologgel, de kötelessé­ gemnek tartom Dimi urat egy kissé ki­ ábrándítani. • A társadalmi érintkezés alapján az, hogy az ellen véleményt tiszteletben tartsa az em­ ber, ezért nem is foglalkozom Dimi fenti vélekedésével, mert véleményét mindenki sza­ badon nyilváníthatja és én Istenemre nem tehetek róla, hogy Dimi az én és társaim cikkéről ilyen rossz véleményt formál magá­ nak, de az ellen tiltakozom, hogy Dimi mint társadalmi szakértő emelje fel szavát mi ellenünk, akik 10—20 esztendeje élünk itt, itt nevelkedtünk és igy jobban ismerjük a helyi viszonyokat, mint ő poétasága, aki talán egy esztendeje került ide valami sze­ rencsés vagy szerencsétlen véletlen folytán és aki végig táncolt ugyan néhány mulatsá­ got és kalikó estélyt, de társadalmi életünkbe mélyebb betekintést nem szerzett. Tiltakozom az ellen is, hogy ő minket jóizlésre oktasson, cikkeinkre a kávéházi hasonlatok, cinikus óbégatások bélyegét ö süsse rá, ő a költő, a frázisok nagy mestere, az Ízléses fiú, aki az ellenvéleményt csak „cinikus óbégatásnak* becsüli. Lehet, hogy kissé nyers, ami táma­ dásunk, de azt hiszem megbocsátható, ha előadjuk, hogy mi még kezdők vagyunk, mi még pem dicsekedhetünk irodalmi múlttal, nekünk még nem jelentek meg összegyűjtött verseink és egyéb szörnyszülőtteink, mi gyenge tehetségtelen pasasok vagyunk Dimihez képest, akik nem értjük úgy ki kennifcnni termékeinket, mint ő, a dicső, a költői Neki tehát a dologba beleszólása nincs, mert mint a cinikus óbégatás is mutatja elég Ízléses fiú, az hogy egy esztendeje itt időzik, az még nem jogosít fel arra hogy minket 10—20 esztende tarjáni lakosokat oktasson, az 5 esztendős múlt nem az övé, de azt hiszem ezzel a múlttal különben is jobb lesz hallgatni, kávéházi füstös hasonla­ tokra, frázisokra vonatkozó megjegyzésére mindenki formálhat véleményt magának a „salgótarjáni pasztellek* és egyébb termékei alapján. Egyébként az ügyet befejezettnek te­ kintjük. i n szükségessé, az idő rövidség miatt jó- Myop. ■rátaimtól, ismerősemtől, polgártársaimtól .■< úton veszek búcsút és kérem tartsanak m*g szives jő emlékezetökben. Nagy Miklós kir. járásbiró. E rovatban kMltoUrt nam vállal Szerkesztői üzenet. A salgótarjáni kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Márton József végrehajtatónak Sarkadi Gáborné végrehajtást szenvedő elleni 2100 ko­ rona tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyébeu Márton József utó ajánlata folytán a bgy irmsti kir. törvényszék a salgótarjáni kir. jbiróaág területén lévő, Fülek község határában fekvő a füleki 144 az. tjkvben A. I. I —3 sorsz. alatt Sarkadi Gáborod Kö­ vér Agnes nevén álló ingatlanra a rajta épült házzal 3254 koronában, — az n. o. 443 sz. tjkönyvben. A. 1 soroz, alatt ugyan­ annak nevén álló ingatlanra 239 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban ujabbi árverést elrendelte, és bogy a fentebb meg­ jelölt ingatlanok az 1909. évi április hó 26 n. d. e. 10 órakor Fülek község házá­ nál megtartandó nyilvános árverésen eladat­ ni fognak, de nem az utóajánlatban mega­ jánlott 4970 korona, illetve 70 koronán aluL Az árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10*/.-át vagyis 325 korona 40 fillért és 23 korona 90 fillért kész­ pénzben vagy az 1881: LX. t-cz. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 évi november bó 1-én 3333 sz. a. kelt igaságügyiministeri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadéképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 LX. t. ez. 160 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye­ zéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgaltatniSalgótarján 1909 márcsius 7 a kir. Jbiróság mint tkvi hát óság. kir. aljárásbiró. 94/19U8 vhtó. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bíró?Ági végrehajtó az 1881. LX. L-c. 105. §-a értelmében ezennel közhirré teszi hogy a bgyarmatí kir. törvényszéknek 1908 évi 1163 számú végzése következtében Dr. Czigler Jakab Salgótárjani ügyvéd által képviselt özv. Breda Jánosné javára 40 K. jár. erejéig 1908. évi jnnins hó 17 n. fogana­ tosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 600 koronára becsült következő ingóságok, u. m. lovak, kocsik nyilvános árverésen el­ adatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 34/4 számú végzése folytán 40 kor, tőkekövetelés, ennek 1907. évi okt. bó 6 napjától játó 6*/« kamatai, és eddig összesen 38 kor. 17 fill.-ben biróilig már megállapított költségek erejéig Füleken, végrehajtást szenvedettnek a templom-téren levő házában leendő megtartására 1909. évi április hó 5-lk napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­ dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi márt. 16 n. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. Junius. Csinos versét köszönjük és mai Salgótarján, 1909. március hó 30. Siart. 8 a számunkban közöljük. Nagyon kérjük azon­ ban, hogy jövőben becses nevét is közölni raéltóztassék, mivel különben sajnálatunkra kénytelenek lennénk közleményeit mellőzni. A cikk álnév alatt jelenik meg, de a szer­ kesztőségnek tudnia kell, Isitől származik a cikk. Hirdetések felvétetnek! �SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE 4- 1909. március 31. 839/19U9. vhtó. szám. Árverési hirdetmény. LIGETI FERENC Aluliio I bírósági végreh»itó az 1881. LX. t.-c. H»2 J-* élőimében ezennel köz­ hírré teszí, hogy u aaLótaiiáni kir. járáabi róságnak 1909. évi V 166 számú végzése következtében dr. Juhos Heller wieoi ügyvéd által képviselt Dignus Uhticb javára Ligeti Ferenc ellen 50 kor. a jár. erejéig 1909. évi febr. hó 13 n. foganatosított kielégítési vég­ rehajtás utján le- és felttlfogIáit és 9270 k.ra becsült következő ingóságok, n. na. arak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 156/2 száma végzése folytán 5ü kor. tőkekövetelés, ennek 1909. évi január hó I napjától járó 6*/« kamatai, és eddig összesen 30 kor. 05 fill-ben biróilag már n.egállapitott költségek erejéig, Sal­ gótarjánban alperes 209, b az. levő üzletében leendő megtartására 1909 évi április hó 14-ik napjának d. u. 6 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók •zennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. U-C. 107. és 108. §-ái értelmében készpénzfizetés mellett, s legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. évi márc 18 n. Krúdy Dezsó, kir. bin végrehajtó. Férfi szabóság és egyenruházati műterem. NI* Női- és féi?fl confectió. Hazai gyártmányú oipőraktár. -------------------------------------------------- ---------------------------------------------- J- ffltíiíii aism UJ! Úri szabóság mérték valódi és angol UJI és próba szerint, belföldi szövetekből, csupán két Ár* 21 és 23 forint bármely szövetből fizetés mellett. 328/1909. sz. vhtó. Ezen kedvezményt csak azért nyújthatom a t. vevőközönségnek, mivel a szöveteket készpénzért vásárolom, a munkaerőhöz pedig tetemes megrende­ lések folytán olcsóbban jutok, úgy hogy 30 forintért készí­ tett öltönyöket 21 forintért és az eddig 35 forintért készülteket pedig 23 forintért az eddig szállíthatom Egyszersmind ajánlom dúsan felszerelt raktáramat, ári- és női divatáru cikkekben. maradok Becses ■ • Árverési hirdetmény. választható készpénz­ pártfogását kérve, Alulírott birósági végrehajtó az 1881. LX. L-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbii róságnak 1909. évi 159. számú végzése kö­ vetkeztében Helena Ka'mus javára Ili kor. 84 f. s jár. erejéig 1909. évi febr. hó 15 n. fogauaiositott kielégítési végrehajtás Htján le- és felülfoglall és 2263 kor.-ra becsült kö­ vetkező ingóságok, a. m: áruk nyilvános ár­ verésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 15Ó/2 számú végzése folytán 111 kor. 84 fill, tőkekövetelés, ennek 1908. évi decz. hó 4 napjától járd jaró 6*/» kamatai, és eddig összesen 20 kor. 35 fill.ben biróilag már megállapít ott költségek erejéig. Salgótarjánban alperesnek 209,0, sz. a levő üzletében leendő megtartására 1909. i • liKlele,telLigeti Ferenc. évi április hó 9-ik napjának d. e. 11 órája határidőül kitüzelik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok 1881. évi LX. t.-c. 107, és 108. §-ai értelmében készpénz­ fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron slul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. márc. 18. Krúdy kir. bír. végrehajtó. 288/1909. sz. vhtó. Sxép ás divatos kifogás­ talan minőségű ssövatok* hói kívánatra többszöri próbával kásáit öltönyöket ás téli kabátot, zsakett ás felöltőt, különlegessé­ geket priosssx ás lovagló nadrágot, valamint papi —— reverendát.-------- LŰRIHCZEISTUAN tutiiiuii. I IlilKIllZiL SZÜtltl Nyomatott a. Boros nyomdában, Salgótarjánban. Árverési hirdetmény. Alnlirott birósági végrehajtó az 1881: LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírre teszi, hogy a bgyarmati kir. törvény­ széknek 1909. évi 808. számú végzése kö­ vetkeztében Dr. Oppenheimer Ferenc losonci ügyvéd által képviselt Lőwy Lipót javára 260 kor s jár. erejéig 1909. évi február hó 8 n. foganatosított kielégitési végrehajtás utján lefoglalt és 970 kor.-ra becsült követ­ kező ingóságok, u. m.: szarvasmarhák és ko­ csik a Frank Dezsó felfilfoglaltatő követe­ lése erejéig is nyilvános árverésen eladatnak, Mely árverésnek a salgótarjáni kir. já­ rásbíróság 1909. évi V. 102/2 számú végzése folytán 2ft0 kor. tőkekövetelés, ennek 1908. évi szept hó I napjától járó 6*/, kamatai, és eddig 91 kor. 41 fill.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Psrsén. vég­ rehajtást szenvedett lakásán leendő megtar­ tására 1909. évi április hó 13-ík naojának délutáni 3 órája határidőül kitüsetik ée ahhoz a venni szániékozók exeunel oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ^■ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsé ron alul is el fognak adatni. Kelt Salgótarján, 1909. <vi márc. 18 u. Krúdy Dezső, kir. bir. végrehajtó. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000181.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1909_03_31.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-31 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 2. évfolyam 13. szám (1909. március 31.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Móhar Endre periodika Salgótarján