124 10 2971 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fa481a6e44314d534833fc324a2ba591.jpg a490b1b0812e7a52400026b6d0f64543 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/49401548103d637b8f30141c1d5ee228.pdf 055f31535dddfcb39b76d75605f84924 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. deczember 30. XXII-ik évfolyam. 53. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Olvasóinkhoz. 2 törvényjavaslatot keresztül viszi. A kabinetalakitással Ő Felsége a legnagyobb valószínűség szerint Bánffy Lapunk az 1895-ik évben immár XXIII-ik Dezső bárót fogja megbízni. évfolyamába lép. A vidéki politikai hetilapok között alig van hét lap, melynek pályafutása az évek ily hosszú Az év határpontjánál. sorára kiterjedne. A hosszú élet és el nem kopás B.-Gvannat, 1894. dccxcmbrr 341. azonban még nem nyújthat igényt semmire sem ; Még egy nap s bezáródik mögöttünk az 1894-ik tisztán az érdem az, mi egyeseket és intézményeket a jubileumokra feljogosít. Hogy mily érdemeket év periódusa is. Országos, hazai szempontból tekintve ez évet, szerzett lapunk a közügyek munkálásában 1 annak megjtélése nem hozzánk tartozik; a fenforgó kö­ felettébb küzdelmesnek, messze időre kihatónak kell rülmények, milyenek pl. a munkatársak csekély azt mondanunk, vármegyei s főleg balassa-gyarmati száma, az anyagi viszonyok korlátozottsága stb. szempontból tekintve: dicsőségesnek. Mert mióta a történeti feljegyzések Nógrádolyanok voltak, hogy a lap ellátása nem csekély vánnegye s annak székhelyéről Balassa-Gyarmatról áldozatot kívánt a szerkesztőségtől. A lapot most már egy igen tekintélyes tagok­ említést tesznek: o hatszáz év alatt vájjon fordult-e ból álló részvénytársaság vettö át, mely a közügy elő csak egyszer is, hogy az ország uralkodója, fejlesztése érdekében nagyobb áldozatoktól sem fog koronás feje napokat töltött volna el o vármegye ős székvárosa kebelében, mint ép az időn I. Fe­ visszariadni. Gondoskodtunk arról, hogy vármegyénk minden rencz József, szeretett királyunk! Az öt nap tehát: szeptember 17-től 21-ig, városában, Hontvármegyét illetőleg pedig Ipolyságon királyunk itt idézésének napjai méltán korszakalko­ rendes tudósítóink legyenek, akik jól értesültség tónak mondhatók ugy vármegyénk, mint különösen alapján küldik be hetenkint közleményeiket. Tudó­ sítóink mindannyian tollforgató s az irodalommal annak székhelye Balassa-Gyarmat történetében. A monarchia biztonságát czélzó nagy hadgyakorlatokkal foglalkozó egyének, akik a várakozásnak és a biza­ egybekötve határozta el Ő Felsége, fejedelmünk ' lomnak teljes mértékben meg fognak felelni. idejövetelét ős így az jelentőségőben ezáltal is így felkészülve kezdjük meg a XXIII. évfo­ nyert. lyamot, abban a reményben, hogy lapunkat, mely­ nek előfizetési árát is leszállítottuk, — a közönség _____ E történet fényes részleteit csak nagyolva is úgy szellemi, mint anyagi tekintetben továbbra is elősorolni ma, teljesen fölösleges, mert hiszen a szó valódi értelmében mindenkinek a legélénkebb támogatni fogja. emlékezetében vannak még a legkisebb mozzanatok ELŐFIZETÉSI ÁRAK: is, melyeket egyébiránt a hazai lapok s azok között első sorban a mi lapunk pragmatikus hűséggel Egész évre . . . 5 frt — kr.. jegyzett fel a késő utódok részére; de feljegyezve Félévre .... 2 • 50 • vannak azok vármegyénk leveles tárában is, szék­ Negyedévre . . . 1 > 25 » háza vestibüljén, s feljegyezvék a város annáleseiben. Ax előflxetési pernek beküldése legcxélÉs habár az emberi alkotások: az írás, festés sxerubben a mellékletben küldött póstautal- és nyomtatás pusztulásnak van is kilövi: várme-' ványnyal eszközölhető. gyénk és székhelyének említett korszakos története elmosódni nem fog soha, mert apáról fiúra — az A Wekerle-kormány beadta lemondását s <> Fel­ új ezredévben is élő hagyománykép át fog az szállni, sége elfogadta azt. Csütörtök este deczember 27-én a s gyümölcsözővé válik azon kihatásaiban, hogy ez szabadelvű pirt helyiségében status-férfiúhoz méltó be­ alkalomból ország-világ, fejedelem és népe, egyaránt széddel jelentette be a pártnak lemondását, melyet Da­ életvalóságunkat tanulta megismerni, s hazafias rányi ígnácz és gr. Csáky Albin apostrofáltak. A szabadmunkálkodásunkban emyedést a jövőben sem fog elvü-párt kijelentette, hogy csakis oly férfiút fog a kormány élén támogatni, aki az egyházpolitikai törvé­ engedni a múlt e dicső emléke. Sokszor és joggal hivatkozhatunk tehát a nyeket végre fogja tudni hajtani, s a ki a még hátralévő T Á B C Z A. A köszöntő. Gyuri és Miska először ébredtek új eszt-ndö nap­ jára mint — férj és feleség, hiszen alig néhány nap előtt tértek meg a nászúiról, annak meg éppen legkisebb jele sem mutatkozott nálok, mintha a mézes heteket már befejezetteknek tekintenék. Tehát először ébredtek új esztendőre mint férj és feleség és először is egymást üdvözölték gyengéd ölelések között, jóki vázlataikat tartósan csattanó csókkal pecsételvén meg, azután reggelihez ültek. A reggelizés azonban nem oly egyszerűen folyt lema, mint rendesen; máskor az asszonyka egy csésze teát tölt férje számára s azon forrón elkavar benne egy tojás-sárgáját, Gyuri pedig nehány csepp illatos rumot tölt belé és megiszsza pusztán, inig Minka — boldogult édesanyja példájára, — beéri egy pohár tejszínes kávéval, melybe pirított zsemlét aprít, — csemegének, vajnak stb. híre sincs náh k, — most pedig sódar, pirosló dombos kalács, alma, körte, dió és egy sereg ezukorsütvmény van asztalukra halmozva, tarkázva ékes feliratú likőrös üvegekkel, — mivel a menyecske kikötötte, hogy ma senki sem megy cl a bártól üres kézzel, bárki keresse is fel őket akár szolgálattétel czimén, akár egyszerűen köszöntés okáért. Ülve maradtak tehát a szokásos időn túl is és várták a gratulansokat. A házi cseléd után legfrisebb volt obiigát szentflóriános czifra köszöntőjével a kéményseprő. Gyuri pénz­ zel váltotta meg az asztalra helyezett kőnyomatot, Minka pedig megduplázta a maraszkinó adagot s megkínálta öt tudniillik a korom kimosdott emberét, harapni valóval ez azonban szerényen megköszönte, csak kis fia számára tett zsebre néhány ezukorsüteménykét. Következett a kövér pékinas tiszta fehér nyakaskötéuyuyel s felbokrétázott nemzeti szin szalagú kalappal, — ez ugyan pereezárulás ürügye alatt kopogtatott csak be, de a teritett asztalra vetett sóvár pillantások olárúlták, hogy mellékczéljai is vannak a liujonnak, — no, de nem lehetett panasza. Kevés vártatva beköszöntött a suszterinas, — öltözető elég tisztességes volt, habár meglátszott rajta, hogy a bátyjától maradt rá, aki nemrégiben szabadult fel, —• majd rendes szabójuk két inasa következett, aztán a fa­ vágó, szemétkihordó stb. — Ezek csak röviden kívántak .boldog új esztendőt," — bizonyára azért, hogy még sok helyen ismételhessék. Aztán szünet állott be úgy, hogy Minkának ideje Lapunk mai száma 6 oldal terjedelmű. királylátogatásra, s első helyen kellett azt itt is felemlítenünk, ámbár az év második felének derekán történt. Hogy egyébiránt ettől is eltekintve az 1894 -ik esztendő Nógrádvármegye történetében az örvendetesebb évek közé lesz feljegyezhető: azt bálatelt szívvel kell megköszönnünk az Istennek, aki meg­ kímélt behi^fakejjniinden nagyobb csapástól. Nyugodt^1 "csendes lépésekkel haladhattunk és haladtunk is a közművelődés terén, s a közgazdaság összes ágazatai mind szélesebbre taposott utjain; élvezve a relatíve jó közigazgatás áldásait is, mik­ ről első sorban gondoskodtak nagyrabecsült, szere­ tett fő- és alispánunk: gróf Degenfeld' Lajos s Scitovszky János, kiket ép azért méltán ért a legmagasb fejedelmi kitüntetés. De mindjárt az év első napjait is örömmel kezdtük üdvözölni, alispánunk tiz éves főtisztségé­ nek jubileuma alkalmából. Kivétel nélkül résztvett ez örömünnepben az egész vármegye, élén a fő­ ispánnal. Hogy pedig az év fénypontjai mellett itt-ott homályos foltok is ötlöttek szemeinkbe, ez nem von le mitsem az egész érdeméből; mert hiszen a homályos foltok elenyészően csekélyek voltak a fénypontokhoz képest, s kellőkép becsülni sem tudnék a jót, ha olykor-olykör nem lenne részünk a roszban is. országgyűlési képviselőink kivétel nélkül éber munkássággal iparkodtak megfelelni elvállalt fontos feladatuk-, megbízásuknak. A megye városai szintén kivétel nélkül halad­ tak, s haladás volt észlelhető a legkisebb község­ ben is. De mert nem lehet feladatunk és lehetetlen is egy czikkben az egész év krónikáját Írni meg, inkább csak nagy vonásokkal kívántuk azt jellemezni. - Adja-az isteni Gondviselés, hogy az új év, melynek íme küszöbére lépünk, oly kíméletes, sze­ rencsés legyen vármegyénkre nézve, mint volt a letűnő év. És a mi universalis jókivánatunk. Az uj dunánínnenl egyházkerület köz­ gyűlése. Az új dunáninneni cvang. egyházkerületnek ünne­ pélyes, fényes és méltóságteljes gyűlése volt Pozsonyban deczember 19-én. maradt a konyha után is némi s megadni a kulináris rendeleteket A levélhordó csak később és hivatalos komolyság­ gal állított be nagy bőr táskával az oldalán, de a már tegnap érkezett levelek mellett nem mulasztotta el átnyujtanrüzt a rózsaszin-boritékú fűzeikét sem, melyet líucsánszky Alajosnál darabonkint 5 krajczárjával rendelt meg, hogy’ átlag megtízszerezve szedhesse be az előlegezett tőkét, s mely a múlt évi élczlapokból kiválogatott anek­ doták illusztrált különlenyomata mellett a .százesztendős jövendőmondó" szátegy év előtti örökigaz jövendöléseit is tartalmazta. Ez már nagyobb ajándékkal lön kitüntetve, valamint az egyik hivatalszolga is, aki arany fentával kis nyolczadiv fogalmazó papirosra irta köszöntőjét s azzal búcsúzott el, hogy .ajánlom bivntalbeli szolgálatomat," — börtön­ őr volt Mármár azt hitték, hogy vége szakadt az újőri üdvözléseknek, mikor egy sötétkék kurta mándlis, mintegy 8 éves piros-pozsgás parasztgyermek kopogott régig újdonatúj patkós csizmájával az amerikai padlózaton és minden bevezetés nélkül rákezdte: .Szeretve tisztelt édesatyám! Ez i\j övnek hajnalán Nyíljék vig ötömre szám. Midőn imát rebegek: �1894. deczember 30. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2 Et Tolt a dunáninneni erűig. egyházkerület újjándleUee. Ai oltár helrén, melyen esik iméqt még idegen isteneknek áldottak, új oltár emelkedett és ai oltáron egyszerre gyűlt ki az egyház ia hazaszeretet áldozati lángja. S a kettős láng egybeolvadt s ugy lobogott az oltáron és az oltár köré gyülekezett áldozók szivében egyaránt. Nem nemzetiségi tüntetés volt ez. A protestantiz­ mus ősi szelleme, mely hazát s egyházat soha nem választott külön, de egyiket a másik nélkül sem tudta soha szolgálni, az nyilatkozott itt meg elementáris erővel. Ideje is volt már, hogy megnyilatkozzék s hogy most és igy nyilatkozott meg, annak nem csupán egy­ házi, hanem országos, nemzeti nagy jelentősége is van. Volt alkalmunk évröl-évre megfigyelni a szívós küzdelmet, mi épen e kerületben a hazafias kisebbség, a pánszláv többséggel folytatott, laitluk a kitartó, merész és veszedelmes vállalkozást, melylycl e többség u pro­ testáns autonómia védelme alatt iulajdonkép a magyar állameszme hódítását és megvalósulását igyekezett meg­ akadályozni és láttuk — sajnálattal tapasztaltuk — az evang. egyházszervezet erőtelcnségét a fenyegető bajjal szemben. Most, — a protestáns autonómia ónönmagát iga­ zolta. Ma tény, hogy a szabadság egyházi téren is leg­ biztosabb fentartó, fejlesztő és védő ereje a szabad intézményeknek. A protestáns autonómia a dunáninneni kerületet nemcsak az egyház, hanem a haza javára is megmentette. Hol eddig a féktelen nemzetiségi szellem tombolt, ott immár úgy a protestantismusnak, mint a magyar nemzeti szellemnek egyik legerősebb vára emelkedik. A trencséni és nyitrai esperesség azonban az uj kerülettel, nem, — a királyilag szentesitett törvényekkel szemben felmondta az engedelmességet, mi több a nyitrai a püspöki leiratot csupán azért, mert az magyar nyelven volt megfogalmazva, óhatatlanul ad acta tette és ki­ mondó, hogy: .mivel az új felosztás sem földrajzilag, sem közigazgatásilag nem helyes s mivel az egyház hitvallásai a politikát kizárják, az uj felosztás pedig kizárólag világi, politikai okra vezethető vissza s a zsolnai zsinat határozatával is ellenkezik, mint a mely a tót nép számára külön tót püspököt rendelt, — azt jogér­ vényesnek el nem ismeri, következőleg a kerületi gyű­ lésre követeket nem küld, mert — ugymond — .inkább kell Istennek, mint sem az embereknek engedelmeskedni.* 8 ugyanez esperesség egyben Haitik püspöknek is, mint ki bizalmukat teljesen elvesztő s ki ha .tisztességes evangélikus volna hivataláról (tekintve, hogy kerülete újra szerveztetett) lemondott volna, — bizalmatlanságot szavazott Az új kerület közgyűlése, tekintettel arra, hogy a renitens esperességek a törvény iránt való engedelmesség felmondásával nyilván forradalmi térre léptek s szép jelszavukkal, hogy .inkább kell Istennek, mint az em­ bereknek engedelmeskedni* tulajdonkép alattomos nem­ zetiségi törekvéseiket maszkiroizák, — erre Szontagh Pál indítványára egyhangú határozatban kimondotta, hogy: .a nevezett esperességek eljárását nemcsak rosszalja, hanem megrórja s egyszersmind utasítja a kerületi elnökséget, hogy ha azok a törvénytelen téren továbbra is megmaradnának, ugy az esperesek és felügyelők ellen fegyelmi eljárást legott indítsa meg.* ' Ez már nem szó, ez tett 8 minden jel arra mu­ tat, hogy az uj dunáninneni kerület arról az útról, a melyre ma lépett, többé le nem tér.. Ne is térjen le. Sok évi tapasztalat győzött meg minket arról, .hogy az evangélikus egyházat á ,szelíd­ ség és engedékenység leikével* többé meggyógyítani, régi bajától megszabadítani nem lehet. Tartsák meg a nagy egek Még sok számos éven át A szerette jó atyát I* A hadarva előadott rigmus alatt a fiatal házaspár egymásra tekintett. De milyen tekintetek voltak ezek! Gyuri mosolyogva pillantott nejére, de csakhamar komolyságra rándúltak vonásai, mikor Minka szigorún kérdő tekintetével találkozott Minka szabályos arcza elhalaványodott, mire a Gyurié egy pillanat alatt lángvörös lett s inig hirtelen egy csomó aprópénzt nyomott a gyermek markába, aki — örömében szót feledre — köszönés nélkül iramodott az ajtó felé, Minka a közeli cbaise-longue támlájára borúivá zokogott. Minkám, édes, — szólt Gyuri, hozzá sietve, — mi lelt, mi bajod? — 8 gyengéden érintette vállát. Ne érints, — felelt az asszony felpattanva a kerevetről, — éget most annak a kéznek érintése,’ mélyért annyit epedtem. Nem értem felindulásodat, álmélkodék a férj. Ó bár csak én se’ érteném, volt a válasz. Nem érthetsz semmit . . . Nem érthetek, az igaz, — de annál szomorúbb, hogy látnom kell. Mit, édesem ? Alnok tettetés, — de zavarod árulód lett, mikor az ártatlan gyermek a szív természetes hangján belső érzelmeit tolmácsolta. A szív természetes hangja, — vévé fel Gyuri n szót — negyedfeles trokeusokban — páros rímmel! Hova gondolsz, angyalom? Ami gondolok, — felelt Minka,* hogy ezt tudva soha se' lettem volna feleséged. Hiszen ismerted minden lépésemet ... Ismertem, amit közöltél velem, s az jó volt mind, — de ami rossz volt, azt elhallgattad előttem . . . őszinteségemben — fordított hangján a férj, — nincs jogod kételkedni. Höl a szép-szí urhi ír uitamit, ott az a jő, & tűi húznál. Az aztán mindegy, ba „vcs-ző” i.< az. Igen — egyelőre legyen elég a komoly intés. A kérdés fel van téve: „unt akartok? Vesszővel menjek-e vagy a szere­ tet és szelídség leikével ?* A választás nem rajtunk múlik. A mit ők válasz­ tanak. azt kapják meg. De ideje, hogy az Isten gyüle­ kezeteiben is rend és béke legyen. És aztán rendes, békés és áldott munka. Adja Isten, hogy az uj dunáninneni kerület uj munkája fényt árasszon az egyházra és hazára egy­ aránt. Az új dunáninneni kerület, mely jelenleg a pozso­ nyi, pozsony városi, mosonyi, barsi, honti, nógrádi, fejér­ komáromi, trencsényi, nyitrai és liptói esperességekből áll, első alakuló gyűlésén Haitik Frigyes püspök s Laszkáry Gyula nógrádi esp. felfigyelő elnökölt. Nagy fontosságú az uj kerület életére nézve iniud járt az a tény, hogy az eddigi kér. felfigyelő id. Szent­ irányi Márton állásáról magas korára s gyengélkedésére, való hivatkozással lemondott. t»O évet töltött ö az egy­ ház szolgálatában s ebből 25-öt, mint kér. felügyelő a legválságosabb időben. Nagy szolgálatai között kétség­ kívül a legnagyobb épen az vala, hogy kitartott mindez ideig, mig — a zsinat újjászervezte ezt a beteg kerü­ letet. Most békével távozhat, helyét bizony nyal oly férfi fuglalandja el, a kire mind egyházi, mind nemzeti szem­ pontból nyugodt lélekkel lehet rábízni u kormányt. Ex nem más, mint Laszkáry Gyula. Másik kimagasló ténye volt a gyűlésnek a feltétlen hódolat a legalkotmányosabb király, az evang. egyház főfőfelügyelője s az odaadó bizalom nyilvánítása Baltik Frigyes püspök személye iránt, a ki eléggé meg nem hálálható szolgálatokat tett már eddig is nehéz állásában a nemzeti ügynek. 8 ha ehhez hozzá vesszük azt a szép, azt az igazán lélekemelő frigykötést, mely a kerület régi és új esperességei között létesült: lehetetlen ez uj kerület jobb és szebb jövőjében nem hinni, bízni és remélni. Ezen inkább előzetes s a megnyitással kapcsolatos események után a közgyűlés napirendre tért. Megválasz­ totta tisztviselőit, megalakította törvényszékét, majd bizottságot választott Fontos határozat az is, mit a kerületi szabályren­ deletek kidolgozására Pongrácz György Írásban benyújtott indítványára hozott s mely szerint — a tanácskozásodnak és ügykezelésnek nyelve ezentúl kizárólag a magyar. Ezután Haitik Frigyes püspökelnök indítványozza, hogy különösen, — mi el tapasztalta, hogy a tótajku hívek melegen érdeklődnek az egyház mindennemű ügyei iránt — ndassék meg neki ama jog. hogy az egy­ házkerületi gyűlések jegyzőkönyveit lefordittathassa tót, illetve néni t nyelvre, s a fordításokat kinyomatva megkűldhesse kerülete egyházközségeinek. Eme indítvány felett élénk eszmecsere keletkezett pro és contra. — Igen sokan szólaltak fel. Az indítvány mellett: Schueller István theol. ak. igazgató, lleny iczky Kálmán'turócziueg-ei alispán, Ling Lajos egyh. felügyelő. Trsztyénszky Ferencz pozsonyi esperes stb. — Ellene: Szontagh Pál, Bodiczky Hátidéi Vilmos és mások. Az indítványt pártolók véleménye abban cultuiná), hogy a jegyzőkönyvek igenis leforditandók, - nemcsakpraktikus szempontból, hanem azért is, hogy ez irgatók — az egyes kerületi határozatok lefordítása és kihirde­ tése ő rájuk lévén bízva — azokat a népnek hamisan ne magyarázzák, illetve czéljukuak megfelelően megtold­ ják, avagy meg ne csorbítsák. Az indítványt ellenzők nézet# szerint a kerület a jegyzőkönyvek lefordításával s kinyomatásával hiába való költségbe veri magát, mert ha a lefordított s kinyomat°tt jegyzőkönyvek le is küldetnek az egyes egyházaknak, azoknak papjai nem fogják átadni átolvasás végett lii- Niucs jogom, fűzte tovább a szót az asszony, — nem is kell már kételkednem, mert a gyermeki őszinte vonzalom a tudás forrásához vezetett . . . Minka! . . . Fakadt ki Gyuri. .Szeretve tisztelt édesatyám !“... Volt Minka gúnyos megjegyzése. _• Hahaha! — Nevetett keserűen a férj, — gyermeki otrombaság, asszonyi bolond képzelődés . . . Bizonyítsd be, hogy ‘nem igaz — különben ... Tovább nem folytathatta-az asszony, mert a hely­ beli öreg kántor tipegett be. A házaspár öntönszerüleg egymásra tekintett s összeszedték magukat, nehogy elárúlják felháborodásokat. Isten hozta, — szólt Minka a kölcsönös üdvözlések után. Magam is iparkodtam, — feleié a kántor, — érte­ sülvén szerencsés megérkezésükről, kívánt un tisztelete­ met tennL- ■ Nagyon szép, — folytató Gyuri, — tessék helyet foglalni. Igen köszönöm, azonnal. —■ dadogd az öreg. — de előbb (s itt ünnepélyesen felemelte hangját) ez új évnek hajnalán . .. Amit tovább mondott, már nem hallotta senki, mert e szavakra Minka újból hangos zokogásban tört ki, Gyuri pedig hevesen intett kezével, hogy elég, elég, — hagyja abba. Az Öreg zavarba jött, — de kérem . , . őszinte jókivánutomat óhajtottam tolmácsolni . . . Köszönjük, köszönjük, — de ezek a szavak . . . Szépen vannak'mondva . . . Szépen, — de nem nekünk valók. Azt hiszem, mindenkinek ... Nov hát tudja meg, hogy valami hebehurgya kis paraszt gyermek volt itt az imént, az Is ezzel' kezdte a köszöntőjét és igen rossz hatást tett.a feleségemre . .. Ö nagyságára? — Álmélkodék a kántor, — és yeikuek, hanem azt mint olyat, mely nem szájuk ize szerinti'-— félredobják, —' Vagy a legjobb Vsetbrn » levéltárba csukják. Végre is a közgvülés abban állapodott meg, hogy valahányszor a pü-pők szükségét látja, hogy az egyes határozatok közvetlenül az egyházközségek tudomá.-ara boza-.-auak, azokat — a kerület költségén tót vagy nemet nyelvre lefordítássá és kinyomassa. Ezután a terjedelmes püspöki közigazgatási jelentéi felolvasását a gyűlés nem kívánván, jegyzőkönyvbe való vételét mondja ki. Majd a felebbezés- és pénzügyi bizottsági tagokat megválasztván, a gyűlést az elnökség befejezte. '’ A napilapokról. — tteklám.— <A mely azonban nín<» lurgtlxetve.) ,A mi lapunk a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, leg­ jobb" — ezt hirdeti igy karácsony és újév táján minden lap magáról plakátokon, hirdetésekben, szerte széjjel kül­ dött mutatvány számukban; sót a fővárosban még a palo­ ták tetején és a népes utczákon a hordárok hátán is van hirdetés, minden lap a magáét hirdetvén elsőnek. Nem csoda azután, hogy a közönség sokszor nem tudván a sok jó, jobb és legjobb között válogatni, egyikre .-em fizet elő. E hét a hírlapuk — képviselőválasztása. Elő­ áll a sok jelölt a régiek kézül, akadnak újak, mindegyik ajánlván magát a bizalomra. Elmondják programmjukit — miként a képviselő jelöltek. És igéruek ilyenkor minden­ félét! Jókaitól regényt, Mikszáthtól elbeszélést, Herczegbtől tárczát; s a kit még ez sem elégít ki, annak nap­ tárt, képet, albumot, tőnyereményosztaiékot. órát, spár­ gát és t-jet. Épen úgy tesznek mint a képviselőjelöltek — választás- előtt. Mondanak ezek is gyönyörű programmal, de a kit a szép, czikomyás, tartalmas programra meg nem hat, annak igéruek vasutat, gymnasiumot, törvény­ széket, sőt egyetemet is. így karácsony és újév táján a szerkesztők az érzékeny, megható történetkéket szeretik az olvasó közönségnek feltálalni. Persze, mert ők kíván­ ják. Nem tudom biztosan, de mernék fogadni rá, hogy Eötvös is „A megfagyott gyermek” czitnü költeményét először egy lap karácsonyi számában közölte. A szegény gyermek karácsonya, ki a fényes kirakat előtt áldogáí, mig végre arra megy egy gazdag úr s vesz neki dús-in felszerelt karácsonyfát, meg volt ina versben, prózában nagyon, nagyon sokszor és a közönség mégis várja 101-ikszer is meghallgatni ezen bús, megható történetet. Nos én — miután minden egyes ember e napokban azon gondolkodik, melyik lapra fizessen elő — a lapok­ ról akarok egyet-tuá.st írni, némi tájékoztatót nyújtani. Es n#m is oly nagyon különülünk tárgyam az olvasók által ilyenkor vár! themátől. A levélhordótól függ most számtalan lapnak a karácsonya. Ha jönnek az előfizetők, úgy tueggynjtják a szerkesztőségekben a k irácsony fit. ha pedig elmaradnak, úgy begyújtanak a visszaküldött lappéldányokból a kályhába. Nos egy .befagyott lap* története ián oly megható és szándmas mint egy .Meg­ fagyott gyermek "’-é. Tehát még sem vagyok, nem aktuális. A napilapok közül a ,Pesti Napló" a legrégibb. 5 év múlva félszázados jubileumát fogja megütni. Mo-t sajnos - már nem ragyogó tollú munkatársai, de egy ismert vállalkozó ezég általi megvétele mi itt hite­ sebb. Itj. Ábrányi Kuniéitól e tavaszon u. i. i>z .Egvesfi.t Hirlapkiidó Vallalat líészvénytársaság* vett# meg. a m- ly nagyhangú név alatt tudvalevőleg az emlegetette vált Haas és Deulscb-czég állanak. Az egyházpolitika leghevesebb támadójából annak legbuzgóbb védője lett. Apponyi lapji volt azelőtt, a nemzeti párté, most pedig miért, ba szabad kérdenem, — nem méltóztatik valamit tudni abból a köszöntőből? Az ördög tud, — annyi maradt emlékemben a folytatásból, hogy .nyíljék víg örömre szám* . .. Pedig az csinos versecske, — .Midőn imát rebegek: Tartsák meg a. nagy egek* ... Nemde, igy van tovább? Olyan formán . . . En csináltam a Gergő András fiának. De bút miért küldte hozzám, hiszen én nem vagvok Gergő András? Küldte a fé-zkes manó — Tetszik tudni, ez a Gergő Andi.is jómódú, de nagvravágyó özvegy gazda<inter s ez idő szerint i-kolaszéki elnök; az ilven magainféle embernek kedvében kell járni, azért tanítottam a lurkót ugy kis újévi gr.ituláezióra. — No de majd adok en annak! Hát ő az én szerzeményemmel házről-hárra jár koledálni. No csak jőjöti az iskolába majd megtanítom a kállai kettősre .. . Tehát kántor úr csinálta?... Kérőé Minka hirte­ len őrömmel. Szerénységgel legyen mondva... Es az özvegy Gergő András (iának csinálta? — Folytató mosolylval ajkain, mig szempilláin elkésett könycseppok csillogtak. Éppenséggel annak. — felelt a kántor. Igazad van. Gyurikára, — szólt a menyecske a férje nyakába ugorva, — asszonyi bolond képzelődés... — Megbocsátasz? Gyuri megcsókolt* a ho t lokát és szelíden szólt: 1 ehetnek-e másként veled szemben, de máskor rövidebb pórázra fogd ám a fantáziádat . . . • Meg n nyelvemet is, végző Minka a jelenetet, melyet a .tabló* vagyis .tabló d’hot* követett, amennyi­ ben az öreg kántorra is terítettek. K �1894. deczember 30. dühös kormány-párti. Barna Izidor a felelős szerkesztójo és’V&zi Jtizsef a•fö-zeikcniC. Ehet W tonfiw rétesén1 olvasó közönséget változtatott. Azelőtt igán előkelő he­ lyeken és a vidéki földbirtokosok hátainál lehetett látni, most már inkább a zsidóság tartja. Karácsonyra .Figaro lllustré“-t adott. Ára estilappal 14 írt egy évre; külön elküldve az esti lapot ára in fit. Bármily élénken is van sxerkesxtve, múltja mégis nagyobb mint jelene. Leg­ újabban a legkiválóbb francija Írókat nyerte meg munka­ társakul, de att hiszem, a magyar olvasó közönség elölt egy Deák Ferencz. Kemény Zsigmond stb., kik Írtak a régi ,1’. Napló*-be, több és vonzóbb volt, mint most a franczia irodalom egész gárdája. A .Magyar Újság* azok közó a fiatal lapok közé tartozik, a kik legtöbbet Ígérnek. (Most látom, hogy nem rosszul jellemeztem, mert ezt kétfélekép lehet ér­ teni). ígér u. i. előfizetőinek: a .Látogatók Lapját*, naptárt, 12 kötet regényt és 7 millió főnyereményt. — (Előfizetőnek a fele is elég volna.) A „Magyar Újság* élén Fenyvessy Ferencz áll, mint főszerkesztő, tehát kor­ mánypárti. A felelős szerkesztő: Kende Zsigmond. Igen ügyesen van szerkesztve, az orsz. képviselők közül többen, keresik fel czikkeikkel, igy: Busbach Péter, Bessenyey Ferencz, Sréter Alfréd, Horváth Béla, Görgey Béla stb. Ára 1 évre 12 frt. Eddig az .Országgyűlési Értesitő*-é volt Most egy külön részvénytársaság vette át. Egyéb­ iránt a .Magyar Újság* csak mostani irányával és for­ májában uj. A lapok czimeiro is ráillik ez örök igazságú és a mindennapi tapasztalaton alapuló mondás: Nincs HÍ a nap alatt. A dologban itt főleg az az érdekes, hogy a legszélsőbb jobb a legszélsőbb haltól vette el a lap czimét. Mindenesetre nagyot néznének a régi .Ma­ gyar Újság* előfizetői, ha a mostani „ Magyar Ujság*-ot kellene nekik járatni. A régi .Magyar Újság* 1867. április elsején keletkezett. Politikai napi lap volt szin­ tén, csakhogy a szélső baloldal közlönye. Szerkesztették felváltva: Böszörményi László, Simonyi Ernő, Irányi Dá­ niel, Helfy Ignácz és 1874-től Szederkényi Nándor, a midőn is ugyanazon év végén a lap megszűnt, beleolvad­ ván az .Egyetértés’-be. 1870-től 1872-ig Csanády Sán­ dor volt orsz. képviselő, a parlament ismert alakja volt a kiadója s tetemes része szép vagyonának e lap költsé­ geire ment; valamint Sembery István is rókát áldozott úgy a „Magyar Újság*, mint a későbbi .Egyetértés* alapítására. A .Budapesti Hírlap' igen érdekesen és tartal­ mason van szerkesztve. Egyébiránt most avval tűnik ki, hogy nem ígér semmit előfizetőinek. Tulajdonosa és fő­ szerkesztője : Rákosi Jenő, a ki társadalmi és művészeti kérdésekről vezérczikkeket és — ö jegygyei tárczaczikkeket ir lapjába. Felelős szerkesztő: Csajthay Ferencz, kü­ lön palotája van alapnak a Rökk Szilárd-utczáb^n. Egész ujságlégió kerül ki nyomdájokból. Ott nyomják a .Ka­ kas Márton*-t, a „Divat-üjság*-ot, a Gyermek-Divat“-ot és ,Patyolat“-ot is, (Uram Istenem, mi mindenről nem lesz már lap.) Legközelebb olvasssuk: A következő lapok jelentek meg: „Az Orr vagy a Zsebkendő* (nélkűlözhetlen havilap mindazoknak, a kik zsebkendőt használnak.) „Inezpreesiblo* (urak lapja). „Gallér* (gavallérok havi közlönye), stb. A „Búd. Hirlap*-ban jelennek meg: Herczegh Ferencz és Sipulusz (Rákos Viktor) tárczái. Vezér­ czikkeit többnyire Kaas Ivor Írja. Vetély társa: a .Pesti Hírlap'. A „Búd. Hírlap* tulajdonképen a .Pesti Hír­ lapiból keletkezett. E czimen indították meg a Légrády testvérek azon kis formájú lapot 1878. decz. 25-én, a melyet azóta a közönség igen megkedvelt, úgy, hogy még az öreg „Pesti Napló* is régi nagy alakjából 2 év előtt ügyes, kis formájú lap lett. Csukássy .József szer­ kesztette akkoriban, de már két év után otthagyta a lapot és megcsinálták Rákosi Jenővel a .Budapesti Hirlap*-ot, a melyről már fentebb szólottunk. Csukássy után a .Pesti Hírlap* szerkesztését Kenedy Géza vette át és szerkeszti maiglan is. ,A legszabadelvübb, legdemokratikusabb napilap*nak mondja magát s körülbelül úgy is van, de fő vonz­ erejét Mikszáth Kálmán képezi. Ott kezdte „A t. Ház­ ból*-! karczolatait, a melyek annyira felkapottak lettek, hogy most már divat lett mindent karczolatszeril Stylus* bán feldolgozni. Mikszáth egyedül a .Pesti Hírlapinak ir; más napilapba nem szabad neki egy sort sem Írni szerződés szerint. Szépirodalmi lapba irhát a mennyit akar. Koboz (Kozma Andor) Írja a heti „rigmusokat* a „P. Hirl.‘-ba minden vasárnap. Muray Károly ir tárczákat á la Sipu­ lusz. Egyébiránt vezérczikkeit a szerkesztőn kívül legin­ kább 1—2 tehetséges zsidó Írja. Próbál olykor Mikszáth is vezérezikkezni, de mi már inkább szeretjük őt a vonal alatt látni. Itt utólérhetlen. Semmiről sokat senki som tud úgy Írni mint Mikszáth. Es a mi legfőbb: magyaros ő minden izében és érthető, világos. Mert most sok Írónk abbban tetszeleg magának, hogy úgy ir, miszerint senki se érti meg. A váczi-köruton gyönyörű palotája van a „Pesti Hirlap*-nak. Ára 1 évre 14 frt. E két lap a Budapesti és Pesti Hírlap arról nevezetesek, hogy egy­ másra Hezitálnak. Egyik sem akar a másiktól elmaradni. A „B. H.“ nem rég indította meg a Csepreghynó által szerkesztett „Divat-Lap*-ot, a „P. 1L* rögtön követte a Győry Hona által szerkesztett „Párisi Divat“-tal. Ha a „Pesti Hírlap* (a mi valószínű, mert a Légrády testvé­ reknek, a tulajdonosoknak nagy tejgazdászatuk is van) pl. 1—2 liter tejet adna olykor-olykor olvasóinak, a ,B,* H.* bizonyosan már 1—2 kilo vajat adna, míg a „P. H.“ végül egy tehenet köttetne be úgy karácsony táján minden előfizetője udvarába. A .Nemzet’ a kormány, illetve a kormányon levő szabadelvű párt lapja. Mert a ministerek soha sem isme­ rik el,-— ha pl. valami támadást intéznek a „Nemzet* ellen az országgyűlésen, — hogy az az ő lapjuk lenne, hanem a szabadelvű-párt hivatalos lapjának mondják. Nagy alakban, bő terjedelemmel jelenik meg naponta két­ szer. Ára egész évre 24 frt. A míg bold. Visi Imro szerkesztette, igazi „Ixivata- NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ ló** színezetű volt, a hivatalotok meglökött unalmas sá­ gival, Sfárktságáva), színtelenségérel. De' mióta Gajíry Ödön a felelöt szerkesztője, azóta a lap nagyérdekű és sokszor oly éles czikkekkel jelenik meg, mely becsületére válna egy - ellenzéki újságnak is. Meg is esett ez már Gajáry val, hogy lapja miatt egy nap négy párbajt kellett vívnia. Jókai Mór a íőszerkesztő a .Nemzet*-nél, de politikai czikkeket csak elvétve ir, mint legutóbb is egy nyílt levelet Kossuth Fereczhez. Újabb regényeit azonban itt adja ki legelő­ ször. Kozma Andor tárcsákat ir, Lipcsey Ádám (Pasquino név alatt) karczolatokat politikai ízzel, sokszor igen csí­ pősen. Beksics Gusztáv irta tuczatszámra a vezérczikkeket, legtöbbnyire saját neve alatt, de most — mióta ministeri tanácsos lett ugy látszik szünetel, vagy valami nagyobb tanulmányon dolgozik. A .Nemzet* az Ellenőr-bői, (’eeniátonyi L. egykori hitves lapjából, a melynél L’sávolszky Lajos, Verhovay Gyula stb. kezdék hírlapírói pályájukat — és a .Hong­ ból, Jókai egykori kitűnő baloldali, újságából — alakult nyolczvanas évek elején. Kossuth Ferencz az „Egyetértés* ^munkatársa, — ily szenzácziós hirdetés jelent meg deczember köze­ pén a főváros összes hirdető oszlopain s azt hiszem a vidéknek is kijutott a reklámból. S valóban a legfiatalabb újságíró több előfizetőt fog a laphoz vonzani, mint akár a lapnak legrégibb munkatársa. Az .Egyetértés* a leg­ nagyobb lapunk. Menynyiségre mindenesetre legtöbbet ad a'magyar lapok között, hogy minőségre az elsők között lesz, az főleg Kossuth Ferencztől függ, kinek hírlapírói működése elé nagy érdekkel néz a világ. Az .Egyetértés*-!, a mely az egyházpolitikai harciban, az u. n. kormánypárti ellenzék orgánuma volt, most a politikával foglalkozók, mind el fogják olvasni, kiváncsi lévén arra, .mit tart erről vagy arról Kossuth Ferencz?* Az .Egyetértés* — mely­ nek ára 1 évre 20 frt — keletkezett 1874. ápr. 1-én, mint a .Baloldal* folytatása. Vezérczikkeit többnyire Mezei Ernő irja. Az Eötvös-töredék lapja. .Magyar Lloyd*nak is hijják, mert közgazdasági része tartalmas. Ha az .Egyetértés* fennen hirdeti, hogy nem kisebb ember, mint Kossuth Ferencz a lap főmunkatársa, a kis képes „Budapest" szintén a függetlenségi és 48-as párt lapja rádupláz és nagy plakátokon hirdeti, hogy a .Budapest* Kossuth Lajosnak a kedvenczlapja volt. Bizony ez rek­ lámnak ér annyit, ha nem többet, mint Kossuth Ferencz főmuukatárssága. A .Budapest*, mely a nép között, az iparos és kiskereskedői világban, igen el van terjedve', 1877. november 15-ikén keletkezett Szerkezti most a hontmegyei születésű és birtokos: Gracza György igen ügyesen. Vezérczikkeit a szerkesztőn kívül: Szederkényi Nándor, Horváth Ádám orsz. képviselők Írják. Előfizetési ára egész évre: 12 frt; minden vasár­ nap, .Uj Budapest* czimmel élczlapot ad. Ugyanazon tulajdonosnak: a Wodianer F. és fiainak, a mely a .Bu­ dapestjét kiadja, van még egy képes kis lapja a „Kis Újság*, a mely szintén naponként jelenik meg és még olcsóbb mint a .Budapest*. A „Magyar Hírlap* sem vett fel uj czimet, midőn 4 évvel azelőtt nagy zajjal megjelent, 1877. január 1-én keletkezett egy .Magyar Hírlap,* a kormánypárt köz­ lönye volt: szerkesztő előbb: Kuliflay Ede, 1879. április­ tői: Tóvölgyi Titusz. Megszűnt 1879. végén, beleolvad­ ván az .Ellenőribe. Az uj .Magyar HIrlap* eleinte szintén, mint a régi .Magyar HIrlap, * kormánypárti szel­ lemben volt szerkesztve. Vagy mondjuk szebben: független kormánypárti volt. Mert hiszen nem is lehetett más a lap élén: Hoiváth Gyula akkori kormánypárti orsz. képviselő mint fel. szerkesztő és Mikszáth Kálmán szintén kormánypárti képviselő, mint főmunkatárs állván. Mikszáth Kálmán mégis irt egy novellát: .Galamb a kalitkában* czimmel s azzal nyugodtan fürdőbe utazott, hagyván a politikai részt különben is egészen Horváth Gyulára. A fenyvesek között nagy ijedve veszi észre, hogy az ő Horváthja napról napra mérgesebb czikkeket ir. Kezdi már a kor­ mányt is támadni. Jött a közigazgatás államosítása Szapáry Gyula ministerielnöksége idejében, s a leghevesebb táma­ dója a javaslatnak a .Magyar Hírlap.** Bartha Miklóstól villámló, mennydörgő ezikkek jelentek meg Szapáry s az egész kormány ellen. Mikszáth oda van, most tudta meg, hogy ő a „Galamb a kalitkában**, de olyan kalitkában, a hol nem galambok, de — macskák társaságában van. Nos, szerencse még ideje korán kirepült; várva várván a galamb visszaszálltát a „Pesti Hírlap**, a melyről azu­ tán azon viczczet csinálták, hogy Mikszáth Kálmán újra belépett a „Pesti Hírlap** szerkesztőségébe, a honnét tulajdonképen még ki sem lépett A .Magyar Hírlap* folytonos támadásokból, élt. Ismeretes A Baross Gábor minister elleni hajsza.0 ezt visszaadta és a lapnak ez a hajsza, beütött Volt néhány hónap, a midőn 100,000 szám is elkelt naponként. Hamarjában most nem is tudom, milyen pártot szolgál most. Mint kormánypárti kezdte, mint dühös ellenzéki folytatta, most az egyház­ politikai küzdelmekben az elsők között volt, a kik a kor­ mányt támogatták. Azt hiszem, nem csalatkozom, ha azt mondom, hogy az uj kormány ellen megint igen éles harcinkat fog folytatni. Azért, a ki ellenzéki lapot akar, uj évtől bátran előfizethet rá, de arról nem kezeskedünk, hogy az irány, a szellem meg, o ma rúd az év — közepéig. Ára különben 1 évre 14 frt; fel. szerkesztője: Fenyő Sándor, főszerkesztője: Horváth Gyula orsz. képviselő. A .Magyar Hírlap** tárczája igen, változatos. A színi kriti­ kákat Ambrus Zoltán irja. A „Magyar Állnm-ri>\ mit Írjunk. Azt nehéz eltalálni, hogy kinek a lapja? Klerikális, ultramontan lap. De a prímásnak nem a fél hivatalos közlönye, sem gróf Zichy Nándornak. Tehát valószínűleg az u. n. heczcz káplánoknak. Keletkezett 1808. deci. 16-ikán, mint az .IdőkTanúja* és .Pesti Hírnök* folytatása. MostSzemneci Emil a fel. szerkesztő és Hortoványi József orsz. képviselő a főszerkesztő. Ára egész évre 20 frt. Megjelen minden nap délután, Régebbi szerkesztői, köjül felepilitjük ; ,b. Jósika 3 Kálmánt, a -későbbi „Magyar Korona* szerkesztőjét, b. Hornig Károlyt, a mostani vesípVémi püspököt és Loakay Antalt, a kinek örökösei, most u a lap tulajdonosai. A „Magyar ÁHam**-ot most fogták Izgatás miatt pörbe, a mely sajtópör kétségkívül egyik érd»kro epizódja lesz a most még mindig dúló — formális vallásháborúnak. A .Fővárosi Lapok* 1895-beu fogja XXXI-ik évét járni. 1864-ben Vadnay Károly vette át tőle a szer­ kesztést és szerkesztette tavaszig, a midőn a „Budapeati Közlöny* szerkesztőjévé nevezték ki, a mi egy kissé jövedelmezőbb állás, mint a „Fővárosi Lapok* calmű szépirodilmi lap szerkesztőjének lenni. Vadnaytól Szana Tamás és Szánétól most újévre Porzsolt Kálmán vette át; a „Fővárosi Lapok* most újévtől politikai napilap lesi, de a szépirodalomnak is nagy tért szentel. A „Fő­ városi Lapok* (gúnynéven azelőtt „Kávénénikéknek* hitták) kiválóan a hölgyek lapja volt e miután legújabban a nők még tán jobban érdeklődnek a napi politika iránt, mint a férfiak, a „Fővárosi Lapok* nagyon helyesen bevette rovatai közzé a „Politikát** is s újévtől kezdve, mint politikai és népirodalmi lap jelenik meg, a legelső Írók által támogatva. A „Budapesti Közlöny" az ország hivatalos lapja. Egész érre 20 frt. Magánosok nem igen tartják, c*ak a hivatalok. Erről elég annyit tudni, hogy „/d a „Budapesti közlöny“-ben bent lenni azon rovatban, a hol a — kinevezéseket közük, de igen roszul esik, ha az ember a nevét olvassa az — árverési hirdetések között A kinek azután a nerét ezen rovatban gyakran olvasni, arra rámondhatjuk bátran — igen felkapott, híres név, a lapok gyakran foglalkoznak vele. ‘Egyszó­ val a híresség — kétes dicsőség. A napi lapokat fel is említőm már mind s evvel végeztem csikkem (mert ha most a többi heti szépiro­ dalmi, szak- és élczlapra is ki akarnék'terjeszkedni, úgy igen hosszúra nyúlna e közlemény) — a 8 legfiatalabb •lapról kell még referálnom, a mely lapok csak meg­ jelenési idejüket tekintve — utolsók a többi kollegák között. E három újság: a „Nemzeti Újság,* a „Hazánk* és a „Magyarország.* Egyébiránt e lapok is csak formájokban, irányuk­ ban újak, de czimeikben csak feltámadtak. .Nemzeti Újság* czimen már 1840. január 1-én indult meg egy lap Budapesten. Szerkesztő előbb: Hindy J. 1844-től gróf Majláth J. és Kovasóczy Mihály. Kiadta Kultsár István özvegye. Megszűnt a lap 1848. ápr.-ban. „Hazánk* czimén is volt már politikai napi lapunk. 1868.-ban keletkezett, a balközép közlönye volt s mindenesetre — sem akkor, sem most — nem isme­ retlen nevű volta szerkesztője: br. Podmaniczky Frigyes. A lap 1869. junins 29-ikén megszűnt, beleolvadván a szintén „Tiszapárti* „Hon’-ba. .Magyarország* pedig# mostani előtt 2 is volt már. Az elsőt Pouipéry János szerkesztette; a másodi­ kat pedig: ifj. Ábrányi Kornél Ez utolsó 1878. deczember31-ikén keletkezett és az egyesült ellenzék közlönye volt. A mostani .Nemzeti Újság* Apponyi és a nem­ zeti párt közlönye. Gunther Antal szerkeszti, ki a „Pesti Napló*-nak volt közel 20 évig munkatársa. Igen élénken, ügyesen van szerkesztve. Ára 14 frt egy évre vagyis annyi mint a többi kis formájú lapnak. Kaas Ivor irja vezér­ czikkeit legtöbbnyire, nevének kezdő betűi alatt Apponyi és a nemzeti párt több kitűnő tagja szintén e lap ha­ sábjain szólalnak meg. A .liazánk* szintén még csak rövidéletű lap, a melynek háta mögött már is egy siker­ dús múlt áll. Számos égető kérdést hozott ő felszínre rövid pályafutása alatt s az 0. M. Gazdasági Egyesület régi tisztikarának megválasztását ő segítette győzelemre. A .Hazánk* politikai irányára a párton kívüliek vagyis a kormánypártból az egyházpolitika miatt kilépettek hez áll legközelebb. Az agrárizmus létesítője, az agráriusok támogatója. Miután mai formális agrárpárt van az ország­ ban, mondhatjuk hogy a .Hazánk* az agrárpárt lapja. A gazda érdekeit élénk figyelemmel kiséri. Fel szerkesz­ tője: Baross Károly, főszerkesztője/ Bernáth István. Munkatársai közűi a többi közölt Hoek János oroz, kép­ viselőt, az ékesen szóló papot említjük meg. A birtokos ember a mostani létharezban alig nélkülözheti. A „A£agyarország* sok más egyébről is. és arról hites, hogy este jelenik meg. A fővárosi közönség mohón olvasás, mert feldolgozva kapja az aznap történt dolgokat, a vi­ dék pedig már reggeli kávéjánál olvashatja azt, a mit a többi fővárosi lapok csak délután hoznak. Holló Lajos orsz. képviselő a fel. szerkesztője és kiadótulajdonosa. Inczédy László jó nevű költő és író a helyettes szerkesztő. A függetlenségi és 48-as párt köz­ lönye. Bartha Miklós e lapba irja most fényes vezároikkeit. Pázmándy Dénes a világlátott orsz. képviselő szin­ tén itt közli érdekes megfigyeléseit, a melyeket az örökké utazó képviselő hol. Erdélybe hol Páriában, hol oroexországban, hol valahol a tengeren túl énlel. Ára a lapnak ugyanaz mint a többi kisalakú lapnak: 14 frt. Irányára közelebb áll az Ugron-töredékhez. Az egyházpolitikai vita, közölte és az „Egyetértés* a füg­ getlenségi párt orgánumé között is vitát provokált, a melyet már majduem a kardnak kellett eldönteni. A „Magyarország* úgy támogatta az egyházpolitikai javas­ latokat, hogy azt mondták a szabadelvű pártiak, köszö­ nik szépen, nekik ilyen támogatás nem kell. Inkább üssön! De most tisztelt olvasó, ugy-e bár art várod tőlem, hogy én tanácsot adjak neked, a sok felemlített lan -közül, hát melyikre fizess elő? Bizonyos alkalmakkor a törvény vagy a házszabály titkos szavazást rendel. Én is kérem rcám vonatkozólag a titkos válaszadást alkal­ maztatni. (És igy magamat mindjárt többre is tartom, mert úgy csak — tanácsos lettem volna (a mi még a tanfelügyelőknek is megadatik) (igy pedig egy szénben — titkos tanácsos lenek. (Azért, nagyon kérem k. olvasóimat, forduljanak hozzám, hogy megérdemeljen < nagy ciin^et.) �4 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ A napilap járatása oly égatö minden napi szükség, hagy • matt kár egy azót is vesztegatni. Nem ia az itt a kérdés, hogy járassunka napi lapot, hanem az, hogy melyiket a sok kőiül. Tehát mig e fölött tanakodnak, valahogy ol na felejtkeuenek a — .Nógrádi Lapok* n előfizetni, mert mig a fővárosi sajtót járatni, ma már a müveit embernek lelki szükség, a vidéki lapot támo­ gatni egyúttal hazafias — kötelesség. A fóváro i lap legyen a mi jó ismerősünk, de a .Nógrádi Lapok* legyen a mi — házi barátunk. Oly szivesen fogadják hátuk­ ban, mint est szokták. P. E. K balassagyarmati Ipartestület köréből. A b.-gyannati ipartestület előljárósiiga I. hó 22-én tartotta ex évben utolsó ülését, mely alkalommal nem­ csak a folyó ügyek lettek letárgyalva, de egyszersmind intézkedés lett téve urm nézve is, hogy az 1895. lebruár 2-ikúra kitűzött közgyűlés előkészíttessék. Az 1895-ben megtartandó közgyűlés fontosságát emeli azon körülmény, hogy akkor az ipartestület elöljárósága 10 éves működésről fog jelentést tenni « a közgyűlést bizonyos ünnepségekkel köti egybe. A 22-én megtartott elöljáróság! gyűlésen a tes­ tület tagjai közé fel lettek véve Czinner Samu mészáros mester, Weisz Samu Jakab czipész mester, Balta István csizmadia mester, Weigelt József szabó mester. A lefolyt hóban történt szegödtetéseket és szabaditásokat az elöljáróság tudomásul vette, miután azok a szükséges okmányokkal voltak igazolva. Az elnök jelentést tett azon körülményről, hogy a b.-gyannati Takarékpénztár tulajdonát képező szomszé­ dos telek megvételére kezjiett tárgyalásokat beszüntette. Az elnök bemutatta a beszterezebányai kereske­ delmi és iparkamara átiratát, melyek közül fontosabbak voltak: a millenniumra kívánt statisztikai adatok és a kiállítás érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó felhívás. A kívánt statisztikai adatok beküldése el is lett határozva. A kiállítás előbbvitele czéljúból még a folyó évben egy szélesebb körű értekezlet megtartása lett határozva, mely értekezleten a testület tagjai fel­ hivatnak a kiállításban való részvételre, egyben intéz­ kedések tétetnek ’a megrendelésekre s az esetleges segédkezésekre nézve is. A szolgabirói hivatal, mint 1. fokú hatóság, az elöljáróság tudomására hozta, hogy Orosházi Péter czipész - segédet iparkihágásért 5 frt pénzbírsággal büntette, mivel igazolvány nélkül önállóan válalkozott és dolgozott. Ezen körülményt az elöljáróság örven­ detesen vette tudomásul, mert ma már a segédek ily módon való dolgozása igen gyakran előfordul. Fel lett olvasva Gyürky Pál helybeli nőszabó­ mester kérvénye, melyben kérte az elöljáróságot, hogy Suchman Emilnét a Gyürky Pál állal — hatósági végzés alapján — kifizetett 5 frt visszatérítésére utasitsajlletőleg kötelezze. Az elöljáróság az ügy érdemleges letárgyalása után azon határozatot hozta, hogy Gyürky Pál kérvényével a rendes eljárásra, illetőleg az I. fokú iparhatósághoz utasítandó, mert a tárgyalás alatt a bizonyítási eljárásnál oly dolgok is fordulhatnak elő, melyek az ipartcstület hatáskörét túlhaladják. El lett határozva egy uj gyász-zászló és ipar­ testületi bélyegző beszerzése. A gyász-zászló készítésére Palla Pál elöljárósági tag vállalkozott. A közgyűlésre vonatkozóing a jegyző és pénz­ táros felhivattak, hogy a szükséges jelentéseket és számadásokat január 12-én készítsék cl. Az ugyanakkor megtartandó ünnepségek rendezésével a «házbizottság* lett megbízva, mely alkalomra Fábry János és Mokkái Sándor elöljárósági tagokkal lett kibővítve. B.-Gyarmat, 1894. deczember 18-án. Debreczeny Márton jegyzőLosoncz, 1894. deez. 85. 1894. deczember 30. Must csak annyit, hogy kisdedóvónk ünnepe va­ sárnap délután lelt megtartva, nagy közönség jelenlé­ tében, szokott megható jelenségek kíséretében. A termek ismert terjedelmük mellet! -sem fogad­ hatták be a megjelent ünneplőket. 1845. keletkezett óvodánk a katonai tagok pártfogásával. Kubinyi Fereneznévolt akkor ama mozgató erő. a mely a női társa­ dalmat ez intézet felkarolására bírta. .Szerencsés té­ nyező volt az is, hogy az első óvó szakképzettsége az érdeklődést csak emelni tudta. Kárády Ignáez volt az: ki azonban 1847-ben váll meg az intézettől, u Kossuth fiukhoz hivatván meg nevelőül: Utóda Hegedűs János, helybeli származású ifjú lett, ki Halasra ment gynmasiutui tanárul, őt követte a most is' élő Tamás István, ki 0 év múltán az itteni gymnasium tanára lett. 18<>1ben Dapsy Kálmán választatván meg, ez 1881-ig működött, a kinek Szeghalomra lett elmenetelével óvónő lett alkalmazva Zorkóczy Jánosáé személyében. Ez is oly fényes tehetség, hogy midőn arról volt szó, hogy városunkban az állami kisdedóvókepző-intézet állittassék, annak gyakorló iskolája vezetésére teljesen képesittetnek találtatott. Tnnitáaa, bánásmódja, foglal­ kozása a kisdedekkel bámulatra ragadó. Epén ezért történt, hogy a minisztérium kisdedóvódánkut kisdeddajka-képző szaktanfolyam berendezésével bízta meg: a mely ügyben a leirat épen a múlt vasárnap tartott gondnoksági gyűlésen tárgyaltatott. A karácsony estéjét családjaink körében ünnepélyés csendben ültük meg. A szokásos ablak alatti éneklések teljesen elmaradtak. Jó is, mert már csak éktelen lármává fajult volt az előbb kegyeleten valJásos szokás. Boldog új évet kívánok! *, • Sz-Péter, deez. 2". Kedves Szerkesztő Barátom! Talán először tör­ ténik, hogy jelen soraimmal felkereslek s kopogtatok Szerkesztőséged ajtaján, kérve Téged, hogy jelen sora­ imnak légy szives egy kis helyet szorítani becses la­ podban; mert a világ zajától távol eső szerény egy­ házam egy filialis iskolájában oly kedves esemény történt, a mely érdemes arra, hogy szélesebb körben is vegyenek róla tudomást. Az esemény színhelye az Ősi Csemiezky-család nagysztráczini úri kastélya volt. Ugyanis Gsemiczky Eduardné és leánya Szemere-Ődönné úrnők, 6 nagyságaik karácsony alkonyán felkérték a nagysztráczini tanítót Keviezky Józsefet, hogy az isko­ lás gyermekek kicsiny seregét hozza fel az úri kas­ télyba, a hol gyönyörű, Ínycsiklandozó nyalánkságok­ kal s szemkápráztató apróbb csecsebecsékkel és gyer­ mekjátékokkal fcldiszitctt karácsonyfa várakozott reájok. Képzelni lehet a kicsinyek sugárzó arczat, repeső örömét, midőn belépve a salonba, kijelcnietetl nékik a fent nevezett úrnők által, hogy ez mind az övék. Meg is hálálták, mert (>gy kis iskolás fiú oly szép magyarsággal mondott köszönetét, hogy a nemes úr­ nők arcza is felragyogott, mert állításuk szerint, éppen a magyarnyelv tanítása és tanulása körüli sikeres eredményt kívánták ezzel megjutalmazni! Az ily szép és nemes telt önmagában mondja jutalmát. — Am itt szép gyümölcsöt is fog teremni, mert ezen szép karácsony estének emléki és a jövő reménye mindenesetre csak ösztönzésül fog szolgálni. Sok ily nemes pártfogót, de sok ily pártfogásra érdemes iskolát is kívánok egyházamnak és hazámnak, mint a nagysztráczini. a hol a vusszorgalmú és lelki­ ismeretes hűséggel munkálkodó lanitó : Keviezky József a tótajkú gyermekekkel annyira vitte, hogy ezek bár­ melyikével egész folyékonyan lehet társalogni magya­ rul, a mint arról ez évben a kir. Tnnfelügyelőség kép­ viselője is meggyőződhetett. Fogadják a nemes úrnők ez utón is egyházam és az érdekelt iskola nevében is kifejezett mély hálá­ mat és őszinte köszönetéinél. Tisztelő barátod:. Frvnyó Gyula, E lapok múlt számában fel lett említve, miszerint kaszinónk választmánya egy uj kaszinó épületéről gon­ tzentpéteri ev. lelkén doskodni kezdett. E tárgyban azóta a közgyűlés is meg­ tartatott, melyen az előterjesztett tervezet elfogadtatván, annak kivitele el lett határozta. Kaszinónk története rövid vonásokban a következő: a 40-es évek elején Lócsukló-védő.*) keletkezett, mikor ugy városunkban, mint annak vidé­ Feltalálta: Fábry Jáio>, patkoló kovács, Balaiaa-Gyarmaton. kén igen nagy számban laktak úri családok- Ezeknek (A itabadatotn kelt: 1891. májúi #G in.) férfiai alkották azt a kaszinói egyesületet, mely ritkí­ totta párját ez országban. Nemes, magasztos eszmék A lótartó gazdnközönsóggel sietünk megismer­ lettek létesítve általa, Kubinyiak, Losoncnak, Zmeskalék, tetni a Fábry J. által feltalált lócsukló-védőt, mely Prónayak, Totovichék, Szakaiok, Csillomék, stb. képezték hivatva van arra, hogy sok élénken érezhető bajt azt a helybeli intelligencziával s városunk polgáraival; szüntessen meg, a melyek a lovak megsérülése és Az évi tagsági dij 5 pengő forint volt, a mi amaz megromlása révén a tulajdonosokat lépten-nyomon időben nagy összeget képviselt. Ily összegből és a híres érik. A bemutatott uj lócsukló-védő oly előnyösen és kaszinói bálokból gyűlt össze az a pénz, melyen máig gyakorlatiasan oldja meg azt a kénlést, oly egysze­ is impozáns 2 emeletes kaszinói épületünk 1817-ben rűen éri el a kitűzött czélt, hogy ez uj találmányt fölépült. Ez épület azonban csak két .éven át álolt melegen ajánljuk az érdekelt közönségnek kiváló fenn, mert 1849-ben az orosz dúlás folytán ez is el­ ügyeimébe. pusztult. Mivel a kaszinó képtelen volt egykori díszes Az uj lócsukló-védőt, melyre több államban hajlékát a romokból kiemelni, ugy n telket, mint a nyert tulajdonosa szabadalmat, a következőkben is­ rommá lett épületet a városnak adta át oly feltétellel, mertetjük : miszerint ez felépítvén az épületet, adjon abból neki A lócsukló-védő alakja, megfelel a köröm- és állandó használatúi, olcsó házbér mellett, öt termel, patkó alakjának, nagyságra valamivel nagyobb, mint így birt kényelmes otthoni kaszinói egyesületünk mind egy patkó '/, része; áll kél részből: betét- és kidoma mai napig. borodásból. Azonban mi tehetségünkhöz képest előre törő A belét szélessége 12 mm. mini egy patkóé, népség lévén; mindamellett, hogy ezen kaszinói vastagsága 2 mm., mely a végeknél szabályosan vé­ épület, vendéglő és szállodával volt egybekötve, mind­ konyodik, anyaga vászonba telitetl kanosuk. E belét amellett, hogy ezen kívül is volt >Korona*, • Magyar vastagsága nem altcráltatja a lovat, egyenes állásában király* meg • Fekete sas* vendéglők és más kisebb ily s mert vászonnal telilctt kanosukból készült, elég nemű középületünk; azt akarjuk, hogy legyen nagyobb erős és tartós. A kidoinborodás, mely a végeknél sza­ szabású és nagyobb igényeket is kielégítő ily köz­ bályosan növekedik, középen éri el a legnagyobb épületünk. Ezért lett hajléktalanná kaszinónk s ezért •) Glidikilzöaiégllnket kétiézklvUl érdekelni fogja a vált szükségeséé, hogy az neki való épületről gondos­ pátens által birtoiliott találmány; ngyanaiért a .Magyar Siakodjék. De majd erről az építkezés idején fogok mftjd badslml HIrlap"' nyomán égési terjedelmében kálóijuk annak - leiratát. - • * 8ietk. bővebben-irni. • dumborodását. Puha gummibói készül, átmérője 18 mm., halai és vérlovak számára valóknál 12 mm. E lócsuklú-védo előnyei messze túlszárnyalják az eddigi hasonló czelu találmányokat, ugy az anyag megvala-zlasaban és formában, valamint kötmyá használhatóságánál fogva. 1 Jeté te kiválóan tartós, kidomborodása ruganyos, puha gumimból készül, s míg amaz tarlos-ága mellett a ló egyenes állását nem rontja meg, ez lehetetlenné teszi, hogy a ló patkó­ jával lábát megsértse, vagy kiverje. E tekintetben, tigyelemniel van a hatás és vérlovakra, a melyeknél kisebb kidomborodás is elégséges és czélra vezető. Formáját, illetőleg alkalmazkodik a körömhöz és mert kidomborodása^j^szükségnek megfelelően, nem nagy és alig észreveneTO-ennélfogva nem képez szépséghibát. Minden eddigi enemü találmány alkalmazha­ tósága nehézkes volt, mert mindannyinál, különösen megkivántalott a patkoló kézi ügyessége és ennek ügyességétől függött azután, hogy érhetünk-e el vele sikert? A bemutatott védőnél semminemű nehézség sem merül fel, mert az -tökéletesen megfelel a pat­ kónak, illetőleg a körömnek, a belét vékonysága és a szabályos kidomborodás ruganyosságánál fogva követi a köröm formáját, mindenféle körömre a leg­ egyszerűbb kovács is a siker teljes biztositékával fölverheti; egyaránt használható e védő ugy az első, mint a hátulsó, ugy a jobb, mint a bal lábra,' inig az eddigi hasonczélu találmányok legtöbbjénél még a forma csinossága is a kovácsoló kézi ügyességétől fügött és ezt is mint külön munkát, meg kellett űzetni, mi a találmány alkalmazását drágává tette. Jórészt ez volt egyik oka annak, hogy közhasználatúvá az eddigi védők nem váltak A bemutatott védőnél ez az eset is ki van zárva. Épen e körülmény vezethette a lótartó közön­ séget arra, hogy megmaradjon a régi >kapcza« alkal­ mazása mellett Aki ismeri a lovat, tudja, hogy a kapczának alkalmazása mily hátrányos. Nemcsak el­ rútítja a ló lábát, hanem meg is rontja azt Meg­ rontja azáltal, hogy a csuklót melegen tartja és megizzasztja, ami könnyen lábvastagságot von maga után. Uány lónál következett ez be anélkül, hogy a tulaj­ donos tudná, hogy mindennek a kapcza az oka. amelyet |»edig lova lábának védelmezésére használt! De ha ez nem is következett be mindig, mit az idő­ járás mérsékelt melegének köszönhetett, a kapcza gyakori alkalmazásánál nem maradhatott el az, hogy a kötés nyomot hagyott a lábon, a kötés alatt var támadt és elpusztult a szőr. A Fábry-féle védőnél mindez és ezekhez hasonló esetek, melyek különösen akkor sújtják érzékenyen a tulajdonost, ha lova eladásra kerül, teljesen ki vannak zárva. Senki sincs biztosítva az ellen, hogy a ló lábát kiverje, mert megijedés egyenetlen talajon, megcsú­ szás, rósz* kilépés és száz más ok folytán az bekövetkezhetik. Az ismertetett védő biztosítja a lovat ily eshetőség ellenében is. De nemcsak az értékesithetés, hanem a ló hasz­ nálhatósága sem lehel közönyös a gazdaközönségre nézve. E lócsukló-védővel a kivert lábú ló is hasz­ nálható, mert míg újabb sértés ellenében} megvédi a kidomborodás, másrészt ennek puha-ága folytán a seb .szépen beheged, meg is gyógyul a nélkül, hogy a lovat a munkából ki kellene venni Mindezen előnyök biztosítják az uj találmány életképességét, amelyet melegen ajánlunk a vállal­ kozóknak ügyeimébe. A találmány, értékesítésével a l’ompéry (Benedek L. és Társa) szab, irodája, Buda­ pest, Kerepesi ul 44. sz. van megbízva, mely minden ez érdemben történendő tudakozódás- és ajánlatokra szívesen szolgái fölvilágositással. Hirek és különfélék. A Szontagh-ünnepély. Balassa-Gyarmat város közönségének írásbeli meghívását Szontagh Pál v. b. I. t.. főrendiházi tag úr ő nmlga. mint a város dísz­ polgára. e lr» 28-án kelt válasz-iratában szívesen el­ fogadván. az ünnepély a már jelzett időben: 1895. év január 6-ik napján (vizkeroszti vasárnapon) a követ­ kező sorrenddel fog megtartatni: 1. Délelőtt ti órakor díszközgyűlés a városház tanácstermében, hol a ki­ tüntetett férliunnk a városbiró rövid beszéde kapcsán fog a díszpolgári oklevél átnytylutni. 2. Közebéd a Balassa-ven légió emeleti termében déli 1 órakor. A közgyűlésre u képviselőtestület tagjain kívül a város minden lisztes polgárát szívesen látják. A közebédre pedig mindazok, kik abban résztvenni óhajtanak, szíves­ kedjenek magukat a Hummer Ferencz vár. aljegyzőnél letett ivén előjcgyeztvlni. Az aszód—balassa-gyarmat—losonczi h. ó. v. munkálatain ik megkezdéséről a megyei lapokban több hir jelent meg. Bármily örvendetes volna ezek alapos volta, sajnos, nem igen valószínű, hogy tényeken alapul­ janak. A vasutak engedély ezésérül szóló 1885, évi 40003. sz. közmunka- és közlekedési ministeri rendelet 9. §-a értelmében ugyanis .mig az építési engedély meg nem adatott, úgyszintén mig (a kisnjátitásról szóló) 1881. XLI. t.-cz határozmányainak elég nem tétetett, a vasút kivitelét megkezdeni nem szabad. ’ Az engedély pedig még nem lehet megadva, mert az 1880. XXXI. t.-cz. 1, §. 2. bekezdése értelmében ,a törvényhozásnak marad /entartva oly vasutak engedélyezése, melyek két vasútvonal összeköt­ tetésére szolgálnak’; vasutunkkal pedig a törvény­ hozás tudvalevőleg még nem foglalkozott. Így tehát vagy tévesek azok a hírek, vagy senkivel szemben jogot meg nem állapitó tilos cselekmények. Elvárjuk az enge­ délyesektől, hogy működésüket ne kezdjék tilos cselek­ ményekkel, se pedig ne engedjenek' vállalatuk felöl téves híreket lábra kapui. �1894. deczember 30. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 5 A Vörös kereszt-egylot felruházó ünnepe. A Balas József, 10. Schtuiedl Samu, 17. Schlcisinger Scitoiízky János 10 frt, Kray István ét Streisinger Albert Vőtős kereszt-egylet nógrádtuegjei választmányának helyi Károly, |8. Karlik János, 19. Szilágyi Mór, 20. Berezeller 5—5 írtjával. Eltér faié és Kohn Mór ée'fiai 3 ftUil. ,-rgelyző bizottsága múlt vasárnap délután 3 órakor Vilmos örökösök, 21. Dumán testvérek, 22, Kauitz Ödön, Tihanyi Ferencz, Hálás Barna és Berczell Lipót 2—2 írt, tartotta meg Balassa-Gyarmat kórháza termében a sze­ 23. Kőim Mór és liai, 24. id. Farkas Ferencz. Fi'iglstock Gyula, L'sellágh Gyula, Borbély, Erdős Márk, Weisz Ármin, Weisz Karolina, Kecskeméthy Géza, gény iskolás gyermekeit felruházó ünnepét. Az tgyht Jubileum. S.-Tarjánban ismét lesz jubileum. A részéről jelen voltak: Elheniczkv Flóriáné, Elfér Edéiié, jeles féitiak eme Kaliforniájában most már a városi főÚjhelyi Boldizsár, Petróczy Zoltá'i. Jakobovics József, Hudeez Zsiguiondué, Fölkel M.uiska, llacser Margit ür- jigyzure, Papp Jánosra kerül a sor, aki 25 óié a'falu, br. Buttler Frigyes, Bcnde Gyula, Zeke Kálmán, Okolihölgyek, Reményi Károly és Fölkel Károly. Hitfelekezet- később pedig egy nagy város pennája. Azt lehel mondani, csanyi János, Baintner Ottó, dr. Hermann Károly, Baloghy Dezső, Darvti Árminné, Streiúnger Mór. Himmler kulömbség nélkül 41 tiú és leánygyermek részesült fel­ hogy Papp János a város bölcsőjétől fogva mostani ruházásban. Alkalmi beszédet mondott Keményt Káruly, kifejlődéséig hű munkása volt S.-Tarjáimak és sok alko­ Bertalan, Feledi Ignácz, Klein Mózes. DeuUch Jóuef, úgyis mint a város bírája, szivükre kötvén a felruházott táson látszanak meg az ő jó törekvésének áldásdús Streisinger Lipót, Feledi Henrik, Bárok Jakab, Perl gyermekeknek, hogy miként, mily magaviselettel lehet nyomai. A jubileumot S.-Tarján hálás közönsége január Adolf, Dessewfly Elek, Baintner Arnold, dr. Megyery és kell legjobban megháláltunk a szeretet adományait; havában rendezi a derék főjegyzőnek. István, Szommer Károly, Veinbcrgrr Mór, Benedek Pinkász végül íclhivta a gyermekeket, hogy az egylet ügybuzgó Nagy vadászat. Gáe-on a gróf Forgách Antal és tia. Kohn Fáni, Lövi Ignáez, Weisz Mórné, Himmler választmányi hölgyeit vele együtt éltessék. Meg kell itt birtokain e hét folyamim nagy vadakra vadásztak: Ede, Weisz Márk, Schönberger József, Rigócz Ferencz jegyeznünk, hogy a felruházás sok körültekintést igénylő ti részletekéi még nem tudjuk. és fia 1—1 írtjával. (Folytatjuk). munkásságát évek óta Fölkel Károly egyleti titkár úr Színi előadás Losoncion. F. hő 26-án a Vigadó Az első bálnak vármegyénkben a losonczi állami intézi, — a városi elöljáróság pedig a maga részéről fügymnasium segé’y-egylete javára rendezendő bál vau dísztermében, Hácz Budi zenekarának közreműködésére! akkép mozdítja elő,ez emberbarát! cselekménynek minél kitűzve. Ez a bál tárgyson-játékkal egybekötve február a polgári meubáz-alap javára a losonczi önálló iparos nagyobb mérvben való gyakorolhatását, hogy az , Újévi hó 9-én fog megtartatni. A rendezőség szerencsés volt műkedvelők által Kósza Jutka czimű eredeti népszínmű köszönt érek megváltása cziméu közegei által eszkö­ Török Zoltánná urhölgyet, a polgármester kedves nejét a<latott elő a közönség teljes megelégedésére. Az előadás zölteti a gyűjtést és szolgáltatja át az összegeket a bálanyául megnyerni. — Balassa-Gyarmaton még eddig után oly nagy kedv lelkesedés kerekedett, hogy a Vörös kereszt-egylet pénztárába. E gyűjtés eredménye semmiféle bálmozgalmat nem tett az ifjúság. közönség teljes számban ott maradt továbbra is s tánczrovatunk más helyén olvasható. Nagy plakátok hirdetik B.-Gyarmaton is a Lo- mulatságot rögtönözött, mely reggelig tartott. Eljegyzés. Kolener Adolf gyógyszerész deczember sonezon keletkezett uj lap, a .Losonczi HIrlap'’ meg­ Egy lengyel festő időzik most városunkban. Neve 25-én eljegyezte Kolener Margit kisasszonyt, Kolener jelenését. Veres plakátok, ökölnyi betűkkel! Természe­ Butkiewitz Tódor, lengyel s apja ezred-s volt 1831-ben, Adolf, jó-]iataki nagybirtokos kedves leányát. — Gosz- tesen, meglehetős feltűnést keltenek. A lap második Gelgud lengyel tábornok alatt. A fiú már gyermekkorá­ tonyi Aladár ministeri fogalmazó jegyet váltott Ameliu száma is megjelent, tartalma elég változatos, ép ezért ban rendkii üli festői talentumot árult el, de pályáját derék­ Elza báró kisasszonynyal, néhai Beniczky Gyula uno­ talán nincs is szükség ezekre az óriási plakátumokra. ben ketté szakította az 1863-iki lengyel forradalom. Meg­ kájával. Az tyévi üdvözlések megváltását illetőleg sebesülve, fogságba esett és Szibériába hureiolták. Pár hó­ Társas vacsorát tartott deczember 27-én több hozzánk intézett kérdés folytán tudathatjuk, hogy az ily napi rabság után mint közlegényt besorozták az orosz előkelő úri család egészen zárt körben a Balassa-fogadó eljárás az illető adakozót nem az úgynevezett újévi aján­ hadseregbe s résztvett a Kína és környéke ellen viselt emeleti termeiben, a kedélyes vacsorán resztvettek: a dékok, vagy adományoktól menti fel, (erkölcsileg,) de háborúkban. Taskend bevételénél súlyos sebet kapott s Scitovszky-, Fáy-, Farkas-, Melicher-, Rus/inkó- és Marssó- bevett szokás szerint csupán arra jogosit, hogy a kik ily egy évig kórházban feküdt. 12 évi katonáskodás után családok. ' ' '. ' módon valamely jótékonyáéira önkényt adakoztak, azok mint kapitányt havi 50 rubel nyugdíjjal elbocsátották, Balassagyarmat képviselőtestülete múlt csü­ a szokásos s gyakorta igen alkalmatlan újévi üdvözlése­ de meghagyták neki, hogy térjen át az orosz vallásra. törtökön deczember 27-én tarlóit rendkívüli közgyű­ ket mellőzhetik. Odesszában telepedett le s a festőművészeinek élt De lésén tárgyalták a város ItMl.OtM) frtos eonversiomilis Névváltoztatás. Kiskorú Grossmann Miksa losonczi már pár hónap múlva megkapta az ukázt, hogy azonnal kölcsönügyét; három tekintélyes magyar pénzintézet illetőségű, ugyanottani lakos vezetéknevét: „Hevesi"-™ térjen át az orosz bitre, különben nyugdiját megvonják és kikergetik Oroszországból. Ó megmaradt lengyelnek s lőtt c részben eléggé kedvező ajánlatot: a Magyar változtatta át. Jelzálog Hitelbank ; a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, A balassa-gyarmatl ügyvédi kamara köréből. azért el kellett hagynia az or.-zágot. Egy ideig Krakóban s a Pe.-li Hazai Első Taknéekpénzlár: a képviselőtes­ A balassa-gyannati ügyvédi kamara választmánya köz­ élt, majd Budapesten s most ide jött, szegényen s sze­ tület azonban végleges határozatot ezúttal sem hozott, li Írré teszi, hogy Keszler Lipót dr. ügyvédet, Losoncz retne dolgozni, csak akadna munkája. Fest arczképeket, de azon reményben, hogy egyik vagy másik pénzinté­ székhellyel, ügyvédi lajstromába folytatólag felvette. tájképeket, üvegre, vászonra, vagy fára. Több képe ki is zet további kedvezménytől sem lesz idegen, felkérte és Sikeres műtét. Dr. Bogdán Aladár cs. és kir. | van állítva Darvai Annin könyv- és papirkereskedésébeu. megbízta Vnnriay Ignácz kir. tanácsos kcpvlest. tag eiredorvos, ki a karácsonyi szünidőt szülei körében itthon Itteni sikerült festményei: br. von dér Becke lóháton ural, hogy Budapesten lévén utja. ott az emlilett pénz­ tölti, e hó 26-án egy szegény öreges betegen: Weisz úgy, amint a királylátogatás alkalmával öltözködve volt, intézetek. esetleg más pénzinlé'zet igazgatóságával. szó­ Ignáczon, — dr. lleksch József és dr. Szendrő Jenő továbbá Simonyi Dénes és Sztranyavszky Géza. Igen ol­ beli utón érintkezve, iparkodjék a községre nézve le­ segédkezése mellett sérv-kizáródás eltávolítására irányuló csón fest, lakása: Teleky-ntcza 642. szám alatt hető legelőnyösebb feltételeket kieszközölni. - A köz­ sikeres műtétet végzett. A beteg már jól érzi magát. Baleset-e vagy emberölés ? Kékkőn f. hő 26-án gyűlésen lön közzétéve a vágala.-i dijak megkélszen*Vármegyei Múzeumunk pártolása. Bereczky i-stve 9 órakor Vaskor István ottani legény bement zcse tárgyában hozott miniszteri legtöbb határozat, Bálint Núgrúd-Bcrezelrül 1 drh lőszerszúin-di-'zitinéiiyl, Tóth Lipót tanító udvarára, állítólag azon őzéiből, mely a helybeli mészárosoknak közbevetelt felebbezr-se 5 iiyilesuesol és egy golyót ajándékozott a Nemzeti hogy a tanito cselédjének u szépet tegye. A tornáezon elvetésével. n város, illetve a törvényhatóság határoza­ Muzeiiinnak. A 'Losoncz és vidéke- helyesen jegyzi találkozott Tóth Lipót tanítóval, ki rászólt a legényre tát fenntartotta ; ilykép mód nyiíjlatik arra, hogy a meg. hogy: <A megyei Múzeumra is ráférne az ily és állitólau onnét kiutasította; hogy mi történt a két polgárok adóterhei szaporítása nélkül is a vágóhíd támogatás'. Es valóban anélkül, hogy az országos, nem­ ciiiIht közt, azt nem tudjuk, csupán azon szomorú jobb karba lesz helyezhető. Tárgyalta még a képviselő­ zeti Múzeum ellen küzdeni akarnánk, kijelentjük, hogy tényt hallottuk, hogy a legény az ulczilra ment, a testület a Szelestény és Balassagyarmat közt eső kür- czéllé Vesztett eljárás, midőn hasonló megyei leleteket ' tanító pedig rá vagy utána lőtt s a legény fején ta­ löspalaki Ilid fenntartási kérdését is: alispán úr ti nem ti varmegyei, de a nemzeti Múzeumba küldenek, ; lálva a India bukott. Ugy halljuk, hiegy most Vaskor jár. főszolgabíró úrral e tárgyban korábban hozott s Hiszen, ha országos érdekű valamely tárgy, a nemzeti | István eszméletlenül, élet-halál közt fekszik. a város képv. test, által fclcbbezell határozatát meg­ Múzeum könnyű szerrel, csere, vagy vétel utján a mi UJ adóhivatal A szécsényiek egy régi óhajtása semmisítvén. itjnbbi szabályszerű eljáró.* során .a kép­ Múzeumunktól bármikor megszerezheti azt. lévén fel­ fog teljesedni, nmennyilien. mint értesülünk az onnan viselőtestület kimondotta, hogy a kérdéses lúd fenn­ ügyeleti joga is a vidéki .Múzeumok felett. Kérjük te­ még í872-ik éviién elvitt kir. ■adóhivatalt ”I895-ík év tartását ti község terhére at nem veheti, mert az nem hát megyei hölgyeink és lírainkat, hogy első sorban elején újra felállítják. köt össze a két község között rendes közlekedési utal, szíveskedjenek pártolni n sajátunkat. Pályázat. A Smidt Ödön nyugdíjaztatása folytán lévén a törvényhatósági útból kiágazó vicinális iil az Körjegyzöválasztás Vcrőczén, — tegnap, lapunk megüresedett Szécsényi járásbirói állásra (tizétől 1600 vigynevezell depot-koresiim fele; azt a tagosítás zártakor jött távirat szerint Hanzély Márton főszolga- 1 frt, lakpénz 250 frt) pályázat van hjrdetve. A pályázati alkalmával is csak két öl szélességben kihasított, te­ bíró elnöklete alatt Drappá Mihály eddigi pi-liczi kör­ kérvények Kray István b.-gyannati kir. törvényszéki hát csak dűlő utal pedig rövidítés s igy nagyobb ké­ jegyző közfelkiáltással választatott meg körjegyzőnek. elnökhöz január 4-ig adandók be. nyelem szempontjából csupán a szelestényiek. s a Az újévi köszöntések megváltási iveire a követ­ hidontiili rétbirlokosok használják: tehát a fenntartási keze hölgyek és urak voltuk szívesek aláírni; és ugyan Felelős szerkesztő: Horváth Danó. •terhek is kizárólag őket illetik. Sok egyeli tárgy elin­ a Slütz Antal r. tanácsos ivén: Özv. Aninger Károlyné, ! Főmunkatiírs: Reményi Károly. tézése után városidra ur a képv. test, tag tiniknek Sztranyavszky Géta, a b.-gyarmati Takarék- és hitel­ boldog újévet kívánva, zárta be az év utolsó közgyű­ intézet részvény-társulat, a b.-gyarmati népbank, gróf lését. Forgách Antal 5—5 írtjával; — Vannay Ignácz, Ráth Vadászat. Nándor-Kelecsényben br. Buttler Ervin László, id. Farkas Ferencz, Balás József, Kauitz Ödön, úr birtokán, melynek kiterjedése körülbelül 3000 hold, Helíter Hichard, Schmidt Samu, dr. Feledi Ferencz, — deczember hő 27-én már a másik nagyobb hajtó­ Gazdik Lajos, Freytag Hugó, Szent-Iványi Sándor, UJONAN ÉPÍTETT vadászat folyt le. A vadászat kedvező eredményű volt, Irgalmas nővérek, Felsenburg Tivadar 2—2 írtjával; — j amennyiben 39 nyúl esett terítékre. A vadászaton reszt­ Vilim Gyula, Vankay Géza 1*50—1'50 írtjával; Fáy vettek: br. Von dér Becke Imre, Bernrieder László tolnai Árpád, Meiszner József, Pethő Gyula, Szilágyi Mór, özv. j nagybirtokos, br. Buttler Ervin, br. Jeszenszky Sándor, Kék Lászlóné, dr. liekseh József, Grünbaum Henrik, ; Laszk.ty Gyula, Madách Ennumel, vallás- és közoktatás­ Benkő József, Himler Adolf, Doman Testvérek, Heisz ügyi osztálytanácsos, Madách László belügymini- téri Sándor, Molnár János. Gansel Testvérek, Grósz Mór, titkár, Madách Imre, Madách Pál és Veres Imre cs. és Doman József és Testvére, Frischer Ignácz, Manóssy kir. kamarás urak. Vadászat után este ti órakor a szives Alajos, Benedek Soma, Geseheit Ármin, Bárth Ignácz, háziúr és ennek kedves neje szül. Madách Sarolta ö Baldenwégh József, Gansel Sándor, Selmeezy Sándor, TELEKY-UTCZA, ÖZV. BERCZELL! ÖDÖNNÉ HÁZÁB1L méltósága a vendégeket fényes estebédde! látták el, mely Ambrózy Gyula, Fábry János, Kertész János, llummer Mihály, Simkó Frigyes, özv. Elheniczky Flómé, Vajda (A FÖLVÉTELI MATEREM EGÉSZ NAPON ÁT a késő érákig tartott A vármegyei gazdasági egyesület igazgató­ Vilmosné, Schlesinger Károly, Schönfeld Miksa, Verebes FŰTTET1K.) választmánya deczember hó 28-án ülést tartott gróf Gyula, Ebenführer Lajo-, Fertsek Gyula. Liederman Berehtold Arthur elnöklete alatt. A választmány elhatá­ Henrik, Weisz Károly, Guttman István, Kohn Márkus, rozta, hogy az elnökválasztás január hó 20-án tartassak Ehrenthal Testvérek, Ticsénszky Lajosné, özv. Magasházy Nagyrabecsült vendégeimnek és jóakaróimnak bol­ meg. Tudvalévő, hogy Scitovszky János, aki a deczember Mihályné, Pajor István 1 frt 2(i krr.tl. — Janics Endréné, j dog újévet kiván : Karlik Jánosné. Haasenblas Károly, Hudecz Zúgmond. 12-iki közgyűlésen két szavazat kivételével elnöknek IfL Himmler Hde, kávés és szállodás. választatott meg, nem akarja elfogadni az elnöki tiszt­ dr. Bogdán Mihály, Jónás Adolf, Markovid Ödönné, dr. séget, s az az óhajtása, hogy a régi tiszta fentartassék Gerö Mór, Hidakovicsné, Melicher Ferencznó, Nagy a az elnöki tisztséget továbbra is gr. Gyfirky Abrahám Mihály, Cséífslvay Gézáné, Hosenfeld Sándorné, Petrovics Nagyrabecsült megrendelőink-, valaMátyás, özv. HalTinszltyiié, Kondor József, ifj. Doman ' töltse be. A január 20-iki választás tehát ily irányban fog megejtetni. Az igazgató-választmányi tagok megle­ Dávid, Schwarcz Simon, <)uittner Dávidné, Figler József mint üzletfeleinknek boldog ájévet -ki 1—1 írtjával, — Az Opitz Károly rendőrtanáesos ivén: 1 vámmk. Ehrenthal Testvérek, szállítók. hetős számban vettek részt az ülésen. (Jtt láttuk: Baints ner Ottó, Von dér Becke Imre, Gazdik Lajos, Fáy Albert, Fáy Árpád. Huszár Béla, Negro Adolf, Pongrácz György, liesztcrczebányni „Első magyar gylImUlcslcpiirló társulat” termelvénycit RoPongrácz Abrahám, Simonyi Dénes és Veres Imre urakat, senfclfl József és Sándor rcgnlc-bérlíí exégnek a kizárólagos elárusítani jo­ B.-Gyarmat virilistái. A város képviselőtestüle­ tének legtöbb adófizetés cziméu jövő 1895. évre követ­ got átadván, nevezetteknél kaphatók: „Millenium Élct-ellxlr“ és „Magyar kező birtokosok lettok tagjai: I. Gróf Zichy Ferencz, M ekerle-llkrtr. — Mindkettőnek jiisága kitűnik az által is, hogy az előbbit 2. Takarékpénztár, 3. Népbank, 4, Streisinger Lipót, 5. Felsenburg Tivadar, (I. Rosenfeld testvérek, 7. Takarék­ u mill. orsz. bizotts. kiállítási tárgyul máris elfogadta, a másodikat pedig én hitelintézet, 8. Aninger László, 9. Baintner Ottó, 10. ? Wekerle miniszterclnUk úr exjn meggyőződvén annak eredetisége- és jóságáról, Grünbaum Henrik, 11. Cservényük György, 12. Vannay Ignácz, 13. Berczell Lipót, 14. Sztranyavszky Géza, 15. BELGRÁDER SOMA - ---- ---- - JfÖTEgME^ B.-GYARMATON, SBS T A megengedte, hogy ai saját neie alatt, fcnykcpérel ellátott eredeti palackokban árába bocsáttas&Ck. �6 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ B.- gyarmati könyvnyomda részvénytársulat 1894. deczember 30. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00683.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_12_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-12-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 53. szám (1894. deczember 30.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c717e04e9c4fbfeb464dd89d4400082c.jpg c8b813d409ae77aa29bf02c6589134b4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/642c228ef323a939a456e554bff6e02c.pdf 6f1f50454cc2e6e55aae5ae8a2f6ece0 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. január 6. 1. szám. XXIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP A balassa-gyarmati könyvnyomda részvény­ társaság. (Egy kis tájékoztató.) rintos névértékű részvényeket pár nap alatt mind aláírták, s ma-már, hogy börzenyelven szóljunk ázsiója van e részvényeknek, s azok nem kaphatók, csak alpárin felül. A társulat megalapítói, a közgyűlés sanctiójával tapintatosan intézkedvén a nyomda hasznos közegéről: a „Nógrádi laipok és Honti Hiradó“-ról is, s ennek megjelenését, sőt kifejlesztését biztosítván, ezáltal szolgálatot tettek vármegyénk és székvárosa köz­ ügyeinek, anyagi és szellemi fellendülésének is. íme, ebben rejlik az uj részvénytársaság fon­ tossága, hordereje; s bízvást tekintünk a jövő elé, mely a vállvetett munkának gyümölcseit bizonyára meg fogja teremni. Múlt vasárnap alapszabályainak gondos egybe­ állítása- és elfogadásával, valamint egyéb szervezési teendők elintézésével végleg megalakult a „BalassaGyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság*. Lapunk más helyén számol be a megalakulás mozzanatairól; érdemes azonban e helyütt külön is méltatnunk e vállalatot, mely kerülve a hangzatos czimtoldásokat, bátran irodalminak is mondható, mennyiben az alapszabályok első szakasza szerint: ,A társaság czélja a nyomdai ipart mellékágaival együtt gyakorolni, kiadói üzletet‘folytatni és irodalmi vállalatokat létesíteni". ; • ■ ?. Újévre. Hogy a középkort az újkortól történelmileg Újévkor a múlt óv eseményei felujulnak emlékeze­ Amerika felfedezése választja el, így tanítják az tünk világában s mintegy ujluSl átélni látszunk azt a jót, iskolában; mi azonban helyesebbnek Ítélnék e világ­ vagy nem jót, a mit sorsunk intézője annak lefolyása alatt epochát a könyvnyomtatás feltalálásától számítani; ránk mért. Vannak emberek, a kikre csak jót? örömet mert hogy a könyvek terjedése keltett minden vállal­ hozott uz elmúlt esztendő, de sokkal többen vannak, a kik sok bajt, megpróbáltatást kényszerültek viselni annak kozás iránt hihetetlenül nagyobb lendületet az em­ lefolyása alatt s most fájó értelmek között vesznek tőle berekben, semmint volt annak előtte, — ezt úgy búcsút. A boldog újabb boldogságot, a szenvedő szenve­ hiszem, mindenki beismerheti. désének enyhülését várja az újévtől. Mily jó, hogy az Különben e közigazságot, miről már kötetszámra embernek remélni lehet, remélni szabad, é nélkül becsét Írtak a tudósok, itt csak jelezni kívántuk; valamint veszítené ránk nézve az élet. Az újév legalkalmasabb idő­ pont reménységünk felújítására és ez erőt ad az embernek rámutatni azon másik igazságra is, hogy valamely a további küzdelemre. város fejlődése, kultúrájában mindenütt és mindenkor Azonban tóved és csalódik az olyan ember, a ki lényeges haladást képezett, ha ott könyvnyomda túlsókat remél az újévtől. Az a szerencsés ember, aki a múltban szeneit tapasztalatait önjavára tudja értékesíteni működött! Persze, sok függ attól, hogy mikóp működött a jövendő napjaiban. Az a szerencsés ember, aki kellő óvatossággal lép az uj esztendőbe és nem teszi elbizakovagy működik e nyomda, van-e erélyes szakvezető­ ■dotti » .nvltbta tapa’.ita'.i. a.re, sem csüggedtté az sége, van-e képviselete s külön orgánuma is? átélt szerencsétlenség és csapás. Tapasztalata kalauzolja Minden méltányos és igazságos embernek be az ilyen embert az élet utóin, mely előrelátóvá teszi öt. kell azt ismerni, hogy néhai Kik László nagy és halad bátran, nem bizik az esélyekbe, életének sorsát hasznos szolgálatot^ tett Balassa-Gyarmat városának, nem bizza véletlenre, hanem gondolkozik és megfontolva cselekszik. midőn ezelőtt mintegy 40 évvel itt megalapította Napjainkban terhes az élet, gondot ad és szorgalmat az első nyomdát és azt hosszú évtizedeken át sokszor feltételez a tisztességes megélhetés. Az olyan embert, aki áldozattal fentartolta; mert bizonyos az is, hogy tétlenül nézi a mások iparkodását, elsodorja az előrelövoltak idők, s ezek főleg az úgynevezett Bach-kor- rekvők árja. Ma a munka, tisztességes munka, a helyes szak dermesztő évei, midőn a máskülönben tisztes­ alapon nyugvó számítás, a takarékosság és az ehhez hasonló kellékek biztosítják megélhetésünket. Téved és csalódik, séges hasznot hozó könyvnyomtatás áldozat-, súlyos aki eldorádói életet keres ma, mikor érdemre adják a gond- ős felelősséggel járt, s ezt a mi boldog em­ keresményt, mikor a szorgalom és tisztességes magaviselet lékezetű „Laczi bácsink* hazafias bátorsággal .végig­ várhat jutalmat és méltánylást. Mily sokan vannak, akik panaszkodnak az élet terhes csinálta*. A polgártársak tisztelete és közbizalma volt volta felett, de nem akarják belátni, hogy munka nélkül élni nem lehet, hogy tisztességes magaviselet, a tisztakeérte az ő legszebb jutalma. züség ma nem pélkülőzlietők, ha r. társadalom becsültcA politikai alkotmány visszaállítása után más tését kivívni, állásunkat biztosítani, felebbvalóink elisme­ irányban, de ismét nyílt, hazafias, szép missiója a rését kiérdemelni akarjuk. Tény az, hogy az emberek között sokan vannak sajtónak, s az öregbedő nyomdász értjük Iraczi bácsit, csaknem véglehelletéig megfelelt annak is; olyanok, akik keserű emlékekkel gondolnak az 1894-ik év lefolyására, mert annak iiapjaibaií kevés örömet, de midőn pedig két év előtt örökre behunyta a szemeit, annál több szomorúságot kellett megérniük. Talán szeret­ özvegye és már önállóvá lett leány-gyermekei, mint teik sora ritkult meg az enyészet angyalának hívására ez örökösök tisztelték meg atyjuk nevét azáltal, hogy évben s a veszteség okozta sebek gyógyulásán állapotban a könyvnyomda-üzletet fentartották, sőt gyarapították is. sajognak ma is? Meglehet, hogy a mostoha sors anyagi De mert nőknek, ha még oly kiváló jeles kép­ károsodást mért reájok s ez által összes keresményüket vesztették el, feltámasztva bctinök a jövő iránt való két­ viselőjük van is, mint a Szécsényben lakó Iluszinkó séget is?! Antal úr, bajos az ily üzlet vitele, ugyanazért czélHa ilyen körülmények között az események okát szerü Tolt, hogy midőn akadt életrevaló vállalkozó, behatóan vizsgáljuk, azon meggyőződésre keli jutnunk, hogy a természetnek vannak örök törvényei, melyeket az eladják az üzlete). Jó eszme volt az is, hogy egyes vállalkozó emberi véges erőnek sem az évek napjainak nincs hatal­ mában megakadályozni, Azt tapasztaljuk, hogy vannak hiányában társulatot alakítottak e czélra; hogy pedig események, melyeket saját vigyázatlanságunk által magunk a társulat-alakítás igen könnyen és gyorsan ment, idézünk elő s ha káros következményeit látjuk, okoljuk ez a legczáfolhatlanabb jele és bizonyítéka annak, a gondviselés mostohaságát, vagy más embernek velünk hogy városunk értelmisége szükségéi érezte egy szemben követett eljárásban véljük szerencsétlenségünk jól felszerelt, jól működő könyvnyomdának az ipar, okát feltalálni s a miatt békétlenkedünk a gondviseléssel szemben, vagy gyanúsítással illetünk olyan embereket, kereskedelem, földmivelés s az átalános kultúra szem­ akik, ha nem használnak, de nem is ártanak nekünk. pontjából. Valóban az ujesztendő legalkalmasabb időpont arra Ez teszi érthetővé, hogy a kibocsátott százfo­ nézve, hogv visszatekintsünk a lefolyt évre és egész múl­ Lapunk mai száma 6 oldal terjedőim ú. túnkra, hogy számot vessünk magunkkal s netaláni hibá­ inkat elhagyva, jövőben igyekezzünk gyakorolni a tzorgalmát, takarékosságot, mert csak igy remélhetjük, hogy u ujesztendő elhozza ránk a boldogulás napjait Azonban hiábavalónak bizonyul a legnagyobb dor­ gálom is, hu megvonja tőlünk áldását az isteni gondrisalés, kell tehát, hogy istennel kezdjük és végezzük mun­ káinkat, mert sokkal gyarlóbb az emberi erő és akarat mintsem eredményhez tudna jutni a gogdviseléa aagitaége nélkül, melynek hatalmában áll egész élOánk íotyisa alatt szerzett javainkat néhány perez alatt hamuvá változatai. Vajba az isteni gondviselés áldásdússá tenné ránk nézve az 1895-ik esztendőt hogy az elemi csapásoktól sújtott népünk verejtékez munkája bő gyümölcsöződéi jutal­ maztatnék meg ez esztendő lefolyása alatt! A .Balassa-gyarmati könyvnyomda részvény­ társaság* alakuló közgyűlését 1894. éri deczember hó 30-án d. e. 10 órakor tartotta meg Balassa-Gyarmaton a városháza tanácstermében a részvényesek nagy érdeklődése mellett. Jelen voltak egy-kettő kivételével az összes rész­ vényesek, kik a gyűlés vezetésére elnökül közfelkiáltással Nagy kánt a tudományos akadémia tagját kérték fel, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Révész Dezső dr-t Az elnök meleg szavakkal megköszönvén a bizalmat, a jelenlevők rokonszenves ovácziója kíséretében foglalta el az elnöki széket. A gyűlés kezdetét a határozatképesség megállapí­ tása foglalta el, mely czélból Reményi Károly elnöklete alatt Kanitz Ödön és Darvai Ármin részvényesekből áflő hármas bizottság küldetett ki, mely működését befejezvén bejelentette, hogy a gyűlésen 160 drb részvénytől 144 részvény, tehát 28,800 korona alaptőke képviseletében 27 részvényes van jelen. Ezután constatáltatván még, hogy a 160 részvény aláírás és befizetés által teljesen biztosiba van, megállapittatott a gyűlés határozatképessége, — a mi után a tárgy sorozatban felvett tárgyakat tette a köz­ gyűlés tanácskozás tárgyává. — Első. sorban az alapsza­ bályok állapíttattak meg, követte azonnal az ennek alap­ ján szükségessé vált választások megejtése. A társaság el­ nökévé a közgyűlés egyhangúlag közfelkiáltással Nagy Irán történettudóst, alelnökkó Sztranyarszky Géza közjegyzőt, az igazgatóság tagjaivá: Baintner Ottó földbirtokost, Cservenyák György gyógyszerészt, Fáy Árpád földbirtokost, Feledi Ignácz kereskedőt, Kanitz Ödön gyógyszerészt, Iluszinkó Antal földbirtokost, Szontagh Antal dr. főispáni titkárt és Vannay Ignácz ügyvéd kir. tanácsost, a fel­ ügyelő bizottság tagjaivá: Hummer Mihály kereskedőt, Molnár István megyei kiadót, Pollatsek Rezső kereskedői, Sándor Móricz népbanki főkönyvelőt és Streisingev Al­ bert földbirtokost; jogtanácsossá Révész Dezső dr. ügyvédet választotta meg. Vannay Ignácz bejelentette ezután, hogy a nyomdát özv. Kék Liszlónétól 20,00.) koronáért megvették, azt át is vették, azonban a szerződés Írásban még megköthető nem volt. Ez helyeslóleg tudomásul vétetvén, a szerződés Írásba foglalását a közgyűlés az igazgatóságra bízta. A nyomda és kiadói hivatal és lapszerkesztőség 1895. évi költségvetését következőkép állapította meg a közgyűlés. A nyomda tudorának Darula Arnoldnak 1200 korona évi fizetés 400 korona lakbér, — a lakás természetben is kiszol­ gáltatható, — a kiadói hivatal részére 400 korona, könyvelő és pénztárnok 300 korona, a lap főszerkesztőjének 600 ko­ rona, a lap segédszerkesztője, illetve két munkatársnak összesen 500 korona, levelezők- és tudósítóknak 800 korona, összesen: 3300 korona. A közgyűlés még egy lapbizottságot is szervezett, mely a következő tagokból áll: Nagy Iván, Sztranyarszky Géza, Horváth Danó, Révész Dezső dr, Reményi Károly, Vannay Ignácz, dr Feledi Ferencz, Szilágyi Mór és Dar­ vai Ármin. — A gyűlés tárgyai ezekkel kimerittetvén, Vannay Ignácz lelkes szavakban mond a közgyűlés nevé­ ben köszönetét Nagy Ivánnak az elnökség elfogadásáért és a gyűlés tapintatos Ogybuzgó vezetéséért — Nagy Iván megható szavakkal köszönte meg a ragaszkodást és indítványára a közgyűlés ügybuzgó fáradozásukért köszö­ netét szavazott még Vannay Ignácznak és dr. Révész Dezsőnek. Az ősz tudós elnök szerénysége ilykép megnyugtattatván, a gyűlést a tagok szűnni nem akaró éljenzése közepette bezárta. �2 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ Weberle bOnlajstroma. Népszerű kormányunk bukásán — az aulával szem­ kon tgész bünlajstroirot állítottak Ossza. Kezdődik a búnlajstrom ax zís szócskán, inelv régóta beékolte magát a cs. és k. betűk köré. Ez keserű pílula volt, mely még most is föl-fölbuzog ax ily radikális elede­ lek megeméttUaére be nem reudexett k. k. gyomrok fene­ kórt). Folytatása pedig egy hosszú litánia, melynek vegyi extraktuma a következő: Jaasxky. Utcxai tüntetések. Ai aradi vértanúk szobra. A Hentei-rxobvr koszorújának megakadályozása. Budai honvédszobor. Kossuth Lajos temetése. Ab udvartartás erősukos magyarosítása. Kossuth Ferencz körútja. A debrecxeni czigány-demoiistráczió közbeszólá.-a. zászlós úr odadobja zászlósúri méltóságát. Egy tábornok végrendeletileg tiltakozik katonai difi­ nél való temetése ellen. íme néhány mutatvány a bünlajstroiuból. Nagy és kis dolgok, a miként a térvények is rövid és boanu, fontos és jelentéktelen paragrafusokból állanak. De ex a sok paragrafus, mely össze van Írva együtt és öaneritve bizonyos körökben, azt a meggyőződést kelti, hogy itt Magyarországon ma a dualizmus ellen folyik az aknamunka s ebből antidinasztikus áramlat (!) fog keletkezni. Ennek a rémképnek az árnyéka fojtogatja az udvari körök levegőjében felnőtt matadorok lélegzetvételét s en­ nek a levegőnek a parfümirozása most ax egyetlen fociéi ax ő haragos villanásu szemükben. laisoocz, 18'J6. jan. 2. Igax katholikus (nem ultramontán) létemre igaz hitű lutheránus feleségemmel ait a szokást vettük fel, illetve feleségem, hogy ö visz engem az én templomomba, én pedig kitérem őt az ő templomába, amint azt az arra való alkalmak bozxák magukkal. Igaz, hogy amióta ax én templomomban ax egyház-politikai törvények ellen csinál­ nak papjaink ixetlen exursiókat, oda megszűntem járni, azonban feleségemet minduáltal elkísérem az ő templomáig, ó-év estén be is tértem abba, álon hiszemben, hogy ai Öreg lelkén fogja tartani az isteni-tiszteletet. Anuál inkább námitottam erre, minthogy azt hallottam, hogy egy idő óta rendesen minden második alkalommal végzi azt. Jó­ kor értünk oda. Még a beharangozás előtt. De már is telve volt a templom. Alig találtunk helyet. Csak ezután szólalt meg a harang. Minek húzni azt oly soká ily iiaky hidegben s mikor úgyis telve volt már a beharangozás előtt a templom. A harangozás megszűntével lépett be az ősz pap sugár, magas káplánfiával. Azonnal megrendült az ének. Én azt iparkodtam megfigyelni, hogy ki ül a papi szék szélére; mert axt mondta a feleségem, hogy az szo­ kott szónokolni, aki a papok közül szélről űl. E szerint a káplánon van a sor, gondolám magamban s hozzátet­ tem, hogy len alkalmam hallani. egv fiókpraedikátiót. Pedig én az öreget szerettem volna hallani. Ez szokta ügyes rendbe sorakoztatni beszédjében az év kiválóbb ese­ ményeit, s tanulságosán elmélkedni azok felett. Tehát mit tehettem mást, minthogy a türelem köpenyébe burholtam be magam. A fiatal szónok csakhamar megkezdte a dőlmár eléggé erős s kimagasló hangon. Első kifejezései szokásos általánosságokban voltak tartva. Do midőn a nagy bujdosót hozta fel, s midőn ennek példájából azt a tárgyat tűzte ki elmélkedésül, hogy bujdosás az égre, s midőn hatásos alkalmi példák által kezdte bizonyítgatni TÁRCZA. A vacsora. Mondja még aztán valaki, hogy én nem vagyok mostoha fia a szerencsének! . . . . Tegnap a fekete kávénál azt mondja a hivatalbeli czimborám: ne Ígérkezzél estére sehova, — meg vagyunk híva disznótorra. Kik és hóra? Kérdem ámulattal. Én meg te — Bizseriékhez, — volt a válasz. Lehetetlen, — mondám, — még nem tisztelegtem nálok, — nem is vagyok bemutatva. Az már mindegy, velem jön és vége, — maga a háziasszony hirott meg, sőt utána tette súgva: Klapnik Ella is ott less. Még csodálatosabb, — tűnődtem, — bonnét tudhatja Biueriné ő nagysága, hogy én fülig szerelmes vagyok Klap­ nik Ella kisasszonyba, hiszen sohasem mondtam senkinek és a legkisebb jellel sem árultam el titkos epedésemet. Arra se legyen gondod, — fejező be hivatalbeli czimborám, — bárhonnét tudja is, mí g kell jelenned, hátha éppen Ella kisasszony óhajtásának következménye a meg­ bírál, — légy itt hét órakor, majd együtt megyünk, — szólt és ott hagyott A háziasszony hirott.... Klapnik Ella is ott lesz, .... talán éppen az ő óhajtás:-..............de a friss kolbász is mustárral legkedn-nczebb eledeleim egyike..............nem állhatok ellent fűztem elmémben a gondolatokat és esti hét ónkor — lak, klakk, frakk, - vártam cziinborámat ■ „négres lóheréhez" czimzett kávéházban. Nyolez ón előtt kopogtattunk nizseriék előszobáján; még alig rolt egypár vendég. , Kotyogi Dani, .... mutatott be a czimborám. A jelen voltak kezet nyújtottak, ax i-meretlenek elmormogva neveiket is, hogy még kerésbbé ismerjem, 1895. január 6. tárgyát; midőn felhozta a Vág folyó á’tal hajlékaikból i. biztosítva van. <--ak az a kérdés, vájjon a közrég,k kizavart bujdosókat, majd a tikkaszt*'- bőség miatt szen­ el bírjak < vi--hii • • kolt-r gekm k Ir ajuk e.-o balrva-l.i. < A -le, zeiubi r ho 13-iki lörvh. közgyük-en bue-uvedő ezereket ; majd az Olaszhvubvl b- ntkere.ó buj­ dosókat; uo mar ekkor általános volt a meghatottság. Z-út e| a tani nvha'o-ag közön-cgetol a vanm-gye <>./. tall.iti ti-zti-lelem k tárgyút kepeZo. a föbllllivi'lesugyi Ezentúl buzditólag kezdett szóltam. mikor azt moudá, hogy inig Isten enged hujdo-nunk ezen földi hazánk téréin, sze­ miui-lr I liim o-zlalvtaiiae-o-áva kinevezett aiisjiánja; ressük azt és iparkodjunk a nemzetet erősítő, szilárdító Lvstyánsiky Sándor, kinek a r«»r veiiyhatosagi élet len törvényeket, intézményeket megbecsülni a Inmliui lelkese­ közel 26 évi vaiMie-gyei ti-ztvi-eloi pályáján -zerzeliirdés egész erejével. Természetesen ekkor tért ál a nemzeti­ rij-meit M.ijl.illi l-tvaii. Bar-varmegye volt főispánja ev>-ki plébános méltatlak -/.ívből ségi törekvések kárhuztatás.ira, el-ó sorban a lutheránus Kii’lora Janóegyházban gyűlő pánszlávisnni-r.i. De nem hagyhatta szó fakadó, -zivhez szobi szép beszedeklreli. A kirzgyillés targy-orozalaiiak tárgyalása közben nélkül a logicai rendnél fogva ezután azokat se, akik a nemzetet erősíteni ezélzó most meghozott törvények ellen a v.omegye k--Z-cji es körjegyzőinek testületé tisz­ a fővárosban tüntető gyűlést tartottak. Igaza volt, helye­ telgett a biie-iiZ'i ah-paniiál. Inegy tolinacsoloja legyen seltem magamban. De igaza volt abban is. midőn azt a lialaprzvtnr k. melyet a lavoz.rr iránt erez. Igazi atyja volt o mondá, hogy ezek közül kerültek ki azok, a kik a meg­ a körjegyzői karnak.a ki a községek pénzügyi helyzeté­ halt szabadsághős felett meg nem huzatták a részvét nek számbavételt vei ugyan degmi lo-kodolt anyagi megharangját. Sióval u fiatal ember egészen kitett magáért s vlhete-r-nek javila-ar<d. Bokros leemioi közt‘|H:tfe arról kielégített mindnyájunkat. E-zűukbeu volt az a mondat, -em feledkezett meg. h<rgy erkölcsi tekintélyeitek eimh -en i- munkáljon. hogy : „Sast nemzenek a sasok*. A koz.gy illés bclcjeze.se után a varmegye tisztikara Az est többi részét többen családi körökben egymást látogatva töltötték. Sokan azonban családjaikkal együtt a jelentkezett hllcsliti-ztelgcsre szeretett főnöke, a -zo „Vigadóba" mentek, a hol a katonai tisztikar tréfás estét legm-iiit-cbb crlelmcbeii tisztelt barátjától. A buc.-u-zarendezett. Hogy ez nagyban sikerült, bizonyítja a követ­ v.ikat a varmegye főjegyzője, — Bolgár Emire intézte kezmény, hogy táncz lelt a vége, mely reggeli 4 óráig a távozóhoz; röviden, de megható .-zavaklnin vázolván fajdalmai, melyet ah-paiijanak lavozasa felelt ti tiszti­ tartott. Az újév napjára tehát igen sokan tánczolva jöttek kar érez. Most következett a vála-nak iegmeghatólrb pillanata, át. Adja Isten, hogy mindnyájunkra, már értem a gyar­ matiakat, sőt az egész hazát, hogy ex év mindnyájunkra a midőn Le-tyánszky Sándor zokogásig meginduló han­ gon Imc-iizik liszttarsaitol. szeretett barátaitól, születési nézve a biztos örömnek legyen áldott éve. A délelőtti teiuplomozás után* megindultak az újévi helyétől, almai tanyájától, ifjúi abnindjai. fcrlimiinkussága üdvözlések. Hivatalosan üdvözöltettek a polgármester, a sziulerélol. Bizony nehezen esett a válás. Nem maradt városi tisztikar és a tanács által; a járásbiró az ő tiszti szem szarazim a .-ziv összefai-sarorlásálól. És ezek a kara állal, majd az itt nyugalomban élő törvényszéki el­ könyek igazak voltak, mert rájuk énh-mes ember után nök szintén a járásbíróság által. Voltak, kik egyes nagy­ ejtettek. Beszedjeiket a tisztelgő küldöttségek díszes köérdemű férfiakat kerestek fel házaiknál. Az üdvözlések le-ti albumban nyújtották át a távozó alispánnak. Befejezést nyert az. ünne|>éiy a várjiiegyeház. terily tárgyai legkivált Szíjgyártó Sámuel és a most beteges­ melH-n a távozó ali-jian li-zteletere rendezett diszebcddel. kedő Hódi Ede voltak. Írásban, illetve látogató jegyek által ás kőig] s tá­ melyen az ősi szokáshoz híven, a legelső magyar em­ bert — király 0 Felséget éltette a főispán. Az ez után volból annyi üdvözletét kaptunk, hogy a levélkihordók. a kik naponként háromszor jelennek meg házainknál, e következő felköszöntők egész sorozata illette az ünnekét napón át, csak egyszer voltak képesek hozzánk el­ peltet. s egy a jövendőbeli alispánt, u szabadelvű párt hajdan leglevékenyébb ellenfele — Ivánka Zsigmond jutni. Az év különben vásárral is vette kezdetét városunk­ állal elimimiva. ban, mely azonban a nagy havazás miatt a közönséges heti vásárt sem múlta felül. Innen-onnan. Ij-ulysú:. január t. (Karvxolatok.) Az ipidy.-ág -zólyomi helyiérdekű va-ut építési ügye mindjobban közeledik a vabisulás felé. Az. érde­ keltség választmánya múlt évi deez. hó 29-én ltudnay Béla főispán löklrte alatt üle-t tartott, hol a nyom­ jelzési munkaiatok költségeinek fedezetére 6550 frt njánltatotl fel a jelenlévő énjckelh.-k által, s megállapiltattak azon módozatok, melyek szerint az. építési költségek ilőtcrenithelók. Nagyban megkönnyíti az érdekeltség helyzetét llontváriiK-gye köztörvényliatoságáiiak 1891. évi deez. 13-án tartott közgyűlésének azon határozata, mely sze­ rint kimondatott, hogy a helyiérdekű vasút kiépítését elősegítendő: hajlandón vállalatot kilométerenként ugyan oly arányú összeggel segélyezni, mint azt annak idején a nana h.-gyarmati szárnyvonal kiépítésénél telte.' Nem kis fontossággal bir e vasiitúg kérdésének megoldásánál br. Nyáry Béla országgyűlési képviselő önzetlen-ege. ki ezen helyiérdekű va-ut építésére vonat­ kozó élőmunkái.ili engedélyei minden kedvezményre való igény nélkül ajánlkozott az érdekeltségre átruházni. Mindent egybevetve: nem hiányzik az.érdekeltség ­ nél az. áblozatkészség. a hatóságok jóakarata tamogata-a Ivánka Zsigtnoud családi levéltárát és ereklye-gyűjte­ ményét a nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Első dolgom volt ezt megnézni. Hiúk: hontiakra az igen érdékes és tanulságos. Szinte sajnálom, hogy nem a honti Múzeumnak vetette meg avval alapját. Vagy íia azt hitte, hogy „Honib­ ban sem lap, sem Muzeum. sem fóispáni lakás, sem pénz­ ügyig izgatásig, sem gymuasium, s-*m katonaság sohi sem lesz, úgy adta volna oda a „Nógrádi Muzeum*-nak. Ebből láthatta volna Nógrád, mily eszközökkel vívta harczát Hont — a közügyért, vagyis egy mandátumért. Mert Hont 10 éves legutóbbi történetét, bátran el lehetne nevezni „Egv mandátum történetének". Ha 8-f-ben Ivánka Zsigmomi megkapja az Ipolysági vál. kerületének mandátumát (vagy beszéljlűik egyenesen, mert akkor sem egyes ember, sem kerület nem számított) ha Majthényi László br. Hontm. akkori mindenható főispánja kinevezi 84-ben Ivánkát kép­ viselőnek, oh mily egészen más képe lenne most a vár­ megyének. , A főispán természetesen még mindég Majthényi lenne. Képvi-elő: Ivánka Zsiga. Alispán: Pongrácz Lajos, ki még mindég minden szellemi mozgalomnak vezére lenne. (Azóta, hogy ö elment, nincs vezér, de nincs is szükrég, mint azelőtt; — a háziasszony is örvendett a szerencsé­ nek, de csakhamar nyakon csípte a czimborámat, a mel­ lékszobába vonla és gyors taglejtésekkel kisérve szapora beszédét, magyarázott neki valamit, kinek alig jutott egy kis érthetetlen dadogásra ideje. A czimborám mosolygó piros arczczal ment a mel­ lékszobába, de érdekes hahvány ábrázattal jött ki s ugy vettem é-zre, — mintha az orra is megnyúlt volna a rövid értekezés alatt. De ex hagyján; azérí én jóhi-zemúleg élvezhettem volna a disznótor kellemeit és titkon kedvemre „legeltet­ hettem volna élvsóvár szemeimet" Ella kisasszony bájain, ha a czimborám nem lett volna elég tapintatlan elmondani, hogy nagy tévedés történt, mert a háziasszony nem engem értett, midőn neki azt mondta, hogy „Danit is hozza magával," hanem értette Dani Bélát, az ttj utbiztost. Ennek tudatával azonban nem lehetett maradá-om. Hirtelen vér­ tolulás csapott a — — könyökembe és én ajánlottam magamat azzal a keserű tapasztalással is levőn gazdagabb, hogy Ella kisasszony óhajtásainak tárgya’kívülem eső más boldog halandó................. l’-ak már azt a tapintatlanságot nem követtem volna el, hogy a meghívás űrömétől eltelve, szokásom ellenére lakásomra siettem és megmondtam a házigazdámnak, kinél Ízletes polgári étkezésem volt, hogy vacsorával ne várjanak, mert disznótorra vagyok hivatalos - Bizseriékhez, toldot­ tam meg némi büszkeséggel. Ennek az udvarias baklövésnek az lett a szomorú következménye, hogy az akadályokba ütköző disznótorból hazamentem, hi-leg konyhát találtain, a>. Ízletes polgári vacsorát elköltötték nélkülem. No, de van vendégfogadó a városban, — majd va­ csorátok ott, gondoltam és -lettem a „Nap" szálló étter­ mébe. Szokatlanul sok vendég hemzsegett benn-.Étlapot kérek ...... — Fele-leges, szólt egykedvűen nx egyetlen pinezér, — mindenünk elfogyott, — nyúlezombbal szolgálhatok savanyú lében ................. — Inkább óhon halok, — mondám, -- még a sza­ lonnával dugdosott vadas nyúlgerinczct sem tudom meg­ enni, nemhogy a láhaszárát rágjam. Haraggal ugrottam fel, — no akkor majd veszek egy szelet szalámit a boltban és megeszem otthon reggeli zsemlével, szóltam és indulni akartam. Ekközhen erős csengetés hangzók a nagy teremből, a közönség pedig felkerekedett és törte ma^át a terem felé. A tolakodás közben gyengéd szorítást érzék balke­ zemen s kellemesen suttogó hangok hozták rezgésbe fülem dobját: várja be az előadás végét, nálam terített asztalra talál, — a szalámira már úgyis meleg idő jár ... . Oda pillantok, a honnét a kelb-metes suttogás jött. C-inos liatal asszony haladt mellettem szemérmesen le-űtőtt szemekkel. l-merlek, gondolám — a tűzoltók majálisán tánezoltun vele s viszonoztam a kézszoritást unnak jeléül, hogy nincs semmi kifogásom. Követtem őt a nagyterembe, hol valami kóbor dal­ társulat „átutazóban" előadást rendezett és háta mögé telepedve, (nem voltak számozott székek,) élveztem a parlagi művészetet. A kisvárosi da’e.-tély, vontatott unalmxssága mellett sem tarthat oly soká, mint a régi vagy uj Orfeumban, tehát sz- renc-ésen véget is ért. Előadás végen udvariasan fel ajánlottam kíséretemet a kissé götuböly-led menyecskének, ki azt „ha .... oly szives lesz . . . .“ habozó kifejezés mellett fogadta el és útközben elbeszélte, hogy a férjét ma estére várta haza, de nem jött meg egyik vonattal sem, — aggódik is, hogy talán baja esett, ■ csak már legalább sürgönyözött volna -tb. stl>. Én tehetségem szerint vigasztaltam a bús szalma­ özvegyet. ki minden mondásomnál erősebben fogódzott karomba, v-dtaképen pedig a vacsorán járt az eszem, melynek végéről — reméltem a csemege sem fog hiányozni, l>5 kárpótlására a füstbe ment disznótornak. Az idő tiz- órán túl volt, — a kis kaput nyitva találtuk. Ej — az a gondatlan cseléd, — boscankodék a szép �1895. január 6. mert lecsendusúlt azon vármegyében minden szellemi moz­ galom.) Egyszóval béke honolna tt, Hont mintavármegye lenne csak az a mandátum — Ivánkának jutott volna. (No lám, nem is lett volna szüksége a vármegyének báró Roazner áldásthozó, üdvös (öispáni ténykedésére. (Nem kellett volna a beteg Honinak doktor főispán.) Ivánka Zsigiuond adománya a nemzeti Múzeumban egy külön kis szobát foglal el. A levéltár igen érdekes okmányokat foglal magában, már a 13-ik századból is, de a legbecse­ sebbek és a legnagyobb számmal a — 19-ik századból va­ lók vannak. A legtöbbje ,A vas és a gummi ember har­ czára* vonatkozik. A gummi embert nem lehetett úgy a földhöz vágni, hogy onnét többet fel nem kelt volna. Kard lecsúszott, golyó lepattant róla. De lássuk a levéltárat Nehány métermázsa el nem kelt .Honti Ellenzék*, az egyik sarokban csupa .Ellenzéki Naptár* az ember tűnte a 100 naptárt kiadó Kórsánál képzeli magát. Majd néhány polezou a .Honti Állapotok* több kötete tűnik elő, melyek mind telve vannak a vasember buzogányütézeiuek felpanaszolásával. A földön instantiák hevernek a községi, a város, a fö-, a járás-, a törvényszéki bíró­ hoz, az alispánhoz, a táblához, a rúnához, a ministerhez és végűi a — királyhoz, csupa sérelmeket tárgyalva, a melyek azonban nem lettek volna sérelmek, csak az a mandátum Ivánka zsebébe került volna. Mert akkor még most is folyna a .csendes*, folyna a .makaó* mint folyt azelőtt, (a mely időkből számos pakli kártya szintén olt van a családi levéltárban) midőn még avas- és gummiember nem a vármegyeház, csakis a játszó-szoba zőldasztalánál vívták dúló csatáikat. A figyelmünket leköti két gomb. Más ember csak gyerekkorában becsüli meg a gombot, de Ivánka Zsigának életében — bármilyen lényeg­ telen nihaczikk is — nagy szerepet játszik — a gomb. (Mindenesetre többet mint a — gond) Duka és Luka golyói mind lukat akartak ütni Ivánka testén, de minden­ koron egy-egy nadrággomb irányította másfelé a kellemet­ lenkedni akaró golyóbist Továbbá száz és száz népszínházi jegy van egy csomóba éltévé. Eleinte Hegyi Aranka, újabban Küry Klára felléptein van rendesen jelen. Az irományok között van egy berlini szálloda számlája is, a hová szintén Küry Klára kedvéért ment Ivánka, midőn Küry Berlinben szer­ zett a magyar névnek dicsőséget. Van temérdek bankett­ jegy és menü, mert Ivánka Zsiga a világ minden részén megfordul. Ma Hontban van installátión, holnap Appouyit kiséri Jászberénybe, holnapután Aradon van, a honvédszoborleleplezésnél, azután pedig ki tudja hol, messze viszi a szél. Korát tekintve, bámulatos az, amit kibír. Megemlitem még végül az ereklyegyüjtemény között a történelmi ne­ vezetességű LukácsHírdőbeli — piszkos, rongyos inget és egy csomó .Bolond Istók‘-ot, a melyben ö e bizonyos ingben — lepingálva van. Ivánka Zsigmond miként a Lukácsfürdő szennyes ingét, úgy vitte piaczra Hontmegye — szennyesét is. De miként a Lukácsfürdőnek egy szennyes ing miatt — temérdek anyagi kárt okozott, úgy Hontvármegye renoméját is sokára, talán örökre tönkretette. És miért? Az ok nem volt nagyobb, mint a Lukácsfürdő inge, Oly szennyest, az Ipolyban is ki lehetett volna szapulni, nem kellett volna a tengerbe menni kimosni. •• A Roszner által alakított szabadelvű párt elnök­ sége újév alkalmából tisztelgett — vezérüknél: Ivánka Oszkár nemzeti párti képviselőnél. ♦ • Lestyánszky Sándor, volt alispánnaksza­ bály ellenére kiadta a vármegye közönsége, őt semmiké­ pen meg nem illetett nyugdijilletékét. Az Ivánkák, Luka és Vajdának, az őket teljes Joggal megillető nyugdijai­ kat megfelebbezték a ministerhez. Mért nem felebbezték meg a Lestyánszkynak kiadott illetékösszeget? Bizonyoasszony, — megmondtam neki, hogy csukja be az ajtót, mégis nyitva hagyta, sőt még az ebédlőben sem oltotta el a lámpát, — teljes világgal ég. Bizonyára elaludt. Nevét kiáltotta azután, de felelet nem jött, — a konyha is üres volt. Hol lehet, — töprengő, mikor az ebédlőbe léptünk. Itt vagyok, felelt egy mély hang. A menyecske férje sétált le és fel az ebédlőben. Jaj — jaj, kedves Mukikám, hát megjöttél, — ki­ áltott a menyecske és férje nyakába ugrott Megjöttem, — felelt a férj, — de te, ugy látszik, nem igen vátrál. Dehogy nem, édesem, — nézd csak, meg is terí­ tettem számodra, ott a szarvasagancs-bestekked az asztalon, s aztán hogy nem jöttél meg a vonattal, én sem vacsoráltam, — a dalestélyre is ott a jegyed az etazséren. Hol is késtél ennyire, hogy Kotyogi urnák a szívességét kellett igénybe vennem a hazajövetelnél. Ugy történt, — világosító fel a férj, miután a szarvas­ agancs evőeszköz teljes bizonyságot nyújtott arról, hogy élete párja csakugyan várt rá, — hogy elaludtam a ku­ péban, és a legközelebbi állomásról jövök kocsin, — a cselédet meg érted küldtem. No csakhogy itt vagy, .... nagyon köszönöm a szívességét Kotyogi ur, — szólt kapkodva a menyecske, igazán köszönöm .... Én meg álltam az egész jelenet alatt, mint egy kezdő statiszta és örültem, mikor — szóhoz jutva — ajánlhattam magamat ép bőrrel, csak az bántott, hogy niO't még szalámit sem vehettem többé a boltban, hanem éhes gyomorral és üres szívvel kellett lefeküdnöm. Kotyogi Dani oly apró részletezéssel mondta el mindezt az éppen mcgjilent helybeli újság olvasása köz­ ben a kaszinóban, hogy az Ízletes polgári vacsorát bizo­ nyára Megint nélküle költötte el a házigazdája, mert tudni való, hogy Dani a .hét órásak* osztályába tartozik télen-nyáron a vacsorázás idejére nézve. R. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ sin azért, mert Lüka it Vajda együtt csinálták az Iván­ kákkal — a pucs-ot Majtbényi br. és Horváth Béla ellen és mert Lestyánszky kitartott Majtbényi elvei mellett — mindvégig, nem pediglen ezek — Majtbényi föispánságái£, miként a többi .főispánpártiak*, kik mindég csak a föispánt követik, tisztelik, legyen az bár doktor vagy bába. •• Korpoua szab. kir. r. t. város halad is és hátra is van. Bakó Pista szerint kezd czivilizálódui, mert a vasúti értekezlet alkalmából — jó ebédet adott a vendé­ geknek; de azért hátra is van, mert pl. Ivánka Lászlót úgy köszöntötto fel a városkapilány, mint orsz. képviselőt. Pedig már 92 óta nem az. A korpouaiak biztos és elvitózbathn tudomása szerint még Tisza Kálmán a ministerelnök, Majtbényi br. a főispán és bold. Daesó Pál a kép­ viselőjük. «• A rendőrkapitánynak pedig mindent kell tudni. Ha a kapitány is csak ennyit tud a politikai világból, úgy mennyire lebet ott tájékozva egy korponai — választó. Így már értem, hogy mért a legolcsóbb kerület a — korponai. Még nem tudja saját értékét megbecsülni. Pedig hej de nagy urak a Haluska Jánosok, különösen ilyenkor, mi­ dőn — uj választásokkal rémitgetik a képviselőket. Fagyos szent. Serum. A ‘Nógrádi Lapok és Honti Hiradó* ni. év decz. IB-iki számúban hason ezim alatt a roncsoló toroklob újabban feltalált gyógyszerét birálgatja. A szaklapokban minden újabb szert a legnagyobb alapossággal bírálják meg az experimenlúlók, pro és contra véleményeknek adván kifejezést, mi sokszor nem is a szernek a kórra való halasára, mint inkább a szervekre történt viselkedésére vonatkozik. Az ily meg­ vitatások laikusok állal olvasva, lényegétól teljesen eltérő módon adatnak elő, így történt valószínűleg, hogy a ezikkiró a következőket mondja: «Már megérkezett az orvosi lapok és folyó iratokban a lehangoló hír, hogy annak, a ki benne van a diphteritishen, nem használ a serum semmit* Nem kívánok a fentihez hasonló határozott nyilat­ kozatot tenni, ezt még a leghivatottabbak sem tették eddig, mivel csak még az experimentálás stádiumában vagyunk, de szemben ezen czikk állításával, kényszerítve vagyok szaktudósoknak e legutóbbi orvosi lapokban közöli észleleteit — ezen nem szaklap utján a czikk áltól megrémített szülők megnyugtatására — felsorolni. Orv. Hetilap 1894—50. sz. Virchow, ki eddig scepticusan fogadta az uj gyógyszert a «Friedrich Kinderkrankenhausban* elért eddigi eredmény alapján bizalommal van a diphlheritis serum therapiája iránt Ezen kórházban az utóbbi időben 533 roncsoló toroklob esetet kézídtek és pedig 303 betegei sorúmmal, 230 beteget serum nélkül, a serummal kezeltek között az elhalálozás 132*/O, míg a serum nélkül gyógykezeltek közül 47’8“|0 halt meg. Kunczen 25 esetben használta a serumot, 22 gyó­ gyult, tehát a halálozás csak 12%. Hagcr 25 esetet közöl, melyek közül csak egy halt meg. Igaz, hogy ezen szép eredmények ellenében Mules (Láncét 1891. decz. 8.) kedvezőtlen eredményt mutat ki magángyakorlatában a legutóbbi időben észlelt 4 esetről tesz említést, mind jó módú családoknál fordult elő*a hol a külső körülmények hasonlók voltak, az ápolás pedig nagyon gondos, ezen 4 esetből kettőt se­ rummal. kettőt serum nélkül gyógykezelt A serum nélkül kezelt betegek közül az egyik felgyógyult, a másik 9 hét múlva hüdés folytán halt el, inig a másik kettő serum al­ kalmazása mellett is meghalt. Végül nem mulaszthatom el ezúttal városunkban előfordult esetek fölötti észleleteinket elősorolni. Rövid 4: hét alatt 4 eset fordult elő, mindannyi serummal gyógykezellelett. 3 alig néhány nap múlva tel­ jesen felgyógyult, egy gyógykezelés alatt áll, javulást mutat. Az előbb jelzett három között az egyik saját gyermekem volt az észlelés tárgya, folyó hó 9-én dél­ előtt Ili hónapos fiúgyermekemet lázas és igen bágyadt­ nak találtam, midőn torkát megvizsgáltam, mindkét tonzillái (mnndolai diphthoritikus lepedőkkel voltak be­ vonva, melyek a roncsoló toroklob határozott tünetei, erre dr. Márer és dr. Bnyer kollégáimat gyermekemhez kérettem, kik hasonlón roncsoló toroklob esetéi constalálták. Azonnal serum-befeeskendezést eszközöltünk, melynek folytán a láz reggelre alább szállott, a diphleritikus álhártyák tömörüllek, a délutáni órákban ezen álhártyák alapjukból kezdtek leváltani, negyed napra a torka teljesen megtisztult. Összehasonlítva n serum hatását a régi kezelése­ inkkel á kór lefolyását illetőleg egész határozottan ál­ líthatjuk. hogy a serum a kór tovaterjedésében gátként áll. Fődolog az, hogy a megbetegülés rögtön felismertessék, s kezeltessék, mert "hisz maga a serum feltalálója Behring is ettől teszi az eredményt függővé. Szécsény, 1891. deczember 20. ( Dr. Kardos Sándor, Síécsény mczórároi orvoia. Gazdászat. lA (ima *<úlóre>szó-alteté> legciéltitröbb módja.) A sima vesszővel való szőlőtelepítés ideje itt lévén, czélszerünek tartom leírni azon módot, mely szerint a sima vessző elültetése legsikeresebben eszközölhető. A sima vessző ültetésnél n fődolog, hogy n talaj kellően elő legyen készítve, mi szőlő alá még eddig nem használt talajnál igen mély szántás, régi szőlő­ talajnál pedig forgatás, rigolozás által történik. A rigo­ lozás szóló utó IX)—80 cihtr. mélységre történhetik, 3 tekinletlel'félen lenőftizeléSéti a talaj'níinőségére és fekvésére. Ijiza talajnál a rigolozás sekélyebb, kötöttnél mélyebb lehet; jó meleg expositióban mélyebben, hi­ degebb helyen sekélyebben kell a talajt megforgatni. A forgatás utáni évben, hacsak lehet, ne ültessünk vesszői n talajba; mert a felhozott talaj még éretlen, táplálásra nem alkalmas, vagy ha épen be akarjuk ültetni, ugy czélszerfl a vesszőt trágya és agyaghig oldalával beiszapolni, beöntözni, hogy első évben kellő táplálékot nyerhessen addig is, mig a talaj megérik a levegőn s táplálni lesz képes a növést. Ix.-gjobb azon­ ban a forgatott talajt jól megtrágyázva kapás növénynyel pl. burgonya, babbal beültetni, s csak a második évben imsználni szőlővessző ültetés alá, s akkor is ha csak tehetjük, az iszapolást el ne mulasszuk. A második fő kellék, hogy jó sima vesszőkről még az ültetést megelőző őszszel gondoskodjunk. Ha van magunknak elég és jó vesszőnk az ültetni szándékozott fajból, szedjük még a fagyok előtt s ver­ meljük be fagymentes helyen a földbe. Ha magunknak nincs a kívánt fajból vesszőnk, rendeljük meg még az őszszel valami megbízható szőlő­ iskolából. Tavaszszal a veremből kiszedett vagy érkezett vesszőket 3—4 napig vízbe állítva, azután messük vissza vastag vagyis alsó végén, a legközelebbi rügy alatt. Az igy elkészített szőlővessző, vagy előgyökereztelésre, vagy pedig azonnali ültetésre használtatik. A területen a sorokat délnek kijelöljük. A sorok és tőkék távolsága 1 in. O-ben jelöltetnek ki. fis most jön a fődolog! A sorok északról délre vonulnak; de a gyökér-ágyak, a sorok közé a bokhát alá kerülnek, és pedig az egyes tőkéktől délnyugatra 4 5 foknyi hegyes szög alatt. E ezéira ha fúróval rakjuk a vesszőt. a fúró nem függélyesen szúrutik a földbe, ha­ nem ferdén és pedig délnyugati irányban, ha pedig kis úrkocskákat vagy gödröket csinálunk csákány vagy ásóival, ami a legjobb, — akkor az árkocskák délnyu­ gatnak a sorokkal délfelé 4 5 fokot képező szögben vágatnak ki. Ezen gödör vagy árkocskába, mely lejtőt képez a függélyes iránynyal is, tesszük bele a venyigét olyképen, hogy annak csakis egy rügye maradjon két ujjnyi magasságban kin, ezután beiszapoljuk, vagy meg­ tömjük s vízzel öntjük meg magasról, tehát az iszapo­ lást pótoljuk. • A vesszők kiálló vége, rügye, tehát északról délre sort képez; de a gyökerek nem lesznek a tőkesorban; hanem egymástól egyenlő távolságban a bokhát alatt, s jól kifejlődhetnek, elég nedvesség és melegben része­ sülhetnek, tökéletes megmunkálást nyerhetnek, s a trágya is rendeltetési helyére fog jutni kevés fárad­ tsággal. ha fedés után a bokhát alatt kis árkocskákal húzunk kapával s a trágyát ebbe helyezzük. Elrakás után a vesszőket befödjük, hogy igy a vessző legfelsőbb rügyét a kiszáradástól megóvjuk. Ha szőlőnk fekvése nem igen lejtős, ugy a sorokat szélesebbre hagyhatjuk, hogy a szőlő művelését ekével is lehessen alkalmazni, ami nagy köllségmegkimélést eredményez. Kertész János, - - ......... .............................................. guduigi telep-felOgyeM." Szabályrendelet * járási mezőgazdasági bizottságok szervezetéről és Ügyrendjéről. 1. g. Nógrádvármegye minden járására nézve, az 1894. XU. L-cz. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1894. évi 48.000 sz. ÍÖldmivelésügyi ministeri rendelet értelmében járási mezőgazdasági bizottság szerreztetik. 2. §. A járási bizottságnak hivatalból tagjai : Minden járásban a főszolgabíró mint elnök, vagy, hivatalból kiküldött helyettes és a járási állatorvos. A b.-gyarmati járásban a kir. erdögondnobág és a szölőszeti és borászati felügyelő. Választott tagja van a bizottságnak minden járás­ ban hat rendes és három póttag, a gácsi járásban 4 rendes és 2 póttag. Ezen tagokat a törvényhatósági közgyűlés választja hat évre a járás területén állandóan lakók közül. A választott tagok fele három évenként kisorsoltatik, de újra megválasztható. Az időközben megüresedett tagsági helyekre a pót­ tagok hivandók be. A rendes tagok közül kettőnek, a póttagok közül egynek az állattenyésztés terén alapos ismeretekkel bíró gazdának kell lennie, 3. §. A járási mezőgazdasági bizottságok Írásbeli és ügyviteli teendőit a járási főszolgabírói hivatal látja el s a hozott határozatokat ugyanaz hajtja végre. A járási mezőgazdasági bizottsághoz szóló minden beadvány vagy hivatalos megkeresés a járási főszolga­ bírónak küldendő. 4. g. A járási mezőgazdasági bizottság annyiszor tart ülést, a hányszor ed teendői szükségessé teszik. Az üléseket a járási főszolgabíró mint elnök hívja össze. Az ülések a járás bármely községében tarthatók. 5. g. A bizottságban az előadói teendőket rendsze­ rint a járási főszolgabírói hivatal személyzete látja el. Egyes szakkérdésekben a bizottság az előadókat saját kebeléből küldi ki. 6. § A bizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza. A bizottság határozatképes, ha az elnökön kívül legalább két tagja jelen van. Állattenyésztési szakkérdésekben a hatásozatképességhez a járási állatorvos és egy a: állattenyésztésben jártas tagnak jelenléte szükséges. 7. g A járási mezőgazdasági bizottság hatásköre a következő: 1) Teljesiti az 1894. XII. l-ez. 28 §-a i i ló, szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályren­ delet értelmében a tenyészállalvizsgálatot, �4 1895. január 6. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2) VákiaétiU ad ’fc Míbbmlt birtekoájlpi' kűztyűldai határozatokra nézve. 3) Véleményt ad a közös legelők felosztása kérdéaóbaa. 4) Velsményt mond a korlátolt forgalmú birto­ kokon létező kopár területek befáaitására vonatkozólag. 5) Ellenőrzi a községi földbirtokok kezelését, e te­ kintetben a szükséges útmutatásokat megadja. 6) Ellenőrzi azf, hogy a közös legelők Irgelöállatokkal túl ne Urhelteaseuek. 7) Ellenőrzi azt, hogy a községben a kellő számú 4a fajtájú alkalmas apa állatlegyen. 8) Intézkedik a hiányzó apaállatok beszerzése iránt 9) Véleményt mond mindazon ügyekben, melyeket véleményezés végett a járási főszolgabíró elé terjeszt. 10) Működéséről s a felsőbb hatósági intézkedése­ ket igénylő dolgokról negyedévenkint a vármegye alis­ pánjához jelentést, illetve javaslatokat tesz stb. 8. g. Azok, a kik a bizottságnak hivatalból tagjai, ha mint ezen bizottság tagjai kiküldetésben járnak el, szabályszerű illetményeiket élvezik. A választott tagok egyenkint 4 K. napi dijat és kettesével egy koesiban utazva 40, fillér kilométer j>énzt asámithatnak föl. Ezen illetmények azon esetben, ha a kiküldetés Haérdekböl történt, a bizottság elnöke által láttamozott ingtára az alispán utalványa alapján a vármegyeház pénztára által fizettetnek ki, ellenkező esetben, ha t i. a küldetés magánosok kérelmére, magánérdekből történt, úgy a felmerülő költségek az érdekelt felek terhére állapítandók meg. 9. g. A mely bizottsági tag, a bizottsági ülések­ ről egymásután három Ízben igazolatlanul elmarad, tag­ ságától megfosztható. Az ez iránti határozat hozatalra, a járási főszolga­ bíró előterjesztése alapján illetékes. A tagságtól való megfosztás iránt hozott határozat a törvényhatósági közgyűlésnek bejelentendő. Hirek ős különfélék. A Szontagh Pál-dnnepély. Mai napon délelőtt 11 órakor a városház tanácstermében tartandó képviselő­ testületi ad hoc közgyűlésen nyujtja át Balassagyarmat város közönsége nevében a vúrosliiró Szontagh l'al úr ő nmlgáimk a díszpolgári oklevelet. Mint értesülünk, eszép ünnepélyt gr. Degenfeld Lajos főispán úr, valamint a a törvénylmtóság közp, tisztikara, a kir. lörvszék es több hatóság főbbjei, sót a kir. honvéd tisztikar is önkéntes njegjelenésükkel fogják emelni: készül azonban a szo­ rosabb értelemben vett polgárság is, hogy szerenesekivánatát fejezhesse ki a város díszpolgárának. A köz­ gyűlést követő polgári társas-ebéd a Balassa-szálló emeleti termében szintén fényesnek ígérkezik. A meg­ hívott vendégek s az aláírók száma csaknem százra ter­ jed. Az ünnep részletes rajzát lapunk jövő számában adjuk. Újévi üdvözlések. A vármegye tisztikara nevében Scitovszky alispán táviratilag üdvözölte újév napján a vár­ megye főispánját gr. Degenfeld Lajos Öméltóságát, aki á gratulátiót meleg szavakban szintén távirat útján köszönte meg. A vármegye alispánjánál a tisztikar féltizkor jelent meg s Tihanyi Ferencz főjegyző szokott szép és érzésteljes üdvözlő beszédet intézett az alispánhoz, aki azt meghatóttan hallgatta végig a hasonló jókat kiránt a tisztikarnak. Üdvözölték továbbá Tihanyi Ferencz főjegyzőt és az árva­ szék tagjai külön Pongrácz György árraszéki elnököt, ez utóbbinál Fajnor Sándor mondott klassikus szép gratulátiót. A hivatalos körökben Kray István törvényszéki elnök­ nél a törvényszék, járásbíróság és kir. ügyészség tisztelgett Újhelyi Boldizsár vezetése mellett, Jablánczy Miklós pénz­ ügyigazgatónál pedig a pénzügyi hatóságok közegei tes­ tületileg. Áthelyezés. Ő Felsége a király megengedte, hogy dr. Vida Géza b.-gyarmati törvényszéki biró, járásbirói minőségben saját kérelmére a pozsonyi kir. járásbírósághoz áthelyeztessék. A közigazgatási bizottság' havi ülését holnap, január 7-én tartja. Hontvármegye vöröskereszt-egylete a megyei kórház javán, január 19-én Ipolyságon, a vármegyeház termeiben nagy tánczvigalmat rendez. A meghívót a hontvármegyei vöröskereszt-egylet tisztikara és választmánya bocsátotta ki a következő névsorral: gróf StainleinSaalenstein Leontina diszebiök. Gróf Gbemdorff Bugónó elnök. Gróf Chorinszky Igó elnök. Forster Frigyes jegyző. Dr. Kovács Sebestyén Endre orvos. Chorinszky ígó grófné, Ivánka Lászlóné, Ivánka Lennie, Jankovich Béláné, dr. Kovácb S. Endréné, Lestyánszky Sándorné, özv. Nyárt Adolf báróné, Somogyi Lászlóné, Schiller Antalné, Winte’r Sándorné, Bolgár János, Bolgár Endre, Berkó István, Braunmüller Sándor, Horváth Miklós, Ivánka László, Oberndorff Hugó gr., Bosiner Ervin br, Somogyi László, Schiller Antal. Ezeken kívül a rendező bizottság 160 tag­ ból ál). Eljegyzés Ropper Ádám, jeles készültségi! asztalos iparosunk, ki Budapest egyik négy ipartelepének fömiinkáaa s a fa-szobrászatnak is mestere, — karácsony első napján jegyezte el Márkus Vilma k.-a.-t, Márkus Samu mflfestönk és nejének kedves, derék leányát. Vadászat, Pongrácz György mull évi deczember 30-ikán tartott vadászatot, a vadászterületéhez tartozó csali és gyürki határon. A vadászaton résztrett Scitovszky János, Kray István, br. Buttler Ervin, Kicskovics Jenő, Fajnor Sándor, Nagy Mihály, Haydú István és Laszkáry Pál. Összesen 28 nyúl, 1 róka és 1 fogoly került tan­ ukra. ltuszinkó Antal Szécsényi vadászterületén múlt hó 28-ikán rendezett vadászaton vármegyénk alispánja szintén résztvett. A gr. Zichy sen. uradalmi zsélyi vadászat f. hó 11 és 12-ikén fog megtartatni. ■ * • A ’báhUtíagyurrtiáti Takarékpénztár, vóIwúiíú: a b.-gyarn>ati Népbank is a Vorösken ztegylel helyi valasztmaiiyunak a szegény i-kola- gyermekek fclnih.'iz.i-i czéljáni tíz tíz írttal járultuk. A Né/tbunk azonkívül nz újévi üdvözletek megváltása izimeri 5 irtot irt ala. Salgó-Tarjánban ugy a báinat.u-ulati. valamint nz ai’zélgyari tiszti kaszinóban u Imgyoinanyo- .-zilvi-z.teri közüs-vuooraval es jól sikerült l.ue ziiiulaísiggul fejező k be az ó-évet Egy tanító előléptetése. Mint hulljuk, a -algotarjáni kőszenbányatársulal megvette u petrozaényi kőnzénbúnyukaL Ezen bányák ignzgatnj.iva Andreics János bányamérnök ur, titkárává pedig Schrciner József lúniyutanuilali tanító ur neveztetett ki, Sehreincr ur uj állá­ sában szabad lakás és fűtésen kivid <vi 1200 írt lix fizetést kap, mely a tantiéniekkel együtt Hűtő írtra megy fel. Mig egyrészt gratulálunk Scbreiner urnák szép elő­ léptetéséhez, másrészt sajnálatunkat fejezzük ki. mert a tanítói kar egy szakképzett és derek tagjai veszíti el benne. Statlstlka. Italassa-gyarmati rém. kath. plébániában 1894. évben született 67 fiú, 75 leány, összesen 142. Ezek közül törvénytelen 16 fiú és 15 leány, összesen 31. Meghalt 54 férfi, 42 nő, összesen 96; ennélfogva a sza­ porodás 46. Házasságra lépett 31 pár. A templom baja. Az elmúlt szép karácsonyi ünne­ pek alatt, továbbá az ó-év leáldozó estéjén s az újév nap­ ján templomaink a hívők serege által szorongásig megtel­ tek. A hitélet e szép jelenségét minden okos és müveit ember ürömmel tekintheti; nem zárkózhatunk el azonban a hozzánk érkezett egyes panaszok regisztrálásától sem; ily panasz az, hogy a kath. templomban a főbejárat és a sekrestye-ajtó szüntelen nyitogatása miatt iszonyú léghuzam érezhető és ez igen sok esetben hurutot, sőt nagyobb megbetegedést is von maga után, legkivált akkor, midőn a túlzsúfoltság folytán az ajtó küszöbén is szorongva álló közönség miatt ez ajtó, mint karácsony első napján a nagymise és a szeutbeszéd alatt történt, folyton tárva áll. Kérdjük, vájjon ezen cgészségrend-ellenes állapoton nem lehctxie-e valamikép segiteni addig is, mig majd az idő és a kegyúr munificentiája, meg a hivők buzgósága a templom megnagyobbitását fogja ténylegesiteni. Lapunk már korábbi évesben is felszólalt e kellemetlen, sőt ve­ szélyes állapot elhárítása érdekében. A királylátogatás alkalmából oly csinosan lett e templom helyreállítva, hogy valóban méltó lenne, ha egyik vagy másik módosabb katholikus, talán egy belső-ajtóra felajánlaná a nem ép oly nagy költséget. Efféle kettős ajtót számtalan templomnál láttunk alkalmazva, bizonyára mindenütt a káros léghuzam megszüntetése végett. Vajha tehát jóakarata felszólalásunk meghozná a kívánt eredményt. A Szécsényi kir. Járásbíróság 1891. évi ügy­ forgalmáról (■- (esilő kimutatás küldetett be hozzánk. E szerint a beadott polgári ügydarabok száma 4113. a mull évinél 205-tel több, nem értve ide a november 1. óta elintézett 21 fizetési meghagyást. A polgári ügyek között 292 hagyatéki. Telekkönyvi beadvány volt 1091. a múlt évinél 52-vel kevesebb, — fenyitó 3222. n múlt évinél 713-inal több. (Csinosan szaporodott.) Elnöki drh. volt Iő6. 19-czel kevesebb, mint 1893. évben. Örven­ detes jelenség, — Írja tudósitónk. — hogy elintézetlen ügydarab az újévre örökségül nem maradt. A Szécsényi gyógyszertár kezelését f. évi jan. elsejétől Phitthy János mint teljesen meghatalmazott gondnok vette út, kinek oklevele a törvényhatósági bi­ zottság 1891. november 30-án tartott ülésében hirdettetett ki. Herkovich Sándor tulajdonos egészségi tekin­ tetből költözik el Szécsényből. Tűzifa-kiosztás volt Balassagyarmat szegényei ré­ szére január 4 én újból a tartós szigorú tél azonban kí­ vánatossá tenné, hogy ezen emberbarát! cselekmény he­ tenként legalább egyszer még tovább is gyakoroltathat­ nék ; ugyanazért a városi elöljáróság lapunk utján kéri a jószivek újabb adakozásra. Hogy kevesebb adót fizessünk, e végből jó és szükséges tudni, miszerint mindazok, kiknek házaikon vagy egyéb ingatlan birtokaikon betáblázott teher, úgynevezett jelzálog! kölesön nehezedik, e terheket az arra szolgáló s az egyes háztulajdonosok, illetve birtokosokho*. hivatalhói már kikézbesitett vallomás! iveken legkésőbb 1805. évi január hó 31-ig n községi jegyzők, illetve elöljáróknál bejelentsék, beadják; mert e határidőn túl, és pedig az 1895. évi február hó 15-ig beadott vallomások, már csak felebbezés utján, s akkor is csak azou esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy a vallomás! iv késedelmes beadása elhárithatlan ok miatt történt. 1895. é i február hó 15-ike után benyújtott val­ lomás ivek pedig cgyátalán figyelembe nem vétetnek. A salgótarjáni aczélgyárl és -algóbányatelcpi iskolába járó árva és szegénysorai gyermekek kará­ csonyfa-ünnepélyét múlt hó 23-án délután I órakor tartották meg. Az alkalmi szavalatokat, valamint az alkalmi felolvasást oly szabatoson afftak elő a gyer­ mekek. hogy a jelenlevő közönség legnagyobb része nem volt képes könyeit visszafojtani. A hazatia-an működő tanítótestület, s különösen annak vezére l'orázik György ur ezúttal is megmutatta, mily szépen lehet a vallással n haz.'ili<úgot ös-zeegyeztetni A karácsony örömeiben 79 árva és szegény gyermek re-ze-nlt. Min­ den fiú kapott: egy meleg öltönyt, csizmát é« sapkát; - a lányok mindegyike pedig: ruhát, ezipőt, harisnyát és meleg kendőt.. A kiosztott ruhanemtíek értéke meg­ közelíti a tUMl frtot, s mint halljuk, nnuak legnagyobb részét 1‘orázik ur hozta össze gyűjtés utján, mert n salgótarjáni aczclgyári tisztikar kebelében árva és sze­ génysorsú tamilok frlsegélyrzésérr ugyancsak l’orázik ur huzgólkodAsa folytán régebben alakult jótékony egyesület vagyoni ereje nz évről-évre szaporodó árvák segélyezésére már nem elegendő ,Tt l>«t<lngiik, kiket ropitnek •Mnlitnl fényes ingatok Föl lánrtrn, dalra, vigalomra. Ki irtiKn gondoljatok !- ■• " AaáJjév eg- ,z . -cndlpn v.jUnlla Jel Jtl telek Sz.e -vinbőli elveiihi-II előlijei az. idők jc|zé«em.j, <irall<iina-.iu - ;r >zihe-z.ter-e-lek itltiilan a i-aladi Ing. liLdwrkeii folytak le. <-.ik azönkénvlin lüzollo-te-lűlet lartolta meg a jelen -zervezelbcn tahin bu< siizot-j, -zok.i-o- en zaro esiehet, mely vidanikcde|ve-.< ggel hdvl le. migiieni a kiirtó- a ki-karae-ony bel,,,, -zonlojet harsány melódiával jelezte. Sisa Pista hazatért. Hogy mily g>or>an röpül gg idő. kitűnik abból is. hogy még e-ak mini nemrég történt dologra emb-kezíiuk vis-za. midőn a hirhedt rablóvegég Sisa l’i-ta és liienhét társa felett a Icilassa-gyaruuti kir. törvényszék 1875-ben ítéletet mondott és Sisa Pistát Hartuos Gábor akkor még b.-gyarmati ügyöd, jelenleg kir. ítélőtáblái biró, kitűnő védelme dacián 20 évi fegy. házra Ítélte. Sisa a ráuiért büntetést Illatán, jómagavise­ lettel kitöltvéti, deczember 29-én, illetőségi helyére visszatért. Mint halljuk, Sisa István fogsága alatt az asztalos mesterséget megtanulta, községében tehát, ha másképen nem, c mesterségből is tisztességesen megélhet. Az újévi üdvözlések megváltása O/iitz Károly rendórtanacsos ivén : Górnia Pál 1 frt. S< lieiber János 60 kr. I.uby Mátyás, l'ngár M.. Lővy Mór. Klein test­ verek. Elfér Izidor. Apíelbaniii Ignácz. Poilacsek Her­ máim LőlHer Pinká-z. Veisz Jakab. Stn-izinger Jakab. Kóth Haiti. Susiczki. Markovié* Jakab. Csilhig Fuh.p. Elfér Izsák. Wci-z Simon. Biiílkiiy Sandomé 50 krjavai. Weisz Deboru. Sleiner Jakab. 3U krjáyal. liiinmlrr Fülöp 20 krjával. S'tücz Antal ivén. LöfflerJaktih. Scliwanz Ignácz, Belgráder Samu. Wcisz Hermán. Salgó Gábor, ifj. W’eisZ Simoimé. Fclsenbiirg Mór. Topoláitszky. Pb-trieh János, ifj. Farkas Ferciu-z 1-1 írt. Winler Annin 75 kr. Drozt Ede. Molnár Györgyne, Alt Adolf. Leictitner Samu. N. N, Luczáthy Sándor. Spilzer Simon. Hanusz Lajos 80 kr. Kőim Adolf. Makkay Sándor. Löwy Beruat. Doinan Dávid. Wcisz Miksa, olvaslutthin alair.i-. 'Meleg Imre. Breisaeli Adolf. Ilirschfeld Ignaez, Weisz Simon. Kosztelán Jakab. Sehvvurcz Hennán. Halvák Ist­ ván 50—50 kr. Schwarcz Lipót. Löwinger Dávid. Büehler Pinkusz, Schőnveld Dávid. Kőim Samu, 40—10 kr. Szügy Mór, N. N, Dudás Samu. Fazekas Dezső Kövyné 30--30 kr. Federer Mór. Ilire* Ferencz egyenként 20- 20 krjával. Feloszlatott egyházmegyei gyűlés. A liptói ág. ev. egyházmegye e hó 10-én tartotta itten Dobrovtticzky László egyházi felügyelő és Kmetty János fóesperes el­ nöklete alatt egyházmegyei gyűlését. Hogy a gyűlés nem fog csendben lefolyni, gyanítani lehetett. Talán ez is volt ar oka annak, hogy Baltik Frigyes püspök, kit csak a minap szavaztak le a véres szájú tótok T.-Szt.-Mártonbau, részt sem vett a gyűlésen. A tót párt nagy számban jelent meg s többsége tudatában mindjárt a napirend előtt kifogásolta Kmetty, hogy Király-Lebottán állami iskola állíttatott fel, mely az ev. iskola fennállhatását veszélyezteti. Kiszely Árpád kir. tanfelügyelő gúnyosan kérdezte, hogy az államnak uincs-e joga akárhol iskolát felállítani. Áttérve az ülés főtárgyára, Simkovits János hibbei lelkész indítványozta, hogy a gyűlés m< ndja ki határozatilag. hogy az egyházra, nem küld a pozsonyi kerületi gyűlésre követeket. A kisebbségben levő magyar párt erre hevesen kikelt-és Vitális Péter bon* szabb fejtegetésben hivatkozik a zsinati törvények 87. szak. 9. pontiára, melynek értelmében követeket' küldeni kell. A tótoknak szemére veti viselkedésüket és ha — mondja — ez tovább igy h rt, veszélybe sodorják az autonómiát i«. Erre oly óriá-i lárma keletkezett, hogy Dobrovniczky László elnök kénytelen volt az ülést fel­ függeszteni. Gyászhír, Koriesánszky laijos. balassagyarmati ház­ tulajdonos január 2-án 63 eves korában elhunyt, január 4-én végbement temetésén fdő Fimkó Frigyes ev. es­ peres-lelkész ur mondott meghaló beszédet. Halálát hát­ rahagyott özvegyén, szül Sebján Marczellán kívül 3 leánya: Horváth Lajosné. Szalui laijosné es Gizella siratják. Beke porai felett' Pályázatok. A b.-gyarmali pénzügyigazgatúsffg számvevő osztályánál pályázat nyittalik számgyakor­ noki állásra, pályázatok decz. végéig nyújtandók be. — Felső-Túron (Hontm.) pedig postamesteri állásra, pályázatok a bpesti posta- és táviniaigazgatősághoz jan. 10-ig terjesztendök fel. Országos vásárok. Ipolyságon 1895. évben az országos vásárok következő napokon fognak megtartatni: 1., a Mátyási február 25 -26, 2, a Gyümölcsoltói márctius 26—27, 3., az Orbáni május 29 21, 4., a Margiti július 15—16, 5., a Boldogasszony! augusztus 12—13, 6„ a Mátéi szeptember 16-17, 7., az Imreherczegi november 4 5; végül 8., az Aprószentek! deczember 23 24-dik napjain. Vadkerten ma tartatik nz év első nagy vásárja; Losoncion pedig nz idei országos vásárok február 13 14, május 9 —10; július 1 és 2: szeptember 13 —14 és <leerember 9 és 10-én tesznek. A lusoncz-tugári vásárok napjai január 2—3, április 1—2. július 29 30: szeptember 30 és október 1-re esnek. Szécsthiyben január 21 és 22 , márczius 11 és 12.. április 21 és 22, június II és 12., julius 22 és 23, augusztus 26 és 27., s az utolsó novetn’’er 18 és 19-dik napján; — végül Salfró-Tarjánban január 21, május 20, julius 15 és október 21-ik napjain lesznek. A budapesti állami Ipariskola Igazgatósága (Vili. kér. Xépszinhá'-utcra 8. ez) felkéri az intézet icndes tanfolyamait és az épitő ipari téli tanfolvamot végzett összes tanulókat és azok szüleit nnnak sziaes közlésére, hogy e tanulók pályájukon mihea alkalmazást nyertek eddig. Az igazgatóság erről az ezredéves kiállitás alkalmából részletes és teljes kimutatást óbijtanz készíteni. Az állami ipariskola igazgatósága. Millenniumi magyar történelem. AzAthennemn r. tár*úliit kiadásúban megjelenő A Magyar. Nemzet Története s-zimú (millenniumi kindús) tiz kötetes nagy inimkúnak most jelent meg a 6-ik füzete, melyben Mar- �1895. január 6. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 5 �6 nógrádi lapok és honti hiradó B.- gyarmati könyvnyomda részvénytársaság 1895. január 6. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00691.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-01-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 1. szám (1895. január 06.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9f83e2ca3597826b3d5cd59032af7749.jpg 1feb19a5ea4e325af8c665419900a95a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d88e4bfa28d5e36851eb8f273d4190bb.pdf 1c9d4c8aea07699c978f7c1b24d17323 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. január 13. 2. szám. XXIII-ik. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. A hírlapirodalomról. A ki a hírlapirodalom történőimét egy kissé Szelesebben ismeri, sajnálattal látja és tudja, meny­ eire alászállott annak értéki szinvonala napjainkban. Egy szerűen szólva, s szent hivatását tekintve, a hirapirás korunkban nagy arányban hanyatlott átalában lemcsak hazánkban, de talán nagyítás nélkül mond­ hatni: az egész eontinensen, sőt a szabad Ameriká­ ján is, el annyira, hogy ha kivételt tehetnénk, az legfólebb Angliára vonatkozhatnék. Ez a hanyatlás az 1818-ki forradalom árjain lerjedve, akkor lelte meg legbujább lermékenységü talaját, midőn a sajtószabadság beütött. Nem akarunk félre értetni, mert a sajtószabad­ ság nekünk is eszményünk. A hanyatlásért tehát nem a sajtószabadságot okoljuk, hanem az azzal járó visszaéléseket és azon kisarjadozásait, melyek a szellemi és erkölcsi haladás hátrányára, hogy no mondjuk — az ethikai fejlődés megrontására, a ne­ mes czélú intézményt bomlasztó üzlet-ággá sülyeszlették. Mert a hanyatlás akkor vette kezdetét, midőn a hírlapirodalom, helyesebben mondva, hirlapkiadás, az üzleti kapzsiság jyzabad zsákmányává lett, a mely­ nek piaczán a forgalom reménybeli biztosítékai túl­ zón kapóssá váltak. . Az üzlet rideg s önző versenynyel jár, a mi azután érthetővé teszi azt, hogy a létért, önérde­ kére való küzdelemben a társadalom magasabb ér­ dekeinek megóvása, az igaznak stb. respertálása egészen laza fogalommá válik. Pedig emlékezhetnénk, hogy a hetvenes tizedév elején, midőn a hirlapbélyeg megszüntetéséről és a hírlapi biztosíték leszállításáról folyt az országgyű­ lésen a tanácskozás, Deák Ferencz — a haza bölcse — azt mondá: „a sajtótörvénynek leglénye­ gesebb pontja az legyen, hogy csak igazat szabad­ jon írni.* Ám, a hirlapirás ezen a csekélységen régen túltette magát. Az Írás szavai szerint „sokan vannak a hiva­ tottak, kevesen a választottak." A nagy versenyu forgalom nagy keresletet teremtett a hirlapirás mun­ kásaira nézve, a mi ismét a képesség mérvének le­ szállására vezetett. Mondhatnék: a qualiflcatio a minimumra esett le, csaknem a betűvetés, az írás­ tudás elemi színvonalára hanyatlott, azon reményben, hogy a szegödtetett hirlapirási njoncz a nálunk nagy divatban vett levante-i zagyva-nyelvű stylusba ugy is rövid idő alatt begyakorolja magát. Az inti tu­ dást pedig ki ne igényelné magának. Hiszen a pannonjai születésű Jeromos egyházi iró már ezer­ négyszáz hetven esztendő előtt megírta, hogy „az Írás azon egyedüli mesterség, melynek tudását minden!.! igényli magának.* De a nyelvrontás a hirlap-üzletnek nálunk fsak egyik fogyatéka; ámbár nemzetiségünk szem­ pontjából ez is lényeges — sőt főben járó — fo­ gyaték, mely ily terjedelemben árasztva a ragályt, nyelvünket és nyelvérzékünket végképen meg fogja rontani és elkorcsositani, A hirlapirás műszakában a képzettségnek másik hiánya pedig azon tudatlanságban és tapintatlanság­ ban magaslik ki, melylyel a politikai élet mozzana­ tai még meg nem valósult, még be nem igazolt Hirek, föltevések, ráfogások, mendemondák kürtölése által rontják, sértik, izgatják, sőt gyakran elmérgesilik a máskülönben nesztelenül, simán kifejlendett tények foganatját, megérését és létre jöttét; mert sokszor igaz az a közmondás is, hogy hallgatni arany. Nem akarunk részletekbe merülni Észrevétele­ ink legnagyobb részben a fővárosban megjelenő la­ pokra vonatkoznak, és igy csak kisebb részben a vidéki lapokra, melyeknek hivatása nagyban külömbözik amazokétól. A vidéki s kivált csak hetenként megjelenő hírlapoknak — felfogásunk szerint — bár politikai irányúak és pártérdeknek legyenek is, — a maga­ sabb, közállami politikának általános tárgyalása, vi­ tatása -- rendeltetésének körén kívül esik, először azért, mert viszonyaiknál fogva érdemlegesen ilyen politizálást nem is űzhetnének, másodszor pedig azért nem, mert olvasóik az általános politikai álla­ potokra nézve csak is a fővárosi lapokat tartják szem előtt, azoknak is legalább egyikére előfizetnek, azokat olvassák, azokból merítik sokkal előbb a tá­ jékoztatást, értesülést, és igy a vidéki lapok közle­ ményei rájok nézve már elavúlt dolgokká válnak. A vidéki lapoknak tehát — véleményünk szerint — csak is a vidéket (a vármegyét) érdeklő politikai ügyekre kell szoritkozniok, és e szaknak tapintatos kezelése még úgy is nagyon fontos és becses mun­ kakört képez; de e mellett kiválóan az érdekelt vidékre vonatkozó összas .közgazdasági, közegészség!, közbiztonsági, közművelődési ügyeknek, egyszóval a közélet és társadalom érdekeinek előmozdítására kell erejüket, képességüket forditaniok. Ezt igényli az általános érdek. Ez iránt óhajtanék mi ezen lapoknak szerkesz­ tésében szem előtt tartc*r;i, _ s azért e nézetek ős_ elvek tekintetbe vételét munkatársainknak is becses figyelmükbe ajánljuk azon reményben ős meggyőző­ désben, hogy ekként annak szerkesztése is megkőnnyittetvén, e lapok szellemi értéke is a művelt felfogás színvonalán fentarlva emelkedni fog. 0 O. A Szontagh Pál-Qnnepély. Balassa-Gyarmat első díszpolgárának Szontagh Pál valóságos belső titkos tanácsos ur, főrendiházi tag ö kegyelmességónek f. évi január hó 6-ik napján ünnepélyesen lett a díszpolgári oklevél átadva. Az Onnepély, mely két részből állott, minden tekin­ tetben méltó volt a kitüntetett jeles férfiúhoz és méltó Balassagyarmat haladó közönségéhez. Pedig kevésbé múlt, hogy leküzdhetlen akadály miatt dugába nem dőlt az egész. Január 4 és 5-én ugyanis a meg-megujuló havazás és hófúvás a vidéket Balassagyar­ mattól elvágta, elannyira, hogy a vasúti közlekedés is megakadt. Alispánunk és jár. főszolgabírónk erélyes intézkedése azonban, melyszerint az utakat Rélság és Szirák felé Vizkereszt reggelig nagy erővel kivágták, lehetővé tette, hogy Szontagh Pál, valamint a főispán gr. Degenfeld Lajos úr ő mlga is a mondott napon délelőtt Balassagyarmatra be­ juthattak. A mondott napon már kora reggel a főbb utczák épületei lobogó-diszt öltöttek; a városház tanácsterme pe­ dig csak ritka alkalommal lát oly fényes nagy közönséget, mint a milyent az aznapra egybehívott rendkívüli közgyű­ lésen láttunk. A csaknem teljes számban egybegyült kép­ viselőtestületi tagok és elöljárók mellett mint vendégek jelen voltak a (3- és alispán urak, Kray István kir. tör­ vényszéki elnök, Jablánczy Miklós kir. pénzügyigazgató, dr. Melicher Ferencz kir. ügyész, Zeke Kálmán kir. járás­ bíró s a nevezett főtisztségek és hivatalok számos más tagja; Péchy Gyula kir. honvéd őrnagy a honvéd tiszti­ karral; s a polgárság szine-java. Reményi Károly városbiró 11 órakor megnyitván a közgyűlést, annak nevében felkérte Pajor István kir. taná­ csos, továbbá Sztranyavszky Géza, Horváth Danó, Weisz Lapunk mai szama 6 oldal terjedelmű. Dávid és Hottovinszky Károly városi képviselőtestületi tagun­ kat, hogy Szontagh Pál ö umlgát szállóhelyén felkeresve, őt a ezéí kijelentése mellett a közgyűlésen való szivet megjelenésre felkérjék. A küldöttség a díszpolgárral együtt megjelenvén, az éljenzés s a küldöttség! elnök jelentésének elhangzása után városbirája a következő szavakkal üdvözölte a díszpolgárt: Nagyméltóságú val. bel. tit. Tanácsos Ur, Kegyelmes Uram, Mélyen tisztelt Polgártársunk! Balassagyarmat város képviselőtestülete m. é. május hó 26-ik napján Nagyaz ország, e vármegye és városunk irány ában^WÍett elévülhetlen érdemeiért első díszpolgárául közakarattal megválasztotta. E választást nem késtünk annak idején küldöttségileg Nagyméltóságodnak becses tudomására juttatni s a nyert — ép oly lekötelező, mint szerény válaszból azon meggyőződést merítettük, hogy Excellentiád a mi leg­ jobb szándékunkat méltányolva, a megválasztást kész­ séggel fogadja. Technikai akadályok miatt azonban akkor még nem lévén kész a választást dokumentáló közokirat, most, midőn az immár készen, rendelkezésünkre áll, — a kínálkozó első alkalmat örömmel megragadtuk, hogy Nagyméltóságodat körünkbe kéne, átnyújtsuk díszpol­ gári oklevelét. Tisztemhez híven ezennel közzé teszem az okmányt, mely igy hangzik: Mi Balassa-Gyarmat város közönsége jelen leve­ lünk rendén adjuk tudtára mindenkinek, kit a dolog most vagy jövőre megillet, hogy alólirott napon tartott képviselőtestületi közgyűlésünkön hozott 78. az. hatá­ rozatunkkal Nagyméltóságú iglói Szontagh Pál urat, a balassagyarmati választó kerület több Ízben ország­ gyűlési képviselőjét, Ő császári és apostoli királyi Fel­ ségének valóságos belső titkos tanácsosát és főrendiházi tagot azon kiváló érdemei méltatásául, miket a hazai közügyek terén évtizedeken át önzetlen fáradozással szer­ zett; de különösen is méltatva városunk, mint Tekin­ tetes Nógrádvármegye székhelyének megtartása- és fel­ virágoztatására irányuló sikeres törekvéseit, — mind ezeknél és a személye iránt mélyen érzett tisztelet- és nagyrabecsülésnél fogva őt városunk díszpolgárának köz­ akarattal megválasztottuk és a város polgárait megillető összes jogokkal felruháztuk. Miről városunk pecsétjével ellátott jelen oklevelet kiadjuk. Kelt Balassagyarmaton, a képviselőtestület 1894. évi május hava 26-ik napján tartott közgyűlésében.' A város közönsége nevében: Ticsinszky József k k., 'Reményi Károly s. L, v. jrcyző. v. bíró. Külön és bővebb magyarázat ez okmányhoz ugy hi­ szem, nem szükséges, mert abból mindenki tisztára meg­ értheti, hogy mily érdemekért nyújtja Balassagyarmat város közönsége Excellcntiádnak a polgári babért, a pol­ gári koronát. Adja a jóságos Isten, hogy Nagym élt óságod e szellemi babért még igen soká viselhesse rátermett, nyilt homlokán, s hogy mint polgártársunk a város haladását és javát velünk együtt vállvetve sokszorosan előmozdít­ hassa. Isten áldja meg, Isten éltesse Nagyméltóságodat! A városbirónak nagy bensöséggel előadott s több helyt éljenzéssel félbeszakított e beszédjére Szontagh Pál őezeja lényegileg következőkép nyilatkozott: Tekintetes városi főbíró ur, Igen tisztelt közgyűlés! Csak attól tartok, hogy azon ékes szavakra, melyek elhangzottak én igen halványan bírok csak válaszolni. Ennek oka, hogy azt gondoltam, hogy az én polgársá­ gom már bevégzett tény azon időtől fogva, hogy Esély­ ben értésemre adatott és ezóta én c város polgárának tartottam magamat. De nem mulaszthatom el mégsem hogy köszönetét ne mondjak azon megtiszteltetésért, melyben engem e város részesít, fis néhány szóval meg ne emlékezzem azon fontosságról, melyet én a közsé­ geknek tulajdonítok. Mindig azért harczoltam, hogy a községek, városoknak megadassák azon jogkör, mely azo­ kat hazánk felvirágoztatásában fontosságuknál fogva megilleti, és e jogkör most már, hogy a vármegyék régi hatalmi köre mindinkább kovesbittetett, a jogkör önként is kijegoezosedik a községek és városok súlya �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2 át igy u<m fa utas frtadztak, uirlttk reá róniuk, mind* inkább n*gyobl>odt>»k. Ép ízért Honban fekl'saégűk u fokozódott éa u oly községek, melyek eun rájuk neheledő kőtelezettBégek teljesiUsében bátra maradnak, a baxa allén rétkaiuek. E várót mindig fel tudta fogni kezdetének fontosságit ha áldoutok árán i<, miniig iparkodott annak megfelelni ét hogy e várót úgy kulturailag, mint köigaidatágilag olyképen fejlődik, csakis e Untoritbatlan kötelességérzet ét u élén álló ügybuzgó férfiak fáradbatlan működéseinek tulajdonitható ét ezen törekvéseknek jutalmát e város független égét kell, hogy el it érje. S midin igy — hálás köszönet/met az irántam tanuaitott szívélyes vonulónkért kifejezni igyekeztem volna — t eszméimet a községek ki\álé képen a városok — ax igazi munucipitimok hivatása és politikai fon­ tossága felöl csakis futólag érintkezve fejtegettem — engedjék meg nekem is — az üdvözlő városi főbíró úr, az lesz Isten segedelmére és védletére hivatkozott — zár­ szóul egy imaszerú fohászszal végeznem. Idézet ez: egy rég elhunyt nagy magyar |>olitikusnak Kölcsey Ferencinek szónoklatából, mely éppen a jelen borút idők viszonyaihoz látszik nékem emlékezetbe houndónak: „Jelszavaink legyenek : haza és haladás; azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondol­ ják meg, mikép a maradás szónak többféle értelme van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magá­ val, vesztegmaradás következése pedig — senyvedás.* Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól! Isten vinasZ'ta fel e nemzetre a teljes felvirágzás szép napját! oly kívánság — melyet az itt egybegyúlt férfiak mindegyike együtt érez velem. Szolgáljon ez tisztelt városi közgyűlés! színvallá­ somul és újévi gratuláczióm gyanánt is!* Szontagh Pál ő nmlgának ezen nagy cloquentiával előadott nyilatkozatait a képviselőtestület tagjai s a vendég­ közönség is szűnni alig akaró éljenzéssel fogadta. Mire rárosbiró a közgyűlést azon határozati kijelentéssel zárta be, hogy <5 nmlga beszéde az ünnep leírását visszatükröző jegyzőkönyvbe híven, egész terjedelmében bevétessenek. Ezután a jelenvolt vendégek nagy része sietett a díszpolgárnak gratu'álni, s a remek kiállítású polgári ok­ levelet is megnézegették. • • A közgyűlés után egy órával az ünneplő közönség nagy része a Balassa-szálló emeleti termébe gyülekezett a díszpolgár tiszteletére ott rendezett polgári közlakomára, melyet a fő- és alispán urak, valamint a fennebb említett testületek kitűnőségei is megjelenésükkel emeltek. Több mint százan foglaltak helyet az igen díszesen te­ rített asztaloknál, melynek középpontján a városbiró, tőle jobbra Szontagh Pál, balra gr. Degenfeld Lajos föispán úr foglaltak helyet. A jól egybeállitott ételek harmadik fogása után városbiróa királyt) Felsége egészségére mondott talpraesett áldo­ mást, éltetvén Magyarország őrangyalát: királyné Ö Felségét is s az egész uralkodó család dicsőségét hangoztatván a je­ lenlévők zajos éljenzései között. Utána Pajor István kir. tanácsos úr klasszikus pohár­ köszöntőjét hallottuk az ünnepelt díszpolgár egészségére; — az ünnepelt pedig ezt nvomban a város közönsége s e közön­ ség Teje a varolbiró éltetésével viszonozta.”' Városbiró úr megköszönvén ő exja kitüntető megem­ lékezését, egyszersmind szépen és nagy igazán méltatta a főispán úr kiváló érdemeit a vármegye és székvárosa tekinte­ tében. Ezután az alispán úr a városi közönségen kivül esők nevében köszöntötte fel Szontagh Pált, — a főispán pedig TÁRCZA. Szontagh Pál Qnnepe. (18M. január fi.) » I. Hét ért ítélnek súlyát hordoxod, Hanm panxixr* nincv ezért okod; Mert meddig a brováxy triója ér. Fejed köríti érdemelt babér. Láttad hxxádat béke nappalán: Hxép volt, miként r<y tünde atép leány, 8 a hlkeiftlö ifjú nrmardék önáldnxó hévben veVlkedrk. Majd Teát « vihar botija taálla rá, a virányi vad harciéi gázolá; Hadunk irxyóxve; bujdosóba Bem, Kinek nyomán uj remény trrrm. mint az ö politikai mentorát e» jó rokonát eltette. Nagy ha­ tást keltettek még Sztranyavszky Géza pobárkőszőntője az alispánra, id. Farkas Ferenczé a teljes számmal megjelent houvéd tisztikar és főnöke Péchy Gyula őrnagyra, lialás Jó­ zsefé Kray István kir. törvszéki elnökre, Újhelyi Boldizsáré dr. Jankovicb György kir. tanfelügyelőre, újból Sztranyavszky Gézáé Pajor István kir. tanácsos jeles költőnkre, Horváth Danóé Szontagh Antalra, Scitovszky János alispáné Újhelyi Bordizsárra, Szontagh Pálé Hotlovmszky Károly róm. katii. esp. plébánosra, Szontagh Antalé Vannay Ignácz kir. taná­ csos urra, Darvai Árminé Nagy Ivánra, Jakobovics Józsefé Jablánezy Miklós és Beké Bélára, Fabry Jánosé —az iparos polgárok részéről, Szontagh Pálra. Jeszenszky Danó kir. köz­ jegyző, továbbá Pongrácz Lajos kir. kamarás nyug, alispán táviratai is felköszöntő számba meiivéu, azokat e lap szer­ kesztője olvasta fel. A polgári diszebéd 3 órakor végződött, noha többen még azután is esti 6 óráig együtt maradtak és dikezióztak. Régészeti Ásatások Szirákon. Mert hisx o jó tudós sütötte ki. Hogy a székhely mienk. Hát údv neki! 8 Te ijy riadtál; Gyarmat népe fői! A zás lót én visxrm ma^am dói. Látjátok-e, hogy nincs már megyehai ? Viaxi Losoncz mint apját Encász. No, de lezajlott e Frondr ütkftxct, — — Losoncz svIh* azóta behegedt; Hegedhetett is. mrrt oly palotát Épite, milyet tán Gyarmat se lát. le megragadtad a zászlót, a dicaón Hordoztad azt a vértrlen mrión; Mi szentelünk Neked ma ünnepet Mit kötelemmé tón a kegyelet, leng a xáazló tornyok ormiról, E«,minden ajk Téged kóixöntve szól, S lesz közóhajjá etfy nagy gondolat. Hogy bár Neked Irgsxobb az öntudat, E székhely is nyújt kis ajándékot. Ifjan, hatalmasan Emeltem égnek én, A szentügy zászlaját Hazámnak tág terén, S e jelvény színeit Meg nem gyalázta szenny. Érette szívesen Áldoztam mindenem. S csak engem nem vehet Ölére széj> honom. Hantjára ősz fejem Csak én nem hajthatom! . Hitt r<y R*m annyi, mint egy hadserrf ? 8 Te késtan áldoxád fel életed, Midőn híven rejtéd el a ftafyol, Mir tört hajója rHI* juthatott. Lám, jó a német: hát ne rójuk bt; Mert állhatott vón’ a srép karperceiket, Ml ettel sokkal jobban is mrgeQer Ilit* adhatott vón rfy sxép nyak kólót. Mondták is akkor: 4<v lepel alatt, Boty ttenvrdö vacy, vlsikrt a nyakad. I! ‘ !>• im kkiaxtui a xon! láthatár, Klbnjni nincs «>k a b<*mályt»a már: KI a atahadbaJ küldeni ós jogért; Fal, lelkasodni Nagy Ivánokért! Kotli: Sxoataglr Antal. Midón e rendszeres régészeti ásatásoknak leírásúba bocsátkozom, teszem azt egyrészt azon czélból, hogy az iránt felköltsem mindazoknak érdeklődését, kik Színi­ kul ismerik, de másrészt azon reményben is. hogy ez­ által Nógradvánnegye régebbi történetének felderítésé­ hez én is hozzájáruljak. la'irásom csupán tényekre fog szorítkozni. melye­ ket mint általam tapasztaltakat adlmlok elő s tárgya­ kat fogok felsorolni, melyeket magam láttam és részben magam bontottam ki a regi sírok kemény földéből. A tárgyuk ieirásanál legjobb vezefő leszen Hampcl József nemzeti múzeumi igazgató úr kiváló könyve : • A régibb középkor emlékei Magyarhonban-, melyben az általam felsorolandó tárgyakhoz hasonlók vannak rajzban és pontos leírásban közzétéve. Ki kell azonban jelentenem, hogy ez nem tudo­ mányos leírás akar lenni, mert egyrészt erre nem vál­ Post festa . . . laikozhatom. nem lévén a régészetben annyira jártas, másrészt a Szirákon talált tárgyak szakszerű leírása és Befújta az utat a hú. vakító íldiér lepel borította az itt tapasztaltak hű előadása az 1895. évi 'Archeo­ az egész tájat, csupán városunk háztetőiről intett felénk lógiái Értesítő - egyik füzetében vagy egyéb e tárgyú folyó­ változntosságkrpcn a sok nemzeti színű zászló. jeléül iratokban bizonyára napvilágot fog látni s ott méltatva annak, hogy itt van valami készülőben .... lesz az itteni ásatás tudományos eredménye is. Igenis ünnepnapja volt a városnak, szép ünnepi* Áttérek tehát a tárgyra. a polgárságnak, melyen a hazai egyik legderekabb fiú­ 1891. év tavaszán Degenfeld laijos gróf parkjának nak, megyénk szülöttjének, a város többizbeni ország­ szomszédságában a tulajdonai képező u.-n. Szontaghgyűlési képviselőjének és immár diszpolgárámik volt féle telek felső részén egy hinn-tennis pályát készítte­ átadandó a díszpolgári okmányt: a jxilgárcrényekcrt tett. Ezen pálya nagyobb földmunkálalot igényel­ járó <nemeslevele». vén. a földmunkalatok közben egy sirra akadtak a A városház tanácsterme telve volt az ünneplő munkások, melyben a csontváz mellett egy vas kést és polgársággal, élén a megye és város kitűnőségeivel, kik több cserépdarabot találtak. az iinneplendő férfiú megérkeztél vártak. A zöld asztal Midőn pétiig erre figyelmet nem fordítva, tovább fején feküdt a remek kiállitásu értékes díszoklevél, ástak, még egy fokost is napfényre hoztak. kivül a tél dermesztő fagya, belül a felemelkedett lélek Tudván pedig, hogy én az ilyféle régiségeket ked­ Kitető melege: ez volt a helyzet szignalurája, midőn velem. alig pár lé|M-snyire lakásomra hozták az éjien egyszerre dörgő éljenzés meg-megnjuió viharként zugot! talált tárgyakat, elmondván, hogy több sirt fedezlek fel. végig a termen és ott állt előttünk az a -fenve# eszű, melyeknek mindenikeben egy kés és egy bögre volt. rendkívüli műveltségű és tapasztaltságu kis emberke, ki Semmi sem természetesebb, mint hogy azonnal a hely természetes egyszerűségével és szerénységével mintegy színére mentem s a munkások útmutatásait használva, feledtetni kiváltja környezetével, hogy ő milyen nagy- ásatni kezdtem. — Alig mentek a munkások fél méter méltóságu ur; hogy ő egy hatalmas fejedelem belső mélységbe, midőn ásójuk penészes földréteget hozott titkos tanácsosa. fel s ez alatt 10—15 centiméternyire rábukkantunk a Kissé sápadt arezezal, érdekes galamliősz fejét ke­ csontvázra. A csontváz fejjel északnyugat felé feküdt véssé előre hajtva hallgatta meg a város bírája üdvözlő* úgy. hogy az eltemetett arezezal az égbolt felé azon megszólítását. Azután mély csendben, eleinte halkan, irányba fordul, a hol a nap reggel 8—9 óra tájt van’ majd mindinkább neki melegedve és szónoki heve által A fej mellett különös alakú függőt találtunk, nya­ elragadva elmondotta gyönyörű beszédet. kánál egy |>ár cse|>p-alakú gyöngyöt; a jobb kezénél Mint egy lánglelkű ifjú állt olt előliünk, tágra egy kés, bal kezénél egy bögre volt. nyílt szemekkel, melyekben a lelkesedés tűzfénye ragyo­ Ezen tárgyakról azonban, minthogy a chlonologiai gott : arcza in .'élénkült, nekipirult; eltűnt a bágyadt­ sorrendet óhajtom szem előtt tartani: később fogok súg, eltűnt az évek sorvasztó hatása: 'iiem a kialvó szőlani. mécsnek utolsó fellobbanása, hanem egy hatalmas A most említett leletek közt semmi oly charakfáklyának messzire lobogó fénye- volt ez a megnyi­ leristikus tárgy nem volt, a melyből, mint laikus akár latkozás, mely még ott gyuladt ki a magyar szabadság a korra, akár a temetkezésre következtetni tudtam volna. hajnalának őröktüzénél. A mar feltárt sírok egy bizonyos irányt látszottak Gyönyörködve hallgattuk szózatát: fájdalmas szív­ követni úgy. hogy 2—2*/, lépésnyire a már felszedett dobbanással panaszát, midőn elegicus fordulattal fel- sírból majdnem biztosan számithattunk egy újabb te­ 'kiúlta: <féllábbal már a sir szélén állok*; és áhítattal metkezésre. — Igy haladjunk tovább s még vagy két •vele- fohászkodtunk,* midőn régül Kölcsey'imászifrű fo-* sírt tártunk fel, melyben a fülfüggőn kivül egy pár ki­ húszát mondotta el. sebb bronz-tárgyat is találtunk, inig végre egy gazdag Ezzel befejezést nyert az ünneplésnek komolyabb, sirbéd több ily bronz-tárgy került elő. tisztán erkölcsi része, mely után régi magyar szokás A felfedezések, valamint az. hogy nem voltam szerint; fecerunt tnagnum áldomás. biztos a tálul! tárgyak korára nézve, további kutatásra Dominó. ösztökéltek. Felfogadtam tehát az aratás után azon munkások közül, kik a tavaszszal is e helyütt dolgoz­ Dlszlapra írott dlupolgárjogot. Vinil) soká tnrg. Mert nem hervad el Az a virág, mit hú emlék nővel. S vedd btirtutaaL Nincs szükség már reám, Elvégzi jobban ezt ax unokám.*) Pajor István. Mert rejtve é| a lengyel Hannibál. Ki ax, ki értté éltet nem sokallt Ctak valld be Pál, hncy a te IrtinM ex; 8 16n is jutalmad értté; karpercei 1895. január 13. Rákóczy keserve. I. czajlott inúr h harcz, A béke helyreállt, A pór nyugalmasan Szánthatja a hatúri. Az ömlő hősi vört Beitta már a föld. Múr elpihent a kard. Mely oly sokat megölt ... Oak engem nem vehet Ölére szép honom. Hantjára ősz fejem Csak én nem hajthatom' •) BsHs Károly, «fép Uheteé(0 fiatal kftllS kinek efytk meflspően aiíp kóitsmlayét (a aigyapU uUn fi unokáit) Mintán ma) lapunk kűili. rtcark. Szentelt aczélomal I lazámnak áldozám. Szabadságért vívott Karom sok bősz csatán ... ... A fegyver megtörött. De mentve áll n jog, Bár lelkemnek sebe Most még joblian sajog. S csak engem nem vehet Ölére szé|> honom. Hantjára ősz fejem Csak én nem hajthatom! Ha szenved is hnzám A vésznek idején. A honli tettre kel. Szivében él remény,... De én csak souyvedek Távol, hazútlanul, Keblemben tomboló Érzelmek harcsa dúl. Isten te adtad igy.... De szent e fájdalom; S én ezt, hazám, neked. Szivem bár megrt*ped: Hűséggel áldozom. Balás Károly. �1895. január 13. 3 nógrádi lapok és honti hiradó lak. u kél legügyesebbel es hozzá fogtam a további kutatáshoz. Munkánkat siker koronázta, amennyiben egy Mi hail igen Mik üveg gyöngyöt es két arany füliuggőt találtunk, azon kívül a nyak táján kel üveggel díszített bronz ko­ rongot - melyek ruhakapoesnak vagy a nyakék — (gyöngyök?! kapcsának látszottak. E gazdag lelet állal felbátorítva, de azért is. hogy mar egyszer sirmezönk korával tisztában legyek, össze­ szedtem a talált tárgyakat és elmentem a nemzeti múzeum regisegtaráuak igazgató őrihez dr. I lumpéi Józsefhez a tudományágnak ezen legkiválóbb i-merőjehez, kinek munkái e haza határain túl is. közbeesőié­ nek örvendenek s hírneve így megvan állapítva. Nem írhatom le azt a szívességet, melylyel a a komoly tudós fogadott s azt az érdeklődést, melylyel laikus előadásomat hallgatni szives volt. (Fidyt. kűvrtk.i Losoncz, lo'.g*. január s. Jelije: Jaj neked örvendő; mert majd vigságod után sirat E közmondás kezd teljesedni városunkban. Csupa merő kellemetlenséggel kezdődik az év. Nagyon sokan áttánezoltuk az ó évből az újba s íme a vigadás, az örvendés után, rögtön az új év kezdetén gyiUo-.«.íg híre árasztotta el városunkat. Az alsóbb osztályú nép is akart szerezni egy-két jó órát, a pálinka melleit s a zenének hanginál, két paraszt legény összekapott s a miksi palócz subanez neki ment késével Zólyominegyéböl került ivó társának, annak gyomrát oly nagy teljedelemben hasította át, hogy a gyomor rögtön kifordult h az ember menthe­ tetlen lett. No' nem általános kellemetlenség okozója lett e durva mulatság?! De támadt más egyéb kellemetlenségünk is, habár szelidebb nemű. Egyik múlt levelemben megírtam, hogy óvodánkban a karácsonyfa ünnepsége, mily általános jó kedv és hangulat közepette folyt le. Ez jele volt annak, hogy úgy a szülék mint- az ovodai gondnokság, nemkü­ lönben a közönség többi tagjai teljes lelki gyönyört élvez­ tek úgy az óvónők ügyes, tapintatos, érdekes előadásában, mind pedig a kicsinyeknek játszi és helyes feleletében és játékában. Egy tudósitó kollegám, ez állításommal ellen­ kező tudósítást irt a helybeli .Losonczi Hírlapba * Az .óvónő asszony ezt zokon vette s ugyanazon lapban meg­ interpellálja a tudósítót, hogy okadatolja állítását. Világos ebből, miszerint ez is egy újabban felmerült kellemetlen­ ség, pedig meg van Írva, hogy nem jó az asszonyokkal harezra kelni. Mindnyájan kíváncsian várjuk a folytatást'. Jól tenné a kollégám, ha elhallgatna, mivel úgy is névte­ lenül jelent meg tudósítása. Engem magamat is nem. kis kellemetlenség ért mindjárt ez év elején, január 5-én a városi dobos kizavart nyugalmamból. A hirdetések dobszó melletti nyilvánítását városunk képviselő testületé ki akarta hozni a szokásból, mint olyant, a mely egy miveit közönség Ízlésének már meg nem felel. Mivel azonban még ez idő szerint fenlartja magát e szokás, kimentem házam .elé, hogy a dobost meghallgassam. Hát uram fia mit kellett hallanom?! A róni. kath. egyház elöljárósága a vizkereszti ünnep délu­ tánjára iskolai gyűlést hirdet az 5%-tóli iskolai adó el­ határozása tárgyában. Hát nem volna egyéb mód az egy­ ház biveinek összehívására!? Különösen ha fizetni kell. A zsidó községnek is akadt egy kis kellemetlensége, A mészáros, a kire a hús kivágatását szerződésűi g bízták, két héten át tréS-húst mért ki számukra. Természetes, hogy nagy most a forrongás is, nagyban gondolkoznak, hogy a bajt miként hozzák helyre. Vasárnap délutánra pedig jégünnepség van rendezve, kivilágítás és zeneszó mellett megtartandó. Most pedig csak úgy szakad az eső! Jó mulatságot! Alászolgája! Losoncz r. tan. város 1895. Január hó 9-én tartott közgyűlése. A polgármester az évforduló alkalmából melegen üdvözölvén a szép számmal megjelent képviselőtestületi tagokat, kik között ott volt látható városunk nesztora Szigyártó Sámuel, kir. tanácsos ö nagysága is, a városra váró feLiLtokkal színiben, áldást, egészséget, békességet s városunk felvirágozását óhajtva s a jelenlevők támoga­ tását kikérve, a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá. E gyűlés a nagy diszterem befüthetlensége miatt a tanácsteremben lett megtartva s azzal lett megkezdve, hogy be lett jelentve, miszerint városunkban az eddigi hírlap mellett egy másik lap is megindult, „Losonczi Hírlap* czimmel, Draskóczy Zsigmond szerkesztése mellett a Kármán-czég kiadásával. Ezzel a< tanácsgyülési jegyzőkönyv olvastatott fel, melynek nevezetesebb intézkedései folytán a város vagyo­ nának újabb leltározása elrendeltetett, továbbá az árva­ pénzek elhelyezésére nézve a helybeli két pénzintézet ajánltatott. A balassa-gyarmati és losonczi vasút építésének ügyében kötött szerződés határideje a múlt évvel lejárván, az olymódon lett megújítva, hogy azt a vállalkozó ez év folytán tartozik megkezdeni. E szerződés megújítását a vállalkozó oly feltétellel kérte, hogy e vasútépítést az or­ szággyűlés jóváhagyása után hat hónapra lesz köteles valósítani. Határozatunk szerint azonban köteles lesz azt sürgetni is, ha a városunk által felajánlott összeget meg­ akarja nyerni. Az artézi kút rántásának megkezdése a tavasz meg­ nyíltára lett elhatározva. Az izr. hitközség imaháza és az a mellett fekvő egyházi épületek melletti utcza szabályozását kérelmezvén, e szabályozás által húsz négyszög ölet nyer az illető hit­ község, mely töblet jutányos áron engedtetett át a város részéről. Wohl Hermán, -városunk jómódú, de eguzerstnind a város közügyeiéit lelkesedő polgára Iti.üüO frtnyi alapít­ ványt tett oly őzéiből, hogy ennek 4%-oz kamatai, a helybeli áll. fögymnáziuuiba járó s erkölcsi jó magaviselet mellett kitünően tanuló két keresztyén és két zsidó vallású tanuló között osztassanak ki. Az alapitó levél felolvasása illan a nemes gondolkozása jól tevő lelkes éljenzésben részesült. A mezőrendőri bizottság megalakítására kőtelező rendelet felolvastad áu, ennek alapján a bizottság azonnal megalakitatott; tagjaivá letek: Szilas.y Béla, Havas Gyula, Hermáim Kálmán stb. Jelentetett, miszerint a városi pénztárak szabályszerúteg megvizsgáltatván, magában a városi pénztárban 38 krnyi többlet találtatott, mely a szegényalaphoz csatoltatni határozhatott, a fogyasztási adópéuztár is rendben talál­ tatván, határozattá lón, hogy annak ez idő szerinti kezelői egyenkint 300 frt kivételes jutalomban részeltessenek. A jégpálya nagy átalakításon ment keresztül. Az átalakítási költség 4000 frt. E kiadás a jövedelemből lesz törlesztendő. Az eddigi alapítók élvezni fogják eddigi ki­ váltságaikat. A gyűlés a polgármester éltetésével ért véget. Ipolyság, InVó.jan. It-én. Hirdetmény. Aláírva Ipolyság nagyközség elöljáró­ sága. Mi a tatár!? Hát a városházán is történik valami? No ezt a hirdetményt olvassuk el. „Adatik tudtára minden háztulajdonosnak, hogy a város képviselő testületé a főutezák járdáinak koczkakővel, a mellékutczák járdáinak homokkavicscsal való burkolását határozta el a háztulajdonosok költségére.* Nagy d-dog ez, ha figyelembe vesszük, hogy nincs Ipolyságon olyan öreg ember, kinek emlékezete visszanyúlna abba az időbe, mi­ dőn e téren valamelyes intézkedés történt. Dicsérettel emlékezünk meg a községi elöljáróság kezdeményezéséről, s u képviselő testület hozzájárulásának lényéről. Dicséret illeti azonban a házi urak azon készségét is, melylyel a képviselő testület határozatába belenyugod­ tak, s végrehajtója elé felebbezéseikkcl akadályt nem gör­ dítenek, drága lakbértlizető lakóik kedvéért. Hja, de mit használ a járda így télen, ha a hó el­ fedi ? Talán nem ártana, ha a község érdemes elöljárósága ne mindig a távol jövő ködhonában keresne tevékenysé­ gének terel; hanem gondolna a mindennapi élet szük­ ségeire is. Például gondoskodnék arról, hogy ne fi-—7 éves kis gyermekek törjenek utat a hóban, az utczák átjáróin és az a fajta-senki tulajdonát képező épületek előtt, milyen a papiak és iskola. Százat teszünk egy ellen, hogy most is a hó eltaka­ rítás helyett gondterhes fejében azon diszcs házsorok ki­ sértenek, melyeket képzelete a rozsnyói káptalantól kisajá­ títandó szérűikért és a .áros belterületén fekvő cseléd­ lakások, gazdasági épületek helyére varázsol. A nagy közönség tájékoztatása végett ide iktatjuk, hogy Ipolyság nagyközség közönsége a város terjeszkedési _és épitkezési viszonyainak kedvezőbbé tétele végett — megvásárolni szándékszik a rozsnyói káptalan tulajdonát képező szérüskerlct és annak tőszomszédságában található" egy pár ezer Q-öl kiterjedésű, gazdasági czélokra használt területet; továbbá a város belterületén lévő uradalmi gazdasági épületeket és cselédlakásokat. A fötisztelcndő káptalan szives készséggel ajánlkozott az épületeknek és az üres területek Q-öl ének 1 frt vételár melletti átengedésére, ha az épületek a jelenlegi tulajdonos által kijelölendő helyen, a város költségére építendő más alkalmas épületek álul pótoltatnak. Egy kissé bor.-os az ár; de bízunk a város fmancz-kapaczitásainak leleményes­ ségében, kik a díszes városháza, a polgári leányiskola, kisdedóvó majdnem ingyenes felépítésének ügyét oly sze­ rencsésen nyélbe ütötték. Csak forogjon is a föld tovább, ha már egyszer — Gallibi a világhírű olasz csillagán mozgásba hozta. Hegedűs Károly. MálnapaUka, Jan. 7. Tekintetes Szerkesztőség! A megye északi részén, mindenkitől elfeledve és elhanyagolva (?) fekszik nagy­ községünk, ép esponált helyzetünknél fogva szükségesnek tartok minden községi életünkre előforduló eseményt a nagy közönség tudomására hozni és ezek közt azon ténye­ zőknek, kiknek hivatásuk, sőt kötelességük volna érdek­ lődni aziránt, váljon a közönség áldozat készsége által létesitett culturális intézmények teljesitik-e hivatásukat és mily mértékben vagy nem, értem a felsőmagyarországi közmüv. egyesület balassa-gyarmati fiókját, mely óvodánk fennállása óla aziránt a legkisebb érdeklődést sem mutatja, eltekintve, hogy az anyagi segélyt is sokszor hónapokig nem küldi,- ez ma még tűrhető, mert lelkészünk nt. Hrk János úr az esetleges kiadásokat sajátjából előlegezi és így még is lehetséges, hogy az órónő és dada éljenek, de az a közönyösség, melylyel a B. Gy. fiókegylet az óvodával szemben viseltetik, ki tudja nem lesz-e idővel kárára a nemes czélnak, a mely czólért a közm. egyesület küzd, ugyanis a magyarosodásnak, ma még — köszönet és hála érte minden hazafitól óvónőnknek Zurkó Berta kisasszonynak — az itteni óvodában elért eredmény oly fokon áll, hogy ily eredményt igen, de jobbat semmi esetre sem képes felmutatni egy óvoda sem, de ki tudja váljon az itteni tényezőknek — látva a közönyt — nein-e fog kedvük és :• szent ügyért eddig tanúsított lelkesültségünk lassanként lankadni ? ? Szerény nézetem az, hogy ahol ily h-lkesültség van, mit nálunk azt a hivatott ténye­ zőknek fokozni kellene azzal, hogy néha-néha személyesen meggyőződve az eredményről, azok, kik ezt megérdemlik, legalább erkölcsi elégtételt és jutalmat kapjanak. Addig pedig, mig személyesen a kedvező eredmény­ ről meg nem győződnek, bátor leszek — ha ugyan a tek. szerkesztőségnek nem lesz terhére —. olykor-olykor a tek szerkesztőség utján a n. közönséget értesíteni a történ­ tekről.*) Deczember 24-ikén délután 3 órakor karácsonyfa­ ünnepet ült az itteni óvoda; ekkor az óvodában összegyűlt nagyközségünk minden intelligens polgára, élükön Kuhinka Géza és Kuhinka István helybeli gyártulajdonosok család­ jaikkal és nagyszámban a gyermekek szülei is. Először az óvónő a gyermekekkel vizsgaszerú elő­ adást tartott, a mikor i,< meggyőződött mindenki, hogy a gyermekek a magyar ny-lvet nemcsak beszélik, de értik is. mert minden kérdésre helyes feleletet adnak és minden magyarul elmondatott, hűen fordítják le tót anyanyelvűkre, ezekután nt. Hrk János ev. lelkész úr a gyermekekhez magyarul, a szülőkhöz tótul beszédet intézett, gyönyörűen magyarázva a karácsony szent ünnepet egybe, hazzfiságra buzdította ugy a gyermekeket mint a szülőket, ekkor ki­ nyílt a munkaterem ajtaja, hol a szépen díszített kará­ csonyfa állt, a sok égő gyertyafénytől elkáprázva, a gyer­ mekek örömteli meglepetéssel álltak, mig óvónőjük egy intésére elénekeltek u karácsonyt dicsőítő szép éneket Végre pedig kiosztattak a gyermekeknek a játékok és édességek, miből mindegyik egyaránt kapott, az aján­ dékok adása csak úgy volt lehetséges, hogy nt Hrk János itteni ev. lelkész úr a helybeli közönségtől 36 irtot gyűj­ tött össze é< ezen összegből fedeztettek az összes kiadások. Egy málnapntukui. Kékkő, január B. Tekintetes Szerkesztő úr! Minthogy a „Nógrádi Lapokat* nem járatom, csak esetlegesen jutott kezemhez annak 1894. évi 53-ik száma; melyben ,Baleset-e, vagy emberölés* czim alatt egy, rám vonatkozó közleményt olvastam. Nagyon sajnálatos dolog, mint itt is meggyőződtem, hogy a hirhajbászók csakúgy meggondolatlanul — anélkül, hogy alapos meggyőződést szereznének magúknak, — vak­ tában vetik oda a sajtó alá rossz informátióból merített híreiket. A tényállás az, hogy éjjeli — nem is 9, hanem */.ll órakor a konyhaajtón dörömbölést hallottam, miáltal föl zavarva kimentem, s a konyhaajtót kinyitva kérdeztem, „ki az?* Ekkor két fekete alakot pillantottam meg, kik nyomban futásnak eredtek. Én pedig a f lyosó felső vé­ géig utánok siettem s itt mikor már a látott alakokat lőtávolon túl gondoltam, a levegőbe lőttem. Ez a valódi tényállás, a többi minden alapot nélkülöz. Úgy beszélik, hogy azon éjjel valaki házam tájékán megsérült, miről én mihelyt hallomást vettem, az illetékes hatóság előtt irásltelileg jelentkeztem. (Érdemes lett volna erről a lövöldöző untak is egy kis meggyőződést szerezni.) Kérem tehát a tek. Szerkesztő urat, valamint az ezen lapból átvett közleménynek többi lapok tek. szerkesz­ tőit, hogy a mint az első, rám vonatkozó közleményt lapjukban közölték, úgy ezen szerény helyreigazításomat a legközelebb megjelenő lapjukba fölvenni szíveskedjenek. Mely után tisztelettel maradtam, Tóth Lipót, tanító. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispánunk ő méltósága un. hó (>-án d. e. 11 órakor érkezett a székvárosba, hol aznap részt vett a Szontagh Pál tiszte­ letére rendezett díszközgyűlésen és banketten, másnap a közigazgatási bizottsági s egyéb küldöttség! üléseken elnökölt, fogadta a tisztelgőket, s csak jan. C-én reggel 9 órakor távozott körünkből. A közigazgatási bizottság tag­ jai közül csupán Beniczky Árpád, Szakai! Barna és Szon­ tagh Pál urak voltak jelen. A közigazgatási bizottság jan. 7-én tartotta rendes havi ülését a főispán elnöklete alatt, aki újévi üdvözlő beszéddel nyitotta meg az ülést, s bejelentő, hogy Laszkáry Gyula és Posztóczky Iván elmaradásukat kimentették. A szakelőadás jelentései, melyek fontosabb dolgokat nem tartalmaztak, egyszerűen tudomásul vétettek. Az ülés d. u. fél egyig tartott. Előléptetések. Kacskorics Jenő a b.-gyarmatikir. törvényszéknek egyik kitűnő bírája, vármegyénk fia, a bpesti kir. táblához kir. táblai bírónak neveztetett ki. — Glósz Géza pénzügyi fogalmazó a b.-gyarmati m. kir. pénzügyigazgutóságből pénzügyi segédtitkárrá léptettetett elő. Régészeti AsatAsok Szivükön czimű és Szontagh Antal úr által közölt czikksorozatra felhívjuk érdeklődő közönségünk becses figyelmét Szontagh Antal úr köszöne­ tét érdemel nemcsak az ásatások körüli fáradozásaiért, hanem azért is, mert a Pesti Muzeum szakközegei áltat szortiroztatta s szépen rendbe hozva átadta a Nógrádvármegyei Muzeum-Társulatnak. A balassa-gyarmati fögyninázium alapjára Szontagh Pál úr ö kegyelinessége egyszáz forint ado­ mányt ajánlott fel. E középiskola érdekében a vármegye küldöttsége a nmlgu közoktatásügyi miniszter urnái, főispán úr vezetése alatt legközelebb fog qjabb előterjesztést tenni; reméljük, hogy a miniszter úr nem fog ridegen elzárkózni a törvényhatóság székhelyét és nagy vidékét érdeklő, — gaz­ dasági szempontok által h erősen támogatott ízén kulturális szükséglet kielégítése elöl, theoretikus térelvek avagy fiikalitási szempontból. Hasznosabb befektetést az állam nem tehet mint új és új knl túrái is intézmények létesítése által; s megyei székvárosunk áldozatkészsége lényegesen meg­ könnyítheti feladatát Balassagyarmatra nézve. A szervezke­ dés azonban sem a vármegye, sem Balassagyarmat és ri•) Az óvónő fizetéséi a F. M. K. E. nyltral központi pénz­ tára earanllrsta. Sajnos, hogy a központ erről mctfrledkezett Ugy tudjuk azonban, hogy a nögrádvármegyi tiókegytel felírt ebben az ügyben ée (Urertl a fizetés utalványozását. Bármiül áll azon­ ban a dolog, á fizetést okvntlnnUl ki kell Mulgállaini. Saerk. �4 1895. január 13. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ ■ dél upnban sem a vármegye, sem Balassagyarmat é* vidéke beiiszok I hó 19-en a «Haia-«a« fogad" termeiben Nem által kellő lelkesedés, é* megnyugtassa! mind addig kell ehhe’z .-em kommentár, nem kell ajánl" h.-vel, •■■m nem végezhető inig a nm. közoktatásügyi mim-zter úr — a k"Z<>n-ég buzdítása n .-kaiabe'i-/-l-.'l lamuizafú-.'r:>. kiküldöttje Jelentése alapjan, a kérdéses fógymna-luiu létju- Ott lu-z. ugy i- mindenki, a ki <s.ik leheti e- n kinek van gosultskfiil ki nem mondja « életbeléptetése iránt a tájé- érzéke a neme, emberi köteles-' gek iránt, bizonyitj.i ezt kozUUit meg nem adja. Hogy a létjogosultság elvileg már már azon nagy érdeklődés Í-. uu ly lyi 1 a kozon-ég az ia el tan ismerve, ártó Felsége, »zeretett királyunk 1891. el-o hírre a Imi iránt viseltetik A rendező-ég. mely ki­ •lepleiuber 2l*-án a czélra tett legkegyesebb alapítványa próbált. lábedxelt öreg é« fiatul -karaheti-zokbol all. min­ dent elkövet a hal fényes -ikeie ér-lek'beli v- bizto-itj'lk után, ugy véljük, kétségbe vonni sem lehet. Baiutnrr Tivadar <lr„ a tordai kir törvényszék u ki-assz.ony k.lkat é-menye'-ki két. hogy a balled •-ak biráját a nm. vallás- és közoktatás ügyi miniszter úr a kassai boldog tlbgelegedés-el és e Jel-Z.nval logll ik távozni: <S"|'-e halunk ni'-g. A ren-iezoseg a meghivokat mar kir. jogakadémia tanárává nevelte ki. Kinevezés. gr. Degenfeld Lajos b i-pánuuk ő méltó­ .szél i- küldte, de ken ez utón is azokat, kik teve h -b"l meghivot nem kaptak 6- arra igényt tartanak, hogy ezt sága dr. Ehrenrcicb Károly sziiáki orvosi (dr. Ehrenreich Lajos hírneves orv ve tudósunk fiát) tiszteleti" li járási orvossá llalloli József skurai" u-z-lie-ztornúl jelent-' k be. Jegyek a következő helyeken kaphat-'k S' |me< zy >ánd"r ezuknevelte ki. Áthel;peaés. Múlt évi deeiember hó 3l-ével a cs. és raszdajábau. Durvái Árpiin könyv kere-ke.ie-éiu-n ékir. kőiös hadsereg tartalékából a m. kir. honvédség tartalé­ minden — skarabeu-nal. A b.-gyiu-inati evnng. egyházban a mull 1891. kába helyeitetnek át a kövelketó segédletének éf pedig az I. csoportban Szkaupil József, II. Csoportban Poputh Győző, évben szüléiéit ös-zcsan 79 gyermek : eldiol lm H, l.-.my mindketten a besxtercxebányai 15. b"uvédkirgé-zitő pa­ 38. ezekből törvénytelen 2 liu. 1 leány, o—z«~en 3: meg­ halt t»l;és pedig 5<t ti. 21 no: házasságra lépett 26 pár. rancsnokság nyilvántartásába való beosztás mellett. Kinevezések Wagner István b.-gyarmati állami Az a>zó<i—b s-Kvafinnt—losonczi vasútvonal elemi tanító és ismert tanügyi iró, a ki a nógrádvárkiépité.-e érdekében a kisajátítási művi-letek javában folynak megyei tanfelügyelőséghez szulgálatlétclre volt beo-itva, s e hó 20-ig befejeztetni lúgnak. Eddig két kőiség kivételé­ ugyanezen tanfelúgyelóséghez tollnokká neveltetett ki. — vel mindenütt barátságos egyetsi'g jőt létre. A vasúti tervek Makoriczki Ceirjék pedig a hontrármegyei tanfelügyelő- és költségvetés teljesen késien állatuk Márkus Ág-vstun fő­ séghez. A vallás-és közoktatási m. kir. miniszter Andórffy mérnök budapesti irodájában, Popper István mérnök a tinanErzsébet kisasszonyt, a b.-gyarmati polg. leányiskola egyik ciiroiást is elkészítette csupán ai építési engedély megnye­ jele* aegédtanitónőjél — ugyzuezen i-kolához rendes tanító­ rése van hátra, a mi a kisajátítási munkálatok után azonnal nővé nevezte ki. Ily előléptetésben részesült Zana Melánia foganat'rsittatik. A becskei’ slagútnál a próbafúrások telje­ kisasszony is ax Ipolysági polgári leányiskolánál. sen elkészültek s a tűnél építéséhez szükségelt téglaanyag Rendjel felfűzése. l’lachy Józsefnek, a fülekijárás feldolgozása munkába vétetett. érdemes főszolgabírójának, kit ő Felsége a király a minap Országos vásárjaink akkép vannak rendelve, tüntetett ki bokros érdemei jutalmául a Ferencz József-rend hogy január havában vagy febr. hó első napjaiban rende­ lovagkeresztjével, mint értesülünk. Degenfeld Lajos gróf sen 2 országos vásár tartatik, még pedig mint az idén főispán f. éri január hó 3-án tűzte föl ünnepélyesen e rend­ január 7—8-án a viikeresiti vásár, január 27—28-án pedig vásár, tehát tél idejében nettó 3 hét alatt 2 or­ jelet mellére. Nógrútlvúrtnegye niilleniumi festménye. A szágos vásár tartatik meg. Mi ezt minden tekintetben vármegre képzőmüvé-zeti bizottsága f. január hó 8-án helytelennek tartjuk. Kérdjük mi végett fárusztatik be Scitovszky János alispán elnöklete alatt ülést tartott, szigorú tél idejében 3 hét alatt kétszer is a szegény fuldmelyben a nm. belügyminisztérium leirata kapcsán végle­ tuÍvelő, vagy iparos nép gyakran messzi vidékről, mikor ges propositiókép lett megállapítva,, hogy a Millenniumi az ily téli idób-’n megtartott vásárok, leggyakrabban semmit országos 'kiállításra megfestendő történeti kép gyanánt a sem érnek. Óhajtandó volna a vásárok helyesebb beosztása: közgyűlésnek azon érdekes jelene*, ajánltassék, mely fel­ nevezetesen, hogy januártól febr. közepéig tehát 6 hét tüntesse Nógrád várának a törököktől való visszafoglalá­ alatt csak 1 otszágos vásár tartassák. Egyáltalán, hogy 8 sát 1593-ban, a midőn is az akkor nevezetes erősséget, országos vásár tartassék meg érenkint városunkban annak mely természetes összefüggésben állott Buda, Visegrád. sem vagyunk barátja). Elég volna 6. mert inkább legyen Drégely és több más várakkal, — Fekete Meheinet bég kevesebb vásár de jó, mint sok vásár de rossz. Városi PAlfíy Miklós kir. főkapitány, tábornoknak átadja. hatóságunk figyelmébez’ajánljiik ez ügyet. A bizottság az alispán előterjesztésére elhatározta továbbá, Az n Icugyel f<‘st«i i Butkievitz Tudón, kinek várohogy a vármegye mindazon családjai, melyeknek egyik­ sunkl'aii való idózi séról lapmik mull évi 53 .-zamaban is másik tagja a mull század közepétől kezdve megyei ma- résziete-ebl'.-li iil'-gviiil'-kezl'iiik és a kinek sikerült festgisztrátusi tisztséget viseltek, felbirattassanak. hogy ezinu- meiiyeiiránt — mini halljuk - ugy helyben minin vidékén reiket a vármegyeház restaurált vestibülje ablakaiban való állaláiios érdeklődés és megelégedés nyilvánul: még né­ megörökítés végett beküldeni szíveskedjenek. Kossuth hány hetet "hajt vúrosunkimn tölteni. Ex idő alatt — Lujos arczképének a megyeház terme részére való meg- ugy tudjuk — még mindig teljesít mindennemű fölvéte­ fektetése, előző közgyűlési határozattal szintén ki lóven leket bármily alakzatban és kivitelben a fo-uteza 657. mondva: a képzőművészeti bizottság indokolt véleménye számú (Halyak i.-féle) lakásán. erre vonatkozólag oda terjed, hogy néhai korszakos nagy Lapunk inai számúhoz mellékelve van Belgráder hazánkfiának 1848-ból származó arezmása festessék meg. Zsigmond, budapesti jóhirú könyv- és zenemúkereskedó Vadászat. Gr. Forgách Antal és János urak gársi kiadásában megjelent tánez,- dal- és zeneművek, ifjúsági uradalmaiban nagy hajtóvadá-zatok voltak deci. 28. 29 .iratok, szépirodalmi és divatlapok stb. árjegyzéke. és 30-án. Összesen: 4 szarvastehén. 4 őzbak, 2 róka és Kínzó felügyelők kerestclnek lix fizetéssel 90 nyúl esett el. Szúgyben Fáy Sándor úr által jan. 9-én az 'Első biztosító intézel, katonai szolgálat esetére József rendezett vadászai igen szép eredmény nyel folyt le. A főln-n zeg védnök-ége nlatt m. szövetkezet rcszrre. Az Zichy senioratis uradalom zsélyi birtokain jan. ll-én és eddigi foglalkozást feltünlelő és fényképpel ellátóit aján­ 12-én tartattak vadászatok. latok f. é. január 25-ig tiynjlandok be nevezett igazgató­ Értékes adomány. Degenfeld Lajos grófné szül. hoz (Ihi-lapesl, Erzsébetiér I. szám.) Dessevrlfr Ilona, nógrádvánnegye főispánjának neje újból Gabonaárak. A b.-gyarmati piacion az 1895. évi jelét adta azon előszeretetnek, melyet a megyének minden jan. 7-iki jegyzések szerint: Buzi 560 kr—5’80 kr. Rozs előforduló esetben alkalma van tapasztalni. Legújabban 4150 kr—4 70 kr. Árpa 6--kr-6 10 kr. Zab 5 90 kr—6— megajándékozta a , Nógrád vármegyei museumot* ,i szi- kr. Kukorieza 7*— kr. ráki hunnkori lelet” tárgyainak egy nagy részével. Eleket Szontagh Antal föispáni titkár a nemes és fenkölt gondol. Törvényszék. kozású grófnő megbízásából f. bő 7-én a mus-umnak át is adta. A lélet má-ik része a .Nemzeti museumban" van Az első felebbviteli tárgyalás. Az egész ország­ elhelyezve. A nógrádmegyei mu.eumuak ajándékozott résit ban élénk érdeklődés viseltetik a jogástközönség az uj sommás is a” nemzeti museumban praeparálták és fűitek fel eljárás gyakorlati alkalmazásának eredményei iránt, nem Szontagh Antal közbenjárásával. — csoda tehát, hogy a b.-gyarmati kir. törvényszék polgári feEsküvő. Bérczy Géza jobbágyi ÍÖIdbirtok<T« (a nagy lebbvitoli tanácsa f. hó 10-én megtartott első ülését ai nerü iró: Bérczy Károlynak fia) jan. hó 7-én vezette ol­ egész ügyvédi és bírói kar élénk figyelemmel kisérte. Álta­ tárhoz Jobbágyiban Bencsik Mária kisasszonyt néhai lános az a nézet, hogy az eljárás külső mozzanatai, emelik Henriik György és néhai Örményi Klaudia uagymiveltségű a bírói szék és Ítélkezés tekintélyét, dokumentá'ják annak leányát. fontosságát, másbelyt pedig belső intékedései a közvelenség, Eljegyzés. Világhy Gyula, néhii Világhy Nándor, szóbeliség, a bírói hatalom tág jogköre nagyban előmozdítják volt héhalmí birtokos és megyei bizottsági tag fia, január az anyagi igazság elérését: de viszont altalános a meggyőző­ 6-án eljegyezte Jankovich Mariska urhölgyet, néhai dés, hogy a ciélzott gyorsaság csak pium desiderium marad. Jankovich Gyula c«. <•« kir. kamarás és neje Huszár Ilka A felebbviteli tanács intéseit a büntető végtárgyalási leányát. ívovác-i Sándor állami végrehajtó e napokban teremben tartja. A terem ugyan megfelelő, de nem éppen váltott jegyet Kőnig Ilonka kisasszony nyal. Kénig Adolf b.- tesz jó benyomást, hogy ugyanott Ítélnek a gononsztévők fe­ gyarmati vendéglős kedves Irányával. lett, a minek hatása már is nyilvánult, abban, hogy a meg­ GyAszhir. Pongrácz Tivadar, egykor berezeli birto­ jelent felek nem foglaltak helyet a számukra fentartott he­ kos » több ev. egyház felügyelője B.-Gyanú lton jan. hó lyen — ott hol a vádlottak szoktak ülni, — hanem inkább 8-án 84 éves korában elszemlerült. Temetése jan. hó a közönség padjaiban húzódtak meg. 10-én d. u. 3 órakor m.nt végbe. A felebbviteli tanács dr. Kray Istvánkir. törvényszéki Népesedési mozgalom. A b.-gyarmati izr. egy­ elnök elnöklete alatt Kacskovies Jenő és dr. VidaGéza törvházban 1894-ben született 28 férfi, 33 nő, elhitt 23 férfi, széki birákból állott. Az első tárgyalás többi szereplői: fel­ 24 nő. Összes születések számi: 61. összes halálozások peresek ünger Sándor és neje. dr. llévész Dezső ügyvéd kép­ száma : 47. A születés tehát 11-gyei haladja felül a viseletében. alperesek Kovács János és neje. Farkas Ferencz halálozást. Eskettetett ös«ze«en 28 pár. ügyvéd helyettese Kiszig Endre képviseletében voltak. A A ,Sknrnbeusok“! Nem kell e névhez mar ma­ per tárgyat bérleti viszony megszüntetése képezte. Összesen ki volt tűzve 3 szóbeli és két nyilvános tár­ gyarázat. Tudja már mindenki. Imgy lei e uev nyilv.ni" • •ágra kerül, mögötte mindig valami nemes e-en k< ■!« t gyalás és illetve előadás. Ezen 5 ügy letárgyalása reggel 9 lniz<HÍik meg. Tudja már mindenki, hogy e név iilntt órától esti 6 és fel líráig tartott. egyesült száz főre menő, nemes gondolkozás'! férfiú, hogy Ai elintézett ügyek a következők: 1. Unger Sándor és humánus ezélokat szolgáljanak. Alig inult elegy bet. neje — Kovács János és neje ellen : r- szben helybi tihagyva, hogy hét árva gyermeket ruháztak fel egymás közt e-ond- részben megváltoztatva. 2. Korii -anszky Lajosné Péntek hen összemkott lillén ikból < s mo-t i»mét arról érte-uliink, Mihály ellen; helybenhagyva. 3. Golk.i György — Frec«ka hogy újból in fiúba lep. nem filléreivel, de Libáival. János ellen: helybenhagyva. 4. Doman Dávid - Szilárd Össze akar tám-zolni néhány meleg ruhára, '--izmára, Lajos ellen: részben megváltoztatva. 5. Jónás Emil — fára valót n város szegényeinek. Italt rendeznek a skara- kir, kincstár ellen; helybeuhagjrvu. !■. hú 17-éré kilíisütt iiyyek: f I. bzubrli InnryiiláM'k: 1. Mártö.i Pál — Pllmann Mór elleni ingók kár alóli f-!"l<u- i iránt. 2. Steilier Pepi — Glázer Haui ellen ingok kar alóli í'Ldda-a iránt. 3. Pelczeder Antal Ondrja> -ik János ellen 52 frt ir. sommás pere. II. Nyilvános előadások: 4. Túrák János — Mázor Dorottya és társai ellen 260 frt iránti som. per<-. 5. Szécsényi Samu — áVeisz Miksa ellen 25 frt iránti som. pere. 6. Dűbrei Istvánné — Horváth Gábor ellen gyermektartás iránti pere. Mire jó u disznótoré Senkinek sem volt a város­ ban oly csinos kis felesege, mint B . . . nek, fiatal, igézőén villogó’szemekkel és a mi fő: olyan pi'-zinyke lábakkal, hogy hetethétországon túl sem lehetett párját találni. így mondogatta ezt B. barátainak. Voltak azután ezek között olyan uiere-z vállalkozók L. a kik készek lettek volna az operem zi.i- tengeren túlra is menni, hogy férj uramat megezáfoljak, de csak egy feltétel alatt, ha ugyanis a kicsi feleség piczi lábacskáit előbb megtekinthetik — termé­ szetben, mert különben — igy érveltek, hogy tudják meg. hogy másnak nincs-e még picziuyebb. De hát ebbe a férj hogy is mehetett volna bele, mikor amúgy is féltette még a körme hegyét is. Vigyázott is rá mint a két szeme világára, még templomba se eresztette magában. Tudta ezt a menyecske is és nem is volt háládatlan e nagy szerelem miatt. Nem nézett ő senkire, nem vágyódott ó társaság után, mert tudta, hogy férje ezt igy szereti. Éreztette is férjével, hogy ezt -csak ar iránta való ten­ gernyi szerelem miatt teszi és a mi fő, tudta ezt férj uram is. Csak egyet nem tudott, hogy kutya van a kert­ ben. Ez se lett volna azonban baj, I" az az átkozott disznótor közbe nem jő. Készültek is rá nagyban férj és feleség. Mondta akárhányszor az aranyos, hogy G.-ékhoz legjobb barátaikhoz bún volna el nem menni. Utt lesz az egész város intelligencziája, fiatalsága. Hej, az ütött szöget férj uram fejébe. Hogy vigye ó el kic-i szép feleségét ily társaságba, a hol jelen lesznek a legmegátalkodoltabb nőcsábítók. Csak úgy fölt a feje, már csak azért is, mert máskor sohsem bizgatta §t igy a felesége. Kutatott kifo­ gás után, de nem talált Eljött azonban a várt est Férj uram az egyik szobában hallgatag komorsággal fogott az öltözködéshez, az asszonyka a másikban, vígan dúdolgatva, sürgölődve, forgolódva. Két szobalány húzta a fűzőzsiuórt, az övéké kevés volt a másikat kölcsön kérték a szomszéd­ ban. Ez a vigság fájt a férjnek leginkább. Minden biztató szó, melyet felesége a szobalányokhoz intézett, hogy .jobban, jobban' tőrdüfés volt az ő szivébe. Egyszerre egy iszonyú sikoltás. A férj berohan a szobába. Az asszonyka ájultat! fekszik elterülve a földön, de kipirult arezczal. Rémitő sürgés forgás, jajgatás, locsolás, dörzsölés. Ki gondolt volna ilyenkor arra, hogy az ájult ember halvány szokott lenni. Végre minden jól van. Az asszonyka magához térve, iszonyú lazbau lévőnek látszik. Férje maradna, de az aszszonyka nem engedi, mert már semmi baja, csak az erős fűzés ártott meg, csak egy kis nyugalomra van szükség. A férjek hiszékenyek, tehát B. is hitt, de áldotta is a sorsot, hogy ily kötnyú szerrel mentette meg kicsikéjét a disznótoriak profán szemei elől. El is ment. Mulatott egész éjjel. Hajnalban hazavetődve, hiába kopogott a kapun, nem jött senki. Dühös volt, mint egy tigris, csak az volt a szerencséje, hogy a havazás elállt, különben már a hó eltemette v dna. Kopogott volna az ablakon, de nem akarta feleségeeskéjét a mely alomból felijesztem. Hiába szidta a világ összes szobilányait, nem jött az kaput nyitni. Végre nyílt az ablak. O volt, az édes, kedves, kis feleség. R-iuult hangon szólt, te vagy édesem, szent isten az a haszontalan Mari is elkéredzkedett valami néujéhez és ö olyan mélyen aludt, hogy csak most ébredt fel a zörgetésre és ki idta a kapukulcsot. Csakhogy végre férj uram a kapun beiül lehetett. Lakása ajtajához érve, alfélé haladó piczinyke lábnyomokat vett észre a friss hóban. Önkény­ telenül i< vizsgálta, de nem soká tehette mert nyílt az ajtó. Bement, de agyában iszonyú gondolatok tanyáztak, melyeket a feleségecske hiába iparkodott csókjaival, ölelé­ seivel elkergetni. De végre lefeküdtek. Sem az egyik, sem a másiknak nem jött álom a szemeire. Reggel felé férj uram rosszullét ürügye alatt kiment a szabad levegőre (?) előbb azonban észrevétlenül neje czipőcskijét kabátja alá dugta. Ezután beillesztette a friss lábnyomokba. Pászolt borzalmas pontossággal. Őrülten rohant a félj két szakértő barátjáért, a kik sajnálattal konstatálták az azonosságot de azt is, hogy a lábnyomok a ház másik szárnyában lakó garyon mérnök úr lakásának ajtajáig vezetnek. A férj őrülten dúlt-fúlt, be akart rohanni ide is, oda is, nem engedték. Hátha, — mondjs az egyik tanú — mégis van a világon másnak is olyan piczi lába, mint a feleségednek? Nincs! és azzal rohant be nejéhez, a tanú urak utána. Hogy itt mi történt azt nem tudjuk, de az bizonyos, hogy a törvényszékhez mi egy válókereset érkezett, melyből a fentiek kiolvashatok. Ki mondja meg moit már, hogy mi jobb ? elmenni, vagy nem menni disznótorba — feleség nélkül ? Horváth Danó. Reményi Károly. KI,szerkesztő: honinnkatdrs: Naponta friss tejet tért átvéve. Májú- 1-ig 6 kr. május 1-töl szep­ tember 30-ig ,i krért. kisebb niennviségbcii május 1-ig literenként 7 krért. május 1-töl szep­ tember 30-ig ti krajezárért házhoz szállitvn ajánl Bnhis>:i-(i ynrmnton Fáy Árpád. �1895. január 13. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ :tl's»—teát. >úm. . 5 A rvérén! hirdetmény- A Szécsényi kir. jbirosag mint tkvi. iiatőság közhírré teszi. hogy a kir. kincstár végrehajtatnunk ltorzák Klára férj.Tőzsér végrehajtást szenvedd elleni 239’frt 10’/. kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyannati kir. törvszék (a Szécsényi kir. jbirosági területén lévő l’iliny község határában fekvő, a piiinyi 212. az. tvlekjrgyzokönyvben A. I. 2 15 sorsz. a. fekvő ingatlanból a II. 5. sorsz. a. ltorzák Klára férj. Tuzsér birtokjutalékára 739 írtban ezennel megállapított kikiáltási úrban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az Itt'Já. évi február hó 1-só napján d.-e. 10 urakor l’iliny községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan be< sávúnak 5%-úl készpénzben, vagy az 1HH|, |,X. t.-ez. 12. tj-aban jelzett árfolyammal számított és uz 1881. évi nov. hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyin, r. 8. f-ában kijelölt ovadékképesertpapirokban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-ez. 170. fa érteim, a bánatpénznek a birosúgnál elólege.s elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt útszolgáltatni. Kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatoság Szécsényben, 1891. november 9-én. in Sxerémy, kir. aljbirú. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 6 MEGHÍVÁS. A «B.-gyarmati Népbank* részvénytársulnt 1895. január hó 27-én, d.-e. 9 órakor a városház tanácster­ mében tartja XXIII. évi rendes közgyűlését, melyre a L részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgypárosát: 1. Igazgatósági jelentés előterjesztése és tárgyalása. 2. FelOgyelőbizottsági jelentés előterjesztési*. 3. A számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereményfclosztás iránti határozathozatal. 4. Intézeti segédkönyveié fizetésének meghatározása. 6. Alapszabályszerüleg beadott indítványok tárgyalása. 6. Az alapszabályok módosítása. B.-Gyarmaton, 1894. deczember 31-én. A ,B.-GYARMATI NÉPBANK” IGAZGATÓSAGA. 10.2-3. alapuabályterrrict Ab eredeti intézet Alját ai helriiJgtben a közgyOlri napjáig d ♦. 9—12 óráig megtekintheti. MEGHÍVÓ. A ,tt.-gyarmatl Takarék- ét Hitelintézet Itéiivénytinn- lat** B -Gyarmaton, I89.'>. februir hő 3 in, délelőtt 1 ,11 órakor rajit helységeiben mn. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja, melyre a t ez réitvényeiek etenncl meghivatnak. A közgyűlés tárgyal: 1. Al Igargatőiig jelenléte at elmúlt Utletév lefolyiia- ét annak eredményéről. 2. A felügyelő Htomig itta) felulvli.gilt IffiU évi vagyonmérleg ét etekkel kaneaHatoaan at Ottlét rirttimadiaok előlerjetttéte Mindetek elfogadisa ét a felment­ vény megadita az igatgatrttig ét a felügyelt bltotuig rétiére. 3. A jövedelem ét ottlalék felőli intétkedét. 4. At alapatabilrok niődotltiea 6. At alaptiablíyok M. l ibán foglalt rendtterint előforduld kfttgytiléoi teendők. B.-Gyarmaton, 18t»5. (annir Mn halAs Antal u rwtvi h. k.. Mk. t-t. A kB»rraJé**« kivinA tazVirnik vyelhM a k^g<y®U »IAll ai iaUr*! p4nrUMn*l nff p*4tf a a tfavaratok Mm'ttatni A ,U«i MMl»alalMiat»<tak illa) ii fyak«>r«*l>.ai* k. a hitfhaUIma »ah atnaitaft ré»fv»»»y*a»ba*i lri| l»nni S B.- gyarmati kőnyvnyomda részvénytársaság. 1895. január 13. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00697.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_13.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-01-13 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 2. szám (1895. január 13.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6881f9acf0cf0557b1669a1da43fcc1e.jpg 4766373f4e52669971ce66ae9b2e4c61 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/00727a6c5f993806beb75feab4e550f1.pdf 638c9fdddb2a2af7187335ab51865d5f PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. január 20. 3. szám. XXIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. A kísértő eszme. mében a nógrádi esperesség a bányai kerületből kikebe­ lezve, a dunáninneni kerületbe osztatott be. Nemcsak azért, „Longum iter est per praecepta, breve et effi- hogy friss vért öntsön ebbe a kerületbe, hanem azért is, hogy a honti, barsi és komáromi esperességekkel együtt :ax per exempla.* Ezt az alapniondatot is be kellett hazafias missiót teljesítsen ott. magolnunk diák koromban, midőn a latin nyelvtant Nagy és fontos feladat várakozik e tekintetben a tanultuk. Minthogy azonban ez körülbelől hatvan 46 egyházközségből álló nógrádi esperességre; mert egy­ esztendő előtt történt, és igen kevesen vagyunk már. házközségének legnagyobb számánál fogva a nógrádi esazokból, kik ezt a nyelvtani igazságot Grigely latin peresség van hivatva a vezórszerepre. Ha már most Nógrád van hivatva a vezérszerepre, grammatikájából merítettük, czélszerflnek látszik annak értelmét megmagyarázni; a mi tehát annyit tesz, kérdjük, nem okosabb és czélszerűbb-e a vezért is Nógrádból kiválasztani? Nemcsak ez a logikai okoskodás, hogy: „hosszabb az fit (a nyelv megtanulására) hanem egy hazafias és a közügyek szolgálatában kipróbált szabályok által; rOvidebb és sikeresebb példák által vármegyénkben férfiú iránti kötelességszerű érdeklődés is késztet arra, hogy desauváljuk a „Losonczi Hírlap* ide­ [= azaz gyakorlatilag). Ennek a nyelvtani alapmondatnak hasonpárját genben járó közlését s kijelentsük, hogy az nem kifejezése sem az itteni érdekeknek, sem pedig az itteni közhan­ i közélet egyéb viszonyaiban is tapasztaljuk. Vala­ gulatnak. mely eszme vagy terv megvalósítását gyorsabban Az itteni általános hangulat és óhajtás az, hogy a elérjük a magán buzgalom és tevékenység erejével, dunáninneni ev. egyházkerület felügyelője Luszkiry Gyulti legyen. Az a Laszkáry, aki 24 éve lankadatlanul mint a bureancraticus eljárás tekervényes útjain. így vagyunk a b.-gyarmati fogymnasium hazafias irányban működik az egyházi téren; az a Lasz­ káry, aki a diskreditált dunáninneni kerületbe a magyar ügyével is. , szellemet, a magyar hazafiságot, a magyar kultúrát be Ha azuk, a kik hivatvák ezen átalánosan óhaj­ fogja vinni; az a Lvzkáry, aki vagyoni helyzeténél fogva tott eszmének valósítására és kivitelére: az ügynek is független, s aki a hazafiság terjesztése érdekében áldo­ nem csak azt a szabályszerű hivatalos fórumokon zatokat is tud hozni. Tiszteljük, becsüljük Láng Lajos tanár urat, de keresztül való utaztatását, — mely annyi periodicus és igy késedelmes állomásokon tart lankasztó pihe­ semmi esetre sem tartjuk oly egyénnek, aki a Szentiványi Márton gyenge kormánya alatt elpunsilávosodott nőt, — veszik igénybe; hanem e mellett a valósítás kerületet a magyar hazafias érdekek szolgálatába vissza­ útjának ama gyorsabb járatú vágányára is rá terelik juttatná. Láng Lajos mindössze egy éve felügyelője a az eszme kivitelének mozdonyát: bizonyára hamarább pozsonyi ev. egyháznak h <igy bármennyire tisztelt és szeretett egyéniség Kraxelbuber barátaink között, nem czélhoz jutunk. nyújthat biztos és teljes garancziákat oly állásra, melyre Az eszme Injában kisért, ha senkit sem fog kipróbáltság, rátermettség és lángoló magyar bazafiság meg, senkit sem mozdít meg. A várakozás szép és szükségesek. Ezek a jó tulajdonságok Laszkáryban együtt­ jámbor türelem, de a türelem elálmosit. Ellenben a véve megvannak. Igen sajnáljuk; hogy á~'„Losonczi 'Hírlap" minden mozgás erőt ád, az erő pedig megvalósításra képesít. A pénz is erő és hatalom, tehát ennek gyűjtése a körültekintés nélkül, .talán meggyőződése ellenére is helyt adott ily czikknek, mely bizonyos tekintetben megtévesz­ lényeg, mely az illetékes fórumok szabályszerű intéz­ tésekre is adhat alkalmat. kedéseik és érdeklődéseik megéréseig is oly tényezőt Hogy a „Losonczi Hírlap" nem a felsőnógrádiak van hivatva alkotni, mely ama másik döntő tényezőt hangulatát fejezte ki, álljanak itt a következő s egy felső­ nógrádi igen tekintélyes egyéntől hozzánk beküldött sorok: is gyorsabb elhatározásra és kedvező közreműködésre A dunantelléki ev. egyházkerület felügye­ ösztönözné. Ne kisértsen tehát az eszme, mint valami nyár­ lője. Szentiványi Márton, ezen egyházi tisztéről lemond­ ván, beállott annak a szüksége, hogy az igy megüresedett éji lidércz, mely olykor-olykor fellohban, meg eltű­ állás, az egyházak szavazata által, azon hivatalra képessé­ nik ; hanem az ügy élén állók megbízottjaiknak génél és érdemeinél fogva legméltóbb férfiú által betöl­ ossszák ki a gyűjtő iveket, hagyj gyűljön a nagy és tessék. A szavazatok beadására határidőül máj. lő-ike kis adumányi összeg és növekedjék mielőbb kamatai tűzetett ki. A kombinácziók már is megindultak. Felsőáltal is, hogy lássák az illetők az erős akaratot, Nógrád ev. egyházai az csperesség felügyelőjét Laszkáry Gyula urat óhajtják e méltóságra emelni s azt hiszik, mely nemcsak tükre és mérvadója lenne a közóhaj- hogy Alsó-Nógrád egyházai hasonló nézetüknek adnak nak és a közszükség érzetének, de jelentékeny mielőbb kifejezést. A Pozsonyban legközelebb megtartott emeltyűje is az eszmének —• a nagy gymnasiumnak egyházi gyűlésen, a betegsége miatt meg nem jelent Szentiványi Márton helyett e tisztet az egyházmegyék — mielőbbi megvalósításában. És abban, hogy egy pár év alatt ne lehetne legidősebb felügyelője lévén hivatva, a gyűlés alkalmára teljesíteni, erre Laszkáry Gyula tir lett felszólítva, mely ily szent ügyre két - háromszázezerét gyűjtés által tisztnek ő úgy egy szép, alkalmi megnyitó beszéd, mint összehozni, nem ón, de mások többen kételkednek. általában a gyűlés tárgyalásának tapintatos vezetése által _________ N n. teljesen megfelelt. Az új egyházkerületnek alkalma nyílt elnöki képességéről meggyőződni. A nógrádi egyházak irány­ adó tagjai azt hiszik, hogy a honti ev. esperesség egyhá­ KI legyen a dunánlnneni ev. egyházkerület zai hasonló nézetre fognak jutni, s annál inkább fogják felügyelője ? megajándékozni bizalmukkal, minthogy számlázására nézve honti, minthogy egyházaik egyikének, a kis-csalomiaiaknak A „Losonczi Hírlap" január 12-iki száma nemcsak földbirtokos tagja, s a honti ev. családok legtöbbjével, Különösen a nógrádi, hanem általában a hazafias érdekekésles anyja Sembery leány után is rokonsági viszonyban rel. homlokegyenest összeütközésben álló kortes-czikkét áll. Pozsony vidéke hihetőleg a pozsony-városi esperesség KÖZÖl. felügyelője Láng Lajos egyetemi tanár mellett vél állást Ugyanis, hihetőleg valami pozsonyi forrás után, — foglalni; de mert ezen jelöltje az egyházi téren kovésbbé i dunáninneni ev. egyházkerület felügyelőjéül Láng Lajosi ismerős, nehogy a választás magasztosságát koczkáztassa, íjánlja. Ha ezt valamelyik pozsonyi vagy árvamegyei lap szintén Laszkáry jelöltségét fogadja majd el. A panslávok, ette volna, a felett egy cseppet sem csodálkoznánk. De ha következetesek lesznek, mivel az egyházkerületi gyűlé­ ‘gy Nógrádban megjelenő lapnak elsősorban a nógrádi sen nem akarták magukat képviseltetni s az új kerületet ‘rdekeket kell támogatni, különösen akkor, ha ez az érdek elismerni — el fognak maradni a szavazástól is. Különben i közérdekkel nemcsak összeegyeztethető, hanem a közér­ az új beosztás szerint a szavazatok a megoszlás esetén is lek kívánalmainak teljesen megfelel. a következő eredményt fognak feltüntetni: Laszkáry nye­ Tudvalévő, hogy az O császári és apostoli királyi rem! 81 szavazatot, Ling 20, a pansláv-jelölt 115. l'elségc által szentesített s múlt évi november hó ti. és Lén kihirdetett és életbe lépett zsinati törvények értel­ Lapunk mai száma 6 oldal terjedelmű. A F. M. K. E. jövője. Aki részt vett a magyar kulturegyleteknek a köz­ könyvtárak és vidéki múzeumok, majd a millennium ügyé­ ben tartott értekezletein, űrömmel tapasztalhatta, hogy a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek oly tekin­ télye van, mely mindegyikünket büszkeséggel tölthet el. Az értekezleteken, melyeken a tudományos Akadémián kezdve az ország h-gkiv.i><(l-b kulturális társulatai voltak képviselve, a legelőkelőbb tagok az őszinte rokonszenv és meleg elismerés hangján szóltak egyesületünk zajtalan, de komoly, czéltudatos, sokoldalú munkásságáról. Az ország­ szerte uralkodó ezen' felfogás gyümölcse, hogy a F. M. K. E. naptárából, még pedig fükópen az országnak egye­ sületünk műkődéi területén kívül fekvő részeiben 3000 példány kelt el és hogy az alföldi vármegyék valóságos ambicziót helyeznek abba, hogy az egyesület által letele­ pített tót árváknak minél több dolguk legyen és hogy minél többet helyezhessenek el. Hogy az egyesület tevékenysége a közvélemény ré­ széről mily helyesléssel találkozik, azt egyébként legjobban azon dicséretek bizony itják, melylye! azt utolsó évi jelen­ tése közzététele alkalmával az összes fővárosi lapok elhal­ mozták. Sajnos, hogy a F. M. K. E. népszerűsége itt a fel­ vidéken az utolsó évek alatt nem gyarapodott oly roha­ mosan. mint azt külső tekintélyeinek megnövekedéséből hinni lehelne. Különösen legújabban bizonyos stagnádót lehet sokfelé tapasztalni, melynek első következése az, hogy egyes törvényhatósági választmányok, a helyett, hogy fokozódó szükségleteik fedezésére saját jövedelmeiket is igyekeznének fokozni, egyszerűen mind nagyobb követelé­ sekkel fordulnak a központi pénztárhoz, mely pedig az alapszabályok utolsó (18U3. évi) módosítása folytán, csak igen szűk korlátok között képes saját jövedelmeit gyara­ pítani. De elvégre is nem ez a íübaj. A központban szorítják a dolgot, a hogy lehet Ezernél több pénzintézettől kértek segélyt vagy alapítványt; a naptár is hoz valamit közvet­ lenül is és közvetve is; Budapesten nagy bált terveznek; a kormánytól nagyobb segélyt kértek, a portomentessé^nek a tagokkal való levelezésekre legközelebb történt kiter­ jesztése is több száz forinttal könnyít a pénztár terhén, nehány felolvasás az ország nagyobb városaiban is hozni fog valamit; egyszóval a törvény hatósági választmányok némelyikének nagy igényei pillanatnyi kellemetlenségeket okozhatnak ugyan, de komolyabb következéseket nem fognak magok után vonni. Haj, komoly baj az, hogy igen kevés ember vesz részt az egyesület működésében. Hiszen ha többen érdeklődné­ nek e' nemes ügy iránt, ugy sehol sem támadhatnának nagyobb pénzügyi kalamitások sem, mert azokon egy bál vagy műkedvelői előadás .könnyen segíthetne. De hát a helyett, hogy a farsangon az egész felvidéken minden jelentékenyebb városkában kultur-bált rendeznének, mint Erdélyben teszik, ölbe tett kezekkel panaszkodnak a kö­ zönség közönye miatt és takarékoskodnak a kulturális ki­ adásoknál, nem költenek másra, mint a kisdedóvókra, holott lelkesedéssel jelentette ki már a második közgyűlés, hogy pusztán kisdedóvókkal nem lehet magyar kultúrát csinálni. De a dedó, ha egyszer meg van, igen kényelmes intéz­ mény, megy magától is, ha senki sem törődik is vele. Persze, hogy nagyon üdvös lenne, ha a felügyelő bizott­ ságok mindenütt állandóan foglalkoznának a vájok bízott intézetekkel, ha a tagok hetenként bejárogatnának az óvo­ dába é.s nemcsak akkor, mikor az évi jelentéshez az ada­ tokat kell összeszedni. De azért az óvó e nélkül is fenn­ állhat. De tanítókat okosan és igazságosan jutalmazni, a gyermekeket magyar imádságom énekkönyvre szoktatni; iskolai és népkönyvtárakat szervezni; segélyezett magyar óvókat és iskolákat ellenőrizni; ifjúsági olvasóköröket ala­ kítani faluhelyen és azokat erkölcsileg, anyagilag istápolni; a magyar színészet sorsát az adott keretekben biztosítani: mindehhez a tagok lelkes, folytonos munkája kivántaiik meg, mely munka jufalma csaknem mindig sokkal kisebb lesz ugyan mint egy snájdig szónoklaté, melyet valaki a közgyűlésen, vagy az ezt követő banketten mond el, mely munka azonban sokszor jobban szolgálja az annyiszor em­ legetett haza érdekeit, mint a legragyogóbb ékesszólással elmondott beszéd. Nem szabad mindent a központtól, meg a választ­ mányi elnökségektől várni. A társadalomtól oly nagy át­ alakulást, mint a milyenre mi törekszünk, csak maga a �2 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ társadalom képet elöidéxni. Bürokratikus intézkedésekkel Mm lehet ma^yu közművelődést csinálni I Mindenkinek, a kinek elitén fekszik a magtar nyelv éa süliem teljesítése, ki kell venni rétiét a nagy mun­ kából, melyet azon magasítóidéi elutasithatatlanul követel. Nincs olyan kit ember, a ki ne használhatna és nincs olyan előkelő illái, mely ax szén munkában való részvételtől dispensálhatna! A két forintnyi tagsági díj ax a legkevesebb I Erre uükség van, de hiába Illetne tbMJO tagunk akár tiunnyit is, ha e péni felbastnálásánál nem nyújt minden művelt felvidéki magyar segítő keret, ba a tagok munkabírásukat is nem bocsátják ai egyesület cxéljai siolgálatába 1 A hazaszeretet követeli ért tőlünk; ideje volna, hogy a parancsát megértsük mindannyian, ila várat ostromlunk, el kell mennünk a vár alá és meg kell rohanni falait, meri a beszédek, melyek a tőid és fehér asztaloknál elhangiénak, sajnos, semmi kárt sem tesznek ai ellenséges bástyákban. ... És e bástyák még mindig nagyon szilárdan állanak, sőt, ha tűrjük, hogy elit nségeink figyelmessé téve, hirlapciikkeink és lendületes beszédeink által, folytassák e bástyák megerősítését, nálunk a felvidéken is bekövetkezhetik az, mi a Királyhágón túl már bekövetkezett, mi magyarok leszünk kénytelenek védelmi állásba helyezkedni. Tehát lássunk idején a komoly, az igazi munkához! Dr. Kostenszky Gáza. K mai és a régebbi Hontvármegye. (Egy futó pillantás Hontvármegye 1805. évi bisotlaági tagjaira.) Motto t l'wlalaai, ttuínk. Tekintsük át Hontvármegye bizottsági tagjainak laj­ stromát « meglátjuk, kik bírják a vármegye földjét. De tökéletes képet nem nyerünk — s ezt már eleve jeliem, — mert a Coburg, a primási, ax esztergomi, a beszterczebányai, a roxsnyói káptalani uradalmak a vármegye főidé­ ből tetemes nagy s legtöbbnyire jő részt elvesznek; a vármegye tagjai kötött azouban nem szerepelnek. Nem lehet csodálni tehát, hogy a mi legmagasabb adófizetőnk br. Majthényi László (3600 frton felül tizet) más megyé­ ben csak a köxepibe kerülne a névsornak. A legtöbb vár­ megyének van egy dúsgazdag régi történeti családja, mely­ nek 1—2 tagja óriási összegekkel szerepel a virilisták kötött. Sopronban, Pozsonyban, Veszprémben stb. az Eszterbáziak, Pozsony, Nyitrában a Pálffiak, Erdődyek, Szal­ máiban, Abaujban, Pestmegyében s legújabban Nógrádban is a Károlyiak, Békésben a Wenkheimok, Vasmegyében, Jára-Nsgy-Kun-Sxolnokban a Szápáryak, Fehérmegyében Nógrádban stb. a Zichyek s az újabb grófi családok közül Torontálban Csekonics, Karácsonyi. : A mi nagyúri régi családaink — kik azelőtt a fő­ ispán méltóságot betöltötték — egytől-egyig 'mind ki­ haltak Hol vannak a Koháryak, kik egész a herczegi rangig s a legfőbb méltóságokig emelkedtek ? A Dessőffy, Bosnyák, Balassa-családok, kiknek egyik másik tagja szintén főispán volt — hol vannak, merre léteznek? De hiába keressük a bizottsági tagok névsorában, a régebbi előkelő nemesi családok legtöbbjének a sarjait. A 16-ik, a 17-ik, és a 18-ik században a következő családok tagjai viseltek alispáni hivatalt, a mely családok legtöbbjéről nem tud a hir vagy pedig alig létezik belőle egy is — hírmondónak. Az Etrets, Jákólfy, Soós, Kéri, Palásthy (a mely családnak oklevéltárit Palásthy Pál félsz, püspök tette közzé 4 kötetben, a mely munkában, különösen a régebbi csalá­ dok birtokviszonyaira vonatkozó számos nagybecsű adatot találni.) Lipthay, Bakó, (eyprik tagja Ferencz — Bél Mátyás szerint — 1609-ben és másodízben 1634-ben volt alispán. Bakó nevezetű család — kik azonban semmi rokonságban nincsenek egymással — kettő van Hontban, az egyik Bakó János, volt megyei főorvos, jelenleg sztubnyi fürdőorvos, ki Bánból s s másik Bakó István kir. főmérnök, ki gon­ dolom Nógrádból származott ide, de hogy vannak-e valami összeköttetésbe a régi honti Bakó-családdal, nem tudom.) Ax Osxtroluczky, Szebényi, Bartakorics, (egyik tagja ne­ hány év előtt jött vissza a vármegyébe, mint Egyház-Maró uj birtokosa.) Gerhard, (a család utolsó tagja több év előtt tisztviselő Hontban, most magánzó Budapesten.) Dúló, Madách, nógrádi (előkelő család, Hontban ősi birtokainak maradványát: Nagy-Csalomiit megvette br. Majthényi L.) Jánoky, Kajaly, Szetrtirány, (Liptóban, Nógrádban, Gömörben stb. élő húsz régi család, a mely Hontból férfiágon teljesen kihalt; női ágon azonban újra visszakerült, lóvén Ivánka Oszkár om. képviselő és kamarás * szép és kedves neje: Szent-Irány leány a nógrádi ágitól.) Kelko, Dvornokovics és Gosztonyi (Pestmegyében élő tekintélyes család). Ezek voltak Hontban az időben azon jobbmódú és nevesebb családok, a kiknek tagjai akkor alispáni hivatalt viseltek s a kik közül már Hontban alig van utód, ki elmerenghetne ősei hajdani dicsőségének fényéről, nagyságáról. De nézzük tovább ax elköltözött vagy kihalt honti családokat Minden rendszer nélkül — a mint épen eszembe jönnek — felsorolom: Ambro, birtokos Lissón, Gyurcsányi birt Lissón.gr. Forgách, birt. Pere«zlényben, gr. Esterházi birt a későbbi mikuíai és lévai uradalomhoz tartozó számos községben, gr. Herényi, birt Nagy-Terényben, Kis-Tegezen, Hadránszky, birt Darázsiban, Tegézen, Géczy birt. Ladányban, Prónay, (1 taggal van képviselve: Mihálylyal, de ö is nem rég költözött ide Nyitrából.) Törők birt. Lcdényben, Háxas-Maróthon, Szentkereszti, birt Kis-Túron, Kubinyi birt több községben (1 tagja él még Hontban: Ferencz, ismert történettudós, Beniczky birt. Felső-Túron, KesziHóczon, Hellenbach br. birt J Tompán, Ilorváthyban, F.Sxemeréden, Száxdon, Sembery, birt. több helyen, többi között Szódon, a vasőri birtokot most is Sembery bírja, (a ki nógrádi birtokos is, de többek véleménye szerint nem ugyanazon régi honti Sembery családból szármarik.) llorváthy, birt Disznódon, 1 tagja él még Hontban: a nyug, esendőrkapitány, H. Albert.) Foglár, birta Téslt, Borunkat, Téaa későbbi ura, Simonyi, birt. Vagányban, a honnét van elOneve, Madocsányi, birt Bélen, Szombathelyi, bírt. Baécsénykén, Baloghy, birt. Bzlogbon, Kőkesziben, egyik sarja a nógrádvármegyei levéltárunk s ismert költő, Dezső, valamint nővére Atila, ki szintén foglalkozik az irodalom­ mal.) Kriisány, birt. Ipoly-Kesxin, Farkas, birt. IpolyKeizin, Gyürky, Gyürki község birtokosa, Ebecxky, birt. F.- és A.-l’alojtán, lláday, birt. Kw-Csalomián, I'rikleken, Palojtay, birt F.-l’alojtán, a Palugyay; Tihanyt birt. F.I’alojtán, a Husi; Lovasy, birt. Kis-Csalomián, a Kutkay, (1 fiatal tagja él még his-Túron.) Luby, birt. K.-Csalomián, Kővári, Kővár község ura és azon kivül birt. Bátor­ falun, Szmrecsányi, birt Kelenyéu. Födémesen, gr. Teleki, birt Nyéken. Blaskovits (a család leányágon vissza-zármazutt, mint Luka Pál pa.ásti földbirtokos kedves neje, ki szül. Blaskovics Mária.) Bory. birt. Boriban. (Boryak vannak még Korpouán; a Bolgár testvérek anyja szintén Bory leány volt). Iszonyú pusztítás, ha meggondoljuk. Ennyi jő, régi s többnyire vagyonos család s ina már e névre — nem hall­ gat senki. De még ez nem mind. Itt vannak még : Agárdy, Akáca, Baksy, Boiőky, Disznősy. Földváry, Kövesdy, Lábody, Nagy, Prusxkay, Reviczky, Stummer iZubovics törv. biró szeretetreméltó neje szintén Stummer (Ipolyi) leány). Tbúry, Vladár s végül Darsó-családok. (Dacsó Pállal kihalt Hontvarmegye egyik legrégibb családja is, kik ősi birtokukat Keszi-Hóczot (most Daesó-Keszit) állandóan megtartották. Szerencse, hogy a Dacsó-birtok egy ha?onlóképrn régi és híres család egy kitűnő tagjának kezébe került: Pongrácz György, Nógrádvármegye árvaszéki elnökébe, virágzásra hozván 6 újra e liptói eredetű, de már Honiban is nehány század óta lakott, de Honiból újabban úgyszólván töké­ letesen elköltözött családot) Már fentebb mondtuk, hogy a legnagyobb adófizetőnk csak 3000 fsrinton felül tizet Nézzük most tovább. 2000-es csak egy van: gr. Steinlein, ezer forinton felül pedig csak 10 fizet, (az oklevelek általi megkettóztetését az adónak itt figyelmen kivül hagyjuk) és pedig: dr. Králik, Luka Pál, Sembery Imre, Wtnler S., br. Billot E., ifj. Luczenbacher Pál, Ivánka Oskár, Ivánka László, gr. Obemdorf Hugó és Kondor Emil. Az átlagos képe tehát Hontvár­ megye bizottságának vagyon tekintetében, a középen is jóval alul van. Megfejtését azon körülményben kell keresni, a melyet fentebb — talán bővebben is — statisztikailag ecseteltem, hogy nincs talán az országban Monthoz fogható egy vármegye sem, a melynek tőrzsökös, vagy pedig ne­ hány százados csalódni annyira kipusztultak volna, ugy kivesztek volna. Az újak pedig a szerzés, a vagyonorodas kezdő stádiumában vannak. Hisz a régi családok közül — a melyekről már Bél Mátyás megemlékzik — hányán tagjai még Hontvármegye 1895. évi bizottságának? A Majthényi-család két taggal van képviselve. (Saj­ nos, hogy a nagyeszű br. Majthényi-családnakLászló, Montban ax utolsó férfi sarja. Viszont örvendetes jelenség, hogy a Majthényi-család nemesi ágának eddig Nógrádban élő köz-' kedvelt tagja: Ottmár, megvévén a Luka-féle birtokot: Lukanényén, állandóan Montban telepedett le s fenn fogja tartani — reményhetőleg még késő századókik Montban — az egy időben .rettegett", de.azért mégis mindég becsült Majthényi nevet). A Luka-családot 1 tag képviseli: Pál, ki ismét vi­ rágzóvá teszi a már tönkrement hon i ágat. A Baross-család, Szulyovszky- és Laszkáry-családok szintén már csak 1 taggal vannak képviselve, mindannyi a viritisek között. A Zmeskall-család 1 taggal, a Pongrácz-család 3 taggal szerepel, de sajnos, már csak a választottak között vannak. Ki most a legtekintélyesebb család Montban — e c kérdésre kell most áttérnünk, felsorolva egyúttal a kü­ lönben nemes, de Montban nem régi nemesi családokat. Mi határozottan az Ivánka-családot tartjuk annak. Az Ivánka-család tulajdonképen a legrégibb honti család, a mennyiben a ghymesi Forgách-családdal egyetemben a Hontvármegyét alapitó s róla elnevezett Hunt Pázmántól ered, de itt nem régen telepedtek le s jelenleg (Túróéi­ ban s Nyitrálmn laktak) 4 taggal vaunak képviselve ‘a tör­ vényhatóság bizottságában. Utána jön a Majláth-esalád 3 taggal, mely szintén régi, de Montban nem. Hasonlóképen a liorvátb-esalád (2 taggal) mely — mint a legújabb forrásom bizonyítja — erdélyi eredetű család. Igen jó családok, de Montban nem nagyon régiek: a Chorinszky, az Oberndorfl) a Tersztyánszkyak, Piacinak, Nedeczkyek, az Okoliesányiak, a Jankovicsok. a Nyáriak, a Losoncziak, a Szabadhegyiek, Bossányiak, a Podborszkyak, a Jekelfalussyak stb. (Előre is engedőimet kérek, ha néhány családot kifelejtettem volna; ez nem történelmi tanulmány a igy a teljes alaposságot nem vindikálja magának.) De lássuk most már az uj gazdáit a régi nemesi birtokoknak és nézzük meg csoportosítva mily elemekből áll Hontvármegye törvény hatósági bizottsága? A Lipthayak és részben a Szombathelyiek ősi birtokát; Szécséykét most Králik Lajos, hires budapesti ügyvéd bírja. Kelenyét: a Lukák egyik fészkét gr. Pallavicini Hyppolit bérli Philippi thlön, törv. biró. tulajdonostól, dr. Mészáros Károly fővá­ rosi orvos megvette a br. Nyáriak születési helyét: Da­ gonyát, .Jankovics Béla bírja a Foglárok ősi birtokát: Tésát, Kondor Emilé most a kis-csalomiai birtok, mely eleinte többeké, utóbb Tihanyié volt: mig Kondor Józsefé a Luka, Krisány, Farkas-féle ősi, később Laszkáry Ödön-féle birtok. Mágnás ti van a bizottság tagjai között és pedig 5 (br. Majthéhyi, gr. Steinlein, br. Billot Eudoz, gr. Oberndorff Hugó, br. Nyári Béla,) u virilisek,- 1 pedig (gr. Cho­ rinszky) a választottak sorában foglal helyet. Ezenkívül 1-nek br. Nyáry Alfonznak mint aljegyzőnek szavazati joga van. Oly fóúr azonban, ki a főrendi ccn<ust megüti, mint már említés is volt róla, csak 1 van: br. Majthényi László, kath. pap 20 foglal helyet. Ezek közül 8 virilista. (Fel­ sorolom őket, hadd lássák a káplán urak, melyek azok a plébániák, melyekre érdemes — pályázni. Legjobb a drégelypalánki, azután a kemenczei, az Ipolysági, a szakállosi, a kövesd!, a szálkái, a háti és a szóbeliéin — a mint sorba következnek az adó nagysága szerint) 2t>4 bizottsági Ug vau űstzes»nMontban s igy egy tizedét a kath. 1895. január 20. papok képezik, ami elég kedvező arány reájok, de mutatja a földbirtokok kisszerű voltát, mert hisz nálunk az utolsó virilis 271 irtot fizet mig Pestznegyében 614 irtot az utolsó legtöbb adót fizető. Tehát nálunk ax általános mérték, szerfölött alacsony. Ev. ref. és ág. ev. lelkész 11 van a bizottsági tagok között (2 ev. ref. és 9 ág. tv.) ezek között csak 1 virilista van (Kovács S. Kálmán a pá-ztói ev. ref. lelkész) a többi választott Világosan mutatja, hogy mily szegény az eklézsia a protestánsoknál. Bizony a plé­ bániák is a kath.-nál felérnek püspökségekkel a protes­ tánsoknál. Izraelita — miként kath. pap — szintén 20 van. Ezek tehát elleusűlyozrák egymást. De természetesen az egy Kosenleld doktort kivéve, mind virilista. A földműves gazda-elemet 8 tag képviseli, ezek közül 2 virilista. Tiszt­ viselő (állami, bírósági megyei, községi stb.) van: 44 (közöttük' 6 virilista) és 10-nek van szavazatjoga s igy 54 szavazattal rendelkezik a főispán. Természetes azután, hogy a bizottsági tagok egy '/t-e többé-kevésbé föltétlenül ha­ talma alatt van a főispánnak. Nem volt nehéz br. Hajthényinak oly határozatokat hozhatni az Ivánkák ellen a milyen — neki tetszett; de még br. Ilosznernek sem volt nagy virtus Majthényi br. és Horváth ellen és — csekély­ sége mellett oly fényesnek, imposansnak feltüntetett tün­ tetést rendezni. Mert szép szám az az 54, mikor rendesen a jelenlevő bizottsági tagok száma, se sokkal több. Oly szép szám, hogy ily nagy többséget szeretne ám — Bánffy báró is. T P. E. Losoncz, 1895. jan. 16. Múlt vasárnap igy szólt hozzám gyninasista fiain: Apám 1 ha már irt Gyarmatra a jégpálya átalakitásának költségeiről, illő volna magáról az átalakításról, magú-ól a jégpályáról és épületeiről is írni. — Igazad van fiam! de igy el is kell oda mennem, hogy tudjak róla írni. Én n nehéz fegyverzetű ember nagy nehezen fel­ kerekedtem délutáni pihenésem után, megindultam. De alig hogy a város szélére értünk, tapasz.taltam. hogy itt-otl az űtotí a lágy idő nehézkessé tette az utat. No, de nagy nehezen csak kiértünk. Azonban csodák csodája, én, aki harsogó zenét, kivilágítást és nagy közönséget ‘ véltem ott találni: Uram fia 1 egy árva lelket sem láttam. Losonczon 1 — jégpálya! — hirdetett korcsolyázás daczára — és elliagyatva! Már csak nem lehet ráfogni közönségünkre, a mit az előitélet talán már el is mondott, hogy közön­ ségünk töri, zúzza magát a mulatság után. De mégis mi oka lehet e ritka jelenségnek? Persze, persze, a megelőző szombat estén tiszti-kni—által rendezett tánczvigalom volt. Azon fogyott el a túnezban a lábak ereje, mely a korcsolyázásra való volt. Olt fogyott el a szusz. 8 hozzá a lágy idő tették semmivé a jí-giinnepélyt. No, de újból jön a szombat és a vasárnap! Szombat (már mint tegnap) este ugyanis a losonczi vonós-négyes társaság (Sobel Leó, Éder Gyula. Thaisz Igijos és B.irlholme Antall a városháza dísztermében hangversenyt rendezett nagyon változatos műsorral. A iiieghivónál az a nevezetes, hogy a tárgysorozat után', nem áll annak végén, hogy utána táncz következik. Majd meglátjuk, hogy enélkül sikerülni fog-e az estély ? Ez lesz hőmérője a losonczi közönség magasabb zene iráuti fogékonyságának. Önnek szerkesztő úr. Hontmegyéből meg sem írták, hogy ott Szuhányban karácsony ünnepén volt már is a husvét, a feltámadás. Onnan kapott itteni fiatal özvegy kereskedőnénk egy sürgönyt, hogy bátyjá­ nak utolsó kívánsága, miszerint Losonczon (emeltessék s'ennél fogva a temetés iránt intézkedjék s koporsót is rendeljen. Az özvegy testvér karácsony öröme gyászba borult. Útnak indította a koporsót. De a szál­ lító mielőtt Szuhányha ért volna, örvendetesen hallotta, hogy Mesko Lajos úr, az oltani körjegyző életben van és hogy állapota jobbra fordult. Volt annyi esze, — mert hát losonczi!, hogy a koporsót a szomszéd faluba hagyva, maga ment a valóságról meggyőző ini. x\ hir valónak bizonyult S most nz akkor halottnak hiresztelt férfiú diadalmasan mosolyogva a halál felett, örvendve olvashatja e sorukból is a ránézve bekövetkezett örömteljcs változást. 8 mi mindnyájan, a kik közelebb­ ről és távolabbról ismerjük, egyértelsnüleg óhajtjuk, hogy valósuljon iranta a közmondás, miszerint a kinek halála hírét költik, az nagyon soká él. Éljen is a jó magyar! Ipolyság, 1895. jan. 1*. Vármegyénk veiető egyéniségei közegészségügyi intéz­ ményeink fejlesztésén, s az ezekkel júró teendők ellátására szükséges személyzet szaporításán fáradoztak. Múlt 1894. évi szeptember 28-án tartott törvényhatósági közgyűlésen fértőtlemtő gépek beszerzése határoxtatván el, azok mulatványpéldányai immár kipróbáltattak; de ugy látszik, a gyártmány a mi az anyag soliditását illeti, nem minden tekintetben nyerte meg a kipróbálással megbízott szak­ közegek megelégedését, A szállító ezéget, — elvünk lévén senkinek sem ártani, ha nem segíthetünk, — nem nevezzük meg, csak figyelmeztetjük, hogy gyártmányainak kiállítá­ sánál az anyag tökéletességére is ügyeljen, necsak a nem­ zeti színekre. A közigazgatási bizottság f. évi január lö-én tartott rendes hivi közgyűlésében foglalkozott a Szob község és környéke területére engedélyezett gyógyszertár pályázatának kérdésével. A gyógyszertárat, melyre Szobon, az ott alkalmazott vállalati munkások miatt és a vidék érdekében igazán égető szükség volt, — Molnár István bakabányai gyógyszerész, igen előnyösen kitüntetett szakegyéniség, nyerte el 10 sza­ vazattal 4 ellenében, — s elnyerte volqa bizonyára egy­ hangúan, ha a bizottsági tagok egynómelyike szavalatát a �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1895. január 20. migát személyesen ajánlott egyik pályázónak le nem kötötte volna. Ezen személyes ajánl gatás szokása a bizottsági gyű­ lésen helytelenittetett, el neveztetvén ez házalásnak. Töké­ letesen igaz. Csak az emberiség azon felének illését is méltó itassák megváltoztatni, kik ízléstelen dolognak tartják, ha a pályázó magát legalább a vezető egyéniségeknek be nem mutatja. Ha pedig már ezt megteszi, a saját érde­ kében nem végez felesleges munkát, ha az illető vezető egyéniségnek pártfogását is kikéri. A közegészségügyi szervezetek jelentékenyebb ténye­ zője: a körorvosok szaporítása is tervbe van véve. Hogy­ fog ez sikerülni? azt nem tudjuk. Jósolással nem foglal­ kozunk, csak annyit jegyiünk meg, hogy ez a kérdés nagyon nehezen megtörhető kemény dió. Jó lesz annak megoldását a községi közigazgatás államosítása idejére hagyni. Kár lenne a bizonytalan siker reményével az ügyet bukás elé vinni. Kénytelenek vagyunk mint tényt regislrálni, habár azt nem helyeseljük, hogy a körorvosi intézmény, daczára fontosságának, a falusi közönség előtt lehető legellenszen­ vesebb valami. Nem szereti, s igénybe sem veszi soha a körorvos segítségét az ur, lévén neki másban bizodalma; nem szereti, de segítségét igénybe venné a paraszt, ha külöl díjazni nem kellene; végül méltán nem szereti dé­ delgetett volta miatt a sokkal jobban gyötrött, de rosszab­ bul javadalmazott, a községi közigazgatási keretébe illesztett tiszttárea a körjegyző. Elek egyike sem fogja elősegíteni a körorvosi intézmény olynemú fejlesztését, mely teherszaporitást von maga után. Régészeti leletek Szirákon. Kdili. Szontagh Antal. (FolrUUa) Alig hogy az ásatásokról és azok eredményéről kezdtem vele beszélni, rögtön a pásztói leletei emlité fel; előhozván előbb említett könyvét, az ábrák között a 132-ik lapon láthatókat mutatta meg nekem. Ezek az általam hozottakhoz igen hasonlítottak, úgy hogy Hampel ezekkel egykorúaknak határozta meg. Beszélgetésünk további fonalán nemcsak, hogy az ásatások folytatásáru buzdított, de felajánlotta, hogy az ásatások a nemzeti inuseum költségén folytattassannk olyképen, hogy a talált tárgyak a nemzeti museuni bir­ tokába jussanak Itt fel kell említenem, hogy a nemzeti inuseum évi <>00 frt összeggel rendelkezik ily ásatási czélokra, mely állami dotalio aránylag csekélynek mondható akkor, ha iigyclembc vesszük, hogy mily fontossággal birnak a tudományra nézve az ásatások; ha azok egy szaktudós által vezetve és ellenőrizve lesznek. Mert nem csupán a feltalált tárgyak képezik a regészre nézve a kutatói becses eredményt, de épen annak a leírása, hogy a sirgödörben vagy egyáltalán a földben mily fekvésben találtattak meg azok, a csontváz melyik táján feküdlek, — bir a tudomány szempontjából nagy fon­ tossággal, amennyiben épen ilyen a laikus szemében semmitmondó jelentéktelen körülményekből lehel az akkori népek ruházatára, fegyverzetére, sőt a talált házi eszközökből életmódjukra, műveltségi fokukra, de mi több mint később kitűnik, táplálkozásukra is következ­ tethetni. Ezért, ha bárhol valami leletet találunk, figye­ lemmel kell lenni a mellékkörülményekre is és nem lehetetlen, hogy csekély fáradtság- és utánjárással a talált tárgytól nem messze, újabb és ujabh tárgyakra fogunk bukkanni. Nálunk azonban az ásatások eszközléséhez a földtulajdonos engedélye szükséges, — Erancziaországban a tudományos kutatások már törvény állal vannak megvédve, a mennyiben ha ott egy lelet jön napfényre, a tudomány emberei azonnal megjelennek a helyszínén s ha a tudomány érdekében a kutatás szükségesnek látszik — annyi területet, mint a mennyit szükségesnek látnak — egy időre kisajátítanak s az ásatást eszközük államköltségen. A sziráki ásatásoknál ezen kérdés nehézséget nem okozott, mert a tulajdonosok: gróf Degenfeld l-ajos és Kasszay Zsigmond kúriai hiró özvegye szívesen meg­ engedték, hogy birtokukon az ásatások eszközöltessenek. Ezen engedélyt bírva, Hampel József igazgató-őr megbízta dr. I’ósln Béla inuseumi segédőrt, hogy a nemzeti museum költségén a további ásatásokat tudo­ mányos szempontból folytassa. Dr. I’ósta Béla jövetele előre tudatva lévén, már 3—1 félig feltárt sírral vártuk a tudóst. Felette érdekes és tanulságos volt azon eljárás, inelylyel dr. I’ósta a sírok felbontásához fogott, a leg­ kisebb cseréptöredék — kő — stb., mely a sírból ki­ került, nem kerülte ki figyelmét. Mindjárt az első sírból kikerült egy kovaszilánk és egy vasdarab, mely kellő tisztogatás után mint tüzverő vas, vagy aezél lett meg­ határozva. Az összes sírok mélysége meg lett mérve, s minden sirhoz 1—1 czölöpöcske lett —• a csontváz lába és feje Iáján — beverve, úgy hogy mikor 10—15 sir volt már feltárva, világosan ki lehetett venni mily szép sorokban fekszenek itt az egyes csontvázak, min­ den sir két-két lépésnyire volt egymástól, s a csont­ vázak fekvése mind azt tanúsította, hogy fejjel a nap azon, állása felé voltak fordulva, melyet a nnp a dél­ előtti órákban II—10 óra között elfoglal. Az ásatások folyamán kiderüli, hogy minden egyes halotthoz a temetkezés alkalmával ételnemfieket is temetlek, ez kitűnik a csontvázak mellett talált kisebb nagyobb bögrék tartalmából, de kitűnik abból is, hogy igen sok sírban tojáshajat és szárnyas állatok csontjait találtunk, de találtunk egyéb csontokat is, melyekből következtetni lehetett, hogy egyéb hús-táplálékokat is tettek a sírba. Ezen bögrék helyzete különböző volt, találtunk egynémelyei a csontváz lábánál, má-sikat a jobbkéz mellett, de találtunk u fej mellett is. Egyik ilyen bögre tartalma igen érdekes volt >pörkölt köles • volt benne. Ez alkalommal ide igtatom a Szalay-! Inróli történelem 2. füzetének Hl-ik lapjáról a feljegyzést, melyet l'riscus Bbetor görög történetíró a hununknál való tartózko­ dása alkalmából — azok életmódjáról jegyzett fel, a mennyiben azt mondja, hogy 6 és társai utazásai köz­ ben *Etelül: kölest... kaplak.. Majdnem minden ,sirl>au a csontváz jobb vagy bal keze mellett találtunk egy kisebb-nagyobb kést. De a legérdekesebbek voltuk a bajkarikák (Schliifenringe) fülfüggők és a ruha összekapcsolására használt üveg-gyöngygyel díszített bronz-korongok és üveg-gyön­ gyök. Drágaságot csak két arany fülfüggőt egy karneol és két valódi gránát gyöngyöt találtunk. De ha a drága fémek és drága v. féldrága kövek hiányzottak is, annál szebbek voltak az egyes szijjdiszitések és szijjvégek, melyeket egyes sírokban a medencze táján találtunk. 3 befektetés után 16 500 frt haszon vau biztozitra, a mi éri 7 százaléknak felel meg: A közgyűlés a terveket elfogadta, a pénzt pedig 30 évi hat százalékos annuitásban fedezi. Az igy fennmaradó 1 százalékos jövedelmi többletből tar­ talékalapot képez arra a: időre, a mikor az épület adó­ köteles lesz és javításokra fog azoru'ui. Az épilé>t márcziút­ ban kezdik meg s már ez év őszén fedél alá jut. jövő esztendő nyarán pedig átadják a közforgalomnak. Midőn e hírünknek azt a rzimét adtuk, hogy tanuljunk mások­ tól, talán senki sem fog azzal gyanúsítani, hogy mi a b.gyarmati pénzintézetektől efféle vállalkozásokt várunk; csak épen rá akartunk mutatni a nagy példára, hogyan mozdítják elő máshol a városuk haladását. Azt pedig, hogy mi bgyarmatiak ezt kisebb mérvben, de szintén ne tehetnék, ki tagadhatná ? Csak éppen hogy több életrevalóságot kell kifejtenúntr~mhjt eddig. E sorok írója Aradot ismerte, mint jóformán kisvárost; de az úgynevezett hatvanas érek to­ rán összeállóit ott a társadalom minden rétege: alapítottak iskolákat; lendületet adtak a gazdasági nagy ipar- és ke­ reskedésnek ; részt vettek minden közművelődési mozgalom­ ban ; nem riadtak vissza semmi áldozattól, s ime, ma már Hirek és különfélék. szedik munkásságuk jó gyümölcseit; 30 év alatt meg­ kétszereződött a város lakossága s ki a mai remekül ki­ Főúri esküvő. Cebrián István gróf, kamarás, huszárfőhadnagy Cebrián László közszeretetben és tisz­ épült Aradot látja,, el sem hinné, mily egyszerű, szegé­ teletben álló megyebizottságunk kedves fia, január hó nyes volt e város '"három évtized előtt. Vegyünk tehát Ír-én vezette oltárhoz Vécsey Magdolna hárókisasz- példát róluk, számítsunk mi is és lesz belőlünk igazi szonyt, Vécsey József kamarás és főrendiházi tag bájos város, vagyonos nép. Avagy tud-e számítani az oly ember leányát. Az esküvő Budapesten a központi szeminárium (s ilyen van B.-Gyarmaton elég!) a ki óadi bérházban la­ házi ká|»olnájáaan folyt le. Az eskelési szertartást kik, pedig tömérdek a heverő pénze. Egyletek legtöbbje Dessewífy Sándor Csanádi püspök fényes segédlettel pedig nem gondol jövő fejlődésével, de tengődik ugy, a végezte. Az esküvőn a főúri családok nagv száma vett mint évtizedek előtt megalapították, stb. részt. A balassa gyarmati ipartestület ünnepet ül Veres Imre császári és királyi kamarás úr, vár­ most szombathoz egy hétre, február 2-án; fennállása, — megyénk tiszteletbeli főjegyzője és honvédhadnagv, véd- vagy mint bátran mondhatjuk hisznos működése tíz­ kötelezellségének eleget tevén, január 1-től saját’ kérel­ éves óvfordulóji alkalmából; a midőn is a közgyű­ mére hadnagyi rangjának fentartúsa mellett, szolgálaton lésen Debreczeni Márton tanár, testületi jegyző felol­ kívüli viszonyba helyeztetett. vassa az iparteslűletnek általa megirt, — s a tagok Jegyzői jubileum. Ma már, legalább nálunk Nóg- tanulsága végett nyomtatásba is kiadott tizéves történetét. rádvármegyében nagy ritkaságok közé tartozik, hogy Az ünnepet, mint farsangban illik, este a Balassa-szálló valamelyik jegyző 25 évi szolgálatot teljesíthessen. emeleti termeiben az intézeti már megvett ház alapja Községi és körjegyzőink ama feladatoknak, a melyeket javára nyeremény-tárgyak kijátszásával egybekötött táncztőle az állam, a vármegye és a község megkövetel, vigalom fogja berekeszteni. Hisszük és reméljük, hogy legtöbb esetben nem képesek eleget tenni. Innen van iparos polgártársaink ez ünnepét városunk intelligencziája az a sok felfüggesztés, elmozditás vagy elmenekvés. Az is, korábbi évek példája szerint kellő felkarolásban fogja egész vármegyében tudlunkkal csak a salgó-larjáni részesiteni. jegyző: I’app János az, aki positióját 25 éven át tiszA Balassa-Gyarmat! Népbank által közzétett 1894. teségesen, becsületesen és ügybuzgósággal állta meg. évi zárszámadása, az intézet nagy mértékben! haladásáról A nótárius urak történetében tehát I’app János minden­ tesz tanúságot Az elmúlt év ugyanis olv kedvező volt esetre kimagasló alak, — nki példái nyújthat a kolle­ ezen intézetre, hogy, mint a kitűnő szakértelemmel össze­ gáknak a kötelességek lelkiismeretes teljesítésére. Ennek állított mintaszerű mérlegből constalálhatjuk, az rohamos a derék jegyzőnek S.-Tarján, melynek szellemi és anyagi progressivitást mutat. A váltó- és jelzálogszámla körül­ fejlesztésében ő is tevékeny résztvett, ünnepel szentel, belül 100,000 írttal emelkedett, míg a betét-állomány a a 25 évi ügybuzgó szolgálat elismeréséül jubileumot 90,000 frt összegű vármegyei visszafizetés daczára 3000 rendez s arczképét -örökemlékül lefesteli. A jubileum e frttal gyarapodott Az intéző egyéniségek reális gondolko­ hó 26-án fog megtartatni és pedig a következő prog­ zására vall azon körülmény is, hogy az alapok 5000 frttal rammal: Délután 5 ómkor l’lachy József járási főszolga­ dotáltéinak. Osztalékul egy részvény után 20 frt fog fizettetni. f Iparügyek. A b.-gyarmati ipartestület a folyó éri bíró úr elnöklete alatt Salgó-Tarján nagyközség tanács­ termében díszközgyűlés. Tisztelegni fognak előtte: a február hő 2-án, délután 2 órakor, a városháza tanács­ nagyközség képviselő testületé; szónoklat közben az termében tartja éri rendes közgyűlését, melynek tárgyai: ünnepelt arezképe leleplezlelik. Továbbá: a nagyközség, 1. Évi jelentés. 2. Az 1894. évi számadások megvizsgálása; elöljárósága, á vármegyei jegyzői egylet, a járás jegyzői a vagyon és teherkimutatás, valamint a leltár beteijesztése. kara, a helybeli önk. tűzoltó egylet, a helybeli ipartes­ 3. Az 1895. évi költségvetés megállapítása. 4. Az ezred­ tület, a róni. kath. egyház, az evang. egyház, az izr. éves országos kiállítás tárgyában teendő intézkedések. f>. hitközség és a s.-tarjáni tantestület. Salgótarján nagy­ Indítványok és panaszok tárgyalása, melyek 5 tag aláírá­ község lakossága tisztelendő Szkaupil József úr szó­ sával és 8 nappal a közgyűlés előtt az elöljárósághoz be­ noklata mellett fáklyás zenél rendez. Este 8 órakor adattak. 6. Elnök, elöljáróság! tagok és számvizsgálók vá­ bankét lesz a hányatársulati casinóban. Bankét után lasztása. Ez a közgyűlés az ipartörvény életbe lépte óta a 10-ik, s igy jubiláris díszközgyűlés, melyet ugyanaz nap tánczmulatság. Bucsu-bankett Schmied Ödön nyugalomba lépett a Balassa-sz’állóban tánczmulatság fog követni. Bucher Alajos, kerületi szőlészeti felügyelő f. hö Szécsényi járásbirótól Szécsény értelmisége jan. 17-én este diszbanketten réti búcsút mint hivatalnoktól. Ékes 27-*n. vasárnap délután 2 órától a városháza tanácster­ felköszőntők tették a bucsuzást ünnepélyessé, a jelenvoltakra mében felolvasást tart a homok-talajú szőlők metszéséről, a pajod elleni védekezésről, régre a talajnak leginkább emlékezetessé. Vadászatok. Gr. Zichy Ferencz senior úr zsélyi megfelelő amerikai szőlőfajokról. Lapunk mai számához mellékelve van a „Nógrádm. hitbizományi birtokain jan. 11 és 12-én tartattak meg a szokásos hajtóvadászatok, melyekre a vadászat kedvelői Gazd. Egyesület* gyümölcsfaiskolájának név- és árjegyzéke, közül sokan hivattak meg és vettek részt A vadászati jogot melyet ugy a gazdaközönség, mint a kertészettel foglal­ v senior már évek előtt Scitovszky János alispánra ruházta kozók figyelmébe melegen ajánlunk. Kinevezések. Sántha Gyula ügyvédjelölt (Sántha át ki azonban lábbaja miatt nem rándulhatott ki. Az első nap 19 nyúl, a másik nap 31 nyúl esett, ezen kívül Zsigmond losonczi köztiszteletben és szeretetben álló derék több róka. A senior gróf meghagyásából Galgóczy Béla polgár fia) a gyönki kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevez­ felügyelő által mindkét nap fényes ellátásban részesült a tetett ki. — Gellér Kálmán oki. tanító a pálfalvi üreg­ vadásztársaság. A vacsora alatt pohárköszöntők mondattak gyári áll. el. iskolához rendes tanítóvá nevetetett ki Esküvő. Lukacsek István zobori tanító e napokban gr. Zichy Ferencire, mint jótékony háziúrra, Scitovszky alispánra s az uradalom derék felügyelője: Galgóczy Bélára vezette oltárhoz Sándory Ilka kisasszonyt Szentpéteren. Az és kedves családjára. — A szakaii vadásztársaság január esküvőt a tintán tót községben a felek kérelmére magyar 14-én tartotta zárvadászatát, mely után az egybegyűltek nyelven végezte Frenyo Gyula lelkész úr. Pályázat. A b.-gyarmati kir. törvényszék elnöke a Veres Imre vendégszerető házában gyűltek össze fényes vezetése alatt álló kir. törvényszéknél betöltendő s éri ebédre. Őrök emlék. Wohl Hermán megyebizottsági tag s 1600 frt fizetés és 300 frt lakpénzzel javadalmazott bírói Losoncz városának köztiszteletben részesülő polgára e hó állásra hirdet pályázatot, melyek hozzá jan. 24-éig be­ 8-án kelt alapitő levelében tizoxor frtos alapítványt tett ad andók. Az Időjárás e héten normális volt, mert a kará­ a losonczi m. kir. állami fögymnasium négy szegény (2 keresztény 2 zsidó) jó migaviseletű szorgalmas növendéke csonyi, újévi és vizkereszti sűrű havazások után, melyek részére. A derék polgár alapitó levelét így végzi: .Ezen a föld takaróját fél méternyire megnövesztették, igen kí­ alapítványi okiratomat szibad rendelkező képességem teljes vánatos vall, hogy beálljon a szabályszerű olvadás, mennyi­ birtokában és együtt jelenlevő négy polgártársam tanús­ ben L i. nappal olvad, éjjelre pedig újból erősen fagy. így kodó előttemezése mellett Írtam alá, és azon kijelentésem aztán remélhetőleg a vizáradástól is maglenünk kímélve. Gyászhlr. Rozsnyón Rosty József városi főjegyző kíséretében mutatom be Losoncz r. t város képviselő-tes­ tületének, hogy ez által szeretett hazámnak és városomnak és takarékpénztári igazgató jan. 6-án elhalt Sok időn át szerény tehetségemhez mért bár csekély, de polgári köte­ ő volt Rozsnyó város' vezérszelleme. A Rosty-családnak lességszerű szolgálatot véltem teljesíteni.** Imo e sorokban ezt az utolsó derék tagját nagy részvét mellett temették ismét egy szép vonása villan meg Wohl Hermán jellemé­ el jan. 8-án. A „scarabeuszok* ugyancsak nagy vigassággal nek : Nem dicsekvésből, hanem egyenesen polgári köte­ vezették be a farsang első bálját f. hó 19-én. A bál fé­ lességből cselekszik. Tanuljunk másoktól. Az aradi polgári takarék­ nyesen kikerült A „Balassa*-szálloda emeleti termei pénztár elhatározta, hogy az Andrássy-téren egy a rohamo­ zsúfolásig megteltek a város és vidék legszebb asszonyai­ san megnövekedett város közönségének a hatalmas idegen­ éi leányaival. A szép társaság az első perestől az utolsóig forgalmának megfelelő redoutotomel. A terveket Verlán a legkedélyesebb hangulatban .volt A ecarabeusz-gárda Adorján budapesti müépitő készitette a ezek szerint az mindent elkövetett, hogy vendégeik meg legyenek elégedve. összes költség 160000 frtot tenne ki. A telek maga 70000 Fáradhatatlanul járták a csárdást lejtették a .walezert* frt értéket képvisel s ezután u összesen 230000 frtzjyi (Körmagyar mikor jön el a te országod ?) A bál kivilágos �4 kirirridtig tartott. A acarabtut gárda cltuoadh»tj-i magáról, hogy ,a gárda meghal, de nem a>|jti meg magát! Át éjjeli órákban báli tudósítónk a kötetkezd névsort adu át la* púknak ; Asnonyok: Pethű Gyuláné, Tóth lábúmé. Huni­ mer Mihályué, Molnár Jiac»né, 1‘audler Jólse fűé, Elfér Edóné, Elfér Mórpé. Schmiit Uertalanné, Gösy Góilnó, Kommerell Gyuláné, Stüti Antalné, Déry Nándorié, Multnyánwky Gyórgjué, Molnár Jóuefné, Kohn Sáuiuelné, Fáhry Jánosné, Makkal Sándorod, Vilim Jóuefné, Vanek Jánotné, Erenthal Mérné, Meitner Jútsefné, Molnár latvinné, Weiii Samué. Leányok: Füger Korina, Déry Ma­ riska, Kotlái Mari-ka, Kőim Fauuy, Stabó Mariaka, Teher Anna, Vilim Matbild, Molnár Gixella, Weisz Szidónia, Kubinyi Mariska, Léva) Mariska, A gócai Jolán. Nógrádvármegye törvényhatósága f. éri február hó 8-án d.-e. 10 órakor ax astöd—b.-gyanutt—lozoueri vasút és egyéb fontos ügyek tárgyalása érdekében rendkí­ vüli közgyűlést tart. Szűk hivatalok. Eddig is sajnosán tapasztaltuk de a megye székházinak renoválása óta kétszeresen elviselbetlennek tűnik fel a b.-gyarmati járás ÍMolgabirói hiva­ talának szűk volta. Az ott elhelyezett két hivatalos szoba ugy a hogy még csak el volna, de az előszoba (a váró­ terem!) az már igazán nevetségesen kicsi és mizerábilis; pedig senki se higyje, hogy ez a helyiség valami fölös­ leges ; — mert ha már keveset törődnénk is azokkal, kik például kihágási vagy más efféle tárgyalásra sokszor töme­ gesen idézvék, s a kik téli zord, de sőt mis évszaki esős időkben tizenöten-huszan is kénytelenek néhány lépésnyi szűk területen szorongani, a hol különben 4—5 ember alig mozoghat; de tudvalevő, hogy a járás főszolgabirija időnként az összes községi birák, jegyzők és pénzszedőket leszámolási eljárásra kénytelen behívni, s ilyenkor aztán a községek fő-emberei is ott kénytelenek szorongani, a hol a kihágók; avagy ázni, fázni a nagy udvaron. E nagy­ udvar utczai részét bizony-bizony kiépíthették volna már (óbb időkben, úgynevezett dupla traktusra; mily kényeem honolhatna akkor a kis megyeházán is. A jelenlegi állapoton azonban szükséges lévén javítani, ajánlanék, hogy a vármegye által tulajdonul megszerzett régi posta-épület adagtáltassék hivatalos helyiségül. A vadkerti Iparos ifjúság január 27-én a nagy­ vendéglőben tánczmulat.-ágot rendez. .Ipolyvölgyl HIrlap* czim alatt Ipolyságon e hó elején Fritsch László szerkesztése mellett társadalmi és szépirodalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap indult meg. Vadkerten Soóky László, megyebizottsági tag jan. . 16-án rendezett hajtóvadászatot, melynek eredménye 28 nyúl, 2 róka, 1 őzbak. A derék és népszerű férfiút számos vadász és nem vadászvendég tisztelte meg s nagy áldo­ más volt a vadászatnak szokásos vége. Alispáni körrendeletek. Nógrádvármegye alisÍoja Perse, Fülek- Püspöki, Galsa, Udornya, Nagy-L'.bercse Bapp községek területére vonatkozólag megállapított sertésorbáncz járványt körrendeletileg megszűntnek nyilvánitotta. A legazcllemesebb lap. A fővárosi újságok konkurencziája óriási. Valahányszor egy-egy uj lap jele­ nik meg, a hitetlenek mindég hitetlenül csóválják a fqüket, hogy honnan tud ez előfizetőket szerezni. És mégis szerez, mert egy-egy uj és érdekes lap teremt magának mindég uj közönséget— Csak azon fordul meg a dolog, hogy van-e a szerkesztőnek elegendő intenexiója ahhoz, hogy tudjon valami újat, érdekesei teremteni. Persze, hogy chablonszcrfl és unalmas uj újságokért senki sem fogja ott hagyni a régi jó lápját és ez okn annak, hogy egy uj vállalat nem tud sehogy sem prosperálni. Ekkor azután az első dolog szidni a közönséget amely nem karolja fel az uj vállalatot. Pedig annak a szegény közönségnek igaza van. Helyes és jó érzéke van a magyar közönségnek arra, hogy a rósz dolog ne érdekelje, ellenben a jó és érdekes újítás iránt rokonszenvvel viseltessék és azt támogassa. Leg­ alább azt mutatja az az óriási érdeklődés melylyel a magyar közönség az ő szépirodalmi napi lapjukon, a • Fővárosi Lapok>-nak átalakulását és megbővitett ujahb alapokra való fektetését fogadta. — De hát ezt az érdek­ lődést nem is lehet csudáim. Az uj szerkesztő Porzsolt Kálmán maga köri* gyűjtve a mai magyar irodalomnak úgyszólván minden számottevő munkását - - nap nap után olyan lapot ad a közönségnek kezébe, mely tel­ jesen konkurenczián kívül áll. Napról-napra ujahb meg­ lepetéseket szerez, érdekes irodalmi és politikai csemegék­ kel látja el a lapot, a legteljesebb fram-zia leleményessé-ggel, annélkül, hogy a nemzeti talajt kieresztené a lába alól g anélkül, hogy nemzeti jellegét elvesztené a lap. Az irodalmi s művészeti körökben, a kávéházakhan s a legelőkelőbb társaságokban nap nap után eseményszám­ ba megy a lap minden egyes száma, melyben amellett, hogy a szépirodalmi rész egy nap is annyit, sőt többet foglal magában, mint akár melyik szépirodalmi heti lap­ ban — hát amellett van az aktuális eseményeknek szel­ lemes, könnyed és irodalmi értékű feldolgozásával. — A • Fővárosi Lapok* újjáalakításának rövid ideje alatt is, deczember 16-ika óla, mióta terjedelme politikai tarta­ lommal is megbővült, teljesen kiérdemelte azt a ezimet, melyet adtak neki: az ötletek újsága ezimét. Mindjárt első számában jHimpAs ötlet volt mini a király ama a tollának hű mását. melylyel az egyházpolitikai törvény­ javaslatokat szcntcsitettc. Karát sunyi mellékletül pedig a legkiválóbb magyar íróktól közölt egy csomó kis szín­ darabot, melyeket a családokban otthon pompásan elő lehetett adni. A "Műkedvelők szinházá*-nak (ez volt a lap karácsonyi mellékletének a czimoj akkora kelete volt, hogy a megjelenés napján a "teli órákban már a főváros egy elárusító helyén sem lehetett kapni egy karácsom számot sem. — Es az i< kitűnő ötlete volt a lapnak, mikor üres és elcsépelt roklamhirdeté.<ek Imlyett. tcljco-n a fővárosi színházak szinlapjainak mintájára és ugyan­ azokkal a betűkkel csalódásig hit szinlapokat. melyeken ax előadó személyek helyett a lap munkatársainak neve szerepelt. A «Fővárosi Lapok- szinlapjának kiragasztása * NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ az eg- .«z főváros ezekről az ötletes azinlaprArol bűzéit, s egyes szmlajmk előtt valóságos i>o;»»rli»ukÍMik voltak. Most legutóbb pisiig a farsang kezdeten*. Vizkere.-xt va-ártiapjára, egy a magyar literatúraiéin páratlanul álló számmal kedveskedett olvasóinak. A lap külön mellékletköp adott egy illusztrált táuczrendet, melynek minden számát a magyar irodalom jelesei írtak. A csardá-t: Agai Adolf, az élsó négyest: Porzsolt Kálmán, a tipegőt: Emlrődy Sándor, a e-itillout: Heve-i Joz-ef. a mazurkál: Lipcsei Adum, a ll-ik négyest: Vérle-.-y. a keringót: Makai Emil, u szunoral Abonyi es így tovább, A t.im-zrendben az Írok autogrummjai voltak « ezuiikitiil uiindeii egyes dolgozatot külön illusztrált Faragó, ez idő -zenül a legkitűnőbb magyar illusztrátor, tiki a "Fővárosi Lapok>-nak állandó rajzolója, A lap teljesen uj nyomo­ kon halad s szerkesztősége, összetoborozva a magyar Írók legjelesebbjeiből — nap nap után ujahb kellemes és érdekes meglepetéseket szerez az olvasóinak, ugy hogy a magyar hírlapirodalom valósággal dic-öségét ülheti ebben a lapban, mely az első igazan modern előkelő magyar újság. Törvényszék. Válóperek. Egy szomszédmegye székvárosában ugyancsak kijut e heten a teáéiból. Két válóper előz­ ményei — a magasabb társadalmi körből - adja a pikáns anyagot. Egy ügyvéd válik a feleségétől, mert azt — ugymond — teljesen kiismerte, (zseniális férj lehet!) tehát nem szereti és igy jutott arra a meg­ győződésre, hogy szerelem nélkül teher a házasélet, de egyúttal meggyőződött arról is. hogy a magányos élet is teher szerelem nélkül A dilemmából tehát úgy bujt ki, hogy már előre beleszeretett egy széj> fiatal özvegy kliensnőbe, a kivel — reményű — meg a házas­ éiul sem lesz teher. Eddig minden meg csak haddjun. De ez az esel olyan nyilvánosan tárgyaltatott, hogy még a férj jelenlétében is beszéltek róla. Egy ilyen alkalommal egy másik férj nagyon kikelt ellene és erősen elítélte tettét, mire a produkált azzal vágott vissza, hogy "jobb lesz, ha a magad haza előtt söpörsz'Tahleau. Egy szó a másikat követte. A kritizáló férj nagyon kiváncsi volt, pedig ez mindig hiba a férjeknél. Követelte a kijelentés magyarázatát. Meg is kapta indireete. -Kérdezd meg báró . ,.-t. azt csak o tudja legjobban elmondani!» ltomba, melynek szikrai egy­ szerre megvilágították a sötétségbe.> leledző kiváncsi férj uram látóhatárát. Egymás után rohanlak el lelki szemei előtt bizonyos mozzanatok, melyek eddig előtte semminemű jelentőséggel nem bírtak Látta a bárót, az asszonyt, a nagy barátságot a sárii látogatást, a kerevetet. Visszaemlékezett egy délutánra, egy másik dél­ utánra, egy < lére, egy másik estére, egy bizonyos alkalomra, arra a zavarra, meglepelésn*. gyűrött ruhára stb. stb. Éhből lelt a másik válóper és ki tudja mii hoz a holnap, mert a báró űr másutt is volt jó — barát. Simonyi DAnes felmentése. Annak idején. 1892. évi julius havában nagy szenzácziót kellett, lyogy Simonyi Dénes szügyi nagybirtokos, kit kertésze: Mészá­ ros István a kertben megtámadott és fojtogatni kezdte, önvédelmében a magánál hordott revolvern-l lelőtte a kertészt. Mint tudjuk, a b.-gyarmati Kir.' törvényszék’ négy napi vcgiárgyahis után Simonyi! halált okozó súlyos testi sértés miatt egy évi börtönre Ítélte. Ezt az Ítéletei a kir. tábla is jóváhagyta. A kir. kúria azonban Simonyi Dénesi teljesen felmentette, minthogy bizonyítva volt, hogy végzetes tettét jogos önvédelem­ ben követte el. A b.-ffyarmati királyi törfénysxék felebbrltell tanácsa által Január 17-én elintézett üyyek: I. kezet közegei, miután szétnéztek a jégvert földeken, nagy .számítás után találtak 25. 30, 40, W „ kárt < « igy a biztosított 10.000 írton felüli összegért alig Jükri irtot akartak ki-gyelembol adni, daczára annak, hogy én nem túlbiztosítottam, hanem holdanként 3 mm. val­ lottam be és kijelentenek, hogy buzakáromért 3»?<<i irtot a tengeriért |<edig semmit sem adnak; s ezzel, mint akik jól végezték munkájukat, a faképnél hagytak Megvoltam győződve — mint gyakorlott gazda, — hagy ily be<slést vagy a vastag tudatlanság, vagy csak a romzakar.it eredményezhet. Hasztalan írtam e- rekla­ máltam, nz semmit s**m használt, miután jusiig láttam, hogy az aratás küszöbön van. kénytelen voltam érdi­ keim megvédésére bírói becsűt kérni. A kikindai kir járásbíróság állal megtartandó bírói becslés uemmikepen nem tetszett az or.-z.igos magyar köles, szövetkezetnek mivel az ellen először tiltakozott és a mikor az nem használt, minden módón akadékoskodtak és a bírói becsűt elodázni akarták. Nyilvánvalóan azért, mivel az aratók már kaszáikat fenték. Ily körülmények közölt a kir. járásbíróság a hivatalos becslést megejtvén, károm 85 és 9O"/o*ban állapíttatott meg. ugy hogy a búzámért 65<)0 írton telül jár, holott a szövetkezet felel sem akarta adni. Megcmlilem, hogy ugy a'Wósági szakértő, mint az én szakértőm Kikinda varos iegtiszteltcbb fériiai es hogy e két szakértő véleményé között végeredmény­ ben semmi különl-özi'l sem volt; a szövetkezett kikül­ dötte peiiig tétlenül állt, látván a szinigazságot, "csak annyit mondott: majd referálok a társaságnak. Must már azt hittem, miután a bíróság állapította meg a kart, az országos kölcsönös biztositó szövetkezel majd haladéktalanul ki fogja fizetni káromat. De nagyon: csalódtam! Miután számos levelemre, melyben káröszszegeni kifizetését sürgettem, nem is válaszoltak, kény­ telen voltam az országos kölcsönös biztosító szövetkezel ellen külön két pert indítani, Budaj-eslen ügyvedet fo­ gadni, aki a budajiesti Air. törvényszéknél 6590 forint cs 2500 frt iránt a keresetet be is nyújtotta. Csak ennyi baj után — mint sok ezer embernél — kezdtem érdeklődni a eulans szövetkezet kötvény-feltételei iránt és nagy csodálatomra a sok közül olyan szakaszokat találtam: 8. §. A'kár bejelentendő három naj- alatt, mivel a fél máskéj- minden kártérítési igénytől elesik. 13. §. Ha u biztositandó tárgy elég és nem volt a jclczim kifüggesztve, a káros fél semmit sem kaj>. 14. jj. Ha a bevalláson feladott vallomás téves, kár esetén nem követelhet a fél semmit. 22. §. Ha vihar eseten cséjiel a gazda, a tűzkárért nem nyújt kártérítést a szövetkezet; hozzá még ennyi kedvezmény után. 23. g. Hu a iiiztositó szövetkezet üzlete veszteséggel záró­ dik. a felek dupla dijat tartoznak fizetni. Ha pedig valaki nincs megelégedve a kártérítéssel, a szövetkezet, vagy annak ügynöke ellen kártérilést nem követelhet, miután akkör minden kártérítési igényét elveszti 18. Ji. Ilyenek az országos kölcsönös biztosiló szövetkezet Égyvcdemtől értesültem, hogy a szövelkez<*t által aján­ lott és bírói letétbe helyezett kárösszeget utólagosan a bírói I létből felvette, ami magában veve elegge jel­ lemző. Hogy a szövetkezet a bíróság által megállajútotl karköveteleseniel nem akarja megtéríteni, leginkább azért nyugtalanít, mivel a biztositó társasagok tárgyú­ ban benyújtandó .törvényjavaslat szerint a bizhisitó szövetkezetek minden osztályban 300.01X) frlol, összesen (jég és tűz) tehát 600.000 irtot kötelesek készpénzben az állampénztárba kauezióképen letenni; az országos kölcsönös szövetkezetnek |>egig vagyona 100.000 frt. készpénzzé nem tehető kötvényekből áll; így mielőtt jogos kárösszegemet megkaphatnám, e szövetkezet alkalmasint liquidáhii fog s akkor jogos követelésemet kin keressem?! Nagy-Kikinda, 1891. deczember 31-én. Eremits Pál s. k. földbirtok** m UkarvlprnxUri ifaxfalo Szóbeli tárgyalások: 1. Márton Pálnak, Ulmcr Mór ellen, ingók zár alóli feloldása. Feloldó. 2. Sleiner Pepinek, Gláser Hani ellen ugyanaz. Megváltoztató. 3. Pelczéder Antalnak, íhulrjásik János ellen 52 frt iránti keresete. Ítészben helybehagyó, részben meg­ változtató. II. Xy itvAno* rloadátok: 1. Furád Jánosnak, Mázor Dorottyas társai ellen, 2ö0 frt iránti pere. Helybehagyó. 2. Szécsényi Samunak, Weisz Miksa ellen 25 frt iránti pere. Helybehagyó. 3. Döbrei Islvánnénak, Horváth Gábor ellen gyer­ mektartás. Helybehagyó. 4. Gáldi Ltjosnak, Grossman Vilmos ellen 109 frt 10 kr. ir. pere. Elutasitó. Kltílxfítt üyyek Január 24-lkérc: 1. Szóbeli nrayalá-uk ;-* 1. Hermán Sándornénak, Dreelisler Alajos ellen. Ingók zár alóli feloldástL 2. Kohn Leonórának, Schlésinger Ikrnát ellen 200 frt iránti pere. t 1895. január 20. Piaczi gabonaárak, január 14. Búza................. 5'40—5*60 Zab .................... ü'80 — 600 llozs ............... P60—4'70 Kukoricza ... 700 —000 Árpa ................. 6*20 - 6 40 Horváth Danó. Reményi Károly. Felelős szerkesztő: Főmimkatdrs: Naponta friss tejet tért Átvéve. ílájus 1-ig 6 kr, május 1-töl szep­ tember 30-ig 5 krért, kisebb mennyiségben május l*ig literenként 7 krért. május 1-töl szep­ tember 30-ig 6 krtijezárért házhoz szállítva ajánl Hálássá-Gyarimiton Fáy Árpiul. Közönség köréből. (A» c rovatban köiKittckrrt a Melóiig a bckUhUt lllrtl.) Ez év május havában vetéseimet — búza és tengi*ri — jégkár ellen az .OrnsáyoH tnayyar kiilcslinös blxfniitá szüret kezet nél’ bizto-itotlnm, mely vetésemet 1891. május havában a jégverés mtipim*m teljesen m<*g*emmisilrtte. A rendben toriéul bejelentés után migysokára megjelentek a fentnevezett intézet közegei, hogy jégkáromat -megbecsüljek". Hogy milyen becslesi végeztek: szolgáljanak a következők lelvilagositásu) Az országos magyar kölcsönös bizlo-itó szövet­ 2 szárnyzongora és I pianino eladó. Bővebb értesítést ád e lap kiadóhivatala. �1895. január 20. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 450—1894. »|tQ. w. 6 * ■ Árverési hirdetmény. végrehajtó fa 1681. évi I.X. L-ca 102. Alulírott bírósági |-a értelmiben ezennel kOzhirré teul, hogy ix Ipolysági kir. jbiróság 1894. évi 3445. izámii végzése következtében dr. Rács Imre Ipolysági Ügyvéd éltei képviselt Ilolczer Ignácz Ipolysági lakot Javán, Berzeviczy Béla kozárdi lakot ellen 54 írt a Jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján felnifoglalt és VM írtra becsalt szobabútorok, gazdasági eszközök, ökrök, lovak, tehenek és egy gózcaéplő-garniturábói álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a uiráki kir. jbiróság 317<>,94. számú végzése folytán M Irt tókakövetelés, ennek 1894. évi január hú 1. napjától Járó 0*/, kamatai és pedig összesen 30 írt 8 krbaa biróilag már megállapított költség.k erejéig Kozárdon, alperes lakásán leendő eszközléséra 1895. évi január hó 30-ik napjának d-e. 11 órája határidőn! kílőzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok u 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. f-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatai. Kelt Szitákon, 1694. évi Január hó 9. Simonyi S. Gyala, 2-1 kir. jbirósági végrehajtó. �6 1895.január 20. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ VUlkü evtaYFÜRDÖ. SaaUttamegyt keleti ita­ lét. Méláktól m>2M ke­ ljek kitel rédett erdei ftatikoa fikuik; 8ttaéeVirelja íllomiitól (mi­ nit-nagybányai vaaut) 3, Tétté iliomtatól (magy. tataik.leli tűét) 4 óra Jtatanyira Égeényet koajhuúe ti te kiutaő hatásúnak a tflretkitó korneneknél bito■yult be; Mgtt títfbanrt, tMltóadaa ta a kei dód A ala>*karMl. idolt gytmtrharntaál a naponkénti blaj­ taién, fejfájátokat, fejaaldUéaeket aaOateti, at egtas vérkertagéit jótókonyán emeli t Így at tatautásl ta . já étvágyat toi|eett helyre béna Ai epe-elrálauttat a májban •iittitl, aa epeeltálautó utakat jó karban tartja; ugyanénak oldó halálánál fogra aa egáaz bélctatornát Untán tartja. Ex ok­ nál ftgva kitűnt u arany­ ér, aáruság, all- ti lápU|Utl MM. Bikszádi gyógyforrások Ásványvizeinek kntkezelösége. Ajánlja e vidéken még ncin iámért, az al­ földön miír legnagyobb kelendőségnek ör­ vendő, az ásványvizek között legkellemesebb ízű s kitűnő gyógyhatású savanyú vizet. Főraktár: VILIM GYULA cognac-, fűszer-, ásványvizek, liszt- és magkereskedésében B.-Gyarmaton. Viszonteladók előnyben részesülnek. beszterczcbányai „Első magyar gyümölcslepárló tiírsulat“ termelvényeit KoSOllfeld József és Sándor regale-bérlő ezégnek a kizárólagos cláriisítási jo­ got átadván, nevezetteknél kaphatók: „Millenium Élet-ellxlr“ és „Magyar Wekerle-llkör. — Mindkettőnek jósága kitűnik az által is, hogy az előbbit a mill. orsz. bizotts. kiállítási tárgyul máris elfogadta, a másodikat pedig Wekerle miniszterelnök úr cxja meggyőződvén annak eredetisége- és jóságáról, aepuBite. kon u táját tere alatt, féíjlépéiel ellátott ereieti palac’koMian árába bocsáttaxsék meghívás. • A «B.-gyarmati Népbank* részvénytársulat 189; január hó 27-én, d.-e. 9 ómkor a városház tanácsiéi méhen tartja Fa- és kőszéneladási hirdetmény. XXIII. évi rendes közgyűlését taelyre a L részvényesek ezennel méghivatnak. Tárgysorosat : 1. Igazgatósági jelentés előterjesztése és tárgyalása. 2. Felügyelőbizottsági jelentés előterjesztése. 3. A számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítás és a nyereményfelosztás iránti határozathozatal Intézeti segédkönyvelő fizetésének meghatározása. 5. Alapszabályszcrflleg beadott indítványok tárgyalási 6. Az alapszabályok módosítása. 4. B.-Gyarmaton, 1894. deczember 31-én. A .B.-GYARMATI NÉPBANK IGAZGATÓSÁGA. 10.2-3. Aa eredeti mérleg ét alipuabálytervexet u inUtel táji hriyl>4g4bea a lányaiéi ntpjálz d. «. 9—12 drill mrrt»kl°thrt MEGHÍVÓ. Ezennel közhírré tétetik, hogy gondnokolt Szontagh István tulajdonát képező Nógrád vármegye, Lapujtő község határában fekvő 170.88 katasztnilis hold erdőnek faállománya, a mely szakértői becslés szerint 99 köbméter tölgymíífa, 3235 ürköbméter bükkhasábfa, továbbá 3739 iírköbinéter bükk- é< tölgydorongfa ás 1973 iirköbméter bükk- és tölgygalyfából áll, a nógrádmegyei tek. árva <zék jóváhagyásának fenn­ tartásával a legtöbbet Ígérőnek tövön az erdőben cladatni fog. Felhivatnak a venni szándékozók, hogy 1000 írt bánatpénzzel, vagy óvadék­ képes értékpapírral fölszerelt ajánlataikat, melyekben a megajánlott összeg számokkal, és betűkkel világosan kiteendő, 1895. évi február hó 20-ig Vtlliuay Igllácz. b.-gyarraati ügyvédhez, vagy Szontagh Antal föispáni titkárhoz Szárúkon (Nógnídmcgye) küldjék be. A beérkező ajánlatok Nógrád vármegye árvaszékéhez fognak febr. 21-én be­ adatni, hogy ott a döntés megtörténhessék. Hasonlóképen ugyanazon birtokos 700 kát. holdját meghaladó birtokán található kőszén szabadkézből gyámhatósági jóváhagyás mellett eladó, — az ajánlkozók c tárgy ban is a fentebb nevezettekkel érintkezésbe léphetnek. Színik. 1895. január 9. SZONTAGH ANTAL, A ,B.-gytrmxtl Takarék- én llltellntéiet RéttvényUnnItt* B.-flyiraaton, február hé 3-áa, délelőtt V,!! érakor mint meeh atal mai ott. 15. 1—3. .táját helyitégelben . 'tan-IK ÉTI REME KÖZ&YÜLÉSÉT tatája, melyre a L ex. réuvényetek eteanel megbírálnák A közgyűlés tárgyal: 1, Ai Igazgatóiig jelenléte ti elanlt Utletér lefolyása- ét annak eredményéről. 1 A feiOgyelí bliotiság állal Mülrixsgált >8®‘. vagyon­ mérleg ét etekkel kapcsolatosan aa öetiet tárulnia<taiok elölerjetttése. Mindetek elfogadtat ét a felment­ vény megadása aa igazgatóság és a felügyel# bltoiuág rétiére. 8. A jőved.lem ét osztalék felüli intézkedés. 4. At atapsssbályok módosítása. 6. Aa atapn.báljuk &3. pában foglalt rendszerint előforduló kSigytuétl teendők. B.4)yarmaton, 189A (annár 9 én BnlAs Antal k. UH*nkM fUn♦nyártrt • m IhUbH MMmrA TBfy a kiinlUeén a •aavaaatok MiaabavlUUtg felmatatni A kiayiBHaí mMfiatalmaaoltah Által h • m*fhatalma M4UA«ak Mátkát rÁeivé-aTMehaA kai) tatai. Nyomatott a kiadótulajdonos Könyvnyomda Részvénytársulat gyorssajtóin. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00705.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_20.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-01-20 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 3. szám (1895. január 20.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f5ddb516b455fc32c9faff7bdd3204ad.jpg 197d00b8e54f92b594d0dae4f9e19172 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/30a947ae6accd18b0630063a3e94f24c.pdf 5de477517dce3db38738ba46f286a856 PDF Text Text Balassa-Gyarmat , 1895. január 27. 4. szám. XXIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Nógrádmegyo főispánjától 15/1896. sz. a. a február 8-iki rendkívüli közgyűlést illetőleg a követ­ kező meghívó bocsáttatott ki: •Sürgős ügyek elintézése rendkívüli közgyűlés tartusát tevén szükségessé, annak határnapját folyó évi február hó 8-ik napjának délelőtt 10 órájára tűzöm ki s a törvényhatósági bizottság tisztelt lúgjait arra, a tárgysorozat közlése mellett ezennel meghívom. Egyben értesítem az állandó választmány tagjait, hogy a közgyűlési tárgyak ugyancsak február hó 8-úu, d.-e. 9 órakor fognak előzetes tanácskozás tárgyává tétetni. Szirákun, 1895. évi január hó 10-én. Gróf Degenfeld Lajos, Nagyságára nézve megfelelő volna e terem, de ablakai, melyek B.-Gyarmat legszebb terére nyílnak, kicsinyek, elavultak és sötétek. Ventillátiója pedig igen tökélyeden. A billiárd-asztalok körül alig lehet biztossággal járni a görcsös padlózat miatt. Hát nyújt ez igazi, kellő kényelmet?! Jobbra e teremtől van a társalgó szoba, melyet a Casino igen t. tagjai, nem annyira a társalgáshoz első sorban megkivántató zsöllyeszékek hiányában, mert hiszen azzal el volna látva, — de főleg a bizonytalan helyzet miatt nem igen keresnek fel. löiipán Én legalább ahányszor csak oda beléptem, vagy Tárgysorozat: A törvényhatóság és a községek által az aszód— fütetlen és rosszul szellőztetett volt e terem, — b.-gyarmat—losonczi h. é. vasút törzsrészvényeire fel­ avagy a bútorokon ujjnyi vastagságra tapadt a szoba ajánlott összegein! vonatkozó fizetési határidő megvál­ és uteza pora. Kényelmesnek ilyesmit, ugyhiszem, toztatása, úgy az ezek fedezetére a vármegye és a szintén nem mondhat senki. községek által felveendő kölcsönök iránti intézkedés. A kártya-szobák aránylag még megfelelők vol­ Bzova község községi jellegének megváltoztatása s a szomszédos községekhez csatolása tárgyában kelet­ nának, de a melléjük elhelyezett olvasó-szoba, (mert a casinói élet ez eminens postulátuma kielégítésére kezett határozatok elbírálása. A Vadkerten felállítani kért gyógyszertár és a terem már nem jutott,) mondhatjuk tehát, hogy az zagyva—inaszói bányatelepen engedélyezni kért házi olvasó-szoba minden kritikán aluli. Kényelmetlen a gyógyszertár ügye. szó valódi értelmében; az ott elhelyezett egyetlen A somosujfalusi leégett községi iskola helyreállí­ tására kivetendő pótadó tárgyában kelt bclügyministeri hosszúkás asztalra a hírlapok is alig férnek; szint­ úgy kényelmetlen az ülés az egymásmellé szorított leirat tárgyalása. A káliói, jobbágyi és varbúi körökhöz tartozó nádszékeken; — hogyan olvassunk tehát itt nyugod­ községek 1895. évi költségvetéseinek tárgyalása tan, még ha a világítás jobb volna is, mint amilyen. Szklabonyai iskolaépítés ügyében keletkezett hatá­ A mi pedig illeti azt a főtisztasági, kényelmi rozat elbírálása. helyiséget, mely O-val szokott jeleztetni; hát ez a helyiség megjárta volna talán 50 év előtt, valamely A b.-gyarmati Casino-egylet L Igazgatósága falusi „nagyvendéglő* folyosója végén, de ma már ' szives figyelmébe. ott is mást kiván a polgárosodás; casinoban pedig E lapok hasábjain igen helyes czikkek jelentek ily ronda és czélszeríitlcn helyiséget tűrni valóban ' " *” meg arról, hogy Balassagyarmaton minél több jó megfoghattam Hát oly csekély bért fizet a mi Casinónk, hogy lakóházat építsünk. Gyakorlati példával is illusztrálva volt a javaslat s bizonyára senki sem vonhatja két­ más berendezést évtizedek óta sem birt a bérbeadó ségbe, hogy azon czikkek a tényleges állapot és tulajdonostól" kivasalni; holott a lakbérleti szabály­ követelményekkel helyesen számoltak, s hogy addig rendeletünkben is világosan biztosítva van a bérlő B.-Gyannat haladásáról beszélni sem lehet, mig itt abbeli joga, hogy lakásul czéljának teljesen meg­ jó lakóházak és bérlakásokat építeni nem fogunk. jeleld helyiséget követelhet. És kérdjük, vájjon helyes tervezés és számítás De ez csak egy része a szükségletnek, mert kitűnő középületek nélkül a jó magánházak lakói mellett, oly hosszú idő óta a Casino-egylet nem sem érezhetik magukat társadalmi és szellemi igényeik építhetett volna-e már tagjai számára önmaga meg­ felelő külön házat? S ha már azt eddig nem tette, tekintetében kielégítve. E társadalmi igények között, főleg törvényha­ vájjon nem volna-e illő, okos és czélszerü dolog tósági székvárosokban, első helyre kell tennünk afféle ilyet alkalmas helyen és módon elvégre most épít­ egyletek létezését, mint a casino, — és noha casino tetni? Mert hiszen a Casino léte vagy nem-léte évtizedek óta létezik már B.-Gyarmaton, de vájjon fölött, reméljük, komolyan senki sem diskusziál, lévén tagadható-e, högy annak virágzás helyett csak ten- az egyszerűen elképzelhetetlen ily városban, mint B,-Gyarmat ; mert bizonyos az is, hogy a mely perczgődés az élete. S kissé mélyebben kutatva ennek okát, önkényt ben, valamely nem várt áramlat a Casino beszüntetését rájöhetünk, hogy a tengéletet főleg az idézi elő, határozná el, — a másik perezben talán ugyanazon mert a casinonak félszázados múltja daczára sincs elemek társulva másokkal, uj Casinot hoznának létre; otthona. Zsellérül lakik egy oly házban, mely nem miután arra, mint a mindennapi keuyórfalatra szükség e czélra épült, s melynek kényelmetlenségei jóvá vagyon. Ha tehát tisztességgel existálni akarunk, miért számosabbak kényelmi oldalánál. Én legalább, noha csupán a polgári intelligen- ne gondoljunk immár a saját otthonunkra ?! Ám ha jól emlékezem valamelyik közgyűlés tiához számítom magam, s nagyúri kényelemhez soha nem voltam szoktatva, mégis azon 21 év alatt, (vagy választmányi ülés,) foglalkozott is már a sajátmióta t. i. tagja vagyok a b.-gyarmati casinonak, ház-építés eszméjével. Miben áll o dolog, azt. nem elmondhatom, egyetlenegy nap sem éreztem ott ma­ tudom ; de érdemesnek véltem az igen tisztelt Igaz­ gamat ugy, mint a müveit osztálybeliek számára gatóságot a nyilvánosság előtt felkérni: vegye az szánt hasonló klubb-helyiségben éreznie lehet, sőt ügyet sürgősen kezébe, s felettébb nagyot lendítene kell az embernek magát. társadalmi életünkön, ha — talán szintén a Millen­ Ám tekintsünk be kissé a helyiségekbe. nium emlékéül, létre hozná a Casinoépületét.*) K. Midőn nyaktörős csigalépcsőn feljutunk a mos­ •) Évekkel ezelőtt Erdélyben mázván, tapasztaltam, hogy ott egy lóval kisebb váróiban, mint II..Gyarmat, a casiaoi egye­ tani casino-épfllet emeleti előcsarnokába, (inkább sület mindjárt a salátház építésével kezdette meg mlikődését mondhatnék talán tornácznak!) a főbejáratul szolgáló és helyei coinbinAtió mellett meg la győzte a feladatot. Havonrozoga szárnyas-ajtó rossz előjelként szolgál. E lóra gondolnak most, midiin a helyzet ott is tarthatatlanná vált, l.osonczon , miért maradjunk tehát csak mi, b.-gyarmatiak hátra, szárnyas-ajtó a billiárd-terembo vezet. tétlenül ?! Nógrádvármegye gazdasági egyesületének rendkívüli közgyűlése. Vármegyénk gazdasági egyesülete a múlt vasárnap, jan. 29-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tulajdonképeni tárgya az elnökség megválasztása voít. A múlt évi decz. 12-ki közgyűlésen ugyanis Scitovszky Jánost, vár­ megyénk alispánját s az egyesület eddigi első alelnökét választották meg elnökül; Scitovszky azonban a választást el nem fogadta, mert az elnökséget illetőleg még a köz­ gyűlés előtt megállapodások történtek, melyektől neki el­ térnie nem lehetett. Közben gróf Berchtold Arthur, aki a decz. 12-ki közgyűlésen első alelnöknek választatott meg, szintén beadta lemondását. A jelenlévők közgyűlési elnökül Laszkáry Gyulát egyhangúlag megválasztván, az ő elnök­ lete alatt a gazdasági egyesület elnökéül: gróf Gyürky Ábra hó ni nyugalmazott főispán s a losonczi kerület orsz. képviselője, első alelnökül: Scitovszky János xkimegyénk alispánja és másodalelnökül: br. Buttler Ervin megyebizottsági tag egyhangúlag megválasztattak. Gróf Berchtold Arthur az igazgató-választmány tagja lett Az elnökségi kérdések közmegelégedéssel oldatván meg, az igazgató-választmány javaslatai alapján többrend­ beli fontos ügyek vétettek napirendre. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági millennáris kiállítás. Ugyanis a millennáris mezőgazdasági helyi bizottság egymaga nem képes meg­ felelni ama feladatoknak, melyek a rendezés nehéz munká­ jával vállaira nehezednek; az egyesület tehát magáévá tette a helyi bizottság segélyt kereső kérelmét s elhatá­ rozta, hogy vármegyénk mezőgazdászaiét az ezredén. ki­ állításra méltóan kívánja képviseltetni, a tevékenység ki­ fejtésére tehát az egyesület egyes kiválóbb tagjait fogja felkérni s köztük a legközelebb febr. hó 8-án d.-u. 3 óra­ kor (délelőtt az aszód—b.-gyarmat—Szécsényi és losonczi vasutügyben törvényhatósági közgyűlés lesz) megtartandó igazgató választmányban a tevékenységi hatáskört beosztani Ezen fontos és hazafias ügy melletti felszólalásokból követ­ keztethető, hogy vármegyénk egyes kiválóbb férfiai, akik a mezőgazdasággal szakszerűen foglalkoznak, tömegesen fognak, sorakozni, hogy Nógrád az ezredéves kiállításon méltó helyet foglaljon el. Ezek után Ruszinkó Antal több életrevaló inditványnyal lépett fel, melyeket eleinte unalmasaknak tartott a gyűlés, de később meggyőződött arról, hogy az indít­ ványok a gyakorlati életből meritvék s nagyrészt abban kulmináltak, hogy az egyesület életét fel kell eleveníteni eddigi, — valljuk meg őszintén — letbargikus állapotá­ ból. Ruszinkó elsősorban azt indítványozta, hogy a szak­ bizottságok havonként legalább egyszer ülésezzenek s a gazdasági élet fejlődését vagy fogyatkozását folytonosan kisérve. — a gazdatársaknak kellő felvilágosításokkal szol­ gáljanak s hogy továbbá az egyesület érdekeit, melyeket most egy-két ember képvisel, előmozdítsák s ezúttal a nagyobb érdeklődést minden irányban felkeltsék. A felvetett kérdéshez Scitovszky szólalt fel s ki­ fejezésre juttatta elsősorban azt a deprémáló hatást, amit a vezetőkre az ülések és gyűlésekben a tagok kevés számú megjelenése gyakorolni szokott. Szívesen hozzájárul tehát minden oly mód- és eszközhöz, mely az egyesületi életben bizonyos fellendítést és nagyobb érdeklődést von maga után, nem szeretné azonban, hogy a szakbizottságok ülé­ seiket előkészített tárgyak nélkül tartanák; elfogadja te­ hát az indítványt azonban azzal a kiegészítéssel, hogy egy előkészítő bizottság szereztessék, mely a szakbizottság üléseire a tárgyalás alá veendő tárgyakat elkészítené. Az indítvány nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtatván, az előkészítő bizottság tagjaiul megválasztattak: br. Buttler Ervin, Fáy Árpád, Laszkáry Gyula, Madach Pál, Negra Adolf, Ruszinkó Antal, Szabó Vilmos, Sztranyavszky Géza és berczeli Veres Ernő. (Egy bizottsággal több vagy ke­ vesebb, már nem sokat határoz). Illés Ödön a juhászati szakbizottságot, a melynek most semmi értelme sincs, beszüntetni, s az állattenyész­ tési szakosztályba beosztani javalta. Veres Ernő alapos felszólalása azonban megmentette a juhászati szakbizottságot Rokonszenvesebben fogadtatott Ruszinkó Antalnak az az indítványa, mely a nagyobb és mintagazdaságokba leendő kirándulásokat hozta javaslatba. El is határozta a gyűlés, hogy junius—július között és szeptember—október között minden évben tanulmányi kirándulásokat fog tenni nem­ csak a megyei, hanem a szomszédmegyei nagyobb ura­ dalmakba is. (Vájjon raelvik lesz az első ádozat?) �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 2 Rtuxinkó végre meginterpellálta Scitovizky János első alelnököt, hogy miben áll ax aszód—gyarmat—Szé­ csény— losonczi vasűtügy? Ax alispán houtabban fejte­ gette a vasutAgy jelenlegi állapotát a előadta, hogy dr. Pulnky Ágost. br. Rosuer Ervin és Tolnay Lajos enged­ ményesek átruházták bizonyos tenUrtásokkal őssms jogai­ kat Popper István vállalkozóra, aki már többrendbeli mun­ kálatot u teljesített a vonalon; a réuvénytánulat azonban mindaddig, míg a vármegye a 340.000 írt hozzlyárulási törwéoxvényt a a községek at aláirt törurészvények árát be nem fizetik, meg nem alakulhat E tárgyban febr. 8-án a vármegye rendkívüli közgyűlést fog tartani. Scitovszky válaszát mindenki megnyugvásul fogadta, a b.-gyarmatia­ kat azonban uen aggodalom szállotta meg, hogy hogyan szedik be a 80 ezer irtot? melyet egy kis herülékeny könnyelműséggel jegyeztek elő. Végül a közgyűlés értekezletté alakulta br. Buttler Ervin vette fel a nőt, rokonszenvesen a értelmesen mond­ ván el első (szűz) beszédjét — gazdatársait egy /</szövetkezet s ezzel kapcsolatban egy sajtod* létesitéaére hívta lel. Az indítvány, melyhez főleg Ruszinkó nagy tárgyismerettel szólalt fel, lelkesedéssel fogadtatott s br. Buttler Ervin elnöklete alatt egy szervező bizottság kül­ detett ki, mely minden irányú intézkedéssel teyhatalmulag bízatott meg. Régészeti leletek Szlrákon. KőiU: Ssoatafb Által. (FoljUU*) Találtunk továbbá bronz karpereczet két sírban, ha jől emlékezem, mindenikben kettőt-kettőt; éa végűi nehány belül üres, faragott csonttárgyat, melyek talán egy nagyobb tfl vagy ár nyeléül szolgálhattak. Már ezen tárgyakból, de egy talált, átfúrt és nyak­ ékül használt római pénzdarabból tehetett következtetni, hogy a temetkezés ideje, a Kr. u. negyedik század rége és ötödik század elejébe tehető. Ismét folyamodom Hampel József kitűnő könyvé­ hez — hogy módot nyújthassak az afféle tárgyak iránt érdeklődőknek, miszerint azokhoz hasonlóakat — ha nem is azokat — rajzban is megtekinthessék. Az említett könyv ábrái között a 47., 48., 54., 55., 72., 73., 78., és 112—116., 132. stb. lapjain találtam a sxiráki lelethez hasonló tárgyakat lerajzolva. A sírok tar­ talmának egyformasága már-már csökkenté érdeklődése­ met; de nem úgy szaktudósunk dr. Pósta Béla munka­ kedvét; ő nem combmáit, nen jósolt, csak dolgozott és dolgoztatott fáradhatatlan szorgalommal. A kitartást kiváló siker koronázta, a mennyiben a munkások majdnem egyszerre két lovas sírt tártak fel. Örömünk leírhatatlan volt A legnagyobb elővigyázattal lassan fejtettük ki a földből, úgy a lónak, valamint a mellette fekvő embernek a csontvázát Midőn a ló csont­ váza tejesen ki volt a földből fejtve, azt vizsgálat alá vettük, a annak helyzete azt bizonyította, hogy a lovat nem temették el a vitéz mellé élve, hanem előbb leölték, mert egy élve eltemetett állatnak csontjai nem fognak szabályszerűen feküdni, mert az az állat okvetlen a reá hulló hantok ütései alatt és a halál tusában is ellentállást fog kifejteni, — ez kapálózni, rugdalni fog; s ha meg is lett volna kötözve, — a minek ugyan semmi nyoma sem volt — lehetetlen, hogy a halálvergődésben ne mozgott volna s hogy ezután oly szabályosan maradtak volna a csontok. A vitéz nem a lovon, hanem mellette fekve találta­ tott. Azon állítás tehát, hogy a népvándorlási lovas tör­ zsök — mint a szarmaták, htinnok s még mint egyesek állítják: a magyarok is — oly annyira vadak voltak, hogy az elhúnyt vitézek mellé a lovakat elevenen temették el — talán csak rémmeséi egyes nyugati Íróknak, kik a keleti inváziótól való félelmükben fantáziájuknak subád folyást engedtek, hogy ez által is fokozzák honfitársaikban a .barbárok* elleni gyűlöletet A lóval történt temetkezésnek módja csakis a tudo­ mányos szakközegek közbejöttével eszközölt kellő számú ásatások aztán fog minden apróbb részleteiben megállapithatóvá válni. Egyáltalán azon nézetemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy sok, az eddigi régibb történelmi tudományban különösen a népvándorlás korát és a magyarok bejövetelét illetőleg homályos és kétes dolog részben ax ily ásatások által hozatik tisztába, részben pedig az ős történelem ku­ tatójának az ily ásatások eredményei hatalmas segédesz­ közül — mondhatnám kútfőül — fognak szolgálni nehéz tudományos munkájában. A lovas-sírok egyikében a zablán és egy pár ken­ gyelvason kivül, nehány szíjjcsatnak vastöredékét találtuk. (A zabla és kengyel hasonmásait lásd Hampel József könyvében .Régibb középkor emlékei Magyarhonban* a 97-ík és 151. táblán.) Itt engedtessék meg, hogy egyszerűen felemlítsem azon tényt, hogy a rómaiak a kengyelt nem ismerték, a nyugati Germán népeknél pedig csak a Kr. u. 10-ik században találunk annak nyomaira. A második lovas-sir sokkal gazdagabb volt, amennyiben a fentebb említett tárgyakon kivül egy gyönyörű — hazai leleteinkben egye­ dül álló — kantárdiszt találtunk. A kantárdisz két nagyobb bronzdudorból és 20—25 kisebb bronzlemezből készült pitykéből állott. A nagyobb bronzdudorok a bomlokszijj és pofaszijj találkozását díszí­ tették, mig a kisebb pitykék a kantár, pofa, és egyéb szijjait (talán a csótárt is) borították el. Közelebbről szemügyre vére ezen tárgyakat, azokon a díszítési munka — szabályos egy összefüggő egészet képezve — oly eubatos és oly technikailag képzett mun­ kás kézre vall, hogy bármely modem ötvösnek díszére válnék. A rajz indadiszt mutat. Ezen kiváló nép munka által figyelmessé téve, ez irányban is vizsgálódásaim táfgyává tettem a többi, már feltárt sírokban talált bronztárgyakat s meggyőződtem arról, hogy ugy a bronwzijj végeken előtűnő alakok, a jellegző guggoló griff, valamint egyéb diszitések bizonyos pontossággal és gyakorlott kézre valló ügyességgel vannak készítve. (Foljrt. kováit) Innen-onnan. (Karcsúiét ok) Hontvármegye törvény hatósági bizottsága a vármegyei áll.itorvosok évi lakbérét 100 frtbao állapította meg. Mit gondolnak a vezető urak, mire elegendő ez, a drága Ipolyságon? Mert az orvos nem kap ezért lakást; talán az állatjainak kap ezen a pénzen valami ólat. A. Te, ki az az X. úr? B. Mért? A. Mert rendező a bonti vörös-kereszt-egylet bálján s én sose hallottam a hírét, pedig én magam is honti vagyok. B. Pedig ez joggal rendező lehet. A. No de bál mi jogon vették be? B. Tudod, egyszer Bécsbe utaztában, Nagy-Marosnál kinézett a vonat ablakán. A. Ez ax egész? B. Ah nem! Vett egy palaczk nagy-marosi pezsgőt is. • A vörös-kereszt-egylet bálbizottságába annyi embert vetlek be, hogy legokosabb lett volna mind a 84983 bonti róm. kath. vall ásót rendezőnek beválasztani. • De mért csak a róm. katbolikusokat? Hja! Mert gróf Cborinszky Igó bálelnök szerinti nem egyedül a — bárónál, hanem csak a — kalholikus bárónál kezdődik az ember. • Véletlenül ép múltkor emlitém, hogy Hontbzn akkor lesz lap, mikor pénzügyigazgatóság, akkor lesz pénzügy­ igazgatóság, mikor föispáni lakás, akkor lesz föispáni lakás, ha kaszárnya, akkor kaszárnya, ha gymnasium. S ime a lap uj érre frissen megérkezett. Bár rámondhatnék majd, hogy tudja Pál, mit kaszál. Adja Isten, hogy ne legyen ,hó*-lap. S ha nemcsak a .völgyön* fogják olvasni az .Ipoly völgyi Hirlap*-ot, hanem a — .hegyen* is. akkor lesz a szerkesztőnek, kiadónak .hegyen-völgyön la­ kodalom.** S ha nem múlik el a hóval, úgy a vezérlő eszmék felhasználhatják a lap hasábjait, hogy mindazokból, a mik most csak tervek, legyen is valami Hátba azután e lap meghozza csakugyan a többit?! A. Melyik lapnak vannak a legfrissebb hírei? B. A .Hulapesti Hirlap*-nak. A. Szó sincs. B. Akkor az .Egyetértés*-nek, hisz* mióta Kossuth Ferencz a főmunkatársa, még az olasz királyival is össze­ köttetésben van s onnan meríti külügyi, politikai hireit. A. Ugyan ne beszélj. B. No hát akkor a .Magyar Ujság*-nak, hisz tudod, hogy Fenyvessy Franczi mindenütt ott ran, még ott is, a hol nem kellene neki lenni. A. Hadd el kérlek! B. De bát melyiknek vannak már az egek nráéit? A. Az .Ipolyvölgyi Hírlapinak, mert — .Friss* a szerkesztője. B. Ugyan kérlek, nem jártál a ,Centrál“-ba isko­ lába — Kalimburszky Viczibáldhoz ? Mert ép olyanok a — viczczeid. • Egyet azonban mégis nagyon csodáltam, daczára min­ den keresésemnek, nem találtam a lapban egyetlen egy — kupiét sem. Pedig Fritsch barátunk mig nem volt .újság­ szerkesztő", kitűnő .kuplé-szerkesztő* volt. • A selmeczieknck Rudnay főispán — gyufagyárat alapit ügy is való, mert a hol — szivargyár, oda nagyon is hozzáillik a — gyufagyár. Mert eddig volt szivarjuk, de nem tudtak mivel — rágyújtani. • Roszner br. a volt főispán, az .édes*, mi mást szán­ dékolt volna Ipolyságon alapítani, mint — ezukorgyárat ? Sajnos, meghalt a terv — ezukorbetegségben. ♦ Pedig jól kezdett nyomozni. De csak a Deutsch-ekkel alkudozott Még a — Haas-t is meg kellett volna szerezni s akkor már most az Ipolysági Haas- és Deutsch-féle cukorgyárból kikerült czukoml megédesített kávénál me­ hetne végbe Ságon a mindenféle czukornál édesebb — pletyka. Mint halljuk, Roszner br. Máramarosban, a medvék hazájában — medveezukor-gyárat alapit • Az .Ipolyvölgyi Hirlap*-ban azon szenzácziós hirt olvassuk, hogy Roszner báró államtitkár és Horváth Béla miniszteri tanácsos lesznek a belügyminisztériumban. Ez épen olyan hir, mintha azt hallanám, hogy br. Majtbényi László és Ivánka Zsigmond közös lakást vettek ki és — együtt kosztolnak. • Telefon — Ipolyságon. Micsoda pazarlás! Ugyan minek ? Van ott egy-két híres — mozgó telefon, a melyhez képest a telefon villámgyors hirvitele — sánta czigánypóstás. • Az .Ipolyvölgyi Hírlap* utolsó (ne tessék félreérteni, nem a — legutolsó) számában pazar fantáziával magát az ezer egy éjszakát akarja elénk varázsolni, ’ oly szépen irt a tegnap lefolyt ipolysági vöröskereszt-egyleti bálról, felemlítvén a többi között, hogy .a nagyterem f>0<) gyertya­ fényében fog nézni.* Már azt magunk is megszeretnénk — nézni, ugyan hogy fog az ki — nézni? * Fajtyos Szent. 1895. január 27. , Losonca, lbt>5. Jan. * * * A kamarai estély, vagy a másként úgy nevezett vonós-négyes egyesület hangversenye, múlt szombat estén, daczára a locs-pocs időnek, sárnak, csakugyan megtartatott és pedig ugy a közreműködők, mint a közönség részéről a legfényesebb sikerrel. Bebizonyitották egymás iránt, hogy méltók egymásra. Örvendünk mindnyájan, hogy ily vidéki város, mint a mienk, dicsekedhet a magasabb zeneművészet­ nek élő férfiak egyesületével, újabban úgynevezett zene­ kamarával; hogy közönségünk gyönyörködhet a magasabb zene által nyilatkozó elvekben. Mar maga a műsor maga úgy volt összeállítva, hogy képviselve volt abban a művelt nagy nemzetek zenéje, a leghíresebb zeneművészek darab­ jai is a különbféle hangszerek. A magyar zenének is meg volt az öt megillető helye adva. Úgy a négyesek, mint a triók és a szólók a közönség figyelmét, szivét, lelkét annyira lekötötték, hogy ha esetleg nyár lett volna, a a légy repülése is meg lett volna hallható az ünnepélyes csendben. Mozdulatlan szobor volt mindenki az előadás alatt; de kitörő * kedvű ax egyes darabok elhangzása után a tapsviharban. Még a szavalás is nagyszerű volt, csak kár, hogy az illető tanár úr nem vette kissé jobban figye­ lembe városi dísztermünk nagyságát, hogy annak meg­ felelőbb hangerőt fejtett volna ki. A mit sajnálattal keli ezúttal megjegyeznem, az Szotyori Nagy József tanitóképezdei zenetanár, e művész-egyesületünk egyik tagja azt fejezte ki privátim, hogy ez volt az ő utolsó fellépte. Midőn e nyilatkozatának oka felől tudakolództunk, azt felelte, miszerint kezét gyakrabban szokta a csűz meglepni s igy ki nem teheti se magát, se a rendezőket annak, hogy ily véletlen eset beálltával a közreműködésről az utolsó órákban lemondjon. De hogy ily eset be ne követ­ kezzék, kívánunk neki a .Befordultam a konyhára* és sok más népszerű dallam szerzőjének jobb egészséget Czebrián grófék vendégeikkel szándékoztak részt venni. Be is voltak jelentve, hogy számukra hely legyen fentartva. A polgármester és családja éjien e miatt vonult a karzatra, hogy az ifjú Czebrián gróf lakodalma alkalmából jött számos vendégnek megfelelő hely jusson. Azonban, miért, miért nem — nem tudni, a vendégsereg elmaradt. Hiányzott Kovács Ferencz közjegyző űri családja is. Ex utóbbi azért, mert a család kedves leánya beteg volt. Hiányzottak a többi nőegyesületek elnöknői — bizonyosan valamely elbárithatlan akadály miatt. Az estély jövedelme mint hallom, 180 frtot ered­ ményezett. De bár nem a meghívón jelezve, hogy e hangverseny után tánczmulatság leend, a közönség a városi díszteremből a .Vigadó* helyiségébe vonult s vigadott szokás szerint reggelig. Másnap reggel az idő fagylaló lett, ugy hogy az ezen nap (vasárnap) délutánján hirdetett korcsolya-ünnepély végre meg volt tartható. Ezen is részt vettem, csakhogv írhassak róla. Méltóztassék egy folyón kívüli, attól távolabb eső uszodát képzelni, a melybe a kellő mennyiségű viz a folyóból eresztetik. A mi uszodánk oly területű, mint a Gyarmat városán kivüli Németby-féle tó volt Ez körül van véve kabinokkal stb. Ezen uszoda szomsédságában van a jégpálya, mely azon­ ban szintén oly nagy, hogy nyáronta csolnakáxó hely lesz. Ez tehát szintén jókora tó. É két hely egy díszes hosszú épület által választatik el, a melyben egy közös nagyterem, ettől jobbra női, balra pedig férfi-rubatartó, korcsolya­ felkötő terem és más elegáns módon bútorozott helyiségek vannak. Az emeleti szobákból pedig a harsogó katona-zene szól. Ily zene mellett folyt le a vasárnapi korcsolyázás. Nemde, kellemes? Hátha elméltóztatnak képzelni azt a sok furcsaságot, a mely ily alkalommal előadja magát Mikor pl. egyik-másik elesik, még pedig kaczagást elő­ idéző módon. Az igaz, hogy egy-egy bölgyecskének le­ esése fájdalmas volt a nézőre is; mikor axonban vénnek mondható hölgy telepedett le a nagy közönség szeme láttára a jég hideg tükrére; no azt ugyan nem szánta senki. Ez most egyszerű koresolyázási gyakorlat volt a jégünnepély majd csak ezután fog megtartatni, éa pedig fényes kivilágítás, tűzi játék és mindenféle bohózatok mulatsággal egybekötve. Elnéztem volna a hullámzó közönséget tovább is, ha egy kortársam a haza menetelre nem szélit Azonban mivel ennek valami casinói bizottsági gyűlésre kellett sietnie, egy ütt bandukoltam vele haza. Azóta tudtam meg tőle, hogy a bizottsági ülés tárgya a folyó hó 27-én d.-u. 3 órakor megtartandó éri rendes közgvülés tárgy sorozatá­ nak megalapítása volt, melyen egyúttal a múlt évről elkészített számadások és a most beállott évre szóló költségvetés megalapítása volt. Ez utóbbiban már benne foglaltatik azon 4000 írt, a mely az építendő új casinó telkéért kell fizetnünk és a 16Ö00 frt, amely a casinói épület emeléséért köttetett ki az építő vállalkozó által. Ezen felül mindenféle százalék, felszerelés, rendezés stb. költségeit, szintén 4000 frtot fognak kitenni. Mind ez összeget a .Losonczi Takarék- és Hitelbank* ajánlotta kölcsön adni jutányos áron részlettörlesztésre. Törlesztés alapjául a fi frtnyi évi tagsági dij 8 trtban alapittatott meg; ezen felül a város évi 400 frtot fog *20 éren át fizetni, a miért a casino eddigi helyiségéből kivonulva tért engedett, hogy a város azt az általam múltkor em­ lített uj szálloda teljes berendezésére fordíthassa. Ez alkalommal Farkas Károly igazgató bejelentette, hogy 16 éven át viselt igazgatói hivataláról tekintettel magas koránt, emttil végleg lemond és felkéri a bizottságot gondoskodjék utódjáról. (.) úgymond a maga részéről Török Zoltánt ajánlja mint olvant, a ki az építendő casino esz­ méjének megteremtője és létesítési tervének megvalósítója lett. A bizottság azonban tekintve, hogy Farkas Károlynak bokros érdemei vannak és hogy az ö rendezői tehet­ ségére épen ez építendő casinónál nagy szüksége leend; .másrészt, hogy Török Zoltánnak, mint város polgármesteré­ nek különben is sok a dolga és mint a bank igazgatója, a leendő kölcsönnél mint casinoi igazgató is nem szerepel­ het, az indítványt el nem fogadta. �1885 január 27. Hirek és különfélék Cebrlán. István grófnak Vécsey Magdolna bárókistmonynyalvaló egybekelése alkalmiból következő családi érWiU’S adatott ki: Hajiiácskői és vécsei báró Vécsey József,a. m kir. kamarás, a magyar főrendiház öiökös tagja és neje cser­ iek! és tarkói gróf bessewffy Blanka, csillagkeresztes és palotahölgjr. Örömmel tudatják leányuknak hajnácskői és récsei báró Vécsey Magdolnának — gróf Cebrian de FiguerolaRivalta István cs. és kir. kamarással, a 13. cs. és kir. huszárezred főhadnagyával, gróf Cebriau de FiguerolaRivzlta László cs. es kir. kamarásnak, a magyar főrendi­ ház örökös tagjának és nejének néhai szklabinai is blatuiczai báró Révay Róza csillagkeresztes hölgynek fiára), Budapesten folyó évi január hó 17. napján u egyetemi templomban történendő egybekelését Kelt Sárközön, 1896. január hóban. — Gróf Cebrian de FiguerolaRivalta László cs. és kir. kamarás, a magyar főrendiház örököd tagja örömmel tudatja a maga és neje néhai szklabinai és blatniczai báró Révay Róza csillagkeresztes hölgy fiának, gróf Cebrian de Figuero'a-Rivalta István cs. és kir. kamarásnak, a 13. cs. és kir. huszárezred főhadnagyának — bajnácskői és vécsei báró Vécsey Magdolnával, hajaácskői és vécsei báró Vécsey József cs. és kir. kama­ rásnak, a magyar főrendiház örökös tagjának és nejének cserneki és tarkői gróf Dessewffy Blanka csillagkeresztes is palotahölgynek leányára!, Budapesten folyó évi január hó 17. napján, ax egyetemi templomban történendő egy­ bekelését Kelt FQleken, 1895. január hóban. Személyi hírek. Pulsaky Ágost orsz. képviselő, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, nyugalmazott államtitkár úr, a múlt héten, január 24-én városunkban időzött s alispánunk vendége volt Hogy a kormányváltotással ő mlga is lemondott állásáról, azt mi nógrádmegyeiek méltán sajnálhatjuk, mert ő személyesen ismerte a mi tan&gyi és egyházi viszonyainkat, minden részrehajlás és pártoskodás nélkül mégis csak többet lendíthetett volna ügyeinken mint más, a ki előtt terra incognita vagyunk. Egyébiránt reméljük, hogy azért hivatalon kívül is, több ideje lévén, csak annál buzgóbban fogja vármegyénk köz­ érdekeit előmozdítani. — Farkas Mihály ez. kanonok, vadkerti esperes plébános úr, múlt vasárnap, Jézus szent Ilire ünnepén Balassa-Gyarmaton sz. misét s utána hatásos egyházi beszédet mondott. Ó nga délben fők Holtovipszky Károly alesperes-plebános vendége lévén, a szintén jelenrolt több városi notabilitás előtt Balassa-Gyarmat közre­ működése iránt meleg érdeklődéssel nyilatkozott s egyebek között az itt felállítandó főgymnasium czéljára is hagyo­ mányt helyezett kilátásba. Adja Isten, hogy az aranymisés főpap még soká működhessék buzgón közöttünk s a fő­ gymnasium létrejöttét is megérhesse. Gyászhir. Streisinger Lipót balassa-gyarmati háztulajdonos, képviselőtestületi tag és bonti birtokos teg­ nap, január 26-ik napján, 76 éves korában délelőtt tüdőszélbüdésben elhunyt; temetése ma délután 2 órakor lesz. A megboldogult rendkívüli szorgalma által köztudomásúlag nagy vagyonra tett szert; hazafiul érdeme gyermekeinek gondos neveltetése. Egyetlen fia: Albert, lapunknak hnrgó munkatársa. A gyászos család a szegények közt leendő kiosztás végett a városbiró kezeihez száz forintot küldött Béke hamvai felett! A gróf Hadlk-féle Zsúny és Cserbércz pusztákon Géber Kornél uradalmi intéző által e hó 2O-án rendezett vadászat kitűnő sikerrel ért véget A nimródi kedvtöltésnek 3 vad sőre esett áldozatul; egy nagy kant Horthy Pál terített le, egy 4—5 mázsás emsét Strauss Miklós, ki a közelebbi sipeki vadászaton őzet ejtett el, egy kamasz malaca életét pedig Hidvéghy György primatialis erdész fegyvere oltotta ki, végül egynek Pokorny Pál golyója törte el lábszárcsontját, de azért, nagyot röffenve, bárom lábon eliramodott, — azon felül egy róka és 16 nyúl harapott a — — hóba. Balassagyarmat képviselőtestülete a konvers. kölcsönügyben január 23-án újabb rendkivüli közgyűlést tartott, mely alkalommal véglegesen határoztak a kölcsön megkötése tárgyában. Eszerint a Pesti Magyar Kereske­ delmi Bank ajánlata lón elfogadva, mely ajánlat szerint a város a 100.000 frtos kölcsönt 50 évre ötszáztól! annuitás mellett kapja 95 írttal beváltandó községi kötvényekben, akkép, hogy a kölcsön időközben is visszafizethető, illetve félévi felm ndás mellett olcsóbb kölcsönné átváltoztatható, i ez esetben 2 száztóli úgynevezett stornodijat csak akkor tartozik a város fizetni, ha a conversio más pénzintézet utján történnék. Az Első Hazai Takarékpénztár csaknem ugyanily feltételek mellett, azonban 5.20 száztóli amortisatióval kínálta a kölcsönt; a Magyar Jelzálog Hitelbank pedig 98 ezer frt kifizetése után, 5.30 száztóli évi tör­ lesztést kért Mindezeket egybevetve, legelőnyösebbnek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlata tűnvén ki, a képviselőtestület tagjai egyhangúlag azt fogadták el s a bírót felhatalmazták az ügy lebonyolításával. A közgyűlés egyszersmind köszönetét és elismerést szavazott Baintner Ottó, Vannay Ignácz kt., Elfér Ede és Feledi Henrik kép­ viselőtestületi tagoknak, mint akik Budapesten személyes közbenjárásukkal is előmozdították, hogy a város eddigi hatszázalékos tartozása ötszázalékossá változtatott át és igy évenként ezer forint lakarittatik meg a költségvetés javára. Tömérdek aJAndék-tArgyat gyűjtöttek össze azon fáradhatlan fiatal hölgyek, kik a február 2-án most szom­ bat este a Ualassa-szálló emeleti termeiben a helybeli ál­ talános ipartestület által házalapja javára rendezendő zárt­ körű tánczvigalom tombolajátékát biztositani szívesek vol­ tak magukra vállalni. Részünkről újból is felhívjuk az érdeklődő közönség pártfogását ez ügy iránt. Iparos pol­ gártársainknak elkel, hogy farsang idején családjaikkal mulassanak annak rendje és módja szerint s ezáltal is műveljék magukat; az úgynevezett honorátiorok pedig mint máskor, azonkép'ozuttal is, bizonyára kitüntetni fog­ ják a törekvő iparosokat. A b.-gyarmati takarék- és hitelintézet részvénytánulat f. évi febr. 3-án tartja évi közgyűlését. A rész­ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 3 vényetekhez e czélból szétküldött vagyonmérlegből, nye- vaszok, — pedig ilyenek a városban bőségesen vannak. reség-veszteségi számlából, .ugy a tárczák forgalmi kimu­ (Utólagosak értaaOlfink, hogy jegy .9—10 óvm gyermek tatásából, valamint az igazgatósági jelentésből az idén is kezét is megbarapta a dühös eb s intézkedés téteteti meggyőződtünk, hogy e részvénytársulat is szilárd alapo­ hogy a budapesti Pasteur-intézetbe szállíttassák.) A „Hkarabeuszok" tánczmulataágának ered­ kon nyugszik és szolid kezelés mellett évről évre izmoso­ dik. A múlt évben kibocsátott 100 drb. 200 frtos név­ ménye. Mólt számunkban méltattuk a akaraté úszók által értékű uj részvény nemcsak, hogy minden akadály nélkül rendezett jótékony ezélú tánczmulataág erkölcsi sikerét; most nyert elhelyezést a régi részvényesek körében és rz erre alkalmunk van e bál anyagi fényes eredményéről referálni szükségelt befizetések jóval a lejárati idő előtt eszközöl­ A tiszta jövedelem 93 frt 51 kr voll a melyből 18 írt tettek ; de egy-egy részvényre eső ’/, uj részvény kibocsá­ két adag (egy első és egy másodfokú) gyógy-serun beszartása szükséges sem volt, miután a régi részvényesek két­ zésére fordittatotl 80 Irt 51 kr. pedig a szegény gyátszeres ár mellett ‘/,-jukat magukhoz váltották, hogy ekként mekek 1895. év őszén leendő felruházására gyümölcsözőié^ egész uj részvény birtokába jussanak. Ezen 100 drb. uj kezeltetik. Mint értesülünk, a serum beszerzésénél a skararészvény befizetése által az intézet részvénvtőkéje 60000 beuszok nem akartak elébe vágni ama társadalmi moz­ írtról 80000 frtra emelkedett Az alaptőke emelkedése galomnak, a melynek czélja volna a vagyontalan difteritiemellett a tartalékokban is erősödés tűnik ki. A 28496 frt betegeknek ingyenes gyógyszerrel való ellátása; hanem szem előtt tartották ama örök igazságot: .biz dat qui 41 kr 1893. év végével a mellékalapokból 5000 írtnak részvény befizetésre való átíratása által 23.496 frt 41 krra cito dal* — Felkérettünk a kővetkező sorok közlésére: apadt ugyan, de mégis az 1894. év végén már 29180 frt A szkarabeusz-asztaltársaság őszinte köszönetét mond mind­ 62 kr különböző alapokkal állunk szemben, mi 5684 frt azoknak, kik a f. hó 19-én tartott jótékonyczáln táncz­ 21 kr gyarapodásra mutat. Ez mindenesetre az intézet mulataág erkölcsi s anyagi sikerét előmozdították. A jóté­ eröabödésének és emelkedésének bizonyítéka. De emelked­ kony czélra felülfizettek: Gróf Forgách Antal 4 írt, Hummer nek az üzleti tárczák is. A múlt 1893. és a lejárt 1894. Mihály 3 frt, Cservenyák György, Pollacsek Rezső, dr. évi kimutatásokat összehasonlitva, az előbbiben 551.126 Bogdán Mihály, Bárth Mór Budapest 2—2 frt; Zimányi frt 45 kr üzletileg elhelyezett összeg mellett az utóbbiban Géza Szerencs, Oppenheim Béla, Schönberg Gusztáv Hemár 601.696 frt 96 kr szerepel és igy 50.570 fit 45 kr rencsény, Gőssy Géza, Schönberger Fülöp, Klein Adolf, emelkedést látunk. Mindezek tanúságot tesznek arról, hogy Meitner Jóuef, Beke Béla, Grosz Mór, Paodler József, a Takarók- és Hitel intézetnek szolid vezetése, a felekkel id. Elfér Ede, dr. Gerő Mór, Schmidt Bertalan, Benkő kulans eljárása által a közönség bizalmát és rokonszenvét József, Sztranyavsxky Géza, Scbweitxer N. Miskolci, Machleid Jenő, Gescheidt Samu, Strausz Miksa 1-r-l frt; kiérdemelte és elismerést vivott ki magának. A hontvármegyel vöröskereszt- egyleti bál, Quittner Sándor, N. N^ Himmler A. és Bertalan, Weisz Samu, mint tudósítónk Írja — jan. 19-én nagy fény és pompá­ Nágel Dávid, Szendrő Ferencz, Luby Károly, Molnár István, val folyt le. Fölülmúlta a múlt évit is, pedig br. Roszner 1—1 koronát főispán nemcsak a jó közigazgatáshoz, hanem a jó bál­ rendezéshez is érteti A bál sikerén Chorinszky Igó ren­ dezőség! elnökön kivül, minden rendező fáradhatlanul mű­ Törvényszék. ködött közre. A nagyterem portikusa ez évben is gyönyö­ Nyilatkozat. Kérdés intézteiéit szerkesztőségünkhöz rűen volt feldíszítve. A négyeseket 48 pár tánczolta. A iráni hogy lapunk múlt heti számának törvényszéki mulatságban résztvettek : asszonyok: Bakó Istvánná, Bar- az rovatában .Válópernek** czime alatt megjelent közlemóiyben takovics Ágostonná, Berkó Istvánná, Dombó Károlyné, Helfoglaltak tényleg megtörténtek-e és illetve, hogy létező bigné Ányos Ida, Hotfer Mártonná, Ivánka Lászlóné, Ivánka Oszkárné, Jankovich Béláné, Jekelfslussy Józsefné. személyekre vonatkozik-e ? Ennek folytán én alulírott, mint e rovat vezetője és Kovácb Sebestyén Endréné, Laky Károlyné, Lipcsey Samuné, Majláth Istvánná, Mán Imréné, Nagy Sándorné, Oberndorff a kérdéses közlemény szerzője, minden félreértés kikerülése végett ezennel kijelentem, hogy a közlemény som létező Hugó grófné. Schiller Antalné, Szöllőssy Pálné, Tentyánszky Aurélné. Leányok: Dombó Rózsa, Gosztonyi Klára, Gosz- személyekre nem vonatkozik, sem pedig megtörtént dol­ gokat nem tárgyal. Én azt megírtam, mint egyszerű kar­ tonyi Ella, (Pestmegye) Helbig Alin, Ivánka Leontin, Jankovics~Tlona, Jankovich Márián, Kleinkauf Gizella, Kosz- czol atol költeményt és megírásánál előttem létező sze­ toleczky-Emília, Majláth Erzsiké, Majláth Flóra, Mán mélyes vagy megtörtént dolgok annál kevésbé lebeghettek, mert én egyetlen egy szomszédmegyénk székvárosában sem Etel, Nagy Aranka, Nagy Mariska, Tentyánszky Ilona, vagyok ismerős senkivel. Terstyánszky Mária. E nyilatkozatra az is késztel nehogy bárki még csak Scitovszky — Államtitkár. A .Pesti Hírlap* múlt pénteki száma forgalomba hozta tisztelt alispánunk gondolatban egy perczig is azon biszemben lehessen, hogy e közlemény létező személyekre vagy megtörtént dolgokra nevét is, és pedig akép, hogy dr. Pulszky Ágost helyébe ő lenne kultuszminiszter! államtitkár. A hír, természetesen vonatkozhatnék, térén ez a közlemény költészeti természe­ mindenkit meglepeti mert semmiféle jel nem mutat arra, ténél fogra egyszerűen lehetetlen. A mennyiben azonban o czikk irálymodora és látszó­ hogy közszeretetben álló alispánunk állását ez idő szerint lagos vonatkozásai bármi félreértésekre adtak alkalmai ezt elhagyni készülne. a legnagyobb sajnálattal fogadom és lovagias Jk ötéi ességem­ Hymen. Schwarcz Mór balassa-gyarmati birtokos, január 24-én kelt egybe Műnk Regina kisasszonynyal, Műnk nek tartom még az esetre is, ha e közleményem miatt bárkire még csak gondolatban is vonatkozás történt volna, Adolf kedves és szép leányával. A honvéd tisztikar. B.-Gyarmaton kedélyes láncz- ezennel bocsánatot kérni B.-Gyarmaton, 1895. január 23-án. mulatságot rendezett tegnap január 26-án a Balassa-szálló Dr. Révész Dezső. emeleti termeiben, melyen a meghívott helybeli családok nagy számban vettek részt A mulatság a hajnali órákig tartott. Halálozás. Müller Rezső szátoki birtokos jan. 21-én A b.-gyarmati királyi törvényszék felebbviteli tanácsa által január 24-én elintézett ügyek: élete 62-ik évében jobblétre szenderüll A Kékkő esperességl kerületben a SimorI. Szóbeli tárgyalások : féle alapból jutalmat kaptak: Buris Dezső óvári kántor1. Hermann Sándoménak, Drescher Alajos ellen, tanitó 50 frtol Szokoly István, bussai és Gyürky János, csábi ingók bírói záralóli feloldása. Helybebagjó. ktanitók 25—25 frtol Auguszt Elek zsélyi, Sántha Mi­ 2. Kobn Leonórának, Schlesinger Bernát ellen, 200 frt hály, Gyürky Bertalan leszenyei, Holub János ebeczki, iránti pere. Helybebagyó. Szibert Menyhért dacsókeszi ktanitók 20—20 frtot. Szibert Menyhért a vallás és közokt minisztérium által évi 210 II. Nyilvános előadások : írttal nyugdijaztatott s állására pályázat hirdettetetl 1. Bornemisza Sándornak, Dr. Hunyady János ellen, Esküvő. Múlt vasárnap esküdtek örök hűséget 136 frt 50 kr. iránti pere. egymásnak Vanicsek Béla b.-gyarmati kir. posta-altiszt és 2. Huszár Ignficznak, Sándor Nétusz ellen, bérlemény Paraszty Teréz, Paraszty János kórházi ápolónk leánya. átadása iránti pere. A jó gazdasszonyok, kiknek azonban földbir­ 3. Róth Simonnak, Stricker Ede ellen, 435 frt 65 kr. tokuk nincs, sokszor felsóhajtanak, vajba kukoricza, krumpli iránti pere. alá és zöldségnek való egy kis földecskét bérelhetnének 4. Büchler testvéreknek, Oláh Alajos ellen, 500 frt jó közel a városhoz. Ez a kívánságuk most könnyű szerrel iránti pere. el lesz érhető, ha elolvassák és követik ax alispán urnák 5. Susztin Jánosnak, Wellibil Károly ellen, 92 frt hirdetési rovatunkban foglalt .Bérleti hirdetményét*. A iránti pere. kérdéses földek alig 8—10 perez távolságban esnek a 6. Adler Adolfnak, ösztreicher Gábor ellen, 40 frt vármegye székháxától a vasúti indóháx felé; egykét hold iránti pere. bérlése és jó megművelése esetén a nagyobb háztartás is ellátható a szükséges véleményekkel, stb; az alkalmat Felelős szerkesztő: Horváth Danó, tehát ragadják m^g a jó gazdasszonyok. Főmunkatárs-. Reményi Károly. A Szécsényi sajtgyárból már nagy korona-sajtok is adattak kereskedésbe s mind minőségre, mind ízre és alakra nézve olyannak bizonyultak, hogy a groy-i, cmenthali stb. gyártmányok behozatalát teljesén feleslegessé teszik, az úgynevezett imperial-t a kezdettől fogva forga­ lomba bocsátott apró sajtok is helyettesítvén, — hozzá járul még, hogy a kezelési példás tisztaság és pontosság már magában elegendő az sipoly völgyi* készítmény megkedveltetésére. A PAIfordulási Állat vásár Szécsényben igen népes volt, különösen a javított marhára nézve volt nagy kérésiéi még pozsonyi vevők ajánlatai is emelték az ily állatok értékéi — lovakra és tenyészállatokra nézve azonban a vevőkedv lanyha maradt végig. Veszett víz, azaz veszett vizsla garázdálkodott o hó 20-án Szécsényben és hirszerint több kutyát megmart, minek folytán az ebekre 40 napi vesztegzár rendeltetett el. Helyes, de nem elég intézkedés, (jegyzi meg tudósitónk;) ha gondosan táplált állatnál is kitörhetett 'az ebdüh, mennyivel inkább érhetik meg, fökép téli időben, a sze­ rencsétlenség ott, hol az ebeket nem táplálják. Egyátalán nem érthető, mire valók városban a komondorok és ku­ �4 1895. január 27. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ llazeladiiM vagy berbeadiiN Kcímúkoii. - BéUágon. az államát mailett magasan fekvő, parkiroiott udrarú szép úri lakliáz eladó vagy pedig bétbead.i Éten eladó és bérbeadó belsőségen két épület áll, a fóépületbeu 5 egymásba nyíló világos sióba, konyha, kamra és egyéb aiQktéges mellékhelyiségek vaunak. A másik épületben pedig 3 egymásba nyíló szoba, pincte, isttló, kocsiszín s egyéb helyiségek találtatnak. Minden teljéién tiszta és jó karban létezik. A megvétel ragy kibérlés Balás Ferenc* tulajdonostól eszközölhető RéUágou. Az átvétel f. évi április l-töl, esetleg azonnal megtörténhetik. 29. 1 2. MEGHÍVÓ -Szécsényi takarékpénztár részvénytársuhits 1895-ik évi február hó 17-ik napjaa ddi'lolti U urakor Szécsényben, az intimet helyiségében tartandó ii XXIII. évi rendes közgyűlésére. A közgyűlés tárgyal: 1. Közgyűlési elnökválasztás. — 2. Igazgató­ sági és felügyelő bizottsági jelentés s azok alapján tett intézkedések tárgyalása. — 3 Az alapszabályok 21. g-ánrik b) pontja az*, ríni lemondás es eltávozás folytán megártsedett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választása. -- 4 Az. Is91. évi zárszá­ madás és mérleg felülvizsgálása és a felmentvény megadása. — 5. Az 1891. évi ti-zta nyereség fölötti intézkedés és az <«ztalék meghatározása. — ti. A kamatláb meg­ határozása fölötti intézkedés. — 7. Az alap­ szabályok 22. S-a szerint beadott indítványok tárgyalása. Szécsényben, 18C5. évi január hó 19-ik napján. Az igazgatóság. Ax rrvlrti mrrhg az intéxet helyiségében a Uacyul.a napjáig ünnep- éx vasárnap kivételével déle­ im, tt--tg óráié uiegtekinthetó 32. 1—3 ■21 .530—1*94. n. Nójridvirmegye alispaajitek Bérleti hirdetmény. Ezennel közhírré teszem, hogy a vármegye által Gr&nbaum Henriktől megvett sab.-gy»nnifc 1447, számú tel-kjkőnvtben foglalt, a vasúti tölté-en innen s a oagyvá'ártcr közvetlen szom­ szédságában fekvő 40 holdnyi terület, fél holdnál nem kisebb, részletekben 1895. évi használata 1200 □-öies holdankinti 20, azaz hús.. írtért, mely bérösszegnek fele 1895. ápril hó, másik fele julius hó elsején fizetendő, bérbe adatik. Felhívom bérelni szándékozókat, hogy a bér­ lendő terület mennyiségét a vármegye pénztári hivatalában kitett ivén bejegyezni szíveskedjenek. A bérbe veendő területek helyszíni kiosztá­ sánál a sorshúzási sorrend lesz betartva. B.-Gyarmaton. 1895 január 17. » i-a Scitovazku, alispán. MEGHÍVÓ. A „B.-gyarmati Takarék- és 11 itelintéxet Róazvénytino- lat-* B.-Gynnnaton, 1895. február hó 3-án, délelőtt >1,11 órakor saját helyiségeiben XXIIHK ÉYI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja, melyre a t. ex. részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: Az igazgatóság jelentése ax elmúlt Uxletév lefolyása- és annak eredményéről. 2. A felügyelő bizottság által felülvizsgált 1894. évi vagyonmérleg és ezekkel kapcsolatosan az Összes zárszáma­ dások előterjesztése. Mindetek elfogadása és a felment­ vény megadása ax igazgatóság és a felügyeld bizottság részére. 3 A jövedelem és osztalék felöli intézkedés. 4. Az alapssabálvok módosítása. 5. At alapaisbáíyok 53. J-ában foglalt rendszerint előforduló közgyűlési teendők. 1 B.-Gyarmaton, 1895 január 9-én Balás Antal l«. «-a s. L tinók. Jegyzet. A köit,01é»*n tataikat nakerolai kívánó réttrtnreMk tartótnak rrttvr nyeiktt a kötődi* *l5lt ai intézet péniiirinAl hlétetnenjetni vaty |«dic a kd>ndlé*«n a atavaiatok azimbavéteMit almoUlnu A kötCTdlHi jofok nx|hatalmazotuk Alul ia • mofhatalma zottaknak azonban reaCT*aywaknak kall lannj. r MEGHÍVÁS a Ralassa-gyarmati Takarékpénztár Részvény társulal 1895. évi február hő 10-én. délelőtt 9 órakor BalassaGyarmaton, az intézet helyiségében tartandó XXVI11. évi rendes közgyűlésére, Tárgyak: 1. Az igazgatósági jelentés előterjesztése. 2. A felügyelő bizottsági jelentés előterjesztése. 3. Az 1891. évi számadás s mérleg felülvizsgálá­ sa é< az osztalék meghatározása. 4. CsélTalvny Géza és Melmv Géza tisztviselők kérvénye 5. Az igazgatóság és felügyelő bizottság intéz­ kedéseinek és indítványainak tárgyalása. 0. Az alaptőke felemelése és az ezzel kapcsola­ tos alapszabályok módosítása. 7. Jogtanácsos és igazgatósági tag választása. Kelt B.-Gyarmaton, 1895. évi január 20-án. A B.-gyarmati Takarékpénztár igazgatósága. Ax eredeti mérleg ax intézet nát helyieégébou 1*95 éri február 1-tÖl a kozgyüléa napjáig délelőtt 9—ii óráig megtekint. telő A kiírgyfiléaen rnak réméttyeaek é» mások helyett csa­ lán Írásbeli uieglistalmstással ellátva txavavhatnak. 81 1—8 Nyomatott a kiadótulajJono, U.-üyarmali Könyvnyomda IWuvénjUriulat gyomajtóin � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00711.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-01-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 4. szám (1895. január 27.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/92421b9a1a43b52b009b78aaf0bc0131.jpg ae8f97720989d758b9ae2a2fa5b56cea https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/70ae397c0261911517890e2a8699286a.pdf b530fed8bf869162b768b531a5753462 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. február 3. 5. szám. XXIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Az 1894. óvi XII. t.-czlkk. Múlt éri november hó 1-én lépett életbe a írási mezőgazdasági bizottságokról s a mezőrendőrégről szóló 1894. évi XII. t-cz. A törvény végreajtása iránti ministeri rendelet, tanulmányozás s özhirrététel végett kiadatott a községeknek és igy iá már örömmel mondhatjuk, hogy azon exlex llapot, melyet az 1840. évi IX. t.-cz. elavulása eremtett, megszűnt és a mezőgazdasági élet igaz­ ítása is norvativumba lépett. Mi sokat várunk e törvénytől. És méltán, mert z a helyzet tiszta felismerésén alapszik s ha a özvetlen érdekeltek nem maradnak hidegen a törény intencxiói iránt, akkor Magyarország gazdasági evékenysége uj életre ébred. Magyarország gazdasági érdekei, daczára annak, logy az ország millióinak létfentartási alapforrását i föld jövedelme képezi s iparunk, ugy kereskedelnönk fejlődésére, izmosodására nézve is nem csupán nértékadó; de döntő befolyással van a földbirtok övedelmezőségének nagyobb vagy kisebb foka — tiégis a földmivelési kormányok részéről, mezőgazda­ ági életűnk soha sem részeltetett oly gondozásban, igyelemben, mint ezen jövedelmezési faktor államétfentartó fontosságánál fogva azt méltán el lehetett olna várni. Az adminisztráczió egyes ügyei a törvényhatóágok szervezetében külön bizottságok által vannak lépviselve. A mezőgazdasági kormányzat és igazgaásának megszaporodott és természetszerűleg az ön­ kormányzat hatáskörébe tartozó teendői is megköve­ zik ma már, hogy ellátásuk végett a törvényhatóágok megfelelő szakszerveket alkossanak. Rendszeres köztevékenység a mezőgazdasági éren, ezideig egyedül a gazdasági egyletek körében ölytattatott. Ezen tisztán társadalmi tényezőknek .azonban, •ár legbuzgóbb működése nem felelhet meg a jelenegi követelményeknek, mert a vármegyéknek 1880. ivi XXI. t.-cz. által megállapított szervezetével organikus összefüggésben nem lévén, a helyhatósági gazgatásban a mezőgazdasági érdekek képviselőiül •em tekinthetők; de erre nem is alkalmasak. Ami meg a gazdasági tudósítók és közgazda­ ági előadók intézményét illeti, hogy azok miről jók, •zt meghatározni mi nein vagyunk eléggé tájékozottak. Azért a földmivelési kormány ezen nagy fonosságú intézkedése égető szükséget*pótol. Mert hogy nezőgazdasági érdekeink a helyhatósági szervezetben képviselve legyenek, hogy legyen egy rendszeresen nűködő szakszerv a vármegyében, mely a törvénylatóság szervezetébe illesztve, odaadó buzgalommal eljesitse a mezőgazdaság fejlesztésének nagy mun­ káját, az ma már országos érdek. Ezen fontos feladat ár a járási mezőgazdasági bizottságokra. A törvény alkalmazásánál pedig nézetünk szeint a főforrás, melyből menthetünk, a törvényhozó ntencziója. Nem a rideg betű, hanem a szellem az, ni elevenít. A mezőgazdasági törvény végrehajtásánál tehát •em az a lényeg, a mit a törvény elrendel, hanem nit rendelkezése által foganatosítani akar. A törvény hivatalos ^végrehajtásának elmulaszásától mi nem tartunk, mert azt pontosan végre ’ogják hajtani. S már idáig is minden meg van livatalosan téve arra, hogy a törvény gyakorlati elentősége- s nagy fontosságához képest minden • rdpLplf Áh liivnfntt knrbflll HlclPff Iplinn. Ámde a törvény inteucziója a törvény esten-, cziája s mert a törvényt lelkiismeretesen végrehaj­ tani törekvő akarat a törvény szellemének csak incamátiója, tehát nem a törvényen múlik, hanem mi rajtunk, hogy az ige testté legyen. Pénzintézetek. A b.-gyarmati Népbank 23-ik üzlet­ évi közgyűlését már jan. 27-én tartá meg, tehát legelső az összes hazai pénzintézetek között. A részvényesek már másmp vehették fel 20 frtoi osztalékaikat, ami, figye­ lemmel a részvények 800 frtos értékére, — 6.66 •/„-nak felel meg. A példás rend, rigprosus kezelés, üzleti kulantéria s a közönségnek mindinkább szilárduló bizalma a b.-gyarmati Népbankot rövid idő alatt az első vidéki pénzintézetek sorába fogják helyezni. Az intézet igazgatóságának javaslatai alapján a részvényesek a múlt évi üzleti nyereményből egyes alapok gyarapítására most is uagy összegeket szavaztak peg. A közgyűlést annak szeretett elnöke: Stesser Jó­ zsef ministeri tanácsos úr ő méltósága már fél tízkor nyitotta meg, igen szép szavakban üdvözölvén a nagy­ számban megjelent részvényeinket. A napirendre kitűzött tárgyak, miután kellőkép rutának elkészítve, Stesser tapin­ tatos vezetése mellett, alig egy óra alatt tárgyaltattak le. Kiemelhetjük, hogy a b.-gyarmati Népbank minden üzletágban hatalmas prosperáliót tüntet elő; betétállomá­ nya: 712,326 frt 50 kr; vá’íótárczája: 347,072 frt 12 kr; jelzálog: 448,076 frt 99‘kr: forgalma a múlt évben is gyarapodott.* 5,158.278 frt 77 krra emelkedett Feltűnő az aránylagos emelkedés mint az igazgató­ sági jelentés előadja, — különösen a betétállományban, mert azon körülmény daczára, hogy a vármegyei pénzek­ ből a múlt év folyamán 89.98,7 frt 82 kr visszafizettetett a betétállomány az 1893-iki állományhoz képest 30.971 frt 38 krral mégis emelkedett Ezt a körülményt különö­ sen hangsúlyozza a jelentés, mert — ugymond — általában tudva van. hogy a vidéki pé^ntézeteket elunientáló fő­ városi bankok nagy súlyt szoktak fektetni a betétállományra, és helyesen jegyzi meg egy jeles pénzügyi iró, hogy a be­ tétállomány a pénzintézetek prosperátiójának és ezzel kar­ öltve a közönség bizalmának hévmérője. Az 1894. évi üzleti tiszta nyeremény: 14.003 frt 29 kr. Összehasonlítva az 1893-ik^éyi 12.460 frt 34 kr tiszta nyeremény nyel, 1542 frt Öő^ltrrál többlét mutat­ kozik. A 14.003 frt 29 kr. tiszta nyereményre következő felosztási tervezet fogadtatott el: 1. Tartalékalapra 700 fit 15 kr. 2. Jótékony czélokra 140 frt 3 kr. 3. Igazg., felügyelőség számvizsg. bizottság jutalékára 3.080 frt 66 kr. 4. Részvényesek rendelkezésére 10.082 frt 45 kr, össze­ sen: 14.003 frt 29 kr. A rendelkezésre álló 10082 frt 45 kr összeg követ­ kezőleg osztatott el: 1. Négyszáz db részvény után egyenkint 20 írttal számított osztalék 8.000 frt. 2. Tartalékalapra 202 frt 82 kr. 3. Értékpapír-tartalékra 354 frt 63 kr. 4. Vasúti alapra J.200 frt. 5. Tisztviselők jutalmizására 325 frt. összesen: 10.082 frt 45 kr. Az intézet igazgatóságának a múlt évben is főtörekvé­ sét képezte, hogy a társulat alapjai lehetőleg gyarapitassanak. A tartalékalapot, mely 1893-ban 14000 frt volt, — 17 ezer frtra emelte. A vasúti alapot 2000 frtra, az értékpapíralapot 769 frt 51 krra gyarapította, jótékonyczélokra 140 frt 03 krt adott ki, az ipolyság—gyarmati vasúti subventio 4-ik 200 frtos részletét kiegyenlítőn Nógrádvármegyei Museum Társulatnak, melynek az intézet alapitó tagja, 100 frt ala­ pítványi összeget fizetett ki, s a segédkönyvelő 500 frt évi fizetését 600 frtra emelte. Végül az alapszabályok ne­ hány pontját módosítván, kimondotta, hogy a három év alatt bo nem váltott osztalék elévül s a tartalékalap ja­ vára forditandó lesz. A napirend kimerítése után a részvényesek nevében Vannay Ignácz meleg szavakban köszönte meg Stesser József elnöknek, hogy Bpestről oly zord időben ide fára­ dott, s hogy a közgyűlést annyi tapintattal és figyelemmel vezetni szives volt. Végül, miután az elnök köszönetét szavazott az igazgatóságnak s annak élén a nagyrabecsült derék igazgató: Baintner Ottónak, a közgyűlést fél tl-kor berekeszti. Stessert a közgyűlés befejeztével zajosan meg- Stesser- tiszteletére d.-u. fél 1-kor az igazgatóság diszebédet rendezett a Balassa emeleti termeiben, hol szá­ mos és lelkes felköszöntő hangzott el, melyek közül ki­ emelendő főleg Stesseré, aki meghatva beszélt kedves szülővárosáról B.-Gyarmatról és a demokratikus szellem fejlesztéséről. Stesser még aznap délutáni 4 órai vonaton Budapestre utazott vissza. „Szlrák." A .Nógrádi Lapok* multi két számában Szontagh Antal müértöleg érdekesen ismertette a sziráki népvándor­ lási (hunn) sirtelep-leletet. Csekélységem, ki szeretek készen talált dolgokból — tudákoskodva következtetéseket levonni — L i. i szabályos sorokat mutató sirtelepről is megkísértem * leihely neve, t i. .^Sz/ráA^-ra való nézve is némi eszmelánczszemet fűzni. Ha egy pillanatot vetünk ugyanis a .sir* régies .sér* * (sepulchrum, bustum, tumba) etimonjára, midőn eredeti fogalmát a .sor*, .csere* és .szer* *• rokonszóink határozzák meg; önkéntelen az a kérdés tolul elménkbe: vájjon a ma szlávosan hangzó s tót .sir*, azaz sajt tőből származott, különben sem igen találó.••• .Szirák* név tulajdonképen nem lenne-e a számosabban előforduló ,Sírok\ „Sirak* helyneveink módjára (.sorok*, .szerek*), azaz sí­ rokat jelentett. „Sirak* bonnét lágyulva s illetve tótizáltan képzett „Szirák* ? V. ö. .sereg*, azaz sokból álló stb. Mindez persze pongyolán fölvetett kérdés, parányi probléma, mely bővebb, gondosabb, megokoló tárgyalást igényelne; s mint ilyen korántsem tart igényt az úgy­ nevezett .történeti tényül elfogadható valószinüség szín­ vonala* mivoltjára. S még csak ama körülményre vagyok bátor a kutató tudomány figyelmét feltúrni, hogy a pogonyi (vagy bániai?) határban van egy düllő, melynek „Pogony*szer a neve. Vájjon ez a hely nem-e szintúgy pogány sirt, illetve sírok sorát (Gottes-Acker) azaz ,Szirák*-ot akarna jelenteni ? 1 Baloghy Dezső. Jégvirágok. Minden sport szenvedély. Ha figyelemmel kisérted a' „gyönge* nőt, a ki nyáron a természetnek valamely rózsatagaeában pihenőt keresve ... majd egy sötét felhő elől, vagy egy erős szél fuvallatára rózsakertjéből sietve, félve távozik: csudálkozol, hogy most ugyanaz a halvány arczú kis teremtés, fagyos szélben . . . pirosra festett arczán az élet örök mosolyával ... fut. .. kering... kanyarog művészi aczélján Halifax védistennönek... a jégen, a természet nyitott báltermének eme síkosra csiszolt parquetjén. A jég-sport története is régi már, egy időre esik a hóczipök történetével. Hazája Scandinávia, a hol a bőr .. . Svájci, a hol a csont voltak első kezdetlegességei. Ma a praktikus angol glasgowi gyárában művészileg készíti a vasat. Korcsolyái általánosan használtatnak, ilyenen fut az a gyöngéd kis teremtés is, a ki reggelre ébredre — mosolyogva látja eltűnni ablakának rövid életű jégrózsáit, a melyek neki hirűl adták, hogy ott künn örömmel várja kedves vendégét — Halifax — a jégkirály. • * Az ablak picziny kis jégvirága tetszik nekem. Össze­ kuszált szálai szétfutnak az üvegen s a mint oszlani kezdenek .. . megbomlik a jégrózsa. A fényes terem és a kicsiny ház ablaküvegére egyformát fest a leghűbb tájkép­ festő — a tél. S gyermekkorodban nem játszottál-e ilyen jegrózsákka!? Nem űzted-e el azokat meleg kis kezeddel? — En — tudom — hogy örültem a befagyott ablaknak ... s az élet költészete nálam is ... a meleg szobában ... a kályha mellett kezdődik. - • * Ma már az ablak jégvirága emlékeztet engem a nagyvilág ama delnőire, a kik közöttünk élnek és fagyos* Müncheni Codex: .Mcgraklatoe a propbelacnak sereket.* •• I. lUllagi (A miRyar nyelv leijei aaötára* 1. „Srer*, a. a második aor .Dunain-r*, a Ihina mentén épült házak sora, „pinczetier*, a plnciék aura atb. 3. á. e, rí egymást felváltva sorban tilrténff’’ papszerbe menni, a papot felváltva aorban kocsin Ingyen hordozni. ••• Szirák híres lehet aok mindenről, valami különös aajtiáról nem. Ki tnahl SzAc«énv len. �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. kodnak. Bedig a jégvirág összekuszált szila nem több, mint ahánvan vannak a f*gyó*-ttivQ»k. Kinek ne volna például oly uőismerőse, a ki előtt a családi kör is hideg és unalmas ? Vagy ki ne látott volna nőt fagyoa közömbösséggel „szeretni* ? — -— Hiszen igái — ai elet elölheti az almokat, a valóság tönkre teheti ai illuaiot; — de mi jobban szeretjük uz álmodó leányfejeket és ai érető, de erős-lelkű asszonyt, - ■ mint • “ jégvirágot. M. Lo»onea, 1895. Jan 30 Január 26-ára eső szombaton délelőtt 11 órakor, egy dinét koporsót átállított vasúti állomásunktól, temetkezést-rendeiő vállalkozunk dinfogala a helybeli ev. temp­ lom Urnáctába. A koporsóba zárt néhai Bukovszky Jánoiuá sz. Danielin Etelka asszony hulláját zárta magába. Ki volt ez asszony egykoron a honnan s miért szállittatott hullája épen ide városunkba? A Bukói >ray-család néhai Tugár városának tekintélyes családja volt. Vászon festő iparát oly szorgalommal űzte, hogy a legjobb módnak örvendezett. Ősi alacsony háza helyén nagyobbszerü épü­ leteit emelt s azt a jelen időnek megfelelő kényelemmel rendezte be. Föld"ket vásárolt össze, a Beréti-tanyát is megvette. E mellett vendégszerető, minden közügyben szerényen résztvevő család volt. Egy tiu és egy leány­ gyermekből állott, kiket gondosan nevelt Az egykor boldog családot a bajok kezdték látogatni. Az apa több éven át betegeskedett, majd most 8 éve meghalt. Leányuk férje vállalatai nem rikeröltek, az később tanyai birtok keze­ lője lett. Ez sem sikerülvén, a családi házba került. Egyezer csak azt vettük észre, hogy a család virágzó üzletét, azt a biztos aranybányát bérbe adta, nemsokára Budapestre menve, vállalatokba bocsátkozott Itt érte a családanyát a betegség, melyben nem volt hűbb óhajtása annál, mint­ hogy, halálesetére Losoncira a család sirkertjébe temettessék. így került vissza az egykor boldog nő hazájába élettelenül, meghalva, Hogy mily kedvelt nő volt valaha, megmutatta temetése, mely daczára a nagy hidegnek, oly népes volt, hogy a templom, egészen megtelt -Eb-tünkben ti öröm és a bánat egymást váltják fel E napon is bebizonyította. Mert a nap e-tvéjére már tánczvigalomra gyűlt össze közönségünk a „Vigadó* termeibe. A korcsolya-egyesület tartotta bálját.. „Korcsolya tánezfüzérke* czim alatt, mely a meghívó szerint méltólágoi Báró Bebenburgi Karg Jánosné Hiller Antónia grófhő és nagyságos Gresita Miksáné, l'rbán ILSza véd­ nöksége alatt tartatott. Mivel ai első hölgy a helybeli katonai tisztikar egyik tagjának a neje, ebiről látható, hogy • táncavigalom ? katonai és polgári elemmel egye­ sülten lett rendezve s éppen azért sikerűiébe már előre biztosnak volt vehető. Úgy is lett. A vigadó táneztermo különben is díszes volt, a két hölgy ülőhelye egy emel­ vényen, az a megett külön is díszített fallal s a korcsolyhjelrényekkel igen szépen vette magát ki. 80 pár tánczolta ■ négyeseket A mamák nem vették bálszámba e mulat­ ságot ■ elhozták oly leányaikat, kiket még a rendes bá­ lokba vinni nem akarnak. Feltűnt ez alkalommal, hogy az izraeliták közül alig 1—2 család volt jelen. Miért ? okát adni ez idő szerint még nem tudom. A múlt vasárnap délutáni 3 órakor lett megtartva easinónk évi rendes közgyűlése, melyet gr. Czebrián László rendes elnök nyitott meg. Uj dolgot e gyűlésről nem igen irhatok, mivel ezen mindazon ügyek vétettek elő, a melyeket ■ választmány előkészített, s a melyekről múlt levelemben bővebben írtam. Eteket a közgyűlés rendre elfogadta. Elnökül újból L'zebrián László a Farkas Károly pedig újból kifejezett lemondása daczára igazgatóul vá­ lasztatott meg. Az igazgató választmány is a régi maradt. öt órakor vette kezdetét a jégünnepély. A jégpálya felett köröskörül és keresitül-ka-úl lampionok árasztották tfindéries világosságot A kristálypalota homlokzata bengáli gyertyák fényétől ragyogott, a tábori zenekar harsogó zenéje csak növelte a korcsolyázók jó kedvét. Az egy holdnyi területet képező jégpálya telve volt velők. Alig mozoghattak. Volt is összeütközés, karambol akármennyi. Az itt-olt eleső hölgyecskéket szívesen lábra segítették lovagjaik. A tanulók is kedvtelve mulattak, ha egy-egy tánuk elbukott Tanárjaik is mosolyogtak a pajtán ver­ sengők mókázásán; de úgylátszik, zokon esett az egyik tanárnak, hogy tanítványa bár akaratlanul, leütő lábáról. A hat órakor megkezdett tűzijáték az összes résztvevők figyelmét magára vonta. A röppentsük mind sikerültek. Esett azonban egy kis hiba is. A jégümiepólynek mártírja is lett. A pajzán kis tanulók az egyik sodrony huzalt, a melyen vagy 100 lampion ragyogott, hogy hogy nem elszakították, a minek következtében a lampionok megég­ tek. Az egyik rendezőt ez annyira kihozta természetesen sodrából, hogy utána iramodott a nebulóknak. A tettesek megfutottak, de a kik maguk közül neki taszítottak a huzalt tartó oszlopnak, a ki e szerint ártatlan volt,'az a helyszínén maradt; darzára ő lett mindeufélekép az áldo­ zat; ő lett a bosszús rendező által agyba-löbv s art mondják hogy vérig is verve. Még e jégünnepélyt is követte egy má«ik ünnepség. Nevezetesen az iparos műkedvelők megemlékezve arról, hogy az ö egyesületüknek elnöke, Arany szájú szent János, meglátogatták azt házánál, értem Bólyi Jánost, a kinek névnapja alkalmából egy díszes albumot nyújtottak át, a melyben a társaság minden tagjának arezképe vala helyezve. Természetes, hogy kölcsönös lett az öröm, nagy lett a vigalom, mert a vacsora ideje alatt megjött a czigánybanda h, a mely a csárdásokat jó kedvvel húzta, a társulat pedig fogyhatatlan kedvvel magyarosan rakta t Honvédtiszti estély. Mtilt számunkban már röviden megemlékeztünk a helybeli honvéd-tisztikar által inult hó 2G-án rendezett tánczestélyről, de örömmel ragadjuk meg újra az alkalmat, hogy annak fényes sikeréről beszámoljunk. A kitűnő baráti viszony, mely derék tisztikarunk y városunk polgári iutelligenti'ája között fenáll, s melynek ápolása e mulatságnak irf főczélja volt, előre is birtositotú ugyan az est sikerét, de az eredmény rniudeu várakozásunkat fölülmúlta. Esti 8 órakor már zsúfolva volt a Bart-fele vendéglő fényesen kivilágított < meleti terme a valóban ritkán láttuk városunk szépeit, ifjúságát és intelligeutiáját oly nagy társaságban együtt, miut ez alkalommal. Vacsora közben Forgácb Antal gróf (huszártiszti egyenruhában) emelt szót, lelkes szavakkal emlékezvén meg azon ritka szép egyetértésről, mely városunkban a fegyveres és polgári intelligentia között fenáll s mely társadalmi életünkre oly elénkitőleg hat. Poharat azon viharos éljenzéssel fogadott kivánságga) ürítette, hogy e viszony minél bensőbbé, minél szorosabbá váljék. Vacsora után csakhamar tánezra perdült az ifjúság. Nehéz volna elsorolni azt a sok elmés meglepetést, melyben a társaságot a taláb-kony rendezőség részesítette. Eltekintve a tombolától, melyben nagy mennyiségű kaczagtató nyereméuytargy jutalmazta a résztvevők éideklődését; láttuk a zsákbabujt tánczo<ok és hóemberek fel­ vonulását ; a bűvös falat, hol kűlőmböző festett torz­ alakok mögött rejtőztek a táuczosok, kiket a hölgyek vontak aztán elő a papirfal mögül; továbbá virágtánezot, szivek próbáját, stb. A táncz a legfesztelenebb jókedvvel a késő reggeli órákig tartott. Az első négyest körülbelül 30 pár tánczolta. Nem hagyható említés nélkül Barth kitűnő konyhája sem s a bámulatos gyors kiszolgálás, melylyel a körülbelül 120 főnyi vendégsereget kielégítette. A jelenvoltak névsorát alább kíséreljük meg összeállittmi. Asszonyok: Bogdán Mihályné, Hedry Pálné, Jablánczy Miklósul, Melicher Ferenczné, Péchy Gyuláné, Polónyi Jánosáé, Itadakovics Károlyné, Szabó Jánosné. Ticsinszkyné, Tomeskó Nándorné, Topolánszky Frigyesné, Tóth Sándorné, Újhelyi Boldizsárul*. Leányok: Andorft Erzsiké, Bogdán Szidike, Divény Janka, Gellén Gizi, Madarász Margit, Marssó Bözsika, Marssó Margit, Marstó Györgyike, Melicher Miniké, ltuszinkó Giziké, Szabó Jolán és Margit, Tomeskó Vida, Tburánszky Mariska, Újhelyi Aranka és Szilda. Mint őrömmel értesülünk, a tisztikar a farsang folyamán még egy hasonló, teljesen házias jellegű mulatságot fog rendezni, melyre — mint most is történt — nem fognak formális meghívók kibocsáttatni, hanem mindazok a legnagyobb örömmel fogadtatnak, kik a mulatság nap­ járól értesittetnek s kik bizonyára ép oly jól fogják magokat érezni, mint ez estén a résztvevők. 1895. február 3. ezen szellem imgtermé azon e.«zinéjvt: ,17 milliónak nyelve legyen magyar* «< „minden egyház, minden szilalegyen s/ahad.* Páratlan működést lehet látni az egyházi (éren. Látogatja az egyházakat, oskolákat, papokat, tanító­ kat és látogatásának üdvös eredménye mindenütt látható Azon kérdés: „ki legyen dunáninneni ev. kerület felügye­ lője?* előadója túlságosan takarékos a szavazatok oszto­ gatásában, a midőn csak 81 szavazatot ad jövendőbeli felügyelőnknek. Hiszen kérem Nógrád, Hont és Hars ád 81 szavazatot, hát Komárom, Musony, Pozsony egy szavazatot sem adna? Es a felvidék Liptó, Árva, Treucsen, Nyitra nem szavaznának olyan férfiúra, a ki ev. egyházban köztiszteletet és szeretetet elvez? Én részemről annyira currumpaltnak a különben is vallásos szlávokat nem tartom, hisz épen nekik állt érdekükben, hogy buzgó, tevékeny, vallásához ragaszkodó embert kapjanak vezérül. Biztosítom Laszkáry Gyula úr tisztelőit és híveit, hogy ő legkevesebb 110—120 szavazati d fog dunáninneni kerü­ let felügyelőjének megválasztatni! De ébren legyünk! Stúr Károly. Gyáiiioltalan.súg, élhetetlenség, indolenczin vagy mi hát az oka annak, hogy nálunk a gazdasági ipar sem bir lábra kapni? Kél év előtt őtven-batvan jónevű vidéki és helybeli földbirtokos, .továbbá kereskedő és gazdász ember gyűlt egybe a vármegyeház nagy ter­ mébe, alispán úr elnöklete alatt egy malátagyár alapítása tárgyában tnrtott értekezletre; az értekezlet megbízta, illetőleg felkérte Schossberger Rezső ezukorgyáro.-, nagy birtokos urat, hogy a kérdéses gyár szervezetét, egybe­ állítva a helyi viszonyok, és számadatok alapján, adjon véleményt arról: vájjon virágozhat, prosperálbat-e BalassaGyaimaton egy ily gyár? Schossberger úr nem késett a beléje helyezett bizalomnak megfelelni s múlt év tavaszán, egy csinosan nyomtatott füzetbe foglalva terjesztő elé véleményét a második értekezleten oly meggyőző szám­ adatok kapcsán, hogy még a vak is beláthatta, miszerint malátagyár alapitása nálunk a legbiztosabb gazdaságipari vállalkozás lehet. Es mégis mi történik ? semmi, és ismét csak semmi! A bgyarmati tőkepénzes kereskedő, ba börzrspekuláczión nem bukik m»g. inkább 4 száztólira beverteti a pénzét, semmint valamely életrevaló vállalat által len­ dületet adjon a közgazdaságnak: a vidéki földbirtokosok pedig — tisztelet a kivételeknek, — ugy látszik, vívják a sült galamb repülését; az alatt pedig, mig mi a nagyképüsködö előtanakodásokon kivül évekig nem teszünk sem­ mit, élelmesebb szomszédaink (mint azt hát meg is érde­ meljük.) megelőznek bennünket. Avagy nem ez tünik-e ki világosan a következő közleményből: »Aranyos-Marólhon — mint a „Nemz. Ujság*-nak Írják — -malátagyárat lé­ tesítenek, mely már legközelebb megkezdi működését Nagy előnyére lesz e gyár az ottani birtokosoknak, a mennyiben árpatennésűket helyben fogják bizonyára jó árban értéke­ síthetni, e mellett pedig a maláta-gyár közvetlen érintke­ zésbe hozza a termelőt a fogyasztóval, a mi fölöslegessé Hirek és különfélék. teszi majd a közvetítést. A maláta-gyár főleg külföldre. Személyi hír. Scitovszky János alispán úr a kettős Angolország és Svájczba fogja szállítani termékeit s igy ünnep alkalmaitól február 1-én családjához Budapestre a már létező hazai maláta-gyáraknak konkurrencziát nem csinál. E napokban értekezlet lesk, melyen megállapitják a utazott. Kinevezés. Halász Ferencz ügyvédjelölt az Ipolysági részvények számát és az egyes részvények névértékét. kir. törvényszékhez joggyakornokká neveztetett ki. Reményi Ede a zárdában. Még emlékezni fog­ Baltik- Nógrádban. Baltik Frigyes a dunáninneni nak talán olvasóink 3 év előtt közölt azon hírünkre, hogy ev. egyházkerület püspöki1 jan. hó 30 és 31-én Romhányaz akkor Balassagyarmaton is megfordult világhírű hegedű­ ban volt La-zkáry Gyula úrnál, hol a 'decr. 19-iki pozso­ művészünk Reményi Ede értesülvén, hogy a helybeli zárda nyi közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítették. A püspök tisz­ tisztelendő nővérei óhajtanák őt hallani, de zárdái szabá­ teletére megjelentek Romhány bán mint egyszersmind jegy- lyaik nem engedik meg, hogy nyilvános hangversenyben zőkőnyvhitelesitők: Hátidéi Vilmos kerületi ideigl. főjegyző, részt vegyenek, — ennélfogva a művész, gyöngéd figye­ Simko Frigyes, Wladár Viktor, Pongrácz György és Sztra- lemből önkényt ajánlkozott, s rokonai által kitérve a zár­ dában megjelent és több remek darabot el is játszott az nyavsiky Géza urak. A szombatra, febrnár 8-ra egybehívott vár­ érdemes t mitónö-apáczáknak. Ezt a költői jelenetet örömegyei közgyűlés foglalkozni fog az aszód—b.-gyar- kité meg ifj. Kubányi Lajos vármegyénk országoshirú mat—losonczi A. A vasút törzsrészvényeire felajánlott festőművésze. A jókora nagy olajfestmény hegedűművészünk összegekre vonatkozó fizetési határidő megváltoztatása öcsese Reményi Károly városbiró birtokában van. Szkladányi thémájával is. Nem lévén közölve az engedélyesek kérelme, Károly amateur-fényképész pedig sikerült fényképi máso­ ahhoz lapunk elólegesen nem szólhat; de hisszük, hogy latokat csinált a képről, melyet ilykép mások is meg­ a vármegye minden engedményt csak viszontengedmény szerezhetnek. f fejében fog nyújtani; különösen határidőt is tűz ki felté­ Ignznnk hát, midöu e lapok mull szá­ telként ; mert az még sem járja, hogy éveken át tartas­ múban ajánlottuk a Casino-cgyle! t. igazgatóságának, sanak a községek bizonytalanságban az engedélyesek ked­ hogy ideje lenne a mostani czélszerütlen és drága bérvéért. Sőt oly vélemények is mind sűrűbben merülnek fel, helyi-ég fenntartása helyett, elvégre saját házat épiltelni. hogy miután hadászati szempontból felettébb fontos a otthont alapítani. íme, a -Losoncz és Vidéke- január losoncz—bgyarmat aszódi vasút, mi sem volna méltá- 27-iki száma hirdetési rovatában olvassuk a kővetke­ nyosabb, mint hogy az államkincstár nagyobb stibventioval zőket: ■ Arlejtési hirdetmény. A Rimaszombati polgári vegyen részt e közlekedési vállalatban. — a nehéz anyagi olvasókör saját háza felépítését elhatározván, annak viszonyokkal küzdő községek hozzájanilá-i quotája pedig költségeit 11339 frt 39 kr., azaz tizenegyezer három­ apasztassék. Vezéregyéneink, reméljük, jól meg fogják száz hanninczkilenez. forint és 39 krban alapította határozathozatal előtt ez ügyet fontolni; mert a szerény meg. Ezen munkálat keresztül vitelének biztosítása hallgatás kész bánattal járhatna. czéljából f. évi február hó 11-ik napjának d. (t 3 Honiból. A „Nógrádi Lapok* ez évi 3-ik számában,órajara az egylet helyiségébeji iKoháry-uteza 2. sz. „Ki legyen a dunáninneni ág. ev. egyházkerület felügye­ alatti tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirlője?* czimű czikkre van szerencsém a mi espcre-ségünkböl következőket közölni. Ág. ev. egyetemünk tagosittatván s dettelik.- stb. De elég a hirdetményből, melynek többi érdeke­ hanti esperességünk a dunáninneni kerületbe áthelyeztet­ vén, első dolgunk volt a felett gondolkozni, ki legyen uj reszéi a b -gyarmati építész urak, akik talán vállalkozni kerületünk felügyelője? Nem sokat haboztunk, nem sokat szándékoznak,. az említett lap i*'etó rovatában megol­ keresgéltünk, hálás emlékezetünkben él a mi földiák, vadhatják. Mi |H-lig balas-a-gyarmali Fábius Cunelijelenleg Nógrádmegye lakosa t. i. Liszkáry Gyula úr. torok varjuk be talán,(?) amíg a rimaszombati és a Mi ezen derék férfiút nemcsak tisztelve szeretjük. de losonczi szomszédok f-di-pittetik az ő Gasinójukat, s büszkék is vagyunk reá: mert ö itt Hontban született és azután követhetjük példájukat, okulhatunk rajtuk. Bécsi lap — magyar pénzintézetről. A kül­ növekedett. (Különben mellesleg meg kell vallanom, hogy a honti esperesség lelkészei egyáltalán büszke emberek, földi német lapok mindig eles kritikai szemekkel s több­ ezt a titulust köszönhetjük a liires püspök dr. Székácsnak, nyire kicsiajlőleg biralgatják a magyar vidéki pénzintézetek a ki egyszer személyesen látogatván meg papi értekezle­ működését. Jól e-ik olvasnunk a Becsben megjelenő „Journal fúr Sparcassen* czimű s-aklapbtm ép városunk tünket, azzal az üdvözlettel köszöntött be hozzánk: „Kedves testvéreim az urhan. eljöttem hozzátok tanakodni az egy­ egyik pénzintézetének, a „Balassa-Gyarmati Népbankénak házi Agenda kiadása érdekében, mert úgy mond a ,honti méltánylását. Csaknem egy egész hasábra terjedő hosszú esperessel csengetyűvel jAr.* Vagy nem tudom bi­ erikkbén tárgyalja ez intézetünk 1894. évi üzletmenetét zonyosan. tán art mondta: Járt*.) l>e térjünk vissza a s elismerő szvvakhan ad a helyes üzleti irányt és a mi ked.ez kerületi felügyelőnkre. Liszkáry Gyula úr mérleg szakszerű összeállítását illetőleg kifejezést. A jegy­ örököse annak a kitűnő magyar és bu’gó evangélikus bank és a kötponti intézetek legolcsóbban és legörömestebb szellemnek, mely elfelejthctlen nagybátya Laszkáry Mik­ nyújtanak váltó-hitelt. Oka: a váltó lejáratkor készpénzzel lósban és bacsó Pálban egynéhány óv előtt kebleikben- fedeztetik, de a váltó különben is mindig készpénz, mivel fotgalom tárgyát képező papir. Ennek hatása alatt a kimúlt. Ezen- szellem működik Laszkáry Gyula úrban, �1885. február 3. vidék is a váltőüzletre fekteti a fűsúlyt, pedig lejáratkor * váltó ismét csak váltóval fedeztetik, 'úhát mobilitás tekintetében nem igen különbözik ,i jelzálogtól s a két üzletág közt vidéken alig van más különbség, minthogy a jelzálog jóval biztosabb. A népbank jelzálog követelése sokkal nagyobb összegben szerepel, mint a vált >-táreza. Ezen körülményt, mint helyes és egészséges irányt a .Journal túr Sparcassen* czimű lap különösen kiemeli. A közoktatásügyi kormány évi 4(0 forinttal járul u Szécsényi róni, kath. népiskolának harmadik tanítóval való ellátásához. A , Balassa-Gyarmat i Takarékpénztár. Alig van immár népesebb város hazánkban, hol a közgazdasági élet szükségletei maguk után ne vonták volna egy-egy pénzintézet alakítását. Ma már nemcsak a nemzetgazda­ sággal foglalkozók, de minden laikus is át tudja érezni ezen közszükségletit intézmény fontosságát. Hivatását azon­ ban igen sokan félreértik, és őnzőleg fogván fi, nem tekintik egyébnek, mint pénzüzletnek, mely felfogás azonban egyenesen létjogosultságát támadja meg. A pénzintézetek, különösen pedig a takarékpénztárak, akkor felelnek meg feladatuknak, akkor állnak hivatásuk eszményi magaslatára, ba nemcsak a vagyongyűjtés, nem kizárólag a haszon fokozásán dolgozik, hanem magáévá teszi azon kötelességeket is, melyeket az egyes embertől megkövetelünk, ha tény­ kedése nem pusztán önczéhi, hanem áldoz, a közczélokuak, emeli, fejleszti a közintézményeket. Sőt e hivatást magas­ latán álló takarékpénztárnak ezt nemcsak a közgazdaság, de a társadalmi, culturális és humanitási téren is ezt kell tennie. A b.-gyarmati takarékpénztárnak előttünk fekvő 1894. évről szóló jelentése, illetve zárszámadása és mérlege fényesen igazolja, hogy hivatása eszményi magas­ latán áll. Nemcsak azt látjuk, hogy kitűnő üzleti eredményt mutat fel, hanem hogy kiveszi részét mindennemű közczél által követelt áldozatokból. A létesítendő gymuasiumra 5000 írttal, a malátagyárhoz 15000 írttal, az aszód—b.-gyarmati vasúthoz 15000 írttal járul, jótékony czélokra pedig 421 írt 50 krral. A jelentésben foglalt üzleti adatok fontosabbjai a következők: a forgalom meghaladta a tizenötöd fél milliót, mérlege 2776,901 forint 98 krajczár vagyonnal zárult. Az egyes üzletágakban a következő eredményt mutatják a) a betét 2,067,625 frt 15 kr, b) a váltó 1,237,473 frt 92 kr. c) az értékpapír 260,383 fiit, d) az előleg és kézi­ zálog 19,226 frt, o) a folyószámla 193,914 frt 71 kr f) a jelzálog 950,572 írt 79 ír.—A hiteljövedelem 300,21 frt 3 krt tesz ki, melyből egy egy részvényre 50 frt osztalék fog fizettetni. Az igazgatóság továbbá 3(Í0 drb. 200 frt névér­ tékű uj részvény kibocsájtása és egy kis földhitelbank megál­ lapításának indítványával lép a közgyűléseié, mely indítvá­ nyokat a részvényesek bizonyára készséggel fogják megsza­ vazni. Megemlítjük végül, hogy uz intézetnek három fióküz­ lete is van: Vámos-Mikolán, Szitákon és Tereskén, melyek mindegyikének üzleti eredménye haszonnal záródott. A köz­ gyűlés, mely immár a XXVIll-ik f. é február 10-én délelőtt 9 órakor fog az intézet helyiségében megtartatni. Tárgyai a kővetkezők: 1. Az igazgatósági jelentés előterjesztése. 2. A felügyelő bizottsági jelentés előterjesztése. 3. Az 1894. évi számadás s mérleg felülvizsgálása és az osztalék meghatározása. 4. Cséflalvay Géza és Melna Géza tisztvi­ selők kérvénye. 5. Az igazgatóság és felügyelő bizottság intézkedéseinek és indítványainak tárgyalása. 6. Az alap­ tőke felemelése és az ezzel kapcsolatos alapszabályok mó­ dosítása. 7. Jogtanács és igazgatósági tag választása. (íyászhir. Mélyen szomoritó gyászeset hírét közöl­ ték a fővárosi lapok múlt keddi számai. Komjáthy Jenő halálhírét hozták. Fia volt ő Komjáthy Anzelm kir. taná­ csos, nyugalmazott vármegyei kir. tanfelügyelőnknek s volt vármegyei főjegyzőnknek. Fiatal korát közöttünk töltötte s nagy hivatással foglalkozott a költészettel. Egyidejig hőn szeretett neje szül. Márkus Gizellával mint tanító, itt működött a b.-gyarmati polgári iskolában; innen nejével együtt 11 év előtt áthelyeztetett a szeniczei polgári isko­ lához. B.-Gyarmaton Luby Sándorra), a .Pesti Hírlap* egyik jeles belmunkatársával 1877-ik évben „Röpke Ivek" czimű szépirodalmi lapot is adott ki, s e lapok szerkesztő­ jével együtt tevékeny részt vett a Madách-cmlékek meg­ alapításában. Kévés dolgozata jelent meg a nyilvánosság előtt, azokat mindaddig javítgatta és tartogatta, mig el­ ismert Írók kedvező bírálatát nem nyerte ki. A 80-as évek elején Reviczky Gyula, a tragikus szegénységben meghalt jeles költő látogatott ide B.-Gyarmatra. (A szegény költőt tejben vajban fűrösztőttük.) Reviczky akkor éles kritikával érintette Komjáthy verseit, de kijelentette, hogy Komjáthy Jenő született filosofus költő. Tragikus dolog, hogy ugyanaz­ nap halt meg, mikor a munkái megjelentek. Halála mély gyászba borítja nemcsak családját, hanem agg édes atyját, aki felette nagy szeretettel viseltetett iránta. Agg édes atyjának bánatát enyhítse az a tudat, hogy másik fia, dr. Komjáthy Gyula, aki most albiróvá lépett elő, fényes tehetségeivel nagy örömére fog szolgálni. A megszomo­ rodott család a korán elhunyt költőről a következő gyász­ jelentést adta ki: Komjáthy Jenöné szül. Márkus Gizella mint bitvestárs, Komjáthy Győző, Arthur, Zelma, Berta és Gizella mint gyermekek, Komjáthy Anzelm mint édesatyja, — Komjáthy Erzsébet férjezett Veres Ernőné, Komjáthy Celeszta, Gyula, Margit férjezett Zubovics Ferenczné mint testvérek, mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik forróu szeretett felejthetetlen jó férje, illetőleg édesatyjuk, fia és testvérük korajáthi Komjáthy Jenő, állami polgári iskolai tanárnak, e hó 26-án este 10 órakor, életének 37-ik, bol­ dog házasságának 13-ik évében, rövid szenvedés után Buda­ pesten bekövetkezett gyászos elhunytál. A boldogullnak hült tetemei e hó 29-én délután fél 3 órakor fognak a kerepest úti temető halottas házában, a róm. kath. egyház szer­ tára szerint beszenteltetni és ugyanazon sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunytnak lelki üdvéért f. évi felír, hó 4-én reggel Bóra­ kor fog Szentesen, a róm. kath. plébániatemplomban az Urnák bemutattatni. Budapest, 1895, január 28-án. Az őrök világosság fényeskedjék neki! Hirtelen hálál. Megrendítő súlyos csapás érte Deutsch József bgyarmati főrabbi urat, ugyanis hőn szere­ Nógrádi Lapuk és Honti Hiradó. 3 tett kedves neje: Lőwy Johanna jan. 27-éu. ebéd után Singer József, pénztáros és templomgondnokok: Klein hirtelen összeesett s a rögtön'jött orvosi segély daczára Ferencz és Ungnr Manó, ellenőr : Schvarcz Soma, képvi­ néhány pillanat alatt sziftzélhüdésben meghalt. Az. alig selőtestületi tagok : Dr. Kardos Sándor, Donner Henrik, Prágai Samu, Dr. Márcz József, id. Klein Henrik és lián 50 éves.és a férje által rajongásig szeretett asszonyt jan. 28-án roppant nagy részvét mellett temették el. Hamvai Adolf. Az anyakönyvi és egyházi adót kivető bizottság felett a s.-tarjáni, Szécsényi és u.-oroszii rabbik tartottak tagjai : Deutsch Márk elnök, Klein Jakab (Varsáin) Úszterreieher Samu (Bu-sa). Kohn Mihály (Megyery, Deutacb gya-zbe-zédeket.. 2222. Ha a «Trap'!zimti herczeg- czimű operett­ Sándor, Benedek Samu és Schlesinger Gálion A felszóben megéiiekclhelik az Ilii numerust, kétszeresen lamlási bizottságba választattak. HofTmann Ignácz (Varsán;), kellhet érdeklődést annak kétszerese a 2222. < nnyi Schvarcz Samu (Szakai). Ulmer Mór (Hugyag), Schlesin­ forint értékű lévén kerekszAmban n Szécsényi önkéntes ger Jakab és Kálmán Joel. A volt elöljáróság üdvös mű­ tűzoltó te-tület tiszta vagyona 1891. év végén. Ugyanis ködéséért a közgyűlés jegyzőkönyvi elismerést nyilvánított. Lutrizó jogtanár Kiss István, egri joglyceumi a folyó évi január 27-vn megtartott közgyűlésen be­ terjesztett jelentés szerint a vagyon állott: tűzoltó tanár, közigazgatásjogi irodalmunk egyik kitűnő munkásai, szerekben 10’, kopás levonással (pedig sok részük világéletébeu közelébe sem ment a kis lutrinak. A napok­ még használatban sem volt) 1807 frt 31 krimi kész­ ban — mint a .11. L* Írja — néhány számot álmodott pénzben 15 frt 57 kr; tagdijliátrálékokban 52 frt: amelyeket kurziumképen megtett egy iottógyüjtőben. A tűzvéd-dijban 109 frt; segélyalapban 214 frt 92 kr; számai pedig kapták magukat és — kijöttek. Így a tudós zászló-alapban 151 frt 69 kr; összesen 2350 frt 52 krból. tanár ur 1500 frtot nyert néhány hatoson, ami Egerben Tehertételbe felvétetett: 29 frt 52 kr folyó kiadási általános szenzácziót okozott. Színészet Szécsényben. Kerényi Ignácz és hútrálék és 99 frt kölcsön a zászló-alapból (mi azonban 1895-ben a tűzvéd-dijból már belörleszteteltj, összesen Aranyosy Gyula társigazgatók társulata Szécsényben a .Csillag*' czimű vendéglőben tegnap febr. 2-án Karczag 128 frt 52 kr. melynek levonásával a tiszta vagyon értéke 2222 forintot lesz. Az évi bevétel volt a zászló­ Vilmos .Lemondás* ez. 4 felv. szinművét adta elő. Ma alapból vett kölcsönnel együtt 862 frt 93 kr, kiadás pedig Lukácsi Sándor 3 fele, színműve: .Az asszony verve 20 frt 64 kr. Ugyanezen jelentésből tudjuk, hogy a jó* ez.-3 felv. népszínmű fog előadatai. testületnek 34 alapitó, 26 pártoló* és 49 működő tagja volt az év végén, vagyis összesen 105. mivel az alapítók Törvényszék. közül négyen mint működők is részt vettek. I'jobban 13 működő tag jelentette be kilépését s így jelenleg Bűnügyi végtárgyalán. A bizonyítási anyagot csak 36 a működök száma. Az év folyamán mindössze illetőleg kiválóan érdekes bűnügyet tárgyalt a helybeli 1 választmányi, 11 tiszti gyűlés tartatott, volt 5 elmé­ kir. törvényszék büntető osztálya Kray István elnöklete leti előadás és 9 gyakorlat Ily körülmények között s alatt múlt január hó 29-én. — Leipnik Lipót Nándor az e lapokban, mar említett közöny folytán nem csoda, temesvári illetőségű, Bécsben felsőbb kereskedelmi akadé­ hogy Vancsó Béla, a testület megalapítója s kezdettől miát végzett egyén, — Deutsch Bertalan losonczi chamottefogva buzgó és áldozatkész főparancsnoka az ad hoc gyár tulajdonos üzletében könyvvezetőként lévén alkalmazva, felkéri közgyűlési elnök háromszori felszólítása után — mint ilyen a nevezett ezég kárára az 1893-ik évben is ragaszkodott lemondásához s midőn egyhangúlag 1500 frtot elsikkasztott s e czélból több feladó postai újból megválasztatott, kijelentette, hogy azt el nem vevényt is meghamisított. Losoncáról Becsbe költözött az fogadja, miért is a gyűlés véghatározata az lett, hogy elegáns vádlott s ott egy kereskedő háznál kapott alkal­ egy újabb közgyűlés hivas-ék egybe a választások mazást, de vére nem hagyván nyugodni, — előbb Genfbe, megejtése czéljából, mert a főparancsnokot a tisztséget majd Párisba, Londonba és Madridba ment, hol a bécsi viselők nagyrésze követi. Ugy értesültünk, hogy e ezég kárára egyes bankházaknál váltókat számiloltatott közgyűlés f. évi február 17-én délután 2 órára fog le, — mig hazatérve európai kőrútjából a rendőrség egybehivatni, mely napon délelőtt a takarékpénztári nyomára akadt. évi rendes közgyűlés is megtartatni fog. A megtartott végtárgyaláson a közvádat dr. Megyery Ritka eset, hogy vidékünket mióta a vaddisznó­ István kir. alügyész képviselte, a védelmet pedig Grünbaum tenyészet nagyobb mérvet öltött, farkas látogatná meg. Henrik ügyvéd teljesítette. A törvényszék öt és fél őri A napokban Petőnek, az úgynevezett putri-korcsma (egyházra Ítélte a bűnöst. (V. i.) melletti határán két hatalmas ily toportyán féreg szá­ guldott át, de miliőn a megyei úton szán közeledett, iíagkercskedö a vádlottak padján. K budamegállották, sőt leguggolva, a szó szoros értelmében |iesti büntető-törvényszék ma folytatta a lopás bűntettében farkas-szemet néztek az utasokkal és csak erős kiál­ való részesség miatt vádolt Haldek Ignácz budapesti mag­ tozások után folytattak vándor ütjokat. Szakértők utóbb kereskedő elleni végtárgyalá-t, melynek eredményéhez nyomaikból is felismerték milétüket. Endrefalván egy képest Vizlendvay kir. alügyész, Haldek Ignácz magkeressüldőt ejtettek zsákmányul a csordából s így vígan kedó ellen lopás bűntettére való felbujtás miatt vádat bandikolhattak tovább. emelt. Abeles Manfréd ellen a tárgyalás folyamán Mandi­ Az izraelita hitközségek egyik jövedelmező ner Ödön képviselője Danai Fülöp a panaszt visszavonta, pénzforrását az állatvágási dijak képezik. Szécsényben minek folytán az eljárás ellene beszünteltetett; Haldek 1891. évben vágtak 2092 csirkét, 5706 tyúkot, 610 Ignáczot pedig a törvényszék felmentette. A felmentő kársát és 3375 ludat, — mennyit vághattak akkor — Ítélet ellen ugy a közvádló, mint a panaszos felebbezést B.-Gyarmaton! (Hál még Lembergben vagy Krakkóban! •jelentetlek be. Ha épen progressió kell. Szerk.) Műkedvelői előadás lesz Szécsényben február Csőd. Eckstein Jakab salgótarjáni kereskedő ellen a 23-án. Nagy érdeklődéssel várják, inért a legifjabb bgyarmati kir. Törvényszék f. é. január 26-án a hitelezők nemzedék elile-je fogja bemutatni ügyességét. által kért csődöt elrendelte. Csödbiztos: Dr. Vida Géza Ismételve figyelmeztetjük mindazon adófizetőket, törvszéki biró. Tömeggondnok Frank Dezső salgótarjáni kiknek hiz vagy egyéb birtokaikon adósság, úgynevezett ügyvéd; helyettes tömeggondnok Dr. Domán Zsigmond. jelzálogteher fekszik, e körülményt a község, elöljárósá­ goknál található vallomás! iveken f. február hó elején be­ A b.-gyarmati királyi törvényszék felebbriteli jelenteni el ne mulaszszák, hogy az általános jövedelmi tanácsa által január 31-én elintézett ügyek: pótadó kivetésénél javukra figyelembe vehető legyen. Hasonlókép érdekükben áll az illetőknek, kik tőkekamat 1. Bornemisza Sándornak, Dr. Hunyadi János és járadék-adó alá eső jövedelemmel bírnak, azt szintén elleni, 136 frt 50 kr. iránti perc. ítészben megváltoztató. bejelenteni, — esetleg In ily tőkekamat adóval megrov tttak 2. Huszár Ignácznak, Sándor Nétusz elleni, bérle­ volna, s kamatot nem húzhatnak, sőt talán a követelés mény átadása iránti pere. Helybehagyó. is megszűnt, e körülményt a vallomást iveken jelentsék 3. Ilóth Simonnak. Strieker E le elleni, 435 frt be ét igazolják; a mulasztás kellemetlen és költséges kö­ 65 kr. iránti pere. Helybehagyó. vetkezményeit önmaguknak tulajdonítván. 4. Büchler testvéreknek. Oláh Alajos elleni, 500 Rendőri hírek. Wolf Mihály kékkői születésű, — frt iránti perc. Megváltoztató. Fekete János balassagyarmati lakos szolgálatában álló ko­ 5. Jusztin Jánosnak. Wcllibil Károly elleni, 92 csis m. hó 22-én uz esteli órákban fuvarban indult Vácinak, frt iránti pere. Helybehagyó. azonban útközben betért a kővári korcsmába, más lap haj­ 6. Adler Adolfnak ösztreieher Gábor elleni, 40 frt nalra az árokban félig megfagyva találtatott s még élve iránti pere. Feloldó. a városi kórházba szálittatott, hol m. hó 23-án este meg­ halt Hullája felbonczoltatott. IMS. február “ éré kltiizött tárgyalások : Időjárásunk. A tél még folyvást erősen tartja 1. Szóbeli tárgyalások : magát; háztetőink, utczáink, mezeink hóval fedvék, s ha a folyton erösbödö nap és a hosszabbá ló nappalok, engesz­ 1. Kohn Fülöpnek. Deutsch Adolf ellen, 148 frt telik is a fagyot s olvasztanak a hórétegekből, — újabb 20 kr. iránti pere. havazások és fagy üti helyre az apadást. Ez volt a múlt 2. lllavács Éva és társainak, Fischer Béla ellen, hét idő-jellege. Ingók zár alóli feloldása. Az „Ipolysági kath. olvasó kör* saját alapja 3. Hohjczy Gusztávnak, Jekel Endre ellen, 153 frt javára 1895. február 9-én Ipolyságon, a városház nagy­ 50 kr. iránti pere. termében tánczvigalmat rendez. 4. Friedman Józsefnek, Schvartz A fiai ezég ellen, Pályázat. A bgyarmati kir. törvényszék elnöke a 482 frt 62 kr. iránti pere. Szécsényi kir. járásbíróságnál betöltendő segcdtelrkkönyvvezetői állásra pályázatot hirdet. A pályázatok febr. hó II. Nyilvánul előadások : 10-ikéig adandók be. .1. Wolhier Jakabnak, Csemericska János és társai Olvasó körök. Haltán és Ipoly-Nyitán olvasó elleni, 222 frt 09 kr. iránti pere. körök alakultak. Ajánljuk a löbhi községeknek is. 2. Benedek Somának, Bárok József ellen, 62 frt Elméjében megháborodott ügyvéd. Ráca Imre, 30 kr. iránti pere. Ipolysági ügyvéd, mint részvéttel értesülünk, elmezavarba esett s bcszállittatott Svartzer lnd.ipe.sti tébolydájába. A Szécsényi izr. hitközség rendes évi közgyű­ Közönség köréből. lését f. évi január hó 6-án tartotta meg. A zajosnak Ígér­ (A> e rovatban kUdöttekért a felelősség a beküldőt illeti.) kezett közgyűlés élénk érdeklődés mellett Holfmann Ignácz a gyűlés vezetésére egyh ingulak megválasztott elnök ta­ Igen tisztelt szerkesztő ur! pintatos közreműködésével a legnagyobb rendben folyt le. Iliik. elnöknek : Deutsch Márk (26 szótöbbséggel) Deutsch Az igazság érdekében kérjük a kövotkerö helyreiga­ Sándor volt elnök ellenében választatott in-'g. Etaökhelyct- zító soroknak helyt adni. Egy Etvinits Pál nevű kikiadai tos lett: Dr. Bayer Miksa, alelnökök: Gutfreund Ignácz és lakos nyilatkozatot tett közzé ellenünk, melyből csak annyi �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. február 3. • vnló, bog? vala perben álluuk, minden egyíb ténybeli déki lapokban megrendelésre közzétett nyilatkozatok ugy Látható ebből, mennyire alaposak ez immár orgzágUlittM a valósággal ellenkezik. Perel pedig álért, mert a ' szerte terjesztett nyilatkozat vádjai, a melyek jellemzésére hisszük a jóun gondolkozá-íi mug ar gazdaközönségnél tényleg**, iguságoiin éi méltányosan megállapított jég- elég, ba kiemeljük, hogy részben teljesen „koholtak.* , ép jit fogjak eredményezni. hogy még vsak annál sziví-ibl au ragaszkodjék szövetkezetünkhöz, melyről minden kárduiegen felül ném akartunk neki annyit fizetni, mint részben „elferdülök, részben tudva hamisan idéztettek.* a mennyit ö követelt. At általunk alkalmazott becsű al­ Bárki meggyőződhetik kötvényfeltételeinkből, nindeut'fog független <» elfoguLitlanul gondolkozó ember eiism mi kalmával 3675 írtban állapították meg a jégkárt, ezzel benne találni, csak azt nem, a mit és a mint a nyilatkozat kénytelen, hogy üdvös működésével u»u szolgált rá ezekre a támadásokra. megkínáltuk, miután nem fogadta el, az összeget kéax- I azt állítja. Folytatni fogjuk teljes buzgalommal megkezdett mű­ pénaben birói letétbe helyettük; „ott vau ax ma i»,* ha Egy igaz, hogy a tűzkár nálunk bárom nap alatt tehát a nyilatkozatban arra hivatkozik, hogy ügyvédjétől jelentendő be, a részvénytársaságoknál azonban általiban ködésűnket és hiten maradva a magunk elé kitűzött étéi­ kor, már működésűnk ténye által is kényszeríteni fogjuk értesült, hogy ax összeget utólagosan a birói letétből 24 óra van a kár bejelentésére megállapítva; a 14. g. felvettük, akkor ő vagy ügyvédje, tudta valótlant állított. elferdítve köxöltetett, mert ez csak azt tartalmazta, hogy­ a biztosító közönségen meggazdagodott biztosító-részt énytársa-ágokat, hogy ók is eddigi tulmagas dijaikat alább ha .ax ajánlatba valótlan és hamis adatok „bebizonyitKülfltnben nagyon csalódnék talaki, ha axt hinné, szállítsák, annak danára, hogy .szaklapjaikban* a dijak hogy EremiU ur téteti körié e nyilatkozatot, mert ez hatölag a szövetkezet károsítását ezélzó szándékkal* igtatfelemelésének szükségességét hangoztatták. tuutunkkal Magyarurwág majdnem minden vidéki lapjában tak,* a biztositott fél kártérítése elenyészik. Ezt mondja Ezáltal szövetkezetünk közvetve is nagy szolgálatot a törvény is és magyarázatra nem szorul. A 22. g. ugyan ­ megjelent, oly vidékeken ii>, hol Eremitn ur soha sem járt, tett és tesz, kivált a gazdaközönségoek és ez magyarázza •lanuyira, hogy c nyilatkozat közzétételének költségei sokkal csak elferdítve idéztetett, mert erős szélvész idején minden meg, hogy miért terjesztik a biztosító-részvény társaságok többre rúgnak, mint a mennyit kártérítés cximén rajtunk jóravaló gazdaember a gőzgéppel való cséplés körül maga Eremita nyilatkozatát oly kitartóan, miért indították meg követel; ránk sem gyakoroltul vele préssiót, mert hiszen is a legnagyobb elővigyáutot tanúsítja, l'gyanily meg­ ellenünk országszerte azt a bajszát, m-ly a mi létjogosult­ ítélés alá esik a nyilatkozatnak az alaptőkére vonatkozó a bíróság dolga, kárigénye felett határolni, a való tehát része is, mert daczáru annak, hogy mint szövetkezet nincs ságunkat, köz.szűgséget képezd v törekvésűnket csak annál ax, hogy a közönség félrevezetésére ép azok aknázták ki fényesebben igazolja. Tiszteletei Országos Magyar Köl­ ax EremiU úrral történt esetei, a kiknek érdekében áll szükségünk oly alaptőkére, mint a részvénytársaságoknak, mi a törvény által előirt biztosilási alapnak kétszeresét csönös Biztosító Szövetkezet. tekintélyünket a közönség előtt lerontani, mely törekvéssel etemben kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy sok szál tettük le és pedig készpénzben Amennyiben pedig az ez­ után megalkotandó törvényes intézkedések visszabatólag is kárvallott feleink kőiül Elemit* Pál ai egyetlen, kivel Piaczl gabonaárak. akaratunk ellenére kénytelenek vagyunk többi biztositott nagyobb bixtositási alapot fognak kivánni, biztosíthatjuk IBM. tebr 1. az EremiU ur háta mögött rejlő biztositó részvénytársa­ feleink érdekében pert viselni, holott némely nagy bittóBúza................. 6'40—át>0 Zab .................... 5’80—600 ságokat, hogy a törvény ezen követelményének is meg ­ utó részvénytársaság, mint statisxtikailag ki lehetne mu­ Rozs ...........4t>0—4-70 Kukoricza 7-00—000 tatni, jóformán a perekből él, mert hiszen ép az exen té­ fogunk annak idején felelni. iwn_ rv.ui Különös, hogy Eremits, a ki takarékpénztári igaz­ ren szerzett szomorú tapasztalatok késztették a gazdasági egyesületeket, hogy Mezőhegyesen október 30-án országos gató és földbirtokos, az uj és még nem is közkézen forgó ■ kongresszusra összegyűlvén, a méltánytalan, erőszakos és biztositási törvény javaslatokat ennyire tanulmányozta. Avagy Felelős szerkesztő: Horváth Danó. igazságtalan kárfelvételi eljárással szemben orvoslást voltak oktatói ? FömunkatArs: Reményi Károly. Ilyen inspirált és EremiU úrtól teljesen idegen vikeressenek. Hnzeladita va«y bérhcadáM RétNÁgon. Bétságon. az államúl mellett magasan fekvő, parkírozott udvarú szép úri lakház eladó vagy pedig bérbeadó. Ezen eladó és bérbeadó belsőségen két épület áll, a főépületben 5 egymásba nyíló világos szoba, konyha, kamra és egyéb nükaéges mellékhelyiségek vannak. A másik épületben pedig 3 egymásba nyíló uzoba, pincze, Utáló, kocsiszín s egyéb helyiségek találtatnak. Minden teljesen tiszta és jó karban létezik. A megvétel vagy kibérlés Balás Ferencz tulajdonostól eszközölhető Rétságon. At átvétel f. évi április 1-től. esetleg azonnal megtörténhetik. 29. 2—2. 15.—1895. vh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldőn végrehajtó az 1881. évi I.X. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kereskedelmi kir. törvényszék 41161—1893. -: i.u t végzés által .Mautner és Vilcsck ezégnek Sehveiczer Dávid ellen 191 frt 10 kr. tőke és járulékai erejéig elren­ delt biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával bíróikig lefoglalt és 627 frt becsült szobabútor és rőfös árukból álló ingóságok 191 frt 10 kr. tőke, ennek 1892. év április hó 20. napjától járó */t kamatai 49 frt 10 kr., megállapított eddigi 1 frt, jelen hirdetményi és az azu­ táni költségek erejéig hyilvános árverés utján el­ adatnak. Moly árverésnek a rétségi kir. járásbíróság 23. sz. kiküldést rendelő végzése folytán X. Orosziban alperes lakásán leen ló eszközlésére 189‘>. év február hó 4-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok ezen árvere­ sen. az 1881. évi LX. t. ez. 107. j-a értelmében, a egtöbltel ígérőnek becsáron alul is cladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. LX. t. ez. 108 S-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Tereskén. 1895. évi január hó 17. napján. Grüber Károly, kir. bírósági végrehajtó 50 mtr.-mzsa első osztályú E?y tisztességes családból, származott, 1 vagy 2 polgári avagy gymu. osztályt végzett jómagavise- vető zab nyomdász-tanulóul felvétetik eladó. Bővebbet: Kohn Mór és Halnál. B.-Gyarnititon. 39. letű ifjú a .B.-gyarmatl könyvnyomda részv.-társaság* üzletvezetője által. 5 0000000000000000 MEGHÍVÓ a »Szécsényi takarékpénztár részvénytársulat< 1895-ik évi február hó 17-ik napján délelőtti 9 órakor Szécsényben, az intézet helyiségében tartandó XXIII. évi rendes közgyűlésére. A köxgy illés tárgyai: 1. Közgyűlési elnökválasztás. — 2. Igazgató­ sági és felügyelő bizottsági jelentés s azok alapján tett intézkedések tárgyalása. — 3. Az alapszabályok 21. §-ának bj pontja sze­ rint lemondás es eltávozás folytán megüre­ sedett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választása. — 1 Az 1«94. évi zárszá­ madás és mérleg felülvizsgálása és a fel­ mentvény megadása. — 5. Az 1891. évi tiszta nyereség fölötti intézkedés és az osz­ talék meghatározása. — 6. A kamatláb meg­ határozása fölötti intézkedés. — 7. Az alaj>szabályok 22. J-a szerint beadott indítványuk tárgyalása. Szécsényben. 181’5. évi január hó 19-ik napján. Az igazgatóság. Ax eredeti mérleg ax infiaet helyiségében.* köz­ gyűlés napjáig ünnep- és vasárnap kivételével déle­ lőtt 9 —12 óráig megtekinthető. 32. 2—3 O OOOOOOOOOOOOOOO 21.530—ISjI. ex. Nógrádvármejye alispánjától. Bérleti hirdetmény. Ezennel közhírré teszem, hogy a vármegye által Grünbaum Henriktől megvett sab.-gyanniti 1447. számú telekj könyvben foglalt, a vasúti töltésen innen s a nagyvá*ártér közvetlen szom­ szédságában fekvő 4Ü boldnyi terület, fél holdnál nem kisebb részletekben 1895. évi használatra 1200 D-öles holdankinti 20, nziz huss írtért, mely bérösszegnek fele 1895. ápril hó, másik fele julius hó elsején fizetendő, bérbe adatik. Felhívom bérelni szándékozókat, hogy a bér­ lendő terület mennyiségét a vármegye pénztári hivatalában kitett íven bejegyezni szíveskedjenek. A bérlte veendő területek helyszíni kiosztá­ sánál a sorshúzást sorrend lesz betartva. B.-Gyarmaton, 1895 január 17. a®. »-a Seitovszky, alispán. 19—1895. vgh. u. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1891. évi LX. t.-ea. 102 j-a értelmében ezennel közhírré tervi, hogy a budapesti IV. kér. kir. jbiróság 1991 éri 2'1929. számú végzése következtében dr. IJedemann Károly ügyvéd által képviselt a budapesti Ügyvédi kamara javára, dr. Kossaeaky Arnold ellen 300 frt a jár erejéig foganatoMtntl kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1M> frtra heei>nlt svobabiUorokból álló ingóságok nyilvános árverésen elálltnak. Mely árverésnek a l> gyarmati kir. jblróaág 131.95. ssámó végzése folytán 30» frt lőkekövetelés, és étidig összesen 9 frt 28 krlun biróllag már megállapított költségek ere,éig ll -llvarniaton. alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi február hó 7-ik napjának d -e. 1<> órája határ­ időül kilözetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érin tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-ez. 107. és UH. f-a értelmében készpénzfizetés mellett a leg­ többet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt II -tlyannaron, 1895 évi január hó 21. napján. 37. • Tomis József, kir. jbirósági végrehajtó. Nyomatott a kiadótulajdonos B.-Gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat gyorssajtóin � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00715.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_02_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-02-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 5. szám (1895. február 03.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/08c70ec8b7a4b0399927b35d48f70f49.jpg d7496ef4aa9400e79b8380ede033799b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e7fe4e59ad67699c514f44a14da479f4.pdf 16ab036f060e63d9af647126a3f7c20a PDF Text Text 6. szám. Balassa-Gyarmat, 1895. február 10. XXIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. DESSEWFFY OTTÓ. „Halaik, halaik, egyrt halnak Színe, java a magyarnak.** Megyei közéletünket súlyos csapás érte. Ismét megfogyott egygyel ama jeleseink sora, akiknek a Gondviselés azt a kegyét juttatta osztály­ részül, hogy neveiket vármegyénk története soha el nem enyésző betűkkel véshessék be. Cserneki és tarkeői Dessewffy Ottó, Nógridvirmegye volt alispánja, volt országgyűlési képviselő és u ágostai evangélikus hitvallású bányakerület volt egyházfői ügyelője — nincs többé. Elköltözött őseihez nemcsak vármegyénknek, de annak körén túl is őszinte és igaz bánatára mindazoknak, akik őt is­ merték. De nem I a vanyarczi sírbolt csak az ő idvezült lelkének porsátorát fogja őrizni, mig áldott szelleme közöttünk marad, hogy az ő nemes alakját elénk varázsolja követésre méltó példaként. Mint hazafit a békés és súlyos időkben egyaránt ott láttuk őt az első küzdők között, akik drága hazánk jólétét, a honszerelem legtisztább füzétől hevítve, soha meg nem szűnő odaadással munkálták; — mint vallásának hű követője, ép oly nagy volt ó akkor, a midőn az önkény elébe tárta támadott hite védelmére vértezetlen mellét, mint midőn a Saját erejéből épített szent hajlékot az Isten dicsőítésére átadta és három iskola fentartásának gondját a saját vállaira vette; — mint családfő 56 évi boldog házasságának ideje alatt példás sáfárja volt szeretteinek, akikkel a Mindenható megáldotta. Nem hangzatos jelszavak után indult, hanem a cselekvés terén a komoly munkának volt zászló-vivője. Megyénk annáleseiben fényes lapok lesznek azok, a melyek arról tesznek tanúságot, hogy mint a vár­ megye első alispánja, mily férfias elszántsággal oltal­ mazta a sötét idők zsarnokaival szemben szeretett vármegyéjének törvónybiztositotta jogait. Szinte el sem tudjuk képzelni nélküle a tör­ vényhatósági tanácskozásokat, a melyeknek élete alkonyáig és mindég csak a közjó érdekében oly gyakran volt vezetője. Jól hasonlította őt össze a vallás embere bölcs Salamonnal, akit az Úr azért fogadott különös ke­ gyelmébe, mert a neki felajánlott isteni adományokból egyedül a bölcsességet kérte; azért lett elárasztva ő is bölcsessége mellett minden földi javakkal is. És mégis nem hivalkodott ő azokkal, szerényen összeszedte még — a morzsákat is, hogy azokkal is többet áldozhasson a jótékonyság oltárán. A kinek emléke ilyen vonásokkal van meg­ örökítve, az nem halt meg, az nincs eltemetve, leg­ nemesebb részét — lelkét hagyta édes mindnyájunknak örökül. Adja az Ég, hogy annak a nemes léleknek ter­ mékenyítő ereje bennünk fogékony talajra találjon. S*. G. Cserneki és tarkeői Dessewffy Ottó. 1813-1895. „Ilac llur rial* Egy feddhetlen jellemű honpolgár, lelkes egyház­ tag, a legjobb családapa költözött el az árnyékvilágból folyó évi február hó 1-én Dessewffy Ottóban. A milyen tevékeny, de feltűnési vágy és viszketeg nélküli volt élete, épp oly szép halált engedett neki a végzet, midőn utolsó pillanatáig öntudatnál, szellemi tevékenysége közepén fájdalom nélkül jobb létre azcnderült. Közéle­ tünk egy régi, érdemdús bajnokát, vármegyéje egyik legkitűnőbb fiát, az ág. ev. egyház egyik legerősebb oszlopát, volt idő, mikor védbástyájának volt nevez­ hető, vesztettük el benne, egy oly férfiút, kinél a jobb kéz nem tudta, mit cselekszik .a bal s kinek halála után a necrologus az éietleirás megírásánál bő és hálás anyagot talál. Bátrarf' kiálthatja sirhantja felé az em­ beri, társadalom vándora: «Hát- itur via», mert műkö­ dése hasonló volt a harmatéhoz, mely nem jár villám­ mal, mennydörgéssel, zúgó zivatarral, hanem csak úgy­ lopva szórja áldását a természetre. Dessewffy Ottó 1813. évi augusztus 31-én Vanyarezon. Nógrádinegyében született. Atyja: Dessewffy Imre, anyja: báró Hellenbach Polyxena volt. Iskoláit Pozsonyban és Eperjesen végezte és már 20 éves korában ügyvédi oklevelet nyert. Készültségével és tehetségeivel a közügyét óhajtotta szolgálni, közpályára lépett és már a forradalom, előtt vármegyéje főjegyző­ jévé választotta. A szabadságharcz alatt lelkes hazafi, annak leverelése után nem szűnt meg hazája jövőjét remélni és a közszabadságnak előharezosa lenni. Ezen hazafias érzület legjobban megnyilatkozott benne és lángoló hazaszeretetének legnagyobb bizonyságát adta akkor, midőn az ág. ev. egyház autonómiája és igy hazája szabadságáért magát kitenni nem késett és az 1850. évi bányakcrüleli gyűlésen az elnökséget elvállalta. A nevezetes, az autonómiát megsemmisitő pátens fölötti tárgyalás volt ez, midőn összegyűllek a hivatott kerületi és rangfdősb espt-n.-sségi felügyelők a tilalom ellenére a gyűlésen elnökölni talán a börtöntőli féle­ lemben nem mertek, ő habár legfiatalabb felügyelő volt, kijelentette, hogy kész elnökölni és a felelősséget mindenben magára vállalja. Esztergályi pestmegyei főesperessel mint társel­ nökkel együtt a gyűlést megnyitotta. A gyűlés lefolyá­ sáról saját jegyzetei nyomán adhatok felvilágosítást. Azt mondja ugyanis a megboldogult, hogy a gyűlés megnyitása után egy zsandártiszt lépett hozzá és halkan a gyűlés feloszlatására szólította fel. Igaz, írja tovább, hogy a tiszt halkan beszélt, az is igaz, hogy a terem­ ben zajongtak, de megvallom, hogy nem igen akartam IjtÚIatii mit mondott a zsandártiszt. Ezalatt elnöktársa fe|íMt4 a pátens iránti kérdést és az az elleni egy­ hangú'tiltakozását a gyűlés határozatikig kimondotta s az egyház autonómiáját megmentette. Ekkor a tiszt türelmét vesztve, hangosan felszó­ lította Dessewffy Ottót, hogy vagy oszlassa fel a gyű­ lést, vagy kövesse őt mint foglya. Erre ő ezt a gyű­ léssel közölvén, a karhatalomnak engedve, a gyűlés fel lett oszlatva. Ekkor állt fel Székács superinlendens és az örök emlékezetű szavakat mondotta: «A tanács­ kozást megtilthatják, de az imádkozást nem>. Mire egy gyönyörű rögtönzött imát mondott, melybe a fejedelem személyét is befoglalta. Ezen ima a jelenlevőkre és talán a jelenlévő zsandártisztre is mély benyomást tett és a megboldogult jegyzetei arról tesznek tanúságot, hogy 6 egyenesen ezen imának tulajdonította azt, hogy később ő és társai zaklatásoknak kitéve nem lettek. Ezen hazaliúi ténykedésének némi elismerésen! a bánya­ kerület őt kerületi felügyelőjévé választotta, mely lisztet azonban rövid ideig viselte. 1861-ben, midőn a közszabadság első sugarai kezdtek fényleni, öt Nógrádvánnegye nlispáni székében találjuk és ezen állásában is férfiúi bátorsággal vezette nz ügyeket s erről tesz tanúságot azon magaviseleté, melyei tanúsított akkor, midőn csak a karhatalomnak engedve, hagyta cl elnöki székét az 1861-iki nevezetes közgyűlésen. Az ország­ gyűlést ugyanis önkényűleg az időben feloszlatták. Vármegyei és egyéb gyűlések betiltva lévén, ő hazai törvényeink értelmében a vármegyei gyűlést megtar­ totta és midőn Müller, csász. őrnagy a terembe lépett, egy csendőrtiszt kíséretében és először amaz németül, mnjd kísérője megvárni a törvénvtelen feloszlatás! na­ rancsot felolvasta, Dessewffy Ottó mint elnöklő első alispán miután a legszükségesebb intézkedések fölötti vármegyei határozatot kihirdette, a törvénytelen eljárás feletti óvás kijelentésével a karhatalomnak engedve, a gyűlést feloszlásra szólította fel. Egy lélekemelő pillanat következett most. Az egész gyűlés ezen férfias eljárás behatása alatt előzetes megbeszélés nélkül a ■Szózat»-ot kezdte énekelni s a «Szózat* hazafias hangjai között oszlott el. 1865-től 68-ig azon időben, midőn a fejedelem és a nemzet közötti kibékülés folyt, mint országgyűlési képviselő képviselte a sziráki járást s az akkori bal­ középnek volt tagja s e pártnak Nógrádmegyében el­ nöke maradt, mig a Deák-párttali fusio megtörtént. Élete végéig a legliberálisabb politikusok közé tarto­ zott, A nógrádmegyei nemzeti intézetnek, melynek egyik alapitója volt, vagyonát az nbsolut korszak idején ő mentette meg Huszár Károly és Sréter Horáczczal egye­ temben. Mint gazda Nógrád-. Szabolcs- és Pestmegyék­ ben fekvő birtokait példás szakértelemmel és szorga­ lommal kezelte s vagyonát ernyedetlen fáradságával tetemesen gyarapította. A külső fényre nem sokat adott, de nemes szive megnyilatkozott, valahányszor egyeseknek és testületek­ nek segítségére volt szükségük Vanyarczon az egyház­ nak és iskolának atyai gondozója, pártfogója, jóltevője volt; az iskolaháznak telket adott, a közbirtokosság földjét, melyben neki legnagyobb része volt, a kánlorlanitói állomás mellett rendszeresitett tanítói javadal­ mazásra adományozta: az évi iskolai vizsgálatok al­ kalmával pénzt, magyar bibliákat és magyar énekes könyveket oszlatott ki jutalmul a jó tanulók között A szirákköri decanatusnak tanitói ösztöndíj-alapját 300 frtnyi adományával megalapította. 1885-ben a vanyarczi templom és tornya leégvén, a szegény nép Ő nélküle kétségbeesett volna; de ta­ pasztalatainak felhasználása és nagylelkű adománya folytán, már azon éviién szebb, szilárdabb templomot lehetett építeni. Szabolcsmegyében Zsindelyes nevű tanyáján egészen a sajátjából iskolát építtetett, jól javadalmazott tanitói állást rendszeresített s ezen iskola fentartására jogutó­ dait is kötelezte telekkönyvi bekebelezés által. Gátéren közbirtokos társaival iskolát állitott fel; itt is 6 áldozott legtöbbel. Hugyagon a rombadőlt templomot sajátjából épít­ tette s mikor annak felszentelésére Czékus püspök meg­ jelent, újból a fenntartásra 1000 forintos alapítványt tett. Jó csillaga egy vele minden tekintetben rokon­ lelkű élettársat vezeteti karjaiba, nőül vevén 1840-ben szügyi Trnjtler Katalint, kivel 1890-ben családi körben aranylnkodalmát is megünnepelte. A sorsnak ráárasztotl kegyei közt méltán a legnagyobbak egyikének mond­ ható 51 évig tartott, boldog harmóniává varázsolt csa­ ládi élete. Boldog házasságából két leánya: Rózsa, fér­ jezett Dessewffy Ödönné és Ilona, férjezett gróf Degen­ feld Lajosné származott Egész életét fáradhatlan munkásságban töltötte el Tiszta hazafiság, vallásosság s övéi iránti gyöngéd sze­ retet voltak jellemvonásai. Ezreknek áldása, övéi fáj­ dalma, ismerői emlékezete kisérték őt sírjába. A mily egyszerű volt egyénisége az életben, oly egyszerűséggel óhajtott örök nyugalomra térni s ebbeli óhaját családja előtt nyilvánította is és már életében megjelölte a temetőben a vanyarczi templom mellett azon helyet, hol háláin után szülei mellett nyugodni óhajt. Oda is lett eltemetve. Nemes lelkének porhü­ velyeit a végtisztességgel ellátni a családját illette ugyan, de nagy egyéniségének emlékezete n hazáé, az egyházé és a varmegyéé lévén, nem zárkózhattak el az elől, hogy a végtisztesség nagyobb ünnepélyességgel menjen végbe. Aki közel é< távolban hírt vett Dessewffy Oltó elhunytéról, sietett megjelenésével a nagy halottnak a végtisztességel megadni s őt utolsó útjára elkísérni. Olt láttuk a vármegye szine-iavát, majdnem összes tiszt- �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 2 viselőit, aa ágostai ev. egyház pap-lelkészeit tömegesen te m elhunytat tisztuló Motelei ktAsok egásx. sereget. A család csupán a helybeli ág. ev. lelkészt .Ma- róthyt kérte fel az egyházi szertartás végzésire; de Simkó frigyes ev. ale-peres a gyú-zban résztvenni óhajtván, a halotti imát a ravatal fölolt Ő mondotta. A házból a gyászmenet a templomba vonult, a menetet a vármegye két lovas huszárja nyitotta meg két gyuszlobogóval jelezvén a vármegye egykori alispánjának halála feletti vármegyei gyászt. Ezt követte a koszo­ rúkkal megrakott koszorús kocsi, majd koszonidiszben a halottas kocsi, kisérve kél oldalról vármegyei hajdúk által, kik kivont karddal kísérték a telemet. Ezután sorakozott a gyászoló család és a résztvevő nagy kö­ zönség. A templomban felállított ravatal fölött Marothy. vanyarezi ev lelkész a meghatottságtól remegő hangon mondotta el a gyászbeszédet, melyben különösen a családapát, de a vanyarezi egyháznak élete végéig volt felügyelőjét a lelkésznek magának és az egyháznak jótevőjét emelte ki az elhunytban, kinek érdemeiről, ha a templom kiivei megszólalhatnának, azok tennének tanúságot. Az egyházi beszéd végeztével Sréler Alfréd orsz. képviselő méltatta remek szónoki lieszédben az elhunyt politikai és társadalmi érdemeit. Különösen kiemelvén működését a patenlális korszakban, 1801-ben mint alispánéi s végül mint orsz. képviselőt azon idő­ ben, midőn a nemzet és a fejedelem közötti kibékülés kérdése forgott fenn az országgyűlésen. Ezután a vármegye legelőkelőbb családjainak sarjai spontán tiszteletből vállukra emelték a ko|>orsót s ők vitték ki az elhunytat végső nyugvóhelyére, hol is mielőtt a hideg földbe süllyezletett volna a koporsó, a vármegye tiszti kara nevében Nagy Mihály tb. fő­ jegyző mondott megható búcsúbeszédet a vármegye nagy fia az egykori alispán fölött, kinek példája mindig fényesen fog lebegni az utókor előtt. Dcssewffy Ottót immár a sir hantja födi, de em­ léke nemzetünk történetében, vármegyénk évkönyveiben fel lesz jegyezve és élűi fog működésének emlékezete a késő utókorig. Pél lát adott rá, hogy kell a férfinak hazáját, vallását és családját szeretni és boldogítani. «Hac itur via!» Nagy Mihály, vtu. t. b. főjegyzőnek Dcssewffy Ottó sírjánál elmondott búcsúztatója' Tisztelt gyászoló közönség! Mielőtt nagyságos cserneki és'tarkeöi Dessewffy Ottó urnák, Nógridvármegye th. bizottsági tagiának, a nemzeti intézet elnökének és a vármegye egykori alispánjának kihűlt tetemét sz anyaföldnek visszaadnánk, engedtessék meg nekem, hogy a vármegye tisztikara nevében, hiva­ tottak tagjai helyett bizonyára, mégis a benső érzet ép oly tisztaságával, az elmondottak után csak röviden bú­ csúszót intézzek a megboldogulthoz. A hosszú életkor, kegyes adománya a Mindenhatónak; de legyen az tevékenységben bármily gazdag is, mara­ dandó emléket csak akkor biztosit, ha lefolyásában becsületes és közhasznú, önzetlen törekvését tárja elénk. Ily önzetlen tiszta törekvések lánczolata volt, a meg­ boldogultnak múltja. Közpályájának kezdete arra az időre esik, midőn még kiváltságait élvezte a nemzeti osztály, midőn a közügyek terén egyes kiválóbb családoknak jutott szerepkör,, mintegy, örökségül ntódról-utódra szállott, és sajnos: néha érdemetlent is ért. Nem igy a megboldogultnál, ősi nevének fényét, nem czimerének arany-foszlányai, de kiváló egyéni tulajdonai és a közélet terén szerzett érdemei ragyogtatták; oly érdemek, melyek méltán felejthetetlenné teszik emlékét várme­ gyénknél, egyházánál és büszkeségéül szolgálnak a vár­ megye tisztikarának, melynek egykor az élén állott. Válságos időben ült vármegyénk alispánt székén és a válságos idők daczára biztos kézzel, bölcs mérséklettel, meggyőződésében tántorithatatlanul és midenekelőtl igaz magyar érzelemmel vezette a vármegyéjét. Alispánsága után magánéletbe vonult vissza, de még akkor is, és később, előrehaladt majd aggkora daczára tevékeny részt vett a vármegyei közéletben, s nem egy fontosabb ügynek elöharczosává, vezérévé szegődött Nemzeti inté­ zetünk a megboldogultnak, egyedül ő neki, mint volt alis­ pánnak köszönheti azt hogy most oly szilárd anyagi talajon folytathatja hazafias irányú működését Mindez, eltörülbetetlenül feljegyezve marad várme­ gyénk évkönyveiben. Nekünk pedig vármegyei tisztvise­ lőknek örökre eszményképül szolgálhat az ö ideális puritán jelleme, önzetlen közszolgálati tevékenysége és csak a kegyeletnek szerény adóját rójjuk le az által, hogy nyilt sírja szélén, a gyászolók közé vegyülve, mi is fájdalmas részvéttel, rebegjük: nyugodjék békében. A család részéről a következő gyászjelentés bocsát­ tatott ki: .Csemeki és tarkeői Dcssewffy Ottóné, szül, szügyi Trajtler Katalin maga és gyermekei Dessewffy Rózsa, ennek férje Dessewffy Ödön és gyermekei Dezső, Hona, Etelka, Kamilla, Tamás és Uttilia; továbbá Dessewffy Ilona, ennek férje gróf Degenfeld Lajos és gyermekei Auguszta, Katalin, Kristóf, Miklós, Ilona és Ludovika, valamint az összes rokonok nevében mélyen megszomorodott szírrel jelenti cserneki és tarkeői Dessewffy Ottónak, Nógrádránnegye * volt alispánjának, volt országgyűlési képviselőnek a az ág. ev. bltr. bányakerület volt egyházi felügyelőjének, február hó 1-én, élete 82-ik, boldog házas­ ságának 56-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A drága hamvak február hó 4-én hétfőn, délelőtt 11 órakor az ág. ev. hitv, egyház szertartása szerint fognak megáldatni és a vanyarezi airkertben örök nyugalomra helyeztetni. Kelt Vanyarczon, 1895. február 1-én. lléko áldott poraira I* Rendkívüli törvényhatósági közgyűlés. A vármegye február 8-án reiidknüJi közgyűb-st tartott, mély egyrészt kegyeletei tárgyat ölelt fel. I. i a február 1-én elhalt Dessewffy Ottónak, Vármegyénk egyik oszlopos férfiúnak emlékét kegyelettel örökítette meg. másrészt az uszód-gyarmat-losonczi vasúlűgylten oly Imtározatot hozott, mely ha a községek által is npprobúllatik, a jelzett vasút sorsa el vau döntve s vár­ megyénk rövid idő alatt egy nagy transennalis vasul áldúsaimik örvendhet. A közgyűlést megelőzőleg vasúti konferencsíi tartatott, melyen vármegyénk egyik sze­ retett fia. br. Hoszner Ervin, Máramarosvúnnegye ki­ tűnő főispánja is részt vett s ő adta meg azokat az impulsusokat, melyek e vasút létesítését biztosítják. A vasút iránt melegen érdeklődők közűi körünkben láttuk : dr. Pulszky Ágost és Tolnay Lajos urakat, valamint a vállalkozó Popper Istvánt Gróf Degenfeld lúijos főispánunk ő méltósága fekete magyar díszruhában foglalta el az elnöki széket s nyitotta meg a közgyűlést az állandó választmány rövid ülése után pont 1Ű órakor. Scituvszky alispánunk nem vett részt a közgyűlésen, mivel a közgyűlés előtti napon édesanyja súlyos betegségéről kapott szomorú távirati hirt s még aznap a délutáni vonattal Buda­ pestre utazott. A közgyűlés megnyitása után Tihanyi Ferencz főjegyzőnk, tőle megszokott ékesszólással emlékezett meg Dessewffy Úttörői, kinek áldásdus életét lapunk első czikkeiben méltatjuk. >Egy gyúszhir nyilallott — úgymo d — végig az egész vármegyén keresztül s ez az, hogy Dessewffy Uttó, a vármegye nagy fia, február hó 1-én megszűnt élni. Nem ecsetelheti, itt ennek a férfiúnak nagy érdemeit, mert hisz ez egy nagyobb em­ lékbeszéd keretébe tartozik s mindenki ismerte példány­ szerű életét és kristálytiszta jellemét; indítványozza tehát, hogy a jeles férfiúnak emléke jegyzőkönyvileg megörökittessék, bár tudja, hogy a gyászoló család könyeit nem lehet egyhamar eloszlatni s fájdalmát megszüntetni, mindnzáltal érzi, hogy e fájdalom eny­ hülni fog, ha abban egy vármegye részvéte osztozik. Indítványozza, hogy a mélyen sújtott gyászoló család­ hoz részvélirat küldessék. Ezt az indítványt a közgyűlés kegyeletének ki­ fejezése mellett egyhangúlag elfogadta. Második tárgya volt a közgyűlésnek a törvény­ hatóság és a községek által az aszód-b.-gyarmat-losonczi h. é. vasút törzsrészvényeire felajánlott összegeire vo­ natkozó fizetési határidő megváltoztatása s ezek fede­ zetére a vármegye és a községek által felveendő kölcsö­ nök iránti intézkedés. — A feltétel ugyanis eddig az volt, hogy a vármegye a törzsrészvényekre megszava­ zott 300 ezer, illetve még ehhez 40 ezer írtjával és az érdekeltségbe vont községek csakis akkor tartoztak a fizetéseket 8 nap alatt teljesíteni, ha a vasút kiépül és a forgalomnak átadatik. Ez alapon a részvénytársaságot megalkotni nem lehet. Az előzetes konferenczián meg­ beszélt a az állandó választmány által is tárgyalt ha­ tározati javaslat alapján elhatározta tehát a vármegye, hogy eltekint az eddigi feltételektől s kimondja azt, hogy a vármegye és a községek akkor és oly mérvben tartozik fizetni, amily mérvben a vállalkozó az épitést teljesiti s a kereseti összegeket utalványozza. Mégis kiköti a vármegye, hogy Pest-Pilis-Soll-Kis-Kunvármegye az általa már felajánlott 75 ezer írttal hozzá­ tartozik járulni, továbbá, hogy miután a községektől a járadékok aligha fognak pontosan behajtatni. Popper vállalkozó 10,000 frtot tartozik a b.-gyartnali takarék­ pénztárba letenni az esedékessé válandó fizetések biz­ tosítására, mely neki, mihelyt a járulékokat a községek befizetik, megtéríttetni fog. Végül kikötötte a vármegye, hogy az alakítandó részvénytársaság direkeziójába a vármegye egy taggal képviselve legyen s elvárja, hogy az igazgatóságba három vármegyei bizottsági tag megválaszlassék. — A határozat a kereskedelmi és bel­ ügyi miniszterekhez fog felsőbb jóváhagyás végett fel­ terjesztetni. Minthogy pedig a bankok a községeknek kölcsönöket nem hajlandók adni, a vármegye a köz­ vetítést magára vállalja s a községek kölcsöneiért a bankokkal szemben szavatosságot vállal, úgy azonban, hogy az esedékes járadékokat a késedelmes községektől a vármegye fogja behajtani. Ezen fontos tárgyon kívül előfordult még több közérdekű ügy is. Ilyen pl. Bzova község feloszlatása. Ennek a községnek községi jellegét beszüntetik s fel­ darabolva beosztják Dobrocs-, Divény- és Vámosfalva községekbe. A minister valószínűleg jóváhagyja ezt az intézkedést. Közérdekűek továbbá az inaszói és vadkerti patikák ügye is. — A közegészségügyi bizottság véleménye alap­ ján a vármegye pártolja ugyan az inaszói patikát, de kiköti, hogy ott okleveles gyógyszerész alkalmaztassák s hogy a gyógyszerek a salgótarjáni patikákból szerez­ tessenek be. A vadkerti patikát az-- érdekcsoportban lévő szomszédos patikák tulajdonosai is támogatják s igy hát, ha Szontagh úr ő excellenciájának megjegy­ zése szerint Vadkerten megél a gyógyszerész, a vár­ megyének nincs semmi kifogása a vadkerti gyógyszertár ellen s |>árto!ólng terjeszti fel Hatser Gyula okleveles gyógyszerész kérvényét annál is inkább,, mert Vadkert körorvosi székhely. A somos-ujfalusi leégett községi iskola jóváhagyott költségvetése ellen Kohn Hermáim és Szádoczky József állal beadott felebbezéseket a minister leküldte. A költségvetést a vármegye újból jóváhagyta, de elutesitólag határozott a szklabotiyai róm. kath. iskola második tanítójának fizetése ügyében s nem hagyta jóvá a község azt a határozatát, melynél fogva a fizetés a község ré­ széről teljesítendő lenne. Végűi, miután a közgyűlés észrevételekkel jóvá­ hagyta a kallói, jobbágyi és varbői körökhöz tartozó községek 1895, évi költségvetéseit, a közgyűlés 11 éra 1895. február 10. felé feloszlatott a főispán által, akit az ülés végével lelkesen megeljeneztek. Dicseróleg kell kiemelnünk, hogy a zord id» daezi.ra bizottsági tagjaink nagy számbau jelentek meg. - Ixrnoncz, lbl»’. íAr. C. E hó 1-én tartotta a helybeli katonai tisztikar az ó ferfi-vstélyet. Herrn-Abendját. E czim maga mulatja, hogy e mulatságról a nők tisztelettel ki voltak zárva: de mutatja azt is, miszerint ez alkalommal mindenfele sikamlós élezek mondattak ékes nemet nyelven. A láto­ gatók száma nem volt épen nagy. 2-án lágy időnk volt s eszünkbe jutott a paraszt­ jóslat, ha fénylik a gyertyaszentelő, még az izeket is vedd elő. A mi annyit jelentene, hogy nagyon hosszú lesz a tél, a melytől most minden gazda fél, lévén már is fogyó félben a takarmány. 3- ikara csakugyan megemberelte magút s lelt olyan hideg, miszerint e nap estéjén az esti jégünnepe', meg lehetett tartani. Ez alkalommal is fényes kivilágilas mellett tartatott, de a tűzijáték elmaradásával. Most a jövő szombaton leendő gymnasiumi bálra történnek az. előkészületek. Gsakhogy különös, szokatlan módon. A felett folyik a tanácskozás: valljon csárdás­ sal vagy valami német tourtánczczal kezdődjék-e az. No már ha ilyen tárgy felelt valahol a szászok közt, vagy valamely osztrák varosban folynék a vita, azt értenék. De Magyarországon. Losonczon, magyar ifjúságot ne­ velő intézet bálja alkalmából! ez mégis csak különös. Hol vagy Berzsenyi, a ki felsóhajtson: Mi a magyar most? ... A másik különösség pedig az, hogy a tánezrendező bizottság egy helyettes elnök alatt elhatározta, hogy az általa kitűzött 10 hölgyet kell a terembe lépéskor azonnal tánezra fogni s mindvégig jól mulattatni. Ily határozat hallatára hogyan vegyen részt a többi, e mulatságon részt venni szándékozó hölgy, mikor a tíznek neve is tudomásukra jutott Szerencse, ha e határozat szombatig köztudomású nem lesz: mert ugyancsak néptelenné válik e bál. (Már eldőlt a dolog, várjuk az eredmény közlé­ sét. Szerk ) E mai napon rövid közgyűlés is tartatott. A losonczjárási szolgabiróság átírt városunk polgármesteri hiva­ talának, hogy márez. 4-ére tartsa készen a városunkon keresztül folyó Tugár part-épitési terveit, mert — ugy mond — felsőbb helyről a polgármesteri hivatalban ez ügyben tartandó tanácskozásra van utesitva. Mivel polgármesteri hivatalunk hasonló felhívást nem kapóik így egyoldalúnak látszik az eljárás. Épen azért lett elegendő alap a megütközésre. Lelt is azonnal tilta­ kozás stb. Reményiem, ez összeütközés vér nélkül folyand le. Igazságügyministeri rendelet*) a lakbér-felmondát ét lakátkiürilét iránti ügyekben követendő eljárás tsabályotása tárgyában. Az 1893. évi XVIII. törvényezikk 233. g-ában nyert felhatalmazás alapján rendelem: . 1. §. Midőn valamely lak-, üzleti vagy más helyiség és tartozmányai bérletének felmondása az anyagi jog szabályai sz-rint a bérleti szerződés megszűntetése végett szükséges: a felmondást ugy a bérbeadó, mint a bérló a bérlet tárgyának fekvése szerint illetékes járásbíróság utján eszközölheti. A felmondást Írásban vagy szóval lehet előterjeszteni. Az Írásbeli felmondást az 1893. évi XVIII. törvényczikk 14. § aban megszabott alakban két példányban és egy felzettrl és ha a felmondás többek irányában történik, annyi .további példányban kell benyújtani, hogy mindegyik­ nek egy példány jusson. A hiányzó példányok az ü. Sz. 207. g-a értelmé­ ben — az ott rendelt felhívás előrebocsátása nélkül — pótlandók. 2. § A felmondásnak magában kell foglalnia: 1. a felek megjelölését, nevük és lakásuk szerint; 2. a bérlet tárgyának megjelölését; 3. a felmondás kijelentését, annak az idöpon'nak tüzetes megjelölésével, a melyben a bérleti viszonynak a felmondás következtében meg kel! szűnnie; 4. ha a bérlet tárgyának kiürítésére nézve a szerző­ désben külön megállapodás foglaltatik, a szerződés e részbeni határozmányának előadását; 5. ha a felmondó fél nem lakik a járásbíróság székhelyén vagy területén, vagy ba a felmondás többek részéről történik, — a járásbíróság székhelyén vagy terü­ leten lakó azon személy megnevezését, akinek az eljárás folyamán keletkezett bírói határozatok kézbesítendők. 3. g. A felmondást hivatalból kell visszautasítani: 1. ha a bíróság az 1. § értelmében az eljárásra nem illetékes; 2. In az Írásbeli felmondás nem az 1893. évi XVIII. törvényezikk 14. §-ában m-gszabott alakban adatott be; 3. ha a felmondás a 2. g-ban megszabott kellékekn-k meg nem fele); 4. ha a felmondásban felhozottakból kitűnik, hogy a felmondás nyilván a felmondási határidő lejárta után van előterjesztve. A felmondás hiánypótlás végett nem adható vissza 4. § Ha a vissxautariUs esete nem forog fenn, a bíróság a f-lmondás egyik példányát, illetőleg a szóval előterjesztett felmondásról felvett jegyzőkönyv másolatát oly figyel mertetéssel közli az ellenféllel, hogy ba a fel­ mondás ellen kifogása van, azt a felmondás kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a felmondást közlő bíróságnál terjeszsze elő, mert ellen esetben a (elmondás alapján végrehajtá'iuk lesz helye (9. §.). A felmondást közlő végzésben a kiköltözködés idejét szabatosan meg kell jelölni. ♦) KöairdekO voltánál fojva lapunkban is etetünk kiadni a Seerk. t. i. mireslna l-4n Sletbatepi a alniutari rendeletet. �1895. február 10. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. A felmondó fél felzeten nyer értesítést. A felmondás ehv példánya, illetőleg á felmondásról felvett jegyzőkönyv eredetije a birÓMágnál marad. 5 . J. A felmondás csak uz illetékes járásbíróság székhelyén vagy területén kézbesithető. Áron (él résiére, aki ellen a felmondás intőivé van, a kézbesítés unnak a személynek a keiéhez is történ­ hetik, aki a bérlet tárgyának kezelésével vagy őrizetével meg van bízva. Ha a kézbesítés ily módon nem volt eszközölhető, a felmondás hirdetmény mellőzésével a bíróság által kinevezett ügygondnok közéhez kézbesítendő, s erről az a fél. aki ellen a felmondás intézve van, lakhelyére czimzett ajánlott levélben posta utján értesítendő. Egyebekben a keresetlevél kézbesítése esetében kö­ vetendő szabályok megfelelően alkalmazandók. 6. §. A bíróság köteles ugy intézkedni, hogy a fel­ mondás annak, aki ellen intézve van, az előző g-ban megbatározott módon haladéktalanul kézbe.-ittessék. Ha a kézbesítés csak a szerződésileg megállapított, ilyennek hiányában pedig az e részben irányadó szabályrendelet, törvény vagy helyi szokás által megállapított felmondási batáridő lejárta után történt: a felmondásnak csak akkor van hatálya, ba emiatt az a fél, aki ellen .a felmondás intézve van, a megszabott határidőben (4. §. első bekez­ dése) kifogást nem terjeszt elő. 7. A kir. közjegyző utján, akinek közjegyzői te­ rületén a bérlet tárgva fekszik, a felmondás (1874: XXXV. t-czikk 98., 99., 101. és 103. gg.) ugyanazon batálylyal teljesitbető, mint a biróság utján: ha az érte­ sitvény a 2. §. kellékeinek megfelel és azt a figyelmez­ tetést is magában foglalja, hogy ha a félnek, aki ellen a felmondás intézteiéit, a felmondás ellen kifogása van, ezt az értesitvény közlésétől számított 8 nap alatt az 1. g. értelmében megnevezett járásbíróságnál terjeszsze elő, mert ellenesetben a felmondás alapján végrehajtásnak lesz helye (9. §.), továbbá ha az értesitvényben a kiköltözködési idő szabatosan meg van 'jelölve. Az értesitvény közlésére nézve (1874: XXXV. L-czikk 99. §.) az 5. §. második bekezdése megfelelően alkalma­ zandó. Az 1874: XXXV. törvényezikk 101. §-a esetében a kir. közjegyző az értesitvényt az 1. g. szerint illetékes járásbíróságnak mutatja be, amely azt az 5. g. szabályai szerint kézbesíti. 8. g. Ha a bérleti s^prződés a kikötött idő letelte után felmondás nélkül szűnik meg, vagy ha az egyik fél a szerződést magánúton vagy'a 7. g. esetén kivül kir. körjegyző utján bizonyos napra felmondta, s az ellenfél a felmondást elfogadta, ugy a bérbeadó, mint a bérlő az 1. g-ban megjelölt biróság vagy kir. közjegyző utján a bérleti idő letelte előtt is felhívhatja ellenfelét hogy a kikötött idő leteltével a bérlet tárgyát bocsássa vissza, illetőleg vegye át Ha a bérleti idő hat hónapnál hosszabb időre ter­ jed, a felhívás csak a bérleti idő utolsó hat hónapján belül terjeszthető elő. Az ilyen felhívásra az 1—5. §-okban illetőleg a 7. g-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. 9. g. Ha a felmondás (1. és 7. §.), illetőleg felhívás (8. g) ellen kellő határidő alatt kifogás nem terjesztetett elő: az 1. g-ban megjelölt járásbíróság a költözködés! idő beálltával a fél kérelmére a bérlet tárgyának visszabocsátása illetőleg átvétele iránt a végrehajtást rendeli el> Az egyik fél részéröl eszközölt felmondás (1. és 7. §.), illetőleg felhívás (8. §.) alapján a végrehajtás elrendelését a másik fél is kérheti. A végrehajtást elrendelő végzésben meg keli hatá­ rozni a bérlettárgy kiürítésének határidejét és mődozatait zz e tekintetben a felmondásban előadott szerződéses meg­ állapodás (2. g. 4. pont) ily előadás hiányában pedig az e részben irányadó szabályrendelet, törvény vagy helyi szokás alapján. Ha a bérlettárgy kiürítésének határideje ez alapon meg nem határozható: a végrehajtást elrendelő végzésben ki kell mondani, hogy a kiürítés a bérleti idő utolsó napját követő napon délelőtt 12 óráig történjék, Amennyiben pedig a végrehajtást elrendelő végzés meg­ hozatalakor a bérlettárgy kiürítésének a fentiek szerint meghatározandó határidejét — ennek letelte miatt — már nem lehet alkalmazni: a bérlettárgy azonnali kiürítését kell elrendelni. Egyebekben a végrehajtásra az általános szabályok alkalmnvnndók, (Véfe kövrtknik ) N. V. luuzenm gyarapodása. A folyó év elején jelentékeny és az őskor ismeretére nézve nagy érdekű archeológiái darabokkal gyarapodott intézetünk, t. I. a megyénkbeli Szirákon felásott azon hajdankori sírokban lelt tárgyakkal, melyeket főispánunk fenkölt szellemű hitcstársa, gróf Degenfeld Lajosné úrnő 6 méltósága, Szontagh Antal főispáni titkár úr útján juttatott múzeumunknak a a melyeket nevezett föispáui titkár úr e lapok hasábjain megjelent jeles értekezésében beható kö­ rülményességgel és föltűnést keltett szakszerűséggel ismer­ tetett meg a t. közönséggel. Ezen nagybecsű adományért az adományozó grófné a társulat kiváló köszönetét méltán kiérdemlette. A könyvtár részére Hajós László úr útján, Szigyártó Sámuel kir. tanácsos úr, e század első negyedbeli igen ritka magyar hírlapirodalom töredékeivel lepte meg mú­ zeumunkat. All ezen adomány a Bécsben megjelent „Magyar Kurírnak- 1819. évfolyamból összesen 57, az 1820. évf. 18 és az 1821, évf. 38. számából, összesen Ili számból, melyért a hazafias lelkületű adományozó fogadja a társulat köszönetét. A titkári hivatal. 3 Ipartestületünk jubileuma,. Balassa szálloda vendéglősének is, ki a sok vendég jó pontos ellátásával tűntette*4i magát. •<- ••• • A balassa-gyarmati ipartedtilet f. bő 2-áu tartotta évi rendes közgyűlését. E közgyűlés az ipartestület HTéves fenállása alkalmából jubiláris színezettel volt rendezve és megtartva. A jubiláris jelleget az is bizonyította, hogy nemcsak az ipartestületi tagok jelentek meg ott igen szép .-iámban, hanem részt vettek azon Beke Béla szolgabiró, Reményi Károly városunk érdemes főbírája, Horváth Danó és még több vendég mint az iparűgy barátja! és támogatói. A közgyűlést Kouunorcll Gyalu elnök szép és hatásos beszéddel nyitotta meg. Beszédjében rámutatott a 10 évi eredményes munkára s lelkesítette a tagokat, hogy jövőben fokozott munkásságot fejtsenek ki. , Az elnöki megnyitó után Debrvcicni Márton jegyző olvasta fel az évi jelentést. E jelentésben részle­ tesen be lett mutatva az ipartestület keletkezése, fejlő­ dése és 10 évi munkálkodása. A lefolyt 10 év alatt az ipartestüket mint intézmény nemcsak teljesen megszilárdult, de anyagilag is gyarapodott A lap szűk tere miatt azon­ ban mellőzve a korábbi adatokat, csakis a múlt évi mű­ ködés bemutatására szorítkozom. Az ipartestület elöljáró­ sága tartott a múlt évben 11 havi és egy rendes köz­ gyűlést. E gyűléseken elintézett 715 ügydarabot. Az elöl­ járóság! tagok ez évben is a legnagyobb buzgalmat tanú­ sították. Az elöljáróság minden egyes iparigazolvány ki­ adását szigorú bírálat alá vette s ha szükségét látta, az ellen a hatóságoknál a felebbezósi intézkedést megtette. Ellenőrizte a szegödtetéseket melyek száma 111 volt; ugyszinte a szabaditásokat, ezek száma 77 volt. Az iparos­ iskolában nemcsak ellenőrzési jogát gyakorolta, de 50 írttal segélyezte is azt. Az iparostanoncz iskolába járt 220 tanuló. A villamos kiállítás megtekintésére és tanulmányozá­ sára kiküldötte Váczy Ferencz, liótb Károly, Ropper Ferencz, Lehoczky László, Brenner József, Ivicz István testületi tagokat kiket ezen útra pénzsegéllyel is ellátott A békéltető bizottság 28 esetben tartott ülést. Az ezredéves kiállítás érdekeben is működött elöljáróság. Az ipartestület tagjainak száma 242 volt. az Elismeréssel adózott a jelentés az első fokú ható­ ságnak, valamint a beszterczebányai kereskedelmi és ipar­ kamarának, mivel mindkettő nemcsak érdeklődést tanúsí­ tott az ipartestület iránt, de jóakaratukkal és tanácsukkal támogatták is azt. Az iparkamarának köszönhetjük, hogy a nm. kereskedelemügyi ministerium ipartestűletűnk ré­ szére 20 irtot adományozott a villamos kiállítás tanul­ mányozása czéljából. Ez összeggel Molnár József .asztalos mester, elöljáróság! tag küldetett ki a kiállítás tanulmá­ nyozására. Az évi jelentést a közgyűlés tudomásul vette s azért Debreczeni Márton jegyzőnek elismerését és köszönetét nyilvánította. Az anyagi ügyekről Molnár János pénztáros mutatta be a .számvizsgálók által felülvizsgált és rendben talált számadásokat, mely szerint a bevétel 1770 frt 58 kr, kiadás 1554 frt 05 kr, igy a pénztári maradvány 216 frt 53 kr volt Az ipartestületi ház számadása szerint a múlt éri törlesztés 700 frt volt A beterjesztett vagyon teher ki­ mutatás 2200 frt tiszta vagyonról tett tanúságot A be­ mutatott számadásokat a közgyűlés elfogadta s Molnár János ügybuzgó pénztárnoknak nemcsak a felmentvény megadását határozta, hanem jegyzőkönyvileg köszönetét is nyilvánította. A költségvetés szerint a szükséglet 979 frt 66 krban, — fedezet 1858 frt 14 krban lett meg­ állapítva. Ezek után a tisztújító* lett megejtve. Elnökül egy­ hangúlag Kommercll Gyula,előljárósági tagokul: Fábry. János, Guttmann István, Gajdár József, Juhász József, Lévay Pál, Manóssy Alajos, Molnár József, Makkay Sán­ dor, Meleg Imre, Meisner József, Petrovics Mátyás, Palla Pál, Rády István, Róth Károly, Selmeczy Sándor. Váczy Ferencz; számvizsgálók: Frey Miklós, Paudler József, Schlesinger Károly leltek megválasztva. A közgyűlés alkalmából ugyanaznap este az ipar­ testeiét saját háza javára sikerült tánczmulatságot rendezett. A Molnár József elöljáróság! tag csinosan és Ízlésesen feldiszitet tánezterem ritkán lát oly szép és nagy közönséget, mint a milyen ez alkalomra összejött. Molnár József a nagy fáradságért nemcsak elismerést de köszönetünket is méltán megérdemli. Ezen mulatság kiadása 83 frt 34 kr, bevétel 316 frt 48 kr s igy a tiszta jövedelem 263 frt 14 kr. Ezen tiszta jövedelem igen tekintélyes részét a tombola hozta. A tombolatárgyak gyűjtésében 22 hölgy fejtett ki nagy buzgalmat mit bizonyított a 851 drb. nyerő tárgy. Ugy á hölgyek neveit, valamint az adakozók neveit a közelebbi számban fogjuk közzé tenni. Ez alkalommal fogadják hálás köszönetünket A tombola tiszta jövedelme 144 frt 78 krajezár volt Fel01 fizetéssel gyarapították • jövedemünkot: Dr. Heksch József, Geschcit Sámuel, Dr. Révész Dezső, Dému*z János, Horváth Danó, Darvai Annin, Müller Kálmán, Pecze Károly, Machleid Jenő, Ganse) testvérek, Beke Béla 1 — 1 frtol; Kohn Mór és fiai, Polacsek Rezső, Hudecz Zsigmond, Cservenyák György 2-2 frtol; Karlik János, Hummer Mihály 3—3 frtol; Pető Gyula, Manóssy Alajos, Darvas Istvánná, Niszler Ignácz, Quitner Sándor, Meisner József, Volf Ede, Lubi Károly, Benkő József, Szegedin Miksa, Bátori Jenő 50—50 krt; Sztankovics István 20 krt. Adományukért fogadják hálás köszönetünk. A délutáni órákban vettük a losonczi ipartestület üdvözlő sürgönyét mely a tánezestély szünórája alatt lelt felolvasva. A sürgöny tartalma a kővetkező: , Évtizedes emlékünnepeteken a munka sikerdús eredménye felett örömmel üdvözlünk benneteket. Me­ rítsetek tüntetőbb erőt további haladásra. Losonczi testvéreitek megbízásából: Busbak.* Végül elismerésünket nyilvánítjuk Bárth Ignácnak a és Hirek ós különfélék. Személyi fairek. Degenfeld Lajos gróf főispánunk Öméltósága mar febr. 7-én érkezett a székvárosba, hogy az üléseket megtarthassa. Ma résztvesz a takarékpénztári közgyűlésen is. A főispán csak febr. 12-én távozik körünk­ ből. — Scitovsxky János alispánunk febr. 7-én Buda­ pestre utazott súlyos betegségben szenvedő kedves anyja látogatására. — Közigazgatási bizottsági tagjaink közű! a a tegnapi közigazgatási bizottsági ülésen részt vettek: Laszkáry Gyula, Mocsáry Ödön, Sréter Alfréd és Szontagh Pál urak. (tyánzldr. Nagy részvétet keltett nemcsak egész B.-Gyarmaton, de a messze vidéken is Baintner Ottóné, szül. Pokorny Nelli urhőlgynek elhalálozása, mely hosszú és nehéz szenvedések után febr. hó 6-án d.-u. 1 órakor következett be. A gyászeset mély fájdalommal sújtja férjét: Baintner Ottó urat, vármegyénk péuztámokát és közéletünk egyik h-gmunká-abb tagját, továbbá u rajongásig szeretett gyermekeket, kiket a jó anya annyi gonddal és szeretettel ápolt és nevelt. A temetés, mely febr. 8-án d.-u. 3 órakor ment végbe, valóban megható volt és amikor Simkó Frigyes ev. esperes lelkésznek vigasztaló szent beszéde után a búcsú­ szózatok elhangzottak, s midőn a kedves halottat a szép rendben tartott családi házból, a kedves otthonból, kikisérték, egyetlen szem sem maradt szárazon. A gyászba borult család, különösen a derék férj iránt minden oldalról őszinte részvétek nyilatkoztak. így a balassa­ gyarmati Népbank még a halál napján rendkívüli ülést tartott a bánatos férjhez, mint a Népbank igazgatójához meleg hangú részvétiratot intézett s a ravatalra a meg­ holtnak kedvencz világaiból gyönyörű koszorút helyezett el. A báz udvari előcsarnokában felállított ravatal és az egész csarnok telve volt koszorúkkal. A férj koszorúján következő felírás volt: Bánatában vigasztalhatatlan férjed — emléked örökké őrzi. Baintner Ferencz koszorúján: Felejthetetlen édes anyának — bánattól megtört Ferid. Baintner Ernő koszorúján: Szeretett jó anyjának — hálás fia Ernő. A kis Sándorka: Szeretett ió anyjának — zokogó Sándorkája. Az anyácska nélkül maradt Mártha: Drága mamájának — elárvult Mártikája. Pokorny Pál: Szeretett nővérének. Nógrádvármegye tisztikara: Baintner Ottónénak. Scitovszky János és családja — mélyen érzett részréttel. A balassa-gyarmati Népbank: A jó férj őrangyalának. A Melicher-család: Szeretetünk jeléül. A Jeszenszky-család: Kedves Nellikének. Kedves rokonuknak a Landau-család. A szeretett sógornőnek — Olga és Imre. Cservenyákék — tiszteletük és szeretetük jeléül. Kleyn János és neje. Buszinkó Antal és családja. Kacskovich Jenő és csa­ ládja. Özv. Kék Lászlóné — szeretete jeléül. A vörös kereszt-egylet választmánya. A balassa-gyarmati Népbank tisztikara. A temetésen megjelentek: gr. Degenfeld Lajos főispán, a vármegye tisztikara, a bíróságok és hatóságok tagjai, Szontagh Pál, Laszkáry Gyula, Sréter Alfréd, Pajor István, Veres Ernő, Huszár Béla, Szontagh Antal. Buszinkó Antal, Vancsó Béla, dr. Jeszenszky Sándor, Szabó János,Soóky László stb. a Takarékpénztár, Népbank, Takarék- és Hitel­ intézet igazgatósági és felűgyelőségi tagjai, valamint ezek­ nek az intézeteknek tisztviselői, és többen a divényi seniorális uradalom tisztikarából. A koporsót — a hideg és havas időjárás daczára a közönség beláthatatlan sora kisérte a temetőbe, melyben a sir hideg hantjai örökre elválasz­ totta tőlünk társadalmunk egyik diszét és kiváló kedves asszonyát. A gyászesetről a család a következő jelentést adta ki: Baintner Ottó s gyermekei: Ferencz, Ernő, Sándor és Mártha, továbbá Pokorny Pál a maguk, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy feledhetetlen és forrón szeretett felesége, édes anyjuk, illetőleg nővére Baintner Ottóné, született Pokorny Nelli életének 42-ik, boldog házasságának 25. évében hosszas szenvedés után f. hó 6-ik napján d.-u. 1 órakor jobhlétre szenderült. A megboldogult földi maradványai f. hó 8-án, d.-u. 3 órakor tétetnek örök nyugalomra az ágostai hitvallás szertartásai szerint a b.-gyarmati sirkertben. B.-Gyarmaton, 1895. évi febr. hó 6-án. A béke angyala őrizze nyugalmát! Hymen. Zsolnai Matulay Géza febr. 5-én vezette oltárhoz* özv. Somoskeőy Istvánná szül. Scholtz Fülöpkét. Halálozás. Raák Mihály dejtári kántortantó, a ki a tanítói pályán 52 évig működött, — s 48-ban mint lionvédőrmester küzdötte végig a szabadságharcról, febr. 2-án 70 éves korában elhunyt Temetése febr. 4-én nagy részvéttel ment végbe. Örömmel értesülünk arról, hogy a helybeli polg. iskola jeles képzettségű, kedvelt tanára: Druga József úr nyelv-ideg-bajából teljesen meggyógyulva, Budapestről városunkba visszaérkezett ós előadásait megkezdette. A régészeti ásatások Szirákon czimü s Szontagh Antal úr által irt érdekes czikksorozatot lapunk jövő szá­ mában folytatjuk. A fa.-gyarmati ügyvédi kamara választmánya közbirrú teszi,* hogy dr. Harmos Gyula ügyvéd (lakik Stirákon) a b.-gyarmiti ügyvédi kamara lajstromába foly­ tatólag felvétetett. Kinevezés. Marssó Lőrincz, az itteni 5-ik kerületi m. kir. csendőrségi szárnyparancsnokság főhadnagya a mármaros-szigeti csendőrséghez szárnyparancsnoknak ne­ veztetett ki. Marasd febr. 7-én távozott uj állomására. A B.-Gyarmatl Takarék- és Hitelintézet Részvénytársulat f. évi február hó 3-án tartotta KXUI-ik éti rendes közgyűlését, melyen Balás Antal országgyűlési k- pviselőnk elnökölt. A tárgysorozatba alapszabály szerűleg felvett ügyek a legnagyobb nyugodtsággal lettek elintézve; at igazgatósági és felűgyelöbizottsági jelentés — s az összes zárszámadásokkal kapcsolatosan a mérleg egyhan­ gúlag jóváhagyva; végül az alapszabályok a 80.000 írtra felemelt részvénylökéhez alkalmazotton módosítva. Örömmel �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. szép sikerrel tartotta meg két próbzelósdását; e hó 6-án ■már bérletben adták elő a .dolovai nábob leánya* czúnű színmüvet. A társulat kiváló erőkkel rendelkezik, most azonban még korainak tartja tudósítónk a részletes ismer­ teié, t, -• egyelőre legyen elég megemliteui, hogy az előrdá-ok ő-szevagók. mi az ügyes rendezésnek felül annak is a következménye, hogy az előadó művészek mindég tudják a szerepeiket. Vadászat. Szabó János földbirtokos varbói és trázsi vadászterületein jan. hó 30 és 31-én sikerült kör-, illetve hajtóvodá-ratok tartattak. Az első napon terítékre került 14 nyúl, második napon 26 nyúl és egy gyönyörű szép róka, milyen vidékünkön ritkán fordul elő. A vadászai azért nevezhető sikerültnek, mivel a fent jelzett szép zsák­ mányt csupán 6 puskás ejtette el. lá-gliidcgcbb napja volt eddig a télnek íebr. felszólalására adtak még alkalmat, úgy hogy pénzintéze'iünkuek e politikai szinézétii"bankétjén itífadvégig emel­ kedett szellemű pobárköszüutókét lehetett .bnllaui. Kép­ viselőnk még aznap a délutáni vonatta) elutazott körünkből. Tanltóválasztás Málnapatakán Petrivaldszky Károly mlágyói tanító választatott meg az ottani népéi ev. egyház káutortanitójává. A megválasztott tanító Mlágyón kitűnő szolgálatokat tett a magyarügynek. Alsó- és Felsó-Ludány községek belügyi m. kir. minister úr ő nagy méltóságának 22718—94. számú intéz­ ménye értelmében „Nógrád-Ludány * név alatt kisközségi jelleggel egyesit tettek. tapasztaltuk U ülés fői rámán, hogy íz utóbbi időben gyakran éíotörnuiő tárgytalan feíkkólatasok ezúttal eíuieridtak;— a komoly tárgyalást mi sem távirta. Mindezen körftlmények arra hagynak köretkeltetni, hogy.* szerényen működő egészséges pénzintézet igazgatóságára! siembeu, a részvényesek teljes bizalommal viseltetnek és a tárgyilagos Igazgatósági jelentést, — méltányolni tudják; olvasnak a ndeg számokból, melyek a haladást és okszerű kezelést egyszerűn, — de kéUégberonbatlanid bizonyítják. A 1 t,8<i0 írt 92 krt térő Qzleteredmény következőkben usztatik fel: Osztalékra jut részrényenként 14 frt, tehát egy-egy 200 frt névértékű részvények után 7“',, összesen 42t*> frt. A tar talék-alapra 1070 frt 20 kr Az osztalék tartalék-alapra 2810 frt 97 kr., uyngdij-alapra 367 frt. Állandó jótékonycxélú alapra 100 frt, leírásokra 371 frt, jutalékokra 2213 frt 8 kr. és végű) jótékony ezélokra 228 frt 60 kr., .-lóval a felonUsnál is különös súly van fektetve az alapok gyara­ pítására. — melyek immár 109,180 frt 62 krt tesznek ki. A közgyűlés Balás Antal elnök és a szintén jelenvolt alelnök Szilárd) Ödön ur éltetésével ért véget. Politikai bankét. A b.-gyarmati Takarék- cs Hitelintézet közgyűlését is, melyről lapunk más helyén szólunk, magyar szokás szerint közlakoma követte. A Balassa-szálló emeleti termében az elnökök tiszteletére lön az igazgatóság által rendezve e közebéd, mely má» ba-onló ünnepien lakomáktól meg abban különbözött, hogy itt a conventionális, bár szívből jörö pohárkö.-zöntőkön kívül igen tartalmas politikai nyilatkozatokat is hallhattunk. Ugyanis alig hangzott el Feledi Henrik igazgatónak az elnökökre mondott talpraesett toa>ztja. melyet azután sűrű egymásutánban követett Balás Antal elnök, majd \ ladár Viktor, id. Farkas Feiencz, Bali- Jói.—f, dr. Herniann Károly és Tokay Lajos pohárkószöntői. midőn felállott a város"bírája Reményi Károly és megragadta az alkalmat, hogy az intézeti elnökben egyszersmind a kerület országgyűlési képviselőjét van szerencsénk üdvözölni, ki t fontos körülményre hívta f<>! figyelmét. Ezek egyike azon felettébb fontos ügy, melyet Balassa-Gyarmat képviselötc-tülete kérelme folytán Nógrád vármegye s ulan.i több más tör­ vényhatóság" tett ma-á*vá, feliratot intézvén a kormány­ hoz az 1868 : 22. U-cz. 23. jj-nak novellán* úton akként való módositá’ára, hogy a vidéki városok es törvényhatósági székhelyeken, az újonnan épült házak után |t> óv helyett 20 éri adómentesség engedtessék, mi altat bizonyára országszerte nagyobb föllendülést nyernének a vidéki városok s ilyképaz iparosságéi munkásnép bővebb kereseti forráshoz ÍUtva, nem tódulna tömegesen. Budapestre s ezáltal a szó;csfőráros is tömeges soculis bajtól szabadulna, az állami kincstár pedig sokszorosan megnyerné a réven, mit elveszít a vámon. Közeledvén pedig a munkaidő, a tava-z s ez egyszerű, alig pár szakaszból álló novella köiinyen meg­ hozható lévén, sürgősségénél fogva annak hitbatós meg­ mozgatására hívta fel a képviselő úr figyelmét, ajonkép a b.-gyarmati fögymnasium támogatását i< kérvén, hogy ó felsége a király buzdító adománya az üdvös kulturális eszme megtestesítését vonhassa maga után. Balás Antal orsz. képviselő rögtön adott válaszában mindkét ügyre nézve kijelenté, hogy azokat lehetőleg előmozdítani ke-z. Ez esz­ mék a közebéden dr Bogdán, Balás Ferencz és többek 1895. február 10. ' [ i . i i . j , | ! , | | j ! ; | ! ’ I A ..Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület nógrád vármegyei fiókegylete február hó 11-én (holnap) B.-Gyarmaton, a megyeház kistermében d.-e. 9 órakor választmányi é- 10 órakor folytatólag évi rendes köz­ gyűlést tart. 1. Jelentés az elmúlt évi működésről. 2. Az 1893. évi nov. 11-től 1894. évi derz. 31-ig terjedő szá­ madások elintézése és a felmentvény megadása. 3. A málnapatakai egyleti khdedovóda jövőjének biztositá.-x 4. A tiókegylet felveendő működési köre- és tagok gyűjtésére vonatkoz<> intézkedés. 5. Netán, indítványok elintez*-e. Felfüggesztett községi elöljárók Nagy feltűnést kelt Hoiitvariuegvében,mint a l’.H. írja. bog. Rudnay Béla féi-pán a hontváriii' gyei jegyzői kör elnökét, a nagy-marosi jegyzőt é» a nagy-marosi bírót állá-uktM felfüggesztette .« ellenük a fegyelmi vizsgalatot megindította. A nagy-marosi községhez ja'n. 31-én érkezett a következő hivatalos «:rt- -it«—: .NagyMaros község ügymenetének tuegvif-gál-i-a alkilnut.il oly nagymérvű visszaéléseket és szabálytalauságokat tapa-ztaít a főispán, hogy ezen vizsgálatból kifolyólag indítva érezte magát Rothbauer György községi biró és Hruckn-r Fe­ rencz községi jegyző ellen a fegyelmi eljárá-t elrendelni, nevezetteket állásuktól felfüggeszteni.* Az átirat a követ­ kező inditó okokat sorolja föl : 1) llruckner a marosi takarékpéztárra, a korona-uradalomra és a magyar államvx-utakra 80",’0 községi pótadót vetett ki. a többi adózókra (vedig csak 34, illetőleg 14%-ot. a törvény haló-ágii ig helybenhagyott községi költségvetés ellenére, sót a pót­ adóba a takarékpénztáron behajtva, meguein felelő ma­ gasságú 25 frt végr-hajtási költséget szedett. 2) Beteg­ ápolási é« szegényültpi pót idő étimén a törvényhatóságikig megállapított százalékot a községi költségvetésbe (ölvette, behajtotta, de ezzel meg nem elégedve, saját sz italára az az adózó polgárokat e czimen újra megterhelte és rajtuk a jogtalanul kivetett adót újra megvette. 3) Kifogás alá esett a község által bérelt regalejövt delem kezelése is. A ma­ rosi jegyző és biró a törvényes szabály ellenére ezen adó­ kezelésért 150 frtot. a községet megillető állami jutalékot, ami évenkét 302 frtot tesz ki és még a tiszta jövedelem 10%-át a mi az előző két évben 604. illetve 695 írtra rúgott, élvezték és így kettőn az 1893—94-ik években 1050, vagyis 1147 forinton osztozkodtak s igy hivatalos állásukat jogtalan előnyök szerzésére használták föl. Nagy-Maroson közhelyesléssel találkozott Rudnay főispán erélyes föllépése, mert llruckner ellen tömérdek panasz merült föl és egy Ízben már 300 marosi polgár kérelmezte az ő elmozdítását. Színészet Szécsényben az Aranyossy-Kerényi társulat 6-dika. midőn a városban is csaknem egész nap, verőfény mellett 6 — 10 B volt fagypont alatt a hideg; aznap este­ felé elborult, éjszaka pedig ismét havazott s ily jellege volt a hétnek végesvégig. MENETREND az <Eszter£om-> PartáBr-Nana—B.-Gjrarmatí lasntTonalon. Érvényes 1895. évi május hó l-lj. V ». V * 1 III 1 Hl 5 tő 6'f-’ 617 6-’« 6«t fe-l 7<"i 731 7-1 8'm 840 <F'5 915 tt.tl 9- 4P>-. <122 9'ő 9f‘ 10"l 10->9 IO-’2 !()•-' 10'-2 1 (tri 1121 11’-l 12I-* 1221 1-_»I5 I0-.. |érk w , 8'10 7« 731 720 707 6-52 640 624 612 602 5« 522 4W 443 427 iád. 4JÜ 1212 749 i;.v> 732 1142 7H| 1(3! 705 j IH« G-v> i (1<X 635 i 1055 622 1038 605 1022 55Ő1 ion 53s | 952 93! 905 850 834 810 516 455 1 431 1 418 402 3351 Horváth Danó. Reményi Károly. Széna. Körülbelül 1300 — 1500 métermázsa 1894. éri ter­ mésű széna eladó Ipolyságon a Winter SAndor-féle telken. A venni szándékozók szíveskedjenek Winter János úrnál Budapesten, Nagykorona-utcza 20. sz. jelentkezni 4 ♦ Csúz és köszvény. esüzos fej- és fogszaggntíisok. ütési és ficz.:imodA*i. vala­ mint fngvdaganntok ellen meglepő gyorsan és biztosan hat a R E P A R A T 0 R nevfl gyógyszer, melynek üvege 50 kr, vagy egy frtért minden gyógyszertárban kapható. z\ Heparalorralaltókuskórházban Í36 esetben tétetett kísérlet, melyeknél 7 esetben javulón, 129 esetben teljes gyógyulás éretett el. Vérszegénység és sápkór továbbá gyenge gyermekek erősítésére kitűnő hatású és pompás izh szer ti Tokaji Chtna vasbor, mely az orszá­ gos egészségügyi tanács javaslatán! belügytnin. engedélylyel látatott el. Sok rossz utánzat létezik, miért is kérem vételnél névaláírásomat követelni. Kis üveg 1 frt 60 kr. nagy 3 frt. Acalhi-Mznppnii 21530—18'Jt. ux. Nógridvirmegyi allipiijátil. Bérleti hirdetmény. Ezennel közhírré teszem, hogy a vármegye által Grünbaum Henriktől megvett'sab.-gyinniti 1447. számú teb-kjkönrrben foglalt, a vasúti töltésen innen s a nagyvásúrtér közvetlen szom­ szédságában fekvő 40 holdnyi terület, fél holdnál nem kisebb részletekben 1895. évi használatra 1200 □-öles holdankinti 20, azaz húsz frtért, mely bérösszegnek fele 1895. Aprít hó, másik fele julius hó elsején fizetendő, bérbe adatik. Felhívom bérelni szándékozókat, hogy a bér­ lendő terület mennyiségét a vármegye pénztári hivatalában kitett ivén bejegyezni szíveskedjenek. A bérbe veendő területek helyszíni kiosztá­ sánál a sorshúzást sorrend lesz betartva. B.-Gyarmaton, 1895 január 17. **■ »-* Scitocssky, alispán. MEGHÍVÓ a -Szécsényi takarékpénztár n-szvénylársulat« 1895-ik évi február hó 17-ik napján délelőtti 9 órakor Szécsényben, az intézet helyiségében tartandó XXIII. évi rendes közgyűlésére. A köxgyillés Aryyai: kedves illata, kellemes habzása és rendkívüli tartóságánál fogva lelt rövid időn kedvelné. 1 drb. 50 kr, 3 drb. egy dobozban 1 frt 40 kr. ■' Aratin arcz-créme rövid pár heti alkalmazásnál jvompás üde. gyermekded arezbőr nyerhető. Az arcabőr mindennemű ékttdenségét biztosan eltávolitja. 1 üveg ára 1 frt. A „cféme de Margnerite“ az arezbőr táplálására, üdén tartására szolgál. Előkelő körökben igen kedvelt. Egy köcsög ára 2 frt. Ezek gyógyszertáram kiválóbb s|>ecíalitásai, melyek főváros és országszerte a legjobb hírnévnek örvendenek, a postán is küldetnek. KKIKGVI.il Gi AkGY -Magyar Koronához* KAlvIn-túr. 4'7 ln4(xata . . 4'-" . Zxlaba . . . 5"-i „ Ipolv-PAsztó . . Bél , Szakálos . . 5'1 f, Ki . Vi«k ... f,12 . Ipolyság . . 6'1 , Drégelv-Palánk 6‘3 , Ipoly-Vecze . 7'r-, Dejtár ... 72t. érk. B.-Gyarniat 4" | ' ♦ j w. 3-3 431 Főmunkatársi « gyógyszertára a 3'5 md. Párkány-Nánaérk. 3'-2 . Kűhid-Gyannat , 407 . Kémőnd . . 4I9 . Bénv ... Felelős szerkesztő: .írlejtési hirdetmény. 0^* V. <. b*. r. I-III i-in Állomások Megjegyzés: Az esti 5 órától reggeli 5 óra 59 peresig terjedő éjjeli idő a peresek aláhúzásával van meg­ jelölve. — Bél és Ipoly-Vecze feltételes megállóhely. A U.-4>y*nniton építendő nógrádvámegyei .Máris Valéria* kúikórliiz felépítéséhez szükséges 1 rtoo.OOu drb jól kiégetett faltégla és 10,000 drb padlás burkolótégla >iállitá»ának biatositása ciéljából folyó 1893. évi február hó 28. napján, délelőtti 11 órakor a nógrádmegyei tn. kir. építészeti hivatalbelyísrci'-bru nyilvános ajánlati versenytárgyalás fog tartatni A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi itállltáa végrehajtásának elvállalására vonatkozó Hsát frtnyi készpénz vagy ovadékképes állampapíroklj. l álló bánatpénzzel «.5>> kroa bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlataikat a fennt Irt nap délelőtt 10 óráig a nevezett hivatalhoz annyival inkább így ekezennek Iw-adni, mivel a későbben érkezettek Ügyelembe nem fognak vétetni. A szóban levő szálll'íará vonatkozó részletes feltételek alulírott tn. kir. építészeti hivatalnál a hivatalos órákban naponkint megtekinthetők, illetve megkeresés alapján a versenyzőknek nevezett hivatal által aegküldctnek. 22. 8—3 B.-Gyamat, 1895. évi január 4-én. Vármegye alispánja: Scitorszky. 177—1895 n. 1 Hl. Budapest, Nyomatott a kiadótulajdonos B.-Gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat gyorssajtóin. 1. Közgyűlési elnökválasztás. — 2. ignzgntnsági és felügyelő bizottsági jelentés s azok alapján tett intézkedések tárgyalása. — 3. Az alnpszabályok 21. g-áttak b) (maija sze­ rint lemondás és eltávozás folytán megüre­ sedett igazgatósági és felügyelő bizottsági Ingok választása. — 4 Az 1894. évi zárszá­ madás és mérleg felülvizsgálása és a felmentvény megadása. — 5. Az 1891. évi tiszta nyereség fölötti intézke lés és az osz­ talék meghatározása. — 6. A kamatláb meg­ határozása fölötti intézkedés. — 7. Az alap­ szabályok 22. g-a szerint beadott indítványok tárgyalása. Szécsényben, 18C5. évi január hó 19-ik napján. . At Igazgatóság. Ai eredeti mérleg ex intéxet hrlzlaégóben • kOxgraUi nxpjiig ünnrp ót vatámap kivételével déle­ lőtt 9—12 Őréig megtekintheti, 32.3—3 ooooooooooóooooo � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00719.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_02_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-02-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 6. szám (1895. február 10.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/893d148fb6d48b862f89184cbbbce665.jpg 0cf7aef6cdee7561e19825c079000160 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0cbe3e8c09f1abeee978b8821d9d86a2.pdf 3ff46fb34b8e4c9ea8a637c5d5e245e5 PDF Text Text 7. szám Balassa-Gyarmat, 1895. február 17. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Szellem ás jellem. 11. e lapok egyik számában okosan és ügyesen kifejtette, hogy neki a kaszinó épülete nem tetszik. Sietek őt megnyugtatni és már is kijelentem, hogy nekem sem tetszik. Eddig tehát teljesen egy vélemé­ nyen volnánk, sőt mondhatom, II. nekem hatalmasan imponál azzal a dicséretre méltó buzgósággal, melyet az építési kedv fokozásában fejt ki és édes-örömest látnám, ha a sok szónak végre meg volna a kellő hatása. De hát sajátságos tünemény! Bennem R. czikkétiek olvasása általa éppen nem ezélzott (eszméket) ébresztett. Ennek ismét nem R. az oka, hanem tehet róla az én mindenfelé kószáló gondolatmenetem, mely ilyenképen szólalt meg bennem: hát csakugyan nincs más hibája a mi érdemes kaszinónknak, mint hogy rossz lépcső vezet hozzá, meg a helyiségek nem felelnek meg a modem építészet követelményei­ nek!! Nem, H. uram! Mi nem sokat törődünk az előcsarnok czélszerütlen voltával, nem nézzük az ajtók és ablakok korhadtságát. Mi mást keresünk. Mi azt szeretnök, ha a kaszinó társadalmi életünk vezetője volna, és a kaszinó egyesítené magában társadalmunk minden jobb emberét oly czélból, hogy egészséges társadalmi életet létesítsen. Ez volna a kaszinó ideális hivatása. A czél szép és nemes és megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Mert ralijuk be töredelmesen, hogy társadalmi étetünk fonák, beteges. Sőt talán nem is létezik, meghalt. Hisz nem látunk egyebet választó falaknál, melyek pedig- -megölői az együttes életnek; Rang, hivatal, vagyon, vallás, mind megkülönböztetésül szolgál és nincs semmi, ami egyesítene. Innét van azután, hogy teljesen képtelenek vagyunk bármelyen actióra. Nem tudunk semmi olyasmit létesíteni, aminek szülő­ anyja a közvélemény, a közlelkesedés szokott tenni. Büszkék vagyunk, hogy B.-Gyarmat megyei székhely és az egész tetet úgy töltjük, akár csak a legutolsó faluban. Egy pár házi mulatság, vagy thea-estély, nehány banális uzsonna; ebben nyilatkozik szelle­ münk. Nem vagyunk képesek egy tisztességes mulat­ ságot rendezni, mert ismerve dicséretre méltó demok­ ratikus hajlamainkat, félünk a kudarcztól; tél végén vagyunk és még egy gyenge kis hangversenyt, műkedvelői előadás, vagy szélesebb kOrre kiterjesztett pikniket sem tudtunk eddig Összehozni. Ez régi nóta, mindenki felpanaszolja és nincs meg bennünk az energia, hogy segítsünk a bajon. Pedig megvan ez ily elposványosodott viszonyoknak a maguk káros következménye. Magunk is ellaposodunk és különösen megérzik feleségeink és leányaink. Nem nyújtván nekik a társadalmi étet semmi szellemi tápot, telkük, szivük megszokja a közönségest, nem tudnak maga­ sabb niveaura emelkedni, mi kedélyük elfásulását ronja maga után. Ezeken az állapotokon segíteni volna a kaszinó hivatása. Vegye kezébe a vezérszerepet és kOsse össze a kaszinói életet nyilvános felolvasásokkal, közös vacsorákkal, rögtönzött tánczmulateágokkal, hangversenyekkel és egyebekkel, mi a szellemet fejleszti, a szellemet nemesíti és az Ízlést finomítja. Nem ámítom én magam azzal, hogy ez által városunk társas élete egy óv alatt megváltozik, de számitok rá, hogy az ily szívnek és léleknek jól eső összejö­ vetelek egyrészt intelligentiánkat fokozni fogják, más­ részt egy jobb felfogásnak egyengetik útját. Jóaka­ rattal, tapintattal sokat lehet tenni! A kezdet ne­ hézségeinek leküzdésében az oroszlánrész társadal­ munk vezéregyéniségeinek jut ki. Az ő hivatásuk volna a jeget megtörni, nekik keltene az exclusivitást beszüntetni és a gyengébbeket magukhoz vonni, de úgy, hogy a leereszkedés nyilát ne éreztessék. De hogy a kaszinónak szélesebb körű működése meghozza a maga jóízű gyümölcsét, szükséges, hogy tagjai közelebb lépjenek egymáshoz és ne azt nézzék, hogy miben különbözik egymástól, hanem keressük a közös vonásokat, a hasonlatosságot Ha komolyan fogunk ily irányban működni, megteremtjük a tár­ sadalmi egységet, melyre ép oly szüksége van hazánknak, mint a nemzeti egységre. Mutassa meg a társadalom, hogy tud akarni és akar tudni. Az állam évek óta erős kézzel dolgozik a nemzeti egy­ ség palotájának építésén, csináljuk meg mi a társa­ dalmi egységet. Jó hasznát vesszük majd mind­ nyájan! Nagyjában és vázlatilag mondottam el nézetei­ mét úgy mint egy hírlapi czikkccske kerete megen­ gedi, de azért talán elég anyagot nyújtottam a gondolkodásra és örülnék,‘ha szavaimnak meg volna hatása; nem bánom, ha akár az R. javasolta uj épületben tartjuk is az első társas összejövetelt! 1 I *F. A b.-gyarmati Takarékpénztár közgyűlése. Vármegyénk legnagyobb pénzintézete, az immár 28 év óta fennáló b.-gyan$ati Takarékpénztár a múlt vasárnap, febr. 10-én, a részvényesek élénk részvétele mailéit tartotta közgyűlését, Szontagh Pál-elnöklete. alatt. Szontagh Pál úr pont 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést, s megnyitó beszédében melegen emlékezett ineg ama királyi kegyről, melyben az intézet kitűnő igazgatója: Vannay Ignácz részesült azáltal, hogy kir. tanácsosnak neveztetett ki. A megnyitó beszédet lelkes éljenzés követte. ... A pénzintézet a múlt évben is nagy haladást tanú­ sított, mint az a szakszerűen egybeállilolt igazgatósági jelentésből kivehető. A kik 1805-ben a részvénytársa-ágot megalapilolták, alig hihették, hogy rövid 28 év alatt az általuk gyűjtött tőke értékével felérő jövedelemmel fognak rendelkezni. Hogy ezek az eredmények eléreltek, az, — mint a jelentés kiemeli, annak tulajdonítható, hogy a Takarékpénztár alapítása óta (főleg azonban Vannay Ignácz úr személyében Szerk.) mindenkor oly verézérférliakkal birl. akiket nem a pillanatnyi előny, hanem az önzetlen felfogás vezette, és akik soha sem feledkeztek meg arról, hogy cselekményeiért nemcsak a közgyűlésnek, hanem önön lelkiismeretűknek, a köz­ véleménynek és az üzletbarátoknak számolni kötelesek. Ennek lulajdnitható az is, hogy a társaság iránt a biza­ lom folytonosan növekszik. A múlt év forgalma a tizenötödfélmilliót meghaladta, s 2.776,961 frt 48 kr vagyonnal záródott le. A betétállomány: 2,067,625 frt 15 kr. Tiszta jövedelem a sziráki és a többi fióküzletekkel együtt 30,021 frt 03 krt tesz ki, melyből n kezelési költségek s egyes alapokra és tartalékokra való levonások után 15 ezer frt osztalék osztatik ki a részvényesek között, vagyis részvényenként 50 frt, mely azonnal felvehető Az intézet 421 frt 50 krt adott ki jótékony ezélokra, ezenkívül 100 frlos alapitó tagja lett a F. M. K. Egyletnek, az aszód—b.-gyarmati vasúti alapot 15 ezer frtra egészité ki. Ezen örvendetes jelentések, valamint a forgalom, a veszteség- és nyereségszámlák s a vagyonmérleg ki­ mutatásainak egyhangú elfogadása után letárgyalta a közgyűlés az alapszabályok azon javasolt módosításait, melyek a 300 dbuj részvény kibocsátása miatt az alap­ szabályok revízióját «zükségessó tették. Konstatálnunk kell, hogy ma három év előtt roppant ngitátió fejtetett ki a féltékcnykedő részvényesek állal — az igazgató abbeli javaslata ellen, hogy 100 uj részvény bocsátassék hi. Ma nem 100, hanem 300 uj részvényt bocsáttatlak ki <■■4 nndiv minden ellenmondás nélkül. Az ui részvényekre a régi részvényeseknek kedvező elővételi jog biztosítta­ tott, úgy. hogy minden részvényes egy-egy részvény után egy uj részvényt szerezhet, ha április, junius, augusztus és október hó 1-én esedékes 50 frtos rész­ letekben vagy egyszóval 200 frtot lefizet. A mostani 200 frt névértékű, de ti piaczon 1100 frt értékben sze­ replő részvények rövid időre 700—800 frtra szállottak le ugyan, de rövid idő alatt értékileg ismét növekedni fognak. Az elővételi jogosultság ma már 580 írtért sem vehető. A pénzintézet jogtanácsosává egyhangúlag Rendé Gyula ügyvéd választatott meg s mivel ezáltal az igaz­ gató tanácsban egy hely megüresedett, az igazgató ta­ nácsba szintén egyhangúlag Cservényük György városunk egyik igen derék és ügybuzgó tagja választatott be. Az igazgatóságba Szabó János varból ügyvéd szintén egy­ hangúlag választatott meg. A közgyűlés, melynek előadója és lelke Vannay Ignácz királyi tanácsos volt, elejétől fogva végig a legpéldásabb rendben folyt le s a tárgyak kellő elkészítése mellett alig vett másfél órát igénybe. A közgyűlést inpozánssá telte az, hogy ott a notabililásnak egész sora látható volt. Elénk resztvettek ugyanis az elnöklő Szontagh Pál ő excellentiáján kívül dr. Pulszky Ágoston, gróf Degenfeld Lajos főispán, Laszkáry Gyula urak, majd a közel vidékről: Szontagh Antal, líuszinkó Antal, Szabó János, Veres Ernő, Negra Adolf. Veres Imre. Közgyűlés végével az elnökség meleg óvácziúkban részesült. D.-u. 1 órakor fényes ebéd volt Vannay igazgató urnái, melyen Szontagh Antal elnök, gr. Degenfeld Lajos másodelnök, dr. Pulszky, Laszkáry s a íentnevezett vi­ déki részvényesek közül többen vettek részt igen vig hangulatban, melyet a ház kedves asszonya vendég­ szeretetével még emelkedettebbé tett. Innen-onnan. (Kamuiatok.) A mi kedves, jó humorú laptársunk az «Ipolyvölgyi Hírláp* nagy álarezos bált rendez. E csecsemő korát élő laptól — dicsérendő nehéz- vállalkozás. Olyan ez, mintha a szopós lányka — a bálba kívánkoznék. De az álurezos bál sikere érdekében reményijük, hogy azon nemcsak előfizetők vehetnek részt?! Az. -Ipolyvölgyi Hírlap* közli Rudnay főispán emlékiratát a vasutűgyben s a hozzá fűzött néhány sort igy végzi: *Tartsa meg a mindenek alkotója ked­ velt főispánunkat jó egészségben, hosszan és boldogan !> Mikor a czikkiró ezeket irta, nem volt a kezében — egy pohár bor?! • Ugyanaz a jókedvű lap egy sági pikniket úgy ír le, hogy >olyanről a fővárosi lapoknak még fogalmuk sincs.««Irigy szemmel nézheti a főváros azon nagyszerű estélyt* S végül, hogy oly estélylyé alakították e pikni­ ket, miszerint Jókai jubiláris regényírónk fantáziáját is felülmúlni igyekeztek. Jókai kijelenti általunk, hogy neki oly merész fantáziája — mint a báli referensnek — sohasem volt. Elismeri, hogy így még soha se lett — lepipálva. Oly unalmas most Ipolyság, alszik a köz- és tár­ sadalmi élet: sőt a külömböző társaságbeli viszonyok sohasem voltak oly ziláltak, oly tagoltak, oly merevek mint mostan. Hiába, nem látjuk sehol az eleven, pezsgő életet a társadalom minden rétegében, a melyet Roszner br. megteremtett. Nem látjuk az élő társadalmak a melyet ő — mint mondják — halottaiból feltámasztott. Alszik ott mindenki és minden: még a véletlenül ide került utas is — mély álomba merült, mert az n leg­ okosabb és leghasznosabb dolog, a mit Ipolyságon mű­ velni lehel. ♦ Ipolyság nagyközség képviselőtestülete, Int nem Ipolyságról ágazik szél n vasút Zólyom felé, ezt énekli majd a vármegyeház urainak: i> út, fel ia út, Nem kell nikilnk a — vasút! �2 Nógrádi Lapok ésHonti Hiradó. 1895. február 17. gének megállapítását cxélzó kereset megindítására meg. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyeket mint pereukivüli Ügyeket a 8. C. Sz. 138.—148. g-ai értelmében .kell szabott'határidő letelte után terjesztetett elő (17. §.). kezelni. Ha az ügy a kifogás következtében perré alakul A felmondás, illetőleg a felhivás és a kifogás költségi át, azt a 8. C. 8z. 29. g-a szerint a sommás perek jegy­ a per költségéhez számítandó. A bíróság az ellenfél kérelmére kizárni köteles ai zékébe be kell vezetni, s mint más sommás pert kezelni. • 21. g. A jelen rendelet az 1895. évi márczius hó 1. olyan bizonyítást, melynek felvétele előreláthatólag 8 na. napján lép hatályba. Hiába, nemcsak férfiak és nők, do niég erkölcsi pon belül nem eszközölhető. Budapesten, 1894. deczember 23-án. A határnapok és határidők kitűzésénél a sürgő: testületek is — nagyzási mániában szenvednek. Mert küiömben. hogy láthatnak Ipolyság nagyközség képviselő- ügyekre vonatkozó intézkedéseket kell alkalmazni. Szilágyi, s. k. 13. g. A marasztaló ítélet az 1893. évi XVIll. tőrtestületének tagjai hivatalos helyiségüket — város­ vényezikk 117. g-a utolsó bekezdésének alkalmazásával i házának?) • felebbvitelre vagy igazolási kérelemre való tekintet nélkül Losoncz, 1695. febr. In. Pajor István bátyánkon közzétett dolgozataiból végrehajthatnak nyilvánítandó. A gymnasiumi hál a múlt szombat estéjén meg lett kezd észrevevődni az — elért 50 éves jubileum. LegAz Ítélet végrehajtásának a bérlettárgy kiürítésén tartva ;s mert a hőlgyközönséguek nem volt ideje értesülni ujabban egy mattúnához irt verset és a Urnáról érte­ vonatkozó módozatait a 9. g. második bekezdésében foglalt kezik. Bezzeg 50 év elölt kisleányról, borról, dal és rendelkezések megfelelő alkalmazásával az ítéletben kell a tánezrendezőknek aitalam a múltkor közölt határozatáról, igy a közönség nagyszámmal gyűlt össze s lett a bál szerelemről folyt az ének és tisztes matrónákról és mele­ megállapítani. gítő Urnáról. Az Ítélet alapján bármelyik fél kérheti a végrehajtó.- nagyszerű és fényes. A bálanya Török Zoltánná w. Pokorny • Klára űrhölgy volt. A vidékről is igen számosán jelentek elrendelését (9. §. első bekezdés). Az ipolysági kir. tisztviselőket a legutolsó lakbér­ 14. g. Az első bíróság ítélete ellen csak az 1893. meg. A belépéskor a hölgyeknek ruháik színéhez illő osztályba sorozták, lsedig olyan drága és rossz lakásuk évi XVIll. törvényezikk 209 —213. g-aiban szabályozott tánezrend lett kiosztva. Ennél az a baj adta elő magát, hogy az asszonyok nem mindenikének lett ilyen átnyújtva; van, mint — bátran Írhatjuk — sehol. (Mert a fővárosi felülvizsgálatnak van helye. a miből a mulatság alatt neheztelés és a mulatság utáa lakások, ha drágák is, legalább jók, kényelmesek, egészsé­ A felülvizsgálati kérelem határideje nyolez nap. gesek.) Kérelmezik tehát, ennek megváltoztatásai. De 15. §. Az igazolási kérelem az elmulasztott határ- vitás kérdés és csaknem párbaj lett. A szúnóra alatt lett ugyan mondják meg őszintén, tiszt hivatalnok urak, naptól vagy határidőtől számítandó 8 nap alatt nyújt­ a sorshúzás megejtve. Erre nézve a jövőben két dolog vált kívánatossá. Az első, hogy az valamely hatósági nem-e volt igaza azon osztályozó tisztviselőnek, ki mi­ ható be. dőn Ipolyságra ellátogatott, méltán hihette azt. hogy 16. g. Ha a kifogást tevő fél nem lakik az eljáró közeg jelenlétében történjék; a másik, hogy a számok igazságos lesz, midőn az utolsó elassisba sorozta Ipoly­ járásbíróság székhelyén vagy területén: köteles a tárgya­ habár rendben száz darabonként tétettek az urnába, de ságot, tartván azt, hogy — falun olcsók a lakások. lásra idéző s a további határozatok elfogadására a bíróság azután fel nem rálátván és fel nem kavarhatván, igy tör­ Fagyos Szent. székhelyén vagy területén lakó megbízottat nevezni. Ha ténhetett, hogy a kihúzó Fortuna csak a felszínen maradt ezt elmulasztja, avagy ha a határozat a megnevezett számokból húzváu, némely sorsjegy tulajdonos 20—30 megbízottnak nem kézbesíthető: a határozat a kifogást tárgyat is nyert. A szúnóra után rendezett cotillion igen Igazsáffögymlnlsteri rendelet tevő fél lakhelyére czimezve ajánlva postára adatik és a sikerült, általában a rendezőség mindenben kitett magáért. a lakbdr-fe-lniondáe A laktükiiiriiJí iránti ügyekben postára adást követő harmadik napon kézbesítettnek te­ A négyeseket 7ti pár tánczolta. A jótékony czélra 700 frtot követendő éljárát xnibályonÍMi tárgyában. eredménvezett e bál. kintetik. t (Vége.) Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a felmondás 10. §. A felmondás (1. és 7. g.) illetőleg felhívás vagy felhívás következtében hozott határozatok, nevezetesen a tárgyalásra idéző vagy az eljárás folyamán keletkezett A Millennium és a h.-gyanuat—Szécsényi (8. §.) ellen csak kifogásnak van helye. Az ellenfél által bármely elnevezés alatt előterjesz­ további határozatok a felmondó vagy felhívó fél által a iparosok. tett oly nyilatkozat, mely szerint a felmondást vagy fel­ 2. §. utolsó bekezdése értelmében megnevezett megbízott­ nak nem kézbesíthetők. hívást el nem fogadja, kifogásnak tekintendő. 17. g. Az 5. és 12—15. g-ok rendelkezései megfe­ Az ezredéves országos kiállitús b.-gyarmnti helyi A kifogás a bíróságnál Írásban vagy szóval terjeszt­ hető elő. Az írásbeli kifogást az 1893. éri XVIll. t.-czikk lelően alkalmazandók az oly perekben is, melyekben a bizottsága f. hó 1 1-én, méltósagos gróf Degenteld 14. f-ában megszabott alakban két példányban és egy fél a keresetet az 1. g-bau megjelölt bíróság előtt a ki­ Lajos főispán úr elnöklete alatt ülést tartott, mely kötött bérleti idő letelte vagy magán utón, avagy a 7. §. ülésen nemcsak a helybeli, de a Szécsényi bizottsági felzettel kell benyújtani. A hiányzó példányok pótlására nézve az 1. g. utolsó esetén kívül közjegyző utján történt felmondás alapján tagok is résztvettek. közvetlenül a bérlet tárgyának visszabocsátása, illetőleg . Aninger László' másodelnök a következőkben bekezdése alkalmazandó. 11. §. Ha kitűnik, hogy a kifogás elkésett: az átvétele iránt indítja és kifejezetten kéri, hogy az ügy a terjesztette elő a helyi bizottság időközben történt mű­ jelen rendelet szabályai szerint intéztessék el; valamint ködését : felhívás lett intézve az összes megyebizottsági hivatalból visszautasítandó. A kifogás elmulasztása miatt igazolásnak nincs akkor is, ha a felmondás vagy felhivás magán utón, avagy tagokhoz, valamint az összes értelmi és vagyoni inlellia 7. és 8. §-ok esetén kívül közjegyző utján történt, s a gencziához, pénzintézetekhez arra nézve, hogy a sze­ helye. 12. §. Ha ki nem tűnik, hogy a kifogás elkésett:, fél a felmon 1;.. illetőleg felhivás érvényességének vagy gényebb sorsú, de a kiállításban résztvenni akaró, a bíróság az ügy szóbeli tárgyalására határnapot tűz ki érvénytelenségének kimondása iránt ugyancsak az 1. §-ban jelesebb iparosaink segélyezését czélozó kiállítási alap megjelölt bíróság előtt keresetet indít megteremtéséhez hozzájáruljanak. Ugyancsak e felhí­ és erre a feleket megidézi. E §. nem érinti a lakhérleti szabályoknak azt az Az a fél, a ki a felmondást illetőleg felhívást esz­ vásban jelezve lett az is, hogy iparosaink megrendelés intézkedését, mely az ily kereset beadására határidőt szab. alapján is készek a kiállításra dolgozni. E megkeresésre közölte, a perben felperesnek tekintendő. Az érdemleges tárgyalás és ítélet csak a felmondás, 18. §. A jelen rendeletben szibályozott eljárás alá csakis a b.-gyannati Takarékpénztár járult 25 frttal a illetőleg felhívás érvényességének vagy érvénytelenségének, tartozó ügyekben perújításnak és semmiségi keresetnek kiállilási alaphoz, miért is a bizottság a nevezett inté­ valamint alperesnek a felmondásból, illetőleg a bérlet helye nincs. zetnek hálás köszönetét nyilvánítja. A beszlerczebányai Az a fél, a ki a jelen rendelettel megállapított el­ kerületi bizottság 100 frtot bocsátott a helyibizottság idejének lejártából folyó azon kötelezettségére szoritkozhatik, hogy a bérlet tárgyát visszabocsátani. illetőleg átvenni járásban jogsérelmet szenvedett, igényét a törvény, rendes rendelkezésére, hogy a bizottság működésébe i pénzhiány tartozik-e? utján érvényesítheti. miatt fenakadva ne legyen. Örvendetesebb a jelentés azon része, melyben a Ha a felhívás magán utón, vagy a 7. g esetén 19. §. A mennyiben a jelen rendelet eltérően nem kívül közjegyző utján eszközölt felmondás elfogadása intézkedik: az ezen rendeletben szabályozott eljárás alá bizottság tudomására hozza, hogy Nógrádinegye 2000 alapján volt előterjesztve (8. g.) a tárgyalás és ítélet a tartozó ügyekben az 1893. évi XVIll. törvényezikknek a frtot adott a kiállítási alaphoz, melyből 1000 frt a felmondás érvényességére is kiterjedhet, kirévén ha a sommás eljárásra vonatkozó szabályai alkalmazandók. balassa-gyarmati, losonczi és salgótarjáni helyi bizott­ felhívás a lakbérleti szabályokban a felmondás érvénvessé20. g. Az ezen rendelet 1. 8. §-ai szerint a királyi ságok területén használandó fel. Kommereíl Gyuh , A • pislog mint a rimócri nyúl--féle közmondás u utolsó rituóczi kutya- és luacskali.dal óta kjjúu a divatból s helyette ezeket veszi fel a nép az ajkúra ' Drukkol mint arimóczi kutya vagy ijv.il mini a ritnóczi macska. TARCZA. Egy ősi arczképhez. (Begia). Vitéz volt és deli; családjának éke; Egy vármeoye kőidé. — hódolva — őt Béescc S a fejdelem adott alá szemes ménét. Hogy Őrzője legyen királyi testének. S bevált a levente tornán t<s parkéten. Mtnt egy tündérlovng. ha díszben megjclen; Vállát fődé nyalkán tigris pettyes bőre, Kőcsagforgója a széllel járt előre. S oh mégis oly kevés tavasz múlt el midőn Kegyetlen Atroposz oltod zsákmánya lön. S kiben egy koronás főnek tellett kedve Idegen földbe lett korán eltemetve. Hajh édes anyjn, hajh szomorkodó család, Vigaszt o veszteség fölött neked ki ád? Am ineg van á vigasz, mert itn száz év után. Gyönyörködünk benned a művész vászonén. Ki fogja e képet uj száz esztendeig Megóvni, mikor az Evezted betelik ? Do hallgat mert itt van muzeumos Iván. Követni fogja őt kél lelkes unokám. Első István után magam jövök sorra, A harmadik itten hagyott bánatomra, De Őrömmel vár <>, mert Ígértem néki. Hogy mogjöl hímmel nem fogok soká késni. Pajor István. * ‘ Engedőimet kérek, hogy » fonlebhi történeti képhez rövid felrltígosilrt jegyzetet reatnlÜMezk. 1‘gyenie a/ e tettben elelfaek nereiett ht«in (»«al 17-0. Jun. áo-in A -Nyéken Hnnttnegyében) nekem unukabitrim, n.lisi .tótlipcsriMétyí» nzgebítrkmnak pedig, a kit e ariaad rM felében ritka népurrfleege 4a mirelteégtröl llontnt'tjébin mindenki iámért, — teát-' vórSeaeia volt; a ugyanő (liléin) .Nagy.|I,>ntrArinrgre* ajánlódra * kit IrAaÁ faalt Ah amar Mriararl LAIIian t.>r*Azat niCir- Levél Helgolandból. (Közli: Ilanzélynf-Majlith Etelka.) ncigutauu, llelgoland, iwv. 1894. ... . . Kedves barátim Athos, Porthoz és Aramis! Mielőtt hihetetlen csodálkotással összecsapnátok ke­ zeiteket, hogy a ti rest levélíró barátotok egyszerre ily hosszú levéllel keres fel Itenneteket, — meg kell magya­ ráznom, hogy én a múlt napokban D'artagnan valék, ki ép oly merész és bátor volt mint én, mert teljes diadalai! letettem érettségi vizsgámat! Nos kedves Athos, te szivemnek legkedvesebb ba­ rátja — örvendezzél velem! Jó öreg Porthos. te bátor, hú szív, légy büszke reám! S te örökké kedves Aramis, — dicsérj meg! Matúra! Ébren és álombani réme 18 éves világom­ nak — le vagy küzdve, le vagy győzve — s most már mint teljesen benőit koponvájú férfiú állok a nagy világ­ ban, nyílt pályáján életem legszebb korszakának. Lehetek miniszter, diplomata, baromorvos, consul, állatszeliditő avagy utczaseprő D’ahomeyban . . . minden és semmi egyszerre! Messugi chance, mily boldogság!? De mielőtt mindezekkel megpróbálkoznám, meg­ indulok országot, világot látni. Tanulni, tapasztalni kívá­ nok, hogy mikorra nagy-papa leendek, s a puha knrosszék a kálvha mellett meg fog illetni, — (Tündér szép Hona­ meséjén kívül, másról is tudjak regélni kis unokáimnak ! Régi vágyam volt Helgolandot látni, s most itt vagyok. Egy granitsziklán írom o sorokat s alattam tá­ tongó örvény, hol a tenger zúg a fölöttem mosolygó kék büléie f'dylán, rövid napok alatt meghall M elteinettetett 1806. inárce. 21-ikén. alig eves korában Emléke azonban felmaradt egy mthé-ii kivitető, az ellmnytat te.túri disamerében mutató mellképben melyet Pajor Mátyás a temetés után magával hozott, s ugyanez a kép 95 éven át tlveg nélkül lévén a falra filgreszlve, tenné.zete. hogy ily hosszú idő alatt a rátapadt por éa dohánv fusi az olajfestékre rombolólag hatott; Kubányi l.aioa fevtötniV vészeink azonban, ki a kép mdvéazi voltát maga is eliimeri. megbiztatott, hogy ó azt a lehetőségig ki fogja tisztítani és jó álla pótba helyezni Hogy az engemet mint atyját megelőzőleg -Ihnnyt a-ik István alatt zsenge korában elhunyt feledhetetlen fiamat értem, ezt ugy hiszem, a két tcetvérmegyében nem kelt bővebben magyaráznom. . t“. I. világ. Egy kis darab sziklaföld őrjöngő víztömeg között, melyről azt mondja a nóta: ,tirün ist dac Land, Ilotb ist die Kant Weizs ist dér Sand Daa ist das Wappen von Uelgoland.* S ezért a kis darab kopár szikla-oromért vesztege­ tett a német és angol parlament annyi szót! Földhöz­ ragadt szegény, e piczi sziget, a természet mindent meg­ vont tőle, s hogy még mostohább gyermeke legyen a vén Európának, a.háborgó elemek is ő rajta boszulják meg magukat. Törve, zúzva nyaldossák szegény beteg szikla­ testét, mely nyög, sir, jajgat a sötét éjszakán; mikor pedig egy-egy szikladarab elválik tőle és locscsan a fene­ ketlen mélységbe, akkor meg-meginog e kis földdarab és a rajta lakó balásznép imára kulcsolja két kezét. Az 1890-iki év meglepő hírt hozott a világnak. Helgoland ismét német lett, cserébe adva Britanniának kis jelentéktelen gyarmatokat nyugat Afrikában. S meri ott leng a szikla-ormon a fekete-fehér-piros tricolor, az éjszaki szél magasan lengeti, ö az ór, a széles Elbe-torkolatnál, s dominál őrszemével egy nagy tenger fölött Háromszáz év előtt, még gazdag volt e kopár kis sziget, mert lakói, kizárólag a hóringhalászatból éltek és szállí­ tották őket a világ minden tájara. De egyszerre elvándo­ roltak a kis halak. Azt mondják a nagy hullámverés riasztotta el őket innen és a szegény nép é uagy veszte­ ség után a csempészetre adta macát, s újra telt piro* viganóra a halász-leánynak és gyöngyházzal kirakott búmétszelenczére az öreg apónak. De ennek is hamar vége lett. Első Napóleon, u nagy világhódító véget vetett ezen kereskedelmi forrásnak s újra árván és elhagyva maradt a kis sziget szegény lakója! S a szegény he'lgolautli nép, hiába tekinte égre, földre, nem jött sehonnan vigasz; mi.’ egyszerre megérkezett a segítség Andresen Jakab személyé­ ben. Ez egv vállalkozó szellemű helgnlandi ifjú volt, tudjs Isten honnan, gazdagságra tett szert, s ki ügyes válalkozá.-sál néhány csinos épületet teremtve elő, a kopár szikit, földön, tengeri fürdővé varázsolta azt át. A monda beszéli, hogy egy viharos éjszakán a tenger egy kincsekkel telt ládát mosott volna ki, egy sziki lüregböl, melynek sze­ rencsés megtalálója Andresen Jakab volt. �1895. február 17. Nógrádi Lapuk és Honti Hiradó. alelnök és mint az. ipartestük! elnöke jelenti, hogy sa­ ját liataskörejx-n mindent megtelt az ügy dóinozditásáru nézve. Az ipúrtestülel tagjait tiemoak irá-ban hívta (el a kiállításban való részvételre, hanem az ügyet a f. hó 2-án megtartott ipartestületi közgyűlésen és ezenkí­ vül egy szélesebb körű értekezleten is vita tárgyúvá tette. Mindezeknek eredménye gyanánt jelenti, hogy városunk területéről körülbelül húszán vállalkoznak a kiállításban való részvételre. A részvétéit azonban bizo­ nyos teltételhez kötik, nevezetesen: egyrészc kívánja, hogy a kiállítandó tárgyak oda- és visszaszállítási dija, valamint a térdij megfizetése a kiállítási alapból tör­ ténjek: másrésze ezenkívül még a készítendő munkára segélyelőleget is kér. Ezek alapján elnök úr ó mlga a következőkben mondta ki a határozatot: a bejelentési ivek haladék­ talanul kitöltendők, ugy hogy azok már e hó 10-áii a kerületi bizottság birtokában legyenek. Eelkérendő a kerületi bizottság a segélyezések tárgyúban a mielőbbi nyilatkozattételre, mert ettől függ a jelentkezők rész­ vétele. A mellékelendő rajzok beterjesztésére, valamint újabb jelentkezők elfogadására nézve kérjük a kerületi bizottságot, hogy a bejelentési határidőt f. év tnárczius hó 10-ig hosszabbítsa meg. A legközelebbi ülés idejéül márezius 2-dika lett kitűzve. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Aninger László másodelnök, Kommerell Gyula alelnök és Debreezeni .Marton jegyző bízatott inog. Ezzel a gyűlés az elnöklő főispán éltetésével be lett fejezve. A B.-Gyarmatról és Szécsényből jelentkezett kiállí­ tók a következők: Erey Miklós: Egy drb. 3 ajtós szek­ rény; Palla Pál: magyar női pruszlik és felöltő : Bopper Ferencz: t drb. könyvszekrény ; Pereze Lajos: 1 pár lakk-csizma; Fodor Ferencz: építési rajz; Kozma Gábor (Szécsény):építési rajz; Váczy Ferencz: vadász­ kocsi ; Kucsera Fábián: czipő bumot-szelenczének ; Fábry János: szabadalm. lócsuklóvédő és patkók; ifj. Hajzser József: 1 pár csizma: Augusztin Mihály és Papp Gyula: ruganyos födélnélküli hajtó kocsi; Kozma József (Szécsény) rajzok: Dudás Samu: 3 férlikabát és mellény ; Manóssy Alajos : építési rajz és tervek ; Seliönfeld Miksa : Íróasztal; Gescheit Annin : magyar ndia és felöltő; Meisner József: koszorúkalács, kenyér és sütemények ; Bóth Károly: liókos vasbölcső; Géczy Pál (Szécsény) homokfutó kocsi. Tanügy. (Kitüntetett Unitó.) A népnevelés felkelő napjának sugarai alig'érinték kedves hazánk elmaradt népét, a vámháborúk, az elemi csapások s egyéb a gyászos századok alatt pangó ügyek rendezése annyira megupaszták erszényét, hogy a népnevelésre csak akkor s annyit juttatott, a mikor és u mennyit a lelkes intézők fárasztó után­ járására, rábeszélésére tőle még is kitelhetett A nép szegény s ebben értelmesebb vezetőinek is része van. Nem, elég, ha a lelkész csak a lelkieket intézi el, nem elég, ha a községi elöljáróság benn ülve hiva­ talos helyiségében s ott itél épen azok felett, kik eset­ leg a keze ügyébe kerültek, a tanító pedig leőrli szépen a tanítási rendben kiszabott órákat s azután csendesen félre vonul, szentelni magának is néhány órát. Évek jöttek és mentek s manapság Helgoland a legkeresettebb tengeri fürdők egyike, persze minden csodás természeti báj nélkül, nincs fű, fa, virág — mely feléd int és hívogat, nincs fürge kis madár, mely az ágon csi­ csereg . . . üres, hopár, egyhangú itt minden, csupán a tenger, a magasztos isteni tenger pótol mindent, zúg, böm­ böl, töri hullámait a sötét szírieken, fel-fel locscsanva és szökve magasra sós vize arczomba. S a hableányok mosolyogva emelkednek ki ilyenkor a fehér fodros hullámokból, karjaikat magasan felemelve, s intve : .Vigyázz — vigázz — te bátor halász, csolnakod dióhéj, vitorlád köd fátyol, ebben az időben !* Ilelroland két részre' van osztva, az úgynevezett .Oberlauil* és .Unterland'-ra. Az .Oberland" közepén húzódik végig egy üde zöld szalag, a sziget egyetlen dísze, melyen a szem megpihen ,a burgonya-alléé", itt-ott néhány tarka kecske van karó­ hoz kikötve, hogy felszedje azt a néhány sovány szál füvet, mely ide tévedt. A villaszerű lakházak és szállodák az alsó végén vannak, az úgynevezett ,Unterland"-on, melyet egy merész lépcsőiét köt össze az .Oberland"-dal. Egy régi monda beszéli, hogy Helgoland valamikor egy testet képezett Schleswig-Holsteinnal. Ez oly merész állítás, melyet aligha lehet komolyan venni, ámbár a huvárok egy tömör sziklailánczolatról beszélnek, mely­ mélyen a tenger alatt húzodk a nevezett félszigettől Helgolandig. A középkorban, mikor még a bandita-világ uralkodott, biztos menhelye volt e sziget a tengeri kaló­ zoknak, melyet ök csúfondárosan, .Heiligen-landnak" el­ kereszteltek, csak azért, hogy ne jöjjön senki arra a gon­ dolatra. hogy e szent földön rossz lelkek tanyáznak. Úgy tettek, mint a híres olasz rabló-vezér, ki min­ den gonosztette előtt misét szolgáltatott és a Madonnának új riih.lt vett. Hja! Akkor is voltak már diplomaták .... ők is tudták mi az a decorum! Évszázadok óta Helgoland sob»em volt kényszeritve az adófizetésre, katonát sem verbu­ váltak, csak merő hazaszeretetből tett esküt olykor egy egy helgoludi fiú uralkodója zászlójára. Korlátlan szabad­ ságot élveztek mint szomszédaik a sós hullámok. Manap­ ság 2200 lelket számlál e kis sziget, de a vendéglátók száma felrúg olykor 10—12 ezerre is. IM a szegény lakosok, kik szegénységük daczára, mégis szerfölött ragaszkodnak kis kopár szigetünkhöz, Tagadhatatlan, u pihenő mint ií lélkész?’élöljarú, ügy ti tanítónak is ezúkségt-s, do ha uz erre szánt időt nemcsak pihenéssel, hunem hasznos pihenéssel is eltöllhvtjük, azt- hiszem, másoknak és magunknak, szegény népünknek is csak jut cselekszünk. Vármegyénk begyeit rég árukká szántotta uz eső, u hóolvadás, szőlőhegyeinken pedig a íilokszera szüre­ tel ; u népet szerelő pap, az értelmes elöljáró s u lel­ kes tanító sok helyt e téren is a nép s ezzel saját ja­ vara sokat tehet. Tudom, hogy számos lelkialya a népnek egy­ szersmind jogtanácsosa, orvosa, sok elöljáró népe boldogilásának éjjelét nap|>alá teszi, hasábokul ir, utazik s kutat, hol volna mi értékesíthető, a tanitó pedig magyarosit, népkönyvtárat kezel, tüzet olt, stb. s nem állítom, hogy minden város, község alkalmas arra, hogy a pap a mások jogköréhez tartozó dolgokba ártsa ma­ gát, vagy a tanitó kajlával közében tőrje a rögét, hanem igenis olt, hol erre sükség van. Nem vonom kétségbe lelkészeink fáradozásál, a községi elöljárók jó akuratat s sok tanitó buzgalmát, ennél fogva nem is vehető rossz néven, ha szemlélő­ désem egyik positiv adatát bízom toliamra. Vizslás egy kis község vármegyénkben, szegény, elemi csapásoktól üldözve, mint a többi s tanítója Béres János nem csüggedt cl. nem várta, mig az állam­ pénztár kedvezőbb helyzete neki is gyümölcsöket terem, hanem üres óráiban tanítványaitól körülvéve, szép gyümölcsöst teremteti, mely nemcsak neki hozott a föld-és hitelintézettől jutalmul 100 irtot, elismerő diszokmányt. idővel bőven fizető gyümölcstermést és méhtenyésztése töltött erszényt, hanem eljárásával n nép vérébe is a lussan-lassan gyökeret verő okszerű gaz­ dálkodást boldogulást és megelégedést. (Hí I.) Hirek és különfélék. Gyászhir. Már lapunk utolsó számában jeleztük, hogy alispánunk: Scitovszky János, súlyosan meg­ betegedő édesanyjához Budapestre sietett; s imc. nehány nap múlva megjött a leverő hír, hogy az ősz matróna, a legjobb anyák egyike: özv. Scitovszky Mártonná, szül, dezséri Ország Paulina február 12-én, élete 82-ik évében megszűnt élni. Nem volt alkalmunk közelebbről ismerni őt, csupán azon néhány sorból, melyet múlt 1891. év január hó tl-án fiához intézett, alispánságának tiz évi jubileumja alkalmából; de c nehány sor is ele­ gendő arra, hogy a fennkölt szellemű, jó magyar anyát magunk elé képzeltük legyen. Megnyugvására szolgál­ hatott a tiszteletben nagy kort élt anyának, hogy sze­ rető gyermekei, unokái és dédunokái- állal környezve s áldását feléjük rebegve hunyhatta le önökre szemeit. A család által kiadott gyászjelentés ekkép hangzik: • Scitovszky János és neje Szitányi Jenny, úgy gyermekeik: János, Tibor, Lolla, Béla, Marczi és Aladár; Scitovszky Janka,özvegyült Hanzély Ferenczné és gyermekei: Margit, férjezett Melczer Aladárné,fé.je Melczer Aladár, ugy gyermekeik : Lilla, Béla, Janka, Hanzély János; Scitovszky Mariska l’erczel Vilmosáé, férje Perczel Vilmos, gyermekeik: Hózsika, Vidor és és. Tibor; özv. Országit Lajosné Szent-lvány Teréz, ugy fiai: Lajos és József a maguk, mint az összes rokonok nevében mély fájdalommal jelentik a felejtheteién édesanya, nagyanya, dédanya, anyós, napa, aggódva kisérik figyelemmel a tudós mathematikus és szemüveges mérnök urakkal egyetemben e sziklacsodát. Éber szemmel őrkődnek fölötte, mint egy orvos nehéz betege fölött, mert ha számításuk nem csal, s a tenger ily erővel szedi sziklaáldozatait a csipkés szegélyű par­ tokat nap-nap után . . . úgy a szegény beteg órái szám­ lálva vannak .... egy évezred még .... és Helgoland nincs többé! Ezerkétszáz méter távolságra fekszik e szigettő I egy bomokzátony, mely valamikor szinte a sziget részét képezte s lakva volt most pedig egy önálló földdarab. Éppen karácsony este volt, mikor egy rettenetes észak-nyugati szél, felkorbácsolta a tengert s a bőszült elemek rontva, bontva, s dúlva rohantak át a kis sziklaföldön. A maroknyi nép kirohant a templomból, hová gyüle­ kezett, Isten haragját lecsendesiteni kérve, a rettenetes viharban. Csengett a kis harang esdeklő hangja, — do hangját átbömbölte a vihar, elsöpörve mindent. Egy iszonyú recsegés s az Ítéletnap elérkezett. A vad áramlat elszakitá a kis szikladarabot a-testrésztől örökre, a most magányosan áll a kis zátony, hirdetve azon idő rémes pillanatait, emlékeztetve egy borzalmas sötét éjszakára, hol az elemek vívták harcsaikat egymással. És én itt állok, a bőszüit elemek küzdterén és sze­ meim a távolban tévedeznek. Itt-ott egy sötét pont — egy-egy halászbárka tűnik fel a láthatáron. A kék ég elborult, — kelet felől ólotnszinü nehéz felhők közeled­ nek, mindenféle alakokat öltve magukra. Tompa moraj, mely mintha a mélységből hatolna fölfelé, reszkedtoti meg a levegőt,’ egy tüzes villám hasítja ketté a sötét violaszinü felhőt, mely'reá szakadni látszik a szegény kis szigetre. S a hableányok ismét ki-kiemelkednek hullámhazájukból, s intenek felém, menj, távozzál e kiálló szikláról, nénd: a vihar közeleg száll zugó szár­ nyain s lábad alatt inog a sziklatömb s te gyönge ember lezuhansz oda, honnan nmes menekvés, sem segítség, sem feltámadás többé! Isten hozzád tehát három jó barát Athos, Por­ thoz Aramis — megyek még a Vihar kitörése előtt postára adni levelem, melyet a holnap induló h^jó visz a con'.inonsre, hazámba, számotokra. Servus fiúk I H. Ferdinand. 3 sógóriio,’ilíi'tvr uúgyuéne néhai méltóságos nagykőn Scilovnzky Márton nemes Baranya vármegye egykori főispánja, u pápai Krisztus-rend nagykeresztes vitéze özvegyének Scitovszky Múrlonné, szül, dezséri Országb Paulinának, Budapesten, 1895. évi február 12-én, este 8 urakor, életének 82-ik évében, a haldoklók szentsé­ geinek új latos felvétele után, végelgyengülés következ­ tében történt gyászos elhunytat. A boldogultnak hült tetemei e hu 14-éo, délután 3 órakor fognak lakásán: IV. kér., reúltanoda-utcza 19. szám alatt, róm. kath. szertartás szerint beszenteltetni és a családi sírboltba Nőtincsen örök nyugalumra tétetni. Az engesztelő szent iniscáldozat Budapesten, f. hó 18-án, délelőtt 10 urakor fog a belvárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Budapesten, 1895. évi február hó 13-án. Áldott legyen a legjobb anya emléke !• A F. M. K. E. nógrádvármegyci Cókegylete febr. 11-én tartá közgyűlését nagy érdeklődés mellett, amenynyiben a tagok szukatlan nagy számban jelentek meg. A jgr. Degenfeld Lajos főispán úr ő méltóságának elnöklete alatt tartott közgyűlés hazafias lelkesültséggel tárgyalta le az ügyeket Vannay Ignácz alelnök és Szontugh Antal egyleti titkár szabatos előadásai alapján. A közgyűlés köszönetét szavazott Laszkáry Gyulának, aki a nógrádi ev. egyházak magyarosítást ügyében kimerítő relútiókat tett. Laszkáry Gyulának dunáninneni ev. egyházkerü­ leti felügyelővé leendő választása érdekében febr. 9-én B.-Gyarmaton Szontagh Pál elnöklete alatt értekezlet tartatott. Az értekezlet jelentőségét igen emelte az, hogy a vármegye számos előkelőségén kívül dr. Pulszky Ágost úr is részt vett, s aktuális térre lépett Laszkáry Gyula mellett, akit már nemcsak ini nógrádiak, de a honfiak, borsiak. sőt a felvidéki vármegyék legnagyobb részben óhajtanak kerületi felügyelőnek. Az értekezlet körlevelet fog intézni a kerület minden egyházához. A harnióniút úgy látszik csak a losonczi ev. egyház fogja inegruntani. Losonczon ugyanis febr. 15-én, mull pénteken, értekezletet tartottak ÍJúsbak Adám elnöklete alatt, s elhatározták, hogy Láng Lajos mellett fognak lángolni s érdekében szintén körlevelet menesztenek szét. Nagyon sajnáljuk, hogy a losonczi ev. egyház a többi nógrádi ev. egyházzal nincs egyakaratban. Losonciról „Filius antc patrem* czim alatt utólag még a kővetkező tudósítást vettük: Losonciról arról érte­ sítettek bennünket, hogy az ottani evangélikus egybáztauács csütörtökön délután egy gyűlést tartott, a mely elé egy kész elaboratum lett elfogadás czéljából terjesztve. Ez elaboratum .Nyilt szózat* czimet fiséi s tárgya Lasz­ káry ellenében Láng mellett való állásfoglalás. A nyilt szózat rögtöni kinyomatása és az egyházakhoz való küldése lett elhitározva. A nyomtatvány aláírására nézve az a végzés hozatott, hogy azt az egyház elnökségén felül a Losonczon lakó többi egyházfelügyelők is írják alá. A végzés eme második részét az egyházfelügyelők rendre megtagadják. Daczára ennek a nyilt szózat meg fog jelenni. A kora szülött tehát napvilágra jő, holott a szavazás még el sincs rendelve, s a nyilt szózat az egyház közgyűlése últaL nincsJ sjlfogadra._____________ ________________ Hogy ez mind megtörténik, Búsbak egvháxfelügyelőn nem csodálkozunk; de hogy Margócsy lelkész, a pest­ megyei érdemült fe'ügyelő, egyetemes egyházunk jónevú férfia, mindezt tiltakozása által meg nem akadályozta, ez az ámulatba ejt 8 hogyan van az is, hogy a többi felügyelő urak ily idétlen szülöttet befolyásukkal létre jönni engednek? Utána néztünk az egyházi névtárnak s azt látjuk, hogy a következő felügyelők laknak Losonczon: Bogdán a máskorai. Csonka a poltári, Gáber az uhorszkai, Kunszt abelovai. Havas a tamasii, Prómy a losonczi, Szlávi a dobroc-i, Beniczky a csehbrezói, Bartholomaeidesz kálnói egyházfelíigyelők. Kubányi Lajos újabb dicsősége. Jól esik olvas­ nunk azon újabb sikerről, amit vármegyénk szülöttje ifj. Kubányi Lajos művészi ecsetjével országszerte mindnagyobb mérvben arat. Így olvastuk a .Pécsi Figyelő* február 5-iki számában, hogy aznap érkezett meg oda a város tanácsterme számára megrendelt s Kubányi Lajos által megfestett Kossulb-kép. .Igen sikerültnek mondható — igy ir az emlitett lap — a kép, mely nigy hazánkfiát a 48-as évekből elég hűen ábrázolja. Határozottan jobban hat és nagyobb listást kelt, mint a vármegye ezer forintos Kossuth képe." — A .Pécsi Napló* pedig igy ir Kubá­ nyi festményéről: »A kép, mely ma már a közgyűlési teremben függ, at 1848-as időből ábrázolja a boldogult kormányzót, de ugy az arezstudium, mint a kiállítás dol­ gában sakkal sikeresebben, mint maguk a 48-ból való képei Kossuthnak. Kubányi nem másolta egyszerűen ama képmodelleket, mint tette ezt a vármegye Kossuth képé­ nek festője, hinem életet vitt az arezra, könnyedébb állást adott az alaknak s színezésével annyira plasztikussá tette Kossuth alakját, hogy az majdnem kiemelkedik a keretből.* Jakobovlcs József b.-gyarmati kir. törvényszéki biró által a marmarosi Ínségesek s árvízkárosultak javára a 335. számú gyűjtőivel! gyűjtött s Mármarosmegye alispánjához 1891. éri deczember hó 1-én be­ küldött, s a •Mártnaroa* ez. hetilapnak 1894. évi deczem­ ber bó 19-én megjelent 5l-ik számában közzé tett 71 frt 50 kr adományhoz hozzájárultak: Jakobovics József 3 frt, Dr. Feledi Ferencz 1 frt 50 kr, Dr. Gerő Mór 1 frt 50 kr, Kray István 1 frt. Újhelyi Boldizsár 1 írt, Kacskovies Jenő 1 frt, Dr. Vida Géza 1 frt Báró Butt­ ler Frigyes 1 frt, Marssó Lőrincz 1 frt, Gazdik l-ajos 1 frt Gonda Károly 50 kr, Köröm László 50 kr, Fajnor Sándor 1 frt. Reményi Károly 50 kr, Pollatsek Rezső 2 frt, N. M. 20 kr, N. N. öO kr, Vnnnay Ignácz 1 frt, N. N. I frt. Szilágyi Mór 1 frt, Tomis József 1 frt, Benő lek Soma 1 frt, Dr. Ileks József ,1 frt, Grünbaum Henrik 1 frt. Elfér Ede 1 frt. Cservényük Györgyné 1 frt, Balús Barna 2 frt, Elheuiczky Elórisnú 1 frt. Gróf �4 1895. február 17. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Forgách Antal 5 frt.'lfj Fáy Albert J írt. Grsebeit Ármin 1 írt, LőA'ingcr József 50 kr. Frischer 1 írt, Pribil Antal 1 írt, kis kalapos 1 írt, Vereriugcr 50 kr, Gellén Antal P.-Szolatun 50 kr, N. N. 20 kr, S A. 1 írt, Kccakeméthy Gésa 1 írt, Molnár Janó-* 50 kr. Dunai Annin 1 írt, Stroisinger Mór 50 kr. Megyeryné Korniss Sarolta 1 frt, Dr. Kovács Henrik Vanyurvz 1 frt, Altorjuy Buják 50 kr, Hubay Szirtik 50 kr, Vagner Lajos Bújik 50 kr, Altorjay Margit 50 kr, Krcncdie* Mtitild 50 kr, Ribjanszky Elemér 50 kr. Kun Barna Színik 1 írt, Herbszt Villibáld Szirák I írt. Müller Karolyné Kecske 50 kr, T. L 50 kr, Zeke Kálmán 50 kr, B. 50 kr, Medvoczky Cornél 50 kr, Glaser Hermin l.udány 30 kr, VArndy Gyula Losoncz 1 írt, Glaser Annin Losoncz 30 kr, Bogya Losoncz 50 kr. Moravcsik János Losoncz 50 kr, Szilassy Kálmán Losoncz 50 kr. Várady Gyuláné Losoncz I írt, Szabó Jánosné Vurbó 1 írt, Szabó Jolán Vurbó 1 írt. Szalui Margit Varbú 1 írt, Beke Béla Rútság 50 kr. Kaeskovics Vilmos Vurbó 50 kr, Muzslay Gyula Kád 50 kr. Veres Ernő Bérezel 50 kr, Posztóczky Iván Jobbágyi I írt, llanzely Gyula Rútság 1 írt, ilanzely Béla Sáp 1 írt, Znieskál István Legénd 1 írt, N. N. 50 kr, l’app János S.-Turján 1 írt, Szabó Károly Diós-Jenó 50 kr, Csiky Sándor Karancs­ ság 50 kr, Selmeczy Sándor B.-Gyarmat 50 kr. összesen 71 írt 50 kr, Kutka Kálmán Máramarosmegye alis­ pánja a gyűjtőhöz intézett levelében meleg hangon mondott köszönetét a gyűjtőnek .« az adakozóknak. Áthelyezések. Witter Gyula a b.-gyarmati kin törvényszék iktatója, ugyanily minőségben a in. kir. kúriá­ hoz helyeztetett át Az igazságügyi minister Wildinann Ármin késmárki és Nauer Béla sziráki kir. járisbirósági Írnokokat kölcsönösen áthelyezte. — Pap Lajos sziráki járisbirósági Írnok a b.-gyarmati törvényszékhez, Dézsa Mihály b.-gyarmati fogházőrmester a. szombathelyi kir. törvényszéki fogházhoz helyeztetett át Okolicsényi Lájos salgótarjáni kereskedőt, hőn szeretett nejének f. h> t-én történt elhalálozásával súlyos csapás érte. Az elhunytat férjén kívül két leánya és szá­ mos rokona siratja és ezek bánatában egész Salgótarján és vidéke osztozik, mert a megboldogult közkedveltségben állott, miről legjobban tanúskodott a részvétteljes temetés, mely f. hó 3-án, d. u. 3 órakor ment régbe. A gyászoló családon és számos rokonon kívül résztvett a temetésen a nagyközség elöljárósága és képviselőtestülete, az aczélgyár és bányatársulat tiszti kara, nagyszámú vidéki r. k. papság, a helybeli ipartestület gyászlobogó alatt, az ön­ kéntes túzoltótestület stb., úgyszólván Salgótarján egész lakossága. A megboldogult 42 évet élL Áldás emlékére. A b.-gyarmatl ipartastület 10 éves fennállásá­ nak jubileuma alkalmából rendezett tánczmulntságon 86—1805. vb. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapecti keresk. és váltó kir. törvényszék 102704—94. szánni végzése által dr. Lovas Jánosné javára Lovas Emma ellen 1000 frt tőke és járuléka erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosítása alkalmával biróilag felülfoglalt és 654 frt 50 krra becsült bútor, ágy- és ruhanemű és gazdasági eszközökből álló ingóságok, 1000 frt tőke, ennek 1894- ér deczember hó 13. napjától járó 6° „ kamatai 57 frt 47 kr., megállapított eddigi 1 frt 50 kr. jelen hir­ detményi és az ezután! költségek erejéig nyilvános árve­ rés utján eladatnak. Mely árverésnek a rétsági kir. járás<|iniság 112 p. 1895. sz. kiküldést rendelő végzése folytán Verőczén, al­ peres lakásán leendő eszközlésére 1895-ik ér február hó 21-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitűzetik és ahhoz venni szándékozók ezenneloly megjegyzéssel hivat­ nak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. L-cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fonák. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. LX. L-cz. 108. g-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt-Tereskén, 1895-ik évi február hó 2-ik napján. Grüber Knmlv. kir. bir. végrehajtó. Árverési hirdetmény. Az MzUrgoni Érsekség és Hugyag községi közös vagyonát képező ip«lyvizi 3-kerekü malomnál az uradalmat illető fele része, külső, belső szerkezetéve s hozzátartozó szinte felerészben az uradalom vagyonát képező mintegy 4 kát. hold rét- és legelővel nyil­ vános árverés útján örök áron el fog adatni; azonban az alább kitüntetett összegű bánatpénz becsatolásával felüllizetuk.,még; Meisner József 1 írt Ludvw N. 1 írt. N. N. 1 frL Katonai szolgálat esetére biztosító intézet <zim alatt, József fóherczeg ű cs. és kir. fensége védnöksége mellett alakult pár év előtt egy minden tekintetben szolid alánokon nyugvó szövetkezet, mely a hadköteles gyer­ mekek ezéiszerü biztosításával foglalkozik. Nem ezélja lapunknak e helyütt reclátnol csinálni a szövetkezet mellett, tegye azt meg az igazgatóság maga, ha érdeké­ ben ull, u hirdetési rovatban : de illőnek tartjuk közöl­ ni, olvasóinkkal hogy városunkban Wiesner Mihály nyug, kir. honvédömagy úr lón megbízva Nógrád, Hont és Barsmegyékre nézve az intézet főfelügyelőségével. A papok mi üdvösét és jót művelhetnének mostanság: ? Nem rég alkalmunk volt olvasni egy derék lelkipásztorról, akit igen bántott az a tapasztalás, hogy hívei egy része, az ő szószéki legjobb igyekezete daczára, vad-házasságban él, a törvénytelen gyermekek száma pedig évről-óvre növekszik. Nem volt nehéz kideritenie, hogy vi állapot inditó oka legtöbb esetben a szegénység volt, a stóla és a lakadalom kiadásait vélték ilykép meg­ gazdálkodhatni. Hogy tehát gátat vessen e valláserköcstelen állapotnak, összeírta parochiája mind ama népét, mely ily vadházasságban leiedzett; aztán magához hivatta őket, s az esküvő feltétele alatt lemondván az attól járó stólájától s felvilágosítván őket, hogy elmaradhat a lakzi is, mert két tanú az egyházfi és barangolóból is kikerül, rövid félév alatt sikerült 17 párt házastársakká, és több mint félszáz gyermeket törvényessé tenni; az összes többi hívei pedig, valamint a hatóságok nem győzték eléggé dicaémi, áldani az igazi lelkipásztort, aki, követve megváltó mestere példabeszédjét, utána járt eltévedt bárányainak. Vallási tekinteteken felül, az újabb egyház­ politikai törvények is intő példa lehetnek lelkészeinknek hasonló buzgó eljárásra, s bizton hisszük, hogy például Balassagyarmaton, hol a vadházasságok száma tömérdek, nL Untul káplánjaink készségesen fognak e kárliozatos helyzet javításában princzipálisaiknak segédkezni. Vajha őszinte szózatunk ne lenne a pusztában kiáltó szava! Farsang. A kékkő-kerületi általános ipartestület saját alaptőkéje javára Kékkőben, a nagyvendéglő termei­ ben f. évi február 24-én jótékonyczélu, zártkörű tánczvigalmat rendez. — Szécsényben 1895. évi febr. 24-én az Ujrilág-szálló emeleti termeiben lánczmulatsággal egy­ bekötött műkedvelői előadás rendeltetik, mely alkalommal Szigligeti Ede .Házassági három parancs" czimű 3 felv. vigjátéka fog előadatni. — Ugyancsak Szécsényben az ottani izr. ifjúság az izr. nőegylet javára, f. évi febr.' hó 20-án az .Oroszlán* vendéglő összes termeiben zártkörű tánczestéiyt rendez. — A b.-gyarmati rdzusr rendőrök és tűzoltók 1895. febr. 24-ón a .Balassa-szálló* nagy­ termében tánc; igáimat tartanak. A tél még egyre szigorúan tart, vasámap-hétfk száraz fagyos idő volt; majd beborult s havazni kezdett; kedden azonban engedett, ugy hogy a csaknem egész uy sűrűn hulló pehbek bokán felül evő locspoc<ot képeztek, a gyalogközlekedők nem kis boszúságára; S'erda február 13-án reggelre keményen megfagyott a keddi sok csápadéi, s a síéi csak ugy hordta a sűrű apró havat; a tükörsima jeges földön pedig mcgcsusiamlott lábaink alatt a hó réteg, bizonytalanná tévén a közlekedést. Csütörtökön már vastag volt ű legújabb hóréteg is s péntek virradóra befújva ht torlaszokkal az utak, melyeket kétszer-báromszor kellet: már felszabadítani a közmunkaköteleseknek. Szép állapot, akárcsak Felsó-Szibériában. Bizony-bizony aggódóvá tehet az embert aziiy fajta hosszú tél; milyen keserves lett majd a kikelet! Egy tanár naplójából, Az a tanító, a ki vessző­ vel akarja kormányozni osztályát, az többéit bizik lest, erejében, mint erkölcsi es szellemi képességében. — Ha a szülők arra kérik a tanárt, hogy szigorúan bánjon a gyermekükkel, ez annak a jele, hogy odahaza nincs meg a kellő fegyelem. — Az a szülő, aki neveletlen gyermekét az iskolával fenyegeti, az az iskolára előre is a (egyház bélyegét süti. — A legbiztosabb ut arra, hogy elveszítsük a gyermekek háláját ha követeljük tőle azt. — Nem u hatósági rendszabályok adják meg az iskolának jelentőségét hanem a tanítók. — A tanító a tanítvány vádlója, bírója és büntetője egy személyben. Ügyeljen arra, hogy a bírót ne befolyásolja a másik két szerep, mert a tanítványnak nincs védője és nincs kihez felebbeznie. — Egy osztály tisztessége.viselkedésére nézve fontos, hogy a jó tanulók testileg is erősek legyenek. Mert sok hanyag, de erős tiu az egész osztály haladását gátolja. — A hazugság a gyerme­ keknél mindig a félelem szülötte. Tanítók és szülők, szerezzétek meg a gyermek bizalmát és a hazugság megszűnik. — Ha a tanító jókedvűen jön ki az osztály­ ból, abból még nem következik, hogy a tanulók is jól érezték magukat. Ellenben bizonyos, hogy ha unatkozva hagyja el a termet, a tanulók is unták magukat. az árverés megkezdéséig zárt ajánlatok beadása is elfogadtatik, melyekben azonban a megajánlott összeg­ nek számokkal és betűkkel olvashatólag és érthetóleg kiina kell lennie, az ekként fel nem szerelt Írásbeli ajánlatok tekintetbe nem fognak vétetni. --------- Az árrcrés folyó évi márczlus hó 7-llí napján, délelőtt 10 órakor Hugyag község hivatalos helyiségében fog megtartatni, mely napon a zárt aján­ latok is a bizottságnál beadandók. Az elárverezendő tárgynak az uradalom vagyonát képező részének kikiáltási ára 1010 frt. Az árverezni kívánók ezen összeg 10’/«-át folyó értékű készpénzben az árverező bizottságnak az árverés megkezdése előtt letenni tartoznak, mely azonban úgy az Írásbeli aján­ lattevők, mint a szóra! árverezőknek a legtöbbet ígérőének kivételével nyomban az árverés után ott a helyszínén vissza fog adatni. Az árverési feltételek az uradalmi intézőségnél Nagy-Zellőben, az árverés napján pedig a helyszínén betekinthotök. 1895. februárban. és eddig összesen.33 frt 45 krban biróilag már megálla­ pított kölLségek erejéig Szécsényben alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi február hó 28-ik napján délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingó­ ságok az 1881. évi LX. L-cz. 107. és 108. §-a értelméhez kénpéűzfilétérTüelletL a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szécsényben, 1895. évi február hó 11-ik napján Donanszky Béla. Irir ihirónÁpi Köszönetnyilvánítás. Mindazok, u kik szeretett kedves nőm: néhai i'okoruy Ncllinek elhalálozása alkalmából részvétnyilat­ kozataikat irányomban és csaladom iránt kifejezték s a kik megboldogult nőmnek 1895. évi február hó 8-án végbe ment temetésén részt venni kegyesek voltak > ezáltal fájdalmam enyhítéséhez hozzájárultak, fogadják családom részéről is halás köszönetemet. B.-Gyarmat, 1895. febr. 11. Baintner Ottó. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Románul Ifónnlv Az esztergomi Érsekség Nagy-Salló-drégclyi uradalmi fütisxtsége. Eladó luezernamag. Pongrácz Ábris lóczi gazdaságában termelt, államilag ólomzárolt luezernamag, mintegy 30 mm. eladó, megke­ resések a Nógrádmegyei Gazdasági egyesülethez intézendők, Ára mm.-ként 52 frL helyben a vasúti állomásnál. Minta az Egyesület titkári hivatalában megtekinthető. 28 — 1895. vgr. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt birókági végrehajtó ‘az 1881. évi LX. L-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Szécsényi kir. járásbíróság 1894. évi 4076. számú végzése követ­ keztében dr. Révész Dezső ügyvéd által képviselt Klein Henrik javára Kozma József ellen 138 frt 93 kr. s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 302 frt 75 krra becsült ló, kocsi, szán, egy emelő vascsavar, készpénzbeli követelés és egyébb ingóságok nyilvános áverésen eladatnak. Mely árverésnek a Szécsényi kir. jbiróságnak 4176. 1891. számú végzése folytán 138 frt 93 kr. tőkekövetelés, ennek 1894. évi október hó 1-ső napjától járó 6% kamatai 30—1895. vgr. síim. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó ai 1881. évi LX. L-ct. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a balassa­ gyarmati Kr. törvényszék Í8894*. évi 4695. számú végzése következtében Tersztyánszky István ügyvéd által képviselt Deutsch Sándor javára Tóth Viktória és Tóth Jenő ellen 150 frts jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 791. frtra becsült női kelengyék, 17. kilo lencse, 25 ki>o rozs, 2 riska ökörből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a Szécsényi kir. jbiróságnak 4148. 1894, számú végzése folytán 150 frt tőkevkövetelés, ennek 1894. éri julius hó 3-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 42 frt 91 krban biróilak már megállapított költségek erejéig Lócz községben leendő eszközlésére 1895. évi február hó 25-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-cz. 107. és 108. §-a értelmében kénpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Ssécsényben, 1895. évi február hó 4-én Nyomatott a kiadótulajdonos B.-Gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat gyorssajtóján Donánazky Béla kir. Jbirósári vhajtó � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00723.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_02_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-02-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 7. szám (1895. február 17.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8bb511dd387f754045a9ed09a687225c.jpg a1f97dd61f8b1255d49a4a1934d04e84 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/303c846920d661d4fb4050e2bcbc2489.pdf d8e80e4d564994e491a0e1b8895ef93a PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. február 24. 8. szám XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Balaasa-Gyarmat és Losoncz. így fogván fel a kérdést, bizony-bizony szükség­ telen, hogy a „Losonczi Hírlap** kétségtelenül leg­ A .Losonczi Hírlap* utolsó két számában ily jobb ezélzatu javaslataival ezidőszerint bővebben fog­ czitn alatt: .Losoncz helyzete a megyében* vezér­ lalkozzunk, mert hiszen még ha a törvényhatóság cikkeket közöl, melyekre — nehogy rég behegedt kimondaná is, hogy a vármegye két részre osztassák: sebeket szakgassunk fel, részünkről hallgatni kirán­ Balassa-Gyarmat és Losoncz székhelyijei, — bizo­ tunk ; de mert a második czikk javaslatokkal áll elő, nyos, hogy erre a kormány nem mondana áment; s a hozzászólásra kifejezetten felhív, — álljon itt — a loscncz—b.-gyarmati vasút pedig rövid idő néhány rövid tárgyilagos megjegyzés. alatt ki fog épülni, és igy a helyzet javítása végett Tisztelt laptársunk Nógrádvármegye földrajzi fek­ erre irányuló törekvése losonczi tisztelt collegünk­ vését .szerencsétlennek*1 tartja, minek aztán szerinte nek teljesedni fog. folyománya, hogy itt „egységes megyei élet fejlesz­ A harmadik concret javaslat, melyről t. rolletése, közös érdekű közhangulat megteremtése csak­ gánk maga is azt hiszi, hogy a legmesszebb fekvő nem lehetetlen; mert c gazdasági, ipari, kereske­ s a legideálisabb, melyszerint „annak elismerése delmi, sőt általában véve a közművelődési viszonyokat, mellett, hogy Nógrádmegye fekvésénél fogva két ter­ azok fejlődését tekintve, az érdekek és érdeklődés mészetes központtal bir, a törvénybetóság egyetértőközpontosítása Nógrádmegye alsó részében, a me­ lég akkép cselekednék, hogy minden közgazdasági, gye tényleges székhelye Balassa-Gyarmat körül vagy kulturális és jótékonysági intézkedés a két s a megye északi, vagyis felső részében Losoncz központon párhuzamosan létesittessék.** körül csoportosul, a megyének e két város között Hát bizony ez csakugyan ideális kívánat a tör­ pedig oly kevés az összekötő kapocs, s ennek téneti gyakorlatok mellett, s legjobb akarattal is folytán oly kicsiny az érintkezés, a forgalom, hogy csaknem kivihetetlen; — a méltányossági tekintet s nem csoda, ha érdekközösség mind ez ideig ki a testvériség! érzet sokat azonban megtehet e téren nem fejlődhetett.* a másik fél kedvéért; — és mi „Balassa-Gyarmat Erre megjegyezhetjük, hogy aki nemcsak tér­ és vidékiek** joggal merünk hivatkozni arra, hogy a kép szerint, de a valóságban is tanulmányozhatta losoncziak ily irányú aspiráczióit lehetőleg, — az országunk vármegyéinek fekvését, az kettőt kényte­ utóbbi években is mindenkor készséggel előmozdí­ len beismerni: először, hogy miután a vármegyék nem tottuk, szavazatainkkal támogattuk; — bárha viszont, mathematikai rendszer szerint alakultak, alig van 'hogy példát is mondjunk, a főgymnasiumi „megyei közülök csak egyetlen egy is, mely fekvésénei fogva érdekű** ügyben hasonlót nem igen tapasztaltunk. minden tekintetben kielégítőnek, „szerencsésnek** volna Legyen közöttünk kölcsönös jóakarat, testvéri mondható. Másodszor kénytelen beismerni, hogy egyetértés, 8 akkor oly kiváló vezetők alatt, milye­ Nógrádvármegye alakzata sem a térképen, sem a neket megyénk a fő-és alispán urakban bírni szeientermészetben nem sorozható a vármegyék kedvezőtlecsés, — meglesz a kívánt egységes megyei élet is, nebbjei, vagy pláne a legkedvezőtlenebbjei közé és a Közhangulat; még habár vármegyénk fekvése nem is mégis tapasztaljuk, hogy .e vármegyék — kevés ki- -oly-előnyösr-amilyent-képzeletbenv—eirealommal—le­ vétellel — megnyugodva a történeti fejlődésben, hetne festeni. egyenként mint egy család, békében élnek otthon, él­ 1 n. nek érdekközösségben s a közigazgatás szorosabb feladatai mellett alkotnak sok üdvös intézményt. Romháti}, 1895. febr. 21. Ám e sorok Írója szintén nem lévén (legalább Tisztelt Barátom ! mindenben nem!) az ósdiság, a hagyományok orthoMióta a dunáninneni kérőiét felügyelői állása Szentdox hive, maga is a jó közigazgatás, a kor szelle­ Iványi Márton ö ezc-llentiájának lemondási következtében mével egybeférhetlennek tartja, hogy a vármegyék üresedéibe jött, valóságos tollliáhorú indult meg főleg mindvégig jelen, sok helyütt czélszorütlen alakzatok­ megyénk lapjaiban, ez állás betöltése körül Nem helyeslem en ezt, mert én legalább az egihizi ban, kiterjedésükben fentartassanak. A czélszerütlentéren szerelném a választásokat a miguk ideális tisztasá­ ség jelenségét pedig, miként azt a székhelyi vitában gában, menten a korteskedés minden salakjától megtartani; is többször kifejeztük, nem abban találjuk, hogy külömhen is a mi egyházaink elég nagykornak arra, hogy a vármegye székhelye a vármegye középpontján fek­ megtudják Ítélni saját érdekeiket. Arra kérlek tehát, ne folytasd ez áldatlan haiczot, szik-e vagy sem? Mert hiszen ily szempontból bírálva a dolgot s a vármegyékről jogszerüleg Atlérvo az ne hintsünk ott el visszavonást s talán keserűséget, ahol főleg most a legnagyobb egyetértés-e, kölc-önös szeretetni egyes országok- és államokra is, hány kifogást lehetne és összetartásra van szükségünk, Híved: tenni amiatt, hogy az ország, az állam nem a köz­ LnszkAry Gyuln, pontban, de az ország, az állam szélén fekszik. Ugydo mit árt ez a látszólag furcsa földrajzi fekvés, hacsak az ország, az állam jól kórmányoztatik; ez Régészeti leletek Szlrákon. pedig — ha már nem volt boszorkányság még abban az Közti: Szontagh Antal. időben sem, midőn nem volt vasút és távirda; tech­ (FeljUUt.) nikai szempontból egész könnyű dolog ma a villany korszakában. Egynémely azijjvégen az alkalmazva volt aranyozás S mert bizonyos az, hogy a vármegyéknek a nyomai is látszottak. Az egyéb apró szijjdiszitések, vala­ mint a fülföggők is. oly lilegrán-mimka eredményei, hogy mainál helyesebb kikerekitési kérdése a kormányzó valóbau csodálkozni kell, hogy e hircziis'korba) hogyan államférfiak programmjába is régtől fel van véve, de fejlődhetett e népek között az ipar ily magas fokra. mindeddig arra— miért miért nem? ne feszegessük, De hát nem állhattak-é e népek a rómaiakkal ke­ — tény, hogy idő és módot nem találtak; losonczi reskedelmi összeköttetésben? Igen valószínű; mert az em­ lített üveggyöngyök nagy mennyiségben gyártattak a római barátunknak tehát, ép ugy mint akár a szatmáriak­ birodalom egyes városaiban s a barbár népekkel! keres­ nak, nyugodtan be kell várniok az alkalmas időt; — kedés egyik legkeresettebb portékáját képezték. addig pedig az efféle kérdések fejtegetése csak Hogy nem lehettek-e ezen népek a portusi inisz akadémikus lehet, — idllelfítti. hellén cultura részesei, vagy talán ép~n közöttük élhettek — k: akár szabadon, akár mint foglyok — római is görög ;ke)ct-római) ötvösök ? Ránk maradt egy feljegyzés, mely körülbelül e korra vonatkozik (de nem e vidékre), hogy a Bngiák hiú és fényűző király neje: Géza addig unszolta férjét, hozna neki római ezüst- és aranykovácsokat, míg az utóbbi csakugyan összefogdostatolt többet a ezeket neje rabszol­ gaságába vitte. A királyné az ötvösöket egy külön épületbe záratta, éjjel-nappal figyeltetett reájuk s a foglyok kénytelenek valónak az ő Ízlése szerint, kizárólag az ö számán tudo­ mányukkal és technikai jártasságukkal arany- és ezüst ékszereket késziteni. A szegény nbok hogy megszabaduljanak, cselhez folyamodtak. A királyné kis fia, ki gyermekded érdeklő­ déssel és kíváncsisággal nézte munkájukat, többször meg­ fordult eme börtönnek nevezhető műhelyben. Egy ily al­ kalmat felhasználtak az ötvösök arra, bogy a fiút hatal­ mukba kerítették, az ajtót belülről eltorlaszolták és a ki­ rály embereinek azt kiálták ki, hogy ha szabadon nem bocsáttatnak, a fiút megölik. Az xnyai szeretet leküzdötte az asszonyi hiúságot s igy szabadultak ki a római arany­ művesek. A Szitákon talált fentebb említett régiségek korát — a más helyen talált tárgyakkal! összehasonlítás, valamint a talált I drb római érem után meglehetett állapítani. Hogy a népvándorlás alkalmával itt megfordult törzsek melyikéhez tartozott e nép, azt talán a tudomány sem bírná határozottan megmondani. A csontvázak nagysága rendes középtermetet muta­ tott, a koponya is rendesnek látszott, habár találtunk olyat is, m-ívnél látható volt, hogy gyermekkorban a homlokra alkalmazott nyomás által lapitottá tétetett Az ásatások az őszi idő következtében befejezéshez közeledett — s a feltárt sirok eredményét tőlem telhetőleg iparkodtam e lap hasábjain ismertetni — és igy az idén feltárt soros temetővel végeztem volna. De fel kell említenem egy különösen szerencsés véletlent mely álul egy njabb sokkal régibb, immár nem soros de urna-temetőre bukkantunk. (Folyt, kör.) A vasborona-rend és annak lovagjai. Ezen osztrák császári rend, tulajdonképen I. Napóleon által alapittatott 1805. juvius 5-én, milánói koronázása emlékére. Nevét: a .vaskoronát* a Theodelinda longobard királyné alatt 593-ban Krisztus keresztjének egyik szegéből készíttetett monzai koronától vette. Napóleon bukása utáni a bécsi congressus Ferencz császárnak juttatta Lombardiát és az egész velenczei területet (18 tő.) Ezen észak-olasz­ országi tartományokból alakult a .Lomban]—Velenczei királyság11. Ezen szép és gazdag tartományok visszabóditá<ának emlékére maradandó jelül alapította Ferencz csá­ szár — ezen különben is longobard eredetű vaskoronarendet. egy Milánóban 1816. január elsején, uralkodásának 24-ik évében kelL legfelsőbb rendeletével, előírván egy­ úttal a rend szabályait, a melyeknek főbbjeit a kővetke­ zőkben adjuk.* A rend összes tagjai: a vaskorona-rend lovagjainak neveztetnek. A rend nagymesteri méltósága mindégés elodázhatlanul az osztrák császársággal van egybekötve. A rend, az érdemhez képest, 3 osztályból áll: u. m. az első, 2-ik és 3-ikból. Az I. oszt. lor:>gok megelőzik a Il-ik és ezek a III-ik osztályú lovagokat. Ugyanazon fokozatú lovagok, a rendbe lépés ideje szerint soroztainak. A rendbe mindenki bevétetik — állásra való tekintet nélkül, álljon az polgári vagy katonai szolgálatban — a ki az ehhez megkívántaié Újdonságokkal rendelkezik; ilyenekül tekintetnek: feltétlen bizonyosság! ragaszkodás az uralkodó és az állam irányában, eredm'nydús működés a monarchia javát előmozdítani és végül más nagy és köz­ érdekű érdemek szerzése. A reod adományozása a nagymesternek tartat) k fenn, tehát azt kérelmezni nem szabad. A rendjel, — mely a lovagoknak az elnyert méltó­ ság bizonyságául szolgál — a következő: A vaskorona, a melyen a kétfejű osztrák-császári sas nyugszik, a melynek mellében egy sötétkék zománczozott sziv-pajzs van, közepén az első oldalon egy egyszerű • Forrás; htztutea fürden Oiterrviehisch-Keiserliehen Ord»n dér eisernrn Kroncn. �2 Nógrádi Lapok és Honti Híradó. tnav .F*-betö, Uátaó lipjáp p*di$ *’ óv»»ám: ,1815* tűnik tel. A rend I. oiUlyú lovigjii a rendjelet egy lötótkék negéhd exdlea iranysárga Rahgou hordják a jobb rklltól a bal oldalig. Eun kívül egy négpuganu ezüsttel kivert ceiligot viseluck a bal mellen, a csillag köwpében a raakorona van iránymérőn, körülvéve sötétkék rominciú atóllel, e felirattal: .Avita et Aucta.* iiendúnnepélyek alkalmival ax I. ont. lovagok a leirt rendjelet egy arany lincion hordják a nyak körül. Éten arany lánca All: ,F.* (Franciéiu*) é* ,P.* (Primus) betűkből, a vaskoronából és folytatólagosan egy tölgyfa-koszorúból, újra at ,F.* é« ,P.« betűkből * igy tovább, felváltva. A Il ik ont. lovagok rendjele ugyanaz, mint az elsőké, csakhogy kisebb. Ez sötétkék szegélyű, 2 hüvelyk néles aranysárga szalagon hordják a nyak körül. A rend lll-ik oszt lovagjai, a valamire! kisebb rend­ jelet ugyanazon ninű kisebb szalagon, a bal mellen vise­ lik. A rend hírnökének (Herold) és a többi tisztviselőknek jelvénye: egy nagy aranyérembe foglalt rendjel, a mely a 111. omL szalaggal a nyakon bordatik; a rend hírnöke azonkívül egy pálczával van felruházva A rendjeleknek drága követi díszítése a nagymester­ nek van külön fentartra. Minden lovagnak megvan engedve, nemesi czimerét a rendjellel felékesithelni és azt élte fogytáig minden al­ kalommal használhatni. A rendtagok saját ruházatukkal bírnak. Némileg külötnbözik minden egyes osztály a másiktól. Itt csak azokat említjük fel, a melyek közösek. A rend ruházatá­ nak a színei: sárga, kék és fehér; a különféle diszjtések ezüstből vannak. A sárga bársonyból készített ruha, egy — a nyaktól egész a térdig érő u. n. ujjas mellény derékravalóból áll, a mely a jobb oldalon ezüst zsinórral van összefűzve. A ruha szélein pazar ezüsttel kivairt díszí­ tések láthatók. A nadrág: — a harisnyával egy darabból készítve — fehér selyem. A czipő: fehér bársonyból van. A kard egyenes és kétélű, minden díszítés ezüst. A kard fejét körülövezi a vaskorona. A kard hüvelye kék bársonyból van és ezüst veretű. A fejdisz tollal diszitett, kék bársony kalpagból áll. A köpeny (palást) fehér atlaszszal bélelt kék bár­ sonyból van készítve, mely palástot basonlóképen kék bár­ sonygallér fed a vállakon. A lovagok száma 100-ban Állapíttatott meg. (20 az első, 30 a második és 50 a harmadik osztályúak számára. Az uralkodóház tagjai e 100-ban foglaltatnak. A későbbi udvari szokás azonban — minden újabb rendelet nélkül — a statútum ezen pontját önhatalmúlag kibővítette s ma már a lovagok száma ezeren is felül van.) A rend hivatalnokait a következők képezik: A rend praelatusa, a rend kanczellárja, kincstárnoka, titkán, hírnöke és fogalmazója, a kiknek a rend-flnnepélyek alkalmára! van megszabott teendőjük s a kiket mindég a rend nagymestere (a császár) nrvez ki. A lovagi rendbe való fölvétel az 1816-ik évi statutűm szerint ünnepélyes esküvel történt, a mely eskü azon­ ban újabban nincs szokásban s a kitüntetett a latin nyelven fogalmazott dekrétum és a rendjel megérkezésével s az adományozásnak a hivatalos lapban való közzététele által vétetik fel a rend kötelékébe. Azon régi szertartásos felvételi ünnepélyek -alkalmával .ó- íelsége az eskü—letétele után különös kegyelme jeléül az I. oszt, lovagokat meg­ ölelte, «mit a többi rendtagok hasonlóképeu megleltek. A felvételi diplomát az I. oszt lovagok könyvformában kapják, a lelógó nagy pecséttel, a II. és III. oszt, lovagok nemeslevél alakjában a kis pecséttel. A diplomákat a nagy­ mester, a rend kanczellárja és titkárja sajátkezüleg Írják alá. A rendjelet minden nyilvános alkalommal hordani kell. (Persze ez sincs szorosan megtartva.) Külföldi rendjelet — külön engedély nélkül — nem «rah«d a vaskorona-rend mellett hordozni. (Ez különben TÁRCZA. Farsangban. Ez az igazi szezon, ez 1 Ez a boldog, víg egy idény. Mikor dinom-dánom járja: Ezt neretem, ezt biz én! Mikor zajnak, mulatságnak Vége-hossza soha nincs : 8 a mit tegnap abbanhagytar Újra kezdem ma megint. Mikor a bál egymást éri, 8 fülbe szilaj zene szól; Mikor tánezba beleúnni Nem tudok én sose jól: Mikor újra s újra kezdem 3 viszem a lányt, a ki vár; Mikor titkos öleléshez Egy lopott csók is kijár; Mikor Írás járja sorát Éjjel nappal szüntelen; És az asztalon a pohár Nem áll soha üresen; Mikor mámoros fejemből Gond, bánat, bú mind kiszáll És a holnap azzal biztat: Még szebb len a mainál. Mikor bortól, zeneszótól Kedvem tetőpontra hág : Mikor rózsaszínben úszik, All előttem a világ, Mikor a sivár valón túl, Szemem szebb világba lát. 8 nem éltethetem eléggé: A nap hősét: Karnevált! Mihalik János. minden külföldi rendjellel igy van, mert <■< bárki egy külföldi rendjelet kap, arra külön engedélye szük-égr. ő felségének, hogy az illető azt elfogadhassa és vizelhesse.) A lovagok halála után a családtagok a rendjelet »tb. a rend kincstárnokának vissza tartoznak küldeni. Evenként — április 7-ikét követő vasárnapon, a mely nap évfordulóját képezi a lombard-velenczei királyság viszszaállitáaának — az udvari templomban egy rend-ünne;>éiy tartatik, a melyen a székvárosban időző összes rendtagok rendjelükkel és a rend ruhájában megjelenni tartoznak. A III. osztályú lovagoknak rend-üuuej»élyek alkalmára! szabad bemenetűk vau a titkos tanácsosi szobába (a Burg-ban), ahová az I. és II. osztályú lovagok mindenkoron belép­ hetnek. Továbbá az összes lovagoknak azon királság adatott, hogy az udvari ünnepélyeken megjelenhetnek. A régi sta­ tútum szerint továbbá az I. oszt, lovagok — ha még nem bírták volna — megkapták díjmentesen a titkos taná­ csosi méltóságot, a II. oszt, lovagok a báróságot, a III. osztályú lovagok pedig a lovagi rendet hasonlóképen díj­ mentesen. (Ezen kiváltságot azonban egy 1884-ben kelt újabb rendelet megszüntette.) Továbbá az összes hivata­ loknak szigorúan megliagyatott, hogy a czimzések alkalmával a lovvgok egyéb más czimeibez mindenkoron odategyék: a vaskoruna-rend lovagja czimezést is. (Folyt. kOv.) A .Losonczi HIrlap* febr. 17-iki számában azért, hogy mi a legtermészetesebb hajlamokat követve, a dunáninneni ev. egyházkerület felügyelőségét illető.eg Laszkáry Gyula ur mellett foglalunk tántoríthatatlan állást, kifejezést adni annak, hogy mi nem képviseljük a nógrádrármegyei esperességet s ebből folyólag az esperesség hangulatát. Ezt a megjegyzést tisztelt laptársunk abból az alkalomból teszi, mert egy Pozsonyban megjelenő .Evangelische Glocken* czimü egyházi német lap ily laphoz nem méltó türelmet­ lenséggel támadta meg lapunkat. Mi is lefordítottuk e német czikket s elkészített ük arra a kellő választ; minthogy azonban lapunk nem felekezeti lap, s szűk keretei nem engedik meg, hogy abban hosszabb egyházi ügyeket tár­ gyaljunk, technikai akadályok miatt sem közölhettük e czikkeket Hogy egy német újság tör Laszkáry ur ellen, az minket Laszkáry úrhoz való ragaszkodásunkban még inkább megerősít. Arról sem tehetünk, hogy az .Evangelische Glocken* bűvös hangjai a .Losonczi Hirlap*-ot annyira elbájolták; de protestálnuuk kell a L. Il.-nak a hétnél .Brúderekhez* intézett ama kijelentése ellen, hogy lapunk nem képviseli az itteni hangulatot; mert eltekintve a losonczi és ezenkívül még legfeljebb 2 extravagáns egyháztól, a nógrádi esperesség többi 43 egyháza egy test, egy lélekkel sorakozik Laszkary ur mellett A houti egyházak egytől egyig Laszkary mellett foglalnak állást. Baltiktól Búsbak Péterig (akit nem kell összetéveszteni Búsbak Ádám úrral) minden hazafias tagja a kerületnek lelkesedik Laszkáryért akinek elévülbetlen érdemei vannak az egyházi ügyekben és a magyar szellem ápolásában. Baltik püsjtök s a kerü'et felső részéből, Laszkáry a kerület alsó részéből fogja csopor­ tosítani a jó elemeket, ugy hogy a dunáninneni kerület csak Laszkáry mellett is izmosodbstik meg olyan erős várrá, mely a hazafiatlan-tévelygés-TOstruniait dicsőséggel állhatja ki.-Hát csak hagy dolgozzanak Laszkáry ellen a .Glockenek* a ,Národnie Noviny*-k és a............. .Losonczi Hírlap*. Állunk elébe!--------- - ■ 4 Losonca, 1895. február 20. A zenemüvé.-zetben már annyira haladtunk, hogy egy operaelőadást is megértünk. A helybeli katonai tisz­ tikar egyesülve városunk intelligentiájának némely tagjaival, múlt szombaton színre hozta a .Leonardo és Blandine* zturuaziuiuu. Keresztelőn. Keresztelőre indultam. — kihez és hova? — kö­ zömbös dolog. A szán kellemesen siklott tova a keményre tiport hórélegen, a lovak lágy akkordba szedett csengői kedve: összhangot képeztek a nagy csicsóka-tábla elszáradt kóróinak csörgésével, mikéi lanyha déli szellő hajtott össze, koronzint egyet-egyel söpörvén a téli napsugát visszfényének gyémántjaival meghintett szűz havon . . A hosszan elnyúló völgyből, melyben a kirándu­ lásom ezéljontját levő helység feküdt, úgy emelkedett ki a szintéi házakkal és kertekkel boritolt különálló domb, mint tiszta fehér nbroszsznl födött teknőből n kelésnek indúlt s liszttel meghintett ruganyos kenyér­ tészta. Mily szép e táj, — gondoltam magamban — még a tél egyhangú fehér leple alatt is. milyen lehet a tavasz virágpoupájában, vagy a heves nyár haragoszöld lomb­ sátrai alatt! — Akkor első tekintetre szembe ötlik a hegy taljiából kiemelkedő bazalt-szirtekre rakott durva falazat, mely terjedelmes gyepes térséget körit, közepén a földből kissé kiemelkedő s hamuval és csonttömiellékkel telilett kis négyszögépitménynyel. ... Az áldozó gödröt látom benne a <megaron> közeién, melyet aranypáncxélos délezeg vitézek állottak körül, midőn az áldozati állat teste sistergell a lobogó máflyán, mig a drága ékszerektől csillogó és finom kelúi gyártású tnrkn palliumokba burkolt hölgyek tá­ volabbi emelvényről nézték végig a szertartást, igy tárt­ vén ez mindaddig, mig a sziklába vájt sírok a ház Itkóival megtellek, akkor aztán befödelték az egészet, építettek más helyen új erősséget s a régi évszázadokon »t összeomlott, olporlott............. De hova kalandoz elmém három-négy évezreden keresztüli? A koronkénti ásatások folytán, a föld gyomrából előtűnt aranytárgyak, sodronypánczélok, czimeres vértek tanúskodnak arról, hogy a bronzkorsznk fejlett idejében hatalmas és gazdag nép tanyázott c 1895. február 24. czimü operettet. A katonai zene kíséretével a közreműkö­ dők oly annyira megfeleltek szerepeiknek, hogy az előadás várakozáton-felüli élvezetet nyújtott. A kiállítás maga is díszes volt, amennyiben a királyi díszruhák valamelyik színháztól voltak ez alkalomra beszerezve. Ha a nagyközön­ ség ismerné a szereplőket, leírnám mind neveiket, mind pedig betauúsitott szereplésüket Az előadást táncz követte, a mely reggelig tartott. Minthogy közönségünk nagy része a helyszűke miatt kénytelen volt elmaradni az előadásról, a darab ismételteim fog a „Tabitha* nőegylet és az iskolák javára. A tegnapi vasárnapon délelőtti 11 órakor tartotta évi közgyűlését a helybeli .Gyümölcs-szövetkezet*. A gyűlés legfőbb tárgyát az elnöki jelentésen és a számadá­ sokon kívül az az örvendetes tárgy képezte, hogy a megyei hatóság jóváhagyta városunk ama határozatát, miszerint az illető szövetkezet tagjai az áltatok telepítés alá vett holdakat örök áron is megvehetik a várostól. A föfeltétel az volt, hogy a telepitők a földet három év alatt nemes gyümölcsfákkal beültetni tartoznak és a földmunkaváltságot 10 év alatt letenni kötelesek. Minthogy a szerződés megengedi, hogy ez utóbbi 10 éven belü’ bármikor telje­ síthető legyen, miután a befásitás megtörtént, a szövet­ kezet elhatározta, miszerint a föld árát minden tag az év végéig teljesítse, hogy igy a birtok a tagok mindenikére lelckkönyteltethető legyen. Ma tartatott a városi közgyűlés, melynek főtárgyát a polgármesteri jelentés képezte. r. I. Tanügy. Ürömmel jelezhető, hogy vármegyénk tanügyének fejlődése iorduló ponthoz ért A (Bokszéra által sújtott vidék s vármegyénk északi részének a megélhetés nehéz­ ségeivel küzdő népének csak karját kell kinyújtania, hogy az 1893. évi 26. t.-cz. alapján, az állam segélyével tan­ ügyi intézményéi fejlődésnek induljanak, a mennyiben a tanítói fizetéseket 300—400 frtra egészíti ki a magas kormány. Hogy a tisztességes megélhetésre elég-e a 300—400 frt, annak elbírálása e csikknek keretén kívül esik. A szegény iskolafentartó egyházak egyrésze siet is az alkalmat megragadni, hogy az államsegélyt igénybe vegye, de sajnos, hogy itt is a sok fontolgatás stb. óda juttatja a dolgok menetét, hogy az államsegély kérhetésének meghosszabbított határideje is lassan letelik, s be­ következik az a szomorú idő, mikor a fent emlitett törvény szigorát majd érezni fogják azon iskolafentartók, a kik tanítójuk javadalmat sem ki nem egészíthetik, sem állam­ segélyt nem kértek. > Kir. tanfelügyelőnk munkaerejét s a közigazgatási bizottság más oldalú ténykedését nagyban leköti azon sajnos tény, hogy minden határozat, ki'tanitás daczára, az iskolafentartók nem szabatosan szerelik fel kérvényeiket, úgy, vagy nem csatolják kérvényeikhiz a kimutatást’arról, hogy mily összeggel járul az iskolafentartó az iskola feutartásához, legtöbbször nem mellékelik az iskolafen­ tartó egyház költségvetését, az iskola költségvetését, a tanító dijlevelét, az iskoiafentartó szegénységéről szóló politr községi ~?tí5tjáfŐság~áltat~kiá1lit<5U s á~járási ~fő­ szolgabíró által láttamozott szegénységi bizonyítványt, a tanköteleseknek a községi hatóság által is igazolt számát, s hol okleveles tánitó van, annak oklevelét, végre hol az államsegély.a tanító javadalmának 400 frtig való ki­ egészítésére, kéretik az egyházi főhatóság beleegyezését A dijlevélnek egyeznie kell még részleteiben is az annak idején, a tanitó javadalmáról, a közig, hatóság és az illető egyház képviselője jelenlétében felvett jegyző­ könyvvel. s ha ettől eltérés mutatkoznék, igazolandó járási főszolgabírói bizonylattal áz eltérés oka. tájon, mig ma a (Bokszéra gyászos idejében teljesen elszegényedett nép lakja e községet, az egykori fürdők helyén urasági birkaúsztató van, az északnyugoti nagy­ térségen, mely hajdan a délről és keletről jövő kara­ vánok népes etnporiuma volt, burgundin terem, a magaslaslaton épült három úri kastély teljesen el van hagyva, tulajdonosaik más birtokaikon laknak, úgy, hogv a korcsmárosságban megőszúlt. most már csak meg­ szokásból csaj>oskodó zsidó koresmároson kívül csak egyetlen-egy <kapulos> ember van a községben — a néptanító, miből mindenki könnyen következtetheti, hogy hova iparkodtam én keresztelőre . . . A lelkész olt volt már é< a keresztszülők, én ven­ dégnek mentem, a szellem munkásai közt rokonszenvt r.i nem legkisebb mértékben hajlik a néptanítók felé. Köl­ csönös szives j üdvözlések után megható komolysággal ért véget ,a szertartás, melyhez az íyszölött testvérkéi is előrukkoltak. — I ram bocsá?! Égy állottak ott egy sorban, mint az orgona sípjai, a most nevel nyert kis Imrével együtt hatan voltak. Kettő csak nemrégiben jött haza a polgáriból, a nagyobbik már a hatodik osztályba jár, s az atyja nagy örömére szintén preparandiára készül . . . Szerény, de vidám beszélgetés közt lefolvt estebéd alatt tréfásan jegyző meg a lelkész, hogy az évi 400 frt fikszum mellé talán elég lenne már" a tró lörökösök és örökösit >k serege . . . Mosolyogva felelt az apa: Aki a mezők liljománv és az ég madaraira gondot visel, majd csak pillant ránk is. A tréfásan bevégzett idézésre minlnvájan el­ mosolyodtak. Mosolyogtam én i- a mosolygókkal, de lelkemet az a gondolat fogta el, mily sajnos állajmt az, moly a régi közmondás igazságáról még ma is tanúskodik: <piem dii odere. paedagogum fceere! R. �1895. február 24. Ennyi ax egész! A kir. tanfelügyelő, a közig, bizottság megtette, sói többet tett, mint a mennyit tennie kellett; s ha mind « mellett ax iskohfentirtók a tanítói javadalmak kiegészitésél eieUó intézkedéseket meg nem teszik annak idején, a követ keiményekért csak magokat okozhatjuk. E cxikkecskémnek nem czélja a vádaskodás, c>a) útmutatóul akar szolgálni arra nézve, hogy vármegyénk tamigyénrk ex oldalról való fdleuditése is a rendes uiederbi térhessen. Hirek és különfélék. Albrecht föherczeg liulúla, mely csendes el•zemleriilésben febr. hó 17-én d. u. 1 ómkor a ciprus­ övezte Arcúban következett be, minket sem hagyott in- gdfibbenés nélkül. .Mert hisz nagy oszlop dóit ki a monarchia hadseregének büszke alkotásából. .Monarchikus erények, katonai tradicziók múltak ki benne, abból a m> gcsontosodott Ausztriából, mely a miliUriznms szel­ lemére alapitotta léteiét. Szeretett királyunk gyászát az egész ország részvélteljes érzéssel fogadja. A gyászt nálunk a vármegyeházára, a városházára, a pénzügy­ igazgatóság s a honvéd-laktanya helyiségeire kitűzött gyászlobogók jelzik. — A custozrai hós még most is élénk emlékezetünkben lehet, inért hisz B.-Gyurmat és vidéke volt az a színhely, hol a föherczeg az utolsó hadgyakorlaton vett részt s hol még egészséges, jó szili­ ben és kedvvel, mindennap kilovagolt a gyakorlatok színhelyére s délutánonként a m. kir. honvédlaktanyá­ ban, hagyományos hirü custozzai sátnru alatt a tisztikar összes tagjait fényesen megvendégelte. .Még most is vis-zapompázik az a szép jelenet, midőn a föherczeg Salvator fűherczeggel és az összes iltlévő katonakiséretével megjelent a b.-gvarmati róni. kalh. templomban, hol a templom előtt szentelt vízzel fogadták s a templom­ ban Va-sza/y Kolos bibornok-herczegprimás misét ponlilikált az ő és a vezérkar tiszteletére. Ezek a helyi vonatkozások és a jótékonysággal teljes hosszú élet sünivé tették azt a fátyoll, melyen ál a magyar gyász­ évek már alig szemlélhelók és kiszélesítették a -feledés tengerét, úgy hogy a királyát rajongásig szerelő lovngias magyar nemzet, Albrecht föherczeg sírja felett is el­ mondja, hogy: .Nyugodjék békében!-, -tinik világosság fenyeskedjék neki! • Török Zoltán, Losoncz város érdemdús polgár­ mestere, vaskos polgármesteri jelentést adott ki Losonci városának múlt évi összes mozzanatairól, melyek a város haladását nagymértékben mozdították elő. A jelentés szak­ szerűen kiteljed a városi tanács és képviselőtestületének szervezetére, a városháza építésére, a város népesedési, nevelésügyi, közművelődési, építkezési, kővezési, közigaz­ gatási. árvaügyi, rendőri, pénzkezelési, ember- és állat­ egészségügyi mozgalmaira. A jelentés 22 sűrű oldalon van megírva s kétségkívül minden losonczi polgár nagy gyönyörűséget talál annak végigolvasásában. A b.-gyariuati réazvénynyomda föllendülése érdekében és igy közvetve a közönség igényeinek minélinkább valá_kielegiiéaa_régett_bátran_elmuiuihatjultr hogyu igazgatóság nem riad vissza semmi áldozattól. így légközelebbi ülésében t. Balás Ferencz, nyugalmazott rét­ sági főszolgabíró urat nyerte meg és szerződtette nyomdai ügykezelő igazgatónak. Hogy ily, az egész vármegye vi­ szonyait alaposan istn-rő, müveit és tetterős férfiú sokat lendíthet az adott téren, bővebb magyarázatra nem szorul. A culturális baladas szempotjáből is gratulálunk tehát a részvénytársaságnak a szerencsés választáshoz. Megjegyez­ zük még, hogy Hálás Ferencz uron kívül a nyomdában egy művezető, 1 gépmester, 5 szedő és 4 tanuló meg 2 szolga foglalkozik állandóan. Hymen. Makkay László, a losonczi kir. járásbíróság tkvi hivatalnoka e napokban vezette oltárhoz Greiszer Vilma kisasszonyt Stomfáról. Kinevezések. Ő Felsége a magyar király igazságügyi miuiszltre előterjesztése folytán Szila-sy Kálmán losonczi kir. járá-birósági albirót a Szécsényi kir. járásbírósághoz járásbiróvá, a budapesti kir. Ítélő tábla elnöke Laszly Pál végzett joghallgatót a budapesti kir. ítélő tábla kerületére dijas joggyakornokká nevezte ki. Eljegyzés. Városunk egyik szépségét, a bájos és szereiéire méltó Kubányi Mariska kisasszonyt, özv. Kubányi Józsefné kedves leányát, febr. hó Hl-,ón jegyezte el B.-Gyarmaton Telekdy .Miklós budapesti rnagánhivatalnok. Márczias 15-ének megünneplését több más város példájára, ez évben B.-Gyarmaton is, nem faklyástnemd és nyilvános szónoklattal, (mire ma már nagyon nehéz, megfelelő egyéniséget nyerni.) de hálandó istenitisztelette!, a templomokban kívánják megtartani. Ajánlja e terv kivitelét az abban rejlő ethikai momentumokon felül ii időjárás is, mert csaknem biztosra vehető, hogy a nemzeti szabadság nagy évfordulója idején az árvízzel fesz b íjunk, mit egyébiránt az ég hárítson el fejünkről. Követésre méltó példa. Berczell l.ipól kereskedő és virilista évről-évre sok jelét adta már emberszereMi-iiek. melyet gyermekek felruházása, házi szegények­ ül k pénzndommiyok kiosztása által (stb.) egész mendbcii gyakorol; most a nagy hidegek óta hetenként egy napon Hz keresztény szegényt kitint el jó meleg étellel a • (Síikig--korcsmán és tiz izraelitát egy kóser-vendég­ lőben. s ezt egész husvélig kivánjn kiterjeszteni. A dioéretre és követésre méltó dolgot onnan tudtuk mi-g, mivel Bérezel ur n rászorult szegények kijelölí-e végett a város rendőrtanácsi hivatalát kereste meg. Az egyházi ének inilvelétie Ha lOMtingyar ma­ teri egy idő óla örvendetes és dicséretes haladásunk indult, amennyiben Szklmlányi Teréz k. a.: a jmlgári leányiskola magán énekfanilójn. buzgalmával oda fejh'-zt'é az ügyet, hogy a nevezett iskola serdültebb leinynövei)dékei,ós ifjai egyhangbnn énekelhetik a legizcbb egyházi énekeket, összevágó, s megható elő­ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. adással. Eddig már a kath. templomban 2 vú.-arnaji énekeltek n kis mise alatt, S egyszer az evangélikus egyházban, hol mához egy hétre lesz a második ének­ lese az ifjúi karnak. Pozsonyi konferentla. Egy ilyen oly izeinél tar­ tatott több espvrvsségból összehívott lelkészek áltál, hogy a vélemények Láng mellett tömőrit--s»enek. ite ugy a mosonyi, mint a pozsoiiyuiegyei esperesek a magok részér--! kijelen­ tették. hogy ők és a német egyházak ez i-lö.z.-riut úgy vannak meggyőződte, miszerint a kerületi felügyelői hiva­ talra Laszkáryt kell előnyben részesitcuiök. Ily nyilatkoza­ tokat hallva a pozsonyiak, odairáuyitották a couferentia végzését, hogy e tárgyban márczius havában egy második conf<-rétitia tartassék. a mikor végleg fognak határozni. Tivoli játék. Losoncion, múlt kedd estéjen kellett volna ismételni a megelőző szombaton előadott operát a losonczi közönség előtt. Ám ez Albrecht föherczeg közbe­ jött halála miatt elmaradt. E helyett a fenti nap estéjén tivoli játék tartatott a Vigadó biliárd nagy termében. A bankadásra a háziúr szállíttatott fel, a ki vendégei ked­ véért 5 frtot szánt e czélra. Eredménye az lett, hogy 600 frtot nyert. Játszó vendégeinek 15 pezsgőt nyittatott fel. A 600 írtnak felét odaajánlotta az itt úgynevezett .Kerékasztal* vendégeinek jótékony czéljaira, t. i. a karácsony alkalmából felruházandó gyermekekre, a második felét a Tabita-egylet és a polgári leányiskola könyvtára gyarapítására. 1520 tanuló. Ennyi a szúrna Balassagyarmaton az 1891—95-dik iskola-évre tényleg beiratkozott tan­ köteles gyermekeknek; és pedig hu 882, leány 638; mely számadatból egyebek közölt az. is nyilvánvaló, hogy telnék itt főgymnasiuinra is bőven tanuló, annál is inkább, inért ha ily középiskolánk lenne, akkor sokan itthon maradnának, akik most idegenbe mennek, közéje iskolákba; kik most távol tartják magukat tőlünk. Érdekes továbbá tudni, hogy az 1520 tanuló közül a róm. kath. úgynevezett Nemzeti elemi iskolába jár 170 fiú; — az ág. evang. népiskolába 49 fiú és 51 leányka: — az állami elemi iskolába 114 liu és 80 leány; — az izraelita 1 osztályú vegyes-iskolába 136 liu és 126 leány; — a jiaulai szt. Vinciéről nevezett irgalmas nővérek zárdái 6 elemi osztályába 252 leány; a jKÜgári fiúiskolába 205, az ugyanolinni leányiskolába 126, végül az iparos és kereskedő tanmicziskohiba 208 tanuló. — Vallásra nézve van mindö-szesen 678 róm. kath., 281 ág. evang., helv. ref. 27, — izraelita 526. — gör. egyesült 3, s gör. nem egyesült 2. Nyelvre nézvemagyar 1339, német 5, tót 176. A mulató Ipolyság. Mulatni — tudni kell és ax Ipolyságiak tudnak pompásan mulatni. Bizonyos, — hogy úgy mondjuk — művészet kell ahhoz, hogy a mulatozás eszményi magaslatra emelkedjék. Ilyen bált tartottak f. hó 17-én az Ipolyságiak a városháza dísztermében, mély­ kitűnő Ízléssel volt ez alkalomból felczicromázva. A tágas terem zsúfolva volt, úgy a város mint a vidék családjaival. Rang és társadalmi különbség nélkül, egyenlő emelkedett jó kedvben vegyült el a díszes társaság, — és maradt együtt a szószoros — értelmében kivilágos kivirradtig. A balt az Ipolysági izraelita ifjúság rendezte az iskola javára, Je_azJieui,iZ'jlgált_akudályul._hogy_aláluu_a_iArü2Liuái. vallásnak is meg ne jelenjenek. Itt adjuk emlékezet után a hölgyek névsorát: Asszonyok: Kinszky Miksáné, Kinszky S.-ué, dr. Müblstein Gáborné. Hindiiéin Lipótné, Vinter Adolfué, Sági Fülöpné, ifj. Vinter Sándorué, Eichenva’d Lajosáé, Vermes Józsefné, dr. Himmb-r Sándorué. H«-n Adolfné, dr. Kardos Sándomé (Szécsény), dr. Kohn Márkáé, Link Farkasáé, Kolitch Ignáczné, özv. Grossmatiné, (V.Mikolai. Neusjnler Adolfné, Lővy Jakabn*'-, Schw.irx Adolfné. Rótt Samuné (I.-Balogh), Hirschberger Ignáczné (Tompa), Feldmann Karolyné, Feldmann Stmonné i Perlcsény), Schiller Mérné, Glöezner Mérné, Schlesingi r Lipótné, Kohn Márkáé (Györk), Singer Miksáné, Lővy Samuné (Pereszlényi, Mannheim Sándorué (Hont). Schmidt Mérné,Weisz Simonná, Fritch Gézáné, Mangold Mérné, Dent-ch l.-né (l.-Szakálos). Leányok : Hirsehbein Maezika, Schle-inger Bertáéi Szidi, llolfmaun Janka (Bánk), Feldmann Szin.i és Etel, L-ugyel Malvin, Schwarcz Mariska (Ecseg), Grossmann Róza (V.Mikola), Deutsch Janka (l.-Szakálos). Susie.'ky * Katicza (Balog), Link Janka, Kohn Carola (Györk), thettel Klári, llirschberg Matild (Tompa), Kohn Aranka (K.-Marótb), Klein Vilma (Palást), Schwarz Bella (Szak dl). Neu-jueler nővérek, Mangold Esztike, Lővy Aranka (Pereszlényi, Schitfer Malvin, Schmidl Rózsi, Lengyel M'lka (Hont). A bál tiszta jövedelme 200 írt volt. Sxinésxet. Az Aranyosy-Kerényi társulat Szécsény­ ben eddig a következő színdarabokat adta elő: Lemondás, Az asszony verve jó, A dolovai nábob leánya, Czigány, .Szabin nők elrablása, Zsidó honvéd, Az apósok. Örök törvény, Magdolna, A sátán leánya, A vereshaju, Ágnes asszony, Otthon, és Éjjel az erdőn. A műsor tehát nem csak változatos, de akként is van összeállítva, hogy az ujalb vagy itt még ismeretlen színmüvek is bemutitásra kerüljenek, — az előadás mindig korrekt é.s élvezetes, innét van, hogy a közönség még mindig kedvvel látogatja az elő dásokat, ha nem is nagy, de mégis oly számban, a minőhöz itt a 14 —15-ik előadáskor már szokva nem voltunk. — Fokozva a vonzerőt egyesek kitűnő játéka, kik körött első helyen Újvári Tereit kell említeni, — testestől lelkestől bele éli magát rendesen nehéz, olykor fárasztó szerepébe. Kifogástalanul alakit és mindig szenvedélylyel jit-zik, - méltán sorakozik melléje Aranyosy Gyula, de hiszen az ő kitűnő alakítási tehetsége országszerte régóta ismeretesebb, semhogy itt kiemelésre szorulni. Bebő jellem-festésben Bánly Lajos, a külsőben Kerényi Ignácz exi-ellálnak. Bárdi né sokoldalú szere|>körében mindig egyformán otthonos és mindig kedves, mert még szüneteit is szerepének megfelelő s a legkisebb részletekre i,s figyelmes já'ékkal tölti ki, valamint Ajkmyosyné is, el­ lentétben Tarján Blankával, a ki szintén haiarointl tehetség de kevésbbé mozgékony, mint Idősb collégái, nem is csoda, hiszen csak nehány hóua|> előtt luig.ta el a conservatoriumot, — Kerénjimj és Bogdán bácai szíutimilic séf éttel töltik bq 3 helyeiket, valamint a többiek í», kik" között Benyóné burleszk-, Fekete Pál bouvivaut-zzerepekben nem egyzzer keltenek derült hangulatot. •A kékkői róm. kath. népi-kola növendékei f. hó 23.. 25. é» 26-án esti 0 órakor az euekoktatáahoz szük­ séges harmóniám beszerzésére jótékony ezélú farsangi játékokat adnak elő. melyekre a tauügy és magyarosodás barátait és Jiáriolóit mély tisztelettel meghívják. Február 6-<likúról azt irtuk, hogy a telnek az volt a leghidegebb napju; de csalódtunk, mert február 17-dike rígonisiláaa altul még jobban ineglej>ett. ameuuyiben a nap reggelén itt Balassagyarrnalon. a folyosókon is fagyj>ont alatt 15 lleamnur-fok volt érezhető; künn n szabadban tehát legkevesebb 18 fokra emelkedett, illetve sülyedt le a hőmérő hidege; másnap pedig pláne 21 fokot ért el városunk belterületén, zérus alatt s mivel a rákövetkező kedden, február 19-én Untét 18 fokot mulatott, szerdán 17 és felel s csütörtökön mar csak mínusz 13-at, ebből megállaj>ithaló, hogy az 1891—95-diki tél leghidegebb Hajija február 18-ra esik. E hideg napok inten-ivilását jellemzi az a körülmeny is, hogy ámbár derülten verőfény sugárzott le a ma­ gasból, a fagy még a ház-udvarokon sem engedett. Hogy mit szenvedtek ennek folytán a járókelő- és munkásemberek, mit a mindenféle állatok, azt bizony érdemes volna a jövő nemzedék számára feljegyezni; így jiéldául hallottuk, hogy egy közeli uradalmi gaz­ daságban 37 szegődményes közül hunnineznégynek fagyott el vagy kézé, vagy lába, s orvosainkat nagyon keresik a vidéken is. Február 20-an délnyugati szél támadt, s 2l-én reggel kissé havazott; ezalatt enyhült meg a tulszigoru idő s reméljük, hogy ezentúl mivelhogy már szokásos mondás szerint, kiadta a mérgét, meg fog irántunk engesztelődül. Adja továbbá Isten, hogy lassacskán, fokozatosan megszabaduljunk a najwnkénti havazás által folyton tömörülő, immár fél méter magas hórélegeklől Ls. A Vadkerten I. évi február hó 16-án rendezett jótékony czélu tánczmulatság — mint minket értesítenek — minden tekintetben fényesen sikerült. A mulatság bő­ vebb leírását lapunk jövő számában hozzuk. GazdászaL B.-Gyarmat városháza tanácstermében Bucher Alajos m. kir. kerületi siőlöszeti és borászati fel­ figyelő a nógrádvánnegyei gazdasági egyesület felhívása és támogatása mellett a szőlőbirtokos gazdaközötiségnek, a Homoki szőlők metszése és a hegyi, illetve agyagos talajra, alkalmas amerikai szólöfajok megválasztása, és a cserebogír~álcxáinak (pajodok) elleni védekezésről nyilvános előadást tartott, amelyen úgy a nagyobb szőlőbirtokosok, mint a kisebb gazdák és szőlőmunkások igen nagy szám­ mal jelentek meg. Az előadás tárgyát első sorban az amerikai direct termő szólöfajok képezték, (Jaquez, Herbemont, York Madeira, C’anada. stb.) amely fajok úgy minőség, mint mennyiség tekintetében,valamint a filloxerának ellentálló képességükben is a reá fordított idő és kiadással szemben, a gazda igényeit semmi tekintetben ki nem elégítik. A talaj minősége szerint jövőben is a következő amerikai alanyfajok jöttek ajánlatba, és pedig: fekete v. vörös mésztartalom nélküli kellő nedves talajba: Ripária 1‘ortáhsj nwivoseltb-minőscgüJalajba-iJlipária Thomenthosa,meszes mérsékelt nedves talajba: Vitis Solonis; kevéssé kavicsos száraz, meszes talajba: Rupestris monticola; meszes száraz talajra: a Berlaudieri. Az előadás második tárgya a homoki szőlők metszése volt, melyről Bucher igen érdekes és tanulságos előadást tartott. Kutya-macskahlstórla. Rimóczon egy-két gyanús eset végett kiirtották nz egész kutya- és unacskaállomáiiyt. Erről mi is véltünk egy degikus közleményt, de terjedelmes voltánál fogva nem közölhettük, bár igen érdekes volt. Most egy kérelem jutott hozzánk a rimócziak részéről és ez az, hogy Nógrádvármegye nemesen lisztéit lakossága felkéretik, hogy Kitnőcz község részére kutyákat és macskákat adományozni szíveskedjék Mi majd nyugtázzuk az adományokat. Pályázatok. A budapesti posta- és tárirda-igazgatósága a következő III. oszt, postamesteri állásokra hirdet pályázatot tiszti szerződés mellett, a) Pálfilván, b) Pilinyben, és c) Keszegen, mind a három Nógrád vármegyében. Á pályázati kérvények a)-ra nézve márczius hó 1-ig, b) és c)-re nézve pedig márczius hó 6 ikáig nyújtandók be a budapesti kir. posta- és távirdsigazgatósághoz. — A bala sa-gyxrmati kir törvényszék elnöke pályázatot hirdet a ftlügy-lete alatt álló sziráki kir. járásbíróságnál betöltendő irnoki állásra. Pályázati kérvények f. évi márczius hó 16-ikáig a fentuevezctt kir. törvényszék elnökéhez nyújtandók be. — A halassa-gyarm iti kir. pénzügyigazgatóság pályámtól hirdet a losonczi kir. adóhivatalnál üresedésbe jött kir. telőtiszti állomásra. Pályázati kérvények f. éri márczius hó 2-ig a fentemlitett kir. pénzügyigazgatósághoz nyújtan­ dók he. Lapunk mai számához mellékelve van a Berthán Gy. N.-féle Thytnol-fogpor- és szájvíznek ajánló leírása. Sajtóhibák kii^azitásn. A mull vasárnapi szám­ ban Pajor István állal „Kgy ősi arczképhez* cziiú alatt közölt elégiának első négy sora, szintén négy olyan kép­ telen sajtóhiba által lett elferdítve, hogy ennek ezuttali helyreigazítását méltányosnak tartjuk a mit azzal vé­ lünk leglielyesebben t-ljesiteni, ha a szép versnek egész első strófáját ezennel közöljük ekképpen: Vitéz volt, és deli; családjának éke; Egy tármegye köble, — hódolva — öt Becsbe; S a fejdelein adott alá nemes ménét. Hogy őrzője legyen királyi testének. Sterk. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Főmunkatárs: Reményi Károly. A közönség köréből. (Ab c kMfótteMrt a « lh*kültl4 illeti.) Nyilatkozat. A vidéki lnj>ok egy néniclyikóbon íNyilulkozul- ezimimd llaldek Iguuvx aláírásával-egy �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. ayiltUri kfialemény jelent meg, melyben Hűllek Ignácz uűzfkereskeda, a ki rövid idővel ezelőtt a'budapesti kir. Törvényszék fényitő uutályának nyilvános tárgyalási termében vádlottként a vádlottak padján ült. saját ké­ nyelmetlen silualiójának leplezése végeit az ellene még mindig folyamatban levő bűnügyre vonatkuzolag a vidéki közönséggel egyet-mast elhitetni igyekszik. Ezen tendentiósus hireszteléssel szemben, de annak előrebocsátása Wellett, hogy egy bírói határozatnak jogerőre emelkedése előtt senki ember Hóval, különösen a még jogerőre nem emelkedett birői liatározat állal érdekelt féllel polémiába nem boesálkozom, szárazon csupán annak konstatalására szorítkozom, hogy a buda­ pesti kir. törvényszék mint büntető bíróság előtt sza­ bályszerűen lefolyt bünvizsgulat alapján a budapesti kir. ügyészség mint Vádhatóság hivatalból Haldek Ignácz magkereskedő ellen vádinditványt tett és a főméltóságu kir. Curia 730741. 894. sz. a. kell határozatával éppen a vizsgalat adatai alapján Haldek Ignácz magkereskedőt a lopás bűntettére való felbiylás miatt vád alá helyezni rendelte. Az ezen vádhatározat folytán megtartott végtárgyaláson a közvádló kir. ügyész ezen tárgyalás fejlemé­ nyeihez kepest a vádat fenntartotta és Haldek Ignácz magkereskedőt a lopás bűntettén* való felbujtó* hiva­ talból üldözendő bűncselekményének elkövetése miatt indítványozta megbúntettetni. Az első fokban eljárt bíróság vádlott Haldek Ignáczot felmentette ugyan, de a bűncselekmények meg­ torlásának szorgalmazására hivatott vádhatóság nyom­ ban nyilvános tárgyaláson a felmentő Ítélet ellen felle-. bezését jelentette be. Haldek Ignácz felmentése tubát még nem jogerős és felső bíróságaink vannak hivatva Haldek Ign’icz el­ járása felett ítéletet mondani; ő maga saját ügyében biró nem lehet és nyilttéri közleményekkel bíróságain­ kat praeoccupálni nem fogja. Ennyit tartoztam az igazság érdekében kijelenteni, de polémiába Haldek Ignáczczal nem bocsátkozom, csak azt kívánom még megjegyezni, hogy merő valót­ lanság az, a mit Haldek •nyilatkozóijában még eddig jogerőre nem is emelkedett felmentésének okául felhoz. 30-1895 tkvi n. Árverési hirdetmény. A Szécsényi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré testi, hogy Deutseh Náthán buszai lakos végrebajUtónak, Schlésinger Henrik' és társai, "mint néhai Schleainger Mór ismert örökösei és az ismeretlen örökösök ügygondnoka Vannay Ignácz ügyvéd végrehajtást szenvedők elleni 1195 frt 72 kr tőkékövetelés és járukkvi iránti vérehajtási ügyében, a b.-gyarmati kir. törvszék (a Szécsé­ nyi kir. jbiróság) területén lévő, Szécsény községben fekvő a Szécsényi 70 az. tjkrben A. 1. 1. sor 131. hrsz. 84. népsom. híz, beltelek a udvarból Scblesinger Mór nevén álló felerész birtokjutalékra 900 frtban, és ugyan azon tjkvben A. I. 2. sor 887. hm. szántóföldből nevezett nevén álló felerén birtokjutalékra 10 frt 50 krban ezennel megállapított kikiáltási árban utóajánlat folytán az ár­ verést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1895. évi marczius hó 8-ik napján délelőtti 10 órakor a Szécsényi kir. jbiróság telekkönyvi hivatalában megtartandó nyilvános árverésen az utóajánlatot tett fél által Ígért 2/5 frt, illetőleg 5 frt 50 írón alól eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­ árának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t-cz. 42. 5-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. az. a. kelt igazságügyministeri ren­ delet 8. §-ában, kijelölt értékpapírt an a kiíüldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t-cz. 170. g-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegez elhelyezéséről kiál­ lított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság Szécsényben, 1895. január 5-én. fiarrémy, kir. aijbiró. 463—1894. vgr. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvény szék 1894. évi 50402. polgári számú végzésével dr. Gertner Samu ügyvéd által képviselt Körös Márton felperes részére Sípos Imre alperes ellen 130 frt tőkekövetelés és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől felüifoglalt és 2210 írtra becsült borokra a Szécsényi kir. járásbíróság 1894. évi 4150. n. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak Kőrös Márton 130 frt tőkekövetelése, ennek 1894. évi február bő 1-től járó R*/t kamatai és eddig összesen 77 frt 28 krbsn megállapított költségek erejéig — továbbá Csépány Géza ügyvéd által képviselt Veszély Károly végrehajtatónak 130 frt tőkekövetelés és jár. erejéig s a Hatvanvidéki takarék pénztár végrehajt siónak 350 frt tőke­ követelés és Jár. és dr. Szedő Adolf ügyvéd által kép­ viselt Weiner és Grünbaum ctég végrehajtatnak 58 frt tőkekör. és jár. erejéig és a mennyiben azok törvényi a zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán Varsányhoz tar­ tozó sajgói pusztán leendő megtartására ujabbi'határidőül 1895. évi márezius hó 5-ik napjának délután 2 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt 1 h^rdó (mintegy 4£0 liter) ezerjó minőségű fehérbor, egy bordó (130 .liter) 1895. február 24 A kit a Curia jogérvényesen lopás bűntettére való felbujtás miatt vád alá helyezett és a ki ellen a vádhatóságot képviselő kir. ügyész ezen bünteti miatt a vádat nyilvános végtárgyaláson hivatalból fenntar­ totta es a ki ellen végre a kir. ügyész fellebbezése folytán a bűnvádi eljárás még ma is folyamatban van; az ugyancsak hiába fenyegetódzik hamis vádaskodás miatt való feljelentéssel! liudiijwst, 1895. február. Mauthner Ödön. nomoródi bor, 2 hordó, azaz írva két hordó (9 hektoliter) 1876. évi termésű borok, a legtöbbet ígérőnek készpénz­ fizetés mellett, szükség esetén becsárnn alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő borok réteiárábó!svégrehtjta!óköveUlését,"inegetűz(Jktelégitetéshrz tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és az a végrehajtási jegyző­ könyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az ár­ verés megkezdése, alulirt kiküldöttnél vagy Írásban beadni, vagy pedig szóra! bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő ezen hirdetménynek a bíróság táblájára történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Szécsényben, 1895. éri február hó 15-ik napján. Donanszky Béla, kir. jblrörtgi vhajtó. 27—1895. vgr. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1894. évi 95664. sz. végzése következtében dr. Öeíterreicher Mór ügyvéd által képviselt Deutseh és Rosenzweig ezég javára, Steiner Bernát ellen 84 frt 74 kr. erejéig foganato-itott kielégitési végre­ hajtás utján felüifoglalt és 414 frt 20 krrr. becsült bú­ torok és rőfös árúkból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a Szécsényi kir. jbiróságnak 4122. 1894. számú végzése folytán 84 frt 74 kr. tőkekövetelés, ennek 1894. évi november hó 14-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 19 frt 45 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Szécsényben, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi február hó 27-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. éri LX. t.-cz. 107. és 108. g értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szécsényben, 1895. éri február hó 11. napján. Donánatku fíéla. Eladó luczernamag. Pongrácz Ábris lócti gazdaságában termelt, államilag ólomzárolt luczernamag, mintegy 30 min. eladó, megke­ resések a Nógrádinegyei Gazdasági egyesülethez íntézendűk, Ara mm -ként 52 frt. helyben a vasúti állomásnál. Minta az Egyesület titkári hi.atalában megtekinthető. Nyomatott a kiadótulajdonos B.-Gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat gyorssajtóin. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00727.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_02_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-02-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 8. szám (1895. február 24.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/90fe08163da148bb8050eca9dcf27bf9.jpg 6723ba16f136bb5a93fbdf236f83e5f5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7717ffb63d57e55e276c0ed5a2c2a92d.pdf 6472f6dec5de2ed3bcbb95ba349e6eca PDF Text Text V-dik évfolyam. 1877 UélRtnl faltttotok: E*áai árra . ... 6 frt. Fái ávro . ... 3 frt Évnegyedre . . . 1 frt &O kr. Etfu aa4m óra 15 krajcaár. EóAxeUi leket cenpia a kiadóhivatal* , nál Balaaaa-Gyarmalon. ▲ lap axcllcmi Htx^rt* a a nyiltUrre vonatkozó minden kötlemónyak a . uarkoMtóhóa kftldendók 43-ik szám B.-Gyarmat, Vasárnap november 4. NÓGRÁDI LAPOK Bel- óa külföldi hírlapok aaimára hír- i daUnónyeket elfogad Hty K ír oly hírdetméay-káavetiU irodája Budapeatan, 3 dob-ntexa, 14. ex. Z ajtó. ’ és HONTI HÍRADÓ Politikai, társadalmi s közgazdászat! hetilap. l£l<>fixetóiai íellkivítM öt hxtobM p»Utxor . . Wyüttte (intesd . SÓ ka HlrtUUMkat ftlvtxa a UaM. Nagyobb Ubbaatai Wrd«Ua«k JaUnyaaaa uúWiUUd. EMsaUd piaiak, rxlamatUk, U klrdaUaak a kiadókat iaUtaadók. A nepotizmus és felekezeteaség Ha azonban Ozmán pasa kifogy készletei­ Tanügy. burjánját ki kell irtanunk, ha a vá­ ből, akkor egy szép napon arról fogunk Október hó 29-én tartá B.-Gyarmaton lasztás szép jogával visszaélni nem értesülni, hogy as ostromzáron átvágta a „Nógrádmegyei tanitó-egylet" ez évi őszi magát, s ott hagyta Plevnát az oroszoknak kösgyőléséL akarunk. A kik a megyei közélet — üresen. A közgyűlést megelőző napokon a gyű­ nyilvánulásait figyelemmel kisérték, A legújabb táviratok jelentik, bogy lésre érkezendő tagoknak elszállásolása és Örömmel tapasztalták, hogy a megyei Muchlár és Izmail pasák oda hagyták több illő fogadásáról a helybeli tanítói karból intézmény e két eredendő bűne ki- kisebb csatározás után a köprikiöi badál* szervezkedett bizottság a város elöljárósá­ jtlitiiai, tanaialmi éj klziuttmti Milajra. vcezésnek indúlt. Tisztultabb nézetek lést s Erzerum felé vonultak vissza. As oro­ gának készséges közreműködése mellett gon­ szok előre küldött hadcsapata Hassánkalo vergődtek uralomra, s itt az idő és doskodott környékére érkezett. Ezt megtudván a tö­ Előfizetési feltételek: A közgyűlésre 62 tag, köztök Ebeczky alkalom, hogy azokat végkép kikü­ rökök, Erzerumtói keletre a magaslatokban Fél évre......................3 frt szöböljük, s a tisztújitásnál no legyen védelmi positiókat. képeznek. Orosz távira­ Emil kin tan. s nógvádmegyei tanfelügyelő, Évnegyedre . . . . 1 „ 30 kr. többé irányadó szempont, hogy a tok szerint a Hassánkaloban hátrahagyott Egy hónapra. . . . — „ 30 kr. len tok az állami elemi iskola helyiségében tisztviselők bizonyos arányban ezen török előhad az oroszok által elvágatván, kijelölt IV. osztály tantermében. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadó két zászlóalj orosz fogságba esett. A tárgysorozatban utolsóknak (elvett hoz czimezve, — legczólszcrúbben pósta- és azon felekezethez tartozzanak, de A gornidubaiki és telizi csatákban gyakorlati előadások, nehogy időszűke miatt u tál ványnyal — a nyomatandó példányok hogy mindannyian munkás és meg­ okL 24—28.) 7000 török esett volna orosz elmaradjanak, a gyűlés megnyílta előtt meg­ s pontos szétküldés tekintetéből, mielőbb bízható napszámosai legyenek a köz­ ogságba. tartattak; többféle bejaleatott előadások kö­ beküldendők. ügynek, s ne számíthasson valaki egy zül csak egy számtani s egy földrajzit kí­ egész pártra csak azért, mert épen vánt az ogybegyült tanitó-testölet meghall­ „katholikus* vagy „lutheránus* s ne gatni Kltoaliamatáaban részesült előadási B.-Gyarmat, november 2. emeljünk valakit oly indokból erre E bét legkiválóbb tárgyát a bankvlta tartott Steiner Gábor as elemi számtanból, A megyei tisztújitán napjai kö­ vagy arra tisztségre, mert más módon képezi Az ellenzék helyzete igen könnyű, Wágner István is praolegált a földrajzból zelgőnek. Sokan azt hiszik, hogy és más pályán megélni nem tud, sőt mert állását múltjával összeegyeztetheti, s a Pont 10 órakor megnyitá a- közgyű­ ezek lesznek az utolsó választások, ellenkezőleg, rajta legyünk, hogy a bankegyezményt, a bécsi főtanácsnak adott lést Chikáa Mihály alohtök, (Tbrray Károly s a választás helyébe a kinevezés megyeházát ne tegyük asyllumává mindenhatósága, a magyar bank osztály szó­ elnök meg nem jelenvén,) üdvözölvén az egybegyült kartársakat, s buditváa őkot lép, mely teremt és képez szakavatott az élhetetlenek és munkaképtelenek tőn függése s dotációjának csekélysége miatt nehéz feladatuk megoldására. Miután a Lo­ minden oldalról megtámadhatja. Simonyi Er ­ j erőket, ezek nyomában rendet, jó élősdi fajának a közérdek rovására. nő a bank törvény egyezséget (nem compro- soncion megtartott múlt gyűlés jegyzőkönyve közigazgatást, s hozzá lehet tenni ánisaumnak) de compromissiónak nevezte el hitelesíttetett, kihirdette az elnök a magas nagyobb terheltetést, mert nagyöbb feladatnak, mit a kezünkbe letett Orbán B. Kállay B. Németh Albert, kormány által végre valahára megerősített, fizetést és nyugdijat, — azt azok hi­ választási jog elénk szab s ne com- H e I f y külön véleményéhez ragaszkodnak, alapszabályokat, melyeknek kinyomatása és szik, kik a rendszerben keresnek p rom ittáljuk a rendszert, mely egy mely a bankegyezményt elvetni akarja. Pri- a tagok közti kiosztása elhatároztatott. A körök igen rövid a hiányos jelen­ minden hibát s nem vesznek számba ezredéven át biztositéka volt állami leszki as ország hiteligényeit csak a bank­ léseiből ama következtetést kell vonni, mi­ egyezmény elfogadásával látja visszaállitottezer más tényezőt, melyek bármely nemzeti létünknek, s melynek nak, melyre, - begy a szabadelvű pártnak szerint megerősített.alapszabályok hiányá­ rendszernél is tényezők maradnak, módosításához ma is csak kétkedő törekednie kell, kétséget nem szenved. A ban, azoknak egyöntetű működése nem fe­ milyenek a közlekedési nehézségek, óvatossággal merünk nyúlni. szabadelvű párt tehát inopportunusnak tartja lelt meg a netalán! várakozásnak; mbdaza közegek csekély száma, az adminiaHízunk a közönség érettségében az önnálló bank rögtöni felállítását Ha a által félreismerhetlenül nyilvánult azon tö­ trálandó terület nagyságához, a köz­ s a hangadók Önzetlenségében, s re­ kartell bank terv keresztül nem vihető, s ha rekvés, bogy a tanítók elssigoteltoégükből kilépvén, egyleteket alakítván, egymást se­ ségi élet fejletlensége, törvényeink méljük, hogy a jövő cyklus tiszti­ Ausztria a magyar bankjegy kényszer for­ galmát elismerni nem akarja, akkor csak: gítsék, támogassák és közös utón egyesülve hézagossága, hogy egyebeket ne em­ karát nem az elzúllött felekezetesség ugyan nem marad egyéb hátra, mint az elérjék azt, a mi az egyeseknek nem sikerül. lítsek. Én azt hiszem, hogy mielőtt képzelt érdekeiből kiindulva, — a Néptanítóinknak anyagi sorsa nem egyezményt elfogadni. De a egyezmény le­ a kinevezési rendszert életbeléptetjük, „földnélküli Jánosok* megbizhatlan gyen olyan, mely az ország érdekeivel ne oly kedvező még, mint a milyennek lennie kellene. Sók javult ugyan -e tekintetben az előbb ez érintett kardinális bajokon seregéből, s a más pályákon boldo­ álljon ellentétben. újabb időben : a községek többhelyütt fel­ kell segítenünk, mert e bajokkal gulni nem tudók hivatalhajbász emelték a fizetést, a kormány gondoskodott könnyebben megküzd a választott csoportjából állítjuk össze, de az arra rák és német kötött előre jeleltük mint la­ pon k mnlt számában — ocL 30 án tartott a nyugdíjról, de mindez nem olyt mérték­ tisztviselő, mint a kinevezett hiva­ képzett, munkaképes és Önérzetes miniszter tanácsban elfogadtatott. A magyar ben történt, milyent sok oldalról kívántak talnok. férfiak közbecsülésben álló gárdájá­ szakminiszterek a kérdésnél jól viselték ma­ volna. Azért elfogadja a közgyűlés a felho­ E kérdést is megérleli az idő, ból szemléljük ki, megtisztelve Őket gukat, a mennyiben az osztrák minisztereket zott indítványt, hogy csatlakozik ugyan az a mi feladatunk jelenben csak az, munkásságukért és érdemeikért, a rábírták, bogy még tegyenek egy kísérletet „Eötvös alapihoz s ezt támogatni is fogja, de s^ját kebelépen is alakit egy segélyegy­ hogy a legközelebbi választásokkal közigazgatás fontos érdekeinek és a az egyezség megkötésére. A törvény hatósági költség voté* leti alapot, mely által lehetővé tétetnék sze­ ne siettessük ez érlelést, de köves­ megye jó nevének megőrzése czél sek megalapításánál a legnagyobb szigort gény tanítók kitűnő tehetségű s törekvő sünk el mindent, hogy az adott vi­ jából. fejt ki a miniszter, a rendkívüli költségek gyermekeinek, neveltetését, valamint elag­ szonyok között lehető legbiztosabb dácsára, melyek egyes hivatalok szaporítása gott szegénysorén tanító társakat, ezek öz­ kezekbe tegyük le a legközelebbi hat miatt álltak elő, nem szavazza meg a költ­ vegyeit s árváit felsegíteni. Leginkább a A háború. év közigazgatási feladatait. ségvetés felemelését Nógrádmegye azon kel­ tanítók áldozatkészségétől fog függni és jól A legtöbb barcsi tudósítás szerint no­ lemes helyzetben lesz, hogy noha hivatalo­ értett érdekétől; vájjon ezen alap oly gaz­ Megyénk sok jó erővel rendel­ vember 1-éu kellett volna a döntő ütközet­ kat szaporított, mégis kisebb budgettel lepi dag lesz e, melyből évenként többen merít­ kezik s egy kevés jóakarattal a me­ nek megtörténnie Plevnánál. Lapunk zár­ hetnek segélyt Hogy mennyit tehetnek ez meg a minisztert gyei tisztikart egytől egyig arra való táig azonban nem étkezett njabb hír, mely . A járadék kölcsönre vonatkozólag irányban a tanítók maguk, azt mutatja a elemekből lehet összeállítani. A jó­ az orosz-románok e vakmerő tervét megerő­ Szél a következő javaslatot terjesztő a ház; német néptanítók példája. Az alapszabályok akarat a közönségnél meg van, csak sítené. Eddig minden erőfcsziiés Plevna el­ elé: Az 1876. XLVI és 1877. IX. L csikkek• ez értelembeni kidolgozásával Chikán Milen hasztalan volt, Plevna bevebetlennek alapján kibocsátandó 6 százalékos aranybant hály, Steiner Gábor és Tomeskó Nándor hla hangadók ne abban leljék kedvü­ bizonyult Gurko minden erejét Plevnáboz kamatozó magyar járadék kötvényekben az; zattak meg. ket, hogy furfangos meglepetésekkel A megyebeli nagyobb városokban lévivő, hogy a hatalmas erődöt körülzárolja; idézett törvényezikkek által megadott adé akadályozzák meg a közhangulat azdnben mint hírlik, Ozmán pasa, kit Séf mentesség aképen értelmezendő, amint azt ^\<>lák ®«yében “©fihisattak nyilvánulását, s ekkor meg fogjuk két Orbánieről eleséggel s segélycsapatok­ az 1875: XLIX t ez. 5 ik § a az ezen tör­ tni, hogy a közönség elég józan kal lát el, az ostromzárt több hónapig ki vény alapján kibocsátott kötvényekre nézve együtt sürgessék azoknak megsitetetését. As elnök figyelmeztetvén a gyűlést ama zokat újból beválasztani. kik » leE weriot PUrna a kel.li kérdé.r. rendeli. olyt cykluaban hivatá.uk.t emberül J0"'6 *!« . ““""“í?!! A pénzügyi bizottság indítványba J J JiAonr hogy xt az nmnnltmk oroszoknak kedvük lenne tovább holla, hogy minden iparos városban iparos re, hogy as árvák mily kevés gondosáéban töltötték, s a pályázók közül a is folytatni a háborút, ha itt kudarezot val- bkoák aíínowuk. fis a pénz forrása! résuettlnek, mily követet törődnek as illető egérdemesebbeket tisztelni meg sza- laaak. Az ostromzárt a boállandó esős idő hősegek ások asvalteUeével; iudttváayoeaa, __________ miatt soká nem tarthatják fenu az orssssk. távaL „NÓGRÁDI LAPOK" is „Hanti kiírató" - I �egy —retethái alakítására; a gyűlés aa árvák ügyét felfogva, elvileg Iának találja as indítványt, a várva várja e tekintetben a társadalom mozgását. Hogy a háiá-ipar oktatás megyénkben csálsxerűon behozassák, elfogadtatott, miatt* ríni as egyes tanítók községeikben űzöttiparágak bejelentése után oson kimutatások összeállításából kiderült legfontosabb ágakra a magas kormány egy szaktanár kiküldé­ sére megkéressék. Az iskolai takarékpénztárakat pártfo­ golja a gyűlés, és ezeket az egyes tanítók buzgalmára utasítja. Tárgyaltatott a szilágy megy el tanítóegyletnek a kormányhoz benyújtott abbeli kérvénye, hogy as országban létező tanilótosUletek és egyletek, valamint azoknak elnökei és úgynevezett járási körök elnö­ kei egymás között hivatalos levelezéseikben póstadymentoseéget élvezzenek. A kérvény pártolása batározatilag kimondatott s hatá­ rozattá lett, hogy hasonló szellemben az egylet szintén kérvényezni fog a n- m. val­ lás és közoktatásügyi minisztériumnál, hogy osan ügyet a földmivelés-, ipar- s kereske­ delmi minisztériummal egyelértőleg kedve­ zően elintézni kegyeskedjék. A looonczi kör 1877. évi okt. 27-én tartott gyűlése alkalmával elhatározta, mi­ szerint as 1876. évben hozott, aa tanítók és nevelők nyugdíjazásáról és azok özvegyei és árváinak gyámolitásárói" szóló XXX11. L csikkre vonatkozólag az országgyűléseié a következő kérvény benyújtását indítvá­ nyozni: a XXXI1. L ez. 7. és 9., és az ezekkel kapcsolatban lévő ai oda módo sitta sónak, hogy a Unitók teljes nyugdí­ jaztatásáig 40 év helyett csupán 30 év szá­ míttassák. Ezen indítványt a közgyűlés ál­ talános helyesléssel magáévá tette, s a kér­ vény beadásával as elnököl s a főjegyzőt bízta mag. Felhozott indítvány, misaerint az egy­ let szólaljon fel azon intézkedés ellen, mely* nélfogva as 1876. évi 28. L ez. 3. |-a ér­ telmében iskola látogatókká kinevezőitek sorából a tanítók kitéri sasnak, hosszabb vita után egyszerűen tudomásul vétetett; az egy­ let nem talál ezen intézkedésben sértő mel­ lőzést, tehát as elleni felszólaláshoz nem járul. Jóllehet as iskolákban használandó tankönyvek a magas kormány áltel ajánltatnak, mégis — tekintettel arra, hogy e -könyvek évenként gyarapodó mennyiségénél fogva magából a könyvjegyzékből kevés ta­ nitó képes eredménnyel felhasználható tankönyvst választani, — elfogadja a közgyűlés a b.-gyarmati kör ama helyes inditvá- nyát, miszerint egy állandó köoyvhiráló bipolteág alakíttassák, moly a tanirodalmi ter­ mékeket figyelemmel kísérve és megbírálva, S ezéluak megfelelőbbeket ajánlhasson a me­ gyében lévő iskoláknak. Ezen bizottságba választattak: Hudecz Miksa, Joezcnák 1U* fael, Steiner Gábor ée Tomeskó Nándor. An.bár a közgyűlés szorosan ragasz­ Uh, légyének áldottak a könnyek, Haloliátok-e már az átszellemült ked­ veseknek, a túlvilágról jövő oly édes fájdal­ melyek a szenvedők szeméből ez áhítatot órában elhullanak. — s teremjek a szivek­ masan andalító, titokzatos susogáaát? ben örökké a vallásos meggyőződések ama óh igen! És o társalgás nem volt a legszebbikét: „feltámadunk"! borzalom kísérteties találkozása, de n rokonlolkek jövendő mennyei üdvének előzá- kodott az clőlogoscn megállapított tárgy­ rendhez, mégis .szükségesnek találta egy bizottságot szervezni, moly ügy a közgyű­ lés, mint a körök ügyrendét meghatározó szabályzatot a legközelebbi kögyúlés idő­ jéig ki fog dolgozni. Miután a közelebbi közgyűlés jövő évi május hó első hetében Szécsényben való megtartása elhatároztatott, és az alelnök az ideiglenes tisztviselők nevében a beléjük helyezett bizalmat megköszönte, az egylet véglegesen szervezkedett. Elnökül megválasztatott egyhangúlag na. Ebecsky Emil kir. tan. és nógrádmogyei tanfelügyelő ur: alelnökökül Chikán Mihály és Hudecz Miksa; főjegyzőül To­ meskó Nándor;'aljegyzőkul Dapsy Kálmán, Steiner Gábor; pénziárnokul Vilim József; könyviárnokul Kovácsik József. Egyleti ügy­ védnők elhatároztatott Ha rmot Gábor p.gyannati köz- és váltó ügyvéd ur felkérotni. Elvégződvén a gyűlés, délután 2 óra kor a polgári iskolai épület megtekintése után, valamennyi tag közebédben vett részt, hol sem a szokásos felköszöntések, sem a jókedv nem hiányoztak. * Két örvendetes tényt kell még kiemel­ nem. Egyik az, hogy az egész gyűlés alatt egyszer sem hallatszott az elnöki rendreutasítás; másik városunk közönségének s elöljáróságának a tanitó-testület iránt tanú­ sított szívósságé, mely bizonyára buzditólag lóg hatni más városokra is, ha majdan az egylet egyikben vagy másikban leteszi ván­ dorbotját T. N. Hová e szent órában te bűnök embere? hová, te elfásult keblű bit ellen, feldúlt arca* vonásaiddal, ki ha beszélsz, a feltámadást hívők gunyoiására szoktad megnyitni isten­ káromló ajkaidat? Félre innét! a temető, árkát át no lépjed, itt, legalább ma, nin csen számodra boly! Nem látódé a sötét­ séget hirtelen megvilágító, a csöndes sírban tok felett felragyogó fényárt? Az laton an­ gyalának láng pallossá az, mellyel téged üldöz ki a megdicsőült lelkek mennyoi |>a rádiósoménak Éden kertéből! — Halottak napján. Ma a vallásos kegyelet fátyolét len­ gettük a halottak csendes birodalmában, a temetőben. , Sötét volt az est, méltó az ünnepien órák komolyságához ’. Sötét! hogy ne láthassa a bűnök fia, mint érintkezik minden megdicsőült lélek saját látogatójával, hogy meg ne háborít* hassa a lelkek e néma értekezését; — mert ez értekezés szent! Társalogtetok-o már valaha azokkal. kiket egykor oly nagyon szerettetek, de a kik örökre elbúcsúztak tőletek? lógni-------------- Csarnok. A kegyencz boszúja. Ecy adut lap OroacmA< ■altjából. Miután Oroszország Nagy Péter, alatt a Svédeken nyert győzelmek folytán európai nagyhatalommá emelkedett és a svéd tar­ tományok: Jugermanland, Estnland, Livland és Kurland megszerzése által területének mai nagyságára terjeszkedett, ezzel Orosz­ ----- Do to légy bátor, kedvese­ országban új korszak veszi kezdetét. Mig det sirató, ábitatos hivő a feltámadást hir­ Moszkva volt a főváros, a czárok inkább dető Jézusnak! — meg ne tántorogj, lép­ Ázsia felé irányozták tekintetüket, mint a delj bátran tovább kitűzött szent czélodbozi melynek lakói és szokásaival az oroszok s állapodjál meg kedvesed hantja felett! közelebbi rokonságban voltak, mint az eu­ rópaiakéval; de mióta a nyngati cullurához Ez a hely az, hol szived minden dob* közelebb fekvő Pélervár lón a birodalom banása visszhangra talál, hol az emberek székhelyévé, és nagymérvű befektetések és félreértései nem keserítenek el, az önbaépítkezések folytán virágzásnak indult,Orosz­ szoolcsó világ vétkei nem üldözhetnek, s a ország keleti birodalomból nyugativá lett. gonoszság pokoli öröme nem kaczagbat ár­ a nagy császár ernyedetlen tevékenységé tatlanságod felett! gyökeres átalakulásokat eredményezett. Ke­ Igen! ott, hol a bűnök számára nin­ reskedelem és hajózás, országutak, csator­ csen hely, ott a halottak birodalmában jár- nák ée kikötők építése által lendületet nyert; kel a hivő keresztény sereg Mcgkondul a a belső forgalom, ipar, kézimunka, bányá­ harang s komoly érezbangjának hullámzása szat különös kedvezményeknek örvendettek, alatt olt társalognak az élők a halottakkal, sőt egy tudományos akadémia alapítása állal ott szövetkezik a föld az éggel! a tudományosság és msgasabb műveltség Olt áll az élet terhei által edzett atya terjesztéséről is gondoskodva lön. A kor­ mányzat és rendészet is, a többi európsi s a zokogását el nem fojibató édes anya absolut államok példájára új szervezetet az ártatlan gyermek sirja felett, hogy egyértelemmel felsobajtsanak: Isten, élők és nyert, mi által az uralkodó hatalma emel­ halottak örök istene! Te áldásaid kifogy- kedett, a nemeseké (bojároké) pedig alább ballan tárházából bizonoyára osztottál részt szállott Alexis, Nagy Péter fia azonban nem ezeknek is, kik nem vétkezlek, mert életük volt barátja a nyugati culturának, és a kor­ hirtelen, mint ogy futó csillag tűnt le há­ mány székhelyét ismét Moszkvába akarta zasságunk egéről, — Azoknak, kik rövid visszahelyezni. Hiába volt Péternek minden pályájukon át életük végső lehelteiéig oly igyekezete, hogy Alexist reformjai elfoga­ ragaszkodón szerettek bennünket, s oly iga­ dására és folytatására megnyerje, — és miután Alexis, atyja minden buzgó törek­ zán imádtak tégedet! vésének daczosan ellene szegült, sőt hajt­ Ott áll az ifjú és hajadon, megkoszo­ hat lan nyakasságát uz állal, hogy több harúzva a szerelem ábránd*világának édes aonérzelművel a birodalmat elhagyá, még emlékezetét! inkább kimutatta, — Péter aggódni kezdett 8 ott térdelnek a sorsüldözött árvák, az általa életbe léptetett intézményekért s. görcsösen átkulcsolva az édes szülök közös ennek folytán fiát elfogatván, halálra ítéltejfáját, hogy sokat hányatott életükhöz as tette. Hogy vájjon Alexis bercrcg kivégezatya egykori biztos védelmét s az édes anya tetett e, vagy az Ítélet végrehajtása előtt meghalt, még eddig nincs kipuhatolva. vigasztalását lekönyörögjék! 1 TÁftCXA. Mai napaág a szerény, tartózkodó ember alig, vagy eaakis csigaléptekkel haladhat előre, a tolakodó, úgynevezett szemtelen emberek ellenben belekapaszkodnak a sors EUÖaz-e síromhoz? forgó kerekébe, és — haladnak. SaphlrtAL Nem kegyvadászatból választóm tehát Manód csak: ka majd agykor tsartve tea perem e themát, hanem a legegyszerűbb körülmény 8 osynort fakómat fog Állal slromoa, az, mely engem erre vezérelt Én ugyanis Macaa avar, a kasét ahartl totojéa: Etyaa-a aimtkcs halottak ootojAat szeretek a lélektannal foglalkozni, engem 8 ktldesa-a egy fokAnt is a (írfen ékig? igen érdekel az emberi lélek ezjr meg ezer ta majd goadatod-a: «cy ki sdv partik itt? vnríalióival, és hol találhatnék én ennek Ttaass-o síromra koaaarat, virA<ott tanulmányozására bővebb és szebb tért, hol 8 MvsaArt moadan-a majd ogy MiatyAakot?.... ismerhetném azt meg körülményesebben, — DjSa s baádkoasl, sxivea sQja nAkea, mint épen a lélek tükrében a szem­ Tudad. ko<y mis í<y oca teádkonAk Ártom! ben? talRvilfyi. Igen, a szem a lélek tükre! A szem képes kifejezni, visszatükrözni a lélek min­ den érzelmét. A könnyező, megtörött ho­ A szemek mályos szem bút, bánatot, fájdalmat, gon­ (SsoalAUÓAa) „Szemesnek áll a világ!11 mondja egy magyar közmondás. Lehet, hogy sokan L olvasóim közöl nekem is nemes­ ségül fogják felróni azt, hogy szemlélődésem tárgyául e themát választottam, a mennyi­ ben azt hihetik, hogy talán czélom egyik­ másik igen tisztelt olvasónőim szép szemeit dicsőítve, hiúságának lömjénezni, azonban biztosíthatom azon sokakat, hogy erre épen nem gondoltam, mert: .1) sokkal inkább meg vagyok győsődve arról, hogy mily ke­ véssé hiúk tisztelt olvasónőim; 2) mivel kü­ lönben is épen ellenkezőjét hiszem az idé­ zett közmondásnak. Szerintem ugyanis, nem épen a suemossek, sokkal in; kább szsmtolsnaek áll a világ! gara, mely szivünknek minden érzelem-hnr- sőt ha ideáink szemei szürkék vólnának is, ját rezgésbe hozza? Szavak, az arczkifeje- azokat ők kéknek éneklik. 8 honnan van zés csalhat, de a szem sohasem! ez? Talán mert a ravasz macska szemei is szürkék. (?!) A szemekből elhatározó pillanatban „A barna szemek pajkosságot jelente­ majdnem mindig helyesen olvashatjuk ki valakinek szándékát, mert a szemben nyer nek!" maga az arca is kifejezést. „Nincs az az ékesen Írott instantja, melyből többet lehes­ sen olvasni, mint a szemből", mondja egy helyen Jókai. Ezért van a festőknek fölé­ nyük a szobrászokon. A festőnek a szem hű visszaadásával könnyű az arczkifejezést vászonra tenni és életet adni a képnek, mig a szobrásznál erről szó sincs, mert ezek a szemet visszaadni nem képesek. A mi a nemek színét illeti, ennek pbisikai oka ismeretes, mindamellett követ kezéseket szoktak ebből vonni az egyén dot, kétségbeesést és reménytelenséget fejez lelki tulajdonságaira. Nem küzdők ennek ki; mosolygó, ragyogó szemek: örömet, bol igazsága mellett, hanem Mirza Scbaffival dogságot, üdvöt és reményt; az ég felé te­ következőket mondok: kintő, félig nyitott szem: kérést, könyörgést, Ein Attge imádást; az egészen nyitott, feszült tekin­ Kin tchlanM Aug«, tetű szem parancsolást, követelést vagy til­ Anf Bchehnbeh** Lannen tást jelent s igy tovább a szemek tudnak Dcutca die Brannen, biztatni, helyeselni, tiltani, rorszalni; a szó Dei Angei BUne mek tudnak reményt árasztani a kebelbe Bedentel Frenrj s viszont megvetést kifejezve, minden re­ Doch einei schvarun Au<'« Oeftinkel ménytől megfosztani; a szemek adnak ki­ Irt rteta via Gottei Wege dnnkel fejezést az ábrándnak, az epedésnek; sze­ „Szürko szem, ravasz szem!" mekből olvassuk ki a lélek nyugalmát vagy El ez 1 vélemény már úgy el van fo­ szenvedélyes háborgását stb. stb . . . . do leginkább és legértbetőbben tükrözi vissza gadva, hogy szürke szemekben idealitist a szerelmet Mi nyilvánítja inkább a sze­ nem látunk; még soha életemben poétát relmet, mint a szemnek egy delejezö su­ nem hallottam szürke szemekről énekelni, Ugy hiszem, a teremtő ezeknek szem­ pilláiban két kis ördögöt rejtett, hogy azok daemoni hatalommal játszanak szegény ál­ dozatukkal, melyet elkárhozásra szántak. Mit gondolnak önök, do sokan vannak, a kik az ilyen ördögöknek szívesen adják a lelkűket s nemcsak hogy nem félnek, sőt szeretik a tüzláugot, melyet a kis ördögök szivükben felgyújtottak. Azt mondják, a barna szemű hölgyek kiválóan kaczérok. „A kék szem hűséget jelent!" Az égbolt, mely állandóan és örök időtől fogva borul a föld fölé, — kék szín­ nel bir; a nefclejts, melynek már neve is örök hűséget jelez, szintén kék, ezért kö­ vetkeztetünk talán kék szemekből is bú lé­ lekre. Hej, de szépek is azok a szikrázó bú­ zavirágok, azok a szolid, ábrándos, epedő kökény szemek! Annyi ábránd, annyi édes epedés, annyi szelídségről beszélnek erek. Bennük rejtolódik az ég, melynek szidó. viselik: bej pedig de sokan vesztették máit 4 cl egüket, mert kék szemekben vélték a feltalálni! A tenger színe is kék, mély fQ nekén, de sok bajó rotqjai nyugszanak! hát a kés szemekben, de sok remény szenp vedelt már hajótörést! �Nagy* Péter halála után neje I. Katalin Viután Biron erodálásának a ieggyönlépett a trónra. Ax ő éa utódja uralkodása gédobl szavakban adott kifejezést és térdre alatt Mcncrikoff, ki a legalsóbb osztályból borulva kérte Feodórowcát, hogy engedje ^állítólag jáslé tóm sütő volt) a császár’ ke- meg őt meglátogatni, bámulhatni, sőt . . . gyenezévé és mindenható miniszterévé emel* szerethetni, csak ekkor kezdett életet nyerni ködeit, gyakorolta kormányzatra legnagyobb szép alakja; mélyen elpirulva, szikrázó sze befolyást. —■ De azon pereiben, midőu leá­ mckkel nézett le a vakmerőre és felemelt nyát a fiatal császárral vélte eljegyezhetni, kézzel az ajtóra mutatva, parancsoló han­ megbukott, és szibériai száműzet énében vé­ gon igy szólt: „Azonnal hagvja cl a házat, gezte napjait. II. Péter után Anna lépett a mert ha atyám és jegyesem, kiket minden trónra. Kegyencxo a szépségéről és szonve- pillanatban váruk, önt itt találják, kutyák­ délyességéről híres Bírón volt, kinek jel­ kal fog kiúzettetni udvarunkból. Én meg­ lemzésére szolgáljon itt a következő, törté­ tiltom rnnek minden további közeledést, netileg kevéssé ismert, do való esemény. mivel szivem és kezem már másnak adtam !“ Biron egyszer könnyű szánjában, csak bizalmas szolgája Pauló által kisérve, Volhynián utazott keresztül. Midőn Dubcv nevű kis városkán hajtat végig, meglátja egy ablakban a szép W. Fcodorowuát, ki nagy aggodalom és epodés közt várja 3 nap előtt Ovrucsba, barátaihoz utazott atyját W. Fcodorowna szép volt, nemcsak az általános fogalom szerint, melynek biborajk, gyöngysorfog, hókebep szép görög orr, ébenfürtök stb képezik jelzőit, — nem! Fcodorowna szépsége ama klassikus jelleg birt, melyet világhírű mesterek műveiben csodálunk, s melyhez itt még légies finom­ ság és kedvesség járnlt. Az a türelmetlen­ ség pedig, mely vonásain oly tisztán tük­ röződött vissza, az aa aggódás u szerető atya után, oly valami kimondhatlan bájt kölcsönöztek külsejének, mely megnyer s elbűvöl egyszerre. Egy pillanat alatt Biro szivében szen­ vedélyes szerelem lobbant Feodorowoa iránt. — Miután a legközelebbi csapszék korcs márosától tndomásl szerzett a felől, hogy Fcodorowna egy odavaló gazdag bojárnak W.-nok a leánya, a ki most Uvrusban ba­ rátainál tartózkodik, s igy leánya egyedül van otthon, - a legszebb egyenruháját öltve fel, azonnal gálába tette magát s köpe­ nyébe burkolózva sietett azon báz felé, mely­ nek ablakában Feodorownát mcgpillautá. Mint nemes, mint a császárné kegyencxe, ő, a hatalmas Biron, nem ismert aka­ dályt czélja átérésében. Csakhamar elérte a házat s néhány perez múlva ragyogó ud­ vari öltönyében a szép Foodorowna előtt állott Büszkén és hidegen, de nem nyom­ hatván cl bámulatát Biron vakmerősége fi­ lőtt, nézc’t az rá, oly fenséggel és felhál >• rodásAaJr-bogy Biron jónak Jájts tettét, tisz­ teletteljes távolban és a lehető legválog itottabb szavakkal mentegetni. Feodorowua fellépésének fensége nem hibázta el rá a legtisztelotregerjesztőbb hatást gyakorolni. „De a fekete szem isten ntai homályos 1“ ragyogása, mint Hej fekete szem, fekete szem*. Miből alkot téged a teremtő?! Elővesz ezer éjnek fekete sötétségéből, összekeveri ezer csillag fényével, és aztán a halandó, a ki beléd néz, kétszeresen vakul meg. Elébb ragyogó sötétségedtől, az­ tán meg setét ragyogásodtól! Vil­ lámló éj, lángoló sötétség, fénylő feketeség vagy mi is lehetsz te? Miért van az, hogy te egyszerre gyújtasz, mint a vil­ lám! Villanásodra szív és ész eláll! Tekin­ teted részegít, mámorit, boldogságban ringat! Ha mosolygása, szivünknek minden búrja rezeg, keblünk feszül, vérünk lázasan nyar­ gal, és ereink nyugtalanul lüktetnek? Fekete szem éjszakája, de sok nyu­ godt éjszakától fosztod meg azt, kire egyszer rámosolyogtál! De sok álmatlan éj beszél a te éjedről! De sok setét bá­ natot okoztál már sötétségeddel! De sok fekete gyászt feketeségeddel! Mi rejlik mosolyodban? Édeni üdv? Égi bol­ dogság? Földöntúli érzelem? Mit tudom éo még mi? Hogy is szól a nóta: Fekete axem éjiukája Be s»k csillár ragyog ríjál Hány csillagból tan a nemed nép babám Hogy egy egén menyonxággal ragyogta rám! Z.-K. Midőn vissza hivatása után Nfambulba dunai hadsereg élére, Törökbon Ugye oem áll uly helyzetben curópa szemei előtt, mint utazott, szerencsés voltam a tábornagy kísé­ jelouleg, de igen is közel állna a ion pont­ retében leijeink Stauibulba érve, unoka bátyám Zubjvits István egy levele várt hoz, mely végro*nláMml fenyegetné. Az első döfés, mclylycl Mebemed Ali rerim, a melyben tudósit a jó írnia Magyar az oroszok cl Anyuin, laaát megakadályozta, matiak hazafias drmuu»trat:ójáról, vlmomlám a karahossaukői győzőiéin volt. Ez ütközet ezt a tábornagynak a mire mélyen meg előnyeiből következett azou számtalan dia­ hatva válaszolá: „Mondjon kérem, nevemben dal, mclylycl a fővezér az elismerés babér­ kó-zönclcl kedves testvéreinknek, de mondja jait magának a világ előtt örökre kivívta. un-g egyszersmind azt is, bogy a sok csapás Érdeme kéUxercs, mert nem Upinlallaiuága, közölt mi eddig ért, egy sem fájt ugy, mint do ellenségei buktatták meg. A funcmlitctt az, hogy nem tehettem magam egész mél­ és más ütközeteknek szemtanúja lévén, bá­ tóvá e vitéz ucuizut kitűnt viccre. Xuhrih í'rdtr. multam ama gcoiális sirat cg iát, melynek Ezen szavakkal, a nélkül, hogy Biront csak alapján az alig szervezett hadsereget győ­ egy tekintetre is méltatná, elhagyta a szobát. zelemre vezette. E diadalt követte a caccl Hirek. E Jealázó visszautasítás az előbb még jevoi fényes nap. Dél tájban jelentik a Azon t. előfizetőket, kin hatráiékaikrd tiszta érzelmekből frkadt szenvedélyt balá fővezérnek, hngy „Hiún- tábornok sabot eddig be nem küldöttek, tisztelettel felkér­ adott ütegeink „királynéjának*1, a jobb szár­ jük azok rövid idő alatti beküldésére, nehogy los gyűlöletté változtatta. a kiadóhivatalnál fennakadás történjék. Biron szorgos utánjárásának sikerült nyán lévő „Fuad Basa- kitűnő állásainak. llalaluzáN Srétcr Alfréd megye bízott egy, Anna kormánya ellen intézett összees­ „Tudom-, felelő reá Mebemed Ali nyu­ sági tagol, a a közigazgatási biZoliiig egyik küvésünk nyomába jönni, melyben Fcodo- godtan, én |M>dig rögtön sabot adok a cen­ tevékeny tagját, mély gyász érte. Szeretett rowna atyja is részes volt. Biron kísérletei, trum „királyának- Nikoiaicvics főherczcg édes anyja, kit utolsó pereiig példás gyer­ meki szeretettel ápolt, október bó 2S án Fcodorowna atyját a maga részére meg­ 5 dandárjának, és azt hiszen), hogy „Matt* jobblctre szenderblt. A beküldött gyászlap, nyerhetni, hajótörést szenvedtek, miután lesz, — és ugy is volt, — Mebemed Ali tncly a jó családanya és honleány elhuny Fcodorowna, atyjának hazatérése után ennek Saib Basa osztályait a bal szárnyról a tát je’mti következő: „Sréter Malvin* fér­ mindent elbeszélt, s ez ellenszenvét a fenn­ centrum felé vezénylő é* megszületett a leg­ jezett báró l’odmaniczky látszlóné saját s álló kormány iránt, melynek élén Biron ál­ szebb sabhuzás, a mit eddig tábornok tett. gyermekei Aranka s Horácz nevében, — lovábáá Sréter Alfréd, Mctella és Kamilla lott, csak növelte. A kormány ellenei osz­ „Mi győztünk !mélyen szomorodott szív vei jelentik felejt Ez alkatommal megmutatta Mcheiuod betétien szeretett édesanyjuk illetőleg nagy­ toztak az öreg W. elkeseredettségében Biron az említett felfedezéssel meglelte egy mc ru­ Ali azt is, begy kitűnő tehetsége mellett anyjuk özvegy Srétcr Horácxné sz. Tihanyi Ilona asszonynak folyo éri október bó 28 án miad az < szközt, mjlylycl gyűlöletét és bosz- a legbalrabb katonák egyike. Hasonlóan tűntette ki magát a csatr délelőtti U órakor, életének 66-ik évében, szuszou\ját Fcodorowna családján kitölthető. hosszas szenvedés után, ideg ■ tüdőbűdéa Biron ajánlatára Fcodorowna, atyja és je­ kői ütközetben, mely reá nézve ellenségei következtében történt gyászos olkunytát. gyese egy ünnepély alkalmával meghivattak nck ármánykodása folytán végzetes A boldogultunk tetemei folyó évi október az udvarhoz. Ugyanaznap a Neva partján volt. E cselszövényhun része vau llassau hó 31-én délelőtt 10 órakor fognak Burány­ egy csodás jégpalota épült; a mint beszél­ egyptomi berczegnek és következéskép had­ iján az cvang. vallás szertartása szerint, a ték, ez a mindenható Biron szeszélyének seregének. Itt történi, hogy a midőn Mohé- családi sírboltba örök, csendes nyugalomra tétetni Surány, 1877. évi október bó 28 műve volt, de czélját senki sem ismerte. med Ali a balszárny gyenge magatartásá­ án. Áldás, béke poraira!nak okát megtudni akarta, arrul értesült, Maga Anna is, számos vendégei kíséretében A b.-gy*rm«ti dalegjiet órarendjét eljött csodálni a jégpalotát, midőn ezer meg hogy „Húszán- berczcg osztályai nem csak nkép változtatta meg, bogy bétlóu * teno­ ezer színes lampion valóságos tündérpalotává oflensiv nem nyomulnak előre, de defeusir risták, szerdán a bassisták nyernek oktatást, sem képesek magukat tartani, és a Jenik- pénteken pedig az egész egylet közösen varázsolta azt át. énokol. Midőn Fcodorowna, atyja és jegyese lári positiót végkép (eladták. Ez volt oka Egy nagyobb azabátiű hangverseny az Ünnepélyt clhakyák, melyben Anna ke­ annak, hogy a czeulrumuak S órán át tartó terveztetik B.-Óyarmaton deczember havá­ gyének nagy mértékl>cu voltak részesei, győzedelmes küzdése után hátrálni kellett. ban, a „Madácb emlck- javára. — Mint Mebemed Alinak különben esze ágá­ hírlik, az egyes művészek a jövő héten Biron, czinkosui által mind a hármat elfo­ ban sem volt o kényes positióban megüt­ fognak megkéretni a közreműködéshez. A gatta. Bubáiktól egészen megfosztva a jég­ rendezést a Madácbügyi bizottság intézi. közni, ismerve már az egyptomi hadseregek palota három jégoszlopához köttettek, és A azDiuiizttgáló bizottságok * köz­ miután Fcodorowna Biron kívánságát néma, képtelenségét, s csaján a stambnli hadita­ ségi előirányzott költségvetéseket tárgyal­ megvető a rczki fej eséssel utasitá vissza, en­ nács fenyegető sürgönyeire ereszkedett ják. A beküldött költségvetések általában nek parancsára és jelenlétében addig öntöz­ az ütközetbe, a mely alkalomnál még egy jók és szabályszerűek. A losonczi járás még ték őket vízzel, míg a kimondhatlan kínok más oldalról is ki kellé a fővezérnek a ke­ be nem küldte költségvetését, a szécsényi járásból 21, a rétsági járásból 18, a szirá­ között elhunyt áldozatoknak, már a har­ serű kelybet inni. „Achmed Ejub- volt az, kiból fi, a fttlckihől 5 maradt el. A b.-gyarki ez Ütközethez k é s z a k a ry a érkeictt madszori leDDtésnél elhalt tagjait alaktalan mat: •járásból egytől egyig pontosan beér­ jégburkolat vette körül, mire azok fejszéit*- tneg'fi órával később csapataival, és Mehe­ keztek. A számvizsgáló bizottság elhatá­ kel az oszlopoktól elválasztatvn, a Ncvába tned Ali kénytelen volt az eredmény nél­ rozta, bogy azon’ elöljárók ellen, kiknek küli ütközet után a saraija snthri positióba költségvetési munkálatai kedden sem lesz­ dohattak. Németből: Sx. K. nek a központban, fegyelmi eljárást indít. vissza húzódni. A b.-gyarniati ev. egyház esperes­ Ez alkalmat azonnal.felhasználták el­ választó gyűlésén Ba r t bolo mseidet lenei, reá sütötték a hűtlenség bélyegét, a Gyulára — a mostani slesneresre — Konstantinápoly, 1877. okt. 25. melynek következtében vissza szóliták őt a adta szavazatát. — A többség Nógrádban (Eredeti levél). harcztérről Koustantinápolyba. Mebemed Ali Wladár János melleit nyilatkozik, ki hiva­ tását a lefoljl 3 év alatt kifogástalanul és T. sz. ur ! Mind a külföldi, ugy a hazai Csoierkönél még igen jó tarthatta volna ma­ lelkiismeretesen tölté be, s ckép mellőzésé­ sajtó tüzetesen foglalkozott a nyári évszak gát, de ő jónak látta a sarana-suíkri posi hez semmi alapos indok nem lehet. A Múlt Mzátnban közöltetett. bogy egy alatt lefolyt török orosz hadjáratról, nem tióba vissza húzódni, és igy ezen visszavo­ honvédőrmcster B.-Gyarmaton * kóterbe kí­ nulás nemcsak előnyös volt, de stratégiailag akarom tehát megyém közönségét oly ese­ sértetett a városi rendőrség által. Most jöt­ is igazolt. mények elősorolásával untatni, melyek rész­ tünk tudomására, hogy azou hely, hová ax Meg kell még említenem, bogy Plevna illető garázdálkodó őrmestert kisérték, nem leteit már különben is ismerik. Mind a mel­ lett hiszem, hogy nem lesz érdektelen, ha a eddig bevehetetlen, és Törökbon dicsősége kóter, hanem őrségi laktanya. A „BaaaM mzo jelentiuéoyei. Sok bareztér érdekes mozzanatairól egyetmást volt, ez is egyedül Mehmed Ali érdeme. A hadi tanács Stambulban ugyanis török szó bonosult meg nyelvünkben anél­ feljegyzők, már azon okból is, hogy bálá­ kül, hogy azok jeleutménye általánosan is mat némileg lerójam azon nagy hadvezér azon rendeletét adta' ki, hogy a plevnai csa­ méretes volna Ilyen például a „basa (paschaV patok Slivon, Sclvin, és Ixifczón át Tirnova iránt, kinek lángelméje nem egyszer ragadta szó Egész Európáéin el van terjedve, do bámulatra környezetét, s kit utóbb is, mint alá vezéreltessenek Mcbmed Ali azonban nem ép oly kevéssé ismeretes annak fogalma és már Törökhonban szokna, a személyes csak, hogy e parancsol nem teljesité, de származása. Pascba. összevonva a persa Pai Scbsb szavakból, annyit tesz, mint a intrigua szólított le a tettek mezejéről. — kereken kimondá, hogy ez volna a legna „Sehablába- s azon ősrégi, Xenopbontól em­ Felesleges is mondanom, hogy a nagy férfiú, gyobb strategikai hiba s ö ezt tenni nem lített persa államszerkezet maradványa^ mely kiről szólani akarok, a hazai közönség előtt togja s u viszonyok legqjabbi fejlődései tö­ szerint Cyrns államhivatalnokait saját lá­ kéletesen igazolják Mehmed Ali helyes eljá­ bainak, kezeinek, szemeinek és füleinek se annyira népszerű „Mcbmed Ali-. ■ Abdul-Kerim, kit a világ bámulata ki­ rását, mert ha teljesiti a parancsot, Plevna vezte. A közigazgatási felügyelők voltak a sért a harezmezőre, elhagyta azt, mint a ma nem féuyoszlopa do szenyfobja Töröc szémek, a titkos kémek a fülek, az adóhaj* tők a kezek, a katonák a lábak, a bírák, vezérletre képtelen katona, kiben a török honnak. mint a törvény közegei, az igazság nyelvei, A Cseierköi (némely lapok Cserkorán­ egy szóval az öt érzék — a legegyazerűbb nemzet s az európai közvélemény csalat­ nak nevezik) vesztett csata után azonnal egy s legtermészetesb képe az állami intézmény kozott. uj támadási terven dolgozott vezér karával nek — melyek az áliamtndomány jelenlegi Nem is volt képzelhető, hogy az öreg Abdul-Kerim diadalra vezesse csapatait, hisz éjjel nappal és pedig a Kadiköi Knceljevui műnyelvén, bel, had , pénz- és igazságügyi azoknak\tratcgikcs felállítása is már merő és Saua*oflári positiőkból akart egy Ütésén minisztériumoknak neveztetnek. Ezen régi képletes képzetnek nyoma egész mai napig képtelenségét árulták cl a fővezérnek. A támadni. Sugárzó arczczal közli oki)ber3« fennmaradt a „basa" szóban. legzavartabb állapotban vette át Mebemed reggel vezér karának. „Uram mi készen va­ Irodalom. AH a dunai hadsereget, (igy pl. az ordro gyunk! holnap támadhatunk- fájdalom ez Újabb költeményeim, melyeket a Ma­ do bataile be 7 zás?lóalj az ellenség előtt nap jött meg a végzetes sürgöny, mely Slamvolt jegyezve, a valóságban pedig csendesen bnlbai behívását renddé cl, és igy meg dách szobor javára adtam ki: Tcttey Nándor nyugodtak sátraikban a várnai tartaléknál), melyet utóbb általam ritkán látott nagy­ szerű győzelmekre és diadalra vezetett. Biz tón állíthatom, ha Mebemed Ali nem áll a volt a genialis terv hiúsulva, most ott áll és társa nrak bizományiban minden könyv­ Solcjman basa, ellenségeinek legnagyobbika árusnál kaphatók, nx egész kiadást a no20 nsp óta tétlenül, adjz az ég, hogy na­ borbizottság rendelkezésére bocsátottam, mi­ után a füzet végén megnevezett L előfizegyobb baj ne történjen! �töktől befolyt Összeg aköllségot fodcxlo, a még 30 frt marad fel a csél javára. . Óhajtom, hogy aa ssutáui crcdmóuy szándékomat csak némileg ia megközelítse. * Jfay/Axnyi Fiira. Aa .uiPOLLO*4 zenomúfolyóiral 19-ik száma kővetkező tartalommal jelent meg: f»Un egy ie szeplő van és lal nemem főlőtt egy jel. Kgy párbajban, melyről jobb sárrétiek soha sem bessélaL bal hsacm harmadik ujját tl»estettem, végre járás hőabsa ,egy ki«aé bkzrxentek - KSlunbeu egyébként a többi emberekhez hasonló vagyok — Politikában mérsékelt, vallásban szabadon gondol­ kodó vagyok. — Néha bort issem, de rendezőn por­ tort A hideget ki nem álibatom. — A bosirnsázl, kakasúadalt és pantooomíákat kedvelem. — T<lj<-kétetamben egyetlen regényt sem voltam képes elolvasni. A szépnem imádójára talál bennem, kábmősen as. a ki má«t kivtlrm nem fog Méretni. Örömest vennék nőül egy 20 15 éves n»>l, kivált ha özvegy. — Le­ gyen bár szőke, vagy vfiró*. mindegy; mégis jobb szeretném, ha barna bollúflrtá lenne. — Könnyelmű élvhajhászo. kalácsevő, párix'i élet után sóhajtozó, zongorázó nők nem kdlenek Nagyon fiatalok vagy nagyon öregek jobban teszik.ha nem is mutatják ma­ gukat* • (K.) 1) Bátran elére, keringő Hölzl LörincztŐI. 2) Pracludium, Kapi Gyulától. A legújabb (20-ik) számában két zenemű foglaltatik, u. m. I) Négy magyar dal a XVII század­ ból melyet Waehtel Aurél jeles fiatal xenc* szerzőnk igen érdekesen irt át zongorára, 2) Csábítás tánczra, sikerült gyurspolka Nagy Bélától. — A zongorázók és énekesek számára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt a jelen szám ára 60 kr., mely a kiadó hivatalhoz (Budapest, vár ország ház utcza 94. sz. a.) • • Isgciélszenlbbcn postautal vány nyal küldendő be. Még folyton előfizethetni az egész év­ Az eljegyzett leánya.wzoay keresztleveleért a folyamra. Kívánatra a lap utánvétellel is paphoz megy. .Hány iv«s a leányasszony ?• .Húsz* kudetik. Ugy hát jegyző meg nagy komolyan a pap, csak n 26-nál kezdem kervsni. Apróságok • • • „Meghalnák a szégyen miatt, ha valakinek tar­ , A M«c*di kék futók Oxa*n_j>XA»i tixxfolcttoznám. s ön még cl sem pirul?* Szolt az indignált buli B*zjr ar*terftkké vilxMxfottkk. A választás iahitelező adósához. „Az erős sxivű adós, ha hitelező­ dóka ax, ho<y • *xej«dl kékfestők na<y nertere jo* jét meglátja, elhalaványodik. de meg nem bal** telelt fo l<asaá< szerint caak az leket, ki a muszkák bálát aa adóz ■kr Mayiaur oty kitűnő kékre fcsté. a Heti vásárén volt a fiatal gaxda, borjúkat vásárlazdó; midóa onnan hazatrme. útközben mtglAfoszlott t*jr kisasszonyt, kinek udvarolni szokott. Donnán honnan X ér? kérdő a ki*a*»sony. midőn a fiatal eabtr bvUpett. „IU voltam a heti vásáron tinókét nézni • meg nem állhattam, hogy a kisasz■aonyt is meg no nézzem, • • • A bostoni .Traveller*-ban volt olvasható„Nem megvetendő ajánlat Engem Farwest Coelbsnek hívnak és 1000 dollár jutalmat Ígérek annak, ki egy Jó partit szerva számomra. .Saálettom 1830-ban Waschingtónban. — Há­ rom Bionx indiánnak fejbőrét metszettem le és hét­ szer állottam már azon a ponton, bogy megnő*üljek, részint Déli-Carollnában, résziét Mexikóban. Peruim vagy Chiliben. — Vagyonom 18,00? dollárt ért. 10 ezer lollár fekvóbirtokban óz 8 ezer pénzben és ér­ tékpapírokban. —■ Hibáim a kővetkezők: Arcsom jobb Közgazdaság. — A pariul k ö x k i á 11 i t A a r a Lalinkban a mottóba vinionyok, háború* világ s egyéb akadályozó körülmény da­ czára minden várakozáson felül mutatkozott az érdeklődé*. Edd igeié jelentkezett 1000nél több kiállító ■ minthogy még több vi­ déki bizottság nem küldte be az ott lett bojelentéMkct, végeredmény gyanánt lega­ lább 1200 bejelentésre lehet számítani. Az eddigi adatok szerint a magyarországi kiál­ lításon a gazdasági, borászati, erdészeti, 'bányászati termények lesznek legteljossebben képviselve, do iparnak képviselteiébe sem fog messze maradni az előző kiállítások sikerétől. — A mostoha viszonyok dácsá­ ra első rangú iparosaink nagy számmal vesznek részt o kiállításon s nem egy kivá lóan díszes és érdeke* kiállításra számítha­ tunk. Például fölemlítjük a magy. államva­ sutak gépgyárát, mely nyolc különböző géppel, mozdonynyal mintákkal slb. vesz részt a kiállításon * gőzgépet 60 lóerejü gőzzel fogja moxgásban tartani; a buda­ pesti gőzmalmok együttes kiállítását; — •veggyár iparunkat, óra iparunknak kiállí­ tását ; a herendi porczeláugyár, a buda­ pesti majolica-gyár bejelentéseit; a magyar­ országi állami és magántársulati vasutak gyűjteményes kiállítását, mely 36-40 kü­ lönféle tárgyat tartalmaz: gépeket, mintá­ kat, fényképeket, terveket, statisztikai táb­ lázatokat stb; Budapest főváros közönsé­ gének fényes gyűjteményes kiállítását, mely­ re a város áldozatkézségc 15,000 Irtot szánt, s mely kivált a népneveié* és köz­ munkák terén eszközöltoket tüntetvén ki, méltó kiegészítése lesz a közoktatásügyi és közlekedési minisztérium gondos kiállításai­ nak. A bejelentett kiállítási tárgyak által igényelt tér több mint, kétszeressé a ren­ delkezés alatt álló térnek. Legnagyobb differentia a gazdasági és borkiállítás által igényelt térnél, hol mintegy 200 négyszög­ méternyi hiány mutatkozik ; ugyanis van eddig 410 borbejelentő, kik összesen 1379félc bort jelentettek be. — Miután minden bejelentő cgy-egy borból legalább 4 palac kot tartozik beküldeni, tehát a képviselet 6516 palaczkot tesz. — E borok között van : 540 fajbor, 846 kevert bor. — Hasz­ nálat szerint beosztva van 565 féle kön­ nyebb asztali bor, 308 féle nehéz fehér pe­ csenye-bor, 16 siller, 119 féle könnyű vö­ rösbor, 60 féle aszú és 25 féle szamorodni. — Erdély legjobban van képviselve, — Balatonvidcke, Noszmély és Szckszárd legroszabbul. ? Eladó ház! J “ 0 eaa $)x=^=a=i$=0 » JUkulUw t TitxUbúxa 8 frt 50 — 8 frt 80. 7 frt 70 — 8 frt 40. Rom „ Árpa C frt 50 — G frt 75. Sírt 80 — 7 frt- 4frt80 — 5frt 5. 4 frt 80 — 6 í rt-TO. Zab 5 frt 80 — S frt —. 2 frt 15 — • frt 25. Kakoricxa 5 frt — — fi frt 20. 6 frt — 1 frt 10. Burgonya uAkja F elalfia xxcrkexxtfi Horváth T>an/>. ■ b ■■ ...... ápolónőket, valamint játszótársakat közvetlen Schwcicából, társalgónőkot, gazdasszonyokat, komornákat s házfelügyelönőket; úgyszintén gazdatiszteket, ispánokat, s mindennemű férfi- Értekezhetni: 3 Loaoncx, aov. 2-ón. IW kBacraaa : két és nevelőnőket, francöia és angol gyermek­ I xzatattéztöl röftűn BszTslielí. II >-» B.-Gyarmat. okt 29-4n. Elhelyez minden szakmában lévő nevelő• 592. szám alatt létező (? 5 svoba, 2 konyha, 0 1 éléskamra, pincve, O | jégverem, kocsisain és J 9 kertből álló ház 9 liloTii ArUdi urali Píaczi-árak. <Kiffy^~utcxa 2-lk szám atatf). I R-fyarnM a nfiní-otciaban y V B- -Gyarmaton. — A gabnakivitel basánk­ ból ua pró 1-napra növekszik. Az összes vasúti- és hajó társulatok annyira el van­ nak árúkkal halmozva, hogy alig van hely újabb szállítmányok lerakására. Az osztrákáll^mvaspálya budapesti állomáson, mely különösen az idén aránylag csak jelenték­ telen mennyiséget szállít, külföldre minden­ nap 600 vagont indít gabonával, a dunagözbajózási társulatnak a múlt hóban egyet­ len egy vontatója sem volt tartalékban. Számítás szerint az egy napi kivitel átla­ gosan körülbelől másfél millió forintot képvisel. elhelyező intézete Budapesten, 9 * — A magyar vasutak forgal­ mából 360 teherkocsi lelt elvonva, mely orosz élelem és más szállításokra baszuáL tátik, ezekre pedig égető szükség van a gábonaszállitásra, mely kocsik híjjá bán fen­ eked a gabnatermelők és kereskedők rop pánt veszt ességére. Az országgyűlés nagy áldozatokkal megszavazta e forgalmi esz­ közök szaporítására a költségeket és most a kormány tétlen nézi, bogy felbasználtassauak idegen célokra, oly célokra, melyek az ország érdekével egyenes ellentétben állanak. személyzetet. H Minden megbízás ponsósán eszközöltetik, ® s bélyeggel ellátott vidéki levelekre azonnal II válasz adatik. = c—i A szegedi országos kiáiiitason érdeméremmel és a lll-dik országos tűzoltó-gyűlésen Aradon a nagy arany- és ezüst-éremmel kitüntetve. wa Is első magyar gép- és tüzoltószer-gyára, harang- és ércz-öntődéje. Ajánlja szabadalmazott uj nzerkezetű fecskendőit, cséplőgépekhez szükségelt kis gépfecskendőit 60 forinttól feljebb, tűzoltó-egyletek legénységi felszerelvényeit. Vállalkozik kutak, szivattyúk és harangok készítésére, ifi p iK jótállás mellett, a legjutányosabb árakon. Különös figyelmébe ajánlja a nagyérdemű gazdakőzőnségnek sajitkészitményú és transatlantia szivattyús kutait, és gyárának vízvezetékek teljes felszerelheléftére nagy figyelemmel külön felállított vízművószeti osztályát. Mintaszerelések, képes árlapok, kívánatra rendelkezésre állanak. Fióktelep Erdély es Románia résvére: KOLOZtSVARTT, Belsőmonostor-ufeea. TAzrui|u|nf |b^hb[!P os|a |jaofimgde)|Áu08J9A ab topi o( ‘aapvpq uo|ü|j^|0^|a |fi|ppa uapum VAYfv . Nyomatott a kiadótulajdonos Kék Lászlónál B.-Qyannaton 1877. (10-G) � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00287.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1877_11_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1877-11-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Kiadó-Tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 5. évfolyam 43. szám (1877. november 04.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom