5 10 51 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d9becd9604931267672139ea634f9ce1.jpg 3be8bfd7a2b656503857912ccc5539fb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/80cef5d9184b2c39c33da3372c0792c5.pdf d9ba77fca4e5df49801b08384a02c433 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. augusztus15 15—16. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A bányamunkasság mozgalmas A bányamunkásság — gazdasági helyze­ tének javítása érdekében — mozgalmat in­ ditott. A mozgalom megindításánál a mun­ kásságot az a cél vezérelte, hogy tekintettel az őszi szénkampány megindulására, helyén­ való, hogy a munkásság leromlott gazdasági helyzetét feljavítsa. A tavaszi és a nyári hónapok voltak azok, amelyekben a bányamunkásság a legnagyobb nélkülözésekben küzdött, legfőképen a leg­ több bányatelepen uralkodó üzemi és müszakredukciók következtében. Ezekben a hónapokban a bányamunkásság kénytelen volt megvonni magától és a családjától mind­ azon szükségleti cikkeket, amelyek segitsé­ gével a jövő munkálataira szükséges erőt gyüjthette volna. Ezen vesztességek követ­ keztében a bányamunkásság testi ereje leromlott ugyannyira, hogy a bányaipart az a veszély fenyegeti, hogy amikorra a jobb konjukturális viszonyok bekövetkeznek, kép­ telen lesz a bányamunkásság hivatása telje­ sitésére. A bányavállalatok, dacára annak, hogy állandóan tele vannak siránkozással, hogy nem tudják a kitermelt szenet értékesíteni, mégis az évvégén horribilis osztalékokat fizetnek ki és olyan magas összegű tanti­ émeket juttatnak az egyes vállalatok, hogy a bányamunkásság. tömegei esztendőkön keresztül nem keres annyit megfeszített embertölő munkájával; mint amennyit egy pár igazgatósági tag tesz zsebre tantiém címén. A bányavállalatok az év 8 hónapjá­ ban tudják rendesen elhelyezni szénkészle­ teiket, ezzel szemben a bányamunkásság alig 4—5 hónapon keresztül teljesitheti a ren­ des műszakokat Az év legnagyobb részében redukált üzemmel, csak redukált keresetet tud elérni. Az év legnagyobb részét olyan silány keresettel kénytelen átküzdeni, hogy csak a legnagyobb nélkülözések árán tudják magukat átküzdeni a legközelebbi szénkon­ juktura idejéig. Ugyanakkor, mikor a bányavállatok a munkásság között kiadják az ordrét, hogy csak redukált üzemekkel tudják a munkás­ ságot foglalkoztatni, ugyanakkor végeztetik el a munkásággal a legfőbb előkészületi munkálatokat a jövő kampány idejére- Az összes előkészítő munkálatokat ebben az időben végeztetik el, természetesen a mun­ kássággal érintkező altiszteknek kiadják az utasítást, hogy a munkásságot olyformán használja ki ebben az időben, hogy ez az üzemeknek minél kevesebb költségébe kerüljön Ennek azután az a következménye, hogy a munkássággal közvetlenül érintkező tiszt­ viselők és altisztek a munkásság előtt ugy állítják be a helyzetet, hogy a vállalat ezen munkálatokat csak azért teljesitteti, hogy a munkásságról atyailag gondoskodjon és a munkásság nagy tömegeit ne legyen kény­ telen elbocsájtani. Ez a beállítás a legtöbb esetben a munkásság között azzal a hatás­ sal van, hogy a munkáltató bizonyos szívérzéket tanúsít munkásaival szemben és az ilyen alkalomkor a munkásságot nem bo­ csájtja el, hanem redukált üzemmel, redu­ kált műszakokkal segiti a munkást át az ugynevezett válságos időkön, a nyári hóna­ pokon keresztül. Ez a látszat, a valóság azonban az, hogy a munkáltatók, vagyis a bányavállalatok a rendes szénkampány idején már azon gon­ dolkoznak, hogy a legközelebbi szénkam­ pány idejére miként tudják biztosítani a bánya fokozott termelését. Ennek a szolgá­ latába állítják mindazon tisztviselőket és altiszteket, akik a munkássággal közvetlenül érintkezésben vannak. Ennek azután az a következménye, hogy az előkészítő munká­ latokat az altisztek és a bányaüzemmel kap­ csolatos tisztviselők a bányamunkássággal elvégeztetik mindazon munkálatokat, ame­ lyeket egyébként vasárnapokon kellene vé­ geztetni. Ezeket az ugynevezett szanált na­ pokon, vagyis szünnapokon teljesihetik és ez által megtakarítják a bányamunkáknál szokásos vasárnapi pótlékok fizetését, mert rendes munkanapokon végeztetik a munká­ latokat Amikor a bányamunkásság az elmult hó­ napban kérvényeiket benyújtották azzal a meghitt meggyőződéssel tették, hogy ezen kérvényükben oly csekélységet kívánnak, ami elől még a legcsekélyebb emberi érzés­ sel rendelkező vállalati képviselők sem tud­ nak elzárkózni. Dacára a bányamunkásság ezen higgadt és nagy körvonalakban átgon­ dolt megfontolt kéréseiknek, amelyeket a vállalatoknak benyújtottak, abban a tudat­ ban, hogy ez elöl elzárkózni nem lehet mé­ gis akadtak bányavállalatok, akik ezen sze­ rény kívánságokat ridegen elutasították. A bányamunkásság tudatában volt annak, hogy amikor ezen kéréseiket benyújtották lesznek oly vállalatok, akik csak a sarokban álló Wertheim szekrény sugalatára halgatnak és elhárítanak maguktól minden emberi érzésre valló hivatkozást és ridegen állják elutasító álláspontjukat A bányamunkásság felkészülve várja ezen harc lebonyolítását azzal a nemes elhatáro­ zással, hogy az ország nemzetgazdasági helyzetének a megjavítása érdekében felveszi a küzdelmet,folytatja a kásság győzelméig. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 4.80 2.40 P. szám ára 40 f. Egyes Magyarország kőszénbányászatának történetéből. (Folytatás.) A vasútvonalra támaszkodó, nagy tőkével rendelkező vállalattal szemben az egyes bányák nem képesek versenyezni, mert a vállalat kez­ detben csak saját üzemei részére termeli a szenet, ami által a selejtes minőségűnek is biztos piaca van, mig a szomszédos kis vál­ lalatok csak a legjobb minőségű szén elhelye­ zésére számithatnak. Üzemeiket tehát részben beszüntetik, részben csak veszteséggel folytat­ hatják. Természetes tehát, hogy a társaság részint bérlet, részint vétel utján lassan-lassan kezelésébe veszi a medence régi bányáit A társaság fokozatos térfoglalását élénken vissza­ tükrözi a DGT kezelésében lévő bányák ter­ melési adatai. Az első évben, 1853-ban még csak 22.628 métermázsa szén termeltetett, mig 1854-ben 43.680 mm., 1855-ben 70.402 mm., 1856-ban 125.648 q, 1857-ben 203.347 q 1858-ban 639.327 q, 1859-ben 1.021,617 q. Az 1840—50-es évekről csupán csak osztrák adatok állanak rendelkezésre és ezen adatok szerint a Pécsvidéki szénmedencék termelése igy alakul : 132,595 bécsimázsa — 74.075 q 1841-ben 1842-ben 65,477 117,203 1843-ban 149,924 78.728 1844-ben 121,569 67,917 > 1855-ben 691,100 386,089 < 1856-ban 866,191 583,906 > 1857-ben 1.062,110 593,358 1859-ben 2.395,843 1338,460 < 1855-ben a kezdet nehézségeivel küzdő tár­ saság az összes termelésnek valamivel több mint 1/6-át, 1856-ban és 57-ben már mintegy 1/8-át, 1859-ben pedig az évi termelésnek több taint 3/4 része a DGT-ra esik. — A medence többi vállalatai állandóan 300,000 métermázsát bányásztak ki évente együttesen, mig a társa­ ság már a hetedik Üzemi évben túlhaladta a millió métermázsát. Ettől kezdve a Pécsvidéki szénmedence termelését a DGT termelési viszonyai determi­ nálták, ezekre viszont, különösen a 70-es évek közepéig, amig a társaság a kitermeli szenet tisztán maga használta fel, a társaság folyam­ hajózási Üzlete volt döntő befolyással. Hogy a pécsi szénmedence termelése elsősorban a DGT bányák hozadékának a fügvénye, elegendő két kiragadott példát idéznünk táblázatunkból. Megállapíthatóan a pécsi szénmedencéből az 1861—1898. évek alatt 170.4 millió mm. szén került ki. Ebből a társaság bányáinak részese­ dése 139.5 millió métermázsa, vagyis 82 %. A legújabb, adatok szerint az 1924-26 évek­ ben a szénmedence termelése 23.8 millió métermázsát tett ki. amiből a DGT bányáira �18 millió mm., tehát 85 esett A pécsi szénmedence termelésének 8-9 tizedrészét tehát állandóan a társasági bányák szolgáltatták. A medence termetese a DGT bányászati tevékenységének bekapcsolódásától kezdve egyenes vonalban emelkedik. 1864-ben már eléri a 2 millió métermázsát. 1870-ben a 3 milliót 1873-ban az emelkedő vonal megtörik. Az ebben az évben kitört nagy gazdasági válság, mely a túlhajtott spekuláció következményeképen a szomszédos Ausztriából indult el pusztító utjára és rázta meg a magyar gazda­ ságot, természetesen kihatott a bányászatra is s évekre visszavetette fejlődésében. A válság­ ból való felocsudás csak a 70-es évek végén kezdődik s 1880-ban Pécs környékén már több mint 5 millió métermázsa szenet bányásznak ki .Az 1882. évi kisebb gazdasági válság szin­ tén nyomot hagy a medence bányászatának történetében és a termelés 5 millió mm. alá hanyatlik. Súlyosabb következményekkel jár a Romá­ niával szemben 1886-ban kitört vámháboru, mely egyrészt elmélyítette a hazai ipari pan­ gást, másrészt pedig a Duna forgalmat béní­ totta meg, ennek csökkenésén keresztül vissza­ hatott a pécsi szénmedence termelésére. — 1889-tól kezdve a termelés rohamosan emel­ kedik, a 90-es években éri el a növekedés a legnagyobb sebességet. Ezekben az években a MÁV már tekinté­ lyes fogyasztója a pécsi szénnek, amelyet kü­ lönösen a helyi pályák (fiumei vonal) forgal­ mának lebonyolitásánál használ. A MÁV évente, a 90-es években a pécsi szénből másfél millió métermázsát használ el. 1900-ban a termelés 9.6 millió mm.-ra emelkedett, amellyel szinte a termelés csúcspontját érte el. Ezen évnek a kitűnő termelési eredményére az általános gazdasági virágzáson kívül nagy befolyással volt a rajtunk kívül álló okok összetalálkozása is: Az osztrák bányászsztrájk, az angliai szénhiány, a Duna államok jó termése következté­ ben beállott rendkívül élénk hajózási forgalom. Igy természetesnek kell találni, hogy a kővet­ kező évben a külső okok elmaradása folytán a termelés némileg visszaesik. E hanyatlást állandósította, sőt növelte az 1902-ben megin­ dult álltalános ipari pangás és fokozta az 1905. és 1908. évi bányászsztrájk. A termelés depressiója csak az 1903. évben akadt meg rövid időre, ismét a Dunahajózás fellendülése kö­ vetkeztében. Az ipari pangás megszűntével, amely az állam iparfejlesztési politikájának meginditási évére, 1907-re tehető, a 900-as évek végétől az utólsó békeesztendőig 1913ig a bányászati tevékenység is intenzív s 1909ben Bosznia, Hercegovina anektálásának évé­ ben a vasutak fokozott mértékben való igénybe­ vétele következtében éri el maximumát 9.7 millió métermazsa szén kitermelésével. Ez az év egyébként is említésre méltó időpont a pécsi szénbányászat történetében, a komlói bánya üzemét ugyanis ebben az évben vette át a magyar kir. kincstár. A világháború kitörésének évében a hadköte­ les bányamunkások hadbavonulása következté­ ben és a DGT összes Üzemeiben két hónapon át tartó sztrájk folytán a termelés 7 millió métermázsára csökkent. Az 1916, és 1917 évek termelési eredményei azonban, amelyek az utolsó békeévek termelését felülmúlják vilá­ gosan mutatják azt az erőfeszítést, amelyet a Pécsvidék bányászai az élet-halál harcát vivó biztositásában resztvettek, Ez az erőfeszítés tartott az utolsó háborús évben is egészes az októberi eseményekig: Az 1918. évi termelés 7,643.203 q-val alig maradt el az első teljes háborús év 7.992.068 q-ás termetese mögött. 1928. augusztus 15 „A Bányász" 2 Magyarország és a Pécsvidéki szénmedence termelése 1861-től 1926-ig A fekete kőszén termelése Év mennyisége Magyarországon Pécsvidékén métermázsában 1861. 1862. 1863. 1864. 1865. 1866. 1867. 1868. 1869. 1870. 1871. 1872. 1873. 1874. 1875. 1876. 1877, 1878. 1879. 1880. 1881. 1882. 1883. 1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 1891. 1892. 1893. 1994. 1895. 1896. 1897. 1898. 1899. 1900. 1901. 1902. 1903. 1904, 1905. 1906. 1907. 1908. 1909. 1910. 1911. 1912. 1913. 1914. 1915. 1916. 1917. 1861—1917. 1918. 1919. 1920, 1921. 1922. 1923. 1924. 1925. 1926; 1861—1926. 2,577.196 3,242.999 3,404.073 3,494.950 • 3,615.226 4,131.739 4,064.826 4,975.464 5,061.048 5,517.019 6,416.588 6,795.229 7,064.757 6,439.338 6,516.675 6,518.767 7,023.243 7,162.403 7,097.333 8,352.508 8,802.520 8,342.611 9,234.015 9,707.035 9,711.918 8,766.559 8,035.836 8,739.305 9,601.415 10,199.687 10,546.832 10,870.956 10,169.872 10,673.796 10,974.674 11,638.038 11 450 464 12,766.795 12,708354 14,470.465 13.652.695 11,627.850 12,334.099 11,553.201 10380.866 12377.298 12.741.595 12,104.417 13,974343 13,021.028 12,901.822 13,024.046 13,199.185 11,158367 10,972346 12,041327 12,17X990 526,622.183 Magyarországon Pécsvidékén Pengőben 1,643.300 1.820.590 1,987.197 2,125.161 2.080.322 2,240.013 2,052.091 2,557.650 2,781.589 3,203.888 3,874.081 4,072.401 4,040.697 3,702.401 3391960 3,665.971 4,218.582 4,660.450 4,359.347 5,230.449 5,282.258 4,946.544 5,466.724 5,867.310 5,662.868. 4,720.373 4,648387 4.673.992 5,105.650 5,940.617 6,188,984 6,524.327 5,875.976 6,434.669 6,717.673 7,172.930 7 468.869 8,057.919 7,931.892 9,588.679 8,917.431 7,361.131 8,370.620 7,394.179 6,534.907 7,795.815 8,104.471 7,517.240 9,685.822 8,660.619 8,507 631 8,531.151 8.647360 7,082.880 7,992.068 8,853.778 8,780.018 1,930,443 2,5096,87 2,870,552 2,772,681 2,869,868 3.266,234 3,344,964 4,656,641 4,262,977 5,275,854 6,634,476 7,609,174 8,519,546 7,395,250 6,949,622 7,676,454 8,874,227 8,968,360 8,969,218 9,974,165 9,788,170 8.917,336 9.982,846 10,420,691 10,662,543 10,236,495 8,937,991 9,609,138 10374,162 10,972,075 11,869,481 12,319369 12,335,167 12,909,469 13,405,978 13,865,535 14379,139 15,646306 15,421,791 17,677.993 16.892,125 15,127,985 15,310382 13.775,534 13,145,729 15,270,519 17,058,182 18,674.419 20,816,599 19326,397 17.938,178 19,587,709 21,305,910 18,651,217 15,661,785 17,100,333 21.422.500 1,028,367 1,197,125 1,246,433 1,485,515 1,456.217 1,671,828 1,444,315 2,111,162 2,021,305 2.701,304 3,711,465 4,269,748 4.273,448 3,763,732 3,125,274 3,823,860 4,412,009 4,895,451 4,628,334 5,486,285 5,054,886 4.199,020 4,824,486 5,117,721 5,209,157 4,465,322 4,354,338 4,438.588 4,958,943 5,518,265 5,655,120 6.478,360 6376,191 6,794,841 7,320,128 7,733,194 8.170,056 8.903,580 8,666.336 10,824,474 9.936,688 8,201,096 9.191,008 8,283,607 7,352,142 9.099,881 10,391.112 10,552,652 12,734,530 11,579,959 11,742,739 12,054,563 12.522,596 10,764,774 10,521,437 11,716,107 11,699,305 326,621.802 681397,872 362,160,379 7,647.203 1,426.429 1,669.353 7355.947 8,565.767 7.930.746 7,443.941 8,050499. 8,269.061 18,894,554 4.592,120 2,411.356 18 495.597 19 571 147 21 696 408 25.699,884 23,227,115 21,486,906 384,880.748 518,235,466 �1928. augusztus 15 A Bányász 3 Az 1918. év és ennek következménye a trianoni béke feketeszénbányászatunk történe­ tében is szomoru dátum. A földrajzilag egysé­ ges oszthatatlan Magyarország feldarabolása, a Krassó-Szörény és Brassó-megyei széntele­ peket Romániának juttatta. A csonkaországnak igy csak a Pécsvidéki feketeszén maradt meg. S ettől az időpontól kezdve a pécsi bányák közgazdasági jelentősége is megsokszorozódik: Csökkentik azt a veszedelmet, hogy — amint Olaszország és Anglia példája mutatja — függő viszonyban kerüljünk a bennünket feketeszén­ nel ellátó államokkal szemben. Ehez az időponthoz térve néhány szóval Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáruvázoljuk, mit jelentett a Pécsvidéki szénbányá­ kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és szat az integer Magyarország szempontjából. építőanyagok raktára, Kisterenye. Táblázatunkban külön összeállítottuk külön Magyarország és külön a pécsi medence feke­ beállott ipari pangás, az 1924. évi 31 napos szati helyzetéről. Ezen fenti képlet továbbá teszéntermelését attól az időtől kezdve, ameddig sztrájkkal súlyosbítva, érezhetően csökkentette megmutatja a nemzetgazdaság fejlődését és statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre — ugyan a termelés mennyiségét (7.4. millió q.), hanyatlását a munkás viszonyokkal és munkás­ 1865-tŐI. E táblázatból kitűnik, hogy a 67 év de az 1925. évi termelés már a 8 millió q mozgalmakkal szemben is. Ugyancsak élesen alatt Magyarország összesen 526.622.183 q. fölé emelkedett. Az 1926. évi pedig a féléves kitűnik az idegen csapatok által megszállott feketeszenet bányászott ki 1917. év végéig Angol szénsztrájk következtében elérte a 83. idő is, amely a termelésben és annak értéké­ Ebből 326.621.802 q. esett a Pécskörnyéki bá­ millió métermázsát. Ebben az évben az Angol ben jut kifejezésre. nyákra. Vagyis az ország feketeszén termelé­ szén elmaradása következtében Olaszországba sének 62 %-a. is szállítottunk ki pécsi szenet, E kapcsolat A Singer-varrófény — bármely varró­ A 67 év alatt kitermelt feketeszén értéke az állandósítása azonban a sztrájk befejeztével az gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ országos termelésnél 637.099.986 pengőt, a Angol verseny folytán nem volt lehetséges. Igy méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ Pécskörnyékinél 362.160.379 pengőt tett ki az tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ az 1927. évi termelés sem volt az előző év tarjánban a kath. templommal szemben. előbbi érték 57 %-át Hogy a pécsi szén színvonalán tartható, viszahanyatlott 7.841.543 értékrészesedése jóval alatta marad a mennyi­ q-ra. ségének, a pécsi szén kissebb kalórikus érté­ A pécsi szénmedence bányáit ma két rész­ kének, tehát olcsóbb voltának következménye. Tikkasztó nyári meleg, az emberek sóvá­ Az 1918. év végén a szerbek a belgrádi ka­ vénytársaság és a M. kir. kincstár tartja üzem­ rogva várják az enyhítő esőt, mert mindenki tonai egyezmény ellenére Pécsett s a közvetle­ ben. A déli bányák Pécs körül a dunagőzhajó- azzal számol, hogy ha nem következik be nül Pécs közelében fekvő DGT bányákat zási társaság, az északi bányák a baranya és az eső enyhítése, ugy akkor pusztul a nö­ megszállották. E szerb megszállás emlékét tolnai megyék határán a Salgótarjáni Kőszén­ vény, a gyümölcs stb. Különösen a gyü­ őrzik azok az adatok, amelyek a medence meg bánya r. t kezelésében vannak. Komlót viszont mölcsnél áll ez fenn, mert ilyenkor ellepik a rovarok a fát és kukacok alakjában pusz­ nem szállott bányáinak 1919. és 1920. évi ter­ a kincstár tartja üzemben. A Pécsvidéki szén­ títják a gyümölcsöt. S az a gyümölcs, mely­ melését 1.426.429, illetve 2.669.353 q-ban tün­ medencében 1926-ban 4.772 bányamunkás volt be befészkelik magukat az ilyen kukacok, azok rendszerint megérés előtt lehullanál- a tetik fel. E megszállás következtében a nem­ alkalmazva. A bányák műszaki felszerelése a bányászati fáróL zeti létünk talán legszomorubb két évében A munkásmozgalomban is vannak ilyen 3.106.600, illetőleg 4.738.500 q. mennyiségű és technikai mindenkori fejlettségének megfelelő időbeli viszontagságok és ugyancsak vannak 6803.400 pengő, illetőleg 10.993.320 pengő magas fokon áll. A gőzerő az üzemben mind­ az idő viszontagságaival járó rovarok és értékű pécsi szén vonatott el a magyar fo­ inkább háttérbe szorul s a gazdaságosabb s kukacok. Ilyen jelenséget tüntet fel a "Bá­ gyasztók elől, abban az időben, amikor a tüze­ üzembiztosabb villamos energia és sűrített lég nyamunkás legutóbbi száma is, amikor egy nyilatkozat alakjában valami Papp Gyula lőanyag hiány a háztartásokat az utszegélyező expanzív ereje helyettesíti. A pécsi szén hazánk egyetlen kokszolható nevezetű bányamunkás megállapítja magá­ fák kivágására kényszeritette. Az 1921. évi ról, hogy nem volt megbízható és nem volt termelés tekintélyes része bár a táblázatunkban szene. A DGT már 1860-ban létesitett koksz komoly ember. Ezt mi nem mérnök meg­ szerepel, szintén a szerbeké lett, mert a meg­ kemencéket Az előállított kokszot kezdetben állapítani senkiről sem, azonban ha valaki szállott területeket mintegy 3 év után ürítették a Stájer, később a Magyar és Boszniai vas­ önmagáról ezt megállapítja, ugy akkor ezt ki, mintegy 1153 millió jugoszláv korona kárt gyárak használták. A kokszoló az üzemét 1910- elfogadjuk. Természetesen gratulálunk annak a tábornak, ahová az ilyen egyének csatla­ okozva Pécs városának s 60 milliót Baranya- ben beszüntette. koznak. Az úgynevezett bányamunkás szö­ Ugyanez a vállalat már 1867-ben Brikket vármegyének. vetséghez. Nagyon helyes a megállapítása is, gyárat létesitett A porszén értékesítése céljá ­ A trianoni békét létrehozó szellemre jellemző, bár azt mondja nyilatkozatában, hogy erre őt senki sem kényszeritette, mégis kilátszik hogy a feketeszén bányáinak tekintélyes részé­ ból. Brikketgyár ma is üzemben van. Energiagazdasági szempontból nagy fontos­ a lóláb, amikor a bibliából idéz, illetve a től megfosztott, mindenkor feketeszénbehoza­ biblia kritikusainak a mondását idézi, akkor talra szoruló csonka országot a 3 évi szerb ságu, hogy a bányaüzemek a szállítást nem mégis csak azt kell megállapítani, hogy aki megszállás után feketeszénben fizetendő jóvá­ biró, kevésbbé értékes szenet villamos erő nem megbizható és nem komoly ember, az tételre kötelezve a SHS állam javára. E jóvá­ központjaikban, elektromos áram előállítására a kritikusokkal nem tud foglalkozni, mégtételi kötelezettség 5 éven keresztül napi 88 fordítják. A pécsi szénmedencében három kevésbbé ismeri azoknak a mondásait — vagon, illetve az 1921. december 13-tól 1923. elektromos központ van: a DGT Pécs határá­ Ebből is kilátszik, hogy az egész nyilatko­ zat a hires „Triamvirátus“ (Peyer, Bertrand február 23-Ig terjedő időszakban napi 100 va­ ban, Újhegyen, M. kir. kincstári Komlón, a és Esztergályos) zöldség adaléka. gon szén szállítását követelte minden munka­ Salgótarjáni Kőszénbánya R. T.-é Mázsa és A „Bányamunkás" nagy hévvel hozta ezt Szászvár községek határán. Az utóbbi vállalat nap után. E teljesítés 1926. szeptember 12-én a nyilatkozatot Ezzel igyekszik udvarolni a lejárt, miután 11 millió 898 ezer 900 q. szén Tolnavármegye, a DGT Baranya és Somogy- még megmaradt egynéhány hívének, hogy vitetett ki jóvátétel cimén az országból, tehát vármegyék árammal való ellátását tervezi Komló ez által is mutassák az ő létüket Erre ne­ künk csak az a szerény megállapításunk: a Pécsvidéki szénmedence mintegy 1 1/2 évi pedig 58 km-es távvezetéken 1927-ben már nem jártak esők, nem mosták le a fákat a Baját látta el árammal. E három erőközpont kártékony rovaroktól, befurakodtak a gyü­ termelése. A medence termelési viszonyai az 1919. év­ 1926-ban 11 drb. összesen 30.370 kilowatt mölcsbe és az a gyümölcs, melybe befura­ ben s az 1920. év egy részében a munkások ampere képességű, három fáziusu generátorral kodtak, nem tudott ellentállni az idő viszon­ tagságainak, le kellett hullania. De szerencse, teljesítőképességének csökkenése következtében 33.4 millió kilówattóra áramot termelt A Pécsvidéki szénmedence 1807. év óta le­ hogy az ilyen férgese lehull, mert ha ez nem s annak folytán, hogy a bányaüzemek fenntar­ hullana le, az egész fát pusztulással fenye­ folyt 121 év alatti termelését pontos adatok, tásához szükséges anyagok u. n. utódállamok getné. Lehullt a férgese, a fa lerázta magá­ amelyek csak 1861-től állanak csak rendelke ­ elzárkózottsága miatt nem voltak beszerezhetők, ról a fertőzőket és tovább él, lombosodik és rendkívül kedvezőtlenek voltak. E gátló okok zésre, az előző évek termelése viszont becslés hatalmasodik, és a munkásmozgalom, amely 1921-ben megszűntek s az inflációs idő alatt szerinti megállapítása a 121 év alatti összes a bányamunkásság között helyes irányban — zászlónk alatt — hatalmas lépésekkel eszközölt hasznos beruházások segítségével termelés 412 és fél millió métermázsát tett ki- tör Utat s a legrövidebb időn belül, mint A fenti adatokból világos képet alkothat terebélyes fa oltalmazza a munkásságot üdítő a termelés 1922-ben már az utolsó békeévek színvonalún mozgott A szanálás kezdetén magának mindenki Magyarország szénbányá- árnyaiban. Hull a férgese. �A bányász Meghívó. A bányaiparban dúló mozgalmak. Amikor a mult hó folyamán a Magyar A Magyarországi Bánya- és Kohóbányamunkasság a bányavállalatokhoz be­ nyújtotta — gazdasági helyzetének megjaví­ munkások Gazdasági Szövetsége tása érdekében — bárjavitás iránti kérelmeit 1928. évi augusztus hó 19-én, vasár­ tisztán abból indult ki, hogy a tornyosuló nap délután 2 órakor a salgótarjáni nyomoruság enyhítését elérje. Ez a mozga­ "Fürdőkioszk" vendéglő nagy kertlom teljesen független volt minden irányzat­ helyiségében tól és minden mellékgondolattól, abban a szerény tudatban, hogy ehez a munkásnak joga van, mert hisz ezzel csupán csak létét és fenntartását kivánja biztositani. A bányavállalatok a legtöbb esetben a kérvények átvétele alkalmával vagy egyálta­ lán nem nyilatkoztak, vagy pedig nagyon tartózkodóak voltak. Utóbb azonban egyes egybekötött bányavállalatok — nevezetesen egy bánya­ vállalat — kereken kijelentette, hogy a munkásság kivánságai teljesithetetlen. Jel­ lemző, hogy éppen a legnagyobb bányaválla­ rendez, melyre a nagyérdemű közönséget lat és a legtöbb tantiemet és osztalékot tisztelettel meghivja a Rendezőség. fizető bányavállalat volt az, aki a munkásság eme kivánságai előtt elzárkózott és kijelen­ tette, hogy a munkásság kivánságai teljesít­ Műsor hetetlenek. Az ünnepély kezdete délután 2 órakor. A napilapok hasábjain nap-nap után arról értesülünk, hogy a bányamunkasság a világ Motorkerékpárverseny délután 3 órakor. minden bányavidékén helyzete megjavítását — Kerékpárverseny délután fél 4 órakor. — célzó kívánságokkal lép a bányavállalatok Uszóverseny délután fél 5 órakor. —Teke­ elé, sőt ugyancsak a napilapok utján vesz- verseny kezdete f. évi augusztus hó 12-én szük azokat az értesüléseket, hogy a kü­ reggel 8 órától augusztus hó 19-én délután lönböző államok kormányai különféle intéz­ 6 óráig. Versenydijak: kedéseket tesznek és különféle rendelkezé­ seket hajtanak végre államunk bányaiparinak Motorkerékpár versenyre : megmentése érdekében. Csak még arról nem I. díj: Salgótarján r. t város dija : II. A Magyarországi Bánya és Kohó­ szereztünk értesülést, hogy a magyar kor­ mány milyen intézkedést tett és milyen munkások Gazd. Szövetsége dija : 100 P. III, díj: A Magyarországi Bánya és Kohó­ rendelkezéseket kíván végrehajtani, hogy a munkások Gazd. Szövets. dija: 60 P. magyar bányaiparban foglalkoztatott mun­ IV. díj: A Magyarországi Bánya és Kohó­ kásság helyzetét megjavítsa. munkások Gazd. Szövets. dija: 30 P. A különböző államok kormányai, amikor V. díj: A Salgótarjáni kereskedők díja : ezen intézkedéseket és rendelkezéseket tet­ ezüst cigaretta tárca. ték, illetve végrehajtották, abból indultak Kerékpár verseny : ki, hogy ez országuk nemzetgazdaságának I. dij. Salgótarján r. t város dija: II. A Magyarországi Bánya és Kohó­ követelményei és ennek érdekében, mint legfelsőbb hatalom a kormánynak kell intéz­ munkások Gazd. Szövets. dija: 50 P. III. dij. A Magyarországi Bánya és Kohó­ kedni. Hasonlóképen szükség van a Magyar- munkások Gazd. Szövets. dija: 30 P. ország bányaiparában foglalkoztatott mun­ IV. díj. A Magyarországi Bánya és Kohó­ kásság gazdasági helyzetének megjavítására munkások Gazd. Szövets. dija: 20 P. V. díj: A Salgótarjáni kereskedők dija ; is ilyen kormány-intézkedésekre, mert csak ez biztosíthatja a magyar nemzetgazdaság 1. drb. arany töltőtoll. Uszóverseny dijai: terén a mérleg egyensúlyozását és ezt a I. dij: 1 drb. utazó bőrönd. magyar bányamunkasság joggal el is várja. bőrönd. 1 Mert állambeavatkozás nélkül ezekben a borotvakészlet teljes félsz. l kérdésekben gyökeres javulás nem várható. Tekeverseny dijai: A magyar bánya munkásság magyar meg­ I. díj: 1 drb. férfi zsebóra. győződésének tudatában várja a sürgős in­ II. „ 1 I. liter ürtartalmuThermos tézkedést, mert a magyar bányaipar meg­ üveg. mentése csakis a munkásság gazdasági hely­ III. 1 hátizsák. zetének a megjavítása árán érhető el. IV. 2 pár férfi sokni és 2drb. nyak­ kendő. V. 1 drb, borotvakészlet teljes félsz. VI. l bőr cigarettatárca. VII. 1 pénztárca. VIII. 1 bőrönd. IX. 1 bőr levéltárca. amikor úgy szólván senkinek a keresete nem X. 1 sétabot födi a kiadásokat Műsor után tánc reggelig. A motorkerékpárverseny távja: 50 kilo­ mint fő- vagy mellék- foglalkozással, bá érté­ méter, a kerékpárverseny távja: 25 km. kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ A motorkerékpár- és kerékpár verseny jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. indulása és érkezése a fürdő kerthelyisége A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi előtt müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tiszAz összes nyereménytárgyak kiosztása az tességes megélhetést vagy minden esetre szép ünnepély helyszínén este 10 órakor lesz. mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még A nyereménytárgyak megtekinthetők a ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, Friedler-féle papirüzlet kirakatában. amelyeket szívesen megküld a Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. augusztus 20-án lesz megtartva. motorkerékpár-, kerékpár-, úszó-, teke­ versennyel és tánccal népünnepélyt 1928 augusztus 15 Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársakuak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d, u. 5—-6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befizetések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges megválasztásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában! II. III. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, szép pénzt kereshet "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. varrógép RÉG BEVÁLTJÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 15-16. szám (1928. augusztus 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-08-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b8f7b8de245fb03725d1e1a9c359c516.jpg ab79a4784e7af64065ec7092ec02aeed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c8e0265289bddfd3a0a07159b0745173.pdf 9faf7d5d8af03e652a9802ce49b26439 PDF Text Text III. 17-18. szám. 1928. szeptember 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Lelketlenség amit a bányavállalatok űznek a bá­ nyamunkássággal, amikor a munkásság beadványait elutasitották. — Ugyanis, amikor a bányamunkasság ezen be­ adványokat benyujtotta, a Szomoruan szorongatott helyzetén kivánt javítani. Tisztában volt a munkásság azzal is, hogy a bányavállalatok nem sok ér­ zékiséggel vannak a munkásság iránt, azonban mégis azt gondolták, hogy még a legcsekélyebb emberi érzéssel rendelkező egyéneknek is be kell lát­ niok, hogy a helyzet mindinkább tart­ hatatlanabbá válik, de különösen a bányaiparban foglalkoztatott munkás­ ság van a legsulyosabb helyzetben. Ugy gondolták, hogy ezt a vállala­ tok méltányolni fogják és némi segít­ séget nyújtanak ezek életküzdelme megvívásához. Amikor a bányamunkásság beadványait benyújtotta, akkor még nem látta azt a borzasztó nehéz helyzetét, ami csak azután alakult ki és sulyosbbodott mindinkább nagyobb teherrel a munkásság vállára. Akkor még csak az általános, minden évben fennálló nehezebb időkre hivatkozott és még nem gondolhatott azon nehézségekre, amelyek az időjárás szeszélyei következtében állottak elő. Azóta az időjárás megsulyosbbitotta a helyzetet, mert a szárazság követ­ keztében a kapás növényeknek a ter­ mése elsilányodott, aminek következ­ tében a kereskedelem az árakat horibilis mértékben fölemelte. A kereske­ delem roppant érzékeny, mert amikor még csak a kilátásokkal számolhatott, már felemelte az árakat és ezzel megsulyosbitotta az életet Ezzel szemben a munkásság, aki a két keze munkájának eredményéből kénytelen fenntartani életét, nem jut­ hat keze munkája gyümölcsének kellő értékelésére. A bányavállalatok a legridegebben utasították el a munkás­ ságot kérésükkel, nem méltányolják nehéz helyzetüket. Figyelembe sem veszik azt a nehéz küzdelmet, ame­ lyet a bányamunkásság folytat az élet­ ben. A legnagyobb lelketlenség a bányavállalatoknak ezen állásfoglalása. Ilyen ridegen elutasítani csak az képes, aki minden emberi érzésből kivetkőzik és csak a profit halmozását tartja szem előtt Nagyon tévednek a bányavállala­ tok uralkodó urai ha azt hiszik, hogy a munkásság olyan egyszerűen tudornál veszi az ő rideg elutasításukat A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. munkásság megfogja találni a módját annak, hogy miként kell helyzetének megjavulását kiküzdeni. Játszanak az urak a tűzzel, nem gondolnak arra, hogy ez a tűz megégetheti őket, vigyázzanak, mert könnyen megsebzik önmagukat. Nem látják a vállalatok exponens vezetői, hogy az egész világ bánya­ munkássága mindenütt harcot indított helyzetének megjavítása érdekében ? Nem látják, hogy az egész világ kor­ mányai ott állanak és igyekeznek a saját országuk bányamunkásságának a helyzete megjavítását biztosítani? Természetesen elragadtatja őket az a tudat, hogy a magyar kormány tét­ lenül nézi a bányamunkásság tusako­ dását az élettel. Tétlenül nézi a bánya­ vállalatoknak azt a lelketlen üzérke­ dését, amelyet folytatnak a munkás­ ság rovására. Ne bízzák el magukat, mert volt idő; amikor ezen elbizako­ dottságukban vakon haladtak és végül örvénybe jutottak. Különösen tegyék fontolóra ezt a kérdést azok a vállalatok és azoknak vezető exponensei, akik ezen uszítás­ ban előljárnak Sokkal helyesebben cselekednének, ha ilyen harcot foly­ tatnának a szén elhelyezése terén, amikor ezt az ádáz harcot és ezt az energiát kihasználnák arra, hogy a külföldi szenet kiszorítanák az ország­ ból és helyette a magyar szénnek te­ remtenének piacot. Sokkal nemesebb munkát folytatnának az ország érde­ kében, sokkal inkább szolgálnák a tár­ sadalmi kiegyenlítődés magasztos esz­ méjét, mint ezzel a munkájukkal, ame­ lyet a munkásság ellen aknáznak ki A magyar kormánynak is vannak kötelességei a bányamunkásság ezen mozgalmát illetőleg. Gyakran hallunk a kormányhatalom exponált vezetőitől hangokat, mely szerint a magyar mun­ kásságtól elvárják, hogy kölcsönözze bizalmát a kormány iránt mert ő is tudja a kötelességét a munkássággal szemben. Azonban — sajnos — azt kell tapasztalni, hogy ezek csak nagy­ hangu kiszólások, üres hangok és a cselekedetek mindenütt hiányoznak belőlük, nem szólva arról, hogy min­ den állam kormánya, ahol bányaipar van, ott áll ,a munkásság fölött és őr­ ködik, hogy a vállalatok ne tudják a munkásság gyengeségeit kihasználni. Vannak államok, ahol a kormány ha­ talmi intézkedésekkel kényszeríti ma vállalatokat a munkásság életstandardjának a biztosítására. Más államok­ 1 évre 1/2 Előfizetési ár : 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. ban viszont, amikor a munkásság har­ cát megindítja gazdasági helyzetének megjavítása érdekében, akkor mindent elkövet, hogy a munkásság ezen harca győzelemmel végződjék. Csak a magyar kormány az, aki tét­ lenül nézi összetett kezekkel, hogy a bányavállalatok miként zsákmányolják ki munkásaikat. A magyar kormány az, aki nem veszi figyelembe, hogy az ország leghatalmasabb iparának mun­ kássága a legnagyobb kétségbeeséssel küzd élete fenntartásáért. S ezen leg­ hatalmasabb iparnak munkásságát csak egyes vállalati uszitók tartják a leg­ nagyobb nyomorúságban. Az országban a drágaság szinte gyors iramban halad fölfelé. A keres­ kedelem kiadta a jelszót, hogy a nagy szárazság következtében rossz termés­ kilátások vannak, tehát az árakat emelni kelt A nagykereskedelemnek ezen megnyilatkozását rögtön értékel­ ték is és szinte természetesnek tar­ tották, hogy az árakat fel kell emelni. Már mindenki elfelejtette azt, hogy a gabonatermés betakarítása alkalmával az összes lapok telekürtölték az egész világot, hogy Magyarországon 70 év óta nem volt olyan buzatermés, mint az idén. Általában az összes gabonaneműek olyan mennyiségben termet­ tek, amelyre egy emberöltő óta nem volt példa, ennek dacára a liszt árai megmaradtak abban a magasságban, melyre a tavaszi rosszabb idő alkalmá­ val emelték. Ez is azt igazolja, hogy nem a terméseredmény irányítja az árakat, hanem a kereskedelmi speku­ láció. A kormánynak ezen a téren be kell avatkozni és amennyiben az áremel­ kedések alkalmával nem szól közbe és nem akadályozza meg a folytonos emelkedést, ugyanakkor segitségére kell sietnie a munkásságnak és küz­ delmét beható támogatásban kell ré­ szesítenie. A kormánynak számolni kell, hogy az ország fenntartó elemei nem csupán a szénbárók, vas- és egyéb ipari nagytőkék exponenseiből és az agrár arisztokráciából áll, hanem ezek­ kel egyetemben és legfőképen a dol­ gozó munkásság egyeteméből áll. Ha ezt szem előtt tartaná, akkor nem tűrné el azt a kizsákmányolást, ame­ lyet az ország iparában, de különösen a bányaiparban foglalkoztatott mun­ kássággal űznek. A bányamunkasság nem veszi tudo­ másul a vállalatok ezen lelketlen el- �“A Bányász" 2 sel foglalkozzunk. Nevezetesen, a fent tör­ téntek Angolországból származnak, viszont mi, a mi hazai viszonyainkra kivánjuk vo­ natkoztatni. Angliában a szakszervezetek különféle jogokkal vannak felruházva. Ezen jogok kü­ lönféle kötelezettségekkel is járnak. Sőt mint egyik legfontosabb kötelezettség, hogy teljes felelősséggel tartoznak az ipari harcok és ipari béke lebonyolitása körül Tehát Angolországban, ahol ilyen nagy felelősséggel tartoznak és ilyen nagy jogok­ kal vannak felruházva a szakszervezetek, a legnagyobb komolysággal és felelősségük tudatában állanak a tőke és munka kiegyen­ lítődésének a szolgálatában. Ennélfogva ná­ lunk Magyarországon, ahol a szakszerveze­ tek még nem rendelkeznek annyi joggal, de nem is tartoznak annyi felelősséggel, kétszeresen fontolóra kell venni ezt a kér­ dést, mert nekünk is elsősorban az a köte­ lességünk, hogy arra törekedjünk, hogy szakszervezeteink ugyanazon kötelezettsé­ get, de ugyanazon jogokat is élvezhessék. Ennélfogva a magyar szakszervezeteknek első kötelezettsége, hogy a magyar iparban foglalkoztatott munkásság érdekeit a leg­ szorosabban a szivén viselje. Ennek érde­ kében mindent elkövessen, igyekezzen oda hatni, hogy a magyar ipar az ő termékeit a legmegfelelőbben tudja értékesíteni Ennek szolgálatába kell állítani minden energiáját, mert csak igy, minden energiájának és min­ den erejének latbavetésével lehetséges az, hogy ennek a célnak szolgáljon. A legjobb példa a legutóbbi eset, amely alkalommal a Magyar bányamunkásság gaz­ dasági helyzetének a megjavítását célzó Villannyal varr Ön? — Singer-motor beadványokkal fordult a magyar bányaválla­ megkíméli önt a fáradságtól hogy varró­ latokhoz. Ezt a beadványt a magyar bánya­ gépét lábbal hajtsa. Sziveskedjék valamelyik vállalatok a legszivtelenebb, a legembertele­ Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ nebb és mondhatjuk a legbarbárabb formá­ tatását kérni Vételkényszer nincsen. ban utasították el. Elfogatták az egyes bá­ nyavállalati uszitóknak a kizsákmányolásra irányuló legembertelenebb állásfoglalását amikor figyelmen kívül hagyták azt, hogy az Londonban folyó hó 5-én és a következő a magyar bányamunkásság támasztott igé­ napokban folytak az angol szakszervezeti nyeket a magyar bányavállalatokkal szem­ kongresszus ülései Ezen üléseken számta­ ben, amely bányamunkásság vérével és éle­ lan nagyon fontos kérdést tárgyaltak, amely tének árán mentette meg a magyar bánya­ kihat az összes ipari érdekeltségekre. Egy ipari. Magukra vessenek azok az urak, akik ilyen nagyfontosságu kérdés volt az "ipari tele torokkal kiabálják és követelik az or­ béke kérdése". A kongresszuson két irány­ szág boldogulását de ugyanakkor a leg­ zat alakult ki. Az egyik az ipari béke kér­ embertelenebb módon, mint kifacsart citro­ désének a megoldásán fáradozik, a másik mot dobják a szemétdombra az eltépázott és támadta a szakszervezeti szövetség főtitká­ kidolgozott munkást, ha majd ez a munkás rát, aki — szerintük — teljesen önkénye­ nem hallgat reájuk és azt fogja mondani: sen kezdte meg a tárgyalásokat s nem volt „Tönkretevőimtől nem várok jót"! felhatalmazása arra, hogy az ipari béke létre­ A Magyar nemzet boldogulásának érde­ hozása ügyében fáradozzék. kében figyelmeztetjük azokat az urakat A kongresszuson szenvedélyes vita indult akik elfeledték Magyarország 63 vármegyé­ meg, pro és kontra vitatták a kérdést, mig jét, akik elfeledték, hogy Magyarország szavazásra került a kérdés eldöntése. — A összetartozandóságának a biztosítását csakis kongresszus több óráig tartó heves vita megértéssel, csakis a legjobb akarattal és a után 2.921.000 szavazattal 768.000 szavazat legjobb indulatu kezeléssel lehet elérni — ellenében elvetette a szélsőséges ellenzék Térjenek magukhoz, vessenek számot ön­ indítványát, mely arra irányult, hogy szün­ magukkal, vessék ki magukból a profitdüh­ tessék be azonnal az ipari béke megvalósí­ nek a foszlányát és ragadják magukhoz az tására irányuló tárgyalások folytatását A egyesülésnek, a testvériségnek a zászlaját többségi javaslatot, amely a tőke és munka kart-karbaöltve, társadalmi állásra való te­ együttműködését indítványozta — 3.075.000 kintet nélkül menjünk harcba a jobb jövő szavazattal 566.000 szavazat ellenében elfo­ kivívásának az érdekében. gadták. Ezt tette az angol munkásság, amikor álEzen jelenetek az angol szakszervezeti lásfoglolásával az ipari béke kérdésének kongresszus ülésein zajlottak le és végül az elintézése fölött határozott, ezt tartsa szem az irányzat győzött, amely a békés együtt­ előtt minden magyar munkás, ezt tartsa szem munkálkodást kivánja. — Ezen sorokat a előtt minden magyar munkaadó s a társada­ "Népszavától" vettük át és éppen ezért lom minden rétege. Ezt megértve biztosít­ súlyt helyezünk arra, hogy ezzel a kérdés- hatjuk Magyarország boldogulását küzdelmét azokkal az eszközökkel. amely eszközöket alkalmasnak tart ezen küzdelem megvivására. Már most az a kérdés, hogy megtudják-e érteni az illetékesek a munkásság ezen figyelmeztetését és hajlandók-e ezen küzdelem megvívá­ sában segédkezni, vagy magára hagy­ ják a munkásságot küzdelmében és összetett kézzel nézik harcát? A bányamunkasság megértette az idők szavát. A bányamunkásság ennek szellemében járt el és jár el a jövő­ ben is. Szükséges azonban, hogy necsak a bányamunkások, hanem a bá­ nyavállalatok is értsék meg az idő szel­ lemét és ennek a szellemnek az érde­ kében hozzák meg áldozatukat, mely abban nyilvánul meg, hogy nem is az életküzdelem nehézségeit kell magukra vállalni, csupán csak a profitból kell valamelyes mértékben engedni és meg­ elégedni a nehezebb esztendő kisebb profitjával, mint ahogy a munkásság is csak az élet nehézségeinek a sulyosbbodása arányában kivánja helyzetének megjavítását. Ebben a munkában kell, hogy segit­ ségére jöjjön Magyarország egész tár­ sadalma párt- és politikai külömbség nélkül, mert ha a munkásságot magára hagyják ebben a küzdelmében, akkor ne várjanak ettől a munkásságtól tá­ mogatást azok a társadalmi rétegek, akik a munkásságot ezen nehéz küz­ delmében magára hagyják, mert a munkásság ezen küzdelmét a lelket­ lenség ellen folytatja. folytatja Az ipari béke kérdése. 1928.szeptember 15 Népünnepély Salgótarjánban. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége augusztus 19-én tartotta meg Salgótarjánban a minden esztendőben Szent-István napján szokásos nép­ ünnepélyét A szövetség által rendezett ezen népünnepélyek minden évben kimagaslanak a hétköznapi és a szokásos mulatságok és ünnepélyek keretéből mert itt mindenkor bizonyos ujdonságokkal lepi meg a szövet­ ség az ünnepély résztvevőit Ez alkalommal még az eddigieket is felülmúlta, mert a mű­ sorban olyan számok szerepeltek, ami az eddig lezajlott ünnepélyek alkalmával nem szerepeltek. Sőt még egyéb, a város által rendezett ünnepélyeken sem részesült a kö­ zönség ilyen élvezetben. A szövetség ezen ünnepély rendezése alkalmával fáradságot és áldozatot nem ismerve és nem kimélve, kizárólag a résztvevők igényeit kívánta ki­ elégíteni. Ami sikerült is. Az ünnepély keretében kerékpár és mo­ torkerékpár versenyt rendezett, amit már hetekkel előtte nagy érdeklődéssel kisért Salgótarján és környékének ugy munkássága, mint polgársága. A verseny kiindulási pontja a salgótarjáni „fürdőkioszk“ vendéglő. Az ünnepély pont 3 órakor kezdődött és egynegyed 4 órakor indultak a motorkerékpárosok. A verseny rendezésére zsűri alakult, amely zsűribe fel­ kérte a szövetség dr. Förster Kálmán Salgó­ tarján r. t. város polgármesterét, Tarján József rendőrfelügyelő, Gerő János bánya­ főmérnök, Czirbesz István tűzoltó parancs­ nok és Tóth Zoltán autó tulajdonos ura* kat. 11 motorkerékpáros indult, útirány volt: Vizválasztó, Mátraszele, Homokterenye, Nádujfalu, Nemti, Kisterenye, Zagyvapálfalva és Salgótarján fürdőkioszk. A versenyben I-nek érkezett Badics Imre, Puch 220-as rend­ szerű gépen, 52 perc, II-nak Bakos András, Méray 350-es rendszerű gépen, 55.10 perc, III-nak Persch Ede, Cowentri-Eagle 350-es rendszerű gépen, 57.50 perc, IV-nek Csóka Vendel Harley-Davidson 1000-es rendszerű oldalkocsival, 59.30 perc, V-nek Kádár Ti­ bor, Puch 220-as rendszerű gépen 60.40 perc. A motorkerékpárosok után a kerékpáro­ sok indultak. Indulás a fürdőkioszk, Lapujtő piactér és vissza. I-nek beérkezett: Szomodi Sándor 41.40 perc, II-nak Tóth An­ tal, 41.45 perc, III-nak Bajusz József, 42.5 perc, IV-nek Telek József, 44.10 pare, V-nek Ausz Lajos, 44.10 perc. Gyönyörű látvány volt a motorosok, ugy­ szintén a kerékpárosok indulása, valamint az érkezése. Az egész város területén és az útba eső községekben nagy néptömeg nézte a versenyzőket Az indulás és a cél helyén lelkes ovációban részesitették az egyes beérkezőket. A verseny tartama alatt és után folyt a tekeverseny, amelyet már egész hé­ ten folytattak és este 6 órakor lezártak. A verseny után megkezdődött az ünnepély, ahol nagy vigság között folyt a tánc reg­ gelig. Ez az ünnepély maradandó emléket ha­ gyott a salgótarjáni medencében dolgozó munkásság között, ugyszintén a város pol­ gársága között A versenydijak az ünnepély keretében este 10 órakor lettek kiosztva nagy érdeklődés mellett. A motorkerékpáro­ soknál I. Badics Imre kapta Salgótarján r. t. város diját egy bronz szobrot, II. Bakos András a szövetség I. diját, 100 pengőt készpénzben, III. Persch Ede 60 pengői �1928. szeptember 15. IV. Csóka Vendel, egy ezüst cigaretta tár­ cát, V. Kádár Tibor 30 pengőt. Kerékpárosok: Szomodi Sándor 50 pen­ gőt készpénzben, II. Tóth Antal 30 pengő készpénz, III. Bajusz József 10 pengő, IV. Telek József egy arany töltőtoll, V. Ausz Lajos egy ezüst hamutálca. A tekeverseny dijai a következők voltak : 1 drb. férfi zsebóra, 1 drb. 1 liter ürtartalmu Thermos üveg, 1 drb. hátizsák. 2 pár férfi zokni, 2 drb. nyakkendő, 1 drb. bo­ rotva készlet teljesen felszerelve, 1 drb. bőr cigarettatárca, 1 drb. bőrönd, 1 drb. bőr levéltárca és 1 drb. sétabot A dijak kiosztásánál az ünnepély közön­ sége nagy ovációban részesitette a győzte­ seket és ezután lelkes jó hangulatban folyt tovább az ünnepély. Gyilkosság, amelyet pártcélokra használnak fel. Augusztus 26-án, vasárnap délután egy sajnálatos és szomoru eset történt Salgó­ tarjánban. Az egyik vendéglőben szóváltás­ ba keveredett egy társaság, ez a szóváltás verekedéssé fejlődött, amely verekedésnek 1 halottja és egy sulyos sebesültje lett. — Ugyanis Antoni István leszúrta Csábi Lajost, Farkas Péter pedig meglőtte Dancsák Lász­ lót Csábi Lajos a szúrás következtében a helyszínen meghalt, Dancsák Lászlót pedig sulyos sebével a pásztói kórházba szállítot­ ták. A rendőrség Farkas Pétert és Antóni Istvánt letartóztatta és kihallgatás után átkísérte a balassagyarmati kir. ügyészség fogházába. A halottat augusztus hó 28-án temették el nagy részvét mellett. Ez a rövid és tárgyilagos története a fönti esetnek. Mi nem is foglalkoznánk vele, mert ezek az esetek a napilapok napihirei közé valók. Azonban azok az események, melyek ezzel kapcsolatosan lezajlottak és amellyel a napilapok kiélezetten foglalkoztak, kény­ szerítenek bennünket arra, hogy ezen kér­ dést megvilágítsuk. Megdöbbenve állottunk a hir hallatára, amikor tudomásunkra jutott, hogy egy hat gyermekes családapát meg­ gyilkoltak. A legmélységesebben elítéljük ezt a tettet, amikor korcsmai szóváltás gyil­ kossággá fajuk Azonban nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem. hogy az esetet politikai célok szolgálatába állítják és felfujják. De különösen elítélendő az a mód és forma, amellyel ezt az úgynevezett szociáldemok­ rata párt tette. Történetesen a verekedő felek közül, aki a szúrást tette, ugyszintén aki a lövést le­ adta, azok az Ébredő Magyarok Egyesüle­ téhez tartoznak. Aki a halálos szúrást és aki a sulyos sebet kapta, azok viszont a va­ lóságban egyik párthoz sem tartoztak. — Mégis a temetésen megjelentek Farkas Ist­ ván, Vanczák János, Rothenstein Mór és Esztergályos János országgyűlési képviselők, ahol Vanczák János és Esztergályos János bucsuztatták el a halottat és igyekeztek po­ litikai tőkét kovácsolni ebből a szomoru esetből Emlékezünk, amikor szerencsétlen bánya­ munkásokat, akiket a bánya gyilkolt idő nap előtt, egyenként, sőt tömegesen és ezek temetésére a szociáldemokrata párt, ugyszintén a szakszervezeti tanács sem tartotta szükségesnek, hogy hivatalosan megjelenje­ nek. Emlékezünk még mindnyájunk szivé­ ben fájó visszaemlékezésként cseng a Sáraaknai hét áldozatnak a temetése. Sőt a "A Bányász" legutóbb, amikor Kazinczy Andrást sujtotta halálra a bánya, a szociáldemokrata párt nem is mutatta magát a temetésen, csupán szövetségünk tagjai állottak oda, mindenkor kegyeletüket leróni az áldozatoknak és gyűj­ tést folytatni a hátramaradottaknak. Ez al­ kalommal is megmutatta a szociáldemokrata párt, hogy nem az áldozatok iránt érzett kegyeletes tisztelet vezérelte, hanem a poli­ tikai konjuktura kihasználása. Kár az eről­ ködésért, mert minden józanul gondolkozó ember a munkásság között tisztán látja a tendenciát és nem ül fel az ilyen agitációnak. 3 nyári hónapokban 4, sót 3 napi munkájá­ ból, illetve annak értékéből fenntartani csa­ ládját egész héten át ami érthető nyomo­ rúságba dönti az egész iparban foglalkoz­ tatott munkásságot Már annyi alkalommal reklamálta a bányamunkásság ez irányban az intézkedést hogy már a legfőbb ideje volna, ha erélyes kéz­ zel és drasztikus formában lépne közbe az államhatalom és vinné dűlőre ezt a kérdést Vagyis, csak annyi idegen szenet engedne az országba behozni, amennyire a magyar bányatermések nem tudnák kielégíteni az ipari érdekeltségeket Idegen szén bejövetele Magyarországba. A munkásság bevonása az iparfelügyeletbe. A folyó év első felében, vagyis január hó 1-tŐl junius hó 30-ig behoztak Magyar­ országba 6.833.318 métermázsa szenet Az előző év, vagyis 1927. év ugyanezen idő­ szakában behoztak 5.988.045 mm. szenet Eszerint 1928. első felében 844.273 méter­ mázsával többet hoztak be, mint a mult esztendőben. Ezek a számok sokat beszélnek. Ez azt jelenti, hogy ennyi szenet, illetve több sze­ net hoznak be külföldről egy fél év alatt, mint amennyit Magyarország barnaszénbányászata a legjobb termelő hónapban ter­ mel A bányamunkásság évek óta követeli, hogy akadályozzák meg az idegen szénnek beözönlését, mert ez a magyar bányaipar­ ban foglalkoztatott munkásságot sujtja a legérzékenyebben. Azonban ez a követelés állandóan süket fülekre talál Kivánatos volna, ha azok az illetékesek, akik állandóan a magyar ipar pártolását hangoztatják és annak pártolásáról tarta­ nak előadásokat, ha azok legelsősorban itt érvényesítenék energiájukat Ugyanakkor, amikor a bányavállalatok telepein száz és ezer vagon számra fekszik a tárolt magyar szén, akkor méltánytalan az illetékes ténye­ zőktől, hogy eltűri az idegen szeneknek az ilyen nagymérvű beözönlését Az a megokolás, amely szerint a magyar szenek feljavítására szükséges az idegen szén behozatala, nem találnak magyarázatra akkor, amikor évről-évre emelkedik az ide­ gen szenek behozatala. Minden ország kormánya arra törekszik, hogy a saját bányaiparát istápolja, a saját bányaiparának termését értékesíteni tudja, csupán Magyarország kormánya nem tette meg ezen a téren kötelességét, mert nem akadályozza meg az idegen szenek fölös mennyiségű behozatalát A bányamunkásságot a legsúlyosabban érinti ez a kérdés, mert emiatt kénytelen a A magyar iparfelügyelet már hosszú esz­ tendők óta, sőt már a jő béke években sem elégítette ki a népjóléti kivánalmakat A há­ boru előtt nagy akció indult hogy az iparfelügyelet munkájába a munkásság érdek­ képviseletét is bevonják. Már szépen kidol­ gozott tervek is voltak, amelyek szerint a munkásság megbízottakat és minden szak­ mának megfelelő szakmunkásokat delegálnak az iparfelügyelet ellenőrző munkájába. A háboru akadályozta meg, hogy ez a kérdés az iparfelügyelet terén nem valósulhatott meg. Azonban a háború tartama alatt il­ letve annak végefelé ujjólag kialakult az illetékes tényezők körében az a nézet hogy az iparfelügyeletet tökéletesíteni kell és pe­ dig olyan formán, hogy a szakmunkások bevonásával kiegészítik az iparfelügyelőség intézményét A háború befejezése után elaludt a kér­ dés, csupán az 1920-as évek elején vetődött ujra föl és akkor tekintélyes szakemberek pártfogolták a kérdést s akkor már már ugylátszott, hogy történik valami. Azonban ismét csak elodázódott a kérdés. A bányaiparban foglalkoztatott munkássá­ got ugyancsak nagyon közelről érinti és érzékeny kihatással van ennek a kérdésnek a megoldása. Sőt, mondhatjuk, hogy talán az Összes szakmák között elsősorban a bá­ nyamunkásságnak volna legnagyobb szüksége arra, hogy az iparfelügyelet ilyen for­ mán tökéletesitessék. Ugyanis a bányaiparban a bányakapitány­ ságok végzik ezt a munkát A bányaira pitányságok viszont szintén tul vannak hal­ mozva és nem végezhetik munkájukat a szükséges formában. Azért történik meg pl az, hogy a balesetek alkalmával a legtöbb esetben, hetek múlnak el mire a szükséges vizsgálatok megejtödnek. Már most a bánya természeténél fogva hetek múlva a bányakapitányság által kiküldött vizsgálóbizottság vagy biztos, nincs abban a �A Bányász 4 Helyicsoportok hirei. helyzetben, hogy a hetekkel előbb történt baleseteket kellőképen megtudja itélni, mert Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk a bánya viszonyai ugyszólván napról napra változnak. És a legcsekélyebb munka is a ottani kerületi titkára minden héten szombaleset után egész más helyzetet mutat, baton egész napon át Komlón, Neumann mint amely a baleset alkalmával fennállott. József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ Ennélfogva, amennyiben a bányakapitány­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetle­ ságoknak ezen vizsgálati munkájába megfe­ ges panaszaikkal és egyéb felvilágositásért lelő szakemberek, illetve munkások is bele ide forduljanak. volnának vonva, ugy a legtöbb esetben ez Pécskerületi szaktársak figyeiméa bányakapitányságok segítségére szolgálna. be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Egyik nagy hibája még a bányakapitánysá­ Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. gok intézményének, hogy intézkedési hatás­ Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ körük a legminimálisabbra van szoritva. nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ Szükséges volna, hogy a bányakapitánysá­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ gok megfelelő intézkedési jogkörrel legye­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. nek felruházva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ Már több külföldi államban megvalósi­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. tották ezen intézkedéseket Kívánatos és Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután szükséges volna, hogy a magyar iparban, 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ ugyszintén a bányaiparban is az iparfelü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és gyeletet ilyformán kibővitsék és tökélete­ vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. sítsék, amely nagyban hozzájárulna a mun­ Pécsbányatelep. Beiratások és befizekásság életbiztonságának a helyesebb meg­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ oldásához. közölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ Általános bányászsztrajk előtt gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ áll Csehszlovákia. zésére. Tekintve a két telep közelségét, a A Cseh-Szlovák bányamunkasság kon­ pécsbányatelepi tagoknak módjában van az gresszuson foglalkozott a bányaigazgatósá­ otthont gyakrabban igénybe venni. gok ama határozatával szemben, hogy nem Tatabánya-Felsőgallai titkárság. hajlandók békés uton a munkásság jogos Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerköveteléseit teljesíteni. féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ A kongresszus tekintettel arra, hogy a munkáltatók rideg álláspontra helyezkedtek, tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ azonnali hatállyal felmondja az 1923. évi nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a október 27-én kötött s az Ostrau-karvini szénmedencére érvényes kolektiv szerző­ szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titdést A kongresszus felszólította a köztár­ saság bányamunkásait, hogy minden eshe­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle tőségre készen legyenek, mert az Ostrau- házban van. Minden panasszal, felvilágositáskarwini szénmedence bányamunkásai, mi­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt után a békés eszközöket kimentették, a Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ sztrájk fegyveréhez lesznek kénytelenek szedésével és tagok felvételével id. Heim A fenyegető konfliktus elhárítása végett Ferenc van megbízva. a szervezetek a közmunkaügyi minisztériu­ Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére mot kérték fel intervencióra. A minisztérium a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ azonban eddig még nem adott választ a nek kezelésével a vezetőség végleges megbányásszervezeteknek arra vonatkozólag, választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. hogy hajlandó-e közbelépni és a békés kiFelhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az egyenlités útját egyengetni. ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek A bányamunkások kongresszusának ezen Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ határozata következtében ez most tárgyta­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ lanná vált, mert a munkásság a végső lé­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ pésre a sztrájk fegyverének alkalmazására duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk határozta el magát A bérkonfliktusban ér­ dekelt munkások száma meghaladja a 40 biztos tudatában! ezret Iskolai cikkek, író- és rajzszerek, levélpapírok nagy választékban Friedler Samu könyv- és papirkereskedésében Salgótarján. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Ml ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a Ha vannak, vagy ha nem futja keresetét Hirdetéseket felvesz „A BÁNYÁSZ“ kiadóhivatala Salgótarján, Vasut ucca 4 sz. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplómmal szemben. „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. "Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 17-18. szám (1928. szeptember 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-09-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a07dc1b382c2a0464eb660c1600b0c71.jpg 0e02fcbdeff7df60de3501841f37e634 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9c7e01802926deb3f2783c9370dfd717.pdf 0113601e6848188e92d78dad1758c022 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. október 15 19—20. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó; FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. Az elbizakodottság megbosszulja magát. A magyar bányamunkasság szövet­ ségünk kezdeményezésére mozgalmat inditott életnívójának a megjavítása iránt. A bányamunkásság látva azt a sulyos gazdasági helyzetet, amelyben az ország vergődik, látva mindazokat a nehézségeket, amely az ország gaz­ dasági helyzetére nehezedik, méltá­ nyolta a sulyos gazdasági válságot, ezért csak arra szorítkozott, hogy ezt a sulyos válságot keresztül tudja élni és át tudjon vergődni az esetleges jobb gazdasági időkre, amikor munkaerejét értékesíteni tudja. Ezen szempontoknak a szem előtt tartásával indította meg a mozgalmát, arra számítva, hogy ez egy oly csekély kívánság, ami elől a bányavállalatok nem tudnak kitérni. Sajnos nem igy történt. A bányavállalatok nem mél­ tányolták a munkásság sulyos helyze­ tét, nem méltányolták továbbá azt sem, hogy ugyanakkor, amikor a bá­ nyamunkásság a legsulyosabb helyzet­ ben vergődik és csak arról volna szó, hogy a vállalatok az ő busás tantiém és részvényosztalékukból egy bizonyos részt engedjenek át a munkásság ja­ vára és ezzel a munkásság gazdasági helyzetét sokkal elviselhetőbbé tehet­ nék. Erre nem voltak hajlandók, ha­ nem a legdrasztikusabb formában uta­ sították el a munkásság kívánságait. Egyetlen vállalat volt, aki nem uta­ sította el ilyen drasztikus formában a munkásság kívánságait, hanem kijelen­ tette, hogy tárgyalni fogják a vállalat kebelében a kérdést és az eredmény­ ről értesíteni fogják a munkásságot. Ez a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. volt, aki tényleg, pár heti gondolko­ zás után kijelentette a munkásság bi­ zalmiférfiai előtt, hogy hajlandó vala­ mit nyujtani a munkásság részére. (A részletek lapunk más helyén olvasha­ tók.) A nevezett vállalat által nyujtott ugynevezett segélyek kihirdetése után csatlakozott a Magyar Általános Kő­ szénbánya, aki szintén kiterjesztette ezen segélyek fizetését a tatai szén­ medencében foglalkoztatott és a tokodi szénmedencében dolgozó munkásság részére. A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t kötelékébe tartozó dorogi kerü­ letben szintén kihirdették ugyanazon segélyek kifizetését Ezzel az ország bányatelepeinek egy részén a munkásság részesül bizonyos, ugynevezett segélyben, amely az au­ gusztus havi keresetnek 25 százalékát teszi ki. Azonban a Dunagőzhajózási társulat Pécsvidéki telepein, a komlói kincstári bányatelepen, Szászvár-nagymányoki kerületben, Borsod vidékén, Ózd vidékén és az ajkai kerületben a munkásság nem részesül még ebben az alamizsna segélyben sem. Vajjon, hogy gondolják az urak, hogy ezen kerületekben, a munkásság nem ugyan­ olyan nyomoruságban szenved, mint a többi kerületben? Ezen kerületekben a munkásságnak a megélhetése ugyan olyan sulyos és nehéz megpróbáltatásoknak van kitéve, mint az ország többi telepein. S ezzel szemben ezek a vállalatok mégis a leg­ ridegebb formában zárkóznak el az elől, hogy a munkásság sulyos és nyo­ moruságos gazdasági helyzetét némiként is enyhítsék. Nem lehet elfogadni kibuvót, mert nem lehet azt mondani, hogy ezeken a telepeken a munkás­ ság talán jobb kereseti viszonyok kö­ zött élne, mint a többi telepek mun­ kássága. Mert hiszen a Dunagőzhajó­ zási társulat telepein folynak a legvisszataszitóbb kizsákmányolási rend­ szerek. Nevezetesen a DGT telepein mun­ kást, munkás ellen uszítanak azzal, hogy az egyik munkásnak megadják a lehetőséget arra, hogy a kereseti viszonyai jobbak legyenek, mint a má­ sik munkásé ugy, hogy a munkásság között az állandó elégületlenséget és az egyik munkásnak a másikkal szem­ ben való ellentétét szítják. Hogy egyebet ne említsünk, a DGT telepein divik az a szokás, hogy az úgynevezett rosszabb, illetve gyengébb konjuktura idején szanált napokat ve­ zetnek be, amely szanált napokon a külszíni munkások és a nem szénen dolgozó belső munkások üzemszüneteket kénytelenek tartani. Ezzel szem­ ben a szénen dolgozó munkásoktól pótműszakokat követelnek. Ez azután azt eredményezi, hogy a munkásság között az egyenetlenség lesz úrrá és egyik munkás a másikban ellenséget lát ami azután sok civódásra ad al­ kalmat. Még szembeötlőbb a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t taktikája, amikor a salgótarjáni és a dorogi kerületben ki­ fizeti a segélyeket, ezzel szemben a szászvár és nagymánoki kerületben ugyanaz a vállalat nem folyósítja. Még ennél is kiáltóbb a kincstárnak az álláspontja, aki ugyancsak a kom­ lói kincstári telepen, amely a pécsi me­ dence szivében fekszik, a munkásai részére szintén nem fizeti ki ezen se­ gélyeket. A kincstárnak, mint az állam első üzemének bizonyos példát kellene statuálni és megmutatni a vállalatok­ nak, hogy az üzemet nem tisztán, ki­ zárólag a profit ráta emelése érdeké­ ben tartják fenn, hanem mint állam, belátja a bányamunkásság sulyos és nehéz gazdasági helyzetét s annak a bányamunkásnak, aki egyik legsulyo­ sabb és legveszélyesebb munkát végző polgára az országnak, annak méltányolja sulyos és válságos helyzetét, tehát elsősorban nyújt könnyítést az élet küzdelmeinek a megvívásához Ezzel szemben az állam az ő saját telepén, a lelketlen kizsákmányolók közzé áll és a leglelketlenebb kizsákmányolókkal egyetemben állja azt a méltánytalan és belátástalan álláspon­ tot, hogy a munkásságot ezen sulyos nyomorában nem . segíti, hanem ride­ gen elutasítja. Hát ha ezt látjuk az ál­ lamtól, akkor ne csodálkozzunk, ha a Magyar Általános, a Borsodvidéki te­ lepein, a Rima ózdvidéki telepein és az Ajka- csingervölgyi vállalat ugyan azt teszi, amit a kincstár, vagyis, nem nyújt a munkásságnak nyomora eny­ hítésére szogáló könnyítéseket. Amikor a bányamunkásság gazda­ sági helyzetének megjavítása iránti mozgalmát megindította, tisztán, kizá­ rólag a saját léte biztosítását kívánta szolgálni abból kiindulva, hogy képte­ lennek tartja a vállalatokat arra, hogy amikor a napnál világosabban bebizo­ nyosodik, hogy az utóbbi időben a munkásság elsőrendű életszükségleti cikkei folyton emelkednek, amikor vi­ lágosan látható és mindenki, még a vállalati exponensek is elismerik, hogy tényleg óriási mértékben súlyosodéit a megélhetés lehetősége, akkor képe­ sek legyenek a bányamunkásság bérkívánságait elutasítani. Bár tisztában volt a munkásság, hogy a vállalatok­ tól nem sok érzékiségre számíthat, de szinte képtelennek tartotta azt a hely­ zetet, hogy az állam ilyen könnyen át­ siklik a kérdés felett és tűri, hogy a vállalatok ilyen drasztikus formában nehezítsék meg az ország polgársága �"A Bányász“ 2 egy ilyen tekintélyes részének megél­ hetését Ezzel szemben — sajnos — azt látjuk, hogy az állam, az ő saját üzemével elöl jár a rideg elutasításban. Ne higyjék sem a bányavállalatok képviselői, sem az állam illetékes és hivatott tényezői, hogy a munkásság ezen alamizsnaszerű elintézéssel, mely egyelőre a munkásságnak csak egy hányadát részesíti, meg van elégedve, ez még abban az esetben sem volna elfogadható, ha ez az összes munkás­ ságra kiterjedne, mert még akkor is csak egy úgynevezett alamizsnát je­ lent, a munkásságnak pedig szüksége van arra, hogy életnivóját az ország polgári társadalmának minden részé­ vel egyenlő magasságra emelje. Ennek elérése érdekéban a bányamunkásság folytatja harcát. Egy bírósági tárgyalás epilógusa. Folyó éri február 23-án egy törvényszéki tárgyalás zajlott le Salgótarjánban, amely tárgyaláson a vádat a Magyarországi Bánya­ munkások Országos Szövetsége képviselte. Nevezetesen ő tette a feljelentést Oravecz János ellen, sikkasztás és okirat hamisítás címén. A feljelentést évekkel ezelőtt adták be, amikor Oravecz Jánosnak konfliktusa volt a fentnevezett szövetséggel Később Oravecz a jógyermek szerepét vallalta, vagyis igy akarta mentesiteni magát a vádak alól Ekkor a fenti szövetség, minthogy a felje­ lentés tárgya hivatalból üldözendő cselek­ mény, tehát visszavonással nem lehet meg nem történtté tenni, ugy akarta Oravecot ki­ húzni a hínárból, hogy az egész ügyet átkeni Csóka Vendelre és Fajd Pálra. Ez a tárgya­ lásokon nem sikerült. Oraveczot elítélték 7 havi elzárásra, 3 évi hivatalvesztésre és po­ litikai jogainak felfüggesztésére. Az itélet kimondása után még mindég igyekeztek Oraveczot valamiként kárpótolni és arra biztatták Oraveczot, hogy tegyen feljelentést Fajd Pál ellen hamis tanuzás büntette címén. Ez meg is történt Mire a balassagyarmati kir. ügyészség mevizsgálta az ügyet és a következőkép határozott: Balassagyarmati kir. ügyészségtől. 3982/1928. kü. szám. Másolat. Oravecz János vasmunkás, csepeli lakos­ nak Fajd Pál salgótarjáni lakos ellen, hamis tanuzás büntette cimén tett feljelentése tár­ gyában inditott nyomozást a Bp. 101. §-nak 3. pontja alapján megszüntetem. Erről Oravecz János sértett igazolt kép­ viselője dr. Mandi Oszkár budapesti ügyvéd utján azzal értesítem, hogy jogában áll e határozatom kézbesítésétől számitott 8 nap alatt a vád képviseletét átvenni és e végből jelen határozatom felülmutatása mellett a balassagyarmati kir. törvényszék vizsgálóbirájánál jelentkezni, vagy pedig ugyanezen idő alatt a budapesti kir. Főügyészséghez a határozat ellen felfolyamodással élni. Indoklás. Oravecz János azt panaszolta, hogy ellene a balassagyarmati kir. törvényszék előtt B. 2782/1926. szám alatt sikkasztás és okirathamisítás miatt indított büntetőügyben, melyben őt 1928. évi junius hó 5-én nem jogerősen 7 havi elzárásra ítélték, Fajd Pál esküvel megerősített azt a hamis vallomást tette, hogy ezen feljelentéshez mellékelt elismervényeken látható Fajd Pál név nem az ő aláírása és az elismervényekben emlí­ tett 3 millió koronát tőle (t i. Oravecz Já­ nostól) fel nem vette, mint hogy ezzel szem­ ben az igazság az, hogy Fajd Pál tőle a pénzt felvette és az elismervényen látható aláírás valódi, kérte Fajd Pálnak hamis tanuzás büntette cimén leendő felelősségrevonását. Oravecz János feljelentése szerint hamis tanuzásban Fajd Pál bűnösségé könnyen megállapítható, irásszakértők meghallgatása utján. Ezek ugyanis igazolni fogják, hogy a becsatolt elismervényen Fajd Pál által saját aláírásának el nem ismert aláirás ugyanazon kéztől eredt amely az általa szintén becsa­ tolt 3 drb. havijelentésre irta reá a Fajd Pál nevet és miután a 3 drb havijelentésen lát­ ható aláirást Fajd Pál a fent említett, ellene folytatott főtárgyaláson sajátjának elismerte, igazolva lesz, hogy az elismervényen levő Fajd Pál név az ő aláírása és ezzel bizonyiva lesz az is, hogy ő a 3 millió koronát felvette. A nyomozás során a becsatolt kérdéses elismervény a 3 drb. havijelentésen olvasható Fajd Pál aláírás tüzetes megtekintése és ta­ nulmányozása után Vály Rezső és Erdély József állandó törvényszéki irásszakértők egybehangzóan azt a véleményt terjesztették elő indokoltan, hogy az elismervényre ha­ misított névaláírás az 1925. május havi jelentésen látható aláírást akarta utánozi, illetőleg az elismervényen látható Fajd Pál névaláírás nem attól a kéztől származik, amely a 3 drb. harijelentésre irta a Fajd Pál nevet. Minthogy ekként a feljelentés szerint egyetlen terhelő adatként megjelölt, az alá­ írás hasonlóságából az azonosságra vont következtetés is megdőlt és Oravecz János egyéb bizonyítékra nem tudott hivatkozni a Fajd Pál bűnösségére vonatkozóan, ennél­ fogva ez ügyben Fajd Pál ellen hamis tanu­ zás büntette miatt folyamatba tett nyomozást megszüntetem. Balassagyarmat, 1928. augusztus hó 30-án. (P. H.) Győry György s. k. a kir. Ügyészség elnöke. A fenti határozat világosan mutatja, hogy milyen hajszát folytattak szövetségünk ve­ zetői ellen. Mindenáron azt akarták elérni, hogy valamiként itéletet tudjanak hozatni. Azonban hiábavaló volt az erőlködés, az igazság beigazolódott és igy kénytelenek voltak megelégedni a felmentéssel. A mun­ kásság tisztán láthatja, hogy mindazon rá­ galmak, amelyeket uton-utfélen hangoztattak, csak kitalálások és csak arra voltak jók, hogy a munkásságot megtévesszék. — A Singer varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kiméli a szemet. — Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Értesítés. Értesítjük lapunk olvasóit, valamint szö­ vetségünk tagjait, hogy Mostyenán József, a tatabányai kerület titkára — betegségére való tekintettel, - állásától való felmentését kérte szövetségünk központi vezetőségétől A központi vezetőség, tekintettel Mostye­ nán szaktárs indokaira, a kért felmentést 1928. október 15 folyó éri október 1-ére Monstyenán szak­ társnak megadta. Egyben értesítjük a felsőgallai és tata­ bányai szaktársainkat, hogy a kerületi tit­ kári teendők ellátását — további intézke­ désig a felsőgallai helyicsoportunk vezető­ sége vállalta magára. Nyilatkozat. A mai sajtóper tárgyalása során a felek arra a magállapitásra jutottak, hogy a „Bánya­ munkás“ cimű és „A Bányász" című lap­ ban megjelent és egymást bántó, személyes­ kedő cikkek nem szolgálják a munkásság érdekét Kijelentik a felek azt, hogy ilyen tartalmú bántó és személyeskedő cikkeket a jövőben nem irnak s közzé nem tesznek. Fodor József kijelenti, hogy a Csóka Vendel által sérelmezett cikkek tényállításai nem reá vonatkoztak. Sajnálkozását fejezi ki továbbá a Batta Gyula és Csóka Vendel ellen irt cikkek miatt. Ennek folytán Csóka Vendel és Batta Gyula a folyamatba tett összes sajtópereket visszavonják. A fenti nyilatkozat a „Bányamunkás* és „A Bányász“ című lapban kölcsönösen közzé tétetik. Budapest, 1928. szeptember 27-én. Fodor József, s. k. Lapunk olvasói még élénken emlékezhet­ nek arra a harcra, amely lapunkban és a Bányamunkásban zajlott le. — Különösen a Bányamunkás volt az, aki kíméletlenül foly­ tatta a rágalomhadjáratot, mire Csóka Ven­ del és Batta Gyula szaktársak sajtópert in­ dítottak a Bányamunkás ellen. A cikkek szerzőségét Fodor József vál­ lalta. Az első tárgyaláson kérte a valódiság bizonyítását, amihez szaktársaink is hozzá­ járultak. Ezzel is módot kívántak nyújtani Fodor Józsefnek, hogy rágalmait bizonyítsa. Az ujabb tárgyaláson — szeptember 27-én — azután a vádlott képviselője egyességet ajánlott fel Szaktársaink, hogy bebizonyítsák azt, hogy ők nem folytatnak hajszát senki ellen, csu­ pán csak a rágalmi hadjáratot kívánták meg­ állítani és egyben tisztázni kívánták önma­ gukat a biróság utján, — ezen egyességet elfogadták és ezen egyesség alapján azöszszes sajtópereket visszavonták. Szaktársainkat az az elhatározás vezérelte ezen egyesség elfogadásában, mert látták azt, hogy ez a hajsza a munkásmozgalom­ nak csak ártalmára van és csak arra alkal­ mas, hogy a munkásságot kiszolgáltassa a tőke igájának. Lapunk minden alkalommal csak a rágalmakra felelt és azokat igyeke­ zett tompítani. Éppen azért, mert tudta és látta azt, hogy mily ártalmára van a moz­ galomnak, ezért legfőképen a munkásmoz­ galom helyes irányításával és a helyes elha­ tározásokkal foglalkozott és csak melesleg juttatott helyet a rágalmak visszavágására. Helyes a nyilatkozatnak a fenti megállapí­ tása, bár ezt meglehetősen későn ismerték fel az ellenoldalon, mert a munkásmozgalom ez alatt az idő alatt nagyon sok vesztesé­ get szenvedett Kivánatos, hogy a jövőben ilyen rágal­ mak helyett a bányamunkásság gazdasági helyzetének a megjavítására összpontosuljon minden erő és energia és a munkásság harcedzetten szállhasson sikra a tökével szemben és ilyformán biztositsa helyzetének megjavulását �1928. október 15. 3 „A Bányász" Szövetségünk által indított moz­ galom részleges eredménye. Szövetségünk központi vezetősége f. évi junius havában mozgalmat inditott a bányamunkásság életnivójának a megjavítása ér­ dekében. A munkásság megvitatta a kérdést. Ennek eredményeképen f. évi julius hó 20.án beadvánnyal fordult a munkásság az öszszes vállalatok igazgatóságához, amelyben kérte keresetének augusztus, szeptember, október, november, december és január ha­ vára való felemelését A munkásság ezen kérését azzal okolta meg, hogy a vállalatok ezen hónapokban szintén magasabb árban adják el a kitermelt szenet, ugyszintén na­ gyobb mértékben van meg a lehetősége a kitermelt szenek elhelyezésének. A bányavállalatok ezen beadványokat, kivéve a salgótarjáni kerületet mindenütt elutasították. A salgótarjáni kerületben a vállalat képviselete kijelentette, hogy tár­ gyalni fogják a kérdést. A szövetség állandó sürgetésére végre szeptember 18.-án értesí­ tette a vállalat szövetségünket, hogy hason­ lóan, mint a mult esztendőben, az 1927. október 1-től 1928. október hó 1-ig terjedő időre az augusztus havi keresetnek a 25 %-át folyósitja segélyképen. Ezzel egyide­ jűleg ezen segélyt kiterjesztette a vállalata dorogi kerületre, ehhez csatlakozott a Ma­ gyar Általános Kőszénbánya r. t tatai és dorogi kerülete is s egyben kijelentették, hogy ezen segélyt az októberi fizetés alkal­ mával folyósítják. A munkásság fenti beadványában kérte az egyes üzemeknél felmerülő sérelmes ügyeknek a letárgyalását, kérte, hogy a vál­ lalatok a munkásság képviselőivel tárgyal­ ják le ezen kérdéseket és rendezzék. Erre nézve a vállalatok teljesen elzárkóztak, sem­ minemű hajlandóságot nem mutattak. Ki­ jelentették, hogy konkrét esetekben min­ denkor hajlandók az egyél sérelmes ügyek­ nek az elintézésére, igy nagy általánosság­ ban azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy tárgyaljanak. A munkásságnak az a része, amely ezen segélyekben részesül, ezt tudomásul vette, de ez nem elégiti ki s ezzel szemben folytatja tovább a harcot helyzete megjavu­ lása érdekében. — A munkásságnak azon része, amely a többi bányavállalatoknál van alkalmazva és ezen segélyben nem része­ sülnek, a legelkeseredettebb harcot fogják megindítani és törekedni fognak arra, hogy a bányavállalatok lelketlenségét minél előbb megtörjék. A harcieszközök fölött majd ön­ maga fog határozni. Mindenesetre megfogja találni a módját, hogy ez évben ne tudják a vállalatok elamerikázni a munkásság kivánságainak a teljesítését, mint azt már megtették a mult esztendőben. Agyontámogatás a hatóságok által. A magyar munkásmozgalomban állandóan hangzik, hogy az egyes szervezetek élvezik a hatóságok támogatását azért, hogy a mun­ kásság mozgalmát letörjék. Ezzel szemben a másik mozgalmat elnyomják csak azért, hogy a másik mozgalom érvényesülhessen. Ezeket a rágalmakat egyesek igyekeznek Szövetségünkre háritani, és állandóan azt hirdetik, hogy szövetségünk hatósági támogatásban részesül, azért, hogy a munkásság mozgalmát letompitsa, kiszolgáltassa a válla­ latok önkényének és ezt a hatóságok segítik Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. elő. Azok igazolására, hogy kik működnek hatósági védelem alatt, alább a következő­ képen ismertetjük. A f. év kezdetén a komlói helyicsopor­ tunk gyűlés bejelentését kérte, amely gyű­ lésen az adott helyzet ismertetése volt napi­ renden. Ezt a gyűlést engedélyezték, azon­ ban a gyűlés elhangzása után szövetségün­ kel szemben bizonyos eljárások tétettek folyamatba, sőt a komlói helyicsoportuak a működését is felfüggesztették és csak mikor szövetségünk eljárásának igazsága beigazoló­ dott, engedték a további működést. Ezzel szemben a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Orsz. Szövetsége minden meg­ rázkódtatás nélkül és minden utólagos eljá­ rás nélkül tartotta meg f. évi május hó 28án a gyűlését. F. évi szeptember hó 23.-án délután 3 órára a komlói szaktársak kíván­ ságára szövetségünk központja elhatározta, hogy egy nyilvános bányamunkás gyűlést tart, amely gyűlésen a bányamunkásság helyzetét és a szervezkedés célját fogja vi­ tatni és igyekszik megvilágitáni a szervez­ kedés szükségességét. Ehhez hiven a kom­ lói helyicsoportunk 4 vezetőségi tagja egy gyűlési bejelentést irt alá, amelyben a hegy­ háti járás főszolgabírájától ezen gyűlés en­ gedélyezését kérte. Ezen gyűlés engedélye­ zése tárgyában a fenti négy szaktársunk a következő véghatározatot kapta.: A vég­ határozat száma 6603/1928 Véghatározat. Ezen bejelentés tudomásul vételét meg­ tagadom. Indokolás. A bejelentett napirend a szakszervezet ügykörét meghaladja. Pártpolitikai kérdé­ seknek szakszervezeti ülés keretében, de köznyilvánossággal szándékolt megvitatását pedig tudomásul venni jogomban nem áll. Erről fentnevezetteket értesíti a főszolga­ bíró azzal, hogy 15 napon belül megfelebbezhető. A munkásság a legnagyobb felháborodás­ sal vette tudomásul ezen véghatározatot, mert neki még a legtávolabbról sem volt a szándékában, hogy pártpolitikai kérdések­ kel foglalkozzon, annál inkább sem, mivel szervezetünk semmiféle párthoz nem tarto­ zik, semmiféle pártpolitikával nem foglalko­ zik, tisztán, kizárólag a munkásság gazda­ sági helyzetének megjavitásával és a bánya­ munkásság életnívójának a társadalmi élet­ ben a szükséges és kellő magaslaton való tartását tűzte ki célul. Ugyanez volt célja a fentnevezett gyűlésnek. Ezt akadályozta meg a közigazgatási hatóság. — Folyó hó 7-ére megismételték ezt a bejelentést, amire szó szerint ugyan ezen határozatot kapták. Ezek után a munkásságra, de különösen azon rétegre, amely rétegben szövetségünk ellen kigyót-békát kiabálnak, azokra bízzuk az elbírálását annak, hogy mennyiben része­ sül szövetségünk hatósági kedvezésben és hatósági támogatásban. Munkásszervezet ne foglalkozzon üzleti vállalkozásokkal. A munkásság gazdasági, illetve szakszer­ vezetei azzal a magasztos céllal indultak utjokra, hogy a munkásságot gazdasági harca­ ikban tamogatják és gazdasági mozgalmaikat igyekeznek győzelemre juttatni. A világfelfogásokban különféle nézetek alakultak ki. Voltak nézetek, amelyek a munkásság szervezeteit kizárólag gazdasági harcok győzelmének a biztosítására igyekez­ tek kiépiteni Voltak világnézetek, akik a munkásság ezen gazdasági harcait bizonyos szövetkezeti alapon igyekeztek elősegiteni. És erre építették a gazdasági harcok győ­ zelmét A külföldön mindkét irányzatnak vannak előharcosai, de vannak eredményei is. Sajnos a magyar munkásmozgalom teljesen elszige­ telt ezen külföldi mozgalmi témáktól és a magyar munkásmozgalomnak teljesen függet­ lenül a külföldi irányzatoktól kell mozgal­ mát megvívni Vannak azonban a magyar munkásmozgalomban is, akik mind ezeket nem veszik figyelembe és a külföldön bár ott bevált, de Magyarországon teljesen kilá­ tástalan formulát igyekeznek reá erőszakolni az egyes szakmákra. Ez történt a magyar­ országi Épitőmunkások Szövetségének a keretén belül is. Ugyanis, az évekkel eze­ lőtti rossz konjukturában, amely az építő­ ipart már-már csaknem teljesen lezüllésbe juttatta, a Magyarországi Épitőmunkások Szövetsége egy üzleti vállalkozásba fogott, hogy ez által az ő nimbuszát továbbra is fenn tarthassa. Ilyenformán alakult az Épitő­ munkás ok szövetségének az égisze alatt egyes vidéki városokban, amikor a konjuk­ tura javulásnak indult "Épitőmunkások Ter­ melő Szövetkezete" cimén vállalkozások, amelyek ilyformán akarták az épitőmunká­ sok gazdasági helyzetét feljavítani A kül­ földön az ily szövetkezetek a munkásság gazdasági szervezésének a kifejlesztésére és a szervezet megerősödésére voltak épitve. Nálunk azonban Magyarországon ezek kife­ jezetten üzleti célzattal voltak kiépitve, akik sajnos nem tudtak kialakulni és rövid, de dicstelen élet után elszenderültek. Többekközött igy járt a Salgótarjánban, mintegy 2 esztendővel ezelőtt létesített termelő szövet­ kezet, amely a jobb konjukturában 1 évi működés után dicstelenül kimult. Akik ezen szövetkezet élén állottak, rész­ ben igyekeztek privátim elhelyezkedni. — Voltak azonban, akik nem nyugodtak bele abba, hogy ezen magas pozícióból esetleg a malteros kanalat kell a kezükbe venni. Ezek keresték a módját, hogy életre keljenek, ha nem is Salgótarjánban, mert itt már lehetet­ lenné vált, hanem máshol Igy jutottak el a fővárosban és ott terem­ tették meg az "Alapkő Termelő szövetke­ zet“ cimen létesitett fából vaskarikát A sze­ rencsétlen épitőmunkások, akik a legna­ gyobb vehemenciával dogoztak szervezetük kiépítésén a szépen kiszínezett tervezgetéseknek felültek és végül arra a szomoru megyőződésre jutottak, hogy a nagy fáradt­ sággal, amelyhez annyi véres verejték fűző­ dik, vagyis az ő szövetségük tulajdonát ké­ pező Aréna-úti bérpalotájukat, mint egy �A Bányász másfel millió pengővel megterhelték, amely terhet sajnos az építőmunkásoknak kell kiizzadni. Nem kívánunk a fentiekhez kommentárt fűzni. Maguk a tények és az adatok drasztikussaga mindent elmond. Csupán csak egyet kívánunk leszögezni. A munkásság gazdasági harcainak a megvívásához minden üzleti érzékiségtől függetlenül tisztán, kizá­ rólag a munkásság gazdasági érdekeinek a megvédése kell, hogy szem előtt lebegjen, mert csakis ez biztosíthatja a munkásság gazdasági helyzetének a megjavulását és semmiféle üzleti vállalkozás. Ezt jegyezze meg magának a munkásság, ezért igyekezze­ nek annak a szervezetnek a táborába, amely kizárólag a munkásság gazdasági szervezé­ sét és a gazdasági érdekeinek a megvédé­ sét tűzte ki lobogójára A bányamunkasság bérmozgalmai a külföldön. A békéltető tárgyaláson a munkásság és a bányaigazgatóság megbízottai között egyesség jött létre, amely szerint a bányamunkásság megfelelő drágasági segélyt kap és fölemelik a családi pótlékot. — Ugyancsak újonnan szabályozták a munkaórákat is. Ez alapon kötötték meg az uj kolektív szerző­ dést, amelynek záradéka kimondja, hogy az életszükségleti cikkek emelkedésével egy­ idejűleg a munkásság megfelelő drágasági segélyben részesül. Ezen megegyezés több, mint 4.000 bányamunkást érint Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhivjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Kladnóban a sztrájk mindinkább elmér­ gesedik. — A sztrájkbizottság a biztonsági szolgálatot a minimálisra szorította, hogy az esetleges tűzkatasztrófát megakadályozza. A munkásság több helyen gyűlést tartott, me­ lyen a sztrájk kiterjesztését követelte. Mahrisch-Ostrauban a bányamunkásság és a bányaigazgatóságok megbízottai között megkezdődtek a tárgyalások, amelyek jelen pillanatban még folynak, azonban ha ezen tárgyalások eredménytelenül végződnének, ekkor október hó 23-án ott is ki fog törni a sztrájk. Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy a cseh-szlovák banyamunkásság mozgalmat indított béreinek megjavítása érdekében A lezajlott idő alatti eseményekről a követke­ zőkben számolunk be: 50 bányamunkást eltemetett a A kladnoi bányaigazgatóságok és a mun­ kásság szervezetei között tárgyalások foly­ leomló föld. tak, amely tárgyalásokon különféle ajánla­ tokat tettek, amelyeket a munkásság kép­ Sulyos katasztrófa történt egy japán szén­ viselői nem fogadtak el és azokat elutasítot­ bányában. A mandzsuriai Tairer város kö­ ták. A munkáltatók a munkásságnak 3 %-os zelében fekvő Yenty szénbányában bánya­ béremelést ajánlottak föl és bizonyos egyéb segélyeket, mire a munkásság ezt is elutasí­ légrobbanás történt. A robbanás betemette totta. Erre a munkáltatók ujabb inditványt az egyik tárnát, amelyben 50 bányamunkás terjesztettek elő, amely a napi munkásoknak dolgozott. A leomló földtömeg mind az 50 5 %-os béremelést, ezenkívül pedig a mun­ munkást megölte. káskategóriának drágasági segélyt kínált föl, A bányamunkások képviselői kijelentették, hogy fölajánlott 5 %-os béremelés kevés Helyicsoportok hirei. és nem áll arányban az életszükségleti cik­ kek árainak emelkedésével, ennélfogva a Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk javaslatot visszautasították. A bányamunkás­ ság nagy testületéi vitatták a kérdést és ottani kerületi titkára minden héten szom­ hivatalos körök számoltak azzal, hogy bé­ baton egész napon át Komlón, Neumann késen lehet elintézni, azonban f. hó 1-én a József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kladnói bányakerületben kitört a sztrájk, kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetleamelyben 10.000 munkás vett részt, és gas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért 15%-os béremelést követelnek. Az Ostrau-karvini szénbányavidék igaz­ ide forduljanak. gatói értekezlete hajlandó uj kolektiv szer­ Pécskerületi szaktársak Ügyeimé­ ződésről tárgyalni. A kolektív szerződés be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. október 22-én jár le, ha addig az uj kolek­ Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. tív szerződés körül megegyezés nem tör* Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ ténik, szintén sztrájk kilátások vannak, nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ amelyben mintegy 15.000 munkás fog részt- kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ venni. / A bányaigazgatóságok és a munkásság lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ szervezetei között szüntelenül folynak a tár­ gyalások, mert a kladnói sztrájk az osztraui tések az otthonban bármikor eszközölhetők. bányászok körében is visszhangot keltett. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután A kormány egyelőre mindent elkövet, hogy 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ megakadályozza az ostraui bányász-sztrájk kitörését, mert ez nagy kihatással volna az törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. A kladnói bányaigazgatóság folyó hó 5-én Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ egy súlyosan provokáló plakáttal véres ösz- tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ szeütközést idézett elő, amely teljesen el­ közölhetők. mérgesítette a helyzetet. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ Ugyanis a munkaügyi minisztériumnak az volt az elhatározása, hogy 9-én megkezdi a gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ békéltető tárgyalásokat. Az igazgatóság ezt tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ be sem várta, hanem plakátokon kihirdette, zésére. Tekintve a két telep közelségét, a hogy az utoljára felajánlott béremelésnél magasabb bérre ne számitsanak és ezt fo­ pécsbányatelepi tagoknak módjában van az gadják el, mert aki ezt nem teszi megfelelő otthont gyakrabban igénybe venni. megtorlásban részesül — Ez felháborodást Tatabánya-Felsőgallai titkárság. idézett elő, amely tumultusra vezetett, ve­ Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerrekedéssé fajult és csak a csendőrség közbe­ féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ jöttével lehetett a rendet valamennyire tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. helyreállítani. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ A bányaigazgatóság provokációja után a nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a megegyezés lehetősége kilátástalan, mert szaktársak. mint az események igazolják, az igazgató­ Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ ság mereven elzárkózik az egyesség kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle ben megindultak a békéltető tárgyalások és házban van. Minden panasszal, felvilágositás­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt eredményesen haladnak előre. Henrik kerületi titkárhoz. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a hand­ A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ lovai (nyitrabányai) szénmedence munkásai­ szedésével és tagok felvételével id. Heim nak bérmozgalma véget ért Ferenc van megbízva. „Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján. 1928. október 15 varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 19-20. szám (1928. október 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-10-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f33d55dc71171fa5183aed0a399f0906.jpg b487edab84bf2106c96d7be6ca48fa8c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c43b494ebb0b56dee214db5be75f6583.pdf 6b266b1fe3ba7ab41f1f5ad5597f5c2e PDF Text Text III. évfolyam A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési ár: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. 1 évre Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. Magyar Hét Az egész ország visszhangzik arról, hogy csak magyar árut vásároljunk, A magyar társadalom még soha ennél aktuálisabb, soha ennél megszivlelen­ dőbb akciót nem inditott, mint ezt. Ezer és ezer magyar munkás van a munkanélküliség szomoru tétlenségére kárhoztatva ugyanakkor, amikor kül­ földről száz és ezer vagontételekben hozzák be az országba a külföldi árut. Az utóbbi időben mindenütt az egész világon hathatós és erőteljes mozgal­ makat folytatnak azért, hogy a saját országuk által termelt árunak piacot teremtsenek. Ezt a harcot minden államban tá­ mogatta a munkásság is. Ez a harc azt is jelentette, hogy a magyar mun­ kásnak munkát teremtsünk, lehetővé tegyük annak a magyar munkásnak, akinek a saját országán kívül legin­ kább csak a nyomoruság jut osztály­ részül, hogy idehaza, a saját országá­ ban találja meg a tisztességes megél­ hetését Az embert bizonyos öröm tölti el, amikor azt látja, hogy a magyar tár­ sadalomnak is van érzéke a magyar ipar termékei iránt és részt kiván venni abban a munkában, amely a magyar ipar értékesitését tűzte ki célul. Le­ hetővé akarja tenni, hogy az eddigi tétlenségre kárhoztatás helyett szor­ gos munkájával járuljon a roncsokra tépett magyar haza felépítéséhez. Minden magyar embernek ez a leg­ szentebb kötelessége. Már régen meg kellett volna ezt valósítani, már régen meg kellett volna akadályozni, hogy a magyar ipar rovására külföldi áru özönljön be az országba és ugyanak­ kor a magyar munkások ezrei munka­ nélkül kénytelenek nyomorogni. A magyar munkásban megvan a ha­ zája iránti szeretet, csak lehetővé kell tenni a részére, hogy megtalálja bol­ dogulását, megtalálja a biztosítékot arra, hogy családját tisztességesen fenn tudja tartani. Mert az nem volt élet, amit eddig folytatott, ez nem volt más csak nyomorgás és tengődés, örökös küzdelem a nyomorúsággal. A Magyar Hét hangoztatásával a magyar bányamunkások lélegzettek fel elsősorban, mert Őket sujtja a legsú­ lyosabban a külföldi árunak, illetve szénnek a behozatala. A magyar bá­ nyaiparban mintegy 40 ezer bánya­ munkás dolgozik és termel évente 65—66 millió métermázsa szenet de ugyanakkor behoznak évente, több mint 15 millió métermázsa külföldi szenet. Tehát a magyar széntermelés­ nek az egynegyedét külföldről hozzák be. Ha azonban figyelembe vesszük a kalória különbséget, ami a magyar és a külföldi szén között van, úgy joggal mondhatjuk, hogy a magyar szénter­ melésnek csaknem a felét külföldről importálják, a magyar bányaiparban foglalkoztatott magyar munkásoknak a rovására. A magyar bányamunkások ezt a termelést ugy érik el, hogy az évnek a nagyobb részében csak redu­ kált üzemben dolgoznak, hetenként három, négy, de nagyon sokszor csak két napot és még ezen a napokon is számtalanszor küldik őket sétálni, da­ cára annak, hogy egy csepp kedvük sincs sétálni, mert ez azt jelenti szá­ mukra, hogy az amugy is szűkén ju­ tott falat kenyér is elmarad. Ha ez a Magyar Hét azzal az ered­ ménnyel járna, hogy a külföldi szene­ ket kiszorítják az ország közfogyasz­ tásából, ugy a magyar bányamunkások hálával gondolnának azokra, akik ezt a nemes elgondolást ápolják. Sajnos, a magyar bányamunkásság már ezen a téren annyi csalódáson ment keresz­ tül, hogy nem tud hinni ennek az ak­ ciónak a sikerében. Az államhatalom­ nak kell az ő egész hatalmával és sú­ lyával oda hatni, hogy megakadályozza minden idegen szénnek a behozatalát De ugyancsak szabályozni kell a ma­ gyar. bányavállalatok üzleti politikáját is. Nem szabad megengedni, hogy a magyar bányavállalatok, a magyar szénnek az árait — a konkurencia hiánya folytán — toronymagasságra emeljék, mert akkor hiába való min­ den erőlködés, minden jóakarat, a ma­ gyar társadalom mégsem fogja pártfo­ gásában részesíteni. Magyarország szénbányászata az or­ szág legfontosabb iparága, alapvető ipar, amely alapját képezi az ország gazdasági életének. Azt minden gon­ dolkodó ember elismeri és tudja min­ denki, hogy a magyar bányaipár kifejlesztésével lehet elsősorban az Or­ szágot a mai viszonyokhoz képest a legrendezettebb helyzet magaslatára emelni. A magyar bányamunkások várják az eredményt, mert ha ez az akció ered­ ménnyel jár, ugy ez az ő helyzetük megjavulását jelenti Az a több, mint 15 millió métermázsa szén, ami külföldről jön be, 40 ezer bányamunkásnak adna rendes munkái, azonkivül sok olyan bányamunkásnak adna ke­ nyeret, akik munka hiányában kény­ telenek tétlenül bolyongani az országban és minden értékesebb holmijokat, amit keservesen megszerezni, Ha a magyar társadalom látná azt, hogy a bányamunkás hányszor kény­ telen keservesen megszerzett butorait elpocsékolni, nem azért, mert talán megunta, vagy jobbat akar venni, ha­ nem azért, mert minden munkahely­ változás alkalmával el kell adnia bo­ torait, mert nincs meg a költsége a bútora elszállítására. Ezért felhivja a magyar bányamunkásság az egész ország lakosságát, társadalmi állásra való tekintet nélkül — hogy kövessenek el mindent, és necsak Magyar Hetet hanem állandósítsák azt az elhatáro­ zást és csak magyar szenet használjunk. Csak magyar szénnek a tüze mellett főzzük meg szerény étkünket csak magyar szénnek az andalitó me lege ringasson álomba, amikor mun kánkból fáradtan hazatérünk Ha a magyar társadalom megszívleli a magyar bányamunkások ezen felhi­ vását és ez által biztositja a rendes munkálkodást, mindenkor hálával fog a magyar társadalom ezen akciójára gondolni. Szolidaritás. Ünnepet ültek a szomszéd államban, Ausztriában. Ünnepelték az osztrák köz­ társasági alkotmány tiz éves jubileumát. A napi lapok nagy hangon irtak arról, hogy Bécs ormain büszkén lengenek a köztár saság lobogói. És a piros zászlók testvérkedve simulnak Össze a német-osztrák köz társaság színeivel. Mindenesetre szép megnyilvánulás az ün­ neplésnek ez a formája, megszivlelésére méltó, különösen azoknak akik olyan nagy elő szeretettel hivatkoznak állandóan a más államok viszonyaira ét a más államokban levő helyzetre. A „Népszava" azt az ünnep lést szintén kiszínezi és párhuzamot von a magyar és az osztrák viszonyok között A �2 “A Bányász“ párhuzam vonást azonban, mint minden ezt az egyes úgynevezett vezérek akarata alkalommal, ugy most is egyoldaluan, párt- ellenére kell megvalósítani, legfeljebb félre szempontból bírálja el és a szociáldemokrata fogja állitani az útból azokat, akik a magyar pártnak akarja a javára könyvelni és min­ munkásság boldogulását meg akarják akaden más pártnak a munkáját egyszerűen el­ dályozni. A magyar munkásság már elég hallgatja. Nem veszi figyelembe azt a har­ érett arra, hogy lerázza magáról a felesle­ cot, amit az osztrák nép szinte pártkülömb- ges kölöncöt és felszabadítsa magát a rajta ség nélkül folytatott Még élénk emlékeze­ élősködők seregétől mert amig ez be nem tünkben van az a küzdelem, amelyet a következik, addig egészséges munkásmoz­ választások alkalmával az egyes pártok egy­ galom Magyarországon lehetetlen. A magyar mással szemben az osztrák nép érdekében munkásmozgalom már idáig is sok változá­ vivtak, — mert ebben a kérdésben vala­ son ment keresztül, már nem az a minden mennyi párt megegyezett — folytatták. Álta­ meggondolásnélküli, vakon követő tábor, lában az osztrák pártok harca mindig kü­ hanem egy higgadt megfontolással biráló és lönbözik a többi ország pártjainak a harcá­ számító harcos, aki minden harcát először tól, de különösen elütőek a magyar pártok figyelmesen átgondolja. Ezeket a következtetéseket vonja le a eddig folytatott harcaitól Az osztrák pártok, amikor az osztrák nép érdekéről volt szó, magyar munkásság az osztrák események­ megegyeztek abban, hogy csak az osztrák ből és ezeket fogja a maga részére értéke­ nép érdekeit szabad szem előtt tartani és síteni. Megtanulja belőle a szolidaritás igazi az erőket összevonták, nem forgácsolták szét értelmét és megtanulja annak használatát is A magyar pártok ezzel szemben csak a és nem fogja megengedni, hogy a munkássaját érdekeiket tolták előtérbe, figyelmen ség jóhiszeműségét egyesek akár a párt, kívül hagyták az ország és nép érdekeit akár pedig egyéni érvényesülésük szolgála­ Különösen reá illik ez a magyar szociálde­ tába állithassák. És ha a magyar munkás­ mokratapártra, aki kicsinyes pártérdekeiért ság ezt a tanulságot érvényre juttatja, ugy állandóan oda dobta a közérdeket A leg- megtette kötelességét önmagával, a mun­ kirivóbban kitűnik ez, ha figyelembe vesszük kásság egyetemével valamint országa érde­ azt a hajszát amit a szociáldemokrata párt keivel szemben. folytat az egyes pártokkal szemben. Nem tekinti azt, hogy az egyes, legtöbbször meg­ A Singer-varrófény — bármely varró­ gondolatlan akcióval mennyi kárt okoz a gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ tömegeknek, csupán csak azt számítja, méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ mennyi haszon származik belőle a pártnak. tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ De van még valami, amit figyelembe vesz­ tarjánban a kath. templommal szemben. nek az egyes vezérek, tudniillik azt, hogy mit jelent az az egyes vezéreknek. A magyar bányamunkások Miért tudnak a külföldi pártok együtt munkálkodni ha arról van szó, hogy az helyzetének megjavítása. egész nép vagy, ha csak egyes szakmákról Szövetségünk a nyár folyamán mozgalmat van szó, összefogni és a harcot közösen le­ folytatni. Nem féltékenykednek egymásra, inditott a bányamunkásság életnivójának a legfontosabbnak azt tekintik, hogy küzdel­ megjavítása érdekében. Egységes beadvá­ mük eredménye az összesség javára szol­ nyokkal fordult a munkásság a vállalatok­ gáljon. Sehol nem hallani annyi pártok kö­ hoz, melyben a téli hónapokra kérte kere­ zötti harcról, mint Magyarországon, elől jár setének a megjavítását. A vállalatok egy ebben a harcban a magyar szociáldemokrata része — mondhatjuk nagyobb része — ezt párt, sehol nem lehet olyan terorról hallani, a kérvényt elutasította, csupán egy vállalat mint Magyarországon, amit a szociáldemok­ volt, aki kijelentette, hogy megfontolás tár­ rata párthoz tartozó szakszervezetek foly­ gyává teszi és elhatározásáról majd értesíti tatnak azok ellen, akik elég bátrak ahhoz, a munkásságot hogy nyíltan megmondják az ő más párthoz A munkásság nyugodtan várta az elhatá­ való tartozandóságukat rozást, mert megvolt győződve arról, hogy Nagyon helyesen tenné a „Népszava", ha oly természetű kérést nyújtott be, ami elől reámutatna, milyen helytelen ez, ha az egyik nem lehet a vállalatoknak kitérni. Vára­ munkást a másik ellen uszítják ahelyett, kozásuknak meg volt azután az az ered­ hogy valamennyien közösen folytatnák a ménye, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya rt harcot a tőke ellen. Nem sokkal eredmé­ a folyó évi szeptember havi keresetnek a 25 nyesebb volna-e az a munka, nem sokkal százalékát segély cimén folyósította. A többi hatásosabb volna-e az a harc, amit igy kö­ vállalatok erre azután szintén kifizették ezt zösen folytatnak, mint az, amit szétszaggatva a segélyt, azonban az Első Dunagőzhajózási kis, töredékekre szakadva előrelátott ku­ Kőszénbánya Társulat, a Salgótarjáni Kő­ darccal indítanak. Ezt tudja a Népszava is szénbánya rt. nagymányoki és szászvári azonban attól fél hogy az esetleges babéro­ üzemeinél valamint a komlói kincstári bá­ kat más is élvezni fogja, már pedig a szo­ nya vezetőségei ezen segélyek kifizetését ciáldemokrata párt szeretné mindenkitől megtagadták. Ugyancsak nem fizették ki elzárni még a levegőt is. Ezért demagógia ezen segélyeket a borsodvidéki, valamint az az, amit ez a párt folytat, a tömegek csak ózdvidéki bányák. arra valók, hogy szállítsák a járulékot, A munkásságot a kérvények ilyen forma gyártsák a bizalmat, azonban a küzdelem elintézése nem elégítette ki hanem folytatta eredményeiből már nem részesülhetnek. A harcát. Azon telepeken, ahol egyáltalán nem vezérek a munkásság előtt csak állandóan folyósították a segélyeket, amikor a mun­ a harcot hirdetik, ők maguk azonban meg- kásság tudomására jutott, hogy mily okok alkusznak a helyzettel alapján utasították el kérésüket, utána jár­ A magyar munkásság, aki figyelemmel tak és meggyőződtek annak igazságáról kíséri az osztrák munkásság harcait igyeSajnos ezzel elismerik, hogy a magyar szénkezni fog, hogy Magyarországon is megho­ bányaiparban oly szomoru állapotok vannosítsa azt a dicsérendő politikát, amit az nak, amelyek szinte lehetetlenné teszik a összmunkásság érdekében folytatnak. Ezen munkásság kívánságainak a teljesítését — gyekvésében nem fog törődni azzal sem, ha Csaknem minden vállalatnak nagymennyi­ 1928. november 15 Közeledik karácsony szent ünnepe! Legszebb ajándék, legnagyobb öröm egy pompás hangszer. Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes diszfőárjegyzékünket és lemezjegyzékeinket Mult évben 100.000 ! 20.000 köszönő levél megelégedett vevőinktől. Gyári árak! Elismert minőség! hangszer-, beszélőgép és harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest, IX, Üllői-ut 19. ségű szénkészlete van felhalmozva, amit nem tudnak elhelyezni. Ez szomoru tény, ez azonban még sem lehet okozója annak, hogy a bányamunkás­ ság nyomora fokozódjon. Ezt az állapotot az államhatalom van elsősorban hivatva rendezni olyformán, hogy a magyar szenek­ nek igyekszik piacot teremteni, megakadá­ lyozni minden külföldi szénnek a behozata­ lát. — Amikor a magyar szénszükségletnek csaknem a felét külföldről hozzák be, akkor ne csodálkozzunk ha ilyesmi megtörténhe­ tik. A bányavállalatok nem hajlandók le­ mondani arról a profitról amihez már a béke idejében hozzászoktak. Az állomhatalom képviseletének köteles­ sége kioktatni a bányavállalatokat arra a lemondásra, amelyet mindenkitől elvárnak. A munkásság már annyira ment a lemon­ dás terén, hogy a legminimálisabb létfentartása veszélyeztetése nélkül tovább nem mehet A munkásság helyzete már tényleg olyan, ahogy azt a Népjóléti és Munkaügyi miniszter ur mondotta: „Akár milyen ne­ hezen is, de mégis próbálnak valahogyan megélni“ Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben ismét emelkedtek a legfontosabb élelmicik­ keknek az árai, szövetségünk központjának javaslatára ujabb mozgalom indul meg a munkásság helyzetének megjavítása érdeké­ ben. Ezen mozgalom megindítására szövet­ ségünk központját az indította, hogy az utóbbi időben, dacára annak a nagy kész­ letnek, amely a különböző bányáknál fek­ szik, a külföldi szenek árait tekintélyesen felemelték. Ez azt mutatja, hogy a magyar bányák helyzete sem lehet olyan tragikus, mint azt ők feltűntetik. A magyar bányák eddig abban a kényel­ mes helyzetben voltak a munkássággal szem­ ben, hogy állandóan elutasították azzal a megokolással: „Ja a magyar bányák tönkre mennek, ha ujabb megterheltetést kell vál­ lalniok." Nem fogadhatja el a munkásság ezt az érvet, amely már agyon van csé­ pelve, tessék a bányavállalatoknak is erő­ teljes mozgalmat indítani szenük elhelyezése érdekében. Csak a legutóbb nyilatkozott az egyik legnagyobb bányavállalat vezérigazgatója, hogy "a szénpiac idei helyzete az idei év­ ben megfog felelni a várakozásnak. „Ez az elismerés mindenesetre azt igazolja, hogy a magyar bányaipar helyzete nem olyan re­ ménytelen, mint a vállalatok azt feltüntetik. Nem a munkásság kötelessége, hogy a ma­ gyar szenek elhelyezéséről gondoskodjon. �1928. november 15. Ugyanúgy, mint a munkások követelik ke­ resetük megjavitását, a bányavállalatok is követeljék szenük elhelyezését. Mindezek alapján szövetségünk központi titkársága azt javasolta, indítson mozgalmat a munkásság egy ujabb segély folyósítása érdekében. Ezt a munkásság elfogadta és már be is nyujtotta az ujabb kérvényt ami­ ben karácsonyra ujabb segély folyósítását kérte. A munkásság kíváncsian várja a bánya­ vállalatok határozatát abban a tudatban, hogy ez elöl kitérni nincsen mód, mert ugyanakkor, mikor a külföldi szeneket ár­ ban felemelik, ugyanakkor a magyar szenek elhelyezése is biztosítva van. És ha mégsem volna biztosítva, álljanak össze a bányavál­ lalatok és igyekezzenek a társadalmat, va­ lamint a kormányt ösztökélni arra, hogy menüknek piacot teremtsen. Lehetetlen állapot az, hogy a bányaválla­ latok állandóan a rossz konjunkturára való hivatkozással ütik el a munkásságot az élet­ nivójuk megjavításától akkor, amikor olyan osztalékokban és oly kedvezményekben ré­ szesítik a töke képviseletét, részvényeseiket és igazgatósági tagjaikat, hogy az a béke­ időben is mint fogalom volt. Ha a munkás­ ságtól megkövetelik a lemondást, diktálják ezt a lemondást a tőke képviseletének is, mert ha a munkásság az ő nyomorúságának szinte toronymagasságával egyenlő áldoza­ tot hozott, ugy hozzon a tőke is az ő profit­ lemondásával áldozatot a haza oltárára. Ezért a munkásság törhetetlen elhatáro­ zással ragaszkodik ahhoz, hogy a benyujtott kérvényeik alapján karácsonyi segélyben részesüljön. A munkásság megfogja találni a módját annak, hogy amennyiben ez a kérvénye is elutasításban részesül, ugy akkor azt az eszközt fogja alkalmazni, amely leg­ alkalmasabb arra, hogy szerény kérései tel­ jesüljenek. A bányamunkások nyugbérének a revíziója. 1926. karácsonya a bányamunkások részé­ re egy olyan ujjítást hozott, amiért a bánya­ munkások évtizedeken keresztül harcoltak. Ezen harcnak eredményeként 1926 karácso­ nyára megjelent a népjóléti miniszter 4400 stb. számu rendelete, amely végre rendezte a bányamunkásság szolgálati idejének a kü­ lönféle telepeken való eltöltését Ezen ren­ delet egyben szabályozta a nyugbér kérdé­ sét, megállapította, — sajnos elég mosto­ hán — a nyugbérek összegét is. 1926-ban, amikor ezen rendelet körül bá­ báskodtak, szövetségünk már annak idején a legvilágosabban és a leghatározottabban megmondotta, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtása a bányamunkásságot nem elé­ gíti ki, hanem csupán egy lépésnek tartja a rendes elbíráláshoz, amely elbírálást a bányamunkásság joggal elvárhat nem csak a bányavállalatoktól, hanem az államhatalom képviseletétől is. Szövetségünk központi tit­ kársága a fenti számu rendeletnek a megjelenése óta már hegyekre menő beadvá­ nyokban mutatott rá a rendelet tarthatat­ lanságára. Legfőképen arra a mostoha elbí­ rálásra, amelyet a szolgálati évek után járó segélyek, de még inkább a szakított idők összekapcsolása terén a rendelet magában foglal. Annak idején mikor szövetségünk központi titkársága félremagyarázhatatlan számadatokkal bizonyította igazságát és bi­ zonyította a rendelet tarthatatlanságát, akkor 3 „A Bányász" lárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. a népjóléti miniszter és a kormányhatalom első képviseletének megbizásából részt vett legfőbb funkciónárius is ígéretet tett arra nézve, hogy amennyiben 1 éven belül a szövetségünk központi titkársága által kifo­ gásolt paragrafusok és maga a rendelet ál­ talánosságban kifogásolt része csak némiként is baigazolódik, de különösen ha az évi mérleg ezt megengedhetővé teszi, ugy a rendeletet egy éven belül reformálják. Ezt a reformációt annak a szellemében ígérték, hogy figyelembe veszik mindazon sérelmeket, amelyek elől a rendelet kitért, illetve ame­ lyeket a rendelet nem csak nem orvosol, hanem egyenesen még fájóbbá tesz. Szövetségünk központi titkársága a be­ adványok egész garmadával járult ezen sé­ relmek feltárásával ugy a népjóléti és mun­ kaügyi miniszterium illetékes osztályához, mint a Társadalombiztosító Intézet bányanyugbés osztályához és a temérdek sérelem orvoslását kérte. — Mindezekre még eddig csak ígéretet kaptunk, sajnos azonban vég­ rehajtva, illetve a panaszok orvoslása nem történt meg. A legutóbbi időben a népjóléti és mun­ kaügyi miniszter, aki minisztersége mellett a társadalom egyik legszebb és legfenköltebb állását, illetve tisztségét tölti be, nyi­ latkozott, hogy ő maga is tarthatatlannak találja azt a helyzetet, amelyben — sajnos — a bányamunkásság szenved, de kilátásba helyezte, hogy a közeli legrövidebb időn belül ezen sérelmeket orvosolja és ezen or­ voslás elsősorban a nyugbérösszegek felja­ vításában fog megnyilvánulni. Amikor mi ebben a kérdésben szót eme­ lünk, elsősorban eszünkbe jut az a sok ezer bányamunkás, aki egész életét a napsugár melegétől elzárva a föld alatt töltötte el és ma teljesen munkaképtelen, eltöltött egy emberöltőt a föld mélyében, hogy keresse azt a kincset, amelyből mások a maguk ré­ szére kényelmet, nyugalmat és boldogságot teremtettek. Azonkívül azon bányamunkások elgondolásából, akik ma még érzik csörge­ dezni ereikben azt a lüktető erőt, amely képes arra, hogy mindazon kincseket, mely kincsek a föld mélyében rejtőznek — fel­ kutassák, felszínre hozzák és lehetővé te­ gyék, hogy ebből nemcsak az egyesek bol­ dogulását, hanem az ország felvirágoztatását is biztosítsák. Ennek ellenében azonban jog­ gal elvárják, hogy amikor a kincskeresés­ ben megöregedve megrokkannak, akkor legalább annyit nyújtsanak nekik, hogy a keserves munkában eltöltött hosszu eszten­ dők után legalább emberi mivoltukhoz mél­ tóan tudják leélni azt a pár napot, amely pár nap a sors könyvében részükre még elő van írva. De szót emelünk azoknak a nevében is. akik ugyancsak egy hosszu életet töltöttek a föld mélyében, azonban — sajnos — nem voltak olyan szerencsések, hogy ezt az éle­ tet, amely élet keserves munkájok mellett zajlott le, egy helyen tudták volna eltölteni hanem különféle bányatelepeken és bánya­ vállalatok kötelékében, de mégis végered­ ményében egész életüket bányamunkával a bánya mélyében töltötték a kincskeresés szolgálatában. Ezen szerencsétleneknek azokat az éveket vették figyelembe, amely éveket 1914. julius 1-e után töltöttek el, az előbb eltöltött éveket figyelmen kivül hagy­ ták és igy a rendelet ezen intézkedésével a bányamunkásságnak azt a részét, amely a bányamunkásságnak egy legtekintélyesebb tömegét képviseli, kizárták annak a lehető­ ségétől, hogy dacára annak, hogy az egész életüket a bányában töltötték el, fizették a társládai járulékot, fizették a myugbérilletéket és most mindezen kötelezettségek lero­ vása után mégis kirekesztették az ezzel járó kedvezmények élvezetéből. Sulyos igazságtalanságok ezek, amelyek gyors és gyökeres orvoslást követelnek A bányamunkasság joggal várja, hogy ebben a kérdésben minél sürgősebb, minél hatható­ sabb és a bányamunkásságra megnyugtató intézkedés történjen. Ezt megkívánja nem­ csak a nyugdíjas bányamunkások nyomorgó hada, de megkívánja a viruló életben levő bányamunkásság is, akik ma a kincseket termelik, hogy Öregségük, rokkantságuk esetére biztosítva legyenek. A sztrájk fegyverének helyes alkalmazása. Sok szó esett már arról, hogy miként és mikor kell alkalmazni a sztrájk fegyverét. A munkásság között — mondhatjuk — ál­ landóan folynak agitációk ez iránt. Most alkalmas, most kell megfogni a kérdést, sztrájkba kell állani és egészen bizonyos, hogy eredményeket fogunk elérni. Ezen ki­ jelentésektől hangzanak a legutóbbi időkben a bányavidékek. Mindenki, aki nem ismeri a bányaviszonyokat, aki nincs tájékozódva a magyar szénbányászat helyzetéről, szinte Önkénytelenül igazat ad ezen kijelentések nek Mert hiszen a közvéleményben állandó az a tudat, hogy a bányaiparban már évek óta bizonyos pangás uralkodik Ezen pan­ gásnak a következtetéseképen a bányavál­ lalatok minden alkalommal visszautasították a bányamunkásság kívánságait A bánva vállalatok voltak olyan ügyesek. hogy ezen elutasításokat mindenkor szépen körülbás­ tyázták, igyekeztek, hogy a közvéleményt bizonyos ferde tájékoztatásokkal a magúk oldalára hangolják. Azzal a szinte általános és hangzatos jelszóval, hogy a magyar bá �1928. november 15 A Bányász 4 nyák ugyanúgy, mint a többi magyar ipar, a könyörtelen és szinte megalázó trianoni békeszerződés következtében oly nyomorú­ ságos helyzetbe futott, hogy alig-alig bírja életét napról-napra tengetni. Elismerjük, hogy tényleg a trianoni békeszerződés Ma­ gyarország megnyomorításával, az ipar szembevetésénél a bányaipart sújtotta a legsulyosabban. Azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy a magyar bányavállalatok nem birnák el a munkásság legelemibb követelményét, vagyis azt, hogy tisztességes és emberi módon élhessen az a bányász, aki napról-napra, éveken, sőt egy emberöltőn keresztül a napvilágból elzárva, a föld mé­ lyében keresi a fekete gyémántot és veres verejtékkel teremti elő az aranyat nyujtó szenet Az ország ezen sulyos helyzetében a bá­ nyavállalatok igyekeznek a maguk részére gyümölcsöztetni azt a közvéleményt, amely a sulyos és általános igazságok nagy tekin­ télyével tiltakozásukat hangoztatják a meg­ alázó béke ellen. A munkásság ugyanolyan energiával tiltakozik ezen megaláztatással szemben, azonban megköveteli, hogy ezen megaláztatásokhoz hozzá ne adják még a hánya vállalatok ujabb megaláztatását az által, hogy a bányamunkasság megélhetését a le­ hető legalacsonyabbra szabták. Adják meg a lehetőségét annak, hogy mindezen meg­ aláztatások következtében, amely megaláz­ tatásokat győző és ellenséges államok gya­ koroltak az országra és az ország minden lakosára, hogy legalább a bányamunkás ne érezze még ezen ellenséges megaláztatások betetőzéseképen a saját országának lakosai­ tól, illetve azok egyes kategóriájától, a bá­ nyavállalatoktól még egy ennél is súlyosabb megaláztatást, amely egyenesen az ő létét veszélyezteti. A magyar bányamunkásság el van tökél­ ve arra, hogy mindent elkövet az irányban, hogy a magyar szénbányaipar virágzásnak induljon. Azonban nem hajlandó magát alá­ vetni a már sok helyen rabszolgasorsba ülő elbírálásnak. A bányamunkásság ezen küz­ delmében óriási nehézségekkel áll szemben. Hála azonban annak az öntudatnak, amely a munkásságot eltölti, nem engedi magát meggondolatlan cselekvésre ragadtatni A bányavállalatok szinte számitanak arra, hogy a bányamunkasság időnkint sztrájkot ren­ dez és ezen sztrájkot majd a vállalat ha­ talmi erővel, de méginkább a kiéheztetés fegyverével tegyőzi. Csaknem minden válla­ latnak óriási készletei vannak számítva arra, hogy mikor a munkásság a sztrájk fegyve­ rét kivánja alkalmazni, akkor ezt a fegy­ vert visszafordítják, amely nem a megtáma­ dottat, hanem a támadót találja el. Hát nagyon tévednek a bányavállalatok, ha azt hiszik, hogy ilyen ugratásoknak a bányamunkások bedülnek. Nem alkalmazzák a sztrájk fegyverét már csak azért sem, mert látják az ezen a téren való kilátástalan harcot, nem ülnek fel azoknak az izga­ tásoknak sem, amelyek igyekeznek sztrájkba kergetni a munkásságot, mert szemük előtt tartják azokat az eseményeket, amelyek a Legutóbbi időben külföldön zajlottak te, úgy­ mint Kladnóban és Cseh-szlovákia egyikmásik üzemeiben lefolyt, ugyszintén a most folyó harcok, melyek Németország egyik legnagyobb iparát, a vadpart izgatja, vagy az a harc, amelyet legutóbb a francia dokk és kikötőmunkások folytattak, amelynek jelentőségét nemcsak a polgári lapok, hanem a „Népszava" is idézte és megállapitotta, „Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. A fenti megállapítások már azért is ér­ dekesek, mert Franciaországban történtek az események, amely Franciaország még a „Népszava" szerint is a szabad köztársaság hazája Mármost a fent leirt események azt igazolják, hegy a mindenkor hirdetett sztrájk, amely a nálunk is egyes vezetők úgyneve­ zett munkásvezetők szerint az egyedüli fegy­ ver a munkabér és a munkafeltételek rendezése terén, a fentiek szerint azt igazolja, hogy a sztrájk elsősorban az ország vérke­ ringését akasztja meg. Száz és ezer, sőt százezer számra mennek azoknak a számai, akik ebből a harcból kifolyólag a minden­ napi megélhetés tehetőségétől vannak elütve. Nem szólva arról, hogy a sztrájkban részt­ vevők, akik számszerűit több ezren vannak, nemcsak a mindennapi rendes megélhetéstől vannak elütve, hanem hosszú hónapokon, sőt éveken át kell nyögniök, amig ennek a sztrájknak az „eredményeit“ élvezhetik. Ezen eredmények élvezete kitűnik abból, hogy utána egy hosszas nyomorgás követ­ kezik, amely nyomorgkssal valamikép letud­ ják küzdeni, meg tudják téríteni azokat a költségeket, amely költségeket a sztrajk okozott Tekintve, hogy a munkás nincsen abban a helyzetben, hogy neki a költségek előre készletben volnának rendelkezésre, ennélfogva adósságot kellett csinálnia. Ezen adósságok hónapok, sőt évek során át húz­ zák keresztül számításaikat még akkor is, amikor már úgyszólván emlékezésükben sincs, hogy ők sztrájkot folytattak. Azonban a sztrájk következménye, vagyis az adós­ ságok törlesztése még akkor is sulyos gon­ dokat okoznak az egyes munkásoknak. Mindenesetre megszívlelendő ez a példa, amely bár nem Magyarországon zajlódott le, de mégis kívánatos, hogy a magyar mun­ kásság is vonja te a következtetéseket és alkalomadtán tudjon alkalmazkodni, amikor lelketlen kufárok holmi mézes-mázos ígére­ tekkel akarják beugratni. Tehát mindezeket szem előtt tartva, a harcnak azt az eszközét alkalmazzák, mely a legalkalmasabb lesz a munkásság hely­ zetének a megjavítására. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktárcát biztuk meg. Nagymányok. A tolnai kerületi titkári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. Helyicsoportok hirei. Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületi titkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktárcákat, hogy esetle­ ges panaszaikkal és egyéb felvilágositásért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e, 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktártnál esz­ közölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelkezésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ teként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 21-22. szám (1928. november 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-11-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/20d06dd5b963a086056c1d72fb118881.jpg 78f5678b9fba1f9964a8c35136411791 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7877da5d1d225d0c840e723f10374a5e.pdf 601f791df89a187ccd7bda6626432d50 PDF Text Text III. évfolyam. 23. szám 1 1928 december A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 4.80 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. Véget ért a bányász sztrájk. Beszámoló a hirdetett nagy eredményről. Fájdalom, lapunkat megint olyan körülménnyel kell lefoglalni, amely kö­ rülménnyel nem szívesen foglalkozunk. Kölönösen akkor, amikor az a mun­ kásságnak sulyos erkölcsi és anyagi karokat okozott De miután már e kö­ rülmény szükségessé tette, hogy ismét ilyen fájdalmas témával foglalkozzunk, ám kénytelenek vagyunk munkástár­ saink és olvasóink előtt az alábbiak­ ban beszámolni. Az ország szénmedencében dol­ gozó bányamunkások között már hoszszu hónapok óta egy féktelen agitáció folyik, amely agitációval látszólag azt a célt akarták elérni az agitáció irá­ nyitói, hogy a munkásság gazdasági helyzetét — a munkásság erejére tá­ maszkodva — haladéktalanul megja­ vítsák. Az agitációnak azon részét, amely a munkásság gazdasági helyze­ tének megjavítására irányult, minden becsületesen gondolkozó ember öröm­ mel nézte. De aki ismeri a szociál­ demokrata párt kebelében működő vezérek sakkhuzásait, azok már előre láthatták, hogy ez a küzdelem, ame­ lyet rendes körülmények között bér­ harcnak neveznek, nem a komoly célt fogja szolgálni, hanem csak ürügy arra, hogy a nyomorgó munkásság igényeit méginkább felkorbácsolják és a fel­ korbácsolt tömegeket egyéni céljaik elérésére felhasználhassák. Azok, akik a játékot végig néztük — fájdalom — nem tévedtünk. Mert a harc komo­ lyabb megindulásánál nyomban mutat­ kozott a kétszínűség, de különösen világosság derült rá akkor, amikor a harcot be kellett fejezni. A bányamunkásság között hetekkel azelőtt a magyarországi bánya és ko­ hómunkások országos szövetségének a nevében bérkérvényeket mutogattak, főképen suttyomban. A bérkérvény­ ben — amint az már ismeretes — a munkásság különböző sérelmeit tárták fel, azonkívül béremelést is kértek. Ott, ahol a bérkérvények a munkások közé jutottak, ott mindenütt hozzátet­ ték, hogy csakis 50—60 százalékos béremelést fogadnak el. Amennyiben a vállalatok a munkásságnak ezen kí­ vánságait nem teljesítenék, ugy feltét­ lenül beszüntetik a munkát — Nemgyőzték kivárni a bérkérvény tárgya­ lását, vagy az arra való válaszadást, már november 13-án és 14-én 1 órás, helyenként 2 órás megállást proponál­ tak a bizalmiférfiak a munkásságnak. Állítólag ezen megállások a bérkér­ vény letárgyalásának a kisürgetésére vonatkoztak. Szerény felfogásunk szerint azonban ez nem azt a célt szolgálta, hanem seregszemle akart lenni a jövő maga­ tartást illetőleg. A megállás a salgótarjáni szénme­ dencében nem sikerült, mert hiszen két-három üzemet leszámítva, a többi üzemek munkásai a tüntető sztrájkban nem vettek részt Ekkor már a leg­ ostobább híreket terjesztették a mun­ kásság között. Többek között Salgó­ tarjánban azt a hirt terjesztették, hogy a vállalat a Csóka-féle szervezet be­ adványára 20 százalékos béremelést ajánlott fel, amelyet azonban ők nem fogadnak el. De ugyanakkor már meg­ kezdték az agitációt azzal az ürügy­ gyel is, hogy Tatabányán, Pécsett és az ország minden jelentősebb bányá­ jában a munkásság beszüntette már a munkát, csak Salgótarján munkássága dolgozik még. Persze mindebből egy szó sem volt igaz. Csak ürügynek használták fel, hogy a sztrajkolni nem akaró munkásságot ezekkel a cselfo­ gásokkal igyekezzenek sztrájkra buz­ dítani. Ugyannyira, hogy november hó 19-én délután a baglyasaljai üzem már beszüntette a munkát, mig 20-án csat­ lakozott Zagyvapálfalva, Teréztáróbár csak kissebb része és még egynéhány kisebb üzem. — Ellenben a keleti kerületben dolgozó bányamunkások tovább folytatták a munkát. A Szövetségünk — látva a zűrza­ varos helyzetet — 19-én egy szűk­ szavú röpiratban figyelmeztette a mun­ kásságot a közelgő veszedelemre Rö­ viden feltárta a magyar bányászok helyzetét. A munkásságnak egyik ré­ sze a figyelmeztetést a legkomolyab­ ban felfogta és az agitációnak fel nem ülve, a munkát tovább folytatta. Amikor a sztrájkot szító vezérek látták, hogy a harc, amelyet az ő sugalmazásukra inditott meg a munkásság, a zűrzavarba fog fulladni, odafön Budapesten csakhamar kijelentet­ ték, hogy ők nem azonosítják magukat a sztrájkkal, de ugyanakkor a mun­ kásság között tovább buzdítottak a sztrájkra. A budapesti vezérek ezen taktikája alkalmasint arra szolgák, hogy a vezérigazgatók és a miniszte­ rek jóindulatát kiváltsák és hogy ve­ lük a munkásság bőrére tárgyalásokat folytathassanak. A tények ezen felfogásunkat, — mint ahogy később beizonyult — igazolták, mert Esztergá­ b lyos János, a szövetség jelenlegi békebirája csakhamar egyezséget kötött a vállalat vezérigazgatójával és néhány miniszterrel. A munkásság között ezen körülmény óriási izgalmat váltott ki mert már látta, hogy az egész mozga­ lom nem egyéb, mint egy játék, ame­ lyet a munkásság bőrén játszik meg a vezér odafön Budapesten. A salgótarjáni munkásság főként azért volt elkeseredve, mert már most látta, hogy a vezérek ujabban becsap­ ták Őket, nem sikerült megállítani Tata­ bányát, Dorogot egyáltalán Pécset is csak részlegesen, de látta a munkás­ ság azt is. hogy a salgótarjáni kerü­ letben sem sikerül a megállás. Erre kiadták a jelszót, hogy a vezéreket félre lökve ők maguk fiatalok vétók kezükbe a vezetést és kitartanak to­ vább az igazuk mellet. Persze hogy a fiatalok is elszámolták magukat, mert a munkásság azon része, amely ezt a mozgalmat komolyabban fogta fel. az első alkalmat megragadta a munka felvételére, úgy, hogy már 23-án és 24-én Baglyasalja és Zagyvapálfalva kivételével felvették a munkát Szinte kín volt nézni azt az egyenetlenséget, amely ezekben az órákban a munkásság között uralkodott. A fiatalabb ré­ sze a munkásságnak fogcsikorgatva követelte a vezérek fejét és nem egé­ szen hízelgőén ragaszkodtak ahhoz hogy jöjjön Esztergályos és számoljon be gazságairól, amelyet elkövetett. Persze Esztergályost is informálták a már előbb leküldött inasai a munkás­ ság hangulatáról, Először Ocskovszki Jánost küldötte Tarjánban a sztrájk leszerelésére. Ocskovszkit a munkás­ ság a legnagyobb szitkok közepette zavarta el Salgótarjánból, mig végre elszánta magát Esztergályos is és leutazott Salgótarjánba ahol f. hó 25én délelőtt folyamán megkezdték a gyurá si a vezetőség tart ja i között látta, hogy a vezenem fogja bevenni a hirbe vett agot, különösen az úgynevezett ifjumunkások vezérei Pothornik és Chován szaktársak, akkor délbe meg �“A Bányász“ szakították a vezetőségi ülést, Pothornikot és Chovánt magával vitte Eszter­ gályos a Pannóniába ebédre. Valami csodalatos módon a jelenlévő munkás­ ság legnagyobb meglepetésére a délu­ tán újból megnyitott ülésen a nevezett két ifjúmunkás vezér már Esztergályos előadásait helyeselték, sőt tovább­ mentek, föláltek az értekezleten és uta­ sították a munkásságot, hogy hétfőn reggel álljanak munkában. A pécsi kerületben a mozgalom ugyancsak a salgótarjáni kerület moz­ galmához hasonló képen zajlott le. Az­ zal a külömbséggel, hogy ott a ható­ ságokat ugy vezették félre, hogy gyű­ lésre kértek engedélyt már a mozga­ lom kezdetén, amelyet meg is kaptak. Igéretett tettek a hatóságnak Bertrand és társai, hogy a munkásságot a mun­ kafelvételére fogják felhívni. Persze odakint a munkásság között ennek éppen az ellenkezőjét hirdették és amikor az allig 10 percnyi hosszu gyűlés lezajlott kiderült, hogy minden akart lenni a gyűlés csak az nem, amiért azt összehivták. Legjellemzőbb azonban, hogy egy ismételt gyűlésen már szégyeltek beszámolni az ered­ ménytelenségről és a munkásságot ugy vezették félre, hogy hirtelen ki­ hirdették azt a 20 százalékot, amely 20 százalékot a dunagőzhajózási tár­ saság, mint karácsonyi segélyt adott a munkásságnak. Nem szólva arról, hogy ez csak karácsonyi segély gyanánt szol­ gát A munkásság azzal a reménnyel távozott el a gyűlésről, hogy 20 szá­ zalékos béremelést kaptak. De a mun­ kásság csakhamar rájött a félreveze­ tésre és most Pécsett is a legnagyobb zűrzavar uralkodik. A munkásság azzal a gyanus tudat­ tal vette fel a munkát, hogy fényes eredményt ért el a 4—5 napos sztrájk­ kal Látszólag tényleg ugy tűnik föl a helyzet, hogy ha az eredményt a mun­ kásság megállásánál fogva erőszakolta ki a vállalattól, amely eredmény a következő: A Salgótarjáni Kőszén­ bánya ujabb 25 százalékos segélyt fo­ lyósít Karácsonyra, amelyet kiterjeszt a dorogi üzemére, a Magyar Általá­ nos Kőszénbánya szintén 25 százalé­ kos karácsonyi segélyt folyósít, mig a Dunagőzhajózási, a Komlói M. Kir. Kincstári és a Salgótarjáni Nagymá­ nyok—Szászvári üzemeinél 20 száza-, lékos karácsonyi segélyt folyósítanak. Az elért eredmények között szerepel a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. mun­ kásai részére engedélyezett jelenlegi üdülési szabadságnak a felemelése a duplájára és a falusi munkásság lak. bérpótlékának az eddigi 9.5 fillérről 20 fillérre való felemelése. A munkásság azonban itt is a leg­ sulyosabb tévedésben van, mert az itt feltüntetett eredmény már a sztrájk előtt kb. egy héttel biztosítva volt. Nevezetesen szövetségünk központi titkárságával Róth bányafőtanácsos már közölte, hogy a bányavállalatok igaz­ gatósága foglalkozott a különböző szak­ szervezetek által benyújtott bérkérvényekkel és arra a magállapodásra jutot­ tak, hogy kifejezetten béremelést a vállalatok nem adhatnak, ellenben hajlandók az október hónapban kifi­ zetett 25 százalékos segélyt megismé­ telni és a munkásságnak a karácsonyi ünnepek előtt kifizetni. — Ugyancsak megemlítette, hogy az egyéb apró sé­ relmek ugymint: üdülési szabadság és lakbérpótlék tárgyában szintén hajlan­ dó a vállalat engedményeket tenni. Tehát már jóval a munkabeszünte­ tés előtt biztositott volt azon ered­ mény, amely eredményt most a sztrájk eredményének igyekeznek feltüntetni. — Minden igyekezetünk oda irányul, hogy valami eredményt tudnánk ki­ hozni a sztrajkkal kapcsolatosan. Saj­ nos, ha a ceruzát vesszük a kezünkbe és számolunk, akkor az eredmény­ számlán nulla mutatkozik, mig a vesz­ teség számlán a legminimálisabban számolva, mintegy 30—40 pengő vesz­ teség mutatkozik azon munkásoknál, akik egy héten keresztül nem állottak munkába. Nem számitva az esetleges üdülési szabadság elvesztését, amely ugyancsak ilyen összegbe számolha­ tó el. Ezeknek előrebocsájtása után nem lehet csodálkozni azon az egyenetlen­ ségen, felháborodáson, amely a mun­ kásság lelkületét uralja. Mert tisztá­ ban van azzal, -hogy ez a veszteség a vezérek ostoba politikájából keletke­ zett és tudja nagyon jól a munkásság, hogy ezen veszteséget már behozni nem lehet. Ezen megállapításaink szólnak lefelé és felfelé egyaránt. Mert a munka­ adóknak is kötelességük lett volna a munkásságot szándékáról kellő időben ertesíteni és ezzel elejét venni a mun­ kabeszüntetésnek, feltéve azonban, ha ez sikerült volna. Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el, hogy a kormány tagjainak is ne tegyünk szemrehányást, mert számta­ lan esetben hívtuk fel a figyelmüket, hogy a munkásság leromlott gazdasági helyzete veszedelmeket rejt magában és azokat orvosolni kell addig, mig abból ujabb bajok nem keletkeznek. A miniszter uraknál ezen figyelmez­ tetésünk, szakszerű cikkezéseink ugy­ látszik süket fülekre találtak. Csak akkor vették észre, hogy bajok van­ nak, amikor már a szerencsétlen nyo­ morgó munkásság a végső fegyveréhez nyult: A munka beszüntetéséhez. Azt hisszük nem tévedünk még akkor sem, ha azt az állitásunkat kockáztajuk meg, hogy a hormány tagjai adják az eszközöket a szociáldemokrata párt kebelében működő egyéneknek a lel­ ketlen izgatáshoz. Mert itt megint be­ igazolódott, hogy a munkásság gazda­ sági helyzetének időben való megja­ vításához nincsen érzék. A munkásság előtt pedig legyen intő példa a most lezajlott mozgalom. Lássa tisztán, hogy az az eszme, ame­ lyet egyesek még ma is a munkásság gazdasági helyzetének megjavítására Útnak alkalmasnak, alkalmatlan, mert ezekből a mozgalmakból a munkás­ ságra, mint eredmény, vajmi kevés jut. Ellenben a pozícióra és a hatalomra vágyó vezéreket segítik közelebb a hu­ sos fazékhoz, a saját bőrükön keresz­ tül. Ez történt ezzel a mozgalommal is. Ha ezt a munkásság, mint pozitiv eredményt fogadja el, ám kövesse ve­ zetőit tovább, amig a meglévő ereje teljesen össze nem fog roppanni. Mi 1928. december 1 Közeledik karácsony szent ünnepe! legnagyobb öröm egy pompás hangszer. Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes diszfőárjegyzékünket és lemezjegyzékeinket Mult évben 100.000 hangszereladás ! 20.000 köszönő levél megelégedett vevőinktől Gyári árak! Elismert minőség! hangszer-, beszélőgép és harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest, IX/377., Üllői-út 19. magunk pedig követni fogjuk az eddigi politikánkat és fogunk harcolni rendületlenül a munkásság megélhetéséért azokkal az eszközökkel, emely eszkö­ zök nem kívánnak ilyen sulyos áldoza­ tokat, mint amilyen áldozatokkal a szo­ ciáldemokrata párt harcol. Persze ez nem jelenti azt, hogy mi nem nyulunk a végső fegyverhez, de ezt mint utolsó eszközt fogjuk alkal­ mazni és azt sem ilyen szerencsétlen időben, mint a jelen idő, hanem meg­ választott alkalmas időben, amikor a sztrájk érzékenyen hat a tőkére. Hisz világos volt, hogy a sztrájknak elkell buknia még akkor is, ha a munkásság legtökéletesebb Összetartásban él, mert a vállalatoknak, az államvasutaknak, de minden olyan üzemnek, amely szén­ nel dolgozik oly nagy mennyiségű készlet állott rendelkezésére, amellyel harc esetén a munkásság mostani gaz­ dasági helyzetét játékszerrel győzheti le. Ezen szegénységünket ne szégyel­ jük bevallani. Mert ezért nem a mun­ kások a felelősek, hanem azok, akik Magyarországnak a fogyasztó területét elrabolták, másrészt pedig azok, akik a munkásság gazdasági helyzetével nem törődve, mindenből politikai és hatalmi kérdést csinálva igyekeznek előre törni és maguknak biztos pozí­ ciót kierőszakolni. Villannyal varr ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Sziveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. Mondj igazat betörik a fejed. A napi lapokban napvilágot látott az utóbbi időben egy néhány, úgynevezett mun­ kás vezér viselt dolga. Ezen viselt dolgok egy cseppet sem rózsaszínben tüntették fel az úgynevezett szociáldemokrata pártot és annak vezetőit. Ha csak a szociáldemok­ rata pártról, mint ilyenről volna szó, nem is foglalkoznánk a kérdéssel. Azonban a mun­ kásság szakszervezeteiben is ezek az úgy­ nevezett vezetők tartják kezűkben az öszszes vezető tisztségeket. Tehát kötelességünknek tadjuk megis­ mertetni a munkássággal, had lássa tisztán, kik azok az emberek, akik feltolják magu­ kat a vezetés élére. Különösen a bányamunkásságot érdekli közelről, mert az egyik �1928. december 1 „A Bányász“ 3 ilyen verető, éveken keresztül a bányamunkásság élén állott. Lapunk szük terjedelme nem engedi meg, hogy az egész kérdést minden részletében feltárjuk, csak a legkiálltóbb aljasságokat szellőztetjük. Egy pár dolgot a legutóbb a szociálista pártból kizárt Migray József adataiból adunk mutatóul. Többek között elmondja Migray, hogy a munkásvezér, sulyos gondjai mellett például Peyer Károlynak van ideje arra, hogy elvtársa és képviselőtársa Reisinger Ferenc menyasszonyát a saját szeretőjévé tegye és ennek fejében 40,000.000 koronát ajánlott fel. Nem rajta mulott, hogy terve nem sikerült Jellemző, hogy a nyomorúság­ gal küzködő munkásság vezetője ilyen nagy összeget tud fordítani aljas és jellemtelen vágyainak kielégitésére. Ezt az összeget, ha a bánynmunkásság keresetével hasonlítjuk össze, ugy körülbelül harminc munkás egy havi keresetét teszi. Tehát amiből harminc bányászcsaládnak kell egy hónapon keresz­ tül megélni, azt Peyer Károly szerelmi vá­ gyai kiélégitésére dobja. Ugyancsak Peyer Károlyról Írja Migray, hogy, ha valaki az ő viselt dolgait szóvá teszi, azt Peyer minden eszközzel lehetet­ lenné teszi. Nem válogatós az eszközökben, ha másként nem lehet ugy a demunciálástól sem riad vissza és mindenkit „lebolsevistáz“, pedig ő volt az, aki a szerencsétlen prole­ tárdiktatura idején lakását főuri műkincsszámbamenő butorokkal rendezte be. Ezen butorok mind főuraktól elrekvirált butorok voltak. Ugyancsak Peyer Károlyról állapitja meg, hogy hivatalos kiküldetése al­ kalmával, amikor Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Konferenciáján vett részt, akkor egy nőhöz irott levelében azt irta, hogy nem csak bosszankodik, de undorodik is az egésztől és allig várja már, hogy vele együtt lehessen. Tehát attól a munkától un­ dorodik, amely küldetés a munkásság szer­ vezeteinek nehéz pénzébe került. Ugyancsak Peyerről állapítja meg, hogy a Bánya és Kohómunkások szövetségének két vezető tiszviselője Fodor és Ocskovszki évek óta sulyos anyagi természetű vádakat hangoz­ tatnak, anélkül, hogy ezek kivizsgáltattak és megtoroltattak volna, sőt ellenkezőleg Esz­ tergályos Jánost, mint pártkormánybiztost küldték a bányászokhoz, az ellentétek el­ simítására. Ezeken kivül mi is emlékszünk Peyernek ilyen szerelmi idejeire, amit szin­ tén az illetékesek tussoltak el. Nem szólva arról, hogy az a bizonyos keserű emigráció amikor szintén főuri módon élt, még ma sincs tisztázva. Dacára annak, hogy 1921-ben az egész párt és a szakszervezetek is han­ gosan követelték a vizsgálatot. Hozzá is fog­ tak, Azonban a vizsgálat eredménye még ma is ismeretlen, azt eltussolták, azt is agyon hallgatták. Hasonlóképen ilyen házassági szédelgéssel vádolja a párt egyszintén nagy tekintélyű egyéniséget Monus-Brandtstein Illést, aki a mellé beosztott gépíró leányt elcsábította és megrontotta. Ezt a piszkos ügyet szintén csak nagy anyagi áldozattal lehetett elsimí­ tani, De ugyancsak ennek a munkásvezérnek több hasonló piszkos dolgai miatt nem­ csak, hogy fegyelmet nem indítottak, hanem kitüntették és a „Beszkárt“ felügyelő bi­ zottságába delegálták. Nem a legdicséretesebb megállapitásokat tesz Szakasits Árpád­ tól sem, akit azzal vádol, hogy több pénzéhes emberrel szövetkezett az „Alapkő"-nek el­ nöke, közkereseti társaság öncélu hatalmi Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékáruereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. szervezete, elherdálta az Épitőmunkások szövetségének a pénzét. Legfőbb ideje, ha a munkásság bele néz abba a boszorkánykonyhába és megveti azokat, akik a munkásság keserves fillérei­ ből nehéz milliókat lecserélnek el. Teszik ezt ugyanakkor, amikor a munkásság a leg­ nagyobb nyomorusággal küzd és a legna­ gyobb kétségbeeséssel látja rongyos család­ ját és nem tudja ellátni a legszükségesebb ruházattal sem. Most láthatja a munkásság, miért van szükség a magas járulékokra, Azért, hogy a nagyhangu vezérek folytat­ hassák nagyuri passzióikat. Elfelejtették ezek a munkásvezérek, hogy valamikor ők is munkások voltak. Elfelejtették, hogy a munkásság azért állította őket az élre, hogy képviseljék a munkásságot és dolgozzanak az érdekében. Azt hiszik ezek a munkás­ vezetők, a munkásság nem látja az ő rut visszaélésüket, amit az előlegezett bizalmuk­ kal folytatnak. Csak ringassák magukat abban a hitben, folytassák piszkos dolgaikat, a munkásság tudja mit fog cselekedni, mint azt már a legutóbbi választásoknál is megmutatta. Ugy fognak elfogyni mint a gyertya, amely elha­ gyott üres szobában áll. Elmultak már azok az idők, amikor megtorlatlanul lehetett a munkásságot félre vezetni, ma már számon kéri a vezetők cselekedeteit. Ledőltek a bálványok épen a munkásság tisztán látása következtében. Ma már csak becsületes munkával lehet a munkásság ügyét szolgáin. De nem fogja azt sem tűrni, hogy azokat tegyék lehetet­ lenné; akik a korrupciót és aljasságokat fel­ tárják. De igenis, azokat fogja büntetni, akik botrányos viselkedést tanúsítanak. A legjellemzőbb az, hogy a „Népszava“ mindezen vádakra nem talált cáfolatot, azt hiszi, hogy elegendő, ha elhallgatja. Nem sajnálja a fáradságot, ha egyik-másik igaz­ gatónak a dolgairól ir, mindjárt kiszámítja, hogy hány bányászcsalád élhetne abból, amit ilyen célra költ. Bölcsen elhallgatja az ő egyes vezetőinek hasonló költekezéseit, hogy például szeretőkre egy-egy esetben 30 bányászcsalád egy havi keresetét dobja oda, abból a pénzből, amelyet a nyomorgó mun­ kások a családjuk szájától vonnak el és fizetik be tagsági járulékként. Teljesen megérettek a szociáldemokrata szervezetek a pusztulásra vezetőikkel együtt. A munkásság ezért már hátat is fordított ezen díszes társaságnak és ha még mindig a munkásság közé akar furakodni, a munkásság tudni fogja a kötelességét és az őt meg­ illető helyre fogja zavarni: a pokolba. A bányász-sztrájk epilógusa. Az utóbbi hónapokban a bányatelepeken mozgalom indult a bérek megjavítása érdékében. A mozgalom nem volt egységes, mert három részre is szakadozott Neveze­ tesen szövetségünk kezdeményezésére indult meg először, később azután mozgalmat in­ dítottak a régi, úgynevezett »Bányamunkás Szövetség" még fennmaradt töredékéhez tartozók, az ébredő magyarok ugyancsak mozgalmat inditottak. E helyen nem kíván­ juk a mozgalmat kimeríteni, erről lapunk más helyén bő tudósítás áll az olvasó ren­ delkezésére. Itt csupán csak ezen mozgalom lefolyása után leszűrődött eseményekkel kí­ vánunk egy pár szóval foglalkozni. Az a töredék, amely a széthullott bánya­ munkásszövetséghez tartozik, még fennen kiabálta, hogy ők képviselik a munkásságot, ők vannak hivatva a munkásság ügyei­ ben eljárni. Tekintettel arra, hogy ezt senki sem hitte el nekik, ezért a régi taktikai módszerhez folyamodtak és mindenfelé gyű­ léseket hirdettek, ezen gyűléseken akarták kierőszakolni a munkásság szavazatát, illet­ ve szavazati többségét, hogy őket bízzák meg a munkásság képviseletével Ezt sziute színészi komikával hajtották végre. Igaz, hogy a jövőben egészen bizo­ nyos, hogy elfognak állni ettől a recepttől mert ez alkalommal beigazolódott, hogy ezt a receptet 40 esztendővel ezelőtt irták és azóta nemcsak az orvosi tudomány, de a munkásmozgalom is fejlődött és ugyancsak az ujabb kor igényeinek megfelelő receptre van szüksége. Ez beigazolódott nemcsak Salgótarjánban, hanem beigazolódott az ország többi bánya­ telepem is, mert az ország komolyan gon­ dolkozó része nem kért ebből a színjáték­ ból és nem is volt hajlandó ezen színjáté­ kot végig játszani. — Szomoru valóság az, hogy a bányamunkásságnak nincs szüksége olyan színházra, amely a családjától elveszi a betevő falatot és egyes nagyhangú, úgy­ nevezett munkásvezéreknek hatalmi pozíciót biztosítson. A lefolyt sztrajkmozgalmak alkalmával kikristályosodott egynéhány tényt az alábbi események mutatják a maguk tündöklésében. A bányamunkásság tudatában volt a le­ romlott gazdasági élettel, ami egyúttal azt is jelenti, hogy sztrajkmozgalmakkal a jelen időben nem lehet eredményeket elérni. — Mert ha csakugyan valamelyes eredményt elérnek is, az csak áldozattal lehet és a ho­ zott áldozat nem ér fel az esetlegesen elért eredményekkel. Ezért nem volt hallandó a sztrájkmozgalomban résztvenni Ennélfogva támogatta a �A Bányász szövetségünk által inditott mozgalmat, amely aki Esztergályost és társait azzal vádolta, sztrájk nélkül is, vagyis áldozatok nélkül is hogy a munkásság ügyét eladta és kijelen­ kilátásba helyezte a már most azóta sztrájk­ tette, hogy minden körülmények között to­ kal elért eredményeket Mert hiszen szö­ vább folytatják a harcot, délután már a fent vetségünk már a sztrájkot megelőzőleg is­ említett ebéd után felállt és azt javasolta az mertette a munkássággal azon engedménye­ összegyülekezett munkásoknak, hogy min­ ket, amelyet a bányavállalat hajlandó tenni den további nélkül vegyék fel a munkát A fent lejátszódott események igazolják a munkássággal szemben. Ennélfogva a munkásság hangulata teljé­ azt, hogy az egész mozgalom egy erőltetett sen nyugodt is volt, leszámitva azt az egy dolog volt és csak egyesek rábeszélésére pár hangadót, akik bizonyos befolyásolások történt de egyben igazolják azt is, hogy a által űzetve a munkásság között nagyhan­ munkásságnak ebből csak kára származott, gon hirdették a sztrájk szükségességét és viszont ellenértékűi ezért semmit sem kapott erőlködtek, hogy a munkásságot mindenáron No tehát lehet-e egy olyan mozgalomban sztrájkba vigyék. Amikor a bomladozó bá- bizni, amely mozgalmat a fenti formákban nyamunkásszövetség alkalmazottai látták, intéznek el ? Igy csak azok tudnak a mun­ hogy a munkásság nem megy lépre és nem kásság között hangulatot csinálni, akiknek követi vakon az általuk kiadott jelszót nincs lelkiérzékük, akiknek nincs belátásuk akkor széteresztették a fullajtárokat azzal és nem tudják megérteni annak a munkás­ az utasítással, hogy igyekezzenek a munká­ ságnak a nyomorúságát, akit a vezetés élére állították. sokat sztrájkba vinni. A fullajtárok ki is Ezzel azonban tényleg elérik azt, hogy az mentek. Egy-két helyen értek is el bizonyos sikert Nem azt, hogy a munkásság, mint a az egy pár ember is, aki még ma a tábo­ múltban, vakon és egységesen ugranak be rukba tartozik, otthagyja és a munkássá g a harcba, de elérték azt, hogy a munkás­ gazdasági harcait a munkásság egyetemével az összmunkássággal vívja meg. ság egyrészét sikerült leállásra birni. Amikor már azt látták, hogy a munkásság egy része leállt, felkeresték azon telepeket ahol a munkásság nem ült fel az ugratások­ Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk nak és ott erőlködtek, de sikertelenül. Ezt azután ismét a saját javukra akarták ki­ ottani kerületi, titkára minden héten szom­ használni, vagyis a föléjük helyezett ország­ baton egész napon át Komlón, Neumann gyűlési képviselő utján igyekeztek fölfelé a József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ vállalatok központi exponenseinél, ugyszin­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetletén a kormány egyes vezető férfiai előtt is gas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért a jó gyereket játszva azt magyarázni, hogy ide forduljanak. hisz ők nem akarják a sztrájkot, sőt minden Pécs kerületi szaktársak figyeiméeszközzel a sztrájk megszüntetése és a be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. munka felvétele érdekében fáradoznak. Ezt Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u, 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ az alattomos munkát a múltban jó egyné­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ hányszor sikerült nekik széppé tenni, azon­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ ban ez alkalommal ez nem sikerült Mert az lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. illetékesek beláttak a kártyába, tudják, hogy Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ ez nem egyéb szemfényvesztésnél és félre­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. vezetésnél A munkásságot ugrasztják és Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután anyagi romlásba döntik, fölfelé pedig a jó­ 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ gyereket játszva segítenek a tőkének, de törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és egyúttal azt is félrevezetik és félrevezetik a vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. hatóságokat is. Ez alkalommal ez nem sike­ Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ rül és itt a közmondás reájuk bizonyult, tések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ hogy Jent a hegytetőn meginduló követ közölhetők. nem lehet tudni hol lehetséges megállítani". Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ Ők is igy jártak, mert amikor a sztrájkot gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ megindították nem számoltak azzal, hogy tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ ennek milyen sulyos kihatása lesz. Ez fé­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az nyesen igazolódott akkor, amikor Salgótar­ otthont gyakrabban igénybe venni. jánban a munkafelvétele körül fáradoztak. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Nevezetesen, amikor Ocskovszki a munka­ Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerfelvételét javasolta a munkásságnak, akkor féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. csak a rendőrségnek köszönhető, hogy ezek­ 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ után épp bőrrel juthatott vissza Budapestre nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a Hasonlóképen járt a képviselő ur is, Esz­ szaktársak. tergályos, aki az izzó hangulatból csak ugy Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére tudott menekülni, hogy közbenjárást ígért a a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ vállalatnál az esetleges elbocsátottak érde­ nek kezelésével a vezetőség végleges megkében, amiről a kerületben senki sem tudott. választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztok De Esztergályos részére nem is ez volt a meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az fontos, hanem inkább az, hogy időt nyerjen és a két fiatal hangadót megebédeltesse és ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagebéd közben az ebéd ízletessége és a hoz­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ zájárult bormennyiségével a lábáról leve­ csak sz esetleges panaszokkal is oda for­ hesse és a délutáni összejövetelen már maga duljanak. mellé állithassa. Nagymányok. A tolnai kerületi titAz igy preperált hangadókkal tért azután kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle vissza a délátáni Összejövetelre és ahol az házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt ott összegyülekezett munkások nagy ámulaHenrik, kerületi titkárhoz, . tára, ugyanaz a fiatal hangadó, aki meg a A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ délelőtt a szociáldemokrata pártot a tőkével szedésével és tagok felvételével id. H ei m együtt emlitette a munkásság ellenségének. Ferenc van megbízva. 1928. december 1 Helyicsoportok hirei. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Hirdetéseket felvesz „A B Á N Y Á S Z“ kiadóhivatala Salgótarján, Vasut ucca 4 sz. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám, alatt a róm. kath. teplommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 23. szám (1928. december 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-12-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f73ab018fa7e127e89e0ea7dd7ffd600.jpg c1d1b0857578c742f97ee7771e2ffb04 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/43ed8f131e56653eb77809b1c78c11da.pdf 324b2dcd03f8dc19c0a969d05fee5a95 PDF Text Text III. évfolyam. december 15 24. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telelőn szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Karácsony. A közelgő ünnep minden emberben feltámasztja a békesség érzetét. A karácsonyi ünnepek, az egyházi szer­ tartások szerint a szeretet ünnepét jelentik. De egyúttal örőmünnepet is jelent, mert ezen ünnepen mindenki megemlékezik szeretetteiről s igyek­ szik Örömet szerezni. . Minden kunyhóban és palotában rész jut az örömből ezen az ünnepen azzal a különbséggel, hogy az egyik helyen pénzértékre átváltoztatva na­ gyobb, a másik helyen pedig érzés­ ben nagyobb. Értékben nem igen lehet megkülönböztetni, mert az érzésbeli öröm a legtöbb esetben felülmulja a pénzértéket A magyar bányamunkásság ugyan­ csak részt kér az örömökbőL Az ő öröme ott kezdődik, amikor szeretet­ téinek tud örömet nyujtani. — Ahoz, hogy azt megtehesse legfőképen arra van szüksége, hogy munkáját egész éven át nyugodtan folytathassa. To­ vábbá, hogy ezen munkáját, amelyet száz halállal szemben a föld mélyén teljesiti ugy díjazzák, hogy necsak az élet terhe nehezedjen reá, hanem az élet örömeit is élvezhesse. Magyarország nemzetgazdaságának szinte alapfeltétele a bányaipar, mert az élet lüktetését jelenti a nemzet­ gazdaságban a bányászat. A bányá­ szok a nemzetgazdaság kincskeresői, Ők hozzák a napvilágra azokat a kin­ cseket, amiket a föld a gyomrában rejtegett Minden ipari, kereskedelmi és mező­ gazdasági élet a bányászatból meríti létét Ezért az államhatalomnak a leg­ lelkiismeretesebben kell a bányaipar érdekeit szolgálni. — Természetesen ügyelni kell arra, hogy a bányaipar­ ban foglalkoztatott munkásság ne le­ gyen mindig kiszolgáltatva a tőke ön­ kényének. A magyar munkásságnak a jóérzését ápolni kell, nem szabad kiszolgáltatni a szélsőséges és hangzatos irányza­ toknak. Ezért kell, hogy méltányolják a munkásság nagy áldozatát. Legelsősorban biztosítani kell egész évre e munkáját. Ezt azonban csak ugy lehet ha a magyar bányatermékek­ nek, különösen pedig a szénnek pia­ cot teremtünk. Ezt a piacot meg kell teremteni még annak az árán is, ha a külföldi szeneket teljesen kiszo­ rítjuk az országból. Mert a magyar szénbányászatban foglalkoztatott mun­ kásság egész évi munkáját csakis ugy lehet biztosítani, ha a külföldi szene­ ket teljesen kiszorítjuk s helyette az egész országban magyar szenet hasz­ nálunk. Mindaddig, mig erélyesen nem nyul­ nak ehez a kérdéshez, hiába minden beszéd, hiába való minden erőlködés. Mindaddig mig ez nem történik meg, nem lehet számítani arra, hogy a bányamunkásság gazdasági helyzete meg­ javuljon. Már pedig a munkásság jó­ érzésének az ápolása elsősorban meg­ kívánja, hogy gazdasági helyzete rendeztessék. Szükséges, hogy a dolgozó munká­ sok gazdasági helyzete elviselhető le­ gyen és megteremthesse mindazon szükségletet, amely a családi boldog­ ságát biztositsa. Szükséges az, hogy a dolgozó munkásság betegségi és bal­ eseti ügyeit ugy intézzék, hogy alkal­ ma legyen egészségét helyreállítani. Továbbá a munkában történt baleset következtében megrokkant, munka­ képtelenné vált munkás megtalálja a megélhetését ugy a maga, mint a csa­ ládja számára. Ne történhessen meg az, ami eddig, hogy a megrokkant munkás koldulni legyen kénytelen. Továbbá szükséges, hogy rendeződ­ jön az az állapot, amely szinte tart­ hatatlan, hogy egy egész életen át el­ töltött nehéz munka után a munkás reá legyen utalva az emberek könyöradományaira. A mai nyugbérrendelkezés a lehető legmostohábban bánik a bányamun­ kássággal. Dacára annak, hogy a mai nyugbérrendeletet már többször mó­ dosították, még mindig fennállanak azok a sérelmek, amelyek ugyszólván égbekiáltók. Sérelmes a nyugbérösszegeknek az alacsony megállapítása. Sérelmes a magas szolgálati idő, továbbá a ma­ gas korhatár. A legsulyosabb sérelem a szolgálati időnek csak 1914-től való számítása. — Ez elsősorban azokat a munkásokat sujtja, akik egy egész éle­ ten át dolgoztak, de munkahelyüket 1914. előtt változtatták. Ezek a munkások ma vannak ab­ ban a korban, hogy már munkakép­ telenné vállnak és ezek a rendelet értelmében alig kapnak valami cse­ Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 4.80 Egyes szám ára 40 f. 2.40 P. kély nyugdijai. Ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a sokkal fiatalabb munkások, akik 1914-ben kezdtek el dolgozni. Még felsorolhatnánk a sérelmeknek egész özönét, amelyek mind orvodéira várnak. Ha mindezen sérelmek orvos­ lást nyernek, akkor találja meg a bányamunkásság boldogulását. Tehát kívánatos, hogy a közelgő Karácsony ünnepe meghozva mind­ ezen sérelmek orvoslását Ez fogja megteremteni azután a szeretet ün­ nepét Hasonlat egy külföldi és egy magyar sztrájk között Lapunk legutóbbi számában beszámoltunk a magyar bányamunkásság harcáról, egyben arról is, hogy ez a harc egy erőltetett és egyesek, de különösen politikai pártharccá süllyedt Azzá süllyedt az által, hogy a bányamunkásság kivánságainak felállítása és egy bizonyos harci eszköz alkalmazásával, amelyet szövetségünk képvisel, az eredmé­ nyeket már biztosította. Ennek dacára a munkásság egyrészét kenyérharcba ugrat­ ták, amely kenyérharcnak az eredménye a munkásság által elvesztett munkabér és egyéb költségek, amely ezzel a harccal járt A harc lezajlása után a munkásság mérle­ gelte a harc által elvesztett bér, és egyéb áldozatokat Egyben mérlegelte az elért Amikor a számvetést végig csinálta, vagyis összevetette a ledolgozott és mulasztott műszakok számát, figyelembe véve az elért eredményeket, amely eredmények már min­ den harc nélkül is biztosítva voltak, akkor szomoruan arra a meggyőződésre jutott, hogy nyeresége abszolúte nincsen, ellenben vesztesége van, amely veszteség családonkint, különösen a bányamunkásság körében szokásos családlétszámot figyelembe véve mintegy 90 és 120 pengő között vetélkedik. A bányamunkásság most azon gondolkozik, hogy miért volt szükség erre a harcra, mid­ kor a harc által elért eredmények már a harcot megelőzőleg 14 nappal tudomásukra volt adva. — Tehát miért volt szükség a harcra? Azért, hogy a munkások segitségével hatalmi pozíciójukat biztositsák, amely hatalmi pozíció csak a fentebb jelzett bizo­ nyos politikai exponáltak biztosítására volt szükséges. A fentiek igazolására leközöljük a "Népszavá"-ban megjelent tortáid, mely tudó­ sítás a fentieket den körülmények fogja �1928. december 15 „A Bányász“ ejteni mindazon gondolkozókat, akik mér­ legelik a munkásság helyzetét és egyben mérlegelik a munkaviszonyokat, valamint mérlegelik azon fórumokat, amelyek ezen elbírálásokra legelsősorban hivatottak. Hogy a tények mindenki előtt tisztán áll­ janak, leközöljük a következő, a Ruhr­ vidéki vasművekben lefolyt harcnak ered­ ményét, melyek fenti megállapitásainkat igazolni fogják. A "Népszavá"-ban folyó hó 5-én az alábbi hir jelent meg: "Kedden reggel a Ruhr-vidéki vasművek legnagyobb részében ismét megkezdődött a munka. A munkáltatók köréből származó információk szerint a gyárak kettőzött erő­ vel látnak hozzá a termeléshez és a legkö­ zelebbi hetekben vasár- és ünnepnap sem tartanak munkaszünetet, hogy behozzák az öthetes munkáskizárás által okozott terme­ lési hiányt. A legfelsőbb ipari felügyeleti hatóság — hir szerint — hozzá fog járulni a vasár- és ünnepnapi túlórázáshoz. Azok a munkások, akik technikai okokból nem ál­ líthatók azonnal munkába, a birodalmi mun­ kásbiztositó intézet határozata értelmében munkanélküli segélyt kapnak. A Krupp-gyár telepén kedden reggel a gyár valamennyi régi munkása ismét mun­ kába állott A gyárigazgatóság a legmeszszebbmenő előzékenységgel kezeli a mun­ kások ügyét és az elmaradt bérek pótlása­ ként részben nagyobb készpénzelőleget folyósított a munkásoknak, részben pedig vállalta az esedékes lakbérek kifizetését Sevening belügyminiszter hétfőn este több órás tanácskozást folytatott az egyesült acélművek vezérigazgatójával, Vögeler dr,ral, kedden délelőtt pedig a fémmunkások megbizottaival lépett érintkezésbe. Ezek a tárgyalások szintén több óra hosszat tartot­ tak, s majdnem az egész napot igénybe vet­ ték. Sevening szerdán ismét visszatér Ber­ linbe. — Tekintettel arra, hogy a belügy­ miniszternek a végleges döntés meghozatala előtt óriási anyagot kell áttanulmányoznia, számolni kell azzal, hogy a döntés a jövő hónap közepe előtt alligha történik meg. A munka természetesen Sevening tárgyalásaira való tekintet nélkül máris megindult. Kedd reggel óta a legtöbb gyárban teljes üzem­ mel folyik a termelés. A kialudt vaskohók részletes megvizsgálása után kiderült, hogy a kihűlés nem okozott nagyobb károkat, mint eleinte hitték. Csütörtökön a legtöbb gyárban már ismét a régi keretek között fog folyni a munka. A kizárt munkásoknak legnagyobb része megkapta régi állását és csak néhány üzem igazgatósága hajtott végre kisebb redukciókat* Ha most hasonlatot teszünk a magyar bányamunkasság által lefolytatott harc és ezen német harc között, akkor azt látjuk, hogy mindenütt gondolkoznak a harcok fö­ lött, csak a magyar munkásság úgynevezett vezetői nem gondolkoznak. A magyar mun­ kásság ezen vezetői nem a munkásság gaz­ dasági helyzetét veszik figyelembe, hanem azt, hogy ez mit és mennyit hoz az ő ré­ szükre, Természetesen ők ezt nem váltják rögtön aprópénzre, hanem az idők folyamán annál bőségesebben kamatoztatják. A magyar munkásmozgalomban az eddig lefolyt összes harcok a munkásság részére még soha nem hoztak eredményeket, csak veszteséget A legkiáltóbban megnyilatko­ zott ez a legutóbb lezajlott bányászsztrájk alkalmával Ugyanis szövetségünk, aki a tulajdonképeni harcot indította, már annyira jutott a tárgyalásokban, hogy amit lehetett azt már biztosították. Ezért szövetségünk nem forszírozta a harcot, hanem erőt gyűjt a jövőre. Ezt sokan félremagyarázták és árulásnak minősítették. Büszkén Alijuk ál­ láspontunk igazságát, mert láttuk a helyzetét és nem akartuk a munkásságot az eddi­ ginél is nagyobb nyomorúságba dönteni. Még akkor nem tudtuk a ruhrvidéki har­ cok eredményét, csak a megértést és a helyzetet ismertük. Most már, akik nem ismerték az általá­ nos helyzetet, azok is fontolóra vehetik és megállapíthatják, hogy a mi álláspontunk volt a helyes, mert mi a munkásság gazda­ sági helyzetének a megjavulásáért küzdünk — A Singer varrófény bármely varró gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet — Kérje annak gyakorlat bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Beismerés. Lapunk 1-én megjelent számában majd szóról szóra közöltük a szociáldemokrata pártból kizárt Migray József nyilatkozatát, amelyben konkrét vádakat emelt a magyar­ országi szociáldemokrata párt mai vezető­ sége ellen általában és e vezetőség némely tagjai ellen részletesen. A nyilatkozathoz egyetlen szó kommentárt sem fűztünk. A nyilatkozattal éppen ugy nem azonosítottuk magunkat, mint ahogyan szembe helyez­ kedtünk vele. Nagyon természetesen azon­ ban, ezzel a sulyos nyilatkozattal kapcsolat­ ban, amelyet „A Bányász“ közlése nyomán ismertette, úgyszólván az egész bányamun­ kássággal egyetemben nagy kíváncsisággal vártuk a keményen megtámadott szociálde­ mokrata pártvezetőség válaszát, vártuk, hogy erélyesen fogják megcáfolni és visszaverni Migray József vádjait és hogy bejelentik a sajtóper megindítását. Utóvégre egy volt szociálista vezér, aki egyébként személy sze­ rint sem ingünk sem gallérunk, nem éppen cukros-vizes állításokat kockáztatott meg nyilatkozatában. Egyben kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége korupt, erkölcsileg „rothadt", hogy az évtizedek óta magát munkásvédelmezőnek hirdető szociál­ demokrata párt nem munkáspárt, hanem egy közkereseti társaság öncélu hatalmi szer­ vezete. Másfelől-pedig Peyer Károly ország­ gyűlési képviselőről azt állította, hogy az úgynevezett proletárdiktatúra idején burzsuj módra butorozta be lakását polgári egyének elrekvirált butorával és hogy a nevezett ur igyekezett különféle ígéretekkel magához édesgetni Reisinger Ferencz ugyancsak szo­ ciáldemokrata jegyesét, hogy kedvesévé tegye. Állította azt is, hogy Mónus Illés a beszkárt felügyelőbizottságba delegált párt­ titkár csúnya leányrontási ügyét a szakszer­ vezeti munkásság keserves filléreivel intéz­ ték el. Mi, a magunk egyszerű eszével ugy gondoljuk, hogy ezek épen elég súlyosak és elég konkrét vádak ahhoz, hogy a szociál­ demokrata pártvezetőség, ha van benne egy szikrája is a tisztesség érzetének és ha Mig­ ray vádjai nem igazak... 24 órán belül a legerélyesebben megcáfolja Migray állításait és Migrayt a biróság elé állítsa. Mindennek nyoma sincs a „Népszava“ locsogásában, amely ugyan igyekszik Migrayt burkoltan legázolni, de imént említett sulyos vádjait egyáltalán nem cáfolja. Migray biróság elé állításáról hallani sem akar. Mi azonban, akiket a „Népszava* hiába próbált a maga Közeledik karácsony szent ünnepe! Lassabb ajándék, legnagyobb öröm egy pompás hangszer. Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes diszfőárjegyzékünket és lemezjegyzékeinket Mult évben 100.000 hangszereladás! 20.000 köszönő levél megelégedett vevőinktől Gyári árak! [Elismert minőség! hangszer-, beszélőgép és harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest, IX/377., Üllői-ut 19. ismert hazug módszerével a dolgozó mun­ kásság ellenségeinek nevezni, éveken ke­ resztül, nem érdeklődtünk, hogy Migray Jó­ zsef hattyulovag-e vagy sem, hanem az iránt, hogy vádjai helyt állanak-e vagy sem? Mert ha igen, akkor a szociáldemokrata pártve­ zetőség szélhámos társaság, amely a mun­ kásság kiszipolyázásából és megterorizálásából él, s amelynek ilyenformán sem a munkásság vezetőjéül nincs joga magát fel­ tolni, sem pedig bármiféle erkölcsi vagy po­ litikai kritikát gyakorolni nincs joga. Ha pedig a dolgok igy állanak, akkor ennek a tisztelt vezérkarnak magától kell sürgősen éltakarodnia a magyar közéletből, vagy pe­ dig bottal kell onnét elkergetni... éppen és elsősorban a munkásság érdekében. Ez az igazság és ameddig a szociáldemokrata párt­ vezetőség ezt nem tisztázza, addig minden hallgatását és kertelését szégyenletes beis­ merésnek kell tekintenünk. A pilisvörösvári bányamunká­ sok harca. Közel kétezer bányamunkás folytatja har­ cát Pilisvörösváron a mult hó 22-ike óta. Ugyanakkor indították harcukat, amikor a többi telep bányamunkásai, a többi bánya­ telepen részleges sztrájk volt, mert a bánya­ vállalatok a munkásság követeléseit részben teljesítették, mire a mult hó 26-án azon üze­ meknél is megindult a munka, ahol sztrájk­ ban állottak. A pilisvörösvári bányamunká­ sok a nyujtott karácsonyi segélyekkel nem voltak megelégedve, ezért folytatták harcu­ kat Nevezetesen, a többi vállalattól eltérően Pilisvörösváron a lakásokért külön fizettek a munkások, ugyancsak a szénszükségletü­ ket is pénzért kellett megvásárolni Ennél­ fogva kérték mindezek rendezését. Három hét óta tart a harc és a harmadik héten a vörösváriak összeszedték magukat, hogy gyalog nekiindulnak a fővárosba és a kormánytól kérnek oltalmat és közbenjárást a vállalatukkal szemben. Ugyanis, a vörösvári és szentiváni bányák a Budapestvidéki Kőszénbánya r. t tulajdonában van, amely egy belga érdekeltséghez tartozik. Ezért szá­ mítottak a munkások arra, hogy a magyar munkások feltétlen oltalmat kell, hogy kap­ janak. Küldöttséget menesztettek a parlamentbe, hogy a kormány illetékes képviselője előtt tolmácsolják munkástársaik kívánságait A parlamentben Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter, mint miniszterelnökbe- �1928. december 15 3 „A Bányász“ lyettes fogadta a küldöttséget, meghallgatta panaszaikat és a következő választ adta: "A kérdéssel foglalkoztam és tájékozott vagyok a helyzetről. A pénzügyminiszter ur megérkezett külföldről és felkérésemre már érintkezésbe lépett az érdekeltséggel, szeretnök, hogy ha Pilisvörösvár bányászai Karácsony előtt munkába állhatnának. Egyen­ lőre még nem látjuk világosan, hogyan volna ez lehetséges, de arra figyelmeztetem a munkásságot, hogy a béke előfeltétele az, hogy a munkát vegyék föl. Ez nem okoz nehézséget és nem jelent meghunyászkodást. Kérem a munkások vezetőit, hogy hassanak ebben az irányban a munkásságra, mert minden megtörtént, hogy méltányos, jogos és emberileg teljesithető kívánságuk a tárgyalások során teljesítessenek. Ezt a kérdést nem lehet egyoldaluan elintézni, és ezért ismételten kérjük a bányamunkásokat bizo­ nyítsák be jóakaratukat és álljanak munkába" Itt néhány közbeszólásra igy folytatta to­ vább : „A tárgyalások már megkezdődtek s a pénzügyminiszter most is tárgyal, kémem kell azonban ismételten a munkásokat, hogy a munkát vegyék föl, hogy az ünnepek előtt keresethez jussanak, mert különben teljesen leszegényednek.“ A küldöttség tagjai hangoztatták nyomo­ rukat és lerongyolódottságukat, egyben a küldöttség vezetője Esztergályos János ki­ jelentette, hogy a kormány üzenetét tolmá­ csolni fogja a bányamunkásoknak és arra törekszik, hogy az Ürömnél táborozó tömeg a legnagyobb rendben vonuljon haza Pilisvörösvárra. Az ürömi határban táborozó bányamun­ kásoknak Esztergályos János tolmácsolta a miniszterelnökhelyettes üzenetét, többek kö­ zött azt mondva; "Mi bízzunk a miniszter Ígéretében, remélhetőleg a kormány az ide­ gen kapitalistákra hatni fog és követelésiek teljesülni fog.“ Mire a körülbelül mint egy ezer főből álló tömeg a legnagyobb csönd­ ben sorakozott föl négyes sorokba és vissza­ vonult Vörösvárra. A bányamunkásság ezen harca intő pél­ dául kell, hogy szolgáljon, ugy a bányavállatoknak, mint az államhatalom képviselői­ nek valamint a munkásságnak is. Nevezete­ sen a bányavállalatok ne feszítsék a végte­ lenségig, legyen belátásuk, értékeljék a munkásság munkateljesitményét, értékeljék azt a nagy áldozatot, amit a bányamunkás­ ság a kincsek előteremtése érdekében kifejt És méltányolják nehéz fáradságos életküz­ delmét Ugyancsak a kormányhatalom képvi­ seletének szintén értékelni kell azt az áldo­ zatot, amelyet a munkásság nehéz, fáradsá­ gos és életveszedelmes munkálkodásával a haza oltárára hoz. Legelsősorban a kor­ mányhatalom képviseletének a kötelessége, hogy amennyiben munkás és munkáltató között nem tud megegyezés létrejönni, ugy az államhatalom még mielőtt a helyzet ki­ élesedne közbevesse magát és igyekezzen eloszlatni minden oly nehézséget, amely a béke létrejöttének utjában áll. Különösen jogosult kívánsága ez a bányamunkásság ­ nak, amely a leromlott gazdasági helyzet következtében a legnagyobb életküzdelmet folytatja a megélhetésért. Ugyancsak iskolapéldául szolgál a mun­ kásságnak is, aki sajnos, mint szenvedő fél, saját nyomorúságán érzi azt a lehetetlen helyzetet, amely helyzetbe egy ilyen harc kergéit Mindenkor számolni kell az eshe­ tőségekkel, számolni kell minden harc kitö­ rése előtt a lehetőségekkel és csak ha Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. számvetés egyezik, vagyis a munkásság ja­ tatabányai, dorogvidék bányái, a Salgótar­ vára szolgál, akkor szabad ilyen harcba jáni, Dorog vidéki bányáin. belemenni. Lehet harcot folytatni anélkül, A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t kötelé­ hogy sztrajkba vigyük a munkásságot sőt a kébe tartozó Nagymányokvidéki bányáin munkásság vezetőinek az az erkölcsi köte­ 20 %-ot, a Dunagőzhajózási r. t. Pécsvidéki lessége, hogy lehetőleg az eredményeket bányáin 20 %-ot, a Magyar kir. komlói sztrájkok nélkül érje el, mert a sztrájkok kincstári bányánál 20 %-ot, mig a Borsodi rendszerint nagy áldozatot követelnek a szénbányáknál 15 %-os segélyt folyósítanak munkásságtól, ezzel szemben az elért ered­ a vállalatok. mények rendszerint eltörpülnek a hozott ál­ Az üdülési szabadsággal kapcsolatosan dozatok mellett. különböző hirek terjedtek el, amelyekkel Ugyanez áll a pilisvörösvári szaktár­ szemben a tényállást szintén le kell szö­ saknál is. Ha ők ezen harcukat sztrájk nél­ gezni. Az üdülési szabadság minden évben kül vívták volna meg, sokkal eredménye­ november 1-én végződik s ezen szabadsá­ sebben és áldozat nélkül juthattak volna az gokat leginkább a nyári hónapokban szokták elért eredményekhez. Mi állandóan azt han- a vállalatok folyósítani. Salgótarjánban a goztatjuk, hogy a harcokat sztrájk nélkül munkásságnak nagy részét azzal vezették vívjuk meg és pedig olyformán, hogy a kö­ félre, hogy most a sztrájkkal kapcsolatosan veteléseket eljuttatjuk a kórmány illetékes létrejött megállapodás értelmében az üdülési tényezőihez s orvoslást követelünk a sérel­ szabadságot már a felemelt szabadságok mekre. Ezen taktikánk alkalmazása miatt arányában Karácsonyra fogja a vállalat ki­ már számtalan ízben rágalmaknak a zuha- fizetni. Persze ebből egy szó sem igaz, mert taga zudult reánk, kifogásolták, hogy mi a az üdülési szabadságra vonatkozólag létre­ megértés politikáját folytatjuk. Természete­ jött megállapodás csak a jövőre szól, vagyis sen a rágalmak arról a helyről jöttek, ahol csak a következő éven esedékessé váló a fenti küldöttségnek a vezetője székel. El­ szabadság lesz felemelve a duplájára. Ugyan­ felejti, hogy ugyanakkor, amikor bennünket ez vonatkozik mindazokra a bányavidékekre, uton utfélen rágalmaznak a megértés hirde­ akik az üdülési szabadság felemelésében ré­ tésével, ugyanakkor ők maguk is szaladnak szesülnek. a kormányhoz és egyes miniszterekhez és ott kunyerálnak közbenjárást és támogatást a munkásság részére. Sőt, amint fentebb láttuk a miniszter üzenetére kijelentette, Diusburgból jelentik a hogy bizalommal van a miniszter ígéretével bányavidéken az egyik bányatelep tárnájá­ szemben. ban vasárnap, az az 9-én tűz ütött ki, ame­ Már most az a kérdés, miért volt szükség lyet hétfőn délután csaknem teljesen sikerült először sztrájkba kergetni a munkásságot és elfojtani A bányatűznél hét munkás életét azután közbenjárásért szaladgálni, nem meg­ vesztette. A mentőexpedíció egy épületben, tehették volna-e azt előzőleg és a munkás- amely a tűz fészkétől messzire fekszik, ságnak nem került volna olyan nagy áldo­ több embert talált eszméletlen állapotban. zatába, nem fokozta volna az amugyis nagy Dacára a rögtön alkalmazott élesztési kísér­ nyomoruságot, különösen most az ünnepek letnek, négy embert nem sikerült életre előtt. Természetesen nem számoltak azzal, kelteni. hogy sztrájkot ugyan megindítani könnyű, Annak ellenére, hogy a mentőlegénység . azonban nem tudhatni, hogy az, hogy feje­ füstálarccal volt felszerelve, mégis többen ződik be. Ezért lelketlenség száz és ezer füstmérgezést szenvedtek. A mentőlegényszerencsétlen asszonyt és gyermeket a nyo­ ség három tagja a kórházba szállítás után moruságba taszítani. meghalt, mig három másik élet és halál kö­ zött lebeg. Tűz a bányában. Folyósitjáka karácsonyi segélyt Lapunk 1-én megjelent számában már amennyire az adatok rendelkezésünkre állot­ tak beszámoltunk a munkástársaknak a leg­ utóbbi bérmozgalmakkal kapcsolatosan elért eredményekről. Miután azonban egyik másik bányavidékről még nem állottak rendel­ kezésünkre a kellő adatok, szükségesnek tartjuk a munkástársak előtt részletesen ismertetni a létrejött megállapodásokat a félreértések elkerülése végett A november havi kereseteknek 25%-át a folyósítja a Magyar Általános Kőszénbánya Hirdetéseket felvesz „A B Á N Y Á S Z“ Vasut ucca 4 sz. �A Bányász Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak Ügyeimé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon. a Finta-féle Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak fordáknak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezdésével tagjárulékok bv szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. 1928. december 15 Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületi titkára minden" héten szom­ baton egész napon át Komlón, ‘Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetlegas panaszaikkal és egyéb felvilágositásért ide forduljanak. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—ó-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szak társnál esz­ közölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben titkárság. SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a Salgótarjánban. FŐ-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplómmal szemben. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifi. Papp Imre szaktársat bíztuk Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szak társnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. MAGYAR HÉT MAGYAR ÁRUT vegyetek Karácsonyra is! MAGYAR HÉT „Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 24. szám (1928. december 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-12-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d12f8214660f91f27bcebabbcc1451f2.jpg babe4b21016b43974655594e36a75005 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/aa9ed66cc775ff3e7365b5222ea3e50c.pdf 9a58cfe3fb419dcbb546fc1f5db3dbcf PDF Text Text IV. évfolyam. 2. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Sz Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szövetségünk összes tagjainak és lapunk előfizetőinek boldog ujévet kiván a Szerkesztőség. Uj év, uj erő. Ismét letelt egy esztendő, amely tele volt küzdelemmel. Az elmult év sem enyhítette a bányamunkasság nyomo­ rúságát, nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a munkásság hozzáfűzött. Az elmult évben is foly­ tatta a bányamunkasság gazdasági helyzetének a megjavitásáért folyó harcot. Visszatekintve a mult küzdelmeire megállapithatjuk, hogy a bányamunkásság megtalálta a helyes formát, mi­ ként kell harcát megvivnia. A magyar munkásmozgalom annyi iskolapéldát szolgáltatott arra, hogy miként kell folytatni harcát, amellyel az eredmé­ nyekért minél kevesebb áldozatot hoz­ zon. Immár két és fél éve tért át a bányamunkásság a gazdasági szerve­ zet kiépítésére, amely szervezet min­ den politikai célzat mellőzésével küzd a munkásság gazdasági felszabadulásáért. Ez a mozgalom mindinkább kikristá­ lyosodik, mind tisztábban bontakozik ki és tündököl a maga fényességével. Amikor a bányamunkásság felismerte a harci eszköz e formáját és megin­ dította erőteljes mozgalmát, a rágal­ mak hadjárata indult meg ellene és rágalmakkal akarták elgáncsolni. Ez nem sikerült Dacára annak, hogy fá­ radhatatlanok voltak ellenfeleink a rá­ galmak gyártásában, a szervezet igaz­ ságában rejlő szilárdságán alapuló erő győzedelmeskedett. Visszapattant min­ den rágalom a gazdasági szervezet páncélfaláról. A magyar bányamunkásság uttörő munkát végzett a magyar munkás­ mozgalomban, amikor férfias bátorság­ gal állt szembe a régi demagógiával és szakított az ósdi felfogással. A ma­ gyar bányamunkásság mikor belátta a régi szervezeti formák csődjét, ezt meg is mondta és röktön szakított e formával és kiépítette a minden politikai párttól mentes és füg­ getlen gazdasági szervezetét. Ugy a múltban, mint a jelenben is már több szakma ismerte fel a hely­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. zetei és igyekezett a gazdasági szer­ vezetét függetleníteni a pártoktól — Azonban tekintettel arra, hogy a pár­ tok részére óriási vezteséget jelent ha valamely szakma függetleníti magát, tehát mindent elkövet, hogy meghiusitsa az ilyen kísérletet. Először a pártfegyelem eszközeit veszik igénybe, ha ez nem használ ak­ kor nem riadnak vissza attól sem. hogy a mozgalom irányítóit egyénileg tegyék tönké. Amikor ez sem sikerül, akkor igyekeznek legalább a látszat kedvéért ugy feltüntetni, mintha nem vennék figyelembe. A bányamunkasság gazdasági szer­ vezetével már ezeket a kisérteteket mind végigcsinálták, azonban sem az egyik sem a másik periódus nem ve­ zetett eredményre, Most azután a Leg­ ádázabb harcot folytatják ellene. A bányamunkasság gazdasági szervezete most éli legnehezebb idejét, mert most kell a harcot folytatni ellenség és az úgynevezett barát ellen egyformán. — Ez a harc a legnehezebb, mert soha­ sem lehet tudni, hogy ki ellen kell eré­ lyesebben harcolni. A politikai pártok igyekeznek a ma­ guk részére megkaparitani. A munkál­ tatók ugyancsak azon igyekeznek, hogy a gazdasági szervezet minél gyengébb maradjon, mert ha megerősödik, ugy akkor a tőkének engedményeket kell tenni és ez anyagilag érdekli a tokét Az államhatalom vezető exponensei szintén azon az állásponton varrnak, hogy amig az ily gazdasági szerveze­ tek nem rendelkeznek olyan erővel, hogy mint irányítók befolyhatnak a töke és a munka harcába, addig ők fenntarthatják maguknak azt az előnyt, hogy időnként beavatkozhatnak, hol az egyik, hol a másik fél előnyére. Mindezen jelenségek arra késztetik a bányamunkásságot, hogy még foko­ zottabb erővel és a legnagyobb el­ szántsággal folytassa gazdasági szer­ vezetének kiépítését. A fenntebb el­ mondottak igazolják utunk helyessé­ gét és adnak erőt a további harcra. Ezt a harcot megakadályozni nem lea bányamunkásság rendü­ letlenül kitart elhatározása mellett és az általa kipróbált és helyesnek talált uton haladva folytatja harcát egész a győzelemig. Az uj évben ujult és még fokozot­ tabb erővel. 1 évre 1/2 4.80 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. A gazdasági élet folytonosságáA étet tositása alap feltétele az állami a biz- sabb kötelessége közreműködni és ennek az érdekében. Ehez a munka folytonosságának a biztositása. Min­ den állam akkor gyarapodik, ha a munka folytonosságában tudja minden gondolkozó ember, különősen tudják azok, a férfiak, akik bizonyos vezető tisztességet töltenek be. Sajnos Maezt az igazságot A munkásságnak szokták ezt és ugyancsak a lelkükre hatni, hogy az bizonyos önmegtagadással az élet terheit A munkásság ezt meg is tette bizonyos tekintetben a tulságba is vitte Azonban nem tapasztalta ezt a különféle társadalmi rétegeknél A tőke képviselői fanyegető váltságokat festik a képzeltek elé és ugy állitják be, az ipar már több terhet bir el ha megterhelnék, ugy akkor tönkre és állam vezető exponensei a tőkéinek siralmait elfogadják és igyekeznek segítségére lenni. A munkásság, aki ugyancsak küzd az élet terheivel hiába tárja sulyos nyomoruságát föl, süket fülekre talál. A munkásság enyhítésére tesznek semmit. Dacára annak hogy a statisztikai szemle kimutatás szerint a termelési érték 12.2 %-át tette ki a kifizetett munkabér, az 1926. év folyamán 12.5 % volt ugyanis visszafelé haladt Pedig már az 1926. évi % is messze mögötte maradt a béke időben kifizetett munkabér és termelési érték arányának, mert a béke évei­ ben ez 20 %-ot tett ki. Tehát ebből is világosan kiviláglik, hogy áldozatott a tőkével szemben a munka hozott Még kirivobban megnyilvánul ez ha figyelembe vesszük a munkabér és a árak emelkedését A munkabérek emelkedése 3.6 % volt ezzel szemben a piaci árak emelkedése 8 5 %-ék volt Figyelmébe ajánjuk az illetékes zőknek ezen adatokét Egyben elvárjuk. hogy ezen adatok alapján az állam vezető körei avatkoznának be a munka és tőke viszonyában előforduló viszályokba mukásság Nem a munkásság. hogy az az ő javára, azonban vegye �„A Bányász“ munkásság gazdaságilag gyengébb, mint a tőke, ezért kötelessége az államnak a gyengébbet felkarolni és támogatni, az erősebbel Sajnos, azt látjuk állandóan az életben, hogy ez megforditva történik. Nem veszik figyelembe, hogy külföldön, ha vitás ügyek merülnek fel a töke és munka között, akkor az állam vezető férfiai megvizsgálják a kon­ fliktus tárgyi alapját és beavatkoznak, a legtöbb esetben a munka oldalára állanak és igyekeznek az utat egyengetni. Már számtalan példa áll előttünk a külföldről, sajnos nálunk nem talál megértésre. Csak a legönzetlenebb és függetlenebb poziczióban képes a gyarló emberiség ezt az elvet követni. Ezért kötelességük az állam vezető köreinek is igyekezni függetleniteni magukat minden érdekeltségtől mert anélkül nem tudnak érzésbeli, szivbéli, emberi és az állammal valamint a társadalommal szembeni kötelezetségeiknek megfelelően cselekedni. Ha ezt megteszik, akkor tudnak a gazda­ sági élet folytonosságának biztositása iránti kötelezettségüknek megfelelni. Szerecsen mosdatás. A szerecsent hiába mossák, az mindig fekete marad. Ezt tudja mindenki, csupán egyes emberek hiszik, hogy a szerecsent fehérre lehet mosni. Ugyanilyen naivak a Conti ucca tájékán, a szocialista ber­ kekben- — Azt hiszik, hogy ők tul tudnak tenni mindazokon, akik már eddig kudar­ cot vallottak és sikerülni fog a szerecsent fehérre mosni. Hiába való erőlködés, mert a szerecsen fekete marad. Lapunk egyik utóbbi számában megírtuk egy pár szocialista képviselő piszkos dolgait, amelyek hajmeresztő dolgokat tártak a munkásság elé. Ezek a dolgok a munkás­ ság között óriási felháborodást váltott ki és már nem lehetett agyonhallgatni, ezért ki­ találtak egy ujabb eszközt, vagyis elkenő bizottságot, aki tisztázza a fekete lelkű ve­ zetőket. Ilyen bizottságosdi volt már máskor is, azonban csak a pártvezetőség legbensőbb embereivel szemben alkalmazták, vagy aki­ ket kiakartak végezni. Peyer Károlynak a dolgait a kommun bukása után, amikor a szűkös emigrációból megjött, körülbelül 15 kilot meghizva, mert oly silányan élt, hogy nem tudott 50 kilot hizni, csak 15-öt, szin­ tén egy ilyen hasonló bizottság igyekezett tisztázni, azonban sikertelenül. Most tehát, amikor több vezérről volt szó, az ismert bizottságot küldték ki, amely a következő határozatot hozta és terjesztette a pártválasztmány elé: "A bizottság által megállapítást nyert, hogy a Bányamunkás-szövetség és Peyer elvtárs között felmerült nézeteltérésekben a bizottság megállapította: nem felel meg a valóságnak, hogy a Bányamunkás-szövetség vezetői Peyer elvtárs elleni anyagi termé­ szetű vádakat hangoztattak volna. A bizott­ ság az összes vitás kérdéseket az érdekelt felek együttes jelenlétében, könyvszakértő bevonásával megvizsgálta és Peyer Károly elvtárs elszámolásait teljesen rendbenlévőknek találta. Megállapítást nyert az is, hogy nevezettnek a diktátora alatt, a butorelosztó hivataltól készpénzért vásárolt és utóbb ugyanannak rendben visszaadott bútor ügyé­ ben a bizottság felmentve érzi magát az Ügy tárgyalása és a határozathozatala alól, mert ezt a vádat közönséges denunciálásnak tekinti. Az Alapkő-ügyben nem merült fel adat arra, hogy Szakasits Árpád, Reisz József é^ Beke Miklós elvtársakat az intézménynél való működésükben anyagi érdek vezette volna. Mégis ugy látja, hogy a Mémosz sulyos anyagi károdásához jelentékenyen hozzájá­ rult az Alapkő üzletvezetése. A bizottság letárgyalta és megvizsgálta a Munkásbizto­ sitó Pénztártól jogtalanul elbocsájtott tisztvi­ selők nyugdijának megszerzési módját is és megállapitást nyert, hogy ezt nem a pártfó­ rumok, hanem a Szakszervezeti Tanács in­ tézte. Több vezetőállásban lévő egyén is megkapta ugyan a nyugdiját, ez azonban szabályszerűen lefolytatott eljárás alapján történt és ez a nyugdij a nevezetteket jogo­ san meg is illette. Megállapítást nyert továbbá, hogy a kép­ viselői fizetéstől eltekintve, a párt egyetlen vezetőjének nincs két vagy több fizetéses állása a pártnál, vagy bármely pártintéz­ ménynél. A munkásintézmények igazgatósá­ gaiba delegált vezető elvtársak tántiémeket nem kapnak. A képviselők, akiknek más jövedelmük a pártnál, vagy munkásintézménynél fixfizetésük van, degressziv skála szerint képviselői-fizetésük 40-10 %-át adják le pártcélokra. A Peyer Károly és Mónus Illés elvtár­ sakra vonatkozó ügyekre nézve megállapí­ totta a bizottság, hogy azok magánügyek, amelyek természetesen a pártnak semmiféle anyagi áldozatába nem kerülhettek. A 40 milliós, vagy bármely pénzbeli ígéretekre vonatkozó állítás nem nyert beigazolást. A röpirat egyéb állításai szerint évtizedek óta hangoztatott frázisok, amelyekkel a bi­ zottság ez okból nem foglalkozott, részint pedig általánosságban tartott kritikai meg­ állapítások és következtetések, amelyek konkrét tényállitások hiányában kivizsgálás tárgyát nem képezhetik.“ Tudomásunk szerint a pártválasztmány ülésén a pártválasztmányi tagoknak csak egy kisebb töredéke vett részt. A nagyobb része távol volt az ülésről egyszerűen azért, mert nem értesítették őket az ülés megtar­ tásának idejéről. — Természetesen akikről tudták, hogy mindenben követik a vezére­ ket, azokat nem felejtették ki, csak akiknél meggyőződtek arról, hogy nem hagynák szó nélkül. Azonban kár azokért a drága szé­ pítő szerekért, a csunyából szépet nem le­ het csinálni. A munkásság már tisztába van ezen urak viselt dolgaival. Sőt azt is tudta, hogy a pártválasztmány nem az ő spontán elhatá­ rozásából küldte ki ezt a bizottságot, hanem azért mert Peyer Károlyt a főváros nyílt uccáján kutyakorbáccsal verte meg ugyanaz a nő, akinek ő a becsületét akarta elvenni 40 millió koronáért. Igy szerzett magánek elégtételt egy nő, aki becsületét szentnek tartja. A legnagyobb tiszteletet érdemli meg az a nő, aki igy védi a becsületét és egyben bemutatja a munkásságnak, hogy millyen erkölcsi érzék lakozik abban az emberben, aki tele torokkal kiabálja az erkölcsöt To­ vábbá az a felháborodás, amely az épitő­ munkásság között uralkodik az „Alapkő“ szintén nem a legtisztább üzleti vállalkozá­ sai miatt, amelyek az Épitőmunkások va­ gyonát herdálták el. • Az elkenő bizottságnak sikerült egy hatá­ rozatot hozni és egy pár emberrel elfogad­ tatni, azonban a szerecseneket fehérre mosni 1929. január 15 nem sikerült, Tudja a munkásság, hogy ez a bizottság senkit sem hallgatott ki azok közül, akiknek adatok állanak rendelkezésre. Már pedig ítéletet nem lehet hozni tanuk és adatok nélkül. De ugyanugy nem lehet a vádlottat felmenteni, ha nem hallgatják meg azokat a tanukat, akik a vádakat igazolni tudják. A munkásság ezek után levonja a kon­ zekvenciát és ez elkenőbizottság felmentése után megvetésre ítéli a bűnösöket. — A Singer varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. — Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Pilisvörösvári bánya­ konfliktus. A pilisvörösvári bányamunkások felvették a munkát a tárgyalások alapján. Az immár körülbelül mintegy hét hétig tartó bányamunkás sztrájk befejezést nyert, a munkásság felvette a munkát abban a reményben, hogy a jogos kívánságai telje­ sülnek. Ezen hosszu harc már-már ugylát­ szott, hogy a végtelenségig fog elnyúlni és ha továbbra is a lelketlen kufárokra lett volna bízva, tényleg a végtelenségig húzó­ dott volna, mindaddig, amig a munkásság teljesen lerongyolódik és az éhség végső és ijesztő nyomorusága erőt nem vesz rajta. A sztrájk harmadik hetében tárgyalások in­ dultak, amelyeket a népjóléti miniszter ve­ zetett. Sajnos azonban megegyezésre nem tudtak jutni, mig végre f. hó 8-án felvették a munkát abban a reményben, hogy a nép­ jóléti minisztérium, illetve a népjóléti mi­ niszter felajánlotta a legmesszebbmenő köz­ benjárást a munkásság érdekében és egyben ajánlatot tett a tárgyalás vezetésére. Erre a munkásság folyó hó 8-án felvette a munkát, számítva arra, hogy a tárgyalások folyamán kívánságaik teljesülnek. Tényleg folyó hó 14-én a népjóléti minisz­ tériumba, a miniszter vezetése alatt meg­ tartották a tárgyalást, amelyen részt vett Vass József népjóléti miniszter, Dréhr Imre államtitkár, Andréka Károly főkapitányhelyettes, Szentpéteri Lajos főszolgabiró Michnai Árpád bányaügyi főtanácsos, a bánya­ kapitányság képviseletében. A munkások részéről Esztergélyos János, Fodor József és a pilisvörösváriak képviseletében öt bi­ zalmi ember. A vállalat képviseletében meg­ jelentek Engel Ármin vezérigazgató és Liposits János bányaigazgató. A tárgyalások menetéről nem szivárogtak ki pozitiv hirek, azonban a tárgyalás végén, — amiről a konzekvenciákat mindenki le­ vonhatja — a következő pontokat tárgyal­ ták le, amelyeket a jegyzőkönyvből alább közlünk. 1. Az igazgatóság engedélyezi a karácso­ nyi segélyt. 2. Azoknak a bányamunkásoknak, akiket az igazgatóság vasárnapi munkára berendel, a rendes munkabéren kívül 50 százalékos pótlékot ad ezért a munkáért. 3. Azok a bányamunkások, akik az igaz­ gatóság beleegyezésével. önként mennek vasárnapi munkára, 25 százalékos külön pótlékot kapnak. �1929. január 15 4.Az igazgatóság azokba a lakásokba, ahol a villany még nincsen bevezetve, be­ vezetteti azt, feltéve, hogyha a hatóság ehez hozzájárul. 5. A bányavállalat igazgatósága azoknak a pilisszentiváni bányamunkásoknak, akik lakásaikba beakarják vezettetni a villanyt, a bevezetés költségeire hosszabb lejáratú előleget ad, amelyet kedvező feltételek mellett fizethetnek vissza. 6. A lakbérpótlék és szénjárandóság ügyé­ ben az igazgatóság kötelező ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy április l-ével a tata­ bányai rendszert léptetik életbe. Ehez ké­ pest a lakbér és szénváltság március 1-től kezdődően megszűnik és a községekben lakó bányamunkások lakbérpótlékot kap­ nak, ami műszakonként 30 fillért tesz ki. 7. A csapatcsillések és segédvájárok ke­ resetére vonatkozóan a vezérigazgató azt az igéretet tette, hogy ezeknek a keresetét a tatabányai rendszer alapján fogják elszá­ molni. 8. Az ipari munkások keresetére vonat­ kozóan külön tárgyalások indulnak meg. Ez volt a tárgyalások eredménye. Ezzel fognak beszámolni az e hó 20-án tartandó taggyűlésen. A szociálista berkekben már most nagy hangon hirdetik, hogy „a mun­ kások felemelt fővel jelenhetnek meg a mun­ kahelyeiken, mert megmutatták, hogy jogos érdekeikért kemény harcra is készek és ezt a harcot testvéries szolidaritással, becsülete­ sen végig is küzdöttek.* Tény az, hogy a pilisvörösvári bányamunkásság a szolidaritás és a munkásság egy­ másközti megértést és az egymás védelmét becsületes elgondolás szerint végrehajtották, kitartottak ezen álláspontjuk mellett, nem engedték, hogy közülük a vállalat kipecézzen embereket, akiket a siker oltárán feláldoz­ zanak. Ezért a tettükért a pilisvörösvári bányamunkásság előtt kalapot kell emelni, minden gondolkozó ember és minden meg­ értő embernek, aki csak némiként is tisztá­ ban van a munkásmozgalommal és aki meg­ tudja érteni, illetve mérlegelni tudja a vörösvári bánya munkásság áldozatkészségét. Ezen megnyilatkozás előtt tisztelettel hajt­ juk meg zászlónkat és egyben azt kívánjuk a vörösvári bányamunkásságnak, hogy a szolidaritás és együttérzés ezen megtisztelő megnyilvánulását tartsák meg jövőben is amikor a munkásság gazdasági érdekeinek megvédéséről lesz szó. Amikor félreteszünk minden politikai érdeket, félre teszünk min­ den politikai érvényesülést és kizárólag a munkásság gazdasági helyzetének a megja­ vulásáért fogjuk folytatni a küzdelmet. A lezajlott harc után most már nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy a bánya­ munkásság ezen dicséretreméltó összetartozandóságát tiszteletbe kell tartani, azonban halálos vétek ezen szép megnyilatkozást politikai célok és politikai érvényesülés ér­ dekében kockára vetni. Mert ezen lezajlott harc alkalmával az történt, hogy nem a bányamunkásság gazdasági jobbléte, illetve annak biztosítása volt a főcél, hanem az, hogy vajjon kivel ülnek le a vállalat kép­ viselői tárgyalni és semmi körülmények kö­ zött sem akarták megtűrni azt, hogy a tár­ gyalásokat más folytathassa le, mint Eszter­ gályos János (talmi bányász) és az őtet körűi táncoló karikaturába illő bányászok, r,akik ezen karikatura táncért otthagyták, illetve eldobják a csákány-nyelet, mert az. nagyon eldurvitja és bizony felkérgesíti a kezet. 3 „A Bányász“ Mindenesetre most már a harc lezajlása után a bányamunkásság gondolkozni fog és mérlegelni fogja a történt és lezajlott ese­ ményeket. Egészen bizonyos, hogy mérle­ gelni fogja a harc áldozatait és az elért eredményeket. Nern kell hozzá jósnak lenni, hogy azt mondjuk: „A munkásság jövőben, mielőtt az ilyen talmi és a csákány-nyél feltörésé­ től kezeiket féltő bányászok a munkásság elé azzal mennek, hogy álljatok sztrájkba, akkor először megfogják fontolni és mérle­ gelni fogják elhatározásukat. És e megfon­ tolás után a talmi és kezeiket féltő bányá­ szokat fogják sztrájkba küldeni. Mert igy a munkásság nem fog elesni attól a csekély keresettől, amit amugy is nagy gonddal kell beosztani, hogy az éle­ tet keresztül tudja vergődni a legszerényebb formában is. A francia bányászok mozgalma. Párisi lapjelentésekből értesülünk, hogy a Cord-medencebeli bányász-sztrájk forradalmi mozgalom jellegét kezdi magára ölteni. Alesben a sztrajkolók tönkretették a Poutil-bánya aknáit, a telefon vonalakat, valamint a mentőtelepek vonalait elvágták. A hutákat és kemencéket kioltották és a medence minden pontján csoportokba ve­ rődve akadályozzák meg a dolgozni akaró­ kat abban, hogy munkahelyüket elfoglal­ hassák. A helyőrségi csapatokat a köztár­ sasági gárda csapataival váltották fel. A fenti jelentések arra engednek követ­ keztetni, hogy Franciaországban sem a legrózsásabb állapotok uralkodnak. Ebből azt lehet látni, hogy a munkásság gazdasági helyzetének a megjavításáért folyik a harc és a legjellemzőbb, hogy a szabad francia köztársaságban is katonaságot váltanak fel, mert szerintük megbízható. Ez igazolja a mi helyes fölfogásunkat a gazdasági mozgalmakat illetőleg. A munkás­ ság gazdasági harcait csakis minden párttól függetlenül tudja céltudatosan és eredmé­ nyesen megvívni. A csehszlovák népjóléti miniszterium kimutatása szerint 1927-ben szesen 12.752 bányamunkást ért munkaközben szerencsétlenség. Ebből 7013 halálosan sérült meg, 5739 pedig nyo­ morék maradt egész életére. A halálesetek legtöbbje a kőszénbányákban történt, mig a vas-, érc­ es egyéb bányákban a balesetek száma egész minimális volt A balesetek kö­ zül 5728 a föld alatt történt, mig a többi a bánya felszínén következett be Sajnos a fönti kimutatás a cseh­ szlovák államban történt balesetekről számol be. Nekünk Magyarországon az ily balesetekre, sőt a bányaipari illető egyéb dolgokra sem áll statisz­ tika rendelkezésre. Dacára annak, hogy a Magyar Sta­ tisztikai Szemle nagyon szép teljesít­ ményt ért el, azonban a magyar bá­ nyaipari oly mostohán kezelik, hogy arra vonatkozóan nem dolgozzák fel az adatokat. Pedig a magyar statisztikának egyik legszebb ágazatát épen a bányaipari statisztika képezné. Nagyon sok baj­ nak a kutforrását megszüntetné és nagyon sok ballépést tudna a helyes útra terelni. Kívánatos volna hogy a Magyar Statisztikai hivatal kiterjesztené mun­ kakörét a bányaiparra és tájékozást nyújtana, amivel ennek az iparnak a jövőjét irányitólag tudná befolyásolni. FARSANGRA esküvői eljegyzési kártyák, mulatsági meghívók. falragaszok legolcsóbban készülnek a A salgótarjáni gyilkosság „Turul“- nyomdában befejező része. Salgótarján, — Fő ucca. Megírtuk annak idején azt a gyilkosságot, amelyet pártcélokra használtak fel, ami azon­ ban nem sikerült E hó 15 és 16-án tartotta meg a balassagyarmati törvényszék a tár­ gyalást Salgótarjánban. Két napi tárgyalás után a következő itéletet hozta a törvény­ szék : Antóni Istvánt erős felindulásban el­ követett szándékos emberölés bűntettében, amelyet Csábi János leszurásával követett el; három évi fegyházra. Farkas Pétert erős felindulásban szándékos emberölés kíséreté­ nek bűntettében, amelyet azzal követett el: Dancsák Lászlóra rálőtt, egy évi börtönre, Dancsák Lászlót, Kovács Jánost két-két hónapi fogházra, Czibulka Kovács Lajost egy hónapi fogházra, Ritt Józsefet pedig két heti fogházra ítélte a biróság sulyos testisér­ tés vétsége miatt, amit azzal követtek el, mert Farkas Pétert megverték. Az itélet in­ dokolásában megállapította a biróság, hogy a két párthoz tartozó emberek közül a szo­ ciálista párthoz tartozók kezdték a vereke­ dést. Sőt ők mentek abba a vendéglőbe, amelybe leginkább csak az ébredő magya­ rok pártjához tartozó munkások járnak. Az itélethez, illetve a gyilkossághoz nem főzünk semmit, azt megírtuk annak idején. Most a bírósági megállapítás szerint is be­ igazolódott, hogy politikai célokra akarták felhasználni Billiárd és sakkverseny. Szövetségünk helyiségében billiárd és sakkversenyt rendezett a vezetőség, amelyen résztvett Salgótarján játékosainak szine-java. A versenyen résztvevők zászlókért küzdöt­ tek, mig végül Karácsony első napján a leg­ több zászlótulajdonosok döntő mérkőzésre álltak ki. A verseny 14 napig tartott és igy alkalma volt minden játékosnak tudását érvényesíteni. A verseny tartama alatt, vagyis 14 napig nagy energiával folytak a mérkőzések és tagadhatatlanul el keli ismerni nagy erkölcsi erőt nyujtott szövetségünknek ezen verseny. Szövetségünk ugy a billiárd mint a sakknál 4-4 értékes nyereményt tűzött ki. A billiárdnál az I. nyeremény egy arany gyűrű, a II. egy író készlet, a III. vagyis a második cso­ port első nyereménye egy ezüst cigaretta tárca, a IV. egy borotváló készlet A sakkversenynél, az első díj egy ezüst óra, a II. díj egy utazó táska, a III vagyis a második �1929. január 15 A Bányász csoport első dija egy utazó készlet, II. illetve Helyicsoportok hirei. a IV. dij egy kis könyvtár. Nagymányok* A tolnai kerületi tit­ Karácsony első napján egész nap folytak a döntő mérkőzések, amelyek alapján a kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle biliárdnál az I-ső dijat Lichtuitz Sándor, II. házban van. Minden panasszal, felvilágositásdijat Weisz Andor, II. csoport első diját ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Kovács Gyula, II. diját Polaneczky István. Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ A sakknál első csoport I-ső dij Mikulik Gyula, IL dij Kraft János, II. csoport első szedésével és tagok felvételével id. Heim diját Gáspár Mihály, II. dijat Zsélyi József Ferenc van megbízva. nyerték meg. A dijakat Karácsony első nap­ Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ ján éjfélkor osztották ki. Ugyanis szövetsé­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. günk műkedvelő gárdája nagy sikerrel adta Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután elő a „Gyurkovits fiuk" cimű operettet. 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ Szövetségünk ugy a versennyel mint az törtökön délelőtt 10—11-ig. d. u. 5—6-ig és operettel oly kedves szórakozást nyujtott vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. tagjainak, valamint az oda szórakozni járó Pécsbányatelep* Beiratások és befizeközönségnek, mint amelyet még eddig Sal­ gótarjánban egy szervezet sem. Szövetségünk tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál nem sajnálta sem a fáradságot sem az eszközölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ anyagi áldazatot, mert ezzel szolgálatot tett gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ a kultúrának. tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ A „Nyirvidék", amelynek hasábjairól egy­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. kor Krudy Gyula indult az alkotások út­ 9— 12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ jára s amely együtt fejlődött izmosodott nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a a Nyírség lüktető elevenségű fiatal városá­ szaktársak. val, Nyíregyházával, immár ötven esztendős. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére A vidéki lapok közül keveseknek adatott meg a félszázadon át kibontakozó, szakadat­ a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ lan fejlődés, egy virágzó, hatalmas vármegye nek kezelésével a vezetőség végleges megés egy nagyrahivatott békés, dolgos város választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk fejlődésével félszázadon át történt belső meg. összeforrottság, amire a „Nyirvidék“ mutat Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az példát Szabolcsvármegyében és Nyíregyháza városában. A lap félszázados évfordulóját ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek jelentős társadalmi és kulturális esemény­ Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ ként ünnepli Szabolcsvármegye és Nyíregy­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ háza város közönsége, politikai, felekezeti, csak az esetleges panaszokkal is oda for­ társadalmi külünbség nélkül köszöntve az ötven esztendős újságot 1929 február hó 3-án duljanak. délelőtt 10 órakor Nyiregyházán, a város­ Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk háza dísztermében, ahol a Magyarországi ottani kerületititkára minden héten szom­ Lapkiadók Egyesületének igazgatósága ezen baton egész napon át Komlón, Neumann a napon diszülést tart. Ennek az ülésnek József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ keretében üdvözlik a vármegye, a város, az kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetleegyházi és polgári hatóságok, egyesületek gas panaszaikkal és egyéb felvilágositásért küldöttei azt az újságot, amelynek Szabolcs- ide forduljanak. vármegye és Nyíregyháza munkástársadalma Pécskerületi szaktársak figyelméés fejlődő kultúrája félszázadon át annyit be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. köszönhetett. A lap félszázados fejlődésének útját az Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. ünnepi ülésen dr. Vietórisz József ny. kir. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ főigazgató, a kiváló költő és iró méltatja. nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ Az ünnepség meghívóit a rendezőbizott­ ság most küldi szét az ország minden ré­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. szébe. A „Nyirvidék", Szabolcsvármegye legrégibb napilapja félszázadso fennállását ünnepli. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye, Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ara 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Hirdetéseket felvesz "A Bányász" kiadóhivatala Salgótarján. Vasut-u. varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. „Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 1-2. szám (1929. január 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8578be3349fd0b2e6c5769b70c46379f.jpg 57c3c66bd353c6ef1f467a06a324a711 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b42b985893afc3df89d687e7ab09281b.pdf efdfccaad3032154968d5725900ecc6b PDF Text Text IV. évfolyam. 1929. február 15 3—4. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Beismerés. A legutóbbi időben a bányatelepe­ ken nagyhangu agitáció folyt a bánya­ munkásság között. Az agitáció abban az irányban folyt, hogy a magyaror­ szági bányamunkások országos köz­ gyűlést tartanak, amelyen az ország bányamunkásainak helyzetét vitatják meg és itt fognak határozni a helyzet megjavítása ügyében. A bányamunkásság egy kis része a nagy hangon hirdetett agitációnak fel­ ült, a tömeg maga azonban, akit már annyiszor felültettek, nem hitt a frázi­ soknak és nem dült be. Ezt a nagy­ hangu agitációt nem azért folytatták, mintha tényleg a bányamunkasság gaz­ dasági helyzetének a megjavítása lett volna az érdekük, hanem a teljesen szétbomlott szervezetüknek az ujra­ építése. Erre irányult már az a halva szüle­ tett harc is, amelyet a mult év novem­ berében indítottak. Azonban minden hiábavaló volt, a bomlásnak indult szervezetet nem lehetett megmenteni, csak injekcióval tartják a beteget. — Minden halálos betegségnek halál a vége, ugyanez áll az ő szervezetükre is. — Most azután megtartották a — szerintük — nagy, országos közgyűlést, ahol beigazolódott a közmondás. A közgyűlésen elhangzottak a sirámok és beismerték azt, hogy halálos beteg­ ségben szenvednek, de remélik, hogy injekcióval lehet rajtuk segiteni. Azon­ ban a munkásság ez alkalommal ujra meggyőződött arról, hogy megint a fal­ hoz állították őket, mert mindazok a vérmes remények, amelyeket ettől a közgyűléstől vártak szétfoszlottak és nem valósultak meg. Kezdődött a főbába Peyer sirámai­ val, amelyben elismeri, hogy más szer­ vezetekhez csatlakozott a munkásság. Felszóllitotta a táborukban levő egy pár munkást, akiket vezetőségi tagok­ nak neveztek ki (természetesen csak a központban) kövessenek el mindent szervezetük újraépítése érdekében. — Utána Farkas István, a szociáldemok­ rata párt nevében ugyancsak szervez­ kedésre szóllitotta fel a jelenlevőket, mert ő is belátja, hogy a bányamunkásság között nincs talaja a szociál­ demokrata pártnak. Elismerte, hogy a bányamunkásság között a mult időben tekintélyes számmal voltak lelkes hi­ veik, természetesen azt elhallgatta, hogy miért maradtak el. A munkások Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. azonban tudják és meg is mondják. Azért mert csalódtak és megtalálták a helyes szervezeti formákat s most azt igyekeznek kiépíteni. Az üdvözlések után reátértek a je­ lentésre, amelyet Fodor József ter­ jesztett elő. Itt következett a legfőbb beismerés, ahol elismerték, hogy telje­ sen leapadt a taglétszámuk. Továbbá beismerték azt is, hogy a bányamunkásság a minden politikai párttól men­ tes gazdasági szövetséghez csatlako­ zott. Ezt a beismerést azután igyeke­ zett palástolni oly formán, hogy kapu­ számokat mondott be, mint taglétszá­ mot. Azt hiszik ott, hogy a munkásság nem látja azt, mennyire hazug az az állítás, hogy 3470 tagjuk van. Azt ők maguk sem hiszik el, csak a munkás­ sággal akarják elhitetni. Azonban beigazolódott az is, meny* nyire félrevezették nem csak a mun­ kásságot, hanem a felsőbb fórumokat is, amikor azt kiabálták, hogy ők kép­ viselik a bányamunkásságot. Állandóan dobolták az összes fórumok és a munkásság előtt is, hogy őket az összbányamunkások bízták meg az érde­ keik képviseletére. A magyar bányaüzemekben cirka negyvenezer munkás dolgozik, ebből kapuszámok szerint 3470 tagot szám­ lálnak. — Ha tehát még elfogadnók is ezeket a számokat, akkor is a mun­ kásságnak még csak a tiz százaléka sincs náluk. Mi jogon van bátorságuk követelni azt, hogy az Összmunkásság érdekei­ ben velük tárgyaljanak, sőt ők a többi szervezeteket teljesen ki akarják zárni a tárgyalásokból. Ez a beismerés be­ igazolta azután azt is, hogy a szociá­ lista szervezetekben a szakszervezeti terror érvényesül. Ha meggyőző érvvel nem tudnak hatni a munkásságra, ak­ kor a terrort érvényesítik. Ez a legkiáltóbb arculcsapása az em­ beri jóérzésnek, — de arculcsapása a szervezeti kulturának is. A munkásság szervezetei azzal a magasztos céllal indultak, hogy a munkásság gazdasági érdekeinek védelme mellett a munkás­ ság kulturális érzékeit fejlesszék és a fejlődöttebb érzékeket kielégítsék. A gazdasági szervezetek történeté­ ben ezt meg is találjuk, csak mióta az egyes szsrvezeteket a szocialista párt a maga részére sajátította ki, tértek át a terror utjára. Az egész közgyűlés ebben a szellem­ ben folyt le. Azonban márnem lehet Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. vinni ezt a szerepet, mert nemcsak a munkások látják, hanem a felsőbb fó­ rumok is látják már. Belátja most a kormány illetékes tényezője is és egé­ szen bizonyos, hogy nem engedi kisa­ játítani a munkásság érdekképviseletét azoknak, akik csak bitorolják a több­ séget, hanem igyekezni fog a munkás­ ság sérelmes ügyeiben a saját hatás­ körében, az érdekképviseletek helyes bevonásával a munkásság javára érvé­ nyesítem hatalmi hatáskörét Ha a munkásság ezen beismerés ré­ vén ezt eléri, akkor kárpótolva lesz. Lelkiismeretlenül becsapták a pilisvörösvári bányászokat. Olvasóink előtt, de főképen a bányamunkásság között ismeretes, hogy a pilisvörösvári bányamunkások dermesztő téli hidegben, a szent karácsonyi ünnepek alatt folytatták le nehéz és igazán minden megpróbáltatáson felül álló harcukat, azzal a reménnyel hogy a harc, amelyben küzdöttek, a munkásság­ nak anyagi eredményeket fog biztosiam. A harcot ugy, mint minden esetben lel­ ketlen kufárok idézték elő, nem mervén be­ vallani aljas szándékukat, a munkásság között azt hirdették, hogy a többi munkás társaikkal szemben lényegesen rosszabb gazdasági viszonyok között élnek. Ezen lelket­ len izgatásra használták fel a jóhiszemű munkásságot és a hét hetes kemény küz­ delem után odaálltak és azt mondották a munkásoknak, hogy „a sztrájk eredménye 100 százalékos, mert elérték azt, amiért harcoltak." Nem akarjuk a munkásság jóhiszeműségéi kétségbe vonni és azoknak szívós, emberfeletti kitartását nagyra becsülj fik. de mert igaztalanok sem akarunk maradni munkástársainkkal szemben, ezért leszögezzük az álláspontunkat és megvilágítjuk a pilisvörös­ vári helyzetet a maga teljes valóságában. Kétségtelen, hogy Pilisvörösváron a mun­ kásság lakbér fejében fizetett: legénylakásban havi 1 pengőt, egy szoba-konyhás la­ kásban havi 4 pengőt, kétszobás lakásban havi 6 pengőt. A szénjárandóság: az egy* szoba-konyás lakásban havi 4 q szénés 1 1/2 métermázsa fa, kétszoba-konyhái lakásban 5 q szén és 1 1/2 q fa. Ezért fizettek a mun­ kások q-ként szénért 80 fillért, fáért 40 fillért. Ezzel szemben a munkaadó fizette a mun kások kereseti adóiát, rokkantadói és egy­ házi adót. — Igaz az. hogy Tatabányán, — amely rendszert most bevezetni kívánják. �2 — a Bányász“ "A szénHa a tárgyaló bizottság Esztergályossal ellenben, nem az élen ilyen őszintén és becsülettel mon­ kapnak és megjegyezzük, hogy a szénjáran­ dotta volna meg a munkásságnak a tényle­ dóság müszakteljesitéshez van kötve. A be­ ges helyzetet, amikor a hét-hetes sztrájk teg műszakok azonban nem számítanak bele után a munkásságot munkafelvételre hivta\ a teljesitett műszakokba, igy azután a beteg­ föl, akkor megvagyunk róla győződve, hogy állományban levő munkások szénjárandó­ a pilisvörösvári munkásság másként gondol­ ságot nem élveznek. Azonkívül fizetik a ke­ kozna az ő becsapóival szemben, mint ahogy reseti-, rokkant- és egyházi adót esetleg gondolkodik ma. De nem ezt tették, Persze a pilisvörösvári munkások a szén- hanem farizeus módra odaálltak a munká­ járandósággal szemben élvezett megtéríté­ sok elé és azt mondták a munkásságnak, sek mellett is látszólag hátrányosabb hely­ hogy „győztetek és mint győzők büszkén zetben vannak, mint a tatabányaiak, ebbből felemelt fővel mehettek dolgozni." Elhallgat­ a szempontból vizsgálva a helyzetet, de ták azt, ami szinigazság. eltussolták a nagy amikor a helyzet másik oldalát vizsgáljuk, sztrájknak reakcióját, következményeit Nem akkor látni fogjuk, hogy tévedésen alapszik mondották meg, hogy a sztrájknak a követ­ az egész. Ezt legtökéletesebben bizonyitják keztében a vállalat 30—35 vagon szénren­ az alábbi adataink. delést veszített el és ennek következtében Pilisvörösváron 1928-ban az átlagos vájár- 120—130 embernek mondották fel a mun­ kereset egész évre 1926 pengő volt, mig a kát. M. Alt -nál Tatatabányán 1749 pengő. Ez a Alkalmunk volt beszélni, már amióta a szám tehát azt mutatja, hogy a pilisvörös­ munka folyik a munkásság egyik-másikával, vári keresetek magasabbak voltak mint a sőt vezető emberével is. Amikor megma­ Magyar Általános Kőszénbánya keresetei, gyaráztuk, hogy mi tulajdonképen a helyzet bárha ezen kereseteket műszakokra osztjuk, a sztrájk után, szinte látni lehetett azokon akkor azt látjuk, hogy a pilisvörösvári ke­ a szegény munkástársakon, hogy mennyire reset átlagban Liptóaknán 6.11 p., Solymár­ érzik ők is a nagy veszteséget, a nagy ve­ aknán 5.S8 p., ezzel szemben a M. Ált-nál reséget Egyik-másik vigasztalta magát azzal, 6.41 p., itt azonban megint számszerint és a hogy hiszen egyszer próbára kellett tenni a munkásság által teljesen ismeretlen tévedés munkásság teherbíró képességét és meg áll fenn, mert a Magy. Általánosnál a tel­ kellett leckéztetni a vállalat igazgatóságát. jesitett vasárnapi pótműszakokat 50 száza­ Igaz, ugy van. De félünk, hogy a tandijat, lékos felárral számolják el és az 50 száza­ még a hét-hetes veszteség után is tovább a lékot hozzáadják a rendes napi műszakok­ munkásság fogja fizetni. Ha nem is azok, hoz és ez növeli az átlagos keresetet. Mig akik dolgoznak, hanem azok, akik kenyér­ ezzel szemben Pilisvörösváron, ahol a Ma­ telenné váltak. Hisz Pilisvörösvár az elmult gyar Általánossal szemben lényegesen több komisz, rossz gazdasági életben sem tudta a vasárnapi pótműszakok szama, nem az 50 azt, hogy mik az elbocsájtások és hogy mi-. százalékos pótműszakdijat kapják, hanem lyenek az ugynevezett szanált napok. Ezt az 50 százalékos pótműszak helyett félmű­ ismerik a salgótarjáni, borsodi és mondhat­ szakot irnak a rendes műszakhoz és igy nónk kivétel nélkül az egész ország bánya­ növekedik a műszakok száma. — Igy pl. munkásai. 1928-ban 28 volt a havi átlagos vájár-mű­ A munkásságnak az a feladata, ha jogait, szak. Volt hónap azonban, amikor az átlagos megélhetését veszélyeztetve látja, akkor áll­ vájárműszak 30—33-at is elért. jon oda és védje az igazát, ka kell vérrel Ha a tatabányai elszámolási rendszer is, de vigyázzon, mert azok az urak, a vál­ szerint számoljuk a pilisvörösvári keresete­ lalatoktól szerzett adatok alapján félrevezet­ ket, akkor kiderül, hogy az átlagos vájár­ ték, azoknak nem az a céljuk, hogy a mun­ kereset a fentemlitett 6.11 p-vel szemben 6.35 kásság jobb gazdasági viszonyok közé ke­ pengő a tényleges kereset. 1928. októberben rüljön, hanem ellenkezőleg nyomort te­ pedig 6.77 pengő volt remteni, mert a nyomorban fetrengő mun­ Itt még mindig eltérés mutatkozik a két kásság között vélnek eredményeket elérni bányaüzem keresetei között, ha azonban az életük meghosszabbítására. Igaz, hogy az figyelembe vesszük, hogy Tatabányán a igazság mindig kiszokott derülni és a pilis­ munkahelyen van a váltás, mig Pilisvörös­ vörösvári munkásság, ugy mint a tatabányai és váron az akna alatt, vagy pedig a ki és be­ salgótarjáni fog cselekedni és azt fogják szállás között történik, akkor azt látjuk, kiáltani a kétszínű vezérek felé „a becsa­ hogy a tatabányai munkásság 12 és 1/2 szá­ pásból elég volt, távozz tőlem sátán.“ zalékkal hosszabb munkaidőt dolgozik, mint a pilisvörösvári munkásság. Értesülésünk szerint a népjóléti miniszté­ Biztositott fogyasztást követel­ riumban lefolytatott tárgyalások alkalmával nek a magyar bányák. létrejött egy megegyezés, amely megegye­ zésnek a főpontja a tatabányai rendszer A magyar bányavállalatok memorandum­ bevezetése. Ugy látjuk, hogy a tárgyaló bi­ ban fordultak a kormányhoz, amelyben azt zottság tagjai ezen megegyezésnek, illetve a kérik, hogy az iparvállalatok köteleztessetatabányai rendszernek csak jobbik oldalát nek kizáróan magyar szén használatára, to­ gondolja megvalósítani, tudtunkal azonban a vábbá kérik, hogy csak az a háztulajdonos vállalat igazgatósága ragaszkodik a munkás­ kaphasson tatarozási hitelt, aki kályháit ma­ ságra hátrányos részeket is bevezetni. Már gyar szén fogyasztására alakítja át. Ugyan­ pedig szerény felfogásunk szerint nyugodt csak az adómentesség uj házaknál hazai lelkiismerettel állitjuk, hogy a pilisvörösvári szén tüzelésére alkalmas berendezkedés munkásságra nézve az uj rendszer károsabb építéséhez fűződjék. — A memorandumban lesz a régi rendszernél. Sőt állítjuk azt, hivatkoznak arra, hogy a külföldi szénbe­ hogy az uj rendszerből a vállalat kerül ki hozatal több mint tizezer munkás kenyerét előnyösebben. Mert hiszen 12'5 százalékos veszi el. termelési többlethez jut, amelyből bőven A magyar bányavállalatok eme akciója fedezheti azt a különbözetét, amely a szén, nagyjelentőségű a bányaiparra, ugyszintén Lakbér és a kereset növelésénél mutatkozik, ez ebben az iparban foglalkoztatott mun­ sőt még fölöslege is marad belőle. kásságra. Mert az a több, mint tizenötmillió 1929. február 15 métermázsa szén, ami külföldtől bejön, első­ sorban a magyar bányamunkásság nyomo­ rúságát fokozza. De nem elég csak az iparvállalatokat és a háziurakat kényszeríteni a magyar szén fogyasztására, hanem a földbirtokosokat erre kell kényszeríteni, mert ott is rengeteg külföldi szenet használnak el. Minden állam hozott már erélyes ren­ delkezéseket a saját szenének a használata érdekében, tehát a magyar államhatalomnak is komolyan hozzá kell látni a magyar szén piacának a megteremtéséhez. Meg kell ne­ hezíteni a külföldi szén behozatalát és oiyan vámokat kell állítani, hogy olyan áron tud­ ják csak adni a külföldi szenet, hogy az ne tudjon versenyt támasztani a magyar szén­ nek. Azonban ezzel egyidejűleg a magyar vállalatokat is szorítani kell olyan munkabe­ osztásra és bérek fizetésére, amelyből a ma­ gyar bányamunkásság családját tisztessége­ sen fenn tudja tartani. Szükséges, hogy necsak a vállalatok, de a munkásság is élvezze a bányaiparnak nyuj­ tott kedvezményeket. Ujabb trükk a bányamunkások között. Alig egy pár hete, hogy a bányamunkásság között hirdetett frázisok összedőltek, máris ujabb ostoba trükkhöz folyamodtak, a mindenki által ismert bizonyos helyről. Elszórták a bányamunkásság között, hogy a közeli napokban 8 pengő átlagos vájárkereset biztosítása iránt indítanak akciót. Nem restelik a sok ostoba kudarc után hangoztatni, hogy nekik tudomá­ sük van arról, hogy az könnyűszerrel el is érhető. Ugy látszik a nem olyan régen elmult be­ csapással nem érik be ezek az urak, ujabb becsapás eszközéhez nyulnak. Mi azonban fi­ gyelmeztetjük munkástársainkat, legyenek óva­ tosak, mert ez semmi más, mint zavarkeltés akar lenni, hogy azután a zavarosban lehessen halászni. Lapunk más helyén foglalkozunk a már megkezdődött szanálással, hát van-e egy em­ ber a világon, akivel el lehet hitetni, hogy ilyen nehéz gazdasági viszonyok között el le­ het érni azt, amiről itt szó van? Villannyal varr Ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. A betegsegélyezési járu­ lékok fizetésének ujabb megállapítása. 1927. XXI t. c. alapján kiadott 6300/eln. 1928. N. M. M. rendelet értelmében a bánya­ társpénztárak tagjai által fizetendő járulékok és azokat megillető készpénzsegélyekről az alábbi táblázatot közöljük le, azzal a meg­ jegyzéssel, hogy a jelen táblázat 1929. január hó I -től veszi kezdetét és hogy a jelen táblá­ zatban foglalt segélyezések csak azokra vonat­ koznak, akik 1929. évi január hó 1-én, vagy azon tul kerülnek betegállományba. Azok a tagok, akik 1928. december hó 31-én mege­ lőző időben betegedtek meg, segélyezésüket a régi táblázat szerint kapják. Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy ezen táb­ lázatot lehetőleg mindenki őrizze meg és kí­ sérje figyelemmel, hogy keresetéből levonásba hozott összegek eszerint történnek-e és hogy a készpénzsegélyeket megfelelőleg e táblázat értelmében kapják-e? �1929. február 3 „A Bányász“ 15 A dolgozó keresetéből levonandó Betegségi biztositási Járulék Napibérosztályok napikereset szerint aj 1 2 3 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 1.— 1.50 2.50 3.50 4.50 5.50 6.50 7.50 850 9.50 3 2 1 - —.06 —.12 —.10 —.18 —.16 -.30 —.22 — ,42 —.28 —.54 —.34 —.66 -.40 —.78 —.46 —.90 —.52 1.02 —.58 1.14 —.18 -.28 -.46 —.64 —.82 1.— 1.18 1.36 1.54 1.72 -.24 -.36 —.60 -.84 1.08 1.32 1.56 1.80 2.04 2.28 —.30 —.46 —.76 1.06 1.36 1.66 1.96 2.26 2.56 2.86 Pengő Pengő 30 45.— 75.— 105.— 135.— 165.— 195.— 225.— 255285.— 1.— 1.50 2.50 3.50 4.50 550 6.50 7.50 8.50 9.50 szoptatási 12 hétre Családtagok Pengő Megjegyzések. A napibérosztályban sorozás céljából a bér­ fizetési hónapban kapott javadalmazást, hoz­ záadva a természetbeni járandóságok egyenértékét, annyival kell osztani, ahány napon a biztositott az illető bérfizetési hónapban dol­ gozott Ha a munkaidő a szokáshoz képest csökken és ennek folytán az üzemben, vagy üzemrészben a biztosítottak munkanapjainak száma a munkaviszony megszakítatlan fennál­ lása mellet hetenként 6 napnál, illetőleg ha­ vonként 25 napnál kevesebb, az üzemben, vagy üzemrészben foglalkoztatottak napibérosztályba sorozásnál a csökkent számu mun­ kanapok alapján, a bérfizetési hónapra járó javadalmazás 1/25-öd, illetve a bérfizetési hétre eső javadalmazás 1/6-od részét kell alapul venni. A természetbeni járandóságok egyenértéké- Ujra rendezték a nyug­ díjasok nyugbéreit. A m. kir. munkaügyi és népjóléti miniszter a már régebben beadott kérvényeink és sürgetéseink alapján egyrészt felemeli a nyugbéreket, másrészt pedig olyan kívánsá­ gokat old meg, amely kívánságok felette fontos és sürgősek voltak a fennálló külön­ böző társpénztárak közötti kölcsönösség biz­ tosítására. Minden további kommentár nél­ kül a népjóléti és munkaügyi miniszter ren­ deletéből az alábbi kivonatott közöljük le. Hirdetmény. A bányanyugbérbiztositásra vonatkozó 6100/eln. 1928. Ň. M. M. sz. rendeletnek a biztosítottakat érdeklő fontosabb intézkedé­ seiről. I, A m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Mi­ niszter ur 6100/eln, 1928. sz. rendeletével a 4400/eln. 1926. N. M. M. sz. rendelet alapján rokkantsági, őzvegyi és árvanyugbérben részesülő nyugbéresek részére 1928. 4 5 napi —.36 —.03 —.06 —.09 —.12 —.15 —.18 -.54 — 05 —.09 —14 —.18 —.90 —.08 —.15 — 23 -.30 —.45 1.26 —.11 —.21 —.42 1.62 —.14 — 27 —.41 —.68 —.81 1.98 —.17 —.33 —.50 —.66 —83 254 —.20 — 39 —.59 —.78 —98 1.17 —.45 -.68 —.90 1.13 1.35 2.70 1.02 1.28 1.53 3.06 —.26 —51 3.42 —.29 —.57 — 86 1.14 1.43 1.71 Tagok Csak a ta­ terhességi gok elhalálozása esetén és gyermek­ ágyi 6-6 hétre naponként 3 pengő Terhességi, gyermekágyi, szoptatási segély Naponként P 0.60 Napibérosztály Temetési 5 Pengő P I. napibéroszt. tartoznak P 1.— II. „ P 1. - tól 2.—ig III. IV. 4— 5V. VI. VII. VIII. IX. X. 4 Terhességi segély : 4 héten át naponként P 0.40. összesen P 11,20. Gyermekágyi segély: 6 héten át naponként P 0.40. összesen P 16.80. Szoptatási segély: 12 héten át naponként P 0.30. összesen P 25.20. nek megállapitása a 146,000—906. N. M. M számu rendelet alapfán történik, melyről a napibérosztályozási célokra az üzemeket külön körrendeletben értesítjük. A táppénzek szempontjából a napibérosztály megváltozásának csak a változást követő 28-ik naptól kezdve van hatálya. Ha a tag 4 héten belül ugyanazon beteg­ ségbe visszaesik, táppénzére az első megbe­ tegedésekor érvényben volt napibérosztály az irányadó és a betegség kezdete az első meg­ betegedés kezdetétől számit. Azok a betegek, akik 1929. január 1. után — négy héten belül azonos betegségben való visszaesés folytán — részesülnek táppénzben, táppénzüket a régi táblázat szerint kell elszá­ molni. Ezt ugy kell értelmezni, hogy a napibér­ osztály változás esetén akár alacsonyabb, akár Táppénz 60 %-os P engő — .60 — .9 0 1.50 2.10 270 3.30 3-90 4.50 5.10 5.70 -.75 1.12 1.87 2.62 3.37 4.12 4.87 5.62 6.37 7.12 magasabb napibérosztaly szerint csak az kap­ hatja a táppénzét, aki a megváltozott napibérosztályban már 28 munkanapon át járulékot fizetett. Ha pedig 28 napnál rövidebb ideig volt változott napibérosztályban, ekkor a vál­ tozást megelőző napibérosztály szerint illetékes a táppénzre. Családtagoknak kórházi ápolás 1 éven belül legfeljebb 4 hétig adható. Tüdőbeteg szanató­ riumba családtag nem utalható. Gyógyászati segédeszköz, melynek értéke 30 pengőt meghalad, további intézkedésig nem adható. A 30 pengőn aluli gyógyászati segéd­ eszközöket csak 6 hónap múlva lehet ismétel­ ten kiszolgáltatni. Kivételt képeznek azok az esetek, mikor a segédeszközök újbóli kiszol­ gáltatása a változott méreteknél fogva indo­ kolt. Gyógyászati segédeszközt csak a társ­ pénztár utalvány alapján lehet beszerezni. Ha a tag nem társpénztári, vagy a társ­ pénztár egyezményes orvosát veszi igénybe, — Igazolt sürgős szükség esetét kivéve — az igy felmerüli költségeket a társpénztár nem téríti meg. Sürgős szükség esetében is csak a népjóléti Miniszter rendeletében megállapított összeget téríti meg a biztosítottnak. Idegen orvos által rendelt gyógyszer árát is csak iga­ zolt sürgős esetben térítjük meg. Fuvarköltségek cimén csak a legolcsóbb közlekedési eszköz árát térítjük meg. Addig, amig a társpénztár önkormányzati szerve a minisztérium által kiadandó uj alap­ szabály alapján megalakul, joga van a munka­ adónak a választmányban magát ugyanannyi taggal képviseltetni, ahány munkásküldött van a választmányban. évi december havi nyugbérük egyszeres fenntartása szempontjából az elismerési díj­ összegét kitevő rendkívüli segélyt állapított jal fenntartott hónappal egy tekintet alá esik meg. 1929. évi január hó 1-től pedig a hi­ az az idő, amelyet a biztositott a diósgyőri vatkozott rendelet alapján megállapított rok­ m. kir. Vas- és Acélgyár, illetőleg a komlói kantsági, özvegyi és árvanyugbéreknek 25%- m. kir. Kőszénbányában töltött ha ezen os nyugbérpótlékkal való felemelését ren­ társpénztárak nyugbérágazatában: 1. nyugbérbiztosításra kötelezett tag volt; delte el. 2, biztosítását önkéntes továbbfizetéssel; A rendkívüli segélyek még a mult év 3. vagy várományát elismerési dij fizeté­ december havában minden nyugbéres ré­ szére kiutaltattak, 25%-os nyugbérpétlékok sével fenntartotta; 4. vagy ezen üzemek tárapénztárától nyugkiutalása iránti munkálatok pedig folyamat­ ban vannak és felemelt illetményét vissza­ bérjárandóságot kapott. menőleg 1929. évi január 1-től 2—3 hónapon Viszont a diósgyőri m. kir. Vas- és Acél­ belül minden nyugbéres meg fogja kapni. gyár. illetőleg a m. kir. Kincstári Kőszén­ Addig is, amig a 25%-os nyugbérpótlékok bánya komlói társpénztára által ellátott utalása megtörténik, a nyugbéresek a nyugbérbérbiztositásban a váromány fenn 4400/eln. 1926. N. M. M. sz. rendelet alap­ tartása szempontjából az elismerési dijjal ján eddigi élvezett nyugbérüket kapják meg. fenntartott hónappal egy tekintet alá esik az az idő, amelyet a biztositott az Orszá­ II. A 6100/eln. N. M. M. sz. rendelet szabá­ gos Társadalombiztosító Intézet bányanyuglyozta a kincstári (diósgyőri és komlói) társ- bérágazatában : 1. mint biztosításra kötelezett; pénztárak és az Országos Társadalombizto2. mint biztosítását önkéntes továbbfizesitó Intézet bányanyugbérágazata köteléké­ ben szerzett várománynak elismerési díj téssel folytató; 3. vagy várományát elismerési díjjal fenn­ fizetése nélkül való kölcsönös fenntartását itt Eszerint az Országos Társadalombiztosító tartó töltötte el és a szabályszerü járulékok Intézet bányanyugbérágazatában a váromány illetve elismerési dijat megfizette; �1929. február 18 A Bányász 4 Azok a biztosítottak. akiknek a társpénz­ tárnál 1926 december hó 31-e előtt járulékfizetéssel megszerzett idejük részben, vagy egészben azárt nem volt elismerhető, mert kincstári bányánál szolgáltak, ha ezen kincs tári szolgalatokat utólagos járulók fizetéssel nem is akarják beszámítani, tagsági idejük­ nek, a 6100/eln. 1923. N. M. M. sz. rende­ let alapján való rendezését kérhetik. IV Az 1928. évi XL. t-c 40. §-a, 42. §-a és 44. §-ának 3. és 5. pontjai, továbbá a tör­ vénynek 47. § a, valamint az 1928. évi 6100/eln. N. AL M. sz. rendelet 6. §-a az alábbiakban szabályozta az Országos Tár­ sadalombiztositó Intézet bányanyugbérágazataban és az 1928. évi XL. törvénnyel sza­ bályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban szerzett várománynak elismerési dij fizetése nélkül való köl­ csönös fenntartását. Az Országos Társadalombiztositó Intézet bányanyugbérágazatában 1929 január 1-től a váromány fenntartása szempontjából az elismerési dijjal fenntartott hónappal egy tekintet alá esik az az idő, amelyet a biz­ tositót az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositásban: 1. mint biztosításra kötelezett, 2. mint önkéntes továbbfizetéssel bizto­ sitott, 3, vagy mint várományát elismerési dijjal fenntartó töltött és az érte fizetendő járu­ lékot a biztosítási kötelezettség esetén ki­ rótták ; önkéntes biztosítás vagy önkéntes továbbfizetéssel való biztosítás esetében pedig megfizettek, illetőleg az elismerési dijat megfizettek, 4. vagy amelyet a biztositott a vonatkozó törvény 40. §-, 42. és 47. §-ának hatá­ lya alatt várományként megszerzett. Viszont az 1928. évi t-c.-vel szabályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositásban a váromány épségének elbirá­ lásánál a járulékhéttel egyenlőnek minősül az az idő, mely időben a biztositott: 1. banyanyugbérbiztositásra kötelezett tag volt, 2. b;ztositását önkéntes továbbfizetéssel, vagy 3. várományát elismerési dij fizetésével fenntartotta, 4. vagy bányanyugbért kapott A 6100/eln. 1928. N. M. M. sz. rendelet alapján azok a bányamunkások, akik a bá­ nyatörvény alá eső kincstári vállalatok (diós­ győri és komlói) társpénztárainál, vagy társ­ pénztárral nem rendelkező vállalati (nagy­ bátonyi) nyugdijintézménynél szerzett tag­ sági idejüket akarják utólag elismertetni, ezt az alábbi feltételek mellett elérhetik ha az elismerni kívánt időtartamra eső nyug­ bérbiztositási járulékot havi 1/2%-kal számí­ tott kamatokkal együtt megfizetik : Elmaradt járulék fejében az I. csoporban havi 14 pengőt, II. csoportban havi 11 pen­ gő 20 fillért, a III. csoportban havi 8 pengő 76 fillért, a IV. csoportban havi 5 pengő 88 fillért tartoznak fizetni. A pótlólag befizetendő nyugbérbiztosi­ tási járulék megfizetésére az Országos Tár-, sadalombiztositó Intézet 4 évet meg nem haladó időre részletfizetési kedvezményt fog engedélyezni. E kedvezményt csak azok a biztositott tagok vehetik igénybe, akik 1914. évi julius hó 1. után eltöltött oly tagsági idejüket akarjak elismertetni, amely tagsági időtarta­ mok beszámítását 3 évet meghaladó meg­ szakítás nem gátolja. A békeszerződéssel elszakított területe­ ken levő vállalati nyugdíjintézmények és kincstári bányatárspénztárak kötelékében töltött idő csak 1921. évi julius hó 26-ig ter­ jedő részében vehető figyelembe. A fentebb jelzett időtartamok azonban csakis abban az esetben számítható be a várakozási időbe, ha az igénylő 1927. évi január hó 1-ével vagy ha utóbbi is, de leg­ később 1928. évi decmber hó 20-ig az Or­ szágos Társadalombiztositó Intézetnél bányanyugbérbiztositásra kötelezetté vált A fenntebb megállapitott kedvezményeket igénybe kivánja venni és várakozási idejét a fentiek értelmében járulékfizetéssel akarja szaporítani, jogvesztés terhe mellett köteles igényét a szükséges adatok közlésével leg­ később 1929. évi február hó 28-ig az Or­ szágos Társadalombiztosító Intézetnél, bár­ mely bányatárspénztárnál, vagy az Országos Társadalombiztositó Intézet valamely kerü­ leti pénztáránál bejelenteni. nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai-részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztul meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Helyicsoportok hirei. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szak társak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglízó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye. Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Sama � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 3-4. szám (1929. február 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-02-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d00591cd526ebcb13d3e4b3d585e21fb.jpg 1f2187cdbc55b9108235843eb10509d6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e88c7c221f867903aa328b730609d58f.pdf 7d32d2487842e6b8628e97b36ecf256f PDF Text Text IV. évfolyam. 1929. 5—6. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Március 15. E dátum a magyar nemzet szivében minden évben felidézi azt a nagy, szent gondolatot, amely gondolatot Kossuth Lajos 1848-ban irt zászlójára, azzal a kifejezett elhatározással, hogy Magyar­ országot és vele együtt a magyar né­ pet felszabaditja az idegen Habsburg uralom alól. Kossuth Lajos és segitő, hűséges társainak elgondolásokkal és megkez­ dett küzdelmekkel sikerült a magyar leikekekben a szabadság nagy és ma­ gasztos gondolatát belevésni, amely szabadság gondolata mindig és minde­ nütt ott élt a magyar nemzet lelké­ ben és minden alkalmat megragadott, hogy e szent gondolatot, melyet Kos­ suth Lajosnak nem. sikerült megvaló­ sitani. megvalósíthassa. A Habsburg dinasztia oly ügyesen őrködött e gondolat fölött, hogy csak lassu lépésekkel tudott e gondolat előre jutni, mig végre 1918-ban, ami­ kor a világháboru összeomlott, tudott csak a magyar nemzet végre önálló lenni. Fájdalom, ezen történelmi esemény a magyar nemzet lelkét nem nyugtatta meg, de nem azért, mert nem kapta vissza önállóságát, hanem azért, mert nem tud belenyugodni abba, hogy az elszakított területeken élő magyar nép ne érezze azt a szent szabadságot, amely szent szabadságért évtizedeken át oly sokat küzdött. Igy azután folyik tovább a küzde­ lem Kossuth Lajos eszméjének meg­ valósításáért. — Idebent hazánkban a magyar nemzet fiai, odakint a meg­ szállott területeken a leigázott magyar testvéreink küzdenek fáradhatatlan lelkesedéssel a végleges magyar sza­ badság megteremtéséért. Az 1848-as ifjusági harcok évfordu­ lóján lelkesedéssel eltelve ünnepelünk és gondolunk vissza arra a sok, nehéz küzdelemre, amely küzdelemmel elju­ tottunk a magyar nép egyrészének a felszabadulásához. Minden ilyen ün­ neplés alkalmával felfrissül bennünk Kossuth Lajos eszméjének gondolata és minden ilyen alkalommal tanubi­ zonyságot teszünk a végleges szabad­ ság megszerzése mellett s minden egyes alkalommal erősebbnek és erő­ sebbnek érezzük magunkat arra, hogy küzdhessünk igazunk Végleges meg valósítása mellett. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. szociáldemokrata képviselő, Esztergályos János, hivatlan vendég módjára eléjük sompolygott és felkínálta magát a kalauzolásra, mert 6 jól ismeri a minisztériumok házszá­ mát. Persze a fuldokló, éhező munkások szívesen elfogadták kalauznak a hívatlan Jánost is, csak már valamerre forduljon a tarthatatlan helyzetük. Esztergályos János látva azt, hogy itt a zavarosban lehet saját számára egy kis te­ kintélyt halászni, a szokott nagyképűséggel iparkodott a munkások között is egy kis népszerűségei kierőszakolni De ez neki nem annyira fontos éppen, mint az a célja hogy a munkások hátán a kormányhoz, illetve valamelyik miniszterhez eljusson. — Volt a munkások közt, aki a felvonulásnál azt javasolta, hogy a küldöttség menjen Sztranyavszky belügyi államtitkárhoz, mint olyanhoz, aki behatóan foglalkozik a mun­ kásság nehéz gazdasági helyzetével azon­ ban Esztergályos János, ha teheti, mindenképen kerüli a Sztranyavszky államtitkár urral való találkozást, mert tudja, hogy az államtitkár ur már régen felismerte benne a nagyképü, piactéri heccszónokot és ezzel komolytalanságát, ezért inkább elment Vekerle Sándor, akkor egynéhánynapos mi­ niszter urhoz, aki nem ismeri őt s igy talán nagyobb komolyságot tulajdonit a küldött­ ség megjelenésének. Nem kívánok szólni az ott elért, vagy el nem ért eredményekről mert azt különböző helyről, sőt lapunkból is ismerheti mindenki. Most azonban megint váratlanul, minden A sztrájkok és a előkészítés nélkül e hó másodikén ujabb vezérek. részleges sztrájk robbant ki a salgótarjáni Az utóbbi időben több kisebb-nagyobb kerület egy kisebb részén. A demokrácia mérvű sztrajkok játszódtak le a nyomoru­ jegyében, furkósbottal való fenyegetésekkel ság színpadán, amikor a békésen dolgozni rábírtak még szedni egy-két kisebb bánya vágyó bányamunkások egyrészét sikerült munkásait a sztrájkhoz való csatlakozásra sztrájkba ugratni. Ezek a lelketlen sztrájkra A sztrájk szükségességét abban látták az uszitók nemcsak, hogy nem fontolták meg izgatók, hogy a szanálást meg kell akadá­ a munkásokat megkárosító és minden ala­ lyozni, ezenkívül fondorlatosán azt találták pot nélkülöző cselekedetüket, hanem még a még ki Baglyasalján, hogy a vállalat redu­ sztrájk elvérző napjaiban, amikor már ők is kált létszámmal 12 órás műszakokat akar tisztán látták az általuk okozott kudarcot, dolgoztatni. Ugyanakkor a Népszava is segiteni kivánt még akkor is további kitartásra buzdították a lelketlen izgatóknak abban, hogy a többi a munkásokat Ez az eset különösen ráillik a Pilisvörös­ dolgozó munkásokról illetve bánva üzemek­ váron lejátszódó színjátékra, amelyet a ről — névszerint megnevezve — azt az munkások között élő, izgága természetű, égbekiáltó hazugságot irta, hogy szintén ugynevezett szociáldemokrata gúnyában bujt sztrájkolnák. holott azok a pár napos sztrájk szélsőséges kis csoport rendezett és demok­ alatt is teljes üzemmel dolgoztak. rata terorral kényszeritett rá a munkásokra. A Népszava ugy állítja be az egészet Amikor a vízben fulladozó emberhez ha­ mintha a sokat hangoztatott szocialista Ön­ sonlóan az utolsó fűszálban is menedéket tudattal, egyszerre tette volna le a szerszá­ kerestek, utolsó kísérletként a kormányhoz mot a salgótarjáni medence összmunkásvaló felvonulásra bírták rá a munkásokat sága és a saját akaratukból egyszerre vet­ Egy szereplési viszketegségben szenvedő ték volna fel a munkát Megvagyunk róla győződve, hogy amely nemzet oly kifogyhatatlan ener­ giával küzd szabadságáért, mint a ma­ gyar nemzet, annak végleges győzel­ méhez kétség sem férhet. De nem fér annál inkább sem, mert hiszen Ma­ gyarországot a tőlünk messze távol levő nemzetek a háboru kitörése előtt, de nem tulzunk, ha azt mondjuk, hogy a világháboru befejezése után sem is­ merték a megszokott elnevezéséről, ellenben annál tökéletesebben ismer­ ték és ismerik Kossuth Lajos, Petőfi Sándor nevéről, ami kifejezetten azt jelenti, hogy ezen szabadsághősöknek igazát és fáradhatatlanságát elismerték külföldön is, tehát a magyar nemzet­ nek küzdelmében nem szégyelnie, ha­ nem büszkélkedni kell az 1848-as ese­ ményekkel. A büszkeség pedig teremt­ sen a magyar lelkekben önállóságot és önállóságával büszkén törjön előre a magyar szent szabadság végleges győzelme felé. Valahányszor a 48-as függetlensé­ günknek a világtörténelemben is első helyen álló évfordulóját ünnepeljük, nem mulaszthatjuk el, hogy szivünk teljes lelkesedésével fel ne kiáltsunk, hogy: nincs addig béke, nem lesz nyu­ galom, amig a magyar szent szabad­ ság, — amelyért oly sokat áldoztunk — győzedelmeskedni nem fog ! �2 A sztrájk igazi lefolyása a következő: A vállalat az idénymunkások egy részét, a minden évben szokásos felmondással elbo­ csátotta, mert termelését — a rendeléshez mérten, csökkenteni volt kénytelen. Értesü­ lésünk szerint a felmondás kb. 580 emberre terjed ki az egész kerületben, amely a 6000 körüli létszámnál kb. 10 százalékot tesz ki. A munkabeszüntetés nem volt egyhangú és igy a sztrájkolok legmagasabb létszáma csak 1280 ember volt az 5600 összlétszamból. Ex a szám is mutatja, hogy a munká­ sok nagyobb és józanabb része nem azo­ nosította magát ezen helytelen cselekedet­ tel, mert tudta azt, hogy ez semmi más, mint egyszerű rugkapálódzás azért az egy­ két nagyszájú izgága alakért, aki a szaná­ lásba szintén beleesett és azért, hogy a még munkában levő szájhősöket megmentsék a következő felmondástól. Amikor a kisebb számú sztrajkolók is látták a kilógó lólábat, meggondolták a dol­ got és egyenkint szálingóztak munkába. A sztrájkra izgatok kis csoportja látva azt, hogy itt az egész kerületben elvesztették a lábuk alól a talajt és a sztrájk megbukott, mert már csak ők egynéhányan sztrájkol­ nak, ez a munkásságot folyton megkárositó szép szál mákvirág összeült és hozott egy határozatot, mely szerint az összmunkásság felveszi a munkát és menesztenek egy kül­ döttséget az illetékesekhez. Ezek a duhaj legények még mindig nem restéinek az összmunkáságról beszélni akkor, amikor annak ök csak egy ezred részét képezik. Értesülésünk szerint a Pilisvörösvár bá­ nyaigazgatóság, a népjóléti miniszteriumban folytatott tárgyalások alapján létrejött meg­ állapodás értelmében átdolgozta és bevezette az uj munkabérrendszert, amely már most a tatabányai munkabérrendszerhez hasonlít. Megváltoztatták a szakmányokat, meghoszszabbitották a munkaidőt és most a meg­ változott rendszer szerint dolgoznak a mun­ kások. Ehez tartozik még az is, hogy a kül­ színi iparosok munkaidejét felemelték 10-ről 12 órára és ennek megfelelőleg ugyanolyan százalékkal emelték a munkabéreket, mint amilyen százalékkal növekedett a munka­ idő. Érdeklődtünk az ujrendszerű szakmány melletti teljesítményről. Az az értesülésünk, hogy az uj rendszerű szakmánybér mellett kb. ugyanolyan százalékkal emelkedett a teljesitmény, aint amilyen százalékkal meg­ hosszabbították a munkaidőt — Persze a kereseteket illetőleg még nem alakult ki tiszta helyzet De annyit már megállapítha­ tunk, hogy az átlagos vájárkereset mintegy 10—15 százalékkal növekedni fog, az el­ mult időbeni keresethez viszonyitva. — De nem is lehet az máskép, mert hiszen a munkaidő emelésnek, ha a szakmányok reálisan vannak megállapítva, kétségtelenül a teljesítményben és a keresetben kell mu­ tatkoznia. Itt említjük meg, hogy a „Bányamunkás" folyó évi február 27-én megjelent számá­ ban dühös kirohanást intézett „A Bányász" folyó évi február hó 15-én közzé tett cik­ künkre. Eltekintve a dühös kirohánástól, igyekszik cikkünknek valódiságát megcá­ folni. Végeredményben kénytelen elismerni, hogy lapunk legobjektivebben közölte a pilisvörösvári sztrájkkal kapcsolatosan elő­ állott helyzetet. — Csodálatosan elhallgatja azt az eseményt, amely esemény a pilis­ vörösvári sztrajk után bekövetkezett. Per­ sze, a "Bányamunkás" ezen hallgatását mi megértjük, mert a sztrájkot meginditó vezé­ "A Bányász“ rekre egy cseppet sem hízelgő, sőt talán mondhatnók, hogy halálos döfés volt ez a pilisvörösvári csoportjukra nézve. Pilisvörösvár bányaigazgatósága február 15-től kezdve felmondásokat alkalmazott ék alkalmaz ma is. Mint már lapunk előbbeni számában is megemlékeztünk, utána jártunk a dolognak, megkérdeztük a bányaigazgatóságot, hogy milyen okok alapján mondja fel a munkát a munkásoknak ? A bányaigazgatóságtól azt az értesülést kaptuk, hogy egyrészt a megcsökkent rendelés következ­ tében, másrészt pedig a legtökéletesebb rendet akarja teremteni a bányatelepeken. Ennek következtében felmondott azoknak a bizalmiferfiaknak is, akik igazságtalan, min­ den emberi érzésből kivetkőzöt hazug és brutális módon vezették félre a vörösvári munkásokat. Mi, a magunk részéröl szívfájdalommal látjuk ezen szerencsétlen munkások sorsát, akik az elbocsájtásba belekerültek. De ha őszinték és igazságosak akarunk lenni, ak­ kor csak azt mondhatjuk, hogy azon mun­ kástársunk, aki tudatosan, rosszhiszeműleg törekszik munkástársait, — akik egyébként jóhiszeműek — félrevezetni és ez által ne­ kik anyagi és erkölcsi károkat okozni, azok sokkal nagyobb bűncselekményt követnek el munkástársaikkal szemben, mint azok, akik saját érdekeiket védve törekszenek érdekeik megvédésére. Ezen állításainkat minden további fejtegetés nélkül alátámaszt­ ják a pilisvörösvári események, mert ime, amikor mintegy 160—180 embernek felmon­ dott a bányaigazgatóság, a vezérek, akik minden lelkiismeretfurdalás nélkül beugrat­ ták munkástársaikat, most nemhogy segit­ ségére sietnének ezen szerencsétlen embe­ reknek, hanem mélységesen hallgatnak. A hallgatásból persze’ arra következtetünk, hogy szégyenük bevallani tehetetlenségüket, szégyenlenek a nyilvánosság elé állni, mert akkor be kellene vallaniok, hogy a múlt­ kori események nem a munkásság érdeké­ ben, hanem nekik, önös céljaik elérésére szolgáltak. Ezen tények megállapításánál a helyze­ tünk nagyon könnyű, mert azt, amit itt le­ szögezünk, nemcsak a saját felfogásunkból, hanem a pilisvörösvári munkások elkesere­ déséből meritjük, mert a pilisvörösvári munkások százai ugyancsak azt a felfogást vallják, a nyomorgó asszonyok, gyermekek, mind tudják, hogy az az óriási hazárd já­ ték mire szolgált. Végig jártuk a pilisvörös­ vári telepeket, akár ismerőst, akár ismeret­ lent kérdeztünk meg, azok egybehangzóan ismerték be, hogy most már látják miként lettek becsapva és ez volt az első és utolsó, hogy ilyen becsapásnak felültek, mert érzik azt, hogy elveszítettek 51 műszakot á 6.— pengőjével, ami megfelel 306 pengőnek a vájároknál átlagban és ezt az elért csekély eredménnyel, — föltéve ha egyáltalán ered­ ménynek mondható — hosszu éveken ke­ resztül sem lesznek képesek behozni. De nem szégyenük az anyagilag össze­ roppant munkások megmondani azt sem, hogy végtelenül örülnek, hogy végre már a többség megszabadulhat a kisebbségi terror alól, mert őnekik eszük ágában sem lett volna sztrájkolni, ha a bizalmiférfiak hang­ zatos frázisokkal és a rendelkezésűkre álló terrorral bele nem kényszeritették volna őket. Azonban ez mégis jó példa volt a mun­ kásság részére, mert jövőben nem ülnek fel semmiféle hangzatos ígéreteknek. 1929. március 15 A széntermelés problémája a népszövetség gazdasági bizott­ sága előtt. A széntermelés visszaesése, illetve a bányamunkásság nagymérvű munkanélkülisége az utóbbi időben oly nagy méreteket öltött, hogy világproblémává fejlődött. A Népszövetség gaz asági bizottsága egy albizottságot alakított annak megvizsgálásá­ ra, hogy vajon miként lehetne ezt a nagy, világraszóló problémát megoldani. A bizottság meghallgatta a bányaszakértöket és ezeknek alapján tanácskozásra ült össze. Elsősorban megállapította, hogy a szakértők nagyon értékes felvilágosítással szolgáltak azokról a szociálpolitikai kapcso­ latokról, melyekkel a probléma összefügg. Persze végleges határozatot nem hoztak, egyet azonban megállapitottak, nevezetesen azt, hogy ezen nehéz problémát csakis nem­ zetközileg, illetve az érdekeltek bevonásával lehet megoldani. Szerintünk is ez az egyedüli mód, hogy ezen probléma megoldódjék, persze csakis olyan értelemben, hogy necsak a bánya­ vállalatok érdekei jussanak kifejezésre, illet­ ve az ő szempontjukból oldassék meg ez a kérdés, hanem ezzel egyidejűleg a bánya­ munkásságot is mentsék meg a — most már hosszu éveken át sujtó — munkanélküliségtől. A probléma megoldása csakis ezen a mó­ don lehetséges, mert addig, mig a munka­ nélküliség megszüntetése terén javulás nem áll be, addig a szénbányák válságának meg­ oldására irányuló kísérletek, mindig csak kísérletek maradnak. A Roykó-féle Tiszaujlaki bajusz­ pedrő mindenütt kapható. DGT nagylelkűség. Mult év decemberben a Dgt sem tudott már elzárkózni a munkásság jogos követe­ lései elől s azt a karácsonyi segélyt, melyet a többi nagy vállalatok már az előző évben is megadták sőt egyes vállalatok az elmult év folyamán gyors segély címén megismétel­ tek, végre ő is kifizette. Az igaz, hogy 5 %­ ot ebből is lenyirbált, továbbá a segélyt csak 3-4 napos sztrájk után adta meg s igy a munkásságnak az elvesztett műszakok levonása után alig pár pengő segély jutott. A sztrájk izgalmaiban az volt a megálla­ podás, hogy az októberi kereset 20 %-át fizetik ki segély cimén. E szerint azok, kik októberben betegállományban voltak, nem lévén keresetük, karácsonyi segélyben nem részesültek. Ugyancsak nem fizette ki a Dgt a segélyt október hónapnak azokra a nap­ jaira sem, melyeken át valamely munkás fi­ zetett üdülési szabadságon volt. Ha szó szerint értelmezzük a megállapo­ dást, ugy az, ki októberben betegállomány­ ban vol, keresettel tényleg nem rendelke­ zett s igy nem számíthatott karácsonyi se­ gélyre. (Erre is lehetett volna megoldást ta­ lálni.) Másként ált azonban az ügy a fizetett üdülési szabadsággal, mert hiszen azok, kik októberben ilyen szabadságon voltak, a . sza­ badság napjaira megkapták a kategóriájuk­ nak megfelelő átlagos keresetet, s igy kere­ setről lévén szó, Jogosan járt volna ez után . is a megállapított 20% E miatt reklamálások történtek és a Dgt hosszas megfontolás után végre nagy kegye- �1929. március 15 sen elhatározta, hogy a fizetett üdülési sza­ badságok után is kifizeti pótlólag a kará­ csonyi segélyt. Ez a mult hónapban meg is történt. Lássuk már most egy példával, hogy mi­ ként festett a hatalmas DGT nagylelkűsége. Vegyünk példának egy vájárt, aki októ­ berben 8 napi fizetett szabadságon volt. Az októberi átlagos vájárkereset 5.19 P. volt. Járt neki tehát 8 napra mint kereset 41.52 P. Ezen összegnek 20 százaléka lett volna a jogos pótlólagos karácsonyi segély, vagyis 8.30 P. Ezzel szemben a DGT kifizetett a vájárnak 70, mond 70 fillért. DGT indokolás: A fizettett szabadság 1/12-ed része után jár 20 százalék. Vagyis a 41.51 P. tizenketted része kitesz 3.46 P., ennek 20 százaléka 69.2 fillér, vagyis nagy­ lelkűen kikerekitve, 70 fillér. Ha tehát a DGT-nél októberben tegyük föl 100 munkás volt megérdemelt üdülési szabadságon és tegyük föl, hogy mind a 100 vájár volt, ugy ezen 100 munkásnak pótlólag 70 pengőt. Ha a DGT urai nem röstelték ezen meg­ oldást, ugy mi nem fűzünk sok megjegyzést hozzá, csak sajnáljuk azokat a munkástár­ sainkat, akik fizetési bárcáikon megpillan­ tották a 70, illetve még annál is kevesebb filléreket. Ujabban rendezték a bányanyugbérek járulékainak levonásait Lapunk folyó évi február hó 15-én meg­ jelent 3—4. számában már leközöltük a m. kir. népjóléti miniszterium rendeletéit, amelylyel a biztosítottakat uj napibérosztályokba osztotta be. Ezen rendelet a betegség és a balesetbiztosításokra vonatkozott, most az­ után a népjóléti és munkaügyi miniszter 600. eln. N. M. M. számu rendeletével meg­ állapítja, hogy nyugbérbiztositási járulék fejében napibérosztályok szerint milyen já­ rulék vonható le a biztositott tagoktól. — Könnyebb áttekintés végett a rendeletből az alábbi szöveget közöljük le: „47. §. A bányanyugbérbiztositási járulék kulcsa az 1929. évre az I—X. napibérosztályban az átlagos napibér 5.25 százaléka. Az A—H. napibérosztályban pedig az átla­ gos napibér 6.25 százaléka.“ 4. §. A 4400. eln. 1926. N. M. M. számu ren­ delet 48. §-ának a 6100. eln. 1928. N. M. M. számú rendelet 12, §-ában megállapított szövege helyébe a kővetkező szöveg lép : 48. §. az 5.25 százalékos kulcs szerint fi­ zetendő bányanyugbérbiztositási járulék ősz­ szege napibérosztályok szerint a következő: Napib. 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap L II. III IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 0.08 0.10 0.16 0.22 0.28 0.34 0.40 0.46 0.54 0.60 0.32 0.46 0.76 1.08 1.38 1.70 2.00 2.30 1.06 1.58 2.10 2.62 1.18 1.76 2.34 2.92 0.14 0.20 0.32 0.44 0.56 0.68 0.80 0.92 3 „A Bányász“ 0.20 0.28 0.46 0.66 0.84 1.02 1.20 1.38 0.26 0.38 0.62 0.86 1.12 1.36 1.60 1.84 0.38 0.56 0.92 1.30 1.66 2.02 2.40 2.76.< 3.10 3.50 A 6.25 százalékos kulcs szerint fizetendő bányanyugbérbiztositási járulék összege na­ pibérosztályok szerint a következő: Oszt. 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap 0.12 0.22 0.34 0.44 0.56 0.66 B 0.22 0.44 0.66 0.88 1.10 1.32 C 0.38 0.74 1.10 1.46 1.84 2.20 0.52 1.04 1.54 2.06 2.56 3-08 D E 0.66 1.32 1.98 2.64 3.30 3.94 F 0.82 1.62 2.42 3.22 4.02 4.82 G 1.04 2.06 3.08 4.10 5.12 6.14 H 1.32 2.64 3.94 5.26 6.58 7.88 E nyugbérbiztositási járulékok fizetésé­ nek összege ezen rendelet közzétételével rendeztetett, ellenben a nyugbérek fizetésére vonatkozólag maradtak még kételyek, illetve a legnagyobb zavar uralkodik a munkásság között, mert senki sem tudja, hogy miként lesznek a nyugdijak a jövőben fizetve. — Ezen zavar eloszlatása szükségessé teszi, hogy már most informáljuk e helyen is a tényleges helyzetről. A jelenlegi nyugbérezési rendszer életbe marad 1933-ig, 1933-ban megkezdi műkö­ dését a Társadalombiztosító nyugbérintézete is és ezzel egyidejűleg megszűnik a bányanyugbérbiztositásra jelenleg érvényben levő négy osztályu nyugbérbiztositási rendszer és helyébe lép a Társadalombiztosításra kiadott törvény, amikor a nyugbérek a befizetett tőke alapján lesznek megállapítva. Hogy még érthetőbbé tegyük munkástár­ saink előtt az uj nyugbérezési rendszert, a következő példát közöljük le: Ha pl. egy közepes keresetű vájár, aki beletartozott a VIII. napibérosztályba és havonta fizetett ő és munkaadója 13 pengő 80 fillért, vagyis évente 165 pengő 60 fillért, husz éven ke­ resztül 3312 pengőt, husz évi ledolgozott munkája után, ha nyugdíjba megy a befize­ tett teljes tőkéjének 24 százalékát kapja, amely kitesz évente 794 pengő 88 fillért, ez elosztva 12 hónapra, megfelel 66 pengő 20 fillér havi nyugdíjnak. Ehez hozzászámítandó havi 10 pengő, a nyugbérbiztositásnál meg­ állapított alapösszeg, vagyis eszerin 76 pengő 20 fillér nyugdíjban részesül havonta egy vájár. Természetes, hogy ezen összeg csök­ kenhet, vagy növekedhet is aszerint, hogy ki hány évvel lett nyugdíjazva és hogy ki­ nek mennyi befizetett összege van a nyug­ bérbiztositásnál. A családtagok, mint özvegyek és árvák a törvényben, illetve a végrehajtási rendelet­ ben meghatározott százalék alapján ugyan­ ilyen értelemben kapják meg nyugdijaikat E nyugdíjazási módozatoknál lényeges ujítások vannak, amely újításokban egyet találunk nagyon helyesnek, még pedig azt, hogy a nyugbérezés 1933-tól már nem a 44000. számu rendeletben meghatározott 10 évnél kezdődik, ha valaki az uj rendelet alapján ledolgozott négy évet és négy év után munkaképessége a törvénybe megha­ tározott 51 százalékre csökken, akkor már nyugdíjba mehet. A négy év előtti netáni megrokkanás esetén a törvényben megha­ tározott 120 pengő alaptőkét kapja az illető évi nyugdij fejében, ugyanez vonatkozik a családtagokra is. Négy éven tuli szolgálati idő bekövetkező megrokkanás vagy elhalálozás esetén már a befizetett tőkéjének a 24 százalékét és az alapbiztosítást, 120 pengőt kapja évi nyug­ díj fejében. A 44000. számu rendeletben meghatá­ rozott 60, illetve 65 éves korhatár továbbra is fennmarad, vagyis nyugdíjba csak azon tagok mehetnek megrokkanás nélkül, akik a 40 évet ledolgozták, vagy a 60—65. élet­ évet elérték. a SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK ! Felmentő ítélet. Olvasóink előtt ismeretes, hogy szövetsé­ günk kiválásával kapcsolatosan minden le­ hetőt elkövettek ellenfeleink, hogy szövet­ ségünket s annak vezetőit a munkásság előtt kompromitálják. Igy többek között szövetségünk elnökét. Fajd Pált feljelentették sikkasztásért a ba­ lassagyarmati ügyészségen, mert annak ide­ jén Oravecz János volt titkártól 3 millió papirkoronát vett föl kölcsön. A balassa­ gyarmati kir. törvényszék ugy Oraveczet, mint Fajd Pált annak idején a megtartott főtárgyaláson bűnösnek mondotta ki és Ora­ veczot 1 hónapi. Fajd Pált pedig 14 napi elzárásra ítélte. Mindkettő az ítélet ellen felebbezett és felebbezés folytán a buda­ pesti ítélőtábla foglalkozott az üggyel és mindkettőjüket felmentette a bűncselekmény vádja alól. Oravecz Jánost azzal mentette fel, hogy a felperes szövetségnek a feljelentése elké­ sett, Fajd Pált pedig bűncselekmény hiá­ nyában mentette föl, vagyis megállapította, hogy Fajd Pál nem követett el sikkasztást, amikor Oravecztől három millió korona köl­ csönt vett föl. A felmentő ítéletben a főügyész megnyu­ godott, ellenben a feljelentő szövetség ügy­ védje átvette a vád képviseletét. Bocsánat kérés. A tolnai kerületben is ugy, mint minde­ nütt, piszkolódásokkal és rágalmakkal igye­ keznek a túloldaliak szervezetünk fejlődésén rést ütni Ezt bizonyítja az alábbi nyilatko­ zat is, amelyet szószerint teszünk közzé. Alulírott a Magyarországi Bánya- és Ko­ hómunkások alkalmazottját, Bernhardt Hen­ rik tolnai kerületi titkárt alaptalan és hazug rágalmakkal illettem. Többek között hosszabb idő óta hangoz­ tattam, bogy Bernhardt a S.-taráni Kőszén­ bánya nagymányoki üzemétől kapja a szük­ séges fát és szenet díjtalanul, ami által az igazgatóság részéről le van kenyerezve és mint ilyen nem képviselheti a munkásságot az igazgatóságnál. Kijelentem, hogy ezen állításom nem igaz, a valóságnak meg nem felel és csak a mun­ kások megtévesztésére használtam. Amiért a ker. titkárt alaptalan, hazug rágalmakkal illettem, ez uton kérek bocsánatot tőle és kijelentem, hogy a szövetség tisztviselőit a jövőben semminemű rágalommal nem fogom illetni. Nagymányok, 1929. március hó 1. Jó szerencsét ! Küsztler Jakab s. k. bányamunkás Bányaügyi tanácso­ sok lettek. A Kormányzó a p.-ügyminiszter előterjesz­ tésére, a hazai széntermelés fejlesztése kö­ rül szerzett érdemeik elismeréséi Liha Ber­ talannak, a Rimamurány-Salgótarjáni r.-t. ózdi igazgatójának, Huszt Aladár, a Salgótarjáni Kőszénbánya tolna-baranyai b.-kerülete bánya igazgatójának, Grósz István, a Magy. Ált. Köszénb. r.-t tatabányai he­ lyettes igazgatójának, Wagner Rezső, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. salgótarjáni bánya igazgatójának, Bortnyák István, a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek r.-t. nagybátonyi igazgatójának végül Csanádi László, a Magy. Alt Kőszénbánya r -t to­ kodi igazgatójának a m. kir. bányaügyi ta­ nácsosi cimet adományozta. �4 A Bányász A Kuria jogerősen döntött a Helyicsoportok hirei. „Banyamunkásotthon“ ellen Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ inditott pereinkben. kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle Sok és nehéz, viharos küzdelmek közepette indult meg a harc a bánya­ munkások között, a Bányamunkásotthon r.-t. javára befizetett kamat­ mentes kölcsönök visszaperlésére. Kezdetben, amikor szövetségünk a pereket meginditotta, az alperes szö­ vetség kézzel-lábbal hadakozva akarta lebeszélni a munkásságot arról, hogy szelvényeiket a perlés céljára leadják. El akarták hitetni, hogy a bányamun­ kásságnak nincs joga a befizetett öszszegeit alperes szövetségtől visszakö­ vetelni. Gyűléseken és a lapokban sokszor heves viták folytak e körül a téma körül. Most azután a vita egy csapásra megszűnik, mert a m. kir. kuria jog­ erősen kimondotta, hogy a bánya­ munkások által befizetett összegek kölcsönök voltak és azokat az össze­ geket az alperes tartozik a munká­ soknak valorizálva visszafizetni. A valorizálás tekintetében a kuria nem hozott döntést, mert ehez szük­ séges az alperes Bányamunkásotthon r.-t. vagyonát megvizsgálni abból a szempontból, hogy a valorizált és peresitett összegeket képes lesz-e a fel­ peresnek kifizetni. Magunk részéről örömmel állapit­ juk meg, hogy a megkezdett harcunk­ ban mindvégig igazunk volt, márcsak annál is inkább, mert itt nem politiká­ ról, hanem jogi kérdésről volt szó, amely jogi kérdés eldőlt javunkra. Most már rövid pár hónapon_ belül olyan stádiumra jut az ügy, hogy a felperesek a régen és nehezen várt összegeiket kezeikhez kaphatják. E helyen értesítjük azon munkástársakat, akik szelvényeiket még ezideig nem adták le, legkésőbb f. hó 22-ig feltétlenül adják le, mert a valorizációs tőrvény kimondja, hogy csak i. évi április hó 1-ig lehet valorizált igényperrel élni. Akik április hó 1-ig igényüket nem jelen­ tik be, azok elvesztették a valorizál­ ható kölcsöneikre való igényeiket. 1929. március 15 Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Hei m Ferenc van megbizva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyancsak az esetleges panaszokkal. SINGER mégis a legjobbak KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. A róm. kath. templommal szemben. Hirdetéseket felvesz „A B Á N Y Á S Z“ kiadóhivatala Salgótarján, Vasut ucca 4 sz. Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületititkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetlegas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyeimébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye, Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 5-6. szám (1929. március 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-03-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9117241339f5d1e4f67b7dd8cd6ca66b.jpg 63ab753185af7b40313a319031c63e5e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/beb85a874b9af33058b45f35c360fbdd.pdf efe226a36f9b30c4b0db8f2fb8e78f0f PDF Text Text 1929. április 15 IV. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár : 1 évre 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 1/2 4.80 Egyes szám ára 40 f. 10 éves jubileumi közgyűlés. A cim, mely hóditó és szép, olyan látszatot keltett, mint hogyha a Magyar­ országi Bánya- és Kohómunkások Or­ szágos Szövetsége diadalmasan ünne­ pelte volna 10 éves jubileumát az V-ik országos közgyűlés keretében. A dia­ dalom helyett ellenben a közgyűlésen lényegében szomoru siránkozások hang­ zottak el és a közgyűlési küldöttek végig tele voltak panasszal a központi vezetőséggel szemben. Bennünket az elhangzott kifakadások csak magában lényegében érde­ kelnek, mert hiszen ez az előbb em­ lített szövetség belügyei közé tartozik, de mert e közgyűlésen rólunk is na­ gyon sok szó esett, kell, hogy foglal­ kozzunk a közgyűlésen lezajlott eseményekkel. Még pedig meg kell álla­ pitani, hogy e közgyűlés nem az volt, mint a melynek feltüntetni óhajtották. Ez a közgyűlés nem volt más, mint egy injekció a szövetségnek valami­ képen való megmentésére.' — Minden olyan szervezet, mely erőltetve, injek­ cióval igyekszik magát fenntartani, az előbb-utóbb a pusztulás szélére jut. Különösen lehet ezt megállapítani ak­ kor, amikor a közgyűlés egyik elő­ adója — talán saját magát vigasztalva — beismerte, hogy az elmult évben alig volt volt a szövetségnek 8—900 tagja, mig most 3000 egynéhány tagot számlál. Ezzel egyidejűleg elismerte, hogy volt idő, amikor a Csóka-féle szervezet nagy erkölcsi és anyagi ká­ rokat okozott szövetségüknek, azon­ ban vigasztalásként megállapította azt is, hogy most már nem olyan veszé­ lyesek, mint azelőtt voltak. Mi, akik nem voltunk a közgyűlé­ sen, csak a közgyűlésről kiadott je­ lentésből látjuk, hogy e jubiláns köz­ gyűlésről kiadott tudósítások nagyon sántítanak és nagyon hézagosak, mert a közgyűlési felszólalók között majd­ nem kivétel nélkül teljesen ismeretlen nevek fordulnak elő, amelyből arra lehet és kell következtetni, hogy a szervezetnek a megalkotói, régi, ki­ próbált bizalmiférfiai mind, kivétel nélkül otthagyták őket és a mostan felbukkanó nevek pedig a teljesen is­ meretlenek közé tartoznak. — Egyik része nem is tartozik a szervezet kö-t elékébe, de hogy közgyűlést lehessen tartani, elő kellett rángatni valahonnét egynéhány hangoskodó fiatalembert. Ezeknek a fiatalembereknek az volt a megbízatásuk, hogy csapjanak lár­ mát, szidják ellenfelüket, de ugy tün­ tessék fel, minthogyha ellenfelük szá­ mításba sem jöhetne. Érdekes, hogy a közgyűlés megkezdésénél inditványt is tettek arra vonatkozólag, hogy ne fog­ lalkozzanak ellenfeleikkel, mert hiszen azok azt nem érdemlik meg. — Végül megállapítható, hogy a közgyűlés min­ den egyes felszólalója legalább is egy­ néhány szóval megemlékezett ellen­ feleikről, dacára az elfogadott inditMi, a magunk részéről örömmel ál­ lapítjuk meg, hogy ily irányban fog­ lalkoztak velünk és köszönetünket is fejezzük ki a megemlékezésért, habár azok egyik-másika otromba és ízlés­ telen volt is. De mert foglalkoztak velünk, ez részűnkre elismerést jelent és azt igazolja, hogy mégis csak erőt képviselünk és mégis csak téma va­ gyunk a számukra. Külön megemlítést érdemel Eszter­ gályos János, az ujdonsült vezér sze­ mélyével kapcsolatosan elhangzott kri­ tika. — Eleinte csodálkoztunk, hogy Esztergályos nem szerepel semmilyen formában. Sejtettük azonban, hogy az utóbbi mozgalmakban elkövetett bak­ lövései késztetik arra, hogy tartsa tá­ vol magát a közgyűléstől. De a köz­ gyűlésről kiszivárgott hírek csakhamar bebizonyították, hogy bajok vannak Jancsi bácsi körül és azért nem mu­ tatkozott, azért nem vállalt szerepet a közgyűlésen. Természetes, hogy tá­ volmaradása nem nyugtatta meg tel­ jesen az elégedetlenkedő közgyűlési tagokat, mert távollétében is felelős­ ségre vonták, amire azután János bá­ csi nagy érzékenykedéssel megjelent a közgyűlésen és azzal akart a köz­ gyűlési tagokra hatni, hogy hiszen ő nem pénzért, hanem csupán tisztelet­ ből és a bányászok iránt érzett szeretetből vállalkozott a bányamunkások mozgalmának irányítására és hót az Ő személyét ért támadás után nem haj­ landó tovább a bányamunkások ügyeit képviselni, mert a bányamunkásoktól a személyét ért támadásokat nem ér­ demelte ki. Ezen érzékenykedésnek, mint később kiderül, az volt a célja, hogy a bányászok könyörüljenek meg rajta és bocsássanak meg neki az el­ követett hibáiért és engedjék meg, hogy tovább is bolondithassa a bánya­ munkásokat, mert amikor egyik-másik felszólaló helyesbítette az előbbeni kifakadásait, akkor már Jancsi bácsi odanyilatkozott, „hát hogyha megbán­ tátok tetteiteket, akkor én továbbra is itt maradok veletek és hát csináljuk tovább azt, amit eddig, A közgyűlésen még ennél extrább eset is kiderült, amelyet mi nagyon sokat hangoztattunk, hogy Karcai bá­ csi körül is bajok vannak, de Karcsi bácsi mindig tagadott és még akadtak a munkások között is, akik, állításain­ kat igyekeztek kétségbe vonni. Igen ám, de most a közgyűlésen Karcsi bá­ csinak egyik leghűségesebb csatlósa Javorek Pál volt kénytelen felszólalni és inditványt tanni, hogy Peyertől köz­ gyűlési határozattal vegyék el a szö­ vetség tulajdonát képező okmányokat Hát most már azt hisszük, hogy sem Karcsi bácsinak, sem pedig azoknak a munkástársainknak, akik állításainkat cáfolni és kétségbe vonni igyekeztek, nem igen lesz tovább erkölcsi erejük állításainkkal szemben védekezni, mert hiszen ezzel a felszólalással és hatá­ rozattal beigazolódott, hogy állitásaink helytállók. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy e közgyűlésen elhangzottakat a közgyű­ lést tartó szövetség belügyeinek te­ kintjük, de mert az ott elhangzottak­ ból megállapíthatják, hogy az egész nem volt más, mint kifelé való kép­ mutatás kell, hogy véleményűnket en­ nél a képmutatásnál is leszögezzük és megállapítsuk, hogy ezen szervezetnek ma már nincsen létjogosultsága s nincs joga a bányamunkásságot érdeklő szo­ ciális és gazdasági ügyekben vitat­ kozni. Mert, amely szervezet bomlásnak indult, nem jogosult arra, hogy a mun­ kásság nevében felfelé hadakozzon és magát olyannak tűntesse fel, mint aki a munkásságot képviseli. A közgyűlé­ sen emlegetett háromezer párszáz tag sem egyéb mint képmutatás. Mi, akik állandóan a munkásság között élünk tudjuk, hogy a kimutatott 3000 tag honnét keletkezik. Tudjuk, hogy ez csak tisztán papiroson van, lényegé­ ben örülnének, ha a kimutatott tag létszámnak 10 százaléka megvolna. A bajok a közgyűlés után mégjobb ban bonyolulnak mert most már a �2 1929 április 15 "A Bányász" szövetségben lévő alkalmazottak sem tudjak, hogy tulajdonképen kit illet meg a vezér szerep. Kifelé a munká­ sok ugy tudjak, hogy a közgyűlésen történt igéret alapján Esztergályos a titkár, mig bennünket ugy informáltak, hogy a közgyűlés után való napokban Fodor támadást intézett az Esztergá­ lyos részére kijelölt irodahelyiség el­ len és azt magának kaparintotta meg elfoglalta a telefont s amikor Eszter­ gályos János hivatalába sietett azt látta, hogy az eddigi helyét Fodor elvtárs foglalta le. Kétségbeesve kér­ dezte meg, hogy mi történt, miért fog­ lalta el az ő szobáját, amelyre Fodor minden habozás nélkül kijelentette, hogy ő a titkár s ez a szoba, amely régebb idő óta a titkáré volt, tehát őt illeti meg, mire Esztergályos fogta a kabátját, kalapját és eltávozott. Nem tudjuk visszament-e, avagy visszamegy-e még, de nagyon rosszul esne, ha nem kerülhetne vissza, mert hiszen az ő távolmaradása talán még egy pár hónapig meghosszabbitaná a bomlásnak indult szövetség életét. — Ezenkívül pedig Peyer, aki most is a háttérben van, örülne nagyon, mert ez azt a látszatot keltené, hogy nála nélkül nincs rend és béke a szerve­ zetben, bár fenntartjuk azt a vélemé­ nyünket, hogy Peyer volt az, aki az alaposan és tökéletesen megszervezett bányamunkásszövetséget szétrobban­ totta. Tehát mindezen események megint ujabb tanúbizonyságot tettek mellet­ tünk. Ujabban igazolták azt, amit éve­ ken keresztül állítottunk, hogy megin­ dult a lavina és ezt már feltartóztatni nem lehet, majd lassan elérkezik az idő, amikor lekerülhet a szervezet a napirendről. A Roykó-féle Tiszaujlaki bajusz­ pedrő mindenütt kapható. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület nagyszabású tanoncnevelési és tanoncvédelmi akciója. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egye­ sület, amelynek alapszabályszerű célkitűzése a magyar nemzeti szellem ápolása és fejlesz­ tése, a magyarság értelmi színvonalának emelése és anyagi jólétének fokozása, szé­ leskörű közművelődési és közegészségügyi tevékenységébe ujabban bevonta Magyaror­ szág iparos és kereskedőtanonc ifjúságának testi-lelki gondozását, szociális védelmét, nevelésügyi és művelődési viszonyainak ja­ vítását is. Az ország összes társadalmi és kulturális egyesületei közül az Alföldi Ma­ gyar Közművelődéri egyesület ismerte fel elsőnek a tanoncifjuság nevelésügyének és szociális gondozásának fontosságait és e cél érdekében széleskörű társadalmi akció ter­ veit dolgozta ki, amelyet az iparos- és ke­ reskedőtársadalom bevonásával, a gazdasági érdekképviseletek, testületek, gyáripari vál­ lalatok, a közhatóságok, törvényhatóságok stb. pártolásával és támogatásával kíván megvalósítani és fokozatosan kiépíteni, hogy a több mint százezer főnyi magyar tanoncifjuságnak emberibb sorsot, több műveltsé­ get, testi-lelki kultúrát és szociális védelmet Az A. M. K. E. volt az első, amely felis­ merte azt, hogy amikor a hazai ipar fejlesz­ tése, a magyar ipar pártolása életérdeke az egész nemzet egyetemének s amikor az egész gazdasági élet hatalmas áldozatokkal igyekszik a társadalmat a magyar ipar meg­ becsülésére serkenteni, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az ipari termelés egyik legfontosabb tényezőjének, a magyar ipari munkásságnak sorsáról és érdekeinek védelméről sem, hiszen a helyzetével meg­ elégedett, munkaadóját megbecsülő munkás a magyar ipar legbiztosabb támasza és ereje. Ennek a magyar munkásságnak kiegészítő része, utánpótló forrása az a tanoncifjuság, amely a gyárak, a kisipar és a kézművesipar műhelyeiben készül jövő élethivatására s minden tervszerű és átfogó iskolánkivüli nevelési rendszert, szociális védelmet és pártolást nélkülözve ugy nő fel százezres tömegekben, hogy egész ifjúságában nem érzi a társadalom megértő szeretetét, sok­ szor nem részesül a gazdasági élet vezetői­ nek feléjehajló megértésben és megbecsülés­ ben. Egészségügye, élelmezési viszonyai, la­ kása, ruházkodása sokszor a legelemibb emberi követelményeknek sem felel meg s emiatt nemcsak a testi betegségeknek, hanem a társadalomromboló lelki fertőzés veszélye­ inek fokozottabban ki van téve. Ennek a munkásifjuságnak társadalmi fel­ karolása, szociális védelmének minél telje­ sebb kiépítése nemcsak a nemzeti társada­ lomnak érdeke, hanem gazdasági életünk nyugodt fejlődésének, zavartalan működésé­ nek is elsőrendű előfeltétele. Ennek a nagyjelentőségű társadalompoli­ tikai tervnek megvalósitása érdekében hatá­ rozta el az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, hogy élére áll a magyar tanoncifjuság sorsát felkaroló országos tanoncnevelési és tanoncvédelmi mozgalomnak és erőteljes társadalmi propagandával igyekszik minél szélesebb alapokon kiépíteni ezt a nagyfontosságu, társadalomépitő, társada­ lombiztosító munkát Ezért határozta el a tanoncifjuság testi gondozásának, fizikai életkörülményeinek javítását, erkölcsi védelmüket, jószellemü nevelésüket biztosító tanoncotthonok építé­ sének propagálását, a tanoncok " napközi ebédeltetésének, tisztálkodásának, egészség­ ügyi gondozásának, orvosi vizsgálatának, egészséges ruházkodásának, lakáskérdése rendezésének sürgetését és megoldását, a beteg, különösen a tüdővészes tanoncok fokozottabb védelmét és üdültetését, a szegénysorsu tanoncok felruházásának, tanszer­ ellátásának megoldását. A tanoncifjuság szo­ ciális védelmének fokozása érdekében tanoncvédő szervezetet jogvédő, pártfogó in­ tézményt is akar szervezni. Lelki működésük előmozdítására az önképzést és továbbművelést lehetővé tevő intézmézményeket kíván a tanoncotthonokkal kapcsolatosan az egész országban minél nagyobb számmal létesiteni és szervezni. (Ifjúsági lapok, szaklapok, szak­ könyvek terjesztése, tanonckönyvtár, ösztöndijalapitások, tanulmányi versek, önkép­ zőkörök, műkedvelökörök stb. szervezése és pártolása, pályaválasztási tanácsadó felállí­ tása stb*) Mindezek a törekvések egyetlen célt szol­ gálnak : minél műveltebb és versenyképesebb iparosságot nevelni a magyar hazának. Ebben a törekvésében az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület számit az egész magyar társadalom, de különösen a gazda­ sági élet vezetőinek az ipari és kereske­ delmi munkaadóknak minél teljesebb er­ kölcsi pártolására és megértő támogatására. Až Alföldi Magyar Közművelődési Egye­ sület (Budapest, VIII. Főherceg Sándor u. 26. III. em.) készséggel rendelkezésére áll a jövőben mindennemű tanoncnevelési és ta­ noncvédelmi kérdésben a hozzáfordulóknak és a maga hatáskörében is mindent meg­ tesz, hogy Magyarország tanoncügye is el­ érje, vagy legalább is megközelítse a nyugati kulturállamok magasra fejlett tanoncnevelési és tanoncvédelmi ügyének színvonalát. Ujabb térfoglalás. Megalakult a pilisvörösvári helyicsoport. A közvetlen Budapest közelében fekvő pilisvörösvári és pilisszentiváni bányamunkásság hetekkel ezelőtt érintkezésbe lépett szövetségünk központjával és arra kérte, hogy alakitsa meg pilisvörösvári helyicso­ portunkat. Szövetségünk e kérésnek kész örömmel tett eleget és f. évi április hó 7-én délután 3 órára kért alakuló gyűlésre engedélyt a pomázi járás főszolgabírájától. Az engedélyt a főszolgabíró meg is adta, a Peller-féle vendéglő nagytermébe és igy a megalaku­ lásnak nem volt akadálya. A pilisvörösvári helyicsoport megalakítá­ sára szövetségünk központi dalárdájából 24 főből álló dalos csoport, szövetségünk elnö­ ke, központi titkára és néhány vezetőségi tag, Pécsről pedig kerületi titkárunk utazott Pilisvörösvárra, Délután 3 órakor, amikor Maráczi István, pilisvörösvári megbízottunk megnyitotta az alakuló gyűlést, már zsúfolásig megtelt a terem érdeklődőkkel. Megjelentek a gyűlés hallgatói között a legutóbb elbocsájtottak közül egynéhányan, akik elkeseredettsé­ güknek e gyűlésen hangosan adtak kifejezést. Az elnöki megnyitó után Kraft Jenő, pécsi kerületi titkárunk szólalt fel, aki rövi­ den ismertette a pécsi helyicsoportok meg­ alakulásának körülményeit és visszapillan­ tást vetett a két éves működésre. Megálla­ pította, hogy helyicsoportjuk a nagy nehéz­ ségek dacára, mind több és több eredményt biztosit a pécsi munkásság részére. Lelkes szavakkal hívta fel a pilisvörösvári munkás­ ságot a helyicsoport magalakulására ugy ma­ gyar, mint német nyelven. Utána Csóka Vendel, szövetségünknek központi titkára szólalt fel, aki állandó he­ lyeslés közepette ismertette a szövetség történetét, annak fejlődését. Rámutatott a legutóbb lezajlott sztrajkmozgalmak ostoba­ ságaira. Megdönthetetlenül bebizonyította, hogy a pilisvörösvári sztrájk, amely átlagban mintegy 300 pengőjébe került a munkásság­ nak, nem a munkásság érdekében történt, hanem inkább a vezetők politikai céljainak elérésére. Amikor azután látták, hogy számításaik nem sikerültek, akkor még mindig igyekez­ tek a munkásságot továbbra is becsapni és elhitetni velük, hogy a sztrájk milyen ha­ talmas eredményeket hozott a munkásság részére. Kimutatta szám szerint, hogy a munkás­ ságnak ebből milyen kárai származtak. — Most, amikor a munkásság bajba került, a vezetők a munkásság bajain segiteni nem �1929. március 15 tudnak, az uccára dobott munkásokat a képviselőházban elhangzott interpolációval igyekeznek injekciózni és időközönként 1-2 pengő segélyeket dobnak oda nekik. Minden ilyen esetben a lelkűkre kötik, hogy tartsa­ nak ki táboruk mellett. A pilisvörösvári munkásság ezen segélyek osztogatását és a gyakori látogatásukat már szövetségünknek köszönheti, mert ha szö­ vetségünk a helyicsoport megalakitása iránti mozgalmat nem indította volna meg Pilis­ vörösváron, akkor a segélyre szorult mun-kásság még ebben sem részesült volna, mert a vezetők azt hiszik, hogyha ilyen alamizsna­ szerű segélyeket osztanak ki a munkásság között, akkor a munkásság hűséges marad a becsapóival szemben. Amint a tények is igazolják, tévedtek, mert a pilisvörösvári munkásság nem ül föl ezeknek a képmutatásoknak, ezt bizonyítják azzal, hogy idáig a szövetségünket tömege­ sen keresték fel panaszos levelekkel és te­ lefonon s amikor szövetségünk tisztviselői megjelentek Pilisvörösváron, minden alka­ lommal százával keresték fel a munkások és panaszkodtak nekik, hogy miként csap­ ták be őket a szociáldemokrata vezetők. De még tökéletesebben bizonyítják megundorodásukat azzal, hogy a meglévő egyné­ hány tag is összetépte a volt tagsági köny­ veit és belépési nyilatkozatokat töltöttek ki szövetségünk részére. Igy tehát szövetsé­ günknek könnyű bebizonyitani, hogy a szo­ ciáldemokrata szakszervezet eljátszotta a szerepét Pilisvörösváron is. Nem marad tehát más hátra, minthogy gazdasági és szociális érdekeinek védelmére megalakítsa szövetségünk helyicsoportját és abba tömörítse a már oly sokszor félreve­ zetett és lelketlenül becsapott bányamun­ kásságot Szövetségünk programmjának részletes ismertetése után dr. Mekker György, szövetségünk ügyésze szólalt fel, kijelentette, hogy ő nem bányász ugyan és nem tartozik semmiféle politikai párthoz, de a bányászok szomoru helyzetét 1920—21—22-ben ismerte meg, amikor még mint egy ügyvédi iroda gyakornoka járt el a bányamunkások védel­ mében — Innét ismeri a bányamunkásság mentalitását. Tudja azt, hagy a bányamunkásság be­ csületes, jóhiszemű dolgozó tömeg, csak a szociáldemokrata párt részéről félre vannak vezetve. Ő hiszi, hogy a munkásság csak­ hamar befogja látni, hogy az eddig haladott uton nem tudja célját elérni és más utat fog választani. Ő, ki ismeri a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének működését és irányelveit, ajánlja a mun­ kásságnak, hogy pártfogolják e szövetséget, tömörüljenek annak zászlója köré, megfog­ nak róla győződni, mint ahogy ő meggyő­ ződött, hogy csakis ezen az uton érhetik el céljaikat Eközben a jelölő bizottság megejtette a jelöléseket s javaslatára a vezetőségbe el­ nöknek : Maráczi Istvánt, alelnöknek: Liziczai Mihályt, pénztárnoknak: Podlugár Jó­ zsefet, jegyzőnek: Zorkó Lajost ellenőrök­ nek: Banai Istvánt és Szauer Györgyöt, vezetőségi tagoknak: Fakser Ferenc, Szolvik Béla, Ekszner József, Ludomann Gusztáv, Visnyovszki András, Amschláger György, Szabó Gyula és Denk János II. szaktársa­ kat választotta meg egyhangúlag az alakuló gyűlés. A vezetőség megválasztása után Orosz Lipót szólalt fel, hosszasabban fejtegette az 3 „A Bányász” Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — Kun Testvérek épületfa- és raktára Kisterenye. — A Singer varrófény bármely varró­ alap javára 40.000 pengőt, közcélokra 24000 pengőt, végül osztalékra részvényenként 3.50 pengőt, a forgalomban levő 910.000 darab részvényre összesen 3.185.000 pengő forditassék, 9661.21 pengő pedig az 1929. év számlájára előirassék. A közgyűlés felhatalmazta továbbá az igazgatóságot hogy a társulat 910.000 drb. egyenkint 30 pengő névértékű részvényét 5 :1 arányban 182.000 darab, egyenként 150 pengő névértékű részvényre, az általa meg­ állapítandó időpontban összevonhassa és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok erre vonatkozó szakaszait ennek megfelelően módosította, A közgyűlésen ismertetett eredményhez röviden csak annyi megjegyzésünk volna, hogy az elmult gazdasági év is azok közé a rossz gazdasági évek közé tartozott me­ lyekben nagyon sok panasz esett a bányatársulatok részéről is és íme mégis azt lát­ juk, hogy a bányatársulatok; illetve részvé­ nyesek akármilyen körülmények között is, de mégis osztalékban részesültek. Nincs tehát semmi okuk arra, hogy pa­ naszkodjanak és hogy a munkásságot az őket megillető keserves munkabérektől és egyéb szociális vívmányoktól megfosztás. gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet — Kérje annak gyakorlati bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Március 15-iki ünne­ pély Salgótarjánban. elmult sztrájk eseményeit — Határozottan megállapította, hogy ő, aki a sztrajkmozgalomban vezetőszerepet vitt, egy csomó nagy csalódáson ment keresztül, kifejezetten a munkásság bizalmával való visszaélésnek tekinti a szociáldemokrata párt részéről elkövetett szélhámoskodásokat Nehezére esik, hogy őneki, ki a munkás­ mozgalomban mindig előharcos volt, ilyen sulyos megállapításokat kell tennie, de most már be kell látni a munkásságnak, hogy ott ahol őket becsapták tovább keresnivalójuk nincsen s ezért ajánlja, hogy tömegesen lép­ jenek be a most megalakult gazdasági szö­ vetség helyicsoportjába. A gyűlés a dalárda gyönyörű énekszámai mellett ért lelkes hangulatban véget Ezután megkezdődtek a tagfelvételek, amely a várt eredményt messze túlhaladta. Szövetségünk tábora ez alkalommal nem­ csak egy helyicsoporttal szaporodott, hanem harcosokkal lényegesen kibővülve ismét egy lépéssel közelebb jutottunk ahoz, hogy a munkásság gazdasági és szociális problémá­ inak tekintetében mindinkább kezeinkbe vegyük a vezető szerepet A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. közgyűlése. A Salgótarjáni Kőszénbánya részv.-társ. dr. Chorin felsőházi tag elnöklete alatt f. évi március 22-én tartotta 61-ik évi rendes közgyűlését, aki napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg az igazgatóság egyik legrégibb tagjának, dr. Reiner Ede jogtanácsosnak elhunytáról. A közgyűlés elfogadta az 1928. évi zár­ számadásokat és elhatározta, hogy az összes üzleti költségeknek levonása, az értékesükkenési alapnak 2.250.000 pengővel és a ren­ des tartalékalapnak 240.000 pengővel való javadalmazása után fennmaradó tiszta nye­ reségből az elismert nyugdijpénztár szabály­ zatában megállapított célokra 200.000 pen­ gőt, az altiszti segélyalap javára 80.000 pengőt, az id. dr. Chorin Ferepc bánya­ munkás szanatórium javára 40.000 pengőt, az id. dr. Chorin Ferenc tisztviselő segély­ Az elmult évhez képest szövetségünk központi vezetősége március hó 17-én va­ sárnap, a szövetség központi helyiségében 48-as függetlenségi ünnepélyt rendezett — Ez alkalommal szövetségünk tagjai és azok hozzátartozói zsúfolásig megtöltötték a Vi­ gadó nagytermét Az ünnepélyt a " Magyar himnusz"-szal a szövetség központi delárdája nyitotta meg. mig az ünnepi beszédet szövetségünk tit­ kára tartotta meg. Az ünnepély lefolyása alatt szövetségünk dalárdája Vilezsál Antal karnagy vezetésével elénekelte „Tavasz elmult", „Magyar zsoltár”, „Kossuth Lajos art üzente" és Végül a "Hiszekegyet" Szavalatokat előadtak: „A tavaszhoz" Petőfi Sándortól szavalta: Balogh Böske" Magyarok Istene" szavalta: Fajd Ilonka „Talpra magyar" szavalta: Győri József „Isten csodája" szavalta: Bóna Józsefné és "A hazáról" szavalta: Győri József, Az előadást a nagyszámban megjelent Ünneplő közönség mindvégig lelkes hangulattal kísérte, igazán e történelmi ünnepéh jelentőségének megfelelőleg. �A Bányász 4 1929. április 15 Helyicsoportok hirei. Műkedvelő előadás Husvét Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ vasárnapján Salgótarjánban. kári Iroda Nagymányokon, a Finta-féle Szövetségünk központi műkedvelő gár­ dája már hosszú évek óta a legtökéletesebb és legnépszerűbb kulturelőadásokat szokta rendezni. Ezen előadások közül azonban ki kell emelni a most, Husvét vasárnapján előadott "A meztelen ember" cimű szindarabot, amelyet a szereplők oly tökéletes ér­ zéssel adtak elő. amely felülmúlta az eddigi előadásokat is. Az előadást szövetségünk központi dalár* dája rendezte, a debreceni dalosverseny költségeinek a fedezésére. Már a kora esti órákban oly tömegével jelentkeztek jegyek­ ért az érdeklődők, hogy legnagyobb sajná­ latunkra a bejönni szándékozókat nem tud­ tuk teljes számban kielégíteni, mert dacára a nagyterem befogadó képességének, csak­ hamar elfogytak a jegyeink és igy kényte­ lenek voltunk a jegyekért jelentkezők egy­ részét elutasitani. A színdarabot Gajdos István, szövetsé­ günk régi, kipróbált szinrendezője rendezte a tőle megszokott rutinnal. Az előadás kitünő volt, a szereplő sze­ mélyek mindegyike tudása legjavát vitte a darabba, amit a közönség az egész előadás alatt hálás, szűnni nem akaró tapssal ho­ norált Közreműködtek: Bóna Józsefné, Balogh Böske, Fajd Ilonka, Sturmann Bözsike, Szomszéd András, Müller Gyula, Müller Sándor, Győri József, Hutás József, Görbicz János, Johan Mihály. Súgó: Kozák János. Előadás után tánc volt, mely mindvégig a legjobb hangulatban a reggeli órákban ért véget házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. \ A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbizva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületitítkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetlegas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges megválasztásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal. IHLETÉSEKET felvesz „A Bányász" kiadóhivatala Salgótarján, Vasút ucca 4. szám. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye. Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Heim Ferenc órás ss ékszerésznél mégis a legjobbak! KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 7-8. szám (1929. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján