4 10 51 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/68869d9b11f123a221418c2051295c72.jpg 918849f7eb7c16f878d17b74b0686698 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cb1022f2e135da98c968cefaf49220a6.pdf a544cd5d0576b6c9b1a551d97c8a4c87 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. február 1 3. szám A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A magyar bányaiparban foglalkozta­ tott munkásság megmentése. Az alig egy pár hónapig tartó jobb szénkonjuktura ujra szomoru változás előtt áll, mert a bányatelepeken meg­ kezdték a tömeges felmondásokat. A bányamunkások, akik a napfénytől el­ zárva dolgoznak a föld mélyében, hogy a maguk, valamint családjaik megélhe­ tésére szükséges eszközöket megte­ remtsék, ujjólag a nehéz gondok és a munkanélküliség rémével állanak szem­ ben. A sok gyönyörrel és keserűség­ gel teli élet ismét a zordon oldalát, vagyis a keserűséget forditja a bányász felé. Az élet szatírája, hogy ugyan­ akkor, amikor az emberiség nagy zö­ mének a lelkében a remény nyujt táp­ lálékot, a tavasz és a kikelet közeled­ tével életkedvet önt az emberiségbe, ugyanakkor a bányásznak a zord ke­ serűséget és nyomoruságot nyújtja. Ugyanis a tél multával kevesebb tüze­ lőanyag kell, tehát kevesebb szénre van szüksége az emberiségnek és ez szinte velejárója a bányamunkás nyomorának a fokozására. Már évek óta ujra és ujra megis­ métlődnek ezek az állapotok, melyek a bányamunkásságból érthető elkese­ redést vált ki, amely elkeseredés már nem egyszer bizonyos kilobbanásokban nyilvánult meg. A bányamunkásság nem keresi az okokat, hogy miért van az, hogy a tavasz közeledtével neki munkanélküliségben kell nyomo­ rogni, hanem ökölbe szorított kézzel zúgolódik nyomorusága ellen. De nem is tartozik a bányamunkásra ezen kér­ désnek a feszegetése, sokkal mélyeb­ ben járó országos és állami érdek ez mintsem ily egyszerű módon lehetne elintézni. Olyan sulyosan fontos tár­ sadalmi és állami kötelességek azok, hogy ezen kérdés elintézésére felelős állami funkcionáriusok hívatottak. Egyik elsőrendű államérdek az, hogy a bányaiparban foglalkoztatott mintegy 40.000 munkás megélhetése biztosítva legyen. Különösen fontos állami érdek ez a mai időszakban, amikor állandó a panasz a gyermek­ betegség, gyermekhalandóság, tuber­ kulózis és egyéb, az emberiséget pusz­ tító betegségek tulmagas volta iránt. A mintegy 40.000 banyamunkást fog­ lalkoztató bányaiparban foglalkoztatott munkásság körülbelül 2—3 százezer embert képvisel a családtagok és el­ tartottakkal együtt. Ez a szám olyan tekintélyes a mai szűkre nyirbált Ma­ gyarország alig 8 millió lelket számláló lakosságához képest, hogy föltétlen megkövetel minden társadalmi és ál­ lami beavatkozást, amellyel az ebben az iparban foglalkoztatott munkásság nyomorát enyhíteni lehet Nagy társadalmi akciók indultak Magyarországon, melyeket az állam exponált vezető férfiai irányítanak az egyke rendszer ellen. Nagy előadáso­ kat tartanak, miként volna ez a kér­ dés megoldható? Figyelmébe ajánljuk ezen társadalmi akciók vezetőinek, ta­ nulmányozzák a bányaiparban foglal­ koztatott munkásság nyomorúságos életviszonyait Tanulmányozzák to­ vábbá a bányamunkásságban élő csa­ ládi szeretetét amely abban nyilvánul meg, hogy Magyarország összes réte­ gei között a bányamunkásságnál a leg­ nagyobb a gyermekszaporulat Tanul­ mányozásuk alkalmával föltétlenül reá fognak jönni, hogy a bányamunkás­ ságnak családi szeretetet visszafejlődés­ ben van, aminek kizárólagos oka a köztük uralkodó nyomoruság. Tehát ujabb adatot és anyagot meritenek a társadalommentő, ugyszintén magyar fajt mentő akciójukhoz. Elismerjük ezen kérdesnek a megoldása nem könnyű, azonban minden esetre meg­ szívlelendő és fokozott mértékben kö­ veteli sürgős megoldását Elsősorban hasonlóan, mint azt a külföldi államok megteszik, ki kell szorítani az ország területéről a kül­ földi szenet, ezt meg kell tenni még annak az árán is, ha ez Magyarorszá­ gon egyes ipari és kereskedelmi ér­ dekeltségeknek bizonyos aggályaival esetleg áldozatokat követelő intézke­ désekkel jár, mert nem lehet az or­ szág ipara, kereskedelme és mező­ gazdaságának alapját képező bánya­ ipart és az abban foglalkoztatott sok tíz­ ezer lelket számláló dolgozó és hoz­ zátartozó sorsát bizonytalanságban és a nyomorban fetrengve hagyni. Nem helytálló az a kifogás sem, hogy a rosszabb minőségű magyar szénnek feljavítására van szükség külföldi szénre, mert megtörtént, hogy az egyik magyar, bánya, amely elsőrendű fekete szenet termel és az osztályozás és mosás által oly kalória értékűvé emelte, Előfizetési ár : 1 évre 1/2 „ 9.60 P, 4.80 „ 1/4 évre 2.40 P. Egyes számlára 40 f. amely képes felvenni a versenyt a jobb minőségű külföldi szénnel, ennek a bányának a termékét az illetékes kö­ rök még kísérletre sem fogadták eL Ennélfogva, ha ez megtörténhetik Magyarországon, ugy akkor csakis a legerélyesebb állami és kormánybe­ avatkozás kötelessége ezen állapotok megváltoztatása. Mindezek tudatában a magyar bányamunkasság legélesebb követelése; tessék szembehelyezkedni azokkal a kereskedelmi érdekeltségek­ kel, amellyek egy pár bank és bank­ ember érdekében, illetve profit vesz­ teség érdekében az ország egyik alap­ vető iparát a nyomorba taszítja. Nem a henyélés a kenyere a bányamunkásnak, hanem a munka. Azonban adják meg a lehetőséget az által, hogy munkaalkalmat teremtsenek Ezzel a kérdéssel foglalkoznak az összes kül­ földi államok és igyekeznek szénter­ melésük termékeit a kinti piacokon el­ helyezni, ahol pedig ez nem lehetséges, ott egyenesen kényszerítik a lakossá­ gát és az ország ipari szénfogyasztóit, elsősorban kizárólag belföldi szén fo­ gyasztására. Ugyanakkor a külföldi szenek behozatalát oly sulyos feltéte­ lek közé szorították, hogy csak bizo­ nyos áldozatok árán juthattak külföldi szénhez, akik mindenáron külföldi sze­ net akarnak felhasználni. Azok a kül­ földi államok, akik ilyen erélyes in­ tézkedésekkel igyekeznek a bányaipa­ ruk megmentésére, föltétlenül saját ál­ lamuk népének a boldogulását tartot­ ták szem előtt. Ugyan ezt kell meg­ cselekednie a magyar államhatalomnak is, hogy ez által egyik alapvető iparát és az ebben foglalkoztatott munkásságát megmentse. A biróság kihirdette az első itéletet a „Bányamunkásotthon r.-t" ellen indított perünkben. Mint már munkástársaink széles rétegei előtt ismeretes, a „Bányamunkásotthon r.-t" ellen indított perben, illetve ezzel kapcsola­ tosan milyen ostoba kirohanásokat intéztek ellenünk és milyen lehetetlen hazugsággal igyekeztek eltántorítani munkástársainkat szándékaiktól, mig azután f. évi január hó 23-án a budapesti kir. Járásbíróság esen hazugságokat egy csapásra ledöntötte. Kimondta az első itéle­ tet, amelyben kötelezi a Bányamnakásotthon r.-t.-ot, hogy 15 napi vég­ rehajtás terhe mellett a felperesek. �2 1922. és 1923-ban befizetett összegeket 100 százalékig valorifizesse vissza. Azonkivül tartozik nek az a részvénytársaság a per elinditásának nap­ jától a peresített összegre 5 százalékos ka­ matot fizetni. Ezen itélet ellen e sorok irásáig a Bányamunkásotthon r.-t felebbezéssel nem élt, de valószínűnek tartjuk, hogy az itéletet megfogja felebbezni már csak azért is, hogy ez­ zel időt nyerjen, illetve elhúzhassa az össze­ gek kifizetését. De megvan minden remé­ nyünk arra, hogy a felsőbb biróságok a járásbiróság itéletét helyben fogják hagyni és munkástarsaink végeredményben hozzájut­ hatnak azon összegekhez, amely összegek megilletik őket A járásbiróság fenti itélete máris beiga­ zolta, hogy munkástársainkat nem mi, ha­ nem azok akarták félre vezetni, akik min­ denáron elakarták hitetni a munkás társaink­ kal, hogy a szövetségünk által indított akció a munkásság becsapása. Igenis, mi állíthat­ juk, hogy becsapták azokat a munkás társa­ kat, akikkel később nyilatkozatot írattak alá, hogy a beadott pörüket vonják vissza azzal az indokolással, mert ugyis perveszte­ sek lesznek és perveszteség esetén magas perköltségeket sóznak a nyakukba. Már pe­ dig az igazság az, hogy perköltségeket nem azok fizetnek, akik fentartották a perüket, hanem azok fizetik, akik visszavonták a perüket, illetve nyilatkozatot írtak alá. — Azonkívül a felmerült perköltségeket termé­ szetszerűleg, mint minden polgári perben a vesztes fél tartozik fizetni. Ez esetben a Bányamunkásotthon r.-t-ot terhelik ezen költségek. Az első itélet eredményének kihirdetése csakhamar végigszaladt a salgótarjáni szén­ medencében dolgozó bányamunkásság kö­ zött, de eljutott már a többi bányatelepekre is, ahonnét felhívták szövetségünk figyelmét egy ujabb akció elindítására. Többek között jelentkeztek olyan munkástársak is, akik a Peyerék által kibocsájtott nyilatkozatot alá­ írták s most arra kérnek bennünket, hogy indítsunk akciót az irányban, hogy ők az előbb aláirt nyilatkozatot visszavonhassák. Természet esen a munkás társaink kívánsága szerint fogunk eljárni és a további szüksé­ ges intézkedéseket megfogjuk tenni. Ezen akciónkat kifogjuk terjeszteni a többi bá­ nyavidékekre is. A közeli hetekben már megindulnak a meghatalmazásra vonatkozó aláírások. Feloszlott a nagybátonyi Ált Fogy. Szövetkezet Alig egy pár hete, hogy lápunk hasábjain beszámoltunk a Salgótarján és vidéke Alt Fogy. Szövetkezet fájdalmas kimúlásáról Most ismét az előbbihez hasonlóval vagyunk kénytelenek foglalkozni. Előbbi cikkeinkben rámutatunk azon körülményre, mely az Alt Fogy. Szövetkezetek egymásután való öszszeomlását előidézte. A nagybátonyi Alt Fogy. Szövetkezet volt az egyike, aki bá­ nyatelepen alakult meg a legnagyobb re­ ménnyel és indult neki a jövőnek, 1924. április 15-én 14 és félmillió alaptőkével Április 15 tői az év végéig 900 millió korona forgalmat ért el Az év végével az üzleti berendezésen kívül 7 millió korona tiszta nyereséget mutatott fel, amelyet vásárlási visszatérítés címen kifizettek a szövetkezeti tagoknak 1925-ben 754 millió korona for­ galmat ért el, itt már veszteség mutatkozott 28 millió korona, 1926-ban 751 millió korona forgalom mellett 14 millió korona veszteség mutatkozott 1927.-ben 60,139.10 pengő for­ galma volt a szövetkezetnek, a veszteségi "A bányász" számlát még ezideig nem ismerjük, de való­ szinűleg látszik, hogy a veszteség itt is fenn­ áll, mert különben az Alt Fogy. Szövetke­ zet nem oszlott volna fel január hó 21-én. A szövetkezet kimúlásának történetéhez, tartozik még az is, hogy a bányatelepeken alakult Fogy. Szövetkezetek közül a nagy­ bátonyi volt az, akinek trafik és italmérési engedélye is volt A nagybátonyi Alt Fogy. Szövetkezet úgy, mint a többi szövetkeze­ tek a Nagybevásárló rt karmai közé került, mert hiszen a szövetkezet 1925.-ben szerző­ désbe kényszeritette a nagybátonyi mun­ kástársakat és ettől kezdve a szövetkezet csakis a nagybevásárló rt által szállított árukkal dolgozott Ennek a következménye az, hogy az első évben felmutatott 7 millió korona tiszta nyereséggel szemben, a követ­ kező években mindvégig veszteséggel zárul­ tak az üzleti évek. Módunkba volt áttekin­ teni a Fogy. Szövetkezet ügykezelését, ahon­ nét megállapítottuk, hogy a Nagybevásárló által szállított magasan felértékelt árukkal terhelték meg a Fogy. Szövetkezetet, de hogy a községhez, vagy vidékhez valamiké­ pen igazodhassanak az áruszállítása után 2-3 nappal 25-30 millió koronás árcsökke­ néseket rendeltek el a fogy. szövetkezetre és ezen összegű árcsökkenésekkel azután megterhelték a fogy. szövetkezetei Ez a magyarázata azután annak, hogy a szövet­ kezet az elért eredmények mellett folyton veszteséggel zárult Az ált. fogy. szövetkezet javára befizetett üzletrészeket 14-és félmillió koronát az igazgatóság a törekvés takarékpénztárnál helyezte el, mely összeg a szövetkezet fel­ oszlásával egyidejűleg oda veszett. De oda veszett ezzel egyidejűleg a nagybátonyi mun­ kásság energikus tevékenysége, amelyet a szövetkezet érdekében éveken keresztül ki­ fejtett Vannak emberek, akik éjeit nappala téve futkostak a szövetkezet érdekében és állandóan figyelmeztették a Nagybevásárlót a lelketlen üzleti politikájukra. Megtörtént többek között az is, hogy a szövetkezet igazgatósága a malmokkal lényegesen elő­ nyösebb szerződéseket kötött liszt- és egyéb terményszállításokra, a Nagybevásárló ezen szerződéseket nem akceptálva felbontotta és sokkal hátrányosabb szerződésekbe kény­ szeritette a szövetkezet igazgatóságát. Igy természetes, hogy a szövetkezetnek tönkre kellett mennie, mint ahogy tönkre fognak menni az ilyen üzleti politika mellett azon szövetkezetek is, amelyek még napról-napra huzzák az életüket Ezek közé tartozik az ajkai és a felsőgallai, amelyeknek szintén órákkérdése kimúlásuk. Ahelyett, hogy a szövetkezet üzletmene­ tével s a munkásság filléreinek jó elhelye­ zésével foglalkoztak volna, állandóan a szö­ vetkezet alkalmazottait molesztálták a ke­ reskedelmi alkalmazottak szövetségébe való belépésre, ennek bizonyítására az alábbi levelet közöljük le: 1928. február 1 tóinak a figyelme. Ezen rövidszavu levél, amelyet minden egyes alkalmazott megka­ pott, világosan igazolja eddigi állításainkat és megdönti a nagyvezérek támadásait, amelyet állításainkkal szemben használt Itt említjük meg, hogy Peidl Gyula az Alt Fogy. Szövetkezet elnökigazgatója a ke­ zeli időben nyugdíjba megy, utána érdek­ lődtünk, hogy mi lehet nyugdíjaztatásának oka, csakhamar rájöttünk a dolog nyitjára. Ugyanis hazaérkezett emigrációból Erdélyi Mór és hát az emigrációban alaposan ki­ éhezett Erdélyi urnak van szüksége egy fé­ nyes állásra, miután a vezetőség még egy ilyen állást, mely Erdélyi ur részére elfogad­ ható volna nem tudott előteremteni, igy te­ hát valószínű ugy egyeztek meg, hogy Peidl ur nyugdíjba megy és helyét átadja Erdélyi urnak. Szegény proletárok ti pedig hordjá­ tok a filléreiteket tovább, mert még van egy pár emigráns Bécsben, akiknek szintén szükségük lesz egy pár flyen fényes állásra. Helyesen cselekszik, ha varrógép, tű, olaj és fonálszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép-alkatrészek elismerten a legjobbak ! — Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Életbe lépett az 1927. évi XXL t. c. Mint ismeretes az országgyűlés az elmult évben tárgyalta le a munkásbiztosítási tör­ vény roformjáról szóló fent idézett törvényt, amely f. évi január hó 1-ével életbe is lé­ pett A törvény alapján a bányatárspénztá­ rak táblázatot tettek közé, amely táblázat az elmult napokban került kifüggesztésre. A munkásság megdöbbenve látja, hogy a 1907. évi XlX-es törvényben biztositott jogai megnyirbálva kerültek kihirdetés alá. gyanis az 1907. XIX.-es t-c értelmében a táppénzben részesülő betegek első 4 hétben keresetüknek 6O%-át mig 4 héten tul 75 %-át kapták annak az osztálynak megfelelőleg, amely napibér osztályba tartoznak. Ezzel szemben az újonnan életbelépett tör­ vény értelmében a törvény 30. §-ának 3. bekezdése ugy rendelkezik, hogy a beteg­ táppénz megbetegedéstől számított 4-ik nap­ tól mindvégig betegségének tartama alatt 1 éven át keresetének 60%-át kapja. Ugyancsak sérelmes e törvény 31. §-ának 1-ső bekezdése, amely a gyógyászati eszkö* zök korlátozását engedi meg. A törvény ugy szól, hogy gyógyászati segédeszközök (műkar, műláb, rögzítők, műfogak) engedélyezhetők annak a biztosítottnak, aki az igény bejelentését közvetlenül megelőző 2 éven belül legalább 1 éven át betegség ese­ tére biztosítva volt A törvénynek e rendel­ kezését attól teszik függővé, hogy vajjon a törvény keretén belül működő társpénz­ Nagybevásárló és Értékesítő Részv.-Társ. tár milyen anyagi viszonyok között műkö­ Budapest, 1927. március 15. dik, ha van megfelelő fedezet a fentemlitett segédeszközök fedezésére, akkor a társ­ Körlevél pénztár választmánya ezt engedélyezheti. — . Igy került be a társpénztár által kibocsáj­ Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségével fenálló megállapodásunk ér­ tott. táblázatba az a szöveg, amely azt telmében lerakatáinknál kizárólag olyan mondja: Költségesebb gyógyászati eszközök, alkalmazottak lehetnek, akik tagjai a szö­ műláb, mükar, rögzítők, műfogak további­ vetségnek. intézkedésig nem adhatók. Felhívjuk tehát ezen alkalmazottainkat, A törvény ezen rendelkezésével nem áll akik ezen kötelezettségűknek esetleg még módunkban vitatkozni, de szövetségünk első nem tettek eleget, hogy a szövetségbe ha­ kötelességének tartja, hogy a törvény előbb ladéktalanul lépjenek be. Felhívjuk továbbá említett hiányosságaira a népjóléti miniszter azon alkalmazottá inkát, akik a szövetségi figyelmét felhívja és az esett sérelmek orvos­ járulékkal hátralékba vannak, hogy a hát­ lását kérje. Szövetségünk központi titkársága ralékos tagdíjakat a legsürgősebben fizes­ már el is határozta, hogy e célból a közeli sék be, a jövőben pedig ezen kötelessé­ napokban küldöltségileg keresi fel a népjó­ léti minisztert és felhívja a figyelmét ezzel güknek pontosan tegyenek eleget egyidejűleg a nyugbérpénztárnál mutatkozó Teljes tisztelettel hiányosságokra és mindkettőre sürgős intéz­ Rudas s. k., Farkas s. k. kedését kéri. Ezt a levelet egyrészt azért tettük közzé, Helyszűke miatt nem áll módunkban rész­ hogy ezzel bizonyítsuk a szocialista intéz­ letesen kitérni a munkásbiztvsitó törvény ménynek vált pártatlanságát és hogy meg­ egyéb hiányosságaira, valamint az ezzel cáfoljuk azokat a hireszteléseket, mely sze - kapcsolatosan elhangzott tárgyalási vitára, rint a szociálista intézményekben nem volna, de legközelebbi lapunkban vissza fogunk kötelező belépés, azonkívül pedig, hogy rá­ térni rá, mikor is reá fogunk mutatni, hogy mutassunk és világosan kidomborítsuk mire a munkásvezérek a vitába milyen felülete­ terjed ki a részvénytársaság vezető igazga­ sen kezelték a munkásság érdekeit. �1928. február 1 Küzdelem az egyke ellen. Már hosszabb idő óta általános az a panasz a társadalmi körökben, hogy a népszaporulat nem fejlődik olyan mértékben, mint amely mértékben nemzetgazdaság és fajfentartási szempontból ez szükséges volna. Az országos statisztikai hivatal nagyon beható vizsgálat alap­ ján összeállitott kimutatásokat közöl, amelyek szerint általában az országban, azonban külö­ nösen egyes vidékeken az egyke rendszer mindinkább hatalmasodik. Az egyke rendszer elhatalmasodásának mélyenfekvő társadalmi, de legfőképen gazdaságiokai vannak. Érthető, hogy a sulyos anyagi gondokkal küzdő család­ apák és anyák csatlakoznak az egyke rendszer kővetőihez, mert nem tudják nézni szeretett gyermekeiknek a kényszerű nyomorúságát. Ma­ gyarország, aki az igazságtalan békeföltételek következtében sulyos megpróbáltatások előtt áll, lerontva nemzetgazdasága és a leromlott gazdasági viszonyok között nem képes bizto­ sítani általában a családok létfentartását, mind­ inkább érzi az egyke rendszer pusztító hatá­ sát, s ennek toldatában különféle társadalmi ré­ tegek, nemzetgazdászok, psihológusok, szoci­ álpolitikusok, stb. akciót indítottak az egyke rendszer megdöntésére. Ezen akciót támogatja az állam, illetve az államhatalom exponensei is. Ezen akcióval kapcsolatosan hirlapokban különféle hozzászólások hangzottak el és kü­ lönféleképen igyekeztek javaslataikat ismertetni. Ehez a kérdéshez nekünk is volna szerény javaslatunk. A háborut megelőzőleg Franciaországban hatalmasan terjedt az egyke-rendszer. Annak­ idején a francia társadalom a legbensőségesebb hive volt az egyke rendszernek, mert önzőségükben nem akarták azt, hogy a franciák esetleges tulszaporutat következtében előállott gazdasági nehézségek következtében külföldre kényszerüljenek. A világháboruban bekövetke­ zett sulyos emberveszteségek, valamint azon körülmény, hogy mint győztesek tekintélyes területeket nyertek most — ismét önzőségük és sovinizmusuk mélyítésére — küzdenek az egyke rendszer ellen és ezen küzdelemben az állam jópéldával jár elől és a több gyermekes családokat különféle kedvezésekben részesiti. Ezen kedvezésekből kívánunk egy pár szemel­ vényt bemutatni annak illusztrálására, hogy ez a leghatalmasabb fegyver az egyke-rendszer leküzdésére. Tehát a franciák a következő kedvezéseket nyújtják: Az olyan francia család, amely nem fizet általános jövedelmi adót, ha báromnál több a gyermekük, már a negyedik gyermek­ től fogva legalább évi 350 frank támogatást kap mindaddig, amig ezek a gyermekek 13-ik életévüket be nem töltötték. — Ha nem él az anya, akkor az apa ezt az évi támogatást ak­ kor is megkapja, ha kettőnél több a gyermeke. Ha nem él az apa, akkor az özvegy ugyan­ ilyen támogatást kap már akkor is, ha egynél több a gyermeke. Számos francia megyében, figyelem nélkül a család vagyoni állapotára 100 franktól 1000 frankig terjedhető jutalmat kap minden gyermek után. Ha munkásembert ér halálos baleset, akkor az árvái életjáradé­ kot kapnak, ha egy gyermeke van a járadék az elhalt apa utólsó évi bérének 15%-a, ha 2 gyermek maradt árván az évi bér 25%-át, ha 3 az évi bér 35%-át, ha 4. 4O%-át kapja évi járulékul. A katonai szolgálatban a család­ apát minden gyermek születése után az öre­ gebb és később mozgósítható kroosztályba so­ rozzák. A gyermekek, ha több gyermek van a családban szintén különböző katonai szolgálati kedvezményben részesülnek. A többgyermekes családok részére az adókedvezmények egész sora van. Ösztöndíjat csak olyan család tanuló fia kap, ahoi legalább 3 gyermek van. Az állami iskolákban kisebb leckepénzt fi­ zetnek a többgyermekes családok. A köztisztvi­ selők minden gyermeke után családi pótlékot és nyugdíjpótlékot kapnak, sőt ha többgyerme­ kes család, hamarább éri el a nyugdijképes korhatárt A vasutak a 3 gyermekes család tagjainak 30 %-os menetdijkedvezményt ad­ nak, amely kedvezmény 10 %-kal emelkedik • minden gyermek után, ha. 3-nál több gyermek, van a családban. Hajóstársaságok 15-től 50 %ig terjedő díjkedvezményt adnak a többgyer­ mekes családoknak. Van 90 nagy jutalom évi „A bányász" 3 25000 frankos az olyan családok részére, ahol legalább 9 gyermek van, 100 jutalom évi 10000 frankos, olyan családok részére, ahol legalább 5 gyermek van Magántisztviselők és munkások részére külön jutalmi pénztárt léte­ sítettek, amelyből havonkint 15-től 60 frankig terjedő pótlék jár a gyermekek után. Mindezekből látható, hogy Franciaország komolyan vette fel a küzdelmet és előrelátha­ tólag eredménnyel is fog tudni beszámolni. — Megszivlelésre ajánljuk ezt a hazai akció ve­ zetőinek. Nyilatkozat. kapcsolatosan egyesek art a hirt terjesztik, hogy kiléptem a "Magyarországi Bánya- és Kohómun-kások Gazd. Szövetségé"-ből és beléptem a "Magyaror-szági Bánya- és Kohómunkások Orsz. SZövetségé"-be. Ezen hiresztelések alaptalanok és rosszhiszeműek, mart nekem eszem ágában sincs régebbi elhatározásomat megváltortatni és továbbra is vezetőségi tagja vagyok aMagyarorsz Bánya- és Kohómunkások Gazd. Szövetségének. Baglyasalja, 1928. évi január 24, Ponyi János, s. k. Előttünk: Baar Antal, s. k. Krauter Gyula, s. E Magyarország szénbányaipara. A tél végefelé járván ismételve előtérbe tolul a szénbányaiparnak a helyzete és nem­ zetgazdasági elbírálása. Bennünket elsősor­ ban a munkásság szempontjából előálló sulyos helyzet kényszerít arra, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzunk, mert ugy látjuk, hogy ennek a kérdésnek a meg­ oldása csakis nemzetgazdasági elbírálás alapján történhet A munkásságot izgatja az a tudat, hogy egy pár hasd rendes mun­ kálkodás után ismét a szanálás réme fenye­ geti, minek következtében a nyomor fojto­ gató karja nyúl felé és ez ellen igyekezik védekezni. Lapunk hasábjain már számtalanszor nyúj­ tottunk szemelvényeket, reámutattunk ezen sulyos állapotokra és egyúttal rámutattunk a megoldás lehetőségeire is. — A mult év őszén megjelent egyik lapszámunkban ki­ mutattuk az ország széntermelését, ugyan­ csak kimutattuk a szénfogyasztást, ezzel kapcsolatban mutattuk ki a kivitelt és be­ hozatalt is. Most e sorok keretében bemu­ tatjuk a magyar bánya- és kohóipar egész termelését, a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai alapján, hogy a munkásság, úgyszintén a közvélemény tisztán lássa a helyzetet Lássa egyúttal azt a fluk­ tuációt amely a bánya és kohóiparban elő­ fordul Bánya- és kohótermelés mennyisébe 1921—1926-ban. Év összes Vas érc és Alumini­ Mangán Fekete­ Réz érc szén vas salak um érc szén métermázsa Barnaszén Finomitásra való nyersvas 1921. 55,163,629 7,255,947 62,419,576 360,150 500 1922. 61,834,283 8,464.876 70,299,159 459,090 2,500 24.000 350 979,975 1923. 68,949,587 7,876,663 76,826,250 1,361,230 5,000 4,027 520 1.244,446 1924. 63,209.843 7,415,780 70,625,623 1,017,495 1,920 12,173 1.200 1,155,019 1925. 55,043,178 7,894,106 62,937,284 685,172 3,900 31.000 1,547 931295 1926. 58,222,986 8,269,060 66,492,046 (adatok hiányzanak) 713,870 1,876,129 A fenti termelés eredményéhez nem lesz érdektelen, ha figyelembe vesszük a bányaművek számát és az alkalmazottak létszámát melyet a következő táblázat igazol: Bányaművek és bányaalkalmazottak létszáma. Év Bánya­ művek száma Üzemnapok száma Évi átla­ Igazgatási Műszaki gos munk. tisztviselők létszám október hó 1-én összes alkalmazottak okt. 1-én 1921. 71 17,993 42,126 348 244 43,984 1922. 75 21,050 47,355 456 260 48,105 1923. 82 22,993 52,252 516 283 55,103 1924. 90 23,432 49,624 589 292 48,131 1925. 91 20,802 37,237 427 294 35,954 1926. évre az adatok hiányzanak, azon­ ban itt lényeges eltérés nem igen mutatko­ zik — A termelés emelkedése azt igazolja, hogy a magyar bányák az intenzív terme­ lésre rendezkednek be. Igazolja továbbá azt is, hogy a munkásság teljesítménye emel­ kedett. A fenti táblázat bemutatja továbbá azt a sulyos válságot, amely válsággal ezen iparnak meg kellett küzdeni. Különösen ne­ héz küzdelme volt a szénbánya iparnak és az abban foglalkoztatott munkásságnak. Ugyanis Magyarország 91 bányája közül 82 szénbányászattal foglalkozik és a fenti munkáslétszámból 96’5 százalék ugyancsak a szénbányászatra esik. Ugyancsak a bányá­ szati és kohászati termelés összes értékének 89 százalékát a kitermelt szén képviseli. Különösen sokat árulnak el a fenti táb­ lázat szerinti munkáslétszámot jelző számok, ha figyelembe vesszük a termelés mennyi­ • ségét Szembetűnő mennyire fokozódott a munkásság teljesítménye és mégis folyton fokozódik a nyomora. Ha azután a részle­ tekre terjedünk ki, akkor elég szomoru ké­ pet kapunk, mert a termelés emelkedésével, amelyet a bányaművek elértek, nem volnánk igazságosak, ha nem mutatnánk reá arra, hogy a bányavállalatok is invesztáltak és ez segítette elő a munkásság jóindulatú igye­ kezetét a termelés emelésére. A forradalmak utáni időkben az volt a jelszó, hogy emelni kell a munkásság teljesitményét és ez fogja biztosítani a bánya­ ipar fejlődését Ez megtörtént, a munkásság teljesítménye oly mértékben emelkedett hogy tulszárnyalta a békebeli teljesítményt Azonban amikor a munkásság teljesítménye elérte a maximumot, akkor bekövetkezett a bányaipar válsága és a munkásságot tömegesen bocsájtották el és igy vált a bányamunkásság nagy tábora kenyértelenné. �A „Bányász" 4 Ez onnan szármázik, hogy sem a bányavállalatok, sem az állam nem gondoskodott a fejlődő bányaipar termelésének elhelyezéséről Sőt a behozatalt folyton fokozták, ami azután a munkásságot a legelszomoritobb nyomorba döntötte. Még mindig nem jutott a bányaipar abba a helyzetbe, hogy a munkásságot állandóan foglalkoztassa, ezt igazolják azok a számok, melyek a társpénztárak tagforgalmát tárja elénk. A bányatárspénztárak tagforgalma 1927. március hó 31-én a következőképen állt. Kötelezóteg biztositott tagok 45.133 férfi és 1.260 nő, összesen 46.393. Napi átlagos tag­ létszám ugyanebben az időben 46.329 férfi, 1.210 nő, összesen 47.539. — A be- és kijelentések a társpénztárnál az 1927. év első negyedében a következőkép alakultak. Kötelezőleg bejelentettek 3518 férit és 216 nőt, összesen 3.734. Ugyanebben az időben kijelentettek 5 212 férfit és 185 nőt, össze­ sen 5.297. Az 1927. év második negyedében a be- és kijelentések a következőkép ala­ kulnak: Bejelentettek 2.559 férfit és 166 nő, összesen 2.725. Kijelentettek 2588 férfit és 245 nőt összesen 4833. Ezek a számok szomoru tanúbizonyságai a munkásság nyomorúságának. Ezek a szá­ mok kell, hogy minden gondolkozó embert megfogjon és arra birja, hogy minden ere­ jét fölhasználva törekedjen az ebben az iparban foglalkoztatott munkásság helyzetét megjavítani. Sajnos még mindig nem látjuk az államnak a segitő kezét ezen a téren, mert még mindig vigan futnak be a külfödi szenek az országba. Ennek a kérdésnek a tisztán látására állítottuk össze a következő táblázatot: Szénbehozatal 1925. október hó 1-től 1927. szeptember hó 30-ig, hónapon­ ként részletezve : 1925. X. 1-től 1926. IX. 30-ig 1926. X. 1-től 1927. IX. 30-ig 1.415.145— q 1.201.968 — q 1.464.481.— „ 1.066448.— 1.485.667.— 1.492.639.— 1.308.403.— 1.244.869.— II. 872.041.— 1.065.703 m. IV: V. 837.861.— 957.931. 673.789.— 717.359. 697570.— 875.430.— VI. 828.326.— 1426.663.— VII. 975.954.- 1385.462.— VIII. 1.105.392.— 1.416.321,— DL 1.067.609.— 1.694.239 — XII. 12732.238.— 14.244822.— A két év összehasonlításánál kitűnik, hogy az utóbbi évben 1,512584 q-val hoztak be több kölföldi szenet. A behozatal folytonos emelkedésével egyidejűleg a kivitel állan­ dóan csökkent dacára, hogy abban az év­ ben zajlott te az angol bányászsztrajk és mégis a szénkivitel az 1925. október 1-től 1926 szeptember 30-ig 3,098,976 q, 1926. október hó 1-tól 1927. szeptember hó 30-ig 2,773,599 p, tehát ugyanakkor, amikor a két évben a szénbehozatal 1,512,584 q-val volt több, ugyanazon idő alatt a kivitel 325,377 q-val volt kevesebb. A behozatali többletet azzal igyekeznek magyarázni, hogy nagyrészben koksz és olyan szén, amelyet a magyar szenek felja­ vítására használnak, azonban ez a mennyi­ „Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján, ség mégis jóval több, mint amit erre a célra felhasználnak. — A szénbehozatalnak ezen folytonos emelkedése és a kivitelnek állandó csökkenése elsősorban a bányamunkásságot sujtja, mert a vállalatok azt a veszteséget, amelyet a kivitel csökkenése és a behoza­ tal emelkedése folytán szenvednek, behoz­ zák oly módon, hogy az üzemredukciók ál­ lal mentesítik az üzemeket. A munkásság azonban nem tudja magát semmiféle költségektől mentesíteni, mert élnie keli, tehát az adósságokat szaporítja és lemondani kénytelen a normális emberi életmódról és nyomorog. Szivettépő látvány az egyes bányatelepeken, amit a nyomorgó bányamunkasság nyújt. Az államnak elsőrendű kötelessége ezen rétegnek a sürgős megmentése. A megmen­ tést elsősorban ugy gondoljuk, hogy le keli tiltani minden szénszállítmányt, ami külföld­ ről jön. Továbbá a legsürgősebben odahatni, hogy a magyar szén elhelyezésére külföldön piacot teremtsen. Bent az országban minden tényezőt, aki szenet fogyaszt arra kénysze­ ríteni, hogy csakis magyar szenet használ­ jon Figyelembe kell venni a gyengébb mi­ nőségű szeneket termelő bányákat is olyfor­ mán, hogy amely szenet nem lehet tárolni, azt oly üzemeknek kell kiszolgáltatni, ahol az érkezett szenet azonnal felhasználják. A mezőgazdaságban ugyancsak oda keli hatni, hogy ugy a szántásnál mint a cséplésnél csakis magyar szenet használjanak. Ugyancsak a magyar bányáknak a fekete szén termelése olyan minőségű, hogy felte­ het használni a gyengébb minőségű szenek feljavítására. Ezt alkalmazni kell és akkor elérjük a gyengébb szenek felhasználását, egyúttal elérjük azt is, hogy nem kell kül­ földi szenet behozni Ugyancsak a munkás­ ság is olyan helyzetbe kerülhetne, hogy rendes munkaviszonyok között dolgozhatna. Az ország nemzetgazdasági helyzete is te­ temesen javulna, óriási befolyással volna az összes ipari foglalkozásokra. Elérkezett már a legfőbb ideje, hogy a hosszú éveken át nyomorgo bányamunkások helyzete meg­ javuljon. A kormánynak legsürgősebb köte­ lessége a magyar szénnek piacot teremteni. 1928 február 1 Szövetségünk központi kiküldötte Batta Gyula tartott ezután beszédet, amelyben reámutatott a magyar bányaiparban foglal­ koztatott munkásság helyzetével Példákat mutatott be, miként tehet ezt a sulyos hely­ zetet megjavítani. Ezután a közgyűlés megadta a régi vezetőségnek a felmentvényt és megválasztotta az uj vezetőséget. Elnök : Hock János, II.. elnök : Dobos Kálmán, pénztárosok : Lincz János és Már Adolf, jegyző: Steinhauer János, ellenőrök: Wölfel Gyula és Unfogel József, vezetőségi tagok: Pecsnik Lajos, Schuták Ágoston, Dorn József, Fingernágel Kálmán, Dobzsik Károly, Hauer István és Trap György szaktársakat A választás a legnagyobb lelkesedéssel folyt te. Több helyi ügynek a letárgyalása után Dobos Kálmán szaktárs buzdító szavakkal a közgyűlést be­ rekesztette. A közgyűlés lefolyása és a tárgyalás ma­ gas nívójú menete példaképül fog szolgálni a többi csoportok működésének. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig, Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Kassián környékén lakók részére Line János pénztáros szaktársnál, a Pécs­ bányatelep környékén lakók részére Máhr Adolf másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ hetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben. Minden hó második előfegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendéglőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ nál eszközölhetők. Helyicsoportok hirei. Évi közgyűlés Pécsbánya­ telepen. Január 22-én délután 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését pécsbányatelepi helyicsoportunk a helybeli Troll-féle ven­ déglőben. A szép számmal Összejött tagokat Dobos Kálmán szaktárs, mint elnök üdvözölte és magas szárnyalásu beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Egyben jelentést tett szövet­ ségünk fejlődéséről Pécsbányatelepen, vala­ mint arról a szeretetröl, amellyel a munkásság szervezetünket körülveszi. Szhuták Ágoston szaktárs jelentést fesz a pénztári forgalomról Kraft Jenő pécskerüteti titkár jelentést tesz az elmult évi mű­ ködéséről Jelentésében ismertette mindazo­ kat a nehézségeket, amelyekkel megkellett küzdeni. Mindezen nehézségek dacára is örömmel jelentheti, hogy sikerült a munkás­ ság számtalan sulyos panaszát orvosolni. — Felhívja a munkásságot, tömörüljenek to­ vábbra is tömegesen szövetségünk táborába, mert ez biztosítja a mindenkori eredmé­ nyeket SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. taplómmal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 3. szám (1928. február 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-02-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e09fbf2968ddae30b09425773a972f9d.jpg 1c5ebfe9d3e458a1aea1338192a591bb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4535a3124b6c85a949e931d883aba9d7.pdf 78f6b1a876570bddcf208dce49dc7d2e PDF Text Text III. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. 1928. február 15 4. szám. Szövetségének Hivatalos Közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 „ 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4,80 Egyes szám ára 40 f. Akik a Bányamunkásotthon r. t. kamatmentes kölcsön elismervé­ nyeket még nem adták le, haladéktalanul jelentkezzenek a helyi­ csoportok vezetőségénél. A bányanyugbérpénztár revíziója. Hosszú éveken keresztül ez volt a bányamunkásságnak a legfontosabb követelése, mig végre 1925-ben a tör­ vényhozás megalkotta a bányatör­ vényt Ennek alapján azután 1926-ban 4400—926. N. M. M. számu rendelet 1927, január 1-től központositotta a nyugbérpénztárakat. A nyugbérpénztárak központosítása alkalmával a bányamunkásság felléleg­ zett, mert azt hitte, hogy végre hoszszas huza-vona után rendezve lesz a nyugbérkérdés. Sajnos ezen hitében csalódott, mert csakhamar tapasztal­ hatta a törvény és rendelet hiányos­ ságait Ugyanis a rendelet 65. éves korha­ tárt és 40 éves szolgálati időt állapit meg. Ezek oly magas év számok, hogy a munkásság nem jut abba a helyzetbe, hogy ezt élvezhesse. Sulyosbítja ezt a kérdést még az, hogy csak az 1914. év után történt megszakításokat vonja össze. Ez azután azt eredményezi a mai idősebb munkásság részére, hogy akik már eddig is 25, 30 sőt 40 évet a bányában dolgoztak, de 1914. év előtt megszakították szolgálati idejűket, nem részesülhetnek nyugdíjban, vagy csak egy pár szolgálati évet vesznek alapul dacára, hogy egy egész ember­ öltőt a bányában dolgoztak. — Nem szólva arról, hogy a nyugbérek összege is oly mostohán van megállapítva, hogy abból a nyugdíjas nem képes önmagát és családját a legszűkösebben sem fenntartani. Amikor a 4400—926. N. M. M. sz. rendelet megjelent, rögtön rámutattunk a rendelet hiányosságaira, ugyszintén a sérelmes rendelkezésekre. Szövet­ ségünk közbenjárására már annakide­ jén ugy a munkaügyi és népjóléti mi­ niszter, valamint a miniszterelnök is ígéretet tettek, hogy amennyiben egy év leforgása alatt az általunk memo­ randumba foglalt sérelmek és hiányos­ ságok beigazolódnak, ugy megfogják változtatni. Az egy év letelt, most már a mun­ kásság türelmetlenül várja a már köz­ pontosított nyugbérpénztár revízióját. Azonban most nem arra van szükség, hogy a munkaügyi és népjóléti minisz­ térium azt vizsgálja vajjon az egy év eredménye lehetővé teszi-e a rende­ zést, hanem azt vizsgálják meg, hogy tényleg sérelmes-e a munkásságra a számtalan memorandumban felsorolt rendelkezése. Ennek a megállapítása könnyű, mert csak elő kell venni azt a sok panaszt, amelyet a munkásság benyújtott, különösen az évek össze­ vonása ügyében. A panaszok jogosságát már a mi­ nisztérium is több ízben elismerte, hisz számtalan pót rendelekezést bocsájtott ki az év folyamán. Azonban ezek a pótrendelkezések még mindig nem biztosítják a munkásságot, hogy ezen visszás helyzetből kiemeli. Sürgősen el kell rendelni az 1914. év előtti évek összevonását, de ugyancsak sürgősen szabályozni kell a központosított és a kincstári nyugbérpénztárak viszonyát Továbbá rendezni kell a várakozási idő (várományi jog) és elismerési díj és idő kérdését Ezek mind oly ége­ tően fontos kérdések, amelyek csak most alakultak ki teljességükben, ami­ kor az év letelt, mert ezalatt az év alatt adódtak ezeknek a sérelmességük. Azért mert a központosított és a kincstári nyugbér pénztárak közötti viszony nincs rendezve, nem lehet a munkásokat büntetni, már pedig most az történik, mert ha valaki kincstári bányához megy dolgozni, az előbb meg­ szerzett éveket nem számítják be. Az 1914, év előtt megszerzett éveknek a be nem számítása szintén büntetés, azért mert már olyan idős, hogy 1914. előtt is már munkahelyet változtatott és most már abban a korban van, hogy nyugdíjba kellene menni. A vákozási idő szintén tul magas és már hamarább kell a nyugdíjra jogosságot elérni épen a bányamunka nehézsége és az egéséségre való káros hatásánál fogva. Az elismerési díj és idő rende­ zése pedig azért szükséges, mert az utóbbi években tapasztalt nagy szénkrízis következtében a munkásság ré­ széről mindinkább meg van nehezítve, hogy állandóan a bányánál dolgozhas­ son. A mindig bekövetkező szanálások mindinkább kiszoritják a bányamun­ kást a bányából és más munkára kényszeritik. Azért, mert a bányában nem tud elhelyezkedni, nem szabad azzal büntetni, hogy a már megszerzett szol­ gálati éveket elveszítse. A rosz gaz­ dasági helyzet következtében a bánya­ munkások folyton cserélődnek, ez az­ után azzal a veszéllyel is jár, hogy az orvos nem találja munkára alkalmas­ nak és ezért az üzemek nem alkal­ mazzák. Ezért is rendezni kell ezt a kérdést, mert külömben illuzóriussá válik az egész nyugdíjintézmény. Végül rendezni kell a nyugdíj járandóságokat, fel kell emelni a nyugbérbiztositási alapösszeget és a felemelt biztosítási alapösszeg 100 százalékát kell nyugdijképen fizetni. Ezek a kérdések izgatják a bánya­ munkásságot, ugyszintén a nyugdija­ sokat, mert az elmult év beigazolta mindazon sérelmeket, amelyeket már a rendelet tervezete alkalmával bemu­ tattunk. Most már megdőltek mindazon kifogások, melyeket annakidején a nyugdíj összege ellen felhoztak, mert mindazok a kedvezmények, amelyek akkor még fennállottak, azok azóta megszűntek. Ezeket a kérdéseket sürgősen meg kell javítani, ez fogja meghozni a meg­ értést a bányamunkasság között 1918-1928. A fenti tíz év a bányamunkások történe­ tében alapvető jelentőségű. Ez a tíz év az, amelyben a bányamunkások a szervezeti élet keretein belül igyekeztek gazdasági helyze­ tűket megjavítani. A bányavállalatok és a hatóságok erőfeszitésével kellett megküzdeni a bányamunkásságnak, hogy ugyanolyan szervezeti életet élhessen mint az egyéb ipari munkásság. Ezt a tíz évet méltatja legutóbbi számában a „Bányamunkás“ és siránkozás­ sal állapítja meg, hogy az utóbbi években a bányamunkásság szervezete állandóan gyengül Ezt a siránkozást alátámasztja ugyan abban a számban megjelent szövet­ ségük működéséről szóló jelentés. A bányamunkásság fenti tiz év történeté­ hez kívánunk mi is hozzászólni. Meg akar­ juk keresni az okokat, amelyek a bányamunkásságot más elhatározásra bírta. Az úgynevezett „Bányamunkás Szövetség" Peyer és társainak a vezetése alatt volt az a vár, �2 megalakulásakor. amelyben a bányamunkas­ ság védelmet talált A bányamunkasság en­ nek tudatában meg is hozott minden áldo­ zatot és azon fáradozott hogy ez a szerve­ zet minél erősebb és hatalmasabb legyen. Azonban ugyannakkor azok a vezetők, akik ma ott állnak a szövetség vezetésének az élén, nem tudták méltányolni a munkásság áldozatkészségét, hanem alantas egyéni törtetősnek használták ki Ugyancsak nem tö­ rődtek a munkásság súlyos sérelmeivel, hát­ térbe szorultak a munkásság érdekeinek a védelmére irányuló cselekvések. Akik a munkásság érdekeinek a védelmében az önös érdekek háttérbe szoritásával törtek előre, azokat elgáncsolták Ha nem sikerült simán, ha a munkásság a háta mögé állt az elgáncsolnak, akkor egész csoportokat gá­ zoltak el, csak azért, hogy az ő diktatórikus rendszerüket fenntarthassák. Ez azután meg­ bosszulta magát, a bányamunkásság meg unta a gyámságot és igyekezett lerázni a parazitákat. Ez másként nem sikerült, külön megkellett alkotni a bányamunkásság gaz­ dasági szervezetét Tíz évvel ezelőtt a bányamunkásság gyö­ nyörű zászlókkal, fehérruhás leányok és vi­ rág esőben örömmel alakitották helyicsoportjaikat, abban a tudatban, hogy érdekeik védelmére várat alkotnak, csalódtak. Lel­ ketlen vezetők politikai pártintézménnyé sülyesztették és a bányamunkasság gazda­ sági érdekeit pártszempontból ítélték meg. Soha sem az erő viszonyok mérlegelése volt irányadó, hanem a párt érdek, ezért kellett számtalanszor a munkásságnak heteken ke­ resztül kilátástalan sztrájkot folytatni ugy, hogy amikor a sztrájk befejeződött, az eset­ leges eredmények, ha egyáltalán voltak, nem jelentettek a munkásság számára eredmé­ nyeket, mert hosszú idő kellett ahoz, hogy a sztrájk alatt elvesztett keresetet valami­ ként pótolja. Amikor a munkásság tudatára ébredt annak, hogy érdekei abban a szerve­ zetben, amelyért szabadságukat, éjt, nappalt sőt vérüket áldozták, nincsenek megvédve, sikra száltak és azt követelték vezetőiktől, hogy hathatásosabban álljanak a munkás­ ság gazdasági érdekeinek a védelmére. Azon­ ban ahelyett, hogy ez történt volna, a ve­ zetők szembe fordultak a munkássággal, ez azután azt eredményezte, hogy a munkásság hátat fordított annak a szervezetnek, amely­ től ugy sem várhat semmit. Amikor a ve­ zetők látták a munkásság elfordulását, kap­ kodtak fűhöz-fához, kezdtek kiabálni, rágal­ mazni, azonban már késő volt, a munkássá­ got oda vissza terelni többet nem lehetet Tudják ezt ők is, azonban a látszatkedvéért t azt terjesztik a munkásság között, hogy ők rendületlenül állnak, azonban mindenki tisz­ tában van azzal, hogy csak voltak. Ezt akarják bizonyítani lapjuk legutóbbi számában meg­ jelent pénztári forgalom 1927. évről szóló kimutatással. Ezzel a kimutatással azonban pont az el­ lenkezőjét érik el. mint amit akartak, mert ebből világosan látja mindenki, hogy csak papiroson vannak. Ha figyelembe vesszük a kimutatást, rögtön szembe tűnik, hogy úgy van összeállítva, hogy a bevétel a kiadást fedezze. Azt hiszik, a bányamunkás nem látja meg azt a mesterkedést, amit ezzel a kimutatással végeztek. Ne ringasság magu­ kat abban a hitben, mert a bányamunkás ma már látja azt a manővert és nem ül fől ne­ kik. Tisztában van a bánya munkásság, ha a kimutatásban foglalt tételeket igazolni kel­ lene, úgy legelsősorban az jönne zavarba, aki ezt a kimutatást közre adta. Nem szólva "A bányász" arról, hogy a bevételben szereplő tagjárulék kapuszamokat tüntet fel. A kiadási tételek adnak magyarázatot a bevételi tételeknek, különösen a különféle segélyeknél. Azonban nem hagyhatjuk szó nélkül az alkalmazot­ tak illetménye cimű rovatot, különösen ha összehasonlitjuk a kerületi titkárságok költ­ ségeivel. Azt elhinni, hogy a központi alkalmazottak 405 pengőt kaptak összesen ezt még ők sem veszik komolyan. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy májusig még Peyer Károly is fizetéses alkalmazottja volt, azonkívül más alkalmazottat is szanáltak és kifizették a felmondási időre járó fizetést, ami egyedül többet tett ki. Ilyen nyilvánva­ lóan ferdén beállitani a dolgokat enyhény mondva: tudatos félrevezetése a munkás­ ságnak. Ezt betetézi mindazon csürés-csavarás, amelyet a munkásság előtt folytattak. Ez mutatja mennyire megérett a kimulásra az a szervezet, amely a munkásság jóhisze­ műségének a kihasználásával a félreveze­ tésből akar megélni. Nem kerülheti el a pusztulást, mert az agóniával küzködő beteg fölött a konzílium megállapította, hogy ment­ hetetlen. A fejfájára fölirjuk „Nagy remé­ nyek között született, azonban hosszas szen­ vedés után dicstelenül kimúlt. Orvosi hir. Dr. Kardos Adél orvso, mű­ ködését Fő ucca 320. szám alatt megkezdte. Rendel délelőtt 9—11-ig és d. u. 2—5-ig. Németország és Angolország harca a világszénpiacért Angliában egyre-másra dolgozzák ki a terveket, hogy hogyan lehetne a szénipart ismét fellendítem. De eddig még nincsen kézzelfogható eredmény, sőt egyáltalában nem olyan a helyzet, mintha észrevehető javulás hamarosan bekövetkezhetnék. Más­ részt azonban mind a szénipar vezetői, mind a bányászok hangoztatják, hogy valaminek történnie kell és hogy a szénháboru az utóbbi két évben jobban dühöngött, mint bármikor eddig. Lassan kezdik belátni, hogy az az opti­ mizmus, mely oly soká uralkodott nem volt jogosult. 1926, végén általános volt annak a bizakodásnak a hangoztatása, hogy 1927. a szénbányászatban végre meghozza a rég várt békét 1927 elmult és mindössze csak gyenge reménységet hozott arra nézve, hogy 1928-ban jobb lesz. A szénbányatársaságok jelentései bizalmat árultak el és a közgyű­ léseken is nyilvános, ahol nagy szavakra van szükség, hogy bizonyos atmoszférát te­ remtsenek, bizakodónak mutatják magukat az emberek. De ez a közszemlére állitott optimizmus nem takarhatja el a rideg té­ nyeket, 1927. végén 300.000 munkanélküli bányász volt A szénkereskedelem 40 %-al maradt teljesitő képessége alatt és 30 %-al az 1913-iki év teljesítménye alatt Nagybritánia az egész széntermelés 20-25 %-al kissebb volt 1927ben, mint 1913-’. an, még ezzel szemben a kontinens széntermelése 12 %-os növekedést mutatott 1913-hoz képest Az eredmény az, hogy miden tonna szé­ nen, amit kivittek 1/2 silling a veszteség. Bizonyos, hogy a mult év második féle jobb volt, mint az első fele és a Francia országba és Délamerikába irányú kivitel fokozódása jó hatást tett De ez a kivitel nem volt olyan jelentékeny, hogy e veszteséget kiegyensú­ lyozta volna. 1928. február 15 Egyideig a lengyel szén konkurenciájától féltek, most már mégis azt hiszik, hogy Anglia képes lesz a Lengyelországtól viszszaszerzett piacokat megtartani A lengyel szén ugy nyugtalanitani fogja, de mégsem fogja veszélyeztetni az angol termelést. Fe­ nyegetőbb Németország és az Egyesült-Álllamok versenye. Különösen nyugtalanítóan hat Németországnak Olaszországgal a Ruhrvidéki szénre kötött egyezménye. Olaszországnak a német szénre 1930. évi január 14-ig van opciója és évenkint 8 mil­ lió tonnái a igénye. A háboru előtt Német­ ország mintegy évi egymillió tonnát expor­ tált Olaszországba, Anglia pedig 9.6 millió tonnát Ezek a számok 1927-ben nagy elto­ lódáson mentek át Anglia kivitele 6.9 millió tonnára süllyedt, Németországé 4.6 millió tonnára emelkedett. Olaszországnak nagy előnye, hogy a jóvá­ tételi szén ára az angol export szén ára szerint igazodik és az, hogy a német jóvá­ tételi szén megszerzésénél nincs szüksége devizákra és igy a valuta nem szenved kárt. Anglia most már attól fél, hogy a Ruhrvidéki szénszindikátusnak Olaszországgal kötött uj egyezménye után 5-6 millió tonna szenet fog Olaszország Németországtól be­ szerezni és ennek megfelelően mérsékelni angliai vásárlását Angliának tehát uj piacok után kell néznie, elsősorban Kanada és Ujfundland jön számitásba, melyek évenként 10 millió tonna szenet visznek be. Ebből csak 650 ezer tonnát Angliából, a többit csaknem teljesen az Egyesült államokból A széntermelés modern munkametódusai, a kölcsönös együttmunkálkodás és modem bányakutatás tekintetében Anglia el van maradva. Azoknak a terveknek, amelyeket a közönség elé terjesztettek, csak ugy le­ hetne megvalósulniok, ha valóban szervező munka járul hozzájok. Ezideig semmi jel sincs arra, hogy a viszonyok javulására nézve valami történni fog sőt a közvélemény attól tart, hogy a szénipar stabilizálására szolgáló terhekből végül semmi más nem jön létre mint az, hogy felemelik a belföldi szén árát Az előbbi adatokból világosan lehet látni, hogy Németország a hosszantartó angol szénbányászsztrajkot alaposan kihasználta a német széntermelés fellendítésére. Az angol szénbányász sztrájkkal előállot szénhiányt Németország túlfeszített produkcióval pótolta és mindenütt lekötötte magának azokat a szénpiacokat, amelyeket hosszú éveken ke­ resztül Anglia uralt. Csehszlovákia általános bányászsztrajk előtt. A nyitrabányai (handlovai) szénmedence munkássága is átnyújtotta követeléseit a bányaigazgatóságnak. A követelések között legfontosabb a 20 százalékos béremelés. A nyitrabányai szénmedence Szlovenszkónak egyetlen számottevő szénbányája, ahol mint­ egy 4000 munkás dolgozik. A munkásság a béremelésre vonatkozó követelést azzal indokolja, hogy a köztár­ saság bányamunkásainak béreit 1921. óta rendszeresen leszállították és hogy a mai bérek a legfontosabb életszükségleti cikkek fedezésére sem elegendők. • Az északcsehországi (brüxi) barnaszénmedence munkásainak megbízottai egy heti határidőt adtak a bányaigazgatóságnak, hogy a munkásság által felállított követeléseket teljesítse. Ebben a medencében is, melyben �1928 február 15 mintegy harmincezer munkás dolgozik, a 20 százalékos béremelés az ütközőpont A bányaigazgatóság hajlandónak nyilatko­ zott valamelyes béremelésre, a munkásság azoban nem fogadta el, mert nem tartotta megfelelőnek a drágulás arányához. A szo­ ciális goodoskodás minisztériuma interveni­ ált a tárgyaló feleknél és arra törekedett, hogy a bérkonfliktus lehetőleg békésen intéztessék el. Ugy látszik, hogy az ottani munkásvezé­ rek mindenáron sztrajkot akarnak kierősza­ kolni. Ezt igazolja az a lépés, mely szerint még egy látszat kisérletet akarnak tenni és igy remélik a felelősség kérdését maguktól elháritani. A fenti tudósitás azt igazolja, miként tartja egy pár lelkiismeretlen kalandor a kezében egy ország szénbányászatát. Kíváncsian vár­ juk az eseményeket és figyelemmel kísérjük. Annyira érdekesen fejlődnek ezek az ese­ mények, hogy erre még vissza térünk. A betegsegélyző pénztári uj törvény életbe­ lépése, végrehajtása körül kiadott rendelkezé­ sek az előbbi törvény rendelkezéseivel szem­ ben eltérést mutattak, szövetségünk központi titkára ismertette a helyicsoportok vezetőivel, hogy a bányatárspénztár által kiadott azon ré­ szét, amely szerinte a betegség egész tarta­ mára csak egyszerű táppénzt állapit meg, köz­ ben sikerült rendezni, mert az uj törvény ren­ delkezései is módott adnak arra, hogy a táp­ pénz változatlanul első 4 hétben a 60 %-a, 4 héten tul pedig a kereset 75 %--ra folyósít* tassék a napibér osztályok szerint. A bizalmitestület a titkár előterjesztését nagy megnyug­ vással vette tudomásul. A központi titkárság részletes jelentést tett a „Bányamunkásotthon“ r.t ellen indított pe­ rünk jelenlegi állásáról. Bejelentette, hogy a pert a munkásság nagy tömegeinek kívánsá­ gára tovább kivánjuk fejleszteni, amelyet az összvezetőség nagy lelkesedéssel vesz tudomá­ sul. Különösen örömmel állapította meg, hogy a munkásság közt szétszórt rágalmak nem bi­ Az angol munkásmozgalom továbbra is a zonyultak valóságnak, mert az elsőfoku bíró­ ságok kihirdetett ítéleteikkel annak az ellenke­ szénbányák államositását követeli. zőjét igazolta. A titkár bejelentette, hogy az A már évek óta folyó nagy szénipari válság elsőfoku Ítéletek kihirdetése óta tömegesen ke­ hatása alatt már a háboru vége felé az angol resik fel szövetségünk központját olyan szak­ munkásmozgalom a szénbányák nacionalizálá- társak, akiknek a névsorát dr. Györki Imre sát követelte. Abból indult ki az angol mun­ ügyvédi iroda a biróságnál benyujtotta azzal, kásság — tekintettel az angol bányák egymás- hogy nevezettek a "Bányamunkásotthon“ r. t. közötti viszonyának a rendezetlensége és az ellen indított pert visszavonták. Kétségtelen, ebből folyó gazdasági nehézségekre, amely a hogy vannak ilyen szaktársak, akik az agitá­ munkásság gazdasági viszonyainak a leromlá­ ció hatása alatt egynéhányan viszavonták dr. sával járt, hogy ezt az állammal karöltve, il­ Mekker Györgytől a megbízásukat, de talál­ letve a teher megosztásával biztosítsák és meg­ koztunk már olyan szaktársakkal is, akik jegy­ védjék a munkásság gazdasági érdekeit. Hosz- zőkönyvileg jelentették ki, hogy ők megbíza­ szu viták fejlődtek ki e körül a kérdés körül, tásukat nem vonták vissza és egy ilyen vissza­ amelyek még ma sem fejeződtek be, mert a vonásra aláírásukat nem is adták. Titkár beje­ nagybányák nem ragaszkodnak a nacionalizá- lentette, hogy egy ilyen jegyzőkönyvet a láshoz, az állam pedig idegenkedik a naciona- legközelebbi lapunkban közzé fog tenni. Az lizálástól, mert ez reá nézve terhet jelent A összvezetőség az előterjesztéseket mind a kisebb bányák viszont nem bírják az iramot, legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul ami azután abban nyilvánul meg, hogy a mun­ és utasította a titkárságot, hogy vi ágositsafel kásság bérei a kissebb bányáknál nincsen biz­ a munkástártársakat, hogy milyen helytelenül tositva. Ebből indult ki azután a munkásság, igyekeztek befolyásolni őket a per visszavo­ mert ezzel véli végét szakítani annak az áldat­ nására. lan állapotnak, amely az angol bányamunká­ Végül az összvezetőség elhatározta, hogy f. sok és bányavállalatok közötti harcokban évi márciás hó 15-én Salgótarjánban a köz­ nyilvánul meg. ponti szövetség összes helyiségeiben nagy­ Az angol szénbányáknak a nacionalizálásá- szabásu Kossuth ünnepélyt rendez, amelyen nak az elintézése rendkívüli hatással volna a mükedvelőgárdája Kossuth darabot fog leadni. világ szénpiacára, viszont az angol bányamun­ Utasította a központi titkárságot, hogy az ün­ kásság gazdasági helyzetére is jó hatással nepélyt megfelelőleg készitse elő. volna. Az egész világ nagy érdeklődéssel ki­ séri az angol bányák nacionalizálásának kér­ A Singer-varrófény bármely varró­ dését gépre utólag felszerelhető - praktikus és kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati Összvezetőségi bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal Szövetségünk a Salgótarján és környékbeli szemben. ülés Salgótarjánban. helyicsoportjai 1928. évi február 5-én d. e. 9 órakor a szövetség helyiségében összvezető­ ségi ülést tartottak. Az összvezetőségi ülés behatóan foglalkozott a már folyamatban lévő nagymérvű szanálásokkat és elhatározta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel oda fog törekedni, hogy a szánálás mervét a lehető legkissebbre csökkentse. Legfőbb feladatának tartja, hogy az elkerülhetetlen szanálás minél kissebb áldozatokat szedjen a munkásság so­ raiból. E célból küldöttséget meneszt a m. kir. kereskedelmi és népjóléti miniszterhez, amelybe bevonja az egész ország bányamun­ kásságának bizalmiférfiait. Ez alkalommal a küldöttségnek feladata lesz a bányatárspénz­ tárak körül mutatkozó sulyos hiányok pótlá­ sára felhívni a népjóléti miniszter figyelmét és sürgős intézkedést kérni. 3 „A bányász“ Felmentő ítélet. A balassagyarmati kir. ügyészség 1886/927. k. ü. számu vádiratával vádat emelt Mor­ genstein Vilmos etesi helyicsoportunk pénz­ tárnoka ellen. Nevezett még 1926. őszén a már régebben működő etesi football csapat tagjaiból szövetségünk keretén belül egy sportcsapatot alakított. A sportcsapat pénz­ tárnoki teendőivel is őtet bízta meg a köz­ gyűlés. E sportcsapat működése elé a lehető leg­ nagyobb akadályokat gördítettek egyes egyének, akik féltékenyen nézték szövetsé­ günk helyicsportjának térfoglalását. A sportcsapat felszereléséhez, illetve működéséhez szükséges költségeket a helyicsoport veze­ tősége gyűjtés utján igyekezett beszerezni, sikerült is nekik 102 pengő 56 fillér össze­ get összegyüjteniök. Azonkívül kifizették a régi sportcsapatnak meglévő tartozásait A féltékenység annyira ment, hogy Morgenstein Vilmos szaktárs ellen, Varga Imre etesi ta­ nító kezdeményezésére megindították az el­ járást Az* ügyészség által kiadott vádirat alapján 1927. évi május hó 21-én tárgyalta az ügyet a balassagyarmati törvényszék Salgótarjánban. A vádat dr. Horváth János kir. ügyész képviselte. A törvényszék több tanut idézett be az ügy tisztázására. Csóka vendel szövetségünk titkára vallomásában részletesen ismertette a sportcsapat megalakulásának történetét, alapszabályszerűen igazolta, hogy a helyi­ csoportnak joga volt sportegyesületet létesí­ teni és a befolyó összeget amely nem a sportegyesület címén, hanem a szövetség helyicsoportjának nevével gyüjtetett össze, ez az összeg tehát szabályszerűen kezelte­ tett, amidőn a helyicsoport pénztárába, ké­ sőbb pedig a szövetség pénztárába helyez­ tetett el A tanúvallomások alapján a balassagyar­ mati- törvényszék Morgenstein Vilmost a vád és annak következményei alól B. 645/4. 1927. számu ítéletével felmentette. A vádat képviselő kir. ügyész semmiségi panasszal élt az ítélet ellen, később azonban a kir. fő­ ügyész 8756. f. ü. 1927. számu átiratával a felebbezést visszavonta. A sértett magán­ vádló Varga Imre a vád képviseletét nem vállalta, igy a balassagyarmati kir. törvény­ szék elsőfoku itélete jogerőssé vált Beküldetett. A sajtótörvény idevonatkozó rendelkezé­ sei által (20. §.) biztosított jogunknál fogva a „Bányász“ című időszaki lap második év­ folyam 1928. évi január hó 15-én megjelent számának második oldalán „Bonyodalom Nagybátonyban a karácsonyi segély körül“ cimmel irt cikkre a következő helyreigazító sorok közlését kérjük: Nem igaz az, hogy a munkásság azért küldött küldöttséget a Nagybátonyi r.-t ve­ zérigazgatóságához, mert a bányaigazgató­ sággal folytatott tárgyalás sokáig húzódott volna. Ellenben igaz az, hogy a bányaigaz­ gatóság minden tárgyalás nélkül, írásbeli hirdetménnyel utasította el a munkások se­ gélykérelmét anélkül, hogy bármilyen össze­ get felajánlott volna és a munkások anélkül, hogy a munkát beszüntették volna, küldtek küldöttséget Lantos vezérigazgató urhoz. Nem igaz az, hogy Peyer, illetve a Magyar­ országi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége a küldöttséggel egyetemben el­ fogadta volna az igozgatóság által felajánlott 25 százalék segély felét. Ellenben igaz az, hogy a megállapodás ugy történt, hogy az igazgatóság ajánlatát a küldöttek közölni fogják a munkásokkal és azokra bízzák a döntést Nem igaz az, hogy Orosz Márton és Ocskovszky János elvtársak munkára küld­ ték volna a munkásokat Ellenben igaz az, hogy akkor, amikor a munkások a sztrájk mellett határoztak, Ocs­ kovszky János az esetleges következmé­ nyekre való figyelmeztetéssel kitartásra hívta fel a munkásokat, mert határozatuknak csak akkor lehet eredménye. A munkafelvétel ügyében is csak akkor kezdődött Ocskovszky János és a helyicsoport vezetősége illetve a bányaigazgatósággal a tárgyalás, amikor a munkások egyrésze sztrájktörővé vált �1928. február 15 A „Bányász" 4 Mecsekszabolcs. Beíratások és befize­ Nem igaz az, hogy Orosz Márton nagy az elsőfokú itéletet felperesek megnyerték, megelégedéssel vette fel a karácsonyi segélyt. tömegesen keresték és keresik fel még ma tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután Ellenben igaz az, hogy Orosz Márton is szövetségünket azon munkástársak, akik 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ csak akkor vette volna fel az igazgatóság a szóbanforgó nyilatkozatot állítólag aláírták. törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és által folyósított segélyt megelégedéssel, ha a Ugyanis szövetségünk ügyvédje dr. Mekker vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ munkások valamennyien meg kapták volna György levélben kereste fel azokat a szak­ a máshol folyósított segélyek összegének a társakat, akik állítólag az iveket aláirták, tések a Kassián környékén lakók részére hogy az aláírásukat igazoljak. Most azután Linc János pénztáros szaktársnál, a Pécs­ 100 százalékát bányatelep környékén lakók részére Máhr kiderült, hogy akik tényleg aláírták az ivet, Adolf Nagybátony, 1928. évi január 24-én. másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ azok is olyan frázison alapuló agitáció ha­ hetők. Orosz Márton s. k., Ocskovszky János s. k, Ballon József s. k., Debrei János s. k., Ivádi tása alatt írták alá, milyen példa még a • Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ István s. k., Fekete László s. k., Orosz munkásmozgalomban nem igen fordult elő, lőben, minden hó második előlegfizetést kő­ Sándor s. k., Nagy hukor Pál s. k., Letovai de vannak olyanok, akik mit sem tudnak vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ István s. k., Iványi János s. k., Oravecz arról, hogy miként került nevük a visszavonó ánban özv. Régemé vendgélöjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. István s. k., Makalicza József s. k., Bao- iv alá. A sok közül az alábbi jegyzőkönyvet kö­ Lapunk legutóbbi számában a pécsbányate­ czer József s. k., Lőrincz András s. k. zöljük le, mely világosan rámutat arra a lepi vezetőségi tagok sorából szedési hiba Helyet adtunk a fenti nyilatkozatnak, il­ maffiára, mellyel ellenfeleink dolgoztak. folytán kimaradt Kálmán Lajos szaktársunk neve, mit pótlólag közlünk. letve helyreigazításnak annál is inkább, mert Jegyzőkönyv. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. nem áll érdekünkben a dolgok eltitkolása. Felvétetett 1928. évi február hó 6-án Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent János— De helyet adtunk azért is, mert ezen Salgótarjánban, a Magyarországi Bánya- ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ helyreigazitó sorok mindenben igazolják a tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. folyó évi január hó 15-én megjelent lapunk és Kohómunkások Gazdsági Szövetségé­ 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nek központi helyiségében, a Bányamun­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a cikkét Azt irtuk a cikkünkben, hogy a bánya­ kásotthon rt ellen beadott per tárgyában. szaktársak. vállalatok a beadványunk alapján tárgyal­ Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ Alulírottak előadják, hogy a Bánya­ ták le a karácsonyi segély kérdését Erre munkásotthon rt ellen megindított per­ portunknál beiratások és befizetések további Peyerék, akik ezt elaludták, kiszaladtak ben annak idején az ismert feltételek mel­ intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ egyes bányatelepekre, gyűlésen követelték lett dr. Mekker György ügyvédet bízták nál eszközölhetők. a karácsonyi segélyt és ezután tárgyaltak meg, ettől az időtől erre vonatkozólag sem­ Nagyszabású jelmezestély Salgótar­ Peyerék az igazgatósággal. A fenti cáfolat miféle megcáfolást vagy pervisszavonást jánban a szövetségünk központi helyiségé­ ugyanezt mondja, de ugyanezt irja a „Bá­ illető iratot nem irtak alá. Ha ilyen van, ben. A szövetségünk központi helyisége ál­ nyamunkás" januári száma is. ugy azt tudomásunk nélkül más hamisí­ landóan jól látogatott mulatságok színhelye volt, de a f. évi február hó 5-én rendezett Ugy látszik, aki a fenti helyreigazitó so­ totta, illetve nevüket jogtalanul irta alá. rokat irta, nem olvasta a Bányamunkást — Egyben kijelentik, hogy a Bányamunkás­ jelmezestély az eddigieket is jóval felülmúlta. Oly nagyszámban jelentek meg szövetségünk Tagadja mintha Orosz Márton és Ocskovszky otthon rt ellen indított perben képvisele­ tagjai és azok hozzátartozói, hogy a hatal­ János a munkásokat munkára küldte volna. tükben továbbra is dr. Mekker György mas, tágas helyiségek nem voltak képesek Azt kérdjük : van-e lelkiismerete annak, aki befogadni a mulatni vágyó közönséget. Éj­ ügyvéd urat bízzák meg. félkor a legszebb jelmezek között 10 érté­ oktalan harcba engedi menni a munkásokat. Kmf. Ha valaki, vagy valamely szervezet a mun­ Virág József I. s. k. Virág József II. s. k. kes tárgyat osztott szét a rendezőség. E mulatság bevételét a szövetségünk kebelében kásság érdekeit szivén visel, annak figyel­ Kómár Sándor s. k. működő dalárdák felszerelésére fogja fordí­ meztetni kell a munkásságot mielőtt beugElőttünk mint tanuk előtt tani a szövetség központi vezetősége. rassza. Azonban a helyzet ezzel szemben Krauter Gyula s. k. Telek József s. k. helyicsoportok műkedvelő előadása az volt hogy ezzel akarták megmutatni a február 19-én. létezésüket és ezt kellett ismét drágán a Helyicsoportok Zagyvapálfalvai helyicsoportunk f. évi nagybátonyi munkásságnak megfizetni február 19-én a bányakaszinó összes helyi­ Azt mondja továbbá a cáfoló nyilatkozat, ségében műkedvelő előadást tart, sünre ke­ Évi közgyűlés Szabolcsbányatelepen . hogy Orosz Márton nem vette fel megelé­ rül „A vasgyáros" című dráma. gedéssel a karácsonyi segélyt, de tényként Baglyasalján „A virágnak megtiltani A tagok élénk részvétele mellett tartotta meg állapítja meg, hogy felvette. Azt elhisszűk, szabolcsbányatelepi helyicsoportunk évi közgyű­ nem lehet" című népszínmű Kerül előadásra. hogy jobb szeretett volna többet, bizonyos lését január hó 29-én, az otthon helyiségében. Mind két előadás után nagy az érdeklődés. Szabó István elnök szaktárs a közgyűlés azonban az, hogy Orosz Márton a harc ál­ megnyitása után időrendi sorrendben mutatott tal nem vesztett semmit, tehát minden rizikó rá mindazon rágalmakra és trükkökre, melyek­ nélkül vitte a munkásságot harcba. Ez ujra kel Bertrand és társai a csoport megalakulása csak azt igazolja, hogy milyen bátor legé­ óta a munkásság egy részét igyekeztek a szö­ nyek. A munkásságot beugratják és akkor vetségünkhöz való csatlakozástól visszatartani. verik a mellüket, azonban a harcból nem Erőlködésük azonban hajótörést fog szenvedni az öntudatos munkásságon, mely máris tisztá­ veszik ki a részüket. ban ven Bertrand működésével és rövid időn Folytassák csak tovább ezt az alattomos belül befogja látni, hogy kizárólag a mi szö­ munkát, ez világit be az ő boszorkány- vetségünk utján tudja gazdasági helyzetét meg­ konyhájukba- — Ez nyitja fel a munkásság javítani. Kraft Jenő kerületi titkár ismertette ezután szemeit és elűzi a sátánt a titkárság és csoport eddigi működését, töb­ bek közt adatokkal bizonyítva be, hogy a ke­ 133 esetben fordult az egyes üzemfőnö­ A Bányamunkásotthon rt ellen rületben RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN kökhöz a tagok sérelmei és kérelmei miatt, 106 eredményt érve el, 13 ügy még füg­ indított perünket nem vontuk esetben gőben van és mindössze 14 esetben nem sike­ rült az ügy elintézése. Ezeken kívül elkészí­ SINGER VARRÓGÉP tette a tagok nyugdíjévéinek összevonására RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mint ismeretes, a Bányamunkásotthon rt szolgáló jegyzőkönyveket és éljárt a tagok ellen indított perünk sikerét minden rendel­ összes privát ügyeiben. A jelentést a tagok Salgótarjánban, kezésre álló eszközzel megakarták akadá­ örömmel vették tudomásul. Fő-utca 75. szám. alatt A közgyűlés a vezetőség felmentvényének lyozni a Magyarországi Bánya- és Kohó­ megadása titán a következő uj vezetőséget vá­ a róm. kath. teplommal szemben. munkások Orsz. Szövetsége részéről. — E lasztotta meg: Elnök: Szabó István II., alel­ célból iveket bocsájtották ki Salgótarján és nök : Meződi György, pénztáros: Jakab Péter, környékén a munkásság között, amely ívnek jegyző: Kónyi Dávid, ellenőrök: Nyíró János a szövege a többek között ugy szólt hogy I. és Treisendörfer Hermann, vezetőségi ta­ az aláírók a Bányamunkásotthon rt ellen gok: Grádl György, Dallos János L Milovecz Gábor, Grósz Ádám, Szász József, Tomsák indított perüket visszavonják. József, Radó Ferenc, Kasprik László. A szóbanforgó nyilatkozatot alá is írták Az indítványok letárgyalása után az elnök a vagy nyolcvanan. Mikor hire terjedt, hogy közgyűlést berekesztette. hirei. SINGER varrógép „Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 4. szám (1928. február 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-02-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3eff085e83f8a2e97dc6b740df7bc3b6.jpg ae9c16c11598f765ac190cca3aa392d8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1a2a4528665af84a8103687882ae08bf.pdf a1c1e542a4bbc8e45f8df81f1a35967d PDF Text Text III. évfolyam 1928. március 1 5. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1 évre 1/2 „ Előfizetési ár : 9.60 P. 1/4évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. Akik a Bányamunkásotthon r. t kamatmentes kölcsön elismervé­ nyeket még nem adták le, haladéktalanul jelentkezzenek a helyi­ csoportok vezetőségénél. A nyomor rossz tanácsadó. Most folynak a bányatelepeken a tők és az üzemeknél alkalmazott fel­ felmondások és elbocsájtások. Százá­ vigyázó személyzetnek a szekaturái, val és ezrével bocsájtják el az egyes amely abban nyilvánul, hogy a mun­ bánya vállalatok a munkásságot. Az el- kásság a már megkeresett filléreitől bocsájtott munkások a legnagyobb rész­ lesz elütve azáltal, hogy minden külö­ ben nem tudnak elhelyezkedést találni nösebb ok nélkül csilléket törölnek és és növelik az amugy is nagy számban egyéb a munkahelyen történő elvoná­ lévő munkanélküliek táborát A mun­ sok, mint rossz levegő, rossz főte vagy kásság nem tud elhelyezkedést találni, egyéb mellékmunkák dijazásának az mert nem csak a bányaiparban van elvonása a munkásságot megfosztja pangás, hanem az egyéb iparokban, keresetétől. Ezen különböző elvonások ugyszintén a mezőgazdaságban is. Év­ következtében a munkásság a legna­ ről évre mindinkább sulyosabbá válik gyobb erőfeszitése dacára sem tud a folyton visszatérő elbocsájtások nyo­ tisztességes keresetre szert tenni A mán keletkező nyomor. Ugyanis az is­ bányamunkásság viseli a bányaiparban mételten elbocsájtott munkások legin­ duló válságoknak az összes terheit. kább csak a téli hónapokban dolgoz­ A bányavállalatok ezen rosszabb nak a bányában és az évnek nagy konjukturában sem veszítenek, ekkor részét munkanélkül kénytelenek tölteni. is élvezik a munkásság által teremtett Elképzelhető milyen nagy mérvű a munkának a gyümölcsét. Ugyanis a nyomoruság abban a munkástáborban, bányavállalatok, amint a cukor kam­ akik évenkint csupán 3-4 hónapot tud­ pány befejeződik ugy telepitik a mun­ nak dolgozni és ezen munkájuk alkal­ kásságot, hogy az ne a produktív szé­ mával is ugyszólván éhbéreket kapnak nen dolgozzon, hanem az inproduktiv fizetségül, amiből nem csak hogy mun­ meddőben és elővágatokban fejti ki kanélkülivé válásuk idejére nem tud­ erejét Ez a bányamunkásság részére nak beszerezni egyes fontosabb élel­ a legtöbb esetben kereset csökkenést micikkeket, de még munkájuk teljesi­ jelent, ezzel szemben a bányavállala­ tése alkalmával sem képesek szükség­ tok részére előkészületet jelent a jobb leteiket fedezni Ez a folyton szaporodó konjuktura alkalmával bekövetkező tábor, akinek az elkeseredése folyton jobb szénelhelyezési időre. E szerint fokozódik, mindinkább veszélyezteti a tehát a vállalatok minden sulyosabb társadalmi rend oszlopait ugy, hogy áldozat nélkül megusszák a rosszabb itt van az ideje, hogy az illetékesek konjukturát, sőt a jobb konjukturá­ foglalkozzanak a gondolattal és igye­ ban elő álló horribilis hasznot minden nélkül vágják kezzenek munkaalkalmat teremteni lelkiismeret furdalás addig, amig ez nem késő, mert ha a zsebre. A munkásság előtt ma már annyira lavina megindul azt feltartóztatni nem lehet, vagy csak óriási erő elpocséko- nyilvánvaló a bányavállalatoknak ezen ténykedése, hogy a folytonos csilletör­ lásával lehetséges. Semmivel sem enyhébb azoknak a lések és egyéb mellékmunkálatok díja­ munkásoknak a helyzete, akiket az zásának eltörlése a munkásság között elbocsájtások nem érintettek és vissza­ oly elkeseredéseket váltott ki, hogy maradtak az üzemeknél. Mert ezek a ezen elkeseredések egyes üzemekben munkások csak redukált műszakok érezhetővé vált oly formán, hogy a mellett hetenként 3-4 műszakot telje­ munkásság elkeseredése letörte min­ sítenek. Ezen műszakok mellett nem den munkakedvét s közömbössé te­ képesek annyit keresni, amelyből csa­ szi a munkást, azt tartja, hogy hiába ládjaik részére szükséges cikkeket meg- dolgozik bármennyit, a hónap végén vásárolhassák. A munkásság ezen mű- még sem tud keresetre szert tenni, szakredukciók következtében a legsu­ mert minél több teljesítményt ér el, lyosabb és nyomorult helyzetben van. annál több mellékmunkával járó díja­ Hozzájárul ehez az egyes üzemveze­ zást vonnák el s a végeredményben alig keres többet, mint ha teljesítmény­ ben kevesebbet ér el. Az ország nemzetgazdasága érdeké­ ben, valamint a társadalmi kiegyenlí­ tődés érdekében kívánatos volna, ha a kormányhatalom szigorú, vizsgálat tár­ gyává tenné egy oly szakértő bizott­ ság utján, amely szakértő bizottságban teljesen hozzáértő szociálpolitikus, il­ letve nemzetgazdász vezetésével az összes érdekelt feleknek a bevonásával a vállalatok üzemi és üzleti működé­ sét, amely bizottság hivatva volna a munkásság és a munkáltatók között felmerülő sulyos ellentétek elintézésére, amely elintézés megnyugvást teremtene a dolgozó tömegek között. Annyi sok sérelem éri a bányamunkást, hogy ne csodálkozzanak, ha a bányamunkás nem keresi a megértést, hanem inkább bizonyos kilengésekre hajlamos, mert sajnos számtalan esetben érte sulyos csalódás. Csak ugy lehet békét és nyugalmat teremteni a bányaipar­ ban foglalkoztatott munkásság között, ha megértik ezen sulyos fájdalmakat és ezen fájdalmak enyhítésére szükséges írt megadják. Egyik legsulyosabb sérelme volt a bányamunkásságnak a nyugbérpénztá­ rak rendezettlensége. Amikor végre hosszú évtizedek után rendezésre ke­ rült a sor, akkor oly mostohán ren­ dezték, hogy a bányamunkasság nem tudott megnyugodni s nem fog tudni mindaddig nyugodni, amig ez a kérdés oly megoldást nem teremt, amely az elaggott munkásság részére emberhez méltó megélhetést nem biztosit. Ezekben a kérdésekben nem ígéretekre van szükség, hanem cselekvésekre, már annál inkább, mert igéretekben már eleget volt része. Végre a sok ígéret és szekatúra után értsék meg az ille­ tékesek, hogy veszedelmes a hurt a végsőkig feszíteni, mert elpattan. A nyomoruság a legrosszabb tanácsadó, a nyamoruság adja a ember kezébe a legveszedelmesebb fegyvereket, te­ hát ezen fegyverek helyett munkaal­ kalmat és kenyeret adjanak a munkás kezébe. �2 Bányamunkások ne hallgassa­ tok a renegátokra. A fenti cimen f. évi február 18-án meg­ jelent „Bányamunkás“-ban cikk jelent meg, amely cikkben Fodor József felszólítja a bányamunkásokat, hogy ne adják ki kezük­ ből a bányamunkásotthon szelvényeket. A cikk szövegében a bányamunkásotthon szel­ vényekkel foglalkozik, erre e helyütt nem kívánunk reflektálni. Azonban a cikk további folyamán tele van denuncialással, lehat erre kívánunk választ adni. A tél folyamán, amikor a konjunktúra egy kissé megindult és a munkások rende­ sen teljesithettek műszakjaikat, a telepeken állandóan felütötte fejét egy bizonyos hang amely szerint a munkásságnak sztrájkba kellene állani, mert igy biztosithatják kere­ setüket, igy érhetik el helyzetük megjaví­ tását. Ez a hang eljutott szövetségünk központ­ jába is, ahol azután vizsgálatot indítottunk arra nézve, hogy kideritsük ezen hangok­ nak a rugóját. Vizsgálatunk alkalmával ki­ derült, hogy a telepeket bujkálva látogatják Fodor József és társai és az egyes falvak­ ban szériák szét ezen hireket és ugy igye­ keznek a munkásságot meggondolatlan és kilátástalan sztrájkba ugratni. Erre lapunk egyik számában felhívtuk a munkásság figyelmét és felszólítottuk a munkásságot, hogy amennyiben ilyen bujkálok megjelen­ nek, védekezzenek velük szemben és ha ez máskép nem sikerül, adják át a hatóságok­ nak. Ne engedjék, hogy a munkásság az amúgy is nyomorúságos keresetétől elessen és családjaikat nyomorba döntse. Ezen figyelmeztetésünkre a „Bányamun­ kás“ egyik számában árulóknak és denunciánsoknak nevezett bennünket azért, mert mi óvtuk a munkásságot attól, hogy a lehető keresetétől elüssék. A fenti cikkben azután bemutatkoznak teljes valóságukban Judás képében, csupán a 30 ezüstpénzt tartalmazó zacskó hiányzik kezükből, amit nem tudtak elérni mindeddig. Azok az emberek, akik tele torokkal kia­ bálnak uton-utfélen, hogy ők a munkásság érdekeit szolgáljak, akik előadásokat tarta­ nak társadalmi erkölcsről, akik állandóan a mai társadalmi rend felfo gatására igyekez­ nek. akik az emberek bűneiért a társadalmi rendet teszik felelőssé, akik azt hirdetik, hogy meg kell vizsgálni mindent és csak ha vizsgálat — amely vizsgálatban mindegyik fél képviselve van, — derít ki bizonyos bű­ nöket csak akkor szabad valakit elítélni, de ugyanakkor a társadalomnak nem sza­ bad az illetőt kivetni, mert ez által a tár­ sadalom hajtja a további bűnökbe. Ezek az emberek minden vizsgálat nél­ kül ítélnek el embereket nem elégszenek meg azzal, hogy az illetők állásukat vesztik, hanem egyenesen megakarják fojtani és egész életükre tönkre tenni. Ezen legutóbbi cikkükben is azt teszik. Ez alkalommal Bernhardt Henrik tata­ bányai kerületi titkárunkat kezdték ki és őtet akarják denunciálni a hatóságok előtt hogy ezáltal lehetetlenné tegyék. Előhoznak a kommun időkből ügyeket azzal kivánják lehetetlenné tenni Mi nem akarjuk Bern­ hardt Henrik helyett a cikk íróit kioktatni, ezt majd megteszi ő maga, azonban az őt ért vádban van egy rész, amelyet mi nem hagyhatunk szó nélkül. Ez pedig a kővet­ kező: „Őt a kommun alatti cselekményéért — már nem is emlékszünk pontosan, hogy A Bányász hány havi, vagy évi börtönbüntetésre; ítélték. A hirek szerint még csak nem is a munkás­ társai érdekében elkövetett cselekmények miatt, hanem állitólag valami bútorfélét csi­ náltatott volna az üzem terhére saját ma­ gának.“ Ez a kitétel az, amely bennünket arra kényszerít, hogy oda kiáltsuk a cikk írójá­ nak, valamint azon sugalmazóknak, akik ezt a taktikát folytatják, hogy akinek vaj van a fejen, ne menjen a napra, mert a vaj elolvad. Mi ez, ha nem denunciálás és teszik azt azok, akik a munkásságot állandóan félre­ vezetik s most, mert a munkásság nem hal­ gat reájuk, beállnak denunciánsoknak. Kár minden erőlködésért, a megindult lavinát nem lehet megállítani, amely elfogja őket söpörni. Orvosi hír. Dr. Kardos Adél orvos, mű­ ködését Fő ucca 320. szám alatt megkezdte. Rendel délelőtt 9—11-ig és d. u. 2—5-ig. A rágalmazók fényképe. A folyton fokozódó rágalom hadjárat arra kényszerít, hogy, bemutassam azoknak a fényképét, akik ezen rágalom hadjárat élén állanak. Peyer Károly ellen eljárás folyt orgazda­ ság cimén és nem rajta múlott, hogy ellene ezen eljárás megszüntettetett. Ez a butor ügy sokkal csiklandósabb volt, mint Bernhardtnak az esetleges butor ügye, mert Peyer Károly a kommun időkben felhasz­ nálta az ő akkori tekintélyét és ezt alátá­ masztotta a bányamunkásszövetség tekin­ télyével ugy, hogy amit a kommun időkben sem tudott az ő egyéni tekintélyével a maga részére megszerezni, megszerezte a szövetség nevében, de ő maga használta fel. Főúri bútorokkal rendezte be lakását. Ugy hiszem, hogy egy egyszerű bányász és Peyer Károly között mégis csak különbség van, mert ő inkább tudatában lehetett annak, hogy, amit ő cselekszik az ínkorrekt, azon­ ban az ő egyéni érdekeinek kielégítéséért nem riadt vissza az inkorrektségtől sem. Bár ezeket a bútorokat vissza kellett neki adni jogos tulajdonosainak, azonban volt ezek között, amit nem adott vissza, nem pedig azért, mert annak jogos tulajdo­ nosai nem merték vissza követelni. Igy jutott Peyer Károly a drága szőnyeghez, amely szobáját díszítette. Amit a bányamunkás szö­ vetség vett 1919 januárban 350 koronáért, ezt Peyer Károly 1921. ugusztusában fizette meg 350 koronával, ami akkor a legszeré­ nyebb számitás szerint is több mint 30,000 koronát ért Peyer Károly 1920. februáréban eltávozott külföldre, mert félt az ellene folyt vizsgálat­ tól a butor ügyben. Ekkor magával vitte a szövetség pénzét és kint külföldön veszte­ séggel eladta. Kint tartotta az angol bányá­ szoktól küldött 500 angol fontot, amit ugyan­ csak több százezer korona veszteséggel jut­ tatott a szövetségnek. Amikor Peyer távollétében a legsulyosabb időkben a szövetség élén állva elszámolási különbözetem volt, ezért Peyer kenyeremet vette, nem éngedett a szervezeti szabályok által előirt fórumok elé. A polgári és bün­ tető eljárást húzták két éven keresztül, ezen tárgyalásra a tanukat megfélemlítették és mégis vádelejtéssel végződött a tárgyalás. Mindenáron elgázolni ez volt a jelszó, hiába való volt minden védekezésem, ezt 1928. március 1 nekem mindenáron bűnnek rótták. Dacára annak, hogy Peyer sokkal súlyosabb dolgo­ kat művelt ugyanakkor, mikor a bányamunkás mozgalomtól távol, külföldön élt. Azonban ezt Peyer Károly követte, el egyszerű bányászokkal szemben, ha ezt más csinálja, akkor ezt becsapásnak nevezik, Peyer Károly részére pedig megtiszteltetés volt. Igy mérnek az erkölcsprédikátorok, ha önmagukról van szó. Egynéhány szóval kívánom emlékezetébe hozni Fodor Józsefnek, mert ő már való­ színű elfelejtette, vagy legalább is azt hiszi, hogy senki sem tudja róla az ő cselekmé­ nyeit, azért egyet-mást emlékezetébe idé­ zek. Ki volt az, akit a háboru tartama alatt a komáromi haditörvényszék bujtogatásért halálra ítélt és ezután ezt a bünte­ tést több évi fegyházbüntetésre változtatta át ? Ki volt az, aki az 1918. októberi forra­ dalom alkalmával a csőcselék segítségével kiszabadult a komáromi katonai fegyházból? Ki volt az, aki a tatabányai nemzetőrség tagjaként a Szár-í állomáson őrszolgálatot teljesítve, boros hordókat csapra ütve hordatta szét a bort, törte föl a csőcselékkel egyetemben a vagonokat és hordták szét az élelmiszereket, amely fosztogatás alkal­ mával három halott maradt a helyszínen? Továbbá ki volt az, aki 1921. januárjában külföldre szökött azért, hogy a fenti cse­ lekményekért vizsgálatot folytató és már tárgyalásra kitűzött győri kir. törvényszék felelőségére vonása elöl megmeneküljön ? Ez nem volt más, mint Fodor József, aki beált erkölcsprédikátornak, ez az ember be­ szél erkölcsről, ez az ember beszél arról, hogy ő a munkásság érdekeit szivén viseli. Ki hiszi el, hogy egy ember, aki a fenti cselekmények elkövetésére képes volt, al­ kalmas lehet arra, hogy a munkásságot ész­ szerűen és önzetlenül képviselni tudja és hogy a munkásságot oktalanságok elköveté­ sétől vissza tudja tartani. A munkásságra bízom az elbírálását, ugy érezem, hogy a munkásság ezek tudatában vele szemben méltóképpen fog eljárni és ha közöttük megjelenik, tudni fogja kötelességét. A fentiekből láthatja a munkásság világosan, hogy a munkásság gazdasági érdeke­ inek a védelmét nem láthatják el azok a szervezetek, amelyekben politikai hátsó gon­ dolatok fűlnek, erre csupán csak tisztán gazdasági alapon nyugvó szervezetek képe­ sek, amelyek minden politikai tendenciától mentesek. Batta Gyula Singer-varrógépek kizárólag nálunk kaphatók: Singer-varrógép részv. társ. Sal­ gótarjánban a kath. templommal szemben. Teljes erővel folyik a Bánya­ munkásotthon r.t. ellen megin­ dított akció. A „Bányamunkás" folyó hó 18-án kiadott számában ökölnyi betűkkel intéz felhívást az ország bányamunkásaihoz, hogy ne adják le a bányamunkásotthon rt által kiadott kamatmentes kölcsönszelvényeket A cikk fájdalmas siránkozással igyekszik hatást el­ érni a bányamunkásság között Ez a fájdal­ mas siránkozás fényes beismerése a szövet­ ségünk által indított akció eddigi sikerének. A cikk felsorolja a bányám (lakásotthon rt. történetét ugy igyekszik beállítani, mintha a bányamunkásotthon rt eddigi működésé­ �1928. március 1 A Bányász ben beváltotta volna a megalakulásával egy­ ellátásával bízza meg, helyette a tatabányai ke­ rületbe pedig Mostyenán József pilisvörösvári idejűleg kilátásba helyezett ígéreteit. Persze a munkásság széles rétegei ezen szaktársat jelölte ki a titkársági teendők ellá­ gyerekségeken jóízűen kacag, mert a felső­ tására. A szövetség vezetőségének ebbel! hatá­ rozata már végre is van hajtva, a tolnai ke­ gallai otthon kivételével semmi egyéb szó­ rületet március 1-ével Bernhardt szaktárs, a Tarakozó helyet nem létesitett a bányamunkás­ tabánya-Felsőgallai kerületet pedig már február otthon rt A felsőgallai otthon létesitésével 15-ével Mostyenán József szaktárs vette át — sem azt a célt szolgálja, amelyet annakide­ Felhívjuk szaktársaink figyelmét, hogy ügyes­ bajos dolgaik elintézése végett a fenti emlí­ jén nagy hű-hóval megigért. A felsőgallai tett szaktársakhoz forduljanak, akik minden munkásság állandó adófizetője a bánya- rendelkezésükre álló eszközzel arra töreksze­ munkásotthon rt.-nak, mert az otthonban nek, hogy a hozzáfordult munkástársak bajain rendezett összejövetelek, műkedvelő előadá­ a lehetőséghez képest segítsenek. sok, táncmulatságok alkalmával olyan horri­ bilis belépődíjakat szednek, amilyet privát Összvezetőségi ülés a pécsi vendéglősök nem mernek megkockáztatni, tehát állandó a zugolódás és az elégedet­ kerületben. lenség az ottani vezetőséggel szemben. Ha A pécsi kerületben lévő helyicsoportjaink f. csak ezt nem nevezik munkásjóléti és szo­ évi február hó 26 án d. e 11 órakor összve­ ciális intézménynek, amelyben ugyan nem zetőségi ülést tartottak Pécsbányatelepen a nagy köszönet van. Más egyebekre nem Troli-féle vendéglő különhelyiségében. Az össz­ vezetőségi ülést Hock János pécsbányatelepi igen hivatkozhatnak. Nem egyszer szögeztük le, hogy a bánya­ helyicsoportunk elnöke nyitotta meg, közölte a vezetőséggel, hogy a mai ülésnek tárgya a munkásotthon rt. mindinkább eladósodik, legaktuálisabb munkáskérdések, amelyeknek ma már olyan terheket visel, amely terhek- napirendjét a szövetség részéröl Csóka Vendel nek a kamatait sem képes a bányamunkás­ szövetségünk titkára fogja ismertetni. Csóka otthon rt viselni. Ezen állításaink bizonyí­ szaktárs részletesen foglalkozott a tavasz beelőállott nehéz gazdasági helyzettel, tására közölhetjük a szaktársakkal, hogy áltával közölte az összvezetőségi üléssel a szövetség 1927. évi november hó 14-én a Törekvés központi vezetőségének a szanálással kapcso­ takarékpénztár ujabban 60.000 pengőt táb­ latos kilátásba helyezett, illetve megindított lázott be a bányamunkásotthon rt. terhére. akcióját Csóka szaktárs előterjesztése alapján Tehát ugy vagyunk ezzel a kérdéssel, mint hosszan tartó nívós vita indult meg, amelyhez a vezetőségi tagok majd kivétel nélkül hozzá­ a régi magyar közmondás, hogy „nem mind szóltak. arany, ami fénylik.“ A bányamunkásotthon Kraft Jenő kerületi titkár előterjesztésére az rt. is hirdet nagy vagyont, nagy összegeket összvezetőség tudomásul vette egy régebbi végeredményben, ha megnézzük a bánya­ Mecsekszabolcson tartott vezetőségi ülés azon munkásotthon rt. vagyonmérlegét, akkor ki­ kivánságát, mely szerint dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárt meghívták a pécsi tűnik, hogy ugyan látszólag tekintélyes va­ kerületbe a bányamunkások gazdasági és szo­ gyonnal rendelkezik, de ha figyelembe ciális helyzetének tanulmányozására. Felolvasta vesszük a részvénytársaság terheit, akkor a belügyi államtitkár levelét, amelyben közli a pécsi munkássággal, hogy meghívásuknak a igen szomoru képet látunk. legrövidebb időn belül eleget kíván tenni, Most legujabban oly híreszteléseket ter­ amelynek időpontjáról még külön értesítést fog jesztenek a munkásság között mint hogyha küldeni a kerület titkárságának. Az összveze­ a biróság a folyamatban lévő pereket, illevea tőségi ülés fél 2 órakor a legnagyobb lelkese­ munkásság által felállított követeléseket el­ déssel ért végett utasította volna. Ezen híresztelésekkel szem­ ben a leghatározottabban leszögezzük, hogy ilyen döntése a bíróságnak nincs, ellenben két perben 100%-os valorizációval, egy per­ A szociáldemokrata párt parlamenti frak­ ben pedig 60%-os valorizációval ítélte meg a biróság a peresített Összeget Megnyugta­ ciójának az országyyűlésben elmondott be­ tásul közöljük a munkástársakkal, hogy az szédéből Magyarország lakossága élénken eddig megitélt mind három per összegét a emlékezhetik, hogy állandóan hatósági és Bányamunkásotthon r. t a bírósági ítélet más egyéb terrorról panaszkodnak. Ugyan­ értelmében bírói letétbe helyezte. Tehát csak sajtójukban folyton siránkoznak, hogy szaktársaink ne nyugtalankodjanak, mert a szociálista szervezetikben tömörült mun­ arra az esetre, amikor már a perek jogerőre kásságot miként terrorizálják. A "Bányamunkás“ folyó évi január hó emelkednek az összegeik biztosítva vannak. Itt említjük meg, hogy az otthon ellen idi- 29-én megjelent számában „Egyik jött a tott perek visszavonására megindított ellen­ börtönből, a másik megy a börtönbe* cim akció alkalmával körülbelül 80 szaktárs alatt cikk jelent meg, melyben örömujjongva vonta vissza az eredeti aláírását mikor azon­ számolnak be, hogy Tóth bucsoki a reája ban tudomásukra jutott hogy az itéletet kiszabott 8 hónapos börtönbüntetés letöltése után kiszabadult. De ugyanakkor megemlé­ javukra mondotta ki az elsőfoku biróság, tömegesen keresték fel szövetségünk irodáját keznek a peranyag részleteiről is és elmond­ és körülbelül 8-10 ember kivételével a per ják, hogy Osuschek Imre, Bócs József és továbbfolytatására adott ügyvédünknek meg­ Zámbó Mátyás tanuk terhelő vallomása alap­ ján itélték el Tóth bucsokit 8 hónapra. hatalmazást Ezen cikk megjelenésének és Tóth bucsoki kiszabadulásának már megvan Felsőgallán a Titkár változás a Tatabánya- kellő hatása. Az eddigi jelekből arra lehet következtetni, hogy az előbb említett tanuk Felsőgallai kerületben. ellen állandó izgatás folyik. Tatabányá­ ról szerzett értesülésünk szerint Zámbó Má­ Szövetségünk központi vezetőségéhez Bernhárdt Henrik szaktárs, mint a Tatabányai Fel­ tyást, a Tóth bucsokihoz közelálló egyének sőgallai titkárság vezetője beadvánnyal fordult, tettleg bántalmazták. amelyben a tolnai kerületi titkársághoz való Ezen ügy jogi részévei nem kívánunk fog­ áthelyezését kérte. Szövetségünk központi ve-, lalkozni, mert ez tisztán a biróság ügye, zetősége Bernhárdt szaktárs által előterjesztett csak a szociáldemokrata párt folytonos Indokok alapján kivánságát teljesítette és ugy határozott, hogy f évi március t-ével Bernhardt siránkozásaival szemben megállapítjuk, hogy szaktársat a tolnai kerületi titkárság teendőinek nem őket, hanem ők terrorizálják azokat a Terrorizálnak Tatabányán. 3 munkástársakat, akik nem hajlandók az ő maszlagaikat bevenni. Figyelemmel kisérjük ennek az ügynek a fejleményeit, mert előreláthatólag ennek még folytatása lesz Felsőgallán, mert a brutali­ tásokat, személyes szabadság, testi épség veszélyeztetését nem leszünk hajlandók tét­ lenül nézni, pláne,nem akkor, amikor ez a demokrácia jegyében lesz lebonyolítva. Ezen a helyen arra hívjuk fel szaktársa­ inkat, hogy az ilyen brutális, barbár táma­ dások elől térjenek ki, amennyiben mégis előfordulnának az elmult napok eseményei­ hez hasonlók, ugy személyes szabadságuk megvédése végett forduljanak az illetékes hatóságokhoz és bíróságokhoz, akik a tör­ vények értelmében fognak eljárni. Rágalmazó a bíróság előtt, A salgótarjáni munkásság még élénken emlékezik arra az időre, amikor közös el­ határozásból a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségéből ki­ váltunk. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége ez alkalom­ mal 15—20 embert küldött a salgótarjáni kerületbe, hogy a kiválni szándékozó töme­ geket elhatározásukban megakadályozzák. Többek közt Tóth István bucsok is a kerü­ letbe lett küldve. Piszkolódásaival igyekezett a munkásságra hatni. Megjelent a szövetség helyiségében s kihasználva Csóka szaktárs távollétét, megrágalmazta őt A jelenlevők adták tudomására Csóka szaktársnak Tóth bucsok szemtelenkedéseit, melyért Csóka szaktárs rágalmazás és becsületsértésért pert indított Tóth bucsok ellen Az első tárgyalást a járásbíróság 1927. májusban tűzte ki, melyen megjelent a vád­ lott képviseletében dr. Gádor Ferenc salgó­ tarjáni ügyvéd. Előállottak azzal a merész állítással, hogy ők bizonyitani fogják, hogy Csóka szaktárs a szövetség tulajdonát ké­ pező írógépet és könyvtárat megtartotta magának. Ennek igazolására becsatolták azt a feljelentést, amelyet a balassagyarmati kir. ügyészségnél nyujtott be a szövetség kép­ viseletében Peyer Károly titkár és Takács József szövetségi elnök. A balassagyarmati kir. ügyészség Csóka szaktárs ellen a vádat elejtette. Ezzel be­ igazolást nyert, hogy a felhozott vád alap­ talan s ezen iratok birtokában a járásbíró­ ság f. évi február 23-ára tűzte ki a tárgya­ lást. Érdekes, hogy mikor a rágalmazó látta, hogy a bizonyítás nem sikerült, ujabb bizo­ nyítási inditványt tett, amelyet a járásbíró­ ság azzal a megokolással utasított el, hogy nem lehet a végtelenségig húzni egy rágal­ mazási pert Tóth bucsokit rágalmazás és becsületsér­ tés vétségében mondotta ki bűnösnek amely­ ért 20 pengő fő, 5 pengő mellékbüntetésre és 65 pengő 50 fillér perköltség megtérítésére marasztalta el. Ugyancsak f. hó 23-án tárgyalta a balas­ sagyarmati kir. törvényszék Oravec János sikkasztás, és okirathamisitási bünperét, amelyet a nagy peranyagra való tekintettel nem tudott a törvényszék befejezni. A per lényegével jelenleg még nem kivánunk fog­ lalkozni, csak jellemzésül megállapítjuk, hogy a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének nagy érde­ kei fűződhetnek ehez a perhez, mert a tárgyalás napjára Budapestről hoztak ügyvédet azonkívül megjelent a tárgyaláson Ocs­ kovszky János, Bertrand Antal és Fodor Jó­ zsef, akik a folyosón folytatott diskurzus al �A "Bányász" 4 kalmá al nagy szinpátiáról tettek tanúságot sikkasztással és okirathamisitással vádolt Oravec János al szemben. Ugylátszik ezek az urak elfelejtették, hogy annak idején Oravec Jánost ók jelentették tel. A látszat arra hagy következtetni, hogy ezen tettüket végtelenül megbánták és minden törekvésük az, hogy Oravecz Jánost megmentsék helyette artatlan embereket akik annakidején a sik­ kasztásokat leleplezték keverjék bele a Ez a kis eset is megdönthetetlen tanúbi­ zonyságot tesz a mellett, hogy milyen esz­ közökkel dolgoznak szövetségünk vezetősége ellen. Nem kiméivé a fáradságot, anyagi ál­ dozatot csakhogy tehetetlen dühükben va­ lamiképen bosszút álhassanak azokon az embereken, akik nekik hátat fordítottak és nem hajlandók tovább velük egy uton ha­ ladni- Nem szólva arról, hogy micsoda óri­ ási költségekkel jár egy ilyen monstré kii indulás Budapestről Salgótarjánba, sőt a pécsi kerületből Salgótarjánba, akkor ami­ kor a fentnevezettek nem a törvényes kö­ telességből hanem csupán szipámtiából rándulnak föl Salgótarjánba. A szegény félre­ vezetett munkásokat pedig állandóan mo­ lesztálják a magasabb tagjárulék megfizeté­ sére és ha valaki a jogosan kijáró segélyért jelentkezik, elutasítják, ily alkalmakra pe­ dig amint az eset mutatja, bőven jutnak összegek. De nagyon jól van ez igy, legalább az ilyen esetek méginkább felvilágosítják a munkásságot a nagy igazságokat és testvé­ riességeket hirdető, magukat szocialistáknak nevező vezérek ténykedéseivel szemben. A csehszlovákiai bányászsztrájk. Odaát Csehszlovákiában a meggondolt és mérséklő taktika helyett győzött a demagó­ gia és sikerült a csehszlovák bányamunkás­ ság egy részét harcba ugrasztani. A legu­ tóbbi jelentések szerint a tárgyalások foly­ nak, ezen tárgyalások azonban nem tudnak eredményeket produkálni, mert a bányavál­ lalatok ridegen elzárkóznak a munkásság kívánságainak teljesítése elől A felállított 20 százalékos akkordbér fel­ emeléssel szemben a bányatulajdonosok bi­ zonyos többtermelési prémiumot hajlandók adni, ami körülbelül 5 százalékos béremelésnek felelne meg. Ezen tárgyalásokon a munkásság képviselői 20 százalékról leszáll­ tak 7-5-re és ma csak ezt követelik. Azon­ ban mindezideig ezt sem sikerült elérniA harc egyelőre tovább tart Figyelemmel kísérjük az eseményeket és a harc befeje­ zése után foglalkozni fogunk ezen harcnak Villamos centrálét építenek A napilapok tudósítása szerint Budapest székesfőváros törvényhatóságában hosszú viták folytak ezen villamos központnak a megépítése körül Az egyik fél Kelenföldön kívánta a centrálét megépíteni, a másik fél Bánhidán. A hosszú vita folyamán mindenik fél igyekezett a maga igazát bizonyitani és a végeredményben Bánhídának jutott a centrálé megépítése. Mi az egész vitát mint tá­ voli szemlélők kísértük figyelemmel mint ilyen sikerült nagyon értékes tapaszta­ latokat szerezni. Mint érdekes jelenséget kell leszögezni, hogy ezen vita alkaImával ismét kidomborodott a munkáság szervezeteinek és a polotikai szervezeteknek "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. az egymás közti viszonya. A főváros tör­ vényhatóságának szociáldemokrata frakciója minden áron azon igyekezett hogy a villa­ mos központot Kellenföldön és ne Bánhi- . dán épitsék meg. Ezt ők gazdasági érdékekkel magyarázták és már már azt hittük, hogy tényleg be tudják igazolni állításaik igazságát, amikor egy véletlen azután a maga meztelenségében mutatta be a szoci­ áldemokrata frakciónak erőlködését Ez a kép a következőképen néz ki: A vita hevében s az adatok felsorakoztatásá­ ban Bánhida község lakossága, amely leg­ nagyobb részt bányászokból áll és a bánhi­ dai képviselő testület tagjai sorában is nagyobb részt bányászok, bányamunkások foglalnak helyet látták azt a nagy harcot látva azután a harc folyamán, hogy a szociáldemokrata frakció mily hevesen küzd Bánhida ellen, látva azt, hogy ezen harcnak az élén Peyer Károly áll elhatározták, megkérik Peyert hogy legyen tekintettel Bánhida nagytömegű bányamun­ kásságára, akik nagyrészt munkanélkül a nélkülözéssel küzdenek, ugyan ugy Bánhida környékén, ahol szintén legnagyobb részt bányamunkások laknak és szintén munka­ nélkül vannak. Az által, ha ezt a villamos központot nem Bánhidán építik meg további nyomorúságban kénytelenek vergődni, arra kérték ne akadályozza meg ezen villamos központnak Bánhidán való létesülését. Ez által szolgálatot tesz a nélkülöző bányamun­ kásságnak, továbbá szolgálatot tesz a bá­ nyamunkás szövetségnek is, mert azok a munkanélküliek, akik ma a nyomorral küz­ denek. amennyiben azt látják, hogy vezető­ jük segítségükre siet és igyekszik munkaal­ kalmat teremteni, ismét fizethetik tagjárulé­ kaikat Azt hitték a bánhidaiak, hogy meghalgatásra találnak, azonban mi történt Vála­ szolni már nem Peyer Károly a bányamun­ kás szövetség titkára válaszolt hanem Peyer Károly a szociáldemokrata pártnak egyik vezére és pedig a következőleg: Ja, most tudják, hogy én hol vagyok? A választások alkalmával nem tudták! A választások al­ kalmával nem a szociáldemokratákra sza­ vaztak, hanem a keresztényszociálistákra, ezért tehát lakolniok kell, mindent el fogok követni, hogy a villamos központ ne Bánhídan épüljön meg, hanem Kelenföldön és ha maguk felfordulnak éhen, akkor sem tö­ rődök magukkal Máskor tudják meg, mit jelent az a választásnál nem a szociálde­ mokratákra szavazni. Ez a küldöttség leforrázva ment vissza Bánhidára, természetesen levonták a kon­ zekvenciát és a jövőben tudni fogják köte­ lességüket, amit azután ismét nem fognak megköszönni azok, akik ilyen dölyfösen el­ utasították. Most amikor végleg eldőlt a Centrálé megépítésének az ügye és minden erőlködés dacára Bánhidán építik meg, most azután igyekeznek frontot változtatni és ismét kezdik dédelgetni a bánhidaikat, szá­ mítva arra, hogy majd egy ujabb megismét­ lődő választás alkalmával sikerül nekik a bánhidaiakat megszerezni, ez azonban aligha fog sikerülni, mert a bánhidaiak nem tudják elfelejteni azt a pofont, amelyet Peyer Károlytól kaptak. 1928. március 1 a környékbeli munkanélküli munkásokat al­ kalmazzák és ezek részére tisztességes nap­ számbéreket illetve órabéreket vagy akkordbéreket biztosítson. Továbbá fuvarozó és egyéb kisipari munkák elvégzése helybeli kisgazdák és kisiparosokkal végeztessenek Ugyan csak nagyon fontos érdek, hogy a mindennemű mezőgazdasági kárt, amelyek az építkezéssel járnak szakértői s községi bizottság által felülvizsgáljon és az okozott kárt a vállalat az érdekelt gazdáknak, tu­ lajdonosoknak megfelelően kártalanítsa. Ezekre kell legelsősorban körültekintően fi­ gyelemmel lenni a községi képviselő testü­ letnek és éberen őrködjön, hogy ezen épít­ kezéssel kapcsolatosan senkit kár ne érjen. Ezen villamos központ építkezésének nagy jelentősége van a tatai medencében, mert előreláthatólag fel tudja Ölelni azt a nagy munkanélküli tábort, amely ebben a me­ dencében munkahiány következtében nyo­ morog. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8— 12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Kassián környékén lakók részére Line János pénztáros szaktársnál a Pécs­ bányatelep környékén lakók részére Máhr Adolf másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ hetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi-ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ nál eszközölhetők. varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám, alatt a róm. kath. taplómmal szemben. A bánhidai községi képviselőtestületnek most az a kötelessége, hogy mindent elkö­ vessen a bánhidai munkásság és kispolgár­ ság érdekeinek a védelmére- Legfontosabb kötelességeinek egyike, hogy a munkálatok megkezdése alkalmával kikösse magának a vállalkozással szemben, hogy a bánhidai és Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 5. szám (1928. március 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-03-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2656a7d02c69b09c9854a251ce1a2f5b.jpg 20c2e6b1592c9cc7b6971d27c22b07ba https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/013f9f85b1de3343c059bb9b2e203496.pdf 5ea9d07345adbcfd96b7cb2883cb45f6 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. március 15 6. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár : 1 évre 1/2 9.60 P. 4,80 1/4 évre, 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. Akik a Bányamunkásotthon r. t. kamatmentes kölcsön elismervé­ nyeket még nem adták le, haladéktalanul jelentkezzenek a helyicsoportok vezetőségénél. 1848.-1928. március 15. Nyolcvan esztendővel ezelőtt március 15-én lobbant lángra a magyar sza­ badságharc. A századok óta bilincs­ ben szenvedett magyar nemzet felegyenesedett és lerázta bilincseit. A magyar nemzet egyetemes meg­ mozdulása oly kitörő lelkesedéssel in­ dult, hogy ellenálhatatlanul nyomult előre. Magával ragadta az egész ma­ gyar társadalmat, rang és cimre való tekintet nélkül, mindenki előtt egy cél lebegett a szabadság. A magyar szabadságharc arany be­ tűvel íródott a világ történelembe. A jobbágyság felszabadult több százados rabságából, vissza kapta szabadságát Ugyan csak meg kapta magyarország önálló felelős minisztériumát. A magyar szabadságharc megindítá­ sához megvolt minden rugó, mert ma­ gyarországot az uralmon levő Habsburg dinasztia, mint ausztria tartományát kezelte. Magyarországon osztrák csá­ szári rendeletekkel kormányoztak. A rendeletek végrehajtása alkalmával, te­ kintettel arra, hogy a rendeletek vég­ rehajtói az osztrák császári ház ke­ gyeltjei voltak, tehát minden érzék nélkül, sőt a magyar nemzet ellenére hajtották végre. Ezen rendeletek végrehajtása alkal­ mával a kezdő időben a nemeseknek kedveztek, mert ezáltal akarták a nemeseket a maguk pártjára állítani. Ez részben sikerült is, ugyancsak kedvez­ tek az arisztokráciának is, ezzel ma­ guk mellé állították az akkori magyar társadalom tekintélyes részét. Amikor sikerült nekik ilyen formán maguk mellé állítani a magyar társadalom egy bizonyos részét, akkor azután neki fogtak Magyarország teljes elnyomásásához. Ekkor azután nem tettek kivé­ telt sem nemes, sem arisztokrata kö­ zött, ha ez az ő érdekeiket szolgálta, vagy ha azokról volt szó, akik ellent álltak és mégtartották magyarságukat. Igy jutott az ország a teljes elnyoma­ táshoz. Ez az elnyomatás 1830-as 40-es években a tetőfokára hágott. Az egyik oldalon a nemesség és az arisztokracia csak dőzsölt, maga a magyar nép vi­ szont a szó legszorosabb értelmében nyomorgott. A nemesség és az arisz­ tokrácia dőzsölésében nem gondolt az ország sorsával, a jobbágyság viszont elnyomatásában nem tudott gondolni az ország sorsával. Igy foly ez évtizedeken keresztül, a nemzet lelkében ott lappangott a pa­ rázs, a vágy a szabadságért. Azonban nem volt meg a lehetősége, hogy gon­ dolatát és akaratát érvényesítse. Eb­ ben az időben a rendek és követek között akadtak egy néhányan, akik síkra szálltak, ezeket támogatta az if­ juság, akik akkor az elnyomott népnek a szócsövei voltak. Az ifjuság mindlelkesebben folytatta a harcot, szinte fá­ radságot nem ismerve, állandóan ott állott azon rendek és követek háta mögött, akik megértették az idők je­ lét. A harcuk lelkesedése fűtötte eze­ ket a rendeket és ugyancsak harcuk hevessége magával sodorta azokat, akik bár megértették az idők jelét, de nem volt elég bátorságuk a harcban való részvételre. Ez a harc az 1840-es évek vége felé annyira megerősödött, hogy 1848. március 15-én a hamu alatt lappangó parázs lángra lobbant. Oly hatalmas érővel csaptak fel a lángok, hogy elsöpörtek maguk elől mindent és ellenálhatatlanul nyomultak előre. A magyarnép szabadság vágyának a lángj a megvilágította az egész orszá­ got és ettől a világosságtól megdöb­ bent az osztrák császári kamarilla. Ezen megdöbbenésében engedett makacs és merev álláspontjából és el­ fogadta a magyar nép által felállított 12 pontot, amelyben a legfontosabbak a sajtó szabadság, a gyülekezési sza­ badság és a jobbágyság felszabadítása, továbbá a politikai foglyok szabadon bocsájtása volt. A magyar nemzet lel­ kesedésében és a siker felett való örömében mámorban uszott, azt hitte, hogy végleg sikerült szabadságát ki­ vívnia. Az osztrák kamarilla azonban se­ hogy sem tudott megnyugodni ebben a vereségben, amit szenvedett és csel­ hez folyamodott. Tudta azt, hogy a nemességnek és az arisztokráciának nem egészen tetszik a teljes szabadság, különösen az egyenlőség, ezért tehát magaköré vonta az elégedetlenkedő arisztokráciát és a nemesség egy ré­ szét. Ennek a tábornak azután ígére­ tet tett és biztosította az ő részűkre a szabadságokat, sőt anyagi javakat is, ezek azután csatlakoztak az osztrák kamarillához és hátba támadták a ma­ gyar nemzetet A magyar nemzet ezen árulói szövetkeztek a horvátokkal, rá­ cokkal és muszkákkal, akik hátba tá­ madták a magyarokat és 1849-ben sikerült leverniök a magyar szabadság­ harcot. A magyar szabadságharc leverését a legvéresebben és lealázóan hajtották végre. Az osztrák császári kamarilla Haynau tábornokot küldte magyaror­ szágba teljhatalommal, aki azután állati bestialitással állította bitó alá és gyilkoltatta le a magyar szabadságharc legjobbjait. Oly szomoru tragédiája játszódott le 1849-ben magyarországon, hogy pél­ dául október 6-án az aradi 13 hős kivégzése alkalmával az ég is a felhők sötét fátyolával burkolta be magát és sűrü könnyekkel eső alakjában mosta le a legyilkolt hősök lealázott arcát. A becsületes harcosok száz és szá­ zait gyilkoltatta le a győzelmi mámo­ rában tobzódó osztrák császári kama­ rilla. — Ugyancsak tiz és tízezreivel száműzte mindazokat, akik nem akar­ tak meghajolni és a szabadságharc le veretesét tudomásul venni. A magyar szabadságharcosok ezrei bujdostak a világba, hontalanul és ették a szám­ űzetés keserű kenyerét. Ezek közé a hontalanok közé tar­ tozott Kossuth Lajos, a magyar sza­ badságharc lángelméjű vezetője is, aki 45 évi száműzetés után, hontalanul halt meg az olaszországi Turin ban. — Kossuth Lajos nem tudta megérni, hogy életében vissza jöhessen hazá­ jába. Csak halála után, akkor is nagy harcok árán, amit az akkori ifjúság és a 48-as eszmék ápolói folytattak. — sikerült kihült tetemét hazája földjébe örök nyugalomra helyezni. Haynaut Bach váltotta fel a magyar nemzet elnyomatásának munkájában. �1928. március 15 A Bányász 2 aki kegyetlenségben nem maradt Haynau mögött, sőt ő már nyelvében is lehetetlenné akarta tenni a magyar nemzetet. Megtiltotta az összes köz­ hivatalokban a magyar nyelv haszná­ latát, csak németül volt szabad be­ szélni, azonkívül az elnyomatás száz­ száz válfaját alkalmazta. Szomoru idők voltak azok, amelyek az 1867-es kiegyezéshez eljuttattak a nemzetet. Ezen szomorú időkben is voltak szerencsére lánglelkű, államférfiúi hivatásra termett kiváltságok, mint Deák Ferenc és gróf András sy Gyula, akik létre tudták hozni az 1867. évi kiegyezést Ezután kezdő­ dött Magyarország alkotmányos kor­ mányzása és ezután kezdődött fej­ lődni Magyarország a többi nyugati államok mintájára. Korunkban, vagyis 1928. március 15-én vissza kell emlékeznünk a 80 évvel ezelőtti történelmi időkre, pél­ dát kell venni arról a lelkesedésről, arról az Önzetlenségről, amely akkor fűtötte az embereket Ugyan olyan lelkesedésre és harc­ készségre van ma szükség mint 80 évvel ezelőtt, mert akkor az osztrák kamarilla volt, aki a magyar nemzetet elnyomta, ma pedig a szerencsétlen Trianoni békeszerződés nyomja el a magyar nemzetet. A mai elnyomatá­ sunk ugyan olyan sulyos, sőt bizonyos tekintetben még sulyosabb, mint volt 80 esztendővel ezelőtt, mert ma az elnyomatáshoz hozzá járul az is, hogy országunk területét megnyirbálták. El­ rabolták országunk legjavát a kárpá­ tokat, erdőségekkel, érceivel Erdélyt, Nyugatmagyarországot a Bácskával, a legszebb búzatermő rónaságaival, vi­ zeivel, bányáival, só és érckincseivel. Megfosztották az országot a megélhe­ tés lehetőségeitől, a nyomorba való fetrengő vergődést és lassu, kínos éh­ halált szántak nekünk, hogy ebben pusztuljunk el nyomorultul. Kiáltsuk hangos szóval, hogy az egész ország visszhangozzék tőle: Csatasorba minden ember, akiben emberi lélek lakozik, meg kell menteni az or­ szágot, vissza kell szerezni az elsza­ kitott részeket, hogy megélhetést biz­ tosítsunk az ország minden lakosának. Ebben a munkában össze kell fogni mindenkinek társadalmi állásra való tekintet nélkül, mert ez mindannyiunk kenyere. Amikor ezt a munkát meg­ kezdjük, mondjunk: Jó szerencsét! Készül a bányamunkások nyugdiját módositó rendelet A munkaügyi és népjóléti miniszter 1926. karácsonyán 4400 eln. szám alatt rendeletet bocsájtott ki, amely rendelettel a bánya­ munkások nyugbérét szabályozta. Ez a ren­ delet 1927. január 1-én lépett életbe. A rendelet kibocsájtása előtt szövetségünk erélyes akciót folytatott, hogy a készülő rendeletet a munkásság kívánalmainak meg­ feleljen. A minisztérium által kidolgozott rendelettervezet ellen sulyos és megdöntő érveket hoztunk fel, azonban a bányaválla­ latok képviselőinek ferde beállításával szem­ ben nem tudtuk elérni azt, hogy a rende­ letben oly Összegű nyugbéreket állapítsunk meg, amely nyugbérek a nyugdijba vonuló munkásságnak még a legszükösebb megél­ hetését is biztosíthatta volna. A bánya válla­ latok képviselői amikor a nyugbérbiztositó rendeletet, illetve tervezetet tárgyalták, annyi sok kedvezményt állítottak be, amit a nyug­ díjasoknak nyújtanak, hogy hiába volt min­ den erőfeszítésünk, nem sikerüli a tervezet­ ben a nyugbérösszegnek a felemelése. A rendelet kibocsájtása előtt, amikor a vállalatok azt látták, hogy a rendelet telje­ sen elkészült s az ő szájízüknek megfelel, röktön hozzáfogtak az általuk nyújtott ked­ vezményeknek a visszavonásához. Ugy, hogy még a rendelet megsem jelent, máris elvonták többek között a szénjárandóságot a nyugdíjasoktól. A rendelet kibocsájtása után bevezették a lakbérfizetést, amelyet addig díjtalanul használtak. Ugyancsak megfizet­ tették a világítást, ugyannyira, amikor a ren­ delet értelmében az első magasabb nyug­ bérösszeget a nyugdíjasok kézhez kapták, akkorra az összes addigi kedvezményeket elvonták és megfizetették a nyugdíjasokkal. Szövetségünk azt a küzdelmet, amely küz­ delmet megalakulásakor erélyesen folytatott a rendelet kibocsájtása után mondhatjuk az első órákban elsőnek emelte fel tiltakozó szavát s reá mutatott arra a lelketlen álla­ potra, amely nyomorban tartja a szerencsét­ len nyugdíjasokat és a rendelet a nyugdíja­ sok nyomorát tovább tűri. A rendelet ki­ bocsájtása óta a beadványok százait küld­ tük el illetékes helyekre és több ízben a szövetség vezetői személyesen jártak el ille­ tékes helyeken, azonkívül az év folyamán számtalan alkalommal hívta össze a nyugdíjasok nyomorral küzködő táborát, akikkel egyetemben dolgoztak ki memorandumokat, amely memorandumok a nyugdíjasok szivettépően fájdalmas nyomorát festették le. — Ezeket a memorandumokat mind eljuttat­ tuk az illetékes minisztériumhoz, ahol végre azt az igéretet kaptuk, hogy az első év le­ zárása után, amikor világossá válik a nyug­ bérpénztár helyzete, megfogják változtatni a nyugdijak összegszerűségét A nyugdíja­ sok csak keserűséggel eltelve tudták tudo­ másul venni, hogy egy egész évig várakozni kell és nyomorogni. Mégis bizonyos remény­ séggel tekintettek a jövő elé azzal a bizako­ dással, hogy nyomorúságos nyugbérüket föl fogják emelni Amint most értesülünk a munkaügyi és népjóléti minisztérium vezetője Vass József népjóléti miniszter utasítást adott az illeté­ kes ügyosztálynak, hogy végezzen számitá­ sokat hogy nem volna-e lehetséges a bá­ nyászok nyugbérét méltányosan felemelni? Az ügyosztáty már meg is kezdte erre vo­ natkozólag a számításokat és ha az adatok felülvizsgálása elkészül, ujabb rendeletter­ vezetet készítenek, amellyel módosítják az 1926-ban kiadott rendeletnek azokat a pa­ ragrafusait amelyek- a mai viszonyok között módosíthatók. A népjóléti miniszter ezt a rendeletet ki­ adása előtt meg akarja vitatni az érdekelt­ ségekkel Értesülésünk szerint még husvét előtt el akarja végezni a nyugbérjáradék ujabb megállapítására vonatkozó számításo­ kat és husvét után már megtárgyalhatják az érdekeltségek az uj nyugbér rendeletet — Nagyon soká tartott, mig a népjóléti minisz­ tériumban a szerencsétlen nyugdíjasok ügyére gondoltak. — Ők nem érzik a szerencsétlen bányászok nyomorát sőt abban a kedvező helyzetben vannak, hogy nem is láthatják, mert hiszen Budapesten nincsen nyugdíjas bányász. Égető szükségük van a szerencsétlen nyugdíjasoknak arra, hogy a nyugbérüket felemeljék, mert a jelenlegi nyugbérek mel­ lett csak a legnagyobb nyomorban képesek élni, ha csak koldulással nem gyarapítják nyomorúságosán kevés nyugbérüket. A leg­ felháboritóbb dolog az, amikor becsületes, munkában megöregedett bányamunkás, aki égte életét a föld gyomrában töltötte, öreg­ ségére, amikor már dolgozni nem tud, akkor kolduljon ugyanazoktól, akik kezéből a szer­ számot kivették, hogy folytassák azt a munkát, amelyet ő már nem bír folytatni. A legfőbb ideje, hogy a nyugdíjas bányászok­ nak emberi megélhetést biztosító nyugdijat állapítsanak meg. A nyugbérek megállapításával kapcsola­ tosan revízió alá kell venni a fentnevezett nyugbérrendelet több paragrafusát is, mert azok között több olyan van, amely nem fe­ lel meg az emberi követelményeknek. Ren­ dezni kell a várakozási, illetve várományi időt, rendezni kell továbbá, illetve leszállitani a szolgálati időt, amely úgyszólván el­ érhetetlen. De rendezni kell azt az állapo­ tot is, amelyet a rendelet teremtett az által, hogy a bányamunkás elbocsájtható, mert a megszerzett éveit nem veszítheti el az által, ha más telepen vállal munkát. Ez a gyakorlatban azután azt eredmé­ nyezte, hogy a bányamunkásokat 25—30 évi szolgálat után, sőt vannak esetek, hogy 36 évi szolgálat után elbocsájtanak. Ezek a munkások azután más bányatelepen munkát már nem kapnak, öregségük folytán, az orvos nem fogadja el munkaképességének 50 szá­ zalékos csökkenését, tehát sem munkát, sem nyugdijat nem kap. Tekintve azután, hogy munkát nem tud kapni, nem képes fentarteni tagságát, mint önkéntes tag sem és mint­ hogy az elismerési díjat is csak három évig fizetheti, igy elveszti összes megszerzett éveit és dacára 35 évi munkájának, vég­ eredményben öregségére minden nyugdíj nélkül kerül ki az uccára koldusbottal és tarisznyával. Ezek és ehez hasonló sérelmek vannak a nevezett rendeletben, amelyet már jóelőre az illetékes előkészítő osztályoknak figyel­ mébe ajánljuk és majd annakidején, amikor az érdekeltségek elé tárják tárgyalásra, ak­ kor mindezeket a sérelmeket ott szóvá is fogjuk tenni és törekedni fogunk azon, hogy ezen rendkívüli sulyos sérelmek orvosolva legyenek. Orvosi hír. Dr. Kardos Adél orvos, mű­ ködését Fő ucca 320. szám alatt megkezdte. Rendel délelőtt 9—11-ig és d. u. 2—5-ig. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Kivándorlási láz a bányatelepeken. Az egyes bányatelepeken és a bányate­ lepeket környező községekben az utóbbi időben kivándorlási láz ütötte fel a fejét Az egyes községekből tömegével csoportosulnak az emberek és vándorolnak ki az országból A kivándorlóknak egyrésze Németországba a nagyobb zöme azonban Kanadába gravitál Az egyes községekből 30-40-90-100 és 120-as turnusokban indulnak különösen Ka­ nadába azzal a jó reménnyel, hogy Kana­ dában sikerülni fog nekik vagyont gyűjteni Ezen vagyongyűjtési tudatban a kivándorolni kívánók a legtöbb esetben minden méglétező értéküket eladják, sőt vannak, akik földjei­ ket, házaikat adják el azért, hogy a szük­ séges útiköltségeket megszerezhessék. Egy másik része viszont Kanadában levő isme­ rőseik utján kölcsönt szereznek abban a tudatban, hogy kiérkezésük alkalmával vis­ szafogják fizetni az utazásra kölcsönözött összeget A kivándorlóknak egy tekintélyes része, söt mondhatják azt, nagyobbik része bányamunkás, akik vándorbotot vesznek és el­ hagyják az országot Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben mind nagyobb arányokat öltött a kivándorlás, utána jártunk a dol- �1928. március 15 goknak és tapasztalatainkról a következők­ ben számolunk be. Az évek óta tartó nagy válság, amely a bányaiparban dul, a bányamunkásságot nagy nyomorba döntötte s a munkásság ezen nyomorában mindenre gondolt és igyeke­ zett valamiként életfentartását biztosítani. A munkásságot ezen nyomorában felkeresték külföldi ügynökök — legnagyobbrészt azo­ kat, akik teljesen munkanélkül voltak — és elmondották, hogy Kanadában milyen nagy szükség van munkásokra, biztatták a mun­ kásságot jó fizetésekkel, amelyből az itthon hagyott családjaikat is tudják támogatni, sőt vagyont is tudnak gyűjteni és egy pár évi távollétük után hazatérve nyugodt és gondtalan életet folytathatnak. Ezen kecsegtetésekre az a munkás, aki a legnagyobb nyomorral küzdött kapva ka­ pott az ajánlaton és megkezdődött az után­ járás az utlevél, a hajójegy és az egyéb szükségesek beszerzése végett. As utlevél és az egyéb a kivándorlással kapcsolatos ügyeknek elintézését vállalta azután az ügy­ nökség, amelyet a kanadai kormány Buda­ pesten Canadian Pacific Railvay Company elnevezésen tart fenn. Ez a vállalat jár el a belügyminiszteriumban az utlevél meg­ szerzése, továbbá a kanadai bevándorlási engedélynek a megszerzése érdekében. Ugyancsak ez a vállalat nyujt mindennemű felvilágosítást az utazásra és az elhelyezke­ désre vonatkozólag. Egy ilyen felvilágosítást nyujtó levél jutott a kezeinkhez, amelyből megállapítottuk, hogy a levélben bennfoglaltátik, hogy Kanadában csak mint földmives munkás nyer bebocsájtást és aki megérke­ zése után vonakodik földmunkával foglal­ kozni és munkahelyét elhagyva bányákban, gyárakban vagy máshol akar elhelyezkedni, avagy pedig az egyesült államokba való átszökést kisérelné meg, azt Kanadából ki­ utasítják és hazatoloncolják. A kivándorló tehát csak a számára előre biztositott munkahelyen dolgozhat és ezért kiérkezése után más helyre, mint amelyet a társaság megjelölt, nem utazhat — Közli továbbá a fenti vállalat az érdekeltekkel, hogy az összes utiköltség személyenkint 200 dollár, vagyis 1140 pengő. Ennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki Kanadába indul. Tekintettel arra, hogy a kivándorlók nagyobb része bányamunkás, felhívjuk a kivándorolni szándékozók figyelmét hogy vegyék figyelembe a fenti vállalat által küldött értesítésben foglalt kitételeket — ugyanis a telepeken és a községekben el van terjedve annak a hire, hogy amikor kiérkeznek, akkor bányába mehetnek dol­ gozni. Sőt ugy kecsegtetik egymást hogy az évnek csak hat hónapjában kell dolgozniok és a hat hónapi munkának az ered­ ménye elegendő az egész évi ellátásra, sőt az itthon maradt családoknak a támogatá­ sára is jut A hat hónapig való munka és az a kecsegtetés, hogy csak hat hónapig kell dol­ gozni az a legjobban elárulja, hogy az ér­ tesitések, amit kintről kapnak nem őszinték. Mert Kanadában a bányákban nemcsak hat hónapig tart a munka, már csak azért sem, mert Kanadában kimondottan hat hónapig tart a legszigorubb tél, amikor nagyrészt a hideg meghaladja számtalanszor az 50 fo­ kot tehát ezek azt igazolják, hogy a kiván­ dorlók igenis csak földmunkára lesznek alkalmazva és ez tényleg csak hat hónapig tart mert a farmerek télidőben redukálják a farm-munkásokat Kanadában törvény tiltja, hogy olyan munkást alkalmazzanak, A Bányász 3 Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. aki nem angol, de az ipartelepek és gyárak sem alkalmaznak olyan munkást aki nem tud tökéletesen angolul, még az ideiglenes városi napszámos munkánál és a vasúti munkálatoknál is ez a helyzet Ha szükség­ ből mégis felfogadnak egy középeurópai bevándoroltat abban a pillanatban, amikor egy angolul beszélő egyén jelentkezik fel­ vételre, a bevándoroltakat irgalmatlanul el­ bocsájtják. Kanadában ugyanis nincs semmi­ féle fórum, mely a munkást a felmondás, vagy elbocsájtástól megvédené. Ugyanis ott az ugynevezett „kvitt“ rendszer divik, ami abból áll, hogy minden munkást azonnal ellehet bocsájtani minden indokolás nélkül, viszont a munkás is kérheti azonnali elbocsájtását Egy Kanadából származó levélből idézzük a következőket: "A farmmunka kezdődik május hóban, havi 30 dollár fizetéssel, ez május és junius hóra 60 dollár, juliusban alig van munkaalkalom, amit tehát keresett annak felét el kell köl­ tenie megélhetésre s igy ha két hónapig dol­ gozott, marad 30 dollárja. Augusztusban megindul a szénagyűjtés, amit már jobban fizetnek. Ezért napszámban napi 2 dollár jár. Ez ha 25 munkanapig dolgozhatott 50 dollár. Szeptember hónapban megkezdődik az ara­ tás, napibér kéve akkordszedés 4 dollár, cséplőgépnél napi 6 dollár, átlag tehát napi 5 dollár. Az aratás elhuzódik a hó leeséséig azaz november közepéig. De tekintettel arra, hogy az ősz itt eléggé bővelkedik csapadék­ ban, igy minden munkanapon nem lehet dolgozni Legfeljebb 30 munkanapot vehe­ tünk alapul, ez alatt az idő alatt megkeres körülbelül 150 dollárt. Aratás végeztével, tehát november végével a munkás elvonul téli munkára az erdőkbe és ha 4 hónapot, vagyis 100 munkanapot tud dolgozni, ami a legritkább esetben sikerül megkeres kb. 100 dollárt. Tehát egy egész munkaévben egy farmmunkás, aki folyton kap munkát, megkeres 280 dollárt, mig ha az egész évre szegődött be a farmra ugy 300 dollárt kap. Ezzel szemben mi a kiadása ? A téli ruhá­ zat beszerzése legalább 40 dollárba kerül, másik levél szerint 100 dollárba, az erdővidékre való utazás pedig 80 dollárba. Ugy, hogy keresetének nagyobik része ruhára és utazásra szükséges. Hol vannak az egyéb szükségletek ?’ Egy másik levélrészlet, amelyet az illető Edmondtomból irt „1927. május 18-án ér­ keztem Kanadába, hogy valamire vergőd­ jem 1300 pengőt vettem fel a Nemzeti hitel­ szövetkezettől, azonkívül van 700 pengő adósságom. Itt csupa küzdelem az élet a családom pedig otthon küzködik. Csak az adósságomat ki tudnám fizetni, az útiköltsé­ get valahogy megvonnám a számtól, de mi lesz otthon a váltómmal ? Itt most a leg­ nagyobb hideg van, vagyis 54 fok, nem le­ het dolgoznunk, mert nem bírjuk ki az er­ dőben, de azért küzdőm, holott már a fülem és az orrom kétszer elfagyott De muszáj, mert másképen itt veszünk el. A fizetésem havonta 24 dollár, többet nem lehet itt ke­ resni, mert igen sokan vagyunk és máshová nem mehetünk csak erdőre, mert máshová nem vesznek fel Kérem a magyarok Istenét, hogy minél előbb láthassam az én szeretett szép magyar hazámat!“ Egy másik levélből következő részletet közöljük. „Itt Edmondtomban az hallatszik, hogy most 1928. márciús havában több ma­ gyar ember fog kivándorolni Kanadába Én pedig csak annyit tudok, hogy itt nagyon sok ember munkanélkül van, én most itt vagyok Saskatomban, de innét is muszáj tovább vándorolni, mert a munkaviszony itt is a legszomorubb. Most egy tehervonaton lopva megyünk munkát keresni, mert sze­ mélyvonatra nem telik. Ha engem a jó Isten haza segit, mindent el fogok követni, hogy sok száz magyar testvéremet megmentsem " Nem folytatjuk a levélrészletek közlését, mert teljesen elegendő képet mutatnak a fenti levélrészletek. Ezek a levelek elárulják, mennyi fájdalom, mennyi nyomor és meny­ nyi szenvedésen kell keresztül menni azok­ nak, akik a lelketlen ügynökök kecsegtető szavainak felülnek. Ezen szerencsétlen kívándoroltaknak a szenvedéséhez hozzájárul még az a keserű tudat, hogy ugyanakkor, amikor ők a nyomorral, fájdalommal és a vedésekkel küzködnek, ugyanakkor itthon hagyott családjaik is a legnagyobb nyomo­ rúságban vergődnek, mert hisz mielőtt elin­ dultak a nagy utra, mindenüket, amijük volt el kellett pocsékolni és az útiköltségre ál­ dozni. Ajánlatos, hogy a kivándorolni szándékozók, amielőtt utrakelnének, illetve mi­ előtt az itthon keservesen szerzett kis ér­ tékeiket elpocsékolják, szívleljék meg és gondolják meg, ne induljanak a nagy nyo­ morúsággal farkas-szemet nézni és nehagyják itt családjaikat a nyomorban fetrengeni. Ugyancsak felhivjuk a magyar kórmányhatalom figyelmét ezen jelenségekre, mert ezek szomoru jelenségek amikor embercso­ portok akik duzzadó munkaerővel és mun­ kára való ambícióval fűtve vesznek vándor­ botot a kezükbe és hagyják el az országot és mennek a nagy bizonytalanságba azzal a reménnyel, hogy esetleg két kezük mun­ kájával az idegenben sikerűl nyomorgó csa­ ládjaikat megmenteni és ehelyett ugy ők maguk, mint családjaik még nagyobb nyo­ morba kerülnek. Az államhatalomnak legfőbb köteüessége arról gondoskodni! hogy a magyar munkás boldogulását idehaza ta­ lálja meg és ez által hazája boldogulását is biztositsa. �1928. március 15 A „Bányász" A bányász az életét kockáztatja. Salgótarján egyik bányájában, a Teréztárón halálos kimenetelű baleset történt f. hó 1-én. Az egyik munkahelyen a tetőzet leszakadt, ahol több métermázsa kő hullott alá. Ezen munkahelyen a jelzett időben három munkás dolgozott, akik közül kettőnek sikerült kiugrani, a harmadikat azonban, névszerint Kazinczi András 45 éves vájárt a föld odaszoritotta a sínek közé. Még élet­ ben volt, azonban nem lehetett hozzáférni teljesen el volt zárva a külvilágtól és csak 16 órai megfeszitett munka után sikerült öt eletveszedelmes helyzetéből kiszabadítani. Kórházba szállították, sajnos azonban nem sikerült Őt az életnek megmenteni és E hó 4-én kiszenvedett. A szerencsétlen munkástársunk után felesége és 8 gyermeke ma­ radt, részben neveletlenül. A szerencsétlen áldozatot f. hó 6-án he­ lyezték örök nyugalomra Salgótarjánban, a Forgáchtelepi temetőben, ahol szövetségünk vezetősége és a központi dalárdánk, vala­ mint munkástarsaink százai kisérték utolsó útjára. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Kisterenyén, a Chorin főtáróban folyó hó 10-én ugyancsak halálos kimenetelű bal­ eset történt A munkahely beomlása maga alá temette Szabó Mihály 40 éves vájárt, aki a helyszínen meghalt. Mindkét baleset tárgyában a bányaható­ ságok megindították a vizsgálatot. Elszakadt a lift kötele, két bányász meghalt. A herrschels-maldani szénbányában, amint Bresiauból jelentik, hasonló liftszerencsétlenség történt, mint néhány nappal ezelőtt Neurodcban. Az egyik liftkezelő túlságosan nagy sulylyai terhelte meg a liftkosarat, ugy, hogy a kötél elszakadt és a lift az aknába zuhant A liftkosárban tartózkodó liftkezelő súlyosan megsebesült Segélykiáltásaira két bányász uj liftkötelet szereit föl. amellyel felhúzták a le­ zuhant liftkosarat majd a megjavított liften maguk is leszálltak az aknába, hogy segítse­ nek sebesült társukon. Eközben azonban az uj liftkötél is elszakadt és a liftkosár másod­ szor is a mélységbe zuhant Mind a két bá­ nyász azonnal meghalt Nyilatkozat. A „Bányamunkás" f. évi február 18-án kiadott számában nevemmel kapcsolatosan olyan állításokat közölt, amelyek dennunciáló jelleggel birnak. A „Bányamunkás" célját teljesen ismerem, tudom azt, hogy a dennunciálással mit akarnak elérni, azért nem akarok vele bővebben foglalkozni. Hogy mennyire rosszhiszemű a „ Bányamunkás"-nak azon beállítása, amely szerint a kommunban viselt dolgaimért nem azért voltam lecsukva, mert a munkásság érde­ keiben jártam volna el, hanem azért, mert állítólag valami bútorfélét csináltattam volna az üzem terhére, a saját részemre. Tehát én nem tagadtam soha és nem tagadom ma sem, hogy bútort csináltattam, azt azonban annak a rendje és módja szerint ki is fizet­ tem, amelyet az alábbi igazolvánnyal iga­ zolok. M. kir. Kőszénbánya Hivatal mellé rendelt műszáki hivatal Komló. 128/928. szám. Hivatalos igazolvány: Alulírott hivatal igazolja, hogy Bern­ hardt Henrik által 1919. évben rendelt és a kőszénbánya műhelyében készült bú­ torok ára fejében 1068 kor.-t készpénzben fizetett, a komlói m. kir. Kőszén­ bánya hivatal pénztárába. Komló, 1928. március 5-én. (P. H.) Kollár s. k. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Tehát amint látja a „Bányamunkás“ cikk­ írója én a bútoromért járó összeget meg­ fizettem, még pedig nem két-három évvel később, mint ahogy azt a "Bányamunkás“ felelős szerkesztője Peyer tette és nagyon üdvös lenne, ha Peyer ur is leközölné azt a számlát, amelyet a szőnyegek és egyéb bútorokért, amelyet a szövetségtől vett meg — kimutatná, természetesen kimutatná azt is, hogy mikor is fizette ki a butor árát Ezek után azt hiszem a cikk irója be­ fogja látni minden további bizonyitás nélkül, hogy cikkével dennunciálni akart, lehetet­ lenné akart tenni működésemben ahelyett, hogy inkább a saját maga cselekedeteit nézné. Bernhardt Henrik. Kitört a bérharc a berlini fémiparban. A berlini vas és fémiparban foglalkoztatott munkások bérkövetelésük elutasítása miatt beszüntették a munkát s ennek következményeképen a vas és fémgyárak tulajdono­ sai a meghiúsult tárgyalások után mintegy 75.000 fémmunkást zárt ki a gyárakból. A sztrájk kapcsán előállott helyzettel bér­ egyeztető biróság foglalkozott, aki március 8-án meghozta a határozatát, amely szerint egy kissebb béremelést itélt meg a munkás­ ság javára. A biróság itéletét a munkaadók tudomásul vették, mig a munkások elutasisitották. Egyenlőre az a látszat, hogy a bé­ kéltető biróság határozatát kötelezőnek mondja ki a munkásokra nézve is. Hogy mi lesz a harcnak a befejezésével még tel­ jesen bizonytalan. Tizenkét halott bányalégrobba­ nás következtében. Neúrode mellett lévő bányában légrobba­ nás következtében 12 ember veszitette éle­ tét. Egy bányamérnök és három bányakerületí tisztviselő, valamint 8 munkás. Az áldozatokat óriási részvéttel temették el a bányakerület tisztviselői és munkásai. Véget ért a cseh-szlovákiai bányász sztrájk Lapunk február 15. és március 1-i számá­ ban már beszámoltunk a cseh-szlovák terü­ leten beállott bérkonfliktusról. E beszámoló­ inkban igyekeztünk objektívek maradni, de objektivitásunk mellett is megállapítható volt, hogy cseh-szlovákia bányamunkásainak bérharca nem is annyira anyagi kérdés, mint inkább a szociáldemokrata párt és a komunisták erőpróbája. Most, amidőn a harc már befejeződött, világosan megállapitható, hogy a harcok alatt lefolyt taktikázások világosan a két párt közötti harcot domborították ki. Végeredményben a két párt között való dulakodásból a munkásság nagy tömege húzta a rövidebbet Ugyanis a cseh-szlová­ kiai bányamunkásság bizalmiférfi testületé 20 %-os bérkövetelést állitott fel, amelyre a munkaadók válaszukban körülbelül 5 %-os béremelést ajánlottak fel a munkásság be­ adványára. A két hadakozó párt közül ezen 5 %-os béremelést egyik sem merte vállalni, mert a szociáldemokrata párt attól félt, hogy ha ezt elfogadja, akkor a bolsevisták kerül­ nek fölénybe, a bolsevisták pedig ugyan­ csak azért nem merték elfogadni, mert attól féltek, hogy akkor pedig szociáldemokrata párt arat felettük győzelmet Igy azután feb­ ruár 13-án Brükszben, mint egy 30,000 bá­ nyamunkás lépett sztrájkba, mig egy pár nappal később csatlakozott hozzá a handlovai szénmedence bányamunkásai számsze­ rűit mintegy négyezren. A cseh-szlovák munkaügyi miniszter nyomban megkezdte a békéltető tárgyalásokat amelyre a bányatulajdonosok mintegy 7, 7 és 1/2%-os béremelést ajánlottak fel a munkásoknak. A munkásság a felajánlott 7 1/2 %-os béremelést elutasította, mig végül is március 5-én 5, 5 1/2 és 6 %-os béreme­ lésben, azonkivül 100 csehkorona gyorsse­ gélyben egyeztek meg a tárgyaló felek. Ez a megegyezés a handlovai bányászokra ter­ jedt ki, mig a brükszi bányamunkásság ré­ szére 3 %-os béremelést és 80—180 korona közötti gyorssegélyt állapítottak meg. Ezen megállapodások alapján valamennyi bánya­ kerületben, ahol bérémelési mozgalom volt helyreált a béke. A brükszi kerületben a béregyezményt a szociáldemokratapárt és a bolsevisták is aláírták. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Kassián környékén lakók részére Line János pénztáros szaktársnál, a Pécs­ bányatelep környékén lakók részére Máhr Adolf másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ hetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart, Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicsoportunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ nál eszközölhetők. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP R ÉS ZV É NYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám, alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 6. szám (1928. március 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-03-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d0a6d3535db0ebbd0648ca937f1cf759.jpg 1b093358fbf388bc7c89612aae5ca797 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/346df133e6184051b634e32d1b6a2035.pdf d79a72db1d645a159b6e814107ec410f PDF Text Text III. évfolyam. 1928. április 7. szám. 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1 évre 1/2 Előfizetési ár: 9.60 P. 1/4évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. A szakszervezeti törvény megalkotása. F. évi március hó 5-én gróf Bethlen István azt a kijelentést tette, hogy „Az államnak meg kell alkotni egy szakszervezeti törvényt, amely tiszte­ letben tartva a szakszervezetek régi jogait és szabadságait, szociális kisik­ lásait politikai téren lehetetlenné teszi." Magyarország miniszterelnökének ezen kijelentésére megindultak a cikksoro­ zatok áradatai, mindegyik igyekezett a maga szempontjából kritika tárgyává tenni a fenti kijelentéseket. Magyarország egyik legégetőbb szo­ ciálpolitikai kérdésének a megoldását jelenti a szakszervezeti törvény meg­ alkotása. Bár tudatában vagyunk annak, hogy a szakszervezeti törvény meg­ alkotása nem fog végleges megoldást teremteni, annak dacára mégis bizo­ nyos megnyugvással vesszük a minisz­ terelnök kijelentését, mert ezáltal leg­ alább is megközelitjük. azt az utat, amely a munkásság szakszervezeteit az állam életében az. őt megillető helyre juttatja, ahol azután a szak­ szervezetek az ő gyakorlati tudásuk­ kal, mint a munkásság hivatott és szak­ szerű szószólói, a munkáskérdés meg­ oldásán az állammal és társadalommal együtt dolgozhatnak. Az a kérdés azonban, hogy az állam­ hatalom képviselői milyen sugalmazással fogják ezen szakszervezeti törvény­ nek a részleteit összeállitani. — A tervezet kidolgozóinak szemelött kell tartani, hogy amikor a szakszervezeti törvény megalkotásán fáradoznak, ak­ kor a szakszervezetek tagjairól, mint az állam és társadalom fenntartó ele­ meiről kell, hogy gondolkozzanak és ne mint az állam és társadalom rom­ bolóiról ítélkezzenek. Magyarországon a szakszervezetek ugyszólván törvényenkivüli állapotban vannak. Nincsen semmiféle fórum, mely a szakszervezetek kérdését elbírálná. A külföld nyugati államaiban mindenütt törvény szabályozza a szakszervezeti kérdést. Szükséges, hogy Magyaror­ szágon is megalkossák azt a sokat hangoztatott szakszervezeti törvényt. Rendezni kell a munkavállalási és a munkaadói jogokat és kötelességeket. Szabályozni kell a munkaviszonyt, ugy­ szintén a munkabér kérdését. A lehető legtarthatatlanabb állapot az, amely a magyar munkásság bér és munkavi­ szonyából kifolyó nézeteltérések elinté­ zése körül keletkeznek. Magyarorszá­ gon a munkabér és munkaviszonyból keletkező viszályok alkalmával — tör­ vény hiányában — a rendőrhatóságok intézkednek, sajnos, számtalan esetben nem a kellő hozzáértéssel, ugyszintén nem a szükséges megértéssel kezelik és intézik el ezt a sulyos kérdést. — Magyarországon, ahol oly szegények vagyunk szociálpolitikai törvényekben és még szegényebbek szociálpolitikai intézményekben, az államhatalom leg­ fontosabb kötelessége egy ilyen fontos és nélkülözhetetlen szociálpolitikai tör­ vénynek a megalkotása. Magyarországon éppen ezen törvény­ nek a hiánya folytán ugy a munkál­ tatók, mint a munkásság a saját ere­ jükre voltak utalva, tehát aszerint jártak el, amint ügyük elintézésére éppen jónak láttak. Ez egyik legfőbb okozója a társadalmi rend széttagolt­ ságának és osztályozásának, ez vezette a munkásságot szervezetében az osz­ tályharc alapjára. Az osztályharc alapján folytatott szervezkedési műveletek mindinkább kiéleződtek, az osztályok eltávolodtak egymástól és a harcot osztály-osztály ellen mind élesebben folytatták. Az államhatalom képviselői, ugyszintén vezetői az osztályharcok folyamata alatt nem vettek magoknak fáradtsá­ got arra, hogy az osztályharc igazi rugóit megtekintsék, megvizsgálják és az esetleges orvoslásra szoruló sérel­ meket kölcsönös megelégedésre meg­ értéssel orvosolják. Az államhatalom képviselői azzal a gavalléros gesztus­ sal intézték el legtöbb esetben a fel­ merült panaszok következtében hozzá­ juk fordult rétegeket, hogy az ipar­ törvény paragrafusai szerint egyenlő joga van ugy a munka vállalónak, mint a munkaadónak. Ez tényleg benfoglaltatik az ipar­ törvényben, a gyakorlatban azonban munkaadó és munkavállaló között erő­ viszonyok tekintetében óriási különb­ ségek vannak. A munkaadók vagyonuk következtében, továbbá egyéb befo­ lyásaik révén a közigazgatási hatósá­ gok előtt egész más elbirálás alá es­ tek, mint az a szerencsétlen munkás, aki sem vagyonnal, sem egyéb befo­ lyással nem rendelkezett, csupán pa­ naszával állt ott a közigazgatási ha­ tóságok egyes közegei előtt, mint munkavállaló. Az ilyen sérelmekből keletkezett sok sulyos nézeteltérés és a munkásság különféle megbántása késztette a munkásságot a szerveze­ tek megalkotására, amely szervezetek a munkásság ügyes-bajos dolgainak az elintézése érdekében eljárt Már most ilyen, a munkásság nagy egyetemét összefogó testületek nem maradhatnak törvényen kivüli állapot­ ban. hanem igen is törvényben kell biztosítani a szakszervezetek jogait, ugyszintén kötelességeit. Törvénynek kell előírni azt a határt, amely határig a szakszervezetek, mint ilyenek elme­ hetnek, ugyancsak törvényben kell biztosítani azokat a jogokat is, amely jogokat a szakszervezetek, mint ilye­ nek élvezhetnek. Különösen korunkban fontos ezen törvénynek a megalkotása, tekintettel arra, hogy Magyarország közgazdasága, kereskedelme, ipara az ország lehe­ tetlen megcsorbítása következtében a legválságosabb időket éli. Most van a legnagyobb szükség arra, hogy ezen válságos időkben ne oktalan és meg­ gondolatlan, kapzsiságból elkövetett sérelmek következtében beálló harcok nehezítsék a kibontakozást, hanem a nemzet egyetemes megértéssel ápolt összetartása erősítse a válság leküz­ dése érdekében folyó munkát. Szabá­ lyozni kell a törvénynek munkás és munkaadó közötti viszály elintézésének kérdését. Meg kell alakítani a munka­ bér egyeztető hivatalokat. Valóra kell váltani a munkabérbíráskodást, létre kell hozni a munkás és a munkaadó között felmerült differenciák igazságos elintézését anélkül, hogy az elintézés­ nek a módja az ország közgazdaságát megrázkódtatásnak tegye ki. Lehetetlenné kell tenni a munkálta­ tók szervezeteinek azt, hogy egyes munkásokat kipécézzenek és büntet­ hessenek az által, hogy együk vállalat­ nál elkövetett szabálytalanság, vagy vélt szabálytalanság miatt a többi vál­ lalatok sem alkalmazzák. Ugyancsak lehetetlenné keli tenni, hogy egyes munkásszervezetek politikai nézetelté­ résekből kifolyólag megnehezítsék, vagy lehetetlenné tegyék egyes munkasoknak a munkavállalását. Felelős tényezőkké kell tenni ugy a munkás, mint a munkáltató szerveseteket, egyenlő elbánás alá kell venni mind- �2 A Bányász A Salgótarjánban működő hét dalárdából egyiket, egyenlő joga kell, hogy legyen ugy a munkavállalónak, mint a munka­ alkotott kar Ursutz József karnagy vezeté­ adónak. A munkaadói, vagy a munka- sével elénekelte a magyar „Hiszekegy“-et, vállalói jogok és kötelességek le tár­ amit az egész hallgatóság kalaplevéve hall­ gyalásánál egyenlő tényezőkké kell gatott végig. Azután dr. Sztranyavszky Sán­ tenni és felelősséggel tartozzanak ha­ dor belügyiállamtitkár a kerület országgyű­ tározataik betartása, vagy be nem tar­ lési képviselője méltatta az 1848-iki szabad­ ságharc történetét, párhuzamot vont az 1848, tásáért A szakszervezetek vezetőiből, ugy­ 1918. és 1928. évi események között. Örö­ szintén a munkáltató szervezetek ve­ mének adott kifejezést, hogy ezen ünnep­ zetőiből egy felettes fórumot kell lé­ ségen Salgótarján összlakossága, társadalmi tesíteni, amely testületbe azután az állásra és pártállásra való tekintet nélkül állam szociálpolitikai osztályának is vesz részt A tömeg a legnagyobb lelkese­ képviseletet kell juttatni és ezen felet­ déssel hallgatta végig és beszéde befejez­ tes fórumok határozatait, illetve utasí­ tével zugó éljenzéssel üdvözölte. tásait tartoznak az egyes szervezetek, Ezután dr. Förster Kálmán Salgótarján ugy a munkáltató, mint a munkásszer­ r.-t város polgármestere szép beszéd kísé­ vezetek végrehajtani. Ezen felettes retében ültette el Nagymagyarország emlékfórumok hatásköre kell, hogy kiterjed­ fáját amelynek tövében Nagymagyarország jen ugy a munkaviszony, mint a bér­ 63 vármegyéjéből hozott földet szórt, hogy viszony, valamint a munkásvédelmi majdan, mint nagy terebélyes fa hirdesse eszközök felülvizsgálására és döntő Nagymagyarország sérelmére elkövetett igaz­ befolyással kell bírnia. Befolyást kell ságtalanságot és zúgásával követelje az igaz­ engedni a munkásszervezeteknek is ságtalanság orvoslását Ezután az egyesített az iparban a munkaviszony, bér és dalárdák elénekelték a „Nem, nem, soha !“ egyéb, a munkásságot közvetlenül cimű dalt utána Pethő Endre elszavalta érintő kérdésekben ugyanugy, mint azt Sasy Csaba: „Magyar ereklye“ cimű költe­ jelenleg a munkáltatói szervezetek él­ ményét, utána a salgótarjáni egyesített ci­ veznek. gányzenekarok eljátszották a „Tavasz el­ A szakszervezeti törvény megvaló­ mult“ cimű dalt amely után Hábel Gyula sítása kell, hogy a mai társadalmi honvédszakaszvezető Lampert Géza: "Hon­ rend széttagozódása és osztályozása véd“ cimű költeményét szavalta el. Végül következtében fenálló szakadékok fö­ az egyesített dalárdák az acélgyári zenekar lött megépítse az átvezető hidat és kíséretével eljátszották a „Himnuszt“ A dél­ megteremtse a munkásság és a pol­ előtti ünnepség ezzel befejeződött gári társadalom között szükséges meg­ Este 8 órakor szövetségünk központi he­ értő kiegyenlitődést. Meg kell szűnni lyiségében műkedvelő előadással egybekö­ annak az állapotnak, hogy munkás, tött nemzeti ünnepélyt rendeztünk. A kö­ munkáltató, közigazgatási hatóságok vetkező műsorral: 1.) Nyitány : „Magyar him­ és a polgári társadalom között fenn­ nusz“ előadta a Salgótarjáni Kőszénbánya álló viszályoknak a hatását a munkás r.-t zenekara. Gábriel Antal karnagy veze­ mindig a nyomoruságával fizesse meg. tésével. 2.) „Kosuth.“ színdarab. Irta: Kraft Ne történhessen meg ugy, mint az a Aladár, tervezte: Simkovics János. A Kos­ múltban számtalan esetben megtör­ suth szobor megtestesítésében részt vettek: tént, hogy amikor a munkásság jogos Kossuth Lajos: Bérezi János, hg. Eszterkívánságainak szószólójává állt oda az házi Pál: Széver Károly, Klauzál Gábor: államhatalom egyik-másik exponense, Telek József, br. Eötvös József: Majher akkor a polgári társadalomból és a Mihály, gr. Széchényi István : Müller Gyula, munkáltatók köréből felsziszentek és gr. Batthányi Lajos: Mencel András, Sze­ tiltakoztak, illetéktelen beavatkozás­ mere Bertalan: Bozics Alajos, Deák Fenak minősítették az eljárást, ugyan­ rencz: Balázs József és Mészáros Lázár: akkor a munkáltatók állandóan a, ha­ Bár Antal 3.) „Uj talpra magyar.“ Irta: Tétóságokat igyekeztek a munkássággal rey Sándor. Szavalta Győri József. 4.) „Ta­ szembeállitani. vasz elmult“ Előadta szövetségünk köz­ Csakis egy igazságos és méltányos ponti dalárdája. 5.) „Egy gondolat bánt enszakszervezeti törvény szüntetheti meg gemet . . . “ Irta : Petőfi Sándor. Szavalta: az osztályharcot és teremtheti meg Batta Gyula. 6.) „Sikolt a harci síp" (Riadó) Magyarország társadalmi békéjét. Előadta a központi dalárda. 7.) „1848“ Irta: Petőfi Sándor. Szavalta Csóka Boriska. 8.) „Kossuth Lajos azt üzente . . . “ Előadta a Márciusi ünnep közpoti dalárda. 9.) „Kossuth induló" Elő­ Salgótarjánban. adta a központi dalárda. Az ünnepély kezdete 8 órára volt hir­ Salgótarján és vidékén dolgozó bányamun­ detve, azonban már a délután folyamán a kásság nagyarányú ünnepség keretében ülte munkásság tömegesen jelent meg az ez al­ meg az 1848. március 15-iki forradalmi ese­ kalomra gyönyörűen feldíszített nagyterem mények 80 éves évfordulóját. megtekintésére. Fél 8 órakor már oly óri­ Szövetségünk a vezetőség határozatából ási volt a tömeg, hogy a Vigadó összes he­ kifolyólag testületileg vett részt a város ál­ lyiségei zsúfolva voltak és képtelen volt a tal rendezett délelőtti ünnepségen, ahová a folyton érkező ujabb tömegek befogadására, baglyasaljai helyicsoportunk körében mű­ ugy, hogy az érdeklődők százai voltak kény­ ködő fúvószenekar hangjai mellett vonult ki teleknek hely hiányában kint maradni. Ezen a bányamunkásság nagy tömege a Főtérre, díszes ünnepélyünket dr. Sztranyavszky Sán­ ahol elhelyezkedett az ünneplő közönség dor államtitkár is megtisztelte látogatásával, között- Központi dalárdánk az előzetes mű­ ugyszintén Salgótarján minden társadalmi sor szerint csatlakozott az összes salgótar- rétege képviseltette magát az ünnepségen. jáni dalárdák által alkotott karhoz. Amikor Ez alkalommal történt meg először Salgó­ a nagy tömeg a Főtéren elhelyezkedett, az tarjánban, hogy társadalmi állásra és pártál­ ünnepség megkezdődött lásra való tekintet nélkül munkás-munkál­ 1928. április 1 tató és polgár egyaránt együtt ünnepelte az 1848-as hagyományokat Az ünnepség gazdag műsora oly hatást váltott ki a hallgatóság körében, hogy a mű­ kor befejezése után szűnni nem akaró ová­ cióban részesítették ugy a színdarab szerep­ lőit valamint annak szerzőit ugyszintén a műsor többi számaiban szereplőket vala­ mint a központi dalkart, amely a műsor be­ fejezése után, műsoron kívül, az ováció ha­ tása alatt több dalt adott elő, nagy siker­ rel Az ünnepséget reggelig tartó tánc fejezte be. A salgótarjáni munkásság ezen ünnep­ ségével maradandó emlékévé emelte a mun­ kásmozgalom fejlődését és megmutatta, hogy lehet ellentétek szitása nélkül megértéssel, becsülettel működni anélkül, hogy az a mun­ kásság érdekeinek a rovására történne, sőt egyenesen a munkásság érdekeinek a védel­ mét sokkal hathatósabban lehet szolgálni a megértés utján. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. A „Bányamunkás“ ujabb ferdítése. A „Bányamunkás* március 25-én össze­ tákolt számában a „Csóka-féle kiválás előz­ ménye a biróság előtt" cim alatt egy minősit­ hetetlen ostoba közleményt közölt, Oravec János bűnperével kapcsolatosan. — „A Bá­ nyász“ f. évi március hó 1-én megjelent számában már röviden megemlékeztünk erről a tárgyalásról Lényegében csak a törvényszéki tárgyalás befejezése után kí­ vántunk foglalkozni a bűnperrel, miután azonban a „Bányamunkás* a fent idézett számában ezt a gyalázatos bűnpert más irányba igyekszik terelni, mint ahova való, szükségesnek tartjuk ezen ügyet a maga valóságában már most a nyilvánosság elé hozni. „A Csóka-féle kizárás előzménye a biró­ ság előtt“ című közlemény már maga el­ árulja a tendenciát, mert minden ember, aki e bűnper előzményeit és a Csóka-féle kivá­ lás előzményeit ismeri az tudja, hogy ennek a bűnpernek a kiváláshoz abszolút semmi köze nincs. Itt egy közönséges bűncselek­ ményről lévén szó, amelynek az előzményei a következők: A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének képviseletében 1925. október közepén Oravecz János és még négy bizalmi férfi 25 millió koronát vett fel a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t pénztárából. E 25 millió koronát a társulat igazgatósága 120 legszegényebb bányamun­ kás névsorának a bemutatása ellenében fi­ zette csak ki azzal, hogy ezt az Összeget a bemutatott névjegyzékben szereplő szegénysorsú bányamunkásság között mint segélyt tartoznak a felvevők kifizetni A segélykifizetés annak rendje és módja szerint meg is indult megfelelő nyugták ellenében. Köz­ ben a bányamunkás szövetség titkára Peyer Károly, Csóka Vendel szaktársunkat a salgó­ tarjáni kerületbe küldötte, a szövetség által abban az időben kiadott ingyenbélyegek ki­ osztása végett Ekkor tapasztalta Csóka szaktárs, hogy a kifizetések a 25 millió koronából szabálytalanul folynak, mert nem. a vállalat igazgatóságához benyújtott névsor alapján történik, hanem olyan emberek is �1928. április 1 kapnak 200—250.000 koronákat, akiknek nincs meg az előfeltételük ahhoz, hogy a segélyeket felvegyék. Azonkívül a 200 és 250 ezer koronákat nem készpénzben, ha­ nem tagsági bélyegben adják ki a tagoknak, végeredményben az összeg majd teljes egé­ szében a szövetség központi pénztárába folyt be. Ezen körülményről Csóka szaktárs jelen­ tést tett a szövetség központi titkárának, amelyre azt a választ kapta, hogy ő intéz­ kedett ugy, hogy a kifizetendő összegek he­ lyett a tagoknak bélyegeket adjanak. Peyer titkár ujabb utasitást adott Csóka szaktárs­ nak, hogy utazzon a kerületbe, egyrészt a segélykifizetések ellenőrzésére, másrészt pe­ dig rovancsolja le a helyicsoportok pénztá­ rait és az eredményről tegyen kimerítő je­ lentést. Csóka szaktárs az utasításnak meg­ felelően Salgótarjánba utazott és pár napi ott tartózkodása után megállapította, hogy az Oravecz Jánosra bízott nagy összeg ve­ szélyben forog. Azonkívül megállapította azt is, hogy Oravecz János a mátranováki helyi­ csoporttól átvett bélyegek árával, valamint a salgóbányai helyicsoport részére a bélyeg­ állományról, augusztus 20-án a Jakubin rendezett mulatság bevételéről még mindig nem számolt el. Oraveczet felszólította a fent idézett összegek elszámolására. Az el­ számolás után megállapitást nyert, hogy 5.687.000 koronával Oravecz János nem tud elszámolni. A Jakubi mulatság elszámolásá­ nál pedig 1,023.000 korona tiszta bevétel mutatkozott, amelyet Oravecz magánál tar­ tott, de pénz hiányában ezt sem tudta át­ adni. Oravecz e tartozásait elismerte és fel­ hatalmazta a szövetséget, hogy fizetéséből ezen összeget levonásba hozzák. Ezen körülményről a szövetség titkára, Peyer Károly teljesen tájékozva volt s most a Bányamunkásban mosakodik, le akarja tagadni, hogy ő tudott volna mindezekről. Ugy látszik, a nagy diplomata elfelejtette, hogy ezen körülményről Csóka szaktárs — akit most szeretne a közvélemény előtt bemázolni — irásban is tett jelentést s ezen jelentéseire a Peyer által aláirt levelek a kezei között vannak. Dacára annak, hogy a titkári irodába is betörtek, nem azért, mert pénzt akartak lopni, hanem az iratokra lett volna szükségük. A fenti tényekkel szemben a „Bánya­ munkás többek között a következőket irja: „A szövetség akkori elnöke utazott Salgó­ tarjánba, onnan visszajövet az elszámolás­ ról még nem tudott jelentést tenni, mert amint mondotta, még nem fejeződött be a segélyezés." Ezen ferde beállítással szemben a valóság az, hogy Csóka szaktárs a rovancsolás megejtése után jelentést tett Peyer Károlynak a hiányokról és egyuttal a saját hatáskörében ugy intézkedett, hogy a 25 millió koronából még talált 9.750.000 koro­ nát magával vitte Budapestre és azt a szö­ vetség pénztárába befizette- Oravecznek pedig utasítást adott, hogy a további segély­ kifizetések a szövetségen keresztül történ­ nek. A kifizetett segélyek és az átvett öszszegek között mutatkozó differenciák fede­ zésére pedig Peyer Károly utasítására a szövetség pénztárnoka Kael Adél 3.024.000 koronát előlegezett, amely nyugtát Oravecz János 1926. január 30-án irta alá. — Ez a nyugta szintén a kezeim között van. Egy másik nyugtát pedig Frank József, amely 2.663.000 koronáról szól, még 1925. novem­ ber 21-én állított ki, melynek a szövege a következő: A Bányász 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Elismervény. K 2.663.000, azaz Kettőmillióhatszázhatvanháromezer koronáról, mely össze­ get a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t-tól felvett K 25.000.000, azaz Huszonötmillió koronából, mint fennmaradt tartozást el­ ismerem. Budapest, 1925. november 21-én. Oravecz János s. k. Azt irja a Bányamunkás : „Csóka, mint a szövetség elnöke 1925. november 21-én egy sajátkezüleg aláirt levelet adott Oravecznak, amelyben bizonyítja, hogy Oravecz rendben elszámolt." Csóka szaktárs e levél valódisá­ gát sohasem vonta kétségbe, sohasem mondta azt, hogy Oravecz nem számolt el, mert Csóka szaktárs Oraveczot rákényszeritette az elszámolásra, azonban Csóka szaktárs ál­ lítja azt, hogy Oravecz az elszámolásokhoz csatolt nyugtákat meghamisította és hamis nyugtákkal számolt el. A "Bányamunkás“ cikk irója tagadja azt, hogy a szövetség tisztviselőinek bármelyike is tudott volna Oravecz János ebbeli üzérke­ déséről, ezen tagadással szemben azt hisszük, teljesen elegendő ha leközöljük az alábbi levelet Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége. Budapest 1926. május 8-án. Tisztelt Csóka elvtárs! A Népszavából olvastam a pártszervezet kizárását, erre vonatkozólag most már arra kérem, hogy a helyicsoport vezetősége fog­ lalkozzék az üggyel és tegyen szabályszerű kizáratási inditványt Oravecz ellen. Sorol­ ják fel a kizáratási inditványban mindazt, amit ő elkövetett, amelyben az alapsza­ bályok ellen vétett és ezt terjesszék fel a központi vezetőséghez. Tájékozásul mellékelve megküldöm az általa beküldött levelet és egyuttal közlöm, hogy beküldött egy jegyzet papirost, amelyre állítólag ön irt volna fel egyes neveket. Én Oravecznak sem ezen levelére, sem egyéb levelére nem válaszolok, fizetése neki több nem jár, mert sokkal nagyobb a tartozása, mint amennyit az egyhónapra járó fizetése kitett. Figyeljék meg őtet és amennyiben ő a szervezetre vagy egyes emberekre sértő magatartást tanusít, ugy ellene a büntető eljárást megfogjuk tenni. Megfontolás tár­ gyává fogom még azt is tenni, hogy ezen levélben foglalt fenyegetésekért zsarolásáért ne tegyek-e ellenne feljelentést. „Ezen levél megőrzését kérem" Ami a sajtópörükre vo­ natkozik, az csak az ő eszébe született meg, a valóságban ezt nem lehet megtenni. Ezen a téren ő semmiféle eredményt elérni nem fog. Jó szerencsét! 1 mell. Ajánlott. Peyer Károly s. k. titkár. A másik levél ide vonatkozó része a kö­ vetkezőképen szól: 605—926. Budapest, 1926. julius 2-án. Oravecz elleni büntetőperre vonatkozólag közöljük, hogy mi 40 drb. I. o. 40.000 koronás, 10 drb. II. o. 25.000 koronás bélyeg­ ért, amit a Salgóbányai csoporttól vett át és a salgótarjáni elszámolásból 2 darab 40.000 koronás bélyegért, tehát végösszeg­ ben 1.930.000 koronáért bepereltük. Ezen­ kivül eljárás van ellene a szabálytalan nyugták összegeinek felvétele végett. Jó szerencsét! Peyer Károly, s. k. titkár. Tehát a fenti levelekből világosan látjuk, hogy a szövetség titkárának bőven volt tu­ domása Oravecz viselkedéséről, mert hiszen azt a saját leveleiből lehet megállapítani Hogy fáj a Bányamunkás cikkirójának, hogy Oravecz János áll vádlottként a vádlottak padján és helyette nem a szövetségünk tit­ kára Csóka szaktárs, ezt nagyon jól tudjuk. De akármennyire is szeretnénk a Bánya­ munkás cikkirójának fájdalmain segiteni, nem áll módunkban, mert a sikkasztókat, akik a munkások pénzét ellopták és nyug­ tákat hamisítottak nem védhettünk, mint ahogy azt a Bányamunkás cikkírója igyek­ szik keresztül vinni. Hogy Oravecz János a biróság előtt mit vallott, az egészen biz­ tos, hogy Oravecz nem a saját eszétől eszelte ki, hanem arra felbiztatták, kölönben a Bá­ nyamunkásban megjelent említett cikk is ezt árulja el. De elárulta Mandl Oszkár, a párt hitközségéhez tartozó fiatal fiskális magavi­ seleté, amikor a tanuhoz kérdéseket inté­ zett, hogy nagyon szeretné Oravecz Jánost megmenteni és helyébe a tanukat vád alá helyeztetni, amelyre ugyan Csóka szaktárs nem sápadtan, hanem emelkedett hangon jelentette ki az ügyvédnek, hogy kérdéseire, amelyek ravasz körmönfontak voltak majd más alkalommal fog felelni. Egyebekben pe­ dig azt mondta az ügyvédnek, tegyen indít­ ványt vád alá helyezése iránt, akkor felel a feltett kérdésekre, egyellőre a bünperben, mint tanu szerepel. A kis fiskális látva, hogy számításai nem sikerültek be is fejezte sze­ replését Ami pedig az írásszakértők által való ha­ misított nyugták megvizsgálását illeti, nem mi vagyunk hivatottak eldönteni, hogy szük­ ség van-e arra vagy nem, de ugy hiszük, hogy a Bányamunkás sem. Ez teljesen a tör­ vényszék dolga. Miután azonban a Bánya­ munkás itt célzásokat tesz, a Bányamunkás cikkére való hivatkozásai kérni fogjuk mi is az irásszakértők kiküldését a Bányamun­ kás ellen pedig a gyanúsításokért pert fo­ gunk indítani. Ugyan csak a font idézett lap foglalkozó Tóth' Bucsoki rágalmazást ítéletével és fel- �< 1928. április 1 A „Bányász“ megbontsák a munkásság egységét és ki­ szolgáltassák a bányavállalatok önkényének. Ennek csak a vállalatok örülnek, mert nyu­ godtan zsákmányolhatja ki a munkásságot aki nem tud védekezni ellene. A hallgatóság mindvégig nagy tetszéssel kisérte az elmon­ dottakat és beszéde végeztével nagy óvációban részesítette az előadót Utána Csóka Vendel szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette szövetségünk műkö­ dését különösen a szanálás kérdésében, el­ mondta mennyi elbocsájtott munkásnak az érdekébén jártunk el Ugyancsak elmon­ dotta, hogy szövetségünk számtalanszor járt el a kormánynál és követelt szénrendelést, különösen a salgótarjáni szén kerület részére. Szövetségünk eljárása eredménnyel is járt, bár nem a kivánt formában, azonban igy is több száz bányamunkásnak juttatott munka alkalmat A szövetségünk imár csaknem két éves működése alatt többet hozott ered­ ményekben a munkásságnak, mint a régi szervezet tiz év alatt. Szövetségünk szakí­ tott a régi dacz taktikával és ehelyett kereste a megértést A mozgalom fejlesztése és az eljárások folyamán szakitottunk a csak ki­ zárólagos nemzetköziséggel nem tagadtuk meg magyar mivoltunkat, nem kerestük ál­ landóan a politikai ellentéteket, hanem ki­ zárólag munkásság gazdasági helyzetét tartottuk szem előtt és annak az érdekében jártunk el Az elhangzott beszédet számtalanszor tetszés nyilvánítások szakították meg és vé­ geztével lelkes óváczióban részesítették. Ezután megválasztották a vezetőséget: Elnök Gordos József, alelnök Gugyela And­ rás, péztárnok Hajas Mihály jostyi, jegyző Tótok Mihály, ellenőrök: Gugyela Pál és Jambrich György, választmányi tagok Csadek András, Kovács Dezső, Lengyel Lajos, Telek Ambrus, Tóth József zabari és Pap József szak társak. Gasparin János szaktárs lelkesítő szavai után a gyűlés a legnagyobb rendben szét­ Nyilvános bányamunkás oszlott A gyűlés után megkezdődött a tö­ gyűlés Jánosaknán. meges beiratkozás annak jeléül, hogy a munkásság felismerte szervezetünk szüksé­ A Jánosaknai helyicsoportunk tagjai f* gességét évi március hó 25-ikére nyilvános bánya­ munkás gyűlést hirdettek. Napirenden volt az általános gazdasági helyzet és a bánya­ Nyilatkozat. munkásság, továbbá a helyicsoport vezető­ ségének újjá választása. Bár nem oly fontos, hogy az alábbi üggyel A gyűlés délután 3 órára volt hirdetve, foglalkozzunk, mégis a Pécskerületi munkás­ de már 2 órakor nagy tömegben várakozott ság felvilágositására leközlését kérjük, hogy a munkásság és várta a gyűlés megkezdé­ sét Az idő kedvezett, gyönyörű napsütés­ lássák milyen trükkökkel dolgoznak Bertrand ben ragyogott a táj, mindenki kikivánkozott és társai. a falak közül a szabadba, élvezni az első Pécskerületi összvezetőségünk február hó szép tavaszi napot. A gyűlésre tömegesen 26-án tartott ülésén többek között utasította a jöttek át a szomszéd községekből és tele­ pekről Igy Mizserfáról, Homokterényéről, kerületi titkárságot, hogy a DGT. által egész évre kiirt előlegfizetési terminusok közül azo­ Mátranovákról és egyéb községekből Gordos József üdvözölte a megjelenteket, kat, melyek a munkásságra sérelmesek, igye­ a napirendet először Batta Gyula, a szövet­ kezzék a Bányaigazgatóságnál megváltoztatni ség központja képviseletében, ismertette. — Ezen lépés meg is történt. — Bertrandék ezt Reámutatott az országban duló sulyos vál­ ságra, amely különösen a bányaiparban fog­ megneszelve március 5-én hasonló kérelemmel lalkoztatott munkásságot sujtja a legérzé­ fordultak a DGT-hez. kenyebben. Elsősorban a reánkkény szeritett Amikor a titkárságunk az i azgatóság bele­ sulyos békefeltételek, amelyek az ország egyező válaszát március 12-én kézhez kapta területét nyirbálták meg, legfőbb okozója a s ezt a munkásság előtt másnap kihirdettük, nyomorúságnak. Követelte a gyűlés nevé­ ben, hassanak oda az államhatalom képvi­ Bertrandék azzal álltak elő, hogy ók ezt már selői, hogy minél kevesebb külföldi szén egy héttel ezelőtt kiverekedtek. Nem kivánunk jöhessen be az országba és igyekezzen le- velük vitatkozni, csak le akarjuk szögezni, hetöleg külföldi piacot teremteni a magyar hogy mi sohasem fogjuk az általuk megszer­ szénnek. Ugyancsak reámutatott a nyugbér­ zetteket magunknak elkönyvelni mert erre so­ rendelet hiányosságaira, elmondotta, hogy szövetségünk tömegével nyújtotta be a be­ hasem lesz szükségünk, ők azonban ugy lát­ adványokat az illetékes minisztériumba szik mindig idegen toliakkal szeretnek ékes­ amelyekben feltárta a munkásság sérelmeit kedni és orvoslást követelt Egyben jelezte, hogy Az igazság kedvéért elismerjük, hogy Bert­ a minisztériumban most folynak az előmun­ randék is kaptak fenti ügyben ugyancsak már­ kálatok és rövidesen tárgyalás alá kerül, szövetségünk mindent el fog követni, hogy cius 12-én választ, de hogy ki kezdeményezte az ügyet azt a közölt dátumok világosan bi­ a munkásság sérelme orvosolva legyen. Ezen eljárásoknak azonban csak ugy zonyítják. lesz eredménye, ha a munkásMecsekszabolcs, 1928. március hó 18-án. lyel az utóbbi időben viseltetett tömören Szabó István II, s. k. Meződi György s^ k. csatlakozik szövetségünk táborához. Ne ül­ Jakab Péter s. k. Nyírő János s. k. Dallos jön fel a rágalmaknak és a piszkolódások- János I. s, k. Milovec Gábor s. k. Padlócz nak, mert ez csak azért történek, hogy János a. k. hántorgatja, hogy Tóth bucsok inak a magá­ val vitt Bertrand Antal, Fodor József, Ocs­ kovszky János tanukat a biróság nem halgatta ki. E cikk végig brutális sértegetések­ kel van tele, amely brutális sértegetésekért ugyancsak ujabb sajtópert indítunk, de meg­ jegyezzük itt is, hogy az előbb emlitett ta­ nuk kihalgatása ellen tiltakozni kellett mert akik mar annyit hazudtak, mint ezek az urak, akikről szó van, föltételezhető, hogy a biróság előtt sem mondtak volna igazat Akik képesek arra, hogy más emberek be­ csületébe aljas hazugságokkal gázoljanak bele, azoknak a szavahihetőségét már senki sem veszi komolyan. De különben is az ügyre vonatkozó ügyészségi iratok a járásbíróság birtokában vannak, tehát nem volt szükség a biróság felfogása szerint ujabb tanuk kihallgatására. Végül az egészet összefoglalva, a folyto­ nos piszkálódásból a féktelen düh tűnik ki, amely fűti a bányamunkásszövetség összes alkalmazottait, mert szövetségünknek a ve­ zér által beigért összeomlása sem egy, sem két hónap múlva, sőt most már évek mulva sem következett be, tehát kell, hogy valalamivel megtöltsék a „Bányamunkás" sajtta­ karó lapjait, azonkívül pedig huzzák még tovább becstelen életüket Persze a komoly emberek jókat röhögnek az ilyen buta kiro­ hanásokon, hiveik pedig kétségbeesve álla­ pítják meg, hogy az ilyen ostoba támadások, amelyek a „Bányamunkás“ hasábjain látnak napvilágot, előbb-utóbb kipusztitják a mun­ kásságból még azt a kis reményt is, amely egyik-másik iránt táplálta őket. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tirkárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák .* csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troli-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régerné vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicsoportunknál beiratások és befizetések Bern­ hardt Henrik kerületi titkár szaktársnál eszközölhetők. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveinek részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. SINGER VARÓGÉP rég BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a róm. kath. taplómmal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 7. szám (1928. április 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-04-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0826bc553eb8727f840a03cdf471c46f.jpg 4d3def15e4611e6ba3e1206714101829 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b13b2a18b9228a0d1b2baef45cbd57c6.pdf 2a879ea70e82e5bf21a59c42082a8eff PDF Text Text 1928. április 15 III. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f A szénbányászat helyzete és a munkásság. A tavaszi idő az, amikor a szén­ bányászat helyzetével ismételten fog­ lalkoznak az érdekeltségek. A bánya­ munkásság szintén ilyenkor érzi leg­ súlyosabban a reá nehezedő terhet, tehát ugyancsak ezzel a gondolattal foglalkozik. A munkásság nem rendel­ kezik azokkal az eszközökkel, ame­ lyek megvilágitják a helyzetet, csupán a szomoru tudat és fojtogató nyomor kényszeríti, hogy gondolkozzon a kér­ dés felett. Azonban a munkásság el­ várja, hogy az illetékes tényezők, kik­ nek a szükséges adatok és eszközök rendelkezésre állanak, azok igyekez­ zenek elkövetni mindent, hogy ezt az ipart kimentsék nehéz helyzetéből. — Ugyszintén a kormányhatalom viselői­ nek államférfim kötelességük a fölött őrködni, hogy a tőke ne egyoldalulag használhassa ki a nyomorral földresujtott munkásság tehetetlenségét. Nap-nap után történnek balesetek, ezek között számtalan halálos kime­ netelű, a különféle bányatelepeken. A hivatalos vizsgálatok azt állapítják meg, hogy vagy a szerencsétlenül járt saját vigyázatlansága okozta a balesetet, vagy pedig senkit sem terhel mulasz­ tás a kekövetkezett balesetért. A tájékozatlan közvélemény azután megbotránkozik, hogy milyen vigyá­ zatlan az a bányamunkás, vagy egy­ szerűen napirendre tér fölötte. A köz­ véleményben természetesen csak na­ gyon kevesen vannak, akik ismerik a bányaviszonyokat. Csak nagyon keve­ sen tudják, hogy a bányaüzemeknél az üzemszünetek halálos veszedelemmel fenyegetik a munkába jövő bánya­ munkást. Ugyancsak nagyon kevesen tudják, hogy a bányamunkás a szün­ napokon látja a családban romboló nyomort és másnap, amikor munkába megy, a feje tele van gonddal, azon töri a fejét, miként tudná a családja nyomoruságát enyhíteni. Ezen gondok közepette nem látja a halál rémét, nem látja azt a veszélyt, amely azzal fenyegeti, hogy családja még attól a nyomoruságos kis öröm­ től is meg lesz fosztva, hogy a család­ apát láthassa, az ő esetleges halálos balesete következtében és nyomorú­ sága még nagyobb lesz. Ily sulyos és annyi veszedelemmel járó munkánál nem csupán csak a bányamunkás kötelessége az, hogy a munkAhelyét megvizsgálja, hanem az üzemvezetőségek legfontosabb köte­ lessége a bánya biztonságának a biz­ tosítása. Azonban itt is a vállalatok ál­ tal kiadott takarékossági szempontok az irányadók, ennek tudható be a bal­ esetek egy tekintélyes százaléka. — Vannak munkahelyek, melyeket nem volna szabad soha felügyelet nélkül hagyni, ennek dacára két-három napos szüneteket tartanak, amikor minden felügyelet nélkül maradnak a munka­ helyek. Az <a munkába jövő munkás, az ő gondterhelt fejével nem látja a veszélyt, Hanem az életért folyó küz­ delemben rohan a halál torkába. A bányavállalatok érdekeltségei az utóbbi időben egy nemzetközi szénkartelnak a létrejöttén fáradoznak. A programm bő és nagyjelentőségű. A bányák körzetenkénti megszervezése, különböző országok közötti technikai összműködés, pénzügyi kooperáció, az export üzlet szabályozása, verseny más energia forrásokkal, az árak szabályo­ zása, stb. Ezen programm megvalósitása óriási jelentőséggel bír az európai gazdasági életre. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész világ szénérdekeltségeit, mert a válság kiterjed az egész világra. — A világkrizis okozójával nem kívánunk foglalkozni, itt közre játszik a terme­ lés technikai fokozása, a benzin mo­ torok alkalmazása, vizi erők kihaszná­ lása, a különböző országok bányaiparának tetemes fokozása stb. Minden ország igyekszik a maga ré­ szére annyi előnyt biztosítani, amenynyit csak lehetséges. Ugyanezt kell cselekednie Magyarországnak is, tekin­ tettel arra, hogy a munkásság szerve­ zetének nincs meg Magyarországon az a joga, hogy a munkásság érkekeit ezen a téren is kellőképen megvédhesse, tehát a kormányhatalom kép­ viselőinek kell résen lenni és őrködni. Ezt ugy érheti el, ha a munkásság gazdasági szervezeteit bevonja, akik feltárják a munkásság mai helyzetét és igyekszik a munkásság részére annyit biztosítani, amennyit lehetséges. Magyarország bányaipara fokozott figyelmet igényel, mert elmondhatjuk, Hogy egyetlen ország, melynek iparát a lehetetlen és igazságtalan békefelté­ telekkel tönkre tették. A magyar bányaiparnak a legelső életteliétele, hogy piacot kapjon és termékeit ki tudja szállítani, mert a jelenlegi megcsonkí­ tott ország nem képes ennek az ipar­ nak a termékeit felhasználni. Már pedig mindaddig, mig a magyar szénnek nem lehet piacot teremteni, nem lehet a bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásság életfeltételeit bizto­ sítani. Az ebben az iparban foglalkoz­ tatott munkásság pedig már nem bírja azt a terhet, amely a nyomorúsággal reánehezedik. — Hosszú esztendőkön keresztül vonszolja meggörnyedve ne­ héz terhét a bányamunkás, mely mármár összerogyással fenyegeti. Ebben a kétségbeejtő nehéz helyzetben eddig a remény táplálta, legfőbb ideje, hogy megváltsák golgotájától. A magyar bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásság keresett cikke a kül­ földi bányáknak, mert munkakészsége, ügyessége, munkabírása és szaktudá­ sával fel tudja venni a versenyt bár­ mely nemzetiségű bányamunkással, sőt annak felette áll. Ezért a külföldi bá­ nyaipar igyekszik magához vonzani a magyar bányamunkást és kihasználja saját országának a boldogitására. Ezt láttuk már a jó békevilágban is, hogy a magyar ipar munkásait szívesen von­ zották magukhoz a külföldipari érde­ keltségei, ez történik most még foko­ zottabb mértékben. Sajnálattal látjuk, miként vándorolnak ki tömegesen a bányamunkások és segítik a külföldi bányavállalatokat versenyképessé tenni a magyar bányavállalatokkal szemben. Teremtsünk munkaalkalmakat ezeknek a munkásoknak idehaza, igyekezzünk a dolgozóknak emberi megélhetést biztosítani. — Ez fogja a kivándorolni szándékozókat visszatartani és ez fog nyugalmat teremteni ebben az iparban. Hivatásunk magaslatán állunk. A munkás mozgalom irányításánál egyik legfontosabb feltétel az, hogy mindenben az igazságnak megfelelően állítsák be a ténye­ ket. Nem szabad elhalgatni semmiféle ered­ ményt, még ha az látszólag igen csekély is. De nem szabad elhallgatni olyan igazságot sem, amely esetleg egyeseknek fájdalmat okoz. Mindenkor azt kell mérlegelni, hogy igaz és akkor nincs mit tagadni, azonban a jövőben igyekezni kell arra törekedni, hogy úgy alakuljon, hogy az ne okozzon fájdal­ mat senkinek sem. Mert rendszerint, ha va­ lami történelmi idézéssel valakinek, vagy valakik, akár egyénnek, akár osztályúak �A Bányász 2 fájdalmat okozunk, akkor egészen bizonyos, hogy az idézett történelmi időben éppen azoknak a cselekvése okozott fájdalmat, egyéneknek és osztályoknak. Ergó a törté­ nelmi fejlődés arra tanit, okuljunk a megtörténteken és igyekezzünk cselekvéseink­ ben a történelmi tanulságokat levonni. Ezt tettük mi is eddig és ez jellemezte szerve­ zeti életünk tisztaságát Lapunk március 15-én megjelent számának vezércikkét kifogás érte. Azt álitották róla, hogy abban olyan dolgok vannak, amelyek a valóságnak nem felelnek meg és ezek alkal­ masak arra, hogy az olvasókat helytelen irány­ ba terelje. Amikor márc 15-iki vezércikkünket megírtuk, amely 1848. és 1928. március 15. között húzott párhuzamot, illetve az 1848. és az azelőtti idők eseményeit aposztrofálta, az a becsületes elhatározás vezérelt, hogy a jelen időkben élők levonják tanulságait a múltnak. Márciusi cikkünkben azt irtuk, hogy az elnyomatás az 1830—40-es években tetőfokára hágott, az arisztokracia és nemes­ ség dőzsölésében nem törődött az ország sorsával. Ez történelmi tény, mert pl. Laczkovits István, aki pestmegyei alispánnak a Ha volt, 1793-ban igy ir az akkori magyar nemességről „csak kancsó és pipaszó mel­ lett insurgál és akkor is a paraszt költsé­ gein, elszedi a paraszt lovát s a parasztot csak baromnak nézi.“ Ugyancsak az arisztokracia tagjai között is számtalan volt, aki nem a magyar érzés­ nek és a sanyargatott magyar hazának az érdekében jártak el, sőt többször a magyar érzés és a haza ellen cselekedtek. Ez ter­ mészetesen nem jelenti azt, hogy ezekben az osztályokban nem lettek volna nemesen érző, kimagasló férfiak. Ebből az osztályból került ki Kossuth Lajos, gróf Széchenyi, Deák Ferenc, gróf Batthányi Lajos és még számtalan kimagasló egyéniség, sőt a Rákó­ czink és maga Dózsa György is nemes csa­ ládból származott. Azonban mi nem az egyes egyéneket akartuk kiemelni, hanem az ak­ kori rendszert mutattuk be és azt akartuk, hogy az utókor vonja le a tanulságot Mi a nemesség aposztrofálása alkalmával szintén nem az egyes egyéneket bántottuk, hanem magát a nemesség intézményét. Ezt pedig tette Kossuth Lajos, gróf Széchenyi, gróf Battyányi, báró Eötvös, herceg Eszterházy és számtalan sok száz és ezer nemes és arisztokra, akik belátták a rendszer hely­ telenségét A fenti megállapításaink tehát igazolnak benőnket, mi történelmi igazságo­ kat állítottunk és ezt el kell viselniök azok­ nak is, akiknek fáj. A munkásságnak számtalanszor kell fáj­ dalmas dolgokat elviselni Az a fontos, hogy levonják a szükséges történelmi tanulságo­ kat akkor alapos munkát végeztünk és el értük azt a célt, amelyet szolgálni akarunk és hivatásunk magaslatán állunk. A szakszervezetek jövője. Az utóbbi időben gyakran hallani a szak­ szervezetek jövőjéről Vannak, akik nagy jövőt jósolnak, viszont vannak, akik szerint a szakszervezeteknek el kell tűnni a föld színéről Természetesen ezek a felfogások aszerint alakulnak, hogy az illetőnek milyen a világfelfogása és szociális érzéke. A szakszervezetek jövőjéről beszélve, csak annak a jóslásnak tudunk hitelt adni, amely nagy jövőt jósol Mert amint a tőke fejlődik, fej­ lődésével együtthalad kapzsisága is és en­ nek gátat vetni csakis a kifejlődött szak­ szervezetek képesek. Azonban, hogy a szak­ szervezetek képesek legyenek a kapzsiság­ ból eredő kizsákmányolásnak gátat vetni, ahoz szükséges, hogy megadassák a mód és az alkalom ezen szervezetek kifejlődésére. Ezen mód és alkalom megteremtése első­ sorban az államhatalom képviselőinek a kö­ telessége és pedig egy egészséges szakszer­ vezeti törvénynek a megalkotása utján. A szakszervezeti törvénynek biztosítani kell azokat a jogokat, amelyek segítségével eltudják látni a munkásság érdekképvisele­ tét. Szükséges, hogy a szakszervezetek min­ den, a munkásságot, illetve annak érdekeit érintő kérdésben hozzászólást kapjon, sőt ott mint a munkáltatói szervezetek, amelyek a munkáltató érdekeit védik, teljesen egyenjoguvá legyen. Azok részére, akik a szer­ vezetek létjogosultságát vonják kétségbe, ajánljuk figyelmébe azt a munkát, amelyet a szakszervezetek végeznek, amely a mun­ kásság sulyos sérelmeit orvosolja. A szakszervezeteknek szintén meg kell változtatni a mai taktikáját. Szakítani kell azzal az ideológiával, mely szerint a mai társadalmi rendet fel kell forgatni, csak ugy lehet a munkásság helyzetén javitani. A szakszervezeteknek be kell illeszkedni a társadalmi rendbe és igyekezni kell a tár­ sadalmi rend keretein belül a munkásság helyzetét elviselhetővé tenni. Téves az a felfogás miszerint a mai társadalmi rend a tömegek közömbössége, tudatlansága és széttagolása folytán képes magát fentartani. Ez politikai sakkhuzás és csak arra al­ kalmas, hogy a szakszervezetek zavartalan működését veszélyeztesse. A szakszerveze­ teknek nem hivatásuk politikai kérdések feszegetése, mert ezáltal kisiklik magasztos hivatásának ellátásából Ez volt a veszte a régi szakszervezeti működésnek. Szakítot­ tak alakulásuk alkalmával elfoglalt állás­ pontjukkal és politikai pártok uszály hor­ dozóivá váltak. Ez azután arra vezetett, hogy nem csak a hatóságok, hanem a munkásság között is nézeteltérések keletkeztek, ami azután a szervezetek erejét gyengitette. Ma már a munkásság között egy tekin­ télyes nagy tábor van, amely tisztában van a gazdasági szervezetek feladataival, tuda­ tában vannak ezen szervezetek helyes irá­ nyával Ez a helyes Öntudatra ébredés a biztos záloga a gazdasági szakszervezetek hatalmas fellendülésének és szikla várrá épülésének. Kuglizó megnyitás lesz f. hó 22-én a mecsekszabolcsi otthonban, melyre a szom­ széd helyicsoportokat ezúton hivja meg A vezetőség. A munkásság véres verejtéké­ nek gyümölcse. A tavaszi hajnalhasadás örömet önt az emberek szívébe, élet örömet ad a lelkekbe, mindenki ragyogó szemmel nézi a kikeletet. Megkönnyebbülést éreznek az emberek, csak a bányamunkásnak üli meg az arcát a komorság. A föld mélyéből fölszálva nem bírja a szeme a nagy tavaszi napsütést, feje nem bírja a sulyos gondokat, amely gondok­ nak a sulya megsokszorozódik a tavaszi hajnal hasadással. A tavaszi hajnalhasadás a bányamunkásnak azt jelenti, nincs oly szükség a munkájára, most már a szükség­ letet kevesebb munkással is ki lehet elégí­ teni, tehát bányamunkások egy tekintélyes hányada munkanélkülivé válik. A bányák­ nál megmaradó része a munkásságnak nem 1928. április 15 dolgozik mindennap, hanem havonta 10-14 napot kénytelen munkanélkül tölteni. Ez azt jelenti, hogy keresetének fele elesik és csupán fele keresetből kénytelen családját és önmagát fenntartani A tavaszi hajnalhasadás tehát egy gondokkal és nyomorúság­ gal megterhelt életet jelent a bányamunkás számára, amelynek a sulya alatt roskadozik és már-már alig bírja a nagy terhet. A föld gyomrában verejtékező munkások által teremtett értéket ugyancsak a tavaszi hajnalhasadáskor osztják azok között, akik talán még életükben sem láttak eleven bá­ nyászt, még kevésbbé tudják azt, mily ke­ servesen dolgozik a bányász és ezen mun­ kájuk mellett mily nyomorúságban kell élnie. A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. folyó évi márciusban tartotta 60-ik évi közgyűlését, ahol a személyi ügyek elintézése után a közgyűlés tudomásul vette a zárószámadá­ sokat és elhatározta, hogy az összes üzleti költségeknek a levonása és az értékcsökke­ nési tartaléknak 2,000.000 pengővel és a ren­ des tartalékalapnak 240,000 pengővel való javadalmazása után fenmaradó tiszta nyere­ ségből a tisztviselői nyugdíjalap javára két­ százezer pengő, az altiszti segélyalap javára 80,000 pengő, a Chorin Ferenc bányamun­ kás szanatórium javára 40,000 pengő, a Cho­ rin Ferenc tisztviselői alapjavára 24,000 P., végül osztalékra részvényenként 3'50 pengő forditassék, 84,475.85 pengő pedig az 1928. év számlájára előirassék. Amint a fentiekből látni a föld gyomrá­ ban a napvilágtól elzárt munkásság az ő nyomora mellett tudott értéket teremteni azok részére, akik semmiféle erővel nem járultak ezen értékek megteremtéséhez. Tehát részvényenként 50 fillérrel fizetnek többet mint a mult esztendőben, ami 445,000 pengőt tesz ki, ennyivel izzadtak ki többet a munkások. A munkásságnak figyelmébe ajánljuk a fenti számokat, amely számokat a tőke csak ugy ért el, hogy folyton építette gazdasági szervezeteiket, amelyek a tőke templomait képezte. Nem imádtak semmiféle faragott képet, csupán csak az üzleti érdekeket. A munkásság gazdasági szervezetét templo­ mává kell építeni a munkás együttérzésnek. Ne engedjünk gazdasági szervezeteink temp­ lomaiba semmiféle politikai üzérkedőt, tart­ suk szentélynek, amelyben a munkás együttértésnek hozunk áldozatot. Ez az áldozat fogja megteremteni a mun­ kásság gazdasági helyzetéig a megjavulá­ sát és ebben fog megszületni a munkás test­ vériség, amely felszabadítja a tőke rab­ szolgáját Villannyal varr ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. Az agitáció becsületes eszköze. A "Bányamunkás“ f. évi 3. számában cik­ ket közöl „Egy bányamester boldogitó mód­ szere“ címmel. A cikkben kifogásolja, hogy a bányamester igyekszik a munkásságot gazdasági szervezetünk helyes működéséről felvilágosítani és azt írja, hogy akik nem hajlandók, azokkal hatalmát éreztetni. Nem látjuk szükségét annak, hogy mi a bánya- mestert védelmünkbe vegyük, csupán leki­ vánjuk szögezni, milyen eszközökkel dolgo­ zik a "Bányamunkás." Ha valaki felvilágo- �1928. április 15 sitással igyekszik ember társait meggyőzni, az mindenkor a tisztességes eszközökhöz tartozik. Azt az állitásukat azonban, hogy a bányamunkások kitartanak mellettük, ők maguk sem hiszik el, mert tudjuk, hogy hiába­ való minden erőlködésük; a Pécsvidéki bá­ nyamunkások már régen hátat fordítottak nekik. Ahoz pedig, hogy a munkásság hátat fordítson nekik, nem volt szükség semmiféle agitációra, különösen Pécsvidékén elvégez­ ték ők maguk. A Pécsvidéki munkásságnak még élénk emlékezetében vannak a forradalmi idők, amikor Bertrand és társai a munkásságot esztelenségekre akarták birni és amikor a baj volt, akkor ott hagyták a munkásságot. Ugyancsak nem felejtette el még a munkásság, különösen Mecsekszabolcson, amikor Böröcz elnököt tették tönkre és vele együtt az ottani helyicsoportot is, mert Böröcöt másként nem tudták lehetetlenné tenni. A Pécsvidéki bányamunkásság egységét tönkre tette még annak idején Peyer az ő társaival ezzel egyidejűleg elvágták a lehe­ tőségét annak is, hogy ők valaha ott még életre kapjanak. A szervezeti élet elfajulása volt az, amit az 1922-ben Peyer és társai cselekedtek, ez megbosszulta magát, a mun­ kásság megundorodott tőlük és többet soha nem kivánja őket Érthető az a fájdalom, amit okoz nekik szervezetünk térfoglalása és mint, hogy nem tudják megakadályozni kigyót-békát kiabálnak. Gerinctelenségről beszélnek azok, akiknek nem volt bátorsá­ guk a munkásság vezetésének az élén ma­ radni akkor, amikor a munkásság a legna­ gyobb üldöztetésnek volt kitéve. Vajjon neme gyávább és gerinctelenebb az a vezető, aki a bajba jutott munkásságnak az éléről külföldre szökik a saját bőrének a megmen­ tése érdekében, kik voltak ezek? hol ta­ láljuk őket ? Ma ott találjuk az ugynevezett osztályharcos szervezetnek az élén. Kik vol­ tak ezek, talán a politikamentes szervezet­ nek a vezetői ? nem, ezek Peyer, Fodor és Bertrand voltak. A szervezetnek a dolgozó vezetői a helyükön maradtak, viselték az ül­ döztetést, a fő vezetők pedig külföldön biz­ tonságban nézték a munkásság szenvedéseit. Igy néznek ki azok a nagy vitézek, akik a munkásságot a háttérből ugratják és a következmények viselése elől megszöknek. Ezek mernek gerinctelen fejbólingató János­ nak nevezni valakit. A munkásság tudatá­ ban van, ismeri a gyávákat, ezért tömörül a politikamentes gazdasági szervezetbe és azt mondja: A kutya ugat, a karaván ha­ lad. Folytatjuk a munkánkat a munkásság gazdasági helyzetének a megjavítása érde­ kében. Nyilatkozat. Több oldalról halottam, hogy itt Mecsek­ szabolcson olyan hireket terjesztenek rólam, miszerint jártam volna Bertrandék irodájá­ ban bocsánatot kérni és érdeklődni, hogy miként léphetnék vissza a Bánya- és Kohó­ munkások Országos Szövetségébe. Azt is ki­ fogásolja, hogy miként lehetek én mint vilá­ got járt ember a gazdasági szövetségnek tagja. Kijelentem, hogy fenti híresztelés közön­ séges rágalom. Én tisztában vagyok Bert­ randék minden munkájával, mert csupán félrevezetéssel dolgoznak és nekünk erre szükségünk nincsen. Éveken keresztül meg­ győződtem arról, hogy olyan munkát végeznek ami egy szakszervezetbe nem való s hogy reám rágalmakat szórnak azon egyál­ A Bányász 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. talán nem csodálkozom, mert hiszen abból élnek. Kenyerük a ravaszkodás, ámítás s hogy mennyire nem tiszta a lelkiismeretük, azt vezérük Bertrand bizonyítja, ki a közvetlen környezetét leszámítva, serinek sem mer becsületesen a szemébe nézni, hanem ha valakivel találkozik, már 30 métertől kezdve szemeit földre sütve megy el az emberek mellett. Gazdasági szövetségünknek tagja vagyok és maradok is, még pedig meggyőződésből, mert az elmult egy esztendő eléggé meg­ győzött arról, hogy mily óriási külömbség van a két szövetség munkája között. Elég sajnos, hogy még mindig akadnak olyanok — ha nem is sokan — akik még felülnek nekik, elég baj ez az összmunkásságra nézve, pedig csak gondoljon mindenki vissza eddigi munkájukra és ha leszűrik az elmult évtized igazságait, ugy feltétlen más­ kép kell, hogy gondolkodjanak. Amig nyitott szemmel járhatok, vakon vezetni nem engedem magam, nem ülök fel a hazugságoknak és frázisoknak, hanem ha­ ladok az egyenes, igaz uton s ha mielőbb nagyobb eredményt akarunk elérni, akkor ugyanezt ajánlom minden munkástársam­ nak is. Szabolcsbányatelep, 1928. április hó 7-én. Jakab Péter s. k. A szakszervezeti élet történetéből. A magyarországi szakszervezetek csak az 1870-es évek végefelé kezdtek alakulni. Elő­ ször, mint kisebb szakegyletek, mert hisz Magyarországon az iparban még az azt meg­ előző időben a céh rendszer uralkodott és a céhrendszerben bizonyos patriarchális vi­ szony állott fönn munkás és munkáltató között Bár már a céhrendszerben ez a pat­ riarchális viszony sem a legsimább volt, ugy, hogy már a céhrendszerben alkottak egyle­ teket az egyes iparágakban foglalkoztatott munkások. A céhrendszer megszűntével, amikor az ipar kialakult, az 1880-as évek elején sűrű egymásutánban alakultak az egyes szakmáknak a szakegyesületei. Ezen szakegyesületek az alapszabályaikba már akkor befoglalták a munkabér és munka­ viszony rendezését, vagyis a munkásság ér­ dekképviseletének az ellátásával ruházta fel a szakegyesületeket. A 80-as években alakult szakegyesületek akkor még csak a legprimitívebb eszközök­ kel fáradoztak a munkásság gazdasági hely­ zetének a megjavításán. A 90-es években azután ez a mozgalom mind erőteljesebbé fejlődött és a 90-es évek végén már azon tanácskoztak ezen szakegyesületek kikül­ döttei, illetve vezetői, hogy a sok apró szakmákat felölelő kis szakegyletek nem képesek a munkásság gazdasági érdekeit kellőképen megvédeni, ezért tehát azon fá­ radoztak, hogy ezen kis egyletecskéket szö­ vetségekbe tömöritsék. Ez azután az 1900-as évek elején intenziven meg is indult Sorra alakultak az apróbb rokonszakmák össze­ vonásából kialakult szakszervezetek. Ezen szakszervezetek megalakulásukkor pártál­ lásra való tekintet nélkül vonták össze a kisebb szervezeteket és egyben kimondták, hogy a szakszervezetek, a gazdasági érdek­ képviseleteket védő testületek, tehát min­ den politikai akciótól távol tartják magukat Az igy összevont szakszervezetekben azon­ ban már megalakulásukkor az egyes szak­ szervezeti vezetők nem tudtak ellentállni politikai meggyőződésük sugallatának és an­ nak dacára, hogy a szakszervezetek nem politikai, hanem kizárólag gazdasági testü­ letek lévén, a vezetés illetve a vezetőség összeállításánál már politikai megkülömboztetőseket tettek, ami azután arra vezetett hogy a szépen fejlődésnek indult gazdasági testületek felbomlottak egységűkben és bi­ zonyos csoportok kiválására vezetett kivált csoportok azután külön alkottak egyesületet, ami azután a végeredményben megteremtette a pártállás szerint megítélő szakszervezeteket Igy azután alakultak az úgynevezett szociáldemokrata szakszerveze­ tek, keresztény szakszervezetek és külöm­ böző nemzeti irányu szervezetek. A szakszervezetek ily formán tagozódóttsága azután állandó torzsalkodásra vezetett a munkásság között Mindegyik a maga pártállásának az igazságot akarta a másikra oktrojálni Ez azután többször a szalmák között munkás és munkás között ellentétet váltott ki és számtalanszor összeütközésekre adott alkalmat Ugy annyira, hogy már a háborut megelőző években gróf Tisza István kormánya már behatóan foglalkozott egy szakszervezeti törvénynek a megalkotásánSőt már előző kormányok is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, azonban mindegyik halasz­ totta ezen törvénynek a megalkotását, mind, egyik kormányt gondolkodóba ejtette, vajjon a munkásság milyen állásfoglalást fog tanú­ sítani az ilyen szakszervezeti törvénynek a megalkotásával szemben? Ugyanis a hábo­ rut megelőző években az úgynevezett szoci­ áldemokrata frakciók szakszervezetei voltak megerősödve, mig ellenben az egyéb pártállásu szakszervezetek csak a munkásság kevés részét tudták szervezetükbe tömörí­ teni. Ugyannyira, hogy a munkásság szinte önkéntelenül volt kénytelen a szociáldemok­ rata szakszervezetek által diktált taktikát követni. Mert, amennyiben ezt nem követ­ ték, ugy számtalan esetben kenyérvesztéssel sujtották azokat a munkásokat, akik nem voltak hajlandók a szakszervezetek diktaturájának magukat alávetni. Igy haladt a szakszervezetek fejlődése egészen a háboru bekövetkeztéig, A háború bekövetkeztével a szakszervezetek uj fela­ datok elé lettek állitva. Ugyanis a szakszer­ vezetek tagjai a legnagyobb részt bevonul­ tak és csak a háború kialakulása alkalmá­ val került a sor arra, hogy a munkásság egyrésze bizonyos hadimunkát és egyéb a legszükségesebb munkák elvég maradtak. Ezek a munkások azután az első időben a lehető legrosszabb helyzetbe ke­ rültek. Ugyanis a kórmány életbeléptette az 1912, LXIII. tc, a háború esetére szóló kivé­ teles intézkedésekről szóló törvényt, amely megtilt mindenféle gyülekezést, értekezést stb (Folytatása következik. �A „Bányász“ 4 A rágalmazók fényképe. Lapunk folyó évi március 1-én megjelent számában bemutattam Peyer Károly és Fo­ dor József cselekedeteinek egy részét, amit a forradalmi időkben elkövettek. A "Bányamunkás" folyó évi március 25-én megjelent 3-ik számában azt irja, hogy Peyer Károly és Fodor József ügyeit annak idején illetékes testületek letárgyalták és elintézték. Továbbá kurzus lapokból vett rágalmakat tálaltam fel Megismétli ellenem az irógép lopás, sikkasztás és valuta spekulációt és azt írja, hogy én a leányomnak abból vettem zongorát. Továbbá azt irja, hogy én a tár­ gyalás előtt könyörögtem és bocsánatot kér­ tem, ezért nem csuktak le. Azt természete­ sen elhallgatja, hogy ő hivatalból rendelte ki a tanúit ellenem, azonban az én tanuim nem jelentek meg a saját hibájukon kivül A reám vonatkozó résznek csak anyit, ahány szó annyi hazugság, erre a legközelebb tartandó sajtópernek a tárgyalása fog tiszta képet mutatni, amit annak idején le fogunk közölni. Ellenem itéletet nem hoztak. Azonban Peyer Károly és Fodor József nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy egy­ szerű átsiklással tisztázhatják magukat Mindazokra a dolgokra, amit Peyer Károlyra és Fodor Józsefre vonatkozólag írtam, arra nézve hivatalos adatok vannak a kezeim között és szükség esetén bizonyítani is tu­ dom. Ami az illetékes testületek tárgyalásait és elintézését illeti, azt ajánlom keressenek olyan embert, aki tud arról, hogy az illeté­ kes testület miként határozott Peyer ügyé­ ben. Tárgyalta a párt és szakszervezeti vá­ lasztmányból kiküldött bizottság, azonban határozatot nem hoztak még ma sem, hét évvel később. A tárgyalás anyaga egyik Wertheim szekrényben van lezárva, de azért Peyer kiabál és adja az ártatlant, ő tiszta, mint a róka. Rövidesen lesz alkalmunk vád­ jaikat a kjükhöz vágni. A munkásság már eddig is elég jól ismeri, a bányamunkasság azért tartózkodik tőle. Batta Gyula. Nyilvános bányamunkás gyűlés Horthy-telepen. Horthy-telepen működő helyi csoportunk tagjai április 1-re nyilvános gyűlést jelentettek be. A bányamunkasság gazdasági helyzete és a helyicsoport elmult évi működése, a vezetőség újjá választása napirenddel Délután 3 órára megtelt a Horthy-telepi kaszinó nagyterme. Oravecz József szaktárs üdvözölte a megjelenteket és a gyűlést meg­ nyitotta. Batta Gyula a szövetség központja részéröl méltatta a helyicsoport működését. Reá mutatott a helyicsoport nehéz helyze­ tére, ugyszintén mindazon nehézségekre, amelyekkel a helyicsoportnak meg kellett küzdenie. Felhívta a munkásságot tartson ki szervezete mellett. Utána Csóka Vendel központi titkár is­ mertette a szövetség működését, amelyet a tagok érdekében az utóbbi időben kifejtett. Felsorolta milyen számtalan esetben nyujtott a szövetség beadványokat, úgy a vállalathoz, mint az egyes hatóságokhoz, amelyek a mun­ kaviszony, balesetügy, betegsegélyügy, nyűgbérügy és munkaalkalom teremtése érdeké­ ben. Ezen eljárások több-kevesebb ered­ ménnyel jártak és a szervezet erősödésével az eredmények is mindinkább szaporodni fognak. Az elhangzott beszédek a munkás­ "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. ság nagy tetszésével találkozott. Azután megválasztották a vezetőséget. Elnök Oravecz József, alelnök Kaszás József barna, jegyző Tóth Sándor, pénztár­ nok Oláh István, ellenőrök Schina György és Kovács Gyula id., választmányi tagok palira János, Schuhanszky Imre és István. Az elnök lelkesitő szavakkal a gyűlést be­ rekesztette. Bányászsors. Baglyasalján sulyos kimenetelű baleset történt a Szánasbányában, folyó évi március 27-én. Délelőtt fél 12 órakor a II-ik villamos ereszke VII-ik osztón jobbra a II-ik feltö­ rési fejtésben, ahol négy munkás dolgozott, robbantás után, amikor az első megrakott csillének a leeresztésével foglalkoztak nagy tömegű kőzet zajtalanul meglazult és hirte­ len lezuhant A négy munkás közül 3-nak sikerült elmenekülni, azonban Kubovszky József 24 éves vájárnak már nem volt ideje a menekülésre és a lezuhanó nagy tömegű kőzet maga alá temette. Társai röktön se­ gítségére siettek és mint egy 15 pernyi meg­ feszített munka után a baglyasaljai kórházba szállították, ahol első segélyben részesítet­ ték. Sérülései azonban oly sulyos természe­ tűek voltak, hogy az esti vonattal Buda­ pestre a Szt. Rókuz kórházba szállították, ahol hátgerinc törést állapítottak meg és élet-halál között lebeg. A vizsgálat megindult annak megállapitá­ sára, kit terhel a felelősség a balesetért. Ki­ váncsian várjuk ezen vizsgálat eredményét, mert az eddigi intézkedésekből már is kitű­ nik, hogy a baleset legfőbb okozója az üzemeknél divó takarékossági szempont tultengése volt. Sajószentpéter bányatelepen f. hó 2-án egy nagy tömegben lehűló föld maga alá temette Földesi Benjámin bányamunkást. Mire munkástársai kiszabadították a sze­ rencsétlent, már halott volt A balesetről a hivatalos vizsgálat megállapitotta, hogy a szerencsétlenül járt saját vigyázatlanságából történt a baleset A tőke profit kapzsiságá­ ból folyó kizsámányolás eredményéből szár­ mazó baleseteknél a nyomorgó munkás vi­ gyázatlanságát állitják oda, mert a munkás­ nak, ha élni akar, nincs ideje a munkahelyet megvizsgálni 1928. április 15 Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be, Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársaknak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titkárt iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szak társak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveinek részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. Kisterenye. A kisterenyei munkásság a balesetből kifolyólag elhunyt Szabó Mihály koporsójára teendő koszorú beszerzésére gyűjtést rendeztek. A gyűjtés eredménye 48 pengő volt 25 pengőért koszorút vásároltak és 23 pengőt befizettek a vállalathoz és a bizalmiférfiak arra kérték az igazgatóságot járuljon hozzá ezen összeghez, hogy a sirt keritessék és diszkeresztet állíthassanak. A vállalat igazgatósága erre ígéretet tett. Tatabánya. Folyó hó 6-án sulyos ki­ menetelű szerencsétlenség történt a VI, sz. aknában. — Egy csille a falhoz szoritotta Németh János bányamunkást aki a fején olyan sulyos sérüléseket szenvedett hogy életveszedelmes állapotban szállították a kórházba. A szerencsétlenség okozója a szűk folyosó volt ahol a csille mellett nem volt annyi hely sem, hogy egy munkás elfér­ hessen. Ugyanabban az aknában egy másik, bár könnyebb természetű baleset is történt Mindezen a baleseteknek a bányavállalatok úgynevezett takarékossági eljárásának tulságba vitt gyakorlása az okozója. RÉG BEVÁLT JÓ minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 8. szám (1928. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d988f2d5524ff579f9b35ef762e20eb5.jpg 353c50d06f7ca098dfb6c445b8e85bd4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e654a86a99824cf887eb0357437e83b5.pdf 7ee4837c0f6e325bfc8bbfea5abb61a0 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. május 1 9. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Május 1. Az emberiség szive repes az öröm­ től, amikor a szép májusi reggelen ki­ lép a szabadba. Tele tüdővel szivja az éltető levegőt, de különösen a bánya­ munkás tüdejére hat éltetőleg az ózondus levegő, aki a föld gyomrában vájja a fekete gyémántot. Ezen a napon kijön a nap szinére, gyönyörködik a szép természetben és ezen a napon igyekszik magát áten­ gedni az élet örömeinek. Ezen a napon, amint a bánya helyett a szabadba igyekszik, mindenki körülnéz és látja azt a nagy tábort, amely a föld gyom­ rában egymástól elkülönítve dolgozik. A szabadban ez a találkozás az em­ berek szivében felébreszti a szabad­ ság gondolatát. A fénylő napsugár fel­ villanyozza a sötét fold alatt dolgozó munkás ereiben a lankadó vért. El­ gondolkozik, hogy milyen szép kint az élet, mennyi természeti szépség, meny­ nyi gyönyör halmozódik idekint. Nem látja a borut, csak a napsugarat, csu­ pán akkor jönnek szemei elé sötét felhők, amikor gondolatában a saját szomoru helyzete vonul el szomoru valóságban. Miért van az emberi társadalomban olyan külömbség, hogy az egyik em­ bernek annyi jut az élet örömeiből, amennyit akar, a másiknak viszont orvosságként. csak annyit juttatnak, amennyi nyomorult életének fenntar­ tásához elég. Ezek a gondok elrontják a természet által kiváltott jó hatást s nem tud örömet találni a természet gyönyöreiben. Maga előtt látja rosszul táplált és lerongyolt családját, de ugyanakkor van alkalma látni a másik oldalon az öröm tobzódását, ekkor dacosan, ököl­ be szorított kézzel, haragvó arccal és haragos villámot szóró szemmel tekint körül s ziháló mellel szivja a májusi éltető levegőt. Haragosan körüljáró tekintete reávetődik pajkosan játszó gyermekeire, akik nem gondolnak az életre, hanem pajzánul játszanak és örülnek, hogy édes apjukkal együtt tölthetik e napot a szabadban. Az apa ebben a pillanatban elfelejti a haragot és szeretettel szorítja keb­ lére örömmel játszó gyermekeit. A gondokkal terhelt agyból táplált sze­ mek az ölelésben találkoznak öröm­ mel játszó gyermekek csillogó szemé­ vel, amelyből a jövő tüze fénylik. A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. bányász nézi a gyermekei szemeiben égő tüzet és lelki szemei előtt felso­ rakozik a jövő, amikor látja a sok és hosszu küzdelem után eljövő életgyönyört, amit ő már nem tudott elérni. Azonban táplálja a remény és az a látomás, amelyet a csillogó gyermek­ szemekből lát. Maga köré gyüjti gyermekeit és az ifjuságot, tanítja őket, hogy miként zajlott le az ő élete, mennyi keserű­ séget, mennyi fájdalmat és mennyi meg­ aláztatást kellett elszenvednie azért, hogy máról-holnapra vergődő életét fenntarthassa. Elmondja élettörténeté­ vel együtt azon helytelen munkálko­ dást is, amelyet életmegjavitása érde­ kében folytatott. A májusi gondolatok kell, hogy a társadalom minden rétegét foglalkoz­ tassák. Lássák be azok, akik társadal­ mi állásuknál fogva abban a helyzet­ ben vannak, hogy irányító, vagy végre­ hajtó befolyással bírnak, — azokat a mulasztásokat, amelyeket eddig elkö­ vettek. Minden elsorolás nélkül tud­ ják mi fáj a munkásnak, ne várjanak arra, amig elnyomatásának keserű po­ hara csordultig megtelik és elkesere­ désében tör, zuz. A bányaiparban foglalkoztatott mun­ kásság a legszomorubb helyzetben van és ezt legfőképen az igazságtalan határmegállapitások idézik elő. Azonban amit még ezen határok keretein belül is meglehet valósítani, ahoz ragaszko­ dik a munkásság. A helytelen szakmánymegállapítások, a csilletörlések, a különféle pénzbírságok, az egyéb rend­ bírságok, a különféle pótműszakok után járó fizetségek elvonása, a nyug­ bérek nyomoruságosán megállapított alacsonysága, a nyugbérrendelet szám­ talan lelketlensége, a bányában alkal­ mazandó munkásvédelmi eszközök el­ mulasztása és még sorolhatnánk kötetenkint a sérelmeket. Ezek mind olyan sérelmek, amelyek még a lelketlen határmegállapitások dacára is mind könnyen orvosolhatók. Ahhoz, hogy ezen sérelmek orvosol­ hatók legyenek nem kell más, mint egy kis jó szivérzés, bizonyos lemon­ dás az illetéktelen haszonról és emberi érzés. Kell, hogy a munkást is ember­ számba vegyék, emberi módón kell vele bánni, mert ezt megérdemli azért a nehéz, termékeny munkáért, ame­ lyet az életben folytat. Mind ez hiányzik ma, ezért van el­ telve a munkásság keserűsséggel, ezért Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 4.80 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. van teli különféle gondokkal a mun­ kás, mert nem értik meg és nem biz­ tosítják az őt megillető emberi bánás­ módot és megélhetést. Ezen kérdése­ ket kell rendezni, ez fogja megterem­ teni a szükséges együttmunkálkodást amely megtudja valósítani az egész ország összlakosságának a boldogulá­ sát. Százszorosan szükség van erre eb­ ben a lelketlenül megnyomorított or­ szágban, hogy az ország kebelében ne legyenek ellenségek, csak jóbarátok, alak összevetett erejűkkel küzdenek a külső ellenségek ellen. Ha mindez megvalósul, akkor a májusi tanításban a munkás az ifjuságot arra fogja taní­ tani, hogy azok ellen miként kell foly­ tatni a küzdelmet. Tehát elsőrendű és országos érdeke mindenkinek ezen ügy szolgálatában állani és erejéhez képest kivenni a ré­ szét a munkából. Felkell szabadítani a munkásságot a sulyos teher viselé­ sétől, át kell venni a teherből a társa­ dalom minden rétegének. Sokkal könynyebb a teher, ha mindenkire egyen­ lően megoszlik. A munkásság az első, aki az ügy szolgálatában állott, ezt a munkáját foly­ tatja tovább, álljon oda a kormány ha­ talom képviselete az ô tekintélyével és sulyával. Szükséges ez azért, hogy aki kapzsiságból nem akarja megérteni, azt hatalmi erővel kell arra reá bírni. Ha mindenki meg teszi a kötelességét, minden nehézség nélkül sikerűi elérni a munkásság felszabadítását Az a május lesz az igazi kikelet má­ jusa, amelyben kikel a szivek, lelkek magasztos felszabadulása. Munkabér és munkaviszony rendezése. A munkásság munkabér és munkaviszo­ nyának a rendezése képezi állandóan a leg­ nagyobb gondot Ez a kérdés rendszerint megrázkódtatást idéz elő ugy az iparban, mint a munkásság körében. A munkásság rendszerint életszínvonalá­ nak emelése, illetve megélhetésének bizto­ sítása érdekében bizonyos igényeket tá­ maszt. A munkáltatók ez elől rendszerint elzárkóznak, tekintet nélkül arra, hogy jogos-e a munkásság kívánsága, avagy nem. A munkáltatók kizárólag az ő üzleti érde­ keiket tartják szem előtt, a munkásság vi­ szont érzi a saját nyomorúságát, tehát ra­ gaszkodik kívánságaihoz. azután a legtöbb esetben — egyéb elintézési fórumnak �2 a hiányában — sztrájkba kergeti a munkás­ ságot A sztrájk azutan a munkásságnak óriási károkat okoz. Azt a kárt, amit a tőkének okoz nem számítjuk, hanem az ország nem­ zet gazdaságának okoz nagy kárt ugy anya­ giakban. mint erkölcsiekben. Rendszerint ez a kérdés az, ami a társadalmi osztályellen­ tétekben kiélezi és megtenni az egyenetlen­ ség keserű gyümölcsét Ebben a kérdésben nélkülözhetetlen az egyeztető biróságnak szervezése, amely pari­ tásos alapon történik. Ezeknek az egyeztető bíróságoknak kell, hogy a hatásköre oly messzenyuló legyen, amely alkalmassá teszi a sokszor makacs kérdésnek az elintézését Végső fóruma a munkaügyi minisztérium, amely döntő biráskodást gyakorol és mind­ két félre kötelező erővel bir. A magyar bá­ nyaiparban foglalkoztatott munkásság érzi ennek legjobban a hiányát, mert a magyar bányaipar az, amely legjobban érzi a lerom­ lott gazdasági élet mostohaságát* Ugyanis a sztrájk kimenetelének a sorsa rendszerint a gazdasági élet alakulásától függ. Jobb gaz­ dasági élet, vagyis jobb konjuktura alkalmá­ val nagyobb a sztrájk sikerének az esélye, mig rosszabb konjuktura esetén kissebb, sőt a legtöbb esetben teljesen kilátástalan a sztrájk kimenetele. Viszont ez nem lehet ok arra, hogy a munkásság az amugy is nagy sullyal nehezedő rossz gazdasági helyzet ál­ tal teremtett nyomorúságát még fokozza. A magyar munkásság számolt azzal, hogy a sztrájk a jelen időben nem alkalmas harci eszköz, mert csak az ő nyomrouságát fokozza az elvesztett munkabérek kö­ vetkeztében. Azonban ez nem jelenti azt, mintha lemondana az őt minden joggal meg­ illető emberi bánásmódról és megélhetéséről. Azért követeli egyeztető bizottságok illetve biróságok szervezését, mert attól várja hely­ zetének javítását és stabilitását Mint, hogy a magyar bányavállalatoktól nem várhatjuk ilyen intézménynek a munkássággal egye­ temben való megszervezését, azért a kor­ mány hatalomnak kell ezt megalkotni. A munkabér és munkaviszony kérdésében egyeztető és döntő biróságnak a megszer­ vezése egyik égetően fontos kötelessége a munkaügyi kormányzatnak, mert a társa­ dalmi kiegyenlitődésnek az egyik legszilár­ dabb alapja. Az által, hogy a munkás min­ den falat kenyérnek a megszerzése a mun­ kaviszony sérelmeinek az orvoslása miatt harcot kell, hogy indítson, mindinkább ki­ élesednek az osztályellentétek és ellensé­ geskedések. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkál­ tatók nem igen veszik jó néven az ilyen intézménynek a megszervezését, mert azt még csak elfogadják, hogy egyeztető bizott­ ságok tárgyaljanak az ellentétek kiegyenlí­ tése körül, azonban azt, hogy döntő fóru­ mok működjenek, ezt már az üzleti élet belső ügyeibe való beavatkozásnak minősi­ tik. Ezzel szemben a munkásság ragaszko­ dik egy oly intézménynek a megvalósításá­ hoz, amelynek döntő befolyása legyen. A paritásos Összeállításnál be kell vonni az érdekképviseleteket tehát ugy a munkásság mint a munkáltatók szervezeteit Ha pedig ez nem ebben a formában történik, akkor illuzóriussá válik az egész, mert nem fogja azt a célt szolgálni, amelyre hivatva van. A kormányzatnak, amely felette áll min­ den érdekeltségen és aki hivatva van az ország érdekei felett őrködni, nem szabad figyelembe venni sem az egyik, sem a másik fél osztályos érdekeit, hanem 1928. május 1 A Bányász az ország érdekeinek a szem előtt tartásá­ val, csak azt szolgálni. Egészen bizonyos, hogy a kezdő időben sok panaszt kell végig hallgatni, egyrészt a még nem egészen beilleszkedett intézmény­ nek a kezdetlegessége miatt, másrészt a határozatok által okozott fájdalmak miatt. Azonban a végeredményben ez fogja meg­ teremteni az óhajtott társadalmi kiegyenli­ tődést. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kir méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Mikor lesz a bányamunkások nyugdijkérdése rendezve. Hosszú évtizedes küzdelmek után az 1926. évi december 25-én megjelent 4400. számú népjóléti miniszteri rendelet központosította a különféle társpénztárak kebelében műkö­ dő nyugbérpénztárakat. Ezzel egyszersmint véget vetett annak, hogy a bányamunkást egy helyhez kössék és megakadályozzák a szabad költözködés jogában. — Ugyanezen rendelet szabályozta a nyugbérek összeg­ szerűségét, ugyszintén a szolgálati idő, a várakozási idő és a várományi jog kérdését. A rendelet megjelenése alkalmával szö­ vetségünk, ugyszintén lapunk elsőnek til­ takozott a rendelet hiányosságai és sérelmei ellen, amellyel a bányamunkásságot még az előbbi rossz állapotnál is rosszabb helyzetbe sodorta. — Felsorakoztattuk pontos adatok alapján, hogy mily sérelmeket tartalmaz a rendelet. Oly meggyőző érveket nyújtottunk át az illetékes fórumokhoz, hogy az érvek súlyossága alatt kijelentették, hogy egy év leforgása után, ha beigazolódik az országos nyugbérpénztár teherviselő képessége, revi­ zió alá veszik az egész rendeletet és igye­ keznek a sérelmeket orvosolni. A rendelet hiányossága és rosszasága már egy év betöltése előtt beigazolódott, mert már az év folyamán számtalan pótrendelet­ tel foldozták ki. Elsősorban is a nyugbérek összegszerűsége oly nyomorúságosán és le­ alázóan van megállapitva, hogy abból kép­ telen a nyugdijas bányász önmagát és csa­ ládját fenntartani. Továbbá sulyos sérelem a várakozási időnek 10 évben való megál­ lapítása, ugyszintén a várományi jognak 3 évi meghatározása, mert ez által nagyszámú munkásság esik el a nyugbérek élvezetétől. Továbbá a szolgálati évnek 40 évben való megállapítása, ugyszintén a korhatárnak 60 és 65 évben való megállapítása. Még súlyo­ sabb ennél is a szolgálati időnek, — ahol közben megszakítások voltak — csak 1914től való számítása. Ugyanis ez leginkább azokat a munkásokat érinti a legsúlyosab­ ban, akik a mostani években kerülnek nyug­ díjba. Ezek egy egész életen keresztül be­ fizették nyugdijjárulékukat és amikor nyug­ dijba kerülnek 13—15 szolgálati évvel élve­ zik a nyugdijat dacára annak, hogy jólehet 40, sőt 45 éven keresztül fizették járulé­ kaikat. Fel kell emelni a biztosítási alapösszeget azonban fel kell emelni a százalék kulcsot is, amely kulcs alapján a nyugbéreket kiszámítják. Mert a leglealázóbb az, ha egy munkás, aki egy életen keresztül hasznos munkában töltötte életét s ezen munkában járulékokat fizetett, amely járulékokkal arra az esetre kivánta magát biztosítani, hogy amikor megöregszik legyen megélhetése és ma, amikor a munkából kidől, nem képes nyugdijából megélni, hanem tehetetlenségé­ ben kénytelen embertársai jótékonyságára, támaszkodni, azt igénybe venni és koldulni. Oly vérig sértő lealázása ez a bányamun­ kásságnak, hogy ez a munkásság feje fölött állandóan mint Damokles kardja lebeg és kihatással van a munkásság lelkületére ugy a munkában, mint a társadalmi életben. A hosszas utánjárásoknak az volt az ered­ ménye, hogy a népjóléti minisztériumban is belátták a rendelet tarthatatlanságát s meg­ kezdték az -elszámolások elkészítését és a revízióra vonatkozó előkészületeket ígéretet tettek arra nézve, hogy a legrövidebb időn belül megrevidiálva jelenik meg a rendelet Már ebből az esztendőből is lassan lezajlik egy fél esztendő és a megfésült rendelet még mindig késik. Vajjon meddig várnak az urak, meddig húzzák az időt, már lassan ez a kérdés is tengeri kígyóvá változik, olyan hosszu lesz. A nyomorgó nyugdijasoknak sóhajárja és a nélkülöző nyugdijas asszonyok és gyer­ mekek tengernyi könnye vár enyhülést a rendelet megjavításától, tehát sürgősen bo­ csássák ki az uj rendeletet, amely a mun­ kásság kívánságait teljesíti, a sok sérelmet orvosolja és a könnyeket letöröli. Bucsuzás. Kanadába való elutazásom alkalmából, ezuton mondok szívélyes bucsut szaktársaimnak, Kisterenye, 1928. április hó 24. Kaszás ponyi Sándor. A szakszervezeti élet történetéből. 2 (Folytatás.) A munkáltatók kapva kaptak ezen az alkalmon s megkezdték a béreket lenyomni, a munkaidőt hosszabbítani és egyéb a mun­ kásságra sérelmes intézkedéseket foganato­ sítani. Csak a háboru tartama alatt, már kö­ zepetáján, a munkásság általános zúgolódá­ sára maga a hadvezetőség belátta a helyte­ lenségeket és igyekezett a munkásság sérel­ meinek az orvoslását követelni. Ekkor a szakszervezetek ismét akcióba léptek és kü­ lönféle formákban terjesztették a munkásság sérelmeit a gyárvezetőség, ugyszintén a had­ vezetőség elé. A szakszervezetek azután ezt a helyzetet felhasználták hatalmuk erősíté­ sére és minthogy ezen szakszervezetek ve­ zetői egyuttal a szociáldemokrata párt expo­ nensei is voltak, felhasználták ezt a szoci­ áldemokrata párt fejlesztésére. Igy jutottunk el a forradalmi időkig, amikor is azután a forradalmakban a szakszervezetek, tekintet­ tel arra, hogy a vezetői exponált pártpoliti­ kusok is voltak, a szakszervezetekben is pártpolitikát folytattak. Ezen munkájukban, illetve a pártpolitika tobzódása közben — legfőképen az úgynevezett bolsevista időben — a szakszervezeteket csaknem teljesen ma­ gával sodorta a politikai áramlat Abban az időben mindenkinek kötelessége volt a szakszervezet tagjának lenni, tekintet nélkül társadalmi állására vagy foglalkozá­ sára. Ekkor nem az volt a fontos, hogy va­ lakinek a meggyőződése vitte a tagok so­ rába, hanem kényszer hatása alatt voltak kénytelenek tagokká válni. Ez azután meg­ bosszulta magát, mert a tagok körében nem a hozzáértés, hanem a tülekedés lett úrrá. Ez azután a szakszervezeteket számtalan esetben meggondolatlan cselekedetre birta. A bolsevista uralom után következett be az úgynevezett ellenforradalom, ahol azután különféle keresztényi és nemzeti jelszavakkal �1928. május 1 alakultak szervezetek, amely szervezetek a régi szervezetek elnyomásán fáradoztak. A munkásság ott állt teljesen tájékozatlanul, nem tudta hová forduljon. Az egyik olda­ lon, ahol évtizedes működést fejtett ki elő­ zőleg, megcsalatva érezte magát, a másik oldalon még nem volt kialakulva a helyzet, ezzel szemben bizalmatlan volt Hisz még nem látta annak az oldalnak a működését, nem látta világosan a céljait, tehát joggal volt bizalmatlan. Ezen bizalmatlanságában azután elszigetelve maradt, sem az egyik, sem a másik oldalhoz nem vonzódott, mert az egyik oldalon már csalódott, a má­ sik oldalon még nem látta a kialakulást, tehát félt az ujabb csalódástól, tehát várt amig a két szervezet kibontakozik és vilá­ gossá válik cselekvési akaratuk és cselekvő­ képességük. A munkásság ezen várakozási időben gondolkozott és mérlegelte a mult eseményeit, gondolkozott a sok sikertelenség felől. Azt világosan és tisztán látta, hogy a sok sikertelenség, amely a gazdasági téren érte, annak legfőbb okozója az volt, hogy a szakszervezetek, amelyek tulajdonképen a munkásság gazdasági érdekeinek a védel­ mére hivatottak, politikai kalandokba bocsájtkoztak és ugyanakkor a munkásság gazdasági érdekeinek a védelmét elhanya­ golták. Amikor a legfontosabb, ugyszólván életszükséglete lett volna a munkásságnak gazdasági érdekeinek a védelme, akkor a különféle szakszervezetek politikai nézőszögböl indultak ki és birálták el a munkásságot. Ennek azután az lett a következménye, hogy a munkásság gazdasági téren a legféktele­ nebb elnyomatásnak lett kiszolgáltatva. Hozzájárult ehhez az utóbbi években dúló gazdasági válság. A munkáltatók a gazda­ sági válságot a munkásság fölött való ural­ kodásra használták fel és igy a válságot a munkássággal szemben uralmuk gyarapí­ tására gyümölcsöztették. A magyar munkásság előtt tisztán állott a helyzet, látták a politikai kudarcot, tehát igyekeztek gazgasági szervezeteiket függet­ leníteni minden politikai párttól és tényező­ től, hogy ez által gazdasági szervezeteiket megerősítsék. Egy bizonyos ideig nyugodtan folyt ez igy, azonban az egyes szakszerve­ zeti vezetők, akik egyébként politikai pár­ tok exponensei is, amikor látták a szak­ szervezetek erősödését, ismét fel akarták használni politikai pártjuk alátámasztására. A munkásság egy tekintélyes része ez ellen tiltakozott, nem akarta a már szépen megin­ dult gazdasági mozgalmat politikai pártok uszályhordozójává süllyeszteni, ezeknek egyrészét az ismert „szakszervezeti fegyelem“ hangzatos frázisával leterrorizálták, egy te­ kintélyes része azonban a munkásságnak nem engedte magát leterrorizálni, hanem szembe szállt vezéreivel és minthogy a ve­ zérek nem tágitottak és nem tekintették a szakszervezetek egységét olyan szentélynek, mint azt a munkásság, ennélfogva a mun­ kásság hűen kitartott az ő féltve őrzött és ápolt gazdasági mozgalmuk fejlődése mellett. Hátat fordítottak a tülekedő és politikai ha­ talmukban tobzódó vezéreknek. Kiváltak régi szervezetűkből és megalkották gazdasági szervezetüket, amelyet függetlenítettek min­ den politikai pártnak a befolyása alól s egy­ ben távoltartották magukat mindenféle poli­ tikai párttól Igy az idők folyamán ily gaz­ dasági szervezetet alakították a szakmák között, nevezetesen a cipészek, éttermi és kávéházi alkalmazottak és főpincérek, a vasiparból a vasesztergályosok és gépmunkások stb. A legnagyobb kiválás azonban a bánya­ munkásság körében történt, ahol a bánya­ munkásság ezrei hagyta ott régi szervezetét és alkotta meg gazdasági szervezetét. A bányamunkásság ezen kiválása a mun­ kásmozgalomban korszakos jelenség, amely­ re a magyar munkásmozgalomban még példa nem volt. Külföldi munkásmozgalomban ha­ sonló alakulások történtek ugy Németország, mint Anglia, valamint az egyéb nyugati ál­ lamok munkásmozgalmában. Azonban a magyar munkásmozgalomban egyedül álló jelenség a bányamunkásság kiválása A bányamunkásság volt az egyedüli, amely szilárdan megmaradt gazdasági szervezeté­ nek kiépítése mellett és ezen munkáját foly­ 3 A Bányász tatja lankadatanul, győzelme biztos tudatá­ ban. A magyar munkásmozgalomban a kivált csoportok akcióját a legtöbb esetben lekicsinyléssel intézték el és igyekeztek si­ kereiket a túloldalon elkönyvelni. (Folytatása következik.) A Ruhrvidéki bányák munkásainak harca eredményes befejezést nyert A Ruhr vidék bányamunkásai mozgalmat indítottak a 8 órai munkaidőnek az egész vonalon való bevezetése és béreik felemelése érdekében. A munkásság kívánságait a mun­ káltatók elutasították. Végül a konfliktus elintézésére választott bíróságot hívtak meg, amely választott biróság tárgyalta a kérdést és oly irányu határozatot hozott, mely sze­ rint fenntartja a földalatti munkára nézve az eddigi 8 órai munkaidőtt, mig azon munká­ soknak a munkaidejét, akik a földszínén dolgoznak közvetlenül a szállitásnál, 9 órá­ ról 8 órára csökkenti. A határozat értelmé­ ben paritásos bizottságot kellett alakítani, amelynek az volt a rendeltetése, hogy meg­ vizsgálja, vajjon gazdasági szempontból meg­ engedhető-e a munkaidő csökkentése. Ugyan­ ez a határozat 8 %-al emelte a munkabé­ reket Ezen határozat fölött az érdekeltsé­ geknek, vagyis a bányászszervezeteknek, ugyszintén a bányavállalatok szervezeteinek határozniok kellett a fenti bizottságok intéz­ kedéseinek a tudomásul vétele, vagy eluta­ sítása iránt Az érdekeltségek, ugy a munkásság szervezetei, mint a munkáltatók szervezetei a fenti határozatot mint ki nem elégitőt elutasították. Ezen elutasítás után teljesen kilátástalan volt a harc mikénti befejezése. Igy került ezen bérkonfliktus elintézésének ügye a munkaügyi minisztériumba, ahol a munkaügyi miniszter végül kötelező erejűnek nyilvánította az egyeztető, vagyis választott bírósági döntést E szerint a Ruhr vidéki bányamunkásság a külszinen is elérte a 8 órai munkaidőt és a bérnek átlagban 8 %al való felemelését A döntés kötelező nyilvánítása azzal az indoklással történt, hogy a Ruhrvidéken minden körülmények között el kell kerülni a sztrájkokat és a munkáskizárást. A rajna-vesztfáliai szénszindikátus május elsejére a szénárak emelését javasolja. Megokolásában a szindikátus hivatkozik arra, hogy a birodalmi munkaügyi miniszter a döntőbírói itéletet kötelezőnek jelentette ki Ezen harcnak a befejezése tanulságul szolgálhat Magyarországon ugy a munkásság, mint a munkáltatók, valamint a kormányzat részére is, mert minden kicsinyes érdek mellőzésével az ország nemzetgazdasági ér­ dekeit szem előtt tartva döntött ily formán dacára annak, hogy ez a német szénáraknak az emelésével jár. Azonban Németország nemzetgazdasága és egy nagy tömegű szakma munkásságának a léte igy követelte, tehát minden mellék tekintet nélkül az ország nemzetgazdaságát ápoló elv győzött Bányászsors. Poroszországban a battenscheidi Zentrum-tárnában két bányászt, a földomlás következtében lehulló sziklák maguk alá temették. A megfeszített mentési munkála­ tok dacára, már csak mindkettőnek a holt­ testét sikerült kiásni a törmelékek alól Mandzsuriában a délmandzsuriai vasuttársaság tulajdonát képező Fusung-bánya üzemen kívül helyezett tárnáiban nagy tö­ megű viz tört elö és elöntötte a bányát A viz oly erővel tört elő, hogy a dolgozó mun­ kásoknak nem volt idejük a menekülésre és állítólag 470 bányász szörnyű halált szenvedett Bitterfeld. Az itteni Leopold-bányában több munkás hozzáért a nagy feszültségű áram vezetékéhez és egy munkás rögtön meghalt, egy élet-halál között vívódik, kel­ ten könnyebb sérüléseket szenvedtek. Helyicsoport alakító gyűlés Neműben. Régi vágya teljesült vasárnap, április hó 22-én a Nemti községben lakó bányamunkás­ ságnak. Megalakították szövetségünk helyi­ csoportját. — Már hónapok óta kérték az ottani munkástársak szövetségünk központi vezetőségét, hogy alakítsa meg Nemti közzég területén a helyicsoportot, már csak an­ nál is inkább, mivel Nemti községnek a lakossága legnagyobbrészt a bányamunkás­ ságból regrutálódik, akik a környező tele­ pekre járnak munkára és minthogy lakó­ helyük távol esik a telepektől, gazdasági érdekeiket a távolság és érintkezés nehéz­ sége miatt nem tudják kellőképen megvédem. Eredetileg április 15-én kívántuk a helyi­ csoportot megalakítani. A főszolgabírói hi­ vataltól meg is kaptuk az engedélyt, azon­ ban a község bírája különféle kicsinyes ürügyekkel megakadályozta a gyűlés meg­ tartását. Szaktársaink, hogy az összeütkö­ zést, illetve kellemetlenségeket elkerüljék, panasszal fordultak a főszolgabírói hivatal­ hoz és kérték április 22-ére a gyűlés meg­ tartására az engedélyt. Ez megtörtént Lélekemelő látvány volt, amint a gyönyörű vasárnap délután a község összes férfilakos­ sága sereglett a község közepén lévő üres térségre, a gyűlés színhelyére. Ugyancsak a �4 1928. május 1 "A Bányász" község asszonyai és leányai a helyi viselet tarkaságaival és szépségeivel sereglettek össze és várták a gyűlés megkezdését Pont 3 órakor Pintér József farsang szaktárs megnyitotta a gyűlést és átadta a szót Batta Gyula szaktársnak, aki a központ ne­ vében üdvözölte a munkástársakat, reá mu­ tatott a szomoru gazdasági helyzetre és mindazon nehézségre, mellyel a szövetség mindeddig megküzdött Beszélt a munkásság sérelmeiről, amelyeknek orvoslására csupán egvetlen mód van, a szervezet köré való tömörülés és ennek megerősítésével egyide­ jűleg a mukásság gazdasági helyzetének a megjavítása. Utána Csóka Vendel, szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette szövetségünk célját és szükségességét, reámutatott mindazokra az okokra, melyek a munkásságot szerve­ zetük megalkotására késztették. Felhivta a Nemti községben lakó bányamunkásságot, csoportosuljanak zászlónk köré, támogassa­ nak bennünket harcunkban, mert az a harc csak ugy juthat el az eredményes győze­ lemhez. A munkásság lelkes hangon adott kifeje­ zést tetszésének és a legnagyobb lelkese* déssel választotta meg a vezetőséget. Elnök lett: Pintér József farsang, másodelnök: Fekete Gábor danyi, jegyző: Pintér István dala, pénztárnok: Pintér István farsang, ellenőrök: Kis Árpád és Bakos László I., a vezetőségbe : Danyi Gábor, Pintér István La­ jos és Danyi Zoltán szaktársakat A vezetőség megválasztása után a tömeg továbbra is együtt maradt egymással elbe­ szélgetve, a késő esteli órákban — a legna­ gyobb rendben — szétoszlott. Nyilatkozat. Alulírott kijelentem, hogy azt a kijelentést, "Malasics Géza országgyűlési képviselő sikkasztó, gazember" nem tettem. Csupán a szövetkezetben folytatott működésem alkal­ mával, a helytelen üzleti taktika miatt fa­ kadtam ki, azonban egyéni becsületében senkit nem bántottam Ha azonban ezt mé­ gis sértőnek találják, úgy bocsánatot kérek. Ajka, 1928. április hó 12-én. Ifj. Papp Imre s. k. Taggyűlés Kisterenyén. Szövetségünk kisterenyei helyicsoportja április 17-én d. u. 3 órakor tartotta meg taggyűlését Kaszás ponyi Sándor, a kisterenyei helyi­ csoport elnöke üdvözölte az egybegyült szaktársakat és a gyűlést megnyitotta. Batta Gyula a szövetség központja részéröl ismer­ tette azt a fáradtságos munkálkodást, amelyet a helyicsoport vezetősége az elmult időkben kifejtett, a szövetség központjával karöltve. Reámutatott egyben Magyarország sulyos gazdasági helyzetére, amely a leg­ nagyobb sullyal a bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásságra nehezedik. Kifejtette egyben a bányamunkásság nehéz helyzetét, amely az ország sulyos gazdasági helyzeté­ ből keletkezik. Felhivta a munkásságot a szervezetibe való tömörülésre. Utána Csóka Vendel, szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette süvetségünk köz­ ponti működését, elmondotta, hogy mennyi sulyos nehézségekkel kell megküzdeni, kü­ lönösen a munkásság nemtörődömsége kö­ vetkeztében, továbbá azon gáncsoskodások következtében, amely gáncsoskodást állan­ "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. dóan azok alkalmazzák, akik a bányamunkásság gazdasági helyzetének a megjavitása érdekében semmit sem tettek, mert azok­ nak az az érdekük, hogy a bányamunkas­ ság között egyenetlenséget szítsanak s ezál­ tal a bányamunkásságot elüssék gazdasági helyzetük megjavításáért folyó küzdelmük eredményétől. Nem riadnak vissza a legal­ jasabb eszközöktől sem, a rágalmaktól. — Emlékezetébe idézte, hogy legutóbb az ősz folyamán tartott taggyűlés után is azt a hirt terjesztették, hogy a taggyűlés botrányba fulladt Kérdi a munkásságot vajjon igaz volt-e ez? (A munkásság hangosan tiltako­ zott ezen állítás ellen és aljas rágalomnak minősitette.) Ezen rágalmakat azért terjesz­ tik, bár tudják azt hogy Kisterenyén a munkásság tisztában van azzal, hogy az ha­ zugság, mert szemtanú volt, azonban az or­ szág többi telepein dolgozó munkásság nem lehetett tanuja ezen taggyűlésnek, tehát vagy elhiszi, vagy kételkedve fogadja az erről szóló tudósitást. Ezáltal elérték ellen­ feleink azt a célt, hogy a munkásság közé üszköt dobtak. Igy dolgoznak ellenfeleink, de mi a mun­ kásságra bízzuk, hogy ezek felett itéletet mondjon, egyben felszólítja a munkásságot, nyilatkozzon kivánja-e a szervezete meg­ erősítését ? És ha kivánja, akkor válasszon egy erőteljes vezetőséget, amely hivatva lesz a munkásság ügyeit képviselni és a sérel­ mek orvoslását a központi vezetőséggel kar­ öltve orvosoltatni. A tömegben ekkor egy hang hallatszott, aki a régi rágalmakat fújta és igyekezett hangulatot teremteni annak, hogy a mun­ kásság ne tömörüljön a szövetségbe, hanem vonuljon ki a teremből A munkásság nagy tömege felháborodással utasította vissza ezen akadékoskodást és igy a kivonulási manőver nem sikerült, csupán három ember fordult meg azzal, hogy kimegy, azonban amikor az ajtóhoz értek meggondolták és visszatértek. A gyűlés ezután egyhangu lelkesedéssel választotta meg a helyicsoport vezetőségét. Elnök: Kaszás ponyi Sándor, másodelnök : Kosik János, jegyző: Vilmek István, pénz­ tárosok : Schwarcz József és Győri István, ellenőrök: Sándor Dohancs Pál, Bencsik János és Szerémi László. Választmányi tagok: Grosz Albert, Brezács Antal és Nagy György szaktársak. Kaszás ponyi Sándor elnöki zárszava után a gyűlés a legnagyobb rendben végétért. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést követő vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassiánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhivjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában ! Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanitjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező részletfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffenrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpa csillá­ rok és az összes villanybeszerelési cikkek. Lakcíme: Szabolcsbányatelep 69. szám. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 9. szám (1928. május 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-05-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4fc4e3a7af24d47067eb995752185272.jpg cac29a2eb48f1ea0c05ff06920c2ea33 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/91e8efbb48d09aaf2a9f268402381546.pdf 7e876d8898c3cc0559b8f7c83b8b93c6 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. május 15 10. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 1/2 4.80 Egyes szám ára 40 f. Ne játsz a tűzzel! A közmondás igazsága erősiti meg, hogy nem jó a tűzzel játszani, mert aki ezt teszi, könnyen megégeti ma­ gát. A bányamunkásság már évek óta a legnagyobb nyomorusággal küzd azért, hogy mindennapi kenyerét elő­ tudja teremteni. Már évek óta ez csak a legnagyobb küzdelem árán sikerül és akkor is csak szükösen tudja elő­ teremteni a holnapi nap munkájához szükséges erőt biztositó falatot. Ugy­ szintén csak a legsoványabb falatot tudja adni erőben és egészségben le­ romlott gyermekeinek, akik hivatva vannak a jövő generáció aranyat érő értékét előteremteni. Évek óta folyik a bányamunkásság között a küzdelem, hogy abból a helyzetből, amely az ország leromlott gazdasági viszonyainak következtében a munkásság életlehetőségét a legala­ csonyabb fokra süllyesztette, kiutat találjon és megteremtse a bányamunkásság életrendjének emberi nivóra emelését. Ebben a küzdelemben tö­ megével halmozta fel a munkásság a szükséges meggyőző érveket és igye­ kezett a meggyőző érvek sulyának a segitségével győzelemre juttatni fárad­ ságos küzdelmét. A küzdelem szétágazó kiterjedésű és minden rétegre igyekezett hatni s részint megértésre, együttérzésre és elismerésre igyekezett reábirni minden réteget, akik ebben a küzdelemben érdekelve, vagy érintve vannak. A munkásságnak meg kell érteni, hogy a mai viszonyok között, amikor teljesen eltérő viszonyok vannak az előbbi korokhoz és viszonyokhoz ké­ pest, tehát eltérő és változtatott esz­ közöket kell alkalmazni, hogy a küz­ delem eredményes lefolyását bizto­ sitsa. A vállalatoknak szintén meg kell ér­ teni és be kell látni, hogy a munkás­ sággal szemben ma teljesen máské­ pen kell elbánni, mint azt a multban tették, nem lehet a régi barbár szo­ kásokhoz hasonlóan folytatni a mun­ kások elbírálását, mint azt hajdanában tették. Meg kell érteniök és be kell látniok azt is, hogy ugyanugy, mint ahogy nem maradhattak a vállalatok adminisztrációi a régi keretek között, hanem a régi kezdetleges adminiszt­ rációtól el kellett térni és amint a vállalatokat képviselő reprezentációval szemben az igények emelkedtek és ezen igényeknek a vállalatok igyekez­ tek is eleget tenni, ugyanugy tudomá­ sul kell venni a vállalatoknak azt is, hogy a munkásság igényei szintén emelkedtek, amely igényeknek szintén eleget kell tenni, ez elől nem lehet ridegen elzárkózni, mert az elzárkózás minden téren megbosszulja magát. Tudomásul kell venni a különböző társadalmi állásu köröknek, ugyszintén a kormányhatóságoknak is, hogy a ma­ gyar bányamunkásság egyik legfonto­ sabb államfenntartó eleme az ország­ nak. — Már iparánál fogva az ország nemzetgazdaságában alapvető ipart képez, vagyis az ipari és kereskedelmi életnek a kiindulását jelenti Az ipar­ ban a legfontosabb helyet tölti be, ha­ sonlóképen az államélet vitelében is ugyanolyan fontos tényező. Hasonló­ képen a népmozgalom terén állandóan fontos szerepet tölt be. Tapasztaltuk már számtalanszor azt, hogy a bányamunkasság állásfoglalása országok területének a megváltoztatá­ sára is befolyással volt. Csak a napok­ ban lezajlott bukaresti és gyulafehér­ vári gyűléseket említjük, ahol ismétel­ ten megtörtént, hogy a bányamunkás­ ság állásfoglalása sorsdöntő befolyás­ sal volt a román állami életre. — Romániára nézve ez alkalommal ez az eset nem volt egyedülálló, mert ez már megtörtént 1918-ban ugyancsak Gyula­ fehérváron, amikor is lelketlen kufárok a zsilvölgyi és erdélyi bányamunkássá­ got félrevezetve vitték a küzdelembe és eldöndötték Románia sorsát. Elég szomoru, hogy az Magyarország rová­ sára történt. Szomoru jelenségek voltak azok és szomoru tragédiák játszódtak le, ami­ kor a zsilvölgyi és erdélyi bányamunkásság tudatára ébredt a lelketlen fél­ revezetésnek. A gyulafehérvári, dévai, nagyszebeni, kolozsvári, brassói és az egyéb fogházak és régi várromokban berendezett földalatti börtönökben síny­ lődtek hónapokon, esztendőkön ke­ resztül a kínzások legbarbárabb fajtái­ nak a végigszenvedésével. Becsületes magyar érzésük nyilvánításáért százá­ val uszták meg télviz idején a Zsil, a Maros és Szamos folyókat az ellen­ séges katonaság és hatóságok kínzó vegzaturái miatt Százával és ezrével élnek a megcsonkított ország bánya­ telepein olyan bányamunkások és azok hozzátartozói, akik ezen kínos szen­ vedéseken keresztül is kitartottak be­ csületes érzésük és magyarságuk mel­ let. Az ilyen szenvedések tömegét — mondhatjuk — egyetlen ipar munkás­ sága sem élt keresztül, mint éppen a bányamunkásság. A bányaiparban fog­ lalkoztatott munkásság szomoru élmé­ nyeiről tudomással birnak a különféle társadalmi rétegekben elhelyezkedett, ugyszintén a közhatóságoknál jelenleg is fontos államférfiul szolgálatot telje­ sítő funkcionáriusok, akik tanui voltak az eseményeknek. Mindezeknek a tudatában joggal elvárja a bányamunkásság, hogy mind­ azon illetékes körök, akik a vállalatok és az államháztartás fenntartása és vezetésére befolyással birnak,- hassa­ nak oda, hogy a bányamunkásság je­ lenlegi szomoru és nyomoruságos hely­ zetén változtassanak- Különösen fontos ez, hogy megértsék a közhatóságok és az államháztartás vezetésében expo­ nált államférfiak, mert nekik van első­ sorban módjuk és alkalmuk nagyon sok olyan kérdésben döntő befolyást gya­ korolni, amely kérdésnek a megoldása a bányamunkásság élet standardjának biztosítását jelentené. Ilyen kérdés a külföldi szén beho­ zatalának a szabályozása, vagy eltil­ tása, a magyar szénnek Magyarorszá­ gon való kötelező használata és külföldi piacok teremtése. Ma, amikor az egész országban virágjában fejlődik a kiván­ dorlásra való csábítás és a legkecseg­ tetőbb ajánlatokkal környékezik a bányamunkásságot, akkor nem elég a szép szóval és a magyar érzésre való hivatkozással a megnyugtatás, mert az éhes gyomor szép szóval nem telik meg, a rongyos gyermekek sem tud­ nak azzal felöltözni, azoknak kenyér és ruha kell — Ahoz pedig, hogy ez meglegyen, a családapának munkaal­ kalomra van szüksége és ezen mun­ kának a becsületes díjazására. Meg kell szűnni a vállalatoknál je­ lenleg uralkodó azon törekvésnek, amely arra irányul, miként lehet a bá­ nyamunkás keresetét megrövidíteni, meg kell szűnnie a különféle címeken történő csilletörlések és egyéb mellék­ �A Bányász 2 munka díjazásoknak az eltörlése általi büntetéseknek mert elveszi a munkassainak nemcsak a munkakedvét, hanem az életkedvét is, vagy az élet­ ért folyó küzdelemben nem fog tekinteni semmire, csupán a saját életének a fenntartását biztosító eszközökre, nem törődve azzal, hogy azáltal kik­ nek okoz kárt, esetleg fájdalmat, de megfogja szerezni mindenen keresztül Azt jegyezzék meg az illetékesek, hogy puskaporos hordók körül járnak, ne játszanak a tűzzel, mert ha a hordó tüzet fog, a levegőbe röpit sok szép almot, amelyet nehéz küzdelmek és fáradságos munka árán sikerült meg­ épiteni. Adják meg a megélhetés lehetősé­ gét hogy ezáltal a munkásság gondo­ latvilágából kiűzzék a rombolásra irá­ nyuló hajlamot, amelyet minden oldalról igyekeznek szítani. Oly erővel tör utat a gyújtogatás, hogy már-már veszélylyei fenyeget. Vállalják az illetékesek a tűzoltás nehéz és fáradságos, de hálás munká­ ját, amely megmenti Magyarország bányaiparát, megmenti a magyar bá­ nyamunkásságot a tönkrejutástól és egy szebb, jobb és boldogabb jövőt biztosit mindannyiunknak. A munkaalkotmány (Charta DelLavoro) ismertetése Magyarországon. Folyó évi április 15-én Bottai Giuseppe olasz corporatioügyi államtitkár a magyar külügyi társaságban előadást tartott az olasz corporatív államrendszer és a munkaalkotmányról (Charta Del Lavoro). Az előadás bevezetésében a fascista szindikalizmus ere­ detét ismertette és párhuzamként állította össze a két szélsőséges tant: a fascizmust és a bolsevizmust. A fascizmus és bolsevizmus két nemzet határai közé szorult, azonban cselekvései nemzetközi hirűvé tették. Az egyik — a bolsevizmus — a proletariátus diktatúrájára törekszik és teljesen szétrombolja a társa­ dalom kapitalista rendszerét, hogy azután valami egészen újat alkothasson helyette, amit azonban a valóságnak és a gyakorlati szükségnek felőrlő működése már nagyrész­ ben lerombolt és módosított, kényszerítve a visszatérést — ha álcázottan is — a meg­ tagadott közgazdasági és társadalmi szerve­ zeti formákhoz. A másik — a fascizmus — nem rombolta le a társadalmi formákat, hogy ab imis ujra felépítse, hanem elméletileg és gyakorlatilag egyformán okos ítélőképességgel a régi jogi, politikai és társadalmi formák határai közt dolgozva, a saját elvei és céljai szerint ala­ kította át teljesen e formákat. A fascizmus, mint politikai tan, vissza­ hatási mozgalomként keletkezett azon túl­ kapásokkal szemben, melyekre az olasz szocializmus a háború után, oly rendetlen és logikátlan erőszakkal ragadtatta magát De ez nem jelenti azt, hogy a fascizmus olyan reakciós tant képviselne, mint azt rosszhiszeműleg állittják egyes külföldi kriti­ kusok és újságírók. Az előadó, az előadás folyamán igyekezett a fenti rendszert mint a legszabadabb gazdasági és jógi alaptételt igazolni. A fascizmus alapjául tényleg egy nagy­ világgá röpített igét — a Rérum Novarum Encyclicával — vették, vagyis XIII-ík Leó pápa 1891. májust 15-én elhangzott nagy mondását, amelyben a tőke és a munka kö­ zötti ellentétek elintézését sürgette s amely­ ben elösmerte a két tényezőt, mint a leg­ főbb termelő tényezőt — Ezen pápai megnyilatkozás akkor történt, amikor a tőke és munka közötti ellentétek kezdtek kiéleződni és a kezdetlegesség a kiéleződési formában a legmagasabb fokon jutott kifejezésre. Te­ hát egy általános közgazdasági és társadal­ mi szükségesség volt a kettő közötti kü­ lönbség tisztázása és a kettő közötti ellen­ tétek likvidálása. Ebben az irányban nem csupán az olasz munkásmozgalomban voltak megnyilatkozá­ sok, hanem ez egy általános megnyilatkozás volt a munkásmozgalomban, vagyis az ipari fejlődés akkor volt kialakulóban, tehát szük­ séges volt, hogy a két ellentétes felfogás mindegyik a maga részére gyümölcsöztethesse munkálkodását. Ezen elv általános fogalom volt, kifejezésre azonban nem jutott a háboru befejezéséig, vagyis a társadalmi rendnek az akkori szilárdsága nem engedte meg a kibontakozását. A háboru befejezé­ sével jutott idő és alkalom a különféle gaz­ dásági, társadalmi, állami és politikai meg­ nyilatkozásra. Csaknem minden államban történt valamelyes megnyilatkozás. — Ezen megnyilatkozásokból azonban csupán csak két elv domborodott ki, amelyek elvi felfo­ gásukat a gyakorlati életbe is átvitték. Ez pedig a bolsevizmus és a fascizmus. A gya­ korlati életben azt látjuk, hogy ez a két tan, amely bár csak két nemzetre támasz­ kodik, kidomborodik és igyekszik alapelveit a gyakorlati életben megszilárdítani. A bol­ sevista rendszerről már számtalan kritikát volt alkalmunk olvasni. A gyakorlati élet beigazolta, hogy annak elvi lefektetése a gyakorlati életben nem vált be. Ezt igazol­ ják azok a folytonos változtatások, melye­ ket maga a bolsevista állam alkalmaz ugy, hogy ma már teljesen kivetkőztette eredeti­ ségéből és a bolsevizmus elméletéből úgy­ szólván semmi sincs a gyakorlati életben. Ezzel szemben a fascista rendszer az olasz szindikális és corporativ módszereit igyekszik a gyakorlati életben megvalósítani és itt különféle fontos jelentőségeket igyek­ szik a gyakorlati életbe átvinni. A fascizmus szintén figyelembe veszi elsősorban a munka és a munkásság oltalmát, természetesen a nemzeti állam szempontjából, s különösen szem előtt tartva a nemzeti állam által dik­ tált szükségeket. Mint legfontosabb tényként leszögezi és törvénybe iktatja a kolektív munkaviszony jogi szabályozását Ezen ko­ lektív munkaviszonyok jogi szabályozása végrehajtásául a szindikátusokat bízza meg, amelynek a munkáltatók és munkások szin­ dikátusaiból állanak. Ezen szindikátusokat állami jellegüekké teszi, előírja mindegyik­ nek jogait egyszersmint kötelességeit is. En­ nek a keretében bíróságot is szervez, amely vitás ügyek kötelező elintézésére van hi­ vatva. Ezen szindikátusok részére a követ­ kező elveket állitotta fel: 1. A szindikátusoknak és pedig a munka­ adók, valamint munkások és szabadfoglalko­ zásúak szindikátusainak jogi elismerésére bizonyos feltételekkel, aminők a tagok bizonyos száma és erkölcsi és nemzeti kellékeik szerint Minden egyes szakmában csak egy szindikátus ismerhető el, amely alá van vetve az államnak, mint oltalmazójának és felügyelőjének. A nevezett szindikátus tagjai anyagi és erkölcsi érdekeik védelmén kívül még kell, hogy kitűzzön a javukra bizonyos 1928. május 15 támogatási és oktatási, erkölcsi és nemzeti nevelési célokat; kőtelezőleg képviseli az illető munkaág összes művelőit, akár be­ iratkoztak ezek, akár nem; és joga van összes képviseltjeire évi tagdíjat vetni ki, egynapi keresmény összegéig. 2. A nevezett, jogilag elismert szindiká­ tusoknak szabadságukban áll maguk közt kolektív munkaszerződéseket kötni s ha ezek egyszer a törvény előírta formákban letéteményeztettek és ki vannak hirdetve, kötelező hatállyal bírnak minden tagtársra és másokra is, akik — munkaadók és mun­ kások — az illető szakmát művelik. 3. Egy állami igazságszolgáltató intézmény, a munkaügyi biróság, mely elé kötelezőleg terjesztendők az összes kolektív munkaszer­ ződésekből előálló vitás kérdések és bizo­ nyos esetekben az uj munkafeltételek kéré­ sei is. A munkaügyi bíróság (Magistratura del Lavoro), ott székel az ország 16 feljebbviteli bírósága mindegyike mellett és áll 3 hi­ vatalos bíróból (elnök és két feljebbvitelí bírósági tanácsos), akikhez még esetrőlesetre csatlakozik két szakértő, azok sorá­ ból, akiknek jegyzékét minden 2 évben a vidéki gazdasági tanácsnok jelölései alapján állitják össze. Ez a biróság az ő saját eljá­ rási szabályozata szerint ítélkezik, mely a törvényhozó dekrétumban foglaltatik ; a fe­ lek jogai és biztosítékai könnyed bonyolult­ ságoktól és külsőségektől mentes formával járnak, ami megengedi az ügyek gördülé­ keny elintézését. 4. Tilos a kizárás és a sztrájk, melyek minden esetben vétségnek számítanak; ez szűkségképen következik a munkaügyi bi­ róság intézményéből, amennyiben ha már egyszer az állam egy határozott törvényke­ zési szervvel módot ád bármily vitás ügy elintézésére a munka mezején, akkor logi­ kus dolog, hogy megtiltja és megakadá­ lyozza, hogy a felek az ő érdekeik önvé­ delmi formáihoz nyúlnak. 5. Magasabb összekötő szervek, intézmé­ nye, a corporatiók sajátos, fontos funkciók­ kal (a többek között, kiváltképen a termelés egymásmellé rendelése és jobbszervezése) az alapjai lesznek az állam uj gazdasági és politikai rendjének. A jogilag elismert szindikális társulások, a tagjaik által gyakorolt tevékenység fajtája szerint nagyobb szervezetbe is csoportosul­ nak : a federátiókba és ezek a confederátiókba. A törvényhozó a termelési tevékeny­ ségnek hat kategóriáját különböztette meg: földművelés, ipar, kereskedés, szárazföldi és folyami szállítás, tengeri és légi szállitás és bankok. Ezek mindegyikének megfelel egyegy confederátió és pedig külön a munka­ adók és külön a munkások számára. Most e 12 confederátíón kivül még meg van en­ gedve egy másik is, amely összefoglalja a szabadfoglalkozások művelőit. Mind e confederátiók osszecsoportosulhatnak még két nagy általános confederátióba: Az összes munkaadókéba és a munkások és szabadfoglalkozásuakéba. De gyakorlatban a munkaadók nem al­ kották meg az ő általános confederátiójukat, mig azt megcsinálták a munkások és a pro­ fesszionisták, akik — kivéve a technikai okokból független tengeri és légi munkáso­ kat — mind egyesültek a fascísta szindiká­ tusok nemzeti confederátiójába. Ugyancsak fontos tényező az alábbi kikotés. A munka kolektív viszonyaira szóló szabályok, a szindikátusok alkotmányára és a munkaügyi bíróságra vonatkozók, nem �1928 május 15 alkalmazhatók azokra, akik függnek az ál­ lamtól, a provinciáktól, a községektől és általában jogi személyektől Ezzel az egyen­ jogúságot kivánja szolgálni a munkás és a munkaadó között, de egyben nem akarja függő helyzetbe hozni a polgár és az állam viszonyát. Természetesen a federátiókban és confederátiókban lehetőséget kiván nyuj­ tani azoknak, akik az állammal szemben függő helyzetben vannak, hogy az aláren­ deltség határai között megoltalmazhassák érdekeiket, az állam és egyéb hatalom elé vihessék összességük kivánalmait és óhajait Tilos ezen társulati formák bármelyikéhez csatlakozniok a bírósági, a közigazgatási, az államtól és más jogi személytől függő fegy­ veres erők tagjai, a fő- és középiskolák tanárai, a belügyi, külügyi, gyarmatügyi és corporatióügyi miniszteriumok hivatalnokai­ nak. Az állam, illetve a törvény gondosko­ dik a corporatiók alkotmányáról melyek a termelő tevékenység nagy válfajainak felel­ nek meg, de e nagy corporatiók mellett meg­ alakulhatnak mások is a termelés meghatá­ rozott és sajátosabb ágai számára. Ez uj intézmények még formálisan meg nem alakulva ugyan, de készülőben jogi felhatalmazásokkal birnak, mint például: szabályozni a vitás kérdéseket, melyek bi­ zonyos Összekapcsolt jogi személyek között támadhatnak. kibocsájtani kötelező szabá­ lyokat a munkafeltételekre, szabályozni az inasi és mesterlegényi ügyeket De legfel­ tűnőbb jellemvonásuk az az uj gazdasági funkció, amelyet hivatva vannak végezni s amelyet a törvény szabálya ebbe a formába foglal: Előmozdítani, bátorítani és segélyezni mindazon kezdeményezéseket, melyek a termelés egymásmellé rendelésére és jobbszervezésére irányulnak. A munkaalkotmány, amely a fenti elve­ ket összefoglalja a fascista forradalom 5-ik évében, 1927, április 21-én lett kibocsájtva, „Charta Del Lavoro“ cimmel. A gyakorlati életben egy év leforgása alatt számtalan esetben használták, már számtalan megol­ dásra vezetett az olasz tőke és a munka közötti ügyek elintézésére. A fascista szindikalizmus azt az elvet rögzítette le: „A munkabér a normális létfenntartási igényeknek, a termelési lehetőségeknek és a munka hozamának megfelelő legyen és a bér megállapitása semmiféle általános sza­ bálynak ne legyen alávetve, hanem ellen­ kezőleg, az érdekelt felek kolektív meg­ egyezése révén legyen meghatározva. — „Mindenkinek azt, amit a munkája ér.“ A fascista szindikalizmus a munkanélkü­ liség elleni biztosítást is megkívánja valósisitani s egyben a munkaközvetítést is — a szindíkalista szervezetek keretében — álla­ milag kivánja megszervezni és pedig olyan­ formán, hogy állami elhelyező hivatalokat állít fel amely hivatalokat a munkaadók és munkavállalók szakszervezeteit képviselő paritásos bizottságok fogják vezetni, mig az állam az ellenőrzést és felügyeletet a corporatió, vagy a külön tartományi szerveze­ tek és pedig a tartományi gazdasági taná­ csok munkaügyi és népjóléti osztályai utján fogja gyakorolni. A munkásjóléti gondoskodás eképen 5 Pontot foglal magában és pedig: 1. a balesetbiztosítási tökéletesítése, 2. megjavítása és kiterjesztése az anyasági biztosításnak, 3. megvalósítása az egyes foglalkozásokkal járó betegségek és a tuberkolózis elleni biztosításnak, ami kezdete volna az összes betegségek elleni általános biztosításnak, 3 A Bányász Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. 4. tökéletesítése a munkanélküliség elleni biztosításnak, 5. speciális biztosítási formák a fiatal mun­ kások számára. Közgazdasági téren a Charta Del Lavoro a munkások és munkaadók jogai és sérelmei elintézésein kivül a termelés érdekében a következőket írja elő: 1. A munkaadók és vállalkozók jogegyen­ lőségét, tekintettel a termelés magasabb szempontjaira. 2. A termelés figyelmét, fejlesztését és tö­ kéletesítését, nemzeti érdeknek tekintve an­ nak egész működését 3. A termelés technikai és erkölcsi érté­ kének emelését Tekintettel a nemzet általános gazdasági jólétére a Charta, amely szabályozni van hivatva a nemzeti és egyéni boldogulás viszonylatait irányítást nyújt: 1. A termelés, a munka, a művészetek, az irodalom és tudományok érdekeinek a védelmére. 2. A termelt áruk költségeinek és árai­ nak csökkentésére. A munkadij kérdésében, a verseny-, a kereslet- és kínálatra és a természetes egyensúlyozásra vonatkozó sza­ bályait kinyilatkoztatja, hogy a munkadijnak viszonyulnia kell az élet természetes törvényeihez, a termelés lehetőségéhez és a munka hozamához. A munkadij megálla­ pításának a feladatát mely végeredmény­ ben teljes meghatározást nyer a szakszervezezetekben — a munkabiróságra bizza. Az előadásban ismertetett munkaalkot­ mány igy elméletben szépen le van fektetve, találunk igazolást arra nézve is, hogy ezt a gyakorlatban érvényre is tudták juttatni a teljes kialakulása és használhatósága azonban csak a későbbi idők folyamán fog beigazolást nyerni Számtalan pontja van az ismertetett alkotmánynak, amely nagyon üdvös, különösen a munkaügyi bíráskodás, a munkabér megállapítása, a munkaviszony rendezése és a munkás és munkáltató kö­ zött felmerült ügyeknek az intézése. — A szervezeteknek meglehetős tág teret nyit, azonban azzal, hogy a szervezeteket álla­ mosítja, nem látjuk ezt a célt elérve, hogy a szervezetek nyugodtan tudhatják érdek­ képviseletek lebonyolítását megelégedésre ellátni, mert számos esetben kerülnek függő helyzetbe, amikor különféle szempontokból kiindulva lesznek kénytelenek álláspontjuk­ tól eltántorodni. Mindenesetre a mi viszonyainkhoz képest mégis bizonyos haladást jelent, mert sajnos nálunk még egyáltalán semmiféle olyan in­ tézmény nincs, amely a munkás és munkál­ tató közötti munka és jogviszonyokat ren­ dezné. A szakszervezeti élet történetéből. 3 (Folytatás.) időben szintén lekicsinyléssel akarták elin­ tézni azonban a bányamunkásság oly lelkese­ déssel és oly elszántan fogott gazdasági szervezetének kiépítéséhez, hogy elszántsága és lelkesedése acélos páncélján visszapattant minden próbálkozás. Amikor látták, hogy lekicsinyléssel nem lehet a bányamunkásságot eltántorítani a rágalmak özönével indítottak hadjáratot és próbálkoztak a bányamunkásságot visszaté­ ríteni Mindhiábavaló volt, a bányamunkás­ ság rendületlenül folytatta munkáját. Amikor a rágalomhadjárattal vereséget szenvedtek, akkor megkezdték a denunciálást és utonutfélen denunciálták a szervezet vezetőit és igy próbálkoztak a sikereket elérni. Ez sem sikerült A polgári társadalom a munkásmozgalom­ mal szemben antipátiával viseltetett éppen abból kifolyólog, hogy állandóan azt látta, hogy a munkásság gazdasági hatalmát poli­ tikai célok szolgálatába állitotta. Amikor a bányamunkásság gazdasági szervezetét meg­ alkotta, a polgári társadalom ismét bizonyos gyanakvással nézte, nem tudta milyen lesz a kialakulás. Hasonlóképen a munkáltató testületek ugyancsak várakozó álláspontra helyzkedtek és várták ezen gazdasági szer­ vezet kialakulását Ugyancsak a közigazga­ tási hatóságok szintén nem tudták elbirálni ezen ujabb kialakulást, tehát helyenként egyénileg, egyéni elbírálás tárgyát képezte A bányamunkásság mindezek dacára to­ vább folytatta az immár két év óta fejlődő mozgalmát, mit sem törődve a rágalmazók­ kal, a távolról figyelőkkel, nyílegyenesen haladt kitűzött célja felé. Az idők folyamán a bányavállalatok voltak az elsők, akik a szervezet fejlődése elé akadályokat gördítet­ tek, mert látták, hogy a munkásság céltu­ datos gazdasági szervezetének a fejlődése a vállalatokat fokozatos engedményekre kény­ szeríti és megszünteti a vállalatok által él­ vezett eddigi egyeduralmat (a munkásság felett). Már most a rövid két év alatt annyi ered­ ményt ért el a bányamunkásság gazdasági szervezete, mint amennyit a régi keretek között mozgó szervezet bosszú éveken ke­ resztül képtelen volt elérni. A bányamun­ kásságnak ezen gazdasági szervezete az el­ mult két év alatt kizárólag gazdasági érdekképviseletét igyekezett ellátni s a legnagyobb súlyt arra helyezte, hogy a bányamunkásság sulyos sérelmeit, valamint kisebb tértiméit is orvosolja. E munkát a lehető leglelkiismeretesebben hajtotta ezideig végre, már ed­ dig is a munkásság ezrei győződött meg arról hogy baleseti, betegségi valamint nyugdíjügyeit, ugyszintén a bányamunkás­ ság özvegyei és árvái részére járó különféle járandóságokat, amelyeket számtalan esetbea a munkásság folytán nem folyósítottak, utánjárásával — kieszkö­ zölte Folytatja ezt a munkát aszal a meggyőzödéssel, hogy a munkásság megérti és mél- �4 „A Bányász“ tányolni fogja ezen működését. Ezt már nagyrészben el is érte, mert a munkásság ezrei tömörülnek zászlója alá és igyekeznek közreműködni a gazdasági szervezetük ne­ héz munkájában, amely nyilegyenesen halad előre a munkásság felszabadítása felé. Visszapattan minden rágalom, amelyet felé szór­ nak. nem talál talajra a munkásság között. Állandóan uj és uj meséket találnak ki. Legutóbb azt terjesztik a politikamentes szervezetekről, hogy a vállalatok financirozzák ezeket a szervezeteket Azonban a mun­ kásság, ugyszintén a közvélemény, de még a laikus is tisztában van azzal, hogy ez de­ magógia. A munkásságnak a szervezeti élet terén már van annyi tapasztalata, hogy a válla­ latok nem olyan jó szívnek és sokkal fukarabbak, mintsem szervezeteket financir ózza­ nak- A gondolkozó munkás tudja azt, hogy ezek a hirek nem szolgálnak egyéb célt, mint az egyének félrevezetését, mert a tö­ megek félrevezetésére már nem alkalmas. Tudják ezt a régi szervezeteknek a vezetői is, mert hisz a szervezeti élet tapasztalatai megtanították erre. Azonban a politikai sze­ replés által elért pozicióknak a féltése, azonkívül a beszugerált pártfegyelem tartja kötve álláspontjukat. A munkásság tudatában van lépésének helyességével, ettől eltántorítani magát nem hagyja, halad a maga utján. Emlékezik a munkásság arra, amikor a politikai szerve­ zetek az általános gazdasági helyzetnek a figyelmen kívül hagyásával neki ugrasztot­ ták a munkásságot különféle harcoknak, amelyek már előre láthatólag elbuktak. Ezek a bukások a munkásság lerongyolására ve­ zettek, ártatlan asszonyok és gyermekek koplalták meg és jártak csaknem mezittelenül a helytelen szervezeti taktikai fogások­ nak az alkalmazása következtében. Nem tudja a munkásság elfelejteni azt a szenve­ dést, azt a kint, amelyet végig kellett szen­ vednie azért, hogy szervezeteik élén álló vezetőik politikai előmenetelüket biztosítsák. A munkásság minden politikai párt és irányzattól mentesen megalkotott gazdasági szervezete bebizonyította életrevalóságát. Beigazolta aktiók épességét, megmutatta ha­ tározott, bátor, gerinces síkra szállását, megalkuvást nem ismerő egyenes előre tö­ rését nyílegyenesen a kitűzött cél felé. A kitűzött cél a munkásság szebb, jobb és boldogabb jövőjének az elérése. Ezt a célt a munkásság öntudatos szer­ vezésével, a különféle társadalmi osztályta­ gozódásoknak a megszüntetésével kivánja elérni. Ennek a munkának a szolgálatába állitja minden erejét, minden tudását Ennek a munkának az elvégezésére, szóllitja fel a munkásságot, a polgárságot a hatóságokat és minden lelkes érzéssel áthatott embert aki az emberiség jobb, szebb és boldogabb jövőjéért való küzdelemben részt akar venni és aki Magyarország gazdasági életének a talpraállitását a szivén viseli. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Nyilatkozatok helyett tettekre van szüksége a nyomorgó nyugdíjas bányamunkásoknak. Lapunkban már többször beszámoltunk a nyugbéresek nyugbéreinek rendezése körül folyó küzdelmekről. Nem egyszer írtuk meg, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter ígéretet tett a nyugbéresek nyugdijának a rendezésére. Legutóbb már határozott ígé­ retet tett, hogy május elsejére ki fog bo­ csájtani egy rendeletet, amely hivatva lesz a mult évben kiadott, a központositásról szóló rendelet hiányosságait pótolni, azonkivül a nyugdijakat felemelni. A rendelet ujabb nyilatkozathat hallunk. A legutóbbi költségvetési vitában a népjóléti miniszter felszóllalt és az elhangzott meg­ jegyzésekre kijelentette, hogy a rendelet "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. módositására vonatkozó előkészületek már megtörténtek. A dolgozó bányamunkásság izgalommal várja a népjóléti miniszter rendelkezését, mert attól fél, hogy a rendelkezés ismételten nem fogja tartalmazni azt, ami a gyakorlat­ ban mutatkozó sulyos sérelmeket volna hi­ vatva megszüntetni. — Különösen azért fél ettől a rendelkezéstől a munkásság, mert tudja azt, hogy az ilyen rendelkezések elő­ készítésénél a munkaadók törekvései szok­ tak kifejezésre jutni. A népjóléti miniszter ugyan megígérte, hogy a rendelet kiadása előtt ankétet fog összehívni és az érdekelt felek meghallga­ tása után adja csak ki a rendeletet Miután azonban az ankét még ezideig nem hivatott egybe, jogosnak látszik a munkásság aggo­ dalma a rendeletet megelőző időben, mert az eredeti központosításról szóló rendelet­ nél is nagyon erősen érvényesült a munka­ adók befolyása. Tehát, ha a munkaadók befolyásának érvényesülését csökkenteni ki­ vánja a népjóléti miniszter, akkor feltétlen az érdekelt munkások képviselőinek a meg­ hallgatására van szükség, mert csak azok tudják valójában feltárni a helyzetet a társpénztárak központositásáról szóló rendelet hiányosságairól. Az elmult másfél év alatt beigazolódott, hogy a rendelet rossz és nem. alkalmas arra, hogy a munkásságot és a nyugdíjasokat a szociális bajok ellen meg­ védje. Szükséges tehát a rendelet oly mérvű módosítása, hogy egyszerre szüntesse meg azokat a bajokat, amely bajokra már szám­ talanszor rámutattunk. Az uj rendelet biz­ tositsa a reá szoruló nyugdíjasok megélhe­ tését, mert a mai állapot olyan nyomorba kergette a nyugdíjasokat, amilyenben azok még sohasem voltak. Igaz ugyan, hogy a pénzbeli segélyeket némileg felemelték, de a természetbeni járandóságokat ugyanakkor elvonták, ami lényegesen többet jelentett, mint amilyen emelkedésben részesültek a pénzbeli segélyek felemelésével. — Üdvös volna, ha a népjóléti miniszter, akinek a kezében van a kulcs, tökéletes meggyőződést szerezne a nyugdíjasok sorsáról, ennek a megtörténte után megvagyunk arról győződ­ ve, hogy mint ember és mint miniszter egy pillanatig sem tűri tovább a nyugdíjasok nyomorgását. A Hirschgyári műkedvelő gárda vendégszereplése szövetségünk központi helyiségében. A Hírschgyári műkedvelő gárda hosszú, szorgalmas tanulás után „A K i s K a d é t“ című operettet adta elő hetekkel ezelőtt kétszer egymásután a Hírschgyári kaszinó­ ban. Az operett oly népszerűvé vált, hogy szövetségünk központi titkársága is örömmel látta vendégül f. évi május 6-án, a Hirschgyári műkedvelő gárdát A műkedvelő gárda a legnagyobb elismerést érdemelte ki, nemcsak azért, mert egy nagysikerű elő­ adást produkált, hanem azért is, hogy ezzel is közelebb jöttek a munkástársak egymás­ hoz. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szektának figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szak társak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező résztetfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffonrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpacsillárok és az összes villanybeszerelési cikkek. Lakcime: Szabolcsbányatelep 69, szám. 1928, május Pécsbányatelep. Beiratások és befize- tések Line János pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendéglobén, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassiánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titkári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosításért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában! Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy mindén esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4 SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 10. szám (1928. május 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-05-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0e9ea500e495c8070a3ef5bd9f102a1a.jpg fab3ed1079322949e23180122ac54e26 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/480efdc5ddb815d0e05036ad3a5484b0.pdf 013d4976b842e950364a5f695dff8660 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. junius 15 11—12. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 2.40 P, 9.60 P, 1/4 évre 4.80 Egyes szám ára 40 f. A nyomor hangja. Az ország bányatelepein tombol a nyomoruság. Bányászok, asszonyok és gyermekek nyomorúságától hangos a bányavidékeket körülvevő zöldregé­ nyes táj, nem tudnak örülni a szép tájéknak, amely körülveszi őket, csak keserűségükben zugolódnak és jajgat­ nak, mert nem látnak semmi biztatót, hogy nyomoruságuk belátható időn belül enyhülne. A tavaszi és a nyári hónapok a bányászokra és hozzátar­ tozóikra csak a. nyomor fokozódását jelenti, mert a dolgos kezek tétlen­ ségre vannak kárhoztatva, nem tudják megszerezni a nekik és családjaiknak szükséges táplálékot, nem tudják ere­ jüket fenntartani és a legnagyobb két­ ségbeeséssel néznek az elé az idő elé, amikor dolgos kezük ismét munkához juthat, mert erejük a szükséges táplá­ lékok hiánya következtében teljesen legyöngüL A már évek óta tartó, sőt fokozódó gazdasági válságok, melyek a bánya­ iparra nehezednek, teljesen felmorzsol­ ják a bányamunkásság erejét A gaz­ dasági válságok következtében a bánya­ vállalatok nem veszítenek, csupán az üzleti nyereségeik kissebbedik a jó szén­ konjunkturális időkhöz képest, csupán felhalmozott pénzük kamatozik keve­ sebbet de különben a mindennapi kényelmet szórakozást még ezen ke­ vesebb üzleti nyereség is bőségesen fedezi, sőt még azokat a luxuskiadá­ sokat is, melyeket a bányavállalatok urai megengednek maguknak, nem tö­ rődve azzal, hogy mennyi keserves verejték tapad azon pénzhez, mennyi nyomorgó bányásznak kell érte száz halállal szembe szállni s nemcsak ere­ jét, de életét és családja boldogságát is kockára tenni. Ezzel szemben a bányász nyomora égbekiáltó s a gazdasági válság kö­ vetkeztében a hosszantartó nyomoru­ ság felemésztette minden erejét, tönkre tette egészségét, ugyszintén családja, gyermekei a sok nélkülözések követ­ keztében, a szükséges táplálékok hiá­ nyában elcsenevészednek. A legnagyobb kétségbeeséssel gon­ dol a bányász arra, hogy idő előtt megvénül, ereje elsatnyul, munkaképtelenné válik és a szociális intézmé­ nyek hiányossága következtében gyer­ mekeire szorul, akik a kellő táplálék hiányában csenevészen, erőtlenül in­ dulnak az életbe és képtelenek önma­ guk fönntartására a szükséges eszkö­ zöket megszerezni, még kevésbbé tud­ ják koravén, legyöngült szüleik eset­ leges még hátralévő életük fenntartását biztosítani. A bányatelepeken a fokozódó nyo­ moruság következtében az emberek állandóan azzal a kérdéssel foglalkoz­ nak, miként volna lehetséges helyze­ tüket megjavítani. Ezen gondolatokkal foglalkozva eszükbe jut, hogy milyen sokszor hallottak már hangzatos ígé­ reteket arra nézve, hogy a munkás­ ság nyomoruságát enyhíteni kell, sőt azt is hallották, hogy az illetékesek fáradoznak a munkásság helyzetének a megjavítása érdekében. A sok hangzatos kijelentésre a mun­ kásság már több ízben kereste fel az illetékeseket, hogy ígéretüket váltsák be. Erre azonban csak ujabb ígéretet kaptak, eredményről azonban beszá­ molni nem lehet. A bányászok nyo­ morusága napról-napra fokozódik, az elkeseredés már szinte fojtogatja az embereket és mindebből nincsen kiut, nem látni az enyhülésnek még csak a szikráját sem, csak a folyton fokozódó nyomor borus felhői hajtják a mun­ kásságot a további és fokozottabb el­ keseredésbe. Küldöttséget küldöttség után menesztenek az egyes minisztériumokba, a közigazgatási hatóságokhoz és a bányavállalatok igazgatóságaihoz, de mindhiába, mindenütt csak türelemre intik és kitartásra buzdítják őket, adni azonban semmit sem adnak a nyo­ mor enyhítésére. A legfőbb ideje, hogy az ország in­ tézői belenyúljanak ebbe a darázs­ fészekbe és pedig a gyengébb fél tá­ mogatására, — vagyis a munkásságot mentsék meg nyomorult helyzetéből, mert könnyen végzetessé válhatik az arszág bányaiparára, sőt általában a kereskedelmi életre, ugyszintén a nem­ zetgazdaságra. Vajjon nem látják-e azt, hogy az ország különböző részeiről, de különösen a bányavidékekről szá­ zával és ezrével kerekednek fel mun­ kabíró, értékes munkások és hagyják el az országot és ilyformán igyekez­ nek önmagukat és családjukat meg­ menteni a pusztulástól. Nem gondolnak arra az ország ve­ zető tényezői, hogy azokra a munkás­ kezekre, amelyek kivándorolnak, en­ nek az országnak is szüksége volna, mert csak munkabíró emberek vándo­ rolnak ki A munkában megrokkantak és betegek, vagyis az eltartásra szo­ rulók azonban itt maradnak. Már oly hatalmas mérveket ölt ez a kivándor­ lás, hogy minden hozzáértő embert kétségbeejt, mert látja, hogy miként pusztul az ország munkaereje, miként válik képtelenné és tehetetlenné az or­ szág ipari és kereskedelmi szempont­ ból ezen munkáskezeknek az elvesz­ tése következtében. A magyar bánya­ iparban foglalkoztatott munkásságnak munkát kell adni és munkalehetősé­ get. Ezen munkáját tisztességesen kell díjazni, hogy képessé váljon családja fentartására, ugyszintén saját erejének a megtartására. Ezek a jelenségek megnyilatkoznak az elkeseredés kifakadásában és a mun­ kásságot mindinkább a lehetetlen szél­ sőségek felé hajtja, mert az elkesere­ dett ember mindenbe kapaszkodik, amiről azt hiszi, hogy esetleg segítsé­ gére lehet — Ezt azután aprópénzzé váltják fel lelketlen kufárok, akik ahe­ lyett, hogy felvilágosítanák a munkás­ ságot és ahelyett, hogy ők maguk jár­ nának el az illetékes helyekén és igyekeznének a munkásság helyzetén javítani, — a munkásságot ugratják meggondolatlanságokba, ami által a munkásság csak ujabb veszteségeket szenved. — Ezt a veszteséget az­ után a munkásság nem azoknak rója fel, akik ezekbe beugrasztották, hanem áthárítják az ország intézőinek a ter­ hére. Számtalan esetben megtörtént már, hogy az ilyen meggondolatlanságokba való ugratással, szerencsétlen emberek teljesen ártatlanul, azzal a tudattal, hogy ők önmaguknak s családjaiknak a boldogulásáért fáradoznak, össze­ ütközésbe kerültek a törvény para­ grafusaival, amiért azután meg kellett szenvedniök és ami által csak ujabb, sulyos terhek zúdultak a munkásság nyakába. Lelkiismereti kérdés, ugyszintén ér­ zékiség kell ahoz, hogy ezt megértsék és ha azt látjuk, hogy az ugrasztóknak nem okoz lelkiismereti furdalást az, hogy az emberek százai és ezrei ujabb veszteségeket szenvednek az ő ugratásaiknak, lelkiismereti kérdést kell csinálni ebből az ország intézőinek vezetőinek, meg kell akadályozni, hogy ilyen ugratások lehetővé váljanak és �2 pedig oly formán, hogy igyekeznek a magyar szeneknek piacot teremteni, megakadályozzák a külföldi szénnek a túlságos mennyiségű beözönlését, kényszerítik a vállalatokat, hogy a munkásság nehéz és fáradtságos mun­ káját emberségesen díjazzák. Ha ez megtörténik, sokkal nagyobb szolgála­ tot tesznek az ország fejlődésének az érdekében, sokkal előbbre viszik az ország naggyá fejlődésének az ügyét, mintha száz és száz nagyhangú nyilat­ kozatot tesznek, mert a munkásság lelkében magyarságának szeretetét fo­ kozni csak ugy lehet, ha biztosítják neki a tisztességes megélhetést és bol­ dogulást Szónoklatokkal, igérgetések­ kel csak a nyomor hangját élesítik, amely már-már oly hangos, hogy el­ nyom az országban mindenféle más hangot, amelyre az ország valamenynyi munkásának, polgárának egyaránt szüksége van. Tompítsák a nyomor hangját azzal, hogy zárjanak ki minden idegen ál­ lamból jövő tüzelőanyagot, csupán csak annyit engedjenek be, amennyit a magyar bányavidékek fokozott mun­ kája által elért termelés megenged. Tegyenek félre mindenféle mellékszempontot, egyetlen egy fontosság lebegjen ebben a kérdésben szemük előtt és pedig az, hogy a magyar bá­ nyaipart, kereskedelmet és közgazda­ ságot csakis munkával ellátott és tisz­ tességes díjazással biztosított munkás­ sággal lehet felvirágoztatni. Az érdekképviseletek lelkiis­ meretes ellátása. Az utóbbi időben felütötte fejét a bánya­ telepeken az a láz, hogy a munkásságot sztrájkba vigyék. A sztrajkbavitel alkalmá­ val különféle címeket adnak a sztrájkoknak, természetesen az alantas érdekeket elhall­ gatják, nehogy a munkásság átlásson a szi­ tán és elkergesse azokat, akik ilyen alantos érdekek érvényesüléséért munkástömegeket fosztanak meg keresetüktől és tesznek ki számtalan esetben sulyos következmények­ kel járó tortúráknak. Hangzatos jelszavakkal mennek a munkásság közé, hogy a munkásságot nyugodt és higgadt elhatározásától eltántorítsák. Az ujabb időben azt a hangzatos jelszót vitték a munkásság közé, akik hosszú időkön ke­ resztül kiábrándultak a különféle szerveze­ tek tehetetlenségeiből és alkottak maguknak szervezetet, akik a munkásság érdekképvi­ seletét ellátják, — hogy ez a szervezet sárga szervezet, a munkásság árulója és a mun­ kásság annak a szervezetnek a révén a pusztulásba jut és a teljes leigázásba. Tehát kiadták a jelszót, hogy „ki a sárga szerve­ zetből". Ezen munkájuk közben hivatkoznak a régi munkásmozgalomra, amely munkásmoz­ galom a munkásság helyzetének a javításán a múltban számtalan eredményt ért el Azt természetesen elhallgatják, hogy ezek a szer­ vezetek, amelyek a múltban szép elvekre voltak lefektetve, a kezdő időben gyakorla­ tilag is bizonyították élethivatásukat és becsülettel látták el a Munkásság érdekképvi­ seletét. Ez a szervezet, mint pl a bányamunkásoknál meghasonlott, nem a munkásság jávát szolgálta, hanem a munkásság anyagi leromlására vezetett. A munkásság, A Bányász aki hűen kitartott a szervezet mellett ked­ vező, sőt hatalmi pozíciókba juttatta az egyes vezetőit, azonban a munkásság részére annyit sem tudott elérni, hogy helyzetének megjavítása érdekében gyökeres lépést tudott volna tenni. Kimerítette és teljes anyagi rom­ lásba döntötte a sok meggondolatlan és elő­ relátott bukott sztrájkokba vitelével A sok lezajlott sztrájk közül, amely a multban állandóan, mint a Damokles kardja függött az ország ipara fölött, a legtöbb eset­ ben csak hatalmi kérdésekre zsugorodott össze, azonban semmiféle gazdasági ered­ ményt a munkásság részére hozni nem tu­ dott Sztrájkba vitték a munkásságot akkor, amikor a vállalatoknak száz és ezer vagon számra feküdt kint a készlete a szabadban azzal fenyegetve a vállalatot, hogy az a készlet szén ott pusztul el, ha nem tudják eladni. Ilyen esetekben segítségül jöttek a vállalatoknak azok a szervezeti vezetők, akik az úgynevezett "nem sárga" szervezetnek a vezetői voltak és igyekeztek a munkásság kö­ zött hangulatot kelteni, amivel a munkássá­ got egy sztrájkba kergették. A munkásság ezt a kezdő időben nem vette észre, mert a sztrájk tartama alatt állandóan a vállala­ tok lelketlenségét hangoztatták, szívtelensé­ géről beszéltek, arról, hogy a bányavállala­ tok igazgatóinak nincs szivük, mert ha volna megesne a bányamunkásság nyomorán. Azt azonban elhallgatták, hogy ők ugyanakkor a vállalatok igazgatói előtt kezeiket dörzsölték, mint ha csak azt mondanák : segítettünk a vállalaton, mert lehetővé tettük, hogy az im­ már hasznavehetetlen készlet szenet, amelyet a napszinen az idő szeszélye tönkre tett most felhasználhatta a vállalat és el tudta adni, mert a munkásság sztrájkja következ­ tében szénhiány állott elő. A munkásság hosszú időkön keresztül látta ezeket a súlyosan bántó és őtet fájdal­ masan érintő lelketlenségeket, hátat fordított ezen vezetőknek s megalkotta szervezetét azzal a kifejezett elhatározással, hogy min­ denféle politikai tendenciától mentesen, kizá­ rólag gazdasági érdekeit van hivatva védeni. Amikor ezt tette, megindult a szervezés munkálata, de egyben megindult a munkás­ ság helyzetének a megjavitására irányuló munka is. Fel is mutattak eredményeket, amely eredmények elvitathatatlanok, mert számtalan bányatelepnek teremtett a mun­ kásság ezen szervezete piacot, ez által a munkásság nagy tömegeit sikerült számtalan­ szor megmenteni a teljes munkátlanságtól és az ezzel járó nagy nyomorúságtól Százával és ezrével intézte el az egyes bányamunká­ soknak, rokkantaknak, nyugdíjasoknak, öz­ vegyek és árváknak az egyéni sérelmeit Ebben a munkában fáradságot nem ismerve csak egy szempontot tartott maga előtt, a szerencsétlen sérelmet szenvedőnek ügyesbajos ügyének az orvoslását. Vajon nem-e emberbaráti és szociális ténykedést fejtett ki ez a szervezet amikor ezekben a kérdésekben eljárt ? És tette ezt annékül hogy ennek az érdekében nagyobb tömegeknek a károsodását idézte volna elő oktalan harcba ugratásokkal. Ha ezt a mun­ kát meglehet bélyegezni és ezt a bélyegzőt sárga szervezetnek nevezik, ugy viseljük annak a tudatában, hogy munkástársaink és embertársaink érdekében cselekedtünk és cselekszünk ma is, minden önös érdeknek a háttérbe szorításával. Ettől a munkától bennünket eltántorítani sem rágalmakkal sem fenyegetésekkel nem lehet. 1928. junius 15 A színházi iroda közleménye. Az igazgatóság mindent elkövet, hogy a közönség jogos igényeit a legnagyobb mér­ tékben kielégitse, ami a jelek szerint sike­ rült is. — Hogy a közönség legszélesebb rétegeit beszoktassa a színházba, a zónaelőadások rendszeresítését határozta el — A hétfői és pénteki olcsó helyáru előadá­ sokon a társulat nem régi darabok, hanem nagysikerű magyar vigjátékujdonságok elő­ adását rendszeresíti, hogy a nagyobb jegy­ eladás pótolja a helyárdifferenciát A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet ! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását. — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. A bányamunkások elfordulnak a sárga szervezettől. Unos untalan hangzik a bányatelepeken, ugyszintén a "Népszaváéban és a "Bányamunkáséban, hogy a bányamunkások elfor­ dulnak az úgynevezett „sárga szervezettől“ és visszatérnek az úgynevezett „vörös szer­ vezetbe“ A munkásság tisztában van a helyzettel, tudja azt, hogy ez nem egyéb hangzatos szólamoknál, ferdítéseknél, amely arra szol­ gál, hogy a munkásságot eltántorítsa meg­ győződésétől. Nem is foglalkoznánk ezzel a kérdéssel, mert hiszen a közmondás azt tartja: „a kutya ugat, a karaván halad“. Azonban a laikusok előtt és hogy a közvé­ lemény előtt is tisztán láthatóvá tegyük a helyzetet, ezért foglalkozunk ezzel a kér­ déssel. A bányamunkasság, amely otthagyta a vörös szervezetet, lelkesedéssel fogott mun­ kájához s ezt a munkát folytatja mindaddig, amig győzelemre nem segiti. Természetesen ez fájdalmasan érintette a vörös szervezetet és fűhöz-fához kapkodott, hogy valamikép megakadályozza a munkásság eltántorodását. Először denunciálással fölfelé azzal, hogy a bányamunkásságnak azon szervezete, amely politikamentes célokat tűzött ki, ezzel el­ lentétben szélsőséges komunista irányba szer­ vezi a munkásságot, lefelé pedig denunciálta a munkásság előtt ezt a szervezetetet azzal hogy az ébredőkkel, különféle kurzusszer­ vezetekkel tart fen összeköttetést Mindezen rágalmak visszapattantak, mert beigazoló­ dott, hogy ezen rágalmak csak arra valók, hogy a munkásság lelkesedését lelohassza. A munkásság azonban átlátta a helyzetet és folytatta lankadatlanul munkáját Amikor látták, hogy ezzel sem érnek el eredményt, akkor a mindenáron való legázolással fenyegették ezt a szervezetet, ez sem sikerűit, mert a legázolóknak (Pejeréknek) beletört a bicskájuk. Akkor ujabb jelszót kellett kitalálni és minthogy a fen­ tiek művészek a ferdítésben és az agyrémek kitalálásában, akkor kidobták a közvéle­ ménybe, hogy ezt a szervezetet a vállalatok tartják fenn, ellensúlyozásul a vörös szerve­ zetnek. Ez a jelszó is elkopott Minthogy művészetük dacára sem tudtak újabbat ki­ találni, a régi jelszavak pufogtatására sze­ rintük uj ágyút állítottak be, aki azután azt találta ki, hogy már nincsenek is ennek az általuk nevezett sárga szervezetnek tagjai, ugyanis a tél folyamán a régi és uj ágyú elpuffantotta azt a bombát, hogy a sárga szervezet a márciusi hóval elolvadt. Már most tekintettel arra, hogy júniusban vagyunk, a �1928* junius 15 márciusi hó régen elolvadt és ezért Peyer és Esztergályos vezérek állandóan azt kia­ bálják, hogy a munkásság hátat fordított a politikamentes szervezetnek, Ezzel azonban ugy vannak mint a menekülő strucmadár, aki homokba dugja a fejét, hogy ne láthas­ sák üldözői. Sippal dobbal hirdetik állandóan a külön­ féle telepeken a gyűléseket, hangos agitációval igyekeznek a munkásokat a gyűlés megjelenésére birni. Mindezek dacára azon­ ban a valóságban a nagy garral hirdetett gyűlésekre elmegy egy pár kiváncsi ember, akik végighalgatják az elpufogtatott szóla­ mokat. A gyűlés után hazatérve azt modja önmagában, most jutott eszetekbe hozzánk fordulni, már nem kelletek és többet rájuk sem néznek. Ezeket a gyűléseket azután ki­ szinezve hozzák lapjaikban s hangoztatják, hogy a munkásság velük van. Szegény fejük itt az egyszeri kofának a hibájába esnek, aki rákot vitt a piacra és a gyerekek csufolódva szaladtak utána. „Hova viszi azt a malacot ?" kérdezték, mire a kofa azt mon­ dotta, hogy nem malac az, hanem rák, de a gyerekek csak tovább futottak utána és kiabálták: „Hova viszi a malacot ?" Mire a piacra ért, letette áruját s megkérdezték tőle mit árul, önkéntelenül azt mondotta, hogy malacot árul. Annak a behatása alatt állott a gyerekek csúfolódásától, hogy már önmaga is elhitte, hogy malacot árul. Annál bosszusabb volt, amikor tudatára ébredt, hogy a zsákban rákok vannak. Ugyanígy vannak ők is, mindenfelé hir­ detik, hogy a munkásság mellettük van, ezt már szinte beszugerálták önmagukba, de a kiábrándulás annál szomorubb lesz, amikor rá kell jönni* hogy senki sincs a hátuk mö­ gött, csupán csak egy pár hű csábos, akik leselkednek az odavetett hulladék után. Ez a valóság. Igy néznek ki azok a nagyhangon hirde­ tett impozáns gyűlések, ahol a valóságban egy pár kiváncsi ember hallgatja végig de­ magóg szólamaikat A munkásság távol tartja magát tőlük és kitart meggyőződése mellett. Éppen elég alkalommal ugrasztották őket már meggondolatlan és előrelátható buká­ sokba* nem kér belőle, ügyeit elfogja intézni a saját maga alkotta és a sokat csúfolt politikamentes szervezet keretén belül, ahol kizárólag a munkásság gazdasági érdekeinek védelmében s nyomorult helyzetének meg­ javításáért folyik a küzdelem. A nagycsaládu bányamunkások segélyezése a salgótarjáni medencében. Lapunkban állandóan foglalkozunk a bá­ nyavidékeken divó nyomorúsággal. Különö­ sen sulyos természetű ez a salgótarjáni medencében, ahol szövetségünk már hóna­ pok óta folytatja eljárását annak az érde­ kében, hogy a munkásság helyzetét megja­ vítsa* azonban óriási nehézségek gördültek az elintézések elé, mig végre hosszas után­ járás után sikerűit a Salgótarjáni Kőszén­ bánya rt igazgatóságánál némi eredményt elérni szövetségünknek. A vállalat junius és julius hónapokra az olyan családoknál, ahol legalább két, vagy ennél több gyermek van* havi 5—5 pengő gyermekenkénti előleget folyósít, amely elő­ leg csak akkor jön levonásba, amikor majd a szénkonjunkturális helyzet következtében a gazdasági élet javulásnak indul. Ezt sikerűit egyenlőre hosszas fáradozás után elérni. Ez semmi esetre sem az* amely a munkásság megnyugvását biztosítaná, min­ denesetre azonban hozzájárul ahoz, hogy a munkásság különösen a nagyobb családu kategóriáját sulyos és nyomasztó helyzetén 3 A Bányász Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján.------- Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. kissé enyhítse. Nem kielégítő eredmény semmiesetre, azonban mégis azzal a tudattal, hogy ezért nem dobtunk oda semmiféle olyan áldozatot, amely a munkásságot gaz­ dasági helyzetében megrendítette volna, en­ nélfogva mégis eredményként könyvelhet­ jük el. Ezen mozgalmunkkal kapcsolatban a mun­ kásság, bár csak egy kis töredékével, azonban annál nagyobb hangulat keltéssel folytattak akciót az úgynevezett régi szervezetilek az emberei is, akik a jelen esetben ez alkalom­ mal a munkásság nem férfitagjaival, ellenben asszonyaival akarták mozgalmukat mélyíteni. Dacára annak, ezen mozgalmuk folyamán többet elérni ők sem tudtak, hiába gyűjtöt­ tek a munkásság között küldöttségek költ­ ségeire, mert csak ugyanarra nézve kaptak ígéretet, amelyeket már szövetségünkkel a vállalat közölt Szövetségünk nem nyugodott meg a fenti eredményekkel* tovább vitte a kérdést és közbenjárására az illetékes minisztériumtól igéretet kapott arra nézve, hogy a legrövi­ debb időn belül egy bizottság fog kiszállni, amely bizottság a munkásság nyomoráról a helyszínen kíván meggyőződést szerezni. — Egyben meggyőződést kíván szerezni a szö­ vetségünk által előadottakról* a munkásság helyzetviszonyairóL Egy országgyűlési választás epilógusa. Az 1926. évi országgyűlési választások al­ kalmával a pécsi kerületben küzdő pártok közül a polgári egység pártja egy röpiratot adott ki, melynek megjelenése után, mielőtt az kiosztásra került volna, Esztergályos Já­ nos és Oberhammer Antal képviselők kö­ zött megállapodás jött létre, hogy nem oszt­ ják ki a röpiratot és ennek ellenében a szo­ cialista párt sem bocsájt ki hasonló röpira­ tot egyben arra nézve is megállapodtak, hogy a röpirattal kapcsolatban semmiféle peres eljárást nem folytatnak. Ennek ellenére Esztergályos János, Payer Károly és Kabók Lajos országgyűlési kép­ viselők pert indítottak a röpirat szerzője Bolgár Tivadar ellen. A röpiratnak követ­ kező kitételeiért: „A Párisból, Moszkvából és Bécsből irányított budapesti szociálde­ mokrata párti vezetők eddig is a magyar munkások véres verítékkel megszerezett ke­ resetén élősködtek és a munkás asszonyá­ tól, a munkás gyermekeitől vették el a ru­ hára és kenyérre valót Az a pénz nem a pesti és csornai dorbézolásokra, botrány csinálásokra való, a pécsi munkáskéz azt nem a henyélő nem dolgozóknak kereste. A nemzetgyűlésen egyetlen beszédet, indit­ ványt javaslatot* ötletet, interpellációt nem jegyeztek fel, mely a munkás néptömeg érdekét szolgálta volna. A szociáldemokrata párt vezérei csak nagylábon éltek, hírhedt dorbézolásokat rendeztek a párt kasszába befolyt munkáspénzen" A pécsi kir. törvényszék 1927. junius 27én tárgyalta ezt a pert amely tárgyalás alkalmával a kir. ügyészség nem vállalta a vádat, mire Esztergályos János a főmagán vádlók nevében kijelentette, hogy hajlandó a vádat visszavonni, ha „Bolgár férfias nyi­ latkozatban kijelenti, hogy a röpiratot a választási harc hevében irta, azzal sérteni nem akart és sajnálkozását fejezi ki". Bol­ gár Tivadar kijelentette, hogy bár ő a vá­ lasztási harc hevében irta a röpiratot ez azonban ő reá befolyással nem volt amit irt igaz és való, semmit vissza nem von mert a pártok között erre nézve megegyezés volt, hogy nem folytatnak eljárást és ha ennek ellenére a magánvádlók a pert nem vonják vissza, kéri a törvényszéket engedje meg neki a bizonyítást A biróság elrendelte a valódiság bizonyítást s a tárgyalást elnapolta. Az ujabb tárgyalást f. évi május hó 21-én tartották , meg, ahol a tanuk tömegét hall­ gatták ki és a biróság egésznapi tárgyalás után este fél 7 órakor hirdette ki az itéle­ tet melyben Bolgár Tivadart a vád alól Az ítélet meghozatalánál a biróság úgy­ szólván teljes egészében elfogadta a véde­ lem által a valódiság bizonyitására beter­ jesztett adatokat Megállapította, hogy a szociáldemokrata párt már a békében is nemzetközi alapon állt s a háború végén a szociáldemokraták voltak azok, alak az or­ szágot a bolsevizmusba belevitték. A szo­ ciáldemokraták ma is összeköttetést tarta­ nak fenn a különböző külföldi szervezetek­ kel és azoktól utasításokat fogadnak el. — Bebizonyitottnak vette a biróság, hogy a szociáldemokrata vezetők dorbézolnak a munkásság pénzén s beigazoltnak vették, hogy Esztergályos János Csornán tényleg botrányt okozott Kötelezte azonkívül a biróság a főmagán vádlókat 1200 pengő perköltségnek a meg­ fizetésére. Az Ítéletben Bolgár Tivadar megnyugo­ dott mig Esztergályos* Peyer és Kabók jogi képviselője felebbezett A fenti perrel nem foglalkoztunk volna, azonban a bányamunkásságot annyira közel­ ről érinti ezen három képviselőnek a sze­ replése, hogy kötelességünknek tartottuk a bányamunkásságai megismertetni, hogy tu­ lajdonképen kik azok* akiket úgyszólván bálványként hordoznak körül a bányamunkásság között Megjegyezzük még, hogy ezen tárgyalásról csak nagyon kivonatosan közöljük tudósításunkat bár az ügynek a lefolyása és az adatok, melyek erre nézve kezeink között vannak oly sulyos természe­ tűek, hogy joggal számíthatnak a fent ne­ vezett urak a bányamunkasság megvetésére- Porzsolt Kálmán jubiláns előÉrdekes vendége lesz Salgótarjánnak ju­ nius 18-án hétfőn, a városi mozgószinházban. Porzsolt Kálmán, a Petőfi-társaság tagja, kiváló iró és szellemes előadóművész rendkívüli érdekes előadást fog tartani. Kívánatos* hogy a munkásság köréből minél tömegesebben tiszteljék sukkal és forgassák ezen rendkivüli tehet­ ségű művész előadását �1928. junius 15 „A Bányász" Egy napos sztrájk Baglyasalján és Vasas bányatelepen. Baglyasalján május 16-án beszüntették a munkát harom aknaban. A munkabeszünte­ tést azzal okolták, mert 16-án a felolvasó helyiségben kihirdették, hogy a fizetés a 17-én lévő ünnepre való tekintettel 18-án tartatik meg. Ezen kihirdetésnek a nyomán a munkásság között egypáran kiadták a jel­ szót, hogy hagyják abba a munkát és ad­ dig nem dolgoznak, amig nem fizetnek. Kül­ döttséget menesztettek a vállalat igazgatósá­ gához bejelentve, hogy amennyiben a vállalat nem tizet, ugy ők nem folytatják a munkát A vállalat igazgatósága részéről azt a vá­ laszt kapták, hogy technikai okokból sem tudnak aznap fizetni, csakis 18-án, még ak­ kor sem, ha uem veszik fel a munkát. Amikor a küldöttség beszámolt küldetésé­ ről, a munkásság elhatározta, hogy 18-án reggel felveszi a munkát Ez meg is történt. 18-án rendes időben felvették a munkát Vasas bányatelepen 5-én délután a mun­ kásság egyrésze beszüntette a munkát. A munkabeszüntetésre az adott okot, hogy az üzemvezető egy munkást elbocsájtott, mert állitólag nem tűrte halgatással az üzemvezető gorombáskodását Egy napi sztrájk után az elbocsájtott munkást visszafogadták és a munkásság felvette a munkát. A két lezajlott sztrájk, amely a Népszava által dicsérően és tüntetőén lett kiemelve kell, hogy foglalkoztassa a munkásságot, hogy levonhassa a szükséges következtetéseket A baglyasaljai sztrájkot azzal fűszerezik, hogy azért nyilatkozott meg a munkásság, mert szomoru gazdasági helyzetét kivánja megjavítani. Nézzük most már mi is az az eredmény, amelyet elértek ezen sztrájk által. A salgótarjáni medencében minden hónap 17-én és 1-én vannak a fizetések, régi gya­ korlat, hogy amennyiben 1-e vagy 17-e ün­ nepnapra esik, ugy az előtte való munka­ napon történik a fizetés. Ezt nem tartották be, tehát ennek a megváltoztatása érdeké­ ben léptek sztrájkba.. Tényleg a legnagyobb lelketlenség, hogy a munkásságot elütik a már megdolgozott és megkeresett pénzétől. Lelketlenség azért is, mert a munkásnak nincs kitartása, hogy ő hosszabb ideig tud­ jon várni a fizetésére. De lelketlenség azért is, mert semmi jogcíme a vállalatnak nincs arra, hogy a megkeresett és megdolgozott munkáért járó bért, még a rendes fizetési napon tul, napokon visszatartsa. Lehetetlen­ ség azért mert pl a vidéki munkásság, aki csak ünnepen és vasárnap megy haza csa­ ládja körébe, az ilyen fizetési kitolásokkal több nappal marad el, nem adhatja át csa­ ládjának az üzemtől való távollakás követ­ keztében. Ez mind igaz, azonban vajon megérte-e azt a veszteséget amit a munkás egynapi bérének az elvesztése okozott és a vég­ eredményben mégis csak akkor lett a fize­ tés megtartva, amikor a vállalat azt kihir­ dette. Azoknak, akik a munkásságot ebbe a harcba belevitték, tudni kellett és tudták te már napokkal előzőleg, hogy a fizetés csak 18-án lesz megtartva, miért csak az utolsó nap léptek fel annak a megváltozta­ tása érdekében, mikor már ez technikai­ lag lehetetlen volt Napokkal előbb esetleg ellehetett volna intézni, hogy a fizetések 16-án tartassanak, minden sztrájk nélkül és nem okoztak volna kárt a munkások szá- „Turul" -nyomda Salgótarján. A vasasi sztrájknak szimpátia címet ad­ tak, mert a munkásság egy része szolidari­ tást vállalt az elbocsájtóttal. Itt ugyancsak felvetődik az a kérdés, vajjon nem lehetett volna-e ezt is sztrájk nélkül, hogy a mun­ kásságnak ne kellett volna egynapi kerese­ téiül elesnie? A példák százai állanak ren­ delkezésünkre, amikor hasonló kérdésekben tömegével jártunk el és intéztük el a mun­ kásság megelégedésére. Azonban a cimek csak cégérül lettek ki­ téve, a valóságban, mint minden alkalom­ mal, amikor a munkásságot oktalan sztráj­ kokba vitték, annak a fitoktatása volt, hogy megmutassák, hogy igenis ők szervezett munkások és nem az úgynevezett "sárga szervezethez" tartoznak, hanem a szociál­ demokrata szervezethez. Tehát csak azért, hogy a munkásságnak egy-egy kisebb há­ nyada fittoktassa az ő szociáldemokrata vol­ tát és hogy a szociáldemokrata szervezetek vezetői bizonyos hencegéssel mutathassanak reá, hogy a munkásság mellettük kitart, dacára annak, hogy csak egy kis töredék, ezt azonban mégis a munkásság százainak kellett megfizetni egynapi munkabérének az elvesztésével. Igy néznek ki azok a lelkes szervezeti vezetők, akik fennen hangoztatják az ő ve­ zetői pozíciójukat a bányamunkásság viszont keserűséggel gondol arra, hogy egynapi ke­ resetét, vagyis kenyerét dobta oda áldozatul ezen hencegésnek és ugyanakkor családjától s ártatlan gyermekei szájától vonta el a kenyeret. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10— 11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező részletfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffenrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpacsillárok és az összes villany beszerelési cikkek. Lakcíme: Ssabolcsbányatelep 69. szám. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régerné vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tágjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg. választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában! Egy évtizedek óta jól bevezetett, nélkü­ lözhetetlen háztartási cikk darusítására, mely cikk kedvező részletfizetési feltételek ellenében kerül forgalomba, jelen­ tékeny részv.-társaság állandó alkalmazásra jó beszélőképességű urat keres magánvevők látogatására. Csak olyan urak jelentkezzenek, akik legjobb refe- rentiák felett rendelkeznek, Jó be­ szélőképességgel bírnak és ügyes elárusítók. Részletes írásbeli ajánlatok az eddigi tevékenység megjelölésével „Jó Jövede­ lem“ jeligére e lap kiadóhivatalába kéret­ nek. — Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanitjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosithat magának.. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath, teplommal szemben. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. H e i m Ferenc van megbízva. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 11-12. szám (1928. június 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-06-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6c15b7de25327752a6026a0389a53d01.jpg 57b1fde49c21daa4ffafe7967b9922c6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/18e70019b174b3cd31af184ebd46addd.pdf 1bf9345eb77f0973a67a5a35f535720f PDF Text Text III. évfolyam. 1928. julius 15 13-14. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telelőn szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 240 P. 9.60 P. 1/4 évre 4.80 Egyes szám ára 40 f. A szénbányászatban foglalkoztatott munkások helyzete. Magyarország szénbányaiparában kö­ rülbelül harmincezer bányamunkás van foglalkoztatva, akik csak a szorosan vett bányaüzemekkel kapcsolatos mun­ kálatokat végzik. Ez a nagytömegű munkástábor már évek óta küzd a nyomorusággal, akik az évnek ugy­ szólván csak 3-4, esetleg 5 hónapjá­ ban tudják a rendes havi műszakokat teljesíteni. Az év legnagyobb részét kényszerű munkátlansággal töltik, ami által azután a nyomoruság korbácsa sujtja őket. A mintegy harmincezer dol­ gozó a családtagokkal együtt jóval felül­ mulja a 100.000 tehát 100.000 ember kénytelen életét tengetni heti 3-4 na­ pos munka után járó silány díjazásból. Ha figyelembe vesszük a béreket, ugy akkor azt találjuk, hogy csaknem az Összes iparok között, a bányaiparban foglalkoztatott munkások bére a leg­ alacsonyabb. Szivszomoritó az a látvány, amikor az ember azt látja, hogy családok, amely családnak egyetlen dolgozója 5—6 apró gyermekkel kénytelen ten­ getni életét havi 50 és 70 pengőkből, sőt helyenkint még ennél is keveseb­ ből. Vajjon el tudják-e képzelni azok a hivatalok és vállalotok, akik a mun­ kásság ügyeinek az intézését oly mos­ tohán végzik, hogyan néz ki az az élet, amit ezen összegből kénytelenek foly­ tatni, jobban mondva tengetni? Állandóan azt hangoztatják, hogy a rossz gazdasági élet az okozója mind­ ennek, továbbá azt hangoztatják, hogy ezen a válságon keresztül kell ver­ gődnie az országnak és csak lassan, fokozatosan következhet be a gazda­ sági élet javulása. Tény, hogy ezen a gazdasági válsá­ gon keresztül kell vergődni, azonban ezt a vergődést nagyon sokban lehet enyhíteni s ugyancsak röviditeni azt az időt, amely ezen a válságon keresztül vezet — Magyarország széngazdasági helyzete tényleg nagyon szomoru ké­ pet mutat mert ha a telepeken végig nézünk, szívfacsaró látvány tárul az ember szeme elé, amikor látja a nagy nyomoruságban vergődő férfiak, aszszonyok és gyermekek szenvedéseit. Ha a dolgok mélyére nézünk, akkor szinte megmagyarázhatatlannak tartjuk és összehasonlitva a statisztikával, se­ hogy sem tudjuk megérteni, miért vannak az állandó szünnapok, hetenként 2—3 és miért vannak azok a nyomo­ ruságos keresetek, ez semmiben sem leli magyarázatát, mert az élelmiszer árak és az egyéb szükségleti cikkek árai egyáltalán nem alacsonyabbak, sőt a legtöbb helyen emelkedést lá­ tunk ugy, hogy pl. ha a bányamunkás bére a mai áralakulásokhoz igazodna, akkor a mai átlagos bérek alig tesznek ki annyit, hogy a munkás csak a legnyomoruságosabb életmódot folytat­ hatja. Vagyis 39 százalékkal alacso­ nyabb életnívón kénytelen vergődni, mint amelyet a hivatalos index előír. Ez már-már- azzal a veszéllyel fenye­ geti a bányaipart, hogy elveszíti mun­ kaerejét, elveszíti azt a törzset, amely törzsnek a magyar bányaipar fellen­ dülését köszönheti. És a legnagyobb kétségekkel látjuk, hogy miként pusz­ tul az a tábor, amely hivatva volna a jövő generációjának a bányaipart át­ menteni. A rossz munkaviszonyok következ­ tében előállott táplálkozás hiányos volta legjobban visszatükröződik, ha figyelembe vesszük a munkásság lét­ számához arányitva a betegműszakok számát. Példaképen az egyik szénvi­ dék ezen állapotát mutatjuk be, neve­ zetesen a salgótarjáni szénmedencé­ ben 3 év munkáslétszámát összeha­ sonlítjuk a betegműszakok számával. Kimutatjuk mennyi esik egy munkásra. Beteg­ Egy munkásra Létszám Év műszak eső betegműsz. 1925. 5121 61.411 10 1926. 5393 70.324 13 1927. 5687 89.284 153 A fenti számokból látható, hogy dacára az évről-évre csökkenő mun­ káslétszámnak, a betegműszakok szá­ ma óriási módon emelkedett. Ez hova­ tovább oda vezet, hogy az egész bányászgenerációt tönkre teszi. Különö­ sen sulyos ez épen a bányaiparban, ahol a munkás annyi veszéllyel és az egészségre káros hatással járó munkát folytat. Szemléltetőül bemutatjuk Magyar­ ország széntermelését ugyancsak 3 év­ ben, mely szerint 1925-ben 63,236,572 métermázsát, 1926 évben 66,492.110 métermázsát termeltünk, ezt is felül­ multa az 1927 évi termelés 70,304.000 métermázsában. Ezzel szemben a fo­ gyasztás szénben 1925-ben 68.588.000 métermázsa volt és 1926-ban 69,198.000 métermázsa, már most ha figyelembe vesszük és összehasonlítjuk a szénfo­ gyasztást a termeléssel, ugy alig vala­ mivel volt kevesebb a termelés a fo­ gyasztásnál. Azon a címen, hogy a magyar szénnek feljavításához szüksé­ ges a külföldi szén, behoztak Magyar­ országba 1925-ben 11.927,110 méter­ mázsát, bár csak 5,000.000 métermá­ zsára volt szükség, 1926-ban behoztak 12,249.090 q., bár csak 3,000.000 mé­ termázsára volt szükség, 1927-ben be­ hoztak 15.174.458 métermázsát, holott termelésünk 4,000.000 métermázsával felülmulta az 1926 évi termelési is, tehát 8-10 millió métermázsa szenet hoztak be külföldről, amellyel a magyar bányaiparban foglalkoztatott munkások pusztulását idézik elő. Ezek az áldatlan állapotok a legna­ gyobb lelketlenségre vallanak, lehetet­ len helyzet elé állítják a munkást és kizsákmányolt páriává süllyesztik az ország legtekintélyesebb iparának dol­ gozó munkásait. Ezen adatok Magyarország teljesen rendezetlen széngazdálkodását jelzik Szabad kezet engednek mindazon ke­ reskedelmi és iparlovagoknak, akik a munkásság kizsákmányolása árán akar­ ják az ipart fellendíteni. Mert minda­ zok dacára, hogy a fent kimutatott adatok szerint ezen rossz széngazda­ sági helyzet van az országban, a szén­ bányavállalatok virágoznak, sőt meg­ engedhetik maguknak azt, hogy expo­ nált igazgatósági tagjaiknak horribilis tántiémeket fizessenek, akik hátborzongatás nélkül rakják zsebre a guruló pengőket, tekintetnélkül arra, hogy mennyi véres verejték tapad hozzá. Már nem is csodálkozunk a vállala­ tok lelketlenségén és kapzsiságán, mert ez a tőke természetrajzához tartozik, azonban itt már az államnak kell az ő tekintélyével és sulyával megálj-t kiáltani, közbevetni magát és ezen lel­ ketlenül rendezetlen állapotot rende­ zés alá venni és határt szabni a ki­ zsákmányolásnak, védelmet nyújtani a kiuzsorázottaknak. Az államnak módjában volna külön­ féle eszközökkel, ha nem is gyökere­ sen megváltoztatni, azonban bizonyos átmenettel teljesen szabályozni és elviselhetőbbé tenni a munkásság hely­ zetét Nevezetesen a fölöslegesen be­ özönlő külföldi szeneket megakadályozni a bejövetelben, vagy ha ezt bizonyos gazdaságpolitikai szempontból �"A Bányász“ 2 nem állna módjában, ugy akkor olyan vámot reá kivetni, hogy azok, akik külföldi szenet akarnak használni ma­ gyar szén helyett azok fizessék meg annak az árát oly módon, hogy elmen­ jen a kedvük és gondolkodóba esse­ nek, amikor idegen szenet akarnak beszerezni. Szükséges-e az, hogy pl. az uradalmakban a cséplésnél, szántá­ soknál és egyéb gazdasági munkálatok­ nál külföldi szenet használjanak ? Szűkséges-e az, hogy a városokban a házi­ tüzeléseknél magyar szenek helyett külföldi szenet használjanak ? Nem-e méltányos követelése a munkásságnak az, hogy mindaddig, amig a magyar szénnek piacot nem tudnak teremteni a külföldön, vagy egyéb helyeken, mindaddig az ország határain belül csakis a magyar bányák által termelt szeneket használhassák és ez által a magyar bányaipart képessé tegyék arra, hogy munkásait tisztességes, em­ beri mivoltához mérten dijazhassa és elérje a munkásság azt a szükséges életnívót, amelyet mint dolgozó ember magának megkövetel. Abban az esetben, ha az állam ezen rendszabályokkal lehetővé tenné a magyar szénnek az elhelyezését, ugy a munkásság sokkal könnyebben vivná meg harcát a munkáltatókkal, mert akkor az évnek nemcsak 3-4 hónap­ jában lenne munkaalkalom, hanem az egész éven keresztül rendes üzemek­ kel folytathatnák a munkát, nem len­ nének a munkások hetenként 2-3 nap munkátlanságra ítélve. — Mindaddig azonban, mig ezen gyökeres változta­ tások meg nem történnek, már addig is kötelessége az államnak gondos­ kodni arról, hogy a vállalatok ne él­ hessenek vissza a munkásság munkátlansága következtébeni erőtlenségével. Meg kell akadályozni azt, hogy az egyes vállalatok azt a lelketlen üzemi politikát folytassák, hogy mig az üzem­ redukciók következtében a munkásság egyrésze csak 17, esetleg 18 műszakot teljesíthet, addig a munkásság egy­ része 30, sőt 35—36 műszakot is kény­ telen teljesíteni, mert ha nem, akkor előtte van a szanálás réme, vagyis a munkából elbocsátják. Kell, hogy az államhatalomnak anynyi ereje legyen, hogy törvényes ke­ retek közé kényszerithesse a vállala­ tokat és lehetetlenné tegye a mun­ kásság ilyen lelketlen kizsákmányolá­ sát. Égetően sürgős és fontos ez a kérdés. Az illetékesek sürgősen intéz­ kedjenek és tegyék lehetővé a mun­ kásság rendes munkálkodását és ezen kizsákmányolást megakasszák. Hogyan oldotta meg Amerika a munkabér kérdését ugy, hogy egyformán eleget tesz a munkaadók és a munkások érdekeinek. Irta: Charles Schwáb az amerikai acéltröszt elnöke. Az alábbiakkan az acélkirálynak a munkáskérdésről szóló fejtegetéseit közöljük. A világ leggazdagabb emberének, az amerikai acéltröszt vezetőjének nézetei nagyon tanulságo­ sak. Megértetik velünk, bogy miért verhetet­ len az amerikai nagyipar, de megértjük azt is, hogy a földkerekség legnagyobb ipari osztá­ lyában miért nem tudott gyökeret verni a forra­ dalmi szociálizmus. "Gépember" vagy „i p a r p o l i t i k a" — ez a két jelszó a legfontosabb a nemzet jövőjének kialakulásában. Nem beszélhetünk az ember géppé válásának kérdéséről, annélkül, hogy számot ne vessünk azzal a szörnyű felelőséggel, amely az ipar vezetőire hárul az emberiség sorsának irányításában. Azt hisszük, hogy a kérdés megoldása az iparpolitikai hi­ vatáskörébe vág és rendkívül nagy jelentősége van Amerika anyagi boldogulása szempontjá­ ból. Az amerikai ipari vezetőségek érdeme, hogy ezeket az elvi meggondolásokat egész terjedelmükben felismerték és Amerikában az iparban érdekeltek az ő felelősségüknek és kötelességeiknek tudatára ébredtek. Melyek a muunkások jogos követelései? Melyek a munkások jogos kívánságai? Mi az, amivel jogosan megelégedhetnek, már amennyire azt az ipar helyzete megengedi ? Azt hiszem, ezek: Tisztességes munkabér fi­ zetése végzett szolgálatokért állandó, megnem szakítható alkalmazás; gondoskodás életükről és egészségűkről; egészségi szempontból jó munkafeltételek; lehetővé tenni számukra a takarékosságot és hogy ily módon mint részvényesek részesei legyenek az üzletnek; végül biztosítani nekik a pénzügyi függetlenséget öreg korukra. Ami most már a munkabért illeti, azt hiszem, hogy a munkások kivánságát legjobban ugy teljesíthetjük, ha embereinket az üzlethez való hozzájárulásuk és sikereik szerint jutalmazzuk. Emberi természetűnk alapvető jellemvonása, hogy egyéni elismerést követelünk és hogy tehetségeink és sikereink szerint jutalmazzanak bennünket És ez a munkabér kérdésben a bök­ kenő. Mert mennél inkább megközelítjük azt a kívánságot hogy az egyéni érdemet egész­ séges és igazságos alapon elismertük, annál inkább meg kell győződnünk arról, hogy egy messze vágó bonyolult kérdést kell megolda­ nunk. Mi messze eljutottunk, amikor a szolgálatok megjutalmaznának alapvető kérdéséről gon­ dolkoztunk. Odáig értünk hogy a bérfizetést illetőleg van egy uj szempontunk. Viszonyaink megjavulása egyre jobban megértette velünk, hogy a nemzeti jólét és jófizetett munkásosz­ tály között kölcsönhatás van, mert a munká­ sok fizető ereje elegendő arra, hogy az ipar tömegtermelését fenntartsa. Ambíciónk azt látni, hogy munkásaink illő bért kapnak, olyan bért, mely elegendő arra, hogy magát a munkást és családját tisztességes életnivón fenntartsa, s amellett még félre is tehessen. Gazdasági teó­ riáknak nem vettük hasznát, ellenben, nem tévesztettük szem elöl azt az alapvető törvényt hogy a kifizetett munkabérért teljes ellenszolgál­ tatást követeljünk. A világtörténelem nagyobb munkabérei. Munkásaink gazdasági helyzete valósággal világcsodája lett A bérmunkások bérei ahoz képest, amit vásárolhatnak rajta ma nagyobbak, mint az amerikai történelemben bármely ezt megelőző időszakban és bizonyára jóval na­ gyobb mint a munkások bére bármely ország a világon. Külföldi kartársaink csodálkoznak azon, hogy ilyen nagy munkabérek mellett nálunk alacsonyabbak az előállítási költségek. A 1928. julius 15 magyarázat ez: az amerikai munkások elérték, hogy a munkabért és a profitot ugyanabból a zsebkönyvből fizessék és hogy a szolgáltatás­ nak egyenlőnek kell lenni a kifejtett munkával A nagy munkabérek nem használtak annak akinek nincs módja arra, hogy azt megszólgólja, óra és napibér kereset használ az olyan munkásnak, aki csak néhány napot dolgozik egy hónapba, vagy néhány hónapot egy esz­ tendőben. Az állandó munkaalkalom ennélfogva rendkívül fontos szükséglete a munkásnak. Ami ipari vezető embereink az elmult esztendőkben sokat gondolkodtak azon a kérdésen, hogy mi módon lehetne kiküszöbölni a munkanélküliség veszedelmeit Megállapították, hogy az ipari tevékenység tetőpontja és mélypontja, amely időszak alatt a lázas termelést a pangás és a bénulás váltja fel, nem csak a munkások szem­ pontjából nem kívánatos, hanem az iparra és a társadalomra is, mint egészre káros és pusz­ tító hatású. A csucspont és mélypont elsimí­ tására sokat tettek az ipari vezetőség tudatos erőfeszítései, de még talán többet tett a nagy munkabérekre alapított vásárló erő és a kö­ zönség vásárló módszereinek megváltozása. Az egyesült államok ipari szervezetének si­ kerét mutatja az a fontos haladás, amelyet ezeknek a csucspontoknak és mélypontoknak csökkentésében megtettünk. A munkaalkalom tetőpontja és mélypontja néhány ével ezelőtt átlag 50 %-os ingadozást mutatott az elmult esztendőkben, ez az ingadozás egész 1926-ig állandóan csökkent s a munkaalkalmak tető­ pontja és mélypontja évenként nem mutatott többet átlag 8 %-os különbözetnél. A munká­ nak ez a szabályozása nem csak az alkalma­ zottakra nézve életbevágó kérdés, hanem a jó üzletmenetre is roppant fontosságú. A vállalatban való részesedés ösztönzőleg hat. A rendes munkabér és az állandó alkalma­ zás mellett van még egy tényező, amely fontos, hogy a munkás az őt alkalmazó vállalatnál kifejtse teljes erejét Ez a tényező az, hogy tulajdonos legyen a vállalatban. A tulajdonban való részességnek az az értelme, hogy hatal­ mas ösztönző erő, mert a munka végzésében felkelti az érdeket Ennek az elvnek elhatározó befolyása van azokra, akik hajlandók részt venni az összes üzletek kockázatában. Az elmult esztendők azt mutatják, hogy az ipari alkalmazottaknál növekvőben van a részvénye* sek száma. Én nem akarom kicsinyelni azt a veszélyt sem, amit ez a szokás rejt magában, és nem is akarok minden részvénytársaságot arra kényszeríteni, hogy bérmunkásait felvegye a tulajdonosok közé, tekintettel saját értékpa­ pírjainak természetére. Annyi bizonyos, hogy kedvező körülmények között, a saját érdekei­ nek a spekuláció és a lehetséges vesztességek ellen való megőrzésével, az alkalmazottak részvénytulajdonos volta egyik legerősebb ösztönző, a vállalat életbevágó érdekelnek előmozdításában. Az ipar sikeres irányítása a jövőben mind­ inkább az emberekkel való bánásmódtól függ, nem annyira a gépektől és ettől függnek az egyéb problémák is a gyakorlati üzemvezetés területén. Azt mondhatjuk, hogy az üzemveze­ tői hivatás nagyrészében s általánosságban, megoldotta vagy legaláb is lerakta technikai téren a lényeges problémák megoldásának alapelveit. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az ipar feladata most a nagyhorizontu termelés napjaiban, az emberekkel való bánásmód emberi alapra való helyezése. Az ipari politika és az ipari szervezés to­ vábbi kiállításai valóban megmérhetetlenek. Nem értük el a tökéletességet, de nagy hala- �1928. julius 15 3 A Bányász dást tettünk és igazi sikereket arattunk. Ennek tudata megkeményitheti szivünket folytathatjuk s kiterjeszthetjük az emberi viszonyok emez uj rendjének alapelveit, amely oly dicsősége­ sen kezdte meg pályáját s akkor lesz egy törekvő, önmagát megbecsülő munkásokból és polgárokból álló nemzetünk, egészséges, virágzó, haladó, az egész társadalom érdekeit szolgáló iparunk. Törhetetlen hitem az ameri­ kai nagyipar jövőjében azon a meggyőződésen alapul, hogy a kérdés megoldását hova-tovább megleljük. A fenli megállapításokat átvettük, vajha mi itt Magyarországon is ott tartanánk és a mi üzemvezetőink is megértenék, hogy miként kell bánni a munkássággal. Villannyal varr Ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Sziveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. Magyarország kőszénbányásza­ tának történetéből A magyar széngazdasági helyzet megvilágltására érdekesnek tartjuk a „Magyar Statiszti­ kai Szemle f. évi 4. számában megjelent cikket, az ország bányamunkásságával megismertetni. Szükséges, hogy a munkásság ezen nagyfon­ tosságu kérdést megismerje, mert a mozgalmat csakis ugy tudja eredményesen folytatni, ha tudatában van iparának történetével. A kőszénbányászat a bányaművelésnek egyik fiatalabb ága, mert amig az ipar nem volt ki­ fejlődve. a gőzgépek, a vasút, a gőzhajózás meg nem indult, addig tüzelő szükségletét fá­ val eléghette ki az országok népessége, ugyan­ így hazánkba is. A XIX. században, amikor az ipar bizonyos fellendülésnek indult, ugyszin­ tén a közlekedési eszközök is tökéletesebbekké váltak, ekkor kutattak azután nagyobb fűtő ér­ ték után. Igy jutottak a kőszén alkalmazására és igy hozták létre a nagy és hatalmas tőke­ befektetést igénylő kőszénbányászatot Magyarországon 1750 körül fedezik fel elő­ ször a kőszenet a sopronmegyei Brennbergen, 1780-ban a Komárommegyei Zsemlyén (ma Vértessomló) 1790 körül Resicán és Steierlakon, 1807. körül pedig Pécsett állapították meg a szénjelenlétét Az 1807. évvel tehát felfedez­ tettek Magyarország legfontosabb feketeszén telepei, az oraviczai bányakapitánysághoz tar­ tozó Krassószörény megyei telepek valamint a Pécsvidéki szénterület. Az ország harmadik leg kissebb feketeszén területei, a Brassó vi­ déki jóval később állapíttatott meg. A Krassószörény megyei telepek Berzáska, Drenkova, Ressica, Domán, Steierlak, Auina községek, a Brassóiak Keresztényfalva és Fe­ ketehalom községek határába terülnek el. Ezeket a szénterületeket a Trianoni béke Ma­ gyarországtól elszakította s Romániának jut­ tatta. Egyetlen megmaradt feketeszén területünk a Pécsvidéki szénmedence. Ezért behatóbban ezzel a területtel foglalkozunk, mert ezen szén­ területnek a termelése kimeriti Magyarország feketeszén termelését. A Pécsvidéki szénme­ dence három részre tagozódik: A déli szén­ területre Pécs város, Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas és Hosszuhetény községek határai az északi szénvonulatra: Baranya és Tolna vármegyék érintkező határvidékén Magyareg-re gy, Kárász,Vékény, Császta, Váralja, Kis- és Nagymányok községek területe. E két nyugat-keleti irányú szénvonulat között Elárusító helyek : Bogenglück Ignác vas-, bőr- ás festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. fekszik a harmadik szénterület Komló és Budafa községekben. A legrégebben észlelt lelőhelyek közül a brenbergi szénmezők rendszeres bányászása indult meg, de egyúttal Pécs környékén is 1765-ben. Azonban a felvevő ipar hiánya a szállítás nehézségei és költségek volta miatt a gyéren kibányászott szén csak a helyi szük­ ségletre számíthatott, ezért csak nagyon kez­ detleges formában és kis arányokban folytat­ ták a szénbányászatot Az ipar fejlődése, amit gr. Széchenyi István látott meg először, ugyancsak az ő istápolása és az ő tevékenységének hatása alatt végre 1836-ban megnyitották az első vasutat, létre jött az első gőzmalom, megindult a dunai gőz­ hajózás. Az ország gazdasági vérkeringésének megindulását jelentik ezek a tények és csak ettől kezdve volt várható, hogy a magyar szén­ nek. mint a Magyar gazdasági organizmus táp­ lálékának kelete lesz. A Pécs vidékén 1840-ig a kincstár bányászkodott kezdettől fogva. Az ezideig kibányászott szén mennyiségét 1,409.500 métermázsára becsülték. Ettől az időtől kezdve magánosok gazdálkodtak, termelésük azonban egészen jelentéktelen volt (Amit az alábbi táb­ lázat mutat.) A bányák belterjes Üzeme csak akkor indult meg, amikor az első Dunagőzhajózási Társa­ ság a kettős monarchiának jóidéig legnagyobb szénfogyasztója 1852-ben megvásárolta első bányatelkét s a következő évben, 1853-ban művelni kezdte. E hajóstársaság életrekeltésében Széchenyinek oroszlánrésze volt, de kü­ lönösen fontos volt a szerepe az Al-Duna és a Vaskapu szabályozása révén a vállalat fel­ lendítésében, mert igy vált lehetővé, hogy a társaság hajói Régensburg és a Dunadelta, Galac közt bonyolíthassák le a forgalmat, mi által nagy mennyiségű szénre volt a társaság­ nak ugy, hogy — mondhatjuk — Magyaror­ szág legnagyobb szénfogyasztója — abban az időben — ez a társaság volt A hajók fűtéséhez a társaság kezdetben részben brenbergi, részben délmagyarországi (Oravicza) szenet használt. Ez utóbbi szénnek legnagyobb a fűtőértéke az összes magyar­ országi szenek között, de a Dunához való szállítása nagyon költséges volt Vasutvonal hiányában a társaság figyelme a Pécsvidéki bányák felé irányult mert a hajózási vonalnak mintegy a közepén, közel a Dunához feküsznek s amellett termékük kalorikus érték tekin­ tetében is rögtön a délmagyarországí szén után következik. A széntermelés Intenzív megindítása azon­ ban itt is csak abban az esetben lehetett ren­ tábilis, ha a bányákat vasútvonallal lehet öszszekötni a Dunával. A társaság 1855-ben ki­ építi a bányatelep—üszögi szárnyvonalat — 1857. május 2-án pedig az Üszög—mohácsi fővonal nyílott meg. (Folyt köv.) A bányamunkasság országos mozgalmat indít helyzete meg­ javítása érdekében. Szövetségünk központi vezetősége, látva azt a szomoru helyzetet, ami a bányatele­ peken uralkodik elhatározta, hogy mozgal­ mat indit a bányamunkásság gazdasági hely­ zetének az enyhítésére. A vezetőség mér­ legelte a sulyos gazdasági helyzetet, mér­ legelte azt a válságot amelyben a bánya­ ipar vergődik, azonban mindezek dacára látva azt hogy ugyanakkor, amikor a mun­ kásság gazdasági leromlása napról-napra fokozódik, ugyanakkor a vállalatok üzleti mérlegei állandóan nyereséget mutatnak ki, sőt ezen nyereségek évről-évre szaporod­ nak, tehát ennélfogva lehetőnek tart egy bizonyos javítást a munkásság helyzetén. Tekintettel arra, hogy ismét küszöbön van, amikor a szénkampány megindul, továbbá számítva arra, hogy szövetségünk azon el­ járása, amelyet az állam illetékes tényezői­ nél folytat az iránt, hogy a Magyar szenek elhelyezését biztosítsa, már most beadványnyal fordulnak az összes telepek munkásai a vállalatokhoz és a kampány idejére béreik feljavítását kérik. Szövetségünk ezen eljá­ rása és ezen mozgalom megindítása alkal­ mával tekintélyének egész súlyával oda fog hatni, hogy a munkásság ezen jogos kíván­ ságai teljesüljenek. Számítunk arra, hogy ezen mozgalmunkat ismét lesznek, akik ki­ akarják sajátítani, vagy lekicsinyleni, azonban mi a lehető keretek között mozogva mindent el fogunk követni, hogy ezen akción­ kat siker koronázza. Már most felhívjuk a munkásság figyelmét arra, hogy foglalkoz­ zanak a kérdéssel és a lehető keretek kö­ zött foglaljanak állást s ezen állásfoglalásuk­ ról szövetségünket értesítsék, hogy minél rövidebb időn belül mindenütt a viszonyok­ hoz képest, de mégis lehetőleg egységes be­ adványokat elkészíthessük és a munkástár­ sakhoz eljuttathassuk benyújtás végett Nyilatkozat. A Pécsvidéki bányatelepeken az utóbbi idő­ ben több oldalról azt az alaptalan rágalmat terjesztik, mintha engem szövetségünk közben­ járására bocsájtották el Pécsbányatelepről To­ vábbá feszegetik és különféle rágalmakat fűz­ nek ahoz, hogy miért tartózkodtam Pécs szerb megszállása alkalmával Komlón, ugyancsak ezt feszegetik, hogy most miként kaptam munkát ismét Komlón. A fenti kérdésekre nem reagálnék, ha ezt nem abban a formában terjesztenék a munkás­ ság között, mintha én a munkásság árulója­ ként működtem volna a múltban Pécs szerb megszállása alatt, ugyszintén most ismételten Komlón. Éppen azért kötelességemnek tartom, hogy a munkásságot tájékoztassam ugy akkori, mint mostani viselkedésem, valamint alkalmaz­ tatásomról. Amikor Pécs, ugyszintén vidéke a szerb megszállás alatt szenvedett, akkor én számta­ lan munkástársammal, ugyszintén a polgárság- �1928 julius 15 A Bányász nak tekintélyes részével kötelességünknek tar­ tottuk magyar érzésünknek és országunk iránti kötelezettségünknek oly formán eleget tenni, hogy PécsvidékérŐl a szerbek átvonulását szerény tehetségünkhöz képest minél gyorsabbá tegyük. Ezen munkánk végzése közben egy szép napon a szerbek összeláncoltak és többedmagammal végig hurcoltak Pécs város ut­ cáin, hogy ez által is a többi jóérzésű mun­ kástársaimat, váratni a polgárságot elriasszák a magyarirányu mozgalomtól. Hosszas meg­ hurcoltatás után a demarkációs vonalon átlöktek, igy jutottam el annakidején Komlóra, ahol folytattam munkámat tovább és ekkor tudtam meg, hogy a szerbek árulás következtében fogtak el és ezt az árulást exponált szociálista követte el. Ettőlfogva megundorodtam a munkásmozga­ lom szociálista irányba való fejlesztésétől. Mert, amikor vezetőemberek arra vetemednek, hogy egy ország területének ellenséges csapatok által történt megszállása alkalmával elárulják azokat, akik a magyar érdekeket szolgálják, akkor nem tartom alkalmasnak azt a munkás moz­ galmat Természetesen, hogy én akkor, amikor Kom­ iéra átjöttem, ott minden erőmmel azon dolgoz­ tam, hogy a munkásság, a magyar érdekek szolgálatába álljon. A legalaptalanabb rágalom az, mintha Pécsbányatelepről engem szövetségünk közbenjárá­ sára bocsájtották volna el. Ennek igazolására kijelentem, hogy a mostam komlói- elhelyezke­ désem is szövetségünk Pécsvidéki titkárának közbenjárása segitségével történt, amit ez uton köszönettel jelentek ki. És egyben adom tu­ domására a munkásságnak, hogy ez által is ismerjék meg, milyen eszközökkel dolgoznak ellenfeleink, nem törődve az igazsággal csu­ pán azzal, hogy a munkásságot alaptalan rá­ galmak terjesztésével a munkásmozgalom he­ lyes irányától eltereljék és a maguk részére elkönyvelhessék. Megnyugtatom ellenfeleinket, hogy ezen tervük nem fog sikerülni, mert a munkásság hamarosan reá jön arra, hogy de­ magógiával nem lehet munkásmozgalmat irá­ nyítani és bizom benne, hogy a munkásság rövidesen teljes tömegével áll zászlónk alá és segiti a munkásság ügyét győzelemre. Komló, 1928. junius 2 Hock János s. k. Helyicsoport alakítás Tokod-Altárón. Junius hó 29-én, Péter-Pál napján impozáns gyűlésen nyilatkozott meg a Tokod-altárói munkásság, amely gyűlésen lelkesedéssel csat­ lakozott szövetségünk mozgalmához és egy­ hangú határozattal mondotta ki, hogy TokodAltárón helyicsoportot alakit. Nagy sürgés-forgás volt Péter-Pál napján a Tokod-altárói telepem Már a kora reggeli órák­ ban jártak-keltek az emberek, tárgyalták a nap eseményeit, készültek a délutáni alakuló gyű­ lésre. A telepen, az uccákon embercsoportok gyűrűztek, vitatkoztak és készítették egymást elő a délutáni gyűlés ipmozáns lezajlására. — Lélekemelő látvány volt, amikor délután pont 3 órakor az Osvald-féle vendéglő tágas udva­ rán tömörültek az emberek és Réz József az egybehivók nevében üdvözölte a megjelente­ ket és átadta a szót a központ kiküldötteinek. Először Batta Gyula Salgótarjánból Ismer­ tette a szervezet szükségességét, ugyszintén a bányamunkásság gazdasági helyzetét Reá mu­ tatott ázott lehetetten állapotokra, amelyek a "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. munkásság szervezetlensége következtében ne­ hezedik a munkásságra. Utána Csóka Vendel, a szövetség titkára ismertette azokat a körülményeket, amelyek szükségessé tették szövetségünk megalakítását, Reámutatott azon fontos teendőkre, ame­ lyek halaszthatatlanul sürgetik, hogy a mun­ kásság szövetségünk keretén belül mozgalmat indítson a bányamunkásság gazdasági helyze­ tének megjavítása érdekében. A gyűlés hallgatósága mindkét előadót nagy érdeklődéssel hallgatta és az elmondottak ha­ tása alatt lelkes elhatározással mondotta ki, hogy a bányamunkásság gazdasági helyzeté­ nek megjavítása érdekében a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ ségének zászlója alatt folytatja a megalkuvás nélküli harcot mindaddig, mig ezen harcot győzelemre nem juttatja. Nagy lelkesedéssel és egyhangúlag választották meg a vezetősé­ get, mely szerint elnök: Nagy Imre, másod­ elnök : Mihály György, jegyző : Laki Sándor, pénztárosok: Balig István és Kapa József, ellenőrök: Réz József és Vakán Márton. Vá­ lasztmányi tagokká Budai István, Vasvári Imre és Béró András szaktársakat választották meg. A gyűlés után még sokáig együtt maradtak a szaktársak és a központi kiküldöttekkel tár­ gyaltak a helyicsoport ügyeinek a viteléről, ugyszintén az országos mozgalom fejlesztésé­ ről és csak hosszas beszélgetések után a késő esti órákban oszlott szét a munkásság azzal az elhatározással, hogy a munkásság ügyét lelkesedéssel szolgálja Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak Híreimé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi titkárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai érrezsé a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges megválasztásáig Ifi. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában ! Egy évtizedek óta jól bevezetett, nélkü­ lözhetetlen háztartási cikk elárusitására, mely cikk kedvező részletfizetési fel­ tételek ellenében kerül forgalomba, jelen­ tékeny részv.-társaság állandó alkalmazásra jó beszélőképességű urat keres magánvevők látogatására. Csak olyan urak jelentkezzenek, akik legjobb refe- rentiák felett rendelkeznek, jó beszélőképességgel bírnak és ügyes elárusitók. Részletes írásbeli ajánlatok az eddigi tevékenység megjelölésével "Jó jövede­ lem“ jeligére e lap kiadóhivatalába kéret­ nek. — Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma Irjon dijtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező részletfizetési feltételek mellett a következő cikkekre : Kaiser varrógépek, Waffenrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpacsillárok és az összes villanybeszerelési cikkek. Lakcíme: Szabolcsbányatelep 69. szám. Budapest, V., Alkotmány-utca 4. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troli-féle vendég­ lőben. minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2-—7 óráig. Minden panasszal^és felvilágosításért ide forduljanak a varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 13-14. szám (1928. július 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-07-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján