3 10 51 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/91774def09455a5805700cc541222c05.jpg 8e31399a89db6b2ff723ce1e6ec21d80 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2511e6a2364ba1f9944ce555d4362dab.pdf 159ba5edf94b71852cf9ec497e2c88b8 PDF Text Text évfolyam. II. 17. szám. 1927. szeptember 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Meghivó Romba dőlt Peyerék leghatalmasabb mentsvára. a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Helyicsoport alakitás Felsőgallán. ll-ik országos közgyűlésére A Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetsége 1927. évi szeptember hó 11-én délelőtt 9 órakor Salgótarjánban, a szö­ vetség központi helyiségében tartja II-ik országos közgyűlését, melyre a szövetség 9. §-a értelmében minden helyi csoportnak joga van 25 tag után 1, 50 tag után 2, mig minden további 50 tag után egy egy képvise­ lőt küldeni. A központi vezetőség felhivja az összes helyicsoportok vezetőségét, hogy a küldötti közgyűlésre a fentiek értel­ mében válasszák meg a küldötteket s a központi titkársággal azok neveit és tagsági könyveik számát, közöljék. A küldötti közgyűlés napirendje: 1. A központi vezetőség elmult évi működésének jelentése. 2. A vezetőség lemondása és annak ujjá választása. 3. A bányatárspénztárak központo­ sitásáról szóló rendelet revízió alá vételének tárgyalása. 4. Az üdülési szabadság tárgyalása. 5. A bányamunkások gazdasági hely­ zetének megvitatása. 6. Kérdések és inditványok. Felhivjuk a helyicsoportok vezetősé­ geit, hogy amennyiben fenti napirendi pontokon kivül más napirendi pontok tárgyalását is kivánnák, ugy szívesked­ jenek szövetségünk központi titkárságával közölni, hogy a közgyűlésre kí­ vánságukhoz képest napirendre tűz­ hessük. Salgótarján, 1927. évi julius hó 28. Jó szerencsét! Fajd Pál s. k. Csóka Vendel s. k. elnök. titkár Magyarország egyik legnagyobb bá­ nyatelepe fekszik Felsőgallán, amely általában Tatabánya fogalom alatt is­ meretes. Felsőgallán a tatabányai és felsőgallai bányamunkások egyetértve alakították meg augusztus hó 28-án délután 3 órakor a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének helyicsoportját Ezen helyicsoportnak a megalakítá­ sával kidőlt az úgynevezett Peyer-féle szervezet teljesen, vagyis ezen cso­ portnak a megalakításával kilett huzva a méregfoga s romba dölt az a vár, amely demagógiára volt épitve, amely az utóbbi időkben az egyeseknek a hazugságok raktára volt. Ugyanis az az egypár hű csatlós, aki még Peyerhez, bizonyos személyi érdekekből vonzódott, állandóan azt kürtölték vi­ lággá, hogy Tatabányán szikla erős váruk van, amely bevehetetlen. Most ez a szikla erős vár kártyavárként omlott széjjel és hever a romokban. Dacára minden erőlködésüknek, mert mindent elkövettek, igyekeztek az em­ bereket, akik már régen meghasonlottak velük szemben és akik Szövetsé­ günk központi titkárságát állandóan ostromolták azzal a kéréssel, hogy ala­ kítsuk meg ott Szövetségünk helyicso­ portját, ezeket az embereket fenye­ getéssel és egyéb piszkos eszközök­ kel a nevetség tárgyává igyekeztek tenni. Igy véltek eredményt elérni, hogy szándékuktól eltérítsék. Azonban derék szaktársaink becsülettel és hűseggel kitartottak Szövetségünk mel­ lett és addig fáradoztak, mig végre el­ érkezett a napja a helyicsoport meg­ alakításának. Szövetségünk központi titkársága, valamint a központi vezetőség áté­ rezte ezen helyicsoportnak nagy fon­ tosságát; különösen az ez év julius hó 3-án Salgótarjánban lezajlott, úgyneve­ zett „Munkás-Otthon“ felavatása al­ kalmával történt azon csufos kudarc után, amelyben Peyer és társai része­ sültek. Ezen kudarc után Szövetsé­ günk. központi vezetősége kiküldötte Batta Gyula szaktársat nézze körül a tatabányai és a felsőgallai helyzetet és tegye meg az előkészületeket a helyi­ csoport megalakítására. Ezen utasítás­ hoz híven Batta szaktárs kiutazott és minden akadály és fenyegetéssel szem­ ben megtett minden előkészületet a csoport megalakításhoz, ami augusztus hó 28-án meg is történt Lélekemelő látvány volt az, amikar vasárnap reggel a korai vonattal meg­ érkezett 41 egyenlő díszbe öltözött dalos, utánuk leszóltak az egyes kerü­ leteket képviselő küldöttek és fegyel­ mezetten vonultak fel a gyűlés szín­ helyére. Amikor az állomásról felvo­ nultak a községen keresztül, az em­ berek százai kísérték és bámulattal eltelve nézték végig a felvonulást. Tekintettel arra, hogy a gyűlés csak délután zajlott le, a délelőtt folyamán a dalárda kellemes dalaival szórakoz­ tatta a környék lakosságát Ez után ugy a dalárda, mint a küldöttek tagjai körsétát rendeztek a telepeken s megnézték a telepek fekvését ugy­ szintén egyes üzemberendezéseket, va­ lamint az egyéb látnivalókat Amerre a gárda elvonult mindenfelé örömmel nézték az emberek és meggyőződtek arról, hogy Peyeréknek az eddigi ha­ zudozásai, amely szerint szövetségünk­ nek nincsenek tagjai, tényleg hazug­ ság. Mert ha igaz lenne, nem lehetne ilyen szépen fegyelmezett dalárdát fenntartani gyűlés színhelye közvetlen a te­ leppel kapcsolatban lévő Schalkhammer-féle vendéglő szép fekvésű nagy kerthelyiségében volt A gyűlés 3 órára volt hirdetve, azonban már jó­ val előbb a tágas nagy udvarban a bányamunkások ezrei szorongtak. Pont 3 órakor a dalárda rázendített a ,,Zászló bontás“ cimű gyönyörű dalra. Ezen dalnak a befejezése után, amely teljesen magával ragadta a jelenlévő nagyszámu tömeget, Szabó Sándor megnyitotta a gyűlést és rámutatott arra, hogy a tatabányai munkásság mily régen fáradozik azon, hogy ezen piilanathoz elérkezzem Örömének adott kifejezést, hogy ma végre ide jutottunk. Ezzel át adja a szót Telek József szaktársnak, aki üdvözletét hozza a salgótarjáni központi vezetőség, vala­ mint a Salgótarjánban dolgozó bánya­ munkásság megbízásából a Tatabá­ nyán és Felsőgallán dolgozó bányamunkásságnak. Örömmel vállalkozott ezen külde­ tésre. annál is inkább, mivel. allig egy évvel ezelőtt, ugyancsak 6 volt tó- �2 küldve, amikor a Peyer-féle szervezet otthonát avatták. Azóta sok minden történt a banyamunkásság eletében, különösen Salgótarjánban, amiért az­ után a salgótarjáni munkásság, amikor arról győződött meg. hogy az a szer­ vezet, amely a munkásságot nem tudta, sőt mondhatni nem akarta kellőképpé képviselni, meg alkotta ezen gazdasági Szövetséget Ezen cselekedetükért nincs szegyenkezésre okunk, sőt el­ lenkezőleg büszkeség tölt el Felkérte a Tatabányán és Felsőgallán dolgozó munkásságot csatlakozzanak egysége­ sen kibontott zászlónk alá. Utána Gasparin János Mátranovák és Mizserfa kerületében dolgozó bá­ nyamunkások üdvözletét hozza. Fel­ kéri a Tatabányán és Felsőgallán dol­ gozó bányamunkasságot, csatlakozza­ nak szövetségünkhöz, amely szövetség — rövid fennállása dacára — számta­ lan olyan eredményt tudott elérni, amelyet a régi szövetség keretében nem volt lehetséges kivívni. Ezt csakis azért volt lehetséges kivivni, mert szövetségünk minden politikai befo­ lyástól mentesen, kizárólag a munkás­ ság gazdasági helyzetével foglalkozik. A következő felszólaló Ponyi János volt, aki a baglyasaljai kerület mun­ kásságának az üdvözletét adja át. — Reámutat azon sulyos hibákra, amelyek a régi szövetségben uralkodtak, ahol az egyes vezetők itt kiemelte Peyer Károlyt, úgyszólván diktálták a mun­ kásságnak a követendő taktikát. Fej­ tegette tovább az okokat, végül fel­ hivja a tatabányai munkásságot, tömö­ rüljenek táborunkba, ahol a munkásság érdekei a megértés és az igazi demok­ rácia utján lesznek elintézve. — Lerch Antal a komlói bányamun­ kásság üdvözletét tolmácsolja, egyben üzenetet is hoz a tatabányai és felső­ gallai munkásság részére. Ez az üze­ net ugy szól, hogy egységesen állja­ nak szövetségünk tagjai sorába, mert csak ez az egyedüli ut, mely a mun­ kásság helyzetének megjavítására al­ kalmas. — Ezt az üzenetet a komlói bányamunkások meggyőződésből és tapasztalatból küldik, mert ők már kipró álták, hogy a régi szövetség, amelynek ők egységesen, sót teljes számban tagjai voltak, képtelen volt részükre ugyszólván a legcsekélyebb ügyeknek az elintézésére és amióta szövetségünknek tagjai, már számtalan eredményről számolhat be, A pécsbányatelepi bányamunkásság nevében Hock János üdvözli a meg­ jelenteket. — Reámutat, hogy a pécs­ bányatelepi bányamunkásság, — aki ugyancsak megcsalatva érezte magát a régi szervezetben és már évek óta nem volt tagja annak a szervezetnek, amelyben Peyer Károly, mint Despota uralkodott, — ezért inkább a szerve­ zetlenségbe kényszeredett és várt egy egészségesebb időre, mikor egy olyan szervezet létesül, amely szervezetben a munkásság szava a döntő. Ezt talál­ ták meg a pécsbányatelepi bányamun­ kások és ezért csatlakoztak szövet­ ségünkhöz. A Pécsvidéki bányakerület ősszvezetőségének bátorító üdvözletét adja át Kraft Jenő, mint a Pécsvidéki bá­ nyakerület helyi titkára. Az összveze­ "A bányász" tőség azzal az utasitasitással küldötte őt ezen gyűlésre, hogy hívja fel Tata­ bánya és felsőgallai bányamunkásság figyelmét arra a nehéz gazdasági yiszonyra, amely jelenleg uralkodik az egész országban, különösen a szénbá­ nya iparban. Ezt mérlegelte a Pécsvi­ déki munkásság is, amikor Szövetsé­ günk tagjai sorába állt, mert igy véli a kívánt eredményt elérni. Krauter Gyula a központi vezetőség megbízásából hivja fel a bányamunkás­ ságot gondolkozzanak azon sérelmek fö­ lött, amelyek őket érték. Annak da­ cára, hogy a bányamunkásság oly tö­ megbe tömörült a Peyer-féle szerve­ zetbe, amely táborral becsületes ve­ zetéssel el lehetett volna intézni. Azonban arról győződtünk meg, hogy Peyer, aki a taktikát diktálta és nem engedte meg a munkásság érzületének a megnyilvánulását. Amikor a bánya­ munkásság a legnagyobb nyomoruság­ ban volt, kérték a szervezet szétzüllésének a megakadályozása érdekében méltányosságot. Erre a legridegebb elu­ tasitásban részesültek, ugyanakkor az alapszabályszerú "segélyeket a legtöbb esetben megtagadták. Ezzel szemben szövetségünkben csakis a munkásság többségének az akarata érvényesült. Csóka Vendel a szövetség központi titkára kijelenti örömének ad kifejezést, hogy hosszu évek óta súlyos vádakkal terhelve ma itt szemtől-szembe van alkalmam magam tisztázni. Ez a tisz­ tázás részéről már akkor megtörtént volna, amikor ezt a vádat kovácsolták, azonban erre rajta kivül álló okok miatt nem állt, módjában. A legsulyosabb vád az, ami a szak­ szervezeti vezetőkkel szemben a leglesujtóbb, a sztrajkban álló munkás­ ságot elárulni. Engem azzal vádolnak, hogy az 1925. évben Tatabányán le­ zajlott sztrájkot elárultam. Ezt az ügyet annak idején választott biróság sót az országos közgyűlés is felülvizsgálta és felmentett. Az igazság azonban az, hogy a sztrájk kitörését megelőzőleg egy hónappal egy bértárgyalás alkal­ mával Peyer. Károly, a helybeli bizal­ miakkal együtt elvi nyilatkozatot tett. Ebben a nyilatkozatban a felváltásról volt szó és ígéretet tett arra nézve, hogy a bizalmiakkal behatóan megvi­ tatják és egy hónapon belül választ adnak. Amikor azonban az egy hónap letelt és minthogy semmi sem történt, a vállalat választ nem kapott, végre akarta hajtani. Erre Peyer Károly, akit figyelmeztettek, azzal tért ki, hogy neki külföldre kell utazni. Nem törődött azzal, hogy ezer és ezer embernek a kenyeréről van szó, egy­ szerűen elutazott. Tehát nem ő árulta el a harcot, hanem az a helytelen tak­ tika, amit Peyer követett. Ennek a harcnak a bukásáért a felelősséget nem vállalta, hanem aljas intrikákkal igye­ kezett reám hárítani. Tehát a hallottak után bírálja el a hallgatóság ki árulta el a harcot? Ezután hosszasan ismer­ teti szövetségünk működését, felszólítja a bányamunkásságot, hogy támogassák szövetségünket. Batta Gyula ismerteti ezután hoszasabban až 1922-ben vele szemben el­ követett sulyos szabálytalanságot és igazságtalanságot. Egyben rámutatott 1927. szeptember 1 azokra a sulyos időkre, amelyek akkor voltak, ezek tették lehetetlené az előbbi igazolást. Tanuságtétélre hívta fel a jelenlevő munkásságot és ezek hozzátartozóit, hogy nem-e mindenkor a legsulyosabb megpróbáltatási időkben velük együtt küzdött, nem riadva viszsza semmiféle fenyegetésektől, ugyan­ azzal az elszántsággal küzd most szö­ vetségünk felvirágoztatása érdekében. Ezután az elnök felszólítására meg­ választották a vezetőségbe elnöknek: Török József tüskei, alelnökök: Fodor József és Hajdusovszky József pénztárnok: Müller Antal, jegyző: Szábó Sándor soshartyáni, ellenőrök: Lantos Gáspár és Hergel János, vezetőségi tagok Rebrík Mihály, Mészáros Bálint, Bollók István és Paulik Lajos. A veze­ tőségi tagokat egyhangúlag választot ták és ugy az egyes felszóllalókat, mint a vezetőséget olyan lelkes óvációban részesítették, hogy csak percek mulva csendesült le, hogy a dalárda a gyűlés berekesztését megelőzően el­ énekelhesse a „Ne csüggeszsen“ cimű dalt. A dalárda éneke után ez az óváció ujra megismétlődött és szűnni nem akart. Megjegyezzük, hogy a nagyon ki­ csire tépázott, ugynevezett Peyeristák Javorek és Jelineknek a vezetésével megjelent a gyűlésen azzal a szándék­ kal, hogy megbontsák, azonban a bányamunkásság lelkesedése ugy el­ nyomta az erőlködésüket, hogy fejlecsüggesztve kullogtak ki a gyűlés szín­ helyéről- Bár kiabálták, hogy mindenki kivonuljon, azonban csupán csak mint­ egy 8-10 ember hagyta el a gyűlés színhelyét. A gyűlés berekesztése után a gyűlésen résztvevő tömegnek tekin­ télyes része együtt szórakozott a Sal­ gótarjánból érkezett dalosokkal és vendégekkel, kiket este a fél 10 óra­ kor induló vonathoz az emberek százai kisérték ki. Tovább tart a vasipari munkás­ ság bérharca. Az az áldatlan állapot, amely az utóbbi áremelkedésekkel kapcsolatban a budapesti és környékbeli vasipari munkásságot harcba kergette, nem bir semmiképen nyugvó pontra jutni. A munkásság az őtét megillető lét­ minimumért küzd, a vele szemben álló gyár­ iparosok szövetsége pedig a munkásság ál­ tal felállított követeléseket azzal hárítja el magától, hogy a külföldi konkurencia ve­ szélyezteti egy általános béremeléssel kap­ csolatosan az üzemek rentabilitását. Ezen a két körülményen vitatkoznak most már hosszu heteken keresztül eredmény nélkül. Fájdalommal szemléljük ezt az áldatlan harcot, mert nem látunk gyors kivezető utat ebből a szerencsétlen küzdelemből, amely egyformán káros Ugy a munkás mint a köz­ gazdasági életre. Örömmel láttuk a népjóléti miniszter beavatkozását, mert azt hittük, hogy ez a beavatkozás, ami az elmult hek­ ben volt, megteremti a két harcoló fél kö­ zött a szükséges békét De csakhamar beigazolást nyert hogy a népjóléti miniszter sem birta helyre állitani a rendet. Még ez ideig nem lehet megálla­ pítani, hogy a harc miként fog befejeződni, kinek lesz igaza és kinek nem. Egyet azonban máris meglehet állapítani, még pedig azt, hogy a hivatalos forumok is �1927. szeptember 1. kénytelenek voltak elismerni a munkásság jogos követeléseit, de békét ennek dacára sem tudtak teremteni. Tehát ezzel a harccal egyidejűleg beigazolást nyertek azok az ag­ gályok, amelyekre számtalan esetben reámu­ tattunk, amikor a gazdasági életünk megja­ vitására s annak rendbehozatalára nagyobb figyelem fordítását követeltük. Sajnos hosszú figyelmeztetéseink nem részesitették kellő figyelembe és csak akkor vették észre a hibákat, amikor a küzdelemben résztvevő munkástömegek erre hívták fel az illetéke­ sek figyelmét azzal, hogy már tarthatatlanná vált a helyzetük és harcba kellett szálniok. A vasipari munkásságon kívül csöndes, de talán annál elkeseredettebb harc folyik a többi szakmák munkásai részéről, ugyancsak he­ lyenként megnyilvánult ez a harc a bányá­ szatban is. Érthető a bányamunkások moz­ golódása szintén, mert hiszen nem csak a harcban álló vasipari munkások vannak alacsonyan díjazva, épp olyan szerencsétlen munkabérek között küzdenek a bányamun­ kások is. Hogy egyenlőre a bányamunkás­ ság nagyobbik része várakozó álláspontot foglal el, annak az a magyarázata, hogy a bányaiparban még ez idő szerint nincs meg az a kellő termelési lehetőség, amely a bányamunkásságot az elkerülhetetlen bér­ mozgalmakban eredményes mozgalomról biz­ tosítaná. De meglehet győződve mindenki arról, hogy nagyon rövid időn belül a bá­ nyászatban is jelentkezni fognak a jogos kívánságok és már most arra hívjuk fel az illetékesek figyelmét, hogy a nyomorgó bá­ nyamunkások munkabérviszonyának a meg­ javításával addig foglalkozzanak, amig az a vasipari mozgalmakhoz mérten el nem mér­ gesedik. A bánya munkásságnak nem célja a munkabeszüntetések, a törekvéseik őszinték, nyílt és becsületesek, amelyek oda irányul­ nak, hogy a megdrágult viszonyokhoz mér­ ten munkabéreiket feljavítsák. Ma már pe­ dig ennek jogos alapja meg van akkor, ami­ kor a népjóléti államtitkár, tehát a leghiva­ talosabb miniszterium exponált politikusa elismerte, hogy a drágaság fölötte van 30-40 %-al a munkabéreknek. Jólehet a munkaadók a jelentkező kivánságokkal szemben a szokott módszereket fogják al­ kalmazni, mint amit már eddig is szoktak, hogy a bányászat béremelést nem bír el. Ezzel szemben már előre meg kell állapí­ tanunk, hogy a munkásság, aki ides-tova 5 éve mélyen a létminimum alatt küzködik a megélhetés nehézségeivel, nem veheti min­ dig tudomásul a vállalatok ebbeli álláspont­ ját mert az üzemek rentabilitása nem a munkásság feladata és éppen ezért nem le­ het még továbbra is a gazdasági pangáso­ kat egyedül a munkásság terhére elköny­ velni. Mert a munkásságnak már nincs mit adnia, ki van éhezve, családjával együtt teljesen le van rongyolódva és igy az a drágaság, ami a legutolsó béremelés óta a közéletben jelentkezett az már oly érzéke­ nyen érinti a munkásságot, hogy tovább nem várhat és az ellenállás helyett kellő megértést kell tanusítani a vállalat képvise­ lőinek. De külömben is egy esetleges harc a nehézségekkel küzdő bányákon is sulyos sebeket ejthet és ami a további prosperálá­ sát még inkább veszélyezteti. Ezért minden józan ész azt diktálja, hogy a jogos követeléseket megértéssel kell ke­ zelni, mert csak ez lehet biztosítéka a to­ vábbi egészséges termelési munkák folyta­ tásának. 3 „A Bányász" Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. A salgótarjáni kerület össz­ vezetőségi ülése. A szövetségünk központi titkársága au­ gusztus 14-ére összvezetőségi ülést hivott egybe, amelynek napirendjén a bányamun­ kások gazdasági helyzete szerepelt, amikor is megállapította, hogy a kerületben a pécsi mozgalmakhoz hasonló irányu agitáció folyik, amely a munkásságot káros ballépésre igyek­ szik terelni, megállapította az összvezetőség egy alapos megfontolt bérmozgalomnak a jogosultságát, de abban a mozgalomban, amely a kerületben lelketlen kufárok részé­ ről indíttatott el, nem a munkások munkabér­ viszonyának megjavítását ismeri fel, hanem a hatalomra vágyás rejtőzik mögötte. Azok az urak, akik a munkásság egykori nagy erejét a munkaviszonyok megjavítása helyett állandóan visszatartották, azok áll­ nak elő ma 5-pengős minimális keresettel, határozottan tudva azt, hogy az ugysem vezet eredményre, de alkalmas arra,' hogy a munkásság között zavart keltsenek és a zavarosban azután szabadon érvényesülhes­ senek. Az összvezetőség éppen azért óva inti a salgótarjáni munkásságot, hogy vi­ gyázzanak, ne üljenek fel az ilyen ugratá­ soknak, mert ennek kifejezetten az a célja, hogy Payer és sunyi társai a lábuk alól el­ vesztett talajt akarják visszaszerezni. Ez az eset zajlot le az elmult hetekben a pécsi kerületben, ahol ugyan azt a bérkérvényt nyujtották be, amelyet Salgótarján környé­ kén is mutogattak a munkástársaknak. Ami­ kor a baj megtörtént, félre álltak és ma is elbujva szemlélik a munkásság kétségbe­ esett küzdelmét, egyetlen egy komoly lépést nem tettek az irányban, hogy a munkássá­ got valamelyest megélhetési javuláshoz jut­ tassák. Végül a vezetőség elhatározta, hogy mér­ legelve a bányák és a munkásság helyzetét, egy bérkérvénnyel fordul a bányaigazgató­ sághoz, amely kifejezetten a munkásság megélhetésének a feljavítására irányul, ezt a bérkérvényt szeptember hó 4-én fogja az összvezetőség letárgyalni és rákö­ vetkező nap a bánya igazgatósághoz benyuj­ tani. A központi titkárság jelentést tett a Pécs­ vidéki mozgalomról és ismertette azt a bér­ kérvényt, amelyet a Dunagőzhajózási társu­ lathoz augusztus hó 15-én nyujtották be a pécsi szaktársak. A beadvány szövege a következő: A Dunagőzhajózási Társulat Tekintetes Igazgatóságának Pécs. A nyomasztó gazdasági helyzet, a nagy drá­ gaság arra kényszeriti a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ ségét hogy alulírott helyicsoporjainak veze­ tősége utján arra kérje a tek. Igazgatósá­ got, méltányolja munkásainak nyomorúságos helyzetét és igyekezzék alábbi kérelmek engedélyezésével nehéz sorsukon enyhíteni. 1. Kérjük megállapítani, hogy hivatalos statisztikai adatok alapján a 10-% a bér elvo­ nás óta a drágaság mily fokon emelkedett és ehez méltányosan arányosítva kérjük a bérek felemelését. 2. A DGT egyes aknáin szanált nap nincsen s igy kérjük hogy a DGT. aknáin egyöntetüleg a szanált napok törültessenek. 3. Kérjük a csille törlések igazságos rendezését. 4. A szakmányok megállapításánál, illetve a munkások beosztásánál kérjük figyelembe venni a munkahelyek közti külömbségeket és változásokat 5. Kérjük az ipari rokkant bánya és kül­ színi munkások alapbéreinek revidiálását. 6. A most kezdődő iskola évre szükséges iskolakönyvek árát kérjük nem egyszerre, hanem részletekben levonni. 7. Lakások kiutalásánál kérjük figyelembe venni a családok nagyságát 8. Kérjük a főispán Öméltósága közbenjá­ rását hogy a telepeken duló magas élelmi­ szer árak letöressenek. Tisztelettel kérjük a tek. Igazgatóságot szíveskedjék ezen kérelmeink tárgyalására egy határnapot kitűzni és arra alulírott helyicsoportok kiküldötteit és a Magyaror­ szági Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének megbízottját meghívni Mecsekszabolcs, 1927. augusztus 13. Aláírások. A titkárság jelentette, hogy a bérkérvény sürgős letárgyalása iránt megtette a szüksé­ get lépéseket és meg van minden remény, hogy még e hónap végével a kérvény le lesz tárgyalva. Az összvezetőségi ülés, az egyéb szerve­ zeti ügyek letárgyalása után, bizakodó han­ gulatban ért véget. Singer varrógépek kizárólag nálunk kaphatók ! Singer varrógép r. t. Salgótarján­ ban a kath. templommal szemben. A salgótarjáni és környékbeli helyicsoportjaink népünne­ pélye augusztus 20-án. A bányamunkásság a jó békebeli időben Salgótarján környékén Prokopot szokott ünnepelni. A háborus és forradalmi évek ebből a régi szokásból kizökkentették ugy a vállalatot, a mint a munkásságot A há­ ború utáni években már Szent István nap­ ját ünnepelték meg és ezen ünnepségbe al- �A „Bányász“ 4 kaiméval a vállalat a helyicsoportok rendel­ kezésére szokott bocsájtani kisebb-nagyobb mennyiségű természetbeni támogatású melyet a helyicsoportok anyagi támogatására for­ dítottak. Ilyen ünnepélv jövedelméből szerezték a salgótarjáni munkások azt a telket is, amelyen most a salgótarjáni, mindenki előtt emlékezetes Otthont építettek fel. A mult évben mar a konjukturális viszony romlása folytán a vállalat igazgatósága igen kis méretű hoz­ zájárulást adott, ez évben már teljesen el­ maradt, ugy hogy a helyicsoportjaink a mun­ kásság áldozatkészségére volt utalva, az ünnepélyük megrendezésénél. Nem volt te­ hát semmi anyagi támogatás és az eredmény mégis felülmúlta az elmult évek eredményeit. Ez az eredmény, amely tisztán a munkás­ ság áldozatkészségéből eredt, ujabb bátori­ tást nyujt a munkástársaknak a további működésre, mert hiszen hallottunk ellenagitációról is. de az az óriási tömeg, amely az ellenagitáció dacára is megjelent az ünne­ pélyünkön azt bizonyitja, hogy az ellenagi­ táció eredménytelen maradt. Az ünnepély mind végig programszerűen folyt le. Élénk sikert arattak a Szövetsé­ günk központi és a baglyasaljai helyicsopor­ tunk dalárdái, akik gyönyürű énekükkel szórakoztatták a mulató közönséget. A bá­ nyatársulati és a két baglyasaljai zenekar közreműködése mellett délután 3 órától másnap reggel 4-óráig mind végig szorongva táncolt a nagy tömeg. A jelenlevők nagy számban vettek részt a rendezőség által rendezett 200 m. futó versenyekben s az elsődijat Horváth József, a második dijat Kovács József, a harmadik dijat Tóth Gá­ bor nyerték meg. óriási kacagás volt a zsákfutás alatt, a győztesek megkapták a verseny dijakat Az ünnepély reggel 5 órakor ért végett. Szociáldemokraták és Vágipártiak egymás ellen. Hónapokkal ezelőtt híre járt, hogy Tóth Ist­ ván (Bucsoki felsőgallai lapkihordó nyugdíjas bányamunkást a győri ügyészség utasítására letartóztatták. Közszájon az a hír járta, hogy Tóth (bucsoki), valami titkos gyűléssel kapcso­ latosan tartóztatták volna le, mig az előbbi hi­ rekkel szemben a valóság az, hogy Tóth bu­ csoki! a győri ügyészség két rendbeli, az álla­ mi és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló kijelentések alapján tartóztatta le és helyezte vád alá. A munkás mozgalomban ilyen esetek az el­ mult években nem ritkák közé tartoztak. Ennek a kis esetnek igen érdekes részletei zajlódtak le a győri törvényszék előtt, amikor is a szo­ ciáldemokrata felfogása szerint a vádlott Tóth István három Vágihoz tartozó bányamunkást vallomása alapján itéltek el. A tanuk Zámbó Mátyás, Oszusek Imre és Bőcs János felsőgal­ lai lakosok voltak. A vallomások ellenhangzása után Tóth Istvánt 8 hónapi börtönre Ítél­ ték. A Népszava szerint denunciális forog fenn, nem nyíltan, de kétértelműig azt lehet olvas­ ni a sorok között, hogy a tanuknak érdek fű­ ződik a vádlott elintézéséhez. A Népszava állításai és a hivatalos szociál­ demokrata vezérek hangoztásai között ellenté­ teket találunk és éppen ezért foglalkozunk ez­ zel a kis üggyel, hogy valamiképen a két felfo­ gás közül megállapítsuk, hogy melyik az igazi. Ugyanis a Népszva ez alkalommal nekiro­ han a Vági-féle felfogásu munkásoknak, ugyan akkor Salgótarjánban azt hirdetik, hogy a szo­ ciáldemokrata párt kibékült a Vágiékkal, nincs tehát semmi ellentét. Vágiék csatlakozzanak a Pajer-féle szervezethez és közös erővel kerges­ sék el a megutált vezéreket pozíciójukból. Már most nem tudjuk, hogy kinek van a kettő kö­ zött igaza, csak azt látjuk, hogy ha az érdek ugy kivánja, akkor összelehet a tüzet a vizzel is egyeztetni, mert a kettő is elfér egyik a másik mellett. Csak az a csodálatos, hogy a jóhisze­ mű munkásságot még ilyen buta maszlagokkal most is tudják táplálálni. Most azonban kiváncsiak vagyunk azokra a munkástársakra, akik Vágiék embereinek valják magukat, de mégis a Pajerék szekerét tolják, mit fognak szólni mindehez a kis esethez? Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. Pécsbányatelep. Beíratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wol­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István. Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szak társnál. Fordulat a vasipari munkások harcában. Lapzártakor árról értesülünk, hogy a vas­ ipari munkásság harcban álló része 30-án munkába lép. Az eredmény átlagban 2 és 5 százalék a munkásság javára, bár ez sem terjed ki a harcban álló összmunkásságra, csupán a harcban álló munkásság mintegy 75 százalékára. Hónapok óta zugolódott a munkásság béreikért, hetek óta folytattak ádáz harcot, ami végül kenyértörésre került és most 2 és 5 százalékkal fejeződött be. Felvetjük a kérdést, vajjon mennyi idő kell ahhoz, mig a munkásság a vesztett munkaidő következ­ tében elvesztett munkabérét pótalja ugy, hogy hosszü idő kell, mire ez az elvesztett 1927. szeptember 1. munkabér megtérül és addig nem élvezheti a béremelést. Akkor is csak 75 százalék­ nak, a fennmaradó 25 százaléknak munka­ bére egyáltalán nem térül meg, mert a ja­ vításban nem részesülnek. Ez gondolkozóba kell, hogy ejtse mun­ kásságot s a harcok irányítását nem a régi formák között kell lebonyolítani, hanem egy teljesen uj formát kell választani, mely formáról egyik közelebbi lapunkban bőveb­ ben fogunk foglalkozni. Ugyancsak szóvá kell tenni a munka­ adóknak azt a merev, sőt mondhatjuk lel­ ketlen állásfoglalását, amelyet ebben a harc­ ban tanusított. Ugyancsak szóvá kell tenni azon szakszervezeti vezetőknek a nyilatko­ zatait, akik ezen harcnak a vezetésében exponálva vannak és bennünket állandóan azzal támadnak, hogy mi a megértést hir­ detjük és kormánytámogatást követelünk a munkásság harcainál. Vajjon nem éreznek-e most lelkifurdalást azért, hogy a munkássá­ got neki vezették a harcnak és eredménye­ ket önállóan nem tudtak elérni, hanem ugyancsak kormánybeavatkozásra sikerült ezt a csekély eredményt is elérni Azért irtuk fenti cimünkben, hogy fordu­ lat a vasipari munkások harcában, mert a munkásság — ebbe értve az összmunkásságot - a jövő harcait nem a régi recept szerint, amelyről beigazolódott, hogy hely­ telen, hanem teljesen uj módszerrel, a mai viszonyoknak megfelelően fogja lefolytatni. Bízunk abban, hogy az ebben a formában lefolytatott harcok azután sokkal eredmé­ nyesebben fognak befejeződni. A bánya­ munkásság már megkezdte ezt a harci for­ mát és már eddig is mutatkoznak az ered­ mények és a továbbiakban az eredmények csak fokozódhatnak. Ugyancsak ebben a formában kell a többi ipari munkásságnak is harcait megváltoztatni. A magyar szénbányák termelése 1926-ban. A magyar szénbányák termel­ tek 1926-ban 58.222.986 métermázsa barna­ szenet, 8.260.060 métermázsa fekete szenet, összesen 66.892.046 métermázsa. Ezen táb­ lázatot mutatóul adjuk egy legközelebb megjelenő cikkünkből, amelyben ki fogjuk mutatni a magyar bányaipar jelenlegi és a multbani termelését és ugyancsak ki fogjuk mutatni a bányaiparban foglalkoztatott mun­ kások béreit, összehasonlítva a mult bérek­ kel és abból tiszta képet fogunk látni ugy a bányaipar, mint a bányamunkásság gaz­ dasági helyzetét illetőleg. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. temnlommal szemben. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben röfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu - zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul“-nyomda r.-t, Salgótarján. A Bányász-b an. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 17. szám (1927. szeptember 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-09-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/209e49279d928a6ef44b6cd1cb8c2e97.jpg dde984971a0827b290572a2bc2944270 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c379db6f02805b436ecd9da091bce7ab.pdf c47667fb37499363b455a9de9efa6983 PDF Text Text II. évfolyam. 1927. szeptember 15 18. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Telefon szám : 46. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének ll-ik orsz, közgyűlése Salgótarjánban. Valami gyönyörű látványosság volt Salgótarjánban az elmult vasárnap, amikor a Budapest felől jövő esti vo­ natok hozták magukkal az ország kü­ lönböző bányatelepeiről a munkások küldötteit. Azokat a szegény, leron­ gyolódott bányamunkásokat, kik azért utaztak Salgótarjánba, hogy a salgó­ tarjáni bányamunkások küldötteivel egyetemben síkra szálljanak a bánya­ munkásságot érdeklő gazdasági és szo­ ciális kérdésekben. Vasárnap reggel, már az egész vá­ rosban hire terjedt, hogy Salgótarján­ ban országos bányamunkás közgyűlés lesz. Érthető volt a nagy érdeklődés, mert hiszen a bányatelepen ezideig még közgyűlést sohasem tartottak, legfeljebb kisebb-nagyobb politikai és gazdasági gyűlések szinhelyei voltak a bányavidékek. Amikor a kiküldöttek szövetségünk székhelye felé indultak, munkástársa­ ink tömegesen látogatták meg a vi­ dékről érkezett küldötteket, érdek­ lődtek a lobbi bányatelepek munkásai­ nak sorsa iránt. —Szövetségünk köz­ ponti dalárdája is erősen készült a közgyűlés megnyitására, már a kora reggeli órákban összegyűltek, hogy a közgyűlésen tervbe vett énekszámo­ kat gyakorolják, hogy ezzel is tanú­ ságot tegyenek szövetségünk kulturá­ lis fejlődéséről. A vidékről jött küldöttek örömmel állapitották meg, hogy mennyire nem fedik a valóságot a szövetségünkről elterjedt rosszakaratú híresztelések és Salgótarjánban való megérkezésük al­ kalmával rögtön látták, hogy milyen egyetértésben élnek a salgótarjáni munkások ügyeik elintézésében- Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége. Pénztárforgalom 1927. január 1-től julius 31-ig. BEVÉTEL Sor­ szám Megnevezés Pengő 2654 1 Egyenleg 1926. évről 2 Beiratás 3 Havi járulék I., II., III. osztály 8070 4 Utánfizetési járulék á 40 fillér 5 Mulatságok jövedelme 142 696 6 Adomány 670 fill. 12407 Pengő 1 Helyicsoportok százaléka 2 Tisztviselők fizetése 3 Betegsegély 53 4 Temetkezési segély 82 5 Költözködési segély 30 8 56 6 Rendkívüli segély 7 Takarítási költség 8 Agitációs költség 9 Portó költség 118 10 Jogvédelmi költség 11 Kereseti adó 450 18 12 Betegsegélyző 117 30 13 Nyomtatványok .... 1677 53 összes kiadás Egyenleg 9877 2530 08 26 12407 34 56 173 Összes bevétel Megnevezés szám KIADÁS 40 34 805 56 4192 50 20 .... 293 92 07 Salgótarján, 1927. évi julius hó 31-én. Csóka Vendel, s. k. titkár. Fajd Pál, s. k. elnök. Krauter Gyula, s. k. pénztárnok. Látta és felülvizsgálta a felügyelőbizottság. Szabó Sándor, s. k. Jambrich János, s. k. Ondrék József, s, k. Angyal Lajos, s. k ellenőr. �2 Fajd Pál szövetségünk elnöke pont 10 órakor üdvözli a megjelenteket és a köz­ gyűlést megnyitja. Jelenti a közgyűlésnek, hogy szövetségünk központi dalárdája Vilezsál Antal karnagy vezénylésével a "Zászlóbontás“ és a „Szerencse fel" cimű dalokat fogja énekelni. A dalárda énekeit a köz­ gyűlés állva hallgatja és óriási módon per­ cekig tapsolja. Az elnök jelenti, hogy a következő fel­ szólaló Csóka Vendel, szövetségünk titkára, aki megnyitó beszédét fogja elmondani. Igen tisztelt szaktársak! Egy régi köz­ mondás jut eszembe, amikor beszédembe kezdek. Ez a régi közmondás az, hogy: „akit ellenségek vesznek körül, az ellenség­ gel szemben védekező álláspontra kell, hogy helyezkedjen." Igy vagyunk mi is. — 1926. szeptember 12-én, tehát éppen egy évvel ezelőtt a bányamunkások, akik ma is jelen vannak és azóta is állják a harcot ez a munkásság szenvedte végig azt az elmult évet, amely szenvedést nem bánt meg. mert ismerte a célt, tudta, hogy mit akar a szövetség. Éppen ennek tudható be, hogy ma itt összejöttünk. Ma egy éve csak a salgótarjáni szénmedence bizalmiférfiai tanácskoztak. Egy év elteltével már itt vannak Tatabánya, Tolna, Pécs és egyéb bányák küldöttei, tehát ez azt jelenti, hogy amit ma egy éve mondot­ tunk, hogy küzdeni fogunk egy szebb, egy jobb jövőért — a megvalósuláshoz köze­ lednek. Ezen célt pedig olyan szervezetben kivánjuk elérni, amely szervezet nem poli­ tikai célok eléréséért, hanem a munkásság gazdasági érdekeinek megvalósításáért küzd. Munkástársak! Amikor kibontottuk a zászlónkat, megtámadtak bennünket több oldalról. Egyik oldalról a töke hatalmas erejével, a másik oldalról a szociáldemok­ rata párt, a harmadik oldalról pedig azok a pártok, amelyek ezt a munkásságot a ma­ guk céljaira akarták elkönyvelni. Ezek kö­ zött volt egy negyedik ellenségünk is, amely mindegyiknél rémesebb. A munkásság le­ romlott gazdasági helyzete. A munkásság ezek között a nehéz harcok között küzdötte végig ezt az elmult évet De megállapithatjuk, hogy a küzdelem nem volt hiábavaló, sőt biztató a mi számunkra. Ha valaki kiáll a porondra és azt a programmot, amely programmot a zászlónkra írtunk elvekkel akarja megdönteni, annak állunk elébe, de miután nem igy történt világosan meg lehet állapítani, hogy szer­ vezetünk csak azoknak fáj, akiknek kivállásunk exisztenciális veszteséget jelentett. Rágalmakkal igyekeztek megakadályozni bennünket, ami nem sikerült Csakhamar kitalálták, hogy szövetségünk nemzeti ala­ pon áll s azzal igyekeztek ellenünk han­ gulatot kelteni, mi ismerjük a nemzetiséget és nem is szégyeljük bevallani, hogy ma­ gyarok vagyunk és ha ezért támadás illet bennünket, hát állunk elébe már csak annál is inkább, mert a mi ellenségeink, Peyer és társai ugyanezt hangoztatták a nemzetgyű­ lésben. Tehát ha ezért mégis megtámadtak bennünket, akkor ennek kifefejezetten az a célja, hogy a nemzetközi munkásság előtt kompromitáljanak, vagy bemocskoljanak bennünket És itt megállapíthatjuk, hogy a szociál­ demokrata párt, aki a legtöbbet kiabált az egyesülési, gyülekezési és szólásszabadság­ ért, az a párt támadott meg bennünket,. mert mi magyarok vagyunk és azért, mert nem vagyunk hajlandók azt a jármot tovább 1927. szeptember 15 „A Bányász" huzni, amely járomba a munkásság be­ csapva érzi magát ök ugyan nemzetközi­ ségükre hivatkoznak, de ugyanakkor az ellenkezőiét cselekszik. Éppen ez a csele­ kedetük tette szükségessé a munkásság sür­ gős átszervezését. A bányamunkásságnak nem kell más, mint becsületes munkafeltételek mellett tisztessé­ ges megélhetés, ezért harcoltunk az elmult évben s ezért fogunk harcolni a jövőben is. De vajon nem-e követ el bünt az, aki ezen harcainkban gáncsot vet és ez által késlel­ teti a munkásság eredményes harcait Ez a bizonyos gáncsoskodás bizonyos fokig ért­ hető is, mert ellenfeleink tisztában vannak azzal, hogy ha szövetségünk eredményeket fog produkálni, az eredmények fel fogják tárni a munkásság előtt a tényleges helyze­ tet s igy azután még azok a munkások is elfognak fordulni tőlük, akik ezideig szinpatizáltak velük. Most már csak az a kérdés, hogy szabad-e olyan pártnak, amely párt a demokráciáért, testvériségért és egyenlőség­ ért harcol, más felfogásu szervezetet a mun­ kásság érdekében való küzdelmeiben fel­ tartóztatni. A tul oldalról még mindig találkozunk olyan egyénekkel, akik reménykednek egy esetleges megegyezésben. Itt a közgyűlés színe előtt meg kell állapítani, hogy az teljesen ki van zárva, már csak annál is inkább, mert a kiválás alkalmával Peyer Károly a szociáldemokrata párt választ­ mánya előtt azt a kijelentést tette, hogy a Csóka-féle szervezetet egy hónap leteltével, el fogja tiporni. Peyer ezen kijelentésének a beváltását a párt fórumai előtt töbször köve­ telték, ebből a kijelentésből az ellentétek még inkább kiszélesedtek, de különben is szerve­ zetünk olyan szervezettel, amely a másiknak az eltiprására törekszik, soha szóba nem fog állni. Ellenkezőleg oda fog törekedni, hogy meggyőzze azon munkástársakat, akik még szervezetünktől távol tartják magukat. Azzal is megvádolnak bennünket, hogy mi szerve­ zet bontó, testvérárulók vagyunk, mint tény lekell szögeznünk, hogy amikor a mi szerve­ zetünket megalakítottuk, már a Peyer-féle szervezetnek hírmondója sem volt Tehát igy az árulók nem mi vagyunk, hanem azok, akik cselekedeteikkel szétrombolták azt a hatalmas szervezetet, amely szervezetért a bányamunkásság oly sokat áldozott Igy tehát szervezetünk megalakításának kifeje­ zetten az a célja, hogy a mások által szét­ szórt tömeget egy egészséges szervezetbe tömörítse és küzdjön a munkásság gazdasági és szociális helyzetének a feljavításáért. Hatósági támogatásról is panaszkodnak ellenfeleink. Hát ezt nem szégyeljük beval­ lani, hogy szövetségünk, amikor a munkás­ ság érdekei azt meg kivánja, amennyire le­ hetséges igénybe is veszi. De ugyan ezt lát­ juk, a szociáleemokrata párt kebelében működő szervezetek sem maradnak el meszsze tőlünk, mert még a legutóbbi napokban is a népjóléti és munkaügyi miniszter segítsé­ gét vették igénybe a munkásság és a mun­ kaadók között fennálló nézeteltérések elin­ tézésére. Tehát ebből arra a következtetésre jutunk, hogy az nem is lehet másként és hogy a hatósági támogatást mégis oly sok­ szor szemünkre lebbentik ebből azt a ta­ nulságot kell levonnunk, hogy a vezérek hatalmi pozíciójuk elvesztését féltik. Mindezeket összefoglalva megállapítjuk, hogy szervezetünket ért támadások félté­ kenységből keletkeznek és hogy ily sokat foglalkoznak szervezetünkkel, bizonyságot tesz a mellett, hogy szervezetünk életképes. Mert ha ez nem igy volna, akkor bizonyára nem költenének oly nagy összegeket szer­ vezetünk letiprására. Az elmult évi működésből a közgyűlés megállapitja, hogy a szövetségünket ért több oldalu támadások dacára szövetségünk óri­ ási fejlődésen ment át, de egyuttal megálla­ pitja azt is, hogy az a sokat felhánytorgatott hatósági és munkaadói támogatásoknak az ellenkezője az igaz, mert a munkaadók nem egyszer jelentették ki, hogy nekik minden szervezet ellenfelük s azzal szemben mindenkor védekező álláspontra helyezked­ nek. Ezért felhivja a közgyűlés a kórmány figyelmét a munkásság védelmére, mert csak ezen az uton érhető el az ország gazdasági helyzetének fejlődése. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy meg ne emlékezzünk lord Rothermere akció­ járól, amelyet a magyar nemzet s ezzel egyidejüleg a magyar bányamunkásság érdeké­ ben kezdeményezett, amidőn az igazságtalan trianoni békét kivánja megváltoztatni. Mert a trianoni béke, a magyar bányamunkássá­ got oly rettenetes gazdasági helyzet közé szorította, amely az elmult években bősége­ sen mutatkozott. Salgótarján, ahol or­ szágos közgyűlésünket tartjuk az ország északi határán fekszik, Pécs ahonnan ugyan­ csak jelen vannak a küldöttek az ország déli határán fekszik. Az előbbi északra, az utóbbi bánya pedig délre szállította szén­ termeléseit, ami most a békekötés folytán mind kettőre nézve lehetetlen. Ebből kelet­ kezik a bányamunkásság munkanélkülisége és gazdasági helyzetének leromlása. Ezért az angol lordnak az akcióját a bányamun­ kásság örömmel üdvözli és örömének jeléül a következő üdvözlő távirat elfogadását javasolja: Lord Rothermere urnák London. Ezeréves hazánk jogtalan megcsonkításá­ val, bánya és ipartelepeink elvesztésével tönkretett bányamunkásság salgótarjáni or­ szágos közgyűléséről hálatelt érzéssel üd­ vözli és köszönti Méltóságodat, mint elnyo­ mott nemzeti jogaink bölcs és bátor szó­ szólóját és ezzel, mint a magyar munkásság boldogabb jövőjének nemes előkészitőjét. Salgótarján, 1927. szeptember 11. A Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége országos köz­ gyűlése megbízásából. Fajd Pál Csóka Vendel elnök. titkár. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag, óriási taps és éljenzés közepette fogadta el. Csóka titkár bemutatja a közgyűlésnek dr. Förster Kálmán Salgótarján város pol­ gármesterét, valamint dr. Pitta Lipót államrendőrségi főtanácsost, dr. Förster Kálmán a vármegye főispánjának üdvözletét tolmá­ csolja és kéri a közgyűlésnek elnézését, hogy más elfoglaltsága miatt közgyűlésünkön nem jelenhet meg, de megbizta a polgár­ mestert, hogy nevében szerencsekivánatát fejezze ki a közgyűlésnek, felhatalmazta arra a kijelentésre is, hogy a maga részéről min­ dent el fog követni, hogy a munkásság gaz­ dasági és szociális téren való kívánságai minden tekintetben érvényesülhessenek. A polgármester pedig a város nevében üdvö­ zölte a közgyűlést és ugyancsak biztosította a munkásságot a legmesszebbmenő támo­ gatásról Ezekután Csóka Vendel titkár a szövet­ ség működéséről terjeszti elő jelentését. Je­ lenti, hogy a támogatásra szoruló munkás­ társakat a legmesszebb menó támogatásban részesítette a szövetség, erre bizonyságot �1927. szeptember 15 szolgál az a körülmény f. év január óta 297 esetben terjesztettünk elő egyes mun­ kástársak panaszait, részben betegsegélyző pénztár, részben pedig nyugbérpénztárnál ért sérelmek ügyében. Az előterjesztett 297 esetből 259 esetben sikeresen intéződtek el az előterjesztett panaszok. Január 9-én egy bérkérvényt terjesztettünk a salgótar­ jáni bányaigazgatósághoz, amelynek tárgya­ lása alkalmával kisebb ügyek elintézésén kivül 6 üzemnél sikerült szakmány revíziót elérni. F. évi január 15-én a salgótarjáni kerületben felmondott 1100 embernek a szövetségünk akciójára a bányaigazgatóság a felmondásokat visszavonta és igy a fel­ mondást nem hajtották végre. Ugyancsak jelentős eredményként kell elkönyvelni a nyugdíjasok lakásügyében indított akciónk sikerét, mert ez által a nyugdíjasok százait sikerült a lakbér és villanyfizetés alól fel­ menteni. Egy nagyobb eredményt sikerült elérnünk a komlói bányamunkásság bérének felemelésével, amelyet augusztus 1-én lép­ tettek életbe. A szervezeti téren az elért eredmények várakozáson felüliek, eddig a salgótarjáni kerületben 14 helyicsoportunk, a pécsi ke­ rületben 4 helyicsoportunk', a tatabányai kerületben 1 helyicsoportunk működik, be­ fizető helyeink pedig a borsodi, tolnai ke­ rületben vannak, azonkívül Ózdon van be­ fizető helyünk. Ezekután a szövetség tag­ létszámát terjeszti elő : A szövetség taglétszáma 1927. január 1-től julius 31-ig: Január hóban I. II. o. összesen 204 drb. 438 Február 1209 Március Április 518 1960 Május 1262 Junius 2058 Végül a szövetség f. évi január hó 1-től julius hó 31-ig befolyó jövedelmét és kia­ dását ismerteti, amely zárszámadás az első oldalon leközölt kimutatásban látható. Ezekután Fajd Pál elnök felteszi a kérdést, hogy a szövetség előterjesztéséhez van e hozzászólása. Elsőnek Kraft Jenő, a pécsi kerület tit­ kára tesz jelentést a pécsi kerület műkö­ déséről és elmondja, hogy mennyi nehézsé­ gekkel kell megküzdenie az ottani kerü­ letben. Mindennek dacára örömmel jelenti, hogy az elért eredmények várakozáson felüliek és a közel jövőben már ezek a ne­ hézségek is el fognak mulni, amelyekkel eddig küzdenie kellett. Utána Benhardt Henrik, a tatabányai ke­ rület titkára és Pölöskei Márton, a tolnai kerület titkára tesznek jelentést kerületeik működéséről. Mindkettő a Kraft szaktárs felszólalásához képest bizakodó hangon mondják el, hogy kerületeikben szövetsé­ günk rövid időn belül nagy eredményeket fog elérni Elnök szavazásra teszi fel a szövetség jelentését, melyet a közgyűlés tagjai helyük­ ről felállva éljenzéssel és tapssal vesznek tudomásul. Elnök kéri a közgyűlést, hogy a vezető­ ségnek a felmentést adja meg, amit a köz­ gyűlés egyhangúlag tudomásul vesz, utána az igazoló bizottságba a követ­ kező szaktársakat választották meg: Jambrich János, Mizserfa Jánosakna, Oravec József, Horthy-telep, Muller Antal Felsőgalla, Szabó István Mecsekszabolcs, Piletics János Salgótarján. Julius "A bányász" Jelölő bizottságba: Kelemen Károly, Kisterenye, Jecsmenik József, Sal­ gótarján, Czimbalik Ferenc, Zagyvaróna, Wölfel Gyula, Pécsbányatelep és Sótér Ala­ jos, Salgótarján. Az igazoló és jelölő bizottság megkezdi működését, közben Batta Gyula a második napirendi pontunkat „A bányamunkások gazdasági helyzetét ismerteti. Az igazoló bizottság részéről Jambrich János jelenti, hogy a közgyűlésen 20 helyi­ csoport illetve befizetőhely 45 küldöttel és 15 központi vezetőségi taggal képviselteti magát A jelölő bizottság nevében Kelemen Ká­ roly terjeszti elő a jelölés éredményét és kéri az elnököt hogy a szavavás idejére a küzgyűlést függessze fel. Elnök a közgyűlést felfüggeszti és a szavazás titkosan, szavazó­ lapokkal megkezdődik. A szavazatszedő küldöttség nevében Gas­ parin János jelenti, hogy 57 érvényes sza­ vazatot adtak le s e Szerint a központi ve­ zetőségbe a következő szaktársakat válasz­ tották meg: Elnökök: Fajd Pál, Salgótarján. Török József, Felsőgalla. Wölfel Gyula, Pécsbányatelep. Jegyző: Telek József, Salgótarján. Kaszás ponyi Sándor, Kisterenye. Ellenőrök: Ponyi János Baglyasalja. Mlinárcsik Gábor, Zagyvapálfalva. Ügyész: Dr. Medker György,. B.-pest Felügyelő bizottság: Menczel András, Karancsalja. Szabó Sándor, Felsőgalla. Morgenstein Vilmos, Etes. Lerch Antal, Komló. Szabó István, Mecsekszabolcs. Vezetőségi tagok: Gasparin János, Mátranovák. Oravecz József, Horthy-telep. Surányi János, Zagyvapálfalva. Varga Jó­ zsef báder, Kazár. Széver Károly, Baglyas­ alja. Jambrich János, Jánosakna. Müller An­ tal, Felsőgalla. Bech Rezső, Vasas. Falcz Ádám. Nagymányok. Peresi József Etes. Vezetőségi póttagok: Gordos József, Jánosakna. Makó József, Baglyas­ alja. Kelemen Károly, Kisterenye. Hajdusovszky József, Felsőgalla. Tisztelt közgyűlés ! A bányamunkások gazdasági helyzetének megjavítása, egyike a legkényesebb kérdéseknek. Ugyanis a bá­ nyaiparban a békeidőben sem volt kialakult helyzet a bérek tekintetében. A bányamun­ kásság szervezetlensége következtében a vállalatok önkényesen állapították meg a béreket A háború kezdetén még súlyosabbá vált a helyzet, mert a katonai fegyelemmel a bányamunkasság teljesen ki lett szolgál­ tatva a vállalatok kapzsiságának. Csak a háboru vége felé sikerűit a bányamunkás­ ságnak — szervezettségük révén — bizo­ nyos könnyítéseket elérni. A háboru utáni években ujabb nehézsé­ gek gátolták a munkásságot helyzetének a megjavítására törekvő harcaiban. A béke­ szerződés által megcsonkított országunk su­ lyos ipari és gazdasági válságba jutott, mely különösen a bányaipari sujtotta a legérzé­ kenyebben. Ez a helyzet a bányamunkás­ ságot ujabb sulyos kötelesség elé állította. A munkásság megértette a helyzet hívó szavát és odaadó munkálkodással segítette ki az országot a nehéz széngazdasági vál­ ságból Azonban — sajnos — amikor a válság meg volt oldva, akkor bekövetkezett a sza­ nálás és hálából a bányamunkások ezreit tették kenyértelenné. Ez azután arra veze­ tett, hogy a munkáltatók igyekeztek a bé­ reket letörni. Ugyancsak a munkaidőben is olyan változtatásokat hoztak be, amely a munkásság fokozottabb kizsákmányolására vezetett. Ebben az időben, amikor a mun­ kásságnak a legnagyobb szüksége lett volna az érdekképviseletre, akkor a régi szövet­ ség ahelyett, hogy a munkásság sulyos hely­ zetének a meg változtatásán fáradozott volna, politikai szolgálatba lépett Szövetségünket a bányamunkásság akkor alkotta meg, amikor a legsulyosabb helyzet­ ben volt És azért alkotta, meri nem volt semmiféle szervezet amely a bányamunkások érdekképviseletét ellátta. A bányamunkások jövő harcait szövetségünk oly formán kí­ vánja lefolytatni, hogy a munkásság minél kevesebb áldozattal tudjon tekintélyes ered­ ményeket elérni. A munkásság leghatásosabb harci eszközének a sztrájkot tarjuk. Azon­ ban ezen harcieszköznek a használatba vé­ telét csak akkor fogjuk alkalmazni, ha más eszközzel nem tudjuk elérni az eredményt és megvan a kilátás a sztrájk sikerére. A magyar szénbányászatban az utóbb évek­ ben lezajlott harcok csaknem mind sikerte­ lenül végződtek, ez arra késztette szövetsé­ günket, hogy harcunkban taktikát változtas­ sunk. Erre nézve a következő határozati ja­ vaslatot ajánlja elfogadni. Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a bányamunkásság gazdasági helyzete a mai megélhetési viszo­ nyoknak egyáltalán nem felel meg és a bá­ nyamunkásság életerejének folytonos lerom­ lására vezet, továbbá, tekintettel arra, hogy a bányavállalatok legridegebben elzárkóznak a munkásság életerejének feljavítása elől utasítja a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetségének Salgó­ tarjánban 1927. évi szeptember-hó 11-én meg­ tartott közgyűlése, hogy az ujonnan megvá­ lasztott vezetőség indítson országot akciót a bányamunkások életnívójának felemelése ér­ dekében. Az országos közgyűlés mérlegeli az or­ szágos sulyos helyzetet, egyben megállapítja, hogy a trianoni békeszerződés által meg­ csonkított országunk csak a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság fokozott fejlesztésével képes lakosságának boldogulását biztosítani, mindaddig, amig az erőszakos határmegállapitás fölött az igazság győz. A kereskedelem, ipar és a mezőgazda­ sági termelés fejlesztésének az alapja a bá­ nyaipar. Ezért a bányaiparnak a fejlesztése elsőrendű országos érdek. Ezt azonban csak ugy lehet elérni, ha az ebben az iparban folalkoztatott munkások életereje és létmini­ muma biztosítva van. Ezzel szemben a bánya­ munkások életstandardja 30%-al van a bé­ kebeli standard alatt. Ugyanakkor, a bánya­ munkások teljesítménye a békebeli teljesít­ ményt jóval túlhaladta, amit a munkáltatók is elismernek. Az országos közgyűlés fel­ szólítja a kereskedelmi kormányzatot, has­ son oda, hogy a szénbányaiparnak piacot teremtsen a külkereskedelemben, úgyszintén az ország belsejében Az országba behozott külföldi szénmennyiség a legminimálisabbra szállíttassék le. Addig, amig a szénben egyáltalán kivitelünk nincs a behozatal 1926. májusban 697.570 mm., 1927. májusban 875.430 mm. volt, tehát 177.860 mm. több, mint az előző évben. A munkaügyi és népjóléti kórmányzatot felszólítja a közgyűlés, hogy egész súlyával törekedjen arra, hogy a munkásság létmini­ muma törvényhozási uton biztosíttassák. Mindaddig, amig ez a kérdés törvényes uton bitositva nincs, a népjóléti és munkaügyi minisztérium a munkaadók és a munkás közötti harcokba hatalmával álljon a mun­ kásság oldalára és igyekezzen a létmini­ mumot biztosítani. A munkásság meg van győződve, hogy a mai viszonyok között is meg van annak a lehetősége, hogy a ba­ nyaipar minden kockázat nélkül bizto­ sítsa a létminimumot. Ezt mutatják világo­ san a bányavállalatok évi kimutatásai is Ugyanakkor, amikor a munkásság az üzemredukció következtében anyagilag teljesen leromlik, a bányavállalatok tekintélyes nye­ reséget mutatnak ki Amit különösen ugy érnek el, hogy a téli hónapokban jobb szénkonjunktura idején sem fizetnek többet a Nemzeti egyetemességünk Összesé boldogulása függ a bányamunkásság életní­ vójának biztosításától. �4 "A bányász" ban 1927. évi szeptember hó 11-én megtar­ tott II-ik országos közgyűlése megállapítja, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter ál­ tal kibocsájtott és ez év január 1-én életbe lépett 44000 eln. N. M. M. számú rendelet, mely a bányatárspénztárak központositásáról rendelkezik, oly hátrányos a munkásság összességére, hogy az sem a kor, sem a munkásság jogos igényét nem elégiti ki. Arra szólítja fel a fenti közgyűlés a népjó­ léti es munkaügyi kórmányzatot vegye sür­ gősen revizió alá a 4400 eln. N. M. M. számú rendeletet. Követeli a közgyűlés a fenti rendeletnek oly formán való módosítását, hogy felölelje mindazon sérelmek orvoslását, amelyeket szövetségünk központi titkársága már több ízben benyujtott. A módositásnál a legsürgősebbnek tartja a közgyűlés: A biztosításra kötelezetteknek 3 csoportba való osztását, a biztositási alap az I. csoportban 1800 pengő, a II. csoport­ ban 1200 pengő, a III. csoportban 800 pengő állapitassék meg. A rokkantsági nyugbér megállapitásánál az eltötött szolgálati évek után járó %-os emelkedések 100 %-ig ter­ jedjenek. A nyugdij ellátási költségeket 1/3 résyben a munkás, 1/3 részben a munkáltató és 1/3 részben az állam viselje. Az elisme­ rési dijak eltörlését mindazok részére, akik a saját hibájukon kívül nem folytathatják a bányamunkát. A várakozási idő 5 évre való leszállítását. A nyugdíjjogosultság földalatti munkásoknál 30 év, külszini munkásoknál 35 évben állapitassék meg. Rokkantsági nyugbért kapjon azon földalatt dolgozó munkás, aki 55-ik évét betöltötte, a kül­ szini munkások közül az, aki 60-ik életévét betöltötte. A nyugdíjjogosultságba beszámitassanak mindazon évek, amelyeket a bá­ nyamunkás bárhol, habár megszakításokkal is magyar vagy elszakított bányatelepeken eltöltött, mert igazságtalan az, hogy ha va­ laki eltöltött 25 évet és 1915-ben munkahe­ lyet változtatott csak 1 szolgálati év lesz számitva. Követeli a közgyűlés épitessen az orszá­ gos nyugdíjpénztár a tartalék alapjából ál­ lami hozzájárulással a bányatelepeken laká­ sokat a nyugdíjasok részére. Ezen lakásokat lássák el fűtés és világítással Ne legyenek a nyugdíjasok kitéve annak, hogy nyugdí­ jaztatásuk után hajléktalanokká váljanak. A jelenlegi helyzet a legáldatlanabb, mert az esedékes nyugdíjból egyáltalán képte­ lenek az életbe szükséges szükségleti cik­ keket beszerezni, de kevésbbé képes a lak­ bért, tüzelőt és világítást megfizetni. A nyugbéreknek a mai megállapítása sokkal roszszabb helyzetbe sodorta a nyugdíjasokat, mint a társpénztárak központosítása előtt volt. Ugyan csak sérelmesa fenti számú rendelet­ nek az az intézkedés, hogy a bányaorvos nyugdíjra való ajánlatát a felülvizsgálat a legtöbb esetben elutasítja. Azonban ugyan­ akkor a vállalatok többé nem alkalmazzák, igy ezután 57-58 éves emberek elvesztenek 25-28 évet, mert máshol munkát nem tud­ nak kapni és nem tudja elismerési diját megfizetni Tekintettel arra, hogy a munkásság ma­ gára van utalva, nem számíthat támogatást vagy elintézést senkitől az országos köz­ gyűlés követeli a népjóléti kórmányzattól tegye legsürgősebb feladatává ezen rendeletnek a módosítását Egyben elvárja a köz­ gyűlés, hogy ezen rendelet módosítása a munkásság és a kor igényeinek minden te­ kintetben meg fog felelni és nem lesz meg­ csúfolása a szociális intézkedésnek. A közgyűlés örömmel üdvözli a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 2756/1927. E. L. N. M. M. számu rendeletét mely a nyugdíjasok kötelező betegségi biztositá­ rói szót Azonban tekintettel arra, hogy az országos nyugbér pénztárra óriási terhet ró ez a biztositás és veszélyezteti a nyugbér pénztár teherbíró képességét, az országos közgyűlés felszólítja a népjóléti kórmány­ zatot, hogy a bányavidékeken befolyó betegsegélyzési pótadókat az országos nyugbér pénztár javára folyósíthassa. Mert félő, hogy A Magyarországi Bánya és Kohómunká­ a tul teher a dolgozó bányamunkásságot sok Gazdasági Szövetségének Salgótarján­ fogja sújtani. Telek József (Salgótarján) örömmel látja a központi titkárság akcióját mert a válla­ latok mind sűrűbben igyekeznek a meglévő kereseteket redukálni oly formán, hogy a fentartasi munkálatokat oly alacsony szak­ mánybérekkel díjazza, hogy a munkás amit szénen keres lerontja a fenntartási munká­ lat Ugyancsak szóvá teszi a szénjárandósá­ got amelyet a teljesitett műszakok után adnak ki. Tekintettel arra, hogy az üzem redukciók következtében kénytelen műsza­ kot mulasztani járjon el a központi titkárság a tüzelőszer kellő mennyiségben való ki­ szolgáltatásának az érdekében. Kraft Jenő (Mecsekszabolcs) a Pécs vidéki munkásság megbízásából arra kéri a köz­ gyűlést hasson oda, hogy a Pécsvidéki mun­ kásság harcában, amelyet a D. G. T. szív­ telen magatartásával szemben folytat, ered­ ményre vezessen. Szóváteszi továbbá a D. G. T. telepein divó pótműszakok teljesitését. Felkéri a közgyűlést utasítsa a központi vezetőséget keressen módot a pótműszakok megszüntetésére. Menczel András (Karancsalja). Örömmel látja, hogy a szövetség az elmult évben szakított azzal a taktikával, amelyet a régi szövetségben Peyer meghonosított Ugyanis a múltban sohasem az döntötte el. hogy ak­ kor kell harcot folytatni, amikor a munkásság a nyomorban fetreng. Soha nem vizsgálták azt sem, hogy van-e konjunktúra, csupán az volt a fontos, hogy politikai szempontból mit hozhat Felhívja a közgyűlés küldötteit, hirdessék kínt a telepeken a tömörülést és folytassuk a harcot közösen. Angyal Lajos (Baglyasaljai. Az elmult év fényesen igazolta szövetségünk működését, mert minden politikai kérdésnek a mellőzé­ sével, tisztán a munkásság gazdasági hely­ zetének az előmozdításával foglalkozott. — Hasonlóképen vagyunk a nemzetközi kap­ csolatokkal, a folytonos nemzetközi tárgya­ lások sem vitték előbbre ügyünket. A mun­ kásságnak elsősorban a saját országában kell biztosi tani a tisztességes megélhetést. Többek felszólalása után Batta Gyula a zárszó jogán örömének ad kifejezést, hogy a közgyűlés oly megértéssel és behatóan vett részt a vitában. Bejelenti, hogy a sal­ gótarjáni munkásság részére kidolgozott a szövetség egy beadványt, mely szerint a többek között a téli hónapokra, amikor a szénkonjunktura jobb, a munkásság részére magasabb béreket fizessenek a vállalatok. Ennek a beadványnak érdekében fejtsen ki a közgyűlés propagandát és igyekezzen mindenütt hasonló beadvánnyal fordulni a vállalatokhoz. / Elnök jelenti, hogy a következő napiren­ dünk a bányatárspénztárak központositására kiadott rendelet revízió alá vételé, előadó: Csóka Vendel. Tisztelt közgyűlés, a bánya­ társpénztárak központositásával egyidejűleg a bányamunkásságot sulyos sérelmek érték, amelyek megszüntetése érdekében már szö­ vetségünk több ízben tett lépéseket a nép­ jóléti és munkaügyi miniszternél. Eljárá­ sunkra a legtöbbször azt a választ kaptuk, hogy meg kell várni, amig a központositott társpénztár gyakorlatban mutatni fogja a hibáit Imár köze! 1 éve működik a pénz­ tár, ez alatt a működése alatt bebizonyitotta, hogy azok az észrevételek, amelyeket már a megjelenése előtt kidomborítottunk mind valósággá váltak, mert a nyugdijak amelye­ ket folyósítanak egyáltalán nem elégíti ki a nyugdíjasokat, másrészt pedig a rendelet ál­ tal megengedett beszámítható szolgálati évek oly igazságtalanok, amelyeket tiltakozás nél­ kül a munkásság nem vehet tudomásul. Ugyancsak meg kell változtatni a rendelet­ ben meghatározott korhatárt, le kell szállí­ tani a szolgálati éveket és fel kell emelni a nyugdijakat, mert az eddigi információnk szerint a pénztár nagy feleslegekkel műkö­ dik. De ha feleslege nem volna a pénztár­ nak, akkor is gondoskodni kell megfelelő tőke megteremtéséről Ugyancsak gondos­ kodnia kell a társpénztárnak a nyugdíjaso­ kat elhelyező lakásról és e célból a követ­ kező határozati javaslatot terjesztem elő: 1927. szeptember 15 Az előterjesztett javaslathoz Szabó István Mecsekszabocs, Angyal Lajos Baglyasalja, Gasparin János Mátranovák, Menczel An­ drás Baglyasalja szólalnak fel, akik részle­ tesen foglalkoznak azzal a lehetetlen álla­ pottal, amely a betegsegélyzés és a nyugdijazás körül merülnek fel. A felszólalók ugy­ szólván teljesen egyértelműkig kifogásolják az orvosok gyatra kezelését, Gasparin pedig a mátranováki orvosi rendelő visszaállítását sürgeti. Felhivja a központi titkárságot, hogy ez ügyben járjon el elsősorban a bányaigaz­ gatóságnál s ha ez nem járna sikerrel, a népjóléti miniszteriumnál. Csóka Vendel előadó reflektál a felszóla­ lásokra $ megállapítja, hogy az előterjesztett határozati javaslatban a nyugdíjasokra vo­ natkozó panaszok ben foglaltatnak és igy azokat az illetékes helyen orvoslás végett elő fogjuk terjeszteni. Ugyancsak megnyug­ tatja Gasparint a mátranováki orvosi ren­ delő visszaállításának tekintetében, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy ezen kívánságnak eleget tegyen. Ezen előterjesztett javaslatot a közgyűlés egyhangulag tudomásul vette. Elnök bejelenti, hogy a következő napi­ rend az üdülési szabadság. Csóka Vendel: Tisztelt közgyűlés ! Az ország egyes bányatelepein folyósítanak a bányamunkásság részére üdülési szabadsá­ got, a legtöbb helyen azonban nem. Tekin­ tettel arra, hogy a bányaiparban a munkás­ ság kimerültsége. oly nagy mérvű, hogy feltétlenül szüksége van az üdülési szabad­ ságra, ezért szövetségünk akciót indított az üdülési szabadság biztositása érdekében. A következő határozati javaslatot ajánlja el­ fogadásra : Határozati javaslat. A Magyarországi Bánya és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége 1927. évi szept. hó 11-én megtartott országos közgyűlése megállapítja, hogy a magyar ipar, kereske­ delem és mezőgazdaság tarmelését elsősor­ ban a bányaipar fokozott fejlesztésével ér­ hetjük el. Tekintettel arra, hogy a bányaiparban foglalkoztatott munkásság a háboru alatt és a náboru utáni időkben az élelmezési ne­ hézségek és a tulfeszített munka következ­ tében egészségében és erejében leromlott. Tekintettel továbbá arra, hogy a bányaipar­ ban foglalkoztatott munkások ujabb generá­ ciója a fent említett nehézségekből kifolyó­ lag sokkal gyengébb, mint azt a nehéz bá­ nyamunka megkivánja. Követeli a közgyűlés, hogy a bányamunkásság részére, ugy mint a köztisztviselői karban meg van évente 7-14 napi fizetett szabadság, törvényhozási uton biztosíttassék. Felszóllitja a közgyűlés a m. kir. munka­ ügyi és népjóléti kórmányzatot hasson oda, hogy a vezetése alatt álló miniszterium sür­ gősen dolgozzon ki törvényjavaslatot, amely a munkásság üdülési szabadságát biztosítja. Ezen törvényjavaslatot a legsürgősebben ter­ jessze elfogadásra és törvényes erőre eme­ lés céljából az országgyűlés elé. Az átme­ neti időre, amig a szabadság kérdése tör­ vényhozási uton rendezve nincs törekedjen a népjóléti kórmányzat, hogy ezen szabad­ ság rendeleti uton biztositassék. . Ezen szabadságra a bánya munkásságnak szüksége van, hogy elvesztett energiáját pó­ tolja. A bányaiparban, mely oly sok betegség­ nek az ágya és az ebben az iparban foglal­ koztatott munkásság életerejének, egész­ ségének az ápolása nélkül a termelés foly­ tonossága nem biztosítható. Utasítja az országos közgyűlés az ujonnan megválasztott vezetőséget, kövessen el min­ dent, járjon el a kormányhatóságoknál és a vállalatoknál, hogy ezen szabadság kérdése a legrövidebb idő alatt megvalósuljon. A vitában részt vettek Szabó Sándor, Felsőgalla és Krauter Gyula, akik mind­ ketten a vállalatok kapzsiságát és lelketlen­ ségét teszik szóvá, egyben kérik a közgyű­ lést utasitsa a központi vezetőséget, hogy a bányamunkásság részére fizetett szabadság biztosíttassék. Csóka Vendel zárszavában reflektál a felszólalásokra, biztosítja a közgyűlést arról, �1927. szeptember 15 hogy a központi titkárság el fog járni a kormánynál. Továbbá nem nyugszik addig, mig ennek a szabadságnak a kérdése törvényhozási uton biztositva nincs. Az elnök felkérésére a közgyűlés a be­ nyújtott határozati javaslatot egyhangu lel­ kesedéssel elfogadta. Ezután az elnök sza­ vazásra bocsátja a 2. számu határozati ja­ vaslatot, mely a bányamunkások gazdasági helyzetének a megjavításáról szól. A közgyűlés nagy lelkesedéssel, egyhangulag fo­ gadja el. Gasparin János (Mátranováki indítvá­ nyozza : Tekintettel arra, hogy szövetségünk ily rövid idő alatt oly nagy eredményt ért el, amit ez a közgyűlés is bizonyít, szavaz­ zon a közgyűlés bizalmat a vezetőségnek és a tisztviselői karnak, egyben szóllitsa fel a további munkálatokra, amely munkála­ tokban az egész bányamunkásság támoga­ tására számíthatnak. Az elnök még nem is jutott szóhoz, ami­ kor a küldöttek helyeikről felállva éljenzés­ sel fogadja el az indítványt Csóka szaktárs a tisztviselői kar és a vezetőség nevében meghatottan mond köszönetet. Fajd Pál elnök, tekintettel arra, hogy napirendi pontjaink kimerültek, arra kéri a közgyűlés küldötteit most, amikor a köz­ gyűlés után szét mennek az ország külön­ féle telepeire, vigyék ki azt a lelkesedést, amit itt tanúsítottak, az országos közgyűlést berekeszti, A küldöttek tiszteletére a szövetség tánc­ cal egybekötött műkedvelői előadást rende­ zett a szövetség dalárdájának a közremű­ ködésével. A küldöttek kellemesen elszóra­ koztak és egy részük az éjjeli 12 órakor induló vonattal, mig másik részük csak más­ nap mentek haza és hirdetik a közgyűlés magasztosságát „A "bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Bányász sors. A Rimamurány salgótarjáni vasmű r.-t. bánszálási kőszénbányájában augusztus 31-én éj­ szaka halálos kimenetelű szerencsétlenség tör­ tént. Pollák Ferenc 40 éves vájár este 9 óra­ kor szállt le a banyába. Munka közben meg­ lazult egy nagy réteg és ez a réteg leomlott. A leomlás oly gyorsan következett be, hogy Pollák Ferenc nem tudott elmenekülni és a leomló szén maga alá temette. A többi társai, akik ugyanott dolgoztak, akiknek azonban si­ került megmenekülni röktön a segítségére si­ ettek, azonban amint kitudták szabadítani a Szerencseden már halott volt. A hivatalos vizs­ gálat megindult, vajjon kit terhel a felelősség. A fekete gyémánt ju­ bileuma Tatabányán. Harminc évvel ezelőtt, amikor Magyarországon a szénbányászat kevésbbé volt kifejlődve, összefogott a tudomány és az üzleti érzék. Ezen összefogásnak az eredménye volt Komárommegyében Tatabányán az a felfedezés, amelyből, kialakult a mai hatalmas Magyar Általános Kőszénbánya A kezdetlegesség nehézségeivel megküzdött MÁK segítségére volt az a körülmény, bogy abban az időben óriási mennyiségű szenet találtak, aminek a rezsiköltsége sokkal keve­ sebb volt, mint azon bányáké, amelyek a föld alól voltak kénytelenek kitermelni. — Hozzá­ járult ezen nehézségeknek a leküzdéséhez az A Singer-varrófény bármely varró­ abban az időben az országon keresztül vonuló Mecsekszabolcs. További intézkedésig gépre utólag felszerelhető — praktikus és ipari pangás, aminek következtében a szüksé­ beiratkozások és befizetések a vezetőség kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati ges munkaerőnek a megszerzése nem okozott összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, különös gondot Salgótarjánban, a róm. kath. templommal Eltekintve azonban minden mellékgondolat. nál eszközölhetők. szemben. tól, nemzetgazdasági szempontból a MÁK r.-t. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ a magyarországi ipari és kereskedelmi élet tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wölfel Gyula és Steinhauer János, Kasszián- Szövetségünk Jakubi tengelyévé vált Ezt legjobban bebizonyította a háboru alatt és a háború utáni időben, mi­ telepen Haán György és Hauer István, kor a magyar ipar és kereskedelem szénellá­ muIatsága. Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel tása csaknem kizárólag a magyar szénbányá­ József szaktársnál. Lapunk folyó hó 1-iki számában már fog­ szatra volt utalva. lalkoztunk azzal a gyönyörű mulatsággal, ame­ Mindezek előrebocsájtása után azonban sza­ Bányalégrobbanás. lyet augusztus 20-án szövetségünk a Jakubin badjon reátérni arra az ünnepségre, amelynek rendezett A "Bányamunkás" ezen mulatságot keretében ezt a jubileumot megünnepelték. — Belgiumban a charleray-i bányatelepnek is az ő szokott modora szerint állította be, töb­ Az ünnepség Tatabányán a Népházban volt egyik tárnájában bányalégrobbanás történt. bek között azt írja, hogy a mulatság rendezőin ahová hivatalos volt a vállalatnál alkalmazott A robbanás következtében a tárna beom­ kívül alig volt valaki az ünneppélyen. Tehát, összes kategóriák minden tagja, kivéve a mun­ lott és négy munkást maga alá temetett. A hogy a „Bányamunkás* hazugságai itt is kellő­ kásokat A munkásság minden ágazatából törmelékek alul csak a késő éjszakai órák­ képen bemutassuk, leközöljük a mulatság tiszta egy-egy munkás kapott belépést ban sikerült a négy bányamunkást kiszaba­ bevételét, hogy csodálkozzon a cikk irója, Ugyanez alkalommal ünnepelte Vida Jenő dítani, azonban már csak egy volt életben, hogy a mulatságon megjelent kisszámu közön­ a vállalat vezérigazgatója 30 éves szolgálati három munkás kiszenvedett. ség milyen nagy összeggel támogatta mulatsá­ jubileumát — Rehling Konrád bányafőtanácsos gunkat. A mulatság tiszta bevétele: belépő, megnyitójában vázolta a vállalat fejlődését, tiszteletjegyekből és felülfizetésekből: 1.968 továbbá méltatta a vezérigazgató odaadását Kétszázötven bánya­ pengő, ebből kiadás 384. 60 pengő, tiszta ma­ és érdemeit, amit a vállalat hatalmassá tételé­ munkás életveszede­ radvány 1.583.40 pengő. Ehez még megkíván­ nek az érdekében kifejtett. Ezért e fáradságot juk jegyezni, hogy ebbe a bevételbe nem fog­ nem ismerő lankadatlan munkálkodásért az lemben. laltatik benne a Prokop, mint ahogyan azt ta­ összes alkalmazottak nevében mond köszönetét. Az egyesült acélművek dortmundi tárná­ valy a Pejer-féle szövetség által rendezett nép­ Vida Jenő vezérigazgató meghatódottan mond jában a Caroninenglück-tárnában folyó hó ünnepély jövedelmében benfoglaltatott. Hogy köszönetét és biztosítja az összes alkalmazot­ 3-án tűz ütött ki, amely majdnem borzal­ összehasonlítást tehessenek olvasóink a mult takat, hogy tovább is ugyan azzal az energiával évi és ez évi Jakubi mulatság között, leközöl­ folytatja munkálkodását. Felkéri az alkalmazot­ mas katasztrófára vezetett A tűz a tárna bejáratánál keletkezett és jük a mult évi eredményt is: belépőjegyekből takat támogassák további munkálkodásában. Az a bent dolgozó 250 bányamunkás másfél 12.830.000 Korona, a vállalattól adott husból ünnepségen a tatabányai dalárda elénekelte a órán keresztül a legnagyobb életveszede­ 1,222.000 K,- ugyancsak a vállalattól adott "Himnuszt" és a bányazenekar eljátszotta a lemben forgott, mert a tárna bejáratát nem italból 12.280.000 K. Egyebekből 2165.000 „Rákóczy indulót", délután ingyenes football korona, összesen 28.497.000 korona a bevétel, mérkőzés volt lehetett megközelíteni. Az ünnepségnek ebben e formában való Másfél órai megfeszített munkával sike­ ebből kiadás 10.950 200 korona, maradvány megtartása a munkásság lelkében nyomot ha­ rült a tüzet lokalizálni, ekkorra már azon­ 17,586.800 korona. Tehát most már azt hisszük, hogy ezen ki­ gyott Ugyanis a munkásság teljes erejével ban számos bányamunkás az erős füstben eszméletét vesztette. Hála a gyors és sike­ oktatás után a kis csahos meg fog szűnni hozzá járult ahoz, hogy a vállalat ilyen ha­ res segítségnek halottak és sulyos sebesü­ csaholni és be fogja látni, hogy mennyivel job­ talmassá fejlődött. Ezzel szemben sajnálattal lések nem fordultak elő, csupán néhány ban sikerült az idei Jakubi mulatság, mint az állapitja meg, hogy nem találkozik azzal a elmult évben, megértéssel, amelyre joggal számot tart. gázmérgezés történt �A „Bányász" 6 város polgármestere és dr. Pitta Lipót állam­ Nyugdijas gyűlés Sagótarján- rendőrségi főtanácsos, Róth Flóris bányafőtanácsos, Csóka Vendel és Batta Gyula Szövet­ ségünk tisztviselői jelenlétében tárgyalták le a A magyar kir. népjóléti és munkaügyi mi­ május 10-én bunyujtott nyugdíjasok kérvényét. Amikor is Róth főtanácsos ur hozzájárult ahhoz, niszter 2756/1927. E. L. N. N. M. M. számú ren­ hogy szövetségünk titkársága névszerint ter­ delettervezetével kapcsolatosan szövetségünk jessze elő azokat a nyugdijasokat, akiknek a titkársága nyugdíjas gyűlést hivott össze f. évi lakbér és villanyvilágítás fizetési kötelezettsége augusztus hó 4-ére, amelyen az érdekelt nyug­ elengedését kérik. Szövetségünk nyomban hozzálátott az ada­ díjasok nagy számban jelentek meg. Szövetsé­ tok összegyűjtéséhez, amely körülbelül 2 hetet günk részéról Csóka Vendel ismertette a kia­ vett igénybe, az adatok birtokában 386 nyug­ dott rendelettervezetet, részletesen foglalkozván díjast magába foglaló névsort adott át Róth a rendelet tartalmával, megállapította, hogy a főtanácsosnak. Amikor Róth főtanácsos ur ki­ nyugdíjasok kötelező betegsegélybiztositását jelentette, hogy az általunk átadott névsort a üdvösnek tartja, de kifogásolta, hogy a nyug­ társpénztár vezetőjével ellenőriztetni fogja és azután nyomban intézkedni fog kérésünket díjasok alacsony nyugdiját 3 százalékos járu­ illetőleg. Közben azonban szövetségünk titkár­ lék fizetéssel terhelik meg, mert szerinte a ságának tudomására jutott, hogy Róth Flóris nyugdíjasokat a betegsegélyző pénztár terhére főtanácsos ur hosszabb nyári szabadságra ké­ is lehetett volna orvosi kezelésben részesíteni, szül és igy julius 28-án szövetségünk vezetői habár elismeri, hogy a nyugdíjasok orvosi és ismét felkeresték Róth főtanácsos urat, felhiv­ ták figyelmét a nyugdíjasok sürgős panaszára. gyógykezelése nagyobb megterheltetést jelen­ Amikor is Róth főtanácsos ur a jelenlévő kül­ tene a pénztárnak, azonban mégsem lenne döttség előtt a következő körözvényt irta alá : olyan nagy mérvű, amelyet a pénztár nem Körözvény. bírna el. A munkásság azzal a kérelemmel fordult Ezek után Telek József elnök szavazásra hozzám, hogy a nyugbéresek lakás és villanybocsájtotta a népjóléti miniszter által kiadott világitására vonatkozó körrendeletben fog­ rendelettervezetet, amelyet a gyűlés egyhan­ lalt rendelkezéseket felülvizsgálat tárgyává gúlag magáévá tett és utasitotta a titkárságot, tegyem. Kérésüket méltányolva a lakáshasználati hogy határozatukat közöljék a népjóléti és dijak ügyét meg fogom vizsgálni, de addig munkaügyi miniszterrel. is, mig a vizsgálat befejezést nyer, ideigle­ nesen, további intézkedésig a nyugbéresek számára előirt lakás- és villanyhasználati Halló! Hogy is történt a Salgó­ dijak fizetését f. évi augusztus 1-től kezdőazzal a feltétellel függesztem fel, hogy tarjáni nyugdíjasok lakbérügyé­ dőleg a julius havi használati dijak feltétlenül megfizetendők, nek rendezése? Kivételt képeznek azok a nyugbéresek, akik nyugbérükön kívül egyéb keresettel is A "Bányamunkás“ augusztus hó 31-én meg­ rendelkeznek. Ezek lakás és villanyhasznájelent számában a "Politika mentesek hazudolati dijat a jövőben is tartoznak fizetni. zásai“ cimmel cikket közöl, amelyben a sal­ Salgótarján, 1927. julius 28-án. gótarjáni nyugbéresek lakbér ügyével foglal­ kozik és ugy állítja be az általunk elért ered­ Roth Flóris s. k. bányaigazgató. ményt, mint ha azt Fodor és 5 társa érte volna Tehát a fenti körözvényből kitűnik az, hogy el. Nem akarunk bőven foglalkozni a hazudó művészek ferdítésével, csak felakarjuk hivni Róth Flóris főtanácsos julius hó 12-én, mint éppen az ő figyelmüket azokra az ellentmon­ ahogyan azt a "Bányamunkás" írja, még nem dásokra, amelyek a tudósítás és a tények kö­ volt szabadságon és a körözvény első bekez­ zött fennállanak. A salgótarjáni nyugdijasok dése félreérthetetlenül megdönti a "Bánya­ lakbér fizetésére vonatkozólag a bányaigazga­ munkás" cikk azon állitását, mint hogyha a tóság f. évi április hó 28-án adott ki egy ren­ nyugdíjasok ügyében még senki sem járt volna deletet, amellyel életbelépteti a nyugbéresek el De erre vonatkozólag megkérdeztük Bérezi lakbér és villanyvilágítás fizetését Amikor a Sándor bányatanácsos urat, aki felhatalmazott rendelet tudomásunkra jutott nyomban össze­ bennünket annak a kijelentésére, hogy a "Bá­ hívtuk a salgótarjáni és környékbeli nyugdíja­ nyamunkás“-ban nevével kapcsolatban meg­ sokat és május 10-én tartottunk nagyszabású jelent tudósítás nem fedi a valóságot, mert ő a küldöttségnek éppen az ellenkezőjét mon­ nyugdíjas gyűlést. A gyűlésen szövetségünk titkársága határo­ dotta, figyelmeztette a küldöttséget, hogy a zati javaslat formájában dr. Sztranyavszky nyugdíjasok lakbérének elengedése ügyében Sándorhoz cimzett kérvényt terjesztett elő, már eljártak a munkásság vezetői és ez elin­ amelyet még aznap a fél 2-es gyorssal Csóka tézés alatt van. Tehát ugy, mint mindenkor, ha egy kissé szaktárs személyesen vitt fel Budapestre. Más­ nap 11-én nyújtotta át a címzettnek. Dr. Sztra­ utánanézünk a dolognak, akkor kiderül, hogy nyavszky Sándor nyomban megígérte, hogy már Peyer elvtárs és a 3—4 csatlósa a ha­ junius 12-én Salgótarjánban lesz és ez alka­ zugságokból tartja fenn magát Meg akarja lommal felfogja hívni a bányaigazgatóság fi­ változtatni az igazságot csak azért, hogy még gyelmét a nyugdíjasok jogos kívánságaira. Ami egy pár hónappal meghosszabbítsa beteges tényleg meg is történt, mert junius 12-én d. e. életét Ugyancsak nagy hűhóval közli a "Bánya 10 órakor dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár, dr. Förster Kálmán Salgótarján r. t munkás“ a tolnai kerületben elért béreredmé- 1927. szeptember 15 nyékét és ugy állítja be, mintha ennek az ered­ ménynek a következménye volna a komlói bányamunkások sikeres bérmozgalma is. Erre vonatkozólag csak az a megjegyzésünk, hogy Peyer elvtars utazzon el Komlóra és ezen ki­ jelentést, melyet a „Bányamunkás"-ba irt ismé­ telje el a komlói munkásság előtt, majd a komlói munkásság meg fog ezért felelni, akik tisztában vannak azzal, hogy kik verekedték ki részükre azt a béreredményt, amelyről Peyer egy fél évvel ezelőtt azt mondotta, hogy a rossz gazdasági viszonyok folytán elérni nem lehet A salgótarjáni bányatárspénz­ tár kebelében működő temet­ kezési alap 3 havi kimutatása. A salgótarjáni bányatárspénztár választmá­ nya f. évi junius hó 3-án tartott ülésen elha­ tározta, hogy egy temetkezési alapot létesít, amelynek alapszabályait annak idején lapunk­ ban ismertettük. Állandóan figyelemmel kísér­ jük ezen temetkezési alap működését és most megállapítjuk, hogy júniusban a temetkezési alapnak a bevétele 2.816 pengő volt s ebből kifizetett 3 elhalt dolgozónak 480 pengőt, 1 feleségnek 120 pengőt, 2 egy éven felüli gyermeknek 160 pengőt 6 egy éven aluli gyermeknek 300 pengőt Júliusban bevétele volt: 3.025.50 pengőt kifizetett temetkezési segély 4 elhalt dolgozóra 640 pengőt, 3 fele­ ségnek 360 pengő, 10 egy éven felüli gyer­ meknek 800 pengő, 13 egy éven aluli gyer­ mek után 650 pengőt, augusztusban bevétel 2775 pengő. Ebből kifizettek 3 elhalt dolgozó után 480 pengőt, 6 feleség után 720 pengőt, 14 egy éven felüli gyermeknek 1120 pengőt, 17 egy éven aluil gyermek után 850 pengőt, vagyis 3 honap alatt temetkezési segélyben részesült 10 dolgozó 10 feleség, 26 egy éven felüli gyermek és 36 egy éven aluli gyermek, összes bevétele volt az alapnak 8.616.50 pengő, kiadás 6.680 pengő, marad­ vány 1.936.50 pengő. Az eddigi eredmény azt mulatja, bogy a pénztár működő képes és a reászorultak is megtalálják számításukat, amikor a szerencsét­ lenség a családnál bekövetkezik. Helyicsoportok hirei. A felsőgallai helyicsoportunk értesíti tag­ jait, hogy tagfelvételek, befizetések és infor­ máció adások Felsőgallán a Schalkhammer-féle vendéglőben (Hazámban) történnek, ahol a kerületi titkárságunk van elhelyezve. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos Járású zsebórát, 3 évi Írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul" -nyomda Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 18. szám (1927. szeptember 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-09-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/763132a546a5ce08b6e6aed4a4aafa2c.jpg 037a90ca43730cf21beb55d1f5f3d0b7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/03acd6f37fdfa9bda007ff0d579aab8c.pdf c278ec5b70887b001acb5b0c476b9825 PDF Text Text II. évfolyam. 19. szám. 1927. október 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Közgyűlés után. Egy évi küzdelemteljes és fáradsá­ gos munkának az elbirálása után osz­ lott szét a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségé­ nek II-ik országos közgyűlése szept. 11-én este. A közgyűlés tárgyalásainak a menete azon határozatok, amelyek a közgyűlésen hozattak, az a lelkese­ dés, amellyel a szövetség működésé­ nek a jelentését fogadták a küldöttek, továbbá az a lelkes bátorítás, amellyel a szövetség ujonnan megválasztott ve­ zetőségének, ugyszintén a központi titkárságnak megadták az utasítást a jövő munkálataira nézve, valamint az az elszántság, amely elszántsággal a közgyűlési küldöttek fogadalmat téve oszlottak szét az ország külömboző bányatelepeire, azzal a meggyőződés­ sel telt hittel, hogy szövetségünk naggyá és hatalmassá tegyék biztosí­ ték arra, hogy szövetségünk a lehető legrövidebb időn belül mint egy szikla vár fog állani, amelynek ormán a bá­ nyamunkásság gazdasági érdekeinek a védelmére leng a zászló. Az egész közgyűlésnek a lefolyása méltóságteljes volt. Méltó volt ahoz a komoly munkához, amely munkára különböző bánya telepekről a csopor­ tok küldötteiket küldötték. Elmond­ hatjuk, hogy a magyarországon dol­ gozó összes bányamunkások teljes fi­ gyelmüket ezen közgyűlésre irányítot­ ták, mert tudták, hogy ezen közgyű­ lés nem maradhat hatás nélkül, azon határozatok, amelyek ott elfogadtattak a bányanyamunkásság legbensőbb éle­ tébe vág. Még azok a bányamunká­ sok is, akik bizonyos irányzatoktól félre vannak vezetve és akiket bizonyos, úgynevezett pártfegyelemmel kötnek le, még azok is élénk figyelemmel kí­ sérték ezen szövetség működését. A magyar munkásmozgalomban ez volt az első közgyűlés, amikor munká­ sok az ő gazdasági szervezetűkben minden politikai befolyás nélkül és minden politikai irányzattól függetlenül folytatta tanácskozásait. Ezen közgyű­ lés szakított a munkásmozgalomban eddig követett taktikával, nem hajlandó megengedni, hogy a munkásságot to­ vábbra is hangzatos, hamis frázisokkal ugrasszák és vigyék kilátástalan harcokba. Hanem igen is az eddiginél is fokozottabb eréllyel követeli a mun­ kásság gazdasági helyzetének a meg­ javítását. Ez domborodott ki abban a három határozati javaslatban, amelyet az országos közgyűlés nagy lelkese­ déssel elfogadott. Az egyik hatarozati javaslat bér és munkaviszonyainak a rendezését tör­ vényhozási uton követeli, oly formán, hogy a bányamunkásság részére lét­ minimum biztositassék, továbbá köve­ teli a kormányzattól, hogy a munkás­ ság bér és munkaviszonyainak a meg­ javításáért folytatott harcokban álljon oda a munkásság oldalára és hatalmá­ val kényszerítse a tőkét, hogy a mun­ kásság által felállított jogos és méltá­ nyos kívánságukat teljesítse. A követ­ kező határozati javaslatban, amely, a központosított társpénztárak, illetve nyugbér pénztárról szóló 4400 számu rendeletnek a gyökeres megváltozta tását sürgeti. Ez a javaslat az elaggott és megrokkant bányamunkások hely­ zetének a megjavítását célozza. To­ vábbá a harmadik határozati javaslat, amely a bányamunkásság üdülési sza­ badságának ugyancsak törvényhozási uton való rendezését követeli. A bá­ nyamunkásság élet erejének a fenntarthatására. Ezen határozati javaslatoknak a megszívlelését ajánljuk minden illetékes tényezőnek a figyelmébe. A munkás­ ságnak azért, hogy módot adjunk a meggondolásra és összehasonlítást tud­ jon tenni a régi és a jelenlegi állás­ foglalás között. Nem megalkuvást je­ lentenek ezen határozati javaslatok, hanem szilárd elhatározást. A mun­ káltatóknak azért, hogy tisztán lássák, hogy a munkásság nem minden gon­ dolkodás nélkül, hanem csupán alapos megfontolás után, számolva az általá­ nos gazdasági helyzettel, érezve a saját sulyos nyomoruságát, tehát a le­ hetőség keretei között állítja fel kí­ vánságait, amelynek a teljesítése elől elzárkózni lehetetlen. Azonkívül lelket­ lenség is volna, mert ez megcsúfolása volna minden emberi érzésnek. A kormányzatnak viszont ajánljuk figyelmébe, lássa a magyar munkásság helyes gondolkozását, amelyet megnyomorított országunk talpraállításának az érdekében kíván szolgálatba állítani. Joggal elvárja a bányamunkásság a kórmányzattól, hogy ezen nehéz küz­ delemben folytatott sulyos munkáját méltányolja és segítségére siet a mun­ kásságnak. Már megkezdődtek a külömboző bányatelepeken a helyi viszonyoknak megfelelően szerkesztett kérvények­ nek a benyujtása, amelyben a mun­ kásság a viszonyokhoz mért helyzetűk javítását kívánja. A munkásság feszült figyelemmel néz a kérvényük elinté­ zése elé. El van tökélve, hogy ezen kérvényekben lefektetett kívánságukat nem engedi elutasítani, hanem mindent el fog követni, hogy ezen kívánságaik teljesittessenek. A bányamunkások gaz­ dasági mozgalmai A bányaiparban a munkabéreket 1924. év elején rendezték és azóta a bérek rende­ zése körül nem történt semmi. Azaz, hogy történt, azonban időközben lefelé szállították a munkabéreket, felfelé egyetlen egyszer sem. 1924-ben, amikor a béreket rendezték, még ugyancsak nem volt stabil pénzegysé­ günk ugy, hogy ez év folyamán az árak folyton változtak és a bányamunkások már abban az évben a folyton emelkedő drágaság következtében, nagy nélkülözésnek voltak kitéve. Ugyanebben az időben szabadították fel a bányaipari kötött helyzetéből s tették szabaddá a kereskedelemben. Ez részben azért történt, mert abban az időben a ma­ gyar bányaipar elérte a termelésének maxi­ mumát s ugyanakkor a külföldi szén, a kü­ lönféle kedvezések következtében özönlött az országba és ugy kalória, mint ár tekin­ tetében elnyomta a magyar bányák termé­ keit. Az 1925. év folyamán az élelmiszerek, úgyszintén az egyéb szükségleti cikkek árai lefelé irányultak ugy, hogy a munkásság keresete és a megélhetési viszonyok bizo­ nyos közelségbe jutottak volna. Azonban ebben az évben hágott tetőpontra a szaná­ lás kérdésének az elintézése, amely a bá­ nyaipari sem kerülte ki és ekkor a nagy­ mérvü külföldi behozatala és a nagyiparban még folyton tartó pangása következtében a magyar szénbányaipar nem tudta termékeit elhelyezni. A bányavállalatok attól félve, hogy az év végén az osztalék nagyon kicsire zsugoro­ dik össze a Wertheimszekrényben, igyeke­ zett a munkásság tekintélyes részét elbocsájtani, a megmaradó munkássággal pedig �1927. október 1 „A Bányász* 2 redukált üzemmel, heti 4, 3 sót 2 műszak teljesítésével igyekezett az osztalékot biz­ tosítani. Ennek következtében hiába mutatkozott 1925-ben az áraknak bizonyos esése, a munkás a redukált műszakok következté­ ben nem volt képes azon összegeket megkeresni, hogy ő azt a bizonyos olcsóbbo­ dást élvezhesse sót, nyomorúsága még fo­ kozódott Az 1926. év elején még mindig a redukált műszakok tartották magukat, a munkásság a legnagyobb nyomorúsággal küzdött, az élelmiszerek árai viszont hol lefelé, hol fel­ felé hullámoztak, mig végre ebben az évben a bányaipar ismét bizonyos mértékű jobb konjunktúrába került ugy, hogy az üzemek nemcsak, hogy rendes műszakokat, hanem pótműszakokat is teljesítettek. — A bánya­ munkásság már-már azt hitte, hogy ismét megkezdődik a rendes műszak és a szanált években történt eladósodását rendezni tudja, azonban ugyanakkor, amikor a szénkonjuktura megkezdődött, megkezdődött az élelmi­ szereknek az emelkedése is. Ebből azután az következett, hogy a bányamunkás cse­ kély keresetéből nemhogy adósságait tudta volna rendezni, hanem alig volt képes a családja részére szükséges élelmiszereket beszerezni 1927. januárban ismét bekövetkezett a szénkonjunktura hanyatlása- A vállalatok a munkások százait bocsájtották el, a meg­ maradt munkássággal ismét csak leredukált műszakokat teljesítettek ami által a bánya­ munkasság keresete ismét 30-40 százalék­ kal alább szállt és szinte dátumszerüleg, amikor a bányaiparban az elbocsájtások és a redukált műszakok kezdődtek, ugyan­ akkor hónapról-hónapra szinte lépcsőszerűleg emelkedtek az élelmiszer árak. A bányamunkasság az 1926. év végén az. ország legtöbb telepein beadványokkal for­ dult a bányavállalatokhoz, amelyben béreik megjavitását kérték. Abányavállalatok ezen beadványokat elutasították és az egyes bányavállalatok exponensei arra hivatkoz­ tak, hogy indokolatlan a béremelés kérése, mivel az élelmiszerek árai nem emelkedtek. Aliig tartott ez a fellendült konjunktura egy pár hétig, amikor azután 1927. januárjában már bekövetkeztek az elbocsájtások és a műszakok számának redukálása. Amint fentebb irtuk, ugyanekkor indultak felfelé az élelmiszerek árai. Ezzel azután egy uj helyzet is adódott vagyis a munkásság a redukált műszakok következtében keresetüknek mintegy 50—60 százalékát élvezték, ezzel szemben az 1926 évi élelmiszer árak ez év julius 1-ig 17 százalékkal emelkedtek. Szemléltetőül itt adjuk egyes legszüksé­ gesebb szükségleti cikkek árait, melyet a „Magyar Statisztikai Szemlé“-böl állítottunk össze : 1 9 2 7. 1913. Megnevezés K Marhahús - kg. Sertéshús Sertészsír Tej lit. Kenyér félbarna gyári kg. Búzaliszt 2-es Burgonya fehér Férfiruha II-od rendű gyári Nőiruha Gyermekruha II. rendű gyári Munkásing drb. Férfi cipő pár 1.93 1.98 1,77 0.31 0.30 0.34 0.08 40.00 50.00 20.00 2.90 15.00 P 2.24 2.29 2.05 0.36 0.35 0.39 0.09 46.34 57.93 23.17 3.36 17.38 Az élelmiszerek árai - 1927. január 1-től julius 1-ig 6'65 %-al emelkedtek. Julius 1-től 31-ig az élelmiszerek árai 2*88 %~al estek, ugy, hogy eszerint január 1-től julius 31-ig az emelkedés már csak 3.77 %. Ezen élel­ miszereknek az ily formán való változása természeti jelenség, mivel hogy julius havá­ ban már az uj termények jönnek forgalomba s ez által csökkennek az árak. Viszont a tél beálltával az árak ismét emelkednek s tartják magukat a következő gazdasági évi, vagyis ismét júliusig. Ezen idő alatt az egyes élelmiszerek különös, feltűnő módon emel­ kednek, mint pl a marhahús 17 %-ak sertés hus 23 %-al, zsír 20 %-al, kenyér 8 %-al, burgonya 82%-al emelkedtek hat hó alatt. A ruhanemű az 1913. évhez szintén 21 és 45%-al magasabbak. A bányamunkásság sulyos helyzetbe került, mert amikor egy kissé megindul a szénkonjuktura, akkor az élelmiszer árak lefelé tendálnak, mig amikor a szénkonjuktura ha­ nyáink az árak fölfelé iramodnak. Ezért kénytelen a bányamunkásság helyzetének a megjavítása érdekében oly irányú akciót in­ dítani, amellyel némiképen ellensúlyozni tudja ezt az állapotot, vagyis ugyan ugy, mínt ahogy a tőke felhasználja a konjuktura idejét és akkor igyekszik helyreállítani a rossz konjukturában leromlott mérlegét, ugyan ugy a bányamunkásságnak is arra kell I. II. IV. V. III. Pengő VI. Emelkedés 1913—927. VI. 30-ig% munkásságot sujtja. A legborzasztóbb, amit a gyermekek körül találunk. Ugyanis a bányatelepeken oly sok a be­ teg és csenevész gyermek s olyan nagy a gyermekhalandóság, mint sehol egyebütt az országban. Egyetlen iparágban sem bir oly nagy jelentőséggel a gyermekek nevelése, mint a bányaiparban, mert a bányatelepek természetüknél fogva el vannak szigetelve a városok és községektől, a szénelőfordulások szerint. Ennélfogva a bányatelepeken nevelt gyermekek el vannak ütve attól a lehető­ ségektől, hogy egyéb ipari szakmához ori­ entálódhassanak, azonkivül az egész élet­ légkör, amelyben nevelődnek, a bányaiparra vannak utalva. Már most elsőrendű országos érdek, hogy a bányászok jövő generációját oly erőben és egészségben neveljük, hogy amikor az a bányaiparba kerül, meg tudjon küzdeni ezzel a nehéz iparral, azonkivül sulyt kell he­ lyezni arra is, hogy a gyermekek ne azt lássák, amint az édes apjuk nehéz, fáradsá­ gos és veszedelmes munkájával csak koplaltatni tudja a gyermekeit, mert ha a gyer­ mek azt látja, akkor csak elkeseredéssel és aggodalommal megy a bányamunkára. Jó bányászt pedig csak ugy lehet nevelni, ha arra kedve van. Már ebből a szempontból is elsőrendű kötelessége a kormánynak a bányamunká­ sok hóna alá nyulni és harcukat diadalra juttatni, mert ebből a harci sikerből alakul ki a magyar ipar diadala. A közmondás igazsága címmel közöltünk egy tudósítást -lapunk 08 2.24 2.24 2.24 2.23 2.24 2.43 julius hó 1-én megjelent számában, amely­ 33 2.64 2.96 3.09 3.14 3.14 3.05 ben rámutattunk arra a perfid erőlködésre, 16 1.96 2.00 2.24 2.40 2.40 2.38 amelyet Peyerék Csóka és Fajd szaktársak 08 0.38 0.381 0.38 0.40 0.40 0.39 ellen folytatnak. Ezzel a tudósítással kap­ 57 0.51 0.52 0.53 053 0.55 0.55 43 csolatosan leközöltük a balassagyarmati kir. 0.55 0.56 0.56 0,56 0.56 0.56 122 0.11 0.15 0.15 0.17 0.18 0.20 törvényszék B. 921/1927. számú végzését, 10 51.20 51.20 51.20 51.20 51.20 151.20 amellyel a Peyerék által előterjesztett sik­ 10 62.00 64.00 64.00 64.00i 64.0C 64.00 kasztási vádat a törvényszék elutasítja. A 21 28.00 28.00 28.00 28.00 28.00 28.00 törvényszék ezen végzése ellen Peyerék fel­ 4.88 4.88 4.88 4.88 4.88 4.88 45 31 folyamodással éltek a budapesti ítélő táblá­ 22.80 22.80 22.80 22.80 22.80 22.80 hoz, amelyet az ítélő tábla is elutasít és er­ törekednie, hogy ezen kissé fellendült szén- ről az alábbi végzést hozza: konjukturát arra használja fel, hogy a le­ 9922. romlott rósz konjukturában szerzet adósá­ B.V. /7. szám. gait törleszthesse. A munkásságnak ez az akciója kell, hogy megértésre találjon min­ A Budapesti Kir. ítélőtábla, mint büntető biróság. den illetékes tényezőnél, mert azt látjuk, ha A sikkasztás büntette miatt terhelt Csóka kezünkbe vesszük a bányavállalatok bár­ melyikének az évi mérlegét, hogy a vállala­ Vendel és társa bűnvádi ügyét, melyben a tok biztosítani tudták ugy az igazgatósági balassagyarmati kir. törvényszék vizsgáló tagok, valamint a részvényesek profit része­ bírája 1927. évi junius hó 16-án B. 931/2 sedését Tehát akkor kell, hogy a munkás­ 1927. szám alatt a balassagyarmati kir. tör­ ság az ó leromlott gazdasági helyzetét is vényszék vádtanácsa 1927. évi julius hó némiképen helyre tudja állítani. A bánya­ 14-én B. 391/4-1927. szám alatt végzést ho­ munkásság megmutatta akaraterejét munka­ zott pótmagánvádlónak a vizsgálat elrendelése teljesítményében ugy, hogy eljutott jóval a iránt előterjesztett indítvány elutasítása mi­ békebeli teljesítmények fölé. Ennélfogva jo­ att bejelentett felfolyamodása folytán az gosult a munkásságnak azon követelése, 1927. évi szeptember hó 7-én tartott zárt hogy a bányaiparban előforduló konjuktura ülésében vizsgálat alá vevén, következőkép fellendülését ugyanúgy élvezhesse, amint végzett : hogy kénytelen a konjuktura hanyatlását A kir. ítélőtábla a felfolyamodást el­ végigszenvedni. utasítja. Ebben a kérdésben kell a kormányzatnak Indokok : erélyesen közbelépni és a munkásság jogos A kir. ítélőtábla helyesnek találja azokat kívánságait métányolva, a vállallatokat ha­ az indokokat, amelyek alapján a vizsgálótalmával kényszeríteni ezen kívánságok tel­ bíró, pótmagánvádlónak a vizsgálat elrende­ jesítésére. A bányaipar magyarország ipari lése iránt előterjesztett indítványát, vádta­ fellendülésének a tengelye, tehát ebben az nács pedig az emiatt használt felfolyamodást iparban foglalkoztatott, munkásságnak nem elutasította. szabad a teljes leromlásba kerülni. Ma, ha Minthogy a perorvoslattal megtámadott végignézünk a bányatelepeken, megdöbbenve végzés megváltoztatására, vagy megsemmi­ látjuk azt a nyomoruságot, amely a bánya- sítésére ok nincs, ugyanazért a felfolyamo- �1927. október 1 dást, mint alaptalant, a Bp, §-ának 4 bekez­ dése értelmében el kellett utasítani, Bndapest, 1927. évi szeptember hó 7-én. Csonka Elemér s. k. tanácselnök, dr. Mészner Tivadar s. k. kir. it. táblai biró, előadó, A kiadmány hiteléül: Aláírás s. hiv. tisztviselő. Ebből a végzésből is tisztán megállapít­ hatják olvasóink, hogy micsoda hadjárat fo­ lyik szövetségünk vezetői ellen. ítéletet ez ügyben nem akarunk mondani, de minden esetre az ítélet meghozatalát olvasóinkra bízzuk. Megalakult a nagymányoki helyicsoportunk. Tolna vármegye bányakerületében, Nagymányokon lakó szaktársaink f. évi szeptem­ ber hó 25-én délután 3 órakor a Linde-féle vendéglőben tartották alakuló közgyűlésüket. Az alakuló közgyűlést megelőzőleg már a nagymányok és környékbeli szaktársak szépszámmal iratkoztak be szövetségünkbe, hogy már amikor a helyicsoport megalakulása be­ következik kész szervezettel alakitsák meg helyicsoportjukat. Lélek emelő látvány volt, amikor a tolnai német szaktársak gyülekeztek a gyűlés színhelyére, mindenki kíván­ csian várta a gyűlés előadóinak felszólalását A gyűlést Pölöskei Márton szaktárs nyi­ totta meg. Megnyitója után Csóka Vendel szövetségünk titkára magyarul, Batta Gyula szaktárs németül ismertették szövetségünk céljait. Felszólalásukban rámuttak mind azokra a nehézségekre, amelyekkel szövet­ ségünknek a mai nehéz viszonyok között meg kell küzdeni. Rámutattak továbbá azakra az okokra, amely okoknál fogva meg kellett alakítaniuk azt a szövetséget, amely szövetségnek helyicsoportját alakítják meg Nagymányokon is. Lehetnek még nézeteltések egyik-másik szaktárs között, de azok semmiesetre sem befolyásolhatnak bennünbet szövetségünk további fejlesztésébe, mert ezt kívánja a bányamunkások létérdeke. Rámutattak az előadók azokra a fontos problémákra, amelyeket a II-ik országos közgyűlésünk tárgyalt és felhívták a Nagy­ mányok és környékbeli munkástársakat ezen problémák megoldásában való támogatá­ sukra. Az előadókat a közgyűlés mindvégig nagy figyelemmel halgatta s az elnök kérdésére a közgyűlés egyhangu határozatával mondotta ki a csoport megalakulását. A megalakulás kimondása után az elnök a jelölő bizottság felkérésére előterjesztette a vezetőség név­ sorát. Elnöknek megválasztották Hukker Jánost, alelnök Patmert István, jegyző Kukker Péter és Koncz Béla, pénztárnok Studer Péter, ellenőrök Steiger József és Czeil Jó­ zsef, vezetőségi tagok: Reinhardt Henrik, Huth Pál, Glekler Mátyás, Ébert József, Klemm Ádám, Egle Konrád és Rozmán István szaktársakat Ezután az elnök a gyű­ lést berekesztette. Gyűlés után a késő esti órákig beszélgettek a szaktársak a szövet­ ség kiküldötteivel, közben tömegesen irat­ koztak be a szaktársak szövetségünkbe. „A bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. lehetett megmenteni a bánya felszerelésé­ ből. — A víz 21-én, szerdán reggel a 6-os szintről a 47-es szintig emelkedett fel. 9 óra­ kor már a függő aknában 50 méter magas­ ságban állt a víz és már a földszintre is tör. Emberéletben nem esett kár, mert az ott dolgozó munkásoknak sikerült idejekorán kimenekülni. A munkások egy részét más aknákban helyezték el, nagyrészük azonban a szerencsétlenség folytán kenyerét veszí­ tette. Közelebbi részleteket még nem isme­ rünk, annak dacára megállapíthatjuk, hogy a bányaipart sulyos veszteség érte, ugyszin­ tén a bányamunkásságot is, mert megnö­ velte az amugy is nagyszámu munkanélkü­ liek táborát Singer varrógép kizárólag nálunk kap­ hatók! Singer varrógép r. t Salgótarjánban a r. kath. templommal szemben. A munkaadók támadása a kormányhatósági beavatko­ zás ellen. lassú folyamatu ujraéledést megakassza. — Ezért kötelessége a kormánynak a lehető legrövidebb időn belül törvényhozási uton biztosítani a munkásság létminimumát, — ugyancsak rendezni a munkaviszonyt, mert nem szabad ilyen harcok által megrázkód­ tatásnak kitenni. Határt kell szabni a tőke kapzsiságának, ugyancsak a munkaviszony, vagyis a bánásmód tekintetében véget kell vetni annak az állapotnak, amely ma dívik. Mindaddig, mig törvényhozási uton ezen kérdések rendezve nincsennek, addig a kormánynak kell sulyá­ val oda hatni és igenis a gyengébb fél, te­ hát a munkásság oldalára állni és biztosí­ tani részére az őt megillető életmódot és a tisztességes bánásmódot. Ha az ipar és kereskedelemben ezek a kérdések továbbra is rendezetlenül maradnak és közprédájává teszik a mindenkori konjunkturális viszonyokat, akkor a har­ cok sorozata fog bekövetkezni, mert ha az iparban jó konjunktúra lesz, akkor a mun­ kás fog élni a fegyverrel, rosszabb kon­ junktúrában pedig a munkáltatók fognak a rosszabb helyzettel visszaélni- És ezen áldat­ lan harcok sorozatának végeredményben az állam látja kárát, mert az állami gyara­ podás fog elmaradni. A napilapok értesülései szerint a munka­ adó érdekeltségek támadást intéztek a nép­ jóléti államtitkár ellen azért, mert beavat­ kozott a munkások és a munkaadók között 1927. évi október hó 2-án szüreti folyó harcba. A kereskedelmi miniszter in­ mulatság Salgótarjánban, a Vigadóban. tervencióját kérték és ha a napilapok érte­ sülései helytállók, a kereskedelmi miniszter a munkaadók álláspontját tette magáévá. Uj harcos. Ez az álláspont sulyosan kifogásolta azt, hogy Dréhr Imre népjóléti államtitkár egy­ Szegeden a pincérek megalakították a általán beavatkozott a munkaadók és mun­ nemzeti alapon nyugvó, politikamentes gaz­ kások harcába és ha már beleavatkozott, dasági egyesületet miért a munkások javára történt ez az in­ A hir nyomán a napilapok megint politi­ tervenció. kai tökét kovácsolnak ezen alakulásból. Mi Nem tudjuk, hitelt adhatunk-e a lapok örömmel üdvözöljük a szegedi pincérek ezen ezen híradásainak, bár erre nézve cáfolat uj alakulását és kívánunk harcukhoz jó nem jelent meg, mégis kétkedéssel fogadjuk, szerencsét. hogy a kereskedelmi miniszter ezt az állás­ Ne engedjék magukat eltántorítani, ne pontot magáévá tette volna. — Ugyanis a csüggedjenek, ha rágalmakkal igyekeznek kereskedelmi miniszter az ország ipari és megbontani soraikat Ne riadjanak vissza kereskedelmi életének legfőbb öre, tehát attól sem, ha a „Népszava" azt irja, hogy elképzelhetetlen, hogy ezen tisztség betöl­ az ő szervezetűk szegedi fiókja . rendesen tője egyoldalúan az erősebb fél oldalára működik. Ezt ők fogják írni, még akkor is, álljon. Abban nem kétkedünk, hogy a mun­ ha egyetlen tagjuk sincs. káltatók erre a lépésre ragadtatták el ma­ Tántorithatatlanul haladjanak a kitűzött gukat, az érthető, mert a munkaadóknak gazdasági uton, a siker nem maradhat el. visszakellett vonulniok agresszív állásfogla­ csak vigyázzanak, ne engedjék magukat be­ lásukból. folyásolni egyetlen politikai párttól sem. A Akkor azonban, amikor az ország a béke­ munkásság gazdasági érdekeit csakis mindem kötés következtében immár csaknem egy politikai befolyástól mentesen lehet ered­ Viz a bányában. évtizede vájúdik és nem tudja ipari és ke­ ményesen megvédeni, erről rövidesen meg­ A Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytár­ reskedelmi életét helyreállítani, akkor nem fognak győződni a szegedi pincérek, sőt állít­ saság dorogi Auguszta-aknájában vízbetörés engedhető meg, hogy a munkás és a mun­ juk az egész magyar munkásmozgalom át volt folyó hó 20-án, amely gyorsan elöntötte káltató közötti harc, kicsinyes okokból, fog alakulni. * Mert a munkásság gazdasági a bányát ugy, hogy egyáltalán semmit sem vagy a tőke kapzsiságából kifolyólag ezen érdekei csak is igy védhetők meg. �A "Bányász" A DGT. taktikázása a mun­ kásság kérvényével az összeg nagysága szerint 3-tól 6 részlet­ ben fogja levonni. 7. A lakások kiutalásával ugy mint eddig Már több izben foglalkoztunk a munkás- is a gyermekek és dolgozó munkások száma sag általános panaszaival. Rámutattunk azok­ figyelembe lesz véve. 8. Az élelemtárakra vonatkozólag a bá­ nak a munkásságra való hátrányos mivoltiára és a Pécsvidéki munkásság elhatározta nyaigazgatóság igen természetesen szivesen hogy panaszaikat írásba foglalva orvoslás hajlandó minden olyan kívánságot támogatni, végett benyújtja a vállalat igazgatóságához, de illetve megvalósítani, amely a munkásság ugyan akkor kérvényével felkereste Bara­ jólétét előmozdítja. Egyes élelemtári cikkek (burgonya zöld­ nya vármegye főispánját is. Szeptember 1-én a főispán magához kérette a munkásság bi- ség) darusítása nem ütközik akadályokba, zalmiférfiait akikkel közölte, hogy a vállalat szívesen belemegy abba, hogy Kohn Her­ igazgatóságával, valamint a pécsi bányaka­ mann cégen kívül más cég is, pl a pécsi pitánysággal egyetemben vizsgálat tárgyává iparosok szövetsége elárusítson ruhákat és tették a munkásság által benyújtott kérvény szöveteket és hajlandó a szállitott árukat tartalmát és erre a pécsi m. kir. bányaka­ minőség szempontjából felülvizsgálni. A m. kir. bányakapitányság a fentiek ki­ pitányságtól az alábbi értesitést kapta. egészítése képen tudomásul adja, hogy a 2748—1927. jelzett napon tartott értekezleten a bánya­ igazgatóság kijelentette, hogy amennyiben a Szabó István vájárnak munkások kérik, hajlandó a drágasági pót­ Mecsekszabolcs. lékot (195 %) az alapbérhez kapcsolni, ugy A magyar kir. bányakapitányság értesíti, hogy az elszámolást ugy a béreknél, mint a hogy f. évi augusztus hó 13-án kelt és dr. szakmányoknál %-ok nélkül fog történni. Fischer Ferenc Baranya és Somogy várme­ A m. kir. bányakapitányság felhívja, hogy a gyék és Pécs szabad királyi város főispánja fentieket munkástársaival közölje. Öméltóságához beadott kérelem tárgyában M. kir. Bányakapitányság Pécs, 1927. IX. 14 f. évi szeptember hó 1-én a főispán ur ÖKerényi s. k. m. kir. bányatanácsos. méltósága meghívására és elnöklete mellett tartott értekezleten a következő megállapo­ A fenti értesítésben az 5. pont alatt meg­ dások jöttek létre. jelölt minimális béreket mi nem kértük. A fenti irás bőséges magyarázatát adja 1. A jelen sulyos gazdasági viszonyok mellett a bérjavitást sem a bánya földalatti, annak a taktikázásnak, melyet a DGT igaz­ sem a külszíni ipari és napszámos munká­ gatósága folytat. Nem egyszer szögeztük le soknak nem adható. Erről csak akkor le­ álláspontunkat, a munkásságot ért sérelmek het szó, ha a szén eladási viszonyok lénye­ elintézésére vonatkozólag, tehát még csak ges javulásával a szén ellátás megfelelően rosszakaratulag sem lehet ránkfogni, hogy mi az ellenségeskedést és nem a megértést fokozható lesz. 2. A munkásság keresetének emelésére a keressük. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a bányaigazgatóság megengedi, hogy egyenlőre DGT igazgatósága a munkásság vezetői elől további intézkedésig minden második szom­ elzárkózik és közleni valóit nem közvetlen, baton ismét dolgozhassanak. Vasas, mivel hanem a bányakapitányság utján adja tud­ darabos szenet termel egyenlőre további in­ tára a munkásságnak. Bár egyáltalán nem kifogásoljuk a bánya­ tézkedésig minden szombaton fog dolgozni. Ezt az engedményt azonban a bányaigazga­ kapitányság közreműködését, mert hiszen kialakult álláspontunk is az, hogy ott, ahol tóság állandóan nem garantálhatja. 3. Csilletörlések helyes kezeléséről a m. a munkásság és munkaadó között nem jön kir. bányakapitányság időnként meg fog létre egyezség, a hatóságnak kell közbe­ győződni. Konkrét panaszokat azonban fe­ vetnie magát és rendet teremtenie. Csupán lülvizsgál. A munkarend értelmében a csil­ az a kifogásunk, hogy a bányaigazgatóság letörlés alapját képező pala tartalom meg­ még csak meg sem kísérelte, hogy a mun­ állapítását a munkások ugy mint eddig ellen­ kásság panaszait orvosolja, illetve arra köz­ vetlen választ adjon. őrizhetik. Ami pedig a munkásság kérvényére, a bá­ 4. A szakmány adás a pécsi m. kir. bá­ nyakapitányság által 1923. évi 832 szám nyakapitányságon keresztül közölt választ alatt jóváhagyott munkarend 20 és 21 §-ai illeti, arra az a megjegyzésünk, hogy kiván­ csiak leszünk, milyen álláspontot fog elfog­ alapján történik. 5. Minimális bérek megállapításáról nem lalni a bányaigazgatóság akkor, amikor lehet szó, mert a munkások szakmánybán majd ugyanarra az időre kérünk béreme­ lést, amely időben a bányák jobb szénter­ dolgoznak. 6. A tankönyvek árát a bányaigazgatóság melési viszonyok között lesznek. 1927. október 1 Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen amelyen dolgoznak a társpénz­ tári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 31-ig fogadják el Tehát mindenki saját érde­ kében jelentkezzen. Helyicsoportok hirei. Pécsbányatelep. A csoportok hivata­ los helyisége a Troll-féle vendéglő külön helyiségében van. Kerületi titkarunk minden kedden d. e. 9 órától d. u. 5 óráig a cso­ porthelyiségben tartózkodik. E helyen is kö­ zöljük szaktársainkal, hogy október hó 2-án d. e. 11 órakor a Troll-féle vendéglő helyi­ ségében taggyűlést tartunk. Szabolcsbányatelep. F. évi október hó 2-án d. u. 3 órakor a Kolárek vendéglő­ ben taggyűlést tartunk a következő napi­ renddel : 1. Jelentés a szövetségünk II-iki országos közgyűléséről. Az ott hozott határozatok ismertetése. 2. Jelentés a DGT-hez benyujtott memo­ randum elintézéséről és az ujonnan benyuj­ tandó memorandum ismertetése. 3. A végleges vezetőség megválasztása. 4. Indítványok. Vasas. F. évi október hó 9-én d. u. 3 órakor a Czéder-féle vendéglőben taggyűlés, ugyanazzal a napirenddel, mint Szabolcsbányatelepen, Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig d. u. 2—6 óráig. A felsőgallai kerületi titkárság , hivatalos helyisége Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden panasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járása zsebórát, 3 évi irásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. "Turul “-nyomda r.-t., Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 19. szám (1927. október 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-10-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/475e0bb1f4b01758c1b542f07775950e.jpg 81eb898e531228281d3f8dd6286806dc https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59daff60e7da726dd543bd7d6866c96b.pdf ef9a84a6f51b78ff5a13e109434de564 PDF Text Text II. évfolyam. 20. szám. 1927. október 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Őrt állunk! A bányamunkások helyzetük javí­ tása érdekében beadvánnyal fordultak a vállalatokhoz. Ebben a beadványban azt kérték, hogy a téli hónapokra emeljék föl fizetéseiket, ugyancsak kér­ ték, hogy azon üzemekben, amelyek­ ben a szakmánybérek oly alacsonyan vannak megállapítva, hogy rendes szor­ galommal végzett munka mellett nem érik el az átlagos keresetet, ott javít­ sák föl a szakmánybéreket. A többi kivánságok kisebb helyi természetűek. A bányavállalatok átvették a bead­ ványokat, azonban nem nyilatkoztak az elintézés módjáról. A vállalatoknak ezen zárkózott hallgatása a munkásság között bizonyos nyugtalanságot oko­ zott, ami teljesen érthető. Ugyanis a munkásság olyan kíván­ ságokkal állt elő, ami minden gondol­ kodó ember előtt megértésre talált. Teljesen jogos a munkásság kérése és sürgős is, mert a vállalatok már októ­ ber havában magasabb mennyiségű szén szállítására kaptak rendelést és ezen nagyobb mennyiséget már fel­ emelt árakon szállítják. A bányák — rendszerint — az év hat hónapjában magasabb áron szállítják a szenet. Ezen felemelt árakat október 1-től április 1-ig tartják, tehát indokolt a bánya­ munkásság kérése. Bár a munkásság csak négy hónapra kérte fizetésének felemelését, azonban ezt már október 1-től kéri. Hallottunk olyan ellenvetést a vál­ lalat részéről, hogy nem helytálló a munkásság kérése, mert ha a bányák többet szállitanak, az által a munkás is többet keres, mert megszüntetik az üzemredukciókat és több munkalehe­ tőséget adnak a munkásnak. Erre nézve az a válaszunk : Igaz az, hogy a munkásság a több szállítás kö­ vetkeztében bizonyos kereseti többlet­ hez jut, azonban, ez a kereseti több­ tel azonban csak azt teszi ki, amit rendes munkamenetben keres. Ez a kereset azonban csak szűkösen ele­ gendő arra, hogy a napi legszüksége­ sebb cikkeket beszerezze. Nem ele­ gendő azonban arra, hogy az évnek mintegy nyolc hónapjában, amikor a redukált műszakok következtében ke­ resetének csaknem 50 százalékától el­ esik s minthogy akkor is élni kell, tehát egyrésze a munkásságnak kény- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. telen lemondani még a legszüksége­ sebb cikkeknek a beszerzéséről is. — Amit viszont emberi léténél fogva egyáltalán nem tudott nélkülözni azt hitelre volt kénytelen beszerezni, ha egyáltalán hitelt kaphat. Ezt a hitelt valamiként le kell törleszteni, mert kü­ lömben más alkalommal ettől a hitel­ től is elesik. Sőt az utóbbi időben a munkásság legnagyobb része már nem kapott hitelt mert az utóbbi években szinte állandósult a szomoru munkátlanság alkalmával szerzett heteiket nem tudta kiegyenlíteni. Ez még sivárabbá tette a helyzetet, mert hitel hiányában nélkülöznie kellett azon cikkeket, amit a tél beáltával feltétlen elő kell terem­ tenie. Már most, ha csak ahoz a kere sethez tud jutni ami a rendes napi élet szükségleti cikkek beszerzéséhez sem elegendő, ugy miből tudja födözni ezen rendkívüli "szükséges cikkek beszerzését Ezek alapján a munkásság az ujabb beadványok szerint csupán csak szű­ kös létfentartását kívánja biztosítani, tehát ez elől elzárkózni a legnagyobb lelketlenség. El sem tudjuk képzelni, hogy akadjon valaki, aki elzárkózna és ha mégis meg történne igénybe fogunk venni minden eszközt. Azon­ ban nem fogjuk engedni a munkásság ezen méltányos kívánságait ridegen elutasítani. Hanem őrt állunk és oda fogjuk kiáltani az ország közvélemé­ nyének a fülébe, azokat tegye felelőssé az ország ipara és kereskedelmének a pusztulásáért, a népek nyomorúsá­ gáért, akik szívtelenül nézik az ország pusztulását. Bírálat egy sztrájkról, amit nem ők rendeznek. Az alábbi cikket a „Népszavából“ vettük át szó szerint, hogy bemutassuk olvasóink előtt, miként vélekednek olyan harcról, amit nem ők rendeztek meg. „Teljesen összeomlott a demagógiától ki­ erőszakolt prágai épitőmunkás sztrajk. Po­ zsonyból jelenti a „Népszava“ tudósitója: Ami előrelátható volt az bekövetkezett. A demogógiától kierőszakolt sztrajk, amelyben a prágai épitőmunkások ezrei vettek részt teljesen összeomlott Példátlan volt az a mód a szakszervezeti mozgalomban, ahogyan a demogógia ezt a sztrájkot kezdeményezte anélkül, hogy a dolgozók követelését a mun­ káltatóknak bemutatták volna és hogy a többi építő munkásszervezeteket értesitet­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) ték volna az egységes eljárásról, a bolsevi­ kok kierőszakolták a sztrajkot A sztrajk 9-ik hetében a bolsik, hogy valamilyen mó­ don mégis szabaduljanak a felelőségre vonás elől, szavazás alá bocsájtották a sztrájkoló munkások között, hogy akarnak-e tovább harcolni, akkor amikor az épületek 70 %-án már sztrájktörők dolgoztak. Hlyen formán érthető, ha a sztrajkolók tulnyomó többsége a sztrajk beszüntetése és a munkának azon­ nali, minden feltétel nélküli felvétele mellett döntött A sztrajk. befejezésével kapcsolatban az épitőmunkások szociáldemokrata szervezete kiáltványban fordult a köztársaság építőmunkásaihoz, melyben rámutatott arra, hogy a demagógia minden lelkiismeret furdalás nélkül ugrasztottá a prágai munkások ezreit sztrajkba. Amiben az osztályharcos épitőmunkás szervezetnek semmi része sem volt és amivel minden közösséget megtagad és a felelőséget magától elhárítja. A szociál­ demokrata párt tagjai a sztrajk megszűnésé­ vel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy a demagógia a prágai építő munkások sztrájk­ jával voltaképen elérte célját. Mert nem az épitőmunkásság helyzetének megjavítása volt a demagógia célja, hanem a prágai la­ kásépítő akció befejezésének az elgáncsoló Ezzel ugyanis a demagógia késleltetni akarta, hogy a dolgozók lakáshoz juthassanak, ami által az ugynevezett forradalmi szellem le­ lohadna a munkásság között Az utólsó két esztendőben 8 épitőmunkás sztrájkot gáncsolt el könnyelműen a dema­ gógia. A szociáldemokrata épitőmunkás szö­ vetség megállapította, hogy a szociáldemok­ rata épitőmunkásság, ambár a sztrájkot ki­ zárólag a bolsevikok kezdeményezték, mind­ végig becsületesen kitartott a sztrájk mellett, egyetlen sztrajktörő sem akadt köztük, mig a kommunisták táboraból tömegesen jelent­ keztek sztrájktörők és pedig nem csak egy­ szerű munkások, hanem úgynevezett alvezérek is.“ Igy hangzik szószerint a cikk, ezek sze­ rint tehát nem az fáj a „Népszaváénak. hogy a munkásság eredménytelenül volt kényte­ len befejezni a harcot, hanem az, hogy nem ők rendezték. Azt írják lelkiismeretfurdalás nélkül ugrasztották a munkásság ezreit harcba. Vajjon hány esetben ugrasztották itt Magyarországon harcba a munkásságot minden kilátás nélkül ők, akkor szintén nem éreztek lelkifurdalást Különösen mi, • bányamunkások voltunk sokszor áldozatai az ilyen lelketlenségnek. Továbbá többek közt azt írja a cikk, hogy amikor a fenti munkásságot. leszavaztatták. ezek a munka felvétele mellett szavaztak, A magyar bányamunkásság ezzel szemben. �1927. október 15 "A bányász" 2 A bányavállalatok, amikor a háboru után a bányák berendezése le volt romolva és ez­ által, ugy szintén a háború utáni fegyelem meglazulása következtében a termelés a minimumra süllyedt, állandóan siránkoztak, hogy segítsenek rajtuk, mert veszélyben van a bányaipar. A vállalatok ezt oly ügyesen tudták csinálni, hogy mindenkinek megesett rajtuk a szive, Össze is fogott röktön ugy a nagy agrár mint a nagy ipari érdekeltség és szinte elmaradhatatlan volt a kormány is. Legelső dolguk volt az, hogy a munkás­ ságot megkötötték és nem engedték a mun­ kahelyét változtatni, azután katonai felügye­ let alá helyezték. Amikor mindez meg volt, akkor a kormány megengedte, hogy a bá­ A magyar bányaipar nyák a beruházások 70 %-át egy év alatt leírhassák s a hatósági ármegállapítás mel­ helyzete. lett az eladási árhoz hozzá számíthassák. A magyar bányaipar helyzete foglalkoz­ Tehát a vállalatok az ország szénellátásának tatja az ország közvéleményének nagy ipari a fellendítésén egészen jól kerestek. Ezzel szemben a munkásságnak, amely és bányászati részét. Minden tényező elis­ meri a bányaipar nagy fontosságát, elisme­ ugyancsak erejének a megfeszítésével fára­ rik azt is, hogy a bányaipar magyarország dozott az ország szénellátásának fellendí­ ipari és kereskedelmi életének az alapja, tésén, csak a nyomorusága nőtt meg. A fe­ ebben nincs eltérés. Azonban nem tudják gyelem helyreállitásában a munkásságnak megérteni azt a nagy feladatot, amellyel oroszlánrésze van. A termelés fokozásában tartoznak ennek a nagyfontosságu ügynek. ugyancsak a munkásság erejének a meg­ Nekünk bányamunkásoknak lét és nemlét feszitése volt amely a termelés emelkedé­ kérdése a bányaipar helyzete, mi ezt meg­ sét eredményezte. Ezen termelés emelkedé­ értjük, sőt ezen iparnak a fejlesztésén mi sét a vállalatok ugyancsak kihasználták és elmentünk addig a határig, ameddig munkás helyre állitották nem csak leromlott üzemei­ elmehet. Ezzel szemben a munkásság nem ket, hanem mérlegeiket is rendbe hozták. részesül abban az elbánásban, amely ót Egyébként az ország széntermelését a kö­ joggal megilleti. vetkező táblázat mutatja: amikor beugrasztották, az ilyen szavazások alkalmával mindig a további kitartás mel­ lett szavazott és mégis másnap ugyanazok vétették vele fel a munkát, akik előző nap még szavaztattak. Ők sem éreztek lelkiismereti furdalást, akkor igy kívánta a magasztosabb politikai cél. A munkásság pedig viselte továbbra harc által még magasabbra fokozott nyo­ morúságát Ebből is levonhatjuk a tanulságot, vagyis a munkásság gazdasági harcaiba nem sza­ bad politikát vinni, hanem kizárólag gazda­ sági alapon kell megvívnia harcait Széntermelés szénmedencék szerint: Széntermelés: Métermázsákban Szénmedence 1925. Millió kalória értékben 1926. 1925. 1926. Tolna-baranyai feketeszénb. Tata-Esztg.-Bpesti szénb. Salgótarjáni szénbányák Sajóvídéki Egyéb barnaszénbányák Lignitbányák 8.050.499 23.996.579 11.986.854 13.080.597 4.199.808 1.922.235 8.269.061 26.600.897 11.991.017 13.492.842 4.418.812 1.719.481 4.830.300 11.470.087 4.637.795 4.732.278 1.800.167 422.892 4.961.437 12.838.082 4.645.929 4.889.812 1.899.026 378.286 összesen : 63.236.572 66.492.110 27.893.519 29.612.572 Vagyis 1926-ban 3.255.538 q-val termeltek többet, mint 1925-ben. Ez a termeléstöbblet annál értékesebb, mert a kimutatás szerint kalória értékben 1.719.353 kalóriával több, mint az előző évben. A termelésnek ezen emelkedése már megközelíti az ország szénfogyasztását ugy, hogy mindkevesebb mennyiségre lehet leszállítani a külföldi szénbehozatalt. Az ország szénfogyasztását a következő táblázat mutatja. Szénfogyasztás negyedévenkint: Fekete szén Negyedév Összesen: összes szén Fogyasztás ezer métermázsákban 1925. I. II. m. IV. Barna szén 1926. 1925. 1926. 1925. j 1926. 3167 2.975 3.868 5.042 3.526 2.588 3.489 4.470 13.519 11.118 12.073 16.826 13.558 10.551 13.419 17.597 16.686 14.093 15.941 21.868 17.084 13.139 16.908 22.067 15.052 14,073 52.536 55.125 68.588 69.198 A fenti táblázat szerint addig, mig 1925- 1915-ben 2.911.824 q volt, ha ezt is hozzáben 352,000 q-val volt kevesebb a terme- adjuk a termelés és a szükségleti különbö­ zés. mint a fogyasztás, 1926-ban már csak zethez, akkor 8 263.824 q külföldi szén be2.706.000 q-val volt kevesebb. — A kivitel hozatalára voltunk utalva. Ezzel szemben behozatal volt szénben 11.927.110 q, vagyis X663.286 q-val több szenet hoztak be az országba, mint amennyi a szükséglet volt Még szembetűnőbb az a külömbözet 1926-ban. A kivitel volt 3,134.950 q , amit a szükségleti külömbözethez hozzá adva 5,840,950 q. behozatalra voltunk utalva. Ez­ zel szemben behoztak 12,249.090 q., vagyis 6,408.140 q.-val többet mint a szükséglet, Nagyon szomoru tünet ez és ez veszéllyel fenyegeti a magyar bányaipart Különösen az ez utáni időkben fenyeget ezen behozatali tultengés veszéllyel, mert megszűnt a jugosz­ láviai jóvátételi számlára szállitott szén, ami a kivitelnek mintegy 80%-át tette ki. Ugyan­ csak súlyosbodott a kiviteli lehetőség az angol szénbányász sztrájk alkalmával 1926ban szerzett Olasz piacnak az elvesztése következtében. Ugy hogy ma az a helyzet, hogy a magyar kitermelt szén teljesen bent­ szorul az országban, mert kiviteli piaca a magyar szénnek nincs. Tehát arra kell töre­ kedni, hogy ne jöhessen be több külföldi szén mint amennyit az ország termelése és szükséglete közötti külömbözet mutat Ezen a téren a magyar kormányra hárul az a nagy kötelesség, hogy őrködjön ezen iparban foglalkoztatott munkások jólétének a biztosításáról. Megdől a fenti kimutatás szerint az a folyton hangoztatott frázis, mely szerint azért hoznak be és csak annyi kül­ földi szenet amennyi a magyar szenek fel­ javítására szükséges. Mert ezen kimutatás szerint oly nagy az a mennyiség, amely fö­ löslegesen özönlik az országba, hogy foltétlen meg kell akadályozni az idegen szén bejövetelét és ne okozhasson nehézsége­ ket. Ebben a kérdésben azonban a vállala­ toknak is segédkezni kell, különösen az árak tekintetében. Ugyanis a belföldi bányák 6 hónapig tartják a magasabb árakat, addig a külföldi szén árak csak 3 hónapig tartják a magasárakat és a többi hónapokban ala­ csonyabb árakat számitanak. Tehát itt is a magyar bányáknak kell engedményeket tenni és ez által megkönnyíteni azt az akciót, amely a külföldi szénnek abeözönlése ellen indul. Különösen megkönnyíti ennek az ak­ ciónak a sikerét az a körülmény, hogy a hazai bányák az utóbbi időben a szén mi­ nősége tekintetében nagy eredményeket értek el. Összeegyezve végül a fentieket megálla­ pithatjuk, hogy ebben a kérdésben minden érdekelt tényező megtalálta a maga számí­ tását, kivéve a munkásságot. Már most első­ rendű fontosság a munkásságot, illetve az ő kivánságát is figyelembe venni és ezen kí­ vánságot kielégíteni. Ugyanis, mint fentebb látjuk, a bányák a téli 6 hónapban felemelik a szén árakat te­ hát a téli jobb szénkonjukturában nem csak több szenet, hanem ezt felemelt árakért szállítják, tehát ezáltal jobb keresetre tesz­ nek szert, ezért indokolt, hogy a munkás­ ság is ezen téli hónapokban a felemelt szén ára arányában magasabban dijaztassék. Eb­ ben a kérdésben a kormánynak ismételten hathatósan közbe kell lépni és a vállalatokat reá birni ezen kívánságok teljesítésére. Ugyancsak a kormányra hárul az a fela­ dat is, hogy minden eszközzel megakadá­ lyozza a külföldi szén bejövetelét. Továbbá bent az országban oda hatni, hogy ne hasz­ nálhassanak külföldi szenet, csak amennyi­ ben ezt az üzem technikai berendezése meg­ kívánja. Ezt azonban szigorúan kell ellen­ őrizni és a kihágókat sulyos szabadságvesz­ téssel büntetni. �1927. október 15 3 "A bányász" A munkásság elvárja, hogy ugyanolyan hathatós támogatásban részesüljön, mint annak idején a vállalatok részesültek. Gon­ doljon minden tényezó arra, hogy a vállala­ tok annak idején a tőkéjüket áldozták, mig a munkásság már akkor is és most is ere­ jét, egészségét, úgy szintén családját áldozta az ország bánya iparának a fejlesztéséért. Szövetségünk helyicsoportjai­ nak taggyűlései. Jánosakna : a jánosaknai helyicsopor­ tunk f. évi szeptember 18-án tartotta tag­ gyűlését a Jánosaknai munkás kaszinó nagy­ termében, amelynek napirendjét Csóka Ven­ del szövetségünk titkára és Gasparin János mátranováki kelyicsoportunk elnöke ismer­ tették. Az előadók foglalkoztak a szövetsé­ günk közgyűlésén elfogadott határozati ja­ vaslatokkal, részletesen megmagyarázták a muunkástársaknak azt a memorandumot, amelyet ugyancsak a közgyűlés határozatá­ ból nyujtottak be a bányatársulathoz. Kisterenye: kisterenyei helyicsoportunk f. évi szeptember 30-án a Chorin-telepi felolvasó teremben tartotta közgyűlését, amely taggyűlésen az összes Kisterenyén dolgozó munkástársak jelen voltak. Csóka Vendel szövetségünk titkára hosszasan foglalkozott a bányamunkásságot érintő gazdasági és szociális problémákkal. Imertette a közgyű­ lési határozatokat s felhivta a munkásság figyelmét azok fontosságára. A taggyűlés egyhangu lelkesedéssel csatlakozott a köz­ gyűlési határozatokhoz. Pécsbányatelep: pécsbányatelepi helyi­ csoportunk f. évi október hó 2-án, délelőtt 11 órakor tartotta tisztujjitó közgyűlését, amelyet Háhn György szaktárs nyitott meg. A szövetségünk országos közgyűléséről Wölfel Gyula szaktárs tett jelentést Felszó­ lalásában elmondotta, hogy a túloldalról ter­ jesztett ferde hírekkel szemben megállapítja, hogy Salgótarjánban a szövetségünk oly gyönyörű működést fejt ki, amelyet a pécsi kerületben ezideig még soha nem tapasztalt. A szövetségünknek két dalárdája működik, azonkívül a munkástársak oly gyönyörű testvéries együttérzést tanúsítanak, amely a salgótarjáni munkásságnak mindég büszke­ ségére válik. Felhívta a pécsbányatelepi munkástársakat, hogy ugyanoljan gyönyörű egységben igyekezzenek gazdasági érdekeik­ nek megvédéséért sikraszállni, mint azt Salgótarjánban tapasztalta. Utána Kraft Jenő a pécsi kerületűnk” titkára ismertette a DGT-hez beadott kérvények sorsát, meg­ állapította, hogy a bányakapitányság utján kapott válasz nem elégíti ki a munkásságot és igy a kerület vezetősége elhatározta, hogy ujabb kérvénnyel fordul a bányaigazgatóság­ hoz, amelyben kéri az egységes szakmány megállapítását és a ®/o-ok eltörlését. Csóka Vendel szövetségünk titkára pedig a közgyűlés által hozott határozatokat is­ mertette, hosszú előadásban foglalkozott a munkabérek emelésének fontosságával és le­ hetőségével. Azonkívül rámutatott a bánya­ társpénztárak központositásáról szóló rende­ let megreformálásának szükségességére, mert azok a mai formák között egyáltalán nem tart­ hatók fen, mert hiszen olyan káros intézke­ dései vannak, amelyek a munkásságot, de különösen a nyugdíjasokat borzasztó rossz helyzetbe juttatták. Bejelentette, hogy a közgyűlésen elfogadott határozati javaslato­ kat a szövetség titkársága az illetékes minis- Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. teriumokhoz küldötte és minden törekvése az. hogy azoknak érvényt is szerezzen. A jelölő bizottság előterjesztésére a köz­ gyűlés megválasztotta a végleges vezetősé­ get Elnök: Háhn György, alelnök : Dobos Kálmán, pénztáros: Suták Ágoston és Lincz N., jegyző: Steinhauer János, ellenőrök: Klotcz Máté és Wölfel Gyula, választmányi tagok: Doleschál Henrik, Braun József, Mandl Nándor, Schlank Herman, Köhler Antal. Póttagok: Hauer István, Soukup János. Mecsekszabolcs. — Mecsekszabolcsi helyicsoportunk október 2-án délután 3 óra­ kor a Kner József-féle vendéglőben tartotta taggyűlését, mely taggyűlést Szabó István, a helyicsoportunk elnöke nyitott meg. Meg­ nyitójában beszámolt a szövetség második országos közgyűléséről. Legnagyobb örömé­ nek adott kifejezést a Salgótarjánban szer­ zett tapasztalatairól. Utána Kraft Jenő, pécsi kerületűnk tit­ kára ismertette a DGT-hez benyujtott kér­ vényeket s megállapította, hogy a bánya­ kapitányságon keresztül érkezett válasz arra kényszeritette a kerület helyicsoportjainak vezetőségeit, hogy ujabb bérkérvénnyel for­ duljon a DGT. igazgatóságához, amely kér­ vénynek részletes ismertetése után Csóka Vendel, szövetségünk központi titkára jelent­ kezett szólásra. Elöljárójában nagy örömének adott kife­ jezést, hogy a mecsekszabolcsi munkásságot olyan nagy számban van szerencséje üdvö­ zölni, mint amilyen számban a gyűlésünkön megjelentek. Azután részletesen foglalkozott a bányamunkásság gazdasági és szociális helyzetével, statisztikai adatokkal bizonyí­ totta, hogy mennyire szüksége van a mun­ kásságnak a sürgős béremelésre, amely bér­ emeléssel enyhíteni tudja azt a nagy nyo­ mort, amely nyomor az utóbbi évek gazda­ sági pangása folytán állott elő. Megállapította, hogy a munkabérek 295 százalékkal vannak alatta az 1923. évi bé­ reknek, ezzel szemben a szén ára épen 100 százalékkal magasabb, mint volt 1923-ban. Igy tehát a munkaadók elutasító magatartása érthetetlen és indokolatlan, mert hiszen az köztudomású dolog, hogy az alacsony munkabérekkel szemben a munkások telje­ sítménye várakozáson felüli, amit a munka­ adók is elismernek. Ezután a nyugdíjasok szomoru helyzetét ismertette és felhivta a mecsekszabolcsi munkásságot, hogy a köz­ gyűlés által elfogadott határozati javaslatok keresztül vitelében támogassák a szövetség vezetőségét. Ezekután a jelölő bizottság előterjesztésére a közgyűlés megválasztotta a helyicsoport vezetőségét. Elnöknek: Szabó Istvánt, al­ elnök Meződi György, pénztáros Jakab Pé­ ter, jegyző Kovács István, ellenőrök Preisendörfer Herman és Lakatzs János, választ­ mányi tagok Baranyák József, Grádl György, Nyiró János, Schneider János. Prohászka Károly II., póttagok Grósz Ádám, Szász József, Dalos János L A mecsekszabolcsi taggyűlésünkhöz meg kell jegyeznünk, mint már fent is jeleztük, hogy oly gyönyörű számban jelentek meg a szaktársak, mint amelyre az elmult időben allig volt példa. A közgyűlésen megjelentek tagjainkon kivüli Peyeristák is Bertrandal együtt, akik ugy mint szövetségünk tagjai, nagy figyelemmel hallgatták végig az elő­ adókat és minden ellenkezés nélkül vették tudomásul a szövetségünk helyicsoportja ál­ tal előterjesztett javaslatokat Az a komoly magatartás, amelyet a mecsekszabolcsi helyi­ csoportunk gyűlése tanúsitott a legbiztatóbb garanciát nyújtja arra, hogy szövetségünk a pécsi kerületben rövid időn belül érvényre tudja juttatni a munkásság kívánságait A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Első marasztaló ítélet a Bánya­ munkás-Otthon r.-t. ügyében. Mint szaktársaink előtt is ismeretes, a salgótarjáni bányakerületben dolgozó mun­ kástársak, a bányamunkás-otthon r.-t-hoz befizetett összegeik visszaszerzésére a buda­ pesti törvényszéknél port indítottak. Amikor a kintlevő kölcsönelismervények összegyűjtéséhez hozzáfogtunk, akkor röp­ iratok jelentek meg a kerületben, amellyel igyekeztek a munkásságot szándékától elté­ ríteni. A röpirat hajsza nem sikerűit, mert a munkásság ezrei adták le szelvényüket és ennek alapján megindult az eljárás a buda­ pesti törvényszéken. A mióta ezen ügy folyamatban van, állandó ellenagitációba mentek át az érdekeltek és külömböző formákban igyekeztek a mun­ kásságot szándékától visszatérítem. — Most azután folyó évi szeptember hó 28-án a bu­ dapesti törvényszék kimondotta az első ma­ rasztaló itéletet, amely 3000 pengőről szól. Peyer és társai iveket adtak a munkásság közé, amelynek a tartalma abból áll, hogy a munkásság azok aláírásával vonja vissza az otthon ellen indított pereket Most már tehát elismerik, hogy e munkásság által befizetett összegeket a biróság vissza fogja ítélni, igy akarnak tehát megmenekülni a reájuk rótt kötelezettség alól. Mi a magunk részéről nyomatékosan figyelmeztessük a munkástársainkat, hogy �A „Bányász" 4 Peyerék által kibocsájtott gépírásos nyilat­ kozatot ne irják alá. mert az, aki azt alá­ irja az eddig felmerült perköltségeket ma­ gának kell viselnie. De különben is a ki­ bocsájtott nyilatkozat nem egyéb, mint a jóhiszemű munkásság megtévesztése akar lenni. A szövetségünk vezetősége vállalt kötelességének tartja, hogy a munkastársakat minden tekintetben kellően informálja és azt hisszük, már nagyon rövid időn belül abban a helyzetben leszünk, hogy mindenki kezéhez kaphatja azt az összeget, amely összeget a bányamunkás-otthon r. t.-tal szemben a biróság részükre megítél. Bár lehetséges, hogy a jogerős itélet csak a kú­ rián fog eldőlni, de mindennek dacára meg van minden remény, hogy sokáig már nem tarthat. Egyúttal felhivjuk a munkásság fi­ gyelmét arra is, hogy az ügyvédi meghatal­ mazáson foglalt nyilatkozat nem kötelez semmiféle összeg megfizetésére senkit sem, csakis abban az esetben, ha a pert sikere­ sen fejezi be a megbízott ügyvédünk. Tehát az az agitáció, amely arra vonatkozik, hogy a munkásság nagyobb összegű perköltséget fog fizetni, semmi egyéb mint elrémités akar lenni. Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen, amelyen dolgoznak a társpénz­ tári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 31-ig fogadják el. Tehát mindenki saját érde­ kében jelentkezzen. Roham Kisterenyén ? ződve, hogy azok a munkástársak, akik a gyűlésen jelen voltak, hogy ha elolvassák Peyernek a buta förmedvényét, akkor soha többet kezükbe nem veszik a „Bány mun­ kás"-t. Azért a jó szolgálatért, amelyet a „Bányamunkás" ilyen buta kirohanásaival tesz, csak köszönetünket fejezzük ki és arra kérjük, hogy folytassa tovább, mert igy iga­ zán mindenki meg fogja ismerni az ő igaz­ ság érzetét és nem kell nekünk felvilágosi­ tani a munkásságot a folytonos hazudozásairól. A felsősziléziai bányászok bér­ harca kiéleződött. Lapunk egyik számában már megírtuk, hogy a felsósziléziai bányamunkások bérmozgalmat indítottak és a munkások jogos követelésének megállapítására döntő bíróságot küldöttek ki, amely döntő biróság oly irányu ítéletet hozott, hogy a munkásság munkabérét f. évi december hó 1-től 3%-al emeli fel. Leibnitzből érkező hirek szerint a döntő biróság ítéletét sem a munkások, sem pedig a munkaadók nem vették tudomásul, igy tehát valószínűek, hogy a döntő biróság határozata nem tudta elhárítani a kü­ szöbön lévő bérharc veszedelmeit. Hat hónapig sztrájkoltak az amerikai bányamunkások. Az egyesült államok különböző részeiben majdnem évről évre ismétlődnek meg azok a hosszu kimentelü harcok, amelyekről az ame­ rikai lapok most is beszámolnak. Jelenleg Illionis államban volt egy borzasztó küzdelem a munkabérek leszállitása ellen. A közel 75.000 főnyi bányamunkásság 6 hónapos nehéz küzde­ lem után tudta csak megvédeni a volt munka­ béreket. Az ide érkező hírek szerint erre a hosszú küzdelemre az adott okot, hogy a szóbanforgó bányákon kívül az összes egyéb szénbányák munkásai dolgoztak és igy a sztrájkban álló bányamunkások a hosszu küz­ delmükkel sem tudtak nagyobb szénhiányt el­ érni, mig végre is kénytelenek voltak a mun­ kaadókkal egyezséget kötni. Mint föntebb olvasható, részletes tudósí­ tásokat közlünk azokról a közgyűlések és gyűlésekről, amelyeket az ország különböző részeiben tartottunk az elmult hetekben. Vasasi taggyűlés. Ugy látszik a „Bányamunkás“ megdöbbenve értesül szövetségünk folytonos térfoglalásá­ Folyó hó 9-én tartotta vasasi helyicsopor­ ról. Hogy szövetségünk térfoglalását valami- tunk taggyűlését a Czéder-féle vendéglőben képen lekicsinyelje, megint a szokásához a tagok és érdeklődők részvétele mellett. képest össze hazudik tücsköt-bogarat. Töb­ Boch Rezső szaktárs elnöki megnyitója bek között azt írja a legutolsó' számában, után Dobos Kálmán szaktárs, a pécsbánya­ hogy Csóka szaktársat a kisterenyei mun­ telepi helyicsoport alelnöke üdvözölte a tag­ kások egy „hurrá" kiáltással megrohanták gyűlést a saját és a mecsekszabolcsi csoport és Csóka szaktárs a felizgatott tömeg elöl nevében. Lelkes szavakban vázolta a pécs­ az irodába menekült. bányatelepi munkástársak azon elhatározá­ Természetesen a bányamunkás ezen állí­ sát, mellyel az elmult hetekben egyhangu­ tásából egy szó sem igaz, különben is azt lag csatlakoztak a szövetséghez. Bár a szö­ már minden szaktárs nagyon jól tudja, hogy vetségnek csak rövid idő óta tagja, de milyen igazságot szokott irni Peyerék sajt­ fogadalmat tett, hogy amennyiben a szövet­ hulladék takarója, épen ezért nem akarunk ség mindig azon az uton fog haladni, ame­ bővebben foglalkozni piszkolódásaikkal. Az lyet maga elé kitűzött, ugy minden idejét igazság megállapítását a kisterenyei munkás­ és tehetségét a szövetség és munkástársai ságra bizzuk. Mert meg vagyunk róla gyö­ érdekében fogja felhasználni. 1927. október 15 Lerch Antal komlói elnök szaktárs a kom­ lói munkások üdvözletét tolmácsolta és rö­ viden vázolta, hogy milyen mostoha bánás­ módban részesültek a régi szövetség részé­ ről és amikor a mult év folyamán a 20 % elvonása után a, régi szövetséghez fordultak, nem tett az érdekükben semmit, ellen­ ben amikor a munkásság nagynehezen, a saját erejéből a 20 százalékot visszaszerezte, azt a saját dicsőségének könyvelte el. — Ismertette a komlói munkásság lelkes csat­ lakozását gazdasági szövetségünkhöz és azon eredményeket, melyeket a szövetség révén pár hónap alatt elértek. Kraft Jenő kerületi titkár szaktárs beszá­ molt a szövetség II. országos közgyűléséről, ismertette részletesen a közgyűlésen elfo­ gadott határozatokat, statisztikai adatokkal bebizonyította a bányamunkásság rettenetes gazdasági helyzetét, a vállalatok aránytalan jövedelmét, ismertette a DGT-hez benyuj­ tott első memorandumot és annak elintézé­ sét, a nemrég benyujtott memorandumot a Pengőszakmányra leendő áttérés végett. — Közölte, hogy ezen memorandumra a DGT tárgyalás nélkül hirdette ki válaszát, mely szerint áttér a Pengőszakmányra, de ezt a munkásság csak az esetben fogja elfogadni, ha ez a munkásságra nem sérelmes. Beje­ lentette, hogy ebben az ügyben f. hó 16-án kerületi összvezetőségi ülést fognak tartani. A vezetőség kiegészítése után a helyicso­ port végleges vezetősége a következőkép alakult meg. Elnök: Boch Rezső, alelnök Gungl József III., pénztáros: Schván Ádám, jegyző : Weibl György II., ellenőrök : Klesch Ferenc és Lovász József, választmányi tagok Juhos Gábor, Gosz Gáspár, Milovecz Antal, Weibl György I., Póra Pál, Wolfart Pál, Kigyósi Péter, Spieler Ferenc. A gyűlést Boch elnök lelkes szavakkal rekesztette be. A gyűlés után a vasasi sport-club szüreti mulatságot rendezett, melyen tagjaink teljes számmal részt vettek. A mulatság tartama alatt a régi szövetség „hűséges“ emberei Stenczer János és Tavasz Lajos személyé­ ben, több ízben megkisérelték tagjainkat a béketűrésből kihozni, azonban azok öntuda­ tos viselkedése lehetővé tette a mulatság békés befejezését. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen SINGER VARRÓGÉP ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ R É S Z V É N YTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Értesítem az L t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyent kap egy pontos járású zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 20. szám (1927. október 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-10-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a0694aace238edf77e4a6533bee605f0.jpg f0fffbf6e7fdd02ebc71883e9abb5fed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c574d10feb1c1cd7a374a8fc1cfd437c.pdf de40675bd6c408864af210098ed4a2d7 PDF Text Text II. évfolyam. 21. szám. 1927. november 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Visszapillantás. Ma egy éve kiáltotta országszerte lapunk: „Feltámadás felé!“ Ma egy éve jelent meg lapunk és azóta bátran halad kitűzött célja felé, a bá­ nyamunkásság gazdasági helyzetének megjavitása érdekében megkezdett uton. — Az évforduló napján körül­ nézünk, visszapillantunk egy évi mun­ kánkra, megtekintjük táborunkat és megbíráljuk egy évi tevénykedésünket. Amikor ma egy éve zászlót bon­ tottunk mint egy helyi szervezetnek szószólója, kicsi keretekben, óriási nehézségekkel, de nagy elszántsággal és törhetetlen akarattal. — Azt irtuk lapunk első vezércikkében, hogy cé­ lunk az egész ország bányamunkássá­ gát Összefogó szakszervezet megalko­ tása. Ezen ígéretünket beváltottuk és ma egy országos bányamunkás gazda­ sági szövetségnek vagyunk a hivatalos orgánuma és ma már nemcsak lapunk, hanem gazdasági szövetségünk helyi­ csoportjai is az egész ország területén lobogtatják zászlónkat és hirdetik a mi ügyünk igazságát. A lezajlott egy év alatt gigászi küz­ delmet kellett vivni egyrészt a ható­ ságokkal, a munkaadókkal, másrészt a régi szervezetek rágalmaival, piszko­ lódásaival és legfőképen a munkásság indolenciájával. Mindezen nehézségek dacára fárad­ ságot nem ismerve, szinte rohamlépés­ ben haladtunk, — nem néztünk sem jobbra, sem balra, csak előre, A fá­ radtaknak erőt, a csüggedőknek bátor­ ságot nyujtott előretörésünk, amellyel ellenségeinket gázoltuk. Bebizonyítot­ tuk minden rágalommal, minden mocskolódással szemben itt állunk és a munkásság rászére számtalan eredmé­ nyekkel számolhatunk be. — Bár az eredmények nem elégítenek ki ben­ nünket, azonban az óriási akadályok, amelyekkel szemben meg kellett küz­ deni mégis azt igazolják, hogy eltalál­ tuk a helyes irányt, amelyen haladni kell Ez biztositék a munkásság gazda­ sági helyzetének a megjavítására, egy szebb, egy jobb jövő kivívására. Emeljük zászlónkat magasra, hadd tündököljön és fénye tömörítse alája az egész ország bányamunkásságát és kiáltsuk: „Előre !“ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Dr. Sztranyavszky Sándor bel­ A salgótarjáni kerületben no­ ügyi államtitkár látogatása a vember 1-ével folyósítják az üdülési szabadságot. bányában. Salgótarjánban épült uj rendörségi lakta­ nyának átadása alkalmával Salgótarjánba utazott dr. Szitovszky Béla belügyminiszter, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtittitkár kíséretével. Az államrendőrségi épület átadása után az államtitkár, mint a kerület képviselője látogatásokat eszközölt a kerüle­ tében lévő összes egyesületeknél. Többek között f. hó 23-án, este 7 órakor megláto­ gatta szövetségünk helyiségét is, ahol hoszszasan elbeszélgetett az ott tartózkodó mun­ kástársakkal. A munkástársak feltárták a bányamunká­ sok gazdasági és szociális helyzetét, amire az államtitkár kijelentette, hogy nagy érdek­ lődéssel viseltetik a munkások szociális és gazdasági helyzete iránt, azért elhatározta, hogy másnap, hétfőn le fog szállni a bányába is, ahol személyesen kíván meggyőződni, hogy milyen viszonyok között dolgoznak a bányászok. A bányába való leszállásra meg­ hívta a szövetségünk vezetőségének egy kül­ döttségét is. Szövetségünk vezetőségét kérte fel, hogy jelölje meg azt a bányát, amelyben a leszállást óhajtja. Szövetségünk vezetősége a baglyasaljai Sára aknát ajánlotta, amelyet az államtitkár el is fogadott és hétfőn délelőtt 10 órakor történt a leszállás, amelyre a hatóság részészéről dr. Förster Kálmán polgármester, vi­ téz Korbáss Ferenc főszolgabíró, dr. Holics Ede bányakapitány, a bányavállalat részéről Róth Flóris főtanácsos, Bérci Sándor bánya­ tanácsos, a csendőrkerület részéről Elsner Gusztáv csendőrszázados, a munkásság kép­ viseletében Csóka Vendel, Fajd Pál, Mlinárcsik Gábor, Ponyi János, Angyal Lajos, Menczel András, az üzemvezetőség részéről Császár főmérnök és Eliser mérnök kisér­ ték el az államtitkárt a bányába. Az államtitkár lent a munkahelyeken rész­ letesen érdeklődött a szakmánybérek iránt s ebből kifolyólag hosszu vita keletkezett a látogatók és a bányaigazgatóság között, a munkásság képviselői ott a helyszínen bizo­ nyították be, hogy a jelenlegi akordok a legnagyobb részben tarthatatlanok, mert ha egyik munkaviszonylatban sikerült a bá­ nyásznak nagyobb keresetet elérnie, azt a másik beosztásban szakmány folytán elve­ szíti. Amikor is az államtitkár felhívta a je­ lenlévő bányaigazgatók figyelmét a munkás­ ság jogos panaszainak rendezésére. Már késő délután volt, amikor visszatér­ tek a bányából. Amire még vissza térünk. A lapunkban, de a salgótarjáni kerületben gyűléseinken is számtalanszor ismertettük azt a küzdelmet, amelyet az üdülési sza­ badság érdekében folytatott szövetségünk, valamint a salgótarjáni munnkásság. Végre abba a helyzetbe jutottunk, hogy munkás­ tarsaink előtt beszámolhatunk az üdülési sza­ badság részben való elintézéséről. Az üdü­ lési szabadságot eredetileg május hó 9-én benyujtott kérvényünkben kértük ugyanúgy, mint ahogy az már az elmult években gya­ korlatba volt, ezen kérvényünket julius hó 13-án megismételtük, amelyre az üdülési sza­ badság csak nem lett elintézve. Mig végül szeptember 5-én egy általános bérkérvényt nyújtottunk be a bányaigazgatóságához, amelyben ismételten felhívtuk a bányaigazga­ tóság figyelmét az előbbi két kérvényünkre. Október 14-én a bányaigazgatóságtól egy levél kíséretében az alábbi körözvényt kaptuk, amely körözvény az összes üzemeknek szét­ küldetett. 62/1927. Körrendelet az összes üzemeknek. A munkásság hozzám benyujtott azon ké­ relmének, hogy a beszüntetett üdülési szabad­ ságot továbbra is folyósítsam, helyt adok és azt az eredeti keretekben engedélyezett szabadsági napoknak felében állapítom meg. Mégpedig viszamenőleg 1927. évi február hó 1-től kezdődőleg. Az elmult időszakra vagyis 1927. február 1-től 1927. október 31-ig ter­ jedő időre az illetékeseknek készpénzben té­ rítik meg az üdülési napokra járó bérilletményeit Mig 1927. november 1-től az alább megállapított műszakokra veheti igénybe a szabadságot. Az igényjogosultság megállapí­ tásánál az 1926. évi november 1-től 1927. október 31-ig terjedő időben történt müszakmulasztás figyelembe veendő. A most kifizetésre kerülő üdülési szabadsági össze­ gekről a névszerinti kimutatást állítsák össze az üzemek ugy, hogy azt f. hó 20-ig küld­ jék be a számosztályhoz. Az engedélyezett fél üdülési szabadság alábbiak szerint számolandók el: 5 éven felüli szolgálattal bí­ rónak 1 1/2 műszak, 6 év után 2, 7 év után 2 1/2 8 év után 3, 9. év után 3 1/2, 10, év után 4. Miután a fent megállapított napok száma egy teljes évre szól, most csupán 3/4 évre szóló kifizetést eszközlünk. Evégett az egy műszakra eső keresetnek a 75 %-a veendő a fenti szabadságolási napok számára. a következőképen alakul: �"A bányász" 2 Munkahelyen dolgozó vájárok részére mű­ szakonként 5'34 P. alapul véve, ennek 70 %-a, mely kereken 4 pengőt tesz ki. Segédvájá­ roknál 3.60 P. és csilléseknél 3’20 pengő. Ezek szerint az egyszerű elszámolási mód az, hogy a munkahelyen dolgozóknak a fen­ tebb megjelölt üdülési napra 4, 3’60, illetve 3'20. Uraságiban dolgozóknak a kategória szerint iáró bérüknek 75 %-a számolandó el a fent jelzett üdülési napok száma szerint. Salgótarján, 1927. október 8-án. Jószerenscét Róth Flóris s. k. Az üdülési szabadság ekként való eliténzése a szövetségünk vezetőségét egyáltalán nem elégíti ki, de miután az üdülési sza­ badság már teljesen elveszettnek tekinthető volt, ez a csekély eredmény is a munkásság valamint szövetségünk szívós küzdelme ered­ ményének tekinthető és intő példaként áll­ hat azok előtt a hősök előtt, akik a munkás­ ságot buta beugratásokkal akarják állan­ dóan félrevezetni és befolyásolni, hogy mi­ ként lehet a mai gazdasági viszonyok mellett a munkásság részére azt a csekély eredményt is biztosítani, amelyet az üdülési szabadság elintézése foglal magában. Ez a példa nemcsak az elmult időre tárja fel előttünk a helyzetet, hanem a jövőre is, mert igazán a jövő üdülési szabadság is a munkásság józan magatartásától függ, tehát már előre kell figyelmeztetni a munkástársa­ kat a jövő évi üdülési szabadságra vonat­ kozó küzdelmekre, mert a jelenlegi küzde­ lemből mindenki meggyőződhetett arról, hogy az üdülési szabadság még a jelenlegi formá­ jában is nagy küzdelmet igényel. Helyesen cselekszik ha varrógép, tű, olaj és fonalszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép-alkatrészek elismerten a leg­ jobbak. Singer-varrógépek fióküzlet Salgó­ tarján, a r. kath. templommal szemben. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű r.-t 1926-27. üzleti év mérlege. Általános a panasz a nagyipar és bánya­ ipari érdekeltségek részéről, hogy rossz a konjunktúra. Szinte versenyeznek a vállalati exponensek a siránkozásban ugy, hogy a közvéleményben szinte elhitetik, milyen szo­ moru és nyomorult a nagyipar és a bánya­ ipar helyzete. Amikor a munkásság egy nagyobb falat kenyeret kér és a közvélemény belátja a munkásság szomoru helyzetét, igyekszik a kormányhatóságokat reábirni, hogy avatkoz­ zon be a munkásság javára. A vállalatok kézzel-lábbal tiltakoznak az ilyen beavatko­ zás ellen és ha mégis akad a kormányható­ ságok között, aki a vállalatokat jobb belá­ tásra akarja bírni, akkor testületileg vonul­ nak föl ennek a megakadályozására. Ez történt legutóbb is a népjóléti állam­ titkárral szemben. Röktön beállítják a közvélemény előtt, hogy tönkre megy az ipar, ha azt teljesítik. Természetesen a közvéle­ mény nem ismeri a vállalatok üzleti mérle­ geit, mert az csak évenkint egyszer jelenik meg a napilapokban, akkor is hátul és kis betűkkel ugy, hogy az csaknem mindenki­ nek a figyelmét elkerüli, tehát elhiszi, hogy milyen veszélyesek a munkások kivánságát Ennek a célnak a szolgálatába állítjuk az alábbi mérleget, had lásson a közvélemény tisztája. A fenti vállalat igazgatósága az október 31-re összehívott közgyűlésén a kö­ vetkezőket fogja javasolni üzlet év 2,940.228'98 pengőt kitevő nyereségből rész­ vényenként 6 pengő osztalékot fizessen ki, 210,000 pengőt a társaság külömböző jóléti alapjai javára, valamint közművelődés és közjótékonysági célokra. Az elért nyereség 57.000,000 pengő értékű forgalomnak felel meg. A sok sírás után 1.174,411'84 pengővel volt több nyereség mint az előző esztendő­ ben. A munkásság azonban ugyan olyan nyomorúságban szenved, de a vállalatnak nem jutott eszébe, hogy a munkásság fize­ tését az elért nyereségből fel emeljék. Ezért kell a kormánynak erélyesen a munkásság oldalára állni a harcok alkalmával. Beküldetett. A „Bányamunkás" szeptember hó 30-án megjelent számában való hazudozással szem­ ben a kisterenyei munkástársak az alábbi nyilatkozatot küldték be hozzánk leközlés végett. A nyilatkozatot leközöljük már annál is inkább, hogy a munkástársak előtt feltár­ juk megdönthetetlen bizonyitékokkal Peyerék hazudozásait Nyilatkozat A „Bányamunkás" f. évi szeptember hó 30-án megjelent számában a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szö­ vetségének kisterenyei taggyűlésével kap­ csolatosan többek között az írja, hogy a „gyűlésen megjelentek egy hurrá kiáltással a gyűlés előadójának, Csóka Vendelnek ro­ hantak és azt a bányaigazgatóság irodájába szorították és Csókát a bányaaltisztek vet­ ték védelmükbe a munkásság felizgatott hangulatával szemben." Alulírottak a „Bányamunkás" ezen állítá­ sait a leghatározottabban megcáfoljuk, habár hozzá vagyunk szokva a „Bányamunkás" folytonos hazudozásához, még sem tűrhet­ jük, hogy rólunk ilyen perfidül hazudozzonak és ezen hazudozásaikkal a jóhiszemű munkásságot félrevezessék. Egyelőre felkérjük a Magyarországi Bá­ nya- és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ ségének titkárságát, hogy ezen nyilatkoza­ tunkat a „Bányász" november 1-én meg­ jelenő számában tegye közzé. Ami pedig a bennünket ért sérelmet illeti, módot fogunk találni arra, hogy azért kellő időben és he­ lyen elégtételt szerezzünk. Kisterenye, 1927. október 16-án. Kelemen Károly s. k. Kaszás ponyi Sándor s. k. Bibók János s. k. Vaspál Sándor s. k. Sánta dohancs Pál s. k. Győri István s. k. Szerémi László s. k. Sándor Sándor s. k. Kotroczó János s. k. Batta János III. s. k. Kaszás József s. k. Brezács Antal s. k. Schvarcz József s. k. Schvarcz András s. kKoranes András s. k. Havran József s. k. Vilmek István s. k. Benczik János s. k. Batta István s. k. Kurcsik István s. k. Tóth Sándor s. k. Ubrankovics János s. k. Barta István s. k. Nerád Antal s. k. Grósz Albert s. k. Nyilatkozat. A „ Bányamunkás“ cimü lap f. évi szep­ tember hó 30-án megjelent számában ne­ vemmel kapcsolatosan Takács Józsefnek címzett levél szövegét közli. Alulírott ezen­ nel kijelentem, hogy én Takács Józsefnek az előbb említett szövegű levelet, vagy ehez hasonlót soha nem írtam és a levél szövegé­ ért a „ Bányamunkás “ lap ellen rágalmazás címén jogi képviselőm utján megindítottam az eljárást Nagymányok, 1927. október 26-án. Pölöskei Márton. Három kitüntetés Salgó­ tarjánban. Csöndes ünneplés mellett folyt le Salgó­ tarjánban a bányaigazgatósági ülésteremben október 17-én a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t-nál hosszú éztizedeken keresztül eltöl­ 1927. november 1 tött, nehéz munkát végző 3 ősz munkás névszerint Eiberger Károly bányamester, Danovál Ferenc aknász és Zimmerman Já­ nos fűtő ünneplése. Eiberger Károly, aki jelenleg 71 éves, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. kötelékében 60 évet dolgozott, tehát 11 éves kora óta teljesit nehéz fizikai és szellemi szolgálatot és ma is aktív szolgálatot teljesít a kistere­ nyei bányaüzemnél, mint bányamester. — Danovál Ferenc 74 éves aggastyán, aki 49 évet dolgozott a társulatnál, mint aknász, már nyugdis, Gusztávaknán lakik. Zimmer­ mann János 63 éves, 46 éven át dolgozott a társulatnál, nyugdijas, Mizserfa Jánosak­ nán lakik. — Mindhármukat a kormányzó részesitette kitüntetésben. A két elsőnek az V. osztályú érdemkeresztet, mig az utóbbi­ nak a bronzérmet adományozta. Az ünnepélyes aktuson a kormány kép­ viseletében Pály Pál főispán jelent meg, Salgótarján r. t. város képviseletében Förster Kálmán dr. polgármester, a salgótarjáni já­ rás képviseletében Veres Zoltán főszolga­ biró, a bányakapitányság képviseletében dr. Holics Ede bányakapitány, m. kir. bánya­ ügyi főtanácsos, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. képviseletében Roth Flóris bányaügyi főtanácsos és azonkívül az összes tisztvise­ lők, mérnökök, altisztek és az egyes üze­ mek képviseletében egy-egy bányász vett részt az ünnepélyen. A kormány képviseletében megjelent fő­ ispán üdvözölte a kitüntetteket és hosszan fejtegette a 3 kitüntetett érdemeit, azután átnyújtotta a kormány nevében a kitünte­ téseket. — A bányatársulat nevében Roth Flóris tartott hosszabb beszédet, beszéde után a társulat ajándékát adta át a károm aggastyánnak. Eiberger Károly, mint aki a legmagasabb szolgálati időt ért el, aranyórát, mig a két utóbbi egy-egy ezüst órát kapott a társulattól „Hűséges munka jutalmául“ felirattal. Nevezettek mindegyik remegő hangon kö­ szönték meg az üdvözléseket és az ajándé­ kokat. A jelenlévők sorba gratuláltak a kitüntetteknek és ezzel az ünnepély véget is ért. Taggyűlés Komlón. Szövetségünk komlói helyicsoportja okt. 23-án délután tartotta szépen sikerült tag­ gyűlését a Dorn-féle vendéglő nagytermében. A tágas, nagy helyiség már jóval a gyűlés megkezdése előtt a zsúfolásig megtelt Pont 3 órakor Lerch Antal a helyicsoport elnöke megnyitotta a taggyűlést és nagy vonások­ ban beszélt a helyicsoport mőködéséről, pár­ huzamot vont a helyicsoport jelenlegi mű­ ködése és a multban, amikor a régi szerve­ zethez tartoztak, az akkori működés között. Megállapította, hogy sokkal hathatósabb és sokkal eredményesebb működést fejthet­ nek ki. Kraft Jenő kerületi titkár beszámolt a kerületi titkárság működéséről, mely szerint a Pécs kerületi telepeken rohamosan fejlő­ dik a szervezetek kiépítése, amit bizonyít az is, hogy már 2 helyicsoportban működik szép, életképes football csapat, ugyancsak 2 helyicsoportban működik a zenekar. Továbbá beszámol az országos közgyűlés­ ről és az ott hozott határozati javaslatokat ismerteti. Batta Gyula Salgótarjánból tartott ezután tartalmas előadást az országos köz­ gyűlés jelentőségéről, a bányamunkás munka­ viszonyáról és a harci eszközök helyes al­ kalmazásáról. Felhívta a komlói munkás­ ságot a lankadhatatlan szervezkedésre. Az előadókat a taggyűlés halgatósága nagy tetszéssel hallgatta és lelkesedéssel tett fogadalmat a szervezet hatalmassá tételére. Lerch Antal lelkesítő szavai után a gyűlést berekesztette, amely lelkes hangulatban a legnagyobb rendben csak a késő esti órák­ ban oszlott szét. Gyönyörű jelenség, ami a Pécsvidéki helyi­ csoportok működésében megnyilvánul. — Ugyanis minden helyicsoport gyűlésén a ke­ rületbeli helyicsoportok vezetősége képvisel­ teti magát. Ez alkalommal is képviselve volt a vasasi, pécsbányatelepi és a mecseksza­ bolcsi helyicsoportok vezetőséget �1927. november 1 3 "A bányász" Harci eszköz. A munkásmozgalomban már hosszabb idő óta vita tárgyát képezi ez a kérdés. A mun­ kásmozgalom kifejlődése a tőke mindinkább erősbbödő összpontositásának következmé­ nye. A tőke fejlődése szinte megköveteli a munkásmozgalom fejlődését, mert egymásra vannak utalva. Ennélfogva a munkásmozga­ lom fejlődése és ezen fejlődés további biz­ tositása megkivánja, hogy ezen mozgalom történetének a tanulságait figyelembe ve­ gyük. Ugyanugy, amint a tőke a fejlődését a történelem tanulságaira épiti, a munkásmozgalomnak is erre kell építenie és abból azt kell követni, amely a mindenkori viszo­ nyoknak a legmegfelelőbb. A magyar munkásmozgalom, amely a mult század 70-as éveiben keletkezett, bőven rendelkezik oly eseményekkel, amelyek fö­ lött nem lehet egyszerűen elsiklani, hanem alapos megfontolás tárgyává kell tenni és a tanulságait levonni. A multban a magyar munkásmozgalomnak egyik legnagyobb hi­ bája az volt, hogy teljesen külföldi mintára és sablon szerint vezették, figyelmen kivül hagyva Magyarország viszonyait, amelyek teljesen eltérők a külföldi viszonyoktól. Ennek köszönhető azután, hogy a magyar munkásmozgalom messze elmaradt a kül­ földi munkásmozgalmak mögött. A magyar munkásmozgalom vezérei tulértékelték a mozgalom erejét és amit a külföldi mozga­ lom több évtizedes munkával ért el, azt ők hirtelen fellobbanással és lelkesedéssel akar­ ták ugrásszerűen elérni. Azonban, amint a fejlődést nem lehet visszatartani, mert meg­ bosszulja magát és előre tör, ugyanugy nem szabad a fejlődést ugrásszerüen siet­ tetni, mert az is megbosszulja magát és az ugrások közötti hézagok időnként vissza­ rántják. Ez volt az oka a munkásmozgalom lassú fejlődésének és csak a háboru tartama alatt erősbödött meg és a háboru végén, mert mindenki a munkásmozgalomtól várta a megváltó békét. Ekkor érte el a mozgalom fejlődésének tetőfokát, azonban ugyanak­ kor kellett kiállania a tűzpróbát is. Azon­ ban itt jelentkeztek azok az ugrások, ame­ lyek hézagot hagytak és visszarántották a mozgalmat, vagyis a tömegek nem voltak kellőképen iskolázva és ugyanabba a hibába estek, amelyet az ellenoldalról állandóan aposztrofáltak. Sőt kitűnt, hogy nemcsak a tömegek nem voltak kellőképen iskolázva, ha­ nem a vezetőknek is a nagyobb része nem volt megfelelőképen iskolázva. A vezetőknek az a része, amely a kellő iskolázottság birtokában volt, sem tudott egységes lenni a vezetést illetőleg. Ennek azután az volt a következménye, hogy egyrésze átcsapott a túlzókhoz, egy másik része a kényelmes önkéntes száműzetést válasz­ totta és csak nagyon kevesen voltak, akik minden energiájukat megfeszítve állottak oda és igyekeztek a munkásmozgalmat helyes irányba terelni. A munkásmozgalom történetére vissza pillantva láthatjuk, az eredeti munkásmozga­ lom, amelyet a külföldről hoztak át, tisztán gazdasági alapon indult meg. Annak dacára, hogy a magyar viszonyok teljesen eltérőek a külföldiektől, mégis az itteni vezetők nem elégedtek meg a gazdasagi mozgalommal, hanem összekapcsolták a politikai mozga­ lommal sőt * a nagyobb súlyt a politikai mozgalomra helyezték. Ez volt azután a Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. munkásmozgalomnak a veszte, mert a moz­ galom minden megmozdulását politikai szem­ pontból bírálták el és ennélfogva igyekeztek elnyomni. Ezen mozgalomnak elnyomásában egységes volt hatóság és munkadó egyaránt, mert mindegyik, egy politikai ellenfél ellen harcolt. A politikai szempontból való elbírá­ lása nem tartozik mireánk, azonban annál fontosabb a mozgalomnak gazdasági elbírá­ lása, mert ez a munkásság gazdasági életébe vág. A magyar munkásmozgalomban az az ár­ nyalat került fölénybe, amely a nemzetközi­ séget tűzte zászlajára. Ez a jelszó azután azt mondhatjuk teljesen politikai térre so­ dorta a mozgalmat A munkásmozgalom kezdetén még kevésbé alakult ki a helyzet és ebben az időben a külföldi mintára be­ hozott taktika némi eredménnyel járt, mert a munkaadók úgyszintén a hatóságok sem voltak még felkészülve. Azonban a tőke, ugyszintén a hatóságok hamarosan elké­ szültek az ellentaktikával és mindent elkö­ vettek, hogy a munkásság gazdasági harcait leverjék, ezt azután annál vehemensebben folytatták különösen a munkaadók, mert az nekik a gazdasági életben anyagi hasznot is jelentett. A munkásság között a nemzetközi jelszónak a beállítása szinpátiára talált, mert a munkásság maga nem volt tisztába a munkásmozgalom jelentőségével, tehát felült a szép beállításnak. Azonban a sok csalódás és anyagi kár, amely a harcok alkalmával érte, mindinkább tanulásra serkentette a munkásságot. Hozzájárult ehhez a sok szo­ morú tapasztalat, amelyben szenvedő része volt Amikor már tisztán látott a munkásság, látta a tőkének a taktikáját látta azt hogy a tőke is nemzetközi, ennek dacára kereske­ delmi taktikáját mégis be tudja illeszteni saját országa gazdasági életébe és ennek dacára nem árt a tőkének, sőt használ, mert hatalmasodik. Ekkor gondolkodóba esett és kezdte boncolgatni, ezen boncolgatás közben azután azt látták, hogy a gazdasági mozgal­ mak nem igazodnak a mindenkori gazdasági helyzethez, hanem minden tekintet nélkül, a régi recipe szerint intézik eL A régi recipe a sztrajk volt, ezt alkalmazták a mun­ kásmozgalom kezdetén és mert akkor több esetben bevált, még ma is azt az eszközt használják. Azzal tisztában van a munkásmozgalom­ ban minden vezető tényező, hogy a sztrajk kétélű fegyver és a legtöbb esetben azt sérti meg, aki ezt alkalmazza. Ezt azonban nem mondják meg a munkásságnak, mert féltik a népszerűségüket, hisz Ők tanították, hogy a munkásság legalkalmasabb fegyvere a sztrájk. A bányamunkasság, aki a munkásmozga­ lomba csak a háboru tartama alatt kapcso­ lódott be aktive, ugyanazt tanulta a mun­ kásmozgalomról, mint a többi munkásság az országban. Azonban — mint azt már fentebb emlí­ tettük, hogy Magyarország gazdasági viszo­ nyait nem lehet hasonlítani a külföldi viszo­ nyokhoz, a magyar bányaipart sem lehet egy kalap alá vonni a többi iparokkal. Tel­ jesen más eszközökkel kell harcolni a bánya­ iparban, mint az egyéb iparokban. (Bár a sztrajk fegyvere a legrosszabb fegyver, a többi iparokban is, erre még vissza térünk.) A kezdő időben, vagyis a háboru vége felé, amikor a bányamunkások a mozgalomba bekapcsolódtak, a legszigorúbb fegyelem volt a bányatelepeken. Dacára a szigoruságnak a bányamunkások mégis értek el eredmé­ nyeket Azonban nagy tévedés volna azt hinni, hogy azért értek el eredményeket mert a munkásság szervezete erős volt bár kétségtelen, hogy nagyban hozzájárult az eredmények eléréséhez. De nem szabad figyelmen kivül hagyni azt az igazságot hogy abban az időben egyik legfontosabb szük­ ségleti cikk a szén volt tehát ennek a ciknek a termelésében nem volt szabad fenn­ akadásnak lenni. Épen ezért azután ebben az iparban elő­ fordult minden viszályt az állam hatalmával intézte el (most nem akarjuk azt elbírálni, hogy helyesen vagy helytelenül) és minden áron biztosította a termelés folytonosságát. Ugyanez a helyzet volt a háboru után is, tehát még mindig nem volt kialakult helyzet, igy a bányamunkásságnak ez ideig nem volt alkalma a harcieszközüket próbára tenni Azonban a szénhiány fokozatos csökkenése következtében uj helyzet állott elő, vagyis csaknem az a helyzet adódott, ami az egyéb iparokban fennállott — Ugyanis 1924-ben megszüntették a szén lekötöttségét és sza­ baddá lett Ekkor megszűnt a bányaválla­ latok részére is az a különféle kedvezés, amely eddig volt ezt a vállalatok igye­ keztek a munkásságon behajtani, ebből in­ dultak meg a harcok és ekkor bizonyult a harci eszköz hasznavehetetlenné. Mert a munkásság harcai egymásután ve­ reséggel végződtek és a vállalatok behajtot­ ták mindazon veszteségeiket amelyektől a kedvezések elvonása által elestek. A bánya­ munkásság ekkor kezdte belátni harci esz­ közeinek helytelenségeit, azonban ekkor még nem tudott helyesebb harci eszközt alkal­ mazni. A bányamunkásság ezen tapasztala­ tát oly drágán fizette meg, hogy már nem ül föl a hangzatos frázisoknak, hanem ceru­ zával számol és a harci eszközök megválogatásába 6 is bele szól. Szemléltetőül adjuk a következő táblázatot, amelyet a hivatalos statisztika alapján állítottuk össze az 1926évről. �1927. november 1 A „Bányász“ összesen: 14 126637 1839.— 854 1002.25 278 789.50 8 21 7945 4562 62 4624 58 20 7197 356 7553 32716 1409 34125 578 944.42 4265.62 1.63 nak az idejében történt, amikor a Salgó­ tarján vidéki bányamunkások, a már két­ ségbeejtő nyomoruk enyhitése érdekében nagy lépésre határozták el magukat, azon­ ban nem a régi recipe szerint, mert féltek attól, hogy a már alig viselhető nyomorukat még fokozzák, tehát másként alkalmazták harci eszközeiket. Hogy mennyire igazuk volt ezt mutatja az alábbi táblázat. A részleges A sikertelenül % % 1 1 4 2 14 637 3393 518 2 1 50 1.47 453 87.45 1 1 8 4562 3 503 11.03 2 2937 64.38 2872 84.65 65 12 55 össz. sztrájkolok száma A sztrájkokban a A sztrájkokban a sztrájkolok száma ossz. A sztrájkok száma össz. A sztrájkok száma A sztrájkokban a sztrájkolok száma Sztrájkok száma A sztrájkok Sztrájkoló munkások t • végződött száma % 14 637 471 100 — 100.— 13.88 3 1122 24.59 1 1 1 Ez a táblázat igazolja, hogy a mai viszonyok amelyben 14129 munkás vett részt. A bér­ között különösen megfontolásra kell venni harcok a következőképen zajlottak le 12 mikor és milyen formában szabad és kell a bérharc sztrajk nélkül fejeződött be és 746 sztrájkot alkalmazni. Ugyanis a fenti táblá­ munkás részére heti 6 óra munkaidő rövi­ zatok szerint 8 sztrájk közül 3 végződött dítést és összesen hetenként 3372’68 korona teljes sikerrel 2 részleges sikerrel és 3 sztrájk bérjavitást. Sztrajk által 90 munkás heti 3 sikertelenül. A sztrájkok által elvesztett óra munkaidő rövidítést és 793 munkás munkabérek az aránylag kevés sztrájkban összesen 941'66 korona bérjavitást. Ezzel a fenti táblázat szerint oly nagyok, hogy szemben sztrájk által elvesztettek összesen mindenkit komoly megfontolásra késztett: 91277 munkanapot, 379712’32 koronát a még súlyosabb a helyzet ha figyelembe sztrájkban részt vett 7800 munkás. vesszük, hogy a fenti sztrajkok alkalmával A fentiekből látható, hogy a sztrajk al­ egyetlen filterrel sem emelték a bányamun­ kalmazása már a béke világban sem vált be. kások keresetét. Tehát arra kell törekedni, hogy a kormány­ Ezek a harcok azt igazolják, hogy a sztrájk zatot reá birjuk, hogy ugyan ugy mint ami­ alkalmazása a régi recipe szarint elavult és kor a szénhiány miatt az ország kereske­ csak az áldozatokat követeli, eredményeket delme forgott veszélyben a kormányzat be­ azonban nem tud hozni. Erre azt mond­ avatkozott, ugy most is avatkozzon be. Ter­ hatják a harckedvelők, hogy csak a mai mészetesen ez alkalommal a munkásság ér­ idő alkalmatlan a sztrajkra, mert nincs kon­ dekében kell történni a beavatkozásoknak. juktura, hogy ez mennyire nem helyt álló Nem szabad sem a vállalatoknak sem a erre nézve bemutatjuk a vasmunkások moz­ kormányzatnak arra várni mig a munkásság galmát 1913-ban, tehát a jó béke világból és maga cselekszik ebben az elkeseredett álla­ amikor a vasmunkások szervezete egyike volt potban, mert az rovására lesz ugy az ipar­ a legerősebb szervezeteknek. nak mint a kormányzatnak, mert az elkese­ A vasmunkások Budapesten a gyáripar­ redés nagyon rossz tanácsadó. ban 1913-ban 64 bérmozgalmat rendeztek, „Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. 7.38 A munkaviszály folytán elmaradt termelési érték pengőben 9600 48885 27600 86085 fontosabb kötelessége, hogy a munkás és munkaadó közötti bér és munkaviszonyát törvényhozási uton rendezze. Mindaddig mig ez a kérdés törvényhozási uton ren­ dezve nincs ugy addig rendeleti uton rendeztessék. Gondolják meg az illetékesek magyaror­ szág ipari, kereskedelmi életének a biztosi­ tásáról van szó, tehát sürgősen várja a bánya­ munkasság a kormányzat intézkedését Helyicsoportok hirei. sikerrel Barna és kőszénbányászat Bérveszteség pengőben Elveszett munkanap Bérveszteség pengőben Elveszett munkanap 2 315 9581 18169 6060 A teljes összesen : 9.— 22.50 2.89 15.04 1.17 5.32 2.84 10.90 315 126 1839 9581 280 4009 16944 1225 76 1579 5876 184 A sztrájkok eredménye. Baranya várm. Veszprém Nógrád Heves 315.— 9581.— 4542.25 3030.— 14 2 43 126 1 576 14 637 82.19 1839 1 775 637 17 5749 3393 24 3417 59.45 3729 2 845 518 38 556 65.80 1503 1 1 4 Ezek a számok világosan beszélnek, meg­ mutatják mennyire helytelen a sztrájk esz­ közét fellobbanásszerüen, minden meggon­ dolás nélkül alkalmazni. Mutatják azonkívül azt is, hogy ebben az évben mindkevesebb volt a sztrájkok száma, mert a munkásság az elmult években annyiszor lett beugrasztva és ennek következtében a nyomorúsága folyton fokozódott sőt ebben az időben már a tarthatatlanságig jutott A fenti táblázat­ Terület Szünetelő által elvesztett mun­ kabér pengőben által elvesztett mun­ kanapok száma 1 szünetelőre 1 sztrájkra Az összes szünetelők dolgozók A kénytelenségből nem A sztrájkolok Az összes szünetelők A kényte lenségből nem dolgozók A sztrájkolok alkalmazott munkások % -ában Az összes szünetelők az Az Összes szünetelők Kénytelenségből nem A sztájkolók Az érintett telepeken a sztrájk kitörése napján alkalmazott munkások száma Terület Baranya várm. Veszprém Nógrád Heves érintett telepek A sztrajkok Barna és kőszén bányászat A sztrájkolók által A sztrajkok és sztrajkolók száma. munkanap, munkabér és termelési érték veszteség 1926-ban. Átlag esett Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. . Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wöl­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István, Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szaktársnál. Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig d. u. 2—6 óráig. A tatabányai kerületi titkárság hivatalos helyisége Felsőgallán Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szómban. A kormányzatnak a legsürgősebb és legNyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 21. szám (1927. november 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-11-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b203ba7bf4f1f341fd7c1c546a053256.jpg 0c2edc0a9c39630d56307c653bccef52 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/555c15b2c7c13163319d5f38e52c3864.pdf a1cdd5168716bd4cb683cb52ab3bf984 PDF Text Text II. évfolyam. 22. szám. 1927. november 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómumkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetés ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Nincs kitérés a bányamunkásság kivánságai elöl. A magyar bányamunkásság — szö­ vetségünk kezdeményezésére inditott — akciója, amely a munkásság gaz­ dasági helyzetének megjavitására irányul, még mindig nincs elintézve. A bányavállalatok a munkásság által át­ nyujtott beadványokra mindezideig ér­ demleges választnem adtak. Tudomá­ sunk szerint a vállalatok foglalkoztak a kérdéssel, azonban határozott állást nem foglaltak, bár egyes vállalatok különféle formákban igyekeztek kitérni a beadványban foglalt kérdések elin­ tézése elől, azonban végleges elhatá­ rozásukat mindezideig sem szövetsé­ günkkel, sem a telepek munkásságá­ val nem közölték. A bányamunkások, amikor ezen be­ adványukat benyújtották, azzal az el­ gondolással voltak, hogy a megkez­ dett téli szénkonjunkturával kapcsola­ tosan keresetük némi emelkedését biztosítsák. Tisztában vannak azzal hogy ennek a kérdésnek az elintézése csakis a jobb konjunktúra tartama alatt lehetséges és amennyiben ez most elintézést nem nyerne, ugy akkor is­ mét el vannak ütve egy hosszabb időre keresetük megjavításától. Lapunkban, cikksorozatok és pontos hivatalos statisztikai adatok alapján bizonyítottuk a munkásság kérésének a jogosságát, kimutattuk, hogy a bá­ nyamunkásság helyzete az utóbbi idők­ ben mennyivel leromlott, ennél fogva lehetetlen állapot a munkásságot to­ vábbra is ebben az állapotban tartani. A vállalatok által hangoztatott azon kifogásokkal szemben, amelyek szerint a bányavállalatok és a munkásság kö­ zött történt megállapodások és bér­ rendezések alkalmával fennállott élel­ miszer és közszükségleti cikkek árai közötti külömbség, amely a vállalatok szerint olcsóbbodást mutat, nem helyt­ álló; Nem helytálló nevezetesen azért, mert amikor ezen megegyezések köt­ tettek, akkor rendes munka üzem mellett, sőt fokozott üzemmenetek mellett köttettek, ezzel szemben az utóbbi években ugyanezen feltételek mellett a leredukált munkanapok miatt leromlott keresetekből voltak kényte­ lenek minden szükségletüket* födözni. Nem helyt álló a vállalatoknak azon kifogása sem, amely szerint a leredu­ kált üzemnapok miatt a vállalatoknak ugyan olyan veszteségeik voltak, mint a munkásságnak. Nem pedig azért, mert a vállalatok, a leredukált üzem­ napok következtében tettemes üzem­ költség megtakarítása következtében nincsennek kitéve ugyanannak a vesz­ teségnek, mint a munkásság. Továbbá a jobb konjuktura beálta alkalmával az üzemnek a fokozása is pótolja azt a veszteséget, amelyet a redukciók alkalmával szenvedtek. Ezzel szemben a munkásságnak az üzemredukciók következtében előállott szünnapokon csaknem ugyanaz a költsége van meg, mint a rendes munkanapokon, ezzel szemben ezen napokra keresete nincs, mert hiszen nem igen találhat a mun­ kás a bizonytalan időben reá eső heti 1-2 sőt néha 3 napi szünnapokra, amelyek nem egymás után következ­ nek, külön munkát Ezért nem helytálló a vállalatoknak az az ellenvetése sem a munkásság kívánságaival szemben, amely szerint ugyanakkor, amikor jobb konjuktura van, a munkásság is a több munkanap és munkaalkalom következtében több keresetet ér el és ezzel pótolva van a rosszabb munkaviszonyban ért vesz­ teségek ellenében. Mert a munkás a jobb munkakonjuktura alkalmával is csak annyi keresetet ér el, hogy abból a napi szükséges cikkeket tudja elő teremteni, arra azonban, hogy a jobb konjukturával ugyancsak együtt járó téli időjárás következtében szükséges ugy a ruházat, mint egyéb szükségle­ teknek a beszerzését is födözni tudja, erre már a keresete nem elegendő. Fennáll ezután még az üzemreduk­ ció alkalmával elvesztett munkanapok következtében leromlott keresete miatt összegyűlt adóságainak a törlesztése, amit egyáltalán képtelen előteremteni, vagyis födözni, ennek azután rendsze­ rint az a következménye, hogy az is­ mételten bekövetkező szünnapokban ujabb hitelt szerezni képtelen. Mint­ hogy mindenkinek élni kell, ennélfogva a bányász elsősorban adóságait igyek­ szik rendezni, hogy azután később ujabb hitelt tudjon kapni, ebből kifo­ lyólag azután nem tudja ellátni sem sajátmagát, sem családját a szükséges ruházattal. A vállalatoknak ezen hallgatása tak­ tikázás és arra irányul, hogy az időt kihúzzák s ez által kibujjanak a mun­ kásság kívánságainak teljesítése alul. A legnagyobb lelketlenség a mai ne­ héz időkben ezen kívánságok elől el­ zárkózni s amennyiben a legrövidebb időn belül a vállalatok nem teljesítik a munkásság ezen szerény kívánságait, ugy a legerélyesebb kormánybeavat­ kozást követelünk. Hasson oda a kor­ mány, hogy ezen áldatlan állapotok végre rendezést nyerjenek. A kormányzatnak a legsürgősebben kell beleavatkozni a szénbányászatban duló visszás állapotokba. — Egyrészt meg kell akadályozni az országba óriási nagy tömegben bejövő külföldi szén szállítását, ne engedjenek be több külföldi szenet, mint amennyire az országnak tényleg szüksége van és egyuttal kötelezzék a magyar ipari és mezőgazdasági nagy szénfogyasztókat, hogy elsősorban csakis kizárólag ma­ gyar szenet használhassanak és csak annyi idegen szenet szabadjon felhasz­ nálni, mint amelyet a magyar szénbá­ nyászat nem tud födözni Ugyanezt kell alkalmazni a házi tüzelésnél is. Ezt a kérdést a kórmánynak a leg­ radikálisabban kell kezelni, mert sok­ kal fontosabb országos érdek az, hogy a magyar bányaiparban foglalkoztatott bányamunkásság tizezrei emberhez méltó életmódot tudjon folytatni és ez­ által az ország nemzetgazdaságát fel­ lendíteni, mint egy pár bankember és szénnagykereskedő profitját biztosí­ tani. Szociális szempontból ugyancsak a legfontosabb országos érdek, hogy a munkásság sérelmei rendezést nyer­ jenek és ezen rendezések ne áldatlan harcok árán történjenek, hanem a megértés alapján. Ezért kell a kor­ mánynak addig, mig ezen keserűségek ki nem fakadnak odaállni és hatalmi sulyával a békés munkálkodást bizto­ sítani. Nagy nemzeti veszteségektől lehet megóvni az országot ezen beavatko­ zások árán és nagy nemzetgazdasági eredményeket mutathatunk ki, ha a kormányintézkedés a megértés és az igazság erejével odaáll és igyekszik biztositani egyrészről a bányaipar fej­ lődését, másrészről pedig a magyar bányaiparban foglalkoztatott munkás­ ság gazdasági jólétét. A magyar bányamunkásság, amely becsülettel kivette a részét az ország gazdasági életének helyreállitásában joggal elvárja ugy a társadalomtól, mint az ország kormányzatától hogy ugyanolyan odaadással, mint amely odaadást �"A bányász" 2 a munkásság tanúsított, ugyanolyan jóakarattal kezeljék a munkásság ügyeit. Elvárja, hogy a kormányzat a legsür­ gősebben egyúttal a legerélyesebben az ország nemzetgazdasága szempont­ jából a munkásság oldalára áll és a vállalatokat, amennyiben ezek profit mohóságuktól nem tudnák megérteni, ugy hatalmi sulyával fogja ezen meg­ értésre kényszeríteni. Amennyiben mindezen sürgetések dacára sem tör­ ténik intézkedés, a munkásság meg­ fogja találni a módját, amellyel ügye elintézést nyer. Szövetségünk ezen akciójának a meginditásával csaknem egyidejűleg más oldalról is terjesztettek be egyes telepeken memorandumokat, amelye­ ket az egyes vállalatok elutasítottak, mint teljesíthetetlent. Nevezetesen a jelzett memorandumokban oly kiköté­ sek voltak, amelyek a mai viszonyok között nemhogy a vállalatok részéről teljesíthetetlenek, hanem a munkás­ ság szempontjából sem kívánatosak. Nevezetesen a minimális bérnek a megállapítása. Mindaddig, amig törvényhozási uton nincs biztosítva a munkásság létmini­ muma és annak feltételei, mindaddig lehetetlen minimális bérekről beszélni, mert ez állandó tápot nyújt a mun­ kásság között az elégedetlenkedésre, de egyúttal eszközt ad a vállalatoknak is a kezébe, a munkássággal szemben. Ugyanis a vállalatok a minimális bé­ rekhez bizonyos megállapított terme­ lési kötelezettséget állitanak szemben, amelyet, tekintve a bányaipar sokolda­ lúságát, lehetetlen előre kikötni, mert a bányaiparban úgyszólván órárólórára változik a munkahely minősége és ezáltal a tisztviselői, altiszti, illetve felügyelői személyzet szeszélyének van a munkás kitéve. Ennélfogva mi a magunk részéről az ilyen lehetetlen és helytelen megálla­ pításokhoz nem ragaszkodunk, sőt az ilyenek forszirozására kaphatók nem vagyunk, azonban az általunk benyúj­ tott kívánságok, amelyek a munkásság gazdasági helyzetének a megjavitását van hivatva biztosítani, ennek az ér­ dekében nem riadunk vissza az esz­ közök alkalmazasától, mert tudjuk azt, hogy ez nem csupán csak a bányászságnak egyedül, hanem az egész ország és társadalom érdeke. Ezt je­ gyezzék meg. A cikkből nem lehet másra következtetni, miután azt állítja, hogy csak pörveszteség lehet a vége és akkor nagyon sajnálná az elvtársakat hogy olyan busás perköltsége­ ket kell majd fizetni. Itt ugylátszik Önönmagukra gondolnak, mert hiszen neki, mint jogásznak tudnia kell, hogy felperesek jogi­ képviselőjükkel milyen megállapodást kö­ töttek. Bélyegilletékről már azért sem lehet szó, miután szegénységi alapon folyik a pör. Azt irja továbbá a képviselő ur, hogy ők mindig őszinték voltak a munkássággal szem­ ben. Talán nem fog ártani, hogy ha arra a nagy őszinteségre és szeretette ez alkalom­ mal egy kissé reámutatunk. A tatabányai bányamunkások 1925. évi február havában tiz hetes harcot vívtak. — Ezzel függ össze egy kis eset, amely az őszinteségek, de főképen a szeretet meg­ nyilvánulásai közé tartozik. A bányamunká­ sok szövetsége abban az időben óriási öszszeget fizetett ki sztrajksegély címén a tata­ bányai munkásság között. — Amikor a harcnak vége lett, felszóllitást kaptak a munkások, hogy most már mindenki fizesse meg a hátralékos járulékot és aki még nem tag, az pedig haladéktalanul iratkozzon be a szervezetbe, mert ellenkező esetben a fogyasztási Szövetkezetnél élvezett hitelt vissza kell fizetni. Persze, hogy a munkásság legnagyobb része nem volt képes sem belépni, sem pe­ dig a járulekot fizetni, mert hiszen tiz hétig nem keresett semmit és igy a segély mellett ugy eladósodott, hogy legtöbbje még ma is azt törleszti. Igy indultak meg a pörök százai a véd­ telen munkásokkal szemben, amely pöröknek a jogi képviselője dr. Györki Imre volt. A porokét meg is nyerte a tatai járásbíró­ ságon, amely bíróság azután utasította a tatabányai igazgatóságot, hogy a peresített összegeket az ügyvédi költségekkel együtt vonja le. Hozzá tartozik még az esethez az is, hogy a pert nem a bányamunkás szövetség ne­ vében, hanem az általános fogyasztási szö­ vetkezet nevében folytatták le, akkor ami­ kor a munkásság az ismert szanálás folytán a legnagyobb nyomorban volt Igy néz ki Györkiék szeretete a munkás­ ság iránt akkor, amikor az érdekek ugy kivánják, most pedig megnyugtatjuk a cikk iróit hogy nagyon jól tudják azon munkás­ társak, akik port indítottak, hogy mit cse­ lekszenek és nem szorulnak a folytonos fi­ gyelmeztetésre, pláne nem olyanokra, amely­ ből csak a cikk íróknak lehet busás hasz­ nuk, várják meg tehát a végét és had lás­ suk hát hogy kinek van igaza. Óvás és figyelmeztetés! Szövetségünk küldöttsége a Kossuth szobor leleplezésénél. cimmel közöl cikket dr. Györki Imre orsz.gyűlésí képviselő a „Bányamunkás“ október 30-iki számában a Bányamukás-otthon r.-t. ellen indított akciónkkal kapcsolatosan, amelyből világosan kiérzik a tendencia és az ideges kapkodás. A cikkből arra lehet kö­ vetkeztetni, hogy már az ügyvéd is kény­ telen bevallani a pör részükről való elvesz­ tését De gondolván, még egy kísérletet te­ szünk, hátha sikerül egy pár embert rábirni arra, hogy vonja vissza a port Ezzel azután kettős céh sikerül elérni, egyik, hogy ő to­ vábbra is igazgatósági tag maradhat a má­ sik pedig, ami enné! is nagyobb, a bízatom megerősödik iránta és igy esetleg még egy cikluson keresztül biztosítva lesz a mandá­ tuma. 1927. november 15 Lajos Örök emlékének" felirattal. Eredeti terv szerint 50 főből álló küldöttséget akart küldeni a szövetségünk, 40 főből álló dálárdával, de ezen tervünk meghiúsult, mert már olyan sok küldöttség jelentkezett, hogy lehetetlen volt a dalárdákat is ének számba felvenni a programba. Az ünnnpélyt egy 2000 főből álló budapesti dalárda nyi­ totta meg. Igazán lélekemelő volt, amikor a sok évtizedes Kossuth nótákra zenditettek, mintha csak ifju gyermekkorra ébredt volna a sok ezer főből álló tömeg, mindenki a dallosokkal énekelt. Az ünnepi beszédet Apponyi Albert gróf tartotta. Közel egy órás beszédben méltatta Kossuth emlékét Nem akarunk foglalkozni ezen ünnepély jelentőségével, mert az nem tartozik ránk, csak csupán annyit, hogy egy világháború kellett ahoz, hogy ezen ünnepély megtör­ ténhessen és hogy március 15-ike hivatalos ünnep legyen. A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Közeledik a tél, kabátot kell fordítani. A "Bányamunkás“ október 30-án meg­ jelent számában egy " szánom és bánom eddigi bűneimet visszatérek a nagy család­ hoz“, nyilatkozat jelent meg, amelyet a „Bányamunkás“, mint nagy eseményt tesz közzé. A nyilatkozattevő Kisák János István salgótarjáni bányász példaképen állítja oda magát hogy tőle tanuljon mindenki, mert ô már sokat próbált olyanokat is, amilyene­ ket nem minden becsületes ember próbált meg. Mi, a magunk részéről nem kívántunk foglalkozni e kis eseménnyel, de a „Bányamunkás"-ba napvilágot látott nyilatkozat nem teljes s hogy Kisák János Istvánt minden oldalról megismerjék olvasóink és hogy mi­ nél többen kövessék, az ő példás magavi­ seletével tartottuk szükségesnek a nyilatko­ zatot kibővíteni. Kétségtelen, hogy Kisák azok közzé a bányamunkások közzé tartozik, akik sokat áldoztak, ha az megfelelő üzlettel járt — a munkásság összességéért. Amikor már az üzleti konjunktúra hanyatlóban volt, rögtön csökkent a szereplési vágy. Igy történt az 1920-bán is, amikor Kisák Istvánt, a szer­ vezet érdekében kifejtett tevékenységéért letartóztatták s ez alatt az idő alatt a vál­ lalatnál szerzett adósságának elengedését kérte az igazgatóságtól, amelyet a vállalat igazgatósága Kisáknak el is engedett 1922-ben, amikor a salgótarjáni bánya­ Egész Magyarország nagy ünnepi keretek munkások a nyolc órai munkaidőért küz­ mellett leplezte le Kossuth Lajos gyönyörű döttek, Kisák, mint a helyicsoport elnöke szobrát november 6-án Budapest székesfő­ sztrájktörő lett Ugy lehet Kisák ezzel szol­ városában. A szoborleleplezés igazán inpo- gálta meg a vállalat által elengedett adós­ záns keretek közt folyt le, a fővárosi kül­ ságait Tagsági dijat persze sohasem fizetett, ha­ döttségen kívül a vidéki küldöttségek tíz­ ezrei zarándokoltak Budapestre. Oly hatal­ nem mikor már 10—15 hónappal hátralékba mas tömeg jött össze az országháztéren, volt akkor mindig jelentkezett bélyeg­ hogy azt a hatalmas tér korántsem volt ké­ segélyért. Ugy emlékszünk, hogy legutóbb pes befogadni, a környék utcái is zsúfolásig 1926. nyarán, mielőtt az ébredőkhöz átlépett, ugyancsak tetemes összegű bélyegsegélyt megteltek. Szövetségünk 26 főből álló küldötséggel élvezett. Ezek a körülmények azután annyira megképviseltette magát az ünnepségen, 13 egyen­ ruhás bányász és 13 szövetségi dallossal, utáltatták Kisákkal a szocialista szerveze­ koszorút helyezett a küldöttség „Kossuth tet, hogy 1926. ősz táján fölcsapott ébredő- �1927. november 15 nék és mint ilyen bejárta a Salgótarján környékén levő összes bányákat, még Pilisvörösvárra is elment, egy pótválasztás alkal­ mával. Ugy értesültünk, hogy Kisák ez alatt a működése alatt nem egyszer hangoztatta, hogy lehullott a nemzetközi bitangok csil­ laga és helyébe ott tündököl az ébredők örökké világító csillaga. A legutolsó országgyűlési képviselő választások alkalmával Kisák felcsapott ébredő főkortesnek és igy heteken keresztül járta a salgótarjáni vá­ lasztókerületet, mint egységespárti agitátor, persze jó anyagi haszon ellenében. Emlékezünk rá, hogy egy banket alkal­ mával ugyancsak alaposan helybehagyta a szociálista eszmét, a jelenlevők élénk helyes­ lése mellett. Nem szólva arról a nyilatkozat­ ról, amelyet a „Munkába" tett közzé, az ébredőkhöz való belépése alkalmával. Ezeknek előre bocsájtása után kissé na­ gyobb egyéniségnek örvendhet Kisák, de különösen nagy öröme telhetik a „Bánya­ munkás szövetségnek" az uj harcosba. Magunk részéről csak azt ajánljuk, hogy még ha ilyen jó harcos akad egy néhány Kisák és társai köréből, akik majd rövide­ sen jelentkezni fognak, ujra tapsolhatnak nekik, mert hiszen komoly és kitartó mun­ kára Salgótarjánba ugysem számíthatnak. A munkástársaknak pedig azt ajánljuk, hogy akiket a nyilatkozó Kisák meginvitált, jelentkezzenek és kövessék az ő példáját, mert közeledik a tél, lehet kabátot fordítani. Megnyílt a mecsekszabolcsi „Bányamunkás-otthon“ Szövetségünk pécsvidéki-bányakerületi tit­ kárságának székhelyén Mecsekszabolcson otthont nyitottunk, amelyben a bányamun­ kásság otthonra talált s jobban alkalma nyí­ lik ápolni a munkásság összetartozandóságának nagy eszméjét Az otthont ünnepélyes keretek között f. hó 6-án nyitotta meg a Pécsvidéki kerületi helyicsoportok összve­ zetősége. Délelőtt összvezetőségi ülést tartottak, ezen ülés napirendje előtt Szabó István, Meződi György és Kraft Jenő ismertették az otthon megteremtésének a körülményeit s ugyancsak rámutattak az otthon nagy fon­ tosságára, felhívták az összvezetőséget, hogy a tagok között terjesszék az eszmét és igye­ kezzenek a munkásságot az otthonba beve­ zetni, ahol mindennemű felvilágosítást, ugy szintén nemes szórakozásban részesül. Az otthon céljának az ismertetése után megtartották az Összvezetőségi ülést, amelyen a kerület helyicsoportjainak, ugyszintén a munkásság ügyeinek a tárgyalása volt napi­ renden. A tárgyalás folyamán kialakult ál­ láspontot az összvezetőség tagjai viszik ki a kerületbe a munkásság közé, viszont ami elintézésre vár, azokat a kérdéseket az egyes vezetőségek a kerületi titkársággal egye­ temben illetékes helyre juttatják. A napirend letárgyalása után az összve­ zetőség tagjai valamint az időközben össze­ gyűlt tagok a késő esti órákig szórakoztak és folytattak eszmecserét az uj helyiségben. Örömmel állapították meg, hogy különösen a közelgő tél beálltával milyen kellemes otthonra találtak. A mecsekszabolcsi otthonnak a megnyitá­ sával az ország bányamunkássága ismét gyarapodott a munkásság egy templomával, amelyben a bányamunkásság mozgalmának a helyes irányba való terelésére és az ok­ tatásra bő alkalom nyilik. Mecsekszabolcs. Az otthon naponta délelőtt 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Szabolcs és Pécsbányatelep részére az otthonban könyvtár létesült. Könyvtári órák: csütörtönön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnap délelőtt 10—11-ig. "A Bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Vigyázat! Tudomásunkra jutott, hogy a különféle bányatelepeken léleknélküli kufárok járnak és a munkásság között sztrajkra izgatnak. Figyelmeztetjük a munkásságot, ne üljön fel az ilyen édeskés fecsegőknek, mert ezek, ha tervük sikerülne és a munkásság tényleg behagyná ugrasztani magát és sztrájkba lépne, abbban a pillanatban azok a bátor legények gyáván megfutamodnak, a munkás­ ságot cserben hagyják és távolról nézik a munkásság nyomorúságát s már előre örül­ nek annak, hogy a sztrajk révén ujabb ta­ lajra találtak, ahol jelenleg kérész életüket ismét egy-egy nappal megtoldják. Lapunkban cikksorozatokban mutattuk ki a munkásság kívánságainak a jogosságát, folytatjuk a harcot mindaddig, amig ezen kivánságokat győzelemre nem juttatjuk, ennek a harcnak azonban nem szabad fölösleges áldozatokat követelni a munkásságtól, ha­ nem az eredményeknek tisztán kell a mun­ kásság gazdasági helyzetének megjavításául szolgálni Elmultak azok az idők, amikor felelőtlen emberek a munkásság tömegeit ugratták oktalan harcokba csak azért, hogy azután a megriadt és lerongyolódott, megtépázott munkásság között maguknak tekintélyt és főleg a tagok által tőkét gyűjtsenek. A mai viszonyok teljesen eltérők a ré­ gebbi viszonyoktól, ennélfogva a harci esz­ közöknek is teljesen eltérőknek kell lenni a régi harci eszközöktől. Ezt tudják azok is, akik a telepeken bujkálva járnak és hintik a munkásság között az egyenetlenséget, de tudják azok is, akik őket kiküldötték, hogy a mai viszonyok között a régi harci eszkö­ zökkel eredményt elérni nem lehet Azonban azt is tudják, hogy ha nyíltan állnak ki és hirdetik ma a sztrájk fegyveré­ nek az alkalmazását, akkor a munkásság elűzi Őket a közeléből és hátat fordit nekik, azonkívül féltik a becses bőrüket a hatósá­ goktól is. Ezért tehát gyáván, alattomban, vakond módjára járják ne a telepeket és a bányákat környező községeket. Különösen oly helyeket látogatnak meg szívesen, ahol a hatóságok figyelme nem eléggé terjed ki, azonkivül a munkásság tömege több köz­ ségből, több telepről tevődik össze. Teszik ezt azért, mert igy könnyebben nyílik alkalom az egyes emberek között el­ szórni a konkolyt, azonkívül igy nem kell vállalnia a felelőséget sem, mert ugy számi­ tanak, nem lehet reá bizonyítani. Ezt céloz­ zák azok a bizonyos kis összejövetelek, amelyeket egyes bányatelepeken, vagy azo­ kat környező kis kissebb falvakban a néhai „Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetsége" megbízásából Fodor, Bert­ rand, Ocskovszki és társai tartanak leginkább magánlakásokban, mert nincs bátorságuk nyiltan, férfiasan odaállni, mert ezért vállalni kell a felelőséget Figyelmeztetjük a munkásságot, hogy amennyiben fentnevezetteket, vagy ezek meg­ bízottai a munkásság között ily irányu han­ gulatkeltés céljából az egyenetlenséget szítja, fogadják az őket megillető módon, mint olyanokat akik a munkásságot akkor, ami­ kor belevitték áldatlan harcok által szült nyomorúságba, gyáván ott hagyták, Vergőd­ jön a munkás a nyomorúságában. Tehát ne üljetek fel, hanem űzzétek el a telepekről, vagy adjátok át a hatóságoknak. Elégtétel adás. Folyó évi julius hó 3-ára síppal, dobbal hirdették az ugynevezett Peyer-féle munkás­ otthon felavatását Salgótarjánban s erre meg­ hívták Salgótarján és környéke munkásságát Ezen meghívás alapján a munkásságnak egy része meg is jelent az úgynevezett otthon avatáson és amikor a nagy ünnepség, amelyet már előre kürtőitek megkezdődött, a mun­ kásság számónkérte a szónokoktól, hogy hol voltak akkor, amikor a munkásság nyomor­ gott? Ezen számonkérésből kifolyólag szó­ váltások keletkeztek, amelyek végül is kü­ lönféle tumultusokban és rendőri kivezeté­ sekben végződött. Ennek természetesen a reá következő napokban folytatása volt a bányaüzemeknél s a munkásság vitatkozott Egy ilyen vitatkozás alkalmával Ozvald Má­ tyás somlyói bányamunkás Fajd Pál szövet­ ségi elnökünkre azt a megjegyzést tette, hogy „azok a munkások, akik az úgyneve­ zett otthon avatásnál számon kérték Peyer és társaitól a munkásság érdekképviseletét azok a munkások 30 pengős naptárjukat kaptak." Fajd Pál a bíróságnál keresett elégtételt, ahol október 28-án megtartott tárgyaláson Ozvald Mátyás tanuk jelenlétében jegyző­ könyvileg kért bocsánatot és a felmerült 12 pengő költség megfizetését vállalta. A ferdítés atyamestere. Vannak emberek, akiknek fáj az igazmondás, ugyancsak vannak, akiknek a szá­ jukon egyáltalán ki sem fér az igazság. Ez elvégre egyes embereknél, ha ezek magán­ emberek, nem is olyan veszélyes, mert leg­ feljebb nem veszi senkisem komolyan, annál furcsább ez, ha ezt egy ujság teszi, aki hi­ vatva van olvasóit friss és igazhírekkel el­ látni, az felül az olyan tudósítóknak, akik képtelenek az igaz mondásra. Ez által azu­ tán maga az ujság is a végeredményben a, ferdítés atyamesterévé válik. A "Népszava" pécsi jelentés alapján no­ vember 11-iki számában ugy állítja be a mecsekszabolcsi helyicsoportunk magánhe­ lyiségének a megnyitását, mint ha mi azt ugy hirdettük volna, mint Peyer és társai tették annakidején Salgótarjánban, fogadott dalárdával, egész csomó ünnepi szónokkal és estére beígért reggelig tartó tánczenével ami elől a délután folyamán azután elsur- �A "Bányász" 4 rantak. Ez a dolgoknak a legrosszabb aka­ ratú elferdítése, mert mi igen is hirdettük azt, hogy ünnepélyes összvezetőségi ülés kereteben fogjuk megnyitni az otthont, ez meg is történt mint az lapunk más helyén olvasható. Azonban "Népszaváék“ Bertrand és társaival egyetembe fáj az, hogy egyálta­ lán a világon vagyunk, mert szerintük ezen a világon csak nekik van helyük, másnak senkinek, de különösen nekünk nincs he­ lyünk e világon szerintük, akik a körmükre nézünk és reá kopp intünk mindannyiszor, valahányszor a munkásságot félrevezetik. Kifogást emelnek az ellen, hogy helyi­ csoportunk az otthon részere szükséges bú­ torokat a bányavállalat asztalos műhelyében készíttette. Továbbá kifogásolja, hogy a háztulajdonos szabómester. Vannak embe­ rek, akik 5 percen tul nem emlékeznek. Ugy látszik, hogy Népszaváék, vagy az ó tudósitójuk ugyanabban a hibában szenved­ nek, nem emlékezik arra, hogy ugyanaz a tudósitó és annak magas patrónusa, Peyer Károly ugyancsak bányavállalatoknál jártak el és kunyoráltak helyiséget ugy Felsőgallán, mint Salgótarjánban és az ország összes bá­ nyatelepein mindenütt a bányavállalatok helyiségeiben voltak a helyiségeik sőt mi, akik 5 percen tul is emlékezünk ma is ugy tudjuk, hogy pl. Tatabányán a Peyerék helyicsoportja az egyik bányafőtanácsos há­ zában székel, sőt a helyicsoport bútorzata ugyanannak a bányatanácsosnak a szobáját diszítette, amely most az ottani helyicso­ portban díszeleg. Vagy talán ez nekik nem bűn, ők meg­ látják a más szemében a szálkát, a magu­ kéban azonban nem látják a gerendát sem. Továbbá az fáj nekik, hogy az egyik helyicsoportunk vezetősége azon fáradozik, hegy a munkásság részére a ruhabeszerzését is megkönnyítse. — Szóval minden fáj, ami a munkásság részére bizonyos könnyitést hoz, mert ők ellene vannak mindazoknak. Nekik tetsző állapot az, ha a munkásság le van rongyolódva s nem tud semmihez hozzá­ jutni, mert igy könnyebb kiváltani az elége­ detlenséget és az elégedetlenség következ­ tében teremtett zavarosban ők könnyebben tudnak halászni. Ha férfiak, vallják be becsülettel, hogy fel akarják forgatni a bányamunkasság között lévő békés együttmunkálkodást, azért mert ők kimaradtak, mint valami a hóból. Ez a legcsunyább játék a munkásság jóhiszemű­ ségével, még szerencse, hogy a munkásság már tisztában van az ó ferdítéseikkel s nem tartja egyébnek az ő kiröffenéseiket, mint a vizbefuló ember szalmaszálba való kapko­ dását Elmult az az idő, amikor a munkásság felült az ő hitegetéseiknek, sajnos a mun­ kásság nagyon drága iskolapénzt fizetett ennek a felismeréséért, éppen ezért most már annál nagyobbra értékeli ezt a meg­ ismerést és tele torokkal kiáltja oda nekik: "Távozz tőlem sátán ?“ Figyelmeztetés. Az utóbbi időben állandóan keresik föl szövetségünket panaszokkal a szaktársak, hogy a hitelezők nagyobb összegeket köve­ telnek tőlük mint amit tényleg vásároltak. Többekközt megtörtént az is, hogy az egyik szaktárs félesége ment fizetni az adósságát a kereskedő feleségének, aki nem irta be a fizetett összegét, ugy hogy a kereskedő ismétetten követelte a már egyszer megfize- "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. tett összeget Nevezett persze tiltakozott a követelés ellen, a kereskedő perelte az ille­ tőt, a biróság meg is ítélte perköltségekkel együtt, igy tehát kétszer kellett megfizetni a tartozást. De számtalan ilyen és ehez ha­ sonló panasszal keresik föl szövetségünk irodáját, amely ellen roppant nehéz véde­ kezni, mert a vásárlóknak nincs semmi bi­ zonyíték a kezükbe arra nézve, hogy meny­ nyit hiteleztek és hogy mennyit törlesztettek.. Ezzel szemben a kereskedőnek rendelkezé­ sére áll a hiteles üzleti könyve és amit oda bejegyez azt meg kell fizetni, mert a legtöbször valóságnak fogadja el a biróság. A munkástársak jólfelfogott érdekében felhívjuk a figyelmüket, hogy ahol hitelez­ nek, minden esetben vigyenek magukkal egy kis könyvecskét és a vásárolt áru öszszegét abba is irassák be, minden törlesz­ tett összegről kérjenek elismervényt, mert csak igy lehet elkerülni a felesleges fizeté­ seket és igy lehet védekezni a visszaélések ellen. Már pedig az mindenkinek érdeke, hogy ne fizessen többet, mint amennyit tényleg vásárolt. Az ipari békére való törek­ vés Angliában. Közel egy éve annak, hogy kitört Angli­ ában az a hatalmas angol bányász sztrájk, amely olyan nagy természetű volt, hogy az egész világ gazdasági életében éreztette ha­ tását Annakidején az angol bányász sztrájk befejezését lapunkban részletesen közöltük, de beszámoltunk arról is, hogy az angol bányász sztrájk uj szakszervezeti törvényt vont maga után, amely törvény az angol munkásmozgalmat egész más irányba terelte. A szakszervezeti törvény utóhatása most már még inkább-kibontakozik, amely hatás kiterjed az egész angol iparra és kereske­ delemre. Az angol iparban mindinkább tért foglal az a gondolat, hogy ipari békét kell teremteni. Az ipari békének az a legfonto­ sabb célja, hogy a munkáltatók és munká­ sok együttesen alkossák meg azt a szüksé­ ges békét, amely béke nélkül a termelés és szociális fejlődés biztosítása lehetetlen. Rész­ letek még nem igen jutottak el hozzánk, de az eddigi hírekből már megállapítható, hogy az angliai ipari békére való törekvés nem marad hatás nélkül az egyéb európai álla­ mokban sem. Egyébként az ipari békére való törekvésről az alábbi Londonból származó hírt közöljük. (London okt. 18.) — A londoni Mansion Houseban nemrégiben konferenciára ültek össze a munkásság és a nagyipar megbí­ zottai, hogy az ipari béke megteremtéséről tárgyaljanak. — A konferencia határozatai máris éreztetik hatásukat s a bánya, villa­ mossági és szállítmányozási ipar munkáltatói elvben megállapodtak abban, hogy ligát al­ kotnak az ipari béke megteremtésére ugy, amint azt Sir Alfred Mond javasolta. A lon­ doni Middland vasúttársaság igazgatósága jóváhagyta az alkalmazottakkal való együtt­ működés tervezetét és sir Alfred Mond most már a másik három nagy vasúttársasággal is tárgyalásokat kezdett ebben az irányban, hangsúlyozva, hogy a cél eléréséhez okvet­ lenül szükséges a munkásszervezetek fej­ lesztése. A munkásság körében sir Alfred Mond tervei kedvező fogadtatásra találtak s az Edinburgh kongressus is bejelentette csatlakozását. Az angol gyarmatügyi minisz­ ter szintén elismerte azt az alapelvet, hogy a kormánynak kellő intézkedésekkel támo­ gatni kell azt a mozgalmat, amely végered­ ményben a termelési költségek csökkenté­ sére és a munkásság életstandardjának fo­ kozására vezet — A jövő hétre több kon­ ferenciát helyeztek kilátásba, amelyeken szintén az ipari béke eszméjét fogják pro- 1927, november 15 mint amelyet szövetségünk tűzött ki czéljának, bár Magyarországon egy ilyen helyes uton haladó törekvés sokkal nehezebben talál megértésre, mint a müveit és alaposan kifejlődött ipari Angliában. Mindamellett a fenti tudósítás erős biztatás számunkra és megnyugtatás arra nézve, hogy az elindított mozgalmunk helyes irányban folyik, mert ahoz igazán nem férhet kétség, hogy Angli­ ában ne a munkásságot, illetve a békés ter­ melést igyekeznének elősegíteni. Ha tehát az angol ipari vállalatoknak s ezzel egyetemlegesen az ipari munkásságnak a fent vázolt törekvése helyes uton halad, akkor az bizonyára nem lesz káros a magyar ipar, illetve a magyar munkásságra sem. Magyarországon a békére való törekvési mozgalmat sokkal nehezebb előre vinni, mint Angliában, mert a megértés ugy a munka­ adók, mint a külömböző munkás szerveze­ tek között hiányzik. A munkaadók a mun­ kásság szociális fejlődésével nagyon keveset. törődnek, mig egyes munkásszervezetek pedig féltékenységből és politikai célok elma­ radásából igyekeznek ellentállni az olyan törekvéseknek, amely törekvések a munkás­ ságot gyorsabb eredményhez juttatnák. Mind­ ennek dacára meg vagyunk győződve, hogy küzdelmeink eredménye nem marad el, mert hiszen az eddigi jelek szerint is mindig több és több megértő munkástársat találunk moz­ galmunkban. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wöl­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István, Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szaktársnál. Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6 óráig. A tatabányai kerületi titkárság hivatalos helyisége Felsőgallán Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A fenti távirat szerint tehát az angol munkásmozgalom ugyanazon az uton halad, Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 22. szám (1927. november 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-11-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9e255874cb0f793cc522dfee025c8ce0.jpg f42df8f2a9b8fbd6c779b0049a859227 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c0cf0565478d88e7d9c468d85ed6a5bc.pdf 9cb8877ae95019310681150052096659 PDF Text Text II. évfolyam. 23. szám. 1927. december 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Bálványimádók. Azt mondotta Bethlen István miniszterelnök az őtet felkereső küldöttség előtt, hogy a magyar társadalmi osztályoknak a mai viszonyok között össze kell fognia, alá kell nyúlni a szegényebb néprétegek, ugymint a munkásosztály hóna alá. Meg kell érteni a munkásságnak, hogy rossz utakon járnak és hogy idegen bálványt imádnak. A miniszterelnök kifejtette azon nézetét, hogy a munkásságot csak ugy lehet megértésre birni, ha azt megfelelő bánásmódban és szeretetben részesítik azok, akik a mun­ kásságot eddig alattvalónak tartották, vagy a legtöbb esetben annak érté­ kességét a nemzeti életben nem tud­ ták, vagy nem akarták felismerni. A miniszterelnök ezen fejtegetése megragadta a figyelműnket, mert ugy hangzott, mint amilyen a magyar tör­ ténelemben még nem igen halottunk csak félünk, hogy a miniszterelnök ezen fejtegetése és mondhatnónk a tö­ mör igazságot magában foglaló felhí­ vásra, amelyet az ország minden tár­ sadalmi osztályához intézett, ismétel­ ten süket fülekre fog találni. Mert a magyar társadalmi osztályok, akiknek hivatásuk volna a miniszterelnök fel­ szólítása nélkül is felismerni a bál­ vány imádók szomoru helyzetét, nem igen tudnak beletörődni abba a szük­ ségszerűségbe, amelyet a miniszterel­ nök felszólalásában hangoztatott. Épen ezeknek a körülményeknek tudható be, hogy a magyar munkásságnak egy jó része, kétségtelen idegen bálvány­ imádó lett, mert hiszen megértés, he­ lyesebben mondva meg nem értés provokálta ki a munkásság ebbeli fel­ fogását. Ha már most ezt a felfogást meg­ akarjuk szüntetni, akkor az idézett társadalmi osztályoknak kétségtelen meg kell változtatni eddigi felfogásu­ kat és követniök kell tettekben is a miniszterelnök intő szavait, amelyben sajnos nem igen tudunk bízni, mert hiszen az elmult tapasztalatok gyöke­ restől kipusztitották belőlünk a bizal­ mat. De a miniszterelnöknek, mint a kórmány atyamesterének ügyelnie kell arra, hogy felelős helyről elmondottak be lesznek-e tartva s amennyiben arra a meggyőződésre jutna, ami valószinű, hogy az elmondottakat elfelejtették, akkor a miniszterelnökön a sor, akinek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. cselekednie kell, törvényt kell hoznia, amelyben biztositja a munkásságot a folytonos kizsákmányolással szemben. Mert addig, amig a munkásságot jo­ gos panaszaiban meg nem értik és az igazságok egyenlő elbírálásában nem részesítik, nem igen lehet az idegen bálványimádást megszűntetni. Az ide­ gen bálványimádást mi is veszedelmes­ nek tartjuk, mert hiszen amig a mun­ kásság helytelen irányban tapogatódzik, addig munkaadóik bölcsen kihasz­ nálva a tapogatódzást, a maguk javára használják föl. A magyar munkásság az utóbbi idő­ ben tanujelét adta, sőt bizonyságot tett amellett, hogy ő szereti nemzetét, hazáját egyaránt, felajánlotta segítségét a magyar nemzet újjáépítéséhez. És ezen munkájáért nem is kért egyebet, mint az őtet megillető megbecsülést, tisztességes bánásmódot és megélhe­ tést, amely kivánságát a magyar mun­ kásságnak mint jogos kívánságot el is kell ismerni és ebben a törekvésében, ha az tényleg munkaadóitól áldozatot követel is, támogatni kell. Elhisszük azt is, hogy a munkásság gazdasági és szociális érzékének fejlettsége a munkaadókra terheket ró és a jelen­ leginél nagyobb áldozatokat kíván, de mégis meg kell csinálni, nem azért, mert ezt a miniszterelnök igy mon­ dotta, hanem azért, mert enélkül nem boldogulhat az ipar és annál kevésbé boldogulhat a magyar nemzet. Nem lehet a felsőbb társadalmi osz­ tálynak sem ma már ezek elől a kötelességteljesitések elől kibujni, mint ahogyan azt a bányaiparban a leg­ utóbb is bőségesen tapasztaltuk, hogy miként igyekeznek a munkásság jo­ gos kívánságai elől kitérni, vagy lega­ lább is a kivánságok teljesítését egy bizonyos időre elodázni. A munkaadók ezen taktikázása és görcsös ellenállása veszélyezteti a munkásság hazája iránt való megértését és ha a miniszterelnök­ nek az intő szavai, illetve kívánságai nem járnának a közeljövőben megfe­ lelő eredménnyel, akkor ezért nem a munkásságot, hanem ellenkezőleg a felhívott felsőbb társadalmi osztályo­ kat kell felelősé tenni. Ugyan a munkaadók is gyakran hangoztatják a munkásság iránt való szeretetét, de ez is csak nagy mondás marad mindég, mert elmaradtak a tet­ tek. S ebből táplálkozik azután a munkásság bizalmatlansága, aki nem mer sem a miniszterelnöknek, sem Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) pedig a munkaadójának a szavában hinni. Annál könnyebben tud tért hó­ dítani a munkásság felfogásában a csábítás és rosszakarat. A bálványimá­ dás megszüntetésének tehát csak egyetlen orvossága van, az elmondot­ tak, vagyis az ígéretek őszinte, becsüle­ tes beváltása, ha ez megtörtént, akkor ledőlt a bálvány is, helyre állt a mun­ kásságban a hazája iránti bizalom és a magyar nemzet, valamint a minisz­ terelnök elérte a célját, mert egyek leszünk mindannyian. Megszűnt a Salgótarján és vi­ déke Ált Fogy. Szövetkezete. A salgótarjái és környékbeli munkásság nagy lelkesedéssel 1924. év május hó 14-én egy hatalmas fogyasztási szövetkezetei alkotott Sal­ gótarjánban, azzal az elgondolással, hogy a szövetkezetét kiterjesztik a város környékére is. Igy hamarosan Mátranovákon alakult egy fiók s ezzel a szövetkezetek alakítása már be is fejeződött. Ezen szövetkezeteknek az lett volna a feladata, hogy a munkásságot olcsó áron jobb minőségű élelmiszerhez juttassa. A munkástársak teljes erővel azon voltak, hogy a szövetkezeteknek minél nagyobb bevásárló tömeget szerezzenek, amely az alábbi adatok szerint sikerült is. Ezrei vásároltak a munkástársaknak a szövetkezetben, de csakhamar kide­ rül t, hogy az Alt. Fogy. Szövetkezet, dacára a nagy forgalomnak egyik-másik élelmicikket drá­ gábban árusitotta, mint az egyéb privát ke* reskedők. Mindennek dacára kitartottak a Fogy. Szövetkezet mellett, inkább drágábban fizettek a fogyasztási szövetkezetben, mint a privát üzletben, csakhogy a szövetkezetet hatalmassá növeljék. Amikor az Ált. Fogy. Szövetkezetek meg­ alakultak, csakhamar megalakult Budapesten a Nagybevásárló r.-t, amely a Törekvés takarék­ pénztár és az Alt Fogyasztási Szövetkezet központi igazgatóságának ügykörébe tartozott. A Törekvés takarékpénztár, a Nagybevásárló r.-t és az Alt Fogy. Szövetkezet központi igazgatóságában a szociáldemokrata párt leg­ nehezebb exponensei foglaltak helyet, úgymint Peydl, Peyer, Farkas, Büchler és igy tovább. Ezen igazgatóságban elhatározták, hogy a vidéki fogyasztási szövetkezeteket hatáskörükbe kerítik és ilyenirányú szerződéseket is kötöttek a vidéki fogyasztási szövetkezetek igazgató­ ságaival. A szerződésben kikötötték maguknak, hogy a fogyasztási szövetkezetek csakis a Nagybevásárló áruját hozhatják forgalomba, az igaz­ gatóságnak vagy az üzletvezetőnek bevásárlási engedélyt nem adtak. Igy azután a helyi igaz- �2 gatosági tagok a pojáca szerepét kapták, — szállították a bevásárlókat és ugyanakkor szál­ lították a milliárdokat a központi elvtársaknak. Hogy a kép teljesen tiszta legyen, lekezöljük az alábbi adatokat: Az Alt. Fogy. Szövetkezet Salgótarjánban megalakult 1300 taggal cca. 300 üzletrésszel, vagyis közei 100 millióval. Az első 7 hónapban 1400 millió forgalmat ért el, második év­ ben 2500 milliót. Ezek a számok világosan igazolják, hogy a munkásság dacára a léha és drága kiszolgálásnak, valamint többször lehe­ tetlen magas áraknak, végig támogatták a fo­ gyasztási szövetkezetét. Ennek dacára a szö­ vetkezet a Nagybevásárló kimutatása szerint, minden évben deficittel záródott. A legutóbb már hire járt, hogy a szövetkezetét be fogják zárni, igy a szövetkezet tagjai tömegesen ke­ resték fel a Fogy. Szövetkezetet, hogy a be­ fizetett részvényeikét a szövetkezet fizesse vissza. A szövetkezet alapszabályainak értel­ mében utasították a tagokat, hogy mondják fel a részvényeket, a felmondástói számított 1 év múlva fizethetik csak vissza. Közben azonban Budapesten állandóan tanácskozások folytak, hogy mikent lehetne megszabadulni a folyto­ nos ostromok elől, végül kimutatták, hogy 1927-ben 19 millió korona decifitje van a szö­ vetkezetnek s ezen deficit miként való meg­ oldására igazgatósági, később taggyűlést hiv­ tak össze, amelyen javaslatot tettek, hogy a munkásság gyűjtés utján hozza össze a 19 milló koronát és ha ez sikerűi, akkor a szö­ vetkezetét továbbra is fentartják. Természete­ sen a sok csalódások után a munkásság nem igen mutatott hajlandóságot még ujabb anyagi áldozatok meghozatalára és igy azután folyó évi október 31-én a szövetkezetet végleg be is csukták. A szövetkezet leltári vagyonát öszszepakkolták és teherautóval Budapestre szállí­ tották a Nagybevásárló rt.-hez. Ez a története az Alt Fogy. Szövetkezet megszűnésének. A Salgótarján és környékbeli munkásság pedig nem ezt várta az Alt Fogy. Szövetkezettől, mert hiszen mikor megalakult azt ígérték, hogy minden évben bevásárlásá­ hoz képest jutalékot kap. A jutalékok helyébe elúszott a közel 100 millió alaptőke, a szegény munkásság verejtékes fillérei. A salgótarjáni munkásságot ezen ügy na­ gyon kínosan érintette, mert hiszen, — mint azt már előbb is mondottuk — minden áldo­ zatot meghoztak, ami meghozható volt és ha a részletekbe akarunk bocsátkozni, akkor meg­ állapíthatnánk, hogy a szövetkezet nem azért bukott meg, mert a munkásság nem hozta volna meg a kellő áldozatot, hanem azért, mert egy csomó, a munkásság által is isme­ retien egyént ültettek a nyakába, akik azután a munkásság fillérein keresztül élvezte a meg nem érdemeit horribilis jövedelmeket. Azok az igazgatósági tagok, akik sokszor éjjeleket töl­ töttek a Fogy Szövetkezet érdekében, fájó szívvel gondolnak a szövetkezet ily módon való eltűnésére, mert igazán azt mondhatnók, hogy minden fillér honorárium nélkül dolgoztak, még csak nem is gondoltak arra, hogy ezért bármit is kérjenek- Az Alt Fogy. Szövetkezet siralmas kimúlása is bőséges tanúbizonyságot szolgál az általunk hangoztatott igazságok mellett. Ebből is meg lehet állapítani, hogy a munkásmozgalom ed­ digi szervezetében nem a munkásság akarata érvényesült, hanem mindenkor egy klikk saját egyéni exisztenciális érdekeit tolta elő és ezek­ nek az érdekében feláldozta a munkásság ér­ dekelt is Vajjon számolnak-e azzal a vezérek, hogy egy ilyen csúfos csalódás milyen nyo­ mokat hagy a munkásság lelkében, vajjon "A bányász" 1927, december 1 Nyilatkozat. tudják-e azt, hogy ez is egyik oka annak a szétzüllésnek, amely szétzüllés a munkásság szervezeteiben előtérbe nyomult. Kérdezzük, Bár a „Népszava“ folyó évi november hó kell-e ennél mérgezőbb anyag a munkásság 11-iki számában megjelent *Csókáék házat egységének a szétbontására, mint a folytonos akartak avatni Szabolcsbányatelepen" című becsapás és folytonos falhoz állítás. Hiszen cikkre szövetségünk központja lapunkban a ezek a munkások nem csak szabad idejüket méltó választ már megadta, az igazságnak áldozták fel a szövetkezetért, hanem keserves megfelelően tartozunk még a következőket keresetükből vettek el filléreket és adták oda kinyilatkoztatni: nagy szeretettel és bizalommal, hogy a mun­ Már az 1927. október 16-án Pécsbánya­ kásság ez által is erősödjék és hatalmasodjék, telepen tartott kerületi összvezetőségi ülés igy tehát nem csak a kifejtett energia, hanem elhatározta, hogy a bérelt otthont minden az elveszített összegek tették bizalmatlanná a külsőséges ünnepség nélkül november 6-án munkásságot újabban az Örökké hirdetett esz­ délelőtt fogjuk megnyitni kerületi összveze­ mével szemben Tehát nem kell más bűnba­ tőségi ülés keretében s igy a pécsi tudósitó kot keresni, a bűnbakok azok, akik a mun­ ur azon jelentése, hogy mi cécót, zenét szó­ kásság energikus munkájával visszaéltek és a noklatokat ígértünk, közönséges rágalom. munkásság intézményeit züllésbe vitték. Ezt igazolja az is, hogy az otthon meg­ nyitásáról lapunk november 1-i szántában szóval sem emlékeztünk meg. Tovább tartanak az amerikai egyA árva pécsi tudósitó úrnak gyenge fogalmai szénbányamunkások harcai. vannak a hangszerekről, mert alaposan öszLapunk október 15-én megjelent számában szetéveszti a furulyát a tárogatóval. Való­ szinűleg egész életében nem volt a kezében megemlékeztünk arról az óriási küzdelemről, más hangszer, mint az a furulya, amelyet amely az amerikai bányamunkások szervezetei a kosaras tótok árulgatnak a gyermekek és a munkaadók között folyik. Az akkori je­ részére. lentések szerint bár már ugy látszott, hogy a Hogy a házigazda délután a saját vonós harcok kölcsönös tárgyalások alapján befeje­ zenekarunk játéka mellett művészies táro­ ződnek, mig végül az utolsó lap-jelentések szerint a harcok tovább folytatódnak és még gató játékával szórakoztatta az egybegyűl­ ma sem fejeződtek be és igy az amerikai szak­ teket, ebből gúnyt űzni csakis a tudósító ur "jóizlését“ igazolja. szervezeti szövetség nagyobb küldöttséget me­ Ami a kerületben megindított ruhaakciót nesztett a köztársaság elnökéhez, akinél szóvá illeti, azt a kerületi összvezetőség határozta tették a bányamunkások helyzetét. Coolidge el­ nök kijelentette, hogy eyy közös értekezletnek el s hogy milyen előnyös lesz a munkásság csak akkor volna célja, illetve akkor vezethetne részére, azt a közel jövő fogja megmutatni. A tudósitó ur ezen akcióból kifolyólag bur­ eredményre, ha azt a munkaadók is kérnék. kolt gyanúsítást tesz, mert nyíltan rágal­ Ezen eseménnyel a magyar napilapok, a Nép­ mazni nem mer, azonban megnyugtathatjuk, szava is foglalkozik, aki gunyolódva támadja hogy az akcióból kifolyólag elsősorban is a meg az amerikai szakszervezeti szövetséget, munkásság fog jól járni, a kereskedőknek ugyanis az amerikai szakszervezeti szövetség meg lesz az őket megillető minimális hasz­ szintén minden politikai párton felül áll, vagyis nem alárendeltje egyik politikai pártnak sem. nuk, arra azonban vigyázni fogunk, hogy A Népszaváéknak ugylátszik ez fáj és ezért ezen akcióból kifolyólag senki se jusson őt kezdik ki azt a szövetséget, mely nagyon sok meg nem illető haszonhoz. A pécsi tudósító cikkét a kaján irigység millió munkást tömörít magába. Hát az csak természetes, hogy a Népszavá­ diktálta, ám mi azzal nem törődünk, hala­ éknak mindenki ellensége, aki nem azt a követ dunk továbbra is a mi egyenes utunkon, a fújja, amit ő, bármilyen igaza is legyen annak munkástarsaink jóléte érdekében. Mecsekszabolcs, 1927. november 20-án. a más felfogású szervezetnek. De ugyanakkor A kerület összvezetősége nevében: elfelejtik Népszaváék, hogy a legutolsó vas­ munkás harcoknál ők ugyanazt az eszközt Szabó István EL s. k., Meződi György s. k., használták, amit ma az amerikai szakszerve­ Jakab Péter s. k., Kovács István s. k., Preisendörfer Hermann s. k., Lakatos János s. k., zetek vezetői használnak. Reméljük azonban, hogy Népszaváék még Baranyák József s. k., Grádl György s. k., sem tételezik fel magukról, hogy ők a világ Nyíró János s. k., Szász József s. k., Dallegokosabb emberei, avagy ki tudja, mert ugy lós János s. k., Háhn György s. k., Dobos látszik, hogy ők akarják kioktatni az alaposan Kálmán s. k., Schuták Ágoston s. k., Lincz kifejlődött Amerikát is ahelyett, hogy törődné­ János s* k., Steinhauer János s. k., Wölfel nek a maguk ügyes-bajos dolgaival és ipar­ Gyula s. k., Boch Rezső s. k., Gungl József kodnának helyrehozni azokat a baklövéseket, s. k., Schván Ádám s. k., Weibl György II. amelyeket a magyar munkásmozgalomban el­ s. k., Klesch Ferenc s. k., Lovács József s. k., követtek, amely óriási hibákban kereshető a Milovesz Antal s. k., Weibl György I. s. k., magyar munkásság széttagozódásának és tehe­ Póra Pál s. k., Kigyósi Péter s. k., Lerch Antal ifj. s. k., Kertész József s. k., Klesch tetlenségének okai. Legyenek nyugodtak Népszaváék, az ameri­ Henrik s. k., Lerch Pál s. k., Dóczi Imre kai munkásszövetség fogja tudni a kötelessé­ s. k., Matula János s. k., Rosipál Alajos s. k., gét, meg fogja tudni védeni n munkásság ér­ dekeit és nem szorul Népszaváék kioktatására. Pécsi kerület ruha beszerzési Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen, amelyen dolgoznak a társpénz­ tári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 13-ig fogadják el akciója. Pécsi kerületünk összvezetősége a kerület bánya- és kohómunkásai, valamint a mellék üzemek munkásai részére ruha és cipóak­ ciót indított, melynek célja az, hogy jó ruhá­ zati cikkel és lábbelivel lássa el a szaktár­ sakat oly kedvező részletfizetési kedvez­ mény mellett, melyet ha nehezen is, de min­ denki be fog tudni tartani. �1927. december 1 E célból a vezetőség érintkezésbe lépett egy budapesti posztónagykereskedő céggel, mely cég Hergert I. szabolcsi szabómester­ nek egy szövet mennyiséget adott le, mely között mindenki megtalálja Ízlése szerint a neki megfelelő szövetet. Hergert szabómesterrel a vezetőség meg­ állapodott az egyes ruházati cikkek varra tási árában és ennél is sikerült kedvezmé­ nyeket elérni. Szövetségünk tagjai részére az utalványo­ kat a helyicsoportok elnökei állitják ki. A vezetőség elhatározta és Hergert szabómes­ terrel megállapodott, hogy tagjaink 120 P. tartozásig előlegenként minimális 5 pengős részletben fizetik tartozásukat Tekintve azon­ ban, hogy Hergert szabómesternek a posztónagykereskedőt 6 hónap alatt kell kielégí­ tenie, kérjük azon tagjainkat, kik tehetik, ne ragaszkodjanak a minimális részletekhez. A rendelt áruk első részlete a megrendelést követő legközelebbi előlegből levonásba ke­ rül. Azok, akik nem tagjai szervezetünknek és a ruhaakcióban részt óhajtanak venni, közvetlenül Hergert szabómesterrel tárgyal­ hatnak, azonban a részletek megállapítása teljesen a szabómesterre van hagyva. Itt emlitjük meg, hogy aki ruházati cikkét nem Hergerttel akarja elkészitettetni, joga van a szövetet megvásárolni és a ruhát ott elkészittetni, ahol akarja. Ugyancsak Hergertnél kapható lepedő­ vászon, siffon, kanavász, zefir, angin stb. és a közel jövőben flanelek, mind nagykeres­ kedői áron. Ugyanilyen formában a kerületben a cipőakciót is megszervezzük, továbbá tervbe van véve női szövetek stb. hasonló feltételek mellett leendő beszerzése. Ezekre vonatko­ zólag a tárgyalások még folynak, de reméljük, hogy legközelebbi lapunkban már az ered­ ményről is beszámolhatunk. A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kiméli a szemet. Kérje annak gyakorlati bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Értesítés. A központi elnökség november 9-én tar­ tott ülésén hozott határozata értelmében Pölöskei Mártont, szövetségünk tolnai kerü­ letének ideiglenes titkárát, novemberi 15-én azonali hatállyal állásától felmentette. Figyelmeztetjük tagjainkat, ugyszintén a vállalatokat, valamint a hatóságokat, hogy nevezettnek nincs továbbra megbizatása. A nála levő 252/927. C. A. számu megbízó le­ vél, melyet felszólítás dacára nem szolgálta­ tott be, semmis. Enélfogva a vele történő esetleges tárgyalások, ugyszintén rendelése­ ket, valamint fizettségeket a szövetség köz­ pontja figyelembe nem veszi. Ezen határozat meghozatalára a központi elnökséget az késztette, mert meggyőződött Pölöskei Márton inkorrektségéről. Továbbá a kerületben történt ellenőrzés alkalmával, a szövetségi ügyek szabálytalan kezeléséről. 3 "A bányász" A bánya áldozata. Megdöbbentő halálos baleset történt a salgótarjáni szénmedencze Horthy-telepi Üze­ ménél f. évi november hó 16-án délután fél7 órakor. Az áldozat Petráscsik László 28 éves vájár, aki társaival együtt Józsefaknán fejtési munkálatokat végzett, A fejtési mun­ kálatok befejezése után az ácsolatokat ra­ bolták ki a kifejtett szénmezőből, miközben egy kb. 5-6 méter séles és 25 méter hosszu, 3-4 méter vastagságu kőzet észrevétlenül lezuhant és Petráscsik szaktársat magaalá temette, aki a borzasztó teher alatt termé­ szetesen nyomban meghalt. A salgótarjáni bányakapitányságról szerzett információnk szerint a salgótarjáni szénmedencében ilyen nagy mérvü kőzetcsuszamlásra, mint ez volt nem emlékeznek. A leszakadt kő ék alak­ jába feküdt a főiében, amely az alóla kisze­ dett fák következtében, mint hatalmas teher csuszott le. A fiatalon szerencsétlenül járt szaktársun­ kat özvegyén kívül 4 gyermeke gyászolja. Olvasóinkhoz. A világhírű Meinel és Herold hangszer, beszélőgép és harmonikagyár főárjegyzéké­ nek kivonatát mai lapunkban mellékletké­ pen megtalálják. Az utóbbi időben felállított „Magyar osz­ tály“ már sok ezer hangszert szállított Magyarországba. Arra kérjük olvasóinkat, hogy az árjegy­ zék utolsó oldalán található megrendelőlapot kivágva küldjék be egyenesen a hangszergyárnak. Tessék beleirni a megfelelő rovatba, hogy ezt az árjegyzéket lapunkban találta. ket, azokat megfelelő módon nem vitték át a gyakorlatba. Nem tartja kielégitőnek a most megalko­ tott törvényt sem és erre vonatkozólag kü­ lönböző módokat ajánlott Különösen káros­ nak tartja, hogy a munkaidő kérdése nem rendeződött megfelelően. Bányarobbanás délafrikai Crown-bányában. Johannisburgból jelentik, hogy a délafrikai Crown-bányában robbanás történt, amely 19 munkást eltemetett A munkások közül eddig mindössze 2-őt mentettek meg, másik kettőnek csupán a holtestét ásták ki a ro­ mok alól. A beomlott tárnában még 15 munkás tartózkodik, akiknek nagyrésze va­ lószínűen már szintén elpusztult Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—10—ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Pécs-bányatelep környékén lakók részére Schuták Ágoston pénztáros szaktárs­ nál. A Kassián-környékén lakók részéről re pedig Kassiánban Lincz János másodpénz­ táros szaktársnál eszközölhetők. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. A társadalompolitikai társulat kritikája az ujabb szociálpoliti­ kai törvényhozás fölött. A társadalompolitikai társulat dr. Földes Béla nyugalmazott miniszter elnöklésével november 24-én ülést tartott, amelyen fog­ lalkoztak a gyermekek, fiatalkoruak és nők védelmét szabályozó törvénnyel. Az ülésen Földes Béla ismertette a társaság célját, majd rátérve a szociálpolitikai kérdésekre meg­ állapította, hogy olyan nevelésre van szük­ ség, amely szociálisan érez és ugyanigy cse­ lekszik is. Heller Farkas egyetemi tanár a kérdést ismertetve megállapította, hogy a munkás­ védelemnek mindenütt a gyermekek és nők védelmével kell kezdődnie, mert a kapita­ lista termelés ezeket sujtja legjobban. Hi­ szen a szervezkedés erejével ezek tudnak a legkevésbbé védekezni a kapitalismussal szemben. A továbbiakban elmondotta, hogy évtize­ deken át a munkásvédelmi törvényhozás milyen elhanyagolt volt ebben az országban és amikor már hoztak is védelmi törvényA e- varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A közelgő Értesítés. karácsony és újév alkalmával Értesitjük a Nagymányok, Szászvár és környékén lakó szaktársainkat, hogy a tolnai kerületi titkárság teendői elvégzésével Kraft Jenő szaktársat, mecsekszabolcsi lakost bizta meg az elnökség. Felkérjük a szak­ társakat támogassák őt munkájában. üzleti forgalmát megsokszorosíthatja, hogyha áruját „A BÁNYÁSZ“-ban hirdeti. �A „Bányász" 4 A szénjárandóság ujabb rendezése. A salgótarjáni kőszénbánya r.-t bányaigazgatósága az alább közzétett 61/927. számú körrendeletével rendezi a kerületben dolgozó bányamunkások, altisztek szén járandóságát Az alább kiadott rendelkezés több üzemnél félreértésre adott alkalmat, ezen félreértések elkerülése végett leközöljük a banyaigazgató­ ság körrendeletének teljes szövegéi, azonkívül a beosztási táblázatot, amelyből mindenki meg-álapithaj a, hogy a körrendelet értelmében miként lesz a szénjárandóság kiszolgáltatva. 61/1927. sz. W/R. Körözvény. Valamennyi üzemnek és elszámolási helynek ! fa 1927. évi 2. sz. körrendeletéin első pontja értelmében a szénjárandóságot olyképen ren- 1927. december 1 deztem, hogy a munkások a tényleg teljesített műszakokra megkapják a megfelelő szénmenynyiséget A szénkiutalások és ezeknek nyilvántartása körül követendő egyöntetű eljárás céljából ki­ adom a csatolt 2 drb kimutatást, melyek kö­ zül az egyik feltünteti, hogy az egyes bányák­ ból kiadott 1 csille szénért mennyi műszak teljesítése szükséges az egyes jogosultaknál, a másik minta pedig a nyilvántartás és ellenőr­ zés megkönnyítését szolgálja. Utóbbi kimutatásban a név mellé bejegy­ zendő, hogy az illető melyik osztályba t rtozik, havonta hány műszakot teljesített, melyek hóról-hóra folytatólagosan összeadandók, mi­ kor kapott szénutalványt, milyen mennyiségre és hány műszakra, úgyszintén azt, hogy leszá­ moláskor hány műszakra kapott készpénzmeg váltást. A műszakok itt is hóról-hóra összeadandók, miáltal könnyen áttekinthetővé válik, hogy az egyesek összesen az utólsó hó végéig hány műszakot teljesitettek és ezzel szemben hány műszakra vételezték ki a szénjárandósá­ gukat. Magától értetődik, hogy a műszakok felszámítása a kiadott szén mennyisége és mi­ nősége szerint történik. — Pl. Egy Kazáron dolgozó, de Salgótarjánban lakó munkásnak, ki járandóságát a III. osztály szerint salgótar­ jáni szénben vételezi ki, nem a kazári szénre vonatkozó 23, hanem a salgótarjáni szénre érvényes 30 műszakot kell teljesíteni. Az év végén fennmaradó műszakkövetelé­ sét, vagy tartozását a következő évre kell vinni. Méltányos esetekben az üzemvezető urak kivételesen előre is kiutalhatnak szenet, a hi­ ányzó műszakok azonban utólag teljesítendők. Minden szénbárcára rávezetendő a lejárat kelte, melyik bányából adandó ki, a jogosult lakóhelye, hány műszakra szól az utalvány.— Feltűnően kiemelendő, hogy az utalvány fél­ terményre szól, szénmennyiség számmal is ki­ irandó. Salgótarján, 1927. október 8. Jó szerencsét! Róth, s. k. bányaigazgató. Érvényes 1927. január 1-től. 61 927. szám. A Salgótarjáni Kőszénbánya részv.-társulat személyzetének szénjárandósága. Alanti osztályokba tartozó munkásoknak a bejegyzett műszakok számának teljesítése után a megjelölt bányából egy csille szén kiadható Salgó­ PálZagyvai tarjáni falvai Csoportosítás Kistere- Mátra­ Mizser­ Kazári nyei nováki fai Karancskeszi 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille 1 csille á 10 q á 10 q á 7 q á 7 q á 7 q á 7 q á 8 q á 10 q á6.4 q száma L Közös konyhán lakó telepitett nős munkás 75 75 75 75 ______ 75 75 II. Egy szobában lakó telepített nős munkás és napidijas altiszt 38 43 30 30 30 30 I. Két szobában Lakó telepített nős munkás és napidijas altiszt 30 38 23 23 23 23 Mint családfentartó 18 éven felüli, telepített munk. 75 75 60 60 60 150 150 150 150 Valamelyik családban lakó 18 éven felüli telepi, falusi munkás, munkásnő, vagy napidijas altiszt Ha többen vannak, csak az egyik nevére Bag­ lyasi bányákból műszakok IV. Ortványi János­ aknai . 75 33 100 . 75 43 30 27 38 23 60 75 100 60 150 150 150 150 150 —— — VI. Barakkban családjával lakó nős munkás 50 50 30 30 30 30 33 50 30 VII. Barakkban lakó falusi nos munkás családja részére 60 60 43 43 43 43 50 60 43 39 VIII. Bányatelepen nem lakó nős munkás 60 60 43 43 43 43 50 60 43 39 IX. Nős segédtiszt és ideiglenes alkalmazott 30 30 24 24 24 24 28 36 26 X. Nőtlen 90 90 72 72 72 72 90 120 72 XI. Havidíjas nős altiszt 36 36 30 30 30 30 33 40 33 120 120 90 90 90 90 120 120 90 nőtlen Szükséglet szerint de legfeljebb az alanti mennyiségek Barak ban lakó falusi vagy nőtlen munkások szo­ 24 csille 24 csille 30 csille30 csille 30 csille 30 csille 27 csille 24 csille 30 csille bánként legalább 4 embert számítva évenként Jegyzet: 1. Féltermék (palaszén) kiutalása eseté­ ben a fent kimutatott műszakok feléért egy csille pátoszén jár. 2 Fenti szénjárandóság csak a tényleg kidolgozott műszak, valamint a munkaközben megsérültek betegnapjai után utalható ki. 3. A kiálli tott szénutalványt keltétől szá^Uü^l be kell váltam. A lejárat kelte az utalványon feltüntetendő. 4. A falvakban toké munkások szénjáran­ „Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. dóságának kiutalása sárga utalványon történik. Ezek között: Baglyasalja, Nádujfalu, Karancs­ alja, Lapujtő, Baksaháza, Karancskeszi, Karancsberény, Ságujfalu, Kisterenye, Mátranovák. Mátraszele, Homokterenye, Pál falva, Kishartyán, Vizslás, Zagyvaróna, Etes, Nemti és Kazár községekben, Salgótarján városban és Forgácstelepen lakók utalványai csak termé­ szetben válthatók be, mig a távolabb eső többi falvakban lakók utalványai, tekintettel a nagy fuvarköltségre, a beváltás időpontjában érvény­ ----- ben levő, helyt bánya megállapított beváltási árral készpénzben kifizethetők, ha érvényessé­ gük még fenáll. 5. Betegállományban levő munkások (ha nem sérült) a betegműszakra ingyen szenet nem kapnak, ezeknek palaszén a mindenkori napi szénár 50 százalékáért kiadható. Jó szerencsét! Roth, s. k. bángaigazgató. Nyomdavezető: Friedler Samu. �sürgönyeim : „Musik Klingenthal“. Telefonszám: Klingenthal 39. alapítva 1893 ÉVBEN M. kir. Postatakarékpénztár csekkszámlánk száma: 59158 MEINEL ÉS HEROLD Hangszer-, Beszélőgép- és Harmónikagyár Magyar-Osztály. KLINGENTHAL 1O szám. Magyar-Osztály. (Szászország) A legnagyobb hangszerszétküldés közvetlenül gyárunkból vevőink elmére, elsőrangu és hallatlan árakon: Tisztelt Cím! Ma, amidőn már minden házban nélkülözhetetlen lenne egy hangszer, sok ember­ 20,000 hatóságilag hitelesített köszönő- és elismerőlevél nek nagy gondot okoz egy jóravaló, jó hangú, igazán megfelelő hangszer beszerzése, birtokunkban. mert, ha olcsó a hangszer, akkor legtöbbször semmit sem ér, mig ha drága, akkor nem ami minden hangos reklámnál többet mond. Olyan vevő, aki nem volt megelégedve, tudja megfizetni, bizonyára nem ir el ismerő levelet, ha pedig 20.000 ember meg volt elégedve, akkor, Ezeket előrebocsájtva, bizonyára meglepetéssel és örömmel fogja fogadni jelen bizonyára ön is az lesz. Emellett ön semmiféle kockázatot nem vállal akkor, amikor, legújabban összeállított tőlünk hangszert hozat, mert főárjegyzékünk kivonatát összes hangszereinket 8 napi próbaidőre szállítjuk. amelynek csak futólagos, első áttekintése után is azonnal rájön arra, hogy csak nálunk ami azt jelenti, hogy minden hangszert, amely nem felel meg, megérkezésétől számított tudja jól és olcsón hangszerszükségletét fedezni. Legyen az Mikulás, vagy Karácsony nyal cnapon belül cimünkre rongálatlan állapotban visszaküldheti, s ünnepe, Ujóv, Farsang, Husvét. Pünkösd, szüreti mulatság, névnap, vagy születésmi visszafizetjük önnek a vételárat! napi évforduló. Ilyen eljárást nem hisszük,, hogy valaha Is tapasztalt volna más cégek részéről, mi viszont inkább egy hangszerrel kevesebbet adunk el, minthogy csak egy vevőnk is legszebb ajándéktárgy mindenkor egy hangszer. melynek mindenki, akár öreg, akár fiatal, egyaránt örül. Akár magunknak veszünk legyen, aki elégedetlen. Ez a mi üzleti elvünk ! Ezek után itéljen ! A szállítás utánvét mellett, vagy a vételár előzetes beküldése ellenében történik. azonban egy hangszert, akár másvalakit ajándékozunk meg vele, olcsó pénzen is jóhangu, használható hangszert akarunk beszerezni, amellyel ne kelljen szégyent vallanunk. A csomagolást, ha felszámítjuk, legolcsóbb önköltségi áron állítjuk számlába. Az Hogy a mi hangszereinkkel eddig még senki sem vallott szégyent, sőt, hogy azokkal árak helyt gyártelepünk értendők. Minden hangszert elszállítása előtt ismételten és eddig szinte kivétel nélkül mindenki meg volt elégedve, mi sem bizonyitja jobban, mint szakszerűen felülvizsgálunk. A rendelést sziveskedjék ezen árjegyzékünk utolsó oldalán az a tömérdek köszönő- és elismerőlevél, amellyel vevőink bennünket a világ minden található megrendelőlevélre hónnal Írni (tenta elmosódikI) és leghelyesebb, borítékba téve, nekünk megcímezve, beküldeni. tájáról, minden felszólitás nélkül elárasztanak. Több mint Határozza gyorsan el magát, ne tétovázzon, mert nincsen kockázata, a ölesé pénzen jut jé hangszerhez! Mint hangszergyár és legnagyobb hangszerszétküldési-telep, a legnagyobb választékot nyújtjuk vevőinknek. Amennyiben az itt alant felsorolt hangszereken kívül, többi hangszereink is érdekelnék, kérje díszes magyar képes főárjegyzékünket, melyet teljesen díjmentesen küldünk meg önnek. Gyönyörű kidolgozás! Német huzóharmónikák. ingyen csomagolás! Alacsony gyári árak! 1315a szám dacára olcsó árának igen jóhangu kedvelt harmónika ! Nagyság : kb. 20 x 14 cm, súly : kb. 1 1/2 kg. 1821a szám. Sötétvörösre fényezett váz, le­ gömbölyített párkányzattal, fedőlap ugyan­ csak sötétvörösre fényezve, ízléses ezüstpréseléssel. Billentyűk ezüst-utánzatu fém­ mel bevonva. Zöldszinű fújtató, 8 redővel és 3, ugyancsak zöld középkerettel, redők piros. préselt bőrutánzat-papírral bevonva. Redők: fém védősarkokkal. váz: nikke­ lezett sarokveretekkel és fujtatózárakkal ellátva. 2 regiszter, nikkelezett basszus­ gombok, az egész egy erős dobozban. 10 billentyű, 2 kórusos, 2 váltó-basszus, 50 hang : ára Pengő 10.— Nagyság : kb. 21 x 13 cm., súly : kb. 1.65 kg. 1815 a szám. Kisméretű, mégis igen jól megépitett harmónika. Fe­ kete fedőlapok, fekete kimélyített párkányzattal, finom nikkelbillentyűzettel. 10 részű, középkeret nélküli, kék színű fujtató, redők : fém-védősarkokkal, váz : nikkelezett sarokveretekkel és fujtatózárakkal ellátva. 2 regisz­ ter. nikkelezett basszus-gombok; az egész egy erős dobozban. 10 billentyű, 2 kórusos, 2 váltó­ basszus, 50 hang ; ára Pengő 8.60 Harmónikáink világhirűek! Négyváltós művészharmónika. Nagyság: kb. 34 1/2 x 17 1/2 cm., súly: kb. 3 kg. Nagyság: 30 1/2 1/2cm x15 ., súly kb. 2.75 Meglepően olcsó, ügyes, kis alakú, jól kidolgozott Feltűnően olcsó, közkedvelt, tartósan és elegánsan megépített hangszer. Regiszterek: alaphang, tre- harmonika, hangolás : alaphang, tremoló ér oktáva. moló és oktáva. Körtebarna színre fényezett fedő­ Koromfeketére fényezett váz. fedőlapon fekete, lapok. fekete, legömbölyített párkányok, legfino­ keretléc, ízléses nikkelveretek és nikkelkeretezés. mabb fedőlap-diszítés, (préselés), fedett billentyűzet, nyitott, elsőrangú nikkelbillentyűzet , elegáns fazónszámos gyűrűs hangnyílással és díszítéssel. 3-szoros rugókkal 10- rétű. Igen szélesre kihozható fujtató, fújtató 2 középkerettel és 9 redővel. fujtatóredők 1 középkerettel. Fujtatóredők: fémvédősarkokkal. fémsarokvédőkkel ellátva. Nikkelezett sarokvere­ váz: nikkelezett sarokveretekkel és redőzárakkal el­ tek. fújtatózárak, kerek, nikkelezett fém-basszus- látva. Kerek, nikkelezett basszusbillentyűk, acélblilentyűk, acélrugózással Az egész egy dobozban. rugózással. Az egész egy erős dobozban 2058 a szám. 10 billentyű, 3 kórusos, 2 váltó-basszus. 1170 a szám 10 billentyű, 3 kórosat, 3 valódi regisz70 sárgarézhang, 3 regiszter; ára Pengő 18.— 72 -bang : ára P, 21— 3057 a szám. Ugyanaz a kivitel, mint 2058a sz. csak­ 1170 a/S szám. 10 billentyű. 3 kórusos. 3 valódi rehogy 2 kórusos. 2 váltó-basszus, 50 sárgarézgiszter, 2 váltó-basszus, 72 órarugóacél-hanggal hang, 2 regiszter , ára Pengő 13.40 Rendelje meg Hatváltós orgonaharmonika. most megjelent magyar harmónika-iskolánkat magyar népdalgyűjteménnyel ! Egysoros harmonikához P. 1. — Kétsoros harmónikához P. 1.20 ízlésesen kiállított, szívesen és sűrűn vásárolt harmónika, 4 kórusok (alaphang, tremoló, tere és oktáva), furnérozott jávoria-fedőlapok. furnérozott diófa-díszítéssel, rokokó aranyszegélyezéssel. fekete párkányzattal, tükröző-gyűrűkkel, hatásos fedőlap-díszítéssel Hosszú fehér billentyűk, gyöngyházgombokkal 3-szoros fujtató. 2 középkeret­ tel és 9 redővel. Redők : fém-védősarkokkal, váz: nikkelezett sarokpántokkal és redő tárakkal ellátva. Nikkelezett kanálalakú fémbasszusbillentyűk. acélrugózással. Az egész egy erős dobozban 1092 a szám. 10 billentyű, 4 kórusos, 4 regiszteres, 2 váltó-basznssal és 92 Ajax--hanggal: ára Pengő 37.60 1082 a/8 szám. 10 billentyű, 4 kórusos, 4 regiszteres, 2 váltó-baszzussal és 92 órarugóacélhanggal.; ára Feketére fényezett váz, hosszú fehér billentyűk fehér gyöngyház-gombokkal, nyitott, a fogantyú mindkét oldalán, emelő nikkel-billentyűzet. Szép nikkelsarokdíszítések a fedőlapokon. 3-szoros futtató, 2 középkerettel és 9 redővel, redők : fém-védősarkokkal. váz: nikkelezett sarokveretekkel és redőzárakkal ellátva. Nikkelezett, kanálalkú fém-basszusbillentyűk, acélrugózással. Az egész egy erős dobozban. 2041 a szám. 10 billentyű. 6 kórusos, 6 regiszter, 2 váltó- basszus és 132 132 elsőrangú órarugóacél-hang : Pengő 44.20 Minden harmónikához néhány tartalék rugót ingyen mellékelünk! 1092a/S szám Nagyság: kb. 35 x 19cm Több, mint 20.000 elismerőlevél olyan szám, amilyet egyike sem tud megközelítőleg sem felmutatni Nagyság: 21 cm. súly kb. kg. Megrendelőlap árjegyzékünk utolsó oldalán! Szíveskedjék ollóval kivágni, ceruzával kitölteni, boritékba rakni, s nekünk megcimezve, beküldeni! A boritékra 32 fillér bélyeget �Beszélőgép- és Harmónikagyár MEINEL és HEROLD Gyári árak ! KLINGENTHAL 10. szám. Bécsi rendszerű húzóharmónikák. Szolid kiviteli Csomagolás ingyen Nagyság: kb. 29 x 15 cm.. súly : nagyon mélyített Nagyság : kb. 29 x 13 cm.; legömbölyített hosszú billentyűk. — dobozban. 60 mint Pengő 28. — csakhogy , 14 dobozban. 122 a szám 21 billentyű, 2 2 8 124 122 a S szám 21 billentyű. 2-szer 2 8 szám 122 III a szám 21 billentyű 2-szer 3 kórusos 8 basszus 8.80 122 III a szám 21 billentyű. 2-szer 3 kórusos, 8 , szerelt 166 acélhanggal ; ára Pengő 54.20 Kétsoros harmónika. Hatszögletű koncertínák. 10, összesen Az itt felsorolt legsűrűbben keresett harmónikákon kívül magyar főárjegyzékünk nagy választékai tartalmaz ! Kiván, ságára főárjegyzékünket teljesen díjmentesen küldjük meg önnek ! Háromsoros mester-harmónika. 20 billentyűvel) k o n c e r t í n á i n k Hatszögletű ezrével fogyna k ! Minden harmónikánkho s ingyen tartaadunk ! (oldalanként Nagyság : kb. 28x16 súly kb. 2.20 kg. 182 a szám. 10 billentyű. 2 kórósos, 2 basszus, 50 hang fényezett váz hosszú fehér billentyűk gyöngyházberakással 12 részü középkeret nélküli fujtató, — dobozban; ára........ Pengő 13.40 132 a szám. Ugyanaz a harmonika, csakhogy acél-han gokkal felszerelve ; Ara...................,• ,, pengő 13 134 a szám. 21 billentyű. 2 kórusos, 104 hang, fényezett váz hosszú fehér billentyűk gyöngyházberakással 12 középkeret nélküli fujtató. redő-fémvédősarokkal egy erős dobozban ; ára....... .•....................... Pengő 24 50 134 a/S szám. Ugyanaz a kivitel. mint 134 a szám, csakhogy acélhangokkal : ára........................... Pengő 30184/8 a szám Ugyanaz a kivitel, mint 134a szám csak. hogy 8 basszussal. 124 hanggal. stb. : ára Pengő 26.60 184/8 a/3 szám. Ugyanaz a harmónika. mint 134/8 a szám csakhogy acélhangokkal ; ára............... Pengő 32.80 la szám. fényezett váz, ujezüst-gombok , 5 redős fujtató. 4 kórusos, nagyság 13x18 cm., 40 »Ajax»-hangga1; ára ., .. .. Pengő 8.— szám. váz elsőrangú préseltpapírral bevonva, új-. ezüst-gombok, fém-sarok veretek. 1 kórusos, 8 redős fújtató, nagyság ; 20 x20 cm.. 40 nagyon ízléses. kedvelt kiállítás : ára Pengő 10.—’ 11 a szám. Feketére fényezett váz nikkelszélekkel. csont gombok, 24 hanggyűrű, fém-sarokveretek, 8 részű fujtató, f középkerettel redőzárral Nagyság : kb. cm., súly: kb. 3 kg. Nagyság: 20x20 cm., oktávhangolás 8o , fényezett váz. fényezett fujtató-kerettel Nagyon szívesen és sűrűn mintázott szekrénnyel Fedett billentyűzet, gyöngyházgomvásárolt hangszer ; ára -....- Pengő 17.50 bokkal, bőrszíj és hüvelykujj-burok a basszus oldalon. Különálló , , középkeret nélküli fujtató, redők: fémvédősarkokkal, váz : sarokveretekkel ellátva. 143 a szám 21 billentyű. 2-szer 8 kórusos, 8 basszus, külön álló 124 ; ára .. Pengő 38.80 A 125 a III s számú harmónika négyszeres 143 a s szám 21 billentyű, 2-szer 2 kórusos, s basszus. szerelt 124 acélhanggal, ára.. .. Pengő kísérettel és háromszoros kontrabasszusokkal szólal meg. A Ezt a gyönyörű hangú és hallatlanul olcsó harmónikát sok ezer példányban adtuk már el! Rengeteg köszönőlevél a számú harmonikáért! hanghatás egészen különös és meglepő ! Bandóniónharmónika ! Bandónión-alakú húzóharmónika. Újdonság! Újdonság! 2227 a A hangszer hangja megegyezik a bandúniónéval, a billentyűk elrendezése pedig, a közönséges harmonikáéval. Minden húzóharmónika-játszó tehát minden nehézség nélkül tud ezeken a hangszereken játszani. A felsorolt bandóniónharmónikák legelsőrangú órarugó-acélhangokkal vannak felszerelve. erős dobozban. Nagyság 22 x22 cm., Szájharmónikák. 1487 sz. hangolás, 20 kettős 40 hang, 12 cm. , fedőlapok, kivitel, ; ára .. ..... ......... , 20 szép Pengő 1.85 2065-30. sz. Kétoldalas kettős , hang, . Szép ára.. .. .. Pengő 3.35 073 a sz igen tás , Ujdonság ! Pengő : ára........................ 1443 a sz , Ujdonság ! Ugyanaz, csakhogy 32 kettős , oldalas hang, 7 Fuvó akkerdeón. Csomagolás és postai szállítás ingyen fedőlapot, 20 hangnyihang, kb. 12 cm. á ra .... ............... . sz , 16 kettős , 32 hang. , 17 cm. hosszú, szép dobozban; ára .. Pengő Legutolsó újdonság 2.45 Bármit iis hozatnak vevőink, ezt a szájharmónikát Ezen hangszereket egészségi okokból be nem cserélhetjük és vissza nem vehetjük. 1066a szám. 10 billentyű, pirosra; fényezett váz, fafúvóka, baszszus-billentyűk. Igen sűrűn vásárolt, kedvelt hangszer ára - .. .. .. P 5.80Fuvóakkordeónjainkat ezrével vásároljuk, mert bárki Pengő 9.15 azonnal, minden tanulás nélkül Postadíj darabonként játszhatik rajta . fillér oldalán! �és HEROLD, Hangszer-, Beszélőgép- MEINEL Kidolgozás és Harmónikagyár, magyar-osztálya, KLINGENTHAL 10 szám. Vonós-hangszerek. Hegedűk. Teljesen felszerelt hegedűk. (4/4 nagyág) Árak én Az árakban tok. illetve tasak vonó gyanta tartalékhúrok, és . vonó nélkül értendők! 4a sz Tanulóhegedű, kezdőknek, egyszerű P 6.30 Hegedű-vonók. Jobb hegedűk, hegedű tokok, hangjegy állvány ok és az Összes hegedűalkatrészek, főárjegyzékünkben! Brácsák P 11-től felfelé. — Gordonkák P 50-től feljebb Nagybőgők P 123-tól — — Fafúvó-hangszerek Nápolyi mandolinok 8-húrral Párisi hangolás ( =870). Kis-fuvolák (Pikkolók) C-ben, v. Desz-ben. Az árak, teljesen felszerelt hangszerekre 2 db. pengetőt is beleértve. Nagy-fuvolák. Zseb-mandolinok. Klarinétok. A, B, C, D és Esz hangolásban egyforma árakon! Gitárok. Tárogatók. Rézfuvó hangszerek. Párisi hangolás (=870) I. minőség: Verseny-hangszerek, uj ezüst összekötő részekkei, legelsőrangu gépezettel II. minőség: Finom kidolgozás, ujezüst részekkel, jó gépezettel. III. minőség: Egyszerű, de jó kidolgozás, jó gépezettel. Jobb tárogatók főárjegyzékünkben! II Billentyűs pásztor-furulyák. Tanulsá nélkül azonnal játszható! Ezen pásztorfurulyákat ezrével adjuk el! Erőn átható hang! K önnyen fu jh a t ó ! Cserkész- és tűzoltókürt. 731 a sz. Piszton C- (B), vagy B- (A) ban, bosszú alakú •• ...... P C-(B), vagy B-(A) ban, rövid 732a alakú Trombita C (B ) vagy B(A) ba n normál 737a : modell e C- (B), vagy B- (A) ban csavaros 738a hangváltóval F- (Esz), v. Esz-(D) ben normál 732a modell Szárnykürt C- (B), v. B- (A) ban bosszú 734a alak C- (B) v. B- (A) ban rövid 735a alaku i C- (B), v. B- (A) ban ovális 736a alak Altkürt (Mélykürt) C- (B), v. B (A) ovális 742a alak Tenorkürt (Bass-Flügalhorn.) C- (B), v. B745a 65.95 62.55 65.30 61.0 58.50 63.45 60.55 76.15 72.10 66.65 63.45 59.85 68.65 63.45 5935 65.95 6235 59.15 68.35 65.35 6235 95.60 93.15 87.75 114.95 108.15 97.95 133.30 126.50 119.70 171.35 16435 154.40 204 193.15 184.35 59.15 5730 759a 761a 770a SZámtalan bel- és külföldi, tűzoltóegyesület cserkész használja jelzőkürtjeinket ! III minőség Basszustuba F- normál kivitel Helikon F-ben, Esz-hangváltóval, tuba. nagyság, 3 Többi rézfuvóinkról, réztányérokról, a legkülönbözőbb dobokról az Megrendelőlap árjegyzékünk utolsó oldalán! Sziveskedjék ollóval kivágni, ceruzával Kitölteni, borítékba rakni, s nekünk megcímezve beküldeni! a borítékra 32 fillér bélyeget �MEINEL ÉS HEROLD, Hangszer-, Beszélőgép- és Harmónikagyár, magyar-osztálya. KLINGENTHAL 10 szám Csomagolás ingyen! Gyönyörű hangzás! Gitárciterák A húrok alá helyezhető kóták segítségével bárki által. minden hangjegy-ismeret nélkül is, azonnal játszható hangszer ára 57 cm. hosszú, 74 húrral, szén feketére fényezve. A melódia-búrok kettősek, mint a mandolinnál, finoman ékesített fedőlap, esztergált oszlop, 10 általunk választott alátétkótával; ára Pengő 28.65 Alátétkóták a legnagyobb választékban jelentek meg! Szíveskedjék tartalomjegyzéket kérni. csakhogy valamivel kisebb méretű. 10 általunk választott alitétkótával; ára Pengő Minden gitárciteránkhoz hangolókulcs, gyűrű, doboz, magyar-Iskola 10 általunk kiválasztott magyar alátétkóta és csomagolás ingyen jár! Beszélőgépek. Postai szállítás ingyen! A 117.5a S és S számú gitárciterák, megerősített hangsatokkal vannak felsze­ relve : egv kisérőhangzat 7 húrból áll A kíséret ezáltal erősebb, öblösebb és szebb ! Faládacsomagolás Ingyen! Tölcsérnélküli beszélőgépek Az utóbbi években a gramofóngyártás technikájában oly nagyarányú fejlődés észlelhető, amelyre nem igen voltunk elkészülve. Nem csoda tehát, ha ezen hangszer híveinek tábora napról-napra nő. Gyárunk, amely ezer- és ezerszámra ontja szerte a világ minden tájára, a ma már világhírűvé vált Meinel és Herolds védjegyű beszélőgépeket, Lemezárak 25 25 25 25 cm. cm. cm. cm. ezen gyártmányaival is, csakúgy, mint egyéb hangszereivel, mindenütt a legnagyobb sikereket aratta. Számos elismerőlevél éppen beszélőgépeinkre vonatkozik, ami. csak azt bizonyítja, hogy gramofónjaink mindenben legalább is egyenértékűek a nagy lármával hirdetett, s árban 3—4-szer drágább egyéb, főleg angol beszélőgépekkel ! Ki fizeti meg ezeket a nevetségesen magas beszélőgépárakat? Az, aki felül hang­ zatos reklámnak, akinek sok Telesleges és kidobnivaló pénze van, s aki még nem hallotta saját gyártmányú beszélőgépeinket! Miért kaphat Ön nálunk ilyen hallatlanul olcsón gramofont is? Mert nálunk beszélőgépeket is közvétlenül a gyárból, legalacsonyabb gyári árakon vásárol s igy nem kell megfizetnie a nagykereskedő, ügynök, képviselő hasznát a gép árában. Nagylemez P 2.— Zenekari 3.20 Magyar nóta 5.— Művészlemez 7.— Lemezek külön rendelendők! Lemezjegyzék díjtalan! Beszélőgépek. Újdonság ! Újdonság! 28.75 Tetszetős, izlésesen kidolgozott, jóhangú kis kézigramofón Kirándulási célokra is nagyon ajánlható ! Itt a vonalon levágandó ! játék közben Tölcsérnélküli beszélőgépek a v o n a lo n le v á g a n d ó ! . ....... • WODIANES F. ÉS FIAI GRAFIKAI INTÉZET Itt ajánlott p o sta ta k a r é k p é n z tá r 3M l Részletfizetés nem engedélyezhető! • M e in e lé sH e r o ld ,H a n g s z e r g y á rm a g y a r -o s z tá ly á n a k ,K lin g e n th a l1 0 lakhelye • ................................. • • ezennel megrendelem Önöknél azonnali szállításra a következő hangszer(eke)t: darab Gyári árakon szállítunk ! n e v e : ... Sziveskedjenek az Összeget utánvétele zni! Az összeggel Az összeget A nem kívánt részek törlendők ! rendelő • Megtaláltam ezen árjegyzékei A (olvasható írással) : foglalkozása .............. • Ságban, a ennek alapján az u tolsó pó st a : .............................. ............ . Szíves figyelmébe ! A megrendeléseket beérkezésük , napján intézzük késedelem állna be, erről nagyérdemű vevőinket .................................................................................................................... és Ha Sziveskedjék ezen rendelőlap minden rovatát pontosan ironnal kitölteni ne tintával mert szétfolyik borítékba rakni, s nekúnk megcimezve beküldeniA boráéitra bélyeget kell ragasztani ! • • 201/a sz 4 a szám Tölgyfaszínű szekrény, fedéllel. rácsozással és 2 szárnyas-ajtóval, nagyság: 39x35x31 cm., tányérátmérője 25 cm. elsőrangú rúgózás és tempóbeállítás, (kb. 5 percig szalad), egy 30 cm. átmérőjű lemezt végijátszik. Különösen olcsó, egyszerű készülék ; ára................ Pengő 59 5 a szám. Valódi tölgyfaszekrény, fedéllel, rácsozással és szárnyas-ajtókkal, eredeti szín­ ben megmunkálva. Nagyság 42 x 39 x 31 cm. tányérátmérő 25 cm. különösen jó rugózás, tempóbeállítással, (kb. 8 percig szaladj szolid felépítésű. nagyon olcsó, tehát sűrűn vásárolt készülék: ára . . Pengő 75 7 a szám. Valódi tölgyfaszekrény, fedéllel, szép sarok oszlopok kai. rácsozással, 2 szárnyasajtóval, ezeken faberakásokkal, naturszin. Nagyság: 45 x40 x31 cm, tányérátmérő 25 cm, la. kettős rúgózás (kb. 12—14 per­ cig szalad) egy 25 cm átmérőjű lemezt kétszer végigjátszik. Tempóbeállítással, felcsapháló hajlított hangi arra l népen sűrűn keresett készülék: ára Pengő 82 szám Beszélőgépeink előnyei: Szolid, kifogástalan megépítés ! Mellékzörejmentes Játék ! Hallatlanul alacsony, gyári árak! Ügyeljen a Meinel és Herold" névre! Védjegyünknek minden tőlünk való beszélőgépen rajta kell lenni. Tölcséres készülékek izléses virágtölcsérrel 11 a szám. Valódi világosszinű, tölgyfaszekrény, elölrészen diszitéssel nagy ság 30 x 29 x 16 cm. tányérátmérő 22 cm. jó rugózás (kb. 5 percig szalad), egy 25 cm-es lemezt egyszer látszik végig, ízléses, 40 cm. Atmérőjű virágtölcsérrel. egyszerű, tetszetős készülék ára ...... ............... Pengő 44.— 13 a szám. Valódi tölgyfaszekrény, világos tölgyfaszinű, sarokoszlopokkal és finom veretekkei, nagyság 34 x34 x 19 cm, tányérátmérő 25, cm. igen erős belső rugózással, (kb. 8 percig szalad), tempóbeállítással . ízléses. 50 cm átmérőjű . virágtölcsérrel, felcsapható hajlított hangkarral, állandóan keresett kótek ; ára ................ Pengő 75 14 a szám. Valódi tölgyfaszekrény, sötét, első­ rangú munka, nagyság 38 x38 x22 cm. tányérátmérő 25 cm, elsőrangú kettős belső rugózással, (kb. 12—14 percig szalad) tempóbeállítással, ízléses, 55 cm. átmérőjű virágtölcsérrel felcsapható, hajlítottbangkarral, legelsőrangú tölcsérét készülék ára Pengő 95 Tű-készlet 32 a szám. 500 tűből álló készlet: 100 db. egyegy kis pléhdobozban. hangerősségi fokoza­ tok szerint, — a leghalkabb Játéktól a leg­ erősebb játékig — osztályozva : ára F. 2.60 KIADÓVÁLLALAT R.-T. KÖNYV- ÉS HIRLAPNYOMDÁJA BUDAPEST. IV. DALMADY-U 6 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 23. szám (1927. december 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-12-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/70ff352f86981b7191eedb63247e0349.jpg 97b6d6134f93ed2bd61ef9ff2ab97af7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3ecc7085ded1466c4d45b8eb5e70d738.pdf 80320da7294cf9522bf5944efe6b7fb4 PDF Text Text II. évfolyam. 24— 25. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár1 4 / évre 80 fill (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A békesség ünnepén. A közelgő karácsony a békesség ün­ nepe, ezen ünnepen minden emberben felülkerekedik a békesség érzete. A munkásság a békesség ünnepén elgondolkozik, mennyi harcot kellett megküzdeni és még ma sem talál megértésre. Bár az utóbbi időben a régi ellenfelek közül egyesek közeled­ nek a megértés felé. Azonban a meg­ értés csak akkor lesz teljes, ha minden társadalmi osztály eldobja az osztálykülömbséget és egyenlő joguk alapján, egyenlően teljesiti kötelességét. A munkásság teljesitette ezen köte­ lességét akkor, amikor minden politi­ kai befolyástól mentesitette magát és tisztán gazdasági alapon kivánja biz­ tosítani a boldogulását. Továbbá a sa­ ját érdekeit összekapcsolta a nemzet, illetve az ország érdekeivel Amikor a munkásság ezen érdekek összeegyez­ tetése mellett kívánságokkal állott elő, a munkáltatók egyrésze ez elől ride­ gen elzárkózott A munkásság nyomo­ ruságát nem hajlandók enyhíteni, mert szerintük, ez az ő teherbíró képessé­ güket veszélyeztetné. Közéletünk egyik nagy tekintélyű egyénisége azt mondotta: „A békes­ ségért áldozni kell.“ Fel kell áldozni érte gonosz Indulatainkat, a harag és gyűlölet utálatos tulajdonságait. Na­ gyon mélyre ható és megszivlelésre méltó gondolat van ezen szavakban lefektetve. Szívleljék meg a vállalatok és kövessék. Reá fognak jönni, hogy a munkásság kívánságának a teljesí­ tése egyáltalán nem veszélyezteti az ő teherbíró képességüket, csupán a nem dolgozók kapnak egy pár fillér­ rel kevesebbet Ezzel szemben a dol­ gozó munkásság a békkesség ünne­ pén érvényre juttathatja szeretetét övéi és ember társai iránt Mert a karácsony egyuttal a szere­ tet ünnepe is. Ezen ünnepen mindenki megemlékezik szeretettéiről, a mun­ kásság is élni akar szeretetének ezen kifejezésével Mert tudja azt milyen lelki megkönnyebülést jelent az, ami­ kor azt tudja, hogy iránta nem csak harag és gyűlölet, hanem szeretet is van. Erre nézve egy példát fogunk fel idézni A munkásmozgalom történeté­ ben vastag betűkkel van beírva 1920. Ebben az évben történt, hogy szövet­ ségünk vezetői, akik nem keresték a kényelmesebb emigrációt, hanem a bá­ nyamunkássággal együtt érezve és szenvedve itt maradtak és vezették a bányamunkások akkori- szervezetét. Abban az időben már kialakult az a meggyőződés, hogy a munkásmozgal­ mat teljesen át kell formálni ebben egyetértettek azok is, akik ma oly hangosan kiabálnak a régi keretek fentartása mellett. A bányamunkások ak­ kori szervezete követte az eszmét. Ennek során, amikor a bányamun­ kások százai voltak a különféle fog­ házakban és internáló táborokban, ahová az akkori politikai hullámok so­ dorták, a szövetség egy cselekedeté­ vel vált ki. Átérezte a békesség és szeretet ünnepét, de átérezte azt a sok szenvedést és keserűséget, amely­ ben azoknak volt része, akik övéiktől elszakítva szenvedtek. Ezen keserűség enyhítésére elhatároztuk, küldünk cso­ magot és abban juttatjuk kifejezésre irántuk tanusított szeretetünket Szívbe markoló, lélekemelő látvány volt, ami­ kor a különféle fogházakban és inter­ náló táborokban a bányamunkások szervezetüktől ezen csomagokat meg­ kapták. Többek között egy ott levő bányász-család gyermekei részére ruha­ nemű és egyéb dolgok mellett egy cserépben feldíszitett karácsonyfa volt csomagolva. Amikor a csomagot ki­ bontották a körülállóknak könnyek csordultak a szeműkbe és ebben a pillanatban mindent elfeledve övéikre gondoltak. Ezek az emberek az életben gyak­ ran gondolnak vissza arra az időre és hálatelten emlékeznek azokról akik annak idején ezt az akciót végrehaj­ tották. Az élet szatírája, hogy ma ami­ kor ismét sulyos idők nehezednek a bányamunkásságra, ismét'azok állanak az élen és igyekeznek a munkásság nehéz helyzetén megértéssel enyhíteni Ezzel szemben azok, akik azokban a válságos időkben a saját bőrük félté­ sében a kényelmesebb emigrációt vá­ lasztották, ma is a leglelketlenebbül ugrasztják a munkásságot. Jól eső tu­ dat ma azt látni, hogy a munkásság már nem ül föl az ugrasztásoknak, hanem mérlegeli a helyzetet és józan eszére halgat. A most közelgő karácsony ünnepén a bányamunkasság a szeretet hangján szól az ország munkásságához, sziv­ leljék meg az ő mozgalmaikat és kö­ vessék. A bányamunkásság, amely már másfél esztendeje folytatja mozgalmát a megértés alapján, politikai és egyéb irányzatoktól függetlenül sokkal több eredményt ért el ezen aránylag rövid idő alatt, mint a régi mozgalmi rendszer tízszer annyi ideje alatt Ugyancsak a megértés terén eljutottunk odáig, hogy ma már a munkást nem ellenségnek, hanem polgárnak tekintik. Az ezen a téren elért eredmény már maga oly számottevő, hogy meg­ érte az érte hozott áldozatot, különö­ sen ha figyelembe vesszük, hogy nem áldoztunk érte mást, mint a régi szervezeti keretekben belénk nevelt gyű­ löletet. A szeretet ünnepén szeretettel ölel magához a bányamunkásság minden­ kit, aki a megértés alapján hozzá közeledik. Tehát dobjuk el a gyűlöle­ tet, haragot és szeretettel fogjunk báráti kezet Ez lesz az igazi békesség ünnepe. Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen, amelyen dolgoznak a társpénztári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 31-ig fogadják el A bányamunkások karácsonyi segélye. A bányamunkások szövetségünk kezde­ ményezésére akciót indítottak, hogy a téli hónapokban a jobb konjuktura idején kere­ setüké t felemeljék. A bányavállalatok a beadtak választ húzták az időt, arra számítottak lassan el­ múlik a tél és megusszák anélkül hogy a juktura eredményéről ban nem pihent te állandóan forszirozta a kérdést, sőt lapunkban a ciksorozatok tömegét indította. Ezen cikkekben az adatok halmazát hordtuk össze, követeltük a kormány beavatkozást kimutattuk tettette te nemzetgazdasági szempontból ennek szük- sok indultak a vállalok között, végre hoszszas tárgyalások erélyes fellépést, amit szövetségünk tanusitott, a következő körözvényt bocsájtotta ki. �2 1927. december 15 "A bányász" 72/1927. Körözvény. Az összes üzemágaknak ! Az összmunkásság részére egyszeri segélyképen a következő összegű segélye­ ket utalványozom: AJ Urasáéiban dolgozó munkások részére : Nős Nőtlen 16 éven alul 16 éven felüli 14 18 gyermek­ ieden 1 gyermekes 2 gyermekes 27 24 21 munkások 3 gyermekes 30 4 gyermekes 33 5 gyermekes 6 gyermekes és azon felül 36 40 B) Vájárok és Ipari képesítéssel biró (kézművesek és gépészek) munkások Nőtlen 18 éven felül 28 Nős munkások gyermekieden 1 gyermekes 2 gyermekes 3 gyermeke* 4 gyermeke* 5 gyermeke* 31 54 37 40 43 46 6 gyermekes és azon felül 50 Felhivom az üzemeket, hogy a jelen rendeletnek megfelelő kimutatásokat legké­ sőbb folyó hó 15-ig a számosztályba küldjék be, hogy a segélyeket folyó hó 20-án, mű­ szakváltás alkalmával kifizethessük. Hangsúlyozni kivánom azt, hogy a megállapított egyszeri segély az 1927. évre szól. Az a munkás tehát, aki nem egész éven át dolgozott, a megállapitott összegnek csak azt a részét kapja, amióta dolgozik. Vagyis, aki január—március hóban vétetett fel munkába egész segélyt kap. „ április—junius „ . » 3/4 részét, julius—szeptember l/2 „ október—decemb. 1/4 „ kapja. Mindazok, akik az év folyamán nyugdijaztattak, a kidolgozott időszakra a fenti segélynek megfelelő hányadát kapják ugy, mint az ujonnan felvettek. Családi pótlékot élvező gyermekek veendők tekintetbe. Salgótarján, 1927. évi december hó 5. Jó szerencsét! Róth, s. k. bányaigazgató. Ez a körözvény a salgótarjáni kerületre szól, azonban értesülésünk szerint a többi vállalatok hasonlóképen határoztak, kivéve a Dunagőzhajózási Pécsvidéki telepeinek a vezetősége zárkózott el. A fenti körözvény alapján a munkásság a karácsony ünnepek alkalmával abba a hely­ zetbe jut, hogy a családjának szükséges cik­ kek legalább egy részét beszerezhessék. A bányamunkásságot nem elégiti ki kérvé­ nyüknek ez az elintézése, mert a munkás­ ság számot tart kérvényének a teljes kielé­ gítésére. Azonban ez az elintézés is a mun­ kásság között bizonyos megnyugvást váltott ki mert látja, hogy a régi harci eszközök félre tétele és az uj harci eszközök alkal­ mazása sokkal eredményesebb. A munkás­ ság mérlegeli azt, hogy a mai mozgalom sokkal eredményesebb, mint a régi, mert a múltban minden legcsekélyebb eredményért áldatlan harcokat kellett folytatni és amire ezen harcok által bizonyos eredményeket el­ értek annyi veszteségük volt, hogy az elért eredmény már régen elveszett A munkás­ ság látja, hogy csakis a gazdasági alapokra fektetett munkásmozgalom hozhat eredmé­ nyeket A legfényesebb bizonyság a legutóbbi mozgalom, amely most a fenti formában nyert elintézést A mult évben a Salgótar­ ján vidéki munkásság, mely az első volt a mozgalom átépítési munkájában, hasonló — bár részleteiben eltérő — kérvénnyel for­ dult a vállalatokhoz. Abban az időben szin­ tén sikerült a munkásság részére engedmé­ nyeket elérni. Ugyanabban az időben a régi, volt bányamunkásszervezet szintén erőlködött és bennünket túllicitálva egy más beadvánnyal fordult a vállalatokhoz. Ennek a beadvány­ nak a keresztül vitele, illetve sikertelensége előre látható volt Ennek dacára a munkásság között azt hangoztatták, hogy sztrájkot fognak csinálni. A munkásság azonban nem ült föl nekik. Most amikor tudomásukra ju­ tott, hogy szövetségünk kezdeményezésére a munkásság a vállalatokhoz fordult, ők is szaladtak a vállalatokhoz és ujra beadták azt a kérvényt, amelyre a mult évben még csak választ sem kaptak. Ezt a kérvényt a vállalatok még csak tár­ gyalási alapul sem fogadták el, hanem egy­ szerűen vissza utasitották. A szövetségünk által benyujtott kérvénynek az elintézésének a láttára kapkodnak fűbe-fába, végük van, a munkásság ismét meggyőződött tehetet­ lenségükről Ennek az enyhítésére most azt hirdetik a munkásság között, hogy ők kér­ tek a munkásság részére karácsonyi segélyt Azonban most ugyan ugy jártak, mint már eddig nagyon sokszor, vagyis a munkásság most egész világosan látja miként akarják félre vezetni a munkásságot Jellemző milyen szajkó módra ellopja a más által kiharcolt eredményt és a sajátjának akarja feltüntetni. Ezelőtt ez sikerült azonban a munkásság már látja az eredményeket amit csak a gazdasági alapra fektetett szervezet utján lehet elérni. Mosollyal teli a munkások élete ? A felsőház november 26-án tartott ülésén Vass József népjóléti miniszter a genfi nem­ zetközi munkaügyi hivatal tevékenységének az ismertetése folyamán reá mutatott arra a lerongyolódott állapotra, amelybe a háború után az emberiség jutott. „Leromlottak a munka viszonyok, leromlottak a munkásvi­ szonyok is. A továbbiakban megállapította, ha már a világ a kapitalista világrend alap­ ján áll ennek a világrendnek el kell ismer­ nie, hogy az élettel szemben kötelességei vannak. A tőkés társadalomnak és az állam­ nak egyaránt kötelességei vannak as élettel szemben, amelyet a kapitalista világrend sok tekintetben megvont Reggelente a gyárak sötéten tátongó kapui a munkásseregek mil­ lióit nyelik el, akik a szolgaság formáját kénytelenek viselni Folyik a hajrá, kora reggeltől a késő esti órákig a munkahelye­ ken, a felhőkarcolók tetején és lent a föld mélyén többezer méterre. Vajjon virágot szór a kapitalista világrend a munkások elé ?Mo­ sollyal teli a munkások élete ? Ha nem vi­ rágos és nem mosolygós a munkássors, kell, hogy a munkások érezzék a társadalom és az állam segítő kezét, nehogy a keserűség annyira fölgyüljön bennük, hogy kirobbaná­ sokban találják meg életük javulásának le­ hetőségét. Az állam nem tud olyan és annyi népjóléti intézményeket létrehozni, mint ha egyes tőkecsoportok össze állanak. Ott kez­ dődik a szociálpolitika, ahol végződik a szo­ ciális karitász. A mig ez csak erény, addig a szociálpolitika kötelesség. A munkásnak jogi előnnyé kell válnia, hogy joga legyen követelnie anyagi szanálását. A háboru meg­ rontotta a munkaerőt, a háboru után a szo­ ciálpolitika elméleti világa meggazdagodott. A szociálpolitikai szélsőségek közjogi for­ mát kerestek, igy nálunk és Németország­ ban is. Szovjettországban az elméleti kilen­ gés államjogi formát vett föl. E jelenségek láttán nem lehet megállni az elméleti elvek­ nél, hanem a kitisztázott elveket gyakorlattá kell átalakítani. A magyar munka és mun­ kásviszonyok leromlottak. Megállapítjuk, a népjóléti miniszternek a felsőházban elmondott beszéde megalapozott szociálpolitikai érzékre vall. Azonban sajnos a magyar társadalomban nincs meg a kellő szociálpolitikai érzék. Különösen hiányzik ez a szociálpolitikai érzék azon tőkecsoportok­ nál, akik a kapitalista világrend fentarfásá­ nak zászlóhordozói. Az állam ma nincs ab­ ban a helyzetben, hogy minden szociálpoli­ tikai intézményt megvalósítson, ez tény. De viszont, ha arra kell várnunk, hogy a tár­ sadalom, vagy az egyes tőkecsoportok fog­ ják meg csinálni, ugy egész biztos Matuzsá­ lemi kort kell megérnünk és minthogy ezcsak fogalom, ennélfogva biztosan tudjuk nem létesülnek szociálpolitikai intézmények. En­ nélfogva a kormánynak kell odahatni, hogy amint elismeri a népjóléti miniszter a szociál­ politika kötelességét, tehát kényszeríteni kell a kötelesség teljesítésére. Ezt pedig első sor­ ban a létminimum megállapítása, a 8 órai munkaidő, anya és csecsemő védelem, rok­ kant és agkori biztosítás és még egész so­ rozata a szociálpolitikai kérdések törvény­ hozási uton való rendezése. Ugyancsak a munkaviszony szabályozása, ipari bíróságok felállítása, amelyben a munkásság kellő sulyával részt vesz. Mind ezen kérdésekben a kormánynak kell erélyesen a sarkára állni és kényszerítő eszközöket alkalmazni. Az államnak külö­ nösen a jelenlegi időben, illetve korszakban legfontosabb kötelessége nemzeti létünk nagygyá tétele. Ezt csak ugy érhetjük el, ha a mun­ kásság, aki egyik legfőbb nemzet fenntartó elem olyan szociális helyzetbe kerül, amely­ ben ezen kötelességének eleget tud tenni. Szakítani kell a társadalomnak, úgyszintén állam kormányzatának azzal az eddigi szo­ kássai, hogy amikor szociálpolitikai kérdés­ nek a megvalósításáról van szó, akkor azt latolgatják, vajjon mennyire terheli ez mega tőkét Ne féltsék a tőkét, az gondoskodik magáról sőt ha azt látja, hogy az állam nem enged neki kiváltságokat akkor annál für­ gébb lesz és mindent el fog követni, hogy a kedvezések elmaradása dacára még roha­ mosabban fejlődjön. Erre példa volt először a háború alatt a gabona félék kötöttsége, to- �1927 december 16 vábbá a szén és egyéb legfontosabb szűkségleti lekötöttsége idején, amikor ezen cik­ kek termelői különféle kedvezésekben ré­ szesültek. Ebben az időben az ezen cikkek előállitá­ sán dolgozó munkások is kötött helyzetben voltak. Abban az időben voltak az árak a legmagasabbak, ugyan akkor voltak a mun­ kabérek a legalacsonyabbak. Amikor a há­ boru alatt különféle kormány intézkedések hatása alatt kényszerültek a munkabéreket emelni, tele sírták a közvéleményt, hogy tönkre megy a magyar ipar. Viszont amikor a különféle állami kedvezések megszűntek és megindult a szabad verseny, akkor lejebb szálltak az áruknak az árai, de ugyancsak akkor lehetett a munkabéreket is felemelni. Tehát most, amikor a szociálpolitikai kér­ déseknek a megvalósitásáról van szó itt is kényszeríteni kell a kötelesség teljesítésére. összefoglalva oda kell hatnia kormány­ nak, hogy mindazon szociálpolitikai intéz­ ményeket, amelyeket maga a kormány is elismer, minden hatalmának a sulyával meg­ valósítsa. Amit az állam saját erejéből meg tud valósítani azt ő, amit a társadalom és a tőkecsoport tudnak, azokat kényszeríteni kell ezek megvalósitására. Akkor meg fog­ juk érni, hogy mosollyal telt lesz a munkás élete. Akkor virágzásnak fog indulni az or­ szág ipara, nemzet gazdasága és akkor mo­ sollyal telt lesz a nemzet élete is. Választott már egy alkalmas karácso­ nyi ajándékot felesége vagy leánya részére ? Egy Singer varrógép a legkedveltebb és leg­ hasznosabb karácsonyi ajándék. Kizárólag nálunk kapható: Singer varrógép részvény­ társaság Salgótarján, róm. kath, templommal szemben. Sulyos baleset egy tűz mellett Ritka, de annál fájdalmásabb baleset történt f. év. november hó 28-án éjjel 2 órakor Salgótar­ jánban, az úgynevezett Paptagban folyamatban lévő uj akna feltárásánál. A baleset története a következő: Zámecsnik József gépész a bal­ esetet megelőzőleg 5-6 nappal munkába me­ net, egy vékony darab csövet talált az uccán és azt felvette azzal a gondolattal, hogy a szabadban végzett munka mellett szokásos tü­ zet piszkálgassák. Már a csövet napokon ke­ resztül használták a tűz igazgatásánál, mig f. évi november hó 28-án Fónád István lett be­ rendelve szolgálatra, aki ugyancsak igénybe vette a szóbanforgó darab csövet a tűz iga­ zításánál, de megfordította a csövet és a má­ sik végével kezdte a tüzet piszkálgatni. A cső egyik végében egy golyónélküli katona patron volt beverve, amelyet a rozsdásodott csőtől nem lehetett látni. A csőben lévő patron a tűztől felrobbant és a felrobbanás hatása alatt a csőben levő összes piszkokat Fónád István kezében lévő végén dobta ki a robbanás. Fónádnak a jobbkeze a robbanás következtében súlyosan megsérült, aki nyomban a salgótar­ jáni bányakórházban sietett bekötés végett. Ér­ tesülésünk szerint Fónád utközben olyan roszszul lett, hogy összeesett az uccán és csak a posztoló rendőr segítségével tudott eljutni a kórházba. A balesetnek csakhamar következ­ ményei lettek: Fónádot sürgősen Budapestre kellett szállitani és Budapestről a kórházból ér­ kező hirek szerint a jobbkezének alkarját kel­ lett amputálni. A salgótarjáni bányakapitányság megindította a vizsgálatot, ezideig azonban befejezni nem tudta, mert Fónádot a mai napig kihallgatni nem lehetett 3 "A bányász" Cseh szocialista intervenció a Labour Partynál, a Rothermere akció ellen. A napilapok arról adnak hírt, hogy a cseh szociáldemokratapárt néhány héttel ezelőtt kiküldte Angliába dr. Winter Gusztávot, hogy informálja a „Labour Party illetékes tényezőit arról a veszélyről, amely középeurópában a szocializmus számára Rothermere-akció jelent. Dr. Winter szóbelileg és memorandumban informálta az angolokat és garanciákat ka­ pott arra, hogy a párt sem közvetve, sem közvetlenül nem támogatja a Rothermere kampányt Az angol munkáspárt azonban a lap szerint nem tagadja meg azt a meggyő­ ződését, hogy a békeszerződések tökéletle­ nek, de ugy látja, hogy Európa békéjét nem támaszthatja alá az elsietett reviziókövetelés és hogy az ilyen kampány következtében csak a leszerelés szenvedne halasztást, ami pedig a Labour Party számára a béke fel­ tétele. A „Labour Party“ illetékes tényezői nem halgatták el a csehszlovák szociáldemokrata képviselő előtt azt sem, hogy középeurópa mai területi státusának megőrzéséhez elke­ rülhetetlenül szükségesnek tartják, hogy a kisebbségekkel az összes középeurópai álla­ mokban liberálisan bánjanak. A magyar munkásság már allig várja azt az időt, amikor az elszakított területeket vissza csatolják az országhoz, mert abban látja nyomoruságának enyhítését. Ugyanak­ kor, amikor a magyar munkásság küzd a felszabadulásért, akkor a cseh szociálde­ mokratapárt mindent elkövet, nehogy a fel­ szabadulás sikerüljön. Mit szól ehez a ma­ gyar szociáldemokratapárt? Vajjon össze egyeztethetőnek tartják-e a szocializmussal és a nemzetköziséggel Hol van a szociáldemokrata párt programmja, mely szerint a területek hovatartozandóságáról — vitás esetben — a nép­ szavazás dönt. — Itt látszik meg, hogy a nemzetköziséget csak addig követik, amig Őket nem érinti, mihelyt azonban közelről érinti őket, akkor megtagadják a nemzet­ köziséget Ebből tanulhatnak a magyar munkások és szükséges is, hogy ehez tartsák magukat, mert annyiszor beigazolódott már, hogy a nemzetköziség csak papíron van meg, ezt tapasztalhattuk a világháború kitörése, a háboru befejezése és a békeszerződések megkötése alkalmával is. A békeszerződé­ sek megkötése alkalmával a győző államok diktálták a békét a legyőzőtteknek és a nemzetközi pártok tűrték azt, hogy nemze­ tek munkássága nyomoruságba kerüljön csak azért, hogy a győző államok tőkései minél nagyobb haszonra tehessenek szert Most amikor már nyilvánvalóvá lett a győző államokban is, hogy a békeszerződés igazságtalan és tarthatatlan, ezek revíziójára törekednek, akkor az utódállamok szociál­ demokrata frakciói eljárnak kunyerálni a győző államok szociáldemokrata pártjaihoz, hogy ne támogassák a békerevizióra való törekvést Csak nemrég történt az osztrák Reichsrátban ugyancsak egy szociáldemok­ rata képviselő tartott nagy beszédet mely­ ben Nyugatmagyarországra vonatkozólag olyan kijelentéseket tett hogy ha kell fegy­ verrel és vér árán is biztosítják Ausztriához való tartozandóságát. A szemlélők világosan láthatják milyen eszközökkel dolgoznak a szociáldemokrata pártok, csupán a magyar szociáldemokrata párt nem látja és igyekezik a munkásságot még ma is a nemzetközi jelszavak hangoz­ tatásával félrevezetni. Azonban ma már mind kevesebbre zsugorodik össze számuk, mert a magyar munkásság is átlát a szitán, látja a szemfényvesztést és nem dől be a hang­ zatos jelszavaknak. A magyar munkásság tisztában van azzal hogy elsősorban a saját nemzetét kell előre vinni és csakis ugy bol­ dogulhat, ugy enyhülhet nyomora, ha az or­ szág visszakapja elszakított területeit, ahol az ipar és mezőgazdaság intenzív fejleszté­ sével munkaalkalomhoz és keresethez segíti. Reméljük az Angol munkásság elfogja hárí­ tani magától azt a felelőséget, amely felelő­ sággel tartozik saját elvének, meggyőződé­ sének a békerevizióval kapcsolatban. Ugyan­ csak számítunk reá, hogy az Angol társa­ dalom és az Angol polgárság szintén nem fog felülni ezen kunyerálásoknak, hanem oda fog hatni, hogy igenis az igazságtalan békeszerződéseket minél rövidebb időn be­ lül átformálják és olybá tegyék, hogy a meg­ nyomorított országok népei tisztességet meg­ élhetéshez és életmódhoz jussanak. Ezt várja a magyar munkásság türelmet­ lenül, a magyar munkásság között elsősor­ ban a bányamunkások, akik az ország megnyomorítása következtében a legtöbbet szenvednek. Reméljük, hogy nincs messze már az az idő, amikor elvesztett területeink visszacsatolásának ünnepét ülhetjük. Halálozás. Pécsbányatelepi helyicsoportunkat sulyos veszteség érte. Maflát Vilmos 66 éves, nyug­ dijas szaktársunk november hó 26-án, rövid szenvedés után meghalt Mailát szaktársunk szövetségünknek kezdettől fogva tagja volt, az elsők közé tartozott, aki a Pécsvidékén a munkásmozgalom átépítését megértette és az ügynek lelkes katonája volt — Megren­ dülve vettük halála hírét emlékét kegyelet­ tel megőrizzük. Temetése november 28-án ment végbe a pécsbányatelepi temetőben, ahová helyicso­ portunk tagjai nagy tömegben kísérték utolsó utjára és vettek fájdalmas bucsút tőle. Néhai Mailát Vilmos szaktárs családja ez uton mond köszönetét azon részvétért amellyel szaktársaink fájdalmukat enyhíteni igyekeztek. A csehszlovák bányatulajdono­ sok megtagadják a drágasági pótlék folyósítását Prágából érkező hirek szerint a cseh bá­ nyász szervezetek megbizottai f. hó 8-án konferenciára ültek össze Prágában, hogy megtárgyalják a bányatulajdonosok szövet­ ségének legutóbbi határozatát, amelyben el­ utasítják a bányász szervezeteknek bizonyos drágasági pótlék folyósítására irányuló kö­ veteléseit. A bányászszakezervezetek kon­ ferenciája alaptalannak nyilvánította a bánya­ tulajdonosok elutasító magatartását, amelyet a bányamunkásság provokációnak vesz. A tárgyalásokat folytatni fogják és addig az egyes bányaszervezetek külön-külön is állást foglalnak a bányatulajdonosok szövetségé­ nek döntésével szemben. Borbála mulatságok a pécsi kerületben. A pécsi kerületi titkárságunk értesít bennünkét, hogy f. évi december hó 4-én Borbála napján Mecsekszabolcson, Pécsbányatelepen és Komlón rendeztek a helyicsoportjaink Bor­ bála mulatságokat Mindhárom helyicsoportunk mulatsága várakozáson felül sikerült �4 1927. december A "Bányász" Beküldetett. Bódé, 1927. november 5. „A Bányász" tekintetes szerkesztőségének Salgótarján. A sajtótörvény 20. §-ra való hivatkozással Kérem a következő helyreigazító nyilatkozat közzétételét: „Folyó évi november hó 1. napján Pölöskei Márton aláírásával megjelent nyilatkozatnak azon tényállitása, miszerint hozzám soha sem intézte azon szövegű levelet, amely a Bánya­ munkás című lap szeptember hó 30. napján megjelent számában közzétételeit, — valótlan. Ellenben igaz az, hogy Pölöskei Márton 1926. október 22-iki kelettel az említett szövegű és eredetiben birtokomban lévő levelet intézte hozzám." Kérem ezen helyreigazitó nyilatkozatot lap­ juk legközelebbi számában jogkövetkezmények terhével leközölni Tisztelettel: Takács József, s. k. Előttünk mint tanuk előtt: Perger Antal sk., Kaufmann István sk. A fenti nyilatkozatnak ugyanúgy helyt ad­ tunk mint az előbbi beküldött nyilatkozatnak. Halló ! Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta dl e. 8—10-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Pécs-bányatelep környékén lakók részére Schuták Ágoston pénztáros szaktárs­ nál. A Kassián-környékén lakók részéről pedig Kassiánban Lincz János másodpénz­ táros szaktársnál eszközölhetők. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Studer Péter és Paunert István szaktársaknál eszközölhetők. Rendkívüli olcsóság! Halló! Friedmann Rezső M é ly e n le s s z á ll i tott k a rá c so n y i árak . Női hosszú végig bélelt télikabát P. 35-től Férfi divat télikabát hosszú > 34-től Szőrme sálgalléros férfi bekecs • 28-tól Férfi fekete és kék öltöny 27-től Férfi szines öltöny 17-től Fiu öltöny 15-től Gyermek öltöny 7-től Ezenkívül az összes uri divatcik­ kek rendkívül olcsón kaphatók. Ez uton értesítjük a mecsekszabolcsi és pécsbányatetepi tagjainkat, hogy szövetsé­ günk folyó évi december hó 18-án, vasárnap délután 3 órakor Mecsekszabolcson, az hon helyiségében közös tagértekezletet tart. Felhivjuk mindkét helyicsoportunk tagjait, hogy - tekintettel a fontos napirendi pon­ tokra — okvetlen jelenjenek meg. Kerületi titkárság. Mulatságok lesznek 1927. december 25-én : Salgótarjánban szövetségünk központi helyiségében folyó évi dec. 25-én, karácsony napján, este 8 órakor, tánccal egybekötött műkedvelő előadást tartunk. Szinre kerül a „Névtelen asszony", dráma 5 felvonásban. Előadás után tánc reggelig. Belépti-dij 1 P. Zagyvapálialvai helyicsoportunk folyó évi dec. 25-én, este 8 órai kezdettel, tánccal egybekötött műkedvelő előadást rendez. — Színre kerül: „Doktor Szeleburdi" vígjáték 3 felvonásban. Belépő-díj 1 pengő 20 fillér, ebből a zagyvapálfalvai templom javára 10 fillér és a vigalmi adó 10 fillér. Guttmann Mátyás czipész uri- és női ruházati áruházában O lcsó b b a n seh o l sem v á sá ro lh a t. Értesités. Helyicsoportok hirei. Ha jót és olcsón akar vásárolni forduljon bizalommal Rőmer Jenő órás és ékszerészhez Salgótarján. Fő-tér. Az állomással szemben. Salgótarján, Fő ucca 480. szám. Ajánlja első osztályu cipőit Kárácsony és Újév alkamával mélyen leszállított árban. Hó és sárcipő nagy választékban. Ha nem tudja még, tudja meg, hogy jól és olcsón vásárolni csak Spielberger József és Fia salgótarjáni cégnél lehet, ahol már kaphat: Férfi raglánt Férfi öltönyt Városi bundát Női kabátokat 36 P.-ért. 28 90 40 Gyermek kabátokat 22 P.-ért Krep de Chint 8 Szöveteket 4 Férfi-, női- és gyermekcipők reklám árakban. Vételkényszer nélkül látogasson meg! Halló ! Halló ! Mielőtt karácsonyi szükségletét beszerzi, ne mulassza el Fióküzlet: Salgótarjánban, FŐ ucca 75. sz. alatt. SINGER varrógép a kath. templommal szemben. karácsonyi ajándék "Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. SONNENSCHEIN DÁVID női- és férii ruházati cikkeit megtekinteni, ahol a legolcsóbb, mélyen leszállított karácsonyi reklám­ árakon vásárolhat : Női kabát már Leány Női ruha Férfi ruha 35 P.-től. 20 8 25 Férfi kabátmár 28 P.-től. Gyermek cipő 3 Női cipő 12 Férfi cipő 16 Menyasszonyi kelengyék, valamint sár- és hócipők nagy választékban. Nagyobb bevásárlásnál 6 pár harisnya ajánkék. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 24-25. szám (1927. december 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-12-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4d82a612718680129493b2b57d067f31.jpg 127bede2af4fa735d07efb4eb4c21e48 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d16a3f0cbd1037648c2866931a2fe38a.pdf 2466f3197000b763c420c49d57bf1914 PDF Text Text III. évfolyam. 1. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szövetségünk összes tagjai­ nak és lapunk előfizetőinek bol­ dog uj évet kíván a Szerkesztőség. Uj év. Lezártuk az 1927-es évet és meg­ kezdtük az 1928-as évet. Szükséges, hogy visszapillantást tegyünk az elmult évi munkánkra és megállapítsuk az elmult évi működésünk helyességét, vagy helytelenségét. Szükséges ezen visszapillantás azért is, mert az ezzel kapcsolatos megállapítások szabják meg az irányt 1928. évben szükséges munkálatokra. Szövetségünk 1927. évi müködésésének a bírálatát elfogultság nélkül a következőkép kezdhessük. Amikor az 1927-es évet megkezdtük, akkor még csak a salgótarjáni szénmedencére terjedt ki működésünk. Csupán csak jeleleztük, hogy kiakarjuk terjeszteni működésünket az egész ország terüle­ tére. Ezen elhatározásunkra bátorsá­ got adott az a szeretet, amelyel lapun­ kat fogadták az ország különböző bá­ nya telepein. Továbbá az a folyton fokozódó érdeklődés, amelyet az egész ország területén dolgozó bányamunká­ sok tanúsítottak. Ezen érdeklődést és szeretetét azzal honoráltuk, hogy még a mult évben benyujtottuk módosított alapszabályainkat, amely szerint gaz­ dasági szakegyesületünk az egész or­ szág területére kiterjedő gazdasági szövetséggé alakult Az alapszabályok 1927. február 26-án jóváhagyattak. Amikor módositott alapszabályainkat benyujtottuk, tudatában voltunk mind azon nehézségeknek, amelyek reánk hárulnak. Óriási terhet jelentett szö­ vetségünkre, úgy anyagiakban, mint erkölcsiekben. Elsősorban anyagiakban tették próbára, ami elképzelhető, mert a kezdetben csak a Salgótarján vidé­ kén dolgozó munkások voltak tagjaink. Ennélfogva azt az óriási költséget, amelyet áldozni kellett arra a mun­ kára, amely felölelte az egész ország kányamunkásságát, ezen aránylag kis csoporttal kellett előteremteni. Ugyan­ csak nagy megterhelést jelentett a szövetség vezetőire, akiknek be kel­ lett járni az ország összes bányatele­ peit. Mindezen nehézségek nem tud­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. ták megakadályozni, hogy ezen mun­ kánknak meg ne feleljünk. Nem kímélve fáradságot róttuk az országot, hirdet­ tük mindenfelé az eszmét és felszó­ lítottuk a bányamunkásságot a csatla­ kozásra Örömmel állapíthatjuk meg, költségünk és fáradságunk nem veszett kárba. A munkásság szeretettel és megértéssel fogadott benünket és tö­ megesen csatlakoztak zászlónk alá. Ezt igazolja az a tény, hogy a 14 Salgótarján vidéki helyicsoportunkhoz ujabb 6 helyicsoport alakult az ország külömböző bányatelepein. Ezenkívül több helyicsoport megalakítása van fo­ lyamatban, amelynek a megalakulása csak technikai és idő rövidségi aka­ dályok miatt nem történt meg. Azon­ ban a legrövidebb időn belül meg fog történni. A munkálatoknak ez a része nem elégit ki bennünket, azonban ha figye­ lembe vesszük mindazon akadályokat, amelyekkel meg kellett küzdeni, akkor bizonyos megnyugvással kell fogad­ nunk az ezen a téren elért eredmé­ nyeket. A technikai és anyagi nehéz­ ségek mellett meg kellett küzdeni a különféle hatóságok akadékoskodásai­ val. A bányatelepeken működő ható­ ságok a legtöbb esetben félreértették szövetségünk működését, hozzájárult ehez az is, hogy nem ismerték szö­ vetségünket és információikra sok eset­ ben teljesen ellentmondó és diffamáló magyarázatot kaptak. Ekkor elsősorban a hatóságokat kellett meggyőzni szövetségünk helyes működéséről. — Továbbá meg kellett küzdeni a bányavállalatok által elénk gördített nehézségekkel. Ez volt egyik legnehezebb feladat, mert a bányavál­ lalatok tisztában voltak azzal, hogyha a munkásság szervezkedik, különösen azon az alapon, melyen szövetségünk áll, vagyis kizárólag gazdasági alapon, ugy a vállalatok nehéz helyzetbe jut­ nak. A vállalatok az első pillanatban tisztában voltak azzal, hogy a leghathatósabb fegyvert csavarták ki a munkások a kezükből, mert nem lehet a munkásság gazdasági mozgalmát po­ litikai álarcba bujtatni. Ha pedig ez nem sikerül, ugy nincs kitérés a mun­ kásság jogos kívánságainak teljesítése elől. A multban ugyanis, amikor a mun­ kásság politikai tendenciáju szerveze­ tekben volt tömörülve, minden meg­ mozdulást, amely a munkásság részéről megnyilvánult, ha ez tisztán gazdasági 1 évre 1/2 „ Előfizetési ár : 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 „ Egyes szám ára 40 f. volt is, politikai hátteret magyaráztak hozzá. A mozgalomnak ilyen beállítá­ sával azután elérték azt, hogy ugy a közvélemény, mint a hatóságok segít­ ségükre voltak és a legtöbb esetben sikerült nekik a munkásságot jogos kí­ vánságainak teljesítésétől elütni. Ez az akadály óriási nehézségeket okozott s nem egyszer minden eddigi munkánk eredményét felborulással fe­ nyegette. Csak szívós kitartásunknak, megfélemlíthetetlen, bátor, fáradságot nem ismerő, lankadatlan, folyton foko­ zódó munkakedvünkkel, a cél felé törő lelkesedéssel, amely szivünkben él, tudtuk megtörni a vállalatok ellenállá­ sát. Teljes mértékben ez még ma sem sikerült, azonban az eddig elért ered­ mények és a helyzet alakulása feljo­ gosítanak bennünket arra, hogy mun­ kánknak ezt a részét is siker fogia koronázni. Ugyancsak nagy nehézséget okozott a munkásság indolenciája. Ez érthető volt, mert a munkásság már annyiszor lett félrevezetve, hogy nem tudott már bizni a tisztességes munkában sem. Hozzájárult ehez még az, hogy a régi letűnt szervezetnek a fullajtárjai igye­ keztek a munkássághoz odafurakodni és kigyót-békát kiabáltak szerveze­ tünkre és annak vezetőire. Azonban hála a munkásság józan gondolkozá­ sának, most már nem ült fel a szép, de hazug beszédeknek, hanem azt mondotta: „Igazoljátok be mindazon rágalmakat, amelyeket kiabáltok, akkor hiszünk nektek. " Erre azután az iga­ zolások helyett ujabb rágalmakat szór­ tak. Mikor látták, hogy mindez nem használ, akkor azt hirdették szerveze­ tünkről, hogy szervezetünk nem élet­ képes. Sőt voltak helyek, illetve tele­ pek, ahol azt hangoztatták, hogy szervezetünk már megszűnt. Termé­ szetesen ezzel is felsültek, mert mi mindenütt ott voltunk, ahol a munkás­ ságnak szüksége volt az érdekei megvédelmezésére. Már sokszor költötték holt hírünket, ennek dacára mi élünk, sőt sokkal erősebbek vagyunk és erőnk folyton fokozódik. Az igaz, hogy ellenfeleink szeretnék, ha mi nem volnánk, mi azonban nem tesszük meg nekik ezt a szívességet mert tudjuk, hogy a mun­ kásságnak szüksége van szervezetünk működésére. — Ellenfeleinknek az az állítása, hogy szervezetünk nem élet­ képes, erre nézve azt ajánljuk mind­ azoknak, akik kételkednek, kérdezzél: �2 meg a munkásságot, kik jártak el a munkásság érdekében. Minden dicsek­ vés nélkül elmondhatjuk, hogy a mai viszonyok között, csakis a minden po­ litikai hátsó gondolat nélküli, gazda­ sági alapon nyugvó szervezeti formák­ kal lehet a munkásság érdekeit megvédeni. Ezt láttuk akkor, mikor szer­ vezetünket megalkottuk, azért törhehetetlen ragaszgodással, fáradhatatla­ nul igyekezünk szervezetünket kiépi­ teni. Az elmult évben erőnkhöz és tehet­ ségünkhöz képest megtettük köteles­ ségünket, nem szerénytelenség, ha megállapítjuk, hogy az elért eredmény fiatal mozgalmunkhoz képest elég te­ kintélyes. Az uj évben ugyanolyan törhetetlen energiával folytatjuk gazdasági szer­ vezetünk naggyá és hatalmassá téte­ lét. Az a reményünk, hogy a mun­ kásság érdekeinek a védelmét még fokozottabb hatással tudjuk ellátni és a munkásság gazdasági helyzetét meg­ javitani. Ezen munkánk sikeres elvégzéséhez hivunk segitségül minden bányamun­ kást és ezen munkához kivánunk Jó szerencsét! Megszűnt a Salgótarjáni és Vi­ déke Általános Fogyasztási Szövetkezet. Lapunk december 1-én megjelent számá­ ban a fenti címen cikket irtunk, amelyre a következő helyreigazító sorokat kaptuk: A sajtótörvény értelmében kérjük a "Bá­ nyász" című időszaki lap második évfolya­ mában, 1927. december 1-i számának első lapján megjelent cikkre a következő helyre­ igazító sorok közzétételét: Megszűnt a Salgótarján és Vidéke Általá­ nos Fogy. Szövetkezete cím alatt megjelent cikkre a következő kijelentéseket tesszük : 1. Nem igaz az, hogy a Törekvés Taka­ rékpénztár, Nagybevásárló rt., vagy a Buda­ pesti Ált Fogy. Szövetkezet vezetőségében Büchler nevezetű egyén helyett foglalna. 2. Nem igaz az, hogy a fenti budapesti intézmények hatáskörükbe igyekeztek volna a Salgótarjáni Ált. Fogy. Szöv.-et keríteni, ellenben igaz az, hogy ezen szövetkezet a budapesti Nagybevásárló rt.-től, létének meg­ mentése érdekében, több ízben kérelmezte áruval való ellátását. 3. Nem igaz az, hogy ezen szövetkezet a Nagybevásárlónak a milliárdokat szállította, ellenben igaz az, hogy a Nagybevásárlótól vásárolt áruk jelentékeny részével adós maradt. 4. Nem igaz az, hogy ezen szövetkezetnek a Nagybevásárló által történt áruellátásától kezdve, ezen szövetkezetben léha és drága kiszolgálás történt volna. 5. Nem igaz az, hogy állandóan, vagy egy­ általában tanácskozások folytak volna azon tárgyban, miként lehetne megszabadulni a tagok folytonos ostroma elől. 6. Nem igaz az, hogy javaslat tétetett volna az irányban, hogy a munkásság gyűjtés ut­ ján hozza Össze a szövetkezet veszteségét. 7. Nem igaz az, hogy a szövetkezet leltári vagyonát bármelyik fent említett budapesti intézmény összepakkolta és teherautóval elszállitotta a Nagybevásárlóhoz. 8. Nem igaz az, hogy a Salgótarjáni Ált "A bányász" Fogy. Szöv.-nek százmilliók körüli befizetett alaptőkéje lett volna. 9. Nem igaz az, hogy a szövetkezet tagjai minden áldozatot meghoztak volna a szö­ vetkezet fentartása céljából, ellenben igaz az, hogy a kellő támogatás hiján nem prospe­ rált 10. Nem igaz az, hogy a cikkben jelzett budapesti intézet vezetőségében ezen szö- . vetkezethez delegált tagok nem érdemelt horribilis jövedelmet élveztek volna, ellen­ ben igaz az, hogy a salgótarjáni Ált. Fogy. Szövetkezetei áruval ellátó Nagybevásárló vezetősége, akiknek ezen ügyhöz egyáltalá­ ban közük volt, semmiféle javadalmazásban vagy jutalomban nem részesültek. 11. Nem igaz az, hogy a salgótarjáni Ált. Fogy. Szövetkezet igazgatóságának tagjai minden fillér honorárium nélkül dolgoztak, ellenben igaz az, hogy az üzlet elért for­ galma után a salgótarjáni Ált. Fogy. Szöv. igazgatósági tagjai forgalmi jutalékban ré­ szesültek. 12. Nem igaz tehát ezeknél fogva, hogy a Salgótarján és Vidéke Általános Fogy. Szövetkezet érdekei elé egy klikk saját existentiális érdekeit tolta elő, amennyiben pedig egy klikk dolgozott volna, ugy az semmiesetre sem a cikben megjelölt intéz­ mények vezetőségével azonos. (Ajánlott.) Tisztelettel: Nagybevásárló és Értékesitő rt. Peidl Gyula, s. k. Olvashatatlan aláirás. Általános Fogyasztási Szövetkezet: Rudas, s. k. Olvashatatlan aláirás. Törekvés Takarékpénztár rt. Olvashatatlan aláírás. Mayer, s. k. A fenti helyreigazító soroknak helyt adunk, annál is inkább, mert ezzel is módot kivá­ nunk nyújtani a munkásságnak, lássa tisztán milyen eszközökkel és milyen félremagyará­ zásokkal igyekeznek a munkásságot félre­ vezetni. Ezen helyre igazító sorokhoz az a megjegyzésünk, hogy a helyreigazítás nem azokat a tényeket cáfolja, mely a munkás­ ság sérelmeit érinti, hanem ezen tulteszi ma­ gát és sanda mészáros módjára akarja a dolgot elütni. Igy például tagadja a Fogyasztási Szövet­ kezet, hogy vezetőségébe Büchler nevezetű egyén helyet foglalna, azt azonban elhall­ gatja, hogy a többiek, akiket megneveztünk, azok tényleg ott vannak. Továbbá tagadja azt, hogy a Salgótarjáni Szövetkezet árukat kért a Nagybevásárlótót, azt azonban elhalgatja, hogy előzőleg a Nagybevásárló egy olyan szerződést iratott alá a salgótarjáni Szövetkezet helybeli igazgatóságával, mely szerint áruval csakis a Nagybevásárló lát­ hatja el a szövetkezetei, máshonnan árut beszerezni nem szabad. Tagadja azt is, hogy a helybeli Szövet­ kezet milliárdokat szállitott volna a Nagy­ bevásárlónak. Ellenben azt mondja, hogy az áruk árával adós maradt. Vajjon hová folyt be a Szövetkezetben eladott áruknak az értéke ? amely milliárdokat tesz ki, mert hiszen ha a salgótarjáni igazgatóság és üz­ letvezetőség nem szolgáltatta volna be a pénzeket, akkor már rég följelentést tettek volna ellenük. Azonban a helyzet az, hogy az áruknak az árát a Nagvbevásárló állapította meg, úgyszintén az eladási árát is, ugyan csak ő számitotta hozzá a rezsit, az egész adminisz­ tráció Budapesten történt és a helybeli igaz­ gatóságnak valamint üzlétvézetöségnek tu­ domásul kellett venni a Nagybevásárló által készített és bemutatott mérleget Amikor a mérlegek megjelentek, a helybeli vezetőség 1928. január 1 a legnagyobb csodálkozással látta, hogy de­ ficittel dolgoznak, sehogy sem tudták megér­ teni, hogy reális forgalom mellett miként lehet deficit. Tagadja, hogy a szövetkezetben, amióta a Nagybevásárló által történt az áruellátás, léha kiszolgálás lett volna. Vajjon nem-e joggal lehet léha kiszolgálásnak nevezni, amikor heteken keresztül nem volt a rak­ tárban liszt, vagy zsir? Tehát a mi a mun­ kásnak a legnagyobb szükséglete és legin­ kább csak azért, mert az árak fluktuáltak. Mert hiszen a bányászoknak sokkal kisebb mértékben van szüksége — sajnos — illetve engedhet meg magának kakaót, szaloncuk­ rot, szalámit stb., ezekből állandóan volt nagy mennyiség raktáron, ezzel szemben a leg­ szükségesebb cikkek számtalanszor időkig hiányoztak ugy, hogy nem egyszer a hely­ beli igazgatóság kereskedőktől volt kényte­ len kölcsön venni árut, hogy tagjainak szük­ ségleteit ki tudja elégiteni. Ugyancsak ezen fontos, illetve legfontosabb árucikkeknek az árai bizony számtalanszor magasabb áron bocsájtattak áruba, errenézve, ha a Nagy­ bevásárló az üzleti levelezését átnézné, ott számtalan levelet találna, amelyben a hely­ beli igazgatóság és üzletvezetőség ezen fon­ tos cikkeknek az árleszállítását követelte, mert nem tudta állni a versenyt a helybeli kereskedőkkel. Ami a cáfolat 5., 6. pontjait illeti, erre nézve vegyék elő az 1927. júliusban tartott közgyűlés jegyzeteit, amely közgyűlésen Klárik Ferenc képviselte a Nagybevásárlót, ott megfogják találni, hogy igenis szó volt arról, hogy miként lehetne a tagok ostroma elől szabadulni s hogy miként lehetne a deficitot eliminálni. Ott vetették fel ugyancsak a központ részéről, hogy ujabb tömeges taggyűjtéssel és egyéb gyűjtéssel lehetne ezt a kérdést megoldani. A 7. és 8. pont cáfolatára megjegyezzük: tényleg nem a leltári tárgyakat pakkolták fel, hanem a felhalmozott árut és azt Nagybátonyba szállították. Amikor ezen szállítás­ nak a kérdése felmerült, megkérdezte a salgótarjáni vezetőség a központot, hogy lehetséges az, hogy Nagybátonyban egy sokkai kisebb méretű, kevesebb forgalmu szö­ vetkezet működik és az mégis életképes? Erre azután egy jellemző kijelentés történt a központ részéről: „Ja, Nagybátonyban a forgalmat legnagyobbrészt alkohollal bonyo­ lítják le és ez nagy haszonnal jár, ezért életképes a nagybátonyi szövetkezet." Tehát az az intézmény, amelynek vezetőségében a többséget azok alkotják, akik folyton mun­ kásjólétről, kulturáról, alkoholellenes moz­ galmakról prédikálnak, az alkoholra bazirozzák az üzleti életüket. A százmilliók körüli alaptőkének. a taga­ dása az teljesen fölösleges volt, hiszen la­ punkban megjelent cikkben mi azt irtuk, hogy közel 100 millió volt a befizetett alap­ tőke. Vajjon nem elég sok-e elveszteni ennyi pénzt annak a munkásságnak, aki egyik napról másik napra él. Ugy érezzük, hogy a munkásságot itt nagyon sulyos és érzékeny veszteség érte. A 9., 10., 11. és 12. pont cáfolatára meg­ jegyezni kívánjuk, hogy igenis a munkásság áldozott és hogy kellő támogatás híján nem prosperált, azt tudják be azon visszásságok­ nak, mely szerint a fentebb leirt okok miatt a munkásság elfordult ezen intézménytől. Hozzájárult ehez az is, hogy a munkásság között élnek azok az igazgatósági tagok, akik igenis zsákoltak teljesen díjtalanul és egyéb árukat hordtak be a waggonokból. �1928. január 1 Csak nem számítják díjazásnak azt, amikor pl. a szövetkezet fenállása óta egy évben történt 1926-ban, amikor a szövetkezet 2800 millió forgalmat ért el, ebből 2.800.000 ko­ ronát 15 igazgatósági tag között kiosztottak mint forgalmi jutalékot, ebből esett egy em­ berre 186.000 korona és ezért egész éven keresztül csaknem minden nap, sőt számta­ lanszor éjjeleken keresztül futkosott a szö­ vetkezet érdekében. Ugyanezt nem mond­ hatják el magukról az Alt. Fogy. Szövetkezet igazgatóságának a tagjaiA továbbiakban a munkásság bírálata alá bocsájtjuk lapunk decemberi számában kö­ zölt cikket, ugyancsak a jelen cáfolatot Választott már egy alkalmas újévi ajándékot felesége vagy leánya részére? Egy Singer varrógép a legkedveltebb és leg­ hasznosabb újévi ajándék. — Kizárólag nálunk kapható: Singer varrógép részvény­ társaság Salgótarján, róm. kath. templommal szemben. Könnyebb a hazug embert utol­ érni, mint a sánta kutyátSzinte el voltunk rá készülve, hogy a karácsonyi segélyek kiverekedése körül elért sikereinket a "Bányamunkás" lap, de főké­ pen annak munkatársai a maguk részére igyekeztek elkönyvelni. Látszólag elégedet­ lenkednek az elért sikerekkel, végeredmény­ ben azonban ugy igyekeznek feltüntetni a karácsonyi segélyt, mint, hogy ha azt az ő küzdelmük eredményének köszönheti a mun­ kásság,. A munkásságnak végeredményben mindegy, hogy a karácsonyi segély milyen eljárásokból, vagy közbenjárásokból kelet­ kezett, de olvasóinkat mégis rá akarjuk ve­ zetni ismételten Peyeréknek egy ujabb ha­ zugságára és ezért a karácsonyi segély tör­ ténetét ujabban leszögezzük. A bányavállalatok a szövetségünk vezetői által beadott bérkérvények alapján 1927. évi december hó 2-án tanácskozásra ültek öszsze Budapesten. A tanácskozás eredményé­ ről december 3-án már értesítették szövet­ ségünk titkárságát, amelynek alapján szö­ vetségünk titkársága a kerületi titkárságo­ kat a következő szövegű levélben értesítette december 3-án: 457/1927. C/A. 3 "A bányász" Salgótarján, 1927. dec. 3 Kraft Jenő szaktársnak Mecsekszabolcs. Tisztelt Kraft szaktárs! Ebben a pillanatban értesültem, hogy a bányatársulatok egyesülete f. hó 2-án Bu­ dapesten a szövetségünk által beadott kér­ vényünk alapján értekezletet tartottak, ahol megállapodtak abban, hogy az októ­ ber havi fizetésre 25%-os karácsonyi se­ gélyt fizetnek ki a munkásoknak. A Duna­ gőzhajózási társaság állítólag ez alól ki­ vonta magát, egyrészt azért, mert az őszi sztrajkok oly károkat okoztak a társulat­ nak, amelyből kifolyólag nem folyósíthatja ezt az összeget. Részletek még nem álla­ nak rendelkezésemre, de ahogy a részle­ teket megtudom, azonnal közölni fogom. Minden esetre törekedjen arra, hogy a Dunagőzhajózási társaság tényleges állás­ pontját tudja meg és arról sürgősen érte­ sítsen, hogy a karácsonyi segély kifizetése körül mutatkozó esetleges nehézségeket még kellő időben le tudjuk küzdeni. Valószínűnek látszik, hogy a komlóiak­ nál ugyan ez lesz a helyzet miután ők mindig a Dunagőzhajózási után szoktak igazodni. Jó szerencsét titkári aláirás. Ugy látszik, hogy Peyerék is megneszelték a dolgot, mert a december 7-iki Népszavá­ ban többek között nagy hű-hóval beszámol­ nak, hogy a bányamunkások karácsonyi se­ gélye iránt indítottak akciót. A Bányamunkás december hó 20-án ki­ adott számában pedig már eredményekről számol be, de ellentétbe került saját magá­ val, mert december hó 4-én Tatabányán és Nagybátonyban tartott gyűléseken terjesz­ tették elő először a javaslatokat a karácsonyi segélyt illetőleg. Tehát pontosan 2 nappal ké­ sőbb kezdték a beadványokat előkészíteni a vállalatok által már engedélyezett karácsonyi segély elintézése után. Hogy mégis port hint­ senek az éhező, didergő munkásság szemébe és hogy ki ne tűnjön teljesen a slamposságuk, a munkásság iránt való nemtörődömségük, nagy hü-hóval verték a dobot, hogy ime megint mi voltunk azok, akik eredményeket biztosítottunk a munkásságnak, jertek és szeressetek bennünket Természetesen az ál­ talunk jól informált munkásság teljesen tisz­ tában van azzal, hogy Peyerék mesterke­ dései mit céloznak. Itt emlékezünk meg a Dunagőzhajózási rt, a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. tolnavidéki bányáiról és a komlói kincstári bányáról, egyenlőre ezek a bányakerületek azok, akik a karácsonyi segélyfolyósitását oly formában mint a többi nagyobb vállalatok, nem vál­ lalták, egyik másik teljesen jelentéktelen természetbeni segélyben részesítette a mun­ kásait. A Dunagőzhajózási Társ, igazgatósá­ gának bemondása szerint is 220 millió értékü gyermekcipőt oszt ki a bányamunkások csa­ ládjai között a kővetkező sorrendben: 2—3 gyermekkel biró család 1 pár 4-5 2 6 és ennél több gyermekkel biró család között 3 pár cipőt oszt ki. Amikor a pécsi kerületi titkárságunknak a vállalat elhatározása tudomására jutott nyomban taggyűlést tartottak Mecsekszabol­ cson, ahol tiltakoztak a társulat ebbeli el­ határozása ellen, küldöttségileg keresték fel az igazgatóságot. A küldöttség a leghatározottaban ragaszkodott a karácsonyi segély oly módon való folyósításához, mint ahogyan a többi vállalatok azt elhatározták. A vál­ lalat igazgatósága rossz gazdasági helyzetére való hivatkozással tért ki a munkásság állás­ pontja elől, amire a küldöttség tagjai kije­ lentették, hogy a legnagyobb sajnálatuk mellett a vállalat álláspontját nem vehetik tudomásuk Mig ezzel szemben a Peyeristák szö­ vetségünk vezetőit azzal rágalmazták, hogy ők megegyeztek volna a DGT igazgatósá­ gával a cipők kiosztására vonatkozólag. Ter­ mészetes, hogy eddig aludtak, csak a szö­ vetségünk tagjainak zajongására ébredtek fel, a kényelmesebb, de annál piszkosabb eszközökhöz nyulnak és igyekeznek szövet­ ségünk jóhiszemű bizalmiférfiait befeketíteni minden ok nélkül. Igaz ugyan, hogy hazudozásaira a fene se reagál, mert hiszen a pécsi munkásság tel­ jesen meg van arról győződve, hogy szövet­ ségünk bizalmiférfiaiba a jószándék megvolt, a sikertelenség inkább az ellentábor rovására irható, mert ahelyett, hogy a munkásság érdekeiért szálnának síkra, a másik mun­ kásban4 keresik a bűnbakot A munkásság azzal is tisztában van, hogy miért nem a vállalatot támadják a sikertelenségért, miért szövetségünk vezetőit Amelyre egyébként már számtalanszor rámutattunk, tehát nem akarunk ismétlésbe bocsátkozni. A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t gyásza Alig egy pár hónapja, hogy lapunkban hirt adtuk Nagy Elemér bányafömérnök hir­ telen haláláról, most ismét a Salgótarjáni Kőszénbánya rt egyik főmérnökének hirte­ len haláláról kell beszámolni. Eisele Ottó bányafőmérnök 1927. december hó 22-én, d. e. fél 10 órakor agyvérzésben halt meg, 32 éves korában. A bányászatban kiváló tehetség volt, főképen a kutatásoknál ért el nagy sikereket. Nagy megértéssel viseltetett a keze alatt dolgozó munkásság iránt is. Temetése f. évi december 24-én délelőtt 11 órakor volt a bányaigazgatóság központi irodájából, ahol a gyászolók nagy számban vettek részt és kísérték el a temetőbe, A bányatársulat képviseletében Róth Flóris bányaügyi főtanácsos búcsúztatta, a köz­ ponti tisztviselők rászéről Katona József köz­ ponti igazgató, a mérnökök részéről Császár Pál bányafőmérnök, a leventék részéről Boóth Gyula tanító, ezen kívül részt vettek a temetésen a bányatársulat zenekara Gáb­ riel Antal karnagy vezetésével, szövetségünk központi dalárdája Wilezsál Antal vezetésé­ vel és a salgótarjáni iparos dalárda Wilezsál Richárdt vezetésével. Peyer Károly fényképe. A politikai életben nagy fontossággal bir, hogy az ország lakossága a politikai funkcio­ náriusokat kellőképen megismerje. — Igy Peyer Károly országgyűlési képviselő, a „Bányamunkás" felelős szerkesztője is gon­ doskodott arról, hogy a "Bányamunkás" 1927. évi december hó 20-án megjelent szá­ mában egy fényképmásolatot tegyen közzé, hogy azok a munkások, kik még nem ismerik teljes egészében az ő egyéniségét, de különösen a cifferblattját, kellőképen megismerhessék. Miután a "Bányamunkás“ lapot az utóbbi időben nagyon kevesen olvassák. felhívjuk olvasóink és munkástársaink b. figyelmét, hogy szívesked­ jék megtekinteni a „Bányamunkás“ fentebb idézett számát, ott megtalál­ ják a „Bányamunkás“ felelős szer­ kesztőjének fényképét, a szamarat. Mulatság (esz Szilveszterkor. Salgótarjánban, a vigadóban folyó évi december hó 31-én szövetségünk központi vigalmi gárdája táncmulatságot rendez este 8 órai kezdettel. Belépődíj személyenként 80 fillér, kisérőjegy 40 fillér. Jól sikerült karácsonyi mulatságok. Lapunk december 15-én megjelent számá­ ban Salgótarjánban és Zagyvapálfalván hir­ dettünk műkedvelő előadással egybekötött mulatságot, Karácsony első napján. Mindkét mulatságunk a várakozáson felül sikerült, olyan tömegek vettek részt mulatságainkon, amilyenre az elmult időben még nem igen volt példa. — Különösen a zagyvapálfalvai helyicsoportunk által rendezett mulatságot keresték fel tömegesen a munkások. —Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy ezen mulatságnak a sikerét mindenáron meg akarta akadályozni egy pár hülye okoskodó, de a tehetetlen akadékoskodás a munkástársaink elhatározásán hajótörést szenvedett Sulyos bányaszerencsétlenség Dortmundba. Alig mulik el nap, hogy Németországból hir ne jöjjön halálos szerencsétlenségről. Most ismét 5 halottról Számolnak be a Né­ met táriratok. �1928. január 1 A „Bányász“ 4 A pécsi kerület ruha és cipő be­ szerzési akciója. A DGT igazgatóságával történt végleges megállapodás értelmében ismételten leközöljük a fenti akció részletes módozatait. Ezen akcióba bekapcsolódtak Szabolcs, Somogy. Meszes és Pécsbányatelep részére Hergert I. szabolcsi szabómester, Vasas ré­ szere Lőwy testvérek pécsi cég, Szabolcs és Meszes részére Lasznik Bálint szabolcsi cipészmester és Somogy részére Pörnecz Tamás somogyi cipészmester. Utalványokat ugy a szövetségünk tagjai, mint nem tagjai részére a helyicsoportok elnökei állítanak ki, tehát: Szabolcs, Meszes és Somogy részére: Szabó István II. Pécsbányatelep részére: Háhn György. Vasas részére: Boch Rezső. A Somogyon lakó szaktársak utkimélés céljából a cipőutalványokat közvetlenül Pör­ necz Tamás somogyi cipészmesternél sze­ rezhetik be. Természetesen nem tagjaink közvetlenül az egyes mesteremberekhez is fordulhatnak. Szövetségünk tagjai a Hergert szabómes­ ternél vásárolt áruk fejében 120 P. tartozás­ Halló! ig előlegenként minimális 5 P. részletet, a cipészmestereknél pedig férfi- és női cipők után előlegenként 3, gyermekcipők után 2 P. részletet tartoznak fizetni illetve levonatni. A rendelt áruk első részlete a megrende­ lést követő legközelebbi előlegkor már ese­ dékes. Ha ezen akcióból kifolyólag bárkinek pa­ nasza merülne fel, ugy ezt haladéktalanul közölje a kerületi titkársággal, mert ezen akció — minden rágalmazás ellenére — ki­ zárólag a munkásság érdekében indult meg és annak tisztaságára minden igyekezettel vigyázni fogunk. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs:Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—10-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10-—11-igPécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Pécs-bányatelep környékén lakók részére Schuták Ágoston pénztáros szaktársnáL A Kassián-környékén lakók részére Kassiánban Lincz János másodpénz­ táros szaktársnál eszközölhetők. Rendkívüli olcsóság! Halló! e uri- és női ruházati áruházában Női hosszú végig bélelt télikabát P. 35-től Férfi divat télikabát hosszú 34-től Szőrme sálgalléros férfi bekecs 28-tól Férfi fekete és kék öltöny 27-től Férfi szines öltöny 17-től Fiu öltöny * 15-től Gyermek Öltöny 7-töl Ezenkívül az összes uri divatcik­ kek rendkívül olcsón kaphatók. Feloszlott a gyöngyösi kor. Munkásbiztositó Pénztár. A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­ térium 4510/eln. 1927. számú rendeletével a gyöngyösiker. Munkásbiztositó Pénztárt fel­ oszlatta és igy Salgótarján és környéke a balassagyarmati kér. Munkásbiztositó Pénz­ tárhoz csatoltatott. — E helyen értesítjük szövetségünk tagjait, valamint lapunk olva­ sóit, hogy 1927. évi december 1-től kezdve a balassagyarmati ker- Munkásbiztositó Pénz­ tár kötelékébe tartozunk és igy a folyó évi november 30-ika után keletkező munkásbiztositási jogok és kötelességekből eredő jelentések, beadványok, megkeresések, min­ dennemű kérelmek és panaszok mindaddig, amig a salgótarjáni kirendeltség szervezése befejezést nem nyer, közvetlenül a balassa­ gyarmati ker. Munkásbiztositó Pénztárhoz fordulandók elintézés végett. Guttmann Mátyás csipesz Mélyen l száll i tott karácsonyi árak. Olcsóbban seh ol sem vásárolhat. Friedmann Rezső Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Studer Péter és Patmert István szaktársaknál eszközölhetők. Ha jót és olcsón akar vásárolni forduljon bizalommal Rőmer Jenő órás és ékszerészhez Salgótarján. Fő-tér. Az állomással szemben. Salgótarján,.Fő ucca 480. szám. Ajánlja első osztályú cipőit Kárácsony és Ujév alkumával mélyen leszállitott árban. Hó és sárcipő nagy választékban. Ha nem tudja még, tudja meg, hogy jól és olcsón vásárolni csak Spielberger József és Fia salgótarjáni cégnél lehet, ahol már kaphat: Férfi raglánt Férfi öltönyt Városi bundát Női kabátokat Férfi-, női- 36 P.-ért Gyermek kabátokat 22 P.-ért Krep de Chint 8 28 Szöveteket 4 90 40 . és gyermekcipők reklám árakban. Vételkényszer nélkül látogasson meg! Halló I Hallói Mielőtt karácsonyi szükségletét beszerzi, no mulassza el Fióküzlet s Salgótarjánban, SINGER Fő ucca 75. sz. alatt. a kath. templommal szemben. SONNENSCHEIN DÁVID női- és férfi ruházati cikkeit megtekinteni, ahol a legolcsóbb, mélyen leszállított karácsonyi reklám­ árakon vásárolhat: Férfi kabátmár 28 P.-től. Női kabát már 35 P.-től. Gyermek cipő 3 Leány 20 Női ruha „ 8 > Női cipő 12 Férfi ruha 25 Férfi cipő 16 Menyasszonyi kelengyék, valamint sár- és hócipők nagy választékban. Nagyobb bevásárlásnál 6 pár harisnya ajándék. „Turul“ -nyomda r.-t., Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 1. szám (1928. január 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-01-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/de17776d4ea9fe67052c62b502e4fda9.jpg 5bae4b8d95a00d678adefe863d455c07 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7d56735e3aa9bcc372a814349596e745.pdf 2e8b2b07722219d8103fd596c0eb2b2b PDF Text Text III. évfolyam. 1928. január 15 2. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár : 1 évre 1/2 9.60 P. 4.80 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. Fokozott erővel folytatjuk a harcot a munkásság gaz­ dasági helyzetének megjavítása érdekében. Lapunk mult számában az uj év al­ kalmával rövid áttekintést tettünk az elmult évben elért eredményekről. — Megállapítottuk, hogy ifju szövetsé­ günk, a sulyos viszonyok és a sok nehézségek dacára, várakozáson felüli eredményeket ért el. Azonban ben­ nünket, akik a harcok emberei vagyunk, még sem elégítenek ki az elért ered­ mények. Tehát folytatjuk a harcot fo­ kozott, lankadatlan energiával. Sorra vesszük mindazokat a kérdéseket, amelyek még nem nyertek elintézést, vagy részben intézteitek el. Két sulyos kérdés van előtérben, amelynek az elintézése égetően fon­ tos és sürgős. Ez pedig a bányamun­ kásság bér- és munkaviszonyának a rendezése, továbbá a társpénztárak körüli igazságtalanságok, orvoslása. — Ezenkívül az egyéb sérelmek tömege kiált orvoslásért, azonban a munka­ megoszlás és a harc intizításáért sorra vesszük a kérdéseket. Ezt a két kérdést önkéntelenül is össze kell kötni, mert a bányamun­ kásság életében ez a két kérdés, mint vörös fonál huzódik végig. Szövetsé­ günk az elmult év őszén mozgalmat inditott az iránt, hogy a bányamun­ kásság leromlott gazdasági életét fel­ tudja javítani. Szövetségünk vezetősége, amikor ezt a kérdést felszínre hozta, számolt azzal a számtalan nehézséggel, amelylyel meg kellett és még ma is meg kell küzdeni. Azonban eltántorithatatlan el­ határozásunkból nem engedtünk, mert élt bennünk az a meggyőződés, hogy a munkásság igazának győzni kell. Ezen mozgalmunk részben eredménnyel járt. A legfontosabb és megbecsülendőbb eredmény az, amelyet társadalmi téren a közvéleményben értünk el. Ugyanis sikerült a közvéleményben uralkodó tespedtséget, amely egészen az unszimpátiáig terjedt, megváltoztatni és felvillanyozni. — Hogy ezt elérhessük megmozgattunk mindent, elmentünk minden fórumhoz, sőt nem riadtunk vissza attól sem, hogy a kormánynak egyik exponensét, a belügyi államtit­ kárt arra kértük fel, jöjjön le a bá­ nyába és lássa közvetlenül a bányász életét Elmondhatjuk, hogy ezen rész* leges sikernek az elérése annak tud­ ható be, hogy az államtitkár a ható­ ságok több képviselőjével leszállt a bányába és ott személyesen győződött meg a bányamunkásság viszonyairól. A bányavállalatok egy része mereven elzárkózott ezen, a vállalatok által megállapított karácsonyi segélyeknek a kifizetése elől is. A vállalatok lelketlenségére vall, amikor minden érzék és lelkifurdalás nélkül vágják zsebre a jobb szénkon­ juktura idején a munkásság által te­ remtett hasznot. Nem juttatnak ebből a haszonból még morzsákat sem a te­ remtő munkásságnak. Elfelejtették már azt az időt, amikor a munkásság te­ remtő keze értéket képviselt. Elfog még jönni ujra az az idő, amikor ezek a kezek ismét értéket fognak képvi­ selni és ezek az értékes kezek karba téve fogják megvárni a vállalatok kővé vált szivének a meglágyulását. Ezért folytatjuk a harcot oly formán, hogy a kőszíveket meglágyítsuk és az érté­ kes kezeket igyekezünk meg edzeni. A társpénztárak körül oly sulyos sé­ relmek tornyosulnak, hogy már égbe kiáltanak. A bányamunkásság évtize­ deken keresztül folytatott harcot a társpénztárak központosításáért, mig végre 1926. december havában a nép­ jóléti kormányzat 4400. szám alatt rendeletet bocsájtott ki a nyugbér pénztárak központositásáról. A bánya­ munkásság a rendelet szövegéből látta, hogy nem azt kapta, amelyre szüksége van és amelyre várt, azonban még is bizonyos megnyugvással fogadta, mert azt remélte legalább a megszakított időket össze tudja kötni és munkahely változtatása esetén nem veszíti el meg­ szerzett nyugdíjra jogosult idejét. Azonban a munkásság keserűen csa­ lódott, mert első sorban az 1914. előtt megszerzett jogosultságot a rendelet nem veszi figyelembe. Ezzel épen azo­ kat sujtotta a legsulyosabban, akik a mostani időben kerülnek betegségük, öregségük és rokkantságuk miatt nyug­ díjba. Bántóan sulyos a korhatár meg­ állapítása is, amikor ugyanannyi szol­ gálati évet ir elő a föld alatt, a nap­ fénytől és levegőtől elzárt bányamun­ kásnak, mint egy, az íróasztal mellett 4-6 órát dolgozó köztisztviselőnek. — Azaz tévedtünk az összehasonlításnál, mert a köztisztviselőt, ha állásából el­ bocsájtják ugy nyugdíjazzák, a bányászt azonban csak akkor, ha teljesen tehe­ tetlen. Itt történik egyenesen a népjólét és szociálpolitika megcsúfolása, mert a bányamunkást, ha elbocsájtják munka­ helyéről mielőtt ujra felvennék, vagy más bányánál munkafelvételre jelent­ kezik, orvosi vizsgának kell magát alá­ vetni, amely orvosi vizsga számtalan esetben az üzem részére munkára al­ kalmatlannak találja. Ekkor kezdődik a bányamunkás kálváriája. A nyugbér­ pénztár orvosa nyugbérre alkalmat­ lannak, az üzem orvosa pedig mun­ kára alkalmatlannak találja. A rendelet azt mondja, ha valaki nem folytatja a bányamunkát (vájár) 60 fillér havi várakozási díj fizetése mellett fentartja, illetve megtarthatja nyugdíjra jogosult szolgálati idejét, ezt azonban csak három évig teljesítheti. Egyik legsulyosabb része ez a rende­ letnek, pl. egy 56 éves munkást elbocsájtanak, nyugbért még nem kap, munkát meg már nem kap, viszont a szükséges korhatárhoz még négy éve hiányzik, tehát, ha három évig fizeti a várakozási díjat, akkor még csak 59 éves, tehát nyugdíj nem jár neki, dol­ gozni hiába tudna, mert munkát nem kap, ennélfogva elveszti addig szerzett összes éveit. Azt kérdezzük vajjon miből fizesse a várakozási dijat az, aki munkát nem kap és nem tud ke­ resetre szert tenni. Általában az orvosi vizsgálattal meg­ nyomorítanak minden olyan intézményt, amely hivatva volna a munkásság szo­ ciális helyzetén javítani, mert a nyug­ díjasok felülvizsgálata ezt eredményezi. A nyugdíjpénztár orvosa munkára al­ kalmasnak találja, viszont a vállalatok munkát nem adnak neki. — Ha mégis egyik másik üzem alkalmazná, az orvos nem engedi. Ugyanez a helyzet a dol­ gozó bányamunkasság körében is. A nyugbérpénztárak központositá­ sáról szóló rendelet tarthatatlan, mert ha tovább igy folytatódik, elérjük azt, hogy egyetlen dolgozó bányamunkás sem tudja elérni azt az időt, amikor nyugdijba mehet Ezek a sulyos sérel­ mek, továbbá a nyugbéreknek az ala­ csony megállapitása megérlelte a bá­ nyamunkásságban, hogy erőteljesen követelje, a 4400. számu rendeletnek a sürgős megváltoztatását. Ezt a munkát folytatjuk. �2 "A bányász" A Szakszervezeti Internacionale csődje. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség legutóbbi jelentése szerint a tagállomány egy év alatt 13.366.387-ről 12.839.174-re apadt A jelentésnek ez a része az első pillanat­ ban nem oly feltűnő, mert hiszen a veszte­ ség csak 527.213. Azonban ha a dolog mé­ lyére nézünk, akkor kapjuk meg a tiszta képet. Ugyanis az egyik évről a másik évre a jelentés idejében két országos központ csatlakozott a nemzetközi internacionaléhoz. Ugyancsak a jelentés évében egyes orszá­ gokban a taglétszám 19 és 53 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben mégis majdnem hatszázezerrel csökkent az össztaglétszám. Elképzelhető mily visszaesés történt álta­ lában. A legfeltűnőbb a visszaesés Német­ országban 248 580, Angolországban 201.625, ennél is feltűnőbb Dánia, ahol 239.704-ről 156.277-re, tehát 83.427 = 34'8 %. A fenti számok sokat beszélnek, ezek iga­ zolják a jelenlegi szakszervezeti mozgalmak­ nak a csődjét Mert most már nem lehet a gazdasági válsággal magyarázni. A szakszer­ vezeti tagállománynak az esését ezzel lehe­ tett az előbbi években, amikor a gazdasági élet a nemzetközi viszonylatban még telje­ sen kialakulatlan volt. Ma, amikor minden ország igyekszik gazdasági életét a nemzet­ közi helyzethez irányítani, többé-kevésbbé rendeződnek az ipari és kereskedelmi viszo­ nyok. A külömböző országok az egymásközti viszonylatban az adott viszonyok következ­ tében igyekeznek a szociális viszonyokat is rendezni. Ennélfogva a szakszervezeteknek a feladatai is mások ma, mint a multban volt A múltban tisztán csak a munkásság ügyeit intézték, tekintet nélkül arra, hogy az egyes országok nemzetgazdasága miként állt. Ezt tehették annál inkább, mert a háboru előtt a szakszervezeteket a legtöbb ország­ ban, csak mint egyoldalú érdek képvisele­ teknek tekintették, sőt figyelembe sem vet­ ték. A háború folyamán azután ez a helyzet megváltozott, mert az államok elismerték a szakszervezeteket, mint munka jogi képvi­ seleteket, bár nem volt ez még teljes elis­ merés, azonban mint tényezővel számoltak és bevonták mindazon intézkedések végre­ hajtásába, amelyek a munkásságot közelről érintették. Ilyen volt a „Munkásügyi Panaszbizottság", amelyben a tárgyalások alkalmával ott ült a szakszervezet képviselője. Továbbá egyéb szociális intézkedéseket megelőző ankétokon, mindenütt tekintélyének súlyával vett részt, sőt a béke kérdésének a vitájában is tekin­ télyes szerepet töltött be. A háború utáni időben ugyancsak fel let­ tek szóllitva a szakszervezet az ország ujra épitésének a munkájában való részvé­ telre. Ebben a munkában biztosíthatták volna a szakszervezetek a már megszerzett te­ kintélyüknek mélyítését. Azonban a szak­ szervezetekben egyes exponált vezetők, akik a komun időkben is exponálták magukat és ezért vagy külföldre menekültek, vagy ide­ haza félre húzódva lesték miként vivja a munkásság harcát, állandóan ugrasztották őket Ekkor indult meg az igazi harc, egyik oldalon a reakció, a másik oldalon a hala­ dás viaskodtak egymással. Ebben a harcban a munkásság magára volt hagyatva, mert a vezetők a saját érdekeiket tartották szem előtt. Minden meg­ mozdulást aszerint itéltek meg, mit hoz az ő felszabadulásuk érdekében. Ez a harc nem csupán Magyarországon folyt, hanem az egész világon. Minden országban az volt a jelszó, ujra kell épiteni amit a háboru romba dön­ tött, vagy amit a háború következtében nem lehetett fel épiteni. A külömböző országok­ ban a munkásság állást foglalt saját nemzetgazdasági helyzetének a megjavitása ér- dekében. Ekkor a legtöbb ország munkás­ sága nem törődött a nemzetközi helyzettel, hagyták, csinálják a nemzetközi kérdéseket a kormányok. Meg történt, hogy egyes or­ szágok munkássága a nemzetközi irodához fordult (mint Magyarország is annak idején) hogy súlyával és tekintélyével hasson oda a békeszerződések megszövegezésénél, hogy ne tehessenek egész országok munkásságát tönkre. Erre azután nagyhangú kijelentések történtek, azonban az országok megnyomoritása folyt tovább. Amikor a munkásság látta, hogy az internacionálé utján nem tud elérni semmit, megkezdődött azokban az országokban is a nemzeti irányu szervezke­ dés, ahol addig még kitartottak a nemzetkö­ ziség mellett. Ez a folyamat lassan haladt, de folyton erősödött és amint ez a mozgalom nőtt, ugyanolyan mértékben hanyatlott a nemzet­ közi mozgalom. A munkásság mindinkább látta, hogy a nemzetközi mozgalom, amely nagyrészt politikai irányzatoknak a szolgá­ latában áll, a munkásság gazdasági érdekeit képtelen megvédeni, ezért elfordult ettől a mozgalomtól. Ez látszik meg azon a jelen­ tésen, amit a Szakszervezeti Internacionale most kiadott Érdekes azonban az a kommentár, ame­ lyet hozzá fűznek. Azt mondják: ezek a számok 1926-ról szólnak és az 1927. évben ez javult az egyes országokban. Azt hiszik, hogy a munkásság még mindig felül ilyen beállitásoknak. Nem, a munkásság már tisztán lát nem veszi készpénznek a farize­ usoknak a beállításait, hanem más oldalon is informálódik és levonja a következteté­ seket. Épen a napokban jelent meg egy hir, amely arról szól, hogy Angolországban fel­ oszlott a szállítómunkások szakszervezete. Tehát ugyanakkor, amikor ők javulásról beszélnek, egy olyan szervezetnek a felosz­ lásáról kapunk hirt, amelynek több mint 500.000 tagja volt és 36 szakosztállyal ren­ delkezett Angolországban tulajdonképen a szállító­ munkások szervezete átalakult és a nemzeti irányu mozgalomhoz csatlakozott. Hasonló az eset Dániában, ahol mintegy 85.000 tag szintén a nemzeti irányu szervezetekhez csatlakozott. Egy másik folyamat a szak­ szervezeteknél szakit az internacionále po­ litikai felfogásával és mentesíti magát, min­ den politikai párttól és gazdasági alapon kivánja a munkásság érdekeit megvédeni. Ez a folyamat szintén erősödik, sőt felül­ kerekedik igy Norvégiában, Belgiumban, Bulgáriában, Angliában, ugyanez a folya­ mat erősödik nálunk Magyarországon is. Ezt a szakszervezeteknek az átalakulását elhallgatták, sőt a legtöbb helyen a magu­ kénak könyvelik, azonban elhallgatással nem lehet megsemmisíteni ezt a folyamatot, iz­ mosodik és rövidesen mint a leghatalmasabb test fog kibontakozni A munkásmozgalomnak teljesen át kell alakulni, szakítani kell a régi ideákkal, vál­ tozott viszonyok mellett, változott eszkö­ zökkel kell harcolni Ugyanúgy mint a kez­ detleges embereknek a buzogánya a modern ember fegyverévé vált, ugy kell a munkás­ mozgalom kezdetlegességeit modernizálni. A 1928. január 15. múltban kimerült a munkásmozgalom abban, hogy hangos gyűléseket tartottak és politi­ kai jelszavakat puffogtattak, gazdasági téren pedig meggondolatlan sztrajkokba kergették a munkásságot. Ma a munkásság nem elégszik meg sszép beszéddel, henem tettekre van szüksége, ezt nem lehet csak gyűlésekkel és meggondolat­ lan sztrajkkal elintézni Ezt csakis az illeté­ kes helyeken való eljárással, tárgyilagos ki­ mutatással, amely a munkásság helyzetét a maga drasztikus formájában mutatja be. Ehhez azonban szükséges, hogy egyik felet se fűtse politikai bosszú, hanem tisztán csak a gazdasági helyzet mérlegelése. Ezt nem tudják az internacionálé körül csoportosult szakszervezetek biztosítani, ezért kell a min­ den politikai befolyástól mentesített gazda­ sági szakszervezeteket naggyá fejleszteni. Ez biztositja a munkásság gazdasági fel­ szabadulását- Bonyodalom Nagybátonyban a karácsonyi segély körül. A két nagyobb bányavállalat által enge­ délyezett karácsonyi segély az ország többi bányatelepein, ahol a karácsonyi segély fo­ lyósítását részben, vagy egészen megtagad­ ták többé-kevésbbé bonyodalmakat váltott ki. Mint már lapunk előbbi számaiban meg­ írtuk a karácsonyi segély folyósítást a mult év december 2-án határozták el a bánya­ vállalatok vezetői. Ezen határozat a tespedésben élő Megyarországi Bánya és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségét is megmozdí­ totta és ideges kapkolódással szaladtak egyikmásik bányatelepre, hogy a látszatot vala­ miképen biztosítsák maguknak. Igy történt Nagybátonyban is. Mult év decemberében gyűlésre hivták össze a nagybátonyi mun­ kásságot, amely gyűlésen allig egynéhányan jelentek meg. Elhatároztatták a munkásság­ gal, hogy ők is ragaszkodnak a karácsonyi segélyhez. A határozat értelmében Peyerék felvették a tárgyalást a vállalat központi igazgatójával, Lantossal. Lantos igazgató ér­ tesülésünk szerint a salgótarjániak által fo­ lyósított 25 %-os karácsonyi segélynek a fe­ lét ajánlotta fel, amelyben a tárgyaló felek meg is egyeztek. A nagybátonyi munkásság azonban bizalmatlanul nézte a hosszura hu­ zódó tárgyalásokat és december 19-én egy 2 tagból álló küldöttséget menesztett a köz­ ponti igazgatósághoz. A központi igazgató­ ság közölte Orosz Márton és társával állás­ pontját, amire Orosz Márton és társa visszautozott Nagybátonyba, hogy az igazgatóság álláspontját közölje a munkássággal. A meg­ érkezett küldöttség. tagjai beszámolóját munkabeszüntetés követte, ami december 20-án délután 2 órakor történt meg- A munkabeszüntetésről értesítették a Magyar­ országi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének titkárságát, aki szokásához képest nyomban akcióba lépett, hogy a munkásságot munkafelvételre bírja. Ocskovszki Jánost küldötték ki a munkások leszerelésére. A látszat kedvéért Ocskovszki megszavaztatta a munkásságot, hogy ki fo­ gadja el a vállalat által felajánlott segélyt és ki nem. A munkásság többsége ragaszkodott a salgótarjáni szénmedencében kifizetett karácsonyi segély nagyságához, vagyis a sztrajk további folytatása mellett döntött. Csodálatos módon másnap, 21-én délután a munkásság nagy többsége felvette a munkát. A szövetség vezetősége látva a veszélyt, amely a munkabeszüntetéssel kapcsolatosan fenyegette őket, most már szivesen elfogadta volna a felajánlott összegű karácsonyi se­ gélyt, a vállalat igazgatósága azonban meg­ változtatta álláspontját és kihirdette a mun­ kásság között, hogy csak azok a munkások kapják meg a karácsonyi segélyt, akik nem vettek részt a munkabészüntetésben. Miután a munkásságnak csupán csak egy része dolgozott, a sztrájk alatt a vállalat egészen jó üzletet csinált Igaz ugyan, hogy elveszi- �1928. január 15 tett egy 24 órai széntermelést, de ennek helyében megtakarított egy tekintélyes öszszegeL A legérdekesebb az az egész ügy­ ben, hogy Orosz Márton, aki tulajdonképen belovalta a munkásságot a munkabeszünte­ tésbe, megkapta a karácsonyi segélyt, mert már ide s tova 4 hónap óta betegállomány­ ban van. Értesülésünk szerint a segélyt Orosz Márton nagy megelégedéssel vette fel, a többi társaival együtt. Ez a sajnálatos eset a nagybátonyi mun­ kásság között óriási elkeseredést váltott ki. Leírhatatlan veszekedések vannak a telep munkásai között Lapunk egyik munkatársá­ nak alkalma volt beszélni egy nagybátonyi 6 családos asszonnyal, aki bizony nem va­ lami hizelgőén nyilatkozott Peyer és társai­ ról. Könnyes szemekkel mondotta el, hogy mennyire hiányzik neki az a csekély kis összeg is, amelyet férje után kapott volna, ha a térje nem vesz részt a sztrajkba. A magunk részéről a leghatározottabban el kell, hogy itéljük a vállalat magatartását mert nem azokat a szegény munkásokat kellett volna megbüntetni azzal, hogy meg­ vonták tőlük a karácsonyi segélyt, hanem azokat, akik a munkásságot tudatosan belevitték a mozgalomba és azután cserbenhagy­ ták őket. Meglepni egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy a Peyer-féle kliknek nem az az érdeke, hogy a munkásság jobb anyagi helyzet közé jusson, hanem ellenke­ zőleg ravasz fondorlattal mindent elkövetnek, hogy a munkásság közt zavart keltsenek és ezáltal anyagi helyzetüket gyöngitsék, mert csak ezen az uton vélik az elejtett gyeplőt ujra a kezükbe ragadni. Igaz, hogy az ilyen elgondolások nem mindig vezetnek kellő eredményre, mert Nagybátonyban is ennek éppen az ellenkezőjét érték el. — Azok a munkások, kik még reménykednek a Peyerféle atyai támogatásban, most undorral for­ dulnak el tőlük, mert ezen becsapás megint egy ok arra, hogy ne álljanak szóba velük. „A bányász“ val ugyanolyan megértést várt a bányavezető­ ség részéről. Ezen indokaink után az összmunkásság szentül meg van győződve arról, hogy a t bányavezetőség a fenti kérésének teljesítése elöl nem fog elzárkózni. Komló, 1928. január 6-án. Jó szerencsét! Az összmunkásság megbizásából. 3 igazolni. Többek között azon jegyzőkönyv is, amelyet Szőnyey Lóránt szénkórmánybiztos és Peyer Károly írtak alá 1922-ben, amely rész­ letesen tartalmazza azokat a megállapodásokát, amelyek ugy az egyik, mint a másik féke kötelezők. Amint már „A Bányász" egyik számában beszámoltunk, e salgótarjáni kerületben a per visszavonására szolgáló ivet bocsájtottak ki Peyerék, amely szintén kudarccal végződött, de hogy milyen eszközökkel igyekeztek egy­ néhány aláírást szerezni, ennek ilusztrálására Tovább folyik a harc a Bányamunkásotthon leközöljük az alábbi jegyzőkönyvet: Jegyzőkönyv. részvénytársaság ellen indított visszatérítési Felvétetett a Magyarországi Bánya és Kohó­ perben. munkások Gazdasági Szövetségének helyisé­ Mint már ismeretes, a Bányamunkásotthon gében 1928. évi jauuár 8-án. Papp István vájár, zagyvapálfalvai lakos részvénytársaság ellen a salgótarjáni munkás­ előadja, hogy Kelemen József és Fodor János ság kétharmad része, a részvénytársaságnak zagyvapálfalvai lakosok 1927. október havá­ adott kamat mentes kölcsönök visszaperlésére ban (a napra nem emlékszik) felkeresték laká­ határozta el magát. Ezen összegek visszaper- sán és elébe tettek egy ívet azzal, hogy azt lésével szövetségünk jogi képviselőjét Dr. Mek- Csóka és Batta adták ki, mely szerint a Bá­ ker György budapesti ügyvédet bízta meg. Dr. nyamunkásotthon beadott pörüket Mekker György a felperesek képviseletében visszavonják, tehátrt.ő isellen írja alá, Papp István meginditotta a keresetet a részvénytársaság ellen. Ez a körülmény a Magyarországi Bánya- kijelentette, amennyiben Csókáék adták, ugy ő és Kohómunkások Orsz. Szövetségében nagy is alá fogja irni, azonban akkor nem irta alá. ijedelmet keltett, röpiratokkal próbálták az ügy­ Erre Fodor és Kelemen kijelentették Papp István védi meghatalmazás aláírását, a munkásság előtt, hogy öccse Papp Lajos aláirta helyette ivet. Papp kijelenti, hogy az ő tiltakozása között megakdályozni. Nem hallgatva a az röpiratra, a megkezdett akciót folytatták. A dacára mással íratták alá az ivet Papp István felkéri a fenti szövetséget Bányamunkás lap hol egyik, hol másik munka­ társa által közölt ferde beállításu cikkekkel nevében adja jogi képviselője utján a biróság igyekeztek a munkásokat szándékuktól eltánto­ tudomására, hogy a dr. Györky és dr. Horváth rítani, ez is eredménytelen maradt Majd később, ügyvédi iroda által benyújtott pervisszavonási amikor felperes a keresetet a bírósághoz be­ iven szereplő névaláírása hamis, mert ő nevét a per elindítására szóló meghatalmazást nyujtotta, a bányamunkásotthon r. t jogi kép­ csak irta alá. viselője dr. Györki Imre és Horváth Sándor A fenti jegyzőkönyv felolvastatott és aláírá­ ügyvédek nyujtották be a törvényszékhez elő­ sunkkal igazoljuk. Kmf. készítő iratukat Az előkészítő irat 14 gépírá­ XXX Papp István. Névaláírást igazolja: sos oldalból áll, lapunk helyszűke miatt nem áll módunkban e hosszu iratot leközölni, de, A n d ó Sándor, s. k. Előtiünk: B á á r hogy olvasóinknak módot adjunk a Bánya­ Antal, s. k. T r e n k a András, s. k. munkásotthon r. t ravasz taktikázásáról, a pör- Jegyzőkönyvvezető : B a tt a G y u 1 a, s. k. Ezen jegyzőkönyv világosan igazolja, hogy hatnak egyes részleteit leközöljük. A pörirat bevezető részében arra kéri a törvén yszéket, azt a néhány verejtékes aláirást, amelyet a A komlói bányamunkások hogy függessze fel az ítélethozatalt arra az kerületben megtudtak szerezni, milyen eszkö­ szerezték meg. Jólehet, ha utána járunk ujabb akciót inditottak a kará­ időre, amig a valorizátiós törvény törvényerőre zökkel emelkedik. További részében elmondja, hogy a dolognak, akkor több ilyen és ehez hasonló csonyi segély kiküzdéseért a Bányamunkásotthon r. t. azért alakult, hogy esetnek nyomára jutnánk, miután azonban a a bányamunkásoknak jól berendezett otthono­ per vitelére ezen akció nem bir befolyással, Szövetségünk komlói helyicsoportjának ve­ kat létesítsen, mely pártkülönbségre való te­ nem törődünk vele. — Ezen jegyzőkönyvet is zetősége elhatározta, hogy a szóbelileg be­ kintet nélkül, minden bányamunkásnak mó­ csak azért közöltük le, hogy munkástársaink nyujtott kérelmüket irásban ismétli meg a dot ád arra, hogy szabad idejét, ne bűzös előtt igazoljuk azt az ideges kapkodást, amit kincstári bánya vezetőségénél és az alabbi korcsmákban, hanem olyan helyen töltse el, Peyerék az utóbbi hónapokban véghezvisznek. beadványt nyujtotta be a bánya illetékes ve­ ahol a kultura áldásait élvezheti. Ehhez csak A folytatólagos tárgyalások a Bányamunkászetőségéhez. A munkásság kíváncsian várja, az a megjegyzésünk, hogy a bányamunkások otthon rt. ellen beadott perünkben január és hogy a benyujtott kérvénynek mi lesz a sorsa. nagyon jól tudják azt, hogy milyen otthonokat február havában lesznek, amelyek valószínűleg létesítettek és hogy mennyire volt szabad, min­ mar pozitív eredményt is hoznak. Tekintetes den politikai felfogásu embernek a bányamun Komlói m kir. állami szénbánya A Singer-varrófény bármely varró­ kásotlhont látogatni. Vajjon kit engedtek már gépre utólag felszerelhető — praktikus és Hivatalnak be a Bajza uccai palotába. Komló. A pörirat egyik részében beismerni, hogy kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati Alulírottak az összmunkásság megbízásából a pert azért indították meg, mert kiléptek a bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a t. Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Orsz. szemben. bányavezetőségéhez, hogy a hazai nagyobb bá­ Szövetségéből és megalakították az ugyneve­ nyák által engedélyezett és már Karácsony zett szociálista pártot. Minden esetre érdekes, előtt kifizetett 25%-os karácsonyi segélyt a hogy bennünket álandóan politikamentes szer­ Hogy támogatják szövetségün­ komlói üzem kötelékébe tartozó bánya, kül­ vezetnek neveznek, előkészítő iratukban pedig ket a hatóságok. színi és iparosok részére engedélyezni szíves­ szociálista pártnak tüntetnek fel, valószínű azért, hogy ezzel a biróságra gyakoroljanak kedjék. Peyerék vesszőparipája állandóan szövet­ befolyást, mig viszont magukat gazdasági szö ­ Megdöbbenve értesültünk azon körülményről, ségünk hatósági támogatása, ezzel igyekez­ mely szerint a t bányahivatal vezetősége azon vetségnek tüntetik fel, játszva a jógyereket. A legérdekesebb jelenség a dologban az, nek befolyást gyakorolni a jóhiszemű bánya­ kérésünket, melyben a 25 %-os karácsonyi se­ gély folyósítását kértük elutasította. A komlói hogy az alperesek jogi képviselője az egyik munkásságra. Hogy milyen hatósági támo­ munkásság mint a m. kir. kincstár munkásai tárgyaláson azzal a mellékállitással állott elő, gatásban részesül szövetségünk, ennek az elsősorban számíthatott volna arra a segélyre, hogy ő bizonyítani tudja, hogy a bányamunkás­ illusztrálására az alábbi végzést közöljük le, amelyet a hazai nagyobb vállalatok munkásai­ ság annakidején a leadott pótműszakkeresete- amellyel Baranyavármegye alispánja a komlói nak folyósított, már annál is inkább, miután az ket nem a bányamunkásotthon r. t-nak, hanem állam az összes alkalmazottait az általunk kért a Bányamunkás szövetségnek adta, adomány helyicsoportunkat betiltotta. Ez a végzés is 25%-os karácsonyi segélynél is lényegesen címen. ígéretett tett arra nézve is, hogy ő igazolja, hogy Peyerék folytonos handabanezen állítását a bíróság előtt okmányokkal bi­ dázása mennyire fedi a valóságot A vég­ magasabb segélyben részesítette. Az üzemvezetőség álláspontja e segély te­ zonyítja. Persze előttünk, akik teljesen tisztán zéssel magával nem kívánunk bővebben kintetében szerintünk nem egész helyt álló ismerjük a Bányamunkásotthon rt. alakulásának, foglalkozni. egyrészt azért, mert a szóbanforgó 25 %-os valamint a befizetett pótműszakok dijának tör­ Baranyavármegye alispánjától. karácsonyi segély alig tesz ki 4500 pengőt, ténetét, nevetségessé válik az ügyvéd állítása, 18540—921. alisp. szám. ha figyelembe vesszük a bányának a téli ter­ mert hiszen mindenki tudja, — nemcsak mi, Tárgy: A Magyarországi Bánya- és melését, akkor ezen csekély összeg a termelt — hogy a befizetett pótműszakok díjai kifeje­ havi szénmennyiségre alig jelent egynéhány zetten a Bányamunkásotthon rt. javára folytak Kohómunkások Gazdasági Szövetsége ké­ be és ezen összegek ellenében adta azután a relme, komlói helyicsoportja megalakulásá­ fillérnyi költségemelkedést. A munkásság az elmult év őszén, amikor az részvénytársaság azokat az elismervényeket, nak tudomásul vétele iránt Véghatározat. elvont 20 százalékos bérredukciónak kérdésé­ amely elismervényeket a felperesek jogi kép­ vel fordult a t. bányavezetöséghez, oly meg­ viselője a bíróságnál be is mutatott. De kü­ A Magyarországi Bánya- és Kohómunkáértéssel viseltetett a bányaüzem akkori rossz lönben is kezeink közt vannak azok az okira­ sok Gazdasági Szövetsége komlói helyicso­ üzletmenetére, hogy ezen kérésének alkalmá­ tok, amelyekkel állításainkat bőségesen lehet portjának bejelentése megalakulásától �A „Bányász“ 44.126— VII. a. 1922. B. M. számú körren­ delet 1. §. alapján a tudomásul vételt meg­ tagadom. Megokolás. Az alapszabály 2. §-a szerint a szövetség célja a bánya- és kohómunkássagnak, min­ den politikai törekvéstől mentes szellemi jólétét és anyagi fejlődését előmozdító gaz­ dasági egységbe való tömörítése. Miután nincs kellő biztositék arra nézve, hogy a fiókegyesület a törvényes állami rend keretein belül fogja fenti alapszabályszerű működését kifejteni, tekintve, hogy a vezetőség között helyet foglaló Lerch Antal, Kertész József és Appel Keresztély az erősen szélsőséges szocialista irányzatnak hive és ezen irányzat érdekében ismételten kifeje­ zetten exponálták magukat s igy félő, hogy a vezetőség egyes, fentebb említett tagjainak szélsőséges irányzata a helyicsoport életé­ ben is kifejezésre jut, miáltal a közrend veszélyeztetve lenne, ezért a fenti módon kellett határoznom. Erről a hegyháti járás föszolgabiráját ad. 3271 —1926. számu jelentésére és az ô utján hozzám felterjesztendő átvételi elismervények ellenében Komló község elöljáróságát, valamint a kérelmező Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét (Salgótarján, Vasut ucca 4.) értesitem azzal, hogy jelen véghatározatom ellen 15 nap alatt szóval, vagy írásban előterjeszthető felebbezés jogorvoslatának van helye a ma­ gyar kir. belügyminiszterhez. Pécs, 1927. december hó 5-én. P. H, (Olvashatatlan aláirás), alispán. A fenti határozatot szövetségünk kellő időben megfelebbezte a belügyminiszterhez. Ismét üzembe helyezték a baglyasaljai bányakórházat A rémes szanálás, mely a bányavidéke­ ken végig vonult, nemcsak a munkásság elbocsájtásában jutott kifejezésre, hanem sok esetben még a munkásjóléti intézményeket is megnyirbálta. Igy többek között az el­ mult év első felében a baglyasaljai kórhá­ zat is beszüntették, takarékossági szempont­ ból A baglyasaljai kórház beszüntetése a munkásság között nagy elégedetlenséget váltott ki. Több esetben tették szóvá szövetségünk központjában a baglyasaljai bizalmiférfiak a kórház visszaállitását. Szövetségünk köz­ ponti titkársága a munkásság ezen óhaját pártolólag karolta fel és tette szóvá a bányaigazgatóságnál. — Végül is most arról értesítenek bennünket, hogy a baglyasaljai bányakórházat — a biztositott tagok emel­ kedése folytán — ismét üzembe helyezték. A baglyasalja kórház föfeladata, a beteg nyugdíjasok s családtagjainak befogadása. Az alig egy pár nap óta üzemben levő kór­ házban máris 26 beteget helyeztek el A kórház kezelő orvosa dr, Szkicsák baglyas­ aljai orvos. A magunk részéről örömmel vettük tudo­ másul a salgótarjáni bányatárspénztár ezen intézkedését, mert hiszen ezzel egyidejűleg egy nagyon fontos és minden tekintetben felbecsülhetetlen eredményhez juttatták a munkásságot Feloszlott az angol szállítómun­ kások szakszervezete. Ez a hír jelent meg a legutóbbi napila­ pokban. Ez a szervezet volt az, amely uralta Angliában a munkát Ezen szervezetnek jó­ val több mint 500.000 tagja volt és 36 szak­ osztálya. A hir szerint ezen egykor hatal­ mas szervezetnek az összeomlását az idézte "Turul“-nyomda Salgótarján. 1928. január 15 elő, hogy a tengerészek, illetve a dokmun- kások szervezetének taglétszáma, amikor a kások hazafias csoportjai kiváltak a szerve­ fenti irányzat kivált — alig maradt az egész zetből. Ilyformán 32 szakosztályt kellett a országban 30.000, amely szám az angol szakszervezetnek megszüntetni és a megmaradt szervezeti életben egyet jelent a megsem­ 4 szakosztály képtelen fentartani ezen régi misüléssel, igy tehát a fenti szervezet sem kerülhette el sorsát. anyaszervezetet. A sors iróniája, hogy csaknem pontosan Ez a hir gondolkodóba ejt mindenkit, aki a szervezeti élettel tisztában van és önkény­ azon nevezetes szakszervezeti kongresszus telenül azt kezdi taglalni, vajjon mi juttatta évforduló napján, amelyen a politikai pártal ezt a szervezetet a pusztulásba, amikor min­ való szakitást kimondották, következett be denki előtt tisztán áll, hogy az angol szak­ a fenti szervezetnek a megsemmisülése. Fé­ szervezetek mintaképei voltak a szakszer­ nyes igazolása az eseménynek és egyuttal vezeti életnek. A kérdés taglalásánál azután megszivlelésre méltó jelenség a munkás­ mozgalom történetében, amely azt igazolja, világossá válik előttünk a helyzet. Vissza kell menni az 1920. évre, amikor nem lehet a régi elkopott jelszavakon nyar­ az angol bányászok folytatták harcukat galni, nem lehet az idő kerekét megállítani munkaadójukkál, ugyszintén az angol kor­ és nem lehet a munkásság félrevezetését mánnyal. Ugyanis abban az időben az angol folytatni bünhődés nélkül* Ez a sors vár kormány vállalta l kisebb bányák decifit- minden oly szervezetre, amely szervezet sze­ jének a megtérítését azzal, hogy a munkás­ met húnyt a nemzetgazdasági, illetve világ­ ság munkabérét biztosítsák. Ebben az idő­ gazdasági helyzettel s nem akarja észrevenni ben, mondhatjuk minden országban kötött az idők intő szavát Ma csak egyedül annak helyzetben volt a szén, ugyanígy Angliában is, a szervezeti formának van létjogosultsága, sőt Angliában foglalkoztak azzal a kérdéssel, amely tisztán, kizárólag gazdasági alapokra hogy az angol szénbányákat nacionalizálják. van fektetve, csak ez az alap szilárd, amely Ezen időben az angol munkáspártnak politi­ képes lesz a munkásság szervezeteit fen­ kai hatalma mindinkább előtérbe nyomolt. tartani Ezen előnyomulás fölbuzdulására az angol Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi szá­ szakszervezetek, amelyek addig minden po­ litikai párttól függetlenek voltak, közösséget mából «A pécsi kerület ruha és cipőbeszervállaltak az angol munkáspárttal (hasonló­ zési akciója" cimü cikkünkből tévedésből ki­ kép, mint Magyarországon a szakszerveze­ maradt Fekete József pécsbányatelepi cipész­ teknek egy nagy része a szociáldemokrata mester neve, aki szintén részt vesz az akció­ párttal) igy remélték érdekeiket megvédeni. ban és a hozzá szóló utalványokat Hahn Amikor a bányászok szervezete magamögött György csoportelnök állítja ki. érezte a politikai pártot, harcait mind éle­ sebben folytatta és a politikai párt, hogy Helyicsoportok hirei. erejét bebizonyítsa keresztül vitte az angol Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ dokmunkások és szállitó munkások, vala­ mint vasutasok szervezeténél azt a határo­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. zatot, amely szerint szolidaritást vállalnak a Az otthon naponta d. e. 8—10-ig és délután bányászokkal. Erre a bányászok harcba 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ léptek és 3 hónapon keresztül állták a har­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és cot, azonban sem a dok, sem a szállitó­ vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. munkások szervezete, sem a vasutasok szer­ Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ vezete nem tartotta be a szolidaritás iránti tések a Pécs-bányatelep környékén lakók ígéretét, ennélfogva az angol bányászoknak részére Schuták Ágoston pénztáros szaktársnál. A Kassián-kömyékén lakók részére a harca eredménytelenül végződött. Kassiánban Lincz János másodpénz­ Ezen időtől fogva az angol szakszerve­ táros szaktársnál eszközölhetők. zeti mozgalomban, ugyszintén a munkásság Tatabánya-Felsőgallai titkárság. politikai életében állandóan napirenden vol­ Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánostak az egyenetlenségek. Ezen egyenetlensé­ ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ gek végre is az 1926. év folyamán az angol tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. szakszervezetek kongresszusát arra az el­ 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a határozásra bírta, hogy szakit a politikai szaktársak. párttal és tisztán kizárólag gazdasági alapon Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ épiti ki szervezeteit. Megtagadott mint szak­ portunknál beiratások és befizetések további szervezet minden közösséget, mindenféle intézkedésig Studer Péter és Patmert István politikai párttal és nem engedi meg, hogy szaktársaknál eszközölhetők. a szakszervezetek kebelén belül pártpoliti­ kai mozgalmat folytassanak, vagy bármely A Pécskerületi helyicsoportjaink politikai párt részére tagsági járulékot szed­ az alapszabály szerinti évi közgyűléseijenek. Az angol szakszervezeteknek ezen kot a következő sorrendben tartják meg: határozata az angol munkásság tetszésével Január 22-én délután 3 órakor Pécsbánya­ találkozo t és megnyugvással fogadták. Vol­ telepen a Troll-féle vendéglő külön helyisé­ tak azonban szakszervezetek, amelyek nem gében. vetették magukat alá ezen kongresszusi ha­ Január hó 29-én délután 3 órakor Szabolcs­ tározatnak s továbbra is exponálták magu­ bányatelepen, az Otthon helyiségében. kat a politikai párttal kapcsolatosan, ezek Február 2-án délután 3 órakor Vasasbánya­ közé tartozott a fenti szállítómunkások szer­ telepen, a Czéder-féle vendéglő külön helyi­ vezete. Ezért azután a szervezet kebelén ségében. belül mozgalom indult a munkásság között, A közgyűlések tárgysorozata : amely a gazdasági mozgalmak intenzivebbé 1. Elnöki megnyitó. fejlesztését abban látták, ha külön válva a 2. Titkári jelentés. politikai mozgalmaktól, irányítják gazdasági 3. Pénztári jelentés. . mozgalmaikat Az angol munkásságnak ez 4. A vezetőség felmentvényének megadása a rétege oly mértékben szaporodott meg, és lemondása. hogy a több mint 500.000 tagot számláló és 5. Uj vezetőség választása. 36 szakosztállyal rendelkező szállítási mun­ 6. Esetleges interpellációk és indítványok. Nyomdavezető : Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 2. szám (1928. január 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján