2 10 51 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a111fb1f4945e84ed99e0f204855d93a.jpg 18f83ce43d92926a06499abfc9db40d9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ac45741c7eb1f381dc0ad526084b927f.pdf dadf0f2831633d04b0384d84894570b4 PDF Text Text II. évfolyam. 7. szám. 1927. április 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Egyesülésben az erő. „A Bányász“ 1926. évi október hó 30-án megjelent I. évfolyam 1. számá­ ban azt kérte tőletek Magyarország bányamunkásai, hogy gyertek „A Bá­ nyász“ zászlaja alá és segítsetek a tisztitó munkában. öt hónap telt el azóta nehéz, fárad­ ságos munkában, elmondhatjuk, szám­ talanszor találkoztunk oly sulyos aka­ dályokkal, amelyeket el kellett hárí­ tani az utból, hogy egy pillanatra gon­ dolkodóba ejtett. —Azonban segitsé­ günkre volt a bányamunkások szeretete és bíztatása, amely felfrissítette erőn­ ket és játszi könnyedséggel hárítottunk el minden akadályt az utból. A bányamunkásoknak az a megér­ tése, amellyel nehéz munkánkat kísérte, kötelességünkké tette, hogy beváltsuk ígéretünket, amelyet lapunk első szá­ mában tettünk. Eljutottunk munkánk­ ban odáig, hogy most már azt mond­ hatjuk, megalkottuk a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét. Amint lapunk legutóbbi számában jeleztük, a m. kir. belügy­ miniszterium 190.322/1927, B. M. VÉL szám alatt jóváhagyta szövetségünk alapszabályait. Az alapszabályok jóváhagyásával a bányamunkásság oly magaslatra jutott, amely magaslatot Magyarországon még eddig egyetlen szervezet sem ért el. A magyar munkásmozgalomban a bá­ nyamunkások az uttörői a helyes irányba terelt, igazi munkásmozgalom­ nak. A magyar bányamunkások az el­ sők, akik felismerték a változott idő­ ket és viszonyokat, szakítottak a régi szervezeti formákkal, mert belátták, hogy ma már nem lehet a régi, agyon­ csépelt jelszavakon nyargalni. Sajnos, a bányamunkások számta­ lanszor voltak már abban a helyzet­ ben, hogy saját bőrükön tapasztalták és megszenvedték szervezetük helyte­ len utakon való haladását. Számtalan esetben pocsékolták el harci energiá­ jukat azért, mert a magas politika igy kívánta, da azért a bányamunkások ezrei nyomorogtak tovább, A bányamunkások haladnak ahoz az irányhoz, amely a kenyérért folyó harcban nem mindig viszi kenyértö­ résre, hanem okos taktikával igyekszik biztosítani a munkásság részére szük­ séges létfentartási eszközöket, Félre­ értések elkerülése végett, nehogy a félre magyarázó művészek belekapasz­ kodhassanak, ki kell jelentenünk, hogy a létfentartási eszközöket ugy értel­ mezzük, hogy az egy müveit munkás igényeinek megfeleljen. A sztrajk fegyverét csak abban az esetben kívánjuk használni, amikor már más eszközökkel eredményt elérni nem lehet Azonban akkor is körül­ tekintünk, hogy az ellenség nem várja-e felkészülve. Nem akarunk olyan harcokat pro­ vokálni, mint volt a legutóbbi tata­ bányai vagy salgótarjáni, akkor csi­ nálni sztrajkot, amikor az csak a har­ coló munkásságot sujthatja. Az ilyen harcok csak a munkásság rovására vannak, mert egyrészt a vállalatokat nem sújtja, mert oly időben csinálták, amikor a vállalatok már ugy is el akar­ tak bocsájtani munkásokat, csak nem találták meg a formát, hogy lelketlenségük ne legyen olyan szembeötlő, — Másrészt, a magukat munkásvezetők­ nek nevező egyének ujabb anyagot kaptak, hogy életüket meghoszszabbithassák. Ugyanis, amikora harc elbukott, akkor oda álltak és tele to­ rokkal kiabálták, hogy az osztályhar­ cot folytatni kell. A munkásság részére ez ujabb meg­ próbáltatást jelentett, mert kiélezték a helyzetet a munkás és a munkaadó között. A legsulyosabb veszteség azon­ ban a munkást abban érte, hogy el­ vesztette harci erejét és tekintélyét s most már az ilyen harc után nem volt abban a helyzetben, hogy sérelmeit oly formán orvosolhassa, amint ezt a harc előtt megtette. Mi nem mondunk le a sztrajk fegy­ veréről, mi mindenkor élni fogunk ezen harci eszközzel, amikor a munkásság jogos érdekei ezt megkívánják, vagyis más eszközökkel nem tudunk eredmé­ nyeket elérni. Azt azonban nem fog­ juk megengedni, hogy egyes emberek egyéni érdekeiért, vagy hatalmi téboly­ ban szenvedők politikai ambícióinak a kielégítése érdekében a munkásságot meggondolatlan sztrajkba vezessék.— Mi a sztrajkot a munkásság kezében a leghatalmasabb fegyvernek tartjuk, azonban az csak ugy hatalmas, ha azt megfelelőképen használja, Ezt a munkát folytattuk eddig Salgó­ tarján vidékén, ezt a munkát fogjuk tovább folytatni az egész ország bá­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) nyatelepein. Mindenütt hirdetni fogjuk a munkásság között, hogy megértéssel lehet bajainkat orvosolni, ugyancsak megértéssel tudjuk elérni azt, hogy a munkást egyenrangunak tekintsék az ország valamennyi polgárával. Erre a munkára kell tömörülni az egész ország bányamunkásainak, meg kell szervezni minden bányászt, fel kell világosítani mindenkit, ebben a táborban van a helye minden józanul gondolkozó munkásnak. Harsogjuk a fülekbe, hogy az egye­ sülésben az erő. Egyesült erővel tö­ rünk a győzelem felé. Kik kapnak falusi kislakás építő segélyt? Az Orsz. földrendező, illetve földosztó bíróság többé kevésbbé befejezte munkáját Nincstelen, lakásnélküli munkások többen jutottak a földbirtok rendező bíróság utján házhelyhez. A házhelyek a legnagyobb részt ki vannak osztva. A házak megépítése költségek hiányában a legnagyobb részben szünetel. A kislakások megépítésére a kor­ mány előirányzott egy összeget, amely öszszegnek a szétosztása a közeljövőben megtörténni Erre vonatkozólag a kormány rendeleteket bocsájtott ki, amelyről e helyen kívánjuk tájékoztatni az érdekelt szaktársakat A belügyminiszter rendelete a falusi kis­ lakás épitési akcióról: Szitovszky Béla bel­ ügyminiszter a falusi kislakás építési akció hatósági támogatása ügyében a törvényható­ ságok első tisztviselőjéhez rendeletet intézett, amelyben közli, hogy a főszolgabíró fogja községenként kijelölni a kölcsönosztó bizott­ ságok elnökét A községi jegyző feladata lesz a községben házhelyhez jutottakra vonatkozó pontos adatokat összegyűjteni, az anyaghitel utalványokat az érdekelteknek kézbesíteni, a kiutalt összeget átvenni és a Fakszal elszámolni Végül a kamatokat és a törlesztési részleteket átvenni Azokban a városokban, amelyekre az akció szintén ki­ terjed, az említett feladatokat a polgármes­ ter, illetve a kijelölt tisztviselő fogja ellátni. A kormány a falusi kislakás építési akció lebonyolításával a falusi kislakás építési szövetkezetet (Fakszot) bízta meg. A Faksz a földreform eljárás során házhelyhez jutot­ tak közül a közalkalmazottak kivételével azokat, akik legjobban rászorultak támoga­ tásra, kedvező feltételű hosszabb, vagy rö­ videbb lejáratú építési anyaghitel nyújtása által kívánja segíteni abban, hogy családi házukat felépíthessék. A Faksz a következő háromfajta anyaghitelt fogja az építkezni szándékozó házhelyhez jutottaknak nyújtani: Legfeljebb 1500 pengőig (18,750 papírkor.) terjedhető évente 4 %-kal kamatozó, legké­ sőbb 20 év alatt visszafizetendő, jelzálogilag biztosítható, elsőhelyen bekebelezhető hitelt. Legfeljebb 640 pengőig (8,000.000 papírkor.) terjedhető 4-% évi kamat mellett nyújtott, 3 évnél nem hosszabb idő alatt, évente egy �2 1927 "A bányász" vagy két egyenlő részletben törlesztendő, jelzálogilag biztosítható, első, vagy másod helyen bekebelezhető hitel Legfeljebb 400 pengőig (5,000.000 papirkorona) terjedhető, egy évnél nem hosszabb időre szóló, 4 % kamat mellett nyújtott bekebelezhető, vagy megfelelő kezességgel biztositott hitel. A 640 és 400 pengős hitel a közalkalma­ zottak kivételével az összes házhelyhez ju­ tottak, 1500 pengős hitelt pedig csak azok a házhely esek kaphatják, akik földnélküli mezőgazdasági munkások, vagy három hold­ nál nem nagyobb közterülettel rendelkező hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvak. 1500 pengős és 640 pengős hitelben nem fognak részesülni a nőtlenek, a hajadonok, a gyermektelen nős férfiak és gyermektelen özvegyek. A gyermekes családapák és gyer­ mekes özvegyek között a sorrend a gyer­ mekszám alapján állapittatik meg. Azok a házhelyesek, akik anyaghitelt óhajtanak kérelmezni, aziránti kérelmüket a községi elöljáróságoknál kell, hogy benyújtsák. A kérelmek kizárólag a községi elöljáróság utján díjtalanul rendelkezésre bocsájtandó űrlapokon nyújthatók be. A fenti megszorítások közé egy egész csomó vidéki bányamunkás is besorozható, ezért felhívjuk száktársainkat, hogy akik építkezési hitek igényelnek, kísérjék figye­ lemmel az előbbi rendelkezéseket, illetve a rendelkezések alapján megindítandó további eljárásokat. A bányatársulatok megvonták a nyugdíjasok eddigi szénjá­ randóságát Allig egy pár hete annak, hogy ezen kije­ lentésünk elhangzott máris megdöbbenve értesülünk arról, hogy a vállalatok megvonták a szénjárandóságot ami a nyugdíjas munkásság és özvegyek között óriási kétségbeesést váltott ki, mert hiszen a népjóléti miniszter által a rendeletben szabályozott nyugbéreket még meg sem kapták, máris elvonták tőlük azt a cse­ kély kis segítséget amellyel szomorú helyze­ tükön még valamit enyhítettek. De ha meg­ kapnák is a népjóléti miniszter által előirány­ zott nyugdijakat akkor is azok oly kis össze­ gek, hogy teljesen lehetetlen pótolni azokat, amelyeket a megvont szénjárandósággal el­ veszítettek. Szövetségünk vezetősége a tudomására ju­ tott adatok alapján behatóan foglalkozott a nyugdíjasok szorongatott helyzetével és elha­ tározta, hogy a legmesszebb menő küzdelmet folytatja a nyugdíjasokat ért sérelem elhárítására. Ezen a helyen kívánjuk megjegyezni, hogy a nyugdíjasok kétségbeesett helyzetét valami ismeretlen alakok megint, a multhoz képest kihasználták, gyűjtést rendeztek a nyugdíjasok között azzal a jelszóval, hogy visszaszerzik az elvesztett jogaikat. Minden olyan akciót, ami a szegény nyugdíjasok javára szolgál csak helyeselünk, azt azonban, hogy a nyomorba jutott nyugdíjasokat még ilyen és ehez hasonló eszközökkel zsarolják meg, a leghatározottab­ ban elítéljük. Ha valaki a nyugdíjasokon segí­ teni akar, ám az hozzon annyi áldozatot, amennyit az ilyen ügy elitézése igényel, de ne bántsa az amúgy is nyomorgó munkástársak filléreit. A salgótarjáni bányaigazgatóság A nyugdíjasok és özvegyek szénnel való ellátása állandóan nagy vitákra adott alkalmat a bányaigazgatóság és a munkásság bizalmiférfiai között. A bányaigazgatóság a nyugdíja­ soknak adott szenet mindég mint jótékony adományt kezelte, a bizalmiférfiak pedig állan­ dóan, mint járandóságot kérték. Amikor a bányatárspénztárak központositásáról szóló rendelet tervezet megjelent, a szövetségünk a rendelet kifogásánál nyomaté­ kosan felhívta a népjóléti minisztert, valamint a bányatársulatok képviselőinek figyelmét arra a körülményre és kifejezetten kérte, hogy a lakást, fűtést, világítást a népjóléti minisztérium által megállapított nyugdijak mellett továbbra is rendeletileg szabályozzák. Sajnos a munkás­ ság ezen jogos kívánsága nem talált kellő megértésre, bár a vállalatok képviselői egy legutóbbi ankéton oda nyilatkoztak, hogy fentartják a jogot maguknak arra vonatkozólag, hogy meddig fogják folyósítani a lakást, fűtést, világítást A zuhogó nagy esőben, f. hó 28-án, hétfőn délután fél 5 órakor temették nagy részvét mellett Nagy Elemér bányafőmérnököt, a kis­ terenyei bányaüzemek üzemvezetőjét A 35 éves főmérnök, a bányász szakban igenki tűnő szakember volt, aki 8 év óta nagy tevékeny­ séget fejtett ki a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. szolgálatában. Az igen egyszerű életmódot élő főmérnök egy pár napi influenzás beteg­ ség után tüdőgyulladásban, f. hó 26-án éjjel halt meg. Temetésén a bányaigazgatóság, a tisztviselői kar, a salgótarjáni összes cserkész csapatok, rendőrség, katonatisztek és vasuta­ sok testületileg vettek részt és a társulati bá­ nyász zenekar kíséretével, valamint a Salgó­ tarjáni Iparos és Szövetségünk dalkarának közreműködésével kísérték ki a halottat a temetőbe. Geológia. dött a növényvilág : -kalamitesz (surló) 30 m magasságra nőtt, páfrányok hatalmas őserdő­ ket képeztek. A rengeteg erdős mocsarak elkorhadó nö­ vényzete egymásra halmozódva tőzeg telepek létesültek, melyeket az átömlő tengerek iszap­ réteggel letakart; a többször megismétlődött s mintegy 100-150 millió év folyamén elszene­ sedve, szolgáltatja az emberiségnek, az ipar terén nélkülözhetetlen fűtőanyagát a kőszenet. Innét nyerte e korszak : kőszén, vagy karbon nevét A karbon-korszak növényvilágában csupa virágtalan: harasztok, súrlók, páfrányok, néhány fajta tűlevelű él Az állatvilágból: skorpiók s százlábúak az őserdőt lakják, a mocsarakban pedig páncélos ősbékák, Ős-sza­ lamandrák és a krokodilushoz hasonló arhegoszaurusznak nevezett kétéletű állatok. A permi szisztéma konglomeratumos és agyagos üledékei tele vannak szárazföldi nö­ vény és állatmaradványokkal. Az öblök helyein gipsz és kősótelepek vannak, a meszek és dolomitok tengeri eredetűek, a mély tengerek életéből bőven tartalmaznak állati maradvá­ nyokat Földönt déli féltekéjén: Ausztrália, Kelet-India és Dél-Afrikában uralkodó jég­ korszak, a növényvilágot egészen megváltoz­ Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Devon korszak rétegeit agyag, márgás palák, konglomerátok, helyenkint mészkövek s főkép vörös homokkövek alkotják. Északi Pennsylvánia petróleum tartói, sós vizei és földigázai a felsődevon homokkövek üregeiben vannak. A szárazföldi növényzetben az ősharasztok és őskorpafű félék mellett már az ősi fenyők is feltűnnek amit kövesült törpéi bizonyítanak. Állatvilágában a Toll koraiokkal együtt az ősrákok is letűnöben vannak; a páncélos és zománcos halak fejlődésük tetőpontját érte eL Karbon, vagy kőszén korszak. E korszak­ ban Földünk a tengerek rovására évezredeken át terjeszkedett, nagy rázkodtatásoknak kísé­ retében. Az alaphegységet megemelve óriási gyűrődések keletkeztek, a földkéreg ezen mozgását kőszénbányáink mutatják. Az elhalt foraminiferák mészhéjából a ten­ gerekben leülepedett mész-iszapból keletkeztek óriási hegyek: Oroszországban, Északamerika nyugati részében, az Alpesekben és Sziléziában. A visszavonuló tengerek nyomában keletkezett terjedelmes mocsarak helyén rohamosan fejlő­ április 1. A munka joga. A napilapok arról adnak hírt, hogy már­ cius 18-án Mezei Gyula vasesztergályost, a Ganz-Danubius hajógyár kőbányai uti tele­ pén munkából kijövet, a többi munkátok megverték. Mezei Gyula az esetet a rendőr­ ségen feljelentette, mire a rendőrség hét munkást, név szerint: Károlyi Géza, Bukó Gyula, Rahovics Pál, Frey József, Schöninger Béla, Kovács István, Kolbmüller Ernő és Loposeansz Emil vasesztergályosokat le­ tartóztatták. Az eljárást magánosok elleni erőszak illetve felbujtás és hatóság elleni erőszak büntette miatt folytatják ellenük és átkisérték őket az ügyészség fogházába. A napilapok különféleképen foglalkoznak az esettel, mindegyik a maga pártállása szempontjából bírálja eL Azonban mind­ egyik bele esik abba a hibába, hogy poli­ tikai szempontból igyekszik a maga igazát bizonyítani. Ebben a bizonyításban azután versenyeznek az egymás megrágalmazásában és megfeledkeznek azokról a szerencsétlen munkásokról, akik ezen rágalom hadjáratot a külvilágtól elzárva kénytelenek végig­ szenvedni, ugyanakkor családjaik a legna­ gyobb nyomornak néznek elébe. Mi ehez a kérdéshez tisztán szervezeti és gazdasági szempontból kívánunk hozzá­ szólni, mi akik mindenféle politikai párttól függetlenek vagyunk és a munkásság gaz­ dasági szervezését tűztük ki célul. Ismét egy fényes bizonyíték, amely törek­ véseinket igazolja. Elérkezett az ideje, hogy a munkásság tisztán lássa, mint vezetik a nyomornak, börtönnek a jóhiszemű munkás­ ságot csak azért, mert igy vélik vezetőik a saját politikai hatalmukat biztosítani. A mult időben ez gyakori eset volt. Éppen a Ganzgyárban történt 1913-ban, ugyancsak vere­ kedésből kifolyólag munkabeszüntetés, ame­ lyen 4762 munkás vett részt és összesen 104764 munkanapot vesztettek a munkások és minden eredmény nélkül vették . fel a munkát Azonban a harc befejezése után 120 munkás továbbra is munkanélkül ma­ radt és nagy része hónapokon keresztül volt kereset nélkül. Számtalan sztrájk volt abból kifolyólag, hogy valamely munkás nem akart a szak- tatta. A permi korszakban jelenik meg az első magasan kifejlődött gerinces, csúszó-mászó állat, mintegy másfélméter hosszú krokodilusféle állat, amely a gyikok, krokodilusok és a dinoszauruszok sajátságait egyesíti magában. Középkor rétegeit dolomit, homokkő, mészkő, márga és agyagpalák alkotják, gipsz, só és szén is váltakozva fordul elő. Flórája és fau­ nája erősen fejlődött az előző korokhoz képest A növényvilágban a fenyőfélék, tehát igazi fák erdeje váltja fel a surlók rengetegjét A kor alkonyán a virágos növények, az úgy­ nevezett zárvatermő magasabb rendű növények jelennek meg. Az állatvilágban: a tengerekben a halsugarak (hexacoralliém) koralok és ammoniteszek lépnek a fejlődés előterébe, mig az előzőkor tengereit benépesitő állatai visszaesést mutatnak. A csigák és kagylók többezer fajtára különülnek el. A halak között megjelennek az első csontos fajtái. Legnagyobb fejlődés a szárazföldi állatvilágban volt, a hüllők (repü­ liák) a szárazföldön, a vízben és levegőben urai e kornak és oly óriási termetüek, amilyen nagy állatok azóta nem voltak még a földön. A geológiai középkor három periódusra: 1. triász, 2. jura, 3. kréta korszakra oszlik. (Folyt köv.) �1927. április 1. szervezetbe beiratkozni azért, mert nem akart a szociáldemokrata pártnak tagja lenni — Nincs joga egyetlen pártnak sem ahhoz, hogy a munkásság gazdasági szervezetét ki­ sajátítsa a maga részére. A munkásság gaz-, dasági szervezete arra kell, hogy szolgáljon, amely a munkásság lét kérdését igyekezik stabillá tenni, a munkaviszonyokat megjavi­ tani, a munkabéreket az életstandandra fel­ emelni, emberséges bánásmódot teremteni és az elért eredményeket megtartani. A munkás egyedül áll a világban, minden panaszával bizalommal kell, hogy fordul­ hasson szervezetéhez, ott minden politikai hátsó gondolat nélkül abban a munkásban a munkást lássák, aki az ő sérelmét akarja orvosoltatni. A legnagyobb lelketlenség az, amit egyes, magukat munkásvezéreknek tartó egyének elkövetnek a munkásság jóhiszemű bizalmá­ val. A falnak vezetik a munkásokat és az­ után szemérmetlenül oda állnak és azt mond­ ják, hogy a munkásság ki van szolgáltatva a hatalom birtokosainak. Azt azonban el­ hallgatják, hogy ők tisztában voltak már jó előre a következményekkel, azonban azzal a gondolattal csinálják, hogy hátha sikerül és akkor ők verik a mellüket, hogy ők a munkásság igazi képviselői. Azzal azután már nem törődnek, hogy hány ember szabadsága, nyomorusága és hány szerencsét­ len gyermek éhezése árán jutottak a hata­ lomhoz. A legfőbb ideje már, hogy a munkásság is kezd tisztán látni és nem ül fel azon ug­ ratásnak, amellyel a lelketlen vezérek igye­ keznek beugratni. Nekünk, bányamunkásoknak már szám­ talanszor volt alkalmunk tapasztalni, hogy a régi bányamunkásszövetség rendesen akkor vitt harcba, amikor előre látható volt a bu­ kás. Azonban a vezéreknek nem volt bá­ torságok a tömegnek megmondani az igazi helyzetet, mert féltették népszerűségüket — Nem törődtek azzal, hogy ez által több száz és ezer családot nyomorba kergettek. Ami­ kor azután a harc kudarccal végződött, akkor mindég keresett bűnbakot vagy egyes személyt, vagy munkáscsoportokat akiket odaállítottak és kitették Őket a munkásság megvetésének. Ezáltal elérték, hogy a mun­ kásság között egyenetlenséget teremtettek és elvonták a figyelmét a munkásságnak a vezérek lelketlenségéről, ugyancsak elvonták a munkásság figyelmét a vállalatok kapzsi­ ságáról is. A legfontosabb ebben a kérdésben a mun­ kásság jobb léteért folyó harc eszközeinek a biztosítása. Ebben a kérdésben nem is­ merünk kíméletet, szembe szálunk minden­ kivel, aki ehez hozzá nyúl, nem engedjük, hogy a munkásság kezéből ezt a fegyvert kiüssék. A sztrájk fegyverére a munkásság­ nak szüksége van, azonban a sztrajkot ak­ kor fogjuk használni, amikor a munkásnak a munkaviszonyát, bérét kell javítani. Nem engedjük azonban a sztrajkot poli­ tikai tőke kovácsolására felhasználni. Elmult már az az idő, amikor a munkásságot ve­ zényszóra lehetett megállítani, most már megkérdezi a munkás, hogy miért álljon ő meg. Viszont mikor a munkaviszony és a munkabér megjavításáért folyik a harc és a munkásság azt fogja látni, hogy csak sztrajk árán tudja a harcot győzelemre juttatni, akkor alkalmazni fogja. Ezeket a szempontokat szivleljék meg az illetékesek. Nem lehet ezt a kérdést vere­ kedéssel elintézni, hanem szívós szervezés­ sel kell a munkásság előtt bemutatni a maga 3 „A Bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisterenyei meztelenségében a kapzsi vezetőknek a lelketlenségét, akik szerencsétlen munkásokat küldenek verekedésbe, börtönbe, ők pedig a háttérbe meglapulva várják, mikor fölöz­ hetik le a munkások nyomorúságát. A munkásság gazdasági szervezete olyan szikla vár, amely felette áll minden politi­ kának és a munkásság gazdasági megjaví­ tását célzó zászlót tűzte ki. Magyarország bánya- és kohó­ munkásaihoz ! Kedves munkástestvéreim ! Engedjétek meg, hogy én, aki 15 éve köz­ telek mozgok, szivvel-lélekkel a tietek va­ gyok és mindig érdekeinkért harcoltam, pár sorban felhívjam figyelmeteket arra, hogy sorsunk jóra fordulása sajat gyors elhatáro­ zásunktól függ. Azt hiszem nem fontos, hogy jelen soro­ kat Kis Péter vagy Nagy János írta-e épen azért nem fogjátok rossz néven venni, ha A salgótarjáni járásbírósági épület az utóbbi továbbra is az ismeretlenség homályában időkben oly nagy látogatásnak örvend, amelyre maradok és ezen soraimtól eltekintve a jö­ még Salgótarján lakossága alig emlékszik. Nagy vőben is csak mint közvitéz kívánok jólé­ tömegek hivták fel figyelmünket arra, hogy tünkért harcolni. ellátogassunk a salgótarjáni járásbíróságra Sohasem tartottam helyesnek azt, hogy a érdeklődéni, hogy milyen ügyekkel vannak el­ munkások gazdasági helyzetét a politikától foglalva a hivatásukat teljesitő bírók. Meg­ nem tudták függetleníteni. döbbenve állapitottuk meg, hogy a nyomorgó Hiszen nem kell hozzá sok magyarázat, bányamunkások vannak beidézve, akik vala­ józan ésszel mindenki elképzelheti, hogy a melyik falusi kis kereskedőnél családjaik ré­ kettőt egész szépen el lehet egymástól vá­ lasztani anélkül, hogy bárkinek a politikai szére hiteleztek. Megkérdeztük egyik másik ügyvédet, hogy meggyőződésébe bele kellene gázolni És hogy mennyivel könnyebb egy szakmi az oka annak, hogy most az utóbbi időben olyan nagy tömegeivel indítanak keresetet a egyesületnek a munkások gazdaségi érdekei­ hitelező kereskedők tartozóik ellen? Egész ért küzdeni, ha az egyesület mentesíti ma­ egyszerű rövid választ kaptunk, amelyben az gát a politikától, azt rövid pár hónap alatt állott: Jaj uraim, megkezdődött a szanálás, megmutatta a „Salgótarjáni szakegyesület" megbizóink attól félnek, hogy elbocsájtják a Hogy az egyesület a tőke ellen harcol, az munkásokat és nem lesz kin behajtani a kint- egy pillanatig sem kétséges, de akkor, amilévő tartozásokat kor bármely vitás kérdésben a tőke és a Tehát egyszerűen ennek tudható be, hogy munkásság képviselői egymással leülnek tár­ ilyen tömegesen látogatják a salgótarjáni járás­ gyaim, egymásban nem a politikai ellenfelet biróságot. Az oda beidézettekhez fordultunk látják és ez már fél győzelmet jelent a mun­ kérdésekkel, kétségbeesve mondották el, nem­ kásképviselők részére. hogy a fennálló tartozásokat tudnák fizetni, A politikai jogok gyakorlásának is meg­ hanem annak a veszélynek vannak kitéve, vannak a maga időszakai és persze kivána­ hogy még inkább szaporodni fog az adósságuk, tos, hogy a munkásság itt is egységes fron­ mert hiszen allig keresnek valamit a redukált tot alkosson, de ez mindig legyen független műszakok mellett Az egyik várakozó bosszan­ a gazdasági kérdésektől Én azt tartom — kodva huzott ki a zsebéből egy csomó fizetési és ezt minden józan gondolkozásu ember el cédulát Sorba mutogatta, hogy minden hónap­ fogja ismerni, — hogy mindenkinek joga és ban milyen összegeket vontak le tőle. Egyik kötelessége az életben képességei szerint fizetési cédulán 20-25 pengőt, a másik fizetési elhelyezkedni, de joga is van munkájáért cédulán ennél is többet vontak le. azt az ellenszolgáltatást elvárni, mit mun­ A fenti eset nagyon hű magyarázatot szol­ kája után méltán megérdemel. De, hogy el­ gál a munkásság jelenlegi és az elmult évek helyezkedése, esetleg javadalmazása politi­ gazdasági helyzetéről. Tudjuk azt, hogy a kai pártállásától függjön, ezt már jogtalan­ tartozásokat meg kell fizetni A kereskedőknek ságnak tartom és épen azért, ha egy hatal­ is szükségük van arra az összegre, csak mas, kiépített szakegyesület, mely a politi­ csupán azon csodálkozunk, hogy miért éppen kától mentesen, kizárólag gazdasági jóléti a legszorongatottabb időben állnak elő köve­ szempontokat tartva szem előtt, veszi fel a teléseik behajtásával miért nem várnak egy küzdelmet a tőke ellen, kell, hogy teljes jobb időre, amikor a munkásság kidolgozhatja diadalt arasson. rendesen a munkanapokat? A vége ugyis No meg akkor, amikor egy egyesület ve­ csak az marad a dolognak, hogy a végrehajtó zetősége távol tartja magát a politikától és ugyan kikézbesíti a letiltásokat, levonni való minden idejét csakis a munkás társai gazda­ összeg a kifizetet csekély előlegeken kivül sági helyzetének kedvező megoldására for­ ugysem marad. Tehát csupán felesleges költ­ dítja, ugy ez a munka csak eredményes le­ ségekkel terhelik a munkástársakat het. Mert ha belesodródik a politikába, ugy Tömegek a járásbiró- �1927. április 1. "A bányász" 4 vajmi kevés idő jutna a fontosabbik részre. Mar pedig munkástestvéreim, a politikából — legalább is nekünk — nem lehet meg­ élni. Nekünk a teljesített munkáért megér­ demelt bérre stb. van szükségünk. Egy szerencsés véletlen folytán sikerült hozzájutnom a Salgótarjánban megjelenő „A Bányász“ című szaklap eddigi példá­ nyaihoz és mást nem tehetek, mint szivein egész melegével üdvözlöm azon bátor szaktársaimat, kik nem törődve a rájuk zuduló piszkolódásokkal, megküzdve a kezdet ne­ hézségeivel, Salgótarján környéki munkástársaink segítségével megkezdhették azt az épitő munkát, mely idővel minden körül­ mények között az ország bánya- és kohó­ munkásainak teljes megelégedését és jólétét fogja eredményezőt Munkástestvéreim! Ezen épitő munka gyorsasága a mi elhatározásunktól függ. — Hogy rossz hasonlattal éljek, hány embert ismertünk már, kiknek együtt volt már a pénzük és még mindig nem merték kis há­ zukat felépittetni, de amikor végre mégis el­ határozták magukat és megbízták az épitő­ mestert az építéssel, házuk egy-kettőre tető alá került . Látjátok munkástársaim, a salgótarjániak háza már fölépült Rövid pár hónapi műkö­ dés után sziklaszilárdan áll a salgótarjáni szénmedence felett és annyi szép eredményt ért el eddigi rövid működése alatt, hogy az építőmesteri oklevelet az egyesület az or­ szág összes bánya- és kohómunkásaitól ki­ érdemelte. Fel tehát szaktársaim ! Ki kell vennünk a részünket az épitő munkából és ha mielőbb teljes jólétet, megelégedést akarunk élvezni, ugy az egész vonalon csatlakoznunk kell a nekünk megmutatott alap kiépítéséhez, hogy mielőbb előttünk lássuk az ország bányaés kohómunkásainak igazi bástyáját Bizom bennetek munkástársaim, hogy szavaim nem hiába hangzottak el. Csákány. Rég óta érzett hiányt fog a SINGERvarrógép részvénytársaság április havában újból megnyiló fióküzlete kielégíteni. — Az újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath. templommal szemben) létesül, ahol ezentúl újból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött Singer varrógépek. Singer alkatrészek, Sin­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. Hangszer eladás. Egy jó karban levő, teljesen felsze­ relt szobacimbalom azonnal eladó. Bővebbet: Ifj. Takács Andrásnál Baglyasalja, Sára-telep. Az angol szakszerveti törvényt módosítják. A magyar munkásság előtt is már isme­ retes, hogy Angliában vanak kialakulva a legegészségesebb szakszervezeti mozgalmak, amelyek már évtizedek óta törvényeken alapszanak. A legutóbbi bányász-sztrajkkal kapcsolatosan az angol kormány tervbe vette a szakszervezeti törvény megreformá­ lását. Ezzel a tervvel kapcsolatosan meg­ indultak az érdekeltek között a tárgyalások, hogy előkészítsenek egy megfelelő törvény­ javaslatot, amelyet az ottani alsóház elé terjesszenek, törvényre emelése végett. A fent jelzett tárgyalások alapján elkészült a törvényjavaslat, amelyről „az alábbi londoni tudósítás számol be:“ Hosszas tárgyalások és alkudozások után elkészítették az Angol szakszervezeti törvény módosítására vonatkozó kormány­ javaslatot, amelyet már a legközelebbi napokban a parlament elé terjesztenek. A javaslat megtiltja az általános sztrájkot, mint összeesküvést, továbbá a csoportos sztrajk őrségeket és a szakszervezeti ta­ gok kényszer megadóztatását, politikai pártok, vagy szervezetek támogatása céljából. A szakszervezeteken belül, csak ön­ kéntes politikai megadózás lehetséges. A közalkalmazottak szakszervezeteinek meg­ tiltják a csatlakozást olyan szakszervezeti biokhoz, amelynek politikai szinezete van, vagy amelyik politikai működést fejt ki. A fenti tudósitás lényegére még vissza fogunk térni. Kerületi összvezetőségi ülés Salgótarjánban. F. évi március 25-én, pénteken délelőtt 10 órakor összvezetőségi ülést tartottak a salgótarjáni kerületi helyicsoportok. Az összvezetőség a szanálás kérdésével és a nyugdíjas bányamunkások lakás és tüzelő szerrel való ellátása kérdésével fog­ lalkozott Napirend előtt Csóka Vendel titkár be­ jelenteti, hogy a m. kir. belügyminisztérium az egyesület módosított alapszabályait jóvá­ hagyta, amely szerint az egyesület uj címe: A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége. Bejelenti egyben, hogy a titkárság megkezdte az előmunkála­ tokat az alapszabályok értelmében az ország többi bányatelepein is és felszólította az ottani bányamunkásokat, kezdjék meg a szervezési munkálatokat s küldjenek a köz­ pontba értesítést, hogy a csoportok meg­ alakítására szükséges intézkedéseket meg­ tehesse. Jelentheti egyuttal már számtalan telepen megindították munkástarsaink a szervezés munkáját, mely szépen halad előre. A szanálás kérdésében Csóka titkár je­ lenti: A legutóbbi időben a felmondások nem voltak olyan nagy mérvűek, mint az a KESZLER ÁRPÁD Hirdessen múltban volt, azonban a munkanapok száma a baglyasi oldalon kevesbbedett, szemben a mult havi munkanapok számával. Ez legin­ kább annak tudható be, hogy a szén elhe­ lyezésénél az utóbbi időben darabos szenet nem igen tudtak elhelyezni, leginkább csak a téglagyáraknak szükséges aprószenet — Még a téglagyárak sem indultak meg teljes mértékben, azonban a beérkezett információk szerint a jövő kónapban esetleg némi javu­ lás fog beállani. Ugy látja, nagyobb rázkódtatástól, vagyis ujabb szünetektől nem kell tartani, mert az üzemek nagyrészt már le­ szállították munkáslétszámukat annyival, amennyivel a folytatólagos üzemet biztosí­ tani tudja. A munkabeosztásnak ez a formája a mun­ kásság között nagy elégedetlenséget szült, mert a redukált munkanapok alatt keres­ hető összeg nem elegendő a legszükségesebb élelmiszer szükségleteknek a beszerzésére sem. Ennek tudatában a Szövetség központi titkársága beadvánnyal fordult a kományzathoz, amelyben felsorolta a munkásság sulyos helyzetét s arra kérte a kormányza­ tot, hasson oda lehető legsürgősebben, hogy a munkásságnak munkaalkalmat teremtsen, amely által lehetővé teszi létfen tartásának biztosítását. Továbbá jelenti, hogy a salgótarjáni kerü­ letben e bányavállalat megvonta a nyugdíjas munkásoktól a tüzelőszer kiszolgáltatását. Ugyancsak a Rima telepén a nyugdujasok­ kal olyan körözvényt írattak alá, mely sze­ rint amennyiben a vállalatnak a lakásra szüksége van, ugy egyszeri felszólításra kö­ teles a nyugdíjas a lakást elhagyni Ebben a kérdésben a központi titkárság javasolja a vezetőségnek, foglalkozzon a dologgal és adjon a titkárságnak utasítást a fenti pana­ szok orvoslásának az elintézésére. Az összvezetőség többek hozzászólása után utasutja a központi titkárságot, járjon el a kormányzatnál, úgyszintén a kerület országgyűlési képviselőjénél, hogy a szanálás kérdésében sürgősen intézkedjen. A nyug­ dijasok ügyében pedig mindaddig, amíg a nyugdijjárulékot nem emelik olyan arányban, hogy abból a lakás és tüzelőszer beszerzését fedezni tudják, hagyják őket lakásukban és nyújtsák továbbra is a szénjárandóságokat. Ujból megnyilik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ április havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. a SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok „Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. A Bányász-ban. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 7. szám (1927. április 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-04-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/967c68b9ee6dfa2e8b844d7a42f2d521.jpg 5beae4977f10146e10120f64f8e86043 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b5dc7cd83833d9a16ed4cb913f5709a3.pdf 2b25b1a270691e0e3f42502695cd2ead PDF Text Text II. évfolyam. 1927. április 15. 8. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Munkáskérdés a bányaiparban. Ez a kérdés foglalkoztatja ma az egész ország társadalmát. A legjobban a bányaiparban dolgozó munkásokat izgatja, mert őket közvetlen érinti a kérdés. A bányaiparban már évek óta redukált üzemmel folyik a munka ugy, hogy a bányamunkások hetenként a rendes hat műszak helyett három, négy és öt műszakot dolgoznak. A bányamunkások a ledolgozott műszako­ kon alig érnek el 4—5 pengő átlagos vájárkeresetet. Ez az átlagos vájárkereset, ha 25 műszakot veszünk alapul, 100 és 125 pengő keresetnek felel meg, ami egy­ általán nem elegendő a mai viszonyok között a megélhetéshez. Most azután a redukált műszakok mellett, amikor a műszakok átlagos száma 17—18, erre az átlagos kereset szerint 70—90 pengő esik, elképzelhető, hogy milyen életet kell élni a bányamunkásságnak. Még sulyosabb a helyzete azoknak a bányamunkásoknak, akik nem mint vájárok dolgoznak, hanem mint kül­ színen és. a bányában egyéb beosztá­ suk van és a vájárkeresetnek csak 60—80 százalékát kapják mint mun­ kabért. Mondhatjuk, hogy valóságos művészei az életnek azok a bánya­ munkások, akik a fenti keresetből meg tudnak élni. A bányamunkások az utóbbi évek­ ben a redukált műszakok és az ala­ csony keresetek következtében anynyira leromlottak fizikailag, hogy alig birják azt a nehéz munkát, amelyet nekik végezni kell. Ez a helyzet arra késztet bennünket, hogy papírra ves­ sük és ezáltal az ország közvélemé­ nye tisztán lássa, milyen viszonyok között élnek azok a munkások, akik azt a szenet termelik, amelynek a tüze mellett főzik az emberek az erőt gyűjtő élelmüket, ugyancsak ezen tűz nyujt enyhítő meleget a rideg tél el­ len. Ilyen-kereset mellett tengetik éle­ tüket azok a munkások, akik el van­ nak zárva a világtól, mélyen a föld gyomrában néznek farkasszemet a ha­ lállal, amikor a legszükségesebb táp­ lálék megszerzéséért folytatják mun­ kájukat. Ezen munkájukkal csak nyo­ morult életüket tudják tengetni, azon­ ban ugyanakkor a bányavállalatok biz­ tosítani tudják magoknak a megfelelő hasznot. Az igaz, hogy a bányavállalatok is tele vannak panasszal, arról panasz­ kodnak, hogy nem birják ezeket a válságos időket, ez azonban csak arra jó, hogy a közvéleményt szimpátiára bírják, amikor azután mérlegük meg­ jelenik, látjuk, hogy milyen tekintélyes osztalékot juttatnak azoknak, akik csak pénzüket fektették be részvé­ nyekbe, de egyébként semmivel sem járultak hozzá a termeléshez. Ezen helyzet ismeretének tudatá­ ban gyakran emeltünk szót a munkás­ ság érdekében, azonban eddig még mindég süket fülekre találtunk, mindég volt valami ürügy, amellyel kibújtak a helyzet megjavítása elől A munkálta­ tók állandóan a magas munkabérek­ ről beszélnek és ezzel okolják a ma­ gyar ipar versenyképtelenségét. Erre vezetnek le azután minden ipari pan­ gást úgy, hogy a közvéleményben szinte úrrá lett az a tudat, miszerint a magas munkabér az okozója a nyomoruság­ nak. Kérdjük a közvéleményt, elégsé­ gesek-e a fenti keresetek a megélhe­ téshez, nem hisszük, hogy találkozna valaki, aki ezen kereseteket elégsé­ gesnek tartaná. Ugyanugy nem felel meg a valóság­ nak az az állítás sem, hogy a munka­ bérek emelése, csak a versenyképes­ ség rovására történhetik. A vállalatok természetesen azt mondják, hogy azok a munkások, akik szorgalmasan dol­ goznak, többet keresnek. Erre az a válaszunk, hogy amikor a vállalatok valamilyen ügyben eljárnak, amely az üzlet érdekében van, akkor kimutatjuk azt, hogy a bányák elérték a békebeli teljesítményt. Ez tényleg igy is van, tehát a bányák és a rész­ vényesek is elérték a békebeli ered­ ményeiket, csak a munkás nem érte el békebeli keresetét. Azt a vádat, amely szerint a munkásság teljesítő képessége maradt alul, megdönti a vállalatnak jelentése. Tehát a bánya­ munkások megtették kötelességüket, most már az ő bérüknek a béke ní­ vóra való emelése van hátra, viszo­ nyítva a békebeli élelmiszer és köz­ szükségleti cikkek áraihoz. A legna­ gyobb igazságtalanság, hogy a bánya­ munkások egyike azon munkásoknak, akik a legalacsonyabb bérben része­ sülnek. A fenti kérdésnek a megfontolását ajánljuk figyelmébe mindazoknak, akik hivatva vannak a munkáskérdéssel foglalkozni. Mert a jelenlegi állapotok tarthatatlanok, elviselhetetlenek Az elégedetlenség pedig rossz tanácsadó és a munkásságot könnyen meggon­ dolatlan cselekvésekre ragadtathatja magát. Kölönösen a mai idők veszé­ lyesek, amikor a munkásság között különféle agitációk folynak, amelyek a már a munkásság előtt hitét vesztett vezetők ugrasztani igyekszenek. A bányamunkások ma már belátták azt, mennyire helytelen volt a munkás­ ságot minden kilátás nélkül harcba vinni és ma már nem oly könnyen kapható a bányamunkásság kalandokra. Azon­ ban ma már eljutott a bányamunkás­ ság odáig, hogy hard fegyverét akkor szegezi az elleniéi mellének, amikor nem a munkahiány köde van a leve­ gőben, hanem amikor konjuktura van. A bányamunkások már annyiszor mentek csalódáson keresztül, hogy most már nem ülnek fel ugratásnak, hanem azért alkották meg a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét, amelyben minden politi­ kai irányzattól függetlenül gazdasági érdekeiket megvédik és helyzetüket megjavítják. Szövetségünk a munkabér és munkaviszony megjavításának a jegyében született ugyanakkor, amikor a volt „Bányamunkás Szövetség" nem volt képes a munkásság érdekében eljárni. Szövetségünk, amely mint gazdasági egyesület alakult helyi hatáskörrel, oly eredményeket ért el rövid idő alatt, amelyet nem minden szervezet köny­ velhet el. Ez késztette az ország bányamun­ kásságát arra a törekvésre, mely sze­ rint minden bányatelepen a Szövetség helyicsoportját kívánja megalakítani. A szövetség kötelessége tudatában már ismételten többször felhívta a kormány figyelmét a bányamunkások siralmas helyzetére és állandóan sürgette a kormány intézkedését Tényleg történ­ tek a kormány részéről bizonyos lé­ pések, ezek azonban a munkásságot nem elégítették ki. A kormánynak fontos állami érdeke megkívánja, hogy a bányamunkásság tisztességes emberi megélhetéshez jusson. A bányamunkásság nem támaszko­ dik arra, hogy helyzete megjavítása érdekében a kormány a Tálaljatoknál eljárjon, csupán a szénpiac megterem­ tése körül szorgoskodjon, a vállalatok­ kal szemben a munkásság megfogja �"A bányász" 2 1927. április 15. lalástól függetlenül teljesítse kötelességét Ezt a kérdést mi már számtalanszor kimeritően ismertettük és kimutattuk, sőt beigazoltuk ezen állásfoglalásunk egyedüli helyességét, hogy most ismét erre visszatérünk, a leg­ utóbbi napokban lezajlott események kész­ tetnek. Értesüléseink szerint a hadirokkantak, akiknek nagyrésze eddig az egyik szociál­ demokrata pártszervezetnek egy úgynevezett „R“ csoportjához tartozott, testületileg be­ léptek a Hadviseltek Gazdasági Körébe, mert ugylátják, hogy gazdasági érdekeiket nem egy politikai pártszervezetben, illetve politikai tömörülésben, hanem gazdasági szervezetben biztosíthatják. A napilapok egyrésze ezt rögtön olybá tüntette fel, mintha a hadirokkantak összessége elvileg szakított volna a szociáldemokrata párttal és már igyekezett egy másik párt részére ezt a tényt elkönyvelni. A Népszava ugyancsak sietett megcáfolni és kijelentette, hogy a rokkantaknak eszük ágában sincs kilépni és ők sohasem fognak a szociáldemokrata pártból kilépni. Nem mulaszthatta el azonban, hogy azon töme­ geknek a vezetőit, akik mégis beléptek a Hadviseltek Gazdasági Körébe — ezt a Népszava sem tudja letagadni, — hogy ezek a vezetők nem visekedtek öntudatos szoci­ áldemokratához méltóan. Amint látjuk a napilapok ezt a kérdést politikai nézőszögből nézik és csupán azt tartják fontosnak vitatni, hogy a rokkantak Jó szerencsét ! mely párthoz tartoznak. Ezzel szemben a hadirokkantak az ő gazdasági érdekeiknek a megvédése érdekében tömörültek gazda­ szervezetbe, mert belátták ennek az A munkásság gazdasági érde­ sági egyedüli helyességét. Mi ezt másként el se tudjuk képzelni és ugy hisszük, hogy a hadi­ keinek védelme. Sok szó hangzott el erről a kérdésről, rokkantak ugyanezen a nézeten vannak. Ne bírálják el sohasem pártállás szerint a különösen az utóbbi években. Ezzel a kér­ déssel foglalkoznak ugy a külföldi, mint a munkásság hovatartozandóságát akkor, ami­ belföldi napilapok is. ugyancsak különféle kor a munkásság az ő nehéz gazdasági ankétem, társasösszejöveteleken, nyilvános helyzetének a megjavitásáért küzd. Bár a gyűléseken. Minden rendű és rangu, vala­ rokkantak között minden társadalmi állás mint különféle politikai pártállásu egyének van képviselve, mégis a gazdasági érdekek vitatják, kik vannak hivatva a munkásság védelmének a harcában együtt érezzük ma­ érdekképviseletét és ezzel kapcsolatosan a gunkat velük. Az a tény, hogy gazdasági munkásság gazdasági érdekeinek a védelmét szakszervezetbe tömörültek igazolja, hogy a munkásosztály hasonló eszközökkel küzdje ellátni Mi a legnehezebb fizikai munkát végző meg az életharcát. bányamunkások nevében szólunk ehez a Mi tehát függetlenül és minden politikai kérdéshez, mint akik a munkásság gazda­ hátsó gondolat nélkül üdvözöljük a rokkan­ sági érdekeinek a védelmét az eddig Ma­ tak állásfoglalását, mert tudjuk, hogy moz­ gyarországon létezett összes pártok és szer­ galmuk helyes irányba terelődött. Ugyanis vezetektől függetlenül, egy tisztán gazdasági egy gazdasági szervezet függetleníti tagjait szervezetre ruháztuk, akinek kötelességévé az összes pártoktól, azonban ugyanakkor tettük minden politikai párttól és állásfog­ módot ad az összes tagjainak, hogy min­ denki politikai meggyőződését szabadon nyilvánithassa. Ezt értsék meg az összes politikai pártok és szakszervezetek, különösen az utóbbiak­ nak ajánljuk megszivlelésre, mert ha az életviszony, munkabér, munkaviszony, bá­ násmód megjavítása érdekében folytatott harcok a jövőben nem tudják magukat függetleniteni a különféle politikai irányzatok­ tól, akkor az eredmények Ugyanúgy sem­ mivé válnak, mint az Utóbbi években, me­ lyeket a saját bőtünkön tapasztaltunk. Egészen másként fog kinézni a jövő mun­ kaharca a tőkével szemben, ha azt nem politikai szempontból bírálhatják el. A gaz­ dasági szervezeteknek legfőbb törekvése a tőke és a munka közötti viszonyt kolektív szerződésekben biztosítani, amely szerző­ désekben munkás és munkáltató, mint két egyenlő fél vetik papirra megállapodásaikat. Mindaddig, amig a tőke és munka viszonya ily módon nincs rendezve, mindaddig fenn­ áll a sztrájk joga, amely a munkásnak egye­ düli fegyvere. A kórmánynak legsürgősebb kötelessége munkáskamarák felállítása, amely munkás­ kamarák hivatva vannak a munkás és mun­ káltató közötti viszony szabályozására. Ugyancsak a munkásság és munkáltatók között kötendő kolektív szerződések pontos betartásának az ellenőrzése. Nagyon fontos ennek a kérdésnek a szabályozása, vagyis rendezése, mert csakis ily módon lehet megakadályozni az illegális sztrájkokat, amelyek ugy a munkásság, mint az ipar, valamint az államérdekek rovására vannak. Mindaddig, mig ezek a kérdések tisztázva nincsenek, a munkásság ezek elérése ér­ dekében folytatja a harcot. a plessiosaurus (szintén tengeri gyik), vala­ mint az ezekkel rokon elasmosaurusz nevű állatok. Az Elasmosauruszok egy 45 láb hosszu példánya a filadelfiai múzeumban van. A szárazföldet a gaválhoz hasonló teleosaurus mystriosaurusok uralták; a leve­ gőben pedig sárkánygyíkok (Campylognatus) röpködtek. A doggert sötét palák, homokkövek és vasércek alkották. Az állatvilágában: a ten­ gerekben a szivaralaku belemmitesek, a ha­ lak közt pedig a fényes pikkelyü gonoidok és a cápák foglalnak helyet, az ischthyosaurusok pedig pusztulófélben vannak. — A szárazföldön megjelenik az első növényevő erszényes állat: az amphytherium. A malm-korszak rétegzete világosszinű mészkövek és dolomitokból épült föl. Nö­ vényvilága az előző formáció flórájához csatlakozik, amelyben megterem a ciprus, szappanfa, lucfenyő, erdei fenyő és a vörös fenyő. Az állatvilága valóságos forradalomon megy át. A kagyló-félék tömegesen lepik el a tengerek fenekét, a csigák táborában is ujabb szereplők tűnnek fel, a szivacsok pe­ dig oly óriási mennyiségben tenyésznek, hogy egész rétegeket alkotnak a tengerek­ ben. A teknősbékák ujabb fajtájukkal, mig a Dacosaurus és Geosaurus nevű tengeri krokodilusok óriási méretükkel tűnnek fel. Az ichthyosaurus és plesiosaurus-félék kihaltak ugyan, de annál nagyobb számban jelennek meg rokonaik a Perodactilus spektabilis, a levegőben repülő gyíkok. — Igazi sárkányok röpködnek a levegőben. A szárazföldi hüllők is részt vesznek a fejlődés versenyén, a rettenetes gyíkok, az úgynevezett dinosaurusok tűnnek ki óriási termetükkel. Az atlantosaurus megmaradt csontjai után ítélve mintegy 35 méter hoszszú és 10 méter magas volt; a brontosaurus (menydörgős gyík) megtalált csontváza 20 méter hosszú, 5 méter magas, nyaka 7 mé­ ter, farka pedig 9 méter hosszú, utóbb ne­ vezett menydörgős gyík több teljes példá­ nyát találták meg ásatások alkalmával. Még néhány vérengző gyíkon kívül az igazi madarak is megjelennek a fejlődő élet színpadján. Az ősmadarak két teljes csont­ vázát találták meg a solenhofeni palák kö­ zött A tudósok archacopterisz marcura-nak nevezték el és az egyik a londoni, a másik — melyet 1877-ben találtak — a berlini egyetemi múzeumban van. Ezek már tollas madarak voltak, de foguk volt. , vívni a harcot Az egy lehetetlen álla­ pot amit a vállalatok ma folytatnak. Ugyanis a legtöbb telepen elbocsájtá­ sok voltak, azonkivül a hetiműszakokat redukálták, ugyanakkor a munkás­ ságot pótműszakok teljesítésére kény­ szerítik azért, hogy a bánya szállitása ugyanannyi legyen mint az előzó lét­ szám mellett volt. Sót vannak vállala­ tok, akik a munkabéreket akarják redukálni. Ez a legnagyobb lelketlenség és embertelenség, figyelmeztetjük mind­ azokat, akik ezen törik a fejűket, hogy a bányamunkásságot találják szemben magukkal. Különösen azon a vidékén űzik a vállalatok ezt a módszert, ahol szövetségünknek még nem alakultak meg a helyicsoportjai. Nemsoká tart ezen öröm, mert a le­ hető legrövidebb időn belül megala­ kítjuk helyicsoportjainkat és mindenütt meginditjuk a harcot a munkásság érdekében. Ez a harc kell, hogy győzelemmel fejeződjön be, mert ez a harc a munkásság becsületes küzdelme a tisztességes megélhetésért. Fel a küzdelemre, zárt sorokba sorokozzatok. Geológia, Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Triász korszak földünk különböző helyein más-más képződmény. Német birodalom te­ rületén : homokkő, kagylósmész és márgásrétegek alkotják. Az állatvilágban élt : a békák, a csuszó-mászók és emlősök saját­ ságait egyesitő, mintegy 3 méter hosszú állat, továbbá az első emlős állat, amely a kenguru féléknek, emlős állatoknak az őse lehetett A jura-korszak három csoportba osztható, melyeket liasz, dogger és malm-nak neve­ zünk. A liasz homokkövek, palák, bitumen tar­ talmú palák és szén telepekből áll. Legna­ gyobb a Pécs vidéki széntelep, 25 fejtésre érdemes szénrétegéveL Vasércek is fordulnak elő a formációban. Növény világából a pálmákhoz hasonló cyradeák és fenyőfélék nagy erdői szolgáltatták a feketeszéntelep képződéséhez az anyagot. Állatvilágában a tengeri liliom, brachiopodák, kagylók és ammoniták népesítik be a tengereket, de a halak sem maradnak hát­ térben: a 10 méter hosszú, tüdővel lélegző ichthyoszaurusz (halformáju tengeri gyík) és Februárban 749.336 méter­ mázsával csökkent a szén­ termelés. Amióta az ez évi szanálás megkezdődött, nem mulott el nap, hogy valamely formá­ ban ne foglalkoztunk volna azzal a rettene­ tes nyomorral, ami a szénfölösleg következ­ tében állott elő. Most, hogy a statisztikai hivatal adatai eljutottak hozzánk, abból megállapíthatjuk, hogy január 1-én 585.061 mmázsa, február hó 1-én 932003 mmázsa és március 1-én 1.100.978 : mmázsa szénkészletük volt a bá­ nyáknak. Ezen horribilis nagy szénkészlet (Folyt köv.) �oda vezethető vissza, hogy kevesebb szenet fogyasztanak a közlekedési vállalatok, mal­ mok, cukorgyárak és a villanyostelepek is lényegesen kisebb mennyiséggel szerepelnek a szénfogyasztás februári statisztikájában. Nagy részben ennek tulajdonítható, hogy a munkástársakat tömegével bocsájtották el az ország valamennyi bányatelepein és ide vezethető vissza a folytonos műszak szüne­ telés is. Szövetségünk titkárságának módja volt meggyőződni közvetlenül a tatabányai és pécsi kerületekben levő szomorú állapo­ tokról is, mindenütt a legnagyobb elkesere­ déssel tárgyalják munkástársaink gazdasági helyzetük folytonos romlását, de különösen megbotránkozva állapítják meg, hogy a válla­ latok a szanálás, illetve munkásfölösleget nemcsak a munkáslétszám csökkentésére használják fel, hanem nagyban érvényesíti a protekció rendszert és állandóan fejleszti az üzemi szekaturát, mindig kevesebb és kevesebb megértést tapasztalnak a munka­ adók képviselői részéről. Ez az utóbbi kü­ lönösen érezhető Tatabányán, ahol a bizalmi­ férfiak teljesen elvesztették befolyásukat a munkásságot súlyosan érintő panaszok elin­ tézésében. A gazdasági életben a munkanélküliség a munkásságra nézve állandóan nehéz helyze­ tet teremtett, de ezt a tultengést az elmult évek munkanélküliségében mégsem lehetett ugy tapasztalni, mint ma Tatabányám ahol ezelőtt egy pár évvel a munkásság bizalmiférfiai igen sok tekintetben segítségükre tudtak lenni a bajba került munkástársak­ nak. Az utóbbi időben egyik elbocsájtás követi a másikat, bizalmiférfiak és tagok egyaránt kerülnek ki az uccára, ügyeik el­ intézve azonban nem lesznek. Ezek a jelenségek visszavezetendők az elmult idők helytelenségeire. Ezekből a ta­ nulságot le kell vonni minden munkástár­ sunknak, mert egy bizonyos ideig csak lehet dacolni, de amikor a dac már a munkásság legszükségesebb életébe vág, ott már meg­ szűnt minden tudomány, a vége mégis csak az, hogy azon szaktársak, akik még ezelőtt dacoltak, ma már belátják, hogy nem volt igazuk és családjaik megmentése mindennél előbbre való. A vállalatok képviselői erősen kihasznál­ ják a munkanélküliséget, nem egyszer han­ goztatják, hogy : „Ja, most miénk a hatalom és minden ugy lesz, ahogy mi akarjuk.“ — A magyar bányamunkásságot ilyen és ehez hasonló retorziókban még sem lehet része­ síteni, mert ha voltak hibái a munkásság­ nak, azok nem rosszakaratúak voltak és ezért nem indolens dolog a munkásság szo­ moru helyzetét még szekaturákkal is fűsze­ rezni, amikor ezt lehetne becsületes megér­ téssel is kezelni. De nem egyszer hallunk panaszokat a munkaadók képviselőitől is a munkásság magaviseletét illetőleg. Itt kénytelenek va­ gyunk — minden hátsó gondolat nélkül — megállapítani, hogy a munkásság jóindulatát és a munkásság valamint munkaadóik kö­ zött fennálló nagy ellentétek megszüntetését csak ugy lehet elérni, ha a bányatisztviselők, felvigyázók és mindazok, akik az üze­ mek vezetésével bármilyen kapcsolatban vannak, a munkásság érdekeit is állandóan tiszteletben tartják. Ez az egyedüli mód az ellentétek kiküszöbölésére. — A szekaturák megszüntetése, a jó bánásmód fejlesztése és a nyomorúság megosztása igen nagy mér­ tékben segiti elő a bányaüzemek fejlődését és teszi lehetővé a nyomoruság valamiképen való elviselését Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenyei Folyik a munka. Lázas munka folyik az összes bányatele­ peken, az egész országban. Amikor tudomá­ sára jutott a munkásságnak a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szö­ vetsége alapszabályainak a jóváhagyása, tömegesen jöttek a levelek, amelyben érdek­ lődnek szövetségünk iránt. A bányamun­ kások szeme felcsillant amikor látták alap­ szabályainkat, mindegyikből szinte előretört a vágy, bárha már náluk is megalakult volna szövetségünk helyicsoportja. Minden­ kiből a keserűség fakadt ki, amikor vissza gondoltak mennyi energiát pazaroltak el azért hogy gazdasági érdekeiket meg tud­ ják védeni. A bányamunkások azok közé a munkások közé tartoznak, akik félelmet, fáradságot nem ismertek ezen munkájukban. Évtizedeken ke­ resztül az erdőkbe bujkálva jöttek össze, ott beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat A sok próbálgatás között a Pécsvidéki mun­ kásságnak sikerült 1900-ban alapszabályok­ hoz jutni. Megkezdték a munkát, reménykedve és számítva arra, hogy rövidesen országosan intézhetik ügyeiket Azonban a vállalatok összefogtak és kieszközölték a kormányzat­ nál, aki azután lehetetlenné tette szerveze­ tüket. Könnyen tehették, mert ugyancsak politikai szempontoktól volt áthatva mind két fél. Ezután következett egy hosszú, áldatlan harc, amelyben a bányamunkások ki voltak szolgáltatva a tőkének. — Végre a háboru utolsó évében sikerült a "Bányamunkás Szövetség“-et megalakítani, azonban az sem tudta beváltani a munkásság kívánságát. — Amilyen hévvel, lelkesedéssel, tele remény­ séggel álltak annak a bányamunkás szövet­ ségnek a zászlója alá, ugyanugy kiábrán­ dultak belőle, mert meggyőződtek arról, hogy a munkásság energiáját politikai célok szolgálatába állították. Ismét olyan idő következett, amikor a bányamunkásság, lesujtva a sok csalódástól, egyedül állt a sivatagban, nem tudta, hogy mi tévő legyen, hiszen már mindennel pró­ bálkozott és sehol sem találta meg, amit keresett: a boldogulást. Ekkor szinte váratlanul jött a salgótarjáni bányamunkások feleszmélése, amely után gazdasági szervezetet létesítettek. Ezt kö­ vette az országos alapszabály beterjesztése és jóváhagyása. Szövetségünk központi tit­ kársága — sok sürgetésre — személyesen győződött meg a különféle bányatelepeken levő hangulatról és a szerzett tapasztalatok alapján arra az elhatározásra jutott, hogy eleget tesz a munkásság kívánságának. En­ nek végrehajtására felhatalmazást kért a központi vezetőségtől. A központi vezetőség f. hó 10-én tartott ülésén utasította a központi titkárságot, ha­ ladéktalanul szervezze meg a bányamunkás­ ság összességét, ossza be bányakerületen­ ként és szervezzen kerületi titkárságokat Az első ilyen titkárság felállítását el is ha­ tározta a vezetőség. Pécs vidékén ez a tit­ kárság már meg is kezdte működését El­ jutottunk tehát a munkásság vágyainak a megvalósításához és rövidesen meg fogjuk alkotni az összes bányatelepeken csoport­ jainkat — Ezzel kapcsolatosan megindult a munka a munkásság gazdasági érdekeinek a védelmeért Szövetségünk központi vezetősége egyben fölszólítja az ország területén dolgozó bá­ nyamunkásokat, tömörüljönek saját jól fel­ fogott érdekükben zászlónk alá, készitsék elő azon munkálatokat amelyek a csopor­ tok megalakításához szükségesek. A szövet­ ség ott fog állni a hátatok mögött és őr­ ködni fog, a harcotokban segitségtekre siet Sőt ott fog állni már akkor, amikor méltány­ talanság és sérelem esik a munkásságon és igyekezni fog orvosolni, ne legyen kénytelen a munkás röktön harci fegyverét használni. Fel a munkára! HIREK. — A budapesti kir. ügyészség megszüntető határozata. A próbálkozások, amelyek szövetségünket állandóan elpusztí­ tani szeretnék, az igazságunkon, egyik a másik után dőlnek össze. Egy ujabb esetről számolhatunk be, amely Budapesten a kir. ügyészség előtt zajlott le, a közelmúltban. A kis eset a következő: Csóka Vendel szövetségünk titkára, amikor a Bányamun­ kás Szövetség megbízásából Salgótarjánba költözött, budapesti lakását átadta Varga Gyula budapesti lakosnak, a lakásában lévő összes bútorait is eladta Varga Gyulának. Amikor a Szövetségből való kiválás meg­ történt, Varga Gyula csakhamar feljelentést tett Csóka Vendel szaktárs ellen a buda­ pesti rendőrségen, csalás miatt. Először nem tudtuk megérteni a feljelentés magyarázatát, csak később a budapesti napilapokból ol­ vastuk, hogy Peyer Károly és Biró Dezső a szociáldemokrata párt két exponense je­ lentkezett tanunak, bizonyára azzal a szán­ dékkal, hogy bizonyítsák a feljelentésben foglalt vád valódiságát Csóka Vendel szak­ társat több ízben hallgatták ki a rendőrsé­ gen az ügyre vonatkozóan, védekezésében el­ mondta, hogy ő nem a lakást hanem a butort adta el Varga Gyulának, amelyet bizonyított a mind két fél által és két tanú­ val aláirt adás-vételi szerződéssel. Igy tehát ennek az alapján a budapesti ügyészség 26581 K. Ü. számú határozatával megszűn­ tette az eljárást �1927. április 15. „A bányász“ tanút idéztetett be a bírósághoz, akik mű­ szakot veszítettek, de egyik sem számolta süketünket ami később szövetséggé alakult fel a műszakot, hogy ezáltal is könnyítsék át Peyer Károly, mint a bányamunkások Rácz Jánosnak a helyzetét. Ezzel szemben szövetségének a titkára, mindenki előtt köz­ ismert perfid módon végig hurcolta az egész Rácz János, Kelemen Józsefet egyik meg­ ország területén, amely rágalmakért szövet­ hitt barátját idéztette be tanúnak, aki per­ ségünk minden esetben pört indított a bíró­ sze bizonyítani még sem tudott, de 6 pengő ságnál, hogy módot nyújtson a rágalmazók­ műszak megtérítéshez feltétlen ragaszkodott. nak az általuk elmondott állítások bizonyí­ Tehát legyen intő példa a fenti eset mind­ tására. Most azután április 5-én, a költség­ vetési vitával kapcsolatosan Peyer Károly azoknak, akik még ma sem férnek a bőrük­ országgyűlési képviselő beszédjében azt álli­ ben, mert azt vegyék tudomásul, hogy mi, totta, hogy Salgótarjánban, Pitta rendőr­ akik becsülettel indultunk el a munkásság tanácsos kezdeményezésére a Csóka-féle gazdasági egységének megteremtésére, min­ gazdasági szervezet alakult a bányavállalat den becsületes kritikát tudomásul veszünk, feltűnő támogatása mellett. A rendőrtaná­ csos igy akart érdemeket szerezni a meg­ de a rágalmazókkal szemben a legkímélet­ lenebbül járunk el. Majd meglátjuk meddig üresedő polgármesteri székre. Miután eltökélt szándékunk, hogy a foly­ fogja még birni az általunk ismert kassza, tonos piszkolódásokra nem pazarolunk pa­ amiből ezeket a szép kis összegeket folyó­ pírt és nyomdafestéket, nem kívánunk Peyer sítani szokták. előbbi kijelentésével polemizálni, hanem felszóilitjuk Peyert, hogy fentebb leírt kijelen­ Rég óta érzett hiányt fog a SINGERtéseit ismételje meg házon kivül, adja meg varrógép részvény társaság április havában a módot, hogy segítségére lehessünk a men­ újból megnyíló fióküzlete kielégíteni. — Az telmi jog védelme mögött elmondott állítá­ újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ sainak bizonyítására és ne bújjon a men­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath, templommal szemben) létesül, ahol ezentúl telmi jog mögé. újból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött — Megint egy rágalmazó a Járás- Singer varrógépek, Singer alkatrészek, Sin­ bíróság előtt. Az elmúl hetekben bizo­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. nyára valakinek heccelésére, Rácz János — A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t., teréztárói vájár a szokásos vitatkozás hevé­ ben Telek József szövetségünk egyik bizalmi 1926. évi mérlege. Az elmult évi gazda­ férfiára sértő kijelentéseket tett. Többek sági helyzet élénken visszaemlékeztett ben­ jelenlétében azt állította, hogy amióta a nünket arra a rettenetes nyomorúságra, ami­ gazdasági szakszervezet megalakult, a fize­ ben a salgótarjáni és környékbeli munkásság tésnél visszamaradt aprópénzeket a társulat­ fetrengett. Kora tavaszi hónapokban már tól egy összegben veszi ki a szervezet ve­ két-három napos munka mellett dolgoztak zetősége és abból dotálja a bizalmiférfiait. azon munkástársak, akiket a nagy elbocsáj­ A jelenlévő Telek szaktárs Ráczot nyomban tások megkíméltek. Mult év április 27-én felelősségre vonta, aki kijelentését megismé­ vonultak fel munkástarsaink Budapest felé, telte. Ennek alapján Telek szaktárs rágal­ hogy munkaalkalmat és kenyeret kérjenek. mazásért feljelentette Rácz Jánost, akit f Ezeknek előrebocsájtása után a társulat mult hó 5-én a járásbíróság rágalmazásban bű­ évi nyereségmérlegét vizsgálva megállapítjuk, nösnek mondott ki s ezért 10 pengő fő és hogy a gazdasági krízis közepette a vállalat 5 pengő mellékbüntetésre ítélte, ugyancsak igen szép nyereségre tett szert, amely nye­ kötelezte Ráczot a felmerülő 40 pengő per­ reségből minden kiadást levonva 5,331.006.33 költség megtérítésére, valamint Kelemen pengő maradt fenn, amelyet a következő­ József által felszámított 6 pengő műszak képen osztottak fel: Az értékcsökkenési alapnak 2,000.000 pengővel és a rendes megtérítésére. A fenti itélethez megkívánjuk jegyezni, tartalékalapnak 240.000 pengővel való fel­ hogy Szövetségünk egyetlen egy tagjának emelését határozta el a közgyűlés, a fenn­ sem célja a szerencsétlen nyomorban fet- maradó tisztanyereségből a tisztviselő nyug­ rengő munkástársainkat a bírósághoz kül­ dij alap javára 160.000 pengő, az altiszti deni De miután tisztában vagyunk vele, segélyalap javára 80.000 pengő, a Chorin hogy ezen munkás társakat mindenki előtt Ferenc bányamunkás szanatórium javára ismert helyről ugratják, hogy aljas és piszkos 40,000 pengő, a Chorin Ferenc tisztviselő rágalmakkal tántorítsák el munkástársainkat segély-alap javára .40,000 pengő, közcélokra a szövetségünktől — kellett a járásbiróság­ 24.000 pengő, végül osztaléknak részvényen­ hoz fordulni, mert a becsületünket mégsem ként 3 pengő, a forgalomban lévő 10,000 hagyjuk sárbatiporni. Bár tisztában vagyunk drb. részvényre összesen 2,730.000 pengő vele, hogy az ugrasztók tehetetlen dühök­ forditassék, 6.700,633 pengő pedig az 1927. ben piszkálják munkástársainkat. Hogy év számlájára előirassék. mennyire sajnáljuk azon munkástársainkat, A fentebbi számokból világosan kitűnik, akiket igy lebüntetnek, legnagyobb bizonyí­ hogy a nagy szanálás a bányamunkásság ték az, hogy Telek József szaktárs 4 olyan között pusztított csak, egy csöpett sem lehet viselőházban Peyernek. Egye- KESZLER ÁRPÁD megállapítani, hogy a vállalat jövedelemé elmaradt volna, pedig emlékszünk rá, hogy amikor panaszokkal, bajaink orvoslásával fordultunk a bányaigazgatósághoz, akkor mindig a társulat sanyargatott helyzetével állottak elő. Szerencsére a sok keserves panasz nem volt egészen helyénvaló, mert hiszen amikor még 5-000,000 pengőn felüli jövedelemmel végződhetik a vállalat zár­ számadása, akkor még nem lehetnek nagyobb bajok, most már csak az a kérdés, hogy tudják-e az igen tisztelt részvényesek, hogy a bányamunkások hány százmillió koroná­ val tartoznak a környék külömboző keres­ kedőinél a szanálásból származó nyomorú­ ságos keresetek miatt. — Északamerikában több százezer bányász sztrájk ©lőtt ált Ame­ rikából érkező hírek szerint a közeli na­ pokban nagyobb szabású bányász sztrájk várható. Az első hirek nagyobb bérdiferenciákról számoltak be, mig a legújabb hírek szerint nagyobbszabásu kommunista agitáció alatt állanak az ottani bányászok. _ Egy londoni távirat szerint a kommunista inter­ nacionále 1.000.000 rubelt utalt át első se­ gély képen a sztrájkoló amerikai bánya­ munkásoknak. Az internacionálé megbízot­ tai ezzel egyidejűleg felhívást intéztek szovjet Oroszország valamennyi munkásbizottságá­ hoz, amelyben a sztrájkoló amerikai bánya­ munkások hathatós támogatására szóllitják fel az orosz munkásokat A felhivás hang­ súlyozza, hogy az amerikai bányász sztrájk a kommunista internacionálé szempontjából sokkal nagyobb jelentőséggel bir, mint a nemrégiben lezajlott angol bányászsztrájk. Egyelőre még nem tudunk a sztrájk lé­ nyegéhez hozzászólni, csupán azt jegyezzük meg, hogy vájjon az orosz proletariátus meg van-e elégedve az angol bányászsztrájk eredményével, mert tudtunkkal az angol bányászsztrajk korántsem a várt eredmény­ nyel fejeződött be, jólehet annak eredmény­ telenségében az oroszoknak igen nagy ré­ szük volt De különben is éppen az angol bányászsztrájkba való orosz beavatkozás eredményezte azt a szakszervezeti törvény­ javaslatot, amelyet lapunk legutóbbi (7-ik) számában tettünk közzé. — Egyebekben az ügyre még visszatérünk. Hirdessen Újból megnyílik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ április havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. a SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Mindnen nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótállást vállalok------------ Órajavitások műhelyemben pontosan „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. A Bányász-ban. a Fő-utca 75. szám alatt kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 8. szám (1927. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bb1695ecd5cb509754423ecfff65855f.jpg 4e071c1f5526a809044c82f8d98de9ad https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/744ae515373c7c851d7f48c0cf36d200.pdf 61d248f0bb28bf8385be42a8b42b9689 PDF Text Text II. évfolyam. 9. szám. 1927. május 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Május 1. Zordon tél, borongós tavasz után jő a kikelet, ez a május. „ó jöjj el szép május!“ — ezt lihegte minden virág, minden fűszál az idő zord korbácsa alatt, mert a május kikeletet jelent. Az embereknek a szivük repdes, ami­ kor a szép természetet látják, szinte latják a virágok pajkos játékát, amint örvendeznek a kikeletnek, az életnek. Mert életet jelent a növényzetnek, az állatvilágnak, ugyszintén az emberiség­ nek. Mi munkások, akik a föld gyom­ rában dolgozunk elzárva a napvilág­ tól, ezen a napon feljövünk a föld szinére és gyönyörködünk a fénylő nap­ sugárban, a szép kikeletben és meg­ nézzük, mit nem kelesztett ki még a napsugár. Sajnálattal látjuk, hogy a sok szép kikelt vetés közül hiányzik az, amit mi legjobban vártunk: a munkás­ egyetértés, a megértés, az nem kelt ki. A sok dudva, gaz bizony elnyomta. Keserűségünkben hozzáfogunk a gyomláláshoz és amikor nagy részét a dudvának eltávolították, látjuk öröm­ mel, hogy nem hiába dolgoztunk, mert mégis kikelt a munkásegyetértés és megértés, azonban oly gyenge hajtás, hogy majdnem áldozata lett a sok dudvának. Vigyázz ! Óvatosan tisztítsd meg a környékét, nehogy gyenge hajtását megsértsed, mert akkor elhervad, el­ szárad és akkor ismét soká várhatunk, amig ujra jő a kikelet. Pedig mily régen vártunk már, hogy vajha egyszer ki­ kelne a munkásegység, a megértés, az összetartozandóság, vagyis röviden: a munkás szolidaritás. Végre hosszú év­ tizedek után kibujt gyenge hajtása, ápoljuk tehát a kis csemetét, hogy ha­ talmas, lombos fa válljon belőle, amelynek árnyékában a verejtékes munkáa bn elfáradt munkás megpihenhet Ezen kikelt csemete a munkásság gazdasági szervezeteinek a helyes irány­ ba való terelése, vagyis függetleniteni minden politikai befolyástól. Nézzük csak meg a szakszervezeti élet törté­ nelmét és akkor azt fogjuk látni, hogy a . szakszervezetek helytelen vezetése és irányítása juttatta a szervezeteket politikai pártok martalékául. Különösen Magyarországon az utóbbi években, sőt mondhatjuk már évtize­ dekben, az egyes szakszervezeteket ugy tekintették, mint egyik vagy másik párt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. alosztályát. A szakszervezetekben zaj­ lottak le a sulyos politikai események, a szakszervezetek szállították az anya­ got az egyes pártok politikai harcához, de ugyanakkor a munkásság gazdasági helyzete folyton romlott, a bánásmód mindinkább tarthatatlanná vált, azon­ ban ennek a megváltoztatására már nem maradt erő. Ezért azután a mun­ kás nem tudott a helyzetén javitani, ezért folyik azután a zugolódás. Magyarországon a munkások gazda­ sági szervezetei már a tizenkilencedik század közepén a céhrendszer alatt kezdtek kialakulni. Ugyanis a munká­ sok folyton fokozódó kizsákmányolása a munkásokat gondolkozásra késztette. Abból indultak ki, hogy mindinkább megnehezedett az önállósítás lehető­ sége, tehát mint bérmunkás kellett biztosítani a megélhetésüket. Az első szakszervezetek nagyon sán­ títottak, mert a munkások bizony telje­ sen járatlanok voltak, nagyon sok volt közöttük azoknak a száma, akik sem írni, sem olvasni nem tudtak. A mun­ káltatók hamar felismerték a helyzetet és látták, hogyha a munkások össze­ fognak, ez a munkásságnak nagyobb darab kenyeret jelent és ezt a nagyobb darab kenyeret a munkáltatóknak kell vágni. A munkáltatók ezen megijed­ tek, de ijedtségüket palástolták és in­ kább a patriarchális viszony álarca alatt, mely abban az időben munkáltató és munkás között fennállt, igyekeztek a munkások közé férkőzni. A munká­ sok az ő járatlanságukban a munkálta­ tókat beválasztották a vezetőségbe és végül a szakegyesületben a munkálta­ tók kerültek fölénybe ugy, hogy amiért a munkások egyesületeiket alakították, azt egyáltalán nem tudták végrehajtani, ellenben a munkáltatók, karöltve a polgárság egyéb rétegeivel, kaptak az alkalmon és igyekeztek a saját politi­ kai céljaik szolgálatába állitani. Ezek a szakegyesületek mindaddig nem estek kifogás alá, mig eredeti hi­ vatásukhoz képest, a munkások bér­ viszonyaihoz hozzá nem szóltak. Ekkor azonban a munkáltatók rögtön a ható­ ságok után kiabáltak, a munkásokat hazaárulóknak bélyegezték. A ható­ ságok nem tudtak felemelkedni az őket megillető magaslatra, hanem a mun­ káltatók segítségére siettek. Ez azu­ tán azt eredményezte, hogy a szak­ egyesületek egyrésze alkalmazkodott a munkáltatók intencióihoz, mig a másik Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) része kitartott eredeti hivatása mellett, ezeknek azután az üldöztetés jutott osztályrészül, — Ezek az üldöztetések később teljesen tönkretették a szak­ egyesületeket, A tizenkilencedik század vége felé a szakegyesületek újra működésbe kezdtek, azonban a hatóságok, a mun­ káltatók unszolására, most már még fokozottabb üldöztetésben részesítet­ ték. Ebben az időben nagy politikai harcok folytak és a pártok között megindult a versengés az iránt, hogy a szakegyesületeket a saját táborukba terelhessék. Ez az áldatlan harc azután a mun­ kásoktól óriási áldozatokat követelt, mert a politikai pártok állandóan sztráj­ kokba vitték a munkásságot, olyan harcokba, amelyek nem voltak előké­ szitve, szinte vaktába ugrasztva bele a munkásokat. A munkásság, az 1900-as években nagy erővel fogott a szervezetek ki­ építéséhez, mert látta a szükségessé­ gét az összetartásnak. Ezen szerveze­ tek akkor tisztán gazdasági szervezet­ ként alakultak, a taglétszám állandóan emelkedett Később azután politikai pártok szereztek befolyást és a tagogat párttagokként könyvelték el. A szakszervezetekre pártadót vetettek ki és igy a szakszervezetek politikai pár­ tok eszközévé váltak. Ennek azután az lett a következ­ ménye, hogy ugy a tagok közt mint a szervezeteken kívül álló munkásság között folytonos gyűlölködés folyt és végeredményben a munkásság gazda­ sági helyzetével senki sem foglalko­ zott. A munkásság minden erejét ko­ molytalan politikai akciók emésztet­ ték fel. Hol a keresztényszocialista, hol az ébredők, vagy a szociáldemokrata párt kérkedtek azzal, hogy ők a munkás­ ság hivatott képviselői. Természetesen azzal egyik sem számolt hogy a mun­ kásság gazdasági helyzetének megjavi­ tása érdekében sorakozott egyik vagy másik szervezet táborába. Nekik nem is volt fontos és ez volt azután az, ami a munkásságban megrenditette a hitet a szervezete iránt és otthagyta szerve­ zetét A munkáltatók természetesen kihasználták az alkalmat és a folyton változó gazdasági viszonyokat a ma­ guk boldogitására használták ki — A munkás volt állandóan mindenkinek az �2 bányász" "A ütőkártyája, azonban az ő helyzetével senki sem törődött. Az utóbbi években a nyomasztó gazdasági válságokban a munkásság látva azt, hogy a szervezetek vezetői politikai elfoglaltságuk következtében nem foglalkoznak súlyos helyzetükkel, ők maguk kezdtek vele foglalkozni. Igy azután rájöttek arra, hogy az egész munkásmozgalmat át kell reformálni. Külön kell választani a gazdasági szer­ vezeteket a politikai szervezetektől. Óriási viaskodások folytak a mun­ kásság között, mondhatni még az egyes emberek önmagukban is viaskodtak. A legnehezebb volt a munkásnak ki­ zökkenni abból, amit a szervezkedés kezdetén tanult. Ugyanis akkor azt tanulta, hogy amikor a szakszervezet­ nek tagja lett, akkor egy pártnak is tagjává vált. Abban a hitben volt, hogy a munkásság összessége ellen vét, ha annak az érzelemnek kifejezést ad. Mindenki meg volt győződve en­ nek az igazságáról, azonban minden­ kit a pártfegyelem kötött. Mig végre a bányamunkások szakitottak ezzel az ósdi felfogással és függetlenitették ma­ gukat minden politikai párttól. Belát­ ták, mennyire helytelen volt az, hogy a töke elleni harcban politikai mérle­ gen mérték azokat a munkásokat, akik a harcban részt akarnak venni. A politikai állásfoglalás mellett azu­ tán azt mérlegelték, milyen a vallási, vagy nemzeti, vagy nemzetközi ér­ zelme. Teljesen közömbös a munkás­ ság szempontjából kinek milyen a politikai felfogása, akkor amikor a tökével állunk szemben. Ugyan csak közömbös az is, kinek mi a vallása. Legnagyobb ütköző pontot képezte a nemzeti alap és a nemzetköziség. Az egyik oldalon az a vád a politika men­ tes gazdasági szervezet ellen, nem áll nemzetközi alapon, a másik olda­ lon viszont azt vitatják, hogy nem áll nemzeti alapon. Ez az a kérdés, amelyet mindenki kerül és félve nyul hozzá. A régi szakszervezetekkel is igy voltak a munkaadók és hatóságok, haza ellenesnek minősitették, a mai szakszervezetek vezetői viszont tulzott hazafiasnak tartották. Ebben a kérdés­ ben is nyilt és egyenes az álláspon­ tunk. A tőkével szemben nem vagyunk sem nemzetiek sem nemzetköziek, hanem mindenkor igyekszünk a tőke és munka harcában a munka csapatait győzelemre segiteni. Viszont emellett nem szégyeljük bevallani, hogy magya­ rok vagyunk, sőt erre büszkék va­ gyunk. Fontos azonban a különféle társa­ dalmi állásu és beosztásu rétegeknél, hogy megértsék a munkás lelkületét. Erezzenek -együtt fájdalmában, örömé­ ben, keressék a megértést, rombolják le a válaszfalakat, hidalják át a tátongó űrt, amely sajnos a különféle tagozó­ dás között van. Találja meg az ember az embert, az államban a polgár a polgárt. Tehát ápoljuk a májusi kike­ let csemetéjét, amelyből a megértés, az összetartás és az együttérzés ha­ talmas fája terebélyesedik ki. Menekülés a süllyedő hajóról. Megszólalt a vészsíp. Megkezdődött a menekülés. Ebben az esetben azonban for­ dított arányban történik, vagyis mig a süllyedő hajóról mindenki menekül s amikor a kapi­ tány meggyőződik arról, hogy mindenki megmenekült, utolsónak a kapitány hagyja el a hajót Ezzel szemben, most a kapitány nem győzi várni, mig a menekülők sorozata elhagyja a hajót törtetve előugrik, elsőnek ugrik a mentőcsónakba, hogy szárazra evez­ zen. A boldogult Bányamunkás Szövetség titkára belátta, hogy egy olyan szövetségben, ahol tagok nincsenek, nincs mit keresnie a titkárnak sem, tehát igyekezett a maga ré­ szére biztos állást keríteni. Peyer Károly leszámítva azt a kis időt, (16 hónapot) amit üdülési emigrációban töl­ tött, a megalakulás óta volt titkára a szövet­ ségnek és ha balkezes taktikája nem sodorta volna a megsemmisülésbe a szövetséget, ugy akkor továbbra is ott maradt volna. Azon­ ban Peyer Károlynak már a természetében van, hogy addig agyarkodik, amig vagy ötet tessékelik ki a szervezet vezetéséből, vagy pedig töltetesében saját maga gázolja el a szervezetet és igy kerül ki. Most ez utóbbi történt Még emlékezünk arra az időre, amikor Peyer Károly könyökölésével egy másik szervezetnek a vezetésével lett meg­ bízva, ahol azután mindenkin keresztül gá­ zolt mig végre ajtót mutattak és a szerve­ zet vezetésének az éléről eltávolították. Igaz, hogy akkor is annyira kapaszkodott csak akkor tudták eltávolítani, amikor más állást tudtak biztosítani számára. Igy tudtak megszabadulni az ő diktatórikus vezetésétől. A bányamunkás szövetség, amikor leg­ nagyobb nehézségekkel küzdött, a tagok megértést kívántak, amely megértést a szövetség vezetőségi tagjaiban meg is találták, azonban Peyer Károly hidegen elzárkózott s az egész egyéniségét latbavette és a már megtalált megértést felrúgta, nem törődve azzal, hogy ez által egy oly szövetségnek a létét veszélyezteti, amelyért sok ezer bánya­ munkás börtönt ült, internálást, megveretést, Ezek előtt a bányamunkások előtt a szö­ vetségi eszme szent volt és szinte Krisztusi türelemmel türték végig a szenvedéseket azért, hogy a szövetségünkön csorba ne essen. Hittel, reménnyel és szeretettel vette körül a bányamunkásság tömege, meghoztak minden áldozatot, mert hitték és remélték, hogy a szövetség is szeretettel fogja magá­ hoz ölelni azt a tömeget, amely érte oly sokat szenvedett Sajnos csalódott, mert Peyer Károly volt az, aki ezt a szép egyet­ értést állandóan megbontotta, alattomos intrikákkal mérgezte meg a bányamunkás­ ság lelkületét és a hit, remény, szeretet helyett a gyűlölködést és ellenségeskedést vitte be a szervezetbe. Ez idézte elő, hogy a bányamunkásság elfordult régi szövetségétől, egy uj szövetsé­ get alapított, amely szövetségben már eleve kizárta azt, hogy egyének diktálhassanak és egyének veszélyeztessék a munkásság egy­ ségét Amikor a bányamunkások kenyér­ törésre vitték a dolgot, az elé az alternatíva elé állították Peyert, hogy hagyja el a helyét a békesség érdekében. Ezt ő pök­ hendien elutasította és kijelentette, hogy mindenkit elfog gázolni s lefogja tömi azuj alakulást Ezzel szemben az történik, hogy ő hagyja el a helyét, azonban már késő. Még hónapokkal ezelőtt voltak bányamun­ kások, kik biztak abban, hogy ha Peyer elhagyja a helyét, akkor meg lehet menteni a bányamunkás szövetséget, ma már azon­ ban ez teljesen lehetetlen, mert romokban hever. Ne gondolja senki, hogy az által mert Peyer megválik a bányamunkás szövetség vezetésétől, már önállóan intézhetik ügye­ iket Nem fog ő nyugodni az uj helyén sem, hanem most még inkább az lesz a törek­ vése, hogy egyéni bosszújának érvényt sze­ rezzen. Ezentúl majd mint a szakszervezeti tanács titkára fog atyáskodni a szövetség fölött és amit ő nem tudott keresztül vinni, azt másokkal igyekszik keresztül erő­ szakolni. 1927. május 1. Ezt annál könnyebben teheti, mert akkor, ha valami nem sikerül, akkor ő tisztes távolból fogja nézni, sőt okolni fogja a ve­ zetőket és azt fogja hangoztatni, hogy ez azért történhetett, mert ő nincs ott, viszont, ha valami sikerülni fog, akkor oda fog állni azzal, hogy íme mégis csak ő tudja a dol­ gokat intézni. Tehát ő továbbra is a bánya­ munkások rossz szelleme marad. Azonban a bányamunkások már tul vannak a babo­ nán, nem félnek a szellemektől, szembe fognak szállni. Megnyílt a Singer varrógép részv.társaság fiók üzlete Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt, a róm. kath. templommal szemben, ahol ujból kaphatók a sokáig nél­ külözött Singer varrógépek, Singer alkat­ részek, Singer fonál, Singer olaj stb. Munkanélküli jutalom. A Magyar Általános Kőszénbánya részv. társaság 1926. évi nyereségéből az igazgató­ ság tagjainak fejenként 700.000,000 korona (56,000 pengő) tantiémet fizetett ki. Ha ezt napokra felosztjuk, akkor kitűnik, hogy egy-egy napra esik 2.000,000 korona, vagyis (160 pengő) ez a napidij jár az ünnepna­ pokra és vasárnapokra is. Az 1926-os esztendő általában egy nagyon sivár esztendő volt, mindenki tele volt pa­ nasszal és mindenki szinte félve gondolt, hogy mit hoz a holnap, nem-e fogják elbocsájtani a munkából és akkor mitévő lesz. A bányavállalatok ugyancsak tele voltak panasszal, sírással, élükön a Magyar Alt Kőszénbánya r. t, amelynek vezetői szám­ talanszor kéztördelve panaszkodtak s már már azt hittük, hogy a kétségbeesésbe jut­ nak, milesz velük, tönkre megy a vállalko­ zás. Azt hittük, hogy van ennek valamelyes komoly alapja is. A közvéleményt sikerült is nekik megtéveszteni ugy, hogy a közvé­ lemény állandóan aggódva tárgyalta a bánya­ ipar válságát. Ime a végeredményben ki­ tűnik, hogy nem is olyan rossz vállalkozás a bányavállalkozás. Mert vannak emberek, akik ebből a vállalkozásból napi 160 pengő jutalmat élveznek. Azt kérdezzük, vajjon tudják-e azok az urak, akik a napi 160 pengőt zsebre vág­ ták, hogy ugyan merre is fekszik Tatabánya ? Vajjon láttak-e már életükben egy eleven bányászt ? Azt nem akarjuk kérdezni, hogy szenet láttak-e, mert hiszen ezt volt alkal­ muk látni abban az időben, amikor a gőz­ fűtések nem funkcionáltak és az igazgatói szobákban a cselédség szénnel fűtött. Ugyan van-e fogalmuk arról, hogy az a bányamunkás milyen megfeszített erővel dolgozik, amikor a szenet kitermeli és akkor csak annyit képes megkeresni ezzel a meg­ feszített munkával havonta, mint amennyit azok az igazgatósági tagok, akik a bányát sohasem látták, egy fél napra kapnak tan­ tiem cimen. A bányamunkás az ő megfe­ szített munkájaért alig képes 80—90, esetleg 100 pengőt keresni havonta, ezenfelül semmi járandósága nincs, ugyanakkor az igaz­ gatósági tagok még a tantiémen felül egy nagy csomó részvénynek is a tulajdonosai, amely részvények néhány hónap alatt a duplájára emelkedtek ugy, hogy a részvé­ nyeken csupán a nyereség tesz ki körülbe­ lül 400 pengőt, ezen kívül van azután az osztalék. A Magyar Ált. Kőszénbánya rt tatabányai telepén minden lelkiismeretfurdalás nélkül tették ki és teszik ki még ma is az embe­ reket az utcára, elbocsájtják munkájából, �1927. május 1. 3 „A Bányász" redukálják a műszakokat azzal az ürüggyel, hogy nincs szénkonjunktura. Hány száz bá­ nyamunkás család tudna tisztességesen meg­ élni abból, amit igy minden munkanélkül oszt ki a vállalat, mennyi kesergő könnyet törölne le azon szerencsétlen anyák szemé­ ről, akik koplaló gyermekeik felett könynyeznek és mennyi ökölbe szorult kezet tudna kinyujtani. önkéntelenül is felhangzik ajkunkról, nem nyugszunk addig, amig a dolgozó munkás meg nem kapja munkája értékét. A szakszervezeti tanács meg­ választotta uj vezetőjét A szakszervezeti tanács április 15-én dél­ után ülést tartott, amelyen a vezető titkári állás volt napirenden. Annak idején mi is megemlékeztünk Jászai Samu, a szakszervezeti tanács volt titkára elhunytéról, aki a szakszervezeti tanács titkári teendőit, a szaktanács titkár­ ságának a megalakulása óta 1904. végezte. Egyik legfontosabb tisztség ez. amely a szak­ szervezeti életben döntő sullyal bir. A szak­ szervezeti tanács titkárságára hárman adták be pályazatukat: Peyer Károly, Kruppa Rezső és Rottenschtein Mór. A szakszerve­ zeti tanács fenti ülésén egy érvénytelen szavazat ellenében Peyer Károlyt választotta meg a vezetői titkári állásra, amelyet a megválasztott május 1-én foglal el. A szakszervezeti tanács megalakulásakor a munkásság gazdasági szervezeteinek az irányítására, támogatására, a munkásság oktatására alakult A megalapításkor a leg­ főbb szempont az volt hogy a szakszerve­ zeti tanács tagjai sorába oly munkásokat küldjenek ki, akik nem a politikai, hanem kizárólag a gazdasági szervezetek fejleszté­ sén fáradoznak, szem előtt tartva a munkás­ ság gazdasági helyzetét Vezető titkárul annakidején Jászai Samut azért választotta a szakszervezeti tanács, mert Jászai egyike volt azon szakszervezeti férfiaknak, akik a munkásság boldogulását a gazdasági szerve­ zetek kifejlődésétől remélte. A magyar mun­ kásmozgalomban a szakszervezeti tanács számtalanszor került sulyos helyzetbe, vala­ hányszor a munkásság érdekképviseleteit politikai térre terelték. Jászai egyike volt azoknak, aki számtalanszor nyíltan szembe­ helyezkedett politikai akciókkal, mert azál­ tal veszélyeztetve látta a munkásság gaz­ dasági érdekképviseletét. Nem kívánjuk' kritika tárgyává tenni a szakszervezeti tanács mostani választását, csak lekivánjuk szögezni, hogy ellentétben azzal az állásfoglalással, amelyet a szak­ szervezeti tanács mint testület számtalan­ szor hangoztatott, hogy a szakszervezetek gazdasági szervek és nem politizálnak, ugyanakkor most a szociáldemokrata párt egyik legexponáltabb politikusát választotta vezető titkárul. Ez ugyanis ellent mond mindazon állásfoglalásoknak, amelyet már oly sokszor, ugy a parlamentben, mint a parlamenten kivüli életben szakszervezeti exponált emberek leszögeztek. Ezek után megszűnt azon hangzatos jelszavaknak a komolysága, amelyet folyton hangoztattak, hogy a szakszervezetek nem politikai tes­ tületek és nincsenek politikai pártok be­ folyása alatt Jellemzés képen ugyanakkor, mikor a há­ rom jelölt közül éppen Peyer Károlyt váfosztották meg, ezzel elvágták azt a véde­ kezést — amelyet eddig folytattak, — mert Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr-, és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenyei lehetetlen az, hogy 9 órakor, mint egy gaz­ dasági szervezetnek megbízottja azt han­ goztatja, hogy távol áll tőle minden politikai befolyás és kizárólag gazdasági téren kíván eljárni, ugyanaznap 9 30 perckor mint a szociáldemokrata párt vezető politikusa tár­ gyal különféle politikai pártokkal s ugyan­ akkor hangoztatja, hogy ő a szakszervezeti tanács titkára s a munkásságot politikailag képviseli. Ez a választás ellent mond még Albert Thomas nézetének is, aki ittlétekor világosan azt a tanácsot adta, hogy expo­ nált politikust a vezető titkári állásra neválaszanak. Az élet szatírája, hogy ugyanazt válasz­ tották a szakszervezeti tanács vezető titká­ rául, aki még nem is olyan régen a szak­ szervezeti tanácsról ugy nyilatkozott „halot­ takról jót, vagy semmit,“ vagyis azt válasz­ tották ezen testület vezetőjévé, aki ezt az egész testületet soha komoly számításba nem vette. A baglyasaljai helyicsoportunk vigalmi gárdájának pénztári je­ lentése. A baglyasaljai helyicsoportunk az alábbi kimutatás tanusága szerint egyike azoknak, aki a munkásság kulturális fejlesztésében a legkiválóbb módon vesz rész. — Dalárdája, zenekara és igen értékes műkedvelője szó­ rakoztatja és neveli a baglyasaljai munkás­ ságot Az alábbi kimutatások hűséges képet nyujtanak arról is, hogy milyen szép össze­ geket fordítottak a munkásság kultúrájának fejlesztésére. A baglyasaljai helyicsoportunk megalaku­ lása óta, 1926. évi szeptember 1-től, 1927. évi március hó 20-ig a következő forgalmat eredményezte a vigalmi bizottság, illetve a dalárda és zenekar: Bevétel: Mulatságból Adományból Tandíjból Tagoktól Központtól sapka hozzájár. összesen 8.978.950 kor. 250.000 2.264.000 1.964.000 1.799.000 15.255.950 kor. Kiadási Dalárda és zenekarnak sapka Karmesternek tandíj Dalosjelvények Hangszer javítás . Egyéb apróbb kiadások összesen 4.375.000 kor. 4.600.000 837.500 253.000 1.821.950 11.887.450 Bevétel 15.255.950 kor. Kiadás 11.887.450 Egyenleg 3.368.500 kor. (Pengő értékben 269 pengő 48 fillér.) Baglyasalja, 1927. március 20-án. Makó József, s-k. elnök. Angyal Lajos, a. k-. pénztárnok. Kis Géci András, s. k., Széver Károly, s. k. ellenőrök Olaszország uj munkaalkotmánya a tulajdon és munka védelmére. A fasiszta nagytanács által április 21-én határozatot hozott, amelyben megszabja az irányt az olasz termelés lehetséges meg­ szervezésének és a munka védelemnek. A háboru után az Összes európai álla­ mokban a legfőbb gondolat a termelés újjá szervezése képezte. Maga a gazdasági prob­ léma elválaszthatatlanul összefügg a meg­ oldást követelő szociális problémákkal. Minden országban próbálkoztak törvények­ kel és. rendeletekkel a szociális problémákat megoldani, azonban sikert elérni nem tud­ tak. Az olasz fasiszta nagytanács ugyanazt akarja elérni a Charta del Lavora elfogadá­ sával Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy ennek a törvénynek az összes cikkei­ vel kimerítően foglalkozzunk, azonban ez a törvény oly alkotmány, amely az összes művelt államokban beható megvitatás tár­ gyát képezi A munka Charta megállapítja, hogy a munka társadalmi kötelesség és nem csupán vagyon szerzési lehetőség. Ugyancsak az egyesületi életben egy egész uj helyzetet teremt Vagyis egy szervezetbe kívánja tö­ möríteni a munkást és munkaadót- Csak az állami felügyelet alá helyezett szindikátus képviselheti az olasz munkásságot Kivona­ tosan alább adjuk a munka Charta egyes cikkeit és észrevételeinket. Az 1. cikk megállapitja az olasz nemzet erkölcsi, politikai és gazdasági egységét, amely a fasiszta államban valósul meg. 2. cikk. A munka társadalmi kötelezettség, akár szellemi, akár technikai, vagy kézi formában végeztetik. Az állam védi a tulaj­ dont és a munkát, az a cél, hogy a terme­ lők jólétben éljenek és a nemzeti hatalom kifejlődjék. 3. cikk. Minden hivatásos, vagy gazdasági szervezet szabad, azonban csupán a törvé­ nyesen elismert és állami felügyelet alá helyezett szindikátusnak áll jogában az. hogy törvényesen képviselje a munkaadók és munkások valamennyi kategóriáját, az állammal és a többi hivatásos egyesülettel szemben védje az érdekeket, az egyes kate­ góriákhoz tartozó valamennyi tagra nézve kölelező kollektív szerződéseket kössön, a tagokra illetéket rójjon ki és a tagokkal szemben a közérdek által előirt működést fejtsen ki. Ez a cikk hivatásos és gazdasági szerve­ zetekről emlékezik meg. Azt mondja, hogy minden szervezet szabad, azonban csak az képviselheti a munkásokat, amely állami felügyelet alá van helyezve. Nem jelölimeg �1927. május 1. "A bányász“ 4 az állami felügyelet alá helyezés módját, de viszont háttérbe szorítja azokat, amelyek nincsenek állami felügyelet alatt, mert nincs képviseleti joga és nem vethet illetéket a tagokra. 4. cikk A kollektív szerződéseket olyan tényezőként állapítja meg, mely a munkás és munkaadó között kiegyenlíti az ellenté­ teket és azt alárendeli a magasabb terme­ lési érdeknek. 5. cikk. A munkaügyi tanács az a szerv, amelynek révén az állam beleavatkozik ama munkaügyi ellentétek szabályozásába, ame­ lyek a feltételek vagy egyéb fenálló egyez­ mények betartására, vagy pedig egyes mun­ kafeltételek rendelkezéseire vonatkozik. 6. cikk. Állami szervnek ismeri el a kor­ porációt, amely hivatva van a munkások és munkaadók felett fegyelmet gyakorolni és a termelést előmozdítani. 7. cikk, A vállalat vezetőségét felelőssé teszi az állammal szemben. A termelő erők együttes munkájából alakul ki a felek kö­ zött a jogok és kötelességek kölcsönössége. A munkások akár technikusok, akár alkal­ mazottak, aktiv munkatársai a vállalatnak, amelynek vezetése a vezetésért felelős mun­ kaadó kezében van. 8. cikk Kötelességévé teszi a munkások egyesületeinek oda hatni, hogy fokozzák a termelést és csökkentsék az előállítási költ­ ségeket 9. cikk. Az állam csupán akkor avatkozik be a gazdasági vállalkozásokba, ha hiányzik vagy elégtelen a magán kezdeményezés, vagy ha az állam politikai érdekei forognak kockán. Ez a beavatkozás ellenőrzés, vagy üzletvitel formájában történhetik meg. 10. cikk Kollektív viszályok alkalmával a hivatalos egyesületek közbelépnek, igyekez­ nek az ellentéteket elsimítani, ha nem sike­ rül, a rendes munkaügyi tanácshoz fordul­ nak, amelyhez érdekelt csoportok kijelölé­ sére ülnököket osztanak be. 11. cikk A hivatásos csoportoknak köte­ lességük, hogy kollektív szerződések révén szabályozzák a munkaviszonyokat, a mun­ kaadók és munkások általuk képviselt ka­ tegóriái között Szerződéseket az első fokú egyesületek kötnek, a központi szerv veze­ tése és ellenőrzése alatt, amely a törvény­ ben megállapított esetekben közbe lép. — Minden szerződésnek, érvénytelenség terhe alatt, pontos szabályokat kell tartalmaznia a fegyelmi viszonyok, a próbaidő kiszabás, a fizetés, a kártalanitás, valamint a munkaidő kérdésében. 12. cikk. A szindikátus és a munkaügyi tanács ítélete biztosíték arra, hogy a normá­ lis életszükségletnek meg fognak felelni — A bérek megállapitását a kollektív szerző­ dések rendezik. 13. cikk. A termelés válságából és a va­ luta ingadozásából folyó következmények elintézését a hivatalos egyesületek a korpo­ raciók minisztériumával karöltve a pénzpiac és gazdasági viszonyok, a munkás és mun­ kaadó életszínvonalának figyelembe vételé­ vel intézik. 14. cikk Akkordbéres megállapodások­ nál hetenkint vagy kéthetenkinti kifizetése­ ket kell teljesíteni A rendszeres időszaki turnusokba bele nem értett éjszakai mun­ káért, a napibérhez viszonyított megfelelő százalékos többlet fizetendő. Az akkord díjszabásokat ugy kell megállapítani, hogy egy szorgalmas munkás normális munkabi­ rás mellett, az alapfizetést meghaladó mini­ mális keresményt érhessen el. 15. cikk A kollektív szerződésnek tartal­ maznia kell a vasárnapi munkaszünetet — Azonkivül a törvények előírása és a válla­ lat technikai követelményeinek a keretében a helyi hagyományokhoz képest a vallási és polgári ünnepek tiszteletben tartassanak. A munkásnak lelkiismeretesen és intenziven be kell tartani a munkaidőt 16. cikk. A munkásnak joga van min­ den évben fizetéses üdülési szabadságra, ha egy vállalatnál 1 évet szolgálatban eltöltött. 17. cikk. Amennyiben a munkaviszony a munkás hibáján kívül felmondás utján véget ér, állandó üzemű vállalatnál egy évi kere­ setnek megfelelő kártérítésre van joga. — Ugyan ilyen végkielégités esedékes a mun­ kás elhalálozása esetén. 18. cikk. Ha egy vállalat más tulajdonos kezébe megy át, az uj üzembe be nem osztott személyzet az uj vállalkozóval szem­ ben megtartja szerződésben biztositott jogait A munkaszerződés érvényességét nem szün­ teti meg a munkás betegsége, ha nem lép túl bizonyos meghatározott időtartamon. A fegyveres szolgálatra való behivás, vagy a nemzeti milíciába való szolgálat nem ok a felmondásra. 19. cikk. Ha a munkás vét a fegyelem ellen, a vállalkozás normális menetét zavaró cselekményt követ el, a cselekménynek meg­ felelően pénzbüntetéssel, a munkából való kiállítással, azonnali elbocsájtással, sulyos esetben végkielégítés nélküli elbocsájtással büntethető. Külön részletezendő, mely eset­ ben van joga a vállalkozónak ezen bünte­ téseket alkalmazni. 20. cikk. Az ujonnan alkalmazott munkást próbaidő alá vetik, amelynek tartama alatt kölcsönösen fenn áll a szerződés felmondá­ sának joga és csupán a tényleg teljesitett munka ellenértékét kell megfizetni. 21. cikk. A kollektív szerződés rendelke­ zései és előnyei az otthoni munkára is ki­ terjed. Az otthoni munkára az állam külön intézkedést tesz a munkarend, biztositás és az egészségügy terén. 22. cikk. Az ipari foglalkoztatás és a munkanélküliség állapotát, amely egyuttal a KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás Arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban, Kedvező részletfizetés fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. Újból megnyílt a SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Minden nélam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok.------------ Órajavitások műhelyemben pontosan termelési és munkafeltételek együttes indexe, csak az állam jogosult megállapítani és ellen­ őrizni 23. cikk. A felek részvételével alakult közvetítő hivatal a testületi szervek ellenőrzése alatt áll. A munkaadók kötelesek az említett hivatalokba törzskönyvezett munká­ sokat alkalmazni, de joguk van közöttük válogatni, amellett a fasiszta szindikátusokba beiratkozott munkásokat szolgálati éveik szerint előnyben kell részesíteni. A munkások hivatásos egyesülései köte­ lesek a munkások között munkaképességük és erkölcsi értékük fejlődése céljából kü­ lönbséget tenni. 24. cikk. A testületi szervek ellenőrzik, hogy a balesetek elhárításával és a munka­ rendészetről szóló törvényeket a szövetsé­ gek keretébe tartozó személyek betartsák. 25. cikk. Az együtt működés elve a leg­ magasabb fokon a jóléti gondoskodásban jut kifejezésre. A munkaadó és munkás arányosan kötelesek a magukra vállalt ter­ hek viseléséhez hozzá járulni. Az állam a testületi szervek és hivatásos egyesülések útján arra törekszik, hogy egységesítse és egymás mellé rendelje a jóléti gondoskodás rendszerét és intézményét 26. cikk. A testületi szervezetü állam ter­ vezi: 1. Tökéletesítik a balesetbiztosítást. 2. Javítják és kiterjesztik az anyasági biz­ tositást. 3. A valamennyi betegségre kiterjedő biztosítás rendszerének első lépéseként meg­ valósítják a hivatással járó betegségek és a tuberkulózis elleni biztosítást 4. Tökéletesí­ tik a kényszerű munkanélküliség esetére szóló biztosítást. 5. Az ifjúmunkások részére külön dotációval alkalmazzák a biztosítások formáit 27. cikk. A munkás egyesülések feladata az általuk képviseltek védelme, adminiszt­ ratív és bírósági eljárásoknál a baleseti és szociális biztositás ügyében. A kollektívszerződésekben, amennyiben technikailag keresztül vihető gondoskodás történik olyan segélypénztárak létesítésére, amelyek beteg­ ségek esetén segélyeznek és amelyek járu­ lékait a vállalkozók és munkások kölcsönö­ sen fizetik. Ez intézmények mindkét részét a testületi szervezetek ellenőrzése alatt kell igazgatni. (Folyt. köv.) A Bányász-ban. Fő-utca 75. szám alatt r. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 9. szám (1927. május 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-05-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1987728f9fc3a16d1da84cecaa4bab91.jpg 99bdb85c1b6707439c688a6174e027fb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/82164c8747da5f92e3bffd8022e339c6.pdf 1f3180197ea79de58ebad5c750231183 PDF Text Text II. évfolyam. 10. szám. 1927. május 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Telefon szám : 46. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Bérredukció a Pécsvidéki kerületben. A Pécsvidéki, baranyai és tolnai bányakerületekben a munkabéreket 10 és 20 százalékkal redukálták azzal az indokolással, hogy a nyár folyamán nincs a vállalatoknak oly alkalmuk a termelt szenet értékesiteni, mint a tél folyamán. Amikor ez a hir eljutott hozzánk, nagyon furcsán hangzónak találtuk és sehogy sem tudtuk elhinni, lehetséges-e az, hogy milliárdokkal rendelkező nagy vállalatok ilyen ürüggyel képesek le­ gyenek arra, hogy a munkásoktól a már előzőleg élvezett munkabérekből levonjanak csak azért, hogy a vállalalatok mérlegszámlái meg ne billenje­ nek, illetve a megszokott nagy profi­ tot ne veszélyeztesse. Ennek ellenőrzésére kiutaztunk a helyszínre, ahol sajnálattal kellett meg­ győződnünk a valóságról, amelynél fogva a Dunagőzhajózási bányatársulat 10 százalékkal, a salgótarjáni kőszén­ bánya rt nagymányoki és szászvári telepein 20 százalékot, a komlói kincs­ tári bánya szintén 20 százalékot vont le az eddig élvezett munkabérekből Ezek között legfelháboritóbb a komlói kincstári bányának a bérredukciója, ahol mikor a munkásoknak tudomá­ sára adták a bérlevonást, ezt azzal az ijesztéssel tették, hogy vagy el kell bocsájtani 200 embert, vagy hetenkint csak 4 műszakot dolgoznak, vagy pedik megnyugszanak a 20 százalék levonásban. Nem tudjuk megérteni miként tudja a kincstári bánya ezt a három kifogást összehozni, Mert vagy tényleg el kell bocsájtani 200 munkást, vagy csak heti 4 műszakot teljesíthetnek, ehez azon­ ban a harmadiknak, vagyis a bérredukciónak semmi köze nincsen. Mert ha a munkás kevesebb műszakot dol­ gozik, vagy kevesebb létszámmal dol­ gozik, az egyes munkásra ugyanannyi munka esik mint azelőtt, tehát akkor ugyanannyi bérnek is kell kijárni. Azt, hogy a magántőke igyekszik a profitot minél magasabbra növelni, ezt meg tudjuk érteni, mert ez a tőke ter­ mészetépen van, azonban egy kincs­ tári bánya, mely az állam tulajdona, nem állhat be vezetőnek, nem szol­ gálhat például a tőkének, hogy miként kell a munkásságot kizsákmányolni, sőt az államnak kötelessége, amikor a munka és a tőke harcban áll a mél- tányosság és az emberi érzés, ugyan­ csak az államfogalmak azt diktálják, hogy abban a harsban az államnak kötelessége a gyengébb fél oldalára állni és védelmébe venni az erősebb tőké­ vel szemben. Mert hiszen az államnak elsőrendű érdeke, hogy az állam pol­ gárai becsületes és tisztességes meg­ élhetést találjanak az állam keretében, mert minden államnak a hatalma an­ nál nagyobb, minél nagyobb jólétben és megelégedettségben élnek polgárai. Már pedig ott nem lehet jólétről és megelégedettségről beszélni, ahol a munkabéreket redukálják, holott a nem redukált munkabérek sem tettek ki többet, mint a mai megállapított index­ számnak a kétharmada ugy, hogy azok a munkások, akiknek a béreiket redu­ kálták, az index számoknak csak a felét érik el. Különösen nem tudjuk megérteni a bérredukciót most, amikor állandóan visszhangzik az ország különösen a nép­ jóléti és munkaügyi miniszter hangjá­ tól, amellyel folyton azt hangoztatják, hogy a kormány a szociális törvények­ nek a sorozatát fogja megvalósítani. A kórmánynak legsürgősebb köte­ lessége, hogy ezt a bérredukciót a komlói üzemnél megszüntesse és a munkásságnak április 1-től járó elvont munkabérét azonnal kifizettesse. Nem tudjuk elhinni, hogy a kormány illeté­ kes faktorainak tudomása lett volna ezen bérredukcióról, mert hihetetlenül hangzik az, hogy ugyan akkor, amikor szociális intézkedéseket, szociális in­ tézményeknek a meg valósitását forszí­ rozza, akkor egy ilyen antiszociális intézkedéssel szavahihetőségét tenné kockára. Sokkal valószinübbnek tart­ juk azt, hogy egyes urak ezen csele­ kedetükkel kívánják a kormány előtt bizonyítani az ő szükségességüket, rá­ mutatva arra, hogy milyen jól értenek a racionális gazdálkodáshoz. Ugy érez­ zük, hogy a kórmány most, amikor tudomására hozzuk ezen elkövetett lelketlenséget, azonnal intézkedni fog, hogy ezt a visszás helyzetet megvál­ toztassa. Az államnak az az érdeke, hogy az állami üzemeknél kimutassa, hogy igenis lehet szociális üzemeket vezetni, hogy ezzel is példával járjon elő a magán vállalatok előtt. A kór­ mánynak meg kell ezt mutatni még akkor is, ha a nehézkesebb állami adminisztráció és bürokrácia következ­ tében nem tud nyereséget kimutatni, mert hogy kívánhatunk a magánválla­ latoktól emberséges megértési, szoci­ ális gondolkozást, amikor ezt egyes túlbuzgó urak a kormány nevében megcsúfolják. A komlói munkásság a milt vasár­ napon hangosan adott kifejezést elke­ seredésének és elégedetlenségének és a komlói munkásság elég erősnek érzi magát szervezetében, hogy amennyiben ezen embertelenséget felülről meg nem szüntetik, ugy ő maga fog kiállni a küzdőtérre. Nem fenyegetésként han­ goztatták a komlói bányamunkáitok ezen elhatározásukat, azonban az a keserűség és az a megaláztatás vál­ totta ki belőlük, amelyben részesültek. Felhívjuk a kincstári bányák érdekek vezetőit és a kórmány figyelmét, szív­ leljék meg a bányamunkásoknak ezt a kívánságát és teljesítsék. Ugyancsak különös állapotok ural­ kodnak a Dunagőzhajózási társulat szénbányáiban, ahol a béreket 10%kai redukálták, ugyancsak redukálták a műszakok számát is. Ugy, hogy itt minden különösebb indokolás nélkül tisztán csak azzal indokolták, hogy a szénelhelyezés terén merültek fel ne­ hézségek, ezért redukálták a béreket és redukálták a műszakok számát Ez munkaadói és kereskedői beállításnak elég jól hangzik, azonban ugyan akkor, amikor a munkabéreket és a műsza­ kokat redukálták, ugyanakkor kény­ szerítik a munkásokat, hogy a redu­ kált számú műszakok mellett pótmű­ szakot teljesítsenek. Ez már azután egyenesen rámutat a tőke kapzsiságára, mert ez által az üzemköltséget redu­ kálja és azért a bányatermelését, illetve a teljesítményét ugyan annyira tudja fokozni, mint a rendes műszakok mellett, ugy, hogy a bánya ugyan­ annyit termel, ellenben munkabérek­ ben sokkal kevesebbet kell kifizetni az üzemfentartásra, vagyis a bánya­ vállalat nem veszit semmit, veszíteni csupán csak a munkások veszítenek. Azt hallottuk általában a háború utáni időkben, sőt még a legutóbbi időkben is, hogy mindenkinek le kell szállítani az igényeit, mert az állam és az ország képtelen mindazon java­ kat nyújtani, amelyet a béke éveiben nyújthatott volna. Mi munkások elju- �"A bányász" 2 t ttunk odáig, hogy úgyszólván igé­ o nyekről már nem is beszélhetünk, mi pusztán a megélhetésért küzdünk, nem tudjuk megérteni sehogysem, hogy akkor, amikor a munkásság minden igényéről úgyszólván lemondott, pusz­ tán a becsületes és tisztességes meg­ élhetésért küzd, ugyanakkor a tőke birtokosai nem hogy a békebeli igé­ nyeiket leszállították volna, hanem a béke idejében is csak a képzeletben létező fogalmak szerinti életmódot folytathatnak, nem tartják erkölcste­ lenségnek azt, hogy ugyanakkor, ami­ kor a bányászgyermekek úgyszólván mezítelenül szaladgálnak a telepeken és mezítelenségük folytán elmulasztják az iskolákat, édesapjuk a föld mélyé­ ben küzd az életért, ugyanakkor a bá­ nyavállalatok igazgatóság tagjai száz­ milliókat visznek el a munka értékéül. Ebben a kérdésben ugyan csak a kormányzatnak kötelessége beavat­ kozni és segitségére lenni a gyengébb félnek, a munkásnak. Amennyiben a munkásság magára lesz hagyatva meg­ fogja találni a módját, miként kell a munkáltatóval szemben biztosítani az Ó megélhetését, mert elvégre, ha joga van a vállalatnak a munkás által ter­ melt értéket olyan áron áruba bocsáj­ tani, hogy ez a vállalatnak megfelelő hasznot biztositson, ugyan ugy joga van a munkásságnak az ő munkaere­ jét ugyan olyan áron áruba bocsájtani, mint amelyből emberséges életmódját biztosítani tudja. A bányamunkásság, amikor megal­ kotta Gazdasági szervezetét, tudatába volt annak, hogy a tőkével szemben erős küzdelemre kell készülnie, ebben a tudatban tömöríti az ország bánya­ munkásságát gazdasági szervezetének zászlaja alá, mert tisztában van vele, hogy csakis ez az egyetlen egy harci eszköz alkalmas arra, hogy a tőke és munka harcából győzedelmesen kerül­ hessen ki. Nem lehet a jövőben poli­ tikai háttereket rajzolni, festeni a mun­ kásság harca mögé, mert a munkás­ ság minden politikai hátsó gondolat nélkül küzd gazdasági felszabadulá­ sáért Singer varrófény bármilyen varrógépre utólag felszerelhető, praktikus és kiméli a szemet Kérje annak gyakorlati bemutatását. Singer varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a kath. teplommal szemben. A nyomorúság vámszedői. Évtizedek óta folytatott a bányamunkásság gigászi küzdelmet, hogy a társpénztárak ósdi, elavult és lelketlen intézkedéseit megváltoz­ tassák. A bányamunkások követelése azonban meghallgatásra nem talált, a nyugdíjasok, öz­ vegyek és árvák jajszava a pusztába hangzott el Mindenütt süket fülekre találtak a bánya­ munkások, akik az iparban a legnehezebb munkát végzik, játszanak az életükkel, állan­ dóan a halállal néznek farkaszemet és a munka nyomorékaivá válnak, ezek sehol meghallga­ tásra nem találtak. Folyton ígérgették, hogy szociális törvények­ kel fognak segíteni a nyomorgó nyugdíjasokon, özvegyeken és árvákon, azonban mindeddig csak az történt, hogy a népjóléti és munka­ ügyi miniszter 1927. évi január 1-től életbeléptette a 4400 számú rendeletet, amely ren­ delettel a társpénztárakat egy országos köz­ pontba tömöríti és egyben ezen országos központnak a keretében újból megállapítja a nyugbéreket. Mikor a rendelet megjelent, az illetékesek, valamint a bányavállalatok igyekeztek ezen rendeletet olybá feltüntetni, hogy ez a rendelet a munkásság részére olyan változást hoz, amelyben kívánságaikat teljesítve látja. — Mi voltunk az elsők, akik már a megjelenés al­ kalmával rámutattunk azon súlyos sérelmekre, amelyek a rendeletet a végrehajtás alkalmával állandóan kísérni fogják. A rendelet értelmében a nyugbérek összeg­ szerű megállapítása némi emelkedést mutatott, ugy, hogy az első látszatra nagyon sokan hi­ telt adtak annak a beállításnak, mely szerint a nyugdíjasok szomorú helyzetén enyhítettek. Mi már akkor rámutattunk a hibákra, sót rámu­ tattunk már jóelöre a bekövetkezendökre, azaz a vállalatok kapzsiságára is. Mi ismerjük a tőke természetrajzát, tehát előre tudtuk, hogy a vállalatok kifogják használni ezt a rendele­ tet is és igyekeznek a maguk részére lefölözni mindazt, amit esetleg a rendelet a nyugdíjasok részére nyújtani kívánt A népjóléti minisztérium a rendelet megje­ lenése után igyekezett ezt oly szinben feltün­ tetni, mintha a népjóléti minisztériumot átha­ totta volna a nyugdíjasok nyomorúsága s most ezeknek a segítségére siet Mi ezt a jóindu­ latot nem vonjuk kétségbe, azonban ugy látjuk, a minisztérium nem számolt azzal, hogy a nyomorúságnak is vannak vámszedői, akik azt, amit a népjóléti minisztérium a nyomorgók ré­ szére biztosítani kivánt és amennyivel maga­ sabbra emelte a nyugbéreket, az az összeg nem a nyugbéresek nyomorának az enyhíté­ sére szolgál, hanem a vállalatok amúgy is telt Wertheim szekrényeibe vándorol. Még a nyugdíjasok meg sem kapták a ma­ gasabb nyugdíjakat, a vállalatok máris megta­ gadták a nyugdíjasoktól a tüzelőanyagot. Ezt tették a legnagyobb téli időben és kényszeritették a nyugdíjasokat, hogy a szükséges tü­ zelő anyagot készfizetés ellenében vásárolják meg. Amikor az országos nyugbérpénztár köz­ pontjában összeállították az iveket, amely sze­ rint megállapítják a magasabb nyugbéreket és az osztályoknak kiadták az utasítást, hogy 1-én fizessék már a magasabb, vagyis az uj meg­ állapitott nyugbért visszamenőleg január 1-től, akkor a vállalatok elhatározták, hogy a nyug­ díjasoktól megvonják a lakást A vállalatok ezen elhatározásának végrehajtását Szövetsé­ günk erélyes beavatkozással akadályozta meg. Azonban a vállalatok sehogysem tudtak bele­ nyugodni abba, hogy ez a rendelet az ő ré­ szükre ne teremjen javakat, kibocsájtottak egy körrendeletét, mely a következőkép hangzik : Körrendelet. Az iizemfőnök uraknak. Azokat a nyugbéreket, akik társulati lakást foglalnak el, további intézkedésig megtűröm, bár lakásukban azonban f. évi május hó 1-től kezdődőleg lakáshaszná­ lati dijat tartoznak fizetni. A lakásokért a használati dijakat a bé­ kében fizetett aranykoronában megállapí­ tott összegek 50 %-ában, pengőben sza­ bom meg, ideiglenesen a következő­ képen : Barak vagy padláslakásért havi 1*50 P. Földszinti szoba konyhás lakásért havi 3.— pengő. Földszinti 2 szoba konyhás lakásért havi 6.— pengő. A lakásokban felszerelt villanyáramért égőnként 50 pengőfillért fizessenek a nyugbéresek. Konyhában csak 10-es, szo­ bában pedig 16-os égő használatát enge­ délyezem. Azok a nyugbéresek, akik az üzemfőnökség tudomása szerint nyugbérükön kívül más egyéb jövedelemmel is bírnak, másütt dolgoznak, vagy hasznot hajtó foglalkozásuk van, a fentiekben megálla­ pított lakáshasználati és áramdijak két­ szeresét fizetik. Kivétel nélkül minden nyugbéres, aki lakást foglal el, tartozik ezért dijat fizetni még az is, aki dolgozó nőtlen gyerme­ kével lakik. A lakáshasználati dijat, vala­ mint a villanyáramdijat minden hó 1-ső napján a szállásmesterek szedjék be és a pénzt a pénztárba, a kimutatást pedig a társpénztárba küldjék be. Aki fizetési 1927. május 15. kötelezettségének nem tesz eleget, arról haladéktalanul jelentés küldendő, hogy azzal szemben az elfoglalt lakás kiürítése iránt törvényesen intézkedhessünk. Jelen rendeletben közölt lakáshaszná­ lati dijak csak további intézkedésig ma­ radnak érvényben. A nyugbéresekkel a jelen rendeletben használt «lakáshasználati dij" kifejezést használják, mert mi nem lakbért, hanem kifejezetten haszná­ lati dijat kivánunk tőlük a lakásért Salgótarján, 1927. április 28-án. Jó szerencsét! (Aláírás) bányaigazgató. Ennek a rendeletnek a megjelenése olyan felháborodást váltott ki a bányatelepeken, mert egyszeriben elvonta a nyugdíjasoktól azt a nyugbér többletet, amelyet a nép óléti minisz­ ter által kibocsájtott rendelet nyujtott Szövet­ ségünk központi irodáját nap-nap után töme­ gesen keresték fel nyugdíjasok és özvegyek, valamint a munkásság bizalmiférfiai is arra kérték a szövetség központját tegyen lépéseket a vállalatok ezen tulkapása ellen és igyekez­ zen a nyugdíjasokra súlyosodó terhet enyhí­ teni. Szövetségünk központi titkársága átérezte ezen súlyos helyzetet és ennek enyhítésére f. évi május 1-én kerületi összvezetőségi ülésen foglalkozott a kérdéssel. Az összvezetőségi ülés utasította a központi titkárságot, hogy bead­ vánnyal forduljon a kormányhoz, amelyben kérje a kormányzatot, hogy a 4400 számú, a népjóléti miniszter által kibocsájtott rendeletet változtassa meg, emelje fel a nyugdijakat, mert ezen nyugdijakból a nyugdíjasok, valamint az özvegyek és árvák képtelenek a megélhetés­ hez szükséges eszközöket beszerezni Egyben utasította a központi titkárságot, hogy ezen beadványban mutassa ki a kórmány előtt, hogy a rendelet megjelenése, illetve életbelépése óta a nyugdíjasok ma kevesebb nyugbérösszeget kapnak, mint a rendelet megjelenése előtt. Szövetségünk központi titkársága az utasí­ táshoz hiven kidolgozott egy beadványt a kormányhoz, amelyben párhuzamot von a régi nyugdijak és a jelenlegi nyugdijak között, mely szerint egy 20 szolgálati év után nyugbérezett vájár a rendelet kibocsájtása előtt kapott nyug­ díjként pénzben: 14*40 pengőt, szénjárandó­ ságban 2*70 pengőt, lakás 3 pengő, világítás 1 pengő összesen 21*10. A rendetet kibocsáj­ tása után kap ugyanaz a vájár 25 pengőt, azon­ ban ebből kell fizetni a szénért 2 70 pengőt, lakásért 3 pengőt, világításért 1 pengőt, öszszesen 6 70 pengőt, úgy, hogy a végeredmény­ ben az előbbeni 21*10 pengővel szemben csak 1830 pengő marad a nyugdíjasoknak, ehez járul még, hogy a szenet fuvarozva kapták, most maguk fuvaroztatják. Ezen beadványnak a kidolgozása után a központi titkárság, hogy meggyőződést szerezzen adatai helyességéről felszólította a nyugdíjasokat, jelentkezzenek Salgótarjánban május 10-én a Szövetség köz­ ponti helyiségében az adatok ellenőrzése cél­ jából. Ennek a felszólitásnak bámulatos ered­ ménye volt és az adatok igazolására a Szö­ vetségben megjelent körülbelül 1000—1200 nyugdíjas és özvegy, tekintettel a tömeges megjelenésre a központi titkárság gyűlés keretében folytatta te az adatok ellenőrzését. Nyugdíjasok gyűlése Salgótarjánban. Szövetségünk központi irodájának az az akciója, amelyben a nyugdíjasok súlyos hely­ zetének javítása érdekében közbenjárásra határozta el magát a kormány illetékes fak­ torainál, futótűzként terjedt el a bányatele­ peken. Amikor a központi iroda ezen óha­ jának adott kifejezést, hogy ezen eljáráshoz szükséges, hogy a nyugdíjasok és özvegyek jelenjenek meg a szövetség központjában a szükséges felvilágosítás végett, a nyugdija­ sok és özvegyek százai jelentek meg. Május 10-én, kedden délelőtt 9 órára volt jelezve a megbeszélés és a zuhogó esőben elaggott és megrokkant nyugdíjasok és özvegyek igyekeztek a szövetség központi helyiségébe. Szomorú látvány volt már az uccán, amikor a bicegő és elfúló rokkantak a rósz idővel dacolva, sók része az asszonyok által támo­ gatva, vagy gyermekek által vezettetve vo­ �1927. május 15. nultak fel ugy, hogy mire a megbeszélés kezdetét vette, a tágas, nagy gyülésterem alig volt képes befogadásukra. 9 után egynéhány perccel Telek József szaktárs üdvözölte a megjelenteket, ajánla­ tára elnöknek választották egyhangúlag Gasparin János szaktársat, aki megnyitotta a gyűlést s jelezte, hogy ez az első alkalom, mikor a nyugdijasok gyűlésre jöttek össze, mert még eddig nem találkozott senki, aki a nyugdijasokat sulyos helyzetében felka­ rolta volna. Ezután átadta a szót Csóka Vendel szaktársnak. Csóka Vendel, a szövetség központi tit­ kára bejelenti, hogy azért hivtuk össze a nyugdíjasokat, mert látjuk azt a nyomorú­ ságot, amelyben a nyugdíjasok, özvegyekés árvák vannak. Tudjuk azt, hogy a nyug­ dijasok képtelenek arra, hogy saját nyomo­ rúságukon változtatni tudnának, azért mi, akik ma még dolgozunk, akikre azonban ugyanaz a sors vár, vállalkoztunk arra, hogy segítségükre legyünk. Sajnos mindnyájunk­ nak az a sorsa, hogy életerejét munkában tölti el s amikor megrokkan, mint a kifa­ csart citromot eldobják. Szivet tépő látvány amikor az uccán járva azt látjuk, hogy em­ berek, akik egész életüket munkába gör­ nyedve töltik el a föld mélyébe, viaskodnak a halállal és ha a halál felett győzedelmes­ kednek és ifjúkorukban nem tudja őket elragadni a halál, - aggkorára, amikor a bá­ nya kiszivta életerejét, sántán, bénán, meggörnyedve járnak házról-házra s alamizsnát kéregetnek, hogy nyomorult életüket valami­ képen fenn tudják tartani. Szívfacsaró lát­ vány az, amikor apró bányászgyermekek fil­ léreket nyujtanak meggörnyedt, beteges, Öreg koldusoknak, akik mig életerővel ren­ delkeztek, minden erejüket a munkának szentelték. A jutalom koldusbot és tarisznya. Ennek az állapotnak a megszűntetéseért küzdöttek a bányamunkások évtizedeken keresztül, mig végre ez év január 1-ével életbelépett a 4400. számu munkaügyi és népjóléti miniszteri rendelet, amely némiképen enyhíteni kívánta ezt a sulyos helyze­ tet. Ez a rendelet azonban csak egyetlen egy Célt ért el, azt, hogy a bányamunkások arcai, hogy munkahelyüket megváltoztatják nem veszítik el eltöltött szolgálati éveiket Sajnos azonban a rendelet csak a jövő ge­ neráció számára biztosítja ezt is, mert akik ma elérték a rendeletben előirt évet, vagy korhatárt azonban nem egy vállalatnál töl­ tötték el az összes szolgálati éveiket azok­ nak csak 1914. juliusától számítják a szol­ gálati éveket Súlyos büntetés ez a munkás­ ságra nézve, mert a legtöbb esetben a mun­ kás saját hibáián kivül álló okokból volt kénytelen munkahelyét változtatni. A népjóléti minisztérium abban a hiszemben volt, amikor az uj rendeletet életbe­ léptette, hogy a nyugbérék felemelése eny­ híteni fogja a nyugdíjasok, helyzetét A nyug­ dijaknak a felemelése egyáltalán nem ele­ gendő arra, hogy a nyugdijasok, özvegyek abból fenn tudják magúkat tartani, mert a felemeli összeg oly csekély, hogy abból a hónapnak az egyik felén is alig képes a leg­ szükségesebb élelmicikkekel beszerezni ugy, hogy a másik felét koldulással kénytelen megszerezni. Dacára az uj nyugbérek ala­ csony megállapításának mégis a nyugbércsek, amikor tudomásukra jutott az, hogy a nyugbéreket felemelték, bizonyos megkönynyebbüléssel sóhajtottak fel, azt hitték, hogy életsorsuk valamivel megkönnyebbül. Korai volt a nyugdijasok ebbeli Öröme, mert mire a rendelet végrehajtása bekövetkezett és a magasabb nyugdijak kifizetése megkezdő­ dött akkorra a vállalatok gondoskodtak arról, hogy ezt a többlétet ők vágják zsebre. Megfizettetik a nyugdijasokkal az eddig élvezett szénjárandóságot, a lakás és villanydiját ugy, hogy végeredményben kevesebbet kap kézhez, mint a rendelet megjelenése előtt. Énnek az állapotnak a megszüntetésére a szövetség központi titkársága elhatározta, hogy beadvánnyal fordul a kormányhoz. — Ennek a beadványnak a támogatására fel­ kéri a kerület országgyűlési képviselőjét, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár urat, akit arra kér ugy a dolgozók, minta nyugdíjas aggok, özvegyek és árvák nevé­ ben, hogy egész tekintélyének latbavetésé­ vel siessen a nyomorgó nyugdijasok segít­ „A Bányász" ségére, — Felolvassa a beadvány szövegét, mely a következőképen hangzik: Méltóságos dr. Sztranyavszky Sándor m. kir. belügyminiszteri államtitkár urnak Budapest. 3 Méltóságodat, szíveskedjék megazÚMH^^ gyává tenni és magas befolyásával oda hatni, hogy a nyugdíjasok szomorú helyzetért fel­ tárt panaszok mihamarább megnyugtató el­ intézést nyerjenek. Bízva Méltóságodnak a munkásság iránt eddig is tanúsított megértő pártfogásában vagyunk, kiváló tisztelettel Salgótarján, 1927. május 10. Fajd Pál, s. k. eln. Csóka Vendel, a. k. titk. Méltóságos uram! A salgótarjáni nyugdíjasok szomorú hely­ zetéről már több ízben tettünk panaszt Méltóságodnál. A legutóbb rávilágítottunk A beadvány felolvasása után megkérdezte arra a körülményre, hogy a vállalatok meg­ vonták a nyugdíjasoktól az eddig nyujtott a hallgatóságot hozzájárulnak-e ezen bead­ szénjárandóságot, ugyancsak felhívtuk Mél­ vány benyújtásához, mire a hallgatóság a tóságod figyelmét arra is, hogy a szénjáran­ szószoros értelemben zokogásba fuladó han­ dóság megvonását követni fogja a társulat gon kérte a szövetség központját hogy jár­ tulajdonát képező lakások felmondása is. Az jon el az illetékes helyeken és tolmácsolja utóbbiakban csak annyiban tévedtünk, hogy a nyugdíjasok fájdalmát Ezután az elnök a lakásokat még nem mondták fel, de a zárszavában bátorította a hallgatóságot és nyugdíjasokat kötelezték a mellékelt kör­ rámutatott arra, hogy ugyan akkor, amikor rendeletben feltüntetett házbérek fizetésére. Szövetségünk ebben a mindenkit fájdalma­ Igaz ugyan, hogy a társulat által követelt san érintő súlyos kérdésben állásfoglalásra lakbérek nagyon minimálisak, de a jelenlegi kérte a nyugdíjasokat, akadtak telkeden, nyugdíjból annak megfizetése is súlyos ter­ magukat munkásvezetőknek nevező egyének, heket von a nyugdíjasokra. Különösen súlyos akik megakarták hiúsítani, hogy Szövetsé­ kifogás alá esik a kiadott körrendelet azon günk ebben a kérdésben eljárhasson. Azon­ rendelkezése, ami kimondja, „hogy ha valaki ban a nyugdíjasok átérezték a helyzet ko­ nyugdíja mellett még külön foglalkozásban molyságát és tultették magukat, nem ültek van, akkor a lakbér kétszeresét tartozik fi­ fel az aljas egységbontóknak, ekkor ökölbe­ zetni.“ Ennél még sulyosabb a rendelet azon szorult kezekkel, fenyegetve hangzottak el rendelkezése, amely ugy rendelkezik, hogy a hallgatóság részéről Peyer Károly, Fodor „a nyugdíjas még akkor is tartozik a lakás­ József, Odorinszki és társainak a nevei, ért fizetni, ha a társulatnál dolgozó gyerme­ akik ezt az akciót megakarták akadályozni, kével lakik.“ Az kétségtelen, hogy a nyug­ Hangoztatta a hallgatóság, elég volt már az dijasok legnagyobb része a jelenlegi nyugdijak ő bolonditásaikból, többé nem ülnek fel ne­ mellett kénytelen valamilyen foglalkozást kik. Gyűlést a legnagyobb rendben bezárták. Szövetségünk központi titkára Csóka Ven­ üzni, mert külömben megélni teljesen kép­ telen volna. De meglehet állapítani, hogy a del a d. u. gyorsvonattal utazott Budapestre, nyugdijasok nagyobbik része a bányatársu­ hogy az elfogadott beadványt illetékes helyre lat kötelékébe van foglalkoztatva, természe­ juttassa, erről a nyugdíjasok tudomást sze­ tes a legminimálisabb alamizsna mellett, tehát reztek és tömegesen vonultak ki az állo­ a bányatársulat igazgatósága a kiadott ren­ másra aggok, özvegyek és árvák, ahol ujjódeletiek a további foglalkozásukat is meg­ lag megismételték kérésüket, hogy illetékes nehezíti még azoknak ia, akik ezideig fog­ helyen tolmácsolja fájdalmukat s igyekezzen lalkozást, vagy munkaalkalmat vállaltak, enyhítést szerezni. Csóka Vendel megnyug­ azokat a nyugdíjasokat pedig, akik rokkant­ tatta a kivonultakat, legyenek türelemmel, ságuknál fogva teljesen képtelenek dolgozni, mindent elfog követni, hogy a Szövetség ak­ a szószoros értelemben koldusbotra juttatja. cióját siker koronázza és a nyugdíjasok A társpénztárak központosítása előtt ér­ súlyos helyzetét enyhítse. vényben volt nyugdijak s a jelenlegi nyugdíjak alapján a következő számításokat eszközöltünk; Komlón f. hó 8-án, az ottani bányamunká­ 1926-ban 20 éves szolgálat után nyugb. volt: sok nagy lelkesedése mellett megalakítottuk nyugdíj szén lakás világ. összesen szövetségünk komlói helyicsoportját Régi vágya I. cs. 19.20 2.70 t— 25.90 pengő. teljesült az ottani bányamunkásoknak, Ezen II. „ 14.40 2.70 3.— 1. - 21.10 „ csoportalakitásra már hónapok óta készültek. III. „ 9.60 2.70 3.— 1.— 16.30 Végre fáradozásukat siker koronázta és ezen 1927-ben (uj) összes nyugbér:. I. cs. 32.— verőfényes májusi vasárnap délután a bánya­ pengő, II. cs. 25.— P. III. cs. 16.80 pengő. munkások százai jöttek össze, hogy tömeges A fentebb látható számítások világosan megjelenésükkel juttassák kifejezésre kívánsá­ igazolják, hogy a bányatárspénztárak köz- gukat A gyűlés a Dorn-féle vendéglő külön­ pontosításával történt nyugdijak emelkedése termében volt összehiva, azonban a tágas nem a nyugdíjasok javára, hanem kifejezet­ terem kicsinynek bizonyult nem tudta befo­ ten a banyavállalatok javára történtek. Mert gadni az érdeklődők nagy tömegét ugy, hogy azt a minimális emelkedést, ami a nyug­ a hallgatóság egy tekintélyes része a külső dijaknál mutatkozott, a bányavállalatok a helyiségekbe és az udvarra szorult ugy hall­ szénjárandóság megvonásával és a lakbér­ gatták a gyűlés lefolyását. Pont 3 órakor fizetések kirovásával majdnem teljesen vissza­ Lerch Antal szaktárs üdvözölte a megjelente­ fizettetik. Ehez még hozzájárul az a körül­ ket az egy behívók nevében, ajánlatára a gyűlés mény is, hogy a nyugdíjasok a szénjárandó­ vezetésére nagy lelkesedéssel elnöknek: Bern­ ságukat a bányatársulattól fuvarozva is hardt Henrik, jegyzőnek: Cukor István, jegyző­ ingyen kapták, most ha a nyugdíjas szenet könyv hitelesítőnek: Huth Ferenc és Schreiber vásárol, saját költségén szállíttatja el, olyan István szaktársakat választották meg. horibilis fuvarköltségeket fizet, amely a még Az elnök megnyitó beszéde után, amelyben megmaradó, nyugdijakat úgyszólván teljes örömének adott kifejezést hogy végre eljutot­ egészében igényli Igy tehát megélhetésre és tak odáig, hogy a munkásság szervezését ruházkodásra a fentiek beszerzése után a egészséges alapra tudják helyezni, kérte a nyugdíjasnak jóformán egy fillérje sem marad. munkásokat hallgassák meg figyelemmel az A fenti szomorú állapot a munkásságkö- előadók által ismertetendő napirendet tegyék zött meglehetős nagy izgalmat keltett mert megfontolás tárgyává lépésüket és azután hatá­ minden munkás tisztában van azzal, hogy a rozzanak a csoport megalakítása fölött, mert nagyon sok milliárdot képviselő bányaválla­ szerinte ez a lépés sorsdöntő lesz az ő jövő latnak igazán nincs szüksége arra az ösz­ munkájukban és boldogulásukban. Utána Kraft szegre, mely összeget szénben, de különö­ Jenő szövetségünk Pécs-kerületi titkára buzdí­ sen lakbérben szerez magának. A munkás­ totta a munkásokat, rámutatott arra, hogy ság előtt a bányavállalat ezen intézkedése milyen sok fáradságos munkába került, amíg ismételten nagy bizalmatlanságot váltott ki odáig eljuthattunk, hogy a bányamunkások a munkaadóval szemben, mert az eddigi helyesirányu szervezetét megalkothattuk. Fel­ magatartása arról győzte meg, hogy a vál­ hívta a komlói munkásságot csatlakozzanak és lalat ily irányú intézkedései nem lesznek tömörüljenek szövetségünk zászlaja alá. alkalmasak a munkaadó és a munkások kö­ Batta Gyula Salgótarjánból, a szövetség zött fenálló ellentétek kiküszöbölésére, sőt központja részéről ismertette a szervezkedés ellenkezőleg, mindinkább arról győzi meg a célját, összehasonlítást tett a munkásság szer­ munkásságot, hogy a munkaadók a munkás­ vezeteinek a fokozatos fejlődéséről rámutatot ság szomorú helyzetét egyáltalán nem tart­ azon kinövésekre, amelyek az idők folyamán ják szem előtt, amikor sasát érdekeik elő­ kialakultak, párhuzamot vont a külföldi szaktérbe helyezésével ismételten vagyonszapo- szervezetek és a magyarországi szakszerveze­ rulatot érhetnek el. tek működése közötti külömbségekre. Kimutatta, Szövetségünk megbízásából arra kérjük hogy a külföldi szakszervezetek igyekeznek Csoportalakitás. �4 „A bányász" függetleníteni magukat a politikai pártoktól, mert a szakszervezetek csak ugy tudnak meg­ felelni azon kívánalmaknak, hogy a munkásság gazdásági érdekeinek a védelmet kellőképen érvényre tudja juttatni A bányamunkások ugyan­ csak belátták azt, hogy gazdasági érdekeiket csakis ugy tudják megvédeni ha szervezetüket függetlenítik mindenféle politikai párttól és összes energiájukat gazdasági térre összponto­ sítják. Ez a tudat vezérelte a salgótarjáni bányamunkásokat, amikor szövetségünket meg­ alkották. Ennek a harcnak a sikeres lefolyta­ tása érdekében hivja csatlakozásra a hallgatókat. Csóka Vendel szövetségünk központi titkára ismertette azokat az okokat, amelyek miatt a Salgótarján-vidéki bányamunkások 1926. szept. havában kiváltak a Magyarországi Bányamun­ kások Szövetségéből, rámutatott a bányamun­ kások nagy nyomorúságára, amely Salgótarjánvidékén volt, amikor a salgótarjáni bányamun­ kások nyomoruk enyhítésére akciót indítottak, amely akció meglepő eredménnyel járt és sikerült a salgótarjániak részére munkaalkalmat teremteni, azzal fordultak a Bányamunkás Szö­ vetség vezetőségéhez, hogy tekintettel arra, hogy nyomoruk közepette nem voltak képesek tagsági járulékukat befizetni, most amikor ismét munkaalkalomhoz jutottak, lehetetlen az el­ maradt járulékokat a magas járulékok mellett utánpótolni, szállítsa le a központ a tagsági járulékokat, hogy ez által lehetővé tegye ré­ szűkre szervezetük kiépitését. A Bánymunkás Szövetség központi irodájának vezetője Peyer Károly, ellenállást fejtett ki, nem ismertette meg sem az ország bányamunkásaival, sem az országos központi vezetőség tagjaival a tény­ leges helyzetet, hanem az egész mozgalmat személyes térre terelte és a régi módszer szerint, személyes harcot folytatott a salgótar­ jáni munkások vezetőivel. Amikor a salgótar­ jániak tiltakoztak az ellen, hogy az ő súlyos sérelmeiket a személyeskedés mocsarába fullassza, követelték kívánságaik teljesítését, akkor Peyer kijelentette, "inkább menjen tönkre a Bányamunkás Szövetség, de mégsem engedi a salgótarjániak kívánságának a teljesülését" Ezekután a salgótarjániaknak nem maradt más hátra, mint hogy kiváltak a szövetségből és külön helyi szervezetet létesítettek, amelyben a tapasztalatok alapján már eleve kizárták azt, hogy az ő gazdasági harcaikat politikai szem­ pontból bírálják el, ezért a szervezetüket min­ den politikai párttól függetlenítették. A meg­ alakulás után megkezdték működésüket, a tagsági járulékokat az előző tagsági járulékok­ nak a felében állapították meg és bámulatos, hogy szervezetűk nagyon rövid idő alatt be­ bizonyította, hogy az alacsonyabb tagjárulékok­ kal lehet eredményes munkát folytatni. A munkásság, nagyon sok súlyos sérelmét, amelyet az előző időben a régi Szövetség keretén belül nem lehetett orvosolni, most, amikor szerveze­ tünk kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalko­ zott ezen sérelmek orvoslása sikerült Ezen sikerek arra buzdították a salgótarjá­ niakat hogy szervezetüket országos jellegűvé tegyék és segítségére legyenek az egész ország bányamunkásságának. Eljutottunk az alapszabályok országos jóváhagyásához, tehát most az alapszabályok alapján eljöttünk, hogy a komlói bányamunkásokat táborunkba állítsuk és ezentúl minden ügyes-bajos dolgaik és sé­ relmeik orvoslására segítségükre legyünk. A gyűlés hallgatói az összes feszólalókat kitörő lelkesedéssel fogadták és felszólalásaikat állandó tetszésnyilvánítással hallgatták végig. Nagy lelkesedéssel egyhangúlag mondották ki a csoport megalakulását. Ezután megválasztot­ ták egyhangúlag a helyicsoport vezetőségét Elnök: Lerch Antal, másodelnök: Schreiber István, jegyző: Czukor István, pénztárnok: Klesch Henrik, ellenőrök: Kertész József és Halupa Lipót választmányi tagok: Appel Keresztély, Matula József, Reinhard Leonárd, Dóczi Imre. Novák János, póttagok: Rosipál Alajos és Lerch Pál. A választás után az el­ nök megköszönte a hallgatóság figyelmét s felkérte Őket, hogy a megválasztott vezetősé­ get támogassák nehéz munkájukban. Meg kell emliteni, hogy Peyer és Bertrandék azon fá­ radoztak, hogy a csoport alakulását meghiúsít­ ják, ennek érdekében először megkísérelték ocsmány hazugságokkal a komlói munkásságot férevezetni, amikor ez nem sikerült, mert a komlóiak nem ültek fel hazudozásaiknak, akkor azt hiresztelték. hogy a komlóiak elűzték az uj szövetségnek a kiküldötteit Erre a rága­ lomra megadták a feleletet Bertrand és társai­ nak azzal, hogy Bertrandot a telepről szószo­ ros értelemben kiutasították. Az ország mun­ kássága előtt való felelet pedig a komlóiak részéről a fenti gyűlésnek lelkes lezajlása. Utolsó erőfeszítésként elküldték csatlósaikat a komlói gyűlésre, akiket arra béreltek fel, hogy a gyűlés méltóságteljes lefolyását meg­ zavarják. Ez azonban Bertrandék legnagyobb fájdalmára nem sikerült, mert az első szónál oly eréllyel utasitották vissza a komlóiak a bérencek erőlködéseit, hogy a vezetőségnek erélyesen közbe kellett lépni, nehogy a bérencek látható nyomokkal hagyják el a helyiséget. Ez az eset szolgáljon a bérenceknek például a jövőben, hogy ne üljenek fel biztatóiknak, akik a maguk saját bőrét féltik és a mások bőrét akarják vásárra vinni. Olaszország uj munkaalkot­ mánya a tulajdon és munka védelmére. (Folytatás és vége.) 28. cikk. A hivatásos egyesüléseknek joga és kötelessége védelmezni a tagokat, eset­ leg a nem tagokat is. Ezen támogató mű­ ködésűket saját szerveikkel gyakorolják, másra át nem ruházhatják, legfeljebb álta­ lános természetű okokból, melyek megha­ ladják az egyes termelő kategóriák érdek­ körét 29. cikk. A hivatásos egyesüléseknek leg­ fontosabb feladata a nevelés és oktatás, különösen az ipari oktatás. — Támogatniok kell a munkások nevelését és a munkás­ otthonok országos megszervezésének mun­ káját 30. cikk. A nagy tanács bízik abban, hogy a kormány fejének és a szervezetek minisz­ terének kezdeményezésére a többi érdekelt miniszterrel együtt olyan törvényes rendel­ kezéseket készít elő, amelyek szükségesek a kollektív munkaviszony és az állam tes­ tületi szervezete jogi rendezéséről szóló s a fasiszta törvényhozás által ma megállapított és gyakorlatilag alkalmazásban levő elvek kihirdetésére. Elhatározta a tanács, hogy az 1927. év folyamán a munkachartában foglalt rendel­ 1927. május 15. kezések alapján kötik meg, újítják meg és módosítják a kollektív munkaszerződéseket. A szerződések időtartamát ugy kell meg­ állapítani, hogy a vállalatoknak bőséges idő álljon rendelkezésükre az uj pénzügyi hely­ zethez és a nemzetközi verseny nehézségei­ hez való alkalmazkodásra. A harminc cikkelyben sok olyan alapvető gondolat van lefektetve, amely a munkás­ mozgalomban radikális változást van hivatva teremteni. Azonban a munkacharta alkal­ mazása a gyakorlatban még sok törvényes intézkedést kell, hogy életre keltsen. Ugyanis nincs tisztázva a sztrájk kérdése, mert az egész munkachartában egyszer sem fordul elő a sztrájk szó, vannak egyes kité­ telek, amikor azt mondja, hogy az állam csak akkor avatkozik bele a vállalkozásba, ha az állam politikai érdekei forognak kockán, továbbá, a munkásegyesületek a munkaügyi tanácshoz fordulhatnak, amely dönt Ezzel azonban nincs tisztázva az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a felek nem tudnak megegyezésre jutni Ugyancsak nem írja körül világosan a szakszervezetek viszonyát Ugyanis beszél olyan egyesületről, amely állami felügyelet alá van helyezve, azonban hézagot nagy arra nézve, mely szerint vannak olyan szer­ vezetek is, melyek nincsenek felügyelet alá helyezve. Csak az állami felügyelet alá he­ lyezett egyesületeknek adja meg a jogot, hogy tagjaira illetéket rójjon. Mit gondolnak, a többi egyesület miből fogja fentartani ad­ minisztrációját Kötelességévé teszi a szakszervezeteknek, hogy tagjaik fölött munkaképességűk és er­ kölcsi értékűk szerint különbséget tegyenek, azonban a munkáltatónak adja meg a jogot, hogy azután az igy fel- vagy leértékelt mun­ kások között válogasson. Ez teljésen ellen­ tétes egymással, mert vagy jó az értékelés és akkor joga senkinek sincs válogatni, de ha válogatnak, akkor semmi szükség a szak­ szervezetek értékelésére, mert ez csupán arra jó, hogy a szervezetek és munkások között az egyenetlenséget szítsa. — Kiköti, hogy a munkásnak lelkiismeretesen és in­ tenziven kell betartani a munkaidőt, azon­ ban egy szóval sem kötelezi a munkaadót a tisztességes bánásmód tekintetében. Ugyancsak különféle büntetéseket állapit meg a munkással szemben, a büntetés elbí­ rálását pedig a munkaadóra bízza, de egyet­ len büntetésről sem emlékezik meg a munka­ adóval szemben. Még sorolhatnánk tovább; azonban majd a gyakorlat megmutatja, hogy mennyi hiá­ nyossága és méltatlansága van a munkás­ ság szempontjából a munkachartának. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP rÉSZVéNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzletemben rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel „Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. Keszler Árpád. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 10. szám (1927. május 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-05-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ea97110aba5244f5f5ed570c09be933a.jpg 232340539cea60c86867afce37298509 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/907a5834b5dff57d8df0402b483f5c78.pdf d98095a3c8e7e1c6242cc2b0cac70a71 PDF Text Text II. évfolyam. 11. szám. 1927. junius 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. A küzdelem a bér­ redukció ellen. Lapunk legutóbbi számában megir­ tuk, hogy a Pécsvidéki bányakerületben 10—20 százalékkal levonták a munkabéreket. Ebben a kérdésben a komlói kincstári bányamunkások május 8-iki alakuló gyűlésükön erélyesen ál­ lást foglaltak a bérredukció ellen, fel­ kérték szövetségünk központi titkár­ ságát, hogy ebben a kérdésben lép­ jen érintkezésbe a bánya felettes hatóságával és igyekezzen a 20 szá­ zalékos levonást visszavonatni s a már levont keresetet április 1-től visszame­ nőleg kifizettetni. Szövetségünk központi titkársága készséggel vállalkozott ezen sulyos sé­ relemnek az orvoslására és azonnal eljuttatta a munkásság kivánságát a bánya felettes hatóságához. Tárgyalá­ sok indultak meg, amely tárgyalások még a mai napig is folyamatban vanvak, reméljük azonban, hogy rövidesen sikerrel befejezhetjük. A tárgyalás folyamata alatt eljutot­ tunk odáig, hogy 10 százalékot aján­ lottak fel, de szövetségünk titkársága a 10 százalék megadását nem tartotta a munkásságra nézve kielégitőnek és ezért ragaszkodott a teljes 20 száza­ lék kifizetéséhez. Nagyon furcsának találjuk, hogy a kincstár a levont 20 százalék helyett csak 10 százalékot akar vissza adni és 10 százalékot továbbra is levonásba kiván tartani. Ennek az egész dolog­ nak nagyon DGT ize van, mert itt lát­ juk, hogy a DGT közbe járt a kincs­ tárnál, hogy csak 10 százalékot adja­ nak vissza, mert ezzel arányban lesz­ nek a DGT telepein levő keresetekkel. — Ugyanis a DGT szintén azok közé tartozik, akik a bérekből 10 százalé­ kot levontak. Hangsulyozzuk, a kincstárnak nem állhat érdekében, sőt egyenesen kö­ telessége, hogy az ilyen közbenjáráso­ kat ne vegye tekintetbe, mert ezáltal a tőké a kincstárt állitja oda, mint olyant, aki előljár a bérek levonásá­ ban. Nem fogunk megelégedni fél in­ tézkedésekkel, a munkásságnak egész iniézkedésre van szüksége és ehez ragaszkodik. Jellemző, hogy ebben hány felé kell folytatni a harcot, egyrészt a kincs­ tárral szemben, ugyancsak a vállala­ tokkal szemben és ami a legmegbot- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. ránkoztatóbb, az ugynevezett munkásvezetőkkel, — akik féltékenységből igyekeznek szövetségünk erélyes köz­ benjárását elgáncsolni. Azt kérdezzük Peyer, Bertrand és a társaitól, vajjon összeegyeztethetőnek tartják-e lelki­ ismeretükkel, hogy a munkásság ezen jogos kérelmének a sikeres elintézését hátráltatják. Ebből látható, hogy nekik nem fon­ tos az, hogy sok száz és ezer munkás, asszony és gyermek egy nagyobb falat kenyérhez jusson. Nekik nem fáj az, hogy a munkásságnak nélkülözniök kell, mert ők nem érzik a nélkülözést. A munkásság azonban már tisztában van velük, elfordul tőlük és megy a maga utján előre, nem hagyja magát hátráltatni, minden gáncsolás és piszkolódás ellenére feltartóztathatatlanul küzd a jobb megélhetésért és nem en­ gedi magát apró politikai koncessziók ellenében küzdelmük eredményétől el­ ütni. Erről tettek tanubizonyságot a bá­ nyamunkások legutóbb Komlón és Mecsekszabolcson is, ahol megmondották nekik, hogy hiába való minden eről­ ködésük, ők már befejezték dicstelen életüket. A munkásság pedig rendü­ letlenül ragaszkodik követelései telje­ sitéséhez, ennek érdekében folytatják harcaikat. Ezt vegyék tudomásul ugy a kincs­ tári, mint a magánvállalatok vezetői is. Nem hagyjuk magunkat a munkás­ ság sulyos sérelmeinek az elintézésé­ től elütni. Akinek a háza ég, tűz­ oltóért kiabál. A Peyerék hivatalos közlönye hasábos cikkekben próbálja eltüntetni, vagy olvasói előtt valamiképen takargatni a szövetségünk térfoglalását az egész ország területén. A megszokott piszkolódásaival förmedt ránk legutóbbi számában, tücsköt, bogarat kia­ bálva igyekszik a munkástársak figyelmét elterelni a szövetségünk iránt való érdek­ lődésétől. Persze a folyton és folyton meg­ ismétlődő szamárságokon kivül egyebet nem tud imi, mint hogy Csókáékat a salgótar­ jáni munkásság már cserben hagyta és hogy Komlón, meg a többi bányatelepeken min­ denütt elzavarják az ott megjelenő szaktár­ sakat Ezeket a buta maszlagokat talán még beadhatják azon telep munkásainak, akik nincsenek meggyőződve szövetségünk által Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) kifejtett programjáról, de semmiesetre sem befolyásolhatják azon telep munkástársait, ahol már helyicsoportjainkat felállítottuk és a munkásság érdekében a Peyerék piszkolódásai helyett komoly és elszánt küzdelem folyik a munkásság gazdasági egységes front­ jának a helyreállitásáért és a gazdasági fej­ lődés megindításáért. A legutóbb a komlói helyicsoportunk ala­ kulásával kapcsolatosan rohannak ki elle­ nünk, a kirohanásuk a szokáshoz képest nem lep meg bennünket, de nem is érde­ kelnek, mert minden józan gondolkozásu em­ ber tisztában lehetett azzal, hogy ha meg­ kezdjük az országos agitációt és már ered­ ményeket is produkálunk, ujabb kirohaná­ sok lavinája indul meg, de nem is lehet az máskép, mert az, akinek a háza ég, annak vizet kell hordania és a lángokban lévő épü­ letből meg kell menteni, ami még megment­ hető. Hát igy vagyunk mi Peyer elvtárssal is, ég az a ház, amelyet elfelejtett kellő idő­ ben bebiztosítani és most, amikor már látja, hogy a sulyos mulasztásokból mennyi kelle­ metlensége és anyagi vesztesége keletkezett, kígyót, békát kiabál össze Mert nagyon jól tudja, hogy mindez nem használ semmit, de hogy munkástársai és általában mindenki előtt a sulyos mulasztást takargassa, irja ró­ lunk, hogy hiszen az az erőlködés, amelyet szövetségünk kifejt kudarc és semmi egyéb. Arra vagyunk kiváncsiak, vajon mit fognak imi, amikor már az egész ország bánya­ munkásai előtt közismert lesz szövetségünk térfoglalása, amikor már a szokott maszla­ got senkinek sem lehet beadni. De külömben is, ha szövetségünk annyira tehetetlen a munkásság között, mint ahogyan azt Peyer hivatalosában elmondta, akkor mi a fészkesfenének pazarolja azt a drága sok papirost és nyomdafestéket állandóan céltalanul, valahogy nem stimmel Peyerék állítása, mert, ha igaz volna amit Peyerék állítanak, akkor egészen biztos, hogy nem foglalkoznának olyan gyakran velünk. Hogy még tisztább legyen a kérdés, föltesszük te­ hát azt a kérdést is, nincs-e a munkásság­ nak rajtunk kivül nagyobb ellensége, mint mi vagyunk, akivel talán inkább jobban ki­ fizetné magát foglalkozni és akitől talán a nyomorba fetrengö munkásság részére több eredményt lehetne kicsikarni. Ugy látszik tehát, hogy egyelőre mégis csak mi vagyunk a Karcsibácsi, de nem a munkásság leg­ nagyobb ellensége, akitől a legjobban meg­ van az öreg ur ijedve. Külömben valami ilyesfélét is mond a formedvény ében, amikor meg akar bennünket vigasztalni, hogy ő ugyan elhagyta a szövetség titkári állását, de a szelleme azonban ott marad és hogy még elfog velünk bánni. �2 Hát vegye tudomásul a diktátor ur, hogy mi már a fenyegetésétől nem félünk és ha tudná azt, hogy mennyire Örülnek azok a munkástársak, azon bejelentésének, hogy a szelleme továbbra is ott marad a szövetség­ ben, akkor egészen biztos nem kérkedne és talán egy betűt sem ima többet az ottmaradósáról. Ugylátszik a telepekre kiküldött spiclik nem egészen őszintén informálják a munkásság hangulatáról, mert külömben a diktátorról sem tételeznénk fel azt a bátor­ ságot, hogy azok előtt a munkások előtt tetszettesse magát, amely munkások már utálattal fordultak el a vezetése alatt álló szövetségtől. Vagy talán ez a bejelentés már nem is a bányamunkásoknak szól, hanem inkább azoknak a jóbarátoknak, akik a leg­ utóbb a díszes pozícióhoz juttatták. „A Bányamunkás" egy másik helyen be­ számol a központi vezetőségi ülésről is, amelyben a közel 10 éves fáradhatatlan mű­ ködésért és azokért az elért rettenetes nagy eredményekért köszönetét szavaztatott Peyer magának, amikor bucsuzásra került a sor, akkor megígéri, hogy a jövőben abban a szellemben fog a bányamunkások érdekeiért dolgozni, amely szellemben idáig dolgozott és szivén fogja hordani a bányamunkások sorsát Mi nem tudjuk, hogy jól-e, de önkénytelenül ugy értettük Karcsibácsinak ezt a búcsúbeszédjét, mind hogyha a jövőben is erszényében fogja hordani a bányamunká­ sok filléreit ugy mint eddig. Ne haragudjon Karcsi bácsi, hogy ezt a sajtóhibát kijavi­ tottuk, mert ugy érezzük, hogy Ön is erre gondolt, vagy talán ezt is mondta, csak egészen ilyen nyíltan megírni mégsem merte. Felhántorgatja a szövetségünk központi irodájának használt helyiségeket, azt azon­ ban elfelejti megírni, hogy ezt a központi helyiséget éppen Peyeréktöl örököltük, ami­ ből ők ugyanannyit élveztek mint amennyit mi átvettünk. Ha annyira fáj ez neki miért nem hurcolkodott ki addig, amig kinem lett onnét pofozva. Persze nem a vállalat által, hanem a salgótarjáni munkásság által. Bor­ zasztó táj Peyernek szövetségünk alkalma­ zottainak létszáma is, valamint az alap­ szabályokban lefektetett azon szabályok, amelyek a tisztviselők illetményeit szabályoz­ zák. Hát ha kiváncsi őkegyelmessége a tiszt­ viselőink fizetésére, illetve a jövedelmi for­ rásukra, az sem áll érdekünkben eltitkolni, megnyugtathatjuk, hogy az 5 főből álló szövetségi alkalmazottaink beleértve a kerü­ leti titkárságokat is, összesen nem élveznek akkora fizetést, mint Peyer Károly egyedül. Lehet, hogy nem is érdemelnek annyit, mert hazudni, olyan cifrán, mint ahogy Peyer tud, együttvéve mind az öten sem tudnak. A szövetségünk jövedelmi forrásáról hű képet ád lapunk ez év január 15-iki száma, amelyben a múlt év 3 hónapi működésünk­ ről számoltunk be, ha tehát ezt Karcsi bácsi nem olvasta el, nem tehetünk róla. Egye­ bekben Peyer még mindig adós már a több ízben hozzá intézet kérdésekre való felelés­ ben, amig valaki a saját maga ügyeit nem rendezte, ne avatkozzon a máséba. Vagy talán azt hiszi, hogy a munkásság már el­ felejtette, hogy egy egész csomó feladott kérdésre elfelejtett felelni. Szövetségünk titkárával van fölakadva, ugy, mint mindig a munkahelyen való vál­ tást illetőleg, ezen ép ugy nem csodálkozunk mint a többi ostobaságain, mert amit Peyer állit azt nagyon jól tudja, hogy egy szó sem igaz, mért annak idején a választott bíróság előtt Peyer ezen piszkolódásai tanuk által megcáfolást nyert, de külömben Peyer Ká­ 1927. "A bányász" roly a választott biróság egyik tagjának ké­ résére kijelentette, hogy Csóka Vendelt a munkás mozgalomban korrekt, miden tekin­ tetben megfelelő vezető embernek ismeri és a szövetség vezetését nyugodt lelkiismerettel reábízná. Ezen kijelentését Peyer már nem tagadhatja le, mint ahogyan azt más ese­ tekben szokta, mert ezt a választott bíró­ sági tagok előtt tette, amelyet gyorsírás alapján jegyzőkönyvbe foglalt és amely szó­ szerinti szövegében Csóka szaktárs kezeiben van. De külömben is, ha Peyer ezen állítá­ sai igazak, akkor miért nem hangoztatta addig, amig Csóka szaktárs a szövetség alkalmazásában volt Egyebekben alább teljes egészében közöl­ jük a választott bíróság határozatát, amelyet Peyer annakidején, dacára a központi veze­ tőség utasításának elfelejtett leközölni. Amely tisztán és minden félreértést kizárólag meg­ állapítja, hogy Csóka szaktárs az ellene ho­ zott vádak alól teljesen tisztázta magát, mig a rágalmazóit a választott bíróság megróta. Igy néz ki tehát Peyernek a kétségbeesett orditozása, lelkiismeretlen hazudozása, ami­ kor már látja, hogy az eddigi erőlködése, hazudozása ellenére szövetségünk feltartózhatatlanul megy előre az egesz ország terü­ letén. Nem egy esetben irtuk már meg, hogy kár minden benzinért, mert a hajó, amely léket kapott már 1922-ben, el fog süllyedni, még akkor is, ha Peyer és meg­ hitt hú csatlósai tovább hazudoznak is. Határozat s A választott bíróság meghallgatta Fodor Jó­ zsef panaszost és Csóka Vendel panaszlott elvtársakat. Felolvasta a választott bírósághoz intézett beadványokat. Fodor elvtársnak a vá­ lasztott bírósághoz intézett memorandumát és a felügyelőbizottság jegyzőkönyveit Felolvasta Ocskovszky János elvtársnak és Drégely Lajosné elvtársnőnek írásbeli tanúvallomását. Meghallgatta Peyer Károly elvtárs, Frank József, Gombos Pál elvtárs és Oravecz János elvtárs tanúvallomásait Megállapította, hogy a tanúvallomások és az elhangzott vádakra vonatkozólag olyan kon­ krétumokat nem tartalmaznak, amely mellett módjában lett volna a választott bíróságnak a bűnösséget kimondani Megállapította a vál. bíróság, hogy nem iga­ zolódott be annak a vádnak bizonyossága sem, amely szerint Csóka élvtárs Gombos elvtársnak azt mondotta volna, hogy "az egész országban igy van, tehát Tatabánya sem tehet kivételt", mert Gombos elvtárs szerint ez a kijelentés Frank elvtárs szobájában történt és Frank elvtárs tanúvallomása szerint ilyen kijelentést nem hallott A választott bíróságnak az a véleménye, hogy a vádak hallomáson alapulnak és hogy Fodor elvtársat félre vezették. A választott bíróság nem tartja elfogadhatónak azt, amit a vállalati igazgatók mondanak, mert a tőkét képviselő vállalati igazgatóknak, mint a tőke képviselői­ nek érdeke, hogy a munkásság vezetői és a szakszervezeti tagok között minél inkább szít­ sák az ellentéteket Az a lény, hogy Csóka elvtárs Tatabányán a legtöbb esetben leszerelő munkát végzett nem igazolja Csóka elvtársnak a megbízhatat­ lanságát, mert a gazdasági harcnál mindig az erőviszonyok veendők figyelembe és a szak­ szervezeti vezetőknek kötelességük, hogy az erőviszonyok, ha a munkásság hátrányaira szolgálnak, a munkásságot káros ballépésektől megvédeni és őket e tekintetben felvilágosítani. Perdöntőnek találta a választott biróság Peyer junius 1. elvtársnak a tanúvallomását, mely szerint ter­ helőt mondani nem tud. A választott biróság azonban tartozik figyelmeztetni mindazokat, akiket illet, hogy kijelentéseiknél mindenütt legyenek óvatosak, nehogy azok félremagya­ rázása, vagy meg nem értése következében hasonló és a szervezeti életre, a munkásság gazdasagi érdekvédelmére károk származzanak. 1. Mindezeknél fogva a választott bíróság öt szóval egy szavazat ellenében kimondja, hogy a Csóka Vendel elvtárs ellen felhozott vádakat alaptalanoknak, rosszhiszeműeknek ta­ lálta és hogy a központi szövetség a jövőben olyan zavaroktól, amelyek a szövetség mun­ káját hátráltatják, mentesüljön, javasolja a köz­ ponti vezetőségnek, hogy Fodor József elv­ társat a központi irodából helyezze el vala­ melyik csoport titkári állásába, ilyenként meg­ jelöli Tatabányát vagy Borsodot. 2. Czuczuli Lőrincz vádjait illetőleg a vá­ lasztott biróság megállapítja a rosszhiszemű­ séget, mert az 1919. év óta tartogatott és bizonyságot nem nyert vádakkal csak most, a vádak halmozása idején jött elő és mert Gom­ bos elvtárs tanuvallomásából is kitűnik, hogy nevezett állandóan igyekszik adatokat gyűjteni Csóka elvtárs ellen, de alaptalanoknak tartja Tóth István bucsoki elvtárs vádjait is és ezért a választott biróság mindkettőjüket öt szóval egy ellenében megrója. 3. A felsőgallai csoport vezetőségének 1925. május hó 25-én kelt és Peyer elvtárshoz cím­ zett levelét a választott bíróság átteszi a köz­ ponti vezetőséghez azzal, találjon módot, bogy a csoport vezetősége kioktattassék a szerve­ zeti fegyelemről és a demokrácián alapuló fórumok határozatainak a tiszteletéről és kőtelező betartásáról. 4. A választott bíróság egyhangu határoza­ tával megállapitja, hogy a felügyelőbizottság­ nak 1924. május 22-én és 23-án hozott és az elszámolásokra vonatkozó határozatát nincsen módjában felülvizsgálni és azt illetőleg dön­ teni, mert a felügyelő bizottság, mint az or­ szágos szövetségnek közgyűlés után következő legfőbb fóruma a sérelmezett tételeket jogos­ nak ismerte el. — Magáévé teszi a választott bíróság a felügyelő bizottságnak azt a figyel­ meztetését, amely a villamos költségek felszá­ mítására, valamint a napidijak elszámolására Vonatkozik, mert nem tartja helyesnek azt, hogy ilyen összegek számíttassak fel, amelyek megtakaríthatók lettek volna. Kelt Budapest, 1925. junius 17-én. Glázer Julia s. k. Gál Benő s. k. jkvvezető. elnök. Jellinek Ferenc s. k., Meyer Ádám s. k., Csernák Gáspár s. k- Pinkusz Ernő s. k., Menczel András s. k.. Tóik István s. k. választott bírósági tagok. Tehát a választott bíróság határozatából világosan megállapítható, hogy amit helyte­ lennek tartott azt is leszögezte a választott bírósági határozat 4. pontjában foglalt kitétel, amely nemcsak Csókára, hanem általában figyelmeztetés a szövetség összes alkalma­ zottaira, de leginkább Peyerre, mint a szö­ vetség titkárára. Temetkezési segélyt léptet életbe a társulat. Lapunk zártakor kapjuk a hirt, hogy a bányatársulat társpénztári osztálya elkészült a már régen tervezett temetkezési segély tervezetével, amely junius 1-ével életbe is lép, amennyiben a f. hó 3-án tartandó társ­ pénztári választmányi ülés a napirendre ke­ rülő javaslatot elfogadná. A tervezet rész­ leteit egyelőre nem közölhetjük, mert lehet­ séges, hogy a társpénztár választmánya azon még módosításokat eszközöl, tehát lapunk legközelebbi számában részletesen ismertetni fogjuk a salgótarjáni szaktársakkal, az őket érdeklő részleteket. �1927. junius 1. „A Bányász" 3 Helyicsoport alakítás Mecsekszabolcson. A magyarországi bányavidékek egyik leg­ nagyobb bányatelepe, Mecsekszabolcs bányamunkássága alakitotta meg folyó évi május hó 22-én délután a Magyarországi Bánya­ munkások Gazdasági Szövetségének helyi­ csoportját. A mecsekszabolcsi bányamunkások már türelmetlenül várták ezt a vasárnapot, ami­ kor megalakíthatták a helyicsoportot. Már hetek óta folyt az agitáció a legmeglepőbb eredménnyel ugy, hogy a központi vezető­ ség elhatározta a helyicsoport megalakítását, egyben utasította a központi titkárságot is, hogy tegye meg az előkészületeket és amikor az ügy megérett, alakítsa meg a helyi­ csoportot. A központi titkárság kiküldte Batta Gyula szaktársat Pécs vidékére azzal az utasítással, hogy vizsgálja meg a helyzetet és készítse elő az alakuló gyűlést. A kiszál­ lás azután váratlan eredménnyel járt — A munkásság lelkesedéssel fogadta a központ kiküldöttét és sürgette az alakuló gyűlést. Mikor a Peyer és Bertrand körül csoporto­ sult egy pár ember meglátta szövetségünk kiküldöttét, rögtön jelentették megbízójuk­ nak, Bertrandnak. Erre ő azonnal őröket állított fel azzal az utasítással, figyeljék meg és akadályozzák meg munkájában. Ezután megindult a hajsza, minden lépé­ sére vigyáztak, figyelték kivel beszél, kivel érintkezik, folyton a sarkában voltak. Ami­ kor látták, hogy ezzel nem értek célt, mert a gyűlés előkészítése olyan előrehaladott állapotban van, hogy azt megakadályozni nem lehet, megfenyegették a kiküldöttün­ ket. Ez sem használt Azután agitációt foly­ tattak a munkásság között hogy ne menje­ nek el a gyűlésre, ez sem használt. Akkor azt hiresztelték a telepen, hogy botrányba fullasztják a gyűlést. Ezzel akarták meg­ félemlíteni az embereket, azonban még ez sem használt Az egész telepen izgalmas érdeklődéssel várták a vasárnapot Bertrandék minden nap készülődtek, a korcsmákban rendelték a li­ ter borokat és fröccsöket. Vajjon kinek a pénzén, mert a munkásság olyan helyzetben van, hogy annak nem telik liter borokra. A munkásság ezzel egy időben folytatta az agitációt a gyűlés sikere érdekében és az agitáció oly lelkesedéssel folyt hogy a gyű­ lés sikere előre látható volt Ilyen előzmények után vasárnap délután 3 órakor a Kner-féle vendéglő külön ter­ mében Meződi György szaktárs nyitotta meg az alakuló gyűlést. A gyűlés megnyi­ tásával egyidejűleg jelentkezett a hét folya­ mán és a gyűlés előtt fizetett borok hatása. Bertrandnak az élén bevonult a kis gárda a terembe és amilyen kicsi, olyan hangos volt azt hitték, hogy most is az iskola pa­ dokba vannak és kiment a tanitó a terem­ ből, tehát lehet lármázni, mert ennek a kis gárdának a tagjai nagyobb részben olyanok­ ból állt akik még nemrég hagyták el az iskola padjait Alig akadt éltesebb ember, mert azok már ismerik őket annyira, hogy nem ülnek fel az ugratásnak. Ez a gárda is amikor annyira fogja is­ merni őket mint a Mecsekszabolcson és a többi telepeken dolgozó munkások, ki fog ábrándulni belőlük. Igaz, nem szeretnénk azt a szemrehányást, amit Bertrand kapott a gárdától a gyűlés Után, mert látták az emberek, hogy beugratták őket A legna­ Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisterenye. gyobb lelketlenség a munkásság fiatal réte­ geit ily módon félrevezetni. Nem sikerült Bertrandnak az a terve sem, hogy a szövetség kiküldötteit nem engedik szóhoz jutni lármájukkal. — Amikor látta, hogy minden erőlködése hiába való, kiadta az utasítást hogy kivonulni a teremből. Ezt olyan lármával akarta végrehajtani, hogy pánikot idézzen elő, azonban az ottani em­ berek már annyira ismerik, hogy ennek sem ültek fel ugy, hogy csak Bertrand és kis gárdája vonult ki. Ez a tumultusszerű kivo­ nulás azután teljesen kiábrándította az em­ bereket Napirendet először Batta Gyula (Salgó­ tarján) ismertette, aki elmondotta a szövet­ ség célját rámutatott az okokra, ami miatt a munkásság gazdasági szervezeteit minden politikai párttól függetleníteni* kelt Azért, mert a munkásság gazdasági harcát állan­ dóan politikai mezbe burkolták és a mun­ káltatók a hatóságok segítségével letörték a munkásság becsületes harcát Ugyanis a különféle politikai pártok a munkásság gaz­ dasági szervezeteiből éltek, annak dacára nem csináltak lelkiismereti kérdést abból, hogy sok ezer munkáscsaládot a gazdasági harcok letörése következtében nyomorú­ ságba dönt Ezt a beszédet Bertrand és társai az ab­ lakon keresztül hallgatták. Nagyon bosszantóttá őt, hogy minden kísérlete csődöt mon­ dott Végső erőfeszítéssel rontott be ismét a terembe, azonban már megfogyatkozva, most már csak személyes barátai követték. Azonban az előadó ráolvasta, hogy ő is azok közé tartozik, akik amikor a munkásság bajban volt, akkor ott hagyták őket ma­ gukra ugy, hogy a legnehezebb időben ott állt a munkásság magára hagyatva, viszont mikor tiszta volt a helyzet visszajöttek és odaálltak a munkásság elé erkölcsi prédi­ kációt tartani. A munkásság ennek hallatára ott a gyűlésen szemébe mondta Bertrand­ nak „Igaz, ők tudják !“, ezután zajos közbe­ szólások közt folyt a gyűlés. Utána Csóka Vendel, a szövetség köz­ ponti titkára fejtette ki, hogy miért volt szük­ séges a régi szövetségből való kiválás. Ek­ kor Bertrand ujra kiabálni kezdett, azonban Csóka szaktárs ő vele bizonyította, hogy a volt szövetségben, amikor a tagjárulékok leszállásáról volt szó, akkor nem a veze­ tőség határozott, hanem Peyer és egy pár híve határozták el és ezt vezetőségnek léptették elő. Ugyancsak vele bizonyította, hogy amikor a fizetések leszállításáról volt szó, akkor a szövetség összes alkamazottai, tekintettel a szövetség sulyos anyagi hely­ zetére, valamennyien lemondtak fizetésük 20 százalékáról. Ugyanakkor Peyer kijelen­ tette, hogy ő nem engedi fizetését leszállí­ tani, sőt kijelentette, ha leszállítanák a fize­ tését, akkor ő egy kapitalista vállalatnál helyezkedik el, mert azok többet fizetnek. Ezek azok az önzetlen emberek, akik meg­ követelik a munkásságtól, hogy őket köves­ sék, ugyanakkor pedig Peyer a szövetség­ től hét és fél millió koronát húzott, mint fizetést, emellett képviselő is volt a mun­ kásság jóvoltából, ahol ugyancsak nem ke­ vesebb, hanem inkább több fizetést húzott Ezután egy tragikomédiába ülő jelenet kö­ vetkezett Csóka szaktárs megismételte mindazokat a vádakat amelyeket Bertrand a gyűlés megtartása előtt terjesztett és felszólította, hogy ismételje meg azt a gyűlés színe előtt, amire Bertrand kijelentette, hogy nem teszi, ekkor a gyűlés hallgatósága zajosan köve­ tetté, hogy vagy ismételje meg, vagy pedig hagyja el a helyiséget Mivel egyiket sem volt hajlandó megtenni, felszólította őt a gyűlés hallgatósága, hogy viselkedjen tisz­ tességesen és ne zavarja azokat, akik nyu­ godtan végig akarják hallgatni a gyűlést Ezek után a gyűlés csendben folyt tovább, ahol Csóka szaktárs bejelentette, hogy folytatjuk a harcot a bérredukció ellen, kö­ veteljük a levont béreknek kifizetését. — Ugyancsak harcot folytatunk a nyugdíjasok szomorú helyzetének a megjavítása érdeké­ ben. Felszólította a gyűlés hallgatóságát, mondja ki a helyicsoport megalakulását A nagy tetszéssel és Bertrandék által sűrű közbeszólásokkal fogadott beszédek után kimondta a gyűlés a helyi csoport megala­ kulását és a helyicsoport ügyeinek az inté­ zésével az alábbi szaktársakat bízták meg: Szabó István elnök, Nagy József II. elnök, Kovács István jegyző, Jakab Péter pénztárnok, Meződi György és Dobszai István ellenőr. Meződi György szaktárs, a gyűlés elnö­ kének javaslatára a Mecsekszabolcs bánya­ telepi munkásság üdvözletét küldi a Salgó­ tarján vidéki bányamunkásságnak. Ezután a gyűlés a legnagyobb rendben véget ért Ezen gyűlés lefolyásához csak az a megjegyzesünk van, hogy nagyon rosszul állhat azoknak a szénája, akik ilyen piszkos esz­ közökkel dolgoznak, pedig kár minden eről­ ködésért, mert a munkásság már tisztán lát és nem hagyja magát többé ugratni, elég volt A mecsekszabolcsi helyicsoport megala­ kult és megkezdte működését, folytatja a harcot a munkásság gazdasági helyzetének megjavítása érdekében. Örömmel üdvözöl­ jük az uj harcosokat. Stager varrógépek kizárólag nálunk kaphatók. Singer varrógép részvény-társ. Salgótarjánban a kath, templommal szemben. �„A bányász" 4 Taggyűlés Mátranovákon. Mátranováki szaktársaink f. évi május hó 17-én taggyűlést tartottak, amelyet Gasparin János, helyicsoportunk elnöke nyitott meg. — Megnyitója után Csóka Vendel szaktárs ismertette a taggyűlés célját, rámutatott a gazdasági és szociális helyzet folytonos romlására és felhívta a mátranováki munká­ ság figyelmét arra a gigászi küzdelemre, amely a bányatárspénztárak körül folyik, a nyugbéreseket ért súlyos sérelmek megszün­ tetéséért Megvilágitotta a munkásság előtt a szer­ vezetünk kitűzött céljait és felhívta a mát­ ranováki szaktársakat a kitűzött célok sike­ res elintézésében való küzdelemre, mondá: „Nem lehet a célokat elérni összetett kezekkel, hanem azért küzdeni kell és mi a küzdelmek emberei vagyunk és küzdeni is fogunk mindaddig, amig küzdelmeink ered­ ményre nem vezetnek." A taggyűlés az előadást mindvégig kitartó helyesléssel kisérte, végül Gasparin János, a helyicsoport elnöke fordult a taggyűlés­ hez és hivta fel a munkásságot a szervez­ kedés fontosságára, egyúttal bejelentette azt is, hogy a mátranováki munkásság a Ma­ gyarországi Bánya- és Kohómunkások Gaz­ dasági Szövetsége mellett küzdelmeiben a legnagyobb lelkesedéssel ki fog tartani. — Jöhetnek rágalmak, piszkolódások, őket az nem érdekli, nekik csak egy kell: a gazda­ sági boldogulás és ezért pedig harcolni is fognak. Ezzel a taggyűlés a legnagyobb lelkese­ déssel és a legnagyobb rendben véget ért. Beszámoló taggyűlés Gyulaaknán.. Az elmult hó 7-én szövetségünk jól sikerült beszámoló gyűlést tartott Kisterenye község közeiében lévő Gyula-aknán, ahol a munkások kivétel nélkül nagy érdeklődéssel vettek részt a gyűlésen. Szeberényi József szövetségünk bizalmiférfia üdvözli a megjelenteket és kéri a munkásokat, hogy az előadókat halgassák meg és a pana­ szosok panaszaikat a gyűlés után terjesszék elő a kiküldötteknek. Ezzel átadja a szót Krauter Gyula szaktársnak a szövetség részé­ ről kiküldött előadónak. Krauter szaktárs be­ széde elején bejelenti, hogy Csóka és Batta szaktársak ezen taggyűlésre azért nem jöhettek el, mert éppen ezen a napon Pécs kerületében csoport alakítási munkálatok foglalják le mind­ kettőjüket. Ismerteti továbbá a szervezkedés fontosságát, elmondja a szövetség céljait és rámutat az eddig felhalmozódott hibákra, amely hibáknak okát a munkásság szervezetlenségé­ nek tudja be, hangsúlyozza, hogy a munkásság együttes érdekei az erők tömörítésével, össze­ tartásával és élénk szervezkedéssel érheti el. Felhívta a munkásság figyelmét a közpon­ tosított társpénztár hiányos rendelkezéseire, rámutatott a nyugdíjasok mai tarthatatlan hely­ zetére és arra kérte a munkásokat, hogy ebben a nagyfontosságu kérdésben áljának egységes csatasorba, hogy igy a szövetségnek módjá­ ban legyen ezeket a sulyos hibákat az illeté­ kes helyen orvosolni. Mert ez a most dolgozó munkásokat is közelről érinti, hiszen mind­ annyian egykor ugyanerre a sorsra jutunk. Röviden rámutat azokra az alaptalan rágalmakra, amelyekkel a régi szövetség vezetői röpiratok formájában szövetségünkről terjesztenek és fel­ sorol számtalan adatot, amelyekkel a rágalmak valótlanságát igazolja. Végül fáradhatatlan szervezkedésre buzditja a munkástársakat, mert csak a gazdasági szö­ vetséget ismeri el, annak a fontos lehetőség­ nek, amely a munkás és a munkaadó között átvezető hidat képez a munkásság jobblétének a megteremtésére. A munkások nagy lelkese­ déssel igérik meg a szövetség támogatását és hangos közbekiáltásokkal jelentik ki, hogy minden munkásnak kötelessége szervezkedni. Krauter szaktárs után még Telek szaktárs beszélt a munkássághoz, aki a régi szövetség, a vezetősége által elkövetett hibákra mutatott rá, akik a szervevezetet minden esetben a ve­ zérek politikai céljai elnyerésére használták fel, nem törődve a munkásság tényleges nyomorá­ val, hanem a régen megszokott demagógiát hangoztatva a munkások jobblétét a nemzet­ köziség megteremtésében látták. És ugyanazok a vezérek, akik a munkásoknak a nemzetkö­ ziség megvalósítását, olyan fontosnak tűntették fel, éppen azok a vezérek nem tartották ezt be, hanem cselekedték ennek az ellenkezőjét Rámutatott az elmúlt időkben azokra a sulyos sztrájkokra, amelyeknek legtöbbjét a munkás­ ság vesztette el és ezeknek sikertelenségét, különösen a régi vezérnek Peyer Károlynak önzőségében látja, mert amikor bekerült a parlamentbe mint képviselő, teljesen elhanya­ golta a munkások ügyeit és ahelyett, hogy a gazdasági harcot vezette volna, fölöslegesen külföldre utazgatott, hogy ott politikai tekin­ télyét magasra emelhesse. A munkások állandó közbekiáltásokkal tá­ madták Peyer Károlyt és ismételten nagy lelkesedéssel ígéretet tettek gazdasági szövet­ ségünk támogatására. Végül Szeberényi József arra kéri a munkástársakat, hogy szívleljék mindazokat, amiket itt hallottak és ismerjék fel a szervezkedés fontosságát. Megköszönte a jelenlévők türelmét és a gyűlést bezárta. Bányászsors. Sulyos szerencsétlenség történt az Első Dunagőzhajózási r.-t pécsszabolcsi bánya­ üzem Szent-István aknájában f. évi május hó 25-én deltáiban- — A réselő gép rudja elkapta Taksonyi János vájárt és oly sulyo­ san megsebesítette, hogy sérüléseibe a Pécs bányatelepi kórházban meghalt Kíváncsian várjuk a vizsgálat eredményét, amely hivatva lesz megállapítani, hogy kit terhel a felelősség a sulyos balesetért. A hivatalos vizsgálattól eltekintve is megálla­ píthatjuk, hogy az ilyen baleseteknek első­ sorban a vállalatok kapzsisága az okozója, amely a bérredukcióban nyilvánul meg. Bár Taksonyi János nem volt szövetségünknek tagja, mégis megrendít bennünket hire, mert ez bányászsors és ezért emlékét kegyelettel őrizzük. 1927. junius 1. Sürgősen meg kell reformálni a bányatárspénztárak közpon­ tositásáról szóló rendeletet. Soha olyan sok szó nem esett és elkesere­ dett harc egy téma körül még nem forgott, mint a bányatárspénztárak körül, A harc egyik a másikat követte addig, mig a bá­ nyatárspénztárak központositásáról szóló rendelet a mult év decemberében meg nem jelent. A rendelet megjelenése előtt kiadott ter­ vezetből már megállapítható volt, hogy az abban foglaltak a munkásság kárát szolgál­ ják. Ezen észrevételeinket többször hang­ súlyoztuk, beadványokban, gyűléseken fej­ tettük ki észrevételeinket és bizonyítottuk, hogy a központosított társpénztár nem szol­ gálja azt a célt, amely hivatása volna- Fáj­ dalom, észrevételeink mind egytől-egyig keserű valósággá váltak, mert a központo­ sított társpénztár a nyomorban fetrengő nyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat mind a kétségbeesésbe kergette. A nyugdíjasok kétségbeesett helyzete mindnyájunknak az ügye és mint ilyent mindnyájan egyformán érezzük, ezért eltö­ kéltük magunkat, hogy a bányatárspénztárak központositásáról szóló 4400. sz. népjóléti és munkaügyi rendeletnek megváltoztatásá­ ért egy erőteljes országos akciót fogunk indítani, mert lehetetlennek tartjuk, hogy a 4—5 pengős havi özvegyi nyugdíjból lakást, fűtést, világítást szedjenek a munkaadók, amely összeg legtöbbször nem is futja a vállalatnak fizetendő összegre. Mi marad tehát az élet fentartására, ruházkodásra és egyebekre, amikor még a lakbérét és tüzelő­ iét sem tudja a neki kiutalt összegből kifizetni. De ugyanilyen fájós sebeket ütött a ren­ delet a még dolgozó munkásságon is, nem­ csak akkor, amikor egy bizonytalanságnak néz elébe, hanem még akkor is, amikor a rendelet egyik szakasza a 40 éves szolgá­ lati időt, a 65 éves korhatárt, az eddig el­ töltött szolgálati évek beszámítását oly le­ hetetlen formák között állapítja meg, amely gyakorlatilag teljesen keresztülvihetetlennek bizonyult. (Folytatjuk.) singer varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ RÉZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos Járású zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. SINGER VARRÓGÉP Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 11. szám (1927. június 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-06-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4733d920b271161405e5963180e023b7.jpg 5e218d73153c32d2cb23f6475c715239 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fa44b2c2d3f1037f54dd00744da93566.pdf bbd0f5875c276276cdd0dcee43f6cbbb PDF Text Text II. évfolyam. 12. szám. 1927. junius 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye, Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A bánya és kohómunkások gazdasági helyzete. Visszhangzik az ország azoktól a hangoktól, mely általában a magyar­ országi bánya és kohóiparra elhangzik. A vállalatok folyton azt hangoztatják, hogy nincs konjunktúra, nem tudják a termékeiket értékesiteni. Ugyancsak visszhangzik a bánya és kohóiparban foglalkoztatott munkások jajszava is, mert keresetükből nem tudnak meg­ élni. Talán még soha sem volt olyan bán­ tóan sulyos a bánya és kohóiparban foglalkoztatott munkásságnak a hely­ zete, mint a mai időben, mert az or­ szág területén üzemben levő bányák és kohók a lehető legrosszabb bérek­ kel fizetik a munkásságot. Szövetségünkhöz beérkező jelenté­ sek vizsgálata alkalmával az ember szive összeszorul annak láttára, hogy szorgalmas munkások — megfeszített munkájuk után — milyen botrányosan csekély bérrel lesznek kifizetve. Ugyan­ akkor ökölbe szorul az ember keze, ha végig nézi a vállalatok évi mér­ legeit. Mindenütt azt látjuk, hogy dacára a sok sirásnak, minden vállalat olyan osztalékkal kedveskedik részvényesei­ nek, ugyancsak olyan jutalomban ré­ szesíti igazgatósági tagjait, akik egy­ általán semmiféle produktív munkát a vállalatoknál nem teljesítenek, hogy szinte vetélkednek a vállalatok egy­ mással. Nem éreznek semmi lelkiisme­ ret furdalást abban, hogy 15—20 dol­ gozó munkásnak megfeszített munka után ugyanannyi bért fizetnek, mint egy nem produktív munkát végző igaz­ gatósági tagnak. A különböző vállalatok különféle módokat eszeltek ki, hogy a munkás­ ság keresetét megrövidítsék. Az egyes bányavidékeken 5-4-3, sőt 2 műszakot dolgoztatnak ugy, hogy ezen idő alatt a munkás képtelen olyan keresetre szert tenni, amelyből meg tudna élni. Hozzájárul ehez még a sokféle levonás ugy, bogy vannak helyek, bányavidé­ kek, ahol 60-70 pengőt keresnek, ebből a levonások 18-20-22 pengőt tesznek ki, tehát a munkás 1 hónapi munkája után alig kap kézhez 40-45 pengőt. Elképzelhetetlen az az életmód, ame­ lyet ebben a nehéziparban foglalkoz­ tatott munkásság folytat. A munkásság panaszaira a vállala­ tok legtöbbször sírással felelnek és igyekeznek bizonyítani, hogy ők is ugyanolyan nehéz helyzetben vannak. Természetesen ezt senki nem hiheti el, mert hiszen a mérlegeik egészen mást mutatnak. Ebben az iparban foglalkoztatott munkásságnak a sulyos helyzete egye­ nesen a vállalatok lelketlenségeinek a következménye. Ott van például ózd, ahol a kohóknál foglalkoztatott mun­ kások minden megszakítás nélkül, — tehát étkezési idő nélkül — naponta 12 órát dolgoznak, tekintett nélkül az ünnep- és vasárnapokra ugy, hogy ha­ vonta 380-400 munkaórán át teljesítik nehéz munkájukat és 100—260 pengő között keresnek. Ezek az emberek valósággal állati, sorsra vannak kár­ hoztatva, mert ilyen munkateljesítmény mellett azok a munkabérek csupán alamizsna számba jöhetnek. Felhívjuk az ország intéző köreinek a figyelmét, tekintsen szét és lássa meg ezt a nyomoruságot, ami a mun­ kásság között van, keressenek módot és alkalmat arra, hogy a munkásság ezen sulyos helyzetén enyhíthessen, mert ez veszedelmet rejt magában. Tehát mi jó előre figyelmeztetjük és mutatunk rá állandóan a sulyos sérel­ mekre, azonban ez ne légyen a pusz­ tában elhangzott szó, hanem legyen serkentés a sérelmek orvoslására. A bánya és kohóiparban foglalkoz­ tatott munkásokat pedig felhívjuk, tö­ mörüljenek gazdasági helyzetének a megjavítása érdekében Szövetségünk zászlója alá, mert a mai viszonyok között az az egyetlen út, amely bol­ dogulásra vezet A munkásság előtt már számtalan példa van arra nézve, hogy minden eddigi kísérlet hiábavaló volt, mert amely szervezetben évekkel ezelőtt a munkásságnak a legnagyobb bizalma volt nem tudott a munkásság részére a legminimálisabb eredményt sem elérni Ezért a munkásság megcsalatva érezte magát, elvesztette szer­ vezetében vetett hitét és hátai fordí­ tott annak a szervezetnek, amely a munkásság gazdasági leromlását tét­ lenül nézte, sőt kitért az elől, hogy a munkásságnak utat mutasson, miként kell gazdasági helyzetének a felépité­ séhez hozzáfogni. A munkásságban a megcsalattatásnak ez az érzete oly súlyos nyomokat hagyott, hogy a lelkek mélyén keserű és fájdalmas visszaemlékezések - fölött nem egy hirtelen tud a bizakodás erőt Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) venni. Megértjük a munkásságnak ezen keserűségét és hogy ugy mond­ juk bizalmatlanságát, mert sajnos erre rászolgáltak előző szervezeteik azzal, hogy sulyos kötelességek teljesítése elől a magas politikai célokra való hivatkozással kibújtak. Minket ugyanez az elkeseredés kényszeritett, ugyszólván hajszolt ben­ nünket ezen gazdasági szervezetünk­ nek a megalkotására. Megvaljuk ami lelkületűnkben is sok súlyos tusával kellett megviaskodnunk, amig világo­ san önmagunk előtt letudtuk fektetni ezen gazdasági szervezetnek az alap­ jait. Bizakodó örömmel állapíthatjuk meg az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a mai viszonyok között a lehető leghelyesebb utat választottuk s a keresztülvitelhez a legalkalmasabb esz­ közöket találtuk meg. Tehát a munkásságon a sor, hogy tömörülésével támogasson bennünket, mert ez biztosítja a munkásság gazda­ sági helyzetének megjavulását Minden bánya- és kohómunkás legyen agitátora ezen, gazdasági eszmének, tegye tömörré, szilárddá táborunkat a győze­ lem biztos tudatában. Kinai fal. A kinai nép az egész birodalmát magas kőfallal kerítette körül és azon belül asm engedtek senkit, mert féltették, hogy az ő művészetüket elrabolják. Csak az utóbbi évtizedekben tettek bizonyos engedménye­ ket, hogy az európaiak Kinába bejuthassanak. Ugyan ilyen kinai fallal építette körül a Rimamurányi vasmű részvénytársaság ózdot, azzal a külömbséggel, hogy a fal nem kőből van, hanem hatósági intézkedésekből. Az dúltak azzal a kéréssel, menjünk ki ózdra, kezdjük meg előmunkálatainkat, egy helyicsoportnak a megalakítására. A szövetsé­ günk központi vezetősége a kérésnek eleget tett s megbízta Batta Gyula szaktársat utaz­ zon ki Ózdra, vizsgálja meg az ottani hely­ zetet és indítsa meg az előmunkálatokat Az utasításhoz híven Batta ki is utazott azon­ ban küldetésének csak részben tudott meg­ felelni, mert a hatóság megakadályozta munkájában. Ugyanis érkezését akohómunkások már várták és az előmunkálatok megkezdéséhez szükséges meghátrálásra az egyik ottani vendéglőben összejöttek. Az összejövetel sem gyűlési, sem értekezleti jelleggel nem birt, tisztára kölcsönös kérdezősködések és feleletekben merült ki. Ennek dacára az ottani csendőrség összeírta a még �2 "A bányász" ha ezt tennék akkor a vállalattal szemben kellene eljárni, hogy azokat az áldatlan állapotokat, amelyek a Rima telepein van­ nak megszüntessék. A kohómunkások f. évi május hó 25-én kérvényt adtak be a vállat igazgatóságához, amelyben 10 fillér órabérjavitást kértek. A vállalat igazgatósága a kérvényre válaszként kijelentette, hogy nem hajlandó az órabérekét felemelni, nem zárkózik el azonban, hogy egyes munkáscsoportokban ugyancsak egyes munkásoknak az órabérét valamivel felemelni, azonban általánosságban nem emeli az órabéreket Ebből látható a Rima vállalatnak a lelketlensége, mert a kohómunkások ezen szerény kérését sem teljesíti. Azonban a hatóságok­ hoz máris azzal fordult, hogy a kohómunká­ sok között sztrájk mozgalmak vannak és a hatóságok erre nézve ki is halgattak mun­ kásokat. A hatóságoknak itt kellett volna beavatkozni és a vállalatot igyekezni rábírni, hogy a munkásságnak ezen szerény, jogos kérését teljesítse. Ma amikor az életviszo­ nyok oly nehezek és a közszükségleti cikkek árai folyton emelkednek, ugyanakkor a munkás keresete egyáltalán nem emelkedik. Vajjon nem látják-e a vállalatok vezetői a munkásságnak nyomoruk tengődését, nem gondolnak-e arra, hogy az éhes gyomor a legrosszabb tanácsadó! Vajjon nem érzik-e bűnös mulasztásaikat a magyar munkásság­ gal szemben, amely magyar munkásságot féltik a különféle forradalmi agitációktól. Minden félelem fölöslegessé válik abban a pillanatban, amikor a magyar munkássá­ got tisztességes megélhetéshez juttatják. Kü­ lönösen meg kellene ezt érteni a Rima vállalatnak, amelynek vezérexponense szám­ talanszor kifejezésre jutatta és hangoztatta, hogy a magyar munkásság magyar érzését ápolni kell. Ennek az érzésnek az ápolása azonban nem csak szóban kell, hogy kife­ jezésre jusson, hanem tettel is. Amikor a munkásság oly szerény kéréssel fordul a vállalathoz, mint a jelen esetben is, akkor ez elől nem szabad kitérni, hanem igenis oda kell állni melléje és támogatni kell őket az élet küzdelmeiben és még igy is kijut a munkásnak az életküzdelmeiböl, azonban sokkal könnyebben viseli ezeket az élet­ küzdelmeket, ha azt látja, hogy vannak jó­ indulatú támogatói. Azonban, ha a munkás azt látja, hogy a legszerényebb kéréseit is Amint azonban az idő kerekét nem lehet ridegen elutasítják, az elkeseredés fokozódik megállítani ugyanígy nem lehet szerveze­ benne s a megértés sosem fog benne kifej­ tünk térfoglalását sem megakadályozni. lődni. Ezért szívleljék meg a vállalatok vezetői Hiába, minden zaklatás ellenére is ki fo­ gunk menni és megfogjuk csinálni szerve­ a munkásság életküzdelmét, igyekezzenek zetünk helyicsoportjait Ózdon és vidékén. könnyíteni és enyhíteni sulyos helyzetén és Nem értjük a hatóságok okoskodását, ugya­ akkor a munkásság minden agitáció dacára nis azt mondják, hogy minden összejövetelt sem hagyja magát beugratni meggondolat­ be kell jelenteni, mert ellenkező esetben a lanságokba. A sztrájk mozgalmaktól félnek, csendőrséggel jutunk összeütközésbe. Min­ de azért nem sietnek a munkásnak segítsé­ den kezdet csak ugy történhetik, ha előző­ gére, amikor az legsimább eszközökkel kí­ leg információt szerzünk, ezt pedig csak vánja nyomorát enyhíteni, tehát úgyszólván ugy lehet ha emberekkel találkozunk. Kár belehajszolják az embereket meggondolat­ a Rima vállalatnak a munkásban ellenséget lanságokba. A munkásság nem akar a sztrájk látni, mert igy a munkásság a hatóságokat fegyverével élni, tudja azt, hogy ez egy részeseivé teszi az ő kizsákmányolásuknak. súlyos fegyver azonban, ha minden lehető­ A hatóságoknak az volna a kötelességük, séget elütnek a munkástól, akkor a mun­ hogy védelmükbe vegyék azokat a szeren­ kásnak nem marad más hátra, mint azzal csétlen munkásokat, akik ily fárasztó és az eszközzel harcoljon, ami éppen kínálko­ súlyos munka ellenében nem képesek any- zik. Tehát tegyék lehetővé, hogy a munkás­ nyit keresni, hogy emberhez méltó életet ság érdekeit reális eszközökkel védhesse. élhessenek. Vájjon nem-e érez a hatóság Villannyal varr ön? A Singer-motor lelkiismereti furdalást, amikor az ilyen sze­ megkíméli Ont a fáradságtól, hogy varrórencsétlen emberekkel szemben kell eljárnia, gépét lábbal hajtsa ! Szíveskedjék valameegyszerű besugások alapján. Meg kell a lyik Singer fióküzletben a Singer-motor hatóságoknak nézni az érem másik oldalát is, bemutatását kérni. Vételkényszer nincsen. ottlevő munkásokat és szövetségünk meg­ bízottját a főszolgabírói hivatalba kisérte. Itt alapos átkutatás után jutott a főszolga­ bíró elé. akinek megmagyarázta, hogy nem titkos gyűlés, illetve értekezletről van szó, hanem csupán kölcsönös információk szer­ zéséről. Ennek dacára a főszolgabíró kije­ lentette. hogy minden összejövetelt be kell jelenteni s csak azután lehet megtartani; ha erre engedélyt kap, még ha az informatív jellegű is. Ennél fogva a kohómunkások másik csoportja, akik nappal dolgoztak és este kivántak ugyancsak egy ilyen informa­ tív jellegű összejövetelt tartani, ezt nem tarthatták meg, mert a csendőrség ezt nem engedte meg és szövetségünk megbizottját állandóan figyeltette, nehogy a munkásokkal összejöhessen. Látva a hatóságoknak ezen merev magatartását, nem is tartotta meg az esti összejövetelt, mert nem akarta, hogy a munkások közül bárkinek is ártatlanul kelle­ metlenséget szerezzen. Nem került nagy fejtörésbe, hogy eltalál­ juk az okát, hogy miért az a nagy félelem a hatóságok részéről szervezetünkkel szem­ ben, mert az első összejövetelen a kölcsö­ nös kérdezösködés alkalmával kitűnt, hogy a kohómunkások ezen súlyos és fárasztó munkákat 24-től 70 fillérig terjedő órabérek mellett teljesitik. Reggel 6 órától este 6-ig ebédidő nélkül dolgoznak, ami 12 órai meg­ szakítatlan munkát jelent és munkaközben annyi idejük sincs, hogy kis ebédjüket meg­ egyék, hanem szinte lopva harapnak egyet. A legnagyobb lelketlenség embereket ilyen súlyos munkánál 12 órai munkára kénysze­ riteni, mert még az állatnak is megadják az étkezéshez szükséges pihenőt. Sulyosbítja ez esetet még az is, hogy ezek a munkások ünnep, vasárnap, akár karácsony, akár husvét, vagy bárminemű ünnep van folyton dol­ goznak ugy, hogy az állatnál is rosszabb helyzetben vannak. Ezért az a nagy félelem a hatóságok ré­ széről, mert attól tartanak, ha a munkásság szervezkedik, akkor majd nem lehet 24 fillé­ res órabérekkel dolgoztatni. A munkásság tudatára ébredt annak, hogy szervezkednie kell és kizárólag csak gazdasági szervezetbe kell tömörülnie, mert csak ugy tudja meg­ vívni harcát a Rima vállalattal szemben. Természetesen a vállalat mindent elkövet, hogy szervezetünk térfoglalását megakadá- 1927. junius 15. Mozgalmaink. Szövetségünk központi vezetősége utóbbi időben mozgalmat indított az egyes telepek, illetve bányavidék munkásain történt sérel­ meknek az orvoslása ügyében. Szövetségünk központi vezetőségének ezen mozgalmak megindítása egyike a legrosszabb időkben indult meg, azonban a vezetőség áthatva a reá rótt sulyos felelőség tudatával, meg­ indította ezen mozgalmakat, mert a mun­ kásság részére oly bántóan sulyosnak és sérelmesnek tartotta, hogy ezekben a kér­ désekben, a sulyos idők dacára kötelessé­ gének tartotta megindítani. Ezen mozgalmak jelenlegi állásáról kívá­ nunk beszámolni, hogy ez által is módot nyújtsunk a munkásságnak arra, hogy tisz­ tán lásson és mérlegelni tudja szövetségünk rendithetetlenségét és azon akarását, hogy minden időben, tehát a legsúlyosabb időben is, amikor a munkásságnak legnagyobb szük­ sége van szervezete támogatására, akkor ott állunk és nem térünk ki a munkásság­ nak azon jogos kívánsága elöl, hogy az ő érdekeiket védelmezzük minden időben és mindenkivel szemben. Mindezeknél fogva többek között moz­ galmat indítottunk a baranyavidéki, komlói kincstári bányánál történt 20 százelékos bérredukció visszaszerzéseért. Ezen moz­ galmunk már idáig efektive félsikerrel járt, mert a tárgyalások folyamán sikerült a le­ vont 20 százaléknak a felét, vagyis 10%-ot visszaszerezni. Ezt az eredményt azonban Szövetségünk vezetősége nem tartotta ele­ gendőnek, ennélfogva folytatja a küzdelmet tovább mindaddig, amig az • eredeti levont 20 százalékot visszamenőleg április hó 1-től meg nem tudja szerezni. Mozgalmat indított szövetségünk központi vezetősége a salgótarjáni szénmedence tele­ pein elvont üdülési szabadságok visszaszer­ zése érdekében is. Ezen mozgalmunk jelenlegi állásáról a következőkben számolunk be: Többszöri tárgyalások után f. hó 12-én — a vezetőség megbízásából -szövetségünk központi titkársága tárgyalást folytatott a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. igazgatósá­ gával, bevonva a kerület országgyűlési kép­ viselőjét, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár urat. Ezen tárgyalás szenvedé­ lyes lefolyása után a vállalat helybeli igaz­ gatósága ígéretet tett arra nézve, hogy a vállalat központi igazgatóságánál pártoló javaslatot terjeszt be az üdülési szabadsá­ gok folyósításának a megkezdése ügyében, hogy az a lehető legrövidebb időn belül folyósítható legyen. Ugyancsak a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. helybeli igazgatóságához kéréssel for­ dultunk az iránt, hogy az általa körrende­ letben kibocsájtott rendelkezéseket, mely szerint a nyugdíjba vonult munkások és öz­ vegyek által fizetendő lakbérek behajtását ne eszközölje. — A vállalat igazgatósága a szövetség központi vezetőségének ezen ké­ résére érdemleges választ nem adott, sőt kijelentette, hogy ezen lakbéreket befogja hajtani, mert ezt bizonyos vállalati érdekek megkivánják. Szövetségünk vezetősége látva azt, hogy a vállalat ebből elvi kérdést csinál és igy a vállalatnak ezt az elhatározását megmásítani nem tudja, ezért a kormányzathoz fordult, mint aki ez év január l-ével a nyugdíjasok ügyét rendezni kívánta, tehát oda fordul­ tunk és rámutattunk, hogy a kormányzat­ nak ez a rendezése csődöt mondott, azt kértük, tekintettel arra, hogy szövetségünk �1927. junius 15. már a rendelet életbeléptetése órájában fel­ hívta. a kormányzat figyelmét, hogy ezen rendelet nem eredményezte azt, amit ettől vártak vagyis, hogy megnyugvást váltson ki a nyugdíjas, valamint a dolgozó munkásság között, hanem ellenkezőleg az ujabb sérel­ mek sorozatát zúdította éppen a kormány­ zatnak ezen rendelkezéseivel szemben. — Arra kértük a kormányzatot, hogy egész tekintélyével és sulyával hasson oda, hogy a nyugdíjasokon történt ezen sérelem sür­ gősen orvosoltassék és mivelhogy rendelet­ ben oly sürgősen ezt rendezni nem lehet, tehát a vállalatnál járjon közbe, hogy mind­ addig, amig a nyugdíjasok nyugbérilletményei nem rendeztetnek olyan mértékben, hogy abból lakás, fűtés és világítási költsé­ geiket fedezni tudják, mindaddig a vállala­ tok tartsák fenn az eddigi szokásokat és a nyugdijasok részére ezen kedvezményekét nyujtsák továbbra is. A kormányzat részéről dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár ur vállalkozott arra, hogy ebben a kérdésben a munkásság érdekében eljár, felszólitotta Szövetségünk központi titkárságát bocsájtsa adatait ren­ delkezésére, ugyancsak hasonlóképen fel­ szólította a Salgótarjáni Kőszénbánya RT.-t. Ezen adatok beérkezése után f. hó 12-én megtartott közös tárgyalásunk alkalmával némiképen tisztázódott a helyzet olyformán, hogy a helybeli igazgatóság kijelentette, hogy a központi igazgatóságnál oly javas­ latot fog pártolólag beterjeszteni, mely szerint a nyugdijasok lakáskérdése a következőké­ pen lesz rendezve. Az a nyugdíjas, aki a vállalat kötelékéből vonult nyugdíjba és jelenleg a nyugdíjon kívül semmiféle bért kereső munkát, vagy foglalkozást nem foly­ tat, ezek lakásért és világításért bért nem fizetnek. Az oly nyugdíjas, akinek valamely családtagja a vállalat kötelékében dolgozik, vagyis munkát teljesít, azoknál a lakást át­ fogják íratni a dolgozó családtagra. Ugyan csak az özvegyek, akiknél nincsen dolgozó családtag ezek szintén mentesittetnek lakbér fizetés alól. Általában ezen tárgyalások eredménye­ ként mindazok a nyugdíjasok és özvegyek, akár ugy, hogy nem végeznek kereső mun­ kát, akár ugy hogy valamely családtagjuk a vállalatnál dolgozik a lakbérek fizetése alól fel van mentve. Azonban az oly nyug­ díjasok, akik az Országos nyugbérpénztártól nyugbért élveinek és nem a vállalat kö­ telékében, hanem egy más vállalat vagy munkakörben oly munkát teljesítenek, amely munka következtében keresetük a bánya­ vállalatnál, dolgozó munkások keresetét el­ éri, ezek igenis a vállalattól élvezett lakáso­ kért tartoznak bért fizetni. Ezek az eredmények, amik az eddigi tár­ gyalásoknak folyamata alatt elérhetők vol­ tak, nem vagyunk elragadtatva az elért eredményektől, azonban a munkásság mégis láthatja, hogy ez erkölcsi erőt képvisel, mert hiszen az utóbbi évek folyamán szám­ talan még ezen sérelemnél is sokkal súlyo­ sabb sérelmek érték a munkásságot, amely sérelmeket eddig orvosolni egyáltalán nem sikerült. Csakis szervezetünk sulyának és tekintélyének tudható be az, hogy ezen sulyos és nehéz viszonyok dacára, bár nem kielégitő, de mégis eredményeket érhettünk el. Ez a tudat és az eddig elért eredmények serkentenek bennünket a megkezdett küz­ delmek folytatására és ezen küzdelmek tá­ mogatására hivjuk segítőtársul magyarország bánya- és kohómunkások összességét „A Bányász" 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékára kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisteremre. Beküldetett. Lapunk legutóbbi számában válaszoltunk Peyeréknek a "Bányamunkás“ f. évi május hó 20-án megjelent számában lefektetett hazugságaira. Most pedig a komlói bánya­ munkások megbizásából alulírottak a követ­ kező választ adják: Tisztelt szaktársak! Ez év május hó 20-án megjelent „Bánya­ munkás“ lap számában valamilyen hülye foglalkozott a Komlón május 8-án megtar­ tott alakuló közgyűlésünkkel oly bután, hogy ezt szó nélkül mi sem állhatjuk. Mindenek előtt ki kell jelentenünk, hogy semmiféle személyeskedésnek, vagy személyes vesze­ kedésnek barátjai nem vagyunk, de egyben kijelentjük azt is, hogy aki orvul megtámad minket, akkor megállunk és szembe nézünk a gazemberrel. És most ide figyeljetek magyarországi bányamunkások! Igenis mi komlói bánya­ munkások május 8-án nyilvános alakuló közgyűlést tartottunk, mely gyűlésen először is Batta, majd Csóka szaktársak beszéltek és a legnagyobb figyelemmel halgatták meg mindkettőjüket és a komlói szaktársak kö­ zül senki, de még egy szóval sem beszélt közbe, amely a gyülést megzavarta volna. Ellenben igaz az, hogy Bertrand, akinek a komlói mozgalomból kifolyólag nagyon sok a bűne, nem mert átjönni a gyűlésre, hanem elküldött 6 Bertrand szociáldemok­ ratát, mert ezeket ő gyártotta. Nahát ezek próbálták a gyűlést egy pár közbekiáltással megzavarni és ezekre háborodtunk fel ke­ gyelmes Ur ! Ezeket azután kioktattuk, hogy a jövőben ne üljenek fel olyan embernek, kinek magának nincs elég bátorsága ahhoz, hogy személyesen jelenjen meg. Tehát ide figyeljen Peyer Ur!, hogy ki­ nek szólt a felháborodás, sem Battának, sem Csókának, hanem egyenesen Önöknek és az önök által félrevezetett embereknek. Sajnos, hogy éppen ezek között van még olyan is, akik ez előtt két-három évvel Peyer urat agyon akarták csapni Mecsek­ szabolcson. Külömben ezt maga is tudja, hogy miért, de valószínűleg nem azért akar­ ták agyonverni, mert magát megkedvelték. Ha véletlenül nem zsandárnak született zsandár van ott jelen, akkor magát ott ki is terítették volna, tehát nincs joga a kép­ viselő urnak többé a zsandárokat sem gyalázni, mert ha ezek nincsenek, akkor maga már rég nem ül a magát meg nem illető helyen. Ezt kérjük tudomásul venni. Továbbá vegyék tudomásul azt, hogy mindaddig hitvány gazemberek, amig azokat a rágalmakat, amit lapjukban irtak rólunk, visza nem veszik, bocsánatkéréssel. Egyen­ lőre azt hisszük, hogy elég, ha kell majd később többet. A bányásztestvéreknek pe­ dig azt mondjuk, hogy amit a „Bányamun­ kás“-ban olvastak rólunk, az szóról-szóra megfelel a hazugságnak. Komló, 1927. junius hó 9-én. Kertész József s. k. ifj. Lerch Antal s. k. Appel Keresztély s. k. Ezen levelet szóról szóra közöljük, egy betűt sem változtattunk rajta, hadd lássák a munkástársak, hogy milyen hazugságokból él Peyerék „Bányamunkás“-a. Temetkezési segélyt lép­ tet életbe a Salgótarjáni Kőszénbánya R-T. Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a salgótarjáni társpénztár választ­ mánya folyó hó 3-án tartott ülésén temet­ kezési segélyre szóló szabályokat dolgozott ki. A társpénztár választmánya a bemuta­ tott szabályokat elfogadta és utasította a társpénztár vezetőségét, hogy ezen szabá­ lyokat terjessze fel a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez jóváhagyás végett A szabályokat szószerint a következőkben adjuk közre. A folyó évi január hó elsején életbelép­ tetett 4400/eln. 1926. számu N. M. M. ren­ delet folytán a társpénztáraink alapszabályai érvényűket vesztették, minek következtében tagjaink családtagjaik elhalálozása esetén segélyezést nem kaphatnak. A folyó évi január hó elsejétől a mai napig eltelt 5 hónapban szerzett tapasztala­ taink arra kényszeritettek bennünket, hogy ezen az állapoton változtassunk, illetve gon­ doskodjunk arról, hogy tagjaink és család­ tagjaik elhalálozás esetén, önkéntes dijak befizetése ellenében a társpénz­ tár keretén belül, a betegsegélyzőpénztár által törvényileg biztositott temetési segélyen felül, temetkezési segélyezésben részelhes­ senek. — Ugyanis az egyes temetkező csa­ ládokat hosszu hónapokra adósságokba kény­ szerítjük, ami majdnem minden esetben az életben maradt családtagok jólétének komoly veszélyeztetésével jár együtt. Az elnök javaslata folytán a választmány a folyó évi junius hó 1-től kezdődő érvény­ nyel „Temetkezési szer­ vezését határozza el, melynek szabályzatát az alábbiakban állapítja meg: 1. A temetkezési segélyalap célja tagjai­ nak saját személyükben, vagy családjukban előforduló elhalálozási esetekben, a temet­ kezési költségeihez készpénzben segélyt nyujtani. 2. A temetkezési segélyalap tagjai nemre és korra való tekintet nélkül: �"A bányász" 4 a)a dolgozó tagok, b) a kültagok, c) a nyugbéres tagok. ad a) Dolgozó tagok azok, akik a Salgó­ tarjáni Kőszén abánya R.-T. salgótarjáni bányaigazgatóságához tartozó üzemeknél dol­ goznak és mint ilyenek betegség esetére a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. társpénztáránál biztosává vannak. ad b) Kültagok azok, akik a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T, bányaigazgatóságához tartozó üzemek szolgálatából bár már ki­ váltak, de a 4. és 5. pontok értelmében tag­ sági jogukat továbbra is megtarthatják. ad e) Nyugbéres tagok azok, akik a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. salgótarjáni bányaigazgatóságához, illetve a volt Északmagyarországi Kőszénbánya R.-T. baglyas­ aljai bányaigazgatóságához tartozó üzemek­ nél viselt szolgálatuk után élveznek az Or­ szágos Munkásbiztositó bányanyugbérosztályától nyugbért. 3. A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. sal­ gótarjáni bányaigazgatóságánál szolgálatban álló betegségi biztosításra Kötelezettek kivé­ tel nélkül tartoznak az alapban tagságot vállalni. A kültagoknál és nyugbéres tagok­ nál a tagság vállalása saját elhatározásuk­ tól függ. 4. Kültagságot vállalhat a társulat szolgá­ latából üzemredukció vagy egyéb, önhibáján kívül eső okokból kilépett munkás, vagy munkásnő, aki már legalább 12 hónapon keresztül fizető tagja volt az alapnak és ha állandó keresetet biztosító munkája nincs. 5* Kültagja lehet az alapnak az a munkás, aki 1929. évi január hó 1-én tuli időben ön­ hibáján kivül lépett ki a társulat' szolgála­ tából és kilépését megelőző 5 éven keresz­ tül legalább 36 hónapon át tagja volt a társ- 6. Ugy a 4., mint az 5. pontban biztosi­ tott kültagsági jog egyszeri elveszitése (9. pont) még utánfizetéssel sem újítható fel — Kivétel csak az az eset, ha az illető ismét dolgozó taggá válik, azaz ujra a társulat szolgálatába kerül és a társpénztár betegsegélyző osztályának fizető tagja lesz. 7. Azok a nyugbéresek, akik 1927. évi szeptember hó 1-ig, illetve nyugbéreztetésüktől számított 3 hónapon át az alapban nyugbéres tagságot nem vállalnak, csak ab­ ban az esetben számithatnak felvételre, ha igazolják, hogy felvételük iránti kérésük nem kizárólag azért történik, hogy az ala­ pot megkárosítsák, vagy pedig ha a kése­ delmeskedésük jóhiszeműen beigazolt volt 8. Ugy a dolgozó-, mint a kül-, mint a nyugbéres tagok egyformán, legkésőbben a tárgyi hónap 17-ikéig havi 50 fillér tagdijat fizetnek. A tagdijat betegség, vagy kereset­ hiány esetén is fizetni kell és szabályosan fizetett tagdíj visszatérítésének helye nincs. 9. Aki egymásután következő 3 havi tag­ díj megfizetését elmulasztotta, az minden külön értesítés nélkül elvesziti ugy a tagsá­ gát, mint az azzal járó minden igényjogo­ sultságát 10. A dolgozó tagok tagdijait a munkaadó vállalat az érdembe hozott keresetekből, a társpénztári járulékoktól elkülönítetten, kü­ lön kimutatva, hivatalból vonja le. A tagdijlevonások elmulasztásából — lé­ vén az a munkaadó vállalat feladata — a tagot joghátrány nem érheti, de a tagdíjak pótlólagos befizetésére, ha az esedékesség­ től számított egy éven belül intézik hozzá erre nézve a felhívást, köteles. 11. A munkaadó vállalat a dolgozó tagok keresettből általa levont tagdíjakat a betegsegélyző járulékokkal egyidejűleg bocsájtja a társpénztár rendelkezésére. 12. A kültagok és nyugbéres tagok tag­ díjaikat felvételükkor (első befizetéskor) sze­ mélyesen, a salgótarjáni társpénztári ügyvezetőségnél, máskor pedig akár ugyanitt, akár a mátranováki, mizserfai, kisterenyei, kazári üzemvezetőségi pénztárnál személye­ sen, akár pedig posta utján fizethetik. Ha posta utján történik a befizetés, akkor a postautalvány szelvénye, ha említett helye­ ken készpénzben történik a befizetés, akkor az erről kiállított nyugta jól megőrzendő, mert ez igazolja a befizetés megtörténtét, tehát a tagsági jogot 13. A temetkezési segély összegei mind a háromféle tagnál: a) Nős-családos férfitag elhalálozása ese­ tén, az esetleg a betegsegélyző pénztártól szabályosan járó temetkezési segélyen felül, az alapból járó temetkezési segély összege: 160 pengő. b) Nőtlen tag, nőtag, nyugbéres özvegy, vagy a tag törvényes felesége elhalálozása esetén az alaptól járó temetkezési segély összege: 120 pengő. c) Az egy éven felüli keresetképtelen, a taggal közös háztartásban élő és a tag által eltartott törvényes, törvénytelen, örökbe­ fogadott, vagy unokagyermek és nagyszülő elhalálozása esetén S0 pengő temetkezési segélyt fizet az alap. d) Egy éven aluli családtag elhalálozása esetén 50 pengő temetkezési segélyt fizet az alap. e) Halva szülés, vagy abortus esetén, mert temetkezési költségek nem is merülnek fel, segély nem jár. 14. Ha az elhalálozás az utólsó tagdíj be­ fizetését követő harmadik hónap tagdíj esedékessége napjáig történik (9 pont) jár még a szabályszerű temetkezési segély annak, aki legalább 6 hónapig fizető tagja volt az alapnak. Ebben az esetben a kijáró segély­ összegből a hátralékos tagdíjat le kell vonni. 15. A dolgozó tag a temetkezési segélyt csak ugy kapja meg, ha a hivatalos hatósági halotti anyakönyvi kivonatot, melynek hát­ lapján az illetékes üzemvezetőség azt is iga­ zolja, hogy mikortól dolgozik az illető tag a társulat szolgálatában, beszolgáltatja a A társpénztár segélyigénylésekkor meg­ vizsgálja az utólsó bércédulát is, azt illetőleg, hogy a tagsági járulékokat a tag keresetéből levonták-e. 16. Kül- és nyugbérestagok, ha segélyt igényiének, ugyancsak hivatalos hatósági anyakönyvi kivonatot tartoznak a társpénz­ tárhoz beszolgáltatni, amellyel egyidejűleg be kell mutatniok az utólsó tagdíj nyugtá­ jukat 17. Temetkezési segélyt csak Salgótarján­ ban a társpénztár űgyvezetösége folyósít tehát érte vagy személyesen, vagy levélileg a 14-15 pontban előirt iratok benyújtásával egyidejűleg oda kell fordulnia. 1927. junius 15. 18. A nyugbéres és kültagok egyszerre legfeljebb 4 hónapra előre is Befizethetik a tagdíjukat 19. Visszaéléseket a tagsági jog megszün­ tetésével illetve a segélyzési igényjogosság megvonásával büntethet a számvevőség elő­ terjesztésére a választmány. Az okozott kár megtérítése, érdekében, vagy az eset súlyos­ ságára való tekintettel a választmány ható­ sági eljárást is igénybe vehet. 20. Vitás kérdések tekintetében írásbeli panaszra a választmány dönt Jelen határozatot jóváhagyás végett a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumhoz sürgősen felterjeszteni rendeli a választmány. Ezen szabályok egy bizonyos hézagot pó­ tolnak, amely hézagot a munkásbiztositó pénztárak, illetve vállalati pénztárak, vagyis társpénztárak és az Országos nyugbérbizto­ sitásról szóló rendeletek kihagytak. Magához a szabályokhoz lényegileg nem igen van hozzáfűzni valónk, csupán a segélyzés összeg­ szerű megállapításánál mutatkozó igazság­ talan eltérésre kívánunk rámutatni. Ugyanis a férfi tag, vagyis a családfő elhalálozásánál különbséget tesz dolgozó és nyugbéres kö­ zött, ezt igazságtalannak tartjuk, mert a járulékot mindkettő egyenlően fizetik be. Tehát helytelen, hogy akkor a nyugbéres családfő elhalálozása után a hozzátartozói kevesebb temetkezési segélyben részesülnek. Egyebekben ez állami kötelesség volna és az államnak kell ezt rendezni, mert egy lehetetlen állapot az, hogy a munkás, ami­ kor nyugdíjba vonul, ez által elveszti a betegsegélyző pénztárnál élvezett kedvezmé­ nyeket Tehát amikor a legnagyobb szüksége van a munkásnak a betegpénztár szociális intézményeire, rokkantság, munkaképtelen­ ség, vagyis nyugdijbavonulása után, amikor az életből már ugyszólván hetek, vagy hónapok vannak hátra és leginkább ki van téve a különféle betegségeknek, akkor nem élvezheti a betegpénztárak által nyujtott orvos, gyógyszer, táppénz és temetkezési segélyeket Égetően fontos kérdés ez és egyik leg­ sürgősebb teendője a kormányzatnak, hogy a nyugdíjasokat nyugdíjaztatásuk után be­ tegség esetére biztosítják. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480 Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ Fő-utca 75. szám alatt a r. kath, templommal szemben. temben , rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárai ingyen kap egy pontos árára zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 12. szám (1927. június 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-06-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1ffe609b24bac12e62394a8cd1a4c28f.jpg 9d1d6073dcf9da16c0742be5cb38d6f3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/38de795984f24cd9eae48bb6d807fef7.pdf 1636ad13c8d63952dfb2c1ebd03433d6 PDF Text Text II. évfolyam. 13. szám. 1927. julius 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér (2000 K.) Megértést. Lapunk megjelenése óta nem győz­ zük eléggé hangsulyozni, hogy a bánya­ munkásságnak milyen égbekiáltó a nyomorusága. Sorra vettük a bánya­ kerületeket és csaknem majdnem min­ den lapszámban egy-egy bányakerületben duló sulyos visszásságokat talál­ tunk fel. Jelen lapszámunkban is egy ilyen bányavidéknek a sulyos nyomoru­ ságát mutatjuk be, ez a borsodvidéki bányakerület, ahol ugyancsak elmond­ hatjuk égbekiáltó a nyomoruság és a bányavállalatok kapzsisága szinte az égig ér. Szomoruan kell látnunk, hogy sze­ rencsétlen Csonka-Magyarország egész területén a bányamunkásság az, aki a leglesujtóbb nyomorúságot szenvedi. Azt látjuk, hogy minden rétegben, minden társadalmi érdekeltségben sike­ rült bizonyos paritást találni a mult idők vagyis a béke idők viszonyaihoz képest, csupán a bányamunkás az, aki nem tudta megtalálni a paritást a béke­ viszonyokhoz. Oly súlyos adatokat halmoztunk össze és soroltunk fel az utóbbi idők folyamán, hogy ezen ada­ tok sulya alatt meg kell törni annak a lelketlenségnek, amely lelketlenséggel a bányamunkások sorát intézik. De ugy látszik érzéketlenséggel ta­ lálkozik minden jaj szó, minden bizo­ nyitás. Szinte kétségbeejtő az a gon­ dolat, hogy ebben az országban nincs senki, akinek helyén van a szive, az érzése és a sok siró, rívó bányász asszzony és gyermek kőszívekre talál. Vájjon nem gondolják-e az urak, hogy ez megbosszulja magát és akkor ne keseredjenek el és ne hangoztassák a munkásság durvaságát és érzéketlen­ ségét, mert akkor az „adjon Isten“-re, ez a „fogadj Isten“ lesz. Egy gondolat, egy jelszó járja be az ország egész területét, lappang a szivekben és részint hangos kifejezésre is jutott, mely szerint, vajha mielőbb elkövetkezne az az idő, amikor a mai megnyomorított csonka ország helyett ismét régi, gazdaságilag hatalmas Magyarország lehetnénk. Oly szivbemarkoló gondolat ez, mert mindenki tisztába van azzal, hogy minden gaz­ dasági nyomoruságot Magyarország megnyomorítása idézett elő. Ezért ápoljuk azt a kis csemetét, amely a lelkek mélyén kelt Magyarország viszszaállítása érdekében. A magyarországi bányamunkások egyike voltak azoknak, akik a megnyomorított csonka ország­ ban legelőször adták tanujelét ezen érzelmüknek, akkor amikor a forra­ dalmak után az ország széntermelése teljesen levolt zülve ugyannyira, hogy a kis ország bányái alig voltak képe­ sek az ország szénszükségletének a 25%-át fedezni, akkor a bányamun­ kások fokozott munkaerővel és munka­ kedvvel láttak hozzá, hogy az ország szénsükségletét mihamarabb a kis or­ szág bányái födözni tudják. Még em­ lékszünk arra az időre, amikor a magyar bányamunkásokról ugy a ma­ gyar bányavállalatok, mint az ország illetékes vezető körei számtalanszor dicsérőleg nyilatkoztak s elismeréssel állapították meg, hogy Magyarország ujjá épülésében az uttörő munkát a legsulyosabb és legveszélyesebb ipar­ ban foglalkoztatott bányamunkások teljesítették. A bányamunkások abban az időben ezen sulyos és nehéz munkájuk telje­ sítése idején a legszerényebb, szinte nyomorúságos életet éltek, csupán csak az élhetőségi folytonosság volt meg az által, hogy állandóan dolgoz­ hatott. Akkor sem tudta a bányamun­ kás ugy önmagát, mint családját ellátni, mint azt sulyos és nehéz munka foly­ tán megérdemelte volna. Tehát akkor is csak tengődés volt az élete. Abban az időben a bányamunkás­ ság szintén állandóan követelte, hogy ugyanazt a megértést tanusítsák vele szembe, aminek ők tanujelét adták, javítsák az életviszonyait és ez által könnyítsék meg nehéz munkájának a folytatását. Ugyanabban az időben a bányavállalatok is a leromlott üzemük hangoztatásával kérték és sürgették a kormányt, segítse őket üzemük rendbe­ hozatalára. Állandóan az üzemek le­ romlottságát állították oda bűnbakul, amikor a közvélemény a szénellátás nehézségei folytán didergett és elkese­ redésének hangott adott A vállalatok abban az időben minden érzéknélkül hajtották fel a szénárakat és sürget­ ték folyton az állam segítségét a vál­ lalatok részére. A kórmány nem tudott kitérni a sürgetések elől s állandóan külömboző kedvezményekben részesí­ tette a bányavállalatokat Ilyen segítség volt többek között az a kölcsön, amelyet a vállalatok kaptak és amelyet a szénre bizonyos aranyfillérek formájában te­ herként rótak ki. Ezzel azután a bányavállalatok abba a helyzetbe jutot­ tak, hogy üzemeiket rendbehozhatták, igy azután eljutottak odáig, hogy a széntermelés folyton való fokozása következtében elértük azt, hogy a csonkaország bányái eltudták látni az ország szénszükségletét, sőt fölösleget is produkáltak. A széntermelés fokozásával nem tartott lépést az ország iparí fejlődése és a gazdasági élet folytonos pangása következménye, hogy a bányavállala­ tok először is a szénminőségének a feljavítására törekedtek, válogattatták és osztályoztatták a szenüket Ezt a munkát a munkássággal ugyanazon szakmánybérek fizetése mellett vé­ geztették el Ennek következtében a Bányamunkások keresete annyira le­ esett, hogy mefeszitett munkával sem tudta megközelíteni előbbeni keresetét. Hozzájárult még ezután a bekövetke­ zett üzemredukció folytán még ennek a keresetnek is a teljes lezüllése ugyannyira, hogy már-már a legelemibb életszükségleti cikkeknek a beszerzé­ sére sem volt képes. Ez az állapot, amely már-már évek óta sújtja a munkásságot, még ma is tart Sőt mondhatjuk még fokozottabb mérték­ ben és sajnos még mindig nem látjuk azt a fénysugarat, amely a munkásságot ezen súlyos helyzetéből kivezetné. Az utóbbi esztendőben a kormány részéről egy hang hallatszott, amely meglehetős erélyesen hangoztatta a társadalmi osztályok közötti tagozó­ dásokat és érdekellentétek kiküszöbö­ lését Ennek következtében a társa­ dalmi rétegek megértését és össze­ fogását sürgeti. Ennek alapján vetjük fel azt a kérdést, vajjon nem éreznek-e a vállalatok azon exponensei lelkifurdalást, akik annakidején elis­ merték a munkásság ezen odaadását? Akik azóta különféle társadalmi, gaz­ dasági és politikai körökben ma is exponálják magukat és ugyancsak ma is hangoztatják a gazdasági ujjá épü­ lés szükségességét Vajjon nem gondolnak-e arra, hogy ők adósai Magyar­ ország bányamunkásságának, akik a legsúlyosabb és legszükségesebb idők­ ben teljesítették kötelességüket. Ma a bányamunkások vannak abban a szomorú helyzetben, hogy a kórmányhatalomtól várják szomoru soraik enyhülését és a munkásságnak ezt a kivánságát támogatni kell az ország �2 minden polgárának, társadalmi állásra való tekintet nélkül. Csupán csak azt az egy szempontot kell szem előtt tartani, hogy az ország egyik legna­ gyobb és legsulyosabb munkát végző munkásrétege van veszélyben, akit meg kell menteni, mert ismét elkövetkezhetik az az idő, amikor erre a munkásrétegre ugyan olyan nagy szük­ ség lesz, mint ez már a múltban is volt. Ugyancsak a kormánynak legelső kötelességei közé tartozik, hogy ezen munkásréteg, amely veszélyben van és azt látja hogy a vállalatok az ezen munkás rétegek által termelt javakat a legnagyobb mértékben élvezték, ma teljesen érzéketlen és kapzsiságában elfelejtette a multat, tehát államhatalmi szóval kell arra kényszeríteni, hogy ezen munkásrétegnek a tisztességes emberhez illő életmódot biztositsa. Ez az alap föltétele annak, hogy Magyarország ujjáépülése zökkenés nélkül, simán menjen végbe. Általános intéz­ kedésekre van szükség, amely intéz­ kedések az egész ország bányaipará­ ban foglalkoztatott munkásokra kiható erővel bír. Csakis ez mentheti meg az ország bányamunkásságát attól, hogy a mun­ kásság között folyton lappangó külön­ féle agitációk, amelyek az iránt foly­ nak, hogy a munkásságot bizonyos meggondolatlan cselekedetre bírják, tápot találjon. Gondolják meg az ille­ tékesek, hogy a munkásságnak a lelkülete nem olyan romlott, hogy ne volna neki érzéke az ország gazda­ sági helyzetének a megértéséhez, azon­ ban elvárja azt, hogy a helyzet súlyos­ ságához mérten az ő helyzete ne le­ gyen súlyosabb, mint az egyéb társa­ dalmi rétegeknek a helyzete. Aki a munkásságot ezen sulyos helyzetében támogatja és igyekszik helyzetének súlyosságát enyhíteni, az a munkásban barátot talál, aki mellé áll és az ő nagy összetartási érzékével sziklavár­ ként áll ellen minden ostromnak. A borsodi bányavidék nyomorúsága. "A bányász" az összes ipari munkások sőt egyéb alkal­ mazottak között a legjobban vannak ellátva. Ezt a bányavál alatok oly nagy vehemenciával hirdettek, hogy a közvéleményben ezt el is hitték, sőt bizonyos irigységgel néztek a bányamunkásság. tele. A munkásság hiába tiltakozott a ferde beállítás ellen, a sok hirlapcikkel szemben nem tudtak védekezni és a bányavállalatok vigan arattak és vág­ ták zsebre a legnagyobb hasznot Ebben az időben még a bányamunkások a bérüknek egy tekintélyes részét természetbeni ellátás formájában kapták. Ennél a természetbeni ellátásnál a vállalatok könnyebb helyzetben voltak, mert a bevásárlásoknál soha sem az elsőrendű közszükségleti cikkeket vásá­ rolták, viszont az elszámolásoknál mint első­ rendű cikkek lettek elszámolva. Ily formán a vállalatok előnyösebb helyzetben voltak, ezt a helyzetet azután kihasználták és sok esetben alig élvezhető, sőt élvezhetetlen cik­ keket szereztek be. Ezért azután a mun­ kásság akciót indított az iránt, hogy a bére­ ket ne természetben, hanem tisztán pénzben fizessék ki. A bányavállalatok ebbe szivesen bele mentek, mert a szén konjuktura meg­ szűnt és meg szűnt ezzel egyidejűleg az az állapot is, hogy szén fejében minden követ és földet ellehet adni. A béreknek az át­ számitása természetesen nem a békebeli paritáshoz és az aranykorona állása szerint történt, hanem önkényesen alacsonyabban állapították meg. Az első időben a látszat szerint ez a viszony jobb volt a munkásság szempontjából, azonban rövidesen tapasz­ talták a változás következtében helyzetük rosszabodását A bányavállalatok a pénzben való fizetésre való áttérés következtében felszabadultak egy nagy tehertétel alól, vagyis nem tartoztak a munkásságot élelmiszerrel ellátni Ennek a helyzetnek a nehézségét elsősorban a nagy családu bányamunkások érezték. Megkezdődtek az üzemredukciók, a vál­ lalatok most már éltek a könnyebb helyzet­ tel és a munkásságot minden érzés figyel­ men kívül hagyásával foglalkoztatták a bá­ nyákban. Ez azután megteremtette a válla­ latok részére az általuk kivánt helyzetet a munkás és munkaadó között — Ugyanis ekkor az történt, hogy a fiatalabb és kisebb családdal rendelkező bányamunkások, a kö­ tött helyzet alól való felszabadulás követ­ keztében igyekeztek munkahelyet változtatni. Ez részben sikerült, akiknek viszont nem sikerült az ország határain belül elhelyez­ kedni, azok kivándoroltak és a különböző országokban kerestek elhelyezkedést. Nem is olyan régen, amikor még az or­ szágban a szén is kötött áru volt és csak nehezen lehetett hozzá jutni, a borsodi szén­ vidéken gomba módra szaporodtak a bányák. Ezt az idegenben való elhelyezkedésnek Az első időben ez a háború és forradalom után volt. Ebben az időben a bánya válla­ a veszedelmét a vállalatok hamar felismerlatok az invesztációt terheket nagyrészt az „ték és beavatkozást sürgettek a kormány állammal fizettették meg. Abban az időben részéről Azt kifogásolták, hogy a legjobb mindent ami fekete volt szén gyanánt adtak erők hagyják el az országot és a bányák­ el ugy, hogy a vállalatok oly nyereségre nál legnagyobbrészt a nagy családu és idő­ tettek szert, mint amelyet semmi más vállal­ sebb munkások maradnak meg. Rögtön a kozásban nem érhettek el A bányamunká­ bányaipar válságát állították oda. A kor­ sokat rendelettel megfosztották a költözkö­ mány részéről történt is intézkedés; külön­ dés jogától Amikor ez sem volt elég, a féle nehézségeket és akadályokat gördítettek bányamunkásokat katonai felügyelet alá az eltávozni kívánók útjába, miáltal sikerült helyeztek és katonai parancsnokságok ren­ gátat vetni a nagyobb mérvben megindult delkeztek a bányamunkások munka viszonya kivándorlás elé. fölött Ezután kövekezett a bányamunkások igazi A bánya vállalatok ebben az időben igye­ kálváriája. A nagycsaládu munkások a csa­ keztek a munkásság bérét a lehető leg­ ládjaik által ekkor is kötött helyzetben vol­ alacsonyabbra szorítani, ez ellen a munkás­ tak, mert ha sikerült volna is más munka­ ság nem tudott védekezni kötött helyzete ágban esetleg jobb elhelyezkedést találni, miatt. Abban az időben a vállalatok igye- nem tudott mozdulni, mert a lakás nehéz­ keztek a közvéleményben állandóan cikkeket ségek miatt családját nem volt képes elhe­ elhelyezni mely szerint a bányamunkások lyezni, Mindezek után megkezdődött a válla­ 1927. julius 1. latok részéről a kihasználása az adott hely­ zetnek. Az üzem redukciók következtében a legnagyobb nyomorúságba jutott, eladóso­ dott, szinte a kétségbeesésbe hajszolta a bányamu nkásságot. Amikor a bányamunkásság ilyformán tel­ jesen le volt sújtva, akkor a borsodvidéki szénbánya telepein a vállalatok megkezdték mindazon kedvezményeknek az elvonását, amelyeket a munkásság a jobb szén konjukturában nagy nehézségek és harcok árán megszereztek. Legelőször elvonták a mun­ kásságtól az üdülési szabadságot Az 1927-es év azután betetézte mindezeket, mert új évtől kezdve elvonták a munkásoktól a csa­ ládi pótlékokat és ezzel egyidejűleg lakbért vetettek ki. Ugyancsak leszállították a szén járandóságokat. Tehát ugyanakkor, amikor a munkásságot keresetükbe megkárosították, ugyanakkor a lakbér fizetéssel ujabb sulyos terhet róttak a munkásságra. Ha ezeket a tényeket igy sorjában végig nézzük azt kellene hinnünk, hogy Borsod vidékén a bányamunkások oly jól vannak díjazva, mint az ország többi telepein sehol Azonban a hozzánk beérkező tömérdek panasz, amely panaszokat adatok támogat­ nak, tiszta képet nyújt arról, hogy a lehető legalacsonyabb munkabérek éppen a Borsod vidéki bányákban vannak. A keresetek a szén konjuktura megszűnésével fokozatosan alacsonyabra szálltak. Mert a szén szakmányok abban az időben lettek megállapítva, amikor a szenet nem kellett válogatni, ha­ nem minden eladható volt, akár kő, vagy föld, a fontos csak a feketesége volt Abban az időben azok a szakmányok valamennyire türhetők voltak, mert a kitermelt csillék száma szerint arányúit a kereset Azonban a szénkonjunktura szünésével kezdődött a bányamunkások vekzaturája. A szenet nemcsak ki kellett termelni, hanem ki is kellett osztályozni, válogatni, a szak­ mányok viszont csak a régiek maradtak. Elképzelhető milyen keresetben részesülnek a munkások a régi szakmányok mellett, a szénnek válagatása és osztályozása követ­ keztében. Most még hozzájárult ehez az üzemeknek folyton redukált menete ugy, hogy átlagban 16 műszakot dolgoznak. A sok fájdalmasan súlyos adat közűl ki­ ragadunk egyet és bemutatjuk olvasóinknak. Az adat szerint, amely teljesen megbízható és hivatalosan is ellenőrizhető,— az egyik nagy borsodi bányatelepen a vájár kereset 16 műszakra 77 pengő. Ebből a következő levonások vannak: Nyugbér 4 pengő 38 fill. 5 » Betegsegély 13 „ Olvasókör 50 „ Lakbér 4 „ " Tüzelőszer 52 < 2 „ Anyag 5 71 „ Adó 70 . Párbér 45 „ 2 heti előleg 56 . összesen 79 pengő 39 fill., tehát marad adósság a következő hónapra 2 pengő 39 fill. Ezek szerint, amikor a mun­ kás egy hónapig dolgozik, fizetésnél ki kap egy darab papirt, amely szerint a havi munkája után tartozása van. Égbe kiáltanak ezek a számok, mert a legnagyobb fokú lelketlenség kell ahhoz, hogy ezt emberek meg tudják tenni ember­ társaikkal. Amikor a borsodvidéki bányamunkások ezen szomorú állapota szövetségünk tudo­ mására jutott elhatározta, hogy a legélesebb �1927. julius 1. 3 „A Bányász" harcot fogja meginditani ezen munkások borzalmas nyomorúságának megszüntetése érdekében. Felszólítjuk a borsodvidéki bányamunká­ sokat, tömörüljenek szövetségünk zászlója alá és segitsenek bennünket ebben a nagy munkában, mert csak ugy tudjuk ügyüket győzelemre juttatni. Helyesen cselekszik, ha varrógép-, olaj- és fonálszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép - alkatrészek elismerten a legjobbak ! Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarján, a róm. kath. templommal szemben. Helyicsoport alakítás Vasason. A Pécsvidéki bányakerületben junius 19-én immár harmadik helyicsoportunkat alakítottuk meg. A vasasi bányamunkásság már hetek óta készülődött a helyicsoportot megalakító gyű­ lésre, mert az a szomoru helyzet, amelyben a vasasi bányamunkásság is vergődik, arra az elhatározásra bírta őket, hogy meg kell alakí­ tani a Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetségének a helyicsoport­ ját, mert látják, hogy egyedül ez az egyedüli helyes ut, amely kivezeti a munkásságot ezen jelenlegi áldatlan állapotából. A gyűlés meg­ tartására az előkészületeket a vasasi bánya­ munkások folytatták és amikor azt látták, hogy elérkezett az ideje a helyicsoport megalakítá­ sára, felkérték Szövetségünk központi titkársá­ gát, alakítsa meg Vasason a Szövetség helyi­ csoportját. A vasasi bányamunkások 19-én, vasárnap délután 3 órakor a Céder-féle ven­ déglőben jöttek Össze a gyűlésre, amelyet Boch Rezső szaktárs nyitott meg és ezután Csóka Vendel és Batta Gyula szaktársak ismertették a bányamunkásság helyzetét, ugyancsak gaz­ dasági szövetségünk helyicsoportjának felállí­ tásának a szükségességét. A munkásság nagy érdeklődéssel hallgatta az előadókat, akiknek az előadása után a gyűlés a helyicsoport meg­ alakulását kimondotta. A vezetőségben meg­ választották : Boch Rezső, Gungl József, Schván Adóm, Klesch Ferenc 1., Pap Béla és Juhos Gábor szaktársakat A Pécsvidéki bányakerületben ezen harmadik csoportunknak a megalakítása meglehetősen felizgatta a Peyer-Bertrand-féle társaságnak az idegzetét, sehogysem tudtak belenyugodni abba a tudatba, hogy őnekik Pécs-vidékén már befellegzett Tehát nagyban kötötték az ebet a karóhoz, hogy ezen csoportunknak a megala­ kitását megfogják akadályozni. Bármi áron is megfenyegették bizalmiembereinket, azt hitték sikerülni fog nekik, ez által a munkásságot elijeszteni. Amikor látták, hogy ez nem sike­ rül, ujabb eszközhöz nyúltak, agitációt indi­ tottak a munkásság között, hogy ne menjenek a gyűlésre, mert ugysem lesz megtartva, még ha megakarnák tartani is, ők úgyis szét fogják szórni. Ilyen és hasonló eszközökkel dolgoz­ tak heteken keresztül. mig végeredményben az egész vállalkozásuk fiaskóval végződött. Ezért Bertrand csekély kis gárdájával felvonult a gyűlés színhelyére és ott megjelenésével ugyancsak hangos fenyegetődzésével igyekezett távoltartaní a munkásságot, azonban ez nem sikerűit, ekkor bevonult kis gárdájával a gyű­ lés szinhelyére, ahol megismétlődött ugyan az, ami Mecsekszabolcson történt, vagyis az elő­ adók szemtől-szembe mondották neki ismét az ő társai tehetetlenségét amellyel szembe vé­ dekezni nem tudott és végűl kisompolygott Ezzel a gyűlés véget ért és m egkezdődött a munka ugy a taggyüjtés, mint a munkásság helyzetének a megjavítása érdekében. Elárusító helyek : Bogenglück Ignác vas-, Mr- és festékére kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa. és építőanyagok raktára, Kisterenyei A közmondás igazsága. Azt mondja a közmondás: „Könnyebb utólérni a hazug embert, mint a sánta ku­ tyát." Ez a közmondás sarkigazság, amely a jelen esetben is beigazolást nyert. Ugyanis, amikor a salgótarjáni bányamun­ kásság kivált a Peyer-féle bányamunkás­ szervezetből, Peyerék mindent elkövettek, hogy ezt az esetet meg nem történtté tegyék. Mivel minden kísérletük csődöt mondott, a hazugságok fegyveréhez nyúltak és a ha­ zugságok özönét zúditották szervezetünkre és annak vezetőire. Ők ugyanis arra számítottak, bár maguk is meg voltak győződve arról, hogy azok a dolgok, amiket állítanak, azok hazugságok, azonban ugy gondolkoztak, hogy amig azok a hazugságok napfényre kerülnek és annak az ellenkezője beigazolást nyer, addig nekik ez jó harci eszközük lesz és tudnak vele agitálni. Arra számítottak, hogy addig ezek­ nek a hazugságoknak a révén sikerülni fog a bányamunkásságot visszaterelni az ő szer­ vezetükbe és Ők nyugodtan emészthetnek tovább. Ez azonban az egyszer nem sikerűit, mert mint alább látható, a balassagyarmati kir. törvényszék végzéssel utasitotta vissza rá­ galmaikat. Másolat. A ballassagyarmati kir. törvényszéktől. B. 931—1927. A beadványokban ezen számra kell hivatkozni. Végzés. Sikkasztás bűntette miatt Csóka Vendel és társa ellen indított bűnügyben pótmagánvádlónak a vizsgálat elrendelésére irányuló kérelmét a Bp. 105. §-a alapján elutasítom. E végzés ellen a Bp. 378. §-a szerint 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye. Indokolás. Pótmagánvádló a kir. ügyészség 1124-927. kű. számú határozatot jóváhagyó 2917-fü. 1927. számu főügyészi határozat vételétől számított 8 napon belül a vád képviseletét átvéve a vizsgálat elrendelését indítványozta. Sértett Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Országos Szövetsége sikkasztás büntette miatt tett feljelentést Csóka Vendel és Fajd Pál, mint az említett szövetség volt salgótarjáni helyicsoportjának vezetői ellen azért, mert az 1926. augusztus Szent István napján megtartott ünnepélyen belépő dijakból, felülfizetésekből és az ott kiszol­ gáltatott áruk értékéből befolyt 58.880.000 koronáról nem számoltak el a szövetségnek. Gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését és előadták, hogy az ünnepélyen nem 54 880.000 Kor., hanem 17.540 800 kor. tiszta jövedelem folyt be, amely 28,497.000 kor. összbevételből levont 10.950.000 kor. kiadás után maradt fenn — Ennek igazolására elszámolást is csatoltak. Majd azt adták elő védekezésük hogy ezen említett tiszta jövedelemmel a helyi csoport­ nak számoltak el, mely védekezést megerő­ sítette Német Alajos, Schupp Gábor, Telek József és Galláth István is. Az előbb emlitett tanuk vallomásával megerősített védekezésük az volt továbbá, hogy a helyicsoport, melynek vezetői voltak, a feljelentést tevő szövetségből kilépvén, megalakította a Salgótarjáni Szénmedence Bánya és Kohómunkások Gazdasági Egye­ sületét és a Szövetség helyi csoportjának a vagyonát ezen egyesület vette át Ezen körülmény a nyomozati iratokból tényként megállapitható. Sértett Szövetség a gyanúsítottak által elkövetett sikkasztás igazolására a Szövetség alapszabályainak 9. §-ára hivatkozott, mely szerint valamelyik csoport feloszlatása ese­ tén a csoport vagyona és leltára a központ tulajdonába megy át. Maga a sértett szövetség állítja a meg­ szüntető kir. ügyészségi határozat ellen be­ adott felfolyamodásában azt, hogy a szövetség salgótarjáni helyicsoportja felosztva soha­ sem lett Vagyis itt nem valamely csoport feloszla­ tásáról. hanem egy másik csoportba történt átalakulásról van szó. Minthogy pedig kétséget kizárólag megállapitható, hogy gyanúsítottak a pénzzel szabályszerűen elszámoltak és időközben történt sértet szövetség salgótarjáni csoport­ jának a Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkások Gazdasági egyesületté tör­ tént átalakulása, mely említett Szövetség vagyonát is átvette, gyanúsitottakkal szembe a sikkasztás tény elemét nem állapitható meg, mert az elszámolás után a befolyt jövede­ lemmel nem gyanúsítottak, hanem a csoport rendelkezett, igy ha sértett szövetségnek követelései lehetnek is. ezek csak az uj csoporttal szemben érvényesíthetők és pedig polgári per utján. Minthogy pedig a Bp. 1. §-a értékűében bünvádi ügyben biró eljárás csak az ellen indítható, akit a bűntett, vétség, vagy kihá­ gás nyomatékos gyanúja terhel, alapos gyanu előreláthatólag a vizsgálat során sem sze­ rezhető, más bizonyiték hiányában a vizs­ gálat elrendelésére irányuló kérelem eluta­ sítandó volt. Balassagyarmat, 1927. junius 18-án. P. H. Csiszér János, s. k. kir. tvszki bíró. A kiadmány hiteléül Olvashatatlan aláírás, irodafőtiszt �"A bányász" Igy néznek ki az ő rágalmaik. Ezek után láthatja a bányamunkásság, hogy milyen al­ ias eszközökkel dolgoznak. Természetesen a józan gondolkozása mun­ kások már régen tisztában vannak ezen uraknak hazudozásaikkal és nem ülnek fel ostoba ugratásaiknak. Sajnos azonban van­ nak szerencsétlenek, akik felülnek és nem gondolják meg, hogy mit cselekszenek és ezen hazugságok alapján, abban a hiszemben, hogy ók jót cselekszenek amikor ezen hazugságokat terjesztik, sőt némely helyen meg is toldják. — Ezek természetesen már több izben, amikor a biróságok előtt felelni kellett volna cselekményükért, nem tudták igazolni vádjaikat, ennélfogva rágalmazásért elítéltettek. Természetesen az elitéltetés után ezek a szegény emberek szánják-bánják cselekvé­ süket, azonban már későn volt. Fájdalmas volt nézni, mikor szerencsétlen, dolgos em­ berek keservesen megkeresett, nyomorult keresményükből kénytelenek voltak bünte­ téseket űzetni, amelyet ártatlan gyermekek és asszonyok szájától kellett elvonni, csak azért, mert lelketlen ugratásnak felültek. Ezekután az ország bányamunkásságára bízzuk a bírálatot, birálják el, hogy van-e joguk azoknak a munkásság érdekképvisele­ tét maguknak vindikálni, akik olyan lelket­ lenek, hogy a saját poziciójuk megerősítése érdekében semmiféle áldozattól nem riad­ nak vissza, amit nem ők hoznak, hanem szerencsétlen nyomoruságban szenvedő bá­ nyamunkások. Ez is egy a sok közül, igy jönnek majd sorjába és majd ezek fognak bennünket igazolni. Helyi csoportok hirei. Mecsekszabolcs. Befizető nap minden vasárnap délelőtt 8—12 óráig a Molitor-féle vendéglő helyiségében. Vasas. Befizetések további intézkedésig Roch Rezső szaktársnál eszközölhetők. Pécs-kerületi titkárságunk Mecsek­ szabolcson, Széki-ut 294. szám alatt műkö­ dik. Mindennemű felvilágosításért vagy pa­ nasszal forduljanak a szaktársak a titkár­ sághoz. Sürgősen meg kell reformálni a bányatárspénztárak központo­ sitásáról szóló rendeletet. (Folytatás.) Súlyos sérelem, amely lesürgősebb orvos­ lást igényli, a rendelet azon rendelkezése, amely kimondja, hogy az 1914. évi junius hó 31-ike után történt tagsági megszakítá­ sok beszámíthatók, azok az idők pedig, amelyek ezen időt megelőzőleg töltettek el egyáltalán nem vehetők figyelembe. Igy tehát a rendelet ezen rendelkezése megszerzett jogokat szakit szét. Például: ha valaki 1910-től 1915-ig dolgozott egy társpénztár kötelékében, de 1915-ben felmon­ dott és egy másik bányatárspénztár kötelé­ kében vállalt munkát, a megszerzett jogai­ ból csak egy év számitható be. holott az illető az eltöltött szolgálati idejét egyfolytá­ ban töltötte el, de mert a rendelet kimondja, hogy az 1924. évet megelőző időre eső éve­ ket beszámítani nem lehet, itt kettészakítják az egyfolytában eltöltött szolgálati éveket.. De eltekintve a rendelet hiányosságaitól a központosítással a munkaadók legnagyobb része megkezdte a telepeken a gyomlálást. Elbocsájtják azokat a munkástársakat, akik hosszu, nehéz fizikai munkájuk folytán ere­ jükből veszítettek és nem bírnak azzal a teljesítőképességgel, mint amivel fiatalabb korukban bírtak. Igaz ugyan, hogy az elbocsájtás a társpénztárnál szerzett jogaikban nem jelent jogvesztést, de bizonyos az is, hogy az igy elbocsájtott munkásság a bányánál munkát már többé nem vállalhat és az eddig elért szolgálati idejét nem szaporíthatja, mert a kötelező biztositás csak a bányatársulatok üzemeire vonatkozik. Igy azután a már le­ gyöngült munkásság mind nehezebben jut­ hat el kitűzött céljához. De fel lehetne sorolni a rendelet hiányos­ ságát a végtelenségig, amelyet lapunk január hó 1-én és 15-én megjelent számában már részletesen kifejtettünk. Itt tehát csak egy mód van a számunkra a további küzdelem, olyan erővel, amilyen erő a rendelkezésünkre áll, fel kell hivni a munkástársak figyelmét ezen nagy horderejű dolgok fontosságára, de fel kell hivni a m. kir. népjóléti miniszter figyelmét is, azokra a sulyos szociális bajokra, amelyek a rende­ let hiányosságából a munkásságra hárulnak, nem lehet és nem szabad tűrni, hogy a munkásság azon része pusztuljon, amely a nemzeti munkából már teljesen kivette a részét Az ország gazdasági helyzetének és szoci­ ális bajainak a megszüntetése csak ugy érhető el, ha a munkásság azon része, amely erejének teljes odaadásával dolgozott, öreg napjaira, vagy megrokkanása esetére gondnélküli megélhetést biztosíthat magának és ezen célok elérésében a hatalmon lévő kormány belátását és intézkedését biztosít­ hatja. A munkásság ezen jogos kivánságát nem lehet elintézni az ország gazdasági helyzetére való hivatkozással, mert itt a munkásság saját maga hozza meg azt az áldozatot, amely áldozat eredményéből elér­ hető az a cél, amely célért küzd. De ha nem is teljes egészében a munkás­ ság által befizetett összegebből jön össze az az összeg, amellyel a munkásság szociális helyzetén javítani kellene, akkor is meg kell hozni az áldozatot ugy a munkaadónak, mint a felelős kormánynak, mert a nemzet dolgozó fiairól történik gondosko­ dás, amelynek a megtörténte az ország gaz­ dasági és szociális fejlődésében, mint csak igazi nemzeti érdek jelentkezhetik. A nemzeti érdekek elősegitését nem elég csak hangoztatni, hanem azokat tettekkel is bizonyítani kell, mert csak igy érhetik el a 1927. julius 1. céljaikat azok, akik a nemzet egységét, a nemzet gazdaságának a fellendülését állan­ dóan hangoztatják. Mi a küzdelmet folytatjuk és ezen küz­ delemhez segítségül hívunk minden munkástársat, mert a közös érdek követeli azt, hogy ebből a munkából egyetlen-egy mun­ kás ki ne maradjon. Mi azt hisszük, hogy e küzdelmünkben, — amelyről nagyon jól tudjuk, hogy nehéz, — minden munkástársunkban szívós fegy­ vertársat találunk. Szükség van azonban ugy a kormányzat, mint az összes társadalmi rétegek összefogására, mert csakis igy ér­ hető el a társadalmi rétegek összeforradása. Akkor, amikor mi a 4400. számu rende­ letnek a hiányosságait aposztrofáljuk, sérel­ mezzük a 65 éves korhatárt, a 40 esztendős szolgálati éveket és az egyéb hiányos ren­ delkezéseket, be kell látnia mindenkinek, hogy ezt nem lehet ugy elintézni, mint ahogy azt sokan értelmezik. Igaz, hogy pl. a közalkalmazottaknál is hasonló szolgálati évek vannak megállapítva, azonban gondoljanak arra, hogy milyen kü­ lönbség van a között: 40 évig az iróasztal mellett ülve, vagy 40 évig a föld gyomrában dolozni ezer veszéllyel viaskodva. Hozzá­ járul még ehez az is, hogy a közalkalma­ zott 40 évi szolgálati idő elérése alkalmával fokozatosan emelkedő keresetben részesül, ezzel szemben a bányamunkás, ha sikerül neki valamely véletlen folytán 40 szolgálati évet elérni, ugy munkaképességének foko­ zatos csökkenésével mindig alacsonyabb keresetben részesül ugy, hogy nyugbijba vonulása előtt már évekkel előbb sokkal kevesebb a keresete, mint amikor erejének teljében volt. A közalkalmazott vagy egyéb nyugdíjra jogosult alkalmazott nyugdíjba vo­ nulása alkalmával felfokozott keresetének az arányához hasonló nyugdíjba részesül, mig a bányamunkás, a jelenlegi rendelet értelmében legtöbb esetben az öregség kö­ vetkeztében lefokozott keresetéhez arányuló nyugbérben részesül. Ezeket a kérdéseket mérlegeljék mind­ azok, akik szociális intézmények felállítá­ sával, fejlesztésével és tökéletesítésével fog­ lalkoznak, igyekezzenek ezen társadalmi osztály tagozódásokat kiegyenlíteni, hogy ez által a jelenleg egymástól távolálló és szét­ húzó társadalmi rétegeket és osztályokat össze lehessen hozni és egy táborba tömö­ ríteni. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t. vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárai lágyra kap egy pontos járásu zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással . Tisztetettel Keszler Árpád. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 13. szám (1927. július 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-07-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b710994b2ba3e8ed24527a7faf50788f.jpg eb7d97fb2985120fc4a05ead6a21d0c3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2f160832dea8dddad9a8828da8bedd1e.pdf 4ea2cab82ce22395ebbc41e426cb6f4a PDF Text Text II. évfolyam. 14. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A szakszervezetek helyes iránya. A legutóbb Salgótarjánban lezajlott események késztetnek bennünket arra, hogy a fenti kérdéssel ismételten fog­ lalkozzunk. Ugyanis az történt, hogy folyó hó 3-án Peyerék az ugynevezett “Munkásotthon“-t avatták fel. Erről az avatásról azután a „Népszava“ és a „Bányamunkás“ tele kürtölte a vilá­ got, hogy Salgótarján munkássága hi­ tet tett a szociáldemokrata szakszer­ vezetek mellett Ezen avatás részletei­ vel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csupán elvi részével kívánunk fog­ lalkozni A bányamunkásság Salgótarjánban ugyanolyan rendületlenül áll gazdasági szervezete mellett, mint ezelőtt 10 hó­ nappal, amikor ezt a szervezetét meg­ alkotta. Sőt ma már nemcsak Salgó­ tarján munkássága, hanem az egész ország bányamunkássága átérezte en­ nek a szükségességét és ahol erre al­ kalom kínálkozott, azzal adta tanujelét bizalmának, hogy csatlakozott hozzánk. Ahol még nem csatlakoztak, ott csu­ pán napok kérdése, mert csak techni­ kai nehézségeket kell leküzdeni, ami folyamatban van. Az ország bányamunkássága azért csatlakozott ezen gazdasági szervezet zászlója alá, mert az minden politikai párttól független és csak kizárólag a munkásság gazdasági helyzetével és érdekének képviseletével foglalkozik. Ezt mondották meg hangsúlyozottan vasárnap, azaz 3-án Peyer Károly és társainak, amikor azon az avató gyű­ lésen a szaktársak megjelentek, ter­ mészetesen a „Bányamunkás“ és a „Népszava“ elhallgatták azt, hogy őket Bádenbe és egyéb helyekre küldötték és megmondották világosan és érthe­ tően, szemtől-szembe, hogy elég volt a hazudozásokból, nem hajlandók to­ vább tűrni a falhoz állítást és az ug­ ratást, mert nekik van meggyőződé­ sük, ezen meggyőződésükért küzdöt­ tek, ezért szenvedtek és ezen meg­ győződésükhöz ma is hűek maradtak és nem hagyják magukat eltántorítani senkitől. Elég volt, Ők már levetették a járszallagot és azok nyakára dobják rá, akik még ma is arcátlanul hazudjak az ország munkássága előtt, hogy övék a munkásság szeretete. Érre nézve a legjellemzőbb ugy a „Bányamunkás"­ ban, mint a „Népszavá“-ban Peyer­ nek az a kijelentése: „Nem lehet azt megakadályozni, hogy oly sokan sze­ ressenek!“ Ezt a megjegyzést Peyer­ nek saját bevallása szerint is a körülálló munkások nagy derültséggel fo­ gadták. Azt természetesen elhallgatják, hogy ezt a kijelentés egy óriási hahota követte. Ugyanilyen hazugság a több ezer főnyi tömegről írni, amit egymás közt ők is elismernek, azonban amint a közmondás mondja, hogy a látszat csal, tehát azt a látszatot kelti, mintha őket ilyen nagy tömegek. fogadták és üdvözölték, tehát csalnak, mert ott a valóságban 400, esetleg 450 embernél több egyáltalán nem volt jelen, ebbe beleszámítva az az úgynevezett vé­ delmi csoportot, amellyel felvonultak az avatás megtartására. Az is igazolja, hogy mennyire bát­ rak, hogy testőrség nélkül nem mertek kivonulni. A józanul gondolkozó mun­ kásságra bízzuk az elbírálását annak, vajjon ki a bátor, az-e aki 85-öd magával megy a gyűlés megtartására, vagy pedig az, az egy pár ember, aki szerintük, mint rendbontók Kirakodtak be a gyűlésre. Borzasztó rossz memóriája lehet ezen cikk írójának, amikor a cikk ele­ jén több ezer főnyi tömegről beszél, a cikk közepén pedig egy rendőrtiszt­ viselőt jelez, aki szétoszlatta a több ezer főnyi tömeget A bányamunkás­ ság a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy őket ilyen gyáva színben tüntessék fel, mert ők már számtalan­ szor tanujelét adták annak, hogy ami­ kor nem több ezren, hanem csak egy pár százan voltak is jelen akár gyű­ lésen, akár egyéb összejövetelen, ame­ lyet ők a saját elhatározásukból és az érdekeik megvédése érdekében tar­ tottak, nem egy rendőrtisztviselő, ha­ nem több rendőrtisztviselő egy egész csomó rendőrrel sem tudta egy könynyen szét szórni a tömeget. Ha pedig most egy rendőrtisztviselő oszlatta fel a tömeget, akkor az nem tömeg, ha­ nem csak egy pár ember volt, akik véletlenül jártak a piactéren és ezek is, amikor Peyert és társait meglátták, először mosolyogva néztek végig ezen kisded csapaton, azután undorral for­ dították el a fejüket. — Ezeket tehát még egy rendőrtisztviselőnek semkellett szétoszlatni. A fenti megállapítá­ sok teljes mértékben fedik a valósá­ got, minden egyéb ettől eltérő híradás nagyképű hazudozás. Ez a vasárnapi gyűlés a bányamun­ kásságban csak megerősítette azt a tudatot, hogy helyes uton jár, amikor szervezetét a politikai mentesség elve alapján megalkotta. Ezt bizonyítja már ezen otthonavatás is, amelyet gazda­ sági szakszervezetek otthonául szán­ tak, ugyanakkor azonban politikai ke­ retek között avatják fel, tehát már eleve lehetetlenné teszik, hogy azon gazdasági szervezetek, amelyek ott tö­ mörülni kívánnak, gazdasági kérdések­ ben eredményeket érhessen el, mert joggal állíthatják szembe a politikai célzatot, vagyis az ott tömörült gaz­ dasági szervezeteknek nem a munkás­ ság gazdasági megerősödése a fontos, hanem a vezéreknek, a szociáldemok­ rata parlamenti frakciónak és a párt­ nak a politikai működése. — Minden egyéb, tehát a munkások nyomorúsága is mellékes azoknál az uraknál ami­ kor az ő politikai hatalmuk veszély­ ben van. A bányamunkásság folytatja küz­ delmét, ugyancsak folytatja gazdasági szervezetének kiépítését A vasárnap lezajlott események beigazolták, hogy Peyerék csakis hatósági oltalom alatt tudták megtartani az u. n. “munkás otthon“ avatást, mert ha a hatóság nem jár el olyan brutálisan szaktár. sainkkal, ugy Peyer és társai nem a fél 6-os vonattal, hanem már a déli vonattal fordítanak hátat Salgótarján­ nak és visszanézés nélkül igyekeztek volna vissza Budapestre, ahol clpa­ naszolták volna, hogy Salgótarjánban nemcsak hogy nem akarták meghall­ gatni, hanem a szó szoros értelmében kikergették őket. Azonban a hatósági pártatlanság, mely abban nyilvánult meg, hogy szaktársainkat ki dobálta, tette lehetővé, hogy demagógiájukat ismételten elkerepelhessék. Ha pedig Peyerék ezek után is ámít­ ják önmagukat és bolonditják társai­ kat is, ám tegyék, mi törünk előre a kitűzött célunk felé, a munkássággaz­ dasági függetlenségének megvalósítá­ sára. Aki ezen küzdelmünkből utunk­ ban áll, azt eltapossuk és azt kiáltjuk: „Előre!" �"A bányász" 2 Harc a drágaság ellen. Nem egyszer fejtettük ki véleményünket a pengőre való áttérésre való kapcsolatos folytonos áremelkedésről. Ismételten rámu­ tattunk arra a veszedelemre, amely a foly­ tonos áremelkedéssel egyidejűleg közeledik a fogyasztók terhére. Ezen aggályaink mind­ inkább súlyosabbá teszik a munkásság létfentartását, úgyszólván napról-napra vannak magas százalékos emelkedések, amely ve­ szedelmeket végre a kórmány is észrevett és azótától fogva ankétozások, tanácskozá­ sok folynak a drágaság megszüntetéséről. A napilapok hasábos cikkekben számolnak be a piaci árakról, mindazok, akik figyelemmel kisérik megállapithatják, hogy a sajtó táma­ dása az árdrágitók ellen nem vezetett kellő eredményre, ellenkezőleg a piaci árusok figyelmet felhívta és úgyszólván rászabadí­ totta a vevöközönségre. A drágaság nem hogy csökkent volna, inkább állandóan nö­ vekszik. A kórmány az ankétozásokon kívül nem igen tett egyebet, minthogy 2-300 detektivvel figyelteti a főváros és a vidéki városok piacait, de semmi magyarázatot nem találnak a drágaság okára. Közben nyilatkozatok is hangzottak el, hogy fel kell állítani ujra az uzsora biróságot, meg kell büntetni az ár­ drágítókat. Ezen nyilatkozatokkal mi is egyet értünk, de ezzel még nincs elintézve a drágaság kérdése, ha a kórmánynak nincs elég ereje ahoz, hogy a kilátásba helyezett intézkedé­ seinek érvényt szerezzen, akkor jönnie kell a drágaságot pótló munkabér javításoknak, meri a munkásság a nyomorult munkabére mellett ez ideig sem tudott megélni, a jövő­ ben pedig teljesen képtelen önmagát és csa­ ládját a szükséges mindennapi kenyérrel el­ látni. Itt csupán rákivánunk mutatni arra a hangzatos védekezésre, amivel a mult idők­ ben munkaadóink érveltek, hogy először a szénnek kell olcsóbbnak lenni, csak azután jöhet az élelmi szerek olcsóbbodása. A mostani áremelkedések beigazolták, hogy a munkaadóink ezen védekezése csődbe jutott, mert a szén ára legalább a felire csökkent, mig ezzel szemben az élelmiszer árai, külö­ nösen az utóbbi hónapokban cca. 30%-al emelkedtek. Igy tehát világos, hogy a mun­ kásság megélhetésének szempontjából vagy az árak csökkenésének kell bekövetkezni, vagy pedig a lehető legsürgősebben a munka­ béreket kell megjavítani. Előre tisztában vagyunk a munkaadók felfogásával, amikor a munkabérek megjaví­ tására hívjuk fel figyelmüket, de nem tehe­ tünk róla, hogy a drágaság bennünket erre kényszerít és itt is mint minden esetben kötelességet vélünk teljesíteni, munkástársa­ ink érdekében. Az, hogy a munkásság becsületesebb meg­ élhetést igyekszik magának kivivni az neki is kötelessége, mert ez által biztosíthatja csak a folytonos békés termelést Miután már arról mindenki meg van győződve, hogy a nyugodt termelés nemzeti érdek, hisszük és reméljük, hogy ezen intő szavunk illeté­ kesek belátását fogja kiváltani és oda fog­ nak törekedni, hogy a munkásság a min­ dennapi kenyeréhez becsületes eszközökkel juthasson el Ha azonban intő szavunk süket fülekre talál, a munkásság a maga erejével fog a nyomasztó drágaság ellen küzdeni 1927, julius 15. Az úgynevezett „Munkásotthon“ felavatása Salgótarjánban. Egy évvel ezelőtt, amikor a Salgótarjánvidéki bányamunkások otthagyták Peyert és társait megindult a lótás-futás, kapkodás, törték a fejüket miként lehetne az elfordult bányamunkásokat visszahódítani. Először próbálgatták hazugságokkal, azután ugratá­ sokkal és amikor azt látták, hogy minden kísérletük hiábavalónak bizonyul, egy ujabb szemfényvesztéshez folyamodtak. Már az ősz folyamán azt hirdették, hogy Salgótarjánban bányamunkás-otthont fognak épiteni. Végre ez év tavaszán hozzáfogtak az építkezéshez, ugyanakkor lapjaikban telekürtölték az országot, hogy Salgótarjánban olyan nagy a tülekedés szervezetük iránt, hogy okvetlen meg kell a munkás-otthont építeni. Amikor az épitkezést megkezdték, elő­ ször azt hittük, hogy tényleg egy bánya­ munkás-otthont épitenek s azt kérdeztük, vajjon miből, mert tudtunkkal Peyerék szer­ vezete az anyagi csőddel küzködött már akkor is, mielőtt a Salgótarján-vidéki bánya­ munkások kiváltak volna. Később azután megtudtuk, hogy a Törekvés takarékpénz­ tár épitette, annak a tulajdonában is van, csupán a címet adta kölcsön, hogy a falára kiírhassák „Munkás-otthon.“ Az egész épület mintegy 5-ször 8 méter területen fekszik, ez még egy rendes lakás­ nak sem felelne meg, azonban ugy látszik ez a kis ház Salgótarjánban megfelel mun­ kásotthonnak, ahol mintegy 10.000 főnyi munkáslétszám van. Ez is igazolja, micsoda nagy taglétszám van ott, amikor négy szak­ mának a helyisége van ezen a kis helyen s ez a kis hely is állandóan zárva van, mert nincs aki a kilincset nyomogatja. Ennek a nevetséges munkásotthonnak a felavatására készültek Peyerék már hóna­ pok óta, azonban folyton halasztották, mert nem tudtak még annyi embert sem össze­ szerezni az összes szakmák között, akikkel ezt a kis helyiséget megtölthessék egyrészt, másrészt pedig féltek attól, hogy a salgó­ tarjáni bányamunkásság megfogja tőlük kér­ dezni, hogy mit keresnek Salgótarjánban, amikor már nem egyszer világosan meg­ mondották az itteni munkások, hogy nem kiváncsiak az ő nagyképü hazudozásaikra s ugratásaikra sem hajlandók bedőlni, elég volt a csalódásokból, tehát semmi keresni valójuk sincs Salgótarjánban. Csak amikor hosszas lótás-futás és hazudozás után sikerült mintegy 50—60 embert a maguk részére félrevezetni, — bár ezek sem tagjaik, — akkor határozták el magu­ kat, hogy megtartják az ugynevezett „mun­ kás-otthon“ felavatását Már hetek óta folyt az agitáció, egyik vasárnapról a másikra halasztották, mig végre e hó 3-án megtar­ tották Tekintettel arra, hogy Salgótarján­ ban tömeget nem tudtak biztosítani, tehát ugy okoskodtak, majd hoznak tömeget ők magukkal. Igy is történt, elhoztak magukkal Diósgyőr­ ből egy 60 tagból álló dalárdát, Budapestről kijött 15 kiküldött és 3 bányász, akiknek a kiküldetéséhez ugyancsak szófér. Már na­ pokkal előbb röpcédulákat osztogattak, amelyben felszóllitották Salgótarján és vidéke ossz munkásságát a tömeges megjelenésre. A nagy agitációnak és röpcédula osztogatás­ nak volt azután az az eredménye, hogy a 3-iki d. u. gyűlésre össze jött mint egy 400 ember. Ezek az emberek azután elhelyez­ kedtek részben az „Otthont“ körül vevö kerítésen belül, részben pedig a kerítésen kívül. Azonban nem csak Peyerék készüllek az otthon avatásra, hanem szövetségünk tagjai is. Dacára annak, hogy szövetségünk köz­ ponti titkársága mindent elkövetett, hogy az embereket eltérítse szándékuktól, a tagok nagyrésze kijelentette, kérdőre vonják Peyert. A nevezetes délután tényleg nagy csopor­ tokban jelentek meg a tagok a gyűlésen. Délután 3 órára volt hirdetve a gyűlés, azonban már fél 3 órakor szövetségünk tag­ jai összeszólalkoztak Peyeréknek egypár hívével, akik minden áron ki akarták tessé­ kelni őket. Azonban szövetségünk tagjai nem tágitottak, azt mondották Peyer és tár­ sainak, nekik ugyan annyi joguk van abban a helyiségben tartózkodni, sőt még több, mint azoknak, akik ma annyira ragaszkod­ nak hozzá. Mert Ők dolgozták a pótműszakokat be­ csülettel, sőt a járulék fizetést is addig foly­ tatták, mig rá nem jöttek a becsapatásokra, amelyek Peyerék részéről történtek. Ezzel szemben azok között, akik ma az ugynevezett „munkásotthonba* járnak, nagy részük egyáltalában nem járult a munkás­ otthon költségeihez egy fillérrel sem. — A munkásságnak ez az első megnyilatkozása kétségbe ejtette Peyeréket és a diósgyőri dalárda tagjait állították sorompóba. Ekkor derült ki, hogy Peyerék azért vonultak ki olyan nagy számmal, mert ezzel vélték egy­ részt megvédeni saját testi épségüket, ugyan­ csak azokat használták fel arra, hogy a ré­ szükre kellemetlen munkásokat a helyiség­ ből eltávolítsák. A munkásság azonban a legnagyobb felháborodással utasította vissza ezt az aljas eljárást és semmi körülmények között sem hajlandók eltávozni. Peyerék amikor látták, hogy minden eről­ ködésük sikertelen, a jelenlevő rendőrtisztviselőhöz fordultak, attól kértek oltalmat, egyben kérték a rendőrséget, hogy távolítsa el mindazokat, akik részükre kellemetlen. A rendőrség szót fogadott Peyeréknak és Peyer és társa most már odaálltak egyrészt a pódiumra, a többi pedig a munkásság kö­ zött különféle helyeken, ahol sorra muto­ gatták a rendőröknek, akiket ki kellett ve­ zetni. A munkásság között ez olyan felhá­ borodást váltott ki, hogy attól lehetett tartani, vérfürdő származik. Ekkor valaki a tömegből záptojást dobott. Csak a munkásság higgadtságának köszönhető, hogy a vérfürdő nem következett be. Az emberek csoportokba verődtek s igy vitatkoztak, ami­ ből tumultus keletkezett, pofozkodás kez­ dődött, amelyben Peyer Károly is részt vett, sőt Morgenstein Vilmos bányamunkásról, — akit torkon ragadott, — letépte az inget. Amikor az a tumultus folyt, a rendőrség Peyerék felkérésére közbe lépett olyformán, hogy mindazokat, akikre Peyerék rámutat­ tak a rendőrség lökdősés és pofozás kísé­ retében kivezette. Azonban dacára a töme­ ges kivezetéseknek a gyűlés, amelyet most már nagy nehézségek között megnyitottak, állandó éles közbeszólások közepette folyt. Jellemző miként kezelik Peyerék a bányamunkásságot. Az úgynevezett „Munkásott­ hon“’ felavatásának a levezetésére is egy helybeli nyomdászt bíztak meg. A bányaimunkásság ezt a kezelést már a múltban �1927. július 15. állandóan sértőnek találta, mert érzi magát annyira műveltnek, hogy tovább nem haj­ landó járszallagon vezetetni magát. A gyűlés további folyamán olyan felháborodás fogadta az egyes felszólalókat, különösen Peyer Károly felszólalását fogadta sűrű "pfuj“, "mit keres itt“, „menjen Bádenba", „ide nem hívta magát senki“, „nem vagyunk kiváncsiak a maga hazudozásaira“ és több ehez hasonló sűrű közbekiáltások szakították félbe. Oly ellemi erővel tört itt ki a munkásság, hogy, Peyer sietve fejezte be beszédét. Ha­ sonlóképen jártak a többi felszólalóik is és ezt a legjobban az igazólja, hogy a fél 6 órai vonattal már el is utaztak. Minden gondolkozó ember elbírálhatja mennyire nagy ünnepséggel zajlott le az esemény, amikor 3 órától 5-ig tehát 2 óra alatt 17 szónok szó­ lalt fel, köztük jelenlegi és volt képviselők, ugyancsak a dalárda is 2 szer énekelt. Sőt ebbe a 2 órába kell beleszámítani a kive­ zetési eseteket és tumultusokat, amelyek közel 1 órát vettek igénybe. Nem ennyi ideig szokott ez tartani más körülmények között A legjobban igazolja kudarcukat az a meg nem tartott mulatság, amelyre engedélyt kértek és kaptak is, azon­ ban nem merték megtartani. Féltek a mun­ kásság felháborodásától. Ez a hiteles törté­ nete az otthon avatásnak, minden ellenkező állítás hazugság. Ezek után azt kérdezzük, hol van az a bizonyos hatósági támogatás amelyben Peyerék szerint mi részesülünk. Most világosan beigazolást nyert, hogy egy­ általán nem tudták volna megtnrtani avató gyűlésüket, ha a rendőrség nem jön segít­ ségükre. Ezzel azután be is fejeződött az ő pályafutásuk Salgótarjánban, ugyancsak a legrövidebb idő alatt az egész ország terü­ letén. Utólag értesülünk arról, hogy Morgenstein Vilmos az őt ért inzultusért büntető feljelentést tett Peyer Károly ellen. Egy kis adalék a salgótarjáni munkásotthon felavatáshoz. Milyen gyönyörű látványosság volt és mennyire szivettépő eseményként hangzott el az a pár beszéd Salgótarjánban, amelyet a munkásotthon avatásának alkalmával mondottak el az ünnepélyre érkező vidéki szó­ nokok. Az ott megjelent szaktársak között volt egy idegen ur is, akinek semmi köze nincsen egyik szervezethez sem, aki a vezér­ karral utazott el a fél hatos vonattal Buda­ pestre. Nem tudta, hogy az a nagyobb tár-, saság, akivel egy kupéba Összekerült, honnét utazik s aki elmondotta nekünk, hogy arra, lett figyelmes, hogy a kupéba utazó utastársai elkeseredetten tárgyalták a salgótar­ jáni munkásotthon ünnepélyének eseményeit. Körülbelül 60-75-en lehettek a harmad­ osztályú fülkében, amikor az egyik utitárs sugdolózva mondotta a másiknak,hogy ezek: a Csókáék mégis csak nagyon befészkelték magukat Salgótarjánba, nem hittem volna kedves elvtárs, hogy ilyen kudarccal kelljen visszajönni Salgótarjánból, mire megje­ gyezte a másik utitárs: ne beszélj olyan hangosán, mert ha valaki meghallja, akkor él leszünk árulva, hogy mi is beismertük azt a vereséget, ami bennünket ért Salgó­ tarjánba. Erre az illető ur figyelmes tett és örömmel hallgatta a diskurzust Öröme azonban nem sokáig tartott, mert amikor Hatvanba étkezett a személyvonat, ott szét ment a. társaság. Az egyik részevárakozott a miskolci személy vonatra, a má­ sik része pedig felszállt a Miskolc-b.-pesti „A Bányász" 3 Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és épitőanyagok raktára. Kisterenye. harmadosztályú fülkébe, az illető úriember itt is szerencsét próbált, de a szerencse he­ lyett szerencsétlenség érte, mert a szóvivő Peyer elvtársat nem volt szerencséje találni a gyorsvonat harmadosztályú fülkéjében. Kiváncsiságból a peron felöl levő ablakhoz sietett, hogy megkeresse Peyer elvtársat, de ez nem sikerült Végül egy ötlete támadt, átsiet a vonat másik oldalára és ott látja Peyer elvtársat egy kis virágcsokorral a ke­ zében gyors léptekkel a gyorsvonat étkezőkocsija felé menni. Többször visszapillan­ tott, nem tudjuk miért, de valószinűleg látszik, hogy azért nézegetett vissza, hogy utitársai ne követhessék, mert hiszen a ke­ gyelmes ur kényelmeden helyzetbe került volna, ha a bányász munkástársak s egyéb kiküldöttek is vele együtt mentek volna az étkező kocsiba. Alig egy pár pillanat múlva a vonat el­ indulása után Peyer utitársai megdöbbenve állapitották meg, hogy Peyer lemaradt a vonatról, hosszú tanácskozás indult meg, vajjon mitevők legyenek hogy tudnák megtalálni a vezért. Az egyik azután megnyug­ tatta a jelenlevőket, hogy legyenek egészen nyugodtak, Peyer elvtárs már olyan sokat utazott gyorsvonatokon és expressvonatokon, hogy nagyon is kiismeri magát, tehát nem veszhet el. Ehez a kis epilógushoz tisztán annyit ki­ vánunk megjegyezni, hogy Salgótarjánban sem ő, sem pedig a többi szónoktársai nem ezt magyarázták az ott megjelent munkástársaknak, hogy ők szégyenük magukat a munkástársakkal egy kupéban utazni, hanem ellenkezőleg a testvériséget, összetartozandóságot és a nyomor egyenlően való megosztását hirdették. Vajjon a többi utitársnak nem esett vol­ na-e jól a bársonyozott étkezőkocsiban egy kis harapni valót jussolni, azért az eredmé­ nyes munkáért, amelyet a vezér körül ki­ fejtettek, igazán megérdemeltek volna vala­ mit De az egyik sejtette, hogy a vezér hová lett mert megjegyezte nagyon elszo­ morodott arccal: „Igy van az gyerekek, akinek Isten a barátja, könnyen üdvözül!“ Figyelmeztetés. Egy el nem mondott beszéd a sal­ gótarjáni munkásotthon avatáson. A salgótarjáni munkásotthon avatást meg­ előzőleg arról értesültem, hogy az otthon avatásra meghívást kaptak nem csak kizárólag a munkások, hanem a bányamunkás­ otthon r. t. igazgatóság tagjai is és mind, azok, akik a bányamunkás otthon r. t fel­ épitésében aktív részt vettek. Én magam is azok közé az egyének közé tartozottnak véltem magamat, akik aktív részt vettek a bányamunkás otthon felépí­ tésében és igy jogot formáltam az avatási ünnepély részvételében. Az ünnepélyen részt is vettem azzal a szándékkal, hogy ott szót kérjek és véleményemet elmondjam a munkás otthon avatására érkezett vendégek jelenlétében. Ezen szándékomban megaka­ dályozott a Peyer-féle diktatúra, mert bizo­ nyára tisztában voltak azzal, hogy a Jávo­ rek által elmondott mocskolódásra méltó választ fognak tőlem kapni. Ugyanis Javorek felszólalásában a felsőgálái munkás otthon avatás alkalmával el­ mondott beszédemmel foglalkozott, amelyre válaszom elmondását lehetetlenné tették azzal, hogy a szót nem adták meg és igy kénytelen vagyok e helyen elmondani azt amit belémfojtottak a gyűlés alkalmaval Igaz, hogy a felsőgalai munkásotthon avatása alkalmával elmondott beszédemben erős egységre hivtam fel az egész ország bánya­ munkásságát A salgótarjáni munkás otthon avatásával sem akartam egyebet tenni, azzal a külömb­ séggel hogy most már szemtől-szemben akartam lehúzni a leplet azokról a magukat szociálisuknak valló egyénekről akik a szociálizmusnak a legnagyobb árulói, akik hangzatos frázisokkal hirdetik a szociáliz­ musban rejlő igazságokat és maguk pedig a szociálizmusnak a legerőszakosabb eltiprói. Hát vegyék tudomásul hogy a „Népszavá“-ban hirdetett gyávák nem mi, salgó­ tarjáni munkások vagyunk, hanem azok, akik az általam tervbe vett igazságok előtt megfutamodtak, mert az egyszer bizonyos, hogy az igazsággal nem mertek szembe nézni, már pedig, aki az igazság dől erő­ szakkal futamodott meg, annak nem áll jogában senkit sem gyávának, orvtámadónak minősíteni, mert a minősítés az ilyen esetek­ ben maguk ellen fordúl és nem talál hitelre. Szövetségünk központi irodája arról szer­ zett tudomást, hogy Szövetségünk, vagy annak tisztviselőinek nevével visszaélve igye­ keztek egyesek maguknak hitelt szerezni és keresnek fel kereskedőket, vendéglősöket és azzal csalnak ki nagyobb mennyiségű hitelt hogy Szövetségünk központi titkár­ sága a kiadott árukért járó Összegeket ki A munkásság egységének a megteremtése fogja fizetek E helyen figyelmeztetjük úgy a elvi állásponton áll még ma is, azzal a kü­ kereskedőket, mint a munkástársakat, hogy lömbséggel, hogy a munkásságnak nyiltan mi senkinek nem adtunk felhatalmazást ily módon való hitelezésbe, és nem is vagyunk kell szintvallania és szakítani azokkal akik hajlandók az ily módon felvett hiteleket a munkásság egységének megbontásában kifizetni. A szövetség elnöksége. előljártak és mind azokkal akik a mun- �1927. julius 15. "A bányász" kásság egységét saját önző céljaiknak az elérésére használták fel. Már pedig az előbb említett urak azt éveken keresztül gyakorolták, amely meg­ győzött arról, hogy azon az uton, amelyen éveken keresztül haladtunk a munkásság nem érheti el célját, szakítani kell a dema­ gógiával és helyre kell állítani a munkásság bizalmát, amelyet az eddigi csalódások idéz­ tek elő, amelynek előidézésében Peyer és társai jártak elől Telek József. A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető, — praktikus és kiméli a szemet Kérje annak gyakorlati be­ mutatását Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban, a kath, templommal szemben. Egy pár szó a magyar bánya­ munkásokhoz. Magyar bányász testvérek ! egy pár szó­ val fordulok hozzátok, hogy gondolatomat és tapasztalataimat kifejezzem előttetek. És igyekezzetek meggyőződni gondolatom he­ lyességéről és ha meggyőződtetek gondolatom helyességéről gyertek velem azon az uton, amelyen én haladok a többi társammal együtt. Mert ezen az uton akarjuk elérni azt, amit a másikon nem bírtunk elérni, a nehéz fárasztó munkánk gyümölcsét, az em­ berekhez illő bánásmódot, a tisztességes megélhetést és ruházkodást A munkás meg­ becsülését és a felebaráti szeretetét Ezt csak ugy tudjuk elérni, hogy ha egy igazi szer­ vezetbe küzdünk mindnyájan azok ellen az igazságtalanságok ellen, amit velünk szem­ ben elkövettek. Én küzdöttem és küzdeni akarok az igaz­ ságtalanságok ellen és ti is küzdöttetek ve­ lem együtt és ha kellett életeteket is áldoz­ tátok az igazságért és annak megvalósitásá­ ért De az utóbbi időben rá jöttünk arra, hogy aki nekünk az igazságot hirdette, az hátunk mögött az igazságtalanságokat maga követte és magáévá tette a Judás szerepét Mi, akik éveken keresztül figyelemmel kísér­ tük és nem tettük magunkévá a Judás sze­ repet, hanem kívántunk tovább haladni a kitűzött cél felé, akkor jöttünk rá, hogy a Judás szerepre többen is vállalkoztak, amit én nem hittem volna, hogy ha azt valaki mondotta volna. Én hittem és hiszek a szociálizmus igaz­ ságában, de nem hiszek annak a hirdetői­ nek és elítélem mindazokat a szociáldemok­ ratáknak nevezett egyéneket, akik vállal­ koztak a Judás szerepére. Ebbe bele kell érteni a Népszavát is, akiért annyi meg­ próbáltatáson mentem keresztül, amikor a diktátornak nem tetszettem és amikor nem hagytuk magunkat orrunknál fogva vezetni, orvul támadott meg bennünket az is. A salgótarjáni kivált munkásság továbbra is kitartó szociáldemokratának vallották ma­ gukat és kértük a Népszavát, hogy ezen elhatározásunkat közölje le és ő ezt nem tette, ahelyett, hogy ezen kívánságunkat teljesítette volna, tovább támadott a diktá­ torok kívánsága szerint. Igy tehát a salgó­ tarjáni munkásság magára volt hagyatva, nem bizhatott senki másba, mint csupán a saját erejébe és igy alkotta magának a gaz­ dasági szervezetét s a gazdasági szervezet a munkásság összetartásával akarja leküzdeni azokat az igazságtalanságokat, amelyet ve­ lünk szemben elkövetnek. Látom hogy ebben a harcban nem egyedül áll a salgótarjáni mun­ kásság, hanem segítségére siet magyarország bányamunkássága és közös erővel száll sikra az életért, mert élni akar. Meg akarjuk szün­ tetni azt a nyomort és azt az embertelen bánásmódot, amelyben bennünket részesí­ tenek. Én szívből üdvözlöm mindazokat a bányász szaktársakat, akik nehéz munkánk­ ban segítségükre sietnek a salgótarjáni bá­ nyamunkásságnak. Bizzatok a munkásság saját kifogyhatatlan erejében, rövid időn belül el fog jönni a várt eredmény. Én meg­ vagyok róla győződve, mint egyszerű, sze­ gény bányász ezt a meggyőződésemet kívá­ nom nektek is tolmácsolni. K. P. S. resni még a legminimálisabb életszükségleti cikkek beszerzéséhez szükséges összeget sem, ezt csakis élete veszélyeztetése árán tudja megszerezni. A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. körébe tartozó temetkezési segélyintézménye. Lapunk f. évi junius 15-iki számában is­ mertettük a fenti vallalat által létesített temetkezési segély intézményét. Ez az in­ tézmény junius 4-én lépett életbe és az első hónapban vagyis junius 4-től 30-ig a következő működést fejtettek ki. A segély intézmény körében a betegpénz­ tárnál kötelezett tagok száma 4848, önkéntes tag 350. Halál eset alkalmával ezen idő alatt kifizetett dolgozó után 3 esetben á 160 P. 480 pengőt, feleség után 1 esetben 120 P. egy éven felüli gyermek után 2 esetben á 80 P. — 160 pengőt, egy éven aluli gyer­ mek után 6 esetben á 50 P. — 300 pengőt Ezek az adatok azt igazolják, hogy a te­ metkezési-segély intézmény, a kötelező betegpénztárral szemben, amelynek a temet­ kezési segélyei nem fedezik a temetkezési költségeket, — bizonyos könnyítéseket je­ lentenek a munkásság részére. Már régen rámutattunk arra, hogy az ál­ lam kötelessége gondoskodni a beteg és rokkant munkásokról Különösen sérelmes az orsz. betegpénztárról szóló törvénynek az a rendelkezése, mely szerint ha valaki nyugdijba vonul, törlik a betegpénztár kö­ telékéből Fenti segélyintézménynél nagyon fontos Halálos kimenetelű baleset történt folyó feladat hárul a választmányra, melynek fel­ hó 7-én és 8-án Salgóbányán és Kisterenyén. adata az intézmény vagyonának a helyes Salgóbányán 7-én este 10 órakor egy el­ gyömölcsöztetése és kezelése. Mindenesetre szabadult csille Frankos Károly csillést oly. figyelemmel fogjuk kísérni és mindent el­ szerencsétlenül temette maga alá, hogy tár­ fogunk követni, hogy ez a kérdés állami elintézést nyerjen. sai holtan húzták ki. Kisterenyén a Chorin-táró harmadik sik­ Helyi csoportok hírei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig lóján ugyancsak hasonló halálos kimenetelű baleset történt — Vince Nándor, aki mint beiratkozások és befizetések a vezetőség siklófékes volt alkalmazva, fenti siklón a összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. sorompót nem zárta el, hanem kézzel igye­ Mecsekszabolcsi helyicsoportunk vonós kezett a csilléket megfékezni. — Ebben zenekart szervez. A résztvenni szándékozók a munkában a jelzett időben már négy csil­ jelentkezzenek Baranyák József szaktárs­ lét fékezett meg, amikor ujabb 2 csille jött nál, Felső-telep 58. szám. le a siklón. Vince Nándor ezt a két csillét le akarta fékezni, azonban oly szerencsét­ lenül gyűrték maguk alá a csillék, hogy 4 egy szolgálati cselédkönyv Galcsik József csille keresztül ment rajta és a felismerhe- névre kiállítva. Tulajdonosa igazolás mellett tetlenségig összeroncsolta ugy, hogy társai lapunk kiadóhivatalában, Salgótarján, Vasututca 4. szám alatt (Vigadó) átveheti. holtan húzták ki a csillék alól. A salgótarjáni bányakapitányság megindí­ totta a vizsgálatotA fenti két balesetnek a bányahatósági vizsgálatát kíváncsian várjuk. A vizsgálat lefolytatásához a bányahatóságok figyelmébe ajánljuk a következőket: Az a tény, hogy a pálya sorompót nem zárták el, ez nem a munkás hanyagsága, hanem a tőke kapzsi­ sága. Ugyanis ha munkások mindazokat a szabályokat betartanák ami elő van írva, a mai bérezések mellett nem tudná megke­ Bányászsors. Találtatott varrógép RÉG bevált jó minőségben KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban. Értesíteni az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu zsebórát 3 évi Írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. a Fő-utca 75. szám alatt kath. templommal szemben. A Bányász-ban Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 14. szám (1927. július 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-07-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d7bfe1a74fe6b6919b5dddd708afb822.jpg 3e05545980150b25b25bde4361bf56d0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/213b1552f31a34440881863f1b389edb.pdf ea0b745e6c3de32b2ae840fc3356dd56 PDF Text Text 1927. augusztus 1. II. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségesek Hivatalos Közlönye Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Meghívó a Magyarországi Bánya és Kohó- munkások Gazdasági Szövetségének ll-ik országos közgyűlésére. A Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetsége 1927. évi szeptember hó 11-én délelőtt 9 órakor Salgótarjánban, a szö­ vetség központi helyiségében tartja II-ik országos közgyűlé­ sét, melyre a szövetség 9. §-a értel­ mében minden helyi csoportnak joga van 25 tag után 1, 50 tag után 2, mig minden további 50 tag után egyegy képviselőt küldeni. A központi vezetőség felhivja az összes helyicsoportok vezetőségeit, hogy a küldötti közgyűlésre a fentiek értelmében válasszák meg a küldötte­ ket s a központi titkársággal azok neveit és tagsági könyveik számát közöljék A küldötti közgyűlés napirendjei 1. A központi vezetőség elmúlt évi mű­ ködésének jelentése. 2. A vezetőség lemondása és annak újjá választása. 3. A bányatárspénztárak központositásá­ ról szóló rendelet revizió alá vételének tár­ gyalása. 4. Az üdülési szabadság tárgyalása. 5. A bányamunkások gazdasági helyze­ tének megvitatása. 6. Kérdések és indítványok. Felhívjuk a helyicsoportok vezetőségeit, hogy amennyiben a fenti napirendi ponto­ kon kivül más napirendi pontok tárgyalását is kívánnák Ugy szíveskedjenek szövetsé­ günk központi titkárságával közölni, hogy, a közgyűlésre kívánságukhoz képest napirendre tűzhessük. Salgótarján, 1927. évi julius hó 28. Jó szerencsét! Fajd Pál, s. k. Csóka Vendel, s. k. titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A lejtőn nem lehet megállni. A féke vesztett agitáció meghozta fanyar gyümölcsét A Bécsben lezaj­ lott események igazolják, nem lehet ma már bünhődés nélkül folytatni azt a lelketlen agitációt, amit a háború előtt és a háboru alatt folytattak a nép között Minden józan gondolko­ dású ember tudja ezt, csak azok a lelketlen párt vezérek nem akarják elismerni, akik a szociáldemokrata pártot irányitják. A lelkek felindulása ma olyan magasra vannak csigázva, hogy nem tudnak parancs szóra lecsillapódni. Ennek azután az a követ­ kezménye, hogy a tűzzel játszó meg­ égeti a kezét Bécsben is az történt, folyton ka­ cérkodtak a kommunistákkal, mig végre fel borították a helyzetet és a szociál­ demokrata párt nem tudta tovább uralni a helyzetet Fokozta a szociálisták lelketlenségét még, hogy amikor kirobbant a fejetlenség, akkor nem a radikális megtorló intézkedésekhez folyamodtak, hanem tovább szították a fejetlenséget és általános sztrájkot proklamáltak. Természetesen ezt a helyzetet azután kihasználta az ucca csőcseléke és megkezdődött a foszto­ gatás és gyújtogatás. Amikor azután látták a vezetők, hogy sokkal nagyobb arányokat ölt a kirobbanás mint azt ők tervezték, szerették volna vissza csinálni. Azonban a lejtőn nem lehet megállni, a lendület leviszi a lejtő mélyére. Vajjon a szociáldemokrata párt osz­ trák ekszponensei vállalják-e a lelki­ ismereti felelőséget azért az anyagi kárért, amit az országnak okoztak és amelyet az ország lakosságának, tehát a munkáságnak is kell megtériteni. Tehát azt mondják, a nyomoruság robbantotta ki és ujabb nyomoruságot zúdítottak a nép nyakára. Vajon Tálal­ ják e az erkölcsi felelőséget, nem gon­ dolnak-e arra, hogy azok a sok sebe­ sültek és halottak hozzátartozói kér­ dőre fogják és számon kérik az ő árvaságukat, özvegységüket és nyomo­ rékká tételüket Nincs ezekben az emberekben érzék, kihalt belőlük minden emberi érzés, csupán az ő hatalmi poziciójuk bizto­ sítása fontos. Ennek érdekében mindent odadobnak áldozatul, nem törődnek azzal, mennyi vér fröccsen lelketlen kapzsiságuk nyomán. Nem törődnek azon javaknak a pusztulásával, amelyet vandál működésük okoz. Magyarországon semmivel sem jobb és biztatóbb a helyzet mint Ausztriá­ ban. Nálunk hasonlóképen, mint Ausz­ triában, a szociáldemokrata párt a szakszervezetekre van épitve. Csak a látszat kedvéért hangoztatják, hogy a szakszervezetek gazdasági alakulások, a valóságban, amint ezt a Bécsi ese­ mények igazolják a szakszervezetek tagjait politikai manőverek végrehajtá­ sára használják fel. Már számtalan eset ben kisérelték meg Budapesten is ha­ sonló formában felborítani a helyzetet és hogy ez nem sikerült, nem rajtuk mill­ lott. Elsősorban a sikertelenséget a dásnak, amelyben a magyar munkás­ ságnak része volt, éppen a szociál­ demokrata szervezetek részéről. A magyar munkásság a szociáldemokrata vezetők lelketlensége és kapzsisága miatt elvesztette a szervezetében vetett hitet A magyar munkásság, aki annyi megpróbáltatáson, annyi meghurcolta­ tás és szenvedésen ment keresztül, mint amit kevés ország munkássága tud felmutatni, mind ezen szenvedé­ seket és megpróbáltatásokat tűrte, sőt bizonyos büszkeséggel viselte és minden akadállyal szemben megküzdött azért, hogy szervezeteit naggyá és hatalmassá tegye. Ez sikerült neki, mert a magyar szervezetek olyan erős­ séget és hatalmat képviseltek, mint kevés országban máshol A magyar munkásság, amikor látta milyen hatal­ mat képviselnek szervezetei, meg kivánta vezetőitől, hogy most már a munkásság gazdasági és szociális ér­ dekeivel foglalkozzanak. A magyar munkásság amikor ezt kívánta, tisztá­ ban volt az ország jelenlegi helyzeté­ vel és ezen keretek közötti lehetőség figyelembe vételével kívánta gazdasági és szociális helyzetét rendezni Azonban mi történt amikor a szoci­ alista vezetők látták a munkásság szer­ vezett hatalmát, akkor igyekeztek demagógiával úgy beállitani a munkás­ ság előtt a helyzetet, hogy mindezek­ nek a keresztül vitele csak akkor si­ kerül, ha a munkásság ugyan olyan politikai hatalmat is képvisel, mint amilyen a gazdasági hatalma. A munkásság nagy tömege nem �2 lévén szervezetileg kellőképen isko­ lázva, felült a szépen felépített dema­ gógiának. Bár az értelmesebb része tiltakozott, mert féltette a gazdasági szervezetek hatalmát, azonban a ve­ zetők különféle fordulatok és trükkök segélyével addig erőlködtek, mig kierő­ szakolták a munkásság határozatát. Amint megindult a politikai hatalom­ ért a harc, abban a pillanatban megsokszorosodott a munkásság ellensége és ebben a harcban a munkásság gaz­ dasági szervezetei szenvedték a foly­ tonos vereséget. Ezek a vereségek azután a munkásság gazdasági hely­ zetének a leromlását idézték elő. Ugyan akkor, amikor a munkásság látta a folytonos gazdasági leromlását, követelte a vezetőktől változtassanak taktikát és ne engedjék a munkássá­ got a teljes gazdasági leromlásba zülleni, a vezetők a politikai hatalom tudatától megittasodva, azt felelték, nem lehet politikai hatalom nélkül gazdasági és szociális eredményeket elérni Dacára, bár a pártvezérek vi­ lágosan látták, hogy veszti el a mun­ kásság gazdasági szervezete tekinté­ lyét és hatalmát, folyton tovább eről­ tették. Végre eljutottak a mai állapot­ hoz, amikor a munkásság gazdasági szervezete teljesen erőtlenül hever a tőke lábainál. Ezt látja a munkásság és azért fog­ lalkozik mind behatóbban azzal a kér­ déssel, hogy gazdasági szervezetét füg­ getlenitse minden politikai párttól és kizárólag gazdasági alapokra fektesse. Az úgynevezett szociálista szervezetek pedig haladnak tovább a lejtőn a meg- Hogy is volt, amikor a tata­ bányai munkásság szervezve volt? Körülbelül 10 évvel ezelőtt, amikor még a frontokon folyt az emberölés, a bányák­ ban a hajcsárkodás, megindult a bányamun­ kásság között a szervezkedés. Az ország külömboző bányatelepein különféle megíté­ léssel fogadták a bányamunkásság szervez­ kedését. A legtöbb helyen ugy fogták fel, hogy a munkásság a háború teremtette viszonyok ellen szervezkedik és az ellenségnek tesz szolgálatot, ezért a szervezkedő munkássá­ got különféle büntetésekkel sujtották. Ebben az időben indult meg a szervezkedés Tatabá­ nyán is. Itt ugyanolyan, sőt még fokozot­ tabb mértékben büntették a munkásságot abban a reményben, hogy elveszti a kedvét és abbahagyja. Azonban Tatabánya munkássága egyike volt azoknak, akikben erős és törhetetlen elhatározás volt szervezetének kiépítésére. Nem riadt vissza semmi üldöztetéstől, nem lehetett megijeszteni azzal sem, hogy a harc­ térre küldik. A tatabányai munkásság mindezzel szemben dacolt és folyton azon fáradozott, hogy szervezete minél hatalmasabb legyen. Az emberek százait vonultatták be, az emberek százai járták meg a különböző hadbíróságokat és mindezt tűrték abban a tudatban, hogy majd amikor a szervezetük megerősödik, kárpótolva lesznek. A lassú, de kitartó munkával megépített szerveret éppen ugy, mint a többi munkás­ ság szervezete, a kommun alatti időkben érte el a legmagasabb fokot, — mindenki "A bányász" szervezve volt Ebben az időben ezt nem volt nehéz elérni, mert akkor minden egyes szakma munkássága elérte ugyanezt. Azonban a tatabányai munkásság volt az, aki megtartotta szervezetének hatalmát a kommun bukása után is. Amikor csaknem minden szakma, minden telep szervezeteit letörték, akkor a tatabányai munkásság ott állt szervezetével, mint egy bevehetetlen sziklavár. A legsulyosabb időben, amikor egyetlen szakma, egyetlen telep nem tudott szervezetére támaszkodni, akkor a tatabá­ nyai munkásság oltalmat talált szervezeté­ ben és annak segélyével meg tudta védeni mindazokat az eredményeket, amelyeket ugyancsak annak a révén elért. Csak vissza kell gondolni az 1920-as évre, amikor a tatabányai munkásság volt az, aki a szervezete segélyével elérte az akkor még természetbeni járandóságok olyan beosztá­ sát, ami azután lehetővé tette a tisztességes megélhetést Ugyancsak ebben az évben vívta ki a tatabányai munkásság az üdülési szabadsá­ got is, amelyet azután az egész ország bá­ nyamunkássága élvezett Tovább szőhetnénk ezt a fonalat és még tovább sorolhatnánk mindazokat az eredményeket, amelyeket a tatabányai munkásság az ő szervezetének a helyes és ügyes vezetésével elért. A tatabányai munkásság mintaképe volt a munkásságnak s megmutatta azt, hogyan kell a munkásság szervezetét helyesen ve­ zetni. Aki a tatabányai munkásságot ismerte évekkel ezelőtt, ma megdöbbenve látja, hogy az a munkásság, aki oly meggondolt és ügyes módon tudta szervezetét vezetni és kezelni, az egyáltalán nincs szervezve. Sehogy sem tudtuk megérteni, hogy az a munkásság, aki annyira ügyes volt a szer­ vezetének a kezelésében, egyszerre hátat fordított a szervezetnek. Hosszabb vizsgá­ lódás után rájöttünk, hogy miként lehetsé­ ges ez, Ugyanis az történt, hogy amikor a munkásság látta azt, hogy szervezete erős és eredményeket tud elérni, egy kissé tul ment a kívánságaival, remélve azt, hiszen vannak vezetők, akik mérlegelik majd a kívánságokat és ha azt látják, hogy az adott körülmények között nem vihetők keresztül, ugy majd figyelmeztetik a munkásságot — Azonban nem ez történt A vezetők nem­ csak, hogy nem figyelmeztették, hanem ellen­ kezőleg, még ugrasztották a munkásságot Ugyanis a fővezér, Peyer ugy számított, hogy majd a hatóságok lefogják törni a munkásságot és akkor a vezetők mindig jó színben fognak feltűnni Igy történt azután az 1922., 24., 25. évek­ ben, amikor a harcok sorozata bekövetke­ zett A munkásság a sztrájk befejezése után abban a hiedelemben volt, hogy ezt a har­ cot tényleg elvesztették azért mert a tőke erősebb volt — A vezetők részéről meg is indult az agitáció az iránt, hogy most már fokozottabb erővel kell folytatni a szervez­ kedést és erősíteni kell a szervezetet — Azonban a munkásság értelmessége, tehát azok az emberek, akik járatosabbak voltak a szervezet terén, gondolkoztak és gondol­ kozásukban eljutottak odáig, hogy hiszen nem volt az ő szervezetük gyönge és mégis elbukott a harc ? Ekkor tovább fűzték gondalataikat és rá­ jöttek arra, hogy nem a szervezetük gyen­ gesége volt a baj, hanem az, hogy vezetőik nem gondolták meg a harc előtt, hogy mit lehet és mit nem lehet keresztül vinni — Ezen gondolatokban azután rájöttek arra is, hogy a vezetőknek nem is volt az olyan 1927. augusztus 1 kellemetlen, hogy a munkásságot leverték, mert ugy gondolkoztak, hogy ezek között a munkások között tovább lehet folytatni az agitációt, tovább fizetik a járulékot és nem támaszthatnak igényt, mert hiszen le van­ nak törve. Ezalatt megerősithetik a vezetők az ő politikai hatalmukat. A tatabányai munkásság, aki annyi sok megpróbáltatáson ment keresztül, megtanulta ismerni az összes szervezeti formákat, a taktikát is megismerte. Ennélfogva átlátott a szitán és kérdőre vonta a vezetőit az el­ bukott harcokért Számon kérte azt a sok veszteséget amelyet a harcok alkalmával szenvedett. Ekkor azután a fővezér nem­ hogy beismerte volna az ő hibájukat, illetve a rosszakaratukat, hanem igyekeztek azt egyes emberek rovására irni, különösen olyanokat választottak ki mindig, akiket előzőleg ők már befeketítettek. Számtalan esetben szenvedtek ártatlan emberek csak azért, mert a fővezért meg kellett menteni Ugyanilyen volt az 1925. februári sztrájk is, amely Peyernek egy meggondolatlan kiszó­ lásából keletkezett Amikor Peyer látta, hogy az ő meggondolatlan kiszólásának egy áldatlan sztrájk lesz a következménye, nem azt tette, ami férfihez illő lett volna, hogy beismerte volna tévedését, igyekezett volna jóvá tenni, nehogy e miatt a munkásság között áldozatok legyenek. Nem, ő nem ezt tette, hanem amikor bekövetkezett a harc, akkorra már igyekezett a határon tul lenni, a felelősséget azokra háritotta, akik nem voltak abban a helyzetben, hogy külföldre mehessenek. Amikor azután látta, hogy a munkásság eléggé le van törve, haza jött és oda állott a harcot leszerelni. Ebben a munkájában azután nem szégyenkezett és Csókái állí­ totta oda bűnbaknak, ő az oka, hogy a munkásság elvesztette a harcot A munkásság nagy része megundorodott és faképnél hagyta a szervezetet Egy kis töredék, a hatalmi hulladékok elnyerése vé­ gett igyekezett tovább fújni a fővezér síp­ ját remélve, hogy a hatalmi hulladék kielé­ gítő lesz. A nagy zöme azonban a munkás­ ságnak hátat fordított azzal, hogy becsap­ ták, tehát többet hallani sem akar róluk. Még ezek után is volt talaja a szervezet­ nek, még mindig akadtak olyanok, akik igyekeztek ujra építeni, természetesen ezek tisztázni akarták a dolgokat, mert máskü­ lönben nem lehetett eredményekre számi­ tani Azonban ekkor történt azután olyan dolog, mi a mai helyzetnek magyarázatot ad. Ugyanis, amikor ezek a jóhiszemű embe­ rek kutattak az okok után, azt vették észre, hogy a hatóságok különféle eljárásokat foly­ tatnak ellenük. A munkások, amikor látták, milyen ocsmány hajsza folyik ellenük, pe­ dig ők csak azt tették, amit a vezetőik mondottak, amire utasították, torkig lettek és undorral fordultak el a sátánoktól. Ezért a tatabányai munkásság elhatározta, hogy szakit minden olyan régi alakulással amely a politikai mezőkön akar aratni a munkásság bőrén. Meg fogja alkotni a maga szervezetét, amely minden politikai párttól mentes és nem hódol semmiféle politikai szépitőszernek, hanem dolgozik a munkás­ ság gazdasági és szociális jólétéért. Megtalálta a tatabányai munkásság is a kapcsolatot a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségével és ezt a kapcsolatot igyekszik minél szoro­ sabbá és bensőbbé tenni Rövid napok kér­ dése, amikor Tatabányán hirdetni fogja az uj szövetség a munkásság megértését és bol­ dogulását �1927. augusztus 1. "A Bányász" 3 A vihar áldozata. Halálos végű szerencsétlenség történt jú­ lius hó 23-án este 6 órakor Mátranovákon. Ugyanis aznap Salgótarján egész környékén óriási szélvihar vonult végig. A mátranováki bányakolónia területén két hatalmas fát csavart ki a szél, amelyet a bányatelep villanyhálózatára döntött, minek következ­ tében a villanyvilágitásba zavar állott be. A villanyvezeték rendbehozatalára Brozmann János 18 éves villanyszerelőt küldték ki, aki minden igyekezetével arra töreke­ dett, hogy rendbe hozza a vihar által tönkre­ tett vezetékeket. A földre zuhant villamos vezeték felépitése közben szerencsétlen munkástársunk a villamos vezetéket érin­ tette és a 110 voltos áram munkástársun­ kat megölte. A temetés julius hó 26-án d. u. 5 óra­ kor ment végbe, amelyen a hozzátartozó­ kon kivül megjelentek a környékbeli mun­ kásság százai. Szövetségünk részéről Csóka Vendel szaktárs megható szavakkal bucsú­ zott el a halottól. Utolsó utjára elkisérte a mátranováki zenekar, valamint a mátra­ nováki levente csapat is. Emlékét kegye­ lettel megőrizzük. Helyesen cselekszik, ha varrógép, tű, olaj és fonálszükségletét nálunk fedezi. SINGER-varrógép alkatrészek elismerten a legjobbak. Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban, a kath. templommal szemben. Betiltott gyűlés. A kisterenyei helyicsoportunk f. évi julius hó 16-án nyilvános taggyűlést szándékozott tartani, amelyet a főszolgabírói hivatal az alábbi végzéssel tiltotta be. A salgótarjáni járás főszolgabírájától. 4674—927. szám. Tárgy: Kelemen Károly és 3 társa, kisterenyei lakosok kérelme nyilvános gyű­ lés engedélyezése iránt. Véghatározat. A nyilvános gyűlés megtartását nem en­ gedélyezem. Indokok F. évi julius hó 16-án Kisterenyén délután 3-órakor a bányatelepi felolvasó teremben megtartandó gyűlést nem engedélyezhetem, miután az alig egy hete megkezdődött aratás zavartalan befejezése országos érdekeket kép­ visel s a hatóság kötelessége felügyelni, hogy a szorgos munkaidő semminemű gyűléssel, vagy összejövetellel meg ne szakittassék, másrészt a csendőrparancsnokságok az ara­ tással kapcsolatosan reájuk háruló többlet munka által annyira tul vannak terhelve, hogy a rend fenntartásához szükséges megfelelő erősségű járőrnek kivezénylése akadályokba ütközik. Miről értesíteni rendelem Kelemen Károly s általa 3társa kisterenyei lakosokat azzal, hogy jelen véghatározatom ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül hatóságomhoz be­ nyújtandó és a vm. al-ispánjához intézendő fellebbezésnek van helye. Salgótarján. 1927. julius 14-én. Veres Zoltán, s. k. főszolgabiró. A főszolgabírói véghatározathoz csupán annyi megjegyzésünk van, hogy vajon az aratások befejezése után milyen indokok alapján fogja megtagadni a készülő soroza­ tos gyűléseinket Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékára kereskedése, Salgótarján,-------- Kun Testvérek épületfa és épitőanyagok raktára. Kisterenye. Csendélet Tatabányán. A nyugdíjasok lakáskérdése. Julius 22-én Tatabányán a XI. számú aknában Papp László vájár Oszoly József fő­ aknászt csákányával megsebesítette. A csendőrség Papp Lászlói őrizetbe vette. Oszoly József főaknászt a tatabányai kór­ házban bekötözték és a lakására szállították. Ezen sajnálatos esetnek szomoru előzmé­ nyei vannak. Tatabányán az utóbbi években a lehető legáldatlanabb viszonyok vannak a munkásság és a felvigyázó személyzet kö­ zött Ez a helyzet kiéleződött az által, hogy a vállalat a folytonos üzemredukció mellett a legérzékenyebben sújtó pénzbírságok és különféle sulyos büntetésekkel, úgyszintén kőbányába való kihelyezés és egyébb kül­ színi elhelyezésekkel sújtják a munkásságot Ezen üzem redukciók és kihelyezések a keresetekben a munkásságot érzékenyen sujtja. Ehez járulnak a sulyos pénzbírságok és az egyes felvigyázók durva bánásmódja. Mindezek a munkásság lelkületére oly nyo­ masztólag hatnak, amikor azt látja, dacára megfeszített és szinte ember feletti munká­ jának nem képes annyit keresni, hogy az élethez legszükségesebb és nélkülözhetetlen eszközöket sem tudja beszerezni. Ugyan­ akkor amikor ő a legsulyosabb nyomorúság­ gal küzd, a milliárdokat képviselő vállalat a keservesen megkeresett csekély pénzből büntetés címén levon. Ezeknek a hatása alatt történt a fenti eset is, a nevezett vájár a leglelkiismerete­ sebben és erejének megfeszítésével dolgo­ zott ezen a napon is. Ezen munkájának a folytatása közben a munkahelyre ment Oszoly főaknász és nyomdafestéket kinem biró, durva sértések között támadott Papp László vájárra, aki kikérte magának ezt a durvaságot Erre Oszoly főaknász további durvaságok között megütötte a vájárt aki abban a felháborodásában a kezében levő csákánnyal a főaknász felé sújtott és 10 centiméteres sebet ejtett rajta. A fent lezajlott esemény kell, hogy be­ látásra bírja úgy a vállalatot mint a felvi­ gyázó személyzetet A vállalatnak számolni kell azzal, hogy azt a munkásság, a munká­ jával tette naggyá. Azonkívül számolni kell azzal is, hogy jöhet egy jobb konjuktura és a munkásság visszaadhatja a vele szemben elkövetett embertelenségeket. A felvigyázó személyzet pedig vegye fon­ tolóra, hogy ő ugyan olyan kizsákmányolt alkalmazottja a tőkének, mint a munkás. Ezért neki nem az amúgy is szinte áthidal­ hatatlannak látszó űrt kell mélyíteni, hanem igyekezni kell a megértés utján ezt az űrt megszüntetni. Azoknak pedig, akik nem tudnak uralkodni durva természetük felett, szolgáljon iskola például a fenti eset Lapunk olvasói előtt ismeretes, hogy a Salgótarján vidéki szénmedencében élő nyugdíjasokra lakbért vetettek ki, ugyan­ csak a világítást is díjjazás mellett nyujtot­ ták. Szövetségünk központi titkársága moz­ galmat indított ezen, a nyugdijatokat igen súlyosan érintő kérdésben. Hosszas tárgyalások következtek ezen mozgalom nyomán, amely tárgyalások alkal­ mával szövetségünk titkársága azon nyugdíjasok névsorát, akik nem dol­ goznak, csupán a nyugdijukból élnek, vagy a családban, a bányánál dolgozó családtag­ juk van. Ezen összeállított névsort szövetségünk központi titkársága átnyújtotta a vállalat igazgatóságának. A beérkezett adatok alap­ ján 386 nyugdíjasnak a lakbér elengedését javasolta. A vállalat igazgatósága igéretet lett, hogy amennyiben az adatok megfelel­ nek a valóságnak, ugy az ügyet kedvezően intézi el. Figyelmeztetés. Szövetségünk központi irodája arról szer­ zett tudomást, hogy Szövetségünk, vagy annak tiszt viselőinek nevével visszaélve igye­ keztek egyesek maguknak hitelt szerezni és keresnek fel kereskedőket, vendéglősöket és azzal csalnak ki nagyobb mennyiségű hitelt, hogy Szövetségünk központi titkársága a kiadott árukért járó összegeket ki fogja fi­ zetni. E helyen figyelmeztetjük úgy a ke­ reskedőket, mint a munkástársakat, hogy mi senkinek nem adtunk felhatalmazást ily módon való hitelezésre és nem is vagyunk hajlandók az ily módon felvett hiteleket ki­ fizetni. A szövetség elnöksége. A Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége f. évi augusztus hó 20-án, Szent István napján dalosünnepélyel egybekötött népünnepélyt rendez, melyre tisztelettel meghívja a salgótarjáni szénmedencében működő összes dalárdákat és a közönséget társadalmi állásra való te­ kintet nélkül. Az ünnepély helyét és műsorát lapunk legközelebbi számában és falragaszok utján is tudatja a Rendezőség. Az orkán bányaszerencsétlen­ séget okozott Hülsben (Németország) felhőszakadás kö­ vetkeztében a környékbeli folyók és pata­ kok annyira megdagadtak, hogv az Auguszta bánya I. és II. számú aknája erősen meg­ rongálódott, a III. számú u. n. Viktória tárna teljesen elpusztult A vadul rohanó vízáradat kétszáz méter mélységig nyomult le, ennek következtében az egyik telep mintegy 200 méternyi átmérőben egy hirte­ len támadt kráterbe sülyedt és a géptelepek eltűntek a föld szinéről. Az éjjel dolgozó bányászok közül 30 megmenekült 5 bányász azonban bentrekedt Egész éjjel kb. 100 bányász fáradozott az 5 munkás és az akna megmentésén, de eddig eredmény nélkül �4 "A bányász“ Központi vezetőségi ülés. Szövetségünk központi vezetősége f. hó 24-én tartotta rendes ülését A szövetség titkárságának jelentése alapján örömmel állapította meg, hogy a szövetségünk szétrombolására irányuló törekvés minden esetben kudarccal végződött és örömmel állapította meg, hogy a szövetségnek lassú de szivós agitációja nem maradt eredmény nélkül, mert már a salgótarjáni kerületen kivül gyö­ nyörű eredményeket ért az ország többi bányatelepein is. Ezért a vezetőség meg­ van győződve, hogy a közel jövőben be­ tudja igazolni a munkásság előtt tényekkel a, hogy szervezetünk a munkásság érdekeit szolgálja. A szövetségi ügyeken kívül foglalkozott a vezetőség a bányamunkások üdülési sza­ badságával, a nyugbéresek lakbérének ren­ dezésével és mind kettőre vonatkozólag elha­ tározta, hogy a legerélyesebb föllépéssel tö­ rekszik eredményeket elérni. Végül foglalkozott a Pécsvidéki és a kom­ lói munkabér redukciónak állásával, valamint a komlói helyicsoport által elfoglalt álláspont­ jával. A központi vezetőség megállapította, hogy a vállalatok részéről a munkásság bér­ viszonyával szemben a leghálátlanabb amerikázást látja s ezért utasította a titkárságot, hogy minden erejével törekedjen azon, hogy a Pécsvidéki munkásság a tőlük elvont mun­ kabéreket mihamarább visszakaphassák. Amennyiben szép szerével megértés utján nem tudna eredményeket elérni, ugy neriadjon vissza más eszközöktől sem. Műkedvelő előadás Kisterenyén. Szövetségünk központi műkedvelő gárdája folyó hó 17-én műkedvelővel egybekötött tánc­ mulatságot tartott, amelynek jövedelme Szö­ vetségünk tagjainak kulturális fejlesztésére for- Olaszországban megszervezik a szakszervezetek minisz­ tériumát Római jelentések szerint legközelebb közzé teszik azt a dekrétumot, amely elrendeli a szakszervezetek minisztériumának megszer­ vezését Az uj minisztérium három fő osz­ tályból fog állni, amelyek közül kettő kizá­ rólagosan adminisztratív jellegű, ellenben a harmadiknak speciális feladatot kell teljesí­ tenie a szakszervezeti mozgalom körűt A rövid hírből nagyon keveset lehet még megállapítani, minden esetre azonban valami olyas féle történt Olaszországban, amelyet még a munkásmozgalmak nem ismernek. Igy tehát lényegében hozzászólni nem áll módunkban, ügyeim fogjuk a jövő ese- Tatabányán a IX. számú aknában julius hó 22-én, pénteken délelőtt az egyik front­ fejtésben mintegy 150 kgr. sulyu kő reázuhant munkaközben Kami János 41 éves vájárra, akit súlyosan megsebesített. Sulyos sebeivel a társulati kórházba szállitották. Karsai János sérülései oly súlyosak, hogy életben maradásához kevés a remény. A szerenesétlenül jártnak felesége és 4 gyer­ meke van. A bányahatósági vizsgálat meg­ indult annak megállapitására, hogy kit ter­ hel a felelősség. Az utóbbi időben oly sűrűn fordulnak elő balesetek, hogy ez már nem véletlen, hanem a vállalatok által követett kizsákmá­ nyolásra vezethető vissza. Hozzájárul ehez még, különösen Tatabányán, a sulyos pénz­ büntetés és az egyes felvigyázók brutális bánásmódja. Az angol postai alkalmazottak szövetsége elhatározta, hogy nem fizet tovább politikai alapot. Az angol szakszervezeti törvény még életbe sem lépett, máris mutatkoznak annak a kö­ vetkezményei. Ugyanis a postai alkalmazot­ tak szövetsége elhatározta, hogy a politikai alapot ez év julius 30-ával lezárja. Ennek folytán az alapszabályainak politikai moz­ galmakra vonatkozó rendelkezései julius hó 1-ével hatályon kívül helyeztettek. A mun­ kás pártot már értesítették is a szövetség kötelékéből való kilépésről. A szakszerve­ zeti szövetségből való kiválás valószínűen még ebben az évben bekövetkezik. Ehez a sokat mondó rövid hirhez csupán annyit kivánunk megjegyezni, hogy az a mozgalom, amely mozgalmat magyarorszá­ gon a szövetségünk elinditott nem egyedül álló, amint az Angliából érkező hirek is mu­ tatják. Szövetségünk mozgalmához hasonló munkásmozgalmak vannak Angliában is és ez a legjobban igazolja Szövetségünk moz­ galmának jogosultságát és annál inkább el­ lentmond azoknak az ostoba támadótoknak, amelyek bennünket a túloldalról érnek, amikor állandóan azt akarják bizonyítani, hogy a munkásság gazdasági érdekeit csakis politikai vonatkozású mozgalmakban tudják megvédeni Hát egészen bizonyos, hogy a hosszú év­ tizedekre visszatekintő Angol munkásság tisztában van azzal, hogy mit cselekszik és meg van róla győződve, ugy mint mi is, hogy egészséges munkás mozgalmai csakis ugy lehet kifejtem, ha az minden politikai párton kivül áll e nem hagyja magát befo­ lyásolni egyik vagy másik politikai párt KESZLER ÁRPÁD 1927. augusztus 1. Sportünnepély a baglyasaljai sportpályán. F. hó 17-én a baglyasaljai helyicsoportunk a baglyasaljai iparos kör és sportegyesület nagyszabású népünnepélyt rendeztek a baglyasal|ai sportpályán, amelyen közreműködött Szövetségünk központi dalkara és a baglyasaljai helyicsoportunk zenekara. A jól sikerült sportünnepély jövedelmét a munkásság kulturá­ lis fejlesztésére fordítják. Cseh vállalkozás a pécsi . csatornázásnál A pécsi tudósítónk jelenti, hogy Pécs vá­ ros csatornázásának alkalmával a munkálatokra pályázatot hirdettek, vas csövek beszerzésére. A pályázatban a magyar vas kartelben tömörült gyárakon kivül több cseh vállalat is részt vett A magyar gyárak ajánlatai mint egy két milliárd koronával drágábbak voltak a cseh ajánlatnál. A város vezetősége részéről köz­ ben járás is történt a gyáraknál az árak leszállitása érdekében, ennek azonban nem volt számba jövő eredménye, mert a cseh ajánlatok az ár mérséklés után is mint egy másfél milliárddal olcsóbbak voltak, igy az­ után a város vezetősége a szükséges anya­ got a cseh vasgyáraknál rendelte meg. A fenti kis eset élénken bevilágít a ma­ gyar ipar lehetetlen gazdálkodására, ami­ nek a magyar munkások isszák mega levét Mert ilyen és ehez hasonló eseményekből következik a munkanélküliség és a munka­ nélküliséggel egyidejűleg a munkásság bére­ inek a redukálása. Nagyon üdvös volna, ha az illetékesek beletekintenének a válla­ latok gazdálkodásába s megállapítanák, hogy miért nem tud konkurálni a magyar vas ipar a külföldi vas iparral szemben. Bizo­ nyára nem a magyar munkabérek teszik lehetetlenné a konkurencia lehetetlenségét, mert hiszen tudtunkkal a cseh vasipar mégegyszer olyan munkabért fizet mint a ma­ gyar. Az egészen bizonyos, hogy valami más okoknak kell lenni, amelynek megállapítása az előbb említett illetékes fórumokra tar­ tozik. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca480. Salgótarjánban. Értesitem az i. t vásárló közönséget, hogy üzletemben rőfös-, rövid gyermekruhák, ingek, harisnyák olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő értékben vásárol ingyen egy pontos 3 évi irásbeli Tisztetettel Keszler Árpád. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 15. szám (1927. augusztus 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-08-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/19c80b8eb4e9626c078b26eab6db5e34.jpg 37f5025b1cb4476fea7ca18da312a0b5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ab6a8f547b570058fe49847a09d03eec.pdf 27d0e9086cd581a05ebaa2927a9c2531 PDF Text Text II. évfolyam. 16. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4, szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A gazdasági mozgalmak helyes iránya. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész közvéleményt. Ehez a kérdéshez ki­ vánunk mi is hozzászólni, mint akik a bányamunkásság gazdasági mozgalmát irányítjuk. Különösen a legutóbbi időben lezaj­ lott gazdasági harcok késztetnek ben­ nünket arra, hogy elmondjuk vélemé­ nyünket, mert azt láttuk, hogy a mun­ kásság egy részét félrevezették. A harcot elvesztették, egyuttal elvesz­ tettek 10 műszakot és az erre járó bért, amit szerencsétlen és ártatlan gyermekeknek, asszonyoknak együtt kell megkoplalniok a dolgozókkal. Már többször megírtuk lapunkban, hogy a Pécsvidéki kerületben 10 és 20 százalékos levonást eszközöltek a bányák. Szövetségünk mozgalmat in­ dított annak idején, ezen levonások­ nak a megszüntetése érdekében. A komlói kincstári bányánál a mun­ kásság egy beadvánnyal fordult a bá­ nya vezetőségéhez, amelyben kérte a 20 százalékos levonások megszünteté­ sét. Ugyanegy időben szövetségünk központi titkársága eljárt a kormány­ nál is és rámutatott arra a visszás és igazságtalan helyzetre, amelyet ez a levonás tervezett. Rámutatott egyuttal arra is, hogy mennyire ügyetlen intéz­ kedés volt ezen levonásoknak az esz­ közlése. Ugyanis pont abban az időben tör­ tént ez a levonás, amikor a népjóléti kormányzat azt hangoztatta, hogy megvalósítja azokat a szociális intéz­ kedéseket, amelyekkel a munkásságot az egyes pártok a saját táborukba édesgetik. A komlói munkásság szövetségünk irányítása mellett folytatta a küzdel­ met. Azonban nem a régi recept sze­ rint, nem sztrájkkal, mert belátta szö­ vetségünk tanításainak az igazságát, mely szerint a sztrájk legtöbbször a munkásság veszteségével jár. A kom­ lói munkásság rendületlenül bízott szövetségünk erélyes és jóakaratu köz­ benjárásában kitartott a harcban és most, amint az lapunk más helyén olvas­ ható, eredményekről számolhat be. A Pécsvidéki bányamunkások egy másik része bedőlt Peyer és Bertrand ugatásainak és a régi recept szerint sztrájkba lépett. Most, amikor a sztrájk megszűnt, párhuzamot vonhatunk a két harc között és megnézhetjük a nyereség és veszteség számlát, össze­ hasonlíthatjuk a kettőt. Ez az össze­ hasonlítás azután megdöbbentő képet tár elénk. Tíz nap dult a harc, melyben az egyik bányában a munkásság összes­ sége vett részt, mig a másik bányá­ ban a munkásságnak csak egy kis tö­ redéke. Bár látták, hogy a sztrájk el­ veszett, annak dacáfa mégis 10 napig folytatták. Ugyancsak sok szó fér a sztrájk, előkészítéséhez is Vajjon szabad-e nyáron, akkor, ami­ kor üzemszüneteket tartanak, szénsztrajkot rendezni Nem a legnagyobb lelketlenség-e, amikor a munkásság nyomorog, az üzemszünet miatt, akkor a magukat munkásvezetöknek tartó egyének a vállalatnak tesznek szolgá­ latot az által, hogy leállítják a munkát. A lelketlenségük még világosabbá vá­ lik, ha ezen harcnak a kulisszatitkait ismerjük. Mi tehát bemutatjuk őket, had ismerje meg a munkásság is. Peyer és Bertrand Pécs vidékén, ugy mint másütt, elvesztették a talajt. Ezért állandóan azon törtéka fejüket, vajjon miként férkőzhetnének ismét a munkásság közelébe, igy jutottak arra a gondolatra, hogy sztrájkot csinálnak. Ez a mesterkedésük azután még kö­ szönetre is talál a vállalatnál. Most ujra beigazolták, hogy ők mi­ lyen vezető férfiak. Vajjon mennyibe került ez a D. G. T.-nek? Azonban most az egyszer elszámitották magukat mindketten, mert a munkásság tisztán lát és meglátta a kilógó lólábat A Pécs­ vidéki bányamunkásság megundorodva fordult el Bertrandéktól és megalakí­ totta gazdasági szervezetét. — Hiába volt a vállalatok erőlködése, hogy meg­ akadályozzák a szervezet fejlődését, ez nem sikerült, különösen ez a leg­ utóbbi harc igazolta be a munkásság előtt gazdasági szervezetünk erősségét és helyes irányát Általában azt látjuk, hogy a válla­ latok nem jó szemmel nézik azt, hogy a munkásaik gazdasági szövetségünkbe tömörül. Érthető is, mert tudják azt, hogy ha a munkásságnak a figyelme a politikai heccekről a gazdasági helyze­ tére terelődik, nem lehet olyan könynyen folytatni a kizsákmányolást. Harcot hirdetünk minden telepen a kizsákmányolás ellen. Harcot hirdetünk a munkásságot mélyen sujtó és igaz­ ságtalan büntetések ellen. Ugyancsak harcot hirdetünk a durva bánásmód ellen, amely a legtöbb bányatelepen szokásban van. Követeljük a munkásság részére a tisztességes emberi megélhetés bizto­ sítását, tisztességes, a bányamunkás­ sághoz méltó bánásmódot. .Követeljük mindazon büntetések eltörlését, ame­ lyek nem a bányahatóság által vannak megállapítva és a munkásságot kere­ setében megrövidíti. Ezen követelések megvalósítása ér­ dekében folytatjuk a küzdelmet, nem vad sztrájkokkal, amelyek legtöbbször csak a munkásság kárára van. A harci eszközöket mindenkor az adott viszonyok fogják megállapítani. Harci eszközeink közé tartozik a sztrájk is, azonban nem olyan formában, hogy az a tőkének tegyen szolgálatot. Sztrájkot csak akkor szabad csinálni, ha az kellőképen elő van készítve, mert hiszen a jó előkészítés, a siker biztosítása. Mindenkor lesz bátorságunk meg­ mondani a munkásságnak azt, amikor meg lehet csinálni a sztrájkot, de azt is amikor nem lehet megcsinálni. Soha sem fogjuk megengedni, hogy a mun­ kásság a bukás tudatával harcba men­ jen, hanem oda fogunk állani, és a sztrájk helyett más, jobb eszközt fo­ gunk ajánlani. Mindenkor az lesz legfőbb törekvé­ sünk, hogy a munkásság a lehető leg­ kevesebb áldozat árán tudjon eredmé­ nyeket elérni. Ez a magyarázata annak, hogy a vállalatok félnek és idegenkednek szer­ vezetünktől. Ezért kell a magyar mun­ kásmozgalomnak szakítani a régi ósdi szokásokkal, mert nem nyugszik szi­ lárd, biztos alapokon, hanem demagó­ giára van építve. A magyar munkásmozgalmat minden politikai szépségflastrom nélkül, szi­ lárd gazdasági alapokra kell fektetni, mert ha nem, akkor hiába minden erőfeszítés, minden küzdelem. Ezt igazolják a Pécs vidékén leg­ utóbb lezajlott harcok is. �2 Alakuló közgyűlés Pécsbányatelepen. "A bányász" galommal kapcsolatosan. Ezt talán legjob­ ban bizonyítja az a gyáva, hitvány magatar­ tás is, amelyet a főszolgabíró előtt való megjelenésük alkalmával tanúsítottak, ami­ kor letagadták, hogy tudnának a sztrájk miként való kitöréséről és hogy ők egyál­ talán nem hivei a sztrájknak, ezt a mun­ kásság maga elhatározásából csinálta. Ha valaki annyira gyáva, hogy a munkás­ ság jogos követeléseit a hatóság előtt nem meri feltárni és letagadja azt, amit ő saját maga csinált, az nem érdemli meg azt, hogy a munkásság továbbra is vezetőinek te­ kintse. De különben is ezzel a kijelentéssel a pécsi mozgalom sorsa már el volt intézve, mert az ilyen hősöktől senki sem várhat mást, ennek a következménye az, hogy a hatóság nem volt hajlandó a sztrajkoló munkások és a munkaadók között békél­ tető tárgyalásokat közvetíteni. Csóka szak­ társ ezekután emelt hangon a hatósághoz fordulva megállapította, hogy a munkásság jogos kívánságait nem a megfelelő megér­ téssel kezeli, ezért arra kéri a hatóságot, hogy tegye vizsgálat tárgyáva a munkások panaszait és legyen segítségükre azoknak sikeres elintézésében. Végül kijelentette, hogy a Szövetségünk minden rendelkezésére álló eszközzel arra fog törekedni, hogy a Pécsvidéki munkásság épugy mint a komlói munkásság panaszai a legrövidebb időn belül tárgyalás alá vétessenek és azok meg­ nyugvására elintéztessenek. Csóka szaktárs lelkes beszéde után Hock szaktárs szavazásra tette fel a kérdést a csoport megalakulását illetőleg. A jelenlévők a helyicsoport megalakulását egyhangúlag mondották ki. S az ideiglenes vezetőségbe megválasztották elnöknek Hahn Györgyöt, alelnöknek Wölfel Gyulát, pénztárnoknak Hock Jánost, jegyzőnek Steinhauer Jánost, ellenőrnek Hauer Istvánt és Unvogel Józse­ fet Ezek után elnök a gyűlést lelkesedő záró szavaival zárta be. A gyűlés befejezése után a szaktársak órák hosszát diskurálgattak a gyönyörűen befásitott kertben és nyomban megkezdő­ dött a tagok felvétele, ahol tömegesen léptek be a pécsbányatelepi száktársak Szövetsé­ günkbe. Az ellenfeleink folytonos hazudozásának dacára sem sikerült a munkásságot eltánto­ rítani Szövetségünk iránti érdeklődésétől. A legjobban igazolja ezen állitásunkat Szö­ vetségünk folytonos térfoglalása. amely terv­ szerűen lépésről-lépésre halad előre, pécsi kerületben, a pécsbányatelepi helyicsopor­ tunk megalakulásával már a negyedik helyi­ csoportot alakítottuk meg. Az igazság ked­ véért meg kell állapítanunk, hogy Pécsbányatelepen már hosszú évek óta nem volt semmiféle szervezet. A pécsbányatelepi szaktársak voltak a pécsi kerületben azok, akik Peyeréktöl utálattal fordultak el leg­ először. Az elmult hetekben a pécsbánya­ telepi szak társak felkeresték Szövetségünk kerületi titkárságát és tárgyalásokat folytat­ tak a helyicsoport felállitását illetőleg. A munkásság által kiküldött bizalmiférfiak a kerületünk titkárával, Kraft szaktárssal ugy határoztak, hogy augusztus 7-én kiván­ ják megtartani az alakuló közgyűlést, amelyet szabályszerűen be is jelentettek a pécs­ bányatelepi rendőrkapitányságnál. A gyűlést özv. Riger Konrádné vendéglőjének kerthelyiségében kérték, amelyet a rendőrség engedélyezett is. Már a kora délutáni órák­ ban nagy tömegei jelentek meg a szaktár­ saknak az előadók meghalgatására. A gyű­ lést Hock János szaktárs az egybehivok nevében nyitotta meg. Megnyitójában ismer­ tette a gyűlés összehivásának célját, rámu­ tatott arra az elhagyatottságra, amelyben Bertrand és társai részesítették a pécsbánya­ telepi bányamunkásságot. Az engedélyezett napirend felolvasása után Kraft Jenő kerü­ leti titkárunknak adta át a szót, aki ismer­ tette a pécsi kerületben eddig elért ered­ ményeket s felhívta a munkásság figyelmét a komlói bérharc eredményére. Utána Csóka Vendel szak társ, szövetsé­ günk titkára jelentkezett szólásra, aki rész­ letesen kifejtette Szövetségünk céljait, rá­ mutatott arra a veszedelemre, ami a mun­ kásságot fenyegeti a politikai szervezetekbe való tömörüléssel. Mert a munkásság gaz­ dasági érdekeinek megvédése az elmult évek­ ben a politikai villongások mellett állandóan Helyesen cselekszik, ha varrógép, háttérbe szorult és ennek köszönhető, hogy a munkásság szervezetei teljesen szétzüllöt- tű, olaj és fonálszükségletét nálunk fedezi. tek, mert a munkásság mind inkább arról SINGER-varrógép alkatrészek elismerten a szerzett meggyőződést, hogy érdekeivel sem­ legjobbak. Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ mit sem törődnek, a magukat vezéreknek fel­ tarjánban, a kath, templommal szemben. tüntetett urak. Tiltakozott az ellen a beállí­ tás ellen, mint hogy ha a Szövetségünk a munkásság egységének megdöntését célozna, ellenkezőleg Szövetségünknek az a célja, hogy a szétforgácsolódott munkás erőket egy tömör szervezetbe tömörítse, amellyel képes A nyári hőség mindenkinek kellemetlen, lesz a munkásság érdekeit megvédeni de különösen sujtja a kövér, hájas bácsikat, A Pécsvidéki munkásság a legfényesebb akik közül azok, akiknek egy kis eszük van, tanujelét adhatja annak, hogy már évek óta nagy melegükben hideg zuhany alá sietnek, nemtudott ellentállni a kapitalista kizsákmá­ hogy igy mentsék meg magukat a gutaütésnyolással szemben, már pedig a szervezetünk től Hasonló esete van az én Karcsibátyámaltig egy pár hónapja kezdte meg működé­ nak is, sőt még veszedelmesebb, mert ő sét, igazán nem foghatják rá, hogy szerve­ nem csak a gyomra tájékán hájasodott el, zetünk okozta volna ezt a tehetetlenséget, hanem az a jól megtermel tökfeje is, ész amely a pécsi kerületben uralkodik. helyett hájjal és vulkanikus vízzel van Végül foglalkozott a Pécsvidéki részleges tele. Ennek dacára mindég a forró napon sztrajkmozgalommal, a leghatározottabban jár és adja a bátor ember szerepét, mert megállapította, hogy a munkásság a legkép­ hiszen ő Magyarország Napóleonjának szü­ telenebb nyomorral küzd. Ez a mozgalom, letett, persze csak a nőkkel szemben, a amelyet Bertrandék elindítottak koránt sem munkások fölött pedig Néró diktátor sze­ a munkásság gazdasági helyzetének a meg­ repét tölti be, üt vitását célozza hanem kizárólag az életük A forró melegség Karcsi bátyám körűl meghosszabbítását vélik elérni ezzel a moz­ folyton nő, ugy annyira, hogy a házi orvo­ Az vonit, akinek a feje is elhájasodott. 1927. augusztus 15 sok véleménye szerint gutaütéstől lehet tar­ tani, de a kis Napoleon nem tágit, nem akar belátásra szenderűlni és a nagy hő­ ségben bármennyire fogyott is hájas tekin­ télye, még mindég azt mondja: kitartok az utólsó csepp hájamig és amig kopasz fejében víz van, fizikai törvény szerint a nagy láz­ ban ott gőzzé fejlődik és amig az a bolon­ dos gőz működik, bár célnélkül, de megyen előre fejjel a falnak. Ejnye, ejnye Karcsi bátyám, most már tudom, hogy miért firkál Össze-vissza annyi badarságot az ugynevezett „Bányamunkás“ című sajthulladék takaróra. Az az átkozott meleg ami körülötte van és az a sok szenynyes viz és bolondos gőz, ami abban a tizlégkörü kazán fejében van. Én, mint legjobb barátja, azt ajánlom, hogy hagyjon föl a nagy hőségben azzal a nagy hősködéssel és huzódjon meg csende­ sen a szaktanács terebélyes, hüvös fája alatt, azután kérje meg szépen egyik szak­ tanácsbeli kollégáját, ugy sincs egyéb dol­ guk, hogy nagy fejéből csapolják le azt a vulkanikus vizet s ha jó tanácsomat végre­ hajtja, soha többé nem szenved fájdalmakat, mert eddig az történt, hogy ha a tyúksze­ mére hágtak, akkor az agyveleje bokrosodott meg. Ha nem lesznek fájdalmai, nem fog oly nagyokat vakkantani és nem fog olyan csúnyán vonítani, mint ahogy azt a legutóbbi kis házi ujságjában is teszi. Nem akarok bőven foglalkozni azzal a sok badarsággal, amely Karcsi bácsi lapjá­ ban látott napvilágot, ebből csak annyit ami kézzel fogható igazság : A salgótarjáni Peyer féle munkásotthon avatáson történt sulyos erkölcsi vereség, amely Peyert és a magával hozott terorcsapatát érte, Karcsi bácsinak nagy fájdalmakat okoz és emiatt vonit oly csufosan és szeretne bennünket felfalni és rettenetes dühében egyebet sem tud, mint állandóan Csókáékkal foglalkozni, akikről ezelőtt egy évvel is azt irta, hogy nem ér­ demes velök foglalkozni, mert úgy sem él­ nek tovább három hónapnál. Mi az Karcsi­ bácsi, talán zsidó lett, hogy a hosszú napo­ kat hosszú hónapokkal toldja meg a mi javunkra. Igen mi még mindég élünk és arra a sok vonitásra azt mondjuk röviden, hogy sza­ már orditás, kutya ugatás nem hallatszik messzire. A való igazság Karcsi bácsi mégis csak az, hogy a nagy avató ünnepségen mind­ össze beleértve a kiváncsi embereket is, csak négyszázan voltak jelen, ebben a lét­ számban benne voltak még azok is, akik Peyernek megmondták szemtől-szembe, hogy Salgótarjánban nem kiváncsi reá senki, men­ jen Bádenbe nyaralni, sőt ebben a négy­ százban volt még a Diósgyőri 60 tagú dal­ kör és az összes küldöttek is Tóth és Javo­ rek díszpéldányokkal együtt. Hogy Peyer lapja és a Népszava ezt a csekély számot ezrekre becsüli azt tudjuk, hogy mért teszi, mert ezzel akarják szépíteni azt a nagy kudarcot, amely őket Salgótarjánban érte. Ezt teszik nyugodtan, mert nem kell attól tartani, hogy erről az ország többi munkás­ sága meggyőződött, mert hiszen még Salgó­ tarján kerületi bányamunkássága sem vett részt az ünnepélyen, tehát hazudhatnak nyugodtan. A régen és sokat beígért, kimondottan nagy bányamunkásotthon helyett végre csi­ náltak a Törekvés takarékpénztár pénzén, a nagy Salgótarján összes szakmái részére egy kis otthonkát, amely két szobából áll. �1927. augusztus 15. Node ez is elég a kis Fodor bányásztitkárnak, mert a fene sem jár oda, csak egye­ dül ásitozik benne. A küldöttek is meggyőződhettek, hogy ebben a 400 főnyi kis csoportban inkább vasmunkások és épitőmunkások, valamint a gazdasági szövetségünk emberei voltak je­ len. az utóbbiak azért, hogy Peyernek úti­ laput tegyenek a talpa alá, hogy ez nem egészen igy történt, ezt Peyer az ő hozzá hű rendőrségnek köszönheti. Igy volt, ez az igazság, ezt bizonyitom Javorekkal, Tóthal és az összes küldöttek­ kel, ha becsületes emberek. De ehez kétség fér, mert az a Tóth, aki mindenkivel leül tárgyalni, — ha esetleg valami jó hasznot, illetve jól dotált poziciót remél, ez a Tóth agitált Peyer érdekében az ünnepségen, aki eddig ellene volt és az ünnepség után, mi­ kor a többi küldöttel együtt egyetlen egy tarjáni mákvirág kalauzolta őket, mondotta Tóth, hogy ő is tisztában van azzal, hogy Peyert már rég ki kellett volna dobni a szövetségből. Most pedig arra kellett törekedni, hogy a központi titkárság élére megfelelő szaktárs kerüljön, persze ekkor Ő önmagára gondol, mert hiszen azért evickél olyan nagyon, hogy hátha észreveszik és ha már Csóka nem csinált belőle titkárt, ugy legalább ott sikerüljön valami. Itt hiába kertelnek, hiába hazudoznak a salgótarjáni Peyer-féle munkásotthon ava­ tásról, mindenki előtt világos képet ad az a körülmény, mely szerint a szociáldemokrata jelző alatt az egész kerületben, két hetes agitáció és röpiratozás mellett az összes szakmákból csupán 400 különböző felfogásu embert tudtak csak összeszedni. Végül kegyelmet kérek Kegyelmes Karcsi bátyámtól azért, mert én is több társammal ott abcugoltam nagy tekintélyét, sőt a nagy tumultusban oldalba is ütöttem Karcsi bá­ csit, amikor Morgenstein szaktársunkról le­ tépte az inget ijedtében. Igy történt azután az, hogy a hatalmas népvezért a rendőrségnek kellett megvédeni a nép haragja elől. Most pedig szives elnézésüket kérem a jóizlésű szaktársaimnak, hogy ilyen komoly­ talansággal helyet foglaltam el lapunkból, de azt hiszem megértik, hogy ostobák voní­ tására, csak ostobát lehet válaszolni, mert komoly választ a kis szende ostobák nem értenének meg. Remélem Peyer Karcsi bátyám azért nem neheztel rám, A viszontlátásra, majd ismét jövök, ha megint olyan ostobát vakkant. Krauter. Sikeresen fejeztük be a nyug­ díjasok lakbére ellen indított mozgalmat. A Salgótarján és a környékbeli munkásságot hónapokon keresztül tartotta izgalomban az a lehetetlen intézkedés, amelyet a salgótarjáni bányaigazgatóság április 28-án adott ki. — Ezen rendeletével elrendelte, hogy a vállalat tulajdonát képező lakásokban lakó nyugdíjasok lakásért tartoznak fizetni. Amikor a rendelet tartalma szövetségünk tudomására jutott, nyom­ ban tiltakozott a bányalgazgatóságnál a rende­ let igazságtalansága és egyáltalában a kiadása ellen, hogy tiltakozásának nagyobb sulya le­ gyen május 10 éré nyugdíjas gyűlést hivott egybe. „A Bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenyei A gyűlésen a bányaigazgatósághoz me­ A komlói munkásság sikeresen morandumot fogadtak el, amelynek alapján a fejezte be a bérharcát szövetségünk titkársága állandóan sürgette a beadványunk elintézését, mig végre is a bá­ A salgótarjáni helyicsoportok után a kom­ nyaigazgatóság hozzájárult ahoz, hogy szö­ lói helyicsoportok jelentkeztek elsőnek a vetségünk tegyen írásbeli előterjesztést arra szövetségünkhöz való csatlakozásra. — A vonatkozólag, hogy kik azok, akik szeretünk szövetségünk készséggel támogatta a kom­ is a lakbér elengedésben részesülhetnek. lói helyicsoportunk törekvését nemcsak a A Szövetségünk nehéz, fáradságos munka helyicsoport felállításával, hanem a munka­ után 386- nyugdíjasnak névsorát magába fog­ bérben ért sérelmek elintézésében is, laló statisztikát nyujtott be, amely felülvizsgá­ A helyicsoport megalakulása után, május lás után julius hó 28-án a bányaigazgatóság hó 20-án egy emlékiratban foglaltuk össze egy körrendeletét adott ki, amely körrendelet­ a komlói szaktársakat ért sérelmeket és azt ben az előbbi körrendeletét felfüggeszti aug. benyújtották a komlói üzemfőnökséghez. — hó 1-i hatállyal és elrendeli, hogy mindazok, Hamarosan megindultak a tárgyalások. Szö­ akik a társulat tulajdonát képező lakásban lak­ vetségünk titkárságának sürgetésére a levont nak, de keresettel nem birnak és mindazok a 20 százalékból 10 százalékot ajánlottak fel, nyugdíjasok, akiknek valami hozzátartozója a amelyet sem a szövetségünk központja, sem társulatnál dolgozik a további intézkedésig nem pedig a komlói szaktársak nem tartottak fizetnek lakbért. Igy azután ismételten hosszabb tanácsko­ E szerint tehát csak azok a nyudijasok tar­ toznak lakbért fizetni, akik valamely más pri­ zások indultak meg, mig végül is julius hó vát üzemnél elfogadható keresetben részesül­ 31-én a helyi csoport vezetősége taggyűlést nek. Ezzel a mozgalommal még nem tekintjük hívott egybe, amely taggyűlésen a szövet­ befejezettnek a nyugdíjasok lakás ellátását ségünk központját Csóka Vendel szövetségi iiletőleg, mert hiszen a vállalat igazgatóságá­ titkár képviselte. Már a nagy érdeklődésből lehetett látni, nak rendelkezése ideiglenes jelleggel bír. Ép­ pen ez a bizonytalan helyzet teszi szükségessé, hogy a munkásság hangulata eléggé izzó, a hogy a nyugbéresek ügyével továbbra is be­ felállított kéréseiknek ily soká való húzó­ hatóan foglalkozzunk, amely a legközelebbi dása végett Csóka szaktárs elszólalásában országos közgyűlésünkön meg is fog történni. ismertette az eddig lefolytatott tárgyalás Ezzel kapcsolatosan kell rámutatnunk a pécsi eredményét és nyomatékosan felhívta a bá­ kerületben uralkodó lehetetlen állapotokra. — nyaigazgatóság figyelmét a munkásság végső Ugyanis a pécsi kerületben nem szednek lak­ elhatározására. Ugyanis a helyicsoport vezetősége egy bért a nyugdíjasoktól, hanem ennél még sok­ kal sulyosabb módon bánnak el a nyugdíja­ határozati javaslatot akart előterjeszteni, amelyben a komlói munkásság kimondja, sokkal. Az elmult napokban 17 nyugdíjasnak kéz­ hogy augusztus 8-án beszünteti a munkát, besítettek ki végrehajtói végzést, amely fel- ha addig a bérei nincsenek elintézve. — A szóllitja a nyugdíjasokat, hogy augusztus hó határozati javaslat felolvasását a jelenlevő 10-ére a Dunagőzhajózási társaság tulajdonát hatóság megtiltotta és igy a taggyűlés a ha­ képező lakást hagyják el annál is inkább, mert tározati javaslatot felolvasás nélkül fogadta ellenkező esetben karhatalom segítségével el. Az elfogadott határozati javaslatot az­ után benyújtották az üzemvezetőségnek és lesznek eltávolitva. a központi igazgatóságnak. Ennek alapján Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit augusztus hó 10-én a pénzügyminisztérium­ szólna a Dunagőzhajózási társaság igen tisz­ ban ujabb megbeszélések voltak és az itt telt vezérigazgatója, hogy ha őtet is ily mó­ kapott felhatalmazás alapján, augusztus hó don lakoltatnák ki abból a lakásból, amelyet 3-án — Fényes bányafelügyelő Komlóra éppen az előbb említett nyugdíjasok véres utazott ahol helyicsoportunk bizalmiférfiai­ verejtékével építettek olyan pazarul meg? De val folytatott tárgyalásokat meg kell kérdeznünk a népjóléti miniszter Ezen tárgyalások is eredménytelenek ma­ urat is, hogy vajon mi a véleménye, a 10-15 radtak, mert az igazgatóság szeptemberre pengőből kínlódó nyugdíjasokkal szemben, 10, mig októberre 20 százalékos bérjavitást amikor e mellett még a lakásból is kizavarják ajánlott fel, amelyet döntés végett a mun­ a teljes bizonytalanságba, lakás nélkül hagyva. kásság elé terjesztettek. A munkásság az Ezek a szomoru esetek megdöntötték a eléjük terjesztett javaslatot elutasította. — munkaadók által hirdetett jóindulatot a nyug­ Már-már ugy nézett ki a helyzet. hogy díjasok iránt de beigazolták azokat az állitáaugusztus 8-án beszüntetik a munkát. sokat, amelyeket oly sokat hangoztattunk már, Ekkor közbevetette magát Szövetségünk központi titkársága és érintkezésbe lépett Böhm miniszteri tanácsossal, akivel abban �1927. augusztus 15. A „Bányász” 4 állapodtak meg, hogy 6-án ismételten össze­ fognak ülni. amelyre meghívták Szövetsé­ günk központi titkárát, valamint a helyicso­ portunk két bizalmiférfiát A tárgyalások szombaton 11-órakor kezdődtek, hosszú eszmecsere után létrejött a megegyezés olyformán, hogy a komlói munkásság aug. hó 1-tól visszamenőleg kapja meg a20%-ot. A munkásságot ezen megállapodás sem egészen elégítette ki. de a bányavezetőség részéről tanusított jóindulatu magatartás, valamint a téli hónapokra beigért egyéb anyagi segítségek birták belátásra a tárgyaló bizottságot. Ezen tárgyalásokhoz, illetve az elért ered­ ményhez csupán az a megjegyzésünk, hogy az ellenfeleink által hangoztatott tehetetlen­ ség ez alkalommal is csődbe jutott, mert addig amig ők rágalmaznak, más becsületes embernek becsületében gázolnak, addig Szövetségünknek egyedüli egy célja van, a munkásságot ért sérelmek orvoslása és azok megélhetésének biztositása. Meg vagyunk róla győződve, hogy a rozsdás fegyver, amelyet már oly sokszor fölöslegesen hasz­ náltak nem sokára el fog némulni és pedig elnémitják azok a tények, amelyeket Szö­ vetségünk a munkásság érdekében produ­ kál. Példa lehet ez az eset is a többiek között és e helyen is arra hivjuk fel a munkásságot, hogy ne áldozzák fel kenye­ rüket, munkaerejüket azoknak az érdekében, akik nem a munkásság boldogulásából, ha­ nem mások rágalmazásából akarják még ideig-óráig fentartani becstelen életüket. Franciaországban lakó magyar bányamunkások, hogy szeretik Peyer Károlyt? Alig egy pár hete, hogy lapunkban beszá­ moltunk arról a nagy szeretetről, amelyben Peyert a salgótarjáni bányamunkások része­ sítették, a munkásotthon avatásának alkal­ mával. Ezen hirekkel kapcsolatosan Peyer kézzel-lábbal tiltakozott, sőt a szin igazságot minden áron meg akarta változtatni, mint hogy ha őtét és kikopott gárdáját a salgó­ tarjáni munkásság virágzáporral fogadta volna. Hát ugy látszik, hogy ilyen nagy szeretetben volt része a fővezérnek Paris kör­ nyékén való megjelenés alkalmával is, ahova a vezér egy kis kirándulást rendezett, azzal a gondolattal, hogy a Parisban élő magyar munkástársakat felvilágosítsák és meggyőz­ zék arról a rettenetes nagy eredményről, amelyet Magyarországon a munkások érde­ kében elértek. A párisi munkások az ideérkező hirek szerint meg is érkeztek Peyerék fogadtatá­ sára, de a vezér ott is ügyes volt, ugylátszik sejtette, hogy valami kellemetlenség érheti és igy az alvezért, Gál Benőt kül­ dötte a pódiumra elsőnek, gondolva, hogy ha ő szárazán ússza meg a fellépést, akkor ő fog utána szóhoz jelentkezni. Hanem az­ tán a fondorlatos gondolat most sem vált be, mert Gál Benőt csakhamar leugratták a pódiumról és egy-kettőre néhány pofonnal el is látták a baját. Erre a vezérkar nyom­ ban a párisi szakszervezeti tanácshoz szaladt védelemért Arról nincs közelebbi tudomásunk, hogy a párisi szakszervezeti tanács milyen elég­ tételt adott az elcsattant pofonokért, de Peyer egyik napilapban közzétett nyilatko­ zatából látjuk, hogy ezen kis ügynek még Lens bányavárosban is folytatása volt. Ugy látszik, hogy a vezérek paris kör­ nyékén szenvedett erkölcsi veszteséget Lensben a bányamunkások között akarták repcrálni. De itt is csakhamar tudomásukra ju­ tott az ott dolgozó munkásoknak, hogy jön a szeretett vezér kíséretével. Mielőtt a bá­ nyászok közé mentek volna, felkeresték Lens város polgármesterét és azzal együtt indultak el az ott dolgozó magyar bányamunkások meglátogatására. Aliig hogy a bányászok lakásaihoz értek, azt vették észre, hogy egy fiatal ember a vendégek felé tojást hajigál. Ezt a fiatalembert mi nem ismerjük, de Peyer nyilatkozata szerint kommunista, mi­ után Peyer ferdítéseihez hozzá vagyunk szokva igy egyenlőre nem áll módunkban a bolsevistának nevezett fiatalember tényke­ dését bírálat alá venni. Egyet azonban meg kell állapítanunk, hogy Lens környékén dol­ gozó bányamunkások már egyszer ez előtt 2-3 évvel Peyert részesítették ilyen kellemes fogadtatásban, amivel Peyer nem igen dicse­ kedett akkor sem, csak a bizalmas barátjainak mondotta el, hogy egész éjjel nem mert aludni a részére kijelölt szállodában, mert egész éjjel dörömböltek az ajtaján és azzal fenyegették, hogy ellátják a baját No meg aztán Peyer a nyilatkozatában eldicsekedik azzal is, hogy Lens város pol­ gármestere az eseményen ugy felháborodott, hogy rögtön felpofozta azt a fiatalembert, aki a tojást feléjük dobta. Ebből a tényből azt a következtetést vonjuk le, hogy akkor mégsem volt olyan nagy bün, ami Salgótar­ jánban a munkás-otthon avatás után lezaj­ lott, amint ahogy azt a .Bányamunkás“ és a „Népszava“ feltüntette. Mert, ha egy polgármesternek szabad valakit megpofozni, akkor ugy véljük, hogy azok sem követtek el nagyobb bünt, akik Salgótarjánban leken­ tek egy pár pofont annak az illetőnek, aki arra kétséget kizárólag érdemeket szerzett Ez a kis eset a többi között is világos formájában öltözteti Peyerék iránt való sze­ retetét nem csak Magyarországon, hanem még külföldön is. KESZLER ÁRPÁD Hirdessen r.-t., Salgótarján. Szövetségünk központi irodája arról szer­ zett tudomást, hogy Szövetségünk, vagy annak tisztviselőinek nevével visszaélve igye­ keztek egyesek maguknak hitelt szerezni és keresnek fel kereskedőket, vendéglősöket és azzal csalnak ki nagyobb mennyiségű hitelt, hogy Szövetségünk központi titkársága a kiadott árukért járó összegeket ki fogja fi­ zetni. E helyen figyelmeztetjük úgy a ke­ reskedőket, mint a munkástársakat, hogy mi senkinek nem adtunk felhatalmazást ily módon való hitelezésre és nem is vagyunk hajlandók az ily módon felvett hiteleket ki­ fizetni. A szövetség elnöksége. Meghivó. A Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége Salgótarján és környékbeli helyicsoportjai által 1927. évi augusztus hó 20-án, Szent István napján a Szövetségünk központi, az Iparos, róm. kath., Hirschgyár, Vasutas, Nagybátony és Baglyasaljai dalárdák vendégszereplésével, a bányatársulati, baglyasaljai és a vigalmi­ gárda zenekarának közreműködésével a nagy állomással szemben lévő akácosban, jótékonycélu népünnepély lesz rendezve, amelyre a t. közönséget ezúton is tisztelet­ tel meghívja a Rendezőség. A népünnepélyre belépő-dij: 1 pengő. 12 éven aluli gyermekek szüleikkel vehet­ nek részt Villamos közlekedés Zagyvapálfalváról és Salgótarjánból minden órában. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. Értesítem az i. t. vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru munkásruhák, gyermekruhák ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu "Turul“-nyomda Figyelmeztetés. Salgótarjánban, SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Keszler Árpád. Mecsekszabolcson november 1-ével a kerületi titkárságunk és a helyicsoport ré­ szére bérelt otthonba költözik át Mecsekszabolcs : további intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárságnál eszközölhetők. Pécsbányatelep: a helyicsoport vezető­ sége ez utón értesíti tagjainkat, hogy be­ iratkozások és befizetések a következő he­ lyeken eszközölhetők : Nagykaszián részére Hock Jánosnál, Kiskaszián részére Háhn György és Hauer Istvánnál, Pécsbányatelep részéről Wölfel Gyula és Seinhauer János­ nál, Karolina, Lámpás és Szent-Gottes ré­ széről Unfógel József szaktársaknál. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Tisztelettel Helyicsoportok hírei. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 16. szám (1927. augusztus 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-08-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján