1 10 51 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7119d6a326c855c31198ec87610c0e53.jpg 7412e776962fd646734228746dd61dd5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5660069c35856a42124b96a727d23209.pdf 700b7b575f7efae4a45cd64a75aa8f9a PDF Text Text 1. évfolyam. 1926. október hó 30. 1. szám A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos KözIönye. Felelős szerkesztő; Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: Egyes szám ára 16 fillér (2000 K) Megjelenik minden hó 1. és 15-én. FAJD PÁL. Magyarország bányamunkásaihoz! Bányászok! Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill (10.000 K.) Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Szaktársak! Hozzátok fordulunk, akik mindég a sötétségben, éltek, hogy a sötétség falai között világosságra Is találjatok. A világosságot élőszóval nem tudjuk mindnyájatoknak elmondani, ezért a betük sorai közt kell hirdetni az Igazságot, testvéri szeretetet. Szembe kell szállnunk azzal a sok igazságtalansággal, ami veletek történt. Meg kell teremteni a magyar bányamunkások egységes frontját, lehetővé kell tenni az akarat nyilvánítását, helyre kell állítani az igazi meghamisithatatlan szakszervezeti demokráciát. Ezért indul el a "A BÁNYÁSZ", aki megalkuvás nélkül mint fáklya fog bevilágítani abba a sötétségbe, amely sötétség benneteket körülvesz. "A BÁNYÁSZ" utja göröngyös, az iránya nyílt és őszinte, amely őszinteség lefogja hengerelni a göröngyös tuat is hogy a hengerlés minél könyebben menjen "A BÁNYÁSZ" azt kéri tőletek, gyertek a tisztító munkák elvégzésére segítőtársul. Sorozzatok "A BÁNYÁSZ" zászlaja alá. Jó szerencsét! Feltámadás felé. A Salgótarján-vidéki bányamunkások tudatára ébredtek annak, hogy az a szakszervezet, amelynek a megteremtéseért évtizedeken keresztül harcoltak, ezen harcban az üldöztetések legsulyosabb formáit állták ki és dacoltak bátran, nem ismerve fáradságot, csüggedést, abban a szervezetben csalódtak. Ennek megfontolása után elhatározták, hogy önállósítják magukat és önállóan fogják ügyüket győzelemre segiteni. A salgótarjáni bányamunkásoknak ezen lépése történelmi jelentőségű, korszakalkotó jelenség, mert a munkásmozgalomnak egy egész uj irányt szab. Szakit azzal a régi felfogással, hogy a szakszervezetekben a politikai kérdések bevitessenek és a gazdasági kérdések ezáltal háttérbe szorultak, ezáltal a munkásság gazdasági helyzete a legszomorubb állapotba jutott. Ezen megmozdulásra összefogtak a szakszervezetek vezérei és rágalom hadjáratot indítottak ezen uj alakulással szemben. A röpiratok tizezreit küldik a bányamunkásság közé és ezen röpiratokkal igyekeznek a munkásság között ellentéteket szítani. Ezen röpiratok a munkásság megnyilatkozását ugy akarják ellensúlyozni, hogy ezen egyesülétnek a vezetőit mocskolják, nem riadnakvis za legpiszkosab eszközöktől sem. Azt hiszik, hogy ezen mocskolódással sikerül szétrobbantani. Ezen munkáink azonban meg fog törni a bányamun- mokrácia alapján választják meg a bányamunkások képviselni hivatott vezetőségét. A Salgótarján-vidéki bányamunkások ezen megnyilatkozása már ugyszólván a 12-ik órában történt Érezték az eddigi vezetőknek a nemtörődömsége folytán, hogy az a szervezet amelyért ők oly sok áldozatot hoztak, ugy anyagiakban, mint erkölcsiekben az utóbbi időben a lejtőre jutott Ez annál inkább izgatta a bányamunkásokat mert ők emlékeznek nehezebb időkre, amikor a szervezetük ki volt téve a legnagyobb foku üldöztetésnek és abban az időben a bányászok szervezete sziklaszilárdan állt és a munkásság érdekeit mindenkor és mindenkivel szemben megtudta védeni. Igaz, abban az időben a szövetség mai vezetői a kényelmes emigrációt választották és csak akkor merészkedtek vissza, amikor az üldöztetés már szűnőben volt Nem egyedül álló jelenség ez a mozgalom. Az egész ország területén min­ denütt a legnagyobb felháborodás van a szövetség vezetősége ellen, csak az emberek járatlansága az oka annak, hogy más telepen ez meg nem történt meg. Azonban annál szomorubb az, ami a többi bányatelepen történik, hogy az emberek félénksége elviszi Őket illetéktelen helyekre és hozzá nem értő emberek jutnak birtokába a bányamunkások Valamilyen oknál fogva egy egyesületnek járást rendeznek és verik hogy ők a munkásságot egy táborba te-. Ne erőlködjenek, mert ugyis hiába; Mi maid megfogjuk teremteni a bányamunkások egyseges országos szervezetét egyrészt sutért, mert látjuk a munkásság mert az egész ország bányatelepeiről n agy az érdeklődés, sőt folytonos sürgetes, hogy náluk is csináljuk a szervezetet. Ezek a tények azok amelyek a Salgótarján-vidéki bányamunkásokat arra az álláspontra és elhatározásra jut­ tatták, hogy minden politikától mentes egyesületünket szemben mert legjobban, hogy helyes uton járunk Hogy viszik a birkákat a vágóhidra cimmel közölt cikket kiadott akik képviseletének. Ez történt a legutóbb is, amikor Pilisvörösvár, Dorog, Tatabánya, Szászvár és Tokod bányamunkásai közül az ingadozók elmente k egy olyan munkás egyesülthez, amely csak a cimében nak tegyenek iskolai tanitók, sem azok, akik a mun- szolgálatot a munkásság rovására. Igenis, az a célja a Salgótarján- tartozik. amely irányzattal a munkásság vidékí bányamunkásoknak, hogy az egész Magyarország területén dolgozó bánya- ködés, a bányászok kikerültek az iskola munkásokat összefogó0 szakszervezet padokból és belekerültek az élet iskolétesítenek, amelyben a legszélesebb de- számnélküli Bányamunkás száma vezérüket követik �1926. október hó 30. A BÁNYÁSZ 2 A vezércikk denunciálás akar lenni, össze- függest próbál keresni Vasa József salgotarjáni látogatásával egyúttal elismeri, hogy a vezércikk írójának felfogása szerint is a birkáknak nevezett munkások nem üdvözölték Vass Józsefet salgódenunciálás. Nagyon érdekes, hogy a vezércikk irójának bizalmasai voltak azok, akik Vass Józsefet ünnepélyes fogadtatásba részesítették, kvázi hódo­ latukat fejezték ki azért a sok jótevésért, amiért a salgótarjáni épitő ipart részesítette. Kérdezzük vajjon nem-e tűnik fel a salgótarjáni munkásságnak, hogy Szkiadán Gusztáv, a szociáldemokrata pártnak egyik pártvezetőségi tagja Üdvözölte a népjóléti miniszter Urat Ugyanaz a Szkiadán Gusztáv, aki Peyéréknek röpiratait és Bánya­ munkásait másnap az uccán osztogatta. Tudtunkkal Szkladán Gusztáv a salgótarjáni párttitkár hozzájárulásával üdvözölte Vass József minisztert, tehát a birkák elmaradtak az üdvöz­ léstől, de a honmentő épitőmunkások mégis be­ látták, hogy a népjóléti miniszternek gazsulálni kell mert ha az elmarad, akkor a jövőre nem kapnak a várostól kedvezményes házhelyet és nem építhetnek maguknak a népjóléti miniszter által utalt házépítési kölcsönből a városban háza­ kat Elfelejt a Bányamunkás megemlékezni arról a körülményről, de elfelejti Szkiadán Gusztáv is azt, hogy Salgótarján rendezett tanácsú városa a bányamunkások elkeseredett harca után jutott ahhoz a kölcsönhöz, amely kölcsönnek a város polgársága kisebb-nagyobb értékű, igen csinos házakat épített. Ezt nem szemrehányásként vetjük a szemükre azoknak, akik építettek, hanem kötelességszerüen emlékeztetjük Peyeréket ezen harcra, valamint azokat is, akik ezen harc eredményéből maguknak szép vagyonokat szereztek. A salgó­ tarjáni bányamunkásság a jövőben is fogja tudni kötelességét és nem engedi magát oly egyénektől befolyásolni. amely egyének a munkásság harcának eredményéből állandóan súlyos hasznot akar­ nak biztositani. Csóka Vendel kerületünk titkára szerepel a vezércikkben több helyen mint olyan, aki a vezérszerepre vállalkozott Ez kétségtelen, hogy igy van, de mert a vezérszerepet vállalta, ahoz az eddigi vezérek magatartása adták neki az erkölcsi erőt Mi a szocializmust most is olyannak tartjuk, ami egyedül van hivatva a munkásság helyzetén segíteni, de nem fogadjuk el azt a módsrert, a munkásság helyzetén való segítésnek, amelyet az eddigi szocialista vezérek követtek. Nem lehet a páholyból a munkásoknak győzedelmet aratni. A szocializmust nem úgy értelmezzük, hogg a katonák harcolnak, a vezérek pedig a munkásság gigászi küzdelmét összetett kézzel távolról nézzék. De úgy sem képzeljük el a szo-cializmust , mint ahogy az eddig kibontakozott Magyarországon, de különösen nem a demokráciát Mert mit láttunk az elmúlt Időben, a reakcióval szemben állandóan demokráciát hirdettek, a munkásság belső életében pedig a legnagyobb diktaturát követték. A kapitalizmussal és a reakdóval szemben csak úgy lehet megszüntetni a diktatúrát ha elsősorban helyreállítjuk a párt és a szakszervezeti demokráciát A fentiek bizonyságára szolgálnak azon kö­ rülmények, amelyek a salgótarjáni munkásság életében zajlottak le. Ha valaki nem követte a vezérek taktikáját akkor jött rögtön a legféktele­ nebb üldöztetés. A vezérek fenyegetőznek és rágalmaznak. Salgótarján munkásságának bőségesen volt alkalma megismerni Peyérék módszereit Rágalmak ezreit szórták szét a munkások között, ami egészen biztos, hogy a munkásság elvi fel­ fogását tisztítani fogja. Kurzus módszereket alkal­ maznak, sajtójuk végig hazudja az egész világot s a munkásságban megrendítik azt a hitet, amellyel küzdelemnek indult a szoclálizmus utján Elakarják hitetni a munkások tömegeivel, hogy a szakszervezetek csakis politikai pártokon keresztül érvényesülhetnek. Azt azonban elfelejtik, hogy minden politikai baklövésért azután a szak­ szervezeteket teszik felelőssé és aztán minden gazdasági megnyilvánulást politikai megnyilvánu­ lás szerint kezelik. Minden politikai párt céljainak elérésére a kiépített gazdasági szakszervezeteket használják fel. Ebből keletkezik azután, hogy a szakszervezetek mind több és több csoportokra oszolnak és ha harcolni kell, akkor nem a kapita­ lizmus* hanem a külön csoportok egyik a másika ellen folytatják a harcot igy azután a munkásság sohasem tud kellő eredményt elérni, amiből kelet­ kezik a szervezetével szemben való bizalom meg­ rendülése. Ha végigjárjuk a bányatelepeket, akkor ezekről bőséges és minden kétséget kizáró ta­ pasztalatokat szerezhetünk. Közel tartunk már ahoz, hogy a munkásság lassan teljesen harc­ képtelenné válik. Mindezek váltották ki annak a szükségességét, hogy a munkásságot elsősorban gazdasági érdekeinek a megvédésére szervezzük meg és szabad elhatározást adjunk ahhoz, hogy melyik pártban szerezze meg azután politikai meggyőződését Ha figyeljük az európai munkásmozgalmak történetét, akkor nagyon sok ilyen és ehez hasonló eseteket látunk. Legutóbb Jugosz­ láviában a munkás pártszervezetek tanácskozásra ültek össze s megállapították, hogy a szakszer­ vezetek szétzüllesztését a különböző pártok idézték elő. Abban a felfogásban minden párt képviselője megegyezett, hogy a szakszervezete­ ket mindenféle pártpolitikán, felül kell helyezni, csak úgy lehet visszaszerezni az elveszített szak­ szervezeti tagokat Az az esemény, ami Jugosz­ láviában lezajlott, ugyan az van kifejlődőben Magyarországon is. A magyarországi bánya és kohómunkások orsz. szövetsége az ország egyik leghatalmasabb szervezete volt az elmúlt időben, 1922-ben, amikor a nemzetgyűlési képviselő vá­ lasztások lezajlottak, a Szövetség további harci képessége a szószoros értelmében megakadt, megakadt egyszerűen azért, mert a szövetség tit­ kára bejutott a nemzetgyűlésbe s a további szö­ vetségi munkálatokkal mitsem törődve, tevékenységét politikai térre vitte át, a szövetség ügyelt pedig elhanyagolta és mind kevesebb és kevesebb gondot fordított arra. A politikai harcok meddők maradtak, a szakszervezeti téren nem történt semmi, ebből keletkezett azután a tagok tömeges kimaradása. A tagok tömeges kimaradásával egy­ idejűleg a szervezet állandóan gyöngült és harcait nem tudta megvívni. így sülyedt egészen az utóbbi időkig. Kérdezzük tehát Peyertől vájjon okosnak tartja-e, hogy a szervezet tagok nélkül maradjon és természetesen azzal egyidejűleg kenyér nélkül is? De kérdezzük Peyertől azt is, hogy nem-e látja, hogy a vezér ürü megy előre kolomppal a nyakán, de azok a szerencsétlen munkások, amelyeket birkáknak nevez, azok pedig más utat választanak és elejébe fognak kerülni a vezérürünek és a birkák fogják vezetni a vezérürüt, nem pedig a vezérürü a birkákat GROSZ MIKSA — FŰSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. FRIEDMANN REZSŐ RUHA ÜZLET. férfi,- Külön mérték utáni fiú téli kabátokban, osztály. — Kedvező városi i bundákban. fizetési feltételek. Lássunk tisztán cim alatt a Bányamunkás", ki állítólagos megál lapodást közöl, melyet én diktáltam volna tollba szeptember 29-én Budapesten a polgármester választás alkalmával. A magam részéről a követ kezőket fűzöm hozzá a megállapodáshoz: Kétség! téten az, hogy a polgármester választás alkalmával több pártvezetőségi tag fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy nem-e lehetne a salgótarjáni munkásságot visszahozni a régi szervezetbe?. Én a magam részéről hangsúlyozottan kijelentet tem, hogy nincs mandátum, illetve felhatalmazá­ som a salgótarjáni munkásság részéről az ügyek tárgyalására. Tehát nem áll módomban semmiféle kötelező nyilatkozatot tenni De kijelentettem art is, hogy a tárgyalásokról addig szó sem lehet, amíg a "Népszavá"-hoz és a szakszervezeti ta­ nácshoz irt, szeptember 12-én kelt, leveleinket a .Népszava" le nem közli. Ezeknek elörebocsájtása után a pártvezetőség egyes tagjai ugy nyi­ latkoztak, hogy ennek a lehetősége megvan. A tárgyalások itt abban is maradtak. Másnap délelőtte engem Farkas István, Mónus Illés és Gáli Benő kért, hogy jelenjek meg a titkárság Irodá­ jában. Én a kívánságnak eleget is tettem, meg­ jelenve, elém terjesztették azt a megállapodást,' amely megállapodás a "Bányamunkás -ban leközölt , hogy annak az aláírása után az általam kért két drb. levelet lefogják közölni a "Népszavá'-ban. Én itt Ismételten kijelentettem, hogy csak a két levél leközlése után és a salgótarjáni bizalmiférfitestületnek felhatalmazása után leszek abban a helyzetben, hogy a salgótarjáni munká­ sokra vonatkozó ügyekben tárgyalhassak. Tehát a tárgyalások itt Is megszakadtak. Harmadnap is­ mételten a párttitkárságba hivattak* ahol most már a szakszervezeti tanácsnak címzett levelet tették elém, amelynek a szövege az volt, hogy én forduljak a szakszervezeti tanácshoz a külön szervezkedés megszüntetése érdekében. Ugyancsak egy másik levél te volt már megszö­ vegezve, amelyet a szakszervezeti tanács adott volna válaszul az előbbi levélre, hogy tudomásul veszi az én kérésemet Én a magam részéről épp ugy mint az előző napon kijelentettem, hogy sem egyiket sem pedig a másikat nem irom alá. Ez a megbeszélés azzal ért véget hogy gondolkoz­ zak este 9 óráig. Este 9 órakor, a választások befejezése után találkozunk a párt irodájában és ott nyilatkozzam véglegesen, hogy mi az állás­ pontom. A városházáról Farkas István párttitkár­ ral együtt mentem fel a titkárság irodájába, ahol Mónus Illés és Gáll Benő jelenlétében ismé­ telten elém tették a már említett három iratot amelynek az aláírását most már harmadszor ta­ gadtam meg. Ezzel véget is ért a diskurzus. Tehát én a magam részéről, a titkárságtól semmiféle tárgyalás felvételét nem kértem. Senki­ hez közvetítésért nem fordultam. Ellenkezőleg, a pártvezetőségi tagok jöttek hozzám és kapacitáltak a tárgyalás fonalának felvételére. A legjobban bizonyitja az a körülmény te ezen állításomat hogy a "Bányamunkás" a megállapodásnak egy részét nem közölte le, még pedig nem közölte le azt a részét amelyben engem állásról kíván biz­ tosítani Ugyanis a pártvezetőség és a szakszerve­ zeti tanács részéről írásbeli biztosítékot ajánlott fel, hogy engem a jelenlegi állásomnak megfelelőleg egy állással biztosit sőt a költözködési költségeket te megtéríti. Én Itt, épugy mint más­ kor kijelentettem, hogy a salgótarjáni munkás­ ság előtt nem egy izben leszögeztem az állás­ pontomat azirányban, hogy a mozgalmukat he­ lyesnek tartom és minden tekintetben kitartok velük, tehát nem vagyok haljandó semmiféle Igé- Guttmann Mátyás cipész, ajánlja elsőrendű saját készítésű cipőraktárát. Mérték utáni rendeléseket és javításokat elvállalom. �1926. október 30 A BÁNYÁSZ reteknek alávetni masamat, még ha éhen pusztu­ lok, akkor sem. Tehát aki tisztán akar látni, az nézzen bele a párt és a szakszervezeti tanács boszorkánykonyhájába és akkor látni fogja, hogy a salgótarjáni munkás-mozgalmat pénzzel és Ígéretekkel akarják leszerelni és nem a meggyőződés esz­ közével. Hangsúlyozom, hogy azon ígéretemet, amelyet a salgótarjáni munkásságnak tettem, min­ den körülmények között betartom és semmiféle csábításoktól nem hagyom magam befolyásolni, illetve a meggyőződésem mellől eltántorítani. Csóka Vendel, Az árulók és rendbontók A salgótarjáni szénmedencében az utóbbi napokban ujabb röpiratot terjesztenek. Ezen röpiratban a salgótarjáni szénmedence bánya- és kohómunkásainak gazdasági egyesülete alapsza­ bályait teszi kritika tárgyává az általuk megszo­ kott fordítással. Már annyira megszoktuk ezen piszkolódásokat, hogy már azon csodálkoznánk, ha nem piszkolódnának. Ugylátszik a Bányamun­ kás Szövetségnek a tagjai olyan jó helyzetben vannak, hogy minden vezetőjüket a salgótarjáni munkásságnak a szervezete elleni munkára össz­ pontosítja. Ugy hisszük, tót látjuk, hogy minden telepen volna munka, amelyet el kellene végezni. Azonban most semmiféle munkás érdek nem fon­ tos ezeknek az uraknak csak az ő önös érdekeik a fontos. Veszélyben látják az ő hatalmi pozí­ cióikat, mert a munkásság tudatára ébredt annak, hogy ezek az urak félre vezetik őket és nem kémek többet belőle. Az alapszabályokat minden tag a tagsági könyvébe kapja, abból megfogja látni, hogy a röpirat minden szava ferdítés és aljas hazugság. Legjellemzőbb azonban az, hogy állandóan azzal házalnak, hogy a salgótarjáni alakulás nem veszélyes és nem komoly. Ennek dacára hólabdarendszer szerint keritők járják be az egész me­ dencét és Igyekeznek visszahódítani táborukba a bányamunkásokat Elkéstek. Az a gőg, amellyel a vezetők a bányamunkásokat kezelték, megboszszulta magát és a munkások otthagyták, a kolomposokat, mert nem érzik magukat birkáknak, tehát had szaladjanak az ürük. Ez a gazdasági egyesület megfogja mutatni rövidesen, hogy nem csupán a salgótarjáni mun­ kásság, hanem az egész ország bányamunkássá­ gának képviseletére jogosult Bármennyire is fáj ez egyeseknek, befogja látni a tömeg, hogy a rendbontók és árulók azok, akik a rőpiratokat terjesztik és akik a röpirat sugalmazói Hagyjanak bennünket utunkra, mi felismertük a helyes utat Válasz. A Salgótarján-vidéki bányamunkások meg­ hívására jöttem Salgótarjánba és felajánlásukra munkát vállaltam az egyesületük szervezési es a lap szerkesztési munkáiban. Ezen elhatározásom­ ban az a tudat vezetett, hogg segítségére legyek annak a munkásságnak, amely munkásság között hosszú Időt töltöttem éppen olyan időben, amikor a szövetség mai vezetői a külföldön biztonságban és kényelemben töltötték az időt Én nem riad­ tam vissza akkor sem, dacára annak, hogy ál­ landó üldözésnek és fenyegetésnek voltam kitéve. Most a szövetség vezetőinagy hangon kiabálnák, mert ezért semmi veszély nem fenyegeti, miért nem utaztak 1919., 20. és 21. években, ki volt aki akkor a telepet járta, nem-e én voltom egyike, tót amikor a vezéreket akartam rávenni, hogy Kik ki a telepekre, állandóan kifogásokat fá­ nem mertek ennia adolgok telepekre, féla­ tették amért bőrüket. Éppen kim ezek voltak rugói annak, hogy vetem szemben a szöv^dség vezetői a legbrutálisabb formában bántak el. Erre még vissza fogunk térni, ugyancsak Fodor József ellen megindítom a sajtópert. A második vád ellenem, hogy én az ébre­ dők egy különítményének a vezetője vagyok, erre azt mondom, mindaddig mig ezt be nem bizo­ nyltja, aljas rágalmazó. A harmadik vád, hogy a rendőrségen 1 és fél órát tárgyaltam, erre csak az a válaszom, én amíg a mozgalomba voltam Peyerrel, Fodorral és másokkal is többször tárgyaltam, mindannyi­ szor valahányszor a munkásérdekek megkívánták. Ez nekem mindaddig nem volt bűnöm, míg azt az ő érdekükben tettem, most azonban bűn, mert nem az ő érdekükben teszem, hanem ma is a munkásság érdekében Jártam el. Ezek előrebocsájtása után bírálja el a mun­ kásság az én működésem és hozza meg ítéletét majd később. Ha lapunk terjedelme megengedi bővebben lefogom közölni az esetet a maga valóságában. Ezen rágalmak dacára, vállalom azt a munkát, melyet nekem felajánlottak. Jó szerencsét! Batta Gyula. kinyitotta szemünket, amit tatni a Baglyasalja 1926. október 28. volt kolompos birkája A "Bányamunkás" T. Szerkesztőség ! A "BÁNYAMUNKÁS" folyó év október hó 16-án megjelent szám nélküli számában nevemmel kapcsolatosan nyugta jelent meg nyugták szövege a következő: te. 3.000,000, azaz Hárommillió koronái felvet tem kölcsön fejében 1924. évi szeptember hó 27-én Oravecz Jánostól Salgótarján, 1924. évi szeptember hó. Kaptuk a következő levelet. Tisztelt szerkesztőség ! A „Bányamunkás legutóbbi számában, valami birkákról elnevezés alatt jelent meg cikk, amely birkáknak nevezi el azokat a munkásokat, akik a vezérürüt követik. Mi ugylátjuk tényleg jámbor birkái voltunk Peyeréknek, mert vakon követtük, de higyje el a vezércikk írója, hogy tovább már nem leszünk birkái, mert többé nem tudunk hinni neki. Hogy milyen birkái voltunk a vezércikk Írójának az kitűnik abból, hogy először valami Merkúr biz­ tosítási ügynököt küldött a nyakunkra, mely alaposan felültetett bennünket Másodszor Bu­ dapesten Bányamunkás otthont vétetett velünk azzal a csalogatásokkal, hogy ott az átutazó bányamunkásoknak létesít otthont. Kérdezzük tehát Peyert hány bányamunkás lakott már az otthonban ? Harmadszor, már 1924. őszén megígérte a vezércikk írója, hogy a Bányamunkás Szövet­ ség kötelékébe nyugdijat létesít Erre is csak kérdezhetjük, hogy hány bányamunkás kapott nyugdijat? Az általános fogyasztási szövetke­ zet megalakításakor is azt ina, hogy támogas­ suk a szövetkezetét jól fogunk kijönni, mert az év végén vásárlási visszatérítést kapunk, hát ez hol maradt ? már pedig mi azt hisszük, hogy a fenti ígéreteket megérdemeltük volna, mert mi, baglyasaljai birkák elég hősiesek voltunk és követtük a kolompos vezért hogy a kolompos vezér megfeledkezik rólunk azt nem tudtuk. Csak azt látjuk, hogy a volt vezérünk elha­ gyott bennünket, vagy ha talán szabad azt 3.000,000, azaz Hárommillió koronái hány nélkül felvettem. Salgótarján. 1925. évi november hó 2-án Miután a fenti összeget én sem Oravecz Jánostól sem pedig mástól soha fel nem vettem a sajtótörvényben biztosított jogomnál fogva felszólítom a t SZerkesztőséget tomat a legközelebbi "BÁNYAMUNKÁS" bán téntét adni ? Amyennyiben nyilatkozatom válasz illetve leközlés nélkül maradna, ugy törvényadta jogomnál fogva a bíróság előtt teszek az ügy tisztázását Salgótarján, 1926. évi október hó IM^S 4 Előttünk: Tisztelettel Antal Krauter Gyula. . Haltól AH Jó és olcsó kenyeret akar Steiner Lenkéhez és vegyeskereskedés Vasut-utca Legolcsóbb bevásárlási forrás! Sonnenschein és László SONNENSCHEIN DÁVID kézimunka és fehérnemű szalonjában uri- és női divatáruháza Salgótarján. Fő-utca 303 szám alatt SALGÓTARJÁN. Fő-utca 483. szám. Nagy választék továbbá női kész ruha, leány és női kabátokban. Elvem: nagy forgalom, Hó- és sárcipők olcsó árban. közölnek mindennemű kézimunka és fehérnemű legolcsóbban vásárolható. Férfi- és női hozott anyagból is saját üzemünkben készítünk. �1926. október 30 A BÁNYÁSZ Végül egy határozati javaslatot nyújtottak be, amelyben a szakmány-bérek revízió alá vételét, valamint a lakás, fűtés, világítás és egyéb apróbb sérelmek orvoslását kérik a bányaigazgaNagy és nehéz fáradságos küzdelmek után tóságtól. Utasították a központi titkárságot, vala­ tijutottunk az első helyicsoportunk megalakulásá­ mint a helyicsoport vezetőségét, hogy kérvényüket hoz. amelyet az őszi hideg, szeles és esős idő­ juttassák el a bányaigazgatósághoz és törekedje­ ben kezdtünk meg fent, magasan a Mátra hegyek nek azon, hogy a kérvényük mielőbb letárgyalközött Folyó hó 24-én a szorospataki bányákaszi- tassék és e fennálló sérelmek orvoslást nyerjenek. nóban alakult meg a helyicsoport A csoport ala­ Szabó Sándor a megválasztott vezetőség nevében kulását megelőzőleg Peyerék jártak Szorospatak­ szólalt fel, aki megköszönte a beléjük helyezett ban, ahol arra igyekeztek rábírni a munkásokat, bizalmat és Ígéretet tett, hogy tőle telhetőleg hogy az ő gyűlésüket látogassák és ne pedig a azon tognak fáradozni, hogy a munkástársak a miénket Amikor látták, hogy a kapacitálás nem rossz gazdasági és szociális helyzetén a legsür­ vezet eredményre, belenyugodtak volna abba is, gősebben segítsenek. Ezeknek eléréséért szüksége hogy Peyer és csatlósai is jelenhessenek meg az van a munkásság összességének a támogatására. A gyűlés háromnegyed hatkor a legnagyobb alakuló közgyűlésünkön, amelyre a szaktársak ki­ jelentették, hogy nem kiváncsiak a folytonos lelkesedéssel ért véget. piszkolódásokra és nem hajlandók részt venni azon a gyűlésen, amelyet Peyerék és a megté­ vesztett szövetkezeti alkalmazottak hívtak össze HIVATALOS RÉSZ. A gyűlést 3 óra után egynéhány perccel Szabó Sándor szaktárs nyitotta meg. Javaslatára elnök­ nek Bázsa pataki Sándor, jegyzőnek Simon István Értesítés. szaktársakat választotta meg a közgyűlés. A meg­ alakulás szükségességét kerületűnk titkára Csóka Értesítjük a Salgótarján vidéki, valamint az Vendel ismertette s bejelentette, hogy az egye­ ország valamennyi bányamunkásait, hogy a veze­ sület szaklapot indít, amelynek munkatársa Batta tőség Batta Gyula munkástársunkat lapunk munka­ Gyula, volt egykori titkárunk lesz. társául hívta meg, amely meghívásnak eleget tett A zsúfolásig megtelt terem mindvégig zu­ és lapunknál a munkát megkezdte. gott a helyesléstől. Egyhangú lelkesedéssel mon­ Vezetőség. dották ki a megalakulás fölötti határozatot Ezen az alakuló-gyűlésen titkos szavazással szavazó­ Értesítés. lapon választották meg az uj vezetőséget, amely­ nek tisztaságához kétség egyáltalán nem fér, mert A baglyasaljai helyicsoport a Sára-aknában két jelölő lista volt, egyik a másikával szemben február hó 8-án elhalt hét munkástársának emlék­ állítva, mindenki arra adta szavazatát, akit a ve­ ünnepélyt rendez november hó 1-én délután 4 zetőségben elfoglalandó tisztségre alkalmasnak órai kezdettel. Indulás a helyicsoport helyiségé­ talált A szavazás eredményét Bázsa pataki szak- től Baglyasaljáról társ hirdette ki Elnöknek megválasztották Szabó Helyicsoport vezetősége. Sándort, alelnöknek Gordos Lászlót, pénztárosnak Bíró síkor Jánost, jegyzőnek Simon Istvánt, ellen­ Összbizalmiférfi értekezlet. őröknek Cibik József és Kicsiny Bélát Vezetőségi A salgótarjáni helyicsoportunk összes bizaltagoknak: Czakó János, Ivádi István, Kiss Lajos, Ggurcsik János, Fekete Lajos, Farkas Lajos, miférfiait ezuton értesítjük, hogy november hó 1-én délelőtt 9 órakor a «Vigadó»-ban összKerszti Albert és Kiss Márton Pál szaktársakat Utána Batta Gyula zúgó éljenzés és tapsok bizalmlférfi ülést tartunk. Vezetőség. között szólalt fel, aki lelkesítő szavaival hívta fel a nagybátonyi munkástársakat az egyesület támo­ gatására s bejelentette, hogy Ö maga is közrefog Felhívás az egyesület összes működni az egyesület fejlesztésében, mert elérke­ zettnek látja az időt, hogy e nehéz és válságos időkben szeretettel álljon rendelkezésükre azoknak 1926. évi szeptember 12-én megtartott a munkásoknak, amely munkásokkal az elmúlt alakuló közgyűlés határozatából közöljük az időben nagyon sokat küzdött és harcolt egyesület összes tagjaival, hogy a tagsági ille­ téket az L osztályban 15000, II. oszt 10000, a III. osztályban (nyugdíjas) 1000 korona álla­ pítottuk meg. Legolcsóbb bevásárlási forrás! A lemaradott tagsági illetékekre vonat­ kozólag tekintetnélkül arra, hogy a tagok mely osztályban vannak és míótától vannak lema­ Egy próbavásárlással meg­ radva, 5000 koronás utánfizetési bélyeggel ren­ győződhetik, hogy 40 év dezhetik tagsági illetékeiket Utánfizetési bé­ lyeget csak szeptember 1-ig lehet használni, óta fennálló attól kezdve már a rendes 15000 illetve 10000 koronás bélyeggel kell a járulékokat fizetni. Az utánfizetésibélyeg határidejét de­ cember 31-ig hosszabbítottuk meg, felhívjuk tehát a szaktársakat hogy az elmaradott tag­ férfi- és női divatáru cégnél sági illetéküket ez alatt az idő alatt feltétlen legjobb minőségű árut felrendezzék, mert január 1-én az utánfizetési bélyegeket a pénztárnokoktól bevonjuk. tűnő olcsón vásároIhat A segélyekre vonatkozó határozatainkat Állandóan raktáron : Női-, leány-, legközelebbi számunkban közöljük. férfi- és fiu kabátok és öltönyök. Az uj alapszabályaink 7. §-ának d. pontja értelmében az eddig szerzett tagsági jogosult­ Megalakult az első helyicsoport Nagybátonyban. Baumann Adolf KESZLER ÁRPÁD ÓRÁS ÉS ÉKSZÉRÉ8Z SALGÓTARJÁN. Fö-utca 304. ságot mindazon tagoknál elismertetnek, akik az egyesületbe belépnek, illetve tagsági illeté­ keket fizetnek. Tehát minden néven nevezendő jog és anyagi segélyekbe részesülnek. A kintlévő régi tagsági könyvek bevonat­ nak és helyükbe az egyesület alapszabályaival ellátott vászon kötésbe kötött tagsági Köny­ vek adatnak ki, a közgyűlési határozatnak megielelöleg ezen tagsági könyvek 5000 koro­ nával egyetemben beszedendők és a központi, titkárságba átírás, illetve kicserélés végett be­ küldendők. Alakuló közgyűlések lesznek. Az alapszabályok jóváhagyása után szük­ ségessé vált a helyicsoportok újjá alakítása. E célból a központi vezetőség határozatának megfelelöleg f. hó 31-én d. e. 10 órakor Sal­ gótarjánban a Vígadóban, d. u. 3 órakor Etesen a kaszinóban, d. e. 10 órakor Karancsalján, Nagy András udvarán, d. u. 3 órakor Lapujtőn a piactéren, d. e. 10 órakor Zagyva­ rónán a szövetkezet udvarán, Somoskőújfalu-, ban d. u. 3 órakor Földi István fékes udvarán, Zagyvapálfalván d. e. 10 órakor a volt járványkórházban. Baglyasalján d. u. 3 órakor a helyi­ csoport helyiségében, Kazáron d. e. 10 órakor a bányatelepi kaszinóban, Mizserfán d. u. 3 órakor a mizserfai bányakaszinóban, Kisterenyén d. u. 3 órakor a bányatelepi felolvasóteremben. Az alakuló közgyűlésre az egyesület két-két előadót küld. Mindenütt ismertetve lesznek az alapszabályok és titkosan szavazólappal meglesz ejtve a vezetőség választása is. Ezért felhívjuk a szaktársak figyelmét, hogy tekin­ tettel az alakuló közgyűlések nagy fontossá­ gára a közgyűléseken pontosan jelenjenek meg. Színelőadás. A Salgótarjáni Szénme­ dence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Színháza a Vigadóban, 1926. évi október hó 31-én, vasárnap este fél 8 órai kez­ dettel színre kerülnek: Katalin. Vígjáték 1 felvo­ násban. Irta: Fodor László. — II. Színre kerül: Boduárok királya. Játék 1 felvonásban. Irta: Fo­ dor László. —' III. A 72-es őrház. Vígjáték 1 fel­ vonásban. Irta: Török Rezső. Előadás után tánc. Pénztárnyitás este fél 7 órakor. Helyárak : L hely 15.000 korona. II.. hely 10.000 korona. Szives megielenést kér a rendezőség. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők Jó szerencsét hoz Önnek IGAZ HERMANN s Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótállást Fő-uccán levő fűszer- és lisztüzlete, ha vásárlásait állandóan ott eszközli, mert nála minden a legolcsóbb. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 1. szám (1926. október 30.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-10-30 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6f26316222c04817a0952a3aaba8f748.jpg 4acb0f8691dae9eb2351722fa37094e1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5e460a9ff67f49568f703ce42cad9bae.pdf ff35b8b0eeb86a617bd934e80a08efa2 PDF Text Text 1. évfolyam 2. szám. 1926. november hó 14. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Munkában. Lapunk első számának megjelenése munkára serkentette a bányamunká­ sokat. Megtalálták a bányamunkások lapunkban azt az általuk kívánt ala­ pot, mely szerint Magyarország egész területén dolgozó bányamunkásokat átfogó országos egyesületet igyekszünk alkotni. — Lapunk megjelenése után megindult az erőlködés ellenfeleink részéről Az elgáncsolás munkája; — a leglehetetlenebb vádakkal illetik egyesületünket Ezen vádakkal lapunk más helyén foglalkozunk. E helyen tovább fűzzük egyesületünk szüksé­ gességét. A munkásmozgalomban már évtize­ dekkel ezelőtt foglalkozott a munkás­ ság azzal, hogy politikai vagy egyéb pozíciókat betöltő egyének, a szak­ szervezeti életben ne bírhassanak ki­ váltságos jogokkal, mert ez a munkásmozgalomban mindenkor a tagok ro­ vására történik. A magyar munkásmozgalomban egy évtizeddel ezelőtt a Munkásbíztositópénztár alkalmazottainak (krankenkaszlerek) kizárását követelte a mun­ kásság a vezetőségből, mert akkor az volt a helyzet, hogy az ugynevezett krankenkaszlerek a dolgozó munkás­ sággal nem tudták a lépést megtar­ tani, ezért a munkásság, bár ő volt a dolgozó, a saját szervezetében állan­ dóan harcokat kellett folytatni saját érdekeinek megvédéseért. A legutóbbi nemzetgyűlési válasz­ tásokon, amikor ugyanis a szakszer­ vezeti vezetők bejutottak a parla­ mentbe, megtartották azon állásai­ kat, amelyeket a szakszervezetekben elfoglaltak. Ezt azért tették, mert fél­ tek, hogy amikor a mandátumuk lejár, nem juthatnak szakszervezeti állása­ ikba. — Ez azt eredményezte, hogy a vezérek kettős jövedelemre tettek szert, ami nekik gondtalan megélhe­ tést biztosított és ennek következté­ ben mind kevésbbé értik meg a mun­ kásság sulyos helyzetét és nyomoru­ ságát. Ezt a helyzetet akarjuk mi az egye­ sületi életben kiküszöbölni. — Ez nem azt jelenti, hogy ha valaki a szerve­ zeti vezetők Közül mandátumhoz jut, akkor a szervezetben ne működjön, de ne foglalhassa le az egyedüli irányitást és az ügyek intézését. Azonban az ő tudásával és tekintélyével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. legyen szervezetének segitségére az ügyek intézésében. Minden munkás­ szervezetben meg kell a tagoknak azt a jogot adni, ami, őt megilleti és ez az alapja a szervezet helyes működésé­ nek. A mi szakegyesületünk oly de­ mokratikus alapokra van fektetve, hogy itt lehetetlenné válik az egyes emberek részére az egyedüli és dik­ tatórikus vezetés. Ugyancsak most folynak az előmun­ kálatok az egyesületi alapszabályok módosítása tekintetében. — Ugyanis kifogjuk terjeszteni működési terüle­ tünket az egész ország összes bánya­ telepein dolgozó bányamunkásaira. — Tudatában vagyunk annak, hogy az egész országban a bányamunkások a legnagyobb elkedvetlenedéssel vannak eltelve a Bányamunkás Szövetség működése iránt, ezért igyekszünk ne­ kik segítségére. Ez által azt akarjuk elérni, hogy a bányamunkásság ne ke­ rüljön abba a sokféle konjuktura szer­ vezetbe, hanem igenis egy magaalkotta egységes országos szövetségbe tömö­ rülve vívja meg harcát a tőkével. A legközelebb tartandó küldött köz­ gyűlésre meg fogjuk hívni az egész ország bányamunkásságának küldötteit és velük együtt fogjuk lefektetni az országos szövetség alapszabályait. Ez lesz a biztosítéka annak, hogy ez a szövetség a munkásság hatalmas szikla­ vára lesz, mert ennek a szövetségnek az alapjait a munkásság maga rakja le és épiti fel. — A bányamunkásság bír annyi intelligenciával és tudással, hogy a maga sorsát maga alkossa meg és ugyancsak az irányítást is maga tartsa a kezében. Ez az úttörő munka fogja az ország többi telepein dolgozó bányamunkásokat sorakoztatni a salgó­ tarjáni munkásság mellé. Nagy problémák várnak megoldásra, amelyek csakis egy egységes gazda­ sági szövetségnek a keretein belül oldhatók meg. A bányamunkásság tu­ datában van annak, hogy ezen szö­ vetségnek a megteremtése áldozatok­ kal jár, ezt az áldozatot hajlandó vál­ lalni annál is inkább, mert most ön­ magáért és családjáért hozza az áldo­ zatot Nem törődik a salgótarjáni bánya­ munkásság a rágalom hadjárattal sem, mert jól tudja, hogy nem várhat dicsé­ retet azoktól, akiknek a diktatórikus kezükből kiveszi a hatalmat, amely hatalmat a bányamunkásság a maga Egyes szám ára l6 fillér. (2000 K.) részére kívánja biztosítani. Elérkezett­ nek látja a bányamunkásság az időt arra, hogy a bánya munkásságról jövőben mint az ipari munkásság elittjéről beszéljenek. Ugyanúgy, az országok gazdasági életében ai^ányaipar az alap, ugyanúgy a bánya­ munkásság szervezete keli, hogy a munkásmozgalom alapját képezze Ennek a felépítéséhez fogtunk és ezen munkánkhoz segítségül hívjuk az egész ország bányamunkásságát, hogy minél inpozánsabb és hatalmasabb várat építhessünk. Munkánk gyümöl­ csét magunk élvezzük. Fel a további munkára ! Jó szerencsét! A szanálás réme. A bánya rabjai még mindég megdöbbenve gondolnak vissza az napjaira, amidőn az úgynevezett szanálással kapcsolatosan jelentkezett a bányaiparban az a rettenetes pangás, amely a ságot országszerte szomorú kereseti viszo­ nyokhoz juttatta. 1924. júliusában már a szénkonjunktura meggyöngült, ezzel egyidejüleg jelentkeztek a bányakapitalisták, az ál­ taluk takarékosságnak nevezett gondolattal, természetesen a takarékosságot a munkásság munkabérében látták megoldhatónak. Az előbb kötött berszerződéseket önhatalmúlag bontották fel, anélkül természetesen, hogy a munkásságnak bármit is adtak volna. A munkásság csak azt vette észre, hogy mindinkább rosszabbodik a helyzete. Ezt követőleg már nemcsak a munkabéreket és egyéb járandóságát vonták el, hanem megkezdték a rémes szanálást is Ezreit bocsájtották el a munkásoknak, oly munkásoknak, akik a bányatársulatoknak évtizedek óta robotoltak. Azért az ilyen. munkásoknak, mert ezen munkások már kivoltak sajtolva, elvoltak öregedve és ke­ vesebb hasznot tudtak hajtani a munkaadóknak. A salgótarjáni bányamunkásság ez év áprilisában a nyomortól tüzelve megmozdult és követelte a munkaalkalmak megteremté­ sét követelte a munkaalkalmak megteremtésével az elveszített munkabérek visszaadását. Szomorúan állapítjuk meg, hogy követeléseinek csak az a része teljesült amellyel ugyan munkaalkalomhoz jutottak a munkások egyik része, az elvont munkabérek, egyéb járandóságok szándéka, hogy a rajta esett sérelmeket or- �A BÁNYÁSZ 2 vosolja. Visszaszerezze elveszített szénjá­ randóságát, biztosítja a tisztességes bánásmódot, de biztosítson magának tisztességes munkabéreket is. Felismerte a salgótarjáni munkásság azt az utat, amely utón az előb­ biek elérhetők. A bizalmíférfítestület már foglalkozott a sérelmekkel és úgy határozott, hogy munkaadójához a sérelmek orvoslásá­ ért memorandumot nyújt be, amely memo­ randumban felsorakoztatja panaszaikat és azok sürgős orvoslását kéri A munkaadók is érzik, hogy az elmúlt időkben sok igazságtalanság érte a munkás­ ságot, mert itt-ott elejtett szavakból mintha arra lehetne következtetni, hogy a munkás­ ságnak jogos követelései állnának fenn. De mert tudják azt is, hogy a munkásság a megjavult széntermelési viszonyokat föltétlen kifogja használni helyzetének megjavítására, ezért a vállalatok ismételt szanálással fenye­ getőznek és úgy tűnik fel, mint hogyha ezen fenyegetésükkel próbálnák a munkásságot befolyásolni, vagy helyzetük javítására irá­ nyuló törekvéseitől eltántorítani. Lehetséges, hogy a tavasszal némiképen gyöngülni fog­ nak a bányák termelései, ez azonban semmi képen sem fogja a munkásságot eltántorítani a jogosan megillető munkabérek és egyéb rajtuk esett sérelmek rendezésétől. Küzdeni fognak mindaddig, amíg csak követeléseik elintézést nem nyernek, mert csupán mun­ kával azokat a súlyos sebeket, amelyeket a szanálás ejtett a munkásság tízezrein, csak úgy lehet gyógyítani, ha a megdolgozott munkát becsületesen megfizetik. A családok rongyosak, apró iskolás gyermekek mezítláb járnak az iskolába; a szülök nem tudnak az emberek között megjelenni ruhák hiá­ nyában. A munkásság legtöbbje a szanálási idő alatt kapott hiteleket törleszti, ugyanis most egy kissé nagyobb keresethez jutott, de jelenlegi helyzetét semmivel sem tette jobbá, mert hiszen az eddig szerzett adóságait sem bírja belőle kiegyenlíteni- Hosszú hónapok és évekre lesz szükség, hogy a szanálásból hátramaradt bajokat letudja küzdeni. A bajok leküzdésének lehetőségét a mun­ kásság szervezetének kiépítésében látja. A szervezet kiépítésének munkálatai helyes mederben folynak és megvan minden remé­ nyünk ahhoz, hogy ezzel az intenzív mun­ kával a jövőben elibénk tornyosuló bajokkal meg fog tudni küzdeni Hogy a küzdelem minél könnyebb és gyorsabb legyen, szük­ ség van a munkásság tömeges megmozdulá­ sára. Tehát az, aki érzi, hogy rajta igazság­ talanság történt, az, aki látja, hogy a sza­ nálás és a szervezet meglazulása a munka­ adókat milyen nagy mértékben bátorította fel a munkásság érdekeinek megcsorbítására, ne gondolkozzon egy pillanatig sem, hanem jöijön velünk és cselekedjünk együtt s együttes erővel vívjuk ki a bennünket meg­ illető javakat Sonnenschein és László kézimunka és fehérnemű szalonjában Salgótarján, fő-utca 303. sz. alatt mindennemű kézimunka és fehérnemű a leg­ olcsóbban vásárolható. Férfi- és női fehérneműt, kézimunkát hozott anyagból is, saját üzemünkben készítünk. Egyesülésben az erő. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásainak Gazdasági Szakegyesülete f. hó 1-én délelőtt összvezetőségi ülést tartott, amelyen a vasárnapi- és pótműszak kérdésével, valamint a szakmánybérekkel foglalkoztak. Az összvezetőség határozatában utasította a központi vezetőséget és titkárságot, járjon el a vállalatnál és jelentse be, hogy a mun­ kásság vasárnap csak a délelőtti műszakot hajlandó teljesíteni, erre azonban 50 száza­ lék pótdijat követel. Ugyancsak több helyi jellegű ügyek elintézését kérje. A szakmánybérekre vonatkozólag azt az utasítást adta az összvezetőség a titkárságnak, gyűjtse a szükséges adatokat és a lehető legrövidebb időn belül foglalja memorandumba és nyújtsa be a vállalatnak. A titkárság folyó hó 2-án a határozatnak megfelelően eljárt a vállalat igazgatóságánál és bejelentette a munkásság határozatát. A vállalat igazgatósága 3-ára helyezte kilátásba a választ. Erre ugyanis azért volt szükség, hogy az igazgatóság megfigyelje a munkás­ ság hangulatát. — A vállalat tényleg 3-án behívatta a munkásság megbízottait és kö­ zölte velük, hogy teljesíti a kívánságokat és folyó hó 1-én már életbe is léptette. — Ugyancsak a többi kérdésben is megállapo­ dásra jutottak. Ez igazolja a szakegyesület erejét, mert ez a tudomásul vétel nem a vállalat jószí­ vűségét igazolja, hanem a munkásság össze­ tartásának és ez által elért tekintélynek az elismerését Felhívjuk lapunk olvasóit, kísér­ jék figyelemmel a lapunkban közölt hirdetéseket. Bérmozgalom a pécsi bánya­ kerületben. A bányamunkások általános bérrendezése folytán a pécsi bányakerületben a bérek visszamaradtak a többi kerületekhez viszo­ nyítva. Ezen különbözet a tatabányai és a salgótarjáni medencéhez" hasonlítva. 10 szá­ zalék, ami a munkások keresetében lénye­ ges hiányt jelent — A pécsi kerület bá­ nyamunkásai bérmozgalmat indítottak és a bérek javítása érdekében beadvánnyal for­ dultak az Első Dunagőzhajózási Társulat igazgatóságához, amelyben 10 százalék bérjavítást kértek. Ezen beadványt a vállalat igazgatósága elutasította azzal az indokolással, hogy a jugoszláv szénszállítás beszüntetése követ­ keztében nincsen meg a lehetőség, hogy a kívánságot teljesítse. A „Bányamunkás“ legutóbbi 14-ik számá­ ban ehhez a mozgalomhoz azt a kommen­ tárt fűzi, hogy a pécsi kerület bányamun­ kásai gyengén vannak szervezve és ezért nem tehetnek komolyabb lépést. Ehhez mi csak azt a szerény megjegyzést fűzzük, hogy ha a pécsvidéki bányamunká­ sok gyengén vannak szervezve, abban a Magyarországi Bányamunkások Szövetsége jelenlegi vezetőinek van része. — Mi még élénken emlékezünk arra az időre, amikor a pécsvidéki bányamunkások azt üzenték be a szövetségbe, hogy mindaddig, míg Payer áll a szövetség élén, nem fizetik a járulé­ kokat Tudomásunk szerint ez a helyzet mais fenn áll és a szövetség mai vezetői nem fek­ tettek nagy súlyt arra, hogy a pécsi bánya­ munkások meg legyenek szervezve. Termé­ szetesen, mert akkor fel kellett volna áldozni a vezért, ez pedig az ő hatalmi pozíciójának elvesztését jelentette volna, amihez ő görcsösen ragaszkodik. Inkább tű­ rik azt, hogy egész bányakerületek olyan színben tűnjenek fel, mintha nem akarnának szervezkedni. A pécsvidéki bányamunká­ sokra még rosszakarattal sem lehet ráfogni, hogy nem akarnak szervezkedni, mert hisz ők voltak az elsők, akik bányamunkás szer­ vezetet alkottak, már a kilencvenes években. 1926. november 14. A pécsvidéki bányamunkások figyelmébe ajánljuk a salgótarjáni eredményeket, gon­ dolkozzanak a dolgokról és határozzanak a sorsuk felett. Lehetséges-e az, hogy egyes vezetők miatt a munkásság állandóan le legyen igázva. Megmutattuk az utat az ország bánya­ munkásainak. Fel tehát a szervezkedésre. Ne tűrjük az egyes szakszervezeti vezetők terrorját. Hagyják őket magukra és építsék fel a bányamunkásság szilárd várát, egy uj Bányamunkás Szövetséget, amelyben a bá­ nyamunkások az irányítók. Tudunk egyedül járni, nincs szükségünk járszalagra. Friedmann Rezső RUHAÜZLET. Dus választék férfi-, fiu téli kabátokban, városi b u n d ák b a n. Külön mérték utáni osztály. Kedvező fizetési feltételek. GESCHEIT JÓZSEF liszt- és termény kereskedése SALGÓTARJÁN. Telefon szám: 64. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dús raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyterítők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Jó szerencsét csinál minden gazdasszony, aki paprika és egyéb apró fűszerszükségletét nálam szerzi be, mert nálam elsőrendű árut a legol­ csóbban kapja. — Nálam kapható a fűszerek gyöngye, az édes nemes csemege paprika a leg­ olcsóbb napi árban. Egyszeri vásárlás meggyőződteti úgy árufan mint FARKAS PÉTER paprika áruháza Salgótarján, Piac-tér. Legolcsóbb bevásárlási forrás! Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktárom NŐi-, leány-, férfi- és fiu kabátok és öltönyök. �1926. november 14. A BÁNYÁSZ Újabb paktum Nagybátonyban. A nagybátonyi helyicsoportunk megala­ kulása után egy határozati javaslatot foga­ dott el, amelynek alapján a szakmánybérek revízióját és egyéb apróbb sérelmek orvos­ lását kérte a bányaigazgatóságtól. A kér­ vény benyújtásának körülményét csakhamar észrevették Peyerék és nyomban kontra­ kérvényt nyújtottak be, három nagybátonyi meghasonlott Peyerista aláírásával. A bérkérvény beadásával egyidejűleg Peyer — szokásához képest — felkereste Budapesten Lantos vezérigazgatói és meg­ állapodott vele, hogy a beadott bérkérvé­ nyek közül nem a munkásokét, hanem a Peyerét fogják tárgyalni, de nyomban meg is állapodtak abban, hogy mit fognak adni a munkásoknak. A szakegyesületünk nevében benyújtott kérvényünknek a tárgyalása hosszú időig elhúzódván, folyó hó 9-én délután 2 órakor a nagybátonyi munkások bízalmiférfiai be­ mentek Sallay főmérnökhöz és megkérdez­ ték, hogy milyen szándékai vannak az igaz­ gatóságnak a bérkérvényük letárgyalását illetőleg. Sallay főmérnök kijelentette a jelen­ lévőknek, hogy két kérvény van az igazga­ tóságnál s igy az igazgatóság nem tudja el­ határozni magát, hogy melyik kérvényt tár­ gyalja le, mire a munkások jelenlevő kép­ viselői kijelentették, hogy ők hajlandók a munkásság elé szavazásra adni a 2 kérvényt, amely kérvény a legtöbb szavazatot kapja, azt tárgyalja le az igazgatóság. Nyomban megszavaztatták a várakozó munkástársa­ kat,- kik egyhangúlag a salgótarjáni szén­ medence kérvénye mellett szavaztak, egy­ úttal utasították Orosz Mártont, hogy a Peyer által reájuk erőszakolt kérvényt azon­ nal vonják vissza. Orosz Márton a bizalmi­ férfiak jelenlétében bement Sally főmérnök­ höz és a kérvényt vissza is vonta. Ugyanabban a pillanatban vált köztudo­ másúvá, hogy az október havi kereset az előbbi kereseteknél is gyöngébb, vagyis 55 000 egynéhány száz koronát tett ki, amelyre a munkások nyomban be is szün­ tették a munkát és közölték az üzemvezető főmérnökkel, hogy a bentlévő bérkérvényük azonnali letárgyalását kérik. — Bortnyák bányaigazgató ezalatt Budapesten tartózko­ dott, az üzemvezetőség úgy Bortnyák, mint Lantos igazgatókkal, amelyre Peyer kegyel­ mes ur társaságában, Budapesten megindult a tárgyalás. Késő éjjeli órákban Orosz Mártont, Peyer főmegbizottját, az igazgató ur fogatán hozat­ ták el Maconkáról és vele beszélték meg a tenni valókat. Orosz Márton meg is egye­ zett az igazgatósággal, hogy ki fog menni és másnap munkába fogja állítani a mun­ kásokat. Végig is járta a falut és a régi kincstári telepet, ahol tényleg sikerült is egynéhány szaktársat beugratni és munkába állítani. A munkába állított szaktársak csak később jöttek rá, hogy Orosz becsapta őket, mert a megegyezés, melyet Peyer odafönn létesített, korántsem elégíti ki a munkás­ ságot. 10-én délután megérkeztek a Salgótarjáni Szénmedence Bánya és Kohómunkásai Szakegyesületének kiküldöttei, akik délután már föl is vették a tárgyalást a bányaigazgató- sággal, megállapodásra azonban nem tudtak jutni, csak később tűnt ki, hogy a bányaigazgatóság 11 -én délelőtt 8 órára Peyeréket várta, Peyerék tényleg meg is érkeztek, akik jelentkeztek a bányaigazgatóságnál a tárgya­ lás felvételére. Itt azonban valami történt, mert pár órával később megjelent a kísbiró a községben és szoros-patakban, dobszóval hívta össze a bányakaszinó udvarára a sztrájkban álló szaktársakat. Azzal a megokolással, hogy Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő és Fodor József szövetségi tiszt­ viselő gyűlést akarnak velük tartani. A nagybátonyi munkásság a dobhivásnak ele­ get is tett, a dobszóra ősszegyülekezett a kijelölt helyen meghallgatni a Kegyelmes urnak a véleményét Ahogy a kaszinó ka­ puján a tömeg eleje betódult, ott látták a nagybátonyi bányatársulat tulajdonát képező mészárszéket, mikor is eszükbe jutott a jelenlévőknek, hogy Peyer ismételten vágó­ hídra viszi őket, gúnyosan kezdtek bőgni, mikor Peyer megjelent előttük közölték vele, hogy a vezérürü hivószavára megjelentek a birkák, parancsoljon kegyelmes urunk. Csak­ hamar összeszedte Peyer minden tudását és kezeit dörzsölve elpállott a nagybátonyi szaktársaknak, hogy most ismételten meg­ mutatja, hogy mi minden van az ô tehetsé-g es fejében. A munkásság látva Peyer doognak való nekirugaszkodását, mint egy ember, zúgott fel egymásután az éljenzés, Peyer erre meg is örült, hogy milyen nagy­ szerű hangulatban találja a nagybátonyi munkásokat, csak később sült ki, hogy az éljenzés Csóka Vendel szaktársnak szólt, aki jólehet nem is tudott arról, hogy nagybátonyban mi történt. Persze, hogy erre Peyer elvtárs nyomban oda kiáltotta a tömegnek, mi történt magukkal, maguk csirkefogókat éljeneznek ? amelyre a tömeg magából ki­ kelve harsány hangon követelte Peyernek azonnal való távozását és ennél sokkal ké­ nyelmesebb helyet ajánlottak fel neki, a Bádeni nyaralást. Peyer még egy kísér­ letet tett és Balta Gyulának a nevével próbálta a tömeget lecsillapítani és a csend­ őröktől kért védelmet, hogy tegyék lehetővé, hogy elmondhassa beszédét, persze ez sem használt semmit, mert a tömeg tovább abcugolta és azt vagdalták oda neki, hogy nincs rá szükség Nagybátonyban, menjen oda ahonnét jött. A nagybátonyi munkás­ ság megelégelte paktálását és nem kiváncsi rá. Peyer látta a kudarcot, más eszközökhöz folyamodott. Orosz Márton egyik csatlósá­ hoz fordult és azt kérte meg, hogy csilla­ pítsa le a tömeget, mert ő mégis szeretne szembenézni a nagybátonyi munkásokkal. Szegény Marci meg is kísérelte, de ő még csúfosabban járt mint megbízója, mert őt a bányaigazgatóság fekete hintójába küldték, hogy menjen hintózni tovább. Igen ám, de hátra volt még Fodor József, Peyernek a jobb keze, aki ugyancsak erélyesen odaállott és túlpróbálta kiabálni a tömeget, de őtet sem hallgatta meg senki. Végül azután Su­ lyok csoma János a nagybátonyi szövetke­ zet pénztámoka, aki Peyer dédelgetéséből van a szövetkezetben, emelkedett szólásra s könyörgött, hogy ne tegyék csúffá a kegyel­ mes urat, nem látják, mit fog szólni a világ, hogy Peyer kegyelmes ural a munkásság ilyen mostohán intézi el. De ez sem használt semmit, mert a jelenlévő munkásság Csorna bácsit a szövetkezetbe küldte korpát árulni. Mindezeket látva a figyelmeztette a tömeget, hogy ne csináljanaa botrányt, hanem hallgassák meg a szó­ nokot és azután határozzanak. A tömeg ezután kijelentette, hogy nem kiváncsi a szónokok egyikére sem és nem is hajlandó meghallgatni őket. Erre mintha Össze lettek volna beszélve, ismételten elkezdtek san bőgni és az egyesületünk éltetése mel­ lett kivonultak a kaszinó udvaráról, ugyan­ azon az uton, amelyen jöttek. A jelenlevő Kékesi szolgabiró látva azt a kudarcot, amely Peyert érte, Szabó Sándor nagybátonyi helyicsoportunk elnökéhez for­ dult és kérte, hogy jöjjenek az irodába kezdjék meg a tárgyalást. Szabó Sándor ki­ jelentette, hogy van nekünk egyesületünk, amelynek meg vannak a hivatott vezetői, a tárgyalást illetően forduljanak az egyesület­ hez. Szabó Sándor a tömeghez fordulva megkérdezte, felhatalmazzák-e a vezetősé­ get arra, hogy a tárgyalásokat megkezdjék, melyre a tömeg egyhangúlag azt a választ adta, hogy a tárgyalást csak akkor veheti fel a vezetőség, ha Csóka Vendel szaktár­ sat meghívják a tárgyalásra. Peyerék, mint akik jól végezték dolgukat, megkapták a meghatalmazásukat Orosz Marcitól és Sulyok csomaa János utján a fogyasztási szövetkezettől, jelentkeztek a bányaigazgatónál tárgyalásra. Körülbelül 10 percig tarthatott a tárgyalás, amikor vissza­ jött, az utcán kiváncsiaskodó szaktársakhoz fordult Peyer és közölte velük, hogy ing­ van a megállapodás és menjenek, vegyék fel a munkát. Peyer kegyelmes ur társa­ sága pedig a bányakaszinóba vonultak, ahol vezérkarával egyetemben lakomára ül­ tek össze. Az ott jelenlevőktől halljuk, hogy Peyer elvtárs eldicsekedett, hogy milyet könnyen ment a megegyezés a bányaigaz­ gató úrral, de különösen Lantos vezérigaz­ gató ur tanúsított nagy előzékenységei, mert hiszen nem is kellett érvelni a munkásság igaza mellett, mert Lantos vezérigazgató ur már zsebében hozta Pestről a megegyezést Ebéd után Peyer visszautazott a gyors­ vonattal Budapestre, de meghagyta visszamaradott csatlósainak, hogy menjenek be a faluba és hirdessék győzelmüket, mert enné/ szebb eredményt a bányamunkás szö­ vetség képviselői soha nem ériek el mini a jelen esetben. Az eléri eredményhez tény­ leg gratulálunk Peyernek, meri ezek c: eredmények nagyon hasonlítanak azokhoz az eredményekhez, amely eredményeket Peyer éveken keresztül szállított a mun­ kásságnak. Hogy a kép tiszta legyen, nézzük meg, hogy mi hát az eredmény, amit Peyerék olyan nagyra értékelnek. A bányaigazgatóság közli a munkásokkal, hogy biztosítani fogja a 61 ezer koronás átlagos keresetet, feltéve, ha a kívánt 30 métermázsás telje­ sítményt a munkások elérik. Megadja a bá­ nyaigazgatóság az elmúlt három hónapra visszamenőleg az átlagos keresetből hiányzó összegeket. — Előleget is ád műszakonként 45—50.000 koronát, feltéve, ha azt a mun­ kások meg tudják keresni. Aztán üdülési szabadság is lessz majd, ha a munkások jól fogják magukat viselni. Természetesen az is csak akkor, ha a munkások a Peyer-féle megállapodás alapián az üdülési szabadság­ hoz kötött időt eltöltik Nagybátonyban. — Miután azonban Nagybátonyban ezideig Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD SONNENSCHEIN DÁVID ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ uri- és női divatáruháza SALGÓTARJÁN. Fő-utca 483. szám. Nagy választék gyermek fiu, férfi és női cipőkben, további női kész ruha, leány és nőí kabátokban. Hó- és sárcipők Elvem : nagy forgalom, olcsó árban. kevés haszon. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és ezüst ékszer különlegességekben Veszek törött aranyat és Minden vásárolt 5 írásbeli jótállást vállalok. eszközöltetnek. �A BÁNYÁSZ 4 egyetlenegy munkás sincs, aki ezt kiérdemelte volna, igy tehát nem kellett nagy megerőltetés az üdülési szabadság megadá­ sához. mert világos, hogy erre ugy sem fog kerülni a sor. Délután folyamán ismételten megkezdőd­ tek a tárgyalások, most már a nagybátonyi munkásság tényleges képviselőivel, akik dél­ után 5 ólától este fél 11-ig tárgyaltak, mond­ hatnók eredménytelenül. A tárgyaló bizott­ ság, valamint az egyesületünk képviselője rámutatott a szakmányok tarthatatlanságára s két évi adat gyűjteményükkel bizonyitot­ ták. hogy a nagybátonyi szakmányt fel kell emelni, mert azzal a kivánt 30 métermá­ zsás átlagos teljesítményt ugyszintén a szer­ ződésben biztosított átlagos 61.000 koronás kereset el nem érhető. A tárgyaló bizottság a szakmánybérek fölemelését kérte, a lakás, fűtés, világítás, szorospatakban orvosirendeló fölállitását és még egyéb apróbb természetű sérelmek mellett szállt síkra. A késő éjjeli órákban a tárgyaló bizottság félbeszakitotta a tárgyalást azzal, hogy a bányaigazgatóság által felajánlott bér és egyéb ügyek rende­ zését, nem teszi magáévá, hanem a döntést a munkásságra bízza. Ehez képest f. hó 12-én reggel fél 7 órakor Szabó Sándor, a helyi­ csoportunk elnöke, ismertette a tárgyalás eredményét a munkásággal, aki ugy határo­ zott, hogy egyenlőre fölveszi a munkát, de utasítja a vezetőséget, hogy keresse meg a módját a munkabérek további rendezésére, mert megvannak győződve arról, hogy a bányaigazgatóság által kilátásba helyezett in­ tézkedések nem váltották ki a munkásság megelégedését Azok a munkástársak, akik eddig kétel­ kedtek Peyerék aljas munkálkodásában, azoknak a nagybátonyi események kinyithat­ ják a szemüket Láthatná mindenki, hogy Peyer milyen eszközökkel dolgozik még ma is, amikor már látja, hogy a munkásság tö­ megei utálattal fordul el tőle, csendőrökkel, hatósági beavatkozással igyekszik magának kiverekedni tárgyalási lehetőségeket, csak azért, hogy ő tovább tarthassa bolonddá az egész világot, elhitesse a jóhiszemű munká­ sokkal, hogy ő még mindég az, aki volt valamikor. Bennünket próbál bemocskolni, bennün­ ket állit oda a tömegek elé mint olyanokat, akik a hatóság és a bányaigazgatóság vé­ delmét élvezzük, íme most láthatja mindenki, hogy Peyer, aki dennunciál, aki folyton ha­ zudik, az paktál a bányaigazgatókkal és az hozza magával a zsebében a Budapesten titokban kötött szerződéseket és ezeknek az alapján veszi el a kenyeret a munkásoknak a szájából / Nem egyszer hangoztattuk, hogy az ese­ mények igazolni fognak bennünket, közele­ dünk tehát ahoz, hogy mindenki tisztán fog látni. Mindenki be fog látni a boszorkánykonyhába, csak egy kis türelem, el fog jönni az ideje mindennek. Guttmann Mátyás cipész, ajánlja elsőrendű saját készítésű cipőrak- tárát. — Mérték utáni rendeléseket és javitáso- kat elvállal. — — — —- Jó szerencsét hoz Önnek ___ ____ IGAZ HERMANN FŐ-uccán levő fűszer- és lisztüzlete, ha vásárlásait állandóan ott eszközli, mert nála minden a legolcsóbb. "Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. Alakuló közgyűlések voltak a kerületben. Nehéz és fárasztó munka után október 31-én és november 7-én helyicsoportot alaki­ tottunk meg. Az alakuló közgyűléseken az előadók részletesen kifejtették az egyesület céljait, szembeszállnak a Peyerék részéről elhangzott vádakkal. Mindenütt bebizonyi­ tották, hogy a vádak alaptalanok és minden komolyságot nélkülöznek. Bebizonyították azt is, hogy a vádak a megalakult egyesület megbontását célozzák. Az alakuló közgyű­ léseken mindenütt élesen tiltakoztak a szak­ társak a Peyerék brutálitása ellen s nagy lelkesedéssel mondották ki a megalakulásu­ kat. Bizalmukról biztosították ugy a köz­ ponti, mint a helyicsoportok vezetőségi tagjait. De utasították egyuttal a vezetősé­ geket, hogy a munkásság gazdasági és szociálista helyzetének megjavítására töreked­ jenek és hogy a fennálló sérelmek orvoslást nyerjenek. A vezetőségbe a következő szaktársakat választották be: Zagyvapálfalva, október 31-én. Elnök: Nagy János, alelnök : Messzersmied János és Takács Mihály, pénztárnok: Dudás István és Gordos János, jegyzők: Hejna Ferenc és Pepsiczki József, ellenőrök : Macz Ferenc és Reinísch József, vezetőségi tagok : Mlinárcsik Gábor, Loczi György, Kaszás Márkus József, Kulda Ottó, Orosz Pál, Földi János, Surányi János, Lukács Pál, Godó György Ferenc és Huszár Lajos. Baglyasalja, okt. 31-én. Elnök: Lantos István, alelnök : Eppik Albert és Fajd Sándor, pénztámok: Kruszli József, Szévert Károly, Ponyi Ferenc és Bartus János, jegyzők: Kis Géczi András, Kovács József csajkás, ellenőrök: Mako József, Kruppa László, vezetőségi tagok: Sándor József, Szlatovics Lajos, Vilcsek Márton, Sávolyi Márkus, Epick Ede, Lados András, Ponyi István, Ravasz Lajos, Szand János és Ács Dezső. Etes, okt. 31-én. Elnök: Ondrék József, alelnök: Bacso Lajos, Trenka András, pénztárnok: Morgenstein Vilmos és Ubrankovocs Pál, jegyző: Gasparkovics Géza, ellenőrök : • Csajadi Ferenc, Somoskői József, vezetőségi tagok: Lantos Péter, Pereszi József, Varga Lajos, gergi Varga József, Zsilyi Péter, Valak Pál, Szűcs József, Dénes László Gábor, Gyüre János, Gübren József. Lapujtő, okt. 31-én. Elnök: Juhász Mátyás if., alelnök: Oravecz Pál, Kovács Sándor hore, pénztárnok: Szukán Ágoston, jegyző: Lantos Gáspár Kovács, ellenőrök: Szabó István és Horváth István tuki, Vezetőségi tagok : Szikszai An­ drás, Csipke Gábor, Hives István id., Bartus János, Nagy Lajos, Csirke István, Csernák Sándor, Tóth János matyó, Tóth Mátyás tőgyös, Styaszni János, Kozik Ferenc. Zagyvaróna, okt. 31-én. Elnök . Lakatos András, alelnök: Czimbalik Ferenc, pénztárnok: Földi Márkus, jegyző: Kovács B. András, ellenőrök: Sze­ keres András, Troják T. János, vezetőségi tagok: Kokál József, Handlovics Rezső, Orosz József, Olá Károly, Földi István, M. Troják Miklós, Földi József B., Kovács B. József és Hando László. Somoskőujfalu, okt. 31-én. Elnök: Földi István, alelnök: Kőrös András, Kovács Sándor, jegyző: Szikora Gáspár, ellenenőrök: Ángyal József és Molnár István, vezetőségi tagok: Balázs Imre tüzes, Balázs Miklós, Laska Ferenc, Mag István, Balázs Miklós csornai és Bodor József bolya. Kisterenye, nov. 7-én. Elnök : Kelemen Károly, alelnök: Kosik János, pénztárnok: Győri István, jegyző: Miinek István, ellenőrök: Bozsik Ferenc, Turcsik István, vezetőségi tagok: Dobrozsi Mihály, Kis János, Bakos Ferenc József, Sándor Matyi József, Kakuk Kovács József, Nagy János, Schwarcz János id., Marsinszki József, Králik László és Bazsó József. 1926. november 14 Mizserfa, nov. 7-én. Elnök : Jamrich János, alelnök : Pinkusz Ernő és Tolok Mihály, pénztárnok: Hepp Ferenc, Visoczki Péter, jegyző: Gugyella András, ellenőrök: Moticska Ignác, Zollner Rezső, vezetőségi tagok: Vinter Venczel, Lengyel Lajos, Tóth Sándor III., Bodi János, Hájas János, Kecskés Béla, Wavrik Miklós, Hajducsek Antal, Lecsko András, Színek Pál, Lipsiczki Ignácz. A további helyicsoport megalakulások a legközelebb tartatnak meg. GROSZ MIKSA — FŰSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. HIREK. Előfizetési felhivás! Bányászok ! Szaktársak! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Braziliai magyarajku munkások szolidaritása Salgótarjánnal. A sal­ gótarjáni bányamunkások tavaszi megmoz­ dulása a lapok nyomán eljutott az egész világba. Ennek hatása alatt a brazíliai magyarajku munkások egy mulatságuk jövedel­ méből 74 dollárt, illetve 5.242.000 koronát küldöttek a salgótarjáni nyomorgó bánya­ munkások segélyezésére. Á segélyt Peyer Károly, a legutóbb lentiárt agitációs utja alkalmával hozta le Salgótarjánba, aki a pénzzel agitátorokat szerzett magának. A szétosztás meglehetősen titokzatosan történt Az eddig beérkezett adatok szerint azoknak juttatta az összeget, akik hajlandónak mu­ tatkoztak Peyer érdekében agitációt kifej­ teni. Bizonyára a Brazíliai magyarok nem azért küldték a pénzt, hogy azt Peyer agitácíós célra használja fel, hanem azért, hogy a nyomorgó bányamunkásokon segítsenek: Nem irigyeljük azoktól, akik ezt az össze­ get megkapták, mert elhisszük, hogy ők is nyomorognak, azonban megállapítjuk, hogy ez is Peyer módszere, de most már világo­ san látjuk, hogy miért agitálnak azok az egyének Peyer mellett, akik még a segélykiosztást megelőző napon szidták és a leg­ elégedetlenebbek voltak vele szemben. Igy van ám az, csak legalább már a beígért villát építené föl A baglyasaljai helyicsoportunk megkoszoruzta a „Sára"-akna hét áldozatának sírját. A „Sára"-aknában folyó évi február hó 8-án balesetet szenve­ dett hét munkástársunk sírjához vonult ki mindenszentek estéjén baglyasaljai helyi­ csoportunk és a sírokra koszorut helyeztek el, a helyicsoport dalárdája és zenészei részvételével. — Az egyesületünk nevében Csóka szaktárs mondott emlékbeszédet, a tisztviselők nevében pedig Kraft bányatiszt­ viselő emlékezett meg a hét áldozatról Denunciánsoknak. Tudomásomra ju­ tott, hogy a s.-tarjáni Szociáldemokrata pártvezetőség f. hó 7-én tartott ülésén nevemmel kapcsolatosan Sugár Jenő és Schupp Gábor pártvezetőségi tagok azt a kijelentést tették, hogy én a salgótarjáni Ébredő-magyarok egyesületének valami Baranyai nevű titká­ rával folytattam tárgyalásokat. Kijelentem, hogy ezen állítás minden alapot nélkülöz. Én soha Baranyaival, sem pedig mással tár­ gyalásokat nem folytattam a egyuttal fel­ szólítom fentnevezetteket, hogy állításukat bizonyítsák, amig ezt nem teszik, addig al­ jas rágalmazóknak tartom őket. Csóka. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 2. szám (1926. november 14.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-11-14 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/52acde30822750217a9795e5e11d10a2.jpg 9cfeedf9fd6f43c5da45337b33bb833c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d934a50bdea727e799489240c7e85078.pdf 456b6096b08dd30771f1ecfbcd30cc4e PDF Text Text I. évfolyam. 1926. december hó 1. 3- szám. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Felelős szerkesztő : CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Szakegyesületének Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A fejlődés utján. Állomáshoz ériünk, ahol kis pihe­ nőt kell tartanunk, hogy uj erőt me­ ríthessünk a további küzdelemre. Ugyanis a salgótarjáni szénmedence összmunkásságának a kívánságára, a szakmányok rendezése és egyéb sérelmek orvoslása érdekében bead­ vánnyal fordult a vállalat igazgatósá­ gához. Ezen beadványban foglaltaknak az elintézése meg fogja mutatni egyesületünknek a hatalmát. Ebből fogjuk az ujabb erőt meríteni a további mun­ kára, ugyancsak ez fogja megmutatni az ország többi bányatelepein dolgozó bányamunkásságnak a helyes utat, amelyen a jövő boldogulását megtalál­ hatják. Egyesületünk országos kiépítésével az a célunk, hogy a bányamunkássá­ got egy táborba tömöritsük és egysé­ gesen vívja meg harcát a tőkével Ezt a harcot a bányamunkásság ér­ dekében eredményesen csakis egye­ sületünk keretében lesz lehetséges, mert egyesületünk irányítása kizárólag a bányamunkások kezében van. Kötelességet teljesítünk, amikor a bányamunkásság figyelmét felhívjuk arra a toborzásra, amely a különböző bányatelepeken folyik. Mindenki a bányamunkások között igyekszik tagot gyűjteni. Kérdezzék meg az odatolakodókat, mutassák meg, mit tudnak felmutatni abból, amit eddig a mun­ kásság érdekében cselekedtek és mond­ ják meg nekik, hogy nem elég az, ha valaki nyugalmazott tábornok, állam­ titkár, törvényszéki bíró, vagy tanitó és az ezekhez hasonló tisztségek és rangok viselői. De ugyancsak nem ele­ gendő, ha valaki hangzatos pártci- mekkel jelentkezik, mert a munkás­ ság már megelégelte a sokféle párt­ jelzőket, most már gazdasági téren akarja helyzetét megjavítani. Azt pe­ dig csakis kizárólag a gazdasági szer­ vezetek utján lehetséges, amelyek fe­ lette állanak minden politikai pártnak és nem engedik a gazdasági szerve­ zeteket politikai pártok alárendelt in­ tézményévé süllyeszteni. A Salgótarján vidéki bányamunkások ezt a korszakalkotó munkát kezd­ ték meg és már a kezdet elején be­ igazolódott munkájok helyes iránya. Ebben a munkában fogja őket követni nemcsak a bányamunkásság, hanem az összmunkásság is. Minden szakszervezetben általános a zugolódás azért, mert a szerveze­ tekben számtalanszor politikai célok érdekében feláldozzák a munkásság gazdasági érdekeit — A munkásság szempontjából a gazdasági érdekkép­ viselet a fontos, az élet és a megél­ hetés az első és csak azután jöhet a politika. Azt viszont a munkásság nem fogja túrni, hogy az által, hogy szakmája szakszervezetének tagjává vált, ugyan­ akkor bármely politikai párt a maga részére könyvelje el és ez azt jelenti, hogy politikai jogait meggyőződése ellenére legyen kénytelen gyakorolni. A munkásság tudni fogja, hol gyako­ rolja politikai jogait. A pártok igye­ kezzenek a munkásság érdekeit szol­ gálni és akkor az fogja megkapni a munkásság bizalmát, aki ebben a mun­ kában a legtöbbet nyújtja a munkás­ ságnak. Országgyűlési képviselő választás. Az egész ország hangos a választási agitációktól. A bányatelepeket sem kimélik kölömböző pártállásu agitátorok, politikai céljaik megnyeréséért. De különösen nagy figyelemmel kísérik a salgótarjáni szénmeden­ cében dolgozó bányamunkások magatartását a választásokat illetőleg. A salgótarjáni szén­ medence bányamununkásai megalakulásuk alkalmával világosan, félreérthetetlenül le­ szögezték álláspontjukat, amidőn azt mond­ ták, hogy az Egyesület tagjait politikai meg­ győződésük gyakorlásában nem kívánja be­ folyásolni, szabad elhatározást biztosítanak részükre. De nem mulaszthatjuk el, hogy a választások óta lezajlott eseményekkel, mind annak ellenére, hogy mi az Egyesületünket minden politikai párton felül helyeztük, ne foglalkozzunk, mert a lezajlott események azt részünkre szükségessé teszik. Külömböző kortes fogásokkal jelennek meg a munkásság között, természetesen minden politikai párt egyesületünket a maga javára kívánja el­ könyvelni. A szociáldemokrata párt hivatalos sajtója a „Népszava“ az összbizalmitestület hozott határozatát elferdítve, a valóságnak meg nem Hivatalos Közlönye. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 felelőleg közli, hogy a bizalmi testület Baticz Gyula szociáldemokrata párt foglal állást Az egységes párti pedig ugyancsak azzal hogy az Egyesület vezetőségei jelölt mellett foglalnak állást. A fenti állitásokkal szemben kénytelenek vagyunk hangsúlyozni, hegy mi sem az egyik, sem a másik jelölt mellett nem foglalunk állást Szabad az elhatározása mindenkinek, mindenki cselekedjen meggyőződése szerint s ezt tesszük azert, mert tanitómestereinktől azt tanultuk, hogy az igazi demokrácia csak sülhet ha az minden erőszakoskodástól mentes és így nem nek, hogy bárkivel szemben is a alatt álló tömegeket befolyásolnók. De még ha akarnók, akkor sem tehetnőnk hiszen a kivállással kapcsolatosan a salgótarjáni bányamunkásságot nem érdemlő sérelem érte, amely sérelmek a munkásság lelkületében ejtett Nem egyszer hangoztatta a salgótarjáni munkásság, hogy az egyesületbő$|való kivállásával egyidejüleg a szocialista pártból nem vált ki és Mindezen hangoztatások dacára a "Nép- szava“, a párt hivatalos párt hivatalos fórumai már hetek óta a leggaládabb rágalmakat intézték munkások és vezetőik ellen. szögezni, hogy ezen támadások a salgótarjáni munkásságra választásokat a salgótarjáni munkásságra azon hogy a szociáldemokrata párt a bányamunkásságot, a jelölésnél Végignézünk a jelöltek névsorán a szakmák jelöltjeit akik léshez, hogy belőlük is valakit A párt 1922-es nemzetgyűlési a bányászok segitségével 4 mandátumhoz jutott A jelenlegi választásoknál még nem tudjuk mi lesz az eredmény, egyet azonban már látunk és ez az, hogy a bányamunkásságot mandátum szerzéshez ugyan szeretnék nem látják, hogy a kellene juttatni. így azután magától hogy a bányamunkásság, aki önfeláldozás révén gét a pártjával szemben és a pártvezérek támogatásával, lassan mindég többén és többen lesznek azok, akiket a pártvezérek viselkedése gondolkozásra kényszerit ebből keletkező hátrányokért pedig vessen magára az, aki ludas a dologban. �A BÁNYÁSZ 2 Szemfényvesztők. A «Bányamunkás» 1926. évi november hó 18-An megjelent számában egyesületünk veze­ tőségi üléséről ir. Ebben a cikkben dennunciálni akarja az egyesületet a tagok előtt az­ által, hogy egyesületünk vezetőit ugy állitja be, mintha a jelöltjével megállapodtak volna az ő megválasztását illetőleg. Amikor látták, hogy a munkásság ezt nem hiszi el egy ujabb hazugsággal állnak elő. — Azt állítják, hogy Csóka és Batta Budapesten Polcnyi nevezetű, volt tatabányai tanitóval a Podmaniczky uccai Move épületben tanács­ koztak, a követendő taktikát illetőleg. Ő tőle kértek jelöltet Ahány szó, annyi hazugság Az az állítás, mintha mi Polónyival, vagy bárki mással, a «Magyar Munkások Egyesü­ letének tagjaival vagy vezetőivel tárgyaltunk volna, a legaljasabb rágalom és aki ezt állitja, az hitvány rágalmazó. Tessék a biróságnál elégtételt keresni és ne bújjanak állandóan a sorokba és onnan szór­ ják piszkolódásaikat. Éppen a "Bányamunkás" fullajtárai azok, akik oda járnak és hordják a hireket és összeköttetéseket azokra a bánya­ telepekre, melyekről a «Bányamunkás* azt, irja, "náluk egység van." Mi köszönjük azt az egységet, amely a faj­ védőkkel és a különféle kétes alakulatokkal tart fönn egységet Az angol bányamunkások hete­ dik hónapja állanak harcban. A nagy kapitalista gazdálkodás fenállása óta alig volt példa oly nagy küzdelemre, mint ami közel hét hónap óta folyik Angli­ ában, az angol bányamunkások és az angol bányatulajdonosok között Az angol bányamunkások védelmi harcot vívnak, amelyet a bányatulajdonosok provo­ káltak ki a munkaidő meghosszabbitásával és a munkabérek leszállitásával. Amikor a munkaadók munkásaikat harcba kényszeritették Angliában, velük együtt öt millió munkás szüntette be a munkát Érthetetlen okoknál fogva a szolidaritás csakhamar megszűnt Az angol bányászok kifejezetten egyedül maradtak a harcban, bár ugy az angol, mint a világ többi bányamunkásai anyagi segítséget igértek a harcoló bányá- Nem tudjuk még, hogy mi lesz a harcnak a vége, egyet azonban látunk és ez az, hogy a harc nagyon messzire huzódik és a bányász internacionále, amely tudtunkkal azért alakult hogy a veszélyben levő egyes országok bányamunkásait harcukban támo­ gassa, eddig semmit sem tett. Jelenleg még nem akarunk kritikát gya­ korolni a bányász internacionále működése fölött egyet azonban mégis meg kell álla­ pítanunk, még pedig azt, hogy a hirdetett szolidaritást nem egészen tartották be, már pedig az angol bányászok harca a nagy ka­ pitalistákkal szemben mégis csak közös harca a világ összes bányamunkásainak, amikor köztudomású, hogy ezen harcban az angol államnak is része van, s ezért meg­ döbbenve nézzük azt a gigászi küzdelmet, amelyet bányász szaktársaink vivnak messze Angliába. Jó szerencsét csinál minden gazdasszony, aki paprika és egyéb apró fűszerszükségletét nálam szerzi be, mert nálam elsőrendű árut a legol­ csóbban kapja. — Nálam kapható a fűszerek gyöngye az édes nemes csemege paprika a leg­ olcsóbb napi árban. Egyszeri vásárugy áruim mint FARKAS PÉTER paprika Áruháza Salgótarján, Piac-tér. 1926. decemberül Felhívás. HIREK. Ezúton is felhívjuk az összes helyicso­ portjaink bizalmiférfiait, hogy az alant fel­ tüntetett tagjárulékok szedendők, valamint segélyek fizetendők az egyesületünk kötelé­ kébe tartozó tagjaink részére. Havi járulék. 1.20 pengő. I. osztályú bélyeg . 0.80 II. .. III. » » ... 008 « 0.40 ,, Utánfizetési bélyeg . Előfizetési felhivás! Betegsegély. I. osztályban 1—4. hétre 2.— pengő, 4 — 7. 3.— pengő, összesen 5.— pengő. II. osztályban 1 — 4. hétig 1.50 pengő. 4—7. hétre 2 50 pengő, összesen 4.— pengő. Költözködési segély. I. osztályban 4.— pengő. 2.— » II. Temetkezés! segély. 1—5. éves tagnak. Tag után Feleség után I. osztályban 15.— P 6.— P 4.- P 10.— P II. 5—10. éves tagnak. 10.- P 1. osztályban 20.— P II 6.— P 15.— P 10. éven felüli tagok temetkezési segélye. 1. osztályban 30.— P 15— P 20.— P 10.— P II. Kereskedelmi iskolai magánvizs­ gálatra mérsékelt dijjazással előkészít és jelentkezőket elfogad, Sztankovits János áll. isk. igazgató, oki. polgári iskolai tanár. Alakuló közgyűlések voltak a kerületben. Horthy-telep. Horthy-telep és Nemti község területéhez tartozó szaktársak november hó 28-án, délután 3 órakor a kaszinó nagytermében tartották alakuló gyűlésüket. — A gyűlés levezetésére elnöknek Zsugya Sándor szaktársat választot­ ták meg, a napirendet Csóka Vendel és Batta Gyula, az egyesület tisztviselői ismertették, akik részletesen kifejtették az egyesület céljait és foglalkoztak az egyesülettel szemben el­ hangzott rágalmakkal, amelyre a rágalmazók­ nak méltó válasszal feleltek. A jelölő bizott­ ság előterjesztésére a vezetőségbe elnöknek: Zsugya Sándor, alelnöknek Kaszás József és Vass Pál. pénztárnoknak Oravecz József és Fekete Gábor Danyi, jegyzőnek Tóth Sándor, ellenőröknek Nádasdi Imre és Oláh Gáspár, vezetőségi tagoknak Ballón János, Bakos Jó­ zsef, Tóth József és Kiss Arpád szaktársakat választották meg. Helyreigazító*. Mult számunkban cso­ port alakulások cim alatt megjelent tudósi­ tásunkban a lapujtői és a karancsaljai veze­ tőségi nevek tévedés folytán összekeveredtek, az alábbi tudósítás helyes: Lapujtő. okt. 31-én. Elnök ifj. Juhász Mátyás, alelnök Oravecz Pál, Kovács Sándor hore, pénztárnok Szukán Ágoston, jegyző Lantos Gáspár Kovács, ellen­ őrök Szabó István és Horváth István tuki. Vezetőségi tagok Hives János kanna, Lantos János Gyura, Tóth János Mátyás, Lantos Má­ tyás, Kovács Pál hore, Lavaj Péter, Juhász Ernő, Hegedűs Kálmán, Szabó Péter, Gyurcsik Lajos, Hegedűs Károly és Lipták Pál. Karancsalja, okt. 31-én. Elnök Mencel András, alelnökök Andó Sán­ dor és Romasz János, pénztárnok Szikszai János, Hizsnyal Gyula, jegyző Tóth Pál, ellen­ őrök Csipke Mátyás, Mencel József pipa. — Vezetőségi tagok Szikszai András, Csipke Gá­ bor, Híves István, id. Bartus János, Nagy La­ jos, Csirke István, Csernák Sándor, Tóth János matyó, Tóth Mátyás tögyös, Styaszni János, Kozik Ferenc. Bányászok ! Szaktársak ! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Bányaszerencsétlenség. Amerikából érkezett lapjelentések szerint az ottani kő­ bányában súlyos bányaszerencsétlenség tör­ tént. A leomló kő 60 bányászt maga alá temetett. Két napi fáradságos miinka után 9 embert élve, 51-et pedig halva húztak ki a leomlott kő alól. Ismét baleset Baglyasalján a „Sárá"-ban. — Alig múlt pár hónapja annak, hogy a „Sára“ akna hét áldozotát temettük, most ismét arról értesítenek bennünket, hogy folyó hó 8-án reggel 8 órakor, a 128. számu fejtésben Makó Józsefet, baglyasaljai helyicsoportunk egyik ellenőrét, egy négy és fél métermázsás kő a fejtésnél maga alá temette. — Az eddigi megállapítás szerint Makó József szaktársunk belső zuzódást és bardatörést szenvedett Állapota meglehető­ sen sulyos, a salgótarjáni kórházba ápolják. Ez esetben csupán annyit kivánunk hozzá­ fűzni, szerencse, hogy Makó szaktárs csapatához tartozó 3 szaktárs jelen volt, mert ellenkező esetben a szerencsétlenség Makó szaktársunkra nézve sokkal sulyosabb kö­ vetkezményekkel járt volna. Ugyancsak arról értesítenek bennünket, hogy a sérült kiszállitása megint nehézsé­ gekbe ütközött, mert a bányatelefon nem mű­ ködött és igy a 7 órakor történt baleset sebesültét csak fél 10 órakor szállították ki a bányából.. Ez uton is figyelmeztetjük az illetékeseket, hogy ügyeljenek a bányaren­ dészeti szabályok betartására. Bányászhalál. Környebányán novemb. 22-én halálos kimenetelű. szerencsétlenség történt. Cziglán Ferencz vájár romlott levegővel telitett vágatba jutott, ahol a gázos levegő megfojtotta. Mégis csak sikkasztott. A Salgótar­ ján és környéki bányamunkásokat hosszu hónapok óta tartja izgalomba, hogy a mind és mind gyakrabban megismétlő sikkasztások elkövetőivel mi fog történni. Ma azután a balassagyarmati kir. törvényszék Oravecz János relett mondott ítéletet. A vádlottat egy hónapi fogházbüntetésre és politikai jogainak gyakorlásától 3 évi megfosztásra, valamint a perköltségek megtéritésére ítélte. Az itélethez csupán annyit kivánunk hozzá­ fűzni, hogy Oravecz János, szerény tudomá­ sunk szerint, igazán nem volt arra utalva, hogy a munkások filléreit elvegye, mert a Szövetségnél viselt tisztségéért olyan becsü­ letes fizetésben részesült, amelyből tisztessé­ gesen megélhetett. A feljelentést ellene a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetsége tette meg. Persze egy kicsit elhamarkodta a dolgot, mert nem számított arra, hogy a becsületes emberek bemocskolásában, valamint az ellenszervezet felépítésében Oravecre, mint sikkasztóra hű társat fognak találni. Ugyanis Oravecz János a salgótarjáni kerületben - elterjedt hírek szerint, ígéretet tett, hogy ujra kabátot fog fordítani, ott hagyja Vágiékat és hűséges uszályhordozója lesz a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Szövetségének. Egy csöppet sem irigyeljük az ilyen embereket a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetségétől, sőt ellenkezőleg, kész­ séggel felajánljuk őket, vigyék magukkal és hirdessék az erkölcsöket GROSZ MIKSA FŐSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. �1926. december 1. A BÁNYÁSZ Hogy is volt az 1922-ben. Peyer Károly és társainak a legutóbbi állásfoglalásom miatt borzalmas fájdalmaik vannak. Tudják, hogy rájuk nézve vesze­ delmet jelent az én működésem, azért most újra a rágalmak sorozatát zuditják ellenem. Ezekre a következőkben válaszolok: Peyer Károly 1920. februárban, becses bőrének a féltésében Budapestről külföldre ment, mint üldözött és így helyezte bizton­ ságba saját bőrét akkor, amikor a munká­ sok ezrei voltak a különböző fegyházakban és internáló táborokban. Peyer Károlyt nem a munkásmozgalomban követett magatartá­ sáért üldözték, hanem a kommun időkben viselt dolgai miatt. Ezek közé tartoznak a butor beszerzései, amelyekkel a lakását be­ rendezte. Ezen butorok egy részét a szö­ vetség részére vásárolta, a szövetség nevé­ ben adta vissza, azok azonban a szövetség­ ben soha nem voltak, erről a szövetség vezetősége soha nem tudott, sőt a szövet­ ség alkalmazottai sem tudtak. Peyer Károly, amikor külföldre ment, a szövetség vagyonát képező, ugynevezett otthon alapot — 320.000 koronát — magá­ val vitte, amiről a szövetség vezetősége nem tudott. Kint tartotta azt, habár tudta, hogy a szövetségnek mily nagy szüksége lett volna rá, a segélyek kifizetésére. Ebből a szövetségnek 51.780 korona kára volt — Ugyancsak kint tartotta az angol bánya­ munkások adományát is, körülbelül 895.000 koronát Ebből átutalt összesen 300.000 ko­ ronát, részben osztrák pénzben, ami az ak­ kori magyar pénznek csak a felét érte. A többi pénzt kínt tartotta Ausztriában, szintén osztrák pénzben ugy, hogy ebből az összegből szintén vesztesége volt a szö­ vetségnek. Ezeket a dolgokat tudták a mun­ kások, ugyancsak tudta a pártvezetőség, de látták azonkivül azt a fényűző életmódot, amit Peyer kint Bécsben és Bádenben, azt a költekező életmódot, amit a felesége idehaza folytatott. Mindenki joggal kérdez­ hette, hogy miből telik, hisz Peyernek nincs vagyona, legalább is amikor elment nem volt és amikor haza jött tovább folytatta fény­ űző életmódját. Ezen dolgai miatt Peyer ellen a párt kö­ zös választott birói eljárást folytatott, mely­ nek határozata máig sem került nyilvános­ ságra. Amikor Peyer tizenhat hónapi távoliét után haza jött, féltette a pozícióját és énbennem látta az ellenfelet, azért az volt előtte a legfontosabb, hogy engem lehetet­ lenné tegyen. Ezt máskülönben nem vihette keresztül, minthogy azt állította, hogy nem tudok elszámolni. Én kértem bizottság ki­ küldését, azt a bizottságot, amelyet 1921. május 5-én tartott vezetőségi ülés elhatáro­ zott. Ezt Peyer magakadályozta, nem enge­ dett a vezetőségi ülés elé. Ugyancsak for­ dultam a szaktanácshoz, a pártvezetőséghez, azonban nem tudtam elérni, hogy bizottság vizsgálja felül az ügyeket. Ez az ügy így került a Dolgán bíróság­ hoz, ahol egy nyilatkozattal lett elintézve, amely nyilatkozat szerint a polgári bíróság, az akkori sulyos viszonyoknak tudja be az elszámolási különbözetét. Álljon itt a nyilatkozat: 3 Ennek igazolására álljon itt a kővetkező vizsgálóbírói határozat: A bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének. Budapest. Alulírott ezennel kijelentem, hogy a buda­ pesti kir. ügyészség 45658/1923. k. ü. sz. vádiratban foglalt azon vádpontot, mely szerint mint a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének tisztviselője a szövetség tulajdonát képező pénzből a szövetség előzetes tudta és bele­ egyezése nélkül márkát vásároltam, ezennel elismerem. Elismerem, hogy a szövetség tulajdonát képező 1 drb. Írógépet a szövetség előzetes tudta és beleegyezése nélkül eladtam s a befolyt összeget el nem számoltam. Elismerem, hogy a szövetség könyveinek tanusága szerint mutatkozó 105.000 korona összeget felvettem s azzal a szövetségnek el nem számoltam, ami az akkori rendkivüli viszonyoknak tudható be. Kötelezem magamat, hogy a szövetség fenti kárának megtérítése fejében 1924. ápr. hó 31-ig összesen 500.000, szóval ötszázezer koronát megfizetek akként, hogy a letétben lévő Összeg a szövetség részére kiutaltassák s a külömbözetet pedig a fenti határidőig 2 egyenlő részletben megfizetem. A szövetség ellen felmondási időre járó fizetés cimén támasztott igényemről lemon­ dok és az eziránt folyamatba tett pert nem folytatom tovább. Egyben kijelentem, hogy a szövetség, vagy annak egyes vezetői ellen ugy a nemzet­ gyűlésen, mint a privát életben elhangzott sértő kijelentések, sajtóközlemények tőlem távol állanak, s kijelentem, hogy az általam szétküldött körlevelekben foglalt kitételekért, amennyiben azokat a szövetség vezetősége, vagy annak egyes vezetője sértőnek találta bocsánatot kérek. Budapesten, 1924. február hó 6. Balta Gyula. Ezt a szervezeti formák között nem tud­ tam elérni csak azért, mert Peyer minden áron lehetetlenné akart tenni s hogy ezt elérje, nem átallotta, mint szocialista a rend­ őrséghez fordulni, sőt az akkori országos főkapitányhoz és attól kérte az én letartóz­ tatásomat. Amikor ez igy nem sikerült, egy ujabb feljelentéssel fordult a rendőrséghez. Most hozta azután az irógép ügyet Az írógép ügye következő: 1919-ben, a kommun idejében Dorogon az ottani munkástanács az Esztergom Szász­ vári vállalattól egy írógépet rekvirált, ezt a gépet bevitték a szövetségbe javítás végett. Az Írógép ott maradt a szövetségbe a kom­ mun után is és Peyer utasitására adtuk el. Az ebből származó 5000 koronát én felhasz­ náltam bizalmi kiadásokra, ezen összeg felhasználásával számtalan bányamunkás és lozzátartozója kapta vissza szabadságát és hozzátartozóját Ezt a költséget tudta a bányamunkásság vezetősége, azonban Peyer nem engedte meg, hogy ezt bizottság előtt bizonyítsam, azt akarta, hogy ezt a rendőrség előtt iga­ zoljam. Ezt nem tehettem meg, mert akkor más embert kellett volna berántani ér ma­ gamat is, ezért inkább vállaltam dacára, hogy Peyer a bíróság előtt sem tudta bizo­ nyítani. Másolat. B. 5340/1922. V. m. 120/922 Végzés. Sikkasztás bűntettével gyanúsított Balta Gyula elleni ügyben a Magyarországi Bánya és Kohómunkások országos szövetsége sértettnek a bűnügyi zárlat elrendelése iránt előterjesztett kérelmét elutasítja, s az iratokat a m. kir. államrendőrség főkapitányi. hivatalához viszaküldöm, mert a nyomozás adatai szerint Peyer Károly szövetségi titkár 1920. február 8-án 400,000 koronát Batta Gyulának, mely összeg ről Batta Gyula külön elszámolt, s elszámo lásában csupán 9673 korona hiány zik, amelyre azt állitja, hogy az arra vonat­ kozó nyugtái valószínűleg elkallódtak. Ugyancsak nincs megcáfolva az eladott írógép tekintetében előadott védekezés. Mint hogy a nyomozás adataiból ugy a sértetnek, mint a gyanúsított által becsatolt iratokból kitűnik az, hogy a szövetség pénz­ kezelése és könyvelése egyáltalában nem nevezhető alapszabályszerűnek, továbbá miután Kreutzer Géza szakértő véleménye szerint a szövetségi vagyonban fenforgó. 19.000 korona hiány, már akkor fennállott, amidőn Peyer Károly szövetségi titkár a szövetség vagyonát Baltának átadta, a mert szövetségi szakértő véleménye nem kielégítő hogy azzal a pénztári állapot tiszta képe, s a könyvelés szabályszerűsége megállapitható lenne, s végül, mert Peyer Károly be­ csatolt levelei szerint maga adta az utasitást. arra, hogy egyes tételeket ne könyveljenek el, nyilvánvaló, hogy egyfelől nem állapítható meg megnyugvással az, hogy mennyi Hány forog fen tényleg, s ha van is hiány, hogy ezen hiány Batta Gyula bűnös tevékenysége folytán állott volna elő, mint hogy ezek szerint a felek között csupán elszámolás: vita forog fen, azonban a bűncselekmény nyomatékos gyanúja hiányzik, másfelől semmi adat nincs arra, hogy gyanúsított vagyoná­ nak elrejtése, vagy elidegenitése által a kár­ térítési alapot elvonni igyekeznék, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Budapest, 1922. április 9. Krayzel, s k. Ugyancsak a fentiek igazolására csatokra a következő birói végítéletet: A magyar Állam nevében! A budapesti központi kir. Járásbiróság dr. Gergely István budapesti ügyvéd által képviselt Batta Gyula a Magyarországi Bánya és Kohómunkások országos szövetBégének volt titkára, b.-pesti lakos felperes­ nek, dr. Györky Imre budapesti ügyvéd által képviselt Magyarországi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetsége alperes ellen 138.600 korona tőke és jár. iránt 1922. ápr. 27 napján a fenti szám alatt beadott keresetlevéllel megindított perében a szóbeli tárgya­ lásnak 1922. évi junius 2-án tartott befeje­ zése után meghozta a következő végitélet: Alperes végrehajtás terhe mellett köteles 69.300 korona tőkét, ennek 1922. április 27-től járó 5 % kamatát és 8456 korona perköltséget 15 nap alatt felperesnek meg­ fizetni. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron: Női-, leány-, férfi- és fin kabátok és öltönyök. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok Vesznek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban Minden nálam vásárolt �A BÁNYÁSZ 4 tehát elérte célját. Most azután azt állítja Peyer, — akkori igazi célját palástolja — hogy én és Csóka nem engedtük korábban haza. Ebből annyi igaz, hogy én és Csóka nem menesztettünk küldöttséget Bádenba, akik őt ünnepélyesen haza hivták volna. Azon­ Indoklás. ban én már 1920. októberben személyesen Felperes 1913. március 1-tól volt alkal­ megmodtam Peyernek, nincs semmi akadálya mazva felperesnél és pedig lefutóiéira mint annak, hogy haza jöjjön, mert az orgazdaság szövetségi titkár. Alperes 1922. fcbruár 27-én vádja alól felmentették épen az én közben felperes szerint jogos indokok nélkül és elő­ járásomra és akkor Peyer azt mondta, ne zetes felmondás nélkül elbocsátottá felperest hogy az a látszat legyen mint ha ő azért szolgálatából. Felperes 12 havi felmondási nem jött volna mert ez az orgazdasági ügye időre járó fizetése cimén, minthogy havonta volt, ezért csak karácsonykor fog haza jönni. 11.550 korona fizetést kapott 138.600 koronát Elmult a karácsony, Peyer nem jött, ujév után Paulusz Róbert utján azt üzente küld­ követel alperestől Alperes vitatta, hogy a felmondás nélküli jünk Bádenba egy bányász küldöttséget és elbocsájtásra okot szolgáltatott azzal, hogy az hivja haza hivatalosan és avval a küldött­ a szövetség vagyonát hűtlenül kezelte, sik­ séggel haza fog jönni én és Csóka azt kasztott, ami miatt bünvádi feljelentést is mondtuk, írja ő ezt meg a szövetségnek és tett felperes ellen és a bűnvádi eljárás folya­ akkor hivatalosan fogunk válaszolni, mert a matban van. Kérte a bűnvádi eljárás be- szövetségnek abban az időben annyi pénze fejeztéig az ügyet felfüggeszteni. Becsatolta sem volt, hogy a segélyeket tudta volna 2. alszám alatt a szövetség vezetőségének fizetni tehát ilyen küldöttségnek a költségét 1922. február 27-én tartott üléséről felvett még kevésbbé sem tudta volna fedezni. De jegyzőkönyv másolatot, mely ülésen a hűtlen azonkivül nem is akartuk ezt meg csinálni, kezelést megállapították. Alperes tagadta a mert ez összeférhetetlen a szakszervezeti szellemmel. kereset összegszerű helyességét Felperes tagadta a hűtlen kezelést és a Ezek a dolgok azt igazolják, hogy Peyer sikkasztást Csatolva B. és C alatt a vizs­ nem kizárólag a szervezeti működésekből gálóbiró és vádtanács határozatát. D. alatt kifolyólag emigrált, hanem egyéni érdekből. csatolta az alapszabályokat, s annak 17-ik így néz ki Peyer piszkolódásainak másik­ §.-ára való hivatkozással tagadta, hogy a oldala, akiknek a szeme kinyilt, az látja azt 2. alszámu jegyzőkönyvet aláíró vezetőség is és azután ítél. Én a rágalmak dacára fel­ határozata alapszabályszerű, illetve érvényes vettem a küzdelmet a munkásság érdekei­ volna, mert a felügyelő választmány nem ért és ettől nem tágítok, minden rágalom folytatta le a vizsgálatot. A 2. alszámu dacára és igyekszem a munkásság ügyét jegyzőkönyv alaki valódiságát nem kifogá­ győzelemre juttatni. Ott áltam a legnehezebb solta. Ellenezte a per felfüggesztését. időben, megverettem magam, lezárattam ma­ Az összegszerűség kérdésében alperes gam, még sem tágítottam és most amikor birói felhivásra nem tudta megjelölni, hogy ismét bekapcsolódtam a munkásmozgalomba, mennyi volt felperes fizetése, miért a bíró­ nem hagyom magam félrevezettetni a rágal­ ság kihalgatta eskü alatt alperest és őt maktól. megeskette. Balta Gyula. A bíróság nem látta indokoltnak az eljá­ rás felfüggesztését, mert a B. és C. alatt csatolt okiratok amellett szólnak, hogy a felperes bűnössége a bűnvádi eljárás során R U HA Ü Z L E T. nem lett megállapítható. Ebből következőleg alperest kötelezte az eibocsájtásra szolgáló ok bizonyitására, azonban alperes csak a Dus választék férfi-, fiu 2. alatti jegyzőkönyvvel kiván bizonyítani. téli kabátokban, városi Ez a jegyzőkönyv bizonyítékot nem képez bundákban. nem csak azért, mert az alperesi vezetőség saját tényét tartalmazza, de azért sem mert Külön mérték utáni osztály. alapszabályok 17-ik §-a szerint a felügyelő Kedvező fizetési feltételek. választmány van hivatva a tisztviselők részé­ ről fenforogni látszó szabálytalanság meg­ állapítására nem pedig a vezetőség. Már pedig arra nincs adat, hogy a felügyelőválasztmány a szabálytalanságot megállapí­ liszt- és termény totta volna. kereskedése Bizonyíték hiányában alperes védekezését valótlannak tekintette a bíróság, s ennek folyamányaként, megállapította, hogy felperes SALGÓTARJÁN. nem szolgálhatott okot a felmondás nélküli Telefon szám: 64. elbocsájtásra, hogy tehát alperes a felmodási időre járó járandóságát köteles a felperesnek A keresetnek a fenti marasztalási összeget meghaladó részét a kir. járásbiráság el­ utasitja. A kiszabandó Ítéleti illetőket alperes köte­ les viselni. Friedmann Rezső GESCHEIT JÓZSEF A felmondási idő kérdésében figyelemmel arra, hogy felperes mint II. titkár csak arra a felmondási időre tarthat igényt, mely az 1910/1920. M. E. rendelet szerint a fontosabb teendőkkel megbizott alkalmazottakat illeti, csak 6 hónapi felmondási igényt talált megállapithatónak. Az összegszerűség kérdésében alperes maga sem tudván megmondani, hogy mi volt a felperes fizetése, e tekintetben a fel­ peres esküvel megerősített vallomása volt az irányadó, mely szerint havonta 11,550 korona volt felperes fizetése. A perköltség egészben alperest terheli, mert a kereset összegszerűsége a birói meg­ állapítástól függött Budapest, 1922. junius 20. . Jakabfalvay biró, s. k. Ezekből látható világosan, hogy Peyernek az volt a célja engem eltenni lábalól, ezt pedig a szervezeti formák között nem tudta volna elérni, azért fordult a polgári bíróság­ hoz mert tudta, hogy ezáltal elhúzódik az és épen akor voltak a nemzetgyűlési választások és abban én nem vehetek részt, "Turul-nyomda"r.-t Salgótarján. BLAYER FARKAS ezelőtt WJETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Hirdetéseket felvesz a „Bányász“ kiadóhivatala. 1926. december 1. El ne mulassza megtekinteni Sonnenschein Dávid áruházát Női-, férfi cipők. Tájékoztatásul a vezetőségi tagoknak. A bányatelepen ugy a tagok, mint a ve­ zetőségi tagok, bizonyos tekintetben tájéko­ zatlanok, nem tudják mi a kötelességük. A tagok a vezetőségi tagoktól várják az utba­ igazítást. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére a következőket ajánljuk ugy a tagoknak, mint a vezetőség figyel­ mébe : A tagok csoportokká alakultak, meg­ választották a vezetőségeket. Ezen vezető­ ségi tagoknak a kötelessége a csoport tag­ jainak az ügyes-bajos dolgait elintézni. Ehhez azonban szükséges, hogy a tagok a vezetőség ezen munkáját elősegítsék. Ezt ugy érjük el, ha a tagok az ő ügyeikken megkeresik a vezetőségi tagokat és pon­ tosan az igazságnak megfelelően elmondják és senki nem halgat. el sérelmet, mert akkor nem lehet orvosolni és ez zugoló­ dásra ad alkalmat, amit ki lehet kerülni. A vezetőségi tagoknak viszont kötelessé­ gük, hogy a tagok körében utána nézzenek és a netalán elhalgatott sérelmeket fel­ vegye, ugyancsak a tagok által előadott sérelmeket összegyűjtse és amit az ő saját hatáskörében eltud intézni, azt igyekszik a legjobb tudása szerint elintézni. Olyan ter­ mészetű ügyeket, amelyek a vállalat igazgató­ ságához tartoznak, elintézés végett azokat az ügyeket összegyűjti és az egyesület központi titkárságának átadja. Továbbá az egyesület titkársága és a tagok között fentartja az érintkezést, kiosztja a szaklapokat az előfizetőknek, általában minden esetben úgy a tagoknak mint az egyesületnek segítségére van és eszközli a befizetéseket A szaklapok kezelése a leghelyesebben ugy történik, ha a vezetőségi tagok gyűjtik az előfizetéseket, és az összegyűjtött előfize­ tőket és az összegyűjtött előfizetéseket a helyicsoportoknak az összes vezetőségi ta­ gok leadják, akkor a helyicsoport a szak­ lap kiadóhivatalával, vagyis az anyaegyesűlettel közli és ugyancsak a vezetőség a saját hatáskörében megbíz egy vezetőségi tagot, aki a lap átvételét és elszámolásokat intézi, a fennmaradó lapokat visszaszármaz­ tatja A lap megjelenése alkalmával a lapo­ kat a központtól átveszi és átadja azoknak a vezetőségi tagoknak, akik az előfizetést gyűjtötték, kiosztás végett. A lap részére az előfizetéseket már a lap megjelenése előtt kell gyűjteni és az előfizetési dijakat bérfizetéskor kell beszedni. Ha a vezetőségi tagok ilyen beosztással végzik a munkáju­ kat, nem kerül megerőltetésbe és biztos si­ ker koronázza munkájukat Fel tehát a munkára ! A központi vezetőség. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 3. szám (1926. december 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-12-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/98d1c87c65063b32ba77d839db575873.jpg 4e1d17323ea0fa9ccc9efdc35d8e131b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/843d297cff902e851ab3efdc8cef5faa.pdf 702fccef6aa8b51193033eadb170d8e4 PDF Text Text 1. évfolyam. 4. szám. 1926. december 15. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Kiadó: FAJD PÁL. A magunk útján. Tovább folytatjuk megkezdett utun­ kat. Lapunk legutóbbi számában meg­ említettük, hogy egyesületünk bead­ vánnyal fordult a vállalat igazgatóságához, amelyben különféle sérelmek orvoslását kérte. A kerület bányamunkásai feszült figyelemmel kísérték a beadvány sor­ sát. Ezen beadvány alapján megtartott tárgyaláson rendezést nyertek olyan sérelmek, melyeket évek óta nem tu­ dott orvosoltatni a munkásság, éppen a szervezet gyengesége miatt, viszont most látja a vállalat azt az igyekeze­ tet, amely a munkásság között meg­ indult, szervezetének kiépítése iránt. Ez a lázas igyekezet meghozta a gyü­ mölcsét. A részletekkel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csupán rá akarunk mutatni arra a tényre, hogy szerve­ zetünk rövid fennállása óta már a má­ sodik bérrendezésbe folyt be ered­ ményesen. — Bár az elért eredmény nem elégiti ki teljes mértékben sem a munkásságot, sem az egyesület veze­ tőségét, mégis megnyugvást teremtett a kerületben. Ez a tárgyalás igazolja egyesületünk helyes irányát, mert például ezt a mozgalmat is a leglázasabb választási idők alatt folytatta le. Ez a tárgyalás és az elért eredmények kell, hogy az ország többi telepein is a munkásságot munkára serkentse szervezetünk iránt. Egyben azokat a munkástársainkat, akik sürgetnek bennünket, hogy cso­ portjainkat náluk is alakítsuk meg, egy kis türelemre kell kémünk, azon­ ban igérjük, hogy amint a viszonyok megengedik, illetve az alapszabályok módosítása megtörténik, ami valószinű­ leg ebben az évben megtörténik, ugy 1927. év elején kiterjesztjük működé­ sünket az egész ország területére. A szakszervezeti életnek a jövőben teljesen uj irányban kell terelődni. — Szakitani kell azzal a helytelen felfo­ gással, amely a szakszervezeteket po­ litikai célok elérésének szolgálatába állítja. A szakszervezetek ezáltal időnkint aszerint, amint a viszonyok vál­ toztak, ugyanugy változtak a taglét­ számok. Ez a taglétszám a legtöbb esetben a politikai konjunktura szerint emelkedett vagy esett. Ez okozta az­ után azt, hogy a szakszervezetekben nem tudott erős törzs kialakulni, amely Megjelenik minden hó 1. és 15-én. a szakszervezeteket meg tudta volna védeni és felül tudott volna emelkedni a napi eseményeken. Mi a szakszervezetet egy olyan szentélynek tartjuk, amelyre mindenki a megkülönböztetett tisztelettel kell, hogy tekintsen. Ezt azonban csak ugy tud­ juk elérni, ha nem engedjük aláren­ delni apró politikai kalandoknak, ha­ nem kizárólag a munkásság gazdasági ügyeit intézi. Van ezen a téren elég alkalom a munkára, csak győzzük el­ végezni. Ezt a célt tűzte ki egyesületünk, ehez a munkához hívunk segítségül minden munkást, aki törődik a jövő­ jével és a családja boldogulásával. — Meg fogjuk mutatni, hogy rövid időn belül példaként fogják egyesületünket állítani, mint amely elől jár a mun­ kásság ügyeinek elintézésében. A magyar munkásság már régóta óhajtja a szervezetek ilyen átépítését, azonban a vezérek állandóan azzal szerelték le ezen uj iránynak a köve­ telőit, hogy ez által éket vernek a munkásság közé és amíg ez az átépí­ tés megtörténne, a tőke ki fogja hasz­ nálni az alkalmat és leigázza a mun­ kásságot Ez az érvelés azután hatással volt és leszerelték az uj irány követelőit, azonban ezeknek a szivében nyomot hagyott továbbra is és a legtöbb eset­ ben elkedvetlenedést okozott, ez az elkedvetlenedés átcsapott a többi ta­ gokra is, amely végül a tagok lassu elmaradását jelentette. Ezt igazolja ha figyelemmel kísérjük a különböző szer­ vezetek taglétszámának a flugtuaciója. A legtöbb szervezetnek a tagjai ugy­ szólván kicserélődnek. Ez azután hát­ rányára van a szervezetnek, mert a tagok nem tudnak kellőképen kifej­ lődni és amikor vezetőségi taggá vá­ lasztják, nem tudja elég szilárdan a he­ lyét megállani. A salgótarjáni munkásság megmu­ tatta, hogy mennyire téves volt a ve­ zéreknek ez a beállítása. A salgótar­ jáni munkásság látva azt a nemtörő­ dömséget, amellyel ügyüket a bánya­ munkás szövetség kezelte és ezáltal a munkásság tetemes kárt szenvedett, nem akarta magát kiszolgáltatni a tő­ kének, elhatározta tehát, hogy szer­ vezetét átépíti. Amikor ezen elhatá­ rozó lépést megtette, számolt mind­ azzal, ami ennek a nyomába jár, de elhatározása szilárd és eltántorithatatlan volt és a cselekvés terére lépett. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 KJ A cselekvés meghozta a gyümölcsét, itt áll a gazdasági szakegyesület. A Salgótarján vidéki bányamunká­ sok ezen cselekedete megcáfolta a ve­ zérek állításait és beigazolta, hogy a vezérek önző érdekből és hiúsági szempontból akadályozták a munkás­ ság akaratának keresztül vitelét Ami­ kor a munkásság akaratának érvényt szerzett, megindult a rágalom hadjárat és ennek a hadjáratnak a szolgálatá­ ba állították összes rendelkezésre álló eszközeiket. Nem kíméltek pénzt, em­ bereket, nem válogattak az eszközök­ ben. Természetesen a legtöbb esetben a vezérek nem maguk álltak ki a rá­ galmakkal. hanem szerencsétlen kis embereket dobtak a küzdelembe és amikor a rágalmakért helyt kellett állni, ezen kis embereket cserben hagyták és a következményeket ezek­ nek kellett viselni. Nem éreztek lelkifurdalást, nem fájt nekik, hogy szerencsétlen, családos munkásemberek műszakokat vesztet­ tek és pénzbüntetéseket fizettek, ame­ lyeket ártatlan családanyáknak és a gyermekeknek kell megkoplalni. A vezérek a nagy ágyukkal jöttek és azt mondották, hogy a szakszervezeti ta­ nács nem fogadja körébe ezen egye­ sületet és ez által nem tartozik a nagy nemzetközi egységbe. Ennek a hirdetésnek a hangos propagálásában bíztak, hogy ez vissza tartja a bányamunkásokat. Azonban a bányamunkásság eljutott már odáig, hogy feltudja fogni a helyzetet és még élénken emlékezik azokra az időkre, amikor a győző államok az úgyneve­ zett béke után Magyarország iparát és kereskedelmét megbénították, ezál­ tal Magyarországon sok százezer mun­ kás kezet tétlenségre kárhoztattak és nyomorba döntöttek sok millió ártatlan embert. Hol volt akkor a nemzetközi szolida­ ritás, miért nem jött a magyar mun­ kásság segítségére, akkor lett volna a legjobb alkalom arra, hogy bebizonyít­ sák a nemzetköziség helyességét Azonban akkor elmaradt a nemzet­ közi szolidaritás megnyilvánulása, hagyták a magyar munkásságot ver­ gődni, nyomorogni. Ennek tudatában a magyar bánya­ munkásság kifogja építeni szakszerve­ zetét azzal a nemzetközi érzéssel, hogy a külországok munkásaival együtt éber és mindenkor, ha módjában van, támo­ gatja harcában a nemzetközi tőkével �2 szemben. Azonban nem engedi meg, hogy ezt a nemzetköziséget a saját nemzetével szemben kihasználják. Mi harcba szállunk a tőkével, akár nemzetközi, akár nemzeti, ha a munkásság érdekei megkívánják. Azonban mi is érvényt szerzünk azon akarásunk­ nak, hogy az országban elsősorban a magyar munkásság érdekei érvényesül­ jenek, ugyan úgy mint a többi orszá­ gokban, ahol elsősorban a saját orszá­ guk ügyeit intézik és csak azután jön a nemzetköziség, úgy mi elsősorban magyarország ügyeit kívánjuk szolgálni, mert nem várhatjuk senkitől országunk helyzetének a javítását. Végre a magyar munkásság is nyíl­ tan és világosan foglal állást és nem engedi gazdasági szervezetét jelszavak­ kal tönkre tenni, hanem igenis nyíltan szint vall és ugyan úgy mint a többi országok munkássága, első sorban a saját nemzeti érdekeit szolgálja és azután a nemzetköziséget, ugyan ezt követi a magyar munkásság. Ezt a salgótarjáni munkásság elsőnek ismerte fel és ezen felismerésük után cselekedett és ezen cselekvésért az ország munkássága elismeréssel fogja jutalmazni. Ezt a gondolatot fog­ juk terjeszteni az egész ország terüle­ tén, ennek a gondolatnak a zászlóját bontottuk ki és ez alá a zászló alá hívjuk a munkásságot. Tömörüljenek és mint egy ember emeljük magasra, a győzelem nem maradhat el, ezen győzelem a munkásság győzelme. Bebizonyította a salgótarjáni munkás­ ság, hogy a vezéreknek nem volt igazuk, mert íme megalkotta szerveze­ tét és a tőke nem tudta letiporni őket, sőt engedményeket volt kénytelen tenni Ezen engedményeket nem azért tette, mert jó szive volt, hanem azért, mert látta a munkásság kemény aka­ ratát, amellyel anyagi érdekeinek a megvédéséért sikra szállt. Ebben a tudatban folytatjuk szervezetünk kiépí­ tését Fel a további küzdelemre ! Befejezés előtt az országgyűlési képviselő választások. A választási agitáció elindításávál kapcso­ latosan, mind több és több szó esett a bányamunkások magatartását illetőleg. A szociáldemokrata párt is jelölteket küldött mindazokba a kerületekbe, amely kerületek 1922-ben sikerrel vívták meg a választási küzdelmet Ezek között a bányakerületek között szerepelt Dorog, Pécs, Tatabánya, Salgótarján, Sajószentpéter, Edelény, Ózd, Pilisvörösvár, amelyek kifejezetten bányászkerületek, ezeken kivül még körülbelül 4-5 olyan kerületben voltak jelöltek, amelyek ugyancsak bányászok segítségére támaszkod­ tak. 1922-ben az előbb említett kerületek sikeresen fejeződtek be a párt részére Dorog, Tatabánya, Pécs és Salgótarjánban. A többi kerületekben is olyan nagyszámú szavazatot kaptak a szociáldemokrata párt jelöltjei, hogy csak igen minimális szavazattöbséggel győztek fölöttük az ellenjelöltek. A jelenlegi választások alkalmával ezeken a helyeken mindenütt állítottak jelölteket, ami befejezése után lesújtóan végződött a szociáldemokrata párt jelöljeire. A választási hadjárat alatt sokféle űrügyet kerestek a bukások kimagyarázására, de főképpen a salgótarjáni választókerületre vonatkoztatták. Amikor kiderült, hogy a salgótarjáni választó­ kerületben a szükséges ajánlásokat a szociáldemokrata párt jelöltje nem tudta megsze­ rezni, egyesületünket állították oda, mint egyedüli bűnbakot, akit a legaljasabb rágal­ A BÁNYÁSZ makkal illettek, hogy az egyesület az oka annak, hogy a kerületben nem sikerült a mandátumot megszerezni. De csakhamar ki­ derült, hogy elbukott Peyer Károly a dorogi kerület jelöltje, de elbukott Tatabánya, Ózd, Sajószentpéter és a többi kerület jelöltje is. Az előbb emlitett kerületek bukása után nyilvánvalóvá vált, hogy nem is az egyesületünk vezetői voltak okai a salgótarjáni bukásnak, mert hiszen a salgótarjáni kerület­ nél sokkal tömörebb munkáslakta kerületek buktak el, nyilvánvaló tehát, hogy itt súlyo­ sabb bajoknak kelletett történni. De mert velünk kapcsolatosan nagyon sok szó esett, ezért kénytelenek vagyunk megállapítani mind azokat a bajokot, amelyek 5 éven keresztül az elmúlt nemzetgyűlési választások óta lezajlottak. Ezt pedig tesszük azért, hogy a hibákat ne a kis emberekben, hanem a vezérekben, általában a párt intéz­ ményeiben keressék és akik őszinték és nyíltak akarnak lenni, azok könnyen meg­ találhatják Peyert és társai tülekedő, paktumos politikájában. A sulyos politikai bak­ lövéseket nem lehet aljas piszkolódásokkal és rágalmakkal leplezni, amelyeket éveken keresztül folytattak. A munkásság egységé­ nek ápolása helyett állandóan a gyűlöletet és széthúzást szitották. Nem törődtek a munkásság gazdasági érdekeinek fejleszté­ sével. Elveszitették a munkásság előtt bizal­ mukat Ennek köszönhető a szociáldemokrata párt sulyos vesztesége a munkáslakta kerü­ letekben. Az előbb emlitett kerületek közül Dorogon Peyer Károly, a szociáldemokrata párt legkiválóbb vezére bukott el, amely bukást az ellene használt terrorral akarja kimagyarázni. Elhisszük azt, hogy volt terror, de volt terror 1922-ben, bizonyára nagyobb mint az idei választásoknál, de a terrorral szemben ott ált 1922-ben a munkásság lelkesedése, amelyet a szociálizmusba vetett hit táplált 1926-ban hiányzott a lelkesedés, mert a csalódások ezrein mentek keresztül azok a munkástársak, akik hivatva lettek volna a terrorral szemben síkraszállni. A tatabányai kerület méghűebb képet ád mint a többi elbukott kerület, mert hiszen 1922-ben 3 és fél ezer szótöbbséggel válasz­ tották meg Kabók Lajost, a keresztény szo­ cialista Kocsány Károllyal szemben. Míg az idei választások alkalmával megfordult a kocka, Kocsány Károly lett a kerület országgyűlési képviselője 3 és félezer szótöbbséggel. Egy csöppet sem tapsolunk ezen fájdal­ mas látványosságon, de mégis megkellett mondanunk véleményünket, mert a munkás­ ságnak, akinek elsősorban érdekei fűződnek a megfelelő képviselethez, sikra kell szállni, ugy az egyik, mint a másik igazságtalansá­ gokkal és meg kell mondani a munkásság volt vezetőinek nyíltan a hibáikat, nehogy azok tovább terjedjenek és méginkább rodthasszák a már rodthadásnak induló tes­ tet De meg kell mondani azt is, hogy a munkásság az elmúlt tapasztalatokból levonja a következtetéseket és cselekedni fog, mert élni akar. 1926. december 15 Véget ért az Angol bányamun­ kások harca. A lapunk harmadik számában már meg­ emlékeztünk az angol bányamunkások gigászi küzdelméről, amelyet nemcsak az angol bányakapitalisták, mondhatnónk az egész európai bányakapitalisták ellen folytattak. Ha őszinték akarunk ma­ radni, akkor a bányamunkások harcát védelmi harcnak kell elismerni Védelmi harcnak azért, mert az angol bányamunkások harcá­ ban nagy szerepe volt a német, belga, fran­ cia és cseh, de még a lengyel kapitalistáknak is. Emlékszünk arra az időre, amikor az előbb említett államok bányatulajdonosai a munkások ellen folytattak harcot csak azért, hogy a kitermelt szenüket verseny­ képessé tehessék és ezáltal a többi Európai állam bányáinak nehézségeket okozhassanak. Tömegével bocsájtották el a munkásokat, meghosszabbították munkaidejüket, leszorí­ tották a munkabéreket Ezeknek a bánya­ kapitalistáknak az angol sztrájk kedvező piacokat teremtett. Egyetlen egy esetben sem hallottuk a sztrájk alatt panaszkodni őket, sőt ellenkezőleg, állandóan emelték a szén árakat és ezzel igyekeztek szaporítani vagyonukat Munkásokat fogadtak vissza munkába, hogy ezáltal termeléseiket növel­ jék és hogy az angol sztrájk folytán beállott szénhiányt pótolják. örült jövedelmekre tettek szert amely jövedelmeket az angol bányászok sztrájkjának hiányában sohasem értek volna el Az angol bányásztrájkot megelőzőleg már az Európai bányák kivétel nélkül nehéz gazdasági válságokkal küzdöttek, az a sok millió tonnát kitevő angol szén, amely közel hét hónapos sztrájk alatt elmaradt egyelőre a szénválság megszűnését látszik mutatni. De tévesen volna azt hinni, hogy ezzel a jövőt illetőleg a szénválság elmúlott Ha jelenleg mutatkozik is a szénben kereslet, az csak egy nagyon rövid átmenet lesz, mert hiszen az angol bányatulajdonosok éppen ezért provokálták a harcot, hogy meg­ hosszabbítsák a munkaidőt, kiéheztessék a munkásokat és ezáltal kényszerítsék több termelés elérésére. Az angol bányatulajdo­ nosok elgondolása sikerűit Meghosszabbítot­ ták a munkaidőt leszállították a munka­ béreket és kerületenként kötöttek béregy­ séget a kerületi bányák teherbíró képessé­ gének megfelelöleg. Ebből természetszerűleg az következhetek, hogy már magában Angli­ ában a kerületi bányák között indul meg őrült verseny a termelés fokozására, s a munkabérek csökkentésére. De a verseny fokozódni fog kifelé, külömböző ország bányáival szemben is, Ezen versenyeknek ugyancsak az lesz a következménye, hogy az Európai bányák összeségének harcot kell vívni az angol bányákból előállított több­ termeléssel. Tehát az angol bányászok harca európai bányász harccá fejlődött ki. Nagyon rövid idő múlva éreztetni fogja hatását az angol bányamunkások munkáidéjének meghosszab­ bitása egész Európaszerte. Az angol bányamunkások harcánál fog­ lalkoznunk kell a bányász intemacionálé liszt- és termény magatartásával is, mert az angolok harca kereskedése egyuttal seregszemléje is volt az Internacionálénak. Talán soha az Intemacionálé fenn­ SALGÓTARJÁN. állása óta szomorúbb tapasztalatokat nem nyerhettünk magatartásáról, mint a jelen Telefon szám: 64. esetben. Mi ugy tudjuk, hogy az Internacio­ nále azért alakult, hogy abban az esetben, amikor valamely ország munkásai ellen a nemzetközi kapitalizmus támadást intéz, nemzetközien kell a harcot megvívnia. Ért­ El ne mulassza hetetlen módon ez alkalommal sem tette meg kötelességét, sőt ellenkezőleg, szabadon megtekinteni engedte a bányakapitalistákat, az angol bányamunkások harcának leverésére. Csak emlékeztetni kívánjuk lapunk olvasóit azokra a nagy összegekre, amely összegek látszólag Oroszországból érkeztek az angol bányászok segélyzésére. Kiderült, hogy ezek az össze­ áruházát gek tulajdonképen nem is Oroszországból, hanem Németországból, a nagy bányakapita­ Női-, férfi cipők. listák jóvoltából jutott el Oroszországon keresztül az angol bányászok segélyzésére. GESCHEIT JÓZSEF Sonnenschein Dávid �1926. december 15. Tehát a német bányabárók segítették elő az angol bányamunkások segélyzését, csak azért, hogy az angol sztrájk minél tovább tartson és ez alatt a német bányákat erősitsék. így néz ki tehát a bányász Intemacionálé, mert hinni sem mernénk, hogy a bányász Internacionálénak arról a gálád és csúfos táma­ dásról tudomása ne lett volna. Ha pedig nem tudott, akkor azzal is bizonyítékot szolgált tehetetlenségéről. Minden józan gondolkozó ember, aki hitt a nemzetköziség­ ben meg volt győződve arról, hogy azt a harcot, amely harc az európai bányászok harcának látszott, a Bányász Intemacionálé minden rendelkezésre álló eszközzel győze­ lemre segíti. Fájdalom, a reményeink össze­ dőltek, mert az angolok, kik férfiasán, éhezve, nyomorogva küzdöttek mindnyájunk érdeké­ ért, egyedül maradtak. Nem, hogy csak egyedül maradtak, hanem mondhatnók a segitség helyett támadásban részesültek, mert hisz a németek, franciák és lengyelek az ô országuk munkásainak verejtékéből kitermelt szénnel támogatták az angol gyár­ ipart és közüzemeket. Hirdették ugyan a szolidaritást, de ugyan akkor vakon mentek és termeltek. Szállították a mérgezett tőrö­ ket, amelyek mind több és több angol bányászt döftek le, mind több és több áldo­ zata lett az angol harcnak, amely lassan elvérzett. Ezekből a fájdalmas jelenségekből le kell vonni a magyar bányászoknak is a tanulsá­ got Látniok kell, hogy milyen magatartást tanúsítottak azon országok, amelyek az angol bányászsztrajkból hasznot élveztek. Jó lehet az angol bányász sztajknak hatása magyarországon is érezhető volt, már az előző lapunkban megemlékeztünk, amidőn azt mondtuk, hogy egy csöppet sem tapso­ lunk az angol bányászok harcából hozzánk eljutott eredményének, mert tisztában vol­ tunk vele, hogy ennek a reakciója elmarad­ hatatlan. De mert nem rajtunk mulott ezen világra szóló nagy harcnak az eldöntése, a jövőt illetőleg figyelemmel kell kísérnünk ennek következményeit. Résen kell lennünk, hogy a közelgő veszedelemmel meg tudjunk küzdeni Ne tekintgessünk jobbra és balra, hanem nézzük csak az elénk kerülő nehéz­ ségeket, mert ha mi a más bajait próbáljuk orvosolni, akkor a saját bőrünkkel fogunk fizetni. Az Intemacionáléba vetett reménye­ ink összedőltek, az azonban ne csüggesszen senkit, mert a csüggedés ujabb károkat és veszteségeket jelenthet számunkra, hanem fogjunk össze mindnyájan, legyünk testvérek, kéz a kézben vivjuk meg harcainkat, amelyet senki sem fog megvívni helyettünk. Bérrendezés. A szénkonjukturális idő elmúlásával meg­ szűnt annak a lehetősége is, hogy a bánya­ munkásság a szakmánybér, vagy általában a munkabérekben mutatkozó eltolódásokat időről-időre a bányavállalatok képviselőivel rendezhessék. — A legutolsó bértárgyalás 1924. január 9-én volt, az akkor megállapi­ tott bérek még jelenleg is érvényben van­ nak. Éppen ez tette szükségessé, hogy a bányatársulathoz bérkérvénnyel forduljanak a szaktársak, amelyben kifejezetten a bé­ rek kiegyenlitését kérjék. Egyesületünk bizalmiférfi testülete 1926. 3 A BÁNYÁSZ évi november hó 7-én tartott ülésén foglal­ kozott a memorandum beadásával, amely­ ben kérték a bányaigazgatóságtól a szak­ mányok revízió alá vételét, a fenntartási szakmány általános rendezését, a fa és szén­ járandóság kiterjesztését a fiatalkorú mun­ kásokra. Végül a karancskeszi és környék­ beli munkások villamoson való szállítását. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen kérvényt megelőzőleg már 3 ízben fordultak a salgó­ tarjáni munkástársak a bányaigazgatóság­ hoz az előbbi panaszok orvoslásáért, a bányaigazgatóság a beadott kérvényre még csak választ sem adott. Már pedig 1924. óta a szakmánybérekben lényeges eltolódások történtek, amely eltolódások feltétlenül or­ voslást igényelnek. Ha figyelemmel végig­ kísértük a szakmánybérek alakulását, akkor mindinkább láthattuk, hogy egyik-másik üzemnél a megkívánt átlagos vájárkeresetet sem voltak képesek elérni. Nagyon érdekes szerepe jutott itt a keresetek alakulásánál az ugynevezett prémiónak. Azoknál az üze­ meknél, amely üzemek elérték az átlagos keresetet, ott a csapatok 35—40 százalékos prémíó segítségével tudtak szert tenni az át­ lagos keresetre, mig ahol az átlagos vájárkereset megközelithetőleg sem volt elérhető, ott már prémiós csapat alíg akad egy-kettő. A beadott kérvényünkre a bányaigazga­ tóság folyó hó 9-én délután 3 órát tűzte ki tárgyalási időül, amelyen részt vett az egye­ sületünk központja, valamint Egyesületünk 14. helyicsoportjának kiküldöttei. A tárgya­ láson ugyancsak megjelentek a bányaigaz­ gatóság képviseletében az összes kerületi üzemfőnökök és a központi igazgatóság kép­ viselője. A tárgyaló felek a beadott kérvényt pontról-pontra vették át, szenvedélyes vita fejlődött ki a fenntartási szakmányok ren­ dezése körül. A megjelent bizalmiférfiak adatokkal igazolták a fenntartási szakmány tarthatatlanságát Ugyancsak bebizonyították azt is, hogy egyes üzemeknél az átlagos ke­ reset a meglévő szakmányokkal egyáltalán nem érhető el. A bányaigazgatóság képviselői a szak­ mánybérek felemelése alól azzal tértek ki, hogy a szénkonjuktura a szén árakat anynyira leszorította, hogy egy béremelés a szén eladási árában éreztetné hatását s ezáltal versenyképtelenné válnak és nem volnának képesek üzeműket fenntartani Itt megje­ gyezni kívánjuk, hogy ez volt az álláspont­ juk akkor is, mikor igazán nem volt arra gondjuk, hogy hogyan is adják el szenüket A bizalmiférfiak által előadott panaszokra a bányaigazgatóság elrendelte, hogy Kisterenyén, Augusztaaknán, Szánáson, Karancsberényben, Frigyesaknán és Etesen a prémió alapot fogja leszállítani, s ezáltal lehetővé teszi, hogy a csapatok minél na­ gyobb számban jussanak a prémióhoz, amely a keresetet feljavitja. Továbbá el­ rendelte, hogy a széncsapatok által elvégzett fentartási munkálatok nem számítanak rendes termelési műszakoknak, hogy ezáltal a prémíó könnyebben legyen elérhető. To­ vábbá elrendelte a bányaigazgatóság, hogy a nőtlen munkások, amennyiben azok családfentartók, ugyanolyan szénjárandóságban részesüljenek mint a nős munkások. A fa járandóság kérdését pedig úgy kivánja ren­ dezni, hogy utasította az üzemvezetőséget, hogy a bányákból nagyobb mennyiségű öreg fát mentesitsenek hogy ezáltal a munkásság részére több öreg fa jusson kiosztásra. Vé­ gül elfogadta a bányaígazgatóság, a tárgyaló bizottság azon kívánságát, hogy a bányából kikerülő munkástársak a külszínen való elhelyezésük alkalmával magasabb fizetésbe részesüljenek, mint a velük egy munkára beosztott napszámosok A fizetés megállapí­ tását az igazgatóság egy későbben kiadandó rendelettel lépteti életbe. A karancsaljai villamos vasút igénybe­ vételét elvben elfogadta a bányaigazgatóság, csak jelenleg azért nem tud kívánságunknál eleget tenni, mert nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű födeles kocsi, amely­ ben embereket lehessen szállítani, nyílt kocsiban pedig ember szállítás életveszélyes, de egyébként az iparhatóság ehez nem járult hozzá. A szakmánybérek ilymódon való rende­ zése egészen őszintén szólva nem elégítenek ki bennünket, mert ez alkalommal is beiga­ zolódást nyert, hogy a szakmányok csaku­ gyan olyanok mint a harmónika, mint ahogy azt bányász nyelven szokták mondani. De azt gondoljuk, hogy egy lépést mégis tettünk előre, mert kiléptünk abból a régi letárgiából, amiben évek óta éltek munkásaink és hisszük, hogy rövidesen alkalom nyilik a szakmánybérek revíziójának hozzászólásá­ hoz, amikor a pengőrevaló átszámításra kerül a sor. Addig is a salgótarjáni munkásság készüljön, gyűjtsön megfelelő adatokat, amelyeknek segítségével a jelen tárgyalásnál fenmaradt sérelmeket megtudja szűntetni. Egyik rágalmazó a bíróság előtt — Az egyesületünk megalakulásával egy­ idejűleg, ismert helyről irányított rágalomhadjárat indult meg az egyesületünk vezetői ellen. Jó hiszemü emberek hátamögé bújva ugratnak be embereket, hogy azáltal aljas céljaikat elérjék. Ez történt legutóbb Zagyvapálfalván. Fodor János, munkástársak előtt Csóka Vendel egyesületünk titkáráról azt a kijelentést tette, hogy Csóka Vendel a „Pannóniá"-ban nők társaságában az egye­ sület pénzét mulatta el Csóka Vendel, egyesületünk titkára Fodor Jánost feljelentette a salgótarjáni kir. járás­ bíróságnál, amelyet folyó hó 10-én d. e. 9 órakor tárgyalt a járásbíróság. — Csóka Vendel a vádlott megbüntetését nem kí­ vánta, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy a kijelentését vonja vissza és kérjen bocsá­ natot, amelyet Fodor János a járásbíróság előtt meg is tett. — Bocsánatkérés után a járásbíróság 500.000 korona perköltség meg­ térítésére marasztalta el Fodor Jánosi, amit most megköszönhet azoknak, akik őt beugratták. Friedmann Rezső RUHAÜZLET. Dus választék férfi-, fiu téli kabátokban, városi bundákban. Külön mérték utáni osztály. Kedvező fizetési feltételek. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árat feltűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfi-és fiu kabátok és öltönyök. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és ezüst ékszer különlegességekben. Veszek törött aranyat és ezüstöt a Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli vállalok. — — — Órajavitások műhelyemben árban �A BÁNYÁSZ 4 A kis érzékeny. T. szerkesztő úr! A "Bányamunkás"-ban megjelent cikkre, válaszképen az alábbi sorok leközlését kérem. Ügy látom, hogy Peyer úrnak fáj a feje Salgótarján miatt, mert mással sem tud foglalkozni csak mindég a salgótarjániakkal. Mindenféle tücsköt, bogarat felénk hány, nem tudja igazán, hogy mi baja van önönmagának és itt keresi a gyógyszert a beteg­ ségére. Itt ugyancsak nincs patika számára, itt hiába kereskedik, ugylátom személyekben keresi a hibát. Ne keresse senki másba, csak önönmagában, mert nagyon rossz vezérürü volt és megkerülte a nyáj, nem csak itt, hanem másutt is, mert nem kellett kolomposnak Dorogon sem. Akkor megérte­ ném a piszkolódását, ha bebizonyította volna ránk más kerületben a győzelmét. De ugy látszik, t Peyer urnak nem fontos semmi más, csak hogy vannak személyek, akiket uton, útfélen mocskolhat Igen szépen kérem t Peyer ur: Nekünk elég volt ezekből, nem kérünk többet belőle. Vissza emlékeztetem b. ügyeimét arra az időre, amikor azt felelte a felszólalásomra, hogy nem mehetünk a hercegprímáshoz pénzért Hogy én meg­ mondtam akkor is a munkásság panaszát, amikor ezt a feleletet adta, hogy jobban tudja mint én, amire én azt feleltem, hogy sajnos jobban tudja, de én csak ugy szeret­ ném tudni, de én pedig jobban érzem. Nem csoda más külömben is, hogy ez igy volt, mert mi nem egyforma szocialisták voltunk soha, mert t Peyer ur fizetésért, én pedig Szettem. Tehát melyikünknek nagyobb érdeke akkor a szocializmus, annak-e, aki urat játszott, vagy aki koplalt ön mellett, tessék vonja le a konzekvenciát, Peyer úr talán érzi mit vesztett ? de én még eddig ugy érzem, hogy nem vesztettem és meg vagyok győződve, hogy nem is fogok veszíteni. Csak egy kérésem van még t Peyer úr, tessék megkérdezni az összes munkásságot, mennyinek volt könnyebb az élet 1922-óta, amióta mint munkásvezér volt a parlamentbe. Én erre azt telelem csak, hogy a munkás még nem volt olyan rossz helyzetben, mint ez idő alatt Mert minden jogos harca meddő maradt, mert a harc vége sohasem az volt, amiért kezdtük a harcot Mert a vezér ur nem érezte jó magát a harc alatt és kibúvót keresett. A legnagyobb eredmény 1924-ben volt a társláda összpontosítása, amit még most sem élvezünk két és fél év után. Ezt a szép eredményt is oly soká kapjuk meg. Ugy látszik t vezér urnak semmi sem sürgős a munkások érdekében, csak a saját érdeke a fontos. Mert ezért sok személybe belekapaszkodik, hogy a saját kudarcát másra kenhesse. Engem ugyan hiába céloz, mert nem talál, mert a Bánya és Kohómunkások Szervezetét nem az én személyem tette tönkre, hanem az öné, mert én mint helyi vezető megtettem a magamét, de a fővezér nem tette meg. Csak egyet aján­ lok b. figyelmébe, tessék nyugodt lenni, egész őszintén elmondom, kár minden eről­ ködés, a munkás tudja, hogy Menczel-e a hibás, vagy Peyer. Engem hiába keres bűn­ baknak, mert én csak Salgótarjánban vagyok. Azt kérdem végzetük ki a hibás Tatabányán és ti^O^bás Dorogon és ki a hibás Vörös­ váron és igy tovább, hogy elvesztették a bizalmukat a munkások előtt? a kérdésre a könnyű, mert azt megadták önnek a dorogi választók. Menczel András. "Turul-nyomda“ r.-t., Salgótarján. 1926. december 15. Meddig késik még a bányatárspénztárak központosítása ? A bányatárspénztárak központositására szóló rendelet kiadását a népjóléti miniszter 1927. évi január hó 1-ére ígérte, illetve kilátásba helyezte, hogy akkorra megkezdheti működé­ sét. Ez év október hó 7-én Budapesten tar­ tott ankéten a miniszter képviseletében meg­ jelent államtitkár szintén azzal próbálta meg­ nyugtatni az izguló küldötteket, hogy az uj év örömet fog hozni a bányászoknak, mert meg­ lesz a központositás. Azótától fogva szélcsend uralkodik, allig le­ het hallani, hogy mi is fog történni a rende­ let kiadásával. Most azután, a választások alatt ismét hallottuk, hogy rövidesen meglesz a kivánt eredmény. Dacára az ujabb igéret­ nek, mégis kell foglalkoznunk a társpénztárak problémájával, még pedig azoknak a nevében, akik a jelenlegi nyugdijuk mellett nyomorog­ nak és faluról-falura koldulni járnak. Elhisszük ugyan, hogy az illetékeseknek vannak nagy elfoglaltságaik, de ugy érezzük, hogy a nemzet becsülete megköveteli, hogy a nyomorgó nyugdíjasok a koldustarisznyát végre egyszer és mindenkorra félre tehessék. Ezt pedig csak ugy tehetik félre, ha a népjóléti miniszter, akinek a kezében van szerencsétlen munkástársaink sorsa, minden gondolkozás nélkül cselekedni fog. A rendelet kiadása már annál inkább is szük­ séges, mert senkisem tudja, hogy mit is fog az tartalmazni. A rendelet utolsó pillanatban való kiadása károkat idézhet elő, mert hiszen annak végrehajtása, nem lesz olyan egyszerű prob­ léma, mint azt bárki is hiszi. Egyébként itt közöljük le a népjóléti minisz­ terhez egyesületünk . nevében benyujtott me­ morandumot, a folyó évi október 7-én meg­ tartott társpénztári ankét alkalmából. A magyar kir. munkaügyi és népjóléti mi­ niszter ur áltat 1926. évi október hó 3-án megtartott értekezleten a következőket állapí­ totta meg: A magyar kir. miniszter ur előiratában meg­ állapítja, hogy a nyug bérre biztosított altiszte­ ket és munkásokat négy csoportba sorozza. 4. §.-ban. Nyugbérbiztositás céljául szolgáló javadal­ mazást (nyugbérbiztositás alapösszege) az I. csoportban évi 1200 pengő, a II. csoportban évi 820 pengő, a III. csoportban évi 720 pengő, a IV. csoportban évi 480 pengő. A jelenlegi biztosítottak létszáma kereken 36000 tesz ki. A fenti munkáslétszám ugy oszlik meg, hogy Az I. csp. 1. 95 % 342 biztosítási alap­ összeg 1200 pengő. A II csp. 4.95% 1490 biztosítási alap­ összeg 820 pengő. A III. csp. 36.26 % 13051 biztosítási alap­ összeg 720 pengő. A IV. csp. 58.65 % 21117 biztosítási alap. Altiszt, illetve munkás a fenti megoszlás szerint évi javadalmazása, mint biztosítási alapösszeg 17,000.000 pengőt tesz ki, amelynek 14 %>-a mint biztosítási járulék 238.000 pengőt tesz ki. A fenti összegből nyugdíj járandóság a jelenlegi 9775 létszámú nyugbérest alapul véve: Az I. csoportban havi 1,000,000 korona. A II. 700,000 A III 600,000 A IV. 400,000 összeget állapított meg negyvenéves szolgálati maximális nyugbért A salgótarjáni szénmedence bányamunkásai­ nak felfogása szerint lényegesebben rosszabb helyzetbe juttatná a munkásságot a Jelenlegi helyzetnél is, ezért a maga részéről szüksé­ gesnek tartja a rendelettervezetét lényegesen korrigálni megtenni. és az észrevételeit az alábbiakban Eszerint az az óhaj merült fel, hogy a IV csoport helyett III. csoport állapíttassék meg, még pedig ugy, hogy az 1. csoportba tartozzanak az összes altisztek, II. csoportba tartozzanak az összes vájárok, segédvájárok és a szakképzett iparosok, III. csoportba tartozzanak az összes csillé­ sek, napszámosok és egyéb urasági munkások. Ugyancsak az az óhaj merült fel, hogy az évi javadalmazások is emeltessenek fel, még­ pedig a következőképen: Az I. csoport évi 1 800 pengő 14 százaléka 232 pengő, maximális nyugbér 22.500,000 K. A II. csoport évi 1.20Ö pengő 14 százaléka 168 pengő, maximális nyugbér 15.000.000 K. A III. csoport évi 800 pengő 14 százaléka 112 pengő, maximális nyugbér 10.000.000 K. A fenti összeg alapján évi beszámítható javadalmazás 35.778.800 pengő és ez összeg 14 százaléka 5.409.023 pengő volna az az összeg, amely összeg a nyugbérek folyósítá­ sára szolgálna. A népjóléti és munkaügyi miniszter ur által előirányzott biztosítási összeg között 129 szá­ zalékos emelkedés van, míg a nyugbérben az emelkedés kereken 100 százalék. Tehát gon­ doskodva van arról is, hogy a nyugbérpénztár a reá háruló kötelezettségének eleget te­ hessen. A népjóléti és munkaügyi miniszter ur ter­ vezetével szemben kérjük azt is, hogy a maxi­ mális várakozási idő 5 évnél kezdődjék és a földaiatti és a nehéz iparban foglalkoztatott munkásoknál 30 évnél, a külszíni munkások­ nál pedig 33 évnél végződjék. E szerint a be­ számítható nyugdijévek a következőképen alakulnának: Eltöltött 5 évi szolgálat után 20 % 5—15 évig 2.0 % évi emelk. 20 „ . 15—25 < 2.5 » » 25 < . 25—35 < 3.5 35, 35 év összesen 100 < A fenti táblázat értelmében a földalatt dol­ gozó és a nehéz iparban foglalkoztatott mun­ kások által eltöltött egy évi szolgálati idő a nyugbérmegállapitásnál egy és fél évnek szá­ míttassák. Az özvegyi és árva nyugbér pedig a követ­ kezőképen állapittasék meg: A elhalt nyug­ díjas özvegye a férje után járó nyugdíjnak 50 százalékát, az első gyermek 25 százalékát, a második gyermek 35 százalékát, a negyedik gyermek pedig az özvegynek járó nyugbér 40 százalékát kapja nyugbér gyanánt. 78. §-hoz. A rendelet fenti §-a értelmében az eddig el­ töltött szolgálati időket 1919. évi január 1-től eső időre számítaná be, amellyel szemben mi kérjük, hogy az eltöltött szolgálati időket, amelyeket a biztosított elfogadható okmányok­ kal igazolni tud, tekintet nélkül arra, hogy hol és miótától fogva töltötte el, a nyugbér jogo­ sultságban beszámíttassák. 9. §-hoz. A nyugbérre jogosult nyugbérezése esetén, ha különböző osztályokban töltötte el szolgá­ lati idejét, a legmagasabb nyugbérosztályban nyugbéreztessék. (Folytatása következik.) BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 4. szám (1926. december 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-12-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0553b7e03597a8ff44b69e9b431ef711.jpg 6f607cc60b62160a0d922b075354de90 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b89dac0bca67d13acb9c8c24d5c219c8.pdf 0233235554fb00dae7b9e8e141e87cda PDF Text Text II. évfolyam. 1. szám. január 1 A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Egyesületünk összes tagjainak és lapunk előfizetőinek boldog új­ évet kíván a Szerkesztőség. Uj esztendő. Nehéz, gondokkal terhes esztendőt zártunk le. Kezdődik az uj esztendő. — Reménnyel tekintünk az uj év elé, bár tudjuk, hogy újra nehéz harcokat kell megvivni, azonban a harcok em­ berei vagyunk, nincs okunk zugolódni a harcok miatt, nem is tesszük, bát­ ran nézünk a harcoknak eléje. Ez a harckészség, amely bennünk van, ad erőt a harcok megvivásához. A elmult esztendőben a bányamunkásság nagy és nehéz harcokat vivott meg. Ezen harcok között a legjelen­ tősebb harcot a Salgótarján és vidéke bányamunkásai folytatták le. Kora ta­ vasszal Salgótarján vidékén oly nagy volt a nyomoruság, hogy a munkásság a legvégsőkre határozta el magát. — Felkerekedett családostul és nekiindult, hogy Budapesten a kormánytól kér támogatást. Ezen megmozdulása a munkásság­ nak a kormányt arra az elhatározásra birta, hogy a városban épitkezési hite­ leket bocsájtott rendelkezésre, köz­ munkák végrehajtására adott utasítá­ sokat, ugyancsak a város is kapott hitelt, amelyekből megindult a köz­ épületek építkezése. A munkásság ezen munkák megin­ dítása után némi elhelyezkedést ta­ lált. Ugyancsak történtek lépések a salgótarjáni szénnek az elhelyezése körül, amelynek eredményeként a bá­ nyamunkások is elhelyezést találtak. A munkák megindulásával megkez­ dődött a munkásság között a törek­ vés, hogy utolérje magát és a nyomo­ rúságban szerzett adósságait kiegyen­ lítse és uj erőt gyűjtsön a jövő küz­ delmeihez. Ezen igyekezetében jutott idő arra is, hogy a már kivívott ered­ ményeket megvédje. Ezen munkájának eredményesebb végrehajtása érdeké­ ben összeütközésbe jutott a „Bányamunkásszövetség“-gel azért, mert a szövetség nem volt hajlandó belátni azt a nyomorúságot, amelyben a mun­ kásság sínylődött. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Arra kérte ugyanis a salgótarjáni bányamunkásság a szövetséget, hogy szállítsa le a tagjárulékot, hogy ez ál­ tal helyre hozza már-már lezüllött szervezetét A „ Bányamunkásszövet­ ség" nem teljesítette a munkásság kívánságát, sőt a szövetség vezetői kijelentették, hogy lépjenek ki a sal­ gótarjániak, ha nem tudják fizetni a járulékot, de mégsem szállítják le. A salgótarjáni bányamunkások ezen előzmények után megalkották gazda­ sági szervezetüket melyből a politikát kizárta, tisztán gazdasági helyzetének megvédése és javítása a cél. Ezen egyesület először csupán csak a salgótarjáni szénmedencére terjedt ki, azonban már a megalakuláskor az ország többi bányatelepein dolgozó bányamunkások azon óhajuknak adtak kifejezést hogy menjek hozzájuk és tegyük lehetővé az ő részükre is azt, hogy szervezetünknek tagjai lehesse­ nek. Erre megindult az egyesületben a munka az iránt, hogy hatáskörét az egész országra kiterjeszthesse. Ezen munka befejezés előtt van és a leg­ közelebbi jövőben megindul a munka az egész országban. Az a törekvésünk, hogy a munkás­ ságot egy táborba tömöritsük, egy gaz­ dasági szervezetbe, ahol nem politikai szempontból lesznek a dolgok elbí­ rálva, hanem gazdasági szempontbóL Elismerjük, hogy az első időben Sok nehézséget tudnak okozni azok, akik eddig a munkásság szervezeteit polititikai célok szolgálatába állították, sok­ szor figyelmen kivül hagyva a mun­ kásság gazdasági érdekeit. Azonban az a megértés, amellyel a munkásság körében találkoztunk, feljogosít arra a reményre, hogy a munkásság szerve* zeteit sikerülni fog a helyes irányba terelni. A munkásság között a legnagyobb szimpátiával találkozott egyesületünk és dacára a sok rágalomnak, amelyek­ kel illették, bebizonyította tisztaságát és nem törődött a rágalmakkal, ment tovább a megkezdett uton. Az egye­ sület rövid fennállása óta már több eredményt ért el, mint a szövetség háromszor annyi idő alatt. Az emberek százai tesznek tanúbizonyságot, akik­ nek ügyes-bajos dolgait az egyesület megelégedésre elintézte. Nagy általá­ nos kérdésekben is eljárt az egyesü­ let. Többek között a társpénztárak központosítása ügyében az egyesület egész sulyával és tekintélyével vetette Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K) közbe magát és elmondhatjuk, hogy eredménnyel, habár nem elégit ki ben­ nünket az elért eredmény, de megnyugtat az a tudat, hogy engedé­ kenységre bírtuk az illetékes ténye­ zőket. Már azt is eredménynek tart­ juk, hogy egyesületünkön keresztül a munkásság jogos kívánságai az illeté­ kes helyeken meghallgatást találnak. Gondunk lesz arra, hogy a munkásság sérelmei mindenkor eljussanak a^ or­ voslás helyére. Ebben az eltökéltségben indulunk munkára az uj esztendőben, erre a munkára hívjuk fel az ország bányamunkásságát Franciaországban emelkedik a munkanélüliek A magyar munkásságnak még élénk emlé­ kezetében van, hogy a magyar ipar összeom­ lása következtében nagyon sok szak- és bá­ nyamunkás keresett elhelyezést Franciaország­ ban. A kivándorlások idejében jobbnál jobb hírek érkeztek a kivándorolt szaktársainktól a franciaországi viszonyokat illetőleg. De Franciaországot sem kerülte ki az a gazdasági krizis, amely immár majdnem min­ den európai államon végig szántott Franciaországból érkező hírek szerint a munkanélkü­ liség állandóan növekszik, amely veszéllyel mindinkább kénytelenek foglalkozni a francia hatóságok is, akik egyelőre úgy próbálnak a bajokon segiteni, hogy felemelték a munka­ nélküli segélyeket Bennünket a franciaországi viszonyok rop­ pant közelről érdekelnek, mert hiszen a fran­ cia ipar válságba jutásával egyidejűleg veszélybe jutnak kivándorolt szaktársaink is. A Franciaországból érkező hírek azt látszanak igazolni, hogy elsősorban a külföldről bevándorolt mun­ kásokat bocsájtják el az üzemek. Nem volna ez egyáltalán probléma a magyar munkástár­ sakat illetőleg, ha Magyarországon is ugyanez az áldatlan állapot nem veszélyeztetné a mun­ kások munkaalkalmát, de vájjon mi fog tör­ ténni, ha a Franciaországban dolgozó bánya­ munkásokat elbocsájtják és kiutasítják, hiszen még a Magyarországon lakó és ezideig még dolgozni akaró munkásokat sem tudják alkal­ mazni és hogy ha Franciaországból hazajövő bányamunkások ezrei szaporítják idehaza a munkanélküliek számát, az a magyar bánya­ munkásokra is óriási veszedelmet jelenthet Mindezeknek dacára fel kell hivni a ható­ ságok figyelmét a Franciaországban veszély­ ben forgó magyar munkások sorsára, mert elsősorban a magyar hatóságoknak kell gondoskodnia arról, hogy kiutasításuk esetén meg­ felelő elhelyezkedést találjanak. �1927. január 1. «A bányász« 2 Megjelent a bányatárspénztári törvény végrehajtása rendelete. \ Január elsején központosítják a nyugdíjpénztárakat. A rendelet nem elégíti ki a munkásságot. Hosszas vajúdás után végre megjelent a nyugdijpénztári törvény végrehajtó rendelete. A Budapesti Közlöny december 25-iki száma közli a népjóléti és munkaügyi miniszternek az 1925. XXXIV. t-c- alapján kiadott 4400 1926. számú rendeletét, amely 1927. január elsejé­ vel végrehajtja a bányatárspénztárak közpon­ tosítását. Egyesületünk fennállása óta állandóan ostromolts az illetékes tényezőket a rendelet kibocsájtására. Legutóbb egy háromtagú küldött­ ség járt december hó 18-án dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárnál, mint a kerület országgyűlési képviselőjénél és ót kérte fel a közbenjárásra. Az államtitkár kijelentette, hogy érintkezésbe lép a népjóléti minisztériummal, a munkásság azon kivánságát, hogy a rende­ let minél sürgősebben megjelenjen és magába foglalja a munkásság memorandumában felso­ rolt kívánságokat. A kívánságnak az a része, amely sürgető volt, az teljesült, azonban a többi kivánságok csak részben teljesültek. Dacára annak, hogy a rendelet nem elégíti ki a munkásságot, mégis meg kell állapítani, hogy az uj esztendő felszabadulást jelent a bányamunkásság részére. Az ipari munkásság között a bányamunkásság az utolsó abban, hogy szabadon választhassa meg a munka­ helyet. Csak ezután lesz meg a lehetősége annak, hogy a munka piaczán annak adja a munka­ erejét, aki azt jobban megfizeti. Hosszú szá­ zados rabságából szabadul föl és rázza le a tőke láncait. Január elsejével elmehet a bánya­ munkás oda, ahol a munkaviszonyok jobbak, nem lesz kénytelen a lealázott helyzetet tűrni és ennek dacára szerzett jogai csorbittatlanul maradnak. Itt közöljük a rendeletet egész terjedelmé­ ben. Kérjük tagjainkat, őrizzék meg a rende­ let szövegét, tanulmányozzák át. Mi a rende­ let érdemi részével február 2-án, vasárnap délután fél 3 órakor a vigadóban tartandó gyűlésen foglalkozunk. Egyben felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a rendelettel kapcsolatosan forduljanak egyesü­ letünk titkárságához felvilágosításért. Lapunk jövő számában foglalkozunk a rendelet rész­ letezésével. f 1. a bányatörvény hatálya alá tartozó bá­ nya- és kohóüzemek es melléküzemeik; 2. az 1. pontban megjelölt üzemekkel kap­ csolatos azok az üzemek, amelyeknek altiszt­ jei és munkásai a jelen rendelet hatálybalé­ pésekor a nyugbérbiztosítást ellátó bányatárspénztárnak tagjai. 4. §. A nyugbérbiztosítás alapjául szolgáló ja­ vadalmazás (nyugbérbiztosítási alapösszeg) az első (I.) csoportban évi 1200 pengő, a má­ sodik (II.) csoportban évi 960 pengő, a har­ madik (III) csoportban évi 759 pengő, a negyedik (IV.) csoportban évi 504 pengő. 2. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás körében az állampolgárságra, a nemre és a javadalmazás nagyságára tekin­ tet nélkül biztosításra kötelezettek a nyugbérbiztosítás hatálya alá tartozó üzemekben (1. §.) altiszti (segédtiszti), vagy munkásminöségben foglalkoztatott azok a munkaválla­ lók, akik tizenötödik életévüket betöltötték, de munkábalépésük idejében negyvenötödik életévüket meg nem haladták. Az egyéb feltételek fennforgása esetében korára tekintet nélkül biztosításra kötelezett az is: 1. aki a munkába lépését közvetlenül meg­ előző három éven belül nyugbérbiztosításra kötelezett volt; 2. aki korábban szerzett biztosítási jogigé­ nyét újbóli munkába lépéséig elismerési díj fizetésével fenntartotta vagy biztosítását a biztosítási járulék fizetésével folytatta (12., 14. §.): 3. akiktől a rokkantsági nyugbért megvon­ ták (17. §.) és aki a nyugbér megvonásától számított hat hónap alatt a jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztosítás hatálya alá tartozó üzemekben altiszti (segédtiszti), vagy munkaminőségben újból munkába lép. Nem esnek biztosítási kötelezettség alá: a) a tisztviselők, továbbá azok, b) akik a jelen rendelet alapján az Orszá­ gos Munkásbiztosító Pénztártól rokkantsági nyugbérben részesülnek; c) akiket a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter külön rendeletével meghatáro­ zandó átmeneti jellegű szolgálat teljesítésére fogadtak fel. A biztosítási kötelezettség hatályban ma­ rad abban az esetben, ha a biztosításra köte­ lezettet a jelen rendelet hatálya alá tartozó üzemben (1. §.) tisztviselőként alkalmazzák és tisztviselői nyugdíjintézmény kötelezett tagjává nem válik. A jelen rendelet alkalmazása szempontjá­ ból tisztviselő az, aki munkakörének és szak­ képzettségének figyelembevételével a közfelfogáshoz képest tisztviselőnek minősül. III. Fejezet. A nyugbérbiztosítás szolgál­ tatásai. II. Fejezet. Biztosítási csoportok: a bizto­ sítás alapjául szolgáló javadalmazás (nyugbérbiztositási alapösszeg). A m. kir. népjóléti és munkaügyi 3. §. miniszter 4400. eln. 1926. N. M. M. A biztosításra kötelezettek négy csoportba száma rendelete tartoznak. a bányatörvény alá eső Szemekben és az ezekkel kapcsolatos Ipari üze-m ekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásról. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglal­ kozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak ny bérbiztosításáról szőlő 1925: XXXIV. t-c. 1. §-ában nyert fel­ hatalmazás alapján a na. kir. kereskedelem­ ügyi miniszterrel és a m. kir. pénzügyminisz­ terrel egyetértve a következőket rendelem: 1. Fejezet. Biztosítási kötelezettség. 1. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztosítás hatálya alá esnek: Az első (I.) csoportba tartoznak azok az al­ tisztek (segédtisztek), akik önállóbb műszaki hatáskört töltenek be; pl. bányamesterek, főaknászok, főmesterek, önállóbb műszaki ha­ táskört betöltő művezetők. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a biztosításra kötelezett tisztviselők (2. §. utolsóelőtti bekezdés és 66. §.) is. A második (II.) csoportba tartoznak az első csoportba nem sorolható és állandóan altiszti (segédtiszti) feladatkört ellátó alkal­ mazottak ; pL aknászok, altisztek, mesterek, felvigyázók, önállóbb műszaki hatáskört nem gyakorló művezetők. A harmadik (HL) csoportba tartoznak a lőmesterek, a vájárok, a segédvájárok, a ké­ pesített iparosok, a képesített szakmunkások és a vizsgázott gépészek. A negyedik (IV.) csoportba tartoznak az előbbi csoportokba nem sorolható biztosí­ tásra kötelezettek. 5. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás alapján a következő szolgáltatások járnak: 1. biztosítottak részére rokkantsági nyug­ bér, 2. az elhalt biztosított vagy rokkantsági nyugbérben részesült férfiak özvegyei ré­ szére férjhezmenetelükig vagy halálukig öz­ vegyi nyugbér, 3. az elhalt biztosított vagy rokkantsági nyugbérben részesült egyének törvényes és törvényesített gyermekei részére tizenhato­ dik életévük betöltéséig árvanyugbér. A törvényes és a törvényesített gyermek­ kel egy tekintet alá esik: a) a biztosított nő házasságon kívül szü­ letett gyermeke, b) a biztosított férfi házasságon kívül szü­ letett gyermeke, ha apaságát elismerte vagy ha ezt a bíróság megállapította, vagy ha a gyermek javára a biztosított férfi ellen há­ zasságon kívüli nemzés alapján indított per­ ben tartásdíj fizetésére kötelező jogerős ítélet jött létre, c) a kórmányhatósági megerősítéssel örök­ befogadott gyermek, d) a mostohagyermek és az unoka, ha az elhalt a halálát közvetlenül megelőző leg­ alább egy éven át ingyenesen eltartotta és el­ tartásra köteles és képes, más hozzátartozója nincs. 6. §. A nyugbérbiztosítás szolgáltatásai — a 28. §-ban megállapított végkielégítés kivételével — tíz évi várakozási idő eltelte után járnak. A várakozási időbe csak azokat a hónapo­ kat szabad beszámítani, amelyekben az igénylő nyugbérbiztosításra kötelezett volt és amely hónapokra a nyugbérbiztosítás fe­ jében a szabályszerű járulékot megfizették. 7. §. Rokkantsági nyugbért kap az a biztosított, a) aki hatvanötödik életévét betöltötte vagy b) aki hatvanadik életévét és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló negyvenedik évét betöltötte, vagy c) aki hat­ vanadik életévét betöltötte és mint altiszt vagy vájár vagy segédvájár a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időből legalább huszonöt évet földalatti munkában eltöltött, vagy pedig d) aki a nyugbérbiztosításra kötelezett foglalkozások szempontjából keresőképtelenné vált és sem javadalmazását nem kapja meg, sem beteg­ ségi biztosítási táppénzben már nem részesül. Az előbbi bekezdésben megjelölt foglalko­ zásbeli keresőképtelenség akkor áll fenn, ha abiztosított betegsége avagy testi vagy szel­ lemi fogyatkozási, illetőleg testi vagy szel­ lemi erőinek hanyatlása miatt a jelen rende­ let hatalya alá eső foglalkozások körében oly tevékenységgel, amely erejének és ké­ pességének megfelel és amelynek vállalását képzettségének és eddigi foglalkozásának méltányos figyelembevételével tőle el lehet várni, nem tudja többé megkeresni annak az összegnek legalább felét, amelyet testileg és szellemileg és egészséges, azonos minő­ ségű és képzettségű egyének hasonló tevé­ kenységgel megkeresnek. �1927. január 1. 3 „A bányász" 8. §. Ha a biztosított keresőképességét (7. §.) szándékosan okozta, rokkantsági nyugbért nem igényelhet Ha a biztosított keresőképességét oly cselekmény elkövetésével idézte elő, amelyet jogerős büntető ítélet bűntettnek, vagy szán­ dékosan elkövetett vétségnek minősít, a rok­ kantsági nyugbért tőle egészen vagy részben meg lehet tagadni. A rokkantsági nyugbért akkor is meg le­ het tagadni, ha a büntető eljárást megindí­ tani vagy büntető ítélettel befejezni a bizto­ sitott távolléte vagy az ő személyében rejlő más ok miatt nem lehet. A jelen §. esetében a bizonyított rokkant­ ság tartamára a belföldön lakó családtagok­ nak méltányossági okok alapján azt a nyug­ bért lehet juttatni, amely nekik a biztosított elhalálozása esetében járna (19—23. §.). 9. §. A rokkantsági nyugbér évi összege a biz­ tosítás első tiz teljes évének betöltésével a nyugbérbiztositási alapösszeg (4. §.) 20 szá­ zaléka; ehhez a biztosításnak a tizediktől a negyvenedikig terjedő éveiben minden to­ vábbi egy-egy teljes év alapján a nyugbérbiztosítási alapösszeg 2—2 százaléka járul. A biztosítás negyvenedik évének eltelte után a rokkantsági nyugbér összege a nyugbérbiztosítási alapösszeg 80 százaléka. Ha a biztosított a biztosítás tartama alatt különböző biztosítási csoportokba (3. §.) tar­ tozott és ha valamely magasabb biztosítási csoportban (III., II vagy I csoportbani vagy ebben és az ennél magasabb biztosítási csoportban vagy csoportokban (II. vagy I) csoportban) együttvéve kilencvenhat olyan hónapon át volt biztosítva, amelyre utána szabályszerűen járulékot fizettek, a közvetle­ nül alacsonyabb biztosítási csoportban vagy a közvetlenül alacsonyabb biztosítási cso­ portokban (II, III. vagy IV. csoportban) együttvéve eltöltött időt az illető közvetle­ nül magasabb biztosítási csoportban eltöltött időként kell számításba venni. Ha az előbbi bekezdésben megállapított át­ számítás nem alkalmazható vagy ha a biz­ tosítottnak az átszámítás után is különböző biztosítási csoportokba tartozó biztosítási ideje mutatkozik, a rokkantsági nyugbér ki­ számításának alapjául szolgáló nyugbérbiz­ tositási alapösszeg gyanánt azt az összeget kell figyelembe venni, amely az egyes bizto­ sítási csoportokban — esetleg az előbbi be­ kezdésben említett átszámítás alapján — szá­ mításba vett idővel arányban áll Ezt az öszszeget úgy kell kiszámítani, hogy az egyes biztosítási csoportok szerint számításba vett biztositási teljes hónapok számát szorozni kell az illető biztosítási csoportra vonatkozó­ lag megállapított nyugbérbiztositási alap­ összeggel és az így nyert szorzatok összegét osztani kell a rokkantsági nyugbér kiszámí­ tásának alapjául szolgáló összes hónapok számával. 10. §. A rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időbe azokon a hónapokon felül, amelyekre a nyugbérbiztositás fejé­ ben a szabályszerű járulékot megfizették (6. §.), azokat a hónapokat is be kell számítani, amelyekre járulékot nem fizettek ugyan, de amelyek folyamán a biztosított betegség mi­ att keresőképtelen volt és a járulékfizetés szempontjából szükséges számu műszakot (46. §.) bizonyíthatóan e miatt nem teljesít­ hette. A bizonyítás csak a betegségi biztosító pénztár adataival történhetik. Az előbbi bekezdés alapján beszámításnak csak azoknál a biztosítottaknál van helye, akik a betegség miatt bekövetkezett kereső­ képtelenségüket közvetenül megelőző két évi időtartamon belül legalább tizenkét hó­ napon át a jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás körében járulékfizetés kö­ telessége alá esnek. Nem számítható be annak a betegségnek időtartama, amelyet a biztosított szándéko­ san vagy jogerős büntető ítélettel megállapí­ tott bűntett vagy szándékos vétség elköve­ tésével maga okozott Ha a betegség megszakítás nélkül egy éven túl tart, a további időtartam figyelmen kívül marad. Betegség címen két évi időtar­ tamon belül legfeljebb tizenkét hónap be­ számításának van helye. A betegség alapján beszámítandó időt abban a biztosítási csoportban (3 §.) eltöl­ tött idő gyanánt kell figyelembe venni, amelybe a biztosított a megbetegedést köz­ vetlenül megelőző időben tartozott. A betegséggel egy tekintet alá esik az az időtartam, amely alatt a keresőképtelensé­ get terhesség vagy gyermekágy okozta. Ezen a címen esetenkint összesen legfeljebb három hónapot lehet figyelembe venni. 11. §. Ha a biztosított a biztosítási kötelezettség alá eső foglalkozásból kiválik anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, a kiválás napjáig megszerzett nyugbérbiztositási jog­ igénye (várományi joga) fennmarad, ha hat hónap alatt ujból biztosításra kötelezetté lesz, a várakozási idő betöltése után akkor is, ha a megjelölt hat hónap alatt keresőkép­ telenné (7. §.) válik vagy hatvanötödik, ille­ tőleg hatvanadik életévét betölti vagy meghal. A hat hónapi időtartamba nem lehet be­ számítani azt az időt, amely alatt a járulék­ fizetési kötelezettség vitás volt vagyanyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, ez a kedvezmény nem nyer alkalmazást, ha a vitát vagy az eljárást a biztosított nyilvánvaló rosszhisze­ műsége okozta. Ha a biztosítottnak a biztosítási kötele­ zettség alá eső foglalkozásból való kiválása és ily találkozásba való újabb belépése kö­ zött hat hónapot meghaladó idő telt el, de a kiválás időpontjától számított három éven belül újból biztosításra kötelezetté vált, ko­ rábban szerzett biztosítási jogigénye (váro­ mányi joga) a biztosítási kötelezettség újabb egy évi időtartama után feléled. Ha a biztosított az egy évi időtartam eltelte előtt meghal, családtagjainak azokra a szolgálta­ tásokra nyílik igénye, melyek nekik abban az esetben járnának, ha az elhalt korábbi biztosítási jogigényét (várományi jogát) az elhalálozás napjával visszaszerezte volna. 12. §. Az a biztosított, aki a biztosítási kötele­ zettség alá eső foglalkozásból akár a vára­ kozási idő letelte előtt, akár ennek leteltével kiválik, anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, a kiválás napjáig megszerzett biztosítási jogigényét (várományi jogát) havonkint utólag esedékes elismerési díj fize­ tésével fenntarthatja. Az elismerési díj ahhoz a biztosítási cso­ porthoz (3. §.) képest, amelyben a biztosí­ tott a kiválás időpontjában tartozott, az első csoportban havi 1 pengő, a második cso­ portban havi 70 fillér, a harmadik csoport­ ban havi 60 fillér, a negyedik csoportban havi 40 fillér. 13. §. A biztosítási jogigény (várományi jog) fenntartásának joga (12. §.) megszűnik ha a biztosított valamely hónapra járó elismerési díj megfizetésével hat hónapig késik. Ebbe a hat hónapi időtartamba nem lehet beszá­ mítani azt az időt, amely alatt a járulék­ fizetési kötelezettség vitás volt, vagy a nyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, ez a kedvezmény nem nyer alkalmazást, ha a vitát, vagy az eljárást a biztosított nyilvánvaló rosszhisze­ műsége okozta. Ha az, akinek a biztosítási jogigénye (várományi joga) az előző bekezdésben meg­ jelölt okból megszűnt, a megszűnés időpont­ jától számított három éven belül újból biztosításra kötelezetté vált, a biztosítási kötelezettség újabb egy évi időtartama után korábban szerzett biztosítási jogigénye (vá­ rományi joga) feléled. Ha a biztosított az egy évi időtartam eltelte előtt meghal, csa­ ládtagjainak azokra a szolgáltatásokra nyí­ lik igénye, amelyek nekik abban az esetben járnának, ha az elhalt korábbi biztosítási jogigényét (várományi jogát az elhalálozás napjával visszaszerezte volna. 14. Ha a biztosított, a biztosítási kötelezett­ ség alá eső foglalkozásból a várakozási idő betelte előtt kiválik, a biztosítást az utoljára fizetett teljes járulék továbbfizetésével a várakozási idő teljes befizetéséig (6, §) folytathatja. Ez a joga csak annak a bizto­ sítottnak van, aki megelőzően a várakozási időbe beszámítható (6. §.) legalább hatvan hónapon át nyugbérbiztositási kötelezettség alá esett. A járulékfizetés időközi abbahagyása, vagy a várakozási idő betöltése esetében a megszerzett biztosítási jogigényt (várományi jogot elismerési díj fizetésével lehet fenn­ tartani. (12. §.) 15. §. Ha az, aki biztosítási jogigényét (váromá­ nyi jogát) fenntartotta (12, §.), vagy biztosí­ tását folytatta (14. §.), a 6. és 7. §-ban meg­ határozott feltételekkel rokkantsági nyugbért kap. Ha az, aki biztosítási jogigényét (váromá­ nyi jogát fenntartotta (12. §.), a jelen ren­ delet alapján újra biztosításra kötelezetté válik, biztosítását minden utólagos ráfizetés nélkül folytathatja. 16. §. Az a szabadságidő, amelyre a biztosított pénzbeli javadalmazásban részesül, a bizto­ sítást nem szakítja meg és a várakozási (6. §.], illetőleg a rokkantsági nyugbér ki­ számításának alapjául szolgáló időbe (10, §.) beszámít Az ily szabadságidőre a teljes já­ rulékot meg kell fizetni. Az a szabadságidő, amelyre a biztosított Pénzbeli javadalmazásban nem részesül, a biztositást csak abban az esetben nem szakítja meg, ha tartama hat hónapot meg nem halad és a pénztárnak szabályszerűen be­ jelentették és igazolták. A várakozási időbe és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időbe azonban ezt a sza­ badságidőt is csak abban az esetben lehet beszámítani, ha erre az időtartamra a teljes járulékot megfizették. Az a biztosított, akinek szabadsága tarta­ mára a teljes járulékot nem fizették meg, munkába visszatérése után az elvesztett időt a teljes járulékának és havi 1/3% késedelmi kamatának megfizetésével megszerezheti. Ezt az összeget a munkába visszatéréstől számí­ tott egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell megfizetni. Ha az egy éven belül a nyug­ bér megállapításának feltételei bekövetkez­ nek, mielőtt a járulékoknak és a késedelmi kamatoknak megkezdett kiegyenlítése teljes befejezést nyert, a hátralékot a nyugbér öszszegéből kell levonni, még pedig úgy, hogy a levonás a havi nyugbér egynegyedét meg ne haladja. Ha a biztosított foglalkozásából a hátralék megfizetése előtt kiválik, a szabadságidőnek csak az a része vehető számításba, amelyre a járulékot és a késedelmi kamatot megfi­ zette. A biztosított azonban a hátralékot vagy a kiváláskor egy összegben, vagy a kiválás után folytatólag részletekben is megfizetheti A részletfizetés kedvezmény megszűnik, ha a biztosított a részletet az esedékességtől számított két hónap alatt nem fizeti meg. 17. §. Ha a rokkantsági nyugbérben részesülő egyén az állapotában bekövetkezett változás folytán keresőképességét (7. §.) visszanyeri, rokkantsági nyugbérét meg kell vonni. Nem lehet ezen a címen megvonni annak rok­ kantsági nyugbérét, aki a 7. §. első bekez­ désének a), b) és c) pontja alapján részesül rokkantsági nyugbérben. Az, akitől a rokkantsági nyugbért megvon­ ták, a nyugbér megállapításáig szerzett bizto­ sítási jog igényét (várományi jogát) fenn­ tarthatja (12. és 13. §.) Ha az, akinek rokkantsági nyugbérét meg­ vonták a megvonástól számított hat hónap alatt vagy azon az időtartamon belül, amelyre biztositásitási jogigényét (várományi jogát) �4 feltartotta, újból biztosításra kötelezetté válik, a rokkantsági nyugbérre való igényjogosultságáuak későbbi megnyílása esetében a nyugbére kiszámításának alapjául szolgáló időben be kell számítani azt az időt, amelyre nyugbérének korábbi megállapítá­ sáig jogigényt szerzett. 18. §. A 7. §. első bekezdésének a) pontja alap­ ján járó rokkantsági nyugbérre vonatkozó igény azzal a nappal nyílik meg, amelyen a biztosított 65-ik életévét betöltötte. A 7. §. első bekezdésének b) és c) pontja alapján járó rokkantsági nyugbérre vonat­ kozó igény azzal a nappal nyílik meg, ame­ lyen a biztosítottra a vonatkozó pontban megjelölt feltételek együttesen bekövetkez- 1927. január 1. „A bányász" Az árvanyugbér a jó előmenetelt tanúsító gyermek tanulmányainak folytathatása cél­ jából tizenhatodik életévét meghaladó időre is, huszonnégy éves korának betöltéséig, en­ gedélyezhető. Az árvanyugbért a tizenhatodik életévét betöltött gyermekeknek is meg kell adni, amíg testi vagy szellemi fogyatkozása miatt teljesen keresőképtelen és megfelelő más jöve­ delem hiányában tartásra szorul Ha az árvának mind a két szülője után árvanyugbérre van igénye, csak a magasabb összegű árvanyugbér jár. 22. §. Az árvanyugbérre vonatkozó igény meg­ nyílására a 20. §. első bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. utószülött árva igénye azzal a nappal A 7. §. első bekezdésének d) pontja alap­ Az ján járó rokkantsági nyugbérre vonatkozó nyílik meg, amelyen született. Az árvanyugbérre való igényjogosultság igény azzal a nappal nyilik meg, amelyen a keresőképtelenség (7. §.) bekövetkezett, leg­ annak a hónapnak végével szűnik meg, korábban azonban azzal a nappal, amelyen amelyben a jogosult tizenhatodik életévét a javadalmazásra vagy a betegségi biztosí­ beltötte vagy meghalt, a 21. §. harmadik tási táppénzre vonatkozó igényjogosultság bekezdésének esetében annak a hónapnak végével, amelyben tanulmányait megszakí­ megszünt. Ha a keresőképtelenség kezdőpontját nem totta, vagy befejezte, vagy huszonnegyedik lehet megállapítani, az a nap irányadó ame­ életévét betöltötte s végül 21. §. utólsóelőtti lyen a rokkantsági nyugbér megállapítására bekezdésének esetében annak a hónapnak vonatkozó kérelmet a pénztárnál előterjesz­ végével, amelyben keresőképtelenségét okozó testi vagy szellemi fogyatkozása megszűnt, tették. . A rokkantsági nyugbérre való igényjogo­ vagy amelyben egyébként megfelelő jövede­ sultság annak a hónapnak végével szűnik lemhez jutott. Az árvanyugbért a törvényes képviselő meg, amelyben a rokkantsági nyugbérben ré­ szesülő egyén meghal vagy, amelyben a rok­ kezéhez kell fizetni. kantsági nyugbért megvonó (17. §.) pénztári 23. §. határozat meghozatott A családtagok nyugbérének (az özvegyi és 19. §. az árvanyugbérnek) együttes összege nem Az özvegyi nyugbér ama rokkantsági haladhatja meg annak a rokkantsági nyugnyugbér összegének 50 százaléka, amely a bérnek 100 százalékát, amely az elhaltnak ha­ férjnek halálakor járt, vagy járt volna (7. §.) lálakor járt vagy járt volna. Ha ezt az össze­ Az a nő, aki férjétől törvényesen elvált get a családtagok nyugbérének együttes öszvagy annak halálát közvetlenül megelőzőleg szege meghaladja, nyugbéreiket összegük legalább egy éven át tőle külön élt. özvegyi arányában csökkenteni kell. Ha megszűnik nyugbért csak abban az esetben kaphat, ha az ok, amely a családtag nyugbérének leszál­ férje ellen tartásra jogos igénye volt lítását eredményezte, a nyugbér összegét Ha a meghalt férj után törvényesen elvált megfelelően fel kell emelni. igényjogosult nején felül igényjogosult öz­ 24. §. vegy is maradt ezek az özvegyi nyugberben egyenlő mértékben osztoznak. Az elvált nő Özvegyi és árvanyugbér akkor is jár, ha a özvegyi nyugbére azonban, tekintet nélkül biztosított vagy a rokkantsági nyugbérben arra, hogy igényjogosult özvegy is van-e, részesülő eltűnt. Eltűnést megállapítani csak nem haladhatja meg a megítélt vagy a jog­ abban az esetben lehet, ha az illető egyénnek hatályosan vállalt tartásdij összegét. Ha a egy év óta híre veszett és a körülményekből tartásdij összege kisebb, mint az özvegyi elhalálozása alaposan következtethető. Az nyugbérnek az elvált nőt megillető hányada, eltűnés megállapítása tárgyában az Országos a különbözetet az özvegy kapja. Munkásbiztositó Pénztár meghallgatásával Az özvegyet és az elvált nőt férjhezmene- minden esetben a munkásbiztositási bíróság tele esetében özvegyi nyugbére évi összegé­ határoz. Az eltűnt vélelmezett halálának nek háromszorosával kell végkielégjteni. napját a körülmények méltányos mérlegelé­ Az özvegy és az elvált nő a végkielégítés­ sével kell megállapítani. ről az uj házasságkötéstől számított harminc nap alatt a pénztárnál előterjesztett kére­ 25. §. lemmellemondhat A szóval előterjesztett le­ Ha beigazolást nyer, hogy az, akinek eltű­ mondásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Eb­ ben az esetben az özvegyi nyugbérre vonat­ nését megállapították él, a családtagjai ré­ kozó igény az uj házasság megszűnése ese­ szére megállapított nyugbért az Országos Munkásbiztositó Pénztár megvonja. A téve­ tében feléled. sen kifizetett és jóhiszemüleg felvett össze­ 20. §. geket visszakövetelni nem lehet. A biztosított halála esetében az özvegyi 26. §. nyugbérre vonatkozó igény az elhalálozás napjával nyílik meg. A rokkantsági nyugNyugbért nem lehet megállapítani a csa­ bérben részesülő elhalálozása esetében pe­ ládtagnak az után, akinek halálát szándé­ dig az özvegyi nyugbérre vonatkozó igény kosan ő okozta. az elhalálozást követő hónapnak első nap­ Az a körülmény, hogy a biztosított vagy a jával nyílik meg. rokkantsági nyugbérben részesülő a 8. §. első Az özvegyi nyugbérre való igényjogosult­ és második bekezdésében megjelölt módon ság annak a hónapnak végével szűnik meg, halálát maga okozta vagy idézte elő, a csa­ amelybe az igényjogosult férjhezment vagy ládtagok igényét nem érinti. meghalt. 27. §. 21. §. Az árvanyugbér minden gyermek után A rokkantsági nyugbérben részesülő egyén ama rokkantsági nyugbér összegének 15 özvegye nem igényelhet nyugbért, ha az el­ százaléka, amely a szülőnek halálakor járt halttal a házasságot a rokkantsági nyugbérre vagy járt volna (7. §.). A teljesen árva, — való igényének megnyílását (18. §.) követő akinek mind apja, mind anyja elhalt — időpontban kötötte. Ha azonban az özvegy­ árvanyugbér fejében a rokkantsági nyug­ nek az elhalttól oly törvényes vagy törvénye­ bér összegének 50 százalékát kapja. sített gyermeke született, aki a rokkantsági Az a gyermek, akiről életben maradt má- nyugbérre való igény megnyílását megelőző sik szülője gondoskodni nem tud, teljesen időben fogamzott, az özvegynek özvegyi árvának minősül nyugbérre igénye van. 28. §. Ha a biztosított a várakozási idő (6. §.) le­ telte előtt meghal, a családtagok (5. §.) ré­ szére végkielégítés gyanánt annak a nyugbérnek (özvegyi és árvanyugbérnek) egy évi összeg jár, amely őket megillette volna, tó a biztosított közvetlenül a várakozási idő be­ töltése után halt volna meg. A végkielégítés iránti kérelmet a biztosított halálától számí­ tott egy éven belül kell előterjeszteni; az akadályoztatás esetére a 29. §. második mon­ datát megfelelően alkalmazni kell. 29. §. A kérelem előterjesztésétől visszafelé szá­ mított egy évet megelőző időre nyugbér (rok­ kantsági, özvegyi és árvanyugbér) megálla­ pításának nincs helye. Ha azonban a jogo­ sult a kérelem előterjesztésében akaratán kívül fekvő okból volt akadályozva és a ké­ relmet az akadály megszűnésétől számított három hónap alatt előterjeszti, az akadályoz­ tatás tartama az egy évben nem számítható be. 30. §. A nyugbérkövetelés és a végkielégítésre (20., 28., 30 és 37. §.) való igény át nem ru­ házható, el nem zálogosítható, le nem foglal­ ható és abba beszámításnak helye nincs. E rendelkezés nem terjed ki arra a köve­ telésre, amelyet az e rendelet alapján özve­ gyi, vagy árvanyugbérre jogosult a rokkant­ sági nyugbérben részesülő ellen eltartás cí­ mén érvényesít, továbbá arra, amelyet az Országos Munkásbiztositó Pénztár a jelen rendelet alapján támaszt (járulékkövetelés, rosszhiszemüleg felvett nyugbérek vissza­ fizetésére való igény stb.). 31. A nyugbér (rokkantsági, özvegyi és árva­ nyugbér) naptári hónaponként előzetesen fi­ zetendő és egyenlő részletekben esedékes. Az első teljes naptári hónapot megelőző minden egyes napra (18. 20. és 22. §.) a nyugbér havi részletének egy-egy harmincad része jár. A megállapított nyugbér esedékessé vált részletei egy év alatt évülnek el. 32. §. Ha a nyugbérben részesülő egyén az ese­ dékes nyugbért (rokkantsági, özvegyi és ár­ vanyugbért) haláláig nem vette fel, az elévü­ lési határidőn belül a felvételre sorrendben a házastárs, a gyermek (5. §. első bekezdésé­ nek 3. pontja és e §. második bekezdése), a szülő, a nagyszülő és a testvér jogosult, ha a nyugbérben részesülő egyénnel ennek halála­ kor közös háztartásban éltek. Ilyen hozzá­ tartozó hiányában a fel nem vett nyugbérhez való jog a nyugbérben részesülő halálával megszűnik. 33. §. Ha a rokkantsági, az özvegyi vagy az ár­ vanyugbérre jogosult a nyugbér megállapí­ tására irányuló kérelmének előterjesztése után meghal, az eljárás folytatására és a ha­ láláig esedékes összegek felvételére sorrend­ ben a 32. §.-ban megjelölt családtagok jogo­ sultak. A 32. §. második mondatát megfele­ lően alkalmazni kell. 34. §. Ha a nyugbérezési eljárás megindítása után a nyugbér igény elbírálása vagy a rok­ kantsági nyugbérben részesülő egyén nyug­ bérének megvonása tárgyában való határo­ zathozatal céljából orvosi vizsgálat, vagy kórházi megfigyelés szükséges, az igazolt utazási költséget és javadalmazásbeli vesz­ teséget meg kell téríteni. — A megtérítés módját és mértékét az alapszabály állapítja meg. 35. §. A nyugbér fizetése szünetel az alatt az idő alatt, amelynek folyamán a jogosult egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés bünte­ tését tölti, vagy dologházban, vagy javító­ intézetben van elhelyezve. �1927. január 1. "A bányász" Ha a jogosultnak belföldön lakó oly család­ tagja van, akit egészen vagy tulnyomórészben nyugbéréből ő tartott el, a családtagnak azt a nyugbért kell juttatni, mely neki a biztosított elhalálozása esetében járna. (19—23. §.) 36. §. A magyar honos nyugbérének fizetése szü­ netel az alatt az idő alatt, amíg külföldön tar­ tózkodik, ha tartózkodási helyét az Országos Munkásbiztositó Pénztárral nem közli. Ha a jogosult, igazolja, hogy a közlést saját hibáján kivül mulasztotta el, igénye az el nem évült részletekre (31. §.) feléled. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter egyes külföldi államok területén tartózkodó magyar honosok nyugbérének szünetelését el­ rendelheti. Nyugbérben részesülő az a magyar honos, aki önként rendszerint külföldön tartózkodik, kérelmére évi nyugbérének háromszorosával végkielégithető. tesen kapná, ha az üzemi baleset következté­ ben meg nem halt, hanem teljesen munka­ képtelenné vált volna. Ha az özvegyi és az árvanyugbérnek, valamint az illető család­ tag részére járó és a netáni járadpótlékkal növelt baleseti járadéknak együttes összege ezt az összeget meghaladja, az özvegyi és az árvanyugbért a különbözeti többletösszeggel csökkenteni kell. 42. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár ab­ ból a célból, hogy a nyugbérbiztositásra kö­ telezettnek betegség következtében előáll­ ható keresőképességét (1. §.) elhárítsa, gyó­ gyító eljárást tehet folyamatba. Gyógyító el­ járás alkalmazható akkor is, ha ettől a rok­ kantsági nyugbérben részesülő keresőképes­ ségének helyreállítását lehet várni. A gyógyitó eljárás alkalmazásának részle­ tes szabályait az Országos Munkásbiztositó Pénztár alapszabálya állapítja meg. IV. Fejezet. A nyugbérbiztositás költség­ fedezése és a nyugbérbiztositási járulék. 44. §. 48. §. A nyugbérbiztositás a jelen rendeletben megállapított feladatainak teljesítéséhez és az ügyvitelének fenntartásához szükséges költ­ séget a biztosítottnak és a munkaadónak egyenlő arányú hozzájárulásával fedezi. E hozzájárulás a nyugbérbiztositási járulékok alak­ jában érvényesül. A munkaadó az esedékessé vált nyugbér­ biztositási járulék felét a biztosításra köte­ lezett munkavállaló javadalmazásából levon­ hatja. Ezt meghaladó mértékben vagy más módon a biztosításra kötelezett járulékot fizetni nem köteles. A munkaadó az előbbi bekezdésben megje­ lölt levonás jogát csak az esedékességi határ­ napot (47. §.) kővető második javadalmazási fizetésig gyakorolhatja. Később esedékessé vált javadalmazásból a lejárt időre vonatkozó járulékek fejében semmit sem szabad levonni. Azoktól a biztosításra kötelezettektől, akik javadalmazást nem kapnak (tanoncok, gyakornokok és általában olyan egyének, akik kiképzésük fejében javadalmazás nél­ kül dolgoznak) vagy kiképzésük fejében a szokásosnál kevesebbet kapnak, a munka­ adó a járulék felének megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha erre vonat­ kozó jogát szerződésre alapítja. 43. §. A külföldi honos nyugbérének fizetése szü­ netel arra az időre, amely alatt büntető Ítélet­ tel a magyar állam területéről ki van tiltva. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel elrendelheti egyes külföldi államok külföldön tartózkodó honosai nyugbérének szünetelését. A nyugbér szünetelését egyes külföldi államok területén tartózkodó idegen honosokra általában is ki lehet mondani. Az a külföldi honos, aki a magyar állam területét elhagyta, viszonosság esetében kérel­ mére évi nyugbérének legfeljebb háromszoro­ sával végkielégithető. Ha a biztosított vagy a rokkantsági nyug­ bérben részesülő a gyógyító eljárás alól nyo­ mós ok nélkül kivonja magát, jóllehet a gyó­ gyító eljárás a keresőképtelenséget (7. §•) előreláthatólag elhárította vagy a rokkant­ sági nyugbérben részesülőnek keresőképes­ ségét előreláthatólag helyreállította volna, a rokkantsági nyugbért időlegesen egészen vagy részben meg kell tagadni, feltéve, hogy erre a következményre a biztosítottat vagy a rokkantsági nyugbérben részesülőt előzete­ sen figyelmeztették. Ez a rendelkezés műtéti kényszert nem foglal magában. 39. §. Aki a jelen rendelettel szabályozott nyug­ bérbiztositás alapján az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztárnál több nyugbérre szerez igény­ jogosultságot, csak egyik, még pedig a leg­ magasabb összegű nyugbérnek a kifizetését követelheti 40. §. Ha a rokkantsági nyugbérben részesülő egy­ szersmind baleseti sérült és mint ilyen az 1907:XIX. t.-c. és az ezt kiegészítő és mó­ dosító törvényes rendelkezések alapján bal­ eseti járulékot is kap, a rokkantsági nyugbér és a netáni járulékpótlékkal növelt baleseti já­ radék együttes összege nem haladhatja meg annak az összegnek másfélszeresét, amelyet az üzemi baleset következtében teljesen munka­ képtelenné vált baleseti sérült baleseti járadék és járadékpótlék címén együttesek kap vagy ame­ lyet a részleges munkaképességcsökkenést szen­ vedett baleseti sérült baleseti járadék és járadék­ pótlék címén összesen kapna, ha a baleset követ­ keztében teljesen munkaképtelenné vált volna. Ha a rokkantsági nyugbér és a netáni jára­ dékpótlékkal növelt baleseti járadék összege ezt az összeget meghaladja, a rokkantsági nyugbért a különbözeti többletösszeggel csök­ kenteni kell. Ezen a címen nem lehet csök­ kenteni annak rokkantsági nyugbérét, aki mint önmagával tehetetlen, állandóan másnak ápo­ lására vagy gondozására szorul, kivéve ha az 1907: XIX. t.-c. 70. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 5400/1919. M. E. számú rendelet (Magyarorsz. Rend. Tára 1919. évf. 730. o.) 16. §-ának harmadik bekezdése értelmében ezen az alapon már felemelt (terhességi) járu­ lékban részesül. 41. §. Ha az özvegyi és az árvanyugbérben része­ sülő családtag egyszersmind mint az üzemi baleset következtében elhalt biztosított hoz­ zátartozója az 1907: XIX. t-c és az ezt ki­ egészítő és módosító törvényes rendelkezések alapján baleseti járulékot is kap, az özvegyi és az árvanyugbérnek és a netáni járadékpótlékkat növelt baleseti járadéknak együt­ tes összege nem haladja meg annak az összegnek 120 százalékát, amelyet az üzemi baleset következtében elhalt biztosított bal­ eseti járadék és járadékpótlék címen együt­ 47. §. A biztosításra kötelezett munkaadója a nyugbérbiztositási járulékot az illető naptári hónapra vonatkozó utolsó javadalmazási (bér-J fizetési napot követő nyolc napon belül, de legkésőbb a következő naptári hónap huszon­ negyedik napjáig az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak megfizetni tartozik. Az előbbi bekezdésben meghatározott ese­ dékességgel szemben elkövetett fizetési kése­ delem minden megkezdett naptári hónapjára a hátralékos járulék 2 százalékát kitevő járulékpótlék (késedelmi kamat] jár. Ha a biztosított ugyanabban a naptári hó­ napban több munkaadónál állott biztosításra kötelezett munkában, a járulékot az a mun­ kaadó kőteles megfizetni, akinek üzemében a biztosított abban a hónapban a járulékfizetés szempontjából szükséges számú műszakot tel­ jesítette. 37. §. 38. §. A jóhiszeműen felvett nyugbéreket (végki­ elégítést) visszakövetelni nem lehet. tett, amennyi az illető üzem ama hónapbeli rendes műszaki számának kétharmadát eléri. A teljesített műszakokkal egy tekintet alá esnek azok a műszakok, amelyekre a biztosí­ tott pénzbeli javadalmazását teljes egészében megkapja a nélkül, hogy azokat teljesítette volna, (pl: betegség, terhesség, gyermekágy, szabadság esetében). Járulékfizetésnek nincs helye, ha a biztosításra kötelezett a rokkant­ sági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló idő negyvenedik évét betöltötte. A nyugbérbiztositási járulék naptári hónaponkint, még pedig a nyugbérbiztositási alap­ összegnek (4. §.) a megállapított járulékkulcs (45. §.) szerint számított százalékában jár. Ha a biztosított a hónap közepén lép át egyik biztosítási csoportból a másikba, a já­ rulékot az egész hónapra a hónap kezdetén irányadó biztosítási csoportra meghatározott mértékben kell fizetni. 45. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérpénztárának önkormányzata a nyug­ bérbiztositási járulék kivetési kulcsát évrőlévre előre, az előrelátható évi költségszükség­ let mértékéhez képest, a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter jóváhagyásával olyan összegben állapítja meg, hogy annak alapján az évi költségszükséglet teljes fedezetet nyerjen Ha a számadási év folyamán nyert tapasz­ talat szerint az előre megállapított járulék­ kulcs a számítási év végéig felmerülő költ­ ségszükséglet fedezésére előreláthatólag nem elégséges, a járulékkulcsot a számadási év hátralévő tartalmára megfelelő mértékig fel kell emelni. A nyugbérbiztositás első számadási évére vonatkozó járulékkulcs a nyugbérbiztositási alapösszeg 14 százaléka. Ehhez képest a biztosítási járulék a bizto­ sítottak I. csoportjában havi 14 pengő, II. csoportjában havi 11 pengő 20 fillér, III. csoportjában havi 8 pengő 76 fillér, IV. csoport­ éban havi 5 pengő 88 fillér. A m. kir. nép jó­ éti és munkaügyi miniszter intézkedik ab­ ban az esetben, ha az Országos Munkásbizto­ sitó Pénztár a járulékkulcs megállapítása vagy megfelelő felemelése tekintetében a határozat hozatalával késedelmeskedik vagy megfelelő határozat hozatalát megtagadja. A számadási év végén mutatkozó záró­ számadási hiány fedezéséről a kővetkező szá­ madási év költségének fedezésével együtt kell gondoskodni, a zárószámadási felesleget pedig a tartalékalaphoz (54. §.) kell csatolni. 46. §, A nyugbérbiztositás fejében minden bizto­ sításra kötelezett után járulékot kell fizetni. Járulékot azonban csak arra a naptári hó­ napra kell fizetni, amelyben a biztosított leg­ alább annyi műszakot (pótműszakot) teljesi- 49. §. A várakozási idő (6. §.) és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló idő (10. §.) szempontjából hatálytalan az a járulékfizetés, amelyet az esedékességtől számított három év eltelte után teljesítettek. Ha azonban a járulékfizetés a biztosított hibáján kívül maradt el, a határidő az esedékességtől szá­ mított öt év. Azt az időt, amely alatt a járu­ lékfizetési kötelezettség vitás volt, vagy a nyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, a megjelölt időtarta­ mokba nem lehet beszámítani. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezé­ sek szempontjából a járulék megfizetésével egy tekintet alá esik a biztosított kinyilatkoz­ tatott készsége arra, hogy a járulékot utólag megfizeti, feltéve, hogy nyilatkozatának teljesitéseképen a járulékot és havi százalékos késedelmi kamatát, a pénztár által megállapí­ tott határidőben és módozatok szerint tényleg megfizeti. Ha időközben a nyugbér megállapí­ tásának feltételei bekövetkeznek, mielőtt a já­ ruléknak és késedelmi kamatának megkezdett kiegyenlítése befejezést nyert a hátralékot a nyugbérösszcgből kell levonni, úgy, hogy a levonás a havi nyugbér egynegyedét meg ne haladja. �6 1927. január 1. „A bányász“ 50. §. A szavatosság tekintetében azok a szabá­ lyok, amelyek az 1907 XIX t.c.. és az ezt ki­ egészítő és módosító rendelkezések alapján a betegségi biztosítási járulékokra vonatkoznak. 51. §. Csőd esetében az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak a csődnyitást közvetlenül megelőzó három évre hátralevő nyugbérbiztositási járulékköveteléseit az 1881 XVÍI. t.-c. §-ának 1. pontjában foglalt igények osztályába kell sorozni. A jelen rendelet hatálya alá,eső vállalat tu­ lajdonosára vonatkozó csődnyító végzésnek, csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás megindítása esetében pedig a hirdetménynek egyegy eredeti példányát hivatalból meg kell kül­ deni az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak. 52. §. A nyugbérbiztositási járulékok az esedé­ kességtől számított három év alatt elévülnek. Az Országos Munkásbiztositó Pénztárnál be nem jelentett biztosításra kötelezettek járulékai az esedékességtől számított öt év alatt évül­ nek el. A járulék behajtására irányuló intézkedés az elévülés megszakítását eredményezi valamennyi kötelezettel szemben. Az elévülés megszakítá­ sával az elévülési határidó újból kezdődik. . A tévesen fizetett vagy jogellenesen be­ szedett járulék, illetőleg a folyó tartozás nél­ kül álló túlfizetés visszatérítését a fizetés nap­ jától számított három év alatt lehet kérni. A munkásbíztositási bírósági eljárás illeté­ gyító eljárás (42. §.) költségeinek, a nyugbér­ biztositási tartalékalapnak (54. §.), végül a keire az 1921. XXXI. t.-c. 24. §-a nyer al­ biztosítási ágat terhelő személyi és dologi kalmazást. kiadásoknak (53. §) fedezésére szabad for­ dítani. \ VI. Fejezet. Átmeneti és záró rendelkezések. 62. §. 56 §. Ama kincstári üzemek altisztjeinek és mun­ kásainak nyugbérbiztositását, amelyeknek e minőségű munkavállalói eddig a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárainál voltak nyugbérre biztosítva, a fennállott sza­ bályok alkalmazásával továbbra is e pénztárak látják el. A biztosításra kötelezetteknek köre azonban ezeknek az üzemeknek altisztjeit és munkásait illetőleg sem lehet szükebb a jelen rendelet 2. §-ában meghatározott mértéknél; ez a rendelkezés azonban nem érinti a kom­ lói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztára alapszabályának a biztolositasi alsó korhatárra vonatkozó rendelkezését. Ezenfelül a megje­ lölt társpénztárak alapszabályait módosítani kell akként, hogy ez a nyugbérre biztosított, aki az emlitett kincstári üzemek alkalmazásá­ ból kiválik anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, megszerzett biztosítási jogigényét (várományi jogát) fenntarthassa, illetőleg biz­ tosítását folytathassa. 57. §. V. Fejezet. Vegyes rendelkezések. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ága felett az állami fel­ ügyeletet az 1907. XIX t. c. 172—175. §-ában és az e törvényt módosító és kiegészítő törvényes rendelkezésekben foglalt szabályok alapján a m. kir. népjóléti- és munkaügyi mi­ niszter gyakorolja. 53. §. 58. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bánya nyugbérbiztositó áganak szervezetét a biztosí­ tottaknak es a munkaadóiknak egyenlő jogú részvételével, úgyszintén a vonatkozó eljárást a m. kir népjóléti és munkaügyi miniszter külön rendelete szabályozza. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár ügy­ vitelét nyugbérbiztositási ügykörében is az Országos Munkásbiztositó Pénztár ügyviteli személyzete látja el. A helyi teendőket azoknál az üzemeknél, amelyek mellett társpénztár működik, esetleges további intézkedésig a társpénztár végzi; ezen a címen a társpénztár javára költség megtérítésének nincs helye. Az országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ágazata az Országos Munkásbiztosító Pénztár személyi és dologi kiadásai­ ból, illetőleg e kiadásoknak az államkincstár által nem fedezett részéből a m. kir. népjóléti­ és munkaügyi miniszter által évről-évre meg­ állapított hányadot viseli. A bányabérbiztositás statisztikai adatainak — ideértve a diósgyőri magyar királyi állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárai nyugbérbiztositó osztályainak statisztikai adatait is — össze­ állítása és feldolgozása a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal feladata. E statisztika adatgyűjtéseinek felsorolását a m. kir. Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897: XXXV. t.-c. 3. §-a szerint a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal évi munkater­ vébe fel kell venni; a statisztikai eredményei­ nek közzétételére és a törvényhozás elé ter­ jesztésére az 1897.- XXXV. t-c. 5. §-a nyer alkalmazást. 54. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztosítási tártalékalapot köteles gyűj­ teni. E tartalékalapra további intézkedésig évről-évre a nyugbérbiztositási szolgáltatások fedezése céljából számításba vett költségszük­ séglet 5 százalékot kell számításba venni és az előrelátható évi költségszükségletbe beil­ leszteni (45. §.), Ezt az összeget és a záró­ számadási felesleget (45. §.) a tartalékalapba kell beszolgáltatni. A nyugbérbiztositási tartalékalap elhe­ lyezésének és kezelésének módját a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterre! egyetértve rendelettel sza­ bályozza. A m. kir. népjóléti- és munkaügyi minisz­ ter jóváhagyásával az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztár bányanyugbérágazatának ön­ kormányzata határoz abban a kérdésben, hogy mely időponttól kezdve, mily módon és mérték szerint lehet a tartalékalap jövedelmét a nyugbérbiztositás folyó szolgáltatásainak fedezése céljából igénybevenni. 55. §. A nyugbérbiztositási járulékokat (46. §.) és az Országot Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositási ágának egyéb bevételeit csak az e rendeletben megállapított szolgál­ tatások (5.. 19., 28., 36. és 37. §.), a gyó­ 59. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár szá­ madásait bányanyugbérbiztositó ágazatának vagyonáról betegségi és baleseti biztosítási ágazatának vagyonára vonatkozó számadá­ saitól elkülönítetten vezeti. 60 §. Ha a biztosítottnak rokkantsága vagy hoz­ zátartozóinak az ő halála alapján eltartásuk pótlására más ellen kártérítés jár, ez a köve­ telés a kiszolgáltatott nyugbérek és egyébb szolgáltatások erejéig az Országos Munkásbiztosító Pénztárra száll át. A 7. §, első be­ kezdésének a), b) és c) pontja alapján járó rokkantsági nyugbérre ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. Ha a kártérítésre alapot adó esemény a nyugbér megállapítása feltételeinek bekövet­ kezése után történt, az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztár az előbbi bekezdés alapján kö­ vetelést nem támaszthat. A jelen §. rendelkezései nem vonatkoznak az 1907. XIX. t-c.-ben és az ezt kiegészítő és módosító rendeletekben megjelölt pénztárak (intézetek) úgyszintén az 56. §.-ban megjelölt társpénztárak ellen keletkezett igényekre. A jelen rendelettel szabályozott nyugbér­ biztositás hatálya alá eső üzemekkel kapcso­ latos bányatárspénztárak nyugbérbiztositó osztályai (ágai) — a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárai nyugbérbiztositó osztályai (ágai) kivételével — az 1926. évi de­ cember hó 31. napjával önnálló működésüket megszüntetik, jogaik és kötelezettségeik meg­ szűnnek, illetőleg a jelen rendelettel megálla­ pitott korlátok között az Országos Munkás­ biztositó Pénztár bányanyugbér biztosító ága­ zatára átszállnak. A társpénztár nyugbérbiztositó osztályának (ágának) az 1926. évi december hó 31. nap­ jával záruló, jóváhagyott mérlege eredménye­ ként mutatkozó tiszta vagyona az Országos Munkásbiztositó Pénztár tulajdonává válik és azt a bányanyugbérbiztositási ág tartalékalap­ jához (54. §.J kell csatolni, a vagyonmérleg­ ben mutatkozó hiány pedig a társpénztárral kapcsolatos üzem tulajdonosát terheli. Az 1926. évi zárószámadás és mérleg felül­ vizsgálata során a m. kir. népjóléti és mun­ kaügyi miniszter az állagkeletkezésére vo­ natkozólag érdemleges vizsgálatot fogana­ tosít és ennek teljesítésében a szükség képest az illetékes bányakapitányság és az Országos Munkásbiztositó Pénztár közreműködését veszi igénybe. 63. §. Azokra, akik a jelen rendelet életbelépését megelőző időben valamely társpénztár fel­ számoló nyugbérbiztositó osztályának (ágának) biztosított tagjai voltak és ezek igényjogosult családtagjaira a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, még pedig tekintet nélkül a biztosítottak társpénztári tagságának - kezdő időpontjára és arra a körülményre, hogy egy vagy több társpénztár nyugbérre biztosított tagjai voltak-e. Az illető társpénztári alap­ szabályok szerint a társpénztár kötelékéből való kiválás következtében elveszített tagsági időnek azt a részét azonban amely az 1914. évi julius hó 1-ét megelőző időre esik, beszá­ mítani nem lehet. Az előbbi bekezdésben foglalt szabály nyer alkalmazást a társpénztárak által nyubérben részesített igényjogosultakra is, azzal az eltéréssel, hogy a jelen rendelet alapján járó nyugbér kiszámításánál azt a társpénztári tagsági időt kell figyelembe venni, amely a társpénztártól kapott nyugbér kiszámításánál az illető társpenztári alapszabály értelmében irányadó. Ha az igényjogosultnak két vagy több társpénztártól jár nyugbér, az Országos Munkásbiztositó Pénztártól igényelhető nyugbérét mindama társpénztári tagsági időtartamok együttes figyelembevételével kell megállapítani, amelyek társpénztári nyugbéreinek megállapí­ tásánál irányadók voltak. 64. §. Azokra, akik a jelen rendelet életbelépését megelőző időben valamely társpénztár fel­ számoló nyugbérbiztositási osztályának (ágá­ nak) biztosított tagjai voltak s az életbelé­ pés idejében a társpénztártól nyugbérben nem részesülnek, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni : 1. a társpénztárak nyugbérbiztositó osz­ tályainak (ágainak) kötelékében eltöltött idő, az életkorra vonatkozó megszorítás nélkül (2. §.), de a 63, §. első bekezdésében meg­ szabott korlátok között az Országos Munkásbiztosltó Pénztár bányanyugbérbiztositási kötelékében eltöltött idővel ugyanegy tekintet alá esik; 61. §. 2. az 1. pontban foglalt rendelkezést kell Azok az adó- és illetékmentességek és ked­ alkalmazni a békeszerződéssel átcsatolt. volt vezmények, amelyeket a törvényes rendelke­ magyar területekben levő társpénztárak nyug­ zések az Országos Munkásbiztositó Pénz- bérbiztositó osztályainak (ágainak) kötelékében tárra, illetőleg a bányatárspénztárakra, vala­ az 1921. évi Julius hó 26,-áig eltöltött időre is; mint tagjaikra vonatkozólag megállapítanak, a 3. a társpénztárnál befizetett járulékok vagy Jelen rendeletben szabályozott nyugbérbiztosi- azok egy része visszatérítésének a jelen ren­ tásra is kiterjednek. delet életbelépése után nincs helye; �1927. január 1. "A bányász“ 4. a várakozási időbe (6. §.) és a nyugbér rokkantsági nyugbér szolgál megfelelő esetben kiszámításának alapjául szolgáló időbe [10. a hozzátartozók nyugbére megállapításának §J nem lehet beszámítani azt az időt, ame yre alapjául is. befizetett járulékát a biztosított akár végkielé­ gítés alakjában, akár más címen a jelen ren­ 69. §. delet életbe lépése elöttt visszakapta; Az, aki olyan társpénztálnál töltött tag­ 5. azt az időt, amelyet a nyugbérbiztositásnak sági időt is kíván a rokkantsági nyugbér három évet meghaladó megszakítása követett, kiszámításának alajául szolgáló időbe beszá­ a várakozási időbe és a nyugbér kiszámításá­ mítani, amely társpénztárnak a jelen rendelet nak alapjául szolgáló időbe beszámítani, ak­ életbelépése időpontjában nem tagja (63. §. kor sem lehet, ha. járulékvisszafízetés nem első bekezdése], különbeni jogvesztés terhével történt; köti a vonatkozó igényét az idevágó adatok 6. a nyugbér kiszámításának alapjául szol­ köztesével az 1927, évi december hó 31-éig gáló időbe azt a katonai szolgálati időt is az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak be­ be kell számítani, amelyet a biztositottra kato­ jelenteni. A pénztár az igény elismerése tár­ nai szolgálata idejében irányadó társpénztári gyában határozatot hoz, amely ellen jogorvos­ alapszabály értelmében a nyugbérezés alapjául latnak van helye a munkás biztosítási bíró­ szolgáló időbe be kellett számítani; a vonat­ sághoz. kozó társpénztári alapszabály rendelkezésére tekintet nélkül be kell számítani azt az időt, 70. §. amelyet a biztosított az 1914. évi julius hó Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bánya1. napját követőleg háborús katonai szolgálat­ nyugbérbiztositó ágának első alapszabályát a ban töltött; 7. az, akinek társpénztári tagsága a jelen m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter álla­ rendelet életbelépését megelőző két éven pítja meg. Addig, amig az alapszabály alapján a bányabelül szűnt meg, biztosítási jogigényét (várományi jogát) az Országos Munkásbiztosító nyugbérbiztositás önkormányzati szervet meg­ Pénztárnál fenntarthatja vagy a biztosítást alakulnak, a bányanyugbérbiztosítás ügyeiben folytathatja (12 — 14. §) ha erre vonatkozó az önkormányzati jogokat a m klr. népjóléti­ elhatározását a jelen rendelet életbelépésétől munkaügyi miniszter által kinevezett miniszteri számított hat hónapon belül a pénztárnál be­ biztos gyakorolja. jelenti; 71. §. 8. az, aki tarspénztári tagságával szerzett igényeit a társpánztári alapszabályok értel­ Ez a rendelet 1927. január hó l. napján mében a jelen rendelet hatálybalépése előtt lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat fenntartotta vagy akinek ilyen igényét a vesztik a társpénztári alapszabályoknak [ide társpénztár szabályszerűen eliemerte, biztosisási nem értve a diósgyőri m. kir. állami vas- és jogigényét [várományi jogát] az Országos acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszén­ Munkásbiztositó Pénztárnál fenntarthatja (12. bánya társpénztárak alapszabályait] a nyugbér­ §.), ha erre vonatkozó elhatározását a jelen biztositásra- vonatkozó rendelkezései. rendelet hatálybalépésétől számított hat hóna­ Addig, amig az Országos Munkásbiztositó pon belül a pénztárnál bejelenti. Pénztár a nyugbérben részesülők számára a jelen rendelet alapján járó nyugbéreket meg65. §. állapítja, a jelen rendelet hatálybalépése előtt Annak nyugbérét, aki valamely társpénz­ megállapított nyugbéreket az Országos Mun­ tárnak a jelen rendelet alapján felszámoló kásbiztositó Pénztár nevében és számlájára a nyugbérbiztositó osztályától [ágától] nyugbér* társpénztárak előlegképen folyósítják. ben részesül és aki más társpénztár felszámoló Az 1926. évi december hónapra a nyugbérnyugbérbiztositó osztályánál [ágánál] ujabb biztosítási járulékokat a társpénztárak az tagsági időt szerzett, a korábbi nyugbér alap­ eddigi mértékben szedik be. jául szolgáló idő és az ujabb társpénztári tag­ Budapest, 1926. évi december hó 23. sági idő együttes figyelembevételével kell megállapítani. Dr. Vass József s. k. 66. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. Az a tisztviselő, aki a jelen rendelet ha* tályba lépése idejében valamely társpénztárnak nyugbérbiztosításra kötelezett vagy önként biztosított tagja, az Országos munkásbiztositó Pénztárnál nyugbérbiztositásra kötelezett, amíg Félreértések elkerü­ a jelen rendelet hatálya alá tartozó üzemben (1. §) van alkalmazva és amíg tisztviselői lése végett. nyugdíjintézet kötelezett tagjává nem válik. 1926. évi december 8-án A bányamun67. §; kás“-ban megjelent cikkem azt tartalmazza, Azok a rokkantsági nyugbérben részesülő egyének, akik a jelen rendelettel szabályozott hogy községünknek túlnyomó része szociál­ nyugbérbiztositás hatálya alá eső üzemben demokrata meggyőződésű, amelynek folytán (ide nem értve az 56. §.-ban megjelölt üze­ én a cikket irtam. Tehát ez nem jogosít fel meket) az 1919. évi január hó 1. napját meg­ senkit arra, hogy szakegyesületünk ellen előző időben szenvedett üzemi baleset követ­ használják fel, mert távol áll szakegyesüle­ keztében keresőképességüknek legalább felét elvesztették, rokkantsági nyugbér fejében a tünktől — melynek vezető embere vagyok, nyugbérbiztositás alapjául szolgáló javadalma­ minden politikai törekvés, azt tehát semmi­ zásnak legalább 20 százalékát kapják akkor féle politikai irányzattal befolyásolni nem is, ha a várakozási időt nem töltötték be. Ez lehet a rokkantsági nyugbér szolgál azoknak az Mindenki, aki tagja, szabadon nyilvánít­ igényjogosult családtagoknak nyugbére kiszá­ mítása alapjául is, akiknek hozzátartozója a hatja a politikai meggyőződését a Szak­ jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás egyesületen kívül, amelyet az egyesület nem hatálya alá eső üzemben az 1919. évi január kifogásol senkinél sem, igy ezzel a cikkel hó 1, napját megelőző időben halálos kimene­ én sem kívántam ártani az egyesületünknek telű üzemi balesetet szenvedett s a baleset és a megjelent cikket tagjaink sem kifogá­ időpontjában a várakozási időt még nem solhatják, mert ezek tisztán politikai jelle­ töltötte be. gűek, azt nem lehet kihasználni egyik oldal­ 68. §. ról sem. Én tehát ezen a helyen kijelentem, hogy Az a rokkantsági nyugbérben részesülő egyén, akit a társpénztári alapszabály alapján eltekintve politikai meggyőződésemtől, az tíz évnél kevesebb tagsági idővel nyugbérez­ egyesületben, annak fejlődésén továbbra is tek, rokkantsági nyugbér fejtben a nyugbére- közreműködöm. zése alapjául szolgált minden egyes betöltött év után a nyugbérbiztositás alapjául szolgáló Domonkos István. javadalmazásnak 2-2 százalékát kapja. Ez a Pengő átszámítási táblázat. 1927. évi január 1-én életbe lép a pengő pénzegység, amellyel egyidejűleg a közszük­ ségleti cikkek, munkabérek stb. szintén pengő értékben lesznek elszámolva. Előreláthatólag a kisebb pénzegységre való átté­ rés a munkáscsaládoknál is sok zavart fog előidézni és ezért, hogy megkönnyítsük a munkástársaink helyzetét, az alábbi táblá­ zatot ajánljuk figyelmükbe, hogy őrizzék meg, mert vásárlásoknál ennek segítségével könnyebben fognak boldogulni. Koronáról — Pengőre K p K 125 250 375 500 625 j 750 875 —07 1125 1250 1375 1500 1625 1750 1875 2000 2125 2250 3375 2500 262 2700 1 2825 1 —10 —11 —12 —13 —14 —15 —16 —17 -18 —19 —20 —21 -22 —24 —25 —26 -27 —28 —29 3125 3250 3375 3500 3625 3750 3875 —31 4000 4125 4250 4375 4500 4625 4750 4874 —32 5125 5250 5375 5500 5625 5750 5875 1 —48 6000 6125 6250 6375 —52 6500 6625 _ 6750 6875 7000 —56 7J25 7250 7375 7500 60 7625 7750 7875 P 8000 8125 8250 8375 8500 8625 8750 — 67 _ 68 69 —70 9125 9250 9375 9500 9625 9750 9875 —71 —72 -73 —74 —75 —76 -77 —78 10000 11000 12ooo 13000 14 000 15ooo I6000 17ooo 18000 19ooo —64 -80 ■““88 1.04 1.12 120 1.28 1.35 1.44 1.52 20ooo 21OOO 22 000 23ooo 24ooo 25ooo 26ooo 27ooo 28oOO 29ooo 1.60 1.68 1.76 1.84 1.92 2.—— 2.08 2.16 224 2.32 30ooo 31000 32ooo 33ooo 34ooo 35ooo 36ooo 37ooo 38ooo 39000 2,40 2.48 256 2.64 2.72 2.80 258 2.96 3.04 3.12 41OOO 42ooo 43ooo 44ooo 45ooo 46ooo 47ooo 48ooo 49ooo 3.20 3.38 3.46 3.54 3.60 3.68 3.76 384 3 92 50ooo 5I000 52ooo 53o0O 54ooo 55ooo 56ooo 57ooo 58ooo 59ooo 4! 4.08 4.16 4.24 4.32 4.40 4 4S 4.56 4.64 4.72 K p 6O000 61000 62ooo 63ooo 64ooo 64 000 66000 67ooo 68000 69 000 4.80 4.88 4.96 5.04 5.12 70ooo 71000 72ooo 73ooo 74ooo 75oo0 76ooo 77ooo 78ooo 79ooo 5.60 5.68 5.76 5.84 5-92 6.— 6,08 6.16 6.24 8O000 81000 82ooo 83ooo 84ooo 85ooo 86000 87ooo 88000 89ooo 6.40 9O000 91000 92ooo 93000 94000 95000 96000 67ooo 98ooo 99ooo 520 528 5.36 5.44 552 631 6.48 6.56 6.64 6.72 6.80 658 6.96 7.04 7.12 720 728 7.36 7.44 7,53 7.60 7.68 7.76 7.84 7.92 lOOooo HO000 120voo 130ooo 140ooo 150oo0 160000 170000 1800OO 1 90oOO 950 10.40 1120 12.— 12.80 13-60 14.40 1520 2OO000 300OOO 400000 500000 600OO0 700OOO 8OO000 900ooo 1624 — 3240 — 48 — 56 64 — 72 - 8.80 IOOO000 2000OOO 160— 3000OOO 24040000oo 3205OOO000 400- �1927. január 1. >A bányász« 8 Meddig késik még a bányatárspénztárak központosítása ? Értesítés ! (Folytatás.) Szaktársak ! Bányászok! Megjelent a társpénztárak központosításának végre­ hajtási rendelete, ennek ismertetése céljából 1927. évi január 2-án, vasárnap délután fél 3 éra­ kor, a Vigadó nagytermében taggyűlést tartunk. A napirend fontossága megkívánja, hogy minél töme­ gesebben megjelenjenek. A vezetőség. Kereseti adó pengőre való átszámítása. Köztudomású, hogy 1926. évi december hó 27-től kezdve életbe lép a pengő pénzegy­ ség, amelynek alapján mindennemű árucik­ kek, keresetek változáson mennek át, ugy az alkalmazottak kereseti adója is. Ennek szabályozására a m. kir. pénzügyminiszter az alábbi rendeletet bocsájtotta ki: kir. pénzügyminiszter 1926. évi 167.506 számú rendelete az alkalmazottak kereseti adójának és rokkantellátási adójának pengő értékben való megállapítása tárgyában. A A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925. XXXV. t-c. 18. §-a értelmében 1927. évi január hó 1-től kezdődő hatállyal minden állami törvényhatósági és községi bevétel és kiadást pengő értékben kell megállapítani. Ennek folytán szükségessé vált, hogy az alkalmazottak kereseti adójának és rokkant­ ellátási adójának tételei is pengőértékben állapitassanak meg. Az eziránt szükséges rendelkezéseket az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá a helyhatóságok­ hoz háztartásának hatékonyabb ellenőrzésé­ ről szóló törvényjavaslat 9. és 19- §-a tar­ talmazza. Ez a törvénvjavaslat azonban a nemzet­ gyűlésnek időközben történt feloszlatása folytán törvényerőre eddig nem emelkedett Minthogy azonban az alkalmazottak januári illetményeit még ebben a hónapban szám­ fejteni kell, az utólagos helyesbítéseknek elejét veendő, a törvényhozás utólagos jóvá­ hagyásának reményében elrendelem, hogy az alkalmazottak kereseti adójának levoná­ sánál a pengőértékben megállapított, illetve pengőértékre átszámítandó illetmények után a következő adótételek vonassanak le: Ha a jövedelem havonkint 60 pengőt az adó havi 60 P.-tól 80 100 .. 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300 ,, 320 340 360 380 400 80 P.-ig 100 120 f 140 160 ff 180 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400 420 ,. ff „ ., 0 20 P. 0'40 ,, 0 60 0 80 1 1 20 1 60 2'— 2 40 2 80 3 40 44 60 5 20 5 80 6 40 77 80 "Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. 420 440 8 60 440 460 9 40 460 480 10 20 480 500 11 500 540 .. 12 540 580 13580 620 14 620 660 ., 16 660 700 18 700 740. 20— 740 780 22— 780 ,, 820 24 820 860 26— 860 900 ,, 28— 900 ,, 940 32 940 980 36 980 ,, 1.020 40— 1.060 1,020 44— 1,060 1,100 48 1,100 1.140 52 1,140 1,180 56 1,180 ,, 1,220 60 1,220 1,260 ,, 64 1,260 1.340 72 1,340 ,, 1,420 80-1,420 ,, 1,500 88 — 1,500 1,580 96— 1,580 1,660 104 1,660 ,, 1,740 112 1,740 1,820 120 1,820 1,900 1281,900 1.980 1361,980 2,060 144— 2,060 2,140 1522,140 2.220 ,. 160 2,220 2,300 168 2.300 2,400 1762,500 2.400 ,, 184 2,500 2,600 1922.600 2,700 2002,700 2,800 2082,800 2,900 2162,900 3,000 224 3,000 pengőn felül minden megkezdett 200 pengő után az adó 15 pengő s minden meg­ kezdett 200 pengő teljes 200 pengőnek veendő. E szerint tehát az a jövedelem, amely hetenként a 15 pengőt, illetőleg a havonként a 60 pengőt meg nem haladja, az alkalma­ zottak kereseti adója alól mentes. Az alkalmazottak rokkantellátási adójának 1 hetenként tétele, ha a kereseti adó 1'50 P.-t nem halad meg — heti 0 02 P. 1’50 P.-n felül 2— P.-ig — 0 05 0 15 0 20 5— minden kezdett 1 P. után — — — — — 0 50 2 havonkint 6— P.-t nem halad meg — havi 0'10 P 6.— P.-n felül 8,— P.-ig — 020 8.— 12 040 60 16 20 0'80 minden megkezd. 4 — P. után — — — — „ 020 „ 85. §-hoz. E paragrafus arról rendelkezik, hogy a ma­ gyar kir. állami vas- és acélgyár és a komlói kincstári társpénztárat a jelen rendelet nem érinti, amelynek a jelen rendeletbe való felvé­ telüket óhajtja. A rendelet tervezet nem rendelkezik a nyug­ díjasoknak járó lakás, fűtés, világításról, amelynek a biztosítását úgy a jelen, mint a jövő időre kérjük felvenni a rendeletben, hogy az is biztosítva legyen. Továbbá kérjük a rendeletnek oly irányban való kiegészitését, hogy a nyudgijasok ingye­ nes orvosi és gyógyszer ellátásban részesülje­ nek, azonkívül pedig a nyugdíjas elhalálozása esetén a nyugdíj bizonyos hányada temetke­ zési segély cimén folyósitassék. A kiküldött bizottság behatóan igyekezett mérlegelni mindazokat a szempontokat, amely szempontok a nyugbér megállapításnál pro és kontra számításba jöhetnek. Figyelembe vette elsősorban a már évek óta koldusbotra jutott nyugdíjas, özvegy és árvák sorsát, s ebből kiindulva arra az elhatározásra jutott, hogy a jövőben a magyar nemzet egyik nagyon tekin­ télyes dolgozó rétegét olyan sorsra juttassa, amely sorsot feltétlen megérdemel az eltöltött nehéz fizikai munkája után. Ezért elhatározta, hogy a népjóléti miniszter ur által megszabott nyugdíjbiztosítási járulékot önként felemeljük, ugyancsak kérjük a népjóléti minisztérium ille­ tékes vezetőit, hogy az általunk felajánlott magasabb járulék fizetéséhez a munkaadók hozzájárulását is szíveskedjenek keresztül vinni, mert csak ezáltal lehet az általunk előirányzott nyugbérek fizetését, ugy a jelen, mint a jövő időben zavartalanul biztosítani. Ugyancsak kénytelenek vagyunk kérni a bányatárspénztáraknak, hadikölcsön és egyéb, úgymint jelzálogkölcsönökben elértéktelenedett társpénztári vagyonok valorizálását, hogy ez­ által a központositott társpénztáraknak egy tekintélyes vagyon álljon rendelkezésére, biz­ tosítékul a társpénztár folytonos zavartalan működésére. Azt hisszük, hogy ezen kérésük­ kel nem állítunk fel lehetetlenséget mert hiszen, ugy véljük, hogy a magyar államnak is köte­ lessége a nyomorgó munkásain olyformán segíteni, hogy a fenti óhajtásunkat valóra váltsa. Számolunk azzal a körülménnyel is. hogy a munkaadók a magasabb járulék fizetésétől idegenkednek, de mert anélkül, hogy a járulé­ kot ne emelnönk a nagy szociálista feladatnak eleget tenni nem lehet és ezért a munkaadók­ nak is kötelességévé válik, hogy azon munká­ sokon, akik nekik évtizedeken keresztül hűsé­ ges és szorgalmas munkát végeztek, a reájuk háruló áldozatot meghozzák. A tervezetben foglalt egyéb kifogásaink arra irányulnak, hogy a tervezet végrehajtásánál, már a rendelet kiadásával egyidejűleg elejét vegyünk minden olyan zavarnak, amely a gyors és békés munkálatokat befolyásolná és ott egyik vagy másik félre káros hatást váltana ki. A salgótarjáni szénmedencében dolgozó munkásság szentül megvan arról győződve, hogy az általunk előterjesztett észrevételek mindenütt a legjobb megértésre találnak illetve a társpénztárak központositásánál a munkásság jelenlegi szomorú helyzetének megvilágítása után az még nagyobb megértésre fog találni. Ezeknek előrebocsájtása után kérjük az illeté­ kes hatóságokat méltóztassanak a terveink keresztül vitele érdekében közreműködni, mert ezáltal lehet csak megteremteni azt a rendet és nyugalmat, valamint az emberhez méltó szociális bánásmódot, mely nélkül a munkásság nyugalmát helyreállítani, illetve azt biztosítani nem lehet. • Salgótarján, 1926. október 3. A fenti memorandum mellett szálltak sikra küldötteink, melynek hiányzó részleteit szó­ belileg terjesztették elő és indokolták meg. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 1. szám (1927. január 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-01-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/87ccf3fb354de4d3163fa056dffe1bc2.jpg 0a65c369df7414d3f00b1e22f43c1d85 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/046ab071f241878c393be83239e6c8f2.pdf 3ac5ad79168a70095447c985b199d245 PDF Text Text II. évfolyam. 2. szám. Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Fel a további küzdelemre. Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy egyesületünkben folyamatban van a munka az iránt, hogy az alapszabá­ lyok működési hatáskörét kiterjeszszük az egész ország területére. Ez a munka az egyesületünkben befejező­ dött, az alapszabályok elkészültek és benyujtottuk, most várjuk a jóváha­ gyást és mihelyt az meglesz, megkez­ dődik a munka az egész ország terü­ letén. Egyesületünk eddigi működése biz­ tositék a jövőre nézve, mert ezen rövid idő alatt, amely megalakulásunk óta le­ zajlott, számtalan esetben sikerült a munkásság érdekében eredményesen eljárni. Az elért eredmények feljogosí­ tanak bennünket arra a reményre, hogy a munkásság olyan szeretettel fogja fogadni egyesületünket az összes bányptelepeken, mint azt annak idején Salgótarján vidékén fogadta a mun­ kásság. Egyesületünk ellen — rövid fennál­ lása óta — ellenfeleink állandó rága­ lom hadjáratot folytattak és folyton azt hirdették rólunk, hogy mi a mun­ kásság egyetemes érdekeit elárultuk, azért a mi egyesületünk csak rövid életű lehet, mert a munkásság hátat fog fordítani egyesületünknek. Lapunk más helyén közöljük egye­ sületünk működéséről szóló jelenté­ sűnket, ebből a jelentésből láthatják ellenfeleink és barátaink, hogy igaz az a közmondás „a kutya ugat, a ka­ raván halad“, mert ezen rövid idő alatt olyan eredményeket értünk el, amellyel nem dicsekedhet egyetlen szervezet sem. Ez az, ami fáj ellenfeleinknek, mert beigazolást nyert a mi helyes megál­ lapításunk, amely szerint a munkásság gazdasági érdekképviseleteit, szerve­ zeteit nem szabad politikai célok szol­ gálatába állítani, mert ez a gazdasági érdekek háttérbe szorítását jelenti, sőt a legtöbb esetben lehetetlenné teszi a gazdasági érdekek érvényre jutását. Ha csak a legutóbbi eseményeket vesszük alapul, amellyel a társpénz­ tárak központosítását forszírozta egye­ sületünk akkor, amikor az összes szer­ vezetek az országgyűlési választások­ kal voltak elfoglalva és politikai pozí­ ciókat kívántak biztosítani maguknak a szakszervezeti vezetők, kiknek nem volt fontos a munkásság több évtize­ des küzdelmét győzelemre juttatni. Egyedül a mi egyesületünk nem tö­ rődött a politikai érdekekkel, nem fű­ tötte vezetőinket politikai ambíció, hanem látva a bányamunkásság nehéz helyzetét, egész erélyét és tekintélyét latba vetve mind erélyesebben köve­ telte a társpénztárak országos köz­ pontosítását. Elmondhatják, hogy egye­ dül a mi erélyes közbenjárásunkra jelent meg a rendelet, sőt módosított alakban, mert már az utolsó simítások is el voltak intézve, amikor egyesüle­ tünk közbevetette magát és követelte a munkásság jogos kérelmének hono­ rálását. Részben ennek az erélyes fellépés­ nek volt az eredménye, hogy a mun­ kásság követelésére a rendelet több sérelmes pontját megváltoztatták. — Ekkor szállították le a 70 évet, ekkor állapították meg a föld alatt eltöltött 25 év külön elbírálását, ekkor emel­ ték fel a biztosítási alapot stb. Mindezen engedmények dacára a rendeletnek a gyakorlati életben olyan sulyos hibái vannak, hogy egyesüle­ tünk a rendelet elolvasása után röktön látta a munkásság sérelmét, ezen sérelmeket összegyűjtve beadvánnyal fordult az illetékes minisztériumhoz, kérte a rendelet reformálását. Ugyancsak elmondhatjuk, hogy ha a munkásság többi szervezetei hasonló erélyes akciót folytatott volna, akkor a rendelet egész más formában jelent volna meg, azonban csak a munkálta­ tói szervezetek voltak rajtunk kívül azok, akik foglalkoztaka rendelet ter­ vezettel és igyekeztek az ő érdekei­ ket megvédelmezni. A munkásság részére iskola például szolgálnak ezek az események és a jövőre nem fogja engedni, hogy az ő gazdasági érdekeit feláldozzák egyes emberek politikai előnyeinek biztosí­ tására. Most ismét küszöbön van a tavasz és ezzel jár a szénkonjunktú­ rának a megszűnése, egyesületünk már eljárt illetékes helyen, arra kérve az illetékeseket, hogy teremtsenek a salgótarjáni szénnek piacot, hogy ez­ által biztosítva legyen a munkásság­ nak a munkaalkalma és ne kerüljön ismét abba a sulyos helyzetbe, minta multba, mert akkor a munkásság soha nem kerül ki a folytonos adósságból és ez által lesz helyhez kötött s így hiába van meg a társpénztári felsza­ badulás. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Ennek érdekében egyesületünk a legerélyesebb akciót indítja. Ebből látható, mennyire lelkiisme­ retesen jár utána egyesületünk a mun­ kásság sérelmeinek orvoslása érdeké­ ben. Ezt látja a munkásság is, ezért megindultak az előmunkálatok az öszszes telepeken a helyicsoportok meg­ alakítása érdekében. — Elérkezett a munkásság ahoz az állomáshoz, hogy nem akar fejbólintó János lenni, nem fogja hagyni magát tovább lelkiisme­ retien emberek által vezettetni, hanem megteremti a saját maga alkotta szö­ vetséget, amelyben nem engedi magát terrorizálni és meggyőzés által gyűjti tagjait. Felhivjuk az ország bányamunkás­ ságának figyelmét, kísérje működésün­ ket figyelemmel, álljon zászlónk mellé és segítse győzelemre. Divatos jelszavaké A legutóbbi időkben mind gyakrabban látnak napvilágot a „Bányamunkás" -ban olyan természetű förmedvények, amelyek bizonyos célzásként hangzanak el egyesüle­ tünk működése ellen. A „Bányamunkás" legutóbbi számában ismételten panaszként, siránkozva kérdezi a cikk írója, hogy mi lesz a 22000 koronás alapkeresettel ? és hogy egyesületünk tagjai a parkettás caszinó termeiben táncolnak. Nem kívánunk a dolog lényegével foglalkozni, csak csupán meg akarjuk kérdezni Peyeréktől, hogy vajon el felejtették-e már, hogy annakidején, amikor még az Ő fennhatósága alatt működtek a helyicsoportok, nem-e táncoltak a munkások a parkettás padlón ? Nem-e Peyer Károly kasszájába folytak be azon összegek, amely összegeket a munkások a parkettás padlón rendezett mulatságokból küldöttek a szövet­ ségbe. Hogy egyesületünk arra törekszik, hogy minél több kuturális előadást rendez­ zen a munkásság között, azt sohasem vettük tagadásba. Igen is arra törekszünk a jövő­ ből is, hogy a kulturát terjesztő előadásokat fejlesszük. Hogy Peyer a kultúrát szerető emberektől félt azt is tudjuk, mert ha valaki a fejlődő kultúrát szerette, akkor az azt jelentette Peyer szerint, hogy ez okos em­ ber és nehezebb lesz a falmellé állitani, tehát ugylátszik. hogy Peyer most is attól fél, hogy mennél jobban fejlődnek az emberek, annál nehezebb lesz részére a bolonditás. Hogy azután a mulatságok jövedelmeit egyesüle­ tünk fejlesztésére használjuk fel, azt sem szégyeljük, mert az egyesületünknek nincs Törekvéstakarékpénztára, de nincs Bánya­ munkásotthon részvénytársasága sem, de még 3 emeletes palotája sincs, amelyre ne­ héz milliós kölcsönöket vehetne fel, amit azután a folytonos piszkolódásokra használ fel. Vagy talán azt hiszik Peyerék, hogy a salgótarjáni munkásság nem tudja, hogy a szövetség tagjainak járulékából még Peyer fizetését sem tudja födözni ? Legyenek egész �2 1927. január 15. „A bányász" nyugodtak a salgótarjáni munkásság tisztá­ ban van azzal, hogy a szövetség honnét pénzel, de viszont nehigyje azt sem, hogy ext a salgótarjáni munkásság tétlenül fogja nézni, lesz idő, amikor megfogjuk kérdezni, hogy hová lett a 27,500 000 kor., amelyet a bányamunkásság nehéz, verejtékes munká­ jának eredményéből fizetett be a részvény- Hát a 22.000 koronás alapkeresetről miért nem beszélt Peyer 3 éven keresztül? miért csak most emlegeti olyan gyakran ? vagy talán itt is azt hiszi, hogy a munkásság nem tudja, hogy ő volt a tárgyaló bizottság vevetője, amikor a 22.000 koronás keresetet állapították meg, a 20.000 koronás keresettel szemben ? A salgótarjáni munkásság még élénken emlékszik arra az időre, amikor tiltakozott a 20.000 koronás kereset meg­ állapitásával szemben, akkor Peyer Károly volt az, aki oda állt és a legdrasztikusabb szavakkal gyűrte le azokat a munkástársa­ kat, akik egyenlő munkabért követeltek a többi telep munkásainak munkabérével. Ő volt az, aki a munkaadók intencióját tette magáévá és aki adatokkal bizonyitotta, hogy a munkaadóknak van igazuk. Persze, hogy most könnyen feszegeti a 22.000 koronás alapkeresetet, mert tudja nagyon jól, hogy azért amit mond, felelnie úgysem kell, mert az ördög sem áll szóba vele. Egyebekben pedig megnyugtatjuk az igen tisztelt cikk íróját, hagy nefájjon az ő teje más fejéért, sokkal helyesebben teszi, hogy ha azokat a gyógyszereket, amelyeket másnak ajánl saját maga használja fel. Mert könnyen megtör­ ténhetik, hogy egy régi közmondás fog be­ igazolódni, hogy „aki másnak vermet ás, maga esik bele. Egyesületünk elmult évi működése. Az egyesületünk alig egy pár hónappal ezelőtt alakult meg, már is bebizonyitotta, hogy tagjai, vagy azok hozzátartozóinak érdekeiben milyen hasznos tevékenységet fejtett ki. Jólehet, ellenfeleink uton-útfélen azt a hirt terjesztik, hogy egyesületünk nem életképes, nem szolgálja a munkásság érde­ keit Az év lezártával adatokkal bizonyítjuk ellenfeleinknek, hogy mit tettünk munkás­ társaink érdekében. Ezt tesszük azért, hogy bizonyítsanak a tények, hogy mennyire szükség van egy szervezetre, amely szerve­ zet az ő aparátusával, mindenkor rendelke­ zésre áll tagjainak ügyes-bajos dolgainak elvégzésében. Az elmúlt évi működésünk helyessége és a szervezetünk fennállásának szükségessége az alábbi adatokból világosan kitűnik. Nyugdijak és árva segélyek ügyében 57 kérvényt nyújtottunk be, amelyet sikeresen intéztünk el A betegsegélyző pénztárhoz, baleset és betegsegélyek ügyében 32 esetben kérvényeztünk, illetve felebbeztünk sikere­ sen. A közigazgatási hatóságoknál és a munkaügyi bíróságnál 74 esetben jártunk el. Az elmúlt évben 51 nyilvános taggyűlést és 33 vezetőségi ülést tartottunk, amelyből világosan kitűnik a munkásság érdekeiért való küzdelmünk. Nem számitva a fenti adatokban a személyi eljárásokat, ha mind­ azokat papírra akarnám vetni, akkor bizo­ nyára nem találnánk az elmúlt évben annyi napot, mint ahány munkástársunknak az érdekében eljártunk. A fenti gyűlések neve­ zetessége közé tartozik a május 2-án tartott nagy nyilvános gyülés, közvetlen az április 27-iki felvonulás után tartottunk, mely gyű­ lésen a kereskedelmi minisztériumnál járt küldöttség számolt be az ottani tárgyalá­ sokról. Ezen gyűlésen oly izzó volt a han­ gulat, hogy arra Salgótarján munkássága még ezt megelőzőleg alig emlékezett vissza. Ugyancsak a nevezetességek közé tartozik a szeptember 5-én tartott nyilvános taggyű­ lés, amely határozatilag mondotta ki, hogy a szövetség központjától elválik és egy ön­ álló szervezetet létesít A következő héten, szeptember 12-én már össze is lett híva az alakuló közgyűlés, amelyen a következő helyicsoportok voltak képviselve: salgótar­ jáni helyicsoporttól: Csóka Vendel, Sótér Alajos, Mester János. Telek József, Fájd Pál, Ozvald Mátyás, Kusz János, Babka József, Jecsmenik József, Handlovics Lajos, Baar Antal Vojtovszki Ferenc, Sztanka András, Kovács Ágoston. Zagyvapálfalvai helyicsoporttól: Mlinárcsik Gábor, Macz Ferenc, Surányi János, Kelemen József, Nagy János, Reinisch József, Dudás István, Krauter Gyula, Takács Mihály, Fodor János. Baglyasaljáról: Ponyi János, Széver Károly, Epick Albert, Makó József, Angyal Lajos, Tóth István matyó, Menczel András, Hízsnyai Gyula, Csernák Gáspár, Sándor József, Styaszni János. Etesi helyicsoporttól: Morgenstein Vilmos, Peresi József, Gübner József, Gasparkovits Géza, Ondrék József, Urbankovics Pál, Kaszás István, Sirkó László. Nagybátonyi, mizserfai, mátranováki, lapujtői és somoskor csoportok részéről: Oravecz József, Moticska Ignác, Tóth István erős, Sándor József, Kroszner Ferenc, Totok Mihály, Fijan Venczel, Trenka András, Szabó Sándor, Sibik József, Orosz Márton, Gordos Ferenc, Czimbalik Ferenc, Nádosdi Imre, Kovács Sándor, Gasparkovics István, Nagy János alvégi, Jamrich János, Hepp Ferenc, Gordos György, Szűcs István, Lu­ kács Pál, Földi János, Lakatos András, Sihna György, Czikora Gáspár, Peresi Fe­ renc, Sándor bódi István, Szukán Ágoston és Kovács Sándor hore. A közgyűlési küldöttek a felolvasott alap­ szabályokat egyhangúlag fogadták el és terjesztették fel a belügyminiszterhez jóvá­ hagyás végett. Egyesületünk működése ezzel a nappal indult meg. Megalakulásunk után tömegesen iratkoztak be az egyesüle­ tünkbe oly tagok is, akik még a Magyar­ országi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének egyáltalán nem voltak tagjai, de felfrissítették tagsági könyveiket azok is, akik már egy-két évvel elvoltak maradva tagsági dijjaikkal. Egyesületünkbe az elmult év 3 hónapjában beiratkozott. 1121 tag, tagkönyvet cserélt 347 tag. Egyébként hűsé­ ges tükörképét adják egyesületünk műkö­ désének az alábbi kimtatások. Az egyesületünk október, november és december havi zárszámadása. Bevétel. 1121 drb. beírat., tagkönyv után 11,210.000 K. 1,735.000 347 „ tagkönyvcsere után 59,275.000 , 3285 „ I. o. havijárulék „ 5,580.000 558 II 261.000 „ 261 „ III.. „ 19,460.000 „ 6892 utánfizetési bélyegből 8,793.125 ,, Mulatságok és adományok összesen: 106,314.125 K. Betegsegély Rendkívüli segély Jogvédelem Takarítás Tisztviselők illetménye Nyomtatványok Leltári berendezés Agitáció Műszak megtérítés Telefon, portó összesen : 6,375.000 2,835.000 3,500.000 1,500.000 18,600 000 19,334.000 8,705.000 6,654.000 3,225.000 2,354.000 73,182.000 K. ,, „ „ „ .. „ „ „ „ K. Mérleg. Bevétel Kiadás 106,314.125 K. 73,182.000 K. Maradvány Fájd Pál elnök. 33,182.000 K. Angyal Lajos Krauter Gyula ellenőr. pénztárnok. Taggyűlés a Viga­ dóban. rozták hogy ujab kér­ vénnyel fordulnak az illetéke­ sekhez. A bányatárspénztárak központosításáról szóló rendelet ismertetése céljából f. évi január hó 2-án d. u. 3 órakor taggyűlést tartottunk Vigadó" nagytermében. A gyűlést Fájd Pá nyitotta meg, a napirendet Csóka Vendel egyesületünk titkára ismertette, aki hosszabb bevezető beszédével mutatott rá a társpénztár központosításért folyó küzdelmekre s végül örömének adott kifejezést, hogy a társpénztári rendelet megjelent, bár meg kellett állapitania, hogy a végrehajtási rendelet korántsem fog­ lalja magában a munkásság kívánságait. az egész rendelet reakciós s ugy látszik, hogy a munkaadók intenciója szerint készült el. Azután a rendeletből részleteket olvasott fel, amelyek súlyos kifogás alá esnek. Nem veheti tudomásul a munkásság a 65 éves korhatárt de tiltakoznia keli a 40 éves szolgálati ide megállapítása ellen is. Ugyancsak súlyos ki­ fogás alá esik a 10 éves várakozási idő, vala­ mint a rendelet alapján folyósítandó nyugbér összegek megállapítása ellen is óvást emelt, mert azok nagysága a nyugdíjasokon vajmi keveset segit. Végül határozati javaslatot nyujtott be melynek a szövege a következő: Határozati javaslat. Mondja ki a Salgótarjáni Szénmeden Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szá egyesülete 1927. évi január hó 2-án megtörteit nyilvános taggyűlése, hogy a bángatárspénztár központositásáról szóló 4400 eln. 1926. N. M. A . számú rendelet a salgótarjáni munkásságot nem elégiti ki, mert az abban foglaltak ne * gyobb része a munkásság összességére nézv hátrányosak. Utasitja a központi vezetőségei, hogy az 1926. évi okt. hó 7-én és december hó 18-án már kifejtett kivánságainak igyekez­ zen érvényt szerezni, törekedjen azon, hogy a jelen rendelet a munkásság kívánságának megfelelőleg sürgősen módositassék. Továbbá követeli a taggyűlés, hogy a nyugdijasok lakás, fűtés, világítás mindaddig maradjon, amig a központositásról szóló ren­ delet külön nem rendelkezik a nyugdíjasok ebbeli ellátásáról. A taggyűlés által elfogadott határozati javas­ latnak megfelelöleg az egyesületünk vezetősége az illetékes helyre a következő memorandumot nyujtotta be: A m. kir. Népjóléti minisztérium állal ki­ adott 4400 eln. 1926. N. M. M. számú ren­ delet a bányatörvények alá eső üzemekben és ezekkel kapcsolatos üzemekben foglalkoztatott munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló rendelethez a következő megjegyzéseket füzzük: A 3. §.-hoz. Kérjük, hogy a biztosításra kötelezettek négy csoport helyett három csoportba osztás sanak és pedig: az I. csoportba tartozzanak az összes altisztek, tehát mindazok, akik a ren­ delet I. és II. csoportjába soroztattak. A II. csoportba: vájárok, segédvájárok, szakképzett iparosok és a nehéz iparban fog­ lalkoztatott szakmunkások, a 111. csoportba pedig az I. és II. csoportban nem emlitett többi összes munkások tartozzanak. A 4. §.-hoz. Előbbi beosztások alapján a nyugbér bizto­ sítás alapjául szolgáló javadalmazásnak az egyes csoportokban való megállapítását a következőképen kérjük: I. csoportban évi 1800 pengő. II. csoportban évi 1200 pengő. III. csoportban évi 800 pengő. A 6. §.-hoz. A nyugbér biztosítás nem a rendelet szerint 10, hanem már 5 évi várakozási idő eltelte után járjon. �1927. január 15. A 7. §.-hoz. Rokkantsági nyugbért kapjon azon toldatait dolgozó munkás, aki 55-ik életévét betöltötte, a külszíni munkások közül pedig az, aki 60-ik életévét töltötte be. A 9. §.-hoz. A rokkansági nyugbér megállapitásánál a 7. § -hoz fűzött kérelmünkhöz képest állapitassék meg az eltöltött szolgálati évek után járó %-os emelkedés és pedig ugy, hogy a 9. § második bekezdésében foglalt nyugbérbiztositási alapösszegnek nem 80%-a, hanem 100%-a legyen. A 12. §. hoz. Az ezen §-ban megállapitott elismerési dijak 50%-kai való leszállítását kérjük, ez pedig az általunk kért három csoport szerint következőképen állapitassék meg : Az 1. csoportban havi 50 fillér. II. 35 III. 30 A 17. §.-hoz. Kérjük, hogy az, aki rokkant nyugbérben részesül s az állapotában bekövetkezett vál­ tozás folytán keresőképességét (7. §) vissza­ nyeri a nyugdíjban eltöltött időt ujbóli alkal­ maztatása esetén a 12. §-ban meghatározott s általunk 50 %-kal leszállított elismerési dij utólagos befizetése mellett, későbbi nyugdíjazta­ tása esetén szolgálati évként számittassék be. A 18. §. hoz. Ezen §.-ban foglalt határozatok olyképpen módositassanak, mint azt a 7-§. hoz füzött kívánságainkban kértük. A 41. §.-hoz. Kérjük, hogy azon biztositottak hozzátarto­ zói, akik a balesetbiztosító pénztár (1907. évi XIX. t. c.) valamint az e rendeletben meg­ állapított nyugbér biztosító pénztártól is jára­ dékot élveznek, a hátramaradott özvegy és árvák ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint e rendelet 40. §.-ban foglalt biztositott részesül, vagyis az özvegyi és árva nyugbér és a netáni járulékpótlékkal növelt baleseti járadék együttes összege 150% legyen. (Nem pedig 12O% mint azt a rendelet kimondja.) A 45. §.-hoz. Az e §. negyedik bekezdésében foglalt biztosítási járulék fizetésére vonatkozó meg­ állapitásokat a 4. §.-hoz előterjesztett kíván­ ságainkhoz képest kérjük módosítani és pedig a havi hozzájárulás volna: Az I. csoportban (1800— P.) havi 21— P. A II. (1200 — ) 14933 A III. ( 800 ) A 63. §.-hoz. E §.-nak odavaló módosítását kérjük, hogy az 1914. évi julius l-ét megelőző időre eső évek is a nyugbérbiztositás idejébe beszámitassanak, tekintet nélkül arra, hogy azokat az illetők mely időtől kezdve és hol töltötték el, feltéve, hogy igazolni tudják azt, hogy ez alatt az idő alatt oly társpénztár kötelékébe tartoz­ tak, mely társpénztár a jelen rendelet életbe­ lépésével központosittatott. A 64. §.-hoz. Kérjük hozzáfűzni azt, hogy aki a társpénz­ tár tagságával szerzett igényeinek fentartását az országos munkásbiztositó pénztárnál jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hóna­ pon tul jelenti be, jogait nem veszti el, ha igazolni tudja, hogy a bejelentés elmulasztása önhibáján kívül történt, A 68. §.-hoz. Ezen §. a 6. §.-hoz füzött kérelemnek megfelelőleg módosítandó, azzal a megjegyzéssel, hogy azon rokkantsági nyugbérben részesülő egyén részére, aki 5 éven aluli szolgálati idővel bir, megfelelő %-os nyugbér állapitas­ sék meg, ugy azonban, hogy az ne legyen kevesebb mint a nyugbér biztosítási alap­ összeg 20%-a. A 70. §.-hoz. Az országos munkásbiztositó pénztár bányanyugbér biztosító ága alapszabályainak meg­ állapításánál kérjük a munkásság érdekképvise­ letének előzetes meghallgatását. Azönkormányzati szervek megalakításánál kérjük a munkás­ ság érdekeinek figyelembe vételét, valamint az önkormányzati jogoknak a régebbi elvek alap­ ján paritásos alapon való összeállitását A kiadott rendelet a meglévő állapotok egyik-másikáról nem rendelkezik és arról „A bányász" tudomást sem vesz, ezért kérjük elsősorban kiegészítését a megjelent rendeletnek oly irányban, hogy a nyugdíjas munkások, vala­ mint azok hozzátartozói az 1907. évi XIX. t. c. határozmányainak megfelelelőleg betegség ese­ tén díjtalan orvosi kezelésben is részesittessenek. Kérjük továbbá, hogy a nyugdíjasok által eddig élvezett lakás, fűtés és világításban továbbra is részesüljenek, legalább azon idő­ pontig, amig a már megjelent rendelet a mun­ kásság által kért rendeletmódositó kérelemnek a M. Kir. Népjóléti Munkaügyi Minisztérium részéről rendeletileg szabályoztalak. A fent vázolt megjegyzéseinket és kérelme­ inket a munkásság érdekei kívánják, mert a megjelent rendeletnek 3-4. és 6.-§.-iban le­ fektetett rendelkezések nem juttatják jobb helyzetbe a munkásságot, sőt lesznek esetek, amikor a központosított társpénztár egyes munkásokra hátránnyal jár. A bánya- és kohómunkásságnak közel két évtizedes kívánsága jut érvényre a központosí­ tással s tekintettel arra, hogy célunk elérése a munkásság nyugalmának biztosítása céljából igen fontos és szükséges, ez okból kérjük, hogy kérelmeink minél előbb elintézést nyerjenek. A kiadott társpénztári rendeletben meg­ állapított alapjavadalmazások alapján a nyug­ díjak a következőképen alakulnak: a tag fizet I. cs. 7 P., II. cs. 6 60 P., III. cs. 4 66., 5 P., IV. cs. 2 94 P. Nyugdijat kap havonta a 10 éves várakozási idő eltete után: 10 év I. 20 P. II. 16 P. III. 12 50 P. IV. 8.04 P. 12.60 15 30 18’75 24 20 32 ,, 16.80 40 25 50 25 31.25 .. 40,, 21 ,, 30 25 20 60 47 37.50 35 ,, 43.75 70 29.40 56 40 80 50— 63 33.60 A jelenlegi nyugdijak a volt Északmagyar­ országi r. t Társpénztár alapszabályainak értel­ mében a következők voltak: az I. csoportban II.-ik. III. csoportb. 10 év utón 11 04 P. 8.64 P. 624 P. 7.44 12.15 15 11.04 19.20 20 14’40 ,, 9'60 ,, 25 12 80 ., 21.20 19.20 16.80 30 24—, 32.30 35 — 35 21.60 31 — 40 28.80 38*40 ,, 48tehát az I. csoportban az átlagos nyugbér emelkedés 100 %-os míg a II.-ik csoportban 73’5 %-os, a III-ik csoportban pedig 75 %-os. Akik azt hiszik, hogy a társpénztár köz­ pontosítására kiadott rendelettel megteremtették a munkásságnak a nyugalmát, azok tévednek, mert a munkásság nyugalmát csak olyan rendelet biztosíthatja, amely kívánni valókat nem hagy maga után. Már pedig a jelenlegi rendelet, amit a fenti kifogásaink is igazolnak, korán sem elégíti ki a munkásokat, igy tehat a két évtizedes küzdelemnek további folytatása következik mindaddig, amig a munkásság előbb említett kívánságai érvényre nem jutnak. Az aktív harcos munkásokat ujabb harcra szólítják a jelenleg éhező és nyomorgó nyug­ díjasok és a didergő árvák, akiket a most kiadott rendelet spontán érintett Nem szabad megfeledkezniök azoknak a munkástársaknak a jelenleg nyomorban fetrengő előbb említett munkástársairól és azok hozzátartozóiról, akik még nem tudják azt, hogy hogyan lehet meg­ élni abból a nyomoruságos nyugbérből, amelyet eddig folyósítottak, illetve uj rendelet alap­ ján folyósítanak. Gondoljanak csak azok a munkástársak egy kissé előre, akik ma még nem tudják felértékelni a jövő veszedelmeit, akkor bizton bízni fogunk abban, hogy nem találunk munkást, aki ne álna sorompóba a munkásság ezen jogos követelésének kiharco­ lása mellett. Nincs tehát vége a harcnak a rendelet kiadásával, mert hiszen a gyakorlati végrehajtást még senki sem Ismeri, előrelátha­ tólag sulyos zavarok támadnak, amely zavarok elkerülése és kiküszöbölése minden egyes munkástársat éberségre figyelmeztet, ugyancsak arra figyelmeztetjük mi is, hogy saját jogainak, exisztenciájának a megvédésénél ne legyen közömbös, hanem figyeljen és ha felvilágosi­ tásra szorul, akkor azt nehalassza egyik napról a másikra, mert mindennapi késés, minden egyes munkástársunkra sulyos anyagi károkat jelenthet. lasztják a szakszervezetektől Amikor az egyesületünk megalakítására tettük meg az előkészületeket, nyomban je­ lentkezett a salgótarjáni bányamunkásság hangulatába az a tény, hogy olyan szerve­ zetet kell létesítem, amely szervezet nem politizál, hanem a munkásság gazdasági érdekeit van hivatva megvédelmezni. A salgótarjáni munkásságnak ezen állásfogla­ lása kölömböző helyeken nagy port vert fel és ugy állították be ezen szervezetet, mint hogy ha gazdasági érdekek megvédése politikai pártok feladata volna. Most azután azt a hirt kapjuk Angliából, hogy az angol szakszervezetek 13908 szavazattal 2383 szavazat ellenében, a szakszervezeteknek a munkáspárttól való elválasztása mellett foglaltak állást. Bizonyára meg van a magyarázata az angol szakszervezetek ezen állásfoglalásának mert azt hisszük, hogy az angol szakszervezetek vezetői épp olyan lelkiismeretesen őrködnek az angol munkás­ ság érdekei fölött, mint a magyar szakszer­ vezetek vezetői. De, hogy mégis ezt a nagy, világra szóló eseménynek mondható határo­ zatot hozták, valami magyarázatott kell keresni A magyarázatot abban látjuk, hogy az angol munkásvezérek, sokkal jobban a szivükön viselik a munkásság érdekeit, mint hogy ezen cselekedetükkel kárát kivánnák szolgálni munkástársaiknak és éppen ezért, mert nem akarják kitenni a szakszervezeti munkások gazdasági érdekeit a politikai villongások veszélyének, határozták el, hogy különállóan kezelik a szakszervezeteket a politikai párttól és szabad elhatározást adnak tagjainak a politikai felfogásuk gyakorlását illetőleg. De felvetődik az a kérdés is, hogy miért nem csinálják ezt nálunk is ugy mint anyj­ ában. Erre is könnyű lehet a felelet, akik ismerik a magyar szervezetek organizációit azok egyszerűen megfelelhetnek a kérdésre, még pedig azzal, hogy Magyarországon a szakszervezetek vezetői, kivétel nélkül, po­ litikai pártban is első helyen foglalnak helyet, mint vezető egyének. Ez tehát a magyarág zata annak, hogy szervezetileg nem lehet elkülöníteni a pártot, illetve a szakszervezet tet a párttól. De, akik azt hiszik, hogy ez sokáig fog késni, azok tévednek, mert a munkásság, mint érdekelt fél, napról-napra világosabban látja, hogy gazdasági érdekeiket legtöbbször politikai irányzatok, politikai céljaiknak el­ érésére igyekeznek felhasználni Ebből természetszerűleg következik, hogy mind többen és többen lesznek azok, akik be­ fogják látni, hogy a salgótarjáni munkásság megkezdett munkája fogja eredményhez juttatni a munkásság összességét. Bár tudjuk azt, hogy küzdelmeink nehezek, mert hiszen egy megrögzött, régi elévült rendszerből a jelen kornak megfelelő alkotási munkába fogtunk bele, de mert az elmult idők ese­ ményei, bebizonyították, hogy olyan irányt kell szabni a munkásság fejlődésének, amely megfelel az igényeknek, mert amit eddig cselekedtek a munkásság érdekében, azok elcsapni való rosszak voltak. Az elmult tapasztalatok adják meg ré­ szünkre azt a hatalmas erőt, amely erővel minden néven nevezendő támadásokkal szemben megfogjuk védeni igazainkat, de védeni fognak bennünket támadóinkkal szem­ ben a külföldi események is, amelyek segít­ ségünkre sietnek a munkásság helyes útra �1927. január 15. »A bányász« 4 való vezetése tekintetében. Sokkal nehezebb támadóinknak az álláspontjukat védeni, mert a munkásság látta a múltakból, de látja a jelenből is, hogy kinek van igaza, ki az, aki a munkásság érdekeit védi és kik azok, akik a munkásság érdekeit elhanyagolták és nem cselekedtek semmit. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát ferri­ es női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritök, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Meg van mentve a haza. A Salgótarjáni Szénmedence bányamun­ kásainak a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségének kötelékéből való kiválásával egyidejűleg a dorogi kerü­ let bányamunkásai mozgalmat indítottak egy rendkivüli közgyűlés megtartására. A rend­ kívüli közgyűlést f. évi január hó 9. és 10-én tartották meg. A közgyűlést megelőzőleg nagy készülődések voltak, hogy lefognak számolni mindazokkal, akik szerintük nem odavalók. Az egész ország zúgott az agitációtól, hogy most olyasmi fog történni, amilyen még soha sem történt. A salgótarjáni kerü­ letben is nagy fegyverkezés volt, a brazíliai pénzen összeverbuvált küldöttek, legnagyobbrészben úgynevezett Vági pártnak a tagjai, akik resztvettek a közgyűlésen, nagy hű-hóval búcsúztak a kerületből munkás­ társaiktól, hogy most megmutatják Peyernek az utat Az eddigi hirek szerint tényleg meg is történt az útmutatás, amikor Peyer Károly elé értek, mindegyik térdre esett s megállapították, hogy Peyer Károly nélkül összedőlne az egész világ. Gombos Pál tata­ bányai bizalmiférfi Peyer Károlynak a dédelgetettje, megjutalmazott bizalmiférfi indít­ ványára bizalmat szavaztak Peyernek. A salgótarjáni Vágisták tehát beváltották igé­ retüket, mert hiszen a felelősségrevonás helyett tapsoltak az indítványozónak. Na meg aztán Peyer sem feletkezett meg a dédelgetettjeiről, elpanaszolta, hogy a 25.000 koronás havi járulékból nem lehet fenntar­ tani a Szövetséget, tehát fel kellene emelni a járulékot, de ravasz köntörfalazással ki­ tért az indítvány megtétele elől, azt várta, hogy majd csak akad a tatabányai bizalmi­ férfiak közül valaki, aki javaslatot fog tenni a járulék felemelésére. De bizony ugy lát­ szik a járulékot felemelni szerető tatabányai­ aknak is elment az étvágyuk a járulék föl­ emelésétől és így a végén kénytelen volt megállapítani a vezér, hogy nem igen hiszi, hogy ebből a járulékból fenn lehessen tar­ tani a szövetséget. Na meg aztán előnyösebb lesz valami uj dologgal elő állni az árva segélyek életbeléptetésével, föltéve természe­ tesen, hogy ha akadnak majd emberek, akik ennek is felülnek. Kiegészítették a központi vezetőséget is, amelyben a salgótarjáni kerületből olyan egyének jutottak tisztséghez, mint például: Odorinszki Ferenc, Orosz Márton és Fodor Antal, akik 1924. óta vannak lemaradva a szövetségi járulékkal. Ez jellemzi Peyerék szorongatott helyzetét, mert hiszen kényte­ lenek voltak olyan küldötteket elfogadni, amilyen akadt. Miután az a régi közmon­ dás : .,hogy minden lyukas zsákra akad folt“ Peyerék is találtak egy pár ilyen foltot Beszéltek a bányatárspénztárak központosi­ tásáról szóló rendeletről is, hogy igy-meg ugy nem jó, de Peyer elfelejtett beszámolni a "Bányamunkás“-ban irt tudósításról, hogy ott mennyire végig dicsőitette a rendeletet. Igaz, hogy már nem is lep meg bennünket a kétszínű játéka, igy szokott lenni mindig, aki mindenütt jó gyerek akar lenni, az kacsingat jobbra is balra is, nehogy vélet­ lenül valakit megbántson, egyik vagy másik oldalról szemrehányás érje. Az előbbi eseményhez röviden megkíván­ juk jegyezni, hogy teljesen tisztában voltunk azzal a vak lármával, amely hónapokon keresztül lezajlott. Tudtuk azt, hogy Peyer a közgyűlésre csak olyan embereket enged majd elmenni, akikben feltétlenül megbizik. De tudtuk azt is, hogy Peyer a közgyűlést csupán kényszerűségből hívta össze, semmi olyat nem produkálhat, amely a munkásság nagy tömegeinek igényeit kielégítheti. Ez a közgyűlés tehát semmi egyéb nem volt, mint a levegőbe való üres puffogtatás. Minden­ esetre a magunk részéről őszintén örülünk neki, mert hiszen beláthatják most már a munkástársaink, hogy váltották be ígérete­ iket azok a hangos demagógok, akik állan­ dóan ígéretekkel próbálták a munkásokat befolyásolni. De megállapíthatjuk azt is, hogy a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orzs. Szövetségének ezen erőlködése egy utólsó kisérlet volt az élete megmentéséhez, semmivel sem jutott előbbre az ügyük, legfeljebb annyit értek el, hogy egy jó pár­ millióst a munkásság verejtékes filléreiből a sárba tapostak. Igy tehát megmentették a hazát, a hazamentésnek mégis lett áldozata a pécsi kerületi titkárság megszüntetése. Kiváncsiak vagyunk, hogy melyik kerületi titkárság meszüntetésére kerül még a sor. HIREK. Előfizetési felhivás! Bányászok! Szaktársak ! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Halálos bányaszerencsétlenség a bíróság előtt. A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. visontai bányájában 1921. év őszén amikor egy 34 méter hosszu bányafúró szerkezetet szedtek szét a munkások, halá­ los szerencsétlenség történt A gőzdaru egyik kikopott acélrésze agyonsujtotta Ács István bányászt. A szerencsétlenség követ­ keztében Tuzár József üzemvezető ellen megindult az eljárás s az egri törvényszék Tuzárt 2 havi fogházra, 100.000 korona pénzbüntetésre ítélte, gondatlanságból oko­ zott emberölésért. Az itélő-tábla Zachartanácsa Tuzár büntetését 6 heti fogházra és 300.000 kor. pénzbüntetésre változtatta át Bányaszerencsétlenség Brenbergben. Sopron mellett lévő Brenberg bányá­ ban a felvonó kosár és a tárna fala közé került Nussher Lajos 26 éves ágfalvai lakos, akit a tovább haladó felvonó kosár valóság­ gal szétroncsolta. A haldokló embert a kór­ házba szállították. Állapota életveszélyes. Kifüstölik a bányászokat. A kemény téli idő a baglyasaljai Gusztáv-aknában az akna falain lefolyó vizet megfagyasztotta és ezáltal az üzem rendes menetét a vastag jégfagyás korlátozta. Az üzemvezetőség in­ tézkedésére 1926. évi december hó 30-án a jég olvasztására munkásokat rendeltek az aknába. Természetesen a vastag jég fel­ olvasztásához nagy hőfok volt szükséges és igy több koksz kosárral megrakott tüzet eresztettek le az aknába, jólehet a jég fel­ olvasztása még jóformán meg sem kezdődött, az aknában dolgozó munkástársakat már életveszedelem fenyegette, mert a* kosarak­ ból a füstöt a ventilátor lefelé az aknába húzta, amely füsttel csakhamar elteltek a munkahelyek. Szerencsére még kellő időbe, vették észre a veszedelmet s igy intézkedés történhetett az aknából való menekülésre. Ezen veszedelem a baglyasaljai Sára-akna áldazataira emlékeztet vissza bennünket és óva figyelmeztetjük a bányaüzemvezetősé­ geket, valamint a bányahatóságot, hogy az ilyen könnyelmű intézkedésektől óvakodja­ nak, mert elhihetik azt, hogy a munkásság élni akar, ilyen könnyelműségből keletkező bajokért végtére mégis csak felelni kell vala­ kinek. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlássál meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legfőbb minőségi árat feltünő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfik és fiu kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda" r.-t., Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és exist ékszer különlegességekben. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt áráért 5 ért irásbeli félállást vállalok. Órajavítások műhelyemben pontosan eszközöltetnek Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 2. szám (1927. január 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/57c6779527f8326065136ec12dc85c7c.jpg 84fed2bb9994cb1e31646a6985149f9d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d2bcd373f10110f23277141b2ec04d0b.pdf 8dee57b0f7a056755d4d1fb34b5077d5 PDF Text Text II. évfolyam. 3. szám. 1927. február 1. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. MEGHÍVÓ A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szakegyesületének 1927. évi február hó 20-án, délelőtt 10 órakor tartandó II. évi rendes közgyűlésére. Napirendi 1. Az egyesület elmult évi jelentése. 2. A zárszámadás felülvizsgálása és az uj költségvetés megejtése. 3. A gazdasági helyzet megbeszélése. 4. A vezetőség és felügyelő bizottság fel­ mentése. 5. A vezetőség és felügyelő bizottság meg­ választása. 6. Esetleges indítványok. Az alapszabályaink 9. §-ának értelmében minden helyicsoportnak jogában áll 25 tag után 1 küldöttet, 50 tag után 2 és minden további 50 tag után egy-egy küldöttet a köz­ gyűlésre küldeni. A fentiek értelmében felhívjuk a helyicso­ portok vezetőségeit, hogy szíveskedjenek meg­ választani küldötteiket és azokat az egyesület titkárságánál legkésőbb február hó 15-ig be­ jelenteni. Salgótarján, 1927. január 25-én. Jó szerencsét! Fajd Pál, s. k. elnök. Csóka Vendel, s. k. titkár. Általános helyzet a bányatelepeken. Amitől mindenki félt, ami állandó réme volt a bányászoknak, a szanálás kérdése, aktuális lett. Az utóbbi években minden évben beköszöntött nyomorúságával a bá­ nyász konyhájára és ott rendszerint nagy rombolást vitt végbe. Különösen sújtotta állandóan ez a kérdés a sal­ gótarjáni kerületet. Ugyanis a salgó­ tarjáni szénmedence, a kapzsi béke­ szerződés értelmében, a határra ke­ rült és ez által el lett vágva piacaitól. Ugyanis Salgótarján az ő termelé­ sét a béke éveiben felfelé, a ruttkai vonalon értékesítette ugy, hogy lefelé termelésének csak egy nagyon cse­ kély részét szállította. Most azután a kapzsi határmegállapitások következ­ tében és ugyancsak a cseh és a len­ gyel bányák által elért helytelen vám díjmegállapítások miatt azután elesett Salgótarján az eddigi piacaitól és ez­ Megjelenik minden hó 1. és 15-én. által termelését nem hogy fokozni tudná, de még az eddigi termelését sem tudja értékesíteni. Ez a helyzet a legérzékenyebben természetesen a bányamunkást sujtja, mert minden tél után ki van téve an­ nak a veszedelemnek, hogy elbocsájtják és kenyértelenné válik. De nem kevésbbé jelent veszedelmet azok ré­ szére sem, akik abban a szerencsé­ ben részesülnek, hogy továbbra is az üzemnél maradnak, mert azok heti 3—4 napot dolgoznak és ennyi idő alatt nem tudnak annyit keresni, hogy abból tisztességesen megtudjanak élni. Ez okozza azután azt, hogy a bánya­ munkások nem tudnak kikerülni adós­ ságaikból. Ezek miatt a bányamunkások kö­ zött óriási az elkeseredés. Fokozza ezt az elkeseredést még az is, hogy ilyenkor az üzemeknél elsősorban azo­ kat bocsájtják el, akik munkástársaik érdekében szót emelnek. Az üzemek­ nél teszik ezt azért, hogy minél ke­ vesebben legyenek azok, akik szót mernek emelni társaik érdekében. Az üzemeknek ez az elbírálása helytelen, mert azok a munkások, akik társaik érdekében járnak el, azokat az üzem­ vezetőségeknek nem szabad ellenséges szemmel nézni, mert azok a munká­ sok amellett, hogy saját és munkástársaik érdekeiért szót emelnek, az üzem érdekeit is szolgálják. Minden sérelem, amely orvosolatlanul marad, az üzem nyugodt folytonosságát ve­ szélyezteti. Ezt tudják az üzemeknél is, azonban az a helytelen felfogás lett urrá, hogy mindenki csak a maga ügyé­ ben járjon el. Pedig már számtalan­ szor beigazolást nyert, hogy az üzem nyugodt menete csak ugy van bizto­ sítva, ha a munkásság megbízottai, bizalmiférfiai járnak el a többi mun­ kástársaik érdekében. Ezt elismerték a háboru alatt a leg­ felsőbb katonai vezetők is, pedig azo­ kat igazán nem lehet azzal vádolni, hogy a munkásság érdekeit fölé he­ lyezték volna annak, hogy az üzemek folytonosságát biztosítsák. Azonban akkor egy szempont volt irányadó, minél több szenet termelni az adott viszonyok között. Ezt azután megkí­ sérelték mindenféle formában, amig végre rájöttek az egyetlen helyes útra, amely azután be is vált Amikor a szénkonjunktura hanyatlani kezdett, a vállalatok ugy gondol­ ták, hogy most alkalmuk van a mun­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) kásság ezen bizalmiférfiaival szemben eljárni. Fájt a vállalatoknak, hogy ez a rendszer, bizonyos tekintetben, bizo­ nyos engedményekkel járt és ezért az első alkalommal ezeket bocsájtotta eL Ez természetesen lassan-lassan oda­ fejlődött, hogy nem vállalkoztak a munkások bizalmi tisztségekre, ennél­ fogva a munkásság teljesen ki volt szolgáltatva a vállalatok önkényének. A vállalatok azután ezt a helyzetet ki is használták, hozzájárult a szénkon­ junktura folytonos romlása, ami azu­ tán a munkásság végső elkeseredését váltotta ki. A mi egyesületünknek a megszüle­ tése is ilyen körülmények között tör­ tént, ezek voltak a rugók. Egyesüle­ tünk már megalakulásakor röktön el­ járt az ilyen kérdésekben és nagyrészt eredménnyel Ugyancsak eljárt a szén elhelyezése ügyében is és tényleg si­ került eredményeket elérni. Most újra fel kell hívni az illetékes köröket, gondoskodjanak a magyar szénnek pia­ cot teremteni, mert ez a helyzet ve­ szedelmet rejt magában. — Az éhes gyomor rossz tanácsadó és minden bajnak a kútforrása. A salgótarjáni bányamunkásokra kü­ lönös gondot kell fordítani, mert ezek annyi megpróbáltatáson mentek keresz­ tül, hogy további türelmipróbákra nem alkalmasak. Most már itt a cselekvés ideje, tenni kell, még pedig sürgősen. Legelsősorban az államvasutaknak kell a salgótarjáni szenet ugy a fel­ használás, mint a szállításnál figyelembe venni. Ugyancsak a mezőgazdaságban kell helyet teremteni ennek a szénnek, ehez szükséges azonban, hogy a sal­ gótarjáni szénnek bizonyos kedvezmé­ nyeket biztosítsanak. Mi a magunk részéről elismerjük azt, hogy minden évben tél után megis­ métlődik a szénválság és ez rendsze­ rint a munkáslétszám redukciójával jár. Ez meg volt a béke éveiben is, azon­ ban nem olyan mértékben, mint ez az utóbbi években történt. A béke éveiben tavasszal a bánya­ munkásságnak az a rétege, amelyik a nyári időszakban a mezőgazdaságban szokott elhelyezkedni, önként távoztak a bányáktól és a törzsbányászokra csak azután került a sor az elbocsájtásoknál. Az utóbbi években ezután az üzem­ vezetők nem a régi forma szerint, ha­ nem megfordítva, tekintet nélkül arra, hogy az illető törzsbányász, vagy idénybányász, az elbocsájtásokat arc szerint �„A bányász“ 2 intézik. Felhivjuk a bányavezetősége­ ket, hogy az elbocsájtásoknál azt ve­ gyék elsősorban figyelembe, hogy az illető törzsbányász-e, vagy idény bá­ nyász és az elbocsájtás elsősorban csak idénybanyászokat érhessen. A munkásság között ennek az eszmé­ nek szintén vannak ellenzői, különösén a salgótarjáni szénmedencében, mert ezen a vidéken nagy számmal dolgoz­ nak bányamunkások, akik a környező falvakban laknak. Ezen bányamunká­ sok között vannak, akik törzsbánya­ munkások, viszont vannak, akik csak idénymunkások, azonban ha alkalmuk van állandóan a bányánál dolgozni, ott maradnak. Ezáltal azután a törzsbá­ nyászok kimaradnak a munkából. — Hogy a munkásság ezt megértse, kell hogy egymás között állandó megbe­ szélés tárgyát képezze és értessék meg egymással a helyzetet. Tény az, hogy ezt nehéz megértetni azokkal az emberekkel, akiket ez érint, azonban mégis belátással kell lenni azok iránt, akik a bányamunkán kivül más munkához nem értenek. Nem le­ het célja senkinek, még a mezőgaz­ dasági munkásnak sem, hogy a szak­ tudás nélküli napszámosok számát nö­ veljük. Már pedig a törzsbányásznak a mezőgazdaságban való elhelyezke­ dése azt jelentené, mert ó csak a bá­ nyában szakember. Ezt most már annál könnyebb meg­ értetni a munkásokkal, mert a mult­ tal szemben most egy előnyös válto­ zás történt Ugyanis a multban, ha az az idénybányász a bányánál tavaszszal megkapta az elbocsájtását, ez azt jelentette egyuttal, hogy azokat a jo­ gokat, amit a társpénztárnál addig szerzett, elvesztette. Azonban most, a társpénztárak országositásával meg­ tarthatja az idejét, illetve jogait. Ez volt az oka részben, hogy sok nem törzsbányamunkás, akik a háboru alatt kénytelenek voltak a bányánál maradni, a háború után nem mentek vissza a mezőgazdaságba, mert saj­ nálták elveszíteni a már megszerzett jogaikat Mindezen kérdések részben rendeződtek, tehát most mindenkinek oda kell törekedni, hogy ezek a feltor­ nyosuk bajok simán és nagy rázkódtatás nélkül levezetődjenek. Geogonia. Irta: Mostyenán József. Az ókori tudósok kutatásaikat csak szűk körben végezhették és ha gondolatban mégis tul merték lépni e szűkös határokat és gon­ dolataiknak szóval is kifejezést adni, életük­ kel fizettek érte, mint például Galilei, ki kimerte mondani, hogy a föld forog s ezért a merészségéért máglyára vetették. Ma már a legkissebb iskolás gyermek is tanulja és természetesnek tudja, hogy a föld mozog. Évezredek kellettek mig a tudósok a világ keletkezésének mai elméletét felállithatták. China és Egyptomnak az idők éjjelébe vesző történelme, valóban Krisztus előtt 2700, a Chaldok birodalma pedig 2734 évvel ér vissza és már csillagászattal foglalkoztak. Az ókori tudósoknak sejtelmük sem volt a természeti törvényekről s nem gondoltak arra, hogy a természeti tüneményeket, jelen­ ségeket, valamelyes rendszerbe, törvényekké foglalják össze. Hogyan és miből keletkezett a látható világ, a világban a Föld, a Földön az élet, főképen az ember, a régi tudósok teremtési mithosszokkal (hitregékkel) igye­ keztek ezen problémákat megfejteni. 1927. február 1. dul a kerület munkásaihoz, hogy minden egyes magát és családját szerető munkástársunk kisérje figyelemmel a közelgő ese­ ményeket és nelegyen közömbös saját érde­ keivel szemben, mert a közelgő veszedelmet csak úgy lehet elhárítani, hogy ha a mun­ kásság félreteszi jobb időre a nemtörődöm­ séget és azt a fáradságot, amelyben eddig él. Ugyancsak arra kéri a központi ve­ zetőség az összes munkástársainkat, hogy tegyék félre a politikai súrlódásokat is, mert félő, hogy a politikai surlódások és vitatko­ zások közepette ezrei maradnak kenyér nél­ kül a munkástársainknak. De nem mulasztjuk el, hogy-e helyen is ne figyelmeztessük a kormány hatóság és Bányaigazgatóságot egyaránt a közelgő ve­ szedelmekre, mert nekik kötelességük gon­ doskodni a munkásság munkaalkalmának megteremtéséről. Már ezt annál is inkább Megkezdődött a rémes jogosan tehetjük, mert hiszen az elmult idő­ szanálás. ben nagyon sokat beszéltek a munkaalkalom Aliig pár hónapja annak, hogy a fájdalmas megteremtéséről. Itt van tehát az ideje annak, munkanélküliségből és szanálásból egy kissé hogy igéreteiket váltsák valóra. kivergődtek szaktársaink, nem olyan régen Még csak annyit kivánunk megjegyezni, számoltunk be, hogy az elmult év szomorú hogy a közgyűlésen ismételten érvényesült a gazdasági helyzete a salgótarjáni kerületben demokrácia, amelyet Peyerék lapja, csodála­ olyan nyomorba döntötte a munkásokat, tosan elhalgat. Egyetlen egy szóval sem hogy a nyomor hatása alatt gyalogszerrel említi meg a közgyűlés azon eseményeit, Budapestfelé indultak munkakövetelés cél­ amikor indítványt nyujtottak be, hogy Peyer jából. Ezen megmozdulással kapcsolatosan Károly a mindenható diktátor hagyja el a némiképen megjavultak a munkaviszonyok, helyét, mert az ő személye akadály a bánya­ de hátramaradt a közel 8 milliárd korona munkások szövetségének felépítésénél. Eltartozása a munkástársainknak, amelynek halgatja azt is, hogy a pilisvörösváriakban egy igen kis hányadát a megjavult munka­ befojtotta a szót, amikor azok a Peyer viszonyok alatt tudták csak letörleszteni, kegyelmes úr személyével akartak foglal­ mig a legtöbb munkástársunk, ma is tele kozni. Ugyan csak elfelejtett irni arról is, adóssággal áll a szanálás küszöbén kétségbe­ hogy a közgyűlés egyik része kivonult az esve, nemhogy adósságait tudná továbbra is ülésről és ott hagyták a tanácskozást, hát törleszteni, hanem mindinkább szaporítani persze, hogy az e fajta események nem kénytelen, mert hiszen a 3-4 műszakos kere­ valami kellemesek a nyilvánosság előtt s setből a mindennapi szükségletét sem tudja ezért azt hiszik, hogy ha ezt elhallgatják, akkor a munkásságnak nem lesz módja és beszerezni. Az egyesületünk központi vezetősége f- alkalma mindezeket megtudni. Azok, akik hó 23-án folytatott tanácskozásán megállapi­ ismerik Peyerék diktatúráját, azok már előre totta, hogy a kerületben már majdnem min­ tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy ha den üzem kivétel nélkül szüneteket tartott, valaki Peyer ellen emeli fel a szavát, akkor de főképen a kazári üzem, ahol az elmult egészen biztos a kiutasítás és csak a köz­ héten csak 3 napot dolgoztak. A központi gyűlésről való kizárás lehet a vége. vezetőség elhatározta, hogy minden rendel­ Még most csak egyre vagyunk kiváncsiak, kezésére álló eszközzel oda fog törekedni, hogy ezekután mit fognák még kiabálni te­ hogy a munkásságot a szanálástól minél hetetlen dühükben a munkásság honmentői. hathatósabban megvédje. De elhatározta azt Mi a magunk részéről tudomásul vesszük az üzeneteket azzal a megjegyzéssel, hogy a is, hogy sürgősen a kormányhoz fordul továbbiakat bizzuk azokra a munkásokra, segitségért, hogy ezáltal megvédje ami meg­ akik hivatva vannak eldönteni, kinek van védhető. Ezzel egyidejűleg felhívással for­ igaza. A kormánynak oda kell törekedni, de sürgősen, hogy szenünknek meg­ teremtse a piacot és a szállításoknál oly engedményeket kell tenni, hogy a magyar szenek meg tudják állni a ver­ senyt. Külföldi szenet csak oly menynyiségben szabadjon behozni, ami a rosszabb minőségű magyar szenek fel­ javításához szükséges. A vállalatoknak igyekezni kell a ta­ karékos gazdálkodásra, ami azonban nem a munkabérek lenyomásában, ha­ nem a részvényosztalékok lenyomásá­ ban jusson kifejezésre, annál is inkább, mert a bérével lejebb nem mehet, ha azt akarják, hogy továbbra is szenet tudjon termelni. Sürgős intézkedést várunk. A Babilon romjaiból kikerült okiratos agyagtáblák szerint a Káosszal kezdődött, a Káosz és az Okenosz összekeveredéséből az istenek származtak. Ezek Tiamot ellené­ ben Mardukot választották fejükké, az atya­ isten Tiamot holttestét kétfelé vágva, az az egyikből Eget, a másikból Földet alko­ tót Az eget benépesité csillagokkal, a Föl­ det pedig növényekkel és állatokkal s porá­ ból megteremtette az első emberpárt Mózes teremtés története szerint: a Világot a Föl­ det és lakóinak megteremtése egy minden­ ható és mindentudó Istennek a munkája. E történetbe már ott lappang a fokozatos fej­ lődés gondolata, a teremtés sorrendjében A miletoszi Thalész (gör. bölcs Kr. e. 640—548) minden dolgot a vizből származ­ tatott, tehát a szó teljes értelmében neptunikus ! A kolofoni Xenofanesz Kr. e. 614-ben a kövületeket már tengeri maradványoknak ismerte fel. Pithagorasz Kr. e. 580—500 kö­ rűi ki meri mondani, hogy a száraz és ten­ ger azelőtt forditva voltak. Neptumus a tengerek istene, s igy a neptunikusok szerint vízből keletkezett a világ. Plutón az alvilág­ ban a tűz istene volt s a plutonikusok izzó anyagból származtatják a világot A negyek képződésének mai elméletének első szószólója a görög kappadóciai Straban (Kr. e. 63—Kr. u. 23) volt. Ő a meleg forrá­ sokat a föld alatti tüzeknek tulajdonítja. Kr. u. 79-ben, augusztus 24-én pusztult el Herkutmanum és Pompey ugyanazon napon a Vesuvió kitörésekor a tünemény meg­ figyelésekor tragikus véget ért: Gajdás Plinius Sekundus, ki az ókor tudósainak isme­ reteit foglalta össze: Naturalis historiac libri XXXVII. cimű munkájában. A római birodalom összeomlásával hosszú éjszaka következett a természettudományokra és a geológiára. A XV. századig az volt a tudó­ sok főgondja, hogy Arisztotelész (Kr. e. 384—322 az emberiség egykori tanitója, aki a tér és idő fogalmát megállapította) tanait a bibliai kinyilatkoztatásokkal összeegyez­ tessék. Aki a kinyilatkoztatásokkal szembe mert szállni, azt mint eretneket kitagadták a tudósok közül. Agricola (1494—1555) orvos az ásványtanban és a bányairodalom meg­ alapítója. Olaszországban megismerte a vul­ kánikus tüneményeket s mikor Joachimstalba került felismerte az érctelérekben az erupciók utóhatását, a tapasztalatok terén ma­ radva ő irt először helyesen a vulkanikus dolgokról. . (Folyt köv.) �1927. február 1. Az éhes disznó makkal álmodik. Már megszoktuk, hogy a túlvilágról vissza járó „Bányamunkás“, ha árnyéka megjelenik mindég megállapítja azt, hogy a bányamun­ kásság hátat fordított szervezetünknek. El­ felejti azt az igazságot, minél többet költik valakinek a holta hírét, annál egészségesebb életet él. Ezt igazolja a „Bányamunkás“ is mert Ka már minket mindenki itt hagyott, akkor miért jajgat folyton, mi sárga szerve­ zet vagyunk, azután politika mentes szerve­ zet, végül nemzeti alapon álló szervezet vagyunk. Ezek a megállapitások igazolják azt, hogy mi igenis vagyunk és az a tudat, hogy mi vagyunk, az rontja el az ő étvágyu­ kat. Tudjuk jól, ők azt szeretnék, ha nem volnánk, mert akkor nyugodtan folytathat­ nák a semmitevést, mint ahogy azt tették addig, amig mi nem zavartuk az emészté­ süket. Amióta a „Bányamunkás szövetség” fenn áll, olyan lázas munka nem folyt az irányban, hogy egy telep munkásait maguk­ hoz édesgessék, mint most. Mi lehet ennek az oka, talán Peyer belátta a bánya mun­ kásság sanyarú helyzetét és ezen akar vál­ toztatni. Dehogy veszélyben az egyed uralom, veszélyben a nyugodt nem törődömség, ez az oka annak a lázas munkának, ami ott folyik. A bányamunkásoknak a nyomorúsága nem fáj Peyernek, hisz emlékszünk sokkal rosszab időkre, amikor a bányamunkások úgy szólván könyörögtek Peyernek jöjjön közéjük, nézze meg nyomorukat és segítsen. Járjon közbe, vagy legalább egy vigasztaló szót mondjon. Akkor az volt a válasz, a szövetségnek nincs pénze utazgatásokra, neki nincsen ideje, mert hát fontos politikai kérdések várnak elintézésre. A bánya mun­ kások pedig már-már csak vonszolták magu­ kat a nyomoruságtól. Ekkor jutottak a salgótarjáni bányamunkások arra a gondo­ latra, hogy szakítanak az eddigi állásponttal. A salgótarjáni bányamunkások azért csi­ nálták meg szervezetüket, mert az a szerve­ zet, amelyben tömörülve voltak, akkor hagyta őket cserben, amikor a legnagyobb szüksé­ gük lett volna szervezetükre. Azért vette az alapszabályaiba azt a passzust, hogy az egyesület minden politikai párton felül áll, mert régi szervezetünkben fontos politikai kérdések miatt a munkásság gazdasági érde­ kei háttérbe szorultak. Gondoljunk csak vissza a mult tavaszi helyzetre, tehát miért fáj most Peyernek a politikamentes szerve­ zet hisz ő idézte elő, az ő ténykedésével. Sárga szervezetnek azért nevezi, mert egyesületünket a szakszervezeti tanács nem vette fel tagjai sorába. Lapozza fel Peyer a "Bányamunkás“ 1921. junius 19-iki számát, ebben Peyer a szak­ tanácsról azt irta: „Halottakról jót vagy semmit“. Hát mi az, most egyszerre nem halott, ja ez azért van, mert most lehet vele takarózni. Mind ezeknek az előre bocsájtása után azt kérdezzük a munkásságtól, csodál­ kozik-e azon, hogy a salgótarjáni munkásság megteremtette szervezetét Nem-e látja be minden józanul gondolkozó ember, hogy a salgótarjáni munkásság meg maradt volna abban a tespedésben, amelyben Peyer hagyta. Azt kifogásolja továbbá, hogy egyesületünk nemzeti alapra helyezkedett, ezt mi nem szégyeljük, nincs okunk reá, hisz minden szervezett munkás, sőt maguk a vezetők is, amikor megszorítják nem tagadja meg nem­ zetiségét. Tehát ezt mi nyíltan meg merjük mondani. Sőt itt messzebb kell menni, mi már lapunkban többször hangoztattuk, hogy az egész munkás mozgalmat át kell szer­ vezni, mert a mai keretek között a munkás­ mozgalom tovább nem haladhat. Akik nem látják, hogy a, munkásmozgalom letért ere­ deti útjáról, azok vakok, vagy rosszhiszeműek és csak a saját érdekeiket védik, amikor ezt az állapotot tovább akarják foly­ tatni Azonban szerencsére a munkásság mindinkább kezd tisztán látni és nem haj­ landók tovább felülni a demagógiának. Ezt cselekedte a salgótarjáni bányamunkás­ ság, amikor szervezetét megalkotta és azóta már számtalan eredményt ért el. Épen ezek a dolgok azok, vagyis az elért eredmények „A bányász" fájnak Peyernek, ezért dühében nem tud érdemleges kifogásokat az egyesület ellen, tehát azt irja, hogy a bánya vállalatok és hatóságok tartják fenn. Azt kérdezzük nem-e Peyer Károly volt az, aki a bányaigazgatót kérte meg járjon el a hatóságoknál, hogy az ő általa bejelentett gyűlést engedélyezze. Azt irja a „Bányamunkás“, hogy a Salgó­ tarján vidéki csoportok nem oszlottak fel. járjanak csak utána nem-e azok irták alá annak idején a jegyzőkönyveket, akik most neki bizonyos okokból behódoltak. Ez ugyan úgy néz ki mint amikor a paktumot aláirták, mely szerint többek között a földmunkások, villamosalkalmazottak, vasutasok, köztiszt­ viselőket stb. nem szervezik meg, de azért benyujtották az illetők alapszabályait. Ter­ mészetesen ezt nem hagyták jóvá, ezért azután a látszatkedvéért kiabáltak, de ko­ molyan nem foglalkoztak vele. Hiába minden erőlködésük, mert nem csupán a salgótarjáni medencében vannak tagjaink és követőink, hanem az egész országban. Minden bánya­ telepről kapunk megkereséseket és sürgetnek bennünket, menjünk hozzájuk, alakítsuk meg csoportjainkat. Ezt meg is fogjuk csinálni azért, hogy módot adjunk a munkásságnak szervezete kiépítésére, amellyel gazdasági érdekeiket megvédhetik. Ezt a munkát el­ fogjuk végezni még akkor is, ha ellenfeleink ezért kigyót-békát kiabálnak. Nem hátrálunk még akkor sem, ha azt mondják, hogy mi a hatóságokhoz fordúlunk orvoslásért Talán Peyer Károly, ha ügyeket akar elintézni vajon nem-e egyenesen a belügyminiszterhez megy. Tudomásunk szerint ő sem megy a szabadságtérre "Madárbácsihoz“, vagy neki nem bűn, csak nekünk. Mint ahogy az a sok­ minden ami nekünk bűn, neki pedig „erény“. Tehát csak álmodjanak tovább a makkról, mi élünk tovább, sőt szépen fejlődünk, éppen az ő bosszúságokra. Nem fogunk nyugodni mindaddig, amig a munkásság egész egyetemét fel nem vilá­ gosítjuk a munkás mozgalom helytelen irányba való tereléséről. Nem szavazógépeket akarunk a szervezetben, hanem gerinces munkásokat, akiknek legyen önálló vélemé­ nye és ne tekintsék bálványnak azt, aki demagógiával félre vezeti őket. Aki pedig a munkásság vezetői tisztét eléri, az ne csak népszerűséget hajhásszon, hanem amikor a munkásság érdeke megkívánja, legyen bátor­ sága oda állani a munkásság elé akkor is, ha azért a népszerűsége veszélyben van. Nem úgy mint eddig, ha tetszetős dolgot kellett tudatni, akkor a vezér ment ki, ha pedig valami nem jó volt, akkor mást kül­ döttek. Ennek a rendszernek vége. Jászai Samu. A munkásmozgalom gazdasági szerveze­ teinek egyik megalapítója meghalt 68 éves korában. Halála hirére a munkásmozgalom­ ban résztvevő összes szakmák mély megilletődéssel emlékeztek meg, csupán a bá­ nyamunkások hallgattak, pedig a bányamun­ kások egyike azon szakmáknak, akik ott látták Jászai Samut szervezetük bölcsőjé­ nél, ott dédelgette a csecsemőt féltve min­ den áramlattól. Amikor az 1900-as években Teszársz Károllyal egyetemben országos értekezletre hivta össze a bányamunkásságot, már ezen az értekezleten ismertette az országos szer­ vezet alapszabályait, amit a bányászok or­ szágos értekezlete nagy lelkesedéssel elfo­ gadott. Az alapszabályokat felterjesztették a bel­ ügyminisztériumhoz, azonban ott nem hagy­ ták jóvá. Ez nem csüggesztette el Jászait, hanem tovább folytatta munkálkodását a bá­ nyamunkásság érdekében. Hosszas fáradozás után 1913-ban megindította a „Bányamun­ kást“ és igyekezett a lap köré tömöríteni a bányamunkásokat. A bányamunkások ezen 3 szervezése szép sikerrel járt, ez teremtette meg a „ Bányamunkászövetség"-et. Amikor a „Bányamunkásszövetség“ megalakult, Jászai — már korára való tekintet­ tel — nem akart részt venni a vezetésben, azonban az irányításban annál inkább bele kivánt folyni. Jászainak ezen befolyása nem tetszett a mai vezetők egyeseinek, mert Já­ szai állandóan a megértést hirdette. Ugyan­ csak ő volt az, aki állandóan azt hirdette, hogy a szakszervezetek ne exponálják ma­ gukat politikai kérdésekben. Ugyancsak Jászai volt az, aki már 1921ben megállapította, hogy a bánya munkásszövetségben nincs demokrácia és kérte a bányamunkásokat, ne tűrjék, hogy felettük despota módjára uralkodjanak. Különösen ne tűrjék olyan emberektől, akik félelmük­ ben külföldre menekültek ugyanakkor, ami­ kor a bányamunkások tömegei voltak a külömböző fegyházakban és fogolytáborokban. Ezért a megállapításaiért azután durva támadásokban volt része Peyer Károlytól, akinek oka lett volna alkalmazkodni Jászai megállapításaihoz Azonban Peyer Károly — ezen koros embert, aki egy emberöltőt töltött a szakszervezeti mozgalomban, nem átalotta a legdurvábban megtámadni ugy, hogy akkor a szakszervezeti választmány volt kénytelen védelmébe venni Peyerrel szemben. Amikor a salgótarjáni bányamunkások a bányamunkásszövetséggel szemben követe­ lésekkel léptek fel, a munkásmozgalom ér­ dekében, akkor is a bányamunkásoknak adott igazat és akkor is hangoztatta, hogy mindennek Peyer az oka, azonban ő vele nem lehet birni, ismerve az ő erőszakos ter­ mészetét, aki nem tekinti a munkásmozgal­ mat, csupán a saját érdekeit. Mindezekért a bányamunkásság szeretetébe zárja Jászai emlékét Vádemelés, ami 59 pengőbe került Az emberek az utóbbi időben valahogy nem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy békességben töltsék el azokat a szomorú és nehéz éveket amelyeket a gazdasági élet reánk parancsolt Ugy néz ki az egész köz­ élet formája, minthogy ha az emberek ebből a hajszából táplálkoznának. Egy ilyen kis esemény zajlott le az elmult héten Budapesten, a központi büntető járás­ bíróságnál. Csóka Vendel, egyesületünk titkára volt a vádlott, aki türelemmel és felemelt fővel ment el folyó hó 18-án Budapestre, a tárgyalásra. A kis rövidszavu idézésből nem tudta megállapitani, hogy ki lehet a vádló, de sejtelme volt, hogy miről is lehet majd ott szó. A tárgyalást megelőzőleg Csóka szaktárs ügyvédje megállapította, hogy itt megint — az előbbi szokásokhoz képest felgibiceltek vala­ kit, hogy tegyen feljelentést Csóka ellen. A feljelentő személyével nem kívánunk foglal­ kozni, mert tudjuk, hogy jóhiszemüleg keve­ redett az ügybe, csupán jellemzés képen akar­ juk leszögezni, hogy azt az 59 pengőt, melyet munkástársaink nehéz verejtékes fillérjeiből gyűjtöttek össze, milyen könnyelműen dobják prédára azok, akik természetesen nem izzad­ tak verejtéket érte. No dehát nem baj, hiszen volt ez már máskor is igy, de jólehet lesz még többször is. a fontos csak az, hogy a kegyelmes urnak legyen az ilyen költségeket valahonnét megfizetni. Röviden az esemény a következő volt: Csóka Vendelt, egyesületünk titkárát sugalmazásra feljelentették a központi járásbíróság­ nál becsületsértésért Csóka Vendel január hó 18-án, a Budapestre kitűzött tárgyaláson meg is jelent, hogy helyt álljon azért, amit csele­ kedett. �1927. február 1. "A bányász" A tárgyaláson megjelent a szövetség képvi­ seletében dr. Györki Imre, aki közölte Csóka szaktárssal, hogy a feljelentést visszavonták, tehát tárgytalan az egész ügy. Csóka szaktárs erre megjegyezte, hogy a feljelentő részéről tárgytalan lehet, de az ő részéről nem, mert ez az ügy neki egypár százezer koronájába került, amelyre reflektál. A költségek megtérítésére előterjesztést tett a járásbiróságnál, aki nyomban kötelezte a feljelentőket a felmerült 59 pengő költségek végrehajtás terhe mellett 15 napon belül való megfizetésére. Amivel nem dicsekednek. Közismert dolog, hogy egyesületünk meg­ bontására mindenféle eszközt felhasználnak Ellenfeleink. Nem riadnak vissza az olyan eszközöktől sem, mely eszközök igénybevétele néha balul sül el. Ugyanez történt az elmúlt hetekben. Peyer és társai az egész ország területén kérvé­ nyekkel fordultak a bányaigazgatóságokhoz, amelyben a pengőre való átszámitás alkalmá­ val 7 pengő vájárkeresetet és 3 pengő mini­ mális munkabéreket kívántak megállapitani. A kérvényeket, értesülésünk szerint — a bányaigazgatóság mindenütt elutasította, illetve a legtöbb helyen még választ sem adott. Le kivánjuk szegezni, hogy az elutasításnak nem örülünk, ellenkezőleg le kell szögeznünk, hogy a munkásságnak szüksége volna a fentemlített munkabérekre, hogy magát tisztességesen fenntarthassa, de miután tisztába vagyünk azzal, hogy ezen kérvények beadása i nem is a munkásság között való hangulatkeltest célozza és nem a munkásság gazdasági helyzetének megjavítására irányul, mégis kell foglalkoznunk a dologgal már csak azért is, mert Peyer az elutasításról mélyen halgat, egy szóval sem közli a munkásokkal a beadott kérvények sorsát. Tisztán a férfiasság követeli meg, hogy a kudarcokról is beszámoljanak azok, akiket ez ért, mert a munkásság érdeke szigorúan meg­ követeli, hogy állandóan tájékoztatva legyen a helyzet valódiságáról, De külömben is nem tünik-e fel a munkástársaknak Peyernek a mostani radikálizmusa, holott a jó, konjunk­ turális időben a munkásság előretörésének a lehetőségét állandóan korlátozta, mondhatnók, hogy a magyar bányatulajdonosok egyenesen Peyernek köszönhetik, hogy az arany korszak­ ban a munkásság nem tudott kiverekedni na­ gyobb munkabért. Csak idézni kívánjuk az 1923-ban, Pécsett lezajlott eseményeket, ami­ kor Böröcz István és társai a három méter­ mázsás szénparitást vetették fel a vájárátlag alapjául, amely végett ki is lett zárva Böröcz István a szövetségből, már pedig az az idő alkalmasabb volt a magasabb munkabér meg­ állapításához, mint a jelenlegi. Ha mindezeket figyelembe veszik munkástársaink, akkor tisztán fogják látni, hogy Peyer milyen eszközökkel dolgozik. Végezetül annyit kell megjegyezni, hogy ha Peyer egészen komolyra vette volna a dolgot, vagy ha oda került volna a sor, hogy a mun kásság állott volna elő ezzel a követelésével, egészen biztos, hogy Peyer ezt lebunkózta volna, de mivel, hogy ő csinálta, így már minden rendben van. Purgatórium. A régi jószokások szerint, ha valamely embertársunk eltévedett, vagy rossz útakon járt bűnhődött s hogy megtisztuljon az élet­ ben szerzett rosszaságoktól, tisztitóhelyre küldöttek. Egyesületünk, de főképen Csóka szaktárs az egyesületünk titkára került a purgatóriumba a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségének január hó 9-én megtartott közgyűlésén. Mindenki azt hitte, hogy az a közgyűlés, amely nagyon sok millió költségbe került, a bányamunkás­ ság nyomorúságos gazdasági és szociális viszonyaival tölti el kétnapos tanácskozását. Most amidőn a közgyűlés már lezajlott, meg­ állapíthatjuk, hogy semmi egyéb nem történt, mint a szokott módon való piszkolódások és rágalmazások. Nem lepnek meg bennünket a már régen ismert rágalomhadjáratok, mert hiszen tudtuk, mint ahogyan azt lapunk el­ múlt számában meg is irtuk, hogy a köz­ gyűlésnek csupán az a célja, hogy ellenünk uszítsák a jóhiszemű munkástársainkat. Tehát a dolog lényegével csupán csak annyit kívánunk foglalkozni, hogy Peyeréknek mégis csak nagy fejtörést okozhat a Csóka-féle szakszervezet, mert külömben nem töltöttek volna két drága napot üres szalma csépléssel. De nem halgathatjuk el szónélkül azt sem, hogy éppen akkor, ami­ kor a legnagyobb katasztrófa fenyegeti a bányamunkások tízezreit, nem jut eszükbe a nyomorgó munkásokon segiteni, persze hogy nem, hiszen Peyeréknek örök életük­ ben a piszkolódás volt az első és csak azu­ tán, ha maradt idejük foglalkozik a bánya­ munkások gazdasági és szociális kérdéseivel. Vagy talán azt hiszik, hogy a piszkoládásokkal el lehet terelni a munkásság figyel­ mét a nyomorúságtól, pedig, ha tudnák, mennyire csalódnak és milyen borzasztó nagy bűnt követnek el akkor, amikor a munkásságnak a leggigászibb küzdelmét kell vívnia a szanálásokkal szemben s ahelyett, hogy erre fordítanák a nagy sulyt, piszko­ lódnak, a piszkolódásaikkal akarják meg­ teremteni a munkástársak kenyerét. De vegyék tudomásul, hogy ezek az eszközök nem alkalmasak a munkásság együttműködésének megteremtésére, ellen­ kezőleg, mindinkább meggyőzik a munkáso­ kat arról, hogy Peyerékkel nem lehet együtt haladni, mert ő neki nem a munkásság érdeke a fontos, mert ha azt tartotta volna szem előtt, akkor ezer és ezer módja lett volna a munkásokon segíteni akkor, amikor a bányák jó konjukturája azt lehetővé tette. Elhisszük, mint ahogy azt számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy szeretné megmenteni a zászlót, helyesebben mondva a saját életét, de már késő, a vakoknak kinyílt a szemük és világosan látnak. Értesítés. Értesítjük olvasóinkat, hogy f. évi február 2-iki kezdettel a Vigadóban táncoktatást kezdünk. Az oktatás 6 hétig tart, szerda és péntek kivételével min­ dennap este 6—10 óráig. Jelentkezni tehet az egyesület titkárságá­ nál hétköznap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—7-ig és este 8—10 óráig. Vasárnap és ünnepnap össztánc. Hazafelé a Franciaországba kivándorolt munkástársaink. Lapunk január hó 1-én megjelent számá­ ban beszámoltunk arról a nagy munkanél­ küliségről, amely franciaországban az utóbbi hónapokban előállott. Az előbbi tudósítá­ sunkban kilátásba helyezett események valóra is váltak. A napilapok híradásai szerint, már két csoport munkástársunk érkezett Franciaországból. Ezen esemény két szem­ pontból kell, hogy foglalkoztassa a magyar munkásságot Az egyik szempont az, hogy Magyarországon még semmi jel nincs a munkanélküliség csökkenésére, sőt fokozó­ dik, különösen a bányaiparban. A másik szempont pedig az, amelyet vál­ tig hangoztattunk, akkor amikor a nemzet­ köziséggel foglalkoztunk. A nemzetköziség mint elgondolás gyönyörű valami, amely mindenki előtt nagyon szimpátikus is lehet, de esetről-esetre beigazolást nyer, hogy mindegyik nemzet elsősorban a saját mun­ kását védi Most egy ujabb bizonyítékot szolgál a Francia kormány állításaink alátámasztására, amidőn Franciaországból kiutasította a kül­ földi honos munkásokat, pedig Franciaor­ szágra talán még sem lehet ráfogni, hogy nincs hatalma az ottani munkásságnak. Mégis megtörtént a külföldi honos munkások kiutasítása anélkül, hogy a franciaországi munkásság állást foglalt volna a külföldi munkásság érdekében. Mi még élénken em­ lékszünk arra az időre, amikor Magyaror­ szágon az ipar, de főképen a bányák nagy nehézségekkel küzdöttek, a munkanélküliség napról-napra növekedett s ennek dacára dolgoztak külföldi munkások, mondhatnék még jelenleg is, a nagy munkanélküliség közepette lehet találni külföldi munkást az országban. A helyzet tehát az, hogy minden ország megvédi a saját munkásait, jólehet ezeket a védelmeket csak a magyar munkásság nél­ külözi. Most még csak csupán arra vagyunk kiváncsiak, hogy a hazatérő munkástársakat a kormány miként kívánja megvédeni a mun­ kanélküliséggel szemben, bár ígéreteket tettek a hazaérkező munkástársak elhelye­ zésére. Ha az ígéret valósággá válik, akkor rendbe lesz minden. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfi- és fin kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótátállást vállalok.--------- Órajavítások műhelyemben pontosan Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 3. szám (1927. február 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-02-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1a7065ead56d2d6fcc715cea4a241b4a.jpg 73ae17b1fc58c3db8bd315d2aec31a5b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/97634808dc66df32d078b117b7d07ca5.pdf f78bbd3415c77c086fcb6cc6d74c92f6 PDF Text Text II. évfolyam. 4. szám. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Értesités. Ezúton értesitjük egyesületünk összes vezetőségeit, hogy a f. évi február 20-ára hirdetett II-ik évi rendes közgyű­ lést, közbejött akadályok miatt elhalaszt­ juk, amelynek megtartásáról külön érte­ sitést küldünk. Jó szerencsét ! Fajd Pál, s. k. Csóka Vendel, s, k. elnök. titkár. Munkaalkalmat. A bekövetkezett szanálás enyhitése céljából egyesületünk akciót indított az iránt, hogy a szanálást lehetőleg megakadályozza, vagy amennyiben nem lehetséges megakadályozni, ugy más munkaalkalmat teremtsen. Ebben az elhatározásában az ser­ kentette egyesületünk vezetőségét, hogy a munkásság az utóbbi években teljesen lerongyolódott és eladósodott. A legutóbbi egy pár hónap, amelyben a szénkonjunktura kissé fellendült, nem volt elegendő arra, hogy a munkásság rendbe hozhassa háztartását, még kevésbbé jutott arra, hogy adósságát is rendezhesse. Sőt a tél bekövetkezté­ vel ujabb adósságokat kellett vállalnia, mert ugy saját magának, mint család­ jának téli ruházatáról kellett gondos­ kodnia. Aliig lendült fel azonban a munka­ alkalom, máris bekövetkezett a munkahiány ugy, hogy a munkásság az egyik nyomorúságból a másikba jutott. Mind­ ezeket látva, elhatároztuk, hogy meg­ keressük a kormányzatot és orvoslást Egyik részére a dolgoknak határo­ zott ígéretet kaptunk, amennyiben a város területén megindulnak a középítkezések és ezen építkezéseknél munkát találnak majd az ipari és ipart nem tanult munkások. — Ugyancsak határozott ígéretet kaptunk arra nézve, hogy a vármegyében megindítják a közutak építését, továbbá a városon keresztül folyó patak további szabá­ lyozását. Mindezen munkáknak a megindítása nagyon sürgős, mert tényleg nagyon sok ember fog munkaalkalomra találni. Azonban ezen munkák megindításánál kell, hogy az a szempont vezesse az illetékes köröket, hogy ezen munkák­ nál biztosítani kell az ott dolgozók ré­ Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. szére olyan munkabéreket, amely bé­ rek a munkásság és azok hozzátarto­ zói részére a munkássághoz méltó meg­ élhetést nyujtanak. —Ezt azért hang­ súlyozzuk, hogy ezen munkáknál alkal­ mazott munkásokat ugy kezeljék, mint akiknek szükség munkát adnak. Ezen munkák megindítása országos és ugyancsak városi érdek és szüksé­ gesség. Ezen munkák tehát máj a rendes ipari fellendülést kell, hogy je­ lentsék. Ezt már közgazdasági szem­ pontból kell elbírálni, tehát az ott dol­ gozókat ezen munkáknál már olykép kell díjazni, hogy azok becsületes munkával tisztességes életet élhesse­ nek és jövőjüket biztosíthassák. Ezt azért vetjük fel, mert az ezen munkáknál elhelyezést találó munkások nagyrészt olyan munkások, akik a mult­ ban is hasonló munkával voltak fog­ lalkoztatva. — A háború és a háboru utáni nehéz időkben, amikor csak a szénbányákban volt munkaalkalom, ak­ kor helyezkedtek el ezen munkások Mindaddig, mig a szénforgalom kötött­ sége fennállott nem is volt baj, mert a bányáknál volt munkaalkalom. A bányáknál abban az időben ugy kezelték a béreket, mint amikor az egyik félnek a kezében van a hata­ lom, a másik viszont csak eszköz. Ezt az állapotot kénytelen volt a munkás­ ság tűrni, mert egyéb munkaalkalom hiányában reá volt utalva erre a mun­ kára, mert máskép nem tudta a kenye­ rét megkeresni. Ugyancsak az orszá­ gunk is olyan állapotban volt, hogy ezen viszonyokon változtatni nem tu­ dott, a győző államok által diktált békeszerződés következtében. A béke­ kötés óta folytatott tárgyalások már több oldalról kecsegtetnek remények­ kel, sőt már több munkának a meg­ indulását eredményezte. Ugy érezzük, hogy eljutottunk odáig, amikor a mun­ kás két keze munkájából megélhetést és tisztességes életmódot talál. Másik része a dolgoknak még nem nyert elintézést, ez egy kissé nehe­ zebb, azonban olyan súlyosan érinti a bányamunkásságot, hogy feltétlen kell foglalkoznunk a kérdéssel. Ugyanis módot kell találni arra, hogy a ma­ gyar szénnek piacot teremtsünk, mert ez a kérdés veszélyezteti a magyarországi bányaipart. Nem oly egyszerű a kérdés mint azt sokan gondoljuk, mert azáltal, hogy a bányaiparban már évek óta meg-megujul a pangás, a bányaipar visszafejlődését fogja elő­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) idézni. Az az idő már elmúlt, amikor a bányaiparban kerestek elhelyezke­ dést, mert a nem hivatásos bányászok már legnagyobbrészt visszatértek régi foglalkozásukhoz. Már nagyon kevés azoknak a száma is, akik csak télen vállalnak munkát a bányatelepeken és tavasszal visszatérnek a mezőgazdaság­ hoz. Tehát már ott tartunk a bányaiparban, hogy a tényleges bányamun­ kások is igyekeznek az egyéb foglal­ kozási ágakban elhelyezkedni. — Ez nagy veszélyt jelent nemzetgazdasági szempontból, mert a magyar bánya­ munkás elismert tekintély volt nem­ csak Magyarországon, hanem az egész világ bányaiparában. Ezt a munkást meg kell védeni és ápolni kell, mert ma még fennáll a bányásznak az a jó tulajdonsága, hogy egyetlen szak­ mabeli munkás sem szereti ugy az iparát, mint éppen a bányász. Ezt a jó tulajdonságát ápolni kell, mert ez egyike a legveszélyesebb szak­ máknak és ahogy a bányász ezt a veszélyes szakmát szereti, az szinte csodálatos, ugy ragaszkodik hozzá, mintha ez megváltást jelentene szá­ mára, pedig száz halállal néz farkas­ szemet állandóan. Mindezen szempon­ tok figyelembe vételével a kormány­ zatnak oda kell törekedni, hogy a magyar szénnek állandó piacot teremt­ sen még annak árán is, hogy ez egye­ seknek az egyéni érdekeit sérti, mert sokkal fontosabb 30—40 ezer ember­ nek a megélhetése és az ország bá­ nyaiparának a fenntartása. Ez elsősorban vonatkozik a külföldi szén behozatalára. Elismerjük, hogy a külföldi szénnek nagyobb a kalóriája, sőt elfogadjuk azt is, hogy a külföldi szénnel könnyebb tüzelni, azonban nemzetgazdasági szempontból még is meg kell akadályozni a külföldi szén­ nek a behozatalát — Külföldi szenet csak oly mennyiségben szabadjon be­ hozni, amennyi a magyar szén feljaví­ tásához szükséges, többet egyáltalában nem. A magán háztartásokban is meg kell barátkozni a magyar szénnel. Ma már a szénbányák oly tiszta állapotban tud­ ják szállítani a szenet, hogy csupán arról van szó, hogy többet kell belőle használni. Ez nem lehet akadálya an­ nak, hogy a magyar szén ne terjedhes­ sen el a magyar háztartásokban. Ezt elsősorban a kormánynak kell kezde­ ményezni azzal, hogy a közalkalma­ zottak, vasutasok, városi alkalmazottak �2 bányász“ "A 1927. február 15. kás-otthonhoz befizetett összegeket nincs Megkoszorúztuk a Baglyasalja joguk visszakövetelni. — Az összvezetőség ezen kortesfogással teljesen tisztában van, „Sára“-aknai hét áldozat hogy milyen célt szolgál, ezért felhívással síremlékét. fordul az egyesület összes tagjaihoz, hogy a röpiratban foglaltaknak ne üljön fel, mert az Az elmúlt év február hó 8-án rémes bánya összvezetőség és minden józan gondolkozásu szerencsétlenség hívta fel az egész magyar munkás felfogása szerint a munkásságnak a munkásság figyelmét, amely a volt Északbefizetett összegeit visszakövetelni nemcsak, magyarországi Kőszénbánya r.-t. tulajdonát hogy joga nincs, de egyenesen eminens képező „Sára“ aknában történt. Fájdalmas kötelessége a verejtékes fillérjeiket megvé­ eset volt, mert hét szerencsétlen munkás­ deni. társunkat ölt meg e bányában összegyülemAz összvezetőség megállapította azt is, lett gáz. A salgótarjáni munkásság hogy a Bányamunkás-otthon eddig sem szol­ mult mérges február 11-én óriási nagy részvét gálta a bányamunkásság érdekeinek összes­ mellettévtemette el a bányának hét áldozatát ségét, hanem kizárólag egyesek érdekeiben s fogadalmat tett, hogy emléküket mind­ volt arra szükség, helyesében Peyeréknak megőrzi Az egyesületünk vezetősége volt szükségük rá, hogy amikor már a tagok f.örökre évi február hó 11-én délután 3 órára az nem fizetnek, legyen mire támaszkodni. egy éves évforduló alkalmával gyászünneEgyébként ezen állításunknak nagyon hú pélyt rendezett a balyasaljai temetőben. Ez kifejezője volt Fodor elvtárs, aki Baglyasal- alkalommal eljárt a bányaigazgatóságnál, ján az elmult hetekben többek előtt kije­ hogy ezen szomorú és nevezetes napon a lentette : „Igaz az, hogy a szövetségbe kevés balyasaljai üzemekben munkaszünetet ren­ járulék folyik be, de ha feloszlik is a szö­ deljen el, hogy alkalom legyen munkástár­ vetség, akkor még mindig megmarad a sainknak a sírokhoz való zarándoklásra. Bányamunkás-otthon r.-t, aminek árnyéka A gyülekezés a baglyasaljai bányakaszinó alatt továbbra is megpihenhetünk" udvarán történt, ahova már a kora délután Ez a kis elszólás legjobban igazolja, hogy nagy tömegeivel jöttek össze munkástársaink. mire kell a Bányamunkás-otthon részvény­ Kivonult Salgótarjánból az egyesületünk társaság. A röpirat egyik része megállapítja, dalárdája, a baglyasaljai helyicsoport dalár­ hogy a Bányamunkás-otthon az oda befize­ dája és zenekara. tett összegeket senkinek sem fizeti vissza, Pont 3 órakor zárt sorokban a baglyasaljai Kerületi összvezető- illetve azt visszakérni nem is lehet. — Hát, zenekar gyászinduló kíséretében vonult fel hogy ha a röpirat irói annyira biztosak az a tömeg a baglyasaljai temetőbe. A dalárdák ségi ülés. állításukba, akkor minek volt szükség a és a zenekar gyászdalai után egyesületünk Folyó évi február hó 13-án kerületi össz- röpirat kiadására, illetve az ellenagitáció titkára megrendítő szavakkal emlékezett meg vezetőségi ülésen foglalkoztunk a mindin­ megindítására. Ez a szegény kis röpirat a a hét munkástársunk szerencsétlen kimulá­ kább veszedelmesebbé váló mukaszünete- legeklatánsabb bizonyítéka az általunk indí­ sáról. Aki elmodotta, hogy ma egy éve annak, lésekkel és elbocsájtásokkal. Egyesületünk tott akció jogosultságának. A röpirat ügy­ amikor hét áldozatot zokogó ajkak és könykerületi összvezetősége utasitotta a titkár­ védi költségek megfizetésével is ijesztget, nyező szemek között hoztak e helyre, olyan ságot, hogy minden rendelkezésre álló esz­ hogy igy, meg ugy meglátjátok, hogy mennyi munkástársakat, akik nyomoruságos életük közzel igyekezzen megakadályozni az elbo- ügyvédi költséget fogtok fizetni. Erre vonat­ fentartása és családtagjaik mindennapi ke­ csájtásokat. de különösen igyekezzen oda kozólag is megnyugtatunk mindenkit, még a nyerüknek megkeresése céljából szálltak le hatni, hogy az elbocsájtásokkal kapcsolato­ röpirat iróját is, hogy az akció résztvevőit a föld mélyébe, hogy a nehéz gondok kö­ san — amennyiben azok meg nem akadá­ semmi néven nevezendő ügyvédi költség zött élő családtagjaiknak kenyeret keresse­ lyozhatok — az egyesületet nagyobb erköl­ nem terheli. Minden előleg nélkül vállalta nek. Mind végig bátran és vidáman küzdöt­ csi veszteség ne érje. De utasitotta a titkár­ el az ügyvéd a per vitelét, a felmerülő költ­ tek az élet nehézségeivel, talán ez is volt ságot arra is, hogy az esetleg elbocsájtások ségek viselése csak akkor válik esedékessé, az oka annak, hogy halálukat lelték, mert alá kerülő munkástársaknak más megfelelő hogy ha már az ügy teljesen befejezést hiszen jóhiszemű kötelességet véltek teljesí­ munkaalkalom biztosításáról gondoskodjunk, nyert, illetve ha a peresített összegek a fe­ teni. Intő szavakkal fordult a gyászoló mun­ amelynek lényegével lapunk vezetőhelyén lek kezeihez kifizettetett. Ezen költségek kástársakhoz, hogy az a hét halott sírja megtérítésére is írásbeli megállapodásunk legyen intő példa a jövőre nézve is, ne foglalkozunk. Az összbizalmi testület a központi veze­ van az általunk megbízott ügyvéddel, amely feledkezzenek meg a munkástársak maguk­ tőség határozatát, — melyet lapunk más he­ megállapodást az ügy felvételekor minden ról még akkor sem, ha az élet nehézségeivel lyén közlünk, — a Bányamunkás-otthonhoz egyes munkástársunknak bemutatunk és jó­ küzdenek is, mert a szerencsétlenség után befizetett kölcsönök visszakövetelése tár­ váhagyás végett alá is írattunk. pótolhatatlan, elfelejthetetlen bajok követ­ gyában megerősítette. Tehát nyugodjon meg a röpirat írója, hogy kezhetnek be. Felháborodással tárgyalta az összvezető- itt nem becsapásról, hanem a tényleg reá­ Az emlékbeszéd után a dalárdák és a ság a Peyerék által kiadott röpiratot, mely szorult munkástársaink védelméről van szó, zenekar még egy-egy gyászdarabot énekelt, szerint Peyerék megkockáztatják azt a gá­ különben is rövid időn belül elválik, hogy illetve játszott el, ezzel a tömeg néma csönd­ lád állítást, hogy egyeseknek a Bányamun­ kinek van igaza. ben oszlott szét a temetőből. részere járó természetbeni szénjárandóságokat csak magyar szénnel elégít­ sék ki. A különbözetet, ami a magyar szén és a külföldi szén kalóriája kö­ zött van, azt mennyiségben pótolja. Amennyiben ezt megvalósítják, úgy ez lényeges enyhülést jelentene. Mindezeket ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. Gondolják meg, ezek a kérdések 30—40 ezer dolgozó bányamunkást és legalább négyszer annyi hozzátartozót érint De érinti magyarország bányaiparát is. Sürgős intézkedésre van szükség, nincs idő a tétovázásra. Azokat a bányamunkáso­ kat, akik a fenti elhelyezkedések után a bányaiparban maradnak, azok ké­ pezik a bányászok törzsét, tehát ápol­ juk ezt a törzset a jövő bányászat kifejlődésének az érdekében. Egyesületünket a fenti szempontok vezérelték akkor, amikor ezen akciót indítottuk, ezért elvárjuk, hogy az illetékes körök ezeket megszívleljék és honorálják. Geogonia. Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Földünk ősállapota Kant, a nagy német bölcselő 1755-ben "Az ég általános természeti története" cimen neve­ zetes munkát irt, amelyben a világmindenség keletkezéséről elmélkedik. Gondolatainak foglalatja az, hogy valamikor az egész csillag­ világ véghetetlen kiterjedésű ködtömeg volt, amelyből az egyes csillagok megoszlás utján keletkeztek Ugyanerre az eredményre jutott később Laplance, a hírneves csillagász is, aki azonban szigorúan tudományos módszerekkel fejtette ki elméletét az Exposition du systéme című Parisban 1796-ban megjelent munkájában. A két nagy gondolkozó egymástól függetle­ nül bukkant reá a tüneményes magyarázatra, amelynél tökéletesebbet ma sem ismerünk. Kant, Laplace elmélete szerint kezdetben a Naprendszer összes ősanyaga izzó ködtömeg volt A nehézkedés folytán az anyag összébb húzódott s a sűrűbb tömegből a Nap keletke­ zett. A kőzéppontos mag a köröskörül levő ködnemű anyaggal együtt haladó és forgó Papp : Föld és Kőzettan. mozgásban volt A világtérben való kisugár­ Az égboltozaton néha-néha felvillanó uj csil­ zás folytán az egész tömeg összébb húzódott lagok alighanem ilyesféle kitörésekről adnak és ezzel kapcsolatban sebessége is növekedett. hirt a Föld lakóinak. Majd a kidudorodó egyenlítőn egy rész levált 5. A folytonosan vastagodó kérgen a viz­ s ily módon gyűrű képződött, megtartva régi gőzök összesűrűsödnek s a világtest rohamo­ irányú mozgását. san hűlni kezd. A gyűrű darabokra szakadozva és mind­ Földünk a kozmikus fejlődési folyamat négy inkább sűrűsödve, önálló gömbbé húzódott állapotát átfutván, az ötödik fejlődési állapotba össze. Igy keletkezett a Naptól legtávolabb jutott, amikor kozmikus fejlődésének negyedik eső bolygó csillag. Majd levált a második, fokán szilárd kéreg vette körül, akkor kezdő­ harmadik gyűrű is s a hatodik gyűrű leválásá­ dött a Föld hátán a geológiai őskor. A kér­ ból keletkezett a Föld. A bolygók maguk is get az izzó magma gyakran megrepesztette sa hasonló folyamatokon estek keresztül, sőt a már homályossá vált bolygó az idegen égites­ Saturnuson meg is maradt a mai napig egy tek lakói szemében bizonyára több ízben élénk ilyen gyűrű. fényben tündökölt. A kéreg azonban mindinkább ellentállóbb A világmindenség fejlődési állapotai a kö­ vetkezők : lett s idővel teljesen elburkolta az izzó mag­ 1. Izzó gáz- vagy ködszerű állapot, ame­ mát. Minthogy azonban a kéreg nem húzód­ hatott olyan gyorsan össze, mint a belső anyag, lyet ma a csillagködök képviselnek; 2. sűrűsödő gáztömeg, amely fázist a fehér rajta gyűrődések, törések keletkeztek, vagyis fényben izzó és sárgás állócsillagok mutatják; óriási emelkedések és mélyedések bontották 3. izzónfolyó állapot, salakképződéssel; ezt meg a föld eredeti felületét. A mélyedéseket az állapotot a vörösen izzó és a változó fényü a lecsapódó vizgőzök tengerekkel töltötték ki s ily módon a föld hátán óceánok és száraz­ állócsillagokban találjuk föl; 4. a teljesen megkeményedett felületet a földek különültek el belső izzótömeg helyenkint szétrepeszti és (Folyt. köv.) óriási kitörések öntik szét a tüzes magmát. — �1927. február 15. "A bányász" Milyen táppénzben részesülünk a pengő átszámitás alapján. A magyar kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium 4.191 eln. 1926. számú redeletével ujabban szabályozta a betegsegélyző pénztárnál fizetendő illetékeket, valamint a betegtáppénzt, temetkezési és szoptatási segélyekre vonatkozó járandóságokat. Min­ den ilyen módositó rendelkezések hatályba­ lépése után itt-ott zavarok keletkeztek, ezért miheztartás végett a rendelet alapján a salgótarjáni társpénztár által kiadott táb­ lázatot leközöljük, hogy ez által is módot nyújtsunk egyesületünk tagjainak a meg­ felelő ellenőrzésre. Táblázat 4 héten első négy hétben 120 0.05 0.05 026 0.26 0.72 0.60 0.90 2.— 0.07 2.80 0.10 0.07 0.42 0.42 120 1.50 0.10 0.59 0.59 1.68 2.10 3.60 0.13 0.13 0.76 2.16 2.70 0.16 0.19 0.16 0.93 0.76 0.93 2.64 3.30 0.19 1.10 1.10 3.12 3.90 0*21 0 21 1.26 1.26 3.60 4.50 Szoptatási Gyerm ekágyi tul 0.48 kás 0.17 mun­ 0.17 adó munk, 0.03 Terhess égi mun- munk, adó betegtáppénz 080 0.03 VI. 4.40 VII. 5.20 VIII. 6.— Os ztály Biztositási járulék napi heti Temetkezési I. II. III. IV. Á tl. napi b. Osztály A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. Bányatárspénztára tagjai által fizetendő betegsegélyzési járulékot és a tagokat megillető kész­ pénz segélyekről. Életbelépett 1926. évi december 27-én. Napibérosztályba tartoznak. Napikerese­ tekhez képest, keresetük nagyságának megfelelőleg. segély tagok után 0.80 0.60 1.20 2.— 2.80 3.60 4.80 520 6.60 terhességi segély négy hétre, gyermekágyi segély 6 hétre, szoptatási segély pedig 12 hétre folyósítandó. A bizt taggal egy háztartásban élő keresettel nembiró biztositott családtagok terhességi segélyt 4 héten át naponkint 0’40 P. összesen 11'20 P. Gyermekágyi segélyt 6 héten át napon­ ként 0*40 P. összesen 16 80 P. Szoptatási segélyt 12 héten át, naponként 0 30 Ŕ összesen 25'20 P. A napibér osztályba sorolás céljából a befizetési hónapokban kapott javadalmazást annyival kell osztani, ahány napon a bizto­ sitott az illető fizetési hónapokban dolgo­ zott Ha a munkaidő a szokáshoz képest csökken és ennek folytán az üzemben vagy üzemrészben a biztosítottak munkanapjainak száma a munkaviszony megszakítatlan fenállása mellett, hetenkint 6 napnál, illetőleg havonkint 25 napnál kevesebb az üzemben, vagy üzemrészben foglalkoztatottak napibér­ osztályba sorozásánál a csökkent számú munkanapok alapján a bérfizetési hónapokra járó javadalmazás 1/25-öd, illetve a bérfizetési hétre eső javadalmazás 1/6-od részét kell alapul venni. . Azok a biztosítottak, akiknél a munka­ viszony nem szűnt meg, de javadalmazást nem kapnak a legalsó napibér osztályba tartoznak, tehát az első napibér osztálynak megfelelő táppénzben részesülnek. A betegség biztosítási készpénz segélyek, ama napibér osztálynak átlagos napibére szerint járnak, amelyben a biztositott a meg­ betegedéskor (lebetegedéskor) tartozik. Ha a biztosítottnak a megbetegedés (lebetegedés) idejében javadalmazása nincsen az utólsó átlagos napibére irányadó. I. 24.— 0,80 II. 36.— 1 20 m. 60.— 2.— IV. 84.— 2.80 V. 108.— 3.60 VI. 132.— 4.80 VII. 156 — 5.20 VIII. 180.— 6.60 Megjegyzés : A Ha azonban a biztositott azon a héten, illetőleg a bérfizetési héten, amelyben a megbetegedést (lebetegedést) megelőző 28-ik nap esik alacsonyabb napibér osztályba tar­ tozott, segélyezéseknél, ez az utóbbi napibér osztály irányadó. Ha a segélyezésben részesített 4 héten belül ugyanabban a betegségben visszaesik, folytatólagos segélyezésnél az az átlagos napibér irányadó, amely legutóbbi segélye­ zésének alapjául szolgált Ha a segélyezés­ ben részesített 4 héten túl esik ugyanabba a betegségbe vissza, készpénz segélyének megállapításánál az előbbi két bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni Családtagok a pénztár terhére tüdőbeteg szanatóriumi ápolást nem igényelhetnek. A terhességi, gyermekágyi és a szoptatási segélyre csak az a biztosított nő igényjogo­ sult, aki igazolja, hogy lebetegedését meg­ előző 1 év alatt összesen legalább 4 hónapon át betegség esetére biztosítva volt Női csa­ ládtagoknak a segélyre igényjogosultsága a biztositott biztosítási jogviszonyának hasonló időtartama alapján nyer megállapítást Ebbe az időtartamba nem számítható be azon idő, amelyre betesegélyi biztositási járulék fizetésének helye nincs. Iker szülés esetében a szoptatási segély az ikrek számához képest többszörös öszszegben jár. A táppénzre, a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyre, valamint a temet­ kezési segélyre vonatkozó igény, ha a meg­ nyílásától számitott egy év alatt nem ter­ jesztették elő, megszűnik. Ugyancsak egy év alatt megszűnik a folyósított, de fel nem vett ezekre a segélyekre vonatkozó igény is. Január, julius, szeptember és november hónapokra 5 hétre, a többi hónapokban pe­ dig 4 hétre vonják le a tagok fizetéséből a betegsegélyző járulékokat. Részt kérünk a Bánya­ munkás-otthonból ! abban az összegben, amely Összeget 1922. illetve 1923-ban fizetett be. Igy azután nemsok célja volt az összegek visszakérésének mert az az összeg, amit így visszakapott, jóformán még borravalóra sem volt ele­ gendő. A legutóbbi hónapok eseménye azután megindította a lavinát a munkások között Uton-utfélen, lent a bányákban a munka­ helyeken tárgyalgatták munkástársaink, mi is fog történni a Bányamunka-otthonhoz befizetett összegeikkel? Egyik a másiktól kérdezte, hogy a szövetség nem-e abból pénzel? Nem-e a bányamunkás-otthon ter­ hére küldözi szét agitátorait, röpiratait és a „Bányamunkás“ százezreit ? önkéntelenül vetődött fel ez a gondola­ tuk a munkástársaknak; mert hiszen min­ denki tudta, hogy a szövetség pénzügyileg teljesen tönkre ment, tehát az a pazar pénzfecsérelés, amelyet az utóbbi hónapokban láttak, vetette fel bennük azt az elhatáro­ zást, hogy visszafogják kérni azokat az összegeket, amely összegeket annak idején kamatmentes kölcsönként adtak a részvény- Az utóbbi hetekben egyesületünk titkár­ ságát tömegesen keresték fel a szaktársak, áfák felvilágosítást kértek, hogy mi is fog történni a Bányamunkás-otthonhoz befize­ tett pénzeikkel? Egyesületünk titkársága azzal tért ki a válaszadások elöl, hogy össze fogja hivni a központi vezetőségei és a központi vezetőségre bizza az állásfoglalását a Bányamunkás-otthonnal szemben való magatartásában. A központi vezetőségünk határozatilag mondta ki, hogy utasítja a titkárságot, kér­ jen felvilágosítást ügyvédektől, hogy a mun­ kásságot megilleti-e az az összeg, mely összegeket befizetett annak idején a részv,társaságba. A titkárság, a központi vezető­ ség utasításának megfelelően el is járt és érdeklődésére azt a hogy minden olyan igazolható szeg amelyet befizettek a társaságtól visszakövetelhető. Ehhez tartozik még az is, hogy a kerü­ A Bányamunkás-otthon r.-t. 1922. novem­ letből már többen fordultak a részvénytárber havában alakult azzal az elgondolással, saság igazgatóságához a kölcsönök vissza­ hogy Budapesten egy kényelmes otthont fizetéséért, a részvénytársaság azonban min­ létesit a bányamunkásság részére. — A jó den indokolás nélkül elutasította kérésüket szénkonjunkturális időben vetődött fel a Igy azután egyesületünk vezetősége elhatá­ gondolat és hosszu, nehéz, fáradságos munka rozta, hogy segitségükre kiván lenni azok­ előzte meg az elindulást, mert már akkor is nak akik összegeiket vissza akarják szesok nehézséggel kellett megküzdeni, amíg rezni a részvénytársaságtól, ezeknek az érahhoz a hatóságok, bányavállalatok hozzá­ dekében sommásan keresetet fog benyújtani. járulását lehetett biztosítani. Az akció már el is indult, tömegesen jelent­ De nagy nehézségbe ütközött a munkás­ keznek szaktársaink szelvényeikkel, megtársak áldozatkészségét is biztosítani, mert bízzák a titkárságot, hogy keresetük elintémár akkor nagyon sokan voltak olyanok, zését továbbitsák Budapestre, a bírósághoz. akik nem helyeselték az otthonnak Buda­ Amikor a mozgolódás megindult, megkér­ pesten való létesítését. A helytelenítésüket deztük munkástársainkat, hogy mi késztette azzal indokolták, hogy Ők ugy sem mennek ezen elhatározásukra, a legtöbbtől azt a vá­ Budapestre, tehát céltalan az otthon. Töb­ laszt kaptuk, hogy „vagyonúnkat veszélyezbek ajkáról hangzott el a kívánság, hogy a tetve látjuk, a részvénytársaság vezetői nem munkásotthonokat a bányatelepeken kell váltották be igéreteiket, tudtunk és bele­ létesíteni, ahol azt a bányamunkások igénybe egyezésünk nélkül határozták el. hogy beis vehetik. fizetett összegeinket leirják a részvénytárA Bányamunkás-otthon részvénytársaság saságnál mint tehert és azt azzal inaokolannak idején 2 millió korona alaptőkével ták, hogy mi ehhez hozzájárultunk Már alakult, amely összeget a szövetség a tag­ pedig mi ahoz soha hozzá nem járultunk, járulékokból adta a bányamunkás-otthon de nem is vagyunk hajlandók hozzájárulni, részvénytársaságnak. A központi vezetőség mert hiszen tudjuk nagyon jól, hogy azok elhatározta, hogy felhívással fordul a ma­ az egyének kezelik a részvénytársaság va­ gyarországi összes bányamunkásokhoz, 8 gyonát, akik bennünket kezeltek a szövet­ pótműszaknak a teljesítéséért, mely össze­ ségben létünk alatt, már pedig, ha meg­ get a bányavállalatok hoznak levonásba, rendült a bizalmunk a szövetségen, illetve de a részvénytársaság a befolyó összegek­ annak vezetőiben, akkor annál kevésbbé ért kamatmentes kölcsönelismervényeket ád. lehet bizalmunk a részvénytársaság igazga­ Ezen elismervények pedig a reászorult bá­ tóságában, különösen akkor, amikor meg­ nyamunkásodnak be lesznek váltva. kérdezésünk nélkül határozza el, hogy meg­ Tudtunkkal egynehány elismervényt a foszt bennünket attól a kis vagyonúnktól, Bányamunkás-otthon r.-t. évekkel ezelőtt amelyet évekkel ezelőtt jóhiszeműleg fizet­ már be is váltott, de a szövetség ezt a kö­ tünk be a részvénytársasághoz. rülményt mindig nagyon óvatosan kezelte, Tehát ezek az okok, amely okoknál fogva mert attól tartott, hogy a munkásság a meg­ vissza kell követelni a befizetett Összegeket lazult, rossz gazdasági viszonyok következ­ még pedig teljes valorizált értékben, mert tében rá fog jönni, hogy van neki megta­ hiszen az akkori összeg ingatlanokban he­ karított pénzecskéje és azt vissza fogja lyeztetett el, az ingatlanok értéke pedig a kérni. Hogy tömegesebben nem jelentkez­ pénz elértéktelenedésével párhuzamosan Ki­ tek a befizetett összeg visszatérítésére, an­ emelkedett nak a magyarázatát a pénz elértéktelene­ Abban az időben befizetett összegek ér­ désében kell keresni, mert ha valaki a szö­ téke 2., 3. és 4. milliót tesz ki most mindvetséghez fordult jogos összegének a vissza­ azoknak, akiknek négy szelvényűk van. kérésével, azt ugyan visszafizették, de csak �4 1927. február "A bányász" Mégis csak nekünk van igazunk. Az elmúlt napokban levelet kapott az egyesületünk, amely levélben kvázi a levél irója hűségéről tesz tanuságot és megbotránkozásnak ad kifejezést azzal a gálád táma­ dással szemben, amely egyesületünket kü­ lönböző helyekről érte. Egyébként a levél szövege a következő: A Salgótarjáni Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szakegyesületének Salgótarján. sal mondotta az előbbieket, hogy mégis belenyugodtam és vártam. Alig egy pár hét múlva ismét levelet kaptam, melyben közli velem a titkár úr, hogy megállapították ré­ szemre a nyugdijat havi 324,000 koronában, most már igazán láttam, hogy nem hiába volt a várakozás és hogy titkár úr, mint az egyesületnek a vezetője a szegény munkás­ családokkal foglalkozik még akkor is, ha azok nem fizetnek tagjárulékot. Ne hara­ gudjon titkár úr, de én az esetet elmondtam nagyon sok húzzam hasonló szegény asszony­ nak és embernek, ha esetleg az én elmon­ dásom alapján az egyesületük irodáját pana­ szokkal ostromolnák meg. Tudom azt is, hogy amióta én az esetemet elmondtam, nagyon sokán jártak önöknél és nekik is sikeresen intéződött el ügyes-bajos dolgaik. Én kedves titkár úr nem vagyok politikus és nem politizálok és nem tudom mi a poli­ tika, egyet azonban látok, hogy az önök szervezete, akire kigyó-békát kiabálnak, a szegény munkások szervezete lett s az azok érdekében jár el. Akik pedig Önöket tá­ madják, azok ugy látszik a nagyurak szer­ vezete, mert a szegényember hiába fordul hozzá panasszal, azok elintézve nem lesznek. Most még csak arra kérem titkár urat, vala­ mint az egyesület többi vezetőit, hogy foly­ tassák munkájukat a szegények érdekében ugy mint eddig, nemsokára megfogják látni, hogy az önöket ért támadások az önök igazságos munkálkodása mellett elfognak törpülni és az önök igaza a rosszakaróikon keresztül győzedelmeskedni fog. Fogadja kedves titkár úr a legőszintébb köszönetünket magam, családom és mind­ azoknak a nevében, akiknek érdekében már oly sok jót tett. Kiváló tisztelettel: (aláirás). 15. bányaigazgatóság irodájában, az ezen jegy­ zőkönyv felvételére beosztott tisztviselőnél. Ugyancsak értesítjük az összes nyugdijasokat, hogy az 1927. évi január havi nyugbéreket az eddigiekhez képest a szokott helyen kapják meg. Egyébként az idevonatkozó m. kir. nép­ jóléti és munkaügyi miniszter ur rendeletét szószerint közöljük. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 253 eln. 1927. N. M. M. számú rendeleté a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezek­ Igen tisztelt Titkár úr! kel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó Engedje meg, hogy néhány sorommal munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek türelmét igénybeveszem, de már hosszabb családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló idő óta figyelem, hogy egyesületünket, amely 4400. eln. 1926. N. M. M. számu rendelet olyan sok jót tett és tudtommal még ma is tesz a messze hegyek között lakó és sokszor kiegészítéséről. nvomorgó családok érdekében, gyakori tá­ A bányatörvény alá eső üzemekben és madásoknak van kitéve. Már pedig én el­ az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben mondhatom, hogy szegény megboldogult foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, férjem még életben volt, hűséges fizető tagja volt a Magyarországi Bánva és Kohómun­ valamint ezek családtagjainak nyugbérbizto­ kások Orsz. Szövetségének. És amikor sze­ sitásáról (a Budapesti Közlönynek 1926. évi gény megboldogult férjem elhalt, kétségbe­ december hó 25-én megjelent 295. számá­ esésembe a nagyságos Peyer Károly képvi­ ban kihirdetett) 4400. eln. 1926. N. M. M. selő úrhoz fordultam, magam és 6 apró számú rendelet kiegészítésen! a következő­ gyermekem érdekében. Higyje el kedves titkár úr, hogy a leveleket egyiket a másik ket rendelem. után ismételtem meg és azokra még csak 1. §. választ sem kaptam. Elhatároztam, hogy A bányatárspénztárak a 4400. eln. 1926. senkihez sem fogok fordulni, mert a szerve­ N. M. M. számú rendelet hatályba lépése zetben vetett reményem teljesen meglazult előtt megállapított nyugbéreket az e ren­ és mennél többet gondolkodtam, annal inkább delet 71. §-ának második bekezdésében beláttam, hogy a munkásnak csak addig van becsülete a szervezet vezetői előtt, amíg foglaltak alkalmazásával az 1927. év február járulékot tudnak fizetni. Én mint szerencséthónapjára is folyósítani kötelesek. len özvegy sok apró gyermekemmel persze, 2. §. hogy nem tudtam eleget tenni a szervezeti Az 1927. év január hónapjára esedékes kötelességnek s igy azután nem is volt mire nyugbérbiztositási járulékokat azokra az támaszkodni. Kedves titkár úr talán emlékszik rá, ami­ üzemekre nézve, amelyek mellett bányakor ön Mátraszelén egy gyűlésen beszélt társpénztár működik, a 4400. elnöki 1926. és azt mondotta, hogy a szegények és a jelenlegi nyugdíjasokhoz, valamint mind­ N. M. M. számu rendelet 44—52. §-ában nyomorgók segítségére mindenkor hajlandó a legmesszebbmenőkre is. Ekkor elhatároz­ azokhoz a szaktársakhoz, akik az 1914-ik foglalt rendelkezések alapján az Országos tam magam, hogy még egy kisérletet teszek évet követöleg több társpénztár kötelékébe Munkásbiztositó Pénztár nevében utólagos és Önhöz fordultam panaszommal Titkár űr elszámolás kötelezettsége mellett a bányatöltötték el szolgálati idejüket. volt szives az általam mondott panaszt tárpsénztárak szedik be. Azt a netáni több­ A bányatárspénztárak központos i tásáról noteszában feljegyezni és megnyugtatni, hogy let összeget, amellyel a járulékok összege az szomorú ügyemet elfogja intézni. Be kell szóló rendelet 63-ik §-a kifejezetten azt tar­ vallanom, hogy az Ön ígéretében sem bíztam, talmazza, hogy akik 1914. óta több társ- 1. §. értelmében fizetendő nyugbérek össze­ mert hiszen már nagyon sokszor csalódtam. pénztárnak voltak tagjai, azok az idők, te­ gét meghaladja, a bányatárspénztárak az De örömmel állapítom meg, hogy most az kintet nélkül arra, hogy hol töltettek el, a Országos Munkásbiztositó Pénztár, bányaegyszer önönmagamba csalódtam, mert allig nyugbérbiztositó ágának haladéktalanul át­ központosított társpénztárnál beszámitandók. telt el egy pár hét, már a titkár úrtól leve­ utalni kötelesek. let kaptam, hogy jelentkezzek Salgótarjánban E célból szükségessé válik minden egyes Az 1927. évi január hónapra esedékes az egyesület titkári helyiségében a végkielé- munkástársunknak a helybeli társpénztár­ gitésem átvételére. Még nem tudtam, hogy nál jelentkezni, adatait jegyzőkönyvbe be­ nyugbérbiztositási járulékokat azokra az mit fogok kapni, de már a levél is teljesen mondani, hogy a különböző helyeken eltöl­ üzemekre nézve, amelyek mellett bányamegnyugtatott Már csak annál is inkább, társpénztár nem működik, az Országos mert az a tudat vett rajtam erőt, hogy hiába tött idők ez által igazolást nyerjenek és vé­ mégis csak vannak jó emberek, akik a sze­ gül a több helyen eltöltött évek egyesittes- Munkásbiztositó Pénztár által meghatáro­ gény özvegyek és árvák segítségére sietnek. senek. E célra a budapesti kerületi munkás­ zandó módon kell beszedni és beszolgálAmikor Önhöz mentem titkár úr. Ön azt biztositó pénztár bányászati ága jegyző­ tatni 3. §. mondotta, hogy a felajánlott végkielégitést könyveket küldött szét a vidéki betegne vegyem ki, mert Ön ugy érzi, hogy ennél segélyző pénztáraknak. Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­ sokkal többre van jogom, várjak egy pár tályba. Felh i vjuk tehát szaktársainkat, hogy akik napot esetleg egy pár hetet, talán sikerül a Budapest, 1927. február hó 5-én. végleges nyugdíj megállapitásában közre- nek kételyeik vannak, hogy az eddig eltöl­ Dr. Vass József, s. k. működni Nehezen határoztam el magam a tött szolgálati idejük nincsen rendben, fel­ na kir. népjóléti és tétlenül jelentkezzenek Salgótarjánban, a titkár úr kérésére, de a titkár úr oly hatás­ munkaügyi miniszter. Felhívás Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legfőbb minőségű árat feltűnő olcsón vásárolhat? Állandóan raktáron: Női-, leány-, férfi- és fia kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda" r.-t., Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok.----------- Órajavitások műhelyemben pontosan Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 4. szám (1927. február 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-02-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3c1b9ddabed81f0bfb4bce23ae6a6bf5.jpg bd9ac45e848342db668c8a275d0844e0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f40dd648c9363c001065850dd5ae89ed.pdf 7d4c349f92a3ab292071a7ab03b29148 PDF Text Text II. évfolyam. 1927. március 1. 5. szám. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómumkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Megjelenik minden hó 1. és 15-én, Munkaalkalmat. Lapunk legutóbbi két számában ir­ tunk arról, hogy a bányaiparban dol­ gozó munkások részére munkaalkalmat kell teremteni. Most folytatjuk további megállapitásainkat. Előbbi számunk egyikében a válla­ latokat szóllítottuk fel a takarékosságra, amit a vállalatok egyrészt végre is haj­ tottak. Ezzel a takarékossággal kívá­ nunk foglalkozni. A vállalatok ugy ér­ telmezték a takarékosságot, hogy szám­ talan helyen, ahol napibérben dolgozó munkások voltak foglalkoztatva, a kény­ szerű szünet napokon havidijas alkal­ mazottakkal pótolták. Ez a takarékos­ ság nem alkalmas arra, hogy a mun­ kásság között megnyugvást teremtsen, mert ebből a munkás azt látja, hogy az, aki napibérben dolgozik, az nem dolgozhatja ki a hetet és ezáltal elesik napikeresetétől, mig ugyanakkor az ő munkáját havidíjasokkal végeztetik Nagyon nehezen értik meg a válla­ latok azt, hogy a takarékosság nem­ csak a munkásság rovására történhetik, hanem a vállalatnak is kell áldozatot hozni. — A vállalatok hozzá vannak szokva, hogy a takarékosság folytonos hangoztatásával a munkásságot állan­ dóan féken tartsák, nehogy eszébe jusson a munkásnak egy falat kenyér­ nek a kisürgetése. A munkásság már tisztában van azzal, hogy a vállalatok nem akarnak az ő profitjukból engedni, hanem a munkanélküliség folytonos hangoztatásával igyekszik a munkás­ ságot féken tartani. Azért a munkásság nem hajlandó azt türni, hogy a munkáltatók mint egy mumust mutogassák a munkanél­ küliséget — A munkásság nem riad vissza attól, hogy az ő szervezeti ere­ jével oda hasson, hogy a vállalatok abból a haszonból, amit a jobb kon­ junkturába kerestek, abból engedje­ nek. A munkásság abban az időben, amikor a szénkonjunktura javuláskor rendes munkaidőt, sőt pótműszakokat teljesít, csak annyi keresetre tud szert tenni, amiből a legszükségesebb létfentartási cikkeket tudja beszerezni. Amikor azután bekövetkezik a mun­ karedukció, nem tudja megkeresni még a legszükségesebb dolgokat sem, úgy, hogy nem tud kikerülni a folyto­ nos adósságokból. Ezért oda kell hatni a munkáltatók­ nak, hogy a munkaalkalmat ugy ossza be, hogy az necsak a munkást sujtsa, hanem ő maga is vegye ki a részét. Azt látja a munkásság, amikor a vál­ lalatok havidíjas alkalmazottakkal vé­ geztet olyan munkákat, amelyeket ren­ des körülmények között napibéres munkások végeznek, hogy ezáltal a napibéres munkásokat elüsse a kere­ setétől. Lássák be a vállalatok, hogy ez nemcsak, hogy nem takarékosság, hanem egyenesen az üzemnek fölös* leges megterheltetése, pl. oly munkák elvégzése, amely munkát üzem közben nem lehet folytatni, mint javitási mun­ kálatok. Ugyanis, különösen különféle gépek és egyéb eszközöknek a javí­ tása mindig helyesebb, ha azt a javí­ tási munkát azzal a munkással végez­ tetjük, aki azzal dolgozik, mert az is­ meri a hibáit és sokkal rövidebb idő alatt tudja elvégezni. Meg kell barátkozni az illetékesek­ nek azzal a gondolattal, hogy a mun­ kásnak egész évre lehetővé kell tenni a tisztességes keresetet, mert nem elegendő az, ha csak az év egy pár hónapjában van rendes keresete. — Végre egyszer el kell következni an­ nak az időnek, amikor visszatérhetünk a béke ideiben volt állapotokhoz. A munkáltatók már nagyon hozzá szoktak ahhoz, hogy állandóan azzal térnek ki a felelősség alól, hogy nin­ csenek most azok a normális viszo­ nyok mint voltak. Eljutottunk odáig, hogy a munkás teljesítménye nemcsak, hogy elérte a békebeli teljesítményt, hanem már felül is multa. Ezzel szem­ ben a munkás keresete messze alatta maradt a békebeli kereseteknek. Ha figyelembe vesszük, hogy békében is a munkás csak annyit keresett, amely a szűkös megélhetést biztosította, el­ képzelhető, hogy milyen önsanyarga­ tást követel a munkástól, a mai kere­ setnek a beosztása. Azt hallja a munkásság állandóan, hogy nem lehet ma ugy biztosítani a megélhetést, mint a béke éveiben, mert a háboru és az ezt követő for­ radalmak lerombolták a háború elötti állapotokat Ezzel szemben azt látjuk, hogy minden visszatér, ami a háboru előtt volt, sőt a terhek még fokozato­ sabban súlyosodnak a munkásság vállaira. Csupán a munkásság kereseti lehetősége nem akar visszatérni ugy, mint a béke éveiben volt. Elég volt már abból a hitegetésből, amiben a munkásságnak eddig része volt, most már el kell következni a tettek idejének. Ennek pedig abban kell megnyilvánulni, hogy a munkás­ nak tisztességes munkaalkalmat te­ remtsen és emberi megélhetést bizto­ sítson. Ebben a munkában ki kell venni a részét a kormányzatnak és ezt várja a munkásság, A bányaiparban kétsze­ res fontossága van ennek, mert a ma­ gyar bányaiparban foglalkoztatott mun­ kások a legnehezebb helyzetben van­ nak. Amikor a bányaiparban a legjobb konjunktúra volt, akkor a bányamun­ kás munkahelyhez volt kötve, nem változtathatta a munkahelyét két ok­ ból. Először azért, mert katonai fel­ ügyelet alatt állott és rendelettel kényszeritették arra, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozzon, ahol nem tudta megkeresni a legszükségesebb élet­ szükségleti cikkeket sem. Ha mégis eltávozott, katonai és csendőri fede­ zettel hozták vissza előbbi munkahelyére és kénytelen volt tovább dol­ gozni. Amikor a katonai felügyeletet meg­ szüntették, akkor még mindig vissza­ tartotta a társpénztári állapot, amely szerint, ha eltávozott munkahelyéről azért, hogy magának tisztességes ke­ resetet biztosítson, vagy szerezzen, akkor elvesztette a társpénztárnál szerzett jogait. Ezen kívül még mindig van egy nagy akadálya annak, hogy a bánya­ munkás a munkahelyét váloztassa, ez pedig a lakáskérdés. Ugyanis a bánya­ telepeken levő lakások rendszerint a vállalatok tulajdona. Ez azután azt eredményezi, hogy a munkás, amikor munkahelyet változtat, ugyanakkor la­ kást is kell változtatnia. Az alatt az idő alatt mig munkanélkül van, állan­ dóan a kilakoltatás veszélye fenyegeti és ez nagyban hozzá járul ahoz, hogy nem tudja megválogatni a munka­ helyét. Tehát amikor a bányamunkások ér­ dekében szót emelünk, ezt ugy tekint­ sék az illetékes tényezők, hogy egy olyan munkáscsoportról van szó, mely esen más elbírálást igényel Ezt az intézkedést várja a bánya­ munkásság. �2 „A bányász“ Deutscher Károly. A Salgótarjáni Vas- és Fémmunkások, valamint a Szociáldemokrata párt egyik kimagasló vezető tagját temette el a salgórészvét mellett feb­ ruár hó 27-én, Deutscher Károly munkástársunk személyében. — A halottat nagy számban kisérték el ismerősei, jó barátai és munkástársai utolsó útjára, mert életében mint puritán, önzetlen, becsületes embert mindenki szerette. Benne azt az embert ta­ lálták, aki önzetlenül dolgozott munkástársai érdekében, örült, ha segithetett a segítségre szorulókon. Életpályáját a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű r.-t salgótarjáni acélgyárában kezdte, mint vasöntő. Hosszú betegeskedése után a társulat nyugdijazta és mint nyugdíjas került a Vas és Fémmunkások salgótarjáni helyi­ csoportjának titkári állásába. Ezzel a kine­ vezéssel egyidejűleg a Szociáldemokrata párt megbízta a kerületi titkárság teendői­ vel is. Ezen megbízatásában mindig azon igyekezett, hogy a szegények segítségére legyen. Sokan voltak, akik ezen pozicióját irigyel­ ték, állására törtek, nagyon sokszor szivós és nehéz küzdelmet kellett vivnia azokkal szemben, akik az utolsó darab kenyerére is aspiráltak. — Emlékezünk még azokra az időkre, amikor a pártvezetőségben helyet foglaló bányamunkások keltek védelmére és védték, mint szegény beteg embert, hogy állásából el ne mozdíthassák. Pedig ha va­ laki megérdemelte azt a pozíciót, ugy az Deutscher Károly volt, azért, mert a reábizott kötelességét mindig híven teljesitette, de azért is, mert már egy elgyöngült ember volt, aki fizikai munkával kenyerét megke­ resni képtelen volt. Talán ő maga is érezte, hogy ha az állását elveszti, nem lesz hova menekülnie, ez az érzés adta neki azt a nagy erőt, mint beteg embernek, hogy sok­ szor magas lázakkal, igazán szólva betegen ment éjjel-nappal, hogy eleget tehessen kö­ telességének, hogy munkaadója ésmunkás­ társai bizalmát továbbra is biztosíthassa. Geológia. Mostyenán József. Földünk ősállapota. Irta: (Folytatás.) Földünk a kozmikus fejlődési folyamat ötö­ dik állapotába jutya szünetnétkül állandóan vál­ tozásokon megy keresztül A szilárd kéreg összehúzódása, gyűrődése folytán keletkezetmélyedésekben a lecsapódó vízgőzből össze­ gyűlt a víz, a gyűrődéseken keletkezett töré­ seken a Fők! mélyébe jutott, ott ismét gőzzé válva — feszítőerejével segített az izzó mag­ mának a föld kérgét megemelni, — így óriási hegyek keletkeztek földrengések kíséretében, — áttörve a szilárd kérget: kőóriásokat messze elvetett, nagy területeket teleszórt apró kő­ törmelékkel, melyből egész rétegek képződtek, majd a keletkező nyíláson (kráter) kiömlött a folyékony láva és kötőanyagul szolgáit a tör­ melék köveknek, — kihűlve megszilárdult és ujabb réteget alkotott a Föld hátán. De a tengerek — az óriási terjedelmű mé­ lyedésekben összegyülemlett vizek — sem maradtak tétlenül, a feltornyosuló hegyek folytán keletkezett mélyedésekbe átömlöttek. A vizár az elragadott kövekkel útközben lecsiszolta. felőrölve a tengerek fenekén. — sok Voltak azonban, kik nem értették meg Deutscher Károly betegségét, mindig több­ munkát vártak tőle, nem egyszer panaszko­ dott, hogy a központi pártvezetőség elégedettlenségét fejezte ki iránta, pedig tudták, hogy beteg és gyógykezelésre, pihenésre, ápolásra van szüksége, a szanatóriumi ke­ zeltetés helyett munkával halmozták el. — Deutscher a reábizott kötelességét teljesi­ tette mindaddig, mig össze nem esett, mert tudta, hogy csak addig tarthatja állását, mig kötelességét tudja teljesíteni. Ilyen körülmények között pusztult el az az ember, aki még fiatal volt, akinek még élni kellene, hogy özvegy édesanyját eltart­ hassa és hogy kis árváját felnevelhesse. — Kiesett a toll a kezéből, vége, vége minden­ nek, itt maradt az anya, a testvér, a kis­ gyermek és mindenki. Deutscher Károlyt, mint jóbarátunkat és munkástársunkat utolsó útjára egyesületünk dalárdája, az acélgyári olvasókör dalárdája és zenekara kisérte el szeretetének jeléül, mi pedig megőrizzük emlékét mindörökre. 1927. március 1, Beküldetett. Tisztelt szerkesztősig : Lapunk febr. 15-iki számában részletesen foglalkoztunk a Bányamunkás Otthon r.-thoz befizetett összegeink visszaperlésére. — Azóta alig két hét telt el máris megállapít­ hatjuk, hogy minden ellenagitáció dacára is kb. 1000—1200 ember adta le kölcsönszelvényeit, az összegek visszaszerzése végett. Egyesületünk titkársága még mais állandó ostromnak van kitéve, a szelvények leadása végett. Nagyon sokan vannak a szaktársak között olyanok, akiknek a kölcsönszelvényük hiányzik, kik vagy elveszítették, vagy pedig annakidején a szövetségtől nem kap­ ták meg. Azok a munkástársak, akik fize­ tési cédulával, vagy az üzemvezetőségtől beszerezhető egyéb okiratokkal tudják iga­ zolni, hogy teljesítették az akkor kivánt műszakot, azok is jelentkezhetnek az előbb említett okmányokkal. A megkezdett akció a közeli napokban befejezést nyer, ennek megtörténte után egyesületünk titkársága feldolgozza az anyagot és továbbítja az ille­ tékesekhez. Az érdekelt szaktársakat pedig felhívja, hogy lapunkat állandóan kísérjék figyelemmel, ahol részletes és kimerítő tudó­ sításokat közlünk az ügy mikénti állásáról. Kérem alábbi soraim közlését: Amióta kiváltunk a „Magyarországi Bá­ nya és Kohómunkások Szövetségé"-ből, állandóan figyelem az egyesület hivatalos lapját a „Bányászt“. Megállapítom, hogy nem elég erélyesen utasítják vissza Peyerék mocskolódásait, pedig nem érdemli meg azt a kíméletet, amelyben részesül, mert Peyer nem kimél senkit, hanem a legdrasztikusabb formában támad mindenkit, aki az ő érde­ keit veszélyezteti Nem átalja az emberek becsületébe gá­ zolni és igyekszik mindenkit tönkre tenni, ezért ugyanazokkal az eszközökkel keli védekezni, amelyekkel ő dolgozik. Ebben a munkában kivánok segítségükre lenni azzal, hogy leirom az 1925. december 6., 7. és 8-án megtartott országos közgyűlésen történt eseményeket. Ezen közgyűlésen egy bizottság küldetett ki, amely bizottság hivatva volt Csóka Ven­ del és Fodor József között felmerülő ellen­ tétek békés elintézésére. Ezen ellentéteket már előzőleg 3 fórum igazolta, azonban sem Fodor József, sem Peyer Károly nem tar­ tották kielégitőnek ezen fórumok elintézését, mert ők úgy szerették volna a dolgot elin­ tézni, hogy Csókát tönkre tegyék, ezért ezen közgyűlésen újra bizottság elé vitték az ügyet. Ebbe a bizottságba én is be lettem választva, így alkalmam volt az egész ügyet közelebbről megismerni és most meg akarom ismertetni szaktársaimmal is. Ezen bizottsági ülésen láttam világosan, hogy az egész ügy nem egyéb, mint Peyer Károlynak az a törekvése, hogy Csókát mindenáron lehetetlenné tegye. Ez alkalom­ mal is úgy, mint már több esetben, mindig másokkal kívánta keresztül vinni. Most Fodort használta fel. Ezen bizottságot is igye­ kezett befolyásolni úgy, hogy személyesen bement a bizottsághoz és minden áron arra akarta bírni a bizottság tagjait, hogy ítéljék el Csókát. Azonban minden erőlködése da­ cára nem használt még az sem, hogy Tata­ bányáról beküldte Javorek Pált a bizott­ ságba tudva azt, hogy ez Csókának a leg­ nagyobb ellensége. Javorek kijelentette, ha a bizottság nem úgy határoz, ahogy ő kívánja, akkor a bi­ zottság határozatát nem veszi tudomásul. A bizottság hosszas vizsgálat után az összes érdekelteket és tanukat kihalgatta és azután meghozta határozatát, amely szerint Csókát felmentette. Amikor Peyerék látták, hogy igy nem tudják Csókát lehetetlenné tenni, esetben kötőanyagként — lesüppedve ujabb rétegek képződtek. Az eső sem hagyta sértetlenül Földünket, évmilliókon át végezte romboló és épitőmunkáját A nap melegének hatása alatt a tenge­ rek vize állandóan párolog, a vizpára a széltől messze kontinens fölé hajtva, a hidegebb légrétekben felhőkké tömörülve végre csepekben lehűlt a Földre. A cseppek összegyűlve roha­ mok a mélyebb helyekre, közben egyrésze a főidbe szivárog, másik része megduzzasztja a patakokat és a folyton erősbödő, tovább ro­ hanó vizár völgybe érve, erejétől fogytán le­ rakja a magával ragadott föld és kőtörmelé­ keket, a kisebb kavicsokat tovább sodorva a folyamoknak adja át, hogy azok folytassák a megkezdett munkát, a legfinomabb anyag a tenger fenekén megülepedve újabb réteget alkot. A Nap sem hagyja pihenni a Földet, a fagy és nedvesség segítségével elmálassza a kövek felületét azt por, vagy homok alakjában átadva a szélnek, az az eredeti helyétől elszállítja és nagy homoktengereket alkot, mint a közép­ árjai sivatag, Szahara, arábiai sivatag, de nem kell oly messze mennünk hazánk Alföldje is homok tenger, mely a jégkorszakban és az azt kővető Időkben keletkezett. Földrengések, hegycsuszamlások, tűzhányók, viz, szél és a Napnak 800—900 millió év együttes, romboló és alkotó munkájának ered­ ménye Földünk mai arculata. Az organikus molekulukban az átalakulás csirái és a szerves lények egymástól való le­ származásának folyománya a növény és állat­ világ és utóbbinak koronája az ember. — Az állatvilág családfájának segítségével az élet fejlődésének utján képzeletben haladva, párhuza­ mosan a Föld fejlődésének sorrendjét kötve, a szerves élet: növény és állat kövesült ma­ radványai, mint útjelző határkövek jelzik a Föld fejlődésének korait és korszakait A Föld fejlődésével az élet is fokozatosan fejlődött. A földtudósok, földünk fejlődését kor és korszakokra osztották: őskor, ókor, Közép­ kor, és Újkor. A geológia őskor: Földünk legrégibb kép­ ződménye az al pformáció; az izzó Földgömb megmerevedett kérgének maradványa. Az alapformációra telepszik az Őshegység. Ezt a formációt csillámpalák, gránitok és gneiszek alkotják A kristályos palák között található konglomerátok, régi kőzetek görgetegei arról tanús­ kodnak, hogy a viz is megkezdte romboló munkáját (Folyt. köv.) Részt kívánunk a Bányamun­ kás Otthonból. �1927. március 1. 3 bányász" "A ujabb cselhez folyamodtak és igyekeztek a jelölő bizottságot kapacitálni és ugyancsak a szavazatszedő bizottságot igyekeztek reá birni, hogy a szavazatokat sikasszák el. Ezen rajta kapták Ocskovszky János borsodi titkárt, amiből nagy felzúdulások voltak és már-már botrányba fulladt az egész köz­ gyűlés, csupán Csókának a rábeszélésére csillapult le a hangulat. így néz ki az a szakszervezeti demokrá­ cia, amelyet Peyer folytat az ő csatlósaival, Fodor, Javorek és társaival. Ezt a műkö­ dést folytatták akkor, amikor a bányamun­ kások a legnagyobb nyomorúsággal küzdöt­ tek nem törődtek a munkásság érdekeivel. Most, amikor a bányamunkások kiábrándul­ tak és ott hagyták Peyeréket, ők kiabálnak és verik a mellüket, hogy ők a munkásság ügyét szolgálják és ugyanakkor az egész működésűk a legperfidebb ember hajszában nyilvánul meg. Most a szanálás küszöbén állunk 3—4 napokat dolgozunk, azonban Peyerék jelen­ leg is csak a piszkolódásokra pocsékolják egész energiájukat. Minden eszközt fel használnak, nem átallották felhasználni azt az összeget, amelyet a Braziljai munkások köldöttek a Salgótarján vidéki bányamun­ kások nyomorának az enyhitésére, ezt az összeget is agitációs eszközökre hasz­ nálták fel. A fentieket azért irtam le, hogy lássák a szaktársak, milyen eszközökkel dolgozik Peyer, ő sohasem válogatós, soha sem törő­ dik a bányamunkások nyomorúságával. Ez megnyilvánult a mult évben, amikor a tag­ járulék leszállítását kértük. Nem járult hozzá, mert veszélyeztetve látta az ő fizetését, azért meg követelte a 30.000 koronás tagjárulékokat Már csak rövid idő kérdése, hogy a bányamunkásság teljes egészében hátat for­ dít a Peyerféle szervezetnek. Mátranovák, 1927. február hó. Gasparin János Peyernek egy volt hű birkája. A fenti levelet leközöltük teljes egészében és csupán csak azt fűzzük hozzá, hogy tisz­ tában vagyunk azzal, hogy Peyerék milyen eszközökkel dolgoznak és hogy mi nem azzal a hanggal válaszolunk, ez a mi jobb érzésünket igazolja, mert mi azt tartjuk, könnyebb a hazug embert utólérni, mint a sánta kutyát Ennek igazolására leközöljük Peyernek a január 9-én tartott, úgynevezett országos közgyűlésen tett következő kijelentését szó­ szerint: „Válaszolnom kell azonban arra a szemrehányásra, hogy a titkárság miért nem bocsájtotta el már előzőleg Csókát. A hely­ zet nem olyan egyszerű. Csóka eltávolítása a vezetőség, illetve a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A legutóbbi közgyűlés elkövetett mulasztásai fölülvizsgálására kiküldött egy fegyelmi bizottságot, mely fegyelmi bizott­ ságba sikerűit Csókának emberét bejuttatni és igy elérte, hogy ítélet nem volt egészen lesujtó. A közgyűlés elmozdította az elnök­ ségből és a salgótarjáni kerületbe küldte ki tisztviselőnek, ami büntetés jellegével bírt.“ Ahány szó, annyi hazugság, ezt igazolja a fenti levél is, de igazolja ezt azon a köz­ gyűlésen volt küldöttek többsége is. Elis­ merjük azt, hogy Peyeréknek fáj a mi működésünk és most igyekeznek úgy fel­ tüntetni a helyzetet, hogy ezt egy pár em­ ber önzése teremtette, hát van valami igaza, mert tényleg egy pár embernek az önzése okozta. Azonban ezek között elsősorban Peyer áll társaival, mert az ő erőszakossá­ gainak következménye, ezért az odiumát neki kell viselni. Mi pedig haladunk tovább megkezdeti utunkon, minden rágalom, min­ den gáncs dacára, mert a mi oldalun­ kon van az igazság és erőt ad a további munkára. A szanálás tetőfokán. A Bányász február 15-én megjelent szá­ egyéb illetékkel tud csak eljutni külföldre. mában kimerítően foglalkoztunk azokkal az Innét keletkezik azután a két szén ár kö­ intézkedésekkel, amelyek munkástársainknak zötti diferencia, amely differenciában terméa további munkaalkalmat biztosíthatták. — szetesen a gyengébb marad alul. Előbb a központi vezetőség, utána a kerü­ Ezen hibákat kell kiküszöbölni, hiába let összvezetősége vitatta meg azokat az in­ itt minden kísérletezés, csak ezeken a mó­ tézkedéseket, amelyeknek segítségével a kü­ dokon lehet a magyar szénnek biztos és szöbön levő elbocsájtásokat meg lehetne állandó piacot biztosítani — A megoldási akadályozni, vagy legalább is a legminimá­ kulcs a kormány kezében van és ezért a lisabbra csökkenteni. kormánynak minden tétovázás nélkül meg Örömmel állapítjuk meg, hogy intézkedé­ kell értenie, hogy nagyon sok ezer bánya­ seinknek és közbenjárásunknak ha nincs is munkás és azok lerongyolódott családtagjai száz százalékos eredménye, de kétségtelen, sorsáról van szó és ha a magyar munkás­ hogy pár száz embert sikerült a munkájá­ tól megkövetelik, hogy szeresse hazáját, mint ban visszatartani és részére egyelőre mun­ azt hazafinak dukál, akkor a magyar mun­ kaalkalmat teremteni. kás megkövetelheti a magyar kormánytól, Az eddig elért eredmény egyesületünket hogy sorsa fölött őrködjön és minden ren­ a további szivós munkára serkenti, mert delkezésre álló eszközzel törekedjen oda, hiszen még mindig vannak elbocsájtások, hogy a fentebb említett módok a magyar vannak kihagyott munkanapok az egész ke­ bányaiparban rendet, a magyar szénnek rületben, sőt az egész ország területén. — pedig piacot teremtsen. Ezek a körülmények arra késztetik egye­ Négyéve tart már a bányaipar válsága, sületünk vezetőségét, hogy tovább küzdjön, ez a szomorú négy év már annyi áldozatot mép pedig küzdelmét oly irányban fejtse szedett a munkástársak soraiból, amely ki, amely végre olyan stádiumba juttathatja idestova veszélyezteti a magyar bányászok a magyar szénbányákat, amely szilárd és jövőjét, amely szintén a nemzet megerősö­ tartós munkaalkalmat biztosíthat az erre a dése szempontjából parancsolóan hat, mind munkára szorult munkástársaknak. azon államférfiakra, akik a kezükben tart­ Az intézkedések között szerepelnek első­ ják az ország vezetését sorban a külföldi szénbehozatal csökken­ Az egyesületünk közbenjárására, mint már tése, mert a hozzánk eljutott hiteles adatok előbb is leszögeztük a február 15-én fel­ azt igazolják, hogy 1926-ban, tehát az el­ mondott munkástársaknak közel 80%-át mult évben nagyobb mennyiségű szén futott viszavették. Ezt azért szögeztük le, hogy a be az országba, mint az azt megelőző évek­ munkástársak netétovázzanak, hanem jöjje­ ben. Magyarországban még nagyon sok üzem nek segitségünkre, mert abban biztosak van, amely belföldi szén helyett külföldi vagyunk, hogy senkinek sincs tétovázni való szenet fogyaszt, többnyire arra való hivat­ ideje, a spájzok üresek, a gyerekek rongyo­ kozással, hogy a külföldi szén olcsóbb a sak és még itt a tél is a nyakunkban, amely magyar piacon, mint a magyar szén. még inkább megnehezíti helyzetünket, Ezen állításokat kétségbe vonjuk, anélkül Az előbb elhangzott kifogásokkal a muntermészetesen, hogy a magyar bányatulaj­ kásság sem érheti be, hanem neki is saját donosok érdekeit akarnók védeni, de az maga és családja érdekében követelnie kell igazság kedveért mégis egyet meg kell álla­ a sürgős intézkedéseket, ne nyugodjanak pítanunk, még pedig azt, hogy ha a magyar bele a folytonos ígéretekbe, hanem nézzenek szén drága Magyarországon a külföldi szén­ tovább és cselekedjenek, mert az egymás nel szemben, akkor ennek sulyos nemzet­ közötti panaszkodás nem viszi előbbre fáj­ gazdasági hátrányai vannak. dalmas ügyeiket, de a csüggedéssel és a A legnagyobb baj a vámtarifák megálla­ nemtörődömséggel sem lehet előbbre jutni, pításánál keresendő. Ugyanis a hozzánk el­ tehát csak egy mód kínálkozik a munkásság jutott adatok szerint a külföldi szén az Számára a szivós, kitartó küzdelem, amely összes terheket megússza 5-—5 és félezer egyedüli biztosíték a jövő munkaalkalmak papirkoronával, mig a magyar szén a leg­ megteremtésére. jobb esetben 10—12.000 koronás vám és Még egy levél egyesületünknek. Lapunk legutóbbi számában egy nyugdíjas asszony levelét közöltük le, amelynek kap­ csán az alábbi levelet kapta az egyesületünk: Salgótarjáni Szénmedence Bánya és Kohó­ munkások Gazdasági Szakegyesületének. Salgótarján. Tisztelt szaktársak! A „Bányász“ február 15-én megjelent számában egy nyugdíjas özvegynek a leve­ lét olvastam, amelyet nem hagyhatok szó nélkül. Engedjék meg bevezetésül elmondani, hogy én is tagja voltam a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetséségének még 1924-ben, amikor a 40.000 koronás járulékot állapította meg a Szövet­ ség, akkor maradtam el a járulék fizetésemmel. Elvileg a szövetségbe tartozónak vallot­ tam magamat, bár nagyon sok kifogásom volt, de azt gondoltam, hogy talán a foly­ tonos hibák egyszer majd csak jóvá lesznek téve és akkor esetleg újra be fogok irat­ kozni a szervezetbe. Amikor az önök egyesülete megalakult ugy éreztem, hogy most nekem is az Önök egyesületébe lesz a helyem, de olyan sok rosszat halottam önök egyesületéről, elha­ tároztam magamat hogy várakozó állás­ pontra helyezkedem, amig meg nem látom, hogy mindaz amit önökről mondottak meg­ felel-e a valóságnak. Most amikor már meg­ győződtem róla, hogy azok nem födik a valóságot de különösen, amikor meggyő­ ződtem arról is. hogy önök az elbocsájtott munkástársak érdekében mindent megmozgattak, eltökéltem magam, mint szanált munkás, hogy még akkor is Önök szervezetébe, ha esetleg nem sikerülne a felmondott munkástársak visszavétetni, mert teljesen elegendő volt az egyesületük részéről megnyívánult jóakarat �1927. "A bányász" 4 Most amidőn tudomásunkra hozták, hogy a felmondásukat visszavonták, arra kérem az egyesület vezetőségét, hogy szíveskedje­ nek közölni velem, hogy a régi tagságom elismerésével utána fizethetem-e a lemara­ dott tagsági járulékomat Amennyiben igen, úgy szíveskedjenek sürgősen értesiteni és ha esetleg nem fizethetném utána az el­ maradott járulékomat, ugy a legközelebbi bizalmiférfitől belépési nyilatkozatot kérek és befogok lépni az önök egyesületébe. Szaktársi üdvözlettel: (aláírás.) A Nemzetközi Munkaügyi Hi­ vatal igazgatója Albert Thomas Budapesten. Az erőszakos békekötésnek egy olyan intéz­ ményének a képviseletében jelent meg Albert Thomas, amely némiképen enyhíti a békeszer­ ződések borzalmait A népszövetség nemzetközi gazdasági kon­ ferencia összehivását tervezi. Ezen konferencia előkészítési ügyében tanulmányai kiegészítése céljából jött Magyarországra. Ezen konferenci­ ának legfontosabb célja az egységesebb euró­ pai és világgazdasági lehetőségének meg­ teremtése. A munkásosztályt ebben a kérdésben különősen az érdekli, miként alakul a munkásosz­ tály élet színvonala a gazdasági válsággal összefüggésben. A munkabérek vásárló ereje országonként nagyon jelentékeny eltérést mutat Az európai munkásoknak vásárló értékében kifejezett bére általában sokkal alacsonyabb mint az amerikai munkásoké. Ennek megálla­ pítása a munkásságot arra a meggyőződésre juttatta, hogy ha a vámokat és a karteleket terorszerű szabályozásnak vetnék alá, komolyan hozzálehetne látni az európai munkásság életszinvonalának érdemleges megjavításéhoz. A munkáltatók legutóbb ugyancsak fölvetették azt a gondolatot, miként lehetne a mezőgaz­ dasági termelés kapacitását olyan mértékben fokozni, hogy a városok ipari munkásainak reálbére ezen a néven emelhető legyem Mindezeken a kérdéseken kivül napirendre kerül a konferencián, a termelő és elosztó tényezők egymáshoz való viszonyának a kérdése. A gazdasági és szociális vonatkozá­ sai között fönnálló nagyarányú kölcsönösség miatt vesz részt a Nemzetközi Munkaügyi hivatal a gazdasági konferencia előkészítő munkájában. Ezen kérdések a magyar munkásságot külö­ nösen, — a bányaiparban foglalkoztatott mun­ kásságot — mert ez fogja lehetővé tenni a magyar bányák termékeinek az értékesítését Ez egyúttal azt fogja jelenteni, hogy a bánya­ munkások munkaalkalmat fognak találni. Albert Thomas ezen tanulmányi kőrútjában jött ma­ gyarországra és itt meghallgatta az érdekelt feleket. Ezen érdekeit felek között szerepelt a munkásság képviselőin kívül a magyar kormány ekszponált képviselői is. Albert Thomas vendége volt a magyar kormánynak, a székesfővárosnak és a szak­ szervezeti tanácsnak. Részt vett a magyar kormány és a székesfőváros által adott ebé­ deken és a szaktanács által adott tea délutánon. Mindenütt beszédet mondott, sőt február hó 26-án délután a régi képviselőházban nagy­ arányú előadást tartott Ezen beszédekben el­ ismerte, sőt meggyőződésében erősítette meg, hogy Magyarországot a békeszerződés folytán ért méltánytalanság égetően szükségessé teszi gazdasági vonatkozásban a nemzetek közti megértés felé haladni Megállapította Albert Thomas, hogy Magyarországon ugyanazon gazdasági és szociális vonatkozású akadályokkal kell megküzdeni a munkásmozgalomnak, mint külföldön. Azért, mert látja azt, hogy a polgári társadalom nem kedvez a szocialista munkásmozgalomnak, azt a tanácsot adja a magyar munkásságnak, igye­ kezzék a nemzeti és nemzetközi törekvések közötti harmóniát megtalálni. Ha sikerül hozzá­ járulnia ahoz, hogy a magyar munkásmozga­ lom iránt idehaza és a külföldön nagyobbfoku megértés jöjjön létre, útját eredményes­ nek találja. A fenti megállapításokat teljes mértékben magunkévá tesszük. Mi már megindulásunk óta állandóan hangoztattuk, hogy a nemzeti irány és a nemzeti védekezés nem ellenkezik azzal a nemzetköziséggel, amely a munkás­ mozgalom javát szolgálja. A nemzetközi tőké­ vel nemzetközileg, a nemzeti tőkével viszont nemzetileg kell a harcot megküzdeni. Mit szólnak azonban azok a «munkásvezérek«, akik magukat a munkásság vezetőinek tartják, ezek bennünket, a mi állásfoglalásunk­ ért árulóknak neveztek és most Albert Thomas ugyanazokat állapítja meg, amit mi már elő­ zőleg hirdettünk. Férfias jellemvonás az, amit a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatója hangoztatott, lássák be a magyar munkások, hogy a munkásmozgalom helytelen utakon jár és igyekezzék azt helyes irányba terelni. Le­ gyen bátorságuk bevallani, hogy azt a tempót nem lehet tartani, kell egy uj, egy helyesebb cél felé törekedni. Tatabányai szanálás. Lapzártakor kapjuk a bírt Tatabányáról, hogy a február 15-én felmondott munkástár. saknak március l-ével kiadták a leszámolást. A leszámolásban körülbelül 400 olyan mun­ kástársunk eseti bele, akik hosszú évek, sőt mondhatnánk hosszú évtizedek óta dolgoztak a társulatnál Az ügy lényegére még visszatérünk, most csupán azt kívánjuk megjegyezni, hogy a tata­ KESZLER ÁRPÁD ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást -------------- Órajavitások műhelyemben pontosan "Turul-nyomda" r.-t., Salgótarján. bányai elbocsájtások sokkal sulyosabben érintik az abba belekerült munkástársakat mint bárhol másütt, mert hiszen mind kolonizált, teljesen nincstelen munkástársunkról van szó, akiknek elbocsájtásukkal egyidejűleg sem laká­ suk, sem pedig kenyérkeresetük nincs. A felmondások, illetve elbocsájtások a munkástársaink között óriási elkeseredést váltottak ki. nemcsak azért, mert a felmondások, illetve az elbocsájtások megtörténtek, hanem azért is, mert a mindenható vezér, aki minden esetben, ugy, mint jelenleg is, a munkásság kétségbe­ esését külföldről, jelenleg Párizsból szemléli, mert kényelmesebb külföldön díszes szónokla­ tokat elmondani, mint idehaza a nyomorban fetrengő bányászok és azok családtagjai érde­ kében eljárni. Mi, akik ismerjük a volt vezér kényelmes álláspontjait, nem ütközünk meg ezen a tényen, mert hiszen 1925. februárban, amikor látta, hogy a tatabányai sztrájk elkerülhetetlen, akkor is külföldre utazott és csak a sztrájk kitörése után tért vissza, amikor már a felelősséget másra háríthatta. így néz ki tehát az a munkásvédelem, amit a nagy vezér nyujt... Bejelentési kötelezettség. A m. kir. belügyminiszter a bejelentési köte­ lezettséget Salgótarjánban és annak környékére is kiterjesztette. Ennek végrehajtására a salgó­ tarjáni m. kir. államrendőrség kapitánysága b. 8636 1926. kig. kiadott hirdetményével hívja fel a lakosság figyelmét be és kijelentési kö­ telezettségre. E helyen is felhívjuk szaktársaink figyelmét, hogy a hirdetményben foglalt ren­ delkezéseket olvassák át és annak megfelelőleg járjanak el a város és környékén lakó szak­ társak, nehogy ebből keletkező mulasztásokért zaklatásnak legyenek kitéve. A hirdetmény szerint mindenki, aki Salgó­ tarján r. t. város bel- vagy külterületén lakik, köteles magát 1927. évi május hó 16-lg be­ jelenteni. Farsangi mulatságok Az egyesületünk központja, valamint egyes helyicsoportjai f. hó 19-én és 20-án jól láto­ gatott farsangi mulatságokat rendezett 19-én Salgótarjánban a «Vigadóban« nagyszabású álarcos bál volt, ahol óriási tömegekben vettek részt az érdeklődők. 20-án zagyvápál falvai helyicsoportunk rendezett műkedvelő előadással egybekötött jól sikerült mulatságot. Műsoron volt "A tartalékos férj" című vígjáték, amelyet óriási sikerrel adott le a műkedvelő. A baglyasaljai helyicsoportunk a »Tolonc« című népszínműt adta elő, amely sikerhez az egyesületünk részéről gratulálunk. Ha v aIamit SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ékszer különlegességekben és órákban Kedvező részletfizetés március 1. bérelni vagy eladni, bérbeadni akar hirdessen „A BÁNYÁSZÁBAN. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 5. szám (1927. március 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-03-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/14e1c26470f26d290d35d3b5600c4a26.jpg eaac849e22eec3a51c8b85735f225310 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/acdd2960f279eaf8391519843ca771bf.pdf 374817b69c75a732f593f86cb36221ca PDF Text Text II évfolyam. 6. szám. 1927. március 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Ki az egész ország területére. A szövetség központja jelenleg Sal­ gótarjánban székel. A szövetség cime: Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége, Salgótar­ ján, Vasut-utca 4. szám, mindennemű A magyar királyi belügyminisztérium levelezést ide kérünk. 190322/1927. B. M. VII. szám alatt Fel a munkára! jóváhagyta A Magyarországi BányaFel a küzdelemre! és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ Küzdelmünket és munkánkat siker sége alapszabályait. fogja koronázni Az alapszabályok módosításával ál­ Jó szerencsét! lomáshoz értünk. Eddig csak Salgó­ tarján vidékére voltunk kényszerítve és nem tudtunk eleget tenni azon ki­ vánságoknak, amelyek hozzánk állanA magyar nemzet évszázadokon keresztül dóan érkeztek, hogy az ország többi telepein is szervezzük meg a bánya­ a legnagyobb elnyomatásban vergődött — A jobbágyság görnyedi a sulyos terhek alatt és munkásokat. minden megmozdulását népnek hazaárulás Most azonban az alapszabályok ér­ számba vették, amiért azután a legsúlyosabb telmében ki fogunk menni és meg­ büntetésekben részesítették. A magyar nemzet szervezzük az egész ország bányamun­ fiait, akik az osztrák elnyomatás alól való fel­ kásait. Meg fogjuk ismertetni a mun­ szabadulás érdekében sikra szállottak, a leg­ kássággal gazdasági szövetségünk cél­ borzalmasabb halálnemekkel pusztították ki. ját Célunk a bányamunkásság gaz­ Ebben az elnyomatásban része volt a ma­ dasági helyzetének a megjavitása. gyar feudális arisztokráciának is és csak ke­ Ennek a célnak az elérése érdeké­ vesen voltak az arisztokraták közül, akik a ben minden energiánkat és tudásun­ magyar nép fájdalmában osztoztak és igyekez­ kat latba vetjük. Legfőbb törekvésünk tek a magyar népet fölszabadítani. a munkásság gazdasági szervezetét A XIX. század derekán azután a hamu alatt minden politikai befolyástól mentesí­ lappangó parázs izzó lett, mert az osztrák kateni, ne történhessen meg, hogy a marilla még súlyosabb terheket rakott a ma­ munkásság gazdasági szervezetét poli­ gyar nép váltóira. Ezen terheknek a súlyosbí­ tikai célok elérésére ugró deszkának tása olyan rázkódtatást váltott ki az ország használhassák fel. népéből, amely csordulásig töltötte a poharat Nagyon fontos körülmények ezek Ezt a helyzetet ismerte fel Kossuth Lajos, ma, amikor a magyar bányaipar vál­ gróf Batthányi Lajos, Petőfi Sándor és szám­ sággal küzd és a bányamunkások feje talan magyar vértanú. 1848. március hó 15-én fölött állandóan a nyomorúság demok- felállították a 12 pontot, amely magába fog­ les kardja csüng. Elő fogjuk készíteni lalta a magyar nép felszabadulását a munkásságot minden telepen a szö­ A 12 pont keresztülvitele csak forradalom vetség helyicsoportjainak a megalakí­ utján sikerült Azonban az osztrák kamarilla tására. A helyicsoportokat most kell újra össze fogott és idegen hatalom segítsé­ megalakítani, amikor a bányamunká­ gével leverték a magyar forradalmat, azután sok ki vannak téve a nyomorúságnak. következett a magyar népre egy siralmas idő, Amikor a munkaalkalom megindul, a az úgynevezett Bach-korszak. bányamunkásságot felkészülve kell ta­ A magyar nemzet történelmében ez a kor­ lálnia. szak felejthetetlenül véres nyomokat hagy a Ki fogjuk épiteni csoportjainkat, szivekben. Az 1867.-es kiegyezés azután némihogy a munkásság munkaviszonya és képen levezette az indulatokat és megkezdődött bérezése ne tisztán a vállalatok ké- a magyar alkotmányos kormányzás. A kiegye­ nyére-kedvére legyen bízva, hanem a zés után még mindég nem volt meg a magyar munkásság szervezete és megbízottai önnállóság, még mindig az osztrák befolyások oda állhassanak a munkásság védel­ érvényesültek ez azután elvezetett bennünket mére. a nagy világégéshez, a világháborúhoz. A vi­ Felkérjük a többi telepek bánya­ lágháború után az ugynevezett béke-kötés munkásait, hogy lépjenek érintkezésbe után visszavetette a magyar nemzetet újra a központi szövetség titkárságával és abba a súlyos helyzetbe amelyben a múltaz előmunkálatokhoz szükséges utasí­ században volt. Ezek az állapotok kell, hogy tásokat és felvilágosításokat azonnal a magyar nemzet minden fiát csata sorba állitsa és keresse közöttünk a jelenkor Kossuth megkapják. Március 15. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Lajosait, Petőfi Sándor, gr. Battyáni Lajost, gróf Szécsényieit és még a sok neves és név­ telen hősöket, akik az ujabb márciusi pontokat összeállítják és győzelemre segítik, amely sze­ rint Magyarország vissza kapja régi területet amelyet gyáva Idegenek bitorolnak. Ennek az eljövendő márciusnak az előkészitésén fáradozunk és bízunk közeli eljövetelében. A magyar szénbányászat válsága. A magyar szénbányászat a háború folya­ mán, de különösen a háború után föllendült. Ugyanis a háború alatt a hadfelszerelési gyárak fokozott üzemmel dolgoztak és ezek üzemben tartására óriási mennyiségű szénre volt szükség. Ezt a szenet akkor Németor­ szág, Lengyelország, Ausztria és a Magyar bányák fokozott termeléséből fedeztek. úgy, hogy az összes szükségletet a Magyar bányák termeléséből kelletett fedezni magyar bányák a háború folyamán az üzemi berendezkedés terén meglehetős rossz állapotban voltak, hozzájárult ehhez még a bánya vállalatok kapzsisága. A bányavállalatok legfőbb törekvése az volt, hogy a szerintük megfelelő hasznot biztosítsák, ennek azután a követ­ kezménye, hogy 1919. és 1920.-ban a bányák oly rossz állapotba kerültek, hogy az üzemi anyagok és élelmiszerek beszerzése a leg­ nagyobb nehézségekbe ütköztek. Ez azután veszélyeztette a bánya vállalatokat azzal hogy nem tudták ellátni üzemeiket a szük­ séges üzemi anyagokkal. A munkásságot az a veszély fenyegette, hogy nem tudják meg szerezni a szükséges élelmiszereket és szük­ ségleti cikkeket A munkásságban azonkivül kifakadásra jutott az a sok keserűség, amely a háború alatt össze gyülemlet a háborús bánásmód és ellátás mia^: A munkásság igyekezett munkahelyét változtatni, egyrészt azért, mert nagyon sok munkás katonailag volt vezényelve és szám­ talan munkás a családjától távol volt másrészt pedig igyekezett jobb munkahelyei keresni. Különösen az utóbbi súlyosan érintette a bánya vállalatokat, ezért a vállalatok eljártak a kormányzatnál, hogy szűntesse meg ezt az állapotot mely szerint a munkások a munkahelyüket elhagyják. Erre a kormányzat kiadott egy rendeletet. mely szerint a munkás munkahelyét nem hagyhatja el és amennyiben mégis elhagyná, úgv hatóságilag vissza hozandó és büntetendő. Ez sem volt elegendő, mert a munkásság akkor azt követelte, hogy amennyiben munkahelyhez van kötve, nem élhet munkavállalási jogával, úgy tehát biztosítsanak részére emberséges megélhetést és bánás módot A bánya vállalatok akkor ujra kormányzathoz fordultak segítségért, mert szerintők ez veszélyeztette a széntermelés biztosítását A kormányzat ekkor a bányákat katonai felügyelet alá helyezte és a munkásságot azután úgy kezelték, mint katonákat Labe- �2 tétlenné tették a munkásság részére, hogy helyzetén javítson, kénytelen volt türni. Mert minden legcsekélyebb megmozdulása a munkásságnak oda lett magyarázva, hogy veszélyezteti az ország szénellátását. A bánya vállalatok Elhasználták ezt a helyzetet és a leglehetetlenebb viszonyok uralkodtak a bánya telepeken, ugyancsak fölhasználták a katonai felügyelőségeket az üzemi anyagok beszerzésére, továbbá a közvélemény han­ gulatát a maguk oldalára terelték. Amikor látták, hogy a hangulat mellettük van, akkor a további kedvezményeket csikarták ki úgy, hogy az üzemi befektetések és munkásLakások építése stb. ugy, hogy a bánya vállalatok alaposan kihasználták a konjukturát és feljavították berendezéseiket Ez a konjuktura megváltozott az ország széntermelésének a fokozása a külföldi szén­ nek a beözönlése következtében, nem birja az ország felhasználni azt a szén mennyi­ séget, amely rendelkezésre áll. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a gyáripar még mindig nem dolgozik abban az iramban, hogy a bányaipar több termelést feltudna hasz­ nálni. Továbbá az ország megnyirbálása következtében elvesztettük piacunkat. Ez azután azt eredményezte, hogy már évek óta a bányamunkások tömegeit bocsájtják el és az évnek a legnagyobb részét munka nélkül kénytelen eltölteni, elesik keresetétől és családjával együtt a legnagyob nyomor­ ban tengetni életét. A bánya vállalatok a leglelketlenebbül hajtják végre az elbocsáj­ tásokat, minden érzékiség nélkül elbocsájtanak olyan embereket, akik 15—20—25 évet eltöltöttek a vállalatok szolgálatában, tehát akik erejűk javát adták oda nyomorúságos bérekért. Ez történt most Tatabányán is, ahol százával bocsájtották el az embereket, legnagyobb részt javakorbeli férfiakat Mi akar ez lenni, mivel magyarázzák meg az elbocsájtásoknak ezt a Tonnáját, úgy látszik fáj a vállalatnak, hogy ezek az em­ berek már élvezik az üdülő szabadságot és igy akarják az üzem költségeit redukálni. Most nekünk, munkásoknak kell ugyanazt a kormányzatnak, mint annak idején a válla­ latok mondották, hogy az ország szénter­ melése veszélyben van, viszont most a magyar bányamunkásságnak a megélhetése van veszélyben. Tehát, amikor a bánya válla­ latok profitja volt veszélyben, a kormányzat sietett segítségükre, ugyan úgy kell most a munkásság segitségére sietni. A Tatabányán történt elbocsájtások szivet facsaró jelensé­ gek, mert olyan nincsteleneket érint leg­ nagyobb részt, akik telepi munkások, tehát azt jelenti kenyerükkel egyúttal lakásukat is elvesztik és nyomoruk hajléktalanságukkal még kiáltóbb. A kormányzatnak sürgősen kell beavat­ kozni és megakadályozni, hogy több száz család ne legyen kenyér és hajlék nélkül. Teremtsen a magyar szénnek piacot és ez­ által munka alkalmat a bányaiparban dol­ gozók részére, amennyiben nem tudna sürgősen piacot teremteni, úgy adjon más munkaalkalmat azok részére, akiket a bányaiparból elbocsájtanak. Az elbocsájtásokat pedig vizsgálják fölül, hogy ne érhessen olyan munkásokat, akik telepi munkások és nagy családdal vannak, ne érvényesülhessen az elbocsájtásoknál a bosszú és a profit féltése. A kormányzattól sürgős intézkedést várunk mert ártatlan gyermekek, asszonyok és dolgos munkások megvédéséről van szó. Ezt hangoztattuk mi mindig, ezért kiabál­ tunk folyton és ezért kellett nekünk politika­ mentes gazdasági szervezet, amely nincs lekötve politikai célok szolgálatába. Ez a tatabányai eset is bennünket igazol, mert mi már három izben tudtunk közbe járni és az elbocsájtásokat a minimumra leszorítani és ahol nem lehetett az elbocsájtást teljesen megakadályozni, ott elviselhetővé igyekez­ tünk tenni az által, hogy nem olyan munkásokat bocsátottak el, akik hosszú évek óta dolgoznak, telepiek és nagy családunk. Azonkívül közbenjárásunkra sikerült azok részére, akiket elbocsátottak munkaalkalmat szerezni építkezések és egyéb közmunkáknál. Ezzel szemben mit látunk a Bányamunkás szövetségben. Azt, hogy egy betűvel nem foglalkozik lapjuk a munkásság helyzetével. "A bányász" Nekik nem fáj a munkásság nyomorúsága, addig mig dolgozik fizesse a járulékokat és ne nézze mit csinálnak a szövetségben. Elé­ gedjen meg azzal, hogy kegyelmes titkáruk külföldön van és külföldön várja mit fognak idehaza csinálni a bánya munkások. így csinálta ő mindég, amikor a magyar bányamunkások nyomorúsága és üldöztetése a legnagyobb volt, akkor ő külföldön élte napjait, nyugodtan, bőségben, sőt ügy ren­ dezte meg a sztrájkokat, beugrasztotta az embereket, nem törődött azzal, hogy látta már előre az eredménytelenséget. Amikor azután már látta, hogy az embe­ rek bedőltek, akkor elutazott úgy, hogy a sztrájk kitörése már őt útban érte, amikor azután vissza jött kereset bűnbakot, akit oda állított a munkásság elé, hogy az az oka a sztrajk sikertelenségének. 0 pedig verte a mellét és bizonyította az emberekkel: íme lássátok milyen nélkülöz­ hetetlen vagyok, mihelyt kifestem a lábam mindjárt baj van és az emberek természe­ tesen elhiszik, mert nem tudják az előzmé­ nyeket. Most is külföldön érte a tatabányai eset, azt hitte majd megint csinálnak a bányamunkások valami oktalanságot. Azon­ ban a bányamunkások átláttak a szítán, hiába terjesztette elutazása előt, Tatabánya megáll, a bányászok nem járulnak ahhoz, hogy a vállalatnak szolgálatot tehessen. Kár minden fáradtságért Kegyelmes úr! Alig egy pár hete olvastuk, hogy egyesü­ letünk megalakulásával, illetve annak fejlődé­ sével már nem érdemes foglalkozni, mert a munkások felismerték annak a mivoltját és kiábrándultak belőle. Azt a kijelentést tette Peyer Károly őkegyelmessége a bányamunká­ sok rendkívüli közgyűlésén. Csodálatosképen a Bányamunkások Szövet­ ségének hivatalos közlönye a vezérrel került ellentétbe, mert azóta még hangosabb lett, mint a múltban, Örültek módjára ordít, rágal­ maz és piszkolódik tovább, pedig ha tudná szegény pária, hogy milyen sokat hederitenek rá, akkor biztosan nem pazarolná a milliókat fölösleges piszkolódásokra. — Vagy talán azt hiszi a «Bányamunkás», vagy annak megőrült irói, hogy most már ugyis mindegy, nincsen már több veszíteni valójuk. Lehetséges, mert józan, épeszű ember ilyen brutális hangon újságot írni nem szokott Különösen nem akkor, mikor a bányamun­ kások tízezreit bocsájtják el a vállalatok mun­ kaalkalom hiányában. Egyetlen egy betűt nem Geológia. Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Az ősi tengerek iszapjából keletkezett kő­ zet a kiinduló élet nyomait nem őrizte meg. de a következő kor kőzetei tanúsága szerint kétségtelen, hogy az élet már az őskorban in­ dult ki. Ókor. E korban már megjelennek az élei hírmondói, kövületekben gazdag kőzetek bi­ zonyítják, hogy a fokozatosan fejlődő élet már az előző korban indult ki. A szerves lények sorozatában, a növényvilágban a tengeri Ol­ gák, moszaterdők lépnek a fejlődő élet elő­ terébe, — az állatvilágból a coelenteratumfélék, koraitok jelennek meg tömegesen a tengerekben, jele annak, hogy az élei a ten­ gerekben vette kezdetéi és indult hódító útjára. Az egyes korszakok megjelölésénél a fej­ lődő élet széttagolása, az állat és növényvilág megjelenő uj szereplői és a kihaltak megkővesült maradványai lesznek utjelző határköve­ ink. Az ókort a következő korszakokra oszt­ hatjuk: 1. prekambrium, 2. kambrium, 3. szilur, 4. devon, 5. karbon vagy kőszén, 6. permi. A prekambrium rétegeit kovapala, mészkő, homokkő és csillámos palák alkotják. A meszes rétegekben számos megkövesedett radi olarius (kovavázas álatkák); mákszemnyi su­ garas állatkák maradványai, amelyek a protozóák egyik osztályához: a gyökérlábu állatokhoz tartoznak; a stromatopora nevű korall-űélék és a brachiopodák (pörgekaruak) — a mai ízelt­ 1927. március 15, ír a nyomorgó munkásság érdekében, vagy talán azt hiszi, hogy piszkolódásaival elterel­ heti a munkásság figyelmét a tehetetlensé­ gükről. Tévednek, mert azok a munkások, akikre a cikk írója még eddig támaszkodhatott, azoknak is kinyílt a szemük és utálattal for­ dulnak el nemcsak az újságtól, hanem magától a szövetségtől is. Tömegével kapjuk Tatabá­ nyáról a panaszokat, amelyekben kidomborodik világosan Peyerék tevékenykedése a munkástársak érdekében. Minden elbocsátott második ember bizalmiférfi, akik feláldozták energiáju­ kat, tudásukat, munkaszabadságukat, önmagu­ kat és családjukat Peyerék érdekében. Ma, mi­ kor a sok ígéretből csak egyet kellene beváitani, a munkájuk visszaszerzését, Illetve mun­ kaalkalmuk megvédését, mit láthatnak ezek a szerencsétlen emberek mást, mint a gyáva meghunyászkodást és legfeljebb még annyit, hogy mikor Peyerhez fordulnak segítségért, kijelenti: «Elvtársak, nem tudok önökön segí­ teni". Igaz, nem tud segíteni, de annál többet tud rágalmazni és mások becsületébe bele­ gázolni. Peyer legjobb volt bizalmiférfiai ke­ resik fel egyesületünket, egyesületünktől kér­ nek védelmet és munkába való elhelyezke­ déshez támogatást. Egyesületünk a rendelke­ zésre álló eszközök igénybevételével mindent elkövet, hogy ezen munkástársakon is segítsen, nem kezeli őket ellenségként, mert tudja azt,hogy ezek a szerencsétlen, de jóhiszemű mun­ kástársak nem mások, mint Peyerék brutális magaviseletének áldozatai. A »Bányamunkás« legutóbbi saámában meg­ jelent cikkekre nem akarunk válaszolni mert nem tartjuk méltónak arra, hogy a drága pa­ pírost és nyomda festéket, de különösen a munkástársak verejtekes fillérjeit arra fecsérel­ jük. Csak csupán az akarjuk megjegyezni, hogy az általunk kezdeményezett akció a munkás­ társak becsapása, illetve boloditása, akkor ennek Peyer Károly és egy pár hú csatlósa csak tapsolhat, mert hiszen, ha bebizonyo­ sodnék. hogy nekik van igazuk, akkor az ő javukra dőlne el a kérdés, de a még Peyer lipótmezői hangon ir. világos, hogy nekünk lesz igazunk, mert ha nem volna igazunk, akkor nem volna szükség az aljas hazudozásokra és folytonos piszkálódásokra. A «Bányamunkás»-ban megjelent rágalmazások és becsületsértésekért a bíróságnál szerez minden­ egyes munkástársunk elégtételt, akinek becsü­ letén sérelem eseti. Mert őrültekkel vitatkozni a régi megállapítások szerint is sajtó utján, vagy máskép felesleges. Ami pedig az otthon kérdését illeti legyen mindenki nyugodt, rövidesen megfogjuk tudni, hogy kinek van igaza. lábú állatok: rákok, pókok stb. őse — voltak a tenger lakói. Kambrium: konglomerát (összetapadt kavi­ csokból keletkezeti kőzet) agyagpala és ho­ mokkő rétegek alkotják, melyek sok helyütt átkristályosodtak. A növényvilágból a tengeri fucoideák, moszatok jelennek meg a sekély tengerben, de annál népesebb az állatvilág, melyből néhány száz fajta ismeretes; trilobiták (ősi rákok) nagy számban találhatók e korszak kőzetében, azonkivül a iingula és az obolus, fillér nagyságú brachiopodák éltek tömegesen e kor tengereiben. A Szilur korszak agyagok, homokos rétegeit meszes padok zárják le. Egyes helyeken réte­ gei kristályos palákká alakult át. Rétegeiben gazdag ólom, cink, réz telepek és limonit érc fordul elő. Flórája bogyós, fonalas moszatokat tartalmaz és kezdetleges harasztok és korpafű félék alakjában Indult a szárázföld meghódítá­ sára. Faunája is megkísérli a szárazföldi életet tanúbizonyságot szolgál erről: Skócia felsősz-i lur rétegeiben talált néhány skorpió féle. Annál nagyobb fejlődésről tanúskodnak a Szilur ten­ gerek. A tengerek üledékes kőzetet a gazdag állatvilágból sok kövületei őriztek meg. melyek az akkori tengerek életét tárja elénk. A trilobiták és brachiopodák mellett a puhatestűek hódítanak nagyiért, a foraminiferák (mészhéju állatkák), radiolariák (kovázunk) óriási mennyi­ ségben népesítették be a tengereket, a spongiák (Szivacs) és a koraitok is megkezdik zátony építő munkájukat s végül az ős cápák és páncélos halak is megjelennek, a gerinces állatok őse. (Folyt, köv.) �1927. március 15. 3 „A Bányász" Kár azért a drága benzinért Karcsi bácsi. Az elmúlt napokban a kezeimhez került a „Bányamunkás“ legutóbbi száma, ez a Peyer-féle papíros, amelyet különben Peyer kisded tábora szaklapnak csúfol. — Ez az úgynevezett Peyer-féle szaklap mindennel foglalkozik, csak éppen, azzal nem, amivel címénél fogva hivatása volna: a bányászat szakmai ügyei, valamint általában a munkás és gazdasági kérdések. Azt kell hinnem, hogy ez a Peyer Károly, aki a „Bányamunkás“ lapnak teljhatalmú firkálója és egyben gazdája, a szellemi fej­ lődés tetőfokán billent keresztül a vissza­ esés felé, mert csak ezt tudhatom be eny­ hítő körülménynek ahhoz, hogy egy magát munkásvezérnek nevező alak, aki külömben országgyűlési képviselő is (a tömeglista jó­ voltából), sőt volt miniszter is, ilyen és ennyi ízléstelen badarságot és undorító hazugsá­ got legyen képes imi, a saját személye és kényelmének megvédése érdekében. Tudom azt, hogy a kicsi bogár is védi magát, ha bántják és elismerem, hogy ezen becsületes védekezési eszközhöz mindenki­ nek joga van, még Peyer Károlynak is, de nincs joga Peyernek egyesületünket és an­ nak vezetőit oly gálád módon és oly ízlés­ telenül támadni, mert mi Peyert nem tá­ madtuk hátulról orvul, hanem mint korrekt ellenfél, szembefordultunk vele és a nagy nyilvánosság előtt biráltuk meg mulasztásait, a munkásság, valamint a munkásintézmények ellen elkövetett hibáit, amely hibák össze­ gezve mind az ő önző érdekét védő diktá­ tori viselkedésében születtek meg. Peyer Károly ezzel a perfid aljas táma­ dásával és folytonos rágalmazásaival nem érte el a célját, mert bennünket nem gyön­ gített, sőt napról-napra fejlődünk és erősö­ dünk. Ezzel szemben Peyer látja, hogy mennyire felbomlott az a nagy szövetség­ nek nevezett kis csoport, melyet eddig még sikerült neki az ő megszokott sablo­ nos demagógiájával bolonditani, de látja azt is, hogy a salgótarjáni kiválás nemcsak a régi bányamunkás szövetségnek jelent ki­ mulást, hanem az ő fenhéjazó tekintélye és erkölcsi fajsulya is leszált. És igy Peyer olyan helyzetbe került, mint a fuldokló em­ ber, aki, hogy megmentse magát, beleka­ paszkodik egy vizen úszó szalmaszálba is. Peyer is abban látja az őt megmentő szal­ maszálat, hogy ijedtségében bennünket a legundorítóbb módon, jogalap nélkül szidal­ maz, igy a jóhiszemű munkásokat ezzel megtéveszteni és azokat egyesületünktől el­ vonni reméli. Munkástársaim A közmondás azt mondja, hogy „az kiabál, akinek a háza ég.“ Most már láthatjátok, hogy a Peyer portája meny­ nyire ég és körülötte mennyi lehet a vesze­ delem, mert a bányamunkások körében elvesztette a lába alól a talajt, bár itt még nem járt oly csufosan, mint a multban saját szervezetében, mert a bányamunkások csak egymásután hagyják magára Peyert, mig a saját szakmájának szervezete erőszakos esz­ közök igénybevételével tudta csak köréből kiselejtezni, tehát elkergették. Mi jöhet még ezután Peyer részére? Vagy megint egy más szakmának a nyakába Ülni, de ez már olyan legyen, amelynek tagjai egytől-egyig analfabéták, mert ez Peyernek csak ugy imponál és ha az csak némileg is értelmes emberekből állana, ugy ott sem tartana soká Peyer diktátor urnak — az eddig történtek után — a pünkösdi királysága. A másik ban, ugy először kritizálja meg önönmagát, eset pedig az, ami valószínű is lesz, hogy a nézze meg a maga portáját és gondolatok­ szaktanácsba helyezik, vagy a munkások ban szálljon magába, aludjon rá egyet és által teremtett valamelyik intézménybe, mint csak azután rágalmazzon, a Fogyasztási Szövetkezet, a Corvinia Biz­ Karcsi bácsi szemében nagy szálka az is tositó Társaság, vagy a Törekvés Takarék­ hogy Csóka titkárunk kényszerhelyzetében pénztárban mint vezérigazgatót helyezik el. más és nagyobb lakásba költözött, ott Batta Egészen bizonyos, hogy Peyer esetleges szaktársunknak is helyet ád, sőt, hogy ott elhelyezését illetőleg nem fogják megkér­ még másnak is tart fenn szobát, mert ugye dezni a munkásokat, hogy azt helyeslik-e, Karcsi bácsi ez mind ellenkezik a testvéri hanem egyszerűen Peyer azzal az egy-két szeretet és a demokrácia fogalmaival ? Nem, főkolompossal, — azaz puszipajtásaival, akik tévedni tetszik. Azért ment nagyobb lakásba, jó és kényelmes létüket egymásnak köszön­ mert a mai lakásmizériában most éppen hetik, — fogja elintézni, ha ebbe a közka­ ilyet kapott és azért ád még másoknak is tonák is bele nem szólnak. De ez nem fon­ helyet, hogy jóindulatát, emberszeretetét ez­ tos, sőt nem is baj, mert ha minden össze­ zel is bebizonyitsa. dől is, ha minden elvész is, Peyer már be Ejnye-ejnye Karcsi bácsi, mire való ez, van biztosítva, igaz, hogy nem a Corvinia nézze csak meg a maga hat szobás laká­ biztosító r.-t-nál, hanem valamelyik külföldi sát, amit két cseléd nagy munkával takarit, nagy banknál, mert hiszen szégyen is volna, ennek dacára panaszkodnak, hogy a szoci­ ha ez nem igy volna, hiszen hosszú éveken alista nagyvezér nekik csak éhbért fizet keresztül abból az egy-két kis proli fizetés­ Volt alkalmam látni a kegyelmes ur laká­ ből, abból a nehéz és sok milliókból, amit sát, mondhatom közte és Csóka titkárunk a munkások verejtékes filléreiből folyósított lakása között nagy a külömbség, mert a ke­ magának, amikor olyan tagjárulékot köve­ gyelmes urnái csupa fény és pompa, majdtelt a nyomorgó munkásoktól, ami egy-egy nem ugy, mint ahogy az egy főúri palotá­ nagy családnak bizony napi kenyerét cson­ ban van. Talán gróf Bethlen miniszterelnök kitotta meg. sem dicsekedhetik külömbbel. Aztán azok A Peyer-féle szenylap folyton jajgat, a vendégnapok, amit Károly bácsi rendez hogy a mi szervezetünk csak gazdasági palotájában magas állású urak részére, szervezet és nem politizál. Igen, mi a mun­ mégis csak több, mert Csóka titkárnál leg­ kásság gazdasági jobblétének megteremté­ feljebb egy-két munkást látnak vendégül, sére törekszünk, amit ma, különösen orszá­ ha esetleg azok pénz nélkül itt átutaznak. gunkban, csakis igy lehet elérni és ha ezt Aztán valami asztalról is beszél Károly elértük, ugy minden különösebb politikai bácsi sajthulladék takarója. Sohse fáradjon rikácsolás nélkül, egyidejűleg születik meg hazudni, mi azt tudjuk, hogy az rendje és az a közjó, amit Peyer csak politizálással módja szerint, az ön tudtával történt. — vél megteremteni. Hanem inkább beszéljen arról, hogy elkopMunkástársak ! Nem látjátok, hogy Peyer tak-e már azok a drága szőnyegek, amit miért fél a politikamentes szervezettől? — annak idején Karcsi bácsi a szövetségből Azért, mert ha csak a pártszervezet politi­ elcipelt ? Igaz, hogy megfizetett érte később, zálna, aminek tényleg az is a hivatása, ugy de már az akkor rossz pénz volt, mert el­ Peyerék még annyian sem lennének a kép­ értéktelenedett. Hát ezzel ki károsodott ? viselőházban, mint ma, mert nekik a párt­ A szövetség-e, vagy a mádi zsidó ? szervezet kevés anyagi hasznot hoz a kony­ Lássa Karcsi bácsi, nem szép dolog, más­ hára. Hiszen tudjuk, benne voltunk, a szak­ nak a tisztáját is szennyeskép szellőztetni, szervezetek táplálják a pártot, ebből az em­ mikor a maga szennyese dugva bűzlik. lőből táplálkozik minden pereputtyuk és ha Aztán még nagyon fáj Karcsi bácsinak ez megszűnne fejős tehén lenni, ugy azt a az is, hogy Balta szaktársunk még mindig sok párttitkárságot és egyéb névleges pozí­ él és még hozzá egyesületi sikert remél. ciókat meg kellene szüntetni, mert ha eze- Én gondolom is, hogy mi lehet ennek a ket a pozíciókat jó elvhű emberek töltik is nagy haragnak az oka. Nem más, mint az, be, de azért mégis csak nehéz fizetésért hogy amikor Batta eladta az írógépet, a hajlandók elszánt szocialista vezetők lenni. Karcsi bácsi utasítására, megfeledkezett az Még valamit Peyer bácsinak: Én nem irógép árának legalább a felét Bádenbe, vagyok nagyvezér, mint Ön Károly bácsi. Karcsi bácsinak küldeni, hanem felhasználta Én nem vagyok kegyelmes ur, mint ön a szövetség bizalmas költségeire. És igy tör­ Karcsi bácsi. A különbség nagy közöttünk tént az, hogy amikor a Karcsi bácsi a nyamár a jó táplálkozásban is Duci bácsi, raltatási emigrációból visszajött Bádenből, meg a bádeni nyaralásban is, képviselő bá­ látta azt, hogy Batta önfeláldozó munkájá­ csi, nem is hiába képviselő bácsi, mert meg­ val a szövetségben nagy népszerűségre tett lehetősen kihizott és jól táplált képe van. szert, tehát neki riválisa lett, félt attól, hogy Na meg egy kis szellemi külömbség is van a munkások most választanak kettőjük kö­ közöttünk, mert én nem tudom ugy bolon­ zött és ő esetleg még hoppon maradhat ditani az embereket, mint ön fenséges ve­ Dehát Karcsi bácsi nem. azért van meg­ zér ur, mert ahhoz olyan tekintély kell, kenve mindenféle kutyazsirral, rögtön kie­ mint amilyet ön hordoz a mellény alatt, szelte azt, hogy ha törik-szakad is, Battára azzal pedig én nem rendelkezem, mert hát valami hibát kell kisütni és a szövetségből én csak olyan szegény proletár vagyok, aki mielőbb ki keli zárni. Ez ugy, ahogyan azt az ön nagy tehetségét, tudományát és hű Karcsi bácsi tervezte, sikeresen végre lett elvtársi szeretetét csak az ön lapjaiból ol­ hajtva és a nyeregben továbbra is Karcsi vasom és annak ellenkezőjét sajnos már ré­ bácsi ül még ma is, azzal a külömbséggel, gen a bőrömön tapasztalom. De azért mégis hogy a paripa ma már nem olyan délceg, fogadja tőlem legőszintébb tanácsom: azt mint volt, hanem tüdővészbe esett és igy tanácsolom Karcsi bácsinak, hogy mielőtt alig, hogy döcög a Bádenben jól el hizott rágalmazna valakit akár szóval, akár írás­ Duci bácsival. * l �1927. március 15. "A bányász" A végén el ne felejtsük, hogy ki is az a Karcsi bácsi. Hát ex az a ravaszságában és hazugságaiban hires Peyer Károly, aki ugy teszi bolonddá a szegény munkást, ahogyan csak neki az érdeke megkívánja, aki a szó legszorosabb értelmében bitorolja a demok­ rácia fogalmait, mert a munkások között ő a legerőszakosabb diktátor, aki csak nehéz milliós fizetésért szocaiálista, mert ha abból egy csöppet is elvesznek, nyomban sárba tapossa a vörös szegfűt Ex a Peyer Károly ir a legmocskosabb módon az Ő hivatalos papiroskájára, amely­ től ugy megundorodik a jó ízlésű ember, hogy felfordul a gyomra. Ezek után el lehet képzelni, hogy milyen jó gyomra lehet Peyer Károlynak, ha azt a sok aljas piszkot, mind meg tudja emésztem, amit az úgynevezett sajthulladék takarójára, hájas fejével kisütve firkál. Egy próbát akartam tenni magammal, még pedig azt, hogy arra a sok aljas rágal­ makra, melyet Peyer lapja ir, ugyanolyan formában, vagy még azt túlszárnyalva fele­ lek reá, habár tudom, hogy ez messze álla jó ízléstől, de amint látják a tisztelt mun­ kástársak, ex nem sikerült nekem. Tehát a rekord mégis Peyer Károlyé maradt, mert olyan gálád, olyan aljas, olyan túlságosan szemtelenül és oly ízléstelenül a legnagyobb erőfeszítésem dacára sem tudtam irni, mint Peyer Károly, a már nagyon kicsi számot tevő bányász titkár. Hiába már minden, kár minden rugkapálódzás, kár minden erőlködés, kár azért a drága benzinért A viszontlátásra — egy csiszoltabb szőrű volt birkája. Krauter Gyula. óta érzett hiányt fog a SINGERvarrógép részvénytársaság március havában újból megnyitó fióküzlete kielégiteni. ‘— Az újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath. templommal szemben) létesül, ahol ezentúl ujból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött Singer varrógépek, Singer alkatrészek, Sin­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. közök rendelet értelmében a bányatárspénztá­ rak fizetik. Ahol pedig bányatárspénztárak nincsenek, ott a központosítási rendelet ér­ telmében az Országos Munkásbiztositó Pénz­ tár közvetlenül fizeti a nyugdijakat postautal­ ványon. A rendelet szövege a kővetkező: A m. kír. népjóléti és munkaügyi minisz­ ter 532. eln. 1927. N. M. M. sz. rendelete, a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezek­ kel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló 4.400 eln. N. M. M. számú rendelet ki­ egészítéséről. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglal­ kozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak a nyugbérbiztositásról szóló (Budapesti Közlönynek-1926. december hó 25-én megjelent 295 számában hirdetett) 4 400 eln. 1926. N. M. M. számú rendelet kiegészítéséről a következőket rendelem. 1. §. A bányatárspénztárak a 4.400. eln. 1926. N. M. M. számú rendelet hatálybalépése előtt a megállapított nyugbéreket az e rendelet 71. §-ának második bekezdésében foglaltak alkalmazásával az 1927 évi március hónapjára is folyósítani kötelesek. 2. §. Az 1927. évi február hónapjára esedékes nyugbérbiztositási járulékokat azokra az üze­ mekre nézve, amelyeken bányatárspénztár mű­ ködik, a 4.400 eln. 1926. N. M. M. számú rendelet 44-52 §-ában foglalt rendelkezések alapján az Országos Munkásbiztositó Pénztár nevében utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a bányatárspénztárak szedik be. Azt a netáni többlet összeget, amely a járulékoknak Összege az 1 §. érteimében fizetendő nyűgbérek fizetendő összegét meghaladja a bánya­ társpénztárak az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ágának haladék­ talanul átutalni kötelesek. Az 1927. évi február hónapra esedékes nyugbérbiztositási járulékokat azokra az üze­ mekre nézve, amelyek mellett a bányatárspénztár nem működik az Orsz. Munkásbizto­ sitó Pénztár által meghatározandó módon kell beszedni és beszolgáltatni. 3. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­ tályba. Budapest, 1927. február 19. Dr. Vass József, s. k. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A február havi nyugbért is az eddigi szokáshoz képest a bányatárspénztárak fizetik. A bányatárspénztárak központosításáról szóló rendeletet most már másodízben követte pótrendelet a nyugdijak fizetését illetőleg. Ugyanis a Központosításról szótó rendelet értelmében a nyugbéreket az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányászati osztálya fizetné, de miután a törzskönyvelés és más adminisztratív mun­ kálatokkal nem készültek el, igy átmeneti idő­ ben azoknál a bányaüzemeknél, ahol bányapénztárak működnek a nyugbéreket az alább Jelentkezni lehet: 1927. évi március hó 21-én, hétfőn. Salgótarjánt műhely, központi anyagraktár, gyurtyánosi mérnökség, Statisztika és fémosztályozó, 22-én, kedden gazdaság, elszámolás. Vízválasztó és a vízválasztói állo­ más. 23-án, szerdán Teréztáró. 24-én. csütörtökön Lajostáró, Gusztávtáró, Róna. 26-án, szombaton Zagyvai rakodó és a zagyvái ra­ kodói gépműhely. 28-án, hétfőn Frigyesakna, pálfalvai telep, gépműhely, rakodó és élelemtár. 29-én, kedden Kotyháza. 30-án szerdán Amá­ lia-akna, (Etes.) 31-én. csütörtökön, az egész mátranováki kerület. 1927. április 1-én, pénteken, az egész kazári ker. 2án, szombaton, egész kisterenyei kerület, 20 án, szerdán, Albert-akna, 21-és, csütörtökön, Gusztáv, Róna, Karancskeszi és Karancsberényi üzemek. 22-én, pénteken, Szánas, Sára-aknák és Géza-táró. 23-án, szombaton, baglyasaljai gépműhely, külszállitás, telep, rakodó és gondnokság. 25-én, hétfőn, József-, György- és Gyula-aknák. 26-án, kedden, János­ ait na és János-aknai gépműhely. 27-én, szer­ dán, Nemti. Ortvány-akna, mizserfai gazdaság, erdészet és a mizserfai bányagondnokság. Felhivjuk munkástársaink figyelmét', hogy akik érzik, hogy nincsenek tisztában az 1914. junius 30-ika után eltöltött szolgálati idejükkel, az alább megjelölt időkben és helyen feltétlenül jelentkezzenek szolgálati idejük pontos megállapítása végett Akiknek az eltöltött szolgálati idejüket igazoló okmá­ nyaik vannak, azokat vigyék magukkal, akik­ nek pedip ezek hiányoznak, a bányaigazgató­ ság hivatalból fogja azokat beszerezni. Azon munkástársak, akik jelenleg nem a Salgótarjáni Kőszénbánya r,-t tulajdonát ké­ pező bányaüzemeknél vannak foglalkoztatva, vagy egyáltalán munkanélkül vannak, jelentkezniők nem kell, hanem arra a bányaigazga­ tóság egy későbbi határnapot log kitűzni, melyről külön fogja értesíteni ugy a bánya­ igazgatóság, mint szövetségünk munkástár­ sainkat Munka közben. F. évi március hó 10-én éjjel Jánosaknán az egyik siklón elszaladt két csille, amely az éppen ott tartózkodó Oder Ferenc szolgálatot teljesítő aknászt oly szerencsétlenül ütötte el, hogy az egyik lábát teljesen összeroncsolta. A véletlen szerencsének köszönhető, hogy a sze­ rencsétlenség a nevezettnek életébe nem került. A sérültet azonnal a mizserfai kórházba szállí­ tották, ahol ápolás alá vették. Jelentkezzünk az elmaradt éveink megszerzésére. A bányatárspénztárak központositásáról szóló rendelet 63. §.-ának értelmében, azon munkástársaknak, akik szolgálati idejüket 1914. évi junis hó 30 után több bányatárspénztár köte­ lékében töltötték el, összeírás végett jelentkezniők keli az illetékes társpénztárak által kijelölt helyeken és időben. A salgótarjáni kerületben foglalkoztatott mun­ kástársak a bányaigazgatóság által megje­ lölt napokon feltétlenül jelentkezzenek, hogy ebből kifolyólag senkii veszteség ne érhessen. -— KESZLER ÁRPÁD Ujból megnyílik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ március havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban, Kedvező részletfizetés. a SINGER Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Salgótarjánban, Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok —* Fő-utca 75. szám alatt r.-t, Salgótarján. a r kath.-templo mal szemben Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 6. szám (1927. március 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-03-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján