29 10 308 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0f73f5bcde1b7e0fddbe40e13fee4e6b.jpg 89e988efe5af2343709c0cfa08fb23e3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a58b059e65e57b5ddb4ebfe1b4c69321.pdf e6076fbf2366bdbcccc565abb99a74b6 PDF Text Text VI. ÉVFOLYAM SZÉCSÉNY, 1914 ÁPRILIS 3. 14 SZÁM. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden pénteken. ELŐFIZETÉSI ÁR. Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Fjész évre 8 korona — Fel évre 4 korona Negyed évre 2 korona Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők A nyomor éjszakája. A kormány százezer koronát ajánlott fel i főváros nyomorgó munkanélküli lakóinak linogatásara, a mely Összeghez a főváros aég ötvenezer koronát adott. Ennek a száz­ ötvenezer korona niségsegélynek az igazsá­ gos kiosztása sok fejtörést okozott a főváros tanácsának Megbízták a szociálpolitikai Agyosztály szakelőadóját: Ferenczy Imrét, a ki a szocialdemokrataparthoz fordult segít­ ségért A párt szervezett munkátokat bocsá­ tott a munkanélküliek összeírására és meg­ kezdődött a munka. Nappal csak azokat le­ hetett összeszámlálni, a kiknek rendes . la­ kásuk volt, ha kifizetetlen is, de legalább állandó. Felkeltett kutatni a rejtett lömeglakások éjjeli búvóhelyeit, a hová a kóbor sunkátlanok menekülnek az éjszaka és a fá­ radság elől. Erről az éjszakáról Írunk, a megdöbbenő lélek fajdalmával, hogy olvasóinknak fogalma Llígyen arról milyen Bud»pe<t. a csillogóéa fényében tündöklő koldus Budapest A nép idevan a nyomor szélsőiéin i iek látványaival, korcs, vagy szenvedő, elgyötört vagy állabassahbá sillyedt testekkel, a nélkü özé<, or­ dító jelenségeivel, a ketségbeexé<rk azzal a nehéz lélegzetvételével, melyben C'í k azok tudnak mar élni, a kik az összehasonlítást nem ismerik A mi most Budapest ember­ T Á R CZ A, A temetőben. A két napo; asszony szobaj ib.in ült — 1 tereveten. Előtte feküdt egy felbontatlan levél s arra szegezte borongó tekintetét Te­ kintetéből szenvedést lehetet kiolvasni. Igaz, hogy eperajka néha mosolyra nyílt, d* az emberismerő megérthete, tudhatta, hogy fi a hervalag ősznek hagyat g mosolygása. Feher varát, amely o’y eszbo ó id lóan látszott ki a b iii;/.t drrékbM, <>d Va n iszhilla i kerevet ’ek, szőke haját, mely mii t a lom­ bos escje árnyékolta a zöld gyepit, sunogdh, kék szemében pedig könny csillogott. És rgy ilyen asszony, akinek fenkölt lelke boldogságot adhat a férfinak, ez egy levélke elolvasása után, amikor férje ő érette imádkozik, azt sírja, azt mondja: boldogta­ lan vagyok. Miként a vizbefult, aki görcsösen ka­ paszkodik a szalmaszál után, fátumát kiktrülni hiszi, ha összegyűri a levelet. Mene­ külni akar, de nem tud, mert asszonyt be­ csülete nem engedi. Ott marad a hínárban, ott leheli ki lel- ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, Glattstein Adolf Fömunkalárs reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz : KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. intézendők. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség, szerint. az is. lángjai, mint valami tejut a fekete nyomorú­ ságban. De milyen gyönge vigasz ez annak, Nem a riporter színes tolla, hanem a szám­ láló biztosok felelete beszélt a tornyaival egeket verő, városról és felbecsülte az infe- a ki tudja, hogy a fény mögött, ennyi az árny. Egyik helyen reá bukkantak egy asz- rioritások azon elképzclhrtetlehségél, melyet szonyra. a ki nem munkanélküli. Egész na­ pokat tör és keres napi negyven fillért. Az rengetegének alján és szélein lerakódon, megdöbbentette a hivatalos fórumokat gazdasági term lésünk nagyszabású zajának mélységeiben, mint antiszociális termék és szégyen felhalmozódott. Az éjszaka fJvilágosilást adott arról, hogy a végietekig lesülycdt álét a válságos hónapok j íjkialtásaiban és lázdngó elgyötörtgégében mennyi volt az igazság. Borzalmas éjszaka volt. A sötétség, az emberrontás szertelensé­ gei mutatkoztak, a mint tátongó torokkal összeíró bizottság zavarba jön, keresete napi negyven fillér, a hol a kenyér kilóját enynyiért mérik? A másik -helyen falusiakra akadnak, a kiket a meginduló élet vonzott a nyomorúság Babilonjába és itt kóborognak már hetek óla, munkanélkül. Odahaza a te­ henük is különb almon alszik, mint itt az embert gyilkoló tanyákon a felvándorolt emberek. torokkal mint több és több lettet nyelnek el. A nyomorúságnak, a szegénységnek az a definiálhatatlau orrfacsaró bűze, az állati odúk kis térsége, az ágyakba kuporodó em­ berférgek, (nó<, férfiak, fiatalok, öregek, zu­ hantok, esi*, rí l< á >yok vegyesen) mind olyan ■*éprmely megdöbbenti a né/#,tk5nrá'nyo* A pénztelenségnek, a pangó iparnak, a szünetelő építkezésnek ekkora pusztításait mórt nem is hu.élt Mint tör hálák, úgy vannak öss/e-zoi itva az enb.nk a tégladobozbin. A viskók kívülről bcctflleles mar. dványoi a fi un k, de belül a nagyvárosi nyomorúság éjié i menedékhelyei. A babonás orosz nyomorúság. a ruhának nevezett gő­ zölgő rongyok lö/ötl terjed a iCdŐvész. Vi­ Ne is induljon nilÖlünk senki' a nyo­ morváros felé Annyi a munkanélküli már most, hogy az összeiiott éhes emberek ki­ nyújtott kezébe sem tudnak elegendő mun­ kát adni. A beköszöntött tavasz apaszt vala­ mit a nyomorúság áradaton, de valami nagy fellendülést nem vár senki. Még egy eszten­ lágverőd gőggel oillogiak a villái.ylampák dőben sem kértek oly kevés építési engedélyt k •!, hí mijJ jö t a megváltó halá’, olt fog a Mintha hallucinációi lettek volna a nő­ nek, végig játszott egy egész drámát s lel­ kének evolúciói felmondhatták a fizikai szol­ gálatot : a szép asszony áléivá elterült a föl­ dön. Egy medvebőr tette meg azt a szíves­ séget, hogy a palyolatterten senrri sérülés nem esett, egyik karjával a medvebőr bo­ zontos fejét fogta át öntudatlanul az asszony... s férjének azt fogja monda i: I teli veled 1 É> ha bekövetkeznék a tragédia, ha a férfi kebelre sínuili i férj örülni akar, amihez joga van, ha gü­ gyögő baba szaladna a beteg anya ágyához, akkor teleltem akkor mit is mondhatna egy nő a férjének. így harcol önlelkével a szép asszony. A feltorlódó gondolat azonban a harag pírjával festi meg — Istenemre, férjemnek nincs joga erre? S/aha ülni akarok, mrtt érzem, hogy e gyer­ mek esik uj >bb bi i csőkbe vetne hozzá. S ezt nrin akar nn, nem ! Mig a I Iki harc fo’yik, az csthajnal fályo’l borit s megszólal az cstharáng viga­ szom, békéd riiö, bu/diló szagával! — Ne igy ! — Ne igy ! — s a nézése kísértetiesen sötét lesz! Félrj kell verni azt a Harangot, félre. Egy lő kéri ezt, kinek lelke ég a szenvedés tűién, a ki elöl a sö­ tét boldogtalanság ösvénye tátong, aki elölt a jelen tenger, amelynek a hullámai mind nagyobb puszlilá>ba sodornak. — Sírjon szomorú életemen minden em­ ber, de kacagjon az a féifi, aki szeretett és megrabolt. nem merte senki sem hinni. Tudták sokan, hogy a csillogó város nem fenékig tejföl, de hogy Gorkij Maxim birodalma Budapesten is ilyen megdöbbentően megnőtt, a fantasztihü* regényt ró sem álmodta. .-r-.- .». Bokor Tivadar szegény, de igen becsü­ letes ügyved volt, kezel és szerelmét a város híres s/épxégének, a szép Malcay Tildának ajánlotta föl. A kis város pletyka népsége ratifikálta a frigyet s azt mo sdotta: nagyon összeillő pár E*öttem mindég gyanúsik az úgynevezett Ö>szt illő párok, rendesen ezek j.itezák a legt .károsabb házasságtörési drá­ mákat. összeillés aira volt értve, I ogy az ügyvéd ívnia, a lány szőke. Mindketten mutatósak Fllrnb-n kemény sza­ vakkal ítélték cl a stréber fiskálist, aki oly szegény mint a templom egere s akinek mé­ gis gazdag lány kellene. Málcay századvégi ember volt: neki jobban imponált egy pár száz hold, mint bármilyen kenyérszerző dip­ loma Favoritja — mint szokta mondani — Fóthy Zoltán volt, a kinek már elment a haja, de nem ment el a nyolcszáz holdja, Ez esetben a jól �ÁPHL1LI8 3 SZÉCSÉNY1HÍRLAP .14. SZÁM. a főváiosban, régen volt ennyi Összeroppa­ Köre* — saját könyvtára javára — folyó hó szcállitása, az ujoncállilás napjának megha­ nás és üzembeszüntetéi az ipar terén, mint 13-án, a .Hungária* szálló összes termeiben tározása és az állításkötelesek sorrendje és az idén. táncmulatságot rendez, melyre a meghívók csoportosítása körűi egységes eljárás legyen. Elrendeli a miniszter, hogy az egyéves ön­ A nyomor éjszakája mindezt igazolta. a napokban küldettek szét Mint egy kinyújtott kar mutatott ki a vidékre, kéntesjelölteket, a hol a viszonyok megen­ Színészet Arról értesültünk, hogy Rácz bogy valahogy a hiú reménykedőket vissza­ gedik. a többi álliláskötelestől elkülönítve, Dezső színtársulata B.-gyarmalí szereplése'' tartsa, figyelmeztette: ne rohanjatok a kész egy csoportban vezessék a sorozóbizollság után ismét eljön városunkba és előadásait a vészedelembe a magyarok csillogó fővárosa .Lengyel* féle vendéglő„uagytermében fogja elé. A rendelet szerint a sorozásokat minde­ olyan mint az alma, kivüi piros belül rohadt. nütt középületekben kell tartani, a hol ilyen tartani. 1 helyiségek vannak, mert „a sorozóbizotlsáVízbe fűlt gyermek. Gazsi Feretip goknak korcsmái helyiségekben és sörliázak‘helybeli földmivesnek 2 éves leánykája a háza ♦bán való mükt dése a sorozási eljárás ko­ - mögötti mélyen ásott koroo'ya pálya szélén molyságával össze nem egyeztethető és sok játszadozott, megszédült, és beleesett a pá­ kellemetlenséget von maga után.* Gondos­ lya vízzel telt medrébe, minthogy a közelben kodik a rendelet az újoncok személyazonos­ Járásbirónk távozása. Szentke Kálmán, nemvqlt senki, aki segítségére sietett volna, ságának megállapításáról, valamint részlete­ közszeretetben állő jarásbirónknak a salgó­ a szerencsétlen leányka belé fűlt. • sen Szabályozza a besorozottaknak a közös tarjáni kit járásbírósághoz történi kineve­ felosztási kulcs Uj. okmángbélgegek. Október 1-én uj hadsereg közölt 1 :2816 zése folytán körünkből való távozását őszinte sajnálattal vette tudomásul városunk társa­ kiadású’ okmánybélyegeket' bocsájt ki a szerint történő elhelyezését. A trachomás HÍREK dalma. — Távozása alkalmából tiszteletére barátai, tisztelői és hivatalának tisztikara a Weisz János-féle vendéglőben búcsú lakomát adtak, hogy ennek keretében vegyenek tőle szívélyes búcsút. Eljegyzés. Niedermann Pál, posta- és tivirdatiszt múlt hó 28-án váltott jegyet — Zubovich Peren ez útbiztos bájos leányával: Emmikével. * Közgyűlés. A szécsényi kaszinó folyó hó 18-án tartja évi rendes közgyűlését. — Közgyűlés után Rákóczi lakoma lesz, melyen az ünnepi beszédet Huszágh Gyula, ág. ev. lelkész fogja tartani. Halálozás. A helybeli .Iparos- és Ke­ reskedő Ifjak Onképzö Köre*, tagjainak so­ rából a kérlelhetetlen halál ismét elragadott egy fiatal. 20 éves ifjút: Vereczki Pált, kinek temetésén — mély a múlt hó 29-éií délután ment végbe — a fenti kör tagjai zászló alatt testületileg vettek részt. Villanyvilágítás. Úgy értesülünk, hogy újonnan elővették a régen tervezett villany­ világnapi ügyet és ez irányban ful)nak is a tárgyalások. Táncmulatság. A „Széchényi Iparos és Kereskedő Ifjak önképző- és önmüvelődési habár az is nagyon valószínű, hogy az is nagyon menőben volt már. Eme kilátások közölt mérte meg az aranyos Tulikát. És Tulika nem ellenkezett. Ismerte apját, úgyis tudta, hogy hiába 1 Fóthy nagyon megszerette a szőke szép­ séget, kinek szemében a lulvilági élet min­ den gyönyörűségét eltörpülni vélte. S ha csak sejthette volna, hogy a felesége őt nem szereti, nem lett volna tán oly kegyetlen, hogy szerelmével kínozza meg az asszonyt. Az együttélés menyországot ígérő ,-ide­ jében pokolra változott a ( Folhy kastély. Ahány csókot lehelt a srerelemittas férj neje ajkára, annyi kétségbeesett rángás vett erőt á nőn. Az irtózat, az epedés, elhibázott élet pénzügyministenum. Harmincötféle értékfo- kozaiban bocsájtják ki a bélyegeket, amely­ nek képe .stilizált levelekből és virágokból álló gömbölyű koszorút ábrázol,, alsó jobb­ éi balo'dalán lebegő szalagdisszel. A koszorú középső fehénmezőjében cnllagsugaras dics­ fénytől kerítve a magyar szent korona képe látható. Alacsony értékű bélyegeken egy szittya lovas alakja, a magasabbakon Szenthlván és I. Ferenc József kepe látható. A bélyegek külömböző színűek lesznek. hadköteleseket, ha a katonai szolgálatra egyébként alkalmasok, az előző -évben kö­ vetett eljáráshoz képest be fogják sorozni Szenzációs emlékirat a szabadság­ harcról. A magyar közönséget rendkívül ér­ deklő memoár fog a közel napokban nyil­ vánosságra kerülni. A .Magyarország* szer­ kesztőségének tudomására jutott, hogy Figyelmesby Ödön 48—49 iki honvédezredes, Az idei sorozások. A honvédelmi mn aki Kossuth Lajosnak egyik legmeghiikbb embere volt — és aki a kőrmányzó mellett mindvégig kitartott, amerikai életének utuhó szakában megírta emlékiratait, amelyek egész életére: az emigráCiós mozgalmakban való részvételére vonatkoznak Figyelmessy az el­ nyomatás alatt — mint Kossuth titkos kül­ döttje — több ízl eit megfordult Magyaror­ szágon s ezeknek az addig ismeretlen útjai­ nak részleteit is megírta memoárjaiban. Ére­ ttet az emlékiratokat Fiiadéi!iában őrizte mind­ niszter a következő körrendeletét bocsájtotta ki az idei ujoncállilás dolgádan. A fősorozá­ suk az idén április 22 tői junius hó 20-ig lesznek, a fő>orozástól távol maradtak ré­ szére pedig augusztus hó végéig utósorozá­ sokat fognak,tartani. A rendelet részletesen megállapítja a polgári hatóságok leendőit és gondoskodik róla, hogy a névjegyzékek ösz- máig Figyelmessy özvegye, a kitől a .Ma­ gyarország* megszerezte a magyarra fordítás és kiadás jogát. Az emlékiratokat, amelyek közlését ápiiiis 5-iki számában kezdi meg a „Magyarország*, dr. Kacziány Géza, a jeles történetíró fordítja magyarra és ugyanő érté­ kes imgyarázó jegyzetekkel látja el a me­ moár egyes részeit. Uj szivarkák. A pinzügyminister a hi­ vatalos lap mai számában közli, hogy e hó 6-iká(ól „Mirjam* elnevezés alatt szopokás és szopókanélküli alakban uj szivarkafaj ke­ lül forgalomba. A szívarkákat tiz és száz darabonkint papirdobozokban fogják árulni Az,uj szivarok darabja 5 fillér. ben láttam hogy egy férfi kis fiút vezetett magával. A hozzájuk tartozónak gyászruhás aszszony a keskeny utón nem fért el. Utánuk lépdegélt. Egy sírnál, ha jól tudom, Bokor Tivadar sirjanál fállapodtak meg. A kis fiú leült a sirdombra Az asszony keresztet vetett. És könyaiban fürdőit szép bánatos arca. A fiú elpityeregve kérdezte, hogy ki van a sor alatt eltemetve. — Egy jó ember, kedves gyermekem! A férj nem vett aktív részt a bánatban. De őt is meghatotta feleségének nemes lelke : hát hiszen szép az a humanizmus, de mintha túl lenne most hajtva. S az őszi szél a sejtés dermesztő érzé­ sével öltötte halántékon. Hidegen fogta meg a fekete ruhás nő kezét és fölemelte. .. — Asszon) om, az én síromra nem fog bánatának ily kiadó patakja folyni! Felkérem, hogy ne kompromittáljon! Kövessen! démonai súgták fűiébe: csak a halait ke­ resd, nincs mást mit keresned. S két nap után egy szörnyű hír terjedt el, amely szenvedéseire rátelte a töviskoro­ nát : Tivadar golyót röpitett agyába. Egy S roskatag léptekkel ment ki a temetőpapírlapon ezt hagyta örökségül a kis vá­ .bői a nő; a kis fiú biztatta: ros szenzációra éhes közönségnek: — El |ie szédülj mama I . . . Szőke angyal I érted meghalok, hogy t doldogságodról álmodjam I Verner Jenő. Nagyon jól emlékszem, hogy tavaly, ha­ lottak napján láttam őket. Mikor én szeret­ teimnek koszorúimat rendezgettem, a közel­ Az utolsó szó. Közli: Niedermann Sándor. A vándor koldulva járta be a városokat s falvakat. Ez élet kezdetben tetszett sőt jó­ kedvében dalra is gyújtott: .Rongyos a ka­ bátom, Csizmámnak nincs talpa s kinn a mezőn szabad vagyok mint a * madár.* De az énekkedv is elmúlik,, a torok kiszárad, csak a szesz adja ismét a kedvet, s az em­ ber végre álaliá hülyéd, ez történt az ifjúval is. A feje fölött röpködő varjak látásán bor­ zalom fogja el, lelkiismerete pedig e szava­ kat súgja : '„Ez lesz a sorsod !* — E sor­ sot azonban elakarja kerülni, — Lépése mindig lassúbb, sokszor mégis áll, mintha levegő után kapna — lépése ingadozó. *— Ifjú megbotlik egy kőben, fejjel lefelé az árokba esik; ha a szél a hangot fel nem fogná, egy sziveltépő segély kiálltást halla­ nak, mely egy szerencsétlen emberi szívből tör elő. Istenem könyörülj rajta! — És Is­ ten megkönyörült rajta. Az öreg fa — mint régen — a kis ház fölött még most is szétterjesztve tartja ágait, mintha megakarná védeni az időjárás ellen. A szőllőtőke körülövezi a kis ablakot. Az üde tavaszi levegő be-bekukkan a kis sze- �14. SZÁM SZÉCSÉNYI HÍRLAP CSARNOK. Szent várakozás. Csendes, holdas nyári estén, Kertünknek a felső végén Üldögéltünk szép kettesben. Vén diófánk koronája . Árnyat vet az egész házra. Egy kőaszlal s korhadó pad — Ós időkből, ö?i emlék . . . Kik előttünk itthon voltak És itt ültek kettesében: Nem élnek már — csak mesében. Megszámlálhatatlan ősök. .Mély szerelmü szűzi lányok S a legendás, harcos hősök, Építői e tanyának: Jöttek s mentek, mint az árnyak. Szótlan ajkkal egymás mellett Most mi ülünk kettesében. S mint valami lágy lehellet Száll a légben üde illat: Lenn a liliomok nyitnak. És ebben a holdas csendben Szivünk lelkünk egybe olvad S boldogító sejtelemben Valakire szótlan váiunk . . . — S testet ölt az álmunk, vágyunk. Egy madár pihegés hullik . . . S érezzük amint egy gyermek Lágy fürtökkel hozzánk hajlik: A sejtelemnek légi szárnyán Hosszú utat már lejárván. Ot a régi toronyóra . . . . . . Éjfél ... És mi tovább vármik. Nem megyünk még nyugovóra Nézzük, hogy a várromokon Mint ül meg az ősnyugalom. Higray Józstf. A mese. Irta: Kárpáti Aurél évre. — A szűk szobácskábán fekvő bttrg, sok változáson ment át, a mélyen beesett szem néta-néha ide-oda tekint, a lélckzete lassú, I lázas kezeit jobbra, balra veti a térítőn. Egy öreg özvegyasszony ül a sarokban egy kis széken, kezében a kötés, ki szomo­ rú pillantást vett, hol a beteg, hol pedig az óra felé. Még most sem jön? Kérdi lázasan a beteg, még most sem? — még mód sem? (Folyt, köv.) Gondolatok. Ha asszonnyal van dolgunk, őrizkedjünk a mosolyától. a halálban is. És ez természetes. az árnyék, visszavetődik magára a valóságra i*. Egybeolvad v< lr. Nem tudni, hol kezdő­ dik. Az első emberrel születeti, aki először állt niegd \bb *iive egy mohos barlang titkos méhe élőit, vagy a szál ó este nyúló árnyai közrtl és inilván az utolró eszkimóé fagy meg, aki Grünland jegéről a c illagok felé ez maga mindennél néz. A leglökéletestbb dolog a világon. Még némely paligógutok sem tudták agyonütni. ügy öleli körül a földet, mint a délkö­ rök. Északon komor és bánatos, délen piros A mese hőse kétszer hiába fárrd, de har­ madszorra elnyeri a jutalmai. Az első próba után egyre nehezebb következik, — de a királyfi kiállja a legnehezebbet is. Az élei és édes, mint a gránátalma. Hajók nélkül száll át a tengeren s még Colombus előtt clbuktathat, a mese soha. És Itt világllk ki egy nagyon érdekes rátalált Amerikára. Olt zsongott a vak álmo­ dó Homér fülében. Mézként csurgóit az öre­ gedő Shikerprare ajkáról és olt van Macterlinek szobájában. És ha nagyon visszaemlé­ momentum. Az, hogy alapjában véve ha tu­ datlanul is, de a lelke mélyén minden em­ kezünk, ott Utáljuk mindnyájunk múltjában, a gyerekszoba zöldhálós kis ágya fölött, mi­ kor egy régi estén csak a kályhi lüzszeme hunyorgott a sötétben és valaki fölénk ha­ jolva kezdet bele a rettenthetetlen ólomkatona történetébe. Ki nem emlékszik a kicsi, ko­ pott ólomkatonára, aki meghal a p.piibalkrináért ki nem játszotta egyszer végig ezt a bűbájos, könyes mesét ? Hiszen a mese az, ami( összekapcsolja mai életünket az elmúltai és ha Andersen szavát nem hallottuk volna, ma Faustot be­ lepné a por az Íróasztalunkon. Ha valaha nem hittünk volna a mesében, kik érdekelne ma a Don Quijote vagy akár az Edication sontimenlal ? Az a mese amit úgy szegény paraszt szolgáló ajkáról hallottunk először a boldog ember ingéről, ma égy áll előttünk Anztole Francénál kinyitva, teljes pompájá­ ban, mint egy szomO'u sdmhóluni, aminek igazságába rezignálta!! nyugszunk bele. De belenyugszunk, mert a mesébe mindenki belenyugszik. • <■ ’ akinek nem veszik többet a könyveit, imrt egy gonosz ass/ony elvitte az árnyékát; a rut kis kacsa történetére, a ravasz lakácsokra, akik semmiből szövik a király palástját, az Öreg utcalámpára, vagy a szegény özvegy­ asszonyra, aki elmegy a halott gyermeke után és keblén melengeti a szúrós rózsa­ bokrot, hogy télben hozzon virágot. Gondol­ junk a királyleányra, aki bemegy a tizenhar­ madik szobába, a királyfira, akinek sárká­ nyokkal kell verekednie a boldogságáért. — Szimbólumok mind, annyira,érezzük, hogy mm is merjük magyarázni, analizált! ök<t, mert odavész a hamvuk mint a It pke hiúipora, ha a kezünkhöz ér. A rideg boncoló megbjhihődik. Kily ukad a száraz erkölcsi ta­ nulsághoz, amit német iskolamesterek, talál­ tak ki az olvasókönyvek történetei végére. És ne higyjük, hogy csak a felnőtt em­ berre tartozik a szimbólum. — A gyerek is Az élet út, az eszme útmutató. Ha a férj megszűnt felesége szemében az első személynek dennt, akkor az utolsó. Hinni; ez csak a második hatalom akarni íz első. Hugó Viktor. A mesének mindig jól kell végződnie s az ólomkatonának meg kell kapnia a csókot a ballerinálól, ha a kályha parazsában is, ha ' Talán a dolgok árnyéka. Elsuhanó, megfoghatatlan semmiség, de ott van minden valóság mögött, csak alakját változtatja a mu'ó vagy kelő nappal. És mint Az igazi mese mindig szimbó um. Gondoljunk csak az árnyéktalan tudósra, gényes szobácskába, a hó mint meleg takaró födi a mohos kis házat. így van ez évről- ÁPRLILIS 8 megsejti, ha nem is stjii meg teljesen és ez a sejtés az a misztikus selyemfátyol, amin keresztül előre meglátja az egész életet. A mondvacsinált, fantasztikus képekből össze­ toldozott mese nem érdekli és próbálja meg egyszer valaki elhagynia költői igazságszol­ gáltatást, a kerekre nyitott szemű apró em­ ber ugyancsak furcsa arcot fog vágni hozzá. A mese pszichológiája ugyanaz, ami az álomé, a tudat alatti vágy kielégülése. Már világosabban arra mu­ lat, hogy a mese nem más, mint srimbolikus kifejezése valamely érzésnek vagy gon­ doláinak. Megnyilatkozása a vágynak, amely a realitásokon nem találva kielégülést, elfor­ dul a való* ágtól és új világot teremt magá­ nak, ahol nincsenek legyőzhetetlen akadályok. ber szüléiéit moralista. A mese mindig etbi- kai alapon áll. Az ördögöl ott mindig be­ csapják, vagy elverik s a jó, a nemes és igaz mindig győzedelmeskedik. Olyan mese, amelyikben a hélfejü sárkány megeszi a lo­ vagot, abszurdum, mert hiszen mondottuk, hogy a mese vágyaink kielégülése. A vá­ gyainké, amiket rejtegetve írzünk, dédelge­ tünk és álomba ringatunk, ha fölüljük egy fárasztó, szűike nap végén Andersen mesés könyvét. A mesék hősei mindig mi magunk va­ gyunk. Nyomdász tanoncz fizetéssel azonnal felvétetik lapunk kiadóhivatalában. Bolgár kertészetre < igen alkalmas 5000 négyszög öl szántóföld Szécsényben a vasútállomás mellett szabadkézből eladó! Cím: a kiadóhivatalban. �ÁPRLILIS 3. SZÉCSÉNYI HÍRLAP 14 SZÁM SCHLESINGER A. FIA FINOM ÚRI SZABÓSÁGA. ÚRI- ÉS NÓIDIVATÁRU KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA. Szécsény, Nógrádmegye. Dús választékú raktált tart: érez- és fakoporsókból, gyászkoszorúkból és az összes temetkezési cikkekből. ULIP ISTVÁN élővirag-tei me ■ laOSOIWCZ, Rakócxl-ufcia 18 sí. TELEFON-SZÁM: 123 ízléses munkáért többszörösen első díjjal kitüntetve. Legjobb élövirág bevásárlási, fonás! • Mű koszorúk és szalagok mindig raktáron tartatnak. Megrendeléseket elfogad: Glattstein Adolf, — Szécsényben. 4* * GLATTSTEIN ADOLF könyvnyomdája, könyv, irótier- a papirkereskedéie M. hír. dohány- et s slvar-arudája. a „Sseotenyi Hírlap" kiadóhivatala. SZÉCSÉWY, NÓGRADMEGYE) RAKÓCZLÚT 565. , Készít minden néven nevezendő . könyvnyomdái munkákat díszes, pontos és gyors kivitelben bámulatot olcsó árakon. Vidéki megrendelések a legrövidebb idő alatt telje a itt etnek. Állandó raktár: mindenféle papirosokból, rajz- és írószerekből, ügyvédi-, közigazgatási- s különböző hivatali nyontatványokból. eladó vagy bérbeadó in­ gatlana van, valamit venni vagy eladni akar, Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. hirdessen e hírlapban eredményt ér. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00865.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_04_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-04-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 14. szám (1914. április 3.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8d05d8ee2cf9d8099646ce1f61bd122b.jpg e094f58c028aad761f6304935f359fa6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/52a32f5b44d3f5e359be12cdf8dd3c5b.pdf 150b63dddd2e70019a16ff6ec0c208b6 PDF Text Text VI. ÉVFOLYAM 16 SZÁM. SZÉCSÉNY, 1914 ÁPRILIS 10. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkalárs ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kornna — Fél évre 4 korona Negyed évre 2 korona Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Husvét. Jézus feltámadásának szent ünnepe a szeretet ünnepe. Az Istenember csodás lénye • legnagyobb próbáját állotta ki isteni vol­ tának, a mikor a megjövendölt napon és időben elhagyta sziklasirját í mindenek ámu­ latára újra életre kelt. E krisztusi esemény Oaneplésére szenteljük a husvéiot s csodás áhítattal gondolunk még századok múltán is ana, ki az emberek között a legtiagyobb volt s érdemessé tette magát az Isten fia nevezetére. Húsvéti eszmék, gondolatoktól eltelve a múltba, a csodás régenmultba vezet vissza lelkem: Hálom a fanatikus tömegei, mety eívakultságában, tudatlanságában pár nap előtt még dühösen tombolva kiáltotta Pilátus felé: feszítsd meg! s ma az isteni téójf'lélekren- ditö hatása alatt babonás félelemmel, sut­ togva, rettegve, veszi hírül s adja tovább aggodalmak közön; feltámadott! Igen: Feltámadott! Az eszme, melyei a barbár tömeg, a fanatikus elöljárók, a hatal­ mukat féltő országnagyok egy szűk sirba, egy sziklaoduba bezárni akartak, kitört, tes­ tet öltött. A szegény, az elhagyatott, a re­ ményt vesztett babonás áhítattal gondol az Istenemberre, ki tanainak igazságát halálával megpecsételte s feltámadásával örök életűvé tette e földön. Ujjong a tömeg,* a nagypén- T Á RC Z A. Husvét • : KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. teki szomorú hangulat oszlóban, a remény uj életre kél. Az eszmét eltiporni, tnegsemmi>iteni, sirba tenni nem embernek ádalott. A zsar­ noki önkény, erőszak a sötétség páriái se­ gítségével idelg-óráig elnyomhatják, érvénye­ sülését megakadályozhatják, sőt sirba is te­ hetik, de Nagypéntek után Husvét jön, a halál után a feltámadás, az igaz erőre kap s a sötétség fejedelmet erejűket vesztve pusz­ tulnak, c<ak átkot működésűk fájó sebeit hagyják hátra a dhdalmámaiban úszó em­ beriségnek. Husvét van! Subidron. • Oh szent Igazság, husvét ünnepé, Kitől a bűnös had megrettene; Ki a farizeusokat megaláztad,. S a büszke helytartót reszketni láttad; Ki eltoltad a követ, mi^,fölebed Oda hengeriteltek a pribétek, . S kibontva tiszta, széy mennyei szárnyad, t'tt hagytad a neked szánt siri ágyat: — Áhítozunk utánad 9 Husvét, föltámadásnak ünnepe, Halálra szántak uj, szebb éhde; Ki nem hagytad a porban megalázva, öt, aki hitt a maga igazába. S eszményeihez hü maradt halálig, A rámért kinos kereszt nyomoráig. — Husvét, te szent, örömrevált bubánat Ki fölmagasztalod a Golgotákat: —. Áhítozunk utánad I reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendő Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint. Az okot nem nehéz megtalálni. A hol azelőtt egy-egy csapszék mérte az alkoholt, ma a legkisebb falu is rangoskodik a korcs­ mákban. Az előtt nem hulltak az emberek olyan sürü rajokban, ma az angolkor, tűdővés.z, ekrofülozis i|e>ztő számokban növeli a beteg számát. A pálinka és > betegség kö­ zölt is nyilvánvaló a kapcsolat. De még nyil­ vánvalóbb^ ha reá gondolunk a nép táplál­ kozására lakásügyért Mgiénájára, a melyről ne beszéljünk madlrnyelven, ne szégyeijük bevallani: borzalmas éppen a Kánaán földjén. A nép nem táplálkozik eléggé Jól, wert nem telik, nagy a drágaság. Ez Írországot nézet is vélemény, Éa ne hogy azt higyjük, hogy a drágaság lokális tünet fatemattonálís Az oldott kéve. jelenség. Nemcsak itt nálunk, avagy bővebb körzetben beszélve: Magyarországon van Jönnek a megdöbbentő jelentések: ke­ vés a katonának való alkalmas legény. A Kinizsy Pálok helyett cseueyész, satnya fiafalsig vonul fd a soraaő hiaottság elé. Vis­ szaemlékezésnek is fájó és bántó érzés, hogy évről*évre konstatáljuk e bajt, mely nemhogy szűnne, de évrőbévrc növelt a stati«ztikai számát. Keseregnünk azonban egészen céltalan. Még csak nem is érünk el vele semmit: a mely a jelenségen javítana. Inkább keresnünk kell kz okot a mely a bajt hozta és keresni kell az okozatot, a mely a bajt megszünteti. drágaság, hanem az egész világon. A helyi tüneteket nem tehet hMMtig irányadónak tekinteni. Azok a minduntalan hallott úgy­ nevezett alBpáltriét s mágjsri|<titkáról, hogy • termelő nem tud lépési tartani a. fogyass-, fással, továbbá, hogy az. ipar és kereskede­ lem fejlődése következtében kevesebb mun­ kaerő áll a mezőgazdasági termelés rendel­ kezésére, amiből az következik, hogy a fo­ gyasztás igénye emelkedik, hasonlóképpen a nemzetközi forgalom akadályai, a véd vámok, zárt vámterületek, a milítárizmussal és az áUamfenntartásával járó emelkedő közterhet, Pál évi fehérruhája. — A vizsga pedig egyre közeledik. A lelkem kis aprósága megkuncorál azért a fe­ hér ruháért, mert a. plébános ur azt mondta nekik: — Gyerekek I Fehérbe jöjjetek I — Fehérbei Könnyű azt mondani, de ennek a csöppségnek tarka sincs. A könyö­ ke ís ki van ebből a pergálból. A cipellője se valami akurátus nem állhat ■ ki vele a plébános ur elejbr. C*ak megszólnának. Mirok Verőn tudom bdevigyoiogna a gyerek szemébe. Tudom, ezt lelkelné mindenkinek: — No isten, szép vizsga.,;A^hongy<>sok ' Irta: Szabolcsba Mihály. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, Irta Vetési Sándor. Nagy szomorúság volt* Pál AntaléknáL A'gazduram aratást vállalt Csont G-*rgelyéknél, de éppen tőkfakadás idején hideglelésbe ’ esett, amit se az ecetes kenegetés, se a Vak Rózsi ráolvasása nem tudott meggyógyítani. Pál Antal akarátos fej volt, őt ugyan nem izgatta a munkásbiztnsltás. Kun bajusza fe­ lelt mindig a hitellenség n osolygott, ami kétszeresen látszott akkor, ha úrral beszélt. Mikor aztán nemtudott munkába állani és nem jött a munkásbirtositó pénze, bár gondolt arra, hogy most elkelne . a segítés, magát mégse okolta Ilyen a dacos ember. — Hátha úgy se kapnék, ha be volnék biztosítva 1 Huncut a világi Hanem te aszszony, ennek a szegény Évi leánynak kö- nyes, édes kék szeméi nem bírom kiáltani. Bánt engem nagyon az a fehér ruhácska. Az a fehér ruhácska, amit az özvegy kánlorné megvarrt volna 50 krajcárért, Józsi kimért volna 2 pengőért. A hozzávalót se adta volna drágán. ‘ - De ez a kutya betegség leveri, nem bírok kaszát fogni. Kölcsönbe meg nem ka­ pok, mert hisz’ éo sem adtam soha senkinek. r lőrrlola kodnak, akik meg tftédgyesi batisztban vannak és széles, drága pántlikákban ékeskednek, azokat nem vizsgázza a tanító Még az utolsó is kiöltözteli ilyenkor a gye­ rekét, ha kell inkább a szájától vonja meg a falatot. De Pál Antalnak elsőbb a bütykös. A kölykeire nem telik. — Igaz, igaz, — mondják rá többen, — főleg azok, akiknek apróságuk szörnyen butácskák, de akikért nagyon erőlködnek, hogy csak kiszőlitanák a kis cifrákat. És Pál Évi, aki hajnali harangszókor már morzsolja a történelmet, aki megtudja mondani, mikor volt a linzi béke, mikor uralkodott a kalapos király, miért hívták �l5. SZÁM mind-mind hitó tényezők. de csak másod­ sorban lokálisak s felsorolásuk éppen úgy, mind felismerésük csak arra szolgál, hogy ezen belül a lokális jelenségek etíielyakedése hatása, megfigyelhető legyen. A drágaság leküzdésével csak az lehet a cél, hogy ezek a tényezők mérsékeltesse­ nek, kikapcsoltassanak, vagy legalább alkal­ mazkodjanak az okok elhárítása eredménye­ ként. A drágaság dvisellietövé tétele, a meg­ élhetés kedvezőbbé való tetele végső ered­ ményében nepper államra, hanem a Ura­ dalomra váK'ÍAz élelmezési ipar rendszeres saabáboaáaa,'CtMzek fejtesztesr,. étebuúucr, vagy űzetnek létesítésé, a kartellek büntetése, a fogyat/ tási adók é* vamujc mérséklése csak másodsörban ’ képez' ahand feladatot, társadalmi egyesülés, eggyüties és céltudatos működés az,* mefy által á célok elérhetők. A fogyasztások is a termelésnek a maga Körében gyakorlatilag ki kell választani tudni azt, hogy mit és miben és hogy takarékos­ kodjék, mert hiszen ha a drágaság elhárítá­ sának nem is, . z 'archimedesi csavarhoz ha­ sonló áremelkedések és pénzbeli ellenszol­ gáltatásnak ez az első és legbiztosabb ellen­ szere Oktatók kei lenek, akik megértetik a nép­ pel, bogy oktalan költekezést ne tegyen fej­ lődése rovásán. Inkább a konyhájában le­ gyen pazarló, mint a korcsmákban dőzsölő. Közeledjék az orvoshoz és hagyja fa képnél a kuru silókat. A kultúra fáklyáját kell tetlobbenieni, hogy az értetem bevilágítsa a sötét, pusztító helyeket s a nép meglássa, tol tör reá az orozva leselkedő halál. Ha csak panaszkodunk : nem lesz ered­ mény. Minden tivasz megismétli Tompa Mihály sorait: • Pusztulunk, vessünk . . . Mint oldott kéve, szét hull nemzetünk. Az osztrák bortörvény szigorítása. A borhamisítás szempontjából minden bortörvénynek legfontosabb rendelkezései Lászlói Dobzsének, aki egy szuszra elmoudja a királyok évszámát, tudja a Toniani csövet, szavalja Mátyás anyját, a Megfagyott gyer­ meket, mint a vízfolyás mondja Jézus meuy«beruenetelet, annak otthon kell maradnia, mert niuca hófehér ruhája Pál évi pedig erről álmodik. A vizsga sikere-e, dicsősége, vagy a fehér ruha, de valami izgatja. Az apró gyerek fel-felriadt éjszakai láz-áhnaból és akkor is recitálja a szentek egy ességeit. Majd n édesapjával van baja, ugy-e megveheti édesanyám a ruhát. Mar-már olt van, hogy az öreg kántoniet szekálja mindennap. — Ténsasszony I Csinálja meg már a ruhámat, mert dvisszük. Édesanyjával meg azt intézi el, hogy az ujjak húgyosak legye­ nek, a szoknyán két fodor a kötőn meg há­ rom keskeny díszelegjen. A sok tervezgetésbe pedig belezavarod­ nak a szülők. Elhitetik a gyermekkel, hogy a ruhát már meg is vették. Az öreg kántorné haza hozza biztosan. A szegény gyerek hi­ szi a mesét, el-elszaladgál az ígérgető szahónéhoz, aki érti a trükköt és csak vigasz­ talja a csacsót. SZÉCSÉNYI HÍRLAP azok, amelyek a must és a bor cukrozása és a törkölyborra, mert köztudomású dolog, hogy a legtöbb visszaélésre és hamisításra a cukrozás és a lörkölyborkészités nyújt mó­ dot és alkalmat, ha az megfelelő korlátokhoz és ellenőrzési rendszabályokhoz kötve nincs. E tekintetben eddig nagy eltérés volt a magyar bortörvény szigorú rendelkezései közt s az Ausztriában érvényben volt sokkal eny­ hébb ide vonatkozó szabályok közt. Ez egy­ részt megnehezítette borkereskedőink ver­ senyképességét az osztrák borkereskedőkkel szemben, incsiészt pedig tág terel engedet. Ausztriában a • borliamisitáMiak/ uínélfugva mi is ki voltunk léve annak, hogy Au»ziiiá­ ból hami.-iiolt bőit hoznak be Magyaiors/ágba. Ezt az utolsó években a dalmát bor behozatalánál sajnosán tapasztaltuk is. Ennek folytán bortermelőink és borke­ reskedőink ismételten kif jezést adtak annak a közös óhajtásnak, hogy a magyar kormány liassou oda, ‘ hogy az osztrák bortörvény rendelkezései saigorittassanak és a mi bor­ törvényünkkel ö»szhangzásba hozassanak. E célból Ghillány Imre báró földmivevelésügyi niiníster még a mull évben tár­ gyalást kezdett ‘az osztiák kői mái.nyal, mely aira az örvendetes eredményre Vezetett, hogy a must és a bor ezukrozasára s a törköly­ bor készítésre nézve rendeleti utón Ausztriá­ ban is olyan korlátozásokat, szigorításokat és ellenőrzési rendszabályokat léptettek élet­ be, amelyek, fia teljesen nem is egyeznek meg a magyar'bortörvénynek némely tekin­ tetben még mitrdig szigorúbb rendelkezései­ vel, ezeket azonban nagyon megközelítik s a borhamisítást Ausztriában is lényege»tn megnehérífTIt/ ? Az eddigi állapothoz képes! az Auszt­ riában mos tél ölbe léptetett lényegesebb vál­ tozások a kővetkezők: A mu*f és* bor cukrozását. amire eddig az osztrák közigazgatási hatóságok minden korlátozás nélkül bárkinek, barmikor és bár­ mennyi cukor felhasználására adhattak en­ gedélyt. jövőre csak a cukrozási kérvények szigorú elbírálása után és c»ak oly célból Eljön aztán a vizsga napja: ruha nélkül. A szegény gyerek már mosaks/ik, készülődik. Egyre uzuvalja az anyját: hogy fésülje meg. Édes kis lányom nincsen ruhád, itthon maradsz. Erre a jelenetre nem mer bent maradni az trős férfi, rabiua a gyönge asszonyra, aki akkor is egy eleire vágyót hord a szive alatt. Viselje cl az asszony, őt ne lássa sírni a gyerek . . • Az idén azonban más a kép. Azt a há­ rom pengőt kikeresték becsülettel. Egy pár vasárnap volt rosszabb, ebéd miatta, de a ruha, az szép. Legalább az ő szemüknek az. Grófnők nem vigyáznák úgy egy ezerpengős toalettre, mint erre a kis rongyra a Pál-c>alád. Olt van Itterítve lepedővel a tornyos fehér ágyon, nehogy a legyek belepjék. A kis Évi haját is kisülik és a cérnarongyban ez a ványadiság is mutat valamit. Az apa már párszor megcsókolja. Végre ő is kirántja az ünneplő dakuját. A borbély is kikente, aztan, hogy az asszony is kicirálkodott, mennek a vizsgára. Valami gőgös, büszke érzéssel lépnek az iskolába. Éppen a Mirók Vera arcába ta­ ÁPKLILIS 10. engedik meg, hogy a must cukortartalmát amely a szőlő érésére kedvezőtlen időjárás miatt a rendesnél kevesebb lelt, vagy az ilyen mustból készült alacsony szesztartal­ mát a rendes fokra emeljék, vagy pedig azért, hogy a hibás vagy belrg bőit áter­ jesszék. A cukortartalom cukrozásszl legfeljebb csak annyira emelhető, amennyi az adott körülmények között (tudniillik a termelés he­ lyén. az olt alkalmazott szőlőfajták mustjá­ ban) rendes években szokott lenni. Az egy hektoliterhez adható cukor mei ynyisége jövőre a cukrozási engedélyben lóg megallapiitatni és hekloliterenként négy (4) kilónál több nem lehet. Olyan mustot, melynek eredeti cukor­ tartalma szüretkor 12 foknál nagyobb yoll, cukrozni tilos. , ? A cujnozás végrehajtásának helj’e és ideje a piiicefelügyciónek előzetesen bejelen­ tendő. Kész bor cukrozása c»ak pincetelügyclő jelenlétében hajiható végre. Az osztrák bortörvény szerint rossz szüret esetén nemcsak egyes feleknek, ha­ nem a községi gólját óság vagy szakiestületek kérésére egész községek halárara vagy nagyobb területekre kiterjedő általános cukrozasi engedély is adható. Mindazonáltal. az illetékes hatóságuk oly utasítást kaptak, hogy ilyen általános cukrozási engedélyt csak egé­ szen kivételesen s az ezt indokoló előfelté­ telek beható elbírálása alapján adjanak^ A cukrozási kérvények véleményezés végett előzetesen mindig közlendők a pince­ felügyel ló kkuL Törköly bor készítését ezentúl csakis a borterinelÖKiiek, csakis saját termésű szőlő­ jük törkölyéből es csak a háziszükséglét céljaira engedik meg s a készíthető törköly- ' búr mennyisége a házi fogyasztásnál figye­ lembe vehető egyének számához viszonyítva fejenként két (2) liternél nem lehet több. Az idevonatkozó uj rendszabályok folyó évi március hó 24 én léptek életbe. Ezt az eredményt bortermelőink és bor­ kereskedőink kétségkívül örömmel fogják fogauni, mert az Osztrák bortörvény végrehaj- pad a tekintetük s mintha mondaná az ember. — Ez ám a gyerek! Meg kell nézni Pál Évit fehér ruhában. Hat amikor felel: Az enyém. Az en leányom. Finom a tudománya. A jutalomkönyvre már a könye is hull. Fehér kendőbe csavarva viszik haza és oda teszik a biblia mellé, a gerendára . . . Az utolsó szó. Közli: Niedermann Sándor. (Folyt. és vége.) A sarokban ülő szomszédasszony nem szól, csak fejevei tagadólag inteti, s aztán tovább köt, hogy a kötőtű ugyancsak pattog. Végre jött a szomorú levél, mely egy széllépett szívnek kétségbe esett sorai voltak. Az ifjú még mindig nem jött, pedig az anya napjai megvoltak számlálva; s élete igen vé­ kony szálon függött, de e szálnak nem sza­ bad addig elszakadni, míg szerető fiát nem látja. S ő eljött — a sötét éjben messzire elhallatszik a tompa lépése — ő jön, ajtót nyit, tekintete ide, oda lévelyeg a homályos szó­ �16. SZÁM. SZÉCSÉNYI HÍRLAP italaik srigoritáásra irányuló kívánságaik, épen a legfontosabb kérdésekben, Jórészt teljesedésbe mentek a az ennek folytán Attutriában előállott uj helyzet megszűnteti, ngy legalább is lényegesen csökkenteni fogja ízt a tisztességtelen versenyt, melyet eddig borainknak a hamisított osztrák bor csinált. Apró riportok. Szécsény, április 9. Hogyan is kezdjem ? Miről Írjak ? Vali­ ul nagyon-nagyon szépet, valami rendkívül kellemeset szeretnék most mondani. Olyas­ valamit, hogy mosolygás telepedjen az ar­ cokra és ne szaladjon el onnan egy óra, kél óra, egy nap, de még két nap múlva sem. ■ Régen nem volt toll a kezemben Kiü­ tötte belőle az élet, a munka, a kenyér. És jwst .megint .... megint írok. — Irhatok. Szabad újra gyönyörködnöm abban, hogy hogyan folyik ki a tinta a kis toliból. Me­ gint hallhatom azt a zajt, amit úgy hívnak: a toll serceg. Nem I a toll beszél, susog, sir, nevet, sikoltozik/Ki mit ír, aszerint. Az enyém most boldogságában ujjong, riháncol. Sose láttam ilyen jókedvűnek. Ötlet ötletet kerget és .... mit írjak? Mit mondjak most? Kezembe vettem újra a tollat; itt vagyok megint. — Megjöttem. Nem vagyok többé .Bolygó*; itt maradok. — De hát — miről írjak? Miről? A tavaszról. A tavaszt nagyon szeretem, milyen szépek is a festő bimbók, milyen gyönyörűek a zöldelő fákl Kinézek az ablakon. Az emberek felöl­ tőben. I él ika bálban jámak-kelnek, mindenki rosszkedvű, mindenki álmos, esik az eső, sár van, hideg van, fűteni kell, a szén drága. Valamikor régen — van talán kétszáz éve is — egy mulatságon föllépett egy zon­ gorázó hölgy. Nem messze rőté állottam. Ránéztem. Ideálisan csúnya volt — ugye ne részletezzem? Zongorázott. Valami szomorú magyar nótát. Behúnytam a szememet erősen, a kezemet is rátettem, hogy véletlenül se láthassak. És hallgattam a dalt. Soha - soha bábán. A sarokban horkol az öreg szomszéd­ asszony — az ágyon mozog valaki. .Te vagy az, egyetlen Vilmos fiam, te vagy?4 A hang gyönge, de ő a szerető hangot felismeri 1 Terdre borul a beteg ágya elölt. A beteg egy erős mozdulattal felemel­ kedik, kezét az ifjú fejére téve, s sokáig sze­ mébe tekint így még nem nézeit senki sze­ mébe. E tekintet az isteni megbocsátás tekin­ tete volt Az anya lélekzet után kap. s alig hallható hangon szóla: .Vilmos! mégis el­ vesztetted telkednek nyugalmát? .Igen ayám*, mondá könnyezve az ifjú, .de e nehéz pil­ lanatban, megígérem, hogy lelki nyugalma­ mat megfogom keresni.* A haldokló oda nyujtá fiának-jobbját, s mégegyszer szeretettel tekintet reá. .Keresd — s mentsd meg lelkedet------------- * Ezek voltak a szerető anya utolsó szavai. Vilmos még sokáig ott térdelt a szerető anya holt (este mellett. Nemsokára eltávozott, hogy lelkinyugal­ mát felkeresse, fel is találta, mégis mentette — örökre. azt a gyönyörűséget semmi megszerezni ne­ kem nem fogja, amit akkor az a nóta szer­ zett Könnyen lett a szemem, a behúnyt sze­ mem, amely ekkor mindent szépnek látott, — a legszebbnek a csúnya zongorázó nőt. Tavasz van. Behúnyom a szememet és rászorítom mindekét kezemet. Lantos. HÍREK Kinevezés. Prónay Mihály Nógrádvármegye főispánja ífj. dr. Szent-lványi Farkast Nógrádvármegye tb. szolgabirájává nevez­ te ki. Alakuló sportegylet városunkban. — Mint értesülünk, városunk fiatalsága a sport minden ágával foglalkozó egyletalapitás ter­ vével foglalkozik. Az új egylet, melyre bi­ zony nagy szükség van, vasárnap tartja a városháza nagytermében első összejövetelét Verekedés. Kedden délután bét madácsi-i tót juhász hajtotta juhai! a ludányi or­ szágúton. Közben összeszólalkoztak Mester János, ludányi csősszel, akit kövekkel meg­ dobáltak. A csősz hazament, elpanaszolta sé­ relmét fiainak, akik föllármázva a falu né­ pét botokkal fölfegyverkezve utána eredtek a juhászoknak. Verekedésre került a sor, a melyből a ludányiak kerültek ki győztesen. A tót juhászok közül öten halálos sebeket szenvedtek; Hanuszka János — mint érte­ sülünk — bele is halt a sérülésekbe. Mind­ egyiknek a koponyáját törték be a bosszú­ álló ludányiak. A vizsgálat a mulyadi csend­ őrség késlekedése folytán, mai napig sem indult meg. Tűzvész a losonczi .gépgyárban. A Losonc/i Mezőgazdasági Gépgyár r. t. gyár­ telepén kedden a késő esti órákban hatalmas tűzvész pusziitott, amely a virágzó gyártele­ pet úgyszólván teljesen elhamvasztotta. A tűz állítólag rövidzárlat következtében ütött ki. ügy értesülünk, hogy a tűzkár teljesen megtérül, mert a gyártelep teljes értéke ere­ jéig elsőrangú társulatoknál volt biztosítva. Ida neknek tüoa kijegyzéseket csi­ nálni az áll. anyakönyvekböL A bclügyminisler körrendeletét adott ki, melynek értel­ mében anyakönyvekből kijegyzéseket az ér­ dekelteken kívül magáncélra kiszolgáltatni tilos. Az állami anyakönyvekből csak hiva­ talos célra adhat ki az anyakönywezelő ki­ vonatokat és kijegyzéseket. Közhivatali dijnokok pótadómentes­ sége. Eddig több helyen úgy volt - gyakor­ latban, hogy a közhivataloknál alkalmazott dijnokok községi pótadót tartoztak fizetni napidijaik után. Mórt ezt megszüntetle a bel­ ügyminiszter, rendeletileg kimondván, hogy a dijnokok a köztisztviselők példáira a köz­ ségi pótadóktól mentesek legyenek. CSARNOK A betű. Irta: Taba Károly. Ó élő hangok képe: holt betű, Napfényes utad csodaerefü. Lágy muzsika és harci riadó. A vak léleknek élelet-adó ; ö betűk teste, könyvek húsa — szó: A szívbe — agyba fényt harmatozó, Ö tudás kulcsa, ó, örök erő. ÁPKLJLIS 10. Sötét rémeket béklyóba vevő: Tűsedben hamvad a hízott szégyen! A gondolkozás ekéje mélyen Forgatja, szántja a lelkek ugarát S ami áldást, a dús termés ma ád: A szivünk buzdul, villan az eszünk Az uj munkára uj erőt nyerünk. S a tudás földjén bőséggel arat A diadalmas nyügzött akarat, Hogy az igazság valóra válijon: Fény győz az árnyon I Szerkesztői üzenet Olvasóinknak és munkatársainknak kel­ lemes ünnepeket kívánunk! Kódex. A nők is párbajképesek és pár­ bajozhatnak is a maguk módja szerint. Z. U. Dekát miért Ír ön minden leve­ lében a .Keit* helyet .Datum*-ot Szécsényben? Hisz talán tudnak itt az emberek ma­ gyarul is vagy mi a szösz? 6. D. Bpest Könnyelmű dolog. későbbre nem fogadjuk el. Ezt F. S. Newgork. Levelét várjuk. Egy ügyes fiú nyomdász-tanoncznak azonnal felvétik: — fizetéssel — lapunk kiadóhivatalában. 235—1914 végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 102. ^értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a bpesti k. és v. kir. tör­ vényszéknek 1913. évi 194030 számú vég­ zése következtében Dr. Szirmai Manó bpesti ügyvéd által képviselt Frankéi Vilmos bpesti lakos javára 146 K. s jár erejéig 1914. évi jan. hó 16-án foganatosított kielégítési vég­ rehajtás utján le- és felfllfoglalt és 3100 kor.-ra becsült következő ingóságok, u.m. 1 cséplőszekrény és 1 lokomobil nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szérsényi kir. járás­ bíróság 1913-ik évi V 612 3számu végzése folytán 146 K. tőkekövetelés, ennek 1913. évi nov. hó 15 napjától járó 6 százalék ka­ matai, egylwrmadszázalék váltódij és eddig összesen 41 kor. 10 fill.-ben bíróilag már megállapított költségek és 2 kor. árverés Htüzésidij erejéig M.-gergén leendő meg­ tartására 1914. évi április hó 24-ik nap­ jának délelőtti 11 órája határidőül Htüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § -ai értelmében készpénzfizetés mel­ lett, a ' legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ dé mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1914. évi március 28-án. Nagy, kir. bír. végrehajtó. �ÁPRLILIS 10 SZÉCSÉNYl HÍRLAP TELEfon J117. Telefon 117. Értesítés. Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy Schwarcz Mór-féle telepen, a vasútállomás közelében, Balassagyarmaton a Boitovszky-úton a cementáxú-gyárat-j mész- és építkezési anyag kereskedést nyitottam. .Raktáron tartok : elsőrendű portland-, román- és beoc'dni cementet, elsőrendű darabos- és oltott meszet, a felső gailai- és dorogi telepekről, cubolineum kátránylemcz. kátrány bőr- és izoláló lemezt, slukatur-nád, gipsz, tetőc>erép, műpalat, továbbá cementlapok, cementcsövek, kútgyűrük, etetőt á>y tik, csöpögtetők, stb. az épités/etl szikba vágó anyagokat nagvben és kicsinyben. * Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy bármely más céggel felvehelem a versenyt, ennek folytán kérném szives jóindulatával, szükség esetén nagybecsű bizalmával megtisztelni szíveskedjen. • ' *- • . Kiváló tisztelettel • GANSEL MARTON. Soproni cserép lerakat. „Eternita-pala árusítás. 15. SZÁM SCHLESINGER A. FIA . ;FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA, ÚRI- ÉS NÖI-DIVATÁRU KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szécsény, Nógrádmegye. Dús választékú raktárt tart: érez- és fakoporsókból, gyászkoszórúkból és az összes temetkezési cikkekből. Édes tejszínből készült ULIP ISTVÁN tea-vaj és fétementfiáti sajt élövirag-terme LOSONCZ, Rákóczl-utcza 18 — (Ssecaényi gyártmány) TELEFON-SZÁM: 123. — ízléses munkáért többszörösen első díjjal kitüntetve. Kapfiató: Schlesinger A. Fia czégnel Szeosanyben. Legjobb élövirág bevásárlási forrás! Műkoszoruk és szalagok raktáron tartatnak. Megrendelések helyben: Glattstein Adolfnál GLATTSTEIN ADOLF könyvnyomdája, könyv, iróssir-• papirkereskedése M. kir. dohány- es sai var-aradija, a „Sseosenyi Hírlap* kiadóhivatala SZÉCSÉNY, bz. NÓGRÁDMEGYE) RAKÓCZI-ÚT BBS. Készít minden néven nevezendő könyvnyomdái munkákat díszes, pontos és gyors kivitelben bámulatos olcsó árakon. Vidéki megrendelések a legrövidebb idő alatt teljeaittetnek. Állandó raktár: mindenféle papirosokból, rajz- és Írószerekből, ügyvédi-, közigazgatási- s különböző hivatali nyon látványokból. Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00869.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_04_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-04-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 15. szám (1914. április 10.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/41f345cd2dc436e08f68b16aa4209e5d.jpg e448cb774f786e7e8d3de42fa6170ad6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9b164929ced7dcae0fd78a11159d9de6.pdf dc2dc38e9dd3d19d4b2cb055efcdc0f3 PDF Text Text SZÉCSÉNY, 1914. ÁPRILIS 17 . VI. ÉVFOLYAM. 16 SZÁM. SZÉCSÉNYI HlRLAP SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN . Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkalárs: ELŐFIZETÉSI AR : . ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség reklamációk és hirdetések * kiadóhivatalhoz intézendők. Nyílttéri közleményék soronként 50 fillér. és kiadóhivatal Rákóci-út 565. Hirdetések egyezség szerint. .Egész évre 8 korona — Fél évre 4* korona. Negyed évre 2 koron*. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések u a kiadóhivatalhoz küldendők. Tavaszi cikk (ó ) Nem utolsó * jelenség hazánkban, hogy tálunk a legmegátálkodottabb merkan­ tilista Is öregségére, vagy ha közben jól hogy a kapával kifordilolt csercbogárpajprt el ne pusztítsa; nincs szive. hogy .kárt / , ‘ Mindetekre a raaga foglalkozás* szép­ ségét nem tiszta szemmel látó föktaives azt tegyen* ahhoz ‘ ’ A- mondhatná: könnyű az urnák, a kalamáris mellett a mi foglalkozásunkat dicsérni és miután cikkéi megírta, beülni *a kávébázba bőnzivar^a gyújtani. Np bál ne mondja ezt | . Minden, amivel a föld(nivesember bajoikodik: rá van szorulva íriéé igaz hajlafj* Miná-- dóságára; Hiába adta a jó/ klen a kikelő lünk mindenki szereti a földet, és>a vele csirkének az életei, hiába kőltölte ki S tojást a kotlós lyuk, egy sem inasad belőle, ha a való foglalkozást tártja a legszebbnek,1 a legvonzóbbnak; És tegyük hozzá, hogy való­ gazdasszony tiszta pub*, ruhával, alól kipelyhézett garabolyhan melegeit nem tartja a kis ban a Töld m ívelés a legszebb, a lég függet­ lenebb foglalkozás. Noé apánk is ezen kezdte: puiyákaf, aztán rendre olyad táplálékról nem szőlőt ültetett A szölőoitetó ember, tudja,. gondoskodik, hogy felpendferedjenek. Kert­ ben, szántóföldön a növéhy ; istállóban a mennyi gyönyörűsége van vele. Hát a gaz­ dag rendet vágó, — nem tudja ? Csakhogy jószág el nem lehet nem a^ó bánás, de a megtollasodott; földbirtokot vásárol, senki Mcyl aki e sorokat írja, az nem vizet prédikál és Dórt iszik, hanem alig várja, hogy ezen írása gégére pontot tehessen, aztán egy életkflzdelmével szerzett kis diribdarab futóhomokjára szalad. Nyitjuk olt a szótól, nyesegetjük a gyümölcsfákat Ide-oda virágba borul a tcndŐfe. melleit vágni a rendet, nem gyönyörű fog­ lalkozás-e ? Gyümölcsösben, méhesben nem '•rí Istenem I elén a földön kósza szelek szárnyán repült ide, qem is régen százado­ kon át a sárga homok é* egy fűszál nőtt Itt-otta zsombék helyén. Most pedig az emberi küzdő értelem,« atnnka és. szeretet meghódítja lassan e földet: a magam kicsiny , dirib- darabján megy végbe egy szerény hon­ foglalás. Duzzadójcebelfol érzem -r és.háiái Kohászom fÖffialőT « égbe, — Hogy még ötévi küzdelem• és.f7a.sárga, eddig tinta porzónak való homok termőfölddé alakút a kedves foglalkozások egész sora vár-e az a foglalkozásához. Nem elég’a jól fogó kapa: emberre. Arany János, hattyúdalában, melyen az is kell, hogy azt*a. számtalan, növényt, a költök utolsó versét nevezzük* csak azon melynek ő a gondozója, szeresse. A rziv , panaszkodik, hogy egy vág>a volt: kis kert­ jében* szemzeni, oltani. És >ez a vágy nem nélkül való kapás, óhatatlan, hogy kárt ne tegyen benne: aki pedig a foglalkozást sze­ teljesült. Mennyire szerette e nagy férfiú, reli, az nem tűmé et még ha napszámos is. nemzetünk örök büszkesége, a földmivelésl? Aki keblében hittel, munkáskézzel évek óta né/t küzdelmének jobbatpjobban mutatkozó sikeréi, anélkül hogy a sikertelenség első néhány éve után akárc<ak meg’ is tántorodott volna — annak ne lenne nagy, igaz jussa ahhoz, hogy hirdesse a földmivelő foglalkozásának gyönyörűségét szeretet kell hozzá és átlátás, a róna acélizmu, egészségtől duzzadó szántóvetóje, vajon nem sajnálkozással né*i a. n^gy fal között kőrmölö sápadt, sovány, vMelenhiva tál nő­ ket ? Annak (alán a jobb étekével nem cse­ rélné el a magáéit mert a magáét farkaséi- gondviselője szive nélkül, idely mindenre vk gyász, ápol, óv és gyöngét^ szeretetével ott van állandóan. Nem láttuk-i sokszor, hogy a tó a jó kocsis közeledtére m»ly hálás, mily biztos, mily megelégedett tékiirtettél néz rá. ellenben, de arróh ne is essék szó. cltéspeszt, piszmog, kenetleukidik az évésé- ’ vei. Hiába, nem a legjobb szakács főzte neki a táplálékot: a jó étvágy.' De a föld niivelőnek szeretet, szív is kell Vágy az' égbe'1 szálló pacsirta nótája . TÁRCZA. • - A » — Lapunknak Írott jogositolt közlemény. — m i Bevénüllem az akarásba, ( A panaszkodó bús sírásba: Uram, én ni^C, rég megtértem. Oda ^dtam már mindent néked, Ha bánat ért, csupán Tejérted ' Levél a rivieráról. Mi végre megyek? r •/ Hí- v‘ , Az ulóbbi időben az osztrákok h a kies Abbáziát és kapcsolt részeit az Osztrák * Ri­ viérának keresztelik, de én nem erről akarok hml, hanem az igaziról. ‘ A Riviéra I Biz ei egészen más, kihint osztrák csalfa társa ámbár ez is etég csalfa. Génuánál kezdődik, és Cannes-nál végződik. S közbe már kimondott tavaszi tartózkodási * * - - , ezreit, vagy legalább néhány öt frankosát abban a reményben, hogy vagyont nyer itt Hiába határozza el magát az ember, hogy ezrek és ezrek izgatása közben maga fölényes mosollyal nézi ezt a kinzst játék­ szenvedélyt, amint az ember • villanyoson Monte-Karlóba ér, (ahol természetesen éppen a Kaszinó előtt teszik le) ennek nyűzgő lö­ vő-menő és minden nemzetet nyújtó közön­ sége közölt, ahol nincs másról szó, csak a zsö-ről, vagyis a játékról^ az ember ide­ gei már kezdenek bizseregni. A profán Kartyezius uralkodik már rajtunk és vajmi ke­ veset hederitűnk árrá, hogy micsoda rafiné­ riával, az ízlésnek milyen kifejfesztett talen­ tumával, a belykiválaszttsnak mekkora sze­ rencséjével épült ez a szép bűnös, ragyogó épület a Kaszinó. . Megjelenik abban Aa helyiségben, ahol a napi jegyeket adják, és illetőleg a bol a Monte-kariói kaszinó rendes tagjává avatnak. Itt előrántom a budapesti újságírók egyesü­ lete által részemre kiáHitott ajánló levele!, hely van vagy harmincz. De mégis mindenki a Riviéra fókuszába igyekszik IMontekarlóba. Mind ahogy minden a Riviérán ezért a Nem néztem, utam jobbra tér-e,. híres játékbirlangért v*n. Génuától(és MarGázoltam: bűnbe, rosszba, vérbe. / ’ ’ seille-től a iiz peresenként induló és belátElől mentél, én utánad. . .* , • -u hátátlah sokaságu vasúti kocsikból álló gyorsvonatok, továbbá hajójáratok, helyi vil­ Eddig hurcolt előre lábam, . ,, lamos wasutak, keletről és nyugatról mind Búsan mindig nyomodba hágtam, Monte-Karlóba igyekeznek, és még idehaza El nem maradtam soha sem. a rendes polgárifoglalkozás közepette a bakkarat játékhoz igyekvő könnyelmű, vérűek De most megvénült büszke hátam. ' szemérmesen elrejtik ezt a könnyelmű szán­ Uram, én már eleget, láttam: dékukat, Riviérán férfiakat és nőket lát­ melynek franczia szövegében át volt a záró Mi végre megyek még tovább? juk, hogy mohón, láztól kitörve, nézegetik a ( passzus, hogy a kérelmet mindazoknak fi­ Böszörmény-Vargha Géza. rulett-lapokat, avagy egyes csalhatatlan mód­ gyelmébe, akiknek e sorokat bemutatom, fi­ szert ‘ ígérő játékkönyveket és mindenki a gyelmébe ajánlják. Ez a szöveg azonban né­ nagy bálványnak: Monoch Fenségének viszi mi félreértésre adott alkalmat, mert az Ölelő Hurcoltam tovább testémet �SZÉCHÉNYI 16. SZÁM. Heti posta. ' Cigaretta mellett A; • Meghalt Poldi, Kedvet olvasó, te bízó nyára nem tudod, ki volt Poídi, én se na­ gyon, de amit tudok felőle, elmondom. Poldi húszesztendővel ezelőtt született, itt Peáten, valami józsefvárosi (Hszokvacokban. Mikor elérte azt a kort, hogy saját lá­ bán is meg tudott állni, felcsapott rikkancs­ nak, aztán bohiszolga lett, nyomdász inas, csaposlegény, pincér, kiment Párisba mozi­ színésznek, száz édes álommal lelve, hazajött, újságíró lett, újból rikkancs és pont, nincs tovább. Az ilyen karriérekről nem szokás nek­ rológot inri; de ez a Poldi olyan furcsa okos gyerek volt és most megviászosodott arczú, lelketlen halott. Poídi szegény, jó gyerek volt, intelligens gyerek volt és minden földi jónál nagyobbra tartotta a nőt meg a* pénzt. Egy-egy szóp lény lattára sáppadt, tö­ rődött arcza rózsapiros lett és hazament'a vackába, hogy éhes gyomorral Írjon a női szépségről, a hullámzó bajról meg mindenről, HÍRLAP S hogy ezt^a kis életrajzot megírtam róla, annak serymi különösebb „oka nincs, csak hogy éppé * egy pár hete'Poldi össze­ gyűjtött névtelen * jólelküektölszáz koronát, hogy elmehesseb valami délszaki országba, de a piros újságárus igazolványt feltűnő hely­ re tette, mert a munkát csak * bajnak, * nem tartotta szégyennek’ de Az aranytárcából Hixossal és Ramsessel kínált, ő maga csak Drámát szivolt, mert mint monda: — Az urat arról lehet megis­ merni, amit mással tesz, nem amit önön­ magával. 17 Géza, Holbá'Sándor (Bgyannat),. Striha N 1—1 koronát, melyért ezúton is hálás köszö­ netét mond az egylet elnöksége. „Trieszti általános biztosító társulat * 1. (Assicurazíoiii Generáli) Budapest, V., Do* A .Közgazdaság ** ro­ mert az éjtszakák ködé * ráfeküdt a tüdejére rotiya-utca 10. és 12. vatában közöljük a Triesti aliajános bizto­ és azt meg kellett javíttatni. *< .*• v. sító társulat (Assicurazldni Generáli), e leg­ Poldi nem ment el a pálmák közé, ha­ nagyobb, leggazdagabb és legrégibb bizto­ nem széjjel osztotta a száz koronát a műn- sító intézetünk mérlegének főbb adatait. — kanélküliek között és ő itthon maradt beteg Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e célból hozzáfordul a legnagyobb készség­ tüdejére pori szívni és fáradt agyvelejél gon­ dokkal borítani. |... •' gel szolgál. Az intézet elfogad: éfef-. tűz-, szállítmánya üveg- és betörés elleni biztosí­ Ilyen úri gyerek volt a józsefvárosi zsidó tásokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat nyomorult rikkancs fia, Poldi. .• * ' - *. a Magyar jég- és viszontbiztosító r. t, bal­ Tegnap estd halt még. * A ligetbe vágyott eset- és szavatossági biztosításokat az Első ki beteg testé zöldelő levelet nézni s ott egy • o. általános baléset ellen biztosító társaság, valamint kezességi- és óvadékbjztositárokai, pádon aludt el. eltulajdonítás, lopást, hűtlen kezelés és sik­ A rendőr vette észre, hogy nagyon mé­ kasztás elleni biztosításokat és versenylovak lyen alszik. d• telivérek és-egyéhb értékesebb tenyészálla­ . * Poldi nem jű» többet kávéházba újsá­ tok biztosítását a .Minerva * általános bizto­ got árulni Póldl meghalt. Szegély* sító részvény társaság, valamint áru- és uti. Kardos István. podgyász-biztositásokat az Európai áru- és podgyászbiztosiló részvénytársaság számára. A szécsényi ügynökség:> Körmehdy Géza, Fehér Lipót, Papp Ferenci, Tepper Adolf, • Breuer Ármin.’ HIREK Vasuti járda, ügy értesüljünk, hogy a vasútiéllomásbozf vezető a » phalt-járda a ta­ amely az ö nyomorúságát bearanyozta. vasz folyamán egészül, mily >járda az utazód Némi igazsággal Krausz Simít nagyobb­ ra tartotta a monacói fejedelemnél és nem közönségnek esős- 'és szárál időkben egy­ . •*’ egyszer mondta gőgös, búszke arcai — Ha aránt megfizethetetlen. **Krausz Slmi volnék, aranykocsm állanák meg . Kedvezményes utazás. A Budapesten a Nemzeti-és Országos kaszinó előtt. . rendezevdŐ^tevaHtváurra felutazó iparosok Poldi egy órakor az Ett-et, kettőkor a* és krreskedők HLoutályu vasúti jeggyel II. Nap-ot; többi őrei órákban a .Turf-ot; a osztályban utázlürtftak a-Vásárra -ék sttsza.Handicap-ot, a Nótáskönyvet árulta, mindig . A személy rp sió tő jegy utalványokat ',55. fitl?, * kiilliuu illftú Rostady dolgozott, sokat éhezett, de arány cigareliatár0!^ . vasalt nadrágot és. kihajtott sclyemtükrős felöltőt viselt, mint az urak szoktak; APRLILIS a budapesti Jter^kedplm|.és..iparkamara áj- : liija ki azoknak 7£ik. április 20*ig a hdy.pelt, ipartestületheii jelentkeznek. A visszautalás.» előtt az Iparosatokban léVŐ vásáron le kell bélyegeztetni a jegyet. •' Táncmulatság. A .Szécsépyi Iparos­ éi Kereskedő llj^k önképző Köre* folyó hó » ’ Óvatosság a műtrágya beszerzésénél. A föld mi velés ügyi miniszter leiratban figyel­ mezteti a gazdákat a műtrágya rendelésnél szükséges óvatosságra, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy újabban egyes műtrágya­ gyárak, különösen a külföldiek, a jóhiszemű vevőknek hamisított, vagy legalább is cse­ kélyebb értékű gyártmányt szállítanak. Szük­ séges azért, hogy a gazdák valahányszor *rendelnek, műtrágyát különösen határozottan kössék ki ál kívánt egyes anyagoknak, pél­ dául fosMofta'rialómnak százalékát és a ren­ delet értelmében három nap alatt vegyenek nüntáf, á * megérkezett szállítmányból vagy dohog^neVr^agyöó'ibr^ÖS/trrg-1 felelő míhta vétele “céljából forduljanak az illetékes vegykísérleti állomáshoz. A .Műtrá­ gya Értékesítő' Szövetkezethez * (Budapest, Füroő-utar 8) ajánlja megbithatósága. — i * i- • •> Bérbeadó ház. 13-án rendezett* táncmulatságán kevés kö- ' Szécsényben,. a Fő-ulcán egy bolthelyiség, zönség vett részt, — de azért igen kedélyes két szoba, konyha és hozzátartozókkal kiadó. mulatság volt rhelyen felülfizettek: Gérecz Bővebbet a kiadóban. tisitvisdő azt vélte, hogy egy * kis pauzáiét szeretnék elnyerni rívierai üdülésemre s alig szélve, hogy az állni kényszerülők hogy tü­ lekednek és mily sok taszigálásnak vannak lány felmondaná a szolgálatot és nagy sö­ tétség borulna a rulett zöld asztalaira? A tudtam vele megértetni, ne féltse a kaszinó anyagi érdekeit, uem kell nekem egy fillér sem csak azt a sárga cédulát nyomja a mar­ komba, a mellyel a játékszobaba bebilleg­ kitéve. Hanem csend, az van. Csak veszélyes alakok bizonyára az őt ült kavaro­ dásban bőven harácsolnának a milliókból. Ez is ki van zárva. Mert amint rövidzárlat, vagy egyéb kalamitás töiténik, a krupi meg­ nyom egy villamos gombot és az aranyak és az ezüstök (a bankó pénzek már úgyis el­ tűntek) besülyednek az asztal alá tresszorjaiba. Innét tessék a szélhámos bandának zsebelni. Oh a monte-karlói igazgatóság furf.tngjui nem jár túl még a legkörmönfonlahb az arany és ezüst csengésé hallszík; a pénzforgalom­ ról kellő fogalmat szerezhetünk, hl tudjuk, hetek. Ed a sárga igazoló lapot aztán valahogy • hogy minden a játszásra kirendelt óraban a meg is kaptam, es egy fel frank luhaiáii bank arany és ezüstben félmillió frankot tesz adó után beléptem a lázak, a tőit remények te asztalaira é* kápráztatja el a pénzre éhes, kapzsi népét. Aztán ez a pénz őrülten nö­ a kétségbeesések e fényes, de szomorú csar­ vekszik a játék fo»y«*mán. mert kbiplbclül az nokába. Végig jártam a jalékszobákat. a az arany, hogy mítz tnibrr közül 75 elve­ melynek üzenhet rulett asztala melleit, to­ vábbá a nyolc trant-karanl asztala mellett szni a pénzei, huszonöt pedig megnyeri. négyes meg ötös sorban álldogált a bámész­ kodó de jobbara játszó, kipnull tzer meg ezer ember. Nem hiszem, hogy Budapest akármelyik templomában husvet első napján ennyi ember együtt volt. Ami az embert legelőször kellemetlenül meglepi, az, fulla­ dást okozó, kellemetlen illett, mely abból áll elő, hogy a veríték gőze és a paiföm il­ lata összekeveredik s mivel az én napomon a'Rivirea egyébként gyönyörű kék eget ól­ mos, sötét felhők bontották, a nagy velen­ cei csillárok gazdag fényt és pokoli meleget árasztottak, úgy, hogy a játékszenvedély kiélégitése mellett még az ülő emberekre is nagy testi fáradság vár, arról nem is be- Sokszor fölvetettek mar vajjun lehetsé­ ges* e a tiiuiile-kallói kaszinót' sprtngohd, v.>g)is ösizts pénzei elnyerni? Hál ez na­ gyon naiv kerdes, mert itin lehet. Az eset­ leg megtörténhetik, hogy az első félmillió valahogy megfogyatkozik, de akkor ott van a villamos gomb, mely jelzi az első emele­ ten lévő igazgatósági irodával, hogy küldjön pótösszegeket.- Én ugya*n ezt nem láttám és alig hiszem, de azt mondják, hogy így van. Sokan azt is kéidezték, hogy tekintettel a Kaszinóba sereglő kalandorokra és zsebmet­ szőkre, (mert mi tűrés, tagadás ilyenek is vannak Monté-Kariéban, sőt éppenséggel fö­ lös számmal,) mi történnék akkor, ha a vil- szélhámos >e. . Hogy n.íoodá rezsivel dolgozhat a monte-kailói Kaszinói arról némi fogalmat nyújtson az, hogy alkalmazottainak száma 3000, akiket tavaly a bank igazgatósága fizciesjavitósban részesített és enntk keresztül hajtVa a bank könyveit három és fél mil­ lióval terhelte meg. Tudva lévő, hogy a já­ tékban kot franczia tőkepénzesek, bérlik az icipici Monakkó fejedelmétől, akinek a bér­ let következtében néhány száz alattvalója nem csak hogy civílistál nem fizet, de fel van mit fi­ zet a bank a fejedelemnek, azt nem tudhat­ tam meg, ellenben a fejedelmi udvarban sé­ tálgatván s ennek pazar fényét látván, megmentve minden adófizetéstől. Hogy �16. SZÁM. közgazdaság. A Trieszti Általános Biztosító Társulat (Assícurazioid Generáli) t évi március hó 17-éii Intőit 82 ik rendes közgyűlésén terjesztettek be az 1913 évi serlegek. Az dőltünk fekvő jelentésből lát* jak, hogy az 1913 december 31 én érvény* oen volt életbiztosítási tőkeösszegek kor. 1,297 046.630 20 lellek ki é* az év Myimán neveti dijik kor. 56.381,050,47 rúgtak. Az ctelbiztoUiási osztály djiartiléta kor. 22.566,540,30-re I kor 398 114.19696* re emelkedőn. Az eletbiztositntuk osztalék-iHpja tor. 7.515.715,11 tesz ki. A tűzbiztuMiási ágban, beleértve a lükörüveg bizMteiiáM, a dijocvétel kor. 19,357,541.835 büunitásí összeg után kor. 33.058,512 87 volt, miből tor. 11.771,42847 viszontbiztosításra fordíttotóit, úgy, hogy a tiszta díjbevétel kor. 21. 2886.084 40 re rugóit és ez összegből tor. 15 425,174 22 mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelexvéityek összege kor. 160.198,898 15. A hetörésbíztositá>i ágban a díjbevétel kor. 1.774,925 69-re rágott, miből levonván a viszontbiztosítást, a tiszta díjbevétel kor. 982 23066 tett ki. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel ki* telt kor. 7 340.807 26, mely a viszontbiztosí­ tások levonása után kor. \j3 362,470 05-e rugutt Károkért a társaság 1913-ban kor. 50 202.042 11 és alapítása óta kor. 1.163.020,163^7 fizetett ki. E kártérítési ősz­ szegből hazánkra kor. 233952,606 56 esik. A nyereség-tartalékok közül melyek összesen tor. 15.504,719 08-re rúgnak, különösen kie­ melendők : az aíapuabályszerínti nyereség­ tartalék, mely kor. 7971,11252 tesz ki, az,, értékpapírok árfolyam.ingadozására alakított, tartalék, mely az idei átutalással együtt kor. 4.948,531 55-re rúg. továbbá felemlítendő a 160.000 ko{. kétes követelések tartaléka* és . az JngatUn.Walék^.mcly.>i.ideLátuf|lá<sai,. tor 2.425,075-01_ tesz ki. Részvényenként 720 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társaság .összes tartalékjai és alapjai, melyek, az idei átutalások folytán kor. 434 367.388 47röl kor. 456 949.184 97- re emelkedtek, a kö­ vetkező elsőrangú értékekben vannak elhe­ lyezve : 1. Ingatlanok és jelzálog követelések kor. 105 861,710-28 2. ÉletbiztoniliM kfltvényekre adott kölcsönök kor. 51.760,23204. 3 Letétbe helyezett értékpapírokra adott köl­ csönök kor. 5 459,438 34, 4 Értékpapírok APRLILIS 17. SZÉCSÉNYI HÍRLAP kor. 237.342,355 22. 5 Követelések államok­ nál és tartományoknál kor. 46 66670621. 6. Tárca váltók kor. 719.31061. 7. Készpénz és az intézet követelései a lutekzök követe­ léseinek levonásával kor. 9 139,432 26 Oszszesen kor. 456.949,18407. Ezen értékekből 85 millió korona magyar értékekre esik. — A .Minerva* általános biztosító részvénytársaság Budapesten, — mely az Assicura/ioni Generáli leányintézete, — egyébb ágazatain kívül foglalkozik a kezességi- és óvadék*, valamint az eltulajdonítás-, lopás-, hűtlen kezelés- és sikkasztás elleni biztosítással, nemkülönben a versenylovak, telivérek s más értékesebb tanyészálhtok biztosításával, mely u] ágazatokat nevezett társaság vezette be hazánkban, valamint áni-.és utipodgyaszbiztosílásokat az Európai áru- és podgyászbiztosító részvénytársaság számára. dclte. Az árverési 1914 évi július bó 2 nap­ jának d e. 10 óráját Hollókő községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő in­ gatlanok a .kikiáltási ár kétharmad részén alul eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlan becsárának 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. évi LX' t.-c 42 § ában jel­ zett árfolyammMl számított es a 3333—81 I. M. rendelet 8 § ában kijelölt óvadékkrpes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, a vagy a bánatpénznek a bíróságnál előlegez elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­ vényt áiszolgáltatnL Szécsény 1914. március hó 28-án Szenthe9 sk. kir. (bíró. A kiadmány hitdéül. Zelyenka, kir. tkkv. 1386—1914. szám. 1290—914. szám. Árverési hirdetmény-kivonat Árverésihirdetmény-kivonat A szécsényi kir. járásbíróság, mint te­ lekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy — Feldmann Aladár és Miksa végrehajtatónak Kurta Lajos végrehajtást szenvedő ellen in­ dított végrehajtási ügyében a telekkönyvi ha­ tóság a végrehajtási ulóajánlatra az újabb árverést 82 kor. 70 fill. tőkekövetelés és já­ rulékai behajtása végett a szécsényi kir. {bí­ róság területén lévő Szécsény* felfalu köz­ ségben fekvő s a szécsénvfelfalusi 149 sz. tjkv. A I. 4—12 sor 352 hrsz. Szántó répás hegy 372 hrsz. Szántó Kopanki 392. hrsz. Szántó Janna 426 hrsz. Szántó szőllők alatt; 175 hrsz. Szántó felső sijekás 269 hrsz. Szántó kenderföld; 225 hrsz. Szántó hosszak 280 hrsz. Rét Pénzes; 304 hrsz. Pét Nádas 345 hrsz. Rét Tó 602 hrsz. Delelőbe 171 hrsz. Közös legelő dűlőben! ingatlannak B 1 és Kurís Lajos nevén álló illetőségére 692 kor; az. u. o 356 sz. tjkv. a f 1 sor 599 3 hrsz. Szántó legelő és rét B 1 a Kurís Lajos ne­ vén álló ingatlanra 156 kor, kikiáltási árban elrendelt?. . ....... * Az árverést 1914. évi (tudás 23. Bapjáa d. a. 10 órakor Szécsény felfalu község há­ zánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a ki­ kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el Az árverezni szándékozók kötelesek bá­ natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­ pénzben, vagy az 1881. LX. t.-c 42. § ában meghatározott árfolyammal számított óvadék képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előlegez bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a ki­ küldöttnek átadni és az árverési feltételeket állapitoltam, hogy Albert ö Felsége fényes szerencse, hogy ez a bűnös földi paradicsom aláírni. (1881. LX. t.-c. 147., 150., 170. §§. 1908. XL t.-cz. 21. §.) sorban van, és uralkodói fényességét jobban mégis csak exkluzív társaságot gyűjt egybe, Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál tudja kimutatni, mint a kis Balkán államok mert mint a francia rokokó után, itt is meg­ * magasabb Ígéretet tett, — ha többet ígérni , fejedelmei. Ha jól számítjuk, neki az egész, lehetne jósolni a forradalom, bekövetkezését, senkr sem akar, köteles nyomban a kikiáltási világból befolyik az adó, Monte-karló jöve­ ha az eszeveszett naplopás e szép formái ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt általános divattá lennének. .., delme évröl-évre nagyobb és bízvást elhi­ az általa ígéri ár ugyanannyi százalékáig kihet jak, hogy ha a szerződés lejáróban lesz, Ha orvos lennék, Riviérára nem külde- egészitéhi. (1908 XLI. 25. §.) Szécsény, 1914 március hó 30-án. a fejedelem sokkal előnyösebb szerződést nék beteget, pedig ezek is ezrével vannak. Szenthe, s. k. kir. (bíró. krthet, és még nagyobb lesz a jövedelem. Szép a Riviéra, de az ő izgató életével ezer Kiadmány hiteléül: 1 meg ezer levegőt rondító autójával és az így Mindezek elmondása után pedig igazán Sextíus, kir. tkwezető. nincs kedvem a falra borsót hányni, és Monlefölkavart porával, valóságos méreg a betegre*. Karló ellen lázadni. Mert semmi haszna sem Magyar ember különben aránylag kevés lenne annak. Elvégre az a helyzet, hogy a van. És ezt leginkább annak tulajdonítom, Kaszinó senkit sem erőltet játékra, magam is hogy igen gyötrő az ut. A legrövidebb idő Szécsényben a Király-utcza sarkon álló k megúsztam egy frank károsodás nélkol, mert is vagy harminc óra, még Budapestről a tett „VolentMéle ház. szabadkézből . eladó I nem áldoztam a játékszenvedélynek, aki pe­ Értekezni lehet: helyre érünk,, és pedig oly vonatokon, .me­ dig játszani akar, annak ugyan hiába prédi­ lyek a szezon idefén állandóan zsúfolva Volent Lajos tulajdonosnál. Ludányban. kálunk, — játszani fo£, ha nyer, azért mert vannak. Harminc órát pedig utazni összezsú­ A szécsényi kir. (bíróság, mint tkvi ha­ tóság közhírré teszi, hogy Dr. Essősy Béláné vhjtatőnak Török Lajos vhjtás szenvedő ellen indított vghjtási ügyében a tjvi hatóság a vhjtási árverést 1000 kor. -tőke követelés és jár behajtása végett a szécsényi kir. (bí­ róság területén lévő Hollókő községben fkvő s a hollókői 193 sz. tjkvben A t I llz> 799a hrsz. Káposztás! szántóra 32 kor. az u. o. tjkv. f 2 ssz. 379b hrsz. Irtási Szántóra 402 kor. az u. o. f 3 ssz. 3893 hrsz. Irtási Szántóra 110 kor. at u. o. f 4 ssz. 9685 hrsz. Sholdali szántóra 230 kor. az u. o. f 5 ssz 10135 hrsz Feketehegyaljai szántóra 70 kor. az u. o. f 6 ssz. 689 hrsz. Kender­ földi Szántóra 38 kor. az u. o. 560 sz. tjkvben f I ssz 107 hrsz. Jteltelki éterire és f 5 s«z. I02J108 hrsz. Beltelki kertre együttesen 358 kor. 31. o. tjkv. f 4 s&^j 81 hrsz. ol­ dalföldi szántóra 100 kor,: n u. o. 231 sz.. tjkv, f 1 ssz. 1007a hrsz. feketebegyaljai szántónak B I és az u /o.'49l sz, tjkvben I 1 asz. 1007b harsz. feketehegy aljai szán­ tónak B 3 a Török Lajos névén álló részére együttesen 222 kor u. ö. 232 sz. tjkvben I I soroz. 50 hrsz. belteleki kertnek B la ugyanannak nevén álló részére 46 kor; az u. o. 423 sz tjkvben A f 1 ssz. 700 hrsz. Kenderföldi Szántónak B 4 "a ugyanannak nevén álló részére 52 kor. az’u. n. 492 sz. tjkv. f 1 Mz- 374a hrsz. Bejámki .Szántó­ nak B 2 a ugyanannak nevén álló részére , 356 kor. megállapított kikiáltási árban elren- Eladó ház. nyer, ha vészit azért, mert szalad a pénzéért. folt vasúti kocsiban a kényelemhez szokott Olyan emberre aki Monte-Karlóból pénzt ho­ magyarnak kissé nehéz dió. Dkosan teszi, zott haza, nem akadtam Es nem is hiszem,; hogy nem harap bele, meri ámbár nagyon hogy ilyen ember van a föld kerekségén. szép a Ríyiera, de sokkal közelebb, is talál De mindezeket elmondván, az mégis bi­ egészséges is, beteg ember is jobb helyet, zonyos, hogy ennek a bonbarlangnak mesés ahol a téli betegségeket vagy erős munkát és fölötte vonzó keretet adtak. Elegáns dá­ kipihenheti. máin, mosolygós népét gyönyörű flóráját lát­ {V.L) ván; a rokogó világ gondtalan, mosolygó, élvezni akaró világ jutott eszembe, és az a Kiadó lakás. Szécsényben. a városháza épületében 1 előszoba-, »gy. szoba-, konyha-, kamra- ’ és pínczéből álló udvari lakás kiadói Üzleti álványok, pultok, kirakat-ablakok, ajtók, eladók. . Deutsch Sándoménál, — Szécsényben. �telefon Tel fon Értesítés. Van szerencsém szives tudomására hozni, ltogy Schwircz Mór-féle telepen, a vasútállomás közelében, 117. Balasaagy&rxnaUm a öcitovszky-úton a 1 cementání-gyárai-, mész- és építkezni, etyeg .keieíkedést nyitottam H akt áron tortok : elsőrendű poriland-. román- és bcoc*1ui cementet, elvőrei dü darabos- és oltott-mentet. a felső gt'lai- és dorogi telepekről.' Carbjlíueum kátrány lemez, kátrány bőr*-és izoláló lemezt, stukatur-nád, giD>A trtócserép, inüpaíat, továbbá cementlapok, cementcsövek, kútgyűrük, etetővályuk, csöpög-* telŐk^sib^az építészeti szikba vágó anyagokat nagyben és- kicsinyben. Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy bármely más céggel felvehetni a versenyt, ennek folytán kérném szives jóindulatával, szükség esetén nagybecsű bizalmával megtisztelni szíveskedjen. ‘ / • . * :-Z , • GAKSEL MÁRTON. Kiváló, tiszteletiéi > ‘ ~ 1 ■ Soproni cserép lerakat „Eternit^-pala árusítás. ÁPHLILIS 17. SZÉCHÉNYI HÍRLAP 16. SZÁM. SCHLESINGER A. FIA FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA, ÚRI- ÉS NŐI-DIVATÁRU KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szecsény, Bográdaegye. Dús választékú raktárt tart: érez- és lakoporsókból, gyászkoszorúkból és az összes temetkezési cikkekből. Édes tejszínből készült ULIP ISTVÁN tea-vaj és fétementíiáti sajt élövirág-térme LOSONCZ, RAkóozi-utoza 18 sz. — . \ . TELEFON-SZÁM: 123. , • - . . ’ • ' (Ssécsényi gyártmány) — < .... i '* • ' .4. ízléses munkáért többszörösen első díjjal kitüntetve. kapható: Schlesinger A. Fia őségnél Legjobb éiővirág bevásárlási forrás! Műkoszoruk és szalagok raktáron tartatnak. Megrendelések helyben: Glattstein Adolfnál. SxéosAnjben. GLATTSTEIN ADOLF könyvnyomdája, könyv, Írót sor- s papirkoreskodéso X. kir. dohány- es ss ivar-arud aj a. a „Ssoossnjt Hírlap*4 kiadóhivatala SZÉCSÉHY, (NÓGRADMZGYE) R1KÓCZI-ÚT 606. : ír-' í ■ ’ • *' •< • ' •' “ ' *• ' * -''' ' r. ’ Készít minden néven nevezendő .* . könyvnyomdái ■Bakákat díszes, pontos és gyors kivitelben bámulatos olcsó trikón. * ~ * ' - Vidéki wegreLdel^sek a legrövidebb idő V ' . • ’ i - tolj esittéinek. ’ .7 f ': ' • “ ; ■■ Állandó raktár: mindenféle papirosokból, rajz* és Írószerekből, ügyvédi-, közigazgatási- a különböző hivatali nyontatványokból. Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. .. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00873.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_04_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-04-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 16. szám (1914. április 17.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4e9ca9813b6cfa1cd17c7b4a8468a8f8.jpg e3e6e81c275309970fb42fde821edfc7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c50a3e7a5f6f8169784317c896985cf9.pdf 97d941782bd70753037030cb44fd0cbb PDF Text Text VI. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM. SZÉCSÉNY, 1914. ÁPRILIS 24. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Negyed évre ? korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhiyalalhoz küldendők. Történelmi kongresszus a vidéken. A magyar Történelmi Társulat négy-Öt esztendőnként nagygyűléseket rendez az or­ szágnak olyan vidékén, amelyhez évszázados jelentős történelmi eseményei fűződnek. A legutolsó ilyen nagygyűlést Liptó vármegyé­ ben tartották meg 1908-ik évben, amikor is a nemzeti és tudományos szempontból fényes sikerrel végződött. A napokban foglalkozott a társulat elnöksége a legközelebbi ilyen vi­ déki kongresszus kérdésével és úgy határo­ zott, hogy ezt 1914. nyarán Trencsén vár­ megyében tartja meg. Meg is indultak már a tárgyalások ebben az irányban Szalavszky Gyula v. b. t. t trencséni főispánnal, aki a legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel ka­ rolja fel az eszmét. A társulat elnöksége: pr/Thallóczy Lajos v. b. 1.1. elnök. Csánky dezsflTdrz Fe[érpat»fcy Lásttó WtftMr, . már hozzáfogtak az előkészítés nagy munká­ jához, amelyben rajtuk kivűl jelentős szerep jutott Odescalchi Artúr hercegnek, a Társu­ lat választmányi tagjának, Szódeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanárnak és Iványi Béla dr. társulati titkárnak. Ezek a munkálatok már megindultak, és bizonyos, hogy a ma­ gyar nemzeti kultúra még nagyobb és jelen­ TÁRCZa. Vargáné első levele. — A második szebb lesz. — A munkájában örvendező embert sok­ szor láttam. Figyeltem a homokban játszó kis gyermeket, mikor primitív gondolatán fölépült a vár és a kunyhó, mikor fantáziájá­ val egy-egy cölöpöt gyufaszállal helyettesített s a homokvárra vesszőre kötött rongyot tű­ zött ki zászlónak. Néha mosolygó arcával járta körül alkotását. A mosolygó orca a megelégedettséget, azt a beszélő büszkesé­ get tükrözte vissza: ezt én csináltam. És láttam- gyermeket, aki fölrúgta a homokvárat és lehetetlen pityergésben siránkozott, lm gondolatát nem tudta megépíteni az ő képzelméhez mért stilusossággal, de amikor öszszeszedte minden erejét és akarása meghozta a várt diadalt, az öröm őszinte érzése; örö­ me, az öntudat büszke kifejezése beszélt én ember vagyok. , Láttam az embert, a vastag ujja, kérges tenyerű, reszkető kezű parasztot, mikor tollat fogott és nagy varjufejes betűkkel lekaparta a papirosra a nevét. Mintha mondta volna: én tudok írni. Láttam a vén anyókát, aki Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkalárs : KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. tősebb eredményeket ér el majd a trencséni kongresszuson, mint áminőket Liptóban elért. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz', intézendők. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint. Trencsén vármegyével részletesen keve­ set foglalkozott a komoly história. A várro­ mokhoz fűződő mondák megmaradtak ugyan,, apáról, fiúra szálltak, de a megye múltjáról — Trencsén várát kivéve**- keveset írtak Trencsén vármegyében a szakférfiak és a hivatalos faktorok természetesen a legna­ gyobb örömmel támogatják az előkészilés nehéz és felelősségteljes munkáját. A várme­ uneg a tudósok. Pedig ennek a vármegyének jelentős szerepe volt a középkorban. A Vág. gye tisztikara, de különösen Zamarőczy Já­ nos baáni főbíró. Pázmány Lajos főlevéltá- már akkor kitűnő kereskedelmi nt volt Szi­ ro«, Brancsók Károly dr. királyi tanácsds, léziába és lengyelországba, amely országok­ kal élénk kereskedelmi életet folytatott a. múzeumi igazgató, Badik Béla rendőrkapi­ vármegye. Sokáig magyar volt itt minden, tány,. a város tisztikara eddig is értékes fel­ világosítással és szeretetteljes támogatással a nagy szlávoskodás csak a hussziták idejé­ mozdították elő ezt nemzeti szempontból ben ért véget, amikor tűzzel-vassa! pusztí­ tották itt a magyar. Az eddigi kutatás amely* solyan nagyfonlosságii közügyét. nagyrészt Iványi Béla dr. munkája és érde­ Az előkészilés cjtlja bemutatni a kong­ me, érdemes dokumentumokat hozott felszínre resszusnak a vármegyének azokat az írásban megmaradt emlékekej. melyek érdekes doku­ a középkor romantikus éveiből. mentumai a trencsérjyi nagyidőknek és ame­ lyek a hajdani magyarságról, ennek nagy kultúrájáról tesznek bizonyságot.. Az előmun­ kálatok tnég nem baladtak annyira, hogy teljes és vittgor képftiHkottm unnak nak a vármegye dicsőségben gazdag múltjá­ nak minden fázisáról, azonban a lelkes tá­ mogatás és az előmunkálatban résztvevő szaktudósok elég garanciát nyújtanak arra, hogy a (taggyűlés után nyomdafesték alá kerülő jelentés sok olyan eseményről és idő­ ről számol majd be, amelyek eddig Magyar­ Pál Jób. Művészek nyugdíjja. ország lörténeiénen ismeretlenek voltak. * -Acsnagyaz. k uhura ma- , gyár hírnév érdekében ifjwk, e sorokat. Egy peínzel kultumivójának egyedüli kritériuma, hogy művészeit mennyire tudja megbecsülni. Egy nemzetnek alig lehet nagyobb szégyene, mintha művészei nyomorognak. S a magyar társadalomnak valóban oka leket egy kis lelkifurdalásra, mert a magyar művész világtypusa a művelt proletárnak. kapcsos bibliáját kinyitotta a nek. Ez a Varga Janosné abból az ország­ templomban, reszkető kézzel szemére helyezte az okuiáréját és betűzte a sorokat. Mintha mondta volna: én olvasni tudok. Láttam sok embert munkája közben, de egyik sem örült úgy a produktuma sikerének, mint aki megismerte a betűt, a tollat, a könyvet. Egy egészem más világ nyílt meg előtte, melyhez annál inkább vonzódott, men­ tői többet olvasott ki a betűkből, mentői tar­ talmasabb lett a lelke, amely éreztette az emberek forgalmainak nagyszerű jelentőséget. Mi, akik Írunk, olvasunk, c<ak sejtjük, hogy micsoda pusztító vihar tombol az anal­ fabéták szégyenkező lelkében. Onnnan sejt­ jük, hogy akit megtanítunk imi, olvasni, az áradozva beszél a gyönyörűségről. Eszbe csavarodott emberek járultak már elázatossággal azok elé, akik megsajnálták a sötét­ ben botorkáló embert s megtanították imi és olvasni. Hogy felolvad az addig szégyenkező ember, mennyi félszegséget, durvaságot farag le a betű ! A sötét és kiabáló éles vonal el­ tűnik az arcáról s emberibb alakra formáló­ dik a kifejezés, beszédesebb lesz a szem és határozotttab a szó. Ezeket figyelembe véve, sokatmondó az a levél, amelyet Varga Jánosné biharmegyei napszámos-asszony Irt Budapestről a férjé­ ból való, ahol öt és félmillió ember nem tud irni-olvasni, onnan való, ahol az 1910-iki statisztika szerint 412.086 tanköteles gyermek nem járt iskolába, onnan, amelyik országban ezerkilencszáznyolcvankilenc olyan község van, amelynek nincs iskolája Varjfá Janosné Eiharmegyéből való, ahol kilencvennégy községben nem volt iskola az 1907—8 tanévben. Mikor neki kellett volna az iskolába járni, még több ilyen község volt. És akkoriban nem is olyan nagy do­ lognak tartották, hogy az emberek felnőnek bután, tudatlanul, iskola nélkül. Hiszen Vaskóhaszódon ma is hat ember, Kékesfalván csak egy ember ismeri a betűt. Vargáné sohasem tanul meg Írni, ha a kenyémélkűliség fel nem űzi a fővárosba. Egy nagyon keserű napon elbúcsúzott a fér­ jétől s a férj engedte a tudatlan asszonyt, pedig még csak az a reménye sem lehetett, hogy hamarosan hirt hall róla, ht a nap­ számba járó asszony hamar megérezte írás­ tudatlansága átkát és amit a hitves lelkében mint intim gondolat fakadt, azt röstellette bemondani a levélíró tollába ? A töprengések óráiban hallotta, hogy az Országos Népoktatő Egyesület foglalkozik felnőttek tanításá­ val, itt minden csúfolódás nélkül, szeretettel �17. SZÁM. Érdekes, magasztos a művész hivatása, de szomorú, Zsold nélkül emberfeletti vérál­ dozattal szolgálják a kultúrát s veszteglő sorsukat az állam nem hajtandó kizökkenteni a kátyúból. A társadalom hivatása tehát eny­ híteni a művész nyomort. Nagy fontosságú célt óhajtanak megva­ lósítani s hogy ez valóra válhasson, nem elegendő a csendes, dicséretet érdemlő mun­ kásságuk! A nemzeti szalon, melynek Atidrassy Gyula gróf az elnöke, engedélyt kapott arra, hogy a művészi segély és nyugdíjalap javára sor»játéko< rendezzen. A munkaiatok már folynak is Molnár Viktor nyugalmazott ál­ lamtitkár vezetése alatt, s napról-napra kö­ zeledik a húzás ideje: 1914. évi május hó 15* én. A nemzeti Szalon igazgatósága arra kéri fel a nagy közönséget, hogy aki a dinére küldött sorsjegyek árát még nem küldte volna be, úgy annak a nemes cél érdekében legyen szives eleget tenni Azzal is szolgá­ latot te»z az ügynek, ha a sorsjegyekért jaró összeget nem állna módjában beküldeni, hogy azokat poitómentesen küldje vissza a Nemzeti Szalon sorsjáték irodájába. Mert minden visszatartott s ki nem fizetett sors­ jegy 1 koronával károsítja meg a leghumá­ nusabb alapot A nemzeti Szalon ajándékban is része­ sítik azokat, akik a magyar művészek érde­ kében fáradoznak. Az eladott sorsjegyek ará­ nyában eredeti festményeket, szobrokat, mű­ vészi himzesü párnákat avagy díszes albu­ mokat ad a Nemzeti Szalon kiállításából. Ezen célból egy levelezőlapon is elég a központi irodához fordulni. V. Erzsébet-tér 16. Mindnyájunknak van egy kedvenc mű­ vésze, mindnyájunknak szereztek már gy »nyörüséget a színvonal és plasztika zsenijei. Ajándékozzuk hát meg őket kis jó szívvel, fáradsággal! ók, akik szivük minden mele­ gét, lelkűk minden lángolását nekünk adjak, megérdemlik, hogy egyszer mi is tegyünk értük valódit tanítják a jelentkezőket ingyen ? A férjétől elszakadt asszony jelentkezett tehát Emhő Gyulánál, az Országos Népoktató Egyesület fárad hatatlan titkáránál, aki Varga Jánosnét fölvette az analfabéták tanfolyamára. Ennek a tanfolyamnak eredménye ez a kis levél: Kedves férjem! Tudatlak, hogy neked most levelet írok. Ez még nem szép, majd a második szép lesz. Maradok kedves fele­ séged Sírig 1912. február 28. Varga Jáuosné. Persze iromba betűk ezek. Ez még nem szép levél, — mondja Vargáné róluk — mi pedig azt mondjuk, hogy nagyon szép, mert őszinte mert kifeje­ zője az örömnek. Egy eleven vádolás azok ellen, akik a Varga Jánosnék tanításával nem törődnek « ha nincs Országos Népoktató Egyesület, Vargáné sohasem írja meg első hitvesi levelét Elképzelhető mikor megtudjuk, hogy hazánkbanjszáz ember közűi harminchárom nem tud imi, olvasni. Megrenditően nagy szám ez, ha elgon­ doljuk, hogy Németországban az írástudatla­ nok száma 0.94, Norvégiában 0.1, Svédor­ szágban és Svájcban 02**. Nem menti az Magyarország bűnös könnyelműségét, hogy ÁPRLILIS 24. SZÉCSÉNYl HÍRLAP HIREK kélyebb. mint Bajor király ajándéka. Dr. Velich Lajos osztrák-magyar követ, — városunk szülőije — Ferencz Ferdinánd trónörökösünk müncheni látogatása alkalmából Lajos bajor királytól estéket vázakat kapott. A követség többi tag­ jait pedig kitüntette. Bírói vizsga. Szücsy Lajos, helybeli kir. járásbirósági jegyző, f. hó 20*án a budapesti ügyvédi- és'bírói vizsgáló-bizottság előtt a bírói vizsgát sikerrel letette. Közgyűlés. A szécsényi Casinó f. hó !5*én tartotta közgyűlését, melyet 40 terítékű bankot köveid. A lakomán Huszágh Gyula helybeli ev. lelkész — a Rábóczi-serleggel ke­ zében — mondott igeh szép- és tartalmas beszédet, általános tetszés mellett. A társá­ ig 1 legjobb hangulatban a késő reggeli órákban oszlóit szét. Uj postaügynőkség. Nógrádvármegyében Magykökényes községben f. évi március hó 21-én postai ügynökség lépett éleibe, mely bárhová szóló levélpostai küldemények és postautalványok, továbbá csak a belföld­ re, Ausztriába, Bosznia* Hercegoviméba, vagy Németországba szóló pénz és csomagkülde­ mények felvételével, továbbításával és leadá­ sával, valamint postatakarékpénztár! ügyletek közvetítésével van megbízva. A borbehozatal csökkenése. A múlt évi szüret borbehozatalunk állandó csökke­ nést mutat Az október l-töl február végéig terjedő öt hónap alatt ugyanis a statisztikai hivatal kimutatása szerint csak 214 294 hek­ toliter bort és mustot hoztunk be az előző év ugyanezen időszakában behozott 316,059 hektoliterrel szemben, A Csökkenés tehát 101,765 hektoliter, vagyis több mint 32*«, — Ezzel szemben ugyanezen öt hónap alatt borkivitelünk 661.386 hektoliter volt az előző évi 717 029 hektoliterrel szemben. — A ki­ vitelnél is mutatkozik lehat némi csökkenés (55,643 hl.) Ez azonban aránylag jóval cse­ Romániában 75, Portugáliában 70, Oroszor­ szágban 62** az analfabéták száma. A hadsereg, mely annyi pénzt von el tőlünk, annyit emészt fel az állami költség­ vetésből, hogy kulturális kiadásokba csak ke­ vés juthat, szégyenkezve vonulhat föl. Olt vannak csak tömegével az analfabéták. Pedig meg lehet őket tanítani amit Márk Tódor, az egyik hadfi, az alább következő levelé­ ben is tanúéit. Kedves Anyám. hogy nemsokára haza most már, tudok irni anyámnak minden jót a behozatal csökkenése, a mennyiben a 8°/*-ot nem éri el; ez is csak a tavalyi gyenge termésnek tulajdonítható. — Tisztelettel értesítem, jövük. Magam írom is olvasni is. Kedves kíván fia: Márk Tódor. Mennyi érzés, mennyi önérzet van ebbefi az egyszerű levélben! Ej, a katonaság még mindig elzárkózik az analfabéták tanítá­ stól, nem akarja szervezni a katonai-taniió állásokat, pedig az államnak alig kerülne egy pár ezer koronájába. Hogy mit jelentene a katona-tanitói állások szervezése, csak arra utalunk, hogy a katonaságtól hazajött embe­ rek egész életében meglátszik az, hogy ka­ tonák voltak, rendhez, figyelemhez, követ­ kezetességhez szoktak s ha ezek mellé a betű ismerete is járul, akkor, egy-két évtized alatt egy-egy elmaradt falu külsőképe is megváltoizk Urhölgyeink szives figyelmét felhívjuk a lapunk 4-ik oldalán levő „Rusznyák**féle hirdetésre, mely hélről-hétre újabb divatuj- donságokat mutat be. Katonai lövésztanfolyam. A .szécsé­ nyi Iparos és Kereskedő Ifjúság Köre* állal létesített katonai lövész tanfolyam első féléve befejezéséhez közeledik. A tanfolyam hallga­ tói május hóban a bgyarmati katonai lövő terén éles töltéssel va'ó lőgyakorlatra vezényeltelnek ki. Ezen gyakorlatok befejezésével junius hóban fog megtartatni a tanfolyam záróvizsgája. Eteti vizrga dijlövészetlel van egybekötve a melyen a tanfolyam résztvevői­ nek alkalom fog adatni, hogy képzettségük­ ről és előhaladoitságukról bizonyságot le­ hessenek. Ezúton is felhiviinak a tanfolyam hallgatói, hogy a vasárnapi gyakorlatokon teljes számban és a pontos időben jelenje­ nek meg mivel a tanfolyam befejeztével min­ den egyes hallgató bizonyítványt kap a mely bizonyítvány alapján a m. kir. honvédelmi minister úr által kibocrájtott rendelet értel­ mében a tanfolyam hallgatói azon kedvez­ ményben részesülnek, hogy tényleges katonai szolgálatuk befejeztével utolsó évi fegyver­ gyakorlatuk elengedtetik. A tanfolyam helyi bizottsága. Veszteséggel dolgozó szövetkezetek. A vidéki fogyasztási szövetkezetek most pub­ likálás alá kerülő zárszámadásaiból ismétel­ ten kitűnik, hogy a szövetkezeti boltoknak nagy része, melyeknek alapítását a különböző központok — a közszükseglet teljes hijjával — még mindig teljes erővel hajszolják, egyáltalaban nem életképes^ hogy nagy ré­ szük a szövetkezet tagjainak nemcsak hogy előnyöket nem nyújt hanem igen gyakran jelentékenyen megkárosítja őket. A vidéki szövetkezetek egész soránál vesztesscggél zárul a lefolyt esztendő mérlege. A legköze­ lebbi napokra összehívott közgyűlések közül a következő szövetkezetek közgyűlésének napirendjére van kitűzve „a veszteség fede­ zetéről való határozathozatal* Galpéteri, Bereg arabás, Tiszasalamon. Rafajnaujfalu, Alcsút és vidéke. Csap. Feketekőrös, Csikszenttamás. A felsorolt szövetkezetek valamennyien a Hangya kötelékébe tartoznak. Mindezeket hiába írjuk, követeljük a sajtóban. A süket fülek nem hallják. Meg kell elégednünk, azzal, hogy három ember, Katona Béta Arkay Kálmán és Emhő Gyula vállalkoznak a nagyszerű feladatra, hogy az öt félmillió Írástudatlanok számát apasszák. öivendünk szívből, hogy a közel jövő­ ben Árkay Kálmán az utcaseprőknek is nyit tanfolyamot, Bárczy * István polgármester készséges hozzájárulásával. A köztisztasági hivatal igazgatója, Valló Alfréd, ad minden­ ben megfelelő, példás helyiséget. De milyen más volna az az öröm, ha hire jönne, hogy az állam a maga súlyával, költségvetésével mindenütt az országban, fő­ leg Máramarosban, ahol száz ember közül csak huszonhat ismeri a betűt, százezreket áldoz e célra. Az Országos Népoktató Egyesület lelke­ sedése az egekig érhet, Őt támogathatja a jó ügy iránt érző polgárság sok sok fillérrel, ám mindez keveset lendít egy olyan húsz­ millió lakosságú országban, a melynek több mint egynegyedrésze felnőtt, mint a fű s az állattól abban külömbözik, hogy beszél és gondolkozik. Persze, sötéten gondolkozik. Vetési Jenő. �17. SZÁM. SZÉCSÉNYI HÍRLAP Rendelet a mészárosokról. A földmivclésügyi miniszter körrendeletét adott ki s ebben a közegészségügy megóvása érdeké* ben úgy intézkedett, hogy a husvágással és elárusitással foglalkozó egyének úgy a vágó* hidakon, mint a kimérések alkalmával könynyen mosható világos szinü ruhát tartoznak viselni. Továbbá elrendelte a miniszter azt is, hogy a húst csak használatlan tiszta fe* hér papírba szabad csomagolni, és az üzle* tek falait sötét vagy vérszinűre festeni szin­ tén tilos. 300—1914. végrhsz. Árverési hirdetmény. ÁPUL1LIS 24 60 fill. ár­ verés kit. díj erejéig Ságujfaluban leendő meg­ tartására 1914. évi május hó 11-ik napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzetik és ahoz lapított költségek és 2 korona a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c 107és 108. §-ai értelmében szükség esetén becsáron ezek javára is elrendeltetik. s jár erejéig 1913. évi oct. hó 16-án fogana­ tosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2100 kor.-ra becsült követke­ ző ingóságok, u. m: 1 tehén,* 1 kocsi 1 vetőgép stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1913. évi V 478 1 sz. végzése foly­ tán 1000 kor. tőkekövetelés, és eddig össze­ sen 88 kor. 06 fill.-ben biróilag már megái- Eladó ház. Szécsényben a Király-utcza sarkon álló „Volenf-féle ház szabadkézből eladói Továbbá 4 hold szántóföld és 1 hold szőlő (a Donner-féle gőztéglagyár mellett) eladó. Értekezni lehet: Volent Lajos tulajdonosnál, Ludánybarrf Kelt Szécsény, 1914. április hó 22-én. kir. bir. végrehatjó. LX. t.-cz. 102. § értelmében ezennel közhírré képviselt Dietz Béla és neje javára 1000 K. két szoba, konyha és hozzátartozókkal kiadó. Bővebbet a kiadóban. alulis el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégitési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében a Fő-utcán egy bolthelyiség, Szécsényben, készpénzfizetés melett, a legtöbbéit ígérőnek, Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi teszi, hogy a szécsényi kir. jbiróságnak 1913. évi Sp. I. 181'3 sz. végzése következtében Dr. Gutfreund Emil szécsényi ügyvéd által Bérbeadó ház. Üzleti álványok, pultok, kirakat-ablakok, ajtók, eladók. Deutsch Sándornénál, — Szécsényben. Édes tejszínből készült tea-vaj- és félementháli sajt (Sséceónyl gyártmány) előszoba*, egy szobi-, konyha-, kamra- apható: Schlesinger A, Fia cégnél és pinczéböl álló udvari lakás kiadó! SzóoBényben. Kiadó; lakás. K S'.éc<ényben, a városháza épületében 1 FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA, ÚRI- ÉS NÖI-DIVATÁRU KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szécsény, Hógradmegye. Telefon 117. Értesítés. Telefon 117. * Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy Balassagyarmaton a Ecitovssky-úton a Schwarcz Mór-féle telepen, a vasútállomás közelében, cementárú*gyárat*, mész- építkezési anyag kereskedést nyitottam. JRaftttáron tartok : elsőrendű portland-, román- és beoc«ini cementet, elsőrendű darabos- és oltott meszet, a felső gallai- és dorogi telepekről, carbolineum kálránylemez, kátrány bőr- és izoláló lemezt, stukatur-nád, gipsz, telőcserép, müpalát, továbbá cementlapok, cemenlcsövek, kútgyürűk, etelővályuk, csöpögtetők, stb. az építészeti szakba vágó anyagokat nagyben és kicsinyben. Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy bármely más céggel felvehelem £ versenyt, ennek folytán kérném szives jóindulatával, szükség esetén nagybecsű bizalmával megtisztelni szíveskedjen. Kiváló tisztelettel S* • GAKSEL MÁRTON. «♦ 4 ISTVAN Telefon: 123. sz. élővirig-üalete Telefon: 123. sz. LOSONCZ, Rákócxi-utoxa 18 sz. ízléses munkáért többszörösen első díjjal kitüntetve. MŰKOSZORÚK- ÉS SZALAGOK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON TARTATNAK. Helybeli megrendelések i lapunk kiadóhivatalában. Soproni cserép lerakat. „Eternit-pala árusítás. Dús választékú raktárt tart i érő- és fakoporsókból, gyászkoszorúkból és az összes temetkezési cikkekből. �17. SZÁM ÁPRLILIS 24. SZÉCSÉNYI HÍRLAP RUSZNYAK DIVATÁRUHÁZÁBAN BUDAPEST, KIRÁLY-UTCA 21. SZ. Az új faconu tavaszi kosztümök megérkeztek Telefon 102— 99. Legújabb divatlapot ingyenI ■. :/í. •J.x - 91. ábra. Sikkes séta costűm, legujab angol vagy divatos sima kelméből, a kabát selgembéléssel, ára K. 40— .... K. 45 — 93. ábra. Sikkes séta costűm, sima divatkelméből, a kabát selyem béléssel, ára .................................... K. 50 — 94 ábra. Lűszter kabát sikkes szabású, hímzett moaré selyem gallérral, fekete-, tegett-, barna-, szürke- és pezsgő színben, ára . .... ... ................ K. 16.— 95. ábra. Lűszter kabát, chiné selyem gallér és paszomány gcmbdisszel, fekete-, tegett-, barna-, szűrke, drapp és pezsgő színben, ára .... - ......................... _ ............ K 20- 92. ábra. Igen kedvelt szabású séta cosztűm, finom divatkelméből, a kabát selyem béléssel, ára Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00877.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_04_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-04-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 17. szám (1914. április 24.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2f1d71bd42c9f652a64878953096990b.jpg 4eff7b153385e915ae7c1b744c9d483e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5acc1cb7d95ddbf3b0ebe7112becfdc2.pdf 11b2d50e213404e741e23593d719e755 PDF Text Text VI. ÉVFOLYAM SZÉCSÉNY, 1914. MÁJUS I. 18 SZÁM. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI Ak: Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona Negyed évre 2 korona Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Dr. Scitovszky Béla, kerületűnk országgyűlési képviselőjének a parlamentben tartott beszéde. T. házi (HalljukI Halljuk!) Az egész képviselőháznak, valamennyi képviselőnek egy kötelességünk van és ezen kötelességün­ ket legjobban a költségvetési vita során ér­ vényesíthetjük. Ennek során tehetjük higgadt Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkalárs: KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. tősen tájékozatlan. EJyről van tájékozva a nagyközönség ésta közvélemény, s ez meg­ nyilvánul egy sóhajban, amely kimerül ab­ ban a panaszban, hofcy túlságos magasmérvünek tartja a községi pótadói. De méltóztassanik megengedni, ez a községi háztartásoknak csak egyetlen egy szímptomája, azonban .semmi esetre sem le­ het az a kizárólagos ,klap, amelyből a köz­ ségi háztartások kritikai bírálatánál kiindulni és komoly megfontolás tárgyává az ország­ , kell és lehet. j . Az ál|aianos közigazgatási reformon kí­ nak közállapotait és jelölhetjük meg az or­ szág közállapotainak javítására, fejlesztésére, vül bizonyos aktualitást ad e kérdés felveté­ előbbrevitelére és igen sok esetben taláh nr- sének a statisztikai , hivatalnak 1913-ban . voslására is a helyes utat A magam részéről megjelent egy adatgyűjteménye az 1908. évi ezen kötelességemnek a költségvetés** általá­ községi háztartásokról* Ez igen érdekes érté­ nos vitája során kívánok eleget lenni. Itt egy kes munkálat, amely a téren hézagpótló. oly témát kívánok felhozni, mely ebben az Magam is jóformán niajdnem kizárólagosan országgy ütésben tatán még érintve sem lelt ezen statisztikai adatok tanulságaira kivártok és a mull országgyűléseken sem hallottunk felszólalásom során Szorítkozni és ezek adjak ezen téma felelt érdekesebb és nagyobb vi­ a kiindulópontokat, amelyek fettétieuül ízüktát (Ljalljpk! Halljuk I) . Ma olt állunk a nagy közigazgatási re­ 'háztartásunk reformját alaposan akarjuk és b * ,< formnak küszöbén. Ennek az. országg)ülés­ óhajtjuk megvalósítani. De mielőtt magára a szorosan vett köz­ nek valószínűleg kizárólagosán a törvényha­ tóságok reformjavai lesz csak alkalma fog­ ségi háztartás rendjére áttérnek, méltóztassék lalkozhatni és igy Heti, lerjrszktdhetík majd megengedni, hogy egy igen rövid történelmi ki az általános közigazgatásnak miidc.ii egyes visszapillantást tehessek. Ne méltőztapsanak megijedni attól, hogy a XII. és XIII. száza­ terrénumának másik nagy részével, a közsé­ gek ügyének reformjával, ez országgyűlésnek dig kivártok visszanyúlni, de igyekezni fogok minden valászinüség szerint mar c>ak azon atl a korszakot, amely a jelenlegi időt az okból is, imri az időből kifogy, nrhezen lesz akkori időtől elválasztja, gyorsan . áthidalni alkalma bővebben^/ogialkozni. Nem is tarta­ A teljesség okáért azonban szükséges, hogy nain helyesnek, tatán tapintatosnak sem, ha én a közigazgatási reformnak a (Örvényható- ösme'jük, miféle fázisokon ment tulajdonké­ pen keresztül a községek háztartása, és mi­ sigokra vonatkozó részével kívánnék a jelen pillanatban foglalkozni, de helyénvalónak tar­ tom, hogy a községek reformjavai foglalkoz­ lyen időszaktól kezdve lehet tulajdonképen községi háztartásról beszélni. A középkorban az önkormányzati jognak bizonyos fokú gyakorlatával kizárólagosan zam. Hiszen lehetetlen a községi icfoimol egy beszéd keretében kimeríteni; hiszen maga az anyag oly hatalmas, oly nagy, hogy a vele való kísérletezés egy beszéd keretében * majdnem a lehetetlenséggel volna határos. Ezért témámul a községi reformnak legfon­ tosabb részét, választottam ki. a mely alapja uilajdonké^ii a megoldandó reformnak és ez a községek háztattasanak az ügye. (Hdijuk! Halljuk!) Előre kell boc>álanom, hogy az az anyag, csak a városokban találkozunk. A falusi köz­ ségek legtöbbjében a fejlődést a földesül tói való függés jellemzi. A Jalusi községekkel és azoknak csirájával tulajdonképen a XII. és ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint. A szükségletek fedezése teljesítve látszott a közös birtokoknak előbb röviden vázolt hiva­ tásával. Ez időben a községi feladatok csak igen csekély részben állottak a helyi érdekek gondozásából, mert túlnyomó nagy részben magasabb érdekek kielégítésében és felsőbb ■ parancsok teljesítésében állottak. A fejlődést első ízben a tatárjárás zavarta meg. Az Anjou-ház alatt egy kis fellendülés tapasztalható, de a török hódoltság ezen a téren ismét csak pangást okozott. A községi élet fejlődésének első komolyabb lendületet Mária Teréziának 1767-ben kiadott Urbáriu­ ma adott; leglüzetesebben foglalkozik azon­ ban a községi élettel általában az 1839. évi IX. L-cikk. Itt már oly rendelkezésekkel ta­ lálkozunk, amelyek költségvetésekről, száma­ dásokról szólnak, sőt már az adózás módjai­ ról in. Teljesen uj helyzetet teremtett, jobban mondva teremtett volna a községi éleiben az 1848rik. évi DL L~c_. a. mely a jobbágysággá felszabaífiVín. az u(, modernebb Magyaror­ szágot é téren is megakarta alapozni. A köz­ ségi önkormányzat mindenesetre nagyobb önállóságot és helyi szervei révén nagyobb hozzáfüződést nyert volna a törvényhatósá­ gokhoz, hogyha mindjárt 1848-baii a törvény­ hatóságok ellenőrzése alá helyeztetett volna. A természetes fejlődésnek ez az útja azonban a: igen jól ismert események következtében ne nem következhetett és a megindult szép fejlődés lehetőségében nagy zökkenés állott be. Az alakulás nehézségein egységes veze­ tés nélkül kellett átesni és bizonyára innen vannak azok a szélsőségek, amelyek a köz­ ségi háztartások viszonyain és állapotain ma is észlelhetők, a 40 éves egységesítő törvény­ hozási munka és joggyakorlat dacára is. Az 1848-as törvényhozásra következett tényleges rólagos közös földhasználat mellett, az egyé­ ni tulajdon és az ősfogtalas címen birtoko t kormányzat 1849-ben megalkotta az u| köz­ ségi törvényt, amely azonban életbe léptetve sohasem lett. 1851-ben a községi szervezet újabb szabályozást nyert, de ez niég az álta­ lános elvi megállapodásig sem juthatott. A részleteket végre az 1859. évi április 24-iki földek melleit az adománybirtok lép eiőterbe. Ekkor keletkeznek a királyi és egyházi ura­ pátens hozta ítteg és ez képezi — bár mó­ dosult alakban — alapját községi háztartá­ dalmak mellett földesúri községek, jobbágy­ ős nemesi népességgel, kik évről-evre a kö­ zös földeken sorshúzás utján osztozkodnak. sunknak ma is. XIII. százaookban találkozunk, amidőn kizá­ Különös a pátensnél, hogy Jellemző mar itt, hogy ami községi közszük­ a háztartás külső keretet meg vannak ugyan állapítva, de nincs megjelölve annak tartalma, nincs megszabva, hogy az iskotaügy, a köz­ háztartásnak ; talán kevesebb tekintetben él­ séglet volt, azt is itt ezekből a közös földek­ ből .ugyancsak sorshúzás ujtán juttatták a köz­ egészségügy, a közlekedésügy. a szegény *el ­ látás terén mely leendők azok, amelyeknek vezői. de minden körülmények között e ház­ tartás anyagi részének viselői. Sok tekintet­ szükségletek fedezésére. Ez a rendszer alig változott a századok­ elintézése a községekre háramlik és melyek azon az ügyek, amelyek a község gondozá­ ben, amit előadanbó vagyok, az újság hatá­ sával birhaL Nem keresem benne a szenzá­ ra kiterjedő folyamat alatt és tárlóit addig, a sát igényelhetik. Az 1871-iki XVIII. L-cikk jórészt a pá­ ciót és igy az újság annyival is inkább hal­ hat, mert ezzel a kérdéssel — Őszintén szól­ nem melyet felöfélni kívánok, meglehetősen szá­ raz. de semmi körülmények közt sem érdek­ telen. Hogyan lehetne érdektelen reánk, kik jóformán mindnyáján tagjai vagyunk egy ilyen va — igen kevesen foglalkoztak és maga a nagyközönség és a közvélemény is meglehe­ mig a töldesúri birtok a jobbágybirtoktól el választatott és mig a jobbágybirtokok fle nem oszlattak. Régi törvényeink községi feladatokról, községi szükségletekről nem emlékeznek meg. tens intézkedéseit vette át a változott viszo­ nyok közé. Az 1887-lki XXII. t-cikk a köz­ ségi életnek napjainkban is érvényben lévő jogszabályait alkotta meg. �18. SZÁM. SZÉCSÉNYI HÍRLAP Ez, t. ház, 700 évnek története a községi háztartás körére való vonatkozásban; ez a hiányos hangú skala, amely évszázadok le­ folyása alatt mai réndjéhez juttatta községi háztartásunkat. 1886 óta a mai napig 28 év telt el. Ez a 28 év Magyarország fejlődésé­ nek és felviragozásának talán legszebb kora. Nézzük meg, hogy Magyarország fejlődé*! korában e törvényünk miképen felelt meg azon várakozásnak, amelyet a törvényhozás annak idején hozzáfűzött; nézzük meg, mi­ képen illeszkedett bele a praktikus és fejlődő élet korlátái közé (Halljuk I Halljuk I) A Községeknek a háztartásra vonatkozó jogait és teendőit illetőleg az 1886. évi XXII. i.-cz. a következőket tartalmazza. A község rendelkezik a község vagyona felett; községi adót vet ki és hajt be; gondoskodik a köz­ ségi utakról és egyéb közlekedési eszközök­ ről; kezeli a mezei, tűz- és közrendészefet es a szegény ügyet; gondoskodik községi is­ kolákról és más rokonintézetekröl és általá­ ban mindazokról, amiket a törvények akár mint passzív, akár mint tényleges leendőt, feladott illetékességi hatáskörébe utaltak. Ezen teendők szempontjából a jelzett törvény a községeket két csoportba osztja. Az első cso­ portba tartoznak a nagyközségek, amelyek a jelzeit feladatokat saját erejükből képesek végrehajtani, a második csoportba pedig a kisközségek, amelyek csak más községekkel szövetkezve, társulva, képesek a törvény ál­ tal rajuk rótt kötelességeket teljesíteni. _ .— A gyakorlatban ez nem történt a tör­ vény szavai szerint, mert az igazgatás külön­ böző ágaiban a törvény áltat rájuk rótt teen­ dőket a községek kategóriájukra való tekin­ tet nélkül mind a saját költségükre teljesí­ tették, nagyközségek ezenfelül azonban az ahalauos közigazgatási leendők végzésére tartanak fenn külön személyzetet Ma felvetődött az interkommunális köz­ ségek ideája, és hallottam azt a felhangzó panaszt is, hogy a jelenlegi törvény nem adott arra módot, hogy ezek keresztűlvihetők legyenek a községek egyesítése, szövetkezése, szervezése utján. A ma életben levő törvény I. § a megadta ennek a lehetőségét, de az elmúlt 28 esztendő, úgy látszik, ennek nem kedvezett, mert hiszen az élet eltért a tör­ vény intencziójatól és a községek csoporto­ sítását nem a hatáskörükbe utalt valamennyi kötelezettség teljesítésére vonatkoztatta, ha­ nem specziálisan csak az általános közigaz­ gatási teendők ellátását tette a megkülöm- böztetés alapjáva. Talán felesleges is említenem, hogy a * törvény kötelezi a községeket, hogy évenkint leltárt állítsanak össze, költségvetést, száma­ dásokat készitsenek. Mindezek elkészítésére az elöljáróság, elfogadására a képviselőtes­ tületek hívatottrk, az ellenőrzés és ezek vég­ leges jóváhagyása pedig a törvényhjtósagi közgyűléseknek van feutanva. Első kardinális kötelessége a községek­ nek, hogy tartoznak vagyonukat jövcdelmejöleg kezelni és községi szükségleteiket en­ nek jövedelméből fedezni. Jól tudjuk azon­ ban, hogy nagyon kevés község van Magyar­ országon, amely meg tud élni törzsvagyonából, és igy törzsvagyonának jövedelmezősé­ gén kívül más anyagi erőkre is kell támasz­ kodnia. A törvény a községeknek háromfelé kategóriájú adóztatást enged meg. Megadóz­ tathatok az összes községi lakosok, megadóz­ tathatok a földbirtokkal bíró községi lakosok megadóztathatok a földbirtokosokat és a bá- nyalulajdonosokat leszámítva, a többi köz­ ségi lakosok. ' Nem érdektelen, |. ház. hogy az 1886 után következő törvény hozások milyen fela­ datokat állítottak még, a községek elé, nem­ csak amiket nekik teljesíteniük kell, hanem a felmerült szükségletek fedezéséről is a köz­ MÁJUS 1. a községeknek. Ennek a községek számára államilag az í rend, amelyet felügyeleti, el­ lenőrzési áttekinthetőség!' szempontokból va­ ló előnyeire részletesen talán felesleges is kiterjeszkednem. Az az egy bizonyos, hogy csak egységes rendezéssel nyerhet a kor­ mányzat a községi háztartások felett olyan siknak túltág az a keret, amely l»e bek én yszeritették. Ez a hiba mindig fenn fog állani, amíg* országosan, egységesen nrm fog ren­ deztem! e kérdés es kötelezőleg nem fog áttekintést, amelynek tanulságait levonva* azokat értékesítheti, de mindez csak akkor lesz lehetséges, hogyha ez az egységes ren­ dezés országszerte keresztül lesz vive. Igen sok községnél a haladó kor, sőt év­ tizedek alig hagynak nyomot a háztartás költ­ ségeinek összeállításában; csak a végössze­ gek jellemzik a kort és a fejlődő igényeket, a részletek mindig távolabb és távolabb ál­ lanak a való állapottól, az igaz éleitől, a való­ ságtól. Ezt, ha nem is teljesen az ellenőrzés hiányának, de mindenesetre az ellenőrzés la­ zaságának kell tulajdonítanunk. A törvény­ hozás, vagy a törvényhatósági közgyűlés kép­ telen mélyebben beletekinteni a községi ház­ tartások rendjébe és az a hosszadalmasság, a mely ezzel a procedúrával jár, csak hátrányára szolgál a községi háztartásnak (Ugyvan I) Egy két érdekes statisztikai adatot leszek bátor felemlíteni, amelyeknél — bár ez bi­ zonyos ellentétnek latszik, mert hiszen a mi statisztikai hivatalunk, amely annyira kiemel­ kedik a maga jártasságával, Ogyességévél és szaktudásával, a rendelkezésére álló adatokat és az anyagot mindenkor a legrövidebb ídőu belül szokta feldolgozni — amelyeknél, mon­ dom, azt látjuk, hogy az 1908. évi községi háztartások rendjét és számadásait a statisz­ tikai hivatal csak 1913-ban adta közre, szó­ val körülbelül öt évre volt szüksége, amig ezt42 óriási nagy anyaghalmazt össze tudta áliitaní. Meg vagyok róla győződve, t ház. hogy itt sem a statisztikai hivatalban kell a hibát keresni, .hanem a községek számadá­ sában. Erre bátor vagyok néhány példát is felhozni, amelyek állításomat kétségen felül igazolni, bizonyítani fogják. (Halijuk I) Az 1908. évi községi számadások közűi az 1910. év végéig még mindig törvényható­ sági felülvizsgálat alatt állott 1219, egyálta­ lán nem készült el 18; az 1911. «év végéig még törnényhatósági felülvizsgálat alatt állott 248 és nem készüli el 2. A számadások több évre visszamenőleg nem voltak meg 33 köz­ ségben, a legújabbak elveszlek 77 községben, a régiek pedig 105 községben. Ezekből is méltóztatnak tehát látni, hogy a hibákat a felügyeletnek és az ellenőrzésnek lazasága okozta, s ilyen körülmények között valóban csak a legmelegebben üdvözölhetjük a kormánynyilatkozatból megtudott azt a re­ formtervezetét a mélyen tisztelt belűgyminister urnák, amely a községi háztartások felül­ vizsgálatának rendjét és ellenőrzését a tör­ vény liatósági közgyűlés hatásköréből kivéve, egy újonnan alkotandó fórum, nevezetesen a járási bizottságok, vagy járási tanácsok elé kivánja utalni. T. Ház ! Hiányossága ennek a törvény­ nek, amelyet kritikám tárgyává teszek, hogy a felsorolt Ogyágazatokat a községi ügy ke­ reteibe utalja ugyan, de annak a minimális határnak megállapítása nélkül, ameddig min­ den köz-ég egy bizonyos telje»itményre kö­ telezendő. Súlyos hátrányként nehezedik a községi háztartásra az is, hogy a községek kötelessé­ gei. amint bátor voltam már fölsorolni, a tör­ megállapiltatni nem külön vármegénként, ha­ nem országosan, átlagosan kell alkalmazniok vénytárban nem egy törvényben, hanem kü­ lönböző helyeken, szétszórtan vannak részle- ségeknek kellett gondoskodtok. Itt van mindjárt az 1886: XXXVIIL t.-c., amely kö­ telességévé teszi a községeknek, hogy ahol más iskola nincs, községi iskolát kell léte­ síteni és e címen 5 százalék pótadót, mint uj adót enged. Az 1884* XVII. l.-c iparostaiionci»kulai célra 2 százalék pótadót enge­ délyez. Az 1891: XV. l-c. a kisdedóvodák részére 3 százalék pótadót engedélyez; az 1894: t.-c. a mezőőrök tartása és a kötelező faiskolák részére ugyancsak tetemesen meg­ terhelte a községeket. Az 1890: 1. l.-cz. a közmunka terheinek bcállitásával, azonkívül az u. n. vicinális csoportok létesítésével me­ gint tetemes költségeket tolt a községek vállaira. Az 1888. XXXI. l -c. a helyiérdekű vas­ utak építésénél is nagymérvű anyagi támo­ gatást engedélyezett a községek terhére, s ezen anyagi támogatás lehétőségét a közsé­ gek eleg alaposan ki is használtak. A sze­ gényügy ellátása köluégeiqrk szaporítására az 1898. XXIV. t.-c.-nek különösen 8. §-a óriási terheket rakott a kö;ségek vállaira,— hogy egyebet ne emlijsek, a hét éven felüli, elhagyottnak nyilvánítóit gyermekek tartás­ dija címén. Végre a község egyetemét vagy a községi lakosok bizonyos csoportját érdeklő kiadások fedezésére számos község, a köz­ ségeknek körülbelül 56 százaléka a községi pótadón kívül w*g ina^ele ciiílen .is meg­ adóztatja a lakosságát. Végűi regi szokásjog alapján, ehhez sorolhatü különleges megter­ helése a községnek a hiifelekezetcknek támo­ gatásában nyilvánul meg. Hozzájárulnák az 1908-ban bizonyos tekintetben megenyhült és megkönnyebbitelt terhei a községeknek, amelyek vonatkoznak a közegészségügyre. Bar a közegészségügy állami feladatnak volt minősítve már az 1876. XIV. t.-cikkben is, mégis az egész közegészségügy ellátásának költségeit a községeknek kellett viselmök. 1908-ban a körorvosok fizetését az állam ár­ vállalta ugyan saját budgetjének terhére, de még ma sincs keresztűlvive az a gondolat, az az elhatározás, amely a törvényhozás azon kijelentésében nyilvánul meg, hogy a köz­ egészségügy állami feladat, mert még ma is meglehetősen súlyos költségek terhelik a köz légeket ezen a címen ; hogy egyebet ne em­ lítsek, a bábák, halotlkémek fizetése, a himlő elleni védekezés, részben a fertőző betegsé­ gek terjedését megakadályozó intézkedések költségeinek a viselése, a községi és köror­ vosok személyi pótlékai stb, stb. T. ház! Mit állapíthatunk meg az itt elő­ adottakból ? Az első, ami szembeötlő; mindenesetre az. hogy az előirányzatok «s s/ám. dá:ok öftszeallitásának rendje és módja varmegyén­ ként igen küknböző. A község szó nagyon heterogén egységeket foglal magában, a kul­ turális, gazdasági és a vagyoni erők legelté­ rőbb fokozatait. Az egyiknek tú szűk,*a má­ �SZÉCSÉNYI HÍRLAP 18 SZÁM. telve, holott az egységesítésre nagy szükség voln i ott, ahol a háztartás rendje szabályoz­ va van s hol a községek által igénybevehelő segédeszközök maximális mértéke is megvan jelölve. A községi jogok és kötelességek, a jövedelmek és terhek szembeállításának hiá­ nya, oka a községi háztartás nem egy fogya­ tékosságának. Bizonyos következetlenségek épen abból erednek, hogy a községekkel szemben tá­ masztott kívánalmak s-a község rendelkezé­ sére bocsátott anyagi erők nem együtt s nem egyszerre mérlegeltettek. A községi reform­ nak a jelenlégi törvény ezen hiányait feltét* lenül pótolnia kell. tízek után az általános kifogásaim után méltóztassanak megengedni, hogy mo<t a cmlitettem volt, három főkategőriája lehetsé­ ges a pótadózásnak; ők mégis olyan lele­ ményesek és találékonyak voltak, hogy nagy­ jában tízféle módon vetettek ki községi pót­ adót. Nem akarom ezt a variációt és kom­ binációk a t- báz előtt részletezni, de mond­ hatom. hogy az ígeu érdekes és tanulságos jelensége háztartásunk rendjének. De az is tény, hogy községeinknek túlnyomó nagy része — 92 százaléka — a pótlékodra ki­ jelölt összes adóalapjainkat megadóztatta, azon' községek pedig, amelyek ezt igénybe nem vették, 8 százalékot képviselnek. A pótlekolásuak ezenfelüli többi különböző mód­ ját a községeknek 52 százaléka vette igénybe. Az egyes állami adók érdekeltség szerinti póllékolása igen szórványos, j— mint az előbb ténylegesen, szorosan vett községi háztartá­ sokkal foglalkozzam. (Halljuk I Halljuk I) Be­ szédem további folyamán kiterjeszkedni kí­ vánok a községi pótadódásra, a Icözségi be-’ említett adatokból is kitűnik — úgy, hogy a gyakorlat, az ' élet túlemelkedett a törvény korlátain. 1 vételekre és kiadásokra, ’a községi alapokra és ezzel kapcsolatosan a községeknek külö­ pontok is irányitolták a községek elöljárósá­ gait, de az tagadhatatlan, hogy az egységes kivetési mód a köz érdekének is jobban megfelel és ezt a tanulságos tapasztalatot is mindeneseire érdemes lesz a községek re­ formjánál figyelembe venni. De térjünk moh át, t. ház, a községi nösen közjótékonysági működésére, a községi* vagyonba és adósságokra és legvégül csak érinteni kívánom a közbirtokossági vagyon kérdését (Halljuk I) Mielölt azonban ezekre rátérnék, tájékoztatásul egy-két rövid szám­ adatot kell előre.', hocsájtanom arról, hogy Magyarországon hány kis- és hány nagyköz­ Lehet, hogy itt bizonyos kényelmi szem­ pótadózásnak egy 'igen érdekes témájára, amely a nagyközöniéget leginkább érdekli ség van és hogy ezek a községek lélekszám-. kategória szerint mikepep csoportosulnak. (Halljuk I) és talán az egész községi háztartás rendjé­ ben az egyedüli^ anielyet ismerünk és ez a községi póUdókülcs1 magassága. E részben Magyarországon van 2100 nagyközség és 10 318 kisközség. A nagyközségek 80 szá­ zalékának I—5000-ig terjed a lakossága, egyhirmadaiiak pedig 1—2000-ig. Ezen or­ szágos átlagok a kővetkező szélsőségesei ta­ élég megnyugtatók volnának az adatok. Ha az országos átlagba^ tekintjük azokat, akkor karják. A ininimun a nagyközségeknél a lélekszamot* illetőleg 3—5000-ig, a maximum, amelyet Békéscsaba képvisel, 42.000 lakoson felül van. Kisközségeink egyharmad részének 500 nál kevesebb lakossága van, háromne­ gyed részének pedig jOOO-nél kevesebb a lakossága. A minimum in százon alul van, a maximum 10.000-en felül. Szükséges volt ez adatokat megemlíte­ nem az^rt, mert beszédem további folyamán az átlagokat országosan fogom felemlíteni és némely ^vonathozásban különbséget kívánok tenni a nagy- és kisközségek között, úgy hogy ezen adatok említésénél a t. háznak megle­ gyen a kellő tájékozása; ezért tartottam szük­ ségesnek e számadatokat bevezetőleg meg­ említeni Áttérek most, t. képviselőház, a községi lékot leltek ki a községi pótadók; 1908-ban a községi pótadók országos atlaga 46 4 szá­ zalékot lett, tehát maga a pótadó kulcsa ezen pótadózásokra. A községek, ha vagyonuk jövedelme szükségleteik fedezésére nem elegendő,-^ tör­ vény szerint pótadót vethetnek ki. Tatáit nem érdektelen, ho^y mixépen alakul községeink­ ben a pótudózás rendje abból a szempontból, hogy hány, jeözségünk volt kény telén pótadór szedni és községeink közül melyek vannak' abban az igazán irigylésre méltó helykelben,’J hogy községi pótadót nem szednek. 188kbg(v 1658 község rjem szedett pót­ adói, 1898-ban 859 és 19QB.-ban már csak 610. Nem > szedett tehát községi pótadót 1881-ben a községeknek 13 százaléka, 1908ban pedig, sajnos, a községeknek már csak 5 százaléka volt abban a szerencsés helyzet­ ben, hogy községi pótadót kivetnie nem volt szüksége. Ami a pótadózás módját illeti, a közsé­ gek elöljárósága a számadásoknak egész variáczióját és kombinációt állította be. Mint azt tapasztaljuk —''eltekintve az emelkedés­ től — hogy 1881 -Úeh órszágos átlagban 168 százalékot; 1898-^án pKftg íbáF 34*4 száza­ jelzett időszakban 16 8 százalékról 46 4 szá­ zalékra emelkedett. Ha a szélsőségeket te­ kintjük, a vármegyékre osztván fel az átlagot, az takarja Nagy-Küköliö vmegyének 9 1 szá­ zalékos községi pótadókulcsát, de viszont ta­ karja Máramaros vármegyének 83*4 százalé­ kos átlago* községi ‘pótadókulcsát is. Tovább boncolgatva a községi pótadó­ kulcs magasságát, rájövünk arra, hogy 1881ben a községeknek 86 5 százaléka 80 pn alul, 3 százaléka pedig 80-on felül adózott. 1908ban a községek 74*7 százaléka 80-on alul, 17 5 százaléka pedig 80-on fölül adó/otl. Ha az ember így né/iaz átlagokat, akkor, amint jeleztem, elég megnyugtatók volnának ezek. Azonban ha még jobban boncoljuk azokat, sokkal szemléltetöbben fejezik ki a tényleges állapotot a következő. adatok. A 30 százalékon aluli kivetéssel biveléssel bíró kö/ségrk aránya a már. jelzett időszakban 718 százalékról 17.4 százalékra szállt le, és a 30 százalékon fölüli, adózók számaránya 15 százalékról 74 8 százalékra emelkedett. Tanulságos és frdekes ,.a pófadóra vo­ natkozó adatokat a községek léfekszámával összehasonlítani. Figyelemreméltó jelenség, MÁJUS 1. natkoztatva már sokkal szembcszököbbek és sokkal rikítóbbak Nem szeretek szélsőségek­ ben mozogni, de * lehetetten elhallgatnom azokat a maximális pótadókat, amelyeket köz légeinknek nem tulnagy, de azért mégis elég nagy száma kénytelen fizetni. Ez abban a kis összeállításban amelyet szerkesztettem és abban a statisztikai műben, amelyre hivat­ koztam, bennfoglaltatik. Ez 1386 oly község­ ről emlékezik meg, amely 100—500 száza­ lékon felüli községi pótadóval van megróva Ezen községekből 100—150 százalékig adó­ zik 1012 község, 150—200 százalékig adó­ zik 252 község és hogy a végső adatot ve­ gyem 500 százalékon fölül adózik két község. Ez a két község: Krassó-Szörény megyében Ujasszonyrét, amely 540*4 százalékos pótadét fizet, Ungmegyében pedig Mezőhuta községe, amely 594 és fél százalékos pótadóval exceilál. Bár már ez Is igen magas százalék, mégis egy másik adatot is fogok állítani e mellé, s ez az, hogy 19O5*ben volt egy köz­ ség, amely ma már nem létezik, mert pusz­ tává változott át, amely 756 százalékos pót- adót fizetett. Tehát mégis három év alatt a szélsőségek is majdnem 200 százalékos dif­ ferenciát mutatnak. Népességi kategóriákra osztva ezeket az aoatokai, 1061 község, amely 100 százalékon f±101 fizet községi pótadót, bir 1000 lakossal, 317 községnek lakossága 1000-től 5000-ig terjed, hét község lakossága pedig 5 és 10.000 között van és egy oly község, amely 100 százalékon felül fizet pótadót, bir 10.000nél több lakossal. Ha szemügyre vesszük, hogy a pótadó­ kivetés ezen folytonos növekedésének mi az oka, árt találjuk, hogy az abnormrsan ma­ gas községi4 pótadónak nem mindig az az oka, hogy a község lakossága túl van ter­ helve, vagy hogy szegény, hanem hogy egy­ részt a községi és az állami teher körött nincs meg a helyes egyensúly, ami értendő akképen, hogy maga az államr adómegterhelietés iggn kicsi, tehát ha erre az alapra bizonyos pótlékolást kell alkalmazni, ez meg­ lehetősen nagy percentben jelentkezik, holott a reális életben a nagy percentben jelentke­ ző összegek gyakran meglehetősen minimális ’ összegeket is takarnak; másrészt hogy nin­ csen okosan vezetett községi gazdálkodásunk — és tulajdonképen ez a lényeges hidája a községek a szükségletek fedezésének kiegé­ szítéséről nem kellő időben gondoskodtak, úgy hogy a megosztható terheket is egyszerre varrták a községek nyakába és beruházási szükségleteiket is nem kölcsön utján kíván­ ták fedezni. Ez mindenesetre egy hiányossága gazdálkodási módunknak. Ezek a körülmé­ nyek bizonyos tekintetben enyhítik azt a sö­ tét képet, amelyet a felületes szemlélő talán a nagy pótadó-százalékokban felíCmemi vél. Ha tekintjük most a községi pótadózás effektiv, pénzügyi eredményeit, úgy azt látjuk, hogy a inig az állami adók 1881-től 1908-ig 24 százalékkal emelkedtek, addig a kivetett községi pótadő ugyanezen időközben 244 3 százalékkal emelkedett, 1908-barr a pótadó* hogy a nagyobb népességű községek csodá­ latos módon alacsonyabb községi pótadót « kivetés 53 millió koronát eredményezett, ami kénytelenek viselni, mint a kisközségek. Erre az állami adóknak körülbelül 55 százaléká­ nak felel meg. Kuriőzumkép azt is felemlítem, nézve jellemzők a következő adatok: 80 szá­ zalékon fölüli a pótadó a kisközségek 22 2 százalékában és a nagyközségek 11*3 száza­ lékában, 100-on fölüli pótadót fizet a kis­ községek 12*5 százaléka, a nagyközségeknek azonban csak 4*5 százaléka. Ezek az átlagolt* egyes községekre vo­ .hogy ebből a községi pótadóbői egy-egy-főre mennyi esik Magyarországon. 1881-ben a szélsőségek ezek voltak: 10 fillér és 3 koro­ na 50 fillér; 1908-ban pedig 50 fillér és 5 korona 30 fillér. Természetesen ezek a szá­ mok is nagy szélsőségeket takarnak. �SZÉCSÉNYI HÍRLAP 18. SZÁM A községi háztartás méreteinek növeke­ désére jellemző a községi bevételek és kia­ dások mérve. De itt természetesen a szük­ ségletek és a kiadások egyformán kellett, hogy növekedjenek, mert* községi háztar­ tásoknak költségvetés^ rendje azt kívánja, hogy csak annyit szabad kivetni, a mennyi épen szükséges, tehát ez á két adat egymás­ hoz viszonyítva körülbelül egyforma magas­ ságot mutat. J88l-ben a bevétel volt 34 mil­ lió, a ktadas 33 millió;' 1908-ban a bevétel volt 117 millió, a kiadás pedig 109 millió, tehat 27 ev alatt a bevételek 241 százalékkal emelkedtek. A kiadásoknak majdnem 50 szá­ zalékát községi pótadókkal fedezték községe­ ink és ezenfelül 12 százalékot más községi kivetésekből. T. ház! Eddig láttuk, természeteién csak vázlatosan, milyen módon és formában és menyit adóztak községeink. Nem lész tálán hiábavaló fáradozásom, lia rátétek uii tulajdonképen leglényegesess és érdekel mindnyájunkat, hogy az anyagi áldozatok mellett miért és arra is, a leginkább ily nagy mire ál­ dozták községeink. T. ház! 108 milljó kiadásból 40 száza­ lék e*eii Közjogi és közigazgatási kiadár okra, közjogi kiada>ok az adók, a közigazgaiasi kiadásokat bővebbén részletezni fölösleges, mindnyáján ismerjük őket. 11.6 százalék — sorrendben a inásedikt -r- a kjzségi kölcsö­ nök törlesztésére és az adósságok kamataira esik, 10 százalék esik közművelődési kiadá­ sokra, 8 6 százalék mezőgazdasági kiadások­ ra, 6 százalék bclrendőn kiadásokra, 5.6 szá­ zalék közegézsrgOgyi kiadásokra és 2 2 szá­ zalék közjoiékonységi kiadásokra. Ezek az adatok mutatják legélénkebben községeink háztartásának sivárságát és mono­ hatom, szegénységét Kiadásaik túlnyomó ré­ szét az adminisztráció emészti fel és itt is­ mét látunk egy kuriózus számot: 145346 főnyi alkalmazott és díjazott községi személy­ zet van nálunk. Ebben benne vannak a jegy­ zők, segedjegyzók, aljegyzők, birak pénzUrnokok stb, stb. és szolgaszcmelyzet Bármily minimális javadalmazásokban részesülnek is, mégis csak díjazott tisztviselői a községek­ nek es ez a horribilis szám igazán elrettentő. Ezzel szemben a kulturális es gazdasági, szociális és humanisztikus célokra bizony aránytalanul keveset áldoznak a községek. Jellemző, hogy a szorosan vett két állami feladatra, beirendészeti és közegészségügyi feladatokra még meglehetősen magas kvótá­ val adóznák a községek. , Hogy mennyire sivár ez a kép, azt leg­ jobban jellemezte és átérezte maga a tör­ vényhozás akkor, amikor a legutóbbi évti­ zedben három Ízben sietett a községi ház­ tartások segítségére. Két ízben azáltal, hogy a községi jegyzőknek fizetését emelte és ren­ dezte, egy ízben pedig, az 1908. évben, a közegészségügy reudexéséveli Az első két esetben magának a községi háztartásnak könnyebbitesét nem idézte elő az aliainnak áldozatkészsége, mert hiszen a törvényhozás által teremteti uj terheket magara ’ vállalta, azonban a közegészségügyi törvény revíziója során enyhített a községek háztartásán, mert az eddig általuk viselt kiadásoknak túlnyomó nagy részét az államháztartás magára vállalta. Hogy az állami támogatás mennyit tesz ki körülbelül e szakmákban, amelyek a köz­ ségi számadásokon, a községi pénztárokon nem vonulnak át, mert mint állami pénzek szerepelnek, erre nézve megjegyzem, hogy MÁJUS 1 ez nagyon minimális, alig egy negyed mil­ ?. típust. De feaenfelűl itt egy nagy hiány van, t. i.^áélkOlöküak egy oly típust, mdyét áalán liót meghaladó összeg. De amellett a 'kö­ zegészségügy ellátására, amely 1908-ban még a\mezővárosok kinevezése alatt lehelne? benem egész terjedelemben érvényesülhetett^, állifaót^ rendezet tanácsú várótok és nagyközségi háztartásban, a Jegyzők fizetésére, , községék közé, az utóbbiaknál kokkal nagyobb nemkülönben az iskolák támogatására 1908 . hatáskörit; mert hiszen lehetetlen egy 500 léléAcüfco bíró “nagyközségre ugyanazt-a sza­ bán az állam a községek rendelkezésére bo­ csátott körülbelül 10, majdnem 11 jnilliót, bályt felállítani mintegy 42QQ01akossalbiróra. * Az igények, melyeket egy ily én nagyobb vagyis a községi összes kiadásoknak körűi­ népességgel biró községgel szemben már ma­ déiül 10 százalékát. ' 4 ' ga 0 a közönség táblái, mindenesetre azt hoz-, Oda kellene törekednünk, I. ház, hogy nemcsak a belrendészeli és egészségügyi zák magukkal, hogy kevesebb korlátol kell kiadásokat vállalja magara teljes összegében az ilyeM község működése elé állítani. Ezt az állam, de az idők folyamán és a fejlődés mai törvényünk nem teszi lehetővé, tehát a reform során gondoskodnunk kell olyan tirendjén Ulan az volna kielégilő és helyes, hogy az összes közigazgatási költségeket idő­ K*»l, mely nem egészen határozott városi ű, de fejlöoöltcbb községi tipusnek fevel az állam vállalja magára. így felszaba­ 'Sím*.** dulna a község eddigi* kiadáséinak legna­ J lehetetlen mellpzriöm ezek után egy kűgyobb százaléka alól és. módja és alkalma ipfilégességét a községi háztartásoknak: azt nyílnék azon szintén elsőrendű közgazdasá­ gi, mezőgazdasági, humanisztikus és szociá- líiondhalnápr, rajongó széretelet* mellyel köz­ h» költségeknek viselésére, melyekre ma iga­ zan csak morzsákat juttathat háztartásának feleslegeiből. Ez különben a legsúlyosabb problémája az egész községi reformnak, mert ha ezt sikerül helyesen es okosan megolda­ nunk, akkor megoldottnak tekinthetjük az egesz községi reformot ; de ha ennek kellő alapját nem kikerül megtalálnunk, akkor tá­ lán csak rövid átmenetet tudunk tcrepitem községi eleiünk fejlődésében, de állandó es biztos alapokat, melyekre egy szebb jövrft ségeink az alapok kezelése iránt viseltetnek. Községeinkben körülbelül 38.249 alapot ke­ zelnek és nem tudok olyhn czéli, amelyre a községek még ne létesítettek volna alapot. A áegleleményesebb es legtatálékonyabb eszköz kél sem lelhetne már Magyarországon uj ala­ pokat létesíteni. És ha nézzük, I ogy milye­ nek ezek az alapok, akkor igazán azt mond­ hatjuk, hogy felesleges volt az a fáradozás, ámelyet elpazaroltak ez alapok létesítésére. Országos t átlagban egy-egy alapra 1470 K. építeni lehel, nem. 'esik; ha azonban a vármegyei adagot veszEgy-ké< adattal igazoltam már eddig i^, sZOk, akkor a szélsőség még szembetűnőbb, mert 77 K-től, 19000 K-ig terjed a várme­ hogy kisközségeinek aránylag súlyosabb ter­ heket viselnék, mint nagyközségeink. De gyei alapok átlaga. Ha n alapok tőkeerős­ legeklatánsabban bizonyítja ezt azon tsatiazségét vizsgáljuk. — ez már aztán jellemző — tikai adat, meiybőUkAthiHk hogy, mennyit' Ilijük, llflgy ai aUpok41^8«zázaiekawK,IÖ.k<?visel a község közigazgatási * kiadásaiból a nagyközség es mennyit a kisközség. Azt lat­ juk, hogy mig a nagyközség közigazgatási kiadásait csak 28 2 százalékot tesznek ki,-' addig a kisközségre ezgn a czirnen 35 5 százalék esik. t Áttekintvén és összehasonlítván a köz­ erőssége 1 K-tól, 100 K-ig terjed. Tehát egy * koronás alap is van. Hogy mennyit költenek az egyes alapok rendeltetésszerű czéljrikra, erre vonatkozóan 'egy r két jellemző példát kell még felemlíte­ nem. A munkassegély-alap például, melynek létesítését, ha jól tudom, ministeri rendelet rendeli el, országos átlagban 2 K. 10 fillért fordított rendeltetésszerű célokra, az egész országban pedig mindössze 17.000 K-at. A tűzollo-alapok 24 K-át fordítottak rendelte­ tésszerű célokra, a faiskolaalapok 48 K-át fordítottak, a szegény-alapok 70 százaléka ség bevételeinek és kiapásainak alakulatát* a kis- és nagyközségekben, konstatálhatjuk, hogy a községek szervgzen foka és jellege, a népességnek sűrűsége liataro/ott befolyást gyakorolnak az arányok hullámzására. Ezzel sokszor paralell, de igen gyakran ellenfeles irányban hat egy harmadik és azt lehet mon­ pedig semmit sem forditott rendeltetésszerű célokra. Ez jellemzi legjobban az alapok dani legkellemetlenebb tényező, melyen vál­ toztatni oem tudunk és. nem lehet, ez a ge­ kezdetleges voltát, vérszegénységét, életkép­ ográfiái fekvése egyes liözsegeinknek, melyek telenségét. Hogy hány tespedő, életképtelen ótomsullyal nehezednek ezen súlyos problé­ alap van, felesleges tovább fejtegetnem. Egy mának különben is nehéa megoldására, mert • azonban bizonyos. Ha ebben a gazdálkodás­ majdnem lehetetlenné teszik az abszulut he­ ban rendszer és egyöntetűség volna, akkor lyes és általános szabályok szerint való sza­ ez talán a községi háztartásokat támogathatná bályozást. különben is túlterhelt kötelezettségeinek tel­ Egy bizonyos, hogy a magasahbrendű jesítésében. Ameddig ezt nem teszik, addig szervezet gyorsabb és intenzivebb közigaz­ az alapok létesítésében nem lehet mást látni, gatást biztosit, de tagadhatatlanul nem ol­ mint a községek alap alapítási mániáját óriási hátránya továbbá a községeknek csóbbat; a magasabb népességű kategória csak kedvez a jobb ktyigazgata»nak és fo­ a krónikusan fellepő, minden évben,különö­ kozza a előnyöket A többi tényező, t. ház, sen annak első negyedében jelentkező pénz­ a népesség vagyonossága, a község vagyotári hiány, amely a községi háztartásnál ta­ no»sága, a földrajzi fekvés, stb., a legkülön­ pasztalható. Ezen pénzhiányon községeink bözőbb módon járulhatnak hozzá a községi különböző elnevezésű alapok létesítésével háztartás helyzetének javításához vagy súlyos jgyekeztek segíteni, ezekből az alapokból bitásához. vették kölcsön azokat az összegeket, amelyek Ezekből is láthatjuk, t. ház, hogy jelen­ a községi háztartásokban hiány gyanánt sze­ legi községi kategóriánk nem is felelnek meg repeltek. Ezt talán lehetne eliminálni azzal a a fejlődő élet szükségleteinek. Biztositani helyes és célszerű újítással, ha az országos kellene a reform során annak lehetőségét, hogy a kisközségek községi háztartásainak egyesitésével megközelítsék a nagyközségi költségvetés évzárlatának junius 30-ikában történt megállapítása a községi háztartásokra is terjesztetnék. �SZÉCSÉNYI HÍRLAP 18. SZÁM. MÁJUS 1 ként is sanyarú helyzetűknél fogva meglehe­ tős mérvben sínylődnek a községi terhek alatt Itt az a sajnos, hogy a hét éven felüli a községi pótadót Biharvármegye. Ezek kö­ zött a vármegyék között vannak még Csanád-, Moson-, Szatmármegye stb. Azonkívül módjában van reform előtt is volna szükséges a elhagyottá nyilvánitott gyermekek száma ma is még mindig növekedőben van és a kor­ osztályok még ma sem telitvék. Rettenetesek kérdés rendezéséről gondoskodni és ezért rá­ fogunk arra is térni, hogy a törvényhatósági reform során K találnának módot és alkal­ azok a számok, amelyek itt százalékokban kifejezésre juttatják az összes elhagyottá nyil­ vánított gyermekek -szaporodását. 1903-tól geknek ezen célra való fordítása, de amint a statisztikai aoatokból kivettem, ez alig ha­ mat, hogy ezt a kérdést ott beillesszük és bizonyos tekintetben ezt is a rendezés stá­ diumába juttathassuk. A községek közjotékonyság címén köz­ pénztáraikból és e célra rendelt alapjaikból Összesen 2,014000 koronát áldoztak; közpéhetárakból 1,200.000 koronát, szegény és elhagyottnak nyilvánított gyermekek alapjá­ ból 797 ezer koronát. A szegényügyi alap tőkeállománya kitelt 12 és félmillió koronát. 1912-ig 220 százalék volt az emelkedés és ez alatt az idő al itt épen azoknál a kategó­ Az elhagyottnak nyilvánitott gyermekek alapja községekre hárult olyan uj teher, a melyről az 1886 XXII. t.-c megalkotásánál még szó sem volt. t De szomorú az; hogy a hét éven felüli A községek szegényalapjának kérdésével kívánok még részletesebben foglalkozni s en­ nek kapcsán ki akarok terjeszkedni a köz­ ségek közjótékonysági tevékenységére. Ez az a terrénum, ahol talán még a bekövetkezendő községi 507 ezer koronát A községek költöttek sze­ gényekre 927 ezer koronát, elhagyottnak nyilvánított gyermekekre és pedig a 7 és 15 év közöttiekre 900 ezer koronát. Ezen öszszegből segélyezve lelt 17.000 elhagyottnak nyilvánitott gyerek, 1200 gyógyithatatlan sze­ gény beteg és 2283 testi és szellemi fogyat­ kozásban szenvedő szegény. Ezek szerint az ellátottak 46 százaléka szegény. 44 százaléka ra 7 éven fölüli elhagyottnak nyilvánitott gyermek és 9*8 százalék egyéb kategorikákra esik. Érdekes szembeállítani a nagyközsége­ ket a kisközségekkel. Nagyközségekben ezen kiadásokból a szegényekre áldoztak 51 szá­ zalékot elhagyottnak nyilvánitott gyermekekre 36 százalékot, Kisközségekben az arány megfordítva áll: a szegényekre költöttek 32 százalékot, elhegyotlnak nyilvánitott gyerme­ kekre 61 százalékot. Ha azt vesszük, hogy egy eltartottnak országos átlagos költsége mennyit tesz ; 65 koronát kapunk ; ha pe­ dig részletezzük kategóriák szerint, akkor a szegényekre 54, elhagyottnak nyilvánított gyermekekre 86 korona esik. Nagyközségek­ ben 10000 főre szegény 20, elhagyottnak nyilvánított gyermek 9 esik, kisközségekben aepény 6, elhagyottnak nyilvánitott gyermek 6 esik. Ezek az adatok mutatják, hogy a kisközségek mennyire nagyobb mérvben van­ nak aránylag megterhelve, mint a nagyköz­ ségek. A társadalom jótékonyságának igénybe riáknál, amelyeknek ellátása a községek tér­ tiére esik, tehát a 7*—15. év közölt levő elhegyotlá nyilvánított! gyermekeknél a száza­ lékemelkedés 2264 százalék volt. Ez mutatja, hogy községeinknek, ezen a címen mily ter­ heket kell viselniök.iTehát már 1902-ben az elhagyottá nyilvánított összes gyermekeknek 50 százaléka a községek terhére .esett. Ez a elhagyottá nyilvánitott gyermekekkel a köz­ ségekre rótt tartozások özönével zudittatnak a községek háztartására a nélkül, hogy bár­ mely irányban megkérdeznek, vajion közsé­ geink elbirják-e viselni ezeket a terheket? A nélkül hogy előre tájékozódnának ez irányban egyszerűen csak jönnek a felsőbb hatóságok­ tól az intézkedések és rendelelek, hogy ezért és ezért az elhagyott gyermekért ennyit és ennyit kell fizetniük és igy igen gyakran elő­ fordul, hogy akár cwk egy ilyen elhagyottá nyilvánitott gyermek költségeinek fedezése az egész községi háztartást egyenesen felborítja. (Úgy vanl) Nekem az idén tavasszal* alkalmam volt saját községem háztartásába betekinteni, — ez egy nagyközség, amelynek évi budgetje körűl-belül 40—45000 koronát képvisel — és ott szomorúén tapasztaltam, hogy e köz­ ség köllségv.tésének- töhb mint 11*5 száza­ léka esik elhagyottá nyilvánitott gyermekek eltartására és ezenkívül jönnek még a többi szegenyügyi ellátásnak költségei. Szóval, egy három tanerős ovoda^ építésének amortizációs költségei, fenlartási‘költségei, az utcák vilá­ gítása és tisztántartása nem okozott annyi költséget ennek a háztartásnak, mint amenynyi költséget okoztak az elhagyottá nyilvánitolt gyermekek eltartásának terhei. Elismerem, hogy az államra ezen a cí­ vétele a szegény Ügy terén meglehetősen si­ vár és gyenge. Zárt szegényügyről Magyar­ men igen nagy terhek hárulnak, de míg ma­ gának az állam háztartás nik módjában volt országon alig lehet beszélni. Sokban meg­ rontotta a mérleget az utolsó liz évben a fokozatosan emelkedő kivándorlás. Hogy gondoskodni az itt lavinaszerűn emelkedő költségek fedezéséről, — hiszen a mélyen t. községeink nem szenvednek súlyosabban a szegényügy terhe alatt, ennek az a biztos magyarázata, hogy a szegényügy szenved - hiányos ellátásban. Mi sem bizonyítja jobban, hogy községeink milyen gondot fordítanak a szegényügy ellatásárá, mint az, hogy szegény­ alapjaik tőkeereje ugyanabban az évben ugyanannyival gyarapodott, mint amennyivel a szegényügy ellátlaiott, már pedig nem lé­ nyegesebb feladata és hivatása a községnek az oly nagy mérvű tőkegyűjtés és alapgyarapitás, mint amilyen elsőrendű szükség, hogy a szegényügyel kellőleg lássa el. De annál aggodalmasabbak azok a magas átla­ gok, melyek a 7 éven felüli elhagyottnak nyilvánitott gyermekek számánál és ellátási költségeinél mutatkoznak, mert ezek terhe egyenlőtlenül oszlik el és a legerősebben épen azokat a vidékeket sújtja, amelyek egyéb­ pénzügyminiszter úr'az országos betegápo­ lási pótadót 3 százalékról már 10 százalékra akarta volt felemelni, most azonban az eme­ lés csak 5 százalékig történt meg — addig a községeknek nincá semmi néven nevezendő forrásuk, amellyel a megkérdeztetésük nélkül kellemes meglepetésszerűen ajándékképpen Teájuk-rótt ezen terhek fedezésére szükséges uj jövedelmek előteremtéséről gondoskodhat­ nának, mert az állami költségvetésbe beállí­ tott az a 400000 ‘korona, amelyből csak a vármegyéknek az árvaszé­ kek által gyámhatóságilag kezelt tartalékalap­ ból a költség vetések ben fen maradó felesle­ ladja meg a 200.000 K-át. T. ház ! Az a meggyőződésem, hogy a mélyen tisztelt belügyminiszter úr ezekkel a kérdésekkel foglalkozott és tudomásom van arról is, hogy ő a szegény ügy kérdését rövid időn belül megoldani kívánja. Nekem e kér­ dés megoldására az az ideám, hogy talán he­ lyesből na az egész szegény ügy ellátását, szó­ val a községnek közjótékonysági ügykezelé­ sét a törvényhatóságok reformja keretében megoldani akképen. hogy az egész kérdés intézése a járási bizottságokhoz utaltassák. . A szegényügy ellátása ugyanis bizonyos helyi vonatkozásokat igényel, nehogy kijátszások történjenek és nehogy indokolatlan terhek ro­ vassanak a községek nyakába. Viszont egy járásban már fel lehet tételezni annyi anyagi erőt, amely egy központban összpontosulva, a tőke kellő kamatoztatása révén, az előálló szükségleteket fedezni tudja. Bárhogyan vet­ tessenek ki is, bármilyen kulcs szerint e ter­ hek a községekre, ez úgy az egyes közsé­ gekre, mint a járásokra oly óriási tehertöbbletet jelentene, hogy az államnak kellene se­ gítő kezét nyújtani, mert ezt a kérdést más­ képen, mint az egyenletes elosztás alapján nem is lehet, de nem is szabad megoldani. (Helyeslés.) Még csak röviden kívánok a község) vagyon tée.a községi adósságok ismertetésére áttérni. 1881-ben a községi vagyon 199 mil­ liót tett ki, 1908-ban majdnem 700 milliót; az adósság kitett 1881-ben 15 milliót, 1908ban 128 milliót A tiszta vagyon tehát 1881ben "volt 184 millió, 1908-ban 572 millió. Ennek a vagyonnak 50 2 százalékra földbir­ tokban fekszik. A vagyon tehát emelkedett 264 százalékkal, az adósságok, sajnos, 736 * százalékkal. Ha-részletezzük a községek vagyonát, amint már voltam bátor említeni, ennek a vagyonnak több mint fele községi földbirtok­ ban fekszik.-Körülbelül 153 millió az az ér­ ték, amely értékekben van elhelyezve, ebből 53 millió regále kötvényekben, 30 millió vi­ cinális vasúti törzsrészvényekben, 16 millió — isinél érdekes jelenség — kölcsönben, 48 millió — ez a legegyszerűbb módja az el­ helyezésnek — takarékbetétekben, értékpa­ pírban csupán 6 millió van elhelyezve, ami­ ből 15 millió külföldi czimletekben. Láthatjuk, hogy az elhelyezés igen gyak­ ran nem alapulhatott máson, mint tradíción, szokáson,, ötletszerűben, legritkábban tör­ tént az elhelyezés valamely financiális szem­ pontnak figyelembevételével. T. ház, a taka­ rékbetéteknek jövedelmezősége az akkori vi­ szonyokhoz képest elég kedvezőnek mond­ ható, amennyiben 44 százalékot hoztak, a kölcsönbe adottak azonban 5 6 százalékot. 300000 korona az, amely a községeknek ilyen címen való segélyezésére fordítható, megle­ A községi vagyonnak ezen atavisztikus el­ helyezési módjához, hogy L i. magánfeleknek hetősen minimális. Azt a jogot, amelyet az 1901. XXI t.-c. nyújtanak kölcsönöket, a hitelszervezeteknek, különösen a szövetkezeti alapon álló intéze­ teknek örvendetes terjedését véve figyelembe, megadott a vármegyéknek, hogy egyszázalé­ kos pótadót vessenek ki ily czimen, széles Magyarországon összesen hat vármegye vet­ te igénybe és ezek közül* is legtöbben * csak az utóbbi időben. Legrégebben vetette ki ezt sok sző férhet. Hogy csak egyet említsek, a polgárok a község elöljáróságával szemben függőségi viszonyba kerülnek. Feltűnő, hogy az értékpapírokban elhe- �SZÉCSÉNYI HÍRLAP 18. SZÁM lyezett Összegből 0.2 százalék az, amely ál­ landó kamatozású kötvényekben és 'zálogle­ velek kibotsátásádak fejlesztése és biztosabbá tétele végett nem UÍ állami érdek fűződik ebhez. A községi értékek átlagban 3 2 szá­ zalékot, yalarpénnyi ér/éket összefoglalva 3.6 százalékot jövedelmeznek. v Amíg tehát í lefolyt 27 év alatt a va­ gyon mindért 1000 korogaja 8362 koronára rúg ma. Ezt az óriási' növekedési a fejlődé­ sen és haladáson kivül minden bizonnyal az is okozza, hogy á * községeknek a múltból áthozott vagyontöbbletéré hovatovább mind nagyobb sulylyal nehezedik a jövőre áthárí­ tott (céheknek óriási módon növekedő összege. Községeink e szomorú eladósodása mel­ lett mégis a községek 33 százaléka adósság nélkül prosperál.'A községek 63 százaléká­ nak adóssága 2000 koionau alul marad, 37 százaléké 1000 koronán felül van és 12 szá­ zaléké 10000 koronánál nagyobb. E községek közönséges kölcsönei átlag­ ban 5.7 százatokba kerültek, a törieszteses kölcsönök pedig amortizációval és kamattal egyött 54 százalékba. Az adósságok átlagos kamata így 5 3 százalékot tesz ki, lehat 1.7 százalékkal magasabb, mint ahogy a közse-. gck értékeiket átlagban gyümölcsöztciik. Ha most azt nézzük, hogy a községek adósságaikat mire fordították, úgy azt látjuk, hogy 33 százalékot építkezésre, 17 százalé­ a kölcsönt kereső és az értéket jól elhelyez­ ni kívánó fél sehol sem találná meg jobban, a közös érdeket, amelyek községek, törvény­ hatóságok és városok egyaránt tartoznak- sáfj.1 előtt tartani. A kölcsönadó felek jobban tud­ nák lőkéiket kamatoztatni és viszont splckal olcsóbban jutnának kölcsönhöz a hitelkeresők. Végül, migt beszédem bevezető részébenemlítenem, csak érinteni kívánom a közbtfr tokossági vagyon kérdését. Ez maga is anynyira érdekes léma, hogy elegendő anyagot szolgáltatna egy egész beszéd'számára. Re­ mélem, hogy képviselőtársaim közül talán fog­ lalkozni fog valaki e témával, magam azon­ ban az idő előrehaladott! voltára való tekin­ tettel nem, kivánok erre részletesebben kitér­ ni, csak annyiban kivapom érinteni, hogy milyen óriási vagyon ar. amely ma Csáki szalmájaképeii van az országban olyan keze­ ken, akiknek talán hozzáértésük nincs, hogy e nagy vagyont kellőleg'kezelni. értéke.*iteni és gyümölcsöztetni tudják. Magam is meg­ döbbentem, hogy milyén óriási érték, — pe­ dig alacsonyan van becsülve — van a köz­ birtokosság kezén. 456 juillió értéket képvi­ sel a kö/birtokossági vagyon; ennek Q5 .szá­ zaléka földbirtokban vyui és két és. félmillió katasztráito hóidat képvisel E vagyon termé­ szete és eredete egyazonpsságu a községi va­ gyon termeszeiével es eredetével. A kezelés­ ben eltérések történlek és ez a vagyon ma is kot vasúti törzsrészvények vásárlására es százalékot földvásárlásra fordítónak. Jellvm/Ő a közbirtokosság kezén van. Hogy mennyire helytelenül kezelik, mi'^ént mutatja jobban, adat az is, hogy a kölcsönök 71 százalékát fŐváro»i pénzintézetek nyújtották a községek­ nek; az csak természetes, hogy a kisközsé­ mint ar. hogy a törvény hozás már több íz­ ben kísérletezett nem Olyan irányban, hogy* gyümőictözővé tegye tát a;vagyont, de hogy gek mindig drágább kölcsöut .tudlak felvenni. * * . csak* Ezen, átlagos számok is eléggé élénken mutatják, a községi értékek hasznosítása nem mindenben megfelelő és különösen a közsé­ gek közönséges kölcsönei magas kamat ter­ hekkel járnak, A gyors és olcsó kölcsönök szerzésének akadálya elsősorban a hitelt ke­ reső községeknek a hitelpiacok iránt való tá­ jékozatlansága és a felsőbb hatóságoknak későn érkező tanácsadása. De kölcsönfelvé­ telünknek az a szervezeti hibája is akadályul szolgál, amely ezt alakiságokhoz köti és fel­ sőbb hatósági jóváhagyástól teszi függővé, ami igen hosszadalmas dolog. Egyre szeretném azonban a I. háznak és a mélyen L belügyminiszter urnák a figyel­ mét ezek során felhívni. A községeknek 127 milliónyi módii kamatozó értékei 11 millióval fedezik a községeknek 116 millióra tugó kölcsöncil. önkéntelen is az ember eszébe ötlik, hogy nem-e lehetne a községek értékeit a közsé­ gek adóterheinek megkönyitésére* fordítani. Ne méltóztassek megijedni, nem akarok egy uj pénzintézetet létesíteni. Nagyon jól isme­ rem ezen enékek. alapok természetét s nagyon jól ismerem azoii aligleküzdhető akadályokat, amelyek ilyen pénzintézet létezésének útjá­ ban állanak. , De nincs is erre szükség. Én csak egy hitelszcrvezetre gondolok, amelyet akként kontemplálok és úgy volna helyes lé­ tesíteni. hogy ez nemcsak a községekre ter­ jedne ki Miért ne volna lehetséges, hogy vá­ rosok városoknak, törvényhatóságok törvény­ hatóságoknak, törvényhatóságok saját közsé­ geiknek és törvény hatóság területéhez beke­ belezett (községek egymásnak saját szabad tőkéiket egymásnak rendelkezésére bocsás­ sák? Azt hiszem felesleges ennek előnyeit bővebben fejtegetni, mert |z*bizonyos, hogy MÁJUS 1. Én tudom «azt, t. ház, hogjk a mélyen t. kormányban erre megvan a jóindulat és meg . van a jószándék. Megfogamzott már ez a; koncepció a^ közigazgatás reformjában. ' Dej ennek a helyes korrupciónak ki kell terjed­ nie a községi reformra is '(Helyeslés jobb* felől) ét én csak azl kívánhatom, engedje megr­ áz isfeni gondviselés, hogy ezt a nagy kon­ cepciót a törvényhatóságoknál is alkalma le­ gyen. ennek a kormánynak a községi reform­ mal kapcsolatosan végrehajtom és.érvénye­ síteni. Teljes bizalommal a mélyen t kormány iránt, a költségvetést -magam részéről elfo­ gadom. (Hosszautortó élénk helyeslés, éljen-, zés és taps. A szónokai számosán ü(|yözlik.) Alakuló Patronage Egyesület jegyzőkönyve. Gottl Rezső kir. törvényszéki ehlök, — mint a .Nógrádvártnegyei Patronage Egye-' sülét* elnöke — szivelyetfén üdvözli a szép számmal jelen levő megbízottakat, az ala­ kuló gyűlést megnyitja, a Jegyzőkönyv veze-’ ésére Konrdd Ödön szecsényi * főjegyzőt, an­ nak hitelesítésére tíaro^s nrpdd ér Szenthe Kálmán urakat kéri fel. A •helyi bizottság mi­ kénti szervezéséi, annak megalakulását illető-* lég felkéri Ruszinkó 'Antal kir. tanácsos ural — mint az előkészítő bizottság elnökét,* — hogy tegyen előterjesztést. Ruszinkö Antal, kir. lanacsos, a Patronagc Egyesület jelentőségei és hivatását szép szavakban ismerteti; a szcívezésiól és a meg­ alakulásról teszqeleiuést:* ' Szenthe Kálmán, wlielyvbizutlság tisz­ legalább az. elkallójából megóvja. 3, f*rtmkaa .vagyqijUi^k Aqvalartqpndósága tikarába béválasktandók névsorát felolvassa. szakkörökben már rqrgjeliptőkep luziázójnit. Az alakuló gyűlés a ’NŐgrádvármegyei és ezen körök közvéleményé'oda irányul, hogy Patronage Egyesület szécsényi bizottságának ennék eredetéhez, forrásához kellene vissza­ megalakítását kimondja és'tlszlikarát’ kövel-’ menni. " " . . 6 í. >?’* kezőkep választotta meg :’’ Védnökök: tír.* Velics Lajos, v. b. t. t. Én e kérdéssel neüt [|ivánok . bővebben fogkozni és mindezek pUp, a sok adó, szá­ zalékkulcs és számadat után mégis végkonklu/ióm egy idrál. (Halljuk! Halljuk!) A községi és közbirtukossági vagyont összefoglalva egy milliód az, amit a községi élei fclpe/sdiié.-ére igéidbe venni ^lehetne. Ezt a nagy tőkét, t. ház^ amelyhez annyi er­ kölcsi erő és annyi erkölcsi érték fűződik, Ja mely egymagában annyi energiát képvisel és méhében hord annyi uj erőt és annyi uj le­ hetőségei, kellőképen, a fnodeni kor igényejr nek megfcl löen kezelve;: gyOpiölcsöztetve és használva azt hiszem, eljmmálhatnánk a köz­ ségi háztartások mai nyomorúságos;állapotát. Segithetnék azzal,-ha módot és alkal­ mat adnánk a községeknek helyes rendsze­ rek beállításával arra, hogy a rendelkezésük­ re a!ló anyagi erőket megfelelőleg értékesi-. teni tudják.. Mert t. há^ a mai szélsőséges Magyarországot, ahol a kultúrának fáklyavjvői ma a városok s ennek a nagy* fénynek árnyékában sínylődnek a.községek, c*ak úgy tudjuk átlagos kulturáltammá emelni, ha eb­ ből a nagy energiából 6 tudunk kovácsolni egy szikrát annak a fáklyának meggyújtására, amelyet a községek volnának hivatva a kul­ túra előrevilele céljából lobogtatni. És én azt" rendkívüli követ és meghatalmazott minbter, Dr. VelicsAutal, Vehet' László, Gróf Mailáth Géza, Gróf Keglevich István, Gróf Pejacsevich Mikó Endre, Dr. Scitovszky Béla, Polák István, esperes plébános, Radnay Győző, et- . peres plébános, Ftfragó Fábián, szt.-ferenczrendi zárdaföhöt— Társelnökök: ?rDr. Gross Jenő, Vancsó Béla, Pintér Sándor, Tersztyánszky István, Szepessy - József, Báró Jeszenszky László, Huszágh Gyula,* Baranyai Dömötör,. Müller Salamon. v •' Ügyvezető elnökök: Baross Árpád, fit járásbíróság mindenkori vezető bírája. Alelnökök: Simonyi Lajos, Niedcrmamr Sándor, Nemes Győző, Fejér Lipót. <• ,’ , Titkárok : Borhy Miklós; Dr. Alács Kál­ mán, Fábián Elemér, Dr Petiik Zoltán. » Jegyzők: Dr. Horpáczky Jenő, Konrád Ödön, Rédei Sándor, Bugath Ferenc/. Elnökök: Jogvédő szakosztály: Barcza Kálmán. Fogházlátrgatő: Bolgár Miklós. Párt­ fogó szakosztály: Fertő Ferenc. Segélyzőszakosztály: Sándor Mór. Penztárnok: Friebci»z Zoltán. Ellenőr: Fölkel József. J Választmány: Décsi Alfréd, Dr. Gulfreund Emil, Dr. Essösy Béla, Dr. Kertész Ar- hiszem, t. ház, hogyha ezt a kérdést .helye-t. nőid, Kálmán Sándor, Stéger István, Schück Ferenc, Dr. Kardos Sándor, Dr. Márer József, Mészáros Kálmán, Dr. Strömpel József, Mráz György. Dr. Szigyártó Pál, Zubovics Ferenc. seri oldottuk meg, akkor ezzel egyidejűleg a kulturális, szociális és humanitárius kérdések megoldását is előtérbe tudjuk tolni, mert ezek azok a szimptomák, amelyeknek fejlődése serán Magyarország kulturállami Jellegét meg­ állapíthatjuk. Felhatalmazást ad a gyűlés e választmánynak, hogy magát -a még- jelentkező tagokbó kie­ gészíthesse. �MÁJUS 1. SZÉCSÉNYI HÍRLAP 18 SZÁM. Ruszinkő Antal, kir. tanácsos megköszöni a beléje helyezett bizalmat, azi elnök tisztséget elfogadja és minden igyekezete oda irányul, hogy a Patronage szép intézménye hivatását betöltse. Szenthe Kálmán indítványozza, hogy Ba­ logh Jenő igazságűgyminiszter úr ónagymél(ósága, — mint a Patronage lelkes harcosa vasárnap — ünnepélyesen megnyitja fürdőjét, melyet ismét modernebbül szereltetett fel. A fürdői vendéglő kezelését az idén Kabina Ede (Körmöczbányáról) veszi át, ki azt min­ taszerűen fogja vezetni a fürdői vendégek igényeinek teljes megelégedésére. Nagy szőlőtermés. A Ideérkezett jelen­ tések rzerint ezidén nagy szőlőtermés vár­ s annak legelső hirdetője — az alakuló gyű­ ható. De aki termését még fokozni akarja, lésből kifolyólag táviratilag üdvözöltessék, az. okosan teszi. ha egy kedvező májusi eső mely indítvány lelkesedéssel elfogadtatott. előtt csili-salétrommal felül trágyázza. Hol­ Ruszinkó Antal, kir. tanácsos — elnök danként 60 kilogramm csili-salétrom kell, — bejelenti, hogy Dr. Velics Lajos v. b. t. i.‘ * melyet földdel, vagy 'homokkal vegyítve kell követ úr önagyméhósága München-bői oda­ a tőke körül ebzórni, még pedig két rész­ adással pártolja az indítványt, abba belép és letben három hétre az első fejtrágyázás után. 50 koronát küld az egyesületnek. Tavaly 38 helyen végzett ki sér letet hatalma­ A gyűlés hálás köszönetét fejezi e nemes san felfokozott terméseredményeket mutattak adakozónak és az egyesület alapitó tagjai ki a csili-salétrom májusi alkalmazása kö­ közé felveszi. vetkeztében. i Székely főiksa, kir. tszéki bíró, igen szép és tanulságos felolvasás keretében részletesen ismerteti a Patronage intézményét. Ruszinkó Antal, kir. tanácsos — elnök — a gyűlés nevében köszönetét mond a fel­ olvasónak. nemkülönben Gottl Rezső kir. tör­ vényszéki elnökpek^é* ® megjelent közönség­ nek a megjelenésért, — a gyűlést berekeszti. Nyilt-ter. Alulírott ezennel kinyilatkoztatom, hogy április hó 22-én esté a szécsényi vasutiállo- máson mámoros állapotban Ivitz Géza m. kir, államvasuli állomás1 felvigyázó urat durván megsértettem, a mit őszintén sajnálok s a miért Ivitz Géza űrtől személyesen is, most HÍREK Színészet Rácz Dezső színtársulata vá­ rosunkban április hó 30-án a .Hungária* szálló nagytermében megkezdette előadásait. Első beniuiató előadásul színre került .A kis király* című operett, folyó hó 1-én pedig a .Zöld fr^kk* cimü vígjáték. Mindkét darabot szép számú közönség nézte végig. A társu' lat. jól szervezett, kitűnő színésznők’ és szí­ nészekből áll, kik bármely darabban pom­ pásan megállják helyűket/ Fürdő megnyitás. Svarcz Soma, rárósmulyadi fürdőlujajdonos, folyó hó 10-én — következő ingóságok, u. m: 1 cséplő garni­ túra nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1914. évi V. 1491 számú végzése folytán 214 kor. tőkekövetelés, ennek 1912 évi oct. hó 19 napjától járó 5 százalék ka­ mata*, egyharmadszázalék váltódij és eddig összesen 162 kor. 51 fill.-ben biróílag már megállapított költségek és 3 kor. árverés kitűzési di| erejéig Kutason leendő megtar­ tására 1914 évi aujea M 15-lk aapjáaak 4. a. II óraja határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c 107 és 108 §-ái értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felűlfoglaItatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. L-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1914. évi május hó 1-én. Nagy, kir. bir. végrehajtó. Gabona-elöleget függőtermésre nagyon előnyös feltételek mellett ajánl Schvarcz Gusztáv banküziet, Budapest, V, Gizella-tér 6. Telefon 63—24. pedig a nyilvánosság előtt bocsánatot kérek. BARTOS JÁNOS. •) E rovatba kadötteMrt a leWóoéf a dcklMM terheli • í Édes tejszínből készült . 268—1914 végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi IX t.-cz: 102. §. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy á szécséiftyf kir. jbíróság 1912. évi Sp. II. 411 12 számú végzése következté­ ben Dr. Gu|freund Emil szécsényi ügyvéd által képviselt Lakos Mór bpesti lakos javára 214 kor. s jár. erejéig 1914. évi; április hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás ut­ ján le-és felül foglalt1 és 3200 kor.-ra becsűit tea-vaj- és fétementfláli sajt (Sxecsényi gyárt znAny) fiapfiató: Schlesinger A. Fia cégnél Szecsányben. H L E SINGER A. FIA FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA, ÚRI- ÉS NÓI-DIVATÁRU KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szécsény, Nógrádmegye, Telefon 117. Értesítés Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy Schwarcz Mór-féle telepen, a vasútállomás közelében, Telefon 117. Balassagyarmaton a Scitovsiky-úton a cementárú*gyárat»,'mész* és építkezési anyag kereskedést nyitottam. Raktáron tartok : elsőrendű portland-, román- és beocsini cementet, elsőrendű darabos- és oltott meszet, a felső gallai- és dorogi telepekről, carbolineum kátránylemez, kátrány bőr- és izoláló lemezt, stukatur-nád, gipsz, tetőcserép, műpalát, továbbá cementlapok, cementcsövek, kútgyűrűk, etetővályuk, csöpögtetők, slb. az építészeti szakba vágó anyagokat nagyben és kicsinyben. Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy bármely más céggel felvehetem a versenyt, ennek folytán kérném szives jóindulatával, szükség esetén nagybecsű bizalmával megtisztelni szíveskedjen. Kiviló tiuteletlel I GANSEL MÁRTON. Soproni cserép lerakat „Eternit “-pala árusítás. Dús választékú raktárt tart i érő- és fakoporsókból, . gyászkoszorúkból és az összes temetkezési, cikkekből. �MÁJUS 1. HÍRLAP SZÉCSÉNYI 18. SZÁM. RUSZNYÁK DIVATÁRUHÁZÁBAN BUDAPEST, KIRÁLY-UTCA 21. SZ. Megérkeztek az ujfaconu «• TLEFON 102 — 99. LEG Ú JA BB DIVATLAPOT INGYEN I pongyolák 140. ábra. Igen kedveit szabású pongyola, gyapjú creponból hímzett gallérral, selyem övvel ára _ K. 24- 147. ábra. Sikkes szabású pongyola, finom díva (kőiméből, fehér erén> i hím lett gallérral, és kereszt* K 28 kézelővel, ára _ 14a ábra. Sikkes pongyola, francia mintázott delaihből, sima szövet j.abó X. 149. ábra. Legújabb faconu divatpongyola, divatcrepből, tangó selyem öv?. és divat gombdisszel _ X 25.— 150. ábra. Kedveit szabású divatpongyola, finom divatkelméből, crep flórái és légcsipkével díszítve X 85 — öltés dísszel ára .................. ... Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. ........... _ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00881.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_05_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-05-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 18. szám (1914. május 1.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/337b34de9793b4dbdf76229f55a6625d.jpg 3d186fcccaba8671416d8a1591dd21b7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/046f6a544012d21d332babab737e4cc6.pdf 2a657b603309f0059c7b44fc1fc2ee46 PDF Text Text SZÉCSÉNY, 1914. MÁJUS 8. . VI. ÉVFOLYAM 19 SZÁM. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkalárs: KARDOS ELŐFIZETÉSI ÁR; Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség A népért. mivesnépét, kik között éltt Nemcsak a hiva­ A korszellem lassanként megérleli a tö­ megek halk, eltompitolt vágyát, méha ábránd­ ját — letté. Ki gondolta volna csak két év­ tizeddel ezelőtt is, hogy a földmivelő mun­ kásoknak törvényesen létesített nyugdíjinté­ zetük lesz, mely az öreg korra, a munkate­ hetetlenség idejére nyugdijat sugároz azokra, akik a földmívelők egykori biztosítása érde­ kében tevékenységre indulnak. Csak a mi- . nap közölte a hivatalos lap, hogy a király Beleznay Andor kunhegyes! főszolgabiró vé­ szére . a földmivesek nyugdijának r épszerüsitése és terjesztése köröl szerzett érdemei és kiadóhivatal Rákóci-út 565. talos dolgát intézte el, hahem meghallgatta minden ügyét-baját és nerp sajnálta tőle a tanácsot, valahányszor csak tehette. :ír várt ő ezért soha egyéh jutalmat, mint né­ pének szereletét, amely bőven ki is jutott számára. Mikor azután megjött az uj tör­ vény, mely minden földéivesnek, gazdag­ nak,- szegénynek, férfinak; asszonynak egy­ aránt megadja a módot arra, hogy a mun­ kabírás éveiben félretett pár koronából hat­ vanöt éves korára feltétlenül kijáró nyugdi­ jat szerezzen s ezáltal öregedő feje alá egy kis puha párnát ágyazhasson, elindult s ke­ zében az uj törvénynyel végigjárta összes községeit. Nem sajnált fáradságot, felvilágo­ ilisinefAseöl a Ferenci Józsefrend vovagkesítást, sőt rábeszélést sem, mert tudta, hogy resztjét adományozta. . . az öregségről való gondoskodás biztonsága - M Az érdemrendet Jász-Nagykun-Szolnok boldogabbá, a családi tűzhelyhez, a szülő­ Mkmegye főispánja egy most tartott ünnep­ földhöz és hazához ragatzkodóbbá teszi az ségen az egész vármegyéi tisztikar és meg­ hívott közönség előtt adta át a v• kitüntetett Álljunk meg egy szóra ennél az ünnep­ ségnél és vegyük ki abból részünket mi is, kiért hl szeli a föld mi vesek érdekeit érte tisz­ tesség, .ámtkor a 'király kitüntette azt a férfiút, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. Nyílttéri közlemények soron ként 50 fillér Hirdetések egyezség szerint. mihelyt az első 10 év elteltével közülök töb­ ben felveszik nyugdijukat, a földmivesek nyugdijának ezek élő példái lesznek, akkor már nem kell majd felvilágosítás és rábeszé­ lés, hogy követőkre találjanak. Ha majd azon a vidéken egykor nem lesz szomorú öreg ember, hanem mindeniknél az öregkorral együtt beköszönt a gon­ doktól mentes megélhetés, ez bizony Belez­ nay Andor főszolgabiró lelkes fáradozásának lesz köszönhető. Emeljünk kalapot előtte. A földmivelés fejlesztése. Uj Szegeden a napokban nagy arányú építkezések kezdődnek meg: a földmi vetés­ ügyi minisztérium ide építteti egy millió korona költséggel a kender és lentermelési szakintézetét. Ennek a két kereskedelmi növénynek embert. a -***»«> fáradsága, nem ♦va^etuHrb*. hiszen, tanulása eléggé kílerjedl .haaánkhan. Leni szeretetéért népének bizalniát'birta. Felhangzó 6850 holdon, kendert 8400 holdon termeltek szavára öregestől íratták fel magukat az elöl­ a múlt évben. Pedig a mióta a textil-ipar járóságnál a földmivesek • nyugdijába, úgy, lábra kapott, népies termelésünk erősen viszhogy az ö járásában alig két-három hónap­ szaesetl. Hiszen ezelőtt a felvidék asszonyai pal a törvény életbelépése után mar elérte, maguk, férjük és gyermekük hétköznapi, sőt hogy egyetlen községe sem maradt, ahol a ünnepi ruháját, a háztartáshoz felhasználható földmivesek nyugdijának hívet, tagjai ne fehérneműt, abroszt, vánkost és ablakfüglennének • • gönyt maga termelte lenből, maga szőtte, hí­ aki a földmivesek jóvoltál a szivén hordta. .• Nézzük, ,mit is tett ,ez a főszolgabiró, hogy atfntk híre a trón* zsámolyáig elhatott és számára‘meghozta az • elismerést ? Első tekihtetre neitf nagy dqigoTóly terin'ész8tesEz a pár száz ember a föszolgabirája nek látszó!,'azt,’ hqgy mindig sÁéptíék töld7, -iránti bizalomból telte meg ezt a lépést. De TÁRCZA. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, mezte. S ma sincs szebb látvány mikor a délnyitrai menyecske vagy eladó a maga szót- "Z. nek ebben az időben csak azt a részét iri­ , kezdődik. Ebben a regényben nem is annyira gyeltem, akiknek könyvtáruk volt. Nekem né- emberek, mint inkább tömegek jelerriteznek. . hány Höffmáhn-om volt: az egy krajcár tör­ A történet, az események beleférnének most ténete, meg más. Már kisérkedt a bajuszom, is egy hosszabbacska elbeszélésbe: grandi­ a mikor inegizléhém a nagyoroszokat, a lé­ ózus regénnyé a tömegek borzadélyns mun­ lek analitikusokat, megszólahatóit a tömegek kája, a teknikai műszerek, gépek, fúrók és ezeknek lázas dübörgő, sivitó munkája teszi. szenvedésének egyéneken át, majd a natura­ Irta: Verner László. Mi maga a regény ? lizmus jutott már szinte abban a korban, a Mielőtt á jövő század regényéből izeli- ‘ Helybéli kevésbbéáHhal, s végig gondolva Allan Mac bányászcsalád ivadéka. Apja jövel szqjqálpék, nehány szót mondok dől-. Olvasmányaimat, bágyadt emlékeim is azt eiőnyolc éves korában beviszi a bánya fenekére éves kór.oóibán blvaífam az sitgetík, hogy a £‘igazi szépet mindenféle iro­ és a gverek, a ki előbb igen zivataros életet élt, élcsenegette a munkások sörös üvegeit vdkö.’.rcgényt-Faiiy hagyppiáqyait.*, Tvbb né- dalmi árimlatbán Megértő lélekkel tudiam s azokat eladogatta s több efféle gyerek-váközött magyarosak é| volt, az élvezni. ’ * ** ^3^ a'tYyáJii* könyvtárában, meg (Kisfaludy Midezelckel áf^átlagos objektív olvasó sottságot követett el — ott marad a pokol­ színdarabjai. Jó lolyasó lehettem, mert; a mí- körülbélüí tgy^retó. DdMekem.czt elhall- ban öt évig, be ez alatt folytonosán- figyel ike< mohón és r£j|ek^eíyeiv (ipert hiszen tilos ?gatm alig lehetett, mikor-izeliiőt ígérek — a s mindennek okát fürkészi. Méréseket csinál s ennek köszöni életé! is, mé¥tfiaz ötödik \volt az olvasás);elolvaslamr azokat v^lóság- ' XX-iíi Jszárt(FVegényeíbŐI.évben a bánya rém beteheti, mindenki oda­ ’^al 'átéttem! a .lefekvéskórlí;yizió<i]n vqltak és Az izefíFól Rellermáfirt világhíres regé­ Ízelítő a XX-ik század regényeiből séjjeli alvámint öly élérfkak.rbogytamást se hagytam qludttl. Azóta s^fnW néhány évtized telttel. A* világfájdalmifl regWjnflcíielr már nye.* A fciner?'-Á jáagyar'fordító ugyan Ala­ vesz, apja, a testvére de ó, a(Vt a szürke gútnak fúrd holla, de inkább maradjunk az idegén szónál, * (ufcy isrtftri az egész világ) ( akKori6aó is beborult, jött a* diadalmas rotnanticizmuá,kíielyet jsetepedő ifjúságom leg;édesebb emlékeidnek fártok: sói Jókai re-* mint a ross'f szónáí. Ez a könyv ma a. leg­ kapósabb a világon.: Lázasan fordítják le mindén nyelvre* A japán fordítás most jelent meg. írója jelentéktelen. Kdllermáno ^ddigelé rövid lélegzetű elbeszéléseket írt, de nem kel­ teit feltűnést velők: világhíre 8 .Tuner-lel ló istállójába menekült 4 r kif*a leornló bá­ nya nem lapít össze, a barláógbáti tájékozó­ dik.' Tddja. hogy hány lépés*keitetja szom­ gényt a .Hon- tárczáiban napról-napra ol­ vastam s bevettem minden külföldi nagyot, a kit csak megkaparilhattam. Az emberiség- széd tárnához s egy hét alatt kiforja: magát s ez alatt megeszi a ló zabját Megmentik s mikor a kórházban fölenméí élső szava rágógummit kérni. (És a mondása belekerül az amerikai �MÁJUS 8. SZÉCSÉNYI HÍRLAP 19. SZÁM. tesében, kivarrott kendődével, magaszőtte ingvállaban, gyönyörűen ringó rokoljában imakönyvel és virággal kezében igyekszik a templomba. Még sokan láttuk, hogy ny ülték áztatták, áttolták gerebenezték, szőnék a kendert; ho­ gyan ment végbe tavasszal a fehérítés, mi­ csoda nagy gazdasszonyi becsület vult a ma­ ga szőttes ruházat. Ez is jórészben elmúlt Gyapot és juta szalad a textil-gyárak ezer meg ezer orsóján és boldogan emlegetjük, hogy textiliparunk ma százezer orsóval dol­ gunk. Hány szövőszék került e miatt a pad­ lásra és Hány helyen szűnt meg a népies te­ nyésztés. lm a fényes gyáripari munka fej­ lődésünknek az árnya! Csakhogy az ipar és kereskedelem nem lehet cl len es kenderáru nélkül. Kell a ha­ jókra a vitorla kell a kereskedelemnek a zsákvászon, hajóknak a voptaló kötél. A len­ vászon is újra divatba JÖíi, a jó gazdasszony nem tud a jó kender-konyhatörlek abroszok, lepedők, szakajtóruhák nélkül meglenni. Újra keresett cikké lett a kender,- a len, a terme­ lés a népi és tenyésztésből átbillent, a nagy­ birtokra, a hol a mit termelnek azt gyáriparszerüen föl ts dolgozzák. Csak maga Mező­ hegyes mint állami mintabirtok ezrr holdon termel kendent. A népies tenyésztés rene­ szánszát U könnyen megémők, ha azok a termelési és készítési módszerek ma megáll­ óénak a lábukon a melyekkel e két kereske­ delmi növényt apáink termelték és kikészí­ tették. De a megvetéstől a szövésig máskép­ pen kell ma mar mindent végezni s főleg az áztatáz nem mehet a régi szabadsággal, mert a tavat, folyót bűsködlté levő áztatást ma oly könnyen tilalmazzák, hogy már e miatt is a nép e két hasznos növény terme­ léséről lemondani kényszerűit. A fóldmiveI és ügyi kormány mesterséges áztatókat se­ gélyez nehány év óta de mivel egyéb aka­ dályai vannak a termelésnek, ezért nagyobb lépésre szánta magát. Ez a nagyobb lépés a kereskedelmi kövény felkarolására: az uj-szegedi kender és lentermelési szakintézet. Az intézet feladata a kender és len. valamint az országban ter­ melhető egyéb fonó-szövő ipari növények termelésének és félgyártmánynya feldolgozá­ sának kérdésében kutató, felvilágosító, isme­ retterjesztő és ellenőrző tevékenységet végezni. Tudományos kutató működése kiterjed a ve­ tőmag megválasztásra, talajvizsgálatokra, gaz­ dasági művelési módokra, áztatásra és félgvártmánynyá feldolgozás minden kérdésére. Munkahelyiségeiben és telepén állandóan foglalkoztat munkásokat s gyakorlati gazpák részére magasabb célú tanfolyamokat tart, Rendelkezésbe áll hatóságoknak, testüle­ Színészet Fokozottabb pártolástól- és teknek, magánosöknak tárgyat érdeklő gya­ rokonszenvlől kisérve tarja Rácz Dezső szín­ korlati és elméleti kérdésekben egyaránt. társulata közönségünk előtt előadásait Csu­ Rendes díjszabás mellet magvixsgálatokat, pa újdonságok kerülnek bemutatásra s a kö­ mikroskopi, baktereologiai és egyéb vizsgá­ latokat vegez a beküldött talajvíz olaj, rest zönség minden alkalommal lelkesen tapsol a szereplőknek, akik derekasan megállják he­ mintákat eszközli. Mivel a szegedi nagyrahivatott intézet gyüket. Úgy az operettben, minta többi da­ méh nincs készen, egyelőre az Jijtézet egy rabokban is Ráczné, Tutzó Margit, Császár bidai és érői kísérleti telepen megfelelő ki-“ Rózsi, K. Rásó Ida, Korda, Ágotái, Antal és sédeteket végeznek. A minister az uj intézet Parlagi aratnak Fok tapsokat vezetésével Károly Rezső dr. gazdasági akadámiai igazgatót bízta meg a ki az intézet Jutalomjáték. Színészetünk kedvelt tit­ ügyének a fölgmivelésügyi minisleriumban kárának, Korda Sándornak, hétfőn lesz a jukezdettől fogva előadója volt és a ki több lalomjátéka Gerő Károly kedves darabjában külföldi tanulmányul alatt egészítette ki amúgy a „Próbaházasság”-bán.-Az est érdekességét is széles kőiben elismert szaktudását növeli Gyarmathy Gusztáv vendégfellépése. A kender és lentermelési szakintézet Budapest I. Fejérváry ut 30 szám alatt van A tavaszi kalászosok országos, ter­ és a szakmájához lartyzó bármely kérdésben mésátlaga. 5—6 luetermazsa körűi ingado­ akár szó, akár írásbeli megkeresésére ingyen zik, s különösen a zabé alig haladja meg az és készséggel ád felvilágosítást* 5 mélermázsát, s így termelése sok esetben Donner Henrik 1335-1914. Játszik a napsugár a harmattól megcsillámlo akáczlevelen; sűrű zöldlevelek körül elővillan a hófehér gyöngyvirág: kezdődik a tavasz. Nekrológot mii most — milyen szo­ morú ! Minden uj eletet kezd: egy szép öreg ember befejezte azt. — Olyan fájdalmas má­ jusban látni a halált! hl volt! Hirtelen jött, gyorsan fejezte be dicstelen, szomorú munkáját es elrohant Sok helyre hívják, Most elvitt közülünk egy olyan embert, aki hetvenkilenc évet élt meg és ezen hoszszú idő alatt nem tett mást, mint szépen élt Mert élni — munka; szépen élni művészét. Az élet igazi czélját megtalálni és annak az igazi magasztos, nagy czélnak megfelelően élni — az a szép élet Donner Henrik szépen élt. Nyugodtan, zökkenés nélkül, távol > tömegek vásári zűr­ zavaros lármájától. Családjának és családjá­ ért adta azt a hatalmas energiát, amely must egyszerre elhagyta Amily szépen élt — oly szépen halt meg. Nem szenvedett. Pedig de meg kell szenvednünk a ha­ lálén ! Milyen jő, milyen nemes, milyen boldog ember lehetett az életben az, aki jajszó nél­ kül tudott meghalni I De sok üdvös csele­ kedetet vihetett az véghez, aki csak egyszer idézett elő könnyeket: amikor meghalt De akkor könnyzáport. nem is jár haszonnal, holott e körülmény­ nek egyedül a rossz gazdálkodás az oka. Ősszel felszámolt, jól megművelt és kellő iragyaerőbcn levő talajokon a kát. holdan­ ként? 12—16 mázsás zabtermés egyáltalán nem tartozik a ritkaságok közé, csakhogy a magyar gazda sem szántja meg összedob­ nak szánt talaját, tehát nem műveli jól és semmiként sem trágyázza, sőt rendeset?' a kiéltebb földbe* veti azt.. Végzetes hiba ez különösen ma, a mikor műtrágyák segélyével könnyedén pótolhatjuk..*! istákó trágya hi­ ányt. J50 kgr. szupcrfoszfál és 30 kg. chili­ salétrom kát. holdankemi kiszórásává! olyan nagy termesiöbblet érhető el, amely több­ szörösen megtéiiti a műtrágya árát. A tíiílisslétrom alkalmazasa különösen a zabnál azért szükséges, mert a zabvetésre szánt föl­ dek többnyire nagyon messze esnek az • is­ tálló trágyától, s így jiitrogén szükségletük teljesen kiapadt s azért az egyoldalú szuper­ foszfát trágyázás nem mindenkor ad elegendő ' nagy teniiéstöbbletet. < • 1343—914. szám. Árverési hirdetmény kivonat relme, boldog családi életének a nagy műért való összeomlása elvesz abban a milhöben, melyben hatvanezer ember sztrájkol, midőn a nagy mű létrehozására szükséges milliók is sztrájkolnak és a művet balsiker, iszonyú A. szécsényi kir. jbírósag mint, telek­ könyvi hatóság, közhírré teszi, hogy a Ba­ lassagyarmati Takarékpénztár végrehajtalónak Antal Istvánná végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási átverést 4310 K. tő­ kekövetelés és járulékai behajtása vésett a szécsényi kir. jbiróság területén levő, Hugyag községben fekvő, s a hugyagi 295 sz.‘tkvben foglalt legelőnek B 7 a részére 79 kor. hugyagi 408 sz. tkvben foglalt 1 2—3 asz. Lantos. ingatlannak B 1. 5. 7. a részére 813 kor. az u. o. 493 sz. tkvben !. 1. ssz. ingatlan­ nak B 3 a részére 79 kor. si u. o. 556 sz. tkvben I I ssz. ingatlannak B 9. 14. a. An­ tal István nevén álló részére 6 kor.-ban meg­ Kinevezés. Dr. Petrik Zoltán, a helybeli állapított kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1914 évi junius hó 25 nap­ járásbíróság volt ideiglenes jegyzője, a ba­ ján d. e. 10 órakor Hugyag község házánál lassagyarmati kir. járásbirősághoz jegyzővé fogják megtartani. neveztetett ki. Az árverés alá kerQIŐ ingatlanok a ki­ Doktorrá avatás. Április 25-én avatták kiáltási.ár kétharmadánál alacsonyabb áron doktorrá Lantos Mihály ügyvédjelöltet, akit nem adhatók eV Az árverelni szándékozók kötelesek bá­ lapunk olvasói is ismernek irodalmi munkás­ natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­ ságáról. A nagyszámú üdvözlők sorába lépünk pénzben, Vagy az 1881. LY. t.-c. 421 §-ában mi is szerencsckivánatunkkal. A nagy remé­ '* meghatározott árfolyammal számított óyadéknyekre jogosító fiatal ügyvédjelölt varosunk­ .képes értékpapiroshan a kiküldöttnél letenni, ,hogy a bánatpénznek előlrges bírói letétbe ban folytatja gyakorlatai. Uj tűzoltó parancsnokok. A szécsénji helyezéséről kiállított letépi elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési* fel tétele tü/oltólestület Dr. Sirömpel József ügyvédet • két alairni (1881. LX t.-c. 157., 150. 170, főparancsnokká, Gyarmathy Gusztávot, alpa- ’ §§. 1908. XL t e. 21. §.) rancsnokká és Popuvics Bélát pedig pénz­ Az aki az ingatlanért a kikiáltási ár­ nál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni tárnokká egyhangúlag megválasztotta. A mi­ senki sem akar, kötelet nyomban a kikiáltási dőn e hirt közöljük, egyben azon reményünk­ ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt nek adunk kifejezést, hogy városunk ezen az általa igéit ár ugyanannji százalékáig humánus és nélkülözhetetlen intézménye mi­ kiegészíteni. (1908. XLI 25. §.) előbb teljesen újjá szervezve lesz. t Szécsény 1914. évi április hó 8-án. Sorozás. Városunkban az idei sorozás Slmonyi, s. k. kir. jbiró. bukás fenyegeti. f. hó 13-án veszi kezdetét a városháza dísz­ lapokba) Egy romantikus csikágói fzvegyasszony gondjába veszi az árvát s így lesz Alian mérnök, a világ legkeményebb acéljá­ nak gyártója és mihor a szíkláfuró birtokába van, megérieli azt a tervet, hogy az ő-világot az ujjal tunellel köti össze. S az ő ex­ pressziek nem lesz távolság, Tunelvárosok keletkeznek, százezreknek munkaalkalom, a bánya, vas, de általában minden iparnak uj -és nagyarányú megrendelések és megvaló­ sulhat az Alian nagy ideája: a régi kultúrá­ nak összeolvadása, a nép millióinak jobb élése Ennek a tervnek előkészítése, majd 25 éves küzdelmes elvégzése tárgya a regénynek Emberek, vágyak, szenvedések m^nd aláren­ delve a nagy ideíjnak: állandóan a kalapá­ csok zaját halljuk és az iró voltaképen abban nagy, hogy regényében mindég tömeg szere­ pel és a munka hymnusza zeng. Az Alian sze­ (folyt köv.) HIREK. termében Bolgár Miklós elnöklete alatt. - A kiadmány hiteléül. Sextius, kir. tkvvrzető. 1 �19 SZÁM. SZÉCSÉNYI HÍRLAP <' 1913-914 ikv sz. *i . MÁJUS 8. •w .. 303—1914 végrh. sz. Árverési hirdetmény kivonat A szécsenyi kir. jbirósug. mim tkvi. ha­ tóság. közhírré tesz*, hogy Horváth Antal végrehajtatón ik Kiró y Andrásné vegrehdjla>t szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási utóajánlalra az újabb árverést 42 K. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a széssényi kir. |biró*ág területén levő varsány községben fekvő, s a varsányi 331 sz tjkvben A I 3, 4 6—11 ssz 399vc. v723c. 325c 837c 265c 655c, 840c hrsz. Kiskápolnái Benepásli. La­ posok Kertalja, Benepásli Pást laposok Szán­ tók és az ehhez tartozó legelő illetmény 511 kor. 0. o. 458 sz. tjkvben I I sorsz 7 hrsz. Ház 8 sz. a udvir és kertnek B 15 a Király Andrásné nevén álló 'észére 300 kor. az u. o. 459 sz. tjkvben A I 1 sorsz 38 lelek után járó arányos legelő illetménynek B 16 a ugyanannak nevén álló részére 61 kor. u. o. tikvben A f I sorsz. 904 hrsz. sajgói szöllőnek ugyanazon része 10 kor u. o 31 sz. tjkvben f 1 sorsz. 938 hrsz. Benedekhegyi szőllőnek B II a ugyanannak nevén álló ré­ szére 34 kor. ezennel megállapított kikiáltási árban a 960—913 tkv. sz. a elrendelt. Az árverést 1914 évi junius hó 4 nap­ ján d. e. 10 órakor varsány község házánál fogják megtartatni. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiál­ tási ár ’'*-nál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­ natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­ pénzben, vagy az 1881. LX t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadék­ képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előlege* bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881. LX. t.-c 147, l$0., 170, §§. 190á: XL t-c. 21. §.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb igérdei tetLbá lö_bbetigérni«nld sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­ szíteni (1908: XLI 25. §) Szécsény, 1914 április hó 22 én. Slznonyi sk. kir. jbiró. Kiadmány hiteléül: Sextius, kir. tkvvezető. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c/. 102 §-értelmében ezennel köz­ hírré-lesd, hogy a szegedi kir. lörvénys/éknek 1913 évi 19420 számú végzése követ­ keztében Dr. Kaidor Jenő' szécsenyi ügyvéd állal \épvibeli Szentesi Mrzőgazd. Ipar és Kere*k. Bank javara 6000 K. s jái erejeig 1913. évi |u iu» hó 31-én foganatosított kie­ légítési-végrehajtás utján le- és fclülfoglall es 1090 kor.-ra bec>ÜH következő ingósánok, u. in. 62840 drb. égetett és nyi r* tég’a nyilvános árverésen tladatnak. Mely árveréme'c a szt'c ényi kir. járás­ bíróság 1913-ik évi V 367 1 számú végzése folytán 6000 K. tőkekövetelés, ennek 1913. évi aug. hó 30 napjától járó 6 százalék ka­ matai, egyharmadszázalék váltődij és eddig összesen 526 kor. 71 fill.-ben biróilag már megállapított költségek és 3 kor. árverés kilüzésidij erejéig a Vigh-fél| téglalelepen leen­ dő megtartására 1914 évi május hó 12-ik napjának délutáni 2 órája határidőül feltüze­ lik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és IÖ8. § -aí értelmében készpénzfizetés mel­ lett, a legtöbbel igérőnék, szükség esetén becsáron ólul is eb fognák adatni. Amennyiben az-elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfőglaltatták és azokra kielégítési jogot nyerlek ynlna. ezen árverés az 1881. évi LX. L-c. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. * Szécsény, 1914. évi április 25-én. Nagy, kir.«bir. végrnhajtó. 275—1914 végrhsz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz' 102' §”érté)niéWn* ezerínel'ícözlíírré teszi, hogy a bgyarmati kir. törvényszéknek 1914. évi 2631 sz. végzése következtében Szilágyi Mór bgyarmati ügyvéd által képvi­ selt Bgyarmati Népbank r. t. javára 600 K. s jár erejéig 1914. évi április hó 7-én foga­ natosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 3390 kor.-ra becsült köveiké- ző ingóságok, u. m: bútorok és 2 zongora nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1914 évi V 1581 sz. végzése foly­ tán 600 kor. tőkekövetelés és ennek 1913. évi szrpt. hó 30 napjától járó 6 százalék kamatai, egvharmadszázalék váltódíj és eddig összesen 147 kor. 65 fill.-ben biróilag már megállapított költségek és 2 korona árverés kit. d»j erejéig Liplagergén leendő megtartá­ sára 1914 évi május hó 22-ik napjának dé­ lelőtti 11 órája határidőül kitüzelik és ahoz. a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak m»*g, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t.-c 107 és 108 §-ai értelmében készpénzfizetés melett. a legtöbbéit Ígérőnek, szükség esetén becsáron alulis elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat másnk is le- és felűlfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. L-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény. 1914. májushó 2-én. Nagy, kir. bir. végrehatjó. Eladó ház. Szécsényben a Király-utcza sarkon álló „Volent’-féle ház szabadkézből eladó! Továbbá 4 hold szántóföld és 1 hold szőlő (a Donner-féle gőztéglagyár mellett) eladó. Értekezni lehet: Volent Lajos tulajdonosnál, Ludányban. Édes tejszínből készült tea-vaj- és fétementfiáli sajt . .... (3xeasányi gyártmány) ___ ftapfiató: Schlesinger A. Fia cégnél Szécsényben. SCHLESINGER A. FIA FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA, ÚRI- ÉS NÖ1-Dl VASÁRU KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szécsény, Nógrádmegye, Telefon li7 Telefon 117. Értesítés Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy, Balassagyarmaton a Soitovszky-úton Schwtrcz Mór féle telepen. a vasútállomás közelében, a * cementárú-gyárat-) -mész- és építkezési anyag kereskedést nyitottam. Raktáron tartok: elsőrendű porlland-.iromán- és beoc>ini cementet, elsőrendű darabos- és oltott meszel, a felső g illái- és dorogi telepekről, ctrbolineum kátránylemez, kátrány bőr- és üoláló lemezt, slukatur-nád, gipsz, telőcserép, műpalát, továbbá cementlapok, cetnenlcsövek, kútgyörűk, etelővályuk, csöpög-■ tetők, stb. az építészeti szakba vágó anyagokat nagyben és kicsinyben. , Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy bármely; más céggel fel vehetem a versenyt, ennek folytán kérném szives jóindulatával, szükség esetén nagybecsű bizalmával megtisztelni szíveskedjen. , ?! ANSEL MÁRTON. s fKiváló4 tiszteletiéi- G Soproni cserép lerakat. „Eternit“-pala árusítás. Dús választékú raktárt tart i érő- ós fakoporsókból, gyászkoszorúkból és az összes temetkezési cikkekből. �MÁJUS 8. SZÉCSÉNYI HÍRLAP 19 SZÁM. RUSZNYAK DIVATÁRUHÁZÁBAN BUDAPEST, KIRÁLY-UTCA 21. SZ. Telefon 102—99. Lég újabb divatlapot ingyen I Megérkeztek az ujfaconu nyári ruhák. t 87. ábra. Sikkem njári ruha, színes selyemmel kihimzett pettyes grenadinból, selyem öv, légbetét* és csipkedisszel, ára — ................................................ K. 30- 88. ábra. Igen kedvelt és sikkes nyári ruha, hímzett grenadinból, tiszta fehér színben, selyem öv és finom betétekkel díszítve, ára, „............................................................................................... K 25 — 89. ábra. Legújabb nyári ruha, hímzett pettyes grenadin-, vagy creponból, finom csipkedisszel*, és selyem övvel, ára ........................ . f...................................... K. 30 — 90. ábra. Sikkes nyári ruha, finom francia grenadinból, fehér-, világoskék*, rózsa*, lila-, piros- és drapp színben, finom csipke derék résszel, ára Nyoourtotv Glattototo Adolf kioyvvyoadijábao — Saeeaóaybea. . ... -............ ..................... K. 35.- ....... � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00889.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_05_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-05-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 19. szám (1914. május 8.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/63139f5cc17504a0d6d72228bacc3b4d.jpg e5117ac1af5ff4b61ecd024e0a0e82e5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8782038ee02e5466ff337cf4ba417a35.pdf c4705c762741a1df52e1a57c63fdef59 PDF Text Text SZÉCSÉNY, 1914 MÁJUS 15. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR: Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Egész évre 8 korona — -Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Fömunkalárs: KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz A föld, a:, ringó -kalász fanatikusának Májusi eső. Május negyedikére virradóra beereszkp dett a fagy és a meleg kicsaló szőlőtermő rügyekei, itt-ott virágba szökkenni akaró für­ töket feketére égette hideg lehelele. Az első Hiób-hirek 90—80 százalékos károkról jelen­ tettek. Szerencsére nem egészen ilyen sötét a helyzet. A mit a fagy elvitt* azért kár; de a mit meghagyott és föltéve, hogy 'azt- a jó Isten megértein! engedi, —*aa is elég frtenáldás lesz. Nagyobb baj, hogy. niápBban még két fagycsomópqnt van jelezve s ennél — mert a jóslás,'neui bizonyosság is egyút­ tal — nagyobb bajnak látszott a május eleji ^csapadékhiány. <• ’ .. 3.. J ’» '* IstenemI mennyire igaza * van Károlyi György grónrupstsá«ak. e bőtermő ’RHŰfW róM^KAnaáiijáróUjá csong­ rádi MágOdraplí^h^éCsbe. — és a k.nek miközben a Sóhft W^n-tempomot, a G«a- ben márványpalutáit mulo||alt>,— bölcsességé ez a ktjete ités és micsoda nagy igaaság rejlik alatta, Mit Jelent Magyarországnak egy májusi - májusi TARCZA. ízelítő a XX-ik század regényeiből. Irta: Venier László. *' w .(Folyt, és vége.) Maud, a feleség és*a kis Edith kacagása elvész a nagy műért való. reklám xajábita. Mozi, aeroplan mind mozgósítva. Sőt a ten­ ger egy uj ásványi anyagot, is ad.* Ne ijed­ jünk meg: a rádium se lesz ezután drágav Allan egyik földalatti átfúrt • hegyében van bőven éhből. A regénynek van egy magyar alakjz: a szentesi halotmosdatő Jia, a ki a milliókat mozgósítja ? Ez az alak brutális és nem >ok örömünk van benne, hogy a szerző jóvoltá­ ból magyarnak születeti. Ez,bizony érzéki,, gaz panamista, a ki végre is a vonat elé yeií. magát, mikor a nyakán érzi a,kötelet. Kö­ szönhetjük ezt a panamái kiálltó viszályos'ter­ mészetűnknek, hogy egy világhíres.regényben is, ha szerepelünk, csak panamisták lehetünk. Mindegy, azért .a Tűnél-1 ezrek és ezrek olvassák nálunk is. De hogy is peJEgy vi­ lág szenzációt 95 krajcárért vesztegeit a köny­ vesbolt. Azt mondják a magyarban is már a tízezrediknél tartanak. És senki sem fogja letenni megindulás nélkül a könyvet, mikor tudomásul veszi, hogy az Allan első vonata mindössze 15 perc késéssel ér be Európába a tenger alatt. Am mégis föl kell vetni, hogy miután az időjárást regulázni tudásunk kicsi és aka­ ratunk törpe, — szabad-e va danque-t ját­ szani a sorssal? Megáflhat-e egy modern állam indusztria nélkül ? Támaszkodva a nyerstermelésre, mely felhők járása, északi kereskede- szelek fordulásán múlik? Szabad-e gazdi Ihodásunknak a légköri lecsapolásokra bari^róiődni? Vagy talán mégis hatalmas víz­ A százak hatalmas millióit: jólétet, bol­ dogulást, (MlefTdülését^iparnak; lemnek, J^íkurái. mMent! *' elmaradáM* Koldussort; nyomöruFágot. Existenciák bukását) í * / Azért van mindig bizonytalan sorsa az agrár államoknak I Az '1863-iki aszályt 40 évig szenvedtük. Talán vannak még most is, kik p gyászos ínséges esztendőnek^ Ínség­ kölcsönét fizetik. Mikor áprilistól' 92 napig nem volt eső az Alfádon. Megrepedezett a fölí). Nem termett semmi és a barmokat 2-r4 forintért-adták-vették. A felvidéken volt csak ‘egy kevés krumpli és pobanka és az Alföld febér-jtajácsos népe hogy irígyeMe a tiépjóNábübjaitl A^kotp^dig nejó vojl mjl- néhány szavát;— a ,koQ>is érre.ji s^óra; ; • pektivával fenyegetne égy gazdasági aszály! — Merwyj kincs;. Mx$kaí Ez inárjteszi.1 . De talán még se lenne a rémület oly nagy. Ugye? Fejlett közlekedési viszonyok mellett ma ipa* Miska kocsis pediglen megrántotta vál­ runk is van, olyan a milyen. De mit is idé­ lán a cifra szűrt és egyet pökött a béc»i zünk föl rémeket! Hiszen a milliókat érő fiaszlerra. ; . májusi esőben részünk van s mikor e soro­ — Micsoda mindez egy . hazai csendes napos esőhöz képest 1 íntézendők. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint. kat írjuk; szitál az eső és a szomjas föld jnohóii issza be. Van-e mit keresnünk Stradfordban ? ’ — Budapesti levél. —- * irta; Verner László. i Az -idei kultusztárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával Pékár Gyula, az ismert kiváló iró netyke és huszáros támadással ment a művészet birodalmának és a többek között felvetett^, abból az alkalomból -hogy Shakespeare .születésének háromszáz éves fordulója a jövő évben lesz, — azt az ideát, hogy a Nemzeti Színház művészeinek elkel­ lene menni Eiradfordba Shakespeare szülő­ helyére és a hol el is .van temetve és ott három este áldozni kellene Shakespearei színdarabokkal a brill művész *nagy szelle­ mének. Az idea az elfő pillanatban eredetit ’ ségéyeV meglep. Pe lia a közoktatásügyi minister ezt a gondolatot végrehajtani engedné, egy 'kicsjt kullurrestelkedést éreznénk. • Mert ugyan kérem, micsoda keresni va-: lóiik van nekünk Anglia e kies és a nagy költő szülőföldje mián hirés angol vároában ? Az angol egy kukkot sem tud magyarul. Ki­ nek játszana ott Jászay Mary, Ivánfi Jenő és a többi nagy tragikus? Merem mondani, egyedül csak Ginevemé Györy Ilona és eset- rendszerünk felhasználásával, az öntözésekre kellene térni. A közérdekű öfitöző-csatomák törvénye tíz esztendeje érvényben ván. Egy törvény papirop. A törvény az államra hárítja a főcsatorna megépítései, az érdekeltség vi­ selné az elosztó kisebb csatornák költségeit. Hol az érdekeltség ?. Hot épült öotöző mű ?' Szabad-e nekünk e félékről csak ábrándoz­ nunk is? Mikor mi még kézi-locsolóból se öntözünk: legényke, muskátli, szarkaláb és más napi virágok csak ültetődnek, de hogy art öntözni kell, ki gondolna rá? Rá van képviselőházi tárgyalásakor, hogy az áldott magyar föld még kedvező időjárás esetén is mily keveset terem. Mert a kisbirtokos ma is még a régi nyomásos, kalászos termelést űzi: a földet zsarolja, se vetésforgója nem helyes, se lelke nem viszi rá. hogy földjé­ ből kivont tápláló anyagokat pótolja. Azért termésátlagunk 11.4 mázsa hektáronként. kg kedves férje hallgatnák meg ezeket az előadásokat. Ami pedig Shakespeare szelle­ mét illeti, arról tanácsos lesz nem beszélni. Mert ha áll is az, amit Podmaniczky Frigyes báró intendáns korában mondott: Sshakespearet.jől kell adni, vagy sehogy, de adni kell 1 ezért még sem kell elmenni az angol nagy szellem koporsója mellé. Eleget meg­ fordították már sírjában a hazai Shakespeári előadások is. < Ne méltóztaspanak azonban azt hinni, hogy valami futurista irodalmi bolond*! nagy költő hallhatatlan müve iránt érzéketlen. Mi­ nél jobban megfehéríti fejemet az öregség hava, — annál kedvencebb olvasmányom a nagy angol költő és boldogtalan lenn az a pihenő időn, mikor Hamletiét, Lezp királyt, a Velencéi kalmárt legalább egyszer évenként el nem olvasnám, és a kölömböző életko­ romban alá húzott'verssorokon nem töpren­ genék. hogy micsoda gondolatokat ébresztett be nnemez a nagy széllémü Gigász ifjúságom tavaszán, legénykedésem, fériikorem, gond­ jaim, beteg napjaim, méla szomorúságom, éles fájdalmam nehéz óráiban, Istenem, mi­ lyen törpének is éreztem magamat e nagy szellemnek áldozván, mikor az ö sírásói okosabbakat mondanak, mint a milyeneket �SZÉCSÉNYl HÍRLAP 20. SZÁM Németországé pedig 17 mázsa. De hol van a német rossz homok a zsíros magyar föld­ höz? De hol a zsíros magyar föld? Régen volt Ki van élve. Egy nagy tüdős. Cserháti Sándor tanár évek előtt megjövendölte ezt, de a kisgazdák ébredésére helytelen törekszünk! A temesvári gazdagyűlésen i*divatos és hajánál fogva előrá.igatott, politikával mesés dolgokról tesz szó: de nem arról, hogy tízezer gazdát föllelke bitiének: menjetek haza és hirdesséték, hogy a mostani móoon gazdálkodni nem le­ hel tönkremenés nélkül. Leviszik a magya­ rokat az ' Aldunára, pedig Mezőhegyesre, Zsombolyára és más mintauradalmakba kel­ lene vinni és itt mutogatni, hogy milyen a jó föld aranykalásza. Milyen ennek funda­ mentuma: a trágyagödör. De ne keseregtünk. Sok nemzeti kincs megy el eddig veszendőbe. De a maga ká­ rán lassan csak tanul az élhetetlen kibgazda is. Pedig de máskép lenne, ha más hasz­ nán tanulna! HIREK ság az egylet progpmmjába vette különösen a következő sportágak űzékét; leHhisz, football, turisztika, lövészet, kotcsolyázás, vívás. Ez azonban nem jelenti a többi sportágak kizárását. . Sorozás. Folyó hó !3án vette kezde­ tét városunkban az idei katonai sorozás. — Az első nap besoroztatok kél körjegyzőség területéről mindössze 50 legény. Remélhető azonban, hogy a megkíván lató legmagasabb létszám a sorozás befejeztével éléi helő lesz. A sorozás váro-unkban folyó hó 16-án ér véget. — Színészet Folyó hó 11-én került szinre elsőrangú szereposztással Gerő Károly „Pró­ baházasság* ci nO pályadijat nyert énekes bo­ hózata. Az előadás mindvégig nagy érdeklő­ dés mellett folyt le. A szereplők mindrgyike tudásának és készültségének tudatában ér­ vényre juttatta a darab minden egyes jele­ netének szépségét. Kiválók voltak különösen Császár Rózsi, a bajos kis xubrette; Lányi Szidi, Rózsahegyi Sári, Korda Sándor es Agotay Ferenc. Különös érdekességet nyúj­ tott az estnek Gyarmathy J Gusztáv, a hely­ beli ifjúsági kör művezető-igazgatójának veiidégfcliepte. A kit mar első jelenésén freneti­ kus taps fogadott. A szintarsutat a mai nap­ pal befejezve illeni-, szereplését, uj állomás­ helyére Hevesre utazott. Ügy Racz Dezsőnek MÁJUS 15. két (járulékok, dijak, előlegek s ezeknek ka­ matai) önhatalmúlag visszatartják és a betegsegélyzési ágyaiban fölmerült kiadások födözésére használják. Az állami Hivatal figyel­ mezteti a kerületi pénztárakat, hogy a bale­ seti számla bevételeit ne használják fel be­ tegsegély zési célra, mert ez törvény- és alap­ szabály ellenes. Szécsényben a Rákócziés Vár-utca sarkán, levő Donner Henrik-féle ház szabadkézből eladó esetleg bérbeadó ! Bővebb felvilágosítással szolgál: Schlesinger A. Fia cég. ger István, Dr. Lantos Mihály es Srxiiu* N. — Ülés tartott, a melyen alapos megvitatás után megállapították a „Széchényi Sportrgylet* alapszabályait. Az alapszabályok a hetfolyamán kerülnek szétosztásra. A taggyűjiés immár folyamatban van. Az előkészítő-bízó t- s/9'iialait rendeletét inté/étl valamennyi ke^ rületi munkáUnztosiio pénztárához, ameljbrn közli a pénztáraknál, ho jy iudoma>árd jutott az Állami Hivatalnak, hogy egyes pénztárak a balesetbiztosítási ágazatait illető bevéiele- A börze évi jelentése. Nemrégiben hagyta el a sajtót a börze 1913 évről szóló jelentése, a melyből mmt különösen ertiekes adatokat kell kiemelnünk azokat, a melyet Migyarurszag termésátlagait Ausztria lermásaitagaivdl hasonlítják össze, s a melyek azon elszomoiitó következtetésre jutianiak, hogy Au^/tna országos tcrmésáilHga, sokkalta gyor­ sabb léptekkel halad mint Magyarországé. Mig ugyani Migyarország bu'.a termésátlaga az 1896— 1900 Öt év atiagahau kát. holdan­ ként 6.56. 1009—1914 .öt év atlaganait uj 23_q volt, addig Ausztriában az 1896—19C0 öt ev átlagában 6 337 909—23 öl ev átlagá­ ban 7.81 q. volt, vagyis inig Magyarországon a buzahrrnesaikg a jrlzut 17 ev alatt csak 109 addig Ausztriáé 27 4 százalékkal emel­ kedett, s mig Magyarországon a rozstermes 19 6. Ausztriában 37 9 százalék, az arpa léi­ mé* itt 19 6, ott 643 százalék, a zalitermes in 5 1. ott 40.5 százalékkal emelkedett. A négy főkaláhzus együttes emelkedése tehát én élő emberek szájából, magamról nem is beszelve egé»z éleiemctn at hallottam. De oly mértékűén, ahogy e nagy szellemnek felülmúlhatatlan nagyságai hiiüetem es val­ lom, oly mértékben éreztem, valahányszor a Shakespeare imádas a színházba vitt, hogy szellemet semmiféle s/inpadi művészet tiszta ragyogásában nem adja, Egy-egy színész ih­ lete tiebb pillanatában megütöd egy-egy a Shakespeaii szellem egy-egy hangját, tálán a szerepnek egy-egy fázisát művészéttel at is élte: de a Shakespeari karakterek oiy összetettek, oly tömöttek, olykor homályosak, megérthetetlenek, és felfogásbeli vitai a okot nyújtók, — hogy egy-egy színész akinek nem imádságot könyve is egyúttal ez a nagy szellem, — képtelen a magas színtérré fdhagni, ott szédület nélkül rnegáliani és a főn séges gondolatokat karaktrri-zukusan viszszaadnt és egységes jellem aiakiia>t produ­ kálni a müvészieskedes hevűteles kirohaná­ saival az összjátekot inegnem rontani, Shake<pearét ezzel meghamisítani és az egészet pocsékká verni. De tegyük föl, hogy a színészek összjáték, művészi öntudat tehetség és becsvágygyal megrakva, megállnák a helyüket. Vájjon a nagy művész képzelő erejét szlnszetűleg megközelíteni képesek-e? Szó sincs róla? Minél jobban Reinhardloskodnak, annál szo­ morúbb lesz a kísérlet Merjük mondani, hogy ez a csapongó világokat szálló angol fantázia se alkotott volna. Amit a festőmű­ vész képzelő ereje a színpadra hoz, a szín­ pad rendezői mesterség kieszel. — az mind ostoba erőlködés, hogy a Shakespaere el­ képzelte helyzet színtzrrüteg elöállittassék) Ha iimikő sz in padi liagjomanj ok nem ne­ veim k a *zins7evü>egbrv — azt mernénk ja­ vasolni, hogy csak cinre azzal a 300 ev dóni angol primitív színpaddal, ahol nem volt egyéb semmi, mint néhány föliras, mely a ne/őit tájékozatta, hogy az események szín­ helye hol van. és a néző mit képzeljen el, ahol s költő szárnyaló igei elhangzanak. lgeii-igen!A néiö képzeletére legyen bízva minden, a mi a színpadot illeti. Csak­ hogy ami elrontod színházi illuzit ink közölt ekkora puritánság mehet e? _ Sumnia-bummárnm: nekünk semmi ke­ resetünk nincs Shtadfordban. Ez a gondolat egy gyöngéd lelkű poétában születeti, s/ép is, tetszetős is; de inegvaló>itatii semmikép­ pen sem lehet De nem is krll. Igenis ál­ dozzunk a naj.y kö’tő rzrllrménrk es készít­ sük elő az ő dicsőséges kultusszá! nrmc-ak a haiomszá/éves (hm pi fordu’óra, hoirm azutánra is. A színház igyekezzek minei mű­ vészibb rgvüttot prodnkalni, és nem engtdni hogy egy jó torkú kiabáló* színész a többi roiátára színész-akrobata mutatványokat csi­ náljon a nagy költő fenséges gondolatai ro­ vására. Amit a Srradfordi útra hiaha kiad­ nunk, azt az összegei adjuk oda vidéki szín­ igazgatóknak azzal a kötelezettséggel. hogy fogyatékos Shakesprari ruhatárukat kibőviik, s legalább egy-két darabot az ünnepi fordu­ lóra tisztességesen betanítanak. Adjunk állami közsegitséget a Slvahe>|xare-Bi/oiiságnak. hogy az egységes kiadásból drámai pályára lépő szinésznövendékeknek ingyen pé’dánjokat ajándékozhasson. A Sliakespeari szere­ pekbe hirtelen beugrani nem lehet; azokba bele kelt öregedni ; az a szinésznövendék, aki művészi becsvágyát visz pályájára, érté­ kesebb talizmánt Shakespeare műveinél nem vihet magával az eleibe Ha igazán szereti pályáját, akkor e szellem óriási nagy, Khidcrke/zcl szórt szellrmkincsekbe bele fog iiieiyedni és igazi jelíemtanulmányokat fog rsztendőköh at végezni, hogyha művészi szerencséje Shakespeare interpretálásra a színpadra szólítja, — átérezve e nagy pilla­ nat művészi korszakosságát, ihasson a mű­ vészét kasztáliai forrásából. Így hódoltunk, ezekkel hódo lunk a nagy brit költő szellemének. Amiket pedig Pékár javaslóiként előterjesztett, abból oldjuk meg azt, hogy Ivánffy elutazik a születésnapon Shakespeare szülővárosába, és ott a magyar színművészet és a Shakespaera szellemétől megihietett legalább százezer magyar nevé­ ben, az. ő ékes szavával, talán angolul szór­ va leteszi a nagy költő sírjára a kegyelet koszorúját. E< szép lesz, ez elég lesz azon a kultu­ szon felül, amelyet igaz lélekkel az Uj Nem­ zetinek ápolnia kell, Szerény véleményem szerint egyébként a Kibfaludy Társaság * ke­ lletéből megalakult Shakespeare-Bizottság többet tett a nagv költő kuhusszaért "már eddig is, mint a Nemzeti és a vidéki szín­ házak. Mert azt hiszem, hogy a kik Shakespaerét igazán szeretik, azok úgy élvezik, mint én. Nem nézik, hanem olvassák 1 És ezt az új javitott fordítás újra ezreknek le­ hetővé teszí. Hátha e könyves még o’csóbbak is lennének . . . Esküdtek. Városunkból rendes esküd ek: Dr. Alacs Kálmán ügyvéd, Vaicsó Béla fötdbirtok**, Sehűek Ferenci kereskedő és Pekacsy István földbirtokos (Nigylócz) Alakuló sportegulet Lapunk egyik ko­ rábbi szamabau megírtuk, hogy városunkban a sport minden ágával foglalkozó sportegy­ let van alakulóban. Ezúttal mar a további­ akról is beszámolhatunk. E hó 10-en az dőkészitő-bizottsag —* melynek tagjai: Dr. Horpáczky Jenő, Komád Ödön, Haa* Géza, Slá­ valamint a társulat minden tagjának sok-sok szerencsét kívánunk, remélve hogy a közel jövőben vi»zontláijük. Időjárás. Május h\ eleje időjárás Irkinteteben a legnagyobb változaiossagol mutatja. Hol derül, hol borul. Pungracz napja l.üvös volt ugyan, de (agrárukat «»eu£ okp/ytj. A baleseti járulékok leszállítása. Az Állami Munkásbíztp$itási Hivatal 3549—914. �MÁJUS 15. SZÉCSÉNYI HÍRLAP 20. SZÁM. Ausztriában 43. Magyarországon 22 százalék volt. S inig Magyarország 4 főkalászösából az első őt évi ciklusban 13 1—2 millió pval termett több mint Ausztriában, addig az utóabi 5 évi ciklusban már csak 39 millió q-val. Magyarország mezőgazdaságának ilyen szembeötlő elmaradását egyedül az a körül­ mény okozza, hogy a magyar gazdaközönség jelentékeny részé még ma sincs |meggyő?ődve arról, hogv a növények nagy termést csnk az olyan talajban adhatnak, a melyben >ok a tápláló anyag, holott Ausztria de még in­ kább Németország gazdaközöntége arról már régen régen meg van győződve, s talajának termőképességét nemcsak isiálló trágyával, de nagy mennyiségű műtrágya használatával is fokozza. 1725 -914. tkví. szám. Árverési hirdetmény kivonat A szécsény! kir. jbiróság mint fclekköhyvi hatóság, közhírré teszi, hogy a Szécsényi Népbank1 r. 1. végrehajtatnak Gyűrky 696 sz. tjkvben A f i ,ssz. 1203 hrsz. öreg Baknnyai SzőHőnek B 2 a ugyanannak ne­ vén átló részére 59 köp kikiáltást árban el­ rendelte. Az árverést 1914 évi junius hó 2 nap­ ján d. e. 10 órakor Magyargécz község há­ zánál fogják megtartani A', árverés alá keállő ingatlanok a ki­ kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók cl. A/, árverelni szándékozók kötelesek bá­ natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­ pénzben, vagy az 1881. LY. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadék­ képes értékpapirosban ,a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előlegen bírói letétbe helyezéséről, kiállított (letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és áz árverési feltétele­ ket aláírni (1881. LX. t.-c. 157., 150., 170, §§ 1908. XL. t-c. 21> §.) Dénes végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi halóság a végrehajtási utóajánlatra az újabb árverést 114 K. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szécsényi kir. jbiróság területén levő, Magyargécz községben fekvő, s a niagyargéczi 81 sz. tkvben A j* 8 sorsz. 194a hrsz. Belieteknek B 3. 9, a ugyanannak nevén álló \ részére 9 kor. az n o 508 sz. tkvben A f 1. ssz. 119a'hrsz ingatlannak B 12ca ugyan­ annak nevén álló részére I kor. az u. o. 549 a sz. tkvben A f Iksz. 81 hrsz. kertnek B 10 a. ugyanannak nevén ál’ó részére 8 kor. azur o. 6Í7 sz. tkvben A f I ssz. 813 hrsz, Váradir.i S/ÓHŐnrk. B 2 n ugyanannak nevén álló, részére 60 kor, az u .<». tjlcvl f 2 isi: '83&„hr**A jiipaVajinak- B 2.ajugjíanhónak nevén áltó részére 95 kor. az u. ó. *j\ 3 ssz. 854 hr*i, ingatlannak B 2 a ugyan­ annak, nevén álló részére 125 kor. az ti o. 674 sz. tjkvben A f 1 ssz. 126 hrsz. Ha/. 48 sz.. a udvar és kertnek B 2. 4, a ugyan­ annak nevén álló részéie 3C0 kor az u. o. ♦ Az akt az ingatlanért a kikiáltási ár­ nál magasabb ígéretet telt, ha többet ígérni senki senv akar, kötelet nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa. ígért ár qgyananoyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XU 25. §.) Szécsény 1914. évi .április hó 30-án. : Simányi, s. k. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül. " ‘ . Sextius, kir. tkvvezető. 313—1914 Végrh. sz. • Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági,, végrehajtó az. 1881 évi LX. t.-cz. 102. §-ér|elmében ezennel köz­ hírré teszi, ho^y a böesii VI. kér. kir. jbirósúgnak 1903. évi Sp." Ili 9 számú végzése következtében 'Df.‘-Németh^ Aladár .bpesti. ügyvéd-által képviselt Könyves JCalmán cég. javára 306 K. 97 f. s j$ erejéig 1905. évi június hó 9-éu fógánátnsitott kielégítési vég­ rehajtás utján le- és felblfogialt és 775 kor.-ra becsült következő- ingóságok, u. m bútorok és könyvek nyilvános (árverésen etadatnak. Mely árverésnekv>*a.szécsényi kir. járás- biróság 1914-ik évi V 183 számú végzése folytán 306 K. 97 f. tőkekövetelés, ennek 1910 évi dec. hó 13 napjától járó 5 százalék ka­ matai, egyharmadszázalék váltódij és eddig összesen 5 koronában biróilag már megál­ lapított költségek és 2 kór* árverés kitűzési dij erejéig Rimóczon leendő megtartására 1914 évi május hó 30-ik nap] ínak délu­ táni 3 órája határidőül Mlüzetík és ah­ hoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az ériat*tt ingóságok az.1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § -ai értelmében készpénzfizetés mel­ lett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsárnn alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1914. évi május hó 5-án. Nagy, kir. bir. végmhajtó Eladó ház. Szécsényben a Király-ulcza sarkon álló „Volenf-féle ház szabadkézből eladó I Továbbá 4 hold szántóföld és 1 hold szőlő (a Donner-féle gőztéglagyár mellett) eladó. Értekezni lehet: Volent Lajos tulajdonosnál, Ludányban. Édes tejszínből készült tea-vaj- és fétementfiáli sajt ft (Sx^csényi gyártmány) kapható: Schlesinger A. Fia cégnél Szécsényben. FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA, ÚRI- ÉS NÓI-DIVATÁRÚ KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szcsény, Nőgrádmegye. Telefon 117. Értesítés. Telefon 117: ' Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy. Balassagyarmaton a Scitovizky-úton a Schwarcz Mór-féle telepen, a vasútállomás közelében, cementarú-gyáral-, mész* es; építkezési anyag kereskedést nyitottam. • Rákiakon tartok : elsőrendű portland-, román- és bcocsini cementet, elsőrendű darabos- és oltott meszet, a felső gallai- és dorogi telepekről, carbolineum kátránylemez, kátrány bőr- és izoláló lemezt, stukatunnád, gipsz, telőcserép, mfipalál, továbbá'cementlapok, cémenlcsövek, kútgyűrűk, etetővályuk, csöpög- rtetők, slb. az építészeti szakba vágó anyagokat 'nagyben és kicsinyben. . Azon.kellemes helyzetben vagyok^ hogy bfrftiely más céggel felvehetem a versenyt, ennek'folytán kérném szives jóindulatával, szükség esetén qagybecsil. bizalmával megtisztelni szíveskedjen. ' KtWlö tisztelettel. ‘ GANSEL MÁRTON. Soproni cserép lerakat. „Eternit“-pala árusítás. Dús vllasxtóku raktárt tart i. érc- és Kfakoporsókból, gyaszkoszorúkbó! és ax ösötcb temetkezési cikkekből. �20. SZÁM. MÁJUS 15. SZÉCSÉNYl HÍRLAP RUSZNYAK DIVATÁRUHAZABAN: BUDAPEST, KIRÁLY-UTCA 21. SZ. Telefon 102—99. Legújabb divatlapot inggenl Megérkeztek az ujfaconu aljak. 175. 179. 174 X. Legújabb szabású séta alj, finom divatkelméből, ára -................. — ... — ... _ X. Kedvelt szabású utazó alj, angol noppé kelméből, sötét és világos színekben, ára ... _ X. Legújabb szabású trotteör alj, sima divatkelméből, ára ... ... ... ... ... ... ...__ _.X. Angol szabású utazó alj, csíkos angol kelméből, ára ..... ... ... ... _.......................... x. 174. ábra. Sikkes divat alj, gombdisszel, angol divatkelméből, ára 173. ábra. 178. ábra. 177. ábra. 178. ábra. 170. ábra. Sikkes szabású divat-kabát, ... ... ... ... ... ... ... ... 10.15.— 01.— IX— ex- valódi angol kelméből, fekete-, tegett-, barna-, piros-, zöld-, drapp- és tangó színben, ára ... ... Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. ... ... ... x. so.-> � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00893.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_05_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-05-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 20. szám (1914. május 15.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a230edf48db7b56d0537c01f34ffb953.jpg b31a9b6bae7f5154e367e97198a3691a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2410487e04a55206c99bba9d9a13cf71.pdf 4afc8e0330274864897eb1bdea5938ac PDF Text Text 8ZÉCSÉNY, 1914 MÁJUS 22. VI. ÉVFOLYAM. 21. SZÁM. fi Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden pénteken. Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Fömunkalárs: KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. százhetvennégy vizmenti városa és községe állandó veszedelemből van, mint a vczuv vagy az F.tna oldalán levő községek ? A baj az,, hogy ezek a vidékek egy százhúsz millió . költséggel végbeviemJő ármentrsilést megcsi­ Oda tett az emberek vetése. Vőrősmarihy hatalmas rapszódiájának ez a fuldokló refrainje hej! de szomorúan ke* roll toliunkra az elmúlt esztendőkben. Tavaly Szatmár, Szolnok-Doboka vármegyét sujlot- nálni képtelenek, mert a lett számítások sze­ rint a védekezés ennyibe kerülne. Könnyű volt az Alföldön, bármit se volt könyű, az érdekeltséget társulatokba vonni, és százmil­ liókra menő munkákét velük végre hajtatni, tak rémesen, harmadéve pedig tiz vármegye lakosságát juttatta koldusbotra a tavaszi per* namens árvizveszedelem. Mi ennek az oka? Hiszen a Duna és a Tisza vflgyc Széchényi István kezdeményezésére egy félszázados ki­ tartó munka és egy millióm korona költség árán teljeset)-védve van az árvíztől. Ötezer­ és azt a földre adó bányában kivetni. Mert az árvíz védelemmel az Alföldön. mii sem érő ártéri területek buja termőföldekké váltak és a mi értéktelen volt, — az egyszerre nagy kincs lett. Ilyen értékem ezredesre a felső vidékén néni lehet s/ámitani. Azért ha az immitiens veszedelmét nemcsak a háromszázhetvennégy község és város fejéről el ötszáz kilométer hosszúságú hatalmas védő­ töltések vannak a folyók mentén és ezekkel hatmillió-termő magyar föld van ármentesitve. Büszkén szoktük mondani, hogy olyan árvíz- védelem, mint a milyen hazánkban van párja nélküli Európában, sőt a világon.. Sem Hol*. * • IU IBI la 11, SCTW JP < aSC I *<Rr Á á r— védekezés nincs. Mi okozza mégis, hogy jó­ formán minden tavaszra rettegés üli meg a lelkeket, hogy mi lesz? • akarjnk hárítani, hanem kockáztatni sem akarjuk a milliárdos költségű árvizmüveink sikerét: az allamnajc Kgilő kézzel kell jönni, hogy w lyók kartételei elleti teljesítendő munkák az éidekeltség bevonásával ineginditassanak. Ghiilany Imre báró földinivelésügyi minister költség vetése ben jelezte, hogy a tava­ szi megismétlődő árvizek olykor valóban borzalmas kártevései megakadályozására kél irányban mutat be törvényjavaslatot. Az egyik a keleti, és> északkeleti folyók és patakok gyeket és kész a katasztrófa. Szatmar, Üng, * felső medreinek szabályozására vonatkozó Bereg, Zemplén és Mármaros megye három­ törvény, a másik az aj erdőtörvény lesz, Az okozza, hogy a felső vizek hazánk északkeleti és keleti vidékén nincsenek sza­ bályozva nagy meder elfajulások vannak ezenkívül a kopár hegyekről egy-egy nyári fergeteg*vűe hirtelen*leszakad, elzárja a völ­ T Á R C Z A. csuhát, ott mái megszűnne az ember is? És mindaz, mi gyarló és emberi ehiprandó ? . . . Embernek születtünk, hús és vér vagyunk s élnünk kell. És mikor nemesen érczüiik a szép nem iránt, mikor minden boldogságunkat egyetlen nő betölteni képes, Irta : Ifj. Száder Gyula. — nem leszünk,egyebet, csak csupán ezt a Nem furcsa,'csöppet sem furc-a, én leg­ rövidre szabóit kis életet éljük ... alább nem tarthatom annak ; de nem is min­ Nem tehetett arról senki, én azt hiszem, dennapi, csöppet sem mindennapi, amolyan hogy benkiscin. hogy Szomorufalun a kantoközepeshistória. rek Maiiidkaja mamájára ütött. Nem lehetett Egyáltalán fura lehet-e az. hogy a kicsi > volna kii okozni, hogy a szeme, legalább a tótfalusi egyhangúságban a plébános ur huszeme miért is nem az apjáé, miért nem szoimyolcesztendős nagyon komoly . szive olyan savósztnü, álmos, tétova szemek és hevesebben, megszokottnál melegebben kez­ nem azok a — hétszépségű mamájától örö­ dett dobogni; nem akarva, dehogy is akarva, költ — mélytüzű, kábító, fekete szemecskék, csak csupa véletfenségből Jőpódzott be oda melyekbe csak egyszer kellett betekinteni és egy bohókás leányarc, a tanitóék Tildájának népi..lehelen kizavarni a fejből sóba, de örökké nevető arcocskája \ .. ? sotiá . Hát igazában, ha csak egy kicsit is . Hiába,'Pataky Tdda már csak Jlyén volt. gondolkodunk emberiesen, lehetséges megüt- • És ő ezt jól tudta, nagyon is jói tudta,’ de közni ezen? nem kérkedett vele . , . Mielőtt még folytatnám, közbe kell vet­ * Azt hiszem, az Alkotó egyenlőekre alnem valamit. • * kota bennünket, kivételt nem tett egyikünk­ kel sem s az élettel meg lett adva életünk­ Daru Sándor uj. seprő volt, jól sepert, szerelte a népe. Hisz éppen azért ajándé­ höz a jog is . < . És ekkor nem tudom elképzelni azt, kozták meg parochiával, mert adminisztrá­ hogy lehessen mégis halandó ember, ki ki­ lásának ideje alatt a szeretetreméltó és ara­ nyos embert ismerték fel benne. vételt képezne, akinél mások lennének a jog­ szabályok, mint ami emberi létre jogosult­ Mindössze csak fél esztendeje élte nap­ jait a porochián, mik ha eleinte unalmas és ságával tényleg adva lett. Avagy, hol egyszer felölték a fekete monotonok voltak, később került benne egy Pataky Tilda múltjából. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz inlézendők. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint. . melyben mélyreható intézkedések tételnek, hogy a kopár hegyek mielőbb beerdősittessenelc, mert hiszen mindaddig, míg a mesztélén sziklákról egy-egy nyári förgeteg vize, hogy Petőfi mondja, elakarja nyelni a vilá­ got, mindaddig minden védekezés és emberi munka hiábavaló. Ahol a hegyeken lombos erdők szivacsos sok vizet felszívni tudó er­ dőtalaj van : ott az egek csatornái bármi bő­ ven ontják a vizel, a lombkorona és a talaj szépen elnyeli, a fölösleg pedig lassan megy le a völgyekbe az oltani vegetáció élénkíté­ sére, az emberek áldásának. A földmivelésügyi minister már benyúj­ totta a felsővidéki folyók szabályozására szóló törvényjavaslatot, és a munkálatok ebben az évben már meg is indulnak. Az állam hat­ van ' millió koronát szándékozik rákölteni ezekre a munkákra az érdekeltségnek is ugyan­ ennyi összeget kell áldozni, de ezzel aztán megszűnik a vészharang korgása és*nem ipájuk tavaszai könybe boruKizeűiekkel^zi írni: hogy .oda'íett az emberek vetése!** Merjük remélni, hogy az éidekeltség hamar meg fog alakulni. Hiszen ez. az áldott törvényjavaslat el>ő sorban az ő egziszten­ ciájukat biztosítja. Nagy, szociális jelentősége -van annak, hogy éppen észak-keleten évekre menő munka alkalmak lesznek a népjólét emdésére és jelentékeny csociálts alkotás, hogy az Istencsapással sújtottak a jövőben nem fognak koldusbotra jutni. kicsi változás is. Eléggé gyakran fordult meg a'mesteréknél és ezalatt alkalma nyílt meg­ győződni, hogy Tildácskának csakugyan ész­ bontó a szeme és hogy azok a szemek sza­ kasztott a mamájáé. És huncutkásan, mint valami kicsi lánynak — pedigtiát nem volt olyan nagyon kicsike — eljátszadozott a ha­ jában, cirógatta a rózsás arcocskái-s végén jóizüket kacagtak az egészen. Megíngediék maguknak, hiszen nem gondoltak semmire Sokat elhallgatta Mariskának aranyos zongorajátékát s nagyon sokat énekelgette Tildácska nótáját — inig ez szép érzéssel zongorán kisérte -—a „Fdednélek“-et . . . És egyszerre csak ijedten vett észre va­ lamit. Valami.olyat, amit még nem ismert, de amiről gondolta,' hogy körülbelül micsoda lehet Érezte, rettegve sejté, hogy baj lesz, tfagy baj lesz. Remegve kezdett védekezni, menekülésre gondolt de akkor már késő volt; ellene cselekedni nem volt.már ereje. Hiszen amitől félt, az bekövetkezett Nem, nem történt azért olyan nagyon egyszerre. Lassan, óvatosan vette be magát a' szívbe s mikor már egészen biztos volt a talaj,.mikor már befészkelte magát mélyére,' csak akkor kezdett ott ben nyugtalan tom­ bolni az a bizonyos valami s azon erősködni, hogy észrevegyék; csak akkor kezdett bensejében kiáltozni egy hang, egy fura, ijesztő hang, először kérlelve, szépen kérlelve, aztán követelődzőn, fenyegetődzve: Matild . . . ! �21. SZÁM. HIREK Kitüntetés, őfelsége Dr. Velich Ujosné münchei követőnk nejének az Erzsébet-rend keresztjét díjmentesen adományozta. A ma­ gas kitüntetés alkalmiból városunk közön­ sége nevében mi is ezúton fejezzük ki üd­ vözletünket Birtokváftozások. Dr. Szőke Jenő vecseklői (Salgátarján melletti) birtokát örök­ áron megvették Bozó Imre községi biró és 29 kisgazda társa 200.000 koronáért. Itt em­ lítjük meg, hogy viszont Dr. Szőke Jeuö megvette a Pongrdcz Géza örökösei tulajdo­ nát képező 500 holdas Zsolnabánfalvai bir­ tokot parcellázás ezéijára. Megyei közgyűlés. Vármegyénk törvény­ hatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlé­ sét 14-én tartotta. A belügyminiszteri osztály­ tanácsossá kinevezett dr. Fáy Albert főjegyző helyére megválasztották Pongrácz György másodfőjegyzől, másodfőjegyzővé dr. Huszar Aladár aljegyzőt, aljegyzőkké Küszner Zsigmond és Madách Myke közig, gyakornoko­ kat, szolgabirákká Krúdy Ferenc aljegyzőt és báró Jeszenszky László közigazgatási gyakor­ nokot. A központi választmány tagjaiul meg­ választattak : Balás János, Balás Ferenc, Baintner Ottó, Barcza Kálmán, Bolgár Miklós, Buttler Ervin báró, Cservenyák György, Degenfeld Lajos gróf. Fajnor Sándor, Frank István, dr. Frenyó Gyula, Forgách Antal gróf. Hanzth Gyula Huszár Elemér, Jeszenszky Tildácska ... I És a valamit csak ekkor vette észre. ... Ne játszunk a tűzzel, mert megé­ getjük magunkat. Ám a plébános urnák ez sohasem ju­ tott eszebe. Ahogy mondottam is, nem gon­ dolt semmire. És éppen, mert semmire sem gondolt, azért esett meg ilyesmi — mint oly sok halandóval — vele is. Egy kis elővigyazaital megmenthette volna magát. A gye­ rekes játékot, mi közte s Tildácska közt folyt, nem lett volna szabad túl szabadjára enged­ nie ; nem, nem . . . Daru Sándor nemesen kezdett érezni, túl nemesen kezdett érezni; olykor-olykor, mikur Matildkán gondolt, láng csapott fel az arcába, mi aztán csakhamar visszamenekült a szívhez, ahhoz a vigyázatlan, rásze­ dett jószághoz s kéjjtelten ölelte, simogatta körül, ahol csak éne. . . . Egy fülemüle füttyös májusi estén — ujhold volt éppen s valahonnét mámoritó orgonavirágillatot hozott arrafelé egy lanyha tavaszi fuvalm — a tanitóék kertjében, a borostyán örökzöld leveleivel befuttatott lu­ gasban, a fiatal pap vágyteli ajaka valamit óhajtott, valamire vágyott; odahajolt Tildácskához, magához ölelte az ellenkezni nem na­ gyon akaró édes, kicsi testet s összeforrtak az ajkak . . . És ettől a pillanattól igy volt ez náluk sokszor, nagyon sokszor. Hanem semmi sem tarthat örökké. Hiába, SZÉCSÉNYl HÍRLAP Kálmán, Keszler Lipól dr. Klein Adolf, Mocsáry Sándor dr. Muslay Gyula, Prónay László Paczolay Zoltán dr. Rakoltyai Gyula, Ruszin- kó Antal, Soóky Endre, Scitovszky Béla dr. Szilágyi Mór, Szilárdy István, Sztranyovszky Sándor, dr. Török Béla, Vancsó Béla. Sorozás. Városunkban az idei sorozást folyó hó 17-én fejezték be. A három korosz­ tályból összesen 675 állitáskötelest hívtak fel, akik közül 239 vált be katonának. Egy éves önkéntes 5 volt. A falragaszok védelme. A falragaszok rongálóit, letépőit eddig nagyon enyhén bün­ tette a törvény. A most életbelépő 1914. évi XiV. t.-c. a falragaszokat nagyobb védelem­ be veszi és egyik paragrafusában kimondja, hogy, kihágást követ el és 620 koronáig ter­ jedhető pénzbüntetéssel sújtandó az. aki fal­ ragasznak megengedett kifüggesztéséi meg­ akadályozza, vagy jogosan kifüggesztett fal­ ragaszt jogtalanul lelép. Jó lesz ezt megje­ gyezni különösen nálunk, ahol a kiragasz­ tott plakátokat még azon nedvesen szokták letépni a falakról, hogy helyébé másikat ra­ gasszanak. De jó volna egyszer már meg­ MÁJUS 22. Parázs verekedés. E hó 20-án este a .Hungária* kávéház és vendéglő termében egy kisebbszerü mulatság volt, melyen egy fiatal embeiékből álló borozó társaság egyéb argumentumok hiányában összeverekedett s egyikük másikuk arczán nem épen kellemes emlékkel távozott. Közbotrány okozás cimén megindult ellenük az eljárás. Műtrágyázás! kísérletek. A földmivelésügyi minister ur leirata értelmében Szakolcza város gazdálkodási viszonyainak ta­ nulmányozása és a határbeli talajok minősé­ gének megállapítása után a m. kir. növény­ termelési állomás a szakolezai gazdák közölt 1911. év Őszén beható mótrágyázási kisérleleket végzett. Összefoglalva az eredményt, kitűnik, hogy valamennyi kísérletezés célra­ vezető volt, annyiban, mert általa nagyjában megállapítani sikerült, hogy Szakolczán a könnyebb talajokon a szuperfoszfát, chilisa­ létrom és kálitrágya együttes alkalmazásával fokozliatók leginkább a termések, míg a kö­ tött talajokon a kálitrágya elmaradhat. Szó­ val a kísérletezés teljesen eleget tett Szakolcza város közönsége ama kérelmének, hogy felelő hirdető helyekről is gondoskodni a városnak, amit a közkívánat régen sürget. a város határában levő földek trágya szük­ séglete megáilapitassék. Rálőtt az automobilra. Rikottyai Gyula Méhészeti tanfolyam. Az okszerű méh- losonczi zománcz-gyárjs automobiljára múlt pénteken, amikor a balassagyarmati megyei közgyűlésre hajtatott, Pőstyén község tatá­ tenyésztés megtanulása és beterjesztése cél­ jából népbnitók részére a pápai, stubnyafürdői es székelykereszturi állami tanítóképző intézeteknél folyó évi julíus hó 14-tŐI juhus hó 31-ig terjedő időközben 20—20 hallgató felvételével egy-egy méhéazeti tanfolyam fog tartatni. A tanfolyam hallgatói az intézetek rában valaki többször ralőu,_de nem sebesiielt meg senkit. A csendőrség letartóztatott egy pósiyeni embert, akiről kiderült, hogy a suffőr ellensége. mindennek van vége;, előbb, vagy utóbb, nem is vizsgálódik, de azonnal Ítélni és elí­ télni, nagyon szeret . . . Csak gyorsan, mire akárhogy is, de van. Itt is igy keltett lenni. való az a sok ostoba gondolkodás ... Persze, Igaz nagyon is rotanvást jött a vég, nem tudott megállani egy pillanatra sem; liisz még utoljára kisülnek valamit mentsé­ sietett, mert sürgősnek tartotta a kicsi tótfagére es bűntelen maradna a vetkező . . . lucska szentes eleihez szoktatott maroknyi Mert ők annak tartották. Mégha nem is min­ népe. den igaz, ahogy hírlik, akkor is az; az ő Mert bármennyire is titkolództak a messzemükben csak az . . . teréknel, bármikép is takargatták a két lelek Ijesztő gyorsasággal, rohanvást jött a közeledését, hugy-liogy nem, mindennek ki vég. A kü'döttség könyörgéseire, fenyegekellett tudódnia. És még többnek is, mint tődzéscire — noha a püspök maga sem látta amennyi igaz volt. Hírek szállingóztak, hirek oly nagyon súlyosnak a dolgot, de már en­ keringtek a levegőben? Mindenki tudott va­ gednie kellett a veszélyes hangú unszolásnak lami újabb adatot, valami újabb botrányos — megérkezett a kegyteljes, igazságot osztó dolgot a gyűjtött szép csokoiba. leirat. Daru Sándornak kirendelése egy az Az addig megjuhászodó tót nép csodák akkorinál sokkalta különb parochiára admi­ csodájára felemelte engedelemhez szoktatott nisztrátornak. És feltűnőn táncolt szemei fejét s nagyon illendőben. de teljes határo­ előtt az igazibb oka e változtatásnak, hogy zottsággal tudomására adatott megbflvölt lel­ hisz ezen rendelkezés inkább csak az ő ér­ kipásztoruknak, hogy neki mindenképen men­ dekeit karolja . . . Széplehetségü ember s nie kell. holmi hiábavalóságokkal elhanyagolná hiva­ tását s bevágná az útját karrierjének . . . .Kitesszük az utcára, ha máskép nem megy, ha nem küldik máshová, — mondo­ Tőrszurások . . . Kegyetlen marcangogatta a felizgatott jámbor lótok egynémelyike. lása a kétségbeeset szívnek Minden egyes Csúffá tette a falut, mi is csúfot teszünk jóindulatú — de neki csipkedő gúnynak tet­ vele . . . Olyan pap. aki asszonynéppel pak- sző — szava a kegyes levélnek agyába ha­ sított Úgy érezte, elhagyja az esze; úgy tál, nem teheti lábát templomunkba . . .• érezte, bele kell őrülnie ... S hogy mégsem Hiába, a nép az ő egyszerű, természe­ tes eszével másként gondolkodik, a dolgokat történt meg igy, az csak a Gondviselésnek másként fogja fel, más világításban szemléli köszönhető. . . . Augusztus volt; Boldog-asszony és látja, mint azt — szerintem — tulajdon­ holdvilágos, csábbs éjjszakája éppen. Ahogy képen kellene. A nép az ő hétköznapi fejé­ ben nem soká hántorgatja a gondolatokat. a nép mondja: szerelmesek éjjszakája ez ... SCHLESINGER A. Fia FINOM URI-SZABOSÁGA, ÚRI- ÉS NÖI-DIVATÁRU KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szécsény, Hógrádmegye. Dús választékú rákiért tart i érc- és fa köp orsókból, gyészkoszorúkból és az összes temetkezési cikkekből. �21. SZÁM. MÁJUS 22. SZÉCSÉNYl HÍRLAP helyiségeiben ingyen elszállásolást és élel­ mezést nyernek, s ezenkívül arcképes iga­ zolványuk alapján váltott fél harmadosztályú jegy ára a tanfolyam befejeztével megtérítte­ tik. A tanfolzamokon kaptárkészitésl is tanulni fogják a résztvevők a saját kezűleg készített elmúlt hetekben az országban terjedt sertés­ pestis, a lépfene, a veszettség, a ragadós száj* és körömfájás, a sertésorbánc s kisebb A csikó, amelyet a méntelep Fenék név kan­ mértékben a bivalyvész és a takonykőr. — Csökkenés az elmúlt héten a rühkor. az ivar­ szervi hólyagos kiütés és a juhhimlő beteg­ csikó az első, amely nem természetes meg­ termékenyítés utján született, de Oroszország­ kaptárokat és egyéb legszükségesebb kezelési eszközöket a tanfolyam végeztével adomány­ ségek eseteiben mutatkozott. képen magukkal vihetik. A tanfolyam hallgatói a tanfolyam tartama alatt az intézeti házi­ már elhatározott dolog, hogy a magyar csen­ dőrség egyenruháiét megváltoztatják. A köz­ rend hatálya alatt állanak s ahhoz szorosan alkalmazkodni tartoznak. A pályázni szándé­ kozók felhivatnak, hogy egy koronás okmány­ bélyeggel ellátott folyamodványaikat azon ta- ’ nitóképzőinlézet megnevezésével, hol a tan­ folyamot végezni kívánják, a m. kir. földmivelésügyí miniszterhez cimezve junius hó 1-ig nyújtsák be. A madarak hasznáról a gazdák véle­ ménye eltérő. Pedig ma már igen sok vizs­ gálat beigazolta, hogy még a sokszor káros­ nak tartott varjak is igen hasznos szolgála­ tokat hajtanak a gazdának. A felszántott föld­ eteket látogató varjak igen sok férget, kuka­ cot, cserebogárt és egyéb pajorokat elpusz­ títanak. A szürke varjuk nagy pusztításokat végeznek a mezei egerek között s ezzel igen nagy hasznot hajtanak a gazdának. Megfi­ gyelték azt is, hogy a vetési varjú ügyesen és kitartóan irtja a kukoricamolynak tengeri szárakban és csutkákban telelő hernyóit. A cinegefélék meg épen fáradhatatlanok a heriiyóirtásban. Az állatbetegségek. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium tudósítása szerint az A csendőrség uj egyenruhája. Most cája ellett, kitűnő erőben van és bizonyos, hogy életben marad. Magyarországon ez a ban már régen kísérleteznek a mesterséges termékenyitéssel és szarvasmarhát, meg lovat sikerült megtermékenyíteni. CSÁBÍTOK ismert kakastollas kalap eltűnik és helyét a rézveretes magyar sisak foglalja el. A csere azért történik, mert a kakastollas kalap nem tartós, szélben nagyon' kellemetlen viselet, a Ki vár reám? sisak pedig jobban védi e fejet az esetleges ütés ellen is. A sisakon vászonhuzat lesz, hogy ne csillogjon és nyáron ne melegedjék Mit hordozok bús könnyeim között. Ha szent imára bízva két kezem nagyon át. A zubbony és a köpeny csuka­ szürke lesz. A tisztek zubbonyukra és dol­ Az égre többé föl nem emelem: Óh ki lesz velem? mányukra vállzsinórt kapnak, mint a lovas­ tisztek. A tiszti ruha d sísakkal és a díszes mellrojttal nagyon mutatós lesz és hasonlí­ tani fog a testőri egyénruhához. Mesterséges csikó. A kisbéri állami méntelepen 8 hét előtt egy csikó látta meg a napvilágot, amely at mesterséges megter­ mékenyítésnek köszöni, világrajöttéL A sike­ rült kísérletet Treisz János, a kisbéri ménrsparancsnokság főállatorvosa végezte, aki egy Belgiumból hozott szürke, angol telivért hasz­ nált a kísérlethez. A természetes utón való megtermékenyítés helyett a főállatorvos be­ fecskendezés utján tennékenyitett meg nyolc kancát, tízek közül ötnél sikerült a kisértet. Ha kárba vész és árva lesz Hitem, Ha hinni, bízni többé nem tudok. Száraz szemem uj Hitet nem talál, Remény után hiába fordulok, Ha igaz Hit nélkül majd meghalok: Várni rám ki fog. Árván a vesztett végen. Tépett telkemmel furcsán állok Novemberi bús időbe: Szivemnek Örök titkolt vágya Elveszett egy büszke nőöe. És minden álmom nála hagytam, Magam maradtam szegényen. Tildácska a kicsi leányszuba ágyacskáján türelmetlen várta az éjfélt, amikor telje­ sen csendes mindenütt, amikor nesztelen, észrevétlen szedegethetett magára valamit és lopva surranhatott a kertbe. A megszokott, megszeretett kis találkozón, a kedves lugas­ ban Sándoija már várta. Szenvedélyes kétségbeeséssel ölelkeztek össze; szemük nem tudott maradni szárazon könnyet facsart a tudat, hogy bucsuialálkozásuk ez. , w .. Sándor gyöngéd erőszakkal vonta ma­ gához Tildácskát, ölébe emelte s babusgatva csókolgatta a kínosan vonagló ajkacskát. És beszélni kezdett; halkan, remegve ejtette a szókat, kiérzett belőle a határozatlanság a bizonytalanság, az aggodalom: — Tildácska, gyönyöröm I Ne, ne en­ gedj el magadtól, tarts itt . . . Mert hiszen nekem csak itten jó, itt veled, melletted; mert hiszen nekem csak közeledben élet az élet, másütt csak gyötrődés, kínszenvedés... Ugy-e nem engedsz el? Ugy-e veled lehelek ? Mond, hogy igen . . . Mond . . I — Igen Sándor — és arcuk összesimult — nem vágytam egyébre életemben, csak hogy veled lehessek sokáig, nagyon sokáig, amíg csak élek . . . Nem kértem Istenemtől egyebet, csak tegyen valami csodát és én a Te kis feleséged lehessek. De hiú ábrándok voltak ezek, nem egvebek. Sándor, hiszen — most, hogy eszembe jut, megborzadom — Te pap vagy . . I ? Akkor mit is vár­ hatna az élettől a szegény tanitó meggondo­ latlan lánya, mit? — Tudnom kellett volna ezt előbb, de nem akartam tudni. Csak re­ ménykedtem. Most már azt sem . . . . . . Reményem nincsen, nem is lehet; vigasztalasom sincsen, mert nem tud meg­ vigasztalni semmi; enyém csak a kin, a gyötrelem és az én végtejen kétségbeesésem... Most látom igazán^ most, mikor kinyit­ lak szemeim s elém tárul minden borzalmá­ val a helyzetem, hogy nem lett volna sza­ bad meghallgatnom kérdésed . . . , igen, nem lett volna szabad meghallgatnom sza­ vad . . . — De aranyom, jól tudod mily sokat mondottam neked . . . lelépek az oltár mel­ lől s belépek abba a körbe, ahol Te élsz; leteszem csuhámat s felveszem helyébe a világiak tarka öltönyét. Akard, egy szavadba kerül csupán és megteszem . . . Vakon te­ szem éried és érettem . . . — Nem, ezt nem akarom. Soha sem akartam, tudod. Hisz akkor le kellene ten­ ned a hitedet, az én vallásom is, mit még náladnál is jobban szeretek . . . — De mi lesz velünk . . . ? — Nem Sanyikám, én erre sohasem gondoltam. Csak fohászkodtam és csodát vártam a Jótól. Azt hittem, Azt hittem hogy csoda fog történni velünk . . . Igen, az én hiú reményekkel táplált szerencsétlen szivem csodát remélt . . . Csend lelt. Nagy csend lelt. Több szavuk már nem volt; a meg­ gyötört. megkinozott agy kimerült. A kergetődző gondolatok megpihentek — Csupán egy tudat cikázott ott benn még szüntelen, hogy mire Tildácska reggelre ébred, üres lesz itten minden, kihalt lesz itten minden, csak egy meglépett szivü lány kalandozik majd álmokat hajszolva az elomlott világban: Pataki Tildácska . . . Most kicsit hevesebb lett az ölelés: a csók izzóbb, forróbb, szabadabb . . . És a hold szemérmetesen, elröstelkedve húzódott félre egy felhő mögé. Telefon: 123. ez. élővirAg-flslote Telefon: 123. ez. Egy nap Tildácska is otthagyta a falut, az otthont, a kedves kicsi lugast és zárbába vonult. Csak úgy élhetünk emlékeinknek — em­ legette eszméit sokat az otthoniaknak —* amikot bőven van időnk elmélkedésre. A magány, az elvonultság, a zárdaélet fogva rejti az emlékeket s őrizgeti nekünk, tartogatja soká, hogy majdan átadja velünk az elmúlásnak . . . . . . Szeressük emlékeinket, mert hiszen a mnltból csak ennyi a mienk. És boldog az, ki emlékezni tud . . . Nem merek igazat adni neki, pedig le­ het hogy igaza van. LOSONCZ, Rákóozl-utoza 18 bz> —o—o— ízléses munkáért többszörösen első díjjal kitüntetve. — o—o— MÜKOSZORÚK- ÉS SZALAGOK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON TARTATNAK. Helybeli megrendelőnek: i ISpunk kiadóhivataléban �SZÉCSÉNYI hírlap 21. SZÁM MÁJUS 22. Akaratom most m|s akarja; Altok árván vesztett Végen. hrsz. Szántó és rétre 4 kor. u. o. f 2 ssz. 129—19 hrsz. szántó és rétre 16 kor. u. ó. t 3 ssz. 341— 6 hrsz. Szántóra 1 kor. 50 Búsult szemeim jót akarnak fiit. 342—1 |trfz. Szántóra 1 kor. 50 fi|L y. o. f 5 asz. 863—2 hrsz. Szántóra 3 kor. f $ ssz. 1044—3 hrsz. Szántéra 3 kor. u. o. Siratják a régi álmot: A bánatost a bús töröttet, Vesztett Magam, a Világot Vég fájdalma. . Bús akaratom, hogy elenyészett Váltamra rakva sok, hosszú évet. Jaj, itt megtöri a néíha Szándék. Szemem nehéz lesz, bágyatag nagyon. Kinos évek redői arcomon: Rosszabbul tán nem is Jáx?iék. Leszek a: másik Senki. Tán vénebb. Bús akarátomba beletévedt Halállal vívó néma bajnok Böszörmény- Vargha Géza. 1312-914. tkv. sz. Árverési hirdetmény kivonat A szécsényi kir. jbiróság, mint tkvi ha­ lóiig köz hí né teszi, hogy a Szécséttyt Nép­ bank r. t. vhajtalónák Nagy Ferenci jar.kó 328 sz. tjkv. f 1 ssz. 430 - 26 hrsz. Szántó és rétre 60 kor. f 2 ssz. 841—7 hrsz. Szán­ tóra 2 kor. és az u. o. 622 sz. tjkv.' f 1 ssz. 747 hrsz. rétre 22 kor. ezennel megál­ lapított kikiáltási árbán elrendeli. Az árverést 1914 évi junius hó 9 nap­ jának d. e. 10 óraját Hollókő községházához tűzi ki. ’ Az árverelni szándékozók kötelesek bá-* natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­ pénzben vagy az 1881. LX t.-cz. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadék­ képei értékpapírban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előleges bírói elhelye­ zéséről kiállított letéti elismervényt a kikül­ döttnek átadni és az árverési feltételeket alá­ írni. 1881. LX. t.-c 147, 150 170 §. Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál mag. ígéretet tett ha többet ígérni senki, se* akar köteles nyomban a kikiáltó*i ár *z|£aléka szerint megállapított bánatpénzt az ál­ tala ígért ár ugyananyi százalékáig kiegészí­ teni, 1908 LX. t-.c. 25. §. ' ' 2406-914. ikv »f. Árverési hirdetmény kivonat A szécsényi kir. jbiróság. ‘iniiit tkvi. ha­ tóság. közhírré teszí, hogy Márton András és társainak' végrehajtatnák Baranyai János végrehajtást Szenvedő ellen ínóiíotl végrehaj­ tási ügyében a telekkönyvi halóság a végre­ hajtási utóajánlatra az újabb árverési 800 K. tőkekövetelés és járulékai behajtása'végeit a szécsényi kir. jbiróság lertflétfcn Iev8 > szécsényhalászi községben fekvő, s > szécsényhaiászi 79 sz. tjkvben A Lt ssz. 40 hrsz. 28 *0. i. sz. a. Ház Udvar ingatlannak B 6 a Baranyi János ’hevén álló részére 800 kor. kikiáltási árban azzal, hogy jelén árverés a a fenti ingatlanra C 2 i ‘864—904''tkv sz. végzéssel özv. Baranyi OyÖrgyné sz. Oláh Maria javára bekebelezett özv. haszon élve­ zeti jogot nem érinti.-“ ’ ’ . t Az árvetést 1914. évi julius hó 30 nap­ ján d. e. 10 órakor Szécsényhalászi község házánál fogják megtartatni. ' ? Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiál­ tási ár ?'«-nál alacsonyabb áron hervadható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­ natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­ pénzben, vagy az 1881. LX J.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadék­ és neje vhjtás szenvedő ellen indított vhjtási képes értékpapírosban a kiküldöttnél letenni, Szécsény, 1914. március hó 30 án. ügyében a tkvi hatóság a vhjlási árverést hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe Siínonyi, sk. kir jbirő. 1170 kor. tőkekövetelés és jár behajtása vé­ helyezéséről kiállított letéti elismervényt a Kiadmány hiteléül. gett a szécsényi kir. jbiróság területén levő kiküldöttnek, átadni és az árverést feltételeket Sextius, kir. tkvvezelő. Hollókő községben fekvő és a hollókői 217 aláiini (1881. LX. 1.-C.J47, 150, 170, §§ >z. f t ssz- 480 hrsz. Szőllőuek B 3 a Nagy 190a. XL t -c. 2'1. §.) Ferenci jankó nevén álló részére 64 kor: u. 2066-914. tkvi. szám. Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál o. 375 sz. tjxvben A 1 1 ssz. 59 hrsz. ház Árverési hirdetmény kivonat magasabb ígéretet telt. Jia löpb^t ígérni s«liki udvar kennek B 1 4 a ugyanannak nevén , > * A széciényi * kuV! jbiróság giiiü' lelek-** >«n , akar,, köteles nyomban a kikiáltási ár átló részére 400 kor. az u. o. 378 sz. tjkvben könyvi hatóság, közhírré teszi, hogy Plavecz százaléka szerint megállapított'bánatpénzt az f I ssz. 221 hrsz. Szántónak ugyanannak István végrrhajtatóiiak Özv. Plavecz Palné általa igért/Jr ugyanannyLszázalékáig kiegé­ nevén álló részére 22 kor. az u. o. tjkv. f sz. Búkor Borbála végrehajtást szenvedő el­ szíteni (1908: XLI. 25. §.) 2 ssz. 628 hrsz. Szőllőuek ugyanazon részre len indított végrehajtási ügyében a telek­ Szécsény, 1914. május hó 12* én. 4 kor. az u. o. tjkv. f 3 ssz. 887 hrsz. könyvi hatóság a végrehajtási utóajánlatra az Slmonyi sk. kir. jbiró. Szántónak ugyanannak részere 20 kor. az u. újabb árverést 665 K. tőkekövetelés és járu­ Kiadmány hiteléül: " o. tjkv. f 4 ssz. 708 hrsz. Szántónak ugyan­ lékai behajtása vegeit a szécsényi kir. {bíró­ Sextius, kir. tkvvezelő. azon részre 2 kor. az u. o. 384 sz tjkvben ság területén levő Szécsény községben fekvő, f I ssz. 814 hrsz. B 1 a ugyanazon reszre s a széciényi 1190 sz. tjkvben A1 I 1 2 ssz. 2 kor. az u. o. 509 sz. tjkv. I 1 ssz. 55 601, 600b hrsz. 256 ö. i. sz a ház udvar és hrsz. kertnek B 2 a ugyanazon részre 2 K. kertre 3213 kor. ezennel megállapított kiki­ az u. u. 154 sz. tjkv. f 1 ssz. 455 hrsz. áltási árban elrendelte. zzőllőnek B 3, 4, a Nagy Ferencz jankó és Az árverést 1914 évi junius hó 14 nap­ neje nevén álló részére 60 kor. az u. a 162 ján d. e. 10 órakor * Szécsénybcn a telek­ sz. tjkvben f 1 ssz. 652 hrsz. szói lőnek B könyvi hatóság hivatalos helyiségében ajtó 7 3 a Nagy Ferenczné jankó sz. Balázs Rozá­ fogják megtartani. lia nevén álló reszre 4 kor. az u. o. 359 sz. Az árverés alá kerülő ingatlanok a ki­ tjkvben f 1 ssz. 558 hrsz. szőllőnek B 9 a kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron sz. Nagy Ferencz nevén álló részére 40 kor. nem adhatók el.’ az u. o. 362 sz. tjkvben I I sz. 38 hrsz. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­ kertnek B 3 a részre 10 kor. f 1 ssz. 182 natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékai kész­ Eladó szőlőföld. - Szántőnakzugyanazon részre 10 kor. f 2 ssz. 229 hrsz. Szántónak ugyanazon reszre 30 kor. az u. <>. f 3 ssz. 490 hrsz. szőllő­ nek 60 kor. az u. o. o 4 ssz. 697 hrsz. Szántónak ugyanazon részére 4 kor. az u. o. a j* 5 ssz. 879 hr»z. Szántónak ugyanazon reszre 13 kor. az u. o. 478 sz. tjkvben f 1 s*z. 698 hrsz. Szántónak B 4 a Nagy He­ re nz-né nevén álló részére 64 kor. az u. o. 470 sz tjkvben j* 1 ssz. 651 hrsz. Szőllőnek ugyanazon B 2 a részre 60 kor. az u. o. 439 sz. tjkvben f 1 ssz. 746 hrsz. rétnek l: 3 1 ugyanazon részre 2 kor. u. o. 613 s:\ tjkvben f 1 ssz. 222 hrsz. Szán tónak ugyanazon részre 14 kor. 50 tilt. u. o. 381 sz. tjkvben f 1 ssz. 531 hrsz. Szőlőnek B 1 a Nagy Ferencz jankó nevén álló részére 2 kor. u. o. 303 sz. tjkvben f 1 ssz. 129 17 pénzben, vagy az 1881. LY. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadék­ képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltétele­ ket aláírni (1881. LX t.-c. 157., 150, 170, §§. 1908. XL t-c 21. §.) Az aki . az ingatlanért a kikiáltási ár­ nál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, kötelet nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megáikpi ott bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XL1 25. §) Slmonyi, s. k. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül. Sextiiis, kir. tkvvezelő .. - — fr - • • . • „Beke“-féle szőlőterület szabadkézből eladó, rajta 90 m2 területű borház és 49 m2 területű faragott kőpince van. ,A terület egy része fensik, immunis homok, mely közvetlen termőszó lő alapitására kiválóan alkalmas. Értekezni lejiet :* PAULINY1 DÁNIEL tulajdonossal. Lakik: Losoticzon, Szécsény 1914. évi május hó 1-én. . . A szécsényi határban, a fehér-út alatt fekvő •• (a „Vigadó** szomszédságában/) �MÁJUS 22. 8ZÉCSÉNYI HÍRLAP 21. SZÁM. Hirdetések olcsó áron közöltéinek e hírlapban. Édes tejszínből készült tea-vaj- és fétementfiáü sajt (Sxecaenyi gyártmány) fiapfiató: Schlesinger A. Fia cégnél Nyomdász tanoncz fizetéssel azonnal felvétetik lapunk nyomdájában. Szécsényben a Rákócziés Vár-utca sarkán levő Donner Henrik-féle ház szabadkézből eladó esetleg bérbeadó 1 Bővebb felvilágosítással szolgál: Schlesinger A. Fia cég. Széosényben. Helybeli látképes lapok nagy választékban. könyvnyomdája, könyv^-és papirkereskedése — -ti m. k. dohány- és szivar-áruda a „Szécsényi Hírlap1' kiadóhivatala. . J ‘ SZÉCSÉN Y, (NÓ6RÁDME6YE.) Könyvnyomdámban készülnek mindennemű nyomtatványok Ízléses kivitelben jutányos árak mellett. Raktáron tartom a papirszakmához tartozó czikkeket, u. m.: rovatolt, merített, iró- és rajzpapirost, üzleti- és tankönyveket, különféle tintát, iró- és rajzeszközt, stb. Telefon li 7. Értesítés. Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy Schwarcz Mór-féle telepen, a vasútállomás közelében, , Telefon 117. BaJaasagy&rmaton & Scitovszky-úton a cementarú*gyárat*, mész* es építkezési anyag kereskedést nyitottam. Raktáron tartok : elsőrendű port la nej-, román- és beocsini cementet, elsőrendű darabos- és oltott meszet, a felső gallai- és dorogi telepekről, carbolineum kátránylemez, kátrány bőr- és izoláló lemezt, slukatur-nád, gipsz, telőcserép, műpalát, továbbá cementlapok, cementcsövek, kútgyűrűk, etetővályuk, csöpögtetök, stb. az építészeti szakba vágó anyagokat nagyben és kicsinyben. Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy bármely más céggel felvehetem a versenyt, ennek folytán kérném szives jóindulatával, szükség esetén nagybecsű bizalmával megtisztelni szíveskedjen. Kiváló tisztelettel GAKSEL MÁRTOlVa Soproni cserép lerakat. „Eternit-pala árusítás. Fővárosi lapokra előfizetések elfogadtatnak. i �21. SZÁM. MÁJUS 22. SZÉCSÉNYl HÍRLAP RUSZNYÁK DIVATÁRUHÁZÁBAN BUDAPEST, KIRÁLY-UTCA 21. SZ. Megérkeztek az ujfaconu pongyolák. s (D o o _cű S I 8 0) X 9167. ábra. Kedvelt szabású pongyola, színtartó delén vagy kretonbólv sötét vagy világos színben, ... K. 816& ábra. Sikkes szabású pongyola, bordűrös mosó delainból, sötét vagy világos színekben, ára ... X. 7.166. ábra. Sikkes szabású pongyola, szintartós delánból, sötét és világos színben, ára f f ■* • .................... * f ' • 169. ábra. Igen kedvelt szabású pongyola, szintartós delainból, sötét- vagy világos színben, madáré hímzett gallérral, ára ................. ’. ... ... .................... Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. X 9— � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00897.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_05_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-05-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 21. szám (1914. május 22.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4c87e85ee3374f07c92e5b9ec507f2f5.jpg f73dd150ec73f54cfb746c5b64195598 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8c0f71402ff6562d26bac9bf19a4ef5b.pdf 461939dd263d6b02b24ed0e66bd06c53 PDF Text Text VI. ÉVFOLYAM. 22 SZÁM. SZÉCSÉNY, 1914. MÁJUS 20. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR:. Egész évre 8 korona — Fél évre 4%korona. Negyed évre 2 koron* w Egyes szánt ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatattyn küldendők. Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkalárs: KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint Pünkösd. ■■ .- A NAGY HALOTT • , . . ' É| ’ ‘ 'Kossuth Ferenci nincs többé. Amint áz k minden, minden, ami, éledben érte, a sok orvosi jelentés mondja szépen hall meg a bosszú szenvedés után/ ArcáA: elsimultak a ráocoh, ^haláfkin barázdái mosollyá alaJ keserűség, szomorúság i.;. csak azért költö­ zött hajlékába, nuptböltyvolté#jwn akarta kultak s az elhunyt ember úgy feküdt a friss hajtású* ,A£y neműn, mintha a halál szántára .nem egy életnek befejezése, de egy jövendő útnak határkővé lett volna, mintha az arcán boldogsággal nézte volna aa energia meg­ szűnéséi talán tg/ (ná* axHég boldogabb- országát saját maga emelésével az örvénybe dönteni. Finom volt éá jó lelke volt, azért kellett ellenségeket száraimé, akik mélyen ‘alatta állónak, de apprább-nagyobb csipke­ déseikkel állandóan marták az*ő kicsiszolt kribtálylelkét Kossuth Lajos fiának meg kelleti halni^ lulvilági ék?tel*DMBéive. > ;• KosaittfrMfrencz élete skátffln raacw hogy jtOHorukkal. forrő részvétlei, emléke­ zéssel vegyék kört! flottét's azt írják róla, nek reszkető, mindent megrázó hangjegyek. Csendes*futamok, méla akkordok, vibrátió uélkÜlL perodikus .változatok,, melyeké mind* hogy drága okps embeé volt a boldogult. Az volt ömindig^ jó uraim, akik most, hogy nincs közöttünk, ^halmozzátok őt szeC/.krlvkkri,; , ét iws votook ti azok, ,4Mb. A legszebb hónap. Mája isten assony zárónapjára esik ez idén a kereszténység nagy ünnepe: pünkösd, Rózsák nyílnak, s a határon mind a szelíd tenger hullámverése: buzakalásc reng. Mámoros szép tavaszi ün­ nep mindenkor a pünkösd, hitünk szerint az égnek- felvilágosító malasztja a tavasz lan­ gyos levegőjével árasztja el a lelket. És mennyiro szükségünk vau épen ebben a za­ varos, érthetetlen, ideges világban a pünkösd felvilágosító, értelmünket megerősítő Isteni malaszljára. Az ujilái vágya, a dekadencia szellemé­ nek hullámfodra öntötte -el az iskolát. Majd a jövő fogja eldönteni,, vájjon a félrevezetés, a jóhiszeműség, az ujjitás ifjonti vágya, az akarna kok erőlködése van-e ebben az újabb társadalmi mozgalomban túlsúly Irán ? Debizonyt bogy áipóféták, ólálkodnak az iskolák közefétev hiideeve.*hogy # vaHárröagteCj^i /és ágért kfvele az iskolából. ’ De igaza van Apponyinak, hogy az, aki vallásnélküli iskolát propogál, annak nincse-: nek gyermekei; ha pedig vannak, lelkének etntikék lezárta ialkének. véasŐA sohabása,. . Boldogult .atyja, a pagyar ;JWessiász uh-' féltetek az & Kentséges neve hatalmától. .V .: .‘de a .ért'csai hordjátok neki a sok tál mába ajánlotta a mi országunkat ‘tC hogy neki nem szerűit az,, amit egyesek talán koszorúi mert az irta . végrendeletében . \ . sokan Is reméltek tőle, azt.hatalmas (pjáru Isten és embertársaim bocsánatát kérem, mi­ műveltségének tudhatjuk be, amely komoly, ként én megbocsájtok azoknak, kik ellenem valamelyik fejtekében abban reménykedik, okosat) gondolkodó s.hem szélcsap, szavak­ vételietek hogy bátran élvezheti a nagy föladat hirde­ kal játszó politikust nevelt belőle. . Nyugodjék békében a mi nagy hallottunk. tésének dicsőségét, miután úgy sem lesz be­ A spk gáncs, elébeálláfH fzeretei|enség ..X* lőle semmi. TARCZA. A kém. 1.. — Jogosított közlemény. — Irta: Farkas Emöd. Az jsasszegi*csata után Gödöllőre. vonultak a győztes honvédek. A harmadik had­ test, amelyet a nagy Damjanich vezetett, a Grassalkovics palota erkélyén álló Kosmih előtt megemelte sapkáját s lelkesülten kiál­ totta: ; . . — Éljen Kossuth. Lajos, .Magyarország kormányzója! . **niu.«-t J .• * Menydörgő éljeprivajgás zúgott fhl erre. A honvédek mámoros' nüszkeséggel-tekintet-' tek Kossuthra, akr kezével integetve- és haj­ longva köszönte meg á lelkes tüntetést. Pedig akkor még neín volt Kossuth La­ jos az ország kormányzója x*ak néhány mp • múlva lépett Debrecenben a förökverő nagy Hunyadi János örökéin:. ? ' * •••-*, . A tisztikar és.legénység ezután csakha­ mar szállására vonult. Annyi győzelem, annyi fárasztó menetelés, ázás, fázás, és koplalás után boldog volt, hogy pihenhetett. Damjanich elé azondan, alig hogy letet­ te a kardját s megtörülte nagy, kopasz hom­ lokát, egy fekete, kormos arcú embert hoztak —Hát ez ki? — kérdezte a hős, amint ránézett a kéményseprőre. — Osztrák kém, — felelte a tiszt. Igen, tábornok ur; megvallotric hogy hí­ A nép egy csöppet se sajnáld, hogy fölmagas;t>liak. Kivált mikor megtudta, hogy reket vitt táborunkból*.Windiichgrittznak. — Fel kell kölni azonnal. . - ' ’ tiagycsomó osztrák pénzt találtak n^la. Most már megértették, hogy miért tűnt — így, ahogy van? —ké^lezle a liszt. — így‘ahogy van: egy percig se rontsa el olyan gyakran a községből., A jómadár tovább a levegőt. A kéményseprőt elkiíérték ilyenkor art mondta, hogy kénjAiysepsőmes­ teri állást keres a szomszédos községekben, Damjanich.utánuk kiáltott: — Ne teketóriázzanak vele sokat, köSj pedig:,hát az osztrák táborba járt híreket • hordani. sék fel az első fára. * Este aztán levették a holttestét, gödröt, A tiszt elhivatta Andorffer' vecsési ‘ lel­ készt. aki mini honvéd tábori lelkész szott ástak neki az akácfa alatt s fekete' bÖrruha­ hójában eltemetnék. Gyermeké‘nem volt'. gált pamjanich hadtestében. Egy nagy akácfa alá vezettek az elítéltet, a plébános meggyón- Özvegye nem igen rítt utána, tftert többet latta, aztán két czigánybaka felkötötte a fa volt a‘korcsmában, * mint otthon. De mikor Haynau jött Pestre, az Özvegy gyászruhát ágára. * öltött és elment Haynauhoz. < — Visszajövök én még, — mondta né• Kéményt.nyújtott átneki, amelyben el­ .jnetQI a Kéményseprő, mikor nyakába akaszmondja* ífttje yértanuságát, nyugdijat kért a rtbiták r bürköt Halhatott, mert a kötél csiszártól. 'Összészofi tóttá a torkát. Haynau átvette a kérvényt és egyfl’t si­ /'Olt'ló^öt egész nap a fekete arcú em­ ránkozott az asszonnyal. Mert az a-, hiéna úgy tudott sírni, mint a sakál, Ttrikör hullaber az akácfa ágán. Pekete lelke elszáll hatott belőle s a szél egyre himbált*! .a testét szagot érez;*; . S<»k homvld menl arra s niindegvik Aztán megígérte neki, hogy kérvényét megbámulta a magáiban lógó kéményseprőt. támogáliH fogja. Nemsokára küldött is a csá­ * Kérdezősködtek’ felőle s megtudták, 'hogy szár neki néháfay izáz forintot.’‘ ‘Múlta Jmo.4 vo’t a neve, morva származású Haynau pedig egy csomó tisztel, csere­ fekete-sárga, iszákos frátér, azelőtt Gödöllőn párt és egy zenebandát küldött ki Gödöllőre. volt kéményiéprő mester;. Itt egy szakasz katona fellOzte szuronyát s Korjielysága miatt leóaplák s Budáról egy tiszt Plesznik házába vezette őket. a Hauser-féle kéményseprőüzlet derék, józan A kéményseprő mestert és két segédjét életű, becsületes tót segédjét, Plesznik Jó­ otthon találták. zsefet, hozták -a helyébe. De muba nem ■-* Pleszniket keresem, hápogta s na­ gyokat fújt. akart távozni, a lavafos időkben pedig nem — Én vagyok — felelte a tót szárma­ értek rá vesződni vele s tovább is a község zású jó hazafi nyakán ragadt. �MÁJUS 29. SZÉCHÉNYI HÍRLAP 22. SZÁM ügy is v>n. Ebből nem lesz >emmi. Hiába minden sajgás. Ez nem egy vallásfe­ lekezet ügye. Egy csepp kedvűnk sincs keresztényellenesnek.. minősíteni. Ez kivétel nélkül, bármi módon imádja valaki Istenét, minden embert érdekel. A zsidó éppen úgy. , A Jeruzsálem! alacsony házban össze­ gyűlő apostolok tente. az ige hirdetésétől nem volt megszilárdulva. Azért kellelell a mai Kossuth Ferencz. 1841—1944. napon a szentiéleknek leszállani arra a házra, hogy szilárd hittel, )c|Udhesse világgá a ke­ Mé|y megillatődésácl fogadjuk a hírt a mely egy eseményekben gazdag <tnunkás élet­ hirdeti, hogy a vallásra szükség van, mint a keresztény, még szülők lesznek, akik gyer­ mekeit jövendőjével törődnek. És amíg az nyesebb munkába piég ember netn fogott. Váljon megérezték-e a gallileai egyszerű ha- • ember sorsa olyan lesz, amilyen világfenállás óta az emberiség sorsa volt; küzdelmes és bizonytalan, — addig a vallás lesz az a talizmán, mely elvezet az élet nehéz utjain és világosságot nyújt, mikor elkövetkezik a halál percze. A bil lilái yiaskodónak remény­ séget, bizalmat, hitet, megnyugvást a vallás fog adni. Az a vallás, melyet legmelegebben mond sajátjának élte alkonyán az, aki egész életében dagadta csak nézzünk azét nyitott szemekkel a világba, és feltűnő jelenségeket látunk. Cégéres atheisták éltük alkonyán buzgó templomjárókká lesznek. Azerőkroskadása eszébe juttatja a lázadó embernek, hogy közel van az az ut, melyről még nem tért vissza senki, — és sorsának eme nagy fordulója előtt megtér Istenéhez, melyet egész életebeu tagadott Boldog ember, ki lelkében a küzdelem­ nek, a tévelygésnek ezt a kínzó harcát nem szenvedte végig. Boldog ember, kinek édes anyj« ezt súgta szerető szavával gyermeke fü­ lébe. .Kis kac»ó:d összetéve szépen, imádkozzálédes gyermekem !* — mert ez az anyai szent tanítás megvértezte az élet porondján bzáguldozót, a hitetlemég, a tévelygés, a töprengés, a semmi haszonnal nem jaró eszmélkedes miuden keserűségétől és kínzásától. Boldog ember, akinek hitében sohasem kel­ reszténység első hirdetőit, akiknél eredmé­ lászok, hogy őket a sors arra predesztinálta, hogy Jézus felebarát! szeretettől ékes tanítá­ sát az égész világon és'az egész emberiség­ nek átadják, örökké, a meddig a világ áll. Mert büszkén kiáltjuk a szabad gondolkodok oktalan, dicstelen ét sikertelen barcl erőlkö­ dése Idején: hogy a keresztény tanítás mind­ addig, míg ember él, fönségéből, nagyságá­ ból, muMutatlan szükségéből veseteni nem Ide-oda kétezer esztendő változó eszme­ áramlata súrolja Péter apostol sziklára épített szén légy házát, — dka katolicizmus minden ettmebarcból ujuit erővel kell föl és erősebb lett. Ma sokkal többen fogják énekelni a Jöjj nek kimúlásáról ad számot. Ifjúságának legszebb éveit Itália örökké derűs vidám világába tölté ahol az élet min­ den órája letűnt idők nagyságát gazdagságát s nagymesterek művészeiét juttatja eszünkbe. Egész egyéniségén meglátszott második homályának a tudomány és művészetek e jellegzetes fűtőjének hatása. AHigvan a művészeteknek oly ága a me­ . lyet ne kedvelt volna. Festésiét saebráaaai és eenccaek voltak szabad óráinak legkedvesebb stúdiumai. ’ * Habár nem volt meákre a szónak de egész |eljességéhci| a komoly méltóság t^jes tudós lélek benyomását kellette mindazok cMtt akiket 'ktaeicbbi bazáUágávM friltWeMo Egész valóságában a . munka embere el Szentlélek Úristent* mint egy ezredévvel előtt és nincs a világnak olyan zuga, ahol ez az ének a hit érzésével szárnyaiban ne volt a ki a mérnöki tudományok szakszerű Umerete álul hazánknak jl messze keleten szálljon az ég felé. . soha élném múló dicsősséget szerzett. Azért, amig egyrészt nem féltjük a ke­ resztény kultúrál a yzabad gondolkozás me­ Magyarország munkássága iparos és ke­ reskedő világa elveszítette, Ó benne legna­ rész tanításától, de ^zánó lélekkel tekintjük, hogy ez a sikertelen zajűtés mégis a tévely­ gők, az önlelkűk myrdosók szamát szapóriija, gyobb támasszál, és barátját Mint az országos függetlenségi pártnak kiváló elnöke utolsó kőrútjában körűnkben azoaét a szerencsétlenekét, akik tétován, vrzetőcsiltag nélkül bolyuugtiak ebben a küz­ delmes élcibcu. Jövel Szentléiek Úristen, szállj alá azok­ is töltött néhány percet, hogy láthassa azt a / helyet a hot egykor a szabadság tündöklő oittagat Magyarország fejedelmévé válasz­ tották . . Gyászzászlókat lenget a májusi szél s a ra, atuk e tévés eszmcinorgalomnak. bármi­ lyen okból híveiül ürgétek, — vezesd Őkit a hívők seregebe, alroí bar szintén ismerik lett megtántorodnia és a ki mindég azzal a biztos tudattal tekintett az ég kárpitja felé: hogy ott van az, ki reá gondol, ki útját ve­ zérli. a ki Istene és a kiben tántonthatatlapul hisz. az elst nehéz járati, de — hisznek és bíz­ — Na, te lázadó Kossuth kutya, most megunnunk emberségre. Pleszhiá mcghökkenve nézeti a villogó szutonyhegyekre. — Muháué megírta a kérvényében, hogy csak te árulhattad el bcc»Qleles, jó érzelmű urát a magyaroknak. Plrszi>ik Önérzetesen tiltakozott a vád ellen. — Hallgass, Kossuth kutya, fogj ásót és kövess bennünket. A mester ken) télen volt engedelmeskedni. Pribékeidet is hozd magaddal, — mu-. tatott a két segédjére. Erre ók is követték mesterüket, A cse­ repárok szuronyok közé fogták s a kémény­ seprő fája alá kísérték őket, így hívták azt az akácfát mióta Muhál felkötötték rá. Amint megérkeztek, a tiszt ráripakodott. — Ki fogod ásni a testét a legényeiddel! Nincs az a rossz csiger a világon, ami­ től savanyúbb képet vághatna az ember, mint a szegény becsületes jámbor Ple.-zuik vágott erre a parancsra. — De uram, hiszen én nem vagyok sir- ásó ö — tiltakozott 'szerényén. — Egy szót óiért mindjárt a fán ló­ gói Itormedt ra-a tiszt. Pleszntk erre uggy busán hozzáfogott a jeltelen, letapoiott s a földdel cgyemőve tett sir felbontásához. Két legénye erősen segített neki. Egy óra alatt kiásták Mfclta holttestet Nem von kupor»óba /árva s már teljesen szét mállóit. Ekkorára a cserepáruk elhozták oda a ko­ porsót is. Piesznik megállóit, homlokáról mogyo­ rónyi veríték csepegett s kérdően nézeti a tisztre, aki befogta az orrát. — Az ujjaiddal szrdtd össze a testré­ szeit s úgy rakod egymás mellé a koporsóba I — rikácsolta a tiszt. Legényei most is segíteni akartak neki, de a tűzi kardlappal kergette el őket. Nagy sokara e borzas/lu munkával is elkészült a meder. Ekkor a tiszt razáratta velük a koporsó fedelét s megparar Csolta nekik, hogy a főutcán keresztül lépésben vi­ gyék a temetőbe. Elül a zenebanda haladt s va bíznak. Boldog pünkösdi olvasóinknak t ’’ ünnepeket kívánunk nagy halottat viráguk kísérik utoUó. utjáta. A .vitás ebekét ófáfbap tU ^aWdr jűk utolsó üdvözletünket annak kinek neve egy *ohi élném múló eszme megvalósulását jelzi, s a ki egész életén át maga volt ez eszme lelke, fénye és dicsőssége . . . a.— * Nem lesz többé nedves lakás Boci hoven gyász indulóját játszotta. A koporso után a tisztek meritek • egy félszazad díszbe öltözött csert pár. Mikor a zene elhallgatott, tompán pergett tovább a gyász posztóval bevont dob, — mintha'csak a fajdalom sziszegő sírását utánozta volna. A? ö/vegy busán ballagott a koporsó után » folyton befogva tartotta az orrát. Midőn a suba eresztettek a kivégzett kémet a pap beszentelte, a cserepárok sorlOzet adtak, mintha katona lett volna. így adtak m*»g a végtisztességet a ma­ gyar hazaáiulónak és osztrák vértanúnak. Piesznik oly rosszul lett, hogy csaknem elájult és legényei vitték haza. Hanem a vádaskodó özvegy riemrokáig maradhatott Gödöllőn. Kinézték onnan. Senki x szolt liozza. mindenki elfordította a fejét, ha talalko/Ott vele. Muha lehat beváltotta utolsó szavát: csakugyan .viaszajött, de ezzel is csak a fe­ leséget keserítette meg, mert szöknie kellett Gödöllőről. Nem lesz többé nedves pinczel mert a „BIBER“ abszolut^ízí^ííarrszigetelö, lehetővé teszi min­ dennemű nedves és vizállásos helyiségek tökéletes száiazzá tételét. .B1BER -rel bármily lömdves v gezhet szakszerű s igetele.t.. B BÉR' megoldja a vasbeton vúhaf anitasi kérdését is. „BIBER-MOVEK" egyedelárusitója, VARAD! RESZÓ n\ész es vegyketeskedö, Szecsény, (Nögrád megye.) �22. SZÁM. MÁJUS 29. SZÉCSÉNYI HÍRLAP HÍREK sertést meg í» kell Javítani, szaporábbá, gyorsabban fejlődővé lepni. Ezt a célt lenyészkiválasztás utján elérni nem lehet. 30 Adományok. özv. Velics Hajnald Teréz éves tapasztalatok bizonyítjuk ezt. Ellenben úrnő újólag fényes Janujclét adu városunk ugyanezt a célt rövidesen el lehet érni, ha M intézményei Iránti jóindulatának. - A f hó mangolica, kocákat lincolnrchirei konokkal bugatjuk be, a. melyeit szintén ingliából 27-iki tűzeset alkalmából 100 koronát ado­ testűiéinek származnak hozzánk, de nem annyin hús — azon hozzáadással, hogy ezen Összeg a sze­ relvények és szerek javítására forditandó. A nemeslelkü tett önmagát dicséri, a testület mint inkább zsirterníelő, sértések. Azok a vá­ gási próbák, a melyeket az Orsz. Magyar Gazoasági Egyesület végeztetett, bebizonyí­ parancsnoksága pedig ez utón is hálás kö­ tották, hogy a kihizlalt szönetét mond a fenkölt lelkű adakozónak. iincolnslnreivel keresztezett mangolica ser­ tésben épen olyan sok zsír és háj van mini mányozott az Önkéntes tűzoltó Strauu József 50 koronát küldött vá­ loncolnshirol, a mangolicábaii, s emellett azonban egy éves 20 korona a tésre használható és kocái könnyen inalacoznak évente kétszer 8-12 drb.-ot. könynyen honosul — * miként azt pl Kovácsy pedig az l?r. hitközség és a város szegényei között osztassák szét, A nemes adakozónak ezúton mondunk köszönetét. Madarak és fák napja, folyó hó 27-én volt a róm. kath. iskola növendékeinek a ministeri rendelet értelmében elrendelt ma­ darak és fák napja ünnepélye a tantestület és az ünnep iránt érdeklődök részvétele mel­ leit Az ünnepély mindvégig a legnagyobb rendben folyt le, a mi a tantestület gondos és figyelmes tevékenységének tudható be. TŰZ. Folyó hó 27-én hajnali három óra­ kor a Rákóczi-utón levő »Blumenlhál-“féle hüsfüstölö mellék épület kigyult. A tűzoltóság Oyarmathy J. Gusztáv alparancsnok vezetése alatt csakhamar a tűz színhelyén volt. Da­ cára az emberfeletti erőt meghaladó mentési munkálatoknak a melyben különösen Domszky János, Lovcsányi Gyula, Szeles Gyula fejtettek fti •nagy-tevékenységet három ház lett a tűz martalékává. Nagy veszedelemben forgott a nagyvendéglő, a m. kir. posta és az ipartestület melletti utcasor, azonban Gyarpiathy alparancsnok erélyes és szakszerű intézkedései folytán a tűz tova terjedése meg­ gátoltatott. A lakosság magatartása példás volt. A tűzoltóság újjá szervezése folyamatban van. A kár mintegy 15,000 korona a mely­ nek nagyobb rés;e biztosítás utján meglétül. Az angol hússertések. Különösen Prá­ ga részére igen sok hússertést lehelne expor­ tálnunk és énnek ára néhány fillérrel kilón­ ként ^drágább is, mint a ttangolicza sertés tenyésztésével, legalább az Alföldön nem szabad felhagyni. Mert szükségünk van egy olyan sertésre, a mely nagy mennyiségű zsirternielétre képes. Igaz ugyan, hogy a mangolicza sertés szaporasága nagyon tossz, mert inig évente csak egyszer malacozik. s ekkor is rendszerint, csak ötöt, addig a hús­ sertések kétszer malacoznak, s rendszerint minden alkalommal 8 —12 öt, s mig a man­ golicza egy éves korban csak 40—50 kg -ot nyom drb.<fkként, addig a hússertések 100— 140' kg.-oV nyomnak. Ha tehát ki is monda­ tott az, hogy a nagy Alföldön meg kell tar­ tant a madgolicza tenyésztését, nagyon soan rámuta arkaratkt is, hogy' a mangolicza korában 100—120 kg. amikor már tenyész­ Béla up. Dorog, sátorkői, — Blascsok Gyula, s mások tenyészete bizonyítja, ugyan olyan göndör szörzetü mint a mangolica, jól legel, s e mellett olyan gyorsan fejlődik, hogy malacai 6-8 hónapos' korukban 60—100 kg. élősulylyal mint a* legkitűnőbb sonkát szolgáltató hússertés, 12 16 hónapos ko­ rukban mint kihizott 200—360 kg.-os zsír­ kertes rengeteg mennyiségű zsírt és még mindig sekkalta jobb, fehérebb, puhább hútt szolgáltát mint a mangalica. Ennek a kitűnő •sertésnek akár tbzfa^vérbeni tenyésztése, akár mangalicavali keresztezését minden gaz­ da nagy haszonnal karolhatja fel. 1310-914. tkví szám?*’ §§. 1908. XL t-c. 21. §.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási ár­ nál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, kötelet nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XU 25. §.) Szécsény 1914. évi márezus hó 24-én Ssomlie, s. k. kir. jbiró A kiadmány hiteléül Sextáun, kir. tkwezető. vagy rosunk elöljáróságához oly célból hogy öccse Strausz Miklós halála évfordulója alkalmából tűzollótcstaieinek 30 korona ket aláírni (1881. LX t.-c. 157., 150, 170, « Árverési hirdettyiénu kivonat A szécsényi kit. jbjróság mint telek­ könyvi hatóság, közhírré teszi, hogy Litsmann Ignácz végrehajtatónak Brozsek József és neje Hirázin fi innia végrehajtási szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telek­ könyvi hatóság a végrehajtási utóajánlatra az újabb árverést 381 K 71 f tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szécsényi kir. jbiróság területén levő Szécsény községben fekvő, s a szécsényi ICO sz. tjkvben A f I ssz. 164 hrsz. ház és udvarnak B. 2. 4. 28. 29 ssz. a Brozsek József és neje Harazin nevén álló részére 1015, kor. ezennel megál­ lapított kikiáltási árbamelrendelte. Az árverést 1914 évi juuius hó 16 nap­ ján d. e. 10 órakor Szécsényben a telek­ könyvi hatóság hivatalqs helyiségében ajtó 7 fogják megtartani. t . Az árverés alá kerülő ingatlanok a ki­ kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverehií szándékozók kötelesek bá­ natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­ pénzben, vagy az 1881. LX. t.-c 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadék­ képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bitói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltétele­ A szécsényi határban, a fehér-út alatt fekvő „Beke“-féle szőlőterület szabadkézből eladó, rajta 90 m? területű borház és 49 m2 területű faragott kőpince van. A terület egy része fensik, immunis homok, mely közvetlen termőszölő alapítására kiválóan alkalmas. Értekezni lehet: PAUUNYI DÁNIEL tulajdonossal Lakik: Losonczon, (a „Vigadó** szomszédságában.) Édes tejszinből készült tea-vaj- és félementfiáti sajt (Sxecsenyi gyájrtminy) ftapfiató: Schlesinger L Fia cégnél SzéosAnyben. Szécsényben a Rákócziés Vár-utca sarkán levő Donner Henrik-féle ház szabadkézből eladó esetleg bérbeadó! Bővebb felvilágosítással szolgál: Schlesinger A. Fia cég. SCHLESINGER A. FIA FINOM ÜRl-SZABÓSAOA, ÚRI- ÉS NÓI-DIVATARJJ KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szécsény, Nógrádmegye. Dús választékú raktárt tart i érc- ób fakoporsókból, gyúszkoszorúkból ős az összes temetkezési cikkekből. �22 SZÁM MÁJUS 29 SZÉCSÉNYl HÍRLAP RUSZNYAK DIVATÁRUHÁZÁBAN BUDAPEST, KIRÁLY-UTCA 21. SZ.’ ^Teléfön 102—99. Legújabb divatlapot ingyen! Az új faconu•nyári .kosztümök rhegérkeitek; 91. ábra. Sikkes séta costűmK legujab angol vagy divatos sima kelméből, a, kabát selyembéléssel, ára K. 40- 92. ábra. Igen kedvelt szabású séta cosztűm, finom divátkslméből, a kabát selyem béléssé!, ára* X. 45 — ........... X. 50.— gallérral, fekete-, tegett-, barna-, .• ..♦ ............ ... X. 10.— 93. ábra. Sikkes séta costűm, sima divatkelméből, a kabát selyem béléssel, ára ................... 94. ábra. Lúszter kabát sikkes szabású, hímzett moaré selyem szűrke- és pezsgő színben, ára ............................... ... 95. ábra. Lúszter kabát, chiné selyem, gallér és paszomány gcmbdtsézel, fekete-, tegett-, barna-, szürke, drapp és pezsgő színben, ára . ...... ... -....................... _ ... ... Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. % X 20- � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00903.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_05_29.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-05-29 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 22. szám (1914. május 29.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/31b12b08bf1d18e536ee9842e6de0fca.jpg 3f9d27e1b1e0c1c076119f359f8fe09b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0984d773b102d0dc07fb110c46e3b7ec.pdf 50902293551276f2b2dbcc8f8d822297 PDF Text Text VI. ÉVFOLYAM. SZÉCSÉNY, 1914. JUNIUS 5. 28. SZÁM. SZÉCSÉNYI Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkalárs: KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. Tűz. A régiek lelkesedébe, buzgalma kiveszett belőlünk, a szép, nemifc, jó iránti fogalmat Múlt héten szerdán virradóra a veres kakas nyargalt a házak teteje felett romboló erővel támadva a hatalmának elleuállani nem nem örököltük elődeinktől, a XX-ik század érzéketlen áiínya szellemében, élünk,. a köz elvesztette érdeklődésünket. tudó gyúlékony anyagokat, veszélyeztetve a polgárság meglevő vagyonkáját: egész élet- Hol vannak a régi lelkes tűzoltók, válo­ gatás nélkül a város nafcyjai-kicsinyei közül? existentiáját. A láthatatlan isten kegyelme s az önzetlen, lelkes népség fáradtságot nem ismerő munkája útját állotta a vészes elem­ nek s megfékezte. így is. habár csak három ház fedélzetét hamvasztotta el nehány szom­ szédos épületben okozott lényeges kárt, a veszteség érzékeny, károsult polgártársaink évek hosszú során át meg fogják sinyleni az Hol vannak a nemes Emberbarátok, kik fe­ lesleges filléreikből álddztak, anyagi segítség­ gel járultak a tűzoltók íh unkájához:.............. őket ért váratlan csapást Az elmúlt veszedelem gondolatokat, esz­ méket, érzéseket vált ki bennünk. A félelem Iec4ttapo<foti, a vész elült. Visszagondolva azonban a kárhozatteljes órákra, a jövőbeni aggodalom szorítja el szivünket, mert láttuk, hotT leküzdésére csekélynek bizooyuirr tűzoltósá­ gunk a néhány igazán emberfeletti munkát végzett bátrak kivételével, kikre csak hálával s dicsérettel gondolhatunk, erőtlen, gyenge, szervezel len, eszközeik a vész leküzdésére elavultak, majdnem .hasznavehetetlenek. Ha a másik természeti érő, a tűznek édes test­ vére, segítő frigytársa: a szél feltámad, úgy nagyon gyávo* napok következtek volna édes mindi|yáiuiikrj,. az egész városra. TÁRCZA. Pistikét a városba viszik. Irta: Verner Dezső. Nyár elején meg sem gondolták, milyen nagy dolog lesz abból, ha Pistike a városba megy. Eldicsekedtek vele, hogy Pistike már elvégezte a falusi elemi iskolát, városba megy a latinba. Pap les/, ha ugyanakkor nem lesz már olyan imposztor. Most még olyan, mint a vadcsikó, ugrándozik, mint valami kis cica. A mama egész nyáron varrogatta a Pis­ tike ingecskéit. Soha sem fogta el valami nehezebb érzés, mely a szivet néha elszoriija: hogy a szeptember közelgett, néha ön­ kéntelenül kiesett egy-egy könye. — Lelkem szép angyalkája, hová is mégy te ? Városba I Idegen helyre, ahol nem főznek .neked kakastejet, amelyet le úgy sze­ rettél édes. — Nem alszol már anyuska Ölében, az eperfa alatt, nem ülsz fel az öreg Sajó kutya hátára, hogy kikacagd magadat. Nem jössz elibém maszatos kis képeddel; mikor meg­ fest a cseresznye, nem látlak hófehérben űr­ Nem vesztek ki teljesem özv. Vébe* Haynald Teréz úrnő a tőle oljr sokszor tapasztalt nerneslelkűséggel sieted adományát a testü­ lethez eljuttatni. Szavakkal nem lehet méltá­ nyolni, nem lehet megköszönni a nagynevű matróna kegyességét LÍVárosunk Nagyasszo­ ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendő^. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint nos elem elzárkózik adományaivá) a testület elől, gondolván arra, hogy obiigát tűzvédő adójának megfizetésével eleget tett minden kötelezettségének. Pedig a vész óráiban ugy-e szorongva lessük a tűzoltók munkáját s ve­ rejtékez homlokkal nézzük tehetetlenségüket, mert a szivattyú nem működik, a szerek rosszak, víz nincs? Óh. ne várjuk, hogy egy­ szer istenítélet legyen a város felett I A nyu­ galom napjaiban ne rakjuk öss/e tétlenül kezeinket. Mindenki tudja, mii kell cseleked­ nie I Csak akarja is I A több termelés kérdéséhez. (V. D.) Mezőgazdiságunk visszafejlődé­ séről megdöbbentő adatokat hallunk, nem kevésbbé illetékes férfiú szájából mint Ma­ Slrausz József., kí városainknak megszűnt már gyarország földmivelésügyi minider ajakéból. polgára lenni, azonta»’érzése, szive vissza­ Nagyon szomorú és lesújtó tudni, hogy mi­ húzza öcscse néhai $trausz Miklós emlékére, nél töbh hogy birtokot pareztHáznak a földre ~ kf-évetostr krretztűFWthl r teirtttef íöpa* éber rancsnoka ,s ki alatt talán utóljára volt nagy nemzeti termelése annál kisebb Mióta ezer a testület, — adakozik a testület céljaira. és ezer kis rxzistencn.i a maga földjén gaz­ Tette öniaagát dicséri 1 dálkodik, azóta sokkal kevesebbet termelünk, mint azelőtt, míg több volt a nagy birtok. Megemlékezünk a nap hőseiről is, a csekély számú, de fágádhatatlan lelkű derék . Mi az oka ennek? Az az oka, hogy a kis­ tűzoltókról. Nevüket nem Írjuk ki, ismeri gazdák még mindég a régi módi gazdálko­ őket mindenki, a köz becsű lés hálás irántuk 1 dás mellett tartanak: a földből csak jövedel­ A város zöme érzéketlen. A munkabíró met akarnak kihúzni, mondhatjuk bátran, ki­ férfiak talán lealacsonyitónak tartják a testü­ zsarolni, hogy a föld évről-évr** kevesebbet termés ide-oda elkövetkezik, amit egy tudós let működő tagjai sorába belépni I A vagyo­ nya nevét érdemelte ki ínár évek bosszú sora óla. Aldji meg a< IsteO I Utána sorakozik napkor, mikor elől mégy a sorban és picike száddal mormolod az imát. — Ki jön elibém, mikor a bocitól be­ hozza Maris a írjei, kinek mondok én me­ set az ágyban, ahogy szöszke fejed reám hajtod, hogy jobban hallgasd Te draga kis katonám, te, a ki eleven vagy, mint az ördög, te beléd is beléd kar­ molt mar az élet, a gond ? Látom te kis vi­ rágom, hogy már a játékod sem olyan szi­ ves, a hangod se oly éles. Reszketsz, ha es­ teliden ágyba visz anyuska. Tested fonó, mint a parázs alól kipattant gesztenye. Az ajkad cserepes, mint a szikkadó sár. Álmod­ ban lázas vagy: mert a lelked fáj, a lelki­ világodat-feldúlja a város, a bucsuzás. — Látom én kicsi szép fiam — a paj­ tásaidtól való elválásodat, micsoda fájó érzés szállta meg arcodat. Látom milyen tétova a szemed, ahogy a Sajóra, Marisra, a János kocsisra, apádra s az orgonabokorra és cse­ resznyefára, vagy amikor könnyes szememre veled. Vagy amikor végig járod a szobákat, az udvart, a homokvárat, mintha gonosz ke­ zek megmetszették volna a lelked szárnyait. ■— Apád ? ö katona volt. Vas a dereka, kormány a lelke. Katonadolog: a világrendje. Ezzel biztat téged, te törekény virágszáll, Si­ sakot, csákót igér, ha városba ériek s én lá­ tom, te szívesebben ülnél itthon a kukorica­ szár lovadra. Így évődik a mama. Jön aztán a szep­ tember. Utolsó éjszaka alszik a kis Pisti a mamával. Már messze éjfél felé jár az idő, mikor elcsöndesül a zokogó fiú, a dicsekvő gyerek, aki úgy megbüszkélkedett, hogy ő városba megy. Az apa ? Aki mutatta a katonát, az erő­ set, most lábujjhegyen somfordái az ágyhoz. A lélekzete eláll, ahogy két alvó ember egy­ mást átölelve tartja. Ej a katona szeméből kigördül a köny; majd zokogni kezd. Még a felébredő anyának kell vigaszos szavakat találni. A nehéz emberbe még Ő ver hitet, életet. Reggel az egész ház népe sir, csak az apa szeméből szánd ki a köny. Pedig az ő szive is majd megszakad. De Pistikét viszi. Rohannak a város felé, neki a nagy molochn a k,-melyben föl se tűnik, hogy egy kicsi fiú, hátán az iskolai táskával, bandukol az iskola felé, ahol életébe befurekodott a gond és az többé el nem hagyja öt soha. �JUNIUS 5. SZÉCSÉNYI HÍRLAP 23. SZÁM. mezőgazda, Cserháti Sándor, kinek szobrát a napokban leplezik le Magyaróváron, évek előtt megjövendölt, tudniillik Magyarország gazdasági csődje. A helyzet az, hogy Németországban egy. holdon átlagosan 6 métermázsával, Ausztriá­ ban pedig 3 métermázsával termelnek tgy * holdon átlagosan több gabonái, mint nálunk. A mi hazánkban is van hektáronként 22—26 . métermászás búzatermés. Mezőhegyesen, a Debreczeni Gazdasági Akadémia gazdaságá­ állatot tartanak; évről-évre több, gondot for­ dítanak kincses bányájukra, a trágya gödör­ re. Ezeket lessed, nékzed felebarátom. Tanulj serényen és ne engedj el egy napot sém ta­ nulás nélkül. A földművelés tudomány. Ahogy apáink gazdálkodtak, annál mi meg nem maradhatunk. Ha a népek világversenyében utolsók (erkölcsileg és anyagilag is utolsók) pem akarunk lenni, akkor nekünk csak egy jelszavunk lehet: Előre termeljünk többét! ban játszva elérnek annyit, de mi az az or­ szágos számvetések szerint, ha a kis földön gazdálkodó viszont holdanként négy, vagy . hat métermázsát arat Ezelőtt mi annyi föl­ dön, amennyien ma kalászost termelünk,' töb­ Áthelyezés. Kacskovich Sándor szolbet arattunk. Józan számítás mellett annak gabíró, Balassagyarmatról Szécsén>be; Fá­ kellen volna bekövetkeznie, hogy ezer meg bián Elemér szecsényi szolgabiró pedig Sal­ ezer földesgazda a boldogulás revébe jutván, gótarjánba helyeztetett át. vél ük az országos jólét, a nemzeti vagyon Tűz. Folyó hó 3-án, a déli órákban vá­ gyarapszik. És nem így van. A kisgazdák rosunkban ismét ütött ki, a Bárok-féle szamának szaporodása a nemzeti vagyont udvarban a kocsi szín mellett felhalmozott apasztja, mert a magyar föld nem terem szalma edd g ismeretlen okból tűzet fogott annyit, mióta ezer meg ezer kisgazda ekéje A gyorsan megérkezett tűzoltók a szalma­ szántja, mint azelőtt tűzet rövidesen eloltották a így a nagyobb Micsoda merész állítás ez? Hogyan le­ bajnak sikerült elejét venni. A tűz valószínű­ het ezt bizonyítani ? leg eldobott égő gyufától vagy szivartól ke­ Nem is kell bizonyítani. A kisgazda földje letkezett * évről-évre kévesebbet terem. Nem minden Fürdő megnyitás. A rárósmulyadi vaakisgazdáé mert ebben is van hála Istennek és szénsavas fürdő ünnepélyes megnyitása kivétel: de annak a kisgazdának a földje, aki e hó |-én (Pünkösd hétfőjén) volt, melyen azt hiszi, hogy a földet elég megszántam, a igen szép számú közönség vett részt Ezen magot elvetni, beboronálni, learatni és elcséfürdőt úgy városunkból mint a távolabbi vi­ pélni: de nem kell okszerűen mivelni, helyes dékekről ünnep- és hétköznap egyaránt so­ vetésforgót alkalmazni, kalászost, kapási, ta­ kan keresik fel fürdőzés- és üdülés céljából. karmánynövényt változatosan termelni: a ta­ A virágzó, gyümölcsfák gondozásra lajnak jo élőmunkát adni, de legfőképen gaz­ szorulnak. Jól csákókkor JermekenyOlbelnek dagon ti agy ázni I a virágok, ha elegendő derült, csendes idő Ugyan nyíljék mar fel a szemünk I Néz­ zünk el egy nagybirtokra. Hiába tarianának-e uralkodik. Ha tartósan esős időjárás uralko­ annyi jószágot? Oktalanságból fordítanak oly dik, a virágzó gyümölcsfákat meg kell rázni, BIBÉK nagy figyelmet a irágyakezelésre? Tékozlás­ bot veszik a műtrágyát? Ostoba újításból jószág és mindenféle jármű után beszedik a vásári hely pénzt, tekintet nélkül arra, hogy a vásártéren és annak tartozékain helyet foglalnak-e az áruval vagy sem. A vasúti gyalogjáró készítését a na­ pokban végre megkezdették, az utazó közön­ ség nem csekély örömére. — A munkálatok két hét alatt befejeződnek. És kész a járda! Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók és tanítónők számára. A m. kir. földmivelésügyi Minister a kisebb fokozatú ismétlő iskolákhoz a gazdasági tárgyak tanilásála hi­ vatalt népiskolai tanítók illetve tanítónők gaz­ dasági kiképzése céljából folyó éti julius hó 18-atól bezárólag augusztus hó 18-aig, az algyógyi, adai, békéscsabai, brezuóbányai, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karczagi, lu­ gast*, pápai rimaszombati, nagyszentmiklósi, szilágysomiyói, szabadkai, oáki, sirokai, (Ár­ va vármegye) földmíves iskoláknál 20—20, összeseit 300 és pedig a sírukai iskolánál kizárólag a m. kir. fö d uivelésügyi ministcríum felvidéki kirendeltsége által is ajánlott nepiaiiitó, továbbá a kecskeméti fö.dmíves iskolánál folyó évi július hó 31-ig 20 taní­ tónő részére gazdasági taiifcryanioi lendcz. A tanfolymon résztvevő tanítók (lanitónök) egyenként 100 azaz egyszáz korona általányt elveznek, mely összegből az ellátási dijat es mindennemű költséget tartoznak fizetni. A tanfolyamukra olyan tényleges alkalwazá»ban levő néptanítók (tanítónők) vétetnek fel, akik mezőgazdasági tanfolyamot még nem végez­ tek. Felvételi kérvényt a füldmivelésügyi ministerhez kell címezni és folyó évi juuius hó 12-éig az illetékes.. kir. tanfelügyelóségnel benyújtani. A jelölést a tanfelügyelőség ille­ tőleg a sírokéira nezve egyúttal az említett hogy a sok esőcsepptől megszabaduljanak, felvidéki kirendeltség és lanfrlügyelóség ja­ mert különben a virágok köiiyen elnxhu/dnak * vaslatára a váltás és közoktatásügyi minister és lehullanak. Ha igén’ száraz idő jár, a vi­ ur teljesíti. javítják löldjüket zöldtrágyázással ? Mért vá­ lasztják a vetőmagot ki oly nagy gonddal?. rágzó fák tövét jól meg kell öntözni. Ha na­ Miért vesszük sokszor másutt drágán is ha gyon sok rajta a virág, meg kell ritkítani, hogy túl ne erőltesse magát a fa. jobbra akadnak? Némelyik neinezisiti mag­ A vásári helypénz. A krresktdelmügyi ját, gondosan kiválasztja a bőtermő kalászo­ ntinuter egy aásári helypévzbeszedési ügy­ sokat s ezeket szaporítja. Mindez pepecselés ben hozott ítéletében’ kimondotta, hogy vásári költséges, mert napszámos ember hajtja eze­ ket a nagybirtokon végre és mrgis megteszik. helypénzszedébi ügyekben az 1890. évi 1. De ezután másképen is aratnak. A kisgazda törvénycikknek a jogosult vámdijnal maga­ az efélékre ilyeneket mond: a galamb is sabb dijak szedésére, illetőleg a vámdijak odaszáll ahol több galamb van: úgy van az fizetésének megtagadására vonatkozó szaka­ Isten áldásával isi edig dehogy van úgy. szai a jogoséi vásári, helypénznél magasabn helypénz szedése, illetőleg a vásári helypénz Csak a szemünket nyissuk ki Van* minden­ fizetésének megtagadása esetén * nem nyer­ kinek községében, — legyen érte hála a ma­ gyarok Istenének, mert ezek vannak hivatva hetnek alkalmazást. Újra kijelentette a kerespéldájukkal hazánk sorsát megváltoztatni, — vannak kisgazdák, akik gazdasági lapot, gaz­ dasági könyvet olvasnak, néznek, látnak, ta­ nulnak, újítanak, egy-egy gazdasági eszközt megvenni nem gyávák, évről-evre több,jobb dig országszerte követnek, hogy vásár idején a községbe és városba érkező mindenféle áru­ kedelműgyi minister; ebben a rendeletében azt is, ho*y vásári Helypénz c«akis a vásár­ téren való tényleges helyfoghlás esetén fize­ tendő. Hibás tehát a^ vásártartó községeknek és városoknak az a gyakorlata, amelyet pe- Nem lesz többe nedves lakás I A cseresznyefák termékenysége igen csekély, ha az egyes fák zárt helyen alianak ék akkor is, ha ugyanazon vagy közel ro­ kon fajtájú fák vannak együtt nagyobb gyü­ mölcsösben Régi tapasztalat és a legújabb megfigyelések is azt bizonyiijik, hogy a cse­ resznyefák annál jobban termékenyüinek, mi­ nél kedvezőbbek a viszonyok arra, hogy ide­ gen és más fajtájú csetoznyefák pora ke­ rüljön rá. Ott, ahol egyetlen fajtából vagy egymásközt terméketlen fajtákkal van a gyü­ mölcsös beültetve, úgy igyekeznek a gazdák a cseresznyefák terméketlenségét csökkenteni, hogy alkalmas idegen fajtájú s virágzó cse­ resznyefaágakat állítanak vizescsöbrökbe a gyümölcsösök közepébe a virágzás idejére. Sokkal célszerűbb eljárás, ha a méhekre bíz­ zuk a fák megtermékenyítését. A méhek vi­ rágról-virágra járva, a különböző fajtájú fák Nem lesz többe nedves pincze I mert a „BIBÉK" abszolút vízhatlan szigetelő, lehetővé teszi min­ dennemű nedves és vizállásos helyisének tökéletes szárazzá tételét. , BIBER ’-rtl bármely kőműves végezhet szakszerű szigetelést . BIBER * megoldja a vasbeton vizhatlanitasi kérdését is „BIBER-MŰVEK“ eggedelárusitója, VÁRADI RESZÓ rr\ész és vegyketeskedö, Szécsény, (Nógrád megye.) �23 SZÁM JUNIUS 5. SZECSENYI HÍRLAP virágporát testükön széthurcolják a virágokba Szólt a bíró, — el kell hordni, s igy a gyümölcsfák virágai közűi sokkal több megtermékenyül mint olyan helyeken, ahol méhek nem járnak. Nagyon ajánlatos Ezt a bálványt, magyarom I Ezért gyűlt hát az alvégre Egész falu dolgos népe. Hát amint ott megkezdik az Ásást, fúrást hevenyéit. tehát ott, ahol nagyobb ültetvény van cseresznyafákból, méheket is tenyészteni. A mé­ hek nemcsak a mézgyűjléssel hoznak a gaz­ dának hasznot, hanem nagy jótéteményt vé­ geznek a gazdával szemben azzal is. hogy a gyümölcsfáknak segítik. megtermékcn) ülését elő­ A lóherét és luczemát kaszálni elsőiz- ben akkor kell, amikor még nincs teljes vi­ rágzásban és még nem köszöntöttek be a nagyon meleg napok. A lekaszálás után a lóhere s és lucerna is sokat szenved a me­ legtől és ha elegendő esőt nem kap, könynyen összesül. Ha az első kaszálással nem késtünk el, akkor a lucerna és a lóhere ha­ mar erőre kap és a földet beárnyékolja s igy nem kell tartanunk attól, hogy a kaszálás sikertelen fog maradni. második CSÁBÍTOK. A szécsényi határban, a fehér-út alatt fekvő „Beke"-féle szőlőterület szabadkézből eladó, Putrijából Zsiga cigány Kibújik és oda mén: Mi les ebbül .Ha elkésül?- rajta 90 m2 területű borház és 49 m2 területű faragott kőpince van. A terület egy része fensik, immunis homok, mely közvetlen termőszólő alapítására kiválóan alkalmas. Kérdi vigyorogva: Az omlást elhordjuk innen-, A bíró azt mondja. Ej, hát ennyi nép kell lennek ? Egyet mondok kigyelmednek; Egykettőre eljün innen Ezs a roppant nagy hálom, Egy nap alatt elpustitom Értekezni lehet: PAULINY! DÁNIEL tulajdonossal. Lakik: Egy-magam, ha akarom! Kétkedik a bíró, ámde Losoncion, (a „Vigadó" szomszédságában.) Másat gondol azután: ‘ Hátha nem is szélbe beszél? Édes tejszínből készült Hisz' varázsló a cigány.' — No hát Zsiga, ha el hordod. Üres zsákkal nem maradsz, tea-vaj- és Mint az angyal, úgy beröfög A putridhoz hat malac. 1 Nosza fogj is mindjárt hozzá: S ha elhordod egy napon, A malachoz való finom" Cigány-virtus. — Mese. — Valamikor régen Egyrfálu végén ' félementháli sajt ; (Sxeosenyi gyártmány) Pálinkái még ráadom. ( Atalteszi más fogára Munkakedvtől szinte égve össze gyűlt a falu népe. Ásó, kapa, lapát, csákány Zsiga mester a pipát S igy adja meg a szép szóra A mosolygó replikát: Amit mondtam, állom is azst: S hogy mondtam? ha'akarom, Volt öregje, ifja hátán, Asszony, gyerek Azonképen neki eredt: Kinek ep volt keze, lába Bele állott, a munkába. ' No de volt is ottan munka apható: k . Schlesinger A. Pia cégnél Sxóosényben. Csakhogy azs a bekkeöő, hogy Én bizony — nem akaróin. Egy szó mint száz: csak a falu Hordta bit el a hegyet. Mert Zsiga tsak cigán^kodott, A nagy dülő-utba. Mert egy roppant nagy hegyomlás Lezuhant reája, S indm teltetett kikerülni Sem hajszra, sem csára, Más szóval csak bencéseit. A városba akart menni, • öt-hat ménfőid kerülővel Sok ember van, ki nagyokat ígér tele szájjal, , De ha tettre kerül .a sor, Nevetve ellábal. ' < . Irta: Gábor diák. Tudta ezt megtenni. Fejvakarás, meg dörmögés1 Neiq segíthet e bajon. Hirdetések jutányos áron felvétet© nek lapunk kiadóhivatalában. © Ugym hogy ha a falu népe Szécsényben a Rákócziés Vár-utca sarkán levő Donner Henrik-féle ház szabadkézből eladó ; esetleg bérbeadó! Bővebb felvilágosítással szolgál: a -x— SchlCSÍngCf A. Fia tég. SCHLESINGER A. FIA FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA, ÚRI- ÉS NÓI-DIVATÁRÚ KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szécsény,! Nógradmegye. Dús választékú raktrát tart i érc- és fakoporsókból, gpászkopzorúkból és' az összes temetkezési cikkekből. Telefon: 123. sz. ULIP ISTVÁN elővirág-ünleU LOSONCZ, Rókócxi-utoxa 18 ez. Telefon: 123. az. —o—o— ízléses munkáért többszörösen első .díjjal kitüntetve. —o—o— MŰKOSZORÚK- ÉS SZALAGOK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON TARTATNAK. Helybeli megrendelések i lapunk kiadóhivataléban �23. SZÁM. SZÉCSÉNYl HÍRLAP RUSZNYÁK JUNIUS 6. DIVATÁRUHÁZÁBAN BUDAPEST, KIRÁLY-UTCA 21. SZ. Megérkeztek az ujfaconu * % t X TLEFON 102— 99 LEGÚJABB DIVATLAPOT INGYEN I pongyolák. 148. ábra. Igen kedvelt szabású pongyola, gyapjú creponból hímzett gallérral, selyem övvel ára _ 147. ábra. Sikkes szabású pongyola, finom divatkelméből, fehér crepon hímzett gallérral, és kereszt'• ^5*-íjj *■** •«» **• • " « 148, ábra. Sikkes pongyola, francia mintázott delainből, sima szövet gallér és kézelővel, ára _ ... 140. ábra. Legújabb faconu divatpongyola, divatcrepbŐI, tangó selyem övvel és divat gombdisszel 15a ábra. Kedvelt szabású divatpongyola, finom divatkelméből, crep gallérral és légcsipkével díszítve Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. X 24- X k. X X «•ie._ 25.25 — � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00907.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_06_05.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-06-05 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 23. szám (1914. június 5.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom